„CORVIN MÁTYÁSNÁL PATTANT EL A LÁNC…”epa.oszk.hu/01600/01615/00005/pdf/411-446.pdf · 2009-11-13 · Szent Ist ván-te rem nyil váno san láto gat ható tu ristalát vá

Rostás Péter

„CORVIN MÁTYÁSNÁL PATTANT EL A LÁNC…”

Mátyás kultusza és a budai királyi palotaa két vi lág há ború kö zött

A budai királyi palota 19. század végi–20. szá zad eleji ki épí tése so rán há rom ún. tör té neti díszenteriôrt ala kítot tak ki az épü let komp le xum há rom kü lön-bö zô szár nyá ban. A keleti, Duna felôli oldal kö zéptenge lyé ben, a ku pola alatt he lyez ke dett el a Habs burg-te rem; a déli olda lon, a barokk kori palo ta részt és a hoz zá épí tett új szár nyat összekötô nyak tag ban a Szent Ist ván-te rem; a krisz ti navá rosi palota tömb nyu gati frontján pe dig, a fôemelet kö zép ten ge lyé-ben a Hunyadi Má tyás-te rem.

A három díszteremnek a palotakomplexum ban el fog lalt he lye kor re lá ció-ban állt az épü let politi kai szimbo likájá val.1 A Habs burg-te rem a du nai ol da-lon el sô sorban a pa lota ural ko dói re zi den cia jel le gét hang sú lyozta; eb ben a szárny ban összpontosult a Habs burg-di nasz tiá val kapcso la tos művé sze ti prog ram. A krisz ti navá rosi palota szárny, amely nek kö zéppont já ban a Hu nya-di-te rem he lyez kedett el, ez zel szem ben a nem zeti palota jelleget, az ural ko-dó ma gyar ki rá lyi mi vol tát hangsúlyozta. Az összekötô nyak tag ban el he lye-zett Szent Ist ván-terem pedig az elsô ke resz tény ma gyar ki rály alak já hoz a 19. szá zad vé gén kötôdô kép zet nek megfelelôen, a konszoli dáló, a tör vé nyes ren det képviselô és ér vényre jut tató ál lamalapí tó nak állí tott em lé ket, azaz a ki bon ta kozó sze para tista na ciona liz mus és a biro dalmi sta tus quo ér de ke között meg terem tett egyen súlyt szimbo li zálta.

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után a ter mek ere deti „üze-nete” nagy részt ér telmét vesz tette. A helyisé gek a ma gyar tör té ne lem egy-egy kor sza ká nak rep rezen tánsai, em lékhe lyei let tek2. A Habs burg- és a Szent Ist ván-te rem nyil váno san láto gat ható tu ristalát vá nyosság volt a két vi lág há bo rú kö zött. Mind két terem az 1944–45-ös ost rom so rán szen vedett sú lyos sé rü lése ket, majd a pa lota 1950-es évektôl meg induló átala kí tása so rán sem mi sült meg. Ugyan ebben a sors ban oszto zott a Hu nyadi-te rem is, de en nek, il letve a Má tyás-kul tusznak szinte az egész 20. száza dot átívelô gaz dag utó élete volt a budavári-palotában.

1904-ben, amikor elkészült a Hunyadi-terem, berendezésébôl hi ány zott még a fô attrakciónak szánt nyolc monumentális Ben czúr Gyula-fest mény. E cik lus ból a mes ter 1920-ban bekö vetke zett ha lá láig csu pán kettô ké szült el. 1915-ben a Má tyás fo gadja a pápa köve teit című, 1919-ben pe dig a Dia dalmas Má tyás (Má tyás bevo nu lása Bu dára) című vá szon. Az utóbbi Telepy Ka talin sze rint 1920-ban ke rült a Hu nyadi-te rembe.3 E kép pel kap csolat ban, ha a bu dai vár palo tá ban való el he lye zése fi gye lem ben ré sze sült volna, aligha lett

09_rostas_411_446.indd 41109_rostas_411_446.indd 411 2009.06.25. 15:40:042009.06.25. 15:40:04

412

volna elkerülhetô a Hor thy sze mé lyére való as szociá ció. Egy Budára fehér lo von di a dal masan belova goló hadúr alakja 1920-ban min den kép pen utalt az ad mirá lis ál tal veze tett re cens el len for radalomra, pon tosab ban Horthy Mik-lós 1919. no vem beri fôvárosi be vonulá sára.4 Ben czúr festmé nyét azon ban a nyil vá nos ság tel jes kizárá sával he lyezték el a Hu nyadi-te rem ben, ami azt mu tat ja, hogy a fris sen kormányzóvá vá lasz tott admi rális ekkor még ke rülni akar ta a késôbb mind unta lan felmerülô és idônként fel is vál lalt párhu za mot Má tyás ki rály alakjá val.

Az új államfô, a nemzetgyűléstôl 1920. már cius 1-jétôl kor mány zói fel ha-tal ma zást nyert Horthy Miklós a nem zeti had seregnek addig a Gel lért Szálló-ban el szál lásolt fôvezérsége fel számolása után 1920. ápri lis 1-jén költö zött be a budai ki rá lyi palo tába.5 Lak osztá lya nem Fe renc Jó zsef egy kori apart manja he lyén, ha nem a krisz tina vá rosi szárny elsô (ez a nyu gati ol da lon a hatal mas tám falat is be leszá mítva a 6. emelet nek fe lel meg) eme letén volt. A palo ta-komple xum nyu gati, „nem zeti” ol dala ter mé szetes mó don kínálko zott a füg-get lenné vált or szág államfôjének lak he lyéül. Ér de kes módon azon ban már IV. Károly és Zita ki rályné is a ko roná zás kor ezt az apart mant vette igénybe,6 ami nek 1916-ban még rész ben ke gye leti, il letve egé szen egyszerű praktikus okai voltak. Az ad dig szinte soha nem hasz nált nyu gati szárny beli apartman szinte új álla pot ban, a kor ízlé sé nek és ké nyelmi el vá rásai nak megfelelôen volt be ren dezve, míg Fe renc Jó zsef lak osz tá lyát át kel lett ala kí tani.7 Hor thy eseté ben azon ban az egy kori feje delmi ven dég lakosz tály igénybe vé tele a ki rá-lyi szo ba sor he lyett na gyon is tu datos vá lasztás volt. Fe renc József haj dani hűsé ges szárny se gédje sze mé lyes, mély tisz te letet érzett egy kori ural kodója iránt8, így lak osz tályá nak érin tet lenül ha gyásá val, egy fajta mu ze ali zálásával en nek az érzésé nek is ki fe je zést adha tott, egyúttal a Habsburg-kor sza kot, anél kül, hogy – mi ként a forra dal mak – a foly to nossá got abrupt mó don meg-sza kí totta volna, mégis historizálta. Ma gyaror szág ál lam for mája 1920-tól – a forra dalmi idôszakot követôen – újra ki rály ság lett, amiben azonban a trón be töl tet len volt, és a kor mányzó mindvé gig ki tartó, egy ér telmű akara tából az egész kor szak ban az is ma radt. Hor thy te hát be köl tö zött a ki rályi palo tába, ugyan ak kor az a tény, hogy la kását nem az egy kori ki rályi apartman he lyén ren dezte be, ép pen ezt a hely ze tet, a királynél küliség ál la potát fe jezte ki. A kor mányzó buda pesti be vo nu lásá nak 20. év forduló jára kiadott dísz kö tetben a bu da vári palo tabeli életvi tel ének is merteté sében ép pen ezt a kettôsséget emel ték ki: sa ját ottlétét nem az „ural ko dás” szó val jelle mezte Horthy, a pa lo ta be li ad mi niszt ráció el neve zé sére pe dig ke rülte az „ud var” szót, vi szont min den ko rábbi udvari szer tar tást meg tar tott, hogy úm. egy eljövendô ki rály szá má ra fenn tartsa e ha gyo mányt. Harsányi Zsolt meg fogal mazá sában fel fo-gá sa így hang zott: „a ki rályi szuve re nitás meg van, csak most szü ne tel.”9 Hor-thy a kihall ga tá sok so rán is ke rülte az uralko dói pro to kollt, a hozzá ér ke zôt hel lyel kí nálta és ke zet fo gott vele. La ká sá nak pro to koll-fényképfel vé te lei és az egy korú le írások is a ko rábbi ud vari eleganci ájú „fe je delmi” apartman


413

nagypol gári ott honná vál to zá sát hang sú lyoz ták.10 Való já ban azon ban Hor-thy lak osz tá lya – a Hu nyadi-ter met is ma gába fogla lóan – az egykori kirá lyi lak rész mé re tei vel konku rált, hi szen a déli olda lon hozzá kap cso lódó két szárnysegédi helyi ség gel a krisz tinavá rosi szárny fôemeletének teljes nyu ga-ti ol da lát elfog lalta. A dol gozó szo bá val együtt 10 terembôl állt, amibôl az ún. kis ebédlô az északi sa rok sza lonhoz az északi olda lon csat la kozó elsô te rem volt, azaz az apart man még az északi hom lok zatra is „befor dult”. A lak osztá-lyá ról készí tett fény kép fel vé te le ket át te kintve szembeszökô, hogy majd nem mind egyik az ún. em pire sza lon ban ké szült, és min dig egy-egy, fô leg bie-dermeier bútorok kal, asztali és álló lám pákkal ottho nossá tett la ká lyos kis zugot mutat. Egyet len kivétel a sarok sza lon ról ké szí tett fel vétel, ame lyen vi szont már rokokó ka ros szé kek kel zsúfolt fôúri sza lont lá tunk.11

E termekhez csatlakozott a lépcsôházak felôli ol da lon még két ru ha tár és két für dôszoba, ame lyek közül a déli ol dalit 1928-ban a kor mányzó ré szére egy újabb, mo der nebb és jóval nagyobb fürdôszoba vál totta fel a déli belsô ud var északi olda lán.12

1. A Budavári Palota I. emeleti alaprajza a Corvin-terem és Horthy Miklós lakosztályának jelölésével (Hauszmann Alajos: A magyar királyi vár, Budapest, 1912. nyomán)


414

A Hunyadi-terem szoros kapcsolatban állt a kor mány zói lak osz tál lyal. Hor thy ugyan nem igen hasz nálta, csu pán ví vó gya kor la tait tar totta itt Italo San tello ví vó mes terrel13, de a dísz te rem el volt zárva a kö zönség elôl.14

Tényleges protokolláris funkciót csak 1931-tôl ka pott a te rem: stíl sze rűen itt ad ták át az alább még tár gya landó Cor vin-lánc és a Cor vin-ko szorú Hor-thy ál tal ala pított ki tün teté seit.15

I. Kül- és belpolitikai háttér

I.a Passzív és aktív legitimisták, szabad király vá lasz tók és a kor mányzó

A Horthy-rezsim történetét szinte végigkísérô po liti kai prob léma a trón be töl té sé nek és a kor mányzó jog kör ének kérdése. Az ellen for ra dalmi nemzet-gyűlés IV. Kár oly si kerte len vis sza té rési kí sér letei után 1921 no vem beré ben az ún. „trón fosztó” tör vény ben16 ki mondta, hogy „A nem zet a ki rályság ôsi ál lam for má ját válto zat la nul fenn tartja, de a ki rályi szék be töl té sét késôbbi idôre ha lasztja.” A ma gyar belpoli tika egyik éles tö rés vo nala az elkövetkezô években az ún. legiti mis ták és az ún. sza bad királyvá lasz tók között húzó-dott. A vita a Habsbur gok trón örök lési joga és lehetôsége körül for gott. A radikális és aktív le gi ti mista ál lás pont szerint – melyet például a Mo narchia egykori bel ügymi nisztere, ifj. gróf Andrássy Gyula képvi selt – a magyar trón egye dül a törvénye sen meg ko roná zott IV. Kár oly fi ára, Ottó fôhercegre, az „örö kös ki rályra” száll hat, mégpedig an nak nagy ko rúvá vá lá sakor, azaz 1930. no vember 20-án. A mérsé kel tebb le giti mista tá bor más Habs burg-fô hercegeket, a Hor thy-hű Alb rech tet és Jó zse fet is el fogad ható ki rálynak tar totta. E né zet leg be fo lyá sosabb képviselôi általában a kor mányban is koa líciós partner ként részt vevô Ke resz tény párt katolikus arisztok rata tag-jai vol tak (pl. Szé ché nyi Jó zsef, Csekonics Iván, Apponyi Al bert, Hunyady Fe renc)17. A sza bad ki rály vá lasz tók ezzel szem ben a ma gyar „ôsi alkot-mány”-ra, a trón utódlás Moh ács elôtti szo kás jogára hi vat kozva a nemzet sza bad ki rály vá lasz tási jogát han goz tatták. Köz jogi lag a Habs burgok ún. vir tu ális trón örök lési joga, azaz az 1723-as Pragmatica Sanctio ér vé nyes sége IV. Kár oly ha lála után, volt a kér dés.18

Az 1921 ôszén Horthy Magyarországára nehezedô an tantnyo mást és más-felôl a ma gyar nemzetgyűlés belsô vi szo nyait és ál talá ban az 1920-as évekbe-li ér zé keny egyen súly ban lévô bel poli tikai helyzetet jól jel lemzi, hogy még az ún. trónfosz tási törvény is meg ke rülte a prob léma meg oldá sát, amennyi ben a tör vény szö vege nem fosztotta meg a Habs burg ház ból szár mazó fôherce-geket trónutód lás hoz való jo guk tól, ho lott erre mi den jo go sult sága meg lett volna.19

A trón betöltésének kérdése 1926-ban ko moly fe szült ség for rá sává vált. A Hor thy-re zsim köz jogi konstrukció ját ek kor lé nyege sen módo sí tot ták


415

3. Az empire szalon Horthy Miklós budavári lakosztályában. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár, ltsz. 653-1956

4. Az empire szalon Horthy Miklós budavári lakosztályában. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár, ltsz. 654-1956

2. Az empire szalon Horthy Miklós budavári lakosztályában. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár, ltsz. 68.157


416

ugyanis. Két kamarás par la men tet hoz tak létre, amelynek felsôházában a Habs burg-házi fôhercegek auto mati ku san tag ságot nyer tek. Hor thy ezzel egy felôl to vábbra is nyitva hagyta a Habs burg-trón utódlás kér dését, hi szen a csa lád ki emelt jogi stá tu szát ez zel elis merte, ugyanak kor ép pen ez a felsôház lét reho zásá ról szóló 1926:22. tc. volt ez elsô , amely bôvítette a kor mányzó jog körét, amennyi ben 40 felsôházi tag kinevezésé nek jo gát biz to sí totta szá-mára.

1927 januárjában Bethlen puhatolózó tárgya lá sba kez dett Mussolinivel, amely ben arra volt kí váncsi, hogy mikép pen rea gál a Duce Albrecht fôherceg eset leges ki rállyá ko ro názá sához és az olasz király lá nyá val való ös szehá-za sí tá sá hoz. E terv esz méje egy részt a ma gyar–olasz közeledés to vábbi elô-moz dí tá sa volt, más részt poli ti kai lag is kedvezô meg ol dás lett volna ez az ad mi rális szá mára, hi szen a Hor thy-hű Alb recht fôherceg sze mé lyével a – for-má lis – trón utód lás fenn tar totta volna a ha talmi status quót, azaz Hor thy kor mányzói megbíza tása, némi leg Mus so lini és az olasz ki rály vi szo nyá ra emlékeztetôen, nem szűnt volna meg. Rá adásul egy Habs burg, de nem Ot tó trónra ül te té sével a legi ti mis ták tábo rát is sikere sen megosztot ták és ez ál tal gyen gítet ték volna.

I.b A magyar–olasz kapcsolatok és a Corvin-kul tusz

Az Olaszország és Magyarország közötti vi szony ban 1926 ôszén lé nye ges for du lat állt be. A fa siszta ál lam és Jugo szlá via között há bo rú val fenyegetô fe szült vi szony ala kult ki, amely ben az ola szok nem nézhet ték tétlenül a Beth len Ist ván vezette ma gyar kor mány egyre gyümölcsözôbb kö zele dé sét a dél szláv ál lam hoz. Mus so lini ezért 1926 szep tembe ré ben a ju go szláv kap-csolat nál sokkal elônyösebb „ba rát ság”-ot helye zett kilá tásba a magyar fél-nek. Bethlen és a ma gyar reví ziós kül poli tika szá mára pedig az olasz támoga-tás volt az elsô és egé szen a har mincas évek vé géig a legjelentôsebb kitö rési pont a tria noni ka lodá ból.20

Mussolini, bár Jugoszlávia külpolitikai „be kerí tése” ér de ké ben erôteljes lé pé sek kel kö ze ledett Hor thy Ma gyar or szá gához, nem kí vánta kockáz tatni az Oszt rák–Ma gyar Mo nar chia új jáé ledését, így az ural kodói há zak családi kap csola tai nak párto lása he lyett in kább a ma gyar szabad királyvá lasztók táborát erôsítette egy jelképes gesz tus sal, mégpe dig a magyar–olasz kap cso la-to kat is szimbo li záló Má tyás-kul tusz hullá ma i nak fel korbá csolá sával.21 1927 ja nuár já ban a mo de nai Biblioteca Estensébôl két olyan cor vi nát ado má nyo-zott Ma gyarország nak, ame lyek a tria noni bé ke kö tés után kerül tek Olaszor-szágba.22 A kó de xek vissza adása, majd Klebelsberg ma gyar kul tuszmi nisz ter már ci usi, ró mai be széde a ma gyar–olasz ér telmi ségi kap cso la tokról23 mint-egy be vezette az áp ri lisban alá írt ma gyar–olasz meg ál la po dást a két ország közti, tíz évre szóló „ál landó béke és örökös ba rát ság” tár gyá ban és mel lesleg


egy utóbb csúfos leleplezôdéssel végzôdött, Olaszor szág ból Ma gyar országra irá nyuló titkos fegy ver szál lítás ról.24

Ugyanebben az évben zárult le az elsô monu men tá lis, dí szes ki vi telű Bib li-o theca Corviniana-kor pusz szerkesz tése – magyar és olasz nyelvű ki adás ban is! – Fraknói Vil mos nak a könyvtár alapí tásáról szóló posz tu musz ta nul má-nyá val.25 Fraknói sze mé lye kü lö nö sen érde kes a ma gyar–olasz kap cso la tok ápolásá nak össze függé sé ben, hi szen a nagy te kinté lyű törté nész, a ró mai ma gyar törté neti in té zet meg alapí tója, 1920-ban, egy Bécsben kiadott, a nem-zet gyű lés nek címzett nyílt levél ben egye ne sen azt java solta, sôt „esde kelt” azért, hogy ne hagy ják üre sen a magyar ki rá lyi trónt és ne is hoz zák vissza a Habs burgo kat, ha nem vá las szanak az olasz ural kodói ház ból új ki rályt, mert a nem zet Euró pá hoz, de elsôsorban az olasz–német ér dek szférá hoz ezen a tör té nelmi leg egyéb ként is sok szoro san meg in do kol ható mó don juthatna kö ze lebb.26

II. A Mátyás-kultusz szerepe a kormányzó ural ko dóiés dinasztiaalapítási aspirációiban

A szabad királyválasztók érvelésének, mint mond tuk, köz ponti eleme volt a nem zeti szuve renitásból adódó szabad ki rályvá lasz tói jog, amely nek leg-fon to sabb kö zépkori pél dája Má tyás nak a nem zeti pár tok általi ki rál lyá vá lasz tása volt. Mint hogy Horthy egyér tel műen a sza bad ki rály válasz tás pártján állt,27 Má tyás alakja tör vény szerűen vált a kor szak ban a kor mányzó repre zen tá ció jának – az in teger tör té nelmi Ma gyaror szá got szim bo lizáló Szent Ist ván mel lett – fôalakjává. A kor mányzói in téz mény szem pontjából is re le váns törté neti pár huzam nak tűnt a 15. szá zad közepi ma gyar tör téne-lem, mert Kossuthon kívül ép pen ab ból az idôbôl szár mazott két elôképe: Hu nyadi János és Szil ágyi Mi hály kor mányzó sága. A sza bad királyvá lasztók számára a Má tyás-pár hu zam azért is eleven volt, mert a hazai kle ri ká lis és vi lági arisz tok ráciával is bi zal mat la nok vol tak. A Hu nyadi-ha gyo mány nak az az in terp re tációja ját szott itt szere pet, amely sze rint a nem zeti pár tok de rék hadát jelentô kö zép nemes ség az arisz tokrá cia elle né ben vá lasz tott ki rályt Mátyás sze mé lyé ben.28

Horthyt, úgy tűnik, komolyan foglalkoztatta a kor mány zói jog kör nek a ki rá lyi hoz való köz jogi közelíthetôsége. 1929. de cem ber 6-i kel te zés sel ké szült egy, a kor mányzó kabinet irodá jának ira tai kö zött fenn ma radt gép ira-tos dol gozat, Szentirmay Ödön nek, ma gyar királyi kúriai bí ró nak, egye temi ta nárnak a ta nul má nya „A kor mányzói hata lom re formja és az ide vonat kozó jog kör kiter jesztése kap csolat ban a »Jog« és »a szét tört ma gyar nem zet« fo gal má val és ezek bel- és kül politikai rend sze rével” cím mel.29 E munka ér de kes sége szempon tunkból az, hogy ér velé sé ben visszatérô hivat ko zási alap a Hu nyadi Má tyás ural ko dását megelôzô kor mány zói jog kör tör té nelmi

417


pre ce dense.30 Szentirmay összegzô ja vas lata az volt, hogy a kor mányzót élet-fogy tig ná dorrá nevez zék ki, és amíg az államfôi posz tot nem töl tik be, ru ház-zák fel törvény szen tesí tési jog gal és ná dor kor mányzó nak ne vez zék, to vábbá gyakorol hassa a fôkegyúri jo got.31

Ottó 18. születésnapja közeledtével, és külö nö sen az 1930. év ben lábra ka pott a kor mányzó ál tal táp lált, a legi timisták kal szem beni, a szabad ki rály-vá lasztói gon do la tot erôsítô Má tyás-kul tusz. 1929-ben a budai pa lo tá ban egy újabb Cor vin-ter met tervez tek, amelyet alább részle tesen tárgya lunk. 1930. március 1-jén ün ne pelte Hor thy kor mány zói be ikta tá sának 10. évfor du ló ját. A kor mányzó feb ruári, ju bi leumi had paran csá ban a hon vé delmi ez re deknek és zászlóaljak nak törté nelmi neve ket adomá nyo zott. Ér de mes meg emlí teni, hogy ugyan Má tyásról nem ne vez tek el alaku latot, de Hor thy saját, sze gedi hon véd gyalogez red ének a Hunyadi Já nos nevet adta.32

A kormányzói jubileumi ünnepségek alkal mat ad tak Hor thy Má tyással és a bu dai ki rá lyi pa lotával kap csola tos kétarcú rep re zentá ciós po li tiká já nak kifejezésére. A suly kolt üze net a Pesti Hírlap ve zér cikke tol mácso lá sá ban így hang zott: „Az az ér zés, ami ak kor [1920-ban – R. P.] az egész nem ze tet meg-hitt csa ládi kö zösségbe fogta, most az egész nem zet hi va talos ün nepét fűti és me le gí ti. Kü lö nös, szinte új szerű ér zés ez a nem zet szá mára. Mennyi idô telt el azóta, hogy a nem zet iga zán ôszintén sze rette és szívébôl sze rethette az állam fe jét? Kos suth Lajos rö vid, pár hóna pos kor mány zó sá gát le szá mít-va, évszázad ok kal kell vissza men nünk a múltba. Ta lán egészen Má tyás ki rá lyig. Má tyás ki rály óta ál lan dóan gaz dátlan volt Buda vára. Vagy olyan ide gen szerze tek ültek benne, akik na gyon tá vol es tek a nemzet szerete-tétôl. A Habs bur gok alatt a nemzet meg szokta, hogy azok, aki ket maga san ma ga fölé emelt, állan dóan az iri gyei és el len sé gei legye nek. Új, lel ket emelô ér zés, hogy az államfô sze mé lye ma is mét telje sen egybe forrt a nemzet tel. Ami a mi fáj dal munk, az az ô fáj dalma is. Ami a mi re ménysé günk, az az ô re ménysége is. Ez a lelki kö zös ség talán egyik kulcsa Horthy Miklós egyre növekvô nép szerű ség ének. Még pedig a leg fon to sabb, a belsô szentélye ket és a legrej tettebb titkokat nyi to gató kul csa.”33

III. Lord Rothermere ajándéka Horthynak

Az évfordulóra idôzítette Lord Rothermere, az an gol saj tó mág nás egy feltehe-tô en 16. századi Má tyás-portré34 Hor thynak aján dékozá sát. A fest ményt ké sôbb a pa lota Cor vin-könyvtár ter mé ben helyez ték el, de még ez elôtt fel ke rült egy újon nan kibo csá tott 100 pengôs papír pénzre. A Jaschik Ál mos tervezte pénz jegy elôoldalán a Rothermere-féle Má tyás-portré, hátol da lán a bu dai vár képe lát ható kartus ban, a kar tuson pedig egy kar dot mar koló tu rul ül.35 Az 1926-ban ki bo csá tott, Helbing Fe renc ál tal terve zett elsô 100 pengôs bank je gyen, amely párhu zamo san a Jaschik-félével, 1932 után is

418


419

7. A Jaschik Álmos tervezte 100 pengôs bankjegy hátoldala

5. 100 pengôs bankjegy. Tervezte: Helbing Ferenc

6. 100 pengôs bankjegy. Tervezte: Jaschik Álmos


forga lomban ma radt, annak a fe hérmár vány Má tyás-port ré nak a képe sze-re pelt, ame lyet Ma gyaror szág a bé csi csá szári gyűjteménybôl már a hú szas évek ben is mint ma gyar ér dekű törté neti-mű vé szi relik viát igé nyelt, de csak az 1932. no vem ber 27-én megkö tött ve len cei egyez mény után ju tott a Szép-művé szeti Mú zeum gyűjtemé nyébe36.

A Horthy-kurzus Mátyás-portrékkal kapcso la tos pre fe ren ciá ját szem ügyre véve fel fi gyel he tünk arra, hogy a Hu nyadi-terem ben ki csi nyí tett for mában el he lyezett ko lozs vári, Fadrusz János által ter ve zett Mátyás lovasszobor hát térbe szo rult a kor szak ban. Az 1920. ja nuár 1-jén beveze tett, Helbing Ferenc ál tal ter ve zett 100 ko roná son ugyan felfedezhetôk a ko lozsvári szo-bor fôalakjának voná sai, de nincs egyér telmű uta lás az ere deti szo borműre, és a fél alakban ábrá zolt fi gura is in kább egy do meszti kált vál to zata Fadrusz dia dalmas har co sának.37 A Horthy által ki bo csá tott ér dem- és em lékér me ken se hol sem szerepel a Fadrusz-féle Mátyás képe.38 Úgy tű nik, Hor thynak az egy kor egy ér tel műen Füg getlen ségi párti kötôdésű, Fe renc József-el le nes élű szo bor ral kap cso latban ambiva lens ér zései vol tak.39 Az sem vé let len, hogy az 1940. szep tem beri ko lozs vári be vo nulása kor nem, csak két hónap pal késôbb, egy szű kebb körű, egye temi ren dez vé nyen ko szo rúzta meg a szob rot.40

Visszatérve lord Rothermere (Harold Sidney Harmsworth) aján dé kára, ez a Má tyás-portré ös sze tett szimbolikát hordo zott. Egy részt, ahogy utal tunk már rá, a Hor thy-éra és Má tyás kora mint a függet len nem zeti fejlôdés idô-szakainak egy másba ját sza tása mi att. Más részt vi szont Rothermere lord dal, de még in kább fiá val, Esmonddal kapcso lat ban is felröp pent a hír, il letve bi zo nyos sza bad ki rályvá lasz tói körök ben felmerült az öt let, hogy magyar ki rállyá vá las szák meg. Rothermere úgy tű nik – leg alábbis egy ideig – komo-lyan szá mí tásba vette, hogy fiát a ma gyar trónra ül tesse.41 1927. jú nius 21-i, ne ve ze tes, sa ját Daily Mail című lap já ban közzétett írása („Hun gary’s Place in the Sun”), amely ben a tria noni békeszerzôdés felül vizs gá la tát és a ma gyar te rületi integ ri tás vis szaállítá sát sür gette, elképesztôen erôs vissz-hangra talált a ma gyar sajtóban és bi zonyos poli ti kai kö rök ben.42 Az ép pen eb ben az év ben nyílttá és kimon dottá tett ma gyar reví ziós gon do lat hir telen támadt an gol párt fogóját él tet ték, fiát pe dig 1928-ban alig bur kol tan trón-vá romá nyosként vit ték körbe az or szágban.43 Az an gol lord gesztu sát te hát úgy is le het interpre tálni, hogy a ki rálycsi náló kor mány zót aján dé kozta meg. Má tyás eb ben az összefüg gésben termé szetesen a nem zet maga vá lasz totta ki rá lyá nak ôstípusaként fog ható fel.44 Hor thy vi szo nyu lása a „Rothermere-ak ció”-hoz nem volt egyér telmű. Egy részt a reví ziós pro pa ganda erôsítése mel lett szá mára az is po zití vum volt, hogy Rothermere nyíl tan felvál lalta a Habs bur gok vis szatérése elleni vé lemé nyét.45 Ugyan ak kor úgy a ma gyar, mint az angol kül po li tika kezdettôl fogva el ha táro ló dott Rothermere-tôl,46 és per sze Hor thynak esze ágá ban sem volt a pol gári szárma zású angol par ve nü-nek fel aján lani a magyar szent ko ro nát.

420


Mindazonáltal a lord ajándékának igen elôkelô el he lye zést biz to sí tott a pa lo ta újon nan létesített enteriôrjében, a Cor vin-te rem ben, amely a Hor-thy-éra egyet len komo lyabb hozzá járu lása volt a budai re zi den cia építé szeti ki alakítá sához.

IV. Corvin-lánc, Corvin-koszorú és a Cor vin-dísz jel vény

1930. november 20-ához, Ottó 18. születésnap já hoz kö ze ledve nem csak a legi ti mista erôk akti vi tása nôtt, de Hor thy szim boli kus po li ti zálása is in tenzí vebbé vált. Októ ber ben avat ták fel a Kolozsvárról áthozott Fe renc Jó zsef Tu domány egye tem szegedi épü le tét, amelyet egy nemzeti pan te on-nal, a ma gyar történe lem 100 ki ma gasló szemé lyi sége szobrá nak – köz tük fô he lyen Má tyás lovas alakjá val – a Rerrich Béla ál tal ter ve zett nagysza bású Temp lom téri ár kád sorá ban való elhe lye zésé vel fe jeltek meg. Hor thy erre az al ka lomra idôzítette a tu do má nyok és mű vé sze tek ki ma gasló élô képviselôi-nek ki tünte té sére, a „nagy mecé nás-ki rály nak, Hunyadi Má tyás nak emlé ké-re” a Corvin-lánc, a Cor vin-koszorú és a Cor vin-dísz jelvény ala pí tá sát.47

Megint kettôs szimbolikája volt Horthy eme lé pé sé nek. Egy részt a Fe renc Jó zsef ál tal alapí tott és nevét viselô egye tem „át mentésé nek”, és per sze ez zel együtt a klebelsbergi kultúr politi kának betetôzése volt az épület avató szegedi ünnep, ugyan ak kor a Cor vin-ér demjelek vol tak az elsô, a művelô-dés terüle tére speci a li zált ér dem je lek, ame lyekkel Hor thy a mo nar chiabeli K.u.K. Österreichisches Ehrenzeichen für Kunst und Wissenschaft örökö sét alapí totta meg.48 A csodált és sze re tett Fe renc Jó zsef em lé ké nek ápolása mel-lett megint sa ját kor mány zói jog körének a ki rá lyi hoz való kö zelí tése figyel-hetô meg itt. A kor mány zói jog kört meg ha tá rozó 1920. I. tc. ér telmé ben a kor mányzó ugyan nem adomá nyozha tott ne mes sé get, de ala pít ha tott ren det és kitün teté seket, és eze ket ado má nyoz hatta is. Csak hogy a legiti mista el len-zék ér zé keny sé gére te kintettel a klasszi ku san kirá lyi gesz tust, a rend- és rendjel-alapí tás, il letve az ér dem rend-adomá nyozás kérdé sét Hor thy egy ideig rop pant óva to san ke zelte és csak a kon szoli dáció elôrehaladtával gya-ko rolta e jog kö röket egyre sza po rodó jel leg gel.49 Eb ben a folya mat ban a Cor vin-rend ki tün teté sei nek megalapí tása Habs burg Ottó nagyko rúvá válá-sá nak elôestéjén fon tos és jelzés értékű lépés volt. Hor thy teljeskörűen csak 1938-ban vál lalta fel a rend jel-ado má nyo zás ki rá lyi jog körét, amikor a Mária Te ré zia és a Szent Ist ván-rend megújí tá sakor ezek nagy mes ter ének ti tulálta ma gát.50 Utóbbi eseté ben ráadá sul egy „ma gyar ki rá lyi rend”-rôl volt szó.

A Corvin-lánc rendjelén és a Corvin-díszjel vé nyen egy ak kor 15. szá zadi-nak tar tott emlék érem Má tyás-port réja sze repel.51

1930. november 20-ára Horthy bizonyos szo ron gás sal te kin tett.52 A le gi ti-mis ta erôk évek óta vár tak erre a napra. No vem ber 18-án Apponyi Al bert fel hí vást tett közzé a leg fon to sabb le giti mista saj tó orgá numban, va la mint

421


pla ká to kon és röp lap okon.53 Arra szólí totta fel az or szág lakossá gát, hogy lo bo góz zák fel no vem ber 20-ára virra dóan há za ikat, ün nepel jék virág gal és a nem zeti tri ko lorral „Ma gyaror szág örö kös királyá”-nak nagy ko rúvá válá sát, és ez zel adják egy értelmű je lét an nak, hogy Ottó trónra lé pése a haza né pének egy ön tetű óhaja. A le giti misták ugyanis tisztában vol tak az zal, hogy a Habsburg ki rályfi haza té ré sének két fô aka dálya a bel poli tikai megosztott ság e kér dés ben, kül po liti kai oldal ról pedig az an tant és fôleg a kis an tant el len ke zése. Apponyiék ép pen a kettô egymás el leni ki ját szá sában bíz tak: a trón fosz tást szerintük az an tant kényszerítette az or szágra, így a nemzet önren delke zés ének, függet lensé gé nek ép pen az örökös ki rály meg ko-roná zása lenne a leg méltóbb bizo nyí téka.54 Ér de kes mó don Hor thy és a sza-bad király vá lasz tók Má tyás-kul tu sza a le gi ti mis ták körében is vissz hangra talált. Ér ve lésük sze rint Ottó és Mátyás helyzete és alakja kö zött mély tör té nelmi ana ló gia volt. Mindkettô igen fia ta lon, na gyon ne héz tör té nelmi kö rülmé nyek kö zött ke rült (il letve ke rült volna) trónra. A Nem zeti Újság szüle tés napi számá ban ezt olvas hat juk: „Ottó király nak – úgy mint Má tyás-nak – lel két a dicsôség, ha lál, fogság, for rada lom je le netei ro han ják meg, me lyeknek mind in kább ô a köz vet len nézôje, ré szese, tár gya, köz pontja. Ezek nek a hasonszerű és ro kon hatá sok nak a be fo lyása itt is ki váló egyéni-séget ne velt s ala kított ré szünk re.”55 A tárca szerzôje szerint Zita ki rályné ugyan olyan nagy ha tást gyako rol hat Ottó naggyá fejlôdésében, mint Szil ágyi Er zsé bet Má tyá sé ban.

V. A Corvin-terem

Hevesi Sándor Elzevir c. darabjában a könyv árus An der sen a történetbôl és a párbeszédbôl mint egy kibe szélve, a szét hor dott könyv tá rak ról elmél-kedve így só hajt fel: „Olyan mint a halál. Volt – nincs. Má tyás ki rály könyv-tá rát négy száz esztendôvel ezelôtt hord ták széjjel és a bu dai vár ban azóta sincs könyv tár…”. A da rabnak ez a pa naszos meg jegy zése ál lí tólag Hor thy rosszal lá sát váltotta ki.56 Min den esetre 1929-ben a Bu da vári Pa lo tá ban egy újabb rep rezen ta tív tör té neti enteriôr, a Cor vin-terem és a hozzá kapcso lódó két ki szol gáló szoba, azaz a kirá lyi könyvtár be rende zé sét kezd ték meg. A ba rokk palota középsô trak tu sá nak vi lágí tóud vara üvegtetôs le fedé sé vel, és en nek az addig a világító ud vart északról és délrôl szegélyezô, a nyu gati és ke leti hom lok zat kö zépter meit összekötô át járó-fo lyo sók kal való egybe nyitá sával alakí tot ták ki a Corvin ter met, a könyvtár ol va só termét. Ezt az új nagytermet déli és északi irányból egy-egy könyv szek ré nyek kel be épí-tett he lyiség fogta közre. A tervezô a vár kapi tány ság fômérnöke, a késôbbi várka pi tány, Szabó László volt.57 A te rem csak esz me iségé ben idézte meg Má tyás bu dai palo tá já nak legen dás könyvtár-termét, a be ren dezés azon ban nem re ne szánsz, ha nem ba rokk stílus ban ké szült. E stí lus vá lasz tás nak

422


423

9. A Corvin-terem terve. Készítette: Szabó László, 1929. A déli oldali kisebb olvasó- és köny-vtárterem látványterve. BTM Kiscelli Múzeuma, építészeti gyűjtemény

10. A Corvin-terem terve. Készítette: Szabó László, 1929. A mennyezet terve. BTM Kiscelli Múzeuma, építészeti gyűjtemény


424

12. A Corvin-terem terve. Készítette: Szabó László, 1929. Az északi melléktér és a középsô olvasó hosszmetszete. BTM Kiscelli Múzeuma, építészeti gyűjtemény

10. A Corvin-terem terve. Készítette: Szabó László, 1929. A mennyezet terve. BTM Kiscelli Múzeuma, építészeti gyűjtemény

11. A Corvin-terem terve. Készítette: Szabó László, 1929. A déli oldali kisebb olvasó- és könyvtárterem nyugati oldalfalának terve. BTM Kiscelli Múzeuma, építészeti gyűjtemény


425

13. A Corvin-terem terve. Készítette: Szabó László, 1929. A déli melléktér és a középsô olvasó hosszmetszete. BTM Kiscelli Múzeuma, építészeti gyűjtemény

14. A Corvin-terem terve. Készítette: Szabó László, 1929. Alaprajz. BTM Kiscelli Múzeuma, építészeti gyűjtemény

15. A Corvin-terem terve. Készítette: Szabó László, 1929. Keresztmetszet a középsô olvasóter-men át dél és észak felé tekintve. BTM Kiscelli Múzeuma, építészeti gyűjtemény.


vél he tôen nemcsak a kor társ neo barokk elôkelô enteriôrök stí lusához való iga zo dás lehe tett az indí téka, ha nem gya korlati oka volt. A két szélsô helyi-ség, vala mint az újon nan ki ala kí tott Corvin-te rem szélsô sáv jai már meglévô fal bur kola tát ugyanis nem cserél ték le, ha nem csak át alakí tot ták, könyv-szek ré nyeket építet tek a lambé ria elé, va la mint a déli és a középsô helyi ség köz ti kettôs nyí lású át járót a ke leti pil lér el bontá sá val megna gyobbí tották, szegmentívesre változ tat ták. A világító ud var te rüle té nek be vo nása után az ad digi ke let-nyugati irányú átjáró folyo sók stuk kó dí szét oly módon alakí tot-ták át, hogy az a középsô üvegtetô körül is körbe fus son.

A Corvin-terem, illetve az új királyi könyv tár el ké szí tése még a taka ré kos, csu pán át ala kítá sokkal járó kiala kítás el le nére is évekbe került. A ter vek 1929 szep tembe ré ben ké szül tek el.58 A kor mányzó 1930 feb ruár já ban min-den bizon nyal meg tekin tette az újon nan ki ala kítandó díszte rem he lyét59, s nyil ván zöld jel zést adott a mun kák meg in dí tá sára, hi szen a könyv tár meg épí tése rajta volt a be ruhá zási hitel ter hére 1929–31 kö zött megva lósí-tani kí vánt munkák listá ján.60 A ki vite le zés azon ban csak 1932–1934 kö zött zaj lott.61 A te rem 1936-ban vég le gessé vált deko rá ci ója igé nyes volt. Mint utal tunk rá, ide került a Rothermere-féle kép, amelyet ak koriban egyéb ként Man tegna el ve szett Má tyás-portré já nak 16. század eleji, Giovanni Boltraffio ál tal ké szített má sola ta ként tar tot tak szá mon,62 és itt he lyezték el az ak kor Má nyoki Ádám nak tu laj doní tott Má tyás-arcké pet63. Az északi átjáró két pillé rén, újon nan ké szített re ne szánsz stí lusú kon zolo kon nyert el he lyezést az ak kori ban Giovanni Dalma tá nak tu laj do ní tott Má tyás királyt és Beat rix ki rály nét ábrá zoló dom bormű.64 A te rem déli ol da lán Erzsé bet-mell szob rot he lyez ték el.65 A carra rai már vány ból ké szült kandal lón közé pen az ún. Má tyás-billi kom ál lott. E Mátyás sze mé lyéhez kö tött tárgy szin tén vissza-szer zett, il letve a tria noni Ma gyaror szágra vissza jut ta tott erek lye volt, amely 1929-ben ke rült be a Nem zeti Múze umba gr. Erdôdy Ru dolf tól,66 és ame lyet 1936 febru ár já ban a mú zeum kupola csar noká ban a hó nap mű tárgya ként tet tek köz szem lére.67 Mel lette a Cor vin-te rem kandal lóján egy-egy Alt-Wien porce lán volt, amelyek a Me dici-sí ro kon levô Mi che lan gelo-szob rok nak, a „Hajnal”-nak és az „Esté”-nek a má so la tai vol tak. Fe lette a fa lat egy 16. szá zadi, flandriai go be lin68 borí totta. A könyv tár te rem két oldal helyi sé gé nek szekré nyei ben ma gyar klas szi ku sok és az újabb ma gyar iro dalom mű vei nyer-tek el he lye zést.69 A könyv tár léte sítésé nek alapvetô indí tó oka és felsze re lé sé-nek igazi „po énja” azonban a Cor vi nák idehozatala volt.

A 19. század óta a magyar rendi nacionaliz mus ál tal the sau rus nationa-lisként, pol gári ereklye ként tisztelt könyv tár da rabjai nak vis sza szerzése ek kor már jó év szá zada na pi renden lévô tö rek vés volt.70 A Corvi nák (és per sze a kül honba sza kadt ma gyar kultúrjavak) vissza szer zése az or szág te rü leti re ví zió já nak szóla má val csengett össze a Hor thy-érá ban.71 Pasteiner Iván, a köz gyűj temé nyek or szá gos fôfelügyelôje 1936. feb ruár 22-én fordult a Ma gyar Nemzeti Múzeum Igazga tótaná csá hoz az zal a ké rés sel, hogy az

426


427

16. A Corvin-terem középsô olvasótermének és déli mellékszobájának képe, 1937. Megjelent: Königliche Burg Budapest, Hungária Magazin kiadása, Bp., é. n.

17. Terv a Mátyás-relief konzoljához. Készítette: Szabó László, 1936. KÖH Tervtár


428

államfô kizáró lagos hasz nálatára létesítendô könyv tárba, amely nek ál lomá-nya „majd nem ki zá ró lag ma gyar anyag ból fog állani…kívánatos lenne, hogy dicsôséges em lé ke zetű Má tyás ki rá lyunk Cor vina-könyvtárá nak ma gyar köz gyűjte mé nyek tu laj do ná ban levô példá nya i nak néme lyike itt el helyez-tes sék”.72 Pasteiner 5-6 pél dányra gon dolt. A kér vény sze rint a Corvinák a könyv tár ban „sem a tudo má nyos ta nulmá nyo zás, sem pedig a nyilvá nosság elôl el zárva nem lesz nek, sôt a könyv tár állandó ki állí tása ke re té ben köz-szem lére lesz nek ki téve.” E le vél ben me rült fel a Má tyás- és Be at rix-portrére-lie fek nek és a Má tyás-serleg nek a ki rá lyi könyv tár ban való el helye zése öt lete is. A jeles Cor vina-ku tató, az Or szá gos Szé ché nyi Könyv tár fôigazgatója, Fitz Jó zsef ne héz hely zetbe ke rült ez zel a ké réssel. Vá la szá ban, ame lyet a MNM OSzK Szak ta nácsa 1936. március 2-i ülé sén73 olva sott fel, ezért nagy terje delem ben fej tette ki, hogy a Ma gyar Nem zeti Mú zeum könyvtára ere deti leg hungarikumok gyűjté sére létesült, ame lyek kö zött a Cor vi nák a leg fonto sabb he lyet fog lal ják el, s a könyv tár ala pító leve lé ben áll ezek gyűj-tése és megôrzése. Sôt ép pen azért kezdtek Ma gyaror szá gon a 19. század-ban a Cor vi nák tör té ne tével fog lal kozni, mert egy ilyen hungarikumgyűjtô köz pont jött létre, ame lyet József ná dor és I. Fe renc Jó zsef is gya ra pított, és így jött létre itt az or szág és a vi lág ös szes könyvtárát te kintve is legna-gyobb Cor vina-gyűj te mény. Fitz ez után a Cor vina-könyv tárt, mint a nem-zeti közgyűjte mé nyi könyvtár ôsét mu tatta be, utalva a Má tyás könyvtárát or szá gos könyvtár ként meghatá rozó II. Ulászló-féle 1490. jú lius 31-én kelt okle vélre, amelyre hivat ko zott egyébként a ma gyar kül dött ség az 1932-es ve len cei egyez ményt elôkészítô tárgya lásai so rán is. Ez az ok levél ugyanis Fitz és a ma gyar kül dött ség értel mezésé ben azt bi zo nyí totta, hogy II. Ulász-ló nak és II. La josnak nem volt joga Má tyás köny vei nek el aján déko zá sára. A könyvtárigaz gató, miután nyo ma té kosan fel hívta a fi gyel met mind ezen törté nelmi elôzményekre, il letve a Cor vi nák rend kí vüli tör té nelmi ér té kére, felvi lágosítást kért, hogy 1. mi lyen ha tó ság lenne a köny vek gon do zója a vár-ban? 2. mi lyen szakkép zett és meg bízható tisztviselôje lesz a könyv tárnak? 3. milyenek a te rem fizi kai adottságai (van-e kon zervátori szem pont ból meg-felelô szek rény és egy álta lán milye nek lenné nek a kiállí tás körülmé nyei)? 4. mi lyen felté telekkel és kik fér hetnének hozzá a kóde xek hez? 5. mennyi idôre szólna a le tét és mi lyen biz to sí té kokat kapna a mú zeum a köny vek vis sza-szol gálta tá sára? A könyv tári szak ta nács ülé sének jegyzôkönyvét azon ban a mú zeum igazga tóta ná csa nem fo gadta el és új jegyzôkönyvet ké szít te tett74. A mú zeum igaz gató ta ná csa igen gyors átfutás sal, már 1936. már cius 6-i ülé sén öt Corvina köl csön adásá ról hozott dön tést.75 A ki köl csön zött kó de xek ki vá-lasz tása ko ránt sem volt vé let len szerű: mind egyik „vis szaszer zett” da rab volt76, azaz mind egyik a Horthy-féle reví ziós po li tika si ke rét ta núsí totta.

Trianon politikai korrekciójának jegyében ren dez ték meg már 1933-ban a Ma gyar Nem zeti Mú zeumban a ma gyar kultúrdiplomácia sikerét be mu tató tár la tot is, ame lyen a Bécsbôl visszaszer zett Corvi náknak és a majd né hány


429

év múlva a bu da vári palota Cor vin-termé ben elhe lyezett Má tyás- és Be atrix port rérelie fek nek is kitün te tett sze rep ju tott.77 Ugyancsak összefüggött a Cor-vi nák kul tuszá val Kisfaludi Stróbl Zsig mond Marsigli-szobrá nak felállí tása az ún. Ybl-lépcsô (a kriszti navá rosi szárny tól északra, az ún. Csi kós-ud var-ban álló lo vardá tól a Má tyás-kút szint jére vezetô lépcsô) felsô lejá ra tá nál. A bolo gnai tu dós, ka tona és dip lomata Luigi Fernando Marsigli (Marsili) gróf részt vett Buda török alóli fel sza ba dító ost romá ban 1686-ban – a személyérôl való meg em léke zést persze ennek 250. évfor du lója is indo kolta –, és a rommá lôtt kirá lyi pa lotá ból Bécsbe men tette a még meglévô Cor vina-pél dá nyokat.78 Az Ybl-lépcsô felsô végé ben elhe lye zett má sik törté neti mű, Far kas Zol tán alko tása, az 1934-ben felál lított Bonfini-szo bor volt – megint csak a Má tyás-kul tusz és az olasz–ma gyar kapcsola tok szo rosra fű zésé nek je gyé ben.79

A Corvin-termet valószínűleg csak 1937-ben nyi tot ták meg a nagy kö zön-ség elôtt.80 Amíg a te rem lét reho zá sá nak szán déka egy olyan idôszakban tör tént, ami kor Hor thy uralmi hely zetét a legiti mista tö rek vések tették bi zonyta lanná, ad dig az elké szült mű be mu ta tása a kor mányzó di nasztia ala-pí tási szándéka elsô nyílt meg jele nése ide jére esik. Az 1937:19. tc., amely nek esz méje már évek óta érett, Hor thy szá mára biz to sította az utódaján lási lehetôséget.81 A te rem elne ve zésé vel kapcso lat ban emlí tésre ér de mes a Hor-thy-korszak Má tyás-kultu szá nak ér de kes vonása, hogy az szinte kizá ró lag a Cor vin név nek, vagyis an nak a név nek a kul tu szát je len tette, amelyen Má tyást ma gyarul soha sem szó lí tot ták, vi szont fo gadott és utód jának kí vánt fiát, Já nost igen. E jelen ség ben megint a Má tyás-kul tusz nak Horthy dinasz-tia ala pí tási szán dé ká val való össze füg gését ra gad hat juk meg.

18.Lux Kálmán: A Budavári Palota Mátyás király korában. Csia Lajos modelljérôl készült fotó. Megjelent: Corvina, 1937, 125


430

Az újonnan létesített Corvin-terem elké szülte a buda vári pa lo tá ban egybe esett III. Viktor Emanuel olasz ki rály 1937. má jusi buda pesti lá to ga tásával, amely a két vi lág há ború kö zött az egyik legjelentôsebb, legna gyobb protokol-lá ris körí tés sel meg ren dezett diplomáciai ese mény volt a bu dai pa lo tában. Érde kes mó don azon ban a ki rálylá toga tás me net rend jébe nem il lesztet ték be a fris sen elké szült Cor vin-te rem meg tekinté sét. Még a Kor vin Má tyás Társa ság fo lyó irata, a Cor vina is, amely ki feje zet ten a ma gyar–olasz kap-csola tok törté ne tével foglal ko zott, inkább egy Savoyai Jenô-emlék szá mot ál lí tott össze a Savoyai-házból való olasz ki rály tisz tele tére. A bu dai várban zaj ló ese mé nyek fóku szá ban is egy ér tel műen a Savoyai Jenô-lovasszobor és a mö götte fekvô Habs burg-te rem és Habs burg-lépcsô állt.82 Az egész lá toga-tásra jellemzô a ma gyar rene szánsz, il letve Má tyás és korá nak mellôzése a ki rály nak ös sze ál lított ma gyar tör téneti prog ram ból, he lyeseb ben a lá to ga-tás saj tó anyagá ból. A ki rály elé a sok római kori régé szeti és érmészeti em lék mel lett tu laj don kép pen csak a Nem zeti Múze um ban ôrzött, 1927-ben Mode-nából vissza ka pott Corvinákat tár ták egy rö vid megte kintés ere jéig. Ugyan-ak kor az itteni lá toga tás nak is inkább a múze um igaz gató gróf Zichy Ist ván ál tal a ki rálynak ado má nyo zott dal mát ér mek ké pez ték a poli ti kai súly pont-ját.83 Erre az alka lomra ugyan elké szült Lux Kál mán épí tész re konst ruk ciós rajzai alap ján a vi téz Csia La jos re for má tus vallás ta nár, a Magyar Evangé-liumi Szö vet ség al elnöke által ké szí tett ma kett a kirá lyi vár Má tyás-kori álla potá ról,84 ezt azon ban csak 1939–40-ben állí tották fel a pa lota egy föld-szinti termé ben. Az olasz király a Cor vin-dísz jelvény egy al kalmi da rabját is megkapta ki tün teté sül,85 amely gesz tus indí téka ugyan le he tett Má tyás nak az olasz–ma gyar kap csola tok tör té netében be töl tött sze repe is, de a nyilvá-nos ság kizá rása a ce remó ni áról, az a tény, hogy a saj tóban ez az ese mény nem je lent meg, inkább arra utal, hogy a kü lön le ge sen meg formált, egyedi Corvin-díszjel vén nyel in kább a neves numizmata híré ben álló ki rály nak akartak ked ves kedni.86

VI. Horthy- és Mátyás-évforduló

Horthy hatalmi reprezentációjában Mátyás alakja a kor mányzó be vo nu lá sá-nak 20. év for du lójára, 1939-re már mar káns körvona lak kal bon tako zott ki. Az erre az alka lomra a kor hi vatalos írófe je delme, Herczeg Fe renc és má sok által ös szeállí tott em lék könyv ben Gulácsy Irén, nép szerű lektűr-szerzônô ál tal fel vá zolt cir kal mas kép ben Má tyást, a bu dai pa lo tát és Horthy kor mány-zót pil lant hat juk meg.87 „A ma gyar ál lamhata lom és szel lem vi lág íme hát nem áll nak többé ide ge nek ként egy mással szem ben. Négy szá zad kul tu rális szaka dé kát meg töl tötte tar ta lommal és ele ven ség gel az, aki a Tria non után tá madt és népi feltá madá sun kat köz vetle nül, más módo kon fenyegetô egyéb sza kadéka inkat is át tudta hiva tott sze mé lyé vel hidalni. A puszta vé let len


431

itt nem kielégítô ma gya rá zat; a sors já té kos rög tön zé sénél sokkal mé lyebb ös sze füg gést kell ama lát szólag szór vá nyos je lensé gek közt keres nünk, hogy: Corvin Má tyás nál pat tant el a lánc állam hata lom és iro dal munk, mű vé szete-ink közt, – hogy vi szont Hor thy Mik lós ép pen Corvi ná kat gyűjt és hogy a ki tün te té sül maga-alapí totta ren det is ép pen Corvin Má tyásról ne vezte el… A szám űze tés kor szaka lezá rult.” Gulácsy Raffaellót idézô nagy sza bású tör-té nel mi képet fes tett fel: a ha ta lom lépcsôin a reneszánsz ural kodó ide jén öröm mel lá tott mű vé szek nek Má tyás ha lála után le kel lett „hur colkod niuk”, s a „ma gyar ál lam ha ta lom és szel lemvilág mos tan tól ide genként néz nek egy-más sal far kas sze met”. Csak négy évszá zad múltán, Hor thy alatt térhettek vis sza a ki tün te tett helyre. Ebbe a szinte törté nelmi élôképszerű vízi óba il lesz tette a szerzônô a Cor vin-te rem létesí té sét is: „Még va lami, amirôl ta lán kevesen tudnak! A pompás Vár egy ré gebbi, nagy hi á nyossága.

Volt ebben a tündöklô palotában minden és sokminden, ép pen csak a könyv-tár fe lejtôdött ki an nak idején. És Hor thy Miklós meg mu tatta, hogy az épí té-szet nem át fog hatat lan te rep a ma gyar sokol da lúság szá mára. Ki vá lasz tott ô maga egy csen des, kellô tá gas vilá gító-udvari részt, be fö dette a me di tá ló han-gula toknak kedvezô, fényt megszűrô üvegtetôzettel, mél tóvá ékít tet te a fa lak

19. Szálasi Ferenc a nyilas hatalomátvételben részt vett tiszteket tünteti ki a Hunyadi-terem-ben 1944. november 28-án. MNM Történeti Fényképtár, ltsz. 65.512


432

belsô vilá gát és el kezdte a nem zeti kincs gyűj tését. Azóta Cor vi nák és más, ma gas biblio fil-be csű köte tek tö mege éke síti már ud vari könyv tá runkat.”88

Mátyás születésének 500. évfordulója volt az az utolsó pil la nat a vi lág-há bo rú ban, amikor a nagy ki rály emléké nek felidé zésével vérmérséklettôl függôen fi nom vagy di rektebb formá ban utalni le he tett a Hor thy-kor szakra. Domanovszky Sán dor művelôdéstörténész mu tatott rá a legegyértelműbben a Má tyás-kul tusz aktuá lis mo mentu mára: „Ez volt Má tyás életé nek és ural-kodá sá nak alap prob lé mája: a szel lemé ben, intéz mé nye i ben és élet for má já-ban ös szeomló világ rom jai ból erôs Ma gyaror szá got akart fölépí teni”89

Ebben az idôszakban azonban a Mátyás-pár hu zam már in kább Hor thy Mik lós di nasz tiaala pí tási törekvé se inek újabb ál lomásá val füg gött ös sze.90.

A Mátyás-kultusz budavári helyszínein az utolsó proto kol lá ris ese mény 1944. no vem ber 28-án zaj lott le: Szálasi Fe renc „nemzetvezetô” az 1944. ok tóber 15-i „fordu lat”, il letve „nem zeti forradalom hôseit”, azaz a nyilas hata lom átvé tel ben közreműködô tiszti, altiszti és le génységi ál lo má nyú ka to-ná kat tüntette ki a Hu nyadi-terem ben.91 Szálasi ese té ben azonban a hely-szín megvá lasztá sá nak nem igen tu lajdonít ha tunk kü lö nö sebb szim boli kus tartal mat. 1944. no vember 4-i es küje a pa lota nagy bál termé ben volt.92

VII. A Hunyadi- és a Corvin-terem pusztu lása

A Hunyadi- és a Corvin-terem az 1944–45-ös ost rom so rán rommá vált. A Hu nyadi-te rem men nye zetének kb. 70%-a be om lott, ami azál tal vált vég ze-tessé, hogy a há ború után a te rembe so káig aka dályta la nul beesett az esô, ami eláz tatta az intar ziás par kettát.93 Az ajtó- és ab lakke retek kö zül csak az északi ajtó nyí lás ma radt sér tetlen. A fal burko latok pusztu lásá ról érde-mes meg je gyezni, hogy az már a békeidôkben megin dult, ugyanis ezeket már az 1940-es évek ele jén könnyezôgomba fertôzés tá madta meg. A te rem be ren dezésébôl át vé szelte a há bo rút egy tán coló nôket ábrá zoló ele fánt csont bera kásos dí szí tésű ébenfa vagy ében ha tású fe kete asz tal lapja, vala mint egy már vány intar ziás asz tal, to vábbá a Fadrusz-féle Mátyás-szobor és a két Ben czúr-festmény. A bútorok nak utóbb nyoma ve szett,94 a szo bor és a két kép a Ma gyar Nem zeti Galé ria gyűj temé nyé ben ta lál ható.95

Corvin-teremben a mennyezet beomlásán túl még a fal bur ko lat és a par-ketta el égé sét is való színűsít het jük.96 A be rende zés nagy ré szét azon ban min den bi zon nyal még az ost rom elôtt ki me nekí tették.97 Erre utal, hogy a két Má tyás-portré és a Má tyás-ser leg, to vábbá a Má tyás- és Beat rix-port-ré re liefek is átvé szel ték a há bo rút. Elôbbi há rom a Ma gyar Nem zeti Múze-umba ke rült, a dom bormű vek pedig a Szép mű vészeti Mú zeu mon ke resz tül a Ma gyar Nem zeti Galé ri ába vándo rol tak késôbb. A könyv tár könyvállo má-nyá ról az egyet len kö ze lebbi informáci ónk egy Varga Sán dor könyvtá ros tól szár mazó, 1947. má jus 27-i pro domo és az ugyan ebben az ak tában ta lálható


433

1947. áp rilis 25-én kelt át vé teli jegy zék, amel lyel a pa lota könyvtá rának megma radt köte teit az Or szá gos Szé chényi Könyv tár át vette.98 A lis tán sze-replô téte lek kö zött kü lö nös fi gyel met ér de mel nek a Szent Ist ván-rend del kap cso la tos köte tek (5., 7., 8., 9., 24. té te lek). A leg maga sabb rangú polgári ér dem rend újraala pí tása és a rend nagy mesteri poszt já nak betöl tése Hor thy részérôl ugyanis 1938-ban az kor mányzói jogkör nek ural ko dó ivá bôvítésé-ben fon tos lépés volt. A könyvtár azonbanhiába vette át az anyagot, az egyes kö te tek lel tá ri lag nem ke rül tek az OSzK állományába. A lista téte lei kö zül mindössze kettôt, a Szent Ist ván rend statú tumát és re per tó ri umát (5. és 9. té tel a fenti listá ban) le het a könyv tár mai ál lo mányá ban azo nosí tani.99

VIII. A Mátyás-kultusz utóélete a budai vár ban

A budai vár 1945 utáni, lassan, évtizedek huza vo nái után ki ala kuló új for má-já ban szinte semmi nem em lé keztet az egy kori épü letre; az új ha ta lom gyö ke-re sen át alakí totta a palo ta komp lexu mot. Egyedül Hu nyadi Má tyás kul tu szá-nak ápo lása te rem tett foly to nos ságot a pa lota 20–21. szá zadi tör téne té ben.

Horthy Miklós Mátyással kapcsolatos repre zentá ciós poli ti kája reg ná lása egész ide jén el lentmondá sos volt. Egyfelôl ter mészetes mó don adó dott volna a füg get lenné vált or szág kor mány zója szá mára, aki mindvé gig di nasz tia-ala pí tási ter veket dédel getett, a Hu nyadi-pár hu zam alapos ki hasz ná lása. Ugyan ak kor Horthy és a kö rü lötte csoporto suló ha talmi elit az egy kori Mo nar chia belpoli ti kai megosz tott sá gá ból egy ér telműen a Ti sza Ist ván-féle 67-es vo nal öröksé gét vállalta fel és érezte sa játjá nak. En nek megfelelôen Má tyás kul tu szát, amely a szá zad for duló óta nagy mér ték ben ré sze volt a Füg get len sé gi Párt Habs burg-el lenes szimboli kus po li tizálá sá nak, Hor thy csak idôn ként és ak kor is bá tortala nul, félszív vel emelte ha talmi repre zentá-ci ó ja kel lék tá rába.

Mindez a II. világháború utáni Mátyás-kul tuszt te kintve szinte au to mati-ku san azt az eredményt szülte, hogy a bu dai palotával kap cso latba kerülôk zöld utat kaptak Má tyás ha gyományá nak Függet len ségi párti színe zetű, Habs burg-elle nes élű ápolá sára.

Az ostrom utáni nagyarányú régészeti feltá rási mun kák, ame lyek a szá-zad for du lós pa lota-komp le xum tel jes déli ré szé nek el bontásá val, il letve át ala-kí tásá val jár tak, a Má tyás-kori, azaz a Habs burgok elôtti utolsó „nem zeti” pa lo ta dé li bá bos ké pét tar tot ták szem elôtt.100 A Gerô László ve zette csapat em lé ke zeté ben ott élhe tett az a még Hor thy által a palotá ban 1939–40-ben el he lye zett mo dell, amit, mint fen tebb em lítet tük, Lux Kál mán ko rábbi raj-zai alap ján Csia La jos ülte tett át há rom di men ziós mo dellbe 1937-ben. És a te rep asz ta lon szinte megelevenedô Má tyás-pa lota tör téneti való sága kéz zel fog ható eleven ségűvé vál hatott a légol talmi in tézke dé sek so rán már 1943-ban napvi lágra kerülô lele tek meg pillan tása kor.101 A régé szek a vár ost ro ma


434

so rán szinte min den egyes be csa pódó bom bá val köze lebb érez hették ma gu-kat a vá gyott lo vagvár kibontá sá hoz és vissza ál modá sá hoz.102

Az új, régészeti indíttatású és esztétikájú déli vár rész fel épülte után ma gá nak a pa lo ta épület nek a hely reállí tása már a Kádár-re zsimre ma radt. A Má tyás-kul tusz pe dig bú vó pa tak sze rűen tovább csör gede zett, sôt a 60-as évek ben bô vizű fo lyammá duz zadt. Még az 50-es évek vé gén, elsôsorban és min de nekelôtt a Csapodi Csaba–Gár do nyi Klára házas pár mű kö dése ré vén, meg in dult a Cor vina-ku tatá sok új hul láma. Két olyan kutató vitte a prí met Má tyás kódexe i nek feldol go zá sá ban, akik 1936-ban már az OSzK dolgozó i-ként szem ta núi vol tak an nak, hogy a Corvi nák fizi kai lag is ré sze sei let tek Má tyás kul tuszá nak a bu dai pa lo tá ban.103 Az OSzK el he lye zése a bu dai vár ban már eleve a Má tyás könyvtár ára való ál landó uta lással je lent meg a nyil vá nos ság elôtt,104 de a 60-as évek ele jén, ami kor a belülrôl gyö kere sen át ala kí tott „F” épü let de korá ciós prog ramjá nak meg al kotása volt na pi ren-den, egye ne sen a Má tyás-kul tusz Ká dár-kori hausse-áról be szélhe tünk. A pa lo ta építke zésé nek irá nyító csúcs szer ve ként életre hí vott ún. kon zulta tív vár bi zott ság mű vé szet tör ténész irány adója, egy ben a beru házó sze re pét ját szó Épí tés ügyi Mi nisz térium Mű emléki fôosztályának vezetôje105 az a Dercsényi Dezsô volt, aki 1936-ban – Csapodiékhoz hason lóan – az OSzK dol go zó ja ként106 él hette át a Cor vi nák palo tába köl tözteté sét, majd 1943-ban már a MOB tisztviselôjeként volt szem ta núja a Má tyás kori re ne szánsz farag vá nyok napvi lágra ke rü lésé nek. Az egykori Hu nyadi-te rem helyén az elôzmény fi gye lembe vé te lé vel, sôt a Hauszmann-féle te remre való ál landó hivat ko zás sal Cor vina-kiál lí tó termet alakí tot tak ki107, amely ben az ere deti el kép ze lés sze rint majo lika Má tyás-cí mert is elhe lyez tek volna a – az OSzK épüle tében csak e te rem ben al kalma zott – tardosi vörösmárvány fal bur kolat-ban, to vábbá az elsô kon cep ció sze rint „korhű”, azaz re ne szánsz stí lusú vit-rinek ben állítot ták volna ki a kó de xe ket.108 1966-ban me rült fel elôször az a nap ja ink ban em lék tábla for má jában tes tet öl tött elkép ze lés, amely az akkori Munkás moz galmi Mú zeum fôbejárata elôtt egy Hu nyadi László-em lék mű vet irány zott elô; ugyanek kor az OSzK fôlépcsôházában üveg mo zaik-áb rá zolá-so kon kí vánták bemu tatni a pa lota tör té netét, a Má tyás- és Be at rix-dom-borművek három szoros nagyí tás sal ké szített gipszmáso latait ter vez ték be a fôlépcsôház I. eme le tére és az épü let to vábbi – közelebbrôl nem pon tosí tott – he lyeire Má tyás és Nagy La jos 1,5 mé ter átmérôjű címe reit gon dol ták el he-lyezni.109

Az épület művészi programjának kidolgo zója Keresztury Dezsô volt,110 az egy kori kul tuszmi nisz ter, aki a népi írók egy Ká dár-hű cso port já val a nem-zeti tra dí ciók ápo lá sát tar totta fô fel adatának a nép frontpoli tika ber kein belül 1957-tôl.111 Ebbe il leszke dett az egyéb ként is legi tim Má tyás-kul tusz ki bonta koz ta tása a nem zeti könyvtár pa lo ta beli be ren dezé sé ben.112 Minden-nek valódi mély ség ben való kifej tése azonban már nem fel adata en nek az írás nak.


435

JEGYZETEK

435

01 A téma bôvebb kifejtését ld. ROSTÁS Pé-ter: „Die »historischen« Prunkräume des Budaer Königspalastes um 1900”, Mit tei-lun gen der Gesellschaft für vergleichende Kunstforschung in Wien, 59. Jg. Nummer 1/2 (Februar 2007), 1–22. A pa lota szá zad-fordu lós átépítésérôl a legfon tosabb iro da-lom: CZAGÁNY Ist ván: A Bu da vári palota és a Szent György téri épüle tek, Bu da pest, 1966; YBL Ervin: Hauszmann Ala jos élete és művé szete, gép irat a Szép mű vészeti Mú zeum Könyv tá rá ban, 1953; FARBAKY Pé ter: „A Bu dai Ki rályi Pa lota a His to riz-mus korá ban. (Ybl Mik lós és Hauszmann Alajos át épí tési ter vei nek fejlôdése és kap-cso lata)”, Tanul má nyok Bu dapest Múltjá-ból XXIX. (2001), 241–265.

02 ERDEI Gyula: „Mit és ho gyan kap csol jon a VIII. oszt. törté net ta nára taní tása folya-mán?”, Bocs kai Ist ván M. Kir. Re ál isko lai Nevelôintézet VIII. Értesítôje 1928–1929., 8–23. A közép is kolai történe lem tanár a 16–23. ol da lon egy nagy táb láza tot közöl, ami ben az egyes történe lem órák tematiká-já hoz kap csolva meg adja az el sa játí tandó képzôművészeti, iro dalmi, hit tani, föld-rajzi is me rete ket, va lamint az órán kí vüli szem lélte tés anyagát. Eb ben mind há rom palota beli te rem szerepel.

03 TELEPY Katalin: Benczúr, Nyír egy háza, 1963, 38–39, 42–43.; A Má tyás-ciklusról ld. még: BELLÁK Gá bor: Ben czúr Gyula és a Buda vári Pa lota Hu nyadi-terme (1902–1919), in: Tör téne lem – Kép. Sze melvé-nyek múlt és mű vé szet kap csola táról Ma-gyar or szá gon. Szerk: MIKÓ Ár pád – SINKÓ Kata lin, Bu dapest, 2000, 654–658. A két kivi te le zett fest mény ma a Ma gyar Nem-zeti Ga léria tu lajdona (ltsz. 1278 és 1279). A so rozat ké pei nek olaj vázla tai elké szül-tek. Ezek kö zül a Dia dalmas Má tyást az Ernst Mú zeum 1939-es aukci óján a Mi-nisz ter el nök ség, vélhetôen a Sán dor-pa lo-ta díszíté sére, meg vásá rolta. E vázlat kép Bu dapest 1944–45-ös ost romá ban pusz-tult el.

A diadalmas Mátyás c. képet Berzeviczy Al bert és Telepy sze rint is Benczúr még a vi lág há ború köz ben kezdte el festeni (BERZEVICZY Albert: Benczúr Gyula em-

lé kezete, Buda pesti Szemle 190. (1922), 115. és TELEPY i.m. 38.) Beöthy Zsolt esz-téta úgy tudta, hogy a fest ményt ere deti-leg Bécsbe szánták (BEÖTHY Zsolt: Ben-czúr Gyula em lé kezete, Buda pesti Szemle 186 (1921), 140.).

04 Nem ismert a kép elhelyezé sé nek pon tos dá tuma. Benczúr ha lála kor, 1920. július 18-án, va ló színű leg már a pa lo tá ban volt a kép, leg alábbis a Ma gyaror szág c. napi-lap nekro lógja sze rint (Ma gyaror szág, 1920. jú lius 18. 5.). A Ben czúr és tanítvá-nyai mű veibôl a Mű csar nok ban rende zett kiállí tá son 1921 már ciusá ban sze re pelt mind két el készült mű a III. te remben mint a ma gyar ko rona tulaj dona (Ké pes Tárgy mutató Ben czúr Gyula és ta nítvá-nyai nak kiál lí tá sáról, Bp., 1921, 61. A csa-lád tu laj do nában lévô vázla tok a XI. te rem-ben vol tak ki ál lítva).

05 „A kormányzó a királyi várba költö zik”, Pesti Napló, 1920. ápri lis 1. 4. Áp rilis 1-jén csupán az át költö zést kezd ték meg, a be köl tö zés néhány nappal késôbb, a hús-véti ün nepek után tör tént meg. Az újság sze rint a kor mányzó a vár palota többi ré szét lezáratta a ki rá lyi trón be töl téséig. Ezév ôszén azon ban az egykori ki rá lyi lak-osz tály fölötti emeleten (azaz a mai BTM II. emeleti dél-keleti sa rok szobájá ban) Be nárd Ágost népjó léti mi nisz ter dolgozó-szo bá ját he lyez ték el (8 órai Új ság, 1920. no vem ber 6., 5.)

06 MOL, K.24, 12. csomó, 7. té tel.07 Az átalakítást 1917 nyarán ter vez ték,

ugyan is az ek kori el képzelé sek sze rint Kár oly és Zita Bu dán töltöt ték volna 1917 ôszét és 1918 telét. Egy új sághír sze rint (Pes ti Napló, 1917. jú lius 19., 9.) a ki rály szá má ra Ferenc József egy kori lak osztá-lyát ala kítot ták volna át, még pedig nem pusz tán új bútor zattal, ha nem fal át töré-sek kel, a szo ba elosztás megvál tozta tásá-val. Ezekre a mun kákra min den bi zon-nyal már nem ke rült sor, mivel Hor thy Fe renc Jó zsef lak osztályát boly ga tat lan ál la pot ban vette át.

08 Ismeretes pl. hogy kenderesi kú riá já nak dol go zó szobájá ban az íróasz tala fö lött füg gött a saját maga ál tal fes tett Ferenc


436436

Jó zsef portré. (Edgar von SCHMIDT-PAULI: Nikolaus von Hor thy. Admiral, Volksheld und Reichsverweser, Ber lin-Buda pest, 1936, 296.)

09 HARSÁNYI Zsolt: „Hogyan él a kor mányzó”, in: HERCZEG Fe renc et al: Hor thy Mik lós, Singer és Wolfner, Bu da pest, 1939. 254. Ugyan csak a mo nar chikus ha gyo mány fenn tar tá sát látja Edgar von Schmidt-Pauli a pa lo tában érvényesülô ce remónia-rend ben (SCHMIDT-PAULI 292.)

10 Edgar von Schmidt-Pauli a lak osz tályt, amely nek része sze rinte az ún. kis ebédlô, a sa rok sza lon, az em pire sza lon, Horthyné boudoirja és a kor mányzó és neje egy-egy há lószo bája, úgy írta le, mint amelyik semmi ben sem kü lön bö zik egy átlagos bu-da pesti mágnáslakás tól. (SCHMIDT-PAULI 293.)

11 A Magyar Nemzeti Múzeum Törté nelmi Fény kép tárá ban ôrzött fo tók az empire sza lon ról: neg. 84238, ltsz. 654/1956; neg. 81979, ltsz. 68.157; neg. 89374; ltsz. 68.159; neg. 84241; ltsz. 1275/1956; 63434; ltsz. 76.401; 84239; ltsz. 653/1956; a sarok-sza lon ról: neg. 89378; ltsz. 1274/1956.

12 MOL, K.24, 12.fasc., 6. tétel p. 98–99. 13 SCHMIDT-PAULI 292. és Sz. I.: „Ho gyan él a

kor mányzó? A magyar államfô napi prog-ramja.”, Pesti Napló, 1930. március 1., 6.

14 A kormányzó sofôrjének fele sége, Szarka Józsefné Fôsô Ilona vissza em léke zése sze-rint 1940-ben szüle tett fia és a vele csak-nem egyidôs kis Horthy István a Hu nyadi te rem ben játszot tak rossz idô ese tén (SZAR KA Józsefné: A Buda vári Pa lo tában szület tem, Buda pest, 2006, 153.).

15 „A kormányzó ma délben át adta a ki tün-te té se ket a Cor vin-lánc és Corvin-ko szorú tu laj do no sai nak”, Az Est, 1931. feb ruár 24., 3. Az 1931. februári ese ményre in-vitáló egyik, Ko rányi Sán dornak kül dött meg hívó is fenn ma radt (Gr. Klebelsberg Ku nó meghí vója az 1931. február 23-i tes tü leti ülésre, Sem mel weis Or vos tudo-má nyi Mú zeum Le vél tára, Dr. Ko rá nyi Sán dor ira tai, 96. do boz, 6. pallium, „Ki-tün te té sek”).

16 1921:XLVII. tc. IV. Károly Ô fel sége ural-kodó jo gainak és a Habs burg Ház trón örö-kö södés ének megszüntetésérôl.

17 NEMES Dezsô: A Bethlen-kor mány kül po-li ti kája 1927–1931-ben, Buda pest, 1964, 158–167.

18 A közjogi vita részletes elemzé sét ld. SZABÓ Ist ván: „A királyi trón be töl tése kö rü li vi ták a két világ há ború kö zötti Ma-gyaror szá gon”, Iustum Aequum Salutare, II. (2006), 1–2. sz., 171–189.

19 Csupán a trónhoz való jo guk meg szű né sét, de nem meg szün teté sét cikke lyezte be a tör vény.

20 A magyar külpolitikáról: ROMSICS Ig nác: Beth len Ist ván, Budapest, 1991, 178–180.

21 A magyar–olasz kultúrkap cso latok ápo-lá sának leg fontosabb, legran go sabb fó ru-ma az 1920-ban alapí tott Cor vin Má tyás Egyesü let volt, amely nek el nöke Ber ze-viczy Al bert volt, al el nöke pe dig Gerevich Ti bor volt. Az egyesület folyó irata a Cor-vina c. lap volt.

22 A Corvinák adományozásá ról és en nek po-li ti kai vo natkozá sairól ld. MIKÓ Ár pád: „A Cor vina-könyvtár tör téne tei”, in: Uralko-dók és corvi nák (Az Or szágos Szé chényi Könyv tár ki állí tási ka taló gusa, Buda pest, 2002, 124–126.)

23 „La cooperazione intelettuale tra l’Italia e l’Ungheria”, Cor vina, 1927, 5–26.

24 ROMSICS i. m. 183–184. és ORMOS Má-ria: „Beth len kon cepciója az olasz–ma-gyar szövetségrôl”, Tör té nelmi Szemle, 1971/1–2, 143.

25 FRAKNÓI Vilmos–FÓGEL Jó zsef–GU LYÁS Pál–HOFFMANN Edith: Bibliotheca Cor vi-na. Má tyás ki rály bu dai könyv tára, Bu da-pest, 1927, il letve: La Biblioteca di Mattia Corvino re d’Ungheria, Buda pest, 1927. A szerkesztôbizottság elôszavában nyíl tan utal arra, hogy Fraknóit a Bib li otheca Cor-vi na mint a „ma gyar–olasz kul túrai kap-cso latok” „legfé nye sebb jele és em léke” fog lal koz tatta. (A kö tet csak 1928 ôszén ke rült ki a nyom dá ból (ld. Katholikus Szem le, 1929, 86).

26 FRAKNÓI Vilmos: A magyar ki rályvá lasz-tás. Nyílt levél a ma gyar nemzet gyűlés tag jai hoz, Bécs, 1920.

27 Horthy iratai között fennma radt egy Me zô-tú ron, 1933-ban, az ottani Hôsi Em lékmű avatá sán elmondott beszédének szövege. Ezen így fo gal ma zott: „Min denki tudja,


437437

hogy Ma gyar or szá gon minden hata lom a Szent ko ro náé és csak a ko roná zási ak tus-sal megy át a ki rályra. A ki rá lyi vár, a ko-rona ura dal mak, a Szt. koro náé, nem a kirá-lyé. Te hát itt egy ki rályság király nél kül is le het sé ges.” „Mint hogy a Pragmatica Sanctio, mely a trón örök lés rendjét szabá-lyozta, Auszt riához való vi szo nyunk vál to-zása folytán meg szűnt, beáll – szerintem – a Pragmatica Sanctiót megelôzô jogi ál la-pot, azaz a nem zet ki rályvá lasztási joga.” (MOL, K-588, 2. csomó; a Kabinet iroda Gaz dasági Hiva ta lának ira tai, mikro film-szám: 8933. do boz, 18. cím p.1.skk.)

28 Már az 1920. februári nem zet gyű lé sen Prohászka Ot to kár, a konzerva tív püs pök, aki az arisztokráciá val szem beni bi zal mat-lanságá ról volt neveze tes, Hu nyadi Já nos kormány zó ságát em lí tette történelmi pél-da ként, il letve mintaként az új kor mányzói jogkör kiala kítá sá hoz („Prohászka püspök a harmadik forra da lomról”, Pesti Napló, 1920. február 27., 3.) Hor thy bi zalmasa, az igen be fo lyásos tör té nész és mi nisz ter Hóman Bá lint így fo galma zott: „A közne-mes ség tö mör so rokban állt az ifjú Mátyás párt ját szervezô Szil ágyi Mi hály és nôvére – Hu nyadi Já nos özvegye – mö gött s ôket tá mogatta a fôpapság egy ré sze is a nagy tudo má nyú hu ma nista, Vitéz János váradi püs pök veze té sével. Ezt látva, a leghatal ma sabb fôurak is színt vál toztat-tak s kény te len-kel let len Má tyás pártjára szegôdtek.” (HÓMAN Bá lint: Hu nyadi Má-tyás, Bu dapest, 1940, 17.); BERECZ Sán-dor a Pesti Hír lap ban, amelyben Hor thy kormányzó-elôdeirôl érte ke zett, így írt a tízéves jubi leum alakal má ból: „Ér de kes, hogy mind a négy kor mányzót a nem zet leg ha tal ma sabb ré tege vá lasz totta: a XV. század ban, amidôn Hu nyadi Jánost és Szil ágyi Mi hályt vá lasz tot ták – a köz ne-mes ség.” („Horthy Miklós és három elôdje Magyaror szág kor mány zói szé ké ben”, Pesti Hírlap, 1930. már cius 1. 8.).

29 MOL, K-588, 2. csomó; 1–4 csomó, a Ka-bi net iroda Gazda sági Hiva talá nak ira tai, mikro filmszám: 8930. do boz, 2. cím p. 10. SZENTIRMAYNAK már 1920-ban is megje-lent egy cikke a kor mányzó-kérdésrôl. Ebben is Szil ágyi Mi hály és Hunyadi Já-

nos kor mány zó sá gát hozta fel példá nak arra, hogy ami kor az egyik fôhatalmi szerv – ak ko ri ban te hát a ki rály – nem látja el feladatát (pl. ön kén tes le mondás mi att), ak kor a má sik nak, azaz az or szág-gyűlés nek joga van az űr betöltésérôl gon-dos kodni az or szág kormá nyoz ha tó sága érde ké ben. („Kor mányzóvá lasztás a múlt-ban”, Bu da pesti Hír lap, 1920. ok tó ber 19., 3.) A be töl tés mód já nak, azaz a kor mány-zói jog kör meg al ko tásának is egyik ötlet-gaz dája és jogi meglapo zója SZENTIRMAY Ödön volt („Az al kot má nyos megoldás”, Bu da pesti Hír lap, 1919. no vember 11., 2–3.).

30 Így például az 1920. évi I. tör vény cikk és en nek mó dosítá sá ról szóló ugyan ezen évi XVII. tc., va lamint az 1926. évi XXII. tc. III. fe je zete SZENTIRMAY sze rint ugyan-úgy „pro vizó ri kus ál la poto kat” tük röz, ahogy az „1446. évi dekré tum 6. cik kelye is – amidôn szintén oly idôben, ami kor az or szág ha tá rain el len ség, tö rök, német, és cseh ra bolt, az ország belviszonyaiban pe dig vi szály, vissza vonulás és általá nos el keseredett ség ho nolt – al kot má nyosan vá lasztott ki rály nemlét ében – az államfôi hata lomnak egy kéz ben való össz pon to-sí tása szük séges sé gének felis merésével kor mányzói méltó ságot létesí tett, korlá to-kat ál lítta tott fel a kor mány zói ha táskört illetôleg, de azt az 1920. évi I. tör vény cikk-ben megha tá ro zott kor mányzói ha ta lom-nál tá gabb ke ret ben ál lapí totta meg”. A jogtu dós Szentirmay emlékez tetett, hogy Szil ágyi Mi hály, Hu nyadi János só gora, aki Mátyás elôtt a kor mányzói tisz tet betöl-tötte, nem csak kihir det hette a tör vényt, de részt ve he tett a megalko tá sá ban is, mert az elébe terjesztett cikke lye ket jóvá-hagyhatta /rata habere/ és el fo gad hatta /admittere/, míg Horthy csak a tör vé nyek-nek a par lament elé ter jesztését hagy hatja jóvá és a meg szavazott tör vénycik kek kel szem ben csupán re latív vé tó joga van, azaz a par la ment elé való visszakül dés sel egy ideig késleltetheti a tör vény életbe lép te-tését.

31 Javaslata alátámasztásá hoz egyéb ként meg int Má tyás pél dá jához nyúlt vissza: „…a ma gyar ki rályi kegy úri jog a ma gyar


szent ko ro ná nak oly el vi tázha tat lan joga, hogy Má tyás ki rály, amidôn a konstanci zsi-nat után a ró mai szent szék ezt a jogot elle-nez ni ké szült, Arragói Já nos bí bor nok hoz in té zett le velé ben nyíltan bevallá, hogy a ma gyar nemzet ké szebb az or szág dísz-je lét, a kettôs ke resztet hármassá ten ni, az az a curiától el válni, mint meg en ged ni, hogy a ma gyar ko ro nához tartozó ja va dal-mak a szentszéktôl adomá nyoz tassa nak.”

32 „Árpád, Hunyadi, Kinizsi, Rá kó czi, Má-ria Te ré zia, Dam janich, Bem és más nagy törté nelmi sze mélyisé gek ne vét adja a kor-mány zó jubile umi had paran csá ban a hon-vé delmi ez re dek nek és zász lóaljak nak”, Ma gyar or szág, 1930. február 27., 1. A ne-ve ket egy katonai és pol gári tör ténet tudós-okból álló bi zott ság állí totta össze.

33 „Horthy Miklós tízéves kor mány zói ju bi le-uma”, Pesti Hír lap, 1930. már cius 2., 1.

34 A festmény legújabb leírása a ko rábbi iro-da lom mal: BÉKÉS Enikô: „Mátyás ki rály arc képe”, in: Hu nyadi Má tyás, a ki rály. Hagyo mány és meg úju lás a kirá lyi ud var-ban 1458–1490. A Bu da pesti Tör té neti Mú ze um kiál lí tási ka ta lógusa (szerk. FAR-BAKY Péter–SPEKNER Enikô–SZENDE Kata-lin–VÉGH And rás), Buda pest, 2008, Kat. No. 4.3., 227.

35 1944 végén a nyilasok máso dik ki adást nyom tat tak, részben 1000 pengô ér té kűre fe lülbélye gezve. For ga lom ban volt 1932. ok tó ber 25-tôl 1946. május 6-ig (RÁDÓCZY Gyula–TASNÁDI Géza: Ma gyar pa pír pén-zek 1848 – 1992, Bu da pest, 1992, 112.)

36 RÁDÓCZY–TASNÁDI 111. A Má tyás-dom bor-műrôl ld. MIKÓ Árpád: „Má tyás ki rály és Be at rix ki rályné dom bor művű kép mása” in: MIKÓ–SINKÓ 2000, 232–233, Kat. No. III-1.

37 RÁDÓCZY–TASNÁDI 154. Érde kes ség kép pen je gyez zük meg, hogy Helbing 1940-ben a ko lozs vári szo bor telje s ala kos áb rázolá sá-val ter ve zett bélye geket, ame lyek azonban nem ke rül tek for ga lomba (ANGYAL Erzsé-bet: „Helbing Ferenc le vele Czakó Elemér-hez”, Postai és Táv köz lési Mú zeum Ala-pít vány Év könyve 2001, Bu da pest, 2002, 118–128.

38 A Fadrusz-szobor a Horthy-érá ban csak egy szer került gyújtó pontba, ak kor is a

re vi zio nista és nem a Habs burg-el lenes konnotációját megra gadva: 1922 már ciu sá-ban, a Nemzeti Szalon ban megren de zett „A már tír magyar nem zet mártír szob rai” c. ki állításon sze re pelt a Hu nyadi-te rem-ben lévô kicsinyí tett vál to zat a többi, az el csatolt te rüle te ken le rom bolt szobor mo delljé vel, raj zai val, fény képei vel és tö re-dé kei vel együtt. (gy.c.: „A martir ma gyar nem zet martir szobrai”, Az Új ság, 1922. ja nuár 17., 5.

39 Szabó Miklós a korszak poli ti kai ün ne peit ele mezve arra a megál lapí tásra ju tott, hogy a Hor thy-rend szer mellôzte Má tyás kultu szát: „A ma gyar új korra vo nat kozó kanoni zált el len forra dalmi tör ténetkép a Habs burg biroda lom tra dí ció ját emelte az elis mert ha gyo mány rang jára. A régmúlt sa ját nagyhatalmiság em lé ké nél többre ér té kelte a Habs burg ár nyék ban létezés le-szár maz ta tott nagyhatalmiságát.” (SZABÓ Mik lós: Poli tikai évfor du lók a Hor thy-rend szerben. Vilá gosság, 1978/8-9, 509.) E meg állapí tást azon ban min den kép pen ár nyal nunk kell. Horthy számára Má tyás igen is – Ist ván mel lett, il letve mögött – a leg fonto sabb tör té nelmi re fe rencia sze-mély volt, és, leg alábbis 1927-tôl, ko moly rep re zen tációs funk ciót szánt kultu szá-nak. A Szabó ál tal ki emelt Mátyás-képet Horthy po li tikai szo ci alizá ci ója ide jén, a szá zadfordu lón állította, a Füg get lenségi párt ál lí tott szim bo likus meg mozdu lá sa i kö zéppontjába (ld. ko lozs vári szo bor ava-tás). Hor thy pe dig, aki ben mély séges Fe renc Jó zsef-tisz telet élt, és aki Ti sza Ist ván örökségét ápolta, csu pán ettôl a Má tyás-kul tusz tól tartotta tá vol magát.

40 Horthy 1940. szeptember 15-én Ko lozs vá-ron nem csak hogy nem ko szo rúzta meg Mátyás szobrát, de ün nepi be szé dé ben sem emlí tette, ho lott pont ez év ben volt a ki rály szü letésé nek 500. év fordu lója. 1940. ok tóber 24-én tért vis sza Ko lozs várra az egye tem ünne pélyes meg nyi tá sára. Ekkor a Farkas utcai egye tem Cor vin-ter mé ben a kor mányzó Cor vin-jelvé nye ket adomá-nyo zott. In nen át vo nultak a szom szédos Má tyás ki rály diák ház dísz te rembe a meg-nyi tóra, majd a Má tyás-szoborhoz, ahol Hor thy meg ko szo rúzta a szobrot. (Hor-

438


439

thy nap lója, MOL K. 589. a kor mányzó ira tai, 8937. mikro film doboz, 39. cím.) A vasútál lomástól a szo bo rig vezetô út elsô sza ka szát egyéb ként Fe renc Józsefrôl, a máso dik, a szo bor elôtti sza kaszt Horthy Miklós ról ne vez ték el.

41 BÁN D. András: „Radomir ki rály. Szép-his tó ria a Rothermere-ak ció ról”, 2000, 1990/10, 59. Bencsik Gá bor sze rint a csa-ládi ta nács dön tött a királyjelöléstôl való tartóz ko dás ról (BENCSIK Gá bor: Igazsá got Ma gyar or szág nak. Lord Rothermere és a ma gyar reví zió, Buda pest, 2002, 141.)

42 A Rothermere-ügy részletes tár gya lá sát ld. ROMSICS Ig nác: Hun gary’s Place in the Sun: A Bri tish Newspaper Article and its Hungarian Repercussions. in: Lász ló Pé ter–Martyn Rady (ed.): Bri tish–Hungarian Relations since 1848, Lon don, 2004, 193–204. BÁN D. i. m.; VÁ SÁRHELYI Mik lós: A lord és a ko rona, Bu da pest, 1977; ZEIDLER Mik lós: A re ví ziós gon do lat, Buda pest, 2001, 96–101, 114–118.

43 Esmond Harmsworth 1928 ta va szi, ma-gyar or szági kör uta zásá ról ki adott al bum: Esmond Harmsworth Ma gyar or szágon. Egy cso dála tos hét törté nete írásban és kép ben Rákosi Jenô bevezetô cikkével, Bu-da pest, 1928.

44 Ezt az interpretációt erôsíti Rothermere vis sza emléke zése fia lá to gatásá nak ide-jére: „Má tyás ki rállyá ko roná zása óta nem volt ilyen egysé ges az or szág.” (idézi VÁSÁRHELYI 113.).

45 Az Est c. napilapnak 1927. jú lius 24-én adott nyi latko zatá ban így fogal mazott: „Én bár mennyire gondolko dom is rajta, bár mely ol dalról vizs gá lom is a dolgot, nem tudok rá jönni, miért akarja a ma gyar köz vé le mény nek egy kétség kí vül jelentôs része min den áron visszavinni Ma gyar-or szág ra a Habs burgo kat.” Rothermere sze rint ugyanis a Habs burg-res tau rá ció ár ta na a rend szer konszo lidá ció jának és a te rü leti re vízió ügyé nek. (Ld. NEMES 172.). Horthy kabi net iro dá jának „Tanulmány a Habs burg kérdés és a res taurá ció le he tô sé-gé nek nem zet közi megítélésérôl” c. anya ga is azt emeli ki, hogy a lord 1930. jú nius 22-én Beth len István ma gyar mi nisz terel nök lon do ni lá togatása al kalmával ki je len tette,

hogy a Habs burg res tau ráció ve szé lyez teti Ma gyar or szág jövôjét és Kö zép-Eu rópa bé ké jét (MOL, K-588, 2. cso mó; a Kabi net-iroda Gaz da sági Hivatalá nak ira tai, mik ro-filmszám: 8930. do boz, 5. cím p. 23. skk).

46 A magyar külügyminiszté rium 1929 ta va-szán kör ren deletben utasította a ma gyar külkép vi se le tek vezetôit, hogy Rothermere ak ciójá ról, mint a revízió jo gos felvetésérôl min dig tisz te let tel be széljenek, de te gyék egy ér tel művé a ma gyar kor mány elhatáro-lódá sát tôle (ZEIDLER 138.). A magyar po-liti kai elit már csak azért is el hatá rolódott a Rothermere-féle reví ziós kon cepci ótól, mert az nem a „min dent vis sza” elvén ala pult, ha nem csu pán a határok kis mér-té kű, de vi szonylag nagy ma gyar popu lá-ci ót érintô mó do sí tását java solta. Ezen kí vül Rothermere 1928-ban már a ma gyar politi kai rendszer autoriter jel legét is bí-rál ta. Ld. ROMSICS: Beth len 182–183. és ROMSICS: Hun gary’s Place, 198–199, 203.

47 PANDULA Attila: „A magyar Cor vin-lánc, a ma gyar Cor vin-ko szorú és a ma gyar Cor-vin-dísz jelvény törté nete”, Nu mizma ti kai Köz löny, XC–XCI, 1991–1992, 171–185. 1930. októ ber 11-én, Bu da pesten kelt és Kle belsberg Kunó Val lás- és Közok ta tás-ügyi miniszter hez cím zett Hor thy ala pító-levele.

48 A Corvin-rendjel és érdem érem alapí tá sá-ban minden bi zonnyal Klebelsberg Kunó ját szotta a kezdeményezô sze re pet. Erre utal leg alábbis, hogy a mi niszté ri umi mun ka társa, az általa ál lam tit kárrá tett Ker tész K. Ró bert és a Sze ge den rezideáló csanádi püs pök, Glattfelder Gyula által szer ve zett 1933-as em lék kiál lításon az ér-me ket az el hunyt kultúrpolitikus pályafu-tása egyik il luszt rá ció jaként ál lí tot ták ki. A vá rosli geti Mű csar nok ban rende zett tár-la ton a IX. te remben, egy üveg szek rény ben bocsátot ták köz szem lére a Cor vin-rend jel-vé nyeit, serlegét, alap sza bá lyait és ok leve-leit. (A gróf Klebelsberg Kuno em lékki ál lí-tás tárgymu tatója 1933 feb ruár–március, Or szágos Ma gyar Képzôművészeti Tár su-lat, Bu da pest, 1933, 31.)

49 MAKAI Ágnes–HÉRI Vera: Ke reszt, érem, csil lag. Ki tünteté sek a ma gyar tör té ne lem-ben, Buda pest, 2002, 34–37. Kezdet ben


440

a Vitézi Rendet is Vitézi Szerve zet nek hív ták, és az elsô, 1920. au gusztus 20-án, a bu dai vár ban meg tartott ava tást kö ve tôen nem a kirá lyi szék hely, hanem a Margit szi get volt az éven ként meg tar tott kö zépko rias szer tar tás hely színe. A kor-mány zó egy ideig kitünte té se ket igen, de ér demjele ket nem alapított. Az 1923-ban napvilágot lá tott Ma gyar Ér demke resz tet és Ér dem ér met pél dául, ame lyet ál talános ka tonai és pol gári érde me kért bel- és kül-földi ek nek egy aránt adomá nyoz tak, csak kitün tetés nek titulál ták, tényle ges renddé csak 1935-ben léptették elô (bár ki né zete és neve már eleve rend jel szerű volt).

50 HÉRI–MAKAI 38.51 Az érmet Helbing Ferenc ter vezte. Hi va-

ta los leírása így hang zik: „Har mincöt mil-limé ter átmérôjű, olasz művésztôl eredô, XV. szá zad beli ere deti érem má solata Má-tyás királyt mellkép ben, jobbol dali profil-ban ábrá zolja »Mathias Rex Hungariae« körirattal” (PANDULA 176.). Ma en nek az éremtípusnak a ko rábbi pél dá nyát is a 16. század máso dik fe lére da tál ják, de a Cor-vin-jelvé nyek hez va ló szí nű leg min tául szol gá ló érem nek a ké szí tési ideje min den bi zonnyal csak a 18. század eleje (Heinz WIN TER: „Hu nyadi Má tyás és az érem mű-vé szet. in: FARBAKY–SPEKNER-SZENDE–VÉGH 2008, 220–221.)

52 A kormányzó kabinetirodájá nak ira tai kö zött fennmaradt Gálócsy Ár pádnak egy 1930. de cem ber 25-én kelt írása a ki-rály kérdésrôl, amely nek kezdôsorai így szólnak: „Az év nek elsôrangú vál sággal fenyegetô napja, no vem ber 20-ika is sze-ren csésen el múlt min den baj nélkül. Az Ottó hívei számot ve tet tek ma guk kal, sa ját ma guk ál tal gyen gének ta láltat ván, hall gat tak a jobbik eszükre. A nagy nap külsôségei az tán még azok nak a sze mét is fel nyi totta, akik még mindig hittek az »örö kös ki rály« szó varázsá ban. Ha bár tele ra gasz tot ták Bu da pest fa lait, és va ló szí nű-leg a vidéki vá ros okéit is az ün nep lésre hí vo gató pla ká tok kal, – a ma gyar ság nagy tö mege nem volt haj landó lel ke sedni.” (MOL, K-588, 2. csomó; a Kabi net iroda Gaz da sági Hi vatalának ira tai, mik ro film-szám: 8930. do boz, 5. cím p. 23. ff.)

53 Nemzeti Újság, 1930. novem ber 18.1. A röp la pok ról és plakátok ról Gálócsy Ár pád-nak a ka binet iroda ira tai kö zött fenn ma-radt be szá mo lója ad hírt (ld. elôzô jegy-zet).

54 Apponyi a november 20-án, a Ma gyar Nôk és Fér fiak Szent Korona Szövet sé gei által a Vi ga dóban meg tar tott nagy gyű lé sen mon dott be szé det (Nem zeti Új ság, 1930. no vember 21. 6.).

55 REINER János: „A magyar jövô álma”. Nem zeti Újság, 1930. no vem ber 20. 2. Rei-ner Já nos is tagja volt an nak a szer kesz-tôbizottságnak, amely az Ottó nagy korúvá válása ün nepére ki adott dísz kötetet gon-dozta (Ottó az ifjú ki rály élete. Szerk. CSE KONICS Iván, BALASSA Imre és mások, Bu da pest, 1931.)

56 KATONA Jenô írja le ezt az anekdo tát (Könyv tá ros, 1966, 665.)

57 A tervezô kilétét csak a BTM Kiscelli Mú ze u má ban ôrzött szig nált és rész ben da tált terv lapok alapján is mer jük (BTM Kiscelli Mú ze uma Épí té szeti Gyűjte mény, 212., 244–249. és 251. sz. terv la pok)

58 BTM Kiscelli Múzeuma ÉGY 212, 246–249 és 251. sz. terv rajzokon a datálás balra lent, je lezve jobbra lent.

59 Minden bizonnyal a palotá nak erre a ré-szére vo natko zik az a be jegyzés Hor thy naplójá ban 1930 feb ruár 22-én, hogy: „A kir. palota ter me inek megte kintése”, leg-aláb bis erre kö vet kez te tünk abból a tény-bôl, hogy az 1925 és 1930 közti nap ló ban ez az egyet len em lí tés a palo tára vo natko-zóan (Hor thy nap lója 1925. no vem ber 1-tôl 1930. március 5-ig., MOL K. 589. a kor mány zó iratai, 8937. mik ro film do boz, 38. cím.)

60 MOL, K.24, 12. csomó, 6. té tel, p. 77. „A be ru há zási hi tel ter hére 1929–1931 év ben végre haj tandó építési mun kák prog ramja” 14. pont: könyvtárte rem építése.

61 A Várkapitányság iratai kö zött fenn ma-rad tak a könyv tárte rem épületasz talos, szobafestô és má zoló, vala mint ara nyozó munká ira vo nat kozó speci fi ká ciók (árak nél kül), amelyek kö zül az épületaszta los-mun káké 1933 no vembe rében kelt. (MOL, K.24, 12. csomó, 6. té tel, p. 2–13.). Szám-lák nem marad tak fenn, ezért csak a mu ta-


441

tó kö tet bejegyzéseibôl van tu do má sunk az egyes munkák el végzésének idôpontjáról (MOL, K. 24, vár kapi tány ság, 30. kö tet; a vonat kozó be jegy zések a „K” be tűnél ta lálha tók!). A kivitelezô meste rek ki létét sem is mer jük. Egye dül a kan dalló szik ra-fogó rá csá nak készítôjére vo natko zóan fo-gal mazha tunk meg fel té te le zést: 1937-ben Sóty Zol tán la ka tos (mű helye 1928-ban a Bp. VII. Péterfy Sán dor utca 10. alatt volt. Késôbb erre a te lekre épült a kór ház) kérte en nek ki adását a várka pi tány ság tól. Többnyire a készítô mes te rek szok tak az ilyen ké rés sel for dulni va la mely komo-lyabb mun ká juk tulajdono sá hoz azon ok ból, hogy a művet bemutathas sák va la-mi lyen kiál lítá son, eset leg mint mo dellt ajánl hassák, vagy repro duk ciót készít hes-se nek róla. A betét rács azon nagyon ke vés tár gyak közé tartozott, amely ép ség ben túl-él te a II. vi lághá bo rút, sôt be ke rült a Ma-gyar Nemzeti Mú ze umba, ahol azonban nyo ma ve szett. (Egyes Ál lami Javak Ke ze lése (Állami Lakó há zak Köz ponti Ke ze lôsége Budai Ki ren delt sége), Bu dai Vár pa lota ingó vagyon tár gyai nak leltára, 1948. 09.30. Szabó László vár kapi tány ál-tal ös sze ál lítva: K. 24. Vár kapi tányság, 16. cso mó: Dísztár gyak lel tára: 113. sz. „1 db. kan dalló be tétrács, ívelt alaprajz zal, a kan dal ló nyílás nak megfelelô szegéllyel, 114/87 cm külsô mé rettel, vörösrézbôl ko vá csolva, égett, sé rült ara nyozással, a könyv tár olvasó ter mé nek már vány kan-dal ló já hoz.”

62 Igazságot Magyarország nak. Tria non ke-gyet len té vedései, Buda pest, 1930, 57.

63 A Rothermere-féle képet 1936-ban vit-ték át a Szép mű vészeti Múzeum ból (ld. FIG DER Éva–MIKÓ Árpád: „Má tyás ki rály arc képe”, in: MIKÓ–SINKÓ 2000, Kat. No. III-2., 233–234), az utóbbit 1937-ben a Magyar Nem zeti Mú zeum ból.

64 Három konzoltervet isme rünk, de nem tud juk, hogy végül me lyiket va lósítot ták meg (ld. ROSTÁS Pé ter: Egy he lyi ség he lye. A Bu da vári Pa lota Hu nyadi Má tyás-ter-mé nek tör té nete. Ta nulmá nyok Buda pest Múlt jából, XXIX. (2001), 509. A kon zo lo-kat Szabó László ter vezte. A ter vek: KÖH, Terv tár, ltsz. 72.242; 72.244; 72247.

65 Die königliche Burg zu Buda pest, é.n., 24–25.; Königliche Burg Buda pest, Hungaria Ma ga zin ki adása, 25–26.

66 Magyar Nemzeti Múzeum Tör té neti Tár, ltsz. 1929.9. A tárgyról legújab ban lásd: BUZÁSI Enikô: „Aktuali tás és tör téneti ha gyo mány a 17. szá zad végén: a Má tyás-kul tusz a Batthyányak csa ládi repre zen-táció já ban.” Művé szettörté neti Értesítô, 56. 2007/1., 126–128.

67 „Mátyás király serlege”, Az Új ság, 1936. feb ruár 1., 7.

68 A gobelinrôl mindössze a következô in-for má ci ónk van. Egy 1945. július 24-én ké szült je len tés, amely az 1944. no vem-ber 13-án Ke lenföl dön be vagoní ro zott, Kô szeg re irá nyí tott, a buda vári palota in gó sá gait tartal mazó szál lítmány jegy zé-két tar tal mazza, a szônyegek között 45. sz. alatt felso rolja a következô té telt: „Go-be lin /harci je le net/ 250×194 [cm], 17931 lel tári sz.”. Megjegy zés ként: „Könyv tár, szür ke ala pon gyü mölcs szín” (MOL, XIX-J-1-4-30430/1945.). Pásztor Emese osz-tály vezetô köz lése szerint a gobe lin nem ke rült be az Ipar mű vé szeti Mú zeum gyűj-te mé nyébe sem.

69 Budapest und Umgebung, Ber lin, 1939 (Grieben Reiseführer, Bd. 102.), 94.; A ki-rá lyi palota Bu dapes ten, Hun gá ria Maga-zin, é.n., h.n., 25.

70 MIKÓ 2002, 143.71 A Corvinák értékelésére jellemzô példa,

hogy a palo ta beli könyvtár te rem be ren de-zé sével csak nem egy idôben az Or szág gyű-lési Mú zeum is Cor vinát kért köl csön az OSzK-tól. 1936. május 30-án Hollós Bá lint or szág gyű lési elnöki taná csos for dult Fitz igazgató hoz az zal, hogy az in ter par lamen-táris unió buda pesti ülése al kal má ból a magyar alkot mány történetérôl rende zett kiállí tá son töb bek kö zött az admonti kó-dexet és egy corvi nát is ki szeretné nek ál lí tani. Elôbbit mint a legré gibb tör vény-köny vet, utóbbit pedig azért, mert „leg-töb bet mondana külföldi ven dé ge ink elôtt Magyarországôsi kultú rájá ról”. A Hor thy-féle könyv tár berende zésé vel kap cso la tos nyomás nagysá gáról pedig be szédes adat, hogy Pasteiner öt letével szem ben a parla-menti megke re sést Fitz simán el tudta há-


442

rítani egy szerűen az zal, hogy az admonti kódex és bár mely cor vina köl csön zé sé hez a MNM Ta ná csa hoz zájáru lása kel lene, de a ta nács nem ül ös sze a közeli jövôben. (OSzK, irattár, 292/1936).

72 MOL, K-726-1936-109.73 Fitz választervezetét ld. MOL, K-726-

1936-109. és OSzK, irat tár, 104/1936.74 OSzK, irattár, 122/1936. Trócsányi Zol tán,

a szak ta nács elnöke az új jegyzôkönyvet, amely az ere deti hoz zá szó lá sok nél küli, rö vidített válto zata volt, március 5-én ter-jesz tette az Igaz ga tó tanács elé.

75 OSzK, irattár, 275/1936.76 A következô Corvinák kerül tek a bu dai

ki rá lyi pa lotába 1936. jú nius 2-án: 1. Chry sostomus: Homiliae… (Clmae 346; a mo de nai Biblioteca Estensébôl 1927-ben ke rült az OSzK-ba); 2. Bernardus Cla ra-vallensis: De consideratione… (Clmae 429; az 1932-es Ve lencei egyez mény alap-ján került a bécsi Ud vari Könyv tárból az OSzK-ba); 3. Regiomontanus: Canones LXIII in tabulam… (Clmae 412; az 1932-es Ve len cei egyezmény alap ján ke rült a bécsi Ud vari Könyv tárból az OSzK-ba); 4. Asconius Pedianus: Commentaria in Ci ceronis orationes (Clmae 427; az 1932-es Ve lencei egyezmény alapján ke rült a bé csi Ud vari Könyv tárból az OSzK-ba); 5. Trapezuntius: Compendium gram ma-ti cae…(Clmae 428; az 1932-es Ve lencei egyez mény alap ján ke rült a bécsi Udvari Könyv tárból az OSzK-ba). OSzK, irattár, 275/1936.

A kódexek 1942. január 22-ig vol tak a bu-dai pa lo tában. Ekkor – nyíl ván a palo tát érintô, idôközben életbe lép te tett lég ol-talmi elôkészületek so rán – vis sza ke rül-tek az Or szá gos Széché nyi Könyv tárba (OSzK, irat tár, 224/1936).

77 A bécsi gyűjteményekbôl Ma gyar or szág-nak ju tott tárgyak kiállítása a Ma gyar Nemzeti Mú ze umban, Buda pest, 1933.

78 JÁSZAY Magda: „Marsili, a ka tona, dip lo-mata és tudós Ma gyarorszá gon a tö rök kor al ko nyán.” Törté nelmi Szemle, 1999. 1-2. sz. 31–52.

79 Farkas Zoltán bronzszob rát elôször a Céh-be liek VII., 1932 ta vaszán rende zett kiállí-tá sán mu tatták be a Nem zeti Sza lonban, ahol 1000 pengôért kí nál ták el adásra. (A

„Céhbe liek” VII. kiál lí tá sá nak ka ta ló gusa, Nemzeti Sza lon, 1932. már cius–ápri lis., Kat. No. 35.) Ezt a pél dányt a Fôvárosi Kép tár vásá rolta meg (ltsz. 2352), in nen került a Ma gyar Nem zeti Galéria szo bor-gyűj temé nyébe (ltsz: 56.247-N). Ez úton kö szö nöm Szatmári Gi zella szíves se gít-ségét.

A szobor egy másodpéldányát he lyez ték az Árkay Berta lan által terve zett vö rös-már vány talap zatra, ame lyet az épí tész „Má tyás király palo tá já nak mo tívu ma iból ál lított ös sze” (Pesti Napló, 1934. no vem-ber 16., 5.) A szo bor avató ünnep ség 1934. de cem ber 18-án zaj lott le egy szűk körű, ám ma gas rangú kö zön ség elôtt. Az ün nep-ségen, ame lyet a kor mányzó is meg tisz telt jelen lété vel, Sipôcz Jenô fôpolgármester mon dott beszé det, ugyanis a szo bor e má-so lata tulaj donkép pen gróf Fes tetics Do-mon kos csertôi bir to kos ado mánya ként elôbb a fôvároshoz került, ame lyik azt to váb baján dé kozta a ki rályi vár ré szére. A fô polgármester szavai a szo bor állí tás je-len tôségét ek képpen ra gad ták meg: „Em-lé kezzünk arra, hogy a ma gyar nép mű-velt ségé nek leg javát az olasz nemzettôl kapta…Amikor Bonfiniusról em léke zünk, em lékezzünk meg há lá val Olaszor szág-nak irá nyunk ban min denkor ta núsí tott szeretetérôl és kö szönjük meg azt a sok szé pet és jót, amit az olasz nemzettôl kap-tunk.” („Az olasz–ma gyar test véri ség ün-nepe volt a Bonfinius-szobor le leple zése”, Ma gyaror szág, 1934. de cember 19. 4.). A megjelentek kö zött volt az olasz nagy-köve ten kívül Ascoli (Bonfini szülôvárosa) pol gár mes tere, Fabinyi Tiha mér ke reske-de lem ügyi mi nisz ter, aki a Korvin Má tyás Tár sa ság elnöke is volt, to vábbá a magyar kulturális élet je le sei, mint pl. Gerevich Ti-bor vagy Herczeg Ferenc. Az ün nep lést az olasz korpo rá ciós ügye kért felelôs ál lam-tit kár Buda pestre ér ke zése elôtti napra idô zítették, nem sok kal Hóman Bá lint olasz or szági útja elôtt, ahol az olasz–ma-gyar kulturá lis együttműködésrôl írt alá meg ál lapo dást a mi nisz ter. („Lelep lez ték Budán Má tyás tör té net írójá nak szob rát.”, Új ság, 1934. de cem ber 19. 9.; va la mint Új-ság, 1934. de cem ber 20., 1.és 8.). A szobor má solatát meg ren delte Ascoli vá rosa is.


443

80 Az átadásról, illetve megnyi tás ról fenn ma-radt ira tok hi ányá ban csak a várka pi tány-sági regisztratúrából tu dunk (MOL, K. 24, várkapi tány ság, 30. kötet). 1936-ban teremôrt je löltek ki (mu ta tó könyvi be-jegy zés a „C” be tű nél: „196/1936 Cor vin te rem ôrzésére Szebeni Már ton alkalm.”), vala mint a palotá ról bu dapesti úti köny vek ré szére le írást ad tak ki az újonnan el ké-szült teremrôl (mutató könyvi be jegy zés: „316/1936 Corvin könyvtárról szóló szö-veg a Grieben Verlag Be dek kerje ré szére”; ez utóbbi az 1939-ben meg je lent Budapest und Umgebung, Berlin 1939, (Grieben Reiseführer Band 102.) kötet tel azo no sít-ható. Ebben az útikönyv ben is ugyanaz a szöveg je lent meg, ami a palotáról ki adott képes vezetôkben. E leírás egyéb ként az egyetlen forrá sunk a te rem beren de zésé-nek azon ré szére vonatko zóan, amely az 1929-es tervekenés a meg je lent egyet len fo tón nem lát ható.). 1937-bôl van ada-tunk a te rem ben utol só nak elhelye zett mű tárgy ról, a Nemzeti Mú zeum egyik Má-tyás-port réjának átho zá sá ról (MOL, K. 24, vár kapi tány ság, 30. kötet, H be tű nél: 75/1937 „Hu nyadi-kép beszer zése”).

81 E szerint a kormányzó há rom nagy korú je löl tet ne vezhe tett meg, és a neveket le pe-csé telt bo rí tékban a két koronaôrnek és a Kúria el nöké nek ad hatta át a mi nisz terel-nök je len lét ében. A jelöltrôl azután a par-la ment két háza együtte sen szavaz hatott. Ugyanez a tör vény cikk egyút tal to vább bô ví tette a kor mányzó jog körét a par la-menttel szem ben: relatív vétó jogát több-ször és na gyobb ha lasztási idôközökre ér vé nye sít hette és ami még lé nye ge sebb, be ve zette az egyér telműen csak kirá lyo-kat megilletô felelôtlenségi el vet, azaz, hogy a kor mány zót az or szág gyű lés nem von hatta felelôsségre. (CSIZMADIA An-dor–KOVÁCS Kálmán–ASZTALOS László: Ma gyar ál lam- és jogtör ténet, Buda pest, 1995, 514–516.)

82 Az elsô napon az olasz ki rály a Habs burg-te rembe érkezett és az ez elôtti te raszról inte ge tett az ôt üdvözlô tö meg nek. Az az-nap esti és a máso dik nap déli foga dások elôtt, ame lyek nek az északi szárny beli bál-te rem adott hely színt, a Habs burg-te rem-

ben gyü le ke zett az ural kodó és ven déglá-tója. A harma dik napon a Savoyai Jenô-szo bor körüli parkban ren dez tek garden partyt (Pester Lloyd 1937. má jus 19–22., il letve Pesti Napló 1937. má jus 19–22.).

83 A király más ajándékokat is ka pott (ma-gyar 18. századi úrihímzéses ru hát, holicsi tritonfigurát stb.). Az olasz ki rály érem-gyűj teménye csak olasz érmekbôl állt, így a dal mát ér meknek ebbe a kollek ci óba soro lása sajátos po liti kai helyiértékkel bírt (a ki rály gyűj te ményé nek jellegérôl: HUSZÁR Lajos: „Vik tor Emánuel, a numiz-ma ti kus”, Tü kör, 1937. jú nius, 394–396.)

84 Colomanno LUX: „Il Palazzo Reale di Buda”, Cor vina, 1937, 125. A pa lotá ban való felállí tás ról csak 1939-ben szü le tett dön tés, leg alábbis a vár ka pi tány sági ira-tok muta tó könyvében a következô be-jegyzé se ket ta lál juk. 1939-ben „M” betű-nél:189/1939 „Ma gyar Evangeliumi Szö-vet ség »Má tyás király« bu dai várpalotája modeljének elhe lye zése”; 1940-ben a „V” be tű nél: 627/1940 „Várpa lota »Mátyás kir.« modeljének el helye zése”; „M” betű-nél: 595/1940 „Má tyás kirá lyi várpa lo tája mo delljé nek fel állí tása”; 627/1940 „Má-tyás kirá lyi várpalo tája mo delljé nek elhe-lye zése” (MOL, K. 24, várka pi tány ság, 30.kötet). A modellt a készítô Csia La jos ki léte (a ma gyar Evangé li umi Szö vetség al elnöke) alapján le het azo nosí tani a Lux cik ké ben fényké pen rep ro du kált model lel. A makett vélhetôen a má sodik vi lág hábo-rú ban sem misült meg.

85 PANDULA i. m. 17986 PANDULA i. m. 179.87 GULÁCSY Irén: „Az iroda lom és mű vé szet

pat ró nusa.”, in: HERCZEG Ferenc et al: Hor thy Mik lós, Singer és Wolfner, Bu da-pest, 1939, 217–224.

88 Uo. 224.89 DOMANOVSZKY Sándor: „Má tyás ki rály,

az úttörô. Serleg beszéd a Cor vin-rend la ko má ján 1941. feb ruár 24-én”, Bu da-pes ti Szemle, 1941, 262. Má tyásról mint állam szervezôrôl, köz jogi re for mátor ról, jelentôs művelôdéspolitikusról (a Corvi ná-ról mint nemzeti köz könyv tár ról!), mint a hazai gaz daság fellendítôjérôl ld. HÓMAN Bá lint: Hu nyadi Má tyás, Bu da pest, 1940.


444

és HÓMAN Bá lint: „Má tyás ki rály”, in: Má-tyás király. Em lék könyv szü leté sének öt-százéves fordu ló jára, Bu da pest, A Kor vin Má tyás Ma gyar–Olasz Egye sület meg bí-zá sából ki adja a Frank lin-Társu lat, Bu da-pest, é. n. [1940], II. kö tet, 3–8.; mint a nép királya: HANKISS Já nos: „Má tyás ki rály”, Ma gyar Lé lek, (a ma gyar nép művelôk or-szágos fo lyó irata, szerk. Hankiss Já nos), 1940, 135.; Má tyás ról mint az olasz–ma-gyar ba ráti kapcsola tok ôs forrásáról: MESTERHÁZY Jenô: „Em léke zés Má tyás ki-rályra”, Ma gyar Lélek, 1940, 137.

90 A kormányzó-helyettesrôl szóló 1942:2. tc. alap ján 1942 február já ban megvá lasz-tot ták helyet tessé Hor thy Ist vánt, a kor-mányzó na gyobbik fiát, aki azon ban még eb ben az év ben meghalt egy repülôgép-bal-eset ben. A kor mányzó csa ládja ugyan kí-sér letet tett ifj. Mik lós helyet tessé vá lasz-tá sára, de ôt mér ték adó kö rök erre nem ta-lál ták al kalmas nak és in kább elfo gad ták az 1942:20. tc.-et, amely tör vénybe ik tatta Ist ván em lé két, és uta lást tett arra, hogy fiát, az ifj. Istvánt olyan neve lésben kell ré-sze síteni, hogy egy kor nagy atyja örö kébe lép hessen és a Hor thy-család di nasztikus törek véseit be tel jesít hesse (CSIZMADIA–KO-VÁCS–ASZTALOS 517.)

91 Képes Vasárnap, 1944. no vem ber 28.92 Magyar Futár, 1944. 11.29. o. n. [3.]93 ROSTÁS 2001, 509.; Az ostrom utáni rom-

elta ka rí tás ról fennma radt, Medgyaszay Gyula épí tési vál lal kozó ál tal ve ze tett munka napló sze rint a Hu nyadi-te rem ben a romelta ka rí tás csak 1945 au gusz tusá-nak végén in dult meg. Au gusztus 27-én Szabó László várka pi tánnyal folyta tott hely színi megbe szé lé sen dön töt tek arról, hogy a te rem fölé desz ká ból egy ideig le-nes félnyereg tetôt építe nek. Szeptember 8-án a romok kö zött sér tetlen álla pot ban meg ta lál ták a Fadrusz-féle bronz szob rot. A romeltaka rí tási és állagmegóvási mun-ká kat a mi nisz ter ta nács 1945. október 29-tôl leállít tatta. Ekkor még nem volt egé szen kész az ideig lenes tetô a te rem fe-lett (MOL, K. 24, Vár kapi tány ság ira tai, 73. kö tet).

94 A különbözô márványfajták ból ös szeál-lí tott asz tallap ta lán a Termé szettudo-má nyi Múze umba került, leg alábbis egy

1947. má jus 8-i át vé teli elis mervény sze-rint a Ma gyar Nem zeti Múzeum Ás vány-Kôzettárának vezetôje, Tokody László egye temi ta nár egy, a kirá lyi pa lotá ból szár ma zó márvány asz tal la pot át vett.

95 A két Benczúr-kép és a Fadrusz-szo bor ki csi nyí tett változata a Magyar Nem zeti Mú ze umba ke rült 1947. áp ri lis 29-én (MNM Tört. Adattár, 325/1947, Mihalik Sándor és Dömö tör Kálmán ál tal szig nált átadási jegy zék, 30. és 32. és 69. té tel). Ér-dekes mó don a két Ben czúr-kép sze re pel azon az ugyanekkor (1947. áp ri lis 10-én) kelt lis tán is, ame lyen a ki rá lyi vár ból a Szép művé szeti Mú ze umba szállított mű-tár gyakat vet ték számba (DÁVID Fe renc (köz re adó): „A megma radt mű tárgyak jegy zé kei”, in: Tanulmá nyok Bu da pest Múlt já ból, XXIX (2001), 446, 7. és 8. té-tel.). A Má tyás-cik lus e két elké szült és meg me ne kült da rabja sze repel ab ban a lajst romban is, ame lyet Szabó László vár-kapitány 1948. szep tem ber 30-i dá tum mal állí tott ös sze. E sze rint a két kép a Ma gyar Nemzeti Múze umba ke rült (DÁVID 2001, 451., 169. és 170. té tel). A kép azon ban, Genthon Ist ván igaz gató 1948. jú nius 23-i át vételi elis mer vé nye alapján a Szépmű vé-szeti Mú zeum köz vetí té sé vel a ró mai ma-gyar követ ségre, majd in nen 1959-ben a Ma gyar Nem zeti Ga léri ába ke rült (ROSTÁS 2001, 510.). A Fadrusz-szo bor elôbb a Fôvárosi Em lékmű Felügyelôséghez a Kár-olyi-palo tába, on nan pedig a Ma gyar Nem-zeti Ga léri ába ju tott. A két asztal lap szin-tén sze re pel az 1947. ápri lis 29-i lis tán, amelyen a Ma gyar Nem zeti Mú zeumba szállított tár gyak van nak (106. és 107. tétel), de ma már a mú zeum gyűj temé nyé-ben nem ta lál ható egyik sem.

96 Erre utal a háború után lajst romba vett, de az óta eltűnt kan dalló-betét rács égett álla pota. A betétrács sze re pel a ki rályi pa lota megmaradt tár gyainak a Magyar Nem zeti Mú ze umba ju tott, 1947. április 29-i lis táján (35. sz.). Ugyan ezen a listán még 3 db, ko vá csolt vörösrézbôl ké szült fűtôtestburkolat-betétrács is sze repel (36. sz.) (MNM Tört. Adat tár, 325/1947.) Mind-ezek a Szabó László várkapitány ál tal ösz-szeál lí tott át adási lis tán is meg ta lálha tók (113. és 114. té tel).


445

097 1944. novemberében a nyila sok a pa lota in gó sá ga inak nagy ré szét Kôszegre me ne-kí tet ték. Az ek kor fel vett szál lí tási jegyzé-ke ken a Cor vin-te rem három da rabját ta-lál juk: a két Má tyás-port rét és a kandalló fö lötti go belint (kép lista 23. és 43. tétel, va lamint szônyeglista 45. té tel.MOL, J-1-4-30430/1945). A két Má tyás-kép sze repel a Szabó László várka pi tány ál tal jegy zett 1948. szep tem beri listán (DÁVID 2001, 447–448, 23. sz. és 43. sz.) azok kö zött a mű tár gyak kö zött, ame lyek a Köz tár sa-sági El nöki Palota Pollack Mi hály té ri épü-le tébe (volt Es ter házy-pa lota) ke rül tek.

098 OSzK irattár, 160/1947. és MNM Tört. Adat tár, 325/1947. E sze rint a királyi pa-lota in gó ságai nak fel szá molá sát Kalmár János nem zeti mú zeumi ôr vé gezte a mi-niszter elnök ség szó beli meg bíza tása alap-ján. Kal már 1947. április 1-jén értesí tette Vargát, hogy a palota könyvtárá nak és az Erzsébet ki rályné mú ze um nak a meg-maradt anya gát, me lyet a Nem zeti Mú-zeum lapidáriumában tá roltak, azon nal ve-gye át. Áp rilis 25-i kel tezés sel ké szült egy-egy át vételi jegy zék e két gyűjte mény meg-me ne kült részérôl. A Hor thy-féle ki rályi könyv tár meg ma radt ré sze a következô kö te te ket tartal mazta: „1. Liszt Fe renc: Ko ro ná zási Mise, Lip cse, dí szes bár sony kö tés; 2. Szentpétery Imre: Az Árpádházi ki rá lyok ok leve lei nek kritikai jegy zéke, I-II. köt. Bpest 1923. Félbôr köt.; 3. Tinon Sá muel: Synopsis novae chronologicae. – Ka zy Joannes: Brevis commentarius. Nagy szom bat 1828. I–II. köt. Díszes egész bôr kö tés.; 4. III. Béla magyar király em lé ke zete. Szerk. Forszter Gyula. Bu da-pest 1900. Dí szes egészbôr köt.; 5. Cons ti-tutiones insignis ordinis Equitum Sancti Stephani regis apostolici. Per ga men kéz-irat. Dí szes egészbôr köt.; 6. Emmer J.: 60 Jahre auf Habsburgs Throne. II. köt. Wien 1908.; 7. Memoria insignis ordinis S. Stephani secularis. Bécs 1864. Dí szes kö tés.; 8. Protocollum instantiarium, pro consequendo ordinis Sanctis Stephani… /Névmutató könyv/ Egészbôr kö tés.; 9. Repertorium ordinis S. Stephani… /Iktató-könyv./; 10. Urbanus Papa VIII. de dikált cím lap nélküli evangeliárium. Egészbôr kö tés.; 11. Aszalay: Mappa

Hungariae. Dí szes bár sony do boz ban.; 12. Huszty Ist ván: Jurisprudentia practica. I-II. Nagy szom bat 1766.; 13. Ko roná zási em-lék könyv. Pest 1867. Fűzve.; 14. Rostok Ro bert: Die Regierungszeit … Franz Jo sef I. Graz 1898. Ron gált példány; 15. May gráber Ágos ton: A docksrendszer és an nak al kalma zása a Bu da pes ten ál lí tan-dó köz rak tá rakra. Pest 1865. Per ga men re nyo mott díszes egészbôr kö tésű pél dány.; 16. Handbuch des allerhöchsten Hofes und des Hofstaates … für 1918. Wien 1918. Rongált pél dány.; 17. Wrzos Kon-rad: Wulkany Europy. Varsó 1936.; 18. Brentano Hanny: Kaiser Franz Josef I. 1848–1908. Bécs é. n.; 19. Az 1880-ik évi tör vények gyűjtemé nye. Bpest 1880.; 20. Knittel John: El Hakim. Berlin 1936.; 21. Papp Vik tor: Arcké pek a ma gyar ze-nevi lág ból. Bpest 1925. Félbôr kö tés.; 22. D’Albon Augen: Sie ist unser Kaiser. Bécs 1907.; 23. Bestandbuch Nr. I. 1944. 24. Al bum Equitum in Societatem Insignis Ordinis Sancti Stephani. Kéz irat. Dí szes egészbôr kö tés.” A 2., 3. és 12. té tel sze re-pel a Nem zeti Mú zeum ál tal 1947. ápri lis 29-én átvett dísztár gyak kö zött is (101–103. tétel). Ugyanez a há rom mű sze re pel a Sza bó László-féle 1948. szep tem beri át-adá si lis tán is (155–157. té tel).

099 OSzK Kézirattár Fol. Lat. 4200. és Fol. Lat. 4201. A két kötet 1954-ben ömlesz-tett anyagként az Országos Könyv tári Köz pont ajándé kaként ke rült be az OSzK Kézirattá rába az Er zsébet Ki rályné Em-lékmú zeum és az Er zsébet királyné alap köz ponti bi zott sága irat anyagá nak töre dé-ke ivel együtt (Fol. Hung. 2386).

100 GERÔ László: A budai vár helyre állí tása, Bu da pest, 1951, 144. és 162.

101 Dercsényi Dezsô visszaemlékezô cikk so ro-za tá ban írja, hogy ami kor a légol talmi célú víztá rozó építése köz ben fel színre került há rom vörösmárvány re ne szánsz fa rag-vány, Lux Kál mán „lázba jött a le le tekre” és ja vas latot tett a feltá rásra. Dercsényi sze rint ezt azzal utasí totta vissza Horthy, hogy uno ká ját, a kis Ist vánt, ne hogy baj érje a ré gészeti kutató árkok nál, mi köz-ben a pa lotakertben ját szik. (DERCSÉNYI Dezsô: „Ásatá sok, vi ták”, Ma gyar Nem-zet, 1985. július 19., 7.)


446

102 Jellemzô hírlapcikk a kor szak euforikus ré-gé szeti munkálatai ról: MÁGORI VARGA Er-zsébet: „A bomba mint ré gész. A tudó sok el fog lalták Budavárát”, To vább, 1947/17, 6., to vább á a pa lota romba dôlésének op-ti mis ta ér té kelé séhez: VÉSZI Endre: „Vár, 1948”, Népszava, 1948. szep tem ber 12. ol-dal szám nélkül.

103 Csapodi Csaba 1936-os mun kavi szo nyá ról az OSzK-ban: OSzK, irattár, 243/1936; Gár donyi Klára 1936-os OSzK-s munkavi-szo nyáról: OSzK, irat tár, 251/1936.

104 FARKAS László–HAVASSY Pál–TOMBOR Ti-bor: A nem zeti könyv tár új épülete a Buda-vári Pa lotá ban, Buda pest, 1964, 11.

105 MOL, XIX-D-3-g, 91. doboz, 21896/1958.106 OSzK-s munkaviszonyáról és a MOB-

hoz való áthelyezésérôl: OSzK, irat tár, 289/1936 és 394/1936.

107 CSAPODI Csabáné: „A ma gyar könyv mú-zeum és a Széchényi Könyvtár várbeli el-helye zése”, Könyvtáros, 1966/6, 322–323. A Cor vina-kiállí tó tér történetérôl ld. még: ROSTÁS 2001, 510–530.

108 BÉLLEY Pál–JUHÁSZNÉ HAJDU Helga–SOL-TÉSZ Zoltánné: „Az OSzK ál landó és vál-to zó kiállí tá sa inak, va la mint könyv- és könyv tár propa gan dájának el mé leti és gya-kor lati kér dései a Bu da vári Palo tá ban”, OSZK-Hír adó, 1961/3, 61–63.

109 MOL XIX-D-3-o, Perényi Imre mi nisz ter-he lyet tes iratai, 11. do boz, a Vár bi zottság

ira tai mappa, a Várbi zott ság 1966. ok tó-ber 13-i ülé sére Hidasi La jos fôépítész ál-tal ké szí tett sok szo rosí tott füzet for májú ter ve zet a pa lota képzôművészeti prog-ram já ról.

110 Az OSzK Kollégiuma (azaz a fô osz tály ve-ze tôk, osztályvezetôk és csoportvezetôk ta ná csa) 1964. de cem ber 5-i ülé sé nek napi-rend jén szere pelt Keresztury Dezsônek, a kü lön gyűjtemények fôosztályvezetôjének „A Nem zeti Könyvtár vár beli épületén el hel ye zendô mű vé szi mun kák ról és ál-lan dó ki ál lításokról” c. terv ta nul má nya. („Könyv tá runk kol légi u má nak mun ká já-ról”, OSzK-Hír adó, 1964/10, 270–72.).

111 Keresztury egy 1979-es elôadásában, meg-le hetôsen kendôzetlenül, a füg get len sé gi hagyományok ápolásá ról be szélt az 1957 után ki ala kult vi lág poli ti kai re a li tá sok kö-zött, a ha zai nép fron tos nem zeti po litika já-tékte rén be lül: „Szí vek ben megôrzött haza. Elôadás az Eu rópai Pro tes táns Magyar Sza bad egyetem Mönichkirchenben, 1979-ben »Csak tiszta for rás ból« címen ren-dezett ta lál kozó ján”, in: KERESZTURY De-zsô: Helyünk a vi lág ban, Buda pest, 1984., 412–429.

112 KERESZTURY Dezsô: „A Bibliotheca Cor vi-ni ana ha zai darabjainak ki állí tása elé”, in: KERESZTURY 1984, 225–235.


Documents

„CORVIN MÁTYÁSNÁL PATTANT EL A LÁNC…”epa.oszk.hu/01600/01615/00005/pdf/411-446.pdf · 2009-11-13 · Szent Ist ván-te rem nyil váno san láto gat ható tu ristalát vá