Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
ACTA CAROLUS ROBERTUS
Kaacuteroly Roacutebert Főiskola tudomaacutenyos koumlzlemeacutenyei
Alapiacutetva 2011
4 (2)
Főszerkesztő
Takaacutecsneacute Gyoumlrgy Katalin
Felelős szerkesztő
Csernaacutek Joacutezsef
Szerkesztőbizottsaacuteg
Bandlerova Anna ndash Slovak University of Agriculture in Nitra
Daacutevid Loacuteraacutent ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Dinya Laacuteszloacute ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Fodor Laacuteszloacute ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Florkowski Wojciech ndash University of Georgia Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok
Hernik Joanna ndash West Pomeranian University of Technology
Lengyelorszaacuteg
Kerekes Kinga ndash Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Romaacutenia
Kiraacutely Zsolt ndash Budapesti Gazdasaacutegi Főiskola
Kaacutenya Hajnalka ndash Partiumi Kereszteacuteny Egyetem Romaacutenia
Koźuch Barbara ndash Jagelloacute Egyetem Lengyelorszaacuteg
Liebmann Lajos ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Nagy Peacuteter Tamaacutes ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Nagyneacute Demeter Doacutera ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Novac Ovidiu Constantin University of Oradea Romaacutenia
Noworol Aleksander ndash Jagelloacute Egyetem Lengyelorszaacuteg
Przygodska Renata ndash University of Bialystok Lengyelorszaacuteg
Raišienė Agota Giedrė ndash Mykolas Romeris University Litvaacutenia
Reacutethy Istvaacuten ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Sadowski Adam ndash University of Bialystok Lengyelorszaacuteg
Takaacutecs Istvaacuten ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Tamus Antalneacute ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Szerkesztőseacuteg Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
3200 Gyoumlngyoumls Maacutetrai u 36
Kiadoacute
Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
3200 Gyoumlngyoumls Maacutetrai u 36
Felelős kiadoacute
Helgertneacute Dr Szaboacute Ilona Eszter rektor
ISSN 2062-8269
Megjelent 200 peacuteldaacutenyban
2014
ELŐSZOacute
A Kaacuteroly Roacutebert Főiskola kiemelt figyelmet szentel a legjobb keacutepesseacutegekkel rendelkező
kutatni vaacutegyoacute hallgatoacutek tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek tudatos elindiacutetaacutesaacutera az oktatoacutek
kutatoacutek munkaacutejaacutenak taacutemogataacutesaacutera
Az inteacutezmeacutenyben valamint a hazai eacutes kuumllfoumlldi partner inteacutezmeacutenyekben folyoacute szeacuteles koumlrű
kutataacutesokhoz kapcsoloacutedva a teacutemavezető oktatoacutek kutatoacutek tudomaacutenyos eredmeacutenyei
publikaacutelaacutesaacutenak foacuteruma ez a koraacutebban uacutetjaacutera indiacutetott folyoacuteirat A kutataacutesi eredmeacutenyek
publikaacutelaacutesa mellett fontos eacuterteacuteknek tartjuk hogy a Főiskola oktatoacutei kutatoacutei
megismertesseacutek a hallgatoacutekat a tudomaacutenyos munka veacutegzeacuteseacutenek ceacuteljaacuteval moacutedjaacuteval Ezt
taacutemogatja tovaacutebbaacute a Főiskolaacuten műkoumldő szakkolleacutegiumi munka ahol a hallgatoacutek
inteacutezmeacutenyen kiacutevuumlli kutatoacutek szakemberek előadaacutesait hallgatjaacutek megismerkedve uacutej a
tanulmaacutenyokat kiszeacutelesiacutető ismeretekkel Ez a sajaacutetos munkakapcsolat lehetőseacuteget ad
szaacutemukra a tudomaacutenyos eacutelet megismereacuteseacutere A hallgatoacutek rendszeresen megjelennek a
Főiskola aacuteltal szervezett tudomaacutenyos konferenciaacutekon kutataacutesi workshopokon eacutes reacuteszt
vesznek azok szervezeacuteseacuteben
Egyndashegy kutataacutesi teacutemaacutehoz teacutemavezetőhoumlz koumlthetően kialakultak tehetseacuteggondozoacute
műhelyek hozzaacutejaacuterulva a hallgatoacutek tudomaacutenyos munkaacuteja elősegiacuteteacuteseacutehez megalapozva
annak a lehetőseacutegeacutet hogy bekapcsoloacutedhatnak az inteacutezmeacutenyi kutataacutesi-fejleszteacutesi-
innovaacutecioacutes laacutencba
A Főiskolaacuten folyoacute tudomaacutenyos kutataacutesok a taacutersadalom- az agraacuter- a termeacuteszet- a
műszaki eacutes multidiszciplinaacuteris tudomaacutenyok szeacuteles koumlreacutet oumllelik fel A helyi
gazdasaacutegfejleszteacutes a vaacutellalkozaacutesok fejleszteacutese a gazdasaacutegi haacuteloacutezatok menedzseleacutese az
agraacutergazdasaacutegi termeacutekpaacutelyaacutek a zoumllduumllő gazdasaacuteg kihiacutevaacutesai (termeacuteszeti erőforraacutes
gazdaacutelkodaacutes fenntarthatoacute energiagazdaacutelkodaacutes oumlkomarketing foglalkoztataacutes eacutes
munkahelyteremteacutes) mellett kiemelt jelentőseacuteggel biacuter az e-learning alapuacute eacutes mesterseacuteges
intelligencia elemekkel taacutemogatott oktataacutesfejleszteacutes A koumlrnyezetinformatikai
alkalmazaacutesok a biogaacutez-alapanyagok mikrobioloacutegiai előkezeleacuteseacutenek fejleszteacutese a
korszerű taacutepanyag-utaacutenpoacutetlaacutessal eacutes noumlveacutenyveacutedelemmel kapcsolatos vizsgaacutelatok a
preciacutezioacutes gazdaacutelkodaacutes a hidrokultuacuteraacutes (talaj neacutelkuumlli) zoumlldseacuteghajtataacutes mind elemei a
reacutegioacute termeacuteszeti erőforraacutes potenciaacutel vizsgaacutelataacutenak kihasznaacutelaacutesaacutenak
A Főiskola Tudomaacutenyos Tanaacutecsa eacutes Tudomaacutenyos Diaacutekkoumlri Tanaacutecsa ndash a koraacutebban az
Oktataacuteseacutert Koumlzalapiacutetvaacuteny Tehetseacuteggondozoacutei Alkuratoacuteriumaacutenak NTP-OKA-XXII-066 bdquoA
felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek karain eacutes tanszeacutekein műkoumldő tehetseacuteggondozoacute műhelyek eacutes a
tudomaacutenyos diaacutekkoumlri teveacutekenyseacuteg kereteacuteben műkoumldő kutatoacuteműhelyek taacutemogataacutesardquo ciacutemen
elnyert paacutelyaacutezata kereteacuteben ndash uacutetnak indiacutetott Acta Carolus Robertus tudomaacutenyos
koumlzlemeacutenyek kiadaacutesaacutet folytatva ezzel is teret biztosiacutetva a fenn megfogalmazott ceacutelok
teljesuumlleacuteseacutehez
A szerkesztők
TARTALOMJEGYZEacuteK
Aacuteldorfai Gyoumlrgy ndash Czabadai Lilla
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra 9
Baranyai Zsolt ndash Vinogradov Szergej ndash Vaacutesaacutery Mikloacutes ndash Naaacuter-Toacuteth Zsuzsanna
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the
Experience of Farm Accounting Data Network 19
Ion Raluca Andreea ndash Novac Cornelia Mihaela ndash Novac Ovidiu Constantin
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector 27
Kisvarga Szilvia ndash Tillyneacute Maacutendy Andrea
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre 35
Kraacutenitz Liacutevia ndash Toacuteth Roland ndash Vaacutesaacuteri Mikloacutes
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel 47
Liptaacutek Katalin
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash
A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről 57
Maacuteteacute Domiciaacuten
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei
kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szinteket igeacutenylő aacutegazatokban 71
Neacutemedineacute Kollaacuter Kitti ndash Kaacuteposzta Joacutezsef ndash Peacuteli Laacuteszloacute
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata
a hazai haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegekben 81
Rašovskaacute Adriana
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020 91
Szaboacute Dorottya
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon 109
Toacuteth Orsolya
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese 119
Vaacuterkonyi Zsolt Kristoacutef
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek 135
Szerzők jegyzeacuteke 145
Tartalomjegyzeacutek
8
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
9
HELYI VAacuteLASZOK A GLOBAacuteLIS KIHIacuteVAacuteSOKRA
AacuteLDORFAI GYOumlRGY
CZABADAI LILLA
Oumlsszefoglalaacutes
A magyar gazdasaacuteg manapsaacuteg neheacutez helyzetben van ugyanis a videacutek elvesziacutetette
alapvető funkcioacuteit illetve erősen megkopott a bdquomagyarsaacutegrdquo - identitaacutes valamint a
hagyomaacuteny Ennek megoldaacutesaacutera segiacutetseacuteget nyuacutejthat gyoumlkereink uacutejrafelfedezeacutesea
hagyomaacutenyok megőrzeacutese eacutes tovaacutebbvitele illetve termeacutekeink minőseacutegi fejleszteacutese
koumlzoumlsseacutegszerveződeacutesek eacutes bottom-up kezdemeacutenyezeacutesek
Tehaacutet olyan belső erőforraacutesokra van szuumlkseacuteg melynek optimaacutelis hozama az lenne ha
aacutetalakulaacutesa uacutetjaacuten uacutejabb erőforraacutest vagy hozzaacuteadott eacuterteacuteket teremt az adott teruumlletnek
vagy akaacuter ezt kinőve adott teruumllet egyseacutegnek Ilyen aacutetalakult erőforraacutes a Hungarikum eacutes
a Nemzeti eacuterteacutekek is mely hozzaacuteadott eacuterteacuteket keacutepviselnek ezekben a termeacutekekben Ezek
oumlsszegyűjteacutese nem nosztalgiaacutet sokkal inkaacutebb gazdasaacutegi tartaleacutekokat jelentenek A
Hungarikumoknak valamint a Magyar Eacuterteacutekek nemcsak a hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet
jelentik hanem munkahelyteremtő eacutes helyi gazdasaacutegfejleszteacutesi eszkoumlzoumlk is lehetnek
egyben
Teruumlleti teacuterseacutegi szinten jelentősebb vaacuteltozaacutes eacuterhető el a helyi gazdasaacutegban a maacuterkaeacuterteacutek
fejleszteacuteseacutevel a teacuterseacutegi identitaacutes eacutes koheacutezioacute erősiacuteteacuteseacutevel a helyi identitaacuteson eacutes eacuterteacutekeken
alapuloacute innovaacutecioacutek oumlsztoumlnzeacuteseacutevel mely elemeket a Hungarikum eacutes a Nemzeti eacuterteacutekek
egyseacutegesen foglalnak magukba Mindennek koumlszoumlnhetően betekinteacutest kaphatunk a teacuter
soksziacutenűseacutegeacutebe tovaacutebbaacute megismerhetjuumlk az egyes koumlzoumlsseacutegek eacuterteacutekteremtő keacutepesseacutegeacutenek
igazi erejeacutet eacutes forraacutesait
Kulcsszavak Helyi gazdasaacuteg Magyar Eacuterteacutektaacuter Hungarikum Videacuteki teacuter Globaacutelis
kihiacutevaacutes
JEL R1
Local answers to the global challenges
Abstract
The Hungarian economy is in a bad situation nowadays because the rurality has lost its
basic functions plus the bdquoHungarianrdquo identity and traditions have faded a great deal
Rediscovering our roots preserving and continuing our traditions improving the
quality community organisations and bottom-up initiatives can solve these problems
Therefore specific internal resources are needed which (after its transformation and in
optimal case) can generate new resources or added value to the specific area or even
the area surrounding that location Such transformed resources are the Hungaricums
and National Values too which represent added value in these products Gathering
these is important not because of mere nostalgia but because they are economic
reserves Hungaricums and Hungarian Values are not only the means of survival of
traditions but the mean to create jobs and generate economic development also
The local economy of a region can be changed in a greater deal by promoting the brand
improving the regional identity and cohesion encouraging innovations based on local
identity and values which elements are included in Hungaricums and National Values
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
10
Thanks to all of these we can observe the diversity of the space furthermore we can get
to know the real power and resources of value generating capability of certain
communities
Keywords Hungaricums Hungarian Values Local economy Rural space Global
challenges
JEL R1
Bevezeteacutes
Egy eredmeacutenyes eacutes sikeres teacuterseacutegi fejleszteacutes (koumlztuumlk a helyi gazdasaacutegfejleszteacutes)
legfőkeacuteppen attoacutel fuumlgg hogy a helyi szereplők bevonaacutesa mennyire sikeres A helyi
gazdasaacutegfejleszteacutesbe talaacuten a teacuterseacuteg oumlsszes reacutesztvevőjeacutet be lehet vonni akik miatt az
egeacutesz folyamat az eacutertelmeacutet nyeri eacutes akik viszonzaacutesul a kialakult lokaacutelpatriotizmusukkal
noumlvelik a teacuterseacuteg vaacutellalkozaacutesainak fennmaradaacutesi eseacutelyeacutet A teruumlletfejleszteacutes eacutes a helyi
gazdasaacutegfejleszteacutes soraacuten a leghelyesebb strateacutegia a beavatkozaacutesok legoptimaacutelisabb
kombinaacutecioacutejaacutenak kialakiacutetaacutesa az adott teruumlletegyseacuteg szaacutemaacutera Ebből eredendően
napjainkra raacuteeacutebredtuumlnk arra hogy a tisztaacuten kuumllső erőforraacutesokboacutel fenntarthatoacute megoldaacutes
nem oldja meg a teruumlleti kuumlloumlnbseacutegeket eacutes ettől nem vaacutelik soha oumlnaacutelloacutean fejlődőveacute a
jelenleg segiacutetseacutegre szoruloacute teruumllet Ezeacutert egyre fontosabbaacute vaacutelnak a belső (helyi)
erőforraacutesok a fejleszteacutesek soraacuten Ezen belső erőforraacutesok optimaacutelis hozama pedig az
lenne ha aacutetalakulaacutesukkal fenntarthatoacute moacutedon uacutej erőforraacutesthozzaacuteadott eacuterteacuteket
teremteneacutenek az adott teruumlleten vagy akaacuter ezt kinőve adott teruumlletegyseacutegen (Czene -
Ricz 2010) Ilyen aacutetalakult erőforraacutesok a Hungarikum eacutes a Nemzeti eacuterteacutekek is mely
hozzaacuteadott eacuterteacuteket keacutepviselnek ezekben a termeacutekekben Ezek oumlsszegyűjteacutese nem
nosztalgiaacutet sokkal inkaacutebb gazdasaacutegi tartaleacutekokat jelent Jelenleg 20 Hungarikumot
tartanak nyilvaacuten melyből 12 az UNESCO vilaacutegoumlroumlkseacutegi eacutes a szellemi oumlroumlkseacuteg listaacutejaacuten
szerepel tovaacutebbi 86 pedig szerepel a Nemzeti Eacuterteacutektaacuterban
A magyar gazdasaacuteg manapsaacuteg neheacutez helyzetben van ugyanis a videacutek elvesziacutetette
alapvető funkcioacuteit Ennek megoldaacutesaacutera segiacutetseacuteget nyuacutejthat gyoumlkereink uacutejrafelfedezeacutese a
hagyomaacutenyok megőrzeacutese eacutes tovaacutebbvitele termeacutekeink minőseacutegi fejleszteacutese
koumlzoumlsseacutegszerveződeacutesek illetve a bottom-up kezdemeacutenyezeacutesek Napjainkra erősen
megkopott a bdquomagyarsaacutegrdquo-identitaacutes valamint a hagyomaacuteny ezeacutert rendkiacutevuumll fontos
szerepe van a koumlzoumlsseacutegszervező eacutes egyeacuteni felelősseacuteget erősiacutető kezdemeacutenyezeacuteseknek
mint a Hungarikumoknak valamint a Magyar Eacuterteacutektaacuternak Ezek nemcsak a
hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet jelentik hanem munkahelyteremtő eacutes helyi
gazdasaacutegfejleszteacutesi eszkoumlzoumlk is lehetnek egyben
Napjainkban minden nemzet sajaacutetos nemzeti oumlntudattal rendelkezik Ennek
lehataacuterolaacutesaacuteban kulcsfontossaacuteguacute szerepet jaacutetszanak az oumlnazonossaacutegot erősiacutető szellemi eacutes
fizikai anyagok Ezek egyreacuteszt nagymeacuterteacutekben hozzaacutejaacuterulnak a sajaacutetos nemzeti oumlntudat
megfogalmazaacutesaacutehoz maacutesreacuteszt pedig jelentős szerepet toumlltenek be a maacutes nemzetektől
valoacute elhataacuteroloacutedaacutesban eacutes ennek kimutataacutesaacuteban eacuterzeacutekelteteacuteseacuteben is Magyarorszaacutegon
ezek csoportjaacutet hungarikumoknak nevezzuumlk Termeacuteszetesen a toumlbbi nemzetnek is
megvan raacute a megfelelő kifejezeacutese mint peacuteldaacuteul a neacutemetekneacutel a germanikumok az
olaszoknaacutel az italikumok
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
11
bdquoA toumlrteacutenelem folyamaacuten a magyarsaacuteghoz szaacutemos olyan felhalmozott eacutes megőrzoumltt
szellemi anyagi termeacuteszeti koumlzoumlsseacutegi eacuterteacutek vagy termeacutek koumlthető amelyeket az
eddigiekneacutel jobban kell aacutepolni megőrizni Ennek ceacuteljaacuteboacutel a Magyar Orszaacuteggyűleacutes 2012-
ben elfogadta a XXX toumlrveacutenyt a nemzeti eacuterteacutekekről eacutes a hungarikumokroacutel mely toumlrveacuteny
alapvető ceacutelja hogy a nemzeti eacuterteacutekeinket azonosiacutetsuk eacutes vegyuumlk szaacutemba azokat egy
szeacuteles koumlrű gyűjtőmunkaacuteval s ez utaacuten megfelelő regisztraacutecioacuteval hogy megismertesseacutek a
koumlzveacutelemeacutennyel mind itthon mind pedig kuumllfoumlldoumln Ezek koumlzuumll lehet eacutes kell kivaacutelasztani
a hungarikumokat amelyek fennmaradaacutesaacuteroacutel eacutes veacutedelmeacuteről gondoskodni kellrdquo (Győri
2013)
bdquoA hungarikum mint gyűjtoumlfogalom olyan kiemeleacutesre meacuteltoacute eacuterteacuteket jeloumll amely a
toumlrteacutenelmi vagy a mai Magyarorszaacutegra jellemző tulajdonsaacutegaacuteval egyediseacutegeacutevel
kuumlloumlnlegesseacutegeacutevel eacutes minőseacutegeacutevel a magyarsaacuteg csuacutecsteljesiacutetmeacutenye Ezeket belfoumlldoumln eacutes
kuumllfoumlldoumln egyaraacutent a magyar kultuacutera eacutes tudomaacuteny eredmeacutenykeacutent tartjaacutek szaacutemon Ezek
lehetnek veacutedett termeacuteszeti eacuterteacutekek vagy olyan termeacutekek szolgaacuteltataacutesok emleacutekek
műalkotaacutesok amelyeket e toumlrveacuteny veacutegrehajtaacutesaacutera kiadott jogszabaacutelyban meghataacuterozottak
szerint veacutegzett egyedi eacuterteacutekeleacutes eredmeacutenyekeacutent a Hungarikum Bizottsaacuteg hungarikummaacute
minősiacutet vagy amelyeket e toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva hungarikumnak minősuumlltekrdquo (Toacutezsa -
Zaacutetori 2013)
bdquoNemzeti eacuterteacutek az a sajaacutetos magyar alkotoacute teveacutekenyseacuteghez termeleacutesi kultuacuteraacutehoz
tudaacuteshoz hagyomaacutenyokhoz taacutejhoz eacutes eacutelővilaacuteghoz kapcsoloacutedoacute nemzetuumlnk toumlrteacutenelme
valamint a koumlzelmuacutelt soraacuten felhalmazott eacutes megőrzoumltt egyedi eacutes kuumllloumlnleges eacuterteacutek amely
hazai szempontboacutel meghataacuterozoacute jelentőseacutegű iacutegy nemzetuumlnk ndash de legalaacutebb egy
meghataacuterozott taacutejegyseacuteg lakossaacutega ndash a magyarsaacutegra jellemzőnek eacutes koumlzismertnek fogad
el Ezek olyan dolgok amelyek jelentősen oumlregbiacutetik hiacuternevuumlnket noumlvelik
megbecsuumlleacutesuumlnket az Euroacutepai Unioacuteban eacutes szerte a vilaacutegon Hozzaacutejaacuterulnak az uacutej
nmzedeacutekeke nemzeti hovatartozaacutesaacutenak magyarsaacuteg tudataacutenak kialakiacutetaacutesaacutehoz
megoumlrzeacuteseacutehezrdquo (Toacutezsa - Zaacutetori 2013)
bdquoA telepuumlleacutesi taacutejegyseacutegi megyei eacutes aacutegazati eacuterteacutektaacuterba sorolt elemek sajaacutetos egyedi
endogeacuten eacutes nemzetkoumlzi szinten eacutertelmezhető erőforraacuteskeacutent valoacute eacutertelmezeacutese
megkeacuterdőjelezhetetlen A Nemzeti Eacuterteacutektaacuterba foglalt hungarikumok keletkezeacutese
megjeleneacutese nagymeacuterteacutekben a videacuteki teacuterseacutegekhez koumlthető iacutegy az endogeacuten elmeacuteletek
valamint a versenykeacutepesseacutegi megkoumlzeliacuteteacutesek szempontjaacuteboacutel is egyeacutertelműen a belső
erőforraacutesokra eacutepiacutető videacutekfejleszteacutesi teveacutekenyseacutegek eacutes videacutekstrateacutegiaacutek alapja lehet Az
EU eacutes Magyarorszaacuteg videacutekstrateacutegiaacutejaacuteban megfogalmazott ceacutelokhoz a szeacutelesebb
eacutertelemben vett diverzifikaacutelt videacuteki gazdasaacuteg megteremteacuteseacutehez fenntartaacutesaacutehoz a
hungarikumok a verseny- eacutes piackeacutepesebb mezőgazdasaacutegi termeacutek-előaacutelliacutetaacuteson a
minőseacutegi eacutelelmiszertermeleacutesen a hagyomaacutenyos oumlkosziszteacutemaacutek fenntartaacutesaacuten a taacuteji-
termeacuteszeti- eacutes kulturaacutelis oumlroumlkseacuteguumlnk megőrzeacuteseacuten a foglalkoztataacutes bőviacuteteacuteseacuten illetve
legintegraacuteltabb moacutedon a videacuteki turizmuson keresztuumll jaacuterulhatnak hozzaacuterdquo (Ritter 2013)
A 2020-ig megfogalmazott nemzeti prioritaacutesok egyike a bdquoteruumlleti noumlvekedeacutes eacutes
integraacutecioacute az erős halyi gazdasaacuteg baacutezisaacutenrdquo ennek kereteacuteben a humaacuten taacutersadalmi
termeacuteszeti eacutes gazdasaacutegi erőforraacutesok felaacutetaacuteraacutesaacuteval kiakanaacutezaacutesaacuteval eacutes teacuterseacutegben tartaacutesaacuteval
a helyi gazdasaacuteg (helyi termeacutekek hungarikumok tudatos fogysztaacutesi szokaacutesok)
dinamizaacutelaacutesaacuteval a klasszikus versenykeacutepesseacuteg szempontjaacuteboacutel haacutetaacutenyban leacutevő teacuterseacutegek is
relatiacutev versenykeacutepesseacutegre tehetnek szert eacutes egy gazdasaacutegilag taacutersadalmilag eacutes
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
12
koumlrnyezetileg fenntarthatoacute paacutelyaacutera leacutepve ismeacutet bekapcsoloacutedhatnak az orszaacuteg
veacuterkeringeacuteseacutebe megaacutelliacutetva az orszaacutegteruumlleti szeacutetszakadaacutesaacutet a szegeacutenyseacuteg fokozoacutedaacutesaacutet
(Kigyoacutessy ndash Czene 2012)
Eredmeacutenyek
Arisztoteleacutesz szerint az oumlkonoacutemia jelenteacutese a taacutersadalom a csalaacuted haacuteztartaacuteson nyugvoacute a
csalaacuted illetve a koumlzoumlsseacuteg fenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges dolgok előaacutelliacutetaacutesaacutet jelenti Ez az
oumlnellaacutetaacutest jelentette mely a taacutevolsaacutegok legyőzeacuteseacutevel a toumlrteacutenelmi folyamatokkal
kapcsolatosan egy nagyobb taacutersadalmi reacuteteg ellaacutetaacutesaacutera terjedt ki helyi majd nemzeti
piacokra A vilaacuteg rohamos fejlődeacuteseacutenek eredmeacutenyekeacuteppen a globalizaacutecioacute kialakulaacutesaacuteval
ezen termeacutekek koumlzuumll neacutehaacuteny helyi jelleguumlket elvesziacutetve inkaacutebb maacuterkatermeacutekkeacutent
megjelenve a vilaacuteg szaacutemos helyeacuten eleacuterhetőekkeacute vaacuteltak mely a fennmaradoacute helyi
termeacutekek eacutes ezekből aacutelloacute helyi gazdasaacuteg elnyomaacutesaacutet eredmeacutenyezte (Czene - Ricz 2010)
bdquoA vilaacuteggazdasaacutegban lejaacutetszoacutedoacute folyamatok a globalizaacutecioacute az euroacutepai gazdasaacuteg
teacuterszerkezeteacutenek aacutetrendeződeacutese az utoacutebbi eacutevtizedekben a teruumlleti politika
feleacuterteacutekelődeacuteseacutehez vezetett Mind a nemzeti kormaacutenyok mind pedig az Euroacutepai Unioacute
(EU) jelentősen aacutetalakiacutetotta a teruumlletfejleszteacutes ceacutel- eszkoumlz- eacutes inteacutezmeacutenyrendszereacutet
Moacutedosultak a regionaacutelis politikaacuteban alkalmazott alapelvek a teruumlleti egyenlőtlenseacutegek
meacuterseacutekleacuteseacutet szolgaacuteloacute ceacutelok mellett egyre nagyobb suacutellyal szerepelnek az euroacutepai
gazdasaacutegi teacuter versenykeacutepesseacutegeacutenek erősiacuteteacuteseacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesekrdquo (Kassai ndash Ritter
2011)
bdquoAz uacutej teruumlleti politikaacutek homloktereacutebe a teacuterseacutegek reacutegioacutek adottsaacutegai potenciaacuteljai
keruumlltek melyek a fejleszteacutesekhez mint belső endogeacuten erőforraacutesok aacutellnak
rendelkezeacutesre eacutes megfelelő koumlruumllmeacutenyek koumlzt aktivizaacutelhatoacutekrdquo (Kaacuteposzta 2001) bdquoA
globalizaacutecioacute alapvető koumlvetkezmeacutenye a teacuterseacutegek lokalitaacutesok szerepeacutenek megvaacuteltozaacutesa eacutes
feleacuterteacutekelődeacutese ami azt is eredmeacutenyezi hogy a versenykeacutepesseacuteg felteacuteteleinek a
kialakiacutetaacutesa maacutera nem csupaacuten a kormaacutenyok felelősseacutegkoumlreacutebe tartozik hanem az endogeacuten
fejlődeacuteselmeacuteletek a sajaacutet erőből toumlrteacutenő eacutepiacutetkezeacutes előteacuterbe keruumlleacuteseacutevel az egyes
telepuumlleacutesek teacuterseacutegek feladataacutevaacute is vaacutelt Oumlsszhangban a vilaacuteggazdasaacutegban lezajloacute
folyamatokkal a globalizaacutecioacuteval eacutes az EU teruumlleti politikaacuteival hazaacutenkban is rendkiacutevuumll
fontos szerepet kapnak a lokaacutelis endogeacuten erőforraacutesok mint az oumlnerőből toumlrteacutenő
eacutepiacutetkezeacutes alapkoumlvei Kiemelt fontossaacutegot szerzett azoknak a teacutenyezőknek a
meghataacuterozaacutesa felkutataacutesa megszerzeacutese vagy kialakiacutetaacutesa melyek egy-egy teruumllet
bdquooumlnaacutelloacuterdquo gazdasaacutegi-taacutersadalmi fejlődeacuteseacutehez fejleszteacuteseacutehez mint kiinduloacute kiacutenaacutelati elem
jaacuterulnak hozzaacuterdquo (Ritter - Nagy ndash Toacuteth 2013)
A helyi gazdasaacuteg egy telepuumlleacutes mikro- vagy kisteacuterseacutegi sajaacutet adottsaacutegai aacuteltal motivaacutelt
ezeket az adottsaacutegokat fenntarthatoacute moacutedon felhasznaacuteloacute belső erőforraacutesainak
mobilizaacutelaacutesa aacuteltal műkoumldtetett oumlsszehangolt akcioacutekteveacutekenyseacutegek emberek
inteacutezmeacutenyek anyagok erőforraacutesok eacutes eljaacuteraacutesok oumlsszesseacutege Melynek fejleszteacutese tudatos
koumlzoumlsseacutegi beavatkozaacutes a gazdasaacutegi folyamatokba a fenntarthatoacute helyi fejlődeacutes
eacuterdekeacuteben Melynek ceacutelja a fenntarthatoacute helyi gazdasaacuteg leacutetrehozaacutesa a helyi
vaacutellalkozaacutesok szaacutemaacutera műkoumldő belső piacot tovaacutebbaacute a helyi lakossaacuteg szaacutemaacutera pedig
megfelelő munkalehetőseacuteg eacutes eacuteletsziacutenvonal biztosiacutetaacutesa (Czene - Ricz 2010)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
13
A helyi gazdasaacutegfejleszteacutesnek eszkoumlztaacutera igen sokoldaluacute A Hungarikumok eacutes a Nemzeti
eacuterteacutekek kapcsaacuten a gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutesek fejleszteacutese helyi termeacutekfejleszteacutes helyi
koumlzoumlsseacutegfejleszteacutes szemleacuteletformaacutelaacutes helyi eacuterteacutekesiacuteteacutes eacutes promoacutecioacute eszkoumlzoumlk keruumllnek
egyuumlttesen alkalmazaacutesra illetve az eszkoumlztaacuterban egy tovaacutebbi elem is megjelenik a jogi
szabaacutelyozaacutes (1 aacutebra)
1 aacutebra A helyi gazdasaacutegfejleszteacutes eszkoumlzei
Forraacutes Czene Zs Ricz J (2010) alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Nemzeti eacuterteacutekeink nem koumlthetők minden esetben egy adott teruumlleti egyseacuteghez Teruumlleti
teacuterseacutegi szinten jelentősebb vaacuteltozaacutes eacuterhető el a helyi gazdasaacutegban a maacuterkaeacuterteacutek
fejleszteacuteseacutevel a teacuterseacutegi identitaacutes eacutes koheacutezioacute erősiacuteteacuteseacutevel a helyi identitaacuteson eacutes eacuterteacutekeken
alapuloacute innovaacutecioacutek oumlsztoumlnzeacuteseacutevel mely elemeket a Hungarikum eacutes a Nemzeti eacuterteacutekek
egyseacutegesen foglalnak magukba Mindennek koumlszoumlnhetően betekinteacutest kaphatunk a teacuter
soksziacutenűseacutegeacutebe tovaacutebbaacute megismerhetjuumlk az egyes koumlzoumlsseacutegek eacuterteacutekteremtő
keacutepesseacutegeacutenek igazi erejeacutet eacutes forraacutesait
A Hungarikumok valamint a Magyar Eacuterteacutektaacuter nemcsak a hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet
jelentik hanem munkahelyteremtő eacutes helyi gazdasaacutegfejleszteacutesi eszkoumlzoumlk is lehetnek
egyben A nemzeti eacuterteacutekek gyűjteacutese megőrzeacutese a teacuter szereplőinek egyuumlttműkoumldeacutese a
tudaacutes tovaacutebb oumlroumlkiacuteteacutese nemcsak a telepuumlleacutesen eacutelők identitaacutesaacutet keacutepes erősiacuteteni de
kedvező hataacutessal lehet a helyi gazdasaacuteg fejlődeacuteseacutere az eacuteletkoumlruumllmeacutenyek alakulaacutesaacutera a
telepuumlleacutesek oumlnazonossaacutegaacutenak megerősiacuteteacuteseacutere is Jelentős hozzaacuteadott eacuterteacutekkel biacuterhat ha
az eacuterteacutekeink felfedezeacutese illetve uacutejrafelfedezeacutese szeacuteles koumlzoumlsseacutegi baacutezist hoz leacutetre
A hungarikumok hivatalos kijeloumlleacuteseacutere maacuter 2012 (a konkreacutet toumlrveacuteny megszuumlleteacutese) előtt
is szuumllettek leacutepeacutesek A Foumlldműveleacutesuumlgyi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Miniszteacuterium 1998-ban az
Euroacutepai Unioacute Euroterroirs Programjaacutehoz csatlakozva indiacutetotta el a HagyomaacutenyokndashIacutezekndash
Reacutegioacutek (HIacuteR) programot azzal a ceacutellal hogy leacutetrehozza Magyarorszaacuteg hagyomaacutenyos eacutes
taacutejjellegű mezőgazdasaacutegi termeacutekeinek gyűjtemeacutenyeacutet eacutes elősegiacutetse azok gazdasaacutegi
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
14
hasznosiacutetaacutesaacutet A HIacuteR gyűjtemeacutenybe 309 hagyomaacutenyos eacutes taacutejjellegű mezőgazdasaacutegi
termeacutek eacutes eacutelelmiszer keruumllt be reacuteszletes szakmai eacutes toumlrteacuteneti leiacuteraacutessal regionaacutelis eacutes azon
beluumlli aacutegazati bontaacutesban Ezt koumlvetően az ezredforduloacuten megalakult a Hungarikum Klub
A klubot neacutegy vaacutellalat alapiacutetotta (Herendi Porcelaacutenmanufaktuacutera Rt Pick Szeged Rt
Tokaj Kereskedőhaacutez Rt Zwack Unikum Rt) Szaacutendeacutekuk szerint csak olyan termeacutek lehet
tagjuk ami jellegzetesen magyar nemzetkoumlzileg elismert keresett eacutes keacutetseacutegbe
vonhatatlanul Magyarorszaacutegroacutel szaacutermazik Az eredeti termeacutekek koumlre 2003-ban bővuumllt
előszoumlr a halasi csipkeacutevel majd 2006-ban Pető Andraacutes konduktiacutev neveleacutesi rendszereacutevel
(Toacuteth etal 2014)
A helyi termeacutekek sikereacutehez kiszaacutemiacutethatoacute gazdasaacutegi eacutes jogi koumlrnyezet neacutelkuumlloumlzhetetlen
jelenleg ugyanis nem tudnak hosszabb taacutevra tervezni a termelők A 2012 aacuteprilis 2-aacuten
elfogadott Hungarikumokroacutel illetve a Magyar Eacuterteacutektaacuterroacutel szoacuteloacute 2012 eacutevi XXX toumlrveacuteny
elsődleges keretet ad ennek mindazonaacuteltal hogy a taacutersadalom aacuteltal elismert bdquohelyi
termeacutekeketrdquo emel ki a toumlmegből eacutes teszi azt nemzeti eacuterdekkeacute Ezen szakmai munkaacutek
ellaacutetaacutesa teacutenylegesen a 2012 oktoacuteber 18-aacuten megalakult Hungarikum Bizottsaacuteggal
kezdődoumltt meg A nemzeti eacuterteacutekek azonosiacutetaacutesa egy alulroacutel felfeleacute eacutepuumllő rendszerben az
uacutegynevezett bdquoMagyar Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramisrdquo-ban toumlrteacutenik (2 aacutebra) Ez leacutenyegeacuteben
egy toumlbbleacutepcsős rendszer eacutes a nemzeti eacuterteacutek (lokaacutelis szintje) felől koumlzeliacutet a
Hungarikumok feleacute mely feleacutepiacuteteacutesnek koumlszoumlnhetően biztosiacutethatoacute a teruumlleti elv
eacuterveacutenyesuumlleacutese
2 aacutebra Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramis
Forraacutes Eacutelelmiszerlaacutenc-feluumlgyeleteacutert eacutes Agraacuterigazgataacuteseacutert Felelős Aacutellamtitkaacutersaacuteg
dokumentumai alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2013
A rendszer első leacutepcsőfokaacuten a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok helyezkednek el amelyek
fakultatiacutev feladatkeacutent megalakiacutethatjaacutek a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuter bizottsaacutegaikat amelyek
elkeacutesziacutetik a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterat (a telepuumlleacutesen fellelhető nemzeti eacuterteacutekek adatainak
gyűjtemeacutenyeacutet) A telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok a gyűjtemeacutenyt megkuumlldik a megyei eacuterteacutektaacuter
bizottsaacutegoknak mely rendszerezik a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterak adatait tovaacutebbaacute sajaacutet
gyűjtőmunkaacutet is veacutegeznek Ezzel paacuterhuzamosan a Magyarorszaacuteg hataacuterain tuacutel fellelhető
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
15
magyar vonatkozaacutesuacute nemzeti eacuterteacutekek nyilvaacutentartaacutesba veacuteteleacutet a Magyar Aacutellandoacute
Eacutertekezlet szakbizottsaacutega veacutegzi el Az iacutegy elkeacutesziacutetett eacuterteacutektaacuteratnak kuumlldik meg A
rendszer maacutesodik leacutepcsőfokaacuten a Hungarikum Bizottsaacuteg az bekezdeacutesben emliacutetett
megfogalmazaacutes szerint kijeloumlli azokat a nemzeti eacuterteacutekeket amelyek orszaacutegos
jelentőseacutegűek Ezzel paacuterhuzamosan az aacutegazati eacuterteacutektaacuterakat az egyes hataacuteskoumlrrel
rendelkező miniszteacuteriumok aacutelliacutetjaacutek oumlssze Harmadik leacutepcsőfokaacuten a Hungarikum
Bizottsaacuteg ezekből a nemzeti eacuterteacutekekből kiemel olyanokat mely a magyar taacutersadalom
csuacutecsteljesiacutetmeacutenyeacutenek tekinthetuumlnk
Az egyes eacuterteacutekek eacuterteacutektaacuterakba valoacute felveacutetele telepuumlleacutesi megyei orszaacutegos vagy kuumllhoni
szinten javasolhatoacute A 3 aacutebraacuten a jelenleg is eacuterveacutenyben leacutevő eacutepiacutetkezeacutes folyamat laacutethatoacute
3 aacutebra A hugarikummaacute nyilvaacuteniacutetaacutes eacutepiacutetkezeacutesi folyamata
Forraacutes Gyaraky Z szerkeszteacutese 2013
A helyi szintű nemzeti eacuterteacutekeket tartalmazoacute telepuumlleacutesi a taacutejegyseacutegi eacutes a megyei
eacuterteacutektaacuterak helyi kezdemeacutenyezeacutesre az oumlnkormaacutenyzatok doumlnteacutese alapjaacuten joumlnnek leacutetre Az
aacutegazati eacuterteacutektaacuterakat az egyes hataacuteskoumlrrel rendelkező miniszteacuteriumok aacutelliacutetjaacutek oumlssze A
Magyarorszaacuteg hataacuterain tuacutel fellelhető magyar vonatkozaacutesuacute nemzeti eacuterteacutekek
nyilvaacutentartaacutesba veacuteteleacutet a Magyar Aacutellandoacute Eacutertekezlet szakbizottsaacutega hataacuterozza meg A
telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok tehaacutet leacutetrehozzaacutek helyi eacuterteacutektaacuterukat amelyeket a megyei
szintre tovaacutebbiacutetjaacutek Ha nincs megyei eacuterteacutektaacuter akkor egyenesen a Hungarikum
Bizottsaacuteghoz kuumlldik a helyi eacuterteacutektaacuterak javaslatait ahovaacute a miniszteacuteriumok aacutegazati
eacuterteacutektaacuterainak listaacuteja is keruumll Telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterat az adott telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat
taacutejegyseacutegi eacuterteacutektaacuterat pedig toumlbb szomszeacutedos telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat joga leacutetrehozni
(Toacuteth etal 2014)
A hungarikumok maacuterkaeacuterteacutekeacutenek fejleszteacuteseacutenek eacutes veacutedelmeacutenek egyik legjobb lehetőseacutege
a veacutedjegy melynek ceacutelja az hogy egyseacuteges megjeleneacuteseacutevel felkarolja adott teacuterseacuteg
termeacutekeit eacutes előaacutelliacutetoacuteit ilyen moacutedon segiacutetve a helyi lakossaacuteg megeacutelheteacuteseacutet Tovaacutebbaacute
segiacutetseacuteget nyuacutejt abban hogy a hagyomaacutenyos termeacutekek iraacutent eacuterdeklődő fogyasztoacutek eacutes a
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
16
teacuterseacuteg termelői megtalaacuteljaacutek egymaacutest A veacutedjegy gyakorlati szerepe hogy a fogyasztoacutekat
biztosiacutetsa a kuumlloumlnleges eacutes ellenőrzoumltt minőseacutegről a termeacutekek helyi voltaacuteroacutel Ennek
biztosiacutetaacutesa a termelők szaacutemaacutera koumltelezően teljesiacutetendő felteacutetelek kiszabaacutesaacuteval toumlrteacutenhet a
termeacutek vagy szolgaacuteltataacutes előaacutelliacutetaacutesi helyeacutere eacutes előaacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozoacutean (Czene - Ricz
2010)
A koumlzvetett fogyasztoacutei kommunikaacutecioacute eszkoumlzekeacutent a Hungarikumokat a joumlvőben
veacutedjegy jeloumlli (4 aacutebra) mely elősegiacuteti a termeacutekek megismerteteacuteseacutet ndash felismerhetőseacutegeacutet
biztosiacutetja a magas minőseacutegi sziacutenvonalat A Hungarikumoknak eacutes a Hungarikum
veacutedjegynek piaci jelentőseacutege van mivel noumlvelhetik a versenykeacutepesseacuteget előaacutelliacutetaacutesuk
tovaacutebbi munkahelyeket is teremthet A hasznaacutelati szabaacutelyzat garantaacutelja az elvaacuteraacutesoknak
megfelelő magas minőseacutegi sziacutenvonal fenntartaacutesaacutet a rendszeres fuumlggetlen feluumlgyeletet a
veacutedjegyek hasznaacutelataacuteval jaacuteroacute jogi veacutedelmet
4 aacutebra Hungarikum veacutedjegy
Forraacutes httpelelmiszerlanckormanyhu 2013
Koumlvetkezteteacutesek
A helyi termeacutekek sikereacutehez kiszaacutemiacutethatoacute gazdasaacutegi eacutes jogi koumlrnyezet neacutelkuumlloumlzhetetlen
jelenleg ugyanis a termelők nem tudnak hosszabb taacutevra tervezni A Hungarikumokroacutel
illetve a Magyar Eacuterteacutektaacuterroacutel szoacuteloacute 2012 eacutevi XXX toumlrveacuteny ezt a hiaacutenyossaacutegot proacutebaacutelja
poacutetolni azaacuteltal hogy bdquohelyi termeacutekeketrdquo emel ki eacutes teszi azt nemzeti eacuterdekkeacute A nemzeti
eacuterteacutekek azonosiacutetaacutesa egy alulroacutel felfeleacute eacutepuumllő rendszerben az uacutegynevezett bdquoMagyar
Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramisrdquo-ban toumlrteacutenik mely szinteacuten elősegiacuterheti a bdquobottom-uprdquo
rendszerű endogeacuten helyi gazdasaacutegfehleszteacutest A Hungarikumokat a joumlvőben veacutedjegy
jeloumlli mely elősegiacuteti a termeacutekek megismerteteacuteseacutet ndash felismerhetőseacutegeacutet biztosiacutetja a magas
minőseacutegi sziacutenvonalat A Hungarikumoknak eacutes a Hungarikum-veacutedjegynek is piaci
jelentőseacutege van mivel noumlvelhetik a versenykeacutepesseacuteget előaacutelliacutetaacutesuk tovaacutebbi
munkahelyeket is teremthet
A helyi termeacutekek illetve nemzeti eacuterteacutekek vonatkozaacutesaacuteban azok egeacuteszseacutegmegőrző eacutes
gazdasaacutegfejlesztő hataacutesukat hangsuacutelyozoacute kommunikaacutecioacutera van szuumlkseacuteg Fel kell hiacutevnunk
a figyelmet arra hogy e termeacutekek megvaacutesaacuterlaacutesa illetve fogyasztaacutesa multiplikaacutetor
hataacutessal biacuter a helyi gazdasaacutegfejleszteacutesben segiacuteti a munkahelyek megőrzeacuteseacutet iacutegy
hozzaacutejaacuterul a munkaneacutelkuumlliseacuteg eacutes a teacuterseacutegi elvaacutendorlaacutes csoumlkkeneacuteseacutehez tovaacutebbaacute kedvező
hataacutessal van a videacuteki teacuterseacutegek fejlődeacuteseacutere a helyiek eacuteleteacutere
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
17
A veacutedjegy a helyi gazdasaacutegfejleszteacutes egyik jelentősebb eszkoumlzekeacutent jelenik meg a
nemzeti eacuterteacutekek tereacuten mivel megjeleneacutese garancia a minőseacutegre felfoghatoacute a
Hungarikumok ISO rendszerekeacutent mely szinteacuten erősiacuteti az Eacuterteacutekek multiplikaacutetor hataacutesaacutet
Vannak olyan Nemzeti Eacuterteacutekeink amelyek oumlnmagukban lehetneacutenek a hazaacutenk
vezeacutertermeacutekei Ilyen peacuteldaacuteul a paacutelinka melyhez az EU-s jogszabaacutelyi koumlrnyezet is
segiacutetseacuteget nyuacutejt hiszen a kifejezeacutest csak Magyarorszaacutegon előaacutelliacutetott termeacutek hasznaacutelhatja
Ez nagyban elősegiacuteteneacute hogy akaacutercsak a whiskyt a skoacutetokhoz a vilaacuteg Magyarorszaacuteghoz
kapcsolja a paacutelinka szoacutet
A nemzeti eacuterteacutekek illetve helyi termeacutekek vaacutesaacuterlaacutesi gyakorisaacutegaacutenak eacuterdekeacuteben a magyar
lakossaacuteg vaacutesaacuterlaacutesi szokaacutesaiban jelentős vaacuteltozaacutesokra van szuumlkseacuteg mely komplett
szemleacuteletvaacuteltaacutest igeacutenyel Ennek soraacuten azonban nem hagyhatjuk figyelmen kiacutevuumll a
magyar vaacutesaacuterloacutekra jellemző aacutereacuterzeacutekenyseacuteget melynek koumlvetkezteacuteben a minőseacutegi eacutervek a
vaacutesaacuterlaacutes soraacuten gyakran haacutetteacuterbe szorulnak
Szemeacutelyes veacutelemeacutenyuumlnk hogy A vilaacuteg nem arra kiacutevaacutencsi hogy mit vettuumlnk aacutet abboacutel
amit a vilaacuteg eacuterteacutekei nyuacutejthatnak szaacutemunkra hanem arra hogy a magunkeacuteboacutel mivel
gyarapiacutetjuk azt
Hivatkozott forraacutesok
1 Czene Zs - Ricz J (2010) Teruumlletfejleszteacutesi fuumlzetek 2 - Helyi
gazdasaacutegfejleszteacutes - Oumltletadoacute megoldaacutesok joacute gyakorlatok VAacuteTI Nonprofit
Kft Budapest ISBN 978-963-7380-21-1 pp 7-42
2 Eacutelelmiszerlaacutenc-feluumlgyeleteacutert eacutes Agraacuterigazgataacuteseacutert Felelős Aacutellamtitkaacutersaacuteg
honlapja httpelelmiszerlanckormanyhu [Letoumlltve 20140130]
3 Gyaraky Z (2014) a Hungarikum Bizottsaacuteg titkaacutera a Hungarikum toumlrveacutenyről eacutes
a Magyar termeacutekmegjeloumlleacutes strateacutegiai elemeiről
httpelelmiszerlanckormanyhu [Letoumlltve 20140130]
4 Győri Z (2013) A Hungarikumok szerepe eacutes jelentőseacutege vilaacutegunkban In
Kaacuteposzta J (Szerk) A KKV-k szerepe eacutes helyzete a gazdasaacutegban eacutes a
Hungarikumok szerepe a teruumlleti fejlődeacutesben eacutes fejleszteacutesben (Goumldoumlllő 2013
november 28-29) Szent Istvaacuten Egyetem Kiadoacute Goumldoumlllő SZIE GTK RGVI
ISBN 978-963-269-408-5 pp 27-29
5 Kaacuteposzta J (2001) Regionaacutelis gazdasaacutegtan
6 Kassai Zs - Ritter K (2011) Helyi videacutekfejleszteacutesi programok a haacutetraacutenyos
helyzetű videacuteki kisteacuterseacutegekben Gazdaacutelkodaacutes55 (4) pp 337-346 ISSN 0046-
5518
7 Kigyoacutessy g ndash Czene Zs (2012) Lehetőseacutegein a helyi gazdasaacutegfejleszteacutesre in
Falu Vaacuteros Reacutegioacute 20121-2 szaacutemuacute folyoacuteirat Nemzetgazdasaacutegi Tervezeacutesi
Hivatal Budapest pp 5-10
8 Ritter K - Nagy H - Toacuteth T (2013) Haacutetraacutenyos helyzetű videacuteki teacuterseacutegek eacutes
helyi fejleszteacutesi lehetőseacutegeik egy Eacuteszak-magyarorszaacutegi peacuteldaacuten keresztuumll pp
224-242 In Lukovics M - Savanya P (Szerk) Uacutej hangsuacutelyok a teruumlleti
fejlődeacutesben Szeged JATE Press
9 Ritter K (2013) A hungarikumok szerepe a videacutekfejleszteacutesben a 2014-2020-as
videacutekstrateacutegia tuumlkreacuteben In Kaacuteposzta J (Szerk) A KKV-k szerepe eacutes helyzete
a gazdasaacutegban eacutes a Hungarikumok szerepe a teruumlleti fejlődeacutesben eacutes
fejleszteacutesben (Goumldoumlllő 2013 november 28-29) Szent Istvaacuten Egyetem Kiadoacute
Goumldoumlllő SZIE GTK RGVI ISBN 978-963-269-408-5 pp 64-69
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
18
10 Toacuteth T Neacutemedineacute Kollaacuter K Peacuteli L Nagy A Olaacuteh I Topa Z Viraacuteg Aacute (2014) A
hungarikumok hazai eacutes nemzetkoumlzi ismertseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutenek
oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes
Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi
Inteacutezet HUNG-2013851 A tanulmaacuteny a Videacutekfejleszteacutesi Miniszteacuterium illetve
a Hungarikum Bizottsaacuteg taacutemogataacutesaacuteval keacuteszuumllt Goumldoumlllő
11 Toacutezsa I - Zaacutetori A (2013) Hungarikumok Budapesti Corvinus Egyetem
Gazdasaacutegfoumlldrajz eacutes Joumlvőkutataacutes Tanszeacutek Turizmus Kompetencia Koumlzpont
Budapest ISBN 978-963-503-538-0 pp14-15
12 Videacutek eacutes Gazdasaacuteg honlapja
httpwwwvidekesgazdasaghuindexphpid=hungarikum-torveny [Letoumlltve
20120203]
Szerző(k)
Aacuteldorfai Gyoumlrgy
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdsaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
aldorfaigmailcom
Czabadai Lilla
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdsaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
czabadailillagmailcom
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
19
REGIONAL STUDY OF THE LAND PRICE AND LAND VALUE IN HUNGARY
ndash BASED ON THE EXPERIENCE OF FARM ACCOUNTING DATA
NETWORK
BARANYAI ZSOLT
VINOGRADOV SZERGEJ
VAacuteSAacuteRY MIKLOacuteS
NAAacuteR-TOacuteTH ZSUZSANNA
Abstract
As it is well known in Hungary ndash similary to most of the new EU Member States joined
in 2004 and 2007 (EU 12) ndash the price of agricultural land is significantly lower than in
the old EU Member States (EU 15) Although in the accession period experts indicated
significant differences in price levels that is they will decrease within a few years of the
EU membership and the full liberalization of the land market will not cause dastric
socio-economic problems The harmonization of expected land prices did not occur or it
occured to a different extent at the same time full liberalization is approaching fast This
study is based on this situation which aims to elucidate those factros which can be
named as reasons for the formation of the difference between land prices experienced in
Hungary and Western Europe
Keywords land price land value full liberalization of the land market significant
differences in price levels partial factor calculation yield
JEL Q12 Q15
A foumlldaacuter eacutes foumlldeacuterteacutek regionaacutelis szintű vizsgaacutelata Magyarorszaacutegon ndash tapasztalatok a
tesztuumlzemi rendszer alapjaacuten
Oumlsszefoglalaacutes
Mint az joacutel ismert Magyarorszaacutegon ndash hasonloacutean a legtoumlbb 2004-ben illetve 2007-ben
csatlakozott uacutej euroacutepai unioacutes tagaacutellamhoz (EU12) ndash jelentősen alacsonyabb a
mezőgazdasaacutegi foumlldek aacutera mint az EU reacutegebbi (EU15) tagorszaacutegaiban A csatlakozaacutes
időszakaacuteban a szakmai koumlroumlk baacuter azt valoacutesziacutenűsiacutetetteacutek hogy az EU tagsaacutegot koumlvető
neacutehaacuteny eacuteven beluumll ezek a jelentős aacuterszint-kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenni fognak eacutes a foumlldpiac
teljes liberalizaacutelaacutesa nem fog drasztikus taacutersadalmi-gazdasaacutegi probleacutemaacutekat okozni A
foumlldaacuterak vaacutert harmonizaacutecioacuteja ugyanakkor nem illetve nem olyan meacuterteacutekben koumlvetkezett
be a teljes liberalizaacutecioacute viszont veacuteszesen koumlzeleg Ezt a szituaacutecioacutet alapul veacuteve
kutataacutesunk kettős ceacutelt fogalmaz meg egyreacuteszt hogy helyzeteacuterteacutekeleacutest adjon ndash regionaacutelis
szinten ndash a foumlldaacuterak alakulaacutesaacuteroacutel a 2006-2010 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacutean maacutesreacuteszt a
kapcsoloacutedoacute koumlzgazdasaacutegi elmeacutelet baacutezisaacuten megvizsgaacutelja azt hogy milyen oumlsszefuumlggeacutes van
a foumlld koumlzgazdasaacutegi eacutertelemben vett eacuterteacuteke illetve az aacutera koumlzoumltt
Kulcsszavak foumlldaacuter foumlldeacuterteacutek foumlldpiac teljes liberalizaacutelaacutesa aacuterszint-kuumlloumlnbseacutegek
parciaacutelis teacutenyezőhozadeacutek szaacutemiacutetaacutes
JEL Q12 Q15
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
20
Introduction
The Hungarian agriculture faces new challenges in the coming years due to the
forthcoming liberalization of land market Hungary - similarly to other newly accessed
member countries ndash considered important in the pre-accession period to keep the chance
of land purchase for the domestic private farms therefore we requested and got
temporary exemption from opening the Hungarian land market for foreigners and
business entities This moratorium is coming to an end now but the land prices in
Hungary ndash although slowly rose after the accession to the European Union - are still
below the EU average which can be the source of some serious problems Starting from
this situation the research has a double objective on the one hand it intends to give a
review of land price changes ndash at regional level ndash during 2006 and 2010 on the other
hand based on the related principles of economics it examines the interrelations
between the value of land in economic sense and its price In the frames of this analyses
are made on the farm-level data of Research Institute of Agricultural Economics (AKI)
by using partial factor return calculation and classic methodologies of determining land
value
A lot of Hungarian and international papers discuss the problem of determining the
economic value of land The related references basically can be categorized into three
groups (on the basis of Szűcs et al 2008)
Microeconomic procedures and models targeting the determination of balance
prices (eg Harvy 1974 etc)
Drafting different estimation forecasts on the basis of registrating actual market
prices (eg Featherstone ndash Baker 1987 etc)
Determination of land rent after separating the production factor returns with
different methods then ndash following its capitalization - estimating the land prices
(eg Traill 1980 Szűcs et al 1990 etc)
Considering (among others) the available database the third land evaluation approach
was chosen in case of which the production functions have key role In the frames of the
current paper the general measuring model is not introduced those who are interested
can study the references listed below
Material and methods
The database for our research was provided by the test-farm system (Hungarian FADN)
operated by the Research Institute of Agricultural Economics The analyses covered the
year 2010 at regional level As regards the group of farms ndash in accordance with the the
objectives of research ndash the examination was made with the data of bdquoSpecialist cereals
(other than rice) oilseeds and protein crop producing farms (Code 151)rdquo according to
the EU typology The data of 704 (2006) and 798 (2010) farms were available in the
examined years Out of farm-level data 14 variables were involved in the analyses
According to the chapter titled bdquoTheoretical Basicsrdquo the methodology based on the
partial return of production functions was used in the determination of economic value
of land (LV) As it was mentioned above the point in the method is that the partial
returns of individual production factors determine the value of factors among others the
return on land determines the value of land
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
21
Those factors were defined as the first step of value determination which probably form
the result of crop production The presumed logical correlation can be described in
mathematic terms as follows
where
Φ(E) [HUFmiddotha-1
] = clear return per one hectare of crop production A modified output
indicator is used to express it due to the different land use characteristics of private and
corporate farms utilizing the land In order to form the indicator the operating profit was
corrected by the value of rent paid for the land and the wage costs
A(Q) [AK] = land as production factor The factor was quantified with land quality that
is on the basis of the golden crown value of the currently applied Hungarian land
evaluation system
L(WT) [hmiddotha-1
] = degree of labour use The live labour use of agricultural farms was
expressed by the working time involved per one unit area
K(AC) [HUFmiddotha-1
] = allocated capital value The degree of capital allocated in technical
resources was used to express the level of capital allocation (equipment supply)
R(SC+FC+PC) [HUFmiddotha-1
] = value of production inputs (costs of materials) Items
considered as costs of production materials sowing seed costs (SC) fertilizer costs (FC)
and pesticide costs (PC)
The next step was the construction of multi-variate linear regression estimate functions
which describe the relation of the four presumed production factors and the net income
Out of these the individual factors including the share of land from income-yield was
determined Finally by capitalizing the income from land we have reached the economic
value of land (we calculated with 7 capitalization rate of interest on the basis of the
current banking (FHB Bank) practice)
Results and discussion
In the first phase of research the changes of land prices were analysed The results have
revealed that the price of land dynamically increased all over the country during the
examined period (from 2006 to 2010) from the initial 376 thousand HUF to 474
thousand HUF which corresponds to an annual average rise of approximately 245
thousand HUF (6) (Table 1) At the same time this dynamic growth covers
considerable regional differences the annual degree of growth was 10 thousand and
1625 thousand HUF on average in the Great Plain region while it exceeded 35 thousand
HUF in all the three Transdanubian regions and Northern Hungary
Expanding the research on the regions the changes of land prices were substantially
different year by year in each region Using 2010 as a basis the average land price was
between 391 thousand HUF (North Great Plain) and 628 thousand HUF (South
Transdanubia) It is interesting that the land quality does not necessarily support the
regional trends in land prices This conclusion is proved by the case of South
Transdanubian region where the land price was 628 thousand HUF for a land quality of
))()()()(()( PCFCSCRACKWTLQAfE
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
22
223 AK on average while the land in the Southern Great Plain with higher 235 AK
quality was worth of 405 thousand HUF
Table 1 Land price and land quality on the examined farms between 2006 and
2010
Regions
2006 2010
Land price
[1000
HUFha-1
]
Land
quality
[AK]
Land price
[1000
HUFha-1
]
Land
quality
[AK]
Central Hungary 433 198 511 209
Central Transdanubia 376 236 519 233
West Transdanubia 371 208 529 211
South Transdanubia 479 217 628 223
Northern Hungary 332 181 456 192
North Great Plain 351 194 391 191
South Great Plain 340 256 405 235
Hungary 376 216 474 214
Source own calculation on the basis of AKI data (Research Institute of Agricultural
Economics)
Note the above values were calculated on the basis of data of farms under code of 151
by weighting them thus the results can be regarded representative
Due to the above revealed paradoxon ANOVA model was used ndash on farm level - for
analysing the impact of land quality and regional location on the land prices (Table 2)
As regards hierarchic models the results show that land prices are substantially
determined by both the land quality and geographical location It should be highlighted
as an important experience that it was confirmed the land prices are different ndash in
statistical sense too ndash within the different land quality categories according to the
location of the land In other words it is statistically proven that the price of land of the
same quality category is different in the different regions
Table 2 Effect of land quality and location on land prices (summarizing table of
ANOVA model results)
Explanatory
variables 2006 2007 2008 2009 2010
Land
quality
[Category
1-4]
ETA 0423 0413 0414 0405 0385
BETA
0456
0423
0431
0412
0380
Region
[-]
ETA 0325 0321 0280 0307 0344
BETA 0341 0310 0283 0299 0326
Interaction significant significant significant significant significant
R2E
2 029039 027032 025032 025031 025030
Source own calculation
Note Category 1 below 17 AK Category 2 between 17-25 AK Category 3 between
25-30 AK Category 4 above 30 AK significant at 001 level
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
23
Subsequently another research topic has arisen namely which of the two explanatory
factors ndash land quality and location ndash has stronger impact on land prices As it was
expected the land quality has stronger determination effect in every year (it was also
proved by the BETA values belonging to the variables) but the partial impact of regional
location is also significant Moreover it is important to note that the effect of land
quality on land prices shows a decreasing tendency in relation to 2006-2010 while the
explanatory power of location remains at approximately the same level All these
processes prove that the relative weight of geographical location is increasing in the
changes of land prices
In the further part of our research we tried to estimate the economic value of land on the
basis of the related economic theory The main conclusions of this examination are listed
below (Table 3)
Table 3 Land price (LP) and land value (LV) in regional distribution (2006 2010)
Title Regions
HUN C-H C-T W-T S-T N-H N-GP S-GP
Land price
(LP)
[1000
HUFmiddotha-1
]
2006 433 376 371 479 332 351 340 376
2010 511 519 529 628 456 391 405 474
Land value
(LV)
[1000
HUFmiddotha-1
]
2006 598 810 815 740 554 677 975 750
2010 732 838 893 854 694 766 924 836
LPLVmiddot100
[]
2006 72 46 46 65 60 52 35 50
2010 70 62 59 74 66 51 44 57
Source own calculation
As regards the period from 2006 to 2010 the land value determined according to the
principle of economics followed an increasing tendency at country level ndash but in most of
the regions too Drawing a parallel with land prices it can be concluded that the land
price on the land market was only 50-60 of the economic value of the land during the
examined period As one of the main experiences of our examination it should be
highlighted that the institutional factors (such as aids) have an outstanding role in the
land value because negative operating incomes were received in many cases when the
subsidies were not considered and thus it could not be used for determining the land
value Therefore it can be declared that the institutional factor can be regarded one of the
main driving force behind land value changes in the short run
Examining the economic value of land by regions significant differences can be
revealed between the regions according to our calculations the land value was between
694 thousand HUF (North Hungary ndash N-H) and 924 thousand HUF (South Great Plain ndash
S-GP) in 2010 Comparing the land values to the land prices in the different regions we
got a similarly mixed picture In some of the regions the rate is around 50 (Western
Transdanubia ndash W-T Northern Great Plain ndash N-GP) which corresponds to the national
bdquoHUNrdquo average In three regions (Central-Hungary ndash C-H South Transdanubia ndash S-T
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
24
and North-Hungary ndash N-H) the typical land prices approach two-third of the estimated
land value while the land is the most undervalued in the Southern Great Plain region (S-
GP) which is the regional unit with the most favourable land supply
Conclusions
The present paper deals with the questions of land price and land value By analysing the
recent processes on the Hungarian land market it can be concluded that the market price
of land follows a dynamically increasing trend but this growth is not enough to reach the
land prices observed in the old member countries of the European Union (EU15) in the
foreseeable future This statement raises a lot questions especially because the
moratorium which protects the Hungarian land ndash and which was already prolonged once
ndash is closing again to an end
Geographically expanding the land market examinations substantial regional differences
were revealed regarding the land prices It was proved by statistical analyses that these
differences cover not only differences in land quality but the geographical location itself
is a considerable ndash and relatively more and more determinant - price-forming factor All
these phenomena ndash in our opinion ndash are connected with the price-increasing impact of
speculative land demand emerging on the land market
The second logical unit tried to estimate the economic value of land (including arable
land) The experiences collected on this subject prove that the land price on the
Hungarian land market in the recent period ndash and probably in our days too ndash hardly
exceeds half of the economic value determined according to the economic principles Of
course the distorting impact of institutional factors (mostly the subsidies) should also be
considered because the single area payments transferred in the frames of the Common
Agricultural Policy (CAP) have substantial impact on value forming It is especially
important because the CAP is under reform and it is expected that the distribution of
subsidies will be significantly restructured and the available funds will be probably
reduced
References
[1] Featherstone A M - Baker T G (1987) An examination of farm sector real asset
dynamics 1910-1985 American Journal of Agricultural Economics Vol (69) pp
532-545
[2] Harvey D R (1974) The theoretical and empirical analysis of agricultural land
values in England and Wales PhD thesis University of Manchester
[3] Szűcs I - Farkasneacute F M - Vinogradov Sz - Naaacuterneacute T Zs (2008) A termeleacutesi
teacutenyezők eacuterteacutekeleacutese In Szűcs I ndash Farkasneacute F M (ed) Hateacutekonysaacuteg a
mezőgazdasaacutegban Agroinform Kiadoacute Budapest pp 64-85
[4] Szűcs I - Szeacutep K - Laczkoacute I (1990) Kiacuteseacuterlet a Magyar mezőgazdasaacuteg eacuterteacutek- eacutes
jaacuteradeacutektermelő keacutepesseacutegeacutenek szaacutemiacutetaacutesaacutera Cobb-Douglas fuumlggveacutenyek segiacutetseacutegeacutevel
Gazdaacutelkodaacutes Vol (36) No (3) pp 67-76
[5] Traill B (1979) An empirical model of the D K land market and the impact of
price policy on land values and rents European Review of Agricultural Economics
Vol (6) pp 209-232
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
25
Authors
Zsolt Baranyai (PhD)
assistant professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
BaranyaiZsoltgtksziehu
Szergej Vinogradov (PhD)
associate professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
VinogradovSzergejgtksziehu
Mikloacutes Vaacutesaacutery (PhD)
assistant professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
VasaryMiklosgtksziehu
Zsuzsanna Naaacuter-Toacuteth (PhD)
associate professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
TothZsuzsannagtksziehu
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
26
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
27
ROMANIAN AGRICULTURE ndash ANALYSIS OF VEGETAL SECTOR
ION RALUCA ANDREEA
NOVAC CORNELIA MIHAELA
NOVAC OVIDIU CONSTANTIN
Summary
The paper analyzes the main changes and trends in Romanian agriculture land use
areas under cultivation livestock agricultural output yields trade and policy
instruments The research is a documentary study data have been gathered from
national and European databases and refer to the period 2007-2012 The main results
show that agriculture has high shares in GDP and employment compared to other
European Union countries 59 respectively 286 Agriculture in Romania has a dual
character numerous small farms holding one third of the land and very large farms
holding half of the land which lead to low productivity and small yields Agriculture is
oriented to cereals since large areas are cultivated with these crops (64 of arable
land) Lack of capital needed for developing agricultural services weather conditions
small dimension of farms are the main factors that pull down the average production per
hectare for most of the crops Romania has a positive balance sheet for cereals and live
animals and negative for the rest of agricultural and food products Romania benefited
of 23798 million Euros from European funds in 2012 which account of 4 of EU
countries
Keywords agriculture land use yields Common Agricultural Policy agricultural
trade
JEL A10 E60 Q13 Q15 Q17 Q18
Introduction
Romania lies in the Southern-Eastern part of Europe upon the crossroads of the main
communication axes North-South and East ndashWest Statistical data (National Institute of
Statistic 2013) show that the total area of the country is 238391 km2 of which 936
(223055km2) rural areas Expressed in hectares the total countryrsquos territory is 235
million ha the total agricultural area in Romania is 147 million ha and the total arable
land is 94 million hectares The Romanian population is of 21733556 inhabitants of
which 48 represents rural population
Because agriculture has high shares in GDP and employment compared to other
European Union countries (see data in Table 1) this paper tries to answer the question
what are the main changes and trends in Romanian agriculture Land use areas under
cultivation livestock agricultural output yields trade and policy instruments which
financial sustain this sector are analyzed The research is a documentary study data have
been gathered from national and European databases and refer to the period 2007-2012
Previous studies (OECD 2005) show the main features of the rural area it consists of
12000 villages that house around 466 of the entire Romaniarsquos population 67 of the
rural population is involved in agriculture 17 work in food industry and the other 16
practice non-agricultural activities 30 of rural inhabitants work on subsistence and
semi-subsistence exploitations of 117 ha and respectively of 33 ha representing about
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
28
97 out of the total of 4 million agricultural exploitations One of the major problems of
the rural areas is that its population grows older
Agriculture has traditionally been the backbone of the Romanian economy more than
one-third of the land is devoted to cultivation Findings of short histories of Romanian
agriculture (Encyclopedia Britannica 2014) show that a radical land reform begun in
1921 and completed in 1948 redistributed farmland from large owners to peasant
farmers but the restructuring of the economy after the communist takeover included the
compulsory collectivization of agriculture carried out between 1949 and 1962 Since
1989 state farms have been retained as large units of up to about 50 hectares with
shareholders but collective farms have been broken up into individual holdings These
small individual plots became devoted to the subsistence crops traditionally cultivated by
peasants
Material and methods
The research is a documentary study about Romanian agriculture Data have been
gathered from national and European databases and refer to the period 2007-2012
Agriculture in GDP and total employment
Romania is fundamentally an agricultural country with a very high proportion of the
economy engaged in this sector Agricultures importance within the economy remains
disproportionately higher than its importance for Western Europe as a percentage of
GDP and as share in total employment
Romania has the highest shares of agriculture in the GDP and total employment 59
respectively 286 compared to all other EU member states This shows an agricultural
orientation of Romanian economy and low labor productivity of the sector (one third of
employees produce only 59 of the output) Bulgaria Greece and Poland account for
higher levels of agriculture in the GDP and employment On the opposite side the share
of agriculture in GDP is insignificant less than 1 in Luxembourg Belgium Sweden
Slovakia Finland Czech Republic UK and Germany
Land use and farm size
Romania has a wide range of soil types with high theoretical potential about 60 of
arable land having a good and medium fertility The Romanian total agricultural area
stands for 617 of the countryrsquos territory and the arable land represents 639 of the
total agricultural land The surface of arable land per inhabitant is about 042 ha Most of
the agricultural land belongs to the private sector 96
As seen in Table 1 agriculture was responsible for employing approximately 30 of the
countrys workforce in 2011 The rural economy generally lacks diversification and is
dependent upon natural resources consequently it is largely dependent upon agriculture
As illustrated in Table 2 restitution and distribution of land processes started in 1991
established almost four million farm holdings of which 35 million are less than 5
hectares (92) 182000 are less than 10 ha but more than 5 hectares 44000 are in the
range of 10-20 ha 18000 are in the range of 20-50 ha and 21000 are more than 50 ha
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
29
(05) The latter are cultivating 53 of the utilized agricultural area and holdings of
the first category are cultivating 30 of the utilized agricultural area
1 table Shares of agriculture in the GDP and total employment 2011 ()
Country
Share of
agriculture
in the GDP
Share of
agriculture in
total
employment
EU (27 countries) 12 5
Belgium 05 13
Bulgaria 42 68
Czech R 09 30
Denmark 12 24
Germany 06 16
Estonia 19 44
Ireland 11 45
Greece 25 124
Spain 20 42
France 14 29
Italy 16 37
Cyprus 18 38
Latvia 13 89
Lithuania 29 85
Luxembourg 02 12
Hungary 29 48
Malta 09 11
Netherlands 13 25
Austria 10 53
Poland 24 127
Portugal 13 99
Romania 59 286
Slovenia 13 86
Slovakia 08 30
Finland 08 42
Sweden 04 20
United Kingdom 06 12
Source EU agriculture - Statistical and economic information - 2012
We may conclude that agriculture in Romania has a dual character numerous small
farms holding one third of the land and very large farms holding half of the land The
dual character is a result of Land Law passed in 1991 (Law 181991) which restored
ownership rights to former owners their heirs or successors whose land had been
expropriated by the state after 1945 and it returned usage rights to individuals whose
land had been managed for years by co-operatives and state-owned farms
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
30
The EU27 holds 12 million farms 70 are less than 5 ha and cultivate 68 of the total
agricultural area The 716 large farms hold 66 of the agricultural area The average
area of a farm is 14 ha compared to Romania and Hungary where it is 344 ha and
respectively 812 ha Hungary holds 577000 farms which cultivate 46 million hectares
of agricultural land The ownership structure shows that 87 of all holdings representing
6 of the utilized agricultural area are in family holdings (0-5 ha) with an average size
of 05 ha
2 table Number and area of holdings in EU27 Romania and Hungary 2010
Farm
size
class
EU 27 Romania Hungary
Number
of
holdings
(x1000)
Utilized
agricultur
al area
(x1000
ha)
Number
of
holdings
(x1000)
Utilized
agricultu
ral area
(x1000
ha)
Number
of
holdings
(x1000)
Utilized
agricultur
al area
(x1000
ha)
0-5 8314 11834 3594 3948 502 281
5-10 1307 9160 182 1211 26 184
10-20 903 12663 44 571 19 269
20-50 774 24518 18 549 15 473
gt50 716 113430 21 7027 14 3480
Total 12014 171604 3859 13306 577 4686
Source EU agriculture - Statistical and economic information - 2012
Agriculture by sector
The structure of land fund in Romania shows a dominant orientation to agricultural area
(61) and less to forests (28) and other uses (Table 3) Among agricultural uses
arable land has the highest share 64 followed by pastures 22 hayfields 10
vineyards 14 and orchards 13
3 table Total land fund by use in Romania 2007-2011 (thou ha)
Specification 2007 2008 2009 2010 2011
Total area of the land
fund 238391 238391 238391 238391 238391
Agricultural area 147093 147023 146849 146345 145909
arable 94233 94151 94225 94040 93523
pastures 33300 33330 33138 32887 32777
hayfields 15314 15324 15280 15296 15535
vineyards and vine
nurseries 2180 2145 2154 2136 2113
orchards and tree
nurseries 2066 2073 2052 1986 1961
Forests and other forest
vegetation lands 67409 67286 67529 67581 68009
Source National Institute of Statistics of Romania
Crop production
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
31
The main crops cultivated in Romania are cereals (corn wheat barley and oatmeal)
oilseeds (sunflower rape and soy beans) root crops (potatoes sugar beet) and
vegetables (tomatoes dry onion dry garlic white cabbage green peppers water melons
and melons) The cereal sector has a high share in arable land about 64 because of the
national demand for these agricultural products The areas and the production of
technical plants sugar beet and oil crops are in line with the national tradition of crop
cultivation
4 table Cultivated area by main crops in Romania 2007-2012 (thousand
hectares)
Crop 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Cultivated area
total 77772 77981 78841 78074 80816
Cereals of
which
51292 52107 52824 50406 52247
Wheat 19750 21103 21488 21624 19470 19922
Barley 3638 3940 5175 5158 4195 4234
Oatmeal 2087 2004 2027 1814 1853
Maize 25247 24415 23388 20984 25897 27212
Oilseeds of
which 13404 12394 12538 14097 14725
Sunflower 8359 8139 7661 7908 9950 10648
Rape 3649 365 4199 5373 3927 971
Soybean 1332 499 488 639 721 779
Root crops of
which 3201 2984 297 2823 2794
Potatoes 233 2220 2223 2110 2128
Sugar beet 287 204 213 220 188 294
Vegetables 2534 2686 2671 2627 2634 2589
Source National Institute of Statistics of Romania Ministry of Agriculture and Rural
Development
In dynamics total area cultivated grew up from 77 million hectares in 2007 to 8 million
hectares in 2011 The surfaces with cereals oilseeds and vegetables increased and
surfaces with root crops decreased Area cultivated with sunflower grew up in 2012 and
area under rape sharply increased in 2010 and decreased afterwards Areas under
cereals wheat barley oatmeal and maize remained around the same values in the period
analysed The land structure highlights the dominance of cereals and among them of
maize and wheat More than one third of the arable area is cultivated with maize At least
two reasons can be mentioned for its spreading its production sustains the livestock
sector and the costs are moderate regarding crop technology and as a result the maize
represents an easy plant to cultivate and with a law degree of mechanization on small
parcels In Table 5 the yields are presented
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
32
5 table Average yield for main crops in Romania 2007-2011 and comparative
analysis with EU27 and Hungary for 2011 (kgha)
Specification 2007 2008 2009 2010 2011 EU27
2011
Hungary
2011
Wheat 1541 3403 2421 2688 3663 5600 4210
Barley 1461 3069 2284 2542 3170 4320 3840
Oats 1206 1906 1459 1679 2028 2910 2450
Maize grains 1526 3215 3409 4309 4525 7650 6590
Potatoes 13663 14108 15498 13354 16554 31100 28600
Sugar beet 26065 34564 38296 38036 35103 11600 9100
Sunflower 654 1437 1433 1597 1798 2040 2380
Rape 991 1844 1357 1755 1882 2860 2260
Soy beans 1021 1817 1726 2345 1980 2840 2380
Tomatoes 13916 15814 15395 15443 17602 59600 90600
In terms of white-sugar value for Romania 7800 kgha
Source National Institute of Statistics of Romania EU agriculture - Statistical and
economic information - 2012
It seems that 2007 was a bad agricultural year when average productions have low
levels Even if 2007 is not taken into account yieldsrsquo levels are much below the average
yields in EU27 and Hungary for all crops
Conclusions
Taking into account all the considerations above a final answer to the research question
is that the main features of Romanian agriculture are
high shares in GDP and employment compared to other European Union
countries 59 respectively 286
dual character numerous small farms holding one third of the land and very
large farms holding half of the land which lead to low productivity and small
yields
cereal oriented since large areas are cultivated with these crops (64 of arable
land)
low yields due to the lack of capital needed for developing agricultural services
weather conditions small dimension of farms
Considering the agricultures importance within the economy this sector is significantly
supported by state Romania as Member State of the European Union benefits from
European Unions EAFRD financial contributions The funds should be oriented towards
developing businesses of middle size exploitation viable and open to market and less
towards small ones towards sectors where demand is increasing energy crops such as
rape and sunflower and towards encouraging the phenomenon of associations and as
such increasing the size of farms to an area large enough to develop agricultural services
and to obtain higher performance
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
33
References
[1] Annunziata A ndash Vecchio R (2013) Agri-food Innovation and the Functional
Food Market in Europe Concerns and Challenges In Eurochoices vol12 (2)
p12-19
[2] Davis J (2013) Climate Change and Agri-food In EuroChoices vol12 (3)
p3
[3] Statistical Yearbook of Romania 2013 (2013) Bucharest National Institute of
Statistic of Romania p422 432-436
[4] EU agriculture - Statistical and economic information ndash 2012 (2014) European
Commission Agriculture and Rural Development Statistic and indicators
Agricultural statistic
[5] Final Report of Intermediate Assessing the National Program for Rural
Development (2014) Bucharest Ministry of Agriculture and Rural
Development
[6] Government Ordinance No 452005 regarding market organization for
agricultural and agro-food products (2005) Bucharest Official Monitor no
75418 Aug 2005
[7] Romanian Agriculture Policy (2005) OECD
[8] Romania Agriculture forestry and fishing Encyclopedia Britannica 2014
Author
Ion Raluca Andreea PhD
associate Professor
The Bucharest University of Economic Studies
Department Agro-food and Environmental Economy
ralucaioneamasero
Novac Cornelia Mihaela PhD
lecturer eng
University of Oradea
Faculty of Electrical Engineering and Information Technology
Department Electrical Engineering
mnovacuoradearo
Novac Ovidiu Constantin PhD
associate Professor eng
University of Oradea
Faculty of Electrical Engineering and Information Technology
Department Computers and Information Technology
ovnovacuoradearo
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
34
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
35
NOumlVEacuteNYI NOumlVEKEDEacuteS-SZABAacuteLYZOacuteK HATAacuteSA EGYNYAacuteRI
DIacuteSZNOumlVEacuteNYEKRE
KISVARGA SZILVIA
TILLYNEacute MAacuteNDY ANDREA
Abstract
To reach the habits for market purpose we used alternative biostimulators and
retardants such as Regalis Toprex Caramba CCC and Cultar These are mainly
fungicides but have dwarf-growth influencing effect The species used for the experiment
were Coreopsis grandiflora Godetia grandifolra Scabiosa atropurpurea Matthiola
incana and Schizanthus wisentonensis The trial interval was 2010 April to 2011 July
The treatments were started when the plants were in 2-3 true leaf stage From that time
the treatments were repeated in 14-18 days cycle with the substances We tried to
increase the habit the intensity of blooming and durability with conditioning
substancesThe results were followed-up by biochemical and histological methods too
Summarizing all chemicals had effect on the tested species Regalis and Cultar showed
the most effective achievement With these substances treated plants have more shorter
joints more and robust leafs and more compact habit comparing to the kontroll plants
Regarding blooming the treated plants started to bloom 10-14 days later and 15 of
the treated Scabiosa atropurpurea pots havenrsquot started blooming during the vegetation
interval time Matthiola incana showed very good results it was a successful trial plant
Key words CCC Caramba Regalis annual potplant retardant bioregulator
JEL Q10
Oumlsszefoglalaacutes
Leghataacutesosabb szernek a Regalis eacutes a Caramba bizonyult az eredmeacutenyek fuumlggveacutenyeacuteben
Legjobb kiacuteseacuterleti taxon pedig a Matthiola incana volt A toumlbbi kiacuteseacuterletbe vont taxon is
reagaacutelt a kezeleacutesekre de nem annyira kimagasloacutean mint a Matthiola incana eseteacuteben A
viraacutegzaacutesi intervallumok a legtoumlbb esetben leroumlviduumlltek de nem olyan meacuterteacutekben ami
nagyban ronthatnaacute a piackeacutepesseacutegeacutet A viraacutegszaacutem nőtt a bokros habitus szinteacuten Toumlbb
esetben megfigyelhetők voltak leveacuteldeformaacutecioacutek A kiacuteseacuterlet eacutes a hasznaacutelt szerek
alkalmasak tovaacutebbi kiacuteseacuterletek folytataacutesaacutera
Kulcsszavak CCC Caramba Regalis egynyaacuteri cserepes retardaacutens bioregulaacutetor
JEL Q10
Bevezeteacutes irodalmi aacutettekinteacutes
A diacutesznoumlveacutenykereslet vilaacutegszerte eacutevről-eacutevre vaacuteltozik Egyre toumlbb hibrid eacutes fajta jelenik
meg a piacon a kereslet erősoumldik azon noumlveacutenyek vagy az eddig ismert noumlveacutenyek azon
vaacuteltozatai iraacutent amelyek előzőleg meacuteg ismeretlenek voltak Ahhoz hogy a
diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesben eacutes -kereskedelemben leacutepeacutest tudjunk tartani az egyre szeacutelesedő
kiacutenaacutelattal eacutes igeacutenyekkel megoldaacutest talaacutelhatunk az esetleges uacutej fajok cserepes kultuacuterakeacutent
valoacute termeszteacutesbe vonaacutesaacuteval A diacutesznoumlveacutenytermeszteacutes nagy reacuteszeacuten neacutelkuumlloumlzhetetlenek a
minőseacutegi aacuteru előaacutelliacutetaacuteshoz az auxinok a gibberellinek a citokininek eacutes egyeacuteb
szintetikus noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacute anyagok főkeacutent retardaacutensok melyek hasznaacutelataacutet az
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
36
Euroacutepai Unioacutehoz valoacute csatlakozaacutes oacuteta egyre inkaacutebb korlaacutetozni kiacutevaacutenjaacutek ndash a szakmai
nyomaacutes elleneacutere Fontos ezek valamint az uacutejonnan megjelenő alternatiacutev bioregulaacutetorok
mineacutel okszerűbb eacutes ceacutelszerűbb hasznaacutelataacutenak vizsgaacutelata
A kerteacuteszeti kultuacuteraacutek ndash eacutevelő eacutes egynyaacuteri noumlveacutenyek ndash termeszteacuteseacutet illetően a termeacuteszetes
eredetű biostimulaacutetorok szerepe nő Ezen a teruumlleten nemzetkoumlzi szinten maacuter koraacutebban
elkezdődtek kutataacutesok de azok eredmeacutenyei a hazai viszonyokra csak kellően alapos
vizsgaacutelat utaacuten adaptaacutelhatoacutek Hazaacutenkban a biostimulaacutetorok hataacutesaacutet vizsgaacuteloacute kiacuteseacuterletek
diacutesznoumlveacuteny vonatkozaacutesban az utoacutebbi neacutehaacuteny eacutevben indultak
Leginkaacutebb Neacutemetorszaacutegban eacutes Angliaacuteban veacutegeztek ilyen iraacutenyuacute kiacuteseacuterleteket laacutegy- eacutes
faacutesszaacuteruacute noumlveacutenyekkel egyaraacutent
Reiners (2007) a hagyomaacutenyos diacuteszkerteacuteszeti noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacutenak szaacutemiacutetoacute
daminozid hatoacuteanyaguacute Alar-85 keacutesziacutetmeacuteny hataacutesaacutet vizsgaacutelta cserepes
diacutesznoumlveacutenykultuacuteraacutekon eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy a preparaacutetummal kezelt
noumlveacutenyek sokkal jobb habitustulajdonsaacutegokat mutatnak mint a kontrollcsoportba tartozoacute
noumlveacutenyek
Schmidt eacutes taacutersai (1996) diacutesznoumlveacutenyek leveacutelalakulaacutesaacutet vizsgaacuteltaacutek Fuchsia Torenia
Solidago eacutes Hibiscus fajtaacutekon kuumlloumlnboumlző noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacute szerek hasznaacutelataacuteval
Elteacuterő koncentraacutecioacutekban jutattak ki Alar 85-t Cycocel-t eacutes Cultar-t Hisztoloacutegiai
vizsgaacutelataik kimutattaacutek hogy a kezelt noumlveacutenyek paliszaacuted parenchimaacuteja sokkal vastagabb
volt mint a kontroll csoporteacute valamint a Cultar-ral kezelt noumlveacutenyekben kevesebb
klorofill volt megtalaacutelhatoacute mint a kezeletlen aacutellomaacuteny noumlveacutenyeinek leveleiben
Vizsgaacutelatok mutattak raacute hogy a metkonazol hatoacuteanyaguacute Caramba mely kalaacuteszosok eacutes
repce megbetegedeacutesei ellen engedeacutelyezett fungicid keacutesziacutetmeacuteny valamint a kimondottan
noumlvekedeacutesszabaacutelyozaacutesra ajaacutenlott flurprimidor hatoacuteanyaguacute Topflor hasonloacutean joacute
hataacutesmechanizmusuacute
Tilly-Maacutendy eacutes taacutersai (2011) kiacuteseacuterleteket veacutegeztek a Pelargonium rsquoRobertsrsquos Lemonrsquo
fajtaacuten a Bistep szerrel kuumlloumlnboumlző koncentraacutecioacutekban Munkaacutejuk soraacuten meacuterteacutek a gyoumlkeacuterzet
hosszaacutet nagysaacutegaacutet toumlmegeacutet valamint a levelek klorofilltartalmaacutet Arra az eredmeacutenyre
jutottak hogy a legmagasabb 02 koncentraacutecioacuteban alkalmazott szer a leghataacutesosabb
A toumlrpiacutetőszerek egy csoportja a noumlveacutenyek gibberellin termeleacuteseacutere van hataacutessal -
megszuumlntetik a hormon hataacutesaacutet ezaacuteltal megtoumlrik az apikaacutelis dominanciaacutet (Schmidt
2002) Ezaacutelatal a noumlveacuteny hosszanti noumlvekedeacutese lelassul vagy megaacutell eacutes az oldaliraacutenyuacute
elaacutegazaacutesok kezdenek intenziacutevebben fejlődni
Ikeda eacutes taacutersai (2001) a gibberellin hataacutesaacutet vizsgaacuteltaacutek rizs noumlveacutenyen Kimutattaacutek hogy a
gibberellin-tuacutelsuacutelyos noumlveacutenyen sokkal toumlbb a viacutezszintes iraacutenyuacute elaacutegazaacutes mint a vadon
előforduloacute nem kezelt noumlveacutenyeken ez a mondat ellentmond az előzőnek az előzőben a
gibberellinszinteacutezist gaacutetloacute anyagoknak van oldalelaacutegazaacutesok keacutepződeacuteseacutet serkentő hataacutesa
itt fordiacutetva
Hirano eacutes taacutersai (2010) leiacutertaacutek a gibberellin teljes műkoumldeacutesi geacutenhez koumltoumltt
mechanizmusaacutet ugyancsak Oryza sativa noumlveacutenyen
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
37
Wojciechowski eacutes taacutersai (2009) aacuterpa noumlveacutenyen veacutegeztek vizsgaacutelatokat A vizsgaacutelatok a
noumlveacuteny gyoumlkeacuternoumlvekedeacuteseacutenek toumlrpiacuteteacuteseacutere iraacutenyultak Kiacuteseacuterletuumlkben a rsquo Merciarsquo eacutes rsquoMaris
Midgeonrsquo fajtaacutekat vizsgaacuteltaacutek
Vizsgaacuteltaacutek az uacutegynevezett reacuteszben-toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokat eacutes a toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokat
is A vizsgaacutelat arra iraacutenyult hogy a talajban geacutel aacutellaguacute koumlzegben vagy folyadeacutekban
fejlődnek-e jobban a noumlveacutenyek A reacuteszben-toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokkal rendelkező
egyedekneacutel a gyoumlkeacuter hosszuacutesaacutega eacutes toumlmege nem mutatott szignifikaacutens kuumlloumlnbseacuteget a
kontrollhoz keacutepest de a toumlrpiacutető alleacutelt hordozoacute egyedekneacutel a noumlveacutenyek gyoumlkere joacuteval
nagyobb volt a noumlveacuteny araacutenyaacutehoz viszonyiacutetva tehaacutet az alleacutel szerepe jelentősen kihat a
noumlveacuteny gyoumlkereacutere is
Anyag eacutes moacutedszer
Vizsgaacutelatainkat Maacutetrafuumlreden a VM ASZK Maacutetra Szakkeacutepző Iskola csemetekertjeacuteben
illetve annak uumlveghaacutezaiban valamint a Budapesti Corvinus Egyetem
Diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes Dendroloacutegiai Tanszeacutekeacuten veacutegeztuumlk
A kiacuteseacuterletbe egynyaacuteri diacutesznoumlveacuteny fajokat vontunk be Ezen fajok a Godetia grandiflora
Scabiosa atropurpurea Coreopsis grandiflora eacutes Matthiola incana Schizanthus
wisentonensis voltak Jellemző raacutejuk hogy ezek a taxonok nem terjedtek el cserepes
kultuacuterakeacutent mivel magassaacuteguk 50-80 cm elaacutegazaacutesaik szaacutema keveacutes vagy egyaacuteltalaacuten nem
rendelkeznek elaacutegazaacutesokkal viszont leveleik dekoratiacutevak viraacutegaik viszonylag
nagymeacuteretűek sziacutenesek eacutes hosszuacute viraacutegzaacutesi intervallummal rendelkeznek
A kiacuteseacuterleteket keacutet tenyeacuteszidőszakon keresztuumll veacutegeztuumlk Az első tenyeacuteszidőszak 2010
aacuteprilisaacutetoacutel 2010 augusztusaacuteig a maacutesodik eacutevi tenyeacuteszidőszak 2011 aacuteprilisaacutetoacutel 2011
juacuteliusaacuteig tartott
A kultuacuteraacutekat magveteacutesről indiacutetottuk majd 2-3 lombleveles aacutellapotukban 3 hetes
korukban tűzdeltuumlk veacutegcsereacutepbe A noumlveacutenyhaacutezboacutel keruumlltek ki szabadfoumlldi aacutegyaacutesba
konteacutenerekkel egyuumltt Az intenziacutev nyaacuteri napsugaacuterzaacutes miatt az aacutegyaacutest raschel-haacuteloacuteval
fedtuumlk be A kiacuteseacuterleti aacutellomaacuteny a tenyeacuteszidőszak veacutegeacuteig ezen a helyen maradt Az
aacutellomaacuteny a tenyeacuteszidőszak alatt egyszer kapott taacutepoldatos kezeleacutest melyet kimondottan
szuumlkseacutegesnek tartottunk az eacuteszrevehető nitrogeacutenhiaacuteny koumlvetkezteacuteben
A 2010 eacutevben Godetia grandiflora Matthiola incana Scabiosa atropurpurea
Coreopsis grandiflora taxonok 2011-ben pedig az előző eacutevben joacute eredmeacutenyeket mutatoacute
Matthiola incana keruumllt a kiacuteseacuterletbe valamint a Schizanthus wisentonensis eacutes a
Scabiosa atropurpurea voltak a kiacuteseacuterleti fajok
Az aacutellomaacutenyt 20-25 egyedből aacutelloacute csoportokra bontottuk taxononkeacutent eacutes hat vizsgaacutelati
csoportot kuumlloumlniacutetettuumlnk iacutegy el Az egyes csoportokat az egyes retardaacutensokkal kezeltuumlk eacutes
volt egy kontroll csoportunk
A retardaacutensok koumlzuumll a CCC-t a Caramba-t a Cultar-t a Toprex-et 01 -os a Regalis-t
025 -os koncentraacutecioacuteban vontuk be a kiacuteseacuterletbe Ezek a koncentraacutecioacutek a gyaacutertoacuteceacuteg
aacuteltal ajaacutenlott toumlmeacutenyseacutegek A retardaacutensokboacutel 300 mlm2
mennyiseacuteget hasznaacuteltunk fel
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
38
Az első kezeleacutest tűzdeleacutes utaacuten 2 nappal veacutegeztuumlk majd egeacuteszen a taxonok 100 -os
viraacutegzaacutesaacuteig folytattuk 10-14 napos időkoumlzoumlnkeacutent
Az első kezeleacutes utaacuten a Caramba-val permetezett noumlveacutenyeken eacutegeacutesi tuumlnetek mutatkoztak
Felteacuteteleztuumlk hogy a szer magas koncentraacutecioacuteja miatt leacutepett fel a probleacutema ezeacutert egy uacutej
csoportot vontunk be a kiacuteseacuterletbe amelyet csupaacuten 005 -os toumlmeacutenyseacutegű Caramba-val
kezeltuumlnk 2010-ben
A tesztnoumlveacutenykeacutent alkalmazott egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyek neveleacutese soraacuten a megfigyeleacutesek
meacutereacutesek taacutergyaacutet keacutepezteacutek a koumlvetkezők
- a noumlveacutenyek fenoloacutegiai aacutellapotaacutenak nyomon koumlveteacutese (csiacuteraacutezaacutes elaacutegazaacutes
viraacutegzaacutes kezdete eacutes veacutege)
- a noumlvekedeacutesi uumltem megaacutellapiacutetaacutesa oumlsszehasonliacutetaacutesa a kontroll noumlveacutenyek
noumlvekedeacutesi uumltemeacutevel (magassaacuteg eacutes kiterjedeacutes meacutereacutese)
- a noumlveacutenyek morfoloacutegiai beacutelyegei (pl noumlveacutenymagassaacuteg leveacutelfeluumllet-index
elaacutegazaacutesok szaacutema bokoraacutetmeacuterő viraacutegmeacuteret viraacutegszaacutem viraacutegsziacuten
sziacutenintenzitaacutes)
Eredmeacutenyek eacutes koumlvetkezteteacutesek
A kiacuteseacuterlet eredmeacutenyei alapjaacuten az alkalmazott szerek mindegyike gaacutetolta a tesztnoumlveacutenyek
noumlvekedeacuteseacutet a toumlrpiacuteteacutes meacuterteacuteke fajspecifikus volt
2010 eacutev eredmeacutenyei
Legjobb eredmeacutenyt a Matthiola incana kezeleacuteseacutevel eacutertuumlk el (1 aacutebra) ez a noumlveacuteny reagaacutelt
legeacuterzeacutekenyebben a vizsgaacutelt hatoacuteanyagokra Az eredmeacutenyekben kimutathatoacute hogy a
Matthiola incana taxonnaacutel a szerek aacutetlagosan kb 10 cm-es magassaacutegot eredmeacutenyeztek
miacuteg a toumlbbi vizsgaacutelt taxonnaacutel 30-50 cm magasra is megnőttek a kezelt egyedek
Elmondhatoacute hogy minden szer jelentősen csoumlkkentette a noumlveacutenyek magassaacutegaacutet
hataacutesukra kompakt bokros habitus alakult ki Legerősebb toumlrpiacutető hataacutesa a Regalis
oldatnak volt de a legkeveacutesbeacute hateacutekony CCC is 50 -os toumlrpuumlleacutest eredmeacutenyezett
Minden szernek volt hataacutesa a tesztnoumlveacutenyekre A leghateacutekonyabbnak a Regalis eacutes a
Cultar mondhatoacutek Hataacutesukra a habitus bokrosabb lett a leveacuteltoumlmeg megnőtt eacutes maga a
noumlveacuteny sokkal kompaktabb lett A szerek fajspecifikusak Viraacutegzaacutesi idő szempontjaacuteboacutel
viszont a kezelt noumlveacutenyek 10-14 nappal keacutesőbb kezdtek el viraacutegozni eacutes a kezelt
Scabiosa atropurpurea egyedek 15 -a nem viraacutegzott a tenyeacuteszidőszak alatt
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
39
1 aacutebra A Matthiola incana magassaacutegi adatai 2010
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
Vegetatiacutev reacuteszekkel kapcsolatos eredmeacutenyek
A Matthiola incana nagyon joacute eredmeacutenyekkel zaacuterta az eacutevet a 1 szaacutemuacute aacutebraacuten is joacutel
laacutetszik hogy a kontroll csoport magassaacutega eacutelesen elkuumlloumlnuumll a kezelt csoportoktoacutel A
Toprex kezeleacutes olyan meacuterteacutekű csoumlkkeneacutest eredmeacutenyezett a noumlveacutenyek magassaacutegaacuteban ami
a maacuter a piacos habitus rovaacutesaacutera ment
A noumlveacutenyaacutetmeacuterővel kapcsolatban elmondhatoacute hogy eleacuterteacutek a noumlveacutenyek a kontroll
csoportnaacutel meacutert eredmeacutenyeket sőt sok esetben meacuteg meg is haladtaacutek azt
Viraacutegzaacutessal kapcsolatos eredmeacutenyek
Matthiola incana-naacutel a Toprex-szel illetve a Regalis-sal kezelt aacutellomaacutenyokon maacutesfeacutel
hoacutenapos keacuteseacutes mutatkozott a viraacutegzaacutes kezdeteacuteben (juacutelius 30) a kontroll csoporthoz
keacutepest (juacutenius 15) Maga a viraacutegzaacutes viszont ezen csoportokban a nyiacutelaacutes kezdeteacutevel
araacutenyosan viszonylag ugyanannyi ideig tartott (augusztus 10) mint a kontroll
aacutellomaacutenyban (juacutelius 13) A Caramba 005 -os toumlmeacutenyseacutegneacutel a viraacutegzaacutes teljes
egeacuteszeacuteben elmaradt
A toumlbbi kezeleacutesi csoportnaacutel ilyen eacuteles kuumlloumlnbseacuteg nem volt megfigyelhető maximum egy
heacutet keacuteseacutes volt tapasztalhatoacute a kontroll csoporthoz keacutepest a Toprex kezeleacutes eseteacuteben
0
5
10
15
20
25
30
20100511 20100611 20100711
CCC
Caramba
Cultar
Regalis
Toprex
Kontrol
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
40
1taacuteblaacutezat Matthiola incana viraacutegzaacutesi adatai 2010-ben
Matthiola i
20100630 Kontroll CCC Caramba
(005) Caramba(01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 60 0 20 10 0 10
Viraacutegszaacutem (db) 5 3 0 1 05 0 05
Scabiosa a
20100630 Kontroll CCC Caramba
(005) Caramba (01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 0 0 0 0 100 0
Viraacutegszaacutem (db) 2 0 0 0 0 2 0
Godetia g
20100630 Kontroll CCC Caramba (005)
Caramba (01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 0 200 100 100 100 0
Viraacutegszaacutem (db) 1 0 2 1 1 1 0
Coreopsis g
20100630 Kontrol CCC Caramba
(005) Caramba (01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 0 0 0 100 0 100
Viraacutegszaacutem (db) 1 0 0 0 1 0 1
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
2011 eacutev eredmeacutenyei
A haacuterom tesztnoumlveacutenyuumlnk ebben az eacutevben a Matthiola incana a Schizanthus
wisentonensis eacutes a Scabiosa atropurpurea voltak A 2010 eacutevben kiacuteseacuterletbe vont
Coreopsis grandiflora-t eacutes Godetia grandiflora-t kivettuumlk a teszttaxonok koumlzuumll mivel
2010-ben gyenge eredmeacutenyt produkaacuteltak
2011 eacutevben az eredmeacutenyek sokban hasonliacutetanak a 2010 eacutevi eredmeacutenyekhez
Eredmeacutenyeink azt mutattaacutek hogy mind magassaacuteg mind leveacutelszaacutem eacutes noumlveacutenyaacutetmeacuterő
tekinteteacuteben a Matthiola incana volt a legeacuterzeacutekenyebb a kiacuteseacuterletek soraacuten Minden szerneacutel
a Matthiola eacuterte el a legkisebb magassaacutegot eacutes a legnagyobb leveacuteltoumlmeget
Viraacutegszaacutem alakulaacutesa
Az 1 taacuteblaacutezaton laacutethatoacute hogy a Matthiola incana-naacutel eacuterdekes eredmeacutenyeket kapunk a
szerek vizsgaacutelataacuteval kapcsolatban Legkoraacutebban a CCC-vel eacutes Caramba-val kezelt
noumlveacutenyek kezdenek el viraacutegozni A Caramba kimagasloacutean teljesiacutetett a toumlbbi noumlveacutenyhez
keacutepest a kontroll csoporthoz keacutepest 125-szer toumlbb viraacutegot produkaacutelt A CCC-vel kezelt
noumlveacutenyek hamarabb kinyiacuteltak de a viraacutegzaacutesi intervallum joacuteval koraacutebban befejeződoumltt
(juacutenius 2 dekaacutedja) mint a toumlbbi csoportnaacutel Ez sajnos a piacossaacuteg szempontjaacuteboacutel
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
41
haacutetraacuteltatoacute teacutenyező A Regalis-szal kezelt csoport csak juacutenius veacutegeacuten kezdett el nyiacutelni eacutes
nem is produkaacutelt nagy viraacutegtoumlmeget a kontrollhoz keacutepest (75 ) de a noumlveacuteny habitusa a
kompakt termet a nagy leveacuteltoumlmeg ellensuacutelyozta a hataacutest
A Toprex eacutes a Cultar is joacutel teljesiacutetettek a kiacuteseacuterlet soraacuten A Toprex a kontrollhoz keacutepest
42-szer toumlbb viraacutegmennyiseacuteget produkaacutelt de a viraacutegzaacutes roumlvid volt A Cultar-naacutel 200 -
os viraacutegmennyiseacuteget eacutertuumlnk el a kontrollhoz keacutepest tovaacutebbaacute joacuteval hosszabb ideig tartott
mire a legtoumlbb csoport viraacutegainaacutel megkezdődoumltt az elnyiacutelaacutes a Cultar csoport meacuteg uacutejabb
viraacutegokat fejlesztett A Toprex eacutes a Caramba csoport viraacutegzott a legtovaacutebb (juacutenis veacutege-
juacutelius eleje)
A Schizathus wisentonensis eseteacuten a CCC a Cultar eacutes a Regalis eredmeacutenyezett nagyfokuacute
koraisaacutegot a toumlbbi csoport noumlveacutenyeivel szemben
Vegetatiacutev teljesiacutetmeacuteny eredmeacutenyei
A Matthiola minden alkalmazott toumlrpiacutető szerre joacutel reagaacutelt magassaacutega a tesztcsoportoknaacutel
20 cm alatt maradt Azt is hozzaacute kell viszont tennuumlnk hogy a kontroll csoport egyedei
sem voltak kiugroacutean magasak aacutetlagosan 40 eacutes 50 cm koumlzoumlttiek A tesztnoumlveacutenyek
habitusa bokros lett viraacutegzaacutesuk koraibb volt mint a kontroll aacutellomaacutenyeacute
A Scabiosa atropurpurea nem mutatott joacute eredmeacutenyeket mind noumlveacutenymagassaacuteg mind
noumlveacutenyaacutetmeacuterő mind pedig leveacutelszaacutem tekinteteacuteben nem egyeacutertelműek az eredmeacutenyek
meacuteg kezeleacutesi csoporton beluumll is nagyon nagy elteacutereacutesek voltak a noumlveacutenyek koumlzoumltt A
kezeleacutes alaacute vett tesztnoumlveacutenyek maacuter juacutenius első feleacuteben elviraacutegoztak emiatt kivettuumlk őket
a kiacuteseacuterletből Termeszteacutesi szempontboacutel ez nem kedvező tulajdonsaacuteg Ezt a taxont nem
javasoljuk tovaacutebbi vizsgaacutelatokra
2aacutebra Regalis hataacutesa a haacuterom vizsgaacutelatba vont fajra 2011-ben
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
42
3 aacutebra Caramba hataacutesa a haacuterom vizsgaacutelatba vont fajra 2011-ben
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
4aacutebra Caramba hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
5 aacutebra CCC hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
0
10
20
30
40
50
60
70
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
0102030405060708090
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
43
6aacutebra Regalis hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
7 aacutebra Cultar hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
0
10
20
30
40
50
60
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
44
8aacutebra Toprex hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutessajaacutet szerkeszteacutes
9 aacutebra Kontrolnoumlveacutenyek magassaacutegaacutenak alakulaacutesa
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
A szerek tekinteteacuteben elmondhatoacute hogy a Regalis valamint a Cultar bizonyultak a
leghataacutesosabb szereknek viszont ezzel oumlsszefuumlggeacutesben aacutell az is hogy a Scabiosa
atropurpeurea eseteacuten egyik vizsgaacutelatban vont szer sem bizonyult igazaacuten hataacutesosnak A
Toprexneacutel pedig leveacutelszaacutem tekinteteacuteben hataacutestalan a szer baacuter ez azzal is magyaraacutezhatoacute
hogy kisebb magassaacuteghoz kevesebb leveacutel paacuterosul A CCC ugyancsak csaknem
hataacutestalannak bizonyult nemcsak a 2010 hanem a 2011 eacutevben is
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
0102030405060708090
100
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
45
Hivatkozott forraacutesok
1 ALTMANN A Erysimum und Andere Bluumlher fuumlr die Fruumlhjahrssaison Das
Magazin fuumlr Zierpflanzenbau Braunschweig 2007 8 46-49
2 IKEDA A UEGUCHI-TANAKA M SONODA
Y KITANO
H
KOSHIOKA M FUTSUHARA
Y MATSUOKAa
M YAMAGUCHI
M
Slender rice a constitutive gibberellin response mutant is caused by a null
mutation of the SLR1 Gene an ortholog of the height-regulating gene
GAIRGARHTD8American Society of Plant Biologists 2001 135 999-
1010
3 GAD M SCHMIDT G GERZSON L Growth retardants affect the leaf
characteristic of some ornamental plants A Kerteacuteszeti eacutes Eacutelelmiszeripari
Egyetem Koumlzlemeacutenyei 1996 LV 56-61
4 HIRANO K ASANO K TSUJI H KAWAMURA M MORI H KITANO
H UEGUCHI-TANAKA M MATSUOKA M 2010 Characterization of the
molecular mechanism underlying gibberellin perception complex formation in
rice American Society of Plant Biologists 2010 228 2680-2696
5 TILLY-MAacuteNDY A KONCZ L HONFI P HROTKOacute K 2011 The effect of
Bistep on the root formation of Pelargonium rsquoRobertrsquos Lemonrsquo I Transilvanian
Horticulrure and Landscape Studies Conference 2011 Targu-Mures 71
6 REINERS S 2007 Hemmstoffe bei Topfranunkeln Alar-Ersatz gesucht
Gaumlrtnerboumlrse 2007 12 26-28
7 WOJCIECHOVSKI T GOODING MJ RAMSAY L GREGORY PJ 2009
The effects of dwarfing genes on seedling root growth of wheat Journal of
Experimental Botany 2009 609 2565-2573
Szerzők
Kisvarga Szilvia
PhD-hallgatoacute
Budapesti Corvinus Egyetem
Diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes Dendroloacutegiai Tanszeacutek
Tillyneacute Dr Maacutendy Andrea
egyetemi docens
Budapesti Corvinus Egyetem
Diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes Dendroloacutegiai Tanszeacutek
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
46
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
47
EGYES EacuteRZEacuteKENY AacuteGAZATOK JOumlVEDELMEZŐSEacuteGI HELYZETE ndash
VIZSGAacuteLATOK A 2015 UTAacuteNI AGRAacuteRPOLITIKA SAJAacuteTOSSAacuteGAIRA
TEKINTETTEL
KRAacuteNITZ LIacuteVIA
TOacuteTH ROLAND
VAacuteSAacuteRY MIKLOacuteS
Oumlsszefoglalaacutes
A Koumlzoumls Agraacuterpolitika (KAP) 2015-től műkoumldő rendszere szaacutemos uacutej taacutemogataacutesi elemet
fog tartalmazni A koumlzvetlen taacutemogataacutesok eseteacuteben toumlbb a tagaacutellam aacuteltal vaacutelaszthatoacute
opcioacute jelenik meg Ez noumlveli a tagaacutellami doumlnteacutes szabadsaacutegaacutet egyfajta rugalmassaacutegot
biztosiacutet A tagaacutellami termelők eacuterdekeinek eacutes termeleacutesi sajaacutetossaacutegainak figyelembeveacutetel a
koumltelező elemek mint a zoumlldiacuteteacutes vagy a fiatal gazdaacutek taacutemogataacutesa mellett toumlbb oumlnkeacutentes
teacutetel is hasznaacutelhatoacute Ez utoacutebbi soraacuteba tartozik a termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesok
rendszere A jelenleg eacuterveacutenyben leacutevő szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezetben is van ugyan lehetőseacuteg
bizonyos felteacutetelek mellett ilyen jogciacutemet műkoumldtetni de csak igen korlaacutetozott műkoumldeacutesi
eacutes koumlltseacutegveteacutesi keretek koumlzoumltt A koumlvetkező tervezeacutesi időszakban nagymeacuterteacutekben
megnoumlvelt forraacutes aacutell e jogciacutem finansziacuterozaacutesaacutera (jelenleg a koumlzvetlen taacutemogataacutesi
keretoumlsszeg 35-aacutet teheti ki a termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes) Az eacuterzeacutekeny aacutegazatokat
segiacutető termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes szintjeacutenek emeleacutese reacuteveacuten a koumlzvetlen EU-s
taacutemogataacutesok 13-aacutet fordiacutethatjuk a joumlvőben erre a ceacutelra eacutes tovaacutebbi 2-ot a
feheacuterjenoumlveacutenyekre
Termeleacutestől fuumlggő taacutemogataacutes a meghataacuterozott aacutegazatoknak eacutes termeacutekeknek nyuacutejthatoacute A
rendelkezeacutesre aacutelloacute keret hateacutekony felhasznaacutelaacutesa eacuterdekeacuteben szuumlkseacuteges eacutes indokolt az
egyes aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzeteacutet figyelembe venni a taacutemogataacutesi oumlsszegek
megaacutellapiacutetaacutesaacutenaacutel Jelen tanulmaacutenyban arra vaacutellalkozunk hogy egyes meghataacuterozoacute
aacutegazatokat illetően eredmeacutenyesseacutegi eacutes joumlvedelmezőseacutegi oumlsszefuumlggeacuteseket hataacuterozzunk
meg
Kulcsszavak koumlzoumls agraacuterpolitika agraacutertaacutemogataacutes termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes
joumlvedelmezőseacuteg
JEL koacuted Q14 Q18
Abstract
The Common Agricultural Policy (CAP) entering into force in 2015 includes several new
components In the case of direct payments member states have the opportunity to
choose from more voluntary supports increasing the member statesrsquo freedom of choice
and providing flexibility Taking into account the interest of farmers and the
particularities of farming besides the mandatory components such as the bdquogreeningrdquo
and the payment for young farmers there are more optional components at farmersrsquo
disposal One such is coupled support The current payment system also contains such a
support but with limited application and budget Regarding the next programming
period the current share of 35 of coupled support is going increase significantly
Coupled support granted to certain sectors can make up 13 percent of the national
ceiling and member states are allowed to use another 2 percent to foster the production
of protein crops
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
48
Coupled support can be used in certain sectors and for certain products In order for the
budget to be used effectively it is necessary to determine the exact amount of support
considering profitability of the sectors This paper attempts to sum up the efficiency and
profitability in the case of some relevant sectors
Keywords common agricultural policy agricultural support coupled support
profitability
Bevezeteacutes
A Koumlzoumls Agraacuterpolitika (KAP) reformjaacutenak joacutevaacutehagyaacutesa toumlbb eacutevnyi taacutergyalaacutessorozatot
koumlvetően eacuterkezett el veacutegső faacutezisaacutehoz Az Euroacutepai Unioacute agraacuterminiszterei 2013
juacuteniusaacuteban fogadtaacutek el a politikai megaacutellapodaacutest a KAP reformcsomagroacutel amit az
Euroacutepai Parlament a 2013 november 20-i plenaacuteris uumlleacuteseacuten hagyott joacutevaacute A műkoumldeacutes
alapjaacutet a 2013 december 16-17-i Mezőgazdasaacutegi eacutes Halaacuteszati Tanaacutecsuumlleacutesen veacuteglegesiacutetett
neacutegy alaprendelet (koumlzvetlen taacutemogataacutesok egyseacuteges piacszervezeacutes videacutekfejleszteacutes
horizontaacutelis rendelet) hataacuterozza meg A 13072013EU rendelet alapjaacuten a koumlzvetlen
taacutemogataacutesok rendszereacuteben szaacutemos uacutej inteacutezkedeacutes (pl zoumlldiacuteteacutes fiatalgazda taacutemogataacutes)
keruumll bevezeteacutesre Noha nem uacutej elem de jelentősen megvaacuteltozik feleacuterteacutekelődik a
termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesok konstrukcioacuteja is Az e jogciacutemen taacutemogataacutesokban
reacuteszesiacutethető aacutegazatok koumlre a 2007 eacutes 2013 koumlzoumltti perioacutedushoz keacutepest jelentősen kibővuumll
a rizs eacutes a tej tejtermeacutekek mellett megjelent ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a juh- eacutes kecskehuacutes a
marha- eacutes borjuacutehuacutes a cukorreacutepa a zoumlldseacuteg valamint a gyuumlmoumllcs taacutemogataacutesaacutenak
lehetőseacutege is Ezzel egyuumltt a koumlzvetlen EU-s taacutemogataacutesi keret 35-a helyett ndash
Magyarorszaacuteg eseteacuteben ndash 13-ra emelkedik az e jogciacutem kereteacuteben feloszthatoacute oumlsszeg
Ezen tuacutelmenően az aacutellattenyeacuteszteacutesi aacutegazat feheacuterjealapuacute autonoacutemiaacutejaacutenak fenntartaacutesa
eacuterdekeacuteben tovaacutebbi 2-ot feheacuterjenoumlveacutenyek termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesaacutera lehet
fordiacutetani (Vaacutesaacutery 2014) Iacutegy oumlsszesen a teljes tagaacutellami keret 15-aacutet koumlzel 190 millioacute
euroacutet lehet e jogciacutem kereteacuteben felosztani
Egyes aacutegazatok termeleacutestől fuumlggő taacutemogataacutesi kereteacutenek a noumlveleacuteseacutet a koraacutebbi KAP
reformok (1992 1999 2003) viacutevmaacutenyaihoz keacutepest akaacuter visszaleacutepeacuteskeacutent is lehet
eacuterteacutekelni de a sajaacutetos helyzetű aacutegazatok eacutes reacutegioacutek szaacutemaacutera ez meghataacuterozoacute jelentőseacuteggel
biacuter
Anyag eacutes moacutedszer
Az egyes aacutegazatok eseteacuteben nyuacutejthatoacute forraacutesok az aacutegazati teveacutekenyseacutegek szaacutemaacutera
indokolt szintjeacutenek meghataacuterozaacutesa eacuterdekeacuteben szuumlkseacuteges megvizsgaacutelni az aacutegazatok
koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemhelyzeteacutet E vizsgaacutelatokra az Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet aacuteltal
műkoumldtetett Tesztuumlzemi Rendszer biztosiacutet lehetőseacuteget A vizsgaacutelatunkat haacuterom eacuterzeacutekeny
aacutegazatra szűkiacutetettuumlk ennek megfelelően a cukorreacutepa a tejtermeleacutes eacutes a bikahiacutezlalaacutes
eredmeacutenyesseacutegeacutere Az elemzeacutes nem azt jelenti hogy ezen aacutegazatok eseteacuteben
mindenkeacuteppen alkalmazaacutesra keruumll a termeleacuteshez koumltoumltt konstrukcioacute de azzal
oumlsszefuumlggeacutesben is a lehetseacuteges bevezeteacutes indokolja az ilyen megkoumlzeliacuteteacutesű vizsgaacutelatok
elveacutegzeacuteseacutet Megjegyzeacutest igeacutenyel tovaacutebbaacute hogy az anyag nem vaacutellalkozik a taacutemogataacutesok
lehetseacuteges meacuterteacutekeacutenek a meghataacuterozaacutesaacutera sem
A vizsgaacutelt aacutegazatokban koraacutebban is eleacuterhetőek voltak kuumlloumlnboumlző koumlzvetlen taacutemogataacutesok
de csak a tej eseteacuteben lehet teacutenylegesen termeleacuteshez koumltoumltt konstrukcioacuteroacutel beszeacutelni
Mivel a tejaacutegazat jelentőseacutege nagy eacutes a tejkvoacuteta 2015 eacutevi kivezeteacutese jelentős
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
49
koumlvetkezmeacutennyel jaacuterhat indokolt lehet ilyen taacutemogataacutes alkalmazaacutesa A cukorreacutepa
eseteacuteben az uacutejboacuteli termeleacuteshez koumlteacutes miatt eacuterdemes megvizsgaacutelni az aacutegazat helyeacutet a
hiacutezottbika taacutemogataacutes eseteacuteben pedig azeacutert mert a keacuterődző aacutegazat hagyomaacutenyosan az
eacuterzeacutekeny aacutegazatok koumlreacutebe tartozik valamint az aacutegazatot unioacutes forraacutesboacutel Magyarorszaacuteg
eseteacuteben meacuteg nem lehetett direkt taacutemogataacutesban reacuteszesiacuteteni
Az elemzeacutes soraacuten alapvetően az aacutegazatok eredmeacutenyesseacutegeacutet fedezeti hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
hateacutekonysaacutegaacutet vizsgaacuteltuk valamint kimutattuk a koumlzvetlen taacutemogataacutes e teacutenyezőkre
gyakorolt hataacutesaacutet
Az elemzeacutes kereteacuteben az aacutegazatokat 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt orszaacutegos aacutetlag adatokra
alapozva vizsgaacuteltuk Az orszaacutegos aacutetlag adataiban az egyeacuteni gazdasaacutegok eacutes taacutersas
vaacutellalkozaacutesok egyes koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemteacutetelekhez valoacute hozzaacutejaacuterulaacutesuk alapjaacuten
suacutelyozva lettek iacutegy valoacutes keacutepet adnak az aacutegazatok koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemteacuteteleiről Az
idősor lehetőseacuteget biztosiacutetott az aacutegazatok csatlakozaacutes oacuteta bekoumlvetkezett eredmeacutenyesseacutegi
eacutes hateacutekonysaacutegi vaacuteltozaacutesaacutenak aacutettekinteacuteseacutere Annak eacuterdekeacuteben hogy teacutenylegesen
megiacuteteacutelhessuumlk az eacuterzeacutekeny aacutegazatok eredmeacutenyesseacutegeacutet hateacutekonysaacutegaacutet valamint a
koumlzvetlen taacutemogataacutes hasznossaacutegaacutet a mutatoacutek koumlzuumll a koumlvetkezőket vizsgaacuteltuk meg
(Naacutebraacutedi et al 2007 Buzaacutes et al 2000)
termeleacutesi eacuterteacutek = hozam x egyseacutegaacuter + hozamtartalommal nem rendelkező egyeacuteb
teacutenyező
aacutegazati eredmeacuteny = termeleacutesi eacuterteacutek - termeleacutesi koumlltseacuteg
fedezeti hozzaacutejaacuterulaacutes = termeleacutesi eacuterteacutek - vaacuteltozoacute koumlltseacuteg
aacutegazati hateacutekonysaacuteg = termeleacutesi eacuterteacutek termeleacutesi koumlltseacuteg
Eredmeacutenyek
Cukorreacutepa
Az AKI adatbaacutezisboacutel szaacutermazoacute 2004-2012 koumlzoumltti cukorreacutepa termeszteacutesre vonatkozoacute
orszaacutegos aacutetlag adatokat vizsgaacuteltuk Ez alapjaacuten elmondhatoacute hogy az aacutetlagos aacutegazati meacuteret
az emliacutetett időszakban 27 eacutes 57 hektaacuter koumlzoumltt alakult viszonylag magas 23 eacutes 28 koumlzoumltti
aranykorona eacuterteacutekű teruumlleteken Naturaacuteliaacutek szerint az egy hektaacuterra vetiacutetett kibocsaacutetaacutes a
legjobb 2008-as eacutevben 65 tonna miacuteg a legrosszabb 2007-es eacutevben 46 tonna volt A
kibocsaacutetaacutesnak megfelelően az eacuteteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuter is jelentős ingadozott a vizsgaacutelt
időszakban A csatlakozaacutes eacuteveacuteben 11 ezer Fttonna aacuteron lehetett eacuterteacutekesiacuteteni a
cukorreacutepaacutet mely a koumlvetkező eacutevekben koumlzel 2000 forintot csoumlkkent tonnaacutenkeacutent A
meacutelypont 2007-ben koumlvetkezett be amikor is az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacuter a 8000 Ft-ot sem eacuterte el
Az aacuterak csak 2011-ben kezdtek szaacutemottevően emelkedni abban az eacutevben 11 ezer Ft-ra
2012-ben pedig 13 ezer Ft-ra ezaacuteltal noumlvelve az aacutegazat joumlvedelmezőseacutegeacutenek stabilitaacutesaacutet
A cukorreacutepa termeszteacutesből szaacutermazoacute aacuterbeveacutetel a csatlakozaacutest koumlvető első eacutevben
csoumlkkeneacutesnek indult a legalacsonyabb (366 064 forint) 2007-ben volt Az akkori
alacsony felvaacutesaacuterlaacutesi aacuterak melynek a haacutettereacuteben az egyseacuteges belső piac jelentette
vaacutemmentes cukorimport hataacutesaacutera kialakult tuacutelkiacutenaacutelat aacutellt valamint a gyenge
termeacuteseredmeacutenyek jelentős aacuterbeveacutetel-csoumlkkeneacutest eredmeacutenyeztek A meacutelyrepuumlleacutesből az
aacutegazat 2011-ben tudott kijoumlnni koumlszoumlnhetően elsősorban az aacuterak emelkedeacuteseacutenek eacutes
kisebb meacuterteacutekben a termeacuteseredmeacutenyek kedvező alakulaacutesaacutenak
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
50
Az aacutegazat koumlltseacutegeinek legnagyobb reacuteszeacutet a vetőmag a műtraacutegya valamint a
noumlveacutenyveacutedőszerek koumlltseacutege teszi ki (Csillag 2005 Slezaacutek 2005) Ezek a koumlzvetlen
vaacuteltozoacute koumlltseacutegek a vizsgaacutelt időszakban jelentősen emelkedtek A vetőmag aacutera 24 a
műtraacutegya 110 a noumlveacutenyveacutedőszerek aacutera pedig mintegy 50-kal nőtt A termeszteacutes
alakulaacutesaacutet jelentősen meghataacuterozza meacuteg a geacutepkoumlltseacutegek valamint az idegen geacutepi
szolgaacuteltataacutesok aacutera is melyek koumlzuumll az utoacutebbi aacutera toumlbb mint keacutetszereseacutere emelkedett a
vizsgaacutelt időszakban Ezen koumlltseacutegteacutenyezők aacuternoumlvekedeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben az aacutegazat
termeleacutesi koumlltseacutege 317 ezer Fthektaacuterroacutel 506 ezer Fthektaacuterra emelkedett 2004 eacutes 2012
koumlzoumltt
A jelentős koumlltseacutegemelkedeacutes elleneacutere azonban laacutethatoacute hogy az aacutegazati eredmeacuteny a
vizsgaacutelt időszakban veacutegig pozitiacutev volt tehaacutet a cukorreacutepa termesztők az elmuacutelt eacutevekben
ki tudtaacutek termelni a sajaacutet termeleacutesi koumlltseacutegeiket A legalacsonyabb eredmeacutenyt (39 425
forint) 2007-ben miacuteg legmagasabbat (261 266 forint) 2011-ben realizaacuteltaacutek (1 aacutebra) A
koumlzvetlen taacutemogataacutessal noumlvelt aacutegazati eredmeacutenyt vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy az
amuacutegy is eredmeacutenyes kultuacutera joumlvedelemtermelő-keacutepesseacutegeacutet a koumlzvetlen taacutemogataacutes
meacuterteacuteke tovaacutebb noumlvelte A koumlzvetlen taacutemogataacutes alakulaacutesa orszaacutegos aacutetlag tekinteteacuteben a
2009-es visszaeseacutest leszaacutemiacutetva 2004-től folyamatosan emelkedett a csatlakozaacuteskori 23
ezer Fthektaacuterroacutel 2012-re 316 ezer Fthektaacuterra Laacutethatoacute hogy a taacutemogataacutes nagysaacutegaacutenak
emelkedeacutese jelentősen torziacutetotta az aacutegazati eredmeacutenyt hiszen peacuteldaacuteul amiacuteg a taacutemogataacutes
neacutelkuumll szaacutemolt aacutegazati eredmeacuteny a csatlakozaacutest koumlvető keacutet eacutevben keacutet- illetve
haacuteromszorosa volt a 2009 2010-es aacutegazati eredmeacutenyeknek addig a taacutemogataacutessal
kalkulaacutelt oumlsszegek maacuter alulmaradtak az eacutevtized utolsoacute keacutet eacuteveacuteben realizaacutelt oumlsszegekhez
keacutepest A koumlzvetlen taacutemogataacutesok emelkedeacutese a teruumllet alapuacute SAPS oumlsszegeacutenek
noumlvekedeacutese mellett az unioacutes elkuumlloumlniacutetett cukortaacutemogataacutes valamint a nemzeti kiegeacutesziacutető
cukor taacutemogataacutes egyuumlttes emelkedeacuteseacutevel magyaraacutezhatoacute
1 aacutebra A cukorreacutepa termeszteacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A termeleacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet araacutenyszaacutemmal jelző hateacutekonysaacuteg mutatoacute (ha a mutatoacute
eacuterteacuteke kisebb mint egy rossz hateacutekonysaacutegroacutel miacuteg 1 feletti eacuterteacutek eseteacuten kedvező
hateacutekonysaacutegroacutel beszeacuteluumlnk) is alaacutetaacutemasztja az előbbiekben abszoluacutet szaacutemokkal maacuter
23
8 7
01
24
8 5
68
25
0 2
94
12
0 6
56
40
6 0
04
26
6 5
87
30
3 3
64
51
7 0
85
46
6 6
35
21
5 4
02
22
5 9
13
17
0 8
03
39
42
5 1
71
30
3
87
79
3
60
37
6
26
1 2
66
14
9 9
50
0
100 000
200 000
300 000
400 000
500 000
600 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Aacutegazati eredmeacuteny (aacutellami
taacutemogataacutessal)Aacutegazati eredmeacuteny(aacutellami
taacutemogataacutes neacutelkuumll)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
51
bemutatottakat miszerint a cukorreacutepa termeszteacutes Magyarorszaacutegon 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt
minden eacutevben eredmeacutenyes eacutes hateacutekony volt mind a taacutemogataacutesokkal mind aneacutelkuumll (2
aacutebra) Egyeacutertelműen laacutetszik hogy a rossz hateacutekonysaacuteguacute eacutevekben a koumlzvetlen taacutemogataacutes
meacuterteacuteke jelentősen javiacutetotta a mutatoacute eacuterteacutekeacutet meacuteg az alacsony meacuterteacutekű koumlzvetlen
taacutemogataacutesi eacutevekben iacutegy 2004-ben eacutes 2005-ben is A 2010-es gyenge eacutevben a koumlzvetlen
taacutemogataacutes nagysaacutega koumlzel 50-kal noumlvelte a hateacutekonysaacutegot
2 aacutebra A cukorreacutepa termeszteacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
Tejtermeleacutes
A hazai tejtermelők aacutetlagosan 18-36 tehenet tartottak a vizsgaacutelt időszakban a tehenek
aacutetlagos hozama eacuteves szinten 6100 eacutes 6900 literteheacuten koumlzoumltt alakult Ez uumlzemszinten
120-233 ezer liter tejet jelentett A tej eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacutera 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt 43-kal
emelkedett melyet a 2009-es eacutev aacuterzuhanaacutesa toumlrt meg Ekkor az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuter egy
eacutev alatt koumlzel 20 Ftlitert csoumlkkenve 63 Ftliterre meacuterseacuteklődoumltt
A tejtermeleacutes vaacuteltozoacute koumlltseacutegeinek jelentős reacuteszeacutet aacutetlagosan 70-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacuteg
tette ki Ehhez keacutepest az aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi koumlltseacutegek elhanyagolhatoacuteak azonban a
vaacuteltozoacute koumlltseacutegek koumlzoumltt meacuteg iacutegy is a maacutesodik legnagyobb raacutefordiacutetaacutest igeacutenylő teacutetelkeacutent
jelennek meg (Varga et al (2005) Fekete et al )A vaacuteltozoacute koumlltseacutegek nagysaacutega
koumlszoumlnhetően főkeacutent a takarmaacutenyaacuterak draacutegulaacutesaacutenak 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt 52-kal 421
ezer Ftegyedre emelkedett
A koumlzvetlen taacutemogataacutesok alakulaacutesa a csatlakozaacutes eacuteveacuteben 23 ezer Ftteheacuten volt mely
eacutevről eacutevre noumlvekedett 2006-ban volt egy jelentősebb 50 ezer Ftegyedre toumlrteacutenő
emelkedeacutes majd 2010-ben tovaacutebb nőtt 92 ezer Ftegyedre
Az aacutegazati eredmeacuteny jelentős ingadozaacutest mutatott a vizsgaacutelt eacutevekben Eacuterteacuteke az Euroacutepai
Unioacutehoz valoacute csatlakozaacuteskor negatiacutev -30 ezer Ftegyedet 2008-ban maacuter ugyanakkor 73
ezer Ftegyed volt A 2009-es tejpiaci vaacutelsaacuteg az aacutegazati eredmeacuteny alakulaacutesaacutet jelentősen
visszavetette amely meacuteg a csatlakozaacutest koumlvető eacutev veszteseacutegeacuteneacutel is jelentősebbet (-40
ezer Ftegyed) eredmeacutenyezett 2011-re azonban ismeacutet visszaerősoumldoumltt (51 583 forint) A
08
09
10
11
12
13
14
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutessal) Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll)
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
52
koumlzvetlen taacutemogataacutessal noumlvelt aacutegazati eredmeacuteny mutatoacutet vizsgaacutelva laacutethatoacute hogy a
taacutemogataacutes nagymeacuterteacutekben noumlvelte az egy teheacutenre jutoacute eredmeacuteny nagysaacutegaacutet iacutegy az
aacutegazatnak csak 2004-ben nem sikeruumllt kitermelnie a termeleacutesi koumlltseacutegeket (3 aacutebra)
Megaacutellapiacutethatoacute hogy a tej aacutegazat eseteacuteben a koumlzvetlen taacutemogataacutesok keveacutesbeacute torziacutetjaacutek az
aacutegazati eredmeacutenyt mint a cukornaacutel Ennek haacutettereacuteben a taacutemogataacutesok joacuteval kisebb
meacuterteacutekű eacutes egyenletesebb noumlvekedeacutese aacutell A noumlvekedeacutes kereteacuteben meg kell emliacuteteni
hogy a koumlzvetlen taacutemogataacutesok terheacutere meghirdetett termeleacuteshez koumltoumltt jogciacutemet valamint
a videacutekfejleszteacutesi forraacutesboacutel felhasznaacutelt a tejaacutegazat szerkezetaacutetalakiacutetaacutesaacutet kiacuteseacuterő aacutellatjoacuteleacuteti
programot Mindkeacutet program jelentős meacuterteacutekben kiegeacutesziacutetette a nemzeti forraacutesboacutel
folyoacutesiacutetott kiegeacutesziacutető (top up) majd 2013 aacutetmeneti taacutemogataacutest (AacuteNT)
3 aacutebra A tejelő teheacutentartaacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A tejtermeleacutes eseteacuteben is laacutethatoacute hogy a taacutemogataacutes jelentősen noumlvelte az aacutegazati
hateacutekonysaacutegot itt az aacutegazati eredmeacuteny szempontjaacuteboacutel kritikus eacutevek jelennek meg
hangsuacutelyosan iacutegy 2009 eacutes 2010 Ebben a keacutet eacutevben a koumlzvetlen taacutemogataacutes meacuterteacuteke 14
illetve 19-kal noumlvelte az aacutegazati hateacutekonysaacutegot Szinteacuten kivehető hogy a cukorreacutepaacuteval
oumlsszehasonliacutetva a koumlzvetlen taacutemogataacutesok hataacutesa a hateacutekonysaacutegra sokkal keveacutesbeacute
rapszodikus
-6 9
68
17
10
0 62
33
5
90
58
9 13
4 9
30
21
57
8
89
07
2 1
44
74
1
11
5 2
40
-30
92
6
-11
77
8
11
95
5
40
31
3
73
13
5
-41
35
3 -3
44
1
51
58
3
39
46
7
-100 000
-50 000
0
50 000
100 000
150 000
200 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Aacutegazati eredmeacuteny (aacutellami
taacutemogataacutessal)Aacutegazati eredmeacuteny(aacutellami
taacutemogataacutes neacutelkuumll)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
53
4 aacutebra A tejelő teheacutentartaacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
Bikahiacutezlalaacutes
A hiacutezott bikatartaacutes szinteacuten eacuterzeacutekeny aacutegazatnak minősuumll Magyarorszaacutegon a vizsgaacutelt
időszakban a gazdaacutek aacutetlagosan 7-13 bikaacutet tartottak mely eacuteves szinten 5 eacutes 85 tonna
koumlzoumltti főtermeacutek kibocsaacutetaacutest tett lehetőveacute Egy bika aacutetlagosan 650-790 kg eacutelősuacutelyon
keruumllt eacuterteacutekesiacuteteacutesre A kibocsaacutetaacutes az euroacutepai keresleti teacutenyezők koumlvetkezteacuteben 2008-ban
eacutes 2009-ben volt kiemelkedő ezekben az eacutevekben a hazai gazdaacutek toumlbb mint 10 egyedet
tartottak A vizsgaacutelt időszakban az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuterak is emelkedtek A
csatlakozaacuteskori 2988 Ftkg 2009-re 408 Ftkg-ra emelkedett 2012-ben pedig
meghaladta a 621 Ftkg-ot is
A bikatartaacutes koumlltseacutegeinek 36-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacuteg 41-aacutet az alapanyag koumlltseacutege
tette ki (Csonka 2004) Meghataacuterozoacute raacutefordiacutetaacutes teacutenyezőt jelent meacuteg a munkabeacuter
valamint a gazdasaacuteg aacuteltalaacutenos koumlltseacutege is A koumlltseacutegek a toumlbbi aacutegazathoz hasonloacutean itt is
jelentősen emelkedtek A teljes termeleacutesi koumlltseacuteg 347 Ftkg-roacutel 537 Ftkg-ra nőtt kiugroacute
koumlltseacutegemelkedeacutes 2006 eacutes 2007 koumlzoumltt koumlvetkezett be amikor is koumlzel 100 Ft-tal
emelkedett 1 kg előaacutellat előaacutelliacutetaacutesa A noumlvekedeacutes 60-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacutegek
emelkedeacutese okozta
Annak elleneacutere hogy a koumlltseacutegek emelkedeacuteseacuteneacutel nagyobb meacuterteacutekben nőtt az termeleacutesi
eacuterteacutek nagysaacutega az aacutegazati eredmeacuteny meacutegis oumlt eacutevben is negatiacutev volt (5 aacutebra) A negatiacutev
aacutegazati eredmeacutenyt a koumlzvetlen taacutemogataacutes nagysaacutega jelentősen tompiacutetani tudta 2010-ben
peacuteldaacuteul pozitiacutevba is fordiacutetotta Az amuacutegy szereacuteny de meacutegis kedvező utolsoacute keacutet eacutev
eredmeacutenyesseacutegeacutet befolyaacutesolta a meghataacuterozoacute exportpiaci kereslet is mely az eacuterteacutekesiacuteteacutesi
aacuterak emelkedeacuteseacuteben is tetten eacuterhető Elmondhatoacute hogy a bikahiacutezlalaacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet a
taacutemogataacutes meacuterteacuteke alapjaiban meghataacuterozza ennek hiaacutenyaacuteban a hazai termelők nem
tudnak joumlvedelmet előaacutelliacutetani eredmeacutenyesen gazdaacutelkodni
08
09
10
11
12
13
14
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutessal) Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll)
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
54
A koumlzvetlen aacutellami taacutemogataacutes meacuterteacuteke is emelkedett a vizsgaacutelt időszakban A 2004-es
kilogrammonkeacutenti eacutevi 10 Ft-os taacutemogataacutes 2010-ben 64 Ft-ra nőtt majd ezt koumlvetően
2011-ben eacutes 2012-ben 30 Ftkg-on stabilizaacuteloacutedott A teljes időszak alatt a nemzeti
taacutemogataacutesok folyamatosan eleacuterhetőek voltak de az eacuterdemi noumlvekedeacutes az unioacutes
forraacutesoknak volt betudhatoacute A vizsgaacutelt perioacutedus veacutegeacutere jelent meg a keacuterődző
szerkezetaacutetalakiacutetaacutesi taacutemogataacutes mely stabilizaacutelta a taacutemogataacutes oumlsszegeacutet
5 aacutebra A hiacutezott bika tartaacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A aacutegazati hateacutekonysaacutegot vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy a koumlzvetlen taacutemogataacutesok
koumlvetkezteacuteben ha nem is jelentősen de valamennyi eacutevben nőtt a hateacutekonysaacuteg Kiugroacute
hateacutekonysaacuteg noumlvekedeacutes 2010-ben volt amikor is a koumlzvetlen taacutemogataacutesok 15-os
noumlvekedeacutest eredmeacutenyeztek
1 aacutebra A hiacutezott bika tartaacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
-27
96
2
18
40
2
36
41
3
-19
34
1
-36
57
9
-12
17
3
45
25
8
98
69
6
76
40
7
-35
37
1
12
21
9
21
21
9
-42
43
4
-70
77
3
-41
57
5
-57
97
69
07
7
55
16
2
-80 000
-40 000
0
40 000
80 000
120 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Aacutegazati eredmeacuteny (aacutellami taacutemogataacutessal)
Aacutegazati eredmeacuteny(aacutellami taacutemogataacutes
neacutelkuumll)
06
08
10
12
14
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutessal) Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
55
Koumlvetkezteteacutesek
A fenti vizsgaacutelatok alapjaacuten elmondhatoacute hogy a vizsgaacutelt aacutegazatok vonatkozaacutesaacuteban egy
gyenge teljesiacutetmeacutenyű illetve alacsony eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacuterak jellemezte eacutevben a koumlzvetlen
taacutemogataacutes nagysaacutega jelentősen emeli az aacutegazati hateacutekonysaacutegot A cukorreacutepa aacutegazat a
csatlakozaacutes oacuteta eredmeacutenyesen eacutes hateacutekonyan műkoumldik a tejaacutegazatban a piaci vaacutelsaacutegok
hataacutesaacutera tapasztalhatoacute eredmeacutenyesseacutegi eacutes hateacutekonysaacutegi visszaeseacutes A bikatartaacutes
tekinteteacuteben a koumlzvetlen taacutemogataacutes alakulaacutesa az eredmeacutenyesseacuteg zaacuteloga
Az AKI tesztuumlzemi adatai alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a legnagyobb meacuterteacutekben a bika
hizlalaacutes miacuteg legkisebb meacuterteacutekben a cukorreacutepa termeszteacutes szorul a vizsgaacutelatok alapjaacuten
termeleacuteshez koumltoumltt unioacutes forraacutesokra A szaacutemiacutetaacutesok alapjaacuten tett megaacutellapiacutetaacutes tehaacutet a
vizsgaacutelt aacutegazatok eseteacuteben indokolt a taacutemogataacutesi sziacutenvonal tovaacutebbi megtartaacutesa eacutes hosszuacute
taacutevuacute biztosiacutetaacutesa Mint laacutethatoacute volt valamennyi aacutegazat eseteacuteben a piaci eacutes termeleacutesi
folyamatok ingadozaacutesa ciklikussaacutega miatt egyes eacutevek vonatkozaacutesaacuteban a taacutemogataacutesok
jelentős stabilitaacutest biztosiacutetnak egyuacutettal a műkoumldeacutes eredmeacutenyezőseacutegeacutenek megőrzeacutest
teszik lehetőveacute Emiatt egyik aacutegazat eseteacuteben sem indokolt a taacutemogataacutesok
megszűnteteacutese Maacutes szoacuteval a jelenlegi termeleacutesi felteacutetelek eacutes termeleacutesi technoloacutegiai
keretek ismereteacuteben egyik aacutegazat eseteacuteben sem lehet az eredmeacutenyesseacuteg olyan szintjeacutet
eleacuterni amely a taacutemogataacutesok megszűnteteacuteseacutet lehetőveacute tenneacute
Hivatkozott forraacutesok
1 Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet (2014) Aacutegazati adatok Tesztuumlzemi Rendszer
2 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 13072013EU rendelete (2013 december
17) a koumlzoumls agraacuterpolitika kereteacutebe tartozoacute taacutemogataacutesi rendszerek alapjaacuten a
mezőgazdasaacutegi termelők reacuteszeacutere nyuacutejtott koumlzvetlen kifizeteacutesekre vonatkozoacute
szabaacutelyok megaacutellapiacutetaacutesaacuteroacutel valamint a 6372008EK eacutes a 732009EK tanaacutecsi
rendelet hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacuteseacuteről
3 Buzaacutes Gy ndash Nemessaacutelyi Zs ndash Szeacutekely Cs (2000) Mezőgazdasaacutegi uumlzemtan I
Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Rt
4 Csillag P (2005) A magyar cukoraacutegazat helyzete eacutes versenykeacutepesseacutege a
szabaacutelyozaacutespolitikai vaacuteltozaacutesok tuumlkreacuteben PhD eacutertekezeacutes Budapesti Corvinus
Egyetem
5 Csonka A ndash Kemeacuteny G (2004) A marhahizlalaacutes gazdasaacutegossaacutegaacutenak vizsgaacutelata
egy somogy megyei vaacutellalkozaacutesban Gazdaacutelkodaacutes XLIX eacutevfolyam 3 szaacutem pp
72-78
6 Fekete Zs ndash Bene Sz ndash Szaboacute F (2009) A tejtermelő tehenek neacutehaacuteny termeleacutesi
eacutes funkcionaacutelis tulajdonsaacutegaacutenak oumlkonoacutemiai suacutelya 51 Georgikon Napok
Konferencia CD
7 Fekete Zs ndash Keller K ndash Bene Sz ndash Zsuppan Zs ndash Buzaacutes Gy ndash Szaboacute F
(2009) Kuumlloumlnboumlző eacuterteacutekmeacuterő tulajdonsaacutegok oumlkonoacutemiai suacutelyozaacutesa a tejtermelő
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
56
szarvasmarha tenyeacuteszteacutesben Aacutellattenyeacuteszteacutes eacutes Takarmaacutenyozaacutes 56 eacutevfolyam 6
szaacutem pp 526-537
8 Naacutebraacutedi A ndash Pupos T ndash Takaacutecsneacute Gyoumlrgy K (szerk) Mezőgazdasaacutegi uumlzemtan
I Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest
9 Slezaacutek Zs (2005) A hazai ipari noumlveacutenytermeszteacutes gazdasaacutegi elemzeacutese az
Euroacutepai Unioacute tuumlkreacuteben PhD eacutertekezeacutes Kaposvaacuteri Egyetem
10 Varga N ndash Bertalanneacute Vaacuterallyai E ndash Salamon L (2005) Keacutet tejtermelő
szarvasmarha telep oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacutelata Gazdaacutelkodaacutes 49eacutevfolyam 4 pp
27-32
11 Vaacutesaacutery M (2014) Vaacuteltozaacutesok a Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacuteban iraacutenyok eacutes trendek In
Francz M (szerk) Agraacutertaacutemogataacutesok eacutes -paacutelyaacutezatok Magyar gazda Euroacutepaacuteban
Budapest RAABE Tanaacutecsadoacute eacutes Kiadoacute Kft 2014 pp 1-18
Szerzők
Kraacutenitz Liacutevia PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdaacutelkodaacutes- eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori Iskola
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar 2013 Goumldoumlllő Paacuteter Kaacuteroly u 1
livi11bgmailcom
Toacuteth Roland PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdaacutelkodaacutes- eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori Iskola
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar 2013 Goumldoumlllő Paacuteter Kaacuteroly u 1
rolandtoth87gmailcom
Dr Vaacutesaacutery Mikloacutes PhD adjunktus
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar 2013 Goumldoumlllő Paacuteter
Kaacuteroly u 1
vasarymiklosgtksziehu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
57
MUNKANEacuteLKUumlLISEacuteG VAGY MUNKAacuteTLANSAacuteG ndash A MAGYARORSZAacuteGI
MUNKAERŐPIAC HELYZETEacuteRŐL
LIPTAacuteK KATALIN
Oumlsszefoglalaacutes
A tanulmaacuteny ceacutelja hogy bemutassa Magyarorszaacuteg munkaerőpiacaacuten veacutegbement
vaacuteltozaacutesokat a transzformaacutecioacutes sokkot koumlvető időszaktoacutel napjainkig Paacuterhuzamot vonok a
rendszervaacuteltaacutes eredmeacutenyekeacutent megjelenő transzformaacutecioacutes sokk eacutes a 2008 eacutevi gazdasaacutegi
vaacutelsaacuteg munkaerőpiacot eacuterintő hataacutesai koumlzoumltt A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek vizsgaacutelataacutenak
kiemelt jelentőseacuteget tulajdoniacutetok Elemzem mind orszaacutegos mind kisteacuterseacutegi szinten a
munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta aktivitaacutesi raacuteta foglalkoztataacutesi raacuteta adatokat A munkaneacutelkuumlliseacuteg
tereacuten keacutet jelentős probleacutemaacutet kell kiemelni egyreacuteszt a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek helyzeteacutet
akik szaacutema a rendszervaacuteltaacutes oacuteta folyamatosan noumlvekszik a maacutesik probleacutemaacutes teruumllet a
strukturaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg amelynek oka hogy a veacutegzettseacutegek nem alkalmazkodnak a
piac igeacutenyeihez Arra keresem a vaacutelaszt hogy hazaacutenk munkaerőpiacaacutet illetően lehet-e
beszeacutelni fellenduumlleacutesről vagy annak kezdeti iraacutenyaacuteroacutel
Kulcsszavak munkaneacutelkuumlliseacuteg munka fogalom globalizaacutecioacute regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek
JEL R23
Unemployment or without work ndash
About the situation of the Hungian labour market
Abstract
The aims of this study to describe the labour market changes have taken place in the
period after the transformation shock till today I draw a parallel between the
transformation shock as a result of the regime change and effects of the global economic
crisis in 2008 which affecting the labour market I focused analyzing the regional
differences I analyze national and micro-regional level the unemployment rate the
participation rate and employment rate data In the area of unemployment should
highlight two major problems first the position of the long-term unemployed whose
numbers are steadily increasing since the regime change the other problem areas of
structural unemployment due to the qualifications do not adapt to market demands I
look for the answer to our countrys possible to talk improvement or the initial direction
of improvement of the labour market
Keywords unemployment labour definition globalization regional disparities
JEL R23
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
58
Bevezeteacutes
Munkaerő-piaci vaacutelsaacutegroacutel nemcsak az utoacutebbi eacutevekben lehet beszeacutelni Magyarorszaacuteg
eseteacuteben hanem a rendszervaacuteltaacutes oacuteta Az akkori gazdasaacutegi vaacuteltaacutes suacutelyosan megraacutezta
hazaacutenk munkaerőpiacaacutet amelyből alig sikeruumllt kilaacutebalni az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutes
idejeacutere Akkor ugyan stabilizaacuteloacutedni laacutetszott a munkaerőpiac majd koumlvetkezett a 2008
eacutevi vilaacuteggazdasaacutegi vaacutelsaacuteg amelynek a hataacutesait meacuteg most is eacuterezni az egeacutesz vilaacutegon eacutes
Magyarorszaacuteg gazdasaacutegaacuteban is
Anyag eacutes moacutedszer
Az euroacutepai integraacutecioacutes folyamat egyik leacutenyeges vetuumllete az egyes orszaacutegok eacutes reacutegioacutek
koumlzoumltt fennaacutelloacute fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegek meacuterseacutekleacutese eacutes az elmaradott orszaacutegok eacutes
reacutegioacutek felzaacuterkoacuteztataacutesa Az Euroacutepai Unioacute műkoumldeacutese soraacuten vilaacutegossaacute vaacutelt hogy az
előrehaladoacute integraacutecioacute nemhogy csoumlkkenti hanem egyesen noumlveli a reacutegioacutek koumlzoumltti
fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegeket A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek nemcsak hazaacutenk eseteacuteben
jelentenek a gazdasaacuteg szaacutemaacutera probleacutemaacutet a legtoumlbb unioacutes tagaacutellam eseteacuteben eacuterveacutenyes ez
a jelenseacuteg A kuumlloumlnbseacuteget előideacutező egyik ok a foumlldrajzi elhelyezkedeacutes Megaacutellapiacutethatoacute
hogy a perifeacuteriaacuten elhelyezkedő teacuterseacutegek ndash akaacuter orszaacutegon beluumll akaacuter kontinensen neacutezzuumlk
ndash mindig fejletlenebbek mint a koumlzponti elhelyezkedeacutesű teruumlletek
1 aacutebra Egy főre jutoacute GDP az orszaacutegos aacutetlag szaacutezaleacutekaacuteban
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
Az egy főre jutoacute GDP az orszaacutegos aacutetlag szaacutezaleacutekaacuteban joacutel mutatja az aacutetlagostoacutel erősebb eacutes
gyengeacutebb teruumlleti egyseacutegeket (1 aacutebra) 1995 eacutes 2010 koumlzoumltt a hazai reacutegioacutek koumlzoumltti
fejlettseacutegbeli elteacutereacutes joacutel kirajzoloacutedik A koumlzeacutep-magyarorszaacutegi reacutegioacute eacutes a toumlbbi reacutegioacute
koumlzoumltt a taacutevolsaacuteg egyre jobban nő Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg erőteljes fejlődeacuteseacutevel a toumlbbi
teacuterseacuteg nem tud leacutepeacutest tartani A regionaacutelis diszparitaacutesok aacutellandoacutesultak hazaacutenkban
Az egy főre jutoacute GDP eacutes annak előző eacutevhez viszonyiacutetott vaacuteltozaacutesa hasonloacutekeacuteppen a
reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacutest eacuterzeacutekelteti maacutes vetuumlletből (2 aacutebra) A vizsgaacutelt időszak veacutegeacutere
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg eleacuterte a 4500 ezer Ftfő eacuterteacuteket ugyanakkor az eacutevenkeacutenti
1426
1036 915
826727
726 85
1635
879
1017
666595
637 660
55
75
95
115
135
155
175
Kouml
zeacutep
-M
agy
aro
rszaacuteg
Ny
ugat-
Du
naacuten
tuacutel
Kouml
zeacutep
-D
un
aacuten
tuacutel
Deacutel-
Du
naacutentuacute
l
Eacutesz
ak
-M
agy
aro
rszaacuteg
Eacutesz
ak
-Alf
oumlld
Deacutel-
Alf
oumlld
1995
2010
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
59
noumlvekedeacutes folyamatosan csoumlkkent A toumlbbi reacutegioacute eseteacuteben az egy főre vonatkoztatott
eacuterteacutek 200-1700 ezer Ftfő koumlzoumltt mozog eacutes az eacutevenkeacutenti noumlvekedeacutes meacuterteacuteke itt is egyre
kisebb
2 aacutebra Egy főre jutoacute GDP noumlvekedeacutes 1995-2010 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
A regionaacutelis diszparitaacutesok nemcsak a gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutennyel hozhatoacuteak kapcsolatba
hanem a munkaerőpiaccal is Ha megvizsgaacuteljuk munkaerő-piaci szempontboacutel hazaacutenkat
joacutel eacuterzeacutekelhetőek a NUTS II szintű reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacutesek de a reacutegioacuten beluumll is
felfedezhetőek az egyenlőtlenseacutegek
Az aacutetmenet eacuteveiben a keveacutesbeacute fejlett leszakadoacute reacutegioacutekat a magas munkaneacutelkuumlliseacuteg
mellett az egyre alacsonyabb beacuterek is suacutejtottaacutek amelyek ezekben a reacutegioacutekban joacuteval az
orszaacutegos aacutetlag alatti eacuterteacutekeket vetteacutek fel A munkaneacutelkuumlliseacuteg tereacuten keacutet jelentős probleacutemaacutet
kell kiemelni egyreacuteszt a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek helyzeteacutet akik szaacutema a rendszervaacuteltaacutes
oacuteta folyamatosan noumlvekszik ndash ezek az egyeacutenek toumlbbnyire alacsony iskolai veacutegzettseacuteggel
rendelkeznek nehezen talaacutelnak munkaacutet a maacutesik probleacutemaacutes teruumllet a strukturaacutelis
munkaneacutelkuumlliseacuteg amelynek oka hogy a veacutegzettseacutegek nem alkalmazkodnak a piac
igeacutenyeihez ezeknek az egyeacuteneknek keacutepzeacutesre aacutetkeacutepzeacutesre lenne szuumlkseacutege ezek a
koumlltseacutegek viszont leacutenyegesen magasak Kertesi eacutes Koumlllő (1998) az 1992 eacutevet a
bdquotranszformaacutecioacutes vaacutelsaacuteg meacutelypontjaacutenakrdquo nevezi Ekkor eacutes az ezt koumlvető eacutevben volt
megfigyelhető a legmagasabb munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta eacuterteacutek a hazai reacutegioacutek eseteacuteben
Amennyiben a reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacuteseket neacutezzuumlk az eacuteszak-magyarorszaacutegi eacutes az eacuteszak-
alfoumlldi teacuterseacuteg minden időszakban a legrosszabb adatokkal rendelkezik Ez a keacutet teacuterseacuteg
tekinthető a hazai perifeacuteriaacutenak A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes aneacutelkuumll indult meg
Magyarorszaacutegon 1993 utaacuten hogy a foglalkoztataacutes emelkedeacuteseacutet vonta volna maga utaacuten
A munkaerő iraacutenti oumlsszkereslet csoumlkkeneacutese lassult a gazdasaacutegszerkezeti vaacuteltozaacutesok
lelassultak ami jelentősen csoumlkkentette az elbocsaacutetaacutesok szaacutemaacutet aacutem nem noumlvelte a
piacon levő aacutellaacuteskeresők iraacutenti keresletet Ennek koumlvetkezteacuteben 1993 utaacuten szűkuumlltek a
roumlvid taacutevuacute ndash eacutes noumlvekedtek a hosszuacute taacutevuacute ndash munkaneacutelkuumlliseacutegben megleacutevő regionaacutelis
kuumlloumlnbseacutegek (Kertesi ndash Koumlllő 1998)
090
095
100
105
110
115
120
125
130
135
200 700 1200 1700 2200 2700 3200 3700 4200 4700
GDPfő
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
vaacute
lto
zaacute
s a
z e
lőző
eacutev
hez k
eacutep
est
(
)
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
60
3 aacutebra Munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
A munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta adatsoraacutet elemezve az elmuacutelt 20 eacutevben a ciklusok anticiklusok
joacutel kirajzoloacutednak A rendszervaacuteltaacutes utaacuten hirtelen megugrott az aacutellaacutes neacutelkuumll maradottak
szaacutema amely a szigoruacute eacutes ceacutelzott inteacutezkedeacuteseknek koumlszoumlnhetően 1998-toacutel folyamatosan
csoumlkkent Az EU-s csatlakozaacutest megelőző időszakban kedvező volt a munkaneacutelkuumlliseacutegi
raacuteta hazaacutenkban majd 2004-től ismeacutetelten egy felfeleacute iacutevelő noumlvekedeacutesi uumltem
tapasztalhatoacute amelyet a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg felerősiacutetett 2012-től maacuter neacutemi javulaacutest
tapasztalhatunk az adatsorban A reacutegioacutek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek folyamatosan jelen vannak
az elmuacutelt 20 eacutevben a reacutegioacutek koumlzoumltt jelentősebb poziacutecioacutevaacuteltaacutes nem koumlvetkezett be
A foglalkoztataacutesi raacuteta eseteacuteben elteacutereacuteseket figyelhetuumlnk meg az egyes reacutegioacutek poziacutecioacuteja
koumlzoumltt 2003-ig a legmagasabb foglalkoztataacutesi raacutetaacuteval a Nyugat-dunaacutentuacuteli reacutegioacute
rendelkezett majd azt koumlvetően a Koumlzeacutep-magyarorszaacutegi reacutegioacute vette aacutet a vezető szerepet
A legkedvezőtlenebb helyzetben az Eacuteszak-magyarorszaacutegi eacutes az Eacuteszak-alfoumlldi reacutegioacute
talaacutelhatoacute minden időszakban A gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesaacutera a foglalkoztataacutesi raacuteta
bdquooumlsszerendeződnirdquo laacutetszott a reacutegioacutek eseteacuteben 2011-től pedig neacutemi noumlvekedeacutes figyelhető
meg az adatokban (amelyet a koumlzfoglalkoztatottak szaacutema is jelentősen megemelt)
2
6
10
14
18
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
61
4 aacutebra Foglalkoztatottsaacutegi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
Az aktivitaacutesi raacuteta eseteacuteben a 1997-ig a transzformaacutecioacutes sokk hosszuacutetaacutevuacute hataacutesakeacutent a raacuteta
csoumlkkeneacutese volt jellemző tendencia majd 2004-ig egy stagnaacuteloacute időszak eacutes a vaacutelsaacutegig
enyhe noumlvekedeacutes jellemezte a reacutegioacutekat A gazdasaacutegi vaacutelsaacutegot koumlvetően 2012-re majdnem
a kezdeti (1992 eacutevi) aacutellapotra rendeződoumltt vissza a reacutegioacutek aktivitaacutesi raacutetaacuteja A hazai
munkaerőpiac egyik fő probleacutemaacuteja a raacuteta eacuterteacutekeiben keresendőek ugyanis viszonylag
magas munkaneacutelkuumlliseacutegi adatok mellett relatiacuteve alacsony a munkaerő-piaci aktivitaacutes
5 aacutebra Aktivitaacutesi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
35
40
45
50
55
60
19
92
19
93
19
94
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
40
45
50
55
60
65
19
92
19
93
19
94
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
62
A Markov-laacutenc modell eacutes a Markov-folyamat modell moacutedszertana
A magyarorszaacutegi munkaerő-piaci haacutetteacuter bemutataacutesa utaacuten a Markov-laacutenc modellt eacutes
egyleacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixot alkalmaztam 2004 eacutevről a 2008 eacutevre majd a
2008 eacutevről a 2010 eacutevre toumlrteacutent nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacuteban bekoumlvetkezett
vaacuteltozaacutesok leiacuteraacutesaacutera Magyarorszaacuteg oumlsszes kisteacuterseacutegeacuteben eacutes az Eacuteszak-magyarorszaacutegi
reacutegioacute kisteacuterseacutegeiben Az aacutetmenetvaloacutesziacutenűseacuteg maacutetrixok egyszerre csak egy indikaacutetor
időbeli vaacuteltozaacutesaacutenak a szemleacutelteteacuteseacutere alkalmas
A Markov-modellt szaacutemos tudomaacutenyaacutegban alkalmazzaacutek ugyanakkor nem lehet elterjedt
elemzeacutesi moacutedszernek tekinteni A regionaacutelis gazdasaacutegtanban a
joumlvedelemegyenlőtlenseacutegek aacutebraacutezolaacutesaacutera (Major 2007) a munkaerőpiacon az EU
tagorszaacutegok munkaerő-piaci dinamikaacutejaacutenak leiacuteraacutesaacutera eacutes a szegmentaacutelt munkapiacok
vizsgaacutelataacutera (Gaubert-Cottrell 1999) hasznaacuteljaacutek Az egeacuteszseacuteguumlgyben a kroacutenikus
betegseacutegek modellezeacuteseacutere eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi technoloacutegiaacutek teljes koumlrű gazdasaacutegi
elemzeacuteseiben (Kaloacute-Nagyjaacutenosi 2009) az egyik legelterjedtebb moacutedszer A Markov-
laacutencokkal modellezhetjuumlk azokat a sztochasztikus folyamatokat ahol a folyamat egymaacutest
koumlvető aacutellapotai mindig a csak a koumlzvetlenuumll megelőző aacutellapotoktoacutel fuumlggenek Ha a
parameacuteter az idő akkor uacutegy is lehet a folyamatot eacutertelmezni mint ahol a muacutelt csak a
jelenen keresztuumll hat a joumlvőre Ha a parameacuteterhalmaz eacutes az aacutellapotteacuter megszaacutemlaacutelhatoacute
akkor diszkreacutet idejű Markov folyamatroacutel vagyis Markov-laacutencroacutel lehet beszeacutelni A
szaacutemiacutetaacutes soraacuten az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixok bdquoemleacutekeznekrdquo az előző eacutevek
eredmeacutenyeire eacutes ennek segiacutetseacutegeacutevel lehet tovaacutebbgoumlrgetni az előrejelzeacutest (Ugroacutesdy
2002)
A Markov-folyamatok elmeacuteleteacuteben a folyamat aacuteltal felvett aacutellapotok eloszlaacutesait
proacutebaacuteljuk kiszaacutemolni Maacuteskeacuteppen fogalmazva a sztochasztikus analiacutezis objektumai a
valoacutesziacutenűseacutegi mezőn eacutertelmezett valoacutesziacutenűseacutegi vaacuteltozoacutek a Markov-folyamatok
elmeacuteleteacuteben a megfigyeleacutesek aacuteltal kijeloumllt faacutezisteacuteren eacutertelmezett eloszlaacutesokat vizsgaacuteljuk
A Markov-laacutenc definiacutecioacuteja az irodalomban nem egyseacuteges Egyes szerzők a Markov-
laacutencokat a diszkreacutet időhorizonttal azonosiacutetjaacutek Leggyakrabban a diszkreacutet aacutellapotterű eacutes
stacionaacuterius Markov-folyamatok eseteacuten beszeacuteluumlnk Markov-laacutencroacutel A diszkreacutet
időhorizonton eacutertelmezett stacionaacuterius Markov-folyamatok elmeacutelete kuumlloumlnoumlsen egyszerű
Az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegek meghataacuterozaacutesaacutehoz elegendő az egy időszakhoz tartozoacute
aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix hatvaacutenyait alkalmazni Egy olyan Markov folyamatot
amelynek aacutellapottere egy veacuteges vagy megszaacutemlaacutelhatoacute szaacutemossaacuteguacute halmaz Markov-
laacutencnak nevezzuumlk A Markov-laacutencok modelljeacuteben a vizsgaacutelt objektum amelynek időbeni
vaacuteltozaacutesaacutera magyaraacutezatot keresuumlnk a kuumlloumlnboumlző időpontokban megfigyelt sokasaacutegi
eloszlaacutes Ez a fogalom azt iacuterja le hogy hogyan oszlik meg a vizsgaacutelt sokasaacuteg a vizsgaacutelati
jellemző szerint egy időpontban Ehhez a megfigyeleacutesi egyseacutegeket kuumlloumlnboumlző
osztaacutelyokba (egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen kizaacuteroacute osztaacutelyokba) kell majd sorolnunk ezeknek az
osztaacutelyoknak az aacuteltalaacutenos neve a Markov-modell irodalmaacuteban aacutellapot Maacutesik jelentős
kulcsfogalom a mozgaacutes az elemzeacutesek soraacuten magyaraacutezatot keresuumlnk arra hogy a
megfigyelt elemek milyen szabaacutelyszerűseacuteg alapjaacuten keruumllnek aacutet maacutes csoportokba A
lehetseacuteges aacutellapotok halmazaacutet aacutellapotteacuternek (S) nevezik A vizsgaacutelatot megelőzően
megfelelő szaacutemuacute veacuteges kategoacuteriaacutet (osztaacutelyokat) kell keacutepezni A sokasaacutegi eloszlaacutest az
egyes kategoacuteriaacutekhoz tartozaacutes valoacutesziacutenűseacutegeiből aacutelloacute vektorral iacuterjuk le Minden egyes
aacutellapothoz iacutegy tartozik egy 0 eacutes 1 koumlzoumltti valoacutes szaacutem ami azt mutatja meg hogy milyen
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
63
valoacutesziacutenűseacuteggel tartozik egy elem az adott aacutellapotba Az i aacutellapotba tartozaacutes
valoacutesziacutenűseacutegeacutet egy adott időpontban pi-vel jeloumllni (Major 2008)
1pn
1i
i
(1)
Az aacutetmeneti valoacutesziacutenűseacutegeket maximum likelihood becslőfuumlggveacutennyel lehet megadni A
minta elemszaacutemaacutet d-vel jeloumlljuumlk a mintaacuteban megfigyelt egyleacutepeacuteses aacutetmeneteket az i eacutes a
j aacutellapot koumlzoumltt dij jeloumlli A becsuumllni kiacutevaacutent valoacutesziacutenűseacutegeket jeloumlljuumlk pij-vel A maximum
likelihood becslőfuumlggveacutenyneacutel azt keressuumlk hogy milyen parameacuteterek mellett lenne
maximaacutelis a minta bekoumlvetkezeacutesi valoacutesziacutenűseacutege A likelihood fuumlggveacuteny logaritmusaacutet
feliacuterhatjuk
ij
D
ijp
plogdLlogmaxij
(2)
Az egyenletben szereplő feladat megoldaacutesaacutet Lagrange fuumlggveacutennyel fejezzuumlk ki ahol
megoldaacuteskeacutent az alaacutebbi oumlsszefuumlggeacutest kapjuk
j ij
ij
ijd
dp
(3)
Az aacutetmeneti valoacutesziacutenűseacutegek becslőfuumlggveacutenye tehaacutet az i aacutellapotboacutel a j aacutellapotba toumlrteacutent
teacutenyleges aacutetmenetek relatiacutev gyakorisaacutega azaz a megfigyelt aacutetmeneteket osztjuk az
oumlsszes toumlbbi aacutellapotba toumlrteacutent aacutetmenetek oumlsszegeacutevel
Az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixboacutel az alaacutebbi keacuteplettel meghataacuterozhatoacute a mobilitaacutes
meacuterteacuteke is adott időpillanatra A mobilitaacutesi mutatoacute kiszaacutemiacutetaacutesaacutehoz a maacutetrix főaacutetloacuteit
hasznaacuteljuk fel ahol n=az osztaacutelyok szaacutema
1)(
n
pnP i ii
(4)
Eredmeacutenyek - A Markov modell alkalmazaacutesa a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők
szaacutemaacutenak vaacuteltozaacutesaacutera
Mivel a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema nem megfelelő az oumlsszehasonliacutetaacutesra iacutegy első
leacutepeacutesben az aacutellandoacute neacutepesseacutegszaacutemmal korrigaacuteltam a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutet
eacutes ezer főre vetiacutetettem A suacutelyozaacutes segiacutetseacutegeacutevel maacuter kezelhető az adathalmaz A
Markov-laacutenc felteacutetele hogy a vizsgaacutelt elemek veacuteges sok aacutellapot valamelyikeacutebe
tartozzanak minden időpillanatban Szuumlkseacuteges az elemzeacutes elveacutegzeacuteseacutehez azt egyes
eacuterteacutekek csoportba foglalaacutesa uacuten diszkretizaacutelaacutesa Gyakori megoldaacutes az aacutellapotteacuter
diszkretizaacutelaacutesaacutera az azonos szaacutemuacute megfigyeleacutesek alapjaacuten toumlrteacutenő csoportosiacutetaacutes azaz az
osztaacutelyokat uacutegy alakiacutetottam ki hogy abba nagyjaacuteboacutel azonos szaacutemuacute kisteacuterseacuteg keruumlljoumln
Ennek a besorolaacutesnak az előnye hogy nem lesznek eacuterzeacutekenyek az egyes osztaacutelyok a
szeacutelső eacuterteacutekekre haacutetraacutenya hogy tudomaacutenyosan neheacutez indokolni az bdquooumlnkeacutenyesrdquo hataacuterok
megvaacutelasztaacutesaacutet A maacutesik probleacutemaacutes keacuterdeacutes hogy haacuteny osztaacutelyt hataacuterozzunk meg A tuacutel
sok eacutes a tuacutel keveacutes osztaacutely nem vezet megfelelő eredmeacutenyre Az ezer lakosra
vonatkoztatott nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutenaacutel 4 osztaacutelyt hataacuteroztam meg Az egyes
kisteacuterseacutegek adott aacutellapotba toumlrteacutenő besorolaacutesa utaacuten a lehetseacuteges osztaacutelyok koumlzoumltti
aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegek fennaacutellaacutesaacutet vizsgaacuteltam meg A kezdeti aacutellapotboacutel (2004 eacutev) a
koumlvetkező aacutellapotba (2008 eacutev) valoacute aacutetmenetet hataacuteroztam meg vagyis az abszoluacutet
alacsony kezdeti munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportboacutel a kisteacuterseacutegek a koumlvetkező eacutevre vagy
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
64
ugyanebben az osztaacutelyban maradnak vagy alacsony vagy koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi
eacuterteacutekeket vesznek fel Ezek utaacuten az egy leacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixot
hataacuteroztam meg (1 taacuteblaacutezat) a valoacutesziacutenűseacutegi eacuterteacutekekre fentiekben bemutatott Lagrange
fuumlggveacutennyel Az aacutetmenet maacutetrixok kialakiacutetaacutesaacutenaacutel eacutes a Markov modellekneacutel fontos
alapszabaacutely hogy az egyes osztaacutelyokba tartozoacute elemszaacutem koumlzel azonos legyen erre
figyeltem az osztaacutelyok kialakiacutetaacutesakor Iacutegy Magyarorszaacuteg eseteacuteben 41-44 kisteacuterseacuteg keruumllt
egy-egy osztaacutelyba
1 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet maacutetrixa a
nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2004 eacutevről 2008 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2008 Oumlsszesen
(2004) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2004
alacsony 27 15 0 0 42
koumlzepes 2 16 26 0 44
magas 0 0 23 18 41
nagyon magas 0 0 0 41 41
Oumlsszesen (2008) 29 31 49 59 168
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 10-31 fő A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 32-45 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 46-71 fő
A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 72-143 fő
Az egy leacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix elemeit eacutertelmezve az alacsony
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute kisteacuterseacutegek 64-a (27 kisteacuterseacuteg) 2008 eacutevben is
ugyanebben a csoportban maradt 36-a (16 kisteacuterseacuteg) pedig a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba keruumllt aacutet A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute
kisteacuterseacutegekneacutel 5 volt a valoacutesziacutenűseacuteg hogy a koumlvetkező időszakban az alacsony
osztaacutelyba aacutetkeruumlltek 36 (16 kisteacuterseacuteg) maradt ugyanabban a csoportban eacutes 59-a (26
kisteacuterseacuteg) a kisteacuterseacutegeknek aacutetkeruumllt a magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelya A magas
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek koumlzuumll 56 (23 kisteacuterseacuteg) ugyanabban az
osztaacutelyban maradt mint a 2004 eacutevben eacutes 44 (18 kisteacuterseacuteg) a nagyon magas eacuterteacutekkel
rendelkezők osztaacutelyaacuteba keruumllt aacutet A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi araacutennyal
rendelkező kisteacuterseacutegek 100-a (41 kisteacuterseacuteg) maradt ugyanabban az osztaacutelyban 2008
eacutevre Laacutethatjuk hogy az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti aacutetleacutepeacutes valoacutesziacutenűseacutege eleacuteg vaacuteltozoacute a
gazdasaacutegi vaacutelsaacutegtoacutel szaacutemiacutetott keacutet eacutev muacutelva a magyarorszaacutegi kisteacuterseacutegek koumlzoumltti
aacutetrendeződeacutes sokkal rosszabb munkaerő-piaci helyzetet eredmeacutenyezett Az aacutetrendeződeacutes
egy rosszabb munkaerő-piaci helyzetet eredmeacutenyezett ugyanis a magas kategoacuteriaacuteba
tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema 8 kisteacuterseacuteggel a nagyon magas kategoacuteriaacuteba tartozoacutek szaacutema
pedig 11 kisteacuterseacuteggel nőttek meg
A mobilitaacutesi mutatoacute azt fejezi ki hogy a kisteacuterseacutegek munkaerő-piaci mobilitaacutesa
oumlsszesseacutegeacuteben milyen meacuterteacutekű A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke 478 amely magas
mobilitaacutest jelent azaz mintegy 81 kisteacuterseacutegneacutel megfigyelhető volt valamilyen szintű
elmozdulaacutes
478014
)001560360640(4
1)(
n
pnP i ii
(5)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
65
A szaacutemiacutetaacutesokat elveacutegeztem az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeire is az
ugyanolyan elemszaacutemuacute osztaacutelyok kialakiacutetaacutesaacutera tovaacutebbra is figyeltem A reacutegioacute rosszabb
munkaerő-piaci mutatoacutei miatt az osztaacutelyoknaacutel meacuterhető ezer lakosra jutoacute nyilvaacutentartott
aacutellaacuteskeresők szaacutema joacuteval nagyobb mint a magyarorszaacutegi osztaacutelyoknaacutel
2 taacuteblaacutezat Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet
maacutetrixa a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2004 eacutevről 2008 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2008 Oumlsszesen
(2004) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2004
alacsony 3 4 0 0 7
koumlzepes 0 3 3 1 7
magas 0 0 6 2 8
nagyon magas 0 0 0 6 6
Oumlsszesen (2008) 3 7 9 9 28
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 31-51 fő
A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 52-75 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 76-100 fő A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 101-143 fő
Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumll sokkal jelentősebbek az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti
aacutetrendeződeacutesek Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek koumlzuumll 3
kisteacuterseacuteg poziacutecioacuteja nem vaacuteltozott a 2008 eacutevre 4 kisteacuterseacuteg aacutetkeruumllt a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba (ezek a Reacutetsaacutegi Tiszauacutejvaacuterosi Mezőkoumlvesdi eacutes a
Balassagyarmati kisteacuterseacutegek) A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban 3 kisteacuterseacuteg
maradt vaacuteltozatlan poziacutecioacuteban 3 aacutetkeruumllt a magas eacutes tovaacutebbi 1 a magasabb
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Szeacutecseacutenyi kisteacuterseacuteg) A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba
valoacute tartozaacutes 6 kisteacuterseacutegneacutel nem okozott aacutetrendeződeacutest 2-neacutel romlaacutes volt megfigyelhető
iacutegy ezek a kisteacuterseacutegek (Oacutezdi Tokaji) aacutetkeruumlltek a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi
osztaacutelyba A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportban leacutevő kisteacuterseacutegekneacutel vaacuteltozaacutes
nem volt megfigyelhető a 2004 eacutevről a 2008 eacutevre a toumlbbi csoporthoz viszonyiacutetva A
mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke a az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban 464
Kiszaacutemoltam a mobilitaacutesi mutatoacutet is a toumlbbi reacutegioacutera arra keresve a bizonyiacuteteacutekot hogy az
Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban volt a legkisebb meacuterteacutekű az aacutetrendeződeacutes az egyes
csoportok koumlzoumltt amely teljesuumllt (3 taacuteblaacutezat)
3 taacuteblaacutezat Mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke reacutegioacutenkeacutent 2004 eacutevről 2008 eacutevre
Reacutegioacute Mobilitaacutesi mutatoacute
Deacutel-Alfoumlld 944
Deacutel-Dunaacutentuacutel 722
Eacuteszak-Alfoumlld 762
Eacuteszak-Magyarorszaacuteg 464
Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel 563
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg 1000
Nyugat-Dunaacutentuacutel 695
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
66
Ezt koumlvetően szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztem a fenti moacutedszertan szerint a kisteacuterseacutegek teruumlleti
aacutetrendeződeacuteseacutenek szemleacutelteteacuteseacutere 2008 eacutevről 2010 eacutevre (ebben az esetben maacuter 174
kisteacuterseacutegre veacutegeztem el a szaacutemiacutetaacutesokat a koraacutebbi 168 helyett)
4 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet maacutetrixa a
nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2008 eacutevről 2010 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2010 Oumlsszesen
(2008) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2008
alacsony 17 26 0 0 43
koumlzepes 0 19 24 0 43
magas 0 0 24 20 44
nagyon magas 0 0 0 44 44
Oumlsszesen (2010) 17 45 48 64 174
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 12-36 fő A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 37-56 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 57-86 fő A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 87-158 fő
Az egy leacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix elemeit eacutertelmezve az alacsony
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute kisteacuterseacutegek 40-a (17 kisteacuterseacuteg) 2010 eacutevben is
ugyanebben a csoportban maradt 60-a (26 kisteacuterseacuteg) pedig a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba keruumllt aacutet A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute
kisteacuterseacutegekneacutel 0 volt a valoacutesziacutenűseacuteg hogy a koumlvetkező időszakban az alacsony
osztaacutelyba aacutetkeruumlltek tehaacutet nem volt megfigyelhető javulaacutes 44 (19 kisteacuterseacuteg) maradt
ugyanabban a csoportban eacutes 56-a (24 kisteacuterseacuteg) a kisteacuterseacutegeknek aacutetkeruumllt a magas
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelya A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek
koumlzuumll 55 (24 kisteacuterseacuteg) ugyanabban az osztaacutelyban maradt mint a 2008 eacutevben eacutes 45
(20 kisteacuterseacuteg) a nagyon magas eacuterteacutekkel rendelkezők osztaacutelyaacuteba keruumllt aacutet A nagyon
magas munkaneacutelkuumlliseacutegi araacutennyal rendelkező kisteacuterseacutegek 100-a (44 kisteacuterseacuteg) maradt
ugyanabban az osztaacutelyban 2010 eacutevre Laacutethatjuk hogy az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti aacutetleacutepeacutes
valoacutesziacutenűseacutege eleacuteg vaacuteltozoacute a gazdasaacutegi vaacutelsaacutegtoacutel szaacutemiacutetott keacutet eacutev muacutelva a
magyarorszaacutegi kisteacuterseacutegek koumlzoumltti aacutetrendeződeacutes sokkal rosszabb munkaerő-piaci
helyzetet eredmeacutenyezett Megnőtt a koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute
kisteacuterseacutegek szaacutema 2-vel a magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema
4-el nőtt miacuteg a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema 20-
al nőtt 2010-re oumlsszesseacutegeacuteben
A mobilitaacutesi mutatoacute azt fejezi ki hogy a kisteacuterseacutegek munkaerő-piaci mobilitaacutesa
oumlsszesseacutegeacuteben milyen meacuterteacutekű A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke 537 amely kifejezetten
magas mobilitaacutest jelent azaz mintegy 93 kisteacuterseacutegneacutel megfigyelhető volt valamilyen
szintű elmozdulaacutes
537014
)001550440400(4
1)(
n
pnP i ii
(6)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
67
A szaacutemiacutetaacutesokat elveacutegeztem az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeire is az
ugyanolyan elemszaacutemuacute osztaacutelyok kialakiacutetaacutesaacutera tovaacutebbra is figyeltem A reacutegioacute rosszabb
munkaerő-piaci mutatoacutei miatt az osztaacutelyoknaacutel meacuterhető ezer lakosra jutoacute nyilvaacutentartott
aacutellaacuteskeresők szaacutema joacuteval nagyobb mint a magyarorszaacutegi osztaacutelyoknaacutel
5 taacuteblaacutezat Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet
maacutetrixa a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2008 eacutevről 2010 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2010 Oumlsszesen
(2008) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2008
alacsony 4 3 0 0 7
koumlzepes 0 3 3 1 7
magas 0 1 2 4 7
nagyon magas 0 0 0 7 7
Oumlsszesen (2010) 4 7 5 12 28
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 39-63 fő
A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 64-91 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 92-111 fő A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 112-158 fő
Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumll sokkal jelentősebbek az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti
aacutetrendeződeacutesek ndash a felteveacutesem elleneacutere Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban 4
kisteacuterseacuteg poziacutecioacuteja nem vaacuteltozott a 2010 eacutevre 3 kisteacuterseacuteg aacutetkeruumllt a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba (ezek a Tiszauacutejvaacuterosi Mezőkoumlvesdi eacutes a Balassagyarmati
kisteacuterseacutegek) A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba valoacute tartozaacutes 3 kisteacuterseacutegneacutel
megmaradt tovaacutebbi 3-naacutel magasabb munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Beacutelapaacutetfalvai
Peacutetervaacutesaacuterai Kazincbarcikai kisteacuterseacutegek) illetve tovaacutebbi 1-neacutel a nagyon magas
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Szerencsi kisteacuterseacuteg) toumlrteacutenő aacutetrendeződeacutest figyelhettuumlk
meg A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba valoacute tartozaacutes a kisteacuterseacutegek 3 kisteacuterseacutegneacutel nem
okozott aacutetrendeződeacutest 1 kisteacuterseacutegneacutel javulaacutes volt megfigyelhető (Saacutetoraljauacutejhelyi
kisteacuterseacuteg) miacuteg tovaacutebbi 4-neacutel romlaacutes volt megfigyelhető iacutegy ezek a kisteacuterseacutegek
(Salgoacutetarjaacuteni Szeacutecseacutenyi Hevesi Tokaji) aacutetkeruumlltek a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi
osztaacutelyba A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportban leacutevő kisteacuterseacutegekneacutel vaacuteltozaacutes
nem volt megfigyelhető a 2008 eacutevről a 2010 eacutevre a toumlbbi csoporthoz viszonyiacutetva
(termeacuteszetesen csoporton beluumlli aacutetrendeződeacutesek voltak minden kisteacuterseacutegneacutel de ezeket az
aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix nem vizsgaacutelja)
A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban 57 Kiszaacutemoltam a
mobilitaacutesi mutatoacutet is a toumlbbi reacutegioacutera is arra keresve a bizonyiacuteteacutekot hogy az Eacuteszak-
magyarorszaacutegi reacutegioacuteban volt a legkisebb meacuterteacutekű az aacutetrendeződeacutes az egyes csoportok
koumlzoumltt (6 taacuteblaacutezat)
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
68
6 taacuteblaacutezat Mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke reacutegioacutenkeacutent 2008 eacutevről 2010 eacutevre
Reacutegioacute Mobilitaacutesi mutatoacute
Deacutel-Alfoumlld 611
Deacutel-Dunaacutentuacutel 555
Eacuteszak-Alfoumlld 667
Eacuteszak-Magyarorszaacuteg 570
Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel 547
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg 916
Nyugat-Dunaacutentuacutel 658
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten
Oumlsszesseacutegeacuteben megaacutellapiacutethatoacute hogy az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumll a kisteacuterseacutegek
aacutetrendeződeacutese az egyes osztaacutelyok koumlzoumltt sokkal kisebb fokuacute mint a magyarorszaacutegi toumlbbi
reacutegioacutejaacuteban kiveacuteve Deacutel-Dunaacutentuacutelt eacutes Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutelt
2004 eacutevről 2008 eacutevre az orszaacutegon beluumlli aacutetrendeződeacutes 478 volt miacuteg 2008 eacutevről a
2010 eacutevre 537 Ugyanakkor a reacutegioacutekon beluumlli aacutetrendeződeacutes 2008 eacutevről a 2010 eacutevre
sokkal alacsonyabb araacutenyuacute volt mint az előző időszakban vagyis a reacutegioacutek koumlzoumltt teruumlleti
kiegyenliacutetődeacutes folyamata indult el a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutet illetően
Koumlvetkezteteacutesek javaslatok
Megaacutellapiacutethatoacute hogy a hazai munkaerőpiacon uacuten anomaacuteliaacutek vagyis rendellenesseacutegek
egyes időszakokban megfigyelhetőek Gyakran felvetődik a keacuterdeacutes hogy a
rendszervaacuteltaacutes utaacuteni munkaerő-piacot eacuterintő sokkhataacutes koumlvetkezmeacutenyei mennyire
hasonloacuteak a 2008 eacutevi gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesaihoz Amennyiben szigoruacutean csak az
adatokat neacutezzuumlk azt mondhatjuk hogy teljesen hasonloacutean a koumlvetkezmeacutenyek
Amennyiben viszont a szaacutemok moumlgoumltt leacutevő folyamatokat is megvizsgaacuteljuk akkor az
elteacutereacutesek joacutel laacutetszoacutednak A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek maacuter a rendszervaacuteltaacuteskor fennaacutelltak
azoacuteta csak tovaacutebb fokozoacutedtak ezen talaacuten kis meacuterteacutekben a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg vaacuteltoztatott
de nem szaacutemottevően A munkaerő-piaci adatokat vizsgaacutelva valoacuteban a vaacutelsaacutegboacutel toumlrteacutenő
kifeleacute haladaacutes figyelhető meg a keacuterdeacutes csak az hogy mikor aacutellhat hazaacutenk tartoacutes
noumlvekedeacutesi paacutelyaacutera
A nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutenak az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumlli csoportok
(uacuten osztaacutelyok) koumlzoumltti aacutetrendeződeacutese keveacutesbeacute volt jelentős a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg oacuteta mint
az orszaacuteg toumlbbi reacutegioacutejaacuteban Ennek oka hogy a vaacutelsaacuteg a keveacutesbeacute fejlett teacuterseacutegeket
keveacutesbeacute raacutezta meg munkaerő-piaci szempontboacutel is Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban a
legkisebb aacutetrendeződeacutes a legkedvezőtlenebb (nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacuteg) eacutes
kedvezőtlen (magas munkaneacutelkuumlliseacuteg) munkaerő-piaci osztaacutelyok koumlzoumltt valoacutesult meg
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
bdquoA kutataacutes a TAacuteMOP 424A2-11-1-2012-0001 azonosiacutetoacute szaacutemuacute bdquoNemzeti Kivaacuteloacutesaacuteg
Program ndash Hazai hallgatoacutei illetve kutatoacutei szemeacutelyi taacutemogataacutest biztosiacutetoacute rendszer
kidolgozaacutesa eacutes műkoumldteteacutese konvergencia programrdquo ciacutemű kiemelt projekt kereteacuteben
zajlott A projekt az Euroacutepai Unioacute eacutes Magyarorszaacuteg taacutemogataacutesaacuteval az Euroacutepai Szociaacutelis
Alap taacutersfinansziacuterozaacutesaacuteval valoacutesul megrdquo
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
69
Hivatkozott forraacutesok
[1] Gaburt P ndash Cottrell M (1999) A dynamic analysis of segmeted labor market
Fuzzy Economic Review 4 eacutevf 2 szaacutem pp 63-82
[2] Kaloacute Zndash Nagyjaacutenosi L (2009) A Markov-modell In Kaloacute Z ndash Inotai A ndash
Nagyjaacutenosi L (szerk) Egeacuteszseacuteg-gazdasaacutegtani fogalomtaacuter I Egeacuteszseacuteguumlgyi
technoloacutegiaacutek gazdasaacutegi elemzeacutese Medical Tribune Diviacutezioacute Budapest pp 49-
51
[3] Kertesi G ndash Koumlllő J (1998) Regionaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg eacutes beacuterek az aacutetmenet
eacuteveiben Koumlzgazdasaacutegi Szemle XLV eacutevf 7-8 szaacutem pp 621-652
[4] Major K (2007) Markov laacutencok hasznaacutelata a regionaacutelis
joumlvedelemegyenlőtlenseacutegek előrejelzeacuteseacuteben Teacuter eacutes Taacutersadalom 21 eacutevf 1
szaacutem pp 53-67
[5] Major K (2008) Markov-modellek ndash Elmeacutelet becsleacutes eacutes taacutersadalomtudomaacutenyi
alkalmazaacutesok Regionaacutelis Tudomaacutenyi Tanulmaacutenyok 14 BCE Markooumlkonoacutemia
Tanszeacutek ndash ELTE Regionaacutelis Tudomaacutenyi Tanszeacutek 189 p
[6] Ugroacutesdy Gy (2002) A vilaacuteg buacuteza termeacuteseacutenek vizsgaacutelata Markov-laacutenc modell
alkalmazaacutesaacuteval Gazdaacutelkodaacutes 46 eacutevf 2 szaacutem pp 67-71
Szerző
Dr Liptaacutek Katalin PhD
egyetemi tanaacutersegeacuted
Miskolci Egyetem
Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar
Vilaacuteg-eacutes Regionaacutelis Gazdasaacutegtan Inteacutezet
liptakkatalinuni-miskolchu
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
70
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
71
A MUNKAPIACI TERMELEacuteKENYSEacuteG EacuteS AZ INTEacuteZMEacuteNYEK
OumlSSZEFUumlGGEacuteSEI KUumlLOumlNBOumlZŐ KEacutePZETTSEacuteGI SZINTEKET IGEacuteNYLŐ
AacuteGAZATOKBAN
MAacuteTEacute DOMICIAacuteN
Oumlsszefoglalaacutes
A tanulmaacuteny alapvetően egy kutataacutes koumlzbeni aacutellapotot tuumlkroumlz amelyben elsősorban a
munkapiaci termeleacutekenyseacutegben (az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutesban) az utoacutebbi
eacutevtizedekben bekoumlvetkezett szektoraacutelis vaacuteltozaacutesokra koncentraacutelok A ceacutelom ezzel egyreacuteszt
előre jelezni a munkakeresletben vaacuterhatoacute joumlvőbeni tendenciaacutekat A vizsgaacuteloacutedaacutesaim soraacuten
maacutesreacuteszt arra a kutataacutesi keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy az 1980 eacutes a 2007 koumlzoumltti
időszakban eacutes mintegy harminc OECD tagorszaacutegra vonatkozoacutean a termeleacutekenyseacuteg
uumltemeacutehez hogyan jaacuterult hozzaacute az emberi eacutes a fizikai tőkeacute akkumulaacutecioacuteja mellett szaacutemos
munkaerő-piaci inteacutezmeacuteny
A szaacutemiacutetaacutesaimmal tovaacutebbaacute egy dinamikus panel regresszioacutes moacutedszertan segiacutetseacutegeacutevel azt
kiacutevaacutenom elsősorban a gazdasaacutegpolitikai doumlnteacuteshozatal szaacutemaacutera alaacutetaacutemasztani hogy
mely inteacutezmeacutenyek (uacutegymint pl a munkaneacutelkuumlli segeacutelyezeacutes a piaci szabaacutelyozaacutes stb) eacutes
hogyan befolyaacutesoltaacutek a kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szinteket igeacutenylő aacutegazatokban a hosszuacute
taacutevuacute termeleacutekenyseacuteg alakulaacutesaacutet
Kulcsszavak munkapiaci inteacutezmeacutenyek szektoraacutelis elemzeacutes termeleacutekenyseacuteg
JEL E25 I23 O43
Can labour institution impact on productivity in a sectoral approach
Abstract
This paper aims for an empirical validation of income and employment growth in a
sectoral approach The main objective of this study is to analyse labour productivity
tendencies in the period between 1980 and 2007 in various OECD countries In our
estimations we followed a specific taxonomy to identify the features of output per capita
in altered labour-skilled (high high and low intermediate low) branches Besides
determining the sectoral differences of labour by standard comparative statistics we
used in our model-specification a dynamic panel regression method
All in all we conclude that the high-skilled branches have achieved better economic
growth performance than the low-skilled ones in most of the OECD countries Analysing
the time series panel data in each sector we also claim that productivity was impacted by
few labour market institutions However the unemployment benefits (UBs) and the
increasing employment protect legislation (EPL) might correlate negatively with
economic growth per capita in long run
Keywords labour market institutions productivity growth sectoral approach
JEL E25 I23 O43
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
72
Bevezeteacutes
Az egyes orszaacutegok gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenye koumlzoumltt megfigyelhető kuumlloumlnbseacutegek kutataacutesa
szinte egyidős a koumlzgazdasaacutegtannal A gazdasaacutegi fejlődeacutes alapvető forraacutesait elsők koumlzoumltt
Solow (1956) vezette be a szakirodalomban Az eredeti modellből viszont gyakran
teacutevesen levont eacutes ezeacutert kritizaacutelt koumlvetkezteteacutes szerint hosszuacute taacutevon az egy főre eső
joumlvedelem noumlvekedeacutesi raacutetaacutejaacutenak minden orszaacutegban meg kell egyeznie Az eredeti
modellből viszont csupaacuten a gazdasaacuteg aacutetmeneti dinamikaacutejaacutenak egyfajta felteacuteteles
bdquovaacutelaszaacutetrdquo ragadhatjuk meg a termeleacutesi teacutenyezők akkumulaacutecioacutejaacuten keresztuumll A noumlvekedeacutes
valoacutedi okaacutet amennyiben teacutenylegesen meg kiacutevaacutenjuk talaacutelni akkor azt endogeacuten moacutedon
magaacuteboacutel a modellből kell levezetnuumlnk
Az endogeacuten megkoumlzeliacuteteacutes nem uacutejszerű koumlvetelmeacuteny hiszen Schumpeter (1912[1980])
szerint csak az bdquooumlnmagaacutera hagyottrdquo eacutes kuumllső hataacutesoktoacutel mentes gazdasaacuteg vaacuteltozaacutesait
tekinthetjuumlk fejlődeacutesnek A Solow-modell empirikus eacutes elmeacuteleti hiaacutenyossaacutegain tovaacutebbaacute
felbuzdulva az 1980-as eacutevektől kezdődően ezeacutert uacutejfajta noumlvekedeacuteselmeacuteleti iraacutenyzatok
kezdteacutek el bontogatni szaacuternyaikat1 Az utoacutebbi eacutevekben tovaacutebbaacute jelentősen felerősoumldtek a
foglalkoztataacutes keacuterdeacuteskoumlreacuteben a munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyekkel kapcsolatos elmeacuteleti
vitaacutek Az inteacutezmeacutenyek szerepeacutenek a megiacuteteacuteleacutese Gaacutecs (2005) szerint leacutenyegeacuteben keacutet
egymaacutessal szoumlges ellenteacutetben aacutelloacute megkoumlzeliacuteteacutesben keacutepzelhető el Az egyik oldal
elkeacutepzeleacutese azon alapszik hogy mivel a munkapiac jellege nem kuumlloumlnboumlzik jelentősen a
termeacutekpiacoktoacutel iacutegy az elmuacutelt eacutevszaacutezadokban leacutetrejoumltt sajaacutetos inteacutezmeacutenyek (peacuteldaacuteul a
foglalkoztatottakat veacutedő jogszabaacutelyok a munkaneacutelkuumllieket taacutemogatoacute ellaacutetaacutesi rendszerek
stb) tuacutelsaacutegosan megneheziacutetik annak műkoumldeacuteseacutet A merevseacuteg megoldaacutesaacutera a piaci
liberalizaacutecioacutet azaz a zavartalan piaci műkoumldeacutesi mechanizmust megneheziacutető akadaacutelyok
felszaacutemolaacutesaacutet (deregulaacutecioacutet) tekintik kulcsfontossaacuteguacutenak A mindezzel az elkeacutepzeleacutessel
egyet nem eacutertők a munkapiac műkoumldeacutesi zavaraiboacutel pl az informaacutecioacutes aszimmetriaacuteboacutel a
piaci erőfoumlleacutenyből stb indulnak ki amelyek miatt nem lehet veacuteletlen az inteacutezmeacutenyek
kialakulaacutesa A gazdasaacutegi teljesiacutetmeacuteny noumlveleacutese eacuterdekeacuteben ezeacutert a piaci toumlkeacuteletlenseacutegeket
korrigaacuteloacute inteacutezmeacutenyek mindenkeacuteppen szuumlkseacutegesek mert baacuter keacutetseacutegtelenuumll merevseacuteget
hoznak de egyben segiacutetenek is a piaci toumlkeacuteletlenseacutegek hataacutesait korrigaacutelni
Az inteacutezmeacutenyek hagyomaacutenyos northi determinaacutecioacuteja olyan formaacutelis szabaacutelyokat eacutes
informaacutelis korlaacutetokat kuumlloumlnboumlztet meg amelyek kuumlloumlnboumlző gazdasaacutegi taacutersadalmi illetve
politikai koumllcsoumlnhataacutesokat egyaraacutent befolyaacutesolnak (North 1992) Az inteacutezmeacutenyek tehaacutet
szaacutemiacutetanak (institutions matter) viszont ez a maacutera teljesen bdquoelcseacutepeltrdquo megaacutellapiacutetaacutes az
inteacutezmeacutenyi koumlzgazdasaacutegtanban egyre jobban a hogyan keacuterdeacuteskoumlreacutere tevődoumltt aacutet A
keacuterdeacutes tehaacutet innentől kezdve leginkaacutebb az hogy vajon milyen teacutenyleges tartalommal
biacuternak a gazdasaacutegi szereplők szaacutemaacutera Mind a mai napig viszont meacuteg mindig szaacutemos
nyitott keacuterdeacutes maradt a kutatoacutek szaacutemaacutera A mi aspektusunkban peacuteldaacuteul az hogy vajon a
munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek milyen kapcsolatban aacutellnak hosszabb taacutevon a munka-
termeleacutekenyseacuteggel a kuumlloumlnboumlző szektorokban
A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes szektoraacutelis vizsgaacutelatainak a keacutepzettseacutegek szerinti megkoumlzeliacuteteacuteseacutet
elsősorban az indokolja hogy mennyire kuumlloumlnboumlzőek az egyes aacutegazatokon beluumll a
termeleacutes soraacuten alkalmazottak jaacutertassaacutega A kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacuteggel biacuteroacute munkavaacutellaloacutek
iraacutenti keresleti igeacuteny volumeneacutet alapvetően a munkatermeleacutekenyseacuteg jellemzi A kereslet
1Az egyes alapmodelleket eacutes azok bdquomelleacutekaacutegainakrdquo sajaacutetossaacutegait Czegleacutedi (2007) reacuteszletesen bemutatta
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
73
struktuacuteraacutejaacutet pedig koumlzvetlenuumll a foglalkoztatottak aacutegazati megoszlaacutesa eacutes az egyes
aacutegazatok foglalkozaacutes eacutes a szakkeacutepzettseacuteg szerinti oumlsszeteacutetele hataacuterozza meg (Tiacutemaacuter
1996)
A tanulmaacutenyban elsősorban a termeleacutekenyseacuteg eacutes a munkapiaci inteacutezmeacutenyek kapcsolataacutera
koncentraacutelok aacutegazati aspektusban A vizsgaacutelatok soraacuten egyreacuteszt arra a keacuterdeacutesre keresem
a vaacutelaszt hogy az utoacutebbi eacutevtizedekben a kibocsaacutetaacutes eacutes a foglalkoztataacutes alakulaacutesaacuteban
milyen makrogazdasaacutegi tendenciaacutek jellemzőek az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti időszakban
Maacutesreacuteszt meacuteg arra vagyok kiacutevaacutencsi hogy az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutest a
foglalkoztataacutes illetve a munkapiaci inteacutezmeacutenyek hogyan befolyaacutesoltaacutek a kuumlloumlnboumlző
keacutepzettseacutegi szinteket igeacutenylő szektorokban A koumlvetkező alfejezetekben előszoumlr ezeacutert az
utoacutebbi eacutevtizedekben jellemző szektoraacutelis vaacuteltozaacutesokat ismertetem roumlviden majd pedig
dinamikus modellspecifikaacutecioacutek segiacutetseacutegeacutevel azt a hipoteacutezisemet tesztelem hogy a
munkatermeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacutesi uumltemeacutet egyes inteacutezmeacutenyek elteacuterően befolyaacutesoltaacutek
hosszabb taacutevon
Anyag eacutes moacutedszer
Az elemzeacutes első leacutepeacutesekeacutent az egyes szektorokat az alkalmazottak keacutepzettseacutegi szintje
alapjaacuten klasszifikaacuteltam Az aacutegazati besorolaacutest az OECD aacuteltal rendszeresiacutetett (ISIC REV
3) aacutegazati szabvaacutenyaacutenak illetve az EUROSTAT Nemzetkoumlzi Standardjaacutenak (ISCED)
figyelembe veacuteteleacutevel valamint van Ark et al (2003) ajaacutenlaacutesai alapjaacuten rendszereztem A
magas (HS) koumlzepesen magas (HIS) eacutes alacsony (LIS) illetve alacsony (HS) keacutepzettseacutegi
szinteknek megfelelő aacutegazati csoportosiacutetaacutest az (1) taacuteblaacutezat tartalmazza
1 taacuteblaacutezat Az iparaacutegak besorolaacutesa a kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szintek alapjaacuten
Keacutepzettseacutegi szintek ISIC REV 3
Magasan keacutepzettek (HS)
23(Szeacuten eacutes finomiacutetott olaj) 24(Kemikaacuteliaacutek) 30(Munkauumlgyi
berendezeacutesek) 32(Elektromos vezeteacutekek) 321(Telekommunikaacutecioacutes
eszkoumlzoumlk) 322(Raacutedioacute TV) 323(Peacutenzuumlgyi koumlzvetiacutetők) 65(Biztosiacutetaacutes) 66(Egyeacuteb peacutenzuumlgyi koumlzvetiacutetők) 67(Peacutenzuumlgyi tanaacutecsadaacutes) 70(Ingatlan)
72(Szaacutemiacutetaacutestechnika) 73(K+F) 74(Uumlzleti szolgaacuteltataacutesok)
75(Koumlzigazgataacutes) 80(Oktataacutes)
Koumlzepesen-magasan
keacutepzettek (HIS)
33(Orvosi eszkoumlzoumlk) 331(Tudomaacutenyos eszkoumlzoumlk) 33-331(Egyeacuteb eszkoumlzoumlk) 35(Egyeacuteb szaacutelliacutetaacutesi eszkoumlzoumlk) 351(Hajoacuteeacutepiacuteteacutes)
352(Repuumllőgeacutepgyaacutertaacutes) 352359(Vasuacutet) 40(Elektromos) 41(Gaacutez eacutes
viacutez) 62(Leacutegi szaacutelliacutetaacutes) 63(Utazaacutes) 64(Kommunikaacutecioacute) 71(Geacutepek beacuterleacutese) 85(Egeacuteszseacuteguumlgy)
Koumlzepese-alacsonyan
keacutepzettek (LIS)
20(Erdeacuteszet) 21(Papiacuter) 22(Nyomda) 28(Előre-gyaacutertott műszerek) 29(Mechanikus műszerek) 31(Elektronikus eszkoumlzoumlk) 31(Hűtő
berendezeacutesek) 31313 (Egyeacuteb elektromos eszkoumlzoumlk) 45(Eacutepiacutetőipar)
50(Kereskedelem) 5152(Nagy eacutes kiskereskedelem) 6061(Szaacuterazfoumlldi eacutes viacutezi szaacutelliacutetaacutes)
Alacsonyan keacutepzettek (LS)
1(Mezőgazdasaacuteg) 5(Halaacuteszat) 10-14(Baacutenyaacuteszat)15-16 (Eacutelelmiszer)
17(Textiacutelia) 18(Ruhaacutezat) 19 (Bőr eacutes cipő) 25(Műanyag) 26(Uumlveg)
27(Alap feacutemipari termeacutekek) 34(Motor) 36-37(Uacutejrahasznosiacutetaacutes) 55(Szaacutelloda) 90-93(Szociaacutelis munka)
Forraacutes van Ark et al(2003) besorolaacutesa alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
74
A foglalkoztataacutesban eacutes a kibocsaacutetaacutesban bekoumlvetkezett tendenciaacutek
A moacutedszertan teszteleacutese előtt neacutezzuumlnk meg neacutehaacuteny egyszerű leiacuteroacute statisztikaacutet A (2)
taacuteblaacutezatban a kibocsaacutetaacutesban eacutes a foglalkoztataacutesban bekoumlvetkezett szerkezeti vaacuteltozaacutesokat
tekinthetjuumlk aacutet A vizsgaacutelatok soraacuten az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti mintegy harminc OECD
tagorszaacutegban vizsgaacuteloacutedtam A hosszabb taacutevuacute prognoacutezisok felaacutelliacutetaacutesaacutehoz vizsgaacuteljuk meg
előszoumlr a kibocsaacutetaacutes struktuacuteraacutejaacuteban bekoumlvetkezett aacutegazati aacutetrendeződeacuteseket A magas
keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok (HS) reacuteszaraacutenya aacutetlagosan 32-ről 43-ra a koumlzepesen
magasnaacutel (HIS) pedig 8-roacutel 14-ra erősoumldoumltt az alacsony intenzitaacutesuacute aacutegazatok (LIS eacutes
LS) rovaacutesaacutera (31-roacutel illetve 27-roacutel koumlzel 24- eacutes 17-ra csoumlkkentek) Az aggregaacutelt
gazdasaacutegi noumlvekedeacutesben tehaacutet a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok nyilvaacutenvaloacutean
egyre nagyobb suacutellyal szerepelnek az aacuteltalam vizsgaacutelt orszaacutegokban
2 taacuteblaacutezat A kibocsaacutetaacutes eacutes a foglalkoztataacutes struktuacuteraacutejaacutenak reacuteszaraacutenya () a
kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szinteknek megfelelő aacutegazatokban eacutes az egyes OECD
orszaacutegok aacutetlagaacuteban
Aacutegazatok MAGAS KOumlZEPESEN
MAGAS
KOumlZEPESEN
ALACSONY ALACSONY
A kibocsaacutetaacutes reacuteszaraacutenyai ()
1980 3260 817 3187 2736
1995 3656 996 3225 2123
2007 4339 1452 2475 1734
A foglalkoztataacutes reacuteszaraacutenyai ()
1980 2496 1224 3290 2991
1995 2888 1383 3165 2564
2007 3186 1509 2987 2318
Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok eacutes az EU (2014) KLEMS adatbaacutezis alapjaacuten szerkesztve
Megjegyzeacutes EU-15 AUS CAN JPY KOR USA
A foglalkoztataacutes struktuacuteraacutejaacuteban bekoumlvetkezett aacutetrendeződeacutes alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy
1980-hoz keacutepest 2007-re a munkapiaci-kereslet főkeacutent a magas keacutepzettseacutegű aacutegazatok
feleacute toloacutedott el (25-roacutel 32-ra noumlvekedett) az alacsonyabbak rovaacutesaacutera (30-roacutel 23-
ra csoumlkkent a foglalkoztataacutes reacuteszesedeacutese) Ezekből a leiacuteroacute statisztikaacutekboacutel tehaacutet kitűnik az
a lehetseacuteges prognoacutezis hogy a koumlvetkező eacutevtizedekben a munkapiacon veacutelhetően egyre
jobban szuumlkseacuteg lesz a magasabb szintű keacutepzettseacuteggel rendelkezőkre baacuter a precizitaacutes
kedveacuteeacutert jegyezzuumlk meg hogy meacuteg mindig az alacsony keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok
biztosiacutetottaacutek (2007-ben) araacutenyaacuteban a nagyobb foglalkoztataacutest (53) a magasan keacutepzett
munkaerőt alkalmazoacute aacutegazatokhoz viszonyiacutetva
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
75
1 aacutebra A foglalkoztataacutes eacuteves aacutetlagos alakulaacutesa 1980 eacutes 2007 koumlzoumltt a kuumlloumlnboumlző
keacutepzettseacutegi szinteknek megfelelő aacutegazatokban eacutes OECD orszaacutegokban
Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok eacutes az EU (2014) KLEMS adatbaacutezis alapjaacuten szerkesztve Megjegyzeacutes reaacutel Bruttoacute Hozzaacuteadott Eacuterteacutek (GVA) konstans aacuterakon
-004 -002 0 002 004 006 008
USA
Szloveacutenia
Szlovaacutekia
Sveacutedorszaacuteg
Spain
Portugaacutelia
Olaszorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Maacutelta
Magyarorszaacuteg
Luxemburg
Litvaacutenia
Lettorszaacuteg
Lengyelorszaacuteg
Korea
Kanada
Japaacuten
Iacuterorszaacuteg
Hollandia
Goumlroumlgorszaacuteg
Franciaorszaacuteg
Finnorszaacuteg
Eacutesztorszaacuteg
Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg
Daacutenia
Csehorszaacuteg
Ciprus
Belgium
Ausztria
Ausztraacutelia
Magas Koumlzepesen-magas Koumlzepesen-alacsony Alacsony
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
76
Az (1 aacutebraacuteboacutel) pedig egyreacuteszt kitűnik hogy a foglalkoztataacutes noumlvekedeacutesi uumlteme szinte az
oumlsszes vizsgaacutelt OECD tagorszaacutegban a magas (HS) eacutes a koumlzepesen magas (HIS)
keacutepzettseacutegűeket foglalkoztatoacute aacutegazatokban volt jellemzően magas (kb 2 eacutes 7 koumlruumlli
intervallumban szoacuteroacutedtak az adatok) illetve maacutesreacuteszt a legkisebb meacuterteacutekű noumlvekedeacutes az
alacsonyabb szintű jaacutertassaacutegot igeacutenylő szektorokban figyelhető meg Raacuteadaacutesul szaacutemos
euroacutepai orszaacutegban iacutegy hazaacutenkban is csoumlkkeneacutest is megfigyelhetuumlnk ezekben az
aacutegazatokban (-3 eacutes 1 koumlzoumltti intervallumban talaacutelhatunk eacuterteacutekeket)
Moacutedszer
A koraacutebbi fejezet vizsgaacutelati eredmeacutenyei a leiacuteroacute moacutedszertan hiaacutenyossaacutegaiboacutel adoacutedoacutean
sajnos nem keacutepesek teljes koumlrűen feltaacuterni a foglakoztataacutes eacutes az output koumlzoumltti kapcsolat
termeacuteszeteacutet A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes forraacutesainak vizsgaacutelatakor ezeacutert az eredeti Solow-
modellhez hasonloacutean induljunk ki egy neoklasszikus Cobb-Douglas tiacutepusuacute termeleacutesi
fuumlggveacutenyből (1 egyenlet)
)1()( itititit LKAY (1)
Az egyenletben [Y] a kibocsaacutetaacutest jeloumlli amelyet az elemzeacutesek soraacuten a Bruttoacute Hozzaacuteadott
Eacuterteacutekkel (GVA) ragadtam meg konstans (1995) aacuterakon [A] jeloumlli az uacuten Teljes Teacutenyező
Termeleacutekenyseacuteget (TFP) szinteacuten a megfelelő [t-edik] időpontban eacutes [i-edik] orszaacutegban
A kibocsaacutetaacutes noumlvekedeacuteseacutenek ez a megmagyaraacutezhatatlan eacutes gyakran bdquomaradeacutekkeacutentrdquo
aposztrofaacutelt oumlsszetevője felfoghatoacute egyreacuteszt akaacuter a taacutegan eacutertelmezett technoloacutegiai
haladaacutesnak amely alatt nemcsak az uacutej geacutepeket berendezeacuteseket eacutes eljaacuteraacutesokat hanem a
korszerűbb vaacutellalatiraacutenyiacutetaacutesi eacutes vezeteacutesi formaacutekat is eacuterthetjuumlk maacutesreacuteszt a hosszabb taacutevon
jelentkező inteacutezmeacutenyi hataacutesokat szinteacuten megragadja A modellben [L] a humaacuten tőke
aacutellomaacutenya amely a szektorokban teacutenyleges foglalkoztatottakat ragadja meg [K] pedig a
fizikai tőkeaacutellomaacuteny A termeleacutes soraacuten aacutellandoacute skaacutelahozadeacutekot felteacutetelezve (α=13
β=23) az egyes teacutenyezők megfelelő araacutenyait indexeltem
A modellt ezutaacuten iacuterjuk fel Mankiw et al (1992) alapjaacuten egy nagyon hosszuacute taacutevuacute uacuten
(steady state) egyensuacutelyi aacutellapotra Ebben az idődimenzioacuteban a makrooumlkonoacutemiaacuteban azt
felteacutetelezzuumlk hogy a tőkeaacutellomaacuteny a munkaerő eacutes a rendelkezeacutesre aacutelloacute technoloacutegia sőt
akaacuter a munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek vaacuteltozaacutesa egyaraacutent valoacutesziacutenűsiacutethető Előszoumlr osszuk
el az (1) egyenlet mindkeacutet oldalaacutet [L]-el eacutes vegyuumlk a logaritmusaacutet iacutegy megkapjuk [y]-t
azaz az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutest Ezutaacuten vegyuumlk fuumlggő vaacuteltozoacute differenciaacutejaacutet
amely az eleacuterendő egyensuacutelyi noumlvekedeacutesi szintet reprezentaacutelja
A magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek koumlzuumll elsőkeacutent az egy főre jutoacute reaacutel Bruttoacute Hozzaacuteadott Eacuterteacutek [y]
vaacuteltozaacutesaacutenak egy eacutevvel keacutesleltetett logaritmikus eacuterteacuteke keruumllt be a modellbe konstans
(1995) aacuterakon szaacutemolva A maacutesodik a fizikai tőkeacutebe valoacute beruhaacutezaacutes [INV] amelyet a
Bruttoacute Fix Tőke Formaacutecioacutenak2 a szektoraacutelis outputra jutoacute haacutenyadosaacuteval helyettesiacutetettem
A neoklasszikus modellekben a munkaaacutellomaacuteny egyseacutegnyi noumlvekedeacuteseacutenek jeloumlleacutese [n]
az amortizaacutecioacuteeacute [δ] eacutes a hosszuacute taacutevuacute technoloacutegiai haladaacuteseacute [g] E keacutet utoacutebbinak az eredeti
modellnek megfelelően konstans (005) eacuterteacutekeket adtam Az [X] vektor reprezentaacutelja az
egyes munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek hataacutesait valamint [e] jeloumlli a hibatagot
2 Gross Fixed Capital Formation (GFCF) az OECD definiacutecioacuteja szerint azokat az uacutejonnan leacutetrehozott taacutergyi
eszkoumlzoumlket ragadja meg amelyeket gazdasaacutegban beruhaacutezaacutesra keruumlltek
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
77
ititititoit eXgnINVyy ln)ln(lnlnln 43211 (1)
A vizsgaacutelt panel meacuterete az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti időszakot aacutetfogoacute kiegyensuacutelyozatlan
minta amely 30 orszaacutegot eacutes 438 megfigyeleacutest tartalmaz Az egyenlet becsleacutese előtt meacuteg
meg kell indokolni hogy melyik dinamikus panel-regresszioacutes moacutedszertant vaacutelasztottam
Az endogeacuten noumlvekedeacutes elmeacuteletek alaacutetaacutemasztaacutesa eacuterdekeacuteben Arellano eacutes Bond (1991)
dinamikus modellspecifikaacutecioacutejaacutet azeacutert alkalmaztam mert alkalmas a hosszuacute taacutevuacute
egyensuacutelyi aacutellapotot meghataacuterozoacute teacutenyezők eacutes a koumlzoumlttuumlk leacutevő kapcsolatok vizsgaacutelataacutera
A precizitaacutes kedvveacutert megemliacutetem hogy a szakirodalomban a moacutedszertan alkalmazaacutesa
soraacuten aacuteltalaacuteban az egy- illetve keacutet-leacutepeacuteses GMM technika koumlzuumll az utoacutebbit javasoljaacutek
(Peneder 2002) A szektoraacutelis oumlsszehasonliacutetaacutesok egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben mivel
mindkeacutet technikaacuteval koumlzel azonos eredmeacutenyek szuumllettek a tovaacutebbiakban kizaacuteroacutelag az
első moacutedszertannal kalkulaacutelt eredmeacutenyeket ismertetem A dinamikus modellben a
magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek eseteacuteben az endogenitaacutes figyelembe veacutetele miatt tovaacutebbaacute minden
esetben az egy eacutevvel keacutesleletetett predeterminaacutelt eacuterteacutekekkel instrumentaacuteltam
Eredmeacutenyek
A vizsgaacutelati eredmeacutenyeket a koumlvetkező (3) taacuteblaacutezat tartalmazza A taacuteblaacutezat első oszlopa
a koraacutebban felsorolt magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutekat oumlsszesiacuteti Az első kontroll vaacuteltozoacute (a
munkatermeleacutekenyseacuteg keacutesleltetettje) szinte minden egyes aacutegazatban pozitiacutevan korrelaacutelt a
fuumlggő vaacuteltozoacuteval a magas (HS) keacutepzettseacutegi szintet igeacutenylő aacutegazatok kiveacuteteleacutevel A
szignifikancia hiaacutenya ebben az esetben pusztaacuten csak annyit jelent ebben az esetben hogy
ceteris paribus adottnak veacuteve a toumlbbi teacutenyezőt a koraacutebbi eacutevek vaacuteltozaacutesa nem jaacutert egyuumltt a
termeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel ebben az aacutegazatban
A beruhaacutezaacutesi raacutetaacutek [INV] eseteacuteben tovaacutebbaacute az laacutetszik hogy hataacutesuk a termeleacutekenyseacutegre
a neoklasszikus noumlvekedeacutesi modell koumlvetkezteteacuteseinek megfelelően pozitiacutev előjelűek eacutes
statisztikailag szignifikaacutensak az alacsony (LS) keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok kiveacuteteleacutevel
A foglalkoztataacutes noumlvekedeacuteseacutet eacutes a toumlbbi (konstansnak vett) amortizaacutecioacutet eacutes a technoloacutegiai
noumlvekedeacutest megragadoacute komponens viszont a vaacuterakozaacutesoknak megfelelően minden egyes
aacutegazatban negatiacutevan korrelaacutel a termeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel Emellett levonhatjuk meacuteg
azt a koumlvetkezteteacutest hogy a foglalkoztataacutes noumlvekedeacuteseacuteben bekoumlvetkezett egyseacutegnyi
vaacuteltozaacutes a leginkaacutebb a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatokban (HS) csoumlkkentette a
termeleacutekenyseacuteget hosszuacute taacutevon Mindez a gazdasaacutegpolitika doumlnteacuteshozoacutek szaacutemaacutera abboacutel a
s szempontboacutel megnyugtatoacute lehet amennyiben a stabil makrogazdasaacutegi koumlrnyezet a
foglalkoztataacuteson keresztuumlli exportoumlsztoumlnzeacutes eacutes az emberi teacutenyezőbe toumlrteacutenő beruhaacutezaacutesok
taacutemogataacutesa aacutell a ceacutelkeresztjeacuteben
Az inteacutezmeacutenyi koumlzgazdasaacutegtan aspektusaacuteban szinteacuten meg lehet vizsgaacutelni a munka-
termeleacutekenyseacuteget azonban inteacutezmeacutenyek egyike sem biztosiacutetja oumlnmagaacuteban a gazdasaacutegi
noumlvekedeacutest csupaacuten megteremtik az bdquoeseacutelytrdquo illetve magaacutet a piaci koumlrnyezetet a fejlődeacutest
meghataacuterozoacute teacutenyezők kialakulaacutesaacutehoz (Gwartney et al 1999) Az OECD adatbaacutezisban
rendelkezeacutesre aacutelloacute adatokboacutel neacutehaacuteny munkapiaci inteacutezmeacuteny hataacutesaacutet vizsgaacutelhattam meg
szinteacuten ugyanebben az aacutegazati megkoumlzeliacuteteacutesben eacutes dinamikus modellben A szaacutemiacutetaacutesok
eredmeacutenyei alapjaacuten a szakszervezetek az aktiacutev munkavaacutellaloacutei taacutemogataacutesok (ALMPs) a
minimaacutelbeacuterek a munkapiaci szabaacutelyozaacutes (EPL) eacutes a munkaneacutelkuumlli ellaacutetaacutesok (UBs)
hataacutesai koumlzuumll csak a keacutet utoacutebbit talaacuteltam szignifikaacutensnak Mind a munkaneacutelkuumlli
taacutemogataacutesok mind pedig a piaci szabaacutelyozaacutes egyseacutegnyi vaacuteltozaacutesa negatiacutevan korrelaacutelt
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
78
hosszabb taacutevon a munkatermeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel fuumlggetlenuumll attoacutel mely aacutegazatot
vizsgaacuteltam A vizsgaacutelt teacutenyezők koumlzoumltti negatiacutev kapcsolat megegyeznek Mourre (2006)
illetve Layard eacutes Nickell (1999) stb koraacutebban megvizsgaacutelt empirikus eredmeacutenyeivel
2 taacuteblaacutezat A kibocsaacutetaacutes vaacuteltozaacutesaacutet meghataacuterozoacute teacutenyezők becsleacutese a 2 egyenlet
alapjaacuten a vizsgaacutelt OECD orszaacutegokban eacutes a megfelelő aacutegazatokban
Fuumlggő vaacuteltozoacute Δln(egy foglalkoztatottra jutoacute reaacutel GVA)
Magyaraacutezoacute
vaacuteltozoacutek Magas
Koumlzepesen
magas
Koumlzepesen
alacsony Alacsony
konstans minus038 031 minus111 -07 minus116 minus101 minus007 001
(-149) (077) (-281) (-199) (-316) (-202) (-032) (005)
Δln(GVAfő)i
t-1 -0221 -0464 047 028 0145 0184 056 044
(-072) (-138) (307) (181) (085) (11) (444) (208)
ln(INV)it 016 -0061 041 030 042 026 0045 0008
(2314) (-045) (313) (257) (35) (166) (059) (008)
ln(ni+g+δ)t minus041 minus026 minus081 minus066 minus051 minus051 minus042
minus042
(-183) (-152) (-514) (-403) (-389) (-376) (-384) (-251)
ln(UN_BE
N)it minus007 0005 minus005 -0006
(-261) (023) (-184) (-028)
ln(EPL)it minus072 minus012 0049
(-238) (-176) (078)
Megfigyeleacutes
ek szaacutema 60 58 60 55 60 50 60 57
Orszaacutegok
szaacutema 30 30 30 30 30 30 30 30
Wald-teszt 71 104 267 218 181 184 615 195
Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok az EU (2014) KLEMS eacutes az OECD (2014) adatbaacutezis alapjaacuten
Megjegyzeacutes zaacuteroacutejelben a heteroszkedaszticitaacutes szempontjaacuteboacutel robosztus t-statisztikaacutek
szerepelnek 1 szaacutezaleacutekos 5 szaacutezaleacutekos 10 szaacutezaleacutekon szignifikaacutens
Koumlvetkezteteacutesek javaslatok
A tanulmaacuteny egy kutataacutes koumlzbeni aacutellapotot tuumlkroumlz csupaacuten amelyből egyreacuteszt kideruumllt
hogy az aggregaacutelt gazdasaacutegi noumlvekedeacutesben a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok egyre
nagyobb szerepet toumlltenek be az aacuteltalam vizsgaacutelt OECD orszaacutegokban maacutesreacuteszt a
munkapiacon egyre jobban szuumlkseacuteg van a magasabb szintű keacutepzettseacuteggel rendelkezőkre
Az eredmeacutenyeimből tovaacutebbaacute kitűnik hogy az utoacutebbi eacutevtizedekben felerősoumldő globaacutelis
munka- eacutes tőkepiaci bizonytalansaacutegokat nem felteacutetlenuumll az aacutellami (tuacutel)szabaacutelyozaacutes
oldhatja meg A toumlbbseacutegeacuteben a napi reacuteszeacuterdekeken alapuloacute demokraacuteciaacutekban a koumlzponti
doumlnteacuteshozatal sokszor seacuterti a hosszuacute taacutevuacute fejlődeacutes fenntarthatoacutesaacutegi kriteacuteriumaacutet Ezeacutert is
nőtt meg az igeacuteny a paacutertpolitikaacutek bdquociklikus ingadozaacutesainrdquo eacutes perioacutedusain tuacutelmutatoacute
fuumlggetlenuumll szabaacutelyozoacute inteacutezmeacutenyek iraacutent A tuacutelzott szabaacutelyozaacutes mellett pro eacutes kontra
szaacutemos indok felsorolhatoacute3 azonban a vizsgaacutelati eredmeacutenyek hogy mindez nem
3 A szakirodalomban szaacutemos oumlsszefoglaloacute tanulmaacutenykoumltet foglalkozik kiemelten a teacutemaacuteval laacutesd (Akerlof
1984) (Piore 1986) (Lindbeck ndash Snower 1988) (Saint Paul 1996) stb
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
79
jelentheti a verseny eacutes a piac szerepeacutenek kategorikus kirekeszteacuteseacutet Ellenkezőleg csak
akkor tekinthetjuumlk igazaacuten hateacutekonynak ha a szabaacutelyozaacutes piaci elveken nyugszik
A munkaneacutelkuumlliek alapvetően passziacutev ellaacutetaacutesa (UBs) elsősorban abboacutel a ceacutelboacutel
funkcionaacutel hogy a munkaerő-piaci eacutes az előre nem biztosiacutethatoacute kockaacutezatokkal szemben
veacutedelmet nyuacutejtson Ez a taacutemogataacutesi forma leacutenyegeacuteben egy aacutetmeneti joumlvedelmet biztosit a
munkaneacutelkuumlliek szaacutemaacutera Magaacutet a taacutemogataacutes jogosultsaacutegaacutet termeacuteszetesen szigoruacute
felteacutetelekhez eacutes normaacutekhoz igaziacutetjaacutek uacutegymint a megfelelő hosszuacute koraacutebbi munkaveacutegzeacutes
valamint a jogosultsaacuteg időtartamaacutet stb szinteacuten szabaacutelyokhoz koumltik Ennek elleneacutere a
taacutemogataacutesok csoumlkkenteacutese egyeacutertelműen indokolt a vizsgaacutelati eredmeacutenyek alapjaacuten A
hateacutekonyabb termeleacutes eacutes a rugalmasabb munkapiacok eleacutereacutese eacuterdekeacuteben megindult
reformfolyamatok csoumlkkenthetik ugyan a koraacutebban kialakult torzulaacutesokat de viszont
teljesen megszűntetni aligha tudjaacutek A vaacuteltozaacutesokhoz jobban alkalmazkodoacute munkaerő
oumlsztoumlnzeacuteseacutevel a kevesebb munkaneacutelkuumlli taacutemogataacutessal viszont csoumlkkenhet a szabaacutelyozaacutesi
folyamat relevanciaacuteja Mindazonaacuteltal a doumlnteacuteshozoacutek magaacutetoacutel eacutertetődő feladata tovaacutebbra
is az hogy a meacuteltaacutenyossaacuteg jegyeacuteben taacutemogassaacutek azokat az inteacutezkedeacuteseket melyek a
transznacionaacutelis munkapiacok koumlvetkezteacuteben haacutetraacutenyosan eacuterintettek helyzeteacutet javiacutethatja
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
A kutataacutes a TAacuteMOP 424A2-11-1-2012-0001 azonosiacutetoacute szaacutemuacute Nemzeti Kivaacuteloacutesaacuteg
Program ndash Hazai hallgatoacutei illetve kutatoacutei szemeacutelyi taacutemogataacutest biztosiacutetoacute rendszer
kidolgozaacutesa eacutes műkoumldteteacutese konvergencia program ciacutemű kiemelt projekt kereteacuteben
zajlott A projekt az Euroacutepai Unioacute taacutemogataacutesaacuteval az Euroacutepai Szociaacutelis Alap
taacutersfinansziacuterozaacutesaacuteval valoacutesul meg
Hivatkozott forraacutesok
[1] Akerlof G (1984) An Economistrsquos Book of Tales Cambridge University
Press Cambridge
[2] van Ark B ndash Robindson C ndash Stokes L ndash Stuivenwold E (2003) Industry
Structure and Taxonomies pp 37ndash72 in van Ark B ndash OrsquoMahoney M (ed)
EU productivity and competitiveness An industry perspective EC Italy pp
280
[3] Czegleacutedi P (2007) Piaci inteacutezmeacutenyek eacutes gazdasaacutegi noumlvekedeacutes a modern
osztraacutek iskola neacutezőpontja Akadeacutemia Kiadoacute Budapest
[4] EU (2014) EU KLEMS Database Letoumllteacutes daacutetuma 2014 januaacuter 16 forraacutes
httpwwweuklemsnet
[5] Gaacutecs J (2005) A Lisszaboni Folyamat rejteacutelyek elmeacuteleti probleacutemaacutek eacutes
gyakorlati neheacutezseacutegek MTA Műhelytanulmaacutenyok Discussion Papers Vol
2005 No 01
[6] Gwartney J ndash Lawson R ndash Holcombe R (1999) Economic Freedom and The
Environment for Economic Growth Journal of Institutional and Theoretical
Economics Vol 155 No 4 pp 643ndash663
[7] Layard D R ndash Nickell S (1999) Labour Market Institutions and Economic
Performance Handbook of Labor Economics Vol 3 pp 3029ndash3081
[8] Lindbeck A ndash Snower D (1988) The Insider-Outsider Theory of Employment
and Unemployment MIT Press Cambridge Massachusetts
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
80
[9] Mankiw G N ndash Romer P M ndash Weil D N (1992) A Contribution to the
Empirics of Economic Growth The Quarterly Journal of Economics Vol 107
No 2 pp 407ndash437
[10] Mourre G (2006) Did the Pattern of Aggregate Employment Growth Changed
in the Euro Area in Recent Years Applied Economics Vol 38 No 15 pp
1783ndash1807
[11] North D C (1992) Institutions Ideology and Economic Performance CATO
Journal Vol 11 No 3 pp 477ndash496
[12] OECD (2014) OECD Stat Database Letoumllteacutes daacutetuma 2014 januaacuter 16 forraacutes
httpstatsoecdorgIndexaspxDatasetCode=RHMW
[13] Peneder M (2002) Structural Change and Aggregate Growth WIFO WP No
182 Vienna
[14] Piore M (1986) Labour Market Flexibility University of California Berkeley
CA
[15] Saint Paul G (1996) Dual Labour Markets The MIT Press Cambridge
Massachusetts
[16] Schumpeter J A (1912[1980]) A gazdasaacutegi fejlődeacutes elmeacutelete KJK Budapest
[17] Solow R M (1956) A Contribution to the Theory of Economic Growth The
Quarterly Journal of Economics 70 (1) pp 65ndash94
[18] Tiacutemaacuter J (1996) Munkaerő-kereslet 2010-ben - aacutegazatok foglalkozaacutesok eacutes
keacutepzettseacuteg szerint 1996 Koumlzgazdasaacutegi Szemle (43 eacutevf) 11 sz 995-1009 o
Szerzők
Dr Maacuteteacute Domiciaacuten PhD egyetemi adjunktus
Debreceni Egyetem
Koumlzgazdasaacutegi eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar Debrecen 4028 Kassai uacutet 26
domicianmateeconunidebhu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
81
A SZATMAacuteRI SZILVA UacuteTBAN REJLŐ LEHETŐSEacuteGEK VIZSGAacuteLATA A
HAZAI HAacuteTRAacuteNYOS HELYZETŰ TEacuteRSEacuteGEKBEN
NEacuteMEDINEacute KOLLAacuteR KITTI
KAacutePOSZTA JOacuteZSEF
PEacuteLI LAacuteSZLOacute
Oumlsszefoglalaacutes
Jelen tanulmaacuteny foacutekuszaacuteban a Szatmaacuteri Szilvauacutet mint komplex turisztikai termeacutek aacutell A
hazai haacutetraacutenyos helyzetű teruumlletek főbb teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata
alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a hataacutermenti multi-perifeacuterikus teruumlletek jelentős
gazdasaacutegi-taacutersadalmi elmaradottsaacuteggal rendelkeznek Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a jelenlegi
halmozottan haacutetraacutenyos gazdasaacutegi helyzetuumlkből komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi programok
megvaloacutesiacutetaacutesaacuteval toumlrhetnek ki A haacutetraacutenyos helyzetű videacuteki teruumlleteken a kitoumlreacutes egyik
lehetseacuteges uacutetja a helyi mezőgazdasaacutegi termeacutekekre az ezekből keacuteszuumllő eacutetelekre italokra
eacutes a hagyomaacutenyokra alapozoacute turizmus Mivel a vonzerők szeacutetszoacutertan helyezkednek el a
tematikus utak joacute moacutedszernek bizonyulnak az ilyen teacuterseacutegben Teacutemavaacutelasztaacutesunkat
indokolja hogy a hazai 33 komplex programmal segiacutetendő haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacuteg
egyike a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg melyben egy gazdasaacutegeacuteleacutenkiacutető komplex turisztikai
programsorozat aacutell rendelkezeacutesre az odalaacutetogatoacutek szaacutemaacutera A turisztikai
programcsomagok az egyik legneacutepszerűbb hungarikumot a Szatmaacuteri Szilva paacutelinkaacutet
aacutelliacutetjaacutek koumlzeacuteppontba Szaacutemos szakirodalom raacutemutat arra a teacutenyre hogy a hazai
haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken a turizmus fejleszteacutese toumlbbnyire komplex toumlbb napos
turisztikai programcsomagok kereteacuteben tud megvaloacutesulni Mindezek alapjaacuten a
humaacutenerőforraacutes sziacutenvonalaacutenak fejleszteacutese mellett a haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegek komplex
gazdasaacutegfejleszteacutesi programjaacutenak kardinaacutelis reacuteszeacutet keacutepezhetik a Szatmaacuteri Szilvauacutethoz
hasonloacute tematikus uacutetvonalak melynek hataacutesa a teacuterseacuteg gazdasaacutegi kitoumlreacutesi lehetőseacutegeit
szolgaacutelja
Kulcsszavak multi-perifeacuterikus teruumlletek tematikus turizmus teacuterseacutegfejleszteacutes
Examination of thematic route ndash Szatmaacuteri plum ndash in less developed micro-regions
Abstract
Analysis of the relationships between the main spatial coherences pointed out that the
multi- peripheral areas have significant socio-economic backwardness in Hungary In
our opinion complex economic development programs are needed for these areas to be
able to develop their economy The key factor in development of the least developed
rural areas is the local agricultural products and special local foods drinks and
tourism focus on the folklore The thematic route is a good method to build a
relationships between touristic attractions The reason of our topic selection is that
Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region is one of the 33 least-developed micro-region requiring
complex development program where complex touristic program is available for the
visitors The touristic complex program package focus on the main products in the
Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region which is the Plum Brandy Several literature points out
that the tourism development in disadvantaged areas can usually be achieved within the
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
82
framework of complex multi-day tourist packages Based on all these the main factors of
the success for the examined micro regions are the development of human resources and
complex multi-day tourist packages like Plum Road in Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region
Kulcsszavak multi-peripheral areas thematic tourism rural development
Bevezeteacutes
Vizsgaacutelatunk teruumlleti alapjaacutet a hazai haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegek adjaacutek melyek haacutetraacutenyos
taacutersadalmi illetve gazdasaacutegi mutatoacutekkal egyaraacutent rendelkeznek A hazai haacutetraacutenyos
helyzetű teruumlletek főbb teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute
hogy a hataacuter menti multi-perifeacuterikus teruumlletek jelentős gazdasaacutegi-taacutersadalmi
elmaradottsaacuteggal rendelkeznek (KOLLAacuteR 2012) Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ezen teacuterseacutegek a
jelenlegi halmozottan haacutetraacutenyos gazdasaacutegi helyzetuumlkből komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi
programok megvaloacutesiacutetaacutesaacuteval toumlrhetnek ki (NAGY-KAacutePOSZTA 2010)
Teacutemavaacutelasztaacutesunkat indokolja hogy a hazai 200713-as kormaacutenyrendelet alapjaacuten a 33
komplex programmal segiacutetendő haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacuteg egyike a Vaacutesaacuterosnameacutenyi
kisteacuterseacuteg melyben egy gazdasaacutegeacuteleacutenkiacutető komplex turisztikai programsorozat aacutell
rendelkezeacutesre az odalaacutetogatoacutek szaacutemaacutera A lenti aacutebraacuten a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
kisteacuterseacutegek illetve a teacutemaacutenk koumlzeacuteppontjaacuteban aacutelloacute Szatmaacuteri Szilvauacutet teruumlleti
elhelyezkedeacuteseacutet mutatjuk be hazaacutenk teacuterkeacutepeacuten
1 aacutebra A hazai leghaacutetraacutenyosabb helyzetű besorolaacutesuacute kisteacuterseacutegek
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes 2013
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
83
Az ellipszissel jeloumllt teacuterseacutegben a turisztikai programcsomagok az egyik legneacutepszerűbb
hungarikumot a Szatmaacuteri Szilva paacutelinkaacutet aacutelliacutetjaacutek koumlzeacuteppontba Szaacutemos szakirodalom is
raacutemutat arra a teacutenyre hogy a hazai haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken a turizmus fejleszteacutese
toumlbbnyire komplex toumlbb napos turisztikai programcsomagok kereteacuteben tud megvaloacutesulni
(G FEKETE 2006) A toumlbbnapos turisztikai programcsomagok oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacutenak fő
ceacutelkitűzeacutese a videacuteki teacuterseacuteg megleacutevő turisztikai adottsaacutegaival oumlsszhangban eacutes azokra
eacutepiacutetve a turistaacutek eacutes a helybeacuteliek igeacutenyeihez kapcsoloacutedva az alaacutebbiak
innovatiacutev magas sziacutenvonaluacute egyedi oumlnaacutelloacute vonzerővel biacuteroacute turisztikai
termeacutekek kialakiacutetaacutesa illetve
a teacuterseacuteg egyedi eacuterteacutekein alapvetően a termeacuteszeti eacutes eacutepiacutetett oumlroumlkseacutegen
alapuloacute nemzetkoumlzi vagy orszaacutegos jelentőseacutegű turisztikai vonzerők
termeacutekek eacutes tematikus haacuteloacutezatok fenntarthatoacute fejleszteacutese
A hazai eacutes nemzetkoumlzi joacutegyakorlatok is alaacutetaacutemasztjaacutek azt a teacutenyt hogy ezen turisztikai
programcsomagok tereacuten a laacutetogatoacuteszaacutem noumlveleacutese eacuterdekeacuteben az alaacutebbi prioritaacutesokat kell
megceacutelozni
oumlnaacutelloacutean is jelentős szaacutemuacute laacutetogatoacutet vonzoacute turisztikai attrakcioacutek
fejleszteacutese eacutes az attrakcioacutek minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa
a turizmus szezonalitaacutesaacutenak meacuterseacutekleacutese az egeacutesz eacutevben de legalaacutebb az
eacutev 300 napjaacuten eleacuterhető nyitva tartoacute turisztikai attrakcioacutek fejleszteacutese
leacutetrehozaacutesa
hosszuacutetaacutevon fenntarthatoacute egyedi jellegű fejleszteacutesek megvaloacutesiacutetaacutesa
a teacuterseacuteg kiemelt turisztikai helysziacutenein nemzetkoumlzi vonzerővel az
attrakcioacutefejleszteacutesekhez koumlzvetlenuumll kapcsoloacutedoacute uumlzleti szolgaacuteltataacutesok
fejleszteacutese eseteacuten az előaacutelliacutetott bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek noumlveleacutese
turisztikai egyuumlttműkoumldeacutesek erősiacuteteacutese turisztikai programcsomagok
kialakiacutetaacutesa (Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2008)
A Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacutegben leacutetrehozott Szatmaacuteri Szilvauacutet egy tematikus 5 napboacutel 4
eacutejszakaacuteboacutel aacutelloacute turisztikai termeacutek melynek leacutetrehozaacutesa a 2000-es eacutevek elejeacutere tehető A
Szilvauacutet eredetileg az alaacutebbi telepuumlleacuteseket eacuterintette Vaacutesaacuterosnameacuteny Taacutekos Csaroda
Beregdaroacutec Beregsuraacuteny Tarpa Tivadar Penyige Tuacuteristvaacutendi Szatmaacutercseke
Tiszacseacutecse Milota Sonkaacuted Koumllcse Panyola eacutes Loacutenya melyet jelenleg a
Gasztronoacutemiai Kalandozaacutes a Nagyszilva uacuteton fantaacutezianeacutevvel illetnek (wwwszilvauthu)
Az 5 napboacutel aacutelloacute turisztikai programcsomag neacutepszerűsoumldeacuteseacutet koumlvetően koumlzvetlen
hataacuteskeacutent jelentkezett a gazdasaacuteg turisztikai mutatoacuteszaacutemainak noumlvekedeacutese
Anyag eacutes moacutedszer
Vizsgaacutelataink soraacuten a TeIR adatbaacutezis interaktiacutev elemző illetve kisteacuterseacutegi elemző
reacuteszeacutenek adatait hasznaacuteltuk A vizsgaacutelatokhoz a legfrissebb rendelkezeacutesre aacutelloacute adatok a
2012-es adatok voltak mivel anyagunk 2014 maacutejusaacuteban keacuteszuumllt A vizsgaacutelati
moacutedszereinket tekintve elsődlegesen dokumentumelemzeacutest folytattunk mely soraacuten a
hazai LHH teacuterseacutegek turisztikai potenciaacuteljaacutet jelenlegi helyzeteacutet taacutertuk fel kuumlloumlnoumls
tekintettel a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg főbb turisztikai oumlsszefuumlggeacuteseire Ezt koumlvetően
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
84
vizsgaacutelataink soraacuten diagramokat keacutesziacutetettuumlnk a főbb tendenciaacutek grafikus
megjeleniacuteteacuteseacutehez majd ezek alapjaacuten fogalmaztuk meg javaslatainkat Jelen vizsgaacutelat egy
hosszuacute taacutevuacute komplex kutataacutes kezdeti faacutezisa melynek eredmeacutenyeit a tovaacutebbiakban
mutatjuk be reacuteszletesen
Eredmeacutenyek
A Koumlzponti Statisztikai Hivatal adatai alapjaacuten laacutethatoacute eacutes kimutathatoacute hogy a
Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacutegben eacutes a kisteacuterseacuteg gravitaacutecioacutes zoacutenaacutejaacuteban az eltoumlltoumltt
vendeacutegeacutejszakaacutek szaacutema (főkeacutent hazai vendeacutegek) noumlvekvő tendenciaacutet mutat az elmuacutelt 10
eacutevben mely szorosan oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a Szatmaacuteri Szilvauacutet neacutepszerűsiacuteteacuteseacutevel
illetve felerősoumldő marketingjeacutevel A legfrissebb (2014) TeIR adatok alapjaacuten a kuumllfoumlldi
vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenyaacutenak dinamikus vizsgaacutelata alapjaacuten
megaacutellapiacutethatoacute hogy noumlvekvő tendenciaacutet mutat 2010-ig aztaacuten enyhe csoumlkkeneacutest
eacuteszlelhetuumlnk A mutatoacute a kuumllfoumlldi turizmus jelentőseacutegeacutet fejezi ki a vendeacutegforgalomban A
mutatoacutet az alaacutebbiak alapjaacuten keacutepezzuumlk a kuumllfoumlldiek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek szaacutema
eacutes az oumlsszes kereskedelmi eacutes magaacuten szaacutellaacutesadaacutesban regisztraacutelt vendeacutegeacutejszaka szaacutemaacutenak
haacutenyadosa (a magaacuten szaacutellaacutesadaacutesban eacutes kereskedelmi szaacutellaacuteshelyeken) szaacutezaleacutekos
formaacuteban kifejezve
Az orszaacutegos a regionaacutelis illetve a megyei aacutetlaghoz keacutepest is elmaradaacutes mutatkozik a
kuumllfoumlldi vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenyaacuteban a Vaacutesaacuterosnameacutenyi
kisteacuterseacutegben (2 aacutebra)
2 aacutebra Kuumllfoumlldi vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenya
(szaacutezaleacutek)
Forraacutes TeIR REMEK adatbaacutezis 2014
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
85
A diagramroacutel joacutel leolvashatoacute hogy a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg 10 eacutev eltelteacutevel
megkeacutetszerezte a teacuterseacutegbe laacutetogatoacute kuumllfoumlldi vendeacutegek szaacutemaacutet amely veacutelemeacutenyuumlnk
szerint szoros oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a Szatmaacuteri Szilvauacutet kompakt turisztikai
programcsomag kialakiacutetaacutesaacuteval Laacutethatoacute hogy a 2002-es 675 -os araacuteny 2012-re 1239
-ra nőtt Ez a statisztikai szaacutemadat is alaacutetaacutemasztja azt a teacutenyt hogy noumlvekszik a
Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg telepuumlleacutesei iraacutent a turisztikai kereslet nem csak a hazai hanem
a kuumllfoumlldi vendeacutegek koumlreacuteben is Feltehetően ehhez a teacuterseacuteg hataacuter menti elhelyezkedeacutese is
hozzaacute jaacuterul A turisztikai szaacutemadatok is mutatjaacutek hogy egy toumlbb napos komplex
turisztikai programcsomag kialakiacutetaacutesaacutet koumlvetően noumlvekvő tendencia iraacutenyaacuteban mozdul a
kereslet Vizsgaacutelataink statisztikai adatokat alapul vevő reacuteszeacutet tovaacutebb folytatva
megvizsgaacuteljuk az 1000 lakosra jutoacute oumlsszes kereskedelmi szaacutellaacuteshely szaacutellaacutesfeacuterőhelyeinek
szaacutemaacutet amely azt fejezi ki hogy a neacutepesseacuteg szaacutemaacutehoz keacutepest milyen turisztikai
fogadoacutekapacitaacutessal rendelkezik egy teacuterseacuteg Előzetes hipoteacuteziseink alapjaacuten azt
felteacuteteleztuumlk hogy a turisztikai szolgaacuteltataacutes portfoacutelioacutejaacutenak bőviacuteteacutese oacuteta a szaacutellaacuteshelyek
szaacutema is noumlvekedett a teacuterseacutegben a vizsgaacutelt időperioacutedusban
3 aacutebra 1000 lakosra jutoacute oumlsszes kereskedelmi szaacutellaacuteshely
szaacutellaacutesfeacuterőhelyeinek szaacutema
ForraacutesTeIR REMEK adatbaacutezis 2014
A 3 aacutebra is joacutel mutatja hogy az 1000 lakosra jutoacute kereskedelmi szaacutellaacuteshelyek szaacutema
meghaladja a megyei a regionaacutelis illetve az orszaacutegos aacutetlagot is A tendencia 2008-ig
noumlvekedeacutest utaacutena csoumlkkenő iraacutenyt mutat amely a szaacutellaacutesfeacuterőhelyek csoumlkkeneacuteseacutere mutat
Azonban a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg adatai meacuteg mindig meghaladjaacutek az orszaacutegos a
regionaacutelis eacutes a megyei aacutetlagot is A teacuterseacuteg aktiacutev szereplői konstataacuteltaacutek azt a teacutenyt hogy
tovaacutebbi neacutepszerűsiacuteteacuteseacutere forraacutesteremteacutesre van szuumlkseacuteg a teacuterseacutegben kialakiacutetott turisztikai
programcsomagok tereacuten amennyiben a turizmust szeretneacutek neacutepszerűsiacuteteni Ezen
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
86
gazdasaacutegi szektor erősiacuteteacuteseacuteben laacutettaacutek eacutes jelenleg is laacutetjaacutek a munkahelyek szaacutemaacutenak
noumlveleacuteseacutet illetve a gazdasaacutegi portfoacutelioacute bőviacuteteacuteseacutet
Mindezekből koumlvetkezően a 2000-es eacutevek koumlzepeacuten megfogalmazoacutedott a tematikus
tuacuterauacutetvonal tovaacutebbi fejleszteacuteseacutenek keacutet iraacutenyvonala Az egyik iraacutenyvonal a tematikus
tuacuterauacutetvonal roumlvidebb verzioacutejaacutenak a megteremteacutese volt amelyet jelenleg a Barangolaacutes a
Kisszilvauacuteton (avagy a Penyigei szilvaacutetoacutel a Panyolai Elixiacuterig) fantaacutezianeacutevvel illetnek A
tuacuterauacutetvonal 3 napos 2 eacutejszakaacutes turisztikai programcsomagot foglal magaacuteba az alaacutebbi
telepuumlleacuteseket eacuterintve Penyige Tuacuteristvaacutendi Szatmaacutercseke Tiszacseacutecse Milota Sonkaacuted
Koumllcse Panyola Vaacutesaacuterosnameacuteny A maacutesik fejleszteacutesi iraacutenyvonal a hataacuter mentiseacutegre
alapozoacutedott mely alapjaacuten leacutetrejoumltt a Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet A jelenleg eleacuterhető
haacuterom Szilvauacutet az alaacutebbi teacuterkeacutepen laacutethatoacute
4 aacutebra A Szatmaacuteri Szilva Utak (kis nagy hataacuteron aacutetnyuacuteloacute) teacuterkeacutepi
megjeleniacuteteacutese
Forraacutes Google maps sajaacutet szerkeszteacutes 2014
A romaacuteniai Szatmaacuter megyeacutet eacutes a magyarorszaacutegi szatmaacuter-beregi taacutejegyseacuteget egyaraacutent
vaacuteltozatos turisztikai potenciaacutel jellemezi szaacutemos gyoumlnyoumlrű gyaloglaacutesra piheneacutesre
alkalmas taacutejaik kulturaacutelis eacutes toumlrteacutenelmi eacuterteacutekeik kuumlloumlnleges vonzerővel biacuternak a hataacuter
menti teacuterseacutegbe eacuterkező turistaacutek szaacutemaacutera A romaacuten eacutes magyar partnerek
egyuumlttműkoumldeacutesnek koumlszoumlnhetően a Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet tartalmas kikapcsoloacutedaacutest
biztosiacutet azon uacutej eacutes reacutegi eacuterdeklődők vendeacutegek turistaacutek szaacutemaacutera akik felkeresik ezt a
hataacuter menti teacuterseacuteget eacutes szemeacutelyesen is megismerkednek a szeacutep eacutes eacuterdekes helyekkel
megismerik a taacutejegyseacutegek hagyomaacutenyait eacutes ndash a szilvaacutehoz is koumltődő ndash taacutejtermeacutekeit s
mindezt egy hataacuteron aacutetnyuacuteloacute szeacutep eacutes vaacuteltozatos taacutejakon vezető uacutetvonalon haladva tehetik
(wwwszilvauthu)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
87
A hataacuteron aacutetnyuacuteloacute Szilvauacutet az alaacutebbi Euroacutepai Unioacutes projekt kereteacuteben keruumllt
megvaloacutesiacutetaacutesra melyet 2011-ben nyert el a Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka Lovagrend szaacutemos
helyi aktiacutev paacutelyaacutezati partnerrel toumlrteacutenő konzorciummal A projekt kereteacuteben 212 116
euroacutet nyertek melynek reacuteszleteit az alaacutebbi taacuteblaacutezat tartalmazza Hazaacutenk videacuteki jellegű
teruumlletein szaacutemos esetben probleacutemaacutet jelent a paacutelyaacutezati forraacutesokhoz szuumlkseacuteges oumlnerő
megteremteacutese A szilva mint oumlsszekoumltő kapocs a szatmaacuteri videacutek turisztikai
fejleszteacuteseacuteben ciacutemű projekt eseteacuteben az oumlnerő megteremteacutese nem okozott kardinaacutelis
probleacutemaacutet hiszen az eddigi aktiacutev turisztikai teveacutekenyseacutegből szaacutermazoacute joumlvedelem
biztosiacutetotta az anyagi haacutetteacuterforraacutest amely kiemelkedő mintakeacutent (joacute gyakorlatkeacutent)
szolgaacutel a hazai haacutetraacutenyos helyzetű terek teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelatakor A
hazai haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacutegekben szaacutemos helyen probleacutemaacutet okoz a paacutelyaacutezati
forraacutesok oumlnerejeacutenek megteremteacutese Ezen tuacutel mivel az euroacutepai unioacutes forraacutesok
utoacutefinansziacuterozaacutes kereteacuteben valoacutesiacutethatoacutek meg iacutegy meacuteg ha 100 -os taacutemogataacutesi
intenzitaacutesroacutel is van szoacute szaacutemos esetben meacuteg akkor sem megoldott a paacutelyaacutezati beruhaacutezaacutesi
eacuterteacutek előteremteacutese Tehaacutet ez is mutatja azt a teacutenyt hogy tulajdonkeacuteppen mintaprojektről
beszeacutelhetuumlnk a Szatmaacuteri Szilvauacutet kialakiacutetaacutesa eseteacuten Az alaacutebbiakban egy oumlsszefoglaloacute
taacuteblaacutezattal szeretneacutenk megjeleniacuteteni a legfrissebb Szilvauacutethoz kapcsoloacutedoacute hataacuteron
aacutetnyuacuteloacute projekt vissza nem teacuteriacutetendő illetve projektpartneri hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
1 taacuteblaacutezat A szilva mint oumlsszekoumltő kapocs a szatmaacuteri videacutek turisztikai
fejleszteacuteseacutebenrdquo ciacutemű hataacuteron aacutetnyuacuteloacute projekt (2011)
A projekt
megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban
reacutesztvevő partnerek
Vissza nem teacuteriacutetendő taacutemogataacutes
(Euroacutepai Unioacutes forraacutes eacutes nemzeti
taacutersfinansziacuterozaacutes egyuumltt)
Projektpartnerek
egyeacuteni
hozzaacutejaacuterulaacutesa
Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka
Lovagrend 103 852 5 466
Szatmaacuter Megyei Agraacuter
Kereskedelmi eacutes
Iparkamara
56 642 1 156
Szatmaacuter-Beregi Szilva
Uacutet Egyesuumllet 42 750 2 250
Oumlsszesen 203 244 euroacute 8 872 euroacute
Forraacutes wwwszilvauthu alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
A projekt kereteacuteben az alaacutebbi projektelemek keruumlltek megvaloacutesiacutetaacutesra
Magyarorszaacuteg teruumlleteacutet eacuterintő projektelemek
bdquoSzatmaacuteri szilva haacutezardquo kialakiacutetaacutesa
Romaacutenia Szatmaacuteri szilva bemutatoacutehely kialakiacutetaacutesa
Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet tematikus turisztikai uacutetvonal kijeloumlleacutese az alaacutebbi
bontaacutesban
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
88
Magyarorszaacuteg Vaacutesaacuterosnameacuteny(13 km) Taacutekos(3 km) Csaroda(9 km)
Beregdaroacutec (6 km) Beregsuraacuteny(7 km) Tarpa(27 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(20
km) Tivadar(14 km) Penyige(10 km) Tuacuteristvaacutendi(6 km) Szatmaacutercseke(14
km) Tiszacseacutecse(44 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(47 km) Milota(9 km) Sonkaacuted(3
km) Koumllcse(33 km) Panyola(10 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(37 km) Loacutenya (66 km)
Szatmaacuterneacutemeti (32 km)
Romaacutenia teruumlleteacutet eacuterintő projektelemek Aranyosmeggyes -Mediasul Aurit- (20 km)
Vaacutemfalu-Vama (3 km) Avasfelsőfalu-Negresti Oast (3 km) Vaacutemfalu-Maacuteriavoumllgy-Vama
(9 km) Bikszaacuted-Bixad (39 km) Tuacutert- Turc (10 km) Halmi-Halmeu (5 km) Tuacuterterbes-
Turulung (7 km) Saacuterkoumlzuacutejlak-Livada (25 km) Szatmaacuterneacutemeti-Satu Mare
bull Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka udvar kialakiacutetaacutesa
bull koumlzoumls marketingteveacutekenyseacuteg az eacuterintett telepuumlleacuteseken
bull szakmai tanulmaacutenyutak szervezeacutese lebonyoliacutetaacutesa
bull koumlzoumls turisztikai kiadvaacutenyok eacutes bemutatoacutefilm keacutesziacuteteacutese
bull online turisztikai adatbank leacutetrehozaacutesa wwwszilvauthu portaacutel leacutetrehozaacutesa
Oumlsszegzeacutes
Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy mindhaacuterom szilvauacutet leacutetrehozaacutesa a teacuterseacuteg falusi
turizmusaacutenak fellendiacuteteacuteseacutet szolgaacutelja Az uacutej turisztikai termeacutekek teacuterseacutegi oumlsszefogaacutessal
valoacutesulhatnak meg amelyek szociokulturaacutelis pozitiacutev hataacutesa kimutathatoacute az eacuterintett
telepuumlleacuteseken (PRISTYAacuteK 2008) A vendeacutegforgalom stabilizaacutelaacuteshoz nagymeacuterteacutekben
hozzaacutejaacuterul a taacutejspecifikus eacutelelmiszerek bioeacutetelek gasztro - hungarikum termeacutekek
előaacutelliacutetaacutesa melyek a helyben hozzaacuteadott eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutesban jelentős szerepet toumlltenek be
Az elmuacutelt eacutevek tendenciaacuteit koumlvetve a Hungarikum Bizottsaacuteg strateacutegiaacuteja is azt a ceacutelt
szolgaacutelja hogy a hungarikumok kiemelt gazdasaacutegi szerepet toumlltsenek be a hazai fejlett
illetve fejletlen vagy haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken egyaraacutent hiszen egy-egy ilyen
teacuterseacuteg gazdasaacutegi fellenduumlleacuteseacutehez nagymeacuterteacutekben hozzaacute jaacuterulhat a teacuterseacutegben jelen leacutevő
magas hozzaacuteadott eacuterteacutekkel rendelkező hungarikum termeacutek Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a
komplex turisztikai termeacutekek tovaacutebbaacute hozzaacute jaacuterulnak a helybeacuteli joumlvedelmek
kiegeacutesziacuteteacuteseacutehez melyet az is mutat hogy az utoacutebbi 5 eacutevben a turisztikai vaacutellalkozaacutesok
szaacutema noumlvekedett a teacuterseacutegben Fontos eredmeacutenykeacutent kell megemliacuteteni a Szilvautak
pozitiacutev hataacutesaacutet a teacuterseacuteg munkahelyteremteacuteseacutere Konkluacutezioacutekeacutent megfogalmazhatoacute hogy
fontos a teacuterseacutegben a szezonalitaacutes megnyuacutejtaacutesa akaacuter az Erdeacutelybe tartoacute aacutetmenő forgalom
egy vagy toumlbb napra toumlrteacutenőmegaacutelliacutetaacutesaacutevalrdquo Tovaacutebbi pozitiacutev hataacuteskeacutent jelentkezik a
mezőgazdasaacutegi termeacutekek főkeacutent a szilva eszmei eacuterteacutekeacutenek a visszanyereacutese Annak
elleneacutere is hogy a teacuterseacutegben a turizmus gazdasaacutegi suacutelya mindoumlssze 23 a turisztikai
fejleszteacutesi lehetőseacutegek adottak viszont nem szabad figyelmen kiacutevuumll hagyni hogy alapja
a helyi humaacutenerőforraacutes sziacutenvonala Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ha a teacuterseacutegben jelen van az a
megfelelő sziacutenvonaluacute humaacutenerőforraacutes potenciaacutel amely keacutepes megteremteni mind a
hazai mind pedig a kuumllfoumlldi paacutelyaacutezati forraacutesokat akkor a teacuterseacuteg gazdasaacutegi taacutersadalmi
mutatoacuteinak pozitiacutev iraacutenyuacute elmozdulaacutesa prognosztizaacutelhatoacute Mindezek alapjaacuten
elmondhatoacute hogy a humaacutenerőforraacutes sziacutenvonalaacutenak fejleszteacutese mellett a haacutetraacutenyos
helyzetű teacuterseacutegek komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi programjaacutenak kardinaacutelis reacuteszeacutet
keacutepezhetik a Szatmaacuteri Szilvauacutethoz hasonloacute kompakt toumlbb napos turisztikai termeacutekek
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
89
Hivatkozott forraacutesok
1 G Fekete Eacute (2007) Haacutetraacutenyos helyzetből előnyoumlk Foumlldrajzi
Koumlzlemeacutenyek 2007 1-2 55-66 p
2 Kollaacuter K (2012) A hazai haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacutegek főbb teacutergazdasaacutegi
oumlsszefuumlggeacutesei SZIE-GTK Gazdaacutelkodaacutes- eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori
Iskola PhD disszertaacutecioacute Goumldoumlllő 2012
3 Nagy H ndash Kaacuteposzta J (2010) Social and regional aspects of the structural and
Cohesion Funds in the new EU member states between 2007-2013 In Peter
Bielik (szerk) Economics Social Policy and Citizenship in the European
Union ndash Evidence of V4 Countries and Perspectives for Ukraine Nitra Slovak
University of Agriculture Fakulty of European Studies and Regional
Development 2010 pp 148-167(ISBN978-80-552-0448-2)
4 Pristyaacutek E (2008) Szatmaacuter-Bereg turisztikai alapuacute teruumlletfejleszteacutese PTE-TTK
Foumlldtudomaacutenyok Doktori Iskola PhD disszertaacutecioacute Nyiacuteregyhaacuteza 2008
5 Toacuteth T (2014) A hungarikumok hazai eacutes nemzetkoumlzi ismertseacutegeacutenek
megiacuteteacuteleacuteseacutenek oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese tanulmaacuteny 2013-851 119 p
6 Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2008
7 wwwszilvauthu
Szerző(k)
1 Neacutemedineacute Dr Kollaacuter Kitti PhD
adjunktus
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
2103 Goumldoumlllő Paacuteter K u 1
kollarkittigtksziehu
2 Dr Kaacuteposzta Joacutezsef CSc
deacutekaacuten inteacutezeti igazgatoacute egyetemi docens
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
2103 Goumldoumlllő Paacuteter K u 1
kaposztajozsefgtksziehu
3 Dr Peacuteli Laacuteszloacute PhD
adjunktus
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
2103 Goumldoumlllő Paacuteter K u 1
pelilaszlogtksziehu
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
90
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
91
COMMON AGRICULTURAL POLICY 2007 ndash 2013 VS 2014 -2020
RAŠOVSKAacute ADRIANA
Introduction
Joining the European Union in 2004 Slovakia has accepted the rules of support to the
agricultural sector what means adapting the same support mechanisms as those used in
the EU and the gradual increasing of farmers contributions from the EU budget until
2013 However there is a significant difference between the Slovak and European
agriculture
The Slovak agriculture is considerably less productive despite a high concentration of
farms (up to 951 of the utilized agricultural land is farmed by large farms) Not only is
Slovakia on the first place among 24 European countries due to its size of farms but
farms hire the majority of land that they farm (up to 935 of agricultural land is not
owned by entities who work it)
The role of agriculture could be traditionally perceived as a food production but
agriculture significantly shapes the face of the country affects the quality of the
environment and also helps to increase the potential of tourism development It is
therefore evident that the industry will continue to benefit from public support To make
a right decision in allocation of this support it is necessary to become familiar with its
advantages and disadvantages especially in Slovak agricultural conditions
Materials and Methods
Study of domestic and foreign literature explaining the views of leading authors
describing the issues of agricultural policy agri-food industry and the impact of CAP on
domestic economic factors is followed by collecting the data needed for statistical
analysis
Article combines practical skills with statistical software Gretl and creating correlations
key indicators demonstrating the dependence of the Common Agricultural Policy reform
on selected agricultural factors in Member States of the European Union
Data sources are
Slovak Agricultural Library in Nitra
Statistical Office if the Slovak Republic
agricultural magazine AGROMAGZIacuteN
Internet resources EUROSTAT OECD FAO
and other Internet resources dedicated to the analyzed issue
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
92
Results and Discussion
Common Agricultural Policy
The Common Agricultural Policy could be easily identified as a system of European
subsidy programs representing the largest community financial policy in the European
Union Opponents would say with irony that this policy costs each taxpayer ldquoonlyrdquo 30
cents a day
In the last years the agricultural policy had to respond to the accession of the new
member states increasing demand for high quality food climate change volatile food
prices on world markets and the unbalance in the food chain in the EU From the
European Parliament point of view there must be provided the public goods by means of
food security and secondly the protection of the environment
The main purpose of the Common Agricultural Policy is to help a stable and efficient
production of high-quality foods that are competitive on world markets and made
environmentally sustainable manner It also aims to promote economic activity in rural
areas and prevent the depopulation
Marušinec J ndash Škriečka M in analyse of the agricultural support pay attention on the
financial framework dedicated to period 2007 ndash 2013 Expenditure on the Common
Agricultural Policy can be found in the expenditure chapter - Preservation and
management of natural resources ndash where CAPrsquos budget is given at volume of 418125
mld euro (table 1)
Table 1 Financial framework 2007 - 2013 (million euro) Expenditure
chapter 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2007 - 2013
1 Sustainable growth
54 405 56 736 59 197 61 144 63 601 66 640 69 678 431 401
2 Preservation and
management of natural resources
58 351 58 800 59 252 59 726 60 191 60 663 61 142 418 125
21 Market
expenditures and
direct payments
45 759 46 217 46 679 47 146 47 617 48 093 48 574 330 085
3 Citizenships
freedom and
security
1 273 1 362 1 523 1 693 1 889 2 105 2 376 12 221
4 EU as a global partner
6 578 7 002 7 440 7 893 8 430 8 997 9 595 55 935
5 Administration 7 039 7 380 7 699 8 008 8 334 8 670 9 095 56 225
6 Compensation 445 207 210 - - - - 862
Total 128 091 131 487 135 321 138 464 142 445 147 075 151 886 974 769
Source Analysis of the support system in agriculture Marušinec J ndash Škriečka M 2009
The development of CAPacutes expenditures in the examined period 2007 ndash 2013 decreased
from the 456 (58 351 billion euro) to 403 (61 142 billion euro) ndash figure 1 CAPacutes
expenditures represents the major part of the financial framework till the year 2009 after
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
93
this year the expenditure chapter Sustainable growth comprehensive of
Competitiveness for growth and employment and Cohesion for growth and
employment leads with 09 difference (1 418 billion euro)
Figure 1 Comparison of the development of CAPacutes expenditures (red line) and
direct payments (blue line) in years 2007 ndash 2013 source MF SR
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 in Slovak Agriculture
The role of agriculture consists not only in food production but also it significantly
shapes the face of the country affects the quality of the environment and helps to
increase the potential of tourism development It is therefore evident that the industry
will continue to benefit from public support To make a right decision in allocation of
this support it is necessary to become familiar with the agriculture development
Agriculture of the Slovak Republic in 2007 ndash 2013
Agriculture forestry and fishery GDP
The share of agriculture in the created gross domestic product (figure 2) has oscillated
from 36 in 2007 (223353 million euro) through 256 in 2010 (168582 million euro) to
reach 332 in the year 2012 (23758 million euro)
Figure 2 Overview of the agriculture forestry and fishery GDP in examined period
(million euro) source ŠUacute SR
Development of agriculture forestry and fishery GDP
(mill euro)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
94
The quarterly growth of agriculture gross production (figure 3) is defined using the
logarithmic transformation of the exponential function
ln yt = ln b0 + x ln b1 + ln ut
and based on it following conclusions can be made
Multiple R = 03762low leakage power dependence between y and exogenous
variables
R Square = 0141514 15 of the variability of the endogenous variable is explained
by given
regression function (model)
Significance F = 00338 lt 005 ie model as a whole is statistically significant (+)
Parameter b0 is statistically highly significant since the P-Value (4 13E-41) lt 0 01
(++)
Parameter X1 is statistically significant since the P-Value (0 0338) lt 0 05 (+)
b0 = 954 4478 In the zero period time the gross output of agriculture is in
the amount of
954 45 units (million euro)
b1 = 0007091 0709059 Quarterly growth rate of agriculture gross production
is 071
2836236 The annual growth rate of agriculture gross
production is 284
Regression function form yi = 6861 + 0007x1
Figure 3 The quarterly growth of agriculture gross production (million euro)
source ŠUacute SR
The economic production rate of agriculture and food processing
Gross production - agriculture forestry
and fishing (mill euro)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
95
The economic profit of agriculture and the food processing (figure 4) reaches two
important points in the examined period
1 year 2007 ndash the revenues obtain their maximum value (4 2643 million euro)
by costs of 4 1698 mill euro rarr profit 945 million euro
2 year 2009 - the revenues obtain their minimum value (1 9659 million euro) by
costs of 2 0787 mill euro rarr profit -1128 million euro
Figure 4 Development of the revenues (red line) costs (blue line) and economic
profit (green line) in the Slovak agricultural production (million euro) source ŠUacute SR
The economic agricultural account (figure 5) describes the ratio in which the crop
production and the animal production create the total amount of agricultural production
The highest value of agricultural production can be noticed in year 2008 (233337
million euro) Paradoxically in the following year the lowest agricultural production can be
remarked (174014 million euro) This interannual loss represents decrease by 59323
million euro on amount 174014 million euro
Figure 5 Development of the crop production animal production and the
agriculture production source ŠUacute SR
Employment
Employment in the agricultural sector (figure 6) has declining character since the
beginning of the examined period the number of employees in the crop production
decreased by 3507
CropprodctionAnimalproductionAgriculturalproduction
Economic agricultural account (mill
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
96
(- 3 076 employees) and the animal production employment decreased by 3895 (-
5 193 employees)
Figure 6 Average number of employees in the animal (blue line) and crop production
(red line)
source ŠUacute SR
The land use
In Slovakia during the examined years the ratio between utilized agricultural area and
permanent meadows and pastures is stabelazed (37 1) There are only minimal changes
between years values
Figure 7 Utilized agricultural area vs permanent meadows and pastures (ha)
source ŠUacute SR
Land area - permanent meadows and pastures (ha)
Land area - utilized agricultural area (ha)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
97
Common Agriculture Policy in Slovakia 2007 ndash 2013
After the Slovak Republic became a member state of the European Union the
agricultural support received a new dimension in form of CAPacutes expenditure patterns
implementation In Slovakia following instruments are used by CAP
1 Direct payments
2 Rural development
3 Market-oriented expenditures
Market-oriented expendituresacute task is to support the export of agricultural goods in the
areas outside of the EU but also eg National programme of beekeeping and the
Programme of school milk support
Financing thru the rural development focuses on the agro-environmental support
investments in the agricultural companies improving of the agricultural productsacute
processing and merchantability agricultural proceedingsacute diversification forestry and
also support of farms with partly self-supplying education counselling and fish system
Direct payments are the most important source of finance in terms of volume of funds
They are composed of two parts
a) resources of the EU (the volume is given by the regulation of Council)
b) national equalization payments - co-financing from the state budget (volume is
given by law on the state budget)
A significant dynamic growth in terms of the total amount of additional public funds
flowing into agriculture can be noticed since the Slovak Republic became a member of
the European Union Detailed overview of the resources flowing into Slovak agriculture
is shown in the table 2
Table 2 Financing of the Slovak agriculture
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Direct payments 24547 23325 25101 36078 22393 3641 3376 3652
- Direct payments (funds of ES) 15349 16494 15282 21384 21384 227 2437 2784
- co-financing (Slovakia) 9198 6831 9819 14695 1009 1371 939 868
Rural development 14891 17689 20175 17825 40291 4335 4831 4085
- Rural development (funds of ES) 11900 14137 15492 13878 30980 3318 3693 3134
- co-financing (Slovakia) 2991 3552 4684 3947 9311 1016 1138 951
Market-oriented expenditures 2649 3787 3768 3768 3900 398 136 131
- Market-oriented expenditures
(funds of ES) 2649 3787 3768 3768 3768 376 109 99
- co-financing (Slovakia) 000 000 000 000 133 22 27 32
Source MF SR
One year after joining the European Union Slovakia was given the minimum support
from the European and Slovak funds (21522 million euro) Figure 8 provides a brief
overview of the development of direct payments paid to Slovakia in previous years The
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
98
highest sum of support can be noticed in year 2008 (37041 million euro) followed by year
2011 with amount of support 3652 million euro
Figure 8 Comparison of direct payments development in Slovakia (europerson)
source MF SR
Reform of the Common agricultural policy 2014-2020
The long-awaited European Commissions proposal of the Common Agricultural Policy
reform has become the target of criticism mainly of the central Europe countries Its
opponents argue that it does not sufficiently pay attention on a fairer distribution of
funds increasing the competitiveness of the sector and the promotion of green farming
practices However the positive or negative consequences of it cannot be taken into
consideration without a deep analysis To demonstrate CAPrsquos advantages
disadvantages it will be needed to go through several factors reflecting the impact of EU
decisions on the Slovak agriculture development as a representative country of V-4
Problematic provisions of the draft reform of view CAP
- Distribution of support among the EU member states
- Capping - setting the upper limit of support for big companies
- Terms of greening and their close relationship to capping direct payments
Direct payments
Implementations of the direct payments strengthen the idea of flat-rate market reforms
enhancing the competitiveness of the agricultural sector by encouraging farmers to adapt
to the market conditions The European companyrsquos needs - basic income and basic
public goods - are now supported by the uncoupled direct payments
European Commission identifies the role of the future redistribution of direct payments
as a dual one - support for income and provision of public goods by ensuring a better fit
between these policy objectives and the budgetary means available There are several
options for redistribution of direct payments envelopes between EU Member States
taken into consideration
Direct payments distribution to Slovakia
in years 2005 - 2011
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
99
EU flat rate ndash direct payments distribution on the total potentially eligible hectares
across the European Union Member States with volume 267 euroha of potentially
eligible area (PEA)
As shown in Figure 9 there are considerable differences in payments between member
states such as Malta Belgium Nederland Italy Greece Cyprus Denmark and Slovenia
ndash with higher direct payments and member states like Latvia Estonia Lithuania
Portugal Romania Slovakia Bulgaria and Poland - with lower payments
Figure 9 Direct Payments redistribution using EU flat rate source DG AGRI
Choosing the option EU flat rate would mean to redistribute a sum of 4394 million euro
While Malta Belgium Nederland Italy Cyprus and Denmark would remark losses EU
flat rate would produce substantial gains to Latvia Greece Lithuania and Romania This
option would be most beneficial for Romania Poland and Spain on the other hand Italy
Germany and France would loose the most
ldquoA flat rate payment across the EU would fail to reflect differences in the economic and
environmental situation in the Member States since a given level of payment does not
have the same effect on income and each hectare does not equally contribute to the
provision of environmental public goodsrdquo European Commission
Considering almost 90 of the land is concentrated in 20 of the holdings in the EU-
25 EU flat rate can not solve the problem of an unequal direct payments distribution
between farms Distribution proposed this way would be a strong rejection of support
compensation to new member states and to the old ones
pragmatic approach ndash Member States are given the EU wide minimum level of per
hectare payment based on a share of the EU average
In the pragmatic approach the direct payments distribution is solved by dividing it to all
Member States at the level at least 80 of the EU average per hectare (figure 10)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
100
Figure 10 Direct Payments redistribution using min 80 of EU-average source DG
AGRI
The amount of redistributed payments would be a sum of 847 million euro by this option
Romania Latvia and Lithuania would remark only positive impacts France Germany
and Italy would remark the biggest losses in this case
ldquoThis option would allow addressing the situation of Member States which are
significantly below the EU average while mitigating the impact of redistribution on those
above the EU averagerdquo European Commission
This means that to lift the per hectare payments of Member States to 80 of the EU
average (213 euroha) it would be needed to cover this cost on a proportional basis by the
Member States that are above the EU average rarr payments to the Member States to 80
of the EU average would be required by a reduction of their envelopes while the
envelopes of those Member States who belong between 80 - 100 would remain
unchanged
the use of objective criteria - the EU flat rate is adjusted by objective criteria based on
economic physical andor environmental indicators
ldquoObjective criteria that reflect the dual role of direct payments in providing income
support and public goods and would thus ensure a more equitable and efficient use of
budgetary resourcesrdquo European Commission
The use of objective criteria should ensure a more equitable and efficient use of
budgetary resources - higher direct paymentsha would be given to the Member States
with higher GDPcapita (expressed in PPS) as well as to the Member States with higher
GVAAWU
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
101
Figure 11 Direct Payments redistribution using Economic objective criteria source DG
AGRI
combination of a pragmatic approach and objective criteria
The common agricultural policy is built on two pillars (itrsquos maintaining is supported by
the Commission proposal and the European Parliaments position too)
1st pillar Direct payments and markets 317 2 billion euro (76)
2nd
pillar Rural development 101 2 billion euro (24)
Total 418 4 billion euro (100)
In addition to the CAP budget another 17 1 billion Euros should be redistributed
bull 5 1 billion euro - Agricultural research and innovation
bull 3 9 billion euro - Reserve for crises in the agricultural sector
bull 2 5 billion euro - Food safety
bull 2 8 billion euro - People in poverty
bull 2 8 billion euro - European fund for globalisation adjustment
Table 3 Comparison of direct payments resources in the actual CAP
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Financial cap for the EUrsquos part of direct payments 40 50 60 70 80 90 100
Possible national supplementary payment (Slovakia) 30 30 30 30 20 10 0
Total 70 80 90 100 100 100 100
Source VUacuteEPP
The new structure of direct payments within the 1st pillar of the CAP will be for the first
time established - multicomponent structure of direct payments
bull Basic Payment Scheme (50 will replace the currently applicable
payment SAPS)
bull Ecological payment (mandatory 30)
bull Coupled support (optional 10)
bull Payment of LFA (optional 5)
bull Young farmer (mandatory 2)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
102
Capping
The European Commissionacutes intention is to put into practice a cap for subsidies for the
largest agricultural companies that receive a disproportionate measure of direct support
of incomes from the CAP Implementation of a progressive capping on payments should
start at 150 000 euro - the maximum amount of support for a farm for one year would be
limited to 300 000 euro This progressive capping would be in force only from moment
when the costs of social security and wages would be deducted from the total sum
After the vote in the European Parliament the amount of capping per farm stays at sum
of 300 000 euro and since
- farms are given 250 000 euro rarr 30 of unit subsidies would be paid per hectare
- farms are given 200 000 - 250 000 euro rarr 60 of unit subsidies would be paid per
hectare
- farms are given 150 000 ndash 200 000 eurorarr 80 of unit subsidies would be paid per
hectare
Due to the historical development large farms can be found especially in Slovakia
Czech Republic and East Germany These farms were excluded from the plan of
capping CAP funding will be provided only to active farmers who are able to
demonstrate tangible action Because the Commissionrsquos definition of an active farmer is
very broad support is likely to be given even to those farmers whose annual income
from agriculture represents only 5 2 of CAP resources should help to entice young
people to farming and farmers to 40 years should receive 25 bonus on direct payments
during the first five years and in this case the cap on the size would be unified on 50 ha
(no individual based on the average size of farms among the Member States)
Figure 12 Capping directions for years 2014 - 2020 source DG AGRI
Additional national payment on livestock units (figure 13) represents the support of
animal production given to Slovak agriculture from year 2007 Its decreasing character
responds to decline in animal production (figure 14) The most enormous drop can be
noticed in year 2008 when the animal production decreased by 26388 million euro in 12
months
National cap of Slovakia for period 2014 - 2020 (ths euro)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
103
Figure 13 Additional national payment on big livestock units (euroBLU) 2007-2012
source ŠUacute SR
Figure 14 Animal (blue line) and Crop production (red line)
source ŠUacute SR
To demonstrate the task of capping as a part of the CAP reform ndash the downward trend of
employees in the animal production has to be remarked The primary objective of
capping is to increase the downward nature of employment in animal production or at
least to maintain its current state (figure 15) This support should help to spread the
animal production and ensure the position of animal farms in Slovakia as well in Czech
Republic and Germany
Figure 15 Average number of employees in the animal (blue line) and crop production
(red line) source ŠUacute SR
SAPS (Single Area Payments) are paid to farmers whose minimum size of the cultivated
area is 03 hectares and the minimum size of the economy overall is 1 ha These
payments proceed from the European Agricultural Guarantee Fond (EAGF) In Slovakia
Additional national payment on big livestock units (euroBLU)
30
50
70
90
110
130
150
2007 2008 2009 2010 2011 2012
Animal and Crop production (mill euro)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
104
their progress is continuously growing what helps to keep the volume of crop production
in a positive way (figure 16) The average number of employees in the crop production
decreases only in year 2008 what can be caused by the financial crisis outbreak But the
overall development of employment in the crop production can be characterized as a
growing one due to the efficient influence of SAPS
Figure 16 Development of SAPS (euroha) and crop production (million euro) source ŠUacute SR
Greening
A short overview of the implications of greening based on the amount of farms and a
reduction of direct payments is shown in table 4 ndash differences in variants between
examined years are followed
bull Variant 30 + 039 of direct payments in 2020
bull Variant 20 + 047 of direct payments in 2020
bull Variant 10 + 049 of direct payments in 2020
bull Variant 0 + 055 of direct payments in 2020
The European Commissionrsquos suggestion is to make a condition on the allocation of 30
of direct payments based on three green rules
bull Maintaining of the permanent pastures
bull Diversification - farmers will have to grow at least three kinds of crops on their
arable lands while one crop can occupy at least 5 and maximum 70 of the
total area
bull Maintaining the ecological landscape - at least 7 of the area other than
permanent pastures must be used on balks hedges trees outfield the
landscape features biotopes interference guard bands and forested areas
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
105
Table 4 The implications of greening based on the amount of farms and a
reduction of direct payments
Year Parameter
of farms in classes
Direct payments
150 -
200
(ths euro)
200 -
250 (ths
euro)
250 -
300 (ths
euro)
300 gt
(ths euro)
of
farms
together
Decreasing
(mil euro)
of
reduction
compared
to the
claim
2014
Variant 30 034 021 017 021 094 124 426
Variant 20 051 034 017 043 145 22 574
Variant 10 064 051 03 055 2 362 727
Variant 0 149 051 034 09 324 557 876
2020
Variant 30 03 021 026 021 098 146 465
Variant 20 06 038 017 047 162 258 621
Variant 10 085 055 03 068 239 421 776
Variant 0 192 055 038 102 388 645 931
Source Impact of the CAP reform on the agricultural organizations in the Slovak
Republic Semančiacutek M 2012
Based on the complaints from farmersrsquo organizations and some Member States the
European Parliament decided to remove some small farms from the green rules An
exception should receive even those producers who fulfil the national environmental
certification conditions
The paradox is that the former idea of the European Commission was giving the
exceptions to farms that operate in the organic way Farms with less than 10 hectares of
cultivable land will automatically receive an exception companies owning 10 ha ndash 30 ha
area can apply for this exemption rarr the exceptions will refer to 82 of European farms
Slovakia identifies with the Austrian proposal to consider the cultivation of soybeans and
legumes as an option in greening the 7 of agricultural land For Europeans it would
be an interesting proposal because huge amounts of soybeans are imported from the
United States Another reason why Slovak Ministry of Agriculture agrees with this
suggestion is fact that increasing the land intended for growing pulses was a perfect idea
especially in dry periods (ie year 2012 marked with huge droughts)
Table 5 Crops of soybeans
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Harvested area
(ha) 10 983 8510 10898 12036 7795 5408 9286 13976 19667 21889
Production
(tha) 12 210 13511 18964 20553 11029 11379 15379 24045 36922 41832
Total crop (t) 111 159 174 171 141 21 166 172 188 191
Source ŠUacute SR
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
106
The pressure on agricultural productsacute prices will rise as a result of new given criteria of
greening This would cause
bull reduction in the competitiveness of Slovak agricultural products
bull increase of food expenditures
bull growth of food import
bull reduction of potential output growth
bull increased costs in crop production
bull use of arable land will decrease mainly the lowland regions of Slovakia
bull foothill and mountain areas rarr pressure on increasing the green areas
bull acreage of cereals and oilseeds in all areas of production will decline
bull the reason for increasing the forage areas will not be the growth in livestock
feed
consumption but maximizing of income including the CAP subsidies rarr
growth of
green areas on arable land
bull in case of a larger volume of direct payments and their tying on the BLU and
dairy
cows a significant attenuation of these negative development is likely
Conclusion
Slovakia is perceived as a leader among the European countries due to its size of farms
Despite of a high concentration of farms - up to 951 of the utilized agricultural land
are farmed by large farms - the Slovak agriculture is considerably less productive
The reform of Common Agriculture Policy tries to develop not only the traditional role
of agriculture a food production but shapes the face of country affects the quality of
environment and also helps to increase the potential of tourism development through the
cooperation of direct payments system capping and greening
To make a right decision in allocation of this support it is necessary to become familiar
with its advantages and disadvantages especially in Slovak agricultural conditions
Direct payments system ndash the use of objective criteria would ensure a more equitable and
efficient use of budgetary resources in comparison to eg EU flat rate where Slovakia is
paid with lower direct payments than the other Member States Objective criteria reflect
the dual role of direct payments in providing income support and public goods
Capping - The primary objective of capping is to increase the downward nature of
employment in animal production or at least to maintain its current state in Member
States like Slovakia Czech Republic or Germany where the biggest farms are located
due to the historical development In previous years the animal production has been
forgotten regarding to higher payments paid to the crop production This unbalance
could be changed by reform of Common Agriculture Policy
Greening ndash opponents of green rules which should ensure the maintaining of the
permanent pastures diversification and maintaining the ecological landscaperdquo highlight
their possible negative impacts like reduction in the competitiveness of Slovak
agricultural products decrease of potential output growth increased costs in crop
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
107
production etc But one of its indisputable advantage hides in the opportunity to spread
the crop of soybeans and pulses that could be a rewarding alternative of possible farms
losses in these increasingly hotter summers
References
1 Beciacutek S 2009 Strategickeacute viacutezie vo vyacutevoji slovenskeacuteho poľnohospodaacuterstva
Ekonomika poľnohospodaacuterstva
2 Buchta S Federičovaacute Z 2009 Rozvoj vidieka v spektre podpornyacutech
prostriedkov z eurofondov Ekonomika poľnohospodaacuterstva
3 Bujdaacutekovaacute A Zaacutevodszkaacute I Chrenekovaacute M 2005 Jednotnaacute platba na farmu
UacuteVTIP Nitra
4 Fekete P 2006 Probleacutemy ekonomickeacuteho rozvoja EUacute a snahy o ich riešenie s
docircrazom na poľnohospodaacuterstvo Štrukturaacutelne zmeny v poľnohospodaacuterstve EUacute
SPU Nitra
5 Greer A 2005 Agricultural policy in Europe Manchester University Pres
Manchester
6 Horvaacuteth Z 2004 Priacuteručka Euroacutepskej Uacutenie Bratislava
7 Kadlečiacutekovaacute M et al 2001 Spoločnaacute poľnohospodaacuterska politika Agroinštituacutet
Nitra
8 Konig P 2006 Učebnice europskeacute integrace Barrister and Principal Brno
9 Kryn J 2003 A United Front European Union Enlargement the Common
Agricultural Policy and Polish Agriculture School of Polish Language and
Culture The Catholic University of Lublin
10 Palšovaacute L Rumanovskaacute Ľ 2010 Spoločnaacute poľnohospodaacuterska politika a jej
realizaacutecia v podmienkach Slovenskej republiky SPU Nitra
11 Pokrivčaacutek J Aacutecs D Qineti A Matejkovaacute E 2010 Vplyv spoločnej
poľnohospodaacuterskej politiky Euroacutepskej uacutenie na ekonomiku Slovenska SPU
Nitra
12 Treuemr Ammitzboll M 2005 101 otaacutezok a odpovediacute o EUacute Bratislava
13 Zoborskyacute IM 2006 Ekonomika poľnohospodaacuterstva Vydavateľstvo SPU Nitra
14 Žaja J 2006 Vplyv štrukturaacutelnej a regionaacutelnej politiky EUacute na uacutespešnosť
podnikania v poľnohospodaacuterstve SR Zborniacutek vedeckyacutech priacutespevkov z
medzinaacuterodnej konferencie Regioacuteny ndash vidiek ndash životneacute prostredie 2006 SPU
Nitra
Internet resources
1 Oznaacutemenie komisie euroacutepskemu parlamentu rade euroacutepskemu hospodaacuterskemu
a sociaacutelnemu vyacuteboru a vyacuteboru regioacutenov - SPP do roku 2020 zvlaacutednutie
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
108
buduacutecich vyacuteziev v oblasti potraviacuten priacuterodnyacutech zdrojov a uacutezemiacute 2013
Available from lthttpeceuropaeugt [31 October 2013]
2 Zelenaacute spraacuteva 2005 - 2012 Available from lthttpwwwmpsrskgt[31 October
2013]
3 Policy perspectives for EU agriculture European Commission 2013 Available
from
lthttpeceuropaeuagriculturegt[31 October 2013]
4 Božiacutek M 2011 Analyacuteza a vyacutehľad dosahov reformy SPP po roku 2013
Available from lthttpwwwvueppsk gt[5 November 2013]
5 Schottertovaacute Z 2013 Program rozvoja vidieka SR 2014 ndash 2020 so zameraniacutem
na uacutezemnyacute rozvoj Available from lthttpwwwmmrczgt[31 October 2013]
6 Beacutereš J Štranc P 2010 Vyacutesledky odrodovyacutech pokusov so soacutejou na Slovensku
Available fromlt httpkonferenceagrobiologieczgt[5 November 2013]
7 Božiacutek M2011 Reforma Spoločnej poľnohospodaacuterskej politiky EUacute Available
from lt httpwwwvueppskdokumentyine2012SPP1_bozikpdfgt[5
November 2013]
8 wwweppeurostateceuropaeu
9 wwwlandgovsk
10 wwweceuropaeuagriculture
Author
Ing Adriana Rašovskaacute
Faculty of Economics and Management Department of Finance
Slovak University of Agriculture
Tr Andreja Hlinku 2 949 76 Nitra Slovak Republic
adrianarasovskagmailcom
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
109
A ROumlVID ELLAacuteTAacuteSI LAacuteNCBAN REJLŐ LEHETŐSEacuteGEK EacuteS VESZEacuteLYEK
MAGYARORSZAacuteGON
SZABOacute DOROTTYA
Oumlsszefoglalaacutes
Az elmuacutelt eacutevtizedek egyre inkaacutebb modernizaacuteloacutedoacute vaacutesaacuterloacutei szokaacutesai eacutes ennek
koumlvetkezteacuteben koncentraacuteloacutedoacute kiskereskedelem rohamos teacuterhoacutediacutetaacutesa utaacuten az utoacutebbi
eacutevekben uacutejra noumlvekvő igeacuteny mutatkozik a szorosabb termelői-fogyasztoacutei kapcsolatok
kialakiacutetaacutesa iraacutent Ezt igazolta az Eurobarometer (2011) felmeacutereacutese is miszerint az
Euroacutepai Unioacute orszaacutegaiban - koumlztuumlk Magyarorszaacutegon - a vaacutelaszadoacutek jelentős toumlbbseacutege
veacutelte uacutegy hogy az Unioacutenak taacutemogatni kellene a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok (REL)
megerősoumldeacuteseacutet
Magyarorszaacutegon jelenleg a REL-en beluumll elsősorban a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes
hagyomaacutenyos formaacuteinak (pl piacok) alkalmazaacutesa elterjedt a termelők eacutes a vaacutesaacuterloacutek
koumlreacuteben az innovatiacutev modern formaacutek joacuteval ritkaacutebbak (pl koumlzoumlsseacuteg taacutemogatta
mezőgazdasaacuteg doboz rendszer haacutezhozszaacutelliacutetaacutes) A REL hazai fejleszteacutese nem koumlnnyű
feladat hiszen a kiacutenaacutelat oldalaacuten jellemzően a legkisebb (egyeacuteni vagy
mikrovaacutellalkozaacutesok) termelők talaacutelhatoacutek akiknek egyuumlttműkoumldeacutesi eacutes eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető
keacutepesseacuteguumlk is gyenge Ugyanakkor szaacutemukra lenne a legfontosabb az eacuterteacutekesiacuteteacutesi
lehetőseacutegeik eacutes piackeacutepesseacuteguumlk javiacutetaacutesa A kereslet oldalaacuten a REL reacuteszveacuteteleacutenek
erősiacuteteacutese mellett a fogyasztoacutei bizalom noumlveleacutese illetve a korlaacutetos hazai vaacutesaacuterloacuteerőt
figyelembe vevő REL megoldaacutesok kialakiacutetaacutesa lenne kedvező
A tanulmaacuteny elsősorban a REL hazai helyzeteacutet vizsgaacutelja kiemelve azokat a lehetőseacutegeket
eacutes veszeacutelyeket amely szempontok figyelembeveacutetele felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges az eacuterteacutekesiacuteteacutesi
csatornaacutek e tiacutepusainak fenntarthatoacute műkoumldeacuteseacutehez
Kulcsszavak Roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc Koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes Egyeacuteni gazdasaacutegok Fogyasztoacutei
szokaacutesok
JEL Q19
The possibilities and dangers of the short supply chain in Hungary
Abstract
The customersrsquo habits have changed and the retailers gained ground in the past decades
Recently there is a growing need for direct consumer-farmer relationship It was also
verified by the evaluation of the CAP of Eurobarometer where the majority of
participants from the EU (including Hungary) thought that the EU should support the
short supply chains (SSC)
At present mainly the traditional ways of direct marketing are popular within the short
supply chains amongst Hungarian farmers and customers such as markets The
innovative modern forms are rare ie box scheme home delivery community supported
agriculture
Developing SSC in Hungary is not an easy task as small farmers can tipically be found
at the supplier side such as single or micro entrepreneurs whose co-operating and
lobbying skills are not too strong At the same time it would be most important for them
to develop their marketing possibilities and food safety On the side of demands it is
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
110
important to strenghten the consumersrsquo trust as well as the participation of SSC It
would also be useful to form new SSC solutions taking the limited local spending power
into account
The study mainly examined the local status of SSC highlighting the possibilities and
dangers of such channels in Hungary
Keywords Short supply chain Direct sales Sole holders Costumersrsquo attitudes
JEL Q19
Bevezeteacutes
Magyarorszaacutegon a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok (REL) iraacutenti tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes ugyan
valamelyest feleacuteleacutenkuumllt az elmuacutelt keacutet-haacuterom eacutevben de az Euroacutepai Unioacute reacutegi
tagaacutellamaihoz valamint az Unioacuten kiacutevuumll pl az Egyesuumllt Aacutellamokhoz eacutes Japaacutenhoz
viszonyiacutetva meacuteg mindig meglehetősen keveacutes informaacutecioacute aacutell rendelkezeacutesuumlnkre a REL
hazai helyzeteacuteről illetve a REL-ben reacutesztvevő szereplőkről Ez magyaraacutezhatoacute azzal
hogy a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok modern innovatiacutev etikai eacuterteacutekeket is hordozoacute formaacutei (pl
koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg dobozrendszer vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek) itthon
csak a koumlzelmuacuteltban jelentek meg ellenteacutetben az Unioacute eacuteszaki tagaacutellamaival ahol ezek a
formaacutek toumlbb eacutevtizedes muacuteltra tekintenek vissza Hazaacutenkban jelenleg a roumlvid ellaacutetaacutesi
laacutencok tiacutepusai koumlzuumll a piacon toumlrteacutenő vaacutesaacuterlaacutes a legneacutepszerűbb a fogyasztoacutek koumlreacuteben
A REL szempontjaacuteboacutel jelenleg tapasztalhatoacute pozitiacutev iraacutenyuacute folyamatok elleneacutere sem a
roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok hagyomaacutenyos sem pedig a modern tiacutepusainak hosszuacute taacutevuacute
fennmaradaacutesa nem garantaacutelt A REL-ben elsősorban a kisebb gazdasaacutegok termelői
vesznek reacuteszt a meacuteretgazdasaacutegossaacuteg megtartaacutesa eacutes a kapacitaacuteskorlaacutet pedig aacuteltalaacuteban nem
teszi lehetőveacute meacuteg a koumlztes szereplők kizaacuteraacutesa elleneacutere sem hogy a termeacutekeik a nagy
eacutelelmiszerlaacutencok aacuteltal kiacutenaacuteltnaacutel kedvezőbb aacuteron juthassanak el a vaacutesaacuterloacutekhoz
kuumlloumlnoumlsoumlsen a magas hozzaacuteadott eacuterteacutekű aacuterufeacuteleseacutegek eseteacuteben Ahogyan az a
mezőgazdasaacuteg egeacuteszeacutere jellemző a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok termelőit is fenyegeti az
eloumlregedeacutes eacutes a generaacutecioacutevaacuteltaacutes veszeacutelye Ezen feluumll a gazdaacutek toumlbbnyire nem eacutelnek a
formaacutelis szakmai oktataacutes eacutes keacutepzeacutes lehetőseacutegeivel ami azeacutert is kockaacutezatos mivel a roumlvid
ellaacutetaacutesi laacutencban reacutesztvevőknek nem csak a termeleacuteshez kell eacuterteniuumlk hanem toumlbbek
koumlzoumltt a feldolgozaacuteshoz raktaacuterozaacuteshoz szaacutelliacutetaacuteshoz az eacuterteacutekesiacuteteacuteshez eacutes a marketing
teveacutekenyseacuteghez szuumlkseacuteges tudaacutest is birtokolniuk kell az eredmeacutenyes műkoumldeacutes
biztosiacutetaacutesaacutehoz Emellett a kistermelők eacutelelmiszerhigieacuteniai szaktudaacutesa is sok esetben
hiaacutenyos ezeacutert eacutelelmiszerbiztonsaacutegi kockaacutezatot jelenthetnek Elsősorban a fent leiacutertak
koumlvetkezteacuteben a REL-termelők oumlnszerveződeacutesi eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető eacutes paacutelyaacutezati
versenykeacutepesseacuteguumlk gyenge a sok szempontboacutel megoldaacutest jelentő egyuumlttműkoumldeacutesek
pedig ritkaacutek
Fogyasztoacutei oldalroacutel a teacutemaacuteban veacutegzett kutataacutesok eredmeacutenyei azt igazoltaacutek hogy a
vaacutesaacuterlaacutes soraacuten a legtoumlbb vevő szaacutemaacutera a termeacutekek aacutera eacutes a szeacuteles aacuteruvaacutelaszteacutek a
legfontosabb szempontok emellett teacutenylegesen nagyon keveacutes vaacutesaacuterloacute hajlandoacute
magasabb aacuterat fizetni a magyar termeacutekekeacutert ha egy hazai eacutes egy kuumllfoumlldi ugyanolyan
minőseacutegű aacuteru koumlzuumll lehet vaacutelasztani (Szakaacutely et al 2010) A fogyasztoacute-termelő
koumlzvetlen kapcsolata garantaacutelja a vevők szaacutemaacutera a termeacutekek iraacutenti bizalmat amely
kapcsolat iacutegy rendkiacutevuumll seacuteruumlleacutekeny iacutegy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termelői termeacutekek iraacutenti
kereslet noumlvekedeacutese sem oumlnműkoumldő folyamat
Ezek a probleacutemaacutek raacutevilaacutegiacutetanak azokra a szempontokra amelyek fejleszteacutese felteacutetlenuumll
szuumlkseacuteges a REL rendszerek hosszuacute taacutevuacute fennmaradaacutesaacutehoz
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
111
Anyag eacutes moacutedszer
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal kapcsolatos adatok gyűjteacutese neheacutezseacutegekbe uumlkoumlzik mivel sem
a magyar sem pedig az Unioacute szintű statisztikaacutekban nem toumlrteacutenik reprezentatiacutev
adatgyűjteacutes speciaacutelisan a REL-ben reacutesztvevő szereplőkre neacutezve Az euroacutepai
gazdasaacutegszerkezeti oumlsszeiacuteraacutes (Eurostat Farm Structure Survey - FSS) 2005 eacutes 2007-es
tagaacutellami oumlsszefoglaloacuteiban talaacutelhatoacutek kapcsoloacutedoacute adatok de csupaacuten arra vonatkozoacutean
toumlrteacutenik adatgyűjteacutes hogy a mezőgazdasaacutegi egyeacuteni gazdasaacutegok koumlzuumll mennyire jellemző
az hogy a bdquoveacutegfogyasztoacuteknak toumlrteacutenő koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes az uumlzem teljes gazdasaacutegi
eacuterteacutekesiacuteteacuteseacutenek toumlbb mint 50-aacutet teszi kirdquo (A Bizottsaacuteg 12002009EK rendelete) A
Koumlzponti Statisztikai Hivatal (KSH) Aacuteltalaacutenos Mezőgazdasaacutegi Oumlsszeiacuteraacutesaacuteban (AacuteMOuml) eacutes
a Gazdasaacutegszerkezeti Oumlsszeiacuteraacutesban (GSZOuml) az egyeacuteni eacutes taacutersas gazdasaacutegok szerint
talaacutelhatoacute adat a nem mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteget is veacutegző gazdasaacutegok szaacutemaacuteroacutel amely
magaacuteba foglal a REL-hez kapcsoloacutedoacute teveacutekenyseacutegeket is A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal
kapcsolatban az egyeacuteb tudomaacutenyos felmeacutereacutesek is hiaacutenyoznak a hazai vizsgaacutelatokboacutel a
roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal kapcsolatos teacutemaacutekkal eddig csak neacutehaacuteny kutataacutes foglalkozott
Magyarorszaacutegon (Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet ESSRG Kaposvaacuteri Egyetem
Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Koumlzgazdasaacuteg- eacutes Regionaacutelis
Tudomaacutenyi Kutatoacutekoumlzpont Oumlkoloacutegiai Mezőgazdasaacutegi Kutatoacuteinteacutezet)
A REL helyzeteacutenek feltaacuteraacutesa soraacuten a hazai eacutes nemzetkoumlzi tudomaacutenyos illetve nem
tudomaacutenyos forraacutesmunkaacutek valamint az Eurostat eacutes a KSH relevaacutens eredmeacutenyei keruumlltek
feldolgozaacutesra
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc (REL) fogalma
Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 13052013EU Rendeleteacutenek 2 cikk m) szerinti
fogalom meghataacuterozaacutesa alapjaacuten a bdquoroumlvid ellaacutetaacutesi laacutencrdquo az egyuumlttműkoumldeacutes a helyi
gazdasaacutegi fejleszteacutes valamint a termelők feldolgozoacutek eacutes a fogyasztoacutek koumlzoumltti szoros
foumlldrajzi eacutes taacutersadalmi kapcsolatok iraacutent elkoumltelezett korlaacutetozott szaacutemuacute gazdasaacutegi
szereplő aacuteltal alkotott ellaacutetaacutesi laacutenc Azaz a termelők eacutes termelők csoportosulaacutesa a
fogyasztoacuteknak vagy fogyasztoacutek csoportosulaacutesaacutenak koumlzvetlenuumll vagy egy koumlzvetiacutetőn
keresztuumll eacuterteacutekesiacutetik eacutelelmiszer-termeacutekuumlket A koumlzvetlen vagy az egy koumlzvetiacutetős REL
eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacutekat neacutegy főtiacutepusba (koumlzvetiacutetőn keresztuumll haacutezhoz szaacutelliacutetaacutessal nyitott
gazdasaacutegban eacutes eacuterteacutekesiacuteteacutesi ponton) valamint azokon beluumll keacutet altiacutepusba (hagyomaacutenyos
eacutes uacutejszerű) sorolhatjuk (1 taacuteblaacutezat)
1 taacuteblaacutezat A REL eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacuteinak kategoacuteriaacutei
1 REL tiacutepus Koumlzvetiacutetőknek
a Hagyomaacutenyos Koumlzvetlenuumll eacuterteacutekesiacutető
feldolgozoacute
b Uacutejszerű Vendeacuteglaacutetaacutes Inteacutezmeacutenyi
eacutetkezteteacutes Kiskereskedelem
2 REL tiacutepus Haacutezhoz
a Hagyomaacutenyos Haacutezaloacute eacuterteacutekesiacuteteacutes
Mozgoacute bolt
b Uacutejszerű Doboz rendszer Internetes
haacutezhozszaacutelliacutetaacutes
3 REL tiacutepus Nyitott gazdasaacuteg
a Hagyomaacutenyos Bolt a gazdaudvaron
Szedd magad Falusi vendeacutegasztal
b Uacutejszerű Koumlzoumlsseacuteg Taacutemogatta
Mezőgazdasaacuteg
4 REL tiacutepus Eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok
a Hagyomaacutenyos Piac vaacutesaacuter Ideiglenes
kitelepuumlleacutes
b Uacutejszerű Termelői piac Fesztivaacutel
Gazdabolt telepuumlleacutesen Automata
Forraacutes Munkadokumentum tervezet - SFC2014 technikai uacutetmutatoacute 2014
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
112
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő lehetőseacutegek a kiacutenaacutelat oldalaacuteroacutel
A nemzetkoumlzi eacutes a hazai tapasztalatok alapjaacuten egyaraacutent a REL-ben reacutesztvevő termelők
szaacutemaacutera a piacok a legfontosabb koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatorna (Thilmany eacutes Watson
2004 Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013 Benedek et al 2013 Csiacutekneacute Maacutecsai 2013)
A piacoknak nincsenek joacutel elkuumlloumlniacutethető teljes egeacuteszeacuteben homogeacuten kategoacuteriaacutei illetve
orszaacutegonkeacutent sőt sokszor reacutegioacutenkeacutent maacutes-maacutes teacutenyezőkre keruumll a hangsuacutely ezeacutert a
piacok kuumlloumlnboumlző tiacutepusainak pontos eacutes teljes koumlrű meghataacuterozaacutesa neheacutez feladat (INRA
2007a eacutes 2007b Martinez et al 2010 Hamilton 2002 FARMA Stephenson et al
2008) A jelenkori eacutelelmiszer kiskereskedelmi formaacutek eacutes az ellaacutetaacutesi laacutencok
jellegzetesseacutegeit figyelembe veacuteve eacutes a tanulmaacuteny teacutemaacutejaacutehoz igazodva a piacok
osztaacutelyozaacutesaacutet a REL eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacutei alapjaacuten ceacutelszerű meghataacuterozni
Hagyomaacutenyos (aacutellandoacute) piacok lehet nagyobb fedett csarnok jellegű szabadteacuteri vagy
feacutelig fedett piac esetleg ezek kombinaacutecioacuteja A kereskedők eacutes a termelők vegyesen joacutel
vagy keveacutesbeacute joacutel elkuumlloumlniacutethetően eacuterteacutekesiacutetenek rajta
Uacutejszerű termelői piacok időszakos vagy aacutellandoacute piacok ahol kizaacuteroacutelag termelők
eacuterteacutekesiacutetik a sajaacutet maguk aacuteltal előaacutelliacutetott termeacutekeket Ezek toumlbbnyire (de nem felteacutetlenuumll)
a helyi termelői piac 2012-ben toumlrteacutent jogszabaacutelyi lehataacuterolaacutesaacutenak megfelelően műkoumldő
piacok (512012 (VI 8) VM rendelet a helyi termelői piacokon toumlrteacutenő aacuterusiacutetaacutes
eacutelelmiszer-biztonsaacutegi felteacuteteleiről)
A Nemzeti Eacutelelmiszerlaacutenc-biztonsaacutegi Hivatal (NEacuteBIH) adatai szerint a hagyomaacutenyos eacutes
a helyi aacutellandoacute piacok szaacutema oumlsszesen 531 db volt a 2013 novemberi oumlsszeiacuteraacutes szerint
amelyen beluumll a helyi piacok araacutenya 32 volt Oumlsszesseacutegeacuteben a 2012-es felmeacutereacutes
adataihoz keacutepest 18-kal noumlvekedett a piacok szaacutema ami zoumlmmel a helyi piacok
szaacutemaacutenak gyarapodaacutesaacutet jelentette (45 noumlvekedeacutes) (2 taacuteblaacutezat)
2 taacuteblaacutezat A piacok szaacutema eacutes megoszlaacutesa tiacutepus szerint (2012-2013)
2012 2013
Vaacuteltozaacutes
() Piac
kategoacuteriaacutek
Piacok
szaacutema (db)
Megoszlaacutes
()
Piacok
szaacutema (db)
Megoszlaacutes
()
Hagyomaacutenyos 335 740 360 680 +84
Helyi termelői 118 260 171 322 +449
Oumlsszesen 453 1000 531 1000 +179
Forraacutes NEacuteBIH (2012 2013)
A termelői piacok szaacutemaacutenak ugraacutesszerű noumlvekedeacutese egyreacuteszről a jogszabaacutelyi koumlrnyezet
kedvező vaacuteltozaacutesainak maacutesreacuteszről a fogyasztoacutei kereslet noumlvekedeacuteseacutenek koumlszoumlnhető
A gasztronoacutemiaacuteban a termelői termeacutekek iraacutenti igeacuteny noumlvekedeacutese leglaacutetvaacutenyosabban a
Magyarorszaacutegon egyre nagyobb szaacutemban megrendezett fesztivaacutelokon eacuterhető tetten Ezen
beluumll a helyi termeacutek fesztivaacutelok a neacutepi hagyomaacutenyokon alapuloacute rendezveacutenyek vagy
kifejezetten valamilyen termeacutekkoumlre oumlsszpontosiacutetoacute tematikus fesztivaacutelok azok ahol a
helyi eacutesvagy hagyomaacutenyos eacutelelmiszerek hangsuacutelyosan jelennek meg Az ELTE TaacuteTK
eacutes a NEacuteBIH sajaacutet adatgyűjteacutest veacutegzett a termelői termeacutekeacuterteacutekesiacuteteacutest is biztosiacutetoacute 2013-
ban megrendezett fesztivaacutelok koumlreacuteben amely soraacuten oumlsszesen 327 rendezveacuteny keruumllt az
adatbaacutezisba
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
113
A koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg (Community supported agriculture = CSA)
kereteacuteben a termelők eacutes fogyasztoacutek mindkeacutet reacutesztvevő szaacutemaacutera előnyoumlkkel jaacuteroacute
elkoumlteleződeacutest vaacutellalnak egymaacutes feleacute A koumlzoumlsseacutegi mezőgazdasaacuteg egy gazdaacuteboacutel vagy
gazdacsoportboacutel eacutes egy vaacutesaacuterloacutei koumlrből aacutell akik koumllcsoumlnoumlsen elkoumltelezik magukat az
egyuumlttműkoumldeacutes mellett A vaacutesaacuterloacutek vaacutellaljaacutek hogy a gazdasaacuteg termeacutekeit sokszor előre
meghataacuterozott aacuteron eacutes az egeacutesz szezonban vagy az egeacutesz eacutevben megveszik A gazda
pedig vaacutellalja hogy ebben az időszakban a koumlzoumlsseacuteg szaacutemaacutera a legjobb tudaacutesa szerint
termel iacutegy a termeleacutes kockaacutezataacutet a termelő eacutes a fogyasztoacute megosztva viseli (Reacutethy eacutes
Dezseacuteny 2013 Tudatos Vaacutesaacuterloacutek Egyesuumllete 2013)
A vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek alapja hogy toumlbb helyi termelő egy civil szervezet vagy a
fogyasztoacutek kisebb koumlzoumlsseacutege (ki)szaacutelliacutetaacutesi eacutes elosztoacutei rendszert szervez (haacuteztoacutel haacutezig
vagy egy aacutellandoacute aacutetvevőpontra) a jellemzően kistermelői helyben vagy regionaacutelisan
előaacutelliacutetott aacuteruk szaacutemaacutera A vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek nagyfokuacute vaacuteltozatossaacutegot mutatnak attoacutel
fuumlggően hogy hogyan műkoumldnek eacutes milyen termeacutekkel foglalkoznak (Reacutethy eacutes Dezseacuteny
2013)
A Joint Research Centre (Kneafsey et al 2013) felmeacutereacuteseacuteben az adatbaacutezisaacuteban szereplő
gazdasaacutegok egynegyede felelt meg a CSA tiacutepusuacute rendszereknek Ugyanakkor az
eacuterteacutekesiacuteteacutesnek e formaacutei amelyek erős etikai felteacutetelek mellett műkoumldő alternatiacutev
csatornaacutek nem jelennek meg egyforma araacutenyban Unioacute szerte eacuteszakon eacutes
Franciaorszaacutegban sokkal gyakoribb mint a deacuteli reacutegioacutekban eacutes az uacutejonnan csatlakozott
orszaacutegokban koumlztuumlk Magyarorszaacutegon
A REL modern formaacutei itthon csak a koumlzelmuacuteltban kezdtek kibontakozni Francia
mintaacutera neacutehaacuteny fiatal eacutes keacutepzett gazda meglaacutetta a lehetőseacuteget a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes e
speciaacutelis formaacutejaacuteban eacutes elkezdtek aacutetaacutellni a hagyomaacutenyos termelői piacroacutel a
dobozrendszer moacutedszereacutere Ez a koumlzelmuacuteltban elindult folyamat illetve a helyi
eacutelelmiszer iraacutenti lassuacute igeacutenynoumlvekedeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedott az eacuterdeklődeacutes a CSA
kezdemeacutenyezeacutesek iraacutent is Becsleacutesek szerint a dobozrendszerek az előfizeteacuteses
rendszerek eacutes a koumlzoumlsseacuteg aacuteltal vezetett gazdasaacutegok szaacutema jelenleg 14 koumlruumll mozog
emellett ha a bevaacutesaacuterloacute koumlzoumlsseacutegeket is ebbe a koumlrbe soroljuk ez a szaacutem akkor is csupaacuten
24 (Dezseacuteny 2013)
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő lehetőseacutegek a kereslet oldalaacuteroacutel
Csiacutekneacute Maacutecsai (2013) 2011-ben veacutegzett hazai fogyasztoacutei felmeacutereacuteseacutenek eredmeacutenyei
szerint a vaacutelaszadoacutek 84-a nyilatkozott uacutegy hogy legalaacutebb eacutevente neacutehaacuteny alkalommal
vaacutesaacuterol eacutelelmiszert koumlzvetlenuumll a termelőktől A REL tiacutepusok koumlzuumll a hagyomaacutenyos
eacuterteacutekesiacuteteacutesi pont csoportba tartozoacute piacok laacutetogatottsaacutega volt a legnagyobb araacutenyuacute
oumlsszesen 71 Ezeacutert nem veacuteletlen hogy a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesből a vaacutesaacuterlaacutesok
rendszeresseacutege az eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok eseteacuteben volt a leggyakoribb mivel a vaacutesaacuterloacutek
41-a eacutelt ezekkel a lehetőseacutegekkel legalaacutebb eacutevente neacutehaacutenyszor A nyitott gazdasaacutegok
eseteacuteben ez az araacuteny 22 a haacutezhozszaacutelliacutetaacutest illetően pedig mindoumlssze16 volt (1 aacutebra)
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
114
1 aacutebra A vaacutesaacuterlaacutes gyakorisaacutega az egyes koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesi tiacutepusok kereteacuteben
Forraacutes Csiacutekneacute Maacutecsai (2013) alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A GfK Haacuteztartaacutespanel adatai szerint a piacok reneszaacutenszukat eacutelik hiszen az elmuacutelt
eacutevtizedben a piaci koumllteacutes megkeacutetszereződoumltt a 2000 eacutevi 70 milliaacuterd forintroacutel 2011-re
130 milliaacuterd forintra nőtt Ez azt jelenti hogy a piac mint eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatorna megőrizte
5 szaacutezaleacutek koumlruumlli reacuteszaraacutenyaacutet a napi fogyasztaacutesi cikkek haacuteztartaacutesi fogyasztaacutesaacuteboacutel ami
tekintettel a piacon kiacutevuumlli nem modern kereskedelmi formaacutek (egyeacuteb eacuterteacutekesiacuteteacutes eacutes
fuumlggetlen kisboltok) folyamatos teacuterveszteacuteseacutere jelentős teljesiacutetmeacuteny
Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) a piacok termelői eacutes fogyasztoacutei megiacuteteacuteleacuteseacutevel foglalkozoacute
tanulmaacutenya is hasonloacute eredmeacutenyt hozott A reacuteszvevő vaacutelaszadoacutek koumlzuumll legtoumlbben (30)
heti rendszeresseacuteggel laacutetogattaacutek a magyar piacok valamelyikeacutet 14-uk pedig akaacuter
hetente toumlbbszoumlr is ezen az eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatornaacuten keresztuumll inteacutezte a vaacutesaacuterlaacutesait Emellett
azonban azoknak a reacutesztvevőknek az araacutenya is magas volt (27) akik csak havonta
vagy enneacutel is ritkaacutebban jaacutertak piacra Ugyanakkor a keacuterdeacutessorra vaacutelaszoloacute 730 fogyasztoacute
koumlzuumll mindoumlssze 67-en (9) aacutelliacutetottaacutek magukroacutel hogy soha nem vaacutelasztjaacutek ezt a
vaacutesaacuterlaacutesi lehetőseacuteget
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő veszeacutelyek a kiacutenaacutelat oldalaacuteroacutel
A nemzetkoumlzi eacutes a hazai tapasztalatok alapjaacuten egyaraacutent a REL-ben elsősorban a kisebb
gazdasaacutegok termelői vesznek reacuteszt (Thilmany eacutes Watson Benedek et al 2013 Reacutethy eacutes
Dezseacuteny 2103) Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) tanulmaacutenya szinteacuten alaacutetaacutemasztotta a fentieket
Azoknak a termelőknek akik roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencon keresztuumll eacuterteacutekesiacutetetteacutek a termeacutekeiket
az eacuteves nettoacute aacuterbeveacutetele toumlbbnyire nem haladta meg a 7 millioacute forintot a 2010-es Miacuteg a
REL-ben eacuterteacutekesiacutető termelők aacutetlagosan 26 hektaacuter nagysaacuteguacute foumlldteruumlleten gazdaacutelkodtak
addig a hosszuacute laacutencokon keresztuumll aacuterusiacutetoacutek eseteacuteben 83 hektaacuter volt az aacutetlagos foumlldteruumllet
meacuterete Rocchi eacutes munkataacutersai (2010 in Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013) tapasztalatai szerint ha
a termelők versenykeacutepesek akarnak maradni eacutes a hagyomaacutenyos kiskereskedőkneacutel
alacsonyabb aacuteron adjaacutek a termeacutekeiket akkor ez nem minden esetben jelent megfelelő
joumlvedelmezőseacuteget Emellett mivel aacuteltalaacuteban kismeacuteretű vaacutellalkozaacutesokroacutel van szoacute azt is
kockaacuteztatjaacutek hogy a meacuteretgazdasaacutegossaacuteguk tovaacutebb csoumlkken A kis gazdasaacutegok legfőbb
neheacutezseacutegekeacutent a kapacitaacutesuk korlaacutetait emliacutetetteacutek illetve a disztribuacutecioacutes rendszer hiaacutenyaacutet
ami aacuteltal a vezető piacok feleacute tudnaacutenak elmozdulni
412
219
157
588
781
843
0 20 40 60 80 100
Eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok
Nyitott gazdasaacuteg
Haacutezhoz
hetente toumlbbszoumlr hetente havonta toumlbbszoumlr havonta eacutevente neacutehaacutenyszor soha
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
115
A kistermelők eacutelelmiszerhigieacuteniai szaktudaacutesa sok esetben hiaacutenyos Emellett a hatoacutesaacutegi
vizsgaacutelatok elsősorban a magas kockaacutezatuacute eacutelelmiszer előaacutelliacutetoacutek ellenőrzeacuteseacutere fektetnek
hangsuacutelyt iacutegy a keveacutes fogyasztoacutehoz eljutoacute kistermelői termeacutekek eacutelelmiszerbiztonsaacutegi
megfelelőseacutegeacutenek ellenőrzeacutese alacsony araacutenyuacute A NEacuteBIH adatai szerint 2012-ben az
ellenőrzoumltt termeacutekek 28-a kapcsoloacutedott kistermelői eacutelelmiszer-előaacutelliacutetaacutes eacutes
forgalmazaacutes teveacutekenyseacutegeihez eacutes vendeacutegasztal szolgaacuteltataacuteshoz Az ellenőrzeacutesek
eredmeacutenyekeacutent a vizsgaacutelt termeacutekek 22-aacuteban szabtak ki biacutersaacutegot amely koumlzel 1
szaacutezaleacutekponttal volt magasabb a 2010-es araacutenynaacutel A 2013 eacutevben juacutelius 31-i adatok
szerint ez az araacuteny tovaacutebb noumlvekedett (27) Amiacuteg a forgalomboacutel kivont teacutetelek araacutenya
2011-ben 05 2012-ben pedig 17 volt addig 2013-ban a megvizsgaacutelt termeacutekeknek
koumlzel 6-aacutet vontaacutek ki a forgalomboacutel
Az Eurostat 2005-oumls eacutes 2010-es gazdasaacutegszerkezeti oumlsszeiacuteraacutesa soraacuten vizsgaacutelta a
gazdasaacutegvezetők keacutepzettseacutegeacutenek szerkezeteacutet Magyarorszaacutegon a kismeacuteretű gazdasaacutegok
vezetőinek 874-a rendelkezett kizaacuteroacutelag gyakorlati tapasztalattal 2010-ben ez koumlzel
11 szaacutezaleacutekponttal volt magasabb mint az Unioacutes aacutetlag eacutes 29 szaacutezaleacutekponttal a reacutegi EU
15 tagok aacutetlagaacutenaacutel A 2005-ben meacutert adatokhoz keacutepest nem csoumlkkent a csak gyakorlati
tapasztalattal rendelkezők araacutenya hazaacutenkban A teljes mezőgazdasaacutegi keacutepzeacutesben
reacutesztvevő kisebb gazdasaacutegok vezetőinek araacutenya csupaacuten 25 volt Magyarorszaacutegon
2010-ben ami 5 szaacutezaleacutekponttal volt alacsonyabb mint a 2005-oumls eacutevben Ugyanakkor az
Euroacutepai Unioacute egeacuteszeacuteben sem volt nagyon magas ez az eacuterteacutek mindoumlssze 46 A
keacutepzetlen munkaerő pedig keveacutesbeacute keacutepes az innovaacutecioacutes technoloacutegiaacutek fejleszteacutesek
alkalmazaacutesaacutera ami az aacutegazat versenykeacutepesseacutegeacutet csoumlkkenti (Biroacute et al 2012)
A JRC (Kneafsey et al 2103) tanulmaacutenya azt bizonyiacutetotta hogy a termelők
kommunikaacutecioacutes eacutes marketing kompetenciaacutejaacutenak fejleszteacutese szuumlkseacuteges A roumlvid ellaacutetaacutesi
laacutencban eacuterteacutekesiacutető termelőknek nem csak a termeleacuteshezelőaacutelliacutetaacuteshoz kell eacuterteniuumlk
hanem a feldolgozaacuteshoz eacutes a marketinghez is Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) eredmeacutenyei
szerint a piacok marketingkommunikaacutecioacutes strateacutegiaacuteja ndash ha egyaacuteltalaacuten leacutetezett ndash keveacutes
olyan eszkoumlzt tartalmazott ami el is eacuterte a fogyasztoacutekat azaz eacuterzeacutekelhető lett volna a
vaacutesaacuterloacutek szaacutemaacutera A legfőbb marketingkommunikaacutecioacutes eszkoumlzuumlknek a vaacutesaacuterloacutekkal valoacute
koumlzvetlen kapcsolatot tekintetteacutek Ugyanakkor a fogyasztoacutei megkeacuterdezeacutes eredmeacutenyeiből
kideruumllt hogy a termelők tuacuteleacuterteacutekelteacutek teljesiacutetmeacutenyuumlket a vevői eleacutegedettseacuteg szintje a
legtoumlbb keacuterdeacutesben alacsonyabb volt mint ahogy azt a termelők gondoltaacutek
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő veszeacutelyek a kereslet oldalaacuteroacutel
Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) kutataacutesaacuteban vizsgaacutelta a fogyasztoacutek piacokkal a piacon eacuterteacutekesiacutető
termelőkkel illetve termeacutekeikkel kapcsolatos elvaacuteraacutesaikat eacutes tapasztalataikat A vaacutesaacuterloacutei
eacuterteacutekeleacuteseket oumlsszevetetteacutek a termelők sajaacutet piaci jelenleacutetuumlkkel kapcsolatos
veacutelemeacutenyekkel is A vizsgaacutelat eredmeacutenyei szerint a piacok egy dimenzioacute menteacuten sem
felelt meg a fogyasztoacutei elvaacuteraacutesoknak emellett a termelők minden szempont menteacuten
megfelelőbbnek iacuteteacutelteacutek a piacot mint a fogyasztoacutek Ebből arra koumlvetkezteteacutesre jutottak
hogy a piac eladoacutei tuacuteleacuterteacutekelteacutek sajaacutet helyzetuumlket eacutes a koumlzvetlen kapcsolat elleneacutere sem
minősiacutetetteacutek teljesen reaacutelisan a fogyasztoacutei igeacutenyeket ez pedig veszeacutelyes lehet a piaci
eacuterteacutekesiacuteteacutes joumlvőjeacutere neacutezve
Annak elleneacutere hogy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termeacutekek iraacutent folyamatosan noumlvekedni
laacutetszik a kereslet a termelői termeacutekek iraacutent elkoumltelezett vaacutesaacuterloacutei csoport meacuteg mindig
csak egy szűk vaacutesaacuterloacutei reacuteteget jelent hazaacutenkban A teacutemaacuteban veacutegzett fogyasztoacutei kutataacutesok
(pl GfK 2012 Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013 Csiacutekneacute Maacutecsai 2013) eredmeacutenyei azt igazoltaacutek
hogy a vaacutesaacuterlaacutes soraacuten a legtoumlbb vevő szaacutemaacutera a termeacutekek aacutera a legfontosabb szempont
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
116
Szakaacutely eacutes munkataacutersai (2010) felmeacutereacuteseacuteből pedig az is kideruumllt hogy teacutenylegesen
nagyon keveacutes vaacutesaacuterloacute hajlandoacute magasabb aacuterat fizetni a magyar termeacutekekeacutert ha egy hazai
eacutes egy kuumllfoumlldi ugyanolyan minőseacutegű aacuteru koumlzuumll lehet vaacutelasztani A jelenlegi hazai
gazdasaacutegi helyzet alapjaacuten van raacute eseacutely hogy nem fog noumlvekedni a zoumlmeacuteben magasabb
aacuterkategoacuteriaacutejuacute termelői termeacutekek iraacutenti fizetőkeacutepes kereslet
Koumlvetkezteteacutesek javaslatok
Jelenleg a hagyomaacutenyos REL formaacutek mind a fogyasztoacute mind a termelő szaacutemaacutera
viszonylag koumlnnyen eleacuterhetők azonban az egyuumlttműkoumldeacutesek kialakiacutetaacutesa neacutelkuumll mind a
modern REL tiacutepusok terjedeacutese mind pedig a hagyomaacutenyos formaacutek fenntarthatoacute
műkoumldeacutese meglehetősen bizonytalan Mindemellett a gazdaacutelkodoacutek kuumlloumlnoumlsen az
oumlnaacutelloacutean nem versenykeacutepes kismeacuteretű gazdasaacutegok nehezen tudnak fejleszteacutesekkel
vaacutelaszolni a kihiacutevaacutesokra A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc taacutersadalmi elfogadottsaacuteg erősiacuteteacuteseacutenek
szuumlkseacuteglete azt jelenti hogy egyaraacutent fontos lenne a REL termelői eacutes vevői ismertseacuteget
eacutes elismertseacuteget is erősiacuteteni Mindez biztos alapokra eacutepuumll Magyarorszaacutegon mivel a REL
ndash elsősorban hagyomaacutenyos formaacuteinak ndash elterjedtseacutege eacutes elfogadottsaacutega a modern
kiskereskedelem eacutes a globaacutelis ellaacutetaacutesi laacutencok eacutevtizedes teacuterhoacutediacutetaacutesa elleneacutere viszonylag
aacutellandoacute maradt hazaacutenkban Ezt taacutemasztjaacutek alaacute hogy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termelői
termeacutekekre stabil a fogyasztoacutei kereslet eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontjai pedig koumlnnyen eleacuterhetőek a
fogyasztoacutek eacutes a termelők szaacutemaacutera
A REL taacutersadalmi elfogadottsaacutegaacutenak eacutes a keresletnek a noumlveleacuteseacutehez azonban neacutehaacuteny
akadaacutelyozoacute teacutenyezőt le kell kuumlzdeni A termelők azaz a kiacutenaacutelat oldalaacuten az eloumlregedeacutes
jellemző kuumlloumlnoumlsen a hagyomaacutenyos REL formaacutek eseteacuteben neheacutez a generaacutecioacutevaacuteltaacutes
megoldaacutesa Emellett a REL-ben reacutesztvevő termelők szakmai keacutepzettseacutege nem megfelelő
ami kuumlloumlnoumlsen nagy jelentőseacutegű az eacuterteacutekesiacuteteacuteshez kapcsoloacutedoacute teveacutekenyseacutegek megfelelő
szintű biztosiacutetaacutesa szempontjaacuteboacutel A REL terjedeacuteseacutenek jelenlegi trendjeacutet eacutes hitelesseacutegeacutet
veszeacutelyeztetik a termelők eacutelelmiszer-higieacuteniai ismereteinek hiaacutenyossaacutegai is A kereslet
oldalaacuten a koumlltseacuteghateacutekony globaacutelis ellaacutetaacutesi laacutencok alacsony aacuteruacute termeacutekeinek a teacuterhoacutediacutetaacutesa
a jellemző amit tovaacutebb erősiacutetett az elhuacutezoacutedoacute vaacutelsaacuteg korlaacutetozta fizetőkeacutepes kereslet eacutes az
ennek nyomaacuten megvaacuteltozott fogyasztoacutei szokaacutesok aacuteltalaacutenossaacute vaacutelaacutesa
Oumlsszesseacutegeacuteben a hazai roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok fenntarthatoacute műkoumldeacuteseacutehez a REL szereplői
szaacutemos kihiacutevaacutes eleacute neacuteznek ugyanakkor a fejleszteacutesi szuumlkseacutegletek pontos
meghataacuterozaacutesaacuteval eredmeacutenyes taacutemogataacutesi rendszer alakiacutethatoacute ki
Hivatkozott forraacutesok
[1] Benedek Zs - Baraacuteth L - Fertő I - Toacuteth J (2013) Hogyan kapcsoloacutedhatnak a
mezőgazdasaacutegi termelők a modern eacutelelmiszerlaacutencokhoz A roumlvid ellaacutetaacutesi
laacutencok műkoumldeacuteseacutenek hazai sajaacutetossaacutegai eacutes lehetőseacutegei egy empirikus vizsgaacutelat
tapasztalatai Videacutekkutataacutes 2012-2013 MTA KRTK Budapest 53o
[2] Biacuteroacute Sz (szerk) - Hamza E - Molnaacuter A - Raacutecz K - Szeacutekely E (szerk) - Toacuteth
K - Toacuteth O - Varga E (2012) A mezőgazdasaacutegi foglalkoztataacutes bőviacuteteacuteseacutenek
lehetőseacutegei videacuteki teacuterseacutegeinkben Agraacutergazdasaacutegi Koumlnyvek AKI Budapest
121o
[3] Csiacutekneacute Maacutecsai Eacute (2013) Koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes a mezőgazdasaacutegi termeacutekek
piacaacuten Doktori (Ph D) eacutertekezeacutes Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes
Taacutersadalomtudomaacutenyi kar Gazdaacutelkodaacutes eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori
Iskola Goumldoumlllő 191o
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
117
[4] Eurostat ndash Farm Structure Survey 2005 2010 Forraacutes eppeurostateceuropaeu
[5] Eurobarometer (2011) The Common Agricultural Policy Report Special
Eurobarometer 368 September 2011 p64
[6] GfK Hungaacuteria (2012) Megduplaacutezoacutedott a piacok aacuterbeveacutetele GfK
Sajtoacutekoumlzlemeacuteny 2012 maacutejus 3
[7] Hamilton N D (2002) Farmersrsquo Markets Rules Regulations and
Opportunities An Agricultural Law Research Article National AgLaw Center
Publications Arkansas June 2002 p47
[8] Institut National de la Recherche Agronomique INRA (2007a) Les Marcheacutes
Paysans hebdomadaires Ouverts toute lrsquoanneacutee Projet C R O C INRA Fiche
Commercialisation No 1 Montpellier p4
[9] Institut National de la Recherche Agronomique INRA (2007b) Les Marcheacutes
classique de plein vent Ourverts toutle lrsquoanneacutee Projet C R O C INRA Fiche
Commercialisation No 2 Montpellier
[10] Juhaacutesz A - Szaboacute D (2013) A piacok jellemzői fogyasztoacutei eacutes termelői szemmel
Agraacutergazdasaacutegi Koumlnyvek AKI Budapest 142o
[11] Kneafsey M - Venn L - Schmutz U - Balaacutezs B - Trenchard L - Eyden-
Wood T - Bos E - Sutton G - Blackett M (2013) Short Food Supply
Chains and Local Food Systems in the EU A State of Play of their Socio-
Economic Characteristics JRC Scientific and Policy Reports Publications
Office of the European Union Luxemburg p 128
[12] KSH AacuteMOuml GSZOuml 2005 2010 Forraacutes wwwkshhuagrarcenzusok
[13] Martinez S Michael S Hand Michelle Da Pra Susan Pollack Katherine
Ralston Travis A Smith Stephen Vogel Shellye Clark Luanne Lohr Sarah A
Low and Constance Newman (2010) Local Food Systems Concepts Impacts
an Issues Econimic Research Service Report Summary US Department of
Agriculture p 87
[14] Munkadokumentum tervezet - SFC2014 technikai uacutetmutatoacute Roumlvid Ellaacutetaacutesi
Laacutenc tematikus alprogram Budapest 2014 tervezet
[15] Reacutethy K - Dezseacuteny Z (2013) Koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg
OumlMKI Budapest 27o
[16] Stephenson G - Lev L - Brewer L (2008) When Things Donrsquot Work Some
Insight Why Famersrsquo Markets Close Sepcial Report Number 1073 Oregon
State University Extension Service Corvallis OR p 21
[17] Szakaacutely Z - Palloacuteneacute Kiseacuterdi I - Naacutebraacutedi T (2010) Marketing a hagyomaacutenyos
eacutes taacutejjellegű eacutelelmiszerek piacaacuten Kaposvaacuteri Egyetem Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar
268o
[18] Thilmany D Watson P (2004) The Increasing Role of Direct Marketing and
Farmers Markets for Western US Producers Western Economic Forum April
2004 p19-25
[19] Tudatos Vaacutesaacuterloacutek Egyesuumllete (2013) Koumlzoumlsseacutegi mezőgazdaacutelkodaacutes - Leacutegy Te is
a reacuteszese Letoumllteacutes daacutetuma 2013 juacutenius 29 Forraacutes wwwtudatosvasarlohu
httptudatosvasarlohusitestudatosvasarlohufileskozossegi_mezogazdalkod
as_legy_a_reszese_0pdf
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
118
Szerző
Szaboacute Dorottya
tervezeacutesi referens
Nemzeti Eacutelelmiszerlaacuten-biztonsaacutegi Hivatal
1024 Budapest Kis Roacutekus u 15b
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem
Enyedi Gyoumlrgy Regionaacutelis Tudomaacutenyok Doktori Iskola
szabodonebihgovhu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
119
A MAGYAR EacuteS EGYES UNIOacuteS TAGAacuteLLAMOK MEZŐGAZDASAacuteGAacuteNAK
OumlSSZEHASONLIacuteTOacute ELEMZEacuteSE
TOacuteTH ORSOLYA
Oumlsszefoglalaacutes
Magyarorszaacuteg 2004-ben lett az Euroacutepai Unioacute teljes joguacute tagja ami a piacgazdasaacutegi
koumlruumllmeacutenyekhez tovaacutebbaacute az eacuteleződő versenyhelyzethez valoacute alkalmazkodaacutes
megkeruumllhetetlen keacutenyszereacutet is magaacuteval hozta a csatlakozaacutes szaacutemtalan pozitiacutev hozadeacuteka
mellett
A magyar mezőgazdasaacuteg teljesiacutetmeacutenyeacutenek gazdasaacutegindashtaacutersadalmi szerepeacutenek megiacuteteacuteleacutese
vitatott keacuterdeacutes azt azonban senki sem keacuterdőjelezi meg hogy az aacutegazat ndash adottsaacutegainaacutel
fogva ndash hagyomaacutenyosan kiegyensuacutelyozoacute szerepet toumllt be a nemzetgazdasaacutegban A
tanulmaacutenyban kiacuteseacuterletet tettem a reacutegi eacutes az uacutejonnan csatlakozott unioacutes tagorszaacutegok
mezőgazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutenek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera eacutes az alaacutebbi főbb megaacutellapiacutetaacutesokat
tettem Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa 2004 eacutes 2013 koumlzoumltt 11 milliaacuterd
euroacuteval gyarapodott ami ugyan jelentősnek mondhatoacute de meacuteg iacutegy is jelentősen elmarad
az unioacutes aacutetlagtoacutel melynek csupaacuten a feleacutet teszi ki
A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke Romaacuteniaacuteban volt a legmagasabb a vizsgaacutelt
időszakban a gazdasaacutegilag fejlettebb orszaacutegokban a mutatoacute eacuterteacuteke rendkiacutevuumll alacsony
volt A legkoncentraacutelatlanabb foumlldhasznaacutelat hazaacutenkat jellemzi miacuteg Franciaorszaacutegban
Hollandiaacuteban eacutes Neacutemetorszaacutegban sokkal kiegyenliacutetettebb az uumlzemmeacuteret-eloszlaacutes
Kulcsszavak mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacuteja
JEL koacuted Q10 Q15
Comparative analysis of agriculture between Hungary and other EU Member
States
Abstract
In 2004 Hungary became a full member of the European Union and had to adapt to the
market economic conditions and to the intensifying competitive environment despite of
many positive benefits of the accession
The performance and the economic-social role of the Hungarian agriculture is a debated
issue but is indisputable that agriculture due to its particular characteristics
traditionally plays a balancing role in the national economy In this study it was
compared the performance of agriculture between the old and the new member states I
carried out the following statements
Hungarys agricultural output increased by 11 billion EUR between 2004 and 2013 that
is considerable but it is still significantly below the EU average Gross value added of
agriculture was the highest in Romania in the reviewed period and the ratio was very
low in the economically more developed countries such as France and Germany The
Hungarian land use is characterized by a lack of concentration while the farm size
distribution is even more balanced in France in the Netherlands and in Germany
Keywords agricultural output land use concentration
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
120
Bevezeteacutes
Magyarorszaacuteg egyike annak a tiacutez orszaacutegnak amelyek 2004-ben csatlakoztak az Euroacutepai
Unioacutehoz eacutes amely jelentős gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi fejlődeacutest eacutert el a piacgazdasaacutegra
toumlrteacutenő aacutetteacutereacutes reacuteveacuten Peacuteldaacutenak okaacuteeacutert a foumlld magaacutentulajdon kisajaacutetiacutetaacutesa eacutes a valoacutes
foumlldpiac leacutetrehozaacutesa szignifikaacutens hataacutest gyakoroltak a mezőgazdasaacuteg uumlzemszerkezeteacutere
Annak elleneacutere hogy a mezőgazdasaacuteg teljesiacutetmeacutenyeacutet jelző mutatoacuteszaacutemok alapjaacuten az
aacutegazat nemzetgazdasaacutegban betoumlltoumltt suacutelya 1989 oacuteta csoumlkken meacuteg iacutegy is kiemelkedő
jelentőseacuteggel biacuter a bruttoacute hazai termeacutek előaacutelliacutetaacutesban a kereskedelmi meacuterleg
kiegyensuacutelyozaacutesaacuteban tovaacutebbaacute a munkaerő-lekoumlteacutesben (videacuteki foglalkoztataacutes) (Hubbard
et al 2008)
A Csaacuteki ndash Jaacutembor szerzőpaacuteros is megaacutellapiacutetotta (2009) hogy a mezőgazdasaacuteg
nemzetgazdasaacutegban betoumlltoumltt szerepeacutet legjobban szemleacuteltető mutatoacute ndash az aacutegazat GDP-
hez valoacute hozzaacutejaacuterulaacutesa ndash az egeacutesz vilaacutegban folyamatosan csoumlkkenő tendenciaacutet mutat
tehaacutet a magyar jelenseacuteg nem egyeduumllaacutelloacute
A koumlzponti tervutasiacutetaacutesos rendszerről a piacgazdasaacutegra toumlrteacutenő aacutetmenet valamennyi
koumlzeacutep-kelet-euroacutepai orszaacuteg nemzetgazdasaacutegaacuteban jelentős vaacuteltozaacutesokat eredmeacutenyezett
(Campos et al 2010) Azonban ez a folyamat minden egyes orszaacutegban maacutes-maacutes moacutedon
zajlott le univerzaacutelis egyoumlntetű megoldaacutesroacutel nem tudnak szaacutemot adni a szakirodalmak
A koumlvetkező emliacuteteacutesre meacuteltoacute teacuteny az oly sokat hangoztatott keacutetpoacutelusuacute uumlzemszerkezet
Az unioacutes csatlakozaacutes idejeacuten az orszaacuteg mezőgazdasaacutegi teruumlleteacutenek feleacutet csupaacuten 40 000
gazdasaacuteg művelte (beleeacutertve 321 reacuteszveacutenytaacutersasaacutegot eacutes koumlzel 1500 szoumlvetkezetet
melyek aacutetlagos teruumllete 500-600 hektaacuter volt) a maacutesik feleacuten pedig toumlbb mint 700 000
egyeacuteni gazdasaacuteg eacutes haacuteztartaacutes gazdaacutelkodott Ez utoacutebbiak koumlzuumll 100-110 000 veacutegzett
bdquokereskedelmi teveacutekenyseacutegetrdquo a toumlbbi elsősorban szemeacutelyes fogyasztaacutesra termelt a
felesleget neacuteha-neacuteha a helyi piacon eacuterteacutekesiacutetetteacutek (Udovecz et al 2008)
A fentiek alapjaacuten kijelenthető hogy Magyarorszaacutegon egy olyan vegyes tulajdonosi
struktuacutera alakult ki az elmuacutelt eacutevtizedekben amelyben az elaproacutezott kis teruumlletű kis- eacutes
koumlzepes egyeacuteni gazdasaacutegok vannak szaacutemszakilag foumlleacutenyben annak elleneacutere hogy a foumlld
meghataacuterozoacute haacutenyada eacutes a gazdaacutelkodaacutes korszerűbb taacutergyi eszkoumlzei eacutes felteacutetelei a
gazdasaacutegi szervezetekben realizaacuteloacutedik (Toacuteth 2013)
A privatizaacutecioacute eredmeacutenyekeacutent a foumlld 95-a magaacutenkeacutezbe keruumllt jogi szemeacutelyek eacutes
kuumllfoumlldiek nem szerezhetnek tulajdonjogot a magyar termőfoumlld felett A termeacuteszetes
szemeacutelyek 300 hektaacuter foumlldet birtokolhatnak (Takaacutecs-Gyoumlrgy et al 2011)
Hipoteacutezisem szerint a magyar mezőgazdasaacuteg jelenleg meacuteg nem integraacuteloacutedott szervesen
az Euroacutepai Unioacute eacutelelmiszer- eacutes agraacuterstruktuacuteraacutejaacuteba melynek okai toumlbbek koumlzoumltt az elteacuterő
termeleacutesi teveacutekenyseacutegi hagyomaacutenyokban a bdquosuacutelyosrdquo toumlrteacutenelmi oumlroumlkseacutegben valamint
az unioacutetoacutel elteacuterő taacutemogatottsaacutegi sziacutenvonalban gyoumlkereznek
Ceacutelkitűzeacutes
A tanulmaacutenyban kiacuteseacuterletet tettem egyes reacutegi eacutes uacutejonnan csatlakozott unioacutes tagaacutellamok eacutes
Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutenek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera Vilaacutegosan
megmutatkozott hogy jelentős a lemaradaacutesunk euroacutepai viszonylatban baacuter időjaacuteraacutesi
koumlrnyezeti termeacuteszeti adottsaacutegainkroacutel a legtoumlbb szakirodalom elismerősen beszeacutel
Anyag eacutes moacutedszer
A Tesztuumlzemi rendszer a Mezőgazdasaacutegi Szaacutemlarendszer eacutes a statisztika lehetőseacuteget
adnak a magyar eacutes a toumlbbi unioacutes tagorszaacuteg mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
121
(Kapronczai 2007) A fentieken tuacutelmenően a nemzetkoumlzi FADN a FAO eacutes az
EUROSTAT adatbaacutezisokat hasznaacuteltam fel
A vizsgaacutelati koumlrbe az alaacutebbi reacutegi eacutes uacutejonnan csatlakozott tagaacutellamok keruumlltek bele eacutes
szeretneacutem indokolni is hogy mieacutert esett raacutejuk a vaacutelasztaacutesom
Franciaorszaacuteg jelentős kereskedelmi partneruumlnk viszonylag kiegyenliacutetett
uumlzemszerkezettel
Neacutemetorszaacuteg legjelentősebb kereskedelmi partneruumlnk az oumlsszforgalom 16
szaacutezaleacutekaacuteval 2012-ben toumlbb mint 300 milliaacuterd Ft eacuterteacutekű magyar termeacutek eacuterkezett
Neacutemetorszaacutegba
Hollandia a bdquolegrdquo orszaacuteg amelyet sokszor aacutelliacutetanak koumlvetendő peacuteldakeacutent
szaacutemunkra
Lengyelorszaacuteg a gazdasaacutegi taacutersadalmi rendszervaacuteltaacutes Lengyelorszaacutegban is jelentős
megraacutezkoacutedtataacutest okozott csakuacutegy mint hazaacutenkban ezeacutert esett raacute a vaacutelasztaacutesom
Olaszorszaacuteg egy mediterraacuten orszaacutegot is szerettem volna a vizsgaacutelati koumlrbe vonni
ezeacutert esett a vaacutelasztaacutesom Olaszorszaacutegra nem mellesleg jelentős kereskedelmi
partneruumlnk is
Romaacutenia uacutejonnan csatlakozott szomszeacutedos unioacutes tagaacutellam ahol a keveacutesseacute fejlett
ipar eacutes szolgaacuteltatoacute szektor okaacuten a mezőgazdasaacutegi termeleacutes jelentőseacutege kiemelkedő
Az oumlsszehasonliacutetaacutes soraacuten egyszerű leiacuteroacute statisztikaacutet hasznaacuteltam illetve a foumlldhasznaacutelat
koncentraacutecioacutejaacutenak vizsgaacutelatakor a Gini-koefficienst eacutes a Lorenz-goumlrbeacutet alkalmaztam
A Gini-egyuumltthatoacute (koefficiens) egy koumlzgazdasaacutegi meacuterőszaacutem ami a statisztikai
eloszlaacutesok egyenlőtlenseacutegeit meacuteri bevezeteacutese pedig Corrado Gini olasz koumlzgazdaacutesz
neveacutehez fűződik
A Gini-egyuumltthatoacutekeacutent ismert szoacuteroacutedaacutes-mutatoacutet leggyakrabban joumlvedelmi vagy maacutes
tiacutepusuacute egyenlőtlenseacutegek meacutereacuteseacutere hasznaacuteljaacutek főkeacutent koumlzgazdasaacutegi teruumlleteken (peacuteldaacuteul
gazdasaacutegszocioloacutegia egeacuteszseacuteg-koumlzgazdasaacutegtan stb) Az index az eloszlaacutes teljes
terjedelmeacutet figyelembe veszi szemben a percentilis-tiacutepusuacute indexekkel
i j
ji xxnx
G22
1
A Gini eacuterteacutekkeacuteszlete a (01) intervallum A 0 eacuterteacutek a toumlkeacuteletes egyenlőseacuteget jelenti miacuteg
az 1-es eacuterteacutek eseteacuten teljes egyenlőtlenseacuteg aacutell fenn Gini (1921) megfogalmazaacutesa szerint
az egyuumltthatoacute a statisztikai szoacuteroacutedaacutes egy meacuterteacuteke definiacutecioacute szerint 0 eacutes 1 koumlzoumltti
haacutenyados A szaacutemlaacuteloacute az eloszlaacutes Lorenz-goumlrbeacuteje eacutes az egyenletes eloszlaacutest jelző
egyenes koumlzoumltti teruumllet miacuteg a nevező az egyenletes eloszlaacutest jelző egyenes alatti teruumllet
A Gini-index szemleacutelteteacuteseacutere a Lorenz-goumlrbeacutet hasznaacutelja a tudomaacuteny A Lorenz-goumlrbe
Max Otto Lorenz amerikai koumlzgazdaacutesz eacutes statisztikus neveacutehez fűződik A Lorenz-goumlrbe
valamely valoacutesziacutenűseacuteg-eloszlaacutes kumulatiacutev eloszlaacutesfuumlggveacutenyeacutenek a grafikus
megjeleniacuteteacutese amely az eacuterteacutekek alsoacute y-a eloszlaacutesaacutenak az araacutenyaacutet mutatja (Lorenz
1905) A Lorenz-goumlrbe egy egyseacutegnyi neacutegyzetben elhelyezett aacutebra amely a kumulaacutelt
relatiacutev eacuterteacutekoumlsszegeket a kumulaacutelt relatiacutev gyakorisaacutegok fuumlggveacutenyeacuteben aacutebraacutezolja A
Lorenz-goumlrbe előnye hogy egzakt keacutepet ad a koncentraacutecioacute meacuterteacutekeacuteről nagyon
szemleacuteletes az igen kuumlloumlnboumlző koncentraacuteltsaacuteg oumlsszehasonliacutetaacutesaacutet is lehetőveacute teszi
Kopaacutenyi (1996) bemutatta hogy a Gini-egyuumltthatoacute eacutes a Lorenz-goumlrbe szorosan
oumlsszefuumlggenek egymaacutessal A Gini-egyuumltthatoacute nem maacutes mint a Lorenz-goumlrbe eacutes az
egyenlőseacutegi goumlrbe koumlzoumltti teruumllet (egyenlőtlenseacutegi reacutes) valamint a 45deg-os egyenes alatti
teruumllet haacutenyadosa
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
122
Eredmeacutenyek
A vizsgaacutelt tagaacutellamok koumlzuumll Franciaorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg eacutes Olaszorszaacuteg egyuumlttes
mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa a 28 unioacutes tagaacutellam kibocsaacutetaacutesaacutenak toumlbb mint 40 szaacutezaleacutekaacutet
adta 2013-ban (1 aacutebra) ami egyeacutertelműen jelzi meghataacuterozoacute suacutelyukat a mezőgazdasaacutegi
termeleacutesben eacutes kereskedelemben
Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa 2004 eacutes 2013 koumlzoumltt 66 milliaacuterd euroacuteroacutel 77
milliaacuterd euroacutera gyarapodott ami 12-szeres noumlvekedeacutest jelent a vizsgaacutelt időszakban4 Ez
a bővuumlleacutes a vilaacuteggazdasaacutegi vaacutelsaacuteg eacutes a 2007 eacutevi aszaacutely koumlvetkezmeacutenyeit is ismerve
jelentősnek mondhatoacute Romaacutenia mint az bdquouacutejonnanrdquo csatlakozott tagaacutellamok egyike
valamint Lengyelorszaacuteg a mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes tekinteteacuteben szinteacuten jelentős
előreleacutepeacutest koumlnyvelhetett el a vizsgaacutelt időszakban Előbbineacutel koumlzel 13-szeres utoacutebbinaacutel
pedig 14-szeres volt a noumlvekedeacutes meacuterteacuteke A kibocsaacutetaacutest alapaacuteron adjaacutek meg aacutell a KSH
moacutedszertani koumlzleacuteseacuteben Az alapaacuter a termelő aacuteltal kapott aacuter a termeacutekadoacutek levonaacutesa utaacuten
amely tartalmazza a termeacutekszubvencioacutek oumlsszegeacutet is A mezőgazdasaacuteg kibocsaacutetaacutesa
magaacuteban foglalja a mezőgazdasaacutegi termeacutekek szolgaacuteltataacutesok eacutes a mezőgazdasaacutegtoacutel
elvaacutelaszthatatlan maacutesodlagos teveacutekenyseacutegek kereteacuteben előaacutelliacutetott javak eacutes szolgaacuteltataacutesok
oumlsszesiacutetett kibocsaacutetaacutesaacutet
1 aacutebra
Az egyes Euroacutepai Unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa alapaacuteron
(2004 2013)
EU-28-ra 2005 eacutevi adat aacutellt rendelkezeacutesemre a 2004 eacutevi helyett
Forraacutes KSH eacutes EUROSTAT 2014
4 Baacuteziseacutevnek 2004-et vaacutelasztottam mert Magyarorszaacuteg ebben az eacutevben lett az Euroacutepai
Unioacute tagja
142
66
476
137
4099
4126
204
3457
3296
442
2637
646
225
77
528
508
185
2997
272
745
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450
Franciaorszaacuteg
Hollandia
Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Olaszorszaacuteg
Romaacutenia
EU-16
EU-27
EU-28
Milliaacuterd euroacute
2004 2013
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
123
A mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes abszoluacutet eacuterteacuteke alapjaacuten nem iacuteteacutelhető meg az aacutegazat
nemzetgazdasaacutegon eacutes taacutersadalmon beluumlli jelentőseacutege (Kapronczai 2011) A
mezőgazdasaacuteg nemzetgazdasaacutegi suacutelyaacutet az aacutegazat hozzaacuteadott eacuterteacutekeacutenek araacutenya jelzi az
orszaacuteg teljes GDP-jeacuteből A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke az Euroacutepai Unioacute
egeacuteszeacuteben (EU-28) csupaacuten 19 szaacutezaleacutek volt 2011-ben (2 aacutebra) enneacutel is alacsonyabb az
EU-27-et illetve az EU-16-ot tekintve (17)
Neacutemetorszaacutegban eacutes Franciaorszaacutegban kifejezetten alacsony a mezőgazdasaacuteg bruttoacute
hozzaacuteadott eacuterteacuteke hiszen ezekben az orszaacutegokban a szolgaacuteltataacutesok eacutes az ipar toumlltenek be
dominaacutens szerepet
Ellenben Romaacuteniaacuteban amely keveacutesseacute iparosodott keveacutesseacute fejlett orszaacuteg a
mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke 74 szaacutezaleacutek volt 2011-ben eacutes meacuteg enneacutel is
magasabb 141 szaacutezaleacutek 2004-ben ami az unioacutes aacutetlag tuumlkreacuteben kifejezetten magasnak
mondhatoacute Magyarorszaacutegon a vizsgaacutelt mutatoacute a 2004 eacutevi 49 szaacutezaleacutekroacutel 54 szaacutezaleacutekra
gyarapodott 2011-re
2 aacutebra
A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke alapaacuteron az egyes Euroacutepai Unioacutes
tagaacutellamokban (2004 2011)
(az oumlsszes bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek szaacutezaleacutekaacuteban)
Mezőgazdasaacuteg erdőgazdaacutelkodaacutes halaacuteszat eacutes vadaacuteszat egyuumlttesen eacutertendő
Forraacutes EUROSTAT 2014
Magyarorszaacuteg termeacuteszeti eacutes klimatikus adottsaacutegai kivaacuteloacutean alkalmasak mezőgazdasaacutegi
teveacutekenyseacutegek folytataacutesaacutera illetve minőseacutegi alapanyag előaacutelliacutetaacutesra olvashatoacute megannyi
25
22
51
49
11
25
141
21
21
21
36
74
54
18
17
17
17
19
09
20
0 2 4 6 8 10 12 14 16
Franciaorszaacuteg
Hollandia
Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Olaszorszaacuteg
Romaacutenia
EU-16
EU-27
EU-28
Szaacutezaleacutek ()
2004 2011
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
124
szakirodalmi forraacutesban ellenben Kapronczai (2011) szerint ez a megaacutellapiacutetaacutes csak
reacuteszben igaz a hazai eacuteghajlati eacutes csapadeacutekviszonyok koumlzel sem optimaacutelisak Gyakori az
aszaacutely magas a hőseacutegnapok szaacutema eacutes talajadottsaacutegaink is csak az orszaacuteg egyes
reacutegioacuteiban kivaacuteloacuteak Emellett jelentősek a koumlzgazdasaacutegi haacutetraacutenyaink nincs tengeruumlnk a
tengeri kikoumltők messze vannak eacutes legnagyobb folyoacuteink nehezen hajoacutezhatoacuteak Hataacuterozott
mezőgazdaacutelkodaacutesi előnyt jelentő teacutenyező a mezőgazdasaacutegi teruumllet nagy araacutenya
Az EU-28 aacutetlagaacuteban az oumlsszes foumlldteruumllet 446 szaacutezaleacuteka alkalmas mezőgazdasaacutegi
műveleacutesre Ezzel szemben Magyarorszaacutegon koumlzel 60 szaacutezaleacutek egeacuteszen pontosan 589
szaacutezaleacutek ez az araacuteny eacutes iacutegy az Unioacute tagaacutellamainak toumlbbseacutegeacutet megelőzzuumlk (3 aacutebra)
Hollandiaacuteban eacutes Romaacuteniaacuteban szinteacuten kiemelkedően magas a mezőgazdasaacutegi teruumllet
araacutenya (561 eacutes 607) utoacutebbi meacuteg hazaacutenkat is maga moumlgoumltt hagyta e mutatoacute
tekinteteacuteben
3 aacutebra
A mezőgazdasaacutegi teruumllet araacutenya az oumlsszes teruumlletből (2011)
Forraacutes FAOSTAT 2014
Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi teruumllet az Euroacutepai Unioacute aacutetlagaacutet tekintve 142
hektaacuter volt 2010-ben a hazai aacutetlag ezzel szemben csupaacuten 81 hektaacuter (4 aacutebra) Az
Euroacutepai Unioacute reacutegebbi tagaacutellamait vizsgaacutelva szembetűnő hogy Franciaorszaacutegban eacutes
Neacutemetorszaacutegban meghaladja az 50 hektaacutert az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi
teruumllet meacuterete vagyis hozzaacutejuk keacutepest meacuteg jelentősebb a lemaradaacutesunk Előbbiben 539
hektaacuter utoacutebbiban pedig 558 hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumllet jutott egy gazdasaacutegra
aacutetlagosan 2010-ben az Aacuteltalaacutenos Mezőgazdasaacutegi Oumlsszeiacuteraacutes adatai szerint
531561
486
589
479 473
607
446
0
10
20
30
40
50
60
70
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
8
Szaacutezaleacute
k
()
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
125
4 aacutebra
Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi teruumllet az Euroacutepai Unioacute egyes
tagaacutellamaiban (2010)
Forraacutes EUROSTAT ndash Agriculture forestry and fishery statistics 2013 edition
Kapronczai (2011) raacutemutatott arra a teacutenyre eacutes ezt nem hagyhatom figyelmen kiacutevuumll hogy
ezek a szaacutemok csupaacuten aacutetlagadatok nem felteacutetlenuumll festenek valoacutes keacutepet a teacutenyleges
uumlzemstruktuacutera helyzeteacuteről Miacuteg Franciaorszaacutegban eacutes Hollandiaacuteban viszonylag
kiegyenliacutetett homogeacuten gazdasaacutegszerkezetről beszeacuteluumlnk addig Magyarorszaacutegon a
keacutetpoacutelusuacute rendkiacutevuumll araacutenytalan szeacutetaproacutezott uumlzemszerkezet a jellemző ahol a
foumlldtulajdon eacutes foumlldhasznaacutelat struktuacuteraacuteja teljes meacuterteacutekben elkuumlloumlnuumllt egymaacutestoacutel Az
esetek meghataacuterozoacute toumlbbseacutegeacuteben a foumlld tulajdonosa eacutes hasznaacuteloacuteja nem azonos szemeacutely
A valoacutes uumlzemmeacuteret-viszonyokat a foumlldhasznaacutelat teacutenyleges koncentraacuteltsaacutegaacutenak fokaacutet
vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy Magyarorszaacutegra az jellemző hogy sok kisgazdasaacuteg
hasznaacutelja a mezőgazdasaacutegi foumlldteruumllet nagyon kis haacutenyadaacutet Ez azt jelenti hogy a
gazdasaacutegok 90-a a foumlldteruumllet mintegy 10-aacutet műveli Egy aacuternyaltabb keacutep vaacutezolaacutesa
eacuterdekeacuteben meg kell emliacutetenem hogy a statisztika a csekeacutely gazdasaacutegi suacutellyal biacuteroacute
mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteget folytatoacute haacutezkoumlruumlli kerteket eacutes az 1 kocaacutes bdquouumlzemeketrdquo is
gazdasaacutegkeacutent kezeli ami erőteljesen torziacutetja a valoacutes viszonyokat (5 aacutebra)
A Gini-koefficiens eacuterteacuteke Magyarorszaacuteg eseteacuteben 919 ami a legkoncentraacutelatlanabb
uumlzemszerkezetre utal a jelenleg aacuteltalam megvizsgaacutelt EU-tagaacutellamok koumlreacuteben
Romaacuteniaacuteban szinteacuten magas a mutatoacute eacuterteacuteke 746 de ez koumlzel sem olyan magas mint a
hazai mutatoacute
539
9681 79
34
142
259
558
0
10
20
30
40
50
60
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
8
Hek
taacuter
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
126
Franciaorszaacutegban Hollandiaacuteban eacutes Neacutemetorszaacutegban sokkal kiegyenliacutetettebb az
uumlzemmeacuteret-eloszlaacutes a koumlzepes meacuteretű gazdasaacutegoknak nagyobb a suacutelya az
uumlzemstruktuacuteraacuteban
5 aacutebra
A foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacutejaacutenak oumlsszehasonliacutetaacutesa neacutehaacuteny EU-
tagorszaacutegban (2010)
Forraacutes EUROSTAT 2014
A magyar mezőgazdasaacuteg egyik suacutelyos probleacutemaacutejaacutet a fajlagosan alacsony bruttoacute
hozzaacuteadott eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutest szemleacutelteti a koumlvetkező aacutebra (6 aacutebra)
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre vetiacutetett bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek hazaacutenkban
kevesebb mint oumltoumlde a holland eacuterteacuteknek az olasz eacuterteacuteknek kevesebb mint a fele de a
neacutemet francia eacutes lengyel adattoacutel is valamivel elmarad Ez a mutatoacute is alaacutetaacutemasztja hogy
a magyar mezőgazdasaacuteg nemzetkoumlzi versenykeacutepesseacutege alacsony tehaacutet ezen a teruumlleten is
van hova fejlődnuumlnk
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Termelők szaacutema (kumulaacutelt )
Term
ő t
eruuml
let
(ku
mu
laacutelt
)
Franciaorszaacuteg
Hollandia
Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Olaszorszaacuteg
Romaacutenia
koncentraacutelatlansaacuteg
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
127
6 aacutebra
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek az Euroacutepai
Unioacute egyes tagaacutellamaiban (2004 2011)
Romaacutenia eseteacuteben az első adat 2008-ra vonatkozik
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Az egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek (7 aacutebra)
tekinteteacuteben is hasonloacute lemaradaacutest koumlnyvelhet el magaacutenak a magyar mezőgazdasaacuteg mint
az előbbiekben vizsgaacutelt mutatoacute eseteacuteben
2011-ben Hollandiaacuteban egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra 649 ezer euroacute bruttoacute
hozzaacuteadott eacuterteacutek jutott ami az unioacutes aacutetlagnak majdnem haacuteromszorosa iacutegy eacuterthető hogy
Hollandia mieacutert kapta a bdquolegrdquo jelzőt a leghateacutekonyabb a legjoumlvedelmezőbb termeleacutes eacutes
meacuteg hosszasan sorolhatnaacutem a Holland mezőgazdasaacuteg kiemelkedő tulajdonsaacutegait
Franciaorszaacutegban eacutes Neacutemetorszaacutegban is magas a mutatoacute eacuterteacuteke előbbiben 528 ezer
euroacutefő utoacutebbiban 485 ezer euroacutefő bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteket aacutelliacutetott elő a
mezőgazdasaacuteg 2011-ben
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlzeacuterteacutek tekinteteacuteben
Magyarorszaacuteg jelentősen elmarad az unioacutes orszaacutegok toumlbbseacutegeacutetől baacuter a koraacutebbi eacutevekhez
viszonyiacutetva toumlrteacutent neacutemi pozitiacutev iraacutenyuacute vaacuteltozaacutes fejlődeacutes e tekintetben A 27 tagorszaacuteg
aacutetlagaacuteban 97 ezer euroacute jutott egy hektaacuterra 2011-ben (8 aacutebra) miacuteg ez az eacuterteacutek hazaacutenk
eseteacuteben csupaacuten 33 ezer euroacute volt eacutes ezzel meacuteg a lengyelorszaacutegi sőt meacuteg a romaacuteniai
eszkoumlz ellaacutetottsaacutegi szinttől is alaposan elmaradtunk
42
13 12
23
52
08 09 102
05
20
1011
060708
115
0
1
2
3
4
5
6
Neacutem
etors
zaacuteg
Franci
aorszaacute
g
Ola
szors
zaacuteg
Hol
landi
a
Rom
aacutenia
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
EU-2
8
ezer
eu
roacuteh
a
2004 2011
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
128
7 aacutebra
Az egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek az
Euroacutepain Unioacute egyes tagaacutellamaiban (2011)
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Hollandiaacuteban majdnem 19-szer Olaszorszaacutegban pedig 7-szer toumlbb eszkoumlz jut egy hektaacuter
mezőgazdasaacutegi teruumlletre mint itthon Az eszkoumlzigeacuteny azonban toumlbb teacutenyező fuumlggveacutenye
Az intenziacutev aacutellattartaacutes a zoumlldseacutegtermeszteacutes vagy a viraacuteg- eacutes diacutesznoumlveacutenykerteacuteszet
eszkoumlzigeacutenye sokkal nagyobb peacuteldaacuteul a szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenytermeszteacutes eszkoumlzigeacutenyeacuteneacutel
ahol egy egyszerűbb eszkoumlzpark is bőven elegendő a termeleacutesi teveacutekenyseacuteg
kiszolgaacutelaacutesaacutehoz Hollandia eseteacuteben eacuterthető az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute
rendkiacutevuumll magas eszkoumlzeacuterteacutek ugyanis ott nagy hagyomaacutenya van a viraacuteg- eacutes
diacutesznoumlveacutenykerteacuteszetnek amelyek eszkoumlzigeacutenye magas
Az uumlzemszerkezet is hataacutessal van a termeleacuteshez szuumlkseacuteges eszkoumlzmennyiseacutegre mivel a
kisebb gazdasaacutegok fajlagos eszkoumlzigeacutenye aacuteltalaacuteban nagyobb szemben a nagy
gazdasaacutegokeacuteval
Nem szabad elfelejteni hogy a 8 aacutebra kapcsaacuten bruttoacute eszkoumlzeacuterteacutekről beszeacuteluumlnk amely
nem tartalmazza peacuteldaacuteul az amortizaacutecioacutet Romaacuteniaacuteban eacutes Lengyelorszaacutegban ahol sok a
kisuumlzem magasabb a fajlagos eszkoumlzeacuterteacutek eacutes ha nettoacute eszkoumlzeacuterteacutekről lenne szoacute akkor
nagysaacutegrendekkel kisebb eacuterteacuteket kapnaacutenk e mutatoacute eseteacuteben
528
98
231
485
237
59
276
649
0
10
20
30
40
50
60
70
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
7
ezer
eu
roacutef
ő
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
129
8 aacutebra
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlz az egyes Euroacutepai
Unioacutes tagaacutellamokban (2004 2011)
Romaacutenia eseteacuteben az első adat 2008-ra vonatkozik
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke (9 aacutebra) vizsgaacutelata kapcsaacuten is
hasonloacute megaacutellapiacutetaacutesok fogalmazhatoacutek meg mint az előző esetben A 27 tagorszaacuteg
aacutetlagaacuteban 46 ezer euroacutenyi sajaacutet tőke jutott egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre 2011-ben
miacuteg ez az eacuterteacutek hazaacutenkban 24 ezer euroacute volt csaknem a fele
A vizsgaacutelt mutatoacute tekinteteacuteben is Hollandia jaacuter az eacutelen a maga 231 ezer euroacutehektaacuteros
eacuterteacutekeacutevel Olaszorszaacuteg szerepel a maacutesodik helyen ott ugyanis 97 ezer euroacute sajaacutet tőke
jutott egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre 2011-ben Franciaorszaacuteg eacutes Neacutemetorszaacuteg adata
ugyan megkoumlzeliacuteti az EU-27-re jellemző aacutetlagot de elmarad attoacutel A listaacutet Magyarorszaacuteg
zaacuterja meacuteg Romaacuteniaacuteban is toumlbb sajaacutet tőke jut egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre mint
hazaacutenkban
A magyar mezőgazdasaacuteg versenykeacutepesseacutegeacutenek piacorientaacutelt műkoumldeacuteseacutenek fontos
felteacutetele az aacutegazat megfelelő tőkeellaacutetaacutesa veacutelik Szűcs eacutes szerzőtaacutersai (2008) eacuten a
felteacutetelek koumlzeacute a hateacutekonysaacutegot is felvenneacutem A finansziacuterozaacutest meghataacuterozoacute teacutenyezők
helyzete eacutes hataacutesai az agraacuteraacutegazatban sajaacutetos vonaacutesokat hordoznak A sajaacutet tőke a
vaacutellalat tőkeacutejeacutenek azon reacutesze melyet visszafizeteacutesi koumltelezettseacuteg nem terhel Szaacutermazhat
kuumllső eacutes belső forraacutesokboacutel Mineacutel nagyobb a vaacutellalat sajaacutet tőkeacutejeacutenek reacuteszaraacutenya annaacutel
nagyobb a peacutenzuumlgyi oumlnaacutelloacutesaacutega A jelentős araacutenyuacute sajaacutet tőke kriacutezisaacutelloacutebbaacute teszi a
vaacutellalatot Miutaacuten a veszteseacuteg a sajaacutet vagyont csoumlkkenti ha a sajaacutet tőke magas a vaacutellalat
jobban el tud viselni aacutetmeneti veszteseacutegeket is A mezőgazdasaacutegi vaacutellalkozaacutesok aacuteltalaacuteban
alacsony tőkeacutevel joumlnnek leacutetre eacutes ezt keacutesőbb sem tudjaacutek nagymeacuterteacutekben noumlvelni A sajaacutet
tőke alacsony sziacutenvonala kuumlloumlnoumlsen nagy veszeacutelyt jelent egy vaacutellalkozaacutes szaacutemaacutera A
624
33
97
242
97
42
478
4314
97
186
43
79
48
81
38
0
10
20
30
40
50
60
70
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
7
ezer
eu
roacuteh
a
2004 2011
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
130
feluacutejiacutetaacutesokat a termeleacutekenyseacuteg-noumlveleacuteseacutet eacutes a piacok bőviacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute beruhaacutezaacutesok nagy
reacuteszeacutet idegen tőkeacutevel illetve reacuteszben aacutellami taacutemogataacutesokkal finansziacuterozzaacutek
9 aacutebra
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke az egyes Euroacutepai
Unioacutes tagaacutellamokban (2004 2011)
Romaacutenia eseteacuteben az első adat 2008-ra vonatkozik
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
A gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelmeacutenek alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve jelentős szoacuteroacutedaacutest mutat a
vizsgaacutelt unioacutes tagaacutellamokban (10 aacutebra) 2011-ben az EU-27 aacutetlagaacutet tekintve 5868
euroacutehektaacuter nettoacute joumlvedelmet aacutelliacutetottak elő a gazdasaacutegok miacuteg Hollandiaacuteban 11652 euroacutet
eacutes Olaszorszaacutegban pedig 14228 euroacutet hektaacuteronkeacutent ami az unioacutes aacutetlag toumlbb mint
duplaacuteja
Magyarorszaacuteg Lengyelorszaacuteg eacutes Romaacutenia bdquokullognakrdquo a lista veacutegeacuten baacuter lassuacute aacutem de
toumlretlen felviraacutegzaacutes esetuumlkben is megmutatkozik Peacuteldaacuteul Magyarorszaacuteg eseteacuteben a 2011
eacutevi eacuterteacutek a 2004 eacutevinek a nyolcszorosa Lengyelorszaacuteg eseteacuteben pedig a maacutesfeacutelszerese
Romaacuteniaacutenaacutel a baacuteziseacutev 2007 mivel Romaacutenia 2007-ben lett unioacutes tagaacutellam iacutegy 2007-hez
viszonyiacutetva a 2011 eacutevi adat koumlzel 15-szeres gyarapodaacutest mutat A lista eacuteleacuten mint azt a
koraacutebbiakban emliacutetettem Hollandia eacutes Olaszorszaacuteg aacutellnak a vizsgaacutelt mutatoacute
tekinteteacuteben
A gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg koumlvetkezteacuteben a vizsgaacutelt tagaacutellamok mindegyikeacuteben csoumlkkent a
gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelme a megelőző eacutevekhez keacutepest azonban ezt koumlvetően
fokozatos eacutes folyamatos gyarapodaacutesnak lehetuumlnk tanuacutei (10 aacutebra)
24
97
30
4636
159
37 35
10
67
323941
231
4141
00
50
100
150
200
250
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Neacutem
etors
zaacuteg
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
7
ezer
eu
roacuteh
a
2004 2011
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
131
10 aacutebra
A gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelmeacutenek alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve az egyes Euroacutepai
Unioacutes tagaacutellamokban (2004-2011)
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
A befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny hektaacuterra vetiacutetett alakulaacutesaacutet szemleacutelteti a 11 aacutebra Az EU-
27 aacutetlagaacutet tekintve 2011-ben a befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny eacuterteacuteke hektaacuteronkeacutent aacutetlagosan
7 683 euroacute volt ami 37-szer nagyobb mint a hazai eacuterteacutek Romaacuteniaacuteban csupaacuten 2 769
euroacute volt a befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny eacuterteacuteke aacutetlagosan hektaacuteronkeacutent 2011-ben amivel a
magyarorszaacutegi eacuterteacuteket is joacutecskaacuten feluumllmuacutelta miacuteg Lengyelorszaacutegban 7 091 euroacutenyi eacuterteacutekű
befektetett eszkoumlz jutott egy hektaacuterra az emliacutetett eacutevben
A keacutet listavezető Hollandia eacutes Olaszorszaacuteg voltak 2004-2011 koumlzoumltt Előbbineacutel
folyamatos gyarapodaacutes utoacutebbinaacutel stagnaacutelaacutes koumlvetkezett be a vizsgaacutelt mutatoacute alakulaacutesaacutet
tekintve
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1800
2000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Euroacute
hek
taacuter
Franciaorszaacuteg Hollandia Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg Olaszorszaacuteg
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
132
11 aacutebra
A befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve az egyes Euroacutepai Unioacutes
tagaacutellamokban (2004-2011)
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Koumlvetkezteteacutes
A vizsgaacutelat konkluacutezioacuteja az hogy Magyarorszaacutegnak meacuteg mindig jelentős a lemaradaacutesa az
Euroacutepai Unioacute koraacutebban csatlakozott tagaacutellamaihoz keacutepest ugyanis az aacutegazatra jellemző
fontosabb mutatoacutek eacuterteacuteke folyamatosan romloacute tendenciaacutet mutat de toumlbbseacuteguumlk meacuteg iacutegy is
kedvezőbb az EU-27-orszaacutegok aacutetlagaacutenaacutel eacutes haacutetraacutenyunkboacutel sokat sikeruumllt lefaragnunk
2004 oacuteta a felzaacuterkoacutezaacutes lassan aacutem de biztosan halad előre A gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg
ugyan kisseacute visszavetette a fejlődeacutesuumlnket de az azoacuteta eltelt időszakban a gyarapodaacutes a
felzaacuterkoacutezaacutes toumlretlen uumltemben halad
A mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes a vizsgaacutelt időszakban 66 milliaacuterd euroacuteroacutel 77 milliaacuterd
euroacutera gyarapodott ami 12-szeres noumlvekedeacutest jelent A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott
eacuterteacuteke szinteacuten emelkedett 49 szaacutezaleacutekroacutel 54 szaacutezaleacutekra Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos
mezőgazdasaacutegi teruumllet Magyarorszaacutegon 81 hektaacuter volt 2010-ben ami 6 hektaacuterral marad
el az unioacutes aacutetlagtoacutel A foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacutejaacutet Gini-koefficiens eacutes Lorenz-goumlrbe
segiacutetseacutegeacutevel szaacutemszerűsiacutetettem illetve aacutebraacutezoltam A Gini-koefficiens eacuterteacuteke
Magyarorszaacuteg eseteacuteben 919 ami a vizsgaacutelt tagorszaacutegok koumlzuumll a legkoncentraacutelatlanabb
uumlzemszerkezetre utal Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre vetiacutetett bruttoacute hozzaacuteadott
eacuterteacutek hazaacutenkban kevesebb mint egy oumltoumlde a holland eacuterteacuteknek az olasz eacuterteacuteknek
kevesebb mint a fele de a neacutemet a francia eacutes a lengyel adattoacutel is elmarad Tehaacutet a
magyar mezőgazdasaacuteg egyik suacutelyos probleacutemaacuteja a fajlagosan alacsony bruttoacute hozzaacuteadott
eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutesa Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlzeacuterteacutek eacutes az az
egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke tekinteteacuteben is Magyarorszaacuteg
0
10 000
20 000
30 000
40 000
50 000
60 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Eu
roacuteh
ek
taacuter
Franciaorszaacuteg Hollandia Lengyelorszaacuteg Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg Olaszorszaacuteg Romaacutenia EU-27
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
133
jelentősen elmarad az unioacutes orszaacutegok toumlbbseacutegeacutetől baacuter a koraacutebbi eacutevekhez viszonyiacutetva
toumlrteacutent neacutemi pozitiacutev iraacutenyuacute vaacuteltozaacutes
Forraacutesjegyzeacutek
[1] Campos M ndash Jaklic T ndash Juvancic L (2010) Factors affecting farm
productivity in Bulgaria Hungary Poland Romania and Slovenia after the EU-
accession and likely structural impacts European Association of Agricultural
Economists 118th
Seminar August 25-27 2010 Ljubljana Slovenia p 14
[2] Csaacuteki Cs ndash Jaacutembor A (2009) The Diversity of Effects of EU Membership on
Agriculture in New Member States FAO Regional Office for Europe and
Central Asia Policy Studies on Rural Transition No 2009-4 p 48
[3] Gini C (1921) Measurement of inequality of income in Economic Journal
31 p 124-126
[4] Hubbard C ndash Hubbard L ndash Keszthelyi Sz ndash Podruzsik Sz (2008) Farm
income variability in Hungary A comparison with the EU based on FADN
records 108st EAAE Seminar in Warsaw 8-9 February 2008 p 11
[5] Farkasneacute Fekete M (szerk) ndash Dimeacuteny I ndash Szűcs I (szerk) (2008)
Hateacutekonysaacuteg a mezőgazdasaacutegban Agroinform Kiadoacute eacutes Nyomda Kft
Budapest p 357
[6] Kapronczai I (2007) Informaacutecioacutes rendszerek a koumlzoumls agraacuterpolitika
szolgaacutelataacuteban Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest p 152
[7] Kapronczai I (2011) A magyar agraacutergazdasaacuteg az EU-csatlakozaacutestoacutel
napjainkig Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest p 199
[8] Kopaacutenyi M (1996) Mikrooumlkonoacutemia Budapesti Koumlzgazdasaacutegtudomaacutenyi
Egyetem p 320
[9] Koumlzponti Statisztikai Hivatal (2013) Mezőgazdasaacuteg 2012 Budapest 2013
aacuteprilis p 25
[10] Lorenz M O (1905) Methods of measuring the concentration of wealth
American Statistical Association New Series No 70 June 1905 p 12
[11] Takaacutecs-Gyoumlrgy K ndash Erdeacutelyi T ndash Sadowski A (2011) Land use and property
changes in Poland and in Hungary after EU accession European Association of
Agricultural Economists 2011 International Congress August 30-September 2
2011 Zuumlrich Switzerland p 17
[12] Toacuteth O (2013) Farm structure and competitiveness in the Hungarian
agriculture Agroeconomia Croatica 2013 Vol 3 Number 1 p 7
[13] Udovecz G ndash Popp J ndash Potori N (2008) New challenges for Hungarian
agriculture Studies in Agricultural Economics No 108 p 19-32
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
134
Internetes hivatkozaacutesok
1 EUROSTAT httpeppeurostateceuropaeuportalpageportaleurostathome
2 FADN httpeceuropaeuagriculturerica
3 FAOSTAT httpfaostatfaoorg
4 KSH httpwwwkshhustadat
Szerző
Toacuteth Orsolya
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdaacutelkodaacutes eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori Iskola
Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet Peacutenzuumlgypolitikai Osztaacutely
tothorsolyaakigovhu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
135
AZ ELLENŐRZEacuteS MINT TAacuteRSADALMI EacuteRDEK
VAacuteRKONYI ZSOLT KRISTOacuteF
Oumlsszefoglalaacutes
Az Orszaacuteggyűleacutes (OGY) a sarkalatos toumlrveacutenyek koumlzuumll elsőkeacutent fogadta el az uacutej
szaacutemvevőszeacuteki toumlrveacutenyt A 2011 juacutelius 1-eacuten hataacutelyba leacutepett jogszabaacutely kiszeacutelesiacutetette az
Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek (AacuteSZ) ellenőrzeacutesi jogosiacutetvaacutenyait megerősiacutetette a szervezet
fuumlggetlenseacutegeacutet eacutes aacutetlaacutethatoacutebbaacute tette a szaacutemvevőszeacuteki munkaacutet A toumlrveacuteny rendelkezeacutese
szerint az AacuteSZ aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlrrel veacutegzi a koumlzpeacutenzekkel eacutes az aacutellami eacutes oumlnkormaacutenyzati
vagyonnal valoacute gazdaacutelkodaacutes ellenőrzeacuteseacutet Magyarorszaacutegon az aacutellamhaacuteztartaacutes
ellenőrzeacuteseacutenek rendszere haacuterom pilleacuteren nyugszik ezek alkotoacutei a kuumllső ellenőrzeacutes a
kormaacutenyzati ellenőrzeacutes eacutes az aacutellamhaacuteztartaacutes belső kontroll rendszere A folyamat bdquoA
kontrollok szerepeacutenek feleacuterteacutekelődeacutese a koumlzszfeacuteraacutebanrdquo (Domokos 2012) az AacuteSZ belső
kontrollrendszer ellenőrzeacuteseit koumlvető jelenteacutesek megaacutellapiacutetaacutesainak hataacutesaacutera az
inteacutezkedeacutesi tervek formaacutejaacuteban nyer megerősiacuteteacutest Az ellenőrzeacutesek hasznosulaacutesa nyomon
koumlvethető a toumlrveacutenyalkotaacutesban az ellenőrzoumltt szervezetek munkaacutejaacuteban a legjobb
szakmai gyakorlatok aacutetveacuteteleacuteben A nyilvaacutenossaacutegra hozott 2012-2013 eacutevi jelenteacuteseivel
az AacuteSZ jelzeacutessel eacutelt a taacutersadalom feleacute hogy koumlzpeacutenz nem maradhat ellenőrizetlenuumll
Kulcsszavak Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek ellenőrzeacutes oumlnkormaacutenyzat belső kontrollrendszer
Jel koacuted H72 H74 M42 M48
Audit as Social Interest
Abstract
Summary My lecture covers issues regarding the local audit system and the
strengthening of the integrity of local governments and the broader interpretation as
well as the audit methodology thereof The integrity audits regulations and
organisational measures strengthen the transparent and accountable use of public funds
by local governments organisations and organisational units as well as reduce the risk
and the extent of abuse of public powers During my lecture I will describe and evaluate
the development process of local governmentsrsquo internal audit system and the
professional management of audit activities and internal audit in the absence of which
the orderly regulated economic effective ethical and efficient use of public funds and
public assets cannot be achieved My lecture is based on the conclusions of the audits
carried out by the State Audit Office in the years of 2012 and 2013 the results of the
State Audit Officersquos integrity survey and my audit experience taking also into account
the recommendations of INTOSAI
Keywords State Audit Office audit local government internal audit system
Bevezeteacutes
A belső kontrollrendszer a kockaacutezatok kezeleacuteseacutere eacutes a taacutergyilagos bizonyossaacuteg
megszerzeacutese eacuterdekeacuteben kialakiacutetott folyamatrendszer amelynek feladata hogy taacutemogassa
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
136
a koumlltseacutegveteacutesi szervet fő ceacuteljai megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban A felső vezeteacutesnek a
koumlzeacutepvezetőknek eacutes a dolgozoacutek minden szintjeacutenek reacuteszt kell vennie abban a
folyamatban melynek soraacuten a belső kontrollrendszer beeacutepuumll a szervezet
infrastruktuacuteraacutejaacuteba a szervezeti kultuacutera reacuteszeacuteveacute vaacutelik A belső kontrollrendszert sokkal
inkaacutebb beeacutepiacuteteni kell sem mint kieacutepiacuteteni hiszen a joacutel műkoumldtetett belső kontrollrendszer
a szervezettől elvaacutelaszthatatlan egyseacuteget keacutepez
Tanulmaacutenyomban raacute kiacutevaacutenok mutatni arra hogy az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel a belső
kontrollteveacutekenyseacutegek eacutes a belső ellenőrzeacutes műkoumldteteacutese neacutelkuumll nem valoacutesiacutethatoacute meg a
koumlzpeacutenzek a koumlzvagyon szabaacutelyos szabaacutelyozott gazdasaacutegos hateacutekony eacutes eredmeacutenyes
felhasznaacutelaacutesa Az oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi vagyongazdaacutelkodaacutesi szabaacutelyossaacutegaacutet eacutes
eredmeacutenyesseacutegeacutet alapvetően a megfelelően kialakiacutetott belső kontrollrendszer jelenleacutete eacutes
műkoumldeacutese biztosiacutetja A belső kontrollrendszerek hiaacutenyossaacutegai negatiacutev moacutedon hatnak az
oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi vagyoni helyzeteacutere illetve pazarloacute gazdaacutelkodaacutest
eredmeacutenyezhetnek
Tanulmaacutenyomban arra vaacutellalkozom hogy bemutassam a belső kontrollok megfelelő
műkoumldeacuteseacutenek kiemelkedő jelentőseacutegeacutet Az oumlsszegyűjtoumltt eacutes rendszerbe foglalt
koumlvetkezteteacutesek segiacutetseacutegeacutevel hozzaacute kiacutevaacutenok jaacuterulni az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes
aacutetlaacutethatoacutebb eacutes eredmeacutenyesebb rendezettebb műkoumldeacuteseacutehez
Az AacuteSZ koumlzeacuteptaacutevuacute inteacutezmeacutenyi strateacutegiaacutejaacuteban5 alapeacuterteacutekkeacutent strateacutegiai ceacutelkeacutent eacutes
feladatkeacutent hataacuterozta meg hogy taacutemogatja az integritaacutes alapuacute transzparens eacutes
elszaacutemoltathatoacute koumlzpeacutenzfelhasznaacutelaacutes megteremteacuteseacutet ezzel is taacutemogatva az
oumlnkormaacutenyzatoknaacutel a magasabb szintű rendezettseacuteg kialakiacutetaacutesaacutet
Anyag eacutes moacutedszer
Taacutersadalmi eacutes ellenőrzeacutes szakmai elvaacuteraacutes hogy a koumlzpeacutenzeket a koumlzvagyont hasznaacuteloacutek
teveacutekenyseacuteguumlkről elszaacutemoljanak Ennek a jogos igeacutenynek az eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez meg kell
teremteni azokat a folyamatokat rendszereket amelyek neacutelkuumlloumlzhetetlenek az
elszaacutemoltataacuteshoz az elszaacutemolaacuteshoz (Gyuumlreacuteneacute 2012) Magyarorszaacutegon a
kontrollrendszer szabaacutelyozaacutesa haacuteromszintű a toumlrveacutenyi előiacuteraacutesokat az Aacuteht 2011 eacutevi
CXCV toumlrveacuteny az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel
eacutes a Moumltv 2011 eacutevi CLXXXIX toumlrveacuteny
Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) a rendeleti szintű
szabaacutelyozaacutest az Aacutevr 3682011 (XII 31) Korm rendelet az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel szoacuteloacute
toumlrveacuteny veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) eacutes a Bkr 3702011 (XII 31)
Korm rendelet a koumlltseacutegveteacutesi szervek belső kontrollrendszereacuteről eacutes belső ellenőrzeacuteseacuteről
(hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) tartalmazza amelyeket uacutetmutatoacutei szinten standardok eacutes
keacutezikoumlnyvek taacutemogatnak A koumlltseacutegveteacutesi szervek belső kontrollrendszere maacuter magaacuteban
foglalja a korszerű felelős szervezetiraacutenyiacutetaacutes elemeit (kontrollkoumlrnyezet
kockaacutezatkezeleacutes kontrollteveacutekenyseacuteg informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute monitoring) is
A belső ellenőrzeacutes fuumlggetlen taacutergyilagos bizonyossaacutegot adoacute eacutes tanaacutecsadoacute teveacutekenyseacuteg
amelynek kituumlntetett ceacutelja hogy az ellenőrzoumltt szervezet műkoumldeacuteseacutet fejlessze
eredmeacutenyesseacutegeacutet noumlvelje A belső ellenőrzeacutes a szervezet ceacuteljai eleacutereacutese eacuterdekeacuteben
rendszerszemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacutessel moacutedszeresen eacuterteacutekeli fejleszti az ellenőrzoumltt
szervezet-iraacutenyiacutetaacutesi belső kontroll eacutes ellenőrzeacutesi eljaacuteraacutesainak hateacutekonysaacutegaacutet
A belső kontroll folyamatok ceacutel eacutes feladatrendszereacutenek foacutekuszaacuteban aacutell hogy
5 httpwwwaszhustrategiaasz-strategiaasz-strategia-2011pdf (Letoumllteacutes2014
februaacuter 14)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
137
a) Megfeleljenek a vonatkozoacute toumlrveacutenyeknek eacutes szabaacutelyozaacutesoknak
b) a műkoumldeacutes eacutes gazdaacutelkodaacutes soraacuten a teveacutekenyseacutegeket szabaacutelyszerűen gazdasaacutegosan
hateacutekonyan eredmeacutenyesen hajtsaacutek veacutegre
c) az elszaacutemolaacutesi koumltelezettseacutegeket teljesiacutetseacutek
d) megveacutedjeacutek az erőforraacutesokat a veszteseacutegektől kaacuteroktoacutel a nem rendelteteacutesszerű
hasznaacutelattoacutel a csalaacutesoktoacutel eacutes korrupcioacutetoacutel
Anyag
Az AacuteSZ 2012-ben toumlbb szaacutez telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat eacutes toumlbb mint 150 nemzetiseacutegi
oumlnkormaacutenyzat ellenőrzeacuteseacutet kezdte meg Ezekkel az ellenőrzeacutesekkel az AacuteSZ nem csak a
hiaacutenyossaacutegok szabaacutelytalansaacutegok feltaacuteraacutesaacutet (Sepsey 2011) hanem a legjobb gyakorlatok
bemutataacutesaacutet eacutes aacutetadaacutesaacutet is tervezi megvaloacutesiacutetja Az AacuteSZ eacutes a Koumlzigazgataacutesi eacutes
Igazsaacuteguumlgyi Miniszteacuterium huacutesz helysziacutenen az egeacutesz orszaacutegot lefedő szeminaacuteriumi
előadaacutes sorozattal (Vaacuterkonyi Kiss 2013) kiacutevaacutenta felhiacutevni a figyelmet a belső kontrollok
fontossaacutegaacutera mert az egyben garanciaacutet is jelenthet hogy csoumlkkenjen a korrupcioacute
kockaacutezata eacutes a korrupcioacute6 eacuterzete is 8
Moacutedszer
Az AacuteSZ ellenőrzeacutesek alkalmaacuteval a belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg veacutegrehajtaacutesaacutenak
ellenőrzeacutesekor kuumlloumln-kuumlloumln minősiacutetetteacutek a szaacutemvevők az ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg
megtervezeacuteseacutet veacutegrehajtaacutesaacutet dokumentaacutelaacutesaacutet a jelenteacuteskeacutesziacuteteacutes folyamataacutet eacutes a koraacutebbi
ellenőrzeacutesek utoacutegondozaacutesaacutet nyomon koumlveteacuteseacutet a koraacutebbi jelenteacutesek hasznosulaacutesaacutet
Az ellenőrzeacutes lefolytataacutesaacutehoz az Oumlnkormaacutenyzatok a kimutataacutesok eacutes a tanuacutesiacutetvaacuteny
elektronikus kitoumllteacuteseacutevel valamint az AacuteSZ aacuteltal keacutert dokumentumok elektronikus
megkuumlldeacuteseacutevel szolgaacuteltattak adatokat A rendelkezeacutesre bocsaacutetott adatok informaacutecioacutek
kontrollja a helysziacuteni ellenőrzeacutes kereteacuteben toumlrteacutent meg a munkalapokba integraacutelt eacuterteacutekelő
rendszer taacutemogataacutesaacuteval
Az oumlnkormaacutenyzati ellenőrzeacutes soraacuten a megfelelő bizonyossaacutegi szint ellenőrzeacutese jelentős
erőforraacutes-kapacitaacutest igeacutenyelt Koumlltseacuteghateacutekonysaacutegi okok miatt uacutegynevezett toumlbbleacutepcsős
megfelelőseacutegi teszteket veacutegeztek el a szaacutemvevők A moacutedszer leacutenyege hogy a vizsgaacutelatra
kijeloumllt magas kockaacutezatuacute teruumlletek teacuteteleinek sokasaacutegaacuteboacutel az egyszerű veacuteletlen
mintaveacutetellel kivaacutelasztott teacutetelek ellenőrzeacuteseacutet nem teljes koumlrűen hanem csak addig
veacutegezteacutek amiacuteg elegendő eacutes megfelelő bizonyiacuteteacutekot nem szereztek a vizsgaacutelt kontroll
műkoumldeacuteseacutenek megfelelő vagy nem megfelelő voltaacuteroacutel Az elvaacutert bizonyossaacuteg eacutes a
toleraacutelhatoacute (elfogadhatoacute) hibaacutek fuumlggveacutenyeacuteben aacuteltalaacuteban 30ndash100 koumlzoumltti teacutetel teszteleacutese
alapjaacuten megbiacutezhatoacute veacutelemeacuteny volt alkothatoacute a kontrollok meghataacuterozott ceacutel szerinti
műkoumldeacuteseacuteről amely vonatkozhatott akaacuter toumlbb ezer teacutetelttranzakcioacutet tartalmazoacute teruumlletre
is A veacuteletlen mintaveacutetelt az IDEA-szoftver segiacutetseacutegeacutevel veacutegezteacutek el a szaacutemvevők A
minősiacuteteacutes eredmeacutenye bdquomegfelelőrdquo bdquoreacuteszben megfelelőrdquo vagy bdquonem megfelelőrdquo lehetett
A szaacutemvevők a belső kontrollrendszert eacuterteacutekelő munkalapok kitoumllteacutese soraacuten az alapvető
vizsgaacutelati eljaacuteraacutesokat alkalmaztaacutek amely eljaacuteraacutesok koumlzuumll a megfigyeleacutest az
informaacutecioacutekeacutereacutest eacutes az elemző eljaacuteraacutesokat hasznaacuteltaacutek
6 httpwwwintosaiorgissai-executive-summariesviewarticleintosai-gov-9100-
guidelines-for-internal-control-standards-for-the-public-sectorhtml
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
138
Eredmeacutenyek
Az ellenőrzeacutesi tapasztalatok a belső kontrollrendszer oumlsszetevőinek eacuterteacutekeleacutese az oumlt fő
elem megfelelőseacutege eseteacuteben a nagyszaacutemuacute ellenőrzoumltt szervezet miatt csak aacuteltalaacutenosan
megfogalmazhatoacute megaacutellapiacutetaacutesokra ad lehetőseacuteget Az elvaacuteraacutesok megfogalmazaacutesaacutet az
ellenőrzeacutesi programok eacutes melleacutekleteik tartalmaztaacutek (Laacutesd Eacutertelmező szoacutetaacuter)
Kontrollkoumlrnyezet A kontrollkoumlrnyezet a teljes kontroll rendszer alapja A
kontrollkoumlrnyezet kialakiacutetaacutesa kereteacuteben a szervezet vezeteacuteseacutenek a feladatok eacutes ceacutelok
teljesiacuteteacuteseacutehez a megfelelő műkoumldeacutes biztosiacutetaacutesaacutehoz meg kellett hataacuteroznia eacutes
szabaacutelyoznia minden szuumlkseacuteges folyamatot eacutes azok oumlsszetevőit Ki kellett alakiacutetania a
folyamatok ellaacutetaacutesaacutet hateacutekonyan taacutemogatoacute szervezeti struktuacuteraacutet felmeacuterni a szuumlkseacuteges
materiaacutelis eacutes humaacuten erőforraacutesokat meghataacuterozni a keacutepzettseacutegi keacutepesseacutegi eacutes etikai
koumlvetelmeacutenyeket7 tovaacutebbaacute szabaacutelyozni a kuumllső kapcsolatok tartaacutesaacutenak moacutedjaacutet Az etika
felveacuteteleacutet a magatartaacutesi az erkoumllcsi keacuterdeacutesek a csalaacutes eacutes a korrupcioacute megelőzeacuteseacutenek
hangsuacutelyozaacutesa miatt tartottaacutek fontosnak a doumlnteacuteshozoacutek
Az ellenőrzeacutesi tapasztalatok alapjaacuten az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a legmagasabb
megfelelőseacutegi szintet a kontrollkoumlrnyezet eacuterte el amelyet a szervezeti struktuacutera a belső
szabaacutelyozottsaacuteg eacutes a humaacutenerőforraacutes gazdaacutelkodaacutes kezeleacutes hataacuteroz meg Az inteacutezmeacutenyek
szervezeti struktuacuteraacuteja a felelősseacutegi a hataacuteskoumlri viszonyok eacutes a feladatok meghataacuterozaacutesa
valamint a belső szabaacutelyzatok a jogszabaacutelyoknak eacutes a belső kontroll standardoknak
megfeleltek
Az informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute Az informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute magaacuteba foglalja a
vonatkozoacute eacutes megbiacutezhatoacute informaacutecioacute meghataacuterozaacutesaacutet eacutes megszerzeacuteseacutet tovaacutebbaacute az
alkalmazottak eacutes vezetők szaacutemaacutera megfelelő formaacuteban eacutes időben toumlrteacutenő eljuttataacutesaacutet
hogy az lehetőveacute tegye koumltelezettseacutegeik ndash beleeacutertve a belső kontrollal kapcsolatos
koumltelezettseacutegeikndash teljesiacuteteacuteseacutet
A vezeteacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet alapvetően befolyaacutesolja az informaacutecioacute minőseacutege amelynek
időben rendelkezeacutesre aacutelloacutenak aktuaacutelisnak pontosnak eacutes eleacuterhetőnek kell lennie
Az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a belső szabaacutelyzatok az informaacutecioacute aacutetadaacutesaacutenak formaacutejaacutet
meghataacuteroztaacutek az alkalmazottak a munkaveacutegzeacuteshez szuumlkseacuteges informaacutecioacutekhoz időben
hozzaacutejutottak Tipikus hiaacutenyossaacutegkeacutent eacuterteacutekelteacutek a szaacutemvevők hogy az ellenőrzoumltt
szervezetek nem rendelkezetek kommunikaacutecioacutes strateacutegiaacuteval valamint nem alakiacutetottaacutek ki
a szabaacutelytalansaacutegok a korrupcioacutegyanuacute-jelenteacutes megfelelő eljaacuteraacutesrendjeacutet Megaacutellapiacutethatoacute
volt hogy a legkritikusabb kommunikaacutecioacutes csatorna a vezeteacutes eacutes az alkalmazottak
koumlzoumltti kommunikaacutecioacute mivel a vezeteacutesnek ceacutelzottan eacutes specifikusan biztosiacutetani kellett
volna a visszacsatolaacutes lehetőseacutegeacutet eacutes formaacutejaacutet
A kontrollteveacutekenyseacuteg A kontrollteveacutekenyseacutegek azok az elvek (politikaacutek) eszkoumlzoumlk
eljaacuteraacutesok mechanizmusok amelyeket a szervezet vezeteacutese annak eacuterdekeacuteben hoz leacutetre
hogy elősegiacutetse a szervezet ceacutelkitűzeacuteseinek eleacutereacuteseacutet Ezek az eljaacuteraacutesok magukban
foglalhatjaacutek az egyezteteacutesek előkeacutesziacuteteacuteseacutet olyan eljaacuteraacutesok eacutes felelősseacutegi koumlroumlk
kialakiacutetaacutesaacutet amelyek biztosiacutetjaacutek a kulcsszerepet keacutepező beosztaacutesok elhataacuterolaacutesaacutet
szeacutetvaacutelasztaacutesaacutet
A joacutel veacutegrehajtott kontrollteveacutekenyseacuteg a szabaacutelyos műkoumldeacutest biztosiacutetoacute inteacutezkedeacutesek
meghozatalaacutet eacutes azok betartaacutesaacutet jelenti A kontrollteveacutekenyseacutegek magukba foglaljaacutek a
7 XIV INCOSAI Uruguay Montevideo 1998
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
139
kuumlloumlnboumlző megelőző eacutes feltaacuteroacute kontrollok szeacuteles soraacutet amelyek koumlzoumltt a szervezetnek a
megfelelő egyensuacutelyt ki kell alakiacutetania eacutes biztosiacutetania kell a helyrehozoacute műveleteket
moacutedszertanokat egyaraacutent
A kockaacutezatkezeleacutes Az ellenőrzoumltt szervezeteknek meg kellett hataacuterozniuk a
teveacutekenyseacutegek folyamatok műveletek megfelelő teljesiacuteteacuteseacutenek belső kockaacutezatait eacutes a
kockaacutezatvaacutellalaacutes szintjeacutet Az eacuterteacutekeleacutes alapjaacuten megfelelő vaacutelaszinteacutezkedeacuteseket kellett
kidolgozni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni a kockaacutezatok meacuterseacutekleacuteseacutere Mivel a koumlzigazgataacutesi a
szabaacutelyozaacutesi eacutes műkoumldeacutesi felteacutetelek megvaacuteltoznak megvaacuteltozhatnak ezeacutert a
kockaacutezatkezeleacutesnek folyamatos iteratiacutev teveacutekenyseacutegnek kell lennie Az ellenőrzoumltt
szervezetek eseteacuteben is folyamatosan vaacuteltozott a kontrollkoumlrnyezet ezeacutert a
kockaacutezatokkal kapcsolatos prioritaacutesok ceacutelok eacutes a kockaacutezatoknak tulajdoniacutetott jelentőseacuteg
is moacutedosult vaacuteltozott
A kockaacutezatkezeleacutesi teveacutekenyseacuteg szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel az ellenőrzoumltt szervezetek nem
gondoskodtak teljes koumlrűen eacutes a gyakorlati alkalmazaacutesban is voltak hiaacutenyossaacutegok A
hiaacutenyossaacutegok koumlzeacute tartozott hogy nem eacuterteacutekelteacutek a csalaacutes a korrupcioacute kockaacutezataacutet az
elfogadhatoacute kockaacutezati szintet a kockaacutezati reakcioacutet eacutes a vaacutelaszinteacutezkedeacuteseket sem
hataacuteroztaacutek meg
A monitoring teveacutekenyseacuteg A műkoumldeacutes monitoringja a szervezet teveacutekenyseacutegeacutenek a
ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutet biztosiacutetja A belső kontrollok monitoringja
magaacuteba foglalja a vezeteacutes rendszeres feluumlgyeletet gyakorloacute teveacutekenyseacutegeacutet valamint maacutes
műveleteket amelyeket az alkalmazottak hajtanak veacutegre feladatkoumlruumlk ellaacutetaacutesa kereteacuteben
A monitoring lehet folyamatos (rutinteveacutekenyseacuteg) vagy kuumlloumln (specifikus) eacuterteacutekeleacutes
A folyamatos monitoring a szervezet normaacutelis ismeacutetlődő műveleteihez kapcsoloacutedik
veacutegrehajtaacutesa a műveletekkel egy időben valoacutesul meg dinamikusan reagaacutel a vaacuteltozaacutesokra
A kuumlloumln (specifikus) eacuterteacutekeleacutesekre a folyamatokat koumlvetően keruumll sor iacutegy a probleacutemaacutek
feltaacuteraacutesa beazonosiacutetaacutesa keacutesőbb toumlrteacutenik meg
Az ellenőrzoumltt szervezetek koumlzoumltt jelentős elteacutereacutesek mutatkoztak tipikusnak volt
tekinthető hogy nem műkoumldtetteacutek a monitoring rendszert elmaradt a belső
kontrollrendszerek oumlneacuterteacutekeleacutese a belső ellenőrzeacutes nem vizsgaacutelta a kontrollrendszert
teljes koumlrűen
A belső ellenőrzeacutes szabaacutelyozottsaacutega
Az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a belső ellenőrzeacutes feladatkoumlreacutet elsősorban az SZMSZ-ben
illetve a belső ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvben hataacuteroztaacutek meg ndash ezeken tuacutelmenően ndash az
uumlgyrend is tartalmazott utalaacutesokat a belső ellenőrzeacutes feladataira
A belső ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvek ndash neacutehaacuteny kisebb hiaacutenyossaacutegtoacutel eltekintve ndash megfeleltek
a jogszabaacutelyi előiacuteraacutesoknak Jellemzően azonban az ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvek aktualizaacutelaacutesa
nem vagy csak keacutesve toumlrteacutent meg
Az AacuteSZ ellenőrzeacutesek megaacutellapiacutetottaacutek hogy belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteget csak az
aacutellamhaacuteztartaacuteseacutert felelős miniszter engedeacutelyeacutevel rendelkező szemeacutelyek veacutegeztek Az
alkalmazott belső ellenőroumlk szakmai veacutegzettseacutege eacutes gyakorlati ideje megfelelt az
előiacuteraacutesoknak a belső ellenőroumlk reacuteszt vettek szakmai tovaacutebbkeacutepzeacutesen eacutes az előiacutert
esetekben vizsgaacutet tettek
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
140
A belső kontrollrendszer eacutes a belső ellenőrzeacutes kapcsolata a belső kontrollrendszer eacutes a
belső ellenőrzeacutes megfelelőseacutege az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel egyeacutertelmű korrelaacutecioacutet
mutatott Azoknaacutel a szervezetekneacutel ahol a belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg nem műkoumldoumltt
megfelelően ott a kialakiacutetott belső kontrollokban is hiaacutenyossaacutegok voltak
megfigyelhetőek
Megaacutellapiacutethatoacute hogy elsősorban a kockaacutezatkezeleacutesi teveacutekenyseacuteg sziacutenvonalaacutenak
emeleacuteseacutevel a taacutemogatoacute kontrollok erősiacuteteacuteseacutevel a belső szabaacutelyzatok folyamatos
aktualizaacutelaacutesaacuteval lehet a belső kontrollrendszer tovaacutebbfejleszteacuteseacutet elősegiacuteteni Probleacutemaacutet
jelent hogy az utoacutebbi eacutevekben meggyenguumllt a belső ellenőrzeacutes suacutelya szerepe szakmai
teveacutekenyseacutege
Koumlvetkezteteacutesek
A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a taacutersadalom szolgaacutelataacuteban kell aacutellniuk8
(Domokos 2013) hangzott el a Magyar Peacutenzuumlgyi eacutes Gazdasaacutegi Ellenőroumlk Koumlzhasznuacute
Egyesuumlleteacutenek (MPGEKE) eacuteves konferenciaacutejaacutenak nyitoacute előadaacutesaacuten
A belső kontrollrendszerek ellenőrzeacuteseacutenek vaacuterhatoacute hasznosulaacutesaacutet toumlbb szinten tervezi az
AacuteSZ A toumlrveacutenyalkotaacutes szaacutemaacutera toumlbb eacuteves tematikus oumlsszegzett adatok eacutes tapasztalatok
aacutellnak rendelkezeacutesre a belső kontrollrendszer oumlnkormaacutenyzati teruumlleten valoacute
kialakiacutetaacutesaacuteroacutel műkoumldeacuteseacuteről eacutes hataacutesairoacutel A belső ellenőrzeacutes műkoumldeacuteseacuteről az integritaacutes
felmeacutereacutesek eredmeacutenyeiből koumlvetkezteteacutest lehet levonni arroacutel hogy a belső
kontrollrendszer kialakiacutetaacutesaacutera eacutes műkoumldteteacuteseacutere vonatkozoacute jogszabaacutelyi előiacuteraacutesok reaacutelis
koumlvetelmeacutenyeket taacutemasztanak-e az elteacuterő adottsaacuteguacute telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok eseteacuteben
illetve indokolt-e az esetleges jogszabaacutelyi moacutedosiacutetaacutes kezdemeacutenyezeacutese Az AacuteSZ
ellenőrzeacutesek a jelenteacutesek megaacutellapiacutetaacutesai az ellenőrzoumltt szervezetek szaacutemaacutera visszajelzeacutest
adnak a belső kontrollrendszer kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes műkoumldeacuteseacuteben felleacutepő hiaacutenyossaacutegokroacutel
Az inteacutezkedeacutesi tervekben megfogalmazott eacutes veacutegrehajtott javaslatok hozzaacutejaacuterulnak azok
kikuumlszoumlboumlleacuteseacutehez
Az ellenőrzeacutes megaacutellapiacutetaacutesait eacutes javaslatait maacutes szervezetek is hasznosiacutethatjaacutek hiszen az
AacuteSZ jelenteacutesek9 nyilvaacutenosak megtalaacutelhatoacuteak az AacuteSZ honlapjaacuten Az AacuteSZ a hozzaacuteadott
eacuterteacuteket teremtő ellenőrzeacuteseivel elemző teveacutekenyseacutegeacutet eacutes tanaacutecsadoacute szerepeacutet erősiacutetve
vaacutellal reacuteszt a joacutel műkoumldő aacutellam feleacutepiacuteteacuteseacuteben
EacuteRTELMEZŐ SZOacuteTAacuteR
Az AacuteSZ ellenőrzeacutesi programjainak jelenteacuteseinek egyseacuteges fogalom hasznaacutelata
eacuterdekeacuteben melleacuteklet formaacutejaacuteban kiadja a szakteruumllethez kapcsoloacutedoacute legfontosabb
fogalmakhoz kapcsoloacutedoacute fogalomtaacuteraacutet eacutertelmező szoacutetaacuteraacutet
Informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute
A vezeteacutes keacutepesseacutegeacutet a megfelelő doumlnteacutesek meghozatalaacutera alapvetően befolyaacutesolja az
informaacutecioacute minőseacutege amely magaacuteban hordozza azt a koumlvetelmeacutenyt hogy az
8 Domokos Laacuteszloacute előadaacutesaacutenak ciacuteme A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a
taacutersadalom szolgaacutelataacuteban kell aacutellniuk httpwwwmpgehirportalhukiemelt-
hirekdomokos-laszlo-a-kozpenzugyi-ellenorzo-intezmenyeknek-a-tarsadalom-
szolgalataban-kell-allniuk (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18) 9 httpwwwaszhujelentesek
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
141
informaacutecioacutenak megfelelőnek időben rendelkezeacutesre aacutelloacutenak aktuaacutelisnak pontosnak eacutes
eleacuterhetőnek kell lennie
A hateacutekony kommunikaacutecioacute lefeleacute horizontaacutelisan eacutes felfeleacute iraacutenyuloacute informaacutecioacute
aacuteramoltataacutest jelent a szervezetben annak minden reacuteszeacuteben eacutes teljes struktuacuteraacutejaacuteban
A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles olyan rendszereket kialakiacutetani eacutes műkoumldtetni
melyek biztosiacutetjaacutek hogy a megfelelő informaacutecioacutek a megfelelő időben eljutnak az
illeteacutekes szervezethez szervezeti egyseacuteghez illetve szemeacutelyhez
Kockaacutezatkezeleacutes A kockaacutezatkezeleacutes a szervezet ceacuteljai eleacutereacuteseacutevel kapcsolatos
kockaacutezatok azonosiacutetaacutesaacutenak eacutes elemzeacuteseacutenek valamint a megfelelő vaacutelaszok
meghataacuterozaacutesaacutenak folyamata A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles a kockaacutezati
teacutenyezők figyelembeveacuteteleacutevel kockaacutezatelemzeacutest veacutegezni eacutes kockaacutezatkezeleacutesi rendszert
műkoumldtetni
Kontrollkoumlrnyezet A kontrollkoumlrnyezet alapozza meg a belső kontroll oumlsszes toumlbbi
elemeacutet a fegyelem eacutes a struktuacutera biztosiacutetaacutesa aacuteltal A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles
olyan kontrollkoumlrnyezetet kialakiacutetani amelyben
a) vilaacutegos a szervezeti struktuacutera
b) egyeacutertelműek a felelősseacutegi hataacuteskoumlri viszonyok eacutes feladatok
c) meghataacuterozottak az etikai elvaacuteraacutesok a szervezet minden szintjeacuten
d) aacutetlaacutethatoacute a humaacutenerőforraacutes-kezeleacutes
Kontrollteveacutekenyseacutegek A kontrollteveacutekenyseacutegek azok az elvek (politikaacutek) eacutes eljaacuteraacutesok
amelyeket a kockaacutezatok meghataacuterozaacutesa eacutes a szervezet ceacuteljainak eleacutereacutese eacuterdekeacuteben
alakiacutetanak ki A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles a szervezeten beluumll
kontrollteveacutekenyseacutegeket kialakiacutetani melyek biztosiacutetjaacutek a kockaacutezatok kezeleacuteseacutet
hozzaacutejaacuterulnak a szervezet ceacuteljainak eleacutereacuteseacutehez
Kontroll monitoring A belső kontroll monitoring arra iraacutenyul hogy biztosiacutetsa a
kontrolloknak a leacutetrehozaacutesuk szaacutendeacutekaacutenak megfelelő műkoumldeacuteseacutet eacutes a műkoumldeacutes megfelelő
moacutedosiacutetaacutesaacutet a koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesa eseteacuten
Monitoring A belső kontrollrendszer teljesiacutetmeacuteny-minőseacutegeacutenek időnkeacutenti
kieacuterteacutekeleacuteseacutehez folyamatosan figyelemmel kell kiacuteseacuterni eacutes eacuterteacutekelni kell (egyuumltt
bdquomonitoringrdquo) a rendszert A monitoring rutinteveacutekenyseacutegek kuumlloumln eacuterteacutekeleacutesek vagy e
kettő kombinaacutecioacuteja reacuteveacuten valoacutesul meg A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles olyan
monitoring rendszert műkoumldtetni mely lehetőveacute teszi a szervezet teveacutekenyseacutegeacuteneka
ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutet
Moacutedszer
Eacuterteacutekelteacutek az ellenőrzoumltt szervezetneacutel a belső ellenőrzeacutes műkoumldeacuteseacutenek szabaacutelyossaacutegaacutet
megfelelőseacutegeacutet Az egyszerű veacuteletlen mintaveacutetellel kivaacutelasztott teacutetelek ellenőrzeacuteseacutet
toumlbbleacutepcsős megfelelőseacutegi tesztek uacutetjaacuten addig veacutegezteacutek amiacuteg elegendő eacutes megfelelő
bizonyiacuteteacutekot szereztuumlnk a vizsgaacutelt folyamatok kulcskontrolljai műkoumldeacuteseacutenek megfelelő
vagy nem megfelelő voltaacuteroacutel
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
142
Hivatkozott forraacutesok
Domokos L(2013) előadaacutesaacutenak ciacuteme A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a
taacutersadalom szolgaacutelataacuteban kell aacutellniuk httpwwwmpgehirportalhukiemelt-
hirekdomokos-laszlo-a-kozpenzugyi-ellenorzo-intezmenyeknek-a-tarsadalom-
szolgalataban-kell-allniuk Elhangzott Magyar Peacutenzuumlgyi eacutes Gazdasaacutegi Ellenőroumlk
Koumlzhasznuacute Egyesuumlleteacutenek (MPGEKE) eacuteves konferenciaacutejaacutenak nyitoacute előadaacutesaacuten 2013
november 7(Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Gyuumlre L-neacute (2012) Belső kontrollok kialakiacutetaacutesa eacutes műkoumldteteacutese az oumlnkormaacutenyzati
vagyongazdaacutelkodaacutes kockaacutezatainak csoumlkkenteacuteseacutere Megjeleneacutes Peacutenzuumlgyi Szemle 2
183ndash193 oldal httpwwwaszhupenzugyi-szemle-cikkek2012belso-kontrollok-
kialakitasa-es-mukodtetese-az-onkormanyzati-vagyongazdalkodas-kockazatainak-
csokkentesere183-193-gyurelnepdf (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Sepsey T (2011) Belső ellenőrzeacutes az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel Az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek
ellenőrzeacutesi tapasztalatai Megjeleneacutes Peacutenzuumlgyi Szemle 20114 (p 401-418)
httpwwwaszhupenzugyi-szemle-cikkek2011belso-ellenorzes-az-
onkormanyzatoknal-az-allami-szamvevoszek-ellenorzesi-tapasztalatai (Letoumllteacutes 2014
februaacuter 18)
Vaacuterkonyi Zs K ndash Kiss B Belső kontrollok eacutes integritaacutes az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel - Az első
aacutellomaacutes Eger 2013 oktoacuteber 10 httpwwwaszhirportalhuhuhirekbelso-kontrollok-
es-integritas-az-onkormanyzatoknal-az-elso-allomas-eger (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Toumlrveacutenyek
Aacuteht 2011 eacutevi CXCV toumlrveacuteny az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)
AacuteSZ toumlrveacuteny 2011 eacutevi LXVI toumlrveacuteny az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutekről
Moumltv 2011 eacutevi CLXXXIX toumlrveacuteny Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel (hataacutelyos
2012 januaacuter 1-jeacutetől)
Rendeletek
Aacutevr 3682011 (XII 31) Korm rendelet az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny
veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)
Bkr 3702011 (XII 31) Korm rendelet a koumlltseacutegveteacutesi szervek belső
kontrollrendszereacuteről eacutes belső ellenőrzeacuteseacuteről (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)
Nemzetkoumlzi standardok
httpwwwintosaiorgissai-executive-summariesviewarticleintosai-gov-9100-
guidelines-for-internal-control-standards-for-the-public-sectorhtml Letoumllteacutes 2014
februaacuter 18)
Jelenteacutesek
Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi helyzeteacutenek eacutes gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutenek
2011 eacutevi ellenőrzeacuteseacuteről ASZ 2012 aacuteprilis 17 (1282) 137 pp
httpwwwaszhujelentes1282osszegzes-a-helyi-onkormanyzatok-penzugyi-
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
143
helyzetenek-es-gazdalkodasi-rendszerenek-2011-evi-ellenorzeseirol1282j000pdf
(Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Jelenteacutes a belső kontrollrendszer eacutes a belső ellenőrzeacutes szabaacutelyszerűseacutegeacutenek a
zaacuterszaacutemadaacutesi ellenőrzeacutesbe bevont koumlzponti koumlltseacutegveteacutesi inteacutezmeacutenyekneacutel lefolytatott
ellenőrzeacuteseacuteről ASZ 2012szeptember 10 (1298) 82 pp
httpwwwaszhujelentes1298jelentes-a-belso-kontrollrendszer-es-a-belso-ellenorzes-
szabalyszerusegenek-a-zarszamadasi-ellenorzesbe-bevont-kozponti-koltsegvetesi-
intezmenyeknel-lefolytatott-ellenorzeserol1298j000pdf (Le-toumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Szerző
Vaacuterkonyi Zsolt Kristoacutef
szaacutemvevő tanaacutecsos
Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek
1052 Budapest Apaacuteczai Csere Jaacutenos u 10
E-mail ciacutem rtfvezelmgmailcom
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
144
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
145
SZERZŐK JEGYZEacuteKE
Aacuteldorfai Gyoumlrgy 9
Baranyai Zsolt 19
Czabadai Lilla 9
Ion Raluca Andreea 27
Kaacuteposzta Joacutezsef 81
Kisvarga Szilvia 35
Kraacutenitz Liacutevia 47
Liptaacutek Katalin 57
Maacuteteacute Domiciaacuten 71
Naaacuter-Toacuteth Zsuzsanna 19
Neacutemedineacute Kollaacuter Kitti 81
Novac Cornelia Mihaela 27
Novac Ovidiu Constantin 27
Peacuteli Laacuteszloacute 81
Rašovskaacute Adriana 91
Szaboacute Dorottya 109
Tillyneacute Maacutendy Andrea 35
Toacuteth Orsolya 119
Toacuteth Roland 47
Vaacuterkonyi Zsolt Kristoacutef 135
Vaacutesaacutery Mikloacutes 19 47
Vinogradov Szergej 19
Főszerkesztő
Takaacutecsneacute Gyoumlrgy Katalin
Felelős szerkesztő
Csernaacutek Joacutezsef
Szerkesztőbizottsaacuteg
Bandlerova Anna ndash Slovak University of Agriculture in Nitra
Daacutevid Loacuteraacutent ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Dinya Laacuteszloacute ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Fodor Laacuteszloacute ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Florkowski Wojciech ndash University of Georgia Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok
Hernik Joanna ndash West Pomeranian University of Technology
Lengyelorszaacuteg
Kerekes Kinga ndash Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Romaacutenia
Kiraacutely Zsolt ndash Budapesti Gazdasaacutegi Főiskola
Kaacutenya Hajnalka ndash Partiumi Kereszteacuteny Egyetem Romaacutenia
Koźuch Barbara ndash Jagelloacute Egyetem Lengyelorszaacuteg
Liebmann Lajos ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Nagy Peacuteter Tamaacutes ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Nagyneacute Demeter Doacutera ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Novac Ovidiu Constantin University of Oradea Romaacutenia
Noworol Aleksander ndash Jagelloacute Egyetem Lengyelorszaacuteg
Przygodska Renata ndash University of Bialystok Lengyelorszaacuteg
Raišienė Agota Giedrė ndash Mykolas Romeris University Litvaacutenia
Reacutethy Istvaacuten ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Sadowski Adam ndash University of Bialystok Lengyelorszaacuteg
Takaacutecs Istvaacuten ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Tamus Antalneacute ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
Szerkesztőseacuteg Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
3200 Gyoumlngyoumls Maacutetrai u 36
Kiadoacute
Kaacuteroly Roacutebert Főiskola
3200 Gyoumlngyoumls Maacutetrai u 36
Felelős kiadoacute
Helgertneacute Dr Szaboacute Ilona Eszter rektor
ISSN 2062-8269
Megjelent 200 peacuteldaacutenyban
2014
ELŐSZOacute
A Kaacuteroly Roacutebert Főiskola kiemelt figyelmet szentel a legjobb keacutepesseacutegekkel rendelkező
kutatni vaacutegyoacute hallgatoacutek tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek tudatos elindiacutetaacutesaacutera az oktatoacutek
kutatoacutek munkaacutejaacutenak taacutemogataacutesaacutera
Az inteacutezmeacutenyben valamint a hazai eacutes kuumllfoumlldi partner inteacutezmeacutenyekben folyoacute szeacuteles koumlrű
kutataacutesokhoz kapcsoloacutedva a teacutemavezető oktatoacutek kutatoacutek tudomaacutenyos eredmeacutenyei
publikaacutelaacutesaacutenak foacuteruma ez a koraacutebban uacutetjaacutera indiacutetott folyoacuteirat A kutataacutesi eredmeacutenyek
publikaacutelaacutesa mellett fontos eacuterteacuteknek tartjuk hogy a Főiskola oktatoacutei kutatoacutei
megismertesseacutek a hallgatoacutekat a tudomaacutenyos munka veacutegzeacuteseacutenek ceacuteljaacuteval moacutedjaacuteval Ezt
taacutemogatja tovaacutebbaacute a Főiskolaacuten műkoumldő szakkolleacutegiumi munka ahol a hallgatoacutek
inteacutezmeacutenyen kiacutevuumlli kutatoacutek szakemberek előadaacutesait hallgatjaacutek megismerkedve uacutej a
tanulmaacutenyokat kiszeacutelesiacutető ismeretekkel Ez a sajaacutetos munkakapcsolat lehetőseacuteget ad
szaacutemukra a tudomaacutenyos eacutelet megismereacuteseacutere A hallgatoacutek rendszeresen megjelennek a
Főiskola aacuteltal szervezett tudomaacutenyos konferenciaacutekon kutataacutesi workshopokon eacutes reacuteszt
vesznek azok szervezeacuteseacuteben
Egyndashegy kutataacutesi teacutemaacutehoz teacutemavezetőhoumlz koumlthetően kialakultak tehetseacuteggondozoacute
műhelyek hozzaacutejaacuterulva a hallgatoacutek tudomaacutenyos munkaacuteja elősegiacuteteacuteseacutehez megalapozva
annak a lehetőseacutegeacutet hogy bekapcsoloacutedhatnak az inteacutezmeacutenyi kutataacutesi-fejleszteacutesi-
innovaacutecioacutes laacutencba
A Főiskolaacuten folyoacute tudomaacutenyos kutataacutesok a taacutersadalom- az agraacuter- a termeacuteszet- a
műszaki eacutes multidiszciplinaacuteris tudomaacutenyok szeacuteles koumlreacutet oumllelik fel A helyi
gazdasaacutegfejleszteacutes a vaacutellalkozaacutesok fejleszteacutese a gazdasaacutegi haacuteloacutezatok menedzseleacutese az
agraacutergazdasaacutegi termeacutekpaacutelyaacutek a zoumllduumllő gazdasaacuteg kihiacutevaacutesai (termeacuteszeti erőforraacutes
gazdaacutelkodaacutes fenntarthatoacute energiagazdaacutelkodaacutes oumlkomarketing foglalkoztataacutes eacutes
munkahelyteremteacutes) mellett kiemelt jelentőseacuteggel biacuter az e-learning alapuacute eacutes mesterseacuteges
intelligencia elemekkel taacutemogatott oktataacutesfejleszteacutes A koumlrnyezetinformatikai
alkalmazaacutesok a biogaacutez-alapanyagok mikrobioloacutegiai előkezeleacuteseacutenek fejleszteacutese a
korszerű taacutepanyag-utaacutenpoacutetlaacutessal eacutes noumlveacutenyveacutedelemmel kapcsolatos vizsgaacutelatok a
preciacutezioacutes gazdaacutelkodaacutes a hidrokultuacuteraacutes (talaj neacutelkuumlli) zoumlldseacuteghajtataacutes mind elemei a
reacutegioacute termeacuteszeti erőforraacutes potenciaacutel vizsgaacutelataacutenak kihasznaacutelaacutesaacutenak
A Főiskola Tudomaacutenyos Tanaacutecsa eacutes Tudomaacutenyos Diaacutekkoumlri Tanaacutecsa ndash a koraacutebban az
Oktataacuteseacutert Koumlzalapiacutetvaacuteny Tehetseacuteggondozoacutei Alkuratoacuteriumaacutenak NTP-OKA-XXII-066 bdquoA
felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek karain eacutes tanszeacutekein műkoumldő tehetseacuteggondozoacute műhelyek eacutes a
tudomaacutenyos diaacutekkoumlri teveacutekenyseacuteg kereteacuteben műkoumldő kutatoacuteműhelyek taacutemogataacutesardquo ciacutemen
elnyert paacutelyaacutezata kereteacuteben ndash uacutetnak indiacutetott Acta Carolus Robertus tudomaacutenyos
koumlzlemeacutenyek kiadaacutesaacutet folytatva ezzel is teret biztosiacutetva a fenn megfogalmazott ceacutelok
teljesuumlleacuteseacutehez
A szerkesztők
TARTALOMJEGYZEacuteK
Aacuteldorfai Gyoumlrgy ndash Czabadai Lilla
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra 9
Baranyai Zsolt ndash Vinogradov Szergej ndash Vaacutesaacutery Mikloacutes ndash Naaacuter-Toacuteth Zsuzsanna
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the
Experience of Farm Accounting Data Network 19
Ion Raluca Andreea ndash Novac Cornelia Mihaela ndash Novac Ovidiu Constantin
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector 27
Kisvarga Szilvia ndash Tillyneacute Maacutendy Andrea
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre 35
Kraacutenitz Liacutevia ndash Toacuteth Roland ndash Vaacutesaacuteri Mikloacutes
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel 47
Liptaacutek Katalin
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash
A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről 57
Maacuteteacute Domiciaacuten
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei
kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szinteket igeacutenylő aacutegazatokban 71
Neacutemedineacute Kollaacuter Kitti ndash Kaacuteposzta Joacutezsef ndash Peacuteli Laacuteszloacute
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata
a hazai haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegekben 81
Rašovskaacute Adriana
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020 91
Szaboacute Dorottya
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon 109
Toacuteth Orsolya
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese 119
Vaacuterkonyi Zsolt Kristoacutef
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek 135
Szerzők jegyzeacuteke 145
Tartalomjegyzeacutek
8
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
9
HELYI VAacuteLASZOK A GLOBAacuteLIS KIHIacuteVAacuteSOKRA
AacuteLDORFAI GYOumlRGY
CZABADAI LILLA
Oumlsszefoglalaacutes
A magyar gazdasaacuteg manapsaacuteg neheacutez helyzetben van ugyanis a videacutek elvesziacutetette
alapvető funkcioacuteit illetve erősen megkopott a bdquomagyarsaacutegrdquo - identitaacutes valamint a
hagyomaacuteny Ennek megoldaacutesaacutera segiacutetseacuteget nyuacutejthat gyoumlkereink uacutejrafelfedezeacutesea
hagyomaacutenyok megőrzeacutese eacutes tovaacutebbvitele illetve termeacutekeink minőseacutegi fejleszteacutese
koumlzoumlsseacutegszerveződeacutesek eacutes bottom-up kezdemeacutenyezeacutesek
Tehaacutet olyan belső erőforraacutesokra van szuumlkseacuteg melynek optimaacutelis hozama az lenne ha
aacutetalakulaacutesa uacutetjaacuten uacutejabb erőforraacutest vagy hozzaacuteadott eacuterteacuteket teremt az adott teruumlletnek
vagy akaacuter ezt kinőve adott teruumllet egyseacutegnek Ilyen aacutetalakult erőforraacutes a Hungarikum eacutes
a Nemzeti eacuterteacutekek is mely hozzaacuteadott eacuterteacuteket keacutepviselnek ezekben a termeacutekekben Ezek
oumlsszegyűjteacutese nem nosztalgiaacutet sokkal inkaacutebb gazdasaacutegi tartaleacutekokat jelentenek A
Hungarikumoknak valamint a Magyar Eacuterteacutekek nemcsak a hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet
jelentik hanem munkahelyteremtő eacutes helyi gazdasaacutegfejleszteacutesi eszkoumlzoumlk is lehetnek
egyben
Teruumlleti teacuterseacutegi szinten jelentősebb vaacuteltozaacutes eacuterhető el a helyi gazdasaacutegban a maacuterkaeacuterteacutek
fejleszteacuteseacutevel a teacuterseacutegi identitaacutes eacutes koheacutezioacute erősiacuteteacuteseacutevel a helyi identitaacuteson eacutes eacuterteacutekeken
alapuloacute innovaacutecioacutek oumlsztoumlnzeacuteseacutevel mely elemeket a Hungarikum eacutes a Nemzeti eacuterteacutekek
egyseacutegesen foglalnak magukba Mindennek koumlszoumlnhetően betekinteacutest kaphatunk a teacuter
soksziacutenűseacutegeacutebe tovaacutebbaacute megismerhetjuumlk az egyes koumlzoumlsseacutegek eacuterteacutekteremtő keacutepesseacutegeacutenek
igazi erejeacutet eacutes forraacutesait
Kulcsszavak Helyi gazdasaacuteg Magyar Eacuterteacutektaacuter Hungarikum Videacuteki teacuter Globaacutelis
kihiacutevaacutes
JEL R1
Local answers to the global challenges
Abstract
The Hungarian economy is in a bad situation nowadays because the rurality has lost its
basic functions plus the bdquoHungarianrdquo identity and traditions have faded a great deal
Rediscovering our roots preserving and continuing our traditions improving the
quality community organisations and bottom-up initiatives can solve these problems
Therefore specific internal resources are needed which (after its transformation and in
optimal case) can generate new resources or added value to the specific area or even
the area surrounding that location Such transformed resources are the Hungaricums
and National Values too which represent added value in these products Gathering
these is important not because of mere nostalgia but because they are economic
reserves Hungaricums and Hungarian Values are not only the means of survival of
traditions but the mean to create jobs and generate economic development also
The local economy of a region can be changed in a greater deal by promoting the brand
improving the regional identity and cohesion encouraging innovations based on local
identity and values which elements are included in Hungaricums and National Values
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
10
Thanks to all of these we can observe the diversity of the space furthermore we can get
to know the real power and resources of value generating capability of certain
communities
Keywords Hungaricums Hungarian Values Local economy Rural space Global
challenges
JEL R1
Bevezeteacutes
Egy eredmeacutenyes eacutes sikeres teacuterseacutegi fejleszteacutes (koumlztuumlk a helyi gazdasaacutegfejleszteacutes)
legfőkeacuteppen attoacutel fuumlgg hogy a helyi szereplők bevonaacutesa mennyire sikeres A helyi
gazdasaacutegfejleszteacutesbe talaacuten a teacuterseacuteg oumlsszes reacutesztvevőjeacutet be lehet vonni akik miatt az
egeacutesz folyamat az eacutertelmeacutet nyeri eacutes akik viszonzaacutesul a kialakult lokaacutelpatriotizmusukkal
noumlvelik a teacuterseacuteg vaacutellalkozaacutesainak fennmaradaacutesi eseacutelyeacutet A teruumlletfejleszteacutes eacutes a helyi
gazdasaacutegfejleszteacutes soraacuten a leghelyesebb strateacutegia a beavatkozaacutesok legoptimaacutelisabb
kombinaacutecioacutejaacutenak kialakiacutetaacutesa az adott teruumlletegyseacuteg szaacutemaacutera Ebből eredendően
napjainkra raacuteeacutebredtuumlnk arra hogy a tisztaacuten kuumllső erőforraacutesokboacutel fenntarthatoacute megoldaacutes
nem oldja meg a teruumlleti kuumlloumlnbseacutegeket eacutes ettől nem vaacutelik soha oumlnaacutelloacutean fejlődőveacute a
jelenleg segiacutetseacutegre szoruloacute teruumllet Ezeacutert egyre fontosabbaacute vaacutelnak a belső (helyi)
erőforraacutesok a fejleszteacutesek soraacuten Ezen belső erőforraacutesok optimaacutelis hozama pedig az
lenne ha aacutetalakulaacutesukkal fenntarthatoacute moacutedon uacutej erőforraacutesthozzaacuteadott eacuterteacuteket
teremteneacutenek az adott teruumlleten vagy akaacuter ezt kinőve adott teruumlletegyseacutegen (Czene -
Ricz 2010) Ilyen aacutetalakult erőforraacutesok a Hungarikum eacutes a Nemzeti eacuterteacutekek is mely
hozzaacuteadott eacuterteacuteket keacutepviselnek ezekben a termeacutekekben Ezek oumlsszegyűjteacutese nem
nosztalgiaacutet sokkal inkaacutebb gazdasaacutegi tartaleacutekokat jelent Jelenleg 20 Hungarikumot
tartanak nyilvaacuten melyből 12 az UNESCO vilaacutegoumlroumlkseacutegi eacutes a szellemi oumlroumlkseacuteg listaacutejaacuten
szerepel tovaacutebbi 86 pedig szerepel a Nemzeti Eacuterteacutektaacuterban
A magyar gazdasaacuteg manapsaacuteg neheacutez helyzetben van ugyanis a videacutek elvesziacutetette
alapvető funkcioacuteit Ennek megoldaacutesaacutera segiacutetseacuteget nyuacutejthat gyoumlkereink uacutejrafelfedezeacutese a
hagyomaacutenyok megőrzeacutese eacutes tovaacutebbvitele termeacutekeink minőseacutegi fejleszteacutese
koumlzoumlsseacutegszerveződeacutesek illetve a bottom-up kezdemeacutenyezeacutesek Napjainkra erősen
megkopott a bdquomagyarsaacutegrdquo-identitaacutes valamint a hagyomaacuteny ezeacutert rendkiacutevuumll fontos
szerepe van a koumlzoumlsseacutegszervező eacutes egyeacuteni felelősseacuteget erősiacutető kezdemeacutenyezeacuteseknek
mint a Hungarikumoknak valamint a Magyar Eacuterteacutektaacuternak Ezek nemcsak a
hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet jelentik hanem munkahelyteremtő eacutes helyi
gazdasaacutegfejleszteacutesi eszkoumlzoumlk is lehetnek egyben
Napjainkban minden nemzet sajaacutetos nemzeti oumlntudattal rendelkezik Ennek
lehataacuterolaacutesaacuteban kulcsfontossaacuteguacute szerepet jaacutetszanak az oumlnazonossaacutegot erősiacutető szellemi eacutes
fizikai anyagok Ezek egyreacuteszt nagymeacuterteacutekben hozzaacutejaacuterulnak a sajaacutetos nemzeti oumlntudat
megfogalmazaacutesaacutehoz maacutesreacuteszt pedig jelentős szerepet toumlltenek be a maacutes nemzetektől
valoacute elhataacuteroloacutedaacutesban eacutes ennek kimutataacutesaacuteban eacuterzeacutekelteteacuteseacuteben is Magyarorszaacutegon
ezek csoportjaacutet hungarikumoknak nevezzuumlk Termeacuteszetesen a toumlbbi nemzetnek is
megvan raacute a megfelelő kifejezeacutese mint peacuteldaacuteul a neacutemetekneacutel a germanikumok az
olaszoknaacutel az italikumok
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
11
bdquoA toumlrteacutenelem folyamaacuten a magyarsaacuteghoz szaacutemos olyan felhalmozott eacutes megőrzoumltt
szellemi anyagi termeacuteszeti koumlzoumlsseacutegi eacuterteacutek vagy termeacutek koumlthető amelyeket az
eddigiekneacutel jobban kell aacutepolni megőrizni Ennek ceacuteljaacuteboacutel a Magyar Orszaacuteggyűleacutes 2012-
ben elfogadta a XXX toumlrveacutenyt a nemzeti eacuterteacutekekről eacutes a hungarikumokroacutel mely toumlrveacuteny
alapvető ceacutelja hogy a nemzeti eacuterteacutekeinket azonosiacutetsuk eacutes vegyuumlk szaacutemba azokat egy
szeacuteles koumlrű gyűjtőmunkaacuteval s ez utaacuten megfelelő regisztraacutecioacuteval hogy megismertesseacutek a
koumlzveacutelemeacutennyel mind itthon mind pedig kuumllfoumlldoumln Ezek koumlzuumll lehet eacutes kell kivaacutelasztani
a hungarikumokat amelyek fennmaradaacutesaacuteroacutel eacutes veacutedelmeacuteről gondoskodni kellrdquo (Győri
2013)
bdquoA hungarikum mint gyűjtoumlfogalom olyan kiemeleacutesre meacuteltoacute eacuterteacuteket jeloumll amely a
toumlrteacutenelmi vagy a mai Magyarorszaacutegra jellemző tulajdonsaacutegaacuteval egyediseacutegeacutevel
kuumlloumlnlegesseacutegeacutevel eacutes minőseacutegeacutevel a magyarsaacuteg csuacutecsteljesiacutetmeacutenye Ezeket belfoumlldoumln eacutes
kuumllfoumlldoumln egyaraacutent a magyar kultuacutera eacutes tudomaacuteny eredmeacutenykeacutent tartjaacutek szaacutemon Ezek
lehetnek veacutedett termeacuteszeti eacuterteacutekek vagy olyan termeacutekek szolgaacuteltataacutesok emleacutekek
műalkotaacutesok amelyeket e toumlrveacuteny veacutegrehajtaacutesaacutera kiadott jogszabaacutelyban meghataacuterozottak
szerint veacutegzett egyedi eacuterteacutekeleacutes eredmeacutenyekeacutent a Hungarikum Bizottsaacuteg hungarikummaacute
minősiacutet vagy amelyeket e toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva hungarikumnak minősuumlltekrdquo (Toacutezsa -
Zaacutetori 2013)
bdquoNemzeti eacuterteacutek az a sajaacutetos magyar alkotoacute teveacutekenyseacuteghez termeleacutesi kultuacuteraacutehoz
tudaacuteshoz hagyomaacutenyokhoz taacutejhoz eacutes eacutelővilaacuteghoz kapcsoloacutedoacute nemzetuumlnk toumlrteacutenelme
valamint a koumlzelmuacutelt soraacuten felhalmazott eacutes megőrzoumltt egyedi eacutes kuumllloumlnleges eacuterteacutek amely
hazai szempontboacutel meghataacuterozoacute jelentőseacutegű iacutegy nemzetuumlnk ndash de legalaacutebb egy
meghataacuterozott taacutejegyseacuteg lakossaacutega ndash a magyarsaacutegra jellemzőnek eacutes koumlzismertnek fogad
el Ezek olyan dolgok amelyek jelentősen oumlregbiacutetik hiacuternevuumlnket noumlvelik
megbecsuumlleacutesuumlnket az Euroacutepai Unioacuteban eacutes szerte a vilaacutegon Hozzaacutejaacuterulnak az uacutej
nmzedeacutekeke nemzeti hovatartozaacutesaacutenak magyarsaacuteg tudataacutenak kialakiacutetaacutesaacutehoz
megoumlrzeacuteseacutehezrdquo (Toacutezsa - Zaacutetori 2013)
bdquoA telepuumlleacutesi taacutejegyseacutegi megyei eacutes aacutegazati eacuterteacutektaacuterba sorolt elemek sajaacutetos egyedi
endogeacuten eacutes nemzetkoumlzi szinten eacutertelmezhető erőforraacuteskeacutent valoacute eacutertelmezeacutese
megkeacuterdőjelezhetetlen A Nemzeti Eacuterteacutektaacuterba foglalt hungarikumok keletkezeacutese
megjeleneacutese nagymeacuterteacutekben a videacuteki teacuterseacutegekhez koumlthető iacutegy az endogeacuten elmeacuteletek
valamint a versenykeacutepesseacutegi megkoumlzeliacuteteacutesek szempontjaacuteboacutel is egyeacutertelműen a belső
erőforraacutesokra eacutepiacutető videacutekfejleszteacutesi teveacutekenyseacutegek eacutes videacutekstrateacutegiaacutek alapja lehet Az
EU eacutes Magyarorszaacuteg videacutekstrateacutegiaacutejaacuteban megfogalmazott ceacutelokhoz a szeacutelesebb
eacutertelemben vett diverzifikaacutelt videacuteki gazdasaacuteg megteremteacuteseacutehez fenntartaacutesaacutehoz a
hungarikumok a verseny- eacutes piackeacutepesebb mezőgazdasaacutegi termeacutek-előaacutelliacutetaacuteson a
minőseacutegi eacutelelmiszertermeleacutesen a hagyomaacutenyos oumlkosziszteacutemaacutek fenntartaacutesaacuten a taacuteji-
termeacuteszeti- eacutes kulturaacutelis oumlroumlkseacuteguumlnk megőrzeacuteseacuten a foglalkoztataacutes bőviacuteteacuteseacuten illetve
legintegraacuteltabb moacutedon a videacuteki turizmuson keresztuumll jaacuterulhatnak hozzaacuterdquo (Ritter 2013)
A 2020-ig megfogalmazott nemzeti prioritaacutesok egyike a bdquoteruumlleti noumlvekedeacutes eacutes
integraacutecioacute az erős halyi gazdasaacuteg baacutezisaacutenrdquo ennek kereteacuteben a humaacuten taacutersadalmi
termeacuteszeti eacutes gazdasaacutegi erőforraacutesok felaacutetaacuteraacutesaacuteval kiakanaacutezaacutesaacuteval eacutes teacuterseacutegben tartaacutesaacuteval
a helyi gazdasaacuteg (helyi termeacutekek hungarikumok tudatos fogysztaacutesi szokaacutesok)
dinamizaacutelaacutesaacuteval a klasszikus versenykeacutepesseacuteg szempontjaacuteboacutel haacutetaacutenyban leacutevő teacuterseacutegek is
relatiacutev versenykeacutepesseacutegre tehetnek szert eacutes egy gazdasaacutegilag taacutersadalmilag eacutes
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
12
koumlrnyezetileg fenntarthatoacute paacutelyaacutera leacutepve ismeacutet bekapcsoloacutedhatnak az orszaacuteg
veacuterkeringeacuteseacutebe megaacutelliacutetva az orszaacutegteruumlleti szeacutetszakadaacutesaacutet a szegeacutenyseacuteg fokozoacutedaacutesaacutet
(Kigyoacutessy ndash Czene 2012)
Eredmeacutenyek
Arisztoteleacutesz szerint az oumlkonoacutemia jelenteacutese a taacutersadalom a csalaacuted haacuteztartaacuteson nyugvoacute a
csalaacuted illetve a koumlzoumlsseacuteg fenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges dolgok előaacutelliacutetaacutesaacutet jelenti Ez az
oumlnellaacutetaacutest jelentette mely a taacutevolsaacutegok legyőzeacuteseacutevel a toumlrteacutenelmi folyamatokkal
kapcsolatosan egy nagyobb taacutersadalmi reacuteteg ellaacutetaacutesaacutera terjedt ki helyi majd nemzeti
piacokra A vilaacuteg rohamos fejlődeacuteseacutenek eredmeacutenyekeacuteppen a globalizaacutecioacute kialakulaacutesaacuteval
ezen termeacutekek koumlzuumll neacutehaacuteny helyi jelleguumlket elvesziacutetve inkaacutebb maacuterkatermeacutekkeacutent
megjelenve a vilaacuteg szaacutemos helyeacuten eleacuterhetőekkeacute vaacuteltak mely a fennmaradoacute helyi
termeacutekek eacutes ezekből aacutelloacute helyi gazdasaacuteg elnyomaacutesaacutet eredmeacutenyezte (Czene - Ricz 2010)
bdquoA vilaacuteggazdasaacutegban lejaacutetszoacutedoacute folyamatok a globalizaacutecioacute az euroacutepai gazdasaacuteg
teacuterszerkezeteacutenek aacutetrendeződeacutese az utoacutebbi eacutevtizedekben a teruumlleti politika
feleacuterteacutekelődeacuteseacutehez vezetett Mind a nemzeti kormaacutenyok mind pedig az Euroacutepai Unioacute
(EU) jelentősen aacutetalakiacutetotta a teruumlletfejleszteacutes ceacutel- eszkoumlz- eacutes inteacutezmeacutenyrendszereacutet
Moacutedosultak a regionaacutelis politikaacuteban alkalmazott alapelvek a teruumlleti egyenlőtlenseacutegek
meacuterseacutekleacuteseacutet szolgaacuteloacute ceacutelok mellett egyre nagyobb suacutellyal szerepelnek az euroacutepai
gazdasaacutegi teacuter versenykeacutepesseacutegeacutenek erősiacuteteacuteseacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesekrdquo (Kassai ndash Ritter
2011)
bdquoAz uacutej teruumlleti politikaacutek homloktereacutebe a teacuterseacutegek reacutegioacutek adottsaacutegai potenciaacuteljai
keruumlltek melyek a fejleszteacutesekhez mint belső endogeacuten erőforraacutesok aacutellnak
rendelkezeacutesre eacutes megfelelő koumlruumllmeacutenyek koumlzt aktivizaacutelhatoacutekrdquo (Kaacuteposzta 2001) bdquoA
globalizaacutecioacute alapvető koumlvetkezmeacutenye a teacuterseacutegek lokalitaacutesok szerepeacutenek megvaacuteltozaacutesa eacutes
feleacuterteacutekelődeacutese ami azt is eredmeacutenyezi hogy a versenykeacutepesseacuteg felteacuteteleinek a
kialakiacutetaacutesa maacutera nem csupaacuten a kormaacutenyok felelősseacutegkoumlreacutebe tartozik hanem az endogeacuten
fejlődeacuteselmeacuteletek a sajaacutet erőből toumlrteacutenő eacutepiacutetkezeacutes előteacuterbe keruumlleacuteseacutevel az egyes
telepuumlleacutesek teacuterseacutegek feladataacutevaacute is vaacutelt Oumlsszhangban a vilaacuteggazdasaacutegban lezajloacute
folyamatokkal a globalizaacutecioacuteval eacutes az EU teruumlleti politikaacuteival hazaacutenkban is rendkiacutevuumll
fontos szerepet kapnak a lokaacutelis endogeacuten erőforraacutesok mint az oumlnerőből toumlrteacutenő
eacutepiacutetkezeacutes alapkoumlvei Kiemelt fontossaacutegot szerzett azoknak a teacutenyezőknek a
meghataacuterozaacutesa felkutataacutesa megszerzeacutese vagy kialakiacutetaacutesa melyek egy-egy teruumllet
bdquooumlnaacutelloacuterdquo gazdasaacutegi-taacutersadalmi fejlődeacuteseacutehez fejleszteacuteseacutehez mint kiinduloacute kiacutenaacutelati elem
jaacuterulnak hozzaacuterdquo (Ritter - Nagy ndash Toacuteth 2013)
A helyi gazdasaacuteg egy telepuumlleacutes mikro- vagy kisteacuterseacutegi sajaacutet adottsaacutegai aacuteltal motivaacutelt
ezeket az adottsaacutegokat fenntarthatoacute moacutedon felhasznaacuteloacute belső erőforraacutesainak
mobilizaacutelaacutesa aacuteltal műkoumldtetett oumlsszehangolt akcioacutekteveacutekenyseacutegek emberek
inteacutezmeacutenyek anyagok erőforraacutesok eacutes eljaacuteraacutesok oumlsszesseacutege Melynek fejleszteacutese tudatos
koumlzoumlsseacutegi beavatkozaacutes a gazdasaacutegi folyamatokba a fenntarthatoacute helyi fejlődeacutes
eacuterdekeacuteben Melynek ceacutelja a fenntarthatoacute helyi gazdasaacuteg leacutetrehozaacutesa a helyi
vaacutellalkozaacutesok szaacutemaacutera műkoumldő belső piacot tovaacutebbaacute a helyi lakossaacuteg szaacutemaacutera pedig
megfelelő munkalehetőseacuteg eacutes eacuteletsziacutenvonal biztosiacutetaacutesa (Czene - Ricz 2010)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
13
A helyi gazdasaacutegfejleszteacutesnek eszkoumlztaacutera igen sokoldaluacute A Hungarikumok eacutes a Nemzeti
eacuterteacutekek kapcsaacuten a gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutesek fejleszteacutese helyi termeacutekfejleszteacutes helyi
koumlzoumlsseacutegfejleszteacutes szemleacuteletformaacutelaacutes helyi eacuterteacutekesiacuteteacutes eacutes promoacutecioacute eszkoumlzoumlk keruumllnek
egyuumlttesen alkalmazaacutesra illetve az eszkoumlztaacuterban egy tovaacutebbi elem is megjelenik a jogi
szabaacutelyozaacutes (1 aacutebra)
1 aacutebra A helyi gazdasaacutegfejleszteacutes eszkoumlzei
Forraacutes Czene Zs Ricz J (2010) alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Nemzeti eacuterteacutekeink nem koumlthetők minden esetben egy adott teruumlleti egyseacuteghez Teruumlleti
teacuterseacutegi szinten jelentősebb vaacuteltozaacutes eacuterhető el a helyi gazdasaacutegban a maacuterkaeacuterteacutek
fejleszteacuteseacutevel a teacuterseacutegi identitaacutes eacutes koheacutezioacute erősiacuteteacuteseacutevel a helyi identitaacuteson eacutes eacuterteacutekeken
alapuloacute innovaacutecioacutek oumlsztoumlnzeacuteseacutevel mely elemeket a Hungarikum eacutes a Nemzeti eacuterteacutekek
egyseacutegesen foglalnak magukba Mindennek koumlszoumlnhetően betekinteacutest kaphatunk a teacuter
soksziacutenűseacutegeacutebe tovaacutebbaacute megismerhetjuumlk az egyes koumlzoumlsseacutegek eacuterteacutekteremtő
keacutepesseacutegeacutenek igazi erejeacutet eacutes forraacutesait
A Hungarikumok valamint a Magyar Eacuterteacutektaacuter nemcsak a hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet
jelentik hanem munkahelyteremtő eacutes helyi gazdasaacutegfejleszteacutesi eszkoumlzoumlk is lehetnek
egyben A nemzeti eacuterteacutekek gyűjteacutese megőrzeacutese a teacuter szereplőinek egyuumlttműkoumldeacutese a
tudaacutes tovaacutebb oumlroumlkiacuteteacutese nemcsak a telepuumlleacutesen eacutelők identitaacutesaacutet keacutepes erősiacuteteni de
kedvező hataacutessal lehet a helyi gazdasaacuteg fejlődeacuteseacutere az eacuteletkoumlruumllmeacutenyek alakulaacutesaacutera a
telepuumlleacutesek oumlnazonossaacutegaacutenak megerősiacuteteacuteseacutere is Jelentős hozzaacuteadott eacuterteacutekkel biacuterhat ha
az eacuterteacutekeink felfedezeacutese illetve uacutejrafelfedezeacutese szeacuteles koumlzoumlsseacutegi baacutezist hoz leacutetre
A hungarikumok hivatalos kijeloumlleacuteseacutere maacuter 2012 (a konkreacutet toumlrveacuteny megszuumlleteacutese) előtt
is szuumllettek leacutepeacutesek A Foumlldműveleacutesuumlgyi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Miniszteacuterium 1998-ban az
Euroacutepai Unioacute Euroterroirs Programjaacutehoz csatlakozva indiacutetotta el a HagyomaacutenyokndashIacutezekndash
Reacutegioacutek (HIacuteR) programot azzal a ceacutellal hogy leacutetrehozza Magyarorszaacuteg hagyomaacutenyos eacutes
taacutejjellegű mezőgazdasaacutegi termeacutekeinek gyűjtemeacutenyeacutet eacutes elősegiacutetse azok gazdasaacutegi
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
14
hasznosiacutetaacutesaacutet A HIacuteR gyűjtemeacutenybe 309 hagyomaacutenyos eacutes taacutejjellegű mezőgazdasaacutegi
termeacutek eacutes eacutelelmiszer keruumllt be reacuteszletes szakmai eacutes toumlrteacuteneti leiacuteraacutessal regionaacutelis eacutes azon
beluumlli aacutegazati bontaacutesban Ezt koumlvetően az ezredforduloacuten megalakult a Hungarikum Klub
A klubot neacutegy vaacutellalat alapiacutetotta (Herendi Porcelaacutenmanufaktuacutera Rt Pick Szeged Rt
Tokaj Kereskedőhaacutez Rt Zwack Unikum Rt) Szaacutendeacutekuk szerint csak olyan termeacutek lehet
tagjuk ami jellegzetesen magyar nemzetkoumlzileg elismert keresett eacutes keacutetseacutegbe
vonhatatlanul Magyarorszaacutegroacutel szaacutermazik Az eredeti termeacutekek koumlre 2003-ban bővuumllt
előszoumlr a halasi csipkeacutevel majd 2006-ban Pető Andraacutes konduktiacutev neveleacutesi rendszereacutevel
(Toacuteth etal 2014)
A helyi termeacutekek sikereacutehez kiszaacutemiacutethatoacute gazdasaacutegi eacutes jogi koumlrnyezet neacutelkuumlloumlzhetetlen
jelenleg ugyanis nem tudnak hosszabb taacutevra tervezni a termelők A 2012 aacuteprilis 2-aacuten
elfogadott Hungarikumokroacutel illetve a Magyar Eacuterteacutektaacuterroacutel szoacuteloacute 2012 eacutevi XXX toumlrveacuteny
elsődleges keretet ad ennek mindazonaacuteltal hogy a taacutersadalom aacuteltal elismert bdquohelyi
termeacutekeketrdquo emel ki a toumlmegből eacutes teszi azt nemzeti eacuterdekkeacute Ezen szakmai munkaacutek
ellaacutetaacutesa teacutenylegesen a 2012 oktoacuteber 18-aacuten megalakult Hungarikum Bizottsaacuteggal
kezdődoumltt meg A nemzeti eacuterteacutekek azonosiacutetaacutesa egy alulroacutel felfeleacute eacutepuumllő rendszerben az
uacutegynevezett bdquoMagyar Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramisrdquo-ban toumlrteacutenik (2 aacutebra) Ez leacutenyegeacuteben
egy toumlbbleacutepcsős rendszer eacutes a nemzeti eacuterteacutek (lokaacutelis szintje) felől koumlzeliacutet a
Hungarikumok feleacute mely feleacutepiacuteteacutesnek koumlszoumlnhetően biztosiacutethatoacute a teruumlleti elv
eacuterveacutenyesuumlleacutese
2 aacutebra Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramis
Forraacutes Eacutelelmiszerlaacutenc-feluumlgyeleteacutert eacutes Agraacuterigazgataacuteseacutert Felelős Aacutellamtitkaacutersaacuteg
dokumentumai alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2013
A rendszer első leacutepcsőfokaacuten a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok helyezkednek el amelyek
fakultatiacutev feladatkeacutent megalakiacutethatjaacutek a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuter bizottsaacutegaikat amelyek
elkeacutesziacutetik a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterat (a telepuumlleacutesen fellelhető nemzeti eacuterteacutekek adatainak
gyűjtemeacutenyeacutet) A telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok a gyűjtemeacutenyt megkuumlldik a megyei eacuterteacutektaacuter
bizottsaacutegoknak mely rendszerezik a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterak adatait tovaacutebbaacute sajaacutet
gyűjtőmunkaacutet is veacutegeznek Ezzel paacuterhuzamosan a Magyarorszaacuteg hataacuterain tuacutel fellelhető
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
15
magyar vonatkozaacutesuacute nemzeti eacuterteacutekek nyilvaacutentartaacutesba veacuteteleacutet a Magyar Aacutellandoacute
Eacutertekezlet szakbizottsaacutega veacutegzi el Az iacutegy elkeacutesziacutetett eacuterteacutektaacuteratnak kuumlldik meg A
rendszer maacutesodik leacutepcsőfokaacuten a Hungarikum Bizottsaacuteg az bekezdeacutesben emliacutetett
megfogalmazaacutes szerint kijeloumlli azokat a nemzeti eacuterteacutekeket amelyek orszaacutegos
jelentőseacutegűek Ezzel paacuterhuzamosan az aacutegazati eacuterteacutektaacuterakat az egyes hataacuteskoumlrrel
rendelkező miniszteacuteriumok aacutelliacutetjaacutek oumlssze Harmadik leacutepcsőfokaacuten a Hungarikum
Bizottsaacuteg ezekből a nemzeti eacuterteacutekekből kiemel olyanokat mely a magyar taacutersadalom
csuacutecsteljesiacutetmeacutenyeacutenek tekinthetuumlnk
Az egyes eacuterteacutekek eacuterteacutektaacuterakba valoacute felveacutetele telepuumlleacutesi megyei orszaacutegos vagy kuumllhoni
szinten javasolhatoacute A 3 aacutebraacuten a jelenleg is eacuterveacutenyben leacutevő eacutepiacutetkezeacutes folyamat laacutethatoacute
3 aacutebra A hugarikummaacute nyilvaacuteniacutetaacutes eacutepiacutetkezeacutesi folyamata
Forraacutes Gyaraky Z szerkeszteacutese 2013
A helyi szintű nemzeti eacuterteacutekeket tartalmazoacute telepuumlleacutesi a taacutejegyseacutegi eacutes a megyei
eacuterteacutektaacuterak helyi kezdemeacutenyezeacutesre az oumlnkormaacutenyzatok doumlnteacutese alapjaacuten joumlnnek leacutetre Az
aacutegazati eacuterteacutektaacuterakat az egyes hataacuteskoumlrrel rendelkező miniszteacuteriumok aacutelliacutetjaacutek oumlssze A
Magyarorszaacuteg hataacuterain tuacutel fellelhető magyar vonatkozaacutesuacute nemzeti eacuterteacutekek
nyilvaacutentartaacutesba veacuteteleacutet a Magyar Aacutellandoacute Eacutertekezlet szakbizottsaacutega hataacuterozza meg A
telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok tehaacutet leacutetrehozzaacutek helyi eacuterteacutektaacuterukat amelyeket a megyei
szintre tovaacutebbiacutetjaacutek Ha nincs megyei eacuterteacutektaacuter akkor egyenesen a Hungarikum
Bizottsaacuteghoz kuumlldik a helyi eacuterteacutektaacuterak javaslatait ahovaacute a miniszteacuteriumok aacutegazati
eacuterteacutektaacuterainak listaacuteja is keruumll Telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterat az adott telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat
taacutejegyseacutegi eacuterteacutektaacuterat pedig toumlbb szomszeacutedos telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat joga leacutetrehozni
(Toacuteth etal 2014)
A hungarikumok maacuterkaeacuterteacutekeacutenek fejleszteacuteseacutenek eacutes veacutedelmeacutenek egyik legjobb lehetőseacutege
a veacutedjegy melynek ceacutelja az hogy egyseacuteges megjeleneacuteseacutevel felkarolja adott teacuterseacuteg
termeacutekeit eacutes előaacutelliacutetoacuteit ilyen moacutedon segiacutetve a helyi lakossaacuteg megeacutelheteacuteseacutet Tovaacutebbaacute
segiacutetseacuteget nyuacutejt abban hogy a hagyomaacutenyos termeacutekek iraacutent eacuterdeklődő fogyasztoacutek eacutes a
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
16
teacuterseacuteg termelői megtalaacuteljaacutek egymaacutest A veacutedjegy gyakorlati szerepe hogy a fogyasztoacutekat
biztosiacutetsa a kuumlloumlnleges eacutes ellenőrzoumltt minőseacutegről a termeacutekek helyi voltaacuteroacutel Ennek
biztosiacutetaacutesa a termelők szaacutemaacutera koumltelezően teljesiacutetendő felteacutetelek kiszabaacutesaacuteval toumlrteacutenhet a
termeacutek vagy szolgaacuteltataacutes előaacutelliacutetaacutesi helyeacutere eacutes előaacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozoacutean (Czene - Ricz
2010)
A koumlzvetett fogyasztoacutei kommunikaacutecioacute eszkoumlzekeacutent a Hungarikumokat a joumlvőben
veacutedjegy jeloumlli (4 aacutebra) mely elősegiacuteti a termeacutekek megismerteteacuteseacutet ndash felismerhetőseacutegeacutet
biztosiacutetja a magas minőseacutegi sziacutenvonalat A Hungarikumoknak eacutes a Hungarikum
veacutedjegynek piaci jelentőseacutege van mivel noumlvelhetik a versenykeacutepesseacuteget előaacutelliacutetaacutesuk
tovaacutebbi munkahelyeket is teremthet A hasznaacutelati szabaacutelyzat garantaacutelja az elvaacuteraacutesoknak
megfelelő magas minőseacutegi sziacutenvonal fenntartaacutesaacutet a rendszeres fuumlggetlen feluumlgyeletet a
veacutedjegyek hasznaacutelataacuteval jaacuteroacute jogi veacutedelmet
4 aacutebra Hungarikum veacutedjegy
Forraacutes httpelelmiszerlanckormanyhu 2013
Koumlvetkezteteacutesek
A helyi termeacutekek sikereacutehez kiszaacutemiacutethatoacute gazdasaacutegi eacutes jogi koumlrnyezet neacutelkuumlloumlzhetetlen
jelenleg ugyanis a termelők nem tudnak hosszabb taacutevra tervezni A Hungarikumokroacutel
illetve a Magyar Eacuterteacutektaacuterroacutel szoacuteloacute 2012 eacutevi XXX toumlrveacuteny ezt a hiaacutenyossaacutegot proacutebaacutelja
poacutetolni azaacuteltal hogy bdquohelyi termeacutekeketrdquo emel ki eacutes teszi azt nemzeti eacuterdekkeacute A nemzeti
eacuterteacutekek azonosiacutetaacutesa egy alulroacutel felfeleacute eacutepuumllő rendszerben az uacutegynevezett bdquoMagyar
Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramisrdquo-ban toumlrteacutenik mely szinteacuten elősegiacuterheti a bdquobottom-uprdquo
rendszerű endogeacuten helyi gazdasaacutegfehleszteacutest A Hungarikumokat a joumlvőben veacutedjegy
jeloumlli mely elősegiacuteti a termeacutekek megismerteteacuteseacutet ndash felismerhetőseacutegeacutet biztosiacutetja a magas
minőseacutegi sziacutenvonalat A Hungarikumoknak eacutes a Hungarikum-veacutedjegynek is piaci
jelentőseacutege van mivel noumlvelhetik a versenykeacutepesseacuteget előaacutelliacutetaacutesuk tovaacutebbi
munkahelyeket is teremthet
A helyi termeacutekek illetve nemzeti eacuterteacutekek vonatkozaacutesaacuteban azok egeacuteszseacutegmegőrző eacutes
gazdasaacutegfejlesztő hataacutesukat hangsuacutelyozoacute kommunikaacutecioacutera van szuumlkseacuteg Fel kell hiacutevnunk
a figyelmet arra hogy e termeacutekek megvaacutesaacuterlaacutesa illetve fogyasztaacutesa multiplikaacutetor
hataacutessal biacuter a helyi gazdasaacutegfejleszteacutesben segiacuteti a munkahelyek megőrzeacuteseacutet iacutegy
hozzaacutejaacuterul a munkaneacutelkuumlliseacuteg eacutes a teacuterseacutegi elvaacutendorlaacutes csoumlkkeneacuteseacutehez tovaacutebbaacute kedvező
hataacutessal van a videacuteki teacuterseacutegek fejlődeacuteseacutere a helyiek eacuteleteacutere
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
17
A veacutedjegy a helyi gazdasaacutegfejleszteacutes egyik jelentősebb eszkoumlzekeacutent jelenik meg a
nemzeti eacuterteacutekek tereacuten mivel megjeleneacutese garancia a minőseacutegre felfoghatoacute a
Hungarikumok ISO rendszerekeacutent mely szinteacuten erősiacuteti az Eacuterteacutekek multiplikaacutetor hataacutesaacutet
Vannak olyan Nemzeti Eacuterteacutekeink amelyek oumlnmagukban lehetneacutenek a hazaacutenk
vezeacutertermeacutekei Ilyen peacuteldaacuteul a paacutelinka melyhez az EU-s jogszabaacutelyi koumlrnyezet is
segiacutetseacuteget nyuacutejt hiszen a kifejezeacutest csak Magyarorszaacutegon előaacutelliacutetott termeacutek hasznaacutelhatja
Ez nagyban elősegiacuteteneacute hogy akaacutercsak a whiskyt a skoacutetokhoz a vilaacuteg Magyarorszaacuteghoz
kapcsolja a paacutelinka szoacutet
A nemzeti eacuterteacutekek illetve helyi termeacutekek vaacutesaacuterlaacutesi gyakorisaacutegaacutenak eacuterdekeacuteben a magyar
lakossaacuteg vaacutesaacuterlaacutesi szokaacutesaiban jelentős vaacuteltozaacutesokra van szuumlkseacuteg mely komplett
szemleacuteletvaacuteltaacutest igeacutenyel Ennek soraacuten azonban nem hagyhatjuk figyelmen kiacutevuumll a
magyar vaacutesaacuterloacutekra jellemző aacutereacuterzeacutekenyseacuteget melynek koumlvetkezteacuteben a minőseacutegi eacutervek a
vaacutesaacuterlaacutes soraacuten gyakran haacutetteacuterbe szorulnak
Szemeacutelyes veacutelemeacutenyuumlnk hogy A vilaacuteg nem arra kiacutevaacutencsi hogy mit vettuumlnk aacutet abboacutel
amit a vilaacuteg eacuterteacutekei nyuacutejthatnak szaacutemunkra hanem arra hogy a magunkeacuteboacutel mivel
gyarapiacutetjuk azt
Hivatkozott forraacutesok
1 Czene Zs - Ricz J (2010) Teruumlletfejleszteacutesi fuumlzetek 2 - Helyi
gazdasaacutegfejleszteacutes - Oumltletadoacute megoldaacutesok joacute gyakorlatok VAacuteTI Nonprofit
Kft Budapest ISBN 978-963-7380-21-1 pp 7-42
2 Eacutelelmiszerlaacutenc-feluumlgyeleteacutert eacutes Agraacuterigazgataacuteseacutert Felelős Aacutellamtitkaacutersaacuteg
honlapja httpelelmiszerlanckormanyhu [Letoumlltve 20140130]
3 Gyaraky Z (2014) a Hungarikum Bizottsaacuteg titkaacutera a Hungarikum toumlrveacutenyről eacutes
a Magyar termeacutekmegjeloumlleacutes strateacutegiai elemeiről
httpelelmiszerlanckormanyhu [Letoumlltve 20140130]
4 Győri Z (2013) A Hungarikumok szerepe eacutes jelentőseacutege vilaacutegunkban In
Kaacuteposzta J (Szerk) A KKV-k szerepe eacutes helyzete a gazdasaacutegban eacutes a
Hungarikumok szerepe a teruumlleti fejlődeacutesben eacutes fejleszteacutesben (Goumldoumlllő 2013
november 28-29) Szent Istvaacuten Egyetem Kiadoacute Goumldoumlllő SZIE GTK RGVI
ISBN 978-963-269-408-5 pp 27-29
5 Kaacuteposzta J (2001) Regionaacutelis gazdasaacutegtan
6 Kassai Zs - Ritter K (2011) Helyi videacutekfejleszteacutesi programok a haacutetraacutenyos
helyzetű videacuteki kisteacuterseacutegekben Gazdaacutelkodaacutes55 (4) pp 337-346 ISSN 0046-
5518
7 Kigyoacutessy g ndash Czene Zs (2012) Lehetőseacutegein a helyi gazdasaacutegfejleszteacutesre in
Falu Vaacuteros Reacutegioacute 20121-2 szaacutemuacute folyoacuteirat Nemzetgazdasaacutegi Tervezeacutesi
Hivatal Budapest pp 5-10
8 Ritter K - Nagy H - Toacuteth T (2013) Haacutetraacutenyos helyzetű videacuteki teacuterseacutegek eacutes
helyi fejleszteacutesi lehetőseacutegeik egy Eacuteszak-magyarorszaacutegi peacuteldaacuten keresztuumll pp
224-242 In Lukovics M - Savanya P (Szerk) Uacutej hangsuacutelyok a teruumlleti
fejlődeacutesben Szeged JATE Press
9 Ritter K (2013) A hungarikumok szerepe a videacutekfejleszteacutesben a 2014-2020-as
videacutekstrateacutegia tuumlkreacuteben In Kaacuteposzta J (Szerk) A KKV-k szerepe eacutes helyzete
a gazdasaacutegban eacutes a Hungarikumok szerepe a teruumlleti fejlődeacutesben eacutes
fejleszteacutesben (Goumldoumlllő 2013 november 28-29) Szent Istvaacuten Egyetem Kiadoacute
Goumldoumlllő SZIE GTK RGVI ISBN 978-963-269-408-5 pp 64-69
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
18
10 Toacuteth T Neacutemedineacute Kollaacuter K Peacuteli L Nagy A Olaacuteh I Topa Z Viraacuteg Aacute (2014) A
hungarikumok hazai eacutes nemzetkoumlzi ismertseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutenek
oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes
Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi
Inteacutezet HUNG-2013851 A tanulmaacuteny a Videacutekfejleszteacutesi Miniszteacuterium illetve
a Hungarikum Bizottsaacuteg taacutemogataacutesaacuteval keacuteszuumllt Goumldoumlllő
11 Toacutezsa I - Zaacutetori A (2013) Hungarikumok Budapesti Corvinus Egyetem
Gazdasaacutegfoumlldrajz eacutes Joumlvőkutataacutes Tanszeacutek Turizmus Kompetencia Koumlzpont
Budapest ISBN 978-963-503-538-0 pp14-15
12 Videacutek eacutes Gazdasaacuteg honlapja
httpwwwvidekesgazdasaghuindexphpid=hungarikum-torveny [Letoumlltve
20120203]
Szerző(k)
Aacuteldorfai Gyoumlrgy
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdsaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
aldorfaigmailcom
Czabadai Lilla
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdsaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
czabadailillagmailcom
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
19
REGIONAL STUDY OF THE LAND PRICE AND LAND VALUE IN HUNGARY
ndash BASED ON THE EXPERIENCE OF FARM ACCOUNTING DATA
NETWORK
BARANYAI ZSOLT
VINOGRADOV SZERGEJ
VAacuteSAacuteRY MIKLOacuteS
NAAacuteR-TOacuteTH ZSUZSANNA
Abstract
As it is well known in Hungary ndash similary to most of the new EU Member States joined
in 2004 and 2007 (EU 12) ndash the price of agricultural land is significantly lower than in
the old EU Member States (EU 15) Although in the accession period experts indicated
significant differences in price levels that is they will decrease within a few years of the
EU membership and the full liberalization of the land market will not cause dastric
socio-economic problems The harmonization of expected land prices did not occur or it
occured to a different extent at the same time full liberalization is approaching fast This
study is based on this situation which aims to elucidate those factros which can be
named as reasons for the formation of the difference between land prices experienced in
Hungary and Western Europe
Keywords land price land value full liberalization of the land market significant
differences in price levels partial factor calculation yield
JEL Q12 Q15
A foumlldaacuter eacutes foumlldeacuterteacutek regionaacutelis szintű vizsgaacutelata Magyarorszaacutegon ndash tapasztalatok a
tesztuumlzemi rendszer alapjaacuten
Oumlsszefoglalaacutes
Mint az joacutel ismert Magyarorszaacutegon ndash hasonloacutean a legtoumlbb 2004-ben illetve 2007-ben
csatlakozott uacutej euroacutepai unioacutes tagaacutellamhoz (EU12) ndash jelentősen alacsonyabb a
mezőgazdasaacutegi foumlldek aacutera mint az EU reacutegebbi (EU15) tagorszaacutegaiban A csatlakozaacutes
időszakaacuteban a szakmai koumlroumlk baacuter azt valoacutesziacutenűsiacutetetteacutek hogy az EU tagsaacutegot koumlvető
neacutehaacuteny eacuteven beluumll ezek a jelentős aacuterszint-kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenni fognak eacutes a foumlldpiac
teljes liberalizaacutelaacutesa nem fog drasztikus taacutersadalmi-gazdasaacutegi probleacutemaacutekat okozni A
foumlldaacuterak vaacutert harmonizaacutecioacuteja ugyanakkor nem illetve nem olyan meacuterteacutekben koumlvetkezett
be a teljes liberalizaacutecioacute viszont veacuteszesen koumlzeleg Ezt a szituaacutecioacutet alapul veacuteve
kutataacutesunk kettős ceacutelt fogalmaz meg egyreacuteszt hogy helyzeteacuterteacutekeleacutest adjon ndash regionaacutelis
szinten ndash a foumlldaacuterak alakulaacutesaacuteroacutel a 2006-2010 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacutean maacutesreacuteszt a
kapcsoloacutedoacute koumlzgazdasaacutegi elmeacutelet baacutezisaacuten megvizsgaacutelja azt hogy milyen oumlsszefuumlggeacutes van
a foumlld koumlzgazdasaacutegi eacutertelemben vett eacuterteacuteke illetve az aacutera koumlzoumltt
Kulcsszavak foumlldaacuter foumlldeacuterteacutek foumlldpiac teljes liberalizaacutelaacutesa aacuterszint-kuumlloumlnbseacutegek
parciaacutelis teacutenyezőhozadeacutek szaacutemiacutetaacutes
JEL Q12 Q15
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
20
Introduction
The Hungarian agriculture faces new challenges in the coming years due to the
forthcoming liberalization of land market Hungary - similarly to other newly accessed
member countries ndash considered important in the pre-accession period to keep the chance
of land purchase for the domestic private farms therefore we requested and got
temporary exemption from opening the Hungarian land market for foreigners and
business entities This moratorium is coming to an end now but the land prices in
Hungary ndash although slowly rose after the accession to the European Union - are still
below the EU average which can be the source of some serious problems Starting from
this situation the research has a double objective on the one hand it intends to give a
review of land price changes ndash at regional level ndash during 2006 and 2010 on the other
hand based on the related principles of economics it examines the interrelations
between the value of land in economic sense and its price In the frames of this analyses
are made on the farm-level data of Research Institute of Agricultural Economics (AKI)
by using partial factor return calculation and classic methodologies of determining land
value
A lot of Hungarian and international papers discuss the problem of determining the
economic value of land The related references basically can be categorized into three
groups (on the basis of Szűcs et al 2008)
Microeconomic procedures and models targeting the determination of balance
prices (eg Harvy 1974 etc)
Drafting different estimation forecasts on the basis of registrating actual market
prices (eg Featherstone ndash Baker 1987 etc)
Determination of land rent after separating the production factor returns with
different methods then ndash following its capitalization - estimating the land prices
(eg Traill 1980 Szűcs et al 1990 etc)
Considering (among others) the available database the third land evaluation approach
was chosen in case of which the production functions have key role In the frames of the
current paper the general measuring model is not introduced those who are interested
can study the references listed below
Material and methods
The database for our research was provided by the test-farm system (Hungarian FADN)
operated by the Research Institute of Agricultural Economics The analyses covered the
year 2010 at regional level As regards the group of farms ndash in accordance with the the
objectives of research ndash the examination was made with the data of bdquoSpecialist cereals
(other than rice) oilseeds and protein crop producing farms (Code 151)rdquo according to
the EU typology The data of 704 (2006) and 798 (2010) farms were available in the
examined years Out of farm-level data 14 variables were involved in the analyses
According to the chapter titled bdquoTheoretical Basicsrdquo the methodology based on the
partial return of production functions was used in the determination of economic value
of land (LV) As it was mentioned above the point in the method is that the partial
returns of individual production factors determine the value of factors among others the
return on land determines the value of land
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
21
Those factors were defined as the first step of value determination which probably form
the result of crop production The presumed logical correlation can be described in
mathematic terms as follows
where
Φ(E) [HUFmiddotha-1
] = clear return per one hectare of crop production A modified output
indicator is used to express it due to the different land use characteristics of private and
corporate farms utilizing the land In order to form the indicator the operating profit was
corrected by the value of rent paid for the land and the wage costs
A(Q) [AK] = land as production factor The factor was quantified with land quality that
is on the basis of the golden crown value of the currently applied Hungarian land
evaluation system
L(WT) [hmiddotha-1
] = degree of labour use The live labour use of agricultural farms was
expressed by the working time involved per one unit area
K(AC) [HUFmiddotha-1
] = allocated capital value The degree of capital allocated in technical
resources was used to express the level of capital allocation (equipment supply)
R(SC+FC+PC) [HUFmiddotha-1
] = value of production inputs (costs of materials) Items
considered as costs of production materials sowing seed costs (SC) fertilizer costs (FC)
and pesticide costs (PC)
The next step was the construction of multi-variate linear regression estimate functions
which describe the relation of the four presumed production factors and the net income
Out of these the individual factors including the share of land from income-yield was
determined Finally by capitalizing the income from land we have reached the economic
value of land (we calculated with 7 capitalization rate of interest on the basis of the
current banking (FHB Bank) practice)
Results and discussion
In the first phase of research the changes of land prices were analysed The results have
revealed that the price of land dynamically increased all over the country during the
examined period (from 2006 to 2010) from the initial 376 thousand HUF to 474
thousand HUF which corresponds to an annual average rise of approximately 245
thousand HUF (6) (Table 1) At the same time this dynamic growth covers
considerable regional differences the annual degree of growth was 10 thousand and
1625 thousand HUF on average in the Great Plain region while it exceeded 35 thousand
HUF in all the three Transdanubian regions and Northern Hungary
Expanding the research on the regions the changes of land prices were substantially
different year by year in each region Using 2010 as a basis the average land price was
between 391 thousand HUF (North Great Plain) and 628 thousand HUF (South
Transdanubia) It is interesting that the land quality does not necessarily support the
regional trends in land prices This conclusion is proved by the case of South
Transdanubian region where the land price was 628 thousand HUF for a land quality of
))()()()(()( PCFCSCRACKWTLQAfE
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
22
223 AK on average while the land in the Southern Great Plain with higher 235 AK
quality was worth of 405 thousand HUF
Table 1 Land price and land quality on the examined farms between 2006 and
2010
Regions
2006 2010
Land price
[1000
HUFha-1
]
Land
quality
[AK]
Land price
[1000
HUFha-1
]
Land
quality
[AK]
Central Hungary 433 198 511 209
Central Transdanubia 376 236 519 233
West Transdanubia 371 208 529 211
South Transdanubia 479 217 628 223
Northern Hungary 332 181 456 192
North Great Plain 351 194 391 191
South Great Plain 340 256 405 235
Hungary 376 216 474 214
Source own calculation on the basis of AKI data (Research Institute of Agricultural
Economics)
Note the above values were calculated on the basis of data of farms under code of 151
by weighting them thus the results can be regarded representative
Due to the above revealed paradoxon ANOVA model was used ndash on farm level - for
analysing the impact of land quality and regional location on the land prices (Table 2)
As regards hierarchic models the results show that land prices are substantially
determined by both the land quality and geographical location It should be highlighted
as an important experience that it was confirmed the land prices are different ndash in
statistical sense too ndash within the different land quality categories according to the
location of the land In other words it is statistically proven that the price of land of the
same quality category is different in the different regions
Table 2 Effect of land quality and location on land prices (summarizing table of
ANOVA model results)
Explanatory
variables 2006 2007 2008 2009 2010
Land
quality
[Category
1-4]
ETA 0423 0413 0414 0405 0385
BETA
0456
0423
0431
0412
0380
Region
[-]
ETA 0325 0321 0280 0307 0344
BETA 0341 0310 0283 0299 0326
Interaction significant significant significant significant significant
R2E
2 029039 027032 025032 025031 025030
Source own calculation
Note Category 1 below 17 AK Category 2 between 17-25 AK Category 3 between
25-30 AK Category 4 above 30 AK significant at 001 level
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
23
Subsequently another research topic has arisen namely which of the two explanatory
factors ndash land quality and location ndash has stronger impact on land prices As it was
expected the land quality has stronger determination effect in every year (it was also
proved by the BETA values belonging to the variables) but the partial impact of regional
location is also significant Moreover it is important to note that the effect of land
quality on land prices shows a decreasing tendency in relation to 2006-2010 while the
explanatory power of location remains at approximately the same level All these
processes prove that the relative weight of geographical location is increasing in the
changes of land prices
In the further part of our research we tried to estimate the economic value of land on the
basis of the related economic theory The main conclusions of this examination are listed
below (Table 3)
Table 3 Land price (LP) and land value (LV) in regional distribution (2006 2010)
Title Regions
HUN C-H C-T W-T S-T N-H N-GP S-GP
Land price
(LP)
[1000
HUFmiddotha-1
]
2006 433 376 371 479 332 351 340 376
2010 511 519 529 628 456 391 405 474
Land value
(LV)
[1000
HUFmiddotha-1
]
2006 598 810 815 740 554 677 975 750
2010 732 838 893 854 694 766 924 836
LPLVmiddot100
[]
2006 72 46 46 65 60 52 35 50
2010 70 62 59 74 66 51 44 57
Source own calculation
As regards the period from 2006 to 2010 the land value determined according to the
principle of economics followed an increasing tendency at country level ndash but in most of
the regions too Drawing a parallel with land prices it can be concluded that the land
price on the land market was only 50-60 of the economic value of the land during the
examined period As one of the main experiences of our examination it should be
highlighted that the institutional factors (such as aids) have an outstanding role in the
land value because negative operating incomes were received in many cases when the
subsidies were not considered and thus it could not be used for determining the land
value Therefore it can be declared that the institutional factor can be regarded one of the
main driving force behind land value changes in the short run
Examining the economic value of land by regions significant differences can be
revealed between the regions according to our calculations the land value was between
694 thousand HUF (North Hungary ndash N-H) and 924 thousand HUF (South Great Plain ndash
S-GP) in 2010 Comparing the land values to the land prices in the different regions we
got a similarly mixed picture In some of the regions the rate is around 50 (Western
Transdanubia ndash W-T Northern Great Plain ndash N-GP) which corresponds to the national
bdquoHUNrdquo average In three regions (Central-Hungary ndash C-H South Transdanubia ndash S-T
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
24
and North-Hungary ndash N-H) the typical land prices approach two-third of the estimated
land value while the land is the most undervalued in the Southern Great Plain region (S-
GP) which is the regional unit with the most favourable land supply
Conclusions
The present paper deals with the questions of land price and land value By analysing the
recent processes on the Hungarian land market it can be concluded that the market price
of land follows a dynamically increasing trend but this growth is not enough to reach the
land prices observed in the old member countries of the European Union (EU15) in the
foreseeable future This statement raises a lot questions especially because the
moratorium which protects the Hungarian land ndash and which was already prolonged once
ndash is closing again to an end
Geographically expanding the land market examinations substantial regional differences
were revealed regarding the land prices It was proved by statistical analyses that these
differences cover not only differences in land quality but the geographical location itself
is a considerable ndash and relatively more and more determinant - price-forming factor All
these phenomena ndash in our opinion ndash are connected with the price-increasing impact of
speculative land demand emerging on the land market
The second logical unit tried to estimate the economic value of land (including arable
land) The experiences collected on this subject prove that the land price on the
Hungarian land market in the recent period ndash and probably in our days too ndash hardly
exceeds half of the economic value determined according to the economic principles Of
course the distorting impact of institutional factors (mostly the subsidies) should also be
considered because the single area payments transferred in the frames of the Common
Agricultural Policy (CAP) have substantial impact on value forming It is especially
important because the CAP is under reform and it is expected that the distribution of
subsidies will be significantly restructured and the available funds will be probably
reduced
References
[1] Featherstone A M - Baker T G (1987) An examination of farm sector real asset
dynamics 1910-1985 American Journal of Agricultural Economics Vol (69) pp
532-545
[2] Harvey D R (1974) The theoretical and empirical analysis of agricultural land
values in England and Wales PhD thesis University of Manchester
[3] Szűcs I - Farkasneacute F M - Vinogradov Sz - Naaacuterneacute T Zs (2008) A termeleacutesi
teacutenyezők eacuterteacutekeleacutese In Szűcs I ndash Farkasneacute F M (ed) Hateacutekonysaacuteg a
mezőgazdasaacutegban Agroinform Kiadoacute Budapest pp 64-85
[4] Szűcs I - Szeacutep K - Laczkoacute I (1990) Kiacuteseacuterlet a Magyar mezőgazdasaacuteg eacuterteacutek- eacutes
jaacuteradeacutektermelő keacutepesseacutegeacutenek szaacutemiacutetaacutesaacutera Cobb-Douglas fuumlggveacutenyek segiacutetseacutegeacutevel
Gazdaacutelkodaacutes Vol (36) No (3) pp 67-76
[5] Traill B (1979) An empirical model of the D K land market and the impact of
price policy on land values and rents European Review of Agricultural Economics
Vol (6) pp 209-232
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
25
Authors
Zsolt Baranyai (PhD)
assistant professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
BaranyaiZsoltgtksziehu
Szergej Vinogradov (PhD)
associate professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
VinogradovSzergejgtksziehu
Mikloacutes Vaacutesaacutery (PhD)
assistant professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
VasaryMiklosgtksziehu
Zsuzsanna Naaacuter-Toacuteth (PhD)
associate professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
TothZsuzsannagtksziehu
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
26
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
27
ROMANIAN AGRICULTURE ndash ANALYSIS OF VEGETAL SECTOR
ION RALUCA ANDREEA
NOVAC CORNELIA MIHAELA
NOVAC OVIDIU CONSTANTIN
Summary
The paper analyzes the main changes and trends in Romanian agriculture land use
areas under cultivation livestock agricultural output yields trade and policy
instruments The research is a documentary study data have been gathered from
national and European databases and refer to the period 2007-2012 The main results
show that agriculture has high shares in GDP and employment compared to other
European Union countries 59 respectively 286 Agriculture in Romania has a dual
character numerous small farms holding one third of the land and very large farms
holding half of the land which lead to low productivity and small yields Agriculture is
oriented to cereals since large areas are cultivated with these crops (64 of arable
land) Lack of capital needed for developing agricultural services weather conditions
small dimension of farms are the main factors that pull down the average production per
hectare for most of the crops Romania has a positive balance sheet for cereals and live
animals and negative for the rest of agricultural and food products Romania benefited
of 23798 million Euros from European funds in 2012 which account of 4 of EU
countries
Keywords agriculture land use yields Common Agricultural Policy agricultural
trade
JEL A10 E60 Q13 Q15 Q17 Q18
Introduction
Romania lies in the Southern-Eastern part of Europe upon the crossroads of the main
communication axes North-South and East ndashWest Statistical data (National Institute of
Statistic 2013) show that the total area of the country is 238391 km2 of which 936
(223055km2) rural areas Expressed in hectares the total countryrsquos territory is 235
million ha the total agricultural area in Romania is 147 million ha and the total arable
land is 94 million hectares The Romanian population is of 21733556 inhabitants of
which 48 represents rural population
Because agriculture has high shares in GDP and employment compared to other
European Union countries (see data in Table 1) this paper tries to answer the question
what are the main changes and trends in Romanian agriculture Land use areas under
cultivation livestock agricultural output yields trade and policy instruments which
financial sustain this sector are analyzed The research is a documentary study data have
been gathered from national and European databases and refer to the period 2007-2012
Previous studies (OECD 2005) show the main features of the rural area it consists of
12000 villages that house around 466 of the entire Romaniarsquos population 67 of the
rural population is involved in agriculture 17 work in food industry and the other 16
practice non-agricultural activities 30 of rural inhabitants work on subsistence and
semi-subsistence exploitations of 117 ha and respectively of 33 ha representing about
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
28
97 out of the total of 4 million agricultural exploitations One of the major problems of
the rural areas is that its population grows older
Agriculture has traditionally been the backbone of the Romanian economy more than
one-third of the land is devoted to cultivation Findings of short histories of Romanian
agriculture (Encyclopedia Britannica 2014) show that a radical land reform begun in
1921 and completed in 1948 redistributed farmland from large owners to peasant
farmers but the restructuring of the economy after the communist takeover included the
compulsory collectivization of agriculture carried out between 1949 and 1962 Since
1989 state farms have been retained as large units of up to about 50 hectares with
shareholders but collective farms have been broken up into individual holdings These
small individual plots became devoted to the subsistence crops traditionally cultivated by
peasants
Material and methods
The research is a documentary study about Romanian agriculture Data have been
gathered from national and European databases and refer to the period 2007-2012
Agriculture in GDP and total employment
Romania is fundamentally an agricultural country with a very high proportion of the
economy engaged in this sector Agricultures importance within the economy remains
disproportionately higher than its importance for Western Europe as a percentage of
GDP and as share in total employment
Romania has the highest shares of agriculture in the GDP and total employment 59
respectively 286 compared to all other EU member states This shows an agricultural
orientation of Romanian economy and low labor productivity of the sector (one third of
employees produce only 59 of the output) Bulgaria Greece and Poland account for
higher levels of agriculture in the GDP and employment On the opposite side the share
of agriculture in GDP is insignificant less than 1 in Luxembourg Belgium Sweden
Slovakia Finland Czech Republic UK and Germany
Land use and farm size
Romania has a wide range of soil types with high theoretical potential about 60 of
arable land having a good and medium fertility The Romanian total agricultural area
stands for 617 of the countryrsquos territory and the arable land represents 639 of the
total agricultural land The surface of arable land per inhabitant is about 042 ha Most of
the agricultural land belongs to the private sector 96
As seen in Table 1 agriculture was responsible for employing approximately 30 of the
countrys workforce in 2011 The rural economy generally lacks diversification and is
dependent upon natural resources consequently it is largely dependent upon agriculture
As illustrated in Table 2 restitution and distribution of land processes started in 1991
established almost four million farm holdings of which 35 million are less than 5
hectares (92) 182000 are less than 10 ha but more than 5 hectares 44000 are in the
range of 10-20 ha 18000 are in the range of 20-50 ha and 21000 are more than 50 ha
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
29
(05) The latter are cultivating 53 of the utilized agricultural area and holdings of
the first category are cultivating 30 of the utilized agricultural area
1 table Shares of agriculture in the GDP and total employment 2011 ()
Country
Share of
agriculture
in the GDP
Share of
agriculture in
total
employment
EU (27 countries) 12 5
Belgium 05 13
Bulgaria 42 68
Czech R 09 30
Denmark 12 24
Germany 06 16
Estonia 19 44
Ireland 11 45
Greece 25 124
Spain 20 42
France 14 29
Italy 16 37
Cyprus 18 38
Latvia 13 89
Lithuania 29 85
Luxembourg 02 12
Hungary 29 48
Malta 09 11
Netherlands 13 25
Austria 10 53
Poland 24 127
Portugal 13 99
Romania 59 286
Slovenia 13 86
Slovakia 08 30
Finland 08 42
Sweden 04 20
United Kingdom 06 12
Source EU agriculture - Statistical and economic information - 2012
We may conclude that agriculture in Romania has a dual character numerous small
farms holding one third of the land and very large farms holding half of the land The
dual character is a result of Land Law passed in 1991 (Law 181991) which restored
ownership rights to former owners their heirs or successors whose land had been
expropriated by the state after 1945 and it returned usage rights to individuals whose
land had been managed for years by co-operatives and state-owned farms
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
30
The EU27 holds 12 million farms 70 are less than 5 ha and cultivate 68 of the total
agricultural area The 716 large farms hold 66 of the agricultural area The average
area of a farm is 14 ha compared to Romania and Hungary where it is 344 ha and
respectively 812 ha Hungary holds 577000 farms which cultivate 46 million hectares
of agricultural land The ownership structure shows that 87 of all holdings representing
6 of the utilized agricultural area are in family holdings (0-5 ha) with an average size
of 05 ha
2 table Number and area of holdings in EU27 Romania and Hungary 2010
Farm
size
class
EU 27 Romania Hungary
Number
of
holdings
(x1000)
Utilized
agricultur
al area
(x1000
ha)
Number
of
holdings
(x1000)
Utilized
agricultu
ral area
(x1000
ha)
Number
of
holdings
(x1000)
Utilized
agricultur
al area
(x1000
ha)
0-5 8314 11834 3594 3948 502 281
5-10 1307 9160 182 1211 26 184
10-20 903 12663 44 571 19 269
20-50 774 24518 18 549 15 473
gt50 716 113430 21 7027 14 3480
Total 12014 171604 3859 13306 577 4686
Source EU agriculture - Statistical and economic information - 2012
Agriculture by sector
The structure of land fund in Romania shows a dominant orientation to agricultural area
(61) and less to forests (28) and other uses (Table 3) Among agricultural uses
arable land has the highest share 64 followed by pastures 22 hayfields 10
vineyards 14 and orchards 13
3 table Total land fund by use in Romania 2007-2011 (thou ha)
Specification 2007 2008 2009 2010 2011
Total area of the land
fund 238391 238391 238391 238391 238391
Agricultural area 147093 147023 146849 146345 145909
arable 94233 94151 94225 94040 93523
pastures 33300 33330 33138 32887 32777
hayfields 15314 15324 15280 15296 15535
vineyards and vine
nurseries 2180 2145 2154 2136 2113
orchards and tree
nurseries 2066 2073 2052 1986 1961
Forests and other forest
vegetation lands 67409 67286 67529 67581 68009
Source National Institute of Statistics of Romania
Crop production
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
31
The main crops cultivated in Romania are cereals (corn wheat barley and oatmeal)
oilseeds (sunflower rape and soy beans) root crops (potatoes sugar beet) and
vegetables (tomatoes dry onion dry garlic white cabbage green peppers water melons
and melons) The cereal sector has a high share in arable land about 64 because of the
national demand for these agricultural products The areas and the production of
technical plants sugar beet and oil crops are in line with the national tradition of crop
cultivation
4 table Cultivated area by main crops in Romania 2007-2012 (thousand
hectares)
Crop 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Cultivated area
total 77772 77981 78841 78074 80816
Cereals of
which
51292 52107 52824 50406 52247
Wheat 19750 21103 21488 21624 19470 19922
Barley 3638 3940 5175 5158 4195 4234
Oatmeal 2087 2004 2027 1814 1853
Maize 25247 24415 23388 20984 25897 27212
Oilseeds of
which 13404 12394 12538 14097 14725
Sunflower 8359 8139 7661 7908 9950 10648
Rape 3649 365 4199 5373 3927 971
Soybean 1332 499 488 639 721 779
Root crops of
which 3201 2984 297 2823 2794
Potatoes 233 2220 2223 2110 2128
Sugar beet 287 204 213 220 188 294
Vegetables 2534 2686 2671 2627 2634 2589
Source National Institute of Statistics of Romania Ministry of Agriculture and Rural
Development
In dynamics total area cultivated grew up from 77 million hectares in 2007 to 8 million
hectares in 2011 The surfaces with cereals oilseeds and vegetables increased and
surfaces with root crops decreased Area cultivated with sunflower grew up in 2012 and
area under rape sharply increased in 2010 and decreased afterwards Areas under
cereals wheat barley oatmeal and maize remained around the same values in the period
analysed The land structure highlights the dominance of cereals and among them of
maize and wheat More than one third of the arable area is cultivated with maize At least
two reasons can be mentioned for its spreading its production sustains the livestock
sector and the costs are moderate regarding crop technology and as a result the maize
represents an easy plant to cultivate and with a law degree of mechanization on small
parcels In Table 5 the yields are presented
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
32
5 table Average yield for main crops in Romania 2007-2011 and comparative
analysis with EU27 and Hungary for 2011 (kgha)
Specification 2007 2008 2009 2010 2011 EU27
2011
Hungary
2011
Wheat 1541 3403 2421 2688 3663 5600 4210
Barley 1461 3069 2284 2542 3170 4320 3840
Oats 1206 1906 1459 1679 2028 2910 2450
Maize grains 1526 3215 3409 4309 4525 7650 6590
Potatoes 13663 14108 15498 13354 16554 31100 28600
Sugar beet 26065 34564 38296 38036 35103 11600 9100
Sunflower 654 1437 1433 1597 1798 2040 2380
Rape 991 1844 1357 1755 1882 2860 2260
Soy beans 1021 1817 1726 2345 1980 2840 2380
Tomatoes 13916 15814 15395 15443 17602 59600 90600
In terms of white-sugar value for Romania 7800 kgha
Source National Institute of Statistics of Romania EU agriculture - Statistical and
economic information - 2012
It seems that 2007 was a bad agricultural year when average productions have low
levels Even if 2007 is not taken into account yieldsrsquo levels are much below the average
yields in EU27 and Hungary for all crops
Conclusions
Taking into account all the considerations above a final answer to the research question
is that the main features of Romanian agriculture are
high shares in GDP and employment compared to other European Union
countries 59 respectively 286
dual character numerous small farms holding one third of the land and very
large farms holding half of the land which lead to low productivity and small
yields
cereal oriented since large areas are cultivated with these crops (64 of arable
land)
low yields due to the lack of capital needed for developing agricultural services
weather conditions small dimension of farms
Considering the agricultures importance within the economy this sector is significantly
supported by state Romania as Member State of the European Union benefits from
European Unions EAFRD financial contributions The funds should be oriented towards
developing businesses of middle size exploitation viable and open to market and less
towards small ones towards sectors where demand is increasing energy crops such as
rape and sunflower and towards encouraging the phenomenon of associations and as
such increasing the size of farms to an area large enough to develop agricultural services
and to obtain higher performance
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
33
References
[1] Annunziata A ndash Vecchio R (2013) Agri-food Innovation and the Functional
Food Market in Europe Concerns and Challenges In Eurochoices vol12 (2)
p12-19
[2] Davis J (2013) Climate Change and Agri-food In EuroChoices vol12 (3)
p3
[3] Statistical Yearbook of Romania 2013 (2013) Bucharest National Institute of
Statistic of Romania p422 432-436
[4] EU agriculture - Statistical and economic information ndash 2012 (2014) European
Commission Agriculture and Rural Development Statistic and indicators
Agricultural statistic
[5] Final Report of Intermediate Assessing the National Program for Rural
Development (2014) Bucharest Ministry of Agriculture and Rural
Development
[6] Government Ordinance No 452005 regarding market organization for
agricultural and agro-food products (2005) Bucharest Official Monitor no
75418 Aug 2005
[7] Romanian Agriculture Policy (2005) OECD
[8] Romania Agriculture forestry and fishing Encyclopedia Britannica 2014
Author
Ion Raluca Andreea PhD
associate Professor
The Bucharest University of Economic Studies
Department Agro-food and Environmental Economy
ralucaioneamasero
Novac Cornelia Mihaela PhD
lecturer eng
University of Oradea
Faculty of Electrical Engineering and Information Technology
Department Electrical Engineering
mnovacuoradearo
Novac Ovidiu Constantin PhD
associate Professor eng
University of Oradea
Faculty of Electrical Engineering and Information Technology
Department Computers and Information Technology
ovnovacuoradearo
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
34
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
35
NOumlVEacuteNYI NOumlVEKEDEacuteS-SZABAacuteLYZOacuteK HATAacuteSA EGYNYAacuteRI
DIacuteSZNOumlVEacuteNYEKRE
KISVARGA SZILVIA
TILLYNEacute MAacuteNDY ANDREA
Abstract
To reach the habits for market purpose we used alternative biostimulators and
retardants such as Regalis Toprex Caramba CCC and Cultar These are mainly
fungicides but have dwarf-growth influencing effect The species used for the experiment
were Coreopsis grandiflora Godetia grandifolra Scabiosa atropurpurea Matthiola
incana and Schizanthus wisentonensis The trial interval was 2010 April to 2011 July
The treatments were started when the plants were in 2-3 true leaf stage From that time
the treatments were repeated in 14-18 days cycle with the substances We tried to
increase the habit the intensity of blooming and durability with conditioning
substancesThe results were followed-up by biochemical and histological methods too
Summarizing all chemicals had effect on the tested species Regalis and Cultar showed
the most effective achievement With these substances treated plants have more shorter
joints more and robust leafs and more compact habit comparing to the kontroll plants
Regarding blooming the treated plants started to bloom 10-14 days later and 15 of
the treated Scabiosa atropurpurea pots havenrsquot started blooming during the vegetation
interval time Matthiola incana showed very good results it was a successful trial plant
Key words CCC Caramba Regalis annual potplant retardant bioregulator
JEL Q10
Oumlsszefoglalaacutes
Leghataacutesosabb szernek a Regalis eacutes a Caramba bizonyult az eredmeacutenyek fuumlggveacutenyeacuteben
Legjobb kiacuteseacuterleti taxon pedig a Matthiola incana volt A toumlbbi kiacuteseacuterletbe vont taxon is
reagaacutelt a kezeleacutesekre de nem annyira kimagasloacutean mint a Matthiola incana eseteacuteben A
viraacutegzaacutesi intervallumok a legtoumlbb esetben leroumlviduumlltek de nem olyan meacuterteacutekben ami
nagyban ronthatnaacute a piackeacutepesseacutegeacutet A viraacutegszaacutem nőtt a bokros habitus szinteacuten Toumlbb
esetben megfigyelhetők voltak leveacuteldeformaacutecioacutek A kiacuteseacuterlet eacutes a hasznaacutelt szerek
alkalmasak tovaacutebbi kiacuteseacuterletek folytataacutesaacutera
Kulcsszavak CCC Caramba Regalis egynyaacuteri cserepes retardaacutens bioregulaacutetor
JEL Q10
Bevezeteacutes irodalmi aacutettekinteacutes
A diacutesznoumlveacutenykereslet vilaacutegszerte eacutevről-eacutevre vaacuteltozik Egyre toumlbb hibrid eacutes fajta jelenik
meg a piacon a kereslet erősoumldik azon noumlveacutenyek vagy az eddig ismert noumlveacutenyek azon
vaacuteltozatai iraacutent amelyek előzőleg meacuteg ismeretlenek voltak Ahhoz hogy a
diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesben eacutes -kereskedelemben leacutepeacutest tudjunk tartani az egyre szeacutelesedő
kiacutenaacutelattal eacutes igeacutenyekkel megoldaacutest talaacutelhatunk az esetleges uacutej fajok cserepes kultuacuterakeacutent
valoacute termeszteacutesbe vonaacutesaacuteval A diacutesznoumlveacutenytermeszteacutes nagy reacuteszeacuten neacutelkuumlloumlzhetetlenek a
minőseacutegi aacuteru előaacutelliacutetaacuteshoz az auxinok a gibberellinek a citokininek eacutes egyeacuteb
szintetikus noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacute anyagok főkeacutent retardaacutensok melyek hasznaacutelataacutet az
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
36
Euroacutepai Unioacutehoz valoacute csatlakozaacutes oacuteta egyre inkaacutebb korlaacutetozni kiacutevaacutenjaacutek ndash a szakmai
nyomaacutes elleneacutere Fontos ezek valamint az uacutejonnan megjelenő alternatiacutev bioregulaacutetorok
mineacutel okszerűbb eacutes ceacutelszerűbb hasznaacutelataacutenak vizsgaacutelata
A kerteacuteszeti kultuacuteraacutek ndash eacutevelő eacutes egynyaacuteri noumlveacutenyek ndash termeszteacuteseacutet illetően a termeacuteszetes
eredetű biostimulaacutetorok szerepe nő Ezen a teruumlleten nemzetkoumlzi szinten maacuter koraacutebban
elkezdődtek kutataacutesok de azok eredmeacutenyei a hazai viszonyokra csak kellően alapos
vizsgaacutelat utaacuten adaptaacutelhatoacutek Hazaacutenkban a biostimulaacutetorok hataacutesaacutet vizsgaacuteloacute kiacuteseacuterletek
diacutesznoumlveacuteny vonatkozaacutesban az utoacutebbi neacutehaacuteny eacutevben indultak
Leginkaacutebb Neacutemetorszaacutegban eacutes Angliaacuteban veacutegeztek ilyen iraacutenyuacute kiacuteseacuterleteket laacutegy- eacutes
faacutesszaacuteruacute noumlveacutenyekkel egyaraacutent
Reiners (2007) a hagyomaacutenyos diacuteszkerteacuteszeti noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacutenak szaacutemiacutetoacute
daminozid hatoacuteanyaguacute Alar-85 keacutesziacutetmeacuteny hataacutesaacutet vizsgaacutelta cserepes
diacutesznoumlveacutenykultuacuteraacutekon eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy a preparaacutetummal kezelt
noumlveacutenyek sokkal jobb habitustulajdonsaacutegokat mutatnak mint a kontrollcsoportba tartozoacute
noumlveacutenyek
Schmidt eacutes taacutersai (1996) diacutesznoumlveacutenyek leveacutelalakulaacutesaacutet vizsgaacuteltaacutek Fuchsia Torenia
Solidago eacutes Hibiscus fajtaacutekon kuumlloumlnboumlző noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacute szerek hasznaacutelataacuteval
Elteacuterő koncentraacutecioacutekban jutattak ki Alar 85-t Cycocel-t eacutes Cultar-t Hisztoloacutegiai
vizsgaacutelataik kimutattaacutek hogy a kezelt noumlveacutenyek paliszaacuted parenchimaacuteja sokkal vastagabb
volt mint a kontroll csoporteacute valamint a Cultar-ral kezelt noumlveacutenyekben kevesebb
klorofill volt megtalaacutelhatoacute mint a kezeletlen aacutellomaacuteny noumlveacutenyeinek leveleiben
Vizsgaacutelatok mutattak raacute hogy a metkonazol hatoacuteanyaguacute Caramba mely kalaacuteszosok eacutes
repce megbetegedeacutesei ellen engedeacutelyezett fungicid keacutesziacutetmeacuteny valamint a kimondottan
noumlvekedeacutesszabaacutelyozaacutesra ajaacutenlott flurprimidor hatoacuteanyaguacute Topflor hasonloacutean joacute
hataacutesmechanizmusuacute
Tilly-Maacutendy eacutes taacutersai (2011) kiacuteseacuterleteket veacutegeztek a Pelargonium rsquoRobertsrsquos Lemonrsquo
fajtaacuten a Bistep szerrel kuumlloumlnboumlző koncentraacutecioacutekban Munkaacutejuk soraacuten meacuterteacutek a gyoumlkeacuterzet
hosszaacutet nagysaacutegaacutet toumlmegeacutet valamint a levelek klorofilltartalmaacutet Arra az eredmeacutenyre
jutottak hogy a legmagasabb 02 koncentraacutecioacuteban alkalmazott szer a leghataacutesosabb
A toumlrpiacutetőszerek egy csoportja a noumlveacutenyek gibberellin termeleacuteseacutere van hataacutessal -
megszuumlntetik a hormon hataacutesaacutet ezaacuteltal megtoumlrik az apikaacutelis dominanciaacutet (Schmidt
2002) Ezaacutelatal a noumlveacuteny hosszanti noumlvekedeacutese lelassul vagy megaacutell eacutes az oldaliraacutenyuacute
elaacutegazaacutesok kezdenek intenziacutevebben fejlődni
Ikeda eacutes taacutersai (2001) a gibberellin hataacutesaacutet vizsgaacuteltaacutek rizs noumlveacutenyen Kimutattaacutek hogy a
gibberellin-tuacutelsuacutelyos noumlveacutenyen sokkal toumlbb a viacutezszintes iraacutenyuacute elaacutegazaacutes mint a vadon
előforduloacute nem kezelt noumlveacutenyeken ez a mondat ellentmond az előzőnek az előzőben a
gibberellinszinteacutezist gaacutetloacute anyagoknak van oldalelaacutegazaacutesok keacutepződeacuteseacutet serkentő hataacutesa
itt fordiacutetva
Hirano eacutes taacutersai (2010) leiacutertaacutek a gibberellin teljes műkoumldeacutesi geacutenhez koumltoumltt
mechanizmusaacutet ugyancsak Oryza sativa noumlveacutenyen
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
37
Wojciechowski eacutes taacutersai (2009) aacuterpa noumlveacutenyen veacutegeztek vizsgaacutelatokat A vizsgaacutelatok a
noumlveacuteny gyoumlkeacuternoumlvekedeacuteseacutenek toumlrpiacuteteacuteseacutere iraacutenyultak Kiacuteseacuterletuumlkben a rsquo Merciarsquo eacutes rsquoMaris
Midgeonrsquo fajtaacutekat vizsgaacuteltaacutek
Vizsgaacuteltaacutek az uacutegynevezett reacuteszben-toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokat eacutes a toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokat
is A vizsgaacutelat arra iraacutenyult hogy a talajban geacutel aacutellaguacute koumlzegben vagy folyadeacutekban
fejlődnek-e jobban a noumlveacutenyek A reacuteszben-toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokkal rendelkező
egyedekneacutel a gyoumlkeacuter hosszuacutesaacutega eacutes toumlmege nem mutatott szignifikaacutens kuumlloumlnbseacuteget a
kontrollhoz keacutepest de a toumlrpiacutető alleacutelt hordozoacute egyedekneacutel a noumlveacutenyek gyoumlkere joacuteval
nagyobb volt a noumlveacuteny araacutenyaacutehoz viszonyiacutetva tehaacutet az alleacutel szerepe jelentősen kihat a
noumlveacuteny gyoumlkereacutere is
Anyag eacutes moacutedszer
Vizsgaacutelatainkat Maacutetrafuumlreden a VM ASZK Maacutetra Szakkeacutepző Iskola csemetekertjeacuteben
illetve annak uumlveghaacutezaiban valamint a Budapesti Corvinus Egyetem
Diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes Dendroloacutegiai Tanszeacutekeacuten veacutegeztuumlk
A kiacuteseacuterletbe egynyaacuteri diacutesznoumlveacuteny fajokat vontunk be Ezen fajok a Godetia grandiflora
Scabiosa atropurpurea Coreopsis grandiflora eacutes Matthiola incana Schizanthus
wisentonensis voltak Jellemző raacutejuk hogy ezek a taxonok nem terjedtek el cserepes
kultuacuterakeacutent mivel magassaacuteguk 50-80 cm elaacutegazaacutesaik szaacutema keveacutes vagy egyaacuteltalaacuten nem
rendelkeznek elaacutegazaacutesokkal viszont leveleik dekoratiacutevak viraacutegaik viszonylag
nagymeacuteretűek sziacutenesek eacutes hosszuacute viraacutegzaacutesi intervallummal rendelkeznek
A kiacuteseacuterleteket keacutet tenyeacuteszidőszakon keresztuumll veacutegeztuumlk Az első tenyeacuteszidőszak 2010
aacuteprilisaacutetoacutel 2010 augusztusaacuteig a maacutesodik eacutevi tenyeacuteszidőszak 2011 aacuteprilisaacutetoacutel 2011
juacuteliusaacuteig tartott
A kultuacuteraacutekat magveteacutesről indiacutetottuk majd 2-3 lombleveles aacutellapotukban 3 hetes
korukban tűzdeltuumlk veacutegcsereacutepbe A noumlveacutenyhaacutezboacutel keruumlltek ki szabadfoumlldi aacutegyaacutesba
konteacutenerekkel egyuumltt Az intenziacutev nyaacuteri napsugaacuterzaacutes miatt az aacutegyaacutest raschel-haacuteloacuteval
fedtuumlk be A kiacuteseacuterleti aacutellomaacuteny a tenyeacuteszidőszak veacutegeacuteig ezen a helyen maradt Az
aacutellomaacuteny a tenyeacuteszidőszak alatt egyszer kapott taacutepoldatos kezeleacutest melyet kimondottan
szuumlkseacutegesnek tartottunk az eacuteszrevehető nitrogeacutenhiaacuteny koumlvetkezteacuteben
A 2010 eacutevben Godetia grandiflora Matthiola incana Scabiosa atropurpurea
Coreopsis grandiflora taxonok 2011-ben pedig az előző eacutevben joacute eredmeacutenyeket mutatoacute
Matthiola incana keruumllt a kiacuteseacuterletbe valamint a Schizanthus wisentonensis eacutes a
Scabiosa atropurpurea voltak a kiacuteseacuterleti fajok
Az aacutellomaacutenyt 20-25 egyedből aacutelloacute csoportokra bontottuk taxononkeacutent eacutes hat vizsgaacutelati
csoportot kuumlloumlniacutetettuumlnk iacutegy el Az egyes csoportokat az egyes retardaacutensokkal kezeltuumlk eacutes
volt egy kontroll csoportunk
A retardaacutensok koumlzuumll a CCC-t a Caramba-t a Cultar-t a Toprex-et 01 -os a Regalis-t
025 -os koncentraacutecioacuteban vontuk be a kiacuteseacuterletbe Ezek a koncentraacutecioacutek a gyaacutertoacuteceacuteg
aacuteltal ajaacutenlott toumlmeacutenyseacutegek A retardaacutensokboacutel 300 mlm2
mennyiseacuteget hasznaacuteltunk fel
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
38
Az első kezeleacutest tűzdeleacutes utaacuten 2 nappal veacutegeztuumlk majd egeacuteszen a taxonok 100 -os
viraacutegzaacutesaacuteig folytattuk 10-14 napos időkoumlzoumlnkeacutent
Az első kezeleacutes utaacuten a Caramba-val permetezett noumlveacutenyeken eacutegeacutesi tuumlnetek mutatkoztak
Felteacuteteleztuumlk hogy a szer magas koncentraacutecioacuteja miatt leacutepett fel a probleacutema ezeacutert egy uacutej
csoportot vontunk be a kiacuteseacuterletbe amelyet csupaacuten 005 -os toumlmeacutenyseacutegű Caramba-val
kezeltuumlnk 2010-ben
A tesztnoumlveacutenykeacutent alkalmazott egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyek neveleacutese soraacuten a megfigyeleacutesek
meacutereacutesek taacutergyaacutet keacutepezteacutek a koumlvetkezők
- a noumlveacutenyek fenoloacutegiai aacutellapotaacutenak nyomon koumlveteacutese (csiacuteraacutezaacutes elaacutegazaacutes
viraacutegzaacutes kezdete eacutes veacutege)
- a noumlvekedeacutesi uumltem megaacutellapiacutetaacutesa oumlsszehasonliacutetaacutesa a kontroll noumlveacutenyek
noumlvekedeacutesi uumltemeacutevel (magassaacuteg eacutes kiterjedeacutes meacutereacutese)
- a noumlveacutenyek morfoloacutegiai beacutelyegei (pl noumlveacutenymagassaacuteg leveacutelfeluumllet-index
elaacutegazaacutesok szaacutema bokoraacutetmeacuterő viraacutegmeacuteret viraacutegszaacutem viraacutegsziacuten
sziacutenintenzitaacutes)
Eredmeacutenyek eacutes koumlvetkezteteacutesek
A kiacuteseacuterlet eredmeacutenyei alapjaacuten az alkalmazott szerek mindegyike gaacutetolta a tesztnoumlveacutenyek
noumlvekedeacuteseacutet a toumlrpiacuteteacutes meacuterteacuteke fajspecifikus volt
2010 eacutev eredmeacutenyei
Legjobb eredmeacutenyt a Matthiola incana kezeleacuteseacutevel eacutertuumlk el (1 aacutebra) ez a noumlveacuteny reagaacutelt
legeacuterzeacutekenyebben a vizsgaacutelt hatoacuteanyagokra Az eredmeacutenyekben kimutathatoacute hogy a
Matthiola incana taxonnaacutel a szerek aacutetlagosan kb 10 cm-es magassaacutegot eredmeacutenyeztek
miacuteg a toumlbbi vizsgaacutelt taxonnaacutel 30-50 cm magasra is megnőttek a kezelt egyedek
Elmondhatoacute hogy minden szer jelentősen csoumlkkentette a noumlveacutenyek magassaacutegaacutet
hataacutesukra kompakt bokros habitus alakult ki Legerősebb toumlrpiacutető hataacutesa a Regalis
oldatnak volt de a legkeveacutesbeacute hateacutekony CCC is 50 -os toumlrpuumlleacutest eredmeacutenyezett
Minden szernek volt hataacutesa a tesztnoumlveacutenyekre A leghateacutekonyabbnak a Regalis eacutes a
Cultar mondhatoacutek Hataacutesukra a habitus bokrosabb lett a leveacuteltoumlmeg megnőtt eacutes maga a
noumlveacuteny sokkal kompaktabb lett A szerek fajspecifikusak Viraacutegzaacutesi idő szempontjaacuteboacutel
viszont a kezelt noumlveacutenyek 10-14 nappal keacutesőbb kezdtek el viraacutegozni eacutes a kezelt
Scabiosa atropurpurea egyedek 15 -a nem viraacutegzott a tenyeacuteszidőszak alatt
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
39
1 aacutebra A Matthiola incana magassaacutegi adatai 2010
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
Vegetatiacutev reacuteszekkel kapcsolatos eredmeacutenyek
A Matthiola incana nagyon joacute eredmeacutenyekkel zaacuterta az eacutevet a 1 szaacutemuacute aacutebraacuten is joacutel
laacutetszik hogy a kontroll csoport magassaacutega eacutelesen elkuumlloumlnuumll a kezelt csoportoktoacutel A
Toprex kezeleacutes olyan meacuterteacutekű csoumlkkeneacutest eredmeacutenyezett a noumlveacutenyek magassaacutegaacuteban ami
a maacuter a piacos habitus rovaacutesaacutera ment
A noumlveacutenyaacutetmeacuterővel kapcsolatban elmondhatoacute hogy eleacuterteacutek a noumlveacutenyek a kontroll
csoportnaacutel meacutert eredmeacutenyeket sőt sok esetben meacuteg meg is haladtaacutek azt
Viraacutegzaacutessal kapcsolatos eredmeacutenyek
Matthiola incana-naacutel a Toprex-szel illetve a Regalis-sal kezelt aacutellomaacutenyokon maacutesfeacutel
hoacutenapos keacuteseacutes mutatkozott a viraacutegzaacutes kezdeteacuteben (juacutelius 30) a kontroll csoporthoz
keacutepest (juacutenius 15) Maga a viraacutegzaacutes viszont ezen csoportokban a nyiacutelaacutes kezdeteacutevel
araacutenyosan viszonylag ugyanannyi ideig tartott (augusztus 10) mint a kontroll
aacutellomaacutenyban (juacutelius 13) A Caramba 005 -os toumlmeacutenyseacutegneacutel a viraacutegzaacutes teljes
egeacuteszeacuteben elmaradt
A toumlbbi kezeleacutesi csoportnaacutel ilyen eacuteles kuumlloumlnbseacuteg nem volt megfigyelhető maximum egy
heacutet keacuteseacutes volt tapasztalhatoacute a kontroll csoporthoz keacutepest a Toprex kezeleacutes eseteacuteben
0
5
10
15
20
25
30
20100511 20100611 20100711
CCC
Caramba
Cultar
Regalis
Toprex
Kontrol
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
40
1taacuteblaacutezat Matthiola incana viraacutegzaacutesi adatai 2010-ben
Matthiola i
20100630 Kontroll CCC Caramba
(005) Caramba(01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 60 0 20 10 0 10
Viraacutegszaacutem (db) 5 3 0 1 05 0 05
Scabiosa a
20100630 Kontroll CCC Caramba
(005) Caramba (01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 0 0 0 0 100 0
Viraacutegszaacutem (db) 2 0 0 0 0 2 0
Godetia g
20100630 Kontroll CCC Caramba (005)
Caramba (01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 0 200 100 100 100 0
Viraacutegszaacutem (db) 1 0 2 1 1 1 0
Coreopsis g
20100630 Kontrol CCC Caramba
(005) Caramba (01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 0 0 0 100 0 100
Viraacutegszaacutem (db) 1 0 0 0 1 0 1
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
2011 eacutev eredmeacutenyei
A haacuterom tesztnoumlveacutenyuumlnk ebben az eacutevben a Matthiola incana a Schizanthus
wisentonensis eacutes a Scabiosa atropurpurea voltak A 2010 eacutevben kiacuteseacuterletbe vont
Coreopsis grandiflora-t eacutes Godetia grandiflora-t kivettuumlk a teszttaxonok koumlzuumll mivel
2010-ben gyenge eredmeacutenyt produkaacuteltak
2011 eacutevben az eredmeacutenyek sokban hasonliacutetanak a 2010 eacutevi eredmeacutenyekhez
Eredmeacutenyeink azt mutattaacutek hogy mind magassaacuteg mind leveacutelszaacutem eacutes noumlveacutenyaacutetmeacuterő
tekinteteacuteben a Matthiola incana volt a legeacuterzeacutekenyebb a kiacuteseacuterletek soraacuten Minden szerneacutel
a Matthiola eacuterte el a legkisebb magassaacutegot eacutes a legnagyobb leveacuteltoumlmeget
Viraacutegszaacutem alakulaacutesa
Az 1 taacuteblaacutezaton laacutethatoacute hogy a Matthiola incana-naacutel eacuterdekes eredmeacutenyeket kapunk a
szerek vizsgaacutelataacuteval kapcsolatban Legkoraacutebban a CCC-vel eacutes Caramba-val kezelt
noumlveacutenyek kezdenek el viraacutegozni A Caramba kimagasloacutean teljesiacutetett a toumlbbi noumlveacutenyhez
keacutepest a kontroll csoporthoz keacutepest 125-szer toumlbb viraacutegot produkaacutelt A CCC-vel kezelt
noumlveacutenyek hamarabb kinyiacuteltak de a viraacutegzaacutesi intervallum joacuteval koraacutebban befejeződoumltt
(juacutenius 2 dekaacutedja) mint a toumlbbi csoportnaacutel Ez sajnos a piacossaacuteg szempontjaacuteboacutel
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
41
haacutetraacuteltatoacute teacutenyező A Regalis-szal kezelt csoport csak juacutenius veacutegeacuten kezdett el nyiacutelni eacutes
nem is produkaacutelt nagy viraacutegtoumlmeget a kontrollhoz keacutepest (75 ) de a noumlveacuteny habitusa a
kompakt termet a nagy leveacuteltoumlmeg ellensuacutelyozta a hataacutest
A Toprex eacutes a Cultar is joacutel teljesiacutetettek a kiacuteseacuterlet soraacuten A Toprex a kontrollhoz keacutepest
42-szer toumlbb viraacutegmennyiseacuteget produkaacutelt de a viraacutegzaacutes roumlvid volt A Cultar-naacutel 200 -
os viraacutegmennyiseacuteget eacutertuumlnk el a kontrollhoz keacutepest tovaacutebbaacute joacuteval hosszabb ideig tartott
mire a legtoumlbb csoport viraacutegainaacutel megkezdődoumltt az elnyiacutelaacutes a Cultar csoport meacuteg uacutejabb
viraacutegokat fejlesztett A Toprex eacutes a Caramba csoport viraacutegzott a legtovaacutebb (juacutenis veacutege-
juacutelius eleje)
A Schizathus wisentonensis eseteacuten a CCC a Cultar eacutes a Regalis eredmeacutenyezett nagyfokuacute
koraisaacutegot a toumlbbi csoport noumlveacutenyeivel szemben
Vegetatiacutev teljesiacutetmeacuteny eredmeacutenyei
A Matthiola minden alkalmazott toumlrpiacutető szerre joacutel reagaacutelt magassaacutega a tesztcsoportoknaacutel
20 cm alatt maradt Azt is hozzaacute kell viszont tennuumlnk hogy a kontroll csoport egyedei
sem voltak kiugroacutean magasak aacutetlagosan 40 eacutes 50 cm koumlzoumlttiek A tesztnoumlveacutenyek
habitusa bokros lett viraacutegzaacutesuk koraibb volt mint a kontroll aacutellomaacutenyeacute
A Scabiosa atropurpurea nem mutatott joacute eredmeacutenyeket mind noumlveacutenymagassaacuteg mind
noumlveacutenyaacutetmeacuterő mind pedig leveacutelszaacutem tekinteteacuteben nem egyeacutertelműek az eredmeacutenyek
meacuteg kezeleacutesi csoporton beluumll is nagyon nagy elteacutereacutesek voltak a noumlveacutenyek koumlzoumltt A
kezeleacutes alaacute vett tesztnoumlveacutenyek maacuter juacutenius első feleacuteben elviraacutegoztak emiatt kivettuumlk őket
a kiacuteseacuterletből Termeszteacutesi szempontboacutel ez nem kedvező tulajdonsaacuteg Ezt a taxont nem
javasoljuk tovaacutebbi vizsgaacutelatokra
2aacutebra Regalis hataacutesa a haacuterom vizsgaacutelatba vont fajra 2011-ben
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
42
3 aacutebra Caramba hataacutesa a haacuterom vizsgaacutelatba vont fajra 2011-ben
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
4aacutebra Caramba hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
5 aacutebra CCC hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
0
10
20
30
40
50
60
70
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
0102030405060708090
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
43
6aacutebra Regalis hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
7 aacutebra Cultar hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
0
10
20
30
40
50
60
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
44
8aacutebra Toprex hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutessajaacutet szerkeszteacutes
9 aacutebra Kontrolnoumlveacutenyek magassaacutegaacutenak alakulaacutesa
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
A szerek tekinteteacuteben elmondhatoacute hogy a Regalis valamint a Cultar bizonyultak a
leghataacutesosabb szereknek viszont ezzel oumlsszefuumlggeacutesben aacutell az is hogy a Scabiosa
atropurpeurea eseteacuten egyik vizsgaacutelatban vont szer sem bizonyult igazaacuten hataacutesosnak A
Toprexneacutel pedig leveacutelszaacutem tekinteteacuteben hataacutestalan a szer baacuter ez azzal is magyaraacutezhatoacute
hogy kisebb magassaacuteghoz kevesebb leveacutel paacuterosul A CCC ugyancsak csaknem
hataacutestalannak bizonyult nemcsak a 2010 hanem a 2011 eacutevben is
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
0102030405060708090
100
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
45
Hivatkozott forraacutesok
1 ALTMANN A Erysimum und Andere Bluumlher fuumlr die Fruumlhjahrssaison Das
Magazin fuumlr Zierpflanzenbau Braunschweig 2007 8 46-49
2 IKEDA A UEGUCHI-TANAKA M SONODA
Y KITANO
H
KOSHIOKA M FUTSUHARA
Y MATSUOKAa
M YAMAGUCHI
M
Slender rice a constitutive gibberellin response mutant is caused by a null
mutation of the SLR1 Gene an ortholog of the height-regulating gene
GAIRGARHTD8American Society of Plant Biologists 2001 135 999-
1010
3 GAD M SCHMIDT G GERZSON L Growth retardants affect the leaf
characteristic of some ornamental plants A Kerteacuteszeti eacutes Eacutelelmiszeripari
Egyetem Koumlzlemeacutenyei 1996 LV 56-61
4 HIRANO K ASANO K TSUJI H KAWAMURA M MORI H KITANO
H UEGUCHI-TANAKA M MATSUOKA M 2010 Characterization of the
molecular mechanism underlying gibberellin perception complex formation in
rice American Society of Plant Biologists 2010 228 2680-2696
5 TILLY-MAacuteNDY A KONCZ L HONFI P HROTKOacute K 2011 The effect of
Bistep on the root formation of Pelargonium rsquoRobertrsquos Lemonrsquo I Transilvanian
Horticulrure and Landscape Studies Conference 2011 Targu-Mures 71
6 REINERS S 2007 Hemmstoffe bei Topfranunkeln Alar-Ersatz gesucht
Gaumlrtnerboumlrse 2007 12 26-28
7 WOJCIECHOVSKI T GOODING MJ RAMSAY L GREGORY PJ 2009
The effects of dwarfing genes on seedling root growth of wheat Journal of
Experimental Botany 2009 609 2565-2573
Szerzők
Kisvarga Szilvia
PhD-hallgatoacute
Budapesti Corvinus Egyetem
Diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes Dendroloacutegiai Tanszeacutek
Tillyneacute Dr Maacutendy Andrea
egyetemi docens
Budapesti Corvinus Egyetem
Diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes Dendroloacutegiai Tanszeacutek
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
46
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
47
EGYES EacuteRZEacuteKENY AacuteGAZATOK JOumlVEDELMEZŐSEacuteGI HELYZETE ndash
VIZSGAacuteLATOK A 2015 UTAacuteNI AGRAacuteRPOLITIKA SAJAacuteTOSSAacuteGAIRA
TEKINTETTEL
KRAacuteNITZ LIacuteVIA
TOacuteTH ROLAND
VAacuteSAacuteRY MIKLOacuteS
Oumlsszefoglalaacutes
A Koumlzoumls Agraacuterpolitika (KAP) 2015-től műkoumldő rendszere szaacutemos uacutej taacutemogataacutesi elemet
fog tartalmazni A koumlzvetlen taacutemogataacutesok eseteacuteben toumlbb a tagaacutellam aacuteltal vaacutelaszthatoacute
opcioacute jelenik meg Ez noumlveli a tagaacutellami doumlnteacutes szabadsaacutegaacutet egyfajta rugalmassaacutegot
biztosiacutet A tagaacutellami termelők eacuterdekeinek eacutes termeleacutesi sajaacutetossaacutegainak figyelembeveacutetel a
koumltelező elemek mint a zoumlldiacuteteacutes vagy a fiatal gazdaacutek taacutemogataacutesa mellett toumlbb oumlnkeacutentes
teacutetel is hasznaacutelhatoacute Ez utoacutebbi soraacuteba tartozik a termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesok
rendszere A jelenleg eacuterveacutenyben leacutevő szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezetben is van ugyan lehetőseacuteg
bizonyos felteacutetelek mellett ilyen jogciacutemet műkoumldtetni de csak igen korlaacutetozott műkoumldeacutesi
eacutes koumlltseacutegveteacutesi keretek koumlzoumltt A koumlvetkező tervezeacutesi időszakban nagymeacuterteacutekben
megnoumlvelt forraacutes aacutell e jogciacutem finansziacuterozaacutesaacutera (jelenleg a koumlzvetlen taacutemogataacutesi
keretoumlsszeg 35-aacutet teheti ki a termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes) Az eacuterzeacutekeny aacutegazatokat
segiacutető termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes szintjeacutenek emeleacutese reacuteveacuten a koumlzvetlen EU-s
taacutemogataacutesok 13-aacutet fordiacutethatjuk a joumlvőben erre a ceacutelra eacutes tovaacutebbi 2-ot a
feheacuterjenoumlveacutenyekre
Termeleacutestől fuumlggő taacutemogataacutes a meghataacuterozott aacutegazatoknak eacutes termeacutekeknek nyuacutejthatoacute A
rendelkezeacutesre aacutelloacute keret hateacutekony felhasznaacutelaacutesa eacuterdekeacuteben szuumlkseacuteges eacutes indokolt az
egyes aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzeteacutet figyelembe venni a taacutemogataacutesi oumlsszegek
megaacutellapiacutetaacutesaacutenaacutel Jelen tanulmaacutenyban arra vaacutellalkozunk hogy egyes meghataacuterozoacute
aacutegazatokat illetően eredmeacutenyesseacutegi eacutes joumlvedelmezőseacutegi oumlsszefuumlggeacuteseket hataacuterozzunk
meg
Kulcsszavak koumlzoumls agraacuterpolitika agraacutertaacutemogataacutes termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes
joumlvedelmezőseacuteg
JEL koacuted Q14 Q18
Abstract
The Common Agricultural Policy (CAP) entering into force in 2015 includes several new
components In the case of direct payments member states have the opportunity to
choose from more voluntary supports increasing the member statesrsquo freedom of choice
and providing flexibility Taking into account the interest of farmers and the
particularities of farming besides the mandatory components such as the bdquogreeningrdquo
and the payment for young farmers there are more optional components at farmersrsquo
disposal One such is coupled support The current payment system also contains such a
support but with limited application and budget Regarding the next programming
period the current share of 35 of coupled support is going increase significantly
Coupled support granted to certain sectors can make up 13 percent of the national
ceiling and member states are allowed to use another 2 percent to foster the production
of protein crops
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
48
Coupled support can be used in certain sectors and for certain products In order for the
budget to be used effectively it is necessary to determine the exact amount of support
considering profitability of the sectors This paper attempts to sum up the efficiency and
profitability in the case of some relevant sectors
Keywords common agricultural policy agricultural support coupled support
profitability
Bevezeteacutes
A Koumlzoumls Agraacuterpolitika (KAP) reformjaacutenak joacutevaacutehagyaacutesa toumlbb eacutevnyi taacutergyalaacutessorozatot
koumlvetően eacuterkezett el veacutegső faacutezisaacutehoz Az Euroacutepai Unioacute agraacuterminiszterei 2013
juacuteniusaacuteban fogadtaacutek el a politikai megaacutellapodaacutest a KAP reformcsomagroacutel amit az
Euroacutepai Parlament a 2013 november 20-i plenaacuteris uumlleacuteseacuten hagyott joacutevaacute A műkoumldeacutes
alapjaacutet a 2013 december 16-17-i Mezőgazdasaacutegi eacutes Halaacuteszati Tanaacutecsuumlleacutesen veacuteglegesiacutetett
neacutegy alaprendelet (koumlzvetlen taacutemogataacutesok egyseacuteges piacszervezeacutes videacutekfejleszteacutes
horizontaacutelis rendelet) hataacuterozza meg A 13072013EU rendelet alapjaacuten a koumlzvetlen
taacutemogataacutesok rendszereacuteben szaacutemos uacutej inteacutezkedeacutes (pl zoumlldiacuteteacutes fiatalgazda taacutemogataacutes)
keruumll bevezeteacutesre Noha nem uacutej elem de jelentősen megvaacuteltozik feleacuterteacutekelődik a
termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesok konstrukcioacuteja is Az e jogciacutemen taacutemogataacutesokban
reacuteszesiacutethető aacutegazatok koumlre a 2007 eacutes 2013 koumlzoumltti perioacutedushoz keacutepest jelentősen kibővuumll
a rizs eacutes a tej tejtermeacutekek mellett megjelent ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a juh- eacutes kecskehuacutes a
marha- eacutes borjuacutehuacutes a cukorreacutepa a zoumlldseacuteg valamint a gyuumlmoumllcs taacutemogataacutesaacutenak
lehetőseacutege is Ezzel egyuumltt a koumlzvetlen EU-s taacutemogataacutesi keret 35-a helyett ndash
Magyarorszaacuteg eseteacuteben ndash 13-ra emelkedik az e jogciacutem kereteacuteben feloszthatoacute oumlsszeg
Ezen tuacutelmenően az aacutellattenyeacuteszteacutesi aacutegazat feheacuterjealapuacute autonoacutemiaacutejaacutenak fenntartaacutesa
eacuterdekeacuteben tovaacutebbi 2-ot feheacuterjenoumlveacutenyek termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesaacutera lehet
fordiacutetani (Vaacutesaacutery 2014) Iacutegy oumlsszesen a teljes tagaacutellami keret 15-aacutet koumlzel 190 millioacute
euroacutet lehet e jogciacutem kereteacuteben felosztani
Egyes aacutegazatok termeleacutestől fuumlggő taacutemogataacutesi kereteacutenek a noumlveleacuteseacutet a koraacutebbi KAP
reformok (1992 1999 2003) viacutevmaacutenyaihoz keacutepest akaacuter visszaleacutepeacuteskeacutent is lehet
eacuterteacutekelni de a sajaacutetos helyzetű aacutegazatok eacutes reacutegioacutek szaacutemaacutera ez meghataacuterozoacute jelentőseacuteggel
biacuter
Anyag eacutes moacutedszer
Az egyes aacutegazatok eseteacuteben nyuacutejthatoacute forraacutesok az aacutegazati teveacutekenyseacutegek szaacutemaacutera
indokolt szintjeacutenek meghataacuterozaacutesa eacuterdekeacuteben szuumlkseacuteges megvizsgaacutelni az aacutegazatok
koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemhelyzeteacutet E vizsgaacutelatokra az Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet aacuteltal
műkoumldtetett Tesztuumlzemi Rendszer biztosiacutet lehetőseacuteget A vizsgaacutelatunkat haacuterom eacuterzeacutekeny
aacutegazatra szűkiacutetettuumlk ennek megfelelően a cukorreacutepa a tejtermeleacutes eacutes a bikahiacutezlalaacutes
eredmeacutenyesseacutegeacutere Az elemzeacutes nem azt jelenti hogy ezen aacutegazatok eseteacuteben
mindenkeacuteppen alkalmazaacutesra keruumll a termeleacuteshez koumltoumltt konstrukcioacute de azzal
oumlsszefuumlggeacutesben is a lehetseacuteges bevezeteacutes indokolja az ilyen megkoumlzeliacuteteacutesű vizsgaacutelatok
elveacutegzeacuteseacutet Megjegyzeacutest igeacutenyel tovaacutebbaacute hogy az anyag nem vaacutellalkozik a taacutemogataacutesok
lehetseacuteges meacuterteacutekeacutenek a meghataacuterozaacutesaacutera sem
A vizsgaacutelt aacutegazatokban koraacutebban is eleacuterhetőek voltak kuumlloumlnboumlző koumlzvetlen taacutemogataacutesok
de csak a tej eseteacuteben lehet teacutenylegesen termeleacuteshez koumltoumltt konstrukcioacuteroacutel beszeacutelni
Mivel a tejaacutegazat jelentőseacutege nagy eacutes a tejkvoacuteta 2015 eacutevi kivezeteacutese jelentős
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
49
koumlvetkezmeacutennyel jaacuterhat indokolt lehet ilyen taacutemogataacutes alkalmazaacutesa A cukorreacutepa
eseteacuteben az uacutejboacuteli termeleacuteshez koumlteacutes miatt eacuterdemes megvizsgaacutelni az aacutegazat helyeacutet a
hiacutezottbika taacutemogataacutes eseteacuteben pedig azeacutert mert a keacuterődző aacutegazat hagyomaacutenyosan az
eacuterzeacutekeny aacutegazatok koumlreacutebe tartozik valamint az aacutegazatot unioacutes forraacutesboacutel Magyarorszaacuteg
eseteacuteben meacuteg nem lehetett direkt taacutemogataacutesban reacuteszesiacuteteni
Az elemzeacutes soraacuten alapvetően az aacutegazatok eredmeacutenyesseacutegeacutet fedezeti hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
hateacutekonysaacutegaacutet vizsgaacuteltuk valamint kimutattuk a koumlzvetlen taacutemogataacutes e teacutenyezőkre
gyakorolt hataacutesaacutet
Az elemzeacutes kereteacuteben az aacutegazatokat 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt orszaacutegos aacutetlag adatokra
alapozva vizsgaacuteltuk Az orszaacutegos aacutetlag adataiban az egyeacuteni gazdasaacutegok eacutes taacutersas
vaacutellalkozaacutesok egyes koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemteacutetelekhez valoacute hozzaacutejaacuterulaacutesuk alapjaacuten
suacutelyozva lettek iacutegy valoacutes keacutepet adnak az aacutegazatok koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemteacuteteleiről Az
idősor lehetőseacuteget biztosiacutetott az aacutegazatok csatlakozaacutes oacuteta bekoumlvetkezett eredmeacutenyesseacutegi
eacutes hateacutekonysaacutegi vaacuteltozaacutesaacutenak aacutettekinteacuteseacutere Annak eacuterdekeacuteben hogy teacutenylegesen
megiacuteteacutelhessuumlk az eacuterzeacutekeny aacutegazatok eredmeacutenyesseacutegeacutet hateacutekonysaacutegaacutet valamint a
koumlzvetlen taacutemogataacutes hasznossaacutegaacutet a mutatoacutek koumlzuumll a koumlvetkezőket vizsgaacuteltuk meg
(Naacutebraacutedi et al 2007 Buzaacutes et al 2000)
termeleacutesi eacuterteacutek = hozam x egyseacutegaacuter + hozamtartalommal nem rendelkező egyeacuteb
teacutenyező
aacutegazati eredmeacuteny = termeleacutesi eacuterteacutek - termeleacutesi koumlltseacuteg
fedezeti hozzaacutejaacuterulaacutes = termeleacutesi eacuterteacutek - vaacuteltozoacute koumlltseacuteg
aacutegazati hateacutekonysaacuteg = termeleacutesi eacuterteacutek termeleacutesi koumlltseacuteg
Eredmeacutenyek
Cukorreacutepa
Az AKI adatbaacutezisboacutel szaacutermazoacute 2004-2012 koumlzoumltti cukorreacutepa termeszteacutesre vonatkozoacute
orszaacutegos aacutetlag adatokat vizsgaacuteltuk Ez alapjaacuten elmondhatoacute hogy az aacutetlagos aacutegazati meacuteret
az emliacutetett időszakban 27 eacutes 57 hektaacuter koumlzoumltt alakult viszonylag magas 23 eacutes 28 koumlzoumltti
aranykorona eacuterteacutekű teruumlleteken Naturaacuteliaacutek szerint az egy hektaacuterra vetiacutetett kibocsaacutetaacutes a
legjobb 2008-as eacutevben 65 tonna miacuteg a legrosszabb 2007-es eacutevben 46 tonna volt A
kibocsaacutetaacutesnak megfelelően az eacuteteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuter is jelentős ingadozott a vizsgaacutelt
időszakban A csatlakozaacutes eacuteveacuteben 11 ezer Fttonna aacuteron lehetett eacuterteacutekesiacuteteni a
cukorreacutepaacutet mely a koumlvetkező eacutevekben koumlzel 2000 forintot csoumlkkent tonnaacutenkeacutent A
meacutelypont 2007-ben koumlvetkezett be amikor is az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacuter a 8000 Ft-ot sem eacuterte el
Az aacuterak csak 2011-ben kezdtek szaacutemottevően emelkedni abban az eacutevben 11 ezer Ft-ra
2012-ben pedig 13 ezer Ft-ra ezaacuteltal noumlvelve az aacutegazat joumlvedelmezőseacutegeacutenek stabilitaacutesaacutet
A cukorreacutepa termeszteacutesből szaacutermazoacute aacuterbeveacutetel a csatlakozaacutest koumlvető első eacutevben
csoumlkkeneacutesnek indult a legalacsonyabb (366 064 forint) 2007-ben volt Az akkori
alacsony felvaacutesaacuterlaacutesi aacuterak melynek a haacutettereacuteben az egyseacuteges belső piac jelentette
vaacutemmentes cukorimport hataacutesaacutera kialakult tuacutelkiacutenaacutelat aacutellt valamint a gyenge
termeacuteseredmeacutenyek jelentős aacuterbeveacutetel-csoumlkkeneacutest eredmeacutenyeztek A meacutelyrepuumlleacutesből az
aacutegazat 2011-ben tudott kijoumlnni koumlszoumlnhetően elsősorban az aacuterak emelkedeacuteseacutenek eacutes
kisebb meacuterteacutekben a termeacuteseredmeacutenyek kedvező alakulaacutesaacutenak
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
50
Az aacutegazat koumlltseacutegeinek legnagyobb reacuteszeacutet a vetőmag a műtraacutegya valamint a
noumlveacutenyveacutedőszerek koumlltseacutege teszi ki (Csillag 2005 Slezaacutek 2005) Ezek a koumlzvetlen
vaacuteltozoacute koumlltseacutegek a vizsgaacutelt időszakban jelentősen emelkedtek A vetőmag aacutera 24 a
műtraacutegya 110 a noumlveacutenyveacutedőszerek aacutera pedig mintegy 50-kal nőtt A termeszteacutes
alakulaacutesaacutet jelentősen meghataacuterozza meacuteg a geacutepkoumlltseacutegek valamint az idegen geacutepi
szolgaacuteltataacutesok aacutera is melyek koumlzuumll az utoacutebbi aacutera toumlbb mint keacutetszereseacutere emelkedett a
vizsgaacutelt időszakban Ezen koumlltseacutegteacutenyezők aacuternoumlvekedeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben az aacutegazat
termeleacutesi koumlltseacutege 317 ezer Fthektaacuterroacutel 506 ezer Fthektaacuterra emelkedett 2004 eacutes 2012
koumlzoumltt
A jelentős koumlltseacutegemelkedeacutes elleneacutere azonban laacutethatoacute hogy az aacutegazati eredmeacuteny a
vizsgaacutelt időszakban veacutegig pozitiacutev volt tehaacutet a cukorreacutepa termesztők az elmuacutelt eacutevekben
ki tudtaacutek termelni a sajaacutet termeleacutesi koumlltseacutegeiket A legalacsonyabb eredmeacutenyt (39 425
forint) 2007-ben miacuteg legmagasabbat (261 266 forint) 2011-ben realizaacuteltaacutek (1 aacutebra) A
koumlzvetlen taacutemogataacutessal noumlvelt aacutegazati eredmeacutenyt vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy az
amuacutegy is eredmeacutenyes kultuacutera joumlvedelemtermelő-keacutepesseacutegeacutet a koumlzvetlen taacutemogataacutes
meacuterteacuteke tovaacutebb noumlvelte A koumlzvetlen taacutemogataacutes alakulaacutesa orszaacutegos aacutetlag tekinteteacuteben a
2009-es visszaeseacutest leszaacutemiacutetva 2004-től folyamatosan emelkedett a csatlakozaacuteskori 23
ezer Fthektaacuterroacutel 2012-re 316 ezer Fthektaacuterra Laacutethatoacute hogy a taacutemogataacutes nagysaacutegaacutenak
emelkedeacutese jelentősen torziacutetotta az aacutegazati eredmeacutenyt hiszen peacuteldaacuteul amiacuteg a taacutemogataacutes
neacutelkuumll szaacutemolt aacutegazati eredmeacuteny a csatlakozaacutest koumlvető keacutet eacutevben keacutet- illetve
haacuteromszorosa volt a 2009 2010-es aacutegazati eredmeacutenyeknek addig a taacutemogataacutessal
kalkulaacutelt oumlsszegek maacuter alulmaradtak az eacutevtized utolsoacute keacutet eacuteveacuteben realizaacutelt oumlsszegekhez
keacutepest A koumlzvetlen taacutemogataacutesok emelkedeacutese a teruumllet alapuacute SAPS oumlsszegeacutenek
noumlvekedeacutese mellett az unioacutes elkuumlloumlniacutetett cukortaacutemogataacutes valamint a nemzeti kiegeacutesziacutető
cukor taacutemogataacutes egyuumlttes emelkedeacuteseacutevel magyaraacutezhatoacute
1 aacutebra A cukorreacutepa termeszteacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A termeleacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet araacutenyszaacutemmal jelző hateacutekonysaacuteg mutatoacute (ha a mutatoacute
eacuterteacuteke kisebb mint egy rossz hateacutekonysaacutegroacutel miacuteg 1 feletti eacuterteacutek eseteacuten kedvező
hateacutekonysaacutegroacutel beszeacuteluumlnk) is alaacutetaacutemasztja az előbbiekben abszoluacutet szaacutemokkal maacuter
23
8 7
01
24
8 5
68
25
0 2
94
12
0 6
56
40
6 0
04
26
6 5
87
30
3 3
64
51
7 0
85
46
6 6
35
21
5 4
02
22
5 9
13
17
0 8
03
39
42
5 1
71
30
3
87
79
3
60
37
6
26
1 2
66
14
9 9
50
0
100 000
200 000
300 000
400 000
500 000
600 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Aacutegazati eredmeacuteny (aacutellami
taacutemogataacutessal)Aacutegazati eredmeacuteny(aacutellami
taacutemogataacutes neacutelkuumll)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
51
bemutatottakat miszerint a cukorreacutepa termeszteacutes Magyarorszaacutegon 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt
minden eacutevben eredmeacutenyes eacutes hateacutekony volt mind a taacutemogataacutesokkal mind aneacutelkuumll (2
aacutebra) Egyeacutertelműen laacutetszik hogy a rossz hateacutekonysaacuteguacute eacutevekben a koumlzvetlen taacutemogataacutes
meacuterteacuteke jelentősen javiacutetotta a mutatoacute eacuterteacutekeacutet meacuteg az alacsony meacuterteacutekű koumlzvetlen
taacutemogataacutesi eacutevekben iacutegy 2004-ben eacutes 2005-ben is A 2010-es gyenge eacutevben a koumlzvetlen
taacutemogataacutes nagysaacutega koumlzel 50-kal noumlvelte a hateacutekonysaacutegot
2 aacutebra A cukorreacutepa termeszteacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
Tejtermeleacutes
A hazai tejtermelők aacutetlagosan 18-36 tehenet tartottak a vizsgaacutelt időszakban a tehenek
aacutetlagos hozama eacuteves szinten 6100 eacutes 6900 literteheacuten koumlzoumltt alakult Ez uumlzemszinten
120-233 ezer liter tejet jelentett A tej eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacutera 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt 43-kal
emelkedett melyet a 2009-es eacutev aacuterzuhanaacutesa toumlrt meg Ekkor az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuter egy
eacutev alatt koumlzel 20 Ftlitert csoumlkkenve 63 Ftliterre meacuterseacuteklődoumltt
A tejtermeleacutes vaacuteltozoacute koumlltseacutegeinek jelentős reacuteszeacutet aacutetlagosan 70-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacuteg
tette ki Ehhez keacutepest az aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi koumlltseacutegek elhanyagolhatoacuteak azonban a
vaacuteltozoacute koumlltseacutegek koumlzoumltt meacuteg iacutegy is a maacutesodik legnagyobb raacutefordiacutetaacutest igeacutenylő teacutetelkeacutent
jelennek meg (Varga et al (2005) Fekete et al )A vaacuteltozoacute koumlltseacutegek nagysaacutega
koumlszoumlnhetően főkeacutent a takarmaacutenyaacuterak draacutegulaacutesaacutenak 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt 52-kal 421
ezer Ftegyedre emelkedett
A koumlzvetlen taacutemogataacutesok alakulaacutesa a csatlakozaacutes eacuteveacuteben 23 ezer Ftteheacuten volt mely
eacutevről eacutevre noumlvekedett 2006-ban volt egy jelentősebb 50 ezer Ftegyedre toumlrteacutenő
emelkedeacutes majd 2010-ben tovaacutebb nőtt 92 ezer Ftegyedre
Az aacutegazati eredmeacuteny jelentős ingadozaacutest mutatott a vizsgaacutelt eacutevekben Eacuterteacuteke az Euroacutepai
Unioacutehoz valoacute csatlakozaacuteskor negatiacutev -30 ezer Ftegyedet 2008-ban maacuter ugyanakkor 73
ezer Ftegyed volt A 2009-es tejpiaci vaacutelsaacuteg az aacutegazati eredmeacuteny alakulaacutesaacutet jelentősen
visszavetette amely meacuteg a csatlakozaacutest koumlvető eacutev veszteseacutegeacuteneacutel is jelentősebbet (-40
ezer Ftegyed) eredmeacutenyezett 2011-re azonban ismeacutet visszaerősoumldoumltt (51 583 forint) A
08
09
10
11
12
13
14
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutessal) Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll)
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
52
koumlzvetlen taacutemogataacutessal noumlvelt aacutegazati eredmeacuteny mutatoacutet vizsgaacutelva laacutethatoacute hogy a
taacutemogataacutes nagymeacuterteacutekben noumlvelte az egy teheacutenre jutoacute eredmeacuteny nagysaacutegaacutet iacutegy az
aacutegazatnak csak 2004-ben nem sikeruumllt kitermelnie a termeleacutesi koumlltseacutegeket (3 aacutebra)
Megaacutellapiacutethatoacute hogy a tej aacutegazat eseteacuteben a koumlzvetlen taacutemogataacutesok keveacutesbeacute torziacutetjaacutek az
aacutegazati eredmeacutenyt mint a cukornaacutel Ennek haacutettereacuteben a taacutemogataacutesok joacuteval kisebb
meacuterteacutekű eacutes egyenletesebb noumlvekedeacutese aacutell A noumlvekedeacutes kereteacuteben meg kell emliacuteteni
hogy a koumlzvetlen taacutemogataacutesok terheacutere meghirdetett termeleacuteshez koumltoumltt jogciacutemet valamint
a videacutekfejleszteacutesi forraacutesboacutel felhasznaacutelt a tejaacutegazat szerkezetaacutetalakiacutetaacutesaacutet kiacuteseacuterő aacutellatjoacuteleacuteti
programot Mindkeacutet program jelentős meacuterteacutekben kiegeacutesziacutetette a nemzeti forraacutesboacutel
folyoacutesiacutetott kiegeacutesziacutető (top up) majd 2013 aacutetmeneti taacutemogataacutest (AacuteNT)
3 aacutebra A tejelő teheacutentartaacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A tejtermeleacutes eseteacuteben is laacutethatoacute hogy a taacutemogataacutes jelentősen noumlvelte az aacutegazati
hateacutekonysaacutegot itt az aacutegazati eredmeacuteny szempontjaacuteboacutel kritikus eacutevek jelennek meg
hangsuacutelyosan iacutegy 2009 eacutes 2010 Ebben a keacutet eacutevben a koumlzvetlen taacutemogataacutes meacuterteacuteke 14
illetve 19-kal noumlvelte az aacutegazati hateacutekonysaacutegot Szinteacuten kivehető hogy a cukorreacutepaacuteval
oumlsszehasonliacutetva a koumlzvetlen taacutemogataacutesok hataacutesa a hateacutekonysaacutegra sokkal keveacutesbeacute
rapszodikus
-6 9
68
17
10
0 62
33
5
90
58
9 13
4 9
30
21
57
8
89
07
2 1
44
74
1
11
5 2
40
-30
92
6
-11
77
8
11
95
5
40
31
3
73
13
5
-41
35
3 -3
44
1
51
58
3
39
46
7
-100 000
-50 000
0
50 000
100 000
150 000
200 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Aacutegazati eredmeacuteny (aacutellami
taacutemogataacutessal)Aacutegazati eredmeacuteny(aacutellami
taacutemogataacutes neacutelkuumll)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
53
4 aacutebra A tejelő teheacutentartaacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
Bikahiacutezlalaacutes
A hiacutezott bikatartaacutes szinteacuten eacuterzeacutekeny aacutegazatnak minősuumll Magyarorszaacutegon a vizsgaacutelt
időszakban a gazdaacutek aacutetlagosan 7-13 bikaacutet tartottak mely eacuteves szinten 5 eacutes 85 tonna
koumlzoumltti főtermeacutek kibocsaacutetaacutest tett lehetőveacute Egy bika aacutetlagosan 650-790 kg eacutelősuacutelyon
keruumllt eacuterteacutekesiacuteteacutesre A kibocsaacutetaacutes az euroacutepai keresleti teacutenyezők koumlvetkezteacuteben 2008-ban
eacutes 2009-ben volt kiemelkedő ezekben az eacutevekben a hazai gazdaacutek toumlbb mint 10 egyedet
tartottak A vizsgaacutelt időszakban az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuterak is emelkedtek A
csatlakozaacuteskori 2988 Ftkg 2009-re 408 Ftkg-ra emelkedett 2012-ben pedig
meghaladta a 621 Ftkg-ot is
A bikatartaacutes koumlltseacutegeinek 36-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacuteg 41-aacutet az alapanyag koumlltseacutege
tette ki (Csonka 2004) Meghataacuterozoacute raacutefordiacutetaacutes teacutenyezőt jelent meacuteg a munkabeacuter
valamint a gazdasaacuteg aacuteltalaacutenos koumlltseacutege is A koumlltseacutegek a toumlbbi aacutegazathoz hasonloacutean itt is
jelentősen emelkedtek A teljes termeleacutesi koumlltseacuteg 347 Ftkg-roacutel 537 Ftkg-ra nőtt kiugroacute
koumlltseacutegemelkedeacutes 2006 eacutes 2007 koumlzoumltt koumlvetkezett be amikor is koumlzel 100 Ft-tal
emelkedett 1 kg előaacutellat előaacutelliacutetaacutesa A noumlvekedeacutes 60-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacutegek
emelkedeacutese okozta
Annak elleneacutere hogy a koumlltseacutegek emelkedeacuteseacuteneacutel nagyobb meacuterteacutekben nőtt az termeleacutesi
eacuterteacutek nagysaacutega az aacutegazati eredmeacuteny meacutegis oumlt eacutevben is negatiacutev volt (5 aacutebra) A negatiacutev
aacutegazati eredmeacutenyt a koumlzvetlen taacutemogataacutes nagysaacutega jelentősen tompiacutetani tudta 2010-ben
peacuteldaacuteul pozitiacutevba is fordiacutetotta Az amuacutegy szereacuteny de meacutegis kedvező utolsoacute keacutet eacutev
eredmeacutenyesseacutegeacutet befolyaacutesolta a meghataacuterozoacute exportpiaci kereslet is mely az eacuterteacutekesiacuteteacutesi
aacuterak emelkedeacuteseacuteben is tetten eacuterhető Elmondhatoacute hogy a bikahiacutezlalaacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet a
taacutemogataacutes meacuterteacuteke alapjaiban meghataacuterozza ennek hiaacutenyaacuteban a hazai termelők nem
tudnak joumlvedelmet előaacutelliacutetani eredmeacutenyesen gazdaacutelkodni
08
09
10
11
12
13
14
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutessal) Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll)
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
54
A koumlzvetlen aacutellami taacutemogataacutes meacuterteacuteke is emelkedett a vizsgaacutelt időszakban A 2004-es
kilogrammonkeacutenti eacutevi 10 Ft-os taacutemogataacutes 2010-ben 64 Ft-ra nőtt majd ezt koumlvetően
2011-ben eacutes 2012-ben 30 Ftkg-on stabilizaacuteloacutedott A teljes időszak alatt a nemzeti
taacutemogataacutesok folyamatosan eleacuterhetőek voltak de az eacuterdemi noumlvekedeacutes az unioacutes
forraacutesoknak volt betudhatoacute A vizsgaacutelt perioacutedus veacutegeacutere jelent meg a keacuterődző
szerkezetaacutetalakiacutetaacutesi taacutemogataacutes mely stabilizaacutelta a taacutemogataacutes oumlsszegeacutet
5 aacutebra A hiacutezott bika tartaacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A aacutegazati hateacutekonysaacutegot vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy a koumlzvetlen taacutemogataacutesok
koumlvetkezteacuteben ha nem is jelentősen de valamennyi eacutevben nőtt a hateacutekonysaacuteg Kiugroacute
hateacutekonysaacuteg noumlvekedeacutes 2010-ben volt amikor is a koumlzvetlen taacutemogataacutesok 15-os
noumlvekedeacutest eredmeacutenyeztek
1 aacutebra A hiacutezott bika tartaacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
-27
96
2
18
40
2
36
41
3
-19
34
1
-36
57
9
-12
17
3
45
25
8
98
69
6
76
40
7
-35
37
1
12
21
9
21
21
9
-42
43
4
-70
77
3
-41
57
5
-57
97
69
07
7
55
16
2
-80 000
-40 000
0
40 000
80 000
120 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Aacutegazati eredmeacuteny (aacutellami taacutemogataacutessal)
Aacutegazati eredmeacuteny(aacutellami taacutemogataacutes
neacutelkuumll)
06
08
10
12
14
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutessal) Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
55
Koumlvetkezteteacutesek
A fenti vizsgaacutelatok alapjaacuten elmondhatoacute hogy a vizsgaacutelt aacutegazatok vonatkozaacutesaacuteban egy
gyenge teljesiacutetmeacutenyű illetve alacsony eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacuterak jellemezte eacutevben a koumlzvetlen
taacutemogataacutes nagysaacutega jelentősen emeli az aacutegazati hateacutekonysaacutegot A cukorreacutepa aacutegazat a
csatlakozaacutes oacuteta eredmeacutenyesen eacutes hateacutekonyan műkoumldik a tejaacutegazatban a piaci vaacutelsaacutegok
hataacutesaacutera tapasztalhatoacute eredmeacutenyesseacutegi eacutes hateacutekonysaacutegi visszaeseacutes A bikatartaacutes
tekinteteacuteben a koumlzvetlen taacutemogataacutes alakulaacutesa az eredmeacutenyesseacuteg zaacuteloga
Az AKI tesztuumlzemi adatai alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a legnagyobb meacuterteacutekben a bika
hizlalaacutes miacuteg legkisebb meacuterteacutekben a cukorreacutepa termeszteacutes szorul a vizsgaacutelatok alapjaacuten
termeleacuteshez koumltoumltt unioacutes forraacutesokra A szaacutemiacutetaacutesok alapjaacuten tett megaacutellapiacutetaacutes tehaacutet a
vizsgaacutelt aacutegazatok eseteacuteben indokolt a taacutemogataacutesi sziacutenvonal tovaacutebbi megtartaacutesa eacutes hosszuacute
taacutevuacute biztosiacutetaacutesa Mint laacutethatoacute volt valamennyi aacutegazat eseteacuteben a piaci eacutes termeleacutesi
folyamatok ingadozaacutesa ciklikussaacutega miatt egyes eacutevek vonatkozaacutesaacuteban a taacutemogataacutesok
jelentős stabilitaacutest biztosiacutetnak egyuacutettal a műkoumldeacutes eredmeacutenyezőseacutegeacutenek megőrzeacutest
teszik lehetőveacute Emiatt egyik aacutegazat eseteacuteben sem indokolt a taacutemogataacutesok
megszűnteteacutese Maacutes szoacuteval a jelenlegi termeleacutesi felteacutetelek eacutes termeleacutesi technoloacutegiai
keretek ismereteacuteben egyik aacutegazat eseteacuteben sem lehet az eredmeacutenyesseacuteg olyan szintjeacutet
eleacuterni amely a taacutemogataacutesok megszűnteteacuteseacutet lehetőveacute tenneacute
Hivatkozott forraacutesok
1 Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet (2014) Aacutegazati adatok Tesztuumlzemi Rendszer
2 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 13072013EU rendelete (2013 december
17) a koumlzoumls agraacuterpolitika kereteacutebe tartozoacute taacutemogataacutesi rendszerek alapjaacuten a
mezőgazdasaacutegi termelők reacuteszeacutere nyuacutejtott koumlzvetlen kifizeteacutesekre vonatkozoacute
szabaacutelyok megaacutellapiacutetaacutesaacuteroacutel valamint a 6372008EK eacutes a 732009EK tanaacutecsi
rendelet hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacuteseacuteről
3 Buzaacutes Gy ndash Nemessaacutelyi Zs ndash Szeacutekely Cs (2000) Mezőgazdasaacutegi uumlzemtan I
Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Rt
4 Csillag P (2005) A magyar cukoraacutegazat helyzete eacutes versenykeacutepesseacutege a
szabaacutelyozaacutespolitikai vaacuteltozaacutesok tuumlkreacuteben PhD eacutertekezeacutes Budapesti Corvinus
Egyetem
5 Csonka A ndash Kemeacuteny G (2004) A marhahizlalaacutes gazdasaacutegossaacutegaacutenak vizsgaacutelata
egy somogy megyei vaacutellalkozaacutesban Gazdaacutelkodaacutes XLIX eacutevfolyam 3 szaacutem pp
72-78
6 Fekete Zs ndash Bene Sz ndash Szaboacute F (2009) A tejtermelő tehenek neacutehaacuteny termeleacutesi
eacutes funkcionaacutelis tulajdonsaacutegaacutenak oumlkonoacutemiai suacutelya 51 Georgikon Napok
Konferencia CD
7 Fekete Zs ndash Keller K ndash Bene Sz ndash Zsuppan Zs ndash Buzaacutes Gy ndash Szaboacute F
(2009) Kuumlloumlnboumlző eacuterteacutekmeacuterő tulajdonsaacutegok oumlkonoacutemiai suacutelyozaacutesa a tejtermelő
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
56
szarvasmarha tenyeacuteszteacutesben Aacutellattenyeacuteszteacutes eacutes Takarmaacutenyozaacutes 56 eacutevfolyam 6
szaacutem pp 526-537
8 Naacutebraacutedi A ndash Pupos T ndash Takaacutecsneacute Gyoumlrgy K (szerk) Mezőgazdasaacutegi uumlzemtan
I Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest
9 Slezaacutek Zs (2005) A hazai ipari noumlveacutenytermeszteacutes gazdasaacutegi elemzeacutese az
Euroacutepai Unioacute tuumlkreacuteben PhD eacutertekezeacutes Kaposvaacuteri Egyetem
10 Varga N ndash Bertalanneacute Vaacuterallyai E ndash Salamon L (2005) Keacutet tejtermelő
szarvasmarha telep oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacutelata Gazdaacutelkodaacutes 49eacutevfolyam 4 pp
27-32
11 Vaacutesaacutery M (2014) Vaacuteltozaacutesok a Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacuteban iraacutenyok eacutes trendek In
Francz M (szerk) Agraacutertaacutemogataacutesok eacutes -paacutelyaacutezatok Magyar gazda Euroacutepaacuteban
Budapest RAABE Tanaacutecsadoacute eacutes Kiadoacute Kft 2014 pp 1-18
Szerzők
Kraacutenitz Liacutevia PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdaacutelkodaacutes- eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori Iskola
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar 2013 Goumldoumlllő Paacuteter Kaacuteroly u 1
livi11bgmailcom
Toacuteth Roland PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdaacutelkodaacutes- eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori Iskola
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar 2013 Goumldoumlllő Paacuteter Kaacuteroly u 1
rolandtoth87gmailcom
Dr Vaacutesaacutery Mikloacutes PhD adjunktus
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar 2013 Goumldoumlllő Paacuteter
Kaacuteroly u 1
vasarymiklosgtksziehu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
57
MUNKANEacuteLKUumlLISEacuteG VAGY MUNKAacuteTLANSAacuteG ndash A MAGYARORSZAacuteGI
MUNKAERŐPIAC HELYZETEacuteRŐL
LIPTAacuteK KATALIN
Oumlsszefoglalaacutes
A tanulmaacuteny ceacutelja hogy bemutassa Magyarorszaacuteg munkaerőpiacaacuten veacutegbement
vaacuteltozaacutesokat a transzformaacutecioacutes sokkot koumlvető időszaktoacutel napjainkig Paacuterhuzamot vonok a
rendszervaacuteltaacutes eredmeacutenyekeacutent megjelenő transzformaacutecioacutes sokk eacutes a 2008 eacutevi gazdasaacutegi
vaacutelsaacuteg munkaerőpiacot eacuterintő hataacutesai koumlzoumltt A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek vizsgaacutelataacutenak
kiemelt jelentőseacuteget tulajdoniacutetok Elemzem mind orszaacutegos mind kisteacuterseacutegi szinten a
munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta aktivitaacutesi raacuteta foglalkoztataacutesi raacuteta adatokat A munkaneacutelkuumlliseacuteg
tereacuten keacutet jelentős probleacutemaacutet kell kiemelni egyreacuteszt a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek helyzeteacutet
akik szaacutema a rendszervaacuteltaacutes oacuteta folyamatosan noumlvekszik a maacutesik probleacutemaacutes teruumllet a
strukturaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg amelynek oka hogy a veacutegzettseacutegek nem alkalmazkodnak a
piac igeacutenyeihez Arra keresem a vaacutelaszt hogy hazaacutenk munkaerőpiacaacutet illetően lehet-e
beszeacutelni fellenduumlleacutesről vagy annak kezdeti iraacutenyaacuteroacutel
Kulcsszavak munkaneacutelkuumlliseacuteg munka fogalom globalizaacutecioacute regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek
JEL R23
Unemployment or without work ndash
About the situation of the Hungian labour market
Abstract
The aims of this study to describe the labour market changes have taken place in the
period after the transformation shock till today I draw a parallel between the
transformation shock as a result of the regime change and effects of the global economic
crisis in 2008 which affecting the labour market I focused analyzing the regional
differences I analyze national and micro-regional level the unemployment rate the
participation rate and employment rate data In the area of unemployment should
highlight two major problems first the position of the long-term unemployed whose
numbers are steadily increasing since the regime change the other problem areas of
structural unemployment due to the qualifications do not adapt to market demands I
look for the answer to our countrys possible to talk improvement or the initial direction
of improvement of the labour market
Keywords unemployment labour definition globalization regional disparities
JEL R23
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
58
Bevezeteacutes
Munkaerő-piaci vaacutelsaacutegroacutel nemcsak az utoacutebbi eacutevekben lehet beszeacutelni Magyarorszaacuteg
eseteacuteben hanem a rendszervaacuteltaacutes oacuteta Az akkori gazdasaacutegi vaacuteltaacutes suacutelyosan megraacutezta
hazaacutenk munkaerőpiacaacutet amelyből alig sikeruumllt kilaacutebalni az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutes
idejeacutere Akkor ugyan stabilizaacuteloacutedni laacutetszott a munkaerőpiac majd koumlvetkezett a 2008
eacutevi vilaacuteggazdasaacutegi vaacutelsaacuteg amelynek a hataacutesait meacuteg most is eacuterezni az egeacutesz vilaacutegon eacutes
Magyarorszaacuteg gazdasaacutegaacuteban is
Anyag eacutes moacutedszer
Az euroacutepai integraacutecioacutes folyamat egyik leacutenyeges vetuumllete az egyes orszaacutegok eacutes reacutegioacutek
koumlzoumltt fennaacutelloacute fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegek meacuterseacutekleacutese eacutes az elmaradott orszaacutegok eacutes
reacutegioacutek felzaacuterkoacuteztataacutesa Az Euroacutepai Unioacute műkoumldeacutese soraacuten vilaacutegossaacute vaacutelt hogy az
előrehaladoacute integraacutecioacute nemhogy csoumlkkenti hanem egyesen noumlveli a reacutegioacutek koumlzoumltti
fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegeket A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek nemcsak hazaacutenk eseteacuteben
jelentenek a gazdasaacuteg szaacutemaacutera probleacutemaacutet a legtoumlbb unioacutes tagaacutellam eseteacuteben eacuterveacutenyes ez
a jelenseacuteg A kuumlloumlnbseacuteget előideacutező egyik ok a foumlldrajzi elhelyezkedeacutes Megaacutellapiacutethatoacute
hogy a perifeacuteriaacuten elhelyezkedő teacuterseacutegek ndash akaacuter orszaacutegon beluumll akaacuter kontinensen neacutezzuumlk
ndash mindig fejletlenebbek mint a koumlzponti elhelyezkedeacutesű teruumlletek
1 aacutebra Egy főre jutoacute GDP az orszaacutegos aacutetlag szaacutezaleacutekaacuteban
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
Az egy főre jutoacute GDP az orszaacutegos aacutetlag szaacutezaleacutekaacuteban joacutel mutatja az aacutetlagostoacutel erősebb eacutes
gyengeacutebb teruumlleti egyseacutegeket (1 aacutebra) 1995 eacutes 2010 koumlzoumltt a hazai reacutegioacutek koumlzoumltti
fejlettseacutegbeli elteacutereacutes joacutel kirajzoloacutedik A koumlzeacutep-magyarorszaacutegi reacutegioacute eacutes a toumlbbi reacutegioacute
koumlzoumltt a taacutevolsaacuteg egyre jobban nő Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg erőteljes fejlődeacuteseacutevel a toumlbbi
teacuterseacuteg nem tud leacutepeacutest tartani A regionaacutelis diszparitaacutesok aacutellandoacutesultak hazaacutenkban
Az egy főre jutoacute GDP eacutes annak előző eacutevhez viszonyiacutetott vaacuteltozaacutesa hasonloacutekeacuteppen a
reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacutest eacuterzeacutekelteti maacutes vetuumlletből (2 aacutebra) A vizsgaacutelt időszak veacutegeacutere
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg eleacuterte a 4500 ezer Ftfő eacuterteacuteket ugyanakkor az eacutevenkeacutenti
1426
1036 915
826727
726 85
1635
879
1017
666595
637 660
55
75
95
115
135
155
175
Kouml
zeacutep
-M
agy
aro
rszaacuteg
Ny
ugat-
Du
naacuten
tuacutel
Kouml
zeacutep
-D
un
aacuten
tuacutel
Deacutel-
Du
naacutentuacute
l
Eacutesz
ak
-M
agy
aro
rszaacuteg
Eacutesz
ak
-Alf
oumlld
Deacutel-
Alf
oumlld
1995
2010
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
59
noumlvekedeacutes folyamatosan csoumlkkent A toumlbbi reacutegioacute eseteacuteben az egy főre vonatkoztatott
eacuterteacutek 200-1700 ezer Ftfő koumlzoumltt mozog eacutes az eacutevenkeacutenti noumlvekedeacutes meacuterteacuteke itt is egyre
kisebb
2 aacutebra Egy főre jutoacute GDP noumlvekedeacutes 1995-2010 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
A regionaacutelis diszparitaacutesok nemcsak a gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutennyel hozhatoacuteak kapcsolatba
hanem a munkaerőpiaccal is Ha megvizsgaacuteljuk munkaerő-piaci szempontboacutel hazaacutenkat
joacutel eacuterzeacutekelhetőek a NUTS II szintű reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacutesek de a reacutegioacuten beluumll is
felfedezhetőek az egyenlőtlenseacutegek
Az aacutetmenet eacuteveiben a keveacutesbeacute fejlett leszakadoacute reacutegioacutekat a magas munkaneacutelkuumlliseacuteg
mellett az egyre alacsonyabb beacuterek is suacutejtottaacutek amelyek ezekben a reacutegioacutekban joacuteval az
orszaacutegos aacutetlag alatti eacuterteacutekeket vetteacutek fel A munkaneacutelkuumlliseacuteg tereacuten keacutet jelentős probleacutemaacutet
kell kiemelni egyreacuteszt a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek helyzeteacutet akik szaacutema a rendszervaacuteltaacutes
oacuteta folyamatosan noumlvekszik ndash ezek az egyeacutenek toumlbbnyire alacsony iskolai veacutegzettseacuteggel
rendelkeznek nehezen talaacutelnak munkaacutet a maacutesik probleacutemaacutes teruumllet a strukturaacutelis
munkaneacutelkuumlliseacuteg amelynek oka hogy a veacutegzettseacutegek nem alkalmazkodnak a piac
igeacutenyeihez ezeknek az egyeacuteneknek keacutepzeacutesre aacutetkeacutepzeacutesre lenne szuumlkseacutege ezek a
koumlltseacutegek viszont leacutenyegesen magasak Kertesi eacutes Koumlllő (1998) az 1992 eacutevet a
bdquotranszformaacutecioacutes vaacutelsaacuteg meacutelypontjaacutenakrdquo nevezi Ekkor eacutes az ezt koumlvető eacutevben volt
megfigyelhető a legmagasabb munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta eacuterteacutek a hazai reacutegioacutek eseteacuteben
Amennyiben a reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacuteseket neacutezzuumlk az eacuteszak-magyarorszaacutegi eacutes az eacuteszak-
alfoumlldi teacuterseacuteg minden időszakban a legrosszabb adatokkal rendelkezik Ez a keacutet teacuterseacuteg
tekinthető a hazai perifeacuteriaacutenak A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes aneacutelkuumll indult meg
Magyarorszaacutegon 1993 utaacuten hogy a foglalkoztataacutes emelkedeacuteseacutet vonta volna maga utaacuten
A munkaerő iraacutenti oumlsszkereslet csoumlkkeneacutese lassult a gazdasaacutegszerkezeti vaacuteltozaacutesok
lelassultak ami jelentősen csoumlkkentette az elbocsaacutetaacutesok szaacutemaacutet aacutem nem noumlvelte a
piacon levő aacutellaacuteskeresők iraacutenti keresletet Ennek koumlvetkezteacuteben 1993 utaacuten szűkuumlltek a
roumlvid taacutevuacute ndash eacutes noumlvekedtek a hosszuacute taacutevuacute ndash munkaneacutelkuumlliseacutegben megleacutevő regionaacutelis
kuumlloumlnbseacutegek (Kertesi ndash Koumlllő 1998)
090
095
100
105
110
115
120
125
130
135
200 700 1200 1700 2200 2700 3200 3700 4200 4700
GDPfő
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
vaacute
lto
zaacute
s a
z e
lőző
eacutev
hez k
eacutep
est
(
)
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
60
3 aacutebra Munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
A munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta adatsoraacutet elemezve az elmuacutelt 20 eacutevben a ciklusok anticiklusok
joacutel kirajzoloacutednak A rendszervaacuteltaacutes utaacuten hirtelen megugrott az aacutellaacutes neacutelkuumll maradottak
szaacutema amely a szigoruacute eacutes ceacutelzott inteacutezkedeacuteseknek koumlszoumlnhetően 1998-toacutel folyamatosan
csoumlkkent Az EU-s csatlakozaacutest megelőző időszakban kedvező volt a munkaneacutelkuumlliseacutegi
raacuteta hazaacutenkban majd 2004-től ismeacutetelten egy felfeleacute iacutevelő noumlvekedeacutesi uumltem
tapasztalhatoacute amelyet a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg felerősiacutetett 2012-től maacuter neacutemi javulaacutest
tapasztalhatunk az adatsorban A reacutegioacutek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek folyamatosan jelen vannak
az elmuacutelt 20 eacutevben a reacutegioacutek koumlzoumltt jelentősebb poziacutecioacutevaacuteltaacutes nem koumlvetkezett be
A foglalkoztataacutesi raacuteta eseteacuteben elteacutereacuteseket figyelhetuumlnk meg az egyes reacutegioacutek poziacutecioacuteja
koumlzoumltt 2003-ig a legmagasabb foglalkoztataacutesi raacutetaacuteval a Nyugat-dunaacutentuacuteli reacutegioacute
rendelkezett majd azt koumlvetően a Koumlzeacutep-magyarorszaacutegi reacutegioacute vette aacutet a vezető szerepet
A legkedvezőtlenebb helyzetben az Eacuteszak-magyarorszaacutegi eacutes az Eacuteszak-alfoumlldi reacutegioacute
talaacutelhatoacute minden időszakban A gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesaacutera a foglalkoztataacutesi raacuteta
bdquooumlsszerendeződnirdquo laacutetszott a reacutegioacutek eseteacuteben 2011-től pedig neacutemi noumlvekedeacutes figyelhető
meg az adatokban (amelyet a koumlzfoglalkoztatottak szaacutema is jelentősen megemelt)
2
6
10
14
18
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
61
4 aacutebra Foglalkoztatottsaacutegi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
Az aktivitaacutesi raacuteta eseteacuteben a 1997-ig a transzformaacutecioacutes sokk hosszuacutetaacutevuacute hataacutesakeacutent a raacuteta
csoumlkkeneacutese volt jellemző tendencia majd 2004-ig egy stagnaacuteloacute időszak eacutes a vaacutelsaacutegig
enyhe noumlvekedeacutes jellemezte a reacutegioacutekat A gazdasaacutegi vaacutelsaacutegot koumlvetően 2012-re majdnem
a kezdeti (1992 eacutevi) aacutellapotra rendeződoumltt vissza a reacutegioacutek aktivitaacutesi raacutetaacuteja A hazai
munkaerőpiac egyik fő probleacutemaacuteja a raacuteta eacuterteacutekeiben keresendőek ugyanis viszonylag
magas munkaneacutelkuumlliseacutegi adatok mellett relatiacuteve alacsony a munkaerő-piaci aktivitaacutes
5 aacutebra Aktivitaacutesi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
35
40
45
50
55
60
19
92
19
93
19
94
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
40
45
50
55
60
65
19
92
19
93
19
94
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
62
A Markov-laacutenc modell eacutes a Markov-folyamat modell moacutedszertana
A magyarorszaacutegi munkaerő-piaci haacutetteacuter bemutataacutesa utaacuten a Markov-laacutenc modellt eacutes
egyleacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixot alkalmaztam 2004 eacutevről a 2008 eacutevre majd a
2008 eacutevről a 2010 eacutevre toumlrteacutent nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacuteban bekoumlvetkezett
vaacuteltozaacutesok leiacuteraacutesaacutera Magyarorszaacuteg oumlsszes kisteacuterseacutegeacuteben eacutes az Eacuteszak-magyarorszaacutegi
reacutegioacute kisteacuterseacutegeiben Az aacutetmenetvaloacutesziacutenűseacuteg maacutetrixok egyszerre csak egy indikaacutetor
időbeli vaacuteltozaacutesaacutenak a szemleacutelteteacuteseacutere alkalmas
A Markov-modellt szaacutemos tudomaacutenyaacutegban alkalmazzaacutek ugyanakkor nem lehet elterjedt
elemzeacutesi moacutedszernek tekinteni A regionaacutelis gazdasaacutegtanban a
joumlvedelemegyenlőtlenseacutegek aacutebraacutezolaacutesaacutera (Major 2007) a munkaerőpiacon az EU
tagorszaacutegok munkaerő-piaci dinamikaacutejaacutenak leiacuteraacutesaacutera eacutes a szegmentaacutelt munkapiacok
vizsgaacutelataacutera (Gaubert-Cottrell 1999) hasznaacuteljaacutek Az egeacuteszseacuteguumlgyben a kroacutenikus
betegseacutegek modellezeacuteseacutere eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi technoloacutegiaacutek teljes koumlrű gazdasaacutegi
elemzeacuteseiben (Kaloacute-Nagyjaacutenosi 2009) az egyik legelterjedtebb moacutedszer A Markov-
laacutencokkal modellezhetjuumlk azokat a sztochasztikus folyamatokat ahol a folyamat egymaacutest
koumlvető aacutellapotai mindig a csak a koumlzvetlenuumll megelőző aacutellapotoktoacutel fuumlggenek Ha a
parameacuteter az idő akkor uacutegy is lehet a folyamatot eacutertelmezni mint ahol a muacutelt csak a
jelenen keresztuumll hat a joumlvőre Ha a parameacuteterhalmaz eacutes az aacutellapotteacuter megszaacutemlaacutelhatoacute
akkor diszkreacutet idejű Markov folyamatroacutel vagyis Markov-laacutencroacutel lehet beszeacutelni A
szaacutemiacutetaacutes soraacuten az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixok bdquoemleacutekeznekrdquo az előző eacutevek
eredmeacutenyeire eacutes ennek segiacutetseacutegeacutevel lehet tovaacutebbgoumlrgetni az előrejelzeacutest (Ugroacutesdy
2002)
A Markov-folyamatok elmeacuteleteacuteben a folyamat aacuteltal felvett aacutellapotok eloszlaacutesait
proacutebaacuteljuk kiszaacutemolni Maacuteskeacuteppen fogalmazva a sztochasztikus analiacutezis objektumai a
valoacutesziacutenűseacutegi mezőn eacutertelmezett valoacutesziacutenűseacutegi vaacuteltozoacutek a Markov-folyamatok
elmeacuteleteacuteben a megfigyeleacutesek aacuteltal kijeloumllt faacutezisteacuteren eacutertelmezett eloszlaacutesokat vizsgaacuteljuk
A Markov-laacutenc definiacutecioacuteja az irodalomban nem egyseacuteges Egyes szerzők a Markov-
laacutencokat a diszkreacutet időhorizonttal azonosiacutetjaacutek Leggyakrabban a diszkreacutet aacutellapotterű eacutes
stacionaacuterius Markov-folyamatok eseteacuten beszeacuteluumlnk Markov-laacutencroacutel A diszkreacutet
időhorizonton eacutertelmezett stacionaacuterius Markov-folyamatok elmeacutelete kuumlloumlnoumlsen egyszerű
Az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegek meghataacuterozaacutesaacutehoz elegendő az egy időszakhoz tartozoacute
aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix hatvaacutenyait alkalmazni Egy olyan Markov folyamatot
amelynek aacutellapottere egy veacuteges vagy megszaacutemlaacutelhatoacute szaacutemossaacuteguacute halmaz Markov-
laacutencnak nevezzuumlk A Markov-laacutencok modelljeacuteben a vizsgaacutelt objektum amelynek időbeni
vaacuteltozaacutesaacutera magyaraacutezatot keresuumlnk a kuumlloumlnboumlző időpontokban megfigyelt sokasaacutegi
eloszlaacutes Ez a fogalom azt iacuterja le hogy hogyan oszlik meg a vizsgaacutelt sokasaacuteg a vizsgaacutelati
jellemző szerint egy időpontban Ehhez a megfigyeleacutesi egyseacutegeket kuumlloumlnboumlző
osztaacutelyokba (egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen kizaacuteroacute osztaacutelyokba) kell majd sorolnunk ezeknek az
osztaacutelyoknak az aacuteltalaacutenos neve a Markov-modell irodalmaacuteban aacutellapot Maacutesik jelentős
kulcsfogalom a mozgaacutes az elemzeacutesek soraacuten magyaraacutezatot keresuumlnk arra hogy a
megfigyelt elemek milyen szabaacutelyszerűseacuteg alapjaacuten keruumllnek aacutet maacutes csoportokba A
lehetseacuteges aacutellapotok halmazaacutet aacutellapotteacuternek (S) nevezik A vizsgaacutelatot megelőzően
megfelelő szaacutemuacute veacuteges kategoacuteriaacutet (osztaacutelyokat) kell keacutepezni A sokasaacutegi eloszlaacutest az
egyes kategoacuteriaacutekhoz tartozaacutes valoacutesziacutenűseacutegeiből aacutelloacute vektorral iacuterjuk le Minden egyes
aacutellapothoz iacutegy tartozik egy 0 eacutes 1 koumlzoumltti valoacutes szaacutem ami azt mutatja meg hogy milyen
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
63
valoacutesziacutenűseacuteggel tartozik egy elem az adott aacutellapotba Az i aacutellapotba tartozaacutes
valoacutesziacutenűseacutegeacutet egy adott időpontban pi-vel jeloumllni (Major 2008)
1pn
1i
i
(1)
Az aacutetmeneti valoacutesziacutenűseacutegeket maximum likelihood becslőfuumlggveacutennyel lehet megadni A
minta elemszaacutemaacutet d-vel jeloumlljuumlk a mintaacuteban megfigyelt egyleacutepeacuteses aacutetmeneteket az i eacutes a
j aacutellapot koumlzoumltt dij jeloumlli A becsuumllni kiacutevaacutent valoacutesziacutenűseacutegeket jeloumlljuumlk pij-vel A maximum
likelihood becslőfuumlggveacutenyneacutel azt keressuumlk hogy milyen parameacuteterek mellett lenne
maximaacutelis a minta bekoumlvetkezeacutesi valoacutesziacutenűseacutege A likelihood fuumlggveacuteny logaritmusaacutet
feliacuterhatjuk
ij
D
ijp
plogdLlogmaxij
(2)
Az egyenletben szereplő feladat megoldaacutesaacutet Lagrange fuumlggveacutennyel fejezzuumlk ki ahol
megoldaacuteskeacutent az alaacutebbi oumlsszefuumlggeacutest kapjuk
j ij
ij
ijd
dp
(3)
Az aacutetmeneti valoacutesziacutenűseacutegek becslőfuumlggveacutenye tehaacutet az i aacutellapotboacutel a j aacutellapotba toumlrteacutent
teacutenyleges aacutetmenetek relatiacutev gyakorisaacutega azaz a megfigyelt aacutetmeneteket osztjuk az
oumlsszes toumlbbi aacutellapotba toumlrteacutent aacutetmenetek oumlsszegeacutevel
Az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixboacutel az alaacutebbi keacuteplettel meghataacuterozhatoacute a mobilitaacutes
meacuterteacuteke is adott időpillanatra A mobilitaacutesi mutatoacute kiszaacutemiacutetaacutesaacutehoz a maacutetrix főaacutetloacuteit
hasznaacuteljuk fel ahol n=az osztaacutelyok szaacutema
1)(
n
pnP i ii
(4)
Eredmeacutenyek - A Markov modell alkalmazaacutesa a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők
szaacutemaacutenak vaacuteltozaacutesaacutera
Mivel a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema nem megfelelő az oumlsszehasonliacutetaacutesra iacutegy első
leacutepeacutesben az aacutellandoacute neacutepesseacutegszaacutemmal korrigaacuteltam a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutet
eacutes ezer főre vetiacutetettem A suacutelyozaacutes segiacutetseacutegeacutevel maacuter kezelhető az adathalmaz A
Markov-laacutenc felteacutetele hogy a vizsgaacutelt elemek veacuteges sok aacutellapot valamelyikeacutebe
tartozzanak minden időpillanatban Szuumlkseacuteges az elemzeacutes elveacutegzeacuteseacutehez azt egyes
eacuterteacutekek csoportba foglalaacutesa uacuten diszkretizaacutelaacutesa Gyakori megoldaacutes az aacutellapotteacuter
diszkretizaacutelaacutesaacutera az azonos szaacutemuacute megfigyeleacutesek alapjaacuten toumlrteacutenő csoportosiacutetaacutes azaz az
osztaacutelyokat uacutegy alakiacutetottam ki hogy abba nagyjaacuteboacutel azonos szaacutemuacute kisteacuterseacuteg keruumlljoumln
Ennek a besorolaacutesnak az előnye hogy nem lesznek eacuterzeacutekenyek az egyes osztaacutelyok a
szeacutelső eacuterteacutekekre haacutetraacutenya hogy tudomaacutenyosan neheacutez indokolni az bdquooumlnkeacutenyesrdquo hataacuterok
megvaacutelasztaacutesaacutet A maacutesik probleacutemaacutes keacuterdeacutes hogy haacuteny osztaacutelyt hataacuterozzunk meg A tuacutel
sok eacutes a tuacutel keveacutes osztaacutely nem vezet megfelelő eredmeacutenyre Az ezer lakosra
vonatkoztatott nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutenaacutel 4 osztaacutelyt hataacuteroztam meg Az egyes
kisteacuterseacutegek adott aacutellapotba toumlrteacutenő besorolaacutesa utaacuten a lehetseacuteges osztaacutelyok koumlzoumltti
aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegek fennaacutellaacutesaacutet vizsgaacuteltam meg A kezdeti aacutellapotboacutel (2004 eacutev) a
koumlvetkező aacutellapotba (2008 eacutev) valoacute aacutetmenetet hataacuteroztam meg vagyis az abszoluacutet
alacsony kezdeti munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportboacutel a kisteacuterseacutegek a koumlvetkező eacutevre vagy
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
64
ugyanebben az osztaacutelyban maradnak vagy alacsony vagy koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi
eacuterteacutekeket vesznek fel Ezek utaacuten az egy leacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixot
hataacuteroztam meg (1 taacuteblaacutezat) a valoacutesziacutenűseacutegi eacuterteacutekekre fentiekben bemutatott Lagrange
fuumlggveacutennyel Az aacutetmenet maacutetrixok kialakiacutetaacutesaacutenaacutel eacutes a Markov modellekneacutel fontos
alapszabaacutely hogy az egyes osztaacutelyokba tartozoacute elemszaacutem koumlzel azonos legyen erre
figyeltem az osztaacutelyok kialakiacutetaacutesakor Iacutegy Magyarorszaacuteg eseteacuteben 41-44 kisteacuterseacuteg keruumllt
egy-egy osztaacutelyba
1 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet maacutetrixa a
nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2004 eacutevről 2008 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2008 Oumlsszesen
(2004) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2004
alacsony 27 15 0 0 42
koumlzepes 2 16 26 0 44
magas 0 0 23 18 41
nagyon magas 0 0 0 41 41
Oumlsszesen (2008) 29 31 49 59 168
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 10-31 fő A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 32-45 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 46-71 fő
A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 72-143 fő
Az egy leacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix elemeit eacutertelmezve az alacsony
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute kisteacuterseacutegek 64-a (27 kisteacuterseacuteg) 2008 eacutevben is
ugyanebben a csoportban maradt 36-a (16 kisteacuterseacuteg) pedig a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba keruumllt aacutet A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute
kisteacuterseacutegekneacutel 5 volt a valoacutesziacutenűseacuteg hogy a koumlvetkező időszakban az alacsony
osztaacutelyba aacutetkeruumlltek 36 (16 kisteacuterseacuteg) maradt ugyanabban a csoportban eacutes 59-a (26
kisteacuterseacuteg) a kisteacuterseacutegeknek aacutetkeruumllt a magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelya A magas
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek koumlzuumll 56 (23 kisteacuterseacuteg) ugyanabban az
osztaacutelyban maradt mint a 2004 eacutevben eacutes 44 (18 kisteacuterseacuteg) a nagyon magas eacuterteacutekkel
rendelkezők osztaacutelyaacuteba keruumllt aacutet A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi araacutennyal
rendelkező kisteacuterseacutegek 100-a (41 kisteacuterseacuteg) maradt ugyanabban az osztaacutelyban 2008
eacutevre Laacutethatjuk hogy az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti aacutetleacutepeacutes valoacutesziacutenűseacutege eleacuteg vaacuteltozoacute a
gazdasaacutegi vaacutelsaacutegtoacutel szaacutemiacutetott keacutet eacutev muacutelva a magyarorszaacutegi kisteacuterseacutegek koumlzoumltti
aacutetrendeződeacutes sokkal rosszabb munkaerő-piaci helyzetet eredmeacutenyezett Az aacutetrendeződeacutes
egy rosszabb munkaerő-piaci helyzetet eredmeacutenyezett ugyanis a magas kategoacuteriaacuteba
tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema 8 kisteacuterseacuteggel a nagyon magas kategoacuteriaacuteba tartozoacutek szaacutema
pedig 11 kisteacuterseacuteggel nőttek meg
A mobilitaacutesi mutatoacute azt fejezi ki hogy a kisteacuterseacutegek munkaerő-piaci mobilitaacutesa
oumlsszesseacutegeacuteben milyen meacuterteacutekű A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke 478 amely magas
mobilitaacutest jelent azaz mintegy 81 kisteacuterseacutegneacutel megfigyelhető volt valamilyen szintű
elmozdulaacutes
478014
)001560360640(4
1)(
n
pnP i ii
(5)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
65
A szaacutemiacutetaacutesokat elveacutegeztem az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeire is az
ugyanolyan elemszaacutemuacute osztaacutelyok kialakiacutetaacutesaacutera tovaacutebbra is figyeltem A reacutegioacute rosszabb
munkaerő-piaci mutatoacutei miatt az osztaacutelyoknaacutel meacuterhető ezer lakosra jutoacute nyilvaacutentartott
aacutellaacuteskeresők szaacutema joacuteval nagyobb mint a magyarorszaacutegi osztaacutelyoknaacutel
2 taacuteblaacutezat Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet
maacutetrixa a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2004 eacutevről 2008 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2008 Oumlsszesen
(2004) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2004
alacsony 3 4 0 0 7
koumlzepes 0 3 3 1 7
magas 0 0 6 2 8
nagyon magas 0 0 0 6 6
Oumlsszesen (2008) 3 7 9 9 28
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 31-51 fő
A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 52-75 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 76-100 fő A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 101-143 fő
Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumll sokkal jelentősebbek az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti
aacutetrendeződeacutesek Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek koumlzuumll 3
kisteacuterseacuteg poziacutecioacuteja nem vaacuteltozott a 2008 eacutevre 4 kisteacuterseacuteg aacutetkeruumllt a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba (ezek a Reacutetsaacutegi Tiszauacutejvaacuterosi Mezőkoumlvesdi eacutes a
Balassagyarmati kisteacuterseacutegek) A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban 3 kisteacuterseacuteg
maradt vaacuteltozatlan poziacutecioacuteban 3 aacutetkeruumllt a magas eacutes tovaacutebbi 1 a magasabb
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Szeacutecseacutenyi kisteacuterseacuteg) A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba
valoacute tartozaacutes 6 kisteacuterseacutegneacutel nem okozott aacutetrendeződeacutest 2-neacutel romlaacutes volt megfigyelhető
iacutegy ezek a kisteacuterseacutegek (Oacutezdi Tokaji) aacutetkeruumlltek a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi
osztaacutelyba A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportban leacutevő kisteacuterseacutegekneacutel vaacuteltozaacutes
nem volt megfigyelhető a 2004 eacutevről a 2008 eacutevre a toumlbbi csoporthoz viszonyiacutetva A
mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke a az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban 464
Kiszaacutemoltam a mobilitaacutesi mutatoacutet is a toumlbbi reacutegioacutera arra keresve a bizonyiacuteteacutekot hogy az
Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban volt a legkisebb meacuterteacutekű az aacutetrendeződeacutes az egyes
csoportok koumlzoumltt amely teljesuumllt (3 taacuteblaacutezat)
3 taacuteblaacutezat Mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke reacutegioacutenkeacutent 2004 eacutevről 2008 eacutevre
Reacutegioacute Mobilitaacutesi mutatoacute
Deacutel-Alfoumlld 944
Deacutel-Dunaacutentuacutel 722
Eacuteszak-Alfoumlld 762
Eacuteszak-Magyarorszaacuteg 464
Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel 563
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg 1000
Nyugat-Dunaacutentuacutel 695
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
66
Ezt koumlvetően szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztem a fenti moacutedszertan szerint a kisteacuterseacutegek teruumlleti
aacutetrendeződeacuteseacutenek szemleacutelteteacuteseacutere 2008 eacutevről 2010 eacutevre (ebben az esetben maacuter 174
kisteacuterseacutegre veacutegeztem el a szaacutemiacutetaacutesokat a koraacutebbi 168 helyett)
4 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet maacutetrixa a
nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2008 eacutevről 2010 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2010 Oumlsszesen
(2008) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2008
alacsony 17 26 0 0 43
koumlzepes 0 19 24 0 43
magas 0 0 24 20 44
nagyon magas 0 0 0 44 44
Oumlsszesen (2010) 17 45 48 64 174
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 12-36 fő A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 37-56 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 57-86 fő A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 87-158 fő
Az egy leacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix elemeit eacutertelmezve az alacsony
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute kisteacuterseacutegek 40-a (17 kisteacuterseacuteg) 2010 eacutevben is
ugyanebben a csoportban maradt 60-a (26 kisteacuterseacuteg) pedig a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba keruumllt aacutet A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute
kisteacuterseacutegekneacutel 0 volt a valoacutesziacutenűseacuteg hogy a koumlvetkező időszakban az alacsony
osztaacutelyba aacutetkeruumlltek tehaacutet nem volt megfigyelhető javulaacutes 44 (19 kisteacuterseacuteg) maradt
ugyanabban a csoportban eacutes 56-a (24 kisteacuterseacuteg) a kisteacuterseacutegeknek aacutetkeruumllt a magas
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelya A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek
koumlzuumll 55 (24 kisteacuterseacuteg) ugyanabban az osztaacutelyban maradt mint a 2008 eacutevben eacutes 45
(20 kisteacuterseacuteg) a nagyon magas eacuterteacutekkel rendelkezők osztaacutelyaacuteba keruumllt aacutet A nagyon
magas munkaneacutelkuumlliseacutegi araacutennyal rendelkező kisteacuterseacutegek 100-a (44 kisteacuterseacuteg) maradt
ugyanabban az osztaacutelyban 2010 eacutevre Laacutethatjuk hogy az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti aacutetleacutepeacutes
valoacutesziacutenűseacutege eleacuteg vaacuteltozoacute a gazdasaacutegi vaacutelsaacutegtoacutel szaacutemiacutetott keacutet eacutev muacutelva a
magyarorszaacutegi kisteacuterseacutegek koumlzoumltti aacutetrendeződeacutes sokkal rosszabb munkaerő-piaci
helyzetet eredmeacutenyezett Megnőtt a koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute
kisteacuterseacutegek szaacutema 2-vel a magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema
4-el nőtt miacuteg a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema 20-
al nőtt 2010-re oumlsszesseacutegeacuteben
A mobilitaacutesi mutatoacute azt fejezi ki hogy a kisteacuterseacutegek munkaerő-piaci mobilitaacutesa
oumlsszesseacutegeacuteben milyen meacuterteacutekű A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke 537 amely kifejezetten
magas mobilitaacutest jelent azaz mintegy 93 kisteacuterseacutegneacutel megfigyelhető volt valamilyen
szintű elmozdulaacutes
537014
)001550440400(4
1)(
n
pnP i ii
(6)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
67
A szaacutemiacutetaacutesokat elveacutegeztem az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeire is az
ugyanolyan elemszaacutemuacute osztaacutelyok kialakiacutetaacutesaacutera tovaacutebbra is figyeltem A reacutegioacute rosszabb
munkaerő-piaci mutatoacutei miatt az osztaacutelyoknaacutel meacuterhető ezer lakosra jutoacute nyilvaacutentartott
aacutellaacuteskeresők szaacutema joacuteval nagyobb mint a magyarorszaacutegi osztaacutelyoknaacutel
5 taacuteblaacutezat Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet
maacutetrixa a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2008 eacutevről 2010 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2010 Oumlsszesen
(2008) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2008
alacsony 4 3 0 0 7
koumlzepes 0 3 3 1 7
magas 0 1 2 4 7
nagyon magas 0 0 0 7 7
Oumlsszesen (2010) 4 7 5 12 28
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 39-63 fő
A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 64-91 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 92-111 fő A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 112-158 fő
Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumll sokkal jelentősebbek az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti
aacutetrendeződeacutesek ndash a felteveacutesem elleneacutere Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban 4
kisteacuterseacuteg poziacutecioacuteja nem vaacuteltozott a 2010 eacutevre 3 kisteacuterseacuteg aacutetkeruumllt a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba (ezek a Tiszauacutejvaacuterosi Mezőkoumlvesdi eacutes a Balassagyarmati
kisteacuterseacutegek) A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba valoacute tartozaacutes 3 kisteacuterseacutegneacutel
megmaradt tovaacutebbi 3-naacutel magasabb munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Beacutelapaacutetfalvai
Peacutetervaacutesaacuterai Kazincbarcikai kisteacuterseacutegek) illetve tovaacutebbi 1-neacutel a nagyon magas
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Szerencsi kisteacuterseacuteg) toumlrteacutenő aacutetrendeződeacutest figyelhettuumlk
meg A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba valoacute tartozaacutes a kisteacuterseacutegek 3 kisteacuterseacutegneacutel nem
okozott aacutetrendeződeacutest 1 kisteacuterseacutegneacutel javulaacutes volt megfigyelhető (Saacutetoraljauacutejhelyi
kisteacuterseacuteg) miacuteg tovaacutebbi 4-neacutel romlaacutes volt megfigyelhető iacutegy ezek a kisteacuterseacutegek
(Salgoacutetarjaacuteni Szeacutecseacutenyi Hevesi Tokaji) aacutetkeruumlltek a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi
osztaacutelyba A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportban leacutevő kisteacuterseacutegekneacutel vaacuteltozaacutes
nem volt megfigyelhető a 2008 eacutevről a 2010 eacutevre a toumlbbi csoporthoz viszonyiacutetva
(termeacuteszetesen csoporton beluumlli aacutetrendeződeacutesek voltak minden kisteacuterseacutegneacutel de ezeket az
aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix nem vizsgaacutelja)
A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban 57 Kiszaacutemoltam a
mobilitaacutesi mutatoacutet is a toumlbbi reacutegioacutera is arra keresve a bizonyiacuteteacutekot hogy az Eacuteszak-
magyarorszaacutegi reacutegioacuteban volt a legkisebb meacuterteacutekű az aacutetrendeződeacutes az egyes csoportok
koumlzoumltt (6 taacuteblaacutezat)
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
68
6 taacuteblaacutezat Mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke reacutegioacutenkeacutent 2008 eacutevről 2010 eacutevre
Reacutegioacute Mobilitaacutesi mutatoacute
Deacutel-Alfoumlld 611
Deacutel-Dunaacutentuacutel 555
Eacuteszak-Alfoumlld 667
Eacuteszak-Magyarorszaacuteg 570
Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel 547
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg 916
Nyugat-Dunaacutentuacutel 658
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten
Oumlsszesseacutegeacuteben megaacutellapiacutethatoacute hogy az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumll a kisteacuterseacutegek
aacutetrendeződeacutese az egyes osztaacutelyok koumlzoumltt sokkal kisebb fokuacute mint a magyarorszaacutegi toumlbbi
reacutegioacutejaacuteban kiveacuteve Deacutel-Dunaacutentuacutelt eacutes Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutelt
2004 eacutevről 2008 eacutevre az orszaacutegon beluumlli aacutetrendeződeacutes 478 volt miacuteg 2008 eacutevről a
2010 eacutevre 537 Ugyanakkor a reacutegioacutekon beluumlli aacutetrendeződeacutes 2008 eacutevről a 2010 eacutevre
sokkal alacsonyabb araacutenyuacute volt mint az előző időszakban vagyis a reacutegioacutek koumlzoumltt teruumlleti
kiegyenliacutetődeacutes folyamata indult el a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutet illetően
Koumlvetkezteteacutesek javaslatok
Megaacutellapiacutethatoacute hogy a hazai munkaerőpiacon uacuten anomaacuteliaacutek vagyis rendellenesseacutegek
egyes időszakokban megfigyelhetőek Gyakran felvetődik a keacuterdeacutes hogy a
rendszervaacuteltaacutes utaacuteni munkaerő-piacot eacuterintő sokkhataacutes koumlvetkezmeacutenyei mennyire
hasonloacuteak a 2008 eacutevi gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesaihoz Amennyiben szigoruacutean csak az
adatokat neacutezzuumlk azt mondhatjuk hogy teljesen hasonloacutean a koumlvetkezmeacutenyek
Amennyiben viszont a szaacutemok moumlgoumltt leacutevő folyamatokat is megvizsgaacuteljuk akkor az
elteacutereacutesek joacutel laacutetszoacutednak A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek maacuter a rendszervaacuteltaacuteskor fennaacutelltak
azoacuteta csak tovaacutebb fokozoacutedtak ezen talaacuten kis meacuterteacutekben a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg vaacuteltoztatott
de nem szaacutemottevően A munkaerő-piaci adatokat vizsgaacutelva valoacuteban a vaacutelsaacutegboacutel toumlrteacutenő
kifeleacute haladaacutes figyelhető meg a keacuterdeacutes csak az hogy mikor aacutellhat hazaacutenk tartoacutes
noumlvekedeacutesi paacutelyaacutera
A nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutenak az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumlli csoportok
(uacuten osztaacutelyok) koumlzoumltti aacutetrendeződeacutese keveacutesbeacute volt jelentős a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg oacuteta mint
az orszaacuteg toumlbbi reacutegioacutejaacuteban Ennek oka hogy a vaacutelsaacuteg a keveacutesbeacute fejlett teacuterseacutegeket
keveacutesbeacute raacutezta meg munkaerő-piaci szempontboacutel is Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban a
legkisebb aacutetrendeződeacutes a legkedvezőtlenebb (nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacuteg) eacutes
kedvezőtlen (magas munkaneacutelkuumlliseacuteg) munkaerő-piaci osztaacutelyok koumlzoumltt valoacutesult meg
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
bdquoA kutataacutes a TAacuteMOP 424A2-11-1-2012-0001 azonosiacutetoacute szaacutemuacute bdquoNemzeti Kivaacuteloacutesaacuteg
Program ndash Hazai hallgatoacutei illetve kutatoacutei szemeacutelyi taacutemogataacutest biztosiacutetoacute rendszer
kidolgozaacutesa eacutes műkoumldteteacutese konvergencia programrdquo ciacutemű kiemelt projekt kereteacuteben
zajlott A projekt az Euroacutepai Unioacute eacutes Magyarorszaacuteg taacutemogataacutesaacuteval az Euroacutepai Szociaacutelis
Alap taacutersfinansziacuterozaacutesaacuteval valoacutesul megrdquo
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
69
Hivatkozott forraacutesok
[1] Gaburt P ndash Cottrell M (1999) A dynamic analysis of segmeted labor market
Fuzzy Economic Review 4 eacutevf 2 szaacutem pp 63-82
[2] Kaloacute Zndash Nagyjaacutenosi L (2009) A Markov-modell In Kaloacute Z ndash Inotai A ndash
Nagyjaacutenosi L (szerk) Egeacuteszseacuteg-gazdasaacutegtani fogalomtaacuter I Egeacuteszseacuteguumlgyi
technoloacutegiaacutek gazdasaacutegi elemzeacutese Medical Tribune Diviacutezioacute Budapest pp 49-
51
[3] Kertesi G ndash Koumlllő J (1998) Regionaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg eacutes beacuterek az aacutetmenet
eacuteveiben Koumlzgazdasaacutegi Szemle XLV eacutevf 7-8 szaacutem pp 621-652
[4] Major K (2007) Markov laacutencok hasznaacutelata a regionaacutelis
joumlvedelemegyenlőtlenseacutegek előrejelzeacuteseacuteben Teacuter eacutes Taacutersadalom 21 eacutevf 1
szaacutem pp 53-67
[5] Major K (2008) Markov-modellek ndash Elmeacutelet becsleacutes eacutes taacutersadalomtudomaacutenyi
alkalmazaacutesok Regionaacutelis Tudomaacutenyi Tanulmaacutenyok 14 BCE Markooumlkonoacutemia
Tanszeacutek ndash ELTE Regionaacutelis Tudomaacutenyi Tanszeacutek 189 p
[6] Ugroacutesdy Gy (2002) A vilaacuteg buacuteza termeacuteseacutenek vizsgaacutelata Markov-laacutenc modell
alkalmazaacutesaacuteval Gazdaacutelkodaacutes 46 eacutevf 2 szaacutem pp 67-71
Szerző
Dr Liptaacutek Katalin PhD
egyetemi tanaacutersegeacuted
Miskolci Egyetem
Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar
Vilaacuteg-eacutes Regionaacutelis Gazdasaacutegtan Inteacutezet
liptakkatalinuni-miskolchu
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
70
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
71
A MUNKAPIACI TERMELEacuteKENYSEacuteG EacuteS AZ INTEacuteZMEacuteNYEK
OumlSSZEFUumlGGEacuteSEI KUumlLOumlNBOumlZŐ KEacutePZETTSEacuteGI SZINTEKET IGEacuteNYLŐ
AacuteGAZATOKBAN
MAacuteTEacute DOMICIAacuteN
Oumlsszefoglalaacutes
A tanulmaacuteny alapvetően egy kutataacutes koumlzbeni aacutellapotot tuumlkroumlz amelyben elsősorban a
munkapiaci termeleacutekenyseacutegben (az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutesban) az utoacutebbi
eacutevtizedekben bekoumlvetkezett szektoraacutelis vaacuteltozaacutesokra koncentraacutelok A ceacutelom ezzel egyreacuteszt
előre jelezni a munkakeresletben vaacuterhatoacute joumlvőbeni tendenciaacutekat A vizsgaacuteloacutedaacutesaim soraacuten
maacutesreacuteszt arra a kutataacutesi keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy az 1980 eacutes a 2007 koumlzoumltti
időszakban eacutes mintegy harminc OECD tagorszaacutegra vonatkozoacutean a termeleacutekenyseacuteg
uumltemeacutehez hogyan jaacuterult hozzaacute az emberi eacutes a fizikai tőkeacute akkumulaacutecioacuteja mellett szaacutemos
munkaerő-piaci inteacutezmeacuteny
A szaacutemiacutetaacutesaimmal tovaacutebbaacute egy dinamikus panel regresszioacutes moacutedszertan segiacutetseacutegeacutevel azt
kiacutevaacutenom elsősorban a gazdasaacutegpolitikai doumlnteacuteshozatal szaacutemaacutera alaacutetaacutemasztani hogy
mely inteacutezmeacutenyek (uacutegymint pl a munkaneacutelkuumlli segeacutelyezeacutes a piaci szabaacutelyozaacutes stb) eacutes
hogyan befolyaacutesoltaacutek a kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szinteket igeacutenylő aacutegazatokban a hosszuacute
taacutevuacute termeleacutekenyseacuteg alakulaacutesaacutet
Kulcsszavak munkapiaci inteacutezmeacutenyek szektoraacutelis elemzeacutes termeleacutekenyseacuteg
JEL E25 I23 O43
Can labour institution impact on productivity in a sectoral approach
Abstract
This paper aims for an empirical validation of income and employment growth in a
sectoral approach The main objective of this study is to analyse labour productivity
tendencies in the period between 1980 and 2007 in various OECD countries In our
estimations we followed a specific taxonomy to identify the features of output per capita
in altered labour-skilled (high high and low intermediate low) branches Besides
determining the sectoral differences of labour by standard comparative statistics we
used in our model-specification a dynamic panel regression method
All in all we conclude that the high-skilled branches have achieved better economic
growth performance than the low-skilled ones in most of the OECD countries Analysing
the time series panel data in each sector we also claim that productivity was impacted by
few labour market institutions However the unemployment benefits (UBs) and the
increasing employment protect legislation (EPL) might correlate negatively with
economic growth per capita in long run
Keywords labour market institutions productivity growth sectoral approach
JEL E25 I23 O43
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
72
Bevezeteacutes
Az egyes orszaacutegok gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenye koumlzoumltt megfigyelhető kuumlloumlnbseacutegek kutataacutesa
szinte egyidős a koumlzgazdasaacutegtannal A gazdasaacutegi fejlődeacutes alapvető forraacutesait elsők koumlzoumltt
Solow (1956) vezette be a szakirodalomban Az eredeti modellből viszont gyakran
teacutevesen levont eacutes ezeacutert kritizaacutelt koumlvetkezteteacutes szerint hosszuacute taacutevon az egy főre eső
joumlvedelem noumlvekedeacutesi raacutetaacutejaacutenak minden orszaacutegban meg kell egyeznie Az eredeti
modellből viszont csupaacuten a gazdasaacuteg aacutetmeneti dinamikaacutejaacutenak egyfajta felteacuteteles
bdquovaacutelaszaacutetrdquo ragadhatjuk meg a termeleacutesi teacutenyezők akkumulaacutecioacutejaacuten keresztuumll A noumlvekedeacutes
valoacutedi okaacutet amennyiben teacutenylegesen meg kiacutevaacutenjuk talaacutelni akkor azt endogeacuten moacutedon
magaacuteboacutel a modellből kell levezetnuumlnk
Az endogeacuten megkoumlzeliacuteteacutes nem uacutejszerű koumlvetelmeacuteny hiszen Schumpeter (1912[1980])
szerint csak az bdquooumlnmagaacutera hagyottrdquo eacutes kuumllső hataacutesoktoacutel mentes gazdasaacuteg vaacuteltozaacutesait
tekinthetjuumlk fejlődeacutesnek A Solow-modell empirikus eacutes elmeacuteleti hiaacutenyossaacutegain tovaacutebbaacute
felbuzdulva az 1980-as eacutevektől kezdődően ezeacutert uacutejfajta noumlvekedeacuteselmeacuteleti iraacutenyzatok
kezdteacutek el bontogatni szaacuternyaikat1 Az utoacutebbi eacutevekben tovaacutebbaacute jelentősen felerősoumldtek a
foglalkoztataacutes keacuterdeacuteskoumlreacuteben a munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyekkel kapcsolatos elmeacuteleti
vitaacutek Az inteacutezmeacutenyek szerepeacutenek a megiacuteteacuteleacutese Gaacutecs (2005) szerint leacutenyegeacuteben keacutet
egymaacutessal szoumlges ellenteacutetben aacutelloacute megkoumlzeliacuteteacutesben keacutepzelhető el Az egyik oldal
elkeacutepzeleacutese azon alapszik hogy mivel a munkapiac jellege nem kuumlloumlnboumlzik jelentősen a
termeacutekpiacoktoacutel iacutegy az elmuacutelt eacutevszaacutezadokban leacutetrejoumltt sajaacutetos inteacutezmeacutenyek (peacuteldaacuteul a
foglalkoztatottakat veacutedő jogszabaacutelyok a munkaneacutelkuumllieket taacutemogatoacute ellaacutetaacutesi rendszerek
stb) tuacutelsaacutegosan megneheziacutetik annak műkoumldeacuteseacutet A merevseacuteg megoldaacutesaacutera a piaci
liberalizaacutecioacutet azaz a zavartalan piaci műkoumldeacutesi mechanizmust megneheziacutető akadaacutelyok
felszaacutemolaacutesaacutet (deregulaacutecioacutet) tekintik kulcsfontossaacuteguacutenak A mindezzel az elkeacutepzeleacutessel
egyet nem eacutertők a munkapiac műkoumldeacutesi zavaraiboacutel pl az informaacutecioacutes aszimmetriaacuteboacutel a
piaci erőfoumlleacutenyből stb indulnak ki amelyek miatt nem lehet veacuteletlen az inteacutezmeacutenyek
kialakulaacutesa A gazdasaacutegi teljesiacutetmeacuteny noumlveleacutese eacuterdekeacuteben ezeacutert a piaci toumlkeacuteletlenseacutegeket
korrigaacuteloacute inteacutezmeacutenyek mindenkeacuteppen szuumlkseacutegesek mert baacuter keacutetseacutegtelenuumll merevseacuteget
hoznak de egyben segiacutetenek is a piaci toumlkeacuteletlenseacutegek hataacutesait korrigaacutelni
Az inteacutezmeacutenyek hagyomaacutenyos northi determinaacutecioacuteja olyan formaacutelis szabaacutelyokat eacutes
informaacutelis korlaacutetokat kuumlloumlnboumlztet meg amelyek kuumlloumlnboumlző gazdasaacutegi taacutersadalmi illetve
politikai koumllcsoumlnhataacutesokat egyaraacutent befolyaacutesolnak (North 1992) Az inteacutezmeacutenyek tehaacutet
szaacutemiacutetanak (institutions matter) viszont ez a maacutera teljesen bdquoelcseacutepeltrdquo megaacutellapiacutetaacutes az
inteacutezmeacutenyi koumlzgazdasaacutegtanban egyre jobban a hogyan keacuterdeacuteskoumlreacutere tevődoumltt aacutet A
keacuterdeacutes tehaacutet innentől kezdve leginkaacutebb az hogy vajon milyen teacutenyleges tartalommal
biacuternak a gazdasaacutegi szereplők szaacutemaacutera Mind a mai napig viszont meacuteg mindig szaacutemos
nyitott keacuterdeacutes maradt a kutatoacutek szaacutemaacutera A mi aspektusunkban peacuteldaacuteul az hogy vajon a
munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek milyen kapcsolatban aacutellnak hosszabb taacutevon a munka-
termeleacutekenyseacuteggel a kuumlloumlnboumlző szektorokban
A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes szektoraacutelis vizsgaacutelatainak a keacutepzettseacutegek szerinti megkoumlzeliacuteteacuteseacutet
elsősorban az indokolja hogy mennyire kuumlloumlnboumlzőek az egyes aacutegazatokon beluumll a
termeleacutes soraacuten alkalmazottak jaacutertassaacutega A kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacuteggel biacuteroacute munkavaacutellaloacutek
iraacutenti keresleti igeacuteny volumeneacutet alapvetően a munkatermeleacutekenyseacuteg jellemzi A kereslet
1Az egyes alapmodelleket eacutes azok bdquomelleacutekaacutegainakrdquo sajaacutetossaacutegait Czegleacutedi (2007) reacuteszletesen bemutatta
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
73
struktuacuteraacutejaacutet pedig koumlzvetlenuumll a foglalkoztatottak aacutegazati megoszlaacutesa eacutes az egyes
aacutegazatok foglalkozaacutes eacutes a szakkeacutepzettseacuteg szerinti oumlsszeteacutetele hataacuterozza meg (Tiacutemaacuter
1996)
A tanulmaacutenyban elsősorban a termeleacutekenyseacuteg eacutes a munkapiaci inteacutezmeacutenyek kapcsolataacutera
koncentraacutelok aacutegazati aspektusban A vizsgaacutelatok soraacuten egyreacuteszt arra a keacuterdeacutesre keresem
a vaacutelaszt hogy az utoacutebbi eacutevtizedekben a kibocsaacutetaacutes eacutes a foglalkoztataacutes alakulaacutesaacuteban
milyen makrogazdasaacutegi tendenciaacutek jellemzőek az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti időszakban
Maacutesreacuteszt meacuteg arra vagyok kiacutevaacutencsi hogy az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutest a
foglalkoztataacutes illetve a munkapiaci inteacutezmeacutenyek hogyan befolyaacutesoltaacutek a kuumlloumlnboumlző
keacutepzettseacutegi szinteket igeacutenylő szektorokban A koumlvetkező alfejezetekben előszoumlr ezeacutert az
utoacutebbi eacutevtizedekben jellemző szektoraacutelis vaacuteltozaacutesokat ismertetem roumlviden majd pedig
dinamikus modellspecifikaacutecioacutek segiacutetseacutegeacutevel azt a hipoteacutezisemet tesztelem hogy a
munkatermeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacutesi uumltemeacutet egyes inteacutezmeacutenyek elteacuterően befolyaacutesoltaacutek
hosszabb taacutevon
Anyag eacutes moacutedszer
Az elemzeacutes első leacutepeacutesekeacutent az egyes szektorokat az alkalmazottak keacutepzettseacutegi szintje
alapjaacuten klasszifikaacuteltam Az aacutegazati besorolaacutest az OECD aacuteltal rendszeresiacutetett (ISIC REV
3) aacutegazati szabvaacutenyaacutenak illetve az EUROSTAT Nemzetkoumlzi Standardjaacutenak (ISCED)
figyelembe veacuteteleacutevel valamint van Ark et al (2003) ajaacutenlaacutesai alapjaacuten rendszereztem A
magas (HS) koumlzepesen magas (HIS) eacutes alacsony (LIS) illetve alacsony (HS) keacutepzettseacutegi
szinteknek megfelelő aacutegazati csoportosiacutetaacutest az (1) taacuteblaacutezat tartalmazza
1 taacuteblaacutezat Az iparaacutegak besorolaacutesa a kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szintek alapjaacuten
Keacutepzettseacutegi szintek ISIC REV 3
Magasan keacutepzettek (HS)
23(Szeacuten eacutes finomiacutetott olaj) 24(Kemikaacuteliaacutek) 30(Munkauumlgyi
berendezeacutesek) 32(Elektromos vezeteacutekek) 321(Telekommunikaacutecioacutes
eszkoumlzoumlk) 322(Raacutedioacute TV) 323(Peacutenzuumlgyi koumlzvetiacutetők) 65(Biztosiacutetaacutes) 66(Egyeacuteb peacutenzuumlgyi koumlzvetiacutetők) 67(Peacutenzuumlgyi tanaacutecsadaacutes) 70(Ingatlan)
72(Szaacutemiacutetaacutestechnika) 73(K+F) 74(Uumlzleti szolgaacuteltataacutesok)
75(Koumlzigazgataacutes) 80(Oktataacutes)
Koumlzepesen-magasan
keacutepzettek (HIS)
33(Orvosi eszkoumlzoumlk) 331(Tudomaacutenyos eszkoumlzoumlk) 33-331(Egyeacuteb eszkoumlzoumlk) 35(Egyeacuteb szaacutelliacutetaacutesi eszkoumlzoumlk) 351(Hajoacuteeacutepiacuteteacutes)
352(Repuumllőgeacutepgyaacutertaacutes) 352359(Vasuacutet) 40(Elektromos) 41(Gaacutez eacutes
viacutez) 62(Leacutegi szaacutelliacutetaacutes) 63(Utazaacutes) 64(Kommunikaacutecioacute) 71(Geacutepek beacuterleacutese) 85(Egeacuteszseacuteguumlgy)
Koumlzepese-alacsonyan
keacutepzettek (LIS)
20(Erdeacuteszet) 21(Papiacuter) 22(Nyomda) 28(Előre-gyaacutertott műszerek) 29(Mechanikus műszerek) 31(Elektronikus eszkoumlzoumlk) 31(Hűtő
berendezeacutesek) 31313 (Egyeacuteb elektromos eszkoumlzoumlk) 45(Eacutepiacutetőipar)
50(Kereskedelem) 5152(Nagy eacutes kiskereskedelem) 6061(Szaacuterazfoumlldi eacutes viacutezi szaacutelliacutetaacutes)
Alacsonyan keacutepzettek (LS)
1(Mezőgazdasaacuteg) 5(Halaacuteszat) 10-14(Baacutenyaacuteszat)15-16 (Eacutelelmiszer)
17(Textiacutelia) 18(Ruhaacutezat) 19 (Bőr eacutes cipő) 25(Műanyag) 26(Uumlveg)
27(Alap feacutemipari termeacutekek) 34(Motor) 36-37(Uacutejrahasznosiacutetaacutes) 55(Szaacutelloda) 90-93(Szociaacutelis munka)
Forraacutes van Ark et al(2003) besorolaacutesa alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
74
A foglalkoztataacutesban eacutes a kibocsaacutetaacutesban bekoumlvetkezett tendenciaacutek
A moacutedszertan teszteleacutese előtt neacutezzuumlnk meg neacutehaacuteny egyszerű leiacuteroacute statisztikaacutet A (2)
taacuteblaacutezatban a kibocsaacutetaacutesban eacutes a foglalkoztataacutesban bekoumlvetkezett szerkezeti vaacuteltozaacutesokat
tekinthetjuumlk aacutet A vizsgaacutelatok soraacuten az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti mintegy harminc OECD
tagorszaacutegban vizsgaacuteloacutedtam A hosszabb taacutevuacute prognoacutezisok felaacutelliacutetaacutesaacutehoz vizsgaacuteljuk meg
előszoumlr a kibocsaacutetaacutes struktuacuteraacutejaacuteban bekoumlvetkezett aacutegazati aacutetrendeződeacuteseket A magas
keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok (HS) reacuteszaraacutenya aacutetlagosan 32-ről 43-ra a koumlzepesen
magasnaacutel (HIS) pedig 8-roacutel 14-ra erősoumldoumltt az alacsony intenzitaacutesuacute aacutegazatok (LIS eacutes
LS) rovaacutesaacutera (31-roacutel illetve 27-roacutel koumlzel 24- eacutes 17-ra csoumlkkentek) Az aggregaacutelt
gazdasaacutegi noumlvekedeacutesben tehaacutet a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok nyilvaacutenvaloacutean
egyre nagyobb suacutellyal szerepelnek az aacuteltalam vizsgaacutelt orszaacutegokban
2 taacuteblaacutezat A kibocsaacutetaacutes eacutes a foglalkoztataacutes struktuacuteraacutejaacutenak reacuteszaraacutenya () a
kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szinteknek megfelelő aacutegazatokban eacutes az egyes OECD
orszaacutegok aacutetlagaacuteban
Aacutegazatok MAGAS KOumlZEPESEN
MAGAS
KOumlZEPESEN
ALACSONY ALACSONY
A kibocsaacutetaacutes reacuteszaraacutenyai ()
1980 3260 817 3187 2736
1995 3656 996 3225 2123
2007 4339 1452 2475 1734
A foglalkoztataacutes reacuteszaraacutenyai ()
1980 2496 1224 3290 2991
1995 2888 1383 3165 2564
2007 3186 1509 2987 2318
Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok eacutes az EU (2014) KLEMS adatbaacutezis alapjaacuten szerkesztve
Megjegyzeacutes EU-15 AUS CAN JPY KOR USA
A foglalkoztataacutes struktuacuteraacutejaacuteban bekoumlvetkezett aacutetrendeződeacutes alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy
1980-hoz keacutepest 2007-re a munkapiaci-kereslet főkeacutent a magas keacutepzettseacutegű aacutegazatok
feleacute toloacutedott el (25-roacutel 32-ra noumlvekedett) az alacsonyabbak rovaacutesaacutera (30-roacutel 23-
ra csoumlkkent a foglalkoztataacutes reacuteszesedeacutese) Ezekből a leiacuteroacute statisztikaacutekboacutel tehaacutet kitűnik az
a lehetseacuteges prognoacutezis hogy a koumlvetkező eacutevtizedekben a munkapiacon veacutelhetően egyre
jobban szuumlkseacuteg lesz a magasabb szintű keacutepzettseacuteggel rendelkezőkre baacuter a precizitaacutes
kedveacuteeacutert jegyezzuumlk meg hogy meacuteg mindig az alacsony keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok
biztosiacutetottaacutek (2007-ben) araacutenyaacuteban a nagyobb foglalkoztataacutest (53) a magasan keacutepzett
munkaerőt alkalmazoacute aacutegazatokhoz viszonyiacutetva
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
75
1 aacutebra A foglalkoztataacutes eacuteves aacutetlagos alakulaacutesa 1980 eacutes 2007 koumlzoumltt a kuumlloumlnboumlző
keacutepzettseacutegi szinteknek megfelelő aacutegazatokban eacutes OECD orszaacutegokban
Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok eacutes az EU (2014) KLEMS adatbaacutezis alapjaacuten szerkesztve Megjegyzeacutes reaacutel Bruttoacute Hozzaacuteadott Eacuterteacutek (GVA) konstans aacuterakon
-004 -002 0 002 004 006 008
USA
Szloveacutenia
Szlovaacutekia
Sveacutedorszaacuteg
Spain
Portugaacutelia
Olaszorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Maacutelta
Magyarorszaacuteg
Luxemburg
Litvaacutenia
Lettorszaacuteg
Lengyelorszaacuteg
Korea
Kanada
Japaacuten
Iacuterorszaacuteg
Hollandia
Goumlroumlgorszaacuteg
Franciaorszaacuteg
Finnorszaacuteg
Eacutesztorszaacuteg
Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg
Daacutenia
Csehorszaacuteg
Ciprus
Belgium
Ausztria
Ausztraacutelia
Magas Koumlzepesen-magas Koumlzepesen-alacsony Alacsony
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
76
Az (1 aacutebraacuteboacutel) pedig egyreacuteszt kitűnik hogy a foglalkoztataacutes noumlvekedeacutesi uumlteme szinte az
oumlsszes vizsgaacutelt OECD tagorszaacutegban a magas (HS) eacutes a koumlzepesen magas (HIS)
keacutepzettseacutegűeket foglalkoztatoacute aacutegazatokban volt jellemzően magas (kb 2 eacutes 7 koumlruumlli
intervallumban szoacuteroacutedtak az adatok) illetve maacutesreacuteszt a legkisebb meacuterteacutekű noumlvekedeacutes az
alacsonyabb szintű jaacutertassaacutegot igeacutenylő szektorokban figyelhető meg Raacuteadaacutesul szaacutemos
euroacutepai orszaacutegban iacutegy hazaacutenkban is csoumlkkeneacutest is megfigyelhetuumlnk ezekben az
aacutegazatokban (-3 eacutes 1 koumlzoumltti intervallumban talaacutelhatunk eacuterteacutekeket)
Moacutedszer
A koraacutebbi fejezet vizsgaacutelati eredmeacutenyei a leiacuteroacute moacutedszertan hiaacutenyossaacutegaiboacutel adoacutedoacutean
sajnos nem keacutepesek teljes koumlrűen feltaacuterni a foglakoztataacutes eacutes az output koumlzoumltti kapcsolat
termeacuteszeteacutet A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes forraacutesainak vizsgaacutelatakor ezeacutert az eredeti Solow-
modellhez hasonloacutean induljunk ki egy neoklasszikus Cobb-Douglas tiacutepusuacute termeleacutesi
fuumlggveacutenyből (1 egyenlet)
)1()( itititit LKAY (1)
Az egyenletben [Y] a kibocsaacutetaacutest jeloumlli amelyet az elemzeacutesek soraacuten a Bruttoacute Hozzaacuteadott
Eacuterteacutekkel (GVA) ragadtam meg konstans (1995) aacuterakon [A] jeloumlli az uacuten Teljes Teacutenyező
Termeleacutekenyseacuteget (TFP) szinteacuten a megfelelő [t-edik] időpontban eacutes [i-edik] orszaacutegban
A kibocsaacutetaacutes noumlvekedeacuteseacutenek ez a megmagyaraacutezhatatlan eacutes gyakran bdquomaradeacutekkeacutentrdquo
aposztrofaacutelt oumlsszetevője felfoghatoacute egyreacuteszt akaacuter a taacutegan eacutertelmezett technoloacutegiai
haladaacutesnak amely alatt nemcsak az uacutej geacutepeket berendezeacuteseket eacutes eljaacuteraacutesokat hanem a
korszerűbb vaacutellalatiraacutenyiacutetaacutesi eacutes vezeteacutesi formaacutekat is eacuterthetjuumlk maacutesreacuteszt a hosszabb taacutevon
jelentkező inteacutezmeacutenyi hataacutesokat szinteacuten megragadja A modellben [L] a humaacuten tőke
aacutellomaacutenya amely a szektorokban teacutenyleges foglalkoztatottakat ragadja meg [K] pedig a
fizikai tőkeaacutellomaacuteny A termeleacutes soraacuten aacutellandoacute skaacutelahozadeacutekot felteacutetelezve (α=13
β=23) az egyes teacutenyezők megfelelő araacutenyait indexeltem
A modellt ezutaacuten iacuterjuk fel Mankiw et al (1992) alapjaacuten egy nagyon hosszuacute taacutevuacute uacuten
(steady state) egyensuacutelyi aacutellapotra Ebben az idődimenzioacuteban a makrooumlkonoacutemiaacuteban azt
felteacutetelezzuumlk hogy a tőkeaacutellomaacuteny a munkaerő eacutes a rendelkezeacutesre aacutelloacute technoloacutegia sőt
akaacuter a munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek vaacuteltozaacutesa egyaraacutent valoacutesziacutenűsiacutethető Előszoumlr osszuk
el az (1) egyenlet mindkeacutet oldalaacutet [L]-el eacutes vegyuumlk a logaritmusaacutet iacutegy megkapjuk [y]-t
azaz az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutest Ezutaacuten vegyuumlk fuumlggő vaacuteltozoacute differenciaacutejaacutet
amely az eleacuterendő egyensuacutelyi noumlvekedeacutesi szintet reprezentaacutelja
A magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek koumlzuumll elsőkeacutent az egy főre jutoacute reaacutel Bruttoacute Hozzaacuteadott Eacuterteacutek [y]
vaacuteltozaacutesaacutenak egy eacutevvel keacutesleltetett logaritmikus eacuterteacuteke keruumllt be a modellbe konstans
(1995) aacuterakon szaacutemolva A maacutesodik a fizikai tőkeacutebe valoacute beruhaacutezaacutes [INV] amelyet a
Bruttoacute Fix Tőke Formaacutecioacutenak2 a szektoraacutelis outputra jutoacute haacutenyadosaacuteval helyettesiacutetettem
A neoklasszikus modellekben a munkaaacutellomaacuteny egyseacutegnyi noumlvekedeacuteseacutenek jeloumlleacutese [n]
az amortizaacutecioacuteeacute [δ] eacutes a hosszuacute taacutevuacute technoloacutegiai haladaacuteseacute [g] E keacutet utoacutebbinak az eredeti
modellnek megfelelően konstans (005) eacuterteacutekeket adtam Az [X] vektor reprezentaacutelja az
egyes munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek hataacutesait valamint [e] jeloumlli a hibatagot
2 Gross Fixed Capital Formation (GFCF) az OECD definiacutecioacuteja szerint azokat az uacutejonnan leacutetrehozott taacutergyi
eszkoumlzoumlket ragadja meg amelyeket gazdasaacutegban beruhaacutezaacutesra keruumlltek
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
77
ititititoit eXgnINVyy ln)ln(lnlnln 43211 (1)
A vizsgaacutelt panel meacuterete az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti időszakot aacutetfogoacute kiegyensuacutelyozatlan
minta amely 30 orszaacutegot eacutes 438 megfigyeleacutest tartalmaz Az egyenlet becsleacutese előtt meacuteg
meg kell indokolni hogy melyik dinamikus panel-regresszioacutes moacutedszertant vaacutelasztottam
Az endogeacuten noumlvekedeacutes elmeacuteletek alaacutetaacutemasztaacutesa eacuterdekeacuteben Arellano eacutes Bond (1991)
dinamikus modellspecifikaacutecioacutejaacutet azeacutert alkalmaztam mert alkalmas a hosszuacute taacutevuacute
egyensuacutelyi aacutellapotot meghataacuterozoacute teacutenyezők eacutes a koumlzoumlttuumlk leacutevő kapcsolatok vizsgaacutelataacutera
A precizitaacutes kedvveacutert megemliacutetem hogy a szakirodalomban a moacutedszertan alkalmazaacutesa
soraacuten aacuteltalaacuteban az egy- illetve keacutet-leacutepeacuteses GMM technika koumlzuumll az utoacutebbit javasoljaacutek
(Peneder 2002) A szektoraacutelis oumlsszehasonliacutetaacutesok egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben mivel
mindkeacutet technikaacuteval koumlzel azonos eredmeacutenyek szuumllettek a tovaacutebbiakban kizaacuteroacutelag az
első moacutedszertannal kalkulaacutelt eredmeacutenyeket ismertetem A dinamikus modellben a
magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek eseteacuteben az endogenitaacutes figyelembe veacutetele miatt tovaacutebbaacute minden
esetben az egy eacutevvel keacutesleletetett predeterminaacutelt eacuterteacutekekkel instrumentaacuteltam
Eredmeacutenyek
A vizsgaacutelati eredmeacutenyeket a koumlvetkező (3) taacuteblaacutezat tartalmazza A taacuteblaacutezat első oszlopa
a koraacutebban felsorolt magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutekat oumlsszesiacuteti Az első kontroll vaacuteltozoacute (a
munkatermeleacutekenyseacuteg keacutesleltetettje) szinte minden egyes aacutegazatban pozitiacutevan korrelaacutelt a
fuumlggő vaacuteltozoacuteval a magas (HS) keacutepzettseacutegi szintet igeacutenylő aacutegazatok kiveacuteteleacutevel A
szignifikancia hiaacutenya ebben az esetben pusztaacuten csak annyit jelent ebben az esetben hogy
ceteris paribus adottnak veacuteve a toumlbbi teacutenyezőt a koraacutebbi eacutevek vaacuteltozaacutesa nem jaacutert egyuumltt a
termeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel ebben az aacutegazatban
A beruhaacutezaacutesi raacutetaacutek [INV] eseteacuteben tovaacutebbaacute az laacutetszik hogy hataacutesuk a termeleacutekenyseacutegre
a neoklasszikus noumlvekedeacutesi modell koumlvetkezteteacuteseinek megfelelően pozitiacutev előjelűek eacutes
statisztikailag szignifikaacutensak az alacsony (LS) keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok kiveacuteteleacutevel
A foglalkoztataacutes noumlvekedeacuteseacutet eacutes a toumlbbi (konstansnak vett) amortizaacutecioacutet eacutes a technoloacutegiai
noumlvekedeacutest megragadoacute komponens viszont a vaacuterakozaacutesoknak megfelelően minden egyes
aacutegazatban negatiacutevan korrelaacutel a termeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel Emellett levonhatjuk meacuteg
azt a koumlvetkezteteacutest hogy a foglalkoztataacutes noumlvekedeacuteseacuteben bekoumlvetkezett egyseacutegnyi
vaacuteltozaacutes a leginkaacutebb a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatokban (HS) csoumlkkentette a
termeleacutekenyseacuteget hosszuacute taacutevon Mindez a gazdasaacutegpolitika doumlnteacuteshozoacutek szaacutemaacutera abboacutel a
s szempontboacutel megnyugtatoacute lehet amennyiben a stabil makrogazdasaacutegi koumlrnyezet a
foglalkoztataacuteson keresztuumlli exportoumlsztoumlnzeacutes eacutes az emberi teacutenyezőbe toumlrteacutenő beruhaacutezaacutesok
taacutemogataacutesa aacutell a ceacutelkeresztjeacuteben
Az inteacutezmeacutenyi koumlzgazdasaacutegtan aspektusaacuteban szinteacuten meg lehet vizsgaacutelni a munka-
termeleacutekenyseacuteget azonban inteacutezmeacutenyek egyike sem biztosiacutetja oumlnmagaacuteban a gazdasaacutegi
noumlvekedeacutest csupaacuten megteremtik az bdquoeseacutelytrdquo illetve magaacutet a piaci koumlrnyezetet a fejlődeacutest
meghataacuterozoacute teacutenyezők kialakulaacutesaacutehoz (Gwartney et al 1999) Az OECD adatbaacutezisban
rendelkezeacutesre aacutelloacute adatokboacutel neacutehaacuteny munkapiaci inteacutezmeacuteny hataacutesaacutet vizsgaacutelhattam meg
szinteacuten ugyanebben az aacutegazati megkoumlzeliacuteteacutesben eacutes dinamikus modellben A szaacutemiacutetaacutesok
eredmeacutenyei alapjaacuten a szakszervezetek az aktiacutev munkavaacutellaloacutei taacutemogataacutesok (ALMPs) a
minimaacutelbeacuterek a munkapiaci szabaacutelyozaacutes (EPL) eacutes a munkaneacutelkuumlli ellaacutetaacutesok (UBs)
hataacutesai koumlzuumll csak a keacutet utoacutebbit talaacuteltam szignifikaacutensnak Mind a munkaneacutelkuumlli
taacutemogataacutesok mind pedig a piaci szabaacutelyozaacutes egyseacutegnyi vaacuteltozaacutesa negatiacutevan korrelaacutelt
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
78
hosszabb taacutevon a munkatermeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel fuumlggetlenuumll attoacutel mely aacutegazatot
vizsgaacuteltam A vizsgaacutelt teacutenyezők koumlzoumltti negatiacutev kapcsolat megegyeznek Mourre (2006)
illetve Layard eacutes Nickell (1999) stb koraacutebban megvizsgaacutelt empirikus eredmeacutenyeivel
2 taacuteblaacutezat A kibocsaacutetaacutes vaacuteltozaacutesaacutet meghataacuterozoacute teacutenyezők becsleacutese a 2 egyenlet
alapjaacuten a vizsgaacutelt OECD orszaacutegokban eacutes a megfelelő aacutegazatokban
Fuumlggő vaacuteltozoacute Δln(egy foglalkoztatottra jutoacute reaacutel GVA)
Magyaraacutezoacute
vaacuteltozoacutek Magas
Koumlzepesen
magas
Koumlzepesen
alacsony Alacsony
konstans minus038 031 minus111 -07 minus116 minus101 minus007 001
(-149) (077) (-281) (-199) (-316) (-202) (-032) (005)
Δln(GVAfő)i
t-1 -0221 -0464 047 028 0145 0184 056 044
(-072) (-138) (307) (181) (085) (11) (444) (208)
ln(INV)it 016 -0061 041 030 042 026 0045 0008
(2314) (-045) (313) (257) (35) (166) (059) (008)
ln(ni+g+δ)t minus041 minus026 minus081 minus066 minus051 minus051 minus042
minus042
(-183) (-152) (-514) (-403) (-389) (-376) (-384) (-251)
ln(UN_BE
N)it minus007 0005 minus005 -0006
(-261) (023) (-184) (-028)
ln(EPL)it minus072 minus012 0049
(-238) (-176) (078)
Megfigyeleacutes
ek szaacutema 60 58 60 55 60 50 60 57
Orszaacutegok
szaacutema 30 30 30 30 30 30 30 30
Wald-teszt 71 104 267 218 181 184 615 195
Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok az EU (2014) KLEMS eacutes az OECD (2014) adatbaacutezis alapjaacuten
Megjegyzeacutes zaacuteroacutejelben a heteroszkedaszticitaacutes szempontjaacuteboacutel robosztus t-statisztikaacutek
szerepelnek 1 szaacutezaleacutekos 5 szaacutezaleacutekos 10 szaacutezaleacutekon szignifikaacutens
Koumlvetkezteteacutesek javaslatok
A tanulmaacuteny egy kutataacutes koumlzbeni aacutellapotot tuumlkroumlz csupaacuten amelyből egyreacuteszt kideruumllt
hogy az aggregaacutelt gazdasaacutegi noumlvekedeacutesben a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok egyre
nagyobb szerepet toumlltenek be az aacuteltalam vizsgaacutelt OECD orszaacutegokban maacutesreacuteszt a
munkapiacon egyre jobban szuumlkseacuteg van a magasabb szintű keacutepzettseacuteggel rendelkezőkre
Az eredmeacutenyeimből tovaacutebbaacute kitűnik hogy az utoacutebbi eacutevtizedekben felerősoumldő globaacutelis
munka- eacutes tőkepiaci bizonytalansaacutegokat nem felteacutetlenuumll az aacutellami (tuacutel)szabaacutelyozaacutes
oldhatja meg A toumlbbseacutegeacuteben a napi reacuteszeacuterdekeken alapuloacute demokraacuteciaacutekban a koumlzponti
doumlnteacuteshozatal sokszor seacuterti a hosszuacute taacutevuacute fejlődeacutes fenntarthatoacutesaacutegi kriteacuteriumaacutet Ezeacutert is
nőtt meg az igeacuteny a paacutertpolitikaacutek bdquociklikus ingadozaacutesainrdquo eacutes perioacutedusain tuacutelmutatoacute
fuumlggetlenuumll szabaacutelyozoacute inteacutezmeacutenyek iraacutent A tuacutelzott szabaacutelyozaacutes mellett pro eacutes kontra
szaacutemos indok felsorolhatoacute3 azonban a vizsgaacutelati eredmeacutenyek hogy mindez nem
3 A szakirodalomban szaacutemos oumlsszefoglaloacute tanulmaacutenykoumltet foglalkozik kiemelten a teacutemaacuteval laacutesd (Akerlof
1984) (Piore 1986) (Lindbeck ndash Snower 1988) (Saint Paul 1996) stb
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
79
jelentheti a verseny eacutes a piac szerepeacutenek kategorikus kirekeszteacuteseacutet Ellenkezőleg csak
akkor tekinthetjuumlk igazaacuten hateacutekonynak ha a szabaacutelyozaacutes piaci elveken nyugszik
A munkaneacutelkuumlliek alapvetően passziacutev ellaacutetaacutesa (UBs) elsősorban abboacutel a ceacutelboacutel
funkcionaacutel hogy a munkaerő-piaci eacutes az előre nem biztosiacutethatoacute kockaacutezatokkal szemben
veacutedelmet nyuacutejtson Ez a taacutemogataacutesi forma leacutenyegeacuteben egy aacutetmeneti joumlvedelmet biztosit a
munkaneacutelkuumlliek szaacutemaacutera Magaacutet a taacutemogataacutes jogosultsaacutegaacutet termeacuteszetesen szigoruacute
felteacutetelekhez eacutes normaacutekhoz igaziacutetjaacutek uacutegymint a megfelelő hosszuacute koraacutebbi munkaveacutegzeacutes
valamint a jogosultsaacuteg időtartamaacutet stb szinteacuten szabaacutelyokhoz koumltik Ennek elleneacutere a
taacutemogataacutesok csoumlkkenteacutese egyeacutertelműen indokolt a vizsgaacutelati eredmeacutenyek alapjaacuten A
hateacutekonyabb termeleacutes eacutes a rugalmasabb munkapiacok eleacutereacutese eacuterdekeacuteben megindult
reformfolyamatok csoumlkkenthetik ugyan a koraacutebban kialakult torzulaacutesokat de viszont
teljesen megszűntetni aligha tudjaacutek A vaacuteltozaacutesokhoz jobban alkalmazkodoacute munkaerő
oumlsztoumlnzeacuteseacutevel a kevesebb munkaneacutelkuumlli taacutemogataacutessal viszont csoumlkkenhet a szabaacutelyozaacutesi
folyamat relevanciaacuteja Mindazonaacuteltal a doumlnteacuteshozoacutek magaacutetoacutel eacutertetődő feladata tovaacutebbra
is az hogy a meacuteltaacutenyossaacuteg jegyeacuteben taacutemogassaacutek azokat az inteacutezkedeacuteseket melyek a
transznacionaacutelis munkapiacok koumlvetkezteacuteben haacutetraacutenyosan eacuterintettek helyzeteacutet javiacutethatja
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
A kutataacutes a TAacuteMOP 424A2-11-1-2012-0001 azonosiacutetoacute szaacutemuacute Nemzeti Kivaacuteloacutesaacuteg
Program ndash Hazai hallgatoacutei illetve kutatoacutei szemeacutelyi taacutemogataacutest biztosiacutetoacute rendszer
kidolgozaacutesa eacutes műkoumldteteacutese konvergencia program ciacutemű kiemelt projekt kereteacuteben
zajlott A projekt az Euroacutepai Unioacute taacutemogataacutesaacuteval az Euroacutepai Szociaacutelis Alap
taacutersfinansziacuterozaacutesaacuteval valoacutesul meg
Hivatkozott forraacutesok
[1] Akerlof G (1984) An Economistrsquos Book of Tales Cambridge University
Press Cambridge
[2] van Ark B ndash Robindson C ndash Stokes L ndash Stuivenwold E (2003) Industry
Structure and Taxonomies pp 37ndash72 in van Ark B ndash OrsquoMahoney M (ed)
EU productivity and competitiveness An industry perspective EC Italy pp
280
[3] Czegleacutedi P (2007) Piaci inteacutezmeacutenyek eacutes gazdasaacutegi noumlvekedeacutes a modern
osztraacutek iskola neacutezőpontja Akadeacutemia Kiadoacute Budapest
[4] EU (2014) EU KLEMS Database Letoumllteacutes daacutetuma 2014 januaacuter 16 forraacutes
httpwwweuklemsnet
[5] Gaacutecs J (2005) A Lisszaboni Folyamat rejteacutelyek elmeacuteleti probleacutemaacutek eacutes
gyakorlati neheacutezseacutegek MTA Műhelytanulmaacutenyok Discussion Papers Vol
2005 No 01
[6] Gwartney J ndash Lawson R ndash Holcombe R (1999) Economic Freedom and The
Environment for Economic Growth Journal of Institutional and Theoretical
Economics Vol 155 No 4 pp 643ndash663
[7] Layard D R ndash Nickell S (1999) Labour Market Institutions and Economic
Performance Handbook of Labor Economics Vol 3 pp 3029ndash3081
[8] Lindbeck A ndash Snower D (1988) The Insider-Outsider Theory of Employment
and Unemployment MIT Press Cambridge Massachusetts
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
80
[9] Mankiw G N ndash Romer P M ndash Weil D N (1992) A Contribution to the
Empirics of Economic Growth The Quarterly Journal of Economics Vol 107
No 2 pp 407ndash437
[10] Mourre G (2006) Did the Pattern of Aggregate Employment Growth Changed
in the Euro Area in Recent Years Applied Economics Vol 38 No 15 pp
1783ndash1807
[11] North D C (1992) Institutions Ideology and Economic Performance CATO
Journal Vol 11 No 3 pp 477ndash496
[12] OECD (2014) OECD Stat Database Letoumllteacutes daacutetuma 2014 januaacuter 16 forraacutes
httpstatsoecdorgIndexaspxDatasetCode=RHMW
[13] Peneder M (2002) Structural Change and Aggregate Growth WIFO WP No
182 Vienna
[14] Piore M (1986) Labour Market Flexibility University of California Berkeley
CA
[15] Saint Paul G (1996) Dual Labour Markets The MIT Press Cambridge
Massachusetts
[16] Schumpeter J A (1912[1980]) A gazdasaacutegi fejlődeacutes elmeacutelete KJK Budapest
[17] Solow R M (1956) A Contribution to the Theory of Economic Growth The
Quarterly Journal of Economics 70 (1) pp 65ndash94
[18] Tiacutemaacuter J (1996) Munkaerő-kereslet 2010-ben - aacutegazatok foglalkozaacutesok eacutes
keacutepzettseacuteg szerint 1996 Koumlzgazdasaacutegi Szemle (43 eacutevf) 11 sz 995-1009 o
Szerzők
Dr Maacuteteacute Domiciaacuten PhD egyetemi adjunktus
Debreceni Egyetem
Koumlzgazdasaacutegi eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar Debrecen 4028 Kassai uacutet 26
domicianmateeconunidebhu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
81
A SZATMAacuteRI SZILVA UacuteTBAN REJLŐ LEHETŐSEacuteGEK VIZSGAacuteLATA A
HAZAI HAacuteTRAacuteNYOS HELYZETŰ TEacuteRSEacuteGEKBEN
NEacuteMEDINEacute KOLLAacuteR KITTI
KAacutePOSZTA JOacuteZSEF
PEacuteLI LAacuteSZLOacute
Oumlsszefoglalaacutes
Jelen tanulmaacuteny foacutekuszaacuteban a Szatmaacuteri Szilvauacutet mint komplex turisztikai termeacutek aacutell A
hazai haacutetraacutenyos helyzetű teruumlletek főbb teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata
alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a hataacutermenti multi-perifeacuterikus teruumlletek jelentős
gazdasaacutegi-taacutersadalmi elmaradottsaacuteggal rendelkeznek Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a jelenlegi
halmozottan haacutetraacutenyos gazdasaacutegi helyzetuumlkből komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi programok
megvaloacutesiacutetaacutesaacuteval toumlrhetnek ki A haacutetraacutenyos helyzetű videacuteki teruumlleteken a kitoumlreacutes egyik
lehetseacuteges uacutetja a helyi mezőgazdasaacutegi termeacutekekre az ezekből keacuteszuumllő eacutetelekre italokra
eacutes a hagyomaacutenyokra alapozoacute turizmus Mivel a vonzerők szeacutetszoacutertan helyezkednek el a
tematikus utak joacute moacutedszernek bizonyulnak az ilyen teacuterseacutegben Teacutemavaacutelasztaacutesunkat
indokolja hogy a hazai 33 komplex programmal segiacutetendő haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacuteg
egyike a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg melyben egy gazdasaacutegeacuteleacutenkiacutető komplex turisztikai
programsorozat aacutell rendelkezeacutesre az odalaacutetogatoacutek szaacutemaacutera A turisztikai
programcsomagok az egyik legneacutepszerűbb hungarikumot a Szatmaacuteri Szilva paacutelinkaacutet
aacutelliacutetjaacutek koumlzeacuteppontba Szaacutemos szakirodalom raacutemutat arra a teacutenyre hogy a hazai
haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken a turizmus fejleszteacutese toumlbbnyire komplex toumlbb napos
turisztikai programcsomagok kereteacuteben tud megvaloacutesulni Mindezek alapjaacuten a
humaacutenerőforraacutes sziacutenvonalaacutenak fejleszteacutese mellett a haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegek komplex
gazdasaacutegfejleszteacutesi programjaacutenak kardinaacutelis reacuteszeacutet keacutepezhetik a Szatmaacuteri Szilvauacutethoz
hasonloacute tematikus uacutetvonalak melynek hataacutesa a teacuterseacuteg gazdasaacutegi kitoumlreacutesi lehetőseacutegeit
szolgaacutelja
Kulcsszavak multi-perifeacuterikus teruumlletek tematikus turizmus teacuterseacutegfejleszteacutes
Examination of thematic route ndash Szatmaacuteri plum ndash in less developed micro-regions
Abstract
Analysis of the relationships between the main spatial coherences pointed out that the
multi- peripheral areas have significant socio-economic backwardness in Hungary In
our opinion complex economic development programs are needed for these areas to be
able to develop their economy The key factor in development of the least developed
rural areas is the local agricultural products and special local foods drinks and
tourism focus on the folklore The thematic route is a good method to build a
relationships between touristic attractions The reason of our topic selection is that
Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region is one of the 33 least-developed micro-region requiring
complex development program where complex touristic program is available for the
visitors The touristic complex program package focus on the main products in the
Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region which is the Plum Brandy Several literature points out
that the tourism development in disadvantaged areas can usually be achieved within the
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
82
framework of complex multi-day tourist packages Based on all these the main factors of
the success for the examined micro regions are the development of human resources and
complex multi-day tourist packages like Plum Road in Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region
Kulcsszavak multi-peripheral areas thematic tourism rural development
Bevezeteacutes
Vizsgaacutelatunk teruumlleti alapjaacutet a hazai haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegek adjaacutek melyek haacutetraacutenyos
taacutersadalmi illetve gazdasaacutegi mutatoacutekkal egyaraacutent rendelkeznek A hazai haacutetraacutenyos
helyzetű teruumlletek főbb teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute
hogy a hataacuter menti multi-perifeacuterikus teruumlletek jelentős gazdasaacutegi-taacutersadalmi
elmaradottsaacuteggal rendelkeznek (KOLLAacuteR 2012) Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ezen teacuterseacutegek a
jelenlegi halmozottan haacutetraacutenyos gazdasaacutegi helyzetuumlkből komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi
programok megvaloacutesiacutetaacutesaacuteval toumlrhetnek ki (NAGY-KAacutePOSZTA 2010)
Teacutemavaacutelasztaacutesunkat indokolja hogy a hazai 200713-as kormaacutenyrendelet alapjaacuten a 33
komplex programmal segiacutetendő haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacuteg egyike a Vaacutesaacuterosnameacutenyi
kisteacuterseacuteg melyben egy gazdasaacutegeacuteleacutenkiacutető komplex turisztikai programsorozat aacutell
rendelkezeacutesre az odalaacutetogatoacutek szaacutemaacutera A lenti aacutebraacuten a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
kisteacuterseacutegek illetve a teacutemaacutenk koumlzeacuteppontjaacuteban aacutelloacute Szatmaacuteri Szilvauacutet teruumlleti
elhelyezkedeacuteseacutet mutatjuk be hazaacutenk teacuterkeacutepeacuten
1 aacutebra A hazai leghaacutetraacutenyosabb helyzetű besorolaacutesuacute kisteacuterseacutegek
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes 2013
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
83
Az ellipszissel jeloumllt teacuterseacutegben a turisztikai programcsomagok az egyik legneacutepszerűbb
hungarikumot a Szatmaacuteri Szilva paacutelinkaacutet aacutelliacutetjaacutek koumlzeacuteppontba Szaacutemos szakirodalom is
raacutemutat arra a teacutenyre hogy a hazai haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken a turizmus fejleszteacutese
toumlbbnyire komplex toumlbb napos turisztikai programcsomagok kereteacuteben tud megvaloacutesulni
(G FEKETE 2006) A toumlbbnapos turisztikai programcsomagok oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacutenak fő
ceacutelkitűzeacutese a videacuteki teacuterseacuteg megleacutevő turisztikai adottsaacutegaival oumlsszhangban eacutes azokra
eacutepiacutetve a turistaacutek eacutes a helybeacuteliek igeacutenyeihez kapcsoloacutedva az alaacutebbiak
innovatiacutev magas sziacutenvonaluacute egyedi oumlnaacutelloacute vonzerővel biacuteroacute turisztikai
termeacutekek kialakiacutetaacutesa illetve
a teacuterseacuteg egyedi eacuterteacutekein alapvetően a termeacuteszeti eacutes eacutepiacutetett oumlroumlkseacutegen
alapuloacute nemzetkoumlzi vagy orszaacutegos jelentőseacutegű turisztikai vonzerők
termeacutekek eacutes tematikus haacuteloacutezatok fenntarthatoacute fejleszteacutese
A hazai eacutes nemzetkoumlzi joacutegyakorlatok is alaacutetaacutemasztjaacutek azt a teacutenyt hogy ezen turisztikai
programcsomagok tereacuten a laacutetogatoacuteszaacutem noumlveleacutese eacuterdekeacuteben az alaacutebbi prioritaacutesokat kell
megceacutelozni
oumlnaacutelloacutean is jelentős szaacutemuacute laacutetogatoacutet vonzoacute turisztikai attrakcioacutek
fejleszteacutese eacutes az attrakcioacutek minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa
a turizmus szezonalitaacutesaacutenak meacuterseacutekleacutese az egeacutesz eacutevben de legalaacutebb az
eacutev 300 napjaacuten eleacuterhető nyitva tartoacute turisztikai attrakcioacutek fejleszteacutese
leacutetrehozaacutesa
hosszuacutetaacutevon fenntarthatoacute egyedi jellegű fejleszteacutesek megvaloacutesiacutetaacutesa
a teacuterseacuteg kiemelt turisztikai helysziacutenein nemzetkoumlzi vonzerővel az
attrakcioacutefejleszteacutesekhez koumlzvetlenuumll kapcsoloacutedoacute uumlzleti szolgaacuteltataacutesok
fejleszteacutese eseteacuten az előaacutelliacutetott bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek noumlveleacutese
turisztikai egyuumlttműkoumldeacutesek erősiacuteteacutese turisztikai programcsomagok
kialakiacutetaacutesa (Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2008)
A Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacutegben leacutetrehozott Szatmaacuteri Szilvauacutet egy tematikus 5 napboacutel 4
eacutejszakaacuteboacutel aacutelloacute turisztikai termeacutek melynek leacutetrehozaacutesa a 2000-es eacutevek elejeacutere tehető A
Szilvauacutet eredetileg az alaacutebbi telepuumlleacuteseket eacuterintette Vaacutesaacuterosnameacuteny Taacutekos Csaroda
Beregdaroacutec Beregsuraacuteny Tarpa Tivadar Penyige Tuacuteristvaacutendi Szatmaacutercseke
Tiszacseacutecse Milota Sonkaacuted Koumllcse Panyola eacutes Loacutenya melyet jelenleg a
Gasztronoacutemiai Kalandozaacutes a Nagyszilva uacuteton fantaacutezianeacutevvel illetnek (wwwszilvauthu)
Az 5 napboacutel aacutelloacute turisztikai programcsomag neacutepszerűsoumldeacuteseacutet koumlvetően koumlzvetlen
hataacuteskeacutent jelentkezett a gazdasaacuteg turisztikai mutatoacuteszaacutemainak noumlvekedeacutese
Anyag eacutes moacutedszer
Vizsgaacutelataink soraacuten a TeIR adatbaacutezis interaktiacutev elemző illetve kisteacuterseacutegi elemző
reacuteszeacutenek adatait hasznaacuteltuk A vizsgaacutelatokhoz a legfrissebb rendelkezeacutesre aacutelloacute adatok a
2012-es adatok voltak mivel anyagunk 2014 maacutejusaacuteban keacuteszuumllt A vizsgaacutelati
moacutedszereinket tekintve elsődlegesen dokumentumelemzeacutest folytattunk mely soraacuten a
hazai LHH teacuterseacutegek turisztikai potenciaacuteljaacutet jelenlegi helyzeteacutet taacutertuk fel kuumlloumlnoumls
tekintettel a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg főbb turisztikai oumlsszefuumlggeacuteseire Ezt koumlvetően
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
84
vizsgaacutelataink soraacuten diagramokat keacutesziacutetettuumlnk a főbb tendenciaacutek grafikus
megjeleniacuteteacuteseacutehez majd ezek alapjaacuten fogalmaztuk meg javaslatainkat Jelen vizsgaacutelat egy
hosszuacute taacutevuacute komplex kutataacutes kezdeti faacutezisa melynek eredmeacutenyeit a tovaacutebbiakban
mutatjuk be reacuteszletesen
Eredmeacutenyek
A Koumlzponti Statisztikai Hivatal adatai alapjaacuten laacutethatoacute eacutes kimutathatoacute hogy a
Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacutegben eacutes a kisteacuterseacuteg gravitaacutecioacutes zoacutenaacutejaacuteban az eltoumlltoumltt
vendeacutegeacutejszakaacutek szaacutema (főkeacutent hazai vendeacutegek) noumlvekvő tendenciaacutet mutat az elmuacutelt 10
eacutevben mely szorosan oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a Szatmaacuteri Szilvauacutet neacutepszerűsiacuteteacuteseacutevel
illetve felerősoumldő marketingjeacutevel A legfrissebb (2014) TeIR adatok alapjaacuten a kuumllfoumlldi
vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenyaacutenak dinamikus vizsgaacutelata alapjaacuten
megaacutellapiacutethatoacute hogy noumlvekvő tendenciaacutet mutat 2010-ig aztaacuten enyhe csoumlkkeneacutest
eacuteszlelhetuumlnk A mutatoacute a kuumllfoumlldi turizmus jelentőseacutegeacutet fejezi ki a vendeacutegforgalomban A
mutatoacutet az alaacutebbiak alapjaacuten keacutepezzuumlk a kuumllfoumlldiek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek szaacutema
eacutes az oumlsszes kereskedelmi eacutes magaacuten szaacutellaacutesadaacutesban regisztraacutelt vendeacutegeacutejszaka szaacutemaacutenak
haacutenyadosa (a magaacuten szaacutellaacutesadaacutesban eacutes kereskedelmi szaacutellaacuteshelyeken) szaacutezaleacutekos
formaacuteban kifejezve
Az orszaacutegos a regionaacutelis illetve a megyei aacutetlaghoz keacutepest is elmaradaacutes mutatkozik a
kuumllfoumlldi vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenyaacuteban a Vaacutesaacuterosnameacutenyi
kisteacuterseacutegben (2 aacutebra)
2 aacutebra Kuumllfoumlldi vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenya
(szaacutezaleacutek)
Forraacutes TeIR REMEK adatbaacutezis 2014
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
85
A diagramroacutel joacutel leolvashatoacute hogy a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg 10 eacutev eltelteacutevel
megkeacutetszerezte a teacuterseacutegbe laacutetogatoacute kuumllfoumlldi vendeacutegek szaacutemaacutet amely veacutelemeacutenyuumlnk
szerint szoros oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a Szatmaacuteri Szilvauacutet kompakt turisztikai
programcsomag kialakiacutetaacutesaacuteval Laacutethatoacute hogy a 2002-es 675 -os araacuteny 2012-re 1239
-ra nőtt Ez a statisztikai szaacutemadat is alaacutetaacutemasztja azt a teacutenyt hogy noumlvekszik a
Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg telepuumlleacutesei iraacutent a turisztikai kereslet nem csak a hazai hanem
a kuumllfoumlldi vendeacutegek koumlreacuteben is Feltehetően ehhez a teacuterseacuteg hataacuter menti elhelyezkedeacutese is
hozzaacute jaacuterul A turisztikai szaacutemadatok is mutatjaacutek hogy egy toumlbb napos komplex
turisztikai programcsomag kialakiacutetaacutesaacutet koumlvetően noumlvekvő tendencia iraacutenyaacuteban mozdul a
kereslet Vizsgaacutelataink statisztikai adatokat alapul vevő reacuteszeacutet tovaacutebb folytatva
megvizsgaacuteljuk az 1000 lakosra jutoacute oumlsszes kereskedelmi szaacutellaacuteshely szaacutellaacutesfeacuterőhelyeinek
szaacutemaacutet amely azt fejezi ki hogy a neacutepesseacuteg szaacutemaacutehoz keacutepest milyen turisztikai
fogadoacutekapacitaacutessal rendelkezik egy teacuterseacuteg Előzetes hipoteacuteziseink alapjaacuten azt
felteacuteteleztuumlk hogy a turisztikai szolgaacuteltataacutes portfoacutelioacutejaacutenak bőviacuteteacutese oacuteta a szaacutellaacuteshelyek
szaacutema is noumlvekedett a teacuterseacutegben a vizsgaacutelt időperioacutedusban
3 aacutebra 1000 lakosra jutoacute oumlsszes kereskedelmi szaacutellaacuteshely
szaacutellaacutesfeacuterőhelyeinek szaacutema
ForraacutesTeIR REMEK adatbaacutezis 2014
A 3 aacutebra is joacutel mutatja hogy az 1000 lakosra jutoacute kereskedelmi szaacutellaacuteshelyek szaacutema
meghaladja a megyei a regionaacutelis illetve az orszaacutegos aacutetlagot is A tendencia 2008-ig
noumlvekedeacutest utaacutena csoumlkkenő iraacutenyt mutat amely a szaacutellaacutesfeacuterőhelyek csoumlkkeneacuteseacutere mutat
Azonban a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg adatai meacuteg mindig meghaladjaacutek az orszaacutegos a
regionaacutelis eacutes a megyei aacutetlagot is A teacuterseacuteg aktiacutev szereplői konstataacuteltaacutek azt a teacutenyt hogy
tovaacutebbi neacutepszerűsiacuteteacuteseacutere forraacutesteremteacutesre van szuumlkseacuteg a teacuterseacutegben kialakiacutetott turisztikai
programcsomagok tereacuten amennyiben a turizmust szeretneacutek neacutepszerűsiacuteteni Ezen
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
86
gazdasaacutegi szektor erősiacuteteacuteseacuteben laacutettaacutek eacutes jelenleg is laacutetjaacutek a munkahelyek szaacutemaacutenak
noumlveleacuteseacutet illetve a gazdasaacutegi portfoacutelioacute bőviacuteteacuteseacutet
Mindezekből koumlvetkezően a 2000-es eacutevek koumlzepeacuten megfogalmazoacutedott a tematikus
tuacuterauacutetvonal tovaacutebbi fejleszteacuteseacutenek keacutet iraacutenyvonala Az egyik iraacutenyvonal a tematikus
tuacuterauacutetvonal roumlvidebb verzioacutejaacutenak a megteremteacutese volt amelyet jelenleg a Barangolaacutes a
Kisszilvauacuteton (avagy a Penyigei szilvaacutetoacutel a Panyolai Elixiacuterig) fantaacutezianeacutevvel illetnek A
tuacuterauacutetvonal 3 napos 2 eacutejszakaacutes turisztikai programcsomagot foglal magaacuteba az alaacutebbi
telepuumlleacuteseket eacuterintve Penyige Tuacuteristvaacutendi Szatmaacutercseke Tiszacseacutecse Milota Sonkaacuted
Koumllcse Panyola Vaacutesaacuterosnameacuteny A maacutesik fejleszteacutesi iraacutenyvonal a hataacuter mentiseacutegre
alapozoacutedott mely alapjaacuten leacutetrejoumltt a Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet A jelenleg eleacuterhető
haacuterom Szilvauacutet az alaacutebbi teacuterkeacutepen laacutethatoacute
4 aacutebra A Szatmaacuteri Szilva Utak (kis nagy hataacuteron aacutetnyuacuteloacute) teacuterkeacutepi
megjeleniacuteteacutese
Forraacutes Google maps sajaacutet szerkeszteacutes 2014
A romaacuteniai Szatmaacuter megyeacutet eacutes a magyarorszaacutegi szatmaacuter-beregi taacutejegyseacuteget egyaraacutent
vaacuteltozatos turisztikai potenciaacutel jellemezi szaacutemos gyoumlnyoumlrű gyaloglaacutesra piheneacutesre
alkalmas taacutejaik kulturaacutelis eacutes toumlrteacutenelmi eacuterteacutekeik kuumlloumlnleges vonzerővel biacuternak a hataacuter
menti teacuterseacutegbe eacuterkező turistaacutek szaacutemaacutera A romaacuten eacutes magyar partnerek
egyuumlttműkoumldeacutesnek koumlszoumlnhetően a Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet tartalmas kikapcsoloacutedaacutest
biztosiacutet azon uacutej eacutes reacutegi eacuterdeklődők vendeacutegek turistaacutek szaacutemaacutera akik felkeresik ezt a
hataacuter menti teacuterseacuteget eacutes szemeacutelyesen is megismerkednek a szeacutep eacutes eacuterdekes helyekkel
megismerik a taacutejegyseacutegek hagyomaacutenyait eacutes ndash a szilvaacutehoz is koumltődő ndash taacutejtermeacutekeit s
mindezt egy hataacuteron aacutetnyuacuteloacute szeacutep eacutes vaacuteltozatos taacutejakon vezető uacutetvonalon haladva tehetik
(wwwszilvauthu)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
87
A hataacuteron aacutetnyuacuteloacute Szilvauacutet az alaacutebbi Euroacutepai Unioacutes projekt kereteacuteben keruumllt
megvaloacutesiacutetaacutesra melyet 2011-ben nyert el a Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka Lovagrend szaacutemos
helyi aktiacutev paacutelyaacutezati partnerrel toumlrteacutenő konzorciummal A projekt kereteacuteben 212 116
euroacutet nyertek melynek reacuteszleteit az alaacutebbi taacuteblaacutezat tartalmazza Hazaacutenk videacuteki jellegű
teruumlletein szaacutemos esetben probleacutemaacutet jelent a paacutelyaacutezati forraacutesokhoz szuumlkseacuteges oumlnerő
megteremteacutese A szilva mint oumlsszekoumltő kapocs a szatmaacuteri videacutek turisztikai
fejleszteacuteseacuteben ciacutemű projekt eseteacuteben az oumlnerő megteremteacutese nem okozott kardinaacutelis
probleacutemaacutet hiszen az eddigi aktiacutev turisztikai teveacutekenyseacutegből szaacutermazoacute joumlvedelem
biztosiacutetotta az anyagi haacutetteacuterforraacutest amely kiemelkedő mintakeacutent (joacute gyakorlatkeacutent)
szolgaacutel a hazai haacutetraacutenyos helyzetű terek teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelatakor A
hazai haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacutegekben szaacutemos helyen probleacutemaacutet okoz a paacutelyaacutezati
forraacutesok oumlnerejeacutenek megteremteacutese Ezen tuacutel mivel az euroacutepai unioacutes forraacutesok
utoacutefinansziacuterozaacutes kereteacuteben valoacutesiacutethatoacutek meg iacutegy meacuteg ha 100 -os taacutemogataacutesi
intenzitaacutesroacutel is van szoacute szaacutemos esetben meacuteg akkor sem megoldott a paacutelyaacutezati beruhaacutezaacutesi
eacuterteacutek előteremteacutese Tehaacutet ez is mutatja azt a teacutenyt hogy tulajdonkeacuteppen mintaprojektről
beszeacutelhetuumlnk a Szatmaacuteri Szilvauacutet kialakiacutetaacutesa eseteacuten Az alaacutebbiakban egy oumlsszefoglaloacute
taacuteblaacutezattal szeretneacutenk megjeleniacuteteni a legfrissebb Szilvauacutethoz kapcsoloacutedoacute hataacuteron
aacutetnyuacuteloacute projekt vissza nem teacuteriacutetendő illetve projektpartneri hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
1 taacuteblaacutezat A szilva mint oumlsszekoumltő kapocs a szatmaacuteri videacutek turisztikai
fejleszteacuteseacutebenrdquo ciacutemű hataacuteron aacutetnyuacuteloacute projekt (2011)
A projekt
megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban
reacutesztvevő partnerek
Vissza nem teacuteriacutetendő taacutemogataacutes
(Euroacutepai Unioacutes forraacutes eacutes nemzeti
taacutersfinansziacuterozaacutes egyuumltt)
Projektpartnerek
egyeacuteni
hozzaacutejaacuterulaacutesa
Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka
Lovagrend 103 852 5 466
Szatmaacuter Megyei Agraacuter
Kereskedelmi eacutes
Iparkamara
56 642 1 156
Szatmaacuter-Beregi Szilva
Uacutet Egyesuumllet 42 750 2 250
Oumlsszesen 203 244 euroacute 8 872 euroacute
Forraacutes wwwszilvauthu alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
A projekt kereteacuteben az alaacutebbi projektelemek keruumlltek megvaloacutesiacutetaacutesra
Magyarorszaacuteg teruumlleteacutet eacuterintő projektelemek
bdquoSzatmaacuteri szilva haacutezardquo kialakiacutetaacutesa
Romaacutenia Szatmaacuteri szilva bemutatoacutehely kialakiacutetaacutesa
Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet tematikus turisztikai uacutetvonal kijeloumlleacutese az alaacutebbi
bontaacutesban
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
88
Magyarorszaacuteg Vaacutesaacuterosnameacuteny(13 km) Taacutekos(3 km) Csaroda(9 km)
Beregdaroacutec (6 km) Beregsuraacuteny(7 km) Tarpa(27 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(20
km) Tivadar(14 km) Penyige(10 km) Tuacuteristvaacutendi(6 km) Szatmaacutercseke(14
km) Tiszacseacutecse(44 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(47 km) Milota(9 km) Sonkaacuted(3
km) Koumllcse(33 km) Panyola(10 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(37 km) Loacutenya (66 km)
Szatmaacuterneacutemeti (32 km)
Romaacutenia teruumlleteacutet eacuterintő projektelemek Aranyosmeggyes -Mediasul Aurit- (20 km)
Vaacutemfalu-Vama (3 km) Avasfelsőfalu-Negresti Oast (3 km) Vaacutemfalu-Maacuteriavoumllgy-Vama
(9 km) Bikszaacuted-Bixad (39 km) Tuacutert- Turc (10 km) Halmi-Halmeu (5 km) Tuacuterterbes-
Turulung (7 km) Saacuterkoumlzuacutejlak-Livada (25 km) Szatmaacuterneacutemeti-Satu Mare
bull Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka udvar kialakiacutetaacutesa
bull koumlzoumls marketingteveacutekenyseacuteg az eacuterintett telepuumlleacuteseken
bull szakmai tanulmaacutenyutak szervezeacutese lebonyoliacutetaacutesa
bull koumlzoumls turisztikai kiadvaacutenyok eacutes bemutatoacutefilm keacutesziacuteteacutese
bull online turisztikai adatbank leacutetrehozaacutesa wwwszilvauthu portaacutel leacutetrehozaacutesa
Oumlsszegzeacutes
Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy mindhaacuterom szilvauacutet leacutetrehozaacutesa a teacuterseacuteg falusi
turizmusaacutenak fellendiacuteteacuteseacutet szolgaacutelja Az uacutej turisztikai termeacutekek teacuterseacutegi oumlsszefogaacutessal
valoacutesulhatnak meg amelyek szociokulturaacutelis pozitiacutev hataacutesa kimutathatoacute az eacuterintett
telepuumlleacuteseken (PRISTYAacuteK 2008) A vendeacutegforgalom stabilizaacutelaacuteshoz nagymeacuterteacutekben
hozzaacutejaacuterul a taacutejspecifikus eacutelelmiszerek bioeacutetelek gasztro - hungarikum termeacutekek
előaacutelliacutetaacutesa melyek a helyben hozzaacuteadott eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutesban jelentős szerepet toumlltenek be
Az elmuacutelt eacutevek tendenciaacuteit koumlvetve a Hungarikum Bizottsaacuteg strateacutegiaacuteja is azt a ceacutelt
szolgaacutelja hogy a hungarikumok kiemelt gazdasaacutegi szerepet toumlltsenek be a hazai fejlett
illetve fejletlen vagy haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken egyaraacutent hiszen egy-egy ilyen
teacuterseacuteg gazdasaacutegi fellenduumlleacuteseacutehez nagymeacuterteacutekben hozzaacute jaacuterulhat a teacuterseacutegben jelen leacutevő
magas hozzaacuteadott eacuterteacutekkel rendelkező hungarikum termeacutek Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a
komplex turisztikai termeacutekek tovaacutebbaacute hozzaacute jaacuterulnak a helybeacuteli joumlvedelmek
kiegeacutesziacuteteacuteseacutehez melyet az is mutat hogy az utoacutebbi 5 eacutevben a turisztikai vaacutellalkozaacutesok
szaacutema noumlvekedett a teacuterseacutegben Fontos eredmeacutenykeacutent kell megemliacuteteni a Szilvautak
pozitiacutev hataacutesaacutet a teacuterseacuteg munkahelyteremteacuteseacutere Konkluacutezioacutekeacutent megfogalmazhatoacute hogy
fontos a teacuterseacutegben a szezonalitaacutes megnyuacutejtaacutesa akaacuter az Erdeacutelybe tartoacute aacutetmenő forgalom
egy vagy toumlbb napra toumlrteacutenőmegaacutelliacutetaacutesaacutevalrdquo Tovaacutebbi pozitiacutev hataacuteskeacutent jelentkezik a
mezőgazdasaacutegi termeacutekek főkeacutent a szilva eszmei eacuterteacutekeacutenek a visszanyereacutese Annak
elleneacutere is hogy a teacuterseacutegben a turizmus gazdasaacutegi suacutelya mindoumlssze 23 a turisztikai
fejleszteacutesi lehetőseacutegek adottak viszont nem szabad figyelmen kiacutevuumll hagyni hogy alapja
a helyi humaacutenerőforraacutes sziacutenvonala Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ha a teacuterseacutegben jelen van az a
megfelelő sziacutenvonaluacute humaacutenerőforraacutes potenciaacutel amely keacutepes megteremteni mind a
hazai mind pedig a kuumllfoumlldi paacutelyaacutezati forraacutesokat akkor a teacuterseacuteg gazdasaacutegi taacutersadalmi
mutatoacuteinak pozitiacutev iraacutenyuacute elmozdulaacutesa prognosztizaacutelhatoacute Mindezek alapjaacuten
elmondhatoacute hogy a humaacutenerőforraacutes sziacutenvonalaacutenak fejleszteacutese mellett a haacutetraacutenyos
helyzetű teacuterseacutegek komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi programjaacutenak kardinaacutelis reacuteszeacutet
keacutepezhetik a Szatmaacuteri Szilvauacutethoz hasonloacute kompakt toumlbb napos turisztikai termeacutekek
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
89
Hivatkozott forraacutesok
1 G Fekete Eacute (2007) Haacutetraacutenyos helyzetből előnyoumlk Foumlldrajzi
Koumlzlemeacutenyek 2007 1-2 55-66 p
2 Kollaacuter K (2012) A hazai haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacutegek főbb teacutergazdasaacutegi
oumlsszefuumlggeacutesei SZIE-GTK Gazdaacutelkodaacutes- eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori
Iskola PhD disszertaacutecioacute Goumldoumlllő 2012
3 Nagy H ndash Kaacuteposzta J (2010) Social and regional aspects of the structural and
Cohesion Funds in the new EU member states between 2007-2013 In Peter
Bielik (szerk) Economics Social Policy and Citizenship in the European
Union ndash Evidence of V4 Countries and Perspectives for Ukraine Nitra Slovak
University of Agriculture Fakulty of European Studies and Regional
Development 2010 pp 148-167(ISBN978-80-552-0448-2)
4 Pristyaacutek E (2008) Szatmaacuter-Bereg turisztikai alapuacute teruumlletfejleszteacutese PTE-TTK
Foumlldtudomaacutenyok Doktori Iskola PhD disszertaacutecioacute Nyiacuteregyhaacuteza 2008
5 Toacuteth T (2014) A hungarikumok hazai eacutes nemzetkoumlzi ismertseacutegeacutenek
megiacuteteacuteleacuteseacutenek oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese tanulmaacuteny 2013-851 119 p
6 Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2008
7 wwwszilvauthu
Szerző(k)
1 Neacutemedineacute Dr Kollaacuter Kitti PhD
adjunktus
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
2103 Goumldoumlllő Paacuteter K u 1
kollarkittigtksziehu
2 Dr Kaacuteposzta Joacutezsef CSc
deacutekaacuten inteacutezeti igazgatoacute egyetemi docens
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
2103 Goumldoumlllő Paacuteter K u 1
kaposztajozsefgtksziehu
3 Dr Peacuteli Laacuteszloacute PhD
adjunktus
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
2103 Goumldoumlllő Paacuteter K u 1
pelilaszlogtksziehu
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
90
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
91
COMMON AGRICULTURAL POLICY 2007 ndash 2013 VS 2014 -2020
RAŠOVSKAacute ADRIANA
Introduction
Joining the European Union in 2004 Slovakia has accepted the rules of support to the
agricultural sector what means adapting the same support mechanisms as those used in
the EU and the gradual increasing of farmers contributions from the EU budget until
2013 However there is a significant difference between the Slovak and European
agriculture
The Slovak agriculture is considerably less productive despite a high concentration of
farms (up to 951 of the utilized agricultural land is farmed by large farms) Not only is
Slovakia on the first place among 24 European countries due to its size of farms but
farms hire the majority of land that they farm (up to 935 of agricultural land is not
owned by entities who work it)
The role of agriculture could be traditionally perceived as a food production but
agriculture significantly shapes the face of the country affects the quality of the
environment and also helps to increase the potential of tourism development It is
therefore evident that the industry will continue to benefit from public support To make
a right decision in allocation of this support it is necessary to become familiar with its
advantages and disadvantages especially in Slovak agricultural conditions
Materials and Methods
Study of domestic and foreign literature explaining the views of leading authors
describing the issues of agricultural policy agri-food industry and the impact of CAP on
domestic economic factors is followed by collecting the data needed for statistical
analysis
Article combines practical skills with statistical software Gretl and creating correlations
key indicators demonstrating the dependence of the Common Agricultural Policy reform
on selected agricultural factors in Member States of the European Union
Data sources are
Slovak Agricultural Library in Nitra
Statistical Office if the Slovak Republic
agricultural magazine AGROMAGZIacuteN
Internet resources EUROSTAT OECD FAO
and other Internet resources dedicated to the analyzed issue
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
92
Results and Discussion
Common Agricultural Policy
The Common Agricultural Policy could be easily identified as a system of European
subsidy programs representing the largest community financial policy in the European
Union Opponents would say with irony that this policy costs each taxpayer ldquoonlyrdquo 30
cents a day
In the last years the agricultural policy had to respond to the accession of the new
member states increasing demand for high quality food climate change volatile food
prices on world markets and the unbalance in the food chain in the EU From the
European Parliament point of view there must be provided the public goods by means of
food security and secondly the protection of the environment
The main purpose of the Common Agricultural Policy is to help a stable and efficient
production of high-quality foods that are competitive on world markets and made
environmentally sustainable manner It also aims to promote economic activity in rural
areas and prevent the depopulation
Marušinec J ndash Škriečka M in analyse of the agricultural support pay attention on the
financial framework dedicated to period 2007 ndash 2013 Expenditure on the Common
Agricultural Policy can be found in the expenditure chapter - Preservation and
management of natural resources ndash where CAPrsquos budget is given at volume of 418125
mld euro (table 1)
Table 1 Financial framework 2007 - 2013 (million euro) Expenditure
chapter 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2007 - 2013
1 Sustainable growth
54 405 56 736 59 197 61 144 63 601 66 640 69 678 431 401
2 Preservation and
management of natural resources
58 351 58 800 59 252 59 726 60 191 60 663 61 142 418 125
21 Market
expenditures and
direct payments
45 759 46 217 46 679 47 146 47 617 48 093 48 574 330 085
3 Citizenships
freedom and
security
1 273 1 362 1 523 1 693 1 889 2 105 2 376 12 221
4 EU as a global partner
6 578 7 002 7 440 7 893 8 430 8 997 9 595 55 935
5 Administration 7 039 7 380 7 699 8 008 8 334 8 670 9 095 56 225
6 Compensation 445 207 210 - - - - 862
Total 128 091 131 487 135 321 138 464 142 445 147 075 151 886 974 769
Source Analysis of the support system in agriculture Marušinec J ndash Škriečka M 2009
The development of CAPacutes expenditures in the examined period 2007 ndash 2013 decreased
from the 456 (58 351 billion euro) to 403 (61 142 billion euro) ndash figure 1 CAPacutes
expenditures represents the major part of the financial framework till the year 2009 after
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
93
this year the expenditure chapter Sustainable growth comprehensive of
Competitiveness for growth and employment and Cohesion for growth and
employment leads with 09 difference (1 418 billion euro)
Figure 1 Comparison of the development of CAPacutes expenditures (red line) and
direct payments (blue line) in years 2007 ndash 2013 source MF SR
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 in Slovak Agriculture
The role of agriculture consists not only in food production but also it significantly
shapes the face of the country affects the quality of the environment and helps to
increase the potential of tourism development It is therefore evident that the industry
will continue to benefit from public support To make a right decision in allocation of
this support it is necessary to become familiar with the agriculture development
Agriculture of the Slovak Republic in 2007 ndash 2013
Agriculture forestry and fishery GDP
The share of agriculture in the created gross domestic product (figure 2) has oscillated
from 36 in 2007 (223353 million euro) through 256 in 2010 (168582 million euro) to
reach 332 in the year 2012 (23758 million euro)
Figure 2 Overview of the agriculture forestry and fishery GDP in examined period
(million euro) source ŠUacute SR
Development of agriculture forestry and fishery GDP
(mill euro)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
94
The quarterly growth of agriculture gross production (figure 3) is defined using the
logarithmic transformation of the exponential function
ln yt = ln b0 + x ln b1 + ln ut
and based on it following conclusions can be made
Multiple R = 03762low leakage power dependence between y and exogenous
variables
R Square = 0141514 15 of the variability of the endogenous variable is explained
by given
regression function (model)
Significance F = 00338 lt 005 ie model as a whole is statistically significant (+)
Parameter b0 is statistically highly significant since the P-Value (4 13E-41) lt 0 01
(++)
Parameter X1 is statistically significant since the P-Value (0 0338) lt 0 05 (+)
b0 = 954 4478 In the zero period time the gross output of agriculture is in
the amount of
954 45 units (million euro)
b1 = 0007091 0709059 Quarterly growth rate of agriculture gross production
is 071
2836236 The annual growth rate of agriculture gross
production is 284
Regression function form yi = 6861 + 0007x1
Figure 3 The quarterly growth of agriculture gross production (million euro)
source ŠUacute SR
The economic production rate of agriculture and food processing
Gross production - agriculture forestry
and fishing (mill euro)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
95
The economic profit of agriculture and the food processing (figure 4) reaches two
important points in the examined period
1 year 2007 ndash the revenues obtain their maximum value (4 2643 million euro)
by costs of 4 1698 mill euro rarr profit 945 million euro
2 year 2009 - the revenues obtain their minimum value (1 9659 million euro) by
costs of 2 0787 mill euro rarr profit -1128 million euro
Figure 4 Development of the revenues (red line) costs (blue line) and economic
profit (green line) in the Slovak agricultural production (million euro) source ŠUacute SR
The economic agricultural account (figure 5) describes the ratio in which the crop
production and the animal production create the total amount of agricultural production
The highest value of agricultural production can be noticed in year 2008 (233337
million euro) Paradoxically in the following year the lowest agricultural production can be
remarked (174014 million euro) This interannual loss represents decrease by 59323
million euro on amount 174014 million euro
Figure 5 Development of the crop production animal production and the
agriculture production source ŠUacute SR
Employment
Employment in the agricultural sector (figure 6) has declining character since the
beginning of the examined period the number of employees in the crop production
decreased by 3507
CropprodctionAnimalproductionAgriculturalproduction
Economic agricultural account (mill
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
96
(- 3 076 employees) and the animal production employment decreased by 3895 (-
5 193 employees)
Figure 6 Average number of employees in the animal (blue line) and crop production
(red line)
source ŠUacute SR
The land use
In Slovakia during the examined years the ratio between utilized agricultural area and
permanent meadows and pastures is stabelazed (37 1) There are only minimal changes
between years values
Figure 7 Utilized agricultural area vs permanent meadows and pastures (ha)
source ŠUacute SR
Land area - permanent meadows and pastures (ha)
Land area - utilized agricultural area (ha)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
97
Common Agriculture Policy in Slovakia 2007 ndash 2013
After the Slovak Republic became a member state of the European Union the
agricultural support received a new dimension in form of CAPacutes expenditure patterns
implementation In Slovakia following instruments are used by CAP
1 Direct payments
2 Rural development
3 Market-oriented expenditures
Market-oriented expendituresacute task is to support the export of agricultural goods in the
areas outside of the EU but also eg National programme of beekeeping and the
Programme of school milk support
Financing thru the rural development focuses on the agro-environmental support
investments in the agricultural companies improving of the agricultural productsacute
processing and merchantability agricultural proceedingsacute diversification forestry and
also support of farms with partly self-supplying education counselling and fish system
Direct payments are the most important source of finance in terms of volume of funds
They are composed of two parts
a) resources of the EU (the volume is given by the regulation of Council)
b) national equalization payments - co-financing from the state budget (volume is
given by law on the state budget)
A significant dynamic growth in terms of the total amount of additional public funds
flowing into agriculture can be noticed since the Slovak Republic became a member of
the European Union Detailed overview of the resources flowing into Slovak agriculture
is shown in the table 2
Table 2 Financing of the Slovak agriculture
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Direct payments 24547 23325 25101 36078 22393 3641 3376 3652
- Direct payments (funds of ES) 15349 16494 15282 21384 21384 227 2437 2784
- co-financing (Slovakia) 9198 6831 9819 14695 1009 1371 939 868
Rural development 14891 17689 20175 17825 40291 4335 4831 4085
- Rural development (funds of ES) 11900 14137 15492 13878 30980 3318 3693 3134
- co-financing (Slovakia) 2991 3552 4684 3947 9311 1016 1138 951
Market-oriented expenditures 2649 3787 3768 3768 3900 398 136 131
- Market-oriented expenditures
(funds of ES) 2649 3787 3768 3768 3768 376 109 99
- co-financing (Slovakia) 000 000 000 000 133 22 27 32
Source MF SR
One year after joining the European Union Slovakia was given the minimum support
from the European and Slovak funds (21522 million euro) Figure 8 provides a brief
overview of the development of direct payments paid to Slovakia in previous years The
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
98
highest sum of support can be noticed in year 2008 (37041 million euro) followed by year
2011 with amount of support 3652 million euro
Figure 8 Comparison of direct payments development in Slovakia (europerson)
source MF SR
Reform of the Common agricultural policy 2014-2020
The long-awaited European Commissions proposal of the Common Agricultural Policy
reform has become the target of criticism mainly of the central Europe countries Its
opponents argue that it does not sufficiently pay attention on a fairer distribution of
funds increasing the competitiveness of the sector and the promotion of green farming
practices However the positive or negative consequences of it cannot be taken into
consideration without a deep analysis To demonstrate CAPrsquos advantages
disadvantages it will be needed to go through several factors reflecting the impact of EU
decisions on the Slovak agriculture development as a representative country of V-4
Problematic provisions of the draft reform of view CAP
- Distribution of support among the EU member states
- Capping - setting the upper limit of support for big companies
- Terms of greening and their close relationship to capping direct payments
Direct payments
Implementations of the direct payments strengthen the idea of flat-rate market reforms
enhancing the competitiveness of the agricultural sector by encouraging farmers to adapt
to the market conditions The European companyrsquos needs - basic income and basic
public goods - are now supported by the uncoupled direct payments
European Commission identifies the role of the future redistribution of direct payments
as a dual one - support for income and provision of public goods by ensuring a better fit
between these policy objectives and the budgetary means available There are several
options for redistribution of direct payments envelopes between EU Member States
taken into consideration
Direct payments distribution to Slovakia
in years 2005 - 2011
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
99
EU flat rate ndash direct payments distribution on the total potentially eligible hectares
across the European Union Member States with volume 267 euroha of potentially
eligible area (PEA)
As shown in Figure 9 there are considerable differences in payments between member
states such as Malta Belgium Nederland Italy Greece Cyprus Denmark and Slovenia
ndash with higher direct payments and member states like Latvia Estonia Lithuania
Portugal Romania Slovakia Bulgaria and Poland - with lower payments
Figure 9 Direct Payments redistribution using EU flat rate source DG AGRI
Choosing the option EU flat rate would mean to redistribute a sum of 4394 million euro
While Malta Belgium Nederland Italy Cyprus and Denmark would remark losses EU
flat rate would produce substantial gains to Latvia Greece Lithuania and Romania This
option would be most beneficial for Romania Poland and Spain on the other hand Italy
Germany and France would loose the most
ldquoA flat rate payment across the EU would fail to reflect differences in the economic and
environmental situation in the Member States since a given level of payment does not
have the same effect on income and each hectare does not equally contribute to the
provision of environmental public goodsrdquo European Commission
Considering almost 90 of the land is concentrated in 20 of the holdings in the EU-
25 EU flat rate can not solve the problem of an unequal direct payments distribution
between farms Distribution proposed this way would be a strong rejection of support
compensation to new member states and to the old ones
pragmatic approach ndash Member States are given the EU wide minimum level of per
hectare payment based on a share of the EU average
In the pragmatic approach the direct payments distribution is solved by dividing it to all
Member States at the level at least 80 of the EU average per hectare (figure 10)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
100
Figure 10 Direct Payments redistribution using min 80 of EU-average source DG
AGRI
The amount of redistributed payments would be a sum of 847 million euro by this option
Romania Latvia and Lithuania would remark only positive impacts France Germany
and Italy would remark the biggest losses in this case
ldquoThis option would allow addressing the situation of Member States which are
significantly below the EU average while mitigating the impact of redistribution on those
above the EU averagerdquo European Commission
This means that to lift the per hectare payments of Member States to 80 of the EU
average (213 euroha) it would be needed to cover this cost on a proportional basis by the
Member States that are above the EU average rarr payments to the Member States to 80
of the EU average would be required by a reduction of their envelopes while the
envelopes of those Member States who belong between 80 - 100 would remain
unchanged
the use of objective criteria - the EU flat rate is adjusted by objective criteria based on
economic physical andor environmental indicators
ldquoObjective criteria that reflect the dual role of direct payments in providing income
support and public goods and would thus ensure a more equitable and efficient use of
budgetary resourcesrdquo European Commission
The use of objective criteria should ensure a more equitable and efficient use of
budgetary resources - higher direct paymentsha would be given to the Member States
with higher GDPcapita (expressed in PPS) as well as to the Member States with higher
GVAAWU
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
101
Figure 11 Direct Payments redistribution using Economic objective criteria source DG
AGRI
combination of a pragmatic approach and objective criteria
The common agricultural policy is built on two pillars (itrsquos maintaining is supported by
the Commission proposal and the European Parliaments position too)
1st pillar Direct payments and markets 317 2 billion euro (76)
2nd
pillar Rural development 101 2 billion euro (24)
Total 418 4 billion euro (100)
In addition to the CAP budget another 17 1 billion Euros should be redistributed
bull 5 1 billion euro - Agricultural research and innovation
bull 3 9 billion euro - Reserve for crises in the agricultural sector
bull 2 5 billion euro - Food safety
bull 2 8 billion euro - People in poverty
bull 2 8 billion euro - European fund for globalisation adjustment
Table 3 Comparison of direct payments resources in the actual CAP
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Financial cap for the EUrsquos part of direct payments 40 50 60 70 80 90 100
Possible national supplementary payment (Slovakia) 30 30 30 30 20 10 0
Total 70 80 90 100 100 100 100
Source VUacuteEPP
The new structure of direct payments within the 1st pillar of the CAP will be for the first
time established - multicomponent structure of direct payments
bull Basic Payment Scheme (50 will replace the currently applicable
payment SAPS)
bull Ecological payment (mandatory 30)
bull Coupled support (optional 10)
bull Payment of LFA (optional 5)
bull Young farmer (mandatory 2)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
102
Capping
The European Commissionacutes intention is to put into practice a cap for subsidies for the
largest agricultural companies that receive a disproportionate measure of direct support
of incomes from the CAP Implementation of a progressive capping on payments should
start at 150 000 euro - the maximum amount of support for a farm for one year would be
limited to 300 000 euro This progressive capping would be in force only from moment
when the costs of social security and wages would be deducted from the total sum
After the vote in the European Parliament the amount of capping per farm stays at sum
of 300 000 euro and since
- farms are given 250 000 euro rarr 30 of unit subsidies would be paid per hectare
- farms are given 200 000 - 250 000 euro rarr 60 of unit subsidies would be paid per
hectare
- farms are given 150 000 ndash 200 000 eurorarr 80 of unit subsidies would be paid per
hectare
Due to the historical development large farms can be found especially in Slovakia
Czech Republic and East Germany These farms were excluded from the plan of
capping CAP funding will be provided only to active farmers who are able to
demonstrate tangible action Because the Commissionrsquos definition of an active farmer is
very broad support is likely to be given even to those farmers whose annual income
from agriculture represents only 5 2 of CAP resources should help to entice young
people to farming and farmers to 40 years should receive 25 bonus on direct payments
during the first five years and in this case the cap on the size would be unified on 50 ha
(no individual based on the average size of farms among the Member States)
Figure 12 Capping directions for years 2014 - 2020 source DG AGRI
Additional national payment on livestock units (figure 13) represents the support of
animal production given to Slovak agriculture from year 2007 Its decreasing character
responds to decline in animal production (figure 14) The most enormous drop can be
noticed in year 2008 when the animal production decreased by 26388 million euro in 12
months
National cap of Slovakia for period 2014 - 2020 (ths euro)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
103
Figure 13 Additional national payment on big livestock units (euroBLU) 2007-2012
source ŠUacute SR
Figure 14 Animal (blue line) and Crop production (red line)
source ŠUacute SR
To demonstrate the task of capping as a part of the CAP reform ndash the downward trend of
employees in the animal production has to be remarked The primary objective of
capping is to increase the downward nature of employment in animal production or at
least to maintain its current state (figure 15) This support should help to spread the
animal production and ensure the position of animal farms in Slovakia as well in Czech
Republic and Germany
Figure 15 Average number of employees in the animal (blue line) and crop production
(red line) source ŠUacute SR
SAPS (Single Area Payments) are paid to farmers whose minimum size of the cultivated
area is 03 hectares and the minimum size of the economy overall is 1 ha These
payments proceed from the European Agricultural Guarantee Fond (EAGF) In Slovakia
Additional national payment on big livestock units (euroBLU)
30
50
70
90
110
130
150
2007 2008 2009 2010 2011 2012
Animal and Crop production (mill euro)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
104
their progress is continuously growing what helps to keep the volume of crop production
in a positive way (figure 16) The average number of employees in the crop production
decreases only in year 2008 what can be caused by the financial crisis outbreak But the
overall development of employment in the crop production can be characterized as a
growing one due to the efficient influence of SAPS
Figure 16 Development of SAPS (euroha) and crop production (million euro) source ŠUacute SR
Greening
A short overview of the implications of greening based on the amount of farms and a
reduction of direct payments is shown in table 4 ndash differences in variants between
examined years are followed
bull Variant 30 + 039 of direct payments in 2020
bull Variant 20 + 047 of direct payments in 2020
bull Variant 10 + 049 of direct payments in 2020
bull Variant 0 + 055 of direct payments in 2020
The European Commissionrsquos suggestion is to make a condition on the allocation of 30
of direct payments based on three green rules
bull Maintaining of the permanent pastures
bull Diversification - farmers will have to grow at least three kinds of crops on their
arable lands while one crop can occupy at least 5 and maximum 70 of the
total area
bull Maintaining the ecological landscape - at least 7 of the area other than
permanent pastures must be used on balks hedges trees outfield the
landscape features biotopes interference guard bands and forested areas
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
105
Table 4 The implications of greening based on the amount of farms and a
reduction of direct payments
Year Parameter
of farms in classes
Direct payments
150 -
200
(ths euro)
200 -
250 (ths
euro)
250 -
300 (ths
euro)
300 gt
(ths euro)
of
farms
together
Decreasing
(mil euro)
of
reduction
compared
to the
claim
2014
Variant 30 034 021 017 021 094 124 426
Variant 20 051 034 017 043 145 22 574
Variant 10 064 051 03 055 2 362 727
Variant 0 149 051 034 09 324 557 876
2020
Variant 30 03 021 026 021 098 146 465
Variant 20 06 038 017 047 162 258 621
Variant 10 085 055 03 068 239 421 776
Variant 0 192 055 038 102 388 645 931
Source Impact of the CAP reform on the agricultural organizations in the Slovak
Republic Semančiacutek M 2012
Based on the complaints from farmersrsquo organizations and some Member States the
European Parliament decided to remove some small farms from the green rules An
exception should receive even those producers who fulfil the national environmental
certification conditions
The paradox is that the former idea of the European Commission was giving the
exceptions to farms that operate in the organic way Farms with less than 10 hectares of
cultivable land will automatically receive an exception companies owning 10 ha ndash 30 ha
area can apply for this exemption rarr the exceptions will refer to 82 of European farms
Slovakia identifies with the Austrian proposal to consider the cultivation of soybeans and
legumes as an option in greening the 7 of agricultural land For Europeans it would
be an interesting proposal because huge amounts of soybeans are imported from the
United States Another reason why Slovak Ministry of Agriculture agrees with this
suggestion is fact that increasing the land intended for growing pulses was a perfect idea
especially in dry periods (ie year 2012 marked with huge droughts)
Table 5 Crops of soybeans
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Harvested area
(ha) 10 983 8510 10898 12036 7795 5408 9286 13976 19667 21889
Production
(tha) 12 210 13511 18964 20553 11029 11379 15379 24045 36922 41832
Total crop (t) 111 159 174 171 141 21 166 172 188 191
Source ŠUacute SR
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
106
The pressure on agricultural productsacute prices will rise as a result of new given criteria of
greening This would cause
bull reduction in the competitiveness of Slovak agricultural products
bull increase of food expenditures
bull growth of food import
bull reduction of potential output growth
bull increased costs in crop production
bull use of arable land will decrease mainly the lowland regions of Slovakia
bull foothill and mountain areas rarr pressure on increasing the green areas
bull acreage of cereals and oilseeds in all areas of production will decline
bull the reason for increasing the forage areas will not be the growth in livestock
feed
consumption but maximizing of income including the CAP subsidies rarr
growth of
green areas on arable land
bull in case of a larger volume of direct payments and their tying on the BLU and
dairy
cows a significant attenuation of these negative development is likely
Conclusion
Slovakia is perceived as a leader among the European countries due to its size of farms
Despite of a high concentration of farms - up to 951 of the utilized agricultural land
are farmed by large farms - the Slovak agriculture is considerably less productive
The reform of Common Agriculture Policy tries to develop not only the traditional role
of agriculture a food production but shapes the face of country affects the quality of
environment and also helps to increase the potential of tourism development through the
cooperation of direct payments system capping and greening
To make a right decision in allocation of this support it is necessary to become familiar
with its advantages and disadvantages especially in Slovak agricultural conditions
Direct payments system ndash the use of objective criteria would ensure a more equitable and
efficient use of budgetary resources in comparison to eg EU flat rate where Slovakia is
paid with lower direct payments than the other Member States Objective criteria reflect
the dual role of direct payments in providing income support and public goods
Capping - The primary objective of capping is to increase the downward nature of
employment in animal production or at least to maintain its current state in Member
States like Slovakia Czech Republic or Germany where the biggest farms are located
due to the historical development In previous years the animal production has been
forgotten regarding to higher payments paid to the crop production This unbalance
could be changed by reform of Common Agriculture Policy
Greening ndash opponents of green rules which should ensure the maintaining of the
permanent pastures diversification and maintaining the ecological landscaperdquo highlight
their possible negative impacts like reduction in the competitiveness of Slovak
agricultural products decrease of potential output growth increased costs in crop
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
107
production etc But one of its indisputable advantage hides in the opportunity to spread
the crop of soybeans and pulses that could be a rewarding alternative of possible farms
losses in these increasingly hotter summers
References
1 Beciacutek S 2009 Strategickeacute viacutezie vo vyacutevoji slovenskeacuteho poľnohospodaacuterstva
Ekonomika poľnohospodaacuterstva
2 Buchta S Federičovaacute Z 2009 Rozvoj vidieka v spektre podpornyacutech
prostriedkov z eurofondov Ekonomika poľnohospodaacuterstva
3 Bujdaacutekovaacute A Zaacutevodszkaacute I Chrenekovaacute M 2005 Jednotnaacute platba na farmu
UacuteVTIP Nitra
4 Fekete P 2006 Probleacutemy ekonomickeacuteho rozvoja EUacute a snahy o ich riešenie s
docircrazom na poľnohospodaacuterstvo Štrukturaacutelne zmeny v poľnohospodaacuterstve EUacute
SPU Nitra
5 Greer A 2005 Agricultural policy in Europe Manchester University Pres
Manchester
6 Horvaacuteth Z 2004 Priacuteručka Euroacutepskej Uacutenie Bratislava
7 Kadlečiacutekovaacute M et al 2001 Spoločnaacute poľnohospodaacuterska politika Agroinštituacutet
Nitra
8 Konig P 2006 Učebnice europskeacute integrace Barrister and Principal Brno
9 Kryn J 2003 A United Front European Union Enlargement the Common
Agricultural Policy and Polish Agriculture School of Polish Language and
Culture The Catholic University of Lublin
10 Palšovaacute L Rumanovskaacute Ľ 2010 Spoločnaacute poľnohospodaacuterska politika a jej
realizaacutecia v podmienkach Slovenskej republiky SPU Nitra
11 Pokrivčaacutek J Aacutecs D Qineti A Matejkovaacute E 2010 Vplyv spoločnej
poľnohospodaacuterskej politiky Euroacutepskej uacutenie na ekonomiku Slovenska SPU
Nitra
12 Treuemr Ammitzboll M 2005 101 otaacutezok a odpovediacute o EUacute Bratislava
13 Zoborskyacute IM 2006 Ekonomika poľnohospodaacuterstva Vydavateľstvo SPU Nitra
14 Žaja J 2006 Vplyv štrukturaacutelnej a regionaacutelnej politiky EUacute na uacutespešnosť
podnikania v poľnohospodaacuterstve SR Zborniacutek vedeckyacutech priacutespevkov z
medzinaacuterodnej konferencie Regioacuteny ndash vidiek ndash životneacute prostredie 2006 SPU
Nitra
Internet resources
1 Oznaacutemenie komisie euroacutepskemu parlamentu rade euroacutepskemu hospodaacuterskemu
a sociaacutelnemu vyacuteboru a vyacuteboru regioacutenov - SPP do roku 2020 zvlaacutednutie
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
108
buduacutecich vyacuteziev v oblasti potraviacuten priacuterodnyacutech zdrojov a uacutezemiacute 2013
Available from lthttpeceuropaeugt [31 October 2013]
2 Zelenaacute spraacuteva 2005 - 2012 Available from lthttpwwwmpsrskgt[31 October
2013]
3 Policy perspectives for EU agriculture European Commission 2013 Available
from
lthttpeceuropaeuagriculturegt[31 October 2013]
4 Božiacutek M 2011 Analyacuteza a vyacutehľad dosahov reformy SPP po roku 2013
Available from lthttpwwwvueppsk gt[5 November 2013]
5 Schottertovaacute Z 2013 Program rozvoja vidieka SR 2014 ndash 2020 so zameraniacutem
na uacutezemnyacute rozvoj Available from lthttpwwwmmrczgt[31 October 2013]
6 Beacutereš J Štranc P 2010 Vyacutesledky odrodovyacutech pokusov so soacutejou na Slovensku
Available fromlt httpkonferenceagrobiologieczgt[5 November 2013]
7 Božiacutek M2011 Reforma Spoločnej poľnohospodaacuterskej politiky EUacute Available
from lt httpwwwvueppskdokumentyine2012SPP1_bozikpdfgt[5
November 2013]
8 wwweppeurostateceuropaeu
9 wwwlandgovsk
10 wwweceuropaeuagriculture
Author
Ing Adriana Rašovskaacute
Faculty of Economics and Management Department of Finance
Slovak University of Agriculture
Tr Andreja Hlinku 2 949 76 Nitra Slovak Republic
adrianarasovskagmailcom
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
109
A ROumlVID ELLAacuteTAacuteSI LAacuteNCBAN REJLŐ LEHETŐSEacuteGEK EacuteS VESZEacuteLYEK
MAGYARORSZAacuteGON
SZABOacute DOROTTYA
Oumlsszefoglalaacutes
Az elmuacutelt eacutevtizedek egyre inkaacutebb modernizaacuteloacutedoacute vaacutesaacuterloacutei szokaacutesai eacutes ennek
koumlvetkezteacuteben koncentraacuteloacutedoacute kiskereskedelem rohamos teacuterhoacutediacutetaacutesa utaacuten az utoacutebbi
eacutevekben uacutejra noumlvekvő igeacuteny mutatkozik a szorosabb termelői-fogyasztoacutei kapcsolatok
kialakiacutetaacutesa iraacutent Ezt igazolta az Eurobarometer (2011) felmeacutereacutese is miszerint az
Euroacutepai Unioacute orszaacutegaiban - koumlztuumlk Magyarorszaacutegon - a vaacutelaszadoacutek jelentős toumlbbseacutege
veacutelte uacutegy hogy az Unioacutenak taacutemogatni kellene a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok (REL)
megerősoumldeacuteseacutet
Magyarorszaacutegon jelenleg a REL-en beluumll elsősorban a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes
hagyomaacutenyos formaacuteinak (pl piacok) alkalmazaacutesa elterjedt a termelők eacutes a vaacutesaacuterloacutek
koumlreacuteben az innovatiacutev modern formaacutek joacuteval ritkaacutebbak (pl koumlzoumlsseacuteg taacutemogatta
mezőgazdasaacuteg doboz rendszer haacutezhozszaacutelliacutetaacutes) A REL hazai fejleszteacutese nem koumlnnyű
feladat hiszen a kiacutenaacutelat oldalaacuten jellemzően a legkisebb (egyeacuteni vagy
mikrovaacutellalkozaacutesok) termelők talaacutelhatoacutek akiknek egyuumlttműkoumldeacutesi eacutes eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető
keacutepesseacuteguumlk is gyenge Ugyanakkor szaacutemukra lenne a legfontosabb az eacuterteacutekesiacuteteacutesi
lehetőseacutegeik eacutes piackeacutepesseacuteguumlk javiacutetaacutesa A kereslet oldalaacuten a REL reacuteszveacuteteleacutenek
erősiacuteteacutese mellett a fogyasztoacutei bizalom noumlveleacutese illetve a korlaacutetos hazai vaacutesaacuterloacuteerőt
figyelembe vevő REL megoldaacutesok kialakiacutetaacutesa lenne kedvező
A tanulmaacuteny elsősorban a REL hazai helyzeteacutet vizsgaacutelja kiemelve azokat a lehetőseacutegeket
eacutes veszeacutelyeket amely szempontok figyelembeveacutetele felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges az eacuterteacutekesiacuteteacutesi
csatornaacutek e tiacutepusainak fenntarthatoacute műkoumldeacuteseacutehez
Kulcsszavak Roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc Koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes Egyeacuteni gazdasaacutegok Fogyasztoacutei
szokaacutesok
JEL Q19
The possibilities and dangers of the short supply chain in Hungary
Abstract
The customersrsquo habits have changed and the retailers gained ground in the past decades
Recently there is a growing need for direct consumer-farmer relationship It was also
verified by the evaluation of the CAP of Eurobarometer where the majority of
participants from the EU (including Hungary) thought that the EU should support the
short supply chains (SSC)
At present mainly the traditional ways of direct marketing are popular within the short
supply chains amongst Hungarian farmers and customers such as markets The
innovative modern forms are rare ie box scheme home delivery community supported
agriculture
Developing SSC in Hungary is not an easy task as small farmers can tipically be found
at the supplier side such as single or micro entrepreneurs whose co-operating and
lobbying skills are not too strong At the same time it would be most important for them
to develop their marketing possibilities and food safety On the side of demands it is
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
110
important to strenghten the consumersrsquo trust as well as the participation of SSC It
would also be useful to form new SSC solutions taking the limited local spending power
into account
The study mainly examined the local status of SSC highlighting the possibilities and
dangers of such channels in Hungary
Keywords Short supply chain Direct sales Sole holders Costumersrsquo attitudes
JEL Q19
Bevezeteacutes
Magyarorszaacutegon a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok (REL) iraacutenti tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes ugyan
valamelyest feleacuteleacutenkuumllt az elmuacutelt keacutet-haacuterom eacutevben de az Euroacutepai Unioacute reacutegi
tagaacutellamaihoz valamint az Unioacuten kiacutevuumll pl az Egyesuumllt Aacutellamokhoz eacutes Japaacutenhoz
viszonyiacutetva meacuteg mindig meglehetősen keveacutes informaacutecioacute aacutell rendelkezeacutesuumlnkre a REL
hazai helyzeteacuteről illetve a REL-ben reacutesztvevő szereplőkről Ez magyaraacutezhatoacute azzal
hogy a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok modern innovatiacutev etikai eacuterteacutekeket is hordozoacute formaacutei (pl
koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg dobozrendszer vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek) itthon
csak a koumlzelmuacuteltban jelentek meg ellenteacutetben az Unioacute eacuteszaki tagaacutellamaival ahol ezek a
formaacutek toumlbb eacutevtizedes muacuteltra tekintenek vissza Hazaacutenkban jelenleg a roumlvid ellaacutetaacutesi
laacutencok tiacutepusai koumlzuumll a piacon toumlrteacutenő vaacutesaacuterlaacutes a legneacutepszerűbb a fogyasztoacutek koumlreacuteben
A REL szempontjaacuteboacutel jelenleg tapasztalhatoacute pozitiacutev iraacutenyuacute folyamatok elleneacutere sem a
roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok hagyomaacutenyos sem pedig a modern tiacutepusainak hosszuacute taacutevuacute
fennmaradaacutesa nem garantaacutelt A REL-ben elsősorban a kisebb gazdasaacutegok termelői
vesznek reacuteszt a meacuteretgazdasaacutegossaacuteg megtartaacutesa eacutes a kapacitaacuteskorlaacutet pedig aacuteltalaacuteban nem
teszi lehetőveacute meacuteg a koumlztes szereplők kizaacuteraacutesa elleneacutere sem hogy a termeacutekeik a nagy
eacutelelmiszerlaacutencok aacuteltal kiacutenaacuteltnaacutel kedvezőbb aacuteron juthassanak el a vaacutesaacuterloacutekhoz
kuumlloumlnoumlsoumlsen a magas hozzaacuteadott eacuterteacutekű aacuterufeacuteleseacutegek eseteacuteben Ahogyan az a
mezőgazdasaacuteg egeacuteszeacutere jellemző a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok termelőit is fenyegeti az
eloumlregedeacutes eacutes a generaacutecioacutevaacuteltaacutes veszeacutelye Ezen feluumll a gazdaacutek toumlbbnyire nem eacutelnek a
formaacutelis szakmai oktataacutes eacutes keacutepzeacutes lehetőseacutegeivel ami azeacutert is kockaacutezatos mivel a roumlvid
ellaacutetaacutesi laacutencban reacutesztvevőknek nem csak a termeleacuteshez kell eacuterteniuumlk hanem toumlbbek
koumlzoumltt a feldolgozaacuteshoz raktaacuterozaacuteshoz szaacutelliacutetaacuteshoz az eacuterteacutekesiacuteteacuteshez eacutes a marketing
teveacutekenyseacuteghez szuumlkseacuteges tudaacutest is birtokolniuk kell az eredmeacutenyes műkoumldeacutes
biztosiacutetaacutesaacutehoz Emellett a kistermelők eacutelelmiszerhigieacuteniai szaktudaacutesa is sok esetben
hiaacutenyos ezeacutert eacutelelmiszerbiztonsaacutegi kockaacutezatot jelenthetnek Elsősorban a fent leiacutertak
koumlvetkezteacuteben a REL-termelők oumlnszerveződeacutesi eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető eacutes paacutelyaacutezati
versenykeacutepesseacuteguumlk gyenge a sok szempontboacutel megoldaacutest jelentő egyuumlttműkoumldeacutesek
pedig ritkaacutek
Fogyasztoacutei oldalroacutel a teacutemaacuteban veacutegzett kutataacutesok eredmeacutenyei azt igazoltaacutek hogy a
vaacutesaacuterlaacutes soraacuten a legtoumlbb vevő szaacutemaacutera a termeacutekek aacutera eacutes a szeacuteles aacuteruvaacutelaszteacutek a
legfontosabb szempontok emellett teacutenylegesen nagyon keveacutes vaacutesaacuterloacute hajlandoacute
magasabb aacuterat fizetni a magyar termeacutekekeacutert ha egy hazai eacutes egy kuumllfoumlldi ugyanolyan
minőseacutegű aacuteru koumlzuumll lehet vaacutelasztani (Szakaacutely et al 2010) A fogyasztoacute-termelő
koumlzvetlen kapcsolata garantaacutelja a vevők szaacutemaacutera a termeacutekek iraacutenti bizalmat amely
kapcsolat iacutegy rendkiacutevuumll seacuteruumlleacutekeny iacutegy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termelői termeacutekek iraacutenti
kereslet noumlvekedeacutese sem oumlnműkoumldő folyamat
Ezek a probleacutemaacutek raacutevilaacutegiacutetanak azokra a szempontokra amelyek fejleszteacutese felteacutetlenuumll
szuumlkseacuteges a REL rendszerek hosszuacute taacutevuacute fennmaradaacutesaacutehoz
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
111
Anyag eacutes moacutedszer
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal kapcsolatos adatok gyűjteacutese neheacutezseacutegekbe uumlkoumlzik mivel sem
a magyar sem pedig az Unioacute szintű statisztikaacutekban nem toumlrteacutenik reprezentatiacutev
adatgyűjteacutes speciaacutelisan a REL-ben reacutesztvevő szereplőkre neacutezve Az euroacutepai
gazdasaacutegszerkezeti oumlsszeiacuteraacutes (Eurostat Farm Structure Survey - FSS) 2005 eacutes 2007-es
tagaacutellami oumlsszefoglaloacuteiban talaacutelhatoacutek kapcsoloacutedoacute adatok de csupaacuten arra vonatkozoacutean
toumlrteacutenik adatgyűjteacutes hogy a mezőgazdasaacutegi egyeacuteni gazdasaacutegok koumlzuumll mennyire jellemző
az hogy a bdquoveacutegfogyasztoacuteknak toumlrteacutenő koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes az uumlzem teljes gazdasaacutegi
eacuterteacutekesiacuteteacuteseacutenek toumlbb mint 50-aacutet teszi kirdquo (A Bizottsaacuteg 12002009EK rendelete) A
Koumlzponti Statisztikai Hivatal (KSH) Aacuteltalaacutenos Mezőgazdasaacutegi Oumlsszeiacuteraacutesaacuteban (AacuteMOuml) eacutes
a Gazdasaacutegszerkezeti Oumlsszeiacuteraacutesban (GSZOuml) az egyeacuteni eacutes taacutersas gazdasaacutegok szerint
talaacutelhatoacute adat a nem mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteget is veacutegző gazdasaacutegok szaacutemaacuteroacutel amely
magaacuteba foglal a REL-hez kapcsoloacutedoacute teveacutekenyseacutegeket is A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal
kapcsolatban az egyeacuteb tudomaacutenyos felmeacutereacutesek is hiaacutenyoznak a hazai vizsgaacutelatokboacutel a
roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal kapcsolatos teacutemaacutekkal eddig csak neacutehaacuteny kutataacutes foglalkozott
Magyarorszaacutegon (Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet ESSRG Kaposvaacuteri Egyetem
Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Koumlzgazdasaacuteg- eacutes Regionaacutelis
Tudomaacutenyi Kutatoacutekoumlzpont Oumlkoloacutegiai Mezőgazdasaacutegi Kutatoacuteinteacutezet)
A REL helyzeteacutenek feltaacuteraacutesa soraacuten a hazai eacutes nemzetkoumlzi tudomaacutenyos illetve nem
tudomaacutenyos forraacutesmunkaacutek valamint az Eurostat eacutes a KSH relevaacutens eredmeacutenyei keruumlltek
feldolgozaacutesra
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc (REL) fogalma
Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 13052013EU Rendeleteacutenek 2 cikk m) szerinti
fogalom meghataacuterozaacutesa alapjaacuten a bdquoroumlvid ellaacutetaacutesi laacutencrdquo az egyuumlttműkoumldeacutes a helyi
gazdasaacutegi fejleszteacutes valamint a termelők feldolgozoacutek eacutes a fogyasztoacutek koumlzoumltti szoros
foumlldrajzi eacutes taacutersadalmi kapcsolatok iraacutent elkoumltelezett korlaacutetozott szaacutemuacute gazdasaacutegi
szereplő aacuteltal alkotott ellaacutetaacutesi laacutenc Azaz a termelők eacutes termelők csoportosulaacutesa a
fogyasztoacuteknak vagy fogyasztoacutek csoportosulaacutesaacutenak koumlzvetlenuumll vagy egy koumlzvetiacutetőn
keresztuumll eacuterteacutekesiacutetik eacutelelmiszer-termeacutekuumlket A koumlzvetlen vagy az egy koumlzvetiacutetős REL
eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacutekat neacutegy főtiacutepusba (koumlzvetiacutetőn keresztuumll haacutezhoz szaacutelliacutetaacutessal nyitott
gazdasaacutegban eacutes eacuterteacutekesiacuteteacutesi ponton) valamint azokon beluumll keacutet altiacutepusba (hagyomaacutenyos
eacutes uacutejszerű) sorolhatjuk (1 taacuteblaacutezat)
1 taacuteblaacutezat A REL eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacuteinak kategoacuteriaacutei
1 REL tiacutepus Koumlzvetiacutetőknek
a Hagyomaacutenyos Koumlzvetlenuumll eacuterteacutekesiacutető
feldolgozoacute
b Uacutejszerű Vendeacuteglaacutetaacutes Inteacutezmeacutenyi
eacutetkezteteacutes Kiskereskedelem
2 REL tiacutepus Haacutezhoz
a Hagyomaacutenyos Haacutezaloacute eacuterteacutekesiacuteteacutes
Mozgoacute bolt
b Uacutejszerű Doboz rendszer Internetes
haacutezhozszaacutelliacutetaacutes
3 REL tiacutepus Nyitott gazdasaacuteg
a Hagyomaacutenyos Bolt a gazdaudvaron
Szedd magad Falusi vendeacutegasztal
b Uacutejszerű Koumlzoumlsseacuteg Taacutemogatta
Mezőgazdasaacuteg
4 REL tiacutepus Eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok
a Hagyomaacutenyos Piac vaacutesaacuter Ideiglenes
kitelepuumlleacutes
b Uacutejszerű Termelői piac Fesztivaacutel
Gazdabolt telepuumlleacutesen Automata
Forraacutes Munkadokumentum tervezet - SFC2014 technikai uacutetmutatoacute 2014
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
112
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő lehetőseacutegek a kiacutenaacutelat oldalaacuteroacutel
A nemzetkoumlzi eacutes a hazai tapasztalatok alapjaacuten egyaraacutent a REL-ben reacutesztvevő termelők
szaacutemaacutera a piacok a legfontosabb koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatorna (Thilmany eacutes Watson
2004 Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013 Benedek et al 2013 Csiacutekneacute Maacutecsai 2013)
A piacoknak nincsenek joacutel elkuumlloumlniacutethető teljes egeacuteszeacuteben homogeacuten kategoacuteriaacutei illetve
orszaacutegonkeacutent sőt sokszor reacutegioacutenkeacutent maacutes-maacutes teacutenyezőkre keruumll a hangsuacutely ezeacutert a
piacok kuumlloumlnboumlző tiacutepusainak pontos eacutes teljes koumlrű meghataacuterozaacutesa neheacutez feladat (INRA
2007a eacutes 2007b Martinez et al 2010 Hamilton 2002 FARMA Stephenson et al
2008) A jelenkori eacutelelmiszer kiskereskedelmi formaacutek eacutes az ellaacutetaacutesi laacutencok
jellegzetesseacutegeit figyelembe veacuteve eacutes a tanulmaacuteny teacutemaacutejaacutehoz igazodva a piacok
osztaacutelyozaacutesaacutet a REL eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacutei alapjaacuten ceacutelszerű meghataacuterozni
Hagyomaacutenyos (aacutellandoacute) piacok lehet nagyobb fedett csarnok jellegű szabadteacuteri vagy
feacutelig fedett piac esetleg ezek kombinaacutecioacuteja A kereskedők eacutes a termelők vegyesen joacutel
vagy keveacutesbeacute joacutel elkuumlloumlniacutethetően eacuterteacutekesiacutetenek rajta
Uacutejszerű termelői piacok időszakos vagy aacutellandoacute piacok ahol kizaacuteroacutelag termelők
eacuterteacutekesiacutetik a sajaacutet maguk aacuteltal előaacutelliacutetott termeacutekeket Ezek toumlbbnyire (de nem felteacutetlenuumll)
a helyi termelői piac 2012-ben toumlrteacutent jogszabaacutelyi lehataacuterolaacutesaacutenak megfelelően műkoumldő
piacok (512012 (VI 8) VM rendelet a helyi termelői piacokon toumlrteacutenő aacuterusiacutetaacutes
eacutelelmiszer-biztonsaacutegi felteacuteteleiről)
A Nemzeti Eacutelelmiszerlaacutenc-biztonsaacutegi Hivatal (NEacuteBIH) adatai szerint a hagyomaacutenyos eacutes
a helyi aacutellandoacute piacok szaacutema oumlsszesen 531 db volt a 2013 novemberi oumlsszeiacuteraacutes szerint
amelyen beluumll a helyi piacok araacutenya 32 volt Oumlsszesseacutegeacuteben a 2012-es felmeacutereacutes
adataihoz keacutepest 18-kal noumlvekedett a piacok szaacutema ami zoumlmmel a helyi piacok
szaacutemaacutenak gyarapodaacutesaacutet jelentette (45 noumlvekedeacutes) (2 taacuteblaacutezat)
2 taacuteblaacutezat A piacok szaacutema eacutes megoszlaacutesa tiacutepus szerint (2012-2013)
2012 2013
Vaacuteltozaacutes
() Piac
kategoacuteriaacutek
Piacok
szaacutema (db)
Megoszlaacutes
()
Piacok
szaacutema (db)
Megoszlaacutes
()
Hagyomaacutenyos 335 740 360 680 +84
Helyi termelői 118 260 171 322 +449
Oumlsszesen 453 1000 531 1000 +179
Forraacutes NEacuteBIH (2012 2013)
A termelői piacok szaacutemaacutenak ugraacutesszerű noumlvekedeacutese egyreacuteszről a jogszabaacutelyi koumlrnyezet
kedvező vaacuteltozaacutesainak maacutesreacuteszről a fogyasztoacutei kereslet noumlvekedeacuteseacutenek koumlszoumlnhető
A gasztronoacutemiaacuteban a termelői termeacutekek iraacutenti igeacuteny noumlvekedeacutese leglaacutetvaacutenyosabban a
Magyarorszaacutegon egyre nagyobb szaacutemban megrendezett fesztivaacutelokon eacuterhető tetten Ezen
beluumll a helyi termeacutek fesztivaacutelok a neacutepi hagyomaacutenyokon alapuloacute rendezveacutenyek vagy
kifejezetten valamilyen termeacutekkoumlre oumlsszpontosiacutetoacute tematikus fesztivaacutelok azok ahol a
helyi eacutesvagy hagyomaacutenyos eacutelelmiszerek hangsuacutelyosan jelennek meg Az ELTE TaacuteTK
eacutes a NEacuteBIH sajaacutet adatgyűjteacutest veacutegzett a termelői termeacutekeacuterteacutekesiacuteteacutest is biztosiacutetoacute 2013-
ban megrendezett fesztivaacutelok koumlreacuteben amely soraacuten oumlsszesen 327 rendezveacuteny keruumllt az
adatbaacutezisba
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
113
A koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg (Community supported agriculture = CSA)
kereteacuteben a termelők eacutes fogyasztoacutek mindkeacutet reacutesztvevő szaacutemaacutera előnyoumlkkel jaacuteroacute
elkoumlteleződeacutest vaacutellalnak egymaacutes feleacute A koumlzoumlsseacutegi mezőgazdasaacuteg egy gazdaacuteboacutel vagy
gazdacsoportboacutel eacutes egy vaacutesaacuterloacutei koumlrből aacutell akik koumllcsoumlnoumlsen elkoumltelezik magukat az
egyuumlttműkoumldeacutes mellett A vaacutesaacuterloacutek vaacutellaljaacutek hogy a gazdasaacuteg termeacutekeit sokszor előre
meghataacuterozott aacuteron eacutes az egeacutesz szezonban vagy az egeacutesz eacutevben megveszik A gazda
pedig vaacutellalja hogy ebben az időszakban a koumlzoumlsseacuteg szaacutemaacutera a legjobb tudaacutesa szerint
termel iacutegy a termeleacutes kockaacutezataacutet a termelő eacutes a fogyasztoacute megosztva viseli (Reacutethy eacutes
Dezseacuteny 2013 Tudatos Vaacutesaacuterloacutek Egyesuumllete 2013)
A vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek alapja hogy toumlbb helyi termelő egy civil szervezet vagy a
fogyasztoacutek kisebb koumlzoumlsseacutege (ki)szaacutelliacutetaacutesi eacutes elosztoacutei rendszert szervez (haacuteztoacutel haacutezig
vagy egy aacutellandoacute aacutetvevőpontra) a jellemzően kistermelői helyben vagy regionaacutelisan
előaacutelliacutetott aacuteruk szaacutemaacutera A vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek nagyfokuacute vaacuteltozatossaacutegot mutatnak attoacutel
fuumlggően hogy hogyan műkoumldnek eacutes milyen termeacutekkel foglalkoznak (Reacutethy eacutes Dezseacuteny
2013)
A Joint Research Centre (Kneafsey et al 2013) felmeacutereacuteseacuteben az adatbaacutezisaacuteban szereplő
gazdasaacutegok egynegyede felelt meg a CSA tiacutepusuacute rendszereknek Ugyanakkor az
eacuterteacutekesiacuteteacutesnek e formaacutei amelyek erős etikai felteacutetelek mellett műkoumldő alternatiacutev
csatornaacutek nem jelennek meg egyforma araacutenyban Unioacute szerte eacuteszakon eacutes
Franciaorszaacutegban sokkal gyakoribb mint a deacuteli reacutegioacutekban eacutes az uacutejonnan csatlakozott
orszaacutegokban koumlztuumlk Magyarorszaacutegon
A REL modern formaacutei itthon csak a koumlzelmuacuteltban kezdtek kibontakozni Francia
mintaacutera neacutehaacuteny fiatal eacutes keacutepzett gazda meglaacutetta a lehetőseacuteget a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes e
speciaacutelis formaacutejaacuteban eacutes elkezdtek aacutetaacutellni a hagyomaacutenyos termelői piacroacutel a
dobozrendszer moacutedszereacutere Ez a koumlzelmuacuteltban elindult folyamat illetve a helyi
eacutelelmiszer iraacutenti lassuacute igeacutenynoumlvekedeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedott az eacuterdeklődeacutes a CSA
kezdemeacutenyezeacutesek iraacutent is Becsleacutesek szerint a dobozrendszerek az előfizeteacuteses
rendszerek eacutes a koumlzoumlsseacuteg aacuteltal vezetett gazdasaacutegok szaacutema jelenleg 14 koumlruumll mozog
emellett ha a bevaacutesaacuterloacute koumlzoumlsseacutegeket is ebbe a koumlrbe soroljuk ez a szaacutem akkor is csupaacuten
24 (Dezseacuteny 2013)
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő lehetőseacutegek a kereslet oldalaacuteroacutel
Csiacutekneacute Maacutecsai (2013) 2011-ben veacutegzett hazai fogyasztoacutei felmeacutereacuteseacutenek eredmeacutenyei
szerint a vaacutelaszadoacutek 84-a nyilatkozott uacutegy hogy legalaacutebb eacutevente neacutehaacuteny alkalommal
vaacutesaacuterol eacutelelmiszert koumlzvetlenuumll a termelőktől A REL tiacutepusok koumlzuumll a hagyomaacutenyos
eacuterteacutekesiacuteteacutesi pont csoportba tartozoacute piacok laacutetogatottsaacutega volt a legnagyobb araacutenyuacute
oumlsszesen 71 Ezeacutert nem veacuteletlen hogy a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesből a vaacutesaacuterlaacutesok
rendszeresseacutege az eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok eseteacuteben volt a leggyakoribb mivel a vaacutesaacuterloacutek
41-a eacutelt ezekkel a lehetőseacutegekkel legalaacutebb eacutevente neacutehaacutenyszor A nyitott gazdasaacutegok
eseteacuteben ez az araacuteny 22 a haacutezhozszaacutelliacutetaacutest illetően pedig mindoumlssze16 volt (1 aacutebra)
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
114
1 aacutebra A vaacutesaacuterlaacutes gyakorisaacutega az egyes koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesi tiacutepusok kereteacuteben
Forraacutes Csiacutekneacute Maacutecsai (2013) alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A GfK Haacuteztartaacutespanel adatai szerint a piacok reneszaacutenszukat eacutelik hiszen az elmuacutelt
eacutevtizedben a piaci koumllteacutes megkeacutetszereződoumltt a 2000 eacutevi 70 milliaacuterd forintroacutel 2011-re
130 milliaacuterd forintra nőtt Ez azt jelenti hogy a piac mint eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatorna megőrizte
5 szaacutezaleacutek koumlruumlli reacuteszaraacutenyaacutet a napi fogyasztaacutesi cikkek haacuteztartaacutesi fogyasztaacutesaacuteboacutel ami
tekintettel a piacon kiacutevuumlli nem modern kereskedelmi formaacutek (egyeacuteb eacuterteacutekesiacuteteacutes eacutes
fuumlggetlen kisboltok) folyamatos teacuterveszteacuteseacutere jelentős teljesiacutetmeacuteny
Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) a piacok termelői eacutes fogyasztoacutei megiacuteteacuteleacuteseacutevel foglalkozoacute
tanulmaacutenya is hasonloacute eredmeacutenyt hozott A reacuteszvevő vaacutelaszadoacutek koumlzuumll legtoumlbben (30)
heti rendszeresseacuteggel laacutetogattaacutek a magyar piacok valamelyikeacutet 14-uk pedig akaacuter
hetente toumlbbszoumlr is ezen az eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatornaacuten keresztuumll inteacutezte a vaacutesaacuterlaacutesait Emellett
azonban azoknak a reacutesztvevőknek az araacutenya is magas volt (27) akik csak havonta
vagy enneacutel is ritkaacutebban jaacutertak piacra Ugyanakkor a keacuterdeacutessorra vaacutelaszoloacute 730 fogyasztoacute
koumlzuumll mindoumlssze 67-en (9) aacutelliacutetottaacutek magukroacutel hogy soha nem vaacutelasztjaacutek ezt a
vaacutesaacuterlaacutesi lehetőseacuteget
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő veszeacutelyek a kiacutenaacutelat oldalaacuteroacutel
A nemzetkoumlzi eacutes a hazai tapasztalatok alapjaacuten egyaraacutent a REL-ben elsősorban a kisebb
gazdasaacutegok termelői vesznek reacuteszt (Thilmany eacutes Watson Benedek et al 2013 Reacutethy eacutes
Dezseacuteny 2103) Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) tanulmaacutenya szinteacuten alaacutetaacutemasztotta a fentieket
Azoknak a termelőknek akik roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencon keresztuumll eacuterteacutekesiacutetetteacutek a termeacutekeiket
az eacuteves nettoacute aacuterbeveacutetele toumlbbnyire nem haladta meg a 7 millioacute forintot a 2010-es Miacuteg a
REL-ben eacuterteacutekesiacutető termelők aacutetlagosan 26 hektaacuter nagysaacuteguacute foumlldteruumlleten gazdaacutelkodtak
addig a hosszuacute laacutencokon keresztuumll aacuterusiacutetoacutek eseteacuteben 83 hektaacuter volt az aacutetlagos foumlldteruumllet
meacuterete Rocchi eacutes munkataacutersai (2010 in Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013) tapasztalatai szerint ha
a termelők versenykeacutepesek akarnak maradni eacutes a hagyomaacutenyos kiskereskedőkneacutel
alacsonyabb aacuteron adjaacutek a termeacutekeiket akkor ez nem minden esetben jelent megfelelő
joumlvedelmezőseacuteget Emellett mivel aacuteltalaacuteban kismeacuteretű vaacutellalkozaacutesokroacutel van szoacute azt is
kockaacuteztatjaacutek hogy a meacuteretgazdasaacutegossaacuteguk tovaacutebb csoumlkken A kis gazdasaacutegok legfőbb
neheacutezseacutegekeacutent a kapacitaacutesuk korlaacutetait emliacutetetteacutek illetve a disztribuacutecioacutes rendszer hiaacutenyaacutet
ami aacuteltal a vezető piacok feleacute tudnaacutenak elmozdulni
412
219
157
588
781
843
0 20 40 60 80 100
Eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok
Nyitott gazdasaacuteg
Haacutezhoz
hetente toumlbbszoumlr hetente havonta toumlbbszoumlr havonta eacutevente neacutehaacutenyszor soha
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
115
A kistermelők eacutelelmiszerhigieacuteniai szaktudaacutesa sok esetben hiaacutenyos Emellett a hatoacutesaacutegi
vizsgaacutelatok elsősorban a magas kockaacutezatuacute eacutelelmiszer előaacutelliacutetoacutek ellenőrzeacuteseacutere fektetnek
hangsuacutelyt iacutegy a keveacutes fogyasztoacutehoz eljutoacute kistermelői termeacutekek eacutelelmiszerbiztonsaacutegi
megfelelőseacutegeacutenek ellenőrzeacutese alacsony araacutenyuacute A NEacuteBIH adatai szerint 2012-ben az
ellenőrzoumltt termeacutekek 28-a kapcsoloacutedott kistermelői eacutelelmiszer-előaacutelliacutetaacutes eacutes
forgalmazaacutes teveacutekenyseacutegeihez eacutes vendeacutegasztal szolgaacuteltataacuteshoz Az ellenőrzeacutesek
eredmeacutenyekeacutent a vizsgaacutelt termeacutekek 22-aacuteban szabtak ki biacutersaacutegot amely koumlzel 1
szaacutezaleacutekponttal volt magasabb a 2010-es araacutenynaacutel A 2013 eacutevben juacutelius 31-i adatok
szerint ez az araacuteny tovaacutebb noumlvekedett (27) Amiacuteg a forgalomboacutel kivont teacutetelek araacutenya
2011-ben 05 2012-ben pedig 17 volt addig 2013-ban a megvizsgaacutelt termeacutekeknek
koumlzel 6-aacutet vontaacutek ki a forgalomboacutel
Az Eurostat 2005-oumls eacutes 2010-es gazdasaacutegszerkezeti oumlsszeiacuteraacutesa soraacuten vizsgaacutelta a
gazdasaacutegvezetők keacutepzettseacutegeacutenek szerkezeteacutet Magyarorszaacutegon a kismeacuteretű gazdasaacutegok
vezetőinek 874-a rendelkezett kizaacuteroacutelag gyakorlati tapasztalattal 2010-ben ez koumlzel
11 szaacutezaleacutekponttal volt magasabb mint az Unioacutes aacutetlag eacutes 29 szaacutezaleacutekponttal a reacutegi EU
15 tagok aacutetlagaacutenaacutel A 2005-ben meacutert adatokhoz keacutepest nem csoumlkkent a csak gyakorlati
tapasztalattal rendelkezők araacutenya hazaacutenkban A teljes mezőgazdasaacutegi keacutepzeacutesben
reacutesztvevő kisebb gazdasaacutegok vezetőinek araacutenya csupaacuten 25 volt Magyarorszaacutegon
2010-ben ami 5 szaacutezaleacutekponttal volt alacsonyabb mint a 2005-oumls eacutevben Ugyanakkor az
Euroacutepai Unioacute egeacuteszeacuteben sem volt nagyon magas ez az eacuterteacutek mindoumlssze 46 A
keacutepzetlen munkaerő pedig keveacutesbeacute keacutepes az innovaacutecioacutes technoloacutegiaacutek fejleszteacutesek
alkalmazaacutesaacutera ami az aacutegazat versenykeacutepesseacutegeacutet csoumlkkenti (Biroacute et al 2012)
A JRC (Kneafsey et al 2103) tanulmaacutenya azt bizonyiacutetotta hogy a termelők
kommunikaacutecioacutes eacutes marketing kompetenciaacutejaacutenak fejleszteacutese szuumlkseacuteges A roumlvid ellaacutetaacutesi
laacutencban eacuterteacutekesiacutető termelőknek nem csak a termeleacuteshezelőaacutelliacutetaacuteshoz kell eacuterteniuumlk
hanem a feldolgozaacuteshoz eacutes a marketinghez is Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) eredmeacutenyei
szerint a piacok marketingkommunikaacutecioacutes strateacutegiaacuteja ndash ha egyaacuteltalaacuten leacutetezett ndash keveacutes
olyan eszkoumlzt tartalmazott ami el is eacuterte a fogyasztoacutekat azaz eacuterzeacutekelhető lett volna a
vaacutesaacuterloacutek szaacutemaacutera A legfőbb marketingkommunikaacutecioacutes eszkoumlzuumlknek a vaacutesaacuterloacutekkal valoacute
koumlzvetlen kapcsolatot tekintetteacutek Ugyanakkor a fogyasztoacutei megkeacuterdezeacutes eredmeacutenyeiből
kideruumllt hogy a termelők tuacuteleacuterteacutekelteacutek teljesiacutetmeacutenyuumlket a vevői eleacutegedettseacuteg szintje a
legtoumlbb keacuterdeacutesben alacsonyabb volt mint ahogy azt a termelők gondoltaacutek
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő veszeacutelyek a kereslet oldalaacuteroacutel
Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) kutataacutesaacuteban vizsgaacutelta a fogyasztoacutek piacokkal a piacon eacuterteacutekesiacutető
termelőkkel illetve termeacutekeikkel kapcsolatos elvaacuteraacutesaikat eacutes tapasztalataikat A vaacutesaacuterloacutei
eacuterteacutekeleacuteseket oumlsszevetetteacutek a termelők sajaacutet piaci jelenleacutetuumlkkel kapcsolatos
veacutelemeacutenyekkel is A vizsgaacutelat eredmeacutenyei szerint a piacok egy dimenzioacute menteacuten sem
felelt meg a fogyasztoacutei elvaacuteraacutesoknak emellett a termelők minden szempont menteacuten
megfelelőbbnek iacuteteacutelteacutek a piacot mint a fogyasztoacutek Ebből arra koumlvetkezteteacutesre jutottak
hogy a piac eladoacutei tuacuteleacuterteacutekelteacutek sajaacutet helyzetuumlket eacutes a koumlzvetlen kapcsolat elleneacutere sem
minősiacutetetteacutek teljesen reaacutelisan a fogyasztoacutei igeacutenyeket ez pedig veszeacutelyes lehet a piaci
eacuterteacutekesiacuteteacutes joumlvőjeacutere neacutezve
Annak elleneacutere hogy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termeacutekek iraacutent folyamatosan noumlvekedni
laacutetszik a kereslet a termelői termeacutekek iraacutent elkoumltelezett vaacutesaacuterloacutei csoport meacuteg mindig
csak egy szűk vaacutesaacuterloacutei reacuteteget jelent hazaacutenkban A teacutemaacuteban veacutegzett fogyasztoacutei kutataacutesok
(pl GfK 2012 Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013 Csiacutekneacute Maacutecsai 2013) eredmeacutenyei azt igazoltaacutek
hogy a vaacutesaacuterlaacutes soraacuten a legtoumlbb vevő szaacutemaacutera a termeacutekek aacutera a legfontosabb szempont
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
116
Szakaacutely eacutes munkataacutersai (2010) felmeacutereacuteseacuteből pedig az is kideruumllt hogy teacutenylegesen
nagyon keveacutes vaacutesaacuterloacute hajlandoacute magasabb aacuterat fizetni a magyar termeacutekekeacutert ha egy hazai
eacutes egy kuumllfoumlldi ugyanolyan minőseacutegű aacuteru koumlzuumll lehet vaacutelasztani A jelenlegi hazai
gazdasaacutegi helyzet alapjaacuten van raacute eseacutely hogy nem fog noumlvekedni a zoumlmeacuteben magasabb
aacuterkategoacuteriaacutejuacute termelői termeacutekek iraacutenti fizetőkeacutepes kereslet
Koumlvetkezteteacutesek javaslatok
Jelenleg a hagyomaacutenyos REL formaacutek mind a fogyasztoacute mind a termelő szaacutemaacutera
viszonylag koumlnnyen eleacuterhetők azonban az egyuumlttműkoumldeacutesek kialakiacutetaacutesa neacutelkuumll mind a
modern REL tiacutepusok terjedeacutese mind pedig a hagyomaacutenyos formaacutek fenntarthatoacute
műkoumldeacutese meglehetősen bizonytalan Mindemellett a gazdaacutelkodoacutek kuumlloumlnoumlsen az
oumlnaacutelloacutean nem versenykeacutepes kismeacuteretű gazdasaacutegok nehezen tudnak fejleszteacutesekkel
vaacutelaszolni a kihiacutevaacutesokra A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc taacutersadalmi elfogadottsaacuteg erősiacuteteacuteseacutenek
szuumlkseacuteglete azt jelenti hogy egyaraacutent fontos lenne a REL termelői eacutes vevői ismertseacuteget
eacutes elismertseacuteget is erősiacuteteni Mindez biztos alapokra eacutepuumll Magyarorszaacutegon mivel a REL
ndash elsősorban hagyomaacutenyos formaacuteinak ndash elterjedtseacutege eacutes elfogadottsaacutega a modern
kiskereskedelem eacutes a globaacutelis ellaacutetaacutesi laacutencok eacutevtizedes teacuterhoacutediacutetaacutesa elleneacutere viszonylag
aacutellandoacute maradt hazaacutenkban Ezt taacutemasztjaacutek alaacute hogy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termelői
termeacutekekre stabil a fogyasztoacutei kereslet eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontjai pedig koumlnnyen eleacuterhetőek a
fogyasztoacutek eacutes a termelők szaacutemaacutera
A REL taacutersadalmi elfogadottsaacutegaacutenak eacutes a keresletnek a noumlveleacuteseacutehez azonban neacutehaacuteny
akadaacutelyozoacute teacutenyezőt le kell kuumlzdeni A termelők azaz a kiacutenaacutelat oldalaacuten az eloumlregedeacutes
jellemző kuumlloumlnoumlsen a hagyomaacutenyos REL formaacutek eseteacuteben neheacutez a generaacutecioacutevaacuteltaacutes
megoldaacutesa Emellett a REL-ben reacutesztvevő termelők szakmai keacutepzettseacutege nem megfelelő
ami kuumlloumlnoumlsen nagy jelentőseacutegű az eacuterteacutekesiacuteteacuteshez kapcsoloacutedoacute teveacutekenyseacutegek megfelelő
szintű biztosiacutetaacutesa szempontjaacuteboacutel A REL terjedeacuteseacutenek jelenlegi trendjeacutet eacutes hitelesseacutegeacutet
veszeacutelyeztetik a termelők eacutelelmiszer-higieacuteniai ismereteinek hiaacutenyossaacutegai is A kereslet
oldalaacuten a koumlltseacuteghateacutekony globaacutelis ellaacutetaacutesi laacutencok alacsony aacuteruacute termeacutekeinek a teacuterhoacutediacutetaacutesa
a jellemző amit tovaacutebb erősiacutetett az elhuacutezoacutedoacute vaacutelsaacuteg korlaacutetozta fizetőkeacutepes kereslet eacutes az
ennek nyomaacuten megvaacuteltozott fogyasztoacutei szokaacutesok aacuteltalaacutenossaacute vaacutelaacutesa
Oumlsszesseacutegeacuteben a hazai roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok fenntarthatoacute műkoumldeacuteseacutehez a REL szereplői
szaacutemos kihiacutevaacutes eleacute neacuteznek ugyanakkor a fejleszteacutesi szuumlkseacutegletek pontos
meghataacuterozaacutesaacuteval eredmeacutenyes taacutemogataacutesi rendszer alakiacutethatoacute ki
Hivatkozott forraacutesok
[1] Benedek Zs - Baraacuteth L - Fertő I - Toacuteth J (2013) Hogyan kapcsoloacutedhatnak a
mezőgazdasaacutegi termelők a modern eacutelelmiszerlaacutencokhoz A roumlvid ellaacutetaacutesi
laacutencok műkoumldeacuteseacutenek hazai sajaacutetossaacutegai eacutes lehetőseacutegei egy empirikus vizsgaacutelat
tapasztalatai Videacutekkutataacutes 2012-2013 MTA KRTK Budapest 53o
[2] Biacuteroacute Sz (szerk) - Hamza E - Molnaacuter A - Raacutecz K - Szeacutekely E (szerk) - Toacuteth
K - Toacuteth O - Varga E (2012) A mezőgazdasaacutegi foglalkoztataacutes bőviacuteteacuteseacutenek
lehetőseacutegei videacuteki teacuterseacutegeinkben Agraacutergazdasaacutegi Koumlnyvek AKI Budapest
121o
[3] Csiacutekneacute Maacutecsai Eacute (2013) Koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes a mezőgazdasaacutegi termeacutekek
piacaacuten Doktori (Ph D) eacutertekezeacutes Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes
Taacutersadalomtudomaacutenyi kar Gazdaacutelkodaacutes eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori
Iskola Goumldoumlllő 191o
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
117
[4] Eurostat ndash Farm Structure Survey 2005 2010 Forraacutes eppeurostateceuropaeu
[5] Eurobarometer (2011) The Common Agricultural Policy Report Special
Eurobarometer 368 September 2011 p64
[6] GfK Hungaacuteria (2012) Megduplaacutezoacutedott a piacok aacuterbeveacutetele GfK
Sajtoacutekoumlzlemeacuteny 2012 maacutejus 3
[7] Hamilton N D (2002) Farmersrsquo Markets Rules Regulations and
Opportunities An Agricultural Law Research Article National AgLaw Center
Publications Arkansas June 2002 p47
[8] Institut National de la Recherche Agronomique INRA (2007a) Les Marcheacutes
Paysans hebdomadaires Ouverts toute lrsquoanneacutee Projet C R O C INRA Fiche
Commercialisation No 1 Montpellier p4
[9] Institut National de la Recherche Agronomique INRA (2007b) Les Marcheacutes
classique de plein vent Ourverts toutle lrsquoanneacutee Projet C R O C INRA Fiche
Commercialisation No 2 Montpellier
[10] Juhaacutesz A - Szaboacute D (2013) A piacok jellemzői fogyasztoacutei eacutes termelői szemmel
Agraacutergazdasaacutegi Koumlnyvek AKI Budapest 142o
[11] Kneafsey M - Venn L - Schmutz U - Balaacutezs B - Trenchard L - Eyden-
Wood T - Bos E - Sutton G - Blackett M (2013) Short Food Supply
Chains and Local Food Systems in the EU A State of Play of their Socio-
Economic Characteristics JRC Scientific and Policy Reports Publications
Office of the European Union Luxemburg p 128
[12] KSH AacuteMOuml GSZOuml 2005 2010 Forraacutes wwwkshhuagrarcenzusok
[13] Martinez S Michael S Hand Michelle Da Pra Susan Pollack Katherine
Ralston Travis A Smith Stephen Vogel Shellye Clark Luanne Lohr Sarah A
Low and Constance Newman (2010) Local Food Systems Concepts Impacts
an Issues Econimic Research Service Report Summary US Department of
Agriculture p 87
[14] Munkadokumentum tervezet - SFC2014 technikai uacutetmutatoacute Roumlvid Ellaacutetaacutesi
Laacutenc tematikus alprogram Budapest 2014 tervezet
[15] Reacutethy K - Dezseacuteny Z (2013) Koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg
OumlMKI Budapest 27o
[16] Stephenson G - Lev L - Brewer L (2008) When Things Donrsquot Work Some
Insight Why Famersrsquo Markets Close Sepcial Report Number 1073 Oregon
State University Extension Service Corvallis OR p 21
[17] Szakaacutely Z - Palloacuteneacute Kiseacuterdi I - Naacutebraacutedi T (2010) Marketing a hagyomaacutenyos
eacutes taacutejjellegű eacutelelmiszerek piacaacuten Kaposvaacuteri Egyetem Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar
268o
[18] Thilmany D Watson P (2004) The Increasing Role of Direct Marketing and
Farmers Markets for Western US Producers Western Economic Forum April
2004 p19-25
[19] Tudatos Vaacutesaacuterloacutek Egyesuumllete (2013) Koumlzoumlsseacutegi mezőgazdaacutelkodaacutes - Leacutegy Te is
a reacuteszese Letoumllteacutes daacutetuma 2013 juacutenius 29 Forraacutes wwwtudatosvasarlohu
httptudatosvasarlohusitestudatosvasarlohufileskozossegi_mezogazdalkod
as_legy_a_reszese_0pdf
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
118
Szerző
Szaboacute Dorottya
tervezeacutesi referens
Nemzeti Eacutelelmiszerlaacuten-biztonsaacutegi Hivatal
1024 Budapest Kis Roacutekus u 15b
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem
Enyedi Gyoumlrgy Regionaacutelis Tudomaacutenyok Doktori Iskola
szabodonebihgovhu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
119
A MAGYAR EacuteS EGYES UNIOacuteS TAGAacuteLLAMOK MEZŐGAZDASAacuteGAacuteNAK
OumlSSZEHASONLIacuteTOacute ELEMZEacuteSE
TOacuteTH ORSOLYA
Oumlsszefoglalaacutes
Magyarorszaacuteg 2004-ben lett az Euroacutepai Unioacute teljes joguacute tagja ami a piacgazdasaacutegi
koumlruumllmeacutenyekhez tovaacutebbaacute az eacuteleződő versenyhelyzethez valoacute alkalmazkodaacutes
megkeruumllhetetlen keacutenyszereacutet is magaacuteval hozta a csatlakozaacutes szaacutemtalan pozitiacutev hozadeacuteka
mellett
A magyar mezőgazdasaacuteg teljesiacutetmeacutenyeacutenek gazdasaacutegindashtaacutersadalmi szerepeacutenek megiacuteteacuteleacutese
vitatott keacuterdeacutes azt azonban senki sem keacuterdőjelezi meg hogy az aacutegazat ndash adottsaacutegainaacutel
fogva ndash hagyomaacutenyosan kiegyensuacutelyozoacute szerepet toumllt be a nemzetgazdasaacutegban A
tanulmaacutenyban kiacuteseacuterletet tettem a reacutegi eacutes az uacutejonnan csatlakozott unioacutes tagorszaacutegok
mezőgazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutenek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera eacutes az alaacutebbi főbb megaacutellapiacutetaacutesokat
tettem Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa 2004 eacutes 2013 koumlzoumltt 11 milliaacuterd
euroacuteval gyarapodott ami ugyan jelentősnek mondhatoacute de meacuteg iacutegy is jelentősen elmarad
az unioacutes aacutetlagtoacutel melynek csupaacuten a feleacutet teszi ki
A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke Romaacuteniaacuteban volt a legmagasabb a vizsgaacutelt
időszakban a gazdasaacutegilag fejlettebb orszaacutegokban a mutatoacute eacuterteacuteke rendkiacutevuumll alacsony
volt A legkoncentraacutelatlanabb foumlldhasznaacutelat hazaacutenkat jellemzi miacuteg Franciaorszaacutegban
Hollandiaacuteban eacutes Neacutemetorszaacutegban sokkal kiegyenliacutetettebb az uumlzemmeacuteret-eloszlaacutes
Kulcsszavak mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacuteja
JEL koacuted Q10 Q15
Comparative analysis of agriculture between Hungary and other EU Member
States
Abstract
In 2004 Hungary became a full member of the European Union and had to adapt to the
market economic conditions and to the intensifying competitive environment despite of
many positive benefits of the accession
The performance and the economic-social role of the Hungarian agriculture is a debated
issue but is indisputable that agriculture due to its particular characteristics
traditionally plays a balancing role in the national economy In this study it was
compared the performance of agriculture between the old and the new member states I
carried out the following statements
Hungarys agricultural output increased by 11 billion EUR between 2004 and 2013 that
is considerable but it is still significantly below the EU average Gross value added of
agriculture was the highest in Romania in the reviewed period and the ratio was very
low in the economically more developed countries such as France and Germany The
Hungarian land use is characterized by a lack of concentration while the farm size
distribution is even more balanced in France in the Netherlands and in Germany
Keywords agricultural output land use concentration
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
120
Bevezeteacutes
Magyarorszaacuteg egyike annak a tiacutez orszaacutegnak amelyek 2004-ben csatlakoztak az Euroacutepai
Unioacutehoz eacutes amely jelentős gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi fejlődeacutest eacutert el a piacgazdasaacutegra
toumlrteacutenő aacutetteacutereacutes reacuteveacuten Peacuteldaacutenak okaacuteeacutert a foumlld magaacutentulajdon kisajaacutetiacutetaacutesa eacutes a valoacutes
foumlldpiac leacutetrehozaacutesa szignifikaacutens hataacutest gyakoroltak a mezőgazdasaacuteg uumlzemszerkezeteacutere
Annak elleneacutere hogy a mezőgazdasaacuteg teljesiacutetmeacutenyeacutet jelző mutatoacuteszaacutemok alapjaacuten az
aacutegazat nemzetgazdasaacutegban betoumlltoumltt suacutelya 1989 oacuteta csoumlkken meacuteg iacutegy is kiemelkedő
jelentőseacuteggel biacuter a bruttoacute hazai termeacutek előaacutelliacutetaacutesban a kereskedelmi meacuterleg
kiegyensuacutelyozaacutesaacuteban tovaacutebbaacute a munkaerő-lekoumlteacutesben (videacuteki foglalkoztataacutes) (Hubbard
et al 2008)
A Csaacuteki ndash Jaacutembor szerzőpaacuteros is megaacutellapiacutetotta (2009) hogy a mezőgazdasaacuteg
nemzetgazdasaacutegban betoumlltoumltt szerepeacutet legjobban szemleacuteltető mutatoacute ndash az aacutegazat GDP-
hez valoacute hozzaacutejaacuterulaacutesa ndash az egeacutesz vilaacutegban folyamatosan csoumlkkenő tendenciaacutet mutat
tehaacutet a magyar jelenseacuteg nem egyeduumllaacutelloacute
A koumlzponti tervutasiacutetaacutesos rendszerről a piacgazdasaacutegra toumlrteacutenő aacutetmenet valamennyi
koumlzeacutep-kelet-euroacutepai orszaacuteg nemzetgazdasaacutegaacuteban jelentős vaacuteltozaacutesokat eredmeacutenyezett
(Campos et al 2010) Azonban ez a folyamat minden egyes orszaacutegban maacutes-maacutes moacutedon
zajlott le univerzaacutelis egyoumlntetű megoldaacutesroacutel nem tudnak szaacutemot adni a szakirodalmak
A koumlvetkező emliacuteteacutesre meacuteltoacute teacuteny az oly sokat hangoztatott keacutetpoacutelusuacute uumlzemszerkezet
Az unioacutes csatlakozaacutes idejeacuten az orszaacuteg mezőgazdasaacutegi teruumlleteacutenek feleacutet csupaacuten 40 000
gazdasaacuteg művelte (beleeacutertve 321 reacuteszveacutenytaacutersasaacutegot eacutes koumlzel 1500 szoumlvetkezetet
melyek aacutetlagos teruumllete 500-600 hektaacuter volt) a maacutesik feleacuten pedig toumlbb mint 700 000
egyeacuteni gazdasaacuteg eacutes haacuteztartaacutes gazdaacutelkodott Ez utoacutebbiak koumlzuumll 100-110 000 veacutegzett
bdquokereskedelmi teveacutekenyseacutegetrdquo a toumlbbi elsősorban szemeacutelyes fogyasztaacutesra termelt a
felesleget neacuteha-neacuteha a helyi piacon eacuterteacutekesiacutetetteacutek (Udovecz et al 2008)
A fentiek alapjaacuten kijelenthető hogy Magyarorszaacutegon egy olyan vegyes tulajdonosi
struktuacutera alakult ki az elmuacutelt eacutevtizedekben amelyben az elaproacutezott kis teruumlletű kis- eacutes
koumlzepes egyeacuteni gazdasaacutegok vannak szaacutemszakilag foumlleacutenyben annak elleneacutere hogy a foumlld
meghataacuterozoacute haacutenyada eacutes a gazdaacutelkodaacutes korszerűbb taacutergyi eszkoumlzei eacutes felteacutetelei a
gazdasaacutegi szervezetekben realizaacuteloacutedik (Toacuteth 2013)
A privatizaacutecioacute eredmeacutenyekeacutent a foumlld 95-a magaacutenkeacutezbe keruumllt jogi szemeacutelyek eacutes
kuumllfoumlldiek nem szerezhetnek tulajdonjogot a magyar termőfoumlld felett A termeacuteszetes
szemeacutelyek 300 hektaacuter foumlldet birtokolhatnak (Takaacutecs-Gyoumlrgy et al 2011)
Hipoteacutezisem szerint a magyar mezőgazdasaacuteg jelenleg meacuteg nem integraacuteloacutedott szervesen
az Euroacutepai Unioacute eacutelelmiszer- eacutes agraacuterstruktuacuteraacutejaacuteba melynek okai toumlbbek koumlzoumltt az elteacuterő
termeleacutesi teveacutekenyseacutegi hagyomaacutenyokban a bdquosuacutelyosrdquo toumlrteacutenelmi oumlroumlkseacutegben valamint
az unioacutetoacutel elteacuterő taacutemogatottsaacutegi sziacutenvonalban gyoumlkereznek
Ceacutelkitűzeacutes
A tanulmaacutenyban kiacuteseacuterletet tettem egyes reacutegi eacutes uacutejonnan csatlakozott unioacutes tagaacutellamok eacutes
Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutenek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera Vilaacutegosan
megmutatkozott hogy jelentős a lemaradaacutesunk euroacutepai viszonylatban baacuter időjaacuteraacutesi
koumlrnyezeti termeacuteszeti adottsaacutegainkroacutel a legtoumlbb szakirodalom elismerősen beszeacutel
Anyag eacutes moacutedszer
A Tesztuumlzemi rendszer a Mezőgazdasaacutegi Szaacutemlarendszer eacutes a statisztika lehetőseacuteget
adnak a magyar eacutes a toumlbbi unioacutes tagorszaacuteg mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
121
(Kapronczai 2007) A fentieken tuacutelmenően a nemzetkoumlzi FADN a FAO eacutes az
EUROSTAT adatbaacutezisokat hasznaacuteltam fel
A vizsgaacutelati koumlrbe az alaacutebbi reacutegi eacutes uacutejonnan csatlakozott tagaacutellamok keruumlltek bele eacutes
szeretneacutem indokolni is hogy mieacutert esett raacutejuk a vaacutelasztaacutesom
Franciaorszaacuteg jelentős kereskedelmi partneruumlnk viszonylag kiegyenliacutetett
uumlzemszerkezettel
Neacutemetorszaacuteg legjelentősebb kereskedelmi partneruumlnk az oumlsszforgalom 16
szaacutezaleacutekaacuteval 2012-ben toumlbb mint 300 milliaacuterd Ft eacuterteacutekű magyar termeacutek eacuterkezett
Neacutemetorszaacutegba
Hollandia a bdquolegrdquo orszaacuteg amelyet sokszor aacutelliacutetanak koumlvetendő peacuteldakeacutent
szaacutemunkra
Lengyelorszaacuteg a gazdasaacutegi taacutersadalmi rendszervaacuteltaacutes Lengyelorszaacutegban is jelentős
megraacutezkoacutedtataacutest okozott csakuacutegy mint hazaacutenkban ezeacutert esett raacute a vaacutelasztaacutesom
Olaszorszaacuteg egy mediterraacuten orszaacutegot is szerettem volna a vizsgaacutelati koumlrbe vonni
ezeacutert esett a vaacutelasztaacutesom Olaszorszaacutegra nem mellesleg jelentős kereskedelmi
partneruumlnk is
Romaacutenia uacutejonnan csatlakozott szomszeacutedos unioacutes tagaacutellam ahol a keveacutesseacute fejlett
ipar eacutes szolgaacuteltatoacute szektor okaacuten a mezőgazdasaacutegi termeleacutes jelentőseacutege kiemelkedő
Az oumlsszehasonliacutetaacutes soraacuten egyszerű leiacuteroacute statisztikaacutet hasznaacuteltam illetve a foumlldhasznaacutelat
koncentraacutecioacutejaacutenak vizsgaacutelatakor a Gini-koefficienst eacutes a Lorenz-goumlrbeacutet alkalmaztam
A Gini-egyuumltthatoacute (koefficiens) egy koumlzgazdasaacutegi meacuterőszaacutem ami a statisztikai
eloszlaacutesok egyenlőtlenseacutegeit meacuteri bevezeteacutese pedig Corrado Gini olasz koumlzgazdaacutesz
neveacutehez fűződik
A Gini-egyuumltthatoacutekeacutent ismert szoacuteroacutedaacutes-mutatoacutet leggyakrabban joumlvedelmi vagy maacutes
tiacutepusuacute egyenlőtlenseacutegek meacutereacuteseacutere hasznaacuteljaacutek főkeacutent koumlzgazdasaacutegi teruumlleteken (peacuteldaacuteul
gazdasaacutegszocioloacutegia egeacuteszseacuteg-koumlzgazdasaacutegtan stb) Az index az eloszlaacutes teljes
terjedelmeacutet figyelembe veszi szemben a percentilis-tiacutepusuacute indexekkel
i j
ji xxnx
G22
1
A Gini eacuterteacutekkeacuteszlete a (01) intervallum A 0 eacuterteacutek a toumlkeacuteletes egyenlőseacuteget jelenti miacuteg
az 1-es eacuterteacutek eseteacuten teljes egyenlőtlenseacuteg aacutell fenn Gini (1921) megfogalmazaacutesa szerint
az egyuumltthatoacute a statisztikai szoacuteroacutedaacutes egy meacuterteacuteke definiacutecioacute szerint 0 eacutes 1 koumlzoumltti
haacutenyados A szaacutemlaacuteloacute az eloszlaacutes Lorenz-goumlrbeacuteje eacutes az egyenletes eloszlaacutest jelző
egyenes koumlzoumltti teruumllet miacuteg a nevező az egyenletes eloszlaacutest jelző egyenes alatti teruumllet
A Gini-index szemleacutelteteacuteseacutere a Lorenz-goumlrbeacutet hasznaacutelja a tudomaacuteny A Lorenz-goumlrbe
Max Otto Lorenz amerikai koumlzgazdaacutesz eacutes statisztikus neveacutehez fűződik A Lorenz-goumlrbe
valamely valoacutesziacutenűseacuteg-eloszlaacutes kumulatiacutev eloszlaacutesfuumlggveacutenyeacutenek a grafikus
megjeleniacuteteacutese amely az eacuterteacutekek alsoacute y-a eloszlaacutesaacutenak az araacutenyaacutet mutatja (Lorenz
1905) A Lorenz-goumlrbe egy egyseacutegnyi neacutegyzetben elhelyezett aacutebra amely a kumulaacutelt
relatiacutev eacuterteacutekoumlsszegeket a kumulaacutelt relatiacutev gyakorisaacutegok fuumlggveacutenyeacuteben aacutebraacutezolja A
Lorenz-goumlrbe előnye hogy egzakt keacutepet ad a koncentraacutecioacute meacuterteacutekeacuteről nagyon
szemleacuteletes az igen kuumlloumlnboumlző koncentraacuteltsaacuteg oumlsszehasonliacutetaacutesaacutet is lehetőveacute teszi
Kopaacutenyi (1996) bemutatta hogy a Gini-egyuumltthatoacute eacutes a Lorenz-goumlrbe szorosan
oumlsszefuumlggenek egymaacutessal A Gini-egyuumltthatoacute nem maacutes mint a Lorenz-goumlrbe eacutes az
egyenlőseacutegi goumlrbe koumlzoumltti teruumllet (egyenlőtlenseacutegi reacutes) valamint a 45deg-os egyenes alatti
teruumllet haacutenyadosa
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
122
Eredmeacutenyek
A vizsgaacutelt tagaacutellamok koumlzuumll Franciaorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg eacutes Olaszorszaacuteg egyuumlttes
mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa a 28 unioacutes tagaacutellam kibocsaacutetaacutesaacutenak toumlbb mint 40 szaacutezaleacutekaacutet
adta 2013-ban (1 aacutebra) ami egyeacutertelműen jelzi meghataacuterozoacute suacutelyukat a mezőgazdasaacutegi
termeleacutesben eacutes kereskedelemben
Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa 2004 eacutes 2013 koumlzoumltt 66 milliaacuterd euroacuteroacutel 77
milliaacuterd euroacutera gyarapodott ami 12-szeres noumlvekedeacutest jelent a vizsgaacutelt időszakban4 Ez
a bővuumlleacutes a vilaacuteggazdasaacutegi vaacutelsaacuteg eacutes a 2007 eacutevi aszaacutely koumlvetkezmeacutenyeit is ismerve
jelentősnek mondhatoacute Romaacutenia mint az bdquouacutejonnanrdquo csatlakozott tagaacutellamok egyike
valamint Lengyelorszaacuteg a mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes tekinteteacuteben szinteacuten jelentős
előreleacutepeacutest koumlnyvelhetett el a vizsgaacutelt időszakban Előbbineacutel koumlzel 13-szeres utoacutebbinaacutel
pedig 14-szeres volt a noumlvekedeacutes meacuterteacuteke A kibocsaacutetaacutest alapaacuteron adjaacutek meg aacutell a KSH
moacutedszertani koumlzleacuteseacuteben Az alapaacuter a termelő aacuteltal kapott aacuter a termeacutekadoacutek levonaacutesa utaacuten
amely tartalmazza a termeacutekszubvencioacutek oumlsszegeacutet is A mezőgazdasaacuteg kibocsaacutetaacutesa
magaacuteban foglalja a mezőgazdasaacutegi termeacutekek szolgaacuteltataacutesok eacutes a mezőgazdasaacutegtoacutel
elvaacutelaszthatatlan maacutesodlagos teveacutekenyseacutegek kereteacuteben előaacutelliacutetott javak eacutes szolgaacuteltataacutesok
oumlsszesiacutetett kibocsaacutetaacutesaacutet
1 aacutebra
Az egyes Euroacutepai Unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa alapaacuteron
(2004 2013)
EU-28-ra 2005 eacutevi adat aacutellt rendelkezeacutesemre a 2004 eacutevi helyett
Forraacutes KSH eacutes EUROSTAT 2014
4 Baacuteziseacutevnek 2004-et vaacutelasztottam mert Magyarorszaacuteg ebben az eacutevben lett az Euroacutepai
Unioacute tagja
142
66
476
137
4099
4126
204
3457
3296
442
2637
646
225
77
528
508
185
2997
272
745
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450
Franciaorszaacuteg
Hollandia
Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Olaszorszaacuteg
Romaacutenia
EU-16
EU-27
EU-28
Milliaacuterd euroacute
2004 2013
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
123
A mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes abszoluacutet eacuterteacuteke alapjaacuten nem iacuteteacutelhető meg az aacutegazat
nemzetgazdasaacutegon eacutes taacutersadalmon beluumlli jelentőseacutege (Kapronczai 2011) A
mezőgazdasaacuteg nemzetgazdasaacutegi suacutelyaacutet az aacutegazat hozzaacuteadott eacuterteacutekeacutenek araacutenya jelzi az
orszaacuteg teljes GDP-jeacuteből A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke az Euroacutepai Unioacute
egeacuteszeacuteben (EU-28) csupaacuten 19 szaacutezaleacutek volt 2011-ben (2 aacutebra) enneacutel is alacsonyabb az
EU-27-et illetve az EU-16-ot tekintve (17)
Neacutemetorszaacutegban eacutes Franciaorszaacutegban kifejezetten alacsony a mezőgazdasaacuteg bruttoacute
hozzaacuteadott eacuterteacuteke hiszen ezekben az orszaacutegokban a szolgaacuteltataacutesok eacutes az ipar toumlltenek be
dominaacutens szerepet
Ellenben Romaacuteniaacuteban amely keveacutesseacute iparosodott keveacutesseacute fejlett orszaacuteg a
mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke 74 szaacutezaleacutek volt 2011-ben eacutes meacuteg enneacutel is
magasabb 141 szaacutezaleacutek 2004-ben ami az unioacutes aacutetlag tuumlkreacuteben kifejezetten magasnak
mondhatoacute Magyarorszaacutegon a vizsgaacutelt mutatoacute a 2004 eacutevi 49 szaacutezaleacutekroacutel 54 szaacutezaleacutekra
gyarapodott 2011-re
2 aacutebra
A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke alapaacuteron az egyes Euroacutepai Unioacutes
tagaacutellamokban (2004 2011)
(az oumlsszes bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek szaacutezaleacutekaacuteban)
Mezőgazdasaacuteg erdőgazdaacutelkodaacutes halaacuteszat eacutes vadaacuteszat egyuumlttesen eacutertendő
Forraacutes EUROSTAT 2014
Magyarorszaacuteg termeacuteszeti eacutes klimatikus adottsaacutegai kivaacuteloacutean alkalmasak mezőgazdasaacutegi
teveacutekenyseacutegek folytataacutesaacutera illetve minőseacutegi alapanyag előaacutelliacutetaacutesra olvashatoacute megannyi
25
22
51
49
11
25
141
21
21
21
36
74
54
18
17
17
17
19
09
20
0 2 4 6 8 10 12 14 16
Franciaorszaacuteg
Hollandia
Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Olaszorszaacuteg
Romaacutenia
EU-16
EU-27
EU-28
Szaacutezaleacutek ()
2004 2011
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
124
szakirodalmi forraacutesban ellenben Kapronczai (2011) szerint ez a megaacutellapiacutetaacutes csak
reacuteszben igaz a hazai eacuteghajlati eacutes csapadeacutekviszonyok koumlzel sem optimaacutelisak Gyakori az
aszaacutely magas a hőseacutegnapok szaacutema eacutes talajadottsaacutegaink is csak az orszaacuteg egyes
reacutegioacuteiban kivaacuteloacuteak Emellett jelentősek a koumlzgazdasaacutegi haacutetraacutenyaink nincs tengeruumlnk a
tengeri kikoumltők messze vannak eacutes legnagyobb folyoacuteink nehezen hajoacutezhatoacuteak Hataacuterozott
mezőgazdaacutelkodaacutesi előnyt jelentő teacutenyező a mezőgazdasaacutegi teruumllet nagy araacutenya
Az EU-28 aacutetlagaacuteban az oumlsszes foumlldteruumllet 446 szaacutezaleacuteka alkalmas mezőgazdasaacutegi
műveleacutesre Ezzel szemben Magyarorszaacutegon koumlzel 60 szaacutezaleacutek egeacuteszen pontosan 589
szaacutezaleacutek ez az araacuteny eacutes iacutegy az Unioacute tagaacutellamainak toumlbbseacutegeacutet megelőzzuumlk (3 aacutebra)
Hollandiaacuteban eacutes Romaacuteniaacuteban szinteacuten kiemelkedően magas a mezőgazdasaacutegi teruumllet
araacutenya (561 eacutes 607) utoacutebbi meacuteg hazaacutenkat is maga moumlgoumltt hagyta e mutatoacute
tekinteteacuteben
3 aacutebra
A mezőgazdasaacutegi teruumllet araacutenya az oumlsszes teruumlletből (2011)
Forraacutes FAOSTAT 2014
Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi teruumllet az Euroacutepai Unioacute aacutetlagaacutet tekintve 142
hektaacuter volt 2010-ben a hazai aacutetlag ezzel szemben csupaacuten 81 hektaacuter (4 aacutebra) Az
Euroacutepai Unioacute reacutegebbi tagaacutellamait vizsgaacutelva szembetűnő hogy Franciaorszaacutegban eacutes
Neacutemetorszaacutegban meghaladja az 50 hektaacutert az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi
teruumllet meacuterete vagyis hozzaacutejuk keacutepest meacuteg jelentősebb a lemaradaacutesunk Előbbiben 539
hektaacuter utoacutebbiban pedig 558 hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumllet jutott egy gazdasaacutegra
aacutetlagosan 2010-ben az Aacuteltalaacutenos Mezőgazdasaacutegi Oumlsszeiacuteraacutes adatai szerint
531561
486
589
479 473
607
446
0
10
20
30
40
50
60
70
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
8
Szaacutezaleacute
k
()
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
125
4 aacutebra
Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi teruumllet az Euroacutepai Unioacute egyes
tagaacutellamaiban (2010)
Forraacutes EUROSTAT ndash Agriculture forestry and fishery statistics 2013 edition
Kapronczai (2011) raacutemutatott arra a teacutenyre eacutes ezt nem hagyhatom figyelmen kiacutevuumll hogy
ezek a szaacutemok csupaacuten aacutetlagadatok nem felteacutetlenuumll festenek valoacutes keacutepet a teacutenyleges
uumlzemstruktuacutera helyzeteacuteről Miacuteg Franciaorszaacutegban eacutes Hollandiaacuteban viszonylag
kiegyenliacutetett homogeacuten gazdasaacutegszerkezetről beszeacuteluumlnk addig Magyarorszaacutegon a
keacutetpoacutelusuacute rendkiacutevuumll araacutenytalan szeacutetaproacutezott uumlzemszerkezet a jellemző ahol a
foumlldtulajdon eacutes foumlldhasznaacutelat struktuacuteraacuteja teljes meacuterteacutekben elkuumlloumlnuumllt egymaacutestoacutel Az
esetek meghataacuterozoacute toumlbbseacutegeacuteben a foumlld tulajdonosa eacutes hasznaacuteloacuteja nem azonos szemeacutely
A valoacutes uumlzemmeacuteret-viszonyokat a foumlldhasznaacutelat teacutenyleges koncentraacuteltsaacutegaacutenak fokaacutet
vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy Magyarorszaacutegra az jellemző hogy sok kisgazdasaacuteg
hasznaacutelja a mezőgazdasaacutegi foumlldteruumllet nagyon kis haacutenyadaacutet Ez azt jelenti hogy a
gazdasaacutegok 90-a a foumlldteruumllet mintegy 10-aacutet műveli Egy aacuternyaltabb keacutep vaacutezolaacutesa
eacuterdekeacuteben meg kell emliacutetenem hogy a statisztika a csekeacutely gazdasaacutegi suacutellyal biacuteroacute
mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteget folytatoacute haacutezkoumlruumlli kerteket eacutes az 1 kocaacutes bdquouumlzemeketrdquo is
gazdasaacutegkeacutent kezeli ami erőteljesen torziacutetja a valoacutes viszonyokat (5 aacutebra)
A Gini-koefficiens eacuterteacuteke Magyarorszaacuteg eseteacuteben 919 ami a legkoncentraacutelatlanabb
uumlzemszerkezetre utal a jelenleg aacuteltalam megvizsgaacutelt EU-tagaacutellamok koumlreacuteben
Romaacuteniaacuteban szinteacuten magas a mutatoacute eacuterteacuteke 746 de ez koumlzel sem olyan magas mint a
hazai mutatoacute
539
9681 79
34
142
259
558
0
10
20
30
40
50
60
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
8
Hek
taacuter
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
126
Franciaorszaacutegban Hollandiaacuteban eacutes Neacutemetorszaacutegban sokkal kiegyenliacutetettebb az
uumlzemmeacuteret-eloszlaacutes a koumlzepes meacuteretű gazdasaacutegoknak nagyobb a suacutelya az
uumlzemstruktuacuteraacuteban
5 aacutebra
A foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacutejaacutenak oumlsszehasonliacutetaacutesa neacutehaacuteny EU-
tagorszaacutegban (2010)
Forraacutes EUROSTAT 2014
A magyar mezőgazdasaacuteg egyik suacutelyos probleacutemaacutejaacutet a fajlagosan alacsony bruttoacute
hozzaacuteadott eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutest szemleacutelteti a koumlvetkező aacutebra (6 aacutebra)
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre vetiacutetett bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek hazaacutenkban
kevesebb mint oumltoumlde a holland eacuterteacuteknek az olasz eacuterteacuteknek kevesebb mint a fele de a
neacutemet francia eacutes lengyel adattoacutel is valamivel elmarad Ez a mutatoacute is alaacutetaacutemasztja hogy
a magyar mezőgazdasaacuteg nemzetkoumlzi versenykeacutepesseacutege alacsony tehaacutet ezen a teruumlleten is
van hova fejlődnuumlnk
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Termelők szaacutema (kumulaacutelt )
Term
ő t
eruuml
let
(ku
mu
laacutelt
)
Franciaorszaacuteg
Hollandia
Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Olaszorszaacuteg
Romaacutenia
koncentraacutelatlansaacuteg
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
127
6 aacutebra
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek az Euroacutepai
Unioacute egyes tagaacutellamaiban (2004 2011)
Romaacutenia eseteacuteben az első adat 2008-ra vonatkozik
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Az egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek (7 aacutebra)
tekinteteacuteben is hasonloacute lemaradaacutest koumlnyvelhet el magaacutenak a magyar mezőgazdasaacuteg mint
az előbbiekben vizsgaacutelt mutatoacute eseteacuteben
2011-ben Hollandiaacuteban egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra 649 ezer euroacute bruttoacute
hozzaacuteadott eacuterteacutek jutott ami az unioacutes aacutetlagnak majdnem haacuteromszorosa iacutegy eacuterthető hogy
Hollandia mieacutert kapta a bdquolegrdquo jelzőt a leghateacutekonyabb a legjoumlvedelmezőbb termeleacutes eacutes
meacuteg hosszasan sorolhatnaacutem a Holland mezőgazdasaacuteg kiemelkedő tulajdonsaacutegait
Franciaorszaacutegban eacutes Neacutemetorszaacutegban is magas a mutatoacute eacuterteacuteke előbbiben 528 ezer
euroacutefő utoacutebbiban 485 ezer euroacutefő bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteket aacutelliacutetott elő a
mezőgazdasaacuteg 2011-ben
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlzeacuterteacutek tekinteteacuteben
Magyarorszaacuteg jelentősen elmarad az unioacutes orszaacutegok toumlbbseacutegeacutetől baacuter a koraacutebbi eacutevekhez
viszonyiacutetva toumlrteacutent neacutemi pozitiacutev iraacutenyuacute vaacuteltozaacutes fejlődeacutes e tekintetben A 27 tagorszaacuteg
aacutetlagaacuteban 97 ezer euroacute jutott egy hektaacuterra 2011-ben (8 aacutebra) miacuteg ez az eacuterteacutek hazaacutenk
eseteacuteben csupaacuten 33 ezer euroacute volt eacutes ezzel meacuteg a lengyelorszaacutegi sőt meacuteg a romaacuteniai
eszkoumlz ellaacutetottsaacutegi szinttől is alaposan elmaradtunk
42
13 12
23
52
08 09 102
05
20
1011
060708
115
0
1
2
3
4
5
6
Neacutem
etors
zaacuteg
Franci
aorszaacute
g
Ola
szors
zaacuteg
Hol
landi
a
Rom
aacutenia
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
EU-2
8
ezer
eu
roacuteh
a
2004 2011
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
128
7 aacutebra
Az egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek az
Euroacutepain Unioacute egyes tagaacutellamaiban (2011)
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Hollandiaacuteban majdnem 19-szer Olaszorszaacutegban pedig 7-szer toumlbb eszkoumlz jut egy hektaacuter
mezőgazdasaacutegi teruumlletre mint itthon Az eszkoumlzigeacuteny azonban toumlbb teacutenyező fuumlggveacutenye
Az intenziacutev aacutellattartaacutes a zoumlldseacutegtermeszteacutes vagy a viraacuteg- eacutes diacutesznoumlveacutenykerteacuteszet
eszkoumlzigeacutenye sokkal nagyobb peacuteldaacuteul a szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenytermeszteacutes eszkoumlzigeacutenyeacuteneacutel
ahol egy egyszerűbb eszkoumlzpark is bőven elegendő a termeleacutesi teveacutekenyseacuteg
kiszolgaacutelaacutesaacutehoz Hollandia eseteacuteben eacuterthető az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute
rendkiacutevuumll magas eszkoumlzeacuterteacutek ugyanis ott nagy hagyomaacutenya van a viraacuteg- eacutes
diacutesznoumlveacutenykerteacuteszetnek amelyek eszkoumlzigeacutenye magas
Az uumlzemszerkezet is hataacutessal van a termeleacuteshez szuumlkseacuteges eszkoumlzmennyiseacutegre mivel a
kisebb gazdasaacutegok fajlagos eszkoumlzigeacutenye aacuteltalaacuteban nagyobb szemben a nagy
gazdasaacutegokeacuteval
Nem szabad elfelejteni hogy a 8 aacutebra kapcsaacuten bruttoacute eszkoumlzeacuterteacutekről beszeacuteluumlnk amely
nem tartalmazza peacuteldaacuteul az amortizaacutecioacutet Romaacuteniaacuteban eacutes Lengyelorszaacutegban ahol sok a
kisuumlzem magasabb a fajlagos eszkoumlzeacuterteacutek eacutes ha nettoacute eszkoumlzeacuterteacutekről lenne szoacute akkor
nagysaacutegrendekkel kisebb eacuterteacuteket kapnaacutenk e mutatoacute eseteacuteben
528
98
231
485
237
59
276
649
0
10
20
30
40
50
60
70
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
7
ezer
eu
roacutef
ő
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
129
8 aacutebra
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlz az egyes Euroacutepai
Unioacutes tagaacutellamokban (2004 2011)
Romaacutenia eseteacuteben az első adat 2008-ra vonatkozik
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke (9 aacutebra) vizsgaacutelata kapcsaacuten is
hasonloacute megaacutellapiacutetaacutesok fogalmazhatoacutek meg mint az előző esetben A 27 tagorszaacuteg
aacutetlagaacuteban 46 ezer euroacutenyi sajaacutet tőke jutott egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre 2011-ben
miacuteg ez az eacuterteacutek hazaacutenkban 24 ezer euroacute volt csaknem a fele
A vizsgaacutelt mutatoacute tekinteteacuteben is Hollandia jaacuter az eacutelen a maga 231 ezer euroacutehektaacuteros
eacuterteacutekeacutevel Olaszorszaacuteg szerepel a maacutesodik helyen ott ugyanis 97 ezer euroacute sajaacutet tőke
jutott egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre 2011-ben Franciaorszaacuteg eacutes Neacutemetorszaacuteg adata
ugyan megkoumlzeliacuteti az EU-27-re jellemző aacutetlagot de elmarad attoacutel A listaacutet Magyarorszaacuteg
zaacuterja meacuteg Romaacuteniaacuteban is toumlbb sajaacutet tőke jut egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre mint
hazaacutenkban
A magyar mezőgazdasaacuteg versenykeacutepesseacutegeacutenek piacorientaacutelt műkoumldeacuteseacutenek fontos
felteacutetele az aacutegazat megfelelő tőkeellaacutetaacutesa veacutelik Szűcs eacutes szerzőtaacutersai (2008) eacuten a
felteacutetelek koumlzeacute a hateacutekonysaacutegot is felvenneacutem A finansziacuterozaacutest meghataacuterozoacute teacutenyezők
helyzete eacutes hataacutesai az agraacuteraacutegazatban sajaacutetos vonaacutesokat hordoznak A sajaacutet tőke a
vaacutellalat tőkeacutejeacutenek azon reacutesze melyet visszafizeteacutesi koumltelezettseacuteg nem terhel Szaacutermazhat
kuumllső eacutes belső forraacutesokboacutel Mineacutel nagyobb a vaacutellalat sajaacutet tőkeacutejeacutenek reacuteszaraacutenya annaacutel
nagyobb a peacutenzuumlgyi oumlnaacutelloacutesaacutega A jelentős araacutenyuacute sajaacutet tőke kriacutezisaacutelloacutebbaacute teszi a
vaacutellalatot Miutaacuten a veszteseacuteg a sajaacutet vagyont csoumlkkenti ha a sajaacutet tőke magas a vaacutellalat
jobban el tud viselni aacutetmeneti veszteseacutegeket is A mezőgazdasaacutegi vaacutellalkozaacutesok aacuteltalaacuteban
alacsony tőkeacutevel joumlnnek leacutetre eacutes ezt keacutesőbb sem tudjaacutek nagymeacuterteacutekben noumlvelni A sajaacutet
tőke alacsony sziacutenvonala kuumlloumlnoumlsen nagy veszeacutelyt jelent egy vaacutellalkozaacutes szaacutemaacutera A
624
33
97
242
97
42
478
4314
97
186
43
79
48
81
38
0
10
20
30
40
50
60
70
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
7
ezer
eu
roacuteh
a
2004 2011
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
130
feluacutejiacutetaacutesokat a termeleacutekenyseacuteg-noumlveleacuteseacutet eacutes a piacok bőviacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute beruhaacutezaacutesok nagy
reacuteszeacutet idegen tőkeacutevel illetve reacuteszben aacutellami taacutemogataacutesokkal finansziacuterozzaacutek
9 aacutebra
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke az egyes Euroacutepai
Unioacutes tagaacutellamokban (2004 2011)
Romaacutenia eseteacuteben az első adat 2008-ra vonatkozik
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
A gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelmeacutenek alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve jelentős szoacuteroacutedaacutest mutat a
vizsgaacutelt unioacutes tagaacutellamokban (10 aacutebra) 2011-ben az EU-27 aacutetlagaacutet tekintve 5868
euroacutehektaacuter nettoacute joumlvedelmet aacutelliacutetottak elő a gazdasaacutegok miacuteg Hollandiaacuteban 11652 euroacutet
eacutes Olaszorszaacutegban pedig 14228 euroacutet hektaacuteronkeacutent ami az unioacutes aacutetlag toumlbb mint
duplaacuteja
Magyarorszaacuteg Lengyelorszaacuteg eacutes Romaacutenia bdquokullognakrdquo a lista veacutegeacuten baacuter lassuacute aacutem de
toumlretlen felviraacutegzaacutes esetuumlkben is megmutatkozik Peacuteldaacuteul Magyarorszaacuteg eseteacuteben a 2011
eacutevi eacuterteacutek a 2004 eacutevinek a nyolcszorosa Lengyelorszaacuteg eseteacuteben pedig a maacutesfeacutelszerese
Romaacuteniaacutenaacutel a baacuteziseacutev 2007 mivel Romaacutenia 2007-ben lett unioacutes tagaacutellam iacutegy 2007-hez
viszonyiacutetva a 2011 eacutevi adat koumlzel 15-szeres gyarapodaacutest mutat A lista eacuteleacuten mint azt a
koraacutebbiakban emliacutetettem Hollandia eacutes Olaszorszaacuteg aacutellnak a vizsgaacutelt mutatoacute
tekinteteacuteben
A gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg koumlvetkezteacuteben a vizsgaacutelt tagaacutellamok mindegyikeacuteben csoumlkkent a
gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelme a megelőző eacutevekhez keacutepest azonban ezt koumlvetően
fokozatos eacutes folyamatos gyarapodaacutesnak lehetuumlnk tanuacutei (10 aacutebra)
24
97
30
4636
159
37 35
10
67
323941
231
4141
00
50
100
150
200
250
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Neacutem
etors
zaacuteg
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
7
ezer
eu
roacuteh
a
2004 2011
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
131
10 aacutebra
A gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelmeacutenek alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve az egyes Euroacutepai
Unioacutes tagaacutellamokban (2004-2011)
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
A befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny hektaacuterra vetiacutetett alakulaacutesaacutet szemleacutelteti a 11 aacutebra Az EU-
27 aacutetlagaacutet tekintve 2011-ben a befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny eacuterteacuteke hektaacuteronkeacutent aacutetlagosan
7 683 euroacute volt ami 37-szer nagyobb mint a hazai eacuterteacutek Romaacuteniaacuteban csupaacuten 2 769
euroacute volt a befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny eacuterteacuteke aacutetlagosan hektaacuteronkeacutent 2011-ben amivel a
magyarorszaacutegi eacuterteacuteket is joacutecskaacuten feluumllmuacutelta miacuteg Lengyelorszaacutegban 7 091 euroacutenyi eacuterteacutekű
befektetett eszkoumlz jutott egy hektaacuterra az emliacutetett eacutevben
A keacutet listavezető Hollandia eacutes Olaszorszaacuteg voltak 2004-2011 koumlzoumltt Előbbineacutel
folyamatos gyarapodaacutes utoacutebbinaacutel stagnaacutelaacutes koumlvetkezett be a vizsgaacutelt mutatoacute alakulaacutesaacutet
tekintve
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1800
2000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Euroacute
hek
taacuter
Franciaorszaacuteg Hollandia Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg Olaszorszaacuteg
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
132
11 aacutebra
A befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve az egyes Euroacutepai Unioacutes
tagaacutellamokban (2004-2011)
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Koumlvetkezteteacutes
A vizsgaacutelat konkluacutezioacuteja az hogy Magyarorszaacutegnak meacuteg mindig jelentős a lemaradaacutesa az
Euroacutepai Unioacute koraacutebban csatlakozott tagaacutellamaihoz keacutepest ugyanis az aacutegazatra jellemző
fontosabb mutatoacutek eacuterteacuteke folyamatosan romloacute tendenciaacutet mutat de toumlbbseacuteguumlk meacuteg iacutegy is
kedvezőbb az EU-27-orszaacutegok aacutetlagaacutenaacutel eacutes haacutetraacutenyunkboacutel sokat sikeruumllt lefaragnunk
2004 oacuteta a felzaacuterkoacutezaacutes lassan aacutem de biztosan halad előre A gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg
ugyan kisseacute visszavetette a fejlődeacutesuumlnket de az azoacuteta eltelt időszakban a gyarapodaacutes a
felzaacuterkoacutezaacutes toumlretlen uumltemben halad
A mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes a vizsgaacutelt időszakban 66 milliaacuterd euroacuteroacutel 77 milliaacuterd
euroacutera gyarapodott ami 12-szeres noumlvekedeacutest jelent A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott
eacuterteacuteke szinteacuten emelkedett 49 szaacutezaleacutekroacutel 54 szaacutezaleacutekra Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos
mezőgazdasaacutegi teruumllet Magyarorszaacutegon 81 hektaacuter volt 2010-ben ami 6 hektaacuterral marad
el az unioacutes aacutetlagtoacutel A foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacutejaacutet Gini-koefficiens eacutes Lorenz-goumlrbe
segiacutetseacutegeacutevel szaacutemszerűsiacutetettem illetve aacutebraacutezoltam A Gini-koefficiens eacuterteacuteke
Magyarorszaacuteg eseteacuteben 919 ami a vizsgaacutelt tagorszaacutegok koumlzuumll a legkoncentraacutelatlanabb
uumlzemszerkezetre utal Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre vetiacutetett bruttoacute hozzaacuteadott
eacuterteacutek hazaacutenkban kevesebb mint egy oumltoumlde a holland eacuterteacuteknek az olasz eacuterteacuteknek
kevesebb mint a fele de a neacutemet a francia eacutes a lengyel adattoacutel is elmarad Tehaacutet a
magyar mezőgazdasaacuteg egyik suacutelyos probleacutemaacuteja a fajlagosan alacsony bruttoacute hozzaacuteadott
eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutesa Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlzeacuterteacutek eacutes az az
egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke tekinteteacuteben is Magyarorszaacuteg
0
10 000
20 000
30 000
40 000
50 000
60 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Eu
roacuteh
ek
taacuter
Franciaorszaacuteg Hollandia Lengyelorszaacuteg Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg Olaszorszaacuteg Romaacutenia EU-27
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
133
jelentősen elmarad az unioacutes orszaacutegok toumlbbseacutegeacutetől baacuter a koraacutebbi eacutevekhez viszonyiacutetva
toumlrteacutent neacutemi pozitiacutev iraacutenyuacute vaacuteltozaacutes
Forraacutesjegyzeacutek
[1] Campos M ndash Jaklic T ndash Juvancic L (2010) Factors affecting farm
productivity in Bulgaria Hungary Poland Romania and Slovenia after the EU-
accession and likely structural impacts European Association of Agricultural
Economists 118th
Seminar August 25-27 2010 Ljubljana Slovenia p 14
[2] Csaacuteki Cs ndash Jaacutembor A (2009) The Diversity of Effects of EU Membership on
Agriculture in New Member States FAO Regional Office for Europe and
Central Asia Policy Studies on Rural Transition No 2009-4 p 48
[3] Gini C (1921) Measurement of inequality of income in Economic Journal
31 p 124-126
[4] Hubbard C ndash Hubbard L ndash Keszthelyi Sz ndash Podruzsik Sz (2008) Farm
income variability in Hungary A comparison with the EU based on FADN
records 108st EAAE Seminar in Warsaw 8-9 February 2008 p 11
[5] Farkasneacute Fekete M (szerk) ndash Dimeacuteny I ndash Szűcs I (szerk) (2008)
Hateacutekonysaacuteg a mezőgazdasaacutegban Agroinform Kiadoacute eacutes Nyomda Kft
Budapest p 357
[6] Kapronczai I (2007) Informaacutecioacutes rendszerek a koumlzoumls agraacuterpolitika
szolgaacutelataacuteban Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest p 152
[7] Kapronczai I (2011) A magyar agraacutergazdasaacuteg az EU-csatlakozaacutestoacutel
napjainkig Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest p 199
[8] Kopaacutenyi M (1996) Mikrooumlkonoacutemia Budapesti Koumlzgazdasaacutegtudomaacutenyi
Egyetem p 320
[9] Koumlzponti Statisztikai Hivatal (2013) Mezőgazdasaacuteg 2012 Budapest 2013
aacuteprilis p 25
[10] Lorenz M O (1905) Methods of measuring the concentration of wealth
American Statistical Association New Series No 70 June 1905 p 12
[11] Takaacutecs-Gyoumlrgy K ndash Erdeacutelyi T ndash Sadowski A (2011) Land use and property
changes in Poland and in Hungary after EU accession European Association of
Agricultural Economists 2011 International Congress August 30-September 2
2011 Zuumlrich Switzerland p 17
[12] Toacuteth O (2013) Farm structure and competitiveness in the Hungarian
agriculture Agroeconomia Croatica 2013 Vol 3 Number 1 p 7
[13] Udovecz G ndash Popp J ndash Potori N (2008) New challenges for Hungarian
agriculture Studies in Agricultural Economics No 108 p 19-32
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
134
Internetes hivatkozaacutesok
1 EUROSTAT httpeppeurostateceuropaeuportalpageportaleurostathome
2 FADN httpeceuropaeuagriculturerica
3 FAOSTAT httpfaostatfaoorg
4 KSH httpwwwkshhustadat
Szerző
Toacuteth Orsolya
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdaacutelkodaacutes eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori Iskola
Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet Peacutenzuumlgypolitikai Osztaacutely
tothorsolyaakigovhu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
135
AZ ELLENŐRZEacuteS MINT TAacuteRSADALMI EacuteRDEK
VAacuteRKONYI ZSOLT KRISTOacuteF
Oumlsszefoglalaacutes
Az Orszaacuteggyűleacutes (OGY) a sarkalatos toumlrveacutenyek koumlzuumll elsőkeacutent fogadta el az uacutej
szaacutemvevőszeacuteki toumlrveacutenyt A 2011 juacutelius 1-eacuten hataacutelyba leacutepett jogszabaacutely kiszeacutelesiacutetette az
Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek (AacuteSZ) ellenőrzeacutesi jogosiacutetvaacutenyait megerősiacutetette a szervezet
fuumlggetlenseacutegeacutet eacutes aacutetlaacutethatoacutebbaacute tette a szaacutemvevőszeacuteki munkaacutet A toumlrveacuteny rendelkezeacutese
szerint az AacuteSZ aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlrrel veacutegzi a koumlzpeacutenzekkel eacutes az aacutellami eacutes oumlnkormaacutenyzati
vagyonnal valoacute gazdaacutelkodaacutes ellenőrzeacuteseacutet Magyarorszaacutegon az aacutellamhaacuteztartaacutes
ellenőrzeacuteseacutenek rendszere haacuterom pilleacuteren nyugszik ezek alkotoacutei a kuumllső ellenőrzeacutes a
kormaacutenyzati ellenőrzeacutes eacutes az aacutellamhaacuteztartaacutes belső kontroll rendszere A folyamat bdquoA
kontrollok szerepeacutenek feleacuterteacutekelődeacutese a koumlzszfeacuteraacutebanrdquo (Domokos 2012) az AacuteSZ belső
kontrollrendszer ellenőrzeacuteseit koumlvető jelenteacutesek megaacutellapiacutetaacutesainak hataacutesaacutera az
inteacutezkedeacutesi tervek formaacutejaacuteban nyer megerősiacuteteacutest Az ellenőrzeacutesek hasznosulaacutesa nyomon
koumlvethető a toumlrveacutenyalkotaacutesban az ellenőrzoumltt szervezetek munkaacutejaacuteban a legjobb
szakmai gyakorlatok aacutetveacuteteleacuteben A nyilvaacutenossaacutegra hozott 2012-2013 eacutevi jelenteacuteseivel
az AacuteSZ jelzeacutessel eacutelt a taacutersadalom feleacute hogy koumlzpeacutenz nem maradhat ellenőrizetlenuumll
Kulcsszavak Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek ellenőrzeacutes oumlnkormaacutenyzat belső kontrollrendszer
Jel koacuted H72 H74 M42 M48
Audit as Social Interest
Abstract
Summary My lecture covers issues regarding the local audit system and the
strengthening of the integrity of local governments and the broader interpretation as
well as the audit methodology thereof The integrity audits regulations and
organisational measures strengthen the transparent and accountable use of public funds
by local governments organisations and organisational units as well as reduce the risk
and the extent of abuse of public powers During my lecture I will describe and evaluate
the development process of local governmentsrsquo internal audit system and the
professional management of audit activities and internal audit in the absence of which
the orderly regulated economic effective ethical and efficient use of public funds and
public assets cannot be achieved My lecture is based on the conclusions of the audits
carried out by the State Audit Office in the years of 2012 and 2013 the results of the
State Audit Officersquos integrity survey and my audit experience taking also into account
the recommendations of INTOSAI
Keywords State Audit Office audit local government internal audit system
Bevezeteacutes
A belső kontrollrendszer a kockaacutezatok kezeleacuteseacutere eacutes a taacutergyilagos bizonyossaacuteg
megszerzeacutese eacuterdekeacuteben kialakiacutetott folyamatrendszer amelynek feladata hogy taacutemogassa
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
136
a koumlltseacutegveteacutesi szervet fő ceacuteljai megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban A felső vezeteacutesnek a
koumlzeacutepvezetőknek eacutes a dolgozoacutek minden szintjeacutenek reacuteszt kell vennie abban a
folyamatban melynek soraacuten a belső kontrollrendszer beeacutepuumll a szervezet
infrastruktuacuteraacutejaacuteba a szervezeti kultuacutera reacuteszeacuteveacute vaacutelik A belső kontrollrendszert sokkal
inkaacutebb beeacutepiacuteteni kell sem mint kieacutepiacuteteni hiszen a joacutel műkoumldtetett belső kontrollrendszer
a szervezettől elvaacutelaszthatatlan egyseacuteget keacutepez
Tanulmaacutenyomban raacute kiacutevaacutenok mutatni arra hogy az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel a belső
kontrollteveacutekenyseacutegek eacutes a belső ellenőrzeacutes műkoumldteteacutese neacutelkuumll nem valoacutesiacutethatoacute meg a
koumlzpeacutenzek a koumlzvagyon szabaacutelyos szabaacutelyozott gazdasaacutegos hateacutekony eacutes eredmeacutenyes
felhasznaacutelaacutesa Az oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi vagyongazdaacutelkodaacutesi szabaacutelyossaacutegaacutet eacutes
eredmeacutenyesseacutegeacutet alapvetően a megfelelően kialakiacutetott belső kontrollrendszer jelenleacutete eacutes
műkoumldeacutese biztosiacutetja A belső kontrollrendszerek hiaacutenyossaacutegai negatiacutev moacutedon hatnak az
oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi vagyoni helyzeteacutere illetve pazarloacute gazdaacutelkodaacutest
eredmeacutenyezhetnek
Tanulmaacutenyomban arra vaacutellalkozom hogy bemutassam a belső kontrollok megfelelő
műkoumldeacuteseacutenek kiemelkedő jelentőseacutegeacutet Az oumlsszegyűjtoumltt eacutes rendszerbe foglalt
koumlvetkezteteacutesek segiacutetseacutegeacutevel hozzaacute kiacutevaacutenok jaacuterulni az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes
aacutetlaacutethatoacutebb eacutes eredmeacutenyesebb rendezettebb műkoumldeacuteseacutehez
Az AacuteSZ koumlzeacuteptaacutevuacute inteacutezmeacutenyi strateacutegiaacutejaacuteban5 alapeacuterteacutekkeacutent strateacutegiai ceacutelkeacutent eacutes
feladatkeacutent hataacuterozta meg hogy taacutemogatja az integritaacutes alapuacute transzparens eacutes
elszaacutemoltathatoacute koumlzpeacutenzfelhasznaacutelaacutes megteremteacuteseacutet ezzel is taacutemogatva az
oumlnkormaacutenyzatoknaacutel a magasabb szintű rendezettseacuteg kialakiacutetaacutesaacutet
Anyag eacutes moacutedszer
Taacutersadalmi eacutes ellenőrzeacutes szakmai elvaacuteraacutes hogy a koumlzpeacutenzeket a koumlzvagyont hasznaacuteloacutek
teveacutekenyseacuteguumlkről elszaacutemoljanak Ennek a jogos igeacutenynek az eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez meg kell
teremteni azokat a folyamatokat rendszereket amelyek neacutelkuumlloumlzhetetlenek az
elszaacutemoltataacuteshoz az elszaacutemolaacuteshoz (Gyuumlreacuteneacute 2012) Magyarorszaacutegon a
kontrollrendszer szabaacutelyozaacutesa haacuteromszintű a toumlrveacutenyi előiacuteraacutesokat az Aacuteht 2011 eacutevi
CXCV toumlrveacuteny az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel
eacutes a Moumltv 2011 eacutevi CLXXXIX toumlrveacuteny
Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) a rendeleti szintű
szabaacutelyozaacutest az Aacutevr 3682011 (XII 31) Korm rendelet az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel szoacuteloacute
toumlrveacuteny veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) eacutes a Bkr 3702011 (XII 31)
Korm rendelet a koumlltseacutegveteacutesi szervek belső kontrollrendszereacuteről eacutes belső ellenőrzeacuteseacuteről
(hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) tartalmazza amelyeket uacutetmutatoacutei szinten standardok eacutes
keacutezikoumlnyvek taacutemogatnak A koumlltseacutegveteacutesi szervek belső kontrollrendszere maacuter magaacuteban
foglalja a korszerű felelős szervezetiraacutenyiacutetaacutes elemeit (kontrollkoumlrnyezet
kockaacutezatkezeleacutes kontrollteveacutekenyseacuteg informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute monitoring) is
A belső ellenőrzeacutes fuumlggetlen taacutergyilagos bizonyossaacutegot adoacute eacutes tanaacutecsadoacute teveacutekenyseacuteg
amelynek kituumlntetett ceacutelja hogy az ellenőrzoumltt szervezet műkoumldeacuteseacutet fejlessze
eredmeacutenyesseacutegeacutet noumlvelje A belső ellenőrzeacutes a szervezet ceacuteljai eleacutereacutese eacuterdekeacuteben
rendszerszemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacutessel moacutedszeresen eacuterteacutekeli fejleszti az ellenőrzoumltt
szervezet-iraacutenyiacutetaacutesi belső kontroll eacutes ellenőrzeacutesi eljaacuteraacutesainak hateacutekonysaacutegaacutet
A belső kontroll folyamatok ceacutel eacutes feladatrendszereacutenek foacutekuszaacuteban aacutell hogy
5 httpwwwaszhustrategiaasz-strategiaasz-strategia-2011pdf (Letoumllteacutes2014
februaacuter 14)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
137
a) Megfeleljenek a vonatkozoacute toumlrveacutenyeknek eacutes szabaacutelyozaacutesoknak
b) a műkoumldeacutes eacutes gazdaacutelkodaacutes soraacuten a teveacutekenyseacutegeket szabaacutelyszerűen gazdasaacutegosan
hateacutekonyan eredmeacutenyesen hajtsaacutek veacutegre
c) az elszaacutemolaacutesi koumltelezettseacutegeket teljesiacutetseacutek
d) megveacutedjeacutek az erőforraacutesokat a veszteseacutegektől kaacuteroktoacutel a nem rendelteteacutesszerű
hasznaacutelattoacutel a csalaacutesoktoacutel eacutes korrupcioacutetoacutel
Anyag
Az AacuteSZ 2012-ben toumlbb szaacutez telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat eacutes toumlbb mint 150 nemzetiseacutegi
oumlnkormaacutenyzat ellenőrzeacuteseacutet kezdte meg Ezekkel az ellenőrzeacutesekkel az AacuteSZ nem csak a
hiaacutenyossaacutegok szabaacutelytalansaacutegok feltaacuteraacutesaacutet (Sepsey 2011) hanem a legjobb gyakorlatok
bemutataacutesaacutet eacutes aacutetadaacutesaacutet is tervezi megvaloacutesiacutetja Az AacuteSZ eacutes a Koumlzigazgataacutesi eacutes
Igazsaacuteguumlgyi Miniszteacuterium huacutesz helysziacutenen az egeacutesz orszaacutegot lefedő szeminaacuteriumi
előadaacutes sorozattal (Vaacuterkonyi Kiss 2013) kiacutevaacutenta felhiacutevni a figyelmet a belső kontrollok
fontossaacutegaacutera mert az egyben garanciaacutet is jelenthet hogy csoumlkkenjen a korrupcioacute
kockaacutezata eacutes a korrupcioacute6 eacuterzete is 8
Moacutedszer
Az AacuteSZ ellenőrzeacutesek alkalmaacuteval a belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg veacutegrehajtaacutesaacutenak
ellenőrzeacutesekor kuumlloumln-kuumlloumln minősiacutetetteacutek a szaacutemvevők az ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg
megtervezeacuteseacutet veacutegrehajtaacutesaacutet dokumentaacutelaacutesaacutet a jelenteacuteskeacutesziacuteteacutes folyamataacutet eacutes a koraacutebbi
ellenőrzeacutesek utoacutegondozaacutesaacutet nyomon koumlveteacuteseacutet a koraacutebbi jelenteacutesek hasznosulaacutesaacutet
Az ellenőrzeacutes lefolytataacutesaacutehoz az Oumlnkormaacutenyzatok a kimutataacutesok eacutes a tanuacutesiacutetvaacuteny
elektronikus kitoumllteacuteseacutevel valamint az AacuteSZ aacuteltal keacutert dokumentumok elektronikus
megkuumlldeacuteseacutevel szolgaacuteltattak adatokat A rendelkezeacutesre bocsaacutetott adatok informaacutecioacutek
kontrollja a helysziacuteni ellenőrzeacutes kereteacuteben toumlrteacutent meg a munkalapokba integraacutelt eacuterteacutekelő
rendszer taacutemogataacutesaacuteval
Az oumlnkormaacutenyzati ellenőrzeacutes soraacuten a megfelelő bizonyossaacutegi szint ellenőrzeacutese jelentős
erőforraacutes-kapacitaacutest igeacutenyelt Koumlltseacuteghateacutekonysaacutegi okok miatt uacutegynevezett toumlbbleacutepcsős
megfelelőseacutegi teszteket veacutegeztek el a szaacutemvevők A moacutedszer leacutenyege hogy a vizsgaacutelatra
kijeloumllt magas kockaacutezatuacute teruumlletek teacuteteleinek sokasaacutegaacuteboacutel az egyszerű veacuteletlen
mintaveacutetellel kivaacutelasztott teacutetelek ellenőrzeacuteseacutet nem teljes koumlrűen hanem csak addig
veacutegezteacutek amiacuteg elegendő eacutes megfelelő bizonyiacuteteacutekot nem szereztek a vizsgaacutelt kontroll
műkoumldeacuteseacutenek megfelelő vagy nem megfelelő voltaacuteroacutel Az elvaacutert bizonyossaacuteg eacutes a
toleraacutelhatoacute (elfogadhatoacute) hibaacutek fuumlggveacutenyeacuteben aacuteltalaacuteban 30ndash100 koumlzoumltti teacutetel teszteleacutese
alapjaacuten megbiacutezhatoacute veacutelemeacuteny volt alkothatoacute a kontrollok meghataacuterozott ceacutel szerinti
műkoumldeacuteseacuteről amely vonatkozhatott akaacuter toumlbb ezer teacutetelttranzakcioacutet tartalmazoacute teruumlletre
is A veacuteletlen mintaveacutetelt az IDEA-szoftver segiacutetseacutegeacutevel veacutegezteacutek el a szaacutemvevők A
minősiacuteteacutes eredmeacutenye bdquomegfelelőrdquo bdquoreacuteszben megfelelőrdquo vagy bdquonem megfelelőrdquo lehetett
A szaacutemvevők a belső kontrollrendszert eacuterteacutekelő munkalapok kitoumllteacutese soraacuten az alapvető
vizsgaacutelati eljaacuteraacutesokat alkalmaztaacutek amely eljaacuteraacutesok koumlzuumll a megfigyeleacutest az
informaacutecioacutekeacutereacutest eacutes az elemző eljaacuteraacutesokat hasznaacuteltaacutek
6 httpwwwintosaiorgissai-executive-summariesviewarticleintosai-gov-9100-
guidelines-for-internal-control-standards-for-the-public-sectorhtml
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
138
Eredmeacutenyek
Az ellenőrzeacutesi tapasztalatok a belső kontrollrendszer oumlsszetevőinek eacuterteacutekeleacutese az oumlt fő
elem megfelelőseacutege eseteacuteben a nagyszaacutemuacute ellenőrzoumltt szervezet miatt csak aacuteltalaacutenosan
megfogalmazhatoacute megaacutellapiacutetaacutesokra ad lehetőseacuteget Az elvaacuteraacutesok megfogalmazaacutesaacutet az
ellenőrzeacutesi programok eacutes melleacutekleteik tartalmaztaacutek (Laacutesd Eacutertelmező szoacutetaacuter)
Kontrollkoumlrnyezet A kontrollkoumlrnyezet a teljes kontroll rendszer alapja A
kontrollkoumlrnyezet kialakiacutetaacutesa kereteacuteben a szervezet vezeteacuteseacutenek a feladatok eacutes ceacutelok
teljesiacuteteacuteseacutehez a megfelelő műkoumldeacutes biztosiacutetaacutesaacutehoz meg kellett hataacuteroznia eacutes
szabaacutelyoznia minden szuumlkseacuteges folyamatot eacutes azok oumlsszetevőit Ki kellett alakiacutetania a
folyamatok ellaacutetaacutesaacutet hateacutekonyan taacutemogatoacute szervezeti struktuacuteraacutet felmeacuterni a szuumlkseacuteges
materiaacutelis eacutes humaacuten erőforraacutesokat meghataacuterozni a keacutepzettseacutegi keacutepesseacutegi eacutes etikai
koumlvetelmeacutenyeket7 tovaacutebbaacute szabaacutelyozni a kuumllső kapcsolatok tartaacutesaacutenak moacutedjaacutet Az etika
felveacuteteleacutet a magatartaacutesi az erkoumllcsi keacuterdeacutesek a csalaacutes eacutes a korrupcioacute megelőzeacuteseacutenek
hangsuacutelyozaacutesa miatt tartottaacutek fontosnak a doumlnteacuteshozoacutek
Az ellenőrzeacutesi tapasztalatok alapjaacuten az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a legmagasabb
megfelelőseacutegi szintet a kontrollkoumlrnyezet eacuterte el amelyet a szervezeti struktuacutera a belső
szabaacutelyozottsaacuteg eacutes a humaacutenerőforraacutes gazdaacutelkodaacutes kezeleacutes hataacuteroz meg Az inteacutezmeacutenyek
szervezeti struktuacuteraacuteja a felelősseacutegi a hataacuteskoumlri viszonyok eacutes a feladatok meghataacuterozaacutesa
valamint a belső szabaacutelyzatok a jogszabaacutelyoknak eacutes a belső kontroll standardoknak
megfeleltek
Az informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute Az informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute magaacuteba foglalja a
vonatkozoacute eacutes megbiacutezhatoacute informaacutecioacute meghataacuterozaacutesaacutet eacutes megszerzeacuteseacutet tovaacutebbaacute az
alkalmazottak eacutes vezetők szaacutemaacutera megfelelő formaacuteban eacutes időben toumlrteacutenő eljuttataacutesaacutet
hogy az lehetőveacute tegye koumltelezettseacutegeik ndash beleeacutertve a belső kontrollal kapcsolatos
koumltelezettseacutegeikndash teljesiacuteteacuteseacutet
A vezeteacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet alapvetően befolyaacutesolja az informaacutecioacute minőseacutege amelynek
időben rendelkezeacutesre aacutelloacutenak aktuaacutelisnak pontosnak eacutes eleacuterhetőnek kell lennie
Az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a belső szabaacutelyzatok az informaacutecioacute aacutetadaacutesaacutenak formaacutejaacutet
meghataacuteroztaacutek az alkalmazottak a munkaveacutegzeacuteshez szuumlkseacuteges informaacutecioacutekhoz időben
hozzaacutejutottak Tipikus hiaacutenyossaacutegkeacutent eacuterteacutekelteacutek a szaacutemvevők hogy az ellenőrzoumltt
szervezetek nem rendelkezetek kommunikaacutecioacutes strateacutegiaacuteval valamint nem alakiacutetottaacutek ki
a szabaacutelytalansaacutegok a korrupcioacutegyanuacute-jelenteacutes megfelelő eljaacuteraacutesrendjeacutet Megaacutellapiacutethatoacute
volt hogy a legkritikusabb kommunikaacutecioacutes csatorna a vezeteacutes eacutes az alkalmazottak
koumlzoumltti kommunikaacutecioacute mivel a vezeteacutesnek ceacutelzottan eacutes specifikusan biztosiacutetani kellett
volna a visszacsatolaacutes lehetőseacutegeacutet eacutes formaacutejaacutet
A kontrollteveacutekenyseacuteg A kontrollteveacutekenyseacutegek azok az elvek (politikaacutek) eszkoumlzoumlk
eljaacuteraacutesok mechanizmusok amelyeket a szervezet vezeteacutese annak eacuterdekeacuteben hoz leacutetre
hogy elősegiacutetse a szervezet ceacutelkitűzeacuteseinek eleacutereacuteseacutet Ezek az eljaacuteraacutesok magukban
foglalhatjaacutek az egyezteteacutesek előkeacutesziacuteteacuteseacutet olyan eljaacuteraacutesok eacutes felelősseacutegi koumlroumlk
kialakiacutetaacutesaacutet amelyek biztosiacutetjaacutek a kulcsszerepet keacutepező beosztaacutesok elhataacuterolaacutesaacutet
szeacutetvaacutelasztaacutesaacutet
A joacutel veacutegrehajtott kontrollteveacutekenyseacuteg a szabaacutelyos műkoumldeacutest biztosiacutetoacute inteacutezkedeacutesek
meghozatalaacutet eacutes azok betartaacutesaacutet jelenti A kontrollteveacutekenyseacutegek magukba foglaljaacutek a
7 XIV INCOSAI Uruguay Montevideo 1998
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
139
kuumlloumlnboumlző megelőző eacutes feltaacuteroacute kontrollok szeacuteles soraacutet amelyek koumlzoumltt a szervezetnek a
megfelelő egyensuacutelyt ki kell alakiacutetania eacutes biztosiacutetania kell a helyrehozoacute műveleteket
moacutedszertanokat egyaraacutent
A kockaacutezatkezeleacutes Az ellenőrzoumltt szervezeteknek meg kellett hataacuterozniuk a
teveacutekenyseacutegek folyamatok műveletek megfelelő teljesiacuteteacuteseacutenek belső kockaacutezatait eacutes a
kockaacutezatvaacutellalaacutes szintjeacutet Az eacuterteacutekeleacutes alapjaacuten megfelelő vaacutelaszinteacutezkedeacuteseket kellett
kidolgozni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni a kockaacutezatok meacuterseacutekleacuteseacutere Mivel a koumlzigazgataacutesi a
szabaacutelyozaacutesi eacutes műkoumldeacutesi felteacutetelek megvaacuteltoznak megvaacuteltozhatnak ezeacutert a
kockaacutezatkezeleacutesnek folyamatos iteratiacutev teveacutekenyseacutegnek kell lennie Az ellenőrzoumltt
szervezetek eseteacuteben is folyamatosan vaacuteltozott a kontrollkoumlrnyezet ezeacutert a
kockaacutezatokkal kapcsolatos prioritaacutesok ceacutelok eacutes a kockaacutezatoknak tulajdoniacutetott jelentőseacuteg
is moacutedosult vaacuteltozott
A kockaacutezatkezeleacutesi teveacutekenyseacuteg szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel az ellenőrzoumltt szervezetek nem
gondoskodtak teljes koumlrűen eacutes a gyakorlati alkalmazaacutesban is voltak hiaacutenyossaacutegok A
hiaacutenyossaacutegok koumlzeacute tartozott hogy nem eacuterteacutekelteacutek a csalaacutes a korrupcioacute kockaacutezataacutet az
elfogadhatoacute kockaacutezati szintet a kockaacutezati reakcioacutet eacutes a vaacutelaszinteacutezkedeacuteseket sem
hataacuteroztaacutek meg
A monitoring teveacutekenyseacuteg A műkoumldeacutes monitoringja a szervezet teveacutekenyseacutegeacutenek a
ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutet biztosiacutetja A belső kontrollok monitoringja
magaacuteba foglalja a vezeteacutes rendszeres feluumlgyeletet gyakorloacute teveacutekenyseacutegeacutet valamint maacutes
műveleteket amelyeket az alkalmazottak hajtanak veacutegre feladatkoumlruumlk ellaacutetaacutesa kereteacuteben
A monitoring lehet folyamatos (rutinteveacutekenyseacuteg) vagy kuumlloumln (specifikus) eacuterteacutekeleacutes
A folyamatos monitoring a szervezet normaacutelis ismeacutetlődő műveleteihez kapcsoloacutedik
veacutegrehajtaacutesa a műveletekkel egy időben valoacutesul meg dinamikusan reagaacutel a vaacuteltozaacutesokra
A kuumlloumln (specifikus) eacuterteacutekeleacutesekre a folyamatokat koumlvetően keruumll sor iacutegy a probleacutemaacutek
feltaacuteraacutesa beazonosiacutetaacutesa keacutesőbb toumlrteacutenik meg
Az ellenőrzoumltt szervezetek koumlzoumltt jelentős elteacutereacutesek mutatkoztak tipikusnak volt
tekinthető hogy nem műkoumldtetteacutek a monitoring rendszert elmaradt a belső
kontrollrendszerek oumlneacuterteacutekeleacutese a belső ellenőrzeacutes nem vizsgaacutelta a kontrollrendszert
teljes koumlrűen
A belső ellenőrzeacutes szabaacutelyozottsaacutega
Az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a belső ellenőrzeacutes feladatkoumlreacutet elsősorban az SZMSZ-ben
illetve a belső ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvben hataacuteroztaacutek meg ndash ezeken tuacutelmenően ndash az
uumlgyrend is tartalmazott utalaacutesokat a belső ellenőrzeacutes feladataira
A belső ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvek ndash neacutehaacuteny kisebb hiaacutenyossaacutegtoacutel eltekintve ndash megfeleltek
a jogszabaacutelyi előiacuteraacutesoknak Jellemzően azonban az ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvek aktualizaacutelaacutesa
nem vagy csak keacutesve toumlrteacutent meg
Az AacuteSZ ellenőrzeacutesek megaacutellapiacutetottaacutek hogy belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteget csak az
aacutellamhaacuteztartaacuteseacutert felelős miniszter engedeacutelyeacutevel rendelkező szemeacutelyek veacutegeztek Az
alkalmazott belső ellenőroumlk szakmai veacutegzettseacutege eacutes gyakorlati ideje megfelelt az
előiacuteraacutesoknak a belső ellenőroumlk reacuteszt vettek szakmai tovaacutebbkeacutepzeacutesen eacutes az előiacutert
esetekben vizsgaacutet tettek
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
140
A belső kontrollrendszer eacutes a belső ellenőrzeacutes kapcsolata a belső kontrollrendszer eacutes a
belső ellenőrzeacutes megfelelőseacutege az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel egyeacutertelmű korrelaacutecioacutet
mutatott Azoknaacutel a szervezetekneacutel ahol a belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg nem műkoumldoumltt
megfelelően ott a kialakiacutetott belső kontrollokban is hiaacutenyossaacutegok voltak
megfigyelhetőek
Megaacutellapiacutethatoacute hogy elsősorban a kockaacutezatkezeleacutesi teveacutekenyseacuteg sziacutenvonalaacutenak
emeleacuteseacutevel a taacutemogatoacute kontrollok erősiacuteteacuteseacutevel a belső szabaacutelyzatok folyamatos
aktualizaacutelaacutesaacuteval lehet a belső kontrollrendszer tovaacutebbfejleszteacuteseacutet elősegiacuteteni Probleacutemaacutet
jelent hogy az utoacutebbi eacutevekben meggyenguumllt a belső ellenőrzeacutes suacutelya szerepe szakmai
teveacutekenyseacutege
Koumlvetkezteteacutesek
A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a taacutersadalom szolgaacutelataacuteban kell aacutellniuk8
(Domokos 2013) hangzott el a Magyar Peacutenzuumlgyi eacutes Gazdasaacutegi Ellenőroumlk Koumlzhasznuacute
Egyesuumlleteacutenek (MPGEKE) eacuteves konferenciaacutejaacutenak nyitoacute előadaacutesaacuten
A belső kontrollrendszerek ellenőrzeacuteseacutenek vaacuterhatoacute hasznosulaacutesaacutet toumlbb szinten tervezi az
AacuteSZ A toumlrveacutenyalkotaacutes szaacutemaacutera toumlbb eacuteves tematikus oumlsszegzett adatok eacutes tapasztalatok
aacutellnak rendelkezeacutesre a belső kontrollrendszer oumlnkormaacutenyzati teruumlleten valoacute
kialakiacutetaacutesaacuteroacutel műkoumldeacuteseacuteről eacutes hataacutesairoacutel A belső ellenőrzeacutes műkoumldeacuteseacuteről az integritaacutes
felmeacutereacutesek eredmeacutenyeiből koumlvetkezteteacutest lehet levonni arroacutel hogy a belső
kontrollrendszer kialakiacutetaacutesaacutera eacutes műkoumldteteacuteseacutere vonatkozoacute jogszabaacutelyi előiacuteraacutesok reaacutelis
koumlvetelmeacutenyeket taacutemasztanak-e az elteacuterő adottsaacuteguacute telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok eseteacuteben
illetve indokolt-e az esetleges jogszabaacutelyi moacutedosiacutetaacutes kezdemeacutenyezeacutese Az AacuteSZ
ellenőrzeacutesek a jelenteacutesek megaacutellapiacutetaacutesai az ellenőrzoumltt szervezetek szaacutemaacutera visszajelzeacutest
adnak a belső kontrollrendszer kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes műkoumldeacuteseacuteben felleacutepő hiaacutenyossaacutegokroacutel
Az inteacutezkedeacutesi tervekben megfogalmazott eacutes veacutegrehajtott javaslatok hozzaacutejaacuterulnak azok
kikuumlszoumlboumlleacuteseacutehez
Az ellenőrzeacutes megaacutellapiacutetaacutesait eacutes javaslatait maacutes szervezetek is hasznosiacutethatjaacutek hiszen az
AacuteSZ jelenteacutesek9 nyilvaacutenosak megtalaacutelhatoacuteak az AacuteSZ honlapjaacuten Az AacuteSZ a hozzaacuteadott
eacuterteacuteket teremtő ellenőrzeacuteseivel elemző teveacutekenyseacutegeacutet eacutes tanaacutecsadoacute szerepeacutet erősiacutetve
vaacutellal reacuteszt a joacutel műkoumldő aacutellam feleacutepiacuteteacuteseacuteben
EacuteRTELMEZŐ SZOacuteTAacuteR
Az AacuteSZ ellenőrzeacutesi programjainak jelenteacuteseinek egyseacuteges fogalom hasznaacutelata
eacuterdekeacuteben melleacuteklet formaacutejaacuteban kiadja a szakteruumllethez kapcsoloacutedoacute legfontosabb
fogalmakhoz kapcsoloacutedoacute fogalomtaacuteraacutet eacutertelmező szoacutetaacuteraacutet
Informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute
A vezeteacutes keacutepesseacutegeacutet a megfelelő doumlnteacutesek meghozatalaacutera alapvetően befolyaacutesolja az
informaacutecioacute minőseacutege amely magaacuteban hordozza azt a koumlvetelmeacutenyt hogy az
8 Domokos Laacuteszloacute előadaacutesaacutenak ciacuteme A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a
taacutersadalom szolgaacutelataacuteban kell aacutellniuk httpwwwmpgehirportalhukiemelt-
hirekdomokos-laszlo-a-kozpenzugyi-ellenorzo-intezmenyeknek-a-tarsadalom-
szolgalataban-kell-allniuk (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18) 9 httpwwwaszhujelentesek
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
141
informaacutecioacutenak megfelelőnek időben rendelkezeacutesre aacutelloacutenak aktuaacutelisnak pontosnak eacutes
eleacuterhetőnek kell lennie
A hateacutekony kommunikaacutecioacute lefeleacute horizontaacutelisan eacutes felfeleacute iraacutenyuloacute informaacutecioacute
aacuteramoltataacutest jelent a szervezetben annak minden reacuteszeacuteben eacutes teljes struktuacuteraacutejaacuteban
A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles olyan rendszereket kialakiacutetani eacutes műkoumldtetni
melyek biztosiacutetjaacutek hogy a megfelelő informaacutecioacutek a megfelelő időben eljutnak az
illeteacutekes szervezethez szervezeti egyseacuteghez illetve szemeacutelyhez
Kockaacutezatkezeleacutes A kockaacutezatkezeleacutes a szervezet ceacuteljai eleacutereacuteseacutevel kapcsolatos
kockaacutezatok azonosiacutetaacutesaacutenak eacutes elemzeacuteseacutenek valamint a megfelelő vaacutelaszok
meghataacuterozaacutesaacutenak folyamata A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles a kockaacutezati
teacutenyezők figyelembeveacuteteleacutevel kockaacutezatelemzeacutest veacutegezni eacutes kockaacutezatkezeleacutesi rendszert
műkoumldtetni
Kontrollkoumlrnyezet A kontrollkoumlrnyezet alapozza meg a belső kontroll oumlsszes toumlbbi
elemeacutet a fegyelem eacutes a struktuacutera biztosiacutetaacutesa aacuteltal A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles
olyan kontrollkoumlrnyezetet kialakiacutetani amelyben
a) vilaacutegos a szervezeti struktuacutera
b) egyeacutertelműek a felelősseacutegi hataacuteskoumlri viszonyok eacutes feladatok
c) meghataacuterozottak az etikai elvaacuteraacutesok a szervezet minden szintjeacuten
d) aacutetlaacutethatoacute a humaacutenerőforraacutes-kezeleacutes
Kontrollteveacutekenyseacutegek A kontrollteveacutekenyseacutegek azok az elvek (politikaacutek) eacutes eljaacuteraacutesok
amelyeket a kockaacutezatok meghataacuterozaacutesa eacutes a szervezet ceacuteljainak eleacutereacutese eacuterdekeacuteben
alakiacutetanak ki A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles a szervezeten beluumll
kontrollteveacutekenyseacutegeket kialakiacutetani melyek biztosiacutetjaacutek a kockaacutezatok kezeleacuteseacutet
hozzaacutejaacuterulnak a szervezet ceacuteljainak eleacutereacuteseacutehez
Kontroll monitoring A belső kontroll monitoring arra iraacutenyul hogy biztosiacutetsa a
kontrolloknak a leacutetrehozaacutesuk szaacutendeacutekaacutenak megfelelő műkoumldeacuteseacutet eacutes a műkoumldeacutes megfelelő
moacutedosiacutetaacutesaacutet a koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesa eseteacuten
Monitoring A belső kontrollrendszer teljesiacutetmeacuteny-minőseacutegeacutenek időnkeacutenti
kieacuterteacutekeleacuteseacutehez folyamatosan figyelemmel kell kiacuteseacuterni eacutes eacuterteacutekelni kell (egyuumltt
bdquomonitoringrdquo) a rendszert A monitoring rutinteveacutekenyseacutegek kuumlloumln eacuterteacutekeleacutesek vagy e
kettő kombinaacutecioacuteja reacuteveacuten valoacutesul meg A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles olyan
monitoring rendszert műkoumldtetni mely lehetőveacute teszi a szervezet teveacutekenyseacutegeacuteneka
ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutet
Moacutedszer
Eacuterteacutekelteacutek az ellenőrzoumltt szervezetneacutel a belső ellenőrzeacutes műkoumldeacuteseacutenek szabaacutelyossaacutegaacutet
megfelelőseacutegeacutet Az egyszerű veacuteletlen mintaveacutetellel kivaacutelasztott teacutetelek ellenőrzeacuteseacutet
toumlbbleacutepcsős megfelelőseacutegi tesztek uacutetjaacuten addig veacutegezteacutek amiacuteg elegendő eacutes megfelelő
bizonyiacuteteacutekot szereztuumlnk a vizsgaacutelt folyamatok kulcskontrolljai műkoumldeacuteseacutenek megfelelő
vagy nem megfelelő voltaacuteroacutel
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
142
Hivatkozott forraacutesok
Domokos L(2013) előadaacutesaacutenak ciacuteme A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a
taacutersadalom szolgaacutelataacuteban kell aacutellniuk httpwwwmpgehirportalhukiemelt-
hirekdomokos-laszlo-a-kozpenzugyi-ellenorzo-intezmenyeknek-a-tarsadalom-
szolgalataban-kell-allniuk Elhangzott Magyar Peacutenzuumlgyi eacutes Gazdasaacutegi Ellenőroumlk
Koumlzhasznuacute Egyesuumlleteacutenek (MPGEKE) eacuteves konferenciaacutejaacutenak nyitoacute előadaacutesaacuten 2013
november 7(Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Gyuumlre L-neacute (2012) Belső kontrollok kialakiacutetaacutesa eacutes műkoumldteteacutese az oumlnkormaacutenyzati
vagyongazdaacutelkodaacutes kockaacutezatainak csoumlkkenteacuteseacutere Megjeleneacutes Peacutenzuumlgyi Szemle 2
183ndash193 oldal httpwwwaszhupenzugyi-szemle-cikkek2012belso-kontrollok-
kialakitasa-es-mukodtetese-az-onkormanyzati-vagyongazdalkodas-kockazatainak-
csokkentesere183-193-gyurelnepdf (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Sepsey T (2011) Belső ellenőrzeacutes az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel Az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek
ellenőrzeacutesi tapasztalatai Megjeleneacutes Peacutenzuumlgyi Szemle 20114 (p 401-418)
httpwwwaszhupenzugyi-szemle-cikkek2011belso-ellenorzes-az-
onkormanyzatoknal-az-allami-szamvevoszek-ellenorzesi-tapasztalatai (Letoumllteacutes 2014
februaacuter 18)
Vaacuterkonyi Zs K ndash Kiss B Belső kontrollok eacutes integritaacutes az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel - Az első
aacutellomaacutes Eger 2013 oktoacuteber 10 httpwwwaszhirportalhuhuhirekbelso-kontrollok-
es-integritas-az-onkormanyzatoknal-az-elso-allomas-eger (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Toumlrveacutenyek
Aacuteht 2011 eacutevi CXCV toumlrveacuteny az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)
AacuteSZ toumlrveacuteny 2011 eacutevi LXVI toumlrveacuteny az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutekről
Moumltv 2011 eacutevi CLXXXIX toumlrveacuteny Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel (hataacutelyos
2012 januaacuter 1-jeacutetől)
Rendeletek
Aacutevr 3682011 (XII 31) Korm rendelet az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny
veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)
Bkr 3702011 (XII 31) Korm rendelet a koumlltseacutegveteacutesi szervek belső
kontrollrendszereacuteről eacutes belső ellenőrzeacuteseacuteről (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)
Nemzetkoumlzi standardok
httpwwwintosaiorgissai-executive-summariesviewarticleintosai-gov-9100-
guidelines-for-internal-control-standards-for-the-public-sectorhtml Letoumllteacutes 2014
februaacuter 18)
Jelenteacutesek
Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi helyzeteacutenek eacutes gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutenek
2011 eacutevi ellenőrzeacuteseacuteről ASZ 2012 aacuteprilis 17 (1282) 137 pp
httpwwwaszhujelentes1282osszegzes-a-helyi-onkormanyzatok-penzugyi-
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
143
helyzetenek-es-gazdalkodasi-rendszerenek-2011-evi-ellenorzeseirol1282j000pdf
(Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Jelenteacutes a belső kontrollrendszer eacutes a belső ellenőrzeacutes szabaacutelyszerűseacutegeacutenek a
zaacuterszaacutemadaacutesi ellenőrzeacutesbe bevont koumlzponti koumlltseacutegveteacutesi inteacutezmeacutenyekneacutel lefolytatott
ellenőrzeacuteseacuteről ASZ 2012szeptember 10 (1298) 82 pp
httpwwwaszhujelentes1298jelentes-a-belso-kontrollrendszer-es-a-belso-ellenorzes-
szabalyszerusegenek-a-zarszamadasi-ellenorzesbe-bevont-kozponti-koltsegvetesi-
intezmenyeknel-lefolytatott-ellenorzeserol1298j000pdf (Le-toumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Szerző
Vaacuterkonyi Zsolt Kristoacutef
szaacutemvevő tanaacutecsos
Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek
1052 Budapest Apaacuteczai Csere Jaacutenos u 10
E-mail ciacutem rtfvezelmgmailcom
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
144
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
145
SZERZŐK JEGYZEacuteKE
Aacuteldorfai Gyoumlrgy 9
Baranyai Zsolt 19
Czabadai Lilla 9
Ion Raluca Andreea 27
Kaacuteposzta Joacutezsef 81
Kisvarga Szilvia 35
Kraacutenitz Liacutevia 47
Liptaacutek Katalin 57
Maacuteteacute Domiciaacuten 71
Naaacuter-Toacuteth Zsuzsanna 19
Neacutemedineacute Kollaacuter Kitti 81
Novac Cornelia Mihaela 27
Novac Ovidiu Constantin 27
Peacuteli Laacuteszloacute 81
Rašovskaacute Adriana 91
Szaboacute Dorottya 109
Tillyneacute Maacutendy Andrea 35
Toacuteth Orsolya 119
Toacuteth Roland 47
Vaacuterkonyi Zsolt Kristoacutef 135
Vaacutesaacutery Mikloacutes 19 47
Vinogradov Szergej 19
ELŐSZOacute
A Kaacuteroly Roacutebert Főiskola kiemelt figyelmet szentel a legjobb keacutepesseacutegekkel rendelkező
kutatni vaacutegyoacute hallgatoacutek tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek tudatos elindiacutetaacutesaacutera az oktatoacutek
kutatoacutek munkaacutejaacutenak taacutemogataacutesaacutera
Az inteacutezmeacutenyben valamint a hazai eacutes kuumllfoumlldi partner inteacutezmeacutenyekben folyoacute szeacuteles koumlrű
kutataacutesokhoz kapcsoloacutedva a teacutemavezető oktatoacutek kutatoacutek tudomaacutenyos eredmeacutenyei
publikaacutelaacutesaacutenak foacuteruma ez a koraacutebban uacutetjaacutera indiacutetott folyoacuteirat A kutataacutesi eredmeacutenyek
publikaacutelaacutesa mellett fontos eacuterteacuteknek tartjuk hogy a Főiskola oktatoacutei kutatoacutei
megismertesseacutek a hallgatoacutekat a tudomaacutenyos munka veacutegzeacuteseacutenek ceacuteljaacuteval moacutedjaacuteval Ezt
taacutemogatja tovaacutebbaacute a Főiskolaacuten műkoumldő szakkolleacutegiumi munka ahol a hallgatoacutek
inteacutezmeacutenyen kiacutevuumlli kutatoacutek szakemberek előadaacutesait hallgatjaacutek megismerkedve uacutej a
tanulmaacutenyokat kiszeacutelesiacutető ismeretekkel Ez a sajaacutetos munkakapcsolat lehetőseacuteget ad
szaacutemukra a tudomaacutenyos eacutelet megismereacuteseacutere A hallgatoacutek rendszeresen megjelennek a
Főiskola aacuteltal szervezett tudomaacutenyos konferenciaacutekon kutataacutesi workshopokon eacutes reacuteszt
vesznek azok szervezeacuteseacuteben
Egyndashegy kutataacutesi teacutemaacutehoz teacutemavezetőhoumlz koumlthetően kialakultak tehetseacuteggondozoacute
műhelyek hozzaacutejaacuterulva a hallgatoacutek tudomaacutenyos munkaacuteja elősegiacuteteacuteseacutehez megalapozva
annak a lehetőseacutegeacutet hogy bekapcsoloacutedhatnak az inteacutezmeacutenyi kutataacutesi-fejleszteacutesi-
innovaacutecioacutes laacutencba
A Főiskolaacuten folyoacute tudomaacutenyos kutataacutesok a taacutersadalom- az agraacuter- a termeacuteszet- a
műszaki eacutes multidiszciplinaacuteris tudomaacutenyok szeacuteles koumlreacutet oumllelik fel A helyi
gazdasaacutegfejleszteacutes a vaacutellalkozaacutesok fejleszteacutese a gazdasaacutegi haacuteloacutezatok menedzseleacutese az
agraacutergazdasaacutegi termeacutekpaacutelyaacutek a zoumllduumllő gazdasaacuteg kihiacutevaacutesai (termeacuteszeti erőforraacutes
gazdaacutelkodaacutes fenntarthatoacute energiagazdaacutelkodaacutes oumlkomarketing foglalkoztataacutes eacutes
munkahelyteremteacutes) mellett kiemelt jelentőseacuteggel biacuter az e-learning alapuacute eacutes mesterseacuteges
intelligencia elemekkel taacutemogatott oktataacutesfejleszteacutes A koumlrnyezetinformatikai
alkalmazaacutesok a biogaacutez-alapanyagok mikrobioloacutegiai előkezeleacuteseacutenek fejleszteacutese a
korszerű taacutepanyag-utaacutenpoacutetlaacutessal eacutes noumlveacutenyveacutedelemmel kapcsolatos vizsgaacutelatok a
preciacutezioacutes gazdaacutelkodaacutes a hidrokultuacuteraacutes (talaj neacutelkuumlli) zoumlldseacuteghajtataacutes mind elemei a
reacutegioacute termeacuteszeti erőforraacutes potenciaacutel vizsgaacutelataacutenak kihasznaacutelaacutesaacutenak
A Főiskola Tudomaacutenyos Tanaacutecsa eacutes Tudomaacutenyos Diaacutekkoumlri Tanaacutecsa ndash a koraacutebban az
Oktataacuteseacutert Koumlzalapiacutetvaacuteny Tehetseacuteggondozoacutei Alkuratoacuteriumaacutenak NTP-OKA-XXII-066 bdquoA
felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek karain eacutes tanszeacutekein műkoumldő tehetseacuteggondozoacute műhelyek eacutes a
tudomaacutenyos diaacutekkoumlri teveacutekenyseacuteg kereteacuteben műkoumldő kutatoacuteműhelyek taacutemogataacutesardquo ciacutemen
elnyert paacutelyaacutezata kereteacuteben ndash uacutetnak indiacutetott Acta Carolus Robertus tudomaacutenyos
koumlzlemeacutenyek kiadaacutesaacutet folytatva ezzel is teret biztosiacutetva a fenn megfogalmazott ceacutelok
teljesuumlleacuteseacutehez
A szerkesztők
TARTALOMJEGYZEacuteK
Aacuteldorfai Gyoumlrgy ndash Czabadai Lilla
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra 9
Baranyai Zsolt ndash Vinogradov Szergej ndash Vaacutesaacutery Mikloacutes ndash Naaacuter-Toacuteth Zsuzsanna
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the
Experience of Farm Accounting Data Network 19
Ion Raluca Andreea ndash Novac Cornelia Mihaela ndash Novac Ovidiu Constantin
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector 27
Kisvarga Szilvia ndash Tillyneacute Maacutendy Andrea
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre 35
Kraacutenitz Liacutevia ndash Toacuteth Roland ndash Vaacutesaacuteri Mikloacutes
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel 47
Liptaacutek Katalin
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash
A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről 57
Maacuteteacute Domiciaacuten
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei
kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szinteket igeacutenylő aacutegazatokban 71
Neacutemedineacute Kollaacuter Kitti ndash Kaacuteposzta Joacutezsef ndash Peacuteli Laacuteszloacute
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata
a hazai haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegekben 81
Rašovskaacute Adriana
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020 91
Szaboacute Dorottya
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon 109
Toacuteth Orsolya
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese 119
Vaacuterkonyi Zsolt Kristoacutef
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek 135
Szerzők jegyzeacuteke 145
Tartalomjegyzeacutek
8
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
9
HELYI VAacuteLASZOK A GLOBAacuteLIS KIHIacuteVAacuteSOKRA
AacuteLDORFAI GYOumlRGY
CZABADAI LILLA
Oumlsszefoglalaacutes
A magyar gazdasaacuteg manapsaacuteg neheacutez helyzetben van ugyanis a videacutek elvesziacutetette
alapvető funkcioacuteit illetve erősen megkopott a bdquomagyarsaacutegrdquo - identitaacutes valamint a
hagyomaacuteny Ennek megoldaacutesaacutera segiacutetseacuteget nyuacutejthat gyoumlkereink uacutejrafelfedezeacutesea
hagyomaacutenyok megőrzeacutese eacutes tovaacutebbvitele illetve termeacutekeink minőseacutegi fejleszteacutese
koumlzoumlsseacutegszerveződeacutesek eacutes bottom-up kezdemeacutenyezeacutesek
Tehaacutet olyan belső erőforraacutesokra van szuumlkseacuteg melynek optimaacutelis hozama az lenne ha
aacutetalakulaacutesa uacutetjaacuten uacutejabb erőforraacutest vagy hozzaacuteadott eacuterteacuteket teremt az adott teruumlletnek
vagy akaacuter ezt kinőve adott teruumllet egyseacutegnek Ilyen aacutetalakult erőforraacutes a Hungarikum eacutes
a Nemzeti eacuterteacutekek is mely hozzaacuteadott eacuterteacuteket keacutepviselnek ezekben a termeacutekekben Ezek
oumlsszegyűjteacutese nem nosztalgiaacutet sokkal inkaacutebb gazdasaacutegi tartaleacutekokat jelentenek A
Hungarikumoknak valamint a Magyar Eacuterteacutekek nemcsak a hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet
jelentik hanem munkahelyteremtő eacutes helyi gazdasaacutegfejleszteacutesi eszkoumlzoumlk is lehetnek
egyben
Teruumlleti teacuterseacutegi szinten jelentősebb vaacuteltozaacutes eacuterhető el a helyi gazdasaacutegban a maacuterkaeacuterteacutek
fejleszteacuteseacutevel a teacuterseacutegi identitaacutes eacutes koheacutezioacute erősiacuteteacuteseacutevel a helyi identitaacuteson eacutes eacuterteacutekeken
alapuloacute innovaacutecioacutek oumlsztoumlnzeacuteseacutevel mely elemeket a Hungarikum eacutes a Nemzeti eacuterteacutekek
egyseacutegesen foglalnak magukba Mindennek koumlszoumlnhetően betekinteacutest kaphatunk a teacuter
soksziacutenűseacutegeacutebe tovaacutebbaacute megismerhetjuumlk az egyes koumlzoumlsseacutegek eacuterteacutekteremtő keacutepesseacutegeacutenek
igazi erejeacutet eacutes forraacutesait
Kulcsszavak Helyi gazdasaacuteg Magyar Eacuterteacutektaacuter Hungarikum Videacuteki teacuter Globaacutelis
kihiacutevaacutes
JEL R1
Local answers to the global challenges
Abstract
The Hungarian economy is in a bad situation nowadays because the rurality has lost its
basic functions plus the bdquoHungarianrdquo identity and traditions have faded a great deal
Rediscovering our roots preserving and continuing our traditions improving the
quality community organisations and bottom-up initiatives can solve these problems
Therefore specific internal resources are needed which (after its transformation and in
optimal case) can generate new resources or added value to the specific area or even
the area surrounding that location Such transformed resources are the Hungaricums
and National Values too which represent added value in these products Gathering
these is important not because of mere nostalgia but because they are economic
reserves Hungaricums and Hungarian Values are not only the means of survival of
traditions but the mean to create jobs and generate economic development also
The local economy of a region can be changed in a greater deal by promoting the brand
improving the regional identity and cohesion encouraging innovations based on local
identity and values which elements are included in Hungaricums and National Values
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
10
Thanks to all of these we can observe the diversity of the space furthermore we can get
to know the real power and resources of value generating capability of certain
communities
Keywords Hungaricums Hungarian Values Local economy Rural space Global
challenges
JEL R1
Bevezeteacutes
Egy eredmeacutenyes eacutes sikeres teacuterseacutegi fejleszteacutes (koumlztuumlk a helyi gazdasaacutegfejleszteacutes)
legfőkeacuteppen attoacutel fuumlgg hogy a helyi szereplők bevonaacutesa mennyire sikeres A helyi
gazdasaacutegfejleszteacutesbe talaacuten a teacuterseacuteg oumlsszes reacutesztvevőjeacutet be lehet vonni akik miatt az
egeacutesz folyamat az eacutertelmeacutet nyeri eacutes akik viszonzaacutesul a kialakult lokaacutelpatriotizmusukkal
noumlvelik a teacuterseacuteg vaacutellalkozaacutesainak fennmaradaacutesi eseacutelyeacutet A teruumlletfejleszteacutes eacutes a helyi
gazdasaacutegfejleszteacutes soraacuten a leghelyesebb strateacutegia a beavatkozaacutesok legoptimaacutelisabb
kombinaacutecioacutejaacutenak kialakiacutetaacutesa az adott teruumlletegyseacuteg szaacutemaacutera Ebből eredendően
napjainkra raacuteeacutebredtuumlnk arra hogy a tisztaacuten kuumllső erőforraacutesokboacutel fenntarthatoacute megoldaacutes
nem oldja meg a teruumlleti kuumlloumlnbseacutegeket eacutes ettől nem vaacutelik soha oumlnaacutelloacutean fejlődőveacute a
jelenleg segiacutetseacutegre szoruloacute teruumllet Ezeacutert egyre fontosabbaacute vaacutelnak a belső (helyi)
erőforraacutesok a fejleszteacutesek soraacuten Ezen belső erőforraacutesok optimaacutelis hozama pedig az
lenne ha aacutetalakulaacutesukkal fenntarthatoacute moacutedon uacutej erőforraacutesthozzaacuteadott eacuterteacuteket
teremteneacutenek az adott teruumlleten vagy akaacuter ezt kinőve adott teruumlletegyseacutegen (Czene -
Ricz 2010) Ilyen aacutetalakult erőforraacutesok a Hungarikum eacutes a Nemzeti eacuterteacutekek is mely
hozzaacuteadott eacuterteacuteket keacutepviselnek ezekben a termeacutekekben Ezek oumlsszegyűjteacutese nem
nosztalgiaacutet sokkal inkaacutebb gazdasaacutegi tartaleacutekokat jelent Jelenleg 20 Hungarikumot
tartanak nyilvaacuten melyből 12 az UNESCO vilaacutegoumlroumlkseacutegi eacutes a szellemi oumlroumlkseacuteg listaacutejaacuten
szerepel tovaacutebbi 86 pedig szerepel a Nemzeti Eacuterteacutektaacuterban
A magyar gazdasaacuteg manapsaacuteg neheacutez helyzetben van ugyanis a videacutek elvesziacutetette
alapvető funkcioacuteit Ennek megoldaacutesaacutera segiacutetseacuteget nyuacutejthat gyoumlkereink uacutejrafelfedezeacutese a
hagyomaacutenyok megőrzeacutese eacutes tovaacutebbvitele termeacutekeink minőseacutegi fejleszteacutese
koumlzoumlsseacutegszerveződeacutesek illetve a bottom-up kezdemeacutenyezeacutesek Napjainkra erősen
megkopott a bdquomagyarsaacutegrdquo-identitaacutes valamint a hagyomaacuteny ezeacutert rendkiacutevuumll fontos
szerepe van a koumlzoumlsseacutegszervező eacutes egyeacuteni felelősseacuteget erősiacutető kezdemeacutenyezeacuteseknek
mint a Hungarikumoknak valamint a Magyar Eacuterteacutektaacuternak Ezek nemcsak a
hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet jelentik hanem munkahelyteremtő eacutes helyi
gazdasaacutegfejleszteacutesi eszkoumlzoumlk is lehetnek egyben
Napjainkban minden nemzet sajaacutetos nemzeti oumlntudattal rendelkezik Ennek
lehataacuterolaacutesaacuteban kulcsfontossaacuteguacute szerepet jaacutetszanak az oumlnazonossaacutegot erősiacutető szellemi eacutes
fizikai anyagok Ezek egyreacuteszt nagymeacuterteacutekben hozzaacutejaacuterulnak a sajaacutetos nemzeti oumlntudat
megfogalmazaacutesaacutehoz maacutesreacuteszt pedig jelentős szerepet toumlltenek be a maacutes nemzetektől
valoacute elhataacuteroloacutedaacutesban eacutes ennek kimutataacutesaacuteban eacuterzeacutekelteteacuteseacuteben is Magyarorszaacutegon
ezek csoportjaacutet hungarikumoknak nevezzuumlk Termeacuteszetesen a toumlbbi nemzetnek is
megvan raacute a megfelelő kifejezeacutese mint peacuteldaacuteul a neacutemetekneacutel a germanikumok az
olaszoknaacutel az italikumok
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
11
bdquoA toumlrteacutenelem folyamaacuten a magyarsaacuteghoz szaacutemos olyan felhalmozott eacutes megőrzoumltt
szellemi anyagi termeacuteszeti koumlzoumlsseacutegi eacuterteacutek vagy termeacutek koumlthető amelyeket az
eddigiekneacutel jobban kell aacutepolni megőrizni Ennek ceacuteljaacuteboacutel a Magyar Orszaacuteggyűleacutes 2012-
ben elfogadta a XXX toumlrveacutenyt a nemzeti eacuterteacutekekről eacutes a hungarikumokroacutel mely toumlrveacuteny
alapvető ceacutelja hogy a nemzeti eacuterteacutekeinket azonosiacutetsuk eacutes vegyuumlk szaacutemba azokat egy
szeacuteles koumlrű gyűjtőmunkaacuteval s ez utaacuten megfelelő regisztraacutecioacuteval hogy megismertesseacutek a
koumlzveacutelemeacutennyel mind itthon mind pedig kuumllfoumlldoumln Ezek koumlzuumll lehet eacutes kell kivaacutelasztani
a hungarikumokat amelyek fennmaradaacutesaacuteroacutel eacutes veacutedelmeacuteről gondoskodni kellrdquo (Győri
2013)
bdquoA hungarikum mint gyűjtoumlfogalom olyan kiemeleacutesre meacuteltoacute eacuterteacuteket jeloumll amely a
toumlrteacutenelmi vagy a mai Magyarorszaacutegra jellemző tulajdonsaacutegaacuteval egyediseacutegeacutevel
kuumlloumlnlegesseacutegeacutevel eacutes minőseacutegeacutevel a magyarsaacuteg csuacutecsteljesiacutetmeacutenye Ezeket belfoumlldoumln eacutes
kuumllfoumlldoumln egyaraacutent a magyar kultuacutera eacutes tudomaacuteny eredmeacutenykeacutent tartjaacutek szaacutemon Ezek
lehetnek veacutedett termeacuteszeti eacuterteacutekek vagy olyan termeacutekek szolgaacuteltataacutesok emleacutekek
műalkotaacutesok amelyeket e toumlrveacuteny veacutegrehajtaacutesaacutera kiadott jogszabaacutelyban meghataacuterozottak
szerint veacutegzett egyedi eacuterteacutekeleacutes eredmeacutenyekeacutent a Hungarikum Bizottsaacuteg hungarikummaacute
minősiacutet vagy amelyeket e toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva hungarikumnak minősuumlltekrdquo (Toacutezsa -
Zaacutetori 2013)
bdquoNemzeti eacuterteacutek az a sajaacutetos magyar alkotoacute teveacutekenyseacuteghez termeleacutesi kultuacuteraacutehoz
tudaacuteshoz hagyomaacutenyokhoz taacutejhoz eacutes eacutelővilaacuteghoz kapcsoloacutedoacute nemzetuumlnk toumlrteacutenelme
valamint a koumlzelmuacutelt soraacuten felhalmazott eacutes megőrzoumltt egyedi eacutes kuumllloumlnleges eacuterteacutek amely
hazai szempontboacutel meghataacuterozoacute jelentőseacutegű iacutegy nemzetuumlnk ndash de legalaacutebb egy
meghataacuterozott taacutejegyseacuteg lakossaacutega ndash a magyarsaacutegra jellemzőnek eacutes koumlzismertnek fogad
el Ezek olyan dolgok amelyek jelentősen oumlregbiacutetik hiacuternevuumlnket noumlvelik
megbecsuumlleacutesuumlnket az Euroacutepai Unioacuteban eacutes szerte a vilaacutegon Hozzaacutejaacuterulnak az uacutej
nmzedeacutekeke nemzeti hovatartozaacutesaacutenak magyarsaacuteg tudataacutenak kialakiacutetaacutesaacutehoz
megoumlrzeacuteseacutehezrdquo (Toacutezsa - Zaacutetori 2013)
bdquoA telepuumlleacutesi taacutejegyseacutegi megyei eacutes aacutegazati eacuterteacutektaacuterba sorolt elemek sajaacutetos egyedi
endogeacuten eacutes nemzetkoumlzi szinten eacutertelmezhető erőforraacuteskeacutent valoacute eacutertelmezeacutese
megkeacuterdőjelezhetetlen A Nemzeti Eacuterteacutektaacuterba foglalt hungarikumok keletkezeacutese
megjeleneacutese nagymeacuterteacutekben a videacuteki teacuterseacutegekhez koumlthető iacutegy az endogeacuten elmeacuteletek
valamint a versenykeacutepesseacutegi megkoumlzeliacuteteacutesek szempontjaacuteboacutel is egyeacutertelműen a belső
erőforraacutesokra eacutepiacutető videacutekfejleszteacutesi teveacutekenyseacutegek eacutes videacutekstrateacutegiaacutek alapja lehet Az
EU eacutes Magyarorszaacuteg videacutekstrateacutegiaacutejaacuteban megfogalmazott ceacutelokhoz a szeacutelesebb
eacutertelemben vett diverzifikaacutelt videacuteki gazdasaacuteg megteremteacuteseacutehez fenntartaacutesaacutehoz a
hungarikumok a verseny- eacutes piackeacutepesebb mezőgazdasaacutegi termeacutek-előaacutelliacutetaacuteson a
minőseacutegi eacutelelmiszertermeleacutesen a hagyomaacutenyos oumlkosziszteacutemaacutek fenntartaacutesaacuten a taacuteji-
termeacuteszeti- eacutes kulturaacutelis oumlroumlkseacuteguumlnk megőrzeacuteseacuten a foglalkoztataacutes bőviacuteteacuteseacuten illetve
legintegraacuteltabb moacutedon a videacuteki turizmuson keresztuumll jaacuterulhatnak hozzaacuterdquo (Ritter 2013)
A 2020-ig megfogalmazott nemzeti prioritaacutesok egyike a bdquoteruumlleti noumlvekedeacutes eacutes
integraacutecioacute az erős halyi gazdasaacuteg baacutezisaacutenrdquo ennek kereteacuteben a humaacuten taacutersadalmi
termeacuteszeti eacutes gazdasaacutegi erőforraacutesok felaacutetaacuteraacutesaacuteval kiakanaacutezaacutesaacuteval eacutes teacuterseacutegben tartaacutesaacuteval
a helyi gazdasaacuteg (helyi termeacutekek hungarikumok tudatos fogysztaacutesi szokaacutesok)
dinamizaacutelaacutesaacuteval a klasszikus versenykeacutepesseacuteg szempontjaacuteboacutel haacutetaacutenyban leacutevő teacuterseacutegek is
relatiacutev versenykeacutepesseacutegre tehetnek szert eacutes egy gazdasaacutegilag taacutersadalmilag eacutes
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
12
koumlrnyezetileg fenntarthatoacute paacutelyaacutera leacutepve ismeacutet bekapcsoloacutedhatnak az orszaacuteg
veacuterkeringeacuteseacutebe megaacutelliacutetva az orszaacutegteruumlleti szeacutetszakadaacutesaacutet a szegeacutenyseacuteg fokozoacutedaacutesaacutet
(Kigyoacutessy ndash Czene 2012)
Eredmeacutenyek
Arisztoteleacutesz szerint az oumlkonoacutemia jelenteacutese a taacutersadalom a csalaacuted haacuteztartaacuteson nyugvoacute a
csalaacuted illetve a koumlzoumlsseacuteg fenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges dolgok előaacutelliacutetaacutesaacutet jelenti Ez az
oumlnellaacutetaacutest jelentette mely a taacutevolsaacutegok legyőzeacuteseacutevel a toumlrteacutenelmi folyamatokkal
kapcsolatosan egy nagyobb taacutersadalmi reacuteteg ellaacutetaacutesaacutera terjedt ki helyi majd nemzeti
piacokra A vilaacuteg rohamos fejlődeacuteseacutenek eredmeacutenyekeacuteppen a globalizaacutecioacute kialakulaacutesaacuteval
ezen termeacutekek koumlzuumll neacutehaacuteny helyi jelleguumlket elvesziacutetve inkaacutebb maacuterkatermeacutekkeacutent
megjelenve a vilaacuteg szaacutemos helyeacuten eleacuterhetőekkeacute vaacuteltak mely a fennmaradoacute helyi
termeacutekek eacutes ezekből aacutelloacute helyi gazdasaacuteg elnyomaacutesaacutet eredmeacutenyezte (Czene - Ricz 2010)
bdquoA vilaacuteggazdasaacutegban lejaacutetszoacutedoacute folyamatok a globalizaacutecioacute az euroacutepai gazdasaacuteg
teacuterszerkezeteacutenek aacutetrendeződeacutese az utoacutebbi eacutevtizedekben a teruumlleti politika
feleacuterteacutekelődeacuteseacutehez vezetett Mind a nemzeti kormaacutenyok mind pedig az Euroacutepai Unioacute
(EU) jelentősen aacutetalakiacutetotta a teruumlletfejleszteacutes ceacutel- eszkoumlz- eacutes inteacutezmeacutenyrendszereacutet
Moacutedosultak a regionaacutelis politikaacuteban alkalmazott alapelvek a teruumlleti egyenlőtlenseacutegek
meacuterseacutekleacuteseacutet szolgaacuteloacute ceacutelok mellett egyre nagyobb suacutellyal szerepelnek az euroacutepai
gazdasaacutegi teacuter versenykeacutepesseacutegeacutenek erősiacuteteacuteseacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesekrdquo (Kassai ndash Ritter
2011)
bdquoAz uacutej teruumlleti politikaacutek homloktereacutebe a teacuterseacutegek reacutegioacutek adottsaacutegai potenciaacuteljai
keruumlltek melyek a fejleszteacutesekhez mint belső endogeacuten erőforraacutesok aacutellnak
rendelkezeacutesre eacutes megfelelő koumlruumllmeacutenyek koumlzt aktivizaacutelhatoacutekrdquo (Kaacuteposzta 2001) bdquoA
globalizaacutecioacute alapvető koumlvetkezmeacutenye a teacuterseacutegek lokalitaacutesok szerepeacutenek megvaacuteltozaacutesa eacutes
feleacuterteacutekelődeacutese ami azt is eredmeacutenyezi hogy a versenykeacutepesseacuteg felteacuteteleinek a
kialakiacutetaacutesa maacutera nem csupaacuten a kormaacutenyok felelősseacutegkoumlreacutebe tartozik hanem az endogeacuten
fejlődeacuteselmeacuteletek a sajaacutet erőből toumlrteacutenő eacutepiacutetkezeacutes előteacuterbe keruumlleacuteseacutevel az egyes
telepuumlleacutesek teacuterseacutegek feladataacutevaacute is vaacutelt Oumlsszhangban a vilaacuteggazdasaacutegban lezajloacute
folyamatokkal a globalizaacutecioacuteval eacutes az EU teruumlleti politikaacuteival hazaacutenkban is rendkiacutevuumll
fontos szerepet kapnak a lokaacutelis endogeacuten erőforraacutesok mint az oumlnerőből toumlrteacutenő
eacutepiacutetkezeacutes alapkoumlvei Kiemelt fontossaacutegot szerzett azoknak a teacutenyezőknek a
meghataacuterozaacutesa felkutataacutesa megszerzeacutese vagy kialakiacutetaacutesa melyek egy-egy teruumllet
bdquooumlnaacutelloacuterdquo gazdasaacutegi-taacutersadalmi fejlődeacuteseacutehez fejleszteacuteseacutehez mint kiinduloacute kiacutenaacutelati elem
jaacuterulnak hozzaacuterdquo (Ritter - Nagy ndash Toacuteth 2013)
A helyi gazdasaacuteg egy telepuumlleacutes mikro- vagy kisteacuterseacutegi sajaacutet adottsaacutegai aacuteltal motivaacutelt
ezeket az adottsaacutegokat fenntarthatoacute moacutedon felhasznaacuteloacute belső erőforraacutesainak
mobilizaacutelaacutesa aacuteltal műkoumldtetett oumlsszehangolt akcioacutekteveacutekenyseacutegek emberek
inteacutezmeacutenyek anyagok erőforraacutesok eacutes eljaacuteraacutesok oumlsszesseacutege Melynek fejleszteacutese tudatos
koumlzoumlsseacutegi beavatkozaacutes a gazdasaacutegi folyamatokba a fenntarthatoacute helyi fejlődeacutes
eacuterdekeacuteben Melynek ceacutelja a fenntarthatoacute helyi gazdasaacuteg leacutetrehozaacutesa a helyi
vaacutellalkozaacutesok szaacutemaacutera műkoumldő belső piacot tovaacutebbaacute a helyi lakossaacuteg szaacutemaacutera pedig
megfelelő munkalehetőseacuteg eacutes eacuteletsziacutenvonal biztosiacutetaacutesa (Czene - Ricz 2010)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
13
A helyi gazdasaacutegfejleszteacutesnek eszkoumlztaacutera igen sokoldaluacute A Hungarikumok eacutes a Nemzeti
eacuterteacutekek kapcsaacuten a gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutesek fejleszteacutese helyi termeacutekfejleszteacutes helyi
koumlzoumlsseacutegfejleszteacutes szemleacuteletformaacutelaacutes helyi eacuterteacutekesiacuteteacutes eacutes promoacutecioacute eszkoumlzoumlk keruumllnek
egyuumlttesen alkalmazaacutesra illetve az eszkoumlztaacuterban egy tovaacutebbi elem is megjelenik a jogi
szabaacutelyozaacutes (1 aacutebra)
1 aacutebra A helyi gazdasaacutegfejleszteacutes eszkoumlzei
Forraacutes Czene Zs Ricz J (2010) alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Nemzeti eacuterteacutekeink nem koumlthetők minden esetben egy adott teruumlleti egyseacuteghez Teruumlleti
teacuterseacutegi szinten jelentősebb vaacuteltozaacutes eacuterhető el a helyi gazdasaacutegban a maacuterkaeacuterteacutek
fejleszteacuteseacutevel a teacuterseacutegi identitaacutes eacutes koheacutezioacute erősiacuteteacuteseacutevel a helyi identitaacuteson eacutes eacuterteacutekeken
alapuloacute innovaacutecioacutek oumlsztoumlnzeacuteseacutevel mely elemeket a Hungarikum eacutes a Nemzeti eacuterteacutekek
egyseacutegesen foglalnak magukba Mindennek koumlszoumlnhetően betekinteacutest kaphatunk a teacuter
soksziacutenűseacutegeacutebe tovaacutebbaacute megismerhetjuumlk az egyes koumlzoumlsseacutegek eacuterteacutekteremtő
keacutepesseacutegeacutenek igazi erejeacutet eacutes forraacutesait
A Hungarikumok valamint a Magyar Eacuterteacutektaacuter nemcsak a hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet
jelentik hanem munkahelyteremtő eacutes helyi gazdasaacutegfejleszteacutesi eszkoumlzoumlk is lehetnek
egyben A nemzeti eacuterteacutekek gyűjteacutese megőrzeacutese a teacuter szereplőinek egyuumlttműkoumldeacutese a
tudaacutes tovaacutebb oumlroumlkiacuteteacutese nemcsak a telepuumlleacutesen eacutelők identitaacutesaacutet keacutepes erősiacuteteni de
kedvező hataacutessal lehet a helyi gazdasaacuteg fejlődeacuteseacutere az eacuteletkoumlruumllmeacutenyek alakulaacutesaacutera a
telepuumlleacutesek oumlnazonossaacutegaacutenak megerősiacuteteacuteseacutere is Jelentős hozzaacuteadott eacuterteacutekkel biacuterhat ha
az eacuterteacutekeink felfedezeacutese illetve uacutejrafelfedezeacutese szeacuteles koumlzoumlsseacutegi baacutezist hoz leacutetre
A hungarikumok hivatalos kijeloumlleacuteseacutere maacuter 2012 (a konkreacutet toumlrveacuteny megszuumlleteacutese) előtt
is szuumllettek leacutepeacutesek A Foumlldműveleacutesuumlgyi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Miniszteacuterium 1998-ban az
Euroacutepai Unioacute Euroterroirs Programjaacutehoz csatlakozva indiacutetotta el a HagyomaacutenyokndashIacutezekndash
Reacutegioacutek (HIacuteR) programot azzal a ceacutellal hogy leacutetrehozza Magyarorszaacuteg hagyomaacutenyos eacutes
taacutejjellegű mezőgazdasaacutegi termeacutekeinek gyűjtemeacutenyeacutet eacutes elősegiacutetse azok gazdasaacutegi
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
14
hasznosiacutetaacutesaacutet A HIacuteR gyűjtemeacutenybe 309 hagyomaacutenyos eacutes taacutejjellegű mezőgazdasaacutegi
termeacutek eacutes eacutelelmiszer keruumllt be reacuteszletes szakmai eacutes toumlrteacuteneti leiacuteraacutessal regionaacutelis eacutes azon
beluumlli aacutegazati bontaacutesban Ezt koumlvetően az ezredforduloacuten megalakult a Hungarikum Klub
A klubot neacutegy vaacutellalat alapiacutetotta (Herendi Porcelaacutenmanufaktuacutera Rt Pick Szeged Rt
Tokaj Kereskedőhaacutez Rt Zwack Unikum Rt) Szaacutendeacutekuk szerint csak olyan termeacutek lehet
tagjuk ami jellegzetesen magyar nemzetkoumlzileg elismert keresett eacutes keacutetseacutegbe
vonhatatlanul Magyarorszaacutegroacutel szaacutermazik Az eredeti termeacutekek koumlre 2003-ban bővuumllt
előszoumlr a halasi csipkeacutevel majd 2006-ban Pető Andraacutes konduktiacutev neveleacutesi rendszereacutevel
(Toacuteth etal 2014)
A helyi termeacutekek sikereacutehez kiszaacutemiacutethatoacute gazdasaacutegi eacutes jogi koumlrnyezet neacutelkuumlloumlzhetetlen
jelenleg ugyanis nem tudnak hosszabb taacutevra tervezni a termelők A 2012 aacuteprilis 2-aacuten
elfogadott Hungarikumokroacutel illetve a Magyar Eacuterteacutektaacuterroacutel szoacuteloacute 2012 eacutevi XXX toumlrveacuteny
elsődleges keretet ad ennek mindazonaacuteltal hogy a taacutersadalom aacuteltal elismert bdquohelyi
termeacutekeketrdquo emel ki a toumlmegből eacutes teszi azt nemzeti eacuterdekkeacute Ezen szakmai munkaacutek
ellaacutetaacutesa teacutenylegesen a 2012 oktoacuteber 18-aacuten megalakult Hungarikum Bizottsaacuteggal
kezdődoumltt meg A nemzeti eacuterteacutekek azonosiacutetaacutesa egy alulroacutel felfeleacute eacutepuumllő rendszerben az
uacutegynevezett bdquoMagyar Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramisrdquo-ban toumlrteacutenik (2 aacutebra) Ez leacutenyegeacuteben
egy toumlbbleacutepcsős rendszer eacutes a nemzeti eacuterteacutek (lokaacutelis szintje) felől koumlzeliacutet a
Hungarikumok feleacute mely feleacutepiacuteteacutesnek koumlszoumlnhetően biztosiacutethatoacute a teruumlleti elv
eacuterveacutenyesuumlleacutese
2 aacutebra Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramis
Forraacutes Eacutelelmiszerlaacutenc-feluumlgyeleteacutert eacutes Agraacuterigazgataacuteseacutert Felelős Aacutellamtitkaacutersaacuteg
dokumentumai alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2013
A rendszer első leacutepcsőfokaacuten a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok helyezkednek el amelyek
fakultatiacutev feladatkeacutent megalakiacutethatjaacutek a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuter bizottsaacutegaikat amelyek
elkeacutesziacutetik a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterat (a telepuumlleacutesen fellelhető nemzeti eacuterteacutekek adatainak
gyűjtemeacutenyeacutet) A telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok a gyűjtemeacutenyt megkuumlldik a megyei eacuterteacutektaacuter
bizottsaacutegoknak mely rendszerezik a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterak adatait tovaacutebbaacute sajaacutet
gyűjtőmunkaacutet is veacutegeznek Ezzel paacuterhuzamosan a Magyarorszaacuteg hataacuterain tuacutel fellelhető
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
15
magyar vonatkozaacutesuacute nemzeti eacuterteacutekek nyilvaacutentartaacutesba veacuteteleacutet a Magyar Aacutellandoacute
Eacutertekezlet szakbizottsaacutega veacutegzi el Az iacutegy elkeacutesziacutetett eacuterteacutektaacuteratnak kuumlldik meg A
rendszer maacutesodik leacutepcsőfokaacuten a Hungarikum Bizottsaacuteg az bekezdeacutesben emliacutetett
megfogalmazaacutes szerint kijeloumlli azokat a nemzeti eacuterteacutekeket amelyek orszaacutegos
jelentőseacutegűek Ezzel paacuterhuzamosan az aacutegazati eacuterteacutektaacuterakat az egyes hataacuteskoumlrrel
rendelkező miniszteacuteriumok aacutelliacutetjaacutek oumlssze Harmadik leacutepcsőfokaacuten a Hungarikum
Bizottsaacuteg ezekből a nemzeti eacuterteacutekekből kiemel olyanokat mely a magyar taacutersadalom
csuacutecsteljesiacutetmeacutenyeacutenek tekinthetuumlnk
Az egyes eacuterteacutekek eacuterteacutektaacuterakba valoacute felveacutetele telepuumlleacutesi megyei orszaacutegos vagy kuumllhoni
szinten javasolhatoacute A 3 aacutebraacuten a jelenleg is eacuterveacutenyben leacutevő eacutepiacutetkezeacutes folyamat laacutethatoacute
3 aacutebra A hugarikummaacute nyilvaacuteniacutetaacutes eacutepiacutetkezeacutesi folyamata
Forraacutes Gyaraky Z szerkeszteacutese 2013
A helyi szintű nemzeti eacuterteacutekeket tartalmazoacute telepuumlleacutesi a taacutejegyseacutegi eacutes a megyei
eacuterteacutektaacuterak helyi kezdemeacutenyezeacutesre az oumlnkormaacutenyzatok doumlnteacutese alapjaacuten joumlnnek leacutetre Az
aacutegazati eacuterteacutektaacuterakat az egyes hataacuteskoumlrrel rendelkező miniszteacuteriumok aacutelliacutetjaacutek oumlssze A
Magyarorszaacuteg hataacuterain tuacutel fellelhető magyar vonatkozaacutesuacute nemzeti eacuterteacutekek
nyilvaacutentartaacutesba veacuteteleacutet a Magyar Aacutellandoacute Eacutertekezlet szakbizottsaacutega hataacuterozza meg A
telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok tehaacutet leacutetrehozzaacutek helyi eacuterteacutektaacuterukat amelyeket a megyei
szintre tovaacutebbiacutetjaacutek Ha nincs megyei eacuterteacutektaacuter akkor egyenesen a Hungarikum
Bizottsaacuteghoz kuumlldik a helyi eacuterteacutektaacuterak javaslatait ahovaacute a miniszteacuteriumok aacutegazati
eacuterteacutektaacuterainak listaacuteja is keruumll Telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterat az adott telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat
taacutejegyseacutegi eacuterteacutektaacuterat pedig toumlbb szomszeacutedos telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat joga leacutetrehozni
(Toacuteth etal 2014)
A hungarikumok maacuterkaeacuterteacutekeacutenek fejleszteacuteseacutenek eacutes veacutedelmeacutenek egyik legjobb lehetőseacutege
a veacutedjegy melynek ceacutelja az hogy egyseacuteges megjeleneacuteseacutevel felkarolja adott teacuterseacuteg
termeacutekeit eacutes előaacutelliacutetoacuteit ilyen moacutedon segiacutetve a helyi lakossaacuteg megeacutelheteacuteseacutet Tovaacutebbaacute
segiacutetseacuteget nyuacutejt abban hogy a hagyomaacutenyos termeacutekek iraacutent eacuterdeklődő fogyasztoacutek eacutes a
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
16
teacuterseacuteg termelői megtalaacuteljaacutek egymaacutest A veacutedjegy gyakorlati szerepe hogy a fogyasztoacutekat
biztosiacutetsa a kuumlloumlnleges eacutes ellenőrzoumltt minőseacutegről a termeacutekek helyi voltaacuteroacutel Ennek
biztosiacutetaacutesa a termelők szaacutemaacutera koumltelezően teljesiacutetendő felteacutetelek kiszabaacutesaacuteval toumlrteacutenhet a
termeacutek vagy szolgaacuteltataacutes előaacutelliacutetaacutesi helyeacutere eacutes előaacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozoacutean (Czene - Ricz
2010)
A koumlzvetett fogyasztoacutei kommunikaacutecioacute eszkoumlzekeacutent a Hungarikumokat a joumlvőben
veacutedjegy jeloumlli (4 aacutebra) mely elősegiacuteti a termeacutekek megismerteteacuteseacutet ndash felismerhetőseacutegeacutet
biztosiacutetja a magas minőseacutegi sziacutenvonalat A Hungarikumoknak eacutes a Hungarikum
veacutedjegynek piaci jelentőseacutege van mivel noumlvelhetik a versenykeacutepesseacuteget előaacutelliacutetaacutesuk
tovaacutebbi munkahelyeket is teremthet A hasznaacutelati szabaacutelyzat garantaacutelja az elvaacuteraacutesoknak
megfelelő magas minőseacutegi sziacutenvonal fenntartaacutesaacutet a rendszeres fuumlggetlen feluumlgyeletet a
veacutedjegyek hasznaacutelataacuteval jaacuteroacute jogi veacutedelmet
4 aacutebra Hungarikum veacutedjegy
Forraacutes httpelelmiszerlanckormanyhu 2013
Koumlvetkezteteacutesek
A helyi termeacutekek sikereacutehez kiszaacutemiacutethatoacute gazdasaacutegi eacutes jogi koumlrnyezet neacutelkuumlloumlzhetetlen
jelenleg ugyanis a termelők nem tudnak hosszabb taacutevra tervezni A Hungarikumokroacutel
illetve a Magyar Eacuterteacutektaacuterroacutel szoacuteloacute 2012 eacutevi XXX toumlrveacuteny ezt a hiaacutenyossaacutegot proacutebaacutelja
poacutetolni azaacuteltal hogy bdquohelyi termeacutekeketrdquo emel ki eacutes teszi azt nemzeti eacuterdekkeacute A nemzeti
eacuterteacutekek azonosiacutetaacutesa egy alulroacutel felfeleacute eacutepuumllő rendszerben az uacutegynevezett bdquoMagyar
Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramisrdquo-ban toumlrteacutenik mely szinteacuten elősegiacuterheti a bdquobottom-uprdquo
rendszerű endogeacuten helyi gazdasaacutegfehleszteacutest A Hungarikumokat a joumlvőben veacutedjegy
jeloumlli mely elősegiacuteti a termeacutekek megismerteteacuteseacutet ndash felismerhetőseacutegeacutet biztosiacutetja a magas
minőseacutegi sziacutenvonalat A Hungarikumoknak eacutes a Hungarikum-veacutedjegynek is piaci
jelentőseacutege van mivel noumlvelhetik a versenykeacutepesseacuteget előaacutelliacutetaacutesuk tovaacutebbi
munkahelyeket is teremthet
A helyi termeacutekek illetve nemzeti eacuterteacutekek vonatkozaacutesaacuteban azok egeacuteszseacutegmegőrző eacutes
gazdasaacutegfejlesztő hataacutesukat hangsuacutelyozoacute kommunikaacutecioacutera van szuumlkseacuteg Fel kell hiacutevnunk
a figyelmet arra hogy e termeacutekek megvaacutesaacuterlaacutesa illetve fogyasztaacutesa multiplikaacutetor
hataacutessal biacuter a helyi gazdasaacutegfejleszteacutesben segiacuteti a munkahelyek megőrzeacuteseacutet iacutegy
hozzaacutejaacuterul a munkaneacutelkuumlliseacuteg eacutes a teacuterseacutegi elvaacutendorlaacutes csoumlkkeneacuteseacutehez tovaacutebbaacute kedvező
hataacutessal van a videacuteki teacuterseacutegek fejlődeacuteseacutere a helyiek eacuteleteacutere
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
17
A veacutedjegy a helyi gazdasaacutegfejleszteacutes egyik jelentősebb eszkoumlzekeacutent jelenik meg a
nemzeti eacuterteacutekek tereacuten mivel megjeleneacutese garancia a minőseacutegre felfoghatoacute a
Hungarikumok ISO rendszerekeacutent mely szinteacuten erősiacuteti az Eacuterteacutekek multiplikaacutetor hataacutesaacutet
Vannak olyan Nemzeti Eacuterteacutekeink amelyek oumlnmagukban lehetneacutenek a hazaacutenk
vezeacutertermeacutekei Ilyen peacuteldaacuteul a paacutelinka melyhez az EU-s jogszabaacutelyi koumlrnyezet is
segiacutetseacuteget nyuacutejt hiszen a kifejezeacutest csak Magyarorszaacutegon előaacutelliacutetott termeacutek hasznaacutelhatja
Ez nagyban elősegiacuteteneacute hogy akaacutercsak a whiskyt a skoacutetokhoz a vilaacuteg Magyarorszaacuteghoz
kapcsolja a paacutelinka szoacutet
A nemzeti eacuterteacutekek illetve helyi termeacutekek vaacutesaacuterlaacutesi gyakorisaacutegaacutenak eacuterdekeacuteben a magyar
lakossaacuteg vaacutesaacuterlaacutesi szokaacutesaiban jelentős vaacuteltozaacutesokra van szuumlkseacuteg mely komplett
szemleacuteletvaacuteltaacutest igeacutenyel Ennek soraacuten azonban nem hagyhatjuk figyelmen kiacutevuumll a
magyar vaacutesaacuterloacutekra jellemző aacutereacuterzeacutekenyseacuteget melynek koumlvetkezteacuteben a minőseacutegi eacutervek a
vaacutesaacuterlaacutes soraacuten gyakran haacutetteacuterbe szorulnak
Szemeacutelyes veacutelemeacutenyuumlnk hogy A vilaacuteg nem arra kiacutevaacutencsi hogy mit vettuumlnk aacutet abboacutel
amit a vilaacuteg eacuterteacutekei nyuacutejthatnak szaacutemunkra hanem arra hogy a magunkeacuteboacutel mivel
gyarapiacutetjuk azt
Hivatkozott forraacutesok
1 Czene Zs - Ricz J (2010) Teruumlletfejleszteacutesi fuumlzetek 2 - Helyi
gazdasaacutegfejleszteacutes - Oumltletadoacute megoldaacutesok joacute gyakorlatok VAacuteTI Nonprofit
Kft Budapest ISBN 978-963-7380-21-1 pp 7-42
2 Eacutelelmiszerlaacutenc-feluumlgyeleteacutert eacutes Agraacuterigazgataacuteseacutert Felelős Aacutellamtitkaacutersaacuteg
honlapja httpelelmiszerlanckormanyhu [Letoumlltve 20140130]
3 Gyaraky Z (2014) a Hungarikum Bizottsaacuteg titkaacutera a Hungarikum toumlrveacutenyről eacutes
a Magyar termeacutekmegjeloumlleacutes strateacutegiai elemeiről
httpelelmiszerlanckormanyhu [Letoumlltve 20140130]
4 Győri Z (2013) A Hungarikumok szerepe eacutes jelentőseacutege vilaacutegunkban In
Kaacuteposzta J (Szerk) A KKV-k szerepe eacutes helyzete a gazdasaacutegban eacutes a
Hungarikumok szerepe a teruumlleti fejlődeacutesben eacutes fejleszteacutesben (Goumldoumlllő 2013
november 28-29) Szent Istvaacuten Egyetem Kiadoacute Goumldoumlllő SZIE GTK RGVI
ISBN 978-963-269-408-5 pp 27-29
5 Kaacuteposzta J (2001) Regionaacutelis gazdasaacutegtan
6 Kassai Zs - Ritter K (2011) Helyi videacutekfejleszteacutesi programok a haacutetraacutenyos
helyzetű videacuteki kisteacuterseacutegekben Gazdaacutelkodaacutes55 (4) pp 337-346 ISSN 0046-
5518
7 Kigyoacutessy g ndash Czene Zs (2012) Lehetőseacutegein a helyi gazdasaacutegfejleszteacutesre in
Falu Vaacuteros Reacutegioacute 20121-2 szaacutemuacute folyoacuteirat Nemzetgazdasaacutegi Tervezeacutesi
Hivatal Budapest pp 5-10
8 Ritter K - Nagy H - Toacuteth T (2013) Haacutetraacutenyos helyzetű videacuteki teacuterseacutegek eacutes
helyi fejleszteacutesi lehetőseacutegeik egy Eacuteszak-magyarorszaacutegi peacuteldaacuten keresztuumll pp
224-242 In Lukovics M - Savanya P (Szerk) Uacutej hangsuacutelyok a teruumlleti
fejlődeacutesben Szeged JATE Press
9 Ritter K (2013) A hungarikumok szerepe a videacutekfejleszteacutesben a 2014-2020-as
videacutekstrateacutegia tuumlkreacuteben In Kaacuteposzta J (Szerk) A KKV-k szerepe eacutes helyzete
a gazdasaacutegban eacutes a Hungarikumok szerepe a teruumlleti fejlődeacutesben eacutes
fejleszteacutesben (Goumldoumlllő 2013 november 28-29) Szent Istvaacuten Egyetem Kiadoacute
Goumldoumlllő SZIE GTK RGVI ISBN 978-963-269-408-5 pp 64-69
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
18
10 Toacuteth T Neacutemedineacute Kollaacuter K Peacuteli L Nagy A Olaacuteh I Topa Z Viraacuteg Aacute (2014) A
hungarikumok hazai eacutes nemzetkoumlzi ismertseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutenek
oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes
Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi
Inteacutezet HUNG-2013851 A tanulmaacuteny a Videacutekfejleszteacutesi Miniszteacuterium illetve
a Hungarikum Bizottsaacuteg taacutemogataacutesaacuteval keacuteszuumllt Goumldoumlllő
11 Toacutezsa I - Zaacutetori A (2013) Hungarikumok Budapesti Corvinus Egyetem
Gazdasaacutegfoumlldrajz eacutes Joumlvőkutataacutes Tanszeacutek Turizmus Kompetencia Koumlzpont
Budapest ISBN 978-963-503-538-0 pp14-15
12 Videacutek eacutes Gazdasaacuteg honlapja
httpwwwvidekesgazdasaghuindexphpid=hungarikum-torveny [Letoumlltve
20120203]
Szerző(k)
Aacuteldorfai Gyoumlrgy
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdsaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
aldorfaigmailcom
Czabadai Lilla
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdsaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
czabadailillagmailcom
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
19
REGIONAL STUDY OF THE LAND PRICE AND LAND VALUE IN HUNGARY
ndash BASED ON THE EXPERIENCE OF FARM ACCOUNTING DATA
NETWORK
BARANYAI ZSOLT
VINOGRADOV SZERGEJ
VAacuteSAacuteRY MIKLOacuteS
NAAacuteR-TOacuteTH ZSUZSANNA
Abstract
As it is well known in Hungary ndash similary to most of the new EU Member States joined
in 2004 and 2007 (EU 12) ndash the price of agricultural land is significantly lower than in
the old EU Member States (EU 15) Although in the accession period experts indicated
significant differences in price levels that is they will decrease within a few years of the
EU membership and the full liberalization of the land market will not cause dastric
socio-economic problems The harmonization of expected land prices did not occur or it
occured to a different extent at the same time full liberalization is approaching fast This
study is based on this situation which aims to elucidate those factros which can be
named as reasons for the formation of the difference between land prices experienced in
Hungary and Western Europe
Keywords land price land value full liberalization of the land market significant
differences in price levels partial factor calculation yield
JEL Q12 Q15
A foumlldaacuter eacutes foumlldeacuterteacutek regionaacutelis szintű vizsgaacutelata Magyarorszaacutegon ndash tapasztalatok a
tesztuumlzemi rendszer alapjaacuten
Oumlsszefoglalaacutes
Mint az joacutel ismert Magyarorszaacutegon ndash hasonloacutean a legtoumlbb 2004-ben illetve 2007-ben
csatlakozott uacutej euroacutepai unioacutes tagaacutellamhoz (EU12) ndash jelentősen alacsonyabb a
mezőgazdasaacutegi foumlldek aacutera mint az EU reacutegebbi (EU15) tagorszaacutegaiban A csatlakozaacutes
időszakaacuteban a szakmai koumlroumlk baacuter azt valoacutesziacutenűsiacutetetteacutek hogy az EU tagsaacutegot koumlvető
neacutehaacuteny eacuteven beluumll ezek a jelentős aacuterszint-kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenni fognak eacutes a foumlldpiac
teljes liberalizaacutelaacutesa nem fog drasztikus taacutersadalmi-gazdasaacutegi probleacutemaacutekat okozni A
foumlldaacuterak vaacutert harmonizaacutecioacuteja ugyanakkor nem illetve nem olyan meacuterteacutekben koumlvetkezett
be a teljes liberalizaacutecioacute viszont veacuteszesen koumlzeleg Ezt a szituaacutecioacutet alapul veacuteve
kutataacutesunk kettős ceacutelt fogalmaz meg egyreacuteszt hogy helyzeteacuterteacutekeleacutest adjon ndash regionaacutelis
szinten ndash a foumlldaacuterak alakulaacutesaacuteroacutel a 2006-2010 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacutean maacutesreacuteszt a
kapcsoloacutedoacute koumlzgazdasaacutegi elmeacutelet baacutezisaacuten megvizsgaacutelja azt hogy milyen oumlsszefuumlggeacutes van
a foumlld koumlzgazdasaacutegi eacutertelemben vett eacuterteacuteke illetve az aacutera koumlzoumltt
Kulcsszavak foumlldaacuter foumlldeacuterteacutek foumlldpiac teljes liberalizaacutelaacutesa aacuterszint-kuumlloumlnbseacutegek
parciaacutelis teacutenyezőhozadeacutek szaacutemiacutetaacutes
JEL Q12 Q15
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
20
Introduction
The Hungarian agriculture faces new challenges in the coming years due to the
forthcoming liberalization of land market Hungary - similarly to other newly accessed
member countries ndash considered important in the pre-accession period to keep the chance
of land purchase for the domestic private farms therefore we requested and got
temporary exemption from opening the Hungarian land market for foreigners and
business entities This moratorium is coming to an end now but the land prices in
Hungary ndash although slowly rose after the accession to the European Union - are still
below the EU average which can be the source of some serious problems Starting from
this situation the research has a double objective on the one hand it intends to give a
review of land price changes ndash at regional level ndash during 2006 and 2010 on the other
hand based on the related principles of economics it examines the interrelations
between the value of land in economic sense and its price In the frames of this analyses
are made on the farm-level data of Research Institute of Agricultural Economics (AKI)
by using partial factor return calculation and classic methodologies of determining land
value
A lot of Hungarian and international papers discuss the problem of determining the
economic value of land The related references basically can be categorized into three
groups (on the basis of Szűcs et al 2008)
Microeconomic procedures and models targeting the determination of balance
prices (eg Harvy 1974 etc)
Drafting different estimation forecasts on the basis of registrating actual market
prices (eg Featherstone ndash Baker 1987 etc)
Determination of land rent after separating the production factor returns with
different methods then ndash following its capitalization - estimating the land prices
(eg Traill 1980 Szűcs et al 1990 etc)
Considering (among others) the available database the third land evaluation approach
was chosen in case of which the production functions have key role In the frames of the
current paper the general measuring model is not introduced those who are interested
can study the references listed below
Material and methods
The database for our research was provided by the test-farm system (Hungarian FADN)
operated by the Research Institute of Agricultural Economics The analyses covered the
year 2010 at regional level As regards the group of farms ndash in accordance with the the
objectives of research ndash the examination was made with the data of bdquoSpecialist cereals
(other than rice) oilseeds and protein crop producing farms (Code 151)rdquo according to
the EU typology The data of 704 (2006) and 798 (2010) farms were available in the
examined years Out of farm-level data 14 variables were involved in the analyses
According to the chapter titled bdquoTheoretical Basicsrdquo the methodology based on the
partial return of production functions was used in the determination of economic value
of land (LV) As it was mentioned above the point in the method is that the partial
returns of individual production factors determine the value of factors among others the
return on land determines the value of land
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
21
Those factors were defined as the first step of value determination which probably form
the result of crop production The presumed logical correlation can be described in
mathematic terms as follows
where
Φ(E) [HUFmiddotha-1
] = clear return per one hectare of crop production A modified output
indicator is used to express it due to the different land use characteristics of private and
corporate farms utilizing the land In order to form the indicator the operating profit was
corrected by the value of rent paid for the land and the wage costs
A(Q) [AK] = land as production factor The factor was quantified with land quality that
is on the basis of the golden crown value of the currently applied Hungarian land
evaluation system
L(WT) [hmiddotha-1
] = degree of labour use The live labour use of agricultural farms was
expressed by the working time involved per one unit area
K(AC) [HUFmiddotha-1
] = allocated capital value The degree of capital allocated in technical
resources was used to express the level of capital allocation (equipment supply)
R(SC+FC+PC) [HUFmiddotha-1
] = value of production inputs (costs of materials) Items
considered as costs of production materials sowing seed costs (SC) fertilizer costs (FC)
and pesticide costs (PC)
The next step was the construction of multi-variate linear regression estimate functions
which describe the relation of the four presumed production factors and the net income
Out of these the individual factors including the share of land from income-yield was
determined Finally by capitalizing the income from land we have reached the economic
value of land (we calculated with 7 capitalization rate of interest on the basis of the
current banking (FHB Bank) practice)
Results and discussion
In the first phase of research the changes of land prices were analysed The results have
revealed that the price of land dynamically increased all over the country during the
examined period (from 2006 to 2010) from the initial 376 thousand HUF to 474
thousand HUF which corresponds to an annual average rise of approximately 245
thousand HUF (6) (Table 1) At the same time this dynamic growth covers
considerable regional differences the annual degree of growth was 10 thousand and
1625 thousand HUF on average in the Great Plain region while it exceeded 35 thousand
HUF in all the three Transdanubian regions and Northern Hungary
Expanding the research on the regions the changes of land prices were substantially
different year by year in each region Using 2010 as a basis the average land price was
between 391 thousand HUF (North Great Plain) and 628 thousand HUF (South
Transdanubia) It is interesting that the land quality does not necessarily support the
regional trends in land prices This conclusion is proved by the case of South
Transdanubian region where the land price was 628 thousand HUF for a land quality of
))()()()(()( PCFCSCRACKWTLQAfE
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
22
223 AK on average while the land in the Southern Great Plain with higher 235 AK
quality was worth of 405 thousand HUF
Table 1 Land price and land quality on the examined farms between 2006 and
2010
Regions
2006 2010
Land price
[1000
HUFha-1
]
Land
quality
[AK]
Land price
[1000
HUFha-1
]
Land
quality
[AK]
Central Hungary 433 198 511 209
Central Transdanubia 376 236 519 233
West Transdanubia 371 208 529 211
South Transdanubia 479 217 628 223
Northern Hungary 332 181 456 192
North Great Plain 351 194 391 191
South Great Plain 340 256 405 235
Hungary 376 216 474 214
Source own calculation on the basis of AKI data (Research Institute of Agricultural
Economics)
Note the above values were calculated on the basis of data of farms under code of 151
by weighting them thus the results can be regarded representative
Due to the above revealed paradoxon ANOVA model was used ndash on farm level - for
analysing the impact of land quality and regional location on the land prices (Table 2)
As regards hierarchic models the results show that land prices are substantially
determined by both the land quality and geographical location It should be highlighted
as an important experience that it was confirmed the land prices are different ndash in
statistical sense too ndash within the different land quality categories according to the
location of the land In other words it is statistically proven that the price of land of the
same quality category is different in the different regions
Table 2 Effect of land quality and location on land prices (summarizing table of
ANOVA model results)
Explanatory
variables 2006 2007 2008 2009 2010
Land
quality
[Category
1-4]
ETA 0423 0413 0414 0405 0385
BETA
0456
0423
0431
0412
0380
Region
[-]
ETA 0325 0321 0280 0307 0344
BETA 0341 0310 0283 0299 0326
Interaction significant significant significant significant significant
R2E
2 029039 027032 025032 025031 025030
Source own calculation
Note Category 1 below 17 AK Category 2 between 17-25 AK Category 3 between
25-30 AK Category 4 above 30 AK significant at 001 level
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
23
Subsequently another research topic has arisen namely which of the two explanatory
factors ndash land quality and location ndash has stronger impact on land prices As it was
expected the land quality has stronger determination effect in every year (it was also
proved by the BETA values belonging to the variables) but the partial impact of regional
location is also significant Moreover it is important to note that the effect of land
quality on land prices shows a decreasing tendency in relation to 2006-2010 while the
explanatory power of location remains at approximately the same level All these
processes prove that the relative weight of geographical location is increasing in the
changes of land prices
In the further part of our research we tried to estimate the economic value of land on the
basis of the related economic theory The main conclusions of this examination are listed
below (Table 3)
Table 3 Land price (LP) and land value (LV) in regional distribution (2006 2010)
Title Regions
HUN C-H C-T W-T S-T N-H N-GP S-GP
Land price
(LP)
[1000
HUFmiddotha-1
]
2006 433 376 371 479 332 351 340 376
2010 511 519 529 628 456 391 405 474
Land value
(LV)
[1000
HUFmiddotha-1
]
2006 598 810 815 740 554 677 975 750
2010 732 838 893 854 694 766 924 836
LPLVmiddot100
[]
2006 72 46 46 65 60 52 35 50
2010 70 62 59 74 66 51 44 57
Source own calculation
As regards the period from 2006 to 2010 the land value determined according to the
principle of economics followed an increasing tendency at country level ndash but in most of
the regions too Drawing a parallel with land prices it can be concluded that the land
price on the land market was only 50-60 of the economic value of the land during the
examined period As one of the main experiences of our examination it should be
highlighted that the institutional factors (such as aids) have an outstanding role in the
land value because negative operating incomes were received in many cases when the
subsidies were not considered and thus it could not be used for determining the land
value Therefore it can be declared that the institutional factor can be regarded one of the
main driving force behind land value changes in the short run
Examining the economic value of land by regions significant differences can be
revealed between the regions according to our calculations the land value was between
694 thousand HUF (North Hungary ndash N-H) and 924 thousand HUF (South Great Plain ndash
S-GP) in 2010 Comparing the land values to the land prices in the different regions we
got a similarly mixed picture In some of the regions the rate is around 50 (Western
Transdanubia ndash W-T Northern Great Plain ndash N-GP) which corresponds to the national
bdquoHUNrdquo average In three regions (Central-Hungary ndash C-H South Transdanubia ndash S-T
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
24
and North-Hungary ndash N-H) the typical land prices approach two-third of the estimated
land value while the land is the most undervalued in the Southern Great Plain region (S-
GP) which is the regional unit with the most favourable land supply
Conclusions
The present paper deals with the questions of land price and land value By analysing the
recent processes on the Hungarian land market it can be concluded that the market price
of land follows a dynamically increasing trend but this growth is not enough to reach the
land prices observed in the old member countries of the European Union (EU15) in the
foreseeable future This statement raises a lot questions especially because the
moratorium which protects the Hungarian land ndash and which was already prolonged once
ndash is closing again to an end
Geographically expanding the land market examinations substantial regional differences
were revealed regarding the land prices It was proved by statistical analyses that these
differences cover not only differences in land quality but the geographical location itself
is a considerable ndash and relatively more and more determinant - price-forming factor All
these phenomena ndash in our opinion ndash are connected with the price-increasing impact of
speculative land demand emerging on the land market
The second logical unit tried to estimate the economic value of land (including arable
land) The experiences collected on this subject prove that the land price on the
Hungarian land market in the recent period ndash and probably in our days too ndash hardly
exceeds half of the economic value determined according to the economic principles Of
course the distorting impact of institutional factors (mostly the subsidies) should also be
considered because the single area payments transferred in the frames of the Common
Agricultural Policy (CAP) have substantial impact on value forming It is especially
important because the CAP is under reform and it is expected that the distribution of
subsidies will be significantly restructured and the available funds will be probably
reduced
References
[1] Featherstone A M - Baker T G (1987) An examination of farm sector real asset
dynamics 1910-1985 American Journal of Agricultural Economics Vol (69) pp
532-545
[2] Harvey D R (1974) The theoretical and empirical analysis of agricultural land
values in England and Wales PhD thesis University of Manchester
[3] Szűcs I - Farkasneacute F M - Vinogradov Sz - Naaacuterneacute T Zs (2008) A termeleacutesi
teacutenyezők eacuterteacutekeleacutese In Szűcs I ndash Farkasneacute F M (ed) Hateacutekonysaacuteg a
mezőgazdasaacutegban Agroinform Kiadoacute Budapest pp 64-85
[4] Szűcs I - Szeacutep K - Laczkoacute I (1990) Kiacuteseacuterlet a Magyar mezőgazdasaacuteg eacuterteacutek- eacutes
jaacuteradeacutektermelő keacutepesseacutegeacutenek szaacutemiacutetaacutesaacutera Cobb-Douglas fuumlggveacutenyek segiacutetseacutegeacutevel
Gazdaacutelkodaacutes Vol (36) No (3) pp 67-76
[5] Traill B (1979) An empirical model of the D K land market and the impact of
price policy on land values and rents European Review of Agricultural Economics
Vol (6) pp 209-232
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
25
Authors
Zsolt Baranyai (PhD)
assistant professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
BaranyaiZsoltgtksziehu
Szergej Vinogradov (PhD)
associate professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
VinogradovSzergejgtksziehu
Mikloacutes Vaacutesaacutery (PhD)
assistant professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
VasaryMiklosgtksziehu
Zsuzsanna Naaacuter-Toacuteth (PhD)
associate professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
TothZsuzsannagtksziehu
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
26
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
27
ROMANIAN AGRICULTURE ndash ANALYSIS OF VEGETAL SECTOR
ION RALUCA ANDREEA
NOVAC CORNELIA MIHAELA
NOVAC OVIDIU CONSTANTIN
Summary
The paper analyzes the main changes and trends in Romanian agriculture land use
areas under cultivation livestock agricultural output yields trade and policy
instruments The research is a documentary study data have been gathered from
national and European databases and refer to the period 2007-2012 The main results
show that agriculture has high shares in GDP and employment compared to other
European Union countries 59 respectively 286 Agriculture in Romania has a dual
character numerous small farms holding one third of the land and very large farms
holding half of the land which lead to low productivity and small yields Agriculture is
oriented to cereals since large areas are cultivated with these crops (64 of arable
land) Lack of capital needed for developing agricultural services weather conditions
small dimension of farms are the main factors that pull down the average production per
hectare for most of the crops Romania has a positive balance sheet for cereals and live
animals and negative for the rest of agricultural and food products Romania benefited
of 23798 million Euros from European funds in 2012 which account of 4 of EU
countries
Keywords agriculture land use yields Common Agricultural Policy agricultural
trade
JEL A10 E60 Q13 Q15 Q17 Q18
Introduction
Romania lies in the Southern-Eastern part of Europe upon the crossroads of the main
communication axes North-South and East ndashWest Statistical data (National Institute of
Statistic 2013) show that the total area of the country is 238391 km2 of which 936
(223055km2) rural areas Expressed in hectares the total countryrsquos territory is 235
million ha the total agricultural area in Romania is 147 million ha and the total arable
land is 94 million hectares The Romanian population is of 21733556 inhabitants of
which 48 represents rural population
Because agriculture has high shares in GDP and employment compared to other
European Union countries (see data in Table 1) this paper tries to answer the question
what are the main changes and trends in Romanian agriculture Land use areas under
cultivation livestock agricultural output yields trade and policy instruments which
financial sustain this sector are analyzed The research is a documentary study data have
been gathered from national and European databases and refer to the period 2007-2012
Previous studies (OECD 2005) show the main features of the rural area it consists of
12000 villages that house around 466 of the entire Romaniarsquos population 67 of the
rural population is involved in agriculture 17 work in food industry and the other 16
practice non-agricultural activities 30 of rural inhabitants work on subsistence and
semi-subsistence exploitations of 117 ha and respectively of 33 ha representing about
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
28
97 out of the total of 4 million agricultural exploitations One of the major problems of
the rural areas is that its population grows older
Agriculture has traditionally been the backbone of the Romanian economy more than
one-third of the land is devoted to cultivation Findings of short histories of Romanian
agriculture (Encyclopedia Britannica 2014) show that a radical land reform begun in
1921 and completed in 1948 redistributed farmland from large owners to peasant
farmers but the restructuring of the economy after the communist takeover included the
compulsory collectivization of agriculture carried out between 1949 and 1962 Since
1989 state farms have been retained as large units of up to about 50 hectares with
shareholders but collective farms have been broken up into individual holdings These
small individual plots became devoted to the subsistence crops traditionally cultivated by
peasants
Material and methods
The research is a documentary study about Romanian agriculture Data have been
gathered from national and European databases and refer to the period 2007-2012
Agriculture in GDP and total employment
Romania is fundamentally an agricultural country with a very high proportion of the
economy engaged in this sector Agricultures importance within the economy remains
disproportionately higher than its importance for Western Europe as a percentage of
GDP and as share in total employment
Romania has the highest shares of agriculture in the GDP and total employment 59
respectively 286 compared to all other EU member states This shows an agricultural
orientation of Romanian economy and low labor productivity of the sector (one third of
employees produce only 59 of the output) Bulgaria Greece and Poland account for
higher levels of agriculture in the GDP and employment On the opposite side the share
of agriculture in GDP is insignificant less than 1 in Luxembourg Belgium Sweden
Slovakia Finland Czech Republic UK and Germany
Land use and farm size
Romania has a wide range of soil types with high theoretical potential about 60 of
arable land having a good and medium fertility The Romanian total agricultural area
stands for 617 of the countryrsquos territory and the arable land represents 639 of the
total agricultural land The surface of arable land per inhabitant is about 042 ha Most of
the agricultural land belongs to the private sector 96
As seen in Table 1 agriculture was responsible for employing approximately 30 of the
countrys workforce in 2011 The rural economy generally lacks diversification and is
dependent upon natural resources consequently it is largely dependent upon agriculture
As illustrated in Table 2 restitution and distribution of land processes started in 1991
established almost four million farm holdings of which 35 million are less than 5
hectares (92) 182000 are less than 10 ha but more than 5 hectares 44000 are in the
range of 10-20 ha 18000 are in the range of 20-50 ha and 21000 are more than 50 ha
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
29
(05) The latter are cultivating 53 of the utilized agricultural area and holdings of
the first category are cultivating 30 of the utilized agricultural area
1 table Shares of agriculture in the GDP and total employment 2011 ()
Country
Share of
agriculture
in the GDP
Share of
agriculture in
total
employment
EU (27 countries) 12 5
Belgium 05 13
Bulgaria 42 68
Czech R 09 30
Denmark 12 24
Germany 06 16
Estonia 19 44
Ireland 11 45
Greece 25 124
Spain 20 42
France 14 29
Italy 16 37
Cyprus 18 38
Latvia 13 89
Lithuania 29 85
Luxembourg 02 12
Hungary 29 48
Malta 09 11
Netherlands 13 25
Austria 10 53
Poland 24 127
Portugal 13 99
Romania 59 286
Slovenia 13 86
Slovakia 08 30
Finland 08 42
Sweden 04 20
United Kingdom 06 12
Source EU agriculture - Statistical and economic information - 2012
We may conclude that agriculture in Romania has a dual character numerous small
farms holding one third of the land and very large farms holding half of the land The
dual character is a result of Land Law passed in 1991 (Law 181991) which restored
ownership rights to former owners their heirs or successors whose land had been
expropriated by the state after 1945 and it returned usage rights to individuals whose
land had been managed for years by co-operatives and state-owned farms
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
30
The EU27 holds 12 million farms 70 are less than 5 ha and cultivate 68 of the total
agricultural area The 716 large farms hold 66 of the agricultural area The average
area of a farm is 14 ha compared to Romania and Hungary where it is 344 ha and
respectively 812 ha Hungary holds 577000 farms which cultivate 46 million hectares
of agricultural land The ownership structure shows that 87 of all holdings representing
6 of the utilized agricultural area are in family holdings (0-5 ha) with an average size
of 05 ha
2 table Number and area of holdings in EU27 Romania and Hungary 2010
Farm
size
class
EU 27 Romania Hungary
Number
of
holdings
(x1000)
Utilized
agricultur
al area
(x1000
ha)
Number
of
holdings
(x1000)
Utilized
agricultu
ral area
(x1000
ha)
Number
of
holdings
(x1000)
Utilized
agricultur
al area
(x1000
ha)
0-5 8314 11834 3594 3948 502 281
5-10 1307 9160 182 1211 26 184
10-20 903 12663 44 571 19 269
20-50 774 24518 18 549 15 473
gt50 716 113430 21 7027 14 3480
Total 12014 171604 3859 13306 577 4686
Source EU agriculture - Statistical and economic information - 2012
Agriculture by sector
The structure of land fund in Romania shows a dominant orientation to agricultural area
(61) and less to forests (28) and other uses (Table 3) Among agricultural uses
arable land has the highest share 64 followed by pastures 22 hayfields 10
vineyards 14 and orchards 13
3 table Total land fund by use in Romania 2007-2011 (thou ha)
Specification 2007 2008 2009 2010 2011
Total area of the land
fund 238391 238391 238391 238391 238391
Agricultural area 147093 147023 146849 146345 145909
arable 94233 94151 94225 94040 93523
pastures 33300 33330 33138 32887 32777
hayfields 15314 15324 15280 15296 15535
vineyards and vine
nurseries 2180 2145 2154 2136 2113
orchards and tree
nurseries 2066 2073 2052 1986 1961
Forests and other forest
vegetation lands 67409 67286 67529 67581 68009
Source National Institute of Statistics of Romania
Crop production
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
31
The main crops cultivated in Romania are cereals (corn wheat barley and oatmeal)
oilseeds (sunflower rape and soy beans) root crops (potatoes sugar beet) and
vegetables (tomatoes dry onion dry garlic white cabbage green peppers water melons
and melons) The cereal sector has a high share in arable land about 64 because of the
national demand for these agricultural products The areas and the production of
technical plants sugar beet and oil crops are in line with the national tradition of crop
cultivation
4 table Cultivated area by main crops in Romania 2007-2012 (thousand
hectares)
Crop 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Cultivated area
total 77772 77981 78841 78074 80816
Cereals of
which
51292 52107 52824 50406 52247
Wheat 19750 21103 21488 21624 19470 19922
Barley 3638 3940 5175 5158 4195 4234
Oatmeal 2087 2004 2027 1814 1853
Maize 25247 24415 23388 20984 25897 27212
Oilseeds of
which 13404 12394 12538 14097 14725
Sunflower 8359 8139 7661 7908 9950 10648
Rape 3649 365 4199 5373 3927 971
Soybean 1332 499 488 639 721 779
Root crops of
which 3201 2984 297 2823 2794
Potatoes 233 2220 2223 2110 2128
Sugar beet 287 204 213 220 188 294
Vegetables 2534 2686 2671 2627 2634 2589
Source National Institute of Statistics of Romania Ministry of Agriculture and Rural
Development
In dynamics total area cultivated grew up from 77 million hectares in 2007 to 8 million
hectares in 2011 The surfaces with cereals oilseeds and vegetables increased and
surfaces with root crops decreased Area cultivated with sunflower grew up in 2012 and
area under rape sharply increased in 2010 and decreased afterwards Areas under
cereals wheat barley oatmeal and maize remained around the same values in the period
analysed The land structure highlights the dominance of cereals and among them of
maize and wheat More than one third of the arable area is cultivated with maize At least
two reasons can be mentioned for its spreading its production sustains the livestock
sector and the costs are moderate regarding crop technology and as a result the maize
represents an easy plant to cultivate and with a law degree of mechanization on small
parcels In Table 5 the yields are presented
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
32
5 table Average yield for main crops in Romania 2007-2011 and comparative
analysis with EU27 and Hungary for 2011 (kgha)
Specification 2007 2008 2009 2010 2011 EU27
2011
Hungary
2011
Wheat 1541 3403 2421 2688 3663 5600 4210
Barley 1461 3069 2284 2542 3170 4320 3840
Oats 1206 1906 1459 1679 2028 2910 2450
Maize grains 1526 3215 3409 4309 4525 7650 6590
Potatoes 13663 14108 15498 13354 16554 31100 28600
Sugar beet 26065 34564 38296 38036 35103 11600 9100
Sunflower 654 1437 1433 1597 1798 2040 2380
Rape 991 1844 1357 1755 1882 2860 2260
Soy beans 1021 1817 1726 2345 1980 2840 2380
Tomatoes 13916 15814 15395 15443 17602 59600 90600
In terms of white-sugar value for Romania 7800 kgha
Source National Institute of Statistics of Romania EU agriculture - Statistical and
economic information - 2012
It seems that 2007 was a bad agricultural year when average productions have low
levels Even if 2007 is not taken into account yieldsrsquo levels are much below the average
yields in EU27 and Hungary for all crops
Conclusions
Taking into account all the considerations above a final answer to the research question
is that the main features of Romanian agriculture are
high shares in GDP and employment compared to other European Union
countries 59 respectively 286
dual character numerous small farms holding one third of the land and very
large farms holding half of the land which lead to low productivity and small
yields
cereal oriented since large areas are cultivated with these crops (64 of arable
land)
low yields due to the lack of capital needed for developing agricultural services
weather conditions small dimension of farms
Considering the agricultures importance within the economy this sector is significantly
supported by state Romania as Member State of the European Union benefits from
European Unions EAFRD financial contributions The funds should be oriented towards
developing businesses of middle size exploitation viable and open to market and less
towards small ones towards sectors where demand is increasing energy crops such as
rape and sunflower and towards encouraging the phenomenon of associations and as
such increasing the size of farms to an area large enough to develop agricultural services
and to obtain higher performance
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
33
References
[1] Annunziata A ndash Vecchio R (2013) Agri-food Innovation and the Functional
Food Market in Europe Concerns and Challenges In Eurochoices vol12 (2)
p12-19
[2] Davis J (2013) Climate Change and Agri-food In EuroChoices vol12 (3)
p3
[3] Statistical Yearbook of Romania 2013 (2013) Bucharest National Institute of
Statistic of Romania p422 432-436
[4] EU agriculture - Statistical and economic information ndash 2012 (2014) European
Commission Agriculture and Rural Development Statistic and indicators
Agricultural statistic
[5] Final Report of Intermediate Assessing the National Program for Rural
Development (2014) Bucharest Ministry of Agriculture and Rural
Development
[6] Government Ordinance No 452005 regarding market organization for
agricultural and agro-food products (2005) Bucharest Official Monitor no
75418 Aug 2005
[7] Romanian Agriculture Policy (2005) OECD
[8] Romania Agriculture forestry and fishing Encyclopedia Britannica 2014
Author
Ion Raluca Andreea PhD
associate Professor
The Bucharest University of Economic Studies
Department Agro-food and Environmental Economy
ralucaioneamasero
Novac Cornelia Mihaela PhD
lecturer eng
University of Oradea
Faculty of Electrical Engineering and Information Technology
Department Electrical Engineering
mnovacuoradearo
Novac Ovidiu Constantin PhD
associate Professor eng
University of Oradea
Faculty of Electrical Engineering and Information Technology
Department Computers and Information Technology
ovnovacuoradearo
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
34
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
35
NOumlVEacuteNYI NOumlVEKEDEacuteS-SZABAacuteLYZOacuteK HATAacuteSA EGYNYAacuteRI
DIacuteSZNOumlVEacuteNYEKRE
KISVARGA SZILVIA
TILLYNEacute MAacuteNDY ANDREA
Abstract
To reach the habits for market purpose we used alternative biostimulators and
retardants such as Regalis Toprex Caramba CCC and Cultar These are mainly
fungicides but have dwarf-growth influencing effect The species used for the experiment
were Coreopsis grandiflora Godetia grandifolra Scabiosa atropurpurea Matthiola
incana and Schizanthus wisentonensis The trial interval was 2010 April to 2011 July
The treatments were started when the plants were in 2-3 true leaf stage From that time
the treatments were repeated in 14-18 days cycle with the substances We tried to
increase the habit the intensity of blooming and durability with conditioning
substancesThe results were followed-up by biochemical and histological methods too
Summarizing all chemicals had effect on the tested species Regalis and Cultar showed
the most effective achievement With these substances treated plants have more shorter
joints more and robust leafs and more compact habit comparing to the kontroll plants
Regarding blooming the treated plants started to bloom 10-14 days later and 15 of
the treated Scabiosa atropurpurea pots havenrsquot started blooming during the vegetation
interval time Matthiola incana showed very good results it was a successful trial plant
Key words CCC Caramba Regalis annual potplant retardant bioregulator
JEL Q10
Oumlsszefoglalaacutes
Leghataacutesosabb szernek a Regalis eacutes a Caramba bizonyult az eredmeacutenyek fuumlggveacutenyeacuteben
Legjobb kiacuteseacuterleti taxon pedig a Matthiola incana volt A toumlbbi kiacuteseacuterletbe vont taxon is
reagaacutelt a kezeleacutesekre de nem annyira kimagasloacutean mint a Matthiola incana eseteacuteben A
viraacutegzaacutesi intervallumok a legtoumlbb esetben leroumlviduumlltek de nem olyan meacuterteacutekben ami
nagyban ronthatnaacute a piackeacutepesseacutegeacutet A viraacutegszaacutem nőtt a bokros habitus szinteacuten Toumlbb
esetben megfigyelhetők voltak leveacuteldeformaacutecioacutek A kiacuteseacuterlet eacutes a hasznaacutelt szerek
alkalmasak tovaacutebbi kiacuteseacuterletek folytataacutesaacutera
Kulcsszavak CCC Caramba Regalis egynyaacuteri cserepes retardaacutens bioregulaacutetor
JEL Q10
Bevezeteacutes irodalmi aacutettekinteacutes
A diacutesznoumlveacutenykereslet vilaacutegszerte eacutevről-eacutevre vaacuteltozik Egyre toumlbb hibrid eacutes fajta jelenik
meg a piacon a kereslet erősoumldik azon noumlveacutenyek vagy az eddig ismert noumlveacutenyek azon
vaacuteltozatai iraacutent amelyek előzőleg meacuteg ismeretlenek voltak Ahhoz hogy a
diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesben eacutes -kereskedelemben leacutepeacutest tudjunk tartani az egyre szeacutelesedő
kiacutenaacutelattal eacutes igeacutenyekkel megoldaacutest talaacutelhatunk az esetleges uacutej fajok cserepes kultuacuterakeacutent
valoacute termeszteacutesbe vonaacutesaacuteval A diacutesznoumlveacutenytermeszteacutes nagy reacuteszeacuten neacutelkuumlloumlzhetetlenek a
minőseacutegi aacuteru előaacutelliacutetaacuteshoz az auxinok a gibberellinek a citokininek eacutes egyeacuteb
szintetikus noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacute anyagok főkeacutent retardaacutensok melyek hasznaacutelataacutet az
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
36
Euroacutepai Unioacutehoz valoacute csatlakozaacutes oacuteta egyre inkaacutebb korlaacutetozni kiacutevaacutenjaacutek ndash a szakmai
nyomaacutes elleneacutere Fontos ezek valamint az uacutejonnan megjelenő alternatiacutev bioregulaacutetorok
mineacutel okszerűbb eacutes ceacutelszerűbb hasznaacutelataacutenak vizsgaacutelata
A kerteacuteszeti kultuacuteraacutek ndash eacutevelő eacutes egynyaacuteri noumlveacutenyek ndash termeszteacuteseacutet illetően a termeacuteszetes
eredetű biostimulaacutetorok szerepe nő Ezen a teruumlleten nemzetkoumlzi szinten maacuter koraacutebban
elkezdődtek kutataacutesok de azok eredmeacutenyei a hazai viszonyokra csak kellően alapos
vizsgaacutelat utaacuten adaptaacutelhatoacutek Hazaacutenkban a biostimulaacutetorok hataacutesaacutet vizsgaacuteloacute kiacuteseacuterletek
diacutesznoumlveacuteny vonatkozaacutesban az utoacutebbi neacutehaacuteny eacutevben indultak
Leginkaacutebb Neacutemetorszaacutegban eacutes Angliaacuteban veacutegeztek ilyen iraacutenyuacute kiacuteseacuterleteket laacutegy- eacutes
faacutesszaacuteruacute noumlveacutenyekkel egyaraacutent
Reiners (2007) a hagyomaacutenyos diacuteszkerteacuteszeti noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacutenak szaacutemiacutetoacute
daminozid hatoacuteanyaguacute Alar-85 keacutesziacutetmeacuteny hataacutesaacutet vizsgaacutelta cserepes
diacutesznoumlveacutenykultuacuteraacutekon eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy a preparaacutetummal kezelt
noumlveacutenyek sokkal jobb habitustulajdonsaacutegokat mutatnak mint a kontrollcsoportba tartozoacute
noumlveacutenyek
Schmidt eacutes taacutersai (1996) diacutesznoumlveacutenyek leveacutelalakulaacutesaacutet vizsgaacuteltaacutek Fuchsia Torenia
Solidago eacutes Hibiscus fajtaacutekon kuumlloumlnboumlző noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacute szerek hasznaacutelataacuteval
Elteacuterő koncentraacutecioacutekban jutattak ki Alar 85-t Cycocel-t eacutes Cultar-t Hisztoloacutegiai
vizsgaacutelataik kimutattaacutek hogy a kezelt noumlveacutenyek paliszaacuted parenchimaacuteja sokkal vastagabb
volt mint a kontroll csoporteacute valamint a Cultar-ral kezelt noumlveacutenyekben kevesebb
klorofill volt megtalaacutelhatoacute mint a kezeletlen aacutellomaacuteny noumlveacutenyeinek leveleiben
Vizsgaacutelatok mutattak raacute hogy a metkonazol hatoacuteanyaguacute Caramba mely kalaacuteszosok eacutes
repce megbetegedeacutesei ellen engedeacutelyezett fungicid keacutesziacutetmeacuteny valamint a kimondottan
noumlvekedeacutesszabaacutelyozaacutesra ajaacutenlott flurprimidor hatoacuteanyaguacute Topflor hasonloacutean joacute
hataacutesmechanizmusuacute
Tilly-Maacutendy eacutes taacutersai (2011) kiacuteseacuterleteket veacutegeztek a Pelargonium rsquoRobertsrsquos Lemonrsquo
fajtaacuten a Bistep szerrel kuumlloumlnboumlző koncentraacutecioacutekban Munkaacutejuk soraacuten meacuterteacutek a gyoumlkeacuterzet
hosszaacutet nagysaacutegaacutet toumlmegeacutet valamint a levelek klorofilltartalmaacutet Arra az eredmeacutenyre
jutottak hogy a legmagasabb 02 koncentraacutecioacuteban alkalmazott szer a leghataacutesosabb
A toumlrpiacutetőszerek egy csoportja a noumlveacutenyek gibberellin termeleacuteseacutere van hataacutessal -
megszuumlntetik a hormon hataacutesaacutet ezaacuteltal megtoumlrik az apikaacutelis dominanciaacutet (Schmidt
2002) Ezaacutelatal a noumlveacuteny hosszanti noumlvekedeacutese lelassul vagy megaacutell eacutes az oldaliraacutenyuacute
elaacutegazaacutesok kezdenek intenziacutevebben fejlődni
Ikeda eacutes taacutersai (2001) a gibberellin hataacutesaacutet vizsgaacuteltaacutek rizs noumlveacutenyen Kimutattaacutek hogy a
gibberellin-tuacutelsuacutelyos noumlveacutenyen sokkal toumlbb a viacutezszintes iraacutenyuacute elaacutegazaacutes mint a vadon
előforduloacute nem kezelt noumlveacutenyeken ez a mondat ellentmond az előzőnek az előzőben a
gibberellinszinteacutezist gaacutetloacute anyagoknak van oldalelaacutegazaacutesok keacutepződeacuteseacutet serkentő hataacutesa
itt fordiacutetva
Hirano eacutes taacutersai (2010) leiacutertaacutek a gibberellin teljes műkoumldeacutesi geacutenhez koumltoumltt
mechanizmusaacutet ugyancsak Oryza sativa noumlveacutenyen
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
37
Wojciechowski eacutes taacutersai (2009) aacuterpa noumlveacutenyen veacutegeztek vizsgaacutelatokat A vizsgaacutelatok a
noumlveacuteny gyoumlkeacuternoumlvekedeacuteseacutenek toumlrpiacuteteacuteseacutere iraacutenyultak Kiacuteseacuterletuumlkben a rsquo Merciarsquo eacutes rsquoMaris
Midgeonrsquo fajtaacutekat vizsgaacuteltaacutek
Vizsgaacuteltaacutek az uacutegynevezett reacuteszben-toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokat eacutes a toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokat
is A vizsgaacutelat arra iraacutenyult hogy a talajban geacutel aacutellaguacute koumlzegben vagy folyadeacutekban
fejlődnek-e jobban a noumlveacutenyek A reacuteszben-toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokkal rendelkező
egyedekneacutel a gyoumlkeacuter hosszuacutesaacutega eacutes toumlmege nem mutatott szignifikaacutens kuumlloumlnbseacuteget a
kontrollhoz keacutepest de a toumlrpiacutető alleacutelt hordozoacute egyedekneacutel a noumlveacutenyek gyoumlkere joacuteval
nagyobb volt a noumlveacuteny araacutenyaacutehoz viszonyiacutetva tehaacutet az alleacutel szerepe jelentősen kihat a
noumlveacuteny gyoumlkereacutere is
Anyag eacutes moacutedszer
Vizsgaacutelatainkat Maacutetrafuumlreden a VM ASZK Maacutetra Szakkeacutepző Iskola csemetekertjeacuteben
illetve annak uumlveghaacutezaiban valamint a Budapesti Corvinus Egyetem
Diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes Dendroloacutegiai Tanszeacutekeacuten veacutegeztuumlk
A kiacuteseacuterletbe egynyaacuteri diacutesznoumlveacuteny fajokat vontunk be Ezen fajok a Godetia grandiflora
Scabiosa atropurpurea Coreopsis grandiflora eacutes Matthiola incana Schizanthus
wisentonensis voltak Jellemző raacutejuk hogy ezek a taxonok nem terjedtek el cserepes
kultuacuterakeacutent mivel magassaacuteguk 50-80 cm elaacutegazaacutesaik szaacutema keveacutes vagy egyaacuteltalaacuten nem
rendelkeznek elaacutegazaacutesokkal viszont leveleik dekoratiacutevak viraacutegaik viszonylag
nagymeacuteretűek sziacutenesek eacutes hosszuacute viraacutegzaacutesi intervallummal rendelkeznek
A kiacuteseacuterleteket keacutet tenyeacuteszidőszakon keresztuumll veacutegeztuumlk Az első tenyeacuteszidőszak 2010
aacuteprilisaacutetoacutel 2010 augusztusaacuteig a maacutesodik eacutevi tenyeacuteszidőszak 2011 aacuteprilisaacutetoacutel 2011
juacuteliusaacuteig tartott
A kultuacuteraacutekat magveteacutesről indiacutetottuk majd 2-3 lombleveles aacutellapotukban 3 hetes
korukban tűzdeltuumlk veacutegcsereacutepbe A noumlveacutenyhaacutezboacutel keruumlltek ki szabadfoumlldi aacutegyaacutesba
konteacutenerekkel egyuumltt Az intenziacutev nyaacuteri napsugaacuterzaacutes miatt az aacutegyaacutest raschel-haacuteloacuteval
fedtuumlk be A kiacuteseacuterleti aacutellomaacuteny a tenyeacuteszidőszak veacutegeacuteig ezen a helyen maradt Az
aacutellomaacuteny a tenyeacuteszidőszak alatt egyszer kapott taacutepoldatos kezeleacutest melyet kimondottan
szuumlkseacutegesnek tartottunk az eacuteszrevehető nitrogeacutenhiaacuteny koumlvetkezteacuteben
A 2010 eacutevben Godetia grandiflora Matthiola incana Scabiosa atropurpurea
Coreopsis grandiflora taxonok 2011-ben pedig az előző eacutevben joacute eredmeacutenyeket mutatoacute
Matthiola incana keruumllt a kiacuteseacuterletbe valamint a Schizanthus wisentonensis eacutes a
Scabiosa atropurpurea voltak a kiacuteseacuterleti fajok
Az aacutellomaacutenyt 20-25 egyedből aacutelloacute csoportokra bontottuk taxononkeacutent eacutes hat vizsgaacutelati
csoportot kuumlloumlniacutetettuumlnk iacutegy el Az egyes csoportokat az egyes retardaacutensokkal kezeltuumlk eacutes
volt egy kontroll csoportunk
A retardaacutensok koumlzuumll a CCC-t a Caramba-t a Cultar-t a Toprex-et 01 -os a Regalis-t
025 -os koncentraacutecioacuteban vontuk be a kiacuteseacuterletbe Ezek a koncentraacutecioacutek a gyaacutertoacuteceacuteg
aacuteltal ajaacutenlott toumlmeacutenyseacutegek A retardaacutensokboacutel 300 mlm2
mennyiseacuteget hasznaacuteltunk fel
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
38
Az első kezeleacutest tűzdeleacutes utaacuten 2 nappal veacutegeztuumlk majd egeacuteszen a taxonok 100 -os
viraacutegzaacutesaacuteig folytattuk 10-14 napos időkoumlzoumlnkeacutent
Az első kezeleacutes utaacuten a Caramba-val permetezett noumlveacutenyeken eacutegeacutesi tuumlnetek mutatkoztak
Felteacuteteleztuumlk hogy a szer magas koncentraacutecioacuteja miatt leacutepett fel a probleacutema ezeacutert egy uacutej
csoportot vontunk be a kiacuteseacuterletbe amelyet csupaacuten 005 -os toumlmeacutenyseacutegű Caramba-val
kezeltuumlnk 2010-ben
A tesztnoumlveacutenykeacutent alkalmazott egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyek neveleacutese soraacuten a megfigyeleacutesek
meacutereacutesek taacutergyaacutet keacutepezteacutek a koumlvetkezők
- a noumlveacutenyek fenoloacutegiai aacutellapotaacutenak nyomon koumlveteacutese (csiacuteraacutezaacutes elaacutegazaacutes
viraacutegzaacutes kezdete eacutes veacutege)
- a noumlvekedeacutesi uumltem megaacutellapiacutetaacutesa oumlsszehasonliacutetaacutesa a kontroll noumlveacutenyek
noumlvekedeacutesi uumltemeacutevel (magassaacuteg eacutes kiterjedeacutes meacutereacutese)
- a noumlveacutenyek morfoloacutegiai beacutelyegei (pl noumlveacutenymagassaacuteg leveacutelfeluumllet-index
elaacutegazaacutesok szaacutema bokoraacutetmeacuterő viraacutegmeacuteret viraacutegszaacutem viraacutegsziacuten
sziacutenintenzitaacutes)
Eredmeacutenyek eacutes koumlvetkezteteacutesek
A kiacuteseacuterlet eredmeacutenyei alapjaacuten az alkalmazott szerek mindegyike gaacutetolta a tesztnoumlveacutenyek
noumlvekedeacuteseacutet a toumlrpiacuteteacutes meacuterteacuteke fajspecifikus volt
2010 eacutev eredmeacutenyei
Legjobb eredmeacutenyt a Matthiola incana kezeleacuteseacutevel eacutertuumlk el (1 aacutebra) ez a noumlveacuteny reagaacutelt
legeacuterzeacutekenyebben a vizsgaacutelt hatoacuteanyagokra Az eredmeacutenyekben kimutathatoacute hogy a
Matthiola incana taxonnaacutel a szerek aacutetlagosan kb 10 cm-es magassaacutegot eredmeacutenyeztek
miacuteg a toumlbbi vizsgaacutelt taxonnaacutel 30-50 cm magasra is megnőttek a kezelt egyedek
Elmondhatoacute hogy minden szer jelentősen csoumlkkentette a noumlveacutenyek magassaacutegaacutet
hataacutesukra kompakt bokros habitus alakult ki Legerősebb toumlrpiacutető hataacutesa a Regalis
oldatnak volt de a legkeveacutesbeacute hateacutekony CCC is 50 -os toumlrpuumlleacutest eredmeacutenyezett
Minden szernek volt hataacutesa a tesztnoumlveacutenyekre A leghateacutekonyabbnak a Regalis eacutes a
Cultar mondhatoacutek Hataacutesukra a habitus bokrosabb lett a leveacuteltoumlmeg megnőtt eacutes maga a
noumlveacuteny sokkal kompaktabb lett A szerek fajspecifikusak Viraacutegzaacutesi idő szempontjaacuteboacutel
viszont a kezelt noumlveacutenyek 10-14 nappal keacutesőbb kezdtek el viraacutegozni eacutes a kezelt
Scabiosa atropurpurea egyedek 15 -a nem viraacutegzott a tenyeacuteszidőszak alatt
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
39
1 aacutebra A Matthiola incana magassaacutegi adatai 2010
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
Vegetatiacutev reacuteszekkel kapcsolatos eredmeacutenyek
A Matthiola incana nagyon joacute eredmeacutenyekkel zaacuterta az eacutevet a 1 szaacutemuacute aacutebraacuten is joacutel
laacutetszik hogy a kontroll csoport magassaacutega eacutelesen elkuumlloumlnuumll a kezelt csoportoktoacutel A
Toprex kezeleacutes olyan meacuterteacutekű csoumlkkeneacutest eredmeacutenyezett a noumlveacutenyek magassaacutegaacuteban ami
a maacuter a piacos habitus rovaacutesaacutera ment
A noumlveacutenyaacutetmeacuterővel kapcsolatban elmondhatoacute hogy eleacuterteacutek a noumlveacutenyek a kontroll
csoportnaacutel meacutert eredmeacutenyeket sőt sok esetben meacuteg meg is haladtaacutek azt
Viraacutegzaacutessal kapcsolatos eredmeacutenyek
Matthiola incana-naacutel a Toprex-szel illetve a Regalis-sal kezelt aacutellomaacutenyokon maacutesfeacutel
hoacutenapos keacuteseacutes mutatkozott a viraacutegzaacutes kezdeteacuteben (juacutelius 30) a kontroll csoporthoz
keacutepest (juacutenius 15) Maga a viraacutegzaacutes viszont ezen csoportokban a nyiacutelaacutes kezdeteacutevel
araacutenyosan viszonylag ugyanannyi ideig tartott (augusztus 10) mint a kontroll
aacutellomaacutenyban (juacutelius 13) A Caramba 005 -os toumlmeacutenyseacutegneacutel a viraacutegzaacutes teljes
egeacuteszeacuteben elmaradt
A toumlbbi kezeleacutesi csoportnaacutel ilyen eacuteles kuumlloumlnbseacuteg nem volt megfigyelhető maximum egy
heacutet keacuteseacutes volt tapasztalhatoacute a kontroll csoporthoz keacutepest a Toprex kezeleacutes eseteacuteben
0
5
10
15
20
25
30
20100511 20100611 20100711
CCC
Caramba
Cultar
Regalis
Toprex
Kontrol
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
40
1taacuteblaacutezat Matthiola incana viraacutegzaacutesi adatai 2010-ben
Matthiola i
20100630 Kontroll CCC Caramba
(005) Caramba(01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 60 0 20 10 0 10
Viraacutegszaacutem (db) 5 3 0 1 05 0 05
Scabiosa a
20100630 Kontroll CCC Caramba
(005) Caramba (01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 0 0 0 0 100 0
Viraacutegszaacutem (db) 2 0 0 0 0 2 0
Godetia g
20100630 Kontroll CCC Caramba (005)
Caramba (01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 0 200 100 100 100 0
Viraacutegszaacutem (db) 1 0 2 1 1 1 0
Coreopsis g
20100630 Kontrol CCC Caramba
(005) Caramba (01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 0 0 0 100 0 100
Viraacutegszaacutem (db) 1 0 0 0 1 0 1
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
2011 eacutev eredmeacutenyei
A haacuterom tesztnoumlveacutenyuumlnk ebben az eacutevben a Matthiola incana a Schizanthus
wisentonensis eacutes a Scabiosa atropurpurea voltak A 2010 eacutevben kiacuteseacuterletbe vont
Coreopsis grandiflora-t eacutes Godetia grandiflora-t kivettuumlk a teszttaxonok koumlzuumll mivel
2010-ben gyenge eredmeacutenyt produkaacuteltak
2011 eacutevben az eredmeacutenyek sokban hasonliacutetanak a 2010 eacutevi eredmeacutenyekhez
Eredmeacutenyeink azt mutattaacutek hogy mind magassaacuteg mind leveacutelszaacutem eacutes noumlveacutenyaacutetmeacuterő
tekinteteacuteben a Matthiola incana volt a legeacuterzeacutekenyebb a kiacuteseacuterletek soraacuten Minden szerneacutel
a Matthiola eacuterte el a legkisebb magassaacutegot eacutes a legnagyobb leveacuteltoumlmeget
Viraacutegszaacutem alakulaacutesa
Az 1 taacuteblaacutezaton laacutethatoacute hogy a Matthiola incana-naacutel eacuterdekes eredmeacutenyeket kapunk a
szerek vizsgaacutelataacuteval kapcsolatban Legkoraacutebban a CCC-vel eacutes Caramba-val kezelt
noumlveacutenyek kezdenek el viraacutegozni A Caramba kimagasloacutean teljesiacutetett a toumlbbi noumlveacutenyhez
keacutepest a kontroll csoporthoz keacutepest 125-szer toumlbb viraacutegot produkaacutelt A CCC-vel kezelt
noumlveacutenyek hamarabb kinyiacuteltak de a viraacutegzaacutesi intervallum joacuteval koraacutebban befejeződoumltt
(juacutenius 2 dekaacutedja) mint a toumlbbi csoportnaacutel Ez sajnos a piacossaacuteg szempontjaacuteboacutel
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
41
haacutetraacuteltatoacute teacutenyező A Regalis-szal kezelt csoport csak juacutenius veacutegeacuten kezdett el nyiacutelni eacutes
nem is produkaacutelt nagy viraacutegtoumlmeget a kontrollhoz keacutepest (75 ) de a noumlveacuteny habitusa a
kompakt termet a nagy leveacuteltoumlmeg ellensuacutelyozta a hataacutest
A Toprex eacutes a Cultar is joacutel teljesiacutetettek a kiacuteseacuterlet soraacuten A Toprex a kontrollhoz keacutepest
42-szer toumlbb viraacutegmennyiseacuteget produkaacutelt de a viraacutegzaacutes roumlvid volt A Cultar-naacutel 200 -
os viraacutegmennyiseacuteget eacutertuumlnk el a kontrollhoz keacutepest tovaacutebbaacute joacuteval hosszabb ideig tartott
mire a legtoumlbb csoport viraacutegainaacutel megkezdődoumltt az elnyiacutelaacutes a Cultar csoport meacuteg uacutejabb
viraacutegokat fejlesztett A Toprex eacutes a Caramba csoport viraacutegzott a legtovaacutebb (juacutenis veacutege-
juacutelius eleje)
A Schizathus wisentonensis eseteacuten a CCC a Cultar eacutes a Regalis eredmeacutenyezett nagyfokuacute
koraisaacutegot a toumlbbi csoport noumlveacutenyeivel szemben
Vegetatiacutev teljesiacutetmeacuteny eredmeacutenyei
A Matthiola minden alkalmazott toumlrpiacutető szerre joacutel reagaacutelt magassaacutega a tesztcsoportoknaacutel
20 cm alatt maradt Azt is hozzaacute kell viszont tennuumlnk hogy a kontroll csoport egyedei
sem voltak kiugroacutean magasak aacutetlagosan 40 eacutes 50 cm koumlzoumlttiek A tesztnoumlveacutenyek
habitusa bokros lett viraacutegzaacutesuk koraibb volt mint a kontroll aacutellomaacutenyeacute
A Scabiosa atropurpurea nem mutatott joacute eredmeacutenyeket mind noumlveacutenymagassaacuteg mind
noumlveacutenyaacutetmeacuterő mind pedig leveacutelszaacutem tekinteteacuteben nem egyeacutertelműek az eredmeacutenyek
meacuteg kezeleacutesi csoporton beluumll is nagyon nagy elteacutereacutesek voltak a noumlveacutenyek koumlzoumltt A
kezeleacutes alaacute vett tesztnoumlveacutenyek maacuter juacutenius első feleacuteben elviraacutegoztak emiatt kivettuumlk őket
a kiacuteseacuterletből Termeszteacutesi szempontboacutel ez nem kedvező tulajdonsaacuteg Ezt a taxont nem
javasoljuk tovaacutebbi vizsgaacutelatokra
2aacutebra Regalis hataacutesa a haacuterom vizsgaacutelatba vont fajra 2011-ben
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
42
3 aacutebra Caramba hataacutesa a haacuterom vizsgaacutelatba vont fajra 2011-ben
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
4aacutebra Caramba hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
5 aacutebra CCC hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
0
10
20
30
40
50
60
70
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
0102030405060708090
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
43
6aacutebra Regalis hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
7 aacutebra Cultar hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
0
10
20
30
40
50
60
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
44
8aacutebra Toprex hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutessajaacutet szerkeszteacutes
9 aacutebra Kontrolnoumlveacutenyek magassaacutegaacutenak alakulaacutesa
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
A szerek tekinteteacuteben elmondhatoacute hogy a Regalis valamint a Cultar bizonyultak a
leghataacutesosabb szereknek viszont ezzel oumlsszefuumlggeacutesben aacutell az is hogy a Scabiosa
atropurpeurea eseteacuten egyik vizsgaacutelatban vont szer sem bizonyult igazaacuten hataacutesosnak A
Toprexneacutel pedig leveacutelszaacutem tekinteteacuteben hataacutestalan a szer baacuter ez azzal is magyaraacutezhatoacute
hogy kisebb magassaacuteghoz kevesebb leveacutel paacuterosul A CCC ugyancsak csaknem
hataacutestalannak bizonyult nemcsak a 2010 hanem a 2011 eacutevben is
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
0102030405060708090
100
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
45
Hivatkozott forraacutesok
1 ALTMANN A Erysimum und Andere Bluumlher fuumlr die Fruumlhjahrssaison Das
Magazin fuumlr Zierpflanzenbau Braunschweig 2007 8 46-49
2 IKEDA A UEGUCHI-TANAKA M SONODA
Y KITANO
H
KOSHIOKA M FUTSUHARA
Y MATSUOKAa
M YAMAGUCHI
M
Slender rice a constitutive gibberellin response mutant is caused by a null
mutation of the SLR1 Gene an ortholog of the height-regulating gene
GAIRGARHTD8American Society of Plant Biologists 2001 135 999-
1010
3 GAD M SCHMIDT G GERZSON L Growth retardants affect the leaf
characteristic of some ornamental plants A Kerteacuteszeti eacutes Eacutelelmiszeripari
Egyetem Koumlzlemeacutenyei 1996 LV 56-61
4 HIRANO K ASANO K TSUJI H KAWAMURA M MORI H KITANO
H UEGUCHI-TANAKA M MATSUOKA M 2010 Characterization of the
molecular mechanism underlying gibberellin perception complex formation in
rice American Society of Plant Biologists 2010 228 2680-2696
5 TILLY-MAacuteNDY A KONCZ L HONFI P HROTKOacute K 2011 The effect of
Bistep on the root formation of Pelargonium rsquoRobertrsquos Lemonrsquo I Transilvanian
Horticulrure and Landscape Studies Conference 2011 Targu-Mures 71
6 REINERS S 2007 Hemmstoffe bei Topfranunkeln Alar-Ersatz gesucht
Gaumlrtnerboumlrse 2007 12 26-28
7 WOJCIECHOVSKI T GOODING MJ RAMSAY L GREGORY PJ 2009
The effects of dwarfing genes on seedling root growth of wheat Journal of
Experimental Botany 2009 609 2565-2573
Szerzők
Kisvarga Szilvia
PhD-hallgatoacute
Budapesti Corvinus Egyetem
Diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes Dendroloacutegiai Tanszeacutek
Tillyneacute Dr Maacutendy Andrea
egyetemi docens
Budapesti Corvinus Egyetem
Diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes Dendroloacutegiai Tanszeacutek
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
46
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
47
EGYES EacuteRZEacuteKENY AacuteGAZATOK JOumlVEDELMEZŐSEacuteGI HELYZETE ndash
VIZSGAacuteLATOK A 2015 UTAacuteNI AGRAacuteRPOLITIKA SAJAacuteTOSSAacuteGAIRA
TEKINTETTEL
KRAacuteNITZ LIacuteVIA
TOacuteTH ROLAND
VAacuteSAacuteRY MIKLOacuteS
Oumlsszefoglalaacutes
A Koumlzoumls Agraacuterpolitika (KAP) 2015-től műkoumldő rendszere szaacutemos uacutej taacutemogataacutesi elemet
fog tartalmazni A koumlzvetlen taacutemogataacutesok eseteacuteben toumlbb a tagaacutellam aacuteltal vaacutelaszthatoacute
opcioacute jelenik meg Ez noumlveli a tagaacutellami doumlnteacutes szabadsaacutegaacutet egyfajta rugalmassaacutegot
biztosiacutet A tagaacutellami termelők eacuterdekeinek eacutes termeleacutesi sajaacutetossaacutegainak figyelembeveacutetel a
koumltelező elemek mint a zoumlldiacuteteacutes vagy a fiatal gazdaacutek taacutemogataacutesa mellett toumlbb oumlnkeacutentes
teacutetel is hasznaacutelhatoacute Ez utoacutebbi soraacuteba tartozik a termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesok
rendszere A jelenleg eacuterveacutenyben leacutevő szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezetben is van ugyan lehetőseacuteg
bizonyos felteacutetelek mellett ilyen jogciacutemet műkoumldtetni de csak igen korlaacutetozott műkoumldeacutesi
eacutes koumlltseacutegveteacutesi keretek koumlzoumltt A koumlvetkező tervezeacutesi időszakban nagymeacuterteacutekben
megnoumlvelt forraacutes aacutell e jogciacutem finansziacuterozaacutesaacutera (jelenleg a koumlzvetlen taacutemogataacutesi
keretoumlsszeg 35-aacutet teheti ki a termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes) Az eacuterzeacutekeny aacutegazatokat
segiacutető termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes szintjeacutenek emeleacutese reacuteveacuten a koumlzvetlen EU-s
taacutemogataacutesok 13-aacutet fordiacutethatjuk a joumlvőben erre a ceacutelra eacutes tovaacutebbi 2-ot a
feheacuterjenoumlveacutenyekre
Termeleacutestől fuumlggő taacutemogataacutes a meghataacuterozott aacutegazatoknak eacutes termeacutekeknek nyuacutejthatoacute A
rendelkezeacutesre aacutelloacute keret hateacutekony felhasznaacutelaacutesa eacuterdekeacuteben szuumlkseacuteges eacutes indokolt az
egyes aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzeteacutet figyelembe venni a taacutemogataacutesi oumlsszegek
megaacutellapiacutetaacutesaacutenaacutel Jelen tanulmaacutenyban arra vaacutellalkozunk hogy egyes meghataacuterozoacute
aacutegazatokat illetően eredmeacutenyesseacutegi eacutes joumlvedelmezőseacutegi oumlsszefuumlggeacuteseket hataacuterozzunk
meg
Kulcsszavak koumlzoumls agraacuterpolitika agraacutertaacutemogataacutes termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes
joumlvedelmezőseacuteg
JEL koacuted Q14 Q18
Abstract
The Common Agricultural Policy (CAP) entering into force in 2015 includes several new
components In the case of direct payments member states have the opportunity to
choose from more voluntary supports increasing the member statesrsquo freedom of choice
and providing flexibility Taking into account the interest of farmers and the
particularities of farming besides the mandatory components such as the bdquogreeningrdquo
and the payment for young farmers there are more optional components at farmersrsquo
disposal One such is coupled support The current payment system also contains such a
support but with limited application and budget Regarding the next programming
period the current share of 35 of coupled support is going increase significantly
Coupled support granted to certain sectors can make up 13 percent of the national
ceiling and member states are allowed to use another 2 percent to foster the production
of protein crops
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
48
Coupled support can be used in certain sectors and for certain products In order for the
budget to be used effectively it is necessary to determine the exact amount of support
considering profitability of the sectors This paper attempts to sum up the efficiency and
profitability in the case of some relevant sectors
Keywords common agricultural policy agricultural support coupled support
profitability
Bevezeteacutes
A Koumlzoumls Agraacuterpolitika (KAP) reformjaacutenak joacutevaacutehagyaacutesa toumlbb eacutevnyi taacutergyalaacutessorozatot
koumlvetően eacuterkezett el veacutegső faacutezisaacutehoz Az Euroacutepai Unioacute agraacuterminiszterei 2013
juacuteniusaacuteban fogadtaacutek el a politikai megaacutellapodaacutest a KAP reformcsomagroacutel amit az
Euroacutepai Parlament a 2013 november 20-i plenaacuteris uumlleacuteseacuten hagyott joacutevaacute A műkoumldeacutes
alapjaacutet a 2013 december 16-17-i Mezőgazdasaacutegi eacutes Halaacuteszati Tanaacutecsuumlleacutesen veacuteglegesiacutetett
neacutegy alaprendelet (koumlzvetlen taacutemogataacutesok egyseacuteges piacszervezeacutes videacutekfejleszteacutes
horizontaacutelis rendelet) hataacuterozza meg A 13072013EU rendelet alapjaacuten a koumlzvetlen
taacutemogataacutesok rendszereacuteben szaacutemos uacutej inteacutezkedeacutes (pl zoumlldiacuteteacutes fiatalgazda taacutemogataacutes)
keruumll bevezeteacutesre Noha nem uacutej elem de jelentősen megvaacuteltozik feleacuterteacutekelődik a
termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesok konstrukcioacuteja is Az e jogciacutemen taacutemogataacutesokban
reacuteszesiacutethető aacutegazatok koumlre a 2007 eacutes 2013 koumlzoumltti perioacutedushoz keacutepest jelentősen kibővuumll
a rizs eacutes a tej tejtermeacutekek mellett megjelent ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a juh- eacutes kecskehuacutes a
marha- eacutes borjuacutehuacutes a cukorreacutepa a zoumlldseacuteg valamint a gyuumlmoumllcs taacutemogataacutesaacutenak
lehetőseacutege is Ezzel egyuumltt a koumlzvetlen EU-s taacutemogataacutesi keret 35-a helyett ndash
Magyarorszaacuteg eseteacuteben ndash 13-ra emelkedik az e jogciacutem kereteacuteben feloszthatoacute oumlsszeg
Ezen tuacutelmenően az aacutellattenyeacuteszteacutesi aacutegazat feheacuterjealapuacute autonoacutemiaacutejaacutenak fenntartaacutesa
eacuterdekeacuteben tovaacutebbi 2-ot feheacuterjenoumlveacutenyek termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesaacutera lehet
fordiacutetani (Vaacutesaacutery 2014) Iacutegy oumlsszesen a teljes tagaacutellami keret 15-aacutet koumlzel 190 millioacute
euroacutet lehet e jogciacutem kereteacuteben felosztani
Egyes aacutegazatok termeleacutestől fuumlggő taacutemogataacutesi kereteacutenek a noumlveleacuteseacutet a koraacutebbi KAP
reformok (1992 1999 2003) viacutevmaacutenyaihoz keacutepest akaacuter visszaleacutepeacuteskeacutent is lehet
eacuterteacutekelni de a sajaacutetos helyzetű aacutegazatok eacutes reacutegioacutek szaacutemaacutera ez meghataacuterozoacute jelentőseacuteggel
biacuter
Anyag eacutes moacutedszer
Az egyes aacutegazatok eseteacuteben nyuacutejthatoacute forraacutesok az aacutegazati teveacutekenyseacutegek szaacutemaacutera
indokolt szintjeacutenek meghataacuterozaacutesa eacuterdekeacuteben szuumlkseacuteges megvizsgaacutelni az aacutegazatok
koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemhelyzeteacutet E vizsgaacutelatokra az Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet aacuteltal
műkoumldtetett Tesztuumlzemi Rendszer biztosiacutet lehetőseacuteget A vizsgaacutelatunkat haacuterom eacuterzeacutekeny
aacutegazatra szűkiacutetettuumlk ennek megfelelően a cukorreacutepa a tejtermeleacutes eacutes a bikahiacutezlalaacutes
eredmeacutenyesseacutegeacutere Az elemzeacutes nem azt jelenti hogy ezen aacutegazatok eseteacuteben
mindenkeacuteppen alkalmazaacutesra keruumll a termeleacuteshez koumltoumltt konstrukcioacute de azzal
oumlsszefuumlggeacutesben is a lehetseacuteges bevezeteacutes indokolja az ilyen megkoumlzeliacuteteacutesű vizsgaacutelatok
elveacutegzeacuteseacutet Megjegyzeacutest igeacutenyel tovaacutebbaacute hogy az anyag nem vaacutellalkozik a taacutemogataacutesok
lehetseacuteges meacuterteacutekeacutenek a meghataacuterozaacutesaacutera sem
A vizsgaacutelt aacutegazatokban koraacutebban is eleacuterhetőek voltak kuumlloumlnboumlző koumlzvetlen taacutemogataacutesok
de csak a tej eseteacuteben lehet teacutenylegesen termeleacuteshez koumltoumltt konstrukcioacuteroacutel beszeacutelni
Mivel a tejaacutegazat jelentőseacutege nagy eacutes a tejkvoacuteta 2015 eacutevi kivezeteacutese jelentős
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
49
koumlvetkezmeacutennyel jaacuterhat indokolt lehet ilyen taacutemogataacutes alkalmazaacutesa A cukorreacutepa
eseteacuteben az uacutejboacuteli termeleacuteshez koumlteacutes miatt eacuterdemes megvizsgaacutelni az aacutegazat helyeacutet a
hiacutezottbika taacutemogataacutes eseteacuteben pedig azeacutert mert a keacuterődző aacutegazat hagyomaacutenyosan az
eacuterzeacutekeny aacutegazatok koumlreacutebe tartozik valamint az aacutegazatot unioacutes forraacutesboacutel Magyarorszaacuteg
eseteacuteben meacuteg nem lehetett direkt taacutemogataacutesban reacuteszesiacuteteni
Az elemzeacutes soraacuten alapvetően az aacutegazatok eredmeacutenyesseacutegeacutet fedezeti hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
hateacutekonysaacutegaacutet vizsgaacuteltuk valamint kimutattuk a koumlzvetlen taacutemogataacutes e teacutenyezőkre
gyakorolt hataacutesaacutet
Az elemzeacutes kereteacuteben az aacutegazatokat 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt orszaacutegos aacutetlag adatokra
alapozva vizsgaacuteltuk Az orszaacutegos aacutetlag adataiban az egyeacuteni gazdasaacutegok eacutes taacutersas
vaacutellalkozaacutesok egyes koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemteacutetelekhez valoacute hozzaacutejaacuterulaacutesuk alapjaacuten
suacutelyozva lettek iacutegy valoacutes keacutepet adnak az aacutegazatok koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemteacuteteleiről Az
idősor lehetőseacuteget biztosiacutetott az aacutegazatok csatlakozaacutes oacuteta bekoumlvetkezett eredmeacutenyesseacutegi
eacutes hateacutekonysaacutegi vaacuteltozaacutesaacutenak aacutettekinteacuteseacutere Annak eacuterdekeacuteben hogy teacutenylegesen
megiacuteteacutelhessuumlk az eacuterzeacutekeny aacutegazatok eredmeacutenyesseacutegeacutet hateacutekonysaacutegaacutet valamint a
koumlzvetlen taacutemogataacutes hasznossaacutegaacutet a mutatoacutek koumlzuumll a koumlvetkezőket vizsgaacuteltuk meg
(Naacutebraacutedi et al 2007 Buzaacutes et al 2000)
termeleacutesi eacuterteacutek = hozam x egyseacutegaacuter + hozamtartalommal nem rendelkező egyeacuteb
teacutenyező
aacutegazati eredmeacuteny = termeleacutesi eacuterteacutek - termeleacutesi koumlltseacuteg
fedezeti hozzaacutejaacuterulaacutes = termeleacutesi eacuterteacutek - vaacuteltozoacute koumlltseacuteg
aacutegazati hateacutekonysaacuteg = termeleacutesi eacuterteacutek termeleacutesi koumlltseacuteg
Eredmeacutenyek
Cukorreacutepa
Az AKI adatbaacutezisboacutel szaacutermazoacute 2004-2012 koumlzoumltti cukorreacutepa termeszteacutesre vonatkozoacute
orszaacutegos aacutetlag adatokat vizsgaacuteltuk Ez alapjaacuten elmondhatoacute hogy az aacutetlagos aacutegazati meacuteret
az emliacutetett időszakban 27 eacutes 57 hektaacuter koumlzoumltt alakult viszonylag magas 23 eacutes 28 koumlzoumltti
aranykorona eacuterteacutekű teruumlleteken Naturaacuteliaacutek szerint az egy hektaacuterra vetiacutetett kibocsaacutetaacutes a
legjobb 2008-as eacutevben 65 tonna miacuteg a legrosszabb 2007-es eacutevben 46 tonna volt A
kibocsaacutetaacutesnak megfelelően az eacuteteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuter is jelentős ingadozott a vizsgaacutelt
időszakban A csatlakozaacutes eacuteveacuteben 11 ezer Fttonna aacuteron lehetett eacuterteacutekesiacuteteni a
cukorreacutepaacutet mely a koumlvetkező eacutevekben koumlzel 2000 forintot csoumlkkent tonnaacutenkeacutent A
meacutelypont 2007-ben koumlvetkezett be amikor is az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacuter a 8000 Ft-ot sem eacuterte el
Az aacuterak csak 2011-ben kezdtek szaacutemottevően emelkedni abban az eacutevben 11 ezer Ft-ra
2012-ben pedig 13 ezer Ft-ra ezaacuteltal noumlvelve az aacutegazat joumlvedelmezőseacutegeacutenek stabilitaacutesaacutet
A cukorreacutepa termeszteacutesből szaacutermazoacute aacuterbeveacutetel a csatlakozaacutest koumlvető első eacutevben
csoumlkkeneacutesnek indult a legalacsonyabb (366 064 forint) 2007-ben volt Az akkori
alacsony felvaacutesaacuterlaacutesi aacuterak melynek a haacutettereacuteben az egyseacuteges belső piac jelentette
vaacutemmentes cukorimport hataacutesaacutera kialakult tuacutelkiacutenaacutelat aacutellt valamint a gyenge
termeacuteseredmeacutenyek jelentős aacuterbeveacutetel-csoumlkkeneacutest eredmeacutenyeztek A meacutelyrepuumlleacutesből az
aacutegazat 2011-ben tudott kijoumlnni koumlszoumlnhetően elsősorban az aacuterak emelkedeacuteseacutenek eacutes
kisebb meacuterteacutekben a termeacuteseredmeacutenyek kedvező alakulaacutesaacutenak
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
50
Az aacutegazat koumlltseacutegeinek legnagyobb reacuteszeacutet a vetőmag a műtraacutegya valamint a
noumlveacutenyveacutedőszerek koumlltseacutege teszi ki (Csillag 2005 Slezaacutek 2005) Ezek a koumlzvetlen
vaacuteltozoacute koumlltseacutegek a vizsgaacutelt időszakban jelentősen emelkedtek A vetőmag aacutera 24 a
műtraacutegya 110 a noumlveacutenyveacutedőszerek aacutera pedig mintegy 50-kal nőtt A termeszteacutes
alakulaacutesaacutet jelentősen meghataacuterozza meacuteg a geacutepkoumlltseacutegek valamint az idegen geacutepi
szolgaacuteltataacutesok aacutera is melyek koumlzuumll az utoacutebbi aacutera toumlbb mint keacutetszereseacutere emelkedett a
vizsgaacutelt időszakban Ezen koumlltseacutegteacutenyezők aacuternoumlvekedeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben az aacutegazat
termeleacutesi koumlltseacutege 317 ezer Fthektaacuterroacutel 506 ezer Fthektaacuterra emelkedett 2004 eacutes 2012
koumlzoumltt
A jelentős koumlltseacutegemelkedeacutes elleneacutere azonban laacutethatoacute hogy az aacutegazati eredmeacuteny a
vizsgaacutelt időszakban veacutegig pozitiacutev volt tehaacutet a cukorreacutepa termesztők az elmuacutelt eacutevekben
ki tudtaacutek termelni a sajaacutet termeleacutesi koumlltseacutegeiket A legalacsonyabb eredmeacutenyt (39 425
forint) 2007-ben miacuteg legmagasabbat (261 266 forint) 2011-ben realizaacuteltaacutek (1 aacutebra) A
koumlzvetlen taacutemogataacutessal noumlvelt aacutegazati eredmeacutenyt vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy az
amuacutegy is eredmeacutenyes kultuacutera joumlvedelemtermelő-keacutepesseacutegeacutet a koumlzvetlen taacutemogataacutes
meacuterteacuteke tovaacutebb noumlvelte A koumlzvetlen taacutemogataacutes alakulaacutesa orszaacutegos aacutetlag tekinteteacuteben a
2009-es visszaeseacutest leszaacutemiacutetva 2004-től folyamatosan emelkedett a csatlakozaacuteskori 23
ezer Fthektaacuterroacutel 2012-re 316 ezer Fthektaacuterra Laacutethatoacute hogy a taacutemogataacutes nagysaacutegaacutenak
emelkedeacutese jelentősen torziacutetotta az aacutegazati eredmeacutenyt hiszen peacuteldaacuteul amiacuteg a taacutemogataacutes
neacutelkuumll szaacutemolt aacutegazati eredmeacuteny a csatlakozaacutest koumlvető keacutet eacutevben keacutet- illetve
haacuteromszorosa volt a 2009 2010-es aacutegazati eredmeacutenyeknek addig a taacutemogataacutessal
kalkulaacutelt oumlsszegek maacuter alulmaradtak az eacutevtized utolsoacute keacutet eacuteveacuteben realizaacutelt oumlsszegekhez
keacutepest A koumlzvetlen taacutemogataacutesok emelkedeacutese a teruumllet alapuacute SAPS oumlsszegeacutenek
noumlvekedeacutese mellett az unioacutes elkuumlloumlniacutetett cukortaacutemogataacutes valamint a nemzeti kiegeacutesziacutető
cukor taacutemogataacutes egyuumlttes emelkedeacuteseacutevel magyaraacutezhatoacute
1 aacutebra A cukorreacutepa termeszteacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A termeleacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet araacutenyszaacutemmal jelző hateacutekonysaacuteg mutatoacute (ha a mutatoacute
eacuterteacuteke kisebb mint egy rossz hateacutekonysaacutegroacutel miacuteg 1 feletti eacuterteacutek eseteacuten kedvező
hateacutekonysaacutegroacutel beszeacuteluumlnk) is alaacutetaacutemasztja az előbbiekben abszoluacutet szaacutemokkal maacuter
23
8 7
01
24
8 5
68
25
0 2
94
12
0 6
56
40
6 0
04
26
6 5
87
30
3 3
64
51
7 0
85
46
6 6
35
21
5 4
02
22
5 9
13
17
0 8
03
39
42
5 1
71
30
3
87
79
3
60
37
6
26
1 2
66
14
9 9
50
0
100 000
200 000
300 000
400 000
500 000
600 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Aacutegazati eredmeacuteny (aacutellami
taacutemogataacutessal)Aacutegazati eredmeacuteny(aacutellami
taacutemogataacutes neacutelkuumll)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
51
bemutatottakat miszerint a cukorreacutepa termeszteacutes Magyarorszaacutegon 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt
minden eacutevben eredmeacutenyes eacutes hateacutekony volt mind a taacutemogataacutesokkal mind aneacutelkuumll (2
aacutebra) Egyeacutertelműen laacutetszik hogy a rossz hateacutekonysaacuteguacute eacutevekben a koumlzvetlen taacutemogataacutes
meacuterteacuteke jelentősen javiacutetotta a mutatoacute eacuterteacutekeacutet meacuteg az alacsony meacuterteacutekű koumlzvetlen
taacutemogataacutesi eacutevekben iacutegy 2004-ben eacutes 2005-ben is A 2010-es gyenge eacutevben a koumlzvetlen
taacutemogataacutes nagysaacutega koumlzel 50-kal noumlvelte a hateacutekonysaacutegot
2 aacutebra A cukorreacutepa termeszteacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
Tejtermeleacutes
A hazai tejtermelők aacutetlagosan 18-36 tehenet tartottak a vizsgaacutelt időszakban a tehenek
aacutetlagos hozama eacuteves szinten 6100 eacutes 6900 literteheacuten koumlzoumltt alakult Ez uumlzemszinten
120-233 ezer liter tejet jelentett A tej eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacutera 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt 43-kal
emelkedett melyet a 2009-es eacutev aacuterzuhanaacutesa toumlrt meg Ekkor az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuter egy
eacutev alatt koumlzel 20 Ftlitert csoumlkkenve 63 Ftliterre meacuterseacuteklődoumltt
A tejtermeleacutes vaacuteltozoacute koumlltseacutegeinek jelentős reacuteszeacutet aacutetlagosan 70-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacuteg
tette ki Ehhez keacutepest az aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi koumlltseacutegek elhanyagolhatoacuteak azonban a
vaacuteltozoacute koumlltseacutegek koumlzoumltt meacuteg iacutegy is a maacutesodik legnagyobb raacutefordiacutetaacutest igeacutenylő teacutetelkeacutent
jelennek meg (Varga et al (2005) Fekete et al )A vaacuteltozoacute koumlltseacutegek nagysaacutega
koumlszoumlnhetően főkeacutent a takarmaacutenyaacuterak draacutegulaacutesaacutenak 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt 52-kal 421
ezer Ftegyedre emelkedett
A koumlzvetlen taacutemogataacutesok alakulaacutesa a csatlakozaacutes eacuteveacuteben 23 ezer Ftteheacuten volt mely
eacutevről eacutevre noumlvekedett 2006-ban volt egy jelentősebb 50 ezer Ftegyedre toumlrteacutenő
emelkedeacutes majd 2010-ben tovaacutebb nőtt 92 ezer Ftegyedre
Az aacutegazati eredmeacuteny jelentős ingadozaacutest mutatott a vizsgaacutelt eacutevekben Eacuterteacuteke az Euroacutepai
Unioacutehoz valoacute csatlakozaacuteskor negatiacutev -30 ezer Ftegyedet 2008-ban maacuter ugyanakkor 73
ezer Ftegyed volt A 2009-es tejpiaci vaacutelsaacuteg az aacutegazati eredmeacuteny alakulaacutesaacutet jelentősen
visszavetette amely meacuteg a csatlakozaacutest koumlvető eacutev veszteseacutegeacuteneacutel is jelentősebbet (-40
ezer Ftegyed) eredmeacutenyezett 2011-re azonban ismeacutet visszaerősoumldoumltt (51 583 forint) A
08
09
10
11
12
13
14
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutessal) Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll)
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
52
koumlzvetlen taacutemogataacutessal noumlvelt aacutegazati eredmeacuteny mutatoacutet vizsgaacutelva laacutethatoacute hogy a
taacutemogataacutes nagymeacuterteacutekben noumlvelte az egy teheacutenre jutoacute eredmeacuteny nagysaacutegaacutet iacutegy az
aacutegazatnak csak 2004-ben nem sikeruumllt kitermelnie a termeleacutesi koumlltseacutegeket (3 aacutebra)
Megaacutellapiacutethatoacute hogy a tej aacutegazat eseteacuteben a koumlzvetlen taacutemogataacutesok keveacutesbeacute torziacutetjaacutek az
aacutegazati eredmeacutenyt mint a cukornaacutel Ennek haacutettereacuteben a taacutemogataacutesok joacuteval kisebb
meacuterteacutekű eacutes egyenletesebb noumlvekedeacutese aacutell A noumlvekedeacutes kereteacuteben meg kell emliacuteteni
hogy a koumlzvetlen taacutemogataacutesok terheacutere meghirdetett termeleacuteshez koumltoumltt jogciacutemet valamint
a videacutekfejleszteacutesi forraacutesboacutel felhasznaacutelt a tejaacutegazat szerkezetaacutetalakiacutetaacutesaacutet kiacuteseacuterő aacutellatjoacuteleacuteti
programot Mindkeacutet program jelentős meacuterteacutekben kiegeacutesziacutetette a nemzeti forraacutesboacutel
folyoacutesiacutetott kiegeacutesziacutető (top up) majd 2013 aacutetmeneti taacutemogataacutest (AacuteNT)
3 aacutebra A tejelő teheacutentartaacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A tejtermeleacutes eseteacuteben is laacutethatoacute hogy a taacutemogataacutes jelentősen noumlvelte az aacutegazati
hateacutekonysaacutegot itt az aacutegazati eredmeacuteny szempontjaacuteboacutel kritikus eacutevek jelennek meg
hangsuacutelyosan iacutegy 2009 eacutes 2010 Ebben a keacutet eacutevben a koumlzvetlen taacutemogataacutes meacuterteacuteke 14
illetve 19-kal noumlvelte az aacutegazati hateacutekonysaacutegot Szinteacuten kivehető hogy a cukorreacutepaacuteval
oumlsszehasonliacutetva a koumlzvetlen taacutemogataacutesok hataacutesa a hateacutekonysaacutegra sokkal keveacutesbeacute
rapszodikus
-6 9
68
17
10
0 62
33
5
90
58
9 13
4 9
30
21
57
8
89
07
2 1
44
74
1
11
5 2
40
-30
92
6
-11
77
8
11
95
5
40
31
3
73
13
5
-41
35
3 -3
44
1
51
58
3
39
46
7
-100 000
-50 000
0
50 000
100 000
150 000
200 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Aacutegazati eredmeacuteny (aacutellami
taacutemogataacutessal)Aacutegazati eredmeacuteny(aacutellami
taacutemogataacutes neacutelkuumll)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
53
4 aacutebra A tejelő teheacutentartaacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
Bikahiacutezlalaacutes
A hiacutezott bikatartaacutes szinteacuten eacuterzeacutekeny aacutegazatnak minősuumll Magyarorszaacutegon a vizsgaacutelt
időszakban a gazdaacutek aacutetlagosan 7-13 bikaacutet tartottak mely eacuteves szinten 5 eacutes 85 tonna
koumlzoumltti főtermeacutek kibocsaacutetaacutest tett lehetőveacute Egy bika aacutetlagosan 650-790 kg eacutelősuacutelyon
keruumllt eacuterteacutekesiacuteteacutesre A kibocsaacutetaacutes az euroacutepai keresleti teacutenyezők koumlvetkezteacuteben 2008-ban
eacutes 2009-ben volt kiemelkedő ezekben az eacutevekben a hazai gazdaacutek toumlbb mint 10 egyedet
tartottak A vizsgaacutelt időszakban az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuterak is emelkedtek A
csatlakozaacuteskori 2988 Ftkg 2009-re 408 Ftkg-ra emelkedett 2012-ben pedig
meghaladta a 621 Ftkg-ot is
A bikatartaacutes koumlltseacutegeinek 36-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacuteg 41-aacutet az alapanyag koumlltseacutege
tette ki (Csonka 2004) Meghataacuterozoacute raacutefordiacutetaacutes teacutenyezőt jelent meacuteg a munkabeacuter
valamint a gazdasaacuteg aacuteltalaacutenos koumlltseacutege is A koumlltseacutegek a toumlbbi aacutegazathoz hasonloacutean itt is
jelentősen emelkedtek A teljes termeleacutesi koumlltseacuteg 347 Ftkg-roacutel 537 Ftkg-ra nőtt kiugroacute
koumlltseacutegemelkedeacutes 2006 eacutes 2007 koumlzoumltt koumlvetkezett be amikor is koumlzel 100 Ft-tal
emelkedett 1 kg előaacutellat előaacutelliacutetaacutesa A noumlvekedeacutes 60-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacutegek
emelkedeacutese okozta
Annak elleneacutere hogy a koumlltseacutegek emelkedeacuteseacuteneacutel nagyobb meacuterteacutekben nőtt az termeleacutesi
eacuterteacutek nagysaacutega az aacutegazati eredmeacuteny meacutegis oumlt eacutevben is negatiacutev volt (5 aacutebra) A negatiacutev
aacutegazati eredmeacutenyt a koumlzvetlen taacutemogataacutes nagysaacutega jelentősen tompiacutetani tudta 2010-ben
peacuteldaacuteul pozitiacutevba is fordiacutetotta Az amuacutegy szereacuteny de meacutegis kedvező utolsoacute keacutet eacutev
eredmeacutenyesseacutegeacutet befolyaacutesolta a meghataacuterozoacute exportpiaci kereslet is mely az eacuterteacutekesiacuteteacutesi
aacuterak emelkedeacuteseacuteben is tetten eacuterhető Elmondhatoacute hogy a bikahiacutezlalaacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet a
taacutemogataacutes meacuterteacuteke alapjaiban meghataacuterozza ennek hiaacutenyaacuteban a hazai termelők nem
tudnak joumlvedelmet előaacutelliacutetani eredmeacutenyesen gazdaacutelkodni
08
09
10
11
12
13
14
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutessal) Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll)
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
54
A koumlzvetlen aacutellami taacutemogataacutes meacuterteacuteke is emelkedett a vizsgaacutelt időszakban A 2004-es
kilogrammonkeacutenti eacutevi 10 Ft-os taacutemogataacutes 2010-ben 64 Ft-ra nőtt majd ezt koumlvetően
2011-ben eacutes 2012-ben 30 Ftkg-on stabilizaacuteloacutedott A teljes időszak alatt a nemzeti
taacutemogataacutesok folyamatosan eleacuterhetőek voltak de az eacuterdemi noumlvekedeacutes az unioacutes
forraacutesoknak volt betudhatoacute A vizsgaacutelt perioacutedus veacutegeacutere jelent meg a keacuterődző
szerkezetaacutetalakiacutetaacutesi taacutemogataacutes mely stabilizaacutelta a taacutemogataacutes oumlsszegeacutet
5 aacutebra A hiacutezott bika tartaacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A aacutegazati hateacutekonysaacutegot vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy a koumlzvetlen taacutemogataacutesok
koumlvetkezteacuteben ha nem is jelentősen de valamennyi eacutevben nőtt a hateacutekonysaacuteg Kiugroacute
hateacutekonysaacuteg noumlvekedeacutes 2010-ben volt amikor is a koumlzvetlen taacutemogataacutesok 15-os
noumlvekedeacutest eredmeacutenyeztek
1 aacutebra A hiacutezott bika tartaacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
-27
96
2
18
40
2
36
41
3
-19
34
1
-36
57
9
-12
17
3
45
25
8
98
69
6
76
40
7
-35
37
1
12
21
9
21
21
9
-42
43
4
-70
77
3
-41
57
5
-57
97
69
07
7
55
16
2
-80 000
-40 000
0
40 000
80 000
120 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Aacutegazati eredmeacuteny (aacutellami taacutemogataacutessal)
Aacutegazati eredmeacuteny(aacutellami taacutemogataacutes
neacutelkuumll)
06
08
10
12
14
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutessal) Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
55
Koumlvetkezteteacutesek
A fenti vizsgaacutelatok alapjaacuten elmondhatoacute hogy a vizsgaacutelt aacutegazatok vonatkozaacutesaacuteban egy
gyenge teljesiacutetmeacutenyű illetve alacsony eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacuterak jellemezte eacutevben a koumlzvetlen
taacutemogataacutes nagysaacutega jelentősen emeli az aacutegazati hateacutekonysaacutegot A cukorreacutepa aacutegazat a
csatlakozaacutes oacuteta eredmeacutenyesen eacutes hateacutekonyan műkoumldik a tejaacutegazatban a piaci vaacutelsaacutegok
hataacutesaacutera tapasztalhatoacute eredmeacutenyesseacutegi eacutes hateacutekonysaacutegi visszaeseacutes A bikatartaacutes
tekinteteacuteben a koumlzvetlen taacutemogataacutes alakulaacutesa az eredmeacutenyesseacuteg zaacuteloga
Az AKI tesztuumlzemi adatai alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a legnagyobb meacuterteacutekben a bika
hizlalaacutes miacuteg legkisebb meacuterteacutekben a cukorreacutepa termeszteacutes szorul a vizsgaacutelatok alapjaacuten
termeleacuteshez koumltoumltt unioacutes forraacutesokra A szaacutemiacutetaacutesok alapjaacuten tett megaacutellapiacutetaacutes tehaacutet a
vizsgaacutelt aacutegazatok eseteacuteben indokolt a taacutemogataacutesi sziacutenvonal tovaacutebbi megtartaacutesa eacutes hosszuacute
taacutevuacute biztosiacutetaacutesa Mint laacutethatoacute volt valamennyi aacutegazat eseteacuteben a piaci eacutes termeleacutesi
folyamatok ingadozaacutesa ciklikussaacutega miatt egyes eacutevek vonatkozaacutesaacuteban a taacutemogataacutesok
jelentős stabilitaacutest biztosiacutetnak egyuacutettal a műkoumldeacutes eredmeacutenyezőseacutegeacutenek megőrzeacutest
teszik lehetőveacute Emiatt egyik aacutegazat eseteacuteben sem indokolt a taacutemogataacutesok
megszűnteteacutese Maacutes szoacuteval a jelenlegi termeleacutesi felteacutetelek eacutes termeleacutesi technoloacutegiai
keretek ismereteacuteben egyik aacutegazat eseteacuteben sem lehet az eredmeacutenyesseacuteg olyan szintjeacutet
eleacuterni amely a taacutemogataacutesok megszűnteteacuteseacutet lehetőveacute tenneacute
Hivatkozott forraacutesok
1 Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet (2014) Aacutegazati adatok Tesztuumlzemi Rendszer
2 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 13072013EU rendelete (2013 december
17) a koumlzoumls agraacuterpolitika kereteacutebe tartozoacute taacutemogataacutesi rendszerek alapjaacuten a
mezőgazdasaacutegi termelők reacuteszeacutere nyuacutejtott koumlzvetlen kifizeteacutesekre vonatkozoacute
szabaacutelyok megaacutellapiacutetaacutesaacuteroacutel valamint a 6372008EK eacutes a 732009EK tanaacutecsi
rendelet hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacuteseacuteről
3 Buzaacutes Gy ndash Nemessaacutelyi Zs ndash Szeacutekely Cs (2000) Mezőgazdasaacutegi uumlzemtan I
Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Rt
4 Csillag P (2005) A magyar cukoraacutegazat helyzete eacutes versenykeacutepesseacutege a
szabaacutelyozaacutespolitikai vaacuteltozaacutesok tuumlkreacuteben PhD eacutertekezeacutes Budapesti Corvinus
Egyetem
5 Csonka A ndash Kemeacuteny G (2004) A marhahizlalaacutes gazdasaacutegossaacutegaacutenak vizsgaacutelata
egy somogy megyei vaacutellalkozaacutesban Gazdaacutelkodaacutes XLIX eacutevfolyam 3 szaacutem pp
72-78
6 Fekete Zs ndash Bene Sz ndash Szaboacute F (2009) A tejtermelő tehenek neacutehaacuteny termeleacutesi
eacutes funkcionaacutelis tulajdonsaacutegaacutenak oumlkonoacutemiai suacutelya 51 Georgikon Napok
Konferencia CD
7 Fekete Zs ndash Keller K ndash Bene Sz ndash Zsuppan Zs ndash Buzaacutes Gy ndash Szaboacute F
(2009) Kuumlloumlnboumlző eacuterteacutekmeacuterő tulajdonsaacutegok oumlkonoacutemiai suacutelyozaacutesa a tejtermelő
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
56
szarvasmarha tenyeacuteszteacutesben Aacutellattenyeacuteszteacutes eacutes Takarmaacutenyozaacutes 56 eacutevfolyam 6
szaacutem pp 526-537
8 Naacutebraacutedi A ndash Pupos T ndash Takaacutecsneacute Gyoumlrgy K (szerk) Mezőgazdasaacutegi uumlzemtan
I Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest
9 Slezaacutek Zs (2005) A hazai ipari noumlveacutenytermeszteacutes gazdasaacutegi elemzeacutese az
Euroacutepai Unioacute tuumlkreacuteben PhD eacutertekezeacutes Kaposvaacuteri Egyetem
10 Varga N ndash Bertalanneacute Vaacuterallyai E ndash Salamon L (2005) Keacutet tejtermelő
szarvasmarha telep oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacutelata Gazdaacutelkodaacutes 49eacutevfolyam 4 pp
27-32
11 Vaacutesaacutery M (2014) Vaacuteltozaacutesok a Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacuteban iraacutenyok eacutes trendek In
Francz M (szerk) Agraacutertaacutemogataacutesok eacutes -paacutelyaacutezatok Magyar gazda Euroacutepaacuteban
Budapest RAABE Tanaacutecsadoacute eacutes Kiadoacute Kft 2014 pp 1-18
Szerzők
Kraacutenitz Liacutevia PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdaacutelkodaacutes- eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori Iskola
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar 2013 Goumldoumlllő Paacuteter Kaacuteroly u 1
livi11bgmailcom
Toacuteth Roland PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdaacutelkodaacutes- eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori Iskola
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar 2013 Goumldoumlllő Paacuteter Kaacuteroly u 1
rolandtoth87gmailcom
Dr Vaacutesaacutery Mikloacutes PhD adjunktus
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar 2013 Goumldoumlllő Paacuteter
Kaacuteroly u 1
vasarymiklosgtksziehu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
57
MUNKANEacuteLKUumlLISEacuteG VAGY MUNKAacuteTLANSAacuteG ndash A MAGYARORSZAacuteGI
MUNKAERŐPIAC HELYZETEacuteRŐL
LIPTAacuteK KATALIN
Oumlsszefoglalaacutes
A tanulmaacuteny ceacutelja hogy bemutassa Magyarorszaacuteg munkaerőpiacaacuten veacutegbement
vaacuteltozaacutesokat a transzformaacutecioacutes sokkot koumlvető időszaktoacutel napjainkig Paacuterhuzamot vonok a
rendszervaacuteltaacutes eredmeacutenyekeacutent megjelenő transzformaacutecioacutes sokk eacutes a 2008 eacutevi gazdasaacutegi
vaacutelsaacuteg munkaerőpiacot eacuterintő hataacutesai koumlzoumltt A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek vizsgaacutelataacutenak
kiemelt jelentőseacuteget tulajdoniacutetok Elemzem mind orszaacutegos mind kisteacuterseacutegi szinten a
munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta aktivitaacutesi raacuteta foglalkoztataacutesi raacuteta adatokat A munkaneacutelkuumlliseacuteg
tereacuten keacutet jelentős probleacutemaacutet kell kiemelni egyreacuteszt a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek helyzeteacutet
akik szaacutema a rendszervaacuteltaacutes oacuteta folyamatosan noumlvekszik a maacutesik probleacutemaacutes teruumllet a
strukturaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg amelynek oka hogy a veacutegzettseacutegek nem alkalmazkodnak a
piac igeacutenyeihez Arra keresem a vaacutelaszt hogy hazaacutenk munkaerőpiacaacutet illetően lehet-e
beszeacutelni fellenduumlleacutesről vagy annak kezdeti iraacutenyaacuteroacutel
Kulcsszavak munkaneacutelkuumlliseacuteg munka fogalom globalizaacutecioacute regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek
JEL R23
Unemployment or without work ndash
About the situation of the Hungian labour market
Abstract
The aims of this study to describe the labour market changes have taken place in the
period after the transformation shock till today I draw a parallel between the
transformation shock as a result of the regime change and effects of the global economic
crisis in 2008 which affecting the labour market I focused analyzing the regional
differences I analyze national and micro-regional level the unemployment rate the
participation rate and employment rate data In the area of unemployment should
highlight two major problems first the position of the long-term unemployed whose
numbers are steadily increasing since the regime change the other problem areas of
structural unemployment due to the qualifications do not adapt to market demands I
look for the answer to our countrys possible to talk improvement or the initial direction
of improvement of the labour market
Keywords unemployment labour definition globalization regional disparities
JEL R23
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
58
Bevezeteacutes
Munkaerő-piaci vaacutelsaacutegroacutel nemcsak az utoacutebbi eacutevekben lehet beszeacutelni Magyarorszaacuteg
eseteacuteben hanem a rendszervaacuteltaacutes oacuteta Az akkori gazdasaacutegi vaacuteltaacutes suacutelyosan megraacutezta
hazaacutenk munkaerőpiacaacutet amelyből alig sikeruumllt kilaacutebalni az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutes
idejeacutere Akkor ugyan stabilizaacuteloacutedni laacutetszott a munkaerőpiac majd koumlvetkezett a 2008
eacutevi vilaacuteggazdasaacutegi vaacutelsaacuteg amelynek a hataacutesait meacuteg most is eacuterezni az egeacutesz vilaacutegon eacutes
Magyarorszaacuteg gazdasaacutegaacuteban is
Anyag eacutes moacutedszer
Az euroacutepai integraacutecioacutes folyamat egyik leacutenyeges vetuumllete az egyes orszaacutegok eacutes reacutegioacutek
koumlzoumltt fennaacutelloacute fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegek meacuterseacutekleacutese eacutes az elmaradott orszaacutegok eacutes
reacutegioacutek felzaacuterkoacuteztataacutesa Az Euroacutepai Unioacute műkoumldeacutese soraacuten vilaacutegossaacute vaacutelt hogy az
előrehaladoacute integraacutecioacute nemhogy csoumlkkenti hanem egyesen noumlveli a reacutegioacutek koumlzoumltti
fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegeket A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek nemcsak hazaacutenk eseteacuteben
jelentenek a gazdasaacuteg szaacutemaacutera probleacutemaacutet a legtoumlbb unioacutes tagaacutellam eseteacuteben eacuterveacutenyes ez
a jelenseacuteg A kuumlloumlnbseacuteget előideacutező egyik ok a foumlldrajzi elhelyezkedeacutes Megaacutellapiacutethatoacute
hogy a perifeacuteriaacuten elhelyezkedő teacuterseacutegek ndash akaacuter orszaacutegon beluumll akaacuter kontinensen neacutezzuumlk
ndash mindig fejletlenebbek mint a koumlzponti elhelyezkedeacutesű teruumlletek
1 aacutebra Egy főre jutoacute GDP az orszaacutegos aacutetlag szaacutezaleacutekaacuteban
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
Az egy főre jutoacute GDP az orszaacutegos aacutetlag szaacutezaleacutekaacuteban joacutel mutatja az aacutetlagostoacutel erősebb eacutes
gyengeacutebb teruumlleti egyseacutegeket (1 aacutebra) 1995 eacutes 2010 koumlzoumltt a hazai reacutegioacutek koumlzoumltti
fejlettseacutegbeli elteacutereacutes joacutel kirajzoloacutedik A koumlzeacutep-magyarorszaacutegi reacutegioacute eacutes a toumlbbi reacutegioacute
koumlzoumltt a taacutevolsaacuteg egyre jobban nő Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg erőteljes fejlődeacuteseacutevel a toumlbbi
teacuterseacuteg nem tud leacutepeacutest tartani A regionaacutelis diszparitaacutesok aacutellandoacutesultak hazaacutenkban
Az egy főre jutoacute GDP eacutes annak előző eacutevhez viszonyiacutetott vaacuteltozaacutesa hasonloacutekeacuteppen a
reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacutest eacuterzeacutekelteti maacutes vetuumlletből (2 aacutebra) A vizsgaacutelt időszak veacutegeacutere
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg eleacuterte a 4500 ezer Ftfő eacuterteacuteket ugyanakkor az eacutevenkeacutenti
1426
1036 915
826727
726 85
1635
879
1017
666595
637 660
55
75
95
115
135
155
175
Kouml
zeacutep
-M
agy
aro
rszaacuteg
Ny
ugat-
Du
naacuten
tuacutel
Kouml
zeacutep
-D
un
aacuten
tuacutel
Deacutel-
Du
naacutentuacute
l
Eacutesz
ak
-M
agy
aro
rszaacuteg
Eacutesz
ak
-Alf
oumlld
Deacutel-
Alf
oumlld
1995
2010
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
59
noumlvekedeacutes folyamatosan csoumlkkent A toumlbbi reacutegioacute eseteacuteben az egy főre vonatkoztatott
eacuterteacutek 200-1700 ezer Ftfő koumlzoumltt mozog eacutes az eacutevenkeacutenti noumlvekedeacutes meacuterteacuteke itt is egyre
kisebb
2 aacutebra Egy főre jutoacute GDP noumlvekedeacutes 1995-2010 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
A regionaacutelis diszparitaacutesok nemcsak a gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutennyel hozhatoacuteak kapcsolatba
hanem a munkaerőpiaccal is Ha megvizsgaacuteljuk munkaerő-piaci szempontboacutel hazaacutenkat
joacutel eacuterzeacutekelhetőek a NUTS II szintű reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacutesek de a reacutegioacuten beluumll is
felfedezhetőek az egyenlőtlenseacutegek
Az aacutetmenet eacuteveiben a keveacutesbeacute fejlett leszakadoacute reacutegioacutekat a magas munkaneacutelkuumlliseacuteg
mellett az egyre alacsonyabb beacuterek is suacutejtottaacutek amelyek ezekben a reacutegioacutekban joacuteval az
orszaacutegos aacutetlag alatti eacuterteacutekeket vetteacutek fel A munkaneacutelkuumlliseacuteg tereacuten keacutet jelentős probleacutemaacutet
kell kiemelni egyreacuteszt a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek helyzeteacutet akik szaacutema a rendszervaacuteltaacutes
oacuteta folyamatosan noumlvekszik ndash ezek az egyeacutenek toumlbbnyire alacsony iskolai veacutegzettseacuteggel
rendelkeznek nehezen talaacutelnak munkaacutet a maacutesik probleacutemaacutes teruumllet a strukturaacutelis
munkaneacutelkuumlliseacuteg amelynek oka hogy a veacutegzettseacutegek nem alkalmazkodnak a piac
igeacutenyeihez ezeknek az egyeacuteneknek keacutepzeacutesre aacutetkeacutepzeacutesre lenne szuumlkseacutege ezek a
koumlltseacutegek viszont leacutenyegesen magasak Kertesi eacutes Koumlllő (1998) az 1992 eacutevet a
bdquotranszformaacutecioacutes vaacutelsaacuteg meacutelypontjaacutenakrdquo nevezi Ekkor eacutes az ezt koumlvető eacutevben volt
megfigyelhető a legmagasabb munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta eacuterteacutek a hazai reacutegioacutek eseteacuteben
Amennyiben a reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacuteseket neacutezzuumlk az eacuteszak-magyarorszaacutegi eacutes az eacuteszak-
alfoumlldi teacuterseacuteg minden időszakban a legrosszabb adatokkal rendelkezik Ez a keacutet teacuterseacuteg
tekinthető a hazai perifeacuteriaacutenak A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes aneacutelkuumll indult meg
Magyarorszaacutegon 1993 utaacuten hogy a foglalkoztataacutes emelkedeacuteseacutet vonta volna maga utaacuten
A munkaerő iraacutenti oumlsszkereslet csoumlkkeneacutese lassult a gazdasaacutegszerkezeti vaacuteltozaacutesok
lelassultak ami jelentősen csoumlkkentette az elbocsaacutetaacutesok szaacutemaacutet aacutem nem noumlvelte a
piacon levő aacutellaacuteskeresők iraacutenti keresletet Ennek koumlvetkezteacuteben 1993 utaacuten szűkuumlltek a
roumlvid taacutevuacute ndash eacutes noumlvekedtek a hosszuacute taacutevuacute ndash munkaneacutelkuumlliseacutegben megleacutevő regionaacutelis
kuumlloumlnbseacutegek (Kertesi ndash Koumlllő 1998)
090
095
100
105
110
115
120
125
130
135
200 700 1200 1700 2200 2700 3200 3700 4200 4700
GDPfő
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
vaacute
lto
zaacute
s a
z e
lőző
eacutev
hez k
eacutep
est
(
)
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
60
3 aacutebra Munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
A munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta adatsoraacutet elemezve az elmuacutelt 20 eacutevben a ciklusok anticiklusok
joacutel kirajzoloacutednak A rendszervaacuteltaacutes utaacuten hirtelen megugrott az aacutellaacutes neacutelkuumll maradottak
szaacutema amely a szigoruacute eacutes ceacutelzott inteacutezkedeacuteseknek koumlszoumlnhetően 1998-toacutel folyamatosan
csoumlkkent Az EU-s csatlakozaacutest megelőző időszakban kedvező volt a munkaneacutelkuumlliseacutegi
raacuteta hazaacutenkban majd 2004-től ismeacutetelten egy felfeleacute iacutevelő noumlvekedeacutesi uumltem
tapasztalhatoacute amelyet a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg felerősiacutetett 2012-től maacuter neacutemi javulaacutest
tapasztalhatunk az adatsorban A reacutegioacutek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek folyamatosan jelen vannak
az elmuacutelt 20 eacutevben a reacutegioacutek koumlzoumltt jelentősebb poziacutecioacutevaacuteltaacutes nem koumlvetkezett be
A foglalkoztataacutesi raacuteta eseteacuteben elteacutereacuteseket figyelhetuumlnk meg az egyes reacutegioacutek poziacutecioacuteja
koumlzoumltt 2003-ig a legmagasabb foglalkoztataacutesi raacutetaacuteval a Nyugat-dunaacutentuacuteli reacutegioacute
rendelkezett majd azt koumlvetően a Koumlzeacutep-magyarorszaacutegi reacutegioacute vette aacutet a vezető szerepet
A legkedvezőtlenebb helyzetben az Eacuteszak-magyarorszaacutegi eacutes az Eacuteszak-alfoumlldi reacutegioacute
talaacutelhatoacute minden időszakban A gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesaacutera a foglalkoztataacutesi raacuteta
bdquooumlsszerendeződnirdquo laacutetszott a reacutegioacutek eseteacuteben 2011-től pedig neacutemi noumlvekedeacutes figyelhető
meg az adatokban (amelyet a koumlzfoglalkoztatottak szaacutema is jelentősen megemelt)
2
6
10
14
18
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
61
4 aacutebra Foglalkoztatottsaacutegi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
Az aktivitaacutesi raacuteta eseteacuteben a 1997-ig a transzformaacutecioacutes sokk hosszuacutetaacutevuacute hataacutesakeacutent a raacuteta
csoumlkkeneacutese volt jellemző tendencia majd 2004-ig egy stagnaacuteloacute időszak eacutes a vaacutelsaacutegig
enyhe noumlvekedeacutes jellemezte a reacutegioacutekat A gazdasaacutegi vaacutelsaacutegot koumlvetően 2012-re majdnem
a kezdeti (1992 eacutevi) aacutellapotra rendeződoumltt vissza a reacutegioacutek aktivitaacutesi raacutetaacuteja A hazai
munkaerőpiac egyik fő probleacutemaacuteja a raacuteta eacuterteacutekeiben keresendőek ugyanis viszonylag
magas munkaneacutelkuumlliseacutegi adatok mellett relatiacuteve alacsony a munkaerő-piaci aktivitaacutes
5 aacutebra Aktivitaacutesi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
35
40
45
50
55
60
19
92
19
93
19
94
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
40
45
50
55
60
65
19
92
19
93
19
94
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
62
A Markov-laacutenc modell eacutes a Markov-folyamat modell moacutedszertana
A magyarorszaacutegi munkaerő-piaci haacutetteacuter bemutataacutesa utaacuten a Markov-laacutenc modellt eacutes
egyleacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixot alkalmaztam 2004 eacutevről a 2008 eacutevre majd a
2008 eacutevről a 2010 eacutevre toumlrteacutent nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacuteban bekoumlvetkezett
vaacuteltozaacutesok leiacuteraacutesaacutera Magyarorszaacuteg oumlsszes kisteacuterseacutegeacuteben eacutes az Eacuteszak-magyarorszaacutegi
reacutegioacute kisteacuterseacutegeiben Az aacutetmenetvaloacutesziacutenűseacuteg maacutetrixok egyszerre csak egy indikaacutetor
időbeli vaacuteltozaacutesaacutenak a szemleacutelteteacuteseacutere alkalmas
A Markov-modellt szaacutemos tudomaacutenyaacutegban alkalmazzaacutek ugyanakkor nem lehet elterjedt
elemzeacutesi moacutedszernek tekinteni A regionaacutelis gazdasaacutegtanban a
joumlvedelemegyenlőtlenseacutegek aacutebraacutezolaacutesaacutera (Major 2007) a munkaerőpiacon az EU
tagorszaacutegok munkaerő-piaci dinamikaacutejaacutenak leiacuteraacutesaacutera eacutes a szegmentaacutelt munkapiacok
vizsgaacutelataacutera (Gaubert-Cottrell 1999) hasznaacuteljaacutek Az egeacuteszseacuteguumlgyben a kroacutenikus
betegseacutegek modellezeacuteseacutere eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi technoloacutegiaacutek teljes koumlrű gazdasaacutegi
elemzeacuteseiben (Kaloacute-Nagyjaacutenosi 2009) az egyik legelterjedtebb moacutedszer A Markov-
laacutencokkal modellezhetjuumlk azokat a sztochasztikus folyamatokat ahol a folyamat egymaacutest
koumlvető aacutellapotai mindig a csak a koumlzvetlenuumll megelőző aacutellapotoktoacutel fuumlggenek Ha a
parameacuteter az idő akkor uacutegy is lehet a folyamatot eacutertelmezni mint ahol a muacutelt csak a
jelenen keresztuumll hat a joumlvőre Ha a parameacuteterhalmaz eacutes az aacutellapotteacuter megszaacutemlaacutelhatoacute
akkor diszkreacutet idejű Markov folyamatroacutel vagyis Markov-laacutencroacutel lehet beszeacutelni A
szaacutemiacutetaacutes soraacuten az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixok bdquoemleacutekeznekrdquo az előző eacutevek
eredmeacutenyeire eacutes ennek segiacutetseacutegeacutevel lehet tovaacutebbgoumlrgetni az előrejelzeacutest (Ugroacutesdy
2002)
A Markov-folyamatok elmeacuteleteacuteben a folyamat aacuteltal felvett aacutellapotok eloszlaacutesait
proacutebaacuteljuk kiszaacutemolni Maacuteskeacuteppen fogalmazva a sztochasztikus analiacutezis objektumai a
valoacutesziacutenűseacutegi mezőn eacutertelmezett valoacutesziacutenűseacutegi vaacuteltozoacutek a Markov-folyamatok
elmeacuteleteacuteben a megfigyeleacutesek aacuteltal kijeloumllt faacutezisteacuteren eacutertelmezett eloszlaacutesokat vizsgaacuteljuk
A Markov-laacutenc definiacutecioacuteja az irodalomban nem egyseacuteges Egyes szerzők a Markov-
laacutencokat a diszkreacutet időhorizonttal azonosiacutetjaacutek Leggyakrabban a diszkreacutet aacutellapotterű eacutes
stacionaacuterius Markov-folyamatok eseteacuten beszeacuteluumlnk Markov-laacutencroacutel A diszkreacutet
időhorizonton eacutertelmezett stacionaacuterius Markov-folyamatok elmeacutelete kuumlloumlnoumlsen egyszerű
Az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegek meghataacuterozaacutesaacutehoz elegendő az egy időszakhoz tartozoacute
aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix hatvaacutenyait alkalmazni Egy olyan Markov folyamatot
amelynek aacutellapottere egy veacuteges vagy megszaacutemlaacutelhatoacute szaacutemossaacuteguacute halmaz Markov-
laacutencnak nevezzuumlk A Markov-laacutencok modelljeacuteben a vizsgaacutelt objektum amelynek időbeni
vaacuteltozaacutesaacutera magyaraacutezatot keresuumlnk a kuumlloumlnboumlző időpontokban megfigyelt sokasaacutegi
eloszlaacutes Ez a fogalom azt iacuterja le hogy hogyan oszlik meg a vizsgaacutelt sokasaacuteg a vizsgaacutelati
jellemző szerint egy időpontban Ehhez a megfigyeleacutesi egyseacutegeket kuumlloumlnboumlző
osztaacutelyokba (egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen kizaacuteroacute osztaacutelyokba) kell majd sorolnunk ezeknek az
osztaacutelyoknak az aacuteltalaacutenos neve a Markov-modell irodalmaacuteban aacutellapot Maacutesik jelentős
kulcsfogalom a mozgaacutes az elemzeacutesek soraacuten magyaraacutezatot keresuumlnk arra hogy a
megfigyelt elemek milyen szabaacutelyszerűseacuteg alapjaacuten keruumllnek aacutet maacutes csoportokba A
lehetseacuteges aacutellapotok halmazaacutet aacutellapotteacuternek (S) nevezik A vizsgaacutelatot megelőzően
megfelelő szaacutemuacute veacuteges kategoacuteriaacutet (osztaacutelyokat) kell keacutepezni A sokasaacutegi eloszlaacutest az
egyes kategoacuteriaacutekhoz tartozaacutes valoacutesziacutenűseacutegeiből aacutelloacute vektorral iacuterjuk le Minden egyes
aacutellapothoz iacutegy tartozik egy 0 eacutes 1 koumlzoumltti valoacutes szaacutem ami azt mutatja meg hogy milyen
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
63
valoacutesziacutenűseacuteggel tartozik egy elem az adott aacutellapotba Az i aacutellapotba tartozaacutes
valoacutesziacutenűseacutegeacutet egy adott időpontban pi-vel jeloumllni (Major 2008)
1pn
1i
i
(1)
Az aacutetmeneti valoacutesziacutenűseacutegeket maximum likelihood becslőfuumlggveacutennyel lehet megadni A
minta elemszaacutemaacutet d-vel jeloumlljuumlk a mintaacuteban megfigyelt egyleacutepeacuteses aacutetmeneteket az i eacutes a
j aacutellapot koumlzoumltt dij jeloumlli A becsuumllni kiacutevaacutent valoacutesziacutenűseacutegeket jeloumlljuumlk pij-vel A maximum
likelihood becslőfuumlggveacutenyneacutel azt keressuumlk hogy milyen parameacuteterek mellett lenne
maximaacutelis a minta bekoumlvetkezeacutesi valoacutesziacutenűseacutege A likelihood fuumlggveacuteny logaritmusaacutet
feliacuterhatjuk
ij
D
ijp
plogdLlogmaxij
(2)
Az egyenletben szereplő feladat megoldaacutesaacutet Lagrange fuumlggveacutennyel fejezzuumlk ki ahol
megoldaacuteskeacutent az alaacutebbi oumlsszefuumlggeacutest kapjuk
j ij
ij
ijd
dp
(3)
Az aacutetmeneti valoacutesziacutenűseacutegek becslőfuumlggveacutenye tehaacutet az i aacutellapotboacutel a j aacutellapotba toumlrteacutent
teacutenyleges aacutetmenetek relatiacutev gyakorisaacutega azaz a megfigyelt aacutetmeneteket osztjuk az
oumlsszes toumlbbi aacutellapotba toumlrteacutent aacutetmenetek oumlsszegeacutevel
Az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixboacutel az alaacutebbi keacuteplettel meghataacuterozhatoacute a mobilitaacutes
meacuterteacuteke is adott időpillanatra A mobilitaacutesi mutatoacute kiszaacutemiacutetaacutesaacutehoz a maacutetrix főaacutetloacuteit
hasznaacuteljuk fel ahol n=az osztaacutelyok szaacutema
1)(
n
pnP i ii
(4)
Eredmeacutenyek - A Markov modell alkalmazaacutesa a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők
szaacutemaacutenak vaacuteltozaacutesaacutera
Mivel a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema nem megfelelő az oumlsszehasonliacutetaacutesra iacutegy első
leacutepeacutesben az aacutellandoacute neacutepesseacutegszaacutemmal korrigaacuteltam a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutet
eacutes ezer főre vetiacutetettem A suacutelyozaacutes segiacutetseacutegeacutevel maacuter kezelhető az adathalmaz A
Markov-laacutenc felteacutetele hogy a vizsgaacutelt elemek veacuteges sok aacutellapot valamelyikeacutebe
tartozzanak minden időpillanatban Szuumlkseacuteges az elemzeacutes elveacutegzeacuteseacutehez azt egyes
eacuterteacutekek csoportba foglalaacutesa uacuten diszkretizaacutelaacutesa Gyakori megoldaacutes az aacutellapotteacuter
diszkretizaacutelaacutesaacutera az azonos szaacutemuacute megfigyeleacutesek alapjaacuten toumlrteacutenő csoportosiacutetaacutes azaz az
osztaacutelyokat uacutegy alakiacutetottam ki hogy abba nagyjaacuteboacutel azonos szaacutemuacute kisteacuterseacuteg keruumlljoumln
Ennek a besorolaacutesnak az előnye hogy nem lesznek eacuterzeacutekenyek az egyes osztaacutelyok a
szeacutelső eacuterteacutekekre haacutetraacutenya hogy tudomaacutenyosan neheacutez indokolni az bdquooumlnkeacutenyesrdquo hataacuterok
megvaacutelasztaacutesaacutet A maacutesik probleacutemaacutes keacuterdeacutes hogy haacuteny osztaacutelyt hataacuterozzunk meg A tuacutel
sok eacutes a tuacutel keveacutes osztaacutely nem vezet megfelelő eredmeacutenyre Az ezer lakosra
vonatkoztatott nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutenaacutel 4 osztaacutelyt hataacuteroztam meg Az egyes
kisteacuterseacutegek adott aacutellapotba toumlrteacutenő besorolaacutesa utaacuten a lehetseacuteges osztaacutelyok koumlzoumltti
aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegek fennaacutellaacutesaacutet vizsgaacuteltam meg A kezdeti aacutellapotboacutel (2004 eacutev) a
koumlvetkező aacutellapotba (2008 eacutev) valoacute aacutetmenetet hataacuteroztam meg vagyis az abszoluacutet
alacsony kezdeti munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportboacutel a kisteacuterseacutegek a koumlvetkező eacutevre vagy
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
64
ugyanebben az osztaacutelyban maradnak vagy alacsony vagy koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi
eacuterteacutekeket vesznek fel Ezek utaacuten az egy leacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixot
hataacuteroztam meg (1 taacuteblaacutezat) a valoacutesziacutenűseacutegi eacuterteacutekekre fentiekben bemutatott Lagrange
fuumlggveacutennyel Az aacutetmenet maacutetrixok kialakiacutetaacutesaacutenaacutel eacutes a Markov modellekneacutel fontos
alapszabaacutely hogy az egyes osztaacutelyokba tartozoacute elemszaacutem koumlzel azonos legyen erre
figyeltem az osztaacutelyok kialakiacutetaacutesakor Iacutegy Magyarorszaacuteg eseteacuteben 41-44 kisteacuterseacuteg keruumllt
egy-egy osztaacutelyba
1 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet maacutetrixa a
nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2004 eacutevről 2008 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2008 Oumlsszesen
(2004) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2004
alacsony 27 15 0 0 42
koumlzepes 2 16 26 0 44
magas 0 0 23 18 41
nagyon magas 0 0 0 41 41
Oumlsszesen (2008) 29 31 49 59 168
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 10-31 fő A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 32-45 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 46-71 fő
A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 72-143 fő
Az egy leacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix elemeit eacutertelmezve az alacsony
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute kisteacuterseacutegek 64-a (27 kisteacuterseacuteg) 2008 eacutevben is
ugyanebben a csoportban maradt 36-a (16 kisteacuterseacuteg) pedig a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba keruumllt aacutet A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute
kisteacuterseacutegekneacutel 5 volt a valoacutesziacutenűseacuteg hogy a koumlvetkező időszakban az alacsony
osztaacutelyba aacutetkeruumlltek 36 (16 kisteacuterseacuteg) maradt ugyanabban a csoportban eacutes 59-a (26
kisteacuterseacuteg) a kisteacuterseacutegeknek aacutetkeruumllt a magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelya A magas
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek koumlzuumll 56 (23 kisteacuterseacuteg) ugyanabban az
osztaacutelyban maradt mint a 2004 eacutevben eacutes 44 (18 kisteacuterseacuteg) a nagyon magas eacuterteacutekkel
rendelkezők osztaacutelyaacuteba keruumllt aacutet A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi araacutennyal
rendelkező kisteacuterseacutegek 100-a (41 kisteacuterseacuteg) maradt ugyanabban az osztaacutelyban 2008
eacutevre Laacutethatjuk hogy az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti aacutetleacutepeacutes valoacutesziacutenűseacutege eleacuteg vaacuteltozoacute a
gazdasaacutegi vaacutelsaacutegtoacutel szaacutemiacutetott keacutet eacutev muacutelva a magyarorszaacutegi kisteacuterseacutegek koumlzoumltti
aacutetrendeződeacutes sokkal rosszabb munkaerő-piaci helyzetet eredmeacutenyezett Az aacutetrendeződeacutes
egy rosszabb munkaerő-piaci helyzetet eredmeacutenyezett ugyanis a magas kategoacuteriaacuteba
tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema 8 kisteacuterseacuteggel a nagyon magas kategoacuteriaacuteba tartozoacutek szaacutema
pedig 11 kisteacuterseacuteggel nőttek meg
A mobilitaacutesi mutatoacute azt fejezi ki hogy a kisteacuterseacutegek munkaerő-piaci mobilitaacutesa
oumlsszesseacutegeacuteben milyen meacuterteacutekű A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke 478 amely magas
mobilitaacutest jelent azaz mintegy 81 kisteacuterseacutegneacutel megfigyelhető volt valamilyen szintű
elmozdulaacutes
478014
)001560360640(4
1)(
n
pnP i ii
(5)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
65
A szaacutemiacutetaacutesokat elveacutegeztem az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeire is az
ugyanolyan elemszaacutemuacute osztaacutelyok kialakiacutetaacutesaacutera tovaacutebbra is figyeltem A reacutegioacute rosszabb
munkaerő-piaci mutatoacutei miatt az osztaacutelyoknaacutel meacuterhető ezer lakosra jutoacute nyilvaacutentartott
aacutellaacuteskeresők szaacutema joacuteval nagyobb mint a magyarorszaacutegi osztaacutelyoknaacutel
2 taacuteblaacutezat Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet
maacutetrixa a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2004 eacutevről 2008 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2008 Oumlsszesen
(2004) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2004
alacsony 3 4 0 0 7
koumlzepes 0 3 3 1 7
magas 0 0 6 2 8
nagyon magas 0 0 0 6 6
Oumlsszesen (2008) 3 7 9 9 28
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 31-51 fő
A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 52-75 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 76-100 fő A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 101-143 fő
Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumll sokkal jelentősebbek az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti
aacutetrendeződeacutesek Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek koumlzuumll 3
kisteacuterseacuteg poziacutecioacuteja nem vaacuteltozott a 2008 eacutevre 4 kisteacuterseacuteg aacutetkeruumllt a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba (ezek a Reacutetsaacutegi Tiszauacutejvaacuterosi Mezőkoumlvesdi eacutes a
Balassagyarmati kisteacuterseacutegek) A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban 3 kisteacuterseacuteg
maradt vaacuteltozatlan poziacutecioacuteban 3 aacutetkeruumllt a magas eacutes tovaacutebbi 1 a magasabb
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Szeacutecseacutenyi kisteacuterseacuteg) A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba
valoacute tartozaacutes 6 kisteacuterseacutegneacutel nem okozott aacutetrendeződeacutest 2-neacutel romlaacutes volt megfigyelhető
iacutegy ezek a kisteacuterseacutegek (Oacutezdi Tokaji) aacutetkeruumlltek a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi
osztaacutelyba A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportban leacutevő kisteacuterseacutegekneacutel vaacuteltozaacutes
nem volt megfigyelhető a 2004 eacutevről a 2008 eacutevre a toumlbbi csoporthoz viszonyiacutetva A
mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke a az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban 464
Kiszaacutemoltam a mobilitaacutesi mutatoacutet is a toumlbbi reacutegioacutera arra keresve a bizonyiacuteteacutekot hogy az
Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban volt a legkisebb meacuterteacutekű az aacutetrendeződeacutes az egyes
csoportok koumlzoumltt amely teljesuumllt (3 taacuteblaacutezat)
3 taacuteblaacutezat Mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke reacutegioacutenkeacutent 2004 eacutevről 2008 eacutevre
Reacutegioacute Mobilitaacutesi mutatoacute
Deacutel-Alfoumlld 944
Deacutel-Dunaacutentuacutel 722
Eacuteszak-Alfoumlld 762
Eacuteszak-Magyarorszaacuteg 464
Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel 563
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg 1000
Nyugat-Dunaacutentuacutel 695
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
66
Ezt koumlvetően szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztem a fenti moacutedszertan szerint a kisteacuterseacutegek teruumlleti
aacutetrendeződeacuteseacutenek szemleacutelteteacuteseacutere 2008 eacutevről 2010 eacutevre (ebben az esetben maacuter 174
kisteacuterseacutegre veacutegeztem el a szaacutemiacutetaacutesokat a koraacutebbi 168 helyett)
4 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet maacutetrixa a
nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2008 eacutevről 2010 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2010 Oumlsszesen
(2008) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2008
alacsony 17 26 0 0 43
koumlzepes 0 19 24 0 43
magas 0 0 24 20 44
nagyon magas 0 0 0 44 44
Oumlsszesen (2010) 17 45 48 64 174
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 12-36 fő A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 37-56 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 57-86 fő A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 87-158 fő
Az egy leacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix elemeit eacutertelmezve az alacsony
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute kisteacuterseacutegek 40-a (17 kisteacuterseacuteg) 2010 eacutevben is
ugyanebben a csoportban maradt 60-a (26 kisteacuterseacuteg) pedig a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba keruumllt aacutet A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute
kisteacuterseacutegekneacutel 0 volt a valoacutesziacutenűseacuteg hogy a koumlvetkező időszakban az alacsony
osztaacutelyba aacutetkeruumlltek tehaacutet nem volt megfigyelhető javulaacutes 44 (19 kisteacuterseacuteg) maradt
ugyanabban a csoportban eacutes 56-a (24 kisteacuterseacuteg) a kisteacuterseacutegeknek aacutetkeruumllt a magas
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelya A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek
koumlzuumll 55 (24 kisteacuterseacuteg) ugyanabban az osztaacutelyban maradt mint a 2008 eacutevben eacutes 45
(20 kisteacuterseacuteg) a nagyon magas eacuterteacutekkel rendelkezők osztaacutelyaacuteba keruumllt aacutet A nagyon
magas munkaneacutelkuumlliseacutegi araacutennyal rendelkező kisteacuterseacutegek 100-a (44 kisteacuterseacuteg) maradt
ugyanabban az osztaacutelyban 2010 eacutevre Laacutethatjuk hogy az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti aacutetleacutepeacutes
valoacutesziacutenűseacutege eleacuteg vaacuteltozoacute a gazdasaacutegi vaacutelsaacutegtoacutel szaacutemiacutetott keacutet eacutev muacutelva a
magyarorszaacutegi kisteacuterseacutegek koumlzoumltti aacutetrendeződeacutes sokkal rosszabb munkaerő-piaci
helyzetet eredmeacutenyezett Megnőtt a koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute
kisteacuterseacutegek szaacutema 2-vel a magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema
4-el nőtt miacuteg a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema 20-
al nőtt 2010-re oumlsszesseacutegeacuteben
A mobilitaacutesi mutatoacute azt fejezi ki hogy a kisteacuterseacutegek munkaerő-piaci mobilitaacutesa
oumlsszesseacutegeacuteben milyen meacuterteacutekű A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke 537 amely kifejezetten
magas mobilitaacutest jelent azaz mintegy 93 kisteacuterseacutegneacutel megfigyelhető volt valamilyen
szintű elmozdulaacutes
537014
)001550440400(4
1)(
n
pnP i ii
(6)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
67
A szaacutemiacutetaacutesokat elveacutegeztem az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeire is az
ugyanolyan elemszaacutemuacute osztaacutelyok kialakiacutetaacutesaacutera tovaacutebbra is figyeltem A reacutegioacute rosszabb
munkaerő-piaci mutatoacutei miatt az osztaacutelyoknaacutel meacuterhető ezer lakosra jutoacute nyilvaacutentartott
aacutellaacuteskeresők szaacutema joacuteval nagyobb mint a magyarorszaacutegi osztaacutelyoknaacutel
5 taacuteblaacutezat Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet
maacutetrixa a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2008 eacutevről 2010 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2010 Oumlsszesen
(2008) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2008
alacsony 4 3 0 0 7
koumlzepes 0 3 3 1 7
magas 0 1 2 4 7
nagyon magas 0 0 0 7 7
Oumlsszesen (2010) 4 7 5 12 28
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 39-63 fő
A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 64-91 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 92-111 fő A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 112-158 fő
Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumll sokkal jelentősebbek az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti
aacutetrendeződeacutesek ndash a felteveacutesem elleneacutere Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban 4
kisteacuterseacuteg poziacutecioacuteja nem vaacuteltozott a 2010 eacutevre 3 kisteacuterseacuteg aacutetkeruumllt a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba (ezek a Tiszauacutejvaacuterosi Mezőkoumlvesdi eacutes a Balassagyarmati
kisteacuterseacutegek) A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba valoacute tartozaacutes 3 kisteacuterseacutegneacutel
megmaradt tovaacutebbi 3-naacutel magasabb munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Beacutelapaacutetfalvai
Peacutetervaacutesaacuterai Kazincbarcikai kisteacuterseacutegek) illetve tovaacutebbi 1-neacutel a nagyon magas
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Szerencsi kisteacuterseacuteg) toumlrteacutenő aacutetrendeződeacutest figyelhettuumlk
meg A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba valoacute tartozaacutes a kisteacuterseacutegek 3 kisteacuterseacutegneacutel nem
okozott aacutetrendeződeacutest 1 kisteacuterseacutegneacutel javulaacutes volt megfigyelhető (Saacutetoraljauacutejhelyi
kisteacuterseacuteg) miacuteg tovaacutebbi 4-neacutel romlaacutes volt megfigyelhető iacutegy ezek a kisteacuterseacutegek
(Salgoacutetarjaacuteni Szeacutecseacutenyi Hevesi Tokaji) aacutetkeruumlltek a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi
osztaacutelyba A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportban leacutevő kisteacuterseacutegekneacutel vaacuteltozaacutes
nem volt megfigyelhető a 2008 eacutevről a 2010 eacutevre a toumlbbi csoporthoz viszonyiacutetva
(termeacuteszetesen csoporton beluumlli aacutetrendeződeacutesek voltak minden kisteacuterseacutegneacutel de ezeket az
aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix nem vizsgaacutelja)
A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban 57 Kiszaacutemoltam a
mobilitaacutesi mutatoacutet is a toumlbbi reacutegioacutera is arra keresve a bizonyiacuteteacutekot hogy az Eacuteszak-
magyarorszaacutegi reacutegioacuteban volt a legkisebb meacuterteacutekű az aacutetrendeződeacutes az egyes csoportok
koumlzoumltt (6 taacuteblaacutezat)
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
68
6 taacuteblaacutezat Mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke reacutegioacutenkeacutent 2008 eacutevről 2010 eacutevre
Reacutegioacute Mobilitaacutesi mutatoacute
Deacutel-Alfoumlld 611
Deacutel-Dunaacutentuacutel 555
Eacuteszak-Alfoumlld 667
Eacuteszak-Magyarorszaacuteg 570
Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel 547
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg 916
Nyugat-Dunaacutentuacutel 658
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten
Oumlsszesseacutegeacuteben megaacutellapiacutethatoacute hogy az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumll a kisteacuterseacutegek
aacutetrendeződeacutese az egyes osztaacutelyok koumlzoumltt sokkal kisebb fokuacute mint a magyarorszaacutegi toumlbbi
reacutegioacutejaacuteban kiveacuteve Deacutel-Dunaacutentuacutelt eacutes Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutelt
2004 eacutevről 2008 eacutevre az orszaacutegon beluumlli aacutetrendeződeacutes 478 volt miacuteg 2008 eacutevről a
2010 eacutevre 537 Ugyanakkor a reacutegioacutekon beluumlli aacutetrendeződeacutes 2008 eacutevről a 2010 eacutevre
sokkal alacsonyabb araacutenyuacute volt mint az előző időszakban vagyis a reacutegioacutek koumlzoumltt teruumlleti
kiegyenliacutetődeacutes folyamata indult el a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutet illetően
Koumlvetkezteteacutesek javaslatok
Megaacutellapiacutethatoacute hogy a hazai munkaerőpiacon uacuten anomaacuteliaacutek vagyis rendellenesseacutegek
egyes időszakokban megfigyelhetőek Gyakran felvetődik a keacuterdeacutes hogy a
rendszervaacuteltaacutes utaacuteni munkaerő-piacot eacuterintő sokkhataacutes koumlvetkezmeacutenyei mennyire
hasonloacuteak a 2008 eacutevi gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesaihoz Amennyiben szigoruacutean csak az
adatokat neacutezzuumlk azt mondhatjuk hogy teljesen hasonloacutean a koumlvetkezmeacutenyek
Amennyiben viszont a szaacutemok moumlgoumltt leacutevő folyamatokat is megvizsgaacuteljuk akkor az
elteacutereacutesek joacutel laacutetszoacutednak A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek maacuter a rendszervaacuteltaacuteskor fennaacutelltak
azoacuteta csak tovaacutebb fokozoacutedtak ezen talaacuten kis meacuterteacutekben a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg vaacuteltoztatott
de nem szaacutemottevően A munkaerő-piaci adatokat vizsgaacutelva valoacuteban a vaacutelsaacutegboacutel toumlrteacutenő
kifeleacute haladaacutes figyelhető meg a keacuterdeacutes csak az hogy mikor aacutellhat hazaacutenk tartoacutes
noumlvekedeacutesi paacutelyaacutera
A nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutenak az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumlli csoportok
(uacuten osztaacutelyok) koumlzoumltti aacutetrendeződeacutese keveacutesbeacute volt jelentős a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg oacuteta mint
az orszaacuteg toumlbbi reacutegioacutejaacuteban Ennek oka hogy a vaacutelsaacuteg a keveacutesbeacute fejlett teacuterseacutegeket
keveacutesbeacute raacutezta meg munkaerő-piaci szempontboacutel is Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban a
legkisebb aacutetrendeződeacutes a legkedvezőtlenebb (nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacuteg) eacutes
kedvezőtlen (magas munkaneacutelkuumlliseacuteg) munkaerő-piaci osztaacutelyok koumlzoumltt valoacutesult meg
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
bdquoA kutataacutes a TAacuteMOP 424A2-11-1-2012-0001 azonosiacutetoacute szaacutemuacute bdquoNemzeti Kivaacuteloacutesaacuteg
Program ndash Hazai hallgatoacutei illetve kutatoacutei szemeacutelyi taacutemogataacutest biztosiacutetoacute rendszer
kidolgozaacutesa eacutes műkoumldteteacutese konvergencia programrdquo ciacutemű kiemelt projekt kereteacuteben
zajlott A projekt az Euroacutepai Unioacute eacutes Magyarorszaacuteg taacutemogataacutesaacuteval az Euroacutepai Szociaacutelis
Alap taacutersfinansziacuterozaacutesaacuteval valoacutesul megrdquo
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
69
Hivatkozott forraacutesok
[1] Gaburt P ndash Cottrell M (1999) A dynamic analysis of segmeted labor market
Fuzzy Economic Review 4 eacutevf 2 szaacutem pp 63-82
[2] Kaloacute Zndash Nagyjaacutenosi L (2009) A Markov-modell In Kaloacute Z ndash Inotai A ndash
Nagyjaacutenosi L (szerk) Egeacuteszseacuteg-gazdasaacutegtani fogalomtaacuter I Egeacuteszseacuteguumlgyi
technoloacutegiaacutek gazdasaacutegi elemzeacutese Medical Tribune Diviacutezioacute Budapest pp 49-
51
[3] Kertesi G ndash Koumlllő J (1998) Regionaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg eacutes beacuterek az aacutetmenet
eacuteveiben Koumlzgazdasaacutegi Szemle XLV eacutevf 7-8 szaacutem pp 621-652
[4] Major K (2007) Markov laacutencok hasznaacutelata a regionaacutelis
joumlvedelemegyenlőtlenseacutegek előrejelzeacuteseacuteben Teacuter eacutes Taacutersadalom 21 eacutevf 1
szaacutem pp 53-67
[5] Major K (2008) Markov-modellek ndash Elmeacutelet becsleacutes eacutes taacutersadalomtudomaacutenyi
alkalmazaacutesok Regionaacutelis Tudomaacutenyi Tanulmaacutenyok 14 BCE Markooumlkonoacutemia
Tanszeacutek ndash ELTE Regionaacutelis Tudomaacutenyi Tanszeacutek 189 p
[6] Ugroacutesdy Gy (2002) A vilaacuteg buacuteza termeacuteseacutenek vizsgaacutelata Markov-laacutenc modell
alkalmazaacutesaacuteval Gazdaacutelkodaacutes 46 eacutevf 2 szaacutem pp 67-71
Szerző
Dr Liptaacutek Katalin PhD
egyetemi tanaacutersegeacuted
Miskolci Egyetem
Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar
Vilaacuteg-eacutes Regionaacutelis Gazdasaacutegtan Inteacutezet
liptakkatalinuni-miskolchu
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
70
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
71
A MUNKAPIACI TERMELEacuteKENYSEacuteG EacuteS AZ INTEacuteZMEacuteNYEK
OumlSSZEFUumlGGEacuteSEI KUumlLOumlNBOumlZŐ KEacutePZETTSEacuteGI SZINTEKET IGEacuteNYLŐ
AacuteGAZATOKBAN
MAacuteTEacute DOMICIAacuteN
Oumlsszefoglalaacutes
A tanulmaacuteny alapvetően egy kutataacutes koumlzbeni aacutellapotot tuumlkroumlz amelyben elsősorban a
munkapiaci termeleacutekenyseacutegben (az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutesban) az utoacutebbi
eacutevtizedekben bekoumlvetkezett szektoraacutelis vaacuteltozaacutesokra koncentraacutelok A ceacutelom ezzel egyreacuteszt
előre jelezni a munkakeresletben vaacuterhatoacute joumlvőbeni tendenciaacutekat A vizsgaacuteloacutedaacutesaim soraacuten
maacutesreacuteszt arra a kutataacutesi keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy az 1980 eacutes a 2007 koumlzoumltti
időszakban eacutes mintegy harminc OECD tagorszaacutegra vonatkozoacutean a termeleacutekenyseacuteg
uumltemeacutehez hogyan jaacuterult hozzaacute az emberi eacutes a fizikai tőkeacute akkumulaacutecioacuteja mellett szaacutemos
munkaerő-piaci inteacutezmeacuteny
A szaacutemiacutetaacutesaimmal tovaacutebbaacute egy dinamikus panel regresszioacutes moacutedszertan segiacutetseacutegeacutevel azt
kiacutevaacutenom elsősorban a gazdasaacutegpolitikai doumlnteacuteshozatal szaacutemaacutera alaacutetaacutemasztani hogy
mely inteacutezmeacutenyek (uacutegymint pl a munkaneacutelkuumlli segeacutelyezeacutes a piaci szabaacutelyozaacutes stb) eacutes
hogyan befolyaacutesoltaacutek a kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szinteket igeacutenylő aacutegazatokban a hosszuacute
taacutevuacute termeleacutekenyseacuteg alakulaacutesaacutet
Kulcsszavak munkapiaci inteacutezmeacutenyek szektoraacutelis elemzeacutes termeleacutekenyseacuteg
JEL E25 I23 O43
Can labour institution impact on productivity in a sectoral approach
Abstract
This paper aims for an empirical validation of income and employment growth in a
sectoral approach The main objective of this study is to analyse labour productivity
tendencies in the period between 1980 and 2007 in various OECD countries In our
estimations we followed a specific taxonomy to identify the features of output per capita
in altered labour-skilled (high high and low intermediate low) branches Besides
determining the sectoral differences of labour by standard comparative statistics we
used in our model-specification a dynamic panel regression method
All in all we conclude that the high-skilled branches have achieved better economic
growth performance than the low-skilled ones in most of the OECD countries Analysing
the time series panel data in each sector we also claim that productivity was impacted by
few labour market institutions However the unemployment benefits (UBs) and the
increasing employment protect legislation (EPL) might correlate negatively with
economic growth per capita in long run
Keywords labour market institutions productivity growth sectoral approach
JEL E25 I23 O43
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
72
Bevezeteacutes
Az egyes orszaacutegok gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenye koumlzoumltt megfigyelhető kuumlloumlnbseacutegek kutataacutesa
szinte egyidős a koumlzgazdasaacutegtannal A gazdasaacutegi fejlődeacutes alapvető forraacutesait elsők koumlzoumltt
Solow (1956) vezette be a szakirodalomban Az eredeti modellből viszont gyakran
teacutevesen levont eacutes ezeacutert kritizaacutelt koumlvetkezteteacutes szerint hosszuacute taacutevon az egy főre eső
joumlvedelem noumlvekedeacutesi raacutetaacutejaacutenak minden orszaacutegban meg kell egyeznie Az eredeti
modellből viszont csupaacuten a gazdasaacuteg aacutetmeneti dinamikaacutejaacutenak egyfajta felteacuteteles
bdquovaacutelaszaacutetrdquo ragadhatjuk meg a termeleacutesi teacutenyezők akkumulaacutecioacutejaacuten keresztuumll A noumlvekedeacutes
valoacutedi okaacutet amennyiben teacutenylegesen meg kiacutevaacutenjuk talaacutelni akkor azt endogeacuten moacutedon
magaacuteboacutel a modellből kell levezetnuumlnk
Az endogeacuten megkoumlzeliacuteteacutes nem uacutejszerű koumlvetelmeacuteny hiszen Schumpeter (1912[1980])
szerint csak az bdquooumlnmagaacutera hagyottrdquo eacutes kuumllső hataacutesoktoacutel mentes gazdasaacuteg vaacuteltozaacutesait
tekinthetjuumlk fejlődeacutesnek A Solow-modell empirikus eacutes elmeacuteleti hiaacutenyossaacutegain tovaacutebbaacute
felbuzdulva az 1980-as eacutevektől kezdődően ezeacutert uacutejfajta noumlvekedeacuteselmeacuteleti iraacutenyzatok
kezdteacutek el bontogatni szaacuternyaikat1 Az utoacutebbi eacutevekben tovaacutebbaacute jelentősen felerősoumldtek a
foglalkoztataacutes keacuterdeacuteskoumlreacuteben a munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyekkel kapcsolatos elmeacuteleti
vitaacutek Az inteacutezmeacutenyek szerepeacutenek a megiacuteteacuteleacutese Gaacutecs (2005) szerint leacutenyegeacuteben keacutet
egymaacutessal szoumlges ellenteacutetben aacutelloacute megkoumlzeliacuteteacutesben keacutepzelhető el Az egyik oldal
elkeacutepzeleacutese azon alapszik hogy mivel a munkapiac jellege nem kuumlloumlnboumlzik jelentősen a
termeacutekpiacoktoacutel iacutegy az elmuacutelt eacutevszaacutezadokban leacutetrejoumltt sajaacutetos inteacutezmeacutenyek (peacuteldaacuteul a
foglalkoztatottakat veacutedő jogszabaacutelyok a munkaneacutelkuumllieket taacutemogatoacute ellaacutetaacutesi rendszerek
stb) tuacutelsaacutegosan megneheziacutetik annak műkoumldeacuteseacutet A merevseacuteg megoldaacutesaacutera a piaci
liberalizaacutecioacutet azaz a zavartalan piaci műkoumldeacutesi mechanizmust megneheziacutető akadaacutelyok
felszaacutemolaacutesaacutet (deregulaacutecioacutet) tekintik kulcsfontossaacuteguacutenak A mindezzel az elkeacutepzeleacutessel
egyet nem eacutertők a munkapiac műkoumldeacutesi zavaraiboacutel pl az informaacutecioacutes aszimmetriaacuteboacutel a
piaci erőfoumlleacutenyből stb indulnak ki amelyek miatt nem lehet veacuteletlen az inteacutezmeacutenyek
kialakulaacutesa A gazdasaacutegi teljesiacutetmeacuteny noumlveleacutese eacuterdekeacuteben ezeacutert a piaci toumlkeacuteletlenseacutegeket
korrigaacuteloacute inteacutezmeacutenyek mindenkeacuteppen szuumlkseacutegesek mert baacuter keacutetseacutegtelenuumll merevseacuteget
hoznak de egyben segiacutetenek is a piaci toumlkeacuteletlenseacutegek hataacutesait korrigaacutelni
Az inteacutezmeacutenyek hagyomaacutenyos northi determinaacutecioacuteja olyan formaacutelis szabaacutelyokat eacutes
informaacutelis korlaacutetokat kuumlloumlnboumlztet meg amelyek kuumlloumlnboumlző gazdasaacutegi taacutersadalmi illetve
politikai koumllcsoumlnhataacutesokat egyaraacutent befolyaacutesolnak (North 1992) Az inteacutezmeacutenyek tehaacutet
szaacutemiacutetanak (institutions matter) viszont ez a maacutera teljesen bdquoelcseacutepeltrdquo megaacutellapiacutetaacutes az
inteacutezmeacutenyi koumlzgazdasaacutegtanban egyre jobban a hogyan keacuterdeacuteskoumlreacutere tevődoumltt aacutet A
keacuterdeacutes tehaacutet innentől kezdve leginkaacutebb az hogy vajon milyen teacutenyleges tartalommal
biacuternak a gazdasaacutegi szereplők szaacutemaacutera Mind a mai napig viszont meacuteg mindig szaacutemos
nyitott keacuterdeacutes maradt a kutatoacutek szaacutemaacutera A mi aspektusunkban peacuteldaacuteul az hogy vajon a
munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek milyen kapcsolatban aacutellnak hosszabb taacutevon a munka-
termeleacutekenyseacuteggel a kuumlloumlnboumlző szektorokban
A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes szektoraacutelis vizsgaacutelatainak a keacutepzettseacutegek szerinti megkoumlzeliacuteteacuteseacutet
elsősorban az indokolja hogy mennyire kuumlloumlnboumlzőek az egyes aacutegazatokon beluumll a
termeleacutes soraacuten alkalmazottak jaacutertassaacutega A kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacuteggel biacuteroacute munkavaacutellaloacutek
iraacutenti keresleti igeacuteny volumeneacutet alapvetően a munkatermeleacutekenyseacuteg jellemzi A kereslet
1Az egyes alapmodelleket eacutes azok bdquomelleacutekaacutegainakrdquo sajaacutetossaacutegait Czegleacutedi (2007) reacuteszletesen bemutatta
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
73
struktuacuteraacutejaacutet pedig koumlzvetlenuumll a foglalkoztatottak aacutegazati megoszlaacutesa eacutes az egyes
aacutegazatok foglalkozaacutes eacutes a szakkeacutepzettseacuteg szerinti oumlsszeteacutetele hataacuterozza meg (Tiacutemaacuter
1996)
A tanulmaacutenyban elsősorban a termeleacutekenyseacuteg eacutes a munkapiaci inteacutezmeacutenyek kapcsolataacutera
koncentraacutelok aacutegazati aspektusban A vizsgaacutelatok soraacuten egyreacuteszt arra a keacuterdeacutesre keresem
a vaacutelaszt hogy az utoacutebbi eacutevtizedekben a kibocsaacutetaacutes eacutes a foglalkoztataacutes alakulaacutesaacuteban
milyen makrogazdasaacutegi tendenciaacutek jellemzőek az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti időszakban
Maacutesreacuteszt meacuteg arra vagyok kiacutevaacutencsi hogy az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutest a
foglalkoztataacutes illetve a munkapiaci inteacutezmeacutenyek hogyan befolyaacutesoltaacutek a kuumlloumlnboumlző
keacutepzettseacutegi szinteket igeacutenylő szektorokban A koumlvetkező alfejezetekben előszoumlr ezeacutert az
utoacutebbi eacutevtizedekben jellemző szektoraacutelis vaacuteltozaacutesokat ismertetem roumlviden majd pedig
dinamikus modellspecifikaacutecioacutek segiacutetseacutegeacutevel azt a hipoteacutezisemet tesztelem hogy a
munkatermeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacutesi uumltemeacutet egyes inteacutezmeacutenyek elteacuterően befolyaacutesoltaacutek
hosszabb taacutevon
Anyag eacutes moacutedszer
Az elemzeacutes első leacutepeacutesekeacutent az egyes szektorokat az alkalmazottak keacutepzettseacutegi szintje
alapjaacuten klasszifikaacuteltam Az aacutegazati besorolaacutest az OECD aacuteltal rendszeresiacutetett (ISIC REV
3) aacutegazati szabvaacutenyaacutenak illetve az EUROSTAT Nemzetkoumlzi Standardjaacutenak (ISCED)
figyelembe veacuteteleacutevel valamint van Ark et al (2003) ajaacutenlaacutesai alapjaacuten rendszereztem A
magas (HS) koumlzepesen magas (HIS) eacutes alacsony (LIS) illetve alacsony (HS) keacutepzettseacutegi
szinteknek megfelelő aacutegazati csoportosiacutetaacutest az (1) taacuteblaacutezat tartalmazza
1 taacuteblaacutezat Az iparaacutegak besorolaacutesa a kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szintek alapjaacuten
Keacutepzettseacutegi szintek ISIC REV 3
Magasan keacutepzettek (HS)
23(Szeacuten eacutes finomiacutetott olaj) 24(Kemikaacuteliaacutek) 30(Munkauumlgyi
berendezeacutesek) 32(Elektromos vezeteacutekek) 321(Telekommunikaacutecioacutes
eszkoumlzoumlk) 322(Raacutedioacute TV) 323(Peacutenzuumlgyi koumlzvetiacutetők) 65(Biztosiacutetaacutes) 66(Egyeacuteb peacutenzuumlgyi koumlzvetiacutetők) 67(Peacutenzuumlgyi tanaacutecsadaacutes) 70(Ingatlan)
72(Szaacutemiacutetaacutestechnika) 73(K+F) 74(Uumlzleti szolgaacuteltataacutesok)
75(Koumlzigazgataacutes) 80(Oktataacutes)
Koumlzepesen-magasan
keacutepzettek (HIS)
33(Orvosi eszkoumlzoumlk) 331(Tudomaacutenyos eszkoumlzoumlk) 33-331(Egyeacuteb eszkoumlzoumlk) 35(Egyeacuteb szaacutelliacutetaacutesi eszkoumlzoumlk) 351(Hajoacuteeacutepiacuteteacutes)
352(Repuumllőgeacutepgyaacutertaacutes) 352359(Vasuacutet) 40(Elektromos) 41(Gaacutez eacutes
viacutez) 62(Leacutegi szaacutelliacutetaacutes) 63(Utazaacutes) 64(Kommunikaacutecioacute) 71(Geacutepek beacuterleacutese) 85(Egeacuteszseacuteguumlgy)
Koumlzepese-alacsonyan
keacutepzettek (LIS)
20(Erdeacuteszet) 21(Papiacuter) 22(Nyomda) 28(Előre-gyaacutertott műszerek) 29(Mechanikus műszerek) 31(Elektronikus eszkoumlzoumlk) 31(Hűtő
berendezeacutesek) 31313 (Egyeacuteb elektromos eszkoumlzoumlk) 45(Eacutepiacutetőipar)
50(Kereskedelem) 5152(Nagy eacutes kiskereskedelem) 6061(Szaacuterazfoumlldi eacutes viacutezi szaacutelliacutetaacutes)
Alacsonyan keacutepzettek (LS)
1(Mezőgazdasaacuteg) 5(Halaacuteszat) 10-14(Baacutenyaacuteszat)15-16 (Eacutelelmiszer)
17(Textiacutelia) 18(Ruhaacutezat) 19 (Bőr eacutes cipő) 25(Műanyag) 26(Uumlveg)
27(Alap feacutemipari termeacutekek) 34(Motor) 36-37(Uacutejrahasznosiacutetaacutes) 55(Szaacutelloda) 90-93(Szociaacutelis munka)
Forraacutes van Ark et al(2003) besorolaacutesa alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
74
A foglalkoztataacutesban eacutes a kibocsaacutetaacutesban bekoumlvetkezett tendenciaacutek
A moacutedszertan teszteleacutese előtt neacutezzuumlnk meg neacutehaacuteny egyszerű leiacuteroacute statisztikaacutet A (2)
taacuteblaacutezatban a kibocsaacutetaacutesban eacutes a foglalkoztataacutesban bekoumlvetkezett szerkezeti vaacuteltozaacutesokat
tekinthetjuumlk aacutet A vizsgaacutelatok soraacuten az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti mintegy harminc OECD
tagorszaacutegban vizsgaacuteloacutedtam A hosszabb taacutevuacute prognoacutezisok felaacutelliacutetaacutesaacutehoz vizsgaacuteljuk meg
előszoumlr a kibocsaacutetaacutes struktuacuteraacutejaacuteban bekoumlvetkezett aacutegazati aacutetrendeződeacuteseket A magas
keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok (HS) reacuteszaraacutenya aacutetlagosan 32-ről 43-ra a koumlzepesen
magasnaacutel (HIS) pedig 8-roacutel 14-ra erősoumldoumltt az alacsony intenzitaacutesuacute aacutegazatok (LIS eacutes
LS) rovaacutesaacutera (31-roacutel illetve 27-roacutel koumlzel 24- eacutes 17-ra csoumlkkentek) Az aggregaacutelt
gazdasaacutegi noumlvekedeacutesben tehaacutet a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok nyilvaacutenvaloacutean
egyre nagyobb suacutellyal szerepelnek az aacuteltalam vizsgaacutelt orszaacutegokban
2 taacuteblaacutezat A kibocsaacutetaacutes eacutes a foglalkoztataacutes struktuacuteraacutejaacutenak reacuteszaraacutenya () a
kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szinteknek megfelelő aacutegazatokban eacutes az egyes OECD
orszaacutegok aacutetlagaacuteban
Aacutegazatok MAGAS KOumlZEPESEN
MAGAS
KOumlZEPESEN
ALACSONY ALACSONY
A kibocsaacutetaacutes reacuteszaraacutenyai ()
1980 3260 817 3187 2736
1995 3656 996 3225 2123
2007 4339 1452 2475 1734
A foglalkoztataacutes reacuteszaraacutenyai ()
1980 2496 1224 3290 2991
1995 2888 1383 3165 2564
2007 3186 1509 2987 2318
Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok eacutes az EU (2014) KLEMS adatbaacutezis alapjaacuten szerkesztve
Megjegyzeacutes EU-15 AUS CAN JPY KOR USA
A foglalkoztataacutes struktuacuteraacutejaacuteban bekoumlvetkezett aacutetrendeződeacutes alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy
1980-hoz keacutepest 2007-re a munkapiaci-kereslet főkeacutent a magas keacutepzettseacutegű aacutegazatok
feleacute toloacutedott el (25-roacutel 32-ra noumlvekedett) az alacsonyabbak rovaacutesaacutera (30-roacutel 23-
ra csoumlkkent a foglalkoztataacutes reacuteszesedeacutese) Ezekből a leiacuteroacute statisztikaacutekboacutel tehaacutet kitűnik az
a lehetseacuteges prognoacutezis hogy a koumlvetkező eacutevtizedekben a munkapiacon veacutelhetően egyre
jobban szuumlkseacuteg lesz a magasabb szintű keacutepzettseacuteggel rendelkezőkre baacuter a precizitaacutes
kedveacuteeacutert jegyezzuumlk meg hogy meacuteg mindig az alacsony keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok
biztosiacutetottaacutek (2007-ben) araacutenyaacuteban a nagyobb foglalkoztataacutest (53) a magasan keacutepzett
munkaerőt alkalmazoacute aacutegazatokhoz viszonyiacutetva
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
75
1 aacutebra A foglalkoztataacutes eacuteves aacutetlagos alakulaacutesa 1980 eacutes 2007 koumlzoumltt a kuumlloumlnboumlző
keacutepzettseacutegi szinteknek megfelelő aacutegazatokban eacutes OECD orszaacutegokban
Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok eacutes az EU (2014) KLEMS adatbaacutezis alapjaacuten szerkesztve Megjegyzeacutes reaacutel Bruttoacute Hozzaacuteadott Eacuterteacutek (GVA) konstans aacuterakon
-004 -002 0 002 004 006 008
USA
Szloveacutenia
Szlovaacutekia
Sveacutedorszaacuteg
Spain
Portugaacutelia
Olaszorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Maacutelta
Magyarorszaacuteg
Luxemburg
Litvaacutenia
Lettorszaacuteg
Lengyelorszaacuteg
Korea
Kanada
Japaacuten
Iacuterorszaacuteg
Hollandia
Goumlroumlgorszaacuteg
Franciaorszaacuteg
Finnorszaacuteg
Eacutesztorszaacuteg
Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg
Daacutenia
Csehorszaacuteg
Ciprus
Belgium
Ausztria
Ausztraacutelia
Magas Koumlzepesen-magas Koumlzepesen-alacsony Alacsony
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
76
Az (1 aacutebraacuteboacutel) pedig egyreacuteszt kitűnik hogy a foglalkoztataacutes noumlvekedeacutesi uumlteme szinte az
oumlsszes vizsgaacutelt OECD tagorszaacutegban a magas (HS) eacutes a koumlzepesen magas (HIS)
keacutepzettseacutegűeket foglalkoztatoacute aacutegazatokban volt jellemzően magas (kb 2 eacutes 7 koumlruumlli
intervallumban szoacuteroacutedtak az adatok) illetve maacutesreacuteszt a legkisebb meacuterteacutekű noumlvekedeacutes az
alacsonyabb szintű jaacutertassaacutegot igeacutenylő szektorokban figyelhető meg Raacuteadaacutesul szaacutemos
euroacutepai orszaacutegban iacutegy hazaacutenkban is csoumlkkeneacutest is megfigyelhetuumlnk ezekben az
aacutegazatokban (-3 eacutes 1 koumlzoumltti intervallumban talaacutelhatunk eacuterteacutekeket)
Moacutedszer
A koraacutebbi fejezet vizsgaacutelati eredmeacutenyei a leiacuteroacute moacutedszertan hiaacutenyossaacutegaiboacutel adoacutedoacutean
sajnos nem keacutepesek teljes koumlrűen feltaacuterni a foglakoztataacutes eacutes az output koumlzoumltti kapcsolat
termeacuteszeteacutet A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes forraacutesainak vizsgaacutelatakor ezeacutert az eredeti Solow-
modellhez hasonloacutean induljunk ki egy neoklasszikus Cobb-Douglas tiacutepusuacute termeleacutesi
fuumlggveacutenyből (1 egyenlet)
)1()( itititit LKAY (1)
Az egyenletben [Y] a kibocsaacutetaacutest jeloumlli amelyet az elemzeacutesek soraacuten a Bruttoacute Hozzaacuteadott
Eacuterteacutekkel (GVA) ragadtam meg konstans (1995) aacuterakon [A] jeloumlli az uacuten Teljes Teacutenyező
Termeleacutekenyseacuteget (TFP) szinteacuten a megfelelő [t-edik] időpontban eacutes [i-edik] orszaacutegban
A kibocsaacutetaacutes noumlvekedeacuteseacutenek ez a megmagyaraacutezhatatlan eacutes gyakran bdquomaradeacutekkeacutentrdquo
aposztrofaacutelt oumlsszetevője felfoghatoacute egyreacuteszt akaacuter a taacutegan eacutertelmezett technoloacutegiai
haladaacutesnak amely alatt nemcsak az uacutej geacutepeket berendezeacuteseket eacutes eljaacuteraacutesokat hanem a
korszerűbb vaacutellalatiraacutenyiacutetaacutesi eacutes vezeteacutesi formaacutekat is eacuterthetjuumlk maacutesreacuteszt a hosszabb taacutevon
jelentkező inteacutezmeacutenyi hataacutesokat szinteacuten megragadja A modellben [L] a humaacuten tőke
aacutellomaacutenya amely a szektorokban teacutenyleges foglalkoztatottakat ragadja meg [K] pedig a
fizikai tőkeaacutellomaacuteny A termeleacutes soraacuten aacutellandoacute skaacutelahozadeacutekot felteacutetelezve (α=13
β=23) az egyes teacutenyezők megfelelő araacutenyait indexeltem
A modellt ezutaacuten iacuterjuk fel Mankiw et al (1992) alapjaacuten egy nagyon hosszuacute taacutevuacute uacuten
(steady state) egyensuacutelyi aacutellapotra Ebben az idődimenzioacuteban a makrooumlkonoacutemiaacuteban azt
felteacutetelezzuumlk hogy a tőkeaacutellomaacuteny a munkaerő eacutes a rendelkezeacutesre aacutelloacute technoloacutegia sőt
akaacuter a munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek vaacuteltozaacutesa egyaraacutent valoacutesziacutenűsiacutethető Előszoumlr osszuk
el az (1) egyenlet mindkeacutet oldalaacutet [L]-el eacutes vegyuumlk a logaritmusaacutet iacutegy megkapjuk [y]-t
azaz az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutest Ezutaacuten vegyuumlk fuumlggő vaacuteltozoacute differenciaacutejaacutet
amely az eleacuterendő egyensuacutelyi noumlvekedeacutesi szintet reprezentaacutelja
A magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek koumlzuumll elsőkeacutent az egy főre jutoacute reaacutel Bruttoacute Hozzaacuteadott Eacuterteacutek [y]
vaacuteltozaacutesaacutenak egy eacutevvel keacutesleltetett logaritmikus eacuterteacuteke keruumllt be a modellbe konstans
(1995) aacuterakon szaacutemolva A maacutesodik a fizikai tőkeacutebe valoacute beruhaacutezaacutes [INV] amelyet a
Bruttoacute Fix Tőke Formaacutecioacutenak2 a szektoraacutelis outputra jutoacute haacutenyadosaacuteval helyettesiacutetettem
A neoklasszikus modellekben a munkaaacutellomaacuteny egyseacutegnyi noumlvekedeacuteseacutenek jeloumlleacutese [n]
az amortizaacutecioacuteeacute [δ] eacutes a hosszuacute taacutevuacute technoloacutegiai haladaacuteseacute [g] E keacutet utoacutebbinak az eredeti
modellnek megfelelően konstans (005) eacuterteacutekeket adtam Az [X] vektor reprezentaacutelja az
egyes munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek hataacutesait valamint [e] jeloumlli a hibatagot
2 Gross Fixed Capital Formation (GFCF) az OECD definiacutecioacuteja szerint azokat az uacutejonnan leacutetrehozott taacutergyi
eszkoumlzoumlket ragadja meg amelyeket gazdasaacutegban beruhaacutezaacutesra keruumlltek
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
77
ititititoit eXgnINVyy ln)ln(lnlnln 43211 (1)
A vizsgaacutelt panel meacuterete az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti időszakot aacutetfogoacute kiegyensuacutelyozatlan
minta amely 30 orszaacutegot eacutes 438 megfigyeleacutest tartalmaz Az egyenlet becsleacutese előtt meacuteg
meg kell indokolni hogy melyik dinamikus panel-regresszioacutes moacutedszertant vaacutelasztottam
Az endogeacuten noumlvekedeacutes elmeacuteletek alaacutetaacutemasztaacutesa eacuterdekeacuteben Arellano eacutes Bond (1991)
dinamikus modellspecifikaacutecioacutejaacutet azeacutert alkalmaztam mert alkalmas a hosszuacute taacutevuacute
egyensuacutelyi aacutellapotot meghataacuterozoacute teacutenyezők eacutes a koumlzoumlttuumlk leacutevő kapcsolatok vizsgaacutelataacutera
A precizitaacutes kedvveacutert megemliacutetem hogy a szakirodalomban a moacutedszertan alkalmazaacutesa
soraacuten aacuteltalaacuteban az egy- illetve keacutet-leacutepeacuteses GMM technika koumlzuumll az utoacutebbit javasoljaacutek
(Peneder 2002) A szektoraacutelis oumlsszehasonliacutetaacutesok egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben mivel
mindkeacutet technikaacuteval koumlzel azonos eredmeacutenyek szuumllettek a tovaacutebbiakban kizaacuteroacutelag az
első moacutedszertannal kalkulaacutelt eredmeacutenyeket ismertetem A dinamikus modellben a
magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek eseteacuteben az endogenitaacutes figyelembe veacutetele miatt tovaacutebbaacute minden
esetben az egy eacutevvel keacutesleletetett predeterminaacutelt eacuterteacutekekkel instrumentaacuteltam
Eredmeacutenyek
A vizsgaacutelati eredmeacutenyeket a koumlvetkező (3) taacuteblaacutezat tartalmazza A taacuteblaacutezat első oszlopa
a koraacutebban felsorolt magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutekat oumlsszesiacuteti Az első kontroll vaacuteltozoacute (a
munkatermeleacutekenyseacuteg keacutesleltetettje) szinte minden egyes aacutegazatban pozitiacutevan korrelaacutelt a
fuumlggő vaacuteltozoacuteval a magas (HS) keacutepzettseacutegi szintet igeacutenylő aacutegazatok kiveacuteteleacutevel A
szignifikancia hiaacutenya ebben az esetben pusztaacuten csak annyit jelent ebben az esetben hogy
ceteris paribus adottnak veacuteve a toumlbbi teacutenyezőt a koraacutebbi eacutevek vaacuteltozaacutesa nem jaacutert egyuumltt a
termeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel ebben az aacutegazatban
A beruhaacutezaacutesi raacutetaacutek [INV] eseteacuteben tovaacutebbaacute az laacutetszik hogy hataacutesuk a termeleacutekenyseacutegre
a neoklasszikus noumlvekedeacutesi modell koumlvetkezteteacuteseinek megfelelően pozitiacutev előjelűek eacutes
statisztikailag szignifikaacutensak az alacsony (LS) keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok kiveacuteteleacutevel
A foglalkoztataacutes noumlvekedeacuteseacutet eacutes a toumlbbi (konstansnak vett) amortizaacutecioacutet eacutes a technoloacutegiai
noumlvekedeacutest megragadoacute komponens viszont a vaacuterakozaacutesoknak megfelelően minden egyes
aacutegazatban negatiacutevan korrelaacutel a termeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel Emellett levonhatjuk meacuteg
azt a koumlvetkezteteacutest hogy a foglalkoztataacutes noumlvekedeacuteseacuteben bekoumlvetkezett egyseacutegnyi
vaacuteltozaacutes a leginkaacutebb a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatokban (HS) csoumlkkentette a
termeleacutekenyseacuteget hosszuacute taacutevon Mindez a gazdasaacutegpolitika doumlnteacuteshozoacutek szaacutemaacutera abboacutel a
s szempontboacutel megnyugtatoacute lehet amennyiben a stabil makrogazdasaacutegi koumlrnyezet a
foglalkoztataacuteson keresztuumlli exportoumlsztoumlnzeacutes eacutes az emberi teacutenyezőbe toumlrteacutenő beruhaacutezaacutesok
taacutemogataacutesa aacutell a ceacutelkeresztjeacuteben
Az inteacutezmeacutenyi koumlzgazdasaacutegtan aspektusaacuteban szinteacuten meg lehet vizsgaacutelni a munka-
termeleacutekenyseacuteget azonban inteacutezmeacutenyek egyike sem biztosiacutetja oumlnmagaacuteban a gazdasaacutegi
noumlvekedeacutest csupaacuten megteremtik az bdquoeseacutelytrdquo illetve magaacutet a piaci koumlrnyezetet a fejlődeacutest
meghataacuterozoacute teacutenyezők kialakulaacutesaacutehoz (Gwartney et al 1999) Az OECD adatbaacutezisban
rendelkezeacutesre aacutelloacute adatokboacutel neacutehaacuteny munkapiaci inteacutezmeacuteny hataacutesaacutet vizsgaacutelhattam meg
szinteacuten ugyanebben az aacutegazati megkoumlzeliacuteteacutesben eacutes dinamikus modellben A szaacutemiacutetaacutesok
eredmeacutenyei alapjaacuten a szakszervezetek az aktiacutev munkavaacutellaloacutei taacutemogataacutesok (ALMPs) a
minimaacutelbeacuterek a munkapiaci szabaacutelyozaacutes (EPL) eacutes a munkaneacutelkuumlli ellaacutetaacutesok (UBs)
hataacutesai koumlzuumll csak a keacutet utoacutebbit talaacuteltam szignifikaacutensnak Mind a munkaneacutelkuumlli
taacutemogataacutesok mind pedig a piaci szabaacutelyozaacutes egyseacutegnyi vaacuteltozaacutesa negatiacutevan korrelaacutelt
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
78
hosszabb taacutevon a munkatermeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel fuumlggetlenuumll attoacutel mely aacutegazatot
vizsgaacuteltam A vizsgaacutelt teacutenyezők koumlzoumltti negatiacutev kapcsolat megegyeznek Mourre (2006)
illetve Layard eacutes Nickell (1999) stb koraacutebban megvizsgaacutelt empirikus eredmeacutenyeivel
2 taacuteblaacutezat A kibocsaacutetaacutes vaacuteltozaacutesaacutet meghataacuterozoacute teacutenyezők becsleacutese a 2 egyenlet
alapjaacuten a vizsgaacutelt OECD orszaacutegokban eacutes a megfelelő aacutegazatokban
Fuumlggő vaacuteltozoacute Δln(egy foglalkoztatottra jutoacute reaacutel GVA)
Magyaraacutezoacute
vaacuteltozoacutek Magas
Koumlzepesen
magas
Koumlzepesen
alacsony Alacsony
konstans minus038 031 minus111 -07 minus116 minus101 minus007 001
(-149) (077) (-281) (-199) (-316) (-202) (-032) (005)
Δln(GVAfő)i
t-1 -0221 -0464 047 028 0145 0184 056 044
(-072) (-138) (307) (181) (085) (11) (444) (208)
ln(INV)it 016 -0061 041 030 042 026 0045 0008
(2314) (-045) (313) (257) (35) (166) (059) (008)
ln(ni+g+δ)t minus041 minus026 minus081 minus066 minus051 minus051 minus042
minus042
(-183) (-152) (-514) (-403) (-389) (-376) (-384) (-251)
ln(UN_BE
N)it minus007 0005 minus005 -0006
(-261) (023) (-184) (-028)
ln(EPL)it minus072 minus012 0049
(-238) (-176) (078)
Megfigyeleacutes
ek szaacutema 60 58 60 55 60 50 60 57
Orszaacutegok
szaacutema 30 30 30 30 30 30 30 30
Wald-teszt 71 104 267 218 181 184 615 195
Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok az EU (2014) KLEMS eacutes az OECD (2014) adatbaacutezis alapjaacuten
Megjegyzeacutes zaacuteroacutejelben a heteroszkedaszticitaacutes szempontjaacuteboacutel robosztus t-statisztikaacutek
szerepelnek 1 szaacutezaleacutekos 5 szaacutezaleacutekos 10 szaacutezaleacutekon szignifikaacutens
Koumlvetkezteteacutesek javaslatok
A tanulmaacuteny egy kutataacutes koumlzbeni aacutellapotot tuumlkroumlz csupaacuten amelyből egyreacuteszt kideruumllt
hogy az aggregaacutelt gazdasaacutegi noumlvekedeacutesben a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok egyre
nagyobb szerepet toumlltenek be az aacuteltalam vizsgaacutelt OECD orszaacutegokban maacutesreacuteszt a
munkapiacon egyre jobban szuumlkseacuteg van a magasabb szintű keacutepzettseacuteggel rendelkezőkre
Az eredmeacutenyeimből tovaacutebbaacute kitűnik hogy az utoacutebbi eacutevtizedekben felerősoumldő globaacutelis
munka- eacutes tőkepiaci bizonytalansaacutegokat nem felteacutetlenuumll az aacutellami (tuacutel)szabaacutelyozaacutes
oldhatja meg A toumlbbseacutegeacuteben a napi reacuteszeacuterdekeken alapuloacute demokraacuteciaacutekban a koumlzponti
doumlnteacuteshozatal sokszor seacuterti a hosszuacute taacutevuacute fejlődeacutes fenntarthatoacutesaacutegi kriteacuteriumaacutet Ezeacutert is
nőtt meg az igeacuteny a paacutertpolitikaacutek bdquociklikus ingadozaacutesainrdquo eacutes perioacutedusain tuacutelmutatoacute
fuumlggetlenuumll szabaacutelyozoacute inteacutezmeacutenyek iraacutent A tuacutelzott szabaacutelyozaacutes mellett pro eacutes kontra
szaacutemos indok felsorolhatoacute3 azonban a vizsgaacutelati eredmeacutenyek hogy mindez nem
3 A szakirodalomban szaacutemos oumlsszefoglaloacute tanulmaacutenykoumltet foglalkozik kiemelten a teacutemaacuteval laacutesd (Akerlof
1984) (Piore 1986) (Lindbeck ndash Snower 1988) (Saint Paul 1996) stb
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
79
jelentheti a verseny eacutes a piac szerepeacutenek kategorikus kirekeszteacuteseacutet Ellenkezőleg csak
akkor tekinthetjuumlk igazaacuten hateacutekonynak ha a szabaacutelyozaacutes piaci elveken nyugszik
A munkaneacutelkuumlliek alapvetően passziacutev ellaacutetaacutesa (UBs) elsősorban abboacutel a ceacutelboacutel
funkcionaacutel hogy a munkaerő-piaci eacutes az előre nem biztosiacutethatoacute kockaacutezatokkal szemben
veacutedelmet nyuacutejtson Ez a taacutemogataacutesi forma leacutenyegeacuteben egy aacutetmeneti joumlvedelmet biztosit a
munkaneacutelkuumlliek szaacutemaacutera Magaacutet a taacutemogataacutes jogosultsaacutegaacutet termeacuteszetesen szigoruacute
felteacutetelekhez eacutes normaacutekhoz igaziacutetjaacutek uacutegymint a megfelelő hosszuacute koraacutebbi munkaveacutegzeacutes
valamint a jogosultsaacuteg időtartamaacutet stb szinteacuten szabaacutelyokhoz koumltik Ennek elleneacutere a
taacutemogataacutesok csoumlkkenteacutese egyeacutertelműen indokolt a vizsgaacutelati eredmeacutenyek alapjaacuten A
hateacutekonyabb termeleacutes eacutes a rugalmasabb munkapiacok eleacutereacutese eacuterdekeacuteben megindult
reformfolyamatok csoumlkkenthetik ugyan a koraacutebban kialakult torzulaacutesokat de viszont
teljesen megszűntetni aligha tudjaacutek A vaacuteltozaacutesokhoz jobban alkalmazkodoacute munkaerő
oumlsztoumlnzeacuteseacutevel a kevesebb munkaneacutelkuumlli taacutemogataacutessal viszont csoumlkkenhet a szabaacutelyozaacutesi
folyamat relevanciaacuteja Mindazonaacuteltal a doumlnteacuteshozoacutek magaacutetoacutel eacutertetődő feladata tovaacutebbra
is az hogy a meacuteltaacutenyossaacuteg jegyeacuteben taacutemogassaacutek azokat az inteacutezkedeacuteseket melyek a
transznacionaacutelis munkapiacok koumlvetkezteacuteben haacutetraacutenyosan eacuterintettek helyzeteacutet javiacutethatja
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
A kutataacutes a TAacuteMOP 424A2-11-1-2012-0001 azonosiacutetoacute szaacutemuacute Nemzeti Kivaacuteloacutesaacuteg
Program ndash Hazai hallgatoacutei illetve kutatoacutei szemeacutelyi taacutemogataacutest biztosiacutetoacute rendszer
kidolgozaacutesa eacutes műkoumldteteacutese konvergencia program ciacutemű kiemelt projekt kereteacuteben
zajlott A projekt az Euroacutepai Unioacute taacutemogataacutesaacuteval az Euroacutepai Szociaacutelis Alap
taacutersfinansziacuterozaacutesaacuteval valoacutesul meg
Hivatkozott forraacutesok
[1] Akerlof G (1984) An Economistrsquos Book of Tales Cambridge University
Press Cambridge
[2] van Ark B ndash Robindson C ndash Stokes L ndash Stuivenwold E (2003) Industry
Structure and Taxonomies pp 37ndash72 in van Ark B ndash OrsquoMahoney M (ed)
EU productivity and competitiveness An industry perspective EC Italy pp
280
[3] Czegleacutedi P (2007) Piaci inteacutezmeacutenyek eacutes gazdasaacutegi noumlvekedeacutes a modern
osztraacutek iskola neacutezőpontja Akadeacutemia Kiadoacute Budapest
[4] EU (2014) EU KLEMS Database Letoumllteacutes daacutetuma 2014 januaacuter 16 forraacutes
httpwwweuklemsnet
[5] Gaacutecs J (2005) A Lisszaboni Folyamat rejteacutelyek elmeacuteleti probleacutemaacutek eacutes
gyakorlati neheacutezseacutegek MTA Műhelytanulmaacutenyok Discussion Papers Vol
2005 No 01
[6] Gwartney J ndash Lawson R ndash Holcombe R (1999) Economic Freedom and The
Environment for Economic Growth Journal of Institutional and Theoretical
Economics Vol 155 No 4 pp 643ndash663
[7] Layard D R ndash Nickell S (1999) Labour Market Institutions and Economic
Performance Handbook of Labor Economics Vol 3 pp 3029ndash3081
[8] Lindbeck A ndash Snower D (1988) The Insider-Outsider Theory of Employment
and Unemployment MIT Press Cambridge Massachusetts
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
80
[9] Mankiw G N ndash Romer P M ndash Weil D N (1992) A Contribution to the
Empirics of Economic Growth The Quarterly Journal of Economics Vol 107
No 2 pp 407ndash437
[10] Mourre G (2006) Did the Pattern of Aggregate Employment Growth Changed
in the Euro Area in Recent Years Applied Economics Vol 38 No 15 pp
1783ndash1807
[11] North D C (1992) Institutions Ideology and Economic Performance CATO
Journal Vol 11 No 3 pp 477ndash496
[12] OECD (2014) OECD Stat Database Letoumllteacutes daacutetuma 2014 januaacuter 16 forraacutes
httpstatsoecdorgIndexaspxDatasetCode=RHMW
[13] Peneder M (2002) Structural Change and Aggregate Growth WIFO WP No
182 Vienna
[14] Piore M (1986) Labour Market Flexibility University of California Berkeley
CA
[15] Saint Paul G (1996) Dual Labour Markets The MIT Press Cambridge
Massachusetts
[16] Schumpeter J A (1912[1980]) A gazdasaacutegi fejlődeacutes elmeacutelete KJK Budapest
[17] Solow R M (1956) A Contribution to the Theory of Economic Growth The
Quarterly Journal of Economics 70 (1) pp 65ndash94
[18] Tiacutemaacuter J (1996) Munkaerő-kereslet 2010-ben - aacutegazatok foglalkozaacutesok eacutes
keacutepzettseacuteg szerint 1996 Koumlzgazdasaacutegi Szemle (43 eacutevf) 11 sz 995-1009 o
Szerzők
Dr Maacuteteacute Domiciaacuten PhD egyetemi adjunktus
Debreceni Egyetem
Koumlzgazdasaacutegi eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar Debrecen 4028 Kassai uacutet 26
domicianmateeconunidebhu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
81
A SZATMAacuteRI SZILVA UacuteTBAN REJLŐ LEHETŐSEacuteGEK VIZSGAacuteLATA A
HAZAI HAacuteTRAacuteNYOS HELYZETŰ TEacuteRSEacuteGEKBEN
NEacuteMEDINEacute KOLLAacuteR KITTI
KAacutePOSZTA JOacuteZSEF
PEacuteLI LAacuteSZLOacute
Oumlsszefoglalaacutes
Jelen tanulmaacuteny foacutekuszaacuteban a Szatmaacuteri Szilvauacutet mint komplex turisztikai termeacutek aacutell A
hazai haacutetraacutenyos helyzetű teruumlletek főbb teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata
alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a hataacutermenti multi-perifeacuterikus teruumlletek jelentős
gazdasaacutegi-taacutersadalmi elmaradottsaacuteggal rendelkeznek Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a jelenlegi
halmozottan haacutetraacutenyos gazdasaacutegi helyzetuumlkből komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi programok
megvaloacutesiacutetaacutesaacuteval toumlrhetnek ki A haacutetraacutenyos helyzetű videacuteki teruumlleteken a kitoumlreacutes egyik
lehetseacuteges uacutetja a helyi mezőgazdasaacutegi termeacutekekre az ezekből keacuteszuumllő eacutetelekre italokra
eacutes a hagyomaacutenyokra alapozoacute turizmus Mivel a vonzerők szeacutetszoacutertan helyezkednek el a
tematikus utak joacute moacutedszernek bizonyulnak az ilyen teacuterseacutegben Teacutemavaacutelasztaacutesunkat
indokolja hogy a hazai 33 komplex programmal segiacutetendő haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacuteg
egyike a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg melyben egy gazdasaacutegeacuteleacutenkiacutető komplex turisztikai
programsorozat aacutell rendelkezeacutesre az odalaacutetogatoacutek szaacutemaacutera A turisztikai
programcsomagok az egyik legneacutepszerűbb hungarikumot a Szatmaacuteri Szilva paacutelinkaacutet
aacutelliacutetjaacutek koumlzeacuteppontba Szaacutemos szakirodalom raacutemutat arra a teacutenyre hogy a hazai
haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken a turizmus fejleszteacutese toumlbbnyire komplex toumlbb napos
turisztikai programcsomagok kereteacuteben tud megvaloacutesulni Mindezek alapjaacuten a
humaacutenerőforraacutes sziacutenvonalaacutenak fejleszteacutese mellett a haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegek komplex
gazdasaacutegfejleszteacutesi programjaacutenak kardinaacutelis reacuteszeacutet keacutepezhetik a Szatmaacuteri Szilvauacutethoz
hasonloacute tematikus uacutetvonalak melynek hataacutesa a teacuterseacuteg gazdasaacutegi kitoumlreacutesi lehetőseacutegeit
szolgaacutelja
Kulcsszavak multi-perifeacuterikus teruumlletek tematikus turizmus teacuterseacutegfejleszteacutes
Examination of thematic route ndash Szatmaacuteri plum ndash in less developed micro-regions
Abstract
Analysis of the relationships between the main spatial coherences pointed out that the
multi- peripheral areas have significant socio-economic backwardness in Hungary In
our opinion complex economic development programs are needed for these areas to be
able to develop their economy The key factor in development of the least developed
rural areas is the local agricultural products and special local foods drinks and
tourism focus on the folklore The thematic route is a good method to build a
relationships between touristic attractions The reason of our topic selection is that
Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region is one of the 33 least-developed micro-region requiring
complex development program where complex touristic program is available for the
visitors The touristic complex program package focus on the main products in the
Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region which is the Plum Brandy Several literature points out
that the tourism development in disadvantaged areas can usually be achieved within the
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
82
framework of complex multi-day tourist packages Based on all these the main factors of
the success for the examined micro regions are the development of human resources and
complex multi-day tourist packages like Plum Road in Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region
Kulcsszavak multi-peripheral areas thematic tourism rural development
Bevezeteacutes
Vizsgaacutelatunk teruumlleti alapjaacutet a hazai haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegek adjaacutek melyek haacutetraacutenyos
taacutersadalmi illetve gazdasaacutegi mutatoacutekkal egyaraacutent rendelkeznek A hazai haacutetraacutenyos
helyzetű teruumlletek főbb teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute
hogy a hataacuter menti multi-perifeacuterikus teruumlletek jelentős gazdasaacutegi-taacutersadalmi
elmaradottsaacuteggal rendelkeznek (KOLLAacuteR 2012) Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ezen teacuterseacutegek a
jelenlegi halmozottan haacutetraacutenyos gazdasaacutegi helyzetuumlkből komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi
programok megvaloacutesiacutetaacutesaacuteval toumlrhetnek ki (NAGY-KAacutePOSZTA 2010)
Teacutemavaacutelasztaacutesunkat indokolja hogy a hazai 200713-as kormaacutenyrendelet alapjaacuten a 33
komplex programmal segiacutetendő haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacuteg egyike a Vaacutesaacuterosnameacutenyi
kisteacuterseacuteg melyben egy gazdasaacutegeacuteleacutenkiacutető komplex turisztikai programsorozat aacutell
rendelkezeacutesre az odalaacutetogatoacutek szaacutemaacutera A lenti aacutebraacuten a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
kisteacuterseacutegek illetve a teacutemaacutenk koumlzeacuteppontjaacuteban aacutelloacute Szatmaacuteri Szilvauacutet teruumlleti
elhelyezkedeacuteseacutet mutatjuk be hazaacutenk teacuterkeacutepeacuten
1 aacutebra A hazai leghaacutetraacutenyosabb helyzetű besorolaacutesuacute kisteacuterseacutegek
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes 2013
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
83
Az ellipszissel jeloumllt teacuterseacutegben a turisztikai programcsomagok az egyik legneacutepszerűbb
hungarikumot a Szatmaacuteri Szilva paacutelinkaacutet aacutelliacutetjaacutek koumlzeacuteppontba Szaacutemos szakirodalom is
raacutemutat arra a teacutenyre hogy a hazai haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken a turizmus fejleszteacutese
toumlbbnyire komplex toumlbb napos turisztikai programcsomagok kereteacuteben tud megvaloacutesulni
(G FEKETE 2006) A toumlbbnapos turisztikai programcsomagok oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacutenak fő
ceacutelkitűzeacutese a videacuteki teacuterseacuteg megleacutevő turisztikai adottsaacutegaival oumlsszhangban eacutes azokra
eacutepiacutetve a turistaacutek eacutes a helybeacuteliek igeacutenyeihez kapcsoloacutedva az alaacutebbiak
innovatiacutev magas sziacutenvonaluacute egyedi oumlnaacutelloacute vonzerővel biacuteroacute turisztikai
termeacutekek kialakiacutetaacutesa illetve
a teacuterseacuteg egyedi eacuterteacutekein alapvetően a termeacuteszeti eacutes eacutepiacutetett oumlroumlkseacutegen
alapuloacute nemzetkoumlzi vagy orszaacutegos jelentőseacutegű turisztikai vonzerők
termeacutekek eacutes tematikus haacuteloacutezatok fenntarthatoacute fejleszteacutese
A hazai eacutes nemzetkoumlzi joacutegyakorlatok is alaacutetaacutemasztjaacutek azt a teacutenyt hogy ezen turisztikai
programcsomagok tereacuten a laacutetogatoacuteszaacutem noumlveleacutese eacuterdekeacuteben az alaacutebbi prioritaacutesokat kell
megceacutelozni
oumlnaacutelloacutean is jelentős szaacutemuacute laacutetogatoacutet vonzoacute turisztikai attrakcioacutek
fejleszteacutese eacutes az attrakcioacutek minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa
a turizmus szezonalitaacutesaacutenak meacuterseacutekleacutese az egeacutesz eacutevben de legalaacutebb az
eacutev 300 napjaacuten eleacuterhető nyitva tartoacute turisztikai attrakcioacutek fejleszteacutese
leacutetrehozaacutesa
hosszuacutetaacutevon fenntarthatoacute egyedi jellegű fejleszteacutesek megvaloacutesiacutetaacutesa
a teacuterseacuteg kiemelt turisztikai helysziacutenein nemzetkoumlzi vonzerővel az
attrakcioacutefejleszteacutesekhez koumlzvetlenuumll kapcsoloacutedoacute uumlzleti szolgaacuteltataacutesok
fejleszteacutese eseteacuten az előaacutelliacutetott bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek noumlveleacutese
turisztikai egyuumlttműkoumldeacutesek erősiacuteteacutese turisztikai programcsomagok
kialakiacutetaacutesa (Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2008)
A Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacutegben leacutetrehozott Szatmaacuteri Szilvauacutet egy tematikus 5 napboacutel 4
eacutejszakaacuteboacutel aacutelloacute turisztikai termeacutek melynek leacutetrehozaacutesa a 2000-es eacutevek elejeacutere tehető A
Szilvauacutet eredetileg az alaacutebbi telepuumlleacuteseket eacuterintette Vaacutesaacuterosnameacuteny Taacutekos Csaroda
Beregdaroacutec Beregsuraacuteny Tarpa Tivadar Penyige Tuacuteristvaacutendi Szatmaacutercseke
Tiszacseacutecse Milota Sonkaacuted Koumllcse Panyola eacutes Loacutenya melyet jelenleg a
Gasztronoacutemiai Kalandozaacutes a Nagyszilva uacuteton fantaacutezianeacutevvel illetnek (wwwszilvauthu)
Az 5 napboacutel aacutelloacute turisztikai programcsomag neacutepszerűsoumldeacuteseacutet koumlvetően koumlzvetlen
hataacuteskeacutent jelentkezett a gazdasaacuteg turisztikai mutatoacuteszaacutemainak noumlvekedeacutese
Anyag eacutes moacutedszer
Vizsgaacutelataink soraacuten a TeIR adatbaacutezis interaktiacutev elemző illetve kisteacuterseacutegi elemző
reacuteszeacutenek adatait hasznaacuteltuk A vizsgaacutelatokhoz a legfrissebb rendelkezeacutesre aacutelloacute adatok a
2012-es adatok voltak mivel anyagunk 2014 maacutejusaacuteban keacuteszuumllt A vizsgaacutelati
moacutedszereinket tekintve elsődlegesen dokumentumelemzeacutest folytattunk mely soraacuten a
hazai LHH teacuterseacutegek turisztikai potenciaacuteljaacutet jelenlegi helyzeteacutet taacutertuk fel kuumlloumlnoumls
tekintettel a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg főbb turisztikai oumlsszefuumlggeacuteseire Ezt koumlvetően
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
84
vizsgaacutelataink soraacuten diagramokat keacutesziacutetettuumlnk a főbb tendenciaacutek grafikus
megjeleniacuteteacuteseacutehez majd ezek alapjaacuten fogalmaztuk meg javaslatainkat Jelen vizsgaacutelat egy
hosszuacute taacutevuacute komplex kutataacutes kezdeti faacutezisa melynek eredmeacutenyeit a tovaacutebbiakban
mutatjuk be reacuteszletesen
Eredmeacutenyek
A Koumlzponti Statisztikai Hivatal adatai alapjaacuten laacutethatoacute eacutes kimutathatoacute hogy a
Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacutegben eacutes a kisteacuterseacuteg gravitaacutecioacutes zoacutenaacutejaacuteban az eltoumlltoumltt
vendeacutegeacutejszakaacutek szaacutema (főkeacutent hazai vendeacutegek) noumlvekvő tendenciaacutet mutat az elmuacutelt 10
eacutevben mely szorosan oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a Szatmaacuteri Szilvauacutet neacutepszerűsiacuteteacuteseacutevel
illetve felerősoumldő marketingjeacutevel A legfrissebb (2014) TeIR adatok alapjaacuten a kuumllfoumlldi
vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenyaacutenak dinamikus vizsgaacutelata alapjaacuten
megaacutellapiacutethatoacute hogy noumlvekvő tendenciaacutet mutat 2010-ig aztaacuten enyhe csoumlkkeneacutest
eacuteszlelhetuumlnk A mutatoacute a kuumllfoumlldi turizmus jelentőseacutegeacutet fejezi ki a vendeacutegforgalomban A
mutatoacutet az alaacutebbiak alapjaacuten keacutepezzuumlk a kuumllfoumlldiek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek szaacutema
eacutes az oumlsszes kereskedelmi eacutes magaacuten szaacutellaacutesadaacutesban regisztraacutelt vendeacutegeacutejszaka szaacutemaacutenak
haacutenyadosa (a magaacuten szaacutellaacutesadaacutesban eacutes kereskedelmi szaacutellaacuteshelyeken) szaacutezaleacutekos
formaacuteban kifejezve
Az orszaacutegos a regionaacutelis illetve a megyei aacutetlaghoz keacutepest is elmaradaacutes mutatkozik a
kuumllfoumlldi vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenyaacuteban a Vaacutesaacuterosnameacutenyi
kisteacuterseacutegben (2 aacutebra)
2 aacutebra Kuumllfoumlldi vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenya
(szaacutezaleacutek)
Forraacutes TeIR REMEK adatbaacutezis 2014
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
85
A diagramroacutel joacutel leolvashatoacute hogy a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg 10 eacutev eltelteacutevel
megkeacutetszerezte a teacuterseacutegbe laacutetogatoacute kuumllfoumlldi vendeacutegek szaacutemaacutet amely veacutelemeacutenyuumlnk
szerint szoros oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a Szatmaacuteri Szilvauacutet kompakt turisztikai
programcsomag kialakiacutetaacutesaacuteval Laacutethatoacute hogy a 2002-es 675 -os araacuteny 2012-re 1239
-ra nőtt Ez a statisztikai szaacutemadat is alaacutetaacutemasztja azt a teacutenyt hogy noumlvekszik a
Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg telepuumlleacutesei iraacutent a turisztikai kereslet nem csak a hazai hanem
a kuumllfoumlldi vendeacutegek koumlreacuteben is Feltehetően ehhez a teacuterseacuteg hataacuter menti elhelyezkedeacutese is
hozzaacute jaacuterul A turisztikai szaacutemadatok is mutatjaacutek hogy egy toumlbb napos komplex
turisztikai programcsomag kialakiacutetaacutesaacutet koumlvetően noumlvekvő tendencia iraacutenyaacuteban mozdul a
kereslet Vizsgaacutelataink statisztikai adatokat alapul vevő reacuteszeacutet tovaacutebb folytatva
megvizsgaacuteljuk az 1000 lakosra jutoacute oumlsszes kereskedelmi szaacutellaacuteshely szaacutellaacutesfeacuterőhelyeinek
szaacutemaacutet amely azt fejezi ki hogy a neacutepesseacuteg szaacutemaacutehoz keacutepest milyen turisztikai
fogadoacutekapacitaacutessal rendelkezik egy teacuterseacuteg Előzetes hipoteacuteziseink alapjaacuten azt
felteacuteteleztuumlk hogy a turisztikai szolgaacuteltataacutes portfoacutelioacutejaacutenak bőviacuteteacutese oacuteta a szaacutellaacuteshelyek
szaacutema is noumlvekedett a teacuterseacutegben a vizsgaacutelt időperioacutedusban
3 aacutebra 1000 lakosra jutoacute oumlsszes kereskedelmi szaacutellaacuteshely
szaacutellaacutesfeacuterőhelyeinek szaacutema
ForraacutesTeIR REMEK adatbaacutezis 2014
A 3 aacutebra is joacutel mutatja hogy az 1000 lakosra jutoacute kereskedelmi szaacutellaacuteshelyek szaacutema
meghaladja a megyei a regionaacutelis illetve az orszaacutegos aacutetlagot is A tendencia 2008-ig
noumlvekedeacutest utaacutena csoumlkkenő iraacutenyt mutat amely a szaacutellaacutesfeacuterőhelyek csoumlkkeneacuteseacutere mutat
Azonban a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg adatai meacuteg mindig meghaladjaacutek az orszaacutegos a
regionaacutelis eacutes a megyei aacutetlagot is A teacuterseacuteg aktiacutev szereplői konstataacuteltaacutek azt a teacutenyt hogy
tovaacutebbi neacutepszerűsiacuteteacuteseacutere forraacutesteremteacutesre van szuumlkseacuteg a teacuterseacutegben kialakiacutetott turisztikai
programcsomagok tereacuten amennyiben a turizmust szeretneacutek neacutepszerűsiacuteteni Ezen
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
86
gazdasaacutegi szektor erősiacuteteacuteseacuteben laacutettaacutek eacutes jelenleg is laacutetjaacutek a munkahelyek szaacutemaacutenak
noumlveleacuteseacutet illetve a gazdasaacutegi portfoacutelioacute bőviacuteteacuteseacutet
Mindezekből koumlvetkezően a 2000-es eacutevek koumlzepeacuten megfogalmazoacutedott a tematikus
tuacuterauacutetvonal tovaacutebbi fejleszteacuteseacutenek keacutet iraacutenyvonala Az egyik iraacutenyvonal a tematikus
tuacuterauacutetvonal roumlvidebb verzioacutejaacutenak a megteremteacutese volt amelyet jelenleg a Barangolaacutes a
Kisszilvauacuteton (avagy a Penyigei szilvaacutetoacutel a Panyolai Elixiacuterig) fantaacutezianeacutevvel illetnek A
tuacuterauacutetvonal 3 napos 2 eacutejszakaacutes turisztikai programcsomagot foglal magaacuteba az alaacutebbi
telepuumlleacuteseket eacuterintve Penyige Tuacuteristvaacutendi Szatmaacutercseke Tiszacseacutecse Milota Sonkaacuted
Koumllcse Panyola Vaacutesaacuterosnameacuteny A maacutesik fejleszteacutesi iraacutenyvonal a hataacuter mentiseacutegre
alapozoacutedott mely alapjaacuten leacutetrejoumltt a Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet A jelenleg eleacuterhető
haacuterom Szilvauacutet az alaacutebbi teacuterkeacutepen laacutethatoacute
4 aacutebra A Szatmaacuteri Szilva Utak (kis nagy hataacuteron aacutetnyuacuteloacute) teacuterkeacutepi
megjeleniacuteteacutese
Forraacutes Google maps sajaacutet szerkeszteacutes 2014
A romaacuteniai Szatmaacuter megyeacutet eacutes a magyarorszaacutegi szatmaacuter-beregi taacutejegyseacuteget egyaraacutent
vaacuteltozatos turisztikai potenciaacutel jellemezi szaacutemos gyoumlnyoumlrű gyaloglaacutesra piheneacutesre
alkalmas taacutejaik kulturaacutelis eacutes toumlrteacutenelmi eacuterteacutekeik kuumlloumlnleges vonzerővel biacuternak a hataacuter
menti teacuterseacutegbe eacuterkező turistaacutek szaacutemaacutera A romaacuten eacutes magyar partnerek
egyuumlttműkoumldeacutesnek koumlszoumlnhetően a Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet tartalmas kikapcsoloacutedaacutest
biztosiacutet azon uacutej eacutes reacutegi eacuterdeklődők vendeacutegek turistaacutek szaacutemaacutera akik felkeresik ezt a
hataacuter menti teacuterseacuteget eacutes szemeacutelyesen is megismerkednek a szeacutep eacutes eacuterdekes helyekkel
megismerik a taacutejegyseacutegek hagyomaacutenyait eacutes ndash a szilvaacutehoz is koumltődő ndash taacutejtermeacutekeit s
mindezt egy hataacuteron aacutetnyuacuteloacute szeacutep eacutes vaacuteltozatos taacutejakon vezető uacutetvonalon haladva tehetik
(wwwszilvauthu)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
87
A hataacuteron aacutetnyuacuteloacute Szilvauacutet az alaacutebbi Euroacutepai Unioacutes projekt kereteacuteben keruumllt
megvaloacutesiacutetaacutesra melyet 2011-ben nyert el a Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka Lovagrend szaacutemos
helyi aktiacutev paacutelyaacutezati partnerrel toumlrteacutenő konzorciummal A projekt kereteacuteben 212 116
euroacutet nyertek melynek reacuteszleteit az alaacutebbi taacuteblaacutezat tartalmazza Hazaacutenk videacuteki jellegű
teruumlletein szaacutemos esetben probleacutemaacutet jelent a paacutelyaacutezati forraacutesokhoz szuumlkseacuteges oumlnerő
megteremteacutese A szilva mint oumlsszekoumltő kapocs a szatmaacuteri videacutek turisztikai
fejleszteacuteseacuteben ciacutemű projekt eseteacuteben az oumlnerő megteremteacutese nem okozott kardinaacutelis
probleacutemaacutet hiszen az eddigi aktiacutev turisztikai teveacutekenyseacutegből szaacutermazoacute joumlvedelem
biztosiacutetotta az anyagi haacutetteacuterforraacutest amely kiemelkedő mintakeacutent (joacute gyakorlatkeacutent)
szolgaacutel a hazai haacutetraacutenyos helyzetű terek teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelatakor A
hazai haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacutegekben szaacutemos helyen probleacutemaacutet okoz a paacutelyaacutezati
forraacutesok oumlnerejeacutenek megteremteacutese Ezen tuacutel mivel az euroacutepai unioacutes forraacutesok
utoacutefinansziacuterozaacutes kereteacuteben valoacutesiacutethatoacutek meg iacutegy meacuteg ha 100 -os taacutemogataacutesi
intenzitaacutesroacutel is van szoacute szaacutemos esetben meacuteg akkor sem megoldott a paacutelyaacutezati beruhaacutezaacutesi
eacuterteacutek előteremteacutese Tehaacutet ez is mutatja azt a teacutenyt hogy tulajdonkeacuteppen mintaprojektről
beszeacutelhetuumlnk a Szatmaacuteri Szilvauacutet kialakiacutetaacutesa eseteacuten Az alaacutebbiakban egy oumlsszefoglaloacute
taacuteblaacutezattal szeretneacutenk megjeleniacuteteni a legfrissebb Szilvauacutethoz kapcsoloacutedoacute hataacuteron
aacutetnyuacuteloacute projekt vissza nem teacuteriacutetendő illetve projektpartneri hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
1 taacuteblaacutezat A szilva mint oumlsszekoumltő kapocs a szatmaacuteri videacutek turisztikai
fejleszteacuteseacutebenrdquo ciacutemű hataacuteron aacutetnyuacuteloacute projekt (2011)
A projekt
megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban
reacutesztvevő partnerek
Vissza nem teacuteriacutetendő taacutemogataacutes
(Euroacutepai Unioacutes forraacutes eacutes nemzeti
taacutersfinansziacuterozaacutes egyuumltt)
Projektpartnerek
egyeacuteni
hozzaacutejaacuterulaacutesa
Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka
Lovagrend 103 852 5 466
Szatmaacuter Megyei Agraacuter
Kereskedelmi eacutes
Iparkamara
56 642 1 156
Szatmaacuter-Beregi Szilva
Uacutet Egyesuumllet 42 750 2 250
Oumlsszesen 203 244 euroacute 8 872 euroacute
Forraacutes wwwszilvauthu alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
A projekt kereteacuteben az alaacutebbi projektelemek keruumlltek megvaloacutesiacutetaacutesra
Magyarorszaacuteg teruumlleteacutet eacuterintő projektelemek
bdquoSzatmaacuteri szilva haacutezardquo kialakiacutetaacutesa
Romaacutenia Szatmaacuteri szilva bemutatoacutehely kialakiacutetaacutesa
Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet tematikus turisztikai uacutetvonal kijeloumlleacutese az alaacutebbi
bontaacutesban
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
88
Magyarorszaacuteg Vaacutesaacuterosnameacuteny(13 km) Taacutekos(3 km) Csaroda(9 km)
Beregdaroacutec (6 km) Beregsuraacuteny(7 km) Tarpa(27 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(20
km) Tivadar(14 km) Penyige(10 km) Tuacuteristvaacutendi(6 km) Szatmaacutercseke(14
km) Tiszacseacutecse(44 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(47 km) Milota(9 km) Sonkaacuted(3
km) Koumllcse(33 km) Panyola(10 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(37 km) Loacutenya (66 km)
Szatmaacuterneacutemeti (32 km)
Romaacutenia teruumlleteacutet eacuterintő projektelemek Aranyosmeggyes -Mediasul Aurit- (20 km)
Vaacutemfalu-Vama (3 km) Avasfelsőfalu-Negresti Oast (3 km) Vaacutemfalu-Maacuteriavoumllgy-Vama
(9 km) Bikszaacuted-Bixad (39 km) Tuacutert- Turc (10 km) Halmi-Halmeu (5 km) Tuacuterterbes-
Turulung (7 km) Saacuterkoumlzuacutejlak-Livada (25 km) Szatmaacuterneacutemeti-Satu Mare
bull Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka udvar kialakiacutetaacutesa
bull koumlzoumls marketingteveacutekenyseacuteg az eacuterintett telepuumlleacuteseken
bull szakmai tanulmaacutenyutak szervezeacutese lebonyoliacutetaacutesa
bull koumlzoumls turisztikai kiadvaacutenyok eacutes bemutatoacutefilm keacutesziacuteteacutese
bull online turisztikai adatbank leacutetrehozaacutesa wwwszilvauthu portaacutel leacutetrehozaacutesa
Oumlsszegzeacutes
Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy mindhaacuterom szilvauacutet leacutetrehozaacutesa a teacuterseacuteg falusi
turizmusaacutenak fellendiacuteteacuteseacutet szolgaacutelja Az uacutej turisztikai termeacutekek teacuterseacutegi oumlsszefogaacutessal
valoacutesulhatnak meg amelyek szociokulturaacutelis pozitiacutev hataacutesa kimutathatoacute az eacuterintett
telepuumlleacuteseken (PRISTYAacuteK 2008) A vendeacutegforgalom stabilizaacutelaacuteshoz nagymeacuterteacutekben
hozzaacutejaacuterul a taacutejspecifikus eacutelelmiszerek bioeacutetelek gasztro - hungarikum termeacutekek
előaacutelliacutetaacutesa melyek a helyben hozzaacuteadott eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutesban jelentős szerepet toumlltenek be
Az elmuacutelt eacutevek tendenciaacuteit koumlvetve a Hungarikum Bizottsaacuteg strateacutegiaacuteja is azt a ceacutelt
szolgaacutelja hogy a hungarikumok kiemelt gazdasaacutegi szerepet toumlltsenek be a hazai fejlett
illetve fejletlen vagy haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken egyaraacutent hiszen egy-egy ilyen
teacuterseacuteg gazdasaacutegi fellenduumlleacuteseacutehez nagymeacuterteacutekben hozzaacute jaacuterulhat a teacuterseacutegben jelen leacutevő
magas hozzaacuteadott eacuterteacutekkel rendelkező hungarikum termeacutek Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a
komplex turisztikai termeacutekek tovaacutebbaacute hozzaacute jaacuterulnak a helybeacuteli joumlvedelmek
kiegeacutesziacuteteacuteseacutehez melyet az is mutat hogy az utoacutebbi 5 eacutevben a turisztikai vaacutellalkozaacutesok
szaacutema noumlvekedett a teacuterseacutegben Fontos eredmeacutenykeacutent kell megemliacuteteni a Szilvautak
pozitiacutev hataacutesaacutet a teacuterseacuteg munkahelyteremteacuteseacutere Konkluacutezioacutekeacutent megfogalmazhatoacute hogy
fontos a teacuterseacutegben a szezonalitaacutes megnyuacutejtaacutesa akaacuter az Erdeacutelybe tartoacute aacutetmenő forgalom
egy vagy toumlbb napra toumlrteacutenőmegaacutelliacutetaacutesaacutevalrdquo Tovaacutebbi pozitiacutev hataacuteskeacutent jelentkezik a
mezőgazdasaacutegi termeacutekek főkeacutent a szilva eszmei eacuterteacutekeacutenek a visszanyereacutese Annak
elleneacutere is hogy a teacuterseacutegben a turizmus gazdasaacutegi suacutelya mindoumlssze 23 a turisztikai
fejleszteacutesi lehetőseacutegek adottak viszont nem szabad figyelmen kiacutevuumll hagyni hogy alapja
a helyi humaacutenerőforraacutes sziacutenvonala Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ha a teacuterseacutegben jelen van az a
megfelelő sziacutenvonaluacute humaacutenerőforraacutes potenciaacutel amely keacutepes megteremteni mind a
hazai mind pedig a kuumllfoumlldi paacutelyaacutezati forraacutesokat akkor a teacuterseacuteg gazdasaacutegi taacutersadalmi
mutatoacuteinak pozitiacutev iraacutenyuacute elmozdulaacutesa prognosztizaacutelhatoacute Mindezek alapjaacuten
elmondhatoacute hogy a humaacutenerőforraacutes sziacutenvonalaacutenak fejleszteacutese mellett a haacutetraacutenyos
helyzetű teacuterseacutegek komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi programjaacutenak kardinaacutelis reacuteszeacutet
keacutepezhetik a Szatmaacuteri Szilvauacutethoz hasonloacute kompakt toumlbb napos turisztikai termeacutekek
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
89
Hivatkozott forraacutesok
1 G Fekete Eacute (2007) Haacutetraacutenyos helyzetből előnyoumlk Foumlldrajzi
Koumlzlemeacutenyek 2007 1-2 55-66 p
2 Kollaacuter K (2012) A hazai haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacutegek főbb teacutergazdasaacutegi
oumlsszefuumlggeacutesei SZIE-GTK Gazdaacutelkodaacutes- eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori
Iskola PhD disszertaacutecioacute Goumldoumlllő 2012
3 Nagy H ndash Kaacuteposzta J (2010) Social and regional aspects of the structural and
Cohesion Funds in the new EU member states between 2007-2013 In Peter
Bielik (szerk) Economics Social Policy and Citizenship in the European
Union ndash Evidence of V4 Countries and Perspectives for Ukraine Nitra Slovak
University of Agriculture Fakulty of European Studies and Regional
Development 2010 pp 148-167(ISBN978-80-552-0448-2)
4 Pristyaacutek E (2008) Szatmaacuter-Bereg turisztikai alapuacute teruumlletfejleszteacutese PTE-TTK
Foumlldtudomaacutenyok Doktori Iskola PhD disszertaacutecioacute Nyiacuteregyhaacuteza 2008
5 Toacuteth T (2014) A hungarikumok hazai eacutes nemzetkoumlzi ismertseacutegeacutenek
megiacuteteacuteleacuteseacutenek oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese tanulmaacuteny 2013-851 119 p
6 Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2008
7 wwwszilvauthu
Szerző(k)
1 Neacutemedineacute Dr Kollaacuter Kitti PhD
adjunktus
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
2103 Goumldoumlllő Paacuteter K u 1
kollarkittigtksziehu
2 Dr Kaacuteposzta Joacutezsef CSc
deacutekaacuten inteacutezeti igazgatoacute egyetemi docens
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
2103 Goumldoumlllő Paacuteter K u 1
kaposztajozsefgtksziehu
3 Dr Peacuteli Laacuteszloacute PhD
adjunktus
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
2103 Goumldoumlllő Paacuteter K u 1
pelilaszlogtksziehu
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
90
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
91
COMMON AGRICULTURAL POLICY 2007 ndash 2013 VS 2014 -2020
RAŠOVSKAacute ADRIANA
Introduction
Joining the European Union in 2004 Slovakia has accepted the rules of support to the
agricultural sector what means adapting the same support mechanisms as those used in
the EU and the gradual increasing of farmers contributions from the EU budget until
2013 However there is a significant difference between the Slovak and European
agriculture
The Slovak agriculture is considerably less productive despite a high concentration of
farms (up to 951 of the utilized agricultural land is farmed by large farms) Not only is
Slovakia on the first place among 24 European countries due to its size of farms but
farms hire the majority of land that they farm (up to 935 of agricultural land is not
owned by entities who work it)
The role of agriculture could be traditionally perceived as a food production but
agriculture significantly shapes the face of the country affects the quality of the
environment and also helps to increase the potential of tourism development It is
therefore evident that the industry will continue to benefit from public support To make
a right decision in allocation of this support it is necessary to become familiar with its
advantages and disadvantages especially in Slovak agricultural conditions
Materials and Methods
Study of domestic and foreign literature explaining the views of leading authors
describing the issues of agricultural policy agri-food industry and the impact of CAP on
domestic economic factors is followed by collecting the data needed for statistical
analysis
Article combines practical skills with statistical software Gretl and creating correlations
key indicators demonstrating the dependence of the Common Agricultural Policy reform
on selected agricultural factors in Member States of the European Union
Data sources are
Slovak Agricultural Library in Nitra
Statistical Office if the Slovak Republic
agricultural magazine AGROMAGZIacuteN
Internet resources EUROSTAT OECD FAO
and other Internet resources dedicated to the analyzed issue
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
92
Results and Discussion
Common Agricultural Policy
The Common Agricultural Policy could be easily identified as a system of European
subsidy programs representing the largest community financial policy in the European
Union Opponents would say with irony that this policy costs each taxpayer ldquoonlyrdquo 30
cents a day
In the last years the agricultural policy had to respond to the accession of the new
member states increasing demand for high quality food climate change volatile food
prices on world markets and the unbalance in the food chain in the EU From the
European Parliament point of view there must be provided the public goods by means of
food security and secondly the protection of the environment
The main purpose of the Common Agricultural Policy is to help a stable and efficient
production of high-quality foods that are competitive on world markets and made
environmentally sustainable manner It also aims to promote economic activity in rural
areas and prevent the depopulation
Marušinec J ndash Škriečka M in analyse of the agricultural support pay attention on the
financial framework dedicated to period 2007 ndash 2013 Expenditure on the Common
Agricultural Policy can be found in the expenditure chapter - Preservation and
management of natural resources ndash where CAPrsquos budget is given at volume of 418125
mld euro (table 1)
Table 1 Financial framework 2007 - 2013 (million euro) Expenditure
chapter 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2007 - 2013
1 Sustainable growth
54 405 56 736 59 197 61 144 63 601 66 640 69 678 431 401
2 Preservation and
management of natural resources
58 351 58 800 59 252 59 726 60 191 60 663 61 142 418 125
21 Market
expenditures and
direct payments
45 759 46 217 46 679 47 146 47 617 48 093 48 574 330 085
3 Citizenships
freedom and
security
1 273 1 362 1 523 1 693 1 889 2 105 2 376 12 221
4 EU as a global partner
6 578 7 002 7 440 7 893 8 430 8 997 9 595 55 935
5 Administration 7 039 7 380 7 699 8 008 8 334 8 670 9 095 56 225
6 Compensation 445 207 210 - - - - 862
Total 128 091 131 487 135 321 138 464 142 445 147 075 151 886 974 769
Source Analysis of the support system in agriculture Marušinec J ndash Škriečka M 2009
The development of CAPacutes expenditures in the examined period 2007 ndash 2013 decreased
from the 456 (58 351 billion euro) to 403 (61 142 billion euro) ndash figure 1 CAPacutes
expenditures represents the major part of the financial framework till the year 2009 after
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
93
this year the expenditure chapter Sustainable growth comprehensive of
Competitiveness for growth and employment and Cohesion for growth and
employment leads with 09 difference (1 418 billion euro)
Figure 1 Comparison of the development of CAPacutes expenditures (red line) and
direct payments (blue line) in years 2007 ndash 2013 source MF SR
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 in Slovak Agriculture
The role of agriculture consists not only in food production but also it significantly
shapes the face of the country affects the quality of the environment and helps to
increase the potential of tourism development It is therefore evident that the industry
will continue to benefit from public support To make a right decision in allocation of
this support it is necessary to become familiar with the agriculture development
Agriculture of the Slovak Republic in 2007 ndash 2013
Agriculture forestry and fishery GDP
The share of agriculture in the created gross domestic product (figure 2) has oscillated
from 36 in 2007 (223353 million euro) through 256 in 2010 (168582 million euro) to
reach 332 in the year 2012 (23758 million euro)
Figure 2 Overview of the agriculture forestry and fishery GDP in examined period
(million euro) source ŠUacute SR
Development of agriculture forestry and fishery GDP
(mill euro)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
94
The quarterly growth of agriculture gross production (figure 3) is defined using the
logarithmic transformation of the exponential function
ln yt = ln b0 + x ln b1 + ln ut
and based on it following conclusions can be made
Multiple R = 03762low leakage power dependence between y and exogenous
variables
R Square = 0141514 15 of the variability of the endogenous variable is explained
by given
regression function (model)
Significance F = 00338 lt 005 ie model as a whole is statistically significant (+)
Parameter b0 is statistically highly significant since the P-Value (4 13E-41) lt 0 01
(++)
Parameter X1 is statistically significant since the P-Value (0 0338) lt 0 05 (+)
b0 = 954 4478 In the zero period time the gross output of agriculture is in
the amount of
954 45 units (million euro)
b1 = 0007091 0709059 Quarterly growth rate of agriculture gross production
is 071
2836236 The annual growth rate of agriculture gross
production is 284
Regression function form yi = 6861 + 0007x1
Figure 3 The quarterly growth of agriculture gross production (million euro)
source ŠUacute SR
The economic production rate of agriculture and food processing
Gross production - agriculture forestry
and fishing (mill euro)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
95
The economic profit of agriculture and the food processing (figure 4) reaches two
important points in the examined period
1 year 2007 ndash the revenues obtain their maximum value (4 2643 million euro)
by costs of 4 1698 mill euro rarr profit 945 million euro
2 year 2009 - the revenues obtain their minimum value (1 9659 million euro) by
costs of 2 0787 mill euro rarr profit -1128 million euro
Figure 4 Development of the revenues (red line) costs (blue line) and economic
profit (green line) in the Slovak agricultural production (million euro) source ŠUacute SR
The economic agricultural account (figure 5) describes the ratio in which the crop
production and the animal production create the total amount of agricultural production
The highest value of agricultural production can be noticed in year 2008 (233337
million euro) Paradoxically in the following year the lowest agricultural production can be
remarked (174014 million euro) This interannual loss represents decrease by 59323
million euro on amount 174014 million euro
Figure 5 Development of the crop production animal production and the
agriculture production source ŠUacute SR
Employment
Employment in the agricultural sector (figure 6) has declining character since the
beginning of the examined period the number of employees in the crop production
decreased by 3507
CropprodctionAnimalproductionAgriculturalproduction
Economic agricultural account (mill
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
96
(- 3 076 employees) and the animal production employment decreased by 3895 (-
5 193 employees)
Figure 6 Average number of employees in the animal (blue line) and crop production
(red line)
source ŠUacute SR
The land use
In Slovakia during the examined years the ratio between utilized agricultural area and
permanent meadows and pastures is stabelazed (37 1) There are only minimal changes
between years values
Figure 7 Utilized agricultural area vs permanent meadows and pastures (ha)
source ŠUacute SR
Land area - permanent meadows and pastures (ha)
Land area - utilized agricultural area (ha)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
97
Common Agriculture Policy in Slovakia 2007 ndash 2013
After the Slovak Republic became a member state of the European Union the
agricultural support received a new dimension in form of CAPacutes expenditure patterns
implementation In Slovakia following instruments are used by CAP
1 Direct payments
2 Rural development
3 Market-oriented expenditures
Market-oriented expendituresacute task is to support the export of agricultural goods in the
areas outside of the EU but also eg National programme of beekeeping and the
Programme of school milk support
Financing thru the rural development focuses on the agro-environmental support
investments in the agricultural companies improving of the agricultural productsacute
processing and merchantability agricultural proceedingsacute diversification forestry and
also support of farms with partly self-supplying education counselling and fish system
Direct payments are the most important source of finance in terms of volume of funds
They are composed of two parts
a) resources of the EU (the volume is given by the regulation of Council)
b) national equalization payments - co-financing from the state budget (volume is
given by law on the state budget)
A significant dynamic growth in terms of the total amount of additional public funds
flowing into agriculture can be noticed since the Slovak Republic became a member of
the European Union Detailed overview of the resources flowing into Slovak agriculture
is shown in the table 2
Table 2 Financing of the Slovak agriculture
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Direct payments 24547 23325 25101 36078 22393 3641 3376 3652
- Direct payments (funds of ES) 15349 16494 15282 21384 21384 227 2437 2784
- co-financing (Slovakia) 9198 6831 9819 14695 1009 1371 939 868
Rural development 14891 17689 20175 17825 40291 4335 4831 4085
- Rural development (funds of ES) 11900 14137 15492 13878 30980 3318 3693 3134
- co-financing (Slovakia) 2991 3552 4684 3947 9311 1016 1138 951
Market-oriented expenditures 2649 3787 3768 3768 3900 398 136 131
- Market-oriented expenditures
(funds of ES) 2649 3787 3768 3768 3768 376 109 99
- co-financing (Slovakia) 000 000 000 000 133 22 27 32
Source MF SR
One year after joining the European Union Slovakia was given the minimum support
from the European and Slovak funds (21522 million euro) Figure 8 provides a brief
overview of the development of direct payments paid to Slovakia in previous years The
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
98
highest sum of support can be noticed in year 2008 (37041 million euro) followed by year
2011 with amount of support 3652 million euro
Figure 8 Comparison of direct payments development in Slovakia (europerson)
source MF SR
Reform of the Common agricultural policy 2014-2020
The long-awaited European Commissions proposal of the Common Agricultural Policy
reform has become the target of criticism mainly of the central Europe countries Its
opponents argue that it does not sufficiently pay attention on a fairer distribution of
funds increasing the competitiveness of the sector and the promotion of green farming
practices However the positive or negative consequences of it cannot be taken into
consideration without a deep analysis To demonstrate CAPrsquos advantages
disadvantages it will be needed to go through several factors reflecting the impact of EU
decisions on the Slovak agriculture development as a representative country of V-4
Problematic provisions of the draft reform of view CAP
- Distribution of support among the EU member states
- Capping - setting the upper limit of support for big companies
- Terms of greening and their close relationship to capping direct payments
Direct payments
Implementations of the direct payments strengthen the idea of flat-rate market reforms
enhancing the competitiveness of the agricultural sector by encouraging farmers to adapt
to the market conditions The European companyrsquos needs - basic income and basic
public goods - are now supported by the uncoupled direct payments
European Commission identifies the role of the future redistribution of direct payments
as a dual one - support for income and provision of public goods by ensuring a better fit
between these policy objectives and the budgetary means available There are several
options for redistribution of direct payments envelopes between EU Member States
taken into consideration
Direct payments distribution to Slovakia
in years 2005 - 2011
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
99
EU flat rate ndash direct payments distribution on the total potentially eligible hectares
across the European Union Member States with volume 267 euroha of potentially
eligible area (PEA)
As shown in Figure 9 there are considerable differences in payments between member
states such as Malta Belgium Nederland Italy Greece Cyprus Denmark and Slovenia
ndash with higher direct payments and member states like Latvia Estonia Lithuania
Portugal Romania Slovakia Bulgaria and Poland - with lower payments
Figure 9 Direct Payments redistribution using EU flat rate source DG AGRI
Choosing the option EU flat rate would mean to redistribute a sum of 4394 million euro
While Malta Belgium Nederland Italy Cyprus and Denmark would remark losses EU
flat rate would produce substantial gains to Latvia Greece Lithuania and Romania This
option would be most beneficial for Romania Poland and Spain on the other hand Italy
Germany and France would loose the most
ldquoA flat rate payment across the EU would fail to reflect differences in the economic and
environmental situation in the Member States since a given level of payment does not
have the same effect on income and each hectare does not equally contribute to the
provision of environmental public goodsrdquo European Commission
Considering almost 90 of the land is concentrated in 20 of the holdings in the EU-
25 EU flat rate can not solve the problem of an unequal direct payments distribution
between farms Distribution proposed this way would be a strong rejection of support
compensation to new member states and to the old ones
pragmatic approach ndash Member States are given the EU wide minimum level of per
hectare payment based on a share of the EU average
In the pragmatic approach the direct payments distribution is solved by dividing it to all
Member States at the level at least 80 of the EU average per hectare (figure 10)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
100
Figure 10 Direct Payments redistribution using min 80 of EU-average source DG
AGRI
The amount of redistributed payments would be a sum of 847 million euro by this option
Romania Latvia and Lithuania would remark only positive impacts France Germany
and Italy would remark the biggest losses in this case
ldquoThis option would allow addressing the situation of Member States which are
significantly below the EU average while mitigating the impact of redistribution on those
above the EU averagerdquo European Commission
This means that to lift the per hectare payments of Member States to 80 of the EU
average (213 euroha) it would be needed to cover this cost on a proportional basis by the
Member States that are above the EU average rarr payments to the Member States to 80
of the EU average would be required by a reduction of their envelopes while the
envelopes of those Member States who belong between 80 - 100 would remain
unchanged
the use of objective criteria - the EU flat rate is adjusted by objective criteria based on
economic physical andor environmental indicators
ldquoObjective criteria that reflect the dual role of direct payments in providing income
support and public goods and would thus ensure a more equitable and efficient use of
budgetary resourcesrdquo European Commission
The use of objective criteria should ensure a more equitable and efficient use of
budgetary resources - higher direct paymentsha would be given to the Member States
with higher GDPcapita (expressed in PPS) as well as to the Member States with higher
GVAAWU
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
101
Figure 11 Direct Payments redistribution using Economic objective criteria source DG
AGRI
combination of a pragmatic approach and objective criteria
The common agricultural policy is built on two pillars (itrsquos maintaining is supported by
the Commission proposal and the European Parliaments position too)
1st pillar Direct payments and markets 317 2 billion euro (76)
2nd
pillar Rural development 101 2 billion euro (24)
Total 418 4 billion euro (100)
In addition to the CAP budget another 17 1 billion Euros should be redistributed
bull 5 1 billion euro - Agricultural research and innovation
bull 3 9 billion euro - Reserve for crises in the agricultural sector
bull 2 5 billion euro - Food safety
bull 2 8 billion euro - People in poverty
bull 2 8 billion euro - European fund for globalisation adjustment
Table 3 Comparison of direct payments resources in the actual CAP
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Financial cap for the EUrsquos part of direct payments 40 50 60 70 80 90 100
Possible national supplementary payment (Slovakia) 30 30 30 30 20 10 0
Total 70 80 90 100 100 100 100
Source VUacuteEPP
The new structure of direct payments within the 1st pillar of the CAP will be for the first
time established - multicomponent structure of direct payments
bull Basic Payment Scheme (50 will replace the currently applicable
payment SAPS)
bull Ecological payment (mandatory 30)
bull Coupled support (optional 10)
bull Payment of LFA (optional 5)
bull Young farmer (mandatory 2)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
102
Capping
The European Commissionacutes intention is to put into practice a cap for subsidies for the
largest agricultural companies that receive a disproportionate measure of direct support
of incomes from the CAP Implementation of a progressive capping on payments should
start at 150 000 euro - the maximum amount of support for a farm for one year would be
limited to 300 000 euro This progressive capping would be in force only from moment
when the costs of social security and wages would be deducted from the total sum
After the vote in the European Parliament the amount of capping per farm stays at sum
of 300 000 euro and since
- farms are given 250 000 euro rarr 30 of unit subsidies would be paid per hectare
- farms are given 200 000 - 250 000 euro rarr 60 of unit subsidies would be paid per
hectare
- farms are given 150 000 ndash 200 000 eurorarr 80 of unit subsidies would be paid per
hectare
Due to the historical development large farms can be found especially in Slovakia
Czech Republic and East Germany These farms were excluded from the plan of
capping CAP funding will be provided only to active farmers who are able to
demonstrate tangible action Because the Commissionrsquos definition of an active farmer is
very broad support is likely to be given even to those farmers whose annual income
from agriculture represents only 5 2 of CAP resources should help to entice young
people to farming and farmers to 40 years should receive 25 bonus on direct payments
during the first five years and in this case the cap on the size would be unified on 50 ha
(no individual based on the average size of farms among the Member States)
Figure 12 Capping directions for years 2014 - 2020 source DG AGRI
Additional national payment on livestock units (figure 13) represents the support of
animal production given to Slovak agriculture from year 2007 Its decreasing character
responds to decline in animal production (figure 14) The most enormous drop can be
noticed in year 2008 when the animal production decreased by 26388 million euro in 12
months
National cap of Slovakia for period 2014 - 2020 (ths euro)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
103
Figure 13 Additional national payment on big livestock units (euroBLU) 2007-2012
source ŠUacute SR
Figure 14 Animal (blue line) and Crop production (red line)
source ŠUacute SR
To demonstrate the task of capping as a part of the CAP reform ndash the downward trend of
employees in the animal production has to be remarked The primary objective of
capping is to increase the downward nature of employment in animal production or at
least to maintain its current state (figure 15) This support should help to spread the
animal production and ensure the position of animal farms in Slovakia as well in Czech
Republic and Germany
Figure 15 Average number of employees in the animal (blue line) and crop production
(red line) source ŠUacute SR
SAPS (Single Area Payments) are paid to farmers whose minimum size of the cultivated
area is 03 hectares and the minimum size of the economy overall is 1 ha These
payments proceed from the European Agricultural Guarantee Fond (EAGF) In Slovakia
Additional national payment on big livestock units (euroBLU)
30
50
70
90
110
130
150
2007 2008 2009 2010 2011 2012
Animal and Crop production (mill euro)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
104
their progress is continuously growing what helps to keep the volume of crop production
in a positive way (figure 16) The average number of employees in the crop production
decreases only in year 2008 what can be caused by the financial crisis outbreak But the
overall development of employment in the crop production can be characterized as a
growing one due to the efficient influence of SAPS
Figure 16 Development of SAPS (euroha) and crop production (million euro) source ŠUacute SR
Greening
A short overview of the implications of greening based on the amount of farms and a
reduction of direct payments is shown in table 4 ndash differences in variants between
examined years are followed
bull Variant 30 + 039 of direct payments in 2020
bull Variant 20 + 047 of direct payments in 2020
bull Variant 10 + 049 of direct payments in 2020
bull Variant 0 + 055 of direct payments in 2020
The European Commissionrsquos suggestion is to make a condition on the allocation of 30
of direct payments based on three green rules
bull Maintaining of the permanent pastures
bull Diversification - farmers will have to grow at least three kinds of crops on their
arable lands while one crop can occupy at least 5 and maximum 70 of the
total area
bull Maintaining the ecological landscape - at least 7 of the area other than
permanent pastures must be used on balks hedges trees outfield the
landscape features biotopes interference guard bands and forested areas
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
105
Table 4 The implications of greening based on the amount of farms and a
reduction of direct payments
Year Parameter
of farms in classes
Direct payments
150 -
200
(ths euro)
200 -
250 (ths
euro)
250 -
300 (ths
euro)
300 gt
(ths euro)
of
farms
together
Decreasing
(mil euro)
of
reduction
compared
to the
claim
2014
Variant 30 034 021 017 021 094 124 426
Variant 20 051 034 017 043 145 22 574
Variant 10 064 051 03 055 2 362 727
Variant 0 149 051 034 09 324 557 876
2020
Variant 30 03 021 026 021 098 146 465
Variant 20 06 038 017 047 162 258 621
Variant 10 085 055 03 068 239 421 776
Variant 0 192 055 038 102 388 645 931
Source Impact of the CAP reform on the agricultural organizations in the Slovak
Republic Semančiacutek M 2012
Based on the complaints from farmersrsquo organizations and some Member States the
European Parliament decided to remove some small farms from the green rules An
exception should receive even those producers who fulfil the national environmental
certification conditions
The paradox is that the former idea of the European Commission was giving the
exceptions to farms that operate in the organic way Farms with less than 10 hectares of
cultivable land will automatically receive an exception companies owning 10 ha ndash 30 ha
area can apply for this exemption rarr the exceptions will refer to 82 of European farms
Slovakia identifies with the Austrian proposal to consider the cultivation of soybeans and
legumes as an option in greening the 7 of agricultural land For Europeans it would
be an interesting proposal because huge amounts of soybeans are imported from the
United States Another reason why Slovak Ministry of Agriculture agrees with this
suggestion is fact that increasing the land intended for growing pulses was a perfect idea
especially in dry periods (ie year 2012 marked with huge droughts)
Table 5 Crops of soybeans
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Harvested area
(ha) 10 983 8510 10898 12036 7795 5408 9286 13976 19667 21889
Production
(tha) 12 210 13511 18964 20553 11029 11379 15379 24045 36922 41832
Total crop (t) 111 159 174 171 141 21 166 172 188 191
Source ŠUacute SR
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
106
The pressure on agricultural productsacute prices will rise as a result of new given criteria of
greening This would cause
bull reduction in the competitiveness of Slovak agricultural products
bull increase of food expenditures
bull growth of food import
bull reduction of potential output growth
bull increased costs in crop production
bull use of arable land will decrease mainly the lowland regions of Slovakia
bull foothill and mountain areas rarr pressure on increasing the green areas
bull acreage of cereals and oilseeds in all areas of production will decline
bull the reason for increasing the forage areas will not be the growth in livestock
feed
consumption but maximizing of income including the CAP subsidies rarr
growth of
green areas on arable land
bull in case of a larger volume of direct payments and their tying on the BLU and
dairy
cows a significant attenuation of these negative development is likely
Conclusion
Slovakia is perceived as a leader among the European countries due to its size of farms
Despite of a high concentration of farms - up to 951 of the utilized agricultural land
are farmed by large farms - the Slovak agriculture is considerably less productive
The reform of Common Agriculture Policy tries to develop not only the traditional role
of agriculture a food production but shapes the face of country affects the quality of
environment and also helps to increase the potential of tourism development through the
cooperation of direct payments system capping and greening
To make a right decision in allocation of this support it is necessary to become familiar
with its advantages and disadvantages especially in Slovak agricultural conditions
Direct payments system ndash the use of objective criteria would ensure a more equitable and
efficient use of budgetary resources in comparison to eg EU flat rate where Slovakia is
paid with lower direct payments than the other Member States Objective criteria reflect
the dual role of direct payments in providing income support and public goods
Capping - The primary objective of capping is to increase the downward nature of
employment in animal production or at least to maintain its current state in Member
States like Slovakia Czech Republic or Germany where the biggest farms are located
due to the historical development In previous years the animal production has been
forgotten regarding to higher payments paid to the crop production This unbalance
could be changed by reform of Common Agriculture Policy
Greening ndash opponents of green rules which should ensure the maintaining of the
permanent pastures diversification and maintaining the ecological landscaperdquo highlight
their possible negative impacts like reduction in the competitiveness of Slovak
agricultural products decrease of potential output growth increased costs in crop
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
107
production etc But one of its indisputable advantage hides in the opportunity to spread
the crop of soybeans and pulses that could be a rewarding alternative of possible farms
losses in these increasingly hotter summers
References
1 Beciacutek S 2009 Strategickeacute viacutezie vo vyacutevoji slovenskeacuteho poľnohospodaacuterstva
Ekonomika poľnohospodaacuterstva
2 Buchta S Federičovaacute Z 2009 Rozvoj vidieka v spektre podpornyacutech
prostriedkov z eurofondov Ekonomika poľnohospodaacuterstva
3 Bujdaacutekovaacute A Zaacutevodszkaacute I Chrenekovaacute M 2005 Jednotnaacute platba na farmu
UacuteVTIP Nitra
4 Fekete P 2006 Probleacutemy ekonomickeacuteho rozvoja EUacute a snahy o ich riešenie s
docircrazom na poľnohospodaacuterstvo Štrukturaacutelne zmeny v poľnohospodaacuterstve EUacute
SPU Nitra
5 Greer A 2005 Agricultural policy in Europe Manchester University Pres
Manchester
6 Horvaacuteth Z 2004 Priacuteručka Euroacutepskej Uacutenie Bratislava
7 Kadlečiacutekovaacute M et al 2001 Spoločnaacute poľnohospodaacuterska politika Agroinštituacutet
Nitra
8 Konig P 2006 Učebnice europskeacute integrace Barrister and Principal Brno
9 Kryn J 2003 A United Front European Union Enlargement the Common
Agricultural Policy and Polish Agriculture School of Polish Language and
Culture The Catholic University of Lublin
10 Palšovaacute L Rumanovskaacute Ľ 2010 Spoločnaacute poľnohospodaacuterska politika a jej
realizaacutecia v podmienkach Slovenskej republiky SPU Nitra
11 Pokrivčaacutek J Aacutecs D Qineti A Matejkovaacute E 2010 Vplyv spoločnej
poľnohospodaacuterskej politiky Euroacutepskej uacutenie na ekonomiku Slovenska SPU
Nitra
12 Treuemr Ammitzboll M 2005 101 otaacutezok a odpovediacute o EUacute Bratislava
13 Zoborskyacute IM 2006 Ekonomika poľnohospodaacuterstva Vydavateľstvo SPU Nitra
14 Žaja J 2006 Vplyv štrukturaacutelnej a regionaacutelnej politiky EUacute na uacutespešnosť
podnikania v poľnohospodaacuterstve SR Zborniacutek vedeckyacutech priacutespevkov z
medzinaacuterodnej konferencie Regioacuteny ndash vidiek ndash životneacute prostredie 2006 SPU
Nitra
Internet resources
1 Oznaacutemenie komisie euroacutepskemu parlamentu rade euroacutepskemu hospodaacuterskemu
a sociaacutelnemu vyacuteboru a vyacuteboru regioacutenov - SPP do roku 2020 zvlaacutednutie
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
108
buduacutecich vyacuteziev v oblasti potraviacuten priacuterodnyacutech zdrojov a uacutezemiacute 2013
Available from lthttpeceuropaeugt [31 October 2013]
2 Zelenaacute spraacuteva 2005 - 2012 Available from lthttpwwwmpsrskgt[31 October
2013]
3 Policy perspectives for EU agriculture European Commission 2013 Available
from
lthttpeceuropaeuagriculturegt[31 October 2013]
4 Božiacutek M 2011 Analyacuteza a vyacutehľad dosahov reformy SPP po roku 2013
Available from lthttpwwwvueppsk gt[5 November 2013]
5 Schottertovaacute Z 2013 Program rozvoja vidieka SR 2014 ndash 2020 so zameraniacutem
na uacutezemnyacute rozvoj Available from lthttpwwwmmrczgt[31 October 2013]
6 Beacutereš J Štranc P 2010 Vyacutesledky odrodovyacutech pokusov so soacutejou na Slovensku
Available fromlt httpkonferenceagrobiologieczgt[5 November 2013]
7 Božiacutek M2011 Reforma Spoločnej poľnohospodaacuterskej politiky EUacute Available
from lt httpwwwvueppskdokumentyine2012SPP1_bozikpdfgt[5
November 2013]
8 wwweppeurostateceuropaeu
9 wwwlandgovsk
10 wwweceuropaeuagriculture
Author
Ing Adriana Rašovskaacute
Faculty of Economics and Management Department of Finance
Slovak University of Agriculture
Tr Andreja Hlinku 2 949 76 Nitra Slovak Republic
adrianarasovskagmailcom
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
109
A ROumlVID ELLAacuteTAacuteSI LAacuteNCBAN REJLŐ LEHETŐSEacuteGEK EacuteS VESZEacuteLYEK
MAGYARORSZAacuteGON
SZABOacute DOROTTYA
Oumlsszefoglalaacutes
Az elmuacutelt eacutevtizedek egyre inkaacutebb modernizaacuteloacutedoacute vaacutesaacuterloacutei szokaacutesai eacutes ennek
koumlvetkezteacuteben koncentraacuteloacutedoacute kiskereskedelem rohamos teacuterhoacutediacutetaacutesa utaacuten az utoacutebbi
eacutevekben uacutejra noumlvekvő igeacuteny mutatkozik a szorosabb termelői-fogyasztoacutei kapcsolatok
kialakiacutetaacutesa iraacutent Ezt igazolta az Eurobarometer (2011) felmeacutereacutese is miszerint az
Euroacutepai Unioacute orszaacutegaiban - koumlztuumlk Magyarorszaacutegon - a vaacutelaszadoacutek jelentős toumlbbseacutege
veacutelte uacutegy hogy az Unioacutenak taacutemogatni kellene a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok (REL)
megerősoumldeacuteseacutet
Magyarorszaacutegon jelenleg a REL-en beluumll elsősorban a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes
hagyomaacutenyos formaacuteinak (pl piacok) alkalmazaacutesa elterjedt a termelők eacutes a vaacutesaacuterloacutek
koumlreacuteben az innovatiacutev modern formaacutek joacuteval ritkaacutebbak (pl koumlzoumlsseacuteg taacutemogatta
mezőgazdasaacuteg doboz rendszer haacutezhozszaacutelliacutetaacutes) A REL hazai fejleszteacutese nem koumlnnyű
feladat hiszen a kiacutenaacutelat oldalaacuten jellemzően a legkisebb (egyeacuteni vagy
mikrovaacutellalkozaacutesok) termelők talaacutelhatoacutek akiknek egyuumlttműkoumldeacutesi eacutes eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető
keacutepesseacuteguumlk is gyenge Ugyanakkor szaacutemukra lenne a legfontosabb az eacuterteacutekesiacuteteacutesi
lehetőseacutegeik eacutes piackeacutepesseacuteguumlk javiacutetaacutesa A kereslet oldalaacuten a REL reacuteszveacuteteleacutenek
erősiacuteteacutese mellett a fogyasztoacutei bizalom noumlveleacutese illetve a korlaacutetos hazai vaacutesaacuterloacuteerőt
figyelembe vevő REL megoldaacutesok kialakiacutetaacutesa lenne kedvező
A tanulmaacuteny elsősorban a REL hazai helyzeteacutet vizsgaacutelja kiemelve azokat a lehetőseacutegeket
eacutes veszeacutelyeket amely szempontok figyelembeveacutetele felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges az eacuterteacutekesiacuteteacutesi
csatornaacutek e tiacutepusainak fenntarthatoacute műkoumldeacuteseacutehez
Kulcsszavak Roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc Koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes Egyeacuteni gazdasaacutegok Fogyasztoacutei
szokaacutesok
JEL Q19
The possibilities and dangers of the short supply chain in Hungary
Abstract
The customersrsquo habits have changed and the retailers gained ground in the past decades
Recently there is a growing need for direct consumer-farmer relationship It was also
verified by the evaluation of the CAP of Eurobarometer where the majority of
participants from the EU (including Hungary) thought that the EU should support the
short supply chains (SSC)
At present mainly the traditional ways of direct marketing are popular within the short
supply chains amongst Hungarian farmers and customers such as markets The
innovative modern forms are rare ie box scheme home delivery community supported
agriculture
Developing SSC in Hungary is not an easy task as small farmers can tipically be found
at the supplier side such as single or micro entrepreneurs whose co-operating and
lobbying skills are not too strong At the same time it would be most important for them
to develop their marketing possibilities and food safety On the side of demands it is
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
110
important to strenghten the consumersrsquo trust as well as the participation of SSC It
would also be useful to form new SSC solutions taking the limited local spending power
into account
The study mainly examined the local status of SSC highlighting the possibilities and
dangers of such channels in Hungary
Keywords Short supply chain Direct sales Sole holders Costumersrsquo attitudes
JEL Q19
Bevezeteacutes
Magyarorszaacutegon a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok (REL) iraacutenti tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes ugyan
valamelyest feleacuteleacutenkuumllt az elmuacutelt keacutet-haacuterom eacutevben de az Euroacutepai Unioacute reacutegi
tagaacutellamaihoz valamint az Unioacuten kiacutevuumll pl az Egyesuumllt Aacutellamokhoz eacutes Japaacutenhoz
viszonyiacutetva meacuteg mindig meglehetősen keveacutes informaacutecioacute aacutell rendelkezeacutesuumlnkre a REL
hazai helyzeteacuteről illetve a REL-ben reacutesztvevő szereplőkről Ez magyaraacutezhatoacute azzal
hogy a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok modern innovatiacutev etikai eacuterteacutekeket is hordozoacute formaacutei (pl
koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg dobozrendszer vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek) itthon
csak a koumlzelmuacuteltban jelentek meg ellenteacutetben az Unioacute eacuteszaki tagaacutellamaival ahol ezek a
formaacutek toumlbb eacutevtizedes muacuteltra tekintenek vissza Hazaacutenkban jelenleg a roumlvid ellaacutetaacutesi
laacutencok tiacutepusai koumlzuumll a piacon toumlrteacutenő vaacutesaacuterlaacutes a legneacutepszerűbb a fogyasztoacutek koumlreacuteben
A REL szempontjaacuteboacutel jelenleg tapasztalhatoacute pozitiacutev iraacutenyuacute folyamatok elleneacutere sem a
roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok hagyomaacutenyos sem pedig a modern tiacutepusainak hosszuacute taacutevuacute
fennmaradaacutesa nem garantaacutelt A REL-ben elsősorban a kisebb gazdasaacutegok termelői
vesznek reacuteszt a meacuteretgazdasaacutegossaacuteg megtartaacutesa eacutes a kapacitaacuteskorlaacutet pedig aacuteltalaacuteban nem
teszi lehetőveacute meacuteg a koumlztes szereplők kizaacuteraacutesa elleneacutere sem hogy a termeacutekeik a nagy
eacutelelmiszerlaacutencok aacuteltal kiacutenaacuteltnaacutel kedvezőbb aacuteron juthassanak el a vaacutesaacuterloacutekhoz
kuumlloumlnoumlsoumlsen a magas hozzaacuteadott eacuterteacutekű aacuterufeacuteleseacutegek eseteacuteben Ahogyan az a
mezőgazdasaacuteg egeacuteszeacutere jellemző a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok termelőit is fenyegeti az
eloumlregedeacutes eacutes a generaacutecioacutevaacuteltaacutes veszeacutelye Ezen feluumll a gazdaacutek toumlbbnyire nem eacutelnek a
formaacutelis szakmai oktataacutes eacutes keacutepzeacutes lehetőseacutegeivel ami azeacutert is kockaacutezatos mivel a roumlvid
ellaacutetaacutesi laacutencban reacutesztvevőknek nem csak a termeleacuteshez kell eacuterteniuumlk hanem toumlbbek
koumlzoumltt a feldolgozaacuteshoz raktaacuterozaacuteshoz szaacutelliacutetaacuteshoz az eacuterteacutekesiacuteteacuteshez eacutes a marketing
teveacutekenyseacuteghez szuumlkseacuteges tudaacutest is birtokolniuk kell az eredmeacutenyes műkoumldeacutes
biztosiacutetaacutesaacutehoz Emellett a kistermelők eacutelelmiszerhigieacuteniai szaktudaacutesa is sok esetben
hiaacutenyos ezeacutert eacutelelmiszerbiztonsaacutegi kockaacutezatot jelenthetnek Elsősorban a fent leiacutertak
koumlvetkezteacuteben a REL-termelők oumlnszerveződeacutesi eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető eacutes paacutelyaacutezati
versenykeacutepesseacuteguumlk gyenge a sok szempontboacutel megoldaacutest jelentő egyuumlttműkoumldeacutesek
pedig ritkaacutek
Fogyasztoacutei oldalroacutel a teacutemaacuteban veacutegzett kutataacutesok eredmeacutenyei azt igazoltaacutek hogy a
vaacutesaacuterlaacutes soraacuten a legtoumlbb vevő szaacutemaacutera a termeacutekek aacutera eacutes a szeacuteles aacuteruvaacutelaszteacutek a
legfontosabb szempontok emellett teacutenylegesen nagyon keveacutes vaacutesaacuterloacute hajlandoacute
magasabb aacuterat fizetni a magyar termeacutekekeacutert ha egy hazai eacutes egy kuumllfoumlldi ugyanolyan
minőseacutegű aacuteru koumlzuumll lehet vaacutelasztani (Szakaacutely et al 2010) A fogyasztoacute-termelő
koumlzvetlen kapcsolata garantaacutelja a vevők szaacutemaacutera a termeacutekek iraacutenti bizalmat amely
kapcsolat iacutegy rendkiacutevuumll seacuteruumlleacutekeny iacutegy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termelői termeacutekek iraacutenti
kereslet noumlvekedeacutese sem oumlnműkoumldő folyamat
Ezek a probleacutemaacutek raacutevilaacutegiacutetanak azokra a szempontokra amelyek fejleszteacutese felteacutetlenuumll
szuumlkseacuteges a REL rendszerek hosszuacute taacutevuacute fennmaradaacutesaacutehoz
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
111
Anyag eacutes moacutedszer
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal kapcsolatos adatok gyűjteacutese neheacutezseacutegekbe uumlkoumlzik mivel sem
a magyar sem pedig az Unioacute szintű statisztikaacutekban nem toumlrteacutenik reprezentatiacutev
adatgyűjteacutes speciaacutelisan a REL-ben reacutesztvevő szereplőkre neacutezve Az euroacutepai
gazdasaacutegszerkezeti oumlsszeiacuteraacutes (Eurostat Farm Structure Survey - FSS) 2005 eacutes 2007-es
tagaacutellami oumlsszefoglaloacuteiban talaacutelhatoacutek kapcsoloacutedoacute adatok de csupaacuten arra vonatkozoacutean
toumlrteacutenik adatgyűjteacutes hogy a mezőgazdasaacutegi egyeacuteni gazdasaacutegok koumlzuumll mennyire jellemző
az hogy a bdquoveacutegfogyasztoacuteknak toumlrteacutenő koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes az uumlzem teljes gazdasaacutegi
eacuterteacutekesiacuteteacuteseacutenek toumlbb mint 50-aacutet teszi kirdquo (A Bizottsaacuteg 12002009EK rendelete) A
Koumlzponti Statisztikai Hivatal (KSH) Aacuteltalaacutenos Mezőgazdasaacutegi Oumlsszeiacuteraacutesaacuteban (AacuteMOuml) eacutes
a Gazdasaacutegszerkezeti Oumlsszeiacuteraacutesban (GSZOuml) az egyeacuteni eacutes taacutersas gazdasaacutegok szerint
talaacutelhatoacute adat a nem mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteget is veacutegző gazdasaacutegok szaacutemaacuteroacutel amely
magaacuteba foglal a REL-hez kapcsoloacutedoacute teveacutekenyseacutegeket is A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal
kapcsolatban az egyeacuteb tudomaacutenyos felmeacutereacutesek is hiaacutenyoznak a hazai vizsgaacutelatokboacutel a
roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal kapcsolatos teacutemaacutekkal eddig csak neacutehaacuteny kutataacutes foglalkozott
Magyarorszaacutegon (Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet ESSRG Kaposvaacuteri Egyetem
Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Koumlzgazdasaacuteg- eacutes Regionaacutelis
Tudomaacutenyi Kutatoacutekoumlzpont Oumlkoloacutegiai Mezőgazdasaacutegi Kutatoacuteinteacutezet)
A REL helyzeteacutenek feltaacuteraacutesa soraacuten a hazai eacutes nemzetkoumlzi tudomaacutenyos illetve nem
tudomaacutenyos forraacutesmunkaacutek valamint az Eurostat eacutes a KSH relevaacutens eredmeacutenyei keruumlltek
feldolgozaacutesra
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc (REL) fogalma
Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 13052013EU Rendeleteacutenek 2 cikk m) szerinti
fogalom meghataacuterozaacutesa alapjaacuten a bdquoroumlvid ellaacutetaacutesi laacutencrdquo az egyuumlttműkoumldeacutes a helyi
gazdasaacutegi fejleszteacutes valamint a termelők feldolgozoacutek eacutes a fogyasztoacutek koumlzoumltti szoros
foumlldrajzi eacutes taacutersadalmi kapcsolatok iraacutent elkoumltelezett korlaacutetozott szaacutemuacute gazdasaacutegi
szereplő aacuteltal alkotott ellaacutetaacutesi laacutenc Azaz a termelők eacutes termelők csoportosulaacutesa a
fogyasztoacuteknak vagy fogyasztoacutek csoportosulaacutesaacutenak koumlzvetlenuumll vagy egy koumlzvetiacutetőn
keresztuumll eacuterteacutekesiacutetik eacutelelmiszer-termeacutekuumlket A koumlzvetlen vagy az egy koumlzvetiacutetős REL
eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacutekat neacutegy főtiacutepusba (koumlzvetiacutetőn keresztuumll haacutezhoz szaacutelliacutetaacutessal nyitott
gazdasaacutegban eacutes eacuterteacutekesiacuteteacutesi ponton) valamint azokon beluumll keacutet altiacutepusba (hagyomaacutenyos
eacutes uacutejszerű) sorolhatjuk (1 taacuteblaacutezat)
1 taacuteblaacutezat A REL eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacuteinak kategoacuteriaacutei
1 REL tiacutepus Koumlzvetiacutetőknek
a Hagyomaacutenyos Koumlzvetlenuumll eacuterteacutekesiacutető
feldolgozoacute
b Uacutejszerű Vendeacuteglaacutetaacutes Inteacutezmeacutenyi
eacutetkezteteacutes Kiskereskedelem
2 REL tiacutepus Haacutezhoz
a Hagyomaacutenyos Haacutezaloacute eacuterteacutekesiacuteteacutes
Mozgoacute bolt
b Uacutejszerű Doboz rendszer Internetes
haacutezhozszaacutelliacutetaacutes
3 REL tiacutepus Nyitott gazdasaacuteg
a Hagyomaacutenyos Bolt a gazdaudvaron
Szedd magad Falusi vendeacutegasztal
b Uacutejszerű Koumlzoumlsseacuteg Taacutemogatta
Mezőgazdasaacuteg
4 REL tiacutepus Eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok
a Hagyomaacutenyos Piac vaacutesaacuter Ideiglenes
kitelepuumlleacutes
b Uacutejszerű Termelői piac Fesztivaacutel
Gazdabolt telepuumlleacutesen Automata
Forraacutes Munkadokumentum tervezet - SFC2014 technikai uacutetmutatoacute 2014
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
112
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő lehetőseacutegek a kiacutenaacutelat oldalaacuteroacutel
A nemzetkoumlzi eacutes a hazai tapasztalatok alapjaacuten egyaraacutent a REL-ben reacutesztvevő termelők
szaacutemaacutera a piacok a legfontosabb koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatorna (Thilmany eacutes Watson
2004 Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013 Benedek et al 2013 Csiacutekneacute Maacutecsai 2013)
A piacoknak nincsenek joacutel elkuumlloumlniacutethető teljes egeacuteszeacuteben homogeacuten kategoacuteriaacutei illetve
orszaacutegonkeacutent sőt sokszor reacutegioacutenkeacutent maacutes-maacutes teacutenyezőkre keruumll a hangsuacutely ezeacutert a
piacok kuumlloumlnboumlző tiacutepusainak pontos eacutes teljes koumlrű meghataacuterozaacutesa neheacutez feladat (INRA
2007a eacutes 2007b Martinez et al 2010 Hamilton 2002 FARMA Stephenson et al
2008) A jelenkori eacutelelmiszer kiskereskedelmi formaacutek eacutes az ellaacutetaacutesi laacutencok
jellegzetesseacutegeit figyelembe veacuteve eacutes a tanulmaacuteny teacutemaacutejaacutehoz igazodva a piacok
osztaacutelyozaacutesaacutet a REL eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacutei alapjaacuten ceacutelszerű meghataacuterozni
Hagyomaacutenyos (aacutellandoacute) piacok lehet nagyobb fedett csarnok jellegű szabadteacuteri vagy
feacutelig fedett piac esetleg ezek kombinaacutecioacuteja A kereskedők eacutes a termelők vegyesen joacutel
vagy keveacutesbeacute joacutel elkuumlloumlniacutethetően eacuterteacutekesiacutetenek rajta
Uacutejszerű termelői piacok időszakos vagy aacutellandoacute piacok ahol kizaacuteroacutelag termelők
eacuterteacutekesiacutetik a sajaacutet maguk aacuteltal előaacutelliacutetott termeacutekeket Ezek toumlbbnyire (de nem felteacutetlenuumll)
a helyi termelői piac 2012-ben toumlrteacutent jogszabaacutelyi lehataacuterolaacutesaacutenak megfelelően műkoumldő
piacok (512012 (VI 8) VM rendelet a helyi termelői piacokon toumlrteacutenő aacuterusiacutetaacutes
eacutelelmiszer-biztonsaacutegi felteacuteteleiről)
A Nemzeti Eacutelelmiszerlaacutenc-biztonsaacutegi Hivatal (NEacuteBIH) adatai szerint a hagyomaacutenyos eacutes
a helyi aacutellandoacute piacok szaacutema oumlsszesen 531 db volt a 2013 novemberi oumlsszeiacuteraacutes szerint
amelyen beluumll a helyi piacok araacutenya 32 volt Oumlsszesseacutegeacuteben a 2012-es felmeacutereacutes
adataihoz keacutepest 18-kal noumlvekedett a piacok szaacutema ami zoumlmmel a helyi piacok
szaacutemaacutenak gyarapodaacutesaacutet jelentette (45 noumlvekedeacutes) (2 taacuteblaacutezat)
2 taacuteblaacutezat A piacok szaacutema eacutes megoszlaacutesa tiacutepus szerint (2012-2013)
2012 2013
Vaacuteltozaacutes
() Piac
kategoacuteriaacutek
Piacok
szaacutema (db)
Megoszlaacutes
()
Piacok
szaacutema (db)
Megoszlaacutes
()
Hagyomaacutenyos 335 740 360 680 +84
Helyi termelői 118 260 171 322 +449
Oumlsszesen 453 1000 531 1000 +179
Forraacutes NEacuteBIH (2012 2013)
A termelői piacok szaacutemaacutenak ugraacutesszerű noumlvekedeacutese egyreacuteszről a jogszabaacutelyi koumlrnyezet
kedvező vaacuteltozaacutesainak maacutesreacuteszről a fogyasztoacutei kereslet noumlvekedeacuteseacutenek koumlszoumlnhető
A gasztronoacutemiaacuteban a termelői termeacutekek iraacutenti igeacuteny noumlvekedeacutese leglaacutetvaacutenyosabban a
Magyarorszaacutegon egyre nagyobb szaacutemban megrendezett fesztivaacutelokon eacuterhető tetten Ezen
beluumll a helyi termeacutek fesztivaacutelok a neacutepi hagyomaacutenyokon alapuloacute rendezveacutenyek vagy
kifejezetten valamilyen termeacutekkoumlre oumlsszpontosiacutetoacute tematikus fesztivaacutelok azok ahol a
helyi eacutesvagy hagyomaacutenyos eacutelelmiszerek hangsuacutelyosan jelennek meg Az ELTE TaacuteTK
eacutes a NEacuteBIH sajaacutet adatgyűjteacutest veacutegzett a termelői termeacutekeacuterteacutekesiacuteteacutest is biztosiacutetoacute 2013-
ban megrendezett fesztivaacutelok koumlreacuteben amely soraacuten oumlsszesen 327 rendezveacuteny keruumllt az
adatbaacutezisba
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
113
A koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg (Community supported agriculture = CSA)
kereteacuteben a termelők eacutes fogyasztoacutek mindkeacutet reacutesztvevő szaacutemaacutera előnyoumlkkel jaacuteroacute
elkoumlteleződeacutest vaacutellalnak egymaacutes feleacute A koumlzoumlsseacutegi mezőgazdasaacuteg egy gazdaacuteboacutel vagy
gazdacsoportboacutel eacutes egy vaacutesaacuterloacutei koumlrből aacutell akik koumllcsoumlnoumlsen elkoumltelezik magukat az
egyuumlttműkoumldeacutes mellett A vaacutesaacuterloacutek vaacutellaljaacutek hogy a gazdasaacuteg termeacutekeit sokszor előre
meghataacuterozott aacuteron eacutes az egeacutesz szezonban vagy az egeacutesz eacutevben megveszik A gazda
pedig vaacutellalja hogy ebben az időszakban a koumlzoumlsseacuteg szaacutemaacutera a legjobb tudaacutesa szerint
termel iacutegy a termeleacutes kockaacutezataacutet a termelő eacutes a fogyasztoacute megosztva viseli (Reacutethy eacutes
Dezseacuteny 2013 Tudatos Vaacutesaacuterloacutek Egyesuumllete 2013)
A vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek alapja hogy toumlbb helyi termelő egy civil szervezet vagy a
fogyasztoacutek kisebb koumlzoumlsseacutege (ki)szaacutelliacutetaacutesi eacutes elosztoacutei rendszert szervez (haacuteztoacutel haacutezig
vagy egy aacutellandoacute aacutetvevőpontra) a jellemzően kistermelői helyben vagy regionaacutelisan
előaacutelliacutetott aacuteruk szaacutemaacutera A vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek nagyfokuacute vaacuteltozatossaacutegot mutatnak attoacutel
fuumlggően hogy hogyan műkoumldnek eacutes milyen termeacutekkel foglalkoznak (Reacutethy eacutes Dezseacuteny
2013)
A Joint Research Centre (Kneafsey et al 2013) felmeacutereacuteseacuteben az adatbaacutezisaacuteban szereplő
gazdasaacutegok egynegyede felelt meg a CSA tiacutepusuacute rendszereknek Ugyanakkor az
eacuterteacutekesiacuteteacutesnek e formaacutei amelyek erős etikai felteacutetelek mellett műkoumldő alternatiacutev
csatornaacutek nem jelennek meg egyforma araacutenyban Unioacute szerte eacuteszakon eacutes
Franciaorszaacutegban sokkal gyakoribb mint a deacuteli reacutegioacutekban eacutes az uacutejonnan csatlakozott
orszaacutegokban koumlztuumlk Magyarorszaacutegon
A REL modern formaacutei itthon csak a koumlzelmuacuteltban kezdtek kibontakozni Francia
mintaacutera neacutehaacuteny fiatal eacutes keacutepzett gazda meglaacutetta a lehetőseacuteget a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes e
speciaacutelis formaacutejaacuteban eacutes elkezdtek aacutetaacutellni a hagyomaacutenyos termelői piacroacutel a
dobozrendszer moacutedszereacutere Ez a koumlzelmuacuteltban elindult folyamat illetve a helyi
eacutelelmiszer iraacutenti lassuacute igeacutenynoumlvekedeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedott az eacuterdeklődeacutes a CSA
kezdemeacutenyezeacutesek iraacutent is Becsleacutesek szerint a dobozrendszerek az előfizeteacuteses
rendszerek eacutes a koumlzoumlsseacuteg aacuteltal vezetett gazdasaacutegok szaacutema jelenleg 14 koumlruumll mozog
emellett ha a bevaacutesaacuterloacute koumlzoumlsseacutegeket is ebbe a koumlrbe soroljuk ez a szaacutem akkor is csupaacuten
24 (Dezseacuteny 2013)
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő lehetőseacutegek a kereslet oldalaacuteroacutel
Csiacutekneacute Maacutecsai (2013) 2011-ben veacutegzett hazai fogyasztoacutei felmeacutereacuteseacutenek eredmeacutenyei
szerint a vaacutelaszadoacutek 84-a nyilatkozott uacutegy hogy legalaacutebb eacutevente neacutehaacuteny alkalommal
vaacutesaacuterol eacutelelmiszert koumlzvetlenuumll a termelőktől A REL tiacutepusok koumlzuumll a hagyomaacutenyos
eacuterteacutekesiacuteteacutesi pont csoportba tartozoacute piacok laacutetogatottsaacutega volt a legnagyobb araacutenyuacute
oumlsszesen 71 Ezeacutert nem veacuteletlen hogy a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesből a vaacutesaacuterlaacutesok
rendszeresseacutege az eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok eseteacuteben volt a leggyakoribb mivel a vaacutesaacuterloacutek
41-a eacutelt ezekkel a lehetőseacutegekkel legalaacutebb eacutevente neacutehaacutenyszor A nyitott gazdasaacutegok
eseteacuteben ez az araacuteny 22 a haacutezhozszaacutelliacutetaacutest illetően pedig mindoumlssze16 volt (1 aacutebra)
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
114
1 aacutebra A vaacutesaacuterlaacutes gyakorisaacutega az egyes koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesi tiacutepusok kereteacuteben
Forraacutes Csiacutekneacute Maacutecsai (2013) alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A GfK Haacuteztartaacutespanel adatai szerint a piacok reneszaacutenszukat eacutelik hiszen az elmuacutelt
eacutevtizedben a piaci koumllteacutes megkeacutetszereződoumltt a 2000 eacutevi 70 milliaacuterd forintroacutel 2011-re
130 milliaacuterd forintra nőtt Ez azt jelenti hogy a piac mint eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatorna megőrizte
5 szaacutezaleacutek koumlruumlli reacuteszaraacutenyaacutet a napi fogyasztaacutesi cikkek haacuteztartaacutesi fogyasztaacutesaacuteboacutel ami
tekintettel a piacon kiacutevuumlli nem modern kereskedelmi formaacutek (egyeacuteb eacuterteacutekesiacuteteacutes eacutes
fuumlggetlen kisboltok) folyamatos teacuterveszteacuteseacutere jelentős teljesiacutetmeacuteny
Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) a piacok termelői eacutes fogyasztoacutei megiacuteteacuteleacuteseacutevel foglalkozoacute
tanulmaacutenya is hasonloacute eredmeacutenyt hozott A reacuteszvevő vaacutelaszadoacutek koumlzuumll legtoumlbben (30)
heti rendszeresseacuteggel laacutetogattaacutek a magyar piacok valamelyikeacutet 14-uk pedig akaacuter
hetente toumlbbszoumlr is ezen az eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatornaacuten keresztuumll inteacutezte a vaacutesaacuterlaacutesait Emellett
azonban azoknak a reacutesztvevőknek az araacutenya is magas volt (27) akik csak havonta
vagy enneacutel is ritkaacutebban jaacutertak piacra Ugyanakkor a keacuterdeacutessorra vaacutelaszoloacute 730 fogyasztoacute
koumlzuumll mindoumlssze 67-en (9) aacutelliacutetottaacutek magukroacutel hogy soha nem vaacutelasztjaacutek ezt a
vaacutesaacuterlaacutesi lehetőseacuteget
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő veszeacutelyek a kiacutenaacutelat oldalaacuteroacutel
A nemzetkoumlzi eacutes a hazai tapasztalatok alapjaacuten egyaraacutent a REL-ben elsősorban a kisebb
gazdasaacutegok termelői vesznek reacuteszt (Thilmany eacutes Watson Benedek et al 2013 Reacutethy eacutes
Dezseacuteny 2103) Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) tanulmaacutenya szinteacuten alaacutetaacutemasztotta a fentieket
Azoknak a termelőknek akik roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencon keresztuumll eacuterteacutekesiacutetetteacutek a termeacutekeiket
az eacuteves nettoacute aacuterbeveacutetele toumlbbnyire nem haladta meg a 7 millioacute forintot a 2010-es Miacuteg a
REL-ben eacuterteacutekesiacutető termelők aacutetlagosan 26 hektaacuter nagysaacuteguacute foumlldteruumlleten gazdaacutelkodtak
addig a hosszuacute laacutencokon keresztuumll aacuterusiacutetoacutek eseteacuteben 83 hektaacuter volt az aacutetlagos foumlldteruumllet
meacuterete Rocchi eacutes munkataacutersai (2010 in Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013) tapasztalatai szerint ha
a termelők versenykeacutepesek akarnak maradni eacutes a hagyomaacutenyos kiskereskedőkneacutel
alacsonyabb aacuteron adjaacutek a termeacutekeiket akkor ez nem minden esetben jelent megfelelő
joumlvedelmezőseacuteget Emellett mivel aacuteltalaacuteban kismeacuteretű vaacutellalkozaacutesokroacutel van szoacute azt is
kockaacuteztatjaacutek hogy a meacuteretgazdasaacutegossaacuteguk tovaacutebb csoumlkken A kis gazdasaacutegok legfőbb
neheacutezseacutegekeacutent a kapacitaacutesuk korlaacutetait emliacutetetteacutek illetve a disztribuacutecioacutes rendszer hiaacutenyaacutet
ami aacuteltal a vezető piacok feleacute tudnaacutenak elmozdulni
412
219
157
588
781
843
0 20 40 60 80 100
Eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok
Nyitott gazdasaacuteg
Haacutezhoz
hetente toumlbbszoumlr hetente havonta toumlbbszoumlr havonta eacutevente neacutehaacutenyszor soha
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
115
A kistermelők eacutelelmiszerhigieacuteniai szaktudaacutesa sok esetben hiaacutenyos Emellett a hatoacutesaacutegi
vizsgaacutelatok elsősorban a magas kockaacutezatuacute eacutelelmiszer előaacutelliacutetoacutek ellenőrzeacuteseacutere fektetnek
hangsuacutelyt iacutegy a keveacutes fogyasztoacutehoz eljutoacute kistermelői termeacutekek eacutelelmiszerbiztonsaacutegi
megfelelőseacutegeacutenek ellenőrzeacutese alacsony araacutenyuacute A NEacuteBIH adatai szerint 2012-ben az
ellenőrzoumltt termeacutekek 28-a kapcsoloacutedott kistermelői eacutelelmiszer-előaacutelliacutetaacutes eacutes
forgalmazaacutes teveacutekenyseacutegeihez eacutes vendeacutegasztal szolgaacuteltataacuteshoz Az ellenőrzeacutesek
eredmeacutenyekeacutent a vizsgaacutelt termeacutekek 22-aacuteban szabtak ki biacutersaacutegot amely koumlzel 1
szaacutezaleacutekponttal volt magasabb a 2010-es araacutenynaacutel A 2013 eacutevben juacutelius 31-i adatok
szerint ez az araacuteny tovaacutebb noumlvekedett (27) Amiacuteg a forgalomboacutel kivont teacutetelek araacutenya
2011-ben 05 2012-ben pedig 17 volt addig 2013-ban a megvizsgaacutelt termeacutekeknek
koumlzel 6-aacutet vontaacutek ki a forgalomboacutel
Az Eurostat 2005-oumls eacutes 2010-es gazdasaacutegszerkezeti oumlsszeiacuteraacutesa soraacuten vizsgaacutelta a
gazdasaacutegvezetők keacutepzettseacutegeacutenek szerkezeteacutet Magyarorszaacutegon a kismeacuteretű gazdasaacutegok
vezetőinek 874-a rendelkezett kizaacuteroacutelag gyakorlati tapasztalattal 2010-ben ez koumlzel
11 szaacutezaleacutekponttal volt magasabb mint az Unioacutes aacutetlag eacutes 29 szaacutezaleacutekponttal a reacutegi EU
15 tagok aacutetlagaacutenaacutel A 2005-ben meacutert adatokhoz keacutepest nem csoumlkkent a csak gyakorlati
tapasztalattal rendelkezők araacutenya hazaacutenkban A teljes mezőgazdasaacutegi keacutepzeacutesben
reacutesztvevő kisebb gazdasaacutegok vezetőinek araacutenya csupaacuten 25 volt Magyarorszaacutegon
2010-ben ami 5 szaacutezaleacutekponttal volt alacsonyabb mint a 2005-oumls eacutevben Ugyanakkor az
Euroacutepai Unioacute egeacuteszeacuteben sem volt nagyon magas ez az eacuterteacutek mindoumlssze 46 A
keacutepzetlen munkaerő pedig keveacutesbeacute keacutepes az innovaacutecioacutes technoloacutegiaacutek fejleszteacutesek
alkalmazaacutesaacutera ami az aacutegazat versenykeacutepesseacutegeacutet csoumlkkenti (Biroacute et al 2012)
A JRC (Kneafsey et al 2103) tanulmaacutenya azt bizonyiacutetotta hogy a termelők
kommunikaacutecioacutes eacutes marketing kompetenciaacutejaacutenak fejleszteacutese szuumlkseacuteges A roumlvid ellaacutetaacutesi
laacutencban eacuterteacutekesiacutető termelőknek nem csak a termeleacuteshezelőaacutelliacutetaacuteshoz kell eacuterteniuumlk
hanem a feldolgozaacuteshoz eacutes a marketinghez is Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) eredmeacutenyei
szerint a piacok marketingkommunikaacutecioacutes strateacutegiaacuteja ndash ha egyaacuteltalaacuten leacutetezett ndash keveacutes
olyan eszkoumlzt tartalmazott ami el is eacuterte a fogyasztoacutekat azaz eacuterzeacutekelhető lett volna a
vaacutesaacuterloacutek szaacutemaacutera A legfőbb marketingkommunikaacutecioacutes eszkoumlzuumlknek a vaacutesaacuterloacutekkal valoacute
koumlzvetlen kapcsolatot tekintetteacutek Ugyanakkor a fogyasztoacutei megkeacuterdezeacutes eredmeacutenyeiből
kideruumllt hogy a termelők tuacuteleacuterteacutekelteacutek teljesiacutetmeacutenyuumlket a vevői eleacutegedettseacuteg szintje a
legtoumlbb keacuterdeacutesben alacsonyabb volt mint ahogy azt a termelők gondoltaacutek
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő veszeacutelyek a kereslet oldalaacuteroacutel
Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) kutataacutesaacuteban vizsgaacutelta a fogyasztoacutek piacokkal a piacon eacuterteacutekesiacutető
termelőkkel illetve termeacutekeikkel kapcsolatos elvaacuteraacutesaikat eacutes tapasztalataikat A vaacutesaacuterloacutei
eacuterteacutekeleacuteseket oumlsszevetetteacutek a termelők sajaacutet piaci jelenleacutetuumlkkel kapcsolatos
veacutelemeacutenyekkel is A vizsgaacutelat eredmeacutenyei szerint a piacok egy dimenzioacute menteacuten sem
felelt meg a fogyasztoacutei elvaacuteraacutesoknak emellett a termelők minden szempont menteacuten
megfelelőbbnek iacuteteacutelteacutek a piacot mint a fogyasztoacutek Ebből arra koumlvetkezteteacutesre jutottak
hogy a piac eladoacutei tuacuteleacuterteacutekelteacutek sajaacutet helyzetuumlket eacutes a koumlzvetlen kapcsolat elleneacutere sem
minősiacutetetteacutek teljesen reaacutelisan a fogyasztoacutei igeacutenyeket ez pedig veszeacutelyes lehet a piaci
eacuterteacutekesiacuteteacutes joumlvőjeacutere neacutezve
Annak elleneacutere hogy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termeacutekek iraacutent folyamatosan noumlvekedni
laacutetszik a kereslet a termelői termeacutekek iraacutent elkoumltelezett vaacutesaacuterloacutei csoport meacuteg mindig
csak egy szűk vaacutesaacuterloacutei reacuteteget jelent hazaacutenkban A teacutemaacuteban veacutegzett fogyasztoacutei kutataacutesok
(pl GfK 2012 Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013 Csiacutekneacute Maacutecsai 2013) eredmeacutenyei azt igazoltaacutek
hogy a vaacutesaacuterlaacutes soraacuten a legtoumlbb vevő szaacutemaacutera a termeacutekek aacutera a legfontosabb szempont
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
116
Szakaacutely eacutes munkataacutersai (2010) felmeacutereacuteseacuteből pedig az is kideruumllt hogy teacutenylegesen
nagyon keveacutes vaacutesaacuterloacute hajlandoacute magasabb aacuterat fizetni a magyar termeacutekekeacutert ha egy hazai
eacutes egy kuumllfoumlldi ugyanolyan minőseacutegű aacuteru koumlzuumll lehet vaacutelasztani A jelenlegi hazai
gazdasaacutegi helyzet alapjaacuten van raacute eseacutely hogy nem fog noumlvekedni a zoumlmeacuteben magasabb
aacuterkategoacuteriaacutejuacute termelői termeacutekek iraacutenti fizetőkeacutepes kereslet
Koumlvetkezteteacutesek javaslatok
Jelenleg a hagyomaacutenyos REL formaacutek mind a fogyasztoacute mind a termelő szaacutemaacutera
viszonylag koumlnnyen eleacuterhetők azonban az egyuumlttműkoumldeacutesek kialakiacutetaacutesa neacutelkuumll mind a
modern REL tiacutepusok terjedeacutese mind pedig a hagyomaacutenyos formaacutek fenntarthatoacute
műkoumldeacutese meglehetősen bizonytalan Mindemellett a gazdaacutelkodoacutek kuumlloumlnoumlsen az
oumlnaacutelloacutean nem versenykeacutepes kismeacuteretű gazdasaacutegok nehezen tudnak fejleszteacutesekkel
vaacutelaszolni a kihiacutevaacutesokra A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc taacutersadalmi elfogadottsaacuteg erősiacuteteacuteseacutenek
szuumlkseacuteglete azt jelenti hogy egyaraacutent fontos lenne a REL termelői eacutes vevői ismertseacuteget
eacutes elismertseacuteget is erősiacuteteni Mindez biztos alapokra eacutepuumll Magyarorszaacutegon mivel a REL
ndash elsősorban hagyomaacutenyos formaacuteinak ndash elterjedtseacutege eacutes elfogadottsaacutega a modern
kiskereskedelem eacutes a globaacutelis ellaacutetaacutesi laacutencok eacutevtizedes teacuterhoacutediacutetaacutesa elleneacutere viszonylag
aacutellandoacute maradt hazaacutenkban Ezt taacutemasztjaacutek alaacute hogy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termelői
termeacutekekre stabil a fogyasztoacutei kereslet eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontjai pedig koumlnnyen eleacuterhetőek a
fogyasztoacutek eacutes a termelők szaacutemaacutera
A REL taacutersadalmi elfogadottsaacutegaacutenak eacutes a keresletnek a noumlveleacuteseacutehez azonban neacutehaacuteny
akadaacutelyozoacute teacutenyezőt le kell kuumlzdeni A termelők azaz a kiacutenaacutelat oldalaacuten az eloumlregedeacutes
jellemző kuumlloumlnoumlsen a hagyomaacutenyos REL formaacutek eseteacuteben neheacutez a generaacutecioacutevaacuteltaacutes
megoldaacutesa Emellett a REL-ben reacutesztvevő termelők szakmai keacutepzettseacutege nem megfelelő
ami kuumlloumlnoumlsen nagy jelentőseacutegű az eacuterteacutekesiacuteteacuteshez kapcsoloacutedoacute teveacutekenyseacutegek megfelelő
szintű biztosiacutetaacutesa szempontjaacuteboacutel A REL terjedeacuteseacutenek jelenlegi trendjeacutet eacutes hitelesseacutegeacutet
veszeacutelyeztetik a termelők eacutelelmiszer-higieacuteniai ismereteinek hiaacutenyossaacutegai is A kereslet
oldalaacuten a koumlltseacuteghateacutekony globaacutelis ellaacutetaacutesi laacutencok alacsony aacuteruacute termeacutekeinek a teacuterhoacutediacutetaacutesa
a jellemző amit tovaacutebb erősiacutetett az elhuacutezoacutedoacute vaacutelsaacuteg korlaacutetozta fizetőkeacutepes kereslet eacutes az
ennek nyomaacuten megvaacuteltozott fogyasztoacutei szokaacutesok aacuteltalaacutenossaacute vaacutelaacutesa
Oumlsszesseacutegeacuteben a hazai roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok fenntarthatoacute műkoumldeacuteseacutehez a REL szereplői
szaacutemos kihiacutevaacutes eleacute neacuteznek ugyanakkor a fejleszteacutesi szuumlkseacutegletek pontos
meghataacuterozaacutesaacuteval eredmeacutenyes taacutemogataacutesi rendszer alakiacutethatoacute ki
Hivatkozott forraacutesok
[1] Benedek Zs - Baraacuteth L - Fertő I - Toacuteth J (2013) Hogyan kapcsoloacutedhatnak a
mezőgazdasaacutegi termelők a modern eacutelelmiszerlaacutencokhoz A roumlvid ellaacutetaacutesi
laacutencok műkoumldeacuteseacutenek hazai sajaacutetossaacutegai eacutes lehetőseacutegei egy empirikus vizsgaacutelat
tapasztalatai Videacutekkutataacutes 2012-2013 MTA KRTK Budapest 53o
[2] Biacuteroacute Sz (szerk) - Hamza E - Molnaacuter A - Raacutecz K - Szeacutekely E (szerk) - Toacuteth
K - Toacuteth O - Varga E (2012) A mezőgazdasaacutegi foglalkoztataacutes bőviacuteteacuteseacutenek
lehetőseacutegei videacuteki teacuterseacutegeinkben Agraacutergazdasaacutegi Koumlnyvek AKI Budapest
121o
[3] Csiacutekneacute Maacutecsai Eacute (2013) Koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes a mezőgazdasaacutegi termeacutekek
piacaacuten Doktori (Ph D) eacutertekezeacutes Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes
Taacutersadalomtudomaacutenyi kar Gazdaacutelkodaacutes eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori
Iskola Goumldoumlllő 191o
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
117
[4] Eurostat ndash Farm Structure Survey 2005 2010 Forraacutes eppeurostateceuropaeu
[5] Eurobarometer (2011) The Common Agricultural Policy Report Special
Eurobarometer 368 September 2011 p64
[6] GfK Hungaacuteria (2012) Megduplaacutezoacutedott a piacok aacuterbeveacutetele GfK
Sajtoacutekoumlzlemeacuteny 2012 maacutejus 3
[7] Hamilton N D (2002) Farmersrsquo Markets Rules Regulations and
Opportunities An Agricultural Law Research Article National AgLaw Center
Publications Arkansas June 2002 p47
[8] Institut National de la Recherche Agronomique INRA (2007a) Les Marcheacutes
Paysans hebdomadaires Ouverts toute lrsquoanneacutee Projet C R O C INRA Fiche
Commercialisation No 1 Montpellier p4
[9] Institut National de la Recherche Agronomique INRA (2007b) Les Marcheacutes
classique de plein vent Ourverts toutle lrsquoanneacutee Projet C R O C INRA Fiche
Commercialisation No 2 Montpellier
[10] Juhaacutesz A - Szaboacute D (2013) A piacok jellemzői fogyasztoacutei eacutes termelői szemmel
Agraacutergazdasaacutegi Koumlnyvek AKI Budapest 142o
[11] Kneafsey M - Venn L - Schmutz U - Balaacutezs B - Trenchard L - Eyden-
Wood T - Bos E - Sutton G - Blackett M (2013) Short Food Supply
Chains and Local Food Systems in the EU A State of Play of their Socio-
Economic Characteristics JRC Scientific and Policy Reports Publications
Office of the European Union Luxemburg p 128
[12] KSH AacuteMOuml GSZOuml 2005 2010 Forraacutes wwwkshhuagrarcenzusok
[13] Martinez S Michael S Hand Michelle Da Pra Susan Pollack Katherine
Ralston Travis A Smith Stephen Vogel Shellye Clark Luanne Lohr Sarah A
Low and Constance Newman (2010) Local Food Systems Concepts Impacts
an Issues Econimic Research Service Report Summary US Department of
Agriculture p 87
[14] Munkadokumentum tervezet - SFC2014 technikai uacutetmutatoacute Roumlvid Ellaacutetaacutesi
Laacutenc tematikus alprogram Budapest 2014 tervezet
[15] Reacutethy K - Dezseacuteny Z (2013) Koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg
OumlMKI Budapest 27o
[16] Stephenson G - Lev L - Brewer L (2008) When Things Donrsquot Work Some
Insight Why Famersrsquo Markets Close Sepcial Report Number 1073 Oregon
State University Extension Service Corvallis OR p 21
[17] Szakaacutely Z - Palloacuteneacute Kiseacuterdi I - Naacutebraacutedi T (2010) Marketing a hagyomaacutenyos
eacutes taacutejjellegű eacutelelmiszerek piacaacuten Kaposvaacuteri Egyetem Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar
268o
[18] Thilmany D Watson P (2004) The Increasing Role of Direct Marketing and
Farmers Markets for Western US Producers Western Economic Forum April
2004 p19-25
[19] Tudatos Vaacutesaacuterloacutek Egyesuumllete (2013) Koumlzoumlsseacutegi mezőgazdaacutelkodaacutes - Leacutegy Te is
a reacuteszese Letoumllteacutes daacutetuma 2013 juacutenius 29 Forraacutes wwwtudatosvasarlohu
httptudatosvasarlohusitestudatosvasarlohufileskozossegi_mezogazdalkod
as_legy_a_reszese_0pdf
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
118
Szerző
Szaboacute Dorottya
tervezeacutesi referens
Nemzeti Eacutelelmiszerlaacuten-biztonsaacutegi Hivatal
1024 Budapest Kis Roacutekus u 15b
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem
Enyedi Gyoumlrgy Regionaacutelis Tudomaacutenyok Doktori Iskola
szabodonebihgovhu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
119
A MAGYAR EacuteS EGYES UNIOacuteS TAGAacuteLLAMOK MEZŐGAZDASAacuteGAacuteNAK
OumlSSZEHASONLIacuteTOacute ELEMZEacuteSE
TOacuteTH ORSOLYA
Oumlsszefoglalaacutes
Magyarorszaacuteg 2004-ben lett az Euroacutepai Unioacute teljes joguacute tagja ami a piacgazdasaacutegi
koumlruumllmeacutenyekhez tovaacutebbaacute az eacuteleződő versenyhelyzethez valoacute alkalmazkodaacutes
megkeruumllhetetlen keacutenyszereacutet is magaacuteval hozta a csatlakozaacutes szaacutemtalan pozitiacutev hozadeacuteka
mellett
A magyar mezőgazdasaacuteg teljesiacutetmeacutenyeacutenek gazdasaacutegindashtaacutersadalmi szerepeacutenek megiacuteteacuteleacutese
vitatott keacuterdeacutes azt azonban senki sem keacuterdőjelezi meg hogy az aacutegazat ndash adottsaacutegainaacutel
fogva ndash hagyomaacutenyosan kiegyensuacutelyozoacute szerepet toumllt be a nemzetgazdasaacutegban A
tanulmaacutenyban kiacuteseacuterletet tettem a reacutegi eacutes az uacutejonnan csatlakozott unioacutes tagorszaacutegok
mezőgazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutenek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera eacutes az alaacutebbi főbb megaacutellapiacutetaacutesokat
tettem Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa 2004 eacutes 2013 koumlzoumltt 11 milliaacuterd
euroacuteval gyarapodott ami ugyan jelentősnek mondhatoacute de meacuteg iacutegy is jelentősen elmarad
az unioacutes aacutetlagtoacutel melynek csupaacuten a feleacutet teszi ki
A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke Romaacuteniaacuteban volt a legmagasabb a vizsgaacutelt
időszakban a gazdasaacutegilag fejlettebb orszaacutegokban a mutatoacute eacuterteacuteke rendkiacutevuumll alacsony
volt A legkoncentraacutelatlanabb foumlldhasznaacutelat hazaacutenkat jellemzi miacuteg Franciaorszaacutegban
Hollandiaacuteban eacutes Neacutemetorszaacutegban sokkal kiegyenliacutetettebb az uumlzemmeacuteret-eloszlaacutes
Kulcsszavak mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacuteja
JEL koacuted Q10 Q15
Comparative analysis of agriculture between Hungary and other EU Member
States
Abstract
In 2004 Hungary became a full member of the European Union and had to adapt to the
market economic conditions and to the intensifying competitive environment despite of
many positive benefits of the accession
The performance and the economic-social role of the Hungarian agriculture is a debated
issue but is indisputable that agriculture due to its particular characteristics
traditionally plays a balancing role in the national economy In this study it was
compared the performance of agriculture between the old and the new member states I
carried out the following statements
Hungarys agricultural output increased by 11 billion EUR between 2004 and 2013 that
is considerable but it is still significantly below the EU average Gross value added of
agriculture was the highest in Romania in the reviewed period and the ratio was very
low in the economically more developed countries such as France and Germany The
Hungarian land use is characterized by a lack of concentration while the farm size
distribution is even more balanced in France in the Netherlands and in Germany
Keywords agricultural output land use concentration
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
120
Bevezeteacutes
Magyarorszaacuteg egyike annak a tiacutez orszaacutegnak amelyek 2004-ben csatlakoztak az Euroacutepai
Unioacutehoz eacutes amely jelentős gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi fejlődeacutest eacutert el a piacgazdasaacutegra
toumlrteacutenő aacutetteacutereacutes reacuteveacuten Peacuteldaacutenak okaacuteeacutert a foumlld magaacutentulajdon kisajaacutetiacutetaacutesa eacutes a valoacutes
foumlldpiac leacutetrehozaacutesa szignifikaacutens hataacutest gyakoroltak a mezőgazdasaacuteg uumlzemszerkezeteacutere
Annak elleneacutere hogy a mezőgazdasaacuteg teljesiacutetmeacutenyeacutet jelző mutatoacuteszaacutemok alapjaacuten az
aacutegazat nemzetgazdasaacutegban betoumlltoumltt suacutelya 1989 oacuteta csoumlkken meacuteg iacutegy is kiemelkedő
jelentőseacuteggel biacuter a bruttoacute hazai termeacutek előaacutelliacutetaacutesban a kereskedelmi meacuterleg
kiegyensuacutelyozaacutesaacuteban tovaacutebbaacute a munkaerő-lekoumlteacutesben (videacuteki foglalkoztataacutes) (Hubbard
et al 2008)
A Csaacuteki ndash Jaacutembor szerzőpaacuteros is megaacutellapiacutetotta (2009) hogy a mezőgazdasaacuteg
nemzetgazdasaacutegban betoumlltoumltt szerepeacutet legjobban szemleacuteltető mutatoacute ndash az aacutegazat GDP-
hez valoacute hozzaacutejaacuterulaacutesa ndash az egeacutesz vilaacutegban folyamatosan csoumlkkenő tendenciaacutet mutat
tehaacutet a magyar jelenseacuteg nem egyeduumllaacutelloacute
A koumlzponti tervutasiacutetaacutesos rendszerről a piacgazdasaacutegra toumlrteacutenő aacutetmenet valamennyi
koumlzeacutep-kelet-euroacutepai orszaacuteg nemzetgazdasaacutegaacuteban jelentős vaacuteltozaacutesokat eredmeacutenyezett
(Campos et al 2010) Azonban ez a folyamat minden egyes orszaacutegban maacutes-maacutes moacutedon
zajlott le univerzaacutelis egyoumlntetű megoldaacutesroacutel nem tudnak szaacutemot adni a szakirodalmak
A koumlvetkező emliacuteteacutesre meacuteltoacute teacuteny az oly sokat hangoztatott keacutetpoacutelusuacute uumlzemszerkezet
Az unioacutes csatlakozaacutes idejeacuten az orszaacuteg mezőgazdasaacutegi teruumlleteacutenek feleacutet csupaacuten 40 000
gazdasaacuteg művelte (beleeacutertve 321 reacuteszveacutenytaacutersasaacutegot eacutes koumlzel 1500 szoumlvetkezetet
melyek aacutetlagos teruumllete 500-600 hektaacuter volt) a maacutesik feleacuten pedig toumlbb mint 700 000
egyeacuteni gazdasaacuteg eacutes haacuteztartaacutes gazdaacutelkodott Ez utoacutebbiak koumlzuumll 100-110 000 veacutegzett
bdquokereskedelmi teveacutekenyseacutegetrdquo a toumlbbi elsősorban szemeacutelyes fogyasztaacutesra termelt a
felesleget neacuteha-neacuteha a helyi piacon eacuterteacutekesiacutetetteacutek (Udovecz et al 2008)
A fentiek alapjaacuten kijelenthető hogy Magyarorszaacutegon egy olyan vegyes tulajdonosi
struktuacutera alakult ki az elmuacutelt eacutevtizedekben amelyben az elaproacutezott kis teruumlletű kis- eacutes
koumlzepes egyeacuteni gazdasaacutegok vannak szaacutemszakilag foumlleacutenyben annak elleneacutere hogy a foumlld
meghataacuterozoacute haacutenyada eacutes a gazdaacutelkodaacutes korszerűbb taacutergyi eszkoumlzei eacutes felteacutetelei a
gazdasaacutegi szervezetekben realizaacuteloacutedik (Toacuteth 2013)
A privatizaacutecioacute eredmeacutenyekeacutent a foumlld 95-a magaacutenkeacutezbe keruumllt jogi szemeacutelyek eacutes
kuumllfoumlldiek nem szerezhetnek tulajdonjogot a magyar termőfoumlld felett A termeacuteszetes
szemeacutelyek 300 hektaacuter foumlldet birtokolhatnak (Takaacutecs-Gyoumlrgy et al 2011)
Hipoteacutezisem szerint a magyar mezőgazdasaacuteg jelenleg meacuteg nem integraacuteloacutedott szervesen
az Euroacutepai Unioacute eacutelelmiszer- eacutes agraacuterstruktuacuteraacutejaacuteba melynek okai toumlbbek koumlzoumltt az elteacuterő
termeleacutesi teveacutekenyseacutegi hagyomaacutenyokban a bdquosuacutelyosrdquo toumlrteacutenelmi oumlroumlkseacutegben valamint
az unioacutetoacutel elteacuterő taacutemogatottsaacutegi sziacutenvonalban gyoumlkereznek
Ceacutelkitűzeacutes
A tanulmaacutenyban kiacuteseacuterletet tettem egyes reacutegi eacutes uacutejonnan csatlakozott unioacutes tagaacutellamok eacutes
Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutenek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera Vilaacutegosan
megmutatkozott hogy jelentős a lemaradaacutesunk euroacutepai viszonylatban baacuter időjaacuteraacutesi
koumlrnyezeti termeacuteszeti adottsaacutegainkroacutel a legtoumlbb szakirodalom elismerősen beszeacutel
Anyag eacutes moacutedszer
A Tesztuumlzemi rendszer a Mezőgazdasaacutegi Szaacutemlarendszer eacutes a statisztika lehetőseacuteget
adnak a magyar eacutes a toumlbbi unioacutes tagorszaacuteg mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
121
(Kapronczai 2007) A fentieken tuacutelmenően a nemzetkoumlzi FADN a FAO eacutes az
EUROSTAT adatbaacutezisokat hasznaacuteltam fel
A vizsgaacutelati koumlrbe az alaacutebbi reacutegi eacutes uacutejonnan csatlakozott tagaacutellamok keruumlltek bele eacutes
szeretneacutem indokolni is hogy mieacutert esett raacutejuk a vaacutelasztaacutesom
Franciaorszaacuteg jelentős kereskedelmi partneruumlnk viszonylag kiegyenliacutetett
uumlzemszerkezettel
Neacutemetorszaacuteg legjelentősebb kereskedelmi partneruumlnk az oumlsszforgalom 16
szaacutezaleacutekaacuteval 2012-ben toumlbb mint 300 milliaacuterd Ft eacuterteacutekű magyar termeacutek eacuterkezett
Neacutemetorszaacutegba
Hollandia a bdquolegrdquo orszaacuteg amelyet sokszor aacutelliacutetanak koumlvetendő peacuteldakeacutent
szaacutemunkra
Lengyelorszaacuteg a gazdasaacutegi taacutersadalmi rendszervaacuteltaacutes Lengyelorszaacutegban is jelentős
megraacutezkoacutedtataacutest okozott csakuacutegy mint hazaacutenkban ezeacutert esett raacute a vaacutelasztaacutesom
Olaszorszaacuteg egy mediterraacuten orszaacutegot is szerettem volna a vizsgaacutelati koumlrbe vonni
ezeacutert esett a vaacutelasztaacutesom Olaszorszaacutegra nem mellesleg jelentős kereskedelmi
partneruumlnk is
Romaacutenia uacutejonnan csatlakozott szomszeacutedos unioacutes tagaacutellam ahol a keveacutesseacute fejlett
ipar eacutes szolgaacuteltatoacute szektor okaacuten a mezőgazdasaacutegi termeleacutes jelentőseacutege kiemelkedő
Az oumlsszehasonliacutetaacutes soraacuten egyszerű leiacuteroacute statisztikaacutet hasznaacuteltam illetve a foumlldhasznaacutelat
koncentraacutecioacutejaacutenak vizsgaacutelatakor a Gini-koefficienst eacutes a Lorenz-goumlrbeacutet alkalmaztam
A Gini-egyuumltthatoacute (koefficiens) egy koumlzgazdasaacutegi meacuterőszaacutem ami a statisztikai
eloszlaacutesok egyenlőtlenseacutegeit meacuteri bevezeteacutese pedig Corrado Gini olasz koumlzgazdaacutesz
neveacutehez fűződik
A Gini-egyuumltthatoacutekeacutent ismert szoacuteroacutedaacutes-mutatoacutet leggyakrabban joumlvedelmi vagy maacutes
tiacutepusuacute egyenlőtlenseacutegek meacutereacuteseacutere hasznaacuteljaacutek főkeacutent koumlzgazdasaacutegi teruumlleteken (peacuteldaacuteul
gazdasaacutegszocioloacutegia egeacuteszseacuteg-koumlzgazdasaacutegtan stb) Az index az eloszlaacutes teljes
terjedelmeacutet figyelembe veszi szemben a percentilis-tiacutepusuacute indexekkel
i j
ji xxnx
G22
1
A Gini eacuterteacutekkeacuteszlete a (01) intervallum A 0 eacuterteacutek a toumlkeacuteletes egyenlőseacuteget jelenti miacuteg
az 1-es eacuterteacutek eseteacuten teljes egyenlőtlenseacuteg aacutell fenn Gini (1921) megfogalmazaacutesa szerint
az egyuumltthatoacute a statisztikai szoacuteroacutedaacutes egy meacuterteacuteke definiacutecioacute szerint 0 eacutes 1 koumlzoumltti
haacutenyados A szaacutemlaacuteloacute az eloszlaacutes Lorenz-goumlrbeacuteje eacutes az egyenletes eloszlaacutest jelző
egyenes koumlzoumltti teruumllet miacuteg a nevező az egyenletes eloszlaacutest jelző egyenes alatti teruumllet
A Gini-index szemleacutelteteacuteseacutere a Lorenz-goumlrbeacutet hasznaacutelja a tudomaacuteny A Lorenz-goumlrbe
Max Otto Lorenz amerikai koumlzgazdaacutesz eacutes statisztikus neveacutehez fűződik A Lorenz-goumlrbe
valamely valoacutesziacutenűseacuteg-eloszlaacutes kumulatiacutev eloszlaacutesfuumlggveacutenyeacutenek a grafikus
megjeleniacuteteacutese amely az eacuterteacutekek alsoacute y-a eloszlaacutesaacutenak az araacutenyaacutet mutatja (Lorenz
1905) A Lorenz-goumlrbe egy egyseacutegnyi neacutegyzetben elhelyezett aacutebra amely a kumulaacutelt
relatiacutev eacuterteacutekoumlsszegeket a kumulaacutelt relatiacutev gyakorisaacutegok fuumlggveacutenyeacuteben aacutebraacutezolja A
Lorenz-goumlrbe előnye hogy egzakt keacutepet ad a koncentraacutecioacute meacuterteacutekeacuteről nagyon
szemleacuteletes az igen kuumlloumlnboumlző koncentraacuteltsaacuteg oumlsszehasonliacutetaacutesaacutet is lehetőveacute teszi
Kopaacutenyi (1996) bemutatta hogy a Gini-egyuumltthatoacute eacutes a Lorenz-goumlrbe szorosan
oumlsszefuumlggenek egymaacutessal A Gini-egyuumltthatoacute nem maacutes mint a Lorenz-goumlrbe eacutes az
egyenlőseacutegi goumlrbe koumlzoumltti teruumllet (egyenlőtlenseacutegi reacutes) valamint a 45deg-os egyenes alatti
teruumllet haacutenyadosa
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
122
Eredmeacutenyek
A vizsgaacutelt tagaacutellamok koumlzuumll Franciaorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg eacutes Olaszorszaacuteg egyuumlttes
mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa a 28 unioacutes tagaacutellam kibocsaacutetaacutesaacutenak toumlbb mint 40 szaacutezaleacutekaacutet
adta 2013-ban (1 aacutebra) ami egyeacutertelműen jelzi meghataacuterozoacute suacutelyukat a mezőgazdasaacutegi
termeleacutesben eacutes kereskedelemben
Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa 2004 eacutes 2013 koumlzoumltt 66 milliaacuterd euroacuteroacutel 77
milliaacuterd euroacutera gyarapodott ami 12-szeres noumlvekedeacutest jelent a vizsgaacutelt időszakban4 Ez
a bővuumlleacutes a vilaacuteggazdasaacutegi vaacutelsaacuteg eacutes a 2007 eacutevi aszaacutely koumlvetkezmeacutenyeit is ismerve
jelentősnek mondhatoacute Romaacutenia mint az bdquouacutejonnanrdquo csatlakozott tagaacutellamok egyike
valamint Lengyelorszaacuteg a mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes tekinteteacuteben szinteacuten jelentős
előreleacutepeacutest koumlnyvelhetett el a vizsgaacutelt időszakban Előbbineacutel koumlzel 13-szeres utoacutebbinaacutel
pedig 14-szeres volt a noumlvekedeacutes meacuterteacuteke A kibocsaacutetaacutest alapaacuteron adjaacutek meg aacutell a KSH
moacutedszertani koumlzleacuteseacuteben Az alapaacuter a termelő aacuteltal kapott aacuter a termeacutekadoacutek levonaacutesa utaacuten
amely tartalmazza a termeacutekszubvencioacutek oumlsszegeacutet is A mezőgazdasaacuteg kibocsaacutetaacutesa
magaacuteban foglalja a mezőgazdasaacutegi termeacutekek szolgaacuteltataacutesok eacutes a mezőgazdasaacutegtoacutel
elvaacutelaszthatatlan maacutesodlagos teveacutekenyseacutegek kereteacuteben előaacutelliacutetott javak eacutes szolgaacuteltataacutesok
oumlsszesiacutetett kibocsaacutetaacutesaacutet
1 aacutebra
Az egyes Euroacutepai Unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa alapaacuteron
(2004 2013)
EU-28-ra 2005 eacutevi adat aacutellt rendelkezeacutesemre a 2004 eacutevi helyett
Forraacutes KSH eacutes EUROSTAT 2014
4 Baacuteziseacutevnek 2004-et vaacutelasztottam mert Magyarorszaacuteg ebben az eacutevben lett az Euroacutepai
Unioacute tagja
142
66
476
137
4099
4126
204
3457
3296
442
2637
646
225
77
528
508
185
2997
272
745
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450
Franciaorszaacuteg
Hollandia
Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Olaszorszaacuteg
Romaacutenia
EU-16
EU-27
EU-28
Milliaacuterd euroacute
2004 2013
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
123
A mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes abszoluacutet eacuterteacuteke alapjaacuten nem iacuteteacutelhető meg az aacutegazat
nemzetgazdasaacutegon eacutes taacutersadalmon beluumlli jelentőseacutege (Kapronczai 2011) A
mezőgazdasaacuteg nemzetgazdasaacutegi suacutelyaacutet az aacutegazat hozzaacuteadott eacuterteacutekeacutenek araacutenya jelzi az
orszaacuteg teljes GDP-jeacuteből A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke az Euroacutepai Unioacute
egeacuteszeacuteben (EU-28) csupaacuten 19 szaacutezaleacutek volt 2011-ben (2 aacutebra) enneacutel is alacsonyabb az
EU-27-et illetve az EU-16-ot tekintve (17)
Neacutemetorszaacutegban eacutes Franciaorszaacutegban kifejezetten alacsony a mezőgazdasaacuteg bruttoacute
hozzaacuteadott eacuterteacuteke hiszen ezekben az orszaacutegokban a szolgaacuteltataacutesok eacutes az ipar toumlltenek be
dominaacutens szerepet
Ellenben Romaacuteniaacuteban amely keveacutesseacute iparosodott keveacutesseacute fejlett orszaacuteg a
mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke 74 szaacutezaleacutek volt 2011-ben eacutes meacuteg enneacutel is
magasabb 141 szaacutezaleacutek 2004-ben ami az unioacutes aacutetlag tuumlkreacuteben kifejezetten magasnak
mondhatoacute Magyarorszaacutegon a vizsgaacutelt mutatoacute a 2004 eacutevi 49 szaacutezaleacutekroacutel 54 szaacutezaleacutekra
gyarapodott 2011-re
2 aacutebra
A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke alapaacuteron az egyes Euroacutepai Unioacutes
tagaacutellamokban (2004 2011)
(az oumlsszes bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek szaacutezaleacutekaacuteban)
Mezőgazdasaacuteg erdőgazdaacutelkodaacutes halaacuteszat eacutes vadaacuteszat egyuumlttesen eacutertendő
Forraacutes EUROSTAT 2014
Magyarorszaacuteg termeacuteszeti eacutes klimatikus adottsaacutegai kivaacuteloacutean alkalmasak mezőgazdasaacutegi
teveacutekenyseacutegek folytataacutesaacutera illetve minőseacutegi alapanyag előaacutelliacutetaacutesra olvashatoacute megannyi
25
22
51
49
11
25
141
21
21
21
36
74
54
18
17
17
17
19
09
20
0 2 4 6 8 10 12 14 16
Franciaorszaacuteg
Hollandia
Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Olaszorszaacuteg
Romaacutenia
EU-16
EU-27
EU-28
Szaacutezaleacutek ()
2004 2011
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
124
szakirodalmi forraacutesban ellenben Kapronczai (2011) szerint ez a megaacutellapiacutetaacutes csak
reacuteszben igaz a hazai eacuteghajlati eacutes csapadeacutekviszonyok koumlzel sem optimaacutelisak Gyakori az
aszaacutely magas a hőseacutegnapok szaacutema eacutes talajadottsaacutegaink is csak az orszaacuteg egyes
reacutegioacuteiban kivaacuteloacuteak Emellett jelentősek a koumlzgazdasaacutegi haacutetraacutenyaink nincs tengeruumlnk a
tengeri kikoumltők messze vannak eacutes legnagyobb folyoacuteink nehezen hajoacutezhatoacuteak Hataacuterozott
mezőgazdaacutelkodaacutesi előnyt jelentő teacutenyező a mezőgazdasaacutegi teruumllet nagy araacutenya
Az EU-28 aacutetlagaacuteban az oumlsszes foumlldteruumllet 446 szaacutezaleacuteka alkalmas mezőgazdasaacutegi
műveleacutesre Ezzel szemben Magyarorszaacutegon koumlzel 60 szaacutezaleacutek egeacuteszen pontosan 589
szaacutezaleacutek ez az araacuteny eacutes iacutegy az Unioacute tagaacutellamainak toumlbbseacutegeacutet megelőzzuumlk (3 aacutebra)
Hollandiaacuteban eacutes Romaacuteniaacuteban szinteacuten kiemelkedően magas a mezőgazdasaacutegi teruumllet
araacutenya (561 eacutes 607) utoacutebbi meacuteg hazaacutenkat is maga moumlgoumltt hagyta e mutatoacute
tekinteteacuteben
3 aacutebra
A mezőgazdasaacutegi teruumllet araacutenya az oumlsszes teruumlletből (2011)
Forraacutes FAOSTAT 2014
Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi teruumllet az Euroacutepai Unioacute aacutetlagaacutet tekintve 142
hektaacuter volt 2010-ben a hazai aacutetlag ezzel szemben csupaacuten 81 hektaacuter (4 aacutebra) Az
Euroacutepai Unioacute reacutegebbi tagaacutellamait vizsgaacutelva szembetűnő hogy Franciaorszaacutegban eacutes
Neacutemetorszaacutegban meghaladja az 50 hektaacutert az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi
teruumllet meacuterete vagyis hozzaacutejuk keacutepest meacuteg jelentősebb a lemaradaacutesunk Előbbiben 539
hektaacuter utoacutebbiban pedig 558 hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumllet jutott egy gazdasaacutegra
aacutetlagosan 2010-ben az Aacuteltalaacutenos Mezőgazdasaacutegi Oumlsszeiacuteraacutes adatai szerint
531561
486
589
479 473
607
446
0
10
20
30
40
50
60
70
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
8
Szaacutezaleacute
k
()
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
125
4 aacutebra
Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi teruumllet az Euroacutepai Unioacute egyes
tagaacutellamaiban (2010)
Forraacutes EUROSTAT ndash Agriculture forestry and fishery statistics 2013 edition
Kapronczai (2011) raacutemutatott arra a teacutenyre eacutes ezt nem hagyhatom figyelmen kiacutevuumll hogy
ezek a szaacutemok csupaacuten aacutetlagadatok nem felteacutetlenuumll festenek valoacutes keacutepet a teacutenyleges
uumlzemstruktuacutera helyzeteacuteről Miacuteg Franciaorszaacutegban eacutes Hollandiaacuteban viszonylag
kiegyenliacutetett homogeacuten gazdasaacutegszerkezetről beszeacuteluumlnk addig Magyarorszaacutegon a
keacutetpoacutelusuacute rendkiacutevuumll araacutenytalan szeacutetaproacutezott uumlzemszerkezet a jellemző ahol a
foumlldtulajdon eacutes foumlldhasznaacutelat struktuacuteraacuteja teljes meacuterteacutekben elkuumlloumlnuumllt egymaacutestoacutel Az
esetek meghataacuterozoacute toumlbbseacutegeacuteben a foumlld tulajdonosa eacutes hasznaacuteloacuteja nem azonos szemeacutely
A valoacutes uumlzemmeacuteret-viszonyokat a foumlldhasznaacutelat teacutenyleges koncentraacuteltsaacutegaacutenak fokaacutet
vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy Magyarorszaacutegra az jellemző hogy sok kisgazdasaacuteg
hasznaacutelja a mezőgazdasaacutegi foumlldteruumllet nagyon kis haacutenyadaacutet Ez azt jelenti hogy a
gazdasaacutegok 90-a a foumlldteruumllet mintegy 10-aacutet műveli Egy aacuternyaltabb keacutep vaacutezolaacutesa
eacuterdekeacuteben meg kell emliacutetenem hogy a statisztika a csekeacutely gazdasaacutegi suacutellyal biacuteroacute
mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteget folytatoacute haacutezkoumlruumlli kerteket eacutes az 1 kocaacutes bdquouumlzemeketrdquo is
gazdasaacutegkeacutent kezeli ami erőteljesen torziacutetja a valoacutes viszonyokat (5 aacutebra)
A Gini-koefficiens eacuterteacuteke Magyarorszaacuteg eseteacuteben 919 ami a legkoncentraacutelatlanabb
uumlzemszerkezetre utal a jelenleg aacuteltalam megvizsgaacutelt EU-tagaacutellamok koumlreacuteben
Romaacuteniaacuteban szinteacuten magas a mutatoacute eacuterteacuteke 746 de ez koumlzel sem olyan magas mint a
hazai mutatoacute
539
9681 79
34
142
259
558
0
10
20
30
40
50
60
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
8
Hek
taacuter
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
126
Franciaorszaacutegban Hollandiaacuteban eacutes Neacutemetorszaacutegban sokkal kiegyenliacutetettebb az
uumlzemmeacuteret-eloszlaacutes a koumlzepes meacuteretű gazdasaacutegoknak nagyobb a suacutelya az
uumlzemstruktuacuteraacuteban
5 aacutebra
A foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacutejaacutenak oumlsszehasonliacutetaacutesa neacutehaacuteny EU-
tagorszaacutegban (2010)
Forraacutes EUROSTAT 2014
A magyar mezőgazdasaacuteg egyik suacutelyos probleacutemaacutejaacutet a fajlagosan alacsony bruttoacute
hozzaacuteadott eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutest szemleacutelteti a koumlvetkező aacutebra (6 aacutebra)
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre vetiacutetett bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek hazaacutenkban
kevesebb mint oumltoumlde a holland eacuterteacuteknek az olasz eacuterteacuteknek kevesebb mint a fele de a
neacutemet francia eacutes lengyel adattoacutel is valamivel elmarad Ez a mutatoacute is alaacutetaacutemasztja hogy
a magyar mezőgazdasaacuteg nemzetkoumlzi versenykeacutepesseacutege alacsony tehaacutet ezen a teruumlleten is
van hova fejlődnuumlnk
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Termelők szaacutema (kumulaacutelt )
Term
ő t
eruuml
let
(ku
mu
laacutelt
)
Franciaorszaacuteg
Hollandia
Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Olaszorszaacuteg
Romaacutenia
koncentraacutelatlansaacuteg
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
127
6 aacutebra
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek az Euroacutepai
Unioacute egyes tagaacutellamaiban (2004 2011)
Romaacutenia eseteacuteben az első adat 2008-ra vonatkozik
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Az egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek (7 aacutebra)
tekinteteacuteben is hasonloacute lemaradaacutest koumlnyvelhet el magaacutenak a magyar mezőgazdasaacuteg mint
az előbbiekben vizsgaacutelt mutatoacute eseteacuteben
2011-ben Hollandiaacuteban egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra 649 ezer euroacute bruttoacute
hozzaacuteadott eacuterteacutek jutott ami az unioacutes aacutetlagnak majdnem haacuteromszorosa iacutegy eacuterthető hogy
Hollandia mieacutert kapta a bdquolegrdquo jelzőt a leghateacutekonyabb a legjoumlvedelmezőbb termeleacutes eacutes
meacuteg hosszasan sorolhatnaacutem a Holland mezőgazdasaacuteg kiemelkedő tulajdonsaacutegait
Franciaorszaacutegban eacutes Neacutemetorszaacutegban is magas a mutatoacute eacuterteacuteke előbbiben 528 ezer
euroacutefő utoacutebbiban 485 ezer euroacutefő bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteket aacutelliacutetott elő a
mezőgazdasaacuteg 2011-ben
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlzeacuterteacutek tekinteteacuteben
Magyarorszaacuteg jelentősen elmarad az unioacutes orszaacutegok toumlbbseacutegeacutetől baacuter a koraacutebbi eacutevekhez
viszonyiacutetva toumlrteacutent neacutemi pozitiacutev iraacutenyuacute vaacuteltozaacutes fejlődeacutes e tekintetben A 27 tagorszaacuteg
aacutetlagaacuteban 97 ezer euroacute jutott egy hektaacuterra 2011-ben (8 aacutebra) miacuteg ez az eacuterteacutek hazaacutenk
eseteacuteben csupaacuten 33 ezer euroacute volt eacutes ezzel meacuteg a lengyelorszaacutegi sőt meacuteg a romaacuteniai
eszkoumlz ellaacutetottsaacutegi szinttől is alaposan elmaradtunk
42
13 12
23
52
08 09 102
05
20
1011
060708
115
0
1
2
3
4
5
6
Neacutem
etors
zaacuteg
Franci
aorszaacute
g
Ola
szors
zaacuteg
Hol
landi
a
Rom
aacutenia
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
EU-2
8
ezer
eu
roacuteh
a
2004 2011
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
128
7 aacutebra
Az egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek az
Euroacutepain Unioacute egyes tagaacutellamaiban (2011)
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Hollandiaacuteban majdnem 19-szer Olaszorszaacutegban pedig 7-szer toumlbb eszkoumlz jut egy hektaacuter
mezőgazdasaacutegi teruumlletre mint itthon Az eszkoumlzigeacuteny azonban toumlbb teacutenyező fuumlggveacutenye
Az intenziacutev aacutellattartaacutes a zoumlldseacutegtermeszteacutes vagy a viraacuteg- eacutes diacutesznoumlveacutenykerteacuteszet
eszkoumlzigeacutenye sokkal nagyobb peacuteldaacuteul a szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenytermeszteacutes eszkoumlzigeacutenyeacuteneacutel
ahol egy egyszerűbb eszkoumlzpark is bőven elegendő a termeleacutesi teveacutekenyseacuteg
kiszolgaacutelaacutesaacutehoz Hollandia eseteacuteben eacuterthető az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute
rendkiacutevuumll magas eszkoumlzeacuterteacutek ugyanis ott nagy hagyomaacutenya van a viraacuteg- eacutes
diacutesznoumlveacutenykerteacuteszetnek amelyek eszkoumlzigeacutenye magas
Az uumlzemszerkezet is hataacutessal van a termeleacuteshez szuumlkseacuteges eszkoumlzmennyiseacutegre mivel a
kisebb gazdasaacutegok fajlagos eszkoumlzigeacutenye aacuteltalaacuteban nagyobb szemben a nagy
gazdasaacutegokeacuteval
Nem szabad elfelejteni hogy a 8 aacutebra kapcsaacuten bruttoacute eszkoumlzeacuterteacutekről beszeacuteluumlnk amely
nem tartalmazza peacuteldaacuteul az amortizaacutecioacutet Romaacuteniaacuteban eacutes Lengyelorszaacutegban ahol sok a
kisuumlzem magasabb a fajlagos eszkoumlzeacuterteacutek eacutes ha nettoacute eszkoumlzeacuterteacutekről lenne szoacute akkor
nagysaacutegrendekkel kisebb eacuterteacuteket kapnaacutenk e mutatoacute eseteacuteben
528
98
231
485
237
59
276
649
0
10
20
30
40
50
60
70
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
7
ezer
eu
roacutef
ő
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
129
8 aacutebra
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlz az egyes Euroacutepai
Unioacutes tagaacutellamokban (2004 2011)
Romaacutenia eseteacuteben az első adat 2008-ra vonatkozik
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke (9 aacutebra) vizsgaacutelata kapcsaacuten is
hasonloacute megaacutellapiacutetaacutesok fogalmazhatoacutek meg mint az előző esetben A 27 tagorszaacuteg
aacutetlagaacuteban 46 ezer euroacutenyi sajaacutet tőke jutott egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre 2011-ben
miacuteg ez az eacuterteacutek hazaacutenkban 24 ezer euroacute volt csaknem a fele
A vizsgaacutelt mutatoacute tekinteteacuteben is Hollandia jaacuter az eacutelen a maga 231 ezer euroacutehektaacuteros
eacuterteacutekeacutevel Olaszorszaacuteg szerepel a maacutesodik helyen ott ugyanis 97 ezer euroacute sajaacutet tőke
jutott egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre 2011-ben Franciaorszaacuteg eacutes Neacutemetorszaacuteg adata
ugyan megkoumlzeliacuteti az EU-27-re jellemző aacutetlagot de elmarad attoacutel A listaacutet Magyarorszaacuteg
zaacuterja meacuteg Romaacuteniaacuteban is toumlbb sajaacutet tőke jut egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre mint
hazaacutenkban
A magyar mezőgazdasaacuteg versenykeacutepesseacutegeacutenek piacorientaacutelt műkoumldeacuteseacutenek fontos
felteacutetele az aacutegazat megfelelő tőkeellaacutetaacutesa veacutelik Szűcs eacutes szerzőtaacutersai (2008) eacuten a
felteacutetelek koumlzeacute a hateacutekonysaacutegot is felvenneacutem A finansziacuterozaacutest meghataacuterozoacute teacutenyezők
helyzete eacutes hataacutesai az agraacuteraacutegazatban sajaacutetos vonaacutesokat hordoznak A sajaacutet tőke a
vaacutellalat tőkeacutejeacutenek azon reacutesze melyet visszafizeteacutesi koumltelezettseacuteg nem terhel Szaacutermazhat
kuumllső eacutes belső forraacutesokboacutel Mineacutel nagyobb a vaacutellalat sajaacutet tőkeacutejeacutenek reacuteszaraacutenya annaacutel
nagyobb a peacutenzuumlgyi oumlnaacutelloacutesaacutega A jelentős araacutenyuacute sajaacutet tőke kriacutezisaacutelloacutebbaacute teszi a
vaacutellalatot Miutaacuten a veszteseacuteg a sajaacutet vagyont csoumlkkenti ha a sajaacutet tőke magas a vaacutellalat
jobban el tud viselni aacutetmeneti veszteseacutegeket is A mezőgazdasaacutegi vaacutellalkozaacutesok aacuteltalaacuteban
alacsony tőkeacutevel joumlnnek leacutetre eacutes ezt keacutesőbb sem tudjaacutek nagymeacuterteacutekben noumlvelni A sajaacutet
tőke alacsony sziacutenvonala kuumlloumlnoumlsen nagy veszeacutelyt jelent egy vaacutellalkozaacutes szaacutemaacutera A
624
33
97
242
97
42
478
4314
97
186
43
79
48
81
38
0
10
20
30
40
50
60
70
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
7
ezer
eu
roacuteh
a
2004 2011
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
130
feluacutejiacutetaacutesokat a termeleacutekenyseacuteg-noumlveleacuteseacutet eacutes a piacok bőviacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute beruhaacutezaacutesok nagy
reacuteszeacutet idegen tőkeacutevel illetve reacuteszben aacutellami taacutemogataacutesokkal finansziacuterozzaacutek
9 aacutebra
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke az egyes Euroacutepai
Unioacutes tagaacutellamokban (2004 2011)
Romaacutenia eseteacuteben az első adat 2008-ra vonatkozik
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
A gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelmeacutenek alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve jelentős szoacuteroacutedaacutest mutat a
vizsgaacutelt unioacutes tagaacutellamokban (10 aacutebra) 2011-ben az EU-27 aacutetlagaacutet tekintve 5868
euroacutehektaacuter nettoacute joumlvedelmet aacutelliacutetottak elő a gazdasaacutegok miacuteg Hollandiaacuteban 11652 euroacutet
eacutes Olaszorszaacutegban pedig 14228 euroacutet hektaacuteronkeacutent ami az unioacutes aacutetlag toumlbb mint
duplaacuteja
Magyarorszaacuteg Lengyelorszaacuteg eacutes Romaacutenia bdquokullognakrdquo a lista veacutegeacuten baacuter lassuacute aacutem de
toumlretlen felviraacutegzaacutes esetuumlkben is megmutatkozik Peacuteldaacuteul Magyarorszaacuteg eseteacuteben a 2011
eacutevi eacuterteacutek a 2004 eacutevinek a nyolcszorosa Lengyelorszaacuteg eseteacuteben pedig a maacutesfeacutelszerese
Romaacuteniaacutenaacutel a baacuteziseacutev 2007 mivel Romaacutenia 2007-ben lett unioacutes tagaacutellam iacutegy 2007-hez
viszonyiacutetva a 2011 eacutevi adat koumlzel 15-szeres gyarapodaacutest mutat A lista eacuteleacuten mint azt a
koraacutebbiakban emliacutetettem Hollandia eacutes Olaszorszaacuteg aacutellnak a vizsgaacutelt mutatoacute
tekinteteacuteben
A gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg koumlvetkezteacuteben a vizsgaacutelt tagaacutellamok mindegyikeacuteben csoumlkkent a
gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelme a megelőző eacutevekhez keacutepest azonban ezt koumlvetően
fokozatos eacutes folyamatos gyarapodaacutesnak lehetuumlnk tanuacutei (10 aacutebra)
24
97
30
4636
159
37 35
10
67
323941
231
4141
00
50
100
150
200
250
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Neacutem
etors
zaacuteg
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
7
ezer
eu
roacuteh
a
2004 2011
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
131
10 aacutebra
A gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelmeacutenek alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve az egyes Euroacutepai
Unioacutes tagaacutellamokban (2004-2011)
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
A befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny hektaacuterra vetiacutetett alakulaacutesaacutet szemleacutelteti a 11 aacutebra Az EU-
27 aacutetlagaacutet tekintve 2011-ben a befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny eacuterteacuteke hektaacuteronkeacutent aacutetlagosan
7 683 euroacute volt ami 37-szer nagyobb mint a hazai eacuterteacutek Romaacuteniaacuteban csupaacuten 2 769
euroacute volt a befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny eacuterteacuteke aacutetlagosan hektaacuteronkeacutent 2011-ben amivel a
magyarorszaacutegi eacuterteacuteket is joacutecskaacuten feluumllmuacutelta miacuteg Lengyelorszaacutegban 7 091 euroacutenyi eacuterteacutekű
befektetett eszkoumlz jutott egy hektaacuterra az emliacutetett eacutevben
A keacutet listavezető Hollandia eacutes Olaszorszaacuteg voltak 2004-2011 koumlzoumltt Előbbineacutel
folyamatos gyarapodaacutes utoacutebbinaacutel stagnaacutelaacutes koumlvetkezett be a vizsgaacutelt mutatoacute alakulaacutesaacutet
tekintve
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1800
2000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Euroacute
hek
taacuter
Franciaorszaacuteg Hollandia Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg Olaszorszaacuteg
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
132
11 aacutebra
A befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve az egyes Euroacutepai Unioacutes
tagaacutellamokban (2004-2011)
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Koumlvetkezteteacutes
A vizsgaacutelat konkluacutezioacuteja az hogy Magyarorszaacutegnak meacuteg mindig jelentős a lemaradaacutesa az
Euroacutepai Unioacute koraacutebban csatlakozott tagaacutellamaihoz keacutepest ugyanis az aacutegazatra jellemző
fontosabb mutatoacutek eacuterteacuteke folyamatosan romloacute tendenciaacutet mutat de toumlbbseacuteguumlk meacuteg iacutegy is
kedvezőbb az EU-27-orszaacutegok aacutetlagaacutenaacutel eacutes haacutetraacutenyunkboacutel sokat sikeruumllt lefaragnunk
2004 oacuteta a felzaacuterkoacutezaacutes lassan aacutem de biztosan halad előre A gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg
ugyan kisseacute visszavetette a fejlődeacutesuumlnket de az azoacuteta eltelt időszakban a gyarapodaacutes a
felzaacuterkoacutezaacutes toumlretlen uumltemben halad
A mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes a vizsgaacutelt időszakban 66 milliaacuterd euroacuteroacutel 77 milliaacuterd
euroacutera gyarapodott ami 12-szeres noumlvekedeacutest jelent A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott
eacuterteacuteke szinteacuten emelkedett 49 szaacutezaleacutekroacutel 54 szaacutezaleacutekra Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos
mezőgazdasaacutegi teruumllet Magyarorszaacutegon 81 hektaacuter volt 2010-ben ami 6 hektaacuterral marad
el az unioacutes aacutetlagtoacutel A foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacutejaacutet Gini-koefficiens eacutes Lorenz-goumlrbe
segiacutetseacutegeacutevel szaacutemszerűsiacutetettem illetve aacutebraacutezoltam A Gini-koefficiens eacuterteacuteke
Magyarorszaacuteg eseteacuteben 919 ami a vizsgaacutelt tagorszaacutegok koumlzuumll a legkoncentraacutelatlanabb
uumlzemszerkezetre utal Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre vetiacutetett bruttoacute hozzaacuteadott
eacuterteacutek hazaacutenkban kevesebb mint egy oumltoumlde a holland eacuterteacuteknek az olasz eacuterteacuteknek
kevesebb mint a fele de a neacutemet a francia eacutes a lengyel adattoacutel is elmarad Tehaacutet a
magyar mezőgazdasaacuteg egyik suacutelyos probleacutemaacuteja a fajlagosan alacsony bruttoacute hozzaacuteadott
eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutesa Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlzeacuterteacutek eacutes az az
egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke tekinteteacuteben is Magyarorszaacuteg
0
10 000
20 000
30 000
40 000
50 000
60 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Eu
roacuteh
ek
taacuter
Franciaorszaacuteg Hollandia Lengyelorszaacuteg Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg Olaszorszaacuteg Romaacutenia EU-27
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
133
jelentősen elmarad az unioacutes orszaacutegok toumlbbseacutegeacutetől baacuter a koraacutebbi eacutevekhez viszonyiacutetva
toumlrteacutent neacutemi pozitiacutev iraacutenyuacute vaacuteltozaacutes
Forraacutesjegyzeacutek
[1] Campos M ndash Jaklic T ndash Juvancic L (2010) Factors affecting farm
productivity in Bulgaria Hungary Poland Romania and Slovenia after the EU-
accession and likely structural impacts European Association of Agricultural
Economists 118th
Seminar August 25-27 2010 Ljubljana Slovenia p 14
[2] Csaacuteki Cs ndash Jaacutembor A (2009) The Diversity of Effects of EU Membership on
Agriculture in New Member States FAO Regional Office for Europe and
Central Asia Policy Studies on Rural Transition No 2009-4 p 48
[3] Gini C (1921) Measurement of inequality of income in Economic Journal
31 p 124-126
[4] Hubbard C ndash Hubbard L ndash Keszthelyi Sz ndash Podruzsik Sz (2008) Farm
income variability in Hungary A comparison with the EU based on FADN
records 108st EAAE Seminar in Warsaw 8-9 February 2008 p 11
[5] Farkasneacute Fekete M (szerk) ndash Dimeacuteny I ndash Szűcs I (szerk) (2008)
Hateacutekonysaacuteg a mezőgazdasaacutegban Agroinform Kiadoacute eacutes Nyomda Kft
Budapest p 357
[6] Kapronczai I (2007) Informaacutecioacutes rendszerek a koumlzoumls agraacuterpolitika
szolgaacutelataacuteban Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest p 152
[7] Kapronczai I (2011) A magyar agraacutergazdasaacuteg az EU-csatlakozaacutestoacutel
napjainkig Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest p 199
[8] Kopaacutenyi M (1996) Mikrooumlkonoacutemia Budapesti Koumlzgazdasaacutegtudomaacutenyi
Egyetem p 320
[9] Koumlzponti Statisztikai Hivatal (2013) Mezőgazdasaacuteg 2012 Budapest 2013
aacuteprilis p 25
[10] Lorenz M O (1905) Methods of measuring the concentration of wealth
American Statistical Association New Series No 70 June 1905 p 12
[11] Takaacutecs-Gyoumlrgy K ndash Erdeacutelyi T ndash Sadowski A (2011) Land use and property
changes in Poland and in Hungary after EU accession European Association of
Agricultural Economists 2011 International Congress August 30-September 2
2011 Zuumlrich Switzerland p 17
[12] Toacuteth O (2013) Farm structure and competitiveness in the Hungarian
agriculture Agroeconomia Croatica 2013 Vol 3 Number 1 p 7
[13] Udovecz G ndash Popp J ndash Potori N (2008) New challenges for Hungarian
agriculture Studies in Agricultural Economics No 108 p 19-32
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
134
Internetes hivatkozaacutesok
1 EUROSTAT httpeppeurostateceuropaeuportalpageportaleurostathome
2 FADN httpeceuropaeuagriculturerica
3 FAOSTAT httpfaostatfaoorg
4 KSH httpwwwkshhustadat
Szerző
Toacuteth Orsolya
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdaacutelkodaacutes eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori Iskola
Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet Peacutenzuumlgypolitikai Osztaacutely
tothorsolyaakigovhu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
135
AZ ELLENŐRZEacuteS MINT TAacuteRSADALMI EacuteRDEK
VAacuteRKONYI ZSOLT KRISTOacuteF
Oumlsszefoglalaacutes
Az Orszaacuteggyűleacutes (OGY) a sarkalatos toumlrveacutenyek koumlzuumll elsőkeacutent fogadta el az uacutej
szaacutemvevőszeacuteki toumlrveacutenyt A 2011 juacutelius 1-eacuten hataacutelyba leacutepett jogszabaacutely kiszeacutelesiacutetette az
Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek (AacuteSZ) ellenőrzeacutesi jogosiacutetvaacutenyait megerősiacutetette a szervezet
fuumlggetlenseacutegeacutet eacutes aacutetlaacutethatoacutebbaacute tette a szaacutemvevőszeacuteki munkaacutet A toumlrveacuteny rendelkezeacutese
szerint az AacuteSZ aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlrrel veacutegzi a koumlzpeacutenzekkel eacutes az aacutellami eacutes oumlnkormaacutenyzati
vagyonnal valoacute gazdaacutelkodaacutes ellenőrzeacuteseacutet Magyarorszaacutegon az aacutellamhaacuteztartaacutes
ellenőrzeacuteseacutenek rendszere haacuterom pilleacuteren nyugszik ezek alkotoacutei a kuumllső ellenőrzeacutes a
kormaacutenyzati ellenőrzeacutes eacutes az aacutellamhaacuteztartaacutes belső kontroll rendszere A folyamat bdquoA
kontrollok szerepeacutenek feleacuterteacutekelődeacutese a koumlzszfeacuteraacutebanrdquo (Domokos 2012) az AacuteSZ belső
kontrollrendszer ellenőrzeacuteseit koumlvető jelenteacutesek megaacutellapiacutetaacutesainak hataacutesaacutera az
inteacutezkedeacutesi tervek formaacutejaacuteban nyer megerősiacuteteacutest Az ellenőrzeacutesek hasznosulaacutesa nyomon
koumlvethető a toumlrveacutenyalkotaacutesban az ellenőrzoumltt szervezetek munkaacutejaacuteban a legjobb
szakmai gyakorlatok aacutetveacuteteleacuteben A nyilvaacutenossaacutegra hozott 2012-2013 eacutevi jelenteacuteseivel
az AacuteSZ jelzeacutessel eacutelt a taacutersadalom feleacute hogy koumlzpeacutenz nem maradhat ellenőrizetlenuumll
Kulcsszavak Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek ellenőrzeacutes oumlnkormaacutenyzat belső kontrollrendszer
Jel koacuted H72 H74 M42 M48
Audit as Social Interest
Abstract
Summary My lecture covers issues regarding the local audit system and the
strengthening of the integrity of local governments and the broader interpretation as
well as the audit methodology thereof The integrity audits regulations and
organisational measures strengthen the transparent and accountable use of public funds
by local governments organisations and organisational units as well as reduce the risk
and the extent of abuse of public powers During my lecture I will describe and evaluate
the development process of local governmentsrsquo internal audit system and the
professional management of audit activities and internal audit in the absence of which
the orderly regulated economic effective ethical and efficient use of public funds and
public assets cannot be achieved My lecture is based on the conclusions of the audits
carried out by the State Audit Office in the years of 2012 and 2013 the results of the
State Audit Officersquos integrity survey and my audit experience taking also into account
the recommendations of INTOSAI
Keywords State Audit Office audit local government internal audit system
Bevezeteacutes
A belső kontrollrendszer a kockaacutezatok kezeleacuteseacutere eacutes a taacutergyilagos bizonyossaacuteg
megszerzeacutese eacuterdekeacuteben kialakiacutetott folyamatrendszer amelynek feladata hogy taacutemogassa
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
136
a koumlltseacutegveteacutesi szervet fő ceacuteljai megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban A felső vezeteacutesnek a
koumlzeacutepvezetőknek eacutes a dolgozoacutek minden szintjeacutenek reacuteszt kell vennie abban a
folyamatban melynek soraacuten a belső kontrollrendszer beeacutepuumll a szervezet
infrastruktuacuteraacutejaacuteba a szervezeti kultuacutera reacuteszeacuteveacute vaacutelik A belső kontrollrendszert sokkal
inkaacutebb beeacutepiacuteteni kell sem mint kieacutepiacuteteni hiszen a joacutel műkoumldtetett belső kontrollrendszer
a szervezettől elvaacutelaszthatatlan egyseacuteget keacutepez
Tanulmaacutenyomban raacute kiacutevaacutenok mutatni arra hogy az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel a belső
kontrollteveacutekenyseacutegek eacutes a belső ellenőrzeacutes műkoumldteteacutese neacutelkuumll nem valoacutesiacutethatoacute meg a
koumlzpeacutenzek a koumlzvagyon szabaacutelyos szabaacutelyozott gazdasaacutegos hateacutekony eacutes eredmeacutenyes
felhasznaacutelaacutesa Az oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi vagyongazdaacutelkodaacutesi szabaacutelyossaacutegaacutet eacutes
eredmeacutenyesseacutegeacutet alapvetően a megfelelően kialakiacutetott belső kontrollrendszer jelenleacutete eacutes
műkoumldeacutese biztosiacutetja A belső kontrollrendszerek hiaacutenyossaacutegai negatiacutev moacutedon hatnak az
oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi vagyoni helyzeteacutere illetve pazarloacute gazdaacutelkodaacutest
eredmeacutenyezhetnek
Tanulmaacutenyomban arra vaacutellalkozom hogy bemutassam a belső kontrollok megfelelő
műkoumldeacuteseacutenek kiemelkedő jelentőseacutegeacutet Az oumlsszegyűjtoumltt eacutes rendszerbe foglalt
koumlvetkezteteacutesek segiacutetseacutegeacutevel hozzaacute kiacutevaacutenok jaacuterulni az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes
aacutetlaacutethatoacutebb eacutes eredmeacutenyesebb rendezettebb műkoumldeacuteseacutehez
Az AacuteSZ koumlzeacuteptaacutevuacute inteacutezmeacutenyi strateacutegiaacutejaacuteban5 alapeacuterteacutekkeacutent strateacutegiai ceacutelkeacutent eacutes
feladatkeacutent hataacuterozta meg hogy taacutemogatja az integritaacutes alapuacute transzparens eacutes
elszaacutemoltathatoacute koumlzpeacutenzfelhasznaacutelaacutes megteremteacuteseacutet ezzel is taacutemogatva az
oumlnkormaacutenyzatoknaacutel a magasabb szintű rendezettseacuteg kialakiacutetaacutesaacutet
Anyag eacutes moacutedszer
Taacutersadalmi eacutes ellenőrzeacutes szakmai elvaacuteraacutes hogy a koumlzpeacutenzeket a koumlzvagyont hasznaacuteloacutek
teveacutekenyseacuteguumlkről elszaacutemoljanak Ennek a jogos igeacutenynek az eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez meg kell
teremteni azokat a folyamatokat rendszereket amelyek neacutelkuumlloumlzhetetlenek az
elszaacutemoltataacuteshoz az elszaacutemolaacuteshoz (Gyuumlreacuteneacute 2012) Magyarorszaacutegon a
kontrollrendszer szabaacutelyozaacutesa haacuteromszintű a toumlrveacutenyi előiacuteraacutesokat az Aacuteht 2011 eacutevi
CXCV toumlrveacuteny az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel
eacutes a Moumltv 2011 eacutevi CLXXXIX toumlrveacuteny
Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) a rendeleti szintű
szabaacutelyozaacutest az Aacutevr 3682011 (XII 31) Korm rendelet az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel szoacuteloacute
toumlrveacuteny veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) eacutes a Bkr 3702011 (XII 31)
Korm rendelet a koumlltseacutegveteacutesi szervek belső kontrollrendszereacuteről eacutes belső ellenőrzeacuteseacuteről
(hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) tartalmazza amelyeket uacutetmutatoacutei szinten standardok eacutes
keacutezikoumlnyvek taacutemogatnak A koumlltseacutegveteacutesi szervek belső kontrollrendszere maacuter magaacuteban
foglalja a korszerű felelős szervezetiraacutenyiacutetaacutes elemeit (kontrollkoumlrnyezet
kockaacutezatkezeleacutes kontrollteveacutekenyseacuteg informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute monitoring) is
A belső ellenőrzeacutes fuumlggetlen taacutergyilagos bizonyossaacutegot adoacute eacutes tanaacutecsadoacute teveacutekenyseacuteg
amelynek kituumlntetett ceacutelja hogy az ellenőrzoumltt szervezet műkoumldeacuteseacutet fejlessze
eredmeacutenyesseacutegeacutet noumlvelje A belső ellenőrzeacutes a szervezet ceacuteljai eleacutereacutese eacuterdekeacuteben
rendszerszemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacutessel moacutedszeresen eacuterteacutekeli fejleszti az ellenőrzoumltt
szervezet-iraacutenyiacutetaacutesi belső kontroll eacutes ellenőrzeacutesi eljaacuteraacutesainak hateacutekonysaacutegaacutet
A belső kontroll folyamatok ceacutel eacutes feladatrendszereacutenek foacutekuszaacuteban aacutell hogy
5 httpwwwaszhustrategiaasz-strategiaasz-strategia-2011pdf (Letoumllteacutes2014
februaacuter 14)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
137
a) Megfeleljenek a vonatkozoacute toumlrveacutenyeknek eacutes szabaacutelyozaacutesoknak
b) a műkoumldeacutes eacutes gazdaacutelkodaacutes soraacuten a teveacutekenyseacutegeket szabaacutelyszerűen gazdasaacutegosan
hateacutekonyan eredmeacutenyesen hajtsaacutek veacutegre
c) az elszaacutemolaacutesi koumltelezettseacutegeket teljesiacutetseacutek
d) megveacutedjeacutek az erőforraacutesokat a veszteseacutegektől kaacuteroktoacutel a nem rendelteteacutesszerű
hasznaacutelattoacutel a csalaacutesoktoacutel eacutes korrupcioacutetoacutel
Anyag
Az AacuteSZ 2012-ben toumlbb szaacutez telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat eacutes toumlbb mint 150 nemzetiseacutegi
oumlnkormaacutenyzat ellenőrzeacuteseacutet kezdte meg Ezekkel az ellenőrzeacutesekkel az AacuteSZ nem csak a
hiaacutenyossaacutegok szabaacutelytalansaacutegok feltaacuteraacutesaacutet (Sepsey 2011) hanem a legjobb gyakorlatok
bemutataacutesaacutet eacutes aacutetadaacutesaacutet is tervezi megvaloacutesiacutetja Az AacuteSZ eacutes a Koumlzigazgataacutesi eacutes
Igazsaacuteguumlgyi Miniszteacuterium huacutesz helysziacutenen az egeacutesz orszaacutegot lefedő szeminaacuteriumi
előadaacutes sorozattal (Vaacuterkonyi Kiss 2013) kiacutevaacutenta felhiacutevni a figyelmet a belső kontrollok
fontossaacutegaacutera mert az egyben garanciaacutet is jelenthet hogy csoumlkkenjen a korrupcioacute
kockaacutezata eacutes a korrupcioacute6 eacuterzete is 8
Moacutedszer
Az AacuteSZ ellenőrzeacutesek alkalmaacuteval a belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg veacutegrehajtaacutesaacutenak
ellenőrzeacutesekor kuumlloumln-kuumlloumln minősiacutetetteacutek a szaacutemvevők az ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg
megtervezeacuteseacutet veacutegrehajtaacutesaacutet dokumentaacutelaacutesaacutet a jelenteacuteskeacutesziacuteteacutes folyamataacutet eacutes a koraacutebbi
ellenőrzeacutesek utoacutegondozaacutesaacutet nyomon koumlveteacuteseacutet a koraacutebbi jelenteacutesek hasznosulaacutesaacutet
Az ellenőrzeacutes lefolytataacutesaacutehoz az Oumlnkormaacutenyzatok a kimutataacutesok eacutes a tanuacutesiacutetvaacuteny
elektronikus kitoumllteacuteseacutevel valamint az AacuteSZ aacuteltal keacutert dokumentumok elektronikus
megkuumlldeacuteseacutevel szolgaacuteltattak adatokat A rendelkezeacutesre bocsaacutetott adatok informaacutecioacutek
kontrollja a helysziacuteni ellenőrzeacutes kereteacuteben toumlrteacutent meg a munkalapokba integraacutelt eacuterteacutekelő
rendszer taacutemogataacutesaacuteval
Az oumlnkormaacutenyzati ellenőrzeacutes soraacuten a megfelelő bizonyossaacutegi szint ellenőrzeacutese jelentős
erőforraacutes-kapacitaacutest igeacutenyelt Koumlltseacuteghateacutekonysaacutegi okok miatt uacutegynevezett toumlbbleacutepcsős
megfelelőseacutegi teszteket veacutegeztek el a szaacutemvevők A moacutedszer leacutenyege hogy a vizsgaacutelatra
kijeloumllt magas kockaacutezatuacute teruumlletek teacuteteleinek sokasaacutegaacuteboacutel az egyszerű veacuteletlen
mintaveacutetellel kivaacutelasztott teacutetelek ellenőrzeacuteseacutet nem teljes koumlrűen hanem csak addig
veacutegezteacutek amiacuteg elegendő eacutes megfelelő bizonyiacuteteacutekot nem szereztek a vizsgaacutelt kontroll
műkoumldeacuteseacutenek megfelelő vagy nem megfelelő voltaacuteroacutel Az elvaacutert bizonyossaacuteg eacutes a
toleraacutelhatoacute (elfogadhatoacute) hibaacutek fuumlggveacutenyeacuteben aacuteltalaacuteban 30ndash100 koumlzoumltti teacutetel teszteleacutese
alapjaacuten megbiacutezhatoacute veacutelemeacuteny volt alkothatoacute a kontrollok meghataacuterozott ceacutel szerinti
műkoumldeacuteseacuteről amely vonatkozhatott akaacuter toumlbb ezer teacutetelttranzakcioacutet tartalmazoacute teruumlletre
is A veacuteletlen mintaveacutetelt az IDEA-szoftver segiacutetseacutegeacutevel veacutegezteacutek el a szaacutemvevők A
minősiacuteteacutes eredmeacutenye bdquomegfelelőrdquo bdquoreacuteszben megfelelőrdquo vagy bdquonem megfelelőrdquo lehetett
A szaacutemvevők a belső kontrollrendszert eacuterteacutekelő munkalapok kitoumllteacutese soraacuten az alapvető
vizsgaacutelati eljaacuteraacutesokat alkalmaztaacutek amely eljaacuteraacutesok koumlzuumll a megfigyeleacutest az
informaacutecioacutekeacutereacutest eacutes az elemző eljaacuteraacutesokat hasznaacuteltaacutek
6 httpwwwintosaiorgissai-executive-summariesviewarticleintosai-gov-9100-
guidelines-for-internal-control-standards-for-the-public-sectorhtml
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
138
Eredmeacutenyek
Az ellenőrzeacutesi tapasztalatok a belső kontrollrendszer oumlsszetevőinek eacuterteacutekeleacutese az oumlt fő
elem megfelelőseacutege eseteacuteben a nagyszaacutemuacute ellenőrzoumltt szervezet miatt csak aacuteltalaacutenosan
megfogalmazhatoacute megaacutellapiacutetaacutesokra ad lehetőseacuteget Az elvaacuteraacutesok megfogalmazaacutesaacutet az
ellenőrzeacutesi programok eacutes melleacutekleteik tartalmaztaacutek (Laacutesd Eacutertelmező szoacutetaacuter)
Kontrollkoumlrnyezet A kontrollkoumlrnyezet a teljes kontroll rendszer alapja A
kontrollkoumlrnyezet kialakiacutetaacutesa kereteacuteben a szervezet vezeteacuteseacutenek a feladatok eacutes ceacutelok
teljesiacuteteacuteseacutehez a megfelelő műkoumldeacutes biztosiacutetaacutesaacutehoz meg kellett hataacuteroznia eacutes
szabaacutelyoznia minden szuumlkseacuteges folyamatot eacutes azok oumlsszetevőit Ki kellett alakiacutetania a
folyamatok ellaacutetaacutesaacutet hateacutekonyan taacutemogatoacute szervezeti struktuacuteraacutet felmeacuterni a szuumlkseacuteges
materiaacutelis eacutes humaacuten erőforraacutesokat meghataacuterozni a keacutepzettseacutegi keacutepesseacutegi eacutes etikai
koumlvetelmeacutenyeket7 tovaacutebbaacute szabaacutelyozni a kuumllső kapcsolatok tartaacutesaacutenak moacutedjaacutet Az etika
felveacuteteleacutet a magatartaacutesi az erkoumllcsi keacuterdeacutesek a csalaacutes eacutes a korrupcioacute megelőzeacuteseacutenek
hangsuacutelyozaacutesa miatt tartottaacutek fontosnak a doumlnteacuteshozoacutek
Az ellenőrzeacutesi tapasztalatok alapjaacuten az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a legmagasabb
megfelelőseacutegi szintet a kontrollkoumlrnyezet eacuterte el amelyet a szervezeti struktuacutera a belső
szabaacutelyozottsaacuteg eacutes a humaacutenerőforraacutes gazdaacutelkodaacutes kezeleacutes hataacuteroz meg Az inteacutezmeacutenyek
szervezeti struktuacuteraacuteja a felelősseacutegi a hataacuteskoumlri viszonyok eacutes a feladatok meghataacuterozaacutesa
valamint a belső szabaacutelyzatok a jogszabaacutelyoknak eacutes a belső kontroll standardoknak
megfeleltek
Az informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute Az informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute magaacuteba foglalja a
vonatkozoacute eacutes megbiacutezhatoacute informaacutecioacute meghataacuterozaacutesaacutet eacutes megszerzeacuteseacutet tovaacutebbaacute az
alkalmazottak eacutes vezetők szaacutemaacutera megfelelő formaacuteban eacutes időben toumlrteacutenő eljuttataacutesaacutet
hogy az lehetőveacute tegye koumltelezettseacutegeik ndash beleeacutertve a belső kontrollal kapcsolatos
koumltelezettseacutegeikndash teljesiacuteteacuteseacutet
A vezeteacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet alapvetően befolyaacutesolja az informaacutecioacute minőseacutege amelynek
időben rendelkezeacutesre aacutelloacutenak aktuaacutelisnak pontosnak eacutes eleacuterhetőnek kell lennie
Az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a belső szabaacutelyzatok az informaacutecioacute aacutetadaacutesaacutenak formaacutejaacutet
meghataacuteroztaacutek az alkalmazottak a munkaveacutegzeacuteshez szuumlkseacuteges informaacutecioacutekhoz időben
hozzaacutejutottak Tipikus hiaacutenyossaacutegkeacutent eacuterteacutekelteacutek a szaacutemvevők hogy az ellenőrzoumltt
szervezetek nem rendelkezetek kommunikaacutecioacutes strateacutegiaacuteval valamint nem alakiacutetottaacutek ki
a szabaacutelytalansaacutegok a korrupcioacutegyanuacute-jelenteacutes megfelelő eljaacuteraacutesrendjeacutet Megaacutellapiacutethatoacute
volt hogy a legkritikusabb kommunikaacutecioacutes csatorna a vezeteacutes eacutes az alkalmazottak
koumlzoumltti kommunikaacutecioacute mivel a vezeteacutesnek ceacutelzottan eacutes specifikusan biztosiacutetani kellett
volna a visszacsatolaacutes lehetőseacutegeacutet eacutes formaacutejaacutet
A kontrollteveacutekenyseacuteg A kontrollteveacutekenyseacutegek azok az elvek (politikaacutek) eszkoumlzoumlk
eljaacuteraacutesok mechanizmusok amelyeket a szervezet vezeteacutese annak eacuterdekeacuteben hoz leacutetre
hogy elősegiacutetse a szervezet ceacutelkitűzeacuteseinek eleacutereacuteseacutet Ezek az eljaacuteraacutesok magukban
foglalhatjaacutek az egyezteteacutesek előkeacutesziacuteteacuteseacutet olyan eljaacuteraacutesok eacutes felelősseacutegi koumlroumlk
kialakiacutetaacutesaacutet amelyek biztosiacutetjaacutek a kulcsszerepet keacutepező beosztaacutesok elhataacuterolaacutesaacutet
szeacutetvaacutelasztaacutesaacutet
A joacutel veacutegrehajtott kontrollteveacutekenyseacuteg a szabaacutelyos műkoumldeacutest biztosiacutetoacute inteacutezkedeacutesek
meghozatalaacutet eacutes azok betartaacutesaacutet jelenti A kontrollteveacutekenyseacutegek magukba foglaljaacutek a
7 XIV INCOSAI Uruguay Montevideo 1998
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
139
kuumlloumlnboumlző megelőző eacutes feltaacuteroacute kontrollok szeacuteles soraacutet amelyek koumlzoumltt a szervezetnek a
megfelelő egyensuacutelyt ki kell alakiacutetania eacutes biztosiacutetania kell a helyrehozoacute műveleteket
moacutedszertanokat egyaraacutent
A kockaacutezatkezeleacutes Az ellenőrzoumltt szervezeteknek meg kellett hataacuterozniuk a
teveacutekenyseacutegek folyamatok műveletek megfelelő teljesiacuteteacuteseacutenek belső kockaacutezatait eacutes a
kockaacutezatvaacutellalaacutes szintjeacutet Az eacuterteacutekeleacutes alapjaacuten megfelelő vaacutelaszinteacutezkedeacuteseket kellett
kidolgozni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni a kockaacutezatok meacuterseacutekleacuteseacutere Mivel a koumlzigazgataacutesi a
szabaacutelyozaacutesi eacutes műkoumldeacutesi felteacutetelek megvaacuteltoznak megvaacuteltozhatnak ezeacutert a
kockaacutezatkezeleacutesnek folyamatos iteratiacutev teveacutekenyseacutegnek kell lennie Az ellenőrzoumltt
szervezetek eseteacuteben is folyamatosan vaacuteltozott a kontrollkoumlrnyezet ezeacutert a
kockaacutezatokkal kapcsolatos prioritaacutesok ceacutelok eacutes a kockaacutezatoknak tulajdoniacutetott jelentőseacuteg
is moacutedosult vaacuteltozott
A kockaacutezatkezeleacutesi teveacutekenyseacuteg szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel az ellenőrzoumltt szervezetek nem
gondoskodtak teljes koumlrűen eacutes a gyakorlati alkalmazaacutesban is voltak hiaacutenyossaacutegok A
hiaacutenyossaacutegok koumlzeacute tartozott hogy nem eacuterteacutekelteacutek a csalaacutes a korrupcioacute kockaacutezataacutet az
elfogadhatoacute kockaacutezati szintet a kockaacutezati reakcioacutet eacutes a vaacutelaszinteacutezkedeacuteseket sem
hataacuteroztaacutek meg
A monitoring teveacutekenyseacuteg A műkoumldeacutes monitoringja a szervezet teveacutekenyseacutegeacutenek a
ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutet biztosiacutetja A belső kontrollok monitoringja
magaacuteba foglalja a vezeteacutes rendszeres feluumlgyeletet gyakorloacute teveacutekenyseacutegeacutet valamint maacutes
műveleteket amelyeket az alkalmazottak hajtanak veacutegre feladatkoumlruumlk ellaacutetaacutesa kereteacuteben
A monitoring lehet folyamatos (rutinteveacutekenyseacuteg) vagy kuumlloumln (specifikus) eacuterteacutekeleacutes
A folyamatos monitoring a szervezet normaacutelis ismeacutetlődő műveleteihez kapcsoloacutedik
veacutegrehajtaacutesa a műveletekkel egy időben valoacutesul meg dinamikusan reagaacutel a vaacuteltozaacutesokra
A kuumlloumln (specifikus) eacuterteacutekeleacutesekre a folyamatokat koumlvetően keruumll sor iacutegy a probleacutemaacutek
feltaacuteraacutesa beazonosiacutetaacutesa keacutesőbb toumlrteacutenik meg
Az ellenőrzoumltt szervezetek koumlzoumltt jelentős elteacutereacutesek mutatkoztak tipikusnak volt
tekinthető hogy nem műkoumldtetteacutek a monitoring rendszert elmaradt a belső
kontrollrendszerek oumlneacuterteacutekeleacutese a belső ellenőrzeacutes nem vizsgaacutelta a kontrollrendszert
teljes koumlrűen
A belső ellenőrzeacutes szabaacutelyozottsaacutega
Az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a belső ellenőrzeacutes feladatkoumlreacutet elsősorban az SZMSZ-ben
illetve a belső ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvben hataacuteroztaacutek meg ndash ezeken tuacutelmenően ndash az
uumlgyrend is tartalmazott utalaacutesokat a belső ellenőrzeacutes feladataira
A belső ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvek ndash neacutehaacuteny kisebb hiaacutenyossaacutegtoacutel eltekintve ndash megfeleltek
a jogszabaacutelyi előiacuteraacutesoknak Jellemzően azonban az ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvek aktualizaacutelaacutesa
nem vagy csak keacutesve toumlrteacutent meg
Az AacuteSZ ellenőrzeacutesek megaacutellapiacutetottaacutek hogy belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteget csak az
aacutellamhaacuteztartaacuteseacutert felelős miniszter engedeacutelyeacutevel rendelkező szemeacutelyek veacutegeztek Az
alkalmazott belső ellenőroumlk szakmai veacutegzettseacutege eacutes gyakorlati ideje megfelelt az
előiacuteraacutesoknak a belső ellenőroumlk reacuteszt vettek szakmai tovaacutebbkeacutepzeacutesen eacutes az előiacutert
esetekben vizsgaacutet tettek
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
140
A belső kontrollrendszer eacutes a belső ellenőrzeacutes kapcsolata a belső kontrollrendszer eacutes a
belső ellenőrzeacutes megfelelőseacutege az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel egyeacutertelmű korrelaacutecioacutet
mutatott Azoknaacutel a szervezetekneacutel ahol a belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg nem műkoumldoumltt
megfelelően ott a kialakiacutetott belső kontrollokban is hiaacutenyossaacutegok voltak
megfigyelhetőek
Megaacutellapiacutethatoacute hogy elsősorban a kockaacutezatkezeleacutesi teveacutekenyseacuteg sziacutenvonalaacutenak
emeleacuteseacutevel a taacutemogatoacute kontrollok erősiacuteteacuteseacutevel a belső szabaacutelyzatok folyamatos
aktualizaacutelaacutesaacuteval lehet a belső kontrollrendszer tovaacutebbfejleszteacuteseacutet elősegiacuteteni Probleacutemaacutet
jelent hogy az utoacutebbi eacutevekben meggyenguumllt a belső ellenőrzeacutes suacutelya szerepe szakmai
teveacutekenyseacutege
Koumlvetkezteteacutesek
A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a taacutersadalom szolgaacutelataacuteban kell aacutellniuk8
(Domokos 2013) hangzott el a Magyar Peacutenzuumlgyi eacutes Gazdasaacutegi Ellenőroumlk Koumlzhasznuacute
Egyesuumlleteacutenek (MPGEKE) eacuteves konferenciaacutejaacutenak nyitoacute előadaacutesaacuten
A belső kontrollrendszerek ellenőrzeacuteseacutenek vaacuterhatoacute hasznosulaacutesaacutet toumlbb szinten tervezi az
AacuteSZ A toumlrveacutenyalkotaacutes szaacutemaacutera toumlbb eacuteves tematikus oumlsszegzett adatok eacutes tapasztalatok
aacutellnak rendelkezeacutesre a belső kontrollrendszer oumlnkormaacutenyzati teruumlleten valoacute
kialakiacutetaacutesaacuteroacutel műkoumldeacuteseacuteről eacutes hataacutesairoacutel A belső ellenőrzeacutes műkoumldeacuteseacuteről az integritaacutes
felmeacutereacutesek eredmeacutenyeiből koumlvetkezteteacutest lehet levonni arroacutel hogy a belső
kontrollrendszer kialakiacutetaacutesaacutera eacutes műkoumldteteacuteseacutere vonatkozoacute jogszabaacutelyi előiacuteraacutesok reaacutelis
koumlvetelmeacutenyeket taacutemasztanak-e az elteacuterő adottsaacuteguacute telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok eseteacuteben
illetve indokolt-e az esetleges jogszabaacutelyi moacutedosiacutetaacutes kezdemeacutenyezeacutese Az AacuteSZ
ellenőrzeacutesek a jelenteacutesek megaacutellapiacutetaacutesai az ellenőrzoumltt szervezetek szaacutemaacutera visszajelzeacutest
adnak a belső kontrollrendszer kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes műkoumldeacuteseacuteben felleacutepő hiaacutenyossaacutegokroacutel
Az inteacutezkedeacutesi tervekben megfogalmazott eacutes veacutegrehajtott javaslatok hozzaacutejaacuterulnak azok
kikuumlszoumlboumlleacuteseacutehez
Az ellenőrzeacutes megaacutellapiacutetaacutesait eacutes javaslatait maacutes szervezetek is hasznosiacutethatjaacutek hiszen az
AacuteSZ jelenteacutesek9 nyilvaacutenosak megtalaacutelhatoacuteak az AacuteSZ honlapjaacuten Az AacuteSZ a hozzaacuteadott
eacuterteacuteket teremtő ellenőrzeacuteseivel elemző teveacutekenyseacutegeacutet eacutes tanaacutecsadoacute szerepeacutet erősiacutetve
vaacutellal reacuteszt a joacutel műkoumldő aacutellam feleacutepiacuteteacuteseacuteben
EacuteRTELMEZŐ SZOacuteTAacuteR
Az AacuteSZ ellenőrzeacutesi programjainak jelenteacuteseinek egyseacuteges fogalom hasznaacutelata
eacuterdekeacuteben melleacuteklet formaacutejaacuteban kiadja a szakteruumllethez kapcsoloacutedoacute legfontosabb
fogalmakhoz kapcsoloacutedoacute fogalomtaacuteraacutet eacutertelmező szoacutetaacuteraacutet
Informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute
A vezeteacutes keacutepesseacutegeacutet a megfelelő doumlnteacutesek meghozatalaacutera alapvetően befolyaacutesolja az
informaacutecioacute minőseacutege amely magaacuteban hordozza azt a koumlvetelmeacutenyt hogy az
8 Domokos Laacuteszloacute előadaacutesaacutenak ciacuteme A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a
taacutersadalom szolgaacutelataacuteban kell aacutellniuk httpwwwmpgehirportalhukiemelt-
hirekdomokos-laszlo-a-kozpenzugyi-ellenorzo-intezmenyeknek-a-tarsadalom-
szolgalataban-kell-allniuk (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18) 9 httpwwwaszhujelentesek
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
141
informaacutecioacutenak megfelelőnek időben rendelkezeacutesre aacutelloacutenak aktuaacutelisnak pontosnak eacutes
eleacuterhetőnek kell lennie
A hateacutekony kommunikaacutecioacute lefeleacute horizontaacutelisan eacutes felfeleacute iraacutenyuloacute informaacutecioacute
aacuteramoltataacutest jelent a szervezetben annak minden reacuteszeacuteben eacutes teljes struktuacuteraacutejaacuteban
A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles olyan rendszereket kialakiacutetani eacutes műkoumldtetni
melyek biztosiacutetjaacutek hogy a megfelelő informaacutecioacutek a megfelelő időben eljutnak az
illeteacutekes szervezethez szervezeti egyseacuteghez illetve szemeacutelyhez
Kockaacutezatkezeleacutes A kockaacutezatkezeleacutes a szervezet ceacuteljai eleacutereacuteseacutevel kapcsolatos
kockaacutezatok azonosiacutetaacutesaacutenak eacutes elemzeacuteseacutenek valamint a megfelelő vaacutelaszok
meghataacuterozaacutesaacutenak folyamata A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles a kockaacutezati
teacutenyezők figyelembeveacuteteleacutevel kockaacutezatelemzeacutest veacutegezni eacutes kockaacutezatkezeleacutesi rendszert
műkoumldtetni
Kontrollkoumlrnyezet A kontrollkoumlrnyezet alapozza meg a belső kontroll oumlsszes toumlbbi
elemeacutet a fegyelem eacutes a struktuacutera biztosiacutetaacutesa aacuteltal A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles
olyan kontrollkoumlrnyezetet kialakiacutetani amelyben
a) vilaacutegos a szervezeti struktuacutera
b) egyeacutertelműek a felelősseacutegi hataacuteskoumlri viszonyok eacutes feladatok
c) meghataacuterozottak az etikai elvaacuteraacutesok a szervezet minden szintjeacuten
d) aacutetlaacutethatoacute a humaacutenerőforraacutes-kezeleacutes
Kontrollteveacutekenyseacutegek A kontrollteveacutekenyseacutegek azok az elvek (politikaacutek) eacutes eljaacuteraacutesok
amelyeket a kockaacutezatok meghataacuterozaacutesa eacutes a szervezet ceacuteljainak eleacutereacutese eacuterdekeacuteben
alakiacutetanak ki A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles a szervezeten beluumll
kontrollteveacutekenyseacutegeket kialakiacutetani melyek biztosiacutetjaacutek a kockaacutezatok kezeleacuteseacutet
hozzaacutejaacuterulnak a szervezet ceacuteljainak eleacutereacuteseacutehez
Kontroll monitoring A belső kontroll monitoring arra iraacutenyul hogy biztosiacutetsa a
kontrolloknak a leacutetrehozaacutesuk szaacutendeacutekaacutenak megfelelő műkoumldeacuteseacutet eacutes a műkoumldeacutes megfelelő
moacutedosiacutetaacutesaacutet a koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesa eseteacuten
Monitoring A belső kontrollrendszer teljesiacutetmeacuteny-minőseacutegeacutenek időnkeacutenti
kieacuterteacutekeleacuteseacutehez folyamatosan figyelemmel kell kiacuteseacuterni eacutes eacuterteacutekelni kell (egyuumltt
bdquomonitoringrdquo) a rendszert A monitoring rutinteveacutekenyseacutegek kuumlloumln eacuterteacutekeleacutesek vagy e
kettő kombinaacutecioacuteja reacuteveacuten valoacutesul meg A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles olyan
monitoring rendszert műkoumldtetni mely lehetőveacute teszi a szervezet teveacutekenyseacutegeacuteneka
ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutet
Moacutedszer
Eacuterteacutekelteacutek az ellenőrzoumltt szervezetneacutel a belső ellenőrzeacutes műkoumldeacuteseacutenek szabaacutelyossaacutegaacutet
megfelelőseacutegeacutet Az egyszerű veacuteletlen mintaveacutetellel kivaacutelasztott teacutetelek ellenőrzeacuteseacutet
toumlbbleacutepcsős megfelelőseacutegi tesztek uacutetjaacuten addig veacutegezteacutek amiacuteg elegendő eacutes megfelelő
bizonyiacuteteacutekot szereztuumlnk a vizsgaacutelt folyamatok kulcskontrolljai műkoumldeacuteseacutenek megfelelő
vagy nem megfelelő voltaacuteroacutel
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
142
Hivatkozott forraacutesok
Domokos L(2013) előadaacutesaacutenak ciacuteme A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a
taacutersadalom szolgaacutelataacuteban kell aacutellniuk httpwwwmpgehirportalhukiemelt-
hirekdomokos-laszlo-a-kozpenzugyi-ellenorzo-intezmenyeknek-a-tarsadalom-
szolgalataban-kell-allniuk Elhangzott Magyar Peacutenzuumlgyi eacutes Gazdasaacutegi Ellenőroumlk
Koumlzhasznuacute Egyesuumlleteacutenek (MPGEKE) eacuteves konferenciaacutejaacutenak nyitoacute előadaacutesaacuten 2013
november 7(Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Gyuumlre L-neacute (2012) Belső kontrollok kialakiacutetaacutesa eacutes műkoumldteteacutese az oumlnkormaacutenyzati
vagyongazdaacutelkodaacutes kockaacutezatainak csoumlkkenteacuteseacutere Megjeleneacutes Peacutenzuumlgyi Szemle 2
183ndash193 oldal httpwwwaszhupenzugyi-szemle-cikkek2012belso-kontrollok-
kialakitasa-es-mukodtetese-az-onkormanyzati-vagyongazdalkodas-kockazatainak-
csokkentesere183-193-gyurelnepdf (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Sepsey T (2011) Belső ellenőrzeacutes az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel Az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek
ellenőrzeacutesi tapasztalatai Megjeleneacutes Peacutenzuumlgyi Szemle 20114 (p 401-418)
httpwwwaszhupenzugyi-szemle-cikkek2011belso-ellenorzes-az-
onkormanyzatoknal-az-allami-szamvevoszek-ellenorzesi-tapasztalatai (Letoumllteacutes 2014
februaacuter 18)
Vaacuterkonyi Zs K ndash Kiss B Belső kontrollok eacutes integritaacutes az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel - Az első
aacutellomaacutes Eger 2013 oktoacuteber 10 httpwwwaszhirportalhuhuhirekbelso-kontrollok-
es-integritas-az-onkormanyzatoknal-az-elso-allomas-eger (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Toumlrveacutenyek
Aacuteht 2011 eacutevi CXCV toumlrveacuteny az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)
AacuteSZ toumlrveacuteny 2011 eacutevi LXVI toumlrveacuteny az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutekről
Moumltv 2011 eacutevi CLXXXIX toumlrveacuteny Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel (hataacutelyos
2012 januaacuter 1-jeacutetől)
Rendeletek
Aacutevr 3682011 (XII 31) Korm rendelet az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny
veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)
Bkr 3702011 (XII 31) Korm rendelet a koumlltseacutegveteacutesi szervek belső
kontrollrendszereacuteről eacutes belső ellenőrzeacuteseacuteről (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)
Nemzetkoumlzi standardok
httpwwwintosaiorgissai-executive-summariesviewarticleintosai-gov-9100-
guidelines-for-internal-control-standards-for-the-public-sectorhtml Letoumllteacutes 2014
februaacuter 18)
Jelenteacutesek
Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi helyzeteacutenek eacutes gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutenek
2011 eacutevi ellenőrzeacuteseacuteről ASZ 2012 aacuteprilis 17 (1282) 137 pp
httpwwwaszhujelentes1282osszegzes-a-helyi-onkormanyzatok-penzugyi-
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
143
helyzetenek-es-gazdalkodasi-rendszerenek-2011-evi-ellenorzeseirol1282j000pdf
(Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Jelenteacutes a belső kontrollrendszer eacutes a belső ellenőrzeacutes szabaacutelyszerűseacutegeacutenek a
zaacuterszaacutemadaacutesi ellenőrzeacutesbe bevont koumlzponti koumlltseacutegveteacutesi inteacutezmeacutenyekneacutel lefolytatott
ellenőrzeacuteseacuteről ASZ 2012szeptember 10 (1298) 82 pp
httpwwwaszhujelentes1298jelentes-a-belso-kontrollrendszer-es-a-belso-ellenorzes-
szabalyszerusegenek-a-zarszamadasi-ellenorzesbe-bevont-kozponti-koltsegvetesi-
intezmenyeknel-lefolytatott-ellenorzeserol1298j000pdf (Le-toumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Szerző
Vaacuterkonyi Zsolt Kristoacutef
szaacutemvevő tanaacutecsos
Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek
1052 Budapest Apaacuteczai Csere Jaacutenos u 10
E-mail ciacutem rtfvezelmgmailcom
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
144
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
145
SZERZŐK JEGYZEacuteKE
Aacuteldorfai Gyoumlrgy 9
Baranyai Zsolt 19
Czabadai Lilla 9
Ion Raluca Andreea 27
Kaacuteposzta Joacutezsef 81
Kisvarga Szilvia 35
Kraacutenitz Liacutevia 47
Liptaacutek Katalin 57
Maacuteteacute Domiciaacuten 71
Naaacuter-Toacuteth Zsuzsanna 19
Neacutemedineacute Kollaacuter Kitti 81
Novac Cornelia Mihaela 27
Novac Ovidiu Constantin 27
Peacuteli Laacuteszloacute 81
Rašovskaacute Adriana 91
Szaboacute Dorottya 109
Tillyneacute Maacutendy Andrea 35
Toacuteth Orsolya 119
Toacuteth Roland 47
Vaacuterkonyi Zsolt Kristoacutef 135
Vaacutesaacutery Mikloacutes 19 47
Vinogradov Szergej 19
TARTALOMJEGYZEacuteK
Aacuteldorfai Gyoumlrgy ndash Czabadai Lilla
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra 9
Baranyai Zsolt ndash Vinogradov Szergej ndash Vaacutesaacutery Mikloacutes ndash Naaacuter-Toacuteth Zsuzsanna
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the
Experience of Farm Accounting Data Network 19
Ion Raluca Andreea ndash Novac Cornelia Mihaela ndash Novac Ovidiu Constantin
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector 27
Kisvarga Szilvia ndash Tillyneacute Maacutendy Andrea
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre 35
Kraacutenitz Liacutevia ndash Toacuteth Roland ndash Vaacutesaacuteri Mikloacutes
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel 47
Liptaacutek Katalin
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash
A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről 57
Maacuteteacute Domiciaacuten
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei
kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szinteket igeacutenylő aacutegazatokban 71
Neacutemedineacute Kollaacuter Kitti ndash Kaacuteposzta Joacutezsef ndash Peacuteli Laacuteszloacute
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata
a hazai haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegekben 81
Rašovskaacute Adriana
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020 91
Szaboacute Dorottya
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon 109
Toacuteth Orsolya
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese 119
Vaacuterkonyi Zsolt Kristoacutef
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek 135
Szerzők jegyzeacuteke 145
Tartalomjegyzeacutek
8
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
9
HELYI VAacuteLASZOK A GLOBAacuteLIS KIHIacuteVAacuteSOKRA
AacuteLDORFAI GYOumlRGY
CZABADAI LILLA
Oumlsszefoglalaacutes
A magyar gazdasaacuteg manapsaacuteg neheacutez helyzetben van ugyanis a videacutek elvesziacutetette
alapvető funkcioacuteit illetve erősen megkopott a bdquomagyarsaacutegrdquo - identitaacutes valamint a
hagyomaacuteny Ennek megoldaacutesaacutera segiacutetseacuteget nyuacutejthat gyoumlkereink uacutejrafelfedezeacutesea
hagyomaacutenyok megőrzeacutese eacutes tovaacutebbvitele illetve termeacutekeink minőseacutegi fejleszteacutese
koumlzoumlsseacutegszerveződeacutesek eacutes bottom-up kezdemeacutenyezeacutesek
Tehaacutet olyan belső erőforraacutesokra van szuumlkseacuteg melynek optimaacutelis hozama az lenne ha
aacutetalakulaacutesa uacutetjaacuten uacutejabb erőforraacutest vagy hozzaacuteadott eacuterteacuteket teremt az adott teruumlletnek
vagy akaacuter ezt kinőve adott teruumllet egyseacutegnek Ilyen aacutetalakult erőforraacutes a Hungarikum eacutes
a Nemzeti eacuterteacutekek is mely hozzaacuteadott eacuterteacuteket keacutepviselnek ezekben a termeacutekekben Ezek
oumlsszegyűjteacutese nem nosztalgiaacutet sokkal inkaacutebb gazdasaacutegi tartaleacutekokat jelentenek A
Hungarikumoknak valamint a Magyar Eacuterteacutekek nemcsak a hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet
jelentik hanem munkahelyteremtő eacutes helyi gazdasaacutegfejleszteacutesi eszkoumlzoumlk is lehetnek
egyben
Teruumlleti teacuterseacutegi szinten jelentősebb vaacuteltozaacutes eacuterhető el a helyi gazdasaacutegban a maacuterkaeacuterteacutek
fejleszteacuteseacutevel a teacuterseacutegi identitaacutes eacutes koheacutezioacute erősiacuteteacuteseacutevel a helyi identitaacuteson eacutes eacuterteacutekeken
alapuloacute innovaacutecioacutek oumlsztoumlnzeacuteseacutevel mely elemeket a Hungarikum eacutes a Nemzeti eacuterteacutekek
egyseacutegesen foglalnak magukba Mindennek koumlszoumlnhetően betekinteacutest kaphatunk a teacuter
soksziacutenűseacutegeacutebe tovaacutebbaacute megismerhetjuumlk az egyes koumlzoumlsseacutegek eacuterteacutekteremtő keacutepesseacutegeacutenek
igazi erejeacutet eacutes forraacutesait
Kulcsszavak Helyi gazdasaacuteg Magyar Eacuterteacutektaacuter Hungarikum Videacuteki teacuter Globaacutelis
kihiacutevaacutes
JEL R1
Local answers to the global challenges
Abstract
The Hungarian economy is in a bad situation nowadays because the rurality has lost its
basic functions plus the bdquoHungarianrdquo identity and traditions have faded a great deal
Rediscovering our roots preserving and continuing our traditions improving the
quality community organisations and bottom-up initiatives can solve these problems
Therefore specific internal resources are needed which (after its transformation and in
optimal case) can generate new resources or added value to the specific area or even
the area surrounding that location Such transformed resources are the Hungaricums
and National Values too which represent added value in these products Gathering
these is important not because of mere nostalgia but because they are economic
reserves Hungaricums and Hungarian Values are not only the means of survival of
traditions but the mean to create jobs and generate economic development also
The local economy of a region can be changed in a greater deal by promoting the brand
improving the regional identity and cohesion encouraging innovations based on local
identity and values which elements are included in Hungaricums and National Values
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
10
Thanks to all of these we can observe the diversity of the space furthermore we can get
to know the real power and resources of value generating capability of certain
communities
Keywords Hungaricums Hungarian Values Local economy Rural space Global
challenges
JEL R1
Bevezeteacutes
Egy eredmeacutenyes eacutes sikeres teacuterseacutegi fejleszteacutes (koumlztuumlk a helyi gazdasaacutegfejleszteacutes)
legfőkeacuteppen attoacutel fuumlgg hogy a helyi szereplők bevonaacutesa mennyire sikeres A helyi
gazdasaacutegfejleszteacutesbe talaacuten a teacuterseacuteg oumlsszes reacutesztvevőjeacutet be lehet vonni akik miatt az
egeacutesz folyamat az eacutertelmeacutet nyeri eacutes akik viszonzaacutesul a kialakult lokaacutelpatriotizmusukkal
noumlvelik a teacuterseacuteg vaacutellalkozaacutesainak fennmaradaacutesi eseacutelyeacutet A teruumlletfejleszteacutes eacutes a helyi
gazdasaacutegfejleszteacutes soraacuten a leghelyesebb strateacutegia a beavatkozaacutesok legoptimaacutelisabb
kombinaacutecioacutejaacutenak kialakiacutetaacutesa az adott teruumlletegyseacuteg szaacutemaacutera Ebből eredendően
napjainkra raacuteeacutebredtuumlnk arra hogy a tisztaacuten kuumllső erőforraacutesokboacutel fenntarthatoacute megoldaacutes
nem oldja meg a teruumlleti kuumlloumlnbseacutegeket eacutes ettől nem vaacutelik soha oumlnaacutelloacutean fejlődőveacute a
jelenleg segiacutetseacutegre szoruloacute teruumllet Ezeacutert egyre fontosabbaacute vaacutelnak a belső (helyi)
erőforraacutesok a fejleszteacutesek soraacuten Ezen belső erőforraacutesok optimaacutelis hozama pedig az
lenne ha aacutetalakulaacutesukkal fenntarthatoacute moacutedon uacutej erőforraacutesthozzaacuteadott eacuterteacuteket
teremteneacutenek az adott teruumlleten vagy akaacuter ezt kinőve adott teruumlletegyseacutegen (Czene -
Ricz 2010) Ilyen aacutetalakult erőforraacutesok a Hungarikum eacutes a Nemzeti eacuterteacutekek is mely
hozzaacuteadott eacuterteacuteket keacutepviselnek ezekben a termeacutekekben Ezek oumlsszegyűjteacutese nem
nosztalgiaacutet sokkal inkaacutebb gazdasaacutegi tartaleacutekokat jelent Jelenleg 20 Hungarikumot
tartanak nyilvaacuten melyből 12 az UNESCO vilaacutegoumlroumlkseacutegi eacutes a szellemi oumlroumlkseacuteg listaacutejaacuten
szerepel tovaacutebbi 86 pedig szerepel a Nemzeti Eacuterteacutektaacuterban
A magyar gazdasaacuteg manapsaacuteg neheacutez helyzetben van ugyanis a videacutek elvesziacutetette
alapvető funkcioacuteit Ennek megoldaacutesaacutera segiacutetseacuteget nyuacutejthat gyoumlkereink uacutejrafelfedezeacutese a
hagyomaacutenyok megőrzeacutese eacutes tovaacutebbvitele termeacutekeink minőseacutegi fejleszteacutese
koumlzoumlsseacutegszerveződeacutesek illetve a bottom-up kezdemeacutenyezeacutesek Napjainkra erősen
megkopott a bdquomagyarsaacutegrdquo-identitaacutes valamint a hagyomaacuteny ezeacutert rendkiacutevuumll fontos
szerepe van a koumlzoumlsseacutegszervező eacutes egyeacuteni felelősseacuteget erősiacutető kezdemeacutenyezeacuteseknek
mint a Hungarikumoknak valamint a Magyar Eacuterteacutektaacuternak Ezek nemcsak a
hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet jelentik hanem munkahelyteremtő eacutes helyi
gazdasaacutegfejleszteacutesi eszkoumlzoumlk is lehetnek egyben
Napjainkban minden nemzet sajaacutetos nemzeti oumlntudattal rendelkezik Ennek
lehataacuterolaacutesaacuteban kulcsfontossaacuteguacute szerepet jaacutetszanak az oumlnazonossaacutegot erősiacutető szellemi eacutes
fizikai anyagok Ezek egyreacuteszt nagymeacuterteacutekben hozzaacutejaacuterulnak a sajaacutetos nemzeti oumlntudat
megfogalmazaacutesaacutehoz maacutesreacuteszt pedig jelentős szerepet toumlltenek be a maacutes nemzetektől
valoacute elhataacuteroloacutedaacutesban eacutes ennek kimutataacutesaacuteban eacuterzeacutekelteteacuteseacuteben is Magyarorszaacutegon
ezek csoportjaacutet hungarikumoknak nevezzuumlk Termeacuteszetesen a toumlbbi nemzetnek is
megvan raacute a megfelelő kifejezeacutese mint peacuteldaacuteul a neacutemetekneacutel a germanikumok az
olaszoknaacutel az italikumok
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
11
bdquoA toumlrteacutenelem folyamaacuten a magyarsaacuteghoz szaacutemos olyan felhalmozott eacutes megőrzoumltt
szellemi anyagi termeacuteszeti koumlzoumlsseacutegi eacuterteacutek vagy termeacutek koumlthető amelyeket az
eddigiekneacutel jobban kell aacutepolni megőrizni Ennek ceacuteljaacuteboacutel a Magyar Orszaacuteggyűleacutes 2012-
ben elfogadta a XXX toumlrveacutenyt a nemzeti eacuterteacutekekről eacutes a hungarikumokroacutel mely toumlrveacuteny
alapvető ceacutelja hogy a nemzeti eacuterteacutekeinket azonosiacutetsuk eacutes vegyuumlk szaacutemba azokat egy
szeacuteles koumlrű gyűjtőmunkaacuteval s ez utaacuten megfelelő regisztraacutecioacuteval hogy megismertesseacutek a
koumlzveacutelemeacutennyel mind itthon mind pedig kuumllfoumlldoumln Ezek koumlzuumll lehet eacutes kell kivaacutelasztani
a hungarikumokat amelyek fennmaradaacutesaacuteroacutel eacutes veacutedelmeacuteről gondoskodni kellrdquo (Győri
2013)
bdquoA hungarikum mint gyűjtoumlfogalom olyan kiemeleacutesre meacuteltoacute eacuterteacuteket jeloumll amely a
toumlrteacutenelmi vagy a mai Magyarorszaacutegra jellemző tulajdonsaacutegaacuteval egyediseacutegeacutevel
kuumlloumlnlegesseacutegeacutevel eacutes minőseacutegeacutevel a magyarsaacuteg csuacutecsteljesiacutetmeacutenye Ezeket belfoumlldoumln eacutes
kuumllfoumlldoumln egyaraacutent a magyar kultuacutera eacutes tudomaacuteny eredmeacutenykeacutent tartjaacutek szaacutemon Ezek
lehetnek veacutedett termeacuteszeti eacuterteacutekek vagy olyan termeacutekek szolgaacuteltataacutesok emleacutekek
műalkotaacutesok amelyeket e toumlrveacuteny veacutegrehajtaacutesaacutera kiadott jogszabaacutelyban meghataacuterozottak
szerint veacutegzett egyedi eacuterteacutekeleacutes eredmeacutenyekeacutent a Hungarikum Bizottsaacuteg hungarikummaacute
minősiacutet vagy amelyeket e toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva hungarikumnak minősuumlltekrdquo (Toacutezsa -
Zaacutetori 2013)
bdquoNemzeti eacuterteacutek az a sajaacutetos magyar alkotoacute teveacutekenyseacuteghez termeleacutesi kultuacuteraacutehoz
tudaacuteshoz hagyomaacutenyokhoz taacutejhoz eacutes eacutelővilaacuteghoz kapcsoloacutedoacute nemzetuumlnk toumlrteacutenelme
valamint a koumlzelmuacutelt soraacuten felhalmazott eacutes megőrzoumltt egyedi eacutes kuumllloumlnleges eacuterteacutek amely
hazai szempontboacutel meghataacuterozoacute jelentőseacutegű iacutegy nemzetuumlnk ndash de legalaacutebb egy
meghataacuterozott taacutejegyseacuteg lakossaacutega ndash a magyarsaacutegra jellemzőnek eacutes koumlzismertnek fogad
el Ezek olyan dolgok amelyek jelentősen oumlregbiacutetik hiacuternevuumlnket noumlvelik
megbecsuumlleacutesuumlnket az Euroacutepai Unioacuteban eacutes szerte a vilaacutegon Hozzaacutejaacuterulnak az uacutej
nmzedeacutekeke nemzeti hovatartozaacutesaacutenak magyarsaacuteg tudataacutenak kialakiacutetaacutesaacutehoz
megoumlrzeacuteseacutehezrdquo (Toacutezsa - Zaacutetori 2013)
bdquoA telepuumlleacutesi taacutejegyseacutegi megyei eacutes aacutegazati eacuterteacutektaacuterba sorolt elemek sajaacutetos egyedi
endogeacuten eacutes nemzetkoumlzi szinten eacutertelmezhető erőforraacuteskeacutent valoacute eacutertelmezeacutese
megkeacuterdőjelezhetetlen A Nemzeti Eacuterteacutektaacuterba foglalt hungarikumok keletkezeacutese
megjeleneacutese nagymeacuterteacutekben a videacuteki teacuterseacutegekhez koumlthető iacutegy az endogeacuten elmeacuteletek
valamint a versenykeacutepesseacutegi megkoumlzeliacuteteacutesek szempontjaacuteboacutel is egyeacutertelműen a belső
erőforraacutesokra eacutepiacutető videacutekfejleszteacutesi teveacutekenyseacutegek eacutes videacutekstrateacutegiaacutek alapja lehet Az
EU eacutes Magyarorszaacuteg videacutekstrateacutegiaacutejaacuteban megfogalmazott ceacutelokhoz a szeacutelesebb
eacutertelemben vett diverzifikaacutelt videacuteki gazdasaacuteg megteremteacuteseacutehez fenntartaacutesaacutehoz a
hungarikumok a verseny- eacutes piackeacutepesebb mezőgazdasaacutegi termeacutek-előaacutelliacutetaacuteson a
minőseacutegi eacutelelmiszertermeleacutesen a hagyomaacutenyos oumlkosziszteacutemaacutek fenntartaacutesaacuten a taacuteji-
termeacuteszeti- eacutes kulturaacutelis oumlroumlkseacuteguumlnk megőrzeacuteseacuten a foglalkoztataacutes bőviacuteteacuteseacuten illetve
legintegraacuteltabb moacutedon a videacuteki turizmuson keresztuumll jaacuterulhatnak hozzaacuterdquo (Ritter 2013)
A 2020-ig megfogalmazott nemzeti prioritaacutesok egyike a bdquoteruumlleti noumlvekedeacutes eacutes
integraacutecioacute az erős halyi gazdasaacuteg baacutezisaacutenrdquo ennek kereteacuteben a humaacuten taacutersadalmi
termeacuteszeti eacutes gazdasaacutegi erőforraacutesok felaacutetaacuteraacutesaacuteval kiakanaacutezaacutesaacuteval eacutes teacuterseacutegben tartaacutesaacuteval
a helyi gazdasaacuteg (helyi termeacutekek hungarikumok tudatos fogysztaacutesi szokaacutesok)
dinamizaacutelaacutesaacuteval a klasszikus versenykeacutepesseacuteg szempontjaacuteboacutel haacutetaacutenyban leacutevő teacuterseacutegek is
relatiacutev versenykeacutepesseacutegre tehetnek szert eacutes egy gazdasaacutegilag taacutersadalmilag eacutes
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
12
koumlrnyezetileg fenntarthatoacute paacutelyaacutera leacutepve ismeacutet bekapcsoloacutedhatnak az orszaacuteg
veacuterkeringeacuteseacutebe megaacutelliacutetva az orszaacutegteruumlleti szeacutetszakadaacutesaacutet a szegeacutenyseacuteg fokozoacutedaacutesaacutet
(Kigyoacutessy ndash Czene 2012)
Eredmeacutenyek
Arisztoteleacutesz szerint az oumlkonoacutemia jelenteacutese a taacutersadalom a csalaacuted haacuteztartaacuteson nyugvoacute a
csalaacuted illetve a koumlzoumlsseacuteg fenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges dolgok előaacutelliacutetaacutesaacutet jelenti Ez az
oumlnellaacutetaacutest jelentette mely a taacutevolsaacutegok legyőzeacuteseacutevel a toumlrteacutenelmi folyamatokkal
kapcsolatosan egy nagyobb taacutersadalmi reacuteteg ellaacutetaacutesaacutera terjedt ki helyi majd nemzeti
piacokra A vilaacuteg rohamos fejlődeacuteseacutenek eredmeacutenyekeacuteppen a globalizaacutecioacute kialakulaacutesaacuteval
ezen termeacutekek koumlzuumll neacutehaacuteny helyi jelleguumlket elvesziacutetve inkaacutebb maacuterkatermeacutekkeacutent
megjelenve a vilaacuteg szaacutemos helyeacuten eleacuterhetőekkeacute vaacuteltak mely a fennmaradoacute helyi
termeacutekek eacutes ezekből aacutelloacute helyi gazdasaacuteg elnyomaacutesaacutet eredmeacutenyezte (Czene - Ricz 2010)
bdquoA vilaacuteggazdasaacutegban lejaacutetszoacutedoacute folyamatok a globalizaacutecioacute az euroacutepai gazdasaacuteg
teacuterszerkezeteacutenek aacutetrendeződeacutese az utoacutebbi eacutevtizedekben a teruumlleti politika
feleacuterteacutekelődeacuteseacutehez vezetett Mind a nemzeti kormaacutenyok mind pedig az Euroacutepai Unioacute
(EU) jelentősen aacutetalakiacutetotta a teruumlletfejleszteacutes ceacutel- eszkoumlz- eacutes inteacutezmeacutenyrendszereacutet
Moacutedosultak a regionaacutelis politikaacuteban alkalmazott alapelvek a teruumlleti egyenlőtlenseacutegek
meacuterseacutekleacuteseacutet szolgaacuteloacute ceacutelok mellett egyre nagyobb suacutellyal szerepelnek az euroacutepai
gazdasaacutegi teacuter versenykeacutepesseacutegeacutenek erősiacuteteacuteseacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesekrdquo (Kassai ndash Ritter
2011)
bdquoAz uacutej teruumlleti politikaacutek homloktereacutebe a teacuterseacutegek reacutegioacutek adottsaacutegai potenciaacuteljai
keruumlltek melyek a fejleszteacutesekhez mint belső endogeacuten erőforraacutesok aacutellnak
rendelkezeacutesre eacutes megfelelő koumlruumllmeacutenyek koumlzt aktivizaacutelhatoacutekrdquo (Kaacuteposzta 2001) bdquoA
globalizaacutecioacute alapvető koumlvetkezmeacutenye a teacuterseacutegek lokalitaacutesok szerepeacutenek megvaacuteltozaacutesa eacutes
feleacuterteacutekelődeacutese ami azt is eredmeacutenyezi hogy a versenykeacutepesseacuteg felteacuteteleinek a
kialakiacutetaacutesa maacutera nem csupaacuten a kormaacutenyok felelősseacutegkoumlreacutebe tartozik hanem az endogeacuten
fejlődeacuteselmeacuteletek a sajaacutet erőből toumlrteacutenő eacutepiacutetkezeacutes előteacuterbe keruumlleacuteseacutevel az egyes
telepuumlleacutesek teacuterseacutegek feladataacutevaacute is vaacutelt Oumlsszhangban a vilaacuteggazdasaacutegban lezajloacute
folyamatokkal a globalizaacutecioacuteval eacutes az EU teruumlleti politikaacuteival hazaacutenkban is rendkiacutevuumll
fontos szerepet kapnak a lokaacutelis endogeacuten erőforraacutesok mint az oumlnerőből toumlrteacutenő
eacutepiacutetkezeacutes alapkoumlvei Kiemelt fontossaacutegot szerzett azoknak a teacutenyezőknek a
meghataacuterozaacutesa felkutataacutesa megszerzeacutese vagy kialakiacutetaacutesa melyek egy-egy teruumllet
bdquooumlnaacutelloacuterdquo gazdasaacutegi-taacutersadalmi fejlődeacuteseacutehez fejleszteacuteseacutehez mint kiinduloacute kiacutenaacutelati elem
jaacuterulnak hozzaacuterdquo (Ritter - Nagy ndash Toacuteth 2013)
A helyi gazdasaacuteg egy telepuumlleacutes mikro- vagy kisteacuterseacutegi sajaacutet adottsaacutegai aacuteltal motivaacutelt
ezeket az adottsaacutegokat fenntarthatoacute moacutedon felhasznaacuteloacute belső erőforraacutesainak
mobilizaacutelaacutesa aacuteltal műkoumldtetett oumlsszehangolt akcioacutekteveacutekenyseacutegek emberek
inteacutezmeacutenyek anyagok erőforraacutesok eacutes eljaacuteraacutesok oumlsszesseacutege Melynek fejleszteacutese tudatos
koumlzoumlsseacutegi beavatkozaacutes a gazdasaacutegi folyamatokba a fenntarthatoacute helyi fejlődeacutes
eacuterdekeacuteben Melynek ceacutelja a fenntarthatoacute helyi gazdasaacuteg leacutetrehozaacutesa a helyi
vaacutellalkozaacutesok szaacutemaacutera műkoumldő belső piacot tovaacutebbaacute a helyi lakossaacuteg szaacutemaacutera pedig
megfelelő munkalehetőseacuteg eacutes eacuteletsziacutenvonal biztosiacutetaacutesa (Czene - Ricz 2010)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
13
A helyi gazdasaacutegfejleszteacutesnek eszkoumlztaacutera igen sokoldaluacute A Hungarikumok eacutes a Nemzeti
eacuterteacutekek kapcsaacuten a gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutesek fejleszteacutese helyi termeacutekfejleszteacutes helyi
koumlzoumlsseacutegfejleszteacutes szemleacuteletformaacutelaacutes helyi eacuterteacutekesiacuteteacutes eacutes promoacutecioacute eszkoumlzoumlk keruumllnek
egyuumlttesen alkalmazaacutesra illetve az eszkoumlztaacuterban egy tovaacutebbi elem is megjelenik a jogi
szabaacutelyozaacutes (1 aacutebra)
1 aacutebra A helyi gazdasaacutegfejleszteacutes eszkoumlzei
Forraacutes Czene Zs Ricz J (2010) alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Nemzeti eacuterteacutekeink nem koumlthetők minden esetben egy adott teruumlleti egyseacuteghez Teruumlleti
teacuterseacutegi szinten jelentősebb vaacuteltozaacutes eacuterhető el a helyi gazdasaacutegban a maacuterkaeacuterteacutek
fejleszteacuteseacutevel a teacuterseacutegi identitaacutes eacutes koheacutezioacute erősiacuteteacuteseacutevel a helyi identitaacuteson eacutes eacuterteacutekeken
alapuloacute innovaacutecioacutek oumlsztoumlnzeacuteseacutevel mely elemeket a Hungarikum eacutes a Nemzeti eacuterteacutekek
egyseacutegesen foglalnak magukba Mindennek koumlszoumlnhetően betekinteacutest kaphatunk a teacuter
soksziacutenűseacutegeacutebe tovaacutebbaacute megismerhetjuumlk az egyes koumlzoumlsseacutegek eacuterteacutekteremtő
keacutepesseacutegeacutenek igazi erejeacutet eacutes forraacutesait
A Hungarikumok valamint a Magyar Eacuterteacutektaacuter nemcsak a hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet
jelentik hanem munkahelyteremtő eacutes helyi gazdasaacutegfejleszteacutesi eszkoumlzoumlk is lehetnek
egyben A nemzeti eacuterteacutekek gyűjteacutese megőrzeacutese a teacuter szereplőinek egyuumlttműkoumldeacutese a
tudaacutes tovaacutebb oumlroumlkiacuteteacutese nemcsak a telepuumlleacutesen eacutelők identitaacutesaacutet keacutepes erősiacuteteni de
kedvező hataacutessal lehet a helyi gazdasaacuteg fejlődeacuteseacutere az eacuteletkoumlruumllmeacutenyek alakulaacutesaacutera a
telepuumlleacutesek oumlnazonossaacutegaacutenak megerősiacuteteacuteseacutere is Jelentős hozzaacuteadott eacuterteacutekkel biacuterhat ha
az eacuterteacutekeink felfedezeacutese illetve uacutejrafelfedezeacutese szeacuteles koumlzoumlsseacutegi baacutezist hoz leacutetre
A hungarikumok hivatalos kijeloumlleacuteseacutere maacuter 2012 (a konkreacutet toumlrveacuteny megszuumlleteacutese) előtt
is szuumllettek leacutepeacutesek A Foumlldműveleacutesuumlgyi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Miniszteacuterium 1998-ban az
Euroacutepai Unioacute Euroterroirs Programjaacutehoz csatlakozva indiacutetotta el a HagyomaacutenyokndashIacutezekndash
Reacutegioacutek (HIacuteR) programot azzal a ceacutellal hogy leacutetrehozza Magyarorszaacuteg hagyomaacutenyos eacutes
taacutejjellegű mezőgazdasaacutegi termeacutekeinek gyűjtemeacutenyeacutet eacutes elősegiacutetse azok gazdasaacutegi
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
14
hasznosiacutetaacutesaacutet A HIacuteR gyűjtemeacutenybe 309 hagyomaacutenyos eacutes taacutejjellegű mezőgazdasaacutegi
termeacutek eacutes eacutelelmiszer keruumllt be reacuteszletes szakmai eacutes toumlrteacuteneti leiacuteraacutessal regionaacutelis eacutes azon
beluumlli aacutegazati bontaacutesban Ezt koumlvetően az ezredforduloacuten megalakult a Hungarikum Klub
A klubot neacutegy vaacutellalat alapiacutetotta (Herendi Porcelaacutenmanufaktuacutera Rt Pick Szeged Rt
Tokaj Kereskedőhaacutez Rt Zwack Unikum Rt) Szaacutendeacutekuk szerint csak olyan termeacutek lehet
tagjuk ami jellegzetesen magyar nemzetkoumlzileg elismert keresett eacutes keacutetseacutegbe
vonhatatlanul Magyarorszaacutegroacutel szaacutermazik Az eredeti termeacutekek koumlre 2003-ban bővuumllt
előszoumlr a halasi csipkeacutevel majd 2006-ban Pető Andraacutes konduktiacutev neveleacutesi rendszereacutevel
(Toacuteth etal 2014)
A helyi termeacutekek sikereacutehez kiszaacutemiacutethatoacute gazdasaacutegi eacutes jogi koumlrnyezet neacutelkuumlloumlzhetetlen
jelenleg ugyanis nem tudnak hosszabb taacutevra tervezni a termelők A 2012 aacuteprilis 2-aacuten
elfogadott Hungarikumokroacutel illetve a Magyar Eacuterteacutektaacuterroacutel szoacuteloacute 2012 eacutevi XXX toumlrveacuteny
elsődleges keretet ad ennek mindazonaacuteltal hogy a taacutersadalom aacuteltal elismert bdquohelyi
termeacutekeketrdquo emel ki a toumlmegből eacutes teszi azt nemzeti eacuterdekkeacute Ezen szakmai munkaacutek
ellaacutetaacutesa teacutenylegesen a 2012 oktoacuteber 18-aacuten megalakult Hungarikum Bizottsaacuteggal
kezdődoumltt meg A nemzeti eacuterteacutekek azonosiacutetaacutesa egy alulroacutel felfeleacute eacutepuumllő rendszerben az
uacutegynevezett bdquoMagyar Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramisrdquo-ban toumlrteacutenik (2 aacutebra) Ez leacutenyegeacuteben
egy toumlbbleacutepcsős rendszer eacutes a nemzeti eacuterteacutek (lokaacutelis szintje) felől koumlzeliacutet a
Hungarikumok feleacute mely feleacutepiacuteteacutesnek koumlszoumlnhetően biztosiacutethatoacute a teruumlleti elv
eacuterveacutenyesuumlleacutese
2 aacutebra Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramis
Forraacutes Eacutelelmiszerlaacutenc-feluumlgyeleteacutert eacutes Agraacuterigazgataacuteseacutert Felelős Aacutellamtitkaacutersaacuteg
dokumentumai alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2013
A rendszer első leacutepcsőfokaacuten a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok helyezkednek el amelyek
fakultatiacutev feladatkeacutent megalakiacutethatjaacutek a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuter bizottsaacutegaikat amelyek
elkeacutesziacutetik a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterat (a telepuumlleacutesen fellelhető nemzeti eacuterteacutekek adatainak
gyűjtemeacutenyeacutet) A telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok a gyűjtemeacutenyt megkuumlldik a megyei eacuterteacutektaacuter
bizottsaacutegoknak mely rendszerezik a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterak adatait tovaacutebbaacute sajaacutet
gyűjtőmunkaacutet is veacutegeznek Ezzel paacuterhuzamosan a Magyarorszaacuteg hataacuterain tuacutel fellelhető
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
15
magyar vonatkozaacutesuacute nemzeti eacuterteacutekek nyilvaacutentartaacutesba veacuteteleacutet a Magyar Aacutellandoacute
Eacutertekezlet szakbizottsaacutega veacutegzi el Az iacutegy elkeacutesziacutetett eacuterteacutektaacuteratnak kuumlldik meg A
rendszer maacutesodik leacutepcsőfokaacuten a Hungarikum Bizottsaacuteg az bekezdeacutesben emliacutetett
megfogalmazaacutes szerint kijeloumlli azokat a nemzeti eacuterteacutekeket amelyek orszaacutegos
jelentőseacutegűek Ezzel paacuterhuzamosan az aacutegazati eacuterteacutektaacuterakat az egyes hataacuteskoumlrrel
rendelkező miniszteacuteriumok aacutelliacutetjaacutek oumlssze Harmadik leacutepcsőfokaacuten a Hungarikum
Bizottsaacuteg ezekből a nemzeti eacuterteacutekekből kiemel olyanokat mely a magyar taacutersadalom
csuacutecsteljesiacutetmeacutenyeacutenek tekinthetuumlnk
Az egyes eacuterteacutekek eacuterteacutektaacuterakba valoacute felveacutetele telepuumlleacutesi megyei orszaacutegos vagy kuumllhoni
szinten javasolhatoacute A 3 aacutebraacuten a jelenleg is eacuterveacutenyben leacutevő eacutepiacutetkezeacutes folyamat laacutethatoacute
3 aacutebra A hugarikummaacute nyilvaacuteniacutetaacutes eacutepiacutetkezeacutesi folyamata
Forraacutes Gyaraky Z szerkeszteacutese 2013
A helyi szintű nemzeti eacuterteacutekeket tartalmazoacute telepuumlleacutesi a taacutejegyseacutegi eacutes a megyei
eacuterteacutektaacuterak helyi kezdemeacutenyezeacutesre az oumlnkormaacutenyzatok doumlnteacutese alapjaacuten joumlnnek leacutetre Az
aacutegazati eacuterteacutektaacuterakat az egyes hataacuteskoumlrrel rendelkező miniszteacuteriumok aacutelliacutetjaacutek oumlssze A
Magyarorszaacuteg hataacuterain tuacutel fellelhető magyar vonatkozaacutesuacute nemzeti eacuterteacutekek
nyilvaacutentartaacutesba veacuteteleacutet a Magyar Aacutellandoacute Eacutertekezlet szakbizottsaacutega hataacuterozza meg A
telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok tehaacutet leacutetrehozzaacutek helyi eacuterteacutektaacuterukat amelyeket a megyei
szintre tovaacutebbiacutetjaacutek Ha nincs megyei eacuterteacutektaacuter akkor egyenesen a Hungarikum
Bizottsaacuteghoz kuumlldik a helyi eacuterteacutektaacuterak javaslatait ahovaacute a miniszteacuteriumok aacutegazati
eacuterteacutektaacuterainak listaacuteja is keruumll Telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterat az adott telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat
taacutejegyseacutegi eacuterteacutektaacuterat pedig toumlbb szomszeacutedos telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat joga leacutetrehozni
(Toacuteth etal 2014)
A hungarikumok maacuterkaeacuterteacutekeacutenek fejleszteacuteseacutenek eacutes veacutedelmeacutenek egyik legjobb lehetőseacutege
a veacutedjegy melynek ceacutelja az hogy egyseacuteges megjeleneacuteseacutevel felkarolja adott teacuterseacuteg
termeacutekeit eacutes előaacutelliacutetoacuteit ilyen moacutedon segiacutetve a helyi lakossaacuteg megeacutelheteacuteseacutet Tovaacutebbaacute
segiacutetseacuteget nyuacutejt abban hogy a hagyomaacutenyos termeacutekek iraacutent eacuterdeklődő fogyasztoacutek eacutes a
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
16
teacuterseacuteg termelői megtalaacuteljaacutek egymaacutest A veacutedjegy gyakorlati szerepe hogy a fogyasztoacutekat
biztosiacutetsa a kuumlloumlnleges eacutes ellenőrzoumltt minőseacutegről a termeacutekek helyi voltaacuteroacutel Ennek
biztosiacutetaacutesa a termelők szaacutemaacutera koumltelezően teljesiacutetendő felteacutetelek kiszabaacutesaacuteval toumlrteacutenhet a
termeacutek vagy szolgaacuteltataacutes előaacutelliacutetaacutesi helyeacutere eacutes előaacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozoacutean (Czene - Ricz
2010)
A koumlzvetett fogyasztoacutei kommunikaacutecioacute eszkoumlzekeacutent a Hungarikumokat a joumlvőben
veacutedjegy jeloumlli (4 aacutebra) mely elősegiacuteti a termeacutekek megismerteteacuteseacutet ndash felismerhetőseacutegeacutet
biztosiacutetja a magas minőseacutegi sziacutenvonalat A Hungarikumoknak eacutes a Hungarikum
veacutedjegynek piaci jelentőseacutege van mivel noumlvelhetik a versenykeacutepesseacuteget előaacutelliacutetaacutesuk
tovaacutebbi munkahelyeket is teremthet A hasznaacutelati szabaacutelyzat garantaacutelja az elvaacuteraacutesoknak
megfelelő magas minőseacutegi sziacutenvonal fenntartaacutesaacutet a rendszeres fuumlggetlen feluumlgyeletet a
veacutedjegyek hasznaacutelataacuteval jaacuteroacute jogi veacutedelmet
4 aacutebra Hungarikum veacutedjegy
Forraacutes httpelelmiszerlanckormanyhu 2013
Koumlvetkezteteacutesek
A helyi termeacutekek sikereacutehez kiszaacutemiacutethatoacute gazdasaacutegi eacutes jogi koumlrnyezet neacutelkuumlloumlzhetetlen
jelenleg ugyanis a termelők nem tudnak hosszabb taacutevra tervezni A Hungarikumokroacutel
illetve a Magyar Eacuterteacutektaacuterroacutel szoacuteloacute 2012 eacutevi XXX toumlrveacuteny ezt a hiaacutenyossaacutegot proacutebaacutelja
poacutetolni azaacuteltal hogy bdquohelyi termeacutekeketrdquo emel ki eacutes teszi azt nemzeti eacuterdekkeacute A nemzeti
eacuterteacutekek azonosiacutetaacutesa egy alulroacutel felfeleacute eacutepuumllő rendszerben az uacutegynevezett bdquoMagyar
Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramisrdquo-ban toumlrteacutenik mely szinteacuten elősegiacuterheti a bdquobottom-uprdquo
rendszerű endogeacuten helyi gazdasaacutegfehleszteacutest A Hungarikumokat a joumlvőben veacutedjegy
jeloumlli mely elősegiacuteti a termeacutekek megismerteteacuteseacutet ndash felismerhetőseacutegeacutet biztosiacutetja a magas
minőseacutegi sziacutenvonalat A Hungarikumoknak eacutes a Hungarikum-veacutedjegynek is piaci
jelentőseacutege van mivel noumlvelhetik a versenykeacutepesseacuteget előaacutelliacutetaacutesuk tovaacutebbi
munkahelyeket is teremthet
A helyi termeacutekek illetve nemzeti eacuterteacutekek vonatkozaacutesaacuteban azok egeacuteszseacutegmegőrző eacutes
gazdasaacutegfejlesztő hataacutesukat hangsuacutelyozoacute kommunikaacutecioacutera van szuumlkseacuteg Fel kell hiacutevnunk
a figyelmet arra hogy e termeacutekek megvaacutesaacuterlaacutesa illetve fogyasztaacutesa multiplikaacutetor
hataacutessal biacuter a helyi gazdasaacutegfejleszteacutesben segiacuteti a munkahelyek megőrzeacuteseacutet iacutegy
hozzaacutejaacuterul a munkaneacutelkuumlliseacuteg eacutes a teacuterseacutegi elvaacutendorlaacutes csoumlkkeneacuteseacutehez tovaacutebbaacute kedvező
hataacutessal van a videacuteki teacuterseacutegek fejlődeacuteseacutere a helyiek eacuteleteacutere
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
17
A veacutedjegy a helyi gazdasaacutegfejleszteacutes egyik jelentősebb eszkoumlzekeacutent jelenik meg a
nemzeti eacuterteacutekek tereacuten mivel megjeleneacutese garancia a minőseacutegre felfoghatoacute a
Hungarikumok ISO rendszerekeacutent mely szinteacuten erősiacuteti az Eacuterteacutekek multiplikaacutetor hataacutesaacutet
Vannak olyan Nemzeti Eacuterteacutekeink amelyek oumlnmagukban lehetneacutenek a hazaacutenk
vezeacutertermeacutekei Ilyen peacuteldaacuteul a paacutelinka melyhez az EU-s jogszabaacutelyi koumlrnyezet is
segiacutetseacuteget nyuacutejt hiszen a kifejezeacutest csak Magyarorszaacutegon előaacutelliacutetott termeacutek hasznaacutelhatja
Ez nagyban elősegiacuteteneacute hogy akaacutercsak a whiskyt a skoacutetokhoz a vilaacuteg Magyarorszaacuteghoz
kapcsolja a paacutelinka szoacutet
A nemzeti eacuterteacutekek illetve helyi termeacutekek vaacutesaacuterlaacutesi gyakorisaacutegaacutenak eacuterdekeacuteben a magyar
lakossaacuteg vaacutesaacuterlaacutesi szokaacutesaiban jelentős vaacuteltozaacutesokra van szuumlkseacuteg mely komplett
szemleacuteletvaacuteltaacutest igeacutenyel Ennek soraacuten azonban nem hagyhatjuk figyelmen kiacutevuumll a
magyar vaacutesaacuterloacutekra jellemző aacutereacuterzeacutekenyseacuteget melynek koumlvetkezteacuteben a minőseacutegi eacutervek a
vaacutesaacuterlaacutes soraacuten gyakran haacutetteacuterbe szorulnak
Szemeacutelyes veacutelemeacutenyuumlnk hogy A vilaacuteg nem arra kiacutevaacutencsi hogy mit vettuumlnk aacutet abboacutel
amit a vilaacuteg eacuterteacutekei nyuacutejthatnak szaacutemunkra hanem arra hogy a magunkeacuteboacutel mivel
gyarapiacutetjuk azt
Hivatkozott forraacutesok
1 Czene Zs - Ricz J (2010) Teruumlletfejleszteacutesi fuumlzetek 2 - Helyi
gazdasaacutegfejleszteacutes - Oumltletadoacute megoldaacutesok joacute gyakorlatok VAacuteTI Nonprofit
Kft Budapest ISBN 978-963-7380-21-1 pp 7-42
2 Eacutelelmiszerlaacutenc-feluumlgyeleteacutert eacutes Agraacuterigazgataacuteseacutert Felelős Aacutellamtitkaacutersaacuteg
honlapja httpelelmiszerlanckormanyhu [Letoumlltve 20140130]
3 Gyaraky Z (2014) a Hungarikum Bizottsaacuteg titkaacutera a Hungarikum toumlrveacutenyről eacutes
a Magyar termeacutekmegjeloumlleacutes strateacutegiai elemeiről
httpelelmiszerlanckormanyhu [Letoumlltve 20140130]
4 Győri Z (2013) A Hungarikumok szerepe eacutes jelentőseacutege vilaacutegunkban In
Kaacuteposzta J (Szerk) A KKV-k szerepe eacutes helyzete a gazdasaacutegban eacutes a
Hungarikumok szerepe a teruumlleti fejlődeacutesben eacutes fejleszteacutesben (Goumldoumlllő 2013
november 28-29) Szent Istvaacuten Egyetem Kiadoacute Goumldoumlllő SZIE GTK RGVI
ISBN 978-963-269-408-5 pp 27-29
5 Kaacuteposzta J (2001) Regionaacutelis gazdasaacutegtan
6 Kassai Zs - Ritter K (2011) Helyi videacutekfejleszteacutesi programok a haacutetraacutenyos
helyzetű videacuteki kisteacuterseacutegekben Gazdaacutelkodaacutes55 (4) pp 337-346 ISSN 0046-
5518
7 Kigyoacutessy g ndash Czene Zs (2012) Lehetőseacutegein a helyi gazdasaacutegfejleszteacutesre in
Falu Vaacuteros Reacutegioacute 20121-2 szaacutemuacute folyoacuteirat Nemzetgazdasaacutegi Tervezeacutesi
Hivatal Budapest pp 5-10
8 Ritter K - Nagy H - Toacuteth T (2013) Haacutetraacutenyos helyzetű videacuteki teacuterseacutegek eacutes
helyi fejleszteacutesi lehetőseacutegeik egy Eacuteszak-magyarorszaacutegi peacuteldaacuten keresztuumll pp
224-242 In Lukovics M - Savanya P (Szerk) Uacutej hangsuacutelyok a teruumlleti
fejlődeacutesben Szeged JATE Press
9 Ritter K (2013) A hungarikumok szerepe a videacutekfejleszteacutesben a 2014-2020-as
videacutekstrateacutegia tuumlkreacuteben In Kaacuteposzta J (Szerk) A KKV-k szerepe eacutes helyzete
a gazdasaacutegban eacutes a Hungarikumok szerepe a teruumlleti fejlődeacutesben eacutes
fejleszteacutesben (Goumldoumlllő 2013 november 28-29) Szent Istvaacuten Egyetem Kiadoacute
Goumldoumlllő SZIE GTK RGVI ISBN 978-963-269-408-5 pp 64-69
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
18
10 Toacuteth T Neacutemedineacute Kollaacuter K Peacuteli L Nagy A Olaacuteh I Topa Z Viraacuteg Aacute (2014) A
hungarikumok hazai eacutes nemzetkoumlzi ismertseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutenek
oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes
Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi
Inteacutezet HUNG-2013851 A tanulmaacuteny a Videacutekfejleszteacutesi Miniszteacuterium illetve
a Hungarikum Bizottsaacuteg taacutemogataacutesaacuteval keacuteszuumllt Goumldoumlllő
11 Toacutezsa I - Zaacutetori A (2013) Hungarikumok Budapesti Corvinus Egyetem
Gazdasaacutegfoumlldrajz eacutes Joumlvőkutataacutes Tanszeacutek Turizmus Kompetencia Koumlzpont
Budapest ISBN 978-963-503-538-0 pp14-15
12 Videacutek eacutes Gazdasaacuteg honlapja
httpwwwvidekesgazdasaghuindexphpid=hungarikum-torveny [Letoumlltve
20120203]
Szerző(k)
Aacuteldorfai Gyoumlrgy
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdsaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
aldorfaigmailcom
Czabadai Lilla
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdsaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
czabadailillagmailcom
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
19
REGIONAL STUDY OF THE LAND PRICE AND LAND VALUE IN HUNGARY
ndash BASED ON THE EXPERIENCE OF FARM ACCOUNTING DATA
NETWORK
BARANYAI ZSOLT
VINOGRADOV SZERGEJ
VAacuteSAacuteRY MIKLOacuteS
NAAacuteR-TOacuteTH ZSUZSANNA
Abstract
As it is well known in Hungary ndash similary to most of the new EU Member States joined
in 2004 and 2007 (EU 12) ndash the price of agricultural land is significantly lower than in
the old EU Member States (EU 15) Although in the accession period experts indicated
significant differences in price levels that is they will decrease within a few years of the
EU membership and the full liberalization of the land market will not cause dastric
socio-economic problems The harmonization of expected land prices did not occur or it
occured to a different extent at the same time full liberalization is approaching fast This
study is based on this situation which aims to elucidate those factros which can be
named as reasons for the formation of the difference between land prices experienced in
Hungary and Western Europe
Keywords land price land value full liberalization of the land market significant
differences in price levels partial factor calculation yield
JEL Q12 Q15
A foumlldaacuter eacutes foumlldeacuterteacutek regionaacutelis szintű vizsgaacutelata Magyarorszaacutegon ndash tapasztalatok a
tesztuumlzemi rendszer alapjaacuten
Oumlsszefoglalaacutes
Mint az joacutel ismert Magyarorszaacutegon ndash hasonloacutean a legtoumlbb 2004-ben illetve 2007-ben
csatlakozott uacutej euroacutepai unioacutes tagaacutellamhoz (EU12) ndash jelentősen alacsonyabb a
mezőgazdasaacutegi foumlldek aacutera mint az EU reacutegebbi (EU15) tagorszaacutegaiban A csatlakozaacutes
időszakaacuteban a szakmai koumlroumlk baacuter azt valoacutesziacutenűsiacutetetteacutek hogy az EU tagsaacutegot koumlvető
neacutehaacuteny eacuteven beluumll ezek a jelentős aacuterszint-kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenni fognak eacutes a foumlldpiac
teljes liberalizaacutelaacutesa nem fog drasztikus taacutersadalmi-gazdasaacutegi probleacutemaacutekat okozni A
foumlldaacuterak vaacutert harmonizaacutecioacuteja ugyanakkor nem illetve nem olyan meacuterteacutekben koumlvetkezett
be a teljes liberalizaacutecioacute viszont veacuteszesen koumlzeleg Ezt a szituaacutecioacutet alapul veacuteve
kutataacutesunk kettős ceacutelt fogalmaz meg egyreacuteszt hogy helyzeteacuterteacutekeleacutest adjon ndash regionaacutelis
szinten ndash a foumlldaacuterak alakulaacutesaacuteroacutel a 2006-2010 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacutean maacutesreacuteszt a
kapcsoloacutedoacute koumlzgazdasaacutegi elmeacutelet baacutezisaacuten megvizsgaacutelja azt hogy milyen oumlsszefuumlggeacutes van
a foumlld koumlzgazdasaacutegi eacutertelemben vett eacuterteacuteke illetve az aacutera koumlzoumltt
Kulcsszavak foumlldaacuter foumlldeacuterteacutek foumlldpiac teljes liberalizaacutelaacutesa aacuterszint-kuumlloumlnbseacutegek
parciaacutelis teacutenyezőhozadeacutek szaacutemiacutetaacutes
JEL Q12 Q15
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
20
Introduction
The Hungarian agriculture faces new challenges in the coming years due to the
forthcoming liberalization of land market Hungary - similarly to other newly accessed
member countries ndash considered important in the pre-accession period to keep the chance
of land purchase for the domestic private farms therefore we requested and got
temporary exemption from opening the Hungarian land market for foreigners and
business entities This moratorium is coming to an end now but the land prices in
Hungary ndash although slowly rose after the accession to the European Union - are still
below the EU average which can be the source of some serious problems Starting from
this situation the research has a double objective on the one hand it intends to give a
review of land price changes ndash at regional level ndash during 2006 and 2010 on the other
hand based on the related principles of economics it examines the interrelations
between the value of land in economic sense and its price In the frames of this analyses
are made on the farm-level data of Research Institute of Agricultural Economics (AKI)
by using partial factor return calculation and classic methodologies of determining land
value
A lot of Hungarian and international papers discuss the problem of determining the
economic value of land The related references basically can be categorized into three
groups (on the basis of Szűcs et al 2008)
Microeconomic procedures and models targeting the determination of balance
prices (eg Harvy 1974 etc)
Drafting different estimation forecasts on the basis of registrating actual market
prices (eg Featherstone ndash Baker 1987 etc)
Determination of land rent after separating the production factor returns with
different methods then ndash following its capitalization - estimating the land prices
(eg Traill 1980 Szűcs et al 1990 etc)
Considering (among others) the available database the third land evaluation approach
was chosen in case of which the production functions have key role In the frames of the
current paper the general measuring model is not introduced those who are interested
can study the references listed below
Material and methods
The database for our research was provided by the test-farm system (Hungarian FADN)
operated by the Research Institute of Agricultural Economics The analyses covered the
year 2010 at regional level As regards the group of farms ndash in accordance with the the
objectives of research ndash the examination was made with the data of bdquoSpecialist cereals
(other than rice) oilseeds and protein crop producing farms (Code 151)rdquo according to
the EU typology The data of 704 (2006) and 798 (2010) farms were available in the
examined years Out of farm-level data 14 variables were involved in the analyses
According to the chapter titled bdquoTheoretical Basicsrdquo the methodology based on the
partial return of production functions was used in the determination of economic value
of land (LV) As it was mentioned above the point in the method is that the partial
returns of individual production factors determine the value of factors among others the
return on land determines the value of land
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
21
Those factors were defined as the first step of value determination which probably form
the result of crop production The presumed logical correlation can be described in
mathematic terms as follows
where
Φ(E) [HUFmiddotha-1
] = clear return per one hectare of crop production A modified output
indicator is used to express it due to the different land use characteristics of private and
corporate farms utilizing the land In order to form the indicator the operating profit was
corrected by the value of rent paid for the land and the wage costs
A(Q) [AK] = land as production factor The factor was quantified with land quality that
is on the basis of the golden crown value of the currently applied Hungarian land
evaluation system
L(WT) [hmiddotha-1
] = degree of labour use The live labour use of agricultural farms was
expressed by the working time involved per one unit area
K(AC) [HUFmiddotha-1
] = allocated capital value The degree of capital allocated in technical
resources was used to express the level of capital allocation (equipment supply)
R(SC+FC+PC) [HUFmiddotha-1
] = value of production inputs (costs of materials) Items
considered as costs of production materials sowing seed costs (SC) fertilizer costs (FC)
and pesticide costs (PC)
The next step was the construction of multi-variate linear regression estimate functions
which describe the relation of the four presumed production factors and the net income
Out of these the individual factors including the share of land from income-yield was
determined Finally by capitalizing the income from land we have reached the economic
value of land (we calculated with 7 capitalization rate of interest on the basis of the
current banking (FHB Bank) practice)
Results and discussion
In the first phase of research the changes of land prices were analysed The results have
revealed that the price of land dynamically increased all over the country during the
examined period (from 2006 to 2010) from the initial 376 thousand HUF to 474
thousand HUF which corresponds to an annual average rise of approximately 245
thousand HUF (6) (Table 1) At the same time this dynamic growth covers
considerable regional differences the annual degree of growth was 10 thousand and
1625 thousand HUF on average in the Great Plain region while it exceeded 35 thousand
HUF in all the three Transdanubian regions and Northern Hungary
Expanding the research on the regions the changes of land prices were substantially
different year by year in each region Using 2010 as a basis the average land price was
between 391 thousand HUF (North Great Plain) and 628 thousand HUF (South
Transdanubia) It is interesting that the land quality does not necessarily support the
regional trends in land prices This conclusion is proved by the case of South
Transdanubian region where the land price was 628 thousand HUF for a land quality of
))()()()(()( PCFCSCRACKWTLQAfE
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
22
223 AK on average while the land in the Southern Great Plain with higher 235 AK
quality was worth of 405 thousand HUF
Table 1 Land price and land quality on the examined farms between 2006 and
2010
Regions
2006 2010
Land price
[1000
HUFha-1
]
Land
quality
[AK]
Land price
[1000
HUFha-1
]
Land
quality
[AK]
Central Hungary 433 198 511 209
Central Transdanubia 376 236 519 233
West Transdanubia 371 208 529 211
South Transdanubia 479 217 628 223
Northern Hungary 332 181 456 192
North Great Plain 351 194 391 191
South Great Plain 340 256 405 235
Hungary 376 216 474 214
Source own calculation on the basis of AKI data (Research Institute of Agricultural
Economics)
Note the above values were calculated on the basis of data of farms under code of 151
by weighting them thus the results can be regarded representative
Due to the above revealed paradoxon ANOVA model was used ndash on farm level - for
analysing the impact of land quality and regional location on the land prices (Table 2)
As regards hierarchic models the results show that land prices are substantially
determined by both the land quality and geographical location It should be highlighted
as an important experience that it was confirmed the land prices are different ndash in
statistical sense too ndash within the different land quality categories according to the
location of the land In other words it is statistically proven that the price of land of the
same quality category is different in the different regions
Table 2 Effect of land quality and location on land prices (summarizing table of
ANOVA model results)
Explanatory
variables 2006 2007 2008 2009 2010
Land
quality
[Category
1-4]
ETA 0423 0413 0414 0405 0385
BETA
0456
0423
0431
0412
0380
Region
[-]
ETA 0325 0321 0280 0307 0344
BETA 0341 0310 0283 0299 0326
Interaction significant significant significant significant significant
R2E
2 029039 027032 025032 025031 025030
Source own calculation
Note Category 1 below 17 AK Category 2 between 17-25 AK Category 3 between
25-30 AK Category 4 above 30 AK significant at 001 level
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
23
Subsequently another research topic has arisen namely which of the two explanatory
factors ndash land quality and location ndash has stronger impact on land prices As it was
expected the land quality has stronger determination effect in every year (it was also
proved by the BETA values belonging to the variables) but the partial impact of regional
location is also significant Moreover it is important to note that the effect of land
quality on land prices shows a decreasing tendency in relation to 2006-2010 while the
explanatory power of location remains at approximately the same level All these
processes prove that the relative weight of geographical location is increasing in the
changes of land prices
In the further part of our research we tried to estimate the economic value of land on the
basis of the related economic theory The main conclusions of this examination are listed
below (Table 3)
Table 3 Land price (LP) and land value (LV) in regional distribution (2006 2010)
Title Regions
HUN C-H C-T W-T S-T N-H N-GP S-GP
Land price
(LP)
[1000
HUFmiddotha-1
]
2006 433 376 371 479 332 351 340 376
2010 511 519 529 628 456 391 405 474
Land value
(LV)
[1000
HUFmiddotha-1
]
2006 598 810 815 740 554 677 975 750
2010 732 838 893 854 694 766 924 836
LPLVmiddot100
[]
2006 72 46 46 65 60 52 35 50
2010 70 62 59 74 66 51 44 57
Source own calculation
As regards the period from 2006 to 2010 the land value determined according to the
principle of economics followed an increasing tendency at country level ndash but in most of
the regions too Drawing a parallel with land prices it can be concluded that the land
price on the land market was only 50-60 of the economic value of the land during the
examined period As one of the main experiences of our examination it should be
highlighted that the institutional factors (such as aids) have an outstanding role in the
land value because negative operating incomes were received in many cases when the
subsidies were not considered and thus it could not be used for determining the land
value Therefore it can be declared that the institutional factor can be regarded one of the
main driving force behind land value changes in the short run
Examining the economic value of land by regions significant differences can be
revealed between the regions according to our calculations the land value was between
694 thousand HUF (North Hungary ndash N-H) and 924 thousand HUF (South Great Plain ndash
S-GP) in 2010 Comparing the land values to the land prices in the different regions we
got a similarly mixed picture In some of the regions the rate is around 50 (Western
Transdanubia ndash W-T Northern Great Plain ndash N-GP) which corresponds to the national
bdquoHUNrdquo average In three regions (Central-Hungary ndash C-H South Transdanubia ndash S-T
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
24
and North-Hungary ndash N-H) the typical land prices approach two-third of the estimated
land value while the land is the most undervalued in the Southern Great Plain region (S-
GP) which is the regional unit with the most favourable land supply
Conclusions
The present paper deals with the questions of land price and land value By analysing the
recent processes on the Hungarian land market it can be concluded that the market price
of land follows a dynamically increasing trend but this growth is not enough to reach the
land prices observed in the old member countries of the European Union (EU15) in the
foreseeable future This statement raises a lot questions especially because the
moratorium which protects the Hungarian land ndash and which was already prolonged once
ndash is closing again to an end
Geographically expanding the land market examinations substantial regional differences
were revealed regarding the land prices It was proved by statistical analyses that these
differences cover not only differences in land quality but the geographical location itself
is a considerable ndash and relatively more and more determinant - price-forming factor All
these phenomena ndash in our opinion ndash are connected with the price-increasing impact of
speculative land demand emerging on the land market
The second logical unit tried to estimate the economic value of land (including arable
land) The experiences collected on this subject prove that the land price on the
Hungarian land market in the recent period ndash and probably in our days too ndash hardly
exceeds half of the economic value determined according to the economic principles Of
course the distorting impact of institutional factors (mostly the subsidies) should also be
considered because the single area payments transferred in the frames of the Common
Agricultural Policy (CAP) have substantial impact on value forming It is especially
important because the CAP is under reform and it is expected that the distribution of
subsidies will be significantly restructured and the available funds will be probably
reduced
References
[1] Featherstone A M - Baker T G (1987) An examination of farm sector real asset
dynamics 1910-1985 American Journal of Agricultural Economics Vol (69) pp
532-545
[2] Harvey D R (1974) The theoretical and empirical analysis of agricultural land
values in England and Wales PhD thesis University of Manchester
[3] Szűcs I - Farkasneacute F M - Vinogradov Sz - Naaacuterneacute T Zs (2008) A termeleacutesi
teacutenyezők eacuterteacutekeleacutese In Szűcs I ndash Farkasneacute F M (ed) Hateacutekonysaacuteg a
mezőgazdasaacutegban Agroinform Kiadoacute Budapest pp 64-85
[4] Szűcs I - Szeacutep K - Laczkoacute I (1990) Kiacuteseacuterlet a Magyar mezőgazdasaacuteg eacuterteacutek- eacutes
jaacuteradeacutektermelő keacutepesseacutegeacutenek szaacutemiacutetaacutesaacutera Cobb-Douglas fuumlggveacutenyek segiacutetseacutegeacutevel
Gazdaacutelkodaacutes Vol (36) No (3) pp 67-76
[5] Traill B (1979) An empirical model of the D K land market and the impact of
price policy on land values and rents European Review of Agricultural Economics
Vol (6) pp 209-232
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
25
Authors
Zsolt Baranyai (PhD)
assistant professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
BaranyaiZsoltgtksziehu
Szergej Vinogradov (PhD)
associate professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
VinogradovSzergejgtksziehu
Mikloacutes Vaacutesaacutery (PhD)
assistant professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
VasaryMiklosgtksziehu
Zsuzsanna Naaacuter-Toacuteth (PhD)
associate professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
TothZsuzsannagtksziehu
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
26
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
27
ROMANIAN AGRICULTURE ndash ANALYSIS OF VEGETAL SECTOR
ION RALUCA ANDREEA
NOVAC CORNELIA MIHAELA
NOVAC OVIDIU CONSTANTIN
Summary
The paper analyzes the main changes and trends in Romanian agriculture land use
areas under cultivation livestock agricultural output yields trade and policy
instruments The research is a documentary study data have been gathered from
national and European databases and refer to the period 2007-2012 The main results
show that agriculture has high shares in GDP and employment compared to other
European Union countries 59 respectively 286 Agriculture in Romania has a dual
character numerous small farms holding one third of the land and very large farms
holding half of the land which lead to low productivity and small yields Agriculture is
oriented to cereals since large areas are cultivated with these crops (64 of arable
land) Lack of capital needed for developing agricultural services weather conditions
small dimension of farms are the main factors that pull down the average production per
hectare for most of the crops Romania has a positive balance sheet for cereals and live
animals and negative for the rest of agricultural and food products Romania benefited
of 23798 million Euros from European funds in 2012 which account of 4 of EU
countries
Keywords agriculture land use yields Common Agricultural Policy agricultural
trade
JEL A10 E60 Q13 Q15 Q17 Q18
Introduction
Romania lies in the Southern-Eastern part of Europe upon the crossroads of the main
communication axes North-South and East ndashWest Statistical data (National Institute of
Statistic 2013) show that the total area of the country is 238391 km2 of which 936
(223055km2) rural areas Expressed in hectares the total countryrsquos territory is 235
million ha the total agricultural area in Romania is 147 million ha and the total arable
land is 94 million hectares The Romanian population is of 21733556 inhabitants of
which 48 represents rural population
Because agriculture has high shares in GDP and employment compared to other
European Union countries (see data in Table 1) this paper tries to answer the question
what are the main changes and trends in Romanian agriculture Land use areas under
cultivation livestock agricultural output yields trade and policy instruments which
financial sustain this sector are analyzed The research is a documentary study data have
been gathered from national and European databases and refer to the period 2007-2012
Previous studies (OECD 2005) show the main features of the rural area it consists of
12000 villages that house around 466 of the entire Romaniarsquos population 67 of the
rural population is involved in agriculture 17 work in food industry and the other 16
practice non-agricultural activities 30 of rural inhabitants work on subsistence and
semi-subsistence exploitations of 117 ha and respectively of 33 ha representing about
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
28
97 out of the total of 4 million agricultural exploitations One of the major problems of
the rural areas is that its population grows older
Agriculture has traditionally been the backbone of the Romanian economy more than
one-third of the land is devoted to cultivation Findings of short histories of Romanian
agriculture (Encyclopedia Britannica 2014) show that a radical land reform begun in
1921 and completed in 1948 redistributed farmland from large owners to peasant
farmers but the restructuring of the economy after the communist takeover included the
compulsory collectivization of agriculture carried out between 1949 and 1962 Since
1989 state farms have been retained as large units of up to about 50 hectares with
shareholders but collective farms have been broken up into individual holdings These
small individual plots became devoted to the subsistence crops traditionally cultivated by
peasants
Material and methods
The research is a documentary study about Romanian agriculture Data have been
gathered from national and European databases and refer to the period 2007-2012
Agriculture in GDP and total employment
Romania is fundamentally an agricultural country with a very high proportion of the
economy engaged in this sector Agricultures importance within the economy remains
disproportionately higher than its importance for Western Europe as a percentage of
GDP and as share in total employment
Romania has the highest shares of agriculture in the GDP and total employment 59
respectively 286 compared to all other EU member states This shows an agricultural
orientation of Romanian economy and low labor productivity of the sector (one third of
employees produce only 59 of the output) Bulgaria Greece and Poland account for
higher levels of agriculture in the GDP and employment On the opposite side the share
of agriculture in GDP is insignificant less than 1 in Luxembourg Belgium Sweden
Slovakia Finland Czech Republic UK and Germany
Land use and farm size
Romania has a wide range of soil types with high theoretical potential about 60 of
arable land having a good and medium fertility The Romanian total agricultural area
stands for 617 of the countryrsquos territory and the arable land represents 639 of the
total agricultural land The surface of arable land per inhabitant is about 042 ha Most of
the agricultural land belongs to the private sector 96
As seen in Table 1 agriculture was responsible for employing approximately 30 of the
countrys workforce in 2011 The rural economy generally lacks diversification and is
dependent upon natural resources consequently it is largely dependent upon agriculture
As illustrated in Table 2 restitution and distribution of land processes started in 1991
established almost four million farm holdings of which 35 million are less than 5
hectares (92) 182000 are less than 10 ha but more than 5 hectares 44000 are in the
range of 10-20 ha 18000 are in the range of 20-50 ha and 21000 are more than 50 ha
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
29
(05) The latter are cultivating 53 of the utilized agricultural area and holdings of
the first category are cultivating 30 of the utilized agricultural area
1 table Shares of agriculture in the GDP and total employment 2011 ()
Country
Share of
agriculture
in the GDP
Share of
agriculture in
total
employment
EU (27 countries) 12 5
Belgium 05 13
Bulgaria 42 68
Czech R 09 30
Denmark 12 24
Germany 06 16
Estonia 19 44
Ireland 11 45
Greece 25 124
Spain 20 42
France 14 29
Italy 16 37
Cyprus 18 38
Latvia 13 89
Lithuania 29 85
Luxembourg 02 12
Hungary 29 48
Malta 09 11
Netherlands 13 25
Austria 10 53
Poland 24 127
Portugal 13 99
Romania 59 286
Slovenia 13 86
Slovakia 08 30
Finland 08 42
Sweden 04 20
United Kingdom 06 12
Source EU agriculture - Statistical and economic information - 2012
We may conclude that agriculture in Romania has a dual character numerous small
farms holding one third of the land and very large farms holding half of the land The
dual character is a result of Land Law passed in 1991 (Law 181991) which restored
ownership rights to former owners their heirs or successors whose land had been
expropriated by the state after 1945 and it returned usage rights to individuals whose
land had been managed for years by co-operatives and state-owned farms
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
30
The EU27 holds 12 million farms 70 are less than 5 ha and cultivate 68 of the total
agricultural area The 716 large farms hold 66 of the agricultural area The average
area of a farm is 14 ha compared to Romania and Hungary where it is 344 ha and
respectively 812 ha Hungary holds 577000 farms which cultivate 46 million hectares
of agricultural land The ownership structure shows that 87 of all holdings representing
6 of the utilized agricultural area are in family holdings (0-5 ha) with an average size
of 05 ha
2 table Number and area of holdings in EU27 Romania and Hungary 2010
Farm
size
class
EU 27 Romania Hungary
Number
of
holdings
(x1000)
Utilized
agricultur
al area
(x1000
ha)
Number
of
holdings
(x1000)
Utilized
agricultu
ral area
(x1000
ha)
Number
of
holdings
(x1000)
Utilized
agricultur
al area
(x1000
ha)
0-5 8314 11834 3594 3948 502 281
5-10 1307 9160 182 1211 26 184
10-20 903 12663 44 571 19 269
20-50 774 24518 18 549 15 473
gt50 716 113430 21 7027 14 3480
Total 12014 171604 3859 13306 577 4686
Source EU agriculture - Statistical and economic information - 2012
Agriculture by sector
The structure of land fund in Romania shows a dominant orientation to agricultural area
(61) and less to forests (28) and other uses (Table 3) Among agricultural uses
arable land has the highest share 64 followed by pastures 22 hayfields 10
vineyards 14 and orchards 13
3 table Total land fund by use in Romania 2007-2011 (thou ha)
Specification 2007 2008 2009 2010 2011
Total area of the land
fund 238391 238391 238391 238391 238391
Agricultural area 147093 147023 146849 146345 145909
arable 94233 94151 94225 94040 93523
pastures 33300 33330 33138 32887 32777
hayfields 15314 15324 15280 15296 15535
vineyards and vine
nurseries 2180 2145 2154 2136 2113
orchards and tree
nurseries 2066 2073 2052 1986 1961
Forests and other forest
vegetation lands 67409 67286 67529 67581 68009
Source National Institute of Statistics of Romania
Crop production
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
31
The main crops cultivated in Romania are cereals (corn wheat barley and oatmeal)
oilseeds (sunflower rape and soy beans) root crops (potatoes sugar beet) and
vegetables (tomatoes dry onion dry garlic white cabbage green peppers water melons
and melons) The cereal sector has a high share in arable land about 64 because of the
national demand for these agricultural products The areas and the production of
technical plants sugar beet and oil crops are in line with the national tradition of crop
cultivation
4 table Cultivated area by main crops in Romania 2007-2012 (thousand
hectares)
Crop 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Cultivated area
total 77772 77981 78841 78074 80816
Cereals of
which
51292 52107 52824 50406 52247
Wheat 19750 21103 21488 21624 19470 19922
Barley 3638 3940 5175 5158 4195 4234
Oatmeal 2087 2004 2027 1814 1853
Maize 25247 24415 23388 20984 25897 27212
Oilseeds of
which 13404 12394 12538 14097 14725
Sunflower 8359 8139 7661 7908 9950 10648
Rape 3649 365 4199 5373 3927 971
Soybean 1332 499 488 639 721 779
Root crops of
which 3201 2984 297 2823 2794
Potatoes 233 2220 2223 2110 2128
Sugar beet 287 204 213 220 188 294
Vegetables 2534 2686 2671 2627 2634 2589
Source National Institute of Statistics of Romania Ministry of Agriculture and Rural
Development
In dynamics total area cultivated grew up from 77 million hectares in 2007 to 8 million
hectares in 2011 The surfaces with cereals oilseeds and vegetables increased and
surfaces with root crops decreased Area cultivated with sunflower grew up in 2012 and
area under rape sharply increased in 2010 and decreased afterwards Areas under
cereals wheat barley oatmeal and maize remained around the same values in the period
analysed The land structure highlights the dominance of cereals and among them of
maize and wheat More than one third of the arable area is cultivated with maize At least
two reasons can be mentioned for its spreading its production sustains the livestock
sector and the costs are moderate regarding crop technology and as a result the maize
represents an easy plant to cultivate and with a law degree of mechanization on small
parcels In Table 5 the yields are presented
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
32
5 table Average yield for main crops in Romania 2007-2011 and comparative
analysis with EU27 and Hungary for 2011 (kgha)
Specification 2007 2008 2009 2010 2011 EU27
2011
Hungary
2011
Wheat 1541 3403 2421 2688 3663 5600 4210
Barley 1461 3069 2284 2542 3170 4320 3840
Oats 1206 1906 1459 1679 2028 2910 2450
Maize grains 1526 3215 3409 4309 4525 7650 6590
Potatoes 13663 14108 15498 13354 16554 31100 28600
Sugar beet 26065 34564 38296 38036 35103 11600 9100
Sunflower 654 1437 1433 1597 1798 2040 2380
Rape 991 1844 1357 1755 1882 2860 2260
Soy beans 1021 1817 1726 2345 1980 2840 2380
Tomatoes 13916 15814 15395 15443 17602 59600 90600
In terms of white-sugar value for Romania 7800 kgha
Source National Institute of Statistics of Romania EU agriculture - Statistical and
economic information - 2012
It seems that 2007 was a bad agricultural year when average productions have low
levels Even if 2007 is not taken into account yieldsrsquo levels are much below the average
yields in EU27 and Hungary for all crops
Conclusions
Taking into account all the considerations above a final answer to the research question
is that the main features of Romanian agriculture are
high shares in GDP and employment compared to other European Union
countries 59 respectively 286
dual character numerous small farms holding one third of the land and very
large farms holding half of the land which lead to low productivity and small
yields
cereal oriented since large areas are cultivated with these crops (64 of arable
land)
low yields due to the lack of capital needed for developing agricultural services
weather conditions small dimension of farms
Considering the agricultures importance within the economy this sector is significantly
supported by state Romania as Member State of the European Union benefits from
European Unions EAFRD financial contributions The funds should be oriented towards
developing businesses of middle size exploitation viable and open to market and less
towards small ones towards sectors where demand is increasing energy crops such as
rape and sunflower and towards encouraging the phenomenon of associations and as
such increasing the size of farms to an area large enough to develop agricultural services
and to obtain higher performance
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
33
References
[1] Annunziata A ndash Vecchio R (2013) Agri-food Innovation and the Functional
Food Market in Europe Concerns and Challenges In Eurochoices vol12 (2)
p12-19
[2] Davis J (2013) Climate Change and Agri-food In EuroChoices vol12 (3)
p3
[3] Statistical Yearbook of Romania 2013 (2013) Bucharest National Institute of
Statistic of Romania p422 432-436
[4] EU agriculture - Statistical and economic information ndash 2012 (2014) European
Commission Agriculture and Rural Development Statistic and indicators
Agricultural statistic
[5] Final Report of Intermediate Assessing the National Program for Rural
Development (2014) Bucharest Ministry of Agriculture and Rural
Development
[6] Government Ordinance No 452005 regarding market organization for
agricultural and agro-food products (2005) Bucharest Official Monitor no
75418 Aug 2005
[7] Romanian Agriculture Policy (2005) OECD
[8] Romania Agriculture forestry and fishing Encyclopedia Britannica 2014
Author
Ion Raluca Andreea PhD
associate Professor
The Bucharest University of Economic Studies
Department Agro-food and Environmental Economy
ralucaioneamasero
Novac Cornelia Mihaela PhD
lecturer eng
University of Oradea
Faculty of Electrical Engineering and Information Technology
Department Electrical Engineering
mnovacuoradearo
Novac Ovidiu Constantin PhD
associate Professor eng
University of Oradea
Faculty of Electrical Engineering and Information Technology
Department Computers and Information Technology
ovnovacuoradearo
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
34
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
35
NOumlVEacuteNYI NOumlVEKEDEacuteS-SZABAacuteLYZOacuteK HATAacuteSA EGYNYAacuteRI
DIacuteSZNOumlVEacuteNYEKRE
KISVARGA SZILVIA
TILLYNEacute MAacuteNDY ANDREA
Abstract
To reach the habits for market purpose we used alternative biostimulators and
retardants such as Regalis Toprex Caramba CCC and Cultar These are mainly
fungicides but have dwarf-growth influencing effect The species used for the experiment
were Coreopsis grandiflora Godetia grandifolra Scabiosa atropurpurea Matthiola
incana and Schizanthus wisentonensis The trial interval was 2010 April to 2011 July
The treatments were started when the plants were in 2-3 true leaf stage From that time
the treatments were repeated in 14-18 days cycle with the substances We tried to
increase the habit the intensity of blooming and durability with conditioning
substancesThe results were followed-up by biochemical and histological methods too
Summarizing all chemicals had effect on the tested species Regalis and Cultar showed
the most effective achievement With these substances treated plants have more shorter
joints more and robust leafs and more compact habit comparing to the kontroll plants
Regarding blooming the treated plants started to bloom 10-14 days later and 15 of
the treated Scabiosa atropurpurea pots havenrsquot started blooming during the vegetation
interval time Matthiola incana showed very good results it was a successful trial plant
Key words CCC Caramba Regalis annual potplant retardant bioregulator
JEL Q10
Oumlsszefoglalaacutes
Leghataacutesosabb szernek a Regalis eacutes a Caramba bizonyult az eredmeacutenyek fuumlggveacutenyeacuteben
Legjobb kiacuteseacuterleti taxon pedig a Matthiola incana volt A toumlbbi kiacuteseacuterletbe vont taxon is
reagaacutelt a kezeleacutesekre de nem annyira kimagasloacutean mint a Matthiola incana eseteacuteben A
viraacutegzaacutesi intervallumok a legtoumlbb esetben leroumlviduumlltek de nem olyan meacuterteacutekben ami
nagyban ronthatnaacute a piackeacutepesseacutegeacutet A viraacutegszaacutem nőtt a bokros habitus szinteacuten Toumlbb
esetben megfigyelhetők voltak leveacuteldeformaacutecioacutek A kiacuteseacuterlet eacutes a hasznaacutelt szerek
alkalmasak tovaacutebbi kiacuteseacuterletek folytataacutesaacutera
Kulcsszavak CCC Caramba Regalis egynyaacuteri cserepes retardaacutens bioregulaacutetor
JEL Q10
Bevezeteacutes irodalmi aacutettekinteacutes
A diacutesznoumlveacutenykereslet vilaacutegszerte eacutevről-eacutevre vaacuteltozik Egyre toumlbb hibrid eacutes fajta jelenik
meg a piacon a kereslet erősoumldik azon noumlveacutenyek vagy az eddig ismert noumlveacutenyek azon
vaacuteltozatai iraacutent amelyek előzőleg meacuteg ismeretlenek voltak Ahhoz hogy a
diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesben eacutes -kereskedelemben leacutepeacutest tudjunk tartani az egyre szeacutelesedő
kiacutenaacutelattal eacutes igeacutenyekkel megoldaacutest talaacutelhatunk az esetleges uacutej fajok cserepes kultuacuterakeacutent
valoacute termeszteacutesbe vonaacutesaacuteval A diacutesznoumlveacutenytermeszteacutes nagy reacuteszeacuten neacutelkuumlloumlzhetetlenek a
minőseacutegi aacuteru előaacutelliacutetaacuteshoz az auxinok a gibberellinek a citokininek eacutes egyeacuteb
szintetikus noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacute anyagok főkeacutent retardaacutensok melyek hasznaacutelataacutet az
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
36
Euroacutepai Unioacutehoz valoacute csatlakozaacutes oacuteta egyre inkaacutebb korlaacutetozni kiacutevaacutenjaacutek ndash a szakmai
nyomaacutes elleneacutere Fontos ezek valamint az uacutejonnan megjelenő alternatiacutev bioregulaacutetorok
mineacutel okszerűbb eacutes ceacutelszerűbb hasznaacutelataacutenak vizsgaacutelata
A kerteacuteszeti kultuacuteraacutek ndash eacutevelő eacutes egynyaacuteri noumlveacutenyek ndash termeszteacuteseacutet illetően a termeacuteszetes
eredetű biostimulaacutetorok szerepe nő Ezen a teruumlleten nemzetkoumlzi szinten maacuter koraacutebban
elkezdődtek kutataacutesok de azok eredmeacutenyei a hazai viszonyokra csak kellően alapos
vizsgaacutelat utaacuten adaptaacutelhatoacutek Hazaacutenkban a biostimulaacutetorok hataacutesaacutet vizsgaacuteloacute kiacuteseacuterletek
diacutesznoumlveacuteny vonatkozaacutesban az utoacutebbi neacutehaacuteny eacutevben indultak
Leginkaacutebb Neacutemetorszaacutegban eacutes Angliaacuteban veacutegeztek ilyen iraacutenyuacute kiacuteseacuterleteket laacutegy- eacutes
faacutesszaacuteruacute noumlveacutenyekkel egyaraacutent
Reiners (2007) a hagyomaacutenyos diacuteszkerteacuteszeti noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacutenak szaacutemiacutetoacute
daminozid hatoacuteanyaguacute Alar-85 keacutesziacutetmeacuteny hataacutesaacutet vizsgaacutelta cserepes
diacutesznoumlveacutenykultuacuteraacutekon eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy a preparaacutetummal kezelt
noumlveacutenyek sokkal jobb habitustulajdonsaacutegokat mutatnak mint a kontrollcsoportba tartozoacute
noumlveacutenyek
Schmidt eacutes taacutersai (1996) diacutesznoumlveacutenyek leveacutelalakulaacutesaacutet vizsgaacuteltaacutek Fuchsia Torenia
Solidago eacutes Hibiscus fajtaacutekon kuumlloumlnboumlző noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacute szerek hasznaacutelataacuteval
Elteacuterő koncentraacutecioacutekban jutattak ki Alar 85-t Cycocel-t eacutes Cultar-t Hisztoloacutegiai
vizsgaacutelataik kimutattaacutek hogy a kezelt noumlveacutenyek paliszaacuted parenchimaacuteja sokkal vastagabb
volt mint a kontroll csoporteacute valamint a Cultar-ral kezelt noumlveacutenyekben kevesebb
klorofill volt megtalaacutelhatoacute mint a kezeletlen aacutellomaacuteny noumlveacutenyeinek leveleiben
Vizsgaacutelatok mutattak raacute hogy a metkonazol hatoacuteanyaguacute Caramba mely kalaacuteszosok eacutes
repce megbetegedeacutesei ellen engedeacutelyezett fungicid keacutesziacutetmeacuteny valamint a kimondottan
noumlvekedeacutesszabaacutelyozaacutesra ajaacutenlott flurprimidor hatoacuteanyaguacute Topflor hasonloacutean joacute
hataacutesmechanizmusuacute
Tilly-Maacutendy eacutes taacutersai (2011) kiacuteseacuterleteket veacutegeztek a Pelargonium rsquoRobertsrsquos Lemonrsquo
fajtaacuten a Bistep szerrel kuumlloumlnboumlző koncentraacutecioacutekban Munkaacutejuk soraacuten meacuterteacutek a gyoumlkeacuterzet
hosszaacutet nagysaacutegaacutet toumlmegeacutet valamint a levelek klorofilltartalmaacutet Arra az eredmeacutenyre
jutottak hogy a legmagasabb 02 koncentraacutecioacuteban alkalmazott szer a leghataacutesosabb
A toumlrpiacutetőszerek egy csoportja a noumlveacutenyek gibberellin termeleacuteseacutere van hataacutessal -
megszuumlntetik a hormon hataacutesaacutet ezaacuteltal megtoumlrik az apikaacutelis dominanciaacutet (Schmidt
2002) Ezaacutelatal a noumlveacuteny hosszanti noumlvekedeacutese lelassul vagy megaacutell eacutes az oldaliraacutenyuacute
elaacutegazaacutesok kezdenek intenziacutevebben fejlődni
Ikeda eacutes taacutersai (2001) a gibberellin hataacutesaacutet vizsgaacuteltaacutek rizs noumlveacutenyen Kimutattaacutek hogy a
gibberellin-tuacutelsuacutelyos noumlveacutenyen sokkal toumlbb a viacutezszintes iraacutenyuacute elaacutegazaacutes mint a vadon
előforduloacute nem kezelt noumlveacutenyeken ez a mondat ellentmond az előzőnek az előzőben a
gibberellinszinteacutezist gaacutetloacute anyagoknak van oldalelaacutegazaacutesok keacutepződeacuteseacutet serkentő hataacutesa
itt fordiacutetva
Hirano eacutes taacutersai (2010) leiacutertaacutek a gibberellin teljes műkoumldeacutesi geacutenhez koumltoumltt
mechanizmusaacutet ugyancsak Oryza sativa noumlveacutenyen
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
37
Wojciechowski eacutes taacutersai (2009) aacuterpa noumlveacutenyen veacutegeztek vizsgaacutelatokat A vizsgaacutelatok a
noumlveacuteny gyoumlkeacuternoumlvekedeacuteseacutenek toumlrpiacuteteacuteseacutere iraacutenyultak Kiacuteseacuterletuumlkben a rsquo Merciarsquo eacutes rsquoMaris
Midgeonrsquo fajtaacutekat vizsgaacuteltaacutek
Vizsgaacuteltaacutek az uacutegynevezett reacuteszben-toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokat eacutes a toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokat
is A vizsgaacutelat arra iraacutenyult hogy a talajban geacutel aacutellaguacute koumlzegben vagy folyadeacutekban
fejlődnek-e jobban a noumlveacutenyek A reacuteszben-toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokkal rendelkező
egyedekneacutel a gyoumlkeacuter hosszuacutesaacutega eacutes toumlmege nem mutatott szignifikaacutens kuumlloumlnbseacuteget a
kontrollhoz keacutepest de a toumlrpiacutető alleacutelt hordozoacute egyedekneacutel a noumlveacutenyek gyoumlkere joacuteval
nagyobb volt a noumlveacuteny araacutenyaacutehoz viszonyiacutetva tehaacutet az alleacutel szerepe jelentősen kihat a
noumlveacuteny gyoumlkereacutere is
Anyag eacutes moacutedszer
Vizsgaacutelatainkat Maacutetrafuumlreden a VM ASZK Maacutetra Szakkeacutepző Iskola csemetekertjeacuteben
illetve annak uumlveghaacutezaiban valamint a Budapesti Corvinus Egyetem
Diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes Dendroloacutegiai Tanszeacutekeacuten veacutegeztuumlk
A kiacuteseacuterletbe egynyaacuteri diacutesznoumlveacuteny fajokat vontunk be Ezen fajok a Godetia grandiflora
Scabiosa atropurpurea Coreopsis grandiflora eacutes Matthiola incana Schizanthus
wisentonensis voltak Jellemző raacutejuk hogy ezek a taxonok nem terjedtek el cserepes
kultuacuterakeacutent mivel magassaacuteguk 50-80 cm elaacutegazaacutesaik szaacutema keveacutes vagy egyaacuteltalaacuten nem
rendelkeznek elaacutegazaacutesokkal viszont leveleik dekoratiacutevak viraacutegaik viszonylag
nagymeacuteretűek sziacutenesek eacutes hosszuacute viraacutegzaacutesi intervallummal rendelkeznek
A kiacuteseacuterleteket keacutet tenyeacuteszidőszakon keresztuumll veacutegeztuumlk Az első tenyeacuteszidőszak 2010
aacuteprilisaacutetoacutel 2010 augusztusaacuteig a maacutesodik eacutevi tenyeacuteszidőszak 2011 aacuteprilisaacutetoacutel 2011
juacuteliusaacuteig tartott
A kultuacuteraacutekat magveteacutesről indiacutetottuk majd 2-3 lombleveles aacutellapotukban 3 hetes
korukban tűzdeltuumlk veacutegcsereacutepbe A noumlveacutenyhaacutezboacutel keruumlltek ki szabadfoumlldi aacutegyaacutesba
konteacutenerekkel egyuumltt Az intenziacutev nyaacuteri napsugaacuterzaacutes miatt az aacutegyaacutest raschel-haacuteloacuteval
fedtuumlk be A kiacuteseacuterleti aacutellomaacuteny a tenyeacuteszidőszak veacutegeacuteig ezen a helyen maradt Az
aacutellomaacuteny a tenyeacuteszidőszak alatt egyszer kapott taacutepoldatos kezeleacutest melyet kimondottan
szuumlkseacutegesnek tartottunk az eacuteszrevehető nitrogeacutenhiaacuteny koumlvetkezteacuteben
A 2010 eacutevben Godetia grandiflora Matthiola incana Scabiosa atropurpurea
Coreopsis grandiflora taxonok 2011-ben pedig az előző eacutevben joacute eredmeacutenyeket mutatoacute
Matthiola incana keruumllt a kiacuteseacuterletbe valamint a Schizanthus wisentonensis eacutes a
Scabiosa atropurpurea voltak a kiacuteseacuterleti fajok
Az aacutellomaacutenyt 20-25 egyedből aacutelloacute csoportokra bontottuk taxononkeacutent eacutes hat vizsgaacutelati
csoportot kuumlloumlniacutetettuumlnk iacutegy el Az egyes csoportokat az egyes retardaacutensokkal kezeltuumlk eacutes
volt egy kontroll csoportunk
A retardaacutensok koumlzuumll a CCC-t a Caramba-t a Cultar-t a Toprex-et 01 -os a Regalis-t
025 -os koncentraacutecioacuteban vontuk be a kiacuteseacuterletbe Ezek a koncentraacutecioacutek a gyaacutertoacuteceacuteg
aacuteltal ajaacutenlott toumlmeacutenyseacutegek A retardaacutensokboacutel 300 mlm2
mennyiseacuteget hasznaacuteltunk fel
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
38
Az első kezeleacutest tűzdeleacutes utaacuten 2 nappal veacutegeztuumlk majd egeacuteszen a taxonok 100 -os
viraacutegzaacutesaacuteig folytattuk 10-14 napos időkoumlzoumlnkeacutent
Az első kezeleacutes utaacuten a Caramba-val permetezett noumlveacutenyeken eacutegeacutesi tuumlnetek mutatkoztak
Felteacuteteleztuumlk hogy a szer magas koncentraacutecioacuteja miatt leacutepett fel a probleacutema ezeacutert egy uacutej
csoportot vontunk be a kiacuteseacuterletbe amelyet csupaacuten 005 -os toumlmeacutenyseacutegű Caramba-val
kezeltuumlnk 2010-ben
A tesztnoumlveacutenykeacutent alkalmazott egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyek neveleacutese soraacuten a megfigyeleacutesek
meacutereacutesek taacutergyaacutet keacutepezteacutek a koumlvetkezők
- a noumlveacutenyek fenoloacutegiai aacutellapotaacutenak nyomon koumlveteacutese (csiacuteraacutezaacutes elaacutegazaacutes
viraacutegzaacutes kezdete eacutes veacutege)
- a noumlvekedeacutesi uumltem megaacutellapiacutetaacutesa oumlsszehasonliacutetaacutesa a kontroll noumlveacutenyek
noumlvekedeacutesi uumltemeacutevel (magassaacuteg eacutes kiterjedeacutes meacutereacutese)
- a noumlveacutenyek morfoloacutegiai beacutelyegei (pl noumlveacutenymagassaacuteg leveacutelfeluumllet-index
elaacutegazaacutesok szaacutema bokoraacutetmeacuterő viraacutegmeacuteret viraacutegszaacutem viraacutegsziacuten
sziacutenintenzitaacutes)
Eredmeacutenyek eacutes koumlvetkezteteacutesek
A kiacuteseacuterlet eredmeacutenyei alapjaacuten az alkalmazott szerek mindegyike gaacutetolta a tesztnoumlveacutenyek
noumlvekedeacuteseacutet a toumlrpiacuteteacutes meacuterteacuteke fajspecifikus volt
2010 eacutev eredmeacutenyei
Legjobb eredmeacutenyt a Matthiola incana kezeleacuteseacutevel eacutertuumlk el (1 aacutebra) ez a noumlveacuteny reagaacutelt
legeacuterzeacutekenyebben a vizsgaacutelt hatoacuteanyagokra Az eredmeacutenyekben kimutathatoacute hogy a
Matthiola incana taxonnaacutel a szerek aacutetlagosan kb 10 cm-es magassaacutegot eredmeacutenyeztek
miacuteg a toumlbbi vizsgaacutelt taxonnaacutel 30-50 cm magasra is megnőttek a kezelt egyedek
Elmondhatoacute hogy minden szer jelentősen csoumlkkentette a noumlveacutenyek magassaacutegaacutet
hataacutesukra kompakt bokros habitus alakult ki Legerősebb toumlrpiacutető hataacutesa a Regalis
oldatnak volt de a legkeveacutesbeacute hateacutekony CCC is 50 -os toumlrpuumlleacutest eredmeacutenyezett
Minden szernek volt hataacutesa a tesztnoumlveacutenyekre A leghateacutekonyabbnak a Regalis eacutes a
Cultar mondhatoacutek Hataacutesukra a habitus bokrosabb lett a leveacuteltoumlmeg megnőtt eacutes maga a
noumlveacuteny sokkal kompaktabb lett A szerek fajspecifikusak Viraacutegzaacutesi idő szempontjaacuteboacutel
viszont a kezelt noumlveacutenyek 10-14 nappal keacutesőbb kezdtek el viraacutegozni eacutes a kezelt
Scabiosa atropurpurea egyedek 15 -a nem viraacutegzott a tenyeacuteszidőszak alatt
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
39
1 aacutebra A Matthiola incana magassaacutegi adatai 2010
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
Vegetatiacutev reacuteszekkel kapcsolatos eredmeacutenyek
A Matthiola incana nagyon joacute eredmeacutenyekkel zaacuterta az eacutevet a 1 szaacutemuacute aacutebraacuten is joacutel
laacutetszik hogy a kontroll csoport magassaacutega eacutelesen elkuumlloumlnuumll a kezelt csoportoktoacutel A
Toprex kezeleacutes olyan meacuterteacutekű csoumlkkeneacutest eredmeacutenyezett a noumlveacutenyek magassaacutegaacuteban ami
a maacuter a piacos habitus rovaacutesaacutera ment
A noumlveacutenyaacutetmeacuterővel kapcsolatban elmondhatoacute hogy eleacuterteacutek a noumlveacutenyek a kontroll
csoportnaacutel meacutert eredmeacutenyeket sőt sok esetben meacuteg meg is haladtaacutek azt
Viraacutegzaacutessal kapcsolatos eredmeacutenyek
Matthiola incana-naacutel a Toprex-szel illetve a Regalis-sal kezelt aacutellomaacutenyokon maacutesfeacutel
hoacutenapos keacuteseacutes mutatkozott a viraacutegzaacutes kezdeteacuteben (juacutelius 30) a kontroll csoporthoz
keacutepest (juacutenius 15) Maga a viraacutegzaacutes viszont ezen csoportokban a nyiacutelaacutes kezdeteacutevel
araacutenyosan viszonylag ugyanannyi ideig tartott (augusztus 10) mint a kontroll
aacutellomaacutenyban (juacutelius 13) A Caramba 005 -os toumlmeacutenyseacutegneacutel a viraacutegzaacutes teljes
egeacuteszeacuteben elmaradt
A toumlbbi kezeleacutesi csoportnaacutel ilyen eacuteles kuumlloumlnbseacuteg nem volt megfigyelhető maximum egy
heacutet keacuteseacutes volt tapasztalhatoacute a kontroll csoporthoz keacutepest a Toprex kezeleacutes eseteacuteben
0
5
10
15
20
25
30
20100511 20100611 20100711
CCC
Caramba
Cultar
Regalis
Toprex
Kontrol
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
40
1taacuteblaacutezat Matthiola incana viraacutegzaacutesi adatai 2010-ben
Matthiola i
20100630 Kontroll CCC Caramba
(005) Caramba(01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 60 0 20 10 0 10
Viraacutegszaacutem (db) 5 3 0 1 05 0 05
Scabiosa a
20100630 Kontroll CCC Caramba
(005) Caramba (01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 0 0 0 0 100 0
Viraacutegszaacutem (db) 2 0 0 0 0 2 0
Godetia g
20100630 Kontroll CCC Caramba (005)
Caramba (01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 0 200 100 100 100 0
Viraacutegszaacutem (db) 1 0 2 1 1 1 0
Coreopsis g
20100630 Kontrol CCC Caramba
(005) Caramba (01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 0 0 0 100 0 100
Viraacutegszaacutem (db) 1 0 0 0 1 0 1
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
2011 eacutev eredmeacutenyei
A haacuterom tesztnoumlveacutenyuumlnk ebben az eacutevben a Matthiola incana a Schizanthus
wisentonensis eacutes a Scabiosa atropurpurea voltak A 2010 eacutevben kiacuteseacuterletbe vont
Coreopsis grandiflora-t eacutes Godetia grandiflora-t kivettuumlk a teszttaxonok koumlzuumll mivel
2010-ben gyenge eredmeacutenyt produkaacuteltak
2011 eacutevben az eredmeacutenyek sokban hasonliacutetanak a 2010 eacutevi eredmeacutenyekhez
Eredmeacutenyeink azt mutattaacutek hogy mind magassaacuteg mind leveacutelszaacutem eacutes noumlveacutenyaacutetmeacuterő
tekinteteacuteben a Matthiola incana volt a legeacuterzeacutekenyebb a kiacuteseacuterletek soraacuten Minden szerneacutel
a Matthiola eacuterte el a legkisebb magassaacutegot eacutes a legnagyobb leveacuteltoumlmeget
Viraacutegszaacutem alakulaacutesa
Az 1 taacuteblaacutezaton laacutethatoacute hogy a Matthiola incana-naacutel eacuterdekes eredmeacutenyeket kapunk a
szerek vizsgaacutelataacuteval kapcsolatban Legkoraacutebban a CCC-vel eacutes Caramba-val kezelt
noumlveacutenyek kezdenek el viraacutegozni A Caramba kimagasloacutean teljesiacutetett a toumlbbi noumlveacutenyhez
keacutepest a kontroll csoporthoz keacutepest 125-szer toumlbb viraacutegot produkaacutelt A CCC-vel kezelt
noumlveacutenyek hamarabb kinyiacuteltak de a viraacutegzaacutesi intervallum joacuteval koraacutebban befejeződoumltt
(juacutenius 2 dekaacutedja) mint a toumlbbi csoportnaacutel Ez sajnos a piacossaacuteg szempontjaacuteboacutel
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
41
haacutetraacuteltatoacute teacutenyező A Regalis-szal kezelt csoport csak juacutenius veacutegeacuten kezdett el nyiacutelni eacutes
nem is produkaacutelt nagy viraacutegtoumlmeget a kontrollhoz keacutepest (75 ) de a noumlveacuteny habitusa a
kompakt termet a nagy leveacuteltoumlmeg ellensuacutelyozta a hataacutest
A Toprex eacutes a Cultar is joacutel teljesiacutetettek a kiacuteseacuterlet soraacuten A Toprex a kontrollhoz keacutepest
42-szer toumlbb viraacutegmennyiseacuteget produkaacutelt de a viraacutegzaacutes roumlvid volt A Cultar-naacutel 200 -
os viraacutegmennyiseacuteget eacutertuumlnk el a kontrollhoz keacutepest tovaacutebbaacute joacuteval hosszabb ideig tartott
mire a legtoumlbb csoport viraacutegainaacutel megkezdődoumltt az elnyiacutelaacutes a Cultar csoport meacuteg uacutejabb
viraacutegokat fejlesztett A Toprex eacutes a Caramba csoport viraacutegzott a legtovaacutebb (juacutenis veacutege-
juacutelius eleje)
A Schizathus wisentonensis eseteacuten a CCC a Cultar eacutes a Regalis eredmeacutenyezett nagyfokuacute
koraisaacutegot a toumlbbi csoport noumlveacutenyeivel szemben
Vegetatiacutev teljesiacutetmeacuteny eredmeacutenyei
A Matthiola minden alkalmazott toumlrpiacutető szerre joacutel reagaacutelt magassaacutega a tesztcsoportoknaacutel
20 cm alatt maradt Azt is hozzaacute kell viszont tennuumlnk hogy a kontroll csoport egyedei
sem voltak kiugroacutean magasak aacutetlagosan 40 eacutes 50 cm koumlzoumlttiek A tesztnoumlveacutenyek
habitusa bokros lett viraacutegzaacutesuk koraibb volt mint a kontroll aacutellomaacutenyeacute
A Scabiosa atropurpurea nem mutatott joacute eredmeacutenyeket mind noumlveacutenymagassaacuteg mind
noumlveacutenyaacutetmeacuterő mind pedig leveacutelszaacutem tekinteteacuteben nem egyeacutertelműek az eredmeacutenyek
meacuteg kezeleacutesi csoporton beluumll is nagyon nagy elteacutereacutesek voltak a noumlveacutenyek koumlzoumltt A
kezeleacutes alaacute vett tesztnoumlveacutenyek maacuter juacutenius első feleacuteben elviraacutegoztak emiatt kivettuumlk őket
a kiacuteseacuterletből Termeszteacutesi szempontboacutel ez nem kedvező tulajdonsaacuteg Ezt a taxont nem
javasoljuk tovaacutebbi vizsgaacutelatokra
2aacutebra Regalis hataacutesa a haacuterom vizsgaacutelatba vont fajra 2011-ben
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
42
3 aacutebra Caramba hataacutesa a haacuterom vizsgaacutelatba vont fajra 2011-ben
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
4aacutebra Caramba hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
5 aacutebra CCC hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
0
10
20
30
40
50
60
70
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
0102030405060708090
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
43
6aacutebra Regalis hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
7 aacutebra Cultar hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
0
10
20
30
40
50
60
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
44
8aacutebra Toprex hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutessajaacutet szerkeszteacutes
9 aacutebra Kontrolnoumlveacutenyek magassaacutegaacutenak alakulaacutesa
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
A szerek tekinteteacuteben elmondhatoacute hogy a Regalis valamint a Cultar bizonyultak a
leghataacutesosabb szereknek viszont ezzel oumlsszefuumlggeacutesben aacutell az is hogy a Scabiosa
atropurpeurea eseteacuten egyik vizsgaacutelatban vont szer sem bizonyult igazaacuten hataacutesosnak A
Toprexneacutel pedig leveacutelszaacutem tekinteteacuteben hataacutestalan a szer baacuter ez azzal is magyaraacutezhatoacute
hogy kisebb magassaacuteghoz kevesebb leveacutel paacuterosul A CCC ugyancsak csaknem
hataacutestalannak bizonyult nemcsak a 2010 hanem a 2011 eacutevben is
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
0102030405060708090
100
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
45
Hivatkozott forraacutesok
1 ALTMANN A Erysimum und Andere Bluumlher fuumlr die Fruumlhjahrssaison Das
Magazin fuumlr Zierpflanzenbau Braunschweig 2007 8 46-49
2 IKEDA A UEGUCHI-TANAKA M SONODA
Y KITANO
H
KOSHIOKA M FUTSUHARA
Y MATSUOKAa
M YAMAGUCHI
M
Slender rice a constitutive gibberellin response mutant is caused by a null
mutation of the SLR1 Gene an ortholog of the height-regulating gene
GAIRGARHTD8American Society of Plant Biologists 2001 135 999-
1010
3 GAD M SCHMIDT G GERZSON L Growth retardants affect the leaf
characteristic of some ornamental plants A Kerteacuteszeti eacutes Eacutelelmiszeripari
Egyetem Koumlzlemeacutenyei 1996 LV 56-61
4 HIRANO K ASANO K TSUJI H KAWAMURA M MORI H KITANO
H UEGUCHI-TANAKA M MATSUOKA M 2010 Characterization of the
molecular mechanism underlying gibberellin perception complex formation in
rice American Society of Plant Biologists 2010 228 2680-2696
5 TILLY-MAacuteNDY A KONCZ L HONFI P HROTKOacute K 2011 The effect of
Bistep on the root formation of Pelargonium rsquoRobertrsquos Lemonrsquo I Transilvanian
Horticulrure and Landscape Studies Conference 2011 Targu-Mures 71
6 REINERS S 2007 Hemmstoffe bei Topfranunkeln Alar-Ersatz gesucht
Gaumlrtnerboumlrse 2007 12 26-28
7 WOJCIECHOVSKI T GOODING MJ RAMSAY L GREGORY PJ 2009
The effects of dwarfing genes on seedling root growth of wheat Journal of
Experimental Botany 2009 609 2565-2573
Szerzők
Kisvarga Szilvia
PhD-hallgatoacute
Budapesti Corvinus Egyetem
Diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes Dendroloacutegiai Tanszeacutek
Tillyneacute Dr Maacutendy Andrea
egyetemi docens
Budapesti Corvinus Egyetem
Diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes Dendroloacutegiai Tanszeacutek
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
46
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
47
EGYES EacuteRZEacuteKENY AacuteGAZATOK JOumlVEDELMEZŐSEacuteGI HELYZETE ndash
VIZSGAacuteLATOK A 2015 UTAacuteNI AGRAacuteRPOLITIKA SAJAacuteTOSSAacuteGAIRA
TEKINTETTEL
KRAacuteNITZ LIacuteVIA
TOacuteTH ROLAND
VAacuteSAacuteRY MIKLOacuteS
Oumlsszefoglalaacutes
A Koumlzoumls Agraacuterpolitika (KAP) 2015-től műkoumldő rendszere szaacutemos uacutej taacutemogataacutesi elemet
fog tartalmazni A koumlzvetlen taacutemogataacutesok eseteacuteben toumlbb a tagaacutellam aacuteltal vaacutelaszthatoacute
opcioacute jelenik meg Ez noumlveli a tagaacutellami doumlnteacutes szabadsaacutegaacutet egyfajta rugalmassaacutegot
biztosiacutet A tagaacutellami termelők eacuterdekeinek eacutes termeleacutesi sajaacutetossaacutegainak figyelembeveacutetel a
koumltelező elemek mint a zoumlldiacuteteacutes vagy a fiatal gazdaacutek taacutemogataacutesa mellett toumlbb oumlnkeacutentes
teacutetel is hasznaacutelhatoacute Ez utoacutebbi soraacuteba tartozik a termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesok
rendszere A jelenleg eacuterveacutenyben leacutevő szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezetben is van ugyan lehetőseacuteg
bizonyos felteacutetelek mellett ilyen jogciacutemet műkoumldtetni de csak igen korlaacutetozott műkoumldeacutesi
eacutes koumlltseacutegveteacutesi keretek koumlzoumltt A koumlvetkező tervezeacutesi időszakban nagymeacuterteacutekben
megnoumlvelt forraacutes aacutell e jogciacutem finansziacuterozaacutesaacutera (jelenleg a koumlzvetlen taacutemogataacutesi
keretoumlsszeg 35-aacutet teheti ki a termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes) Az eacuterzeacutekeny aacutegazatokat
segiacutető termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes szintjeacutenek emeleacutese reacuteveacuten a koumlzvetlen EU-s
taacutemogataacutesok 13-aacutet fordiacutethatjuk a joumlvőben erre a ceacutelra eacutes tovaacutebbi 2-ot a
feheacuterjenoumlveacutenyekre
Termeleacutestől fuumlggő taacutemogataacutes a meghataacuterozott aacutegazatoknak eacutes termeacutekeknek nyuacutejthatoacute A
rendelkezeacutesre aacutelloacute keret hateacutekony felhasznaacutelaacutesa eacuterdekeacuteben szuumlkseacuteges eacutes indokolt az
egyes aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzeteacutet figyelembe venni a taacutemogataacutesi oumlsszegek
megaacutellapiacutetaacutesaacutenaacutel Jelen tanulmaacutenyban arra vaacutellalkozunk hogy egyes meghataacuterozoacute
aacutegazatokat illetően eredmeacutenyesseacutegi eacutes joumlvedelmezőseacutegi oumlsszefuumlggeacuteseket hataacuterozzunk
meg
Kulcsszavak koumlzoumls agraacuterpolitika agraacutertaacutemogataacutes termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes
joumlvedelmezőseacuteg
JEL koacuted Q14 Q18
Abstract
The Common Agricultural Policy (CAP) entering into force in 2015 includes several new
components In the case of direct payments member states have the opportunity to
choose from more voluntary supports increasing the member statesrsquo freedom of choice
and providing flexibility Taking into account the interest of farmers and the
particularities of farming besides the mandatory components such as the bdquogreeningrdquo
and the payment for young farmers there are more optional components at farmersrsquo
disposal One such is coupled support The current payment system also contains such a
support but with limited application and budget Regarding the next programming
period the current share of 35 of coupled support is going increase significantly
Coupled support granted to certain sectors can make up 13 percent of the national
ceiling and member states are allowed to use another 2 percent to foster the production
of protein crops
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
48
Coupled support can be used in certain sectors and for certain products In order for the
budget to be used effectively it is necessary to determine the exact amount of support
considering profitability of the sectors This paper attempts to sum up the efficiency and
profitability in the case of some relevant sectors
Keywords common agricultural policy agricultural support coupled support
profitability
Bevezeteacutes
A Koumlzoumls Agraacuterpolitika (KAP) reformjaacutenak joacutevaacutehagyaacutesa toumlbb eacutevnyi taacutergyalaacutessorozatot
koumlvetően eacuterkezett el veacutegső faacutezisaacutehoz Az Euroacutepai Unioacute agraacuterminiszterei 2013
juacuteniusaacuteban fogadtaacutek el a politikai megaacutellapodaacutest a KAP reformcsomagroacutel amit az
Euroacutepai Parlament a 2013 november 20-i plenaacuteris uumlleacuteseacuten hagyott joacutevaacute A műkoumldeacutes
alapjaacutet a 2013 december 16-17-i Mezőgazdasaacutegi eacutes Halaacuteszati Tanaacutecsuumlleacutesen veacuteglegesiacutetett
neacutegy alaprendelet (koumlzvetlen taacutemogataacutesok egyseacuteges piacszervezeacutes videacutekfejleszteacutes
horizontaacutelis rendelet) hataacuterozza meg A 13072013EU rendelet alapjaacuten a koumlzvetlen
taacutemogataacutesok rendszereacuteben szaacutemos uacutej inteacutezkedeacutes (pl zoumlldiacuteteacutes fiatalgazda taacutemogataacutes)
keruumll bevezeteacutesre Noha nem uacutej elem de jelentősen megvaacuteltozik feleacuterteacutekelődik a
termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesok konstrukcioacuteja is Az e jogciacutemen taacutemogataacutesokban
reacuteszesiacutethető aacutegazatok koumlre a 2007 eacutes 2013 koumlzoumltti perioacutedushoz keacutepest jelentősen kibővuumll
a rizs eacutes a tej tejtermeacutekek mellett megjelent ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a juh- eacutes kecskehuacutes a
marha- eacutes borjuacutehuacutes a cukorreacutepa a zoumlldseacuteg valamint a gyuumlmoumllcs taacutemogataacutesaacutenak
lehetőseacutege is Ezzel egyuumltt a koumlzvetlen EU-s taacutemogataacutesi keret 35-a helyett ndash
Magyarorszaacuteg eseteacuteben ndash 13-ra emelkedik az e jogciacutem kereteacuteben feloszthatoacute oumlsszeg
Ezen tuacutelmenően az aacutellattenyeacuteszteacutesi aacutegazat feheacuterjealapuacute autonoacutemiaacutejaacutenak fenntartaacutesa
eacuterdekeacuteben tovaacutebbi 2-ot feheacuterjenoumlveacutenyek termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesaacutera lehet
fordiacutetani (Vaacutesaacutery 2014) Iacutegy oumlsszesen a teljes tagaacutellami keret 15-aacutet koumlzel 190 millioacute
euroacutet lehet e jogciacutem kereteacuteben felosztani
Egyes aacutegazatok termeleacutestől fuumlggő taacutemogataacutesi kereteacutenek a noumlveleacuteseacutet a koraacutebbi KAP
reformok (1992 1999 2003) viacutevmaacutenyaihoz keacutepest akaacuter visszaleacutepeacuteskeacutent is lehet
eacuterteacutekelni de a sajaacutetos helyzetű aacutegazatok eacutes reacutegioacutek szaacutemaacutera ez meghataacuterozoacute jelentőseacuteggel
biacuter
Anyag eacutes moacutedszer
Az egyes aacutegazatok eseteacuteben nyuacutejthatoacute forraacutesok az aacutegazati teveacutekenyseacutegek szaacutemaacutera
indokolt szintjeacutenek meghataacuterozaacutesa eacuterdekeacuteben szuumlkseacuteges megvizsgaacutelni az aacutegazatok
koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemhelyzeteacutet E vizsgaacutelatokra az Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet aacuteltal
műkoumldtetett Tesztuumlzemi Rendszer biztosiacutet lehetőseacuteget A vizsgaacutelatunkat haacuterom eacuterzeacutekeny
aacutegazatra szűkiacutetettuumlk ennek megfelelően a cukorreacutepa a tejtermeleacutes eacutes a bikahiacutezlalaacutes
eredmeacutenyesseacutegeacutere Az elemzeacutes nem azt jelenti hogy ezen aacutegazatok eseteacuteben
mindenkeacuteppen alkalmazaacutesra keruumll a termeleacuteshez koumltoumltt konstrukcioacute de azzal
oumlsszefuumlggeacutesben is a lehetseacuteges bevezeteacutes indokolja az ilyen megkoumlzeliacuteteacutesű vizsgaacutelatok
elveacutegzeacuteseacutet Megjegyzeacutest igeacutenyel tovaacutebbaacute hogy az anyag nem vaacutellalkozik a taacutemogataacutesok
lehetseacuteges meacuterteacutekeacutenek a meghataacuterozaacutesaacutera sem
A vizsgaacutelt aacutegazatokban koraacutebban is eleacuterhetőek voltak kuumlloumlnboumlző koumlzvetlen taacutemogataacutesok
de csak a tej eseteacuteben lehet teacutenylegesen termeleacuteshez koumltoumltt konstrukcioacuteroacutel beszeacutelni
Mivel a tejaacutegazat jelentőseacutege nagy eacutes a tejkvoacuteta 2015 eacutevi kivezeteacutese jelentős
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
49
koumlvetkezmeacutennyel jaacuterhat indokolt lehet ilyen taacutemogataacutes alkalmazaacutesa A cukorreacutepa
eseteacuteben az uacutejboacuteli termeleacuteshez koumlteacutes miatt eacuterdemes megvizsgaacutelni az aacutegazat helyeacutet a
hiacutezottbika taacutemogataacutes eseteacuteben pedig azeacutert mert a keacuterődző aacutegazat hagyomaacutenyosan az
eacuterzeacutekeny aacutegazatok koumlreacutebe tartozik valamint az aacutegazatot unioacutes forraacutesboacutel Magyarorszaacuteg
eseteacuteben meacuteg nem lehetett direkt taacutemogataacutesban reacuteszesiacuteteni
Az elemzeacutes soraacuten alapvetően az aacutegazatok eredmeacutenyesseacutegeacutet fedezeti hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
hateacutekonysaacutegaacutet vizsgaacuteltuk valamint kimutattuk a koumlzvetlen taacutemogataacutes e teacutenyezőkre
gyakorolt hataacutesaacutet
Az elemzeacutes kereteacuteben az aacutegazatokat 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt orszaacutegos aacutetlag adatokra
alapozva vizsgaacuteltuk Az orszaacutegos aacutetlag adataiban az egyeacuteni gazdasaacutegok eacutes taacutersas
vaacutellalkozaacutesok egyes koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemteacutetelekhez valoacute hozzaacutejaacuterulaacutesuk alapjaacuten
suacutelyozva lettek iacutegy valoacutes keacutepet adnak az aacutegazatok koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemteacuteteleiről Az
idősor lehetőseacuteget biztosiacutetott az aacutegazatok csatlakozaacutes oacuteta bekoumlvetkezett eredmeacutenyesseacutegi
eacutes hateacutekonysaacutegi vaacuteltozaacutesaacutenak aacutettekinteacuteseacutere Annak eacuterdekeacuteben hogy teacutenylegesen
megiacuteteacutelhessuumlk az eacuterzeacutekeny aacutegazatok eredmeacutenyesseacutegeacutet hateacutekonysaacutegaacutet valamint a
koumlzvetlen taacutemogataacutes hasznossaacutegaacutet a mutatoacutek koumlzuumll a koumlvetkezőket vizsgaacuteltuk meg
(Naacutebraacutedi et al 2007 Buzaacutes et al 2000)
termeleacutesi eacuterteacutek = hozam x egyseacutegaacuter + hozamtartalommal nem rendelkező egyeacuteb
teacutenyező
aacutegazati eredmeacuteny = termeleacutesi eacuterteacutek - termeleacutesi koumlltseacuteg
fedezeti hozzaacutejaacuterulaacutes = termeleacutesi eacuterteacutek - vaacuteltozoacute koumlltseacuteg
aacutegazati hateacutekonysaacuteg = termeleacutesi eacuterteacutek termeleacutesi koumlltseacuteg
Eredmeacutenyek
Cukorreacutepa
Az AKI adatbaacutezisboacutel szaacutermazoacute 2004-2012 koumlzoumltti cukorreacutepa termeszteacutesre vonatkozoacute
orszaacutegos aacutetlag adatokat vizsgaacuteltuk Ez alapjaacuten elmondhatoacute hogy az aacutetlagos aacutegazati meacuteret
az emliacutetett időszakban 27 eacutes 57 hektaacuter koumlzoumltt alakult viszonylag magas 23 eacutes 28 koumlzoumltti
aranykorona eacuterteacutekű teruumlleteken Naturaacuteliaacutek szerint az egy hektaacuterra vetiacutetett kibocsaacutetaacutes a
legjobb 2008-as eacutevben 65 tonna miacuteg a legrosszabb 2007-es eacutevben 46 tonna volt A
kibocsaacutetaacutesnak megfelelően az eacuteteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuter is jelentős ingadozott a vizsgaacutelt
időszakban A csatlakozaacutes eacuteveacuteben 11 ezer Fttonna aacuteron lehetett eacuterteacutekesiacuteteni a
cukorreacutepaacutet mely a koumlvetkező eacutevekben koumlzel 2000 forintot csoumlkkent tonnaacutenkeacutent A
meacutelypont 2007-ben koumlvetkezett be amikor is az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacuter a 8000 Ft-ot sem eacuterte el
Az aacuterak csak 2011-ben kezdtek szaacutemottevően emelkedni abban az eacutevben 11 ezer Ft-ra
2012-ben pedig 13 ezer Ft-ra ezaacuteltal noumlvelve az aacutegazat joumlvedelmezőseacutegeacutenek stabilitaacutesaacutet
A cukorreacutepa termeszteacutesből szaacutermazoacute aacuterbeveacutetel a csatlakozaacutest koumlvető első eacutevben
csoumlkkeneacutesnek indult a legalacsonyabb (366 064 forint) 2007-ben volt Az akkori
alacsony felvaacutesaacuterlaacutesi aacuterak melynek a haacutettereacuteben az egyseacuteges belső piac jelentette
vaacutemmentes cukorimport hataacutesaacutera kialakult tuacutelkiacutenaacutelat aacutellt valamint a gyenge
termeacuteseredmeacutenyek jelentős aacuterbeveacutetel-csoumlkkeneacutest eredmeacutenyeztek A meacutelyrepuumlleacutesből az
aacutegazat 2011-ben tudott kijoumlnni koumlszoumlnhetően elsősorban az aacuterak emelkedeacuteseacutenek eacutes
kisebb meacuterteacutekben a termeacuteseredmeacutenyek kedvező alakulaacutesaacutenak
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
50
Az aacutegazat koumlltseacutegeinek legnagyobb reacuteszeacutet a vetőmag a műtraacutegya valamint a
noumlveacutenyveacutedőszerek koumlltseacutege teszi ki (Csillag 2005 Slezaacutek 2005) Ezek a koumlzvetlen
vaacuteltozoacute koumlltseacutegek a vizsgaacutelt időszakban jelentősen emelkedtek A vetőmag aacutera 24 a
műtraacutegya 110 a noumlveacutenyveacutedőszerek aacutera pedig mintegy 50-kal nőtt A termeszteacutes
alakulaacutesaacutet jelentősen meghataacuterozza meacuteg a geacutepkoumlltseacutegek valamint az idegen geacutepi
szolgaacuteltataacutesok aacutera is melyek koumlzuumll az utoacutebbi aacutera toumlbb mint keacutetszereseacutere emelkedett a
vizsgaacutelt időszakban Ezen koumlltseacutegteacutenyezők aacuternoumlvekedeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben az aacutegazat
termeleacutesi koumlltseacutege 317 ezer Fthektaacuterroacutel 506 ezer Fthektaacuterra emelkedett 2004 eacutes 2012
koumlzoumltt
A jelentős koumlltseacutegemelkedeacutes elleneacutere azonban laacutethatoacute hogy az aacutegazati eredmeacuteny a
vizsgaacutelt időszakban veacutegig pozitiacutev volt tehaacutet a cukorreacutepa termesztők az elmuacutelt eacutevekben
ki tudtaacutek termelni a sajaacutet termeleacutesi koumlltseacutegeiket A legalacsonyabb eredmeacutenyt (39 425
forint) 2007-ben miacuteg legmagasabbat (261 266 forint) 2011-ben realizaacuteltaacutek (1 aacutebra) A
koumlzvetlen taacutemogataacutessal noumlvelt aacutegazati eredmeacutenyt vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy az
amuacutegy is eredmeacutenyes kultuacutera joumlvedelemtermelő-keacutepesseacutegeacutet a koumlzvetlen taacutemogataacutes
meacuterteacuteke tovaacutebb noumlvelte A koumlzvetlen taacutemogataacutes alakulaacutesa orszaacutegos aacutetlag tekinteteacuteben a
2009-es visszaeseacutest leszaacutemiacutetva 2004-től folyamatosan emelkedett a csatlakozaacuteskori 23
ezer Fthektaacuterroacutel 2012-re 316 ezer Fthektaacuterra Laacutethatoacute hogy a taacutemogataacutes nagysaacutegaacutenak
emelkedeacutese jelentősen torziacutetotta az aacutegazati eredmeacutenyt hiszen peacuteldaacuteul amiacuteg a taacutemogataacutes
neacutelkuumll szaacutemolt aacutegazati eredmeacuteny a csatlakozaacutest koumlvető keacutet eacutevben keacutet- illetve
haacuteromszorosa volt a 2009 2010-es aacutegazati eredmeacutenyeknek addig a taacutemogataacutessal
kalkulaacutelt oumlsszegek maacuter alulmaradtak az eacutevtized utolsoacute keacutet eacuteveacuteben realizaacutelt oumlsszegekhez
keacutepest A koumlzvetlen taacutemogataacutesok emelkedeacutese a teruumllet alapuacute SAPS oumlsszegeacutenek
noumlvekedeacutese mellett az unioacutes elkuumlloumlniacutetett cukortaacutemogataacutes valamint a nemzeti kiegeacutesziacutető
cukor taacutemogataacutes egyuumlttes emelkedeacuteseacutevel magyaraacutezhatoacute
1 aacutebra A cukorreacutepa termeszteacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A termeleacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet araacutenyszaacutemmal jelző hateacutekonysaacuteg mutatoacute (ha a mutatoacute
eacuterteacuteke kisebb mint egy rossz hateacutekonysaacutegroacutel miacuteg 1 feletti eacuterteacutek eseteacuten kedvező
hateacutekonysaacutegroacutel beszeacuteluumlnk) is alaacutetaacutemasztja az előbbiekben abszoluacutet szaacutemokkal maacuter
23
8 7
01
24
8 5
68
25
0 2
94
12
0 6
56
40
6 0
04
26
6 5
87
30
3 3
64
51
7 0
85
46
6 6
35
21
5 4
02
22
5 9
13
17
0 8
03
39
42
5 1
71
30
3
87
79
3
60
37
6
26
1 2
66
14
9 9
50
0
100 000
200 000
300 000
400 000
500 000
600 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Aacutegazati eredmeacuteny (aacutellami
taacutemogataacutessal)Aacutegazati eredmeacuteny(aacutellami
taacutemogataacutes neacutelkuumll)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
51
bemutatottakat miszerint a cukorreacutepa termeszteacutes Magyarorszaacutegon 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt
minden eacutevben eredmeacutenyes eacutes hateacutekony volt mind a taacutemogataacutesokkal mind aneacutelkuumll (2
aacutebra) Egyeacutertelműen laacutetszik hogy a rossz hateacutekonysaacuteguacute eacutevekben a koumlzvetlen taacutemogataacutes
meacuterteacuteke jelentősen javiacutetotta a mutatoacute eacuterteacutekeacutet meacuteg az alacsony meacuterteacutekű koumlzvetlen
taacutemogataacutesi eacutevekben iacutegy 2004-ben eacutes 2005-ben is A 2010-es gyenge eacutevben a koumlzvetlen
taacutemogataacutes nagysaacutega koumlzel 50-kal noumlvelte a hateacutekonysaacutegot
2 aacutebra A cukorreacutepa termeszteacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
Tejtermeleacutes
A hazai tejtermelők aacutetlagosan 18-36 tehenet tartottak a vizsgaacutelt időszakban a tehenek
aacutetlagos hozama eacuteves szinten 6100 eacutes 6900 literteheacuten koumlzoumltt alakult Ez uumlzemszinten
120-233 ezer liter tejet jelentett A tej eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacutera 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt 43-kal
emelkedett melyet a 2009-es eacutev aacuterzuhanaacutesa toumlrt meg Ekkor az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuter egy
eacutev alatt koumlzel 20 Ftlitert csoumlkkenve 63 Ftliterre meacuterseacuteklődoumltt
A tejtermeleacutes vaacuteltozoacute koumlltseacutegeinek jelentős reacuteszeacutet aacutetlagosan 70-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacuteg
tette ki Ehhez keacutepest az aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi koumlltseacutegek elhanyagolhatoacuteak azonban a
vaacuteltozoacute koumlltseacutegek koumlzoumltt meacuteg iacutegy is a maacutesodik legnagyobb raacutefordiacutetaacutest igeacutenylő teacutetelkeacutent
jelennek meg (Varga et al (2005) Fekete et al )A vaacuteltozoacute koumlltseacutegek nagysaacutega
koumlszoumlnhetően főkeacutent a takarmaacutenyaacuterak draacutegulaacutesaacutenak 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt 52-kal 421
ezer Ftegyedre emelkedett
A koumlzvetlen taacutemogataacutesok alakulaacutesa a csatlakozaacutes eacuteveacuteben 23 ezer Ftteheacuten volt mely
eacutevről eacutevre noumlvekedett 2006-ban volt egy jelentősebb 50 ezer Ftegyedre toumlrteacutenő
emelkedeacutes majd 2010-ben tovaacutebb nőtt 92 ezer Ftegyedre
Az aacutegazati eredmeacuteny jelentős ingadozaacutest mutatott a vizsgaacutelt eacutevekben Eacuterteacuteke az Euroacutepai
Unioacutehoz valoacute csatlakozaacuteskor negatiacutev -30 ezer Ftegyedet 2008-ban maacuter ugyanakkor 73
ezer Ftegyed volt A 2009-es tejpiaci vaacutelsaacuteg az aacutegazati eredmeacuteny alakulaacutesaacutet jelentősen
visszavetette amely meacuteg a csatlakozaacutest koumlvető eacutev veszteseacutegeacuteneacutel is jelentősebbet (-40
ezer Ftegyed) eredmeacutenyezett 2011-re azonban ismeacutet visszaerősoumldoumltt (51 583 forint) A
08
09
10
11
12
13
14
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutessal) Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll)
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
52
koumlzvetlen taacutemogataacutessal noumlvelt aacutegazati eredmeacuteny mutatoacutet vizsgaacutelva laacutethatoacute hogy a
taacutemogataacutes nagymeacuterteacutekben noumlvelte az egy teheacutenre jutoacute eredmeacuteny nagysaacutegaacutet iacutegy az
aacutegazatnak csak 2004-ben nem sikeruumllt kitermelnie a termeleacutesi koumlltseacutegeket (3 aacutebra)
Megaacutellapiacutethatoacute hogy a tej aacutegazat eseteacuteben a koumlzvetlen taacutemogataacutesok keveacutesbeacute torziacutetjaacutek az
aacutegazati eredmeacutenyt mint a cukornaacutel Ennek haacutettereacuteben a taacutemogataacutesok joacuteval kisebb
meacuterteacutekű eacutes egyenletesebb noumlvekedeacutese aacutell A noumlvekedeacutes kereteacuteben meg kell emliacuteteni
hogy a koumlzvetlen taacutemogataacutesok terheacutere meghirdetett termeleacuteshez koumltoumltt jogciacutemet valamint
a videacutekfejleszteacutesi forraacutesboacutel felhasznaacutelt a tejaacutegazat szerkezetaacutetalakiacutetaacutesaacutet kiacuteseacuterő aacutellatjoacuteleacuteti
programot Mindkeacutet program jelentős meacuterteacutekben kiegeacutesziacutetette a nemzeti forraacutesboacutel
folyoacutesiacutetott kiegeacutesziacutető (top up) majd 2013 aacutetmeneti taacutemogataacutest (AacuteNT)
3 aacutebra A tejelő teheacutentartaacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A tejtermeleacutes eseteacuteben is laacutethatoacute hogy a taacutemogataacutes jelentősen noumlvelte az aacutegazati
hateacutekonysaacutegot itt az aacutegazati eredmeacuteny szempontjaacuteboacutel kritikus eacutevek jelennek meg
hangsuacutelyosan iacutegy 2009 eacutes 2010 Ebben a keacutet eacutevben a koumlzvetlen taacutemogataacutes meacuterteacuteke 14
illetve 19-kal noumlvelte az aacutegazati hateacutekonysaacutegot Szinteacuten kivehető hogy a cukorreacutepaacuteval
oumlsszehasonliacutetva a koumlzvetlen taacutemogataacutesok hataacutesa a hateacutekonysaacutegra sokkal keveacutesbeacute
rapszodikus
-6 9
68
17
10
0 62
33
5
90
58
9 13
4 9
30
21
57
8
89
07
2 1
44
74
1
11
5 2
40
-30
92
6
-11
77
8
11
95
5
40
31
3
73
13
5
-41
35
3 -3
44
1
51
58
3
39
46
7
-100 000
-50 000
0
50 000
100 000
150 000
200 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Aacutegazati eredmeacuteny (aacutellami
taacutemogataacutessal)Aacutegazati eredmeacuteny(aacutellami
taacutemogataacutes neacutelkuumll)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
53
4 aacutebra A tejelő teheacutentartaacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
Bikahiacutezlalaacutes
A hiacutezott bikatartaacutes szinteacuten eacuterzeacutekeny aacutegazatnak minősuumll Magyarorszaacutegon a vizsgaacutelt
időszakban a gazdaacutek aacutetlagosan 7-13 bikaacutet tartottak mely eacuteves szinten 5 eacutes 85 tonna
koumlzoumltti főtermeacutek kibocsaacutetaacutest tett lehetőveacute Egy bika aacutetlagosan 650-790 kg eacutelősuacutelyon
keruumllt eacuterteacutekesiacuteteacutesre A kibocsaacutetaacutes az euroacutepai keresleti teacutenyezők koumlvetkezteacuteben 2008-ban
eacutes 2009-ben volt kiemelkedő ezekben az eacutevekben a hazai gazdaacutek toumlbb mint 10 egyedet
tartottak A vizsgaacutelt időszakban az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuterak is emelkedtek A
csatlakozaacuteskori 2988 Ftkg 2009-re 408 Ftkg-ra emelkedett 2012-ben pedig
meghaladta a 621 Ftkg-ot is
A bikatartaacutes koumlltseacutegeinek 36-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacuteg 41-aacutet az alapanyag koumlltseacutege
tette ki (Csonka 2004) Meghataacuterozoacute raacutefordiacutetaacutes teacutenyezőt jelent meacuteg a munkabeacuter
valamint a gazdasaacuteg aacuteltalaacutenos koumlltseacutege is A koumlltseacutegek a toumlbbi aacutegazathoz hasonloacutean itt is
jelentősen emelkedtek A teljes termeleacutesi koumlltseacuteg 347 Ftkg-roacutel 537 Ftkg-ra nőtt kiugroacute
koumlltseacutegemelkedeacutes 2006 eacutes 2007 koumlzoumltt koumlvetkezett be amikor is koumlzel 100 Ft-tal
emelkedett 1 kg előaacutellat előaacutelliacutetaacutesa A noumlvekedeacutes 60-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacutegek
emelkedeacutese okozta
Annak elleneacutere hogy a koumlltseacutegek emelkedeacuteseacuteneacutel nagyobb meacuterteacutekben nőtt az termeleacutesi
eacuterteacutek nagysaacutega az aacutegazati eredmeacuteny meacutegis oumlt eacutevben is negatiacutev volt (5 aacutebra) A negatiacutev
aacutegazati eredmeacutenyt a koumlzvetlen taacutemogataacutes nagysaacutega jelentősen tompiacutetani tudta 2010-ben
peacuteldaacuteul pozitiacutevba is fordiacutetotta Az amuacutegy szereacuteny de meacutegis kedvező utolsoacute keacutet eacutev
eredmeacutenyesseacutegeacutet befolyaacutesolta a meghataacuterozoacute exportpiaci kereslet is mely az eacuterteacutekesiacuteteacutesi
aacuterak emelkedeacuteseacuteben is tetten eacuterhető Elmondhatoacute hogy a bikahiacutezlalaacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet a
taacutemogataacutes meacuterteacuteke alapjaiban meghataacuterozza ennek hiaacutenyaacuteban a hazai termelők nem
tudnak joumlvedelmet előaacutelliacutetani eredmeacutenyesen gazdaacutelkodni
08
09
10
11
12
13
14
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutessal) Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll)
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
54
A koumlzvetlen aacutellami taacutemogataacutes meacuterteacuteke is emelkedett a vizsgaacutelt időszakban A 2004-es
kilogrammonkeacutenti eacutevi 10 Ft-os taacutemogataacutes 2010-ben 64 Ft-ra nőtt majd ezt koumlvetően
2011-ben eacutes 2012-ben 30 Ftkg-on stabilizaacuteloacutedott A teljes időszak alatt a nemzeti
taacutemogataacutesok folyamatosan eleacuterhetőek voltak de az eacuterdemi noumlvekedeacutes az unioacutes
forraacutesoknak volt betudhatoacute A vizsgaacutelt perioacutedus veacutegeacutere jelent meg a keacuterődző
szerkezetaacutetalakiacutetaacutesi taacutemogataacutes mely stabilizaacutelta a taacutemogataacutes oumlsszegeacutet
5 aacutebra A hiacutezott bika tartaacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A aacutegazati hateacutekonysaacutegot vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy a koumlzvetlen taacutemogataacutesok
koumlvetkezteacuteben ha nem is jelentősen de valamennyi eacutevben nőtt a hateacutekonysaacuteg Kiugroacute
hateacutekonysaacuteg noumlvekedeacutes 2010-ben volt amikor is a koumlzvetlen taacutemogataacutesok 15-os
noumlvekedeacutest eredmeacutenyeztek
1 aacutebra A hiacutezott bika tartaacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
-27
96
2
18
40
2
36
41
3
-19
34
1
-36
57
9
-12
17
3
45
25
8
98
69
6
76
40
7
-35
37
1
12
21
9
21
21
9
-42
43
4
-70
77
3
-41
57
5
-57
97
69
07
7
55
16
2
-80 000
-40 000
0
40 000
80 000
120 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Aacutegazati eredmeacuteny (aacutellami taacutemogataacutessal)
Aacutegazati eredmeacuteny(aacutellami taacutemogataacutes
neacutelkuumll)
06
08
10
12
14
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutessal) Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
55
Koumlvetkezteteacutesek
A fenti vizsgaacutelatok alapjaacuten elmondhatoacute hogy a vizsgaacutelt aacutegazatok vonatkozaacutesaacuteban egy
gyenge teljesiacutetmeacutenyű illetve alacsony eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacuterak jellemezte eacutevben a koumlzvetlen
taacutemogataacutes nagysaacutega jelentősen emeli az aacutegazati hateacutekonysaacutegot A cukorreacutepa aacutegazat a
csatlakozaacutes oacuteta eredmeacutenyesen eacutes hateacutekonyan műkoumldik a tejaacutegazatban a piaci vaacutelsaacutegok
hataacutesaacutera tapasztalhatoacute eredmeacutenyesseacutegi eacutes hateacutekonysaacutegi visszaeseacutes A bikatartaacutes
tekinteteacuteben a koumlzvetlen taacutemogataacutes alakulaacutesa az eredmeacutenyesseacuteg zaacuteloga
Az AKI tesztuumlzemi adatai alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a legnagyobb meacuterteacutekben a bika
hizlalaacutes miacuteg legkisebb meacuterteacutekben a cukorreacutepa termeszteacutes szorul a vizsgaacutelatok alapjaacuten
termeleacuteshez koumltoumltt unioacutes forraacutesokra A szaacutemiacutetaacutesok alapjaacuten tett megaacutellapiacutetaacutes tehaacutet a
vizsgaacutelt aacutegazatok eseteacuteben indokolt a taacutemogataacutesi sziacutenvonal tovaacutebbi megtartaacutesa eacutes hosszuacute
taacutevuacute biztosiacutetaacutesa Mint laacutethatoacute volt valamennyi aacutegazat eseteacuteben a piaci eacutes termeleacutesi
folyamatok ingadozaacutesa ciklikussaacutega miatt egyes eacutevek vonatkozaacutesaacuteban a taacutemogataacutesok
jelentős stabilitaacutest biztosiacutetnak egyuacutettal a műkoumldeacutes eredmeacutenyezőseacutegeacutenek megőrzeacutest
teszik lehetőveacute Emiatt egyik aacutegazat eseteacuteben sem indokolt a taacutemogataacutesok
megszűnteteacutese Maacutes szoacuteval a jelenlegi termeleacutesi felteacutetelek eacutes termeleacutesi technoloacutegiai
keretek ismereteacuteben egyik aacutegazat eseteacuteben sem lehet az eredmeacutenyesseacuteg olyan szintjeacutet
eleacuterni amely a taacutemogataacutesok megszűnteteacuteseacutet lehetőveacute tenneacute
Hivatkozott forraacutesok
1 Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet (2014) Aacutegazati adatok Tesztuumlzemi Rendszer
2 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 13072013EU rendelete (2013 december
17) a koumlzoumls agraacuterpolitika kereteacutebe tartozoacute taacutemogataacutesi rendszerek alapjaacuten a
mezőgazdasaacutegi termelők reacuteszeacutere nyuacutejtott koumlzvetlen kifizeteacutesekre vonatkozoacute
szabaacutelyok megaacutellapiacutetaacutesaacuteroacutel valamint a 6372008EK eacutes a 732009EK tanaacutecsi
rendelet hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacuteseacuteről
3 Buzaacutes Gy ndash Nemessaacutelyi Zs ndash Szeacutekely Cs (2000) Mezőgazdasaacutegi uumlzemtan I
Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Rt
4 Csillag P (2005) A magyar cukoraacutegazat helyzete eacutes versenykeacutepesseacutege a
szabaacutelyozaacutespolitikai vaacuteltozaacutesok tuumlkreacuteben PhD eacutertekezeacutes Budapesti Corvinus
Egyetem
5 Csonka A ndash Kemeacuteny G (2004) A marhahizlalaacutes gazdasaacutegossaacutegaacutenak vizsgaacutelata
egy somogy megyei vaacutellalkozaacutesban Gazdaacutelkodaacutes XLIX eacutevfolyam 3 szaacutem pp
72-78
6 Fekete Zs ndash Bene Sz ndash Szaboacute F (2009) A tejtermelő tehenek neacutehaacuteny termeleacutesi
eacutes funkcionaacutelis tulajdonsaacutegaacutenak oumlkonoacutemiai suacutelya 51 Georgikon Napok
Konferencia CD
7 Fekete Zs ndash Keller K ndash Bene Sz ndash Zsuppan Zs ndash Buzaacutes Gy ndash Szaboacute F
(2009) Kuumlloumlnboumlző eacuterteacutekmeacuterő tulajdonsaacutegok oumlkonoacutemiai suacutelyozaacutesa a tejtermelő
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
56
szarvasmarha tenyeacuteszteacutesben Aacutellattenyeacuteszteacutes eacutes Takarmaacutenyozaacutes 56 eacutevfolyam 6
szaacutem pp 526-537
8 Naacutebraacutedi A ndash Pupos T ndash Takaacutecsneacute Gyoumlrgy K (szerk) Mezőgazdasaacutegi uumlzemtan
I Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest
9 Slezaacutek Zs (2005) A hazai ipari noumlveacutenytermeszteacutes gazdasaacutegi elemzeacutese az
Euroacutepai Unioacute tuumlkreacuteben PhD eacutertekezeacutes Kaposvaacuteri Egyetem
10 Varga N ndash Bertalanneacute Vaacuterallyai E ndash Salamon L (2005) Keacutet tejtermelő
szarvasmarha telep oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacutelata Gazdaacutelkodaacutes 49eacutevfolyam 4 pp
27-32
11 Vaacutesaacutery M (2014) Vaacuteltozaacutesok a Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacuteban iraacutenyok eacutes trendek In
Francz M (szerk) Agraacutertaacutemogataacutesok eacutes -paacutelyaacutezatok Magyar gazda Euroacutepaacuteban
Budapest RAABE Tanaacutecsadoacute eacutes Kiadoacute Kft 2014 pp 1-18
Szerzők
Kraacutenitz Liacutevia PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdaacutelkodaacutes- eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori Iskola
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar 2013 Goumldoumlllő Paacuteter Kaacuteroly u 1
livi11bgmailcom
Toacuteth Roland PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdaacutelkodaacutes- eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori Iskola
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar 2013 Goumldoumlllő Paacuteter Kaacuteroly u 1
rolandtoth87gmailcom
Dr Vaacutesaacutery Mikloacutes PhD adjunktus
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar 2013 Goumldoumlllő Paacuteter
Kaacuteroly u 1
vasarymiklosgtksziehu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
57
MUNKANEacuteLKUumlLISEacuteG VAGY MUNKAacuteTLANSAacuteG ndash A MAGYARORSZAacuteGI
MUNKAERŐPIAC HELYZETEacuteRŐL
LIPTAacuteK KATALIN
Oumlsszefoglalaacutes
A tanulmaacuteny ceacutelja hogy bemutassa Magyarorszaacuteg munkaerőpiacaacuten veacutegbement
vaacuteltozaacutesokat a transzformaacutecioacutes sokkot koumlvető időszaktoacutel napjainkig Paacuterhuzamot vonok a
rendszervaacuteltaacutes eredmeacutenyekeacutent megjelenő transzformaacutecioacutes sokk eacutes a 2008 eacutevi gazdasaacutegi
vaacutelsaacuteg munkaerőpiacot eacuterintő hataacutesai koumlzoumltt A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek vizsgaacutelataacutenak
kiemelt jelentőseacuteget tulajdoniacutetok Elemzem mind orszaacutegos mind kisteacuterseacutegi szinten a
munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta aktivitaacutesi raacuteta foglalkoztataacutesi raacuteta adatokat A munkaneacutelkuumlliseacuteg
tereacuten keacutet jelentős probleacutemaacutet kell kiemelni egyreacuteszt a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek helyzeteacutet
akik szaacutema a rendszervaacuteltaacutes oacuteta folyamatosan noumlvekszik a maacutesik probleacutemaacutes teruumllet a
strukturaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg amelynek oka hogy a veacutegzettseacutegek nem alkalmazkodnak a
piac igeacutenyeihez Arra keresem a vaacutelaszt hogy hazaacutenk munkaerőpiacaacutet illetően lehet-e
beszeacutelni fellenduumlleacutesről vagy annak kezdeti iraacutenyaacuteroacutel
Kulcsszavak munkaneacutelkuumlliseacuteg munka fogalom globalizaacutecioacute regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek
JEL R23
Unemployment or without work ndash
About the situation of the Hungian labour market
Abstract
The aims of this study to describe the labour market changes have taken place in the
period after the transformation shock till today I draw a parallel between the
transformation shock as a result of the regime change and effects of the global economic
crisis in 2008 which affecting the labour market I focused analyzing the regional
differences I analyze national and micro-regional level the unemployment rate the
participation rate and employment rate data In the area of unemployment should
highlight two major problems first the position of the long-term unemployed whose
numbers are steadily increasing since the regime change the other problem areas of
structural unemployment due to the qualifications do not adapt to market demands I
look for the answer to our countrys possible to talk improvement or the initial direction
of improvement of the labour market
Keywords unemployment labour definition globalization regional disparities
JEL R23
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
58
Bevezeteacutes
Munkaerő-piaci vaacutelsaacutegroacutel nemcsak az utoacutebbi eacutevekben lehet beszeacutelni Magyarorszaacuteg
eseteacuteben hanem a rendszervaacuteltaacutes oacuteta Az akkori gazdasaacutegi vaacuteltaacutes suacutelyosan megraacutezta
hazaacutenk munkaerőpiacaacutet amelyből alig sikeruumllt kilaacutebalni az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutes
idejeacutere Akkor ugyan stabilizaacuteloacutedni laacutetszott a munkaerőpiac majd koumlvetkezett a 2008
eacutevi vilaacuteggazdasaacutegi vaacutelsaacuteg amelynek a hataacutesait meacuteg most is eacuterezni az egeacutesz vilaacutegon eacutes
Magyarorszaacuteg gazdasaacutegaacuteban is
Anyag eacutes moacutedszer
Az euroacutepai integraacutecioacutes folyamat egyik leacutenyeges vetuumllete az egyes orszaacutegok eacutes reacutegioacutek
koumlzoumltt fennaacutelloacute fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegek meacuterseacutekleacutese eacutes az elmaradott orszaacutegok eacutes
reacutegioacutek felzaacuterkoacuteztataacutesa Az Euroacutepai Unioacute műkoumldeacutese soraacuten vilaacutegossaacute vaacutelt hogy az
előrehaladoacute integraacutecioacute nemhogy csoumlkkenti hanem egyesen noumlveli a reacutegioacutek koumlzoumltti
fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegeket A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek nemcsak hazaacutenk eseteacuteben
jelentenek a gazdasaacuteg szaacutemaacutera probleacutemaacutet a legtoumlbb unioacutes tagaacutellam eseteacuteben eacuterveacutenyes ez
a jelenseacuteg A kuumlloumlnbseacuteget előideacutező egyik ok a foumlldrajzi elhelyezkedeacutes Megaacutellapiacutethatoacute
hogy a perifeacuteriaacuten elhelyezkedő teacuterseacutegek ndash akaacuter orszaacutegon beluumll akaacuter kontinensen neacutezzuumlk
ndash mindig fejletlenebbek mint a koumlzponti elhelyezkedeacutesű teruumlletek
1 aacutebra Egy főre jutoacute GDP az orszaacutegos aacutetlag szaacutezaleacutekaacuteban
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
Az egy főre jutoacute GDP az orszaacutegos aacutetlag szaacutezaleacutekaacuteban joacutel mutatja az aacutetlagostoacutel erősebb eacutes
gyengeacutebb teruumlleti egyseacutegeket (1 aacutebra) 1995 eacutes 2010 koumlzoumltt a hazai reacutegioacutek koumlzoumltti
fejlettseacutegbeli elteacutereacutes joacutel kirajzoloacutedik A koumlzeacutep-magyarorszaacutegi reacutegioacute eacutes a toumlbbi reacutegioacute
koumlzoumltt a taacutevolsaacuteg egyre jobban nő Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg erőteljes fejlődeacuteseacutevel a toumlbbi
teacuterseacuteg nem tud leacutepeacutest tartani A regionaacutelis diszparitaacutesok aacutellandoacutesultak hazaacutenkban
Az egy főre jutoacute GDP eacutes annak előző eacutevhez viszonyiacutetott vaacuteltozaacutesa hasonloacutekeacuteppen a
reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacutest eacuterzeacutekelteti maacutes vetuumlletből (2 aacutebra) A vizsgaacutelt időszak veacutegeacutere
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg eleacuterte a 4500 ezer Ftfő eacuterteacuteket ugyanakkor az eacutevenkeacutenti
1426
1036 915
826727
726 85
1635
879
1017
666595
637 660
55
75
95
115
135
155
175
Kouml
zeacutep
-M
agy
aro
rszaacuteg
Ny
ugat-
Du
naacuten
tuacutel
Kouml
zeacutep
-D
un
aacuten
tuacutel
Deacutel-
Du
naacutentuacute
l
Eacutesz
ak
-M
agy
aro
rszaacuteg
Eacutesz
ak
-Alf
oumlld
Deacutel-
Alf
oumlld
1995
2010
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
59
noumlvekedeacutes folyamatosan csoumlkkent A toumlbbi reacutegioacute eseteacuteben az egy főre vonatkoztatott
eacuterteacutek 200-1700 ezer Ftfő koumlzoumltt mozog eacutes az eacutevenkeacutenti noumlvekedeacutes meacuterteacuteke itt is egyre
kisebb
2 aacutebra Egy főre jutoacute GDP noumlvekedeacutes 1995-2010 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
A regionaacutelis diszparitaacutesok nemcsak a gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutennyel hozhatoacuteak kapcsolatba
hanem a munkaerőpiaccal is Ha megvizsgaacuteljuk munkaerő-piaci szempontboacutel hazaacutenkat
joacutel eacuterzeacutekelhetőek a NUTS II szintű reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacutesek de a reacutegioacuten beluumll is
felfedezhetőek az egyenlőtlenseacutegek
Az aacutetmenet eacuteveiben a keveacutesbeacute fejlett leszakadoacute reacutegioacutekat a magas munkaneacutelkuumlliseacuteg
mellett az egyre alacsonyabb beacuterek is suacutejtottaacutek amelyek ezekben a reacutegioacutekban joacuteval az
orszaacutegos aacutetlag alatti eacuterteacutekeket vetteacutek fel A munkaneacutelkuumlliseacuteg tereacuten keacutet jelentős probleacutemaacutet
kell kiemelni egyreacuteszt a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek helyzeteacutet akik szaacutema a rendszervaacuteltaacutes
oacuteta folyamatosan noumlvekszik ndash ezek az egyeacutenek toumlbbnyire alacsony iskolai veacutegzettseacuteggel
rendelkeznek nehezen talaacutelnak munkaacutet a maacutesik probleacutemaacutes teruumllet a strukturaacutelis
munkaneacutelkuumlliseacuteg amelynek oka hogy a veacutegzettseacutegek nem alkalmazkodnak a piac
igeacutenyeihez ezeknek az egyeacuteneknek keacutepzeacutesre aacutetkeacutepzeacutesre lenne szuumlkseacutege ezek a
koumlltseacutegek viszont leacutenyegesen magasak Kertesi eacutes Koumlllő (1998) az 1992 eacutevet a
bdquotranszformaacutecioacutes vaacutelsaacuteg meacutelypontjaacutenakrdquo nevezi Ekkor eacutes az ezt koumlvető eacutevben volt
megfigyelhető a legmagasabb munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta eacuterteacutek a hazai reacutegioacutek eseteacuteben
Amennyiben a reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacuteseket neacutezzuumlk az eacuteszak-magyarorszaacutegi eacutes az eacuteszak-
alfoumlldi teacuterseacuteg minden időszakban a legrosszabb adatokkal rendelkezik Ez a keacutet teacuterseacuteg
tekinthető a hazai perifeacuteriaacutenak A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes aneacutelkuumll indult meg
Magyarorszaacutegon 1993 utaacuten hogy a foglalkoztataacutes emelkedeacuteseacutet vonta volna maga utaacuten
A munkaerő iraacutenti oumlsszkereslet csoumlkkeneacutese lassult a gazdasaacutegszerkezeti vaacuteltozaacutesok
lelassultak ami jelentősen csoumlkkentette az elbocsaacutetaacutesok szaacutemaacutet aacutem nem noumlvelte a
piacon levő aacutellaacuteskeresők iraacutenti keresletet Ennek koumlvetkezteacuteben 1993 utaacuten szűkuumlltek a
roumlvid taacutevuacute ndash eacutes noumlvekedtek a hosszuacute taacutevuacute ndash munkaneacutelkuumlliseacutegben megleacutevő regionaacutelis
kuumlloumlnbseacutegek (Kertesi ndash Koumlllő 1998)
090
095
100
105
110
115
120
125
130
135
200 700 1200 1700 2200 2700 3200 3700 4200 4700
GDPfő
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
vaacute
lto
zaacute
s a
z e
lőző
eacutev
hez k
eacutep
est
(
)
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
60
3 aacutebra Munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
A munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta adatsoraacutet elemezve az elmuacutelt 20 eacutevben a ciklusok anticiklusok
joacutel kirajzoloacutednak A rendszervaacuteltaacutes utaacuten hirtelen megugrott az aacutellaacutes neacutelkuumll maradottak
szaacutema amely a szigoruacute eacutes ceacutelzott inteacutezkedeacuteseknek koumlszoumlnhetően 1998-toacutel folyamatosan
csoumlkkent Az EU-s csatlakozaacutest megelőző időszakban kedvező volt a munkaneacutelkuumlliseacutegi
raacuteta hazaacutenkban majd 2004-től ismeacutetelten egy felfeleacute iacutevelő noumlvekedeacutesi uumltem
tapasztalhatoacute amelyet a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg felerősiacutetett 2012-től maacuter neacutemi javulaacutest
tapasztalhatunk az adatsorban A reacutegioacutek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek folyamatosan jelen vannak
az elmuacutelt 20 eacutevben a reacutegioacutek koumlzoumltt jelentősebb poziacutecioacutevaacuteltaacutes nem koumlvetkezett be
A foglalkoztataacutesi raacuteta eseteacuteben elteacutereacuteseket figyelhetuumlnk meg az egyes reacutegioacutek poziacutecioacuteja
koumlzoumltt 2003-ig a legmagasabb foglalkoztataacutesi raacutetaacuteval a Nyugat-dunaacutentuacuteli reacutegioacute
rendelkezett majd azt koumlvetően a Koumlzeacutep-magyarorszaacutegi reacutegioacute vette aacutet a vezető szerepet
A legkedvezőtlenebb helyzetben az Eacuteszak-magyarorszaacutegi eacutes az Eacuteszak-alfoumlldi reacutegioacute
talaacutelhatoacute minden időszakban A gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesaacutera a foglalkoztataacutesi raacuteta
bdquooumlsszerendeződnirdquo laacutetszott a reacutegioacutek eseteacuteben 2011-től pedig neacutemi noumlvekedeacutes figyelhető
meg az adatokban (amelyet a koumlzfoglalkoztatottak szaacutema is jelentősen megemelt)
2
6
10
14
18
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
61
4 aacutebra Foglalkoztatottsaacutegi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
Az aktivitaacutesi raacuteta eseteacuteben a 1997-ig a transzformaacutecioacutes sokk hosszuacutetaacutevuacute hataacutesakeacutent a raacuteta
csoumlkkeneacutese volt jellemző tendencia majd 2004-ig egy stagnaacuteloacute időszak eacutes a vaacutelsaacutegig
enyhe noumlvekedeacutes jellemezte a reacutegioacutekat A gazdasaacutegi vaacutelsaacutegot koumlvetően 2012-re majdnem
a kezdeti (1992 eacutevi) aacutellapotra rendeződoumltt vissza a reacutegioacutek aktivitaacutesi raacutetaacuteja A hazai
munkaerőpiac egyik fő probleacutemaacuteja a raacuteta eacuterteacutekeiben keresendőek ugyanis viszonylag
magas munkaneacutelkuumlliseacutegi adatok mellett relatiacuteve alacsony a munkaerő-piaci aktivitaacutes
5 aacutebra Aktivitaacutesi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
35
40
45
50
55
60
19
92
19
93
19
94
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
40
45
50
55
60
65
19
92
19
93
19
94
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
62
A Markov-laacutenc modell eacutes a Markov-folyamat modell moacutedszertana
A magyarorszaacutegi munkaerő-piaci haacutetteacuter bemutataacutesa utaacuten a Markov-laacutenc modellt eacutes
egyleacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixot alkalmaztam 2004 eacutevről a 2008 eacutevre majd a
2008 eacutevről a 2010 eacutevre toumlrteacutent nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacuteban bekoumlvetkezett
vaacuteltozaacutesok leiacuteraacutesaacutera Magyarorszaacuteg oumlsszes kisteacuterseacutegeacuteben eacutes az Eacuteszak-magyarorszaacutegi
reacutegioacute kisteacuterseacutegeiben Az aacutetmenetvaloacutesziacutenűseacuteg maacutetrixok egyszerre csak egy indikaacutetor
időbeli vaacuteltozaacutesaacutenak a szemleacutelteteacuteseacutere alkalmas
A Markov-modellt szaacutemos tudomaacutenyaacutegban alkalmazzaacutek ugyanakkor nem lehet elterjedt
elemzeacutesi moacutedszernek tekinteni A regionaacutelis gazdasaacutegtanban a
joumlvedelemegyenlőtlenseacutegek aacutebraacutezolaacutesaacutera (Major 2007) a munkaerőpiacon az EU
tagorszaacutegok munkaerő-piaci dinamikaacutejaacutenak leiacuteraacutesaacutera eacutes a szegmentaacutelt munkapiacok
vizsgaacutelataacutera (Gaubert-Cottrell 1999) hasznaacuteljaacutek Az egeacuteszseacuteguumlgyben a kroacutenikus
betegseacutegek modellezeacuteseacutere eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi technoloacutegiaacutek teljes koumlrű gazdasaacutegi
elemzeacuteseiben (Kaloacute-Nagyjaacutenosi 2009) az egyik legelterjedtebb moacutedszer A Markov-
laacutencokkal modellezhetjuumlk azokat a sztochasztikus folyamatokat ahol a folyamat egymaacutest
koumlvető aacutellapotai mindig a csak a koumlzvetlenuumll megelőző aacutellapotoktoacutel fuumlggenek Ha a
parameacuteter az idő akkor uacutegy is lehet a folyamatot eacutertelmezni mint ahol a muacutelt csak a
jelenen keresztuumll hat a joumlvőre Ha a parameacuteterhalmaz eacutes az aacutellapotteacuter megszaacutemlaacutelhatoacute
akkor diszkreacutet idejű Markov folyamatroacutel vagyis Markov-laacutencroacutel lehet beszeacutelni A
szaacutemiacutetaacutes soraacuten az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixok bdquoemleacutekeznekrdquo az előző eacutevek
eredmeacutenyeire eacutes ennek segiacutetseacutegeacutevel lehet tovaacutebbgoumlrgetni az előrejelzeacutest (Ugroacutesdy
2002)
A Markov-folyamatok elmeacuteleteacuteben a folyamat aacuteltal felvett aacutellapotok eloszlaacutesait
proacutebaacuteljuk kiszaacutemolni Maacuteskeacuteppen fogalmazva a sztochasztikus analiacutezis objektumai a
valoacutesziacutenűseacutegi mezőn eacutertelmezett valoacutesziacutenűseacutegi vaacuteltozoacutek a Markov-folyamatok
elmeacuteleteacuteben a megfigyeleacutesek aacuteltal kijeloumllt faacutezisteacuteren eacutertelmezett eloszlaacutesokat vizsgaacuteljuk
A Markov-laacutenc definiacutecioacuteja az irodalomban nem egyseacuteges Egyes szerzők a Markov-
laacutencokat a diszkreacutet időhorizonttal azonosiacutetjaacutek Leggyakrabban a diszkreacutet aacutellapotterű eacutes
stacionaacuterius Markov-folyamatok eseteacuten beszeacuteluumlnk Markov-laacutencroacutel A diszkreacutet
időhorizonton eacutertelmezett stacionaacuterius Markov-folyamatok elmeacutelete kuumlloumlnoumlsen egyszerű
Az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegek meghataacuterozaacutesaacutehoz elegendő az egy időszakhoz tartozoacute
aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix hatvaacutenyait alkalmazni Egy olyan Markov folyamatot
amelynek aacutellapottere egy veacuteges vagy megszaacutemlaacutelhatoacute szaacutemossaacuteguacute halmaz Markov-
laacutencnak nevezzuumlk A Markov-laacutencok modelljeacuteben a vizsgaacutelt objektum amelynek időbeni
vaacuteltozaacutesaacutera magyaraacutezatot keresuumlnk a kuumlloumlnboumlző időpontokban megfigyelt sokasaacutegi
eloszlaacutes Ez a fogalom azt iacuterja le hogy hogyan oszlik meg a vizsgaacutelt sokasaacuteg a vizsgaacutelati
jellemző szerint egy időpontban Ehhez a megfigyeleacutesi egyseacutegeket kuumlloumlnboumlző
osztaacutelyokba (egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen kizaacuteroacute osztaacutelyokba) kell majd sorolnunk ezeknek az
osztaacutelyoknak az aacuteltalaacutenos neve a Markov-modell irodalmaacuteban aacutellapot Maacutesik jelentős
kulcsfogalom a mozgaacutes az elemzeacutesek soraacuten magyaraacutezatot keresuumlnk arra hogy a
megfigyelt elemek milyen szabaacutelyszerűseacuteg alapjaacuten keruumllnek aacutet maacutes csoportokba A
lehetseacuteges aacutellapotok halmazaacutet aacutellapotteacuternek (S) nevezik A vizsgaacutelatot megelőzően
megfelelő szaacutemuacute veacuteges kategoacuteriaacutet (osztaacutelyokat) kell keacutepezni A sokasaacutegi eloszlaacutest az
egyes kategoacuteriaacutekhoz tartozaacutes valoacutesziacutenűseacutegeiből aacutelloacute vektorral iacuterjuk le Minden egyes
aacutellapothoz iacutegy tartozik egy 0 eacutes 1 koumlzoumltti valoacutes szaacutem ami azt mutatja meg hogy milyen
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
63
valoacutesziacutenűseacuteggel tartozik egy elem az adott aacutellapotba Az i aacutellapotba tartozaacutes
valoacutesziacutenűseacutegeacutet egy adott időpontban pi-vel jeloumllni (Major 2008)
1pn
1i
i
(1)
Az aacutetmeneti valoacutesziacutenűseacutegeket maximum likelihood becslőfuumlggveacutennyel lehet megadni A
minta elemszaacutemaacutet d-vel jeloumlljuumlk a mintaacuteban megfigyelt egyleacutepeacuteses aacutetmeneteket az i eacutes a
j aacutellapot koumlzoumltt dij jeloumlli A becsuumllni kiacutevaacutent valoacutesziacutenűseacutegeket jeloumlljuumlk pij-vel A maximum
likelihood becslőfuumlggveacutenyneacutel azt keressuumlk hogy milyen parameacuteterek mellett lenne
maximaacutelis a minta bekoumlvetkezeacutesi valoacutesziacutenűseacutege A likelihood fuumlggveacuteny logaritmusaacutet
feliacuterhatjuk
ij
D
ijp
plogdLlogmaxij
(2)
Az egyenletben szereplő feladat megoldaacutesaacutet Lagrange fuumlggveacutennyel fejezzuumlk ki ahol
megoldaacuteskeacutent az alaacutebbi oumlsszefuumlggeacutest kapjuk
j ij
ij
ijd
dp
(3)
Az aacutetmeneti valoacutesziacutenűseacutegek becslőfuumlggveacutenye tehaacutet az i aacutellapotboacutel a j aacutellapotba toumlrteacutent
teacutenyleges aacutetmenetek relatiacutev gyakorisaacutega azaz a megfigyelt aacutetmeneteket osztjuk az
oumlsszes toumlbbi aacutellapotba toumlrteacutent aacutetmenetek oumlsszegeacutevel
Az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixboacutel az alaacutebbi keacuteplettel meghataacuterozhatoacute a mobilitaacutes
meacuterteacuteke is adott időpillanatra A mobilitaacutesi mutatoacute kiszaacutemiacutetaacutesaacutehoz a maacutetrix főaacutetloacuteit
hasznaacuteljuk fel ahol n=az osztaacutelyok szaacutema
1)(
n
pnP i ii
(4)
Eredmeacutenyek - A Markov modell alkalmazaacutesa a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők
szaacutemaacutenak vaacuteltozaacutesaacutera
Mivel a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema nem megfelelő az oumlsszehasonliacutetaacutesra iacutegy első
leacutepeacutesben az aacutellandoacute neacutepesseacutegszaacutemmal korrigaacuteltam a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutet
eacutes ezer főre vetiacutetettem A suacutelyozaacutes segiacutetseacutegeacutevel maacuter kezelhető az adathalmaz A
Markov-laacutenc felteacutetele hogy a vizsgaacutelt elemek veacuteges sok aacutellapot valamelyikeacutebe
tartozzanak minden időpillanatban Szuumlkseacuteges az elemzeacutes elveacutegzeacuteseacutehez azt egyes
eacuterteacutekek csoportba foglalaacutesa uacuten diszkretizaacutelaacutesa Gyakori megoldaacutes az aacutellapotteacuter
diszkretizaacutelaacutesaacutera az azonos szaacutemuacute megfigyeleacutesek alapjaacuten toumlrteacutenő csoportosiacutetaacutes azaz az
osztaacutelyokat uacutegy alakiacutetottam ki hogy abba nagyjaacuteboacutel azonos szaacutemuacute kisteacuterseacuteg keruumlljoumln
Ennek a besorolaacutesnak az előnye hogy nem lesznek eacuterzeacutekenyek az egyes osztaacutelyok a
szeacutelső eacuterteacutekekre haacutetraacutenya hogy tudomaacutenyosan neheacutez indokolni az bdquooumlnkeacutenyesrdquo hataacuterok
megvaacutelasztaacutesaacutet A maacutesik probleacutemaacutes keacuterdeacutes hogy haacuteny osztaacutelyt hataacuterozzunk meg A tuacutel
sok eacutes a tuacutel keveacutes osztaacutely nem vezet megfelelő eredmeacutenyre Az ezer lakosra
vonatkoztatott nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutenaacutel 4 osztaacutelyt hataacuteroztam meg Az egyes
kisteacuterseacutegek adott aacutellapotba toumlrteacutenő besorolaacutesa utaacuten a lehetseacuteges osztaacutelyok koumlzoumltti
aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegek fennaacutellaacutesaacutet vizsgaacuteltam meg A kezdeti aacutellapotboacutel (2004 eacutev) a
koumlvetkező aacutellapotba (2008 eacutev) valoacute aacutetmenetet hataacuteroztam meg vagyis az abszoluacutet
alacsony kezdeti munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportboacutel a kisteacuterseacutegek a koumlvetkező eacutevre vagy
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
64
ugyanebben az osztaacutelyban maradnak vagy alacsony vagy koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi
eacuterteacutekeket vesznek fel Ezek utaacuten az egy leacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixot
hataacuteroztam meg (1 taacuteblaacutezat) a valoacutesziacutenűseacutegi eacuterteacutekekre fentiekben bemutatott Lagrange
fuumlggveacutennyel Az aacutetmenet maacutetrixok kialakiacutetaacutesaacutenaacutel eacutes a Markov modellekneacutel fontos
alapszabaacutely hogy az egyes osztaacutelyokba tartozoacute elemszaacutem koumlzel azonos legyen erre
figyeltem az osztaacutelyok kialakiacutetaacutesakor Iacutegy Magyarorszaacuteg eseteacuteben 41-44 kisteacuterseacuteg keruumllt
egy-egy osztaacutelyba
1 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet maacutetrixa a
nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2004 eacutevről 2008 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2008 Oumlsszesen
(2004) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2004
alacsony 27 15 0 0 42
koumlzepes 2 16 26 0 44
magas 0 0 23 18 41
nagyon magas 0 0 0 41 41
Oumlsszesen (2008) 29 31 49 59 168
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 10-31 fő A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 32-45 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 46-71 fő
A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 72-143 fő
Az egy leacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix elemeit eacutertelmezve az alacsony
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute kisteacuterseacutegek 64-a (27 kisteacuterseacuteg) 2008 eacutevben is
ugyanebben a csoportban maradt 36-a (16 kisteacuterseacuteg) pedig a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba keruumllt aacutet A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute
kisteacuterseacutegekneacutel 5 volt a valoacutesziacutenűseacuteg hogy a koumlvetkező időszakban az alacsony
osztaacutelyba aacutetkeruumlltek 36 (16 kisteacuterseacuteg) maradt ugyanabban a csoportban eacutes 59-a (26
kisteacuterseacuteg) a kisteacuterseacutegeknek aacutetkeruumllt a magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelya A magas
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek koumlzuumll 56 (23 kisteacuterseacuteg) ugyanabban az
osztaacutelyban maradt mint a 2004 eacutevben eacutes 44 (18 kisteacuterseacuteg) a nagyon magas eacuterteacutekkel
rendelkezők osztaacutelyaacuteba keruumllt aacutet A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi araacutennyal
rendelkező kisteacuterseacutegek 100-a (41 kisteacuterseacuteg) maradt ugyanabban az osztaacutelyban 2008
eacutevre Laacutethatjuk hogy az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti aacutetleacutepeacutes valoacutesziacutenűseacutege eleacuteg vaacuteltozoacute a
gazdasaacutegi vaacutelsaacutegtoacutel szaacutemiacutetott keacutet eacutev muacutelva a magyarorszaacutegi kisteacuterseacutegek koumlzoumltti
aacutetrendeződeacutes sokkal rosszabb munkaerő-piaci helyzetet eredmeacutenyezett Az aacutetrendeződeacutes
egy rosszabb munkaerő-piaci helyzetet eredmeacutenyezett ugyanis a magas kategoacuteriaacuteba
tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema 8 kisteacuterseacuteggel a nagyon magas kategoacuteriaacuteba tartozoacutek szaacutema
pedig 11 kisteacuterseacuteggel nőttek meg
A mobilitaacutesi mutatoacute azt fejezi ki hogy a kisteacuterseacutegek munkaerő-piaci mobilitaacutesa
oumlsszesseacutegeacuteben milyen meacuterteacutekű A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke 478 amely magas
mobilitaacutest jelent azaz mintegy 81 kisteacuterseacutegneacutel megfigyelhető volt valamilyen szintű
elmozdulaacutes
478014
)001560360640(4
1)(
n
pnP i ii
(5)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
65
A szaacutemiacutetaacutesokat elveacutegeztem az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeire is az
ugyanolyan elemszaacutemuacute osztaacutelyok kialakiacutetaacutesaacutera tovaacutebbra is figyeltem A reacutegioacute rosszabb
munkaerő-piaci mutatoacutei miatt az osztaacutelyoknaacutel meacuterhető ezer lakosra jutoacute nyilvaacutentartott
aacutellaacuteskeresők szaacutema joacuteval nagyobb mint a magyarorszaacutegi osztaacutelyoknaacutel
2 taacuteblaacutezat Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet
maacutetrixa a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2004 eacutevről 2008 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2008 Oumlsszesen
(2004) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2004
alacsony 3 4 0 0 7
koumlzepes 0 3 3 1 7
magas 0 0 6 2 8
nagyon magas 0 0 0 6 6
Oumlsszesen (2008) 3 7 9 9 28
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 31-51 fő
A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 52-75 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 76-100 fő A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 101-143 fő
Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumll sokkal jelentősebbek az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti
aacutetrendeződeacutesek Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek koumlzuumll 3
kisteacuterseacuteg poziacutecioacuteja nem vaacuteltozott a 2008 eacutevre 4 kisteacuterseacuteg aacutetkeruumllt a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba (ezek a Reacutetsaacutegi Tiszauacutejvaacuterosi Mezőkoumlvesdi eacutes a
Balassagyarmati kisteacuterseacutegek) A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban 3 kisteacuterseacuteg
maradt vaacuteltozatlan poziacutecioacuteban 3 aacutetkeruumllt a magas eacutes tovaacutebbi 1 a magasabb
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Szeacutecseacutenyi kisteacuterseacuteg) A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba
valoacute tartozaacutes 6 kisteacuterseacutegneacutel nem okozott aacutetrendeződeacutest 2-neacutel romlaacutes volt megfigyelhető
iacutegy ezek a kisteacuterseacutegek (Oacutezdi Tokaji) aacutetkeruumlltek a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi
osztaacutelyba A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportban leacutevő kisteacuterseacutegekneacutel vaacuteltozaacutes
nem volt megfigyelhető a 2004 eacutevről a 2008 eacutevre a toumlbbi csoporthoz viszonyiacutetva A
mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke a az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban 464
Kiszaacutemoltam a mobilitaacutesi mutatoacutet is a toumlbbi reacutegioacutera arra keresve a bizonyiacuteteacutekot hogy az
Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban volt a legkisebb meacuterteacutekű az aacutetrendeződeacutes az egyes
csoportok koumlzoumltt amely teljesuumllt (3 taacuteblaacutezat)
3 taacuteblaacutezat Mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke reacutegioacutenkeacutent 2004 eacutevről 2008 eacutevre
Reacutegioacute Mobilitaacutesi mutatoacute
Deacutel-Alfoumlld 944
Deacutel-Dunaacutentuacutel 722
Eacuteszak-Alfoumlld 762
Eacuteszak-Magyarorszaacuteg 464
Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel 563
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg 1000
Nyugat-Dunaacutentuacutel 695
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
66
Ezt koumlvetően szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztem a fenti moacutedszertan szerint a kisteacuterseacutegek teruumlleti
aacutetrendeződeacuteseacutenek szemleacutelteteacuteseacutere 2008 eacutevről 2010 eacutevre (ebben az esetben maacuter 174
kisteacuterseacutegre veacutegeztem el a szaacutemiacutetaacutesokat a koraacutebbi 168 helyett)
4 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet maacutetrixa a
nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2008 eacutevről 2010 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2010 Oumlsszesen
(2008) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2008
alacsony 17 26 0 0 43
koumlzepes 0 19 24 0 43
magas 0 0 24 20 44
nagyon magas 0 0 0 44 44
Oumlsszesen (2010) 17 45 48 64 174
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 12-36 fő A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 37-56 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 57-86 fő A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 87-158 fő
Az egy leacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix elemeit eacutertelmezve az alacsony
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute kisteacuterseacutegek 40-a (17 kisteacuterseacuteg) 2010 eacutevben is
ugyanebben a csoportban maradt 60-a (26 kisteacuterseacuteg) pedig a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba keruumllt aacutet A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute
kisteacuterseacutegekneacutel 0 volt a valoacutesziacutenűseacuteg hogy a koumlvetkező időszakban az alacsony
osztaacutelyba aacutetkeruumlltek tehaacutet nem volt megfigyelhető javulaacutes 44 (19 kisteacuterseacuteg) maradt
ugyanabban a csoportban eacutes 56-a (24 kisteacuterseacuteg) a kisteacuterseacutegeknek aacutetkeruumllt a magas
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelya A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek
koumlzuumll 55 (24 kisteacuterseacuteg) ugyanabban az osztaacutelyban maradt mint a 2008 eacutevben eacutes 45
(20 kisteacuterseacuteg) a nagyon magas eacuterteacutekkel rendelkezők osztaacutelyaacuteba keruumllt aacutet A nagyon
magas munkaneacutelkuumlliseacutegi araacutennyal rendelkező kisteacuterseacutegek 100-a (44 kisteacuterseacuteg) maradt
ugyanabban az osztaacutelyban 2010 eacutevre Laacutethatjuk hogy az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti aacutetleacutepeacutes
valoacutesziacutenűseacutege eleacuteg vaacuteltozoacute a gazdasaacutegi vaacutelsaacutegtoacutel szaacutemiacutetott keacutet eacutev muacutelva a
magyarorszaacutegi kisteacuterseacutegek koumlzoumltti aacutetrendeződeacutes sokkal rosszabb munkaerő-piaci
helyzetet eredmeacutenyezett Megnőtt a koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute
kisteacuterseacutegek szaacutema 2-vel a magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema
4-el nőtt miacuteg a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema 20-
al nőtt 2010-re oumlsszesseacutegeacuteben
A mobilitaacutesi mutatoacute azt fejezi ki hogy a kisteacuterseacutegek munkaerő-piaci mobilitaacutesa
oumlsszesseacutegeacuteben milyen meacuterteacutekű A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke 537 amely kifejezetten
magas mobilitaacutest jelent azaz mintegy 93 kisteacuterseacutegneacutel megfigyelhető volt valamilyen
szintű elmozdulaacutes
537014
)001550440400(4
1)(
n
pnP i ii
(6)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
67
A szaacutemiacutetaacutesokat elveacutegeztem az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeire is az
ugyanolyan elemszaacutemuacute osztaacutelyok kialakiacutetaacutesaacutera tovaacutebbra is figyeltem A reacutegioacute rosszabb
munkaerő-piaci mutatoacutei miatt az osztaacutelyoknaacutel meacuterhető ezer lakosra jutoacute nyilvaacutentartott
aacutellaacuteskeresők szaacutema joacuteval nagyobb mint a magyarorszaacutegi osztaacutelyoknaacutel
5 taacuteblaacutezat Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet
maacutetrixa a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2008 eacutevről 2010 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2010 Oumlsszesen
(2008) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2008
alacsony 4 3 0 0 7
koumlzepes 0 3 3 1 7
magas 0 1 2 4 7
nagyon magas 0 0 0 7 7
Oumlsszesen (2010) 4 7 5 12 28
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 39-63 fő
A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 64-91 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 92-111 fő A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 112-158 fő
Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumll sokkal jelentősebbek az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti
aacutetrendeződeacutesek ndash a felteveacutesem elleneacutere Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban 4
kisteacuterseacuteg poziacutecioacuteja nem vaacuteltozott a 2010 eacutevre 3 kisteacuterseacuteg aacutetkeruumllt a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba (ezek a Tiszauacutejvaacuterosi Mezőkoumlvesdi eacutes a Balassagyarmati
kisteacuterseacutegek) A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba valoacute tartozaacutes 3 kisteacuterseacutegneacutel
megmaradt tovaacutebbi 3-naacutel magasabb munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Beacutelapaacutetfalvai
Peacutetervaacutesaacuterai Kazincbarcikai kisteacuterseacutegek) illetve tovaacutebbi 1-neacutel a nagyon magas
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Szerencsi kisteacuterseacuteg) toumlrteacutenő aacutetrendeződeacutest figyelhettuumlk
meg A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba valoacute tartozaacutes a kisteacuterseacutegek 3 kisteacuterseacutegneacutel nem
okozott aacutetrendeződeacutest 1 kisteacuterseacutegneacutel javulaacutes volt megfigyelhető (Saacutetoraljauacutejhelyi
kisteacuterseacuteg) miacuteg tovaacutebbi 4-neacutel romlaacutes volt megfigyelhető iacutegy ezek a kisteacuterseacutegek
(Salgoacutetarjaacuteni Szeacutecseacutenyi Hevesi Tokaji) aacutetkeruumlltek a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi
osztaacutelyba A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportban leacutevő kisteacuterseacutegekneacutel vaacuteltozaacutes
nem volt megfigyelhető a 2008 eacutevről a 2010 eacutevre a toumlbbi csoporthoz viszonyiacutetva
(termeacuteszetesen csoporton beluumlli aacutetrendeződeacutesek voltak minden kisteacuterseacutegneacutel de ezeket az
aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix nem vizsgaacutelja)
A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban 57 Kiszaacutemoltam a
mobilitaacutesi mutatoacutet is a toumlbbi reacutegioacutera is arra keresve a bizonyiacuteteacutekot hogy az Eacuteszak-
magyarorszaacutegi reacutegioacuteban volt a legkisebb meacuterteacutekű az aacutetrendeződeacutes az egyes csoportok
koumlzoumltt (6 taacuteblaacutezat)
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
68
6 taacuteblaacutezat Mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke reacutegioacutenkeacutent 2008 eacutevről 2010 eacutevre
Reacutegioacute Mobilitaacutesi mutatoacute
Deacutel-Alfoumlld 611
Deacutel-Dunaacutentuacutel 555
Eacuteszak-Alfoumlld 667
Eacuteszak-Magyarorszaacuteg 570
Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel 547
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg 916
Nyugat-Dunaacutentuacutel 658
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten
Oumlsszesseacutegeacuteben megaacutellapiacutethatoacute hogy az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumll a kisteacuterseacutegek
aacutetrendeződeacutese az egyes osztaacutelyok koumlzoumltt sokkal kisebb fokuacute mint a magyarorszaacutegi toumlbbi
reacutegioacutejaacuteban kiveacuteve Deacutel-Dunaacutentuacutelt eacutes Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutelt
2004 eacutevről 2008 eacutevre az orszaacutegon beluumlli aacutetrendeződeacutes 478 volt miacuteg 2008 eacutevről a
2010 eacutevre 537 Ugyanakkor a reacutegioacutekon beluumlli aacutetrendeződeacutes 2008 eacutevről a 2010 eacutevre
sokkal alacsonyabb araacutenyuacute volt mint az előző időszakban vagyis a reacutegioacutek koumlzoumltt teruumlleti
kiegyenliacutetődeacutes folyamata indult el a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutet illetően
Koumlvetkezteteacutesek javaslatok
Megaacutellapiacutethatoacute hogy a hazai munkaerőpiacon uacuten anomaacuteliaacutek vagyis rendellenesseacutegek
egyes időszakokban megfigyelhetőek Gyakran felvetődik a keacuterdeacutes hogy a
rendszervaacuteltaacutes utaacuteni munkaerő-piacot eacuterintő sokkhataacutes koumlvetkezmeacutenyei mennyire
hasonloacuteak a 2008 eacutevi gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesaihoz Amennyiben szigoruacutean csak az
adatokat neacutezzuumlk azt mondhatjuk hogy teljesen hasonloacutean a koumlvetkezmeacutenyek
Amennyiben viszont a szaacutemok moumlgoumltt leacutevő folyamatokat is megvizsgaacuteljuk akkor az
elteacutereacutesek joacutel laacutetszoacutednak A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek maacuter a rendszervaacuteltaacuteskor fennaacutelltak
azoacuteta csak tovaacutebb fokozoacutedtak ezen talaacuten kis meacuterteacutekben a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg vaacuteltoztatott
de nem szaacutemottevően A munkaerő-piaci adatokat vizsgaacutelva valoacuteban a vaacutelsaacutegboacutel toumlrteacutenő
kifeleacute haladaacutes figyelhető meg a keacuterdeacutes csak az hogy mikor aacutellhat hazaacutenk tartoacutes
noumlvekedeacutesi paacutelyaacutera
A nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutenak az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumlli csoportok
(uacuten osztaacutelyok) koumlzoumltti aacutetrendeződeacutese keveacutesbeacute volt jelentős a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg oacuteta mint
az orszaacuteg toumlbbi reacutegioacutejaacuteban Ennek oka hogy a vaacutelsaacuteg a keveacutesbeacute fejlett teacuterseacutegeket
keveacutesbeacute raacutezta meg munkaerő-piaci szempontboacutel is Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban a
legkisebb aacutetrendeződeacutes a legkedvezőtlenebb (nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacuteg) eacutes
kedvezőtlen (magas munkaneacutelkuumlliseacuteg) munkaerő-piaci osztaacutelyok koumlzoumltt valoacutesult meg
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
bdquoA kutataacutes a TAacuteMOP 424A2-11-1-2012-0001 azonosiacutetoacute szaacutemuacute bdquoNemzeti Kivaacuteloacutesaacuteg
Program ndash Hazai hallgatoacutei illetve kutatoacutei szemeacutelyi taacutemogataacutest biztosiacutetoacute rendszer
kidolgozaacutesa eacutes műkoumldteteacutese konvergencia programrdquo ciacutemű kiemelt projekt kereteacuteben
zajlott A projekt az Euroacutepai Unioacute eacutes Magyarorszaacuteg taacutemogataacutesaacuteval az Euroacutepai Szociaacutelis
Alap taacutersfinansziacuterozaacutesaacuteval valoacutesul megrdquo
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
69
Hivatkozott forraacutesok
[1] Gaburt P ndash Cottrell M (1999) A dynamic analysis of segmeted labor market
Fuzzy Economic Review 4 eacutevf 2 szaacutem pp 63-82
[2] Kaloacute Zndash Nagyjaacutenosi L (2009) A Markov-modell In Kaloacute Z ndash Inotai A ndash
Nagyjaacutenosi L (szerk) Egeacuteszseacuteg-gazdasaacutegtani fogalomtaacuter I Egeacuteszseacuteguumlgyi
technoloacutegiaacutek gazdasaacutegi elemzeacutese Medical Tribune Diviacutezioacute Budapest pp 49-
51
[3] Kertesi G ndash Koumlllő J (1998) Regionaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg eacutes beacuterek az aacutetmenet
eacuteveiben Koumlzgazdasaacutegi Szemle XLV eacutevf 7-8 szaacutem pp 621-652
[4] Major K (2007) Markov laacutencok hasznaacutelata a regionaacutelis
joumlvedelemegyenlőtlenseacutegek előrejelzeacuteseacuteben Teacuter eacutes Taacutersadalom 21 eacutevf 1
szaacutem pp 53-67
[5] Major K (2008) Markov-modellek ndash Elmeacutelet becsleacutes eacutes taacutersadalomtudomaacutenyi
alkalmazaacutesok Regionaacutelis Tudomaacutenyi Tanulmaacutenyok 14 BCE Markooumlkonoacutemia
Tanszeacutek ndash ELTE Regionaacutelis Tudomaacutenyi Tanszeacutek 189 p
[6] Ugroacutesdy Gy (2002) A vilaacuteg buacuteza termeacuteseacutenek vizsgaacutelata Markov-laacutenc modell
alkalmazaacutesaacuteval Gazdaacutelkodaacutes 46 eacutevf 2 szaacutem pp 67-71
Szerző
Dr Liptaacutek Katalin PhD
egyetemi tanaacutersegeacuted
Miskolci Egyetem
Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar
Vilaacuteg-eacutes Regionaacutelis Gazdasaacutegtan Inteacutezet
liptakkatalinuni-miskolchu
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
70
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
71
A MUNKAPIACI TERMELEacuteKENYSEacuteG EacuteS AZ INTEacuteZMEacuteNYEK
OumlSSZEFUumlGGEacuteSEI KUumlLOumlNBOumlZŐ KEacutePZETTSEacuteGI SZINTEKET IGEacuteNYLŐ
AacuteGAZATOKBAN
MAacuteTEacute DOMICIAacuteN
Oumlsszefoglalaacutes
A tanulmaacuteny alapvetően egy kutataacutes koumlzbeni aacutellapotot tuumlkroumlz amelyben elsősorban a
munkapiaci termeleacutekenyseacutegben (az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutesban) az utoacutebbi
eacutevtizedekben bekoumlvetkezett szektoraacutelis vaacuteltozaacutesokra koncentraacutelok A ceacutelom ezzel egyreacuteszt
előre jelezni a munkakeresletben vaacuterhatoacute joumlvőbeni tendenciaacutekat A vizsgaacuteloacutedaacutesaim soraacuten
maacutesreacuteszt arra a kutataacutesi keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy az 1980 eacutes a 2007 koumlzoumltti
időszakban eacutes mintegy harminc OECD tagorszaacutegra vonatkozoacutean a termeleacutekenyseacuteg
uumltemeacutehez hogyan jaacuterult hozzaacute az emberi eacutes a fizikai tőkeacute akkumulaacutecioacuteja mellett szaacutemos
munkaerő-piaci inteacutezmeacuteny
A szaacutemiacutetaacutesaimmal tovaacutebbaacute egy dinamikus panel regresszioacutes moacutedszertan segiacutetseacutegeacutevel azt
kiacutevaacutenom elsősorban a gazdasaacutegpolitikai doumlnteacuteshozatal szaacutemaacutera alaacutetaacutemasztani hogy
mely inteacutezmeacutenyek (uacutegymint pl a munkaneacutelkuumlli segeacutelyezeacutes a piaci szabaacutelyozaacutes stb) eacutes
hogyan befolyaacutesoltaacutek a kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szinteket igeacutenylő aacutegazatokban a hosszuacute
taacutevuacute termeleacutekenyseacuteg alakulaacutesaacutet
Kulcsszavak munkapiaci inteacutezmeacutenyek szektoraacutelis elemzeacutes termeleacutekenyseacuteg
JEL E25 I23 O43
Can labour institution impact on productivity in a sectoral approach
Abstract
This paper aims for an empirical validation of income and employment growth in a
sectoral approach The main objective of this study is to analyse labour productivity
tendencies in the period between 1980 and 2007 in various OECD countries In our
estimations we followed a specific taxonomy to identify the features of output per capita
in altered labour-skilled (high high and low intermediate low) branches Besides
determining the sectoral differences of labour by standard comparative statistics we
used in our model-specification a dynamic panel regression method
All in all we conclude that the high-skilled branches have achieved better economic
growth performance than the low-skilled ones in most of the OECD countries Analysing
the time series panel data in each sector we also claim that productivity was impacted by
few labour market institutions However the unemployment benefits (UBs) and the
increasing employment protect legislation (EPL) might correlate negatively with
economic growth per capita in long run
Keywords labour market institutions productivity growth sectoral approach
JEL E25 I23 O43
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
72
Bevezeteacutes
Az egyes orszaacutegok gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenye koumlzoumltt megfigyelhető kuumlloumlnbseacutegek kutataacutesa
szinte egyidős a koumlzgazdasaacutegtannal A gazdasaacutegi fejlődeacutes alapvető forraacutesait elsők koumlzoumltt
Solow (1956) vezette be a szakirodalomban Az eredeti modellből viszont gyakran
teacutevesen levont eacutes ezeacutert kritizaacutelt koumlvetkezteteacutes szerint hosszuacute taacutevon az egy főre eső
joumlvedelem noumlvekedeacutesi raacutetaacutejaacutenak minden orszaacutegban meg kell egyeznie Az eredeti
modellből viszont csupaacuten a gazdasaacuteg aacutetmeneti dinamikaacutejaacutenak egyfajta felteacuteteles
bdquovaacutelaszaacutetrdquo ragadhatjuk meg a termeleacutesi teacutenyezők akkumulaacutecioacutejaacuten keresztuumll A noumlvekedeacutes
valoacutedi okaacutet amennyiben teacutenylegesen meg kiacutevaacutenjuk talaacutelni akkor azt endogeacuten moacutedon
magaacuteboacutel a modellből kell levezetnuumlnk
Az endogeacuten megkoumlzeliacuteteacutes nem uacutejszerű koumlvetelmeacuteny hiszen Schumpeter (1912[1980])
szerint csak az bdquooumlnmagaacutera hagyottrdquo eacutes kuumllső hataacutesoktoacutel mentes gazdasaacuteg vaacuteltozaacutesait
tekinthetjuumlk fejlődeacutesnek A Solow-modell empirikus eacutes elmeacuteleti hiaacutenyossaacutegain tovaacutebbaacute
felbuzdulva az 1980-as eacutevektől kezdődően ezeacutert uacutejfajta noumlvekedeacuteselmeacuteleti iraacutenyzatok
kezdteacutek el bontogatni szaacuternyaikat1 Az utoacutebbi eacutevekben tovaacutebbaacute jelentősen felerősoumldtek a
foglalkoztataacutes keacuterdeacuteskoumlreacuteben a munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyekkel kapcsolatos elmeacuteleti
vitaacutek Az inteacutezmeacutenyek szerepeacutenek a megiacuteteacuteleacutese Gaacutecs (2005) szerint leacutenyegeacuteben keacutet
egymaacutessal szoumlges ellenteacutetben aacutelloacute megkoumlzeliacuteteacutesben keacutepzelhető el Az egyik oldal
elkeacutepzeleacutese azon alapszik hogy mivel a munkapiac jellege nem kuumlloumlnboumlzik jelentősen a
termeacutekpiacoktoacutel iacutegy az elmuacutelt eacutevszaacutezadokban leacutetrejoumltt sajaacutetos inteacutezmeacutenyek (peacuteldaacuteul a
foglalkoztatottakat veacutedő jogszabaacutelyok a munkaneacutelkuumllieket taacutemogatoacute ellaacutetaacutesi rendszerek
stb) tuacutelsaacutegosan megneheziacutetik annak műkoumldeacuteseacutet A merevseacuteg megoldaacutesaacutera a piaci
liberalizaacutecioacutet azaz a zavartalan piaci műkoumldeacutesi mechanizmust megneheziacutető akadaacutelyok
felszaacutemolaacutesaacutet (deregulaacutecioacutet) tekintik kulcsfontossaacuteguacutenak A mindezzel az elkeacutepzeleacutessel
egyet nem eacutertők a munkapiac műkoumldeacutesi zavaraiboacutel pl az informaacutecioacutes aszimmetriaacuteboacutel a
piaci erőfoumlleacutenyből stb indulnak ki amelyek miatt nem lehet veacuteletlen az inteacutezmeacutenyek
kialakulaacutesa A gazdasaacutegi teljesiacutetmeacuteny noumlveleacutese eacuterdekeacuteben ezeacutert a piaci toumlkeacuteletlenseacutegeket
korrigaacuteloacute inteacutezmeacutenyek mindenkeacuteppen szuumlkseacutegesek mert baacuter keacutetseacutegtelenuumll merevseacuteget
hoznak de egyben segiacutetenek is a piaci toumlkeacuteletlenseacutegek hataacutesait korrigaacutelni
Az inteacutezmeacutenyek hagyomaacutenyos northi determinaacutecioacuteja olyan formaacutelis szabaacutelyokat eacutes
informaacutelis korlaacutetokat kuumlloumlnboumlztet meg amelyek kuumlloumlnboumlző gazdasaacutegi taacutersadalmi illetve
politikai koumllcsoumlnhataacutesokat egyaraacutent befolyaacutesolnak (North 1992) Az inteacutezmeacutenyek tehaacutet
szaacutemiacutetanak (institutions matter) viszont ez a maacutera teljesen bdquoelcseacutepeltrdquo megaacutellapiacutetaacutes az
inteacutezmeacutenyi koumlzgazdasaacutegtanban egyre jobban a hogyan keacuterdeacuteskoumlreacutere tevődoumltt aacutet A
keacuterdeacutes tehaacutet innentől kezdve leginkaacutebb az hogy vajon milyen teacutenyleges tartalommal
biacuternak a gazdasaacutegi szereplők szaacutemaacutera Mind a mai napig viszont meacuteg mindig szaacutemos
nyitott keacuterdeacutes maradt a kutatoacutek szaacutemaacutera A mi aspektusunkban peacuteldaacuteul az hogy vajon a
munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek milyen kapcsolatban aacutellnak hosszabb taacutevon a munka-
termeleacutekenyseacuteggel a kuumlloumlnboumlző szektorokban
A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes szektoraacutelis vizsgaacutelatainak a keacutepzettseacutegek szerinti megkoumlzeliacuteteacuteseacutet
elsősorban az indokolja hogy mennyire kuumlloumlnboumlzőek az egyes aacutegazatokon beluumll a
termeleacutes soraacuten alkalmazottak jaacutertassaacutega A kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacuteggel biacuteroacute munkavaacutellaloacutek
iraacutenti keresleti igeacuteny volumeneacutet alapvetően a munkatermeleacutekenyseacuteg jellemzi A kereslet
1Az egyes alapmodelleket eacutes azok bdquomelleacutekaacutegainakrdquo sajaacutetossaacutegait Czegleacutedi (2007) reacuteszletesen bemutatta
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
73
struktuacuteraacutejaacutet pedig koumlzvetlenuumll a foglalkoztatottak aacutegazati megoszlaacutesa eacutes az egyes
aacutegazatok foglalkozaacutes eacutes a szakkeacutepzettseacuteg szerinti oumlsszeteacutetele hataacuterozza meg (Tiacutemaacuter
1996)
A tanulmaacutenyban elsősorban a termeleacutekenyseacuteg eacutes a munkapiaci inteacutezmeacutenyek kapcsolataacutera
koncentraacutelok aacutegazati aspektusban A vizsgaacutelatok soraacuten egyreacuteszt arra a keacuterdeacutesre keresem
a vaacutelaszt hogy az utoacutebbi eacutevtizedekben a kibocsaacutetaacutes eacutes a foglalkoztataacutes alakulaacutesaacuteban
milyen makrogazdasaacutegi tendenciaacutek jellemzőek az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti időszakban
Maacutesreacuteszt meacuteg arra vagyok kiacutevaacutencsi hogy az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutest a
foglalkoztataacutes illetve a munkapiaci inteacutezmeacutenyek hogyan befolyaacutesoltaacutek a kuumlloumlnboumlző
keacutepzettseacutegi szinteket igeacutenylő szektorokban A koumlvetkező alfejezetekben előszoumlr ezeacutert az
utoacutebbi eacutevtizedekben jellemző szektoraacutelis vaacuteltozaacutesokat ismertetem roumlviden majd pedig
dinamikus modellspecifikaacutecioacutek segiacutetseacutegeacutevel azt a hipoteacutezisemet tesztelem hogy a
munkatermeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacutesi uumltemeacutet egyes inteacutezmeacutenyek elteacuterően befolyaacutesoltaacutek
hosszabb taacutevon
Anyag eacutes moacutedszer
Az elemzeacutes első leacutepeacutesekeacutent az egyes szektorokat az alkalmazottak keacutepzettseacutegi szintje
alapjaacuten klasszifikaacuteltam Az aacutegazati besorolaacutest az OECD aacuteltal rendszeresiacutetett (ISIC REV
3) aacutegazati szabvaacutenyaacutenak illetve az EUROSTAT Nemzetkoumlzi Standardjaacutenak (ISCED)
figyelembe veacuteteleacutevel valamint van Ark et al (2003) ajaacutenlaacutesai alapjaacuten rendszereztem A
magas (HS) koumlzepesen magas (HIS) eacutes alacsony (LIS) illetve alacsony (HS) keacutepzettseacutegi
szinteknek megfelelő aacutegazati csoportosiacutetaacutest az (1) taacuteblaacutezat tartalmazza
1 taacuteblaacutezat Az iparaacutegak besorolaacutesa a kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szintek alapjaacuten
Keacutepzettseacutegi szintek ISIC REV 3
Magasan keacutepzettek (HS)
23(Szeacuten eacutes finomiacutetott olaj) 24(Kemikaacuteliaacutek) 30(Munkauumlgyi
berendezeacutesek) 32(Elektromos vezeteacutekek) 321(Telekommunikaacutecioacutes
eszkoumlzoumlk) 322(Raacutedioacute TV) 323(Peacutenzuumlgyi koumlzvetiacutetők) 65(Biztosiacutetaacutes) 66(Egyeacuteb peacutenzuumlgyi koumlzvetiacutetők) 67(Peacutenzuumlgyi tanaacutecsadaacutes) 70(Ingatlan)
72(Szaacutemiacutetaacutestechnika) 73(K+F) 74(Uumlzleti szolgaacuteltataacutesok)
75(Koumlzigazgataacutes) 80(Oktataacutes)
Koumlzepesen-magasan
keacutepzettek (HIS)
33(Orvosi eszkoumlzoumlk) 331(Tudomaacutenyos eszkoumlzoumlk) 33-331(Egyeacuteb eszkoumlzoumlk) 35(Egyeacuteb szaacutelliacutetaacutesi eszkoumlzoumlk) 351(Hajoacuteeacutepiacuteteacutes)
352(Repuumllőgeacutepgyaacutertaacutes) 352359(Vasuacutet) 40(Elektromos) 41(Gaacutez eacutes
viacutez) 62(Leacutegi szaacutelliacutetaacutes) 63(Utazaacutes) 64(Kommunikaacutecioacute) 71(Geacutepek beacuterleacutese) 85(Egeacuteszseacuteguumlgy)
Koumlzepese-alacsonyan
keacutepzettek (LIS)
20(Erdeacuteszet) 21(Papiacuter) 22(Nyomda) 28(Előre-gyaacutertott műszerek) 29(Mechanikus műszerek) 31(Elektronikus eszkoumlzoumlk) 31(Hűtő
berendezeacutesek) 31313 (Egyeacuteb elektromos eszkoumlzoumlk) 45(Eacutepiacutetőipar)
50(Kereskedelem) 5152(Nagy eacutes kiskereskedelem) 6061(Szaacuterazfoumlldi eacutes viacutezi szaacutelliacutetaacutes)
Alacsonyan keacutepzettek (LS)
1(Mezőgazdasaacuteg) 5(Halaacuteszat) 10-14(Baacutenyaacuteszat)15-16 (Eacutelelmiszer)
17(Textiacutelia) 18(Ruhaacutezat) 19 (Bőr eacutes cipő) 25(Műanyag) 26(Uumlveg)
27(Alap feacutemipari termeacutekek) 34(Motor) 36-37(Uacutejrahasznosiacutetaacutes) 55(Szaacutelloda) 90-93(Szociaacutelis munka)
Forraacutes van Ark et al(2003) besorolaacutesa alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
74
A foglalkoztataacutesban eacutes a kibocsaacutetaacutesban bekoumlvetkezett tendenciaacutek
A moacutedszertan teszteleacutese előtt neacutezzuumlnk meg neacutehaacuteny egyszerű leiacuteroacute statisztikaacutet A (2)
taacuteblaacutezatban a kibocsaacutetaacutesban eacutes a foglalkoztataacutesban bekoumlvetkezett szerkezeti vaacuteltozaacutesokat
tekinthetjuumlk aacutet A vizsgaacutelatok soraacuten az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti mintegy harminc OECD
tagorszaacutegban vizsgaacuteloacutedtam A hosszabb taacutevuacute prognoacutezisok felaacutelliacutetaacutesaacutehoz vizsgaacuteljuk meg
előszoumlr a kibocsaacutetaacutes struktuacuteraacutejaacuteban bekoumlvetkezett aacutegazati aacutetrendeződeacuteseket A magas
keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok (HS) reacuteszaraacutenya aacutetlagosan 32-ről 43-ra a koumlzepesen
magasnaacutel (HIS) pedig 8-roacutel 14-ra erősoumldoumltt az alacsony intenzitaacutesuacute aacutegazatok (LIS eacutes
LS) rovaacutesaacutera (31-roacutel illetve 27-roacutel koumlzel 24- eacutes 17-ra csoumlkkentek) Az aggregaacutelt
gazdasaacutegi noumlvekedeacutesben tehaacutet a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok nyilvaacutenvaloacutean
egyre nagyobb suacutellyal szerepelnek az aacuteltalam vizsgaacutelt orszaacutegokban
2 taacuteblaacutezat A kibocsaacutetaacutes eacutes a foglalkoztataacutes struktuacuteraacutejaacutenak reacuteszaraacutenya () a
kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szinteknek megfelelő aacutegazatokban eacutes az egyes OECD
orszaacutegok aacutetlagaacuteban
Aacutegazatok MAGAS KOumlZEPESEN
MAGAS
KOumlZEPESEN
ALACSONY ALACSONY
A kibocsaacutetaacutes reacuteszaraacutenyai ()
1980 3260 817 3187 2736
1995 3656 996 3225 2123
2007 4339 1452 2475 1734
A foglalkoztataacutes reacuteszaraacutenyai ()
1980 2496 1224 3290 2991
1995 2888 1383 3165 2564
2007 3186 1509 2987 2318
Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok eacutes az EU (2014) KLEMS adatbaacutezis alapjaacuten szerkesztve
Megjegyzeacutes EU-15 AUS CAN JPY KOR USA
A foglalkoztataacutes struktuacuteraacutejaacuteban bekoumlvetkezett aacutetrendeződeacutes alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy
1980-hoz keacutepest 2007-re a munkapiaci-kereslet főkeacutent a magas keacutepzettseacutegű aacutegazatok
feleacute toloacutedott el (25-roacutel 32-ra noumlvekedett) az alacsonyabbak rovaacutesaacutera (30-roacutel 23-
ra csoumlkkent a foglalkoztataacutes reacuteszesedeacutese) Ezekből a leiacuteroacute statisztikaacutekboacutel tehaacutet kitűnik az
a lehetseacuteges prognoacutezis hogy a koumlvetkező eacutevtizedekben a munkapiacon veacutelhetően egyre
jobban szuumlkseacuteg lesz a magasabb szintű keacutepzettseacuteggel rendelkezőkre baacuter a precizitaacutes
kedveacuteeacutert jegyezzuumlk meg hogy meacuteg mindig az alacsony keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok
biztosiacutetottaacutek (2007-ben) araacutenyaacuteban a nagyobb foglalkoztataacutest (53) a magasan keacutepzett
munkaerőt alkalmazoacute aacutegazatokhoz viszonyiacutetva
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
75
1 aacutebra A foglalkoztataacutes eacuteves aacutetlagos alakulaacutesa 1980 eacutes 2007 koumlzoumltt a kuumlloumlnboumlző
keacutepzettseacutegi szinteknek megfelelő aacutegazatokban eacutes OECD orszaacutegokban
Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok eacutes az EU (2014) KLEMS adatbaacutezis alapjaacuten szerkesztve Megjegyzeacutes reaacutel Bruttoacute Hozzaacuteadott Eacuterteacutek (GVA) konstans aacuterakon
-004 -002 0 002 004 006 008
USA
Szloveacutenia
Szlovaacutekia
Sveacutedorszaacuteg
Spain
Portugaacutelia
Olaszorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Maacutelta
Magyarorszaacuteg
Luxemburg
Litvaacutenia
Lettorszaacuteg
Lengyelorszaacuteg
Korea
Kanada
Japaacuten
Iacuterorszaacuteg
Hollandia
Goumlroumlgorszaacuteg
Franciaorszaacuteg
Finnorszaacuteg
Eacutesztorszaacuteg
Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg
Daacutenia
Csehorszaacuteg
Ciprus
Belgium
Ausztria
Ausztraacutelia
Magas Koumlzepesen-magas Koumlzepesen-alacsony Alacsony
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
76
Az (1 aacutebraacuteboacutel) pedig egyreacuteszt kitűnik hogy a foglalkoztataacutes noumlvekedeacutesi uumlteme szinte az
oumlsszes vizsgaacutelt OECD tagorszaacutegban a magas (HS) eacutes a koumlzepesen magas (HIS)
keacutepzettseacutegűeket foglalkoztatoacute aacutegazatokban volt jellemzően magas (kb 2 eacutes 7 koumlruumlli
intervallumban szoacuteroacutedtak az adatok) illetve maacutesreacuteszt a legkisebb meacuterteacutekű noumlvekedeacutes az
alacsonyabb szintű jaacutertassaacutegot igeacutenylő szektorokban figyelhető meg Raacuteadaacutesul szaacutemos
euroacutepai orszaacutegban iacutegy hazaacutenkban is csoumlkkeneacutest is megfigyelhetuumlnk ezekben az
aacutegazatokban (-3 eacutes 1 koumlzoumltti intervallumban talaacutelhatunk eacuterteacutekeket)
Moacutedszer
A koraacutebbi fejezet vizsgaacutelati eredmeacutenyei a leiacuteroacute moacutedszertan hiaacutenyossaacutegaiboacutel adoacutedoacutean
sajnos nem keacutepesek teljes koumlrűen feltaacuterni a foglakoztataacutes eacutes az output koumlzoumltti kapcsolat
termeacuteszeteacutet A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes forraacutesainak vizsgaacutelatakor ezeacutert az eredeti Solow-
modellhez hasonloacutean induljunk ki egy neoklasszikus Cobb-Douglas tiacutepusuacute termeleacutesi
fuumlggveacutenyből (1 egyenlet)
)1()( itititit LKAY (1)
Az egyenletben [Y] a kibocsaacutetaacutest jeloumlli amelyet az elemzeacutesek soraacuten a Bruttoacute Hozzaacuteadott
Eacuterteacutekkel (GVA) ragadtam meg konstans (1995) aacuterakon [A] jeloumlli az uacuten Teljes Teacutenyező
Termeleacutekenyseacuteget (TFP) szinteacuten a megfelelő [t-edik] időpontban eacutes [i-edik] orszaacutegban
A kibocsaacutetaacutes noumlvekedeacuteseacutenek ez a megmagyaraacutezhatatlan eacutes gyakran bdquomaradeacutekkeacutentrdquo
aposztrofaacutelt oumlsszetevője felfoghatoacute egyreacuteszt akaacuter a taacutegan eacutertelmezett technoloacutegiai
haladaacutesnak amely alatt nemcsak az uacutej geacutepeket berendezeacuteseket eacutes eljaacuteraacutesokat hanem a
korszerűbb vaacutellalatiraacutenyiacutetaacutesi eacutes vezeteacutesi formaacutekat is eacuterthetjuumlk maacutesreacuteszt a hosszabb taacutevon
jelentkező inteacutezmeacutenyi hataacutesokat szinteacuten megragadja A modellben [L] a humaacuten tőke
aacutellomaacutenya amely a szektorokban teacutenyleges foglalkoztatottakat ragadja meg [K] pedig a
fizikai tőkeaacutellomaacuteny A termeleacutes soraacuten aacutellandoacute skaacutelahozadeacutekot felteacutetelezve (α=13
β=23) az egyes teacutenyezők megfelelő araacutenyait indexeltem
A modellt ezutaacuten iacuterjuk fel Mankiw et al (1992) alapjaacuten egy nagyon hosszuacute taacutevuacute uacuten
(steady state) egyensuacutelyi aacutellapotra Ebben az idődimenzioacuteban a makrooumlkonoacutemiaacuteban azt
felteacutetelezzuumlk hogy a tőkeaacutellomaacuteny a munkaerő eacutes a rendelkezeacutesre aacutelloacute technoloacutegia sőt
akaacuter a munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek vaacuteltozaacutesa egyaraacutent valoacutesziacutenűsiacutethető Előszoumlr osszuk
el az (1) egyenlet mindkeacutet oldalaacutet [L]-el eacutes vegyuumlk a logaritmusaacutet iacutegy megkapjuk [y]-t
azaz az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutest Ezutaacuten vegyuumlk fuumlggő vaacuteltozoacute differenciaacutejaacutet
amely az eleacuterendő egyensuacutelyi noumlvekedeacutesi szintet reprezentaacutelja
A magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek koumlzuumll elsőkeacutent az egy főre jutoacute reaacutel Bruttoacute Hozzaacuteadott Eacuterteacutek [y]
vaacuteltozaacutesaacutenak egy eacutevvel keacutesleltetett logaritmikus eacuterteacuteke keruumllt be a modellbe konstans
(1995) aacuterakon szaacutemolva A maacutesodik a fizikai tőkeacutebe valoacute beruhaacutezaacutes [INV] amelyet a
Bruttoacute Fix Tőke Formaacutecioacutenak2 a szektoraacutelis outputra jutoacute haacutenyadosaacuteval helyettesiacutetettem
A neoklasszikus modellekben a munkaaacutellomaacuteny egyseacutegnyi noumlvekedeacuteseacutenek jeloumlleacutese [n]
az amortizaacutecioacuteeacute [δ] eacutes a hosszuacute taacutevuacute technoloacutegiai haladaacuteseacute [g] E keacutet utoacutebbinak az eredeti
modellnek megfelelően konstans (005) eacuterteacutekeket adtam Az [X] vektor reprezentaacutelja az
egyes munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek hataacutesait valamint [e] jeloumlli a hibatagot
2 Gross Fixed Capital Formation (GFCF) az OECD definiacutecioacuteja szerint azokat az uacutejonnan leacutetrehozott taacutergyi
eszkoumlzoumlket ragadja meg amelyeket gazdasaacutegban beruhaacutezaacutesra keruumlltek
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
77
ititititoit eXgnINVyy ln)ln(lnlnln 43211 (1)
A vizsgaacutelt panel meacuterete az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti időszakot aacutetfogoacute kiegyensuacutelyozatlan
minta amely 30 orszaacutegot eacutes 438 megfigyeleacutest tartalmaz Az egyenlet becsleacutese előtt meacuteg
meg kell indokolni hogy melyik dinamikus panel-regresszioacutes moacutedszertant vaacutelasztottam
Az endogeacuten noumlvekedeacutes elmeacuteletek alaacutetaacutemasztaacutesa eacuterdekeacuteben Arellano eacutes Bond (1991)
dinamikus modellspecifikaacutecioacutejaacutet azeacutert alkalmaztam mert alkalmas a hosszuacute taacutevuacute
egyensuacutelyi aacutellapotot meghataacuterozoacute teacutenyezők eacutes a koumlzoumlttuumlk leacutevő kapcsolatok vizsgaacutelataacutera
A precizitaacutes kedvveacutert megemliacutetem hogy a szakirodalomban a moacutedszertan alkalmazaacutesa
soraacuten aacuteltalaacuteban az egy- illetve keacutet-leacutepeacuteses GMM technika koumlzuumll az utoacutebbit javasoljaacutek
(Peneder 2002) A szektoraacutelis oumlsszehasonliacutetaacutesok egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben mivel
mindkeacutet technikaacuteval koumlzel azonos eredmeacutenyek szuumllettek a tovaacutebbiakban kizaacuteroacutelag az
első moacutedszertannal kalkulaacutelt eredmeacutenyeket ismertetem A dinamikus modellben a
magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek eseteacuteben az endogenitaacutes figyelembe veacutetele miatt tovaacutebbaacute minden
esetben az egy eacutevvel keacutesleletetett predeterminaacutelt eacuterteacutekekkel instrumentaacuteltam
Eredmeacutenyek
A vizsgaacutelati eredmeacutenyeket a koumlvetkező (3) taacuteblaacutezat tartalmazza A taacuteblaacutezat első oszlopa
a koraacutebban felsorolt magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutekat oumlsszesiacuteti Az első kontroll vaacuteltozoacute (a
munkatermeleacutekenyseacuteg keacutesleltetettje) szinte minden egyes aacutegazatban pozitiacutevan korrelaacutelt a
fuumlggő vaacuteltozoacuteval a magas (HS) keacutepzettseacutegi szintet igeacutenylő aacutegazatok kiveacuteteleacutevel A
szignifikancia hiaacutenya ebben az esetben pusztaacuten csak annyit jelent ebben az esetben hogy
ceteris paribus adottnak veacuteve a toumlbbi teacutenyezőt a koraacutebbi eacutevek vaacuteltozaacutesa nem jaacutert egyuumltt a
termeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel ebben az aacutegazatban
A beruhaacutezaacutesi raacutetaacutek [INV] eseteacuteben tovaacutebbaacute az laacutetszik hogy hataacutesuk a termeleacutekenyseacutegre
a neoklasszikus noumlvekedeacutesi modell koumlvetkezteteacuteseinek megfelelően pozitiacutev előjelűek eacutes
statisztikailag szignifikaacutensak az alacsony (LS) keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok kiveacuteteleacutevel
A foglalkoztataacutes noumlvekedeacuteseacutet eacutes a toumlbbi (konstansnak vett) amortizaacutecioacutet eacutes a technoloacutegiai
noumlvekedeacutest megragadoacute komponens viszont a vaacuterakozaacutesoknak megfelelően minden egyes
aacutegazatban negatiacutevan korrelaacutel a termeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel Emellett levonhatjuk meacuteg
azt a koumlvetkezteteacutest hogy a foglalkoztataacutes noumlvekedeacuteseacuteben bekoumlvetkezett egyseacutegnyi
vaacuteltozaacutes a leginkaacutebb a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatokban (HS) csoumlkkentette a
termeleacutekenyseacuteget hosszuacute taacutevon Mindez a gazdasaacutegpolitika doumlnteacuteshozoacutek szaacutemaacutera abboacutel a
s szempontboacutel megnyugtatoacute lehet amennyiben a stabil makrogazdasaacutegi koumlrnyezet a
foglalkoztataacuteson keresztuumlli exportoumlsztoumlnzeacutes eacutes az emberi teacutenyezőbe toumlrteacutenő beruhaacutezaacutesok
taacutemogataacutesa aacutell a ceacutelkeresztjeacuteben
Az inteacutezmeacutenyi koumlzgazdasaacutegtan aspektusaacuteban szinteacuten meg lehet vizsgaacutelni a munka-
termeleacutekenyseacuteget azonban inteacutezmeacutenyek egyike sem biztosiacutetja oumlnmagaacuteban a gazdasaacutegi
noumlvekedeacutest csupaacuten megteremtik az bdquoeseacutelytrdquo illetve magaacutet a piaci koumlrnyezetet a fejlődeacutest
meghataacuterozoacute teacutenyezők kialakulaacutesaacutehoz (Gwartney et al 1999) Az OECD adatbaacutezisban
rendelkezeacutesre aacutelloacute adatokboacutel neacutehaacuteny munkapiaci inteacutezmeacuteny hataacutesaacutet vizsgaacutelhattam meg
szinteacuten ugyanebben az aacutegazati megkoumlzeliacuteteacutesben eacutes dinamikus modellben A szaacutemiacutetaacutesok
eredmeacutenyei alapjaacuten a szakszervezetek az aktiacutev munkavaacutellaloacutei taacutemogataacutesok (ALMPs) a
minimaacutelbeacuterek a munkapiaci szabaacutelyozaacutes (EPL) eacutes a munkaneacutelkuumlli ellaacutetaacutesok (UBs)
hataacutesai koumlzuumll csak a keacutet utoacutebbit talaacuteltam szignifikaacutensnak Mind a munkaneacutelkuumlli
taacutemogataacutesok mind pedig a piaci szabaacutelyozaacutes egyseacutegnyi vaacuteltozaacutesa negatiacutevan korrelaacutelt
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
78
hosszabb taacutevon a munkatermeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel fuumlggetlenuumll attoacutel mely aacutegazatot
vizsgaacuteltam A vizsgaacutelt teacutenyezők koumlzoumltti negatiacutev kapcsolat megegyeznek Mourre (2006)
illetve Layard eacutes Nickell (1999) stb koraacutebban megvizsgaacutelt empirikus eredmeacutenyeivel
2 taacuteblaacutezat A kibocsaacutetaacutes vaacuteltozaacutesaacutet meghataacuterozoacute teacutenyezők becsleacutese a 2 egyenlet
alapjaacuten a vizsgaacutelt OECD orszaacutegokban eacutes a megfelelő aacutegazatokban
Fuumlggő vaacuteltozoacute Δln(egy foglalkoztatottra jutoacute reaacutel GVA)
Magyaraacutezoacute
vaacuteltozoacutek Magas
Koumlzepesen
magas
Koumlzepesen
alacsony Alacsony
konstans minus038 031 minus111 -07 minus116 minus101 minus007 001
(-149) (077) (-281) (-199) (-316) (-202) (-032) (005)
Δln(GVAfő)i
t-1 -0221 -0464 047 028 0145 0184 056 044
(-072) (-138) (307) (181) (085) (11) (444) (208)
ln(INV)it 016 -0061 041 030 042 026 0045 0008
(2314) (-045) (313) (257) (35) (166) (059) (008)
ln(ni+g+δ)t minus041 minus026 minus081 minus066 minus051 minus051 minus042
minus042
(-183) (-152) (-514) (-403) (-389) (-376) (-384) (-251)
ln(UN_BE
N)it minus007 0005 minus005 -0006
(-261) (023) (-184) (-028)
ln(EPL)it minus072 minus012 0049
(-238) (-176) (078)
Megfigyeleacutes
ek szaacutema 60 58 60 55 60 50 60 57
Orszaacutegok
szaacutema 30 30 30 30 30 30 30 30
Wald-teszt 71 104 267 218 181 184 615 195
Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok az EU (2014) KLEMS eacutes az OECD (2014) adatbaacutezis alapjaacuten
Megjegyzeacutes zaacuteroacutejelben a heteroszkedaszticitaacutes szempontjaacuteboacutel robosztus t-statisztikaacutek
szerepelnek 1 szaacutezaleacutekos 5 szaacutezaleacutekos 10 szaacutezaleacutekon szignifikaacutens
Koumlvetkezteteacutesek javaslatok
A tanulmaacuteny egy kutataacutes koumlzbeni aacutellapotot tuumlkroumlz csupaacuten amelyből egyreacuteszt kideruumllt
hogy az aggregaacutelt gazdasaacutegi noumlvekedeacutesben a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok egyre
nagyobb szerepet toumlltenek be az aacuteltalam vizsgaacutelt OECD orszaacutegokban maacutesreacuteszt a
munkapiacon egyre jobban szuumlkseacuteg van a magasabb szintű keacutepzettseacuteggel rendelkezőkre
Az eredmeacutenyeimből tovaacutebbaacute kitűnik hogy az utoacutebbi eacutevtizedekben felerősoumldő globaacutelis
munka- eacutes tőkepiaci bizonytalansaacutegokat nem felteacutetlenuumll az aacutellami (tuacutel)szabaacutelyozaacutes
oldhatja meg A toumlbbseacutegeacuteben a napi reacuteszeacuterdekeken alapuloacute demokraacuteciaacutekban a koumlzponti
doumlnteacuteshozatal sokszor seacuterti a hosszuacute taacutevuacute fejlődeacutes fenntarthatoacutesaacutegi kriteacuteriumaacutet Ezeacutert is
nőtt meg az igeacuteny a paacutertpolitikaacutek bdquociklikus ingadozaacutesainrdquo eacutes perioacutedusain tuacutelmutatoacute
fuumlggetlenuumll szabaacutelyozoacute inteacutezmeacutenyek iraacutent A tuacutelzott szabaacutelyozaacutes mellett pro eacutes kontra
szaacutemos indok felsorolhatoacute3 azonban a vizsgaacutelati eredmeacutenyek hogy mindez nem
3 A szakirodalomban szaacutemos oumlsszefoglaloacute tanulmaacutenykoumltet foglalkozik kiemelten a teacutemaacuteval laacutesd (Akerlof
1984) (Piore 1986) (Lindbeck ndash Snower 1988) (Saint Paul 1996) stb
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
79
jelentheti a verseny eacutes a piac szerepeacutenek kategorikus kirekeszteacuteseacutet Ellenkezőleg csak
akkor tekinthetjuumlk igazaacuten hateacutekonynak ha a szabaacutelyozaacutes piaci elveken nyugszik
A munkaneacutelkuumlliek alapvetően passziacutev ellaacutetaacutesa (UBs) elsősorban abboacutel a ceacutelboacutel
funkcionaacutel hogy a munkaerő-piaci eacutes az előre nem biztosiacutethatoacute kockaacutezatokkal szemben
veacutedelmet nyuacutejtson Ez a taacutemogataacutesi forma leacutenyegeacuteben egy aacutetmeneti joumlvedelmet biztosit a
munkaneacutelkuumlliek szaacutemaacutera Magaacutet a taacutemogataacutes jogosultsaacutegaacutet termeacuteszetesen szigoruacute
felteacutetelekhez eacutes normaacutekhoz igaziacutetjaacutek uacutegymint a megfelelő hosszuacute koraacutebbi munkaveacutegzeacutes
valamint a jogosultsaacuteg időtartamaacutet stb szinteacuten szabaacutelyokhoz koumltik Ennek elleneacutere a
taacutemogataacutesok csoumlkkenteacutese egyeacutertelműen indokolt a vizsgaacutelati eredmeacutenyek alapjaacuten A
hateacutekonyabb termeleacutes eacutes a rugalmasabb munkapiacok eleacutereacutese eacuterdekeacuteben megindult
reformfolyamatok csoumlkkenthetik ugyan a koraacutebban kialakult torzulaacutesokat de viszont
teljesen megszűntetni aligha tudjaacutek A vaacuteltozaacutesokhoz jobban alkalmazkodoacute munkaerő
oumlsztoumlnzeacuteseacutevel a kevesebb munkaneacutelkuumlli taacutemogataacutessal viszont csoumlkkenhet a szabaacutelyozaacutesi
folyamat relevanciaacuteja Mindazonaacuteltal a doumlnteacuteshozoacutek magaacutetoacutel eacutertetődő feladata tovaacutebbra
is az hogy a meacuteltaacutenyossaacuteg jegyeacuteben taacutemogassaacutek azokat az inteacutezkedeacuteseket melyek a
transznacionaacutelis munkapiacok koumlvetkezteacuteben haacutetraacutenyosan eacuterintettek helyzeteacutet javiacutethatja
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
A kutataacutes a TAacuteMOP 424A2-11-1-2012-0001 azonosiacutetoacute szaacutemuacute Nemzeti Kivaacuteloacutesaacuteg
Program ndash Hazai hallgatoacutei illetve kutatoacutei szemeacutelyi taacutemogataacutest biztosiacutetoacute rendszer
kidolgozaacutesa eacutes műkoumldteteacutese konvergencia program ciacutemű kiemelt projekt kereteacuteben
zajlott A projekt az Euroacutepai Unioacute taacutemogataacutesaacuteval az Euroacutepai Szociaacutelis Alap
taacutersfinansziacuterozaacutesaacuteval valoacutesul meg
Hivatkozott forraacutesok
[1] Akerlof G (1984) An Economistrsquos Book of Tales Cambridge University
Press Cambridge
[2] van Ark B ndash Robindson C ndash Stokes L ndash Stuivenwold E (2003) Industry
Structure and Taxonomies pp 37ndash72 in van Ark B ndash OrsquoMahoney M (ed)
EU productivity and competitiveness An industry perspective EC Italy pp
280
[3] Czegleacutedi P (2007) Piaci inteacutezmeacutenyek eacutes gazdasaacutegi noumlvekedeacutes a modern
osztraacutek iskola neacutezőpontja Akadeacutemia Kiadoacute Budapest
[4] EU (2014) EU KLEMS Database Letoumllteacutes daacutetuma 2014 januaacuter 16 forraacutes
httpwwweuklemsnet
[5] Gaacutecs J (2005) A Lisszaboni Folyamat rejteacutelyek elmeacuteleti probleacutemaacutek eacutes
gyakorlati neheacutezseacutegek MTA Műhelytanulmaacutenyok Discussion Papers Vol
2005 No 01
[6] Gwartney J ndash Lawson R ndash Holcombe R (1999) Economic Freedom and The
Environment for Economic Growth Journal of Institutional and Theoretical
Economics Vol 155 No 4 pp 643ndash663
[7] Layard D R ndash Nickell S (1999) Labour Market Institutions and Economic
Performance Handbook of Labor Economics Vol 3 pp 3029ndash3081
[8] Lindbeck A ndash Snower D (1988) The Insider-Outsider Theory of Employment
and Unemployment MIT Press Cambridge Massachusetts
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
80
[9] Mankiw G N ndash Romer P M ndash Weil D N (1992) A Contribution to the
Empirics of Economic Growth The Quarterly Journal of Economics Vol 107
No 2 pp 407ndash437
[10] Mourre G (2006) Did the Pattern of Aggregate Employment Growth Changed
in the Euro Area in Recent Years Applied Economics Vol 38 No 15 pp
1783ndash1807
[11] North D C (1992) Institutions Ideology and Economic Performance CATO
Journal Vol 11 No 3 pp 477ndash496
[12] OECD (2014) OECD Stat Database Letoumllteacutes daacutetuma 2014 januaacuter 16 forraacutes
httpstatsoecdorgIndexaspxDatasetCode=RHMW
[13] Peneder M (2002) Structural Change and Aggregate Growth WIFO WP No
182 Vienna
[14] Piore M (1986) Labour Market Flexibility University of California Berkeley
CA
[15] Saint Paul G (1996) Dual Labour Markets The MIT Press Cambridge
Massachusetts
[16] Schumpeter J A (1912[1980]) A gazdasaacutegi fejlődeacutes elmeacutelete KJK Budapest
[17] Solow R M (1956) A Contribution to the Theory of Economic Growth The
Quarterly Journal of Economics 70 (1) pp 65ndash94
[18] Tiacutemaacuter J (1996) Munkaerő-kereslet 2010-ben - aacutegazatok foglalkozaacutesok eacutes
keacutepzettseacuteg szerint 1996 Koumlzgazdasaacutegi Szemle (43 eacutevf) 11 sz 995-1009 o
Szerzők
Dr Maacuteteacute Domiciaacuten PhD egyetemi adjunktus
Debreceni Egyetem
Koumlzgazdasaacutegi eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar Debrecen 4028 Kassai uacutet 26
domicianmateeconunidebhu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
81
A SZATMAacuteRI SZILVA UacuteTBAN REJLŐ LEHETŐSEacuteGEK VIZSGAacuteLATA A
HAZAI HAacuteTRAacuteNYOS HELYZETŰ TEacuteRSEacuteGEKBEN
NEacuteMEDINEacute KOLLAacuteR KITTI
KAacutePOSZTA JOacuteZSEF
PEacuteLI LAacuteSZLOacute
Oumlsszefoglalaacutes
Jelen tanulmaacuteny foacutekuszaacuteban a Szatmaacuteri Szilvauacutet mint komplex turisztikai termeacutek aacutell A
hazai haacutetraacutenyos helyzetű teruumlletek főbb teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata
alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a hataacutermenti multi-perifeacuterikus teruumlletek jelentős
gazdasaacutegi-taacutersadalmi elmaradottsaacuteggal rendelkeznek Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a jelenlegi
halmozottan haacutetraacutenyos gazdasaacutegi helyzetuumlkből komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi programok
megvaloacutesiacutetaacutesaacuteval toumlrhetnek ki A haacutetraacutenyos helyzetű videacuteki teruumlleteken a kitoumlreacutes egyik
lehetseacuteges uacutetja a helyi mezőgazdasaacutegi termeacutekekre az ezekből keacuteszuumllő eacutetelekre italokra
eacutes a hagyomaacutenyokra alapozoacute turizmus Mivel a vonzerők szeacutetszoacutertan helyezkednek el a
tematikus utak joacute moacutedszernek bizonyulnak az ilyen teacuterseacutegben Teacutemavaacutelasztaacutesunkat
indokolja hogy a hazai 33 komplex programmal segiacutetendő haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacuteg
egyike a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg melyben egy gazdasaacutegeacuteleacutenkiacutető komplex turisztikai
programsorozat aacutell rendelkezeacutesre az odalaacutetogatoacutek szaacutemaacutera A turisztikai
programcsomagok az egyik legneacutepszerűbb hungarikumot a Szatmaacuteri Szilva paacutelinkaacutet
aacutelliacutetjaacutek koumlzeacuteppontba Szaacutemos szakirodalom raacutemutat arra a teacutenyre hogy a hazai
haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken a turizmus fejleszteacutese toumlbbnyire komplex toumlbb napos
turisztikai programcsomagok kereteacuteben tud megvaloacutesulni Mindezek alapjaacuten a
humaacutenerőforraacutes sziacutenvonalaacutenak fejleszteacutese mellett a haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegek komplex
gazdasaacutegfejleszteacutesi programjaacutenak kardinaacutelis reacuteszeacutet keacutepezhetik a Szatmaacuteri Szilvauacutethoz
hasonloacute tematikus uacutetvonalak melynek hataacutesa a teacuterseacuteg gazdasaacutegi kitoumlreacutesi lehetőseacutegeit
szolgaacutelja
Kulcsszavak multi-perifeacuterikus teruumlletek tematikus turizmus teacuterseacutegfejleszteacutes
Examination of thematic route ndash Szatmaacuteri plum ndash in less developed micro-regions
Abstract
Analysis of the relationships between the main spatial coherences pointed out that the
multi- peripheral areas have significant socio-economic backwardness in Hungary In
our opinion complex economic development programs are needed for these areas to be
able to develop their economy The key factor in development of the least developed
rural areas is the local agricultural products and special local foods drinks and
tourism focus on the folklore The thematic route is a good method to build a
relationships between touristic attractions The reason of our topic selection is that
Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region is one of the 33 least-developed micro-region requiring
complex development program where complex touristic program is available for the
visitors The touristic complex program package focus on the main products in the
Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region which is the Plum Brandy Several literature points out
that the tourism development in disadvantaged areas can usually be achieved within the
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
82
framework of complex multi-day tourist packages Based on all these the main factors of
the success for the examined micro regions are the development of human resources and
complex multi-day tourist packages like Plum Road in Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region
Kulcsszavak multi-peripheral areas thematic tourism rural development
Bevezeteacutes
Vizsgaacutelatunk teruumlleti alapjaacutet a hazai haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegek adjaacutek melyek haacutetraacutenyos
taacutersadalmi illetve gazdasaacutegi mutatoacutekkal egyaraacutent rendelkeznek A hazai haacutetraacutenyos
helyzetű teruumlletek főbb teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute
hogy a hataacuter menti multi-perifeacuterikus teruumlletek jelentős gazdasaacutegi-taacutersadalmi
elmaradottsaacuteggal rendelkeznek (KOLLAacuteR 2012) Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ezen teacuterseacutegek a
jelenlegi halmozottan haacutetraacutenyos gazdasaacutegi helyzetuumlkből komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi
programok megvaloacutesiacutetaacutesaacuteval toumlrhetnek ki (NAGY-KAacutePOSZTA 2010)
Teacutemavaacutelasztaacutesunkat indokolja hogy a hazai 200713-as kormaacutenyrendelet alapjaacuten a 33
komplex programmal segiacutetendő haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacuteg egyike a Vaacutesaacuterosnameacutenyi
kisteacuterseacuteg melyben egy gazdasaacutegeacuteleacutenkiacutető komplex turisztikai programsorozat aacutell
rendelkezeacutesre az odalaacutetogatoacutek szaacutemaacutera A lenti aacutebraacuten a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
kisteacuterseacutegek illetve a teacutemaacutenk koumlzeacuteppontjaacuteban aacutelloacute Szatmaacuteri Szilvauacutet teruumlleti
elhelyezkedeacuteseacutet mutatjuk be hazaacutenk teacuterkeacutepeacuten
1 aacutebra A hazai leghaacutetraacutenyosabb helyzetű besorolaacutesuacute kisteacuterseacutegek
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes 2013
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
83
Az ellipszissel jeloumllt teacuterseacutegben a turisztikai programcsomagok az egyik legneacutepszerűbb
hungarikumot a Szatmaacuteri Szilva paacutelinkaacutet aacutelliacutetjaacutek koumlzeacuteppontba Szaacutemos szakirodalom is
raacutemutat arra a teacutenyre hogy a hazai haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken a turizmus fejleszteacutese
toumlbbnyire komplex toumlbb napos turisztikai programcsomagok kereteacuteben tud megvaloacutesulni
(G FEKETE 2006) A toumlbbnapos turisztikai programcsomagok oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacutenak fő
ceacutelkitűzeacutese a videacuteki teacuterseacuteg megleacutevő turisztikai adottsaacutegaival oumlsszhangban eacutes azokra
eacutepiacutetve a turistaacutek eacutes a helybeacuteliek igeacutenyeihez kapcsoloacutedva az alaacutebbiak
innovatiacutev magas sziacutenvonaluacute egyedi oumlnaacutelloacute vonzerővel biacuteroacute turisztikai
termeacutekek kialakiacutetaacutesa illetve
a teacuterseacuteg egyedi eacuterteacutekein alapvetően a termeacuteszeti eacutes eacutepiacutetett oumlroumlkseacutegen
alapuloacute nemzetkoumlzi vagy orszaacutegos jelentőseacutegű turisztikai vonzerők
termeacutekek eacutes tematikus haacuteloacutezatok fenntarthatoacute fejleszteacutese
A hazai eacutes nemzetkoumlzi joacutegyakorlatok is alaacutetaacutemasztjaacutek azt a teacutenyt hogy ezen turisztikai
programcsomagok tereacuten a laacutetogatoacuteszaacutem noumlveleacutese eacuterdekeacuteben az alaacutebbi prioritaacutesokat kell
megceacutelozni
oumlnaacutelloacutean is jelentős szaacutemuacute laacutetogatoacutet vonzoacute turisztikai attrakcioacutek
fejleszteacutese eacutes az attrakcioacutek minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa
a turizmus szezonalitaacutesaacutenak meacuterseacutekleacutese az egeacutesz eacutevben de legalaacutebb az
eacutev 300 napjaacuten eleacuterhető nyitva tartoacute turisztikai attrakcioacutek fejleszteacutese
leacutetrehozaacutesa
hosszuacutetaacutevon fenntarthatoacute egyedi jellegű fejleszteacutesek megvaloacutesiacutetaacutesa
a teacuterseacuteg kiemelt turisztikai helysziacutenein nemzetkoumlzi vonzerővel az
attrakcioacutefejleszteacutesekhez koumlzvetlenuumll kapcsoloacutedoacute uumlzleti szolgaacuteltataacutesok
fejleszteacutese eseteacuten az előaacutelliacutetott bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek noumlveleacutese
turisztikai egyuumlttműkoumldeacutesek erősiacuteteacutese turisztikai programcsomagok
kialakiacutetaacutesa (Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2008)
A Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacutegben leacutetrehozott Szatmaacuteri Szilvauacutet egy tematikus 5 napboacutel 4
eacutejszakaacuteboacutel aacutelloacute turisztikai termeacutek melynek leacutetrehozaacutesa a 2000-es eacutevek elejeacutere tehető A
Szilvauacutet eredetileg az alaacutebbi telepuumlleacuteseket eacuterintette Vaacutesaacuterosnameacuteny Taacutekos Csaroda
Beregdaroacutec Beregsuraacuteny Tarpa Tivadar Penyige Tuacuteristvaacutendi Szatmaacutercseke
Tiszacseacutecse Milota Sonkaacuted Koumllcse Panyola eacutes Loacutenya melyet jelenleg a
Gasztronoacutemiai Kalandozaacutes a Nagyszilva uacuteton fantaacutezianeacutevvel illetnek (wwwszilvauthu)
Az 5 napboacutel aacutelloacute turisztikai programcsomag neacutepszerűsoumldeacuteseacutet koumlvetően koumlzvetlen
hataacuteskeacutent jelentkezett a gazdasaacuteg turisztikai mutatoacuteszaacutemainak noumlvekedeacutese
Anyag eacutes moacutedszer
Vizsgaacutelataink soraacuten a TeIR adatbaacutezis interaktiacutev elemző illetve kisteacuterseacutegi elemző
reacuteszeacutenek adatait hasznaacuteltuk A vizsgaacutelatokhoz a legfrissebb rendelkezeacutesre aacutelloacute adatok a
2012-es adatok voltak mivel anyagunk 2014 maacutejusaacuteban keacuteszuumllt A vizsgaacutelati
moacutedszereinket tekintve elsődlegesen dokumentumelemzeacutest folytattunk mely soraacuten a
hazai LHH teacuterseacutegek turisztikai potenciaacuteljaacutet jelenlegi helyzeteacutet taacutertuk fel kuumlloumlnoumls
tekintettel a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg főbb turisztikai oumlsszefuumlggeacuteseire Ezt koumlvetően
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
84
vizsgaacutelataink soraacuten diagramokat keacutesziacutetettuumlnk a főbb tendenciaacutek grafikus
megjeleniacuteteacuteseacutehez majd ezek alapjaacuten fogalmaztuk meg javaslatainkat Jelen vizsgaacutelat egy
hosszuacute taacutevuacute komplex kutataacutes kezdeti faacutezisa melynek eredmeacutenyeit a tovaacutebbiakban
mutatjuk be reacuteszletesen
Eredmeacutenyek
A Koumlzponti Statisztikai Hivatal adatai alapjaacuten laacutethatoacute eacutes kimutathatoacute hogy a
Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacutegben eacutes a kisteacuterseacuteg gravitaacutecioacutes zoacutenaacutejaacuteban az eltoumlltoumltt
vendeacutegeacutejszakaacutek szaacutema (főkeacutent hazai vendeacutegek) noumlvekvő tendenciaacutet mutat az elmuacutelt 10
eacutevben mely szorosan oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a Szatmaacuteri Szilvauacutet neacutepszerűsiacuteteacuteseacutevel
illetve felerősoumldő marketingjeacutevel A legfrissebb (2014) TeIR adatok alapjaacuten a kuumllfoumlldi
vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenyaacutenak dinamikus vizsgaacutelata alapjaacuten
megaacutellapiacutethatoacute hogy noumlvekvő tendenciaacutet mutat 2010-ig aztaacuten enyhe csoumlkkeneacutest
eacuteszlelhetuumlnk A mutatoacute a kuumllfoumlldi turizmus jelentőseacutegeacutet fejezi ki a vendeacutegforgalomban A
mutatoacutet az alaacutebbiak alapjaacuten keacutepezzuumlk a kuumllfoumlldiek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek szaacutema
eacutes az oumlsszes kereskedelmi eacutes magaacuten szaacutellaacutesadaacutesban regisztraacutelt vendeacutegeacutejszaka szaacutemaacutenak
haacutenyadosa (a magaacuten szaacutellaacutesadaacutesban eacutes kereskedelmi szaacutellaacuteshelyeken) szaacutezaleacutekos
formaacuteban kifejezve
Az orszaacutegos a regionaacutelis illetve a megyei aacutetlaghoz keacutepest is elmaradaacutes mutatkozik a
kuumllfoumlldi vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenyaacuteban a Vaacutesaacuterosnameacutenyi
kisteacuterseacutegben (2 aacutebra)
2 aacutebra Kuumllfoumlldi vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenya
(szaacutezaleacutek)
Forraacutes TeIR REMEK adatbaacutezis 2014
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
85
A diagramroacutel joacutel leolvashatoacute hogy a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg 10 eacutev eltelteacutevel
megkeacutetszerezte a teacuterseacutegbe laacutetogatoacute kuumllfoumlldi vendeacutegek szaacutemaacutet amely veacutelemeacutenyuumlnk
szerint szoros oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a Szatmaacuteri Szilvauacutet kompakt turisztikai
programcsomag kialakiacutetaacutesaacuteval Laacutethatoacute hogy a 2002-es 675 -os araacuteny 2012-re 1239
-ra nőtt Ez a statisztikai szaacutemadat is alaacutetaacutemasztja azt a teacutenyt hogy noumlvekszik a
Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg telepuumlleacutesei iraacutent a turisztikai kereslet nem csak a hazai hanem
a kuumllfoumlldi vendeacutegek koumlreacuteben is Feltehetően ehhez a teacuterseacuteg hataacuter menti elhelyezkedeacutese is
hozzaacute jaacuterul A turisztikai szaacutemadatok is mutatjaacutek hogy egy toumlbb napos komplex
turisztikai programcsomag kialakiacutetaacutesaacutet koumlvetően noumlvekvő tendencia iraacutenyaacuteban mozdul a
kereslet Vizsgaacutelataink statisztikai adatokat alapul vevő reacuteszeacutet tovaacutebb folytatva
megvizsgaacuteljuk az 1000 lakosra jutoacute oumlsszes kereskedelmi szaacutellaacuteshely szaacutellaacutesfeacuterőhelyeinek
szaacutemaacutet amely azt fejezi ki hogy a neacutepesseacuteg szaacutemaacutehoz keacutepest milyen turisztikai
fogadoacutekapacitaacutessal rendelkezik egy teacuterseacuteg Előzetes hipoteacuteziseink alapjaacuten azt
felteacuteteleztuumlk hogy a turisztikai szolgaacuteltataacutes portfoacutelioacutejaacutenak bőviacuteteacutese oacuteta a szaacutellaacuteshelyek
szaacutema is noumlvekedett a teacuterseacutegben a vizsgaacutelt időperioacutedusban
3 aacutebra 1000 lakosra jutoacute oumlsszes kereskedelmi szaacutellaacuteshely
szaacutellaacutesfeacuterőhelyeinek szaacutema
ForraacutesTeIR REMEK adatbaacutezis 2014
A 3 aacutebra is joacutel mutatja hogy az 1000 lakosra jutoacute kereskedelmi szaacutellaacuteshelyek szaacutema
meghaladja a megyei a regionaacutelis illetve az orszaacutegos aacutetlagot is A tendencia 2008-ig
noumlvekedeacutest utaacutena csoumlkkenő iraacutenyt mutat amely a szaacutellaacutesfeacuterőhelyek csoumlkkeneacuteseacutere mutat
Azonban a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg adatai meacuteg mindig meghaladjaacutek az orszaacutegos a
regionaacutelis eacutes a megyei aacutetlagot is A teacuterseacuteg aktiacutev szereplői konstataacuteltaacutek azt a teacutenyt hogy
tovaacutebbi neacutepszerűsiacuteteacuteseacutere forraacutesteremteacutesre van szuumlkseacuteg a teacuterseacutegben kialakiacutetott turisztikai
programcsomagok tereacuten amennyiben a turizmust szeretneacutek neacutepszerűsiacuteteni Ezen
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
86
gazdasaacutegi szektor erősiacuteteacuteseacuteben laacutettaacutek eacutes jelenleg is laacutetjaacutek a munkahelyek szaacutemaacutenak
noumlveleacuteseacutet illetve a gazdasaacutegi portfoacutelioacute bőviacuteteacuteseacutet
Mindezekből koumlvetkezően a 2000-es eacutevek koumlzepeacuten megfogalmazoacutedott a tematikus
tuacuterauacutetvonal tovaacutebbi fejleszteacuteseacutenek keacutet iraacutenyvonala Az egyik iraacutenyvonal a tematikus
tuacuterauacutetvonal roumlvidebb verzioacutejaacutenak a megteremteacutese volt amelyet jelenleg a Barangolaacutes a
Kisszilvauacuteton (avagy a Penyigei szilvaacutetoacutel a Panyolai Elixiacuterig) fantaacutezianeacutevvel illetnek A
tuacuterauacutetvonal 3 napos 2 eacutejszakaacutes turisztikai programcsomagot foglal magaacuteba az alaacutebbi
telepuumlleacuteseket eacuterintve Penyige Tuacuteristvaacutendi Szatmaacutercseke Tiszacseacutecse Milota Sonkaacuted
Koumllcse Panyola Vaacutesaacuterosnameacuteny A maacutesik fejleszteacutesi iraacutenyvonal a hataacuter mentiseacutegre
alapozoacutedott mely alapjaacuten leacutetrejoumltt a Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet A jelenleg eleacuterhető
haacuterom Szilvauacutet az alaacutebbi teacuterkeacutepen laacutethatoacute
4 aacutebra A Szatmaacuteri Szilva Utak (kis nagy hataacuteron aacutetnyuacuteloacute) teacuterkeacutepi
megjeleniacuteteacutese
Forraacutes Google maps sajaacutet szerkeszteacutes 2014
A romaacuteniai Szatmaacuter megyeacutet eacutes a magyarorszaacutegi szatmaacuter-beregi taacutejegyseacuteget egyaraacutent
vaacuteltozatos turisztikai potenciaacutel jellemezi szaacutemos gyoumlnyoumlrű gyaloglaacutesra piheneacutesre
alkalmas taacutejaik kulturaacutelis eacutes toumlrteacutenelmi eacuterteacutekeik kuumlloumlnleges vonzerővel biacuternak a hataacuter
menti teacuterseacutegbe eacuterkező turistaacutek szaacutemaacutera A romaacuten eacutes magyar partnerek
egyuumlttműkoumldeacutesnek koumlszoumlnhetően a Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet tartalmas kikapcsoloacutedaacutest
biztosiacutet azon uacutej eacutes reacutegi eacuterdeklődők vendeacutegek turistaacutek szaacutemaacutera akik felkeresik ezt a
hataacuter menti teacuterseacuteget eacutes szemeacutelyesen is megismerkednek a szeacutep eacutes eacuterdekes helyekkel
megismerik a taacutejegyseacutegek hagyomaacutenyait eacutes ndash a szilvaacutehoz is koumltődő ndash taacutejtermeacutekeit s
mindezt egy hataacuteron aacutetnyuacuteloacute szeacutep eacutes vaacuteltozatos taacutejakon vezető uacutetvonalon haladva tehetik
(wwwszilvauthu)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
87
A hataacuteron aacutetnyuacuteloacute Szilvauacutet az alaacutebbi Euroacutepai Unioacutes projekt kereteacuteben keruumllt
megvaloacutesiacutetaacutesra melyet 2011-ben nyert el a Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka Lovagrend szaacutemos
helyi aktiacutev paacutelyaacutezati partnerrel toumlrteacutenő konzorciummal A projekt kereteacuteben 212 116
euroacutet nyertek melynek reacuteszleteit az alaacutebbi taacuteblaacutezat tartalmazza Hazaacutenk videacuteki jellegű
teruumlletein szaacutemos esetben probleacutemaacutet jelent a paacutelyaacutezati forraacutesokhoz szuumlkseacuteges oumlnerő
megteremteacutese A szilva mint oumlsszekoumltő kapocs a szatmaacuteri videacutek turisztikai
fejleszteacuteseacuteben ciacutemű projekt eseteacuteben az oumlnerő megteremteacutese nem okozott kardinaacutelis
probleacutemaacutet hiszen az eddigi aktiacutev turisztikai teveacutekenyseacutegből szaacutermazoacute joumlvedelem
biztosiacutetotta az anyagi haacutetteacuterforraacutest amely kiemelkedő mintakeacutent (joacute gyakorlatkeacutent)
szolgaacutel a hazai haacutetraacutenyos helyzetű terek teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelatakor A
hazai haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacutegekben szaacutemos helyen probleacutemaacutet okoz a paacutelyaacutezati
forraacutesok oumlnerejeacutenek megteremteacutese Ezen tuacutel mivel az euroacutepai unioacutes forraacutesok
utoacutefinansziacuterozaacutes kereteacuteben valoacutesiacutethatoacutek meg iacutegy meacuteg ha 100 -os taacutemogataacutesi
intenzitaacutesroacutel is van szoacute szaacutemos esetben meacuteg akkor sem megoldott a paacutelyaacutezati beruhaacutezaacutesi
eacuterteacutek előteremteacutese Tehaacutet ez is mutatja azt a teacutenyt hogy tulajdonkeacuteppen mintaprojektről
beszeacutelhetuumlnk a Szatmaacuteri Szilvauacutet kialakiacutetaacutesa eseteacuten Az alaacutebbiakban egy oumlsszefoglaloacute
taacuteblaacutezattal szeretneacutenk megjeleniacuteteni a legfrissebb Szilvauacutethoz kapcsoloacutedoacute hataacuteron
aacutetnyuacuteloacute projekt vissza nem teacuteriacutetendő illetve projektpartneri hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
1 taacuteblaacutezat A szilva mint oumlsszekoumltő kapocs a szatmaacuteri videacutek turisztikai
fejleszteacuteseacutebenrdquo ciacutemű hataacuteron aacutetnyuacuteloacute projekt (2011)
A projekt
megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban
reacutesztvevő partnerek
Vissza nem teacuteriacutetendő taacutemogataacutes
(Euroacutepai Unioacutes forraacutes eacutes nemzeti
taacutersfinansziacuterozaacutes egyuumltt)
Projektpartnerek
egyeacuteni
hozzaacutejaacuterulaacutesa
Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka
Lovagrend 103 852 5 466
Szatmaacuter Megyei Agraacuter
Kereskedelmi eacutes
Iparkamara
56 642 1 156
Szatmaacuter-Beregi Szilva
Uacutet Egyesuumllet 42 750 2 250
Oumlsszesen 203 244 euroacute 8 872 euroacute
Forraacutes wwwszilvauthu alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
A projekt kereteacuteben az alaacutebbi projektelemek keruumlltek megvaloacutesiacutetaacutesra
Magyarorszaacuteg teruumlleteacutet eacuterintő projektelemek
bdquoSzatmaacuteri szilva haacutezardquo kialakiacutetaacutesa
Romaacutenia Szatmaacuteri szilva bemutatoacutehely kialakiacutetaacutesa
Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet tematikus turisztikai uacutetvonal kijeloumlleacutese az alaacutebbi
bontaacutesban
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
88
Magyarorszaacuteg Vaacutesaacuterosnameacuteny(13 km) Taacutekos(3 km) Csaroda(9 km)
Beregdaroacutec (6 km) Beregsuraacuteny(7 km) Tarpa(27 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(20
km) Tivadar(14 km) Penyige(10 km) Tuacuteristvaacutendi(6 km) Szatmaacutercseke(14
km) Tiszacseacutecse(44 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(47 km) Milota(9 km) Sonkaacuted(3
km) Koumllcse(33 km) Panyola(10 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(37 km) Loacutenya (66 km)
Szatmaacuterneacutemeti (32 km)
Romaacutenia teruumlleteacutet eacuterintő projektelemek Aranyosmeggyes -Mediasul Aurit- (20 km)
Vaacutemfalu-Vama (3 km) Avasfelsőfalu-Negresti Oast (3 km) Vaacutemfalu-Maacuteriavoumllgy-Vama
(9 km) Bikszaacuted-Bixad (39 km) Tuacutert- Turc (10 km) Halmi-Halmeu (5 km) Tuacuterterbes-
Turulung (7 km) Saacuterkoumlzuacutejlak-Livada (25 km) Szatmaacuterneacutemeti-Satu Mare
bull Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka udvar kialakiacutetaacutesa
bull koumlzoumls marketingteveacutekenyseacuteg az eacuterintett telepuumlleacuteseken
bull szakmai tanulmaacutenyutak szervezeacutese lebonyoliacutetaacutesa
bull koumlzoumls turisztikai kiadvaacutenyok eacutes bemutatoacutefilm keacutesziacuteteacutese
bull online turisztikai adatbank leacutetrehozaacutesa wwwszilvauthu portaacutel leacutetrehozaacutesa
Oumlsszegzeacutes
Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy mindhaacuterom szilvauacutet leacutetrehozaacutesa a teacuterseacuteg falusi
turizmusaacutenak fellendiacuteteacuteseacutet szolgaacutelja Az uacutej turisztikai termeacutekek teacuterseacutegi oumlsszefogaacutessal
valoacutesulhatnak meg amelyek szociokulturaacutelis pozitiacutev hataacutesa kimutathatoacute az eacuterintett
telepuumlleacuteseken (PRISTYAacuteK 2008) A vendeacutegforgalom stabilizaacutelaacuteshoz nagymeacuterteacutekben
hozzaacutejaacuterul a taacutejspecifikus eacutelelmiszerek bioeacutetelek gasztro - hungarikum termeacutekek
előaacutelliacutetaacutesa melyek a helyben hozzaacuteadott eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutesban jelentős szerepet toumlltenek be
Az elmuacutelt eacutevek tendenciaacuteit koumlvetve a Hungarikum Bizottsaacuteg strateacutegiaacuteja is azt a ceacutelt
szolgaacutelja hogy a hungarikumok kiemelt gazdasaacutegi szerepet toumlltsenek be a hazai fejlett
illetve fejletlen vagy haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken egyaraacutent hiszen egy-egy ilyen
teacuterseacuteg gazdasaacutegi fellenduumlleacuteseacutehez nagymeacuterteacutekben hozzaacute jaacuterulhat a teacuterseacutegben jelen leacutevő
magas hozzaacuteadott eacuterteacutekkel rendelkező hungarikum termeacutek Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a
komplex turisztikai termeacutekek tovaacutebbaacute hozzaacute jaacuterulnak a helybeacuteli joumlvedelmek
kiegeacutesziacuteteacuteseacutehez melyet az is mutat hogy az utoacutebbi 5 eacutevben a turisztikai vaacutellalkozaacutesok
szaacutema noumlvekedett a teacuterseacutegben Fontos eredmeacutenykeacutent kell megemliacuteteni a Szilvautak
pozitiacutev hataacutesaacutet a teacuterseacuteg munkahelyteremteacuteseacutere Konkluacutezioacutekeacutent megfogalmazhatoacute hogy
fontos a teacuterseacutegben a szezonalitaacutes megnyuacutejtaacutesa akaacuter az Erdeacutelybe tartoacute aacutetmenő forgalom
egy vagy toumlbb napra toumlrteacutenőmegaacutelliacutetaacutesaacutevalrdquo Tovaacutebbi pozitiacutev hataacuteskeacutent jelentkezik a
mezőgazdasaacutegi termeacutekek főkeacutent a szilva eszmei eacuterteacutekeacutenek a visszanyereacutese Annak
elleneacutere is hogy a teacuterseacutegben a turizmus gazdasaacutegi suacutelya mindoumlssze 23 a turisztikai
fejleszteacutesi lehetőseacutegek adottak viszont nem szabad figyelmen kiacutevuumll hagyni hogy alapja
a helyi humaacutenerőforraacutes sziacutenvonala Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ha a teacuterseacutegben jelen van az a
megfelelő sziacutenvonaluacute humaacutenerőforraacutes potenciaacutel amely keacutepes megteremteni mind a
hazai mind pedig a kuumllfoumlldi paacutelyaacutezati forraacutesokat akkor a teacuterseacuteg gazdasaacutegi taacutersadalmi
mutatoacuteinak pozitiacutev iraacutenyuacute elmozdulaacutesa prognosztizaacutelhatoacute Mindezek alapjaacuten
elmondhatoacute hogy a humaacutenerőforraacutes sziacutenvonalaacutenak fejleszteacutese mellett a haacutetraacutenyos
helyzetű teacuterseacutegek komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi programjaacutenak kardinaacutelis reacuteszeacutet
keacutepezhetik a Szatmaacuteri Szilvauacutethoz hasonloacute kompakt toumlbb napos turisztikai termeacutekek
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
89
Hivatkozott forraacutesok
1 G Fekete Eacute (2007) Haacutetraacutenyos helyzetből előnyoumlk Foumlldrajzi
Koumlzlemeacutenyek 2007 1-2 55-66 p
2 Kollaacuter K (2012) A hazai haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacutegek főbb teacutergazdasaacutegi
oumlsszefuumlggeacutesei SZIE-GTK Gazdaacutelkodaacutes- eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori
Iskola PhD disszertaacutecioacute Goumldoumlllő 2012
3 Nagy H ndash Kaacuteposzta J (2010) Social and regional aspects of the structural and
Cohesion Funds in the new EU member states between 2007-2013 In Peter
Bielik (szerk) Economics Social Policy and Citizenship in the European
Union ndash Evidence of V4 Countries and Perspectives for Ukraine Nitra Slovak
University of Agriculture Fakulty of European Studies and Regional
Development 2010 pp 148-167(ISBN978-80-552-0448-2)
4 Pristyaacutek E (2008) Szatmaacuter-Bereg turisztikai alapuacute teruumlletfejleszteacutese PTE-TTK
Foumlldtudomaacutenyok Doktori Iskola PhD disszertaacutecioacute Nyiacuteregyhaacuteza 2008
5 Toacuteth T (2014) A hungarikumok hazai eacutes nemzetkoumlzi ismertseacutegeacutenek
megiacuteteacuteleacuteseacutenek oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese tanulmaacuteny 2013-851 119 p
6 Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2008
7 wwwszilvauthu
Szerző(k)
1 Neacutemedineacute Dr Kollaacuter Kitti PhD
adjunktus
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
2103 Goumldoumlllő Paacuteter K u 1
kollarkittigtksziehu
2 Dr Kaacuteposzta Joacutezsef CSc
deacutekaacuten inteacutezeti igazgatoacute egyetemi docens
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
2103 Goumldoumlllő Paacuteter K u 1
kaposztajozsefgtksziehu
3 Dr Peacuteli Laacuteszloacute PhD
adjunktus
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
2103 Goumldoumlllő Paacuteter K u 1
pelilaszlogtksziehu
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
90
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
91
COMMON AGRICULTURAL POLICY 2007 ndash 2013 VS 2014 -2020
RAŠOVSKAacute ADRIANA
Introduction
Joining the European Union in 2004 Slovakia has accepted the rules of support to the
agricultural sector what means adapting the same support mechanisms as those used in
the EU and the gradual increasing of farmers contributions from the EU budget until
2013 However there is a significant difference between the Slovak and European
agriculture
The Slovak agriculture is considerably less productive despite a high concentration of
farms (up to 951 of the utilized agricultural land is farmed by large farms) Not only is
Slovakia on the first place among 24 European countries due to its size of farms but
farms hire the majority of land that they farm (up to 935 of agricultural land is not
owned by entities who work it)
The role of agriculture could be traditionally perceived as a food production but
agriculture significantly shapes the face of the country affects the quality of the
environment and also helps to increase the potential of tourism development It is
therefore evident that the industry will continue to benefit from public support To make
a right decision in allocation of this support it is necessary to become familiar with its
advantages and disadvantages especially in Slovak agricultural conditions
Materials and Methods
Study of domestic and foreign literature explaining the views of leading authors
describing the issues of agricultural policy agri-food industry and the impact of CAP on
domestic economic factors is followed by collecting the data needed for statistical
analysis
Article combines practical skills with statistical software Gretl and creating correlations
key indicators demonstrating the dependence of the Common Agricultural Policy reform
on selected agricultural factors in Member States of the European Union
Data sources are
Slovak Agricultural Library in Nitra
Statistical Office if the Slovak Republic
agricultural magazine AGROMAGZIacuteN
Internet resources EUROSTAT OECD FAO
and other Internet resources dedicated to the analyzed issue
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
92
Results and Discussion
Common Agricultural Policy
The Common Agricultural Policy could be easily identified as a system of European
subsidy programs representing the largest community financial policy in the European
Union Opponents would say with irony that this policy costs each taxpayer ldquoonlyrdquo 30
cents a day
In the last years the agricultural policy had to respond to the accession of the new
member states increasing demand for high quality food climate change volatile food
prices on world markets and the unbalance in the food chain in the EU From the
European Parliament point of view there must be provided the public goods by means of
food security and secondly the protection of the environment
The main purpose of the Common Agricultural Policy is to help a stable and efficient
production of high-quality foods that are competitive on world markets and made
environmentally sustainable manner It also aims to promote economic activity in rural
areas and prevent the depopulation
Marušinec J ndash Škriečka M in analyse of the agricultural support pay attention on the
financial framework dedicated to period 2007 ndash 2013 Expenditure on the Common
Agricultural Policy can be found in the expenditure chapter - Preservation and
management of natural resources ndash where CAPrsquos budget is given at volume of 418125
mld euro (table 1)
Table 1 Financial framework 2007 - 2013 (million euro) Expenditure
chapter 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2007 - 2013
1 Sustainable growth
54 405 56 736 59 197 61 144 63 601 66 640 69 678 431 401
2 Preservation and
management of natural resources
58 351 58 800 59 252 59 726 60 191 60 663 61 142 418 125
21 Market
expenditures and
direct payments
45 759 46 217 46 679 47 146 47 617 48 093 48 574 330 085
3 Citizenships
freedom and
security
1 273 1 362 1 523 1 693 1 889 2 105 2 376 12 221
4 EU as a global partner
6 578 7 002 7 440 7 893 8 430 8 997 9 595 55 935
5 Administration 7 039 7 380 7 699 8 008 8 334 8 670 9 095 56 225
6 Compensation 445 207 210 - - - - 862
Total 128 091 131 487 135 321 138 464 142 445 147 075 151 886 974 769
Source Analysis of the support system in agriculture Marušinec J ndash Škriečka M 2009
The development of CAPacutes expenditures in the examined period 2007 ndash 2013 decreased
from the 456 (58 351 billion euro) to 403 (61 142 billion euro) ndash figure 1 CAPacutes
expenditures represents the major part of the financial framework till the year 2009 after
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
93
this year the expenditure chapter Sustainable growth comprehensive of
Competitiveness for growth and employment and Cohesion for growth and
employment leads with 09 difference (1 418 billion euro)
Figure 1 Comparison of the development of CAPacutes expenditures (red line) and
direct payments (blue line) in years 2007 ndash 2013 source MF SR
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 in Slovak Agriculture
The role of agriculture consists not only in food production but also it significantly
shapes the face of the country affects the quality of the environment and helps to
increase the potential of tourism development It is therefore evident that the industry
will continue to benefit from public support To make a right decision in allocation of
this support it is necessary to become familiar with the agriculture development
Agriculture of the Slovak Republic in 2007 ndash 2013
Agriculture forestry and fishery GDP
The share of agriculture in the created gross domestic product (figure 2) has oscillated
from 36 in 2007 (223353 million euro) through 256 in 2010 (168582 million euro) to
reach 332 in the year 2012 (23758 million euro)
Figure 2 Overview of the agriculture forestry and fishery GDP in examined period
(million euro) source ŠUacute SR
Development of agriculture forestry and fishery GDP
(mill euro)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
94
The quarterly growth of agriculture gross production (figure 3) is defined using the
logarithmic transformation of the exponential function
ln yt = ln b0 + x ln b1 + ln ut
and based on it following conclusions can be made
Multiple R = 03762low leakage power dependence between y and exogenous
variables
R Square = 0141514 15 of the variability of the endogenous variable is explained
by given
regression function (model)
Significance F = 00338 lt 005 ie model as a whole is statistically significant (+)
Parameter b0 is statistically highly significant since the P-Value (4 13E-41) lt 0 01
(++)
Parameter X1 is statistically significant since the P-Value (0 0338) lt 0 05 (+)
b0 = 954 4478 In the zero period time the gross output of agriculture is in
the amount of
954 45 units (million euro)
b1 = 0007091 0709059 Quarterly growth rate of agriculture gross production
is 071
2836236 The annual growth rate of agriculture gross
production is 284
Regression function form yi = 6861 + 0007x1
Figure 3 The quarterly growth of agriculture gross production (million euro)
source ŠUacute SR
The economic production rate of agriculture and food processing
Gross production - agriculture forestry
and fishing (mill euro)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
95
The economic profit of agriculture and the food processing (figure 4) reaches two
important points in the examined period
1 year 2007 ndash the revenues obtain their maximum value (4 2643 million euro)
by costs of 4 1698 mill euro rarr profit 945 million euro
2 year 2009 - the revenues obtain their minimum value (1 9659 million euro) by
costs of 2 0787 mill euro rarr profit -1128 million euro
Figure 4 Development of the revenues (red line) costs (blue line) and economic
profit (green line) in the Slovak agricultural production (million euro) source ŠUacute SR
The economic agricultural account (figure 5) describes the ratio in which the crop
production and the animal production create the total amount of agricultural production
The highest value of agricultural production can be noticed in year 2008 (233337
million euro) Paradoxically in the following year the lowest agricultural production can be
remarked (174014 million euro) This interannual loss represents decrease by 59323
million euro on amount 174014 million euro
Figure 5 Development of the crop production animal production and the
agriculture production source ŠUacute SR
Employment
Employment in the agricultural sector (figure 6) has declining character since the
beginning of the examined period the number of employees in the crop production
decreased by 3507
CropprodctionAnimalproductionAgriculturalproduction
Economic agricultural account (mill
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
96
(- 3 076 employees) and the animal production employment decreased by 3895 (-
5 193 employees)
Figure 6 Average number of employees in the animal (blue line) and crop production
(red line)
source ŠUacute SR
The land use
In Slovakia during the examined years the ratio between utilized agricultural area and
permanent meadows and pastures is stabelazed (37 1) There are only minimal changes
between years values
Figure 7 Utilized agricultural area vs permanent meadows and pastures (ha)
source ŠUacute SR
Land area - permanent meadows and pastures (ha)
Land area - utilized agricultural area (ha)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
97
Common Agriculture Policy in Slovakia 2007 ndash 2013
After the Slovak Republic became a member state of the European Union the
agricultural support received a new dimension in form of CAPacutes expenditure patterns
implementation In Slovakia following instruments are used by CAP
1 Direct payments
2 Rural development
3 Market-oriented expenditures
Market-oriented expendituresacute task is to support the export of agricultural goods in the
areas outside of the EU but also eg National programme of beekeeping and the
Programme of school milk support
Financing thru the rural development focuses on the agro-environmental support
investments in the agricultural companies improving of the agricultural productsacute
processing and merchantability agricultural proceedingsacute diversification forestry and
also support of farms with partly self-supplying education counselling and fish system
Direct payments are the most important source of finance in terms of volume of funds
They are composed of two parts
a) resources of the EU (the volume is given by the regulation of Council)
b) national equalization payments - co-financing from the state budget (volume is
given by law on the state budget)
A significant dynamic growth in terms of the total amount of additional public funds
flowing into agriculture can be noticed since the Slovak Republic became a member of
the European Union Detailed overview of the resources flowing into Slovak agriculture
is shown in the table 2
Table 2 Financing of the Slovak agriculture
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Direct payments 24547 23325 25101 36078 22393 3641 3376 3652
- Direct payments (funds of ES) 15349 16494 15282 21384 21384 227 2437 2784
- co-financing (Slovakia) 9198 6831 9819 14695 1009 1371 939 868
Rural development 14891 17689 20175 17825 40291 4335 4831 4085
- Rural development (funds of ES) 11900 14137 15492 13878 30980 3318 3693 3134
- co-financing (Slovakia) 2991 3552 4684 3947 9311 1016 1138 951
Market-oriented expenditures 2649 3787 3768 3768 3900 398 136 131
- Market-oriented expenditures
(funds of ES) 2649 3787 3768 3768 3768 376 109 99
- co-financing (Slovakia) 000 000 000 000 133 22 27 32
Source MF SR
One year after joining the European Union Slovakia was given the minimum support
from the European and Slovak funds (21522 million euro) Figure 8 provides a brief
overview of the development of direct payments paid to Slovakia in previous years The
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
98
highest sum of support can be noticed in year 2008 (37041 million euro) followed by year
2011 with amount of support 3652 million euro
Figure 8 Comparison of direct payments development in Slovakia (europerson)
source MF SR
Reform of the Common agricultural policy 2014-2020
The long-awaited European Commissions proposal of the Common Agricultural Policy
reform has become the target of criticism mainly of the central Europe countries Its
opponents argue that it does not sufficiently pay attention on a fairer distribution of
funds increasing the competitiveness of the sector and the promotion of green farming
practices However the positive or negative consequences of it cannot be taken into
consideration without a deep analysis To demonstrate CAPrsquos advantages
disadvantages it will be needed to go through several factors reflecting the impact of EU
decisions on the Slovak agriculture development as a representative country of V-4
Problematic provisions of the draft reform of view CAP
- Distribution of support among the EU member states
- Capping - setting the upper limit of support for big companies
- Terms of greening and their close relationship to capping direct payments
Direct payments
Implementations of the direct payments strengthen the idea of flat-rate market reforms
enhancing the competitiveness of the agricultural sector by encouraging farmers to adapt
to the market conditions The European companyrsquos needs - basic income and basic
public goods - are now supported by the uncoupled direct payments
European Commission identifies the role of the future redistribution of direct payments
as a dual one - support for income and provision of public goods by ensuring a better fit
between these policy objectives and the budgetary means available There are several
options for redistribution of direct payments envelopes between EU Member States
taken into consideration
Direct payments distribution to Slovakia
in years 2005 - 2011
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
99
EU flat rate ndash direct payments distribution on the total potentially eligible hectares
across the European Union Member States with volume 267 euroha of potentially
eligible area (PEA)
As shown in Figure 9 there are considerable differences in payments between member
states such as Malta Belgium Nederland Italy Greece Cyprus Denmark and Slovenia
ndash with higher direct payments and member states like Latvia Estonia Lithuania
Portugal Romania Slovakia Bulgaria and Poland - with lower payments
Figure 9 Direct Payments redistribution using EU flat rate source DG AGRI
Choosing the option EU flat rate would mean to redistribute a sum of 4394 million euro
While Malta Belgium Nederland Italy Cyprus and Denmark would remark losses EU
flat rate would produce substantial gains to Latvia Greece Lithuania and Romania This
option would be most beneficial for Romania Poland and Spain on the other hand Italy
Germany and France would loose the most
ldquoA flat rate payment across the EU would fail to reflect differences in the economic and
environmental situation in the Member States since a given level of payment does not
have the same effect on income and each hectare does not equally contribute to the
provision of environmental public goodsrdquo European Commission
Considering almost 90 of the land is concentrated in 20 of the holdings in the EU-
25 EU flat rate can not solve the problem of an unequal direct payments distribution
between farms Distribution proposed this way would be a strong rejection of support
compensation to new member states and to the old ones
pragmatic approach ndash Member States are given the EU wide minimum level of per
hectare payment based on a share of the EU average
In the pragmatic approach the direct payments distribution is solved by dividing it to all
Member States at the level at least 80 of the EU average per hectare (figure 10)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
100
Figure 10 Direct Payments redistribution using min 80 of EU-average source DG
AGRI
The amount of redistributed payments would be a sum of 847 million euro by this option
Romania Latvia and Lithuania would remark only positive impacts France Germany
and Italy would remark the biggest losses in this case
ldquoThis option would allow addressing the situation of Member States which are
significantly below the EU average while mitigating the impact of redistribution on those
above the EU averagerdquo European Commission
This means that to lift the per hectare payments of Member States to 80 of the EU
average (213 euroha) it would be needed to cover this cost on a proportional basis by the
Member States that are above the EU average rarr payments to the Member States to 80
of the EU average would be required by a reduction of their envelopes while the
envelopes of those Member States who belong between 80 - 100 would remain
unchanged
the use of objective criteria - the EU flat rate is adjusted by objective criteria based on
economic physical andor environmental indicators
ldquoObjective criteria that reflect the dual role of direct payments in providing income
support and public goods and would thus ensure a more equitable and efficient use of
budgetary resourcesrdquo European Commission
The use of objective criteria should ensure a more equitable and efficient use of
budgetary resources - higher direct paymentsha would be given to the Member States
with higher GDPcapita (expressed in PPS) as well as to the Member States with higher
GVAAWU
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
101
Figure 11 Direct Payments redistribution using Economic objective criteria source DG
AGRI
combination of a pragmatic approach and objective criteria
The common agricultural policy is built on two pillars (itrsquos maintaining is supported by
the Commission proposal and the European Parliaments position too)
1st pillar Direct payments and markets 317 2 billion euro (76)
2nd
pillar Rural development 101 2 billion euro (24)
Total 418 4 billion euro (100)
In addition to the CAP budget another 17 1 billion Euros should be redistributed
bull 5 1 billion euro - Agricultural research and innovation
bull 3 9 billion euro - Reserve for crises in the agricultural sector
bull 2 5 billion euro - Food safety
bull 2 8 billion euro - People in poverty
bull 2 8 billion euro - European fund for globalisation adjustment
Table 3 Comparison of direct payments resources in the actual CAP
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Financial cap for the EUrsquos part of direct payments 40 50 60 70 80 90 100
Possible national supplementary payment (Slovakia) 30 30 30 30 20 10 0
Total 70 80 90 100 100 100 100
Source VUacuteEPP
The new structure of direct payments within the 1st pillar of the CAP will be for the first
time established - multicomponent structure of direct payments
bull Basic Payment Scheme (50 will replace the currently applicable
payment SAPS)
bull Ecological payment (mandatory 30)
bull Coupled support (optional 10)
bull Payment of LFA (optional 5)
bull Young farmer (mandatory 2)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
102
Capping
The European Commissionacutes intention is to put into practice a cap for subsidies for the
largest agricultural companies that receive a disproportionate measure of direct support
of incomes from the CAP Implementation of a progressive capping on payments should
start at 150 000 euro - the maximum amount of support for a farm for one year would be
limited to 300 000 euro This progressive capping would be in force only from moment
when the costs of social security and wages would be deducted from the total sum
After the vote in the European Parliament the amount of capping per farm stays at sum
of 300 000 euro and since
- farms are given 250 000 euro rarr 30 of unit subsidies would be paid per hectare
- farms are given 200 000 - 250 000 euro rarr 60 of unit subsidies would be paid per
hectare
- farms are given 150 000 ndash 200 000 eurorarr 80 of unit subsidies would be paid per
hectare
Due to the historical development large farms can be found especially in Slovakia
Czech Republic and East Germany These farms were excluded from the plan of
capping CAP funding will be provided only to active farmers who are able to
demonstrate tangible action Because the Commissionrsquos definition of an active farmer is
very broad support is likely to be given even to those farmers whose annual income
from agriculture represents only 5 2 of CAP resources should help to entice young
people to farming and farmers to 40 years should receive 25 bonus on direct payments
during the first five years and in this case the cap on the size would be unified on 50 ha
(no individual based on the average size of farms among the Member States)
Figure 12 Capping directions for years 2014 - 2020 source DG AGRI
Additional national payment on livestock units (figure 13) represents the support of
animal production given to Slovak agriculture from year 2007 Its decreasing character
responds to decline in animal production (figure 14) The most enormous drop can be
noticed in year 2008 when the animal production decreased by 26388 million euro in 12
months
National cap of Slovakia for period 2014 - 2020 (ths euro)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
103
Figure 13 Additional national payment on big livestock units (euroBLU) 2007-2012
source ŠUacute SR
Figure 14 Animal (blue line) and Crop production (red line)
source ŠUacute SR
To demonstrate the task of capping as a part of the CAP reform ndash the downward trend of
employees in the animal production has to be remarked The primary objective of
capping is to increase the downward nature of employment in animal production or at
least to maintain its current state (figure 15) This support should help to spread the
animal production and ensure the position of animal farms in Slovakia as well in Czech
Republic and Germany
Figure 15 Average number of employees in the animal (blue line) and crop production
(red line) source ŠUacute SR
SAPS (Single Area Payments) are paid to farmers whose minimum size of the cultivated
area is 03 hectares and the minimum size of the economy overall is 1 ha These
payments proceed from the European Agricultural Guarantee Fond (EAGF) In Slovakia
Additional national payment on big livestock units (euroBLU)
30
50
70
90
110
130
150
2007 2008 2009 2010 2011 2012
Animal and Crop production (mill euro)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
104
their progress is continuously growing what helps to keep the volume of crop production
in a positive way (figure 16) The average number of employees in the crop production
decreases only in year 2008 what can be caused by the financial crisis outbreak But the
overall development of employment in the crop production can be characterized as a
growing one due to the efficient influence of SAPS
Figure 16 Development of SAPS (euroha) and crop production (million euro) source ŠUacute SR
Greening
A short overview of the implications of greening based on the amount of farms and a
reduction of direct payments is shown in table 4 ndash differences in variants between
examined years are followed
bull Variant 30 + 039 of direct payments in 2020
bull Variant 20 + 047 of direct payments in 2020
bull Variant 10 + 049 of direct payments in 2020
bull Variant 0 + 055 of direct payments in 2020
The European Commissionrsquos suggestion is to make a condition on the allocation of 30
of direct payments based on three green rules
bull Maintaining of the permanent pastures
bull Diversification - farmers will have to grow at least three kinds of crops on their
arable lands while one crop can occupy at least 5 and maximum 70 of the
total area
bull Maintaining the ecological landscape - at least 7 of the area other than
permanent pastures must be used on balks hedges trees outfield the
landscape features biotopes interference guard bands and forested areas
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
105
Table 4 The implications of greening based on the amount of farms and a
reduction of direct payments
Year Parameter
of farms in classes
Direct payments
150 -
200
(ths euro)
200 -
250 (ths
euro)
250 -
300 (ths
euro)
300 gt
(ths euro)
of
farms
together
Decreasing
(mil euro)
of
reduction
compared
to the
claim
2014
Variant 30 034 021 017 021 094 124 426
Variant 20 051 034 017 043 145 22 574
Variant 10 064 051 03 055 2 362 727
Variant 0 149 051 034 09 324 557 876
2020
Variant 30 03 021 026 021 098 146 465
Variant 20 06 038 017 047 162 258 621
Variant 10 085 055 03 068 239 421 776
Variant 0 192 055 038 102 388 645 931
Source Impact of the CAP reform on the agricultural organizations in the Slovak
Republic Semančiacutek M 2012
Based on the complaints from farmersrsquo organizations and some Member States the
European Parliament decided to remove some small farms from the green rules An
exception should receive even those producers who fulfil the national environmental
certification conditions
The paradox is that the former idea of the European Commission was giving the
exceptions to farms that operate in the organic way Farms with less than 10 hectares of
cultivable land will automatically receive an exception companies owning 10 ha ndash 30 ha
area can apply for this exemption rarr the exceptions will refer to 82 of European farms
Slovakia identifies with the Austrian proposal to consider the cultivation of soybeans and
legumes as an option in greening the 7 of agricultural land For Europeans it would
be an interesting proposal because huge amounts of soybeans are imported from the
United States Another reason why Slovak Ministry of Agriculture agrees with this
suggestion is fact that increasing the land intended for growing pulses was a perfect idea
especially in dry periods (ie year 2012 marked with huge droughts)
Table 5 Crops of soybeans
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Harvested area
(ha) 10 983 8510 10898 12036 7795 5408 9286 13976 19667 21889
Production
(tha) 12 210 13511 18964 20553 11029 11379 15379 24045 36922 41832
Total crop (t) 111 159 174 171 141 21 166 172 188 191
Source ŠUacute SR
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
106
The pressure on agricultural productsacute prices will rise as a result of new given criteria of
greening This would cause
bull reduction in the competitiveness of Slovak agricultural products
bull increase of food expenditures
bull growth of food import
bull reduction of potential output growth
bull increased costs in crop production
bull use of arable land will decrease mainly the lowland regions of Slovakia
bull foothill and mountain areas rarr pressure on increasing the green areas
bull acreage of cereals and oilseeds in all areas of production will decline
bull the reason for increasing the forage areas will not be the growth in livestock
feed
consumption but maximizing of income including the CAP subsidies rarr
growth of
green areas on arable land
bull in case of a larger volume of direct payments and their tying on the BLU and
dairy
cows a significant attenuation of these negative development is likely
Conclusion
Slovakia is perceived as a leader among the European countries due to its size of farms
Despite of a high concentration of farms - up to 951 of the utilized agricultural land
are farmed by large farms - the Slovak agriculture is considerably less productive
The reform of Common Agriculture Policy tries to develop not only the traditional role
of agriculture a food production but shapes the face of country affects the quality of
environment and also helps to increase the potential of tourism development through the
cooperation of direct payments system capping and greening
To make a right decision in allocation of this support it is necessary to become familiar
with its advantages and disadvantages especially in Slovak agricultural conditions
Direct payments system ndash the use of objective criteria would ensure a more equitable and
efficient use of budgetary resources in comparison to eg EU flat rate where Slovakia is
paid with lower direct payments than the other Member States Objective criteria reflect
the dual role of direct payments in providing income support and public goods
Capping - The primary objective of capping is to increase the downward nature of
employment in animal production or at least to maintain its current state in Member
States like Slovakia Czech Republic or Germany where the biggest farms are located
due to the historical development In previous years the animal production has been
forgotten regarding to higher payments paid to the crop production This unbalance
could be changed by reform of Common Agriculture Policy
Greening ndash opponents of green rules which should ensure the maintaining of the
permanent pastures diversification and maintaining the ecological landscaperdquo highlight
their possible negative impacts like reduction in the competitiveness of Slovak
agricultural products decrease of potential output growth increased costs in crop
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
107
production etc But one of its indisputable advantage hides in the opportunity to spread
the crop of soybeans and pulses that could be a rewarding alternative of possible farms
losses in these increasingly hotter summers
References
1 Beciacutek S 2009 Strategickeacute viacutezie vo vyacutevoji slovenskeacuteho poľnohospodaacuterstva
Ekonomika poľnohospodaacuterstva
2 Buchta S Federičovaacute Z 2009 Rozvoj vidieka v spektre podpornyacutech
prostriedkov z eurofondov Ekonomika poľnohospodaacuterstva
3 Bujdaacutekovaacute A Zaacutevodszkaacute I Chrenekovaacute M 2005 Jednotnaacute platba na farmu
UacuteVTIP Nitra
4 Fekete P 2006 Probleacutemy ekonomickeacuteho rozvoja EUacute a snahy o ich riešenie s
docircrazom na poľnohospodaacuterstvo Štrukturaacutelne zmeny v poľnohospodaacuterstve EUacute
SPU Nitra
5 Greer A 2005 Agricultural policy in Europe Manchester University Pres
Manchester
6 Horvaacuteth Z 2004 Priacuteručka Euroacutepskej Uacutenie Bratislava
7 Kadlečiacutekovaacute M et al 2001 Spoločnaacute poľnohospodaacuterska politika Agroinštituacutet
Nitra
8 Konig P 2006 Učebnice europskeacute integrace Barrister and Principal Brno
9 Kryn J 2003 A United Front European Union Enlargement the Common
Agricultural Policy and Polish Agriculture School of Polish Language and
Culture The Catholic University of Lublin
10 Palšovaacute L Rumanovskaacute Ľ 2010 Spoločnaacute poľnohospodaacuterska politika a jej
realizaacutecia v podmienkach Slovenskej republiky SPU Nitra
11 Pokrivčaacutek J Aacutecs D Qineti A Matejkovaacute E 2010 Vplyv spoločnej
poľnohospodaacuterskej politiky Euroacutepskej uacutenie na ekonomiku Slovenska SPU
Nitra
12 Treuemr Ammitzboll M 2005 101 otaacutezok a odpovediacute o EUacute Bratislava
13 Zoborskyacute IM 2006 Ekonomika poľnohospodaacuterstva Vydavateľstvo SPU Nitra
14 Žaja J 2006 Vplyv štrukturaacutelnej a regionaacutelnej politiky EUacute na uacutespešnosť
podnikania v poľnohospodaacuterstve SR Zborniacutek vedeckyacutech priacutespevkov z
medzinaacuterodnej konferencie Regioacuteny ndash vidiek ndash životneacute prostredie 2006 SPU
Nitra
Internet resources
1 Oznaacutemenie komisie euroacutepskemu parlamentu rade euroacutepskemu hospodaacuterskemu
a sociaacutelnemu vyacuteboru a vyacuteboru regioacutenov - SPP do roku 2020 zvlaacutednutie
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
108
buduacutecich vyacuteziev v oblasti potraviacuten priacuterodnyacutech zdrojov a uacutezemiacute 2013
Available from lthttpeceuropaeugt [31 October 2013]
2 Zelenaacute spraacuteva 2005 - 2012 Available from lthttpwwwmpsrskgt[31 October
2013]
3 Policy perspectives for EU agriculture European Commission 2013 Available
from
lthttpeceuropaeuagriculturegt[31 October 2013]
4 Božiacutek M 2011 Analyacuteza a vyacutehľad dosahov reformy SPP po roku 2013
Available from lthttpwwwvueppsk gt[5 November 2013]
5 Schottertovaacute Z 2013 Program rozvoja vidieka SR 2014 ndash 2020 so zameraniacutem
na uacutezemnyacute rozvoj Available from lthttpwwwmmrczgt[31 October 2013]
6 Beacutereš J Štranc P 2010 Vyacutesledky odrodovyacutech pokusov so soacutejou na Slovensku
Available fromlt httpkonferenceagrobiologieczgt[5 November 2013]
7 Božiacutek M2011 Reforma Spoločnej poľnohospodaacuterskej politiky EUacute Available
from lt httpwwwvueppskdokumentyine2012SPP1_bozikpdfgt[5
November 2013]
8 wwweppeurostateceuropaeu
9 wwwlandgovsk
10 wwweceuropaeuagriculture
Author
Ing Adriana Rašovskaacute
Faculty of Economics and Management Department of Finance
Slovak University of Agriculture
Tr Andreja Hlinku 2 949 76 Nitra Slovak Republic
adrianarasovskagmailcom
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
109
A ROumlVID ELLAacuteTAacuteSI LAacuteNCBAN REJLŐ LEHETŐSEacuteGEK EacuteS VESZEacuteLYEK
MAGYARORSZAacuteGON
SZABOacute DOROTTYA
Oumlsszefoglalaacutes
Az elmuacutelt eacutevtizedek egyre inkaacutebb modernizaacuteloacutedoacute vaacutesaacuterloacutei szokaacutesai eacutes ennek
koumlvetkezteacuteben koncentraacuteloacutedoacute kiskereskedelem rohamos teacuterhoacutediacutetaacutesa utaacuten az utoacutebbi
eacutevekben uacutejra noumlvekvő igeacuteny mutatkozik a szorosabb termelői-fogyasztoacutei kapcsolatok
kialakiacutetaacutesa iraacutent Ezt igazolta az Eurobarometer (2011) felmeacutereacutese is miszerint az
Euroacutepai Unioacute orszaacutegaiban - koumlztuumlk Magyarorszaacutegon - a vaacutelaszadoacutek jelentős toumlbbseacutege
veacutelte uacutegy hogy az Unioacutenak taacutemogatni kellene a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok (REL)
megerősoumldeacuteseacutet
Magyarorszaacutegon jelenleg a REL-en beluumll elsősorban a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes
hagyomaacutenyos formaacuteinak (pl piacok) alkalmazaacutesa elterjedt a termelők eacutes a vaacutesaacuterloacutek
koumlreacuteben az innovatiacutev modern formaacutek joacuteval ritkaacutebbak (pl koumlzoumlsseacuteg taacutemogatta
mezőgazdasaacuteg doboz rendszer haacutezhozszaacutelliacutetaacutes) A REL hazai fejleszteacutese nem koumlnnyű
feladat hiszen a kiacutenaacutelat oldalaacuten jellemzően a legkisebb (egyeacuteni vagy
mikrovaacutellalkozaacutesok) termelők talaacutelhatoacutek akiknek egyuumlttműkoumldeacutesi eacutes eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető
keacutepesseacuteguumlk is gyenge Ugyanakkor szaacutemukra lenne a legfontosabb az eacuterteacutekesiacuteteacutesi
lehetőseacutegeik eacutes piackeacutepesseacuteguumlk javiacutetaacutesa A kereslet oldalaacuten a REL reacuteszveacuteteleacutenek
erősiacuteteacutese mellett a fogyasztoacutei bizalom noumlveleacutese illetve a korlaacutetos hazai vaacutesaacuterloacuteerőt
figyelembe vevő REL megoldaacutesok kialakiacutetaacutesa lenne kedvező
A tanulmaacuteny elsősorban a REL hazai helyzeteacutet vizsgaacutelja kiemelve azokat a lehetőseacutegeket
eacutes veszeacutelyeket amely szempontok figyelembeveacutetele felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges az eacuterteacutekesiacuteteacutesi
csatornaacutek e tiacutepusainak fenntarthatoacute műkoumldeacuteseacutehez
Kulcsszavak Roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc Koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes Egyeacuteni gazdasaacutegok Fogyasztoacutei
szokaacutesok
JEL Q19
The possibilities and dangers of the short supply chain in Hungary
Abstract
The customersrsquo habits have changed and the retailers gained ground in the past decades
Recently there is a growing need for direct consumer-farmer relationship It was also
verified by the evaluation of the CAP of Eurobarometer where the majority of
participants from the EU (including Hungary) thought that the EU should support the
short supply chains (SSC)
At present mainly the traditional ways of direct marketing are popular within the short
supply chains amongst Hungarian farmers and customers such as markets The
innovative modern forms are rare ie box scheme home delivery community supported
agriculture
Developing SSC in Hungary is not an easy task as small farmers can tipically be found
at the supplier side such as single or micro entrepreneurs whose co-operating and
lobbying skills are not too strong At the same time it would be most important for them
to develop their marketing possibilities and food safety On the side of demands it is
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
110
important to strenghten the consumersrsquo trust as well as the participation of SSC It
would also be useful to form new SSC solutions taking the limited local spending power
into account
The study mainly examined the local status of SSC highlighting the possibilities and
dangers of such channels in Hungary
Keywords Short supply chain Direct sales Sole holders Costumersrsquo attitudes
JEL Q19
Bevezeteacutes
Magyarorszaacutegon a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok (REL) iraacutenti tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes ugyan
valamelyest feleacuteleacutenkuumllt az elmuacutelt keacutet-haacuterom eacutevben de az Euroacutepai Unioacute reacutegi
tagaacutellamaihoz valamint az Unioacuten kiacutevuumll pl az Egyesuumllt Aacutellamokhoz eacutes Japaacutenhoz
viszonyiacutetva meacuteg mindig meglehetősen keveacutes informaacutecioacute aacutell rendelkezeacutesuumlnkre a REL
hazai helyzeteacuteről illetve a REL-ben reacutesztvevő szereplőkről Ez magyaraacutezhatoacute azzal
hogy a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok modern innovatiacutev etikai eacuterteacutekeket is hordozoacute formaacutei (pl
koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg dobozrendszer vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek) itthon
csak a koumlzelmuacuteltban jelentek meg ellenteacutetben az Unioacute eacuteszaki tagaacutellamaival ahol ezek a
formaacutek toumlbb eacutevtizedes muacuteltra tekintenek vissza Hazaacutenkban jelenleg a roumlvid ellaacutetaacutesi
laacutencok tiacutepusai koumlzuumll a piacon toumlrteacutenő vaacutesaacuterlaacutes a legneacutepszerűbb a fogyasztoacutek koumlreacuteben
A REL szempontjaacuteboacutel jelenleg tapasztalhatoacute pozitiacutev iraacutenyuacute folyamatok elleneacutere sem a
roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok hagyomaacutenyos sem pedig a modern tiacutepusainak hosszuacute taacutevuacute
fennmaradaacutesa nem garantaacutelt A REL-ben elsősorban a kisebb gazdasaacutegok termelői
vesznek reacuteszt a meacuteretgazdasaacutegossaacuteg megtartaacutesa eacutes a kapacitaacuteskorlaacutet pedig aacuteltalaacuteban nem
teszi lehetőveacute meacuteg a koumlztes szereplők kizaacuteraacutesa elleneacutere sem hogy a termeacutekeik a nagy
eacutelelmiszerlaacutencok aacuteltal kiacutenaacuteltnaacutel kedvezőbb aacuteron juthassanak el a vaacutesaacuterloacutekhoz
kuumlloumlnoumlsoumlsen a magas hozzaacuteadott eacuterteacutekű aacuterufeacuteleseacutegek eseteacuteben Ahogyan az a
mezőgazdasaacuteg egeacuteszeacutere jellemző a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok termelőit is fenyegeti az
eloumlregedeacutes eacutes a generaacutecioacutevaacuteltaacutes veszeacutelye Ezen feluumll a gazdaacutek toumlbbnyire nem eacutelnek a
formaacutelis szakmai oktataacutes eacutes keacutepzeacutes lehetőseacutegeivel ami azeacutert is kockaacutezatos mivel a roumlvid
ellaacutetaacutesi laacutencban reacutesztvevőknek nem csak a termeleacuteshez kell eacuterteniuumlk hanem toumlbbek
koumlzoumltt a feldolgozaacuteshoz raktaacuterozaacuteshoz szaacutelliacutetaacuteshoz az eacuterteacutekesiacuteteacuteshez eacutes a marketing
teveacutekenyseacuteghez szuumlkseacuteges tudaacutest is birtokolniuk kell az eredmeacutenyes műkoumldeacutes
biztosiacutetaacutesaacutehoz Emellett a kistermelők eacutelelmiszerhigieacuteniai szaktudaacutesa is sok esetben
hiaacutenyos ezeacutert eacutelelmiszerbiztonsaacutegi kockaacutezatot jelenthetnek Elsősorban a fent leiacutertak
koumlvetkezteacuteben a REL-termelők oumlnszerveződeacutesi eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető eacutes paacutelyaacutezati
versenykeacutepesseacuteguumlk gyenge a sok szempontboacutel megoldaacutest jelentő egyuumlttműkoumldeacutesek
pedig ritkaacutek
Fogyasztoacutei oldalroacutel a teacutemaacuteban veacutegzett kutataacutesok eredmeacutenyei azt igazoltaacutek hogy a
vaacutesaacuterlaacutes soraacuten a legtoumlbb vevő szaacutemaacutera a termeacutekek aacutera eacutes a szeacuteles aacuteruvaacutelaszteacutek a
legfontosabb szempontok emellett teacutenylegesen nagyon keveacutes vaacutesaacuterloacute hajlandoacute
magasabb aacuterat fizetni a magyar termeacutekekeacutert ha egy hazai eacutes egy kuumllfoumlldi ugyanolyan
minőseacutegű aacuteru koumlzuumll lehet vaacutelasztani (Szakaacutely et al 2010) A fogyasztoacute-termelő
koumlzvetlen kapcsolata garantaacutelja a vevők szaacutemaacutera a termeacutekek iraacutenti bizalmat amely
kapcsolat iacutegy rendkiacutevuumll seacuteruumlleacutekeny iacutegy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termelői termeacutekek iraacutenti
kereslet noumlvekedeacutese sem oumlnműkoumldő folyamat
Ezek a probleacutemaacutek raacutevilaacutegiacutetanak azokra a szempontokra amelyek fejleszteacutese felteacutetlenuumll
szuumlkseacuteges a REL rendszerek hosszuacute taacutevuacute fennmaradaacutesaacutehoz
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
111
Anyag eacutes moacutedszer
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal kapcsolatos adatok gyűjteacutese neheacutezseacutegekbe uumlkoumlzik mivel sem
a magyar sem pedig az Unioacute szintű statisztikaacutekban nem toumlrteacutenik reprezentatiacutev
adatgyűjteacutes speciaacutelisan a REL-ben reacutesztvevő szereplőkre neacutezve Az euroacutepai
gazdasaacutegszerkezeti oumlsszeiacuteraacutes (Eurostat Farm Structure Survey - FSS) 2005 eacutes 2007-es
tagaacutellami oumlsszefoglaloacuteiban talaacutelhatoacutek kapcsoloacutedoacute adatok de csupaacuten arra vonatkozoacutean
toumlrteacutenik adatgyűjteacutes hogy a mezőgazdasaacutegi egyeacuteni gazdasaacutegok koumlzuumll mennyire jellemző
az hogy a bdquoveacutegfogyasztoacuteknak toumlrteacutenő koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes az uumlzem teljes gazdasaacutegi
eacuterteacutekesiacuteteacuteseacutenek toumlbb mint 50-aacutet teszi kirdquo (A Bizottsaacuteg 12002009EK rendelete) A
Koumlzponti Statisztikai Hivatal (KSH) Aacuteltalaacutenos Mezőgazdasaacutegi Oumlsszeiacuteraacutesaacuteban (AacuteMOuml) eacutes
a Gazdasaacutegszerkezeti Oumlsszeiacuteraacutesban (GSZOuml) az egyeacuteni eacutes taacutersas gazdasaacutegok szerint
talaacutelhatoacute adat a nem mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteget is veacutegző gazdasaacutegok szaacutemaacuteroacutel amely
magaacuteba foglal a REL-hez kapcsoloacutedoacute teveacutekenyseacutegeket is A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal
kapcsolatban az egyeacuteb tudomaacutenyos felmeacutereacutesek is hiaacutenyoznak a hazai vizsgaacutelatokboacutel a
roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal kapcsolatos teacutemaacutekkal eddig csak neacutehaacuteny kutataacutes foglalkozott
Magyarorszaacutegon (Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet ESSRG Kaposvaacuteri Egyetem
Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Koumlzgazdasaacuteg- eacutes Regionaacutelis
Tudomaacutenyi Kutatoacutekoumlzpont Oumlkoloacutegiai Mezőgazdasaacutegi Kutatoacuteinteacutezet)
A REL helyzeteacutenek feltaacuteraacutesa soraacuten a hazai eacutes nemzetkoumlzi tudomaacutenyos illetve nem
tudomaacutenyos forraacutesmunkaacutek valamint az Eurostat eacutes a KSH relevaacutens eredmeacutenyei keruumlltek
feldolgozaacutesra
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc (REL) fogalma
Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 13052013EU Rendeleteacutenek 2 cikk m) szerinti
fogalom meghataacuterozaacutesa alapjaacuten a bdquoroumlvid ellaacutetaacutesi laacutencrdquo az egyuumlttműkoumldeacutes a helyi
gazdasaacutegi fejleszteacutes valamint a termelők feldolgozoacutek eacutes a fogyasztoacutek koumlzoumltti szoros
foumlldrajzi eacutes taacutersadalmi kapcsolatok iraacutent elkoumltelezett korlaacutetozott szaacutemuacute gazdasaacutegi
szereplő aacuteltal alkotott ellaacutetaacutesi laacutenc Azaz a termelők eacutes termelők csoportosulaacutesa a
fogyasztoacuteknak vagy fogyasztoacutek csoportosulaacutesaacutenak koumlzvetlenuumll vagy egy koumlzvetiacutetőn
keresztuumll eacuterteacutekesiacutetik eacutelelmiszer-termeacutekuumlket A koumlzvetlen vagy az egy koumlzvetiacutetős REL
eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacutekat neacutegy főtiacutepusba (koumlzvetiacutetőn keresztuumll haacutezhoz szaacutelliacutetaacutessal nyitott
gazdasaacutegban eacutes eacuterteacutekesiacuteteacutesi ponton) valamint azokon beluumll keacutet altiacutepusba (hagyomaacutenyos
eacutes uacutejszerű) sorolhatjuk (1 taacuteblaacutezat)
1 taacuteblaacutezat A REL eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacuteinak kategoacuteriaacutei
1 REL tiacutepus Koumlzvetiacutetőknek
a Hagyomaacutenyos Koumlzvetlenuumll eacuterteacutekesiacutető
feldolgozoacute
b Uacutejszerű Vendeacuteglaacutetaacutes Inteacutezmeacutenyi
eacutetkezteteacutes Kiskereskedelem
2 REL tiacutepus Haacutezhoz
a Hagyomaacutenyos Haacutezaloacute eacuterteacutekesiacuteteacutes
Mozgoacute bolt
b Uacutejszerű Doboz rendszer Internetes
haacutezhozszaacutelliacutetaacutes
3 REL tiacutepus Nyitott gazdasaacuteg
a Hagyomaacutenyos Bolt a gazdaudvaron
Szedd magad Falusi vendeacutegasztal
b Uacutejszerű Koumlzoumlsseacuteg Taacutemogatta
Mezőgazdasaacuteg
4 REL tiacutepus Eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok
a Hagyomaacutenyos Piac vaacutesaacuter Ideiglenes
kitelepuumlleacutes
b Uacutejszerű Termelői piac Fesztivaacutel
Gazdabolt telepuumlleacutesen Automata
Forraacutes Munkadokumentum tervezet - SFC2014 technikai uacutetmutatoacute 2014
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
112
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő lehetőseacutegek a kiacutenaacutelat oldalaacuteroacutel
A nemzetkoumlzi eacutes a hazai tapasztalatok alapjaacuten egyaraacutent a REL-ben reacutesztvevő termelők
szaacutemaacutera a piacok a legfontosabb koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatorna (Thilmany eacutes Watson
2004 Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013 Benedek et al 2013 Csiacutekneacute Maacutecsai 2013)
A piacoknak nincsenek joacutel elkuumlloumlniacutethető teljes egeacuteszeacuteben homogeacuten kategoacuteriaacutei illetve
orszaacutegonkeacutent sőt sokszor reacutegioacutenkeacutent maacutes-maacutes teacutenyezőkre keruumll a hangsuacutely ezeacutert a
piacok kuumlloumlnboumlző tiacutepusainak pontos eacutes teljes koumlrű meghataacuterozaacutesa neheacutez feladat (INRA
2007a eacutes 2007b Martinez et al 2010 Hamilton 2002 FARMA Stephenson et al
2008) A jelenkori eacutelelmiszer kiskereskedelmi formaacutek eacutes az ellaacutetaacutesi laacutencok
jellegzetesseacutegeit figyelembe veacuteve eacutes a tanulmaacuteny teacutemaacutejaacutehoz igazodva a piacok
osztaacutelyozaacutesaacutet a REL eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacutei alapjaacuten ceacutelszerű meghataacuterozni
Hagyomaacutenyos (aacutellandoacute) piacok lehet nagyobb fedett csarnok jellegű szabadteacuteri vagy
feacutelig fedett piac esetleg ezek kombinaacutecioacuteja A kereskedők eacutes a termelők vegyesen joacutel
vagy keveacutesbeacute joacutel elkuumlloumlniacutethetően eacuterteacutekesiacutetenek rajta
Uacutejszerű termelői piacok időszakos vagy aacutellandoacute piacok ahol kizaacuteroacutelag termelők
eacuterteacutekesiacutetik a sajaacutet maguk aacuteltal előaacutelliacutetott termeacutekeket Ezek toumlbbnyire (de nem felteacutetlenuumll)
a helyi termelői piac 2012-ben toumlrteacutent jogszabaacutelyi lehataacuterolaacutesaacutenak megfelelően műkoumldő
piacok (512012 (VI 8) VM rendelet a helyi termelői piacokon toumlrteacutenő aacuterusiacutetaacutes
eacutelelmiszer-biztonsaacutegi felteacuteteleiről)
A Nemzeti Eacutelelmiszerlaacutenc-biztonsaacutegi Hivatal (NEacuteBIH) adatai szerint a hagyomaacutenyos eacutes
a helyi aacutellandoacute piacok szaacutema oumlsszesen 531 db volt a 2013 novemberi oumlsszeiacuteraacutes szerint
amelyen beluumll a helyi piacok araacutenya 32 volt Oumlsszesseacutegeacuteben a 2012-es felmeacutereacutes
adataihoz keacutepest 18-kal noumlvekedett a piacok szaacutema ami zoumlmmel a helyi piacok
szaacutemaacutenak gyarapodaacutesaacutet jelentette (45 noumlvekedeacutes) (2 taacuteblaacutezat)
2 taacuteblaacutezat A piacok szaacutema eacutes megoszlaacutesa tiacutepus szerint (2012-2013)
2012 2013
Vaacuteltozaacutes
() Piac
kategoacuteriaacutek
Piacok
szaacutema (db)
Megoszlaacutes
()
Piacok
szaacutema (db)
Megoszlaacutes
()
Hagyomaacutenyos 335 740 360 680 +84
Helyi termelői 118 260 171 322 +449
Oumlsszesen 453 1000 531 1000 +179
Forraacutes NEacuteBIH (2012 2013)
A termelői piacok szaacutemaacutenak ugraacutesszerű noumlvekedeacutese egyreacuteszről a jogszabaacutelyi koumlrnyezet
kedvező vaacuteltozaacutesainak maacutesreacuteszről a fogyasztoacutei kereslet noumlvekedeacuteseacutenek koumlszoumlnhető
A gasztronoacutemiaacuteban a termelői termeacutekek iraacutenti igeacuteny noumlvekedeacutese leglaacutetvaacutenyosabban a
Magyarorszaacutegon egyre nagyobb szaacutemban megrendezett fesztivaacutelokon eacuterhető tetten Ezen
beluumll a helyi termeacutek fesztivaacutelok a neacutepi hagyomaacutenyokon alapuloacute rendezveacutenyek vagy
kifejezetten valamilyen termeacutekkoumlre oumlsszpontosiacutetoacute tematikus fesztivaacutelok azok ahol a
helyi eacutesvagy hagyomaacutenyos eacutelelmiszerek hangsuacutelyosan jelennek meg Az ELTE TaacuteTK
eacutes a NEacuteBIH sajaacutet adatgyűjteacutest veacutegzett a termelői termeacutekeacuterteacutekesiacuteteacutest is biztosiacutetoacute 2013-
ban megrendezett fesztivaacutelok koumlreacuteben amely soraacuten oumlsszesen 327 rendezveacuteny keruumllt az
adatbaacutezisba
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
113
A koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg (Community supported agriculture = CSA)
kereteacuteben a termelők eacutes fogyasztoacutek mindkeacutet reacutesztvevő szaacutemaacutera előnyoumlkkel jaacuteroacute
elkoumlteleződeacutest vaacutellalnak egymaacutes feleacute A koumlzoumlsseacutegi mezőgazdasaacuteg egy gazdaacuteboacutel vagy
gazdacsoportboacutel eacutes egy vaacutesaacuterloacutei koumlrből aacutell akik koumllcsoumlnoumlsen elkoumltelezik magukat az
egyuumlttműkoumldeacutes mellett A vaacutesaacuterloacutek vaacutellaljaacutek hogy a gazdasaacuteg termeacutekeit sokszor előre
meghataacuterozott aacuteron eacutes az egeacutesz szezonban vagy az egeacutesz eacutevben megveszik A gazda
pedig vaacutellalja hogy ebben az időszakban a koumlzoumlsseacuteg szaacutemaacutera a legjobb tudaacutesa szerint
termel iacutegy a termeleacutes kockaacutezataacutet a termelő eacutes a fogyasztoacute megosztva viseli (Reacutethy eacutes
Dezseacuteny 2013 Tudatos Vaacutesaacuterloacutek Egyesuumllete 2013)
A vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek alapja hogy toumlbb helyi termelő egy civil szervezet vagy a
fogyasztoacutek kisebb koumlzoumlsseacutege (ki)szaacutelliacutetaacutesi eacutes elosztoacutei rendszert szervez (haacuteztoacutel haacutezig
vagy egy aacutellandoacute aacutetvevőpontra) a jellemzően kistermelői helyben vagy regionaacutelisan
előaacutelliacutetott aacuteruk szaacutemaacutera A vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek nagyfokuacute vaacuteltozatossaacutegot mutatnak attoacutel
fuumlggően hogy hogyan műkoumldnek eacutes milyen termeacutekkel foglalkoznak (Reacutethy eacutes Dezseacuteny
2013)
A Joint Research Centre (Kneafsey et al 2013) felmeacutereacuteseacuteben az adatbaacutezisaacuteban szereplő
gazdasaacutegok egynegyede felelt meg a CSA tiacutepusuacute rendszereknek Ugyanakkor az
eacuterteacutekesiacuteteacutesnek e formaacutei amelyek erős etikai felteacutetelek mellett műkoumldő alternatiacutev
csatornaacutek nem jelennek meg egyforma araacutenyban Unioacute szerte eacuteszakon eacutes
Franciaorszaacutegban sokkal gyakoribb mint a deacuteli reacutegioacutekban eacutes az uacutejonnan csatlakozott
orszaacutegokban koumlztuumlk Magyarorszaacutegon
A REL modern formaacutei itthon csak a koumlzelmuacuteltban kezdtek kibontakozni Francia
mintaacutera neacutehaacuteny fiatal eacutes keacutepzett gazda meglaacutetta a lehetőseacuteget a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes e
speciaacutelis formaacutejaacuteban eacutes elkezdtek aacutetaacutellni a hagyomaacutenyos termelői piacroacutel a
dobozrendszer moacutedszereacutere Ez a koumlzelmuacuteltban elindult folyamat illetve a helyi
eacutelelmiszer iraacutenti lassuacute igeacutenynoumlvekedeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedott az eacuterdeklődeacutes a CSA
kezdemeacutenyezeacutesek iraacutent is Becsleacutesek szerint a dobozrendszerek az előfizeteacuteses
rendszerek eacutes a koumlzoumlsseacuteg aacuteltal vezetett gazdasaacutegok szaacutema jelenleg 14 koumlruumll mozog
emellett ha a bevaacutesaacuterloacute koumlzoumlsseacutegeket is ebbe a koumlrbe soroljuk ez a szaacutem akkor is csupaacuten
24 (Dezseacuteny 2013)
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő lehetőseacutegek a kereslet oldalaacuteroacutel
Csiacutekneacute Maacutecsai (2013) 2011-ben veacutegzett hazai fogyasztoacutei felmeacutereacuteseacutenek eredmeacutenyei
szerint a vaacutelaszadoacutek 84-a nyilatkozott uacutegy hogy legalaacutebb eacutevente neacutehaacuteny alkalommal
vaacutesaacuterol eacutelelmiszert koumlzvetlenuumll a termelőktől A REL tiacutepusok koumlzuumll a hagyomaacutenyos
eacuterteacutekesiacuteteacutesi pont csoportba tartozoacute piacok laacutetogatottsaacutega volt a legnagyobb araacutenyuacute
oumlsszesen 71 Ezeacutert nem veacuteletlen hogy a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesből a vaacutesaacuterlaacutesok
rendszeresseacutege az eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok eseteacuteben volt a leggyakoribb mivel a vaacutesaacuterloacutek
41-a eacutelt ezekkel a lehetőseacutegekkel legalaacutebb eacutevente neacutehaacutenyszor A nyitott gazdasaacutegok
eseteacuteben ez az araacuteny 22 a haacutezhozszaacutelliacutetaacutest illetően pedig mindoumlssze16 volt (1 aacutebra)
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
114
1 aacutebra A vaacutesaacuterlaacutes gyakorisaacutega az egyes koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesi tiacutepusok kereteacuteben
Forraacutes Csiacutekneacute Maacutecsai (2013) alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A GfK Haacuteztartaacutespanel adatai szerint a piacok reneszaacutenszukat eacutelik hiszen az elmuacutelt
eacutevtizedben a piaci koumllteacutes megkeacutetszereződoumltt a 2000 eacutevi 70 milliaacuterd forintroacutel 2011-re
130 milliaacuterd forintra nőtt Ez azt jelenti hogy a piac mint eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatorna megőrizte
5 szaacutezaleacutek koumlruumlli reacuteszaraacutenyaacutet a napi fogyasztaacutesi cikkek haacuteztartaacutesi fogyasztaacutesaacuteboacutel ami
tekintettel a piacon kiacutevuumlli nem modern kereskedelmi formaacutek (egyeacuteb eacuterteacutekesiacuteteacutes eacutes
fuumlggetlen kisboltok) folyamatos teacuterveszteacuteseacutere jelentős teljesiacutetmeacuteny
Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) a piacok termelői eacutes fogyasztoacutei megiacuteteacuteleacuteseacutevel foglalkozoacute
tanulmaacutenya is hasonloacute eredmeacutenyt hozott A reacuteszvevő vaacutelaszadoacutek koumlzuumll legtoumlbben (30)
heti rendszeresseacuteggel laacutetogattaacutek a magyar piacok valamelyikeacutet 14-uk pedig akaacuter
hetente toumlbbszoumlr is ezen az eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatornaacuten keresztuumll inteacutezte a vaacutesaacuterlaacutesait Emellett
azonban azoknak a reacutesztvevőknek az araacutenya is magas volt (27) akik csak havonta
vagy enneacutel is ritkaacutebban jaacutertak piacra Ugyanakkor a keacuterdeacutessorra vaacutelaszoloacute 730 fogyasztoacute
koumlzuumll mindoumlssze 67-en (9) aacutelliacutetottaacutek magukroacutel hogy soha nem vaacutelasztjaacutek ezt a
vaacutesaacuterlaacutesi lehetőseacuteget
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő veszeacutelyek a kiacutenaacutelat oldalaacuteroacutel
A nemzetkoumlzi eacutes a hazai tapasztalatok alapjaacuten egyaraacutent a REL-ben elsősorban a kisebb
gazdasaacutegok termelői vesznek reacuteszt (Thilmany eacutes Watson Benedek et al 2013 Reacutethy eacutes
Dezseacuteny 2103) Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) tanulmaacutenya szinteacuten alaacutetaacutemasztotta a fentieket
Azoknak a termelőknek akik roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencon keresztuumll eacuterteacutekesiacutetetteacutek a termeacutekeiket
az eacuteves nettoacute aacuterbeveacutetele toumlbbnyire nem haladta meg a 7 millioacute forintot a 2010-es Miacuteg a
REL-ben eacuterteacutekesiacutető termelők aacutetlagosan 26 hektaacuter nagysaacuteguacute foumlldteruumlleten gazdaacutelkodtak
addig a hosszuacute laacutencokon keresztuumll aacuterusiacutetoacutek eseteacuteben 83 hektaacuter volt az aacutetlagos foumlldteruumllet
meacuterete Rocchi eacutes munkataacutersai (2010 in Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013) tapasztalatai szerint ha
a termelők versenykeacutepesek akarnak maradni eacutes a hagyomaacutenyos kiskereskedőkneacutel
alacsonyabb aacuteron adjaacutek a termeacutekeiket akkor ez nem minden esetben jelent megfelelő
joumlvedelmezőseacuteget Emellett mivel aacuteltalaacuteban kismeacuteretű vaacutellalkozaacutesokroacutel van szoacute azt is
kockaacuteztatjaacutek hogy a meacuteretgazdasaacutegossaacuteguk tovaacutebb csoumlkken A kis gazdasaacutegok legfőbb
neheacutezseacutegekeacutent a kapacitaacutesuk korlaacutetait emliacutetetteacutek illetve a disztribuacutecioacutes rendszer hiaacutenyaacutet
ami aacuteltal a vezető piacok feleacute tudnaacutenak elmozdulni
412
219
157
588
781
843
0 20 40 60 80 100
Eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok
Nyitott gazdasaacuteg
Haacutezhoz
hetente toumlbbszoumlr hetente havonta toumlbbszoumlr havonta eacutevente neacutehaacutenyszor soha
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
115
A kistermelők eacutelelmiszerhigieacuteniai szaktudaacutesa sok esetben hiaacutenyos Emellett a hatoacutesaacutegi
vizsgaacutelatok elsősorban a magas kockaacutezatuacute eacutelelmiszer előaacutelliacutetoacutek ellenőrzeacuteseacutere fektetnek
hangsuacutelyt iacutegy a keveacutes fogyasztoacutehoz eljutoacute kistermelői termeacutekek eacutelelmiszerbiztonsaacutegi
megfelelőseacutegeacutenek ellenőrzeacutese alacsony araacutenyuacute A NEacuteBIH adatai szerint 2012-ben az
ellenőrzoumltt termeacutekek 28-a kapcsoloacutedott kistermelői eacutelelmiszer-előaacutelliacutetaacutes eacutes
forgalmazaacutes teveacutekenyseacutegeihez eacutes vendeacutegasztal szolgaacuteltataacuteshoz Az ellenőrzeacutesek
eredmeacutenyekeacutent a vizsgaacutelt termeacutekek 22-aacuteban szabtak ki biacutersaacutegot amely koumlzel 1
szaacutezaleacutekponttal volt magasabb a 2010-es araacutenynaacutel A 2013 eacutevben juacutelius 31-i adatok
szerint ez az araacuteny tovaacutebb noumlvekedett (27) Amiacuteg a forgalomboacutel kivont teacutetelek araacutenya
2011-ben 05 2012-ben pedig 17 volt addig 2013-ban a megvizsgaacutelt termeacutekeknek
koumlzel 6-aacutet vontaacutek ki a forgalomboacutel
Az Eurostat 2005-oumls eacutes 2010-es gazdasaacutegszerkezeti oumlsszeiacuteraacutesa soraacuten vizsgaacutelta a
gazdasaacutegvezetők keacutepzettseacutegeacutenek szerkezeteacutet Magyarorszaacutegon a kismeacuteretű gazdasaacutegok
vezetőinek 874-a rendelkezett kizaacuteroacutelag gyakorlati tapasztalattal 2010-ben ez koumlzel
11 szaacutezaleacutekponttal volt magasabb mint az Unioacutes aacutetlag eacutes 29 szaacutezaleacutekponttal a reacutegi EU
15 tagok aacutetlagaacutenaacutel A 2005-ben meacutert adatokhoz keacutepest nem csoumlkkent a csak gyakorlati
tapasztalattal rendelkezők araacutenya hazaacutenkban A teljes mezőgazdasaacutegi keacutepzeacutesben
reacutesztvevő kisebb gazdasaacutegok vezetőinek araacutenya csupaacuten 25 volt Magyarorszaacutegon
2010-ben ami 5 szaacutezaleacutekponttal volt alacsonyabb mint a 2005-oumls eacutevben Ugyanakkor az
Euroacutepai Unioacute egeacuteszeacuteben sem volt nagyon magas ez az eacuterteacutek mindoumlssze 46 A
keacutepzetlen munkaerő pedig keveacutesbeacute keacutepes az innovaacutecioacutes technoloacutegiaacutek fejleszteacutesek
alkalmazaacutesaacutera ami az aacutegazat versenykeacutepesseacutegeacutet csoumlkkenti (Biroacute et al 2012)
A JRC (Kneafsey et al 2103) tanulmaacutenya azt bizonyiacutetotta hogy a termelők
kommunikaacutecioacutes eacutes marketing kompetenciaacutejaacutenak fejleszteacutese szuumlkseacuteges A roumlvid ellaacutetaacutesi
laacutencban eacuterteacutekesiacutető termelőknek nem csak a termeleacuteshezelőaacutelliacutetaacuteshoz kell eacuterteniuumlk
hanem a feldolgozaacuteshoz eacutes a marketinghez is Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) eredmeacutenyei
szerint a piacok marketingkommunikaacutecioacutes strateacutegiaacuteja ndash ha egyaacuteltalaacuten leacutetezett ndash keveacutes
olyan eszkoumlzt tartalmazott ami el is eacuterte a fogyasztoacutekat azaz eacuterzeacutekelhető lett volna a
vaacutesaacuterloacutek szaacutemaacutera A legfőbb marketingkommunikaacutecioacutes eszkoumlzuumlknek a vaacutesaacuterloacutekkal valoacute
koumlzvetlen kapcsolatot tekintetteacutek Ugyanakkor a fogyasztoacutei megkeacuterdezeacutes eredmeacutenyeiből
kideruumllt hogy a termelők tuacuteleacuterteacutekelteacutek teljesiacutetmeacutenyuumlket a vevői eleacutegedettseacuteg szintje a
legtoumlbb keacuterdeacutesben alacsonyabb volt mint ahogy azt a termelők gondoltaacutek
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő veszeacutelyek a kereslet oldalaacuteroacutel
Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) kutataacutesaacuteban vizsgaacutelta a fogyasztoacutek piacokkal a piacon eacuterteacutekesiacutető
termelőkkel illetve termeacutekeikkel kapcsolatos elvaacuteraacutesaikat eacutes tapasztalataikat A vaacutesaacuterloacutei
eacuterteacutekeleacuteseket oumlsszevetetteacutek a termelők sajaacutet piaci jelenleacutetuumlkkel kapcsolatos
veacutelemeacutenyekkel is A vizsgaacutelat eredmeacutenyei szerint a piacok egy dimenzioacute menteacuten sem
felelt meg a fogyasztoacutei elvaacuteraacutesoknak emellett a termelők minden szempont menteacuten
megfelelőbbnek iacuteteacutelteacutek a piacot mint a fogyasztoacutek Ebből arra koumlvetkezteteacutesre jutottak
hogy a piac eladoacutei tuacuteleacuterteacutekelteacutek sajaacutet helyzetuumlket eacutes a koumlzvetlen kapcsolat elleneacutere sem
minősiacutetetteacutek teljesen reaacutelisan a fogyasztoacutei igeacutenyeket ez pedig veszeacutelyes lehet a piaci
eacuterteacutekesiacuteteacutes joumlvőjeacutere neacutezve
Annak elleneacutere hogy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termeacutekek iraacutent folyamatosan noumlvekedni
laacutetszik a kereslet a termelői termeacutekek iraacutent elkoumltelezett vaacutesaacuterloacutei csoport meacuteg mindig
csak egy szűk vaacutesaacuterloacutei reacuteteget jelent hazaacutenkban A teacutemaacuteban veacutegzett fogyasztoacutei kutataacutesok
(pl GfK 2012 Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013 Csiacutekneacute Maacutecsai 2013) eredmeacutenyei azt igazoltaacutek
hogy a vaacutesaacuterlaacutes soraacuten a legtoumlbb vevő szaacutemaacutera a termeacutekek aacutera a legfontosabb szempont
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
116
Szakaacutely eacutes munkataacutersai (2010) felmeacutereacuteseacuteből pedig az is kideruumllt hogy teacutenylegesen
nagyon keveacutes vaacutesaacuterloacute hajlandoacute magasabb aacuterat fizetni a magyar termeacutekekeacutert ha egy hazai
eacutes egy kuumllfoumlldi ugyanolyan minőseacutegű aacuteru koumlzuumll lehet vaacutelasztani A jelenlegi hazai
gazdasaacutegi helyzet alapjaacuten van raacute eseacutely hogy nem fog noumlvekedni a zoumlmeacuteben magasabb
aacuterkategoacuteriaacutejuacute termelői termeacutekek iraacutenti fizetőkeacutepes kereslet
Koumlvetkezteteacutesek javaslatok
Jelenleg a hagyomaacutenyos REL formaacutek mind a fogyasztoacute mind a termelő szaacutemaacutera
viszonylag koumlnnyen eleacuterhetők azonban az egyuumlttműkoumldeacutesek kialakiacutetaacutesa neacutelkuumll mind a
modern REL tiacutepusok terjedeacutese mind pedig a hagyomaacutenyos formaacutek fenntarthatoacute
műkoumldeacutese meglehetősen bizonytalan Mindemellett a gazdaacutelkodoacutek kuumlloumlnoumlsen az
oumlnaacutelloacutean nem versenykeacutepes kismeacuteretű gazdasaacutegok nehezen tudnak fejleszteacutesekkel
vaacutelaszolni a kihiacutevaacutesokra A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc taacutersadalmi elfogadottsaacuteg erősiacuteteacuteseacutenek
szuumlkseacuteglete azt jelenti hogy egyaraacutent fontos lenne a REL termelői eacutes vevői ismertseacuteget
eacutes elismertseacuteget is erősiacuteteni Mindez biztos alapokra eacutepuumll Magyarorszaacutegon mivel a REL
ndash elsősorban hagyomaacutenyos formaacuteinak ndash elterjedtseacutege eacutes elfogadottsaacutega a modern
kiskereskedelem eacutes a globaacutelis ellaacutetaacutesi laacutencok eacutevtizedes teacuterhoacutediacutetaacutesa elleneacutere viszonylag
aacutellandoacute maradt hazaacutenkban Ezt taacutemasztjaacutek alaacute hogy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termelői
termeacutekekre stabil a fogyasztoacutei kereslet eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontjai pedig koumlnnyen eleacuterhetőek a
fogyasztoacutek eacutes a termelők szaacutemaacutera
A REL taacutersadalmi elfogadottsaacutegaacutenak eacutes a keresletnek a noumlveleacuteseacutehez azonban neacutehaacuteny
akadaacutelyozoacute teacutenyezőt le kell kuumlzdeni A termelők azaz a kiacutenaacutelat oldalaacuten az eloumlregedeacutes
jellemző kuumlloumlnoumlsen a hagyomaacutenyos REL formaacutek eseteacuteben neheacutez a generaacutecioacutevaacuteltaacutes
megoldaacutesa Emellett a REL-ben reacutesztvevő termelők szakmai keacutepzettseacutege nem megfelelő
ami kuumlloumlnoumlsen nagy jelentőseacutegű az eacuterteacutekesiacuteteacuteshez kapcsoloacutedoacute teveacutekenyseacutegek megfelelő
szintű biztosiacutetaacutesa szempontjaacuteboacutel A REL terjedeacuteseacutenek jelenlegi trendjeacutet eacutes hitelesseacutegeacutet
veszeacutelyeztetik a termelők eacutelelmiszer-higieacuteniai ismereteinek hiaacutenyossaacutegai is A kereslet
oldalaacuten a koumlltseacuteghateacutekony globaacutelis ellaacutetaacutesi laacutencok alacsony aacuteruacute termeacutekeinek a teacuterhoacutediacutetaacutesa
a jellemző amit tovaacutebb erősiacutetett az elhuacutezoacutedoacute vaacutelsaacuteg korlaacutetozta fizetőkeacutepes kereslet eacutes az
ennek nyomaacuten megvaacuteltozott fogyasztoacutei szokaacutesok aacuteltalaacutenossaacute vaacutelaacutesa
Oumlsszesseacutegeacuteben a hazai roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok fenntarthatoacute műkoumldeacuteseacutehez a REL szereplői
szaacutemos kihiacutevaacutes eleacute neacuteznek ugyanakkor a fejleszteacutesi szuumlkseacutegletek pontos
meghataacuterozaacutesaacuteval eredmeacutenyes taacutemogataacutesi rendszer alakiacutethatoacute ki
Hivatkozott forraacutesok
[1] Benedek Zs - Baraacuteth L - Fertő I - Toacuteth J (2013) Hogyan kapcsoloacutedhatnak a
mezőgazdasaacutegi termelők a modern eacutelelmiszerlaacutencokhoz A roumlvid ellaacutetaacutesi
laacutencok műkoumldeacuteseacutenek hazai sajaacutetossaacutegai eacutes lehetőseacutegei egy empirikus vizsgaacutelat
tapasztalatai Videacutekkutataacutes 2012-2013 MTA KRTK Budapest 53o
[2] Biacuteroacute Sz (szerk) - Hamza E - Molnaacuter A - Raacutecz K - Szeacutekely E (szerk) - Toacuteth
K - Toacuteth O - Varga E (2012) A mezőgazdasaacutegi foglalkoztataacutes bőviacuteteacuteseacutenek
lehetőseacutegei videacuteki teacuterseacutegeinkben Agraacutergazdasaacutegi Koumlnyvek AKI Budapest
121o
[3] Csiacutekneacute Maacutecsai Eacute (2013) Koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes a mezőgazdasaacutegi termeacutekek
piacaacuten Doktori (Ph D) eacutertekezeacutes Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes
Taacutersadalomtudomaacutenyi kar Gazdaacutelkodaacutes eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori
Iskola Goumldoumlllő 191o
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
117
[4] Eurostat ndash Farm Structure Survey 2005 2010 Forraacutes eppeurostateceuropaeu
[5] Eurobarometer (2011) The Common Agricultural Policy Report Special
Eurobarometer 368 September 2011 p64
[6] GfK Hungaacuteria (2012) Megduplaacutezoacutedott a piacok aacuterbeveacutetele GfK
Sajtoacutekoumlzlemeacuteny 2012 maacutejus 3
[7] Hamilton N D (2002) Farmersrsquo Markets Rules Regulations and
Opportunities An Agricultural Law Research Article National AgLaw Center
Publications Arkansas June 2002 p47
[8] Institut National de la Recherche Agronomique INRA (2007a) Les Marcheacutes
Paysans hebdomadaires Ouverts toute lrsquoanneacutee Projet C R O C INRA Fiche
Commercialisation No 1 Montpellier p4
[9] Institut National de la Recherche Agronomique INRA (2007b) Les Marcheacutes
classique de plein vent Ourverts toutle lrsquoanneacutee Projet C R O C INRA Fiche
Commercialisation No 2 Montpellier
[10] Juhaacutesz A - Szaboacute D (2013) A piacok jellemzői fogyasztoacutei eacutes termelői szemmel
Agraacutergazdasaacutegi Koumlnyvek AKI Budapest 142o
[11] Kneafsey M - Venn L - Schmutz U - Balaacutezs B - Trenchard L - Eyden-
Wood T - Bos E - Sutton G - Blackett M (2013) Short Food Supply
Chains and Local Food Systems in the EU A State of Play of their Socio-
Economic Characteristics JRC Scientific and Policy Reports Publications
Office of the European Union Luxemburg p 128
[12] KSH AacuteMOuml GSZOuml 2005 2010 Forraacutes wwwkshhuagrarcenzusok
[13] Martinez S Michael S Hand Michelle Da Pra Susan Pollack Katherine
Ralston Travis A Smith Stephen Vogel Shellye Clark Luanne Lohr Sarah A
Low and Constance Newman (2010) Local Food Systems Concepts Impacts
an Issues Econimic Research Service Report Summary US Department of
Agriculture p 87
[14] Munkadokumentum tervezet - SFC2014 technikai uacutetmutatoacute Roumlvid Ellaacutetaacutesi
Laacutenc tematikus alprogram Budapest 2014 tervezet
[15] Reacutethy K - Dezseacuteny Z (2013) Koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg
OumlMKI Budapest 27o
[16] Stephenson G - Lev L - Brewer L (2008) When Things Donrsquot Work Some
Insight Why Famersrsquo Markets Close Sepcial Report Number 1073 Oregon
State University Extension Service Corvallis OR p 21
[17] Szakaacutely Z - Palloacuteneacute Kiseacuterdi I - Naacutebraacutedi T (2010) Marketing a hagyomaacutenyos
eacutes taacutejjellegű eacutelelmiszerek piacaacuten Kaposvaacuteri Egyetem Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar
268o
[18] Thilmany D Watson P (2004) The Increasing Role of Direct Marketing and
Farmers Markets for Western US Producers Western Economic Forum April
2004 p19-25
[19] Tudatos Vaacutesaacuterloacutek Egyesuumllete (2013) Koumlzoumlsseacutegi mezőgazdaacutelkodaacutes - Leacutegy Te is
a reacuteszese Letoumllteacutes daacutetuma 2013 juacutenius 29 Forraacutes wwwtudatosvasarlohu
httptudatosvasarlohusitestudatosvasarlohufileskozossegi_mezogazdalkod
as_legy_a_reszese_0pdf
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
118
Szerző
Szaboacute Dorottya
tervezeacutesi referens
Nemzeti Eacutelelmiszerlaacuten-biztonsaacutegi Hivatal
1024 Budapest Kis Roacutekus u 15b
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem
Enyedi Gyoumlrgy Regionaacutelis Tudomaacutenyok Doktori Iskola
szabodonebihgovhu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
119
A MAGYAR EacuteS EGYES UNIOacuteS TAGAacuteLLAMOK MEZŐGAZDASAacuteGAacuteNAK
OumlSSZEHASONLIacuteTOacute ELEMZEacuteSE
TOacuteTH ORSOLYA
Oumlsszefoglalaacutes
Magyarorszaacuteg 2004-ben lett az Euroacutepai Unioacute teljes joguacute tagja ami a piacgazdasaacutegi
koumlruumllmeacutenyekhez tovaacutebbaacute az eacuteleződő versenyhelyzethez valoacute alkalmazkodaacutes
megkeruumllhetetlen keacutenyszereacutet is magaacuteval hozta a csatlakozaacutes szaacutemtalan pozitiacutev hozadeacuteka
mellett
A magyar mezőgazdasaacuteg teljesiacutetmeacutenyeacutenek gazdasaacutegindashtaacutersadalmi szerepeacutenek megiacuteteacuteleacutese
vitatott keacuterdeacutes azt azonban senki sem keacuterdőjelezi meg hogy az aacutegazat ndash adottsaacutegainaacutel
fogva ndash hagyomaacutenyosan kiegyensuacutelyozoacute szerepet toumllt be a nemzetgazdasaacutegban A
tanulmaacutenyban kiacuteseacuterletet tettem a reacutegi eacutes az uacutejonnan csatlakozott unioacutes tagorszaacutegok
mezőgazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutenek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera eacutes az alaacutebbi főbb megaacutellapiacutetaacutesokat
tettem Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa 2004 eacutes 2013 koumlzoumltt 11 milliaacuterd
euroacuteval gyarapodott ami ugyan jelentősnek mondhatoacute de meacuteg iacutegy is jelentősen elmarad
az unioacutes aacutetlagtoacutel melynek csupaacuten a feleacutet teszi ki
A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke Romaacuteniaacuteban volt a legmagasabb a vizsgaacutelt
időszakban a gazdasaacutegilag fejlettebb orszaacutegokban a mutatoacute eacuterteacuteke rendkiacutevuumll alacsony
volt A legkoncentraacutelatlanabb foumlldhasznaacutelat hazaacutenkat jellemzi miacuteg Franciaorszaacutegban
Hollandiaacuteban eacutes Neacutemetorszaacutegban sokkal kiegyenliacutetettebb az uumlzemmeacuteret-eloszlaacutes
Kulcsszavak mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacuteja
JEL koacuted Q10 Q15
Comparative analysis of agriculture between Hungary and other EU Member
States
Abstract
In 2004 Hungary became a full member of the European Union and had to adapt to the
market economic conditions and to the intensifying competitive environment despite of
many positive benefits of the accession
The performance and the economic-social role of the Hungarian agriculture is a debated
issue but is indisputable that agriculture due to its particular characteristics
traditionally plays a balancing role in the national economy In this study it was
compared the performance of agriculture between the old and the new member states I
carried out the following statements
Hungarys agricultural output increased by 11 billion EUR between 2004 and 2013 that
is considerable but it is still significantly below the EU average Gross value added of
agriculture was the highest in Romania in the reviewed period and the ratio was very
low in the economically more developed countries such as France and Germany The
Hungarian land use is characterized by a lack of concentration while the farm size
distribution is even more balanced in France in the Netherlands and in Germany
Keywords agricultural output land use concentration
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
120
Bevezeteacutes
Magyarorszaacuteg egyike annak a tiacutez orszaacutegnak amelyek 2004-ben csatlakoztak az Euroacutepai
Unioacutehoz eacutes amely jelentős gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi fejlődeacutest eacutert el a piacgazdasaacutegra
toumlrteacutenő aacutetteacutereacutes reacuteveacuten Peacuteldaacutenak okaacuteeacutert a foumlld magaacutentulajdon kisajaacutetiacutetaacutesa eacutes a valoacutes
foumlldpiac leacutetrehozaacutesa szignifikaacutens hataacutest gyakoroltak a mezőgazdasaacuteg uumlzemszerkezeteacutere
Annak elleneacutere hogy a mezőgazdasaacuteg teljesiacutetmeacutenyeacutet jelző mutatoacuteszaacutemok alapjaacuten az
aacutegazat nemzetgazdasaacutegban betoumlltoumltt suacutelya 1989 oacuteta csoumlkken meacuteg iacutegy is kiemelkedő
jelentőseacuteggel biacuter a bruttoacute hazai termeacutek előaacutelliacutetaacutesban a kereskedelmi meacuterleg
kiegyensuacutelyozaacutesaacuteban tovaacutebbaacute a munkaerő-lekoumlteacutesben (videacuteki foglalkoztataacutes) (Hubbard
et al 2008)
A Csaacuteki ndash Jaacutembor szerzőpaacuteros is megaacutellapiacutetotta (2009) hogy a mezőgazdasaacuteg
nemzetgazdasaacutegban betoumlltoumltt szerepeacutet legjobban szemleacuteltető mutatoacute ndash az aacutegazat GDP-
hez valoacute hozzaacutejaacuterulaacutesa ndash az egeacutesz vilaacutegban folyamatosan csoumlkkenő tendenciaacutet mutat
tehaacutet a magyar jelenseacuteg nem egyeduumllaacutelloacute
A koumlzponti tervutasiacutetaacutesos rendszerről a piacgazdasaacutegra toumlrteacutenő aacutetmenet valamennyi
koumlzeacutep-kelet-euroacutepai orszaacuteg nemzetgazdasaacutegaacuteban jelentős vaacuteltozaacutesokat eredmeacutenyezett
(Campos et al 2010) Azonban ez a folyamat minden egyes orszaacutegban maacutes-maacutes moacutedon
zajlott le univerzaacutelis egyoumlntetű megoldaacutesroacutel nem tudnak szaacutemot adni a szakirodalmak
A koumlvetkező emliacuteteacutesre meacuteltoacute teacuteny az oly sokat hangoztatott keacutetpoacutelusuacute uumlzemszerkezet
Az unioacutes csatlakozaacutes idejeacuten az orszaacuteg mezőgazdasaacutegi teruumlleteacutenek feleacutet csupaacuten 40 000
gazdasaacuteg művelte (beleeacutertve 321 reacuteszveacutenytaacutersasaacutegot eacutes koumlzel 1500 szoumlvetkezetet
melyek aacutetlagos teruumllete 500-600 hektaacuter volt) a maacutesik feleacuten pedig toumlbb mint 700 000
egyeacuteni gazdasaacuteg eacutes haacuteztartaacutes gazdaacutelkodott Ez utoacutebbiak koumlzuumll 100-110 000 veacutegzett
bdquokereskedelmi teveacutekenyseacutegetrdquo a toumlbbi elsősorban szemeacutelyes fogyasztaacutesra termelt a
felesleget neacuteha-neacuteha a helyi piacon eacuterteacutekesiacutetetteacutek (Udovecz et al 2008)
A fentiek alapjaacuten kijelenthető hogy Magyarorszaacutegon egy olyan vegyes tulajdonosi
struktuacutera alakult ki az elmuacutelt eacutevtizedekben amelyben az elaproacutezott kis teruumlletű kis- eacutes
koumlzepes egyeacuteni gazdasaacutegok vannak szaacutemszakilag foumlleacutenyben annak elleneacutere hogy a foumlld
meghataacuterozoacute haacutenyada eacutes a gazdaacutelkodaacutes korszerűbb taacutergyi eszkoumlzei eacutes felteacutetelei a
gazdasaacutegi szervezetekben realizaacuteloacutedik (Toacuteth 2013)
A privatizaacutecioacute eredmeacutenyekeacutent a foumlld 95-a magaacutenkeacutezbe keruumllt jogi szemeacutelyek eacutes
kuumllfoumlldiek nem szerezhetnek tulajdonjogot a magyar termőfoumlld felett A termeacuteszetes
szemeacutelyek 300 hektaacuter foumlldet birtokolhatnak (Takaacutecs-Gyoumlrgy et al 2011)
Hipoteacutezisem szerint a magyar mezőgazdasaacuteg jelenleg meacuteg nem integraacuteloacutedott szervesen
az Euroacutepai Unioacute eacutelelmiszer- eacutes agraacuterstruktuacuteraacutejaacuteba melynek okai toumlbbek koumlzoumltt az elteacuterő
termeleacutesi teveacutekenyseacutegi hagyomaacutenyokban a bdquosuacutelyosrdquo toumlrteacutenelmi oumlroumlkseacutegben valamint
az unioacutetoacutel elteacuterő taacutemogatottsaacutegi sziacutenvonalban gyoumlkereznek
Ceacutelkitűzeacutes
A tanulmaacutenyban kiacuteseacuterletet tettem egyes reacutegi eacutes uacutejonnan csatlakozott unioacutes tagaacutellamok eacutes
Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutenek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera Vilaacutegosan
megmutatkozott hogy jelentős a lemaradaacutesunk euroacutepai viszonylatban baacuter időjaacuteraacutesi
koumlrnyezeti termeacuteszeti adottsaacutegainkroacutel a legtoumlbb szakirodalom elismerősen beszeacutel
Anyag eacutes moacutedszer
A Tesztuumlzemi rendszer a Mezőgazdasaacutegi Szaacutemlarendszer eacutes a statisztika lehetőseacuteget
adnak a magyar eacutes a toumlbbi unioacutes tagorszaacuteg mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
121
(Kapronczai 2007) A fentieken tuacutelmenően a nemzetkoumlzi FADN a FAO eacutes az
EUROSTAT adatbaacutezisokat hasznaacuteltam fel
A vizsgaacutelati koumlrbe az alaacutebbi reacutegi eacutes uacutejonnan csatlakozott tagaacutellamok keruumlltek bele eacutes
szeretneacutem indokolni is hogy mieacutert esett raacutejuk a vaacutelasztaacutesom
Franciaorszaacuteg jelentős kereskedelmi partneruumlnk viszonylag kiegyenliacutetett
uumlzemszerkezettel
Neacutemetorszaacuteg legjelentősebb kereskedelmi partneruumlnk az oumlsszforgalom 16
szaacutezaleacutekaacuteval 2012-ben toumlbb mint 300 milliaacuterd Ft eacuterteacutekű magyar termeacutek eacuterkezett
Neacutemetorszaacutegba
Hollandia a bdquolegrdquo orszaacuteg amelyet sokszor aacutelliacutetanak koumlvetendő peacuteldakeacutent
szaacutemunkra
Lengyelorszaacuteg a gazdasaacutegi taacutersadalmi rendszervaacuteltaacutes Lengyelorszaacutegban is jelentős
megraacutezkoacutedtataacutest okozott csakuacutegy mint hazaacutenkban ezeacutert esett raacute a vaacutelasztaacutesom
Olaszorszaacuteg egy mediterraacuten orszaacutegot is szerettem volna a vizsgaacutelati koumlrbe vonni
ezeacutert esett a vaacutelasztaacutesom Olaszorszaacutegra nem mellesleg jelentős kereskedelmi
partneruumlnk is
Romaacutenia uacutejonnan csatlakozott szomszeacutedos unioacutes tagaacutellam ahol a keveacutesseacute fejlett
ipar eacutes szolgaacuteltatoacute szektor okaacuten a mezőgazdasaacutegi termeleacutes jelentőseacutege kiemelkedő
Az oumlsszehasonliacutetaacutes soraacuten egyszerű leiacuteroacute statisztikaacutet hasznaacuteltam illetve a foumlldhasznaacutelat
koncentraacutecioacutejaacutenak vizsgaacutelatakor a Gini-koefficienst eacutes a Lorenz-goumlrbeacutet alkalmaztam
A Gini-egyuumltthatoacute (koefficiens) egy koumlzgazdasaacutegi meacuterőszaacutem ami a statisztikai
eloszlaacutesok egyenlőtlenseacutegeit meacuteri bevezeteacutese pedig Corrado Gini olasz koumlzgazdaacutesz
neveacutehez fűződik
A Gini-egyuumltthatoacutekeacutent ismert szoacuteroacutedaacutes-mutatoacutet leggyakrabban joumlvedelmi vagy maacutes
tiacutepusuacute egyenlőtlenseacutegek meacutereacuteseacutere hasznaacuteljaacutek főkeacutent koumlzgazdasaacutegi teruumlleteken (peacuteldaacuteul
gazdasaacutegszocioloacutegia egeacuteszseacuteg-koumlzgazdasaacutegtan stb) Az index az eloszlaacutes teljes
terjedelmeacutet figyelembe veszi szemben a percentilis-tiacutepusuacute indexekkel
i j
ji xxnx
G22
1
A Gini eacuterteacutekkeacuteszlete a (01) intervallum A 0 eacuterteacutek a toumlkeacuteletes egyenlőseacuteget jelenti miacuteg
az 1-es eacuterteacutek eseteacuten teljes egyenlőtlenseacuteg aacutell fenn Gini (1921) megfogalmazaacutesa szerint
az egyuumltthatoacute a statisztikai szoacuteroacutedaacutes egy meacuterteacuteke definiacutecioacute szerint 0 eacutes 1 koumlzoumltti
haacutenyados A szaacutemlaacuteloacute az eloszlaacutes Lorenz-goumlrbeacuteje eacutes az egyenletes eloszlaacutest jelző
egyenes koumlzoumltti teruumllet miacuteg a nevező az egyenletes eloszlaacutest jelző egyenes alatti teruumllet
A Gini-index szemleacutelteteacuteseacutere a Lorenz-goumlrbeacutet hasznaacutelja a tudomaacuteny A Lorenz-goumlrbe
Max Otto Lorenz amerikai koumlzgazdaacutesz eacutes statisztikus neveacutehez fűződik A Lorenz-goumlrbe
valamely valoacutesziacutenűseacuteg-eloszlaacutes kumulatiacutev eloszlaacutesfuumlggveacutenyeacutenek a grafikus
megjeleniacuteteacutese amely az eacuterteacutekek alsoacute y-a eloszlaacutesaacutenak az araacutenyaacutet mutatja (Lorenz
1905) A Lorenz-goumlrbe egy egyseacutegnyi neacutegyzetben elhelyezett aacutebra amely a kumulaacutelt
relatiacutev eacuterteacutekoumlsszegeket a kumulaacutelt relatiacutev gyakorisaacutegok fuumlggveacutenyeacuteben aacutebraacutezolja A
Lorenz-goumlrbe előnye hogy egzakt keacutepet ad a koncentraacutecioacute meacuterteacutekeacuteről nagyon
szemleacuteletes az igen kuumlloumlnboumlző koncentraacuteltsaacuteg oumlsszehasonliacutetaacutesaacutet is lehetőveacute teszi
Kopaacutenyi (1996) bemutatta hogy a Gini-egyuumltthatoacute eacutes a Lorenz-goumlrbe szorosan
oumlsszefuumlggenek egymaacutessal A Gini-egyuumltthatoacute nem maacutes mint a Lorenz-goumlrbe eacutes az
egyenlőseacutegi goumlrbe koumlzoumltti teruumllet (egyenlőtlenseacutegi reacutes) valamint a 45deg-os egyenes alatti
teruumllet haacutenyadosa
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
122
Eredmeacutenyek
A vizsgaacutelt tagaacutellamok koumlzuumll Franciaorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg eacutes Olaszorszaacuteg egyuumlttes
mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa a 28 unioacutes tagaacutellam kibocsaacutetaacutesaacutenak toumlbb mint 40 szaacutezaleacutekaacutet
adta 2013-ban (1 aacutebra) ami egyeacutertelműen jelzi meghataacuterozoacute suacutelyukat a mezőgazdasaacutegi
termeleacutesben eacutes kereskedelemben
Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa 2004 eacutes 2013 koumlzoumltt 66 milliaacuterd euroacuteroacutel 77
milliaacuterd euroacutera gyarapodott ami 12-szeres noumlvekedeacutest jelent a vizsgaacutelt időszakban4 Ez
a bővuumlleacutes a vilaacuteggazdasaacutegi vaacutelsaacuteg eacutes a 2007 eacutevi aszaacutely koumlvetkezmeacutenyeit is ismerve
jelentősnek mondhatoacute Romaacutenia mint az bdquouacutejonnanrdquo csatlakozott tagaacutellamok egyike
valamint Lengyelorszaacuteg a mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes tekinteteacuteben szinteacuten jelentős
előreleacutepeacutest koumlnyvelhetett el a vizsgaacutelt időszakban Előbbineacutel koumlzel 13-szeres utoacutebbinaacutel
pedig 14-szeres volt a noumlvekedeacutes meacuterteacuteke A kibocsaacutetaacutest alapaacuteron adjaacutek meg aacutell a KSH
moacutedszertani koumlzleacuteseacuteben Az alapaacuter a termelő aacuteltal kapott aacuter a termeacutekadoacutek levonaacutesa utaacuten
amely tartalmazza a termeacutekszubvencioacutek oumlsszegeacutet is A mezőgazdasaacuteg kibocsaacutetaacutesa
magaacuteban foglalja a mezőgazdasaacutegi termeacutekek szolgaacuteltataacutesok eacutes a mezőgazdasaacutegtoacutel
elvaacutelaszthatatlan maacutesodlagos teveacutekenyseacutegek kereteacuteben előaacutelliacutetott javak eacutes szolgaacuteltataacutesok
oumlsszesiacutetett kibocsaacutetaacutesaacutet
1 aacutebra
Az egyes Euroacutepai Unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa alapaacuteron
(2004 2013)
EU-28-ra 2005 eacutevi adat aacutellt rendelkezeacutesemre a 2004 eacutevi helyett
Forraacutes KSH eacutes EUROSTAT 2014
4 Baacuteziseacutevnek 2004-et vaacutelasztottam mert Magyarorszaacuteg ebben az eacutevben lett az Euroacutepai
Unioacute tagja
142
66
476
137
4099
4126
204
3457
3296
442
2637
646
225
77
528
508
185
2997
272
745
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450
Franciaorszaacuteg
Hollandia
Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Olaszorszaacuteg
Romaacutenia
EU-16
EU-27
EU-28
Milliaacuterd euroacute
2004 2013
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
123
A mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes abszoluacutet eacuterteacuteke alapjaacuten nem iacuteteacutelhető meg az aacutegazat
nemzetgazdasaacutegon eacutes taacutersadalmon beluumlli jelentőseacutege (Kapronczai 2011) A
mezőgazdasaacuteg nemzetgazdasaacutegi suacutelyaacutet az aacutegazat hozzaacuteadott eacuterteacutekeacutenek araacutenya jelzi az
orszaacuteg teljes GDP-jeacuteből A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke az Euroacutepai Unioacute
egeacuteszeacuteben (EU-28) csupaacuten 19 szaacutezaleacutek volt 2011-ben (2 aacutebra) enneacutel is alacsonyabb az
EU-27-et illetve az EU-16-ot tekintve (17)
Neacutemetorszaacutegban eacutes Franciaorszaacutegban kifejezetten alacsony a mezőgazdasaacuteg bruttoacute
hozzaacuteadott eacuterteacuteke hiszen ezekben az orszaacutegokban a szolgaacuteltataacutesok eacutes az ipar toumlltenek be
dominaacutens szerepet
Ellenben Romaacuteniaacuteban amely keveacutesseacute iparosodott keveacutesseacute fejlett orszaacuteg a
mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke 74 szaacutezaleacutek volt 2011-ben eacutes meacuteg enneacutel is
magasabb 141 szaacutezaleacutek 2004-ben ami az unioacutes aacutetlag tuumlkreacuteben kifejezetten magasnak
mondhatoacute Magyarorszaacutegon a vizsgaacutelt mutatoacute a 2004 eacutevi 49 szaacutezaleacutekroacutel 54 szaacutezaleacutekra
gyarapodott 2011-re
2 aacutebra
A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke alapaacuteron az egyes Euroacutepai Unioacutes
tagaacutellamokban (2004 2011)
(az oumlsszes bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek szaacutezaleacutekaacuteban)
Mezőgazdasaacuteg erdőgazdaacutelkodaacutes halaacuteszat eacutes vadaacuteszat egyuumlttesen eacutertendő
Forraacutes EUROSTAT 2014
Magyarorszaacuteg termeacuteszeti eacutes klimatikus adottsaacutegai kivaacuteloacutean alkalmasak mezőgazdasaacutegi
teveacutekenyseacutegek folytataacutesaacutera illetve minőseacutegi alapanyag előaacutelliacutetaacutesra olvashatoacute megannyi
25
22
51
49
11
25
141
21
21
21
36
74
54
18
17
17
17
19
09
20
0 2 4 6 8 10 12 14 16
Franciaorszaacuteg
Hollandia
Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Olaszorszaacuteg
Romaacutenia
EU-16
EU-27
EU-28
Szaacutezaleacutek ()
2004 2011
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
124
szakirodalmi forraacutesban ellenben Kapronczai (2011) szerint ez a megaacutellapiacutetaacutes csak
reacuteszben igaz a hazai eacuteghajlati eacutes csapadeacutekviszonyok koumlzel sem optimaacutelisak Gyakori az
aszaacutely magas a hőseacutegnapok szaacutema eacutes talajadottsaacutegaink is csak az orszaacuteg egyes
reacutegioacuteiban kivaacuteloacuteak Emellett jelentősek a koumlzgazdasaacutegi haacutetraacutenyaink nincs tengeruumlnk a
tengeri kikoumltők messze vannak eacutes legnagyobb folyoacuteink nehezen hajoacutezhatoacuteak Hataacuterozott
mezőgazdaacutelkodaacutesi előnyt jelentő teacutenyező a mezőgazdasaacutegi teruumllet nagy araacutenya
Az EU-28 aacutetlagaacuteban az oumlsszes foumlldteruumllet 446 szaacutezaleacuteka alkalmas mezőgazdasaacutegi
műveleacutesre Ezzel szemben Magyarorszaacutegon koumlzel 60 szaacutezaleacutek egeacuteszen pontosan 589
szaacutezaleacutek ez az araacuteny eacutes iacutegy az Unioacute tagaacutellamainak toumlbbseacutegeacutet megelőzzuumlk (3 aacutebra)
Hollandiaacuteban eacutes Romaacuteniaacuteban szinteacuten kiemelkedően magas a mezőgazdasaacutegi teruumllet
araacutenya (561 eacutes 607) utoacutebbi meacuteg hazaacutenkat is maga moumlgoumltt hagyta e mutatoacute
tekinteteacuteben
3 aacutebra
A mezőgazdasaacutegi teruumllet araacutenya az oumlsszes teruumlletből (2011)
Forraacutes FAOSTAT 2014
Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi teruumllet az Euroacutepai Unioacute aacutetlagaacutet tekintve 142
hektaacuter volt 2010-ben a hazai aacutetlag ezzel szemben csupaacuten 81 hektaacuter (4 aacutebra) Az
Euroacutepai Unioacute reacutegebbi tagaacutellamait vizsgaacutelva szembetűnő hogy Franciaorszaacutegban eacutes
Neacutemetorszaacutegban meghaladja az 50 hektaacutert az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi
teruumllet meacuterete vagyis hozzaacutejuk keacutepest meacuteg jelentősebb a lemaradaacutesunk Előbbiben 539
hektaacuter utoacutebbiban pedig 558 hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumllet jutott egy gazdasaacutegra
aacutetlagosan 2010-ben az Aacuteltalaacutenos Mezőgazdasaacutegi Oumlsszeiacuteraacutes adatai szerint
531561
486
589
479 473
607
446
0
10
20
30
40
50
60
70
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
8
Szaacutezaleacute
k
()
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
125
4 aacutebra
Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi teruumllet az Euroacutepai Unioacute egyes
tagaacutellamaiban (2010)
Forraacutes EUROSTAT ndash Agriculture forestry and fishery statistics 2013 edition
Kapronczai (2011) raacutemutatott arra a teacutenyre eacutes ezt nem hagyhatom figyelmen kiacutevuumll hogy
ezek a szaacutemok csupaacuten aacutetlagadatok nem felteacutetlenuumll festenek valoacutes keacutepet a teacutenyleges
uumlzemstruktuacutera helyzeteacuteről Miacuteg Franciaorszaacutegban eacutes Hollandiaacuteban viszonylag
kiegyenliacutetett homogeacuten gazdasaacutegszerkezetről beszeacuteluumlnk addig Magyarorszaacutegon a
keacutetpoacutelusuacute rendkiacutevuumll araacutenytalan szeacutetaproacutezott uumlzemszerkezet a jellemző ahol a
foumlldtulajdon eacutes foumlldhasznaacutelat struktuacuteraacuteja teljes meacuterteacutekben elkuumlloumlnuumllt egymaacutestoacutel Az
esetek meghataacuterozoacute toumlbbseacutegeacuteben a foumlld tulajdonosa eacutes hasznaacuteloacuteja nem azonos szemeacutely
A valoacutes uumlzemmeacuteret-viszonyokat a foumlldhasznaacutelat teacutenyleges koncentraacuteltsaacutegaacutenak fokaacutet
vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy Magyarorszaacutegra az jellemző hogy sok kisgazdasaacuteg
hasznaacutelja a mezőgazdasaacutegi foumlldteruumllet nagyon kis haacutenyadaacutet Ez azt jelenti hogy a
gazdasaacutegok 90-a a foumlldteruumllet mintegy 10-aacutet műveli Egy aacuternyaltabb keacutep vaacutezolaacutesa
eacuterdekeacuteben meg kell emliacutetenem hogy a statisztika a csekeacutely gazdasaacutegi suacutellyal biacuteroacute
mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteget folytatoacute haacutezkoumlruumlli kerteket eacutes az 1 kocaacutes bdquouumlzemeketrdquo is
gazdasaacutegkeacutent kezeli ami erőteljesen torziacutetja a valoacutes viszonyokat (5 aacutebra)
A Gini-koefficiens eacuterteacuteke Magyarorszaacuteg eseteacuteben 919 ami a legkoncentraacutelatlanabb
uumlzemszerkezetre utal a jelenleg aacuteltalam megvizsgaacutelt EU-tagaacutellamok koumlreacuteben
Romaacuteniaacuteban szinteacuten magas a mutatoacute eacuterteacuteke 746 de ez koumlzel sem olyan magas mint a
hazai mutatoacute
539
9681 79
34
142
259
558
0
10
20
30
40
50
60
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
8
Hek
taacuter
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
126
Franciaorszaacutegban Hollandiaacuteban eacutes Neacutemetorszaacutegban sokkal kiegyenliacutetettebb az
uumlzemmeacuteret-eloszlaacutes a koumlzepes meacuteretű gazdasaacutegoknak nagyobb a suacutelya az
uumlzemstruktuacuteraacuteban
5 aacutebra
A foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacutejaacutenak oumlsszehasonliacutetaacutesa neacutehaacuteny EU-
tagorszaacutegban (2010)
Forraacutes EUROSTAT 2014
A magyar mezőgazdasaacuteg egyik suacutelyos probleacutemaacutejaacutet a fajlagosan alacsony bruttoacute
hozzaacuteadott eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutest szemleacutelteti a koumlvetkező aacutebra (6 aacutebra)
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre vetiacutetett bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek hazaacutenkban
kevesebb mint oumltoumlde a holland eacuterteacuteknek az olasz eacuterteacuteknek kevesebb mint a fele de a
neacutemet francia eacutes lengyel adattoacutel is valamivel elmarad Ez a mutatoacute is alaacutetaacutemasztja hogy
a magyar mezőgazdasaacuteg nemzetkoumlzi versenykeacutepesseacutege alacsony tehaacutet ezen a teruumlleten is
van hova fejlődnuumlnk
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Termelők szaacutema (kumulaacutelt )
Term
ő t
eruuml
let
(ku
mu
laacutelt
)
Franciaorszaacuteg
Hollandia
Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Olaszorszaacuteg
Romaacutenia
koncentraacutelatlansaacuteg
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
127
6 aacutebra
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek az Euroacutepai
Unioacute egyes tagaacutellamaiban (2004 2011)
Romaacutenia eseteacuteben az első adat 2008-ra vonatkozik
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Az egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek (7 aacutebra)
tekinteteacuteben is hasonloacute lemaradaacutest koumlnyvelhet el magaacutenak a magyar mezőgazdasaacuteg mint
az előbbiekben vizsgaacutelt mutatoacute eseteacuteben
2011-ben Hollandiaacuteban egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra 649 ezer euroacute bruttoacute
hozzaacuteadott eacuterteacutek jutott ami az unioacutes aacutetlagnak majdnem haacuteromszorosa iacutegy eacuterthető hogy
Hollandia mieacutert kapta a bdquolegrdquo jelzőt a leghateacutekonyabb a legjoumlvedelmezőbb termeleacutes eacutes
meacuteg hosszasan sorolhatnaacutem a Holland mezőgazdasaacuteg kiemelkedő tulajdonsaacutegait
Franciaorszaacutegban eacutes Neacutemetorszaacutegban is magas a mutatoacute eacuterteacuteke előbbiben 528 ezer
euroacutefő utoacutebbiban 485 ezer euroacutefő bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteket aacutelliacutetott elő a
mezőgazdasaacuteg 2011-ben
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlzeacuterteacutek tekinteteacuteben
Magyarorszaacuteg jelentősen elmarad az unioacutes orszaacutegok toumlbbseacutegeacutetől baacuter a koraacutebbi eacutevekhez
viszonyiacutetva toumlrteacutent neacutemi pozitiacutev iraacutenyuacute vaacuteltozaacutes fejlődeacutes e tekintetben A 27 tagorszaacuteg
aacutetlagaacuteban 97 ezer euroacute jutott egy hektaacuterra 2011-ben (8 aacutebra) miacuteg ez az eacuterteacutek hazaacutenk
eseteacuteben csupaacuten 33 ezer euroacute volt eacutes ezzel meacuteg a lengyelorszaacutegi sőt meacuteg a romaacuteniai
eszkoumlz ellaacutetottsaacutegi szinttől is alaposan elmaradtunk
42
13 12
23
52
08 09 102
05
20
1011
060708
115
0
1
2
3
4
5
6
Neacutem
etors
zaacuteg
Franci
aorszaacute
g
Ola
szors
zaacuteg
Hol
landi
a
Rom
aacutenia
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
EU-2
8
ezer
eu
roacuteh
a
2004 2011
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
128
7 aacutebra
Az egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek az
Euroacutepain Unioacute egyes tagaacutellamaiban (2011)
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Hollandiaacuteban majdnem 19-szer Olaszorszaacutegban pedig 7-szer toumlbb eszkoumlz jut egy hektaacuter
mezőgazdasaacutegi teruumlletre mint itthon Az eszkoumlzigeacuteny azonban toumlbb teacutenyező fuumlggveacutenye
Az intenziacutev aacutellattartaacutes a zoumlldseacutegtermeszteacutes vagy a viraacuteg- eacutes diacutesznoumlveacutenykerteacuteszet
eszkoumlzigeacutenye sokkal nagyobb peacuteldaacuteul a szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenytermeszteacutes eszkoumlzigeacutenyeacuteneacutel
ahol egy egyszerűbb eszkoumlzpark is bőven elegendő a termeleacutesi teveacutekenyseacuteg
kiszolgaacutelaacutesaacutehoz Hollandia eseteacuteben eacuterthető az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute
rendkiacutevuumll magas eszkoumlzeacuterteacutek ugyanis ott nagy hagyomaacutenya van a viraacuteg- eacutes
diacutesznoumlveacutenykerteacuteszetnek amelyek eszkoumlzigeacutenye magas
Az uumlzemszerkezet is hataacutessal van a termeleacuteshez szuumlkseacuteges eszkoumlzmennyiseacutegre mivel a
kisebb gazdasaacutegok fajlagos eszkoumlzigeacutenye aacuteltalaacuteban nagyobb szemben a nagy
gazdasaacutegokeacuteval
Nem szabad elfelejteni hogy a 8 aacutebra kapcsaacuten bruttoacute eszkoumlzeacuterteacutekről beszeacuteluumlnk amely
nem tartalmazza peacuteldaacuteul az amortizaacutecioacutet Romaacuteniaacuteban eacutes Lengyelorszaacutegban ahol sok a
kisuumlzem magasabb a fajlagos eszkoumlzeacuterteacutek eacutes ha nettoacute eszkoumlzeacuterteacutekről lenne szoacute akkor
nagysaacutegrendekkel kisebb eacuterteacuteket kapnaacutenk e mutatoacute eseteacuteben
528
98
231
485
237
59
276
649
0
10
20
30
40
50
60
70
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
7
ezer
eu
roacutef
ő
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
129
8 aacutebra
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlz az egyes Euroacutepai
Unioacutes tagaacutellamokban (2004 2011)
Romaacutenia eseteacuteben az első adat 2008-ra vonatkozik
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke (9 aacutebra) vizsgaacutelata kapcsaacuten is
hasonloacute megaacutellapiacutetaacutesok fogalmazhatoacutek meg mint az előző esetben A 27 tagorszaacuteg
aacutetlagaacuteban 46 ezer euroacutenyi sajaacutet tőke jutott egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre 2011-ben
miacuteg ez az eacuterteacutek hazaacutenkban 24 ezer euroacute volt csaknem a fele
A vizsgaacutelt mutatoacute tekinteteacuteben is Hollandia jaacuter az eacutelen a maga 231 ezer euroacutehektaacuteros
eacuterteacutekeacutevel Olaszorszaacuteg szerepel a maacutesodik helyen ott ugyanis 97 ezer euroacute sajaacutet tőke
jutott egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre 2011-ben Franciaorszaacuteg eacutes Neacutemetorszaacuteg adata
ugyan megkoumlzeliacuteti az EU-27-re jellemző aacutetlagot de elmarad attoacutel A listaacutet Magyarorszaacuteg
zaacuterja meacuteg Romaacuteniaacuteban is toumlbb sajaacutet tőke jut egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre mint
hazaacutenkban
A magyar mezőgazdasaacuteg versenykeacutepesseacutegeacutenek piacorientaacutelt műkoumldeacuteseacutenek fontos
felteacutetele az aacutegazat megfelelő tőkeellaacutetaacutesa veacutelik Szűcs eacutes szerzőtaacutersai (2008) eacuten a
felteacutetelek koumlzeacute a hateacutekonysaacutegot is felvenneacutem A finansziacuterozaacutest meghataacuterozoacute teacutenyezők
helyzete eacutes hataacutesai az agraacuteraacutegazatban sajaacutetos vonaacutesokat hordoznak A sajaacutet tőke a
vaacutellalat tőkeacutejeacutenek azon reacutesze melyet visszafizeteacutesi koumltelezettseacuteg nem terhel Szaacutermazhat
kuumllső eacutes belső forraacutesokboacutel Mineacutel nagyobb a vaacutellalat sajaacutet tőkeacutejeacutenek reacuteszaraacutenya annaacutel
nagyobb a peacutenzuumlgyi oumlnaacutelloacutesaacutega A jelentős araacutenyuacute sajaacutet tőke kriacutezisaacutelloacutebbaacute teszi a
vaacutellalatot Miutaacuten a veszteseacuteg a sajaacutet vagyont csoumlkkenti ha a sajaacutet tőke magas a vaacutellalat
jobban el tud viselni aacutetmeneti veszteseacutegeket is A mezőgazdasaacutegi vaacutellalkozaacutesok aacuteltalaacuteban
alacsony tőkeacutevel joumlnnek leacutetre eacutes ezt keacutesőbb sem tudjaacutek nagymeacuterteacutekben noumlvelni A sajaacutet
tőke alacsony sziacutenvonala kuumlloumlnoumlsen nagy veszeacutelyt jelent egy vaacutellalkozaacutes szaacutemaacutera A
624
33
97
242
97
42
478
4314
97
186
43
79
48
81
38
0
10
20
30
40
50
60
70
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
7
ezer
eu
roacuteh
a
2004 2011
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
130
feluacutejiacutetaacutesokat a termeleacutekenyseacuteg-noumlveleacuteseacutet eacutes a piacok bőviacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute beruhaacutezaacutesok nagy
reacuteszeacutet idegen tőkeacutevel illetve reacuteszben aacutellami taacutemogataacutesokkal finansziacuterozzaacutek
9 aacutebra
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke az egyes Euroacutepai
Unioacutes tagaacutellamokban (2004 2011)
Romaacutenia eseteacuteben az első adat 2008-ra vonatkozik
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
A gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelmeacutenek alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve jelentős szoacuteroacutedaacutest mutat a
vizsgaacutelt unioacutes tagaacutellamokban (10 aacutebra) 2011-ben az EU-27 aacutetlagaacutet tekintve 5868
euroacutehektaacuter nettoacute joumlvedelmet aacutelliacutetottak elő a gazdasaacutegok miacuteg Hollandiaacuteban 11652 euroacutet
eacutes Olaszorszaacutegban pedig 14228 euroacutet hektaacuteronkeacutent ami az unioacutes aacutetlag toumlbb mint
duplaacuteja
Magyarorszaacuteg Lengyelorszaacuteg eacutes Romaacutenia bdquokullognakrdquo a lista veacutegeacuten baacuter lassuacute aacutem de
toumlretlen felviraacutegzaacutes esetuumlkben is megmutatkozik Peacuteldaacuteul Magyarorszaacuteg eseteacuteben a 2011
eacutevi eacuterteacutek a 2004 eacutevinek a nyolcszorosa Lengyelorszaacuteg eseteacuteben pedig a maacutesfeacutelszerese
Romaacuteniaacutenaacutel a baacuteziseacutev 2007 mivel Romaacutenia 2007-ben lett unioacutes tagaacutellam iacutegy 2007-hez
viszonyiacutetva a 2011 eacutevi adat koumlzel 15-szeres gyarapodaacutest mutat A lista eacuteleacuten mint azt a
koraacutebbiakban emliacutetettem Hollandia eacutes Olaszorszaacuteg aacutellnak a vizsgaacutelt mutatoacute
tekinteteacuteben
A gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg koumlvetkezteacuteben a vizsgaacutelt tagaacutellamok mindegyikeacuteben csoumlkkent a
gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelme a megelőző eacutevekhez keacutepest azonban ezt koumlvetően
fokozatos eacutes folyamatos gyarapodaacutesnak lehetuumlnk tanuacutei (10 aacutebra)
24
97
30
4636
159
37 35
10
67
323941
231
4141
00
50
100
150
200
250
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Neacutem
etors
zaacuteg
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
7
ezer
eu
roacuteh
a
2004 2011
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
131
10 aacutebra
A gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelmeacutenek alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve az egyes Euroacutepai
Unioacutes tagaacutellamokban (2004-2011)
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
A befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny hektaacuterra vetiacutetett alakulaacutesaacutet szemleacutelteti a 11 aacutebra Az EU-
27 aacutetlagaacutet tekintve 2011-ben a befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny eacuterteacuteke hektaacuteronkeacutent aacutetlagosan
7 683 euroacute volt ami 37-szer nagyobb mint a hazai eacuterteacutek Romaacuteniaacuteban csupaacuten 2 769
euroacute volt a befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny eacuterteacuteke aacutetlagosan hektaacuteronkeacutent 2011-ben amivel a
magyarorszaacutegi eacuterteacuteket is joacutecskaacuten feluumllmuacutelta miacuteg Lengyelorszaacutegban 7 091 euroacutenyi eacuterteacutekű
befektetett eszkoumlz jutott egy hektaacuterra az emliacutetett eacutevben
A keacutet listavezető Hollandia eacutes Olaszorszaacuteg voltak 2004-2011 koumlzoumltt Előbbineacutel
folyamatos gyarapodaacutes utoacutebbinaacutel stagnaacutelaacutes koumlvetkezett be a vizsgaacutelt mutatoacute alakulaacutesaacutet
tekintve
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1800
2000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Euroacute
hek
taacuter
Franciaorszaacuteg Hollandia Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg Olaszorszaacuteg
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
132
11 aacutebra
A befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve az egyes Euroacutepai Unioacutes
tagaacutellamokban (2004-2011)
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Koumlvetkezteteacutes
A vizsgaacutelat konkluacutezioacuteja az hogy Magyarorszaacutegnak meacuteg mindig jelentős a lemaradaacutesa az
Euroacutepai Unioacute koraacutebban csatlakozott tagaacutellamaihoz keacutepest ugyanis az aacutegazatra jellemző
fontosabb mutatoacutek eacuterteacuteke folyamatosan romloacute tendenciaacutet mutat de toumlbbseacuteguumlk meacuteg iacutegy is
kedvezőbb az EU-27-orszaacutegok aacutetlagaacutenaacutel eacutes haacutetraacutenyunkboacutel sokat sikeruumllt lefaragnunk
2004 oacuteta a felzaacuterkoacutezaacutes lassan aacutem de biztosan halad előre A gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg
ugyan kisseacute visszavetette a fejlődeacutesuumlnket de az azoacuteta eltelt időszakban a gyarapodaacutes a
felzaacuterkoacutezaacutes toumlretlen uumltemben halad
A mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes a vizsgaacutelt időszakban 66 milliaacuterd euroacuteroacutel 77 milliaacuterd
euroacutera gyarapodott ami 12-szeres noumlvekedeacutest jelent A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott
eacuterteacuteke szinteacuten emelkedett 49 szaacutezaleacutekroacutel 54 szaacutezaleacutekra Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos
mezőgazdasaacutegi teruumllet Magyarorszaacutegon 81 hektaacuter volt 2010-ben ami 6 hektaacuterral marad
el az unioacutes aacutetlagtoacutel A foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacutejaacutet Gini-koefficiens eacutes Lorenz-goumlrbe
segiacutetseacutegeacutevel szaacutemszerűsiacutetettem illetve aacutebraacutezoltam A Gini-koefficiens eacuterteacuteke
Magyarorszaacuteg eseteacuteben 919 ami a vizsgaacutelt tagorszaacutegok koumlzuumll a legkoncentraacutelatlanabb
uumlzemszerkezetre utal Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre vetiacutetett bruttoacute hozzaacuteadott
eacuterteacutek hazaacutenkban kevesebb mint egy oumltoumlde a holland eacuterteacuteknek az olasz eacuterteacuteknek
kevesebb mint a fele de a neacutemet a francia eacutes a lengyel adattoacutel is elmarad Tehaacutet a
magyar mezőgazdasaacuteg egyik suacutelyos probleacutemaacuteja a fajlagosan alacsony bruttoacute hozzaacuteadott
eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutesa Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlzeacuterteacutek eacutes az az
egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke tekinteteacuteben is Magyarorszaacuteg
0
10 000
20 000
30 000
40 000
50 000
60 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Eu
roacuteh
ek
taacuter
Franciaorszaacuteg Hollandia Lengyelorszaacuteg Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg Olaszorszaacuteg Romaacutenia EU-27
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
133
jelentősen elmarad az unioacutes orszaacutegok toumlbbseacutegeacutetől baacuter a koraacutebbi eacutevekhez viszonyiacutetva
toumlrteacutent neacutemi pozitiacutev iraacutenyuacute vaacuteltozaacutes
Forraacutesjegyzeacutek
[1] Campos M ndash Jaklic T ndash Juvancic L (2010) Factors affecting farm
productivity in Bulgaria Hungary Poland Romania and Slovenia after the EU-
accession and likely structural impacts European Association of Agricultural
Economists 118th
Seminar August 25-27 2010 Ljubljana Slovenia p 14
[2] Csaacuteki Cs ndash Jaacutembor A (2009) The Diversity of Effects of EU Membership on
Agriculture in New Member States FAO Regional Office for Europe and
Central Asia Policy Studies on Rural Transition No 2009-4 p 48
[3] Gini C (1921) Measurement of inequality of income in Economic Journal
31 p 124-126
[4] Hubbard C ndash Hubbard L ndash Keszthelyi Sz ndash Podruzsik Sz (2008) Farm
income variability in Hungary A comparison with the EU based on FADN
records 108st EAAE Seminar in Warsaw 8-9 February 2008 p 11
[5] Farkasneacute Fekete M (szerk) ndash Dimeacuteny I ndash Szűcs I (szerk) (2008)
Hateacutekonysaacuteg a mezőgazdasaacutegban Agroinform Kiadoacute eacutes Nyomda Kft
Budapest p 357
[6] Kapronczai I (2007) Informaacutecioacutes rendszerek a koumlzoumls agraacuterpolitika
szolgaacutelataacuteban Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest p 152
[7] Kapronczai I (2011) A magyar agraacutergazdasaacuteg az EU-csatlakozaacutestoacutel
napjainkig Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest p 199
[8] Kopaacutenyi M (1996) Mikrooumlkonoacutemia Budapesti Koumlzgazdasaacutegtudomaacutenyi
Egyetem p 320
[9] Koumlzponti Statisztikai Hivatal (2013) Mezőgazdasaacuteg 2012 Budapest 2013
aacuteprilis p 25
[10] Lorenz M O (1905) Methods of measuring the concentration of wealth
American Statistical Association New Series No 70 June 1905 p 12
[11] Takaacutecs-Gyoumlrgy K ndash Erdeacutelyi T ndash Sadowski A (2011) Land use and property
changes in Poland and in Hungary after EU accession European Association of
Agricultural Economists 2011 International Congress August 30-September 2
2011 Zuumlrich Switzerland p 17
[12] Toacuteth O (2013) Farm structure and competitiveness in the Hungarian
agriculture Agroeconomia Croatica 2013 Vol 3 Number 1 p 7
[13] Udovecz G ndash Popp J ndash Potori N (2008) New challenges for Hungarian
agriculture Studies in Agricultural Economics No 108 p 19-32
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
134
Internetes hivatkozaacutesok
1 EUROSTAT httpeppeurostateceuropaeuportalpageportaleurostathome
2 FADN httpeceuropaeuagriculturerica
3 FAOSTAT httpfaostatfaoorg
4 KSH httpwwwkshhustadat
Szerző
Toacuteth Orsolya
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdaacutelkodaacutes eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori Iskola
Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet Peacutenzuumlgypolitikai Osztaacutely
tothorsolyaakigovhu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
135
AZ ELLENŐRZEacuteS MINT TAacuteRSADALMI EacuteRDEK
VAacuteRKONYI ZSOLT KRISTOacuteF
Oumlsszefoglalaacutes
Az Orszaacuteggyűleacutes (OGY) a sarkalatos toumlrveacutenyek koumlzuumll elsőkeacutent fogadta el az uacutej
szaacutemvevőszeacuteki toumlrveacutenyt A 2011 juacutelius 1-eacuten hataacutelyba leacutepett jogszabaacutely kiszeacutelesiacutetette az
Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek (AacuteSZ) ellenőrzeacutesi jogosiacutetvaacutenyait megerősiacutetette a szervezet
fuumlggetlenseacutegeacutet eacutes aacutetlaacutethatoacutebbaacute tette a szaacutemvevőszeacuteki munkaacutet A toumlrveacuteny rendelkezeacutese
szerint az AacuteSZ aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlrrel veacutegzi a koumlzpeacutenzekkel eacutes az aacutellami eacutes oumlnkormaacutenyzati
vagyonnal valoacute gazdaacutelkodaacutes ellenőrzeacuteseacutet Magyarorszaacutegon az aacutellamhaacuteztartaacutes
ellenőrzeacuteseacutenek rendszere haacuterom pilleacuteren nyugszik ezek alkotoacutei a kuumllső ellenőrzeacutes a
kormaacutenyzati ellenőrzeacutes eacutes az aacutellamhaacuteztartaacutes belső kontroll rendszere A folyamat bdquoA
kontrollok szerepeacutenek feleacuterteacutekelődeacutese a koumlzszfeacuteraacutebanrdquo (Domokos 2012) az AacuteSZ belső
kontrollrendszer ellenőrzeacuteseit koumlvető jelenteacutesek megaacutellapiacutetaacutesainak hataacutesaacutera az
inteacutezkedeacutesi tervek formaacutejaacuteban nyer megerősiacuteteacutest Az ellenőrzeacutesek hasznosulaacutesa nyomon
koumlvethető a toumlrveacutenyalkotaacutesban az ellenőrzoumltt szervezetek munkaacutejaacuteban a legjobb
szakmai gyakorlatok aacutetveacuteteleacuteben A nyilvaacutenossaacutegra hozott 2012-2013 eacutevi jelenteacuteseivel
az AacuteSZ jelzeacutessel eacutelt a taacutersadalom feleacute hogy koumlzpeacutenz nem maradhat ellenőrizetlenuumll
Kulcsszavak Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek ellenőrzeacutes oumlnkormaacutenyzat belső kontrollrendszer
Jel koacuted H72 H74 M42 M48
Audit as Social Interest
Abstract
Summary My lecture covers issues regarding the local audit system and the
strengthening of the integrity of local governments and the broader interpretation as
well as the audit methodology thereof The integrity audits regulations and
organisational measures strengthen the transparent and accountable use of public funds
by local governments organisations and organisational units as well as reduce the risk
and the extent of abuse of public powers During my lecture I will describe and evaluate
the development process of local governmentsrsquo internal audit system and the
professional management of audit activities and internal audit in the absence of which
the orderly regulated economic effective ethical and efficient use of public funds and
public assets cannot be achieved My lecture is based on the conclusions of the audits
carried out by the State Audit Office in the years of 2012 and 2013 the results of the
State Audit Officersquos integrity survey and my audit experience taking also into account
the recommendations of INTOSAI
Keywords State Audit Office audit local government internal audit system
Bevezeteacutes
A belső kontrollrendszer a kockaacutezatok kezeleacuteseacutere eacutes a taacutergyilagos bizonyossaacuteg
megszerzeacutese eacuterdekeacuteben kialakiacutetott folyamatrendszer amelynek feladata hogy taacutemogassa
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
136
a koumlltseacutegveteacutesi szervet fő ceacuteljai megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban A felső vezeteacutesnek a
koumlzeacutepvezetőknek eacutes a dolgozoacutek minden szintjeacutenek reacuteszt kell vennie abban a
folyamatban melynek soraacuten a belső kontrollrendszer beeacutepuumll a szervezet
infrastruktuacuteraacutejaacuteba a szervezeti kultuacutera reacuteszeacuteveacute vaacutelik A belső kontrollrendszert sokkal
inkaacutebb beeacutepiacuteteni kell sem mint kieacutepiacuteteni hiszen a joacutel műkoumldtetett belső kontrollrendszer
a szervezettől elvaacutelaszthatatlan egyseacuteget keacutepez
Tanulmaacutenyomban raacute kiacutevaacutenok mutatni arra hogy az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel a belső
kontrollteveacutekenyseacutegek eacutes a belső ellenőrzeacutes műkoumldteteacutese neacutelkuumll nem valoacutesiacutethatoacute meg a
koumlzpeacutenzek a koumlzvagyon szabaacutelyos szabaacutelyozott gazdasaacutegos hateacutekony eacutes eredmeacutenyes
felhasznaacutelaacutesa Az oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi vagyongazdaacutelkodaacutesi szabaacutelyossaacutegaacutet eacutes
eredmeacutenyesseacutegeacutet alapvetően a megfelelően kialakiacutetott belső kontrollrendszer jelenleacutete eacutes
műkoumldeacutese biztosiacutetja A belső kontrollrendszerek hiaacutenyossaacutegai negatiacutev moacutedon hatnak az
oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi vagyoni helyzeteacutere illetve pazarloacute gazdaacutelkodaacutest
eredmeacutenyezhetnek
Tanulmaacutenyomban arra vaacutellalkozom hogy bemutassam a belső kontrollok megfelelő
műkoumldeacuteseacutenek kiemelkedő jelentőseacutegeacutet Az oumlsszegyűjtoumltt eacutes rendszerbe foglalt
koumlvetkezteteacutesek segiacutetseacutegeacutevel hozzaacute kiacutevaacutenok jaacuterulni az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes
aacutetlaacutethatoacutebb eacutes eredmeacutenyesebb rendezettebb műkoumldeacuteseacutehez
Az AacuteSZ koumlzeacuteptaacutevuacute inteacutezmeacutenyi strateacutegiaacutejaacuteban5 alapeacuterteacutekkeacutent strateacutegiai ceacutelkeacutent eacutes
feladatkeacutent hataacuterozta meg hogy taacutemogatja az integritaacutes alapuacute transzparens eacutes
elszaacutemoltathatoacute koumlzpeacutenzfelhasznaacutelaacutes megteremteacuteseacutet ezzel is taacutemogatva az
oumlnkormaacutenyzatoknaacutel a magasabb szintű rendezettseacuteg kialakiacutetaacutesaacutet
Anyag eacutes moacutedszer
Taacutersadalmi eacutes ellenőrzeacutes szakmai elvaacuteraacutes hogy a koumlzpeacutenzeket a koumlzvagyont hasznaacuteloacutek
teveacutekenyseacuteguumlkről elszaacutemoljanak Ennek a jogos igeacutenynek az eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez meg kell
teremteni azokat a folyamatokat rendszereket amelyek neacutelkuumlloumlzhetetlenek az
elszaacutemoltataacuteshoz az elszaacutemolaacuteshoz (Gyuumlreacuteneacute 2012) Magyarorszaacutegon a
kontrollrendszer szabaacutelyozaacutesa haacuteromszintű a toumlrveacutenyi előiacuteraacutesokat az Aacuteht 2011 eacutevi
CXCV toumlrveacuteny az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel
eacutes a Moumltv 2011 eacutevi CLXXXIX toumlrveacuteny
Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) a rendeleti szintű
szabaacutelyozaacutest az Aacutevr 3682011 (XII 31) Korm rendelet az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel szoacuteloacute
toumlrveacuteny veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) eacutes a Bkr 3702011 (XII 31)
Korm rendelet a koumlltseacutegveteacutesi szervek belső kontrollrendszereacuteről eacutes belső ellenőrzeacuteseacuteről
(hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) tartalmazza amelyeket uacutetmutatoacutei szinten standardok eacutes
keacutezikoumlnyvek taacutemogatnak A koumlltseacutegveteacutesi szervek belső kontrollrendszere maacuter magaacuteban
foglalja a korszerű felelős szervezetiraacutenyiacutetaacutes elemeit (kontrollkoumlrnyezet
kockaacutezatkezeleacutes kontrollteveacutekenyseacuteg informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute monitoring) is
A belső ellenőrzeacutes fuumlggetlen taacutergyilagos bizonyossaacutegot adoacute eacutes tanaacutecsadoacute teveacutekenyseacuteg
amelynek kituumlntetett ceacutelja hogy az ellenőrzoumltt szervezet műkoumldeacuteseacutet fejlessze
eredmeacutenyesseacutegeacutet noumlvelje A belső ellenőrzeacutes a szervezet ceacuteljai eleacutereacutese eacuterdekeacuteben
rendszerszemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacutessel moacutedszeresen eacuterteacutekeli fejleszti az ellenőrzoumltt
szervezet-iraacutenyiacutetaacutesi belső kontroll eacutes ellenőrzeacutesi eljaacuteraacutesainak hateacutekonysaacutegaacutet
A belső kontroll folyamatok ceacutel eacutes feladatrendszereacutenek foacutekuszaacuteban aacutell hogy
5 httpwwwaszhustrategiaasz-strategiaasz-strategia-2011pdf (Letoumllteacutes2014
februaacuter 14)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
137
a) Megfeleljenek a vonatkozoacute toumlrveacutenyeknek eacutes szabaacutelyozaacutesoknak
b) a műkoumldeacutes eacutes gazdaacutelkodaacutes soraacuten a teveacutekenyseacutegeket szabaacutelyszerűen gazdasaacutegosan
hateacutekonyan eredmeacutenyesen hajtsaacutek veacutegre
c) az elszaacutemolaacutesi koumltelezettseacutegeket teljesiacutetseacutek
d) megveacutedjeacutek az erőforraacutesokat a veszteseacutegektől kaacuteroktoacutel a nem rendelteteacutesszerű
hasznaacutelattoacutel a csalaacutesoktoacutel eacutes korrupcioacutetoacutel
Anyag
Az AacuteSZ 2012-ben toumlbb szaacutez telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat eacutes toumlbb mint 150 nemzetiseacutegi
oumlnkormaacutenyzat ellenőrzeacuteseacutet kezdte meg Ezekkel az ellenőrzeacutesekkel az AacuteSZ nem csak a
hiaacutenyossaacutegok szabaacutelytalansaacutegok feltaacuteraacutesaacutet (Sepsey 2011) hanem a legjobb gyakorlatok
bemutataacutesaacutet eacutes aacutetadaacutesaacutet is tervezi megvaloacutesiacutetja Az AacuteSZ eacutes a Koumlzigazgataacutesi eacutes
Igazsaacuteguumlgyi Miniszteacuterium huacutesz helysziacutenen az egeacutesz orszaacutegot lefedő szeminaacuteriumi
előadaacutes sorozattal (Vaacuterkonyi Kiss 2013) kiacutevaacutenta felhiacutevni a figyelmet a belső kontrollok
fontossaacutegaacutera mert az egyben garanciaacutet is jelenthet hogy csoumlkkenjen a korrupcioacute
kockaacutezata eacutes a korrupcioacute6 eacuterzete is 8
Moacutedszer
Az AacuteSZ ellenőrzeacutesek alkalmaacuteval a belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg veacutegrehajtaacutesaacutenak
ellenőrzeacutesekor kuumlloumln-kuumlloumln minősiacutetetteacutek a szaacutemvevők az ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg
megtervezeacuteseacutet veacutegrehajtaacutesaacutet dokumentaacutelaacutesaacutet a jelenteacuteskeacutesziacuteteacutes folyamataacutet eacutes a koraacutebbi
ellenőrzeacutesek utoacutegondozaacutesaacutet nyomon koumlveteacuteseacutet a koraacutebbi jelenteacutesek hasznosulaacutesaacutet
Az ellenőrzeacutes lefolytataacutesaacutehoz az Oumlnkormaacutenyzatok a kimutataacutesok eacutes a tanuacutesiacutetvaacuteny
elektronikus kitoumllteacuteseacutevel valamint az AacuteSZ aacuteltal keacutert dokumentumok elektronikus
megkuumlldeacuteseacutevel szolgaacuteltattak adatokat A rendelkezeacutesre bocsaacutetott adatok informaacutecioacutek
kontrollja a helysziacuteni ellenőrzeacutes kereteacuteben toumlrteacutent meg a munkalapokba integraacutelt eacuterteacutekelő
rendszer taacutemogataacutesaacuteval
Az oumlnkormaacutenyzati ellenőrzeacutes soraacuten a megfelelő bizonyossaacutegi szint ellenőrzeacutese jelentős
erőforraacutes-kapacitaacutest igeacutenyelt Koumlltseacuteghateacutekonysaacutegi okok miatt uacutegynevezett toumlbbleacutepcsős
megfelelőseacutegi teszteket veacutegeztek el a szaacutemvevők A moacutedszer leacutenyege hogy a vizsgaacutelatra
kijeloumllt magas kockaacutezatuacute teruumlletek teacuteteleinek sokasaacutegaacuteboacutel az egyszerű veacuteletlen
mintaveacutetellel kivaacutelasztott teacutetelek ellenőrzeacuteseacutet nem teljes koumlrűen hanem csak addig
veacutegezteacutek amiacuteg elegendő eacutes megfelelő bizonyiacuteteacutekot nem szereztek a vizsgaacutelt kontroll
műkoumldeacuteseacutenek megfelelő vagy nem megfelelő voltaacuteroacutel Az elvaacutert bizonyossaacuteg eacutes a
toleraacutelhatoacute (elfogadhatoacute) hibaacutek fuumlggveacutenyeacuteben aacuteltalaacuteban 30ndash100 koumlzoumltti teacutetel teszteleacutese
alapjaacuten megbiacutezhatoacute veacutelemeacuteny volt alkothatoacute a kontrollok meghataacuterozott ceacutel szerinti
műkoumldeacuteseacuteről amely vonatkozhatott akaacuter toumlbb ezer teacutetelttranzakcioacutet tartalmazoacute teruumlletre
is A veacuteletlen mintaveacutetelt az IDEA-szoftver segiacutetseacutegeacutevel veacutegezteacutek el a szaacutemvevők A
minősiacuteteacutes eredmeacutenye bdquomegfelelőrdquo bdquoreacuteszben megfelelőrdquo vagy bdquonem megfelelőrdquo lehetett
A szaacutemvevők a belső kontrollrendszert eacuterteacutekelő munkalapok kitoumllteacutese soraacuten az alapvető
vizsgaacutelati eljaacuteraacutesokat alkalmaztaacutek amely eljaacuteraacutesok koumlzuumll a megfigyeleacutest az
informaacutecioacutekeacutereacutest eacutes az elemző eljaacuteraacutesokat hasznaacuteltaacutek
6 httpwwwintosaiorgissai-executive-summariesviewarticleintosai-gov-9100-
guidelines-for-internal-control-standards-for-the-public-sectorhtml
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
138
Eredmeacutenyek
Az ellenőrzeacutesi tapasztalatok a belső kontrollrendszer oumlsszetevőinek eacuterteacutekeleacutese az oumlt fő
elem megfelelőseacutege eseteacuteben a nagyszaacutemuacute ellenőrzoumltt szervezet miatt csak aacuteltalaacutenosan
megfogalmazhatoacute megaacutellapiacutetaacutesokra ad lehetőseacuteget Az elvaacuteraacutesok megfogalmazaacutesaacutet az
ellenőrzeacutesi programok eacutes melleacutekleteik tartalmaztaacutek (Laacutesd Eacutertelmező szoacutetaacuter)
Kontrollkoumlrnyezet A kontrollkoumlrnyezet a teljes kontroll rendszer alapja A
kontrollkoumlrnyezet kialakiacutetaacutesa kereteacuteben a szervezet vezeteacuteseacutenek a feladatok eacutes ceacutelok
teljesiacuteteacuteseacutehez a megfelelő műkoumldeacutes biztosiacutetaacutesaacutehoz meg kellett hataacuteroznia eacutes
szabaacutelyoznia minden szuumlkseacuteges folyamatot eacutes azok oumlsszetevőit Ki kellett alakiacutetania a
folyamatok ellaacutetaacutesaacutet hateacutekonyan taacutemogatoacute szervezeti struktuacuteraacutet felmeacuterni a szuumlkseacuteges
materiaacutelis eacutes humaacuten erőforraacutesokat meghataacuterozni a keacutepzettseacutegi keacutepesseacutegi eacutes etikai
koumlvetelmeacutenyeket7 tovaacutebbaacute szabaacutelyozni a kuumllső kapcsolatok tartaacutesaacutenak moacutedjaacutet Az etika
felveacuteteleacutet a magatartaacutesi az erkoumllcsi keacuterdeacutesek a csalaacutes eacutes a korrupcioacute megelőzeacuteseacutenek
hangsuacutelyozaacutesa miatt tartottaacutek fontosnak a doumlnteacuteshozoacutek
Az ellenőrzeacutesi tapasztalatok alapjaacuten az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a legmagasabb
megfelelőseacutegi szintet a kontrollkoumlrnyezet eacuterte el amelyet a szervezeti struktuacutera a belső
szabaacutelyozottsaacuteg eacutes a humaacutenerőforraacutes gazdaacutelkodaacutes kezeleacutes hataacuteroz meg Az inteacutezmeacutenyek
szervezeti struktuacuteraacuteja a felelősseacutegi a hataacuteskoumlri viszonyok eacutes a feladatok meghataacuterozaacutesa
valamint a belső szabaacutelyzatok a jogszabaacutelyoknak eacutes a belső kontroll standardoknak
megfeleltek
Az informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute Az informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute magaacuteba foglalja a
vonatkozoacute eacutes megbiacutezhatoacute informaacutecioacute meghataacuterozaacutesaacutet eacutes megszerzeacuteseacutet tovaacutebbaacute az
alkalmazottak eacutes vezetők szaacutemaacutera megfelelő formaacuteban eacutes időben toumlrteacutenő eljuttataacutesaacutet
hogy az lehetőveacute tegye koumltelezettseacutegeik ndash beleeacutertve a belső kontrollal kapcsolatos
koumltelezettseacutegeikndash teljesiacuteteacuteseacutet
A vezeteacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet alapvetően befolyaacutesolja az informaacutecioacute minőseacutege amelynek
időben rendelkezeacutesre aacutelloacutenak aktuaacutelisnak pontosnak eacutes eleacuterhetőnek kell lennie
Az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a belső szabaacutelyzatok az informaacutecioacute aacutetadaacutesaacutenak formaacutejaacutet
meghataacuteroztaacutek az alkalmazottak a munkaveacutegzeacuteshez szuumlkseacuteges informaacutecioacutekhoz időben
hozzaacutejutottak Tipikus hiaacutenyossaacutegkeacutent eacuterteacutekelteacutek a szaacutemvevők hogy az ellenőrzoumltt
szervezetek nem rendelkezetek kommunikaacutecioacutes strateacutegiaacuteval valamint nem alakiacutetottaacutek ki
a szabaacutelytalansaacutegok a korrupcioacutegyanuacute-jelenteacutes megfelelő eljaacuteraacutesrendjeacutet Megaacutellapiacutethatoacute
volt hogy a legkritikusabb kommunikaacutecioacutes csatorna a vezeteacutes eacutes az alkalmazottak
koumlzoumltti kommunikaacutecioacute mivel a vezeteacutesnek ceacutelzottan eacutes specifikusan biztosiacutetani kellett
volna a visszacsatolaacutes lehetőseacutegeacutet eacutes formaacutejaacutet
A kontrollteveacutekenyseacuteg A kontrollteveacutekenyseacutegek azok az elvek (politikaacutek) eszkoumlzoumlk
eljaacuteraacutesok mechanizmusok amelyeket a szervezet vezeteacutese annak eacuterdekeacuteben hoz leacutetre
hogy elősegiacutetse a szervezet ceacutelkitűzeacuteseinek eleacutereacuteseacutet Ezek az eljaacuteraacutesok magukban
foglalhatjaacutek az egyezteteacutesek előkeacutesziacuteteacuteseacutet olyan eljaacuteraacutesok eacutes felelősseacutegi koumlroumlk
kialakiacutetaacutesaacutet amelyek biztosiacutetjaacutek a kulcsszerepet keacutepező beosztaacutesok elhataacuterolaacutesaacutet
szeacutetvaacutelasztaacutesaacutet
A joacutel veacutegrehajtott kontrollteveacutekenyseacuteg a szabaacutelyos műkoumldeacutest biztosiacutetoacute inteacutezkedeacutesek
meghozatalaacutet eacutes azok betartaacutesaacutet jelenti A kontrollteveacutekenyseacutegek magukba foglaljaacutek a
7 XIV INCOSAI Uruguay Montevideo 1998
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
139
kuumlloumlnboumlző megelőző eacutes feltaacuteroacute kontrollok szeacuteles soraacutet amelyek koumlzoumltt a szervezetnek a
megfelelő egyensuacutelyt ki kell alakiacutetania eacutes biztosiacutetania kell a helyrehozoacute műveleteket
moacutedszertanokat egyaraacutent
A kockaacutezatkezeleacutes Az ellenőrzoumltt szervezeteknek meg kellett hataacuterozniuk a
teveacutekenyseacutegek folyamatok műveletek megfelelő teljesiacuteteacuteseacutenek belső kockaacutezatait eacutes a
kockaacutezatvaacutellalaacutes szintjeacutet Az eacuterteacutekeleacutes alapjaacuten megfelelő vaacutelaszinteacutezkedeacuteseket kellett
kidolgozni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni a kockaacutezatok meacuterseacutekleacuteseacutere Mivel a koumlzigazgataacutesi a
szabaacutelyozaacutesi eacutes műkoumldeacutesi felteacutetelek megvaacuteltoznak megvaacuteltozhatnak ezeacutert a
kockaacutezatkezeleacutesnek folyamatos iteratiacutev teveacutekenyseacutegnek kell lennie Az ellenőrzoumltt
szervezetek eseteacuteben is folyamatosan vaacuteltozott a kontrollkoumlrnyezet ezeacutert a
kockaacutezatokkal kapcsolatos prioritaacutesok ceacutelok eacutes a kockaacutezatoknak tulajdoniacutetott jelentőseacuteg
is moacutedosult vaacuteltozott
A kockaacutezatkezeleacutesi teveacutekenyseacuteg szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel az ellenőrzoumltt szervezetek nem
gondoskodtak teljes koumlrűen eacutes a gyakorlati alkalmazaacutesban is voltak hiaacutenyossaacutegok A
hiaacutenyossaacutegok koumlzeacute tartozott hogy nem eacuterteacutekelteacutek a csalaacutes a korrupcioacute kockaacutezataacutet az
elfogadhatoacute kockaacutezati szintet a kockaacutezati reakcioacutet eacutes a vaacutelaszinteacutezkedeacuteseket sem
hataacuteroztaacutek meg
A monitoring teveacutekenyseacuteg A műkoumldeacutes monitoringja a szervezet teveacutekenyseacutegeacutenek a
ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutet biztosiacutetja A belső kontrollok monitoringja
magaacuteba foglalja a vezeteacutes rendszeres feluumlgyeletet gyakorloacute teveacutekenyseacutegeacutet valamint maacutes
műveleteket amelyeket az alkalmazottak hajtanak veacutegre feladatkoumlruumlk ellaacutetaacutesa kereteacuteben
A monitoring lehet folyamatos (rutinteveacutekenyseacuteg) vagy kuumlloumln (specifikus) eacuterteacutekeleacutes
A folyamatos monitoring a szervezet normaacutelis ismeacutetlődő műveleteihez kapcsoloacutedik
veacutegrehajtaacutesa a műveletekkel egy időben valoacutesul meg dinamikusan reagaacutel a vaacuteltozaacutesokra
A kuumlloumln (specifikus) eacuterteacutekeleacutesekre a folyamatokat koumlvetően keruumll sor iacutegy a probleacutemaacutek
feltaacuteraacutesa beazonosiacutetaacutesa keacutesőbb toumlrteacutenik meg
Az ellenőrzoumltt szervezetek koumlzoumltt jelentős elteacutereacutesek mutatkoztak tipikusnak volt
tekinthető hogy nem műkoumldtetteacutek a monitoring rendszert elmaradt a belső
kontrollrendszerek oumlneacuterteacutekeleacutese a belső ellenőrzeacutes nem vizsgaacutelta a kontrollrendszert
teljes koumlrűen
A belső ellenőrzeacutes szabaacutelyozottsaacutega
Az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a belső ellenőrzeacutes feladatkoumlreacutet elsősorban az SZMSZ-ben
illetve a belső ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvben hataacuteroztaacutek meg ndash ezeken tuacutelmenően ndash az
uumlgyrend is tartalmazott utalaacutesokat a belső ellenőrzeacutes feladataira
A belső ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvek ndash neacutehaacuteny kisebb hiaacutenyossaacutegtoacutel eltekintve ndash megfeleltek
a jogszabaacutelyi előiacuteraacutesoknak Jellemzően azonban az ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvek aktualizaacutelaacutesa
nem vagy csak keacutesve toumlrteacutent meg
Az AacuteSZ ellenőrzeacutesek megaacutellapiacutetottaacutek hogy belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteget csak az
aacutellamhaacuteztartaacuteseacutert felelős miniszter engedeacutelyeacutevel rendelkező szemeacutelyek veacutegeztek Az
alkalmazott belső ellenőroumlk szakmai veacutegzettseacutege eacutes gyakorlati ideje megfelelt az
előiacuteraacutesoknak a belső ellenőroumlk reacuteszt vettek szakmai tovaacutebbkeacutepzeacutesen eacutes az előiacutert
esetekben vizsgaacutet tettek
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
140
A belső kontrollrendszer eacutes a belső ellenőrzeacutes kapcsolata a belső kontrollrendszer eacutes a
belső ellenőrzeacutes megfelelőseacutege az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel egyeacutertelmű korrelaacutecioacutet
mutatott Azoknaacutel a szervezetekneacutel ahol a belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg nem műkoumldoumltt
megfelelően ott a kialakiacutetott belső kontrollokban is hiaacutenyossaacutegok voltak
megfigyelhetőek
Megaacutellapiacutethatoacute hogy elsősorban a kockaacutezatkezeleacutesi teveacutekenyseacuteg sziacutenvonalaacutenak
emeleacuteseacutevel a taacutemogatoacute kontrollok erősiacuteteacuteseacutevel a belső szabaacutelyzatok folyamatos
aktualizaacutelaacutesaacuteval lehet a belső kontrollrendszer tovaacutebbfejleszteacuteseacutet elősegiacuteteni Probleacutemaacutet
jelent hogy az utoacutebbi eacutevekben meggyenguumllt a belső ellenőrzeacutes suacutelya szerepe szakmai
teveacutekenyseacutege
Koumlvetkezteteacutesek
A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a taacutersadalom szolgaacutelataacuteban kell aacutellniuk8
(Domokos 2013) hangzott el a Magyar Peacutenzuumlgyi eacutes Gazdasaacutegi Ellenőroumlk Koumlzhasznuacute
Egyesuumlleteacutenek (MPGEKE) eacuteves konferenciaacutejaacutenak nyitoacute előadaacutesaacuten
A belső kontrollrendszerek ellenőrzeacuteseacutenek vaacuterhatoacute hasznosulaacutesaacutet toumlbb szinten tervezi az
AacuteSZ A toumlrveacutenyalkotaacutes szaacutemaacutera toumlbb eacuteves tematikus oumlsszegzett adatok eacutes tapasztalatok
aacutellnak rendelkezeacutesre a belső kontrollrendszer oumlnkormaacutenyzati teruumlleten valoacute
kialakiacutetaacutesaacuteroacutel műkoumldeacuteseacuteről eacutes hataacutesairoacutel A belső ellenőrzeacutes műkoumldeacuteseacuteről az integritaacutes
felmeacutereacutesek eredmeacutenyeiből koumlvetkezteteacutest lehet levonni arroacutel hogy a belső
kontrollrendszer kialakiacutetaacutesaacutera eacutes műkoumldteteacuteseacutere vonatkozoacute jogszabaacutelyi előiacuteraacutesok reaacutelis
koumlvetelmeacutenyeket taacutemasztanak-e az elteacuterő adottsaacuteguacute telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok eseteacuteben
illetve indokolt-e az esetleges jogszabaacutelyi moacutedosiacutetaacutes kezdemeacutenyezeacutese Az AacuteSZ
ellenőrzeacutesek a jelenteacutesek megaacutellapiacutetaacutesai az ellenőrzoumltt szervezetek szaacutemaacutera visszajelzeacutest
adnak a belső kontrollrendszer kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes műkoumldeacuteseacuteben felleacutepő hiaacutenyossaacutegokroacutel
Az inteacutezkedeacutesi tervekben megfogalmazott eacutes veacutegrehajtott javaslatok hozzaacutejaacuterulnak azok
kikuumlszoumlboumlleacuteseacutehez
Az ellenőrzeacutes megaacutellapiacutetaacutesait eacutes javaslatait maacutes szervezetek is hasznosiacutethatjaacutek hiszen az
AacuteSZ jelenteacutesek9 nyilvaacutenosak megtalaacutelhatoacuteak az AacuteSZ honlapjaacuten Az AacuteSZ a hozzaacuteadott
eacuterteacuteket teremtő ellenőrzeacuteseivel elemző teveacutekenyseacutegeacutet eacutes tanaacutecsadoacute szerepeacutet erősiacutetve
vaacutellal reacuteszt a joacutel műkoumldő aacutellam feleacutepiacuteteacuteseacuteben
EacuteRTELMEZŐ SZOacuteTAacuteR
Az AacuteSZ ellenőrzeacutesi programjainak jelenteacuteseinek egyseacuteges fogalom hasznaacutelata
eacuterdekeacuteben melleacuteklet formaacutejaacuteban kiadja a szakteruumllethez kapcsoloacutedoacute legfontosabb
fogalmakhoz kapcsoloacutedoacute fogalomtaacuteraacutet eacutertelmező szoacutetaacuteraacutet
Informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute
A vezeteacutes keacutepesseacutegeacutet a megfelelő doumlnteacutesek meghozatalaacutera alapvetően befolyaacutesolja az
informaacutecioacute minőseacutege amely magaacuteban hordozza azt a koumlvetelmeacutenyt hogy az
8 Domokos Laacuteszloacute előadaacutesaacutenak ciacuteme A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a
taacutersadalom szolgaacutelataacuteban kell aacutellniuk httpwwwmpgehirportalhukiemelt-
hirekdomokos-laszlo-a-kozpenzugyi-ellenorzo-intezmenyeknek-a-tarsadalom-
szolgalataban-kell-allniuk (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18) 9 httpwwwaszhujelentesek
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
141
informaacutecioacutenak megfelelőnek időben rendelkezeacutesre aacutelloacutenak aktuaacutelisnak pontosnak eacutes
eleacuterhetőnek kell lennie
A hateacutekony kommunikaacutecioacute lefeleacute horizontaacutelisan eacutes felfeleacute iraacutenyuloacute informaacutecioacute
aacuteramoltataacutest jelent a szervezetben annak minden reacuteszeacuteben eacutes teljes struktuacuteraacutejaacuteban
A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles olyan rendszereket kialakiacutetani eacutes műkoumldtetni
melyek biztosiacutetjaacutek hogy a megfelelő informaacutecioacutek a megfelelő időben eljutnak az
illeteacutekes szervezethez szervezeti egyseacuteghez illetve szemeacutelyhez
Kockaacutezatkezeleacutes A kockaacutezatkezeleacutes a szervezet ceacuteljai eleacutereacuteseacutevel kapcsolatos
kockaacutezatok azonosiacutetaacutesaacutenak eacutes elemzeacuteseacutenek valamint a megfelelő vaacutelaszok
meghataacuterozaacutesaacutenak folyamata A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles a kockaacutezati
teacutenyezők figyelembeveacuteteleacutevel kockaacutezatelemzeacutest veacutegezni eacutes kockaacutezatkezeleacutesi rendszert
műkoumldtetni
Kontrollkoumlrnyezet A kontrollkoumlrnyezet alapozza meg a belső kontroll oumlsszes toumlbbi
elemeacutet a fegyelem eacutes a struktuacutera biztosiacutetaacutesa aacuteltal A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles
olyan kontrollkoumlrnyezetet kialakiacutetani amelyben
a) vilaacutegos a szervezeti struktuacutera
b) egyeacutertelműek a felelősseacutegi hataacuteskoumlri viszonyok eacutes feladatok
c) meghataacuterozottak az etikai elvaacuteraacutesok a szervezet minden szintjeacuten
d) aacutetlaacutethatoacute a humaacutenerőforraacutes-kezeleacutes
Kontrollteveacutekenyseacutegek A kontrollteveacutekenyseacutegek azok az elvek (politikaacutek) eacutes eljaacuteraacutesok
amelyeket a kockaacutezatok meghataacuterozaacutesa eacutes a szervezet ceacuteljainak eleacutereacutese eacuterdekeacuteben
alakiacutetanak ki A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles a szervezeten beluumll
kontrollteveacutekenyseacutegeket kialakiacutetani melyek biztosiacutetjaacutek a kockaacutezatok kezeleacuteseacutet
hozzaacutejaacuterulnak a szervezet ceacuteljainak eleacutereacuteseacutehez
Kontroll monitoring A belső kontroll monitoring arra iraacutenyul hogy biztosiacutetsa a
kontrolloknak a leacutetrehozaacutesuk szaacutendeacutekaacutenak megfelelő műkoumldeacuteseacutet eacutes a műkoumldeacutes megfelelő
moacutedosiacutetaacutesaacutet a koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesa eseteacuten
Monitoring A belső kontrollrendszer teljesiacutetmeacuteny-minőseacutegeacutenek időnkeacutenti
kieacuterteacutekeleacuteseacutehez folyamatosan figyelemmel kell kiacuteseacuterni eacutes eacuterteacutekelni kell (egyuumltt
bdquomonitoringrdquo) a rendszert A monitoring rutinteveacutekenyseacutegek kuumlloumln eacuterteacutekeleacutesek vagy e
kettő kombinaacutecioacuteja reacuteveacuten valoacutesul meg A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles olyan
monitoring rendszert műkoumldtetni mely lehetőveacute teszi a szervezet teveacutekenyseacutegeacuteneka
ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutet
Moacutedszer
Eacuterteacutekelteacutek az ellenőrzoumltt szervezetneacutel a belső ellenőrzeacutes műkoumldeacuteseacutenek szabaacutelyossaacutegaacutet
megfelelőseacutegeacutet Az egyszerű veacuteletlen mintaveacutetellel kivaacutelasztott teacutetelek ellenőrzeacuteseacutet
toumlbbleacutepcsős megfelelőseacutegi tesztek uacutetjaacuten addig veacutegezteacutek amiacuteg elegendő eacutes megfelelő
bizonyiacuteteacutekot szereztuumlnk a vizsgaacutelt folyamatok kulcskontrolljai műkoumldeacuteseacutenek megfelelő
vagy nem megfelelő voltaacuteroacutel
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
142
Hivatkozott forraacutesok
Domokos L(2013) előadaacutesaacutenak ciacuteme A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a
taacutersadalom szolgaacutelataacuteban kell aacutellniuk httpwwwmpgehirportalhukiemelt-
hirekdomokos-laszlo-a-kozpenzugyi-ellenorzo-intezmenyeknek-a-tarsadalom-
szolgalataban-kell-allniuk Elhangzott Magyar Peacutenzuumlgyi eacutes Gazdasaacutegi Ellenőroumlk
Koumlzhasznuacute Egyesuumlleteacutenek (MPGEKE) eacuteves konferenciaacutejaacutenak nyitoacute előadaacutesaacuten 2013
november 7(Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Gyuumlre L-neacute (2012) Belső kontrollok kialakiacutetaacutesa eacutes műkoumldteteacutese az oumlnkormaacutenyzati
vagyongazdaacutelkodaacutes kockaacutezatainak csoumlkkenteacuteseacutere Megjeleneacutes Peacutenzuumlgyi Szemle 2
183ndash193 oldal httpwwwaszhupenzugyi-szemle-cikkek2012belso-kontrollok-
kialakitasa-es-mukodtetese-az-onkormanyzati-vagyongazdalkodas-kockazatainak-
csokkentesere183-193-gyurelnepdf (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Sepsey T (2011) Belső ellenőrzeacutes az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel Az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek
ellenőrzeacutesi tapasztalatai Megjeleneacutes Peacutenzuumlgyi Szemle 20114 (p 401-418)
httpwwwaszhupenzugyi-szemle-cikkek2011belso-ellenorzes-az-
onkormanyzatoknal-az-allami-szamvevoszek-ellenorzesi-tapasztalatai (Letoumllteacutes 2014
februaacuter 18)
Vaacuterkonyi Zs K ndash Kiss B Belső kontrollok eacutes integritaacutes az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel - Az első
aacutellomaacutes Eger 2013 oktoacuteber 10 httpwwwaszhirportalhuhuhirekbelso-kontrollok-
es-integritas-az-onkormanyzatoknal-az-elso-allomas-eger (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Toumlrveacutenyek
Aacuteht 2011 eacutevi CXCV toumlrveacuteny az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)
AacuteSZ toumlrveacuteny 2011 eacutevi LXVI toumlrveacuteny az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutekről
Moumltv 2011 eacutevi CLXXXIX toumlrveacuteny Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel (hataacutelyos
2012 januaacuter 1-jeacutetől)
Rendeletek
Aacutevr 3682011 (XII 31) Korm rendelet az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny
veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)
Bkr 3702011 (XII 31) Korm rendelet a koumlltseacutegveteacutesi szervek belső
kontrollrendszereacuteről eacutes belső ellenőrzeacuteseacuteről (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)
Nemzetkoumlzi standardok
httpwwwintosaiorgissai-executive-summariesviewarticleintosai-gov-9100-
guidelines-for-internal-control-standards-for-the-public-sectorhtml Letoumllteacutes 2014
februaacuter 18)
Jelenteacutesek
Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi helyzeteacutenek eacutes gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutenek
2011 eacutevi ellenőrzeacuteseacuteről ASZ 2012 aacuteprilis 17 (1282) 137 pp
httpwwwaszhujelentes1282osszegzes-a-helyi-onkormanyzatok-penzugyi-
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
143
helyzetenek-es-gazdalkodasi-rendszerenek-2011-evi-ellenorzeseirol1282j000pdf
(Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Jelenteacutes a belső kontrollrendszer eacutes a belső ellenőrzeacutes szabaacutelyszerűseacutegeacutenek a
zaacuterszaacutemadaacutesi ellenőrzeacutesbe bevont koumlzponti koumlltseacutegveteacutesi inteacutezmeacutenyekneacutel lefolytatott
ellenőrzeacuteseacuteről ASZ 2012szeptember 10 (1298) 82 pp
httpwwwaszhujelentes1298jelentes-a-belso-kontrollrendszer-es-a-belso-ellenorzes-
szabalyszerusegenek-a-zarszamadasi-ellenorzesbe-bevont-kozponti-koltsegvetesi-
intezmenyeknel-lefolytatott-ellenorzeserol1298j000pdf (Le-toumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Szerző
Vaacuterkonyi Zsolt Kristoacutef
szaacutemvevő tanaacutecsos
Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek
1052 Budapest Apaacuteczai Csere Jaacutenos u 10
E-mail ciacutem rtfvezelmgmailcom
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
144
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
145
SZERZŐK JEGYZEacuteKE
Aacuteldorfai Gyoumlrgy 9
Baranyai Zsolt 19
Czabadai Lilla 9
Ion Raluca Andreea 27
Kaacuteposzta Joacutezsef 81
Kisvarga Szilvia 35
Kraacutenitz Liacutevia 47
Liptaacutek Katalin 57
Maacuteteacute Domiciaacuten 71
Naaacuter-Toacuteth Zsuzsanna 19
Neacutemedineacute Kollaacuter Kitti 81
Novac Cornelia Mihaela 27
Novac Ovidiu Constantin 27
Peacuteli Laacuteszloacute 81
Rašovskaacute Adriana 91
Szaboacute Dorottya 109
Tillyneacute Maacutendy Andrea 35
Toacuteth Orsolya 119
Toacuteth Roland 47
Vaacuterkonyi Zsolt Kristoacutef 135
Vaacutesaacutery Mikloacutes 19 47
Vinogradov Szergej 19
Tartalomjegyzeacutek
8
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
9
HELYI VAacuteLASZOK A GLOBAacuteLIS KIHIacuteVAacuteSOKRA
AacuteLDORFAI GYOumlRGY
CZABADAI LILLA
Oumlsszefoglalaacutes
A magyar gazdasaacuteg manapsaacuteg neheacutez helyzetben van ugyanis a videacutek elvesziacutetette
alapvető funkcioacuteit illetve erősen megkopott a bdquomagyarsaacutegrdquo - identitaacutes valamint a
hagyomaacuteny Ennek megoldaacutesaacutera segiacutetseacuteget nyuacutejthat gyoumlkereink uacutejrafelfedezeacutesea
hagyomaacutenyok megőrzeacutese eacutes tovaacutebbvitele illetve termeacutekeink minőseacutegi fejleszteacutese
koumlzoumlsseacutegszerveződeacutesek eacutes bottom-up kezdemeacutenyezeacutesek
Tehaacutet olyan belső erőforraacutesokra van szuumlkseacuteg melynek optimaacutelis hozama az lenne ha
aacutetalakulaacutesa uacutetjaacuten uacutejabb erőforraacutest vagy hozzaacuteadott eacuterteacuteket teremt az adott teruumlletnek
vagy akaacuter ezt kinőve adott teruumllet egyseacutegnek Ilyen aacutetalakult erőforraacutes a Hungarikum eacutes
a Nemzeti eacuterteacutekek is mely hozzaacuteadott eacuterteacuteket keacutepviselnek ezekben a termeacutekekben Ezek
oumlsszegyűjteacutese nem nosztalgiaacutet sokkal inkaacutebb gazdasaacutegi tartaleacutekokat jelentenek A
Hungarikumoknak valamint a Magyar Eacuterteacutekek nemcsak a hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet
jelentik hanem munkahelyteremtő eacutes helyi gazdasaacutegfejleszteacutesi eszkoumlzoumlk is lehetnek
egyben
Teruumlleti teacuterseacutegi szinten jelentősebb vaacuteltozaacutes eacuterhető el a helyi gazdasaacutegban a maacuterkaeacuterteacutek
fejleszteacuteseacutevel a teacuterseacutegi identitaacutes eacutes koheacutezioacute erősiacuteteacuteseacutevel a helyi identitaacuteson eacutes eacuterteacutekeken
alapuloacute innovaacutecioacutek oumlsztoumlnzeacuteseacutevel mely elemeket a Hungarikum eacutes a Nemzeti eacuterteacutekek
egyseacutegesen foglalnak magukba Mindennek koumlszoumlnhetően betekinteacutest kaphatunk a teacuter
soksziacutenűseacutegeacutebe tovaacutebbaacute megismerhetjuumlk az egyes koumlzoumlsseacutegek eacuterteacutekteremtő keacutepesseacutegeacutenek
igazi erejeacutet eacutes forraacutesait
Kulcsszavak Helyi gazdasaacuteg Magyar Eacuterteacutektaacuter Hungarikum Videacuteki teacuter Globaacutelis
kihiacutevaacutes
JEL R1
Local answers to the global challenges
Abstract
The Hungarian economy is in a bad situation nowadays because the rurality has lost its
basic functions plus the bdquoHungarianrdquo identity and traditions have faded a great deal
Rediscovering our roots preserving and continuing our traditions improving the
quality community organisations and bottom-up initiatives can solve these problems
Therefore specific internal resources are needed which (after its transformation and in
optimal case) can generate new resources or added value to the specific area or even
the area surrounding that location Such transformed resources are the Hungaricums
and National Values too which represent added value in these products Gathering
these is important not because of mere nostalgia but because they are economic
reserves Hungaricums and Hungarian Values are not only the means of survival of
traditions but the mean to create jobs and generate economic development also
The local economy of a region can be changed in a greater deal by promoting the brand
improving the regional identity and cohesion encouraging innovations based on local
identity and values which elements are included in Hungaricums and National Values
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
10
Thanks to all of these we can observe the diversity of the space furthermore we can get
to know the real power and resources of value generating capability of certain
communities
Keywords Hungaricums Hungarian Values Local economy Rural space Global
challenges
JEL R1
Bevezeteacutes
Egy eredmeacutenyes eacutes sikeres teacuterseacutegi fejleszteacutes (koumlztuumlk a helyi gazdasaacutegfejleszteacutes)
legfőkeacuteppen attoacutel fuumlgg hogy a helyi szereplők bevonaacutesa mennyire sikeres A helyi
gazdasaacutegfejleszteacutesbe talaacuten a teacuterseacuteg oumlsszes reacutesztvevőjeacutet be lehet vonni akik miatt az
egeacutesz folyamat az eacutertelmeacutet nyeri eacutes akik viszonzaacutesul a kialakult lokaacutelpatriotizmusukkal
noumlvelik a teacuterseacuteg vaacutellalkozaacutesainak fennmaradaacutesi eseacutelyeacutet A teruumlletfejleszteacutes eacutes a helyi
gazdasaacutegfejleszteacutes soraacuten a leghelyesebb strateacutegia a beavatkozaacutesok legoptimaacutelisabb
kombinaacutecioacutejaacutenak kialakiacutetaacutesa az adott teruumlletegyseacuteg szaacutemaacutera Ebből eredendően
napjainkra raacuteeacutebredtuumlnk arra hogy a tisztaacuten kuumllső erőforraacutesokboacutel fenntarthatoacute megoldaacutes
nem oldja meg a teruumlleti kuumlloumlnbseacutegeket eacutes ettől nem vaacutelik soha oumlnaacutelloacutean fejlődőveacute a
jelenleg segiacutetseacutegre szoruloacute teruumllet Ezeacutert egyre fontosabbaacute vaacutelnak a belső (helyi)
erőforraacutesok a fejleszteacutesek soraacuten Ezen belső erőforraacutesok optimaacutelis hozama pedig az
lenne ha aacutetalakulaacutesukkal fenntarthatoacute moacutedon uacutej erőforraacutesthozzaacuteadott eacuterteacuteket
teremteneacutenek az adott teruumlleten vagy akaacuter ezt kinőve adott teruumlletegyseacutegen (Czene -
Ricz 2010) Ilyen aacutetalakult erőforraacutesok a Hungarikum eacutes a Nemzeti eacuterteacutekek is mely
hozzaacuteadott eacuterteacuteket keacutepviselnek ezekben a termeacutekekben Ezek oumlsszegyűjteacutese nem
nosztalgiaacutet sokkal inkaacutebb gazdasaacutegi tartaleacutekokat jelent Jelenleg 20 Hungarikumot
tartanak nyilvaacuten melyből 12 az UNESCO vilaacutegoumlroumlkseacutegi eacutes a szellemi oumlroumlkseacuteg listaacutejaacuten
szerepel tovaacutebbi 86 pedig szerepel a Nemzeti Eacuterteacutektaacuterban
A magyar gazdasaacuteg manapsaacuteg neheacutez helyzetben van ugyanis a videacutek elvesziacutetette
alapvető funkcioacuteit Ennek megoldaacutesaacutera segiacutetseacuteget nyuacutejthat gyoumlkereink uacutejrafelfedezeacutese a
hagyomaacutenyok megőrzeacutese eacutes tovaacutebbvitele termeacutekeink minőseacutegi fejleszteacutese
koumlzoumlsseacutegszerveződeacutesek illetve a bottom-up kezdemeacutenyezeacutesek Napjainkra erősen
megkopott a bdquomagyarsaacutegrdquo-identitaacutes valamint a hagyomaacuteny ezeacutert rendkiacutevuumll fontos
szerepe van a koumlzoumlsseacutegszervező eacutes egyeacuteni felelősseacuteget erősiacutető kezdemeacutenyezeacuteseknek
mint a Hungarikumoknak valamint a Magyar Eacuterteacutektaacuternak Ezek nemcsak a
hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet jelentik hanem munkahelyteremtő eacutes helyi
gazdasaacutegfejleszteacutesi eszkoumlzoumlk is lehetnek egyben
Napjainkban minden nemzet sajaacutetos nemzeti oumlntudattal rendelkezik Ennek
lehataacuterolaacutesaacuteban kulcsfontossaacuteguacute szerepet jaacutetszanak az oumlnazonossaacutegot erősiacutető szellemi eacutes
fizikai anyagok Ezek egyreacuteszt nagymeacuterteacutekben hozzaacutejaacuterulnak a sajaacutetos nemzeti oumlntudat
megfogalmazaacutesaacutehoz maacutesreacuteszt pedig jelentős szerepet toumlltenek be a maacutes nemzetektől
valoacute elhataacuteroloacutedaacutesban eacutes ennek kimutataacutesaacuteban eacuterzeacutekelteteacuteseacuteben is Magyarorszaacutegon
ezek csoportjaacutet hungarikumoknak nevezzuumlk Termeacuteszetesen a toumlbbi nemzetnek is
megvan raacute a megfelelő kifejezeacutese mint peacuteldaacuteul a neacutemetekneacutel a germanikumok az
olaszoknaacutel az italikumok
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
11
bdquoA toumlrteacutenelem folyamaacuten a magyarsaacuteghoz szaacutemos olyan felhalmozott eacutes megőrzoumltt
szellemi anyagi termeacuteszeti koumlzoumlsseacutegi eacuterteacutek vagy termeacutek koumlthető amelyeket az
eddigiekneacutel jobban kell aacutepolni megőrizni Ennek ceacuteljaacuteboacutel a Magyar Orszaacuteggyűleacutes 2012-
ben elfogadta a XXX toumlrveacutenyt a nemzeti eacuterteacutekekről eacutes a hungarikumokroacutel mely toumlrveacuteny
alapvető ceacutelja hogy a nemzeti eacuterteacutekeinket azonosiacutetsuk eacutes vegyuumlk szaacutemba azokat egy
szeacuteles koumlrű gyűjtőmunkaacuteval s ez utaacuten megfelelő regisztraacutecioacuteval hogy megismertesseacutek a
koumlzveacutelemeacutennyel mind itthon mind pedig kuumllfoumlldoumln Ezek koumlzuumll lehet eacutes kell kivaacutelasztani
a hungarikumokat amelyek fennmaradaacutesaacuteroacutel eacutes veacutedelmeacuteről gondoskodni kellrdquo (Győri
2013)
bdquoA hungarikum mint gyűjtoumlfogalom olyan kiemeleacutesre meacuteltoacute eacuterteacuteket jeloumll amely a
toumlrteacutenelmi vagy a mai Magyarorszaacutegra jellemző tulajdonsaacutegaacuteval egyediseacutegeacutevel
kuumlloumlnlegesseacutegeacutevel eacutes minőseacutegeacutevel a magyarsaacuteg csuacutecsteljesiacutetmeacutenye Ezeket belfoumlldoumln eacutes
kuumllfoumlldoumln egyaraacutent a magyar kultuacutera eacutes tudomaacuteny eredmeacutenykeacutent tartjaacutek szaacutemon Ezek
lehetnek veacutedett termeacuteszeti eacuterteacutekek vagy olyan termeacutekek szolgaacuteltataacutesok emleacutekek
műalkotaacutesok amelyeket e toumlrveacuteny veacutegrehajtaacutesaacutera kiadott jogszabaacutelyban meghataacuterozottak
szerint veacutegzett egyedi eacuterteacutekeleacutes eredmeacutenyekeacutent a Hungarikum Bizottsaacuteg hungarikummaacute
minősiacutet vagy amelyeket e toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva hungarikumnak minősuumlltekrdquo (Toacutezsa -
Zaacutetori 2013)
bdquoNemzeti eacuterteacutek az a sajaacutetos magyar alkotoacute teveacutekenyseacuteghez termeleacutesi kultuacuteraacutehoz
tudaacuteshoz hagyomaacutenyokhoz taacutejhoz eacutes eacutelővilaacuteghoz kapcsoloacutedoacute nemzetuumlnk toumlrteacutenelme
valamint a koumlzelmuacutelt soraacuten felhalmazott eacutes megőrzoumltt egyedi eacutes kuumllloumlnleges eacuterteacutek amely
hazai szempontboacutel meghataacuterozoacute jelentőseacutegű iacutegy nemzetuumlnk ndash de legalaacutebb egy
meghataacuterozott taacutejegyseacuteg lakossaacutega ndash a magyarsaacutegra jellemzőnek eacutes koumlzismertnek fogad
el Ezek olyan dolgok amelyek jelentősen oumlregbiacutetik hiacuternevuumlnket noumlvelik
megbecsuumlleacutesuumlnket az Euroacutepai Unioacuteban eacutes szerte a vilaacutegon Hozzaacutejaacuterulnak az uacutej
nmzedeacutekeke nemzeti hovatartozaacutesaacutenak magyarsaacuteg tudataacutenak kialakiacutetaacutesaacutehoz
megoumlrzeacuteseacutehezrdquo (Toacutezsa - Zaacutetori 2013)
bdquoA telepuumlleacutesi taacutejegyseacutegi megyei eacutes aacutegazati eacuterteacutektaacuterba sorolt elemek sajaacutetos egyedi
endogeacuten eacutes nemzetkoumlzi szinten eacutertelmezhető erőforraacuteskeacutent valoacute eacutertelmezeacutese
megkeacuterdőjelezhetetlen A Nemzeti Eacuterteacutektaacuterba foglalt hungarikumok keletkezeacutese
megjeleneacutese nagymeacuterteacutekben a videacuteki teacuterseacutegekhez koumlthető iacutegy az endogeacuten elmeacuteletek
valamint a versenykeacutepesseacutegi megkoumlzeliacuteteacutesek szempontjaacuteboacutel is egyeacutertelműen a belső
erőforraacutesokra eacutepiacutető videacutekfejleszteacutesi teveacutekenyseacutegek eacutes videacutekstrateacutegiaacutek alapja lehet Az
EU eacutes Magyarorszaacuteg videacutekstrateacutegiaacutejaacuteban megfogalmazott ceacutelokhoz a szeacutelesebb
eacutertelemben vett diverzifikaacutelt videacuteki gazdasaacuteg megteremteacuteseacutehez fenntartaacutesaacutehoz a
hungarikumok a verseny- eacutes piackeacutepesebb mezőgazdasaacutegi termeacutek-előaacutelliacutetaacuteson a
minőseacutegi eacutelelmiszertermeleacutesen a hagyomaacutenyos oumlkosziszteacutemaacutek fenntartaacutesaacuten a taacuteji-
termeacuteszeti- eacutes kulturaacutelis oumlroumlkseacuteguumlnk megőrzeacuteseacuten a foglalkoztataacutes bőviacuteteacuteseacuten illetve
legintegraacuteltabb moacutedon a videacuteki turizmuson keresztuumll jaacuterulhatnak hozzaacuterdquo (Ritter 2013)
A 2020-ig megfogalmazott nemzeti prioritaacutesok egyike a bdquoteruumlleti noumlvekedeacutes eacutes
integraacutecioacute az erős halyi gazdasaacuteg baacutezisaacutenrdquo ennek kereteacuteben a humaacuten taacutersadalmi
termeacuteszeti eacutes gazdasaacutegi erőforraacutesok felaacutetaacuteraacutesaacuteval kiakanaacutezaacutesaacuteval eacutes teacuterseacutegben tartaacutesaacuteval
a helyi gazdasaacuteg (helyi termeacutekek hungarikumok tudatos fogysztaacutesi szokaacutesok)
dinamizaacutelaacutesaacuteval a klasszikus versenykeacutepesseacuteg szempontjaacuteboacutel haacutetaacutenyban leacutevő teacuterseacutegek is
relatiacutev versenykeacutepesseacutegre tehetnek szert eacutes egy gazdasaacutegilag taacutersadalmilag eacutes
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
12
koumlrnyezetileg fenntarthatoacute paacutelyaacutera leacutepve ismeacutet bekapcsoloacutedhatnak az orszaacuteg
veacuterkeringeacuteseacutebe megaacutelliacutetva az orszaacutegteruumlleti szeacutetszakadaacutesaacutet a szegeacutenyseacuteg fokozoacutedaacutesaacutet
(Kigyoacutessy ndash Czene 2012)
Eredmeacutenyek
Arisztoteleacutesz szerint az oumlkonoacutemia jelenteacutese a taacutersadalom a csalaacuted haacuteztartaacuteson nyugvoacute a
csalaacuted illetve a koumlzoumlsseacuteg fenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges dolgok előaacutelliacutetaacutesaacutet jelenti Ez az
oumlnellaacutetaacutest jelentette mely a taacutevolsaacutegok legyőzeacuteseacutevel a toumlrteacutenelmi folyamatokkal
kapcsolatosan egy nagyobb taacutersadalmi reacuteteg ellaacutetaacutesaacutera terjedt ki helyi majd nemzeti
piacokra A vilaacuteg rohamos fejlődeacuteseacutenek eredmeacutenyekeacuteppen a globalizaacutecioacute kialakulaacutesaacuteval
ezen termeacutekek koumlzuumll neacutehaacuteny helyi jelleguumlket elvesziacutetve inkaacutebb maacuterkatermeacutekkeacutent
megjelenve a vilaacuteg szaacutemos helyeacuten eleacuterhetőekkeacute vaacuteltak mely a fennmaradoacute helyi
termeacutekek eacutes ezekből aacutelloacute helyi gazdasaacuteg elnyomaacutesaacutet eredmeacutenyezte (Czene - Ricz 2010)
bdquoA vilaacuteggazdasaacutegban lejaacutetszoacutedoacute folyamatok a globalizaacutecioacute az euroacutepai gazdasaacuteg
teacuterszerkezeteacutenek aacutetrendeződeacutese az utoacutebbi eacutevtizedekben a teruumlleti politika
feleacuterteacutekelődeacuteseacutehez vezetett Mind a nemzeti kormaacutenyok mind pedig az Euroacutepai Unioacute
(EU) jelentősen aacutetalakiacutetotta a teruumlletfejleszteacutes ceacutel- eszkoumlz- eacutes inteacutezmeacutenyrendszereacutet
Moacutedosultak a regionaacutelis politikaacuteban alkalmazott alapelvek a teruumlleti egyenlőtlenseacutegek
meacuterseacutekleacuteseacutet szolgaacuteloacute ceacutelok mellett egyre nagyobb suacutellyal szerepelnek az euroacutepai
gazdasaacutegi teacuter versenykeacutepesseacutegeacutenek erősiacuteteacuteseacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesekrdquo (Kassai ndash Ritter
2011)
bdquoAz uacutej teruumlleti politikaacutek homloktereacutebe a teacuterseacutegek reacutegioacutek adottsaacutegai potenciaacuteljai
keruumlltek melyek a fejleszteacutesekhez mint belső endogeacuten erőforraacutesok aacutellnak
rendelkezeacutesre eacutes megfelelő koumlruumllmeacutenyek koumlzt aktivizaacutelhatoacutekrdquo (Kaacuteposzta 2001) bdquoA
globalizaacutecioacute alapvető koumlvetkezmeacutenye a teacuterseacutegek lokalitaacutesok szerepeacutenek megvaacuteltozaacutesa eacutes
feleacuterteacutekelődeacutese ami azt is eredmeacutenyezi hogy a versenykeacutepesseacuteg felteacuteteleinek a
kialakiacutetaacutesa maacutera nem csupaacuten a kormaacutenyok felelősseacutegkoumlreacutebe tartozik hanem az endogeacuten
fejlődeacuteselmeacuteletek a sajaacutet erőből toumlrteacutenő eacutepiacutetkezeacutes előteacuterbe keruumlleacuteseacutevel az egyes
telepuumlleacutesek teacuterseacutegek feladataacutevaacute is vaacutelt Oumlsszhangban a vilaacuteggazdasaacutegban lezajloacute
folyamatokkal a globalizaacutecioacuteval eacutes az EU teruumlleti politikaacuteival hazaacutenkban is rendkiacutevuumll
fontos szerepet kapnak a lokaacutelis endogeacuten erőforraacutesok mint az oumlnerőből toumlrteacutenő
eacutepiacutetkezeacutes alapkoumlvei Kiemelt fontossaacutegot szerzett azoknak a teacutenyezőknek a
meghataacuterozaacutesa felkutataacutesa megszerzeacutese vagy kialakiacutetaacutesa melyek egy-egy teruumllet
bdquooumlnaacutelloacuterdquo gazdasaacutegi-taacutersadalmi fejlődeacuteseacutehez fejleszteacuteseacutehez mint kiinduloacute kiacutenaacutelati elem
jaacuterulnak hozzaacuterdquo (Ritter - Nagy ndash Toacuteth 2013)
A helyi gazdasaacuteg egy telepuumlleacutes mikro- vagy kisteacuterseacutegi sajaacutet adottsaacutegai aacuteltal motivaacutelt
ezeket az adottsaacutegokat fenntarthatoacute moacutedon felhasznaacuteloacute belső erőforraacutesainak
mobilizaacutelaacutesa aacuteltal műkoumldtetett oumlsszehangolt akcioacutekteveacutekenyseacutegek emberek
inteacutezmeacutenyek anyagok erőforraacutesok eacutes eljaacuteraacutesok oumlsszesseacutege Melynek fejleszteacutese tudatos
koumlzoumlsseacutegi beavatkozaacutes a gazdasaacutegi folyamatokba a fenntarthatoacute helyi fejlődeacutes
eacuterdekeacuteben Melynek ceacutelja a fenntarthatoacute helyi gazdasaacuteg leacutetrehozaacutesa a helyi
vaacutellalkozaacutesok szaacutemaacutera műkoumldő belső piacot tovaacutebbaacute a helyi lakossaacuteg szaacutemaacutera pedig
megfelelő munkalehetőseacuteg eacutes eacuteletsziacutenvonal biztosiacutetaacutesa (Czene - Ricz 2010)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
13
A helyi gazdasaacutegfejleszteacutesnek eszkoumlztaacutera igen sokoldaluacute A Hungarikumok eacutes a Nemzeti
eacuterteacutekek kapcsaacuten a gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutesek fejleszteacutese helyi termeacutekfejleszteacutes helyi
koumlzoumlsseacutegfejleszteacutes szemleacuteletformaacutelaacutes helyi eacuterteacutekesiacuteteacutes eacutes promoacutecioacute eszkoumlzoumlk keruumllnek
egyuumlttesen alkalmazaacutesra illetve az eszkoumlztaacuterban egy tovaacutebbi elem is megjelenik a jogi
szabaacutelyozaacutes (1 aacutebra)
1 aacutebra A helyi gazdasaacutegfejleszteacutes eszkoumlzei
Forraacutes Czene Zs Ricz J (2010) alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Nemzeti eacuterteacutekeink nem koumlthetők minden esetben egy adott teruumlleti egyseacuteghez Teruumlleti
teacuterseacutegi szinten jelentősebb vaacuteltozaacutes eacuterhető el a helyi gazdasaacutegban a maacuterkaeacuterteacutek
fejleszteacuteseacutevel a teacuterseacutegi identitaacutes eacutes koheacutezioacute erősiacuteteacuteseacutevel a helyi identitaacuteson eacutes eacuterteacutekeken
alapuloacute innovaacutecioacutek oumlsztoumlnzeacuteseacutevel mely elemeket a Hungarikum eacutes a Nemzeti eacuterteacutekek
egyseacutegesen foglalnak magukba Mindennek koumlszoumlnhetően betekinteacutest kaphatunk a teacuter
soksziacutenűseacutegeacutebe tovaacutebbaacute megismerhetjuumlk az egyes koumlzoumlsseacutegek eacuterteacutekteremtő
keacutepesseacutegeacutenek igazi erejeacutet eacutes forraacutesait
A Hungarikumok valamint a Magyar Eacuterteacutektaacuter nemcsak a hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet
jelentik hanem munkahelyteremtő eacutes helyi gazdasaacutegfejleszteacutesi eszkoumlzoumlk is lehetnek
egyben A nemzeti eacuterteacutekek gyűjteacutese megőrzeacutese a teacuter szereplőinek egyuumlttműkoumldeacutese a
tudaacutes tovaacutebb oumlroumlkiacuteteacutese nemcsak a telepuumlleacutesen eacutelők identitaacutesaacutet keacutepes erősiacuteteni de
kedvező hataacutessal lehet a helyi gazdasaacuteg fejlődeacuteseacutere az eacuteletkoumlruumllmeacutenyek alakulaacutesaacutera a
telepuumlleacutesek oumlnazonossaacutegaacutenak megerősiacuteteacuteseacutere is Jelentős hozzaacuteadott eacuterteacutekkel biacuterhat ha
az eacuterteacutekeink felfedezeacutese illetve uacutejrafelfedezeacutese szeacuteles koumlzoumlsseacutegi baacutezist hoz leacutetre
A hungarikumok hivatalos kijeloumlleacuteseacutere maacuter 2012 (a konkreacutet toumlrveacuteny megszuumlleteacutese) előtt
is szuumllettek leacutepeacutesek A Foumlldműveleacutesuumlgyi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Miniszteacuterium 1998-ban az
Euroacutepai Unioacute Euroterroirs Programjaacutehoz csatlakozva indiacutetotta el a HagyomaacutenyokndashIacutezekndash
Reacutegioacutek (HIacuteR) programot azzal a ceacutellal hogy leacutetrehozza Magyarorszaacuteg hagyomaacutenyos eacutes
taacutejjellegű mezőgazdasaacutegi termeacutekeinek gyűjtemeacutenyeacutet eacutes elősegiacutetse azok gazdasaacutegi
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
14
hasznosiacutetaacutesaacutet A HIacuteR gyűjtemeacutenybe 309 hagyomaacutenyos eacutes taacutejjellegű mezőgazdasaacutegi
termeacutek eacutes eacutelelmiszer keruumllt be reacuteszletes szakmai eacutes toumlrteacuteneti leiacuteraacutessal regionaacutelis eacutes azon
beluumlli aacutegazati bontaacutesban Ezt koumlvetően az ezredforduloacuten megalakult a Hungarikum Klub
A klubot neacutegy vaacutellalat alapiacutetotta (Herendi Porcelaacutenmanufaktuacutera Rt Pick Szeged Rt
Tokaj Kereskedőhaacutez Rt Zwack Unikum Rt) Szaacutendeacutekuk szerint csak olyan termeacutek lehet
tagjuk ami jellegzetesen magyar nemzetkoumlzileg elismert keresett eacutes keacutetseacutegbe
vonhatatlanul Magyarorszaacutegroacutel szaacutermazik Az eredeti termeacutekek koumlre 2003-ban bővuumllt
előszoumlr a halasi csipkeacutevel majd 2006-ban Pető Andraacutes konduktiacutev neveleacutesi rendszereacutevel
(Toacuteth etal 2014)
A helyi termeacutekek sikereacutehez kiszaacutemiacutethatoacute gazdasaacutegi eacutes jogi koumlrnyezet neacutelkuumlloumlzhetetlen
jelenleg ugyanis nem tudnak hosszabb taacutevra tervezni a termelők A 2012 aacuteprilis 2-aacuten
elfogadott Hungarikumokroacutel illetve a Magyar Eacuterteacutektaacuterroacutel szoacuteloacute 2012 eacutevi XXX toumlrveacuteny
elsődleges keretet ad ennek mindazonaacuteltal hogy a taacutersadalom aacuteltal elismert bdquohelyi
termeacutekeketrdquo emel ki a toumlmegből eacutes teszi azt nemzeti eacuterdekkeacute Ezen szakmai munkaacutek
ellaacutetaacutesa teacutenylegesen a 2012 oktoacuteber 18-aacuten megalakult Hungarikum Bizottsaacuteggal
kezdődoumltt meg A nemzeti eacuterteacutekek azonosiacutetaacutesa egy alulroacutel felfeleacute eacutepuumllő rendszerben az
uacutegynevezett bdquoMagyar Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramisrdquo-ban toumlrteacutenik (2 aacutebra) Ez leacutenyegeacuteben
egy toumlbbleacutepcsős rendszer eacutes a nemzeti eacuterteacutek (lokaacutelis szintje) felől koumlzeliacutet a
Hungarikumok feleacute mely feleacutepiacuteteacutesnek koumlszoumlnhetően biztosiacutethatoacute a teruumlleti elv
eacuterveacutenyesuumlleacutese
2 aacutebra Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramis
Forraacutes Eacutelelmiszerlaacutenc-feluumlgyeleteacutert eacutes Agraacuterigazgataacuteseacutert Felelős Aacutellamtitkaacutersaacuteg
dokumentumai alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2013
A rendszer első leacutepcsőfokaacuten a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok helyezkednek el amelyek
fakultatiacutev feladatkeacutent megalakiacutethatjaacutek a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuter bizottsaacutegaikat amelyek
elkeacutesziacutetik a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterat (a telepuumlleacutesen fellelhető nemzeti eacuterteacutekek adatainak
gyűjtemeacutenyeacutet) A telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok a gyűjtemeacutenyt megkuumlldik a megyei eacuterteacutektaacuter
bizottsaacutegoknak mely rendszerezik a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterak adatait tovaacutebbaacute sajaacutet
gyűjtőmunkaacutet is veacutegeznek Ezzel paacuterhuzamosan a Magyarorszaacuteg hataacuterain tuacutel fellelhető
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
15
magyar vonatkozaacutesuacute nemzeti eacuterteacutekek nyilvaacutentartaacutesba veacuteteleacutet a Magyar Aacutellandoacute
Eacutertekezlet szakbizottsaacutega veacutegzi el Az iacutegy elkeacutesziacutetett eacuterteacutektaacuteratnak kuumlldik meg A
rendszer maacutesodik leacutepcsőfokaacuten a Hungarikum Bizottsaacuteg az bekezdeacutesben emliacutetett
megfogalmazaacutes szerint kijeloumlli azokat a nemzeti eacuterteacutekeket amelyek orszaacutegos
jelentőseacutegűek Ezzel paacuterhuzamosan az aacutegazati eacuterteacutektaacuterakat az egyes hataacuteskoumlrrel
rendelkező miniszteacuteriumok aacutelliacutetjaacutek oumlssze Harmadik leacutepcsőfokaacuten a Hungarikum
Bizottsaacuteg ezekből a nemzeti eacuterteacutekekből kiemel olyanokat mely a magyar taacutersadalom
csuacutecsteljesiacutetmeacutenyeacutenek tekinthetuumlnk
Az egyes eacuterteacutekek eacuterteacutektaacuterakba valoacute felveacutetele telepuumlleacutesi megyei orszaacutegos vagy kuumllhoni
szinten javasolhatoacute A 3 aacutebraacuten a jelenleg is eacuterveacutenyben leacutevő eacutepiacutetkezeacutes folyamat laacutethatoacute
3 aacutebra A hugarikummaacute nyilvaacuteniacutetaacutes eacutepiacutetkezeacutesi folyamata
Forraacutes Gyaraky Z szerkeszteacutese 2013
A helyi szintű nemzeti eacuterteacutekeket tartalmazoacute telepuumlleacutesi a taacutejegyseacutegi eacutes a megyei
eacuterteacutektaacuterak helyi kezdemeacutenyezeacutesre az oumlnkormaacutenyzatok doumlnteacutese alapjaacuten joumlnnek leacutetre Az
aacutegazati eacuterteacutektaacuterakat az egyes hataacuteskoumlrrel rendelkező miniszteacuteriumok aacutelliacutetjaacutek oumlssze A
Magyarorszaacuteg hataacuterain tuacutel fellelhető magyar vonatkozaacutesuacute nemzeti eacuterteacutekek
nyilvaacutentartaacutesba veacuteteleacutet a Magyar Aacutellandoacute Eacutertekezlet szakbizottsaacutega hataacuterozza meg A
telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok tehaacutet leacutetrehozzaacutek helyi eacuterteacutektaacuterukat amelyeket a megyei
szintre tovaacutebbiacutetjaacutek Ha nincs megyei eacuterteacutektaacuter akkor egyenesen a Hungarikum
Bizottsaacuteghoz kuumlldik a helyi eacuterteacutektaacuterak javaslatait ahovaacute a miniszteacuteriumok aacutegazati
eacuterteacutektaacuterainak listaacuteja is keruumll Telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterat az adott telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat
taacutejegyseacutegi eacuterteacutektaacuterat pedig toumlbb szomszeacutedos telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat joga leacutetrehozni
(Toacuteth etal 2014)
A hungarikumok maacuterkaeacuterteacutekeacutenek fejleszteacuteseacutenek eacutes veacutedelmeacutenek egyik legjobb lehetőseacutege
a veacutedjegy melynek ceacutelja az hogy egyseacuteges megjeleneacuteseacutevel felkarolja adott teacuterseacuteg
termeacutekeit eacutes előaacutelliacutetoacuteit ilyen moacutedon segiacutetve a helyi lakossaacuteg megeacutelheteacuteseacutet Tovaacutebbaacute
segiacutetseacuteget nyuacutejt abban hogy a hagyomaacutenyos termeacutekek iraacutent eacuterdeklődő fogyasztoacutek eacutes a
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
16
teacuterseacuteg termelői megtalaacuteljaacutek egymaacutest A veacutedjegy gyakorlati szerepe hogy a fogyasztoacutekat
biztosiacutetsa a kuumlloumlnleges eacutes ellenőrzoumltt minőseacutegről a termeacutekek helyi voltaacuteroacutel Ennek
biztosiacutetaacutesa a termelők szaacutemaacutera koumltelezően teljesiacutetendő felteacutetelek kiszabaacutesaacuteval toumlrteacutenhet a
termeacutek vagy szolgaacuteltataacutes előaacutelliacutetaacutesi helyeacutere eacutes előaacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozoacutean (Czene - Ricz
2010)
A koumlzvetett fogyasztoacutei kommunikaacutecioacute eszkoumlzekeacutent a Hungarikumokat a joumlvőben
veacutedjegy jeloumlli (4 aacutebra) mely elősegiacuteti a termeacutekek megismerteteacuteseacutet ndash felismerhetőseacutegeacutet
biztosiacutetja a magas minőseacutegi sziacutenvonalat A Hungarikumoknak eacutes a Hungarikum
veacutedjegynek piaci jelentőseacutege van mivel noumlvelhetik a versenykeacutepesseacuteget előaacutelliacutetaacutesuk
tovaacutebbi munkahelyeket is teremthet A hasznaacutelati szabaacutelyzat garantaacutelja az elvaacuteraacutesoknak
megfelelő magas minőseacutegi sziacutenvonal fenntartaacutesaacutet a rendszeres fuumlggetlen feluumlgyeletet a
veacutedjegyek hasznaacutelataacuteval jaacuteroacute jogi veacutedelmet
4 aacutebra Hungarikum veacutedjegy
Forraacutes httpelelmiszerlanckormanyhu 2013
Koumlvetkezteteacutesek
A helyi termeacutekek sikereacutehez kiszaacutemiacutethatoacute gazdasaacutegi eacutes jogi koumlrnyezet neacutelkuumlloumlzhetetlen
jelenleg ugyanis a termelők nem tudnak hosszabb taacutevra tervezni A Hungarikumokroacutel
illetve a Magyar Eacuterteacutektaacuterroacutel szoacuteloacute 2012 eacutevi XXX toumlrveacuteny ezt a hiaacutenyossaacutegot proacutebaacutelja
poacutetolni azaacuteltal hogy bdquohelyi termeacutekeketrdquo emel ki eacutes teszi azt nemzeti eacuterdekkeacute A nemzeti
eacuterteacutekek azonosiacutetaacutesa egy alulroacutel felfeleacute eacutepuumllő rendszerben az uacutegynevezett bdquoMagyar
Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramisrdquo-ban toumlrteacutenik mely szinteacuten elősegiacuterheti a bdquobottom-uprdquo
rendszerű endogeacuten helyi gazdasaacutegfehleszteacutest A Hungarikumokat a joumlvőben veacutedjegy
jeloumlli mely elősegiacuteti a termeacutekek megismerteteacuteseacutet ndash felismerhetőseacutegeacutet biztosiacutetja a magas
minőseacutegi sziacutenvonalat A Hungarikumoknak eacutes a Hungarikum-veacutedjegynek is piaci
jelentőseacutege van mivel noumlvelhetik a versenykeacutepesseacuteget előaacutelliacutetaacutesuk tovaacutebbi
munkahelyeket is teremthet
A helyi termeacutekek illetve nemzeti eacuterteacutekek vonatkozaacutesaacuteban azok egeacuteszseacutegmegőrző eacutes
gazdasaacutegfejlesztő hataacutesukat hangsuacutelyozoacute kommunikaacutecioacutera van szuumlkseacuteg Fel kell hiacutevnunk
a figyelmet arra hogy e termeacutekek megvaacutesaacuterlaacutesa illetve fogyasztaacutesa multiplikaacutetor
hataacutessal biacuter a helyi gazdasaacutegfejleszteacutesben segiacuteti a munkahelyek megőrzeacuteseacutet iacutegy
hozzaacutejaacuterul a munkaneacutelkuumlliseacuteg eacutes a teacuterseacutegi elvaacutendorlaacutes csoumlkkeneacuteseacutehez tovaacutebbaacute kedvező
hataacutessal van a videacuteki teacuterseacutegek fejlődeacuteseacutere a helyiek eacuteleteacutere
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
17
A veacutedjegy a helyi gazdasaacutegfejleszteacutes egyik jelentősebb eszkoumlzekeacutent jelenik meg a
nemzeti eacuterteacutekek tereacuten mivel megjeleneacutese garancia a minőseacutegre felfoghatoacute a
Hungarikumok ISO rendszerekeacutent mely szinteacuten erősiacuteti az Eacuterteacutekek multiplikaacutetor hataacutesaacutet
Vannak olyan Nemzeti Eacuterteacutekeink amelyek oumlnmagukban lehetneacutenek a hazaacutenk
vezeacutertermeacutekei Ilyen peacuteldaacuteul a paacutelinka melyhez az EU-s jogszabaacutelyi koumlrnyezet is
segiacutetseacuteget nyuacutejt hiszen a kifejezeacutest csak Magyarorszaacutegon előaacutelliacutetott termeacutek hasznaacutelhatja
Ez nagyban elősegiacuteteneacute hogy akaacutercsak a whiskyt a skoacutetokhoz a vilaacuteg Magyarorszaacuteghoz
kapcsolja a paacutelinka szoacutet
A nemzeti eacuterteacutekek illetve helyi termeacutekek vaacutesaacuterlaacutesi gyakorisaacutegaacutenak eacuterdekeacuteben a magyar
lakossaacuteg vaacutesaacuterlaacutesi szokaacutesaiban jelentős vaacuteltozaacutesokra van szuumlkseacuteg mely komplett
szemleacuteletvaacuteltaacutest igeacutenyel Ennek soraacuten azonban nem hagyhatjuk figyelmen kiacutevuumll a
magyar vaacutesaacuterloacutekra jellemző aacutereacuterzeacutekenyseacuteget melynek koumlvetkezteacuteben a minőseacutegi eacutervek a
vaacutesaacuterlaacutes soraacuten gyakran haacutetteacuterbe szorulnak
Szemeacutelyes veacutelemeacutenyuumlnk hogy A vilaacuteg nem arra kiacutevaacutencsi hogy mit vettuumlnk aacutet abboacutel
amit a vilaacuteg eacuterteacutekei nyuacutejthatnak szaacutemunkra hanem arra hogy a magunkeacuteboacutel mivel
gyarapiacutetjuk azt
Hivatkozott forraacutesok
1 Czene Zs - Ricz J (2010) Teruumlletfejleszteacutesi fuumlzetek 2 - Helyi
gazdasaacutegfejleszteacutes - Oumltletadoacute megoldaacutesok joacute gyakorlatok VAacuteTI Nonprofit
Kft Budapest ISBN 978-963-7380-21-1 pp 7-42
2 Eacutelelmiszerlaacutenc-feluumlgyeleteacutert eacutes Agraacuterigazgataacuteseacutert Felelős Aacutellamtitkaacutersaacuteg
honlapja httpelelmiszerlanckormanyhu [Letoumlltve 20140130]
3 Gyaraky Z (2014) a Hungarikum Bizottsaacuteg titkaacutera a Hungarikum toumlrveacutenyről eacutes
a Magyar termeacutekmegjeloumlleacutes strateacutegiai elemeiről
httpelelmiszerlanckormanyhu [Letoumlltve 20140130]
4 Győri Z (2013) A Hungarikumok szerepe eacutes jelentőseacutege vilaacutegunkban In
Kaacuteposzta J (Szerk) A KKV-k szerepe eacutes helyzete a gazdasaacutegban eacutes a
Hungarikumok szerepe a teruumlleti fejlődeacutesben eacutes fejleszteacutesben (Goumldoumlllő 2013
november 28-29) Szent Istvaacuten Egyetem Kiadoacute Goumldoumlllő SZIE GTK RGVI
ISBN 978-963-269-408-5 pp 27-29
5 Kaacuteposzta J (2001) Regionaacutelis gazdasaacutegtan
6 Kassai Zs - Ritter K (2011) Helyi videacutekfejleszteacutesi programok a haacutetraacutenyos
helyzetű videacuteki kisteacuterseacutegekben Gazdaacutelkodaacutes55 (4) pp 337-346 ISSN 0046-
5518
7 Kigyoacutessy g ndash Czene Zs (2012) Lehetőseacutegein a helyi gazdasaacutegfejleszteacutesre in
Falu Vaacuteros Reacutegioacute 20121-2 szaacutemuacute folyoacuteirat Nemzetgazdasaacutegi Tervezeacutesi
Hivatal Budapest pp 5-10
8 Ritter K - Nagy H - Toacuteth T (2013) Haacutetraacutenyos helyzetű videacuteki teacuterseacutegek eacutes
helyi fejleszteacutesi lehetőseacutegeik egy Eacuteszak-magyarorszaacutegi peacuteldaacuten keresztuumll pp
224-242 In Lukovics M - Savanya P (Szerk) Uacutej hangsuacutelyok a teruumlleti
fejlődeacutesben Szeged JATE Press
9 Ritter K (2013) A hungarikumok szerepe a videacutekfejleszteacutesben a 2014-2020-as
videacutekstrateacutegia tuumlkreacuteben In Kaacuteposzta J (Szerk) A KKV-k szerepe eacutes helyzete
a gazdasaacutegban eacutes a Hungarikumok szerepe a teruumlleti fejlődeacutesben eacutes
fejleszteacutesben (Goumldoumlllő 2013 november 28-29) Szent Istvaacuten Egyetem Kiadoacute
Goumldoumlllő SZIE GTK RGVI ISBN 978-963-269-408-5 pp 64-69
Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra
18
10 Toacuteth T Neacutemedineacute Kollaacuter K Peacuteli L Nagy A Olaacuteh I Topa Z Viraacuteg Aacute (2014) A
hungarikumok hazai eacutes nemzetkoumlzi ismertseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutenek
oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes
Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi
Inteacutezet HUNG-2013851 A tanulmaacuteny a Videacutekfejleszteacutesi Miniszteacuterium illetve
a Hungarikum Bizottsaacuteg taacutemogataacutesaacuteval keacuteszuumllt Goumldoumlllő
11 Toacutezsa I - Zaacutetori A (2013) Hungarikumok Budapesti Corvinus Egyetem
Gazdasaacutegfoumlldrajz eacutes Joumlvőkutataacutes Tanszeacutek Turizmus Kompetencia Koumlzpont
Budapest ISBN 978-963-503-538-0 pp14-15
12 Videacutek eacutes Gazdasaacuteg honlapja
httpwwwvidekesgazdasaghuindexphpid=hungarikum-torveny [Letoumlltve
20120203]
Szerző(k)
Aacuteldorfai Gyoumlrgy
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdsaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
aldorfaigmailcom
Czabadai Lilla
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdsaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
czabadailillagmailcom
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
19
REGIONAL STUDY OF THE LAND PRICE AND LAND VALUE IN HUNGARY
ndash BASED ON THE EXPERIENCE OF FARM ACCOUNTING DATA
NETWORK
BARANYAI ZSOLT
VINOGRADOV SZERGEJ
VAacuteSAacuteRY MIKLOacuteS
NAAacuteR-TOacuteTH ZSUZSANNA
Abstract
As it is well known in Hungary ndash similary to most of the new EU Member States joined
in 2004 and 2007 (EU 12) ndash the price of agricultural land is significantly lower than in
the old EU Member States (EU 15) Although in the accession period experts indicated
significant differences in price levels that is they will decrease within a few years of the
EU membership and the full liberalization of the land market will not cause dastric
socio-economic problems The harmonization of expected land prices did not occur or it
occured to a different extent at the same time full liberalization is approaching fast This
study is based on this situation which aims to elucidate those factros which can be
named as reasons for the formation of the difference between land prices experienced in
Hungary and Western Europe
Keywords land price land value full liberalization of the land market significant
differences in price levels partial factor calculation yield
JEL Q12 Q15
A foumlldaacuter eacutes foumlldeacuterteacutek regionaacutelis szintű vizsgaacutelata Magyarorszaacutegon ndash tapasztalatok a
tesztuumlzemi rendszer alapjaacuten
Oumlsszefoglalaacutes
Mint az joacutel ismert Magyarorszaacutegon ndash hasonloacutean a legtoumlbb 2004-ben illetve 2007-ben
csatlakozott uacutej euroacutepai unioacutes tagaacutellamhoz (EU12) ndash jelentősen alacsonyabb a
mezőgazdasaacutegi foumlldek aacutera mint az EU reacutegebbi (EU15) tagorszaacutegaiban A csatlakozaacutes
időszakaacuteban a szakmai koumlroumlk baacuter azt valoacutesziacutenűsiacutetetteacutek hogy az EU tagsaacutegot koumlvető
neacutehaacuteny eacuteven beluumll ezek a jelentős aacuterszint-kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenni fognak eacutes a foumlldpiac
teljes liberalizaacutelaacutesa nem fog drasztikus taacutersadalmi-gazdasaacutegi probleacutemaacutekat okozni A
foumlldaacuterak vaacutert harmonizaacutecioacuteja ugyanakkor nem illetve nem olyan meacuterteacutekben koumlvetkezett
be a teljes liberalizaacutecioacute viszont veacuteszesen koumlzeleg Ezt a szituaacutecioacutet alapul veacuteve
kutataacutesunk kettős ceacutelt fogalmaz meg egyreacuteszt hogy helyzeteacuterteacutekeleacutest adjon ndash regionaacutelis
szinten ndash a foumlldaacuterak alakulaacutesaacuteroacutel a 2006-2010 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacutean maacutesreacuteszt a
kapcsoloacutedoacute koumlzgazdasaacutegi elmeacutelet baacutezisaacuten megvizsgaacutelja azt hogy milyen oumlsszefuumlggeacutes van
a foumlld koumlzgazdasaacutegi eacutertelemben vett eacuterteacuteke illetve az aacutera koumlzoumltt
Kulcsszavak foumlldaacuter foumlldeacuterteacutek foumlldpiac teljes liberalizaacutelaacutesa aacuterszint-kuumlloumlnbseacutegek
parciaacutelis teacutenyezőhozadeacutek szaacutemiacutetaacutes
JEL Q12 Q15
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
20
Introduction
The Hungarian agriculture faces new challenges in the coming years due to the
forthcoming liberalization of land market Hungary - similarly to other newly accessed
member countries ndash considered important in the pre-accession period to keep the chance
of land purchase for the domestic private farms therefore we requested and got
temporary exemption from opening the Hungarian land market for foreigners and
business entities This moratorium is coming to an end now but the land prices in
Hungary ndash although slowly rose after the accession to the European Union - are still
below the EU average which can be the source of some serious problems Starting from
this situation the research has a double objective on the one hand it intends to give a
review of land price changes ndash at regional level ndash during 2006 and 2010 on the other
hand based on the related principles of economics it examines the interrelations
between the value of land in economic sense and its price In the frames of this analyses
are made on the farm-level data of Research Institute of Agricultural Economics (AKI)
by using partial factor return calculation and classic methodologies of determining land
value
A lot of Hungarian and international papers discuss the problem of determining the
economic value of land The related references basically can be categorized into three
groups (on the basis of Szűcs et al 2008)
Microeconomic procedures and models targeting the determination of balance
prices (eg Harvy 1974 etc)
Drafting different estimation forecasts on the basis of registrating actual market
prices (eg Featherstone ndash Baker 1987 etc)
Determination of land rent after separating the production factor returns with
different methods then ndash following its capitalization - estimating the land prices
(eg Traill 1980 Szűcs et al 1990 etc)
Considering (among others) the available database the third land evaluation approach
was chosen in case of which the production functions have key role In the frames of the
current paper the general measuring model is not introduced those who are interested
can study the references listed below
Material and methods
The database for our research was provided by the test-farm system (Hungarian FADN)
operated by the Research Institute of Agricultural Economics The analyses covered the
year 2010 at regional level As regards the group of farms ndash in accordance with the the
objectives of research ndash the examination was made with the data of bdquoSpecialist cereals
(other than rice) oilseeds and protein crop producing farms (Code 151)rdquo according to
the EU typology The data of 704 (2006) and 798 (2010) farms were available in the
examined years Out of farm-level data 14 variables were involved in the analyses
According to the chapter titled bdquoTheoretical Basicsrdquo the methodology based on the
partial return of production functions was used in the determination of economic value
of land (LV) As it was mentioned above the point in the method is that the partial
returns of individual production factors determine the value of factors among others the
return on land determines the value of land
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
21
Those factors were defined as the first step of value determination which probably form
the result of crop production The presumed logical correlation can be described in
mathematic terms as follows
where
Φ(E) [HUFmiddotha-1
] = clear return per one hectare of crop production A modified output
indicator is used to express it due to the different land use characteristics of private and
corporate farms utilizing the land In order to form the indicator the operating profit was
corrected by the value of rent paid for the land and the wage costs
A(Q) [AK] = land as production factor The factor was quantified with land quality that
is on the basis of the golden crown value of the currently applied Hungarian land
evaluation system
L(WT) [hmiddotha-1
] = degree of labour use The live labour use of agricultural farms was
expressed by the working time involved per one unit area
K(AC) [HUFmiddotha-1
] = allocated capital value The degree of capital allocated in technical
resources was used to express the level of capital allocation (equipment supply)
R(SC+FC+PC) [HUFmiddotha-1
] = value of production inputs (costs of materials) Items
considered as costs of production materials sowing seed costs (SC) fertilizer costs (FC)
and pesticide costs (PC)
The next step was the construction of multi-variate linear regression estimate functions
which describe the relation of the four presumed production factors and the net income
Out of these the individual factors including the share of land from income-yield was
determined Finally by capitalizing the income from land we have reached the economic
value of land (we calculated with 7 capitalization rate of interest on the basis of the
current banking (FHB Bank) practice)
Results and discussion
In the first phase of research the changes of land prices were analysed The results have
revealed that the price of land dynamically increased all over the country during the
examined period (from 2006 to 2010) from the initial 376 thousand HUF to 474
thousand HUF which corresponds to an annual average rise of approximately 245
thousand HUF (6) (Table 1) At the same time this dynamic growth covers
considerable regional differences the annual degree of growth was 10 thousand and
1625 thousand HUF on average in the Great Plain region while it exceeded 35 thousand
HUF in all the three Transdanubian regions and Northern Hungary
Expanding the research on the regions the changes of land prices were substantially
different year by year in each region Using 2010 as a basis the average land price was
between 391 thousand HUF (North Great Plain) and 628 thousand HUF (South
Transdanubia) It is interesting that the land quality does not necessarily support the
regional trends in land prices This conclusion is proved by the case of South
Transdanubian region where the land price was 628 thousand HUF for a land quality of
))()()()(()( PCFCSCRACKWTLQAfE
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
22
223 AK on average while the land in the Southern Great Plain with higher 235 AK
quality was worth of 405 thousand HUF
Table 1 Land price and land quality on the examined farms between 2006 and
2010
Regions
2006 2010
Land price
[1000
HUFha-1
]
Land
quality
[AK]
Land price
[1000
HUFha-1
]
Land
quality
[AK]
Central Hungary 433 198 511 209
Central Transdanubia 376 236 519 233
West Transdanubia 371 208 529 211
South Transdanubia 479 217 628 223
Northern Hungary 332 181 456 192
North Great Plain 351 194 391 191
South Great Plain 340 256 405 235
Hungary 376 216 474 214
Source own calculation on the basis of AKI data (Research Institute of Agricultural
Economics)
Note the above values were calculated on the basis of data of farms under code of 151
by weighting them thus the results can be regarded representative
Due to the above revealed paradoxon ANOVA model was used ndash on farm level - for
analysing the impact of land quality and regional location on the land prices (Table 2)
As regards hierarchic models the results show that land prices are substantially
determined by both the land quality and geographical location It should be highlighted
as an important experience that it was confirmed the land prices are different ndash in
statistical sense too ndash within the different land quality categories according to the
location of the land In other words it is statistically proven that the price of land of the
same quality category is different in the different regions
Table 2 Effect of land quality and location on land prices (summarizing table of
ANOVA model results)
Explanatory
variables 2006 2007 2008 2009 2010
Land
quality
[Category
1-4]
ETA 0423 0413 0414 0405 0385
BETA
0456
0423
0431
0412
0380
Region
[-]
ETA 0325 0321 0280 0307 0344
BETA 0341 0310 0283 0299 0326
Interaction significant significant significant significant significant
R2E
2 029039 027032 025032 025031 025030
Source own calculation
Note Category 1 below 17 AK Category 2 between 17-25 AK Category 3 between
25-30 AK Category 4 above 30 AK significant at 001 level
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
23
Subsequently another research topic has arisen namely which of the two explanatory
factors ndash land quality and location ndash has stronger impact on land prices As it was
expected the land quality has stronger determination effect in every year (it was also
proved by the BETA values belonging to the variables) but the partial impact of regional
location is also significant Moreover it is important to note that the effect of land
quality on land prices shows a decreasing tendency in relation to 2006-2010 while the
explanatory power of location remains at approximately the same level All these
processes prove that the relative weight of geographical location is increasing in the
changes of land prices
In the further part of our research we tried to estimate the economic value of land on the
basis of the related economic theory The main conclusions of this examination are listed
below (Table 3)
Table 3 Land price (LP) and land value (LV) in regional distribution (2006 2010)
Title Regions
HUN C-H C-T W-T S-T N-H N-GP S-GP
Land price
(LP)
[1000
HUFmiddotha-1
]
2006 433 376 371 479 332 351 340 376
2010 511 519 529 628 456 391 405 474
Land value
(LV)
[1000
HUFmiddotha-1
]
2006 598 810 815 740 554 677 975 750
2010 732 838 893 854 694 766 924 836
LPLVmiddot100
[]
2006 72 46 46 65 60 52 35 50
2010 70 62 59 74 66 51 44 57
Source own calculation
As regards the period from 2006 to 2010 the land value determined according to the
principle of economics followed an increasing tendency at country level ndash but in most of
the regions too Drawing a parallel with land prices it can be concluded that the land
price on the land market was only 50-60 of the economic value of the land during the
examined period As one of the main experiences of our examination it should be
highlighted that the institutional factors (such as aids) have an outstanding role in the
land value because negative operating incomes were received in many cases when the
subsidies were not considered and thus it could not be used for determining the land
value Therefore it can be declared that the institutional factor can be regarded one of the
main driving force behind land value changes in the short run
Examining the economic value of land by regions significant differences can be
revealed between the regions according to our calculations the land value was between
694 thousand HUF (North Hungary ndash N-H) and 924 thousand HUF (South Great Plain ndash
S-GP) in 2010 Comparing the land values to the land prices in the different regions we
got a similarly mixed picture In some of the regions the rate is around 50 (Western
Transdanubia ndash W-T Northern Great Plain ndash N-GP) which corresponds to the national
bdquoHUNrdquo average In three regions (Central-Hungary ndash C-H South Transdanubia ndash S-T
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
24
and North-Hungary ndash N-H) the typical land prices approach two-third of the estimated
land value while the land is the most undervalued in the Southern Great Plain region (S-
GP) which is the regional unit with the most favourable land supply
Conclusions
The present paper deals with the questions of land price and land value By analysing the
recent processes on the Hungarian land market it can be concluded that the market price
of land follows a dynamically increasing trend but this growth is not enough to reach the
land prices observed in the old member countries of the European Union (EU15) in the
foreseeable future This statement raises a lot questions especially because the
moratorium which protects the Hungarian land ndash and which was already prolonged once
ndash is closing again to an end
Geographically expanding the land market examinations substantial regional differences
were revealed regarding the land prices It was proved by statistical analyses that these
differences cover not only differences in land quality but the geographical location itself
is a considerable ndash and relatively more and more determinant - price-forming factor All
these phenomena ndash in our opinion ndash are connected with the price-increasing impact of
speculative land demand emerging on the land market
The second logical unit tried to estimate the economic value of land (including arable
land) The experiences collected on this subject prove that the land price on the
Hungarian land market in the recent period ndash and probably in our days too ndash hardly
exceeds half of the economic value determined according to the economic principles Of
course the distorting impact of institutional factors (mostly the subsidies) should also be
considered because the single area payments transferred in the frames of the Common
Agricultural Policy (CAP) have substantial impact on value forming It is especially
important because the CAP is under reform and it is expected that the distribution of
subsidies will be significantly restructured and the available funds will be probably
reduced
References
[1] Featherstone A M - Baker T G (1987) An examination of farm sector real asset
dynamics 1910-1985 American Journal of Agricultural Economics Vol (69) pp
532-545
[2] Harvey D R (1974) The theoretical and empirical analysis of agricultural land
values in England and Wales PhD thesis University of Manchester
[3] Szűcs I - Farkasneacute F M - Vinogradov Sz - Naaacuterneacute T Zs (2008) A termeleacutesi
teacutenyezők eacuterteacutekeleacutese In Szűcs I ndash Farkasneacute F M (ed) Hateacutekonysaacuteg a
mezőgazdasaacutegban Agroinform Kiadoacute Budapest pp 64-85
[4] Szűcs I - Szeacutep K - Laczkoacute I (1990) Kiacuteseacuterlet a Magyar mezőgazdasaacuteg eacuterteacutek- eacutes
jaacuteradeacutektermelő keacutepesseacutegeacutenek szaacutemiacutetaacutesaacutera Cobb-Douglas fuumlggveacutenyek segiacutetseacutegeacutevel
Gazdaacutelkodaacutes Vol (36) No (3) pp 67-76
[5] Traill B (1979) An empirical model of the D K land market and the impact of
price policy on land values and rents European Review of Agricultural Economics
Vol (6) pp 209-232
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
25
Authors
Zsolt Baranyai (PhD)
assistant professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
BaranyaiZsoltgtksziehu
Szergej Vinogradov (PhD)
associate professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
VinogradovSzergejgtksziehu
Mikloacutes Vaacutesaacutery (PhD)
assistant professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
VasaryMiklosgtksziehu
Zsuzsanna Naaacuter-Toacuteth (PhD)
associate professor
Szent Istvan University
Faculty of Economic and Social Sciences
TothZsuzsannagtksziehu
Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience
of Farm Accounting Data Network
26
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
27
ROMANIAN AGRICULTURE ndash ANALYSIS OF VEGETAL SECTOR
ION RALUCA ANDREEA
NOVAC CORNELIA MIHAELA
NOVAC OVIDIU CONSTANTIN
Summary
The paper analyzes the main changes and trends in Romanian agriculture land use
areas under cultivation livestock agricultural output yields trade and policy
instruments The research is a documentary study data have been gathered from
national and European databases and refer to the period 2007-2012 The main results
show that agriculture has high shares in GDP and employment compared to other
European Union countries 59 respectively 286 Agriculture in Romania has a dual
character numerous small farms holding one third of the land and very large farms
holding half of the land which lead to low productivity and small yields Agriculture is
oriented to cereals since large areas are cultivated with these crops (64 of arable
land) Lack of capital needed for developing agricultural services weather conditions
small dimension of farms are the main factors that pull down the average production per
hectare for most of the crops Romania has a positive balance sheet for cereals and live
animals and negative for the rest of agricultural and food products Romania benefited
of 23798 million Euros from European funds in 2012 which account of 4 of EU
countries
Keywords agriculture land use yields Common Agricultural Policy agricultural
trade
JEL A10 E60 Q13 Q15 Q17 Q18
Introduction
Romania lies in the Southern-Eastern part of Europe upon the crossroads of the main
communication axes North-South and East ndashWest Statistical data (National Institute of
Statistic 2013) show that the total area of the country is 238391 km2 of which 936
(223055km2) rural areas Expressed in hectares the total countryrsquos territory is 235
million ha the total agricultural area in Romania is 147 million ha and the total arable
land is 94 million hectares The Romanian population is of 21733556 inhabitants of
which 48 represents rural population
Because agriculture has high shares in GDP and employment compared to other
European Union countries (see data in Table 1) this paper tries to answer the question
what are the main changes and trends in Romanian agriculture Land use areas under
cultivation livestock agricultural output yields trade and policy instruments which
financial sustain this sector are analyzed The research is a documentary study data have
been gathered from national and European databases and refer to the period 2007-2012
Previous studies (OECD 2005) show the main features of the rural area it consists of
12000 villages that house around 466 of the entire Romaniarsquos population 67 of the
rural population is involved in agriculture 17 work in food industry and the other 16
practice non-agricultural activities 30 of rural inhabitants work on subsistence and
semi-subsistence exploitations of 117 ha and respectively of 33 ha representing about
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
28
97 out of the total of 4 million agricultural exploitations One of the major problems of
the rural areas is that its population grows older
Agriculture has traditionally been the backbone of the Romanian economy more than
one-third of the land is devoted to cultivation Findings of short histories of Romanian
agriculture (Encyclopedia Britannica 2014) show that a radical land reform begun in
1921 and completed in 1948 redistributed farmland from large owners to peasant
farmers but the restructuring of the economy after the communist takeover included the
compulsory collectivization of agriculture carried out between 1949 and 1962 Since
1989 state farms have been retained as large units of up to about 50 hectares with
shareholders but collective farms have been broken up into individual holdings These
small individual plots became devoted to the subsistence crops traditionally cultivated by
peasants
Material and methods
The research is a documentary study about Romanian agriculture Data have been
gathered from national and European databases and refer to the period 2007-2012
Agriculture in GDP and total employment
Romania is fundamentally an agricultural country with a very high proportion of the
economy engaged in this sector Agricultures importance within the economy remains
disproportionately higher than its importance for Western Europe as a percentage of
GDP and as share in total employment
Romania has the highest shares of agriculture in the GDP and total employment 59
respectively 286 compared to all other EU member states This shows an agricultural
orientation of Romanian economy and low labor productivity of the sector (one third of
employees produce only 59 of the output) Bulgaria Greece and Poland account for
higher levels of agriculture in the GDP and employment On the opposite side the share
of agriculture in GDP is insignificant less than 1 in Luxembourg Belgium Sweden
Slovakia Finland Czech Republic UK and Germany
Land use and farm size
Romania has a wide range of soil types with high theoretical potential about 60 of
arable land having a good and medium fertility The Romanian total agricultural area
stands for 617 of the countryrsquos territory and the arable land represents 639 of the
total agricultural land The surface of arable land per inhabitant is about 042 ha Most of
the agricultural land belongs to the private sector 96
As seen in Table 1 agriculture was responsible for employing approximately 30 of the
countrys workforce in 2011 The rural economy generally lacks diversification and is
dependent upon natural resources consequently it is largely dependent upon agriculture
As illustrated in Table 2 restitution and distribution of land processes started in 1991
established almost four million farm holdings of which 35 million are less than 5
hectares (92) 182000 are less than 10 ha but more than 5 hectares 44000 are in the
range of 10-20 ha 18000 are in the range of 20-50 ha and 21000 are more than 50 ha
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
29
(05) The latter are cultivating 53 of the utilized agricultural area and holdings of
the first category are cultivating 30 of the utilized agricultural area
1 table Shares of agriculture in the GDP and total employment 2011 ()
Country
Share of
agriculture
in the GDP
Share of
agriculture in
total
employment
EU (27 countries) 12 5
Belgium 05 13
Bulgaria 42 68
Czech R 09 30
Denmark 12 24
Germany 06 16
Estonia 19 44
Ireland 11 45
Greece 25 124
Spain 20 42
France 14 29
Italy 16 37
Cyprus 18 38
Latvia 13 89
Lithuania 29 85
Luxembourg 02 12
Hungary 29 48
Malta 09 11
Netherlands 13 25
Austria 10 53
Poland 24 127
Portugal 13 99
Romania 59 286
Slovenia 13 86
Slovakia 08 30
Finland 08 42
Sweden 04 20
United Kingdom 06 12
Source EU agriculture - Statistical and economic information - 2012
We may conclude that agriculture in Romania has a dual character numerous small
farms holding one third of the land and very large farms holding half of the land The
dual character is a result of Land Law passed in 1991 (Law 181991) which restored
ownership rights to former owners their heirs or successors whose land had been
expropriated by the state after 1945 and it returned usage rights to individuals whose
land had been managed for years by co-operatives and state-owned farms
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
30
The EU27 holds 12 million farms 70 are less than 5 ha and cultivate 68 of the total
agricultural area The 716 large farms hold 66 of the agricultural area The average
area of a farm is 14 ha compared to Romania and Hungary where it is 344 ha and
respectively 812 ha Hungary holds 577000 farms which cultivate 46 million hectares
of agricultural land The ownership structure shows that 87 of all holdings representing
6 of the utilized agricultural area are in family holdings (0-5 ha) with an average size
of 05 ha
2 table Number and area of holdings in EU27 Romania and Hungary 2010
Farm
size
class
EU 27 Romania Hungary
Number
of
holdings
(x1000)
Utilized
agricultur
al area
(x1000
ha)
Number
of
holdings
(x1000)
Utilized
agricultu
ral area
(x1000
ha)
Number
of
holdings
(x1000)
Utilized
agricultur
al area
(x1000
ha)
0-5 8314 11834 3594 3948 502 281
5-10 1307 9160 182 1211 26 184
10-20 903 12663 44 571 19 269
20-50 774 24518 18 549 15 473
gt50 716 113430 21 7027 14 3480
Total 12014 171604 3859 13306 577 4686
Source EU agriculture - Statistical and economic information - 2012
Agriculture by sector
The structure of land fund in Romania shows a dominant orientation to agricultural area
(61) and less to forests (28) and other uses (Table 3) Among agricultural uses
arable land has the highest share 64 followed by pastures 22 hayfields 10
vineyards 14 and orchards 13
3 table Total land fund by use in Romania 2007-2011 (thou ha)
Specification 2007 2008 2009 2010 2011
Total area of the land
fund 238391 238391 238391 238391 238391
Agricultural area 147093 147023 146849 146345 145909
arable 94233 94151 94225 94040 93523
pastures 33300 33330 33138 32887 32777
hayfields 15314 15324 15280 15296 15535
vineyards and vine
nurseries 2180 2145 2154 2136 2113
orchards and tree
nurseries 2066 2073 2052 1986 1961
Forests and other forest
vegetation lands 67409 67286 67529 67581 68009
Source National Institute of Statistics of Romania
Crop production
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
31
The main crops cultivated in Romania are cereals (corn wheat barley and oatmeal)
oilseeds (sunflower rape and soy beans) root crops (potatoes sugar beet) and
vegetables (tomatoes dry onion dry garlic white cabbage green peppers water melons
and melons) The cereal sector has a high share in arable land about 64 because of the
national demand for these agricultural products The areas and the production of
technical plants sugar beet and oil crops are in line with the national tradition of crop
cultivation
4 table Cultivated area by main crops in Romania 2007-2012 (thousand
hectares)
Crop 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Cultivated area
total 77772 77981 78841 78074 80816
Cereals of
which
51292 52107 52824 50406 52247
Wheat 19750 21103 21488 21624 19470 19922
Barley 3638 3940 5175 5158 4195 4234
Oatmeal 2087 2004 2027 1814 1853
Maize 25247 24415 23388 20984 25897 27212
Oilseeds of
which 13404 12394 12538 14097 14725
Sunflower 8359 8139 7661 7908 9950 10648
Rape 3649 365 4199 5373 3927 971
Soybean 1332 499 488 639 721 779
Root crops of
which 3201 2984 297 2823 2794
Potatoes 233 2220 2223 2110 2128
Sugar beet 287 204 213 220 188 294
Vegetables 2534 2686 2671 2627 2634 2589
Source National Institute of Statistics of Romania Ministry of Agriculture and Rural
Development
In dynamics total area cultivated grew up from 77 million hectares in 2007 to 8 million
hectares in 2011 The surfaces with cereals oilseeds and vegetables increased and
surfaces with root crops decreased Area cultivated with sunflower grew up in 2012 and
area under rape sharply increased in 2010 and decreased afterwards Areas under
cereals wheat barley oatmeal and maize remained around the same values in the period
analysed The land structure highlights the dominance of cereals and among them of
maize and wheat More than one third of the arable area is cultivated with maize At least
two reasons can be mentioned for its spreading its production sustains the livestock
sector and the costs are moderate regarding crop technology and as a result the maize
represents an easy plant to cultivate and with a law degree of mechanization on small
parcels In Table 5 the yields are presented
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
32
5 table Average yield for main crops in Romania 2007-2011 and comparative
analysis with EU27 and Hungary for 2011 (kgha)
Specification 2007 2008 2009 2010 2011 EU27
2011
Hungary
2011
Wheat 1541 3403 2421 2688 3663 5600 4210
Barley 1461 3069 2284 2542 3170 4320 3840
Oats 1206 1906 1459 1679 2028 2910 2450
Maize grains 1526 3215 3409 4309 4525 7650 6590
Potatoes 13663 14108 15498 13354 16554 31100 28600
Sugar beet 26065 34564 38296 38036 35103 11600 9100
Sunflower 654 1437 1433 1597 1798 2040 2380
Rape 991 1844 1357 1755 1882 2860 2260
Soy beans 1021 1817 1726 2345 1980 2840 2380
Tomatoes 13916 15814 15395 15443 17602 59600 90600
In terms of white-sugar value for Romania 7800 kgha
Source National Institute of Statistics of Romania EU agriculture - Statistical and
economic information - 2012
It seems that 2007 was a bad agricultural year when average productions have low
levels Even if 2007 is not taken into account yieldsrsquo levels are much below the average
yields in EU27 and Hungary for all crops
Conclusions
Taking into account all the considerations above a final answer to the research question
is that the main features of Romanian agriculture are
high shares in GDP and employment compared to other European Union
countries 59 respectively 286
dual character numerous small farms holding one third of the land and very
large farms holding half of the land which lead to low productivity and small
yields
cereal oriented since large areas are cultivated with these crops (64 of arable
land)
low yields due to the lack of capital needed for developing agricultural services
weather conditions small dimension of farms
Considering the agricultures importance within the economy this sector is significantly
supported by state Romania as Member State of the European Union benefits from
European Unions EAFRD financial contributions The funds should be oriented towards
developing businesses of middle size exploitation viable and open to market and less
towards small ones towards sectors where demand is increasing energy crops such as
rape and sunflower and towards encouraging the phenomenon of associations and as
such increasing the size of farms to an area large enough to develop agricultural services
and to obtain higher performance
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
33
References
[1] Annunziata A ndash Vecchio R (2013) Agri-food Innovation and the Functional
Food Market in Europe Concerns and Challenges In Eurochoices vol12 (2)
p12-19
[2] Davis J (2013) Climate Change and Agri-food In EuroChoices vol12 (3)
p3
[3] Statistical Yearbook of Romania 2013 (2013) Bucharest National Institute of
Statistic of Romania p422 432-436
[4] EU agriculture - Statistical and economic information ndash 2012 (2014) European
Commission Agriculture and Rural Development Statistic and indicators
Agricultural statistic
[5] Final Report of Intermediate Assessing the National Program for Rural
Development (2014) Bucharest Ministry of Agriculture and Rural
Development
[6] Government Ordinance No 452005 regarding market organization for
agricultural and agro-food products (2005) Bucharest Official Monitor no
75418 Aug 2005
[7] Romanian Agriculture Policy (2005) OECD
[8] Romania Agriculture forestry and fishing Encyclopedia Britannica 2014
Author
Ion Raluca Andreea PhD
associate Professor
The Bucharest University of Economic Studies
Department Agro-food and Environmental Economy
ralucaioneamasero
Novac Cornelia Mihaela PhD
lecturer eng
University of Oradea
Faculty of Electrical Engineering and Information Technology
Department Electrical Engineering
mnovacuoradearo
Novac Ovidiu Constantin PhD
associate Professor eng
University of Oradea
Faculty of Electrical Engineering and Information Technology
Department Computers and Information Technology
ovnovacuoradearo
Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector
34
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
35
NOumlVEacuteNYI NOumlVEKEDEacuteS-SZABAacuteLYZOacuteK HATAacuteSA EGYNYAacuteRI
DIacuteSZNOumlVEacuteNYEKRE
KISVARGA SZILVIA
TILLYNEacute MAacuteNDY ANDREA
Abstract
To reach the habits for market purpose we used alternative biostimulators and
retardants such as Regalis Toprex Caramba CCC and Cultar These are mainly
fungicides but have dwarf-growth influencing effect The species used for the experiment
were Coreopsis grandiflora Godetia grandifolra Scabiosa atropurpurea Matthiola
incana and Schizanthus wisentonensis The trial interval was 2010 April to 2011 July
The treatments were started when the plants were in 2-3 true leaf stage From that time
the treatments were repeated in 14-18 days cycle with the substances We tried to
increase the habit the intensity of blooming and durability with conditioning
substancesThe results were followed-up by biochemical and histological methods too
Summarizing all chemicals had effect on the tested species Regalis and Cultar showed
the most effective achievement With these substances treated plants have more shorter
joints more and robust leafs and more compact habit comparing to the kontroll plants
Regarding blooming the treated plants started to bloom 10-14 days later and 15 of
the treated Scabiosa atropurpurea pots havenrsquot started blooming during the vegetation
interval time Matthiola incana showed very good results it was a successful trial plant
Key words CCC Caramba Regalis annual potplant retardant bioregulator
JEL Q10
Oumlsszefoglalaacutes
Leghataacutesosabb szernek a Regalis eacutes a Caramba bizonyult az eredmeacutenyek fuumlggveacutenyeacuteben
Legjobb kiacuteseacuterleti taxon pedig a Matthiola incana volt A toumlbbi kiacuteseacuterletbe vont taxon is
reagaacutelt a kezeleacutesekre de nem annyira kimagasloacutean mint a Matthiola incana eseteacuteben A
viraacutegzaacutesi intervallumok a legtoumlbb esetben leroumlviduumlltek de nem olyan meacuterteacutekben ami
nagyban ronthatnaacute a piackeacutepesseacutegeacutet A viraacutegszaacutem nőtt a bokros habitus szinteacuten Toumlbb
esetben megfigyelhetők voltak leveacuteldeformaacutecioacutek A kiacuteseacuterlet eacutes a hasznaacutelt szerek
alkalmasak tovaacutebbi kiacuteseacuterletek folytataacutesaacutera
Kulcsszavak CCC Caramba Regalis egynyaacuteri cserepes retardaacutens bioregulaacutetor
JEL Q10
Bevezeteacutes irodalmi aacutettekinteacutes
A diacutesznoumlveacutenykereslet vilaacutegszerte eacutevről-eacutevre vaacuteltozik Egyre toumlbb hibrid eacutes fajta jelenik
meg a piacon a kereslet erősoumldik azon noumlveacutenyek vagy az eddig ismert noumlveacutenyek azon
vaacuteltozatai iraacutent amelyek előzőleg meacuteg ismeretlenek voltak Ahhoz hogy a
diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesben eacutes -kereskedelemben leacutepeacutest tudjunk tartani az egyre szeacutelesedő
kiacutenaacutelattal eacutes igeacutenyekkel megoldaacutest talaacutelhatunk az esetleges uacutej fajok cserepes kultuacuterakeacutent
valoacute termeszteacutesbe vonaacutesaacuteval A diacutesznoumlveacutenytermeszteacutes nagy reacuteszeacuten neacutelkuumlloumlzhetetlenek a
minőseacutegi aacuteru előaacutelliacutetaacuteshoz az auxinok a gibberellinek a citokininek eacutes egyeacuteb
szintetikus noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacute anyagok főkeacutent retardaacutensok melyek hasznaacutelataacutet az
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
36
Euroacutepai Unioacutehoz valoacute csatlakozaacutes oacuteta egyre inkaacutebb korlaacutetozni kiacutevaacutenjaacutek ndash a szakmai
nyomaacutes elleneacutere Fontos ezek valamint az uacutejonnan megjelenő alternatiacutev bioregulaacutetorok
mineacutel okszerűbb eacutes ceacutelszerűbb hasznaacutelataacutenak vizsgaacutelata
A kerteacuteszeti kultuacuteraacutek ndash eacutevelő eacutes egynyaacuteri noumlveacutenyek ndash termeszteacuteseacutet illetően a termeacuteszetes
eredetű biostimulaacutetorok szerepe nő Ezen a teruumlleten nemzetkoumlzi szinten maacuter koraacutebban
elkezdődtek kutataacutesok de azok eredmeacutenyei a hazai viszonyokra csak kellően alapos
vizsgaacutelat utaacuten adaptaacutelhatoacutek Hazaacutenkban a biostimulaacutetorok hataacutesaacutet vizsgaacuteloacute kiacuteseacuterletek
diacutesznoumlveacuteny vonatkozaacutesban az utoacutebbi neacutehaacuteny eacutevben indultak
Leginkaacutebb Neacutemetorszaacutegban eacutes Angliaacuteban veacutegeztek ilyen iraacutenyuacute kiacuteseacuterleteket laacutegy- eacutes
faacutesszaacuteruacute noumlveacutenyekkel egyaraacutent
Reiners (2007) a hagyomaacutenyos diacuteszkerteacuteszeti noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacutenak szaacutemiacutetoacute
daminozid hatoacuteanyaguacute Alar-85 keacutesziacutetmeacuteny hataacutesaacutet vizsgaacutelta cserepes
diacutesznoumlveacutenykultuacuteraacutekon eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy a preparaacutetummal kezelt
noumlveacutenyek sokkal jobb habitustulajdonsaacutegokat mutatnak mint a kontrollcsoportba tartozoacute
noumlveacutenyek
Schmidt eacutes taacutersai (1996) diacutesznoumlveacutenyek leveacutelalakulaacutesaacutet vizsgaacuteltaacutek Fuchsia Torenia
Solidago eacutes Hibiscus fajtaacutekon kuumlloumlnboumlző noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacute szerek hasznaacutelataacuteval
Elteacuterő koncentraacutecioacutekban jutattak ki Alar 85-t Cycocel-t eacutes Cultar-t Hisztoloacutegiai
vizsgaacutelataik kimutattaacutek hogy a kezelt noumlveacutenyek paliszaacuted parenchimaacuteja sokkal vastagabb
volt mint a kontroll csoporteacute valamint a Cultar-ral kezelt noumlveacutenyekben kevesebb
klorofill volt megtalaacutelhatoacute mint a kezeletlen aacutellomaacuteny noumlveacutenyeinek leveleiben
Vizsgaacutelatok mutattak raacute hogy a metkonazol hatoacuteanyaguacute Caramba mely kalaacuteszosok eacutes
repce megbetegedeacutesei ellen engedeacutelyezett fungicid keacutesziacutetmeacuteny valamint a kimondottan
noumlvekedeacutesszabaacutelyozaacutesra ajaacutenlott flurprimidor hatoacuteanyaguacute Topflor hasonloacutean joacute
hataacutesmechanizmusuacute
Tilly-Maacutendy eacutes taacutersai (2011) kiacuteseacuterleteket veacutegeztek a Pelargonium rsquoRobertsrsquos Lemonrsquo
fajtaacuten a Bistep szerrel kuumlloumlnboumlző koncentraacutecioacutekban Munkaacutejuk soraacuten meacuterteacutek a gyoumlkeacuterzet
hosszaacutet nagysaacutegaacutet toumlmegeacutet valamint a levelek klorofilltartalmaacutet Arra az eredmeacutenyre
jutottak hogy a legmagasabb 02 koncentraacutecioacuteban alkalmazott szer a leghataacutesosabb
A toumlrpiacutetőszerek egy csoportja a noumlveacutenyek gibberellin termeleacuteseacutere van hataacutessal -
megszuumlntetik a hormon hataacutesaacutet ezaacuteltal megtoumlrik az apikaacutelis dominanciaacutet (Schmidt
2002) Ezaacutelatal a noumlveacuteny hosszanti noumlvekedeacutese lelassul vagy megaacutell eacutes az oldaliraacutenyuacute
elaacutegazaacutesok kezdenek intenziacutevebben fejlődni
Ikeda eacutes taacutersai (2001) a gibberellin hataacutesaacutet vizsgaacuteltaacutek rizs noumlveacutenyen Kimutattaacutek hogy a
gibberellin-tuacutelsuacutelyos noumlveacutenyen sokkal toumlbb a viacutezszintes iraacutenyuacute elaacutegazaacutes mint a vadon
előforduloacute nem kezelt noumlveacutenyeken ez a mondat ellentmond az előzőnek az előzőben a
gibberellinszinteacutezist gaacutetloacute anyagoknak van oldalelaacutegazaacutesok keacutepződeacuteseacutet serkentő hataacutesa
itt fordiacutetva
Hirano eacutes taacutersai (2010) leiacutertaacutek a gibberellin teljes műkoumldeacutesi geacutenhez koumltoumltt
mechanizmusaacutet ugyancsak Oryza sativa noumlveacutenyen
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
37
Wojciechowski eacutes taacutersai (2009) aacuterpa noumlveacutenyen veacutegeztek vizsgaacutelatokat A vizsgaacutelatok a
noumlveacuteny gyoumlkeacuternoumlvekedeacuteseacutenek toumlrpiacuteteacuteseacutere iraacutenyultak Kiacuteseacuterletuumlkben a rsquo Merciarsquo eacutes rsquoMaris
Midgeonrsquo fajtaacutekat vizsgaacuteltaacutek
Vizsgaacuteltaacutek az uacutegynevezett reacuteszben-toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokat eacutes a toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokat
is A vizsgaacutelat arra iraacutenyult hogy a talajban geacutel aacutellaguacute koumlzegben vagy folyadeacutekban
fejlődnek-e jobban a noumlveacutenyek A reacuteszben-toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokkal rendelkező
egyedekneacutel a gyoumlkeacuter hosszuacutesaacutega eacutes toumlmege nem mutatott szignifikaacutens kuumlloumlnbseacuteget a
kontrollhoz keacutepest de a toumlrpiacutető alleacutelt hordozoacute egyedekneacutel a noumlveacutenyek gyoumlkere joacuteval
nagyobb volt a noumlveacuteny araacutenyaacutehoz viszonyiacutetva tehaacutet az alleacutel szerepe jelentősen kihat a
noumlveacuteny gyoumlkereacutere is
Anyag eacutes moacutedszer
Vizsgaacutelatainkat Maacutetrafuumlreden a VM ASZK Maacutetra Szakkeacutepző Iskola csemetekertjeacuteben
illetve annak uumlveghaacutezaiban valamint a Budapesti Corvinus Egyetem
Diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes Dendroloacutegiai Tanszeacutekeacuten veacutegeztuumlk
A kiacuteseacuterletbe egynyaacuteri diacutesznoumlveacuteny fajokat vontunk be Ezen fajok a Godetia grandiflora
Scabiosa atropurpurea Coreopsis grandiflora eacutes Matthiola incana Schizanthus
wisentonensis voltak Jellemző raacutejuk hogy ezek a taxonok nem terjedtek el cserepes
kultuacuterakeacutent mivel magassaacuteguk 50-80 cm elaacutegazaacutesaik szaacutema keveacutes vagy egyaacuteltalaacuten nem
rendelkeznek elaacutegazaacutesokkal viszont leveleik dekoratiacutevak viraacutegaik viszonylag
nagymeacuteretűek sziacutenesek eacutes hosszuacute viraacutegzaacutesi intervallummal rendelkeznek
A kiacuteseacuterleteket keacutet tenyeacuteszidőszakon keresztuumll veacutegeztuumlk Az első tenyeacuteszidőszak 2010
aacuteprilisaacutetoacutel 2010 augusztusaacuteig a maacutesodik eacutevi tenyeacuteszidőszak 2011 aacuteprilisaacutetoacutel 2011
juacuteliusaacuteig tartott
A kultuacuteraacutekat magveteacutesről indiacutetottuk majd 2-3 lombleveles aacutellapotukban 3 hetes
korukban tűzdeltuumlk veacutegcsereacutepbe A noumlveacutenyhaacutezboacutel keruumlltek ki szabadfoumlldi aacutegyaacutesba
konteacutenerekkel egyuumltt Az intenziacutev nyaacuteri napsugaacuterzaacutes miatt az aacutegyaacutest raschel-haacuteloacuteval
fedtuumlk be A kiacuteseacuterleti aacutellomaacuteny a tenyeacuteszidőszak veacutegeacuteig ezen a helyen maradt Az
aacutellomaacuteny a tenyeacuteszidőszak alatt egyszer kapott taacutepoldatos kezeleacutest melyet kimondottan
szuumlkseacutegesnek tartottunk az eacuteszrevehető nitrogeacutenhiaacuteny koumlvetkezteacuteben
A 2010 eacutevben Godetia grandiflora Matthiola incana Scabiosa atropurpurea
Coreopsis grandiflora taxonok 2011-ben pedig az előző eacutevben joacute eredmeacutenyeket mutatoacute
Matthiola incana keruumllt a kiacuteseacuterletbe valamint a Schizanthus wisentonensis eacutes a
Scabiosa atropurpurea voltak a kiacuteseacuterleti fajok
Az aacutellomaacutenyt 20-25 egyedből aacutelloacute csoportokra bontottuk taxononkeacutent eacutes hat vizsgaacutelati
csoportot kuumlloumlniacutetettuumlnk iacutegy el Az egyes csoportokat az egyes retardaacutensokkal kezeltuumlk eacutes
volt egy kontroll csoportunk
A retardaacutensok koumlzuumll a CCC-t a Caramba-t a Cultar-t a Toprex-et 01 -os a Regalis-t
025 -os koncentraacutecioacuteban vontuk be a kiacuteseacuterletbe Ezek a koncentraacutecioacutek a gyaacutertoacuteceacuteg
aacuteltal ajaacutenlott toumlmeacutenyseacutegek A retardaacutensokboacutel 300 mlm2
mennyiseacuteget hasznaacuteltunk fel
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
38
Az első kezeleacutest tűzdeleacutes utaacuten 2 nappal veacutegeztuumlk majd egeacuteszen a taxonok 100 -os
viraacutegzaacutesaacuteig folytattuk 10-14 napos időkoumlzoumlnkeacutent
Az első kezeleacutes utaacuten a Caramba-val permetezett noumlveacutenyeken eacutegeacutesi tuumlnetek mutatkoztak
Felteacuteteleztuumlk hogy a szer magas koncentraacutecioacuteja miatt leacutepett fel a probleacutema ezeacutert egy uacutej
csoportot vontunk be a kiacuteseacuterletbe amelyet csupaacuten 005 -os toumlmeacutenyseacutegű Caramba-val
kezeltuumlnk 2010-ben
A tesztnoumlveacutenykeacutent alkalmazott egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyek neveleacutese soraacuten a megfigyeleacutesek
meacutereacutesek taacutergyaacutet keacutepezteacutek a koumlvetkezők
- a noumlveacutenyek fenoloacutegiai aacutellapotaacutenak nyomon koumlveteacutese (csiacuteraacutezaacutes elaacutegazaacutes
viraacutegzaacutes kezdete eacutes veacutege)
- a noumlvekedeacutesi uumltem megaacutellapiacutetaacutesa oumlsszehasonliacutetaacutesa a kontroll noumlveacutenyek
noumlvekedeacutesi uumltemeacutevel (magassaacuteg eacutes kiterjedeacutes meacutereacutese)
- a noumlveacutenyek morfoloacutegiai beacutelyegei (pl noumlveacutenymagassaacuteg leveacutelfeluumllet-index
elaacutegazaacutesok szaacutema bokoraacutetmeacuterő viraacutegmeacuteret viraacutegszaacutem viraacutegsziacuten
sziacutenintenzitaacutes)
Eredmeacutenyek eacutes koumlvetkezteteacutesek
A kiacuteseacuterlet eredmeacutenyei alapjaacuten az alkalmazott szerek mindegyike gaacutetolta a tesztnoumlveacutenyek
noumlvekedeacuteseacutet a toumlrpiacuteteacutes meacuterteacuteke fajspecifikus volt
2010 eacutev eredmeacutenyei
Legjobb eredmeacutenyt a Matthiola incana kezeleacuteseacutevel eacutertuumlk el (1 aacutebra) ez a noumlveacuteny reagaacutelt
legeacuterzeacutekenyebben a vizsgaacutelt hatoacuteanyagokra Az eredmeacutenyekben kimutathatoacute hogy a
Matthiola incana taxonnaacutel a szerek aacutetlagosan kb 10 cm-es magassaacutegot eredmeacutenyeztek
miacuteg a toumlbbi vizsgaacutelt taxonnaacutel 30-50 cm magasra is megnőttek a kezelt egyedek
Elmondhatoacute hogy minden szer jelentősen csoumlkkentette a noumlveacutenyek magassaacutegaacutet
hataacutesukra kompakt bokros habitus alakult ki Legerősebb toumlrpiacutető hataacutesa a Regalis
oldatnak volt de a legkeveacutesbeacute hateacutekony CCC is 50 -os toumlrpuumlleacutest eredmeacutenyezett
Minden szernek volt hataacutesa a tesztnoumlveacutenyekre A leghateacutekonyabbnak a Regalis eacutes a
Cultar mondhatoacutek Hataacutesukra a habitus bokrosabb lett a leveacuteltoumlmeg megnőtt eacutes maga a
noumlveacuteny sokkal kompaktabb lett A szerek fajspecifikusak Viraacutegzaacutesi idő szempontjaacuteboacutel
viszont a kezelt noumlveacutenyek 10-14 nappal keacutesőbb kezdtek el viraacutegozni eacutes a kezelt
Scabiosa atropurpurea egyedek 15 -a nem viraacutegzott a tenyeacuteszidőszak alatt
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
39
1 aacutebra A Matthiola incana magassaacutegi adatai 2010
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
Vegetatiacutev reacuteszekkel kapcsolatos eredmeacutenyek
A Matthiola incana nagyon joacute eredmeacutenyekkel zaacuterta az eacutevet a 1 szaacutemuacute aacutebraacuten is joacutel
laacutetszik hogy a kontroll csoport magassaacutega eacutelesen elkuumlloumlnuumll a kezelt csoportoktoacutel A
Toprex kezeleacutes olyan meacuterteacutekű csoumlkkeneacutest eredmeacutenyezett a noumlveacutenyek magassaacutegaacuteban ami
a maacuter a piacos habitus rovaacutesaacutera ment
A noumlveacutenyaacutetmeacuterővel kapcsolatban elmondhatoacute hogy eleacuterteacutek a noumlveacutenyek a kontroll
csoportnaacutel meacutert eredmeacutenyeket sőt sok esetben meacuteg meg is haladtaacutek azt
Viraacutegzaacutessal kapcsolatos eredmeacutenyek
Matthiola incana-naacutel a Toprex-szel illetve a Regalis-sal kezelt aacutellomaacutenyokon maacutesfeacutel
hoacutenapos keacuteseacutes mutatkozott a viraacutegzaacutes kezdeteacuteben (juacutelius 30) a kontroll csoporthoz
keacutepest (juacutenius 15) Maga a viraacutegzaacutes viszont ezen csoportokban a nyiacutelaacutes kezdeteacutevel
araacutenyosan viszonylag ugyanannyi ideig tartott (augusztus 10) mint a kontroll
aacutellomaacutenyban (juacutelius 13) A Caramba 005 -os toumlmeacutenyseacutegneacutel a viraacutegzaacutes teljes
egeacuteszeacuteben elmaradt
A toumlbbi kezeleacutesi csoportnaacutel ilyen eacuteles kuumlloumlnbseacuteg nem volt megfigyelhető maximum egy
heacutet keacuteseacutes volt tapasztalhatoacute a kontroll csoporthoz keacutepest a Toprex kezeleacutes eseteacuteben
0
5
10
15
20
25
30
20100511 20100611 20100711
CCC
Caramba
Cultar
Regalis
Toprex
Kontrol
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
40
1taacuteblaacutezat Matthiola incana viraacutegzaacutesi adatai 2010-ben
Matthiola i
20100630 Kontroll CCC Caramba
(005) Caramba(01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 60 0 20 10 0 10
Viraacutegszaacutem (db) 5 3 0 1 05 0 05
Scabiosa a
20100630 Kontroll CCC Caramba
(005) Caramba (01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 0 0 0 0 100 0
Viraacutegszaacutem (db) 2 0 0 0 0 2 0
Godetia g
20100630 Kontroll CCC Caramba (005)
Caramba (01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 0 200 100 100 100 0
Viraacutegszaacutem (db) 1 0 2 1 1 1 0
Coreopsis g
20100630 Kontrol CCC Caramba
(005) Caramba (01) Cultar Regalis Toprex
Viraacutegzaacutesi 100 0 0 0 100 0 100
Viraacutegszaacutem (db) 1 0 0 0 1 0 1
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
2011 eacutev eredmeacutenyei
A haacuterom tesztnoumlveacutenyuumlnk ebben az eacutevben a Matthiola incana a Schizanthus
wisentonensis eacutes a Scabiosa atropurpurea voltak A 2010 eacutevben kiacuteseacuterletbe vont
Coreopsis grandiflora-t eacutes Godetia grandiflora-t kivettuumlk a teszttaxonok koumlzuumll mivel
2010-ben gyenge eredmeacutenyt produkaacuteltak
2011 eacutevben az eredmeacutenyek sokban hasonliacutetanak a 2010 eacutevi eredmeacutenyekhez
Eredmeacutenyeink azt mutattaacutek hogy mind magassaacuteg mind leveacutelszaacutem eacutes noumlveacutenyaacutetmeacuterő
tekinteteacuteben a Matthiola incana volt a legeacuterzeacutekenyebb a kiacuteseacuterletek soraacuten Minden szerneacutel
a Matthiola eacuterte el a legkisebb magassaacutegot eacutes a legnagyobb leveacuteltoumlmeget
Viraacutegszaacutem alakulaacutesa
Az 1 taacuteblaacutezaton laacutethatoacute hogy a Matthiola incana-naacutel eacuterdekes eredmeacutenyeket kapunk a
szerek vizsgaacutelataacuteval kapcsolatban Legkoraacutebban a CCC-vel eacutes Caramba-val kezelt
noumlveacutenyek kezdenek el viraacutegozni A Caramba kimagasloacutean teljesiacutetett a toumlbbi noumlveacutenyhez
keacutepest a kontroll csoporthoz keacutepest 125-szer toumlbb viraacutegot produkaacutelt A CCC-vel kezelt
noumlveacutenyek hamarabb kinyiacuteltak de a viraacutegzaacutesi intervallum joacuteval koraacutebban befejeződoumltt
(juacutenius 2 dekaacutedja) mint a toumlbbi csoportnaacutel Ez sajnos a piacossaacuteg szempontjaacuteboacutel
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
41
haacutetraacuteltatoacute teacutenyező A Regalis-szal kezelt csoport csak juacutenius veacutegeacuten kezdett el nyiacutelni eacutes
nem is produkaacutelt nagy viraacutegtoumlmeget a kontrollhoz keacutepest (75 ) de a noumlveacuteny habitusa a
kompakt termet a nagy leveacuteltoumlmeg ellensuacutelyozta a hataacutest
A Toprex eacutes a Cultar is joacutel teljesiacutetettek a kiacuteseacuterlet soraacuten A Toprex a kontrollhoz keacutepest
42-szer toumlbb viraacutegmennyiseacuteget produkaacutelt de a viraacutegzaacutes roumlvid volt A Cultar-naacutel 200 -
os viraacutegmennyiseacuteget eacutertuumlnk el a kontrollhoz keacutepest tovaacutebbaacute joacuteval hosszabb ideig tartott
mire a legtoumlbb csoport viraacutegainaacutel megkezdődoumltt az elnyiacutelaacutes a Cultar csoport meacuteg uacutejabb
viraacutegokat fejlesztett A Toprex eacutes a Caramba csoport viraacutegzott a legtovaacutebb (juacutenis veacutege-
juacutelius eleje)
A Schizathus wisentonensis eseteacuten a CCC a Cultar eacutes a Regalis eredmeacutenyezett nagyfokuacute
koraisaacutegot a toumlbbi csoport noumlveacutenyeivel szemben
Vegetatiacutev teljesiacutetmeacuteny eredmeacutenyei
A Matthiola minden alkalmazott toumlrpiacutető szerre joacutel reagaacutelt magassaacutega a tesztcsoportoknaacutel
20 cm alatt maradt Azt is hozzaacute kell viszont tennuumlnk hogy a kontroll csoport egyedei
sem voltak kiugroacutean magasak aacutetlagosan 40 eacutes 50 cm koumlzoumlttiek A tesztnoumlveacutenyek
habitusa bokros lett viraacutegzaacutesuk koraibb volt mint a kontroll aacutellomaacutenyeacute
A Scabiosa atropurpurea nem mutatott joacute eredmeacutenyeket mind noumlveacutenymagassaacuteg mind
noumlveacutenyaacutetmeacuterő mind pedig leveacutelszaacutem tekinteteacuteben nem egyeacutertelműek az eredmeacutenyek
meacuteg kezeleacutesi csoporton beluumll is nagyon nagy elteacutereacutesek voltak a noumlveacutenyek koumlzoumltt A
kezeleacutes alaacute vett tesztnoumlveacutenyek maacuter juacutenius első feleacuteben elviraacutegoztak emiatt kivettuumlk őket
a kiacuteseacuterletből Termeszteacutesi szempontboacutel ez nem kedvező tulajdonsaacuteg Ezt a taxont nem
javasoljuk tovaacutebbi vizsgaacutelatokra
2aacutebra Regalis hataacutesa a haacuterom vizsgaacutelatba vont fajra 2011-ben
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
42
3 aacutebra Caramba hataacutesa a haacuterom vizsgaacutelatba vont fajra 2011-ben
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
4aacutebra Caramba hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
5 aacutebra CCC hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
0
10
20
30
40
50
60
70
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
0102030405060708090
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
43
6aacutebra Regalis hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
7 aacutebra Cultar hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
0
10
20
30
40
50
60
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
44
8aacutebra Toprex hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera
Forraacutessajaacutet szerkeszteacutes
9 aacutebra Kontrolnoumlveacutenyek magassaacutegaacutenak alakulaacutesa
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
A szerek tekinteteacuteben elmondhatoacute hogy a Regalis valamint a Cultar bizonyultak a
leghataacutesosabb szereknek viszont ezzel oumlsszefuumlggeacutesben aacutell az is hogy a Scabiosa
atropurpeurea eseteacuten egyik vizsgaacutelatban vont szer sem bizonyult igazaacuten hataacutesosnak A
Toprexneacutel pedig leveacutelszaacutem tekinteteacuteben hataacutestalan a szer baacuter ez azzal is magyaraacutezhatoacute
hogy kisebb magassaacuteghoz kevesebb leveacutel paacuterosul A CCC ugyancsak csaknem
hataacutestalannak bizonyult nemcsak a 2010 hanem a 2011 eacutevben is
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
0102030405060708090
100
Matthiola i
Schizanthus w
Scabiosa a
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
45
Hivatkozott forraacutesok
1 ALTMANN A Erysimum und Andere Bluumlher fuumlr die Fruumlhjahrssaison Das
Magazin fuumlr Zierpflanzenbau Braunschweig 2007 8 46-49
2 IKEDA A UEGUCHI-TANAKA M SONODA
Y KITANO
H
KOSHIOKA M FUTSUHARA
Y MATSUOKAa
M YAMAGUCHI
M
Slender rice a constitutive gibberellin response mutant is caused by a null
mutation of the SLR1 Gene an ortholog of the height-regulating gene
GAIRGARHTD8American Society of Plant Biologists 2001 135 999-
1010
3 GAD M SCHMIDT G GERZSON L Growth retardants affect the leaf
characteristic of some ornamental plants A Kerteacuteszeti eacutes Eacutelelmiszeripari
Egyetem Koumlzlemeacutenyei 1996 LV 56-61
4 HIRANO K ASANO K TSUJI H KAWAMURA M MORI H KITANO
H UEGUCHI-TANAKA M MATSUOKA M 2010 Characterization of the
molecular mechanism underlying gibberellin perception complex formation in
rice American Society of Plant Biologists 2010 228 2680-2696
5 TILLY-MAacuteNDY A KONCZ L HONFI P HROTKOacute K 2011 The effect of
Bistep on the root formation of Pelargonium rsquoRobertrsquos Lemonrsquo I Transilvanian
Horticulrure and Landscape Studies Conference 2011 Targu-Mures 71
6 REINERS S 2007 Hemmstoffe bei Topfranunkeln Alar-Ersatz gesucht
Gaumlrtnerboumlrse 2007 12 26-28
7 WOJCIECHOVSKI T GOODING MJ RAMSAY L GREGORY PJ 2009
The effects of dwarfing genes on seedling root growth of wheat Journal of
Experimental Botany 2009 609 2565-2573
Szerzők
Kisvarga Szilvia
PhD-hallgatoacute
Budapesti Corvinus Egyetem
Diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes Dendroloacutegiai Tanszeacutek
Tillyneacute Dr Maacutendy Andrea
egyetemi docens
Budapesti Corvinus Egyetem
Diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes Dendroloacutegiai Tanszeacutek
Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre
46
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
47
EGYES EacuteRZEacuteKENY AacuteGAZATOK JOumlVEDELMEZŐSEacuteGI HELYZETE ndash
VIZSGAacuteLATOK A 2015 UTAacuteNI AGRAacuteRPOLITIKA SAJAacuteTOSSAacuteGAIRA
TEKINTETTEL
KRAacuteNITZ LIacuteVIA
TOacuteTH ROLAND
VAacuteSAacuteRY MIKLOacuteS
Oumlsszefoglalaacutes
A Koumlzoumls Agraacuterpolitika (KAP) 2015-től műkoumldő rendszere szaacutemos uacutej taacutemogataacutesi elemet
fog tartalmazni A koumlzvetlen taacutemogataacutesok eseteacuteben toumlbb a tagaacutellam aacuteltal vaacutelaszthatoacute
opcioacute jelenik meg Ez noumlveli a tagaacutellami doumlnteacutes szabadsaacutegaacutet egyfajta rugalmassaacutegot
biztosiacutet A tagaacutellami termelők eacuterdekeinek eacutes termeleacutesi sajaacutetossaacutegainak figyelembeveacutetel a
koumltelező elemek mint a zoumlldiacuteteacutes vagy a fiatal gazdaacutek taacutemogataacutesa mellett toumlbb oumlnkeacutentes
teacutetel is hasznaacutelhatoacute Ez utoacutebbi soraacuteba tartozik a termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesok
rendszere A jelenleg eacuterveacutenyben leacutevő szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezetben is van ugyan lehetőseacuteg
bizonyos felteacutetelek mellett ilyen jogciacutemet műkoumldtetni de csak igen korlaacutetozott műkoumldeacutesi
eacutes koumlltseacutegveteacutesi keretek koumlzoumltt A koumlvetkező tervezeacutesi időszakban nagymeacuterteacutekben
megnoumlvelt forraacutes aacutell e jogciacutem finansziacuterozaacutesaacutera (jelenleg a koumlzvetlen taacutemogataacutesi
keretoumlsszeg 35-aacutet teheti ki a termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes) Az eacuterzeacutekeny aacutegazatokat
segiacutető termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes szintjeacutenek emeleacutese reacuteveacuten a koumlzvetlen EU-s
taacutemogataacutesok 13-aacutet fordiacutethatjuk a joumlvőben erre a ceacutelra eacutes tovaacutebbi 2-ot a
feheacuterjenoumlveacutenyekre
Termeleacutestől fuumlggő taacutemogataacutes a meghataacuterozott aacutegazatoknak eacutes termeacutekeknek nyuacutejthatoacute A
rendelkezeacutesre aacutelloacute keret hateacutekony felhasznaacutelaacutesa eacuterdekeacuteben szuumlkseacuteges eacutes indokolt az
egyes aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzeteacutet figyelembe venni a taacutemogataacutesi oumlsszegek
megaacutellapiacutetaacutesaacutenaacutel Jelen tanulmaacutenyban arra vaacutellalkozunk hogy egyes meghataacuterozoacute
aacutegazatokat illetően eredmeacutenyesseacutegi eacutes joumlvedelmezőseacutegi oumlsszefuumlggeacuteseket hataacuterozzunk
meg
Kulcsszavak koumlzoumls agraacuterpolitika agraacutertaacutemogataacutes termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes
joumlvedelmezőseacuteg
JEL koacuted Q14 Q18
Abstract
The Common Agricultural Policy (CAP) entering into force in 2015 includes several new
components In the case of direct payments member states have the opportunity to
choose from more voluntary supports increasing the member statesrsquo freedom of choice
and providing flexibility Taking into account the interest of farmers and the
particularities of farming besides the mandatory components such as the bdquogreeningrdquo
and the payment for young farmers there are more optional components at farmersrsquo
disposal One such is coupled support The current payment system also contains such a
support but with limited application and budget Regarding the next programming
period the current share of 35 of coupled support is going increase significantly
Coupled support granted to certain sectors can make up 13 percent of the national
ceiling and member states are allowed to use another 2 percent to foster the production
of protein crops
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
48
Coupled support can be used in certain sectors and for certain products In order for the
budget to be used effectively it is necessary to determine the exact amount of support
considering profitability of the sectors This paper attempts to sum up the efficiency and
profitability in the case of some relevant sectors
Keywords common agricultural policy agricultural support coupled support
profitability
Bevezeteacutes
A Koumlzoumls Agraacuterpolitika (KAP) reformjaacutenak joacutevaacutehagyaacutesa toumlbb eacutevnyi taacutergyalaacutessorozatot
koumlvetően eacuterkezett el veacutegső faacutezisaacutehoz Az Euroacutepai Unioacute agraacuterminiszterei 2013
juacuteniusaacuteban fogadtaacutek el a politikai megaacutellapodaacutest a KAP reformcsomagroacutel amit az
Euroacutepai Parlament a 2013 november 20-i plenaacuteris uumlleacuteseacuten hagyott joacutevaacute A műkoumldeacutes
alapjaacutet a 2013 december 16-17-i Mezőgazdasaacutegi eacutes Halaacuteszati Tanaacutecsuumlleacutesen veacuteglegesiacutetett
neacutegy alaprendelet (koumlzvetlen taacutemogataacutesok egyseacuteges piacszervezeacutes videacutekfejleszteacutes
horizontaacutelis rendelet) hataacuterozza meg A 13072013EU rendelet alapjaacuten a koumlzvetlen
taacutemogataacutesok rendszereacuteben szaacutemos uacutej inteacutezkedeacutes (pl zoumlldiacuteteacutes fiatalgazda taacutemogataacutes)
keruumll bevezeteacutesre Noha nem uacutej elem de jelentősen megvaacuteltozik feleacuterteacutekelődik a
termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesok konstrukcioacuteja is Az e jogciacutemen taacutemogataacutesokban
reacuteszesiacutethető aacutegazatok koumlre a 2007 eacutes 2013 koumlzoumltti perioacutedushoz keacutepest jelentősen kibővuumll
a rizs eacutes a tej tejtermeacutekek mellett megjelent ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a juh- eacutes kecskehuacutes a
marha- eacutes borjuacutehuacutes a cukorreacutepa a zoumlldseacuteg valamint a gyuumlmoumllcs taacutemogataacutesaacutenak
lehetőseacutege is Ezzel egyuumltt a koumlzvetlen EU-s taacutemogataacutesi keret 35-a helyett ndash
Magyarorszaacuteg eseteacuteben ndash 13-ra emelkedik az e jogciacutem kereteacuteben feloszthatoacute oumlsszeg
Ezen tuacutelmenően az aacutellattenyeacuteszteacutesi aacutegazat feheacuterjealapuacute autonoacutemiaacutejaacutenak fenntartaacutesa
eacuterdekeacuteben tovaacutebbi 2-ot feheacuterjenoumlveacutenyek termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesaacutera lehet
fordiacutetani (Vaacutesaacutery 2014) Iacutegy oumlsszesen a teljes tagaacutellami keret 15-aacutet koumlzel 190 millioacute
euroacutet lehet e jogciacutem kereteacuteben felosztani
Egyes aacutegazatok termeleacutestől fuumlggő taacutemogataacutesi kereteacutenek a noumlveleacuteseacutet a koraacutebbi KAP
reformok (1992 1999 2003) viacutevmaacutenyaihoz keacutepest akaacuter visszaleacutepeacuteskeacutent is lehet
eacuterteacutekelni de a sajaacutetos helyzetű aacutegazatok eacutes reacutegioacutek szaacutemaacutera ez meghataacuterozoacute jelentőseacuteggel
biacuter
Anyag eacutes moacutedszer
Az egyes aacutegazatok eseteacuteben nyuacutejthatoacute forraacutesok az aacutegazati teveacutekenyseacutegek szaacutemaacutera
indokolt szintjeacutenek meghataacuterozaacutesa eacuterdekeacuteben szuumlkseacuteges megvizsgaacutelni az aacutegazatok
koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemhelyzeteacutet E vizsgaacutelatokra az Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet aacuteltal
műkoumldtetett Tesztuumlzemi Rendszer biztosiacutet lehetőseacuteget A vizsgaacutelatunkat haacuterom eacuterzeacutekeny
aacutegazatra szűkiacutetettuumlk ennek megfelelően a cukorreacutepa a tejtermeleacutes eacutes a bikahiacutezlalaacutes
eredmeacutenyesseacutegeacutere Az elemzeacutes nem azt jelenti hogy ezen aacutegazatok eseteacuteben
mindenkeacuteppen alkalmazaacutesra keruumll a termeleacuteshez koumltoumltt konstrukcioacute de azzal
oumlsszefuumlggeacutesben is a lehetseacuteges bevezeteacutes indokolja az ilyen megkoumlzeliacuteteacutesű vizsgaacutelatok
elveacutegzeacuteseacutet Megjegyzeacutest igeacutenyel tovaacutebbaacute hogy az anyag nem vaacutellalkozik a taacutemogataacutesok
lehetseacuteges meacuterteacutekeacutenek a meghataacuterozaacutesaacutera sem
A vizsgaacutelt aacutegazatokban koraacutebban is eleacuterhetőek voltak kuumlloumlnboumlző koumlzvetlen taacutemogataacutesok
de csak a tej eseteacuteben lehet teacutenylegesen termeleacuteshez koumltoumltt konstrukcioacuteroacutel beszeacutelni
Mivel a tejaacutegazat jelentőseacutege nagy eacutes a tejkvoacuteta 2015 eacutevi kivezeteacutese jelentős
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
49
koumlvetkezmeacutennyel jaacuterhat indokolt lehet ilyen taacutemogataacutes alkalmazaacutesa A cukorreacutepa
eseteacuteben az uacutejboacuteli termeleacuteshez koumlteacutes miatt eacuterdemes megvizsgaacutelni az aacutegazat helyeacutet a
hiacutezottbika taacutemogataacutes eseteacuteben pedig azeacutert mert a keacuterődző aacutegazat hagyomaacutenyosan az
eacuterzeacutekeny aacutegazatok koumlreacutebe tartozik valamint az aacutegazatot unioacutes forraacutesboacutel Magyarorszaacuteg
eseteacuteben meacuteg nem lehetett direkt taacutemogataacutesban reacuteszesiacuteteni
Az elemzeacutes soraacuten alapvetően az aacutegazatok eredmeacutenyesseacutegeacutet fedezeti hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
hateacutekonysaacutegaacutet vizsgaacuteltuk valamint kimutattuk a koumlzvetlen taacutemogataacutes e teacutenyezőkre
gyakorolt hataacutesaacutet
Az elemzeacutes kereteacuteben az aacutegazatokat 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt orszaacutegos aacutetlag adatokra
alapozva vizsgaacuteltuk Az orszaacutegos aacutetlag adataiban az egyeacuteni gazdasaacutegok eacutes taacutersas
vaacutellalkozaacutesok egyes koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemteacutetelekhez valoacute hozzaacutejaacuterulaacutesuk alapjaacuten
suacutelyozva lettek iacutegy valoacutes keacutepet adnak az aacutegazatok koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemteacuteteleiről Az
idősor lehetőseacuteget biztosiacutetott az aacutegazatok csatlakozaacutes oacuteta bekoumlvetkezett eredmeacutenyesseacutegi
eacutes hateacutekonysaacutegi vaacuteltozaacutesaacutenak aacutettekinteacuteseacutere Annak eacuterdekeacuteben hogy teacutenylegesen
megiacuteteacutelhessuumlk az eacuterzeacutekeny aacutegazatok eredmeacutenyesseacutegeacutet hateacutekonysaacutegaacutet valamint a
koumlzvetlen taacutemogataacutes hasznossaacutegaacutet a mutatoacutek koumlzuumll a koumlvetkezőket vizsgaacuteltuk meg
(Naacutebraacutedi et al 2007 Buzaacutes et al 2000)
termeleacutesi eacuterteacutek = hozam x egyseacutegaacuter + hozamtartalommal nem rendelkező egyeacuteb
teacutenyező
aacutegazati eredmeacuteny = termeleacutesi eacuterteacutek - termeleacutesi koumlltseacuteg
fedezeti hozzaacutejaacuterulaacutes = termeleacutesi eacuterteacutek - vaacuteltozoacute koumlltseacuteg
aacutegazati hateacutekonysaacuteg = termeleacutesi eacuterteacutek termeleacutesi koumlltseacuteg
Eredmeacutenyek
Cukorreacutepa
Az AKI adatbaacutezisboacutel szaacutermazoacute 2004-2012 koumlzoumltti cukorreacutepa termeszteacutesre vonatkozoacute
orszaacutegos aacutetlag adatokat vizsgaacuteltuk Ez alapjaacuten elmondhatoacute hogy az aacutetlagos aacutegazati meacuteret
az emliacutetett időszakban 27 eacutes 57 hektaacuter koumlzoumltt alakult viszonylag magas 23 eacutes 28 koumlzoumltti
aranykorona eacuterteacutekű teruumlleteken Naturaacuteliaacutek szerint az egy hektaacuterra vetiacutetett kibocsaacutetaacutes a
legjobb 2008-as eacutevben 65 tonna miacuteg a legrosszabb 2007-es eacutevben 46 tonna volt A
kibocsaacutetaacutesnak megfelelően az eacuteteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuter is jelentős ingadozott a vizsgaacutelt
időszakban A csatlakozaacutes eacuteveacuteben 11 ezer Fttonna aacuteron lehetett eacuterteacutekesiacuteteni a
cukorreacutepaacutet mely a koumlvetkező eacutevekben koumlzel 2000 forintot csoumlkkent tonnaacutenkeacutent A
meacutelypont 2007-ben koumlvetkezett be amikor is az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacuter a 8000 Ft-ot sem eacuterte el
Az aacuterak csak 2011-ben kezdtek szaacutemottevően emelkedni abban az eacutevben 11 ezer Ft-ra
2012-ben pedig 13 ezer Ft-ra ezaacuteltal noumlvelve az aacutegazat joumlvedelmezőseacutegeacutenek stabilitaacutesaacutet
A cukorreacutepa termeszteacutesből szaacutermazoacute aacuterbeveacutetel a csatlakozaacutest koumlvető első eacutevben
csoumlkkeneacutesnek indult a legalacsonyabb (366 064 forint) 2007-ben volt Az akkori
alacsony felvaacutesaacuterlaacutesi aacuterak melynek a haacutettereacuteben az egyseacuteges belső piac jelentette
vaacutemmentes cukorimport hataacutesaacutera kialakult tuacutelkiacutenaacutelat aacutellt valamint a gyenge
termeacuteseredmeacutenyek jelentős aacuterbeveacutetel-csoumlkkeneacutest eredmeacutenyeztek A meacutelyrepuumlleacutesből az
aacutegazat 2011-ben tudott kijoumlnni koumlszoumlnhetően elsősorban az aacuterak emelkedeacuteseacutenek eacutes
kisebb meacuterteacutekben a termeacuteseredmeacutenyek kedvező alakulaacutesaacutenak
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
50
Az aacutegazat koumlltseacutegeinek legnagyobb reacuteszeacutet a vetőmag a műtraacutegya valamint a
noumlveacutenyveacutedőszerek koumlltseacutege teszi ki (Csillag 2005 Slezaacutek 2005) Ezek a koumlzvetlen
vaacuteltozoacute koumlltseacutegek a vizsgaacutelt időszakban jelentősen emelkedtek A vetőmag aacutera 24 a
műtraacutegya 110 a noumlveacutenyveacutedőszerek aacutera pedig mintegy 50-kal nőtt A termeszteacutes
alakulaacutesaacutet jelentősen meghataacuterozza meacuteg a geacutepkoumlltseacutegek valamint az idegen geacutepi
szolgaacuteltataacutesok aacutera is melyek koumlzuumll az utoacutebbi aacutera toumlbb mint keacutetszereseacutere emelkedett a
vizsgaacutelt időszakban Ezen koumlltseacutegteacutenyezők aacuternoumlvekedeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben az aacutegazat
termeleacutesi koumlltseacutege 317 ezer Fthektaacuterroacutel 506 ezer Fthektaacuterra emelkedett 2004 eacutes 2012
koumlzoumltt
A jelentős koumlltseacutegemelkedeacutes elleneacutere azonban laacutethatoacute hogy az aacutegazati eredmeacuteny a
vizsgaacutelt időszakban veacutegig pozitiacutev volt tehaacutet a cukorreacutepa termesztők az elmuacutelt eacutevekben
ki tudtaacutek termelni a sajaacutet termeleacutesi koumlltseacutegeiket A legalacsonyabb eredmeacutenyt (39 425
forint) 2007-ben miacuteg legmagasabbat (261 266 forint) 2011-ben realizaacuteltaacutek (1 aacutebra) A
koumlzvetlen taacutemogataacutessal noumlvelt aacutegazati eredmeacutenyt vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy az
amuacutegy is eredmeacutenyes kultuacutera joumlvedelemtermelő-keacutepesseacutegeacutet a koumlzvetlen taacutemogataacutes
meacuterteacuteke tovaacutebb noumlvelte A koumlzvetlen taacutemogataacutes alakulaacutesa orszaacutegos aacutetlag tekinteteacuteben a
2009-es visszaeseacutest leszaacutemiacutetva 2004-től folyamatosan emelkedett a csatlakozaacuteskori 23
ezer Fthektaacuterroacutel 2012-re 316 ezer Fthektaacuterra Laacutethatoacute hogy a taacutemogataacutes nagysaacutegaacutenak
emelkedeacutese jelentősen torziacutetotta az aacutegazati eredmeacutenyt hiszen peacuteldaacuteul amiacuteg a taacutemogataacutes
neacutelkuumll szaacutemolt aacutegazati eredmeacuteny a csatlakozaacutest koumlvető keacutet eacutevben keacutet- illetve
haacuteromszorosa volt a 2009 2010-es aacutegazati eredmeacutenyeknek addig a taacutemogataacutessal
kalkulaacutelt oumlsszegek maacuter alulmaradtak az eacutevtized utolsoacute keacutet eacuteveacuteben realizaacutelt oumlsszegekhez
keacutepest A koumlzvetlen taacutemogataacutesok emelkedeacutese a teruumllet alapuacute SAPS oumlsszegeacutenek
noumlvekedeacutese mellett az unioacutes elkuumlloumlniacutetett cukortaacutemogataacutes valamint a nemzeti kiegeacutesziacutető
cukor taacutemogataacutes egyuumlttes emelkedeacuteseacutevel magyaraacutezhatoacute
1 aacutebra A cukorreacutepa termeszteacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A termeleacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet araacutenyszaacutemmal jelző hateacutekonysaacuteg mutatoacute (ha a mutatoacute
eacuterteacuteke kisebb mint egy rossz hateacutekonysaacutegroacutel miacuteg 1 feletti eacuterteacutek eseteacuten kedvező
hateacutekonysaacutegroacutel beszeacuteluumlnk) is alaacutetaacutemasztja az előbbiekben abszoluacutet szaacutemokkal maacuter
23
8 7
01
24
8 5
68
25
0 2
94
12
0 6
56
40
6 0
04
26
6 5
87
30
3 3
64
51
7 0
85
46
6 6
35
21
5 4
02
22
5 9
13
17
0 8
03
39
42
5 1
71
30
3
87
79
3
60
37
6
26
1 2
66
14
9 9
50
0
100 000
200 000
300 000
400 000
500 000
600 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Aacutegazati eredmeacuteny (aacutellami
taacutemogataacutessal)Aacutegazati eredmeacuteny(aacutellami
taacutemogataacutes neacutelkuumll)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
51
bemutatottakat miszerint a cukorreacutepa termeszteacutes Magyarorszaacutegon 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt
minden eacutevben eredmeacutenyes eacutes hateacutekony volt mind a taacutemogataacutesokkal mind aneacutelkuumll (2
aacutebra) Egyeacutertelműen laacutetszik hogy a rossz hateacutekonysaacuteguacute eacutevekben a koumlzvetlen taacutemogataacutes
meacuterteacuteke jelentősen javiacutetotta a mutatoacute eacuterteacutekeacutet meacuteg az alacsony meacuterteacutekű koumlzvetlen
taacutemogataacutesi eacutevekben iacutegy 2004-ben eacutes 2005-ben is A 2010-es gyenge eacutevben a koumlzvetlen
taacutemogataacutes nagysaacutega koumlzel 50-kal noumlvelte a hateacutekonysaacutegot
2 aacutebra A cukorreacutepa termeszteacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
Tejtermeleacutes
A hazai tejtermelők aacutetlagosan 18-36 tehenet tartottak a vizsgaacutelt időszakban a tehenek
aacutetlagos hozama eacuteves szinten 6100 eacutes 6900 literteheacuten koumlzoumltt alakult Ez uumlzemszinten
120-233 ezer liter tejet jelentett A tej eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacutera 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt 43-kal
emelkedett melyet a 2009-es eacutev aacuterzuhanaacutesa toumlrt meg Ekkor az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuter egy
eacutev alatt koumlzel 20 Ftlitert csoumlkkenve 63 Ftliterre meacuterseacuteklődoumltt
A tejtermeleacutes vaacuteltozoacute koumlltseacutegeinek jelentős reacuteszeacutet aacutetlagosan 70-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacuteg
tette ki Ehhez keacutepest az aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi koumlltseacutegek elhanyagolhatoacuteak azonban a
vaacuteltozoacute koumlltseacutegek koumlzoumltt meacuteg iacutegy is a maacutesodik legnagyobb raacutefordiacutetaacutest igeacutenylő teacutetelkeacutent
jelennek meg (Varga et al (2005) Fekete et al )A vaacuteltozoacute koumlltseacutegek nagysaacutega
koumlszoumlnhetően főkeacutent a takarmaacutenyaacuterak draacutegulaacutesaacutenak 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt 52-kal 421
ezer Ftegyedre emelkedett
A koumlzvetlen taacutemogataacutesok alakulaacutesa a csatlakozaacutes eacuteveacuteben 23 ezer Ftteheacuten volt mely
eacutevről eacutevre noumlvekedett 2006-ban volt egy jelentősebb 50 ezer Ftegyedre toumlrteacutenő
emelkedeacutes majd 2010-ben tovaacutebb nőtt 92 ezer Ftegyedre
Az aacutegazati eredmeacuteny jelentős ingadozaacutest mutatott a vizsgaacutelt eacutevekben Eacuterteacuteke az Euroacutepai
Unioacutehoz valoacute csatlakozaacuteskor negatiacutev -30 ezer Ftegyedet 2008-ban maacuter ugyanakkor 73
ezer Ftegyed volt A 2009-es tejpiaci vaacutelsaacuteg az aacutegazati eredmeacuteny alakulaacutesaacutet jelentősen
visszavetette amely meacuteg a csatlakozaacutest koumlvető eacutev veszteseacutegeacuteneacutel is jelentősebbet (-40
ezer Ftegyed) eredmeacutenyezett 2011-re azonban ismeacutet visszaerősoumldoumltt (51 583 forint) A
08
09
10
11
12
13
14
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutessal) Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll)
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
52
koumlzvetlen taacutemogataacutessal noumlvelt aacutegazati eredmeacuteny mutatoacutet vizsgaacutelva laacutethatoacute hogy a
taacutemogataacutes nagymeacuterteacutekben noumlvelte az egy teheacutenre jutoacute eredmeacuteny nagysaacutegaacutet iacutegy az
aacutegazatnak csak 2004-ben nem sikeruumllt kitermelnie a termeleacutesi koumlltseacutegeket (3 aacutebra)
Megaacutellapiacutethatoacute hogy a tej aacutegazat eseteacuteben a koumlzvetlen taacutemogataacutesok keveacutesbeacute torziacutetjaacutek az
aacutegazati eredmeacutenyt mint a cukornaacutel Ennek haacutettereacuteben a taacutemogataacutesok joacuteval kisebb
meacuterteacutekű eacutes egyenletesebb noumlvekedeacutese aacutell A noumlvekedeacutes kereteacuteben meg kell emliacuteteni
hogy a koumlzvetlen taacutemogataacutesok terheacutere meghirdetett termeleacuteshez koumltoumltt jogciacutemet valamint
a videacutekfejleszteacutesi forraacutesboacutel felhasznaacutelt a tejaacutegazat szerkezetaacutetalakiacutetaacutesaacutet kiacuteseacuterő aacutellatjoacuteleacuteti
programot Mindkeacutet program jelentős meacuterteacutekben kiegeacutesziacutetette a nemzeti forraacutesboacutel
folyoacutesiacutetott kiegeacutesziacutető (top up) majd 2013 aacutetmeneti taacutemogataacutest (AacuteNT)
3 aacutebra A tejelő teheacutentartaacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A tejtermeleacutes eseteacuteben is laacutethatoacute hogy a taacutemogataacutes jelentősen noumlvelte az aacutegazati
hateacutekonysaacutegot itt az aacutegazati eredmeacuteny szempontjaacuteboacutel kritikus eacutevek jelennek meg
hangsuacutelyosan iacutegy 2009 eacutes 2010 Ebben a keacutet eacutevben a koumlzvetlen taacutemogataacutes meacuterteacuteke 14
illetve 19-kal noumlvelte az aacutegazati hateacutekonysaacutegot Szinteacuten kivehető hogy a cukorreacutepaacuteval
oumlsszehasonliacutetva a koumlzvetlen taacutemogataacutesok hataacutesa a hateacutekonysaacutegra sokkal keveacutesbeacute
rapszodikus
-6 9
68
17
10
0 62
33
5
90
58
9 13
4 9
30
21
57
8
89
07
2 1
44
74
1
11
5 2
40
-30
92
6
-11
77
8
11
95
5
40
31
3
73
13
5
-41
35
3 -3
44
1
51
58
3
39
46
7
-100 000
-50 000
0
50 000
100 000
150 000
200 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Aacutegazati eredmeacuteny (aacutellami
taacutemogataacutessal)Aacutegazati eredmeacuteny(aacutellami
taacutemogataacutes neacutelkuumll)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
53
4 aacutebra A tejelő teheacutentartaacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
Bikahiacutezlalaacutes
A hiacutezott bikatartaacutes szinteacuten eacuterzeacutekeny aacutegazatnak minősuumll Magyarorszaacutegon a vizsgaacutelt
időszakban a gazdaacutek aacutetlagosan 7-13 bikaacutet tartottak mely eacuteves szinten 5 eacutes 85 tonna
koumlzoumltti főtermeacutek kibocsaacutetaacutest tett lehetőveacute Egy bika aacutetlagosan 650-790 kg eacutelősuacutelyon
keruumllt eacuterteacutekesiacuteteacutesre A kibocsaacutetaacutes az euroacutepai keresleti teacutenyezők koumlvetkezteacuteben 2008-ban
eacutes 2009-ben volt kiemelkedő ezekben az eacutevekben a hazai gazdaacutek toumlbb mint 10 egyedet
tartottak A vizsgaacutelt időszakban az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuterak is emelkedtek A
csatlakozaacuteskori 2988 Ftkg 2009-re 408 Ftkg-ra emelkedett 2012-ben pedig
meghaladta a 621 Ftkg-ot is
A bikatartaacutes koumlltseacutegeinek 36-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacuteg 41-aacutet az alapanyag koumlltseacutege
tette ki (Csonka 2004) Meghataacuterozoacute raacutefordiacutetaacutes teacutenyezőt jelent meacuteg a munkabeacuter
valamint a gazdasaacuteg aacuteltalaacutenos koumlltseacutege is A koumlltseacutegek a toumlbbi aacutegazathoz hasonloacutean itt is
jelentősen emelkedtek A teljes termeleacutesi koumlltseacuteg 347 Ftkg-roacutel 537 Ftkg-ra nőtt kiugroacute
koumlltseacutegemelkedeacutes 2006 eacutes 2007 koumlzoumltt koumlvetkezett be amikor is koumlzel 100 Ft-tal
emelkedett 1 kg előaacutellat előaacutelliacutetaacutesa A noumlvekedeacutes 60-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacutegek
emelkedeacutese okozta
Annak elleneacutere hogy a koumlltseacutegek emelkedeacuteseacuteneacutel nagyobb meacuterteacutekben nőtt az termeleacutesi
eacuterteacutek nagysaacutega az aacutegazati eredmeacuteny meacutegis oumlt eacutevben is negatiacutev volt (5 aacutebra) A negatiacutev
aacutegazati eredmeacutenyt a koumlzvetlen taacutemogataacutes nagysaacutega jelentősen tompiacutetani tudta 2010-ben
peacuteldaacuteul pozitiacutevba is fordiacutetotta Az amuacutegy szereacuteny de meacutegis kedvező utolsoacute keacutet eacutev
eredmeacutenyesseacutegeacutet befolyaacutesolta a meghataacuterozoacute exportpiaci kereslet is mely az eacuterteacutekesiacuteteacutesi
aacuterak emelkedeacuteseacuteben is tetten eacuterhető Elmondhatoacute hogy a bikahiacutezlalaacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet a
taacutemogataacutes meacuterteacuteke alapjaiban meghataacuterozza ennek hiaacutenyaacuteban a hazai termelők nem
tudnak joumlvedelmet előaacutelliacutetani eredmeacutenyesen gazdaacutelkodni
08
09
10
11
12
13
14
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutessal) Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll)
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
54
A koumlzvetlen aacutellami taacutemogataacutes meacuterteacuteke is emelkedett a vizsgaacutelt időszakban A 2004-es
kilogrammonkeacutenti eacutevi 10 Ft-os taacutemogataacutes 2010-ben 64 Ft-ra nőtt majd ezt koumlvetően
2011-ben eacutes 2012-ben 30 Ftkg-on stabilizaacuteloacutedott A teljes időszak alatt a nemzeti
taacutemogataacutesok folyamatosan eleacuterhetőek voltak de az eacuterdemi noumlvekedeacutes az unioacutes
forraacutesoknak volt betudhatoacute A vizsgaacutelt perioacutedus veacutegeacutere jelent meg a keacuterődző
szerkezetaacutetalakiacutetaacutesi taacutemogataacutes mely stabilizaacutelta a taacutemogataacutes oumlsszegeacutet
5 aacutebra A hiacutezott bika tartaacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A aacutegazati hateacutekonysaacutegot vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy a koumlzvetlen taacutemogataacutesok
koumlvetkezteacuteben ha nem is jelentősen de valamennyi eacutevben nőtt a hateacutekonysaacuteg Kiugroacute
hateacutekonysaacuteg noumlvekedeacutes 2010-ben volt amikor is a koumlzvetlen taacutemogataacutesok 15-os
noumlvekedeacutest eredmeacutenyeztek
1 aacutebra A hiacutezott bika tartaacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)
Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
-27
96
2
18
40
2
36
41
3
-19
34
1
-36
57
9
-12
17
3
45
25
8
98
69
6
76
40
7
-35
37
1
12
21
9
21
21
9
-42
43
4
-70
77
3
-41
57
5
-57
97
69
07
7
55
16
2
-80 000
-40 000
0
40 000
80 000
120 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Aacutegazati eredmeacuteny (aacutellami taacutemogataacutessal)
Aacutegazati eredmeacuteny(aacutellami taacutemogataacutes
neacutelkuumll)
06
08
10
12
14
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutessal) Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
55
Koumlvetkezteteacutesek
A fenti vizsgaacutelatok alapjaacuten elmondhatoacute hogy a vizsgaacutelt aacutegazatok vonatkozaacutesaacuteban egy
gyenge teljesiacutetmeacutenyű illetve alacsony eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacuterak jellemezte eacutevben a koumlzvetlen
taacutemogataacutes nagysaacutega jelentősen emeli az aacutegazati hateacutekonysaacutegot A cukorreacutepa aacutegazat a
csatlakozaacutes oacuteta eredmeacutenyesen eacutes hateacutekonyan műkoumldik a tejaacutegazatban a piaci vaacutelsaacutegok
hataacutesaacutera tapasztalhatoacute eredmeacutenyesseacutegi eacutes hateacutekonysaacutegi visszaeseacutes A bikatartaacutes
tekinteteacuteben a koumlzvetlen taacutemogataacutes alakulaacutesa az eredmeacutenyesseacuteg zaacuteloga
Az AKI tesztuumlzemi adatai alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a legnagyobb meacuterteacutekben a bika
hizlalaacutes miacuteg legkisebb meacuterteacutekben a cukorreacutepa termeszteacutes szorul a vizsgaacutelatok alapjaacuten
termeleacuteshez koumltoumltt unioacutes forraacutesokra A szaacutemiacutetaacutesok alapjaacuten tett megaacutellapiacutetaacutes tehaacutet a
vizsgaacutelt aacutegazatok eseteacuteben indokolt a taacutemogataacutesi sziacutenvonal tovaacutebbi megtartaacutesa eacutes hosszuacute
taacutevuacute biztosiacutetaacutesa Mint laacutethatoacute volt valamennyi aacutegazat eseteacuteben a piaci eacutes termeleacutesi
folyamatok ingadozaacutesa ciklikussaacutega miatt egyes eacutevek vonatkozaacutesaacuteban a taacutemogataacutesok
jelentős stabilitaacutest biztosiacutetnak egyuacutettal a műkoumldeacutes eredmeacutenyezőseacutegeacutenek megőrzeacutest
teszik lehetőveacute Emiatt egyik aacutegazat eseteacuteben sem indokolt a taacutemogataacutesok
megszűnteteacutese Maacutes szoacuteval a jelenlegi termeleacutesi felteacutetelek eacutes termeleacutesi technoloacutegiai
keretek ismereteacuteben egyik aacutegazat eseteacuteben sem lehet az eredmeacutenyesseacuteg olyan szintjeacutet
eleacuterni amely a taacutemogataacutesok megszűnteteacuteseacutet lehetőveacute tenneacute
Hivatkozott forraacutesok
1 Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet (2014) Aacutegazati adatok Tesztuumlzemi Rendszer
2 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 13072013EU rendelete (2013 december
17) a koumlzoumls agraacuterpolitika kereteacutebe tartozoacute taacutemogataacutesi rendszerek alapjaacuten a
mezőgazdasaacutegi termelők reacuteszeacutere nyuacutejtott koumlzvetlen kifizeteacutesekre vonatkozoacute
szabaacutelyok megaacutellapiacutetaacutesaacuteroacutel valamint a 6372008EK eacutes a 732009EK tanaacutecsi
rendelet hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacuteseacuteről
3 Buzaacutes Gy ndash Nemessaacutelyi Zs ndash Szeacutekely Cs (2000) Mezőgazdasaacutegi uumlzemtan I
Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Rt
4 Csillag P (2005) A magyar cukoraacutegazat helyzete eacutes versenykeacutepesseacutege a
szabaacutelyozaacutespolitikai vaacuteltozaacutesok tuumlkreacuteben PhD eacutertekezeacutes Budapesti Corvinus
Egyetem
5 Csonka A ndash Kemeacuteny G (2004) A marhahizlalaacutes gazdasaacutegossaacutegaacutenak vizsgaacutelata
egy somogy megyei vaacutellalkozaacutesban Gazdaacutelkodaacutes XLIX eacutevfolyam 3 szaacutem pp
72-78
6 Fekete Zs ndash Bene Sz ndash Szaboacute F (2009) A tejtermelő tehenek neacutehaacuteny termeleacutesi
eacutes funkcionaacutelis tulajdonsaacutegaacutenak oumlkonoacutemiai suacutelya 51 Georgikon Napok
Konferencia CD
7 Fekete Zs ndash Keller K ndash Bene Sz ndash Zsuppan Zs ndash Buzaacutes Gy ndash Szaboacute F
(2009) Kuumlloumlnboumlző eacuterteacutekmeacuterő tulajdonsaacutegok oumlkonoacutemiai suacutelyozaacutesa a tejtermelő
Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni
agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel
56
szarvasmarha tenyeacuteszteacutesben Aacutellattenyeacuteszteacutes eacutes Takarmaacutenyozaacutes 56 eacutevfolyam 6
szaacutem pp 526-537
8 Naacutebraacutedi A ndash Pupos T ndash Takaacutecsneacute Gyoumlrgy K (szerk) Mezőgazdasaacutegi uumlzemtan
I Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest
9 Slezaacutek Zs (2005) A hazai ipari noumlveacutenytermeszteacutes gazdasaacutegi elemzeacutese az
Euroacutepai Unioacute tuumlkreacuteben PhD eacutertekezeacutes Kaposvaacuteri Egyetem
10 Varga N ndash Bertalanneacute Vaacuterallyai E ndash Salamon L (2005) Keacutet tejtermelő
szarvasmarha telep oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacutelata Gazdaacutelkodaacutes 49eacutevfolyam 4 pp
27-32
11 Vaacutesaacutery M (2014) Vaacuteltozaacutesok a Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacuteban iraacutenyok eacutes trendek In
Francz M (szerk) Agraacutertaacutemogataacutesok eacutes -paacutelyaacutezatok Magyar gazda Euroacutepaacuteban
Budapest RAABE Tanaacutecsadoacute eacutes Kiadoacute Kft 2014 pp 1-18
Szerzők
Kraacutenitz Liacutevia PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdaacutelkodaacutes- eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori Iskola
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar 2013 Goumldoumlllő Paacuteter Kaacuteroly u 1
livi11bgmailcom
Toacuteth Roland PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdaacutelkodaacutes- eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori Iskola
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar 2013 Goumldoumlllő Paacuteter Kaacuteroly u 1
rolandtoth87gmailcom
Dr Vaacutesaacutery Mikloacutes PhD adjunktus
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar 2013 Goumldoumlllő Paacuteter
Kaacuteroly u 1
vasarymiklosgtksziehu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
57
MUNKANEacuteLKUumlLISEacuteG VAGY MUNKAacuteTLANSAacuteG ndash A MAGYARORSZAacuteGI
MUNKAERŐPIAC HELYZETEacuteRŐL
LIPTAacuteK KATALIN
Oumlsszefoglalaacutes
A tanulmaacuteny ceacutelja hogy bemutassa Magyarorszaacuteg munkaerőpiacaacuten veacutegbement
vaacuteltozaacutesokat a transzformaacutecioacutes sokkot koumlvető időszaktoacutel napjainkig Paacuterhuzamot vonok a
rendszervaacuteltaacutes eredmeacutenyekeacutent megjelenő transzformaacutecioacutes sokk eacutes a 2008 eacutevi gazdasaacutegi
vaacutelsaacuteg munkaerőpiacot eacuterintő hataacutesai koumlzoumltt A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek vizsgaacutelataacutenak
kiemelt jelentőseacuteget tulajdoniacutetok Elemzem mind orszaacutegos mind kisteacuterseacutegi szinten a
munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta aktivitaacutesi raacuteta foglalkoztataacutesi raacuteta adatokat A munkaneacutelkuumlliseacuteg
tereacuten keacutet jelentős probleacutemaacutet kell kiemelni egyreacuteszt a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek helyzeteacutet
akik szaacutema a rendszervaacuteltaacutes oacuteta folyamatosan noumlvekszik a maacutesik probleacutemaacutes teruumllet a
strukturaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg amelynek oka hogy a veacutegzettseacutegek nem alkalmazkodnak a
piac igeacutenyeihez Arra keresem a vaacutelaszt hogy hazaacutenk munkaerőpiacaacutet illetően lehet-e
beszeacutelni fellenduumlleacutesről vagy annak kezdeti iraacutenyaacuteroacutel
Kulcsszavak munkaneacutelkuumlliseacuteg munka fogalom globalizaacutecioacute regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek
JEL R23
Unemployment or without work ndash
About the situation of the Hungian labour market
Abstract
The aims of this study to describe the labour market changes have taken place in the
period after the transformation shock till today I draw a parallel between the
transformation shock as a result of the regime change and effects of the global economic
crisis in 2008 which affecting the labour market I focused analyzing the regional
differences I analyze national and micro-regional level the unemployment rate the
participation rate and employment rate data In the area of unemployment should
highlight two major problems first the position of the long-term unemployed whose
numbers are steadily increasing since the regime change the other problem areas of
structural unemployment due to the qualifications do not adapt to market demands I
look for the answer to our countrys possible to talk improvement or the initial direction
of improvement of the labour market
Keywords unemployment labour definition globalization regional disparities
JEL R23
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
58
Bevezeteacutes
Munkaerő-piaci vaacutelsaacutegroacutel nemcsak az utoacutebbi eacutevekben lehet beszeacutelni Magyarorszaacuteg
eseteacuteben hanem a rendszervaacuteltaacutes oacuteta Az akkori gazdasaacutegi vaacuteltaacutes suacutelyosan megraacutezta
hazaacutenk munkaerőpiacaacutet amelyből alig sikeruumllt kilaacutebalni az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutes
idejeacutere Akkor ugyan stabilizaacuteloacutedni laacutetszott a munkaerőpiac majd koumlvetkezett a 2008
eacutevi vilaacuteggazdasaacutegi vaacutelsaacuteg amelynek a hataacutesait meacuteg most is eacuterezni az egeacutesz vilaacutegon eacutes
Magyarorszaacuteg gazdasaacutegaacuteban is
Anyag eacutes moacutedszer
Az euroacutepai integraacutecioacutes folyamat egyik leacutenyeges vetuumllete az egyes orszaacutegok eacutes reacutegioacutek
koumlzoumltt fennaacutelloacute fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegek meacuterseacutekleacutese eacutes az elmaradott orszaacutegok eacutes
reacutegioacutek felzaacuterkoacuteztataacutesa Az Euroacutepai Unioacute műkoumldeacutese soraacuten vilaacutegossaacute vaacutelt hogy az
előrehaladoacute integraacutecioacute nemhogy csoumlkkenti hanem egyesen noumlveli a reacutegioacutek koumlzoumltti
fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegeket A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek nemcsak hazaacutenk eseteacuteben
jelentenek a gazdasaacuteg szaacutemaacutera probleacutemaacutet a legtoumlbb unioacutes tagaacutellam eseteacuteben eacuterveacutenyes ez
a jelenseacuteg A kuumlloumlnbseacuteget előideacutező egyik ok a foumlldrajzi elhelyezkedeacutes Megaacutellapiacutethatoacute
hogy a perifeacuteriaacuten elhelyezkedő teacuterseacutegek ndash akaacuter orszaacutegon beluumll akaacuter kontinensen neacutezzuumlk
ndash mindig fejletlenebbek mint a koumlzponti elhelyezkedeacutesű teruumlletek
1 aacutebra Egy főre jutoacute GDP az orszaacutegos aacutetlag szaacutezaleacutekaacuteban
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
Az egy főre jutoacute GDP az orszaacutegos aacutetlag szaacutezaleacutekaacuteban joacutel mutatja az aacutetlagostoacutel erősebb eacutes
gyengeacutebb teruumlleti egyseacutegeket (1 aacutebra) 1995 eacutes 2010 koumlzoumltt a hazai reacutegioacutek koumlzoumltti
fejlettseacutegbeli elteacutereacutes joacutel kirajzoloacutedik A koumlzeacutep-magyarorszaacutegi reacutegioacute eacutes a toumlbbi reacutegioacute
koumlzoumltt a taacutevolsaacuteg egyre jobban nő Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg erőteljes fejlődeacuteseacutevel a toumlbbi
teacuterseacuteg nem tud leacutepeacutest tartani A regionaacutelis diszparitaacutesok aacutellandoacutesultak hazaacutenkban
Az egy főre jutoacute GDP eacutes annak előző eacutevhez viszonyiacutetott vaacuteltozaacutesa hasonloacutekeacuteppen a
reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacutest eacuterzeacutekelteti maacutes vetuumlletből (2 aacutebra) A vizsgaacutelt időszak veacutegeacutere
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg eleacuterte a 4500 ezer Ftfő eacuterteacuteket ugyanakkor az eacutevenkeacutenti
1426
1036 915
826727
726 85
1635
879
1017
666595
637 660
55
75
95
115
135
155
175
Kouml
zeacutep
-M
agy
aro
rszaacuteg
Ny
ugat-
Du
naacuten
tuacutel
Kouml
zeacutep
-D
un
aacuten
tuacutel
Deacutel-
Du
naacutentuacute
l
Eacutesz
ak
-M
agy
aro
rszaacuteg
Eacutesz
ak
-Alf
oumlld
Deacutel-
Alf
oumlld
1995
2010
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
59
noumlvekedeacutes folyamatosan csoumlkkent A toumlbbi reacutegioacute eseteacuteben az egy főre vonatkoztatott
eacuterteacutek 200-1700 ezer Ftfő koumlzoumltt mozog eacutes az eacutevenkeacutenti noumlvekedeacutes meacuterteacuteke itt is egyre
kisebb
2 aacutebra Egy főre jutoacute GDP noumlvekedeacutes 1995-2010 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
A regionaacutelis diszparitaacutesok nemcsak a gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutennyel hozhatoacuteak kapcsolatba
hanem a munkaerőpiaccal is Ha megvizsgaacuteljuk munkaerő-piaci szempontboacutel hazaacutenkat
joacutel eacuterzeacutekelhetőek a NUTS II szintű reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacutesek de a reacutegioacuten beluumll is
felfedezhetőek az egyenlőtlenseacutegek
Az aacutetmenet eacuteveiben a keveacutesbeacute fejlett leszakadoacute reacutegioacutekat a magas munkaneacutelkuumlliseacuteg
mellett az egyre alacsonyabb beacuterek is suacutejtottaacutek amelyek ezekben a reacutegioacutekban joacuteval az
orszaacutegos aacutetlag alatti eacuterteacutekeket vetteacutek fel A munkaneacutelkuumlliseacuteg tereacuten keacutet jelentős probleacutemaacutet
kell kiemelni egyreacuteszt a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek helyzeteacutet akik szaacutema a rendszervaacuteltaacutes
oacuteta folyamatosan noumlvekszik ndash ezek az egyeacutenek toumlbbnyire alacsony iskolai veacutegzettseacuteggel
rendelkeznek nehezen talaacutelnak munkaacutet a maacutesik probleacutemaacutes teruumllet a strukturaacutelis
munkaneacutelkuumlliseacuteg amelynek oka hogy a veacutegzettseacutegek nem alkalmazkodnak a piac
igeacutenyeihez ezeknek az egyeacuteneknek keacutepzeacutesre aacutetkeacutepzeacutesre lenne szuumlkseacutege ezek a
koumlltseacutegek viszont leacutenyegesen magasak Kertesi eacutes Koumlllő (1998) az 1992 eacutevet a
bdquotranszformaacutecioacutes vaacutelsaacuteg meacutelypontjaacutenakrdquo nevezi Ekkor eacutes az ezt koumlvető eacutevben volt
megfigyelhető a legmagasabb munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta eacuterteacutek a hazai reacutegioacutek eseteacuteben
Amennyiben a reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacuteseket neacutezzuumlk az eacuteszak-magyarorszaacutegi eacutes az eacuteszak-
alfoumlldi teacuterseacuteg minden időszakban a legrosszabb adatokkal rendelkezik Ez a keacutet teacuterseacuteg
tekinthető a hazai perifeacuteriaacutenak A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes aneacutelkuumll indult meg
Magyarorszaacutegon 1993 utaacuten hogy a foglalkoztataacutes emelkedeacuteseacutet vonta volna maga utaacuten
A munkaerő iraacutenti oumlsszkereslet csoumlkkeneacutese lassult a gazdasaacutegszerkezeti vaacuteltozaacutesok
lelassultak ami jelentősen csoumlkkentette az elbocsaacutetaacutesok szaacutemaacutet aacutem nem noumlvelte a
piacon levő aacutellaacuteskeresők iraacutenti keresletet Ennek koumlvetkezteacuteben 1993 utaacuten szűkuumlltek a
roumlvid taacutevuacute ndash eacutes noumlvekedtek a hosszuacute taacutevuacute ndash munkaneacutelkuumlliseacutegben megleacutevő regionaacutelis
kuumlloumlnbseacutegek (Kertesi ndash Koumlllő 1998)
090
095
100
105
110
115
120
125
130
135
200 700 1200 1700 2200 2700 3200 3700 4200 4700
GDPfő
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
vaacute
lto
zaacute
s a
z e
lőző
eacutev
hez k
eacutep
est
(
)
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
60
3 aacutebra Munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
A munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta adatsoraacutet elemezve az elmuacutelt 20 eacutevben a ciklusok anticiklusok
joacutel kirajzoloacutednak A rendszervaacuteltaacutes utaacuten hirtelen megugrott az aacutellaacutes neacutelkuumll maradottak
szaacutema amely a szigoruacute eacutes ceacutelzott inteacutezkedeacuteseknek koumlszoumlnhetően 1998-toacutel folyamatosan
csoumlkkent Az EU-s csatlakozaacutest megelőző időszakban kedvező volt a munkaneacutelkuumlliseacutegi
raacuteta hazaacutenkban majd 2004-től ismeacutetelten egy felfeleacute iacutevelő noumlvekedeacutesi uumltem
tapasztalhatoacute amelyet a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg felerősiacutetett 2012-től maacuter neacutemi javulaacutest
tapasztalhatunk az adatsorban A reacutegioacutek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek folyamatosan jelen vannak
az elmuacutelt 20 eacutevben a reacutegioacutek koumlzoumltt jelentősebb poziacutecioacutevaacuteltaacutes nem koumlvetkezett be
A foglalkoztataacutesi raacuteta eseteacuteben elteacutereacuteseket figyelhetuumlnk meg az egyes reacutegioacutek poziacutecioacuteja
koumlzoumltt 2003-ig a legmagasabb foglalkoztataacutesi raacutetaacuteval a Nyugat-dunaacutentuacuteli reacutegioacute
rendelkezett majd azt koumlvetően a Koumlzeacutep-magyarorszaacutegi reacutegioacute vette aacutet a vezető szerepet
A legkedvezőtlenebb helyzetben az Eacuteszak-magyarorszaacutegi eacutes az Eacuteszak-alfoumlldi reacutegioacute
talaacutelhatoacute minden időszakban A gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesaacutera a foglalkoztataacutesi raacuteta
bdquooumlsszerendeződnirdquo laacutetszott a reacutegioacutek eseteacuteben 2011-től pedig neacutemi noumlvekedeacutes figyelhető
meg az adatokban (amelyet a koumlzfoglalkoztatottak szaacutema is jelentősen megemelt)
2
6
10
14
18
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
61
4 aacutebra Foglalkoztatottsaacutegi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
Az aktivitaacutesi raacuteta eseteacuteben a 1997-ig a transzformaacutecioacutes sokk hosszuacutetaacutevuacute hataacutesakeacutent a raacuteta
csoumlkkeneacutese volt jellemző tendencia majd 2004-ig egy stagnaacuteloacute időszak eacutes a vaacutelsaacutegig
enyhe noumlvekedeacutes jellemezte a reacutegioacutekat A gazdasaacutegi vaacutelsaacutegot koumlvetően 2012-re majdnem
a kezdeti (1992 eacutevi) aacutellapotra rendeződoumltt vissza a reacutegioacutek aktivitaacutesi raacutetaacuteja A hazai
munkaerőpiac egyik fő probleacutemaacuteja a raacuteta eacuterteacutekeiben keresendőek ugyanis viszonylag
magas munkaneacutelkuumlliseacutegi adatok mellett relatiacuteve alacsony a munkaerő-piaci aktivitaacutes
5 aacutebra Aktivitaacutesi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten
35
40
45
50
55
60
19
92
19
93
19
94
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
40
45
50
55
60
65
19
92
19
93
19
94
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel
Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld
Deacutel-Alfoumlld
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
62
A Markov-laacutenc modell eacutes a Markov-folyamat modell moacutedszertana
A magyarorszaacutegi munkaerő-piaci haacutetteacuter bemutataacutesa utaacuten a Markov-laacutenc modellt eacutes
egyleacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixot alkalmaztam 2004 eacutevről a 2008 eacutevre majd a
2008 eacutevről a 2010 eacutevre toumlrteacutent nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacuteban bekoumlvetkezett
vaacuteltozaacutesok leiacuteraacutesaacutera Magyarorszaacuteg oumlsszes kisteacuterseacutegeacuteben eacutes az Eacuteszak-magyarorszaacutegi
reacutegioacute kisteacuterseacutegeiben Az aacutetmenetvaloacutesziacutenűseacuteg maacutetrixok egyszerre csak egy indikaacutetor
időbeli vaacuteltozaacutesaacutenak a szemleacutelteteacuteseacutere alkalmas
A Markov-modellt szaacutemos tudomaacutenyaacutegban alkalmazzaacutek ugyanakkor nem lehet elterjedt
elemzeacutesi moacutedszernek tekinteni A regionaacutelis gazdasaacutegtanban a
joumlvedelemegyenlőtlenseacutegek aacutebraacutezolaacutesaacutera (Major 2007) a munkaerőpiacon az EU
tagorszaacutegok munkaerő-piaci dinamikaacutejaacutenak leiacuteraacutesaacutera eacutes a szegmentaacutelt munkapiacok
vizsgaacutelataacutera (Gaubert-Cottrell 1999) hasznaacuteljaacutek Az egeacuteszseacuteguumlgyben a kroacutenikus
betegseacutegek modellezeacuteseacutere eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi technoloacutegiaacutek teljes koumlrű gazdasaacutegi
elemzeacuteseiben (Kaloacute-Nagyjaacutenosi 2009) az egyik legelterjedtebb moacutedszer A Markov-
laacutencokkal modellezhetjuumlk azokat a sztochasztikus folyamatokat ahol a folyamat egymaacutest
koumlvető aacutellapotai mindig a csak a koumlzvetlenuumll megelőző aacutellapotoktoacutel fuumlggenek Ha a
parameacuteter az idő akkor uacutegy is lehet a folyamatot eacutertelmezni mint ahol a muacutelt csak a
jelenen keresztuumll hat a joumlvőre Ha a parameacuteterhalmaz eacutes az aacutellapotteacuter megszaacutemlaacutelhatoacute
akkor diszkreacutet idejű Markov folyamatroacutel vagyis Markov-laacutencroacutel lehet beszeacutelni A
szaacutemiacutetaacutes soraacuten az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixok bdquoemleacutekeznekrdquo az előző eacutevek
eredmeacutenyeire eacutes ennek segiacutetseacutegeacutevel lehet tovaacutebbgoumlrgetni az előrejelzeacutest (Ugroacutesdy
2002)
A Markov-folyamatok elmeacuteleteacuteben a folyamat aacuteltal felvett aacutellapotok eloszlaacutesait
proacutebaacuteljuk kiszaacutemolni Maacuteskeacuteppen fogalmazva a sztochasztikus analiacutezis objektumai a
valoacutesziacutenűseacutegi mezőn eacutertelmezett valoacutesziacutenűseacutegi vaacuteltozoacutek a Markov-folyamatok
elmeacuteleteacuteben a megfigyeleacutesek aacuteltal kijeloumllt faacutezisteacuteren eacutertelmezett eloszlaacutesokat vizsgaacuteljuk
A Markov-laacutenc definiacutecioacuteja az irodalomban nem egyseacuteges Egyes szerzők a Markov-
laacutencokat a diszkreacutet időhorizonttal azonosiacutetjaacutek Leggyakrabban a diszkreacutet aacutellapotterű eacutes
stacionaacuterius Markov-folyamatok eseteacuten beszeacuteluumlnk Markov-laacutencroacutel A diszkreacutet
időhorizonton eacutertelmezett stacionaacuterius Markov-folyamatok elmeacutelete kuumlloumlnoumlsen egyszerű
Az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegek meghataacuterozaacutesaacutehoz elegendő az egy időszakhoz tartozoacute
aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix hatvaacutenyait alkalmazni Egy olyan Markov folyamatot
amelynek aacutellapottere egy veacuteges vagy megszaacutemlaacutelhatoacute szaacutemossaacuteguacute halmaz Markov-
laacutencnak nevezzuumlk A Markov-laacutencok modelljeacuteben a vizsgaacutelt objektum amelynek időbeni
vaacuteltozaacutesaacutera magyaraacutezatot keresuumlnk a kuumlloumlnboumlző időpontokban megfigyelt sokasaacutegi
eloszlaacutes Ez a fogalom azt iacuterja le hogy hogyan oszlik meg a vizsgaacutelt sokasaacuteg a vizsgaacutelati
jellemző szerint egy időpontban Ehhez a megfigyeleacutesi egyseacutegeket kuumlloumlnboumlző
osztaacutelyokba (egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen kizaacuteroacute osztaacutelyokba) kell majd sorolnunk ezeknek az
osztaacutelyoknak az aacuteltalaacutenos neve a Markov-modell irodalmaacuteban aacutellapot Maacutesik jelentős
kulcsfogalom a mozgaacutes az elemzeacutesek soraacuten magyaraacutezatot keresuumlnk arra hogy a
megfigyelt elemek milyen szabaacutelyszerűseacuteg alapjaacuten keruumllnek aacutet maacutes csoportokba A
lehetseacuteges aacutellapotok halmazaacutet aacutellapotteacuternek (S) nevezik A vizsgaacutelatot megelőzően
megfelelő szaacutemuacute veacuteges kategoacuteriaacutet (osztaacutelyokat) kell keacutepezni A sokasaacutegi eloszlaacutest az
egyes kategoacuteriaacutekhoz tartozaacutes valoacutesziacutenűseacutegeiből aacutelloacute vektorral iacuterjuk le Minden egyes
aacutellapothoz iacutegy tartozik egy 0 eacutes 1 koumlzoumltti valoacutes szaacutem ami azt mutatja meg hogy milyen
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
63
valoacutesziacutenűseacuteggel tartozik egy elem az adott aacutellapotba Az i aacutellapotba tartozaacutes
valoacutesziacutenűseacutegeacutet egy adott időpontban pi-vel jeloumllni (Major 2008)
1pn
1i
i
(1)
Az aacutetmeneti valoacutesziacutenűseacutegeket maximum likelihood becslőfuumlggveacutennyel lehet megadni A
minta elemszaacutemaacutet d-vel jeloumlljuumlk a mintaacuteban megfigyelt egyleacutepeacuteses aacutetmeneteket az i eacutes a
j aacutellapot koumlzoumltt dij jeloumlli A becsuumllni kiacutevaacutent valoacutesziacutenűseacutegeket jeloumlljuumlk pij-vel A maximum
likelihood becslőfuumlggveacutenyneacutel azt keressuumlk hogy milyen parameacuteterek mellett lenne
maximaacutelis a minta bekoumlvetkezeacutesi valoacutesziacutenűseacutege A likelihood fuumlggveacuteny logaritmusaacutet
feliacuterhatjuk
ij
D
ijp
plogdLlogmaxij
(2)
Az egyenletben szereplő feladat megoldaacutesaacutet Lagrange fuumlggveacutennyel fejezzuumlk ki ahol
megoldaacuteskeacutent az alaacutebbi oumlsszefuumlggeacutest kapjuk
j ij
ij
ijd
dp
(3)
Az aacutetmeneti valoacutesziacutenűseacutegek becslőfuumlggveacutenye tehaacutet az i aacutellapotboacutel a j aacutellapotba toumlrteacutent
teacutenyleges aacutetmenetek relatiacutev gyakorisaacutega azaz a megfigyelt aacutetmeneteket osztjuk az
oumlsszes toumlbbi aacutellapotba toumlrteacutent aacutetmenetek oumlsszegeacutevel
Az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixboacutel az alaacutebbi keacuteplettel meghataacuterozhatoacute a mobilitaacutes
meacuterteacuteke is adott időpillanatra A mobilitaacutesi mutatoacute kiszaacutemiacutetaacutesaacutehoz a maacutetrix főaacutetloacuteit
hasznaacuteljuk fel ahol n=az osztaacutelyok szaacutema
1)(
n
pnP i ii
(4)
Eredmeacutenyek - A Markov modell alkalmazaacutesa a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők
szaacutemaacutenak vaacuteltozaacutesaacutera
Mivel a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema nem megfelelő az oumlsszehasonliacutetaacutesra iacutegy első
leacutepeacutesben az aacutellandoacute neacutepesseacutegszaacutemmal korrigaacuteltam a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutet
eacutes ezer főre vetiacutetettem A suacutelyozaacutes segiacutetseacutegeacutevel maacuter kezelhető az adathalmaz A
Markov-laacutenc felteacutetele hogy a vizsgaacutelt elemek veacuteges sok aacutellapot valamelyikeacutebe
tartozzanak minden időpillanatban Szuumlkseacuteges az elemzeacutes elveacutegzeacuteseacutehez azt egyes
eacuterteacutekek csoportba foglalaacutesa uacuten diszkretizaacutelaacutesa Gyakori megoldaacutes az aacutellapotteacuter
diszkretizaacutelaacutesaacutera az azonos szaacutemuacute megfigyeleacutesek alapjaacuten toumlrteacutenő csoportosiacutetaacutes azaz az
osztaacutelyokat uacutegy alakiacutetottam ki hogy abba nagyjaacuteboacutel azonos szaacutemuacute kisteacuterseacuteg keruumlljoumln
Ennek a besorolaacutesnak az előnye hogy nem lesznek eacuterzeacutekenyek az egyes osztaacutelyok a
szeacutelső eacuterteacutekekre haacutetraacutenya hogy tudomaacutenyosan neheacutez indokolni az bdquooumlnkeacutenyesrdquo hataacuterok
megvaacutelasztaacutesaacutet A maacutesik probleacutemaacutes keacuterdeacutes hogy haacuteny osztaacutelyt hataacuterozzunk meg A tuacutel
sok eacutes a tuacutel keveacutes osztaacutely nem vezet megfelelő eredmeacutenyre Az ezer lakosra
vonatkoztatott nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutenaacutel 4 osztaacutelyt hataacuteroztam meg Az egyes
kisteacuterseacutegek adott aacutellapotba toumlrteacutenő besorolaacutesa utaacuten a lehetseacuteges osztaacutelyok koumlzoumltti
aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegek fennaacutellaacutesaacutet vizsgaacuteltam meg A kezdeti aacutellapotboacutel (2004 eacutev) a
koumlvetkező aacutellapotba (2008 eacutev) valoacute aacutetmenetet hataacuteroztam meg vagyis az abszoluacutet
alacsony kezdeti munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportboacutel a kisteacuterseacutegek a koumlvetkező eacutevre vagy
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
64
ugyanebben az osztaacutelyban maradnak vagy alacsony vagy koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi
eacuterteacutekeket vesznek fel Ezek utaacuten az egy leacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixot
hataacuteroztam meg (1 taacuteblaacutezat) a valoacutesziacutenűseacutegi eacuterteacutekekre fentiekben bemutatott Lagrange
fuumlggveacutennyel Az aacutetmenet maacutetrixok kialakiacutetaacutesaacutenaacutel eacutes a Markov modellekneacutel fontos
alapszabaacutely hogy az egyes osztaacutelyokba tartozoacute elemszaacutem koumlzel azonos legyen erre
figyeltem az osztaacutelyok kialakiacutetaacutesakor Iacutegy Magyarorszaacuteg eseteacuteben 41-44 kisteacuterseacuteg keruumllt
egy-egy osztaacutelyba
1 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet maacutetrixa a
nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2004 eacutevről 2008 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2008 Oumlsszesen
(2004) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2004
alacsony 27 15 0 0 42
koumlzepes 2 16 26 0 44
magas 0 0 23 18 41
nagyon magas 0 0 0 41 41
Oumlsszesen (2008) 29 31 49 59 168
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 10-31 fő A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 32-45 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 46-71 fő
A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 72-143 fő
Az egy leacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix elemeit eacutertelmezve az alacsony
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute kisteacuterseacutegek 64-a (27 kisteacuterseacuteg) 2008 eacutevben is
ugyanebben a csoportban maradt 36-a (16 kisteacuterseacuteg) pedig a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba keruumllt aacutet A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute
kisteacuterseacutegekneacutel 5 volt a valoacutesziacutenűseacuteg hogy a koumlvetkező időszakban az alacsony
osztaacutelyba aacutetkeruumlltek 36 (16 kisteacuterseacuteg) maradt ugyanabban a csoportban eacutes 59-a (26
kisteacuterseacuteg) a kisteacuterseacutegeknek aacutetkeruumllt a magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelya A magas
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek koumlzuumll 56 (23 kisteacuterseacuteg) ugyanabban az
osztaacutelyban maradt mint a 2004 eacutevben eacutes 44 (18 kisteacuterseacuteg) a nagyon magas eacuterteacutekkel
rendelkezők osztaacutelyaacuteba keruumllt aacutet A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi araacutennyal
rendelkező kisteacuterseacutegek 100-a (41 kisteacuterseacuteg) maradt ugyanabban az osztaacutelyban 2008
eacutevre Laacutethatjuk hogy az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti aacutetleacutepeacutes valoacutesziacutenűseacutege eleacuteg vaacuteltozoacute a
gazdasaacutegi vaacutelsaacutegtoacutel szaacutemiacutetott keacutet eacutev muacutelva a magyarorszaacutegi kisteacuterseacutegek koumlzoumltti
aacutetrendeződeacutes sokkal rosszabb munkaerő-piaci helyzetet eredmeacutenyezett Az aacutetrendeződeacutes
egy rosszabb munkaerő-piaci helyzetet eredmeacutenyezett ugyanis a magas kategoacuteriaacuteba
tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema 8 kisteacuterseacuteggel a nagyon magas kategoacuteriaacuteba tartozoacutek szaacutema
pedig 11 kisteacuterseacuteggel nőttek meg
A mobilitaacutesi mutatoacute azt fejezi ki hogy a kisteacuterseacutegek munkaerő-piaci mobilitaacutesa
oumlsszesseacutegeacuteben milyen meacuterteacutekű A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke 478 amely magas
mobilitaacutest jelent azaz mintegy 81 kisteacuterseacutegneacutel megfigyelhető volt valamilyen szintű
elmozdulaacutes
478014
)001560360640(4
1)(
n
pnP i ii
(5)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
65
A szaacutemiacutetaacutesokat elveacutegeztem az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeire is az
ugyanolyan elemszaacutemuacute osztaacutelyok kialakiacutetaacutesaacutera tovaacutebbra is figyeltem A reacutegioacute rosszabb
munkaerő-piaci mutatoacutei miatt az osztaacutelyoknaacutel meacuterhető ezer lakosra jutoacute nyilvaacutentartott
aacutellaacuteskeresők szaacutema joacuteval nagyobb mint a magyarorszaacutegi osztaacutelyoknaacutel
2 taacuteblaacutezat Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet
maacutetrixa a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2004 eacutevről 2008 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2008 Oumlsszesen
(2004) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2004
alacsony 3 4 0 0 7
koumlzepes 0 3 3 1 7
magas 0 0 6 2 8
nagyon magas 0 0 0 6 6
Oumlsszesen (2008) 3 7 9 9 28
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 31-51 fő
A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 52-75 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 76-100 fő A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 101-143 fő
Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumll sokkal jelentősebbek az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti
aacutetrendeződeacutesek Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek koumlzuumll 3
kisteacuterseacuteg poziacutecioacuteja nem vaacuteltozott a 2008 eacutevre 4 kisteacuterseacuteg aacutetkeruumllt a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba (ezek a Reacutetsaacutegi Tiszauacutejvaacuterosi Mezőkoumlvesdi eacutes a
Balassagyarmati kisteacuterseacutegek) A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban 3 kisteacuterseacuteg
maradt vaacuteltozatlan poziacutecioacuteban 3 aacutetkeruumllt a magas eacutes tovaacutebbi 1 a magasabb
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Szeacutecseacutenyi kisteacuterseacuteg) A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba
valoacute tartozaacutes 6 kisteacuterseacutegneacutel nem okozott aacutetrendeződeacutest 2-neacutel romlaacutes volt megfigyelhető
iacutegy ezek a kisteacuterseacutegek (Oacutezdi Tokaji) aacutetkeruumlltek a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi
osztaacutelyba A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportban leacutevő kisteacuterseacutegekneacutel vaacuteltozaacutes
nem volt megfigyelhető a 2004 eacutevről a 2008 eacutevre a toumlbbi csoporthoz viszonyiacutetva A
mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke a az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban 464
Kiszaacutemoltam a mobilitaacutesi mutatoacutet is a toumlbbi reacutegioacutera arra keresve a bizonyiacuteteacutekot hogy az
Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban volt a legkisebb meacuterteacutekű az aacutetrendeződeacutes az egyes
csoportok koumlzoumltt amely teljesuumllt (3 taacuteblaacutezat)
3 taacuteblaacutezat Mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke reacutegioacutenkeacutent 2004 eacutevről 2008 eacutevre
Reacutegioacute Mobilitaacutesi mutatoacute
Deacutel-Alfoumlld 944
Deacutel-Dunaacutentuacutel 722
Eacuteszak-Alfoumlld 762
Eacuteszak-Magyarorszaacuteg 464
Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel 563
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg 1000
Nyugat-Dunaacutentuacutel 695
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
66
Ezt koumlvetően szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztem a fenti moacutedszertan szerint a kisteacuterseacutegek teruumlleti
aacutetrendeződeacuteseacutenek szemleacutelteteacuteseacutere 2008 eacutevről 2010 eacutevre (ebben az esetben maacuter 174
kisteacuterseacutegre veacutegeztem el a szaacutemiacutetaacutesokat a koraacutebbi 168 helyett)
4 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet maacutetrixa a
nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2008 eacutevről 2010 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2010 Oumlsszesen
(2008) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2008
alacsony 17 26 0 0 43
koumlzepes 0 19 24 0 43
magas 0 0 24 20 44
nagyon magas 0 0 0 44 44
Oumlsszesen (2010) 17 45 48 64 174
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 12-36 fő A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 37-56 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 57-86 fő A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 87-158 fő
Az egy leacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix elemeit eacutertelmezve az alacsony
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute kisteacuterseacutegek 40-a (17 kisteacuterseacuteg) 2010 eacutevben is
ugyanebben a csoportban maradt 60-a (26 kisteacuterseacuteg) pedig a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba keruumllt aacutet A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute
kisteacuterseacutegekneacutel 0 volt a valoacutesziacutenűseacuteg hogy a koumlvetkező időszakban az alacsony
osztaacutelyba aacutetkeruumlltek tehaacutet nem volt megfigyelhető javulaacutes 44 (19 kisteacuterseacuteg) maradt
ugyanabban a csoportban eacutes 56-a (24 kisteacuterseacuteg) a kisteacuterseacutegeknek aacutetkeruumllt a magas
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelya A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek
koumlzuumll 55 (24 kisteacuterseacuteg) ugyanabban az osztaacutelyban maradt mint a 2008 eacutevben eacutes 45
(20 kisteacuterseacuteg) a nagyon magas eacuterteacutekkel rendelkezők osztaacutelyaacuteba keruumllt aacutet A nagyon
magas munkaneacutelkuumlliseacutegi araacutennyal rendelkező kisteacuterseacutegek 100-a (44 kisteacuterseacuteg) maradt
ugyanabban az osztaacutelyban 2010 eacutevre Laacutethatjuk hogy az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti aacutetleacutepeacutes
valoacutesziacutenűseacutege eleacuteg vaacuteltozoacute a gazdasaacutegi vaacutelsaacutegtoacutel szaacutemiacutetott keacutet eacutev muacutelva a
magyarorszaacutegi kisteacuterseacutegek koumlzoumltti aacutetrendeződeacutes sokkal rosszabb munkaerő-piaci
helyzetet eredmeacutenyezett Megnőtt a koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute
kisteacuterseacutegek szaacutema 2-vel a magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema
4-el nőtt miacuteg a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema 20-
al nőtt 2010-re oumlsszesseacutegeacuteben
A mobilitaacutesi mutatoacute azt fejezi ki hogy a kisteacuterseacutegek munkaerő-piaci mobilitaacutesa
oumlsszesseacutegeacuteben milyen meacuterteacutekű A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke 537 amely kifejezetten
magas mobilitaacutest jelent azaz mintegy 93 kisteacuterseacutegneacutel megfigyelhető volt valamilyen
szintű elmozdulaacutes
537014
)001550440400(4
1)(
n
pnP i ii
(6)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
67
A szaacutemiacutetaacutesokat elveacutegeztem az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeire is az
ugyanolyan elemszaacutemuacute osztaacutelyok kialakiacutetaacutesaacutera tovaacutebbra is figyeltem A reacutegioacute rosszabb
munkaerő-piaci mutatoacutei miatt az osztaacutelyoknaacutel meacuterhető ezer lakosra jutoacute nyilvaacutentartott
aacutellaacuteskeresők szaacutema joacuteval nagyobb mint a magyarorszaacutegi osztaacutelyoknaacutel
5 taacuteblaacutezat Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet
maacutetrixa a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2008 eacutevről 2010 eacutevre)
(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)
osztaacutelyok
2010 Oumlsszesen
(2008) alacsony koumlzepes magas nagyon
magas
2008
alacsony 4 3 0 0 7
koumlzepes 0 3 3 1 7
magas 0 1 2 4 7
nagyon magas 0 0 0 7 7
Oumlsszesen (2010) 4 7 5 12 28
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 39-63 fő
A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 64-91 fő
A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 92-111 fő A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 112-158 fő
Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumll sokkal jelentősebbek az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti
aacutetrendeződeacutesek ndash a felteveacutesem elleneacutere Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban 4
kisteacuterseacuteg poziacutecioacuteja nem vaacuteltozott a 2010 eacutevre 3 kisteacuterseacuteg aacutetkeruumllt a koumlzepes
munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba (ezek a Tiszauacutejvaacuterosi Mezőkoumlvesdi eacutes a Balassagyarmati
kisteacuterseacutegek) A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba valoacute tartozaacutes 3 kisteacuterseacutegneacutel
megmaradt tovaacutebbi 3-naacutel magasabb munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Beacutelapaacutetfalvai
Peacutetervaacutesaacuterai Kazincbarcikai kisteacuterseacutegek) illetve tovaacutebbi 1-neacutel a nagyon magas
munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Szerencsi kisteacuterseacuteg) toumlrteacutenő aacutetrendeződeacutest figyelhettuumlk
meg A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba valoacute tartozaacutes a kisteacuterseacutegek 3 kisteacuterseacutegneacutel nem
okozott aacutetrendeződeacutest 1 kisteacuterseacutegneacutel javulaacutes volt megfigyelhető (Saacutetoraljauacutejhelyi
kisteacuterseacuteg) miacuteg tovaacutebbi 4-neacutel romlaacutes volt megfigyelhető iacutegy ezek a kisteacuterseacutegek
(Salgoacutetarjaacuteni Szeacutecseacutenyi Hevesi Tokaji) aacutetkeruumlltek a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi
osztaacutelyba A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportban leacutevő kisteacuterseacutegekneacutel vaacuteltozaacutes
nem volt megfigyelhető a 2008 eacutevről a 2010 eacutevre a toumlbbi csoporthoz viszonyiacutetva
(termeacuteszetesen csoporton beluumlli aacutetrendeződeacutesek voltak minden kisteacuterseacutegneacutel de ezeket az
aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix nem vizsgaacutelja)
A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban 57 Kiszaacutemoltam a
mobilitaacutesi mutatoacutet is a toumlbbi reacutegioacutera is arra keresve a bizonyiacuteteacutekot hogy az Eacuteszak-
magyarorszaacutegi reacutegioacuteban volt a legkisebb meacuterteacutekű az aacutetrendeződeacutes az egyes csoportok
koumlzoumltt (6 taacuteblaacutezat)
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
68
6 taacuteblaacutezat Mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke reacutegioacutenkeacutent 2008 eacutevről 2010 eacutevre
Reacutegioacute Mobilitaacutesi mutatoacute
Deacutel-Alfoumlld 611
Deacutel-Dunaacutentuacutel 555
Eacuteszak-Alfoumlld 667
Eacuteszak-Magyarorszaacuteg 570
Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel 547
Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg 916
Nyugat-Dunaacutentuacutel 658
Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten
Oumlsszesseacutegeacuteben megaacutellapiacutethatoacute hogy az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumll a kisteacuterseacutegek
aacutetrendeződeacutese az egyes osztaacutelyok koumlzoumltt sokkal kisebb fokuacute mint a magyarorszaacutegi toumlbbi
reacutegioacutejaacuteban kiveacuteve Deacutel-Dunaacutentuacutelt eacutes Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutelt
2004 eacutevről 2008 eacutevre az orszaacutegon beluumlli aacutetrendeződeacutes 478 volt miacuteg 2008 eacutevről a
2010 eacutevre 537 Ugyanakkor a reacutegioacutekon beluumlli aacutetrendeződeacutes 2008 eacutevről a 2010 eacutevre
sokkal alacsonyabb araacutenyuacute volt mint az előző időszakban vagyis a reacutegioacutek koumlzoumltt teruumlleti
kiegyenliacutetődeacutes folyamata indult el a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutet illetően
Koumlvetkezteteacutesek javaslatok
Megaacutellapiacutethatoacute hogy a hazai munkaerőpiacon uacuten anomaacuteliaacutek vagyis rendellenesseacutegek
egyes időszakokban megfigyelhetőek Gyakran felvetődik a keacuterdeacutes hogy a
rendszervaacuteltaacutes utaacuteni munkaerő-piacot eacuterintő sokkhataacutes koumlvetkezmeacutenyei mennyire
hasonloacuteak a 2008 eacutevi gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesaihoz Amennyiben szigoruacutean csak az
adatokat neacutezzuumlk azt mondhatjuk hogy teljesen hasonloacutean a koumlvetkezmeacutenyek
Amennyiben viszont a szaacutemok moumlgoumltt leacutevő folyamatokat is megvizsgaacuteljuk akkor az
elteacutereacutesek joacutel laacutetszoacutednak A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek maacuter a rendszervaacuteltaacuteskor fennaacutelltak
azoacuteta csak tovaacutebb fokozoacutedtak ezen talaacuten kis meacuterteacutekben a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg vaacuteltoztatott
de nem szaacutemottevően A munkaerő-piaci adatokat vizsgaacutelva valoacuteban a vaacutelsaacutegboacutel toumlrteacutenő
kifeleacute haladaacutes figyelhető meg a keacuterdeacutes csak az hogy mikor aacutellhat hazaacutenk tartoacutes
noumlvekedeacutesi paacutelyaacutera
A nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutenak az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumlli csoportok
(uacuten osztaacutelyok) koumlzoumltti aacutetrendeződeacutese keveacutesbeacute volt jelentős a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg oacuteta mint
az orszaacuteg toumlbbi reacutegioacutejaacuteban Ennek oka hogy a vaacutelsaacuteg a keveacutesbeacute fejlett teacuterseacutegeket
keveacutesbeacute raacutezta meg munkaerő-piaci szempontboacutel is Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban a
legkisebb aacutetrendeződeacutes a legkedvezőtlenebb (nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacuteg) eacutes
kedvezőtlen (magas munkaneacutelkuumlliseacuteg) munkaerő-piaci osztaacutelyok koumlzoumltt valoacutesult meg
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
bdquoA kutataacutes a TAacuteMOP 424A2-11-1-2012-0001 azonosiacutetoacute szaacutemuacute bdquoNemzeti Kivaacuteloacutesaacuteg
Program ndash Hazai hallgatoacutei illetve kutatoacutei szemeacutelyi taacutemogataacutest biztosiacutetoacute rendszer
kidolgozaacutesa eacutes műkoumldteteacutese konvergencia programrdquo ciacutemű kiemelt projekt kereteacuteben
zajlott A projekt az Euroacutepai Unioacute eacutes Magyarorszaacuteg taacutemogataacutesaacuteval az Euroacutepai Szociaacutelis
Alap taacutersfinansziacuterozaacutesaacuteval valoacutesul megrdquo
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
69
Hivatkozott forraacutesok
[1] Gaburt P ndash Cottrell M (1999) A dynamic analysis of segmeted labor market
Fuzzy Economic Review 4 eacutevf 2 szaacutem pp 63-82
[2] Kaloacute Zndash Nagyjaacutenosi L (2009) A Markov-modell In Kaloacute Z ndash Inotai A ndash
Nagyjaacutenosi L (szerk) Egeacuteszseacuteg-gazdasaacutegtani fogalomtaacuter I Egeacuteszseacuteguumlgyi
technoloacutegiaacutek gazdasaacutegi elemzeacutese Medical Tribune Diviacutezioacute Budapest pp 49-
51
[3] Kertesi G ndash Koumlllő J (1998) Regionaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg eacutes beacuterek az aacutetmenet
eacuteveiben Koumlzgazdasaacutegi Szemle XLV eacutevf 7-8 szaacutem pp 621-652
[4] Major K (2007) Markov laacutencok hasznaacutelata a regionaacutelis
joumlvedelemegyenlőtlenseacutegek előrejelzeacuteseacuteben Teacuter eacutes Taacutersadalom 21 eacutevf 1
szaacutem pp 53-67
[5] Major K (2008) Markov-modellek ndash Elmeacutelet becsleacutes eacutes taacutersadalomtudomaacutenyi
alkalmazaacutesok Regionaacutelis Tudomaacutenyi Tanulmaacutenyok 14 BCE Markooumlkonoacutemia
Tanszeacutek ndash ELTE Regionaacutelis Tudomaacutenyi Tanszeacutek 189 p
[6] Ugroacutesdy Gy (2002) A vilaacuteg buacuteza termeacuteseacutenek vizsgaacutelata Markov-laacutenc modell
alkalmazaacutesaacuteval Gazdaacutelkodaacutes 46 eacutevf 2 szaacutem pp 67-71
Szerző
Dr Liptaacutek Katalin PhD
egyetemi tanaacutersegeacuted
Miskolci Egyetem
Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar
Vilaacuteg-eacutes Regionaacutelis Gazdasaacutegtan Inteacutezet
liptakkatalinuni-miskolchu
Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről
70
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
71
A MUNKAPIACI TERMELEacuteKENYSEacuteG EacuteS AZ INTEacuteZMEacuteNYEK
OumlSSZEFUumlGGEacuteSEI KUumlLOumlNBOumlZŐ KEacutePZETTSEacuteGI SZINTEKET IGEacuteNYLŐ
AacuteGAZATOKBAN
MAacuteTEacute DOMICIAacuteN
Oumlsszefoglalaacutes
A tanulmaacuteny alapvetően egy kutataacutes koumlzbeni aacutellapotot tuumlkroumlz amelyben elsősorban a
munkapiaci termeleacutekenyseacutegben (az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutesban) az utoacutebbi
eacutevtizedekben bekoumlvetkezett szektoraacutelis vaacuteltozaacutesokra koncentraacutelok A ceacutelom ezzel egyreacuteszt
előre jelezni a munkakeresletben vaacuterhatoacute joumlvőbeni tendenciaacutekat A vizsgaacuteloacutedaacutesaim soraacuten
maacutesreacuteszt arra a kutataacutesi keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy az 1980 eacutes a 2007 koumlzoumltti
időszakban eacutes mintegy harminc OECD tagorszaacutegra vonatkozoacutean a termeleacutekenyseacuteg
uumltemeacutehez hogyan jaacuterult hozzaacute az emberi eacutes a fizikai tőkeacute akkumulaacutecioacuteja mellett szaacutemos
munkaerő-piaci inteacutezmeacuteny
A szaacutemiacutetaacutesaimmal tovaacutebbaacute egy dinamikus panel regresszioacutes moacutedszertan segiacutetseacutegeacutevel azt
kiacutevaacutenom elsősorban a gazdasaacutegpolitikai doumlnteacuteshozatal szaacutemaacutera alaacutetaacutemasztani hogy
mely inteacutezmeacutenyek (uacutegymint pl a munkaneacutelkuumlli segeacutelyezeacutes a piaci szabaacutelyozaacutes stb) eacutes
hogyan befolyaacutesoltaacutek a kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szinteket igeacutenylő aacutegazatokban a hosszuacute
taacutevuacute termeleacutekenyseacuteg alakulaacutesaacutet
Kulcsszavak munkapiaci inteacutezmeacutenyek szektoraacutelis elemzeacutes termeleacutekenyseacuteg
JEL E25 I23 O43
Can labour institution impact on productivity in a sectoral approach
Abstract
This paper aims for an empirical validation of income and employment growth in a
sectoral approach The main objective of this study is to analyse labour productivity
tendencies in the period between 1980 and 2007 in various OECD countries In our
estimations we followed a specific taxonomy to identify the features of output per capita
in altered labour-skilled (high high and low intermediate low) branches Besides
determining the sectoral differences of labour by standard comparative statistics we
used in our model-specification a dynamic panel regression method
All in all we conclude that the high-skilled branches have achieved better economic
growth performance than the low-skilled ones in most of the OECD countries Analysing
the time series panel data in each sector we also claim that productivity was impacted by
few labour market institutions However the unemployment benefits (UBs) and the
increasing employment protect legislation (EPL) might correlate negatively with
economic growth per capita in long run
Keywords labour market institutions productivity growth sectoral approach
JEL E25 I23 O43
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
72
Bevezeteacutes
Az egyes orszaacutegok gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenye koumlzoumltt megfigyelhető kuumlloumlnbseacutegek kutataacutesa
szinte egyidős a koumlzgazdasaacutegtannal A gazdasaacutegi fejlődeacutes alapvető forraacutesait elsők koumlzoumltt
Solow (1956) vezette be a szakirodalomban Az eredeti modellből viszont gyakran
teacutevesen levont eacutes ezeacutert kritizaacutelt koumlvetkezteteacutes szerint hosszuacute taacutevon az egy főre eső
joumlvedelem noumlvekedeacutesi raacutetaacutejaacutenak minden orszaacutegban meg kell egyeznie Az eredeti
modellből viszont csupaacuten a gazdasaacuteg aacutetmeneti dinamikaacutejaacutenak egyfajta felteacuteteles
bdquovaacutelaszaacutetrdquo ragadhatjuk meg a termeleacutesi teacutenyezők akkumulaacutecioacutejaacuten keresztuumll A noumlvekedeacutes
valoacutedi okaacutet amennyiben teacutenylegesen meg kiacutevaacutenjuk talaacutelni akkor azt endogeacuten moacutedon
magaacuteboacutel a modellből kell levezetnuumlnk
Az endogeacuten megkoumlzeliacuteteacutes nem uacutejszerű koumlvetelmeacuteny hiszen Schumpeter (1912[1980])
szerint csak az bdquooumlnmagaacutera hagyottrdquo eacutes kuumllső hataacutesoktoacutel mentes gazdasaacuteg vaacuteltozaacutesait
tekinthetjuumlk fejlődeacutesnek A Solow-modell empirikus eacutes elmeacuteleti hiaacutenyossaacutegain tovaacutebbaacute
felbuzdulva az 1980-as eacutevektől kezdődően ezeacutert uacutejfajta noumlvekedeacuteselmeacuteleti iraacutenyzatok
kezdteacutek el bontogatni szaacuternyaikat1 Az utoacutebbi eacutevekben tovaacutebbaacute jelentősen felerősoumldtek a
foglalkoztataacutes keacuterdeacuteskoumlreacuteben a munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyekkel kapcsolatos elmeacuteleti
vitaacutek Az inteacutezmeacutenyek szerepeacutenek a megiacuteteacuteleacutese Gaacutecs (2005) szerint leacutenyegeacuteben keacutet
egymaacutessal szoumlges ellenteacutetben aacutelloacute megkoumlzeliacuteteacutesben keacutepzelhető el Az egyik oldal
elkeacutepzeleacutese azon alapszik hogy mivel a munkapiac jellege nem kuumlloumlnboumlzik jelentősen a
termeacutekpiacoktoacutel iacutegy az elmuacutelt eacutevszaacutezadokban leacutetrejoumltt sajaacutetos inteacutezmeacutenyek (peacuteldaacuteul a
foglalkoztatottakat veacutedő jogszabaacutelyok a munkaneacutelkuumllieket taacutemogatoacute ellaacutetaacutesi rendszerek
stb) tuacutelsaacutegosan megneheziacutetik annak műkoumldeacuteseacutet A merevseacuteg megoldaacutesaacutera a piaci
liberalizaacutecioacutet azaz a zavartalan piaci műkoumldeacutesi mechanizmust megneheziacutető akadaacutelyok
felszaacutemolaacutesaacutet (deregulaacutecioacutet) tekintik kulcsfontossaacuteguacutenak A mindezzel az elkeacutepzeleacutessel
egyet nem eacutertők a munkapiac műkoumldeacutesi zavaraiboacutel pl az informaacutecioacutes aszimmetriaacuteboacutel a
piaci erőfoumlleacutenyből stb indulnak ki amelyek miatt nem lehet veacuteletlen az inteacutezmeacutenyek
kialakulaacutesa A gazdasaacutegi teljesiacutetmeacuteny noumlveleacutese eacuterdekeacuteben ezeacutert a piaci toumlkeacuteletlenseacutegeket
korrigaacuteloacute inteacutezmeacutenyek mindenkeacuteppen szuumlkseacutegesek mert baacuter keacutetseacutegtelenuumll merevseacuteget
hoznak de egyben segiacutetenek is a piaci toumlkeacuteletlenseacutegek hataacutesait korrigaacutelni
Az inteacutezmeacutenyek hagyomaacutenyos northi determinaacutecioacuteja olyan formaacutelis szabaacutelyokat eacutes
informaacutelis korlaacutetokat kuumlloumlnboumlztet meg amelyek kuumlloumlnboumlző gazdasaacutegi taacutersadalmi illetve
politikai koumllcsoumlnhataacutesokat egyaraacutent befolyaacutesolnak (North 1992) Az inteacutezmeacutenyek tehaacutet
szaacutemiacutetanak (institutions matter) viszont ez a maacutera teljesen bdquoelcseacutepeltrdquo megaacutellapiacutetaacutes az
inteacutezmeacutenyi koumlzgazdasaacutegtanban egyre jobban a hogyan keacuterdeacuteskoumlreacutere tevődoumltt aacutet A
keacuterdeacutes tehaacutet innentől kezdve leginkaacutebb az hogy vajon milyen teacutenyleges tartalommal
biacuternak a gazdasaacutegi szereplők szaacutemaacutera Mind a mai napig viszont meacuteg mindig szaacutemos
nyitott keacuterdeacutes maradt a kutatoacutek szaacutemaacutera A mi aspektusunkban peacuteldaacuteul az hogy vajon a
munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek milyen kapcsolatban aacutellnak hosszabb taacutevon a munka-
termeleacutekenyseacuteggel a kuumlloumlnboumlző szektorokban
A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes szektoraacutelis vizsgaacutelatainak a keacutepzettseacutegek szerinti megkoumlzeliacuteteacuteseacutet
elsősorban az indokolja hogy mennyire kuumlloumlnboumlzőek az egyes aacutegazatokon beluumll a
termeleacutes soraacuten alkalmazottak jaacutertassaacutega A kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacuteggel biacuteroacute munkavaacutellaloacutek
iraacutenti keresleti igeacuteny volumeneacutet alapvetően a munkatermeleacutekenyseacuteg jellemzi A kereslet
1Az egyes alapmodelleket eacutes azok bdquomelleacutekaacutegainakrdquo sajaacutetossaacutegait Czegleacutedi (2007) reacuteszletesen bemutatta
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
73
struktuacuteraacutejaacutet pedig koumlzvetlenuumll a foglalkoztatottak aacutegazati megoszlaacutesa eacutes az egyes
aacutegazatok foglalkozaacutes eacutes a szakkeacutepzettseacuteg szerinti oumlsszeteacutetele hataacuterozza meg (Tiacutemaacuter
1996)
A tanulmaacutenyban elsősorban a termeleacutekenyseacuteg eacutes a munkapiaci inteacutezmeacutenyek kapcsolataacutera
koncentraacutelok aacutegazati aspektusban A vizsgaacutelatok soraacuten egyreacuteszt arra a keacuterdeacutesre keresem
a vaacutelaszt hogy az utoacutebbi eacutevtizedekben a kibocsaacutetaacutes eacutes a foglalkoztataacutes alakulaacutesaacuteban
milyen makrogazdasaacutegi tendenciaacutek jellemzőek az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti időszakban
Maacutesreacuteszt meacuteg arra vagyok kiacutevaacutencsi hogy az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutest a
foglalkoztataacutes illetve a munkapiaci inteacutezmeacutenyek hogyan befolyaacutesoltaacutek a kuumlloumlnboumlző
keacutepzettseacutegi szinteket igeacutenylő szektorokban A koumlvetkező alfejezetekben előszoumlr ezeacutert az
utoacutebbi eacutevtizedekben jellemző szektoraacutelis vaacuteltozaacutesokat ismertetem roumlviden majd pedig
dinamikus modellspecifikaacutecioacutek segiacutetseacutegeacutevel azt a hipoteacutezisemet tesztelem hogy a
munkatermeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacutesi uumltemeacutet egyes inteacutezmeacutenyek elteacuterően befolyaacutesoltaacutek
hosszabb taacutevon
Anyag eacutes moacutedszer
Az elemzeacutes első leacutepeacutesekeacutent az egyes szektorokat az alkalmazottak keacutepzettseacutegi szintje
alapjaacuten klasszifikaacuteltam Az aacutegazati besorolaacutest az OECD aacuteltal rendszeresiacutetett (ISIC REV
3) aacutegazati szabvaacutenyaacutenak illetve az EUROSTAT Nemzetkoumlzi Standardjaacutenak (ISCED)
figyelembe veacuteteleacutevel valamint van Ark et al (2003) ajaacutenlaacutesai alapjaacuten rendszereztem A
magas (HS) koumlzepesen magas (HIS) eacutes alacsony (LIS) illetve alacsony (HS) keacutepzettseacutegi
szinteknek megfelelő aacutegazati csoportosiacutetaacutest az (1) taacuteblaacutezat tartalmazza
1 taacuteblaacutezat Az iparaacutegak besorolaacutesa a kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szintek alapjaacuten
Keacutepzettseacutegi szintek ISIC REV 3
Magasan keacutepzettek (HS)
23(Szeacuten eacutes finomiacutetott olaj) 24(Kemikaacuteliaacutek) 30(Munkauumlgyi
berendezeacutesek) 32(Elektromos vezeteacutekek) 321(Telekommunikaacutecioacutes
eszkoumlzoumlk) 322(Raacutedioacute TV) 323(Peacutenzuumlgyi koumlzvetiacutetők) 65(Biztosiacutetaacutes) 66(Egyeacuteb peacutenzuumlgyi koumlzvetiacutetők) 67(Peacutenzuumlgyi tanaacutecsadaacutes) 70(Ingatlan)
72(Szaacutemiacutetaacutestechnika) 73(K+F) 74(Uumlzleti szolgaacuteltataacutesok)
75(Koumlzigazgataacutes) 80(Oktataacutes)
Koumlzepesen-magasan
keacutepzettek (HIS)
33(Orvosi eszkoumlzoumlk) 331(Tudomaacutenyos eszkoumlzoumlk) 33-331(Egyeacuteb eszkoumlzoumlk) 35(Egyeacuteb szaacutelliacutetaacutesi eszkoumlzoumlk) 351(Hajoacuteeacutepiacuteteacutes)
352(Repuumllőgeacutepgyaacutertaacutes) 352359(Vasuacutet) 40(Elektromos) 41(Gaacutez eacutes
viacutez) 62(Leacutegi szaacutelliacutetaacutes) 63(Utazaacutes) 64(Kommunikaacutecioacute) 71(Geacutepek beacuterleacutese) 85(Egeacuteszseacuteguumlgy)
Koumlzepese-alacsonyan
keacutepzettek (LIS)
20(Erdeacuteszet) 21(Papiacuter) 22(Nyomda) 28(Előre-gyaacutertott műszerek) 29(Mechanikus műszerek) 31(Elektronikus eszkoumlzoumlk) 31(Hűtő
berendezeacutesek) 31313 (Egyeacuteb elektromos eszkoumlzoumlk) 45(Eacutepiacutetőipar)
50(Kereskedelem) 5152(Nagy eacutes kiskereskedelem) 6061(Szaacuterazfoumlldi eacutes viacutezi szaacutelliacutetaacutes)
Alacsonyan keacutepzettek (LS)
1(Mezőgazdasaacuteg) 5(Halaacuteszat) 10-14(Baacutenyaacuteszat)15-16 (Eacutelelmiszer)
17(Textiacutelia) 18(Ruhaacutezat) 19 (Bőr eacutes cipő) 25(Műanyag) 26(Uumlveg)
27(Alap feacutemipari termeacutekek) 34(Motor) 36-37(Uacutejrahasznosiacutetaacutes) 55(Szaacutelloda) 90-93(Szociaacutelis munka)
Forraacutes van Ark et al(2003) besorolaacutesa alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
74
A foglalkoztataacutesban eacutes a kibocsaacutetaacutesban bekoumlvetkezett tendenciaacutek
A moacutedszertan teszteleacutese előtt neacutezzuumlnk meg neacutehaacuteny egyszerű leiacuteroacute statisztikaacutet A (2)
taacuteblaacutezatban a kibocsaacutetaacutesban eacutes a foglalkoztataacutesban bekoumlvetkezett szerkezeti vaacuteltozaacutesokat
tekinthetjuumlk aacutet A vizsgaacutelatok soraacuten az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti mintegy harminc OECD
tagorszaacutegban vizsgaacuteloacutedtam A hosszabb taacutevuacute prognoacutezisok felaacutelliacutetaacutesaacutehoz vizsgaacuteljuk meg
előszoumlr a kibocsaacutetaacutes struktuacuteraacutejaacuteban bekoumlvetkezett aacutegazati aacutetrendeződeacuteseket A magas
keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok (HS) reacuteszaraacutenya aacutetlagosan 32-ről 43-ra a koumlzepesen
magasnaacutel (HIS) pedig 8-roacutel 14-ra erősoumldoumltt az alacsony intenzitaacutesuacute aacutegazatok (LIS eacutes
LS) rovaacutesaacutera (31-roacutel illetve 27-roacutel koumlzel 24- eacutes 17-ra csoumlkkentek) Az aggregaacutelt
gazdasaacutegi noumlvekedeacutesben tehaacutet a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok nyilvaacutenvaloacutean
egyre nagyobb suacutellyal szerepelnek az aacuteltalam vizsgaacutelt orszaacutegokban
2 taacuteblaacutezat A kibocsaacutetaacutes eacutes a foglalkoztataacutes struktuacuteraacutejaacutenak reacuteszaraacutenya () a
kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szinteknek megfelelő aacutegazatokban eacutes az egyes OECD
orszaacutegok aacutetlagaacuteban
Aacutegazatok MAGAS KOumlZEPESEN
MAGAS
KOumlZEPESEN
ALACSONY ALACSONY
A kibocsaacutetaacutes reacuteszaraacutenyai ()
1980 3260 817 3187 2736
1995 3656 996 3225 2123
2007 4339 1452 2475 1734
A foglalkoztataacutes reacuteszaraacutenyai ()
1980 2496 1224 3290 2991
1995 2888 1383 3165 2564
2007 3186 1509 2987 2318
Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok eacutes az EU (2014) KLEMS adatbaacutezis alapjaacuten szerkesztve
Megjegyzeacutes EU-15 AUS CAN JPY KOR USA
A foglalkoztataacutes struktuacuteraacutejaacuteban bekoumlvetkezett aacutetrendeződeacutes alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy
1980-hoz keacutepest 2007-re a munkapiaci-kereslet főkeacutent a magas keacutepzettseacutegű aacutegazatok
feleacute toloacutedott el (25-roacutel 32-ra noumlvekedett) az alacsonyabbak rovaacutesaacutera (30-roacutel 23-
ra csoumlkkent a foglalkoztataacutes reacuteszesedeacutese) Ezekből a leiacuteroacute statisztikaacutekboacutel tehaacutet kitűnik az
a lehetseacuteges prognoacutezis hogy a koumlvetkező eacutevtizedekben a munkapiacon veacutelhetően egyre
jobban szuumlkseacuteg lesz a magasabb szintű keacutepzettseacuteggel rendelkezőkre baacuter a precizitaacutes
kedveacuteeacutert jegyezzuumlk meg hogy meacuteg mindig az alacsony keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok
biztosiacutetottaacutek (2007-ben) araacutenyaacuteban a nagyobb foglalkoztataacutest (53) a magasan keacutepzett
munkaerőt alkalmazoacute aacutegazatokhoz viszonyiacutetva
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
75
1 aacutebra A foglalkoztataacutes eacuteves aacutetlagos alakulaacutesa 1980 eacutes 2007 koumlzoumltt a kuumlloumlnboumlző
keacutepzettseacutegi szinteknek megfelelő aacutegazatokban eacutes OECD orszaacutegokban
Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok eacutes az EU (2014) KLEMS adatbaacutezis alapjaacuten szerkesztve Megjegyzeacutes reaacutel Bruttoacute Hozzaacuteadott Eacuterteacutek (GVA) konstans aacuterakon
-004 -002 0 002 004 006 008
USA
Szloveacutenia
Szlovaacutekia
Sveacutedorszaacuteg
Spain
Portugaacutelia
Olaszorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Maacutelta
Magyarorszaacuteg
Luxemburg
Litvaacutenia
Lettorszaacuteg
Lengyelorszaacuteg
Korea
Kanada
Japaacuten
Iacuterorszaacuteg
Hollandia
Goumlroumlgorszaacuteg
Franciaorszaacuteg
Finnorszaacuteg
Eacutesztorszaacuteg
Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg
Daacutenia
Csehorszaacuteg
Ciprus
Belgium
Ausztria
Ausztraacutelia
Magas Koumlzepesen-magas Koumlzepesen-alacsony Alacsony
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
76
Az (1 aacutebraacuteboacutel) pedig egyreacuteszt kitűnik hogy a foglalkoztataacutes noumlvekedeacutesi uumlteme szinte az
oumlsszes vizsgaacutelt OECD tagorszaacutegban a magas (HS) eacutes a koumlzepesen magas (HIS)
keacutepzettseacutegűeket foglalkoztatoacute aacutegazatokban volt jellemzően magas (kb 2 eacutes 7 koumlruumlli
intervallumban szoacuteroacutedtak az adatok) illetve maacutesreacuteszt a legkisebb meacuterteacutekű noumlvekedeacutes az
alacsonyabb szintű jaacutertassaacutegot igeacutenylő szektorokban figyelhető meg Raacuteadaacutesul szaacutemos
euroacutepai orszaacutegban iacutegy hazaacutenkban is csoumlkkeneacutest is megfigyelhetuumlnk ezekben az
aacutegazatokban (-3 eacutes 1 koumlzoumltti intervallumban talaacutelhatunk eacuterteacutekeket)
Moacutedszer
A koraacutebbi fejezet vizsgaacutelati eredmeacutenyei a leiacuteroacute moacutedszertan hiaacutenyossaacutegaiboacutel adoacutedoacutean
sajnos nem keacutepesek teljes koumlrűen feltaacuterni a foglakoztataacutes eacutes az output koumlzoumltti kapcsolat
termeacuteszeteacutet A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes forraacutesainak vizsgaacutelatakor ezeacutert az eredeti Solow-
modellhez hasonloacutean induljunk ki egy neoklasszikus Cobb-Douglas tiacutepusuacute termeleacutesi
fuumlggveacutenyből (1 egyenlet)
)1()( itititit LKAY (1)
Az egyenletben [Y] a kibocsaacutetaacutest jeloumlli amelyet az elemzeacutesek soraacuten a Bruttoacute Hozzaacuteadott
Eacuterteacutekkel (GVA) ragadtam meg konstans (1995) aacuterakon [A] jeloumlli az uacuten Teljes Teacutenyező
Termeleacutekenyseacuteget (TFP) szinteacuten a megfelelő [t-edik] időpontban eacutes [i-edik] orszaacutegban
A kibocsaacutetaacutes noumlvekedeacuteseacutenek ez a megmagyaraacutezhatatlan eacutes gyakran bdquomaradeacutekkeacutentrdquo
aposztrofaacutelt oumlsszetevője felfoghatoacute egyreacuteszt akaacuter a taacutegan eacutertelmezett technoloacutegiai
haladaacutesnak amely alatt nemcsak az uacutej geacutepeket berendezeacuteseket eacutes eljaacuteraacutesokat hanem a
korszerűbb vaacutellalatiraacutenyiacutetaacutesi eacutes vezeteacutesi formaacutekat is eacuterthetjuumlk maacutesreacuteszt a hosszabb taacutevon
jelentkező inteacutezmeacutenyi hataacutesokat szinteacuten megragadja A modellben [L] a humaacuten tőke
aacutellomaacutenya amely a szektorokban teacutenyleges foglalkoztatottakat ragadja meg [K] pedig a
fizikai tőkeaacutellomaacuteny A termeleacutes soraacuten aacutellandoacute skaacutelahozadeacutekot felteacutetelezve (α=13
β=23) az egyes teacutenyezők megfelelő araacutenyait indexeltem
A modellt ezutaacuten iacuterjuk fel Mankiw et al (1992) alapjaacuten egy nagyon hosszuacute taacutevuacute uacuten
(steady state) egyensuacutelyi aacutellapotra Ebben az idődimenzioacuteban a makrooumlkonoacutemiaacuteban azt
felteacutetelezzuumlk hogy a tőkeaacutellomaacuteny a munkaerő eacutes a rendelkezeacutesre aacutelloacute technoloacutegia sőt
akaacuter a munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek vaacuteltozaacutesa egyaraacutent valoacutesziacutenűsiacutethető Előszoumlr osszuk
el az (1) egyenlet mindkeacutet oldalaacutet [L]-el eacutes vegyuumlk a logaritmusaacutet iacutegy megkapjuk [y]-t
azaz az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutest Ezutaacuten vegyuumlk fuumlggő vaacuteltozoacute differenciaacutejaacutet
amely az eleacuterendő egyensuacutelyi noumlvekedeacutesi szintet reprezentaacutelja
A magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek koumlzuumll elsőkeacutent az egy főre jutoacute reaacutel Bruttoacute Hozzaacuteadott Eacuterteacutek [y]
vaacuteltozaacutesaacutenak egy eacutevvel keacutesleltetett logaritmikus eacuterteacuteke keruumllt be a modellbe konstans
(1995) aacuterakon szaacutemolva A maacutesodik a fizikai tőkeacutebe valoacute beruhaacutezaacutes [INV] amelyet a
Bruttoacute Fix Tőke Formaacutecioacutenak2 a szektoraacutelis outputra jutoacute haacutenyadosaacuteval helyettesiacutetettem
A neoklasszikus modellekben a munkaaacutellomaacuteny egyseacutegnyi noumlvekedeacuteseacutenek jeloumlleacutese [n]
az amortizaacutecioacuteeacute [δ] eacutes a hosszuacute taacutevuacute technoloacutegiai haladaacuteseacute [g] E keacutet utoacutebbinak az eredeti
modellnek megfelelően konstans (005) eacuterteacutekeket adtam Az [X] vektor reprezentaacutelja az
egyes munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek hataacutesait valamint [e] jeloumlli a hibatagot
2 Gross Fixed Capital Formation (GFCF) az OECD definiacutecioacuteja szerint azokat az uacutejonnan leacutetrehozott taacutergyi
eszkoumlzoumlket ragadja meg amelyeket gazdasaacutegban beruhaacutezaacutesra keruumlltek
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
77
ititititoit eXgnINVyy ln)ln(lnlnln 43211 (1)
A vizsgaacutelt panel meacuterete az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti időszakot aacutetfogoacute kiegyensuacutelyozatlan
minta amely 30 orszaacutegot eacutes 438 megfigyeleacutest tartalmaz Az egyenlet becsleacutese előtt meacuteg
meg kell indokolni hogy melyik dinamikus panel-regresszioacutes moacutedszertant vaacutelasztottam
Az endogeacuten noumlvekedeacutes elmeacuteletek alaacutetaacutemasztaacutesa eacuterdekeacuteben Arellano eacutes Bond (1991)
dinamikus modellspecifikaacutecioacutejaacutet azeacutert alkalmaztam mert alkalmas a hosszuacute taacutevuacute
egyensuacutelyi aacutellapotot meghataacuterozoacute teacutenyezők eacutes a koumlzoumlttuumlk leacutevő kapcsolatok vizsgaacutelataacutera
A precizitaacutes kedvveacutert megemliacutetem hogy a szakirodalomban a moacutedszertan alkalmazaacutesa
soraacuten aacuteltalaacuteban az egy- illetve keacutet-leacutepeacuteses GMM technika koumlzuumll az utoacutebbit javasoljaacutek
(Peneder 2002) A szektoraacutelis oumlsszehasonliacutetaacutesok egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben mivel
mindkeacutet technikaacuteval koumlzel azonos eredmeacutenyek szuumllettek a tovaacutebbiakban kizaacuteroacutelag az
első moacutedszertannal kalkulaacutelt eredmeacutenyeket ismertetem A dinamikus modellben a
magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek eseteacuteben az endogenitaacutes figyelembe veacutetele miatt tovaacutebbaacute minden
esetben az egy eacutevvel keacutesleletetett predeterminaacutelt eacuterteacutekekkel instrumentaacuteltam
Eredmeacutenyek
A vizsgaacutelati eredmeacutenyeket a koumlvetkező (3) taacuteblaacutezat tartalmazza A taacuteblaacutezat első oszlopa
a koraacutebban felsorolt magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutekat oumlsszesiacuteti Az első kontroll vaacuteltozoacute (a
munkatermeleacutekenyseacuteg keacutesleltetettje) szinte minden egyes aacutegazatban pozitiacutevan korrelaacutelt a
fuumlggő vaacuteltozoacuteval a magas (HS) keacutepzettseacutegi szintet igeacutenylő aacutegazatok kiveacuteteleacutevel A
szignifikancia hiaacutenya ebben az esetben pusztaacuten csak annyit jelent ebben az esetben hogy
ceteris paribus adottnak veacuteve a toumlbbi teacutenyezőt a koraacutebbi eacutevek vaacuteltozaacutesa nem jaacutert egyuumltt a
termeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel ebben az aacutegazatban
A beruhaacutezaacutesi raacutetaacutek [INV] eseteacuteben tovaacutebbaacute az laacutetszik hogy hataacutesuk a termeleacutekenyseacutegre
a neoklasszikus noumlvekedeacutesi modell koumlvetkezteteacuteseinek megfelelően pozitiacutev előjelűek eacutes
statisztikailag szignifikaacutensak az alacsony (LS) keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok kiveacuteteleacutevel
A foglalkoztataacutes noumlvekedeacuteseacutet eacutes a toumlbbi (konstansnak vett) amortizaacutecioacutet eacutes a technoloacutegiai
noumlvekedeacutest megragadoacute komponens viszont a vaacuterakozaacutesoknak megfelelően minden egyes
aacutegazatban negatiacutevan korrelaacutel a termeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel Emellett levonhatjuk meacuteg
azt a koumlvetkezteteacutest hogy a foglalkoztataacutes noumlvekedeacuteseacuteben bekoumlvetkezett egyseacutegnyi
vaacuteltozaacutes a leginkaacutebb a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatokban (HS) csoumlkkentette a
termeleacutekenyseacuteget hosszuacute taacutevon Mindez a gazdasaacutegpolitika doumlnteacuteshozoacutek szaacutemaacutera abboacutel a
s szempontboacutel megnyugtatoacute lehet amennyiben a stabil makrogazdasaacutegi koumlrnyezet a
foglalkoztataacuteson keresztuumlli exportoumlsztoumlnzeacutes eacutes az emberi teacutenyezőbe toumlrteacutenő beruhaacutezaacutesok
taacutemogataacutesa aacutell a ceacutelkeresztjeacuteben
Az inteacutezmeacutenyi koumlzgazdasaacutegtan aspektusaacuteban szinteacuten meg lehet vizsgaacutelni a munka-
termeleacutekenyseacuteget azonban inteacutezmeacutenyek egyike sem biztosiacutetja oumlnmagaacuteban a gazdasaacutegi
noumlvekedeacutest csupaacuten megteremtik az bdquoeseacutelytrdquo illetve magaacutet a piaci koumlrnyezetet a fejlődeacutest
meghataacuterozoacute teacutenyezők kialakulaacutesaacutehoz (Gwartney et al 1999) Az OECD adatbaacutezisban
rendelkezeacutesre aacutelloacute adatokboacutel neacutehaacuteny munkapiaci inteacutezmeacuteny hataacutesaacutet vizsgaacutelhattam meg
szinteacuten ugyanebben az aacutegazati megkoumlzeliacuteteacutesben eacutes dinamikus modellben A szaacutemiacutetaacutesok
eredmeacutenyei alapjaacuten a szakszervezetek az aktiacutev munkavaacutellaloacutei taacutemogataacutesok (ALMPs) a
minimaacutelbeacuterek a munkapiaci szabaacutelyozaacutes (EPL) eacutes a munkaneacutelkuumlli ellaacutetaacutesok (UBs)
hataacutesai koumlzuumll csak a keacutet utoacutebbit talaacuteltam szignifikaacutensnak Mind a munkaneacutelkuumlli
taacutemogataacutesok mind pedig a piaci szabaacutelyozaacutes egyseacutegnyi vaacuteltozaacutesa negatiacutevan korrelaacutelt
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
78
hosszabb taacutevon a munkatermeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel fuumlggetlenuumll attoacutel mely aacutegazatot
vizsgaacuteltam A vizsgaacutelt teacutenyezők koumlzoumltti negatiacutev kapcsolat megegyeznek Mourre (2006)
illetve Layard eacutes Nickell (1999) stb koraacutebban megvizsgaacutelt empirikus eredmeacutenyeivel
2 taacuteblaacutezat A kibocsaacutetaacutes vaacuteltozaacutesaacutet meghataacuterozoacute teacutenyezők becsleacutese a 2 egyenlet
alapjaacuten a vizsgaacutelt OECD orszaacutegokban eacutes a megfelelő aacutegazatokban
Fuumlggő vaacuteltozoacute Δln(egy foglalkoztatottra jutoacute reaacutel GVA)
Magyaraacutezoacute
vaacuteltozoacutek Magas
Koumlzepesen
magas
Koumlzepesen
alacsony Alacsony
konstans minus038 031 minus111 -07 minus116 minus101 minus007 001
(-149) (077) (-281) (-199) (-316) (-202) (-032) (005)
Δln(GVAfő)i
t-1 -0221 -0464 047 028 0145 0184 056 044
(-072) (-138) (307) (181) (085) (11) (444) (208)
ln(INV)it 016 -0061 041 030 042 026 0045 0008
(2314) (-045) (313) (257) (35) (166) (059) (008)
ln(ni+g+δ)t minus041 minus026 minus081 minus066 minus051 minus051 minus042
minus042
(-183) (-152) (-514) (-403) (-389) (-376) (-384) (-251)
ln(UN_BE
N)it minus007 0005 minus005 -0006
(-261) (023) (-184) (-028)
ln(EPL)it minus072 minus012 0049
(-238) (-176) (078)
Megfigyeleacutes
ek szaacutema 60 58 60 55 60 50 60 57
Orszaacutegok
szaacutema 30 30 30 30 30 30 30 30
Wald-teszt 71 104 267 218 181 184 615 195
Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok az EU (2014) KLEMS eacutes az OECD (2014) adatbaacutezis alapjaacuten
Megjegyzeacutes zaacuteroacutejelben a heteroszkedaszticitaacutes szempontjaacuteboacutel robosztus t-statisztikaacutek
szerepelnek 1 szaacutezaleacutekos 5 szaacutezaleacutekos 10 szaacutezaleacutekon szignifikaacutens
Koumlvetkezteteacutesek javaslatok
A tanulmaacuteny egy kutataacutes koumlzbeni aacutellapotot tuumlkroumlz csupaacuten amelyből egyreacuteszt kideruumllt
hogy az aggregaacutelt gazdasaacutegi noumlvekedeacutesben a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok egyre
nagyobb szerepet toumlltenek be az aacuteltalam vizsgaacutelt OECD orszaacutegokban maacutesreacuteszt a
munkapiacon egyre jobban szuumlkseacuteg van a magasabb szintű keacutepzettseacuteggel rendelkezőkre
Az eredmeacutenyeimből tovaacutebbaacute kitűnik hogy az utoacutebbi eacutevtizedekben felerősoumldő globaacutelis
munka- eacutes tőkepiaci bizonytalansaacutegokat nem felteacutetlenuumll az aacutellami (tuacutel)szabaacutelyozaacutes
oldhatja meg A toumlbbseacutegeacuteben a napi reacuteszeacuterdekeken alapuloacute demokraacuteciaacutekban a koumlzponti
doumlnteacuteshozatal sokszor seacuterti a hosszuacute taacutevuacute fejlődeacutes fenntarthatoacutesaacutegi kriteacuteriumaacutet Ezeacutert is
nőtt meg az igeacuteny a paacutertpolitikaacutek bdquociklikus ingadozaacutesainrdquo eacutes perioacutedusain tuacutelmutatoacute
fuumlggetlenuumll szabaacutelyozoacute inteacutezmeacutenyek iraacutent A tuacutelzott szabaacutelyozaacutes mellett pro eacutes kontra
szaacutemos indok felsorolhatoacute3 azonban a vizsgaacutelati eredmeacutenyek hogy mindez nem
3 A szakirodalomban szaacutemos oumlsszefoglaloacute tanulmaacutenykoumltet foglalkozik kiemelten a teacutemaacuteval laacutesd (Akerlof
1984) (Piore 1986) (Lindbeck ndash Snower 1988) (Saint Paul 1996) stb
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
79
jelentheti a verseny eacutes a piac szerepeacutenek kategorikus kirekeszteacuteseacutet Ellenkezőleg csak
akkor tekinthetjuumlk igazaacuten hateacutekonynak ha a szabaacutelyozaacutes piaci elveken nyugszik
A munkaneacutelkuumlliek alapvetően passziacutev ellaacutetaacutesa (UBs) elsősorban abboacutel a ceacutelboacutel
funkcionaacutel hogy a munkaerő-piaci eacutes az előre nem biztosiacutethatoacute kockaacutezatokkal szemben
veacutedelmet nyuacutejtson Ez a taacutemogataacutesi forma leacutenyegeacuteben egy aacutetmeneti joumlvedelmet biztosit a
munkaneacutelkuumlliek szaacutemaacutera Magaacutet a taacutemogataacutes jogosultsaacutegaacutet termeacuteszetesen szigoruacute
felteacutetelekhez eacutes normaacutekhoz igaziacutetjaacutek uacutegymint a megfelelő hosszuacute koraacutebbi munkaveacutegzeacutes
valamint a jogosultsaacuteg időtartamaacutet stb szinteacuten szabaacutelyokhoz koumltik Ennek elleneacutere a
taacutemogataacutesok csoumlkkenteacutese egyeacutertelműen indokolt a vizsgaacutelati eredmeacutenyek alapjaacuten A
hateacutekonyabb termeleacutes eacutes a rugalmasabb munkapiacok eleacutereacutese eacuterdekeacuteben megindult
reformfolyamatok csoumlkkenthetik ugyan a koraacutebban kialakult torzulaacutesokat de viszont
teljesen megszűntetni aligha tudjaacutek A vaacuteltozaacutesokhoz jobban alkalmazkodoacute munkaerő
oumlsztoumlnzeacuteseacutevel a kevesebb munkaneacutelkuumlli taacutemogataacutessal viszont csoumlkkenhet a szabaacutelyozaacutesi
folyamat relevanciaacuteja Mindazonaacuteltal a doumlnteacuteshozoacutek magaacutetoacutel eacutertetődő feladata tovaacutebbra
is az hogy a meacuteltaacutenyossaacuteg jegyeacuteben taacutemogassaacutek azokat az inteacutezkedeacuteseket melyek a
transznacionaacutelis munkapiacok koumlvetkezteacuteben haacutetraacutenyosan eacuterintettek helyzeteacutet javiacutethatja
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
A kutataacutes a TAacuteMOP 424A2-11-1-2012-0001 azonosiacutetoacute szaacutemuacute Nemzeti Kivaacuteloacutesaacuteg
Program ndash Hazai hallgatoacutei illetve kutatoacutei szemeacutelyi taacutemogataacutest biztosiacutetoacute rendszer
kidolgozaacutesa eacutes műkoumldteteacutese konvergencia program ciacutemű kiemelt projekt kereteacuteben
zajlott A projekt az Euroacutepai Unioacute taacutemogataacutesaacuteval az Euroacutepai Szociaacutelis Alap
taacutersfinansziacuterozaacutesaacuteval valoacutesul meg
Hivatkozott forraacutesok
[1] Akerlof G (1984) An Economistrsquos Book of Tales Cambridge University
Press Cambridge
[2] van Ark B ndash Robindson C ndash Stokes L ndash Stuivenwold E (2003) Industry
Structure and Taxonomies pp 37ndash72 in van Ark B ndash OrsquoMahoney M (ed)
EU productivity and competitiveness An industry perspective EC Italy pp
280
[3] Czegleacutedi P (2007) Piaci inteacutezmeacutenyek eacutes gazdasaacutegi noumlvekedeacutes a modern
osztraacutek iskola neacutezőpontja Akadeacutemia Kiadoacute Budapest
[4] EU (2014) EU KLEMS Database Letoumllteacutes daacutetuma 2014 januaacuter 16 forraacutes
httpwwweuklemsnet
[5] Gaacutecs J (2005) A Lisszaboni Folyamat rejteacutelyek elmeacuteleti probleacutemaacutek eacutes
gyakorlati neheacutezseacutegek MTA Műhelytanulmaacutenyok Discussion Papers Vol
2005 No 01
[6] Gwartney J ndash Lawson R ndash Holcombe R (1999) Economic Freedom and The
Environment for Economic Growth Journal of Institutional and Theoretical
Economics Vol 155 No 4 pp 643ndash663
[7] Layard D R ndash Nickell S (1999) Labour Market Institutions and Economic
Performance Handbook of Labor Economics Vol 3 pp 3029ndash3081
[8] Lindbeck A ndash Snower D (1988) The Insider-Outsider Theory of Employment
and Unemployment MIT Press Cambridge Massachusetts
A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi
szinteket igeacutenylő aacutegazatokban
80
[9] Mankiw G N ndash Romer P M ndash Weil D N (1992) A Contribution to the
Empirics of Economic Growth The Quarterly Journal of Economics Vol 107
No 2 pp 407ndash437
[10] Mourre G (2006) Did the Pattern of Aggregate Employment Growth Changed
in the Euro Area in Recent Years Applied Economics Vol 38 No 15 pp
1783ndash1807
[11] North D C (1992) Institutions Ideology and Economic Performance CATO
Journal Vol 11 No 3 pp 477ndash496
[12] OECD (2014) OECD Stat Database Letoumllteacutes daacutetuma 2014 januaacuter 16 forraacutes
httpstatsoecdorgIndexaspxDatasetCode=RHMW
[13] Peneder M (2002) Structural Change and Aggregate Growth WIFO WP No
182 Vienna
[14] Piore M (1986) Labour Market Flexibility University of California Berkeley
CA
[15] Saint Paul G (1996) Dual Labour Markets The MIT Press Cambridge
Massachusetts
[16] Schumpeter J A (1912[1980]) A gazdasaacutegi fejlődeacutes elmeacutelete KJK Budapest
[17] Solow R M (1956) A Contribution to the Theory of Economic Growth The
Quarterly Journal of Economics 70 (1) pp 65ndash94
[18] Tiacutemaacuter J (1996) Munkaerő-kereslet 2010-ben - aacutegazatok foglalkozaacutesok eacutes
keacutepzettseacuteg szerint 1996 Koumlzgazdasaacutegi Szemle (43 eacutevf) 11 sz 995-1009 o
Szerzők
Dr Maacuteteacute Domiciaacuten PhD egyetemi adjunktus
Debreceni Egyetem
Koumlzgazdasaacutegi eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar Debrecen 4028 Kassai uacutet 26
domicianmateeconunidebhu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
81
A SZATMAacuteRI SZILVA UacuteTBAN REJLŐ LEHETŐSEacuteGEK VIZSGAacuteLATA A
HAZAI HAacuteTRAacuteNYOS HELYZETŰ TEacuteRSEacuteGEKBEN
NEacuteMEDINEacute KOLLAacuteR KITTI
KAacutePOSZTA JOacuteZSEF
PEacuteLI LAacuteSZLOacute
Oumlsszefoglalaacutes
Jelen tanulmaacuteny foacutekuszaacuteban a Szatmaacuteri Szilvauacutet mint komplex turisztikai termeacutek aacutell A
hazai haacutetraacutenyos helyzetű teruumlletek főbb teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata
alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a hataacutermenti multi-perifeacuterikus teruumlletek jelentős
gazdasaacutegi-taacutersadalmi elmaradottsaacuteggal rendelkeznek Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a jelenlegi
halmozottan haacutetraacutenyos gazdasaacutegi helyzetuumlkből komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi programok
megvaloacutesiacutetaacutesaacuteval toumlrhetnek ki A haacutetraacutenyos helyzetű videacuteki teruumlleteken a kitoumlreacutes egyik
lehetseacuteges uacutetja a helyi mezőgazdasaacutegi termeacutekekre az ezekből keacuteszuumllő eacutetelekre italokra
eacutes a hagyomaacutenyokra alapozoacute turizmus Mivel a vonzerők szeacutetszoacutertan helyezkednek el a
tematikus utak joacute moacutedszernek bizonyulnak az ilyen teacuterseacutegben Teacutemavaacutelasztaacutesunkat
indokolja hogy a hazai 33 komplex programmal segiacutetendő haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacuteg
egyike a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg melyben egy gazdasaacutegeacuteleacutenkiacutető komplex turisztikai
programsorozat aacutell rendelkezeacutesre az odalaacutetogatoacutek szaacutemaacutera A turisztikai
programcsomagok az egyik legneacutepszerűbb hungarikumot a Szatmaacuteri Szilva paacutelinkaacutet
aacutelliacutetjaacutek koumlzeacuteppontba Szaacutemos szakirodalom raacutemutat arra a teacutenyre hogy a hazai
haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken a turizmus fejleszteacutese toumlbbnyire komplex toumlbb napos
turisztikai programcsomagok kereteacuteben tud megvaloacutesulni Mindezek alapjaacuten a
humaacutenerőforraacutes sziacutenvonalaacutenak fejleszteacutese mellett a haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegek komplex
gazdasaacutegfejleszteacutesi programjaacutenak kardinaacutelis reacuteszeacutet keacutepezhetik a Szatmaacuteri Szilvauacutethoz
hasonloacute tematikus uacutetvonalak melynek hataacutesa a teacuterseacuteg gazdasaacutegi kitoumlreacutesi lehetőseacutegeit
szolgaacutelja
Kulcsszavak multi-perifeacuterikus teruumlletek tematikus turizmus teacuterseacutegfejleszteacutes
Examination of thematic route ndash Szatmaacuteri plum ndash in less developed micro-regions
Abstract
Analysis of the relationships between the main spatial coherences pointed out that the
multi- peripheral areas have significant socio-economic backwardness in Hungary In
our opinion complex economic development programs are needed for these areas to be
able to develop their economy The key factor in development of the least developed
rural areas is the local agricultural products and special local foods drinks and
tourism focus on the folklore The thematic route is a good method to build a
relationships between touristic attractions The reason of our topic selection is that
Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region is one of the 33 least-developed micro-region requiring
complex development program where complex touristic program is available for the
visitors The touristic complex program package focus on the main products in the
Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region which is the Plum Brandy Several literature points out
that the tourism development in disadvantaged areas can usually be achieved within the
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
82
framework of complex multi-day tourist packages Based on all these the main factors of
the success for the examined micro regions are the development of human resources and
complex multi-day tourist packages like Plum Road in Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region
Kulcsszavak multi-peripheral areas thematic tourism rural development
Bevezeteacutes
Vizsgaacutelatunk teruumlleti alapjaacutet a hazai haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegek adjaacutek melyek haacutetraacutenyos
taacutersadalmi illetve gazdasaacutegi mutatoacutekkal egyaraacutent rendelkeznek A hazai haacutetraacutenyos
helyzetű teruumlletek főbb teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute
hogy a hataacuter menti multi-perifeacuterikus teruumlletek jelentős gazdasaacutegi-taacutersadalmi
elmaradottsaacuteggal rendelkeznek (KOLLAacuteR 2012) Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ezen teacuterseacutegek a
jelenlegi halmozottan haacutetraacutenyos gazdasaacutegi helyzetuumlkből komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi
programok megvaloacutesiacutetaacutesaacuteval toumlrhetnek ki (NAGY-KAacutePOSZTA 2010)
Teacutemavaacutelasztaacutesunkat indokolja hogy a hazai 200713-as kormaacutenyrendelet alapjaacuten a 33
komplex programmal segiacutetendő haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacuteg egyike a Vaacutesaacuterosnameacutenyi
kisteacuterseacuteg melyben egy gazdasaacutegeacuteleacutenkiacutető komplex turisztikai programsorozat aacutell
rendelkezeacutesre az odalaacutetogatoacutek szaacutemaacutera A lenti aacutebraacuten a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
kisteacuterseacutegek illetve a teacutemaacutenk koumlzeacuteppontjaacuteban aacutelloacute Szatmaacuteri Szilvauacutet teruumlleti
elhelyezkedeacuteseacutet mutatjuk be hazaacutenk teacuterkeacutepeacuten
1 aacutebra A hazai leghaacutetraacutenyosabb helyzetű besorolaacutesuacute kisteacuterseacutegek
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes 2013
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
83
Az ellipszissel jeloumllt teacuterseacutegben a turisztikai programcsomagok az egyik legneacutepszerűbb
hungarikumot a Szatmaacuteri Szilva paacutelinkaacutet aacutelliacutetjaacutek koumlzeacuteppontba Szaacutemos szakirodalom is
raacutemutat arra a teacutenyre hogy a hazai haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken a turizmus fejleszteacutese
toumlbbnyire komplex toumlbb napos turisztikai programcsomagok kereteacuteben tud megvaloacutesulni
(G FEKETE 2006) A toumlbbnapos turisztikai programcsomagok oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacutenak fő
ceacutelkitűzeacutese a videacuteki teacuterseacuteg megleacutevő turisztikai adottsaacutegaival oumlsszhangban eacutes azokra
eacutepiacutetve a turistaacutek eacutes a helybeacuteliek igeacutenyeihez kapcsoloacutedva az alaacutebbiak
innovatiacutev magas sziacutenvonaluacute egyedi oumlnaacutelloacute vonzerővel biacuteroacute turisztikai
termeacutekek kialakiacutetaacutesa illetve
a teacuterseacuteg egyedi eacuterteacutekein alapvetően a termeacuteszeti eacutes eacutepiacutetett oumlroumlkseacutegen
alapuloacute nemzetkoumlzi vagy orszaacutegos jelentőseacutegű turisztikai vonzerők
termeacutekek eacutes tematikus haacuteloacutezatok fenntarthatoacute fejleszteacutese
A hazai eacutes nemzetkoumlzi joacutegyakorlatok is alaacutetaacutemasztjaacutek azt a teacutenyt hogy ezen turisztikai
programcsomagok tereacuten a laacutetogatoacuteszaacutem noumlveleacutese eacuterdekeacuteben az alaacutebbi prioritaacutesokat kell
megceacutelozni
oumlnaacutelloacutean is jelentős szaacutemuacute laacutetogatoacutet vonzoacute turisztikai attrakcioacutek
fejleszteacutese eacutes az attrakcioacutek minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa
a turizmus szezonalitaacutesaacutenak meacuterseacutekleacutese az egeacutesz eacutevben de legalaacutebb az
eacutev 300 napjaacuten eleacuterhető nyitva tartoacute turisztikai attrakcioacutek fejleszteacutese
leacutetrehozaacutesa
hosszuacutetaacutevon fenntarthatoacute egyedi jellegű fejleszteacutesek megvaloacutesiacutetaacutesa
a teacuterseacuteg kiemelt turisztikai helysziacutenein nemzetkoumlzi vonzerővel az
attrakcioacutefejleszteacutesekhez koumlzvetlenuumll kapcsoloacutedoacute uumlzleti szolgaacuteltataacutesok
fejleszteacutese eseteacuten az előaacutelliacutetott bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek noumlveleacutese
turisztikai egyuumlttműkoumldeacutesek erősiacuteteacutese turisztikai programcsomagok
kialakiacutetaacutesa (Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2008)
A Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacutegben leacutetrehozott Szatmaacuteri Szilvauacutet egy tematikus 5 napboacutel 4
eacutejszakaacuteboacutel aacutelloacute turisztikai termeacutek melynek leacutetrehozaacutesa a 2000-es eacutevek elejeacutere tehető A
Szilvauacutet eredetileg az alaacutebbi telepuumlleacuteseket eacuterintette Vaacutesaacuterosnameacuteny Taacutekos Csaroda
Beregdaroacutec Beregsuraacuteny Tarpa Tivadar Penyige Tuacuteristvaacutendi Szatmaacutercseke
Tiszacseacutecse Milota Sonkaacuted Koumllcse Panyola eacutes Loacutenya melyet jelenleg a
Gasztronoacutemiai Kalandozaacutes a Nagyszilva uacuteton fantaacutezianeacutevvel illetnek (wwwszilvauthu)
Az 5 napboacutel aacutelloacute turisztikai programcsomag neacutepszerűsoumldeacuteseacutet koumlvetően koumlzvetlen
hataacuteskeacutent jelentkezett a gazdasaacuteg turisztikai mutatoacuteszaacutemainak noumlvekedeacutese
Anyag eacutes moacutedszer
Vizsgaacutelataink soraacuten a TeIR adatbaacutezis interaktiacutev elemző illetve kisteacuterseacutegi elemző
reacuteszeacutenek adatait hasznaacuteltuk A vizsgaacutelatokhoz a legfrissebb rendelkezeacutesre aacutelloacute adatok a
2012-es adatok voltak mivel anyagunk 2014 maacutejusaacuteban keacuteszuumllt A vizsgaacutelati
moacutedszereinket tekintve elsődlegesen dokumentumelemzeacutest folytattunk mely soraacuten a
hazai LHH teacuterseacutegek turisztikai potenciaacuteljaacutet jelenlegi helyzeteacutet taacutertuk fel kuumlloumlnoumls
tekintettel a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg főbb turisztikai oumlsszefuumlggeacuteseire Ezt koumlvetően
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
84
vizsgaacutelataink soraacuten diagramokat keacutesziacutetettuumlnk a főbb tendenciaacutek grafikus
megjeleniacuteteacuteseacutehez majd ezek alapjaacuten fogalmaztuk meg javaslatainkat Jelen vizsgaacutelat egy
hosszuacute taacutevuacute komplex kutataacutes kezdeti faacutezisa melynek eredmeacutenyeit a tovaacutebbiakban
mutatjuk be reacuteszletesen
Eredmeacutenyek
A Koumlzponti Statisztikai Hivatal adatai alapjaacuten laacutethatoacute eacutes kimutathatoacute hogy a
Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacutegben eacutes a kisteacuterseacuteg gravitaacutecioacutes zoacutenaacutejaacuteban az eltoumlltoumltt
vendeacutegeacutejszakaacutek szaacutema (főkeacutent hazai vendeacutegek) noumlvekvő tendenciaacutet mutat az elmuacutelt 10
eacutevben mely szorosan oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a Szatmaacuteri Szilvauacutet neacutepszerűsiacuteteacuteseacutevel
illetve felerősoumldő marketingjeacutevel A legfrissebb (2014) TeIR adatok alapjaacuten a kuumllfoumlldi
vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenyaacutenak dinamikus vizsgaacutelata alapjaacuten
megaacutellapiacutethatoacute hogy noumlvekvő tendenciaacutet mutat 2010-ig aztaacuten enyhe csoumlkkeneacutest
eacuteszlelhetuumlnk A mutatoacute a kuumllfoumlldi turizmus jelentőseacutegeacutet fejezi ki a vendeacutegforgalomban A
mutatoacutet az alaacutebbiak alapjaacuten keacutepezzuumlk a kuumllfoumlldiek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek szaacutema
eacutes az oumlsszes kereskedelmi eacutes magaacuten szaacutellaacutesadaacutesban regisztraacutelt vendeacutegeacutejszaka szaacutemaacutenak
haacutenyadosa (a magaacuten szaacutellaacutesadaacutesban eacutes kereskedelmi szaacutellaacuteshelyeken) szaacutezaleacutekos
formaacuteban kifejezve
Az orszaacutegos a regionaacutelis illetve a megyei aacutetlaghoz keacutepest is elmaradaacutes mutatkozik a
kuumllfoumlldi vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenyaacuteban a Vaacutesaacuterosnameacutenyi
kisteacuterseacutegben (2 aacutebra)
2 aacutebra Kuumllfoumlldi vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenya
(szaacutezaleacutek)
Forraacutes TeIR REMEK adatbaacutezis 2014
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
85
A diagramroacutel joacutel leolvashatoacute hogy a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg 10 eacutev eltelteacutevel
megkeacutetszerezte a teacuterseacutegbe laacutetogatoacute kuumllfoumlldi vendeacutegek szaacutemaacutet amely veacutelemeacutenyuumlnk
szerint szoros oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a Szatmaacuteri Szilvauacutet kompakt turisztikai
programcsomag kialakiacutetaacutesaacuteval Laacutethatoacute hogy a 2002-es 675 -os araacuteny 2012-re 1239
-ra nőtt Ez a statisztikai szaacutemadat is alaacutetaacutemasztja azt a teacutenyt hogy noumlvekszik a
Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg telepuumlleacutesei iraacutent a turisztikai kereslet nem csak a hazai hanem
a kuumllfoumlldi vendeacutegek koumlreacuteben is Feltehetően ehhez a teacuterseacuteg hataacuter menti elhelyezkedeacutese is
hozzaacute jaacuterul A turisztikai szaacutemadatok is mutatjaacutek hogy egy toumlbb napos komplex
turisztikai programcsomag kialakiacutetaacutesaacutet koumlvetően noumlvekvő tendencia iraacutenyaacuteban mozdul a
kereslet Vizsgaacutelataink statisztikai adatokat alapul vevő reacuteszeacutet tovaacutebb folytatva
megvizsgaacuteljuk az 1000 lakosra jutoacute oumlsszes kereskedelmi szaacutellaacuteshely szaacutellaacutesfeacuterőhelyeinek
szaacutemaacutet amely azt fejezi ki hogy a neacutepesseacuteg szaacutemaacutehoz keacutepest milyen turisztikai
fogadoacutekapacitaacutessal rendelkezik egy teacuterseacuteg Előzetes hipoteacuteziseink alapjaacuten azt
felteacuteteleztuumlk hogy a turisztikai szolgaacuteltataacutes portfoacutelioacutejaacutenak bőviacuteteacutese oacuteta a szaacutellaacuteshelyek
szaacutema is noumlvekedett a teacuterseacutegben a vizsgaacutelt időperioacutedusban
3 aacutebra 1000 lakosra jutoacute oumlsszes kereskedelmi szaacutellaacuteshely
szaacutellaacutesfeacuterőhelyeinek szaacutema
ForraacutesTeIR REMEK adatbaacutezis 2014
A 3 aacutebra is joacutel mutatja hogy az 1000 lakosra jutoacute kereskedelmi szaacutellaacuteshelyek szaacutema
meghaladja a megyei a regionaacutelis illetve az orszaacutegos aacutetlagot is A tendencia 2008-ig
noumlvekedeacutest utaacutena csoumlkkenő iraacutenyt mutat amely a szaacutellaacutesfeacuterőhelyek csoumlkkeneacuteseacutere mutat
Azonban a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg adatai meacuteg mindig meghaladjaacutek az orszaacutegos a
regionaacutelis eacutes a megyei aacutetlagot is A teacuterseacuteg aktiacutev szereplői konstataacuteltaacutek azt a teacutenyt hogy
tovaacutebbi neacutepszerűsiacuteteacuteseacutere forraacutesteremteacutesre van szuumlkseacuteg a teacuterseacutegben kialakiacutetott turisztikai
programcsomagok tereacuten amennyiben a turizmust szeretneacutek neacutepszerűsiacuteteni Ezen
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
86
gazdasaacutegi szektor erősiacuteteacuteseacuteben laacutettaacutek eacutes jelenleg is laacutetjaacutek a munkahelyek szaacutemaacutenak
noumlveleacuteseacutet illetve a gazdasaacutegi portfoacutelioacute bőviacuteteacuteseacutet
Mindezekből koumlvetkezően a 2000-es eacutevek koumlzepeacuten megfogalmazoacutedott a tematikus
tuacuterauacutetvonal tovaacutebbi fejleszteacuteseacutenek keacutet iraacutenyvonala Az egyik iraacutenyvonal a tematikus
tuacuterauacutetvonal roumlvidebb verzioacutejaacutenak a megteremteacutese volt amelyet jelenleg a Barangolaacutes a
Kisszilvauacuteton (avagy a Penyigei szilvaacutetoacutel a Panyolai Elixiacuterig) fantaacutezianeacutevvel illetnek A
tuacuterauacutetvonal 3 napos 2 eacutejszakaacutes turisztikai programcsomagot foglal magaacuteba az alaacutebbi
telepuumlleacuteseket eacuterintve Penyige Tuacuteristvaacutendi Szatmaacutercseke Tiszacseacutecse Milota Sonkaacuted
Koumllcse Panyola Vaacutesaacuterosnameacuteny A maacutesik fejleszteacutesi iraacutenyvonal a hataacuter mentiseacutegre
alapozoacutedott mely alapjaacuten leacutetrejoumltt a Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet A jelenleg eleacuterhető
haacuterom Szilvauacutet az alaacutebbi teacuterkeacutepen laacutethatoacute
4 aacutebra A Szatmaacuteri Szilva Utak (kis nagy hataacuteron aacutetnyuacuteloacute) teacuterkeacutepi
megjeleniacuteteacutese
Forraacutes Google maps sajaacutet szerkeszteacutes 2014
A romaacuteniai Szatmaacuter megyeacutet eacutes a magyarorszaacutegi szatmaacuter-beregi taacutejegyseacuteget egyaraacutent
vaacuteltozatos turisztikai potenciaacutel jellemezi szaacutemos gyoumlnyoumlrű gyaloglaacutesra piheneacutesre
alkalmas taacutejaik kulturaacutelis eacutes toumlrteacutenelmi eacuterteacutekeik kuumlloumlnleges vonzerővel biacuternak a hataacuter
menti teacuterseacutegbe eacuterkező turistaacutek szaacutemaacutera A romaacuten eacutes magyar partnerek
egyuumlttműkoumldeacutesnek koumlszoumlnhetően a Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet tartalmas kikapcsoloacutedaacutest
biztosiacutet azon uacutej eacutes reacutegi eacuterdeklődők vendeacutegek turistaacutek szaacutemaacutera akik felkeresik ezt a
hataacuter menti teacuterseacuteget eacutes szemeacutelyesen is megismerkednek a szeacutep eacutes eacuterdekes helyekkel
megismerik a taacutejegyseacutegek hagyomaacutenyait eacutes ndash a szilvaacutehoz is koumltődő ndash taacutejtermeacutekeit s
mindezt egy hataacuteron aacutetnyuacuteloacute szeacutep eacutes vaacuteltozatos taacutejakon vezető uacutetvonalon haladva tehetik
(wwwszilvauthu)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
87
A hataacuteron aacutetnyuacuteloacute Szilvauacutet az alaacutebbi Euroacutepai Unioacutes projekt kereteacuteben keruumllt
megvaloacutesiacutetaacutesra melyet 2011-ben nyert el a Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka Lovagrend szaacutemos
helyi aktiacutev paacutelyaacutezati partnerrel toumlrteacutenő konzorciummal A projekt kereteacuteben 212 116
euroacutet nyertek melynek reacuteszleteit az alaacutebbi taacuteblaacutezat tartalmazza Hazaacutenk videacuteki jellegű
teruumlletein szaacutemos esetben probleacutemaacutet jelent a paacutelyaacutezati forraacutesokhoz szuumlkseacuteges oumlnerő
megteremteacutese A szilva mint oumlsszekoumltő kapocs a szatmaacuteri videacutek turisztikai
fejleszteacuteseacuteben ciacutemű projekt eseteacuteben az oumlnerő megteremteacutese nem okozott kardinaacutelis
probleacutemaacutet hiszen az eddigi aktiacutev turisztikai teveacutekenyseacutegből szaacutermazoacute joumlvedelem
biztosiacutetotta az anyagi haacutetteacuterforraacutest amely kiemelkedő mintakeacutent (joacute gyakorlatkeacutent)
szolgaacutel a hazai haacutetraacutenyos helyzetű terek teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelatakor A
hazai haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacutegekben szaacutemos helyen probleacutemaacutet okoz a paacutelyaacutezati
forraacutesok oumlnerejeacutenek megteremteacutese Ezen tuacutel mivel az euroacutepai unioacutes forraacutesok
utoacutefinansziacuterozaacutes kereteacuteben valoacutesiacutethatoacutek meg iacutegy meacuteg ha 100 -os taacutemogataacutesi
intenzitaacutesroacutel is van szoacute szaacutemos esetben meacuteg akkor sem megoldott a paacutelyaacutezati beruhaacutezaacutesi
eacuterteacutek előteremteacutese Tehaacutet ez is mutatja azt a teacutenyt hogy tulajdonkeacuteppen mintaprojektről
beszeacutelhetuumlnk a Szatmaacuteri Szilvauacutet kialakiacutetaacutesa eseteacuten Az alaacutebbiakban egy oumlsszefoglaloacute
taacuteblaacutezattal szeretneacutenk megjeleniacuteteni a legfrissebb Szilvauacutethoz kapcsoloacutedoacute hataacuteron
aacutetnyuacuteloacute projekt vissza nem teacuteriacutetendő illetve projektpartneri hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
1 taacuteblaacutezat A szilva mint oumlsszekoumltő kapocs a szatmaacuteri videacutek turisztikai
fejleszteacuteseacutebenrdquo ciacutemű hataacuteron aacutetnyuacuteloacute projekt (2011)
A projekt
megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban
reacutesztvevő partnerek
Vissza nem teacuteriacutetendő taacutemogataacutes
(Euroacutepai Unioacutes forraacutes eacutes nemzeti
taacutersfinansziacuterozaacutes egyuumltt)
Projektpartnerek
egyeacuteni
hozzaacutejaacuterulaacutesa
Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka
Lovagrend 103 852 5 466
Szatmaacuter Megyei Agraacuter
Kereskedelmi eacutes
Iparkamara
56 642 1 156
Szatmaacuter-Beregi Szilva
Uacutet Egyesuumllet 42 750 2 250
Oumlsszesen 203 244 euroacute 8 872 euroacute
Forraacutes wwwszilvauthu alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
A projekt kereteacuteben az alaacutebbi projektelemek keruumlltek megvaloacutesiacutetaacutesra
Magyarorszaacuteg teruumlleteacutet eacuterintő projektelemek
bdquoSzatmaacuteri szilva haacutezardquo kialakiacutetaacutesa
Romaacutenia Szatmaacuteri szilva bemutatoacutehely kialakiacutetaacutesa
Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet tematikus turisztikai uacutetvonal kijeloumlleacutese az alaacutebbi
bontaacutesban
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
88
Magyarorszaacuteg Vaacutesaacuterosnameacuteny(13 km) Taacutekos(3 km) Csaroda(9 km)
Beregdaroacutec (6 km) Beregsuraacuteny(7 km) Tarpa(27 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(20
km) Tivadar(14 km) Penyige(10 km) Tuacuteristvaacutendi(6 km) Szatmaacutercseke(14
km) Tiszacseacutecse(44 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(47 km) Milota(9 km) Sonkaacuted(3
km) Koumllcse(33 km) Panyola(10 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(37 km) Loacutenya (66 km)
Szatmaacuterneacutemeti (32 km)
Romaacutenia teruumlleteacutet eacuterintő projektelemek Aranyosmeggyes -Mediasul Aurit- (20 km)
Vaacutemfalu-Vama (3 km) Avasfelsőfalu-Negresti Oast (3 km) Vaacutemfalu-Maacuteriavoumllgy-Vama
(9 km) Bikszaacuted-Bixad (39 km) Tuacutert- Turc (10 km) Halmi-Halmeu (5 km) Tuacuterterbes-
Turulung (7 km) Saacuterkoumlzuacutejlak-Livada (25 km) Szatmaacuterneacutemeti-Satu Mare
bull Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka udvar kialakiacutetaacutesa
bull koumlzoumls marketingteveacutekenyseacuteg az eacuterintett telepuumlleacuteseken
bull szakmai tanulmaacutenyutak szervezeacutese lebonyoliacutetaacutesa
bull koumlzoumls turisztikai kiadvaacutenyok eacutes bemutatoacutefilm keacutesziacuteteacutese
bull online turisztikai adatbank leacutetrehozaacutesa wwwszilvauthu portaacutel leacutetrehozaacutesa
Oumlsszegzeacutes
Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy mindhaacuterom szilvauacutet leacutetrehozaacutesa a teacuterseacuteg falusi
turizmusaacutenak fellendiacuteteacuteseacutet szolgaacutelja Az uacutej turisztikai termeacutekek teacuterseacutegi oumlsszefogaacutessal
valoacutesulhatnak meg amelyek szociokulturaacutelis pozitiacutev hataacutesa kimutathatoacute az eacuterintett
telepuumlleacuteseken (PRISTYAacuteK 2008) A vendeacutegforgalom stabilizaacutelaacuteshoz nagymeacuterteacutekben
hozzaacutejaacuterul a taacutejspecifikus eacutelelmiszerek bioeacutetelek gasztro - hungarikum termeacutekek
előaacutelliacutetaacutesa melyek a helyben hozzaacuteadott eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutesban jelentős szerepet toumlltenek be
Az elmuacutelt eacutevek tendenciaacuteit koumlvetve a Hungarikum Bizottsaacuteg strateacutegiaacuteja is azt a ceacutelt
szolgaacutelja hogy a hungarikumok kiemelt gazdasaacutegi szerepet toumlltsenek be a hazai fejlett
illetve fejletlen vagy haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken egyaraacutent hiszen egy-egy ilyen
teacuterseacuteg gazdasaacutegi fellenduumlleacuteseacutehez nagymeacuterteacutekben hozzaacute jaacuterulhat a teacuterseacutegben jelen leacutevő
magas hozzaacuteadott eacuterteacutekkel rendelkező hungarikum termeacutek Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a
komplex turisztikai termeacutekek tovaacutebbaacute hozzaacute jaacuterulnak a helybeacuteli joumlvedelmek
kiegeacutesziacuteteacuteseacutehez melyet az is mutat hogy az utoacutebbi 5 eacutevben a turisztikai vaacutellalkozaacutesok
szaacutema noumlvekedett a teacuterseacutegben Fontos eredmeacutenykeacutent kell megemliacuteteni a Szilvautak
pozitiacutev hataacutesaacutet a teacuterseacuteg munkahelyteremteacuteseacutere Konkluacutezioacutekeacutent megfogalmazhatoacute hogy
fontos a teacuterseacutegben a szezonalitaacutes megnyuacutejtaacutesa akaacuter az Erdeacutelybe tartoacute aacutetmenő forgalom
egy vagy toumlbb napra toumlrteacutenőmegaacutelliacutetaacutesaacutevalrdquo Tovaacutebbi pozitiacutev hataacuteskeacutent jelentkezik a
mezőgazdasaacutegi termeacutekek főkeacutent a szilva eszmei eacuterteacutekeacutenek a visszanyereacutese Annak
elleneacutere is hogy a teacuterseacutegben a turizmus gazdasaacutegi suacutelya mindoumlssze 23 a turisztikai
fejleszteacutesi lehetőseacutegek adottak viszont nem szabad figyelmen kiacutevuumll hagyni hogy alapja
a helyi humaacutenerőforraacutes sziacutenvonala Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ha a teacuterseacutegben jelen van az a
megfelelő sziacutenvonaluacute humaacutenerőforraacutes potenciaacutel amely keacutepes megteremteni mind a
hazai mind pedig a kuumllfoumlldi paacutelyaacutezati forraacutesokat akkor a teacuterseacuteg gazdasaacutegi taacutersadalmi
mutatoacuteinak pozitiacutev iraacutenyuacute elmozdulaacutesa prognosztizaacutelhatoacute Mindezek alapjaacuten
elmondhatoacute hogy a humaacutenerőforraacutes sziacutenvonalaacutenak fejleszteacutese mellett a haacutetraacutenyos
helyzetű teacuterseacutegek komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi programjaacutenak kardinaacutelis reacuteszeacutet
keacutepezhetik a Szatmaacuteri Szilvauacutethoz hasonloacute kompakt toumlbb napos turisztikai termeacutekek
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
89
Hivatkozott forraacutesok
1 G Fekete Eacute (2007) Haacutetraacutenyos helyzetből előnyoumlk Foumlldrajzi
Koumlzlemeacutenyek 2007 1-2 55-66 p
2 Kollaacuter K (2012) A hazai haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacutegek főbb teacutergazdasaacutegi
oumlsszefuumlggeacutesei SZIE-GTK Gazdaacutelkodaacutes- eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori
Iskola PhD disszertaacutecioacute Goumldoumlllő 2012
3 Nagy H ndash Kaacuteposzta J (2010) Social and regional aspects of the structural and
Cohesion Funds in the new EU member states between 2007-2013 In Peter
Bielik (szerk) Economics Social Policy and Citizenship in the European
Union ndash Evidence of V4 Countries and Perspectives for Ukraine Nitra Slovak
University of Agriculture Fakulty of European Studies and Regional
Development 2010 pp 148-167(ISBN978-80-552-0448-2)
4 Pristyaacutek E (2008) Szatmaacuter-Bereg turisztikai alapuacute teruumlletfejleszteacutese PTE-TTK
Foumlldtudomaacutenyok Doktori Iskola PhD disszertaacutecioacute Nyiacuteregyhaacuteza 2008
5 Toacuteth T (2014) A hungarikumok hazai eacutes nemzetkoumlzi ismertseacutegeacutenek
megiacuteteacuteleacuteseacutenek oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese tanulmaacuteny 2013-851 119 p
6 Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2008
7 wwwszilvauthu
Szerző(k)
1 Neacutemedineacute Dr Kollaacuter Kitti PhD
adjunktus
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
2103 Goumldoumlllő Paacuteter K u 1
kollarkittigtksziehu
2 Dr Kaacuteposzta Joacutezsef CSc
deacutekaacuten inteacutezeti igazgatoacute egyetemi docens
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
2103 Goumldoumlllő Paacuteter K u 1
kaposztajozsefgtksziehu
3 Dr Peacuteli Laacuteszloacute PhD
adjunktus
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet
2103 Goumldoumlllő Paacuteter K u 1
pelilaszlogtksziehu
A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű
teacuterseacutegekben
90
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
91
COMMON AGRICULTURAL POLICY 2007 ndash 2013 VS 2014 -2020
RAŠOVSKAacute ADRIANA
Introduction
Joining the European Union in 2004 Slovakia has accepted the rules of support to the
agricultural sector what means adapting the same support mechanisms as those used in
the EU and the gradual increasing of farmers contributions from the EU budget until
2013 However there is a significant difference between the Slovak and European
agriculture
The Slovak agriculture is considerably less productive despite a high concentration of
farms (up to 951 of the utilized agricultural land is farmed by large farms) Not only is
Slovakia on the first place among 24 European countries due to its size of farms but
farms hire the majority of land that they farm (up to 935 of agricultural land is not
owned by entities who work it)
The role of agriculture could be traditionally perceived as a food production but
agriculture significantly shapes the face of the country affects the quality of the
environment and also helps to increase the potential of tourism development It is
therefore evident that the industry will continue to benefit from public support To make
a right decision in allocation of this support it is necessary to become familiar with its
advantages and disadvantages especially in Slovak agricultural conditions
Materials and Methods
Study of domestic and foreign literature explaining the views of leading authors
describing the issues of agricultural policy agri-food industry and the impact of CAP on
domestic economic factors is followed by collecting the data needed for statistical
analysis
Article combines practical skills with statistical software Gretl and creating correlations
key indicators demonstrating the dependence of the Common Agricultural Policy reform
on selected agricultural factors in Member States of the European Union
Data sources are
Slovak Agricultural Library in Nitra
Statistical Office if the Slovak Republic
agricultural magazine AGROMAGZIacuteN
Internet resources EUROSTAT OECD FAO
and other Internet resources dedicated to the analyzed issue
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
92
Results and Discussion
Common Agricultural Policy
The Common Agricultural Policy could be easily identified as a system of European
subsidy programs representing the largest community financial policy in the European
Union Opponents would say with irony that this policy costs each taxpayer ldquoonlyrdquo 30
cents a day
In the last years the agricultural policy had to respond to the accession of the new
member states increasing demand for high quality food climate change volatile food
prices on world markets and the unbalance in the food chain in the EU From the
European Parliament point of view there must be provided the public goods by means of
food security and secondly the protection of the environment
The main purpose of the Common Agricultural Policy is to help a stable and efficient
production of high-quality foods that are competitive on world markets and made
environmentally sustainable manner It also aims to promote economic activity in rural
areas and prevent the depopulation
Marušinec J ndash Škriečka M in analyse of the agricultural support pay attention on the
financial framework dedicated to period 2007 ndash 2013 Expenditure on the Common
Agricultural Policy can be found in the expenditure chapter - Preservation and
management of natural resources ndash where CAPrsquos budget is given at volume of 418125
mld euro (table 1)
Table 1 Financial framework 2007 - 2013 (million euro) Expenditure
chapter 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2007 - 2013
1 Sustainable growth
54 405 56 736 59 197 61 144 63 601 66 640 69 678 431 401
2 Preservation and
management of natural resources
58 351 58 800 59 252 59 726 60 191 60 663 61 142 418 125
21 Market
expenditures and
direct payments
45 759 46 217 46 679 47 146 47 617 48 093 48 574 330 085
3 Citizenships
freedom and
security
1 273 1 362 1 523 1 693 1 889 2 105 2 376 12 221
4 EU as a global partner
6 578 7 002 7 440 7 893 8 430 8 997 9 595 55 935
5 Administration 7 039 7 380 7 699 8 008 8 334 8 670 9 095 56 225
6 Compensation 445 207 210 - - - - 862
Total 128 091 131 487 135 321 138 464 142 445 147 075 151 886 974 769
Source Analysis of the support system in agriculture Marušinec J ndash Škriečka M 2009
The development of CAPacutes expenditures in the examined period 2007 ndash 2013 decreased
from the 456 (58 351 billion euro) to 403 (61 142 billion euro) ndash figure 1 CAPacutes
expenditures represents the major part of the financial framework till the year 2009 after
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
93
this year the expenditure chapter Sustainable growth comprehensive of
Competitiveness for growth and employment and Cohesion for growth and
employment leads with 09 difference (1 418 billion euro)
Figure 1 Comparison of the development of CAPacutes expenditures (red line) and
direct payments (blue line) in years 2007 ndash 2013 source MF SR
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 in Slovak Agriculture
The role of agriculture consists not only in food production but also it significantly
shapes the face of the country affects the quality of the environment and helps to
increase the potential of tourism development It is therefore evident that the industry
will continue to benefit from public support To make a right decision in allocation of
this support it is necessary to become familiar with the agriculture development
Agriculture of the Slovak Republic in 2007 ndash 2013
Agriculture forestry and fishery GDP
The share of agriculture in the created gross domestic product (figure 2) has oscillated
from 36 in 2007 (223353 million euro) through 256 in 2010 (168582 million euro) to
reach 332 in the year 2012 (23758 million euro)
Figure 2 Overview of the agriculture forestry and fishery GDP in examined period
(million euro) source ŠUacute SR
Development of agriculture forestry and fishery GDP
(mill euro)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
94
The quarterly growth of agriculture gross production (figure 3) is defined using the
logarithmic transformation of the exponential function
ln yt = ln b0 + x ln b1 + ln ut
and based on it following conclusions can be made
Multiple R = 03762low leakage power dependence between y and exogenous
variables
R Square = 0141514 15 of the variability of the endogenous variable is explained
by given
regression function (model)
Significance F = 00338 lt 005 ie model as a whole is statistically significant (+)
Parameter b0 is statistically highly significant since the P-Value (4 13E-41) lt 0 01
(++)
Parameter X1 is statistically significant since the P-Value (0 0338) lt 0 05 (+)
b0 = 954 4478 In the zero period time the gross output of agriculture is in
the amount of
954 45 units (million euro)
b1 = 0007091 0709059 Quarterly growth rate of agriculture gross production
is 071
2836236 The annual growth rate of agriculture gross
production is 284
Regression function form yi = 6861 + 0007x1
Figure 3 The quarterly growth of agriculture gross production (million euro)
source ŠUacute SR
The economic production rate of agriculture and food processing
Gross production - agriculture forestry
and fishing (mill euro)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
95
The economic profit of agriculture and the food processing (figure 4) reaches two
important points in the examined period
1 year 2007 ndash the revenues obtain their maximum value (4 2643 million euro)
by costs of 4 1698 mill euro rarr profit 945 million euro
2 year 2009 - the revenues obtain their minimum value (1 9659 million euro) by
costs of 2 0787 mill euro rarr profit -1128 million euro
Figure 4 Development of the revenues (red line) costs (blue line) and economic
profit (green line) in the Slovak agricultural production (million euro) source ŠUacute SR
The economic agricultural account (figure 5) describes the ratio in which the crop
production and the animal production create the total amount of agricultural production
The highest value of agricultural production can be noticed in year 2008 (233337
million euro) Paradoxically in the following year the lowest agricultural production can be
remarked (174014 million euro) This interannual loss represents decrease by 59323
million euro on amount 174014 million euro
Figure 5 Development of the crop production animal production and the
agriculture production source ŠUacute SR
Employment
Employment in the agricultural sector (figure 6) has declining character since the
beginning of the examined period the number of employees in the crop production
decreased by 3507
CropprodctionAnimalproductionAgriculturalproduction
Economic agricultural account (mill
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
96
(- 3 076 employees) and the animal production employment decreased by 3895 (-
5 193 employees)
Figure 6 Average number of employees in the animal (blue line) and crop production
(red line)
source ŠUacute SR
The land use
In Slovakia during the examined years the ratio between utilized agricultural area and
permanent meadows and pastures is stabelazed (37 1) There are only minimal changes
between years values
Figure 7 Utilized agricultural area vs permanent meadows and pastures (ha)
source ŠUacute SR
Land area - permanent meadows and pastures (ha)
Land area - utilized agricultural area (ha)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
97
Common Agriculture Policy in Slovakia 2007 ndash 2013
After the Slovak Republic became a member state of the European Union the
agricultural support received a new dimension in form of CAPacutes expenditure patterns
implementation In Slovakia following instruments are used by CAP
1 Direct payments
2 Rural development
3 Market-oriented expenditures
Market-oriented expendituresacute task is to support the export of agricultural goods in the
areas outside of the EU but also eg National programme of beekeeping and the
Programme of school milk support
Financing thru the rural development focuses on the agro-environmental support
investments in the agricultural companies improving of the agricultural productsacute
processing and merchantability agricultural proceedingsacute diversification forestry and
also support of farms with partly self-supplying education counselling and fish system
Direct payments are the most important source of finance in terms of volume of funds
They are composed of two parts
a) resources of the EU (the volume is given by the regulation of Council)
b) national equalization payments - co-financing from the state budget (volume is
given by law on the state budget)
A significant dynamic growth in terms of the total amount of additional public funds
flowing into agriculture can be noticed since the Slovak Republic became a member of
the European Union Detailed overview of the resources flowing into Slovak agriculture
is shown in the table 2
Table 2 Financing of the Slovak agriculture
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Direct payments 24547 23325 25101 36078 22393 3641 3376 3652
- Direct payments (funds of ES) 15349 16494 15282 21384 21384 227 2437 2784
- co-financing (Slovakia) 9198 6831 9819 14695 1009 1371 939 868
Rural development 14891 17689 20175 17825 40291 4335 4831 4085
- Rural development (funds of ES) 11900 14137 15492 13878 30980 3318 3693 3134
- co-financing (Slovakia) 2991 3552 4684 3947 9311 1016 1138 951
Market-oriented expenditures 2649 3787 3768 3768 3900 398 136 131
- Market-oriented expenditures
(funds of ES) 2649 3787 3768 3768 3768 376 109 99
- co-financing (Slovakia) 000 000 000 000 133 22 27 32
Source MF SR
One year after joining the European Union Slovakia was given the minimum support
from the European and Slovak funds (21522 million euro) Figure 8 provides a brief
overview of the development of direct payments paid to Slovakia in previous years The
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
98
highest sum of support can be noticed in year 2008 (37041 million euro) followed by year
2011 with amount of support 3652 million euro
Figure 8 Comparison of direct payments development in Slovakia (europerson)
source MF SR
Reform of the Common agricultural policy 2014-2020
The long-awaited European Commissions proposal of the Common Agricultural Policy
reform has become the target of criticism mainly of the central Europe countries Its
opponents argue that it does not sufficiently pay attention on a fairer distribution of
funds increasing the competitiveness of the sector and the promotion of green farming
practices However the positive or negative consequences of it cannot be taken into
consideration without a deep analysis To demonstrate CAPrsquos advantages
disadvantages it will be needed to go through several factors reflecting the impact of EU
decisions on the Slovak agriculture development as a representative country of V-4
Problematic provisions of the draft reform of view CAP
- Distribution of support among the EU member states
- Capping - setting the upper limit of support for big companies
- Terms of greening and their close relationship to capping direct payments
Direct payments
Implementations of the direct payments strengthen the idea of flat-rate market reforms
enhancing the competitiveness of the agricultural sector by encouraging farmers to adapt
to the market conditions The European companyrsquos needs - basic income and basic
public goods - are now supported by the uncoupled direct payments
European Commission identifies the role of the future redistribution of direct payments
as a dual one - support for income and provision of public goods by ensuring a better fit
between these policy objectives and the budgetary means available There are several
options for redistribution of direct payments envelopes between EU Member States
taken into consideration
Direct payments distribution to Slovakia
in years 2005 - 2011
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
99
EU flat rate ndash direct payments distribution on the total potentially eligible hectares
across the European Union Member States with volume 267 euroha of potentially
eligible area (PEA)
As shown in Figure 9 there are considerable differences in payments between member
states such as Malta Belgium Nederland Italy Greece Cyprus Denmark and Slovenia
ndash with higher direct payments and member states like Latvia Estonia Lithuania
Portugal Romania Slovakia Bulgaria and Poland - with lower payments
Figure 9 Direct Payments redistribution using EU flat rate source DG AGRI
Choosing the option EU flat rate would mean to redistribute a sum of 4394 million euro
While Malta Belgium Nederland Italy Cyprus and Denmark would remark losses EU
flat rate would produce substantial gains to Latvia Greece Lithuania and Romania This
option would be most beneficial for Romania Poland and Spain on the other hand Italy
Germany and France would loose the most
ldquoA flat rate payment across the EU would fail to reflect differences in the economic and
environmental situation in the Member States since a given level of payment does not
have the same effect on income and each hectare does not equally contribute to the
provision of environmental public goodsrdquo European Commission
Considering almost 90 of the land is concentrated in 20 of the holdings in the EU-
25 EU flat rate can not solve the problem of an unequal direct payments distribution
between farms Distribution proposed this way would be a strong rejection of support
compensation to new member states and to the old ones
pragmatic approach ndash Member States are given the EU wide minimum level of per
hectare payment based on a share of the EU average
In the pragmatic approach the direct payments distribution is solved by dividing it to all
Member States at the level at least 80 of the EU average per hectare (figure 10)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
100
Figure 10 Direct Payments redistribution using min 80 of EU-average source DG
AGRI
The amount of redistributed payments would be a sum of 847 million euro by this option
Romania Latvia and Lithuania would remark only positive impacts France Germany
and Italy would remark the biggest losses in this case
ldquoThis option would allow addressing the situation of Member States which are
significantly below the EU average while mitigating the impact of redistribution on those
above the EU averagerdquo European Commission
This means that to lift the per hectare payments of Member States to 80 of the EU
average (213 euroha) it would be needed to cover this cost on a proportional basis by the
Member States that are above the EU average rarr payments to the Member States to 80
of the EU average would be required by a reduction of their envelopes while the
envelopes of those Member States who belong between 80 - 100 would remain
unchanged
the use of objective criteria - the EU flat rate is adjusted by objective criteria based on
economic physical andor environmental indicators
ldquoObjective criteria that reflect the dual role of direct payments in providing income
support and public goods and would thus ensure a more equitable and efficient use of
budgetary resourcesrdquo European Commission
The use of objective criteria should ensure a more equitable and efficient use of
budgetary resources - higher direct paymentsha would be given to the Member States
with higher GDPcapita (expressed in PPS) as well as to the Member States with higher
GVAAWU
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
101
Figure 11 Direct Payments redistribution using Economic objective criteria source DG
AGRI
combination of a pragmatic approach and objective criteria
The common agricultural policy is built on two pillars (itrsquos maintaining is supported by
the Commission proposal and the European Parliaments position too)
1st pillar Direct payments and markets 317 2 billion euro (76)
2nd
pillar Rural development 101 2 billion euro (24)
Total 418 4 billion euro (100)
In addition to the CAP budget another 17 1 billion Euros should be redistributed
bull 5 1 billion euro - Agricultural research and innovation
bull 3 9 billion euro - Reserve for crises in the agricultural sector
bull 2 5 billion euro - Food safety
bull 2 8 billion euro - People in poverty
bull 2 8 billion euro - European fund for globalisation adjustment
Table 3 Comparison of direct payments resources in the actual CAP
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Financial cap for the EUrsquos part of direct payments 40 50 60 70 80 90 100
Possible national supplementary payment (Slovakia) 30 30 30 30 20 10 0
Total 70 80 90 100 100 100 100
Source VUacuteEPP
The new structure of direct payments within the 1st pillar of the CAP will be for the first
time established - multicomponent structure of direct payments
bull Basic Payment Scheme (50 will replace the currently applicable
payment SAPS)
bull Ecological payment (mandatory 30)
bull Coupled support (optional 10)
bull Payment of LFA (optional 5)
bull Young farmer (mandatory 2)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
102
Capping
The European Commissionacutes intention is to put into practice a cap for subsidies for the
largest agricultural companies that receive a disproportionate measure of direct support
of incomes from the CAP Implementation of a progressive capping on payments should
start at 150 000 euro - the maximum amount of support for a farm for one year would be
limited to 300 000 euro This progressive capping would be in force only from moment
when the costs of social security and wages would be deducted from the total sum
After the vote in the European Parliament the amount of capping per farm stays at sum
of 300 000 euro and since
- farms are given 250 000 euro rarr 30 of unit subsidies would be paid per hectare
- farms are given 200 000 - 250 000 euro rarr 60 of unit subsidies would be paid per
hectare
- farms are given 150 000 ndash 200 000 eurorarr 80 of unit subsidies would be paid per
hectare
Due to the historical development large farms can be found especially in Slovakia
Czech Republic and East Germany These farms were excluded from the plan of
capping CAP funding will be provided only to active farmers who are able to
demonstrate tangible action Because the Commissionrsquos definition of an active farmer is
very broad support is likely to be given even to those farmers whose annual income
from agriculture represents only 5 2 of CAP resources should help to entice young
people to farming and farmers to 40 years should receive 25 bonus on direct payments
during the first five years and in this case the cap on the size would be unified on 50 ha
(no individual based on the average size of farms among the Member States)
Figure 12 Capping directions for years 2014 - 2020 source DG AGRI
Additional national payment on livestock units (figure 13) represents the support of
animal production given to Slovak agriculture from year 2007 Its decreasing character
responds to decline in animal production (figure 14) The most enormous drop can be
noticed in year 2008 when the animal production decreased by 26388 million euro in 12
months
National cap of Slovakia for period 2014 - 2020 (ths euro)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
103
Figure 13 Additional national payment on big livestock units (euroBLU) 2007-2012
source ŠUacute SR
Figure 14 Animal (blue line) and Crop production (red line)
source ŠUacute SR
To demonstrate the task of capping as a part of the CAP reform ndash the downward trend of
employees in the animal production has to be remarked The primary objective of
capping is to increase the downward nature of employment in animal production or at
least to maintain its current state (figure 15) This support should help to spread the
animal production and ensure the position of animal farms in Slovakia as well in Czech
Republic and Germany
Figure 15 Average number of employees in the animal (blue line) and crop production
(red line) source ŠUacute SR
SAPS (Single Area Payments) are paid to farmers whose minimum size of the cultivated
area is 03 hectares and the minimum size of the economy overall is 1 ha These
payments proceed from the European Agricultural Guarantee Fond (EAGF) In Slovakia
Additional national payment on big livestock units (euroBLU)
30
50
70
90
110
130
150
2007 2008 2009 2010 2011 2012
Animal and Crop production (mill euro)
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
104
their progress is continuously growing what helps to keep the volume of crop production
in a positive way (figure 16) The average number of employees in the crop production
decreases only in year 2008 what can be caused by the financial crisis outbreak But the
overall development of employment in the crop production can be characterized as a
growing one due to the efficient influence of SAPS
Figure 16 Development of SAPS (euroha) and crop production (million euro) source ŠUacute SR
Greening
A short overview of the implications of greening based on the amount of farms and a
reduction of direct payments is shown in table 4 ndash differences in variants between
examined years are followed
bull Variant 30 + 039 of direct payments in 2020
bull Variant 20 + 047 of direct payments in 2020
bull Variant 10 + 049 of direct payments in 2020
bull Variant 0 + 055 of direct payments in 2020
The European Commissionrsquos suggestion is to make a condition on the allocation of 30
of direct payments based on three green rules
bull Maintaining of the permanent pastures
bull Diversification - farmers will have to grow at least three kinds of crops on their
arable lands while one crop can occupy at least 5 and maximum 70 of the
total area
bull Maintaining the ecological landscape - at least 7 of the area other than
permanent pastures must be used on balks hedges trees outfield the
landscape features biotopes interference guard bands and forested areas
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
105
Table 4 The implications of greening based on the amount of farms and a
reduction of direct payments
Year Parameter
of farms in classes
Direct payments
150 -
200
(ths euro)
200 -
250 (ths
euro)
250 -
300 (ths
euro)
300 gt
(ths euro)
of
farms
together
Decreasing
(mil euro)
of
reduction
compared
to the
claim
2014
Variant 30 034 021 017 021 094 124 426
Variant 20 051 034 017 043 145 22 574
Variant 10 064 051 03 055 2 362 727
Variant 0 149 051 034 09 324 557 876
2020
Variant 30 03 021 026 021 098 146 465
Variant 20 06 038 017 047 162 258 621
Variant 10 085 055 03 068 239 421 776
Variant 0 192 055 038 102 388 645 931
Source Impact of the CAP reform on the agricultural organizations in the Slovak
Republic Semančiacutek M 2012
Based on the complaints from farmersrsquo organizations and some Member States the
European Parliament decided to remove some small farms from the green rules An
exception should receive even those producers who fulfil the national environmental
certification conditions
The paradox is that the former idea of the European Commission was giving the
exceptions to farms that operate in the organic way Farms with less than 10 hectares of
cultivable land will automatically receive an exception companies owning 10 ha ndash 30 ha
area can apply for this exemption rarr the exceptions will refer to 82 of European farms
Slovakia identifies with the Austrian proposal to consider the cultivation of soybeans and
legumes as an option in greening the 7 of agricultural land For Europeans it would
be an interesting proposal because huge amounts of soybeans are imported from the
United States Another reason why Slovak Ministry of Agriculture agrees with this
suggestion is fact that increasing the land intended for growing pulses was a perfect idea
especially in dry periods (ie year 2012 marked with huge droughts)
Table 5 Crops of soybeans
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Harvested area
(ha) 10 983 8510 10898 12036 7795 5408 9286 13976 19667 21889
Production
(tha) 12 210 13511 18964 20553 11029 11379 15379 24045 36922 41832
Total crop (t) 111 159 174 171 141 21 166 172 188 191
Source ŠUacute SR
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
106
The pressure on agricultural productsacute prices will rise as a result of new given criteria of
greening This would cause
bull reduction in the competitiveness of Slovak agricultural products
bull increase of food expenditures
bull growth of food import
bull reduction of potential output growth
bull increased costs in crop production
bull use of arable land will decrease mainly the lowland regions of Slovakia
bull foothill and mountain areas rarr pressure on increasing the green areas
bull acreage of cereals and oilseeds in all areas of production will decline
bull the reason for increasing the forage areas will not be the growth in livestock
feed
consumption but maximizing of income including the CAP subsidies rarr
growth of
green areas on arable land
bull in case of a larger volume of direct payments and their tying on the BLU and
dairy
cows a significant attenuation of these negative development is likely
Conclusion
Slovakia is perceived as a leader among the European countries due to its size of farms
Despite of a high concentration of farms - up to 951 of the utilized agricultural land
are farmed by large farms - the Slovak agriculture is considerably less productive
The reform of Common Agriculture Policy tries to develop not only the traditional role
of agriculture a food production but shapes the face of country affects the quality of
environment and also helps to increase the potential of tourism development through the
cooperation of direct payments system capping and greening
To make a right decision in allocation of this support it is necessary to become familiar
with its advantages and disadvantages especially in Slovak agricultural conditions
Direct payments system ndash the use of objective criteria would ensure a more equitable and
efficient use of budgetary resources in comparison to eg EU flat rate where Slovakia is
paid with lower direct payments than the other Member States Objective criteria reflect
the dual role of direct payments in providing income support and public goods
Capping - The primary objective of capping is to increase the downward nature of
employment in animal production or at least to maintain its current state in Member
States like Slovakia Czech Republic or Germany where the biggest farms are located
due to the historical development In previous years the animal production has been
forgotten regarding to higher payments paid to the crop production This unbalance
could be changed by reform of Common Agriculture Policy
Greening ndash opponents of green rules which should ensure the maintaining of the
permanent pastures diversification and maintaining the ecological landscaperdquo highlight
their possible negative impacts like reduction in the competitiveness of Slovak
agricultural products decrease of potential output growth increased costs in crop
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
107
production etc But one of its indisputable advantage hides in the opportunity to spread
the crop of soybeans and pulses that could be a rewarding alternative of possible farms
losses in these increasingly hotter summers
References
1 Beciacutek S 2009 Strategickeacute viacutezie vo vyacutevoji slovenskeacuteho poľnohospodaacuterstva
Ekonomika poľnohospodaacuterstva
2 Buchta S Federičovaacute Z 2009 Rozvoj vidieka v spektre podpornyacutech
prostriedkov z eurofondov Ekonomika poľnohospodaacuterstva
3 Bujdaacutekovaacute A Zaacutevodszkaacute I Chrenekovaacute M 2005 Jednotnaacute platba na farmu
UacuteVTIP Nitra
4 Fekete P 2006 Probleacutemy ekonomickeacuteho rozvoja EUacute a snahy o ich riešenie s
docircrazom na poľnohospodaacuterstvo Štrukturaacutelne zmeny v poľnohospodaacuterstve EUacute
SPU Nitra
5 Greer A 2005 Agricultural policy in Europe Manchester University Pres
Manchester
6 Horvaacuteth Z 2004 Priacuteručka Euroacutepskej Uacutenie Bratislava
7 Kadlečiacutekovaacute M et al 2001 Spoločnaacute poľnohospodaacuterska politika Agroinštituacutet
Nitra
8 Konig P 2006 Učebnice europskeacute integrace Barrister and Principal Brno
9 Kryn J 2003 A United Front European Union Enlargement the Common
Agricultural Policy and Polish Agriculture School of Polish Language and
Culture The Catholic University of Lublin
10 Palšovaacute L Rumanovskaacute Ľ 2010 Spoločnaacute poľnohospodaacuterska politika a jej
realizaacutecia v podmienkach Slovenskej republiky SPU Nitra
11 Pokrivčaacutek J Aacutecs D Qineti A Matejkovaacute E 2010 Vplyv spoločnej
poľnohospodaacuterskej politiky Euroacutepskej uacutenie na ekonomiku Slovenska SPU
Nitra
12 Treuemr Ammitzboll M 2005 101 otaacutezok a odpovediacute o EUacute Bratislava
13 Zoborskyacute IM 2006 Ekonomika poľnohospodaacuterstva Vydavateľstvo SPU Nitra
14 Žaja J 2006 Vplyv štrukturaacutelnej a regionaacutelnej politiky EUacute na uacutespešnosť
podnikania v poľnohospodaacuterstve SR Zborniacutek vedeckyacutech priacutespevkov z
medzinaacuterodnej konferencie Regioacuteny ndash vidiek ndash životneacute prostredie 2006 SPU
Nitra
Internet resources
1 Oznaacutemenie komisie euroacutepskemu parlamentu rade euroacutepskemu hospodaacuterskemu
a sociaacutelnemu vyacuteboru a vyacuteboru regioacutenov - SPP do roku 2020 zvlaacutednutie
Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020
108
buduacutecich vyacuteziev v oblasti potraviacuten priacuterodnyacutech zdrojov a uacutezemiacute 2013
Available from lthttpeceuropaeugt [31 October 2013]
2 Zelenaacute spraacuteva 2005 - 2012 Available from lthttpwwwmpsrskgt[31 October
2013]
3 Policy perspectives for EU agriculture European Commission 2013 Available
from
lthttpeceuropaeuagriculturegt[31 October 2013]
4 Božiacutek M 2011 Analyacuteza a vyacutehľad dosahov reformy SPP po roku 2013
Available from lthttpwwwvueppsk gt[5 November 2013]
5 Schottertovaacute Z 2013 Program rozvoja vidieka SR 2014 ndash 2020 so zameraniacutem
na uacutezemnyacute rozvoj Available from lthttpwwwmmrczgt[31 October 2013]
6 Beacutereš J Štranc P 2010 Vyacutesledky odrodovyacutech pokusov so soacutejou na Slovensku
Available fromlt httpkonferenceagrobiologieczgt[5 November 2013]
7 Božiacutek M2011 Reforma Spoločnej poľnohospodaacuterskej politiky EUacute Available
from lt httpwwwvueppskdokumentyine2012SPP1_bozikpdfgt[5
November 2013]
8 wwweppeurostateceuropaeu
9 wwwlandgovsk
10 wwweceuropaeuagriculture
Author
Ing Adriana Rašovskaacute
Faculty of Economics and Management Department of Finance
Slovak University of Agriculture
Tr Andreja Hlinku 2 949 76 Nitra Slovak Republic
adrianarasovskagmailcom
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
109
A ROumlVID ELLAacuteTAacuteSI LAacuteNCBAN REJLŐ LEHETŐSEacuteGEK EacuteS VESZEacuteLYEK
MAGYARORSZAacuteGON
SZABOacute DOROTTYA
Oumlsszefoglalaacutes
Az elmuacutelt eacutevtizedek egyre inkaacutebb modernizaacuteloacutedoacute vaacutesaacuterloacutei szokaacutesai eacutes ennek
koumlvetkezteacuteben koncentraacuteloacutedoacute kiskereskedelem rohamos teacuterhoacutediacutetaacutesa utaacuten az utoacutebbi
eacutevekben uacutejra noumlvekvő igeacuteny mutatkozik a szorosabb termelői-fogyasztoacutei kapcsolatok
kialakiacutetaacutesa iraacutent Ezt igazolta az Eurobarometer (2011) felmeacutereacutese is miszerint az
Euroacutepai Unioacute orszaacutegaiban - koumlztuumlk Magyarorszaacutegon - a vaacutelaszadoacutek jelentős toumlbbseacutege
veacutelte uacutegy hogy az Unioacutenak taacutemogatni kellene a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok (REL)
megerősoumldeacuteseacutet
Magyarorszaacutegon jelenleg a REL-en beluumll elsősorban a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes
hagyomaacutenyos formaacuteinak (pl piacok) alkalmazaacutesa elterjedt a termelők eacutes a vaacutesaacuterloacutek
koumlreacuteben az innovatiacutev modern formaacutek joacuteval ritkaacutebbak (pl koumlzoumlsseacuteg taacutemogatta
mezőgazdasaacuteg doboz rendszer haacutezhozszaacutelliacutetaacutes) A REL hazai fejleszteacutese nem koumlnnyű
feladat hiszen a kiacutenaacutelat oldalaacuten jellemzően a legkisebb (egyeacuteni vagy
mikrovaacutellalkozaacutesok) termelők talaacutelhatoacutek akiknek egyuumlttműkoumldeacutesi eacutes eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető
keacutepesseacuteguumlk is gyenge Ugyanakkor szaacutemukra lenne a legfontosabb az eacuterteacutekesiacuteteacutesi
lehetőseacutegeik eacutes piackeacutepesseacuteguumlk javiacutetaacutesa A kereslet oldalaacuten a REL reacuteszveacuteteleacutenek
erősiacuteteacutese mellett a fogyasztoacutei bizalom noumlveleacutese illetve a korlaacutetos hazai vaacutesaacuterloacuteerőt
figyelembe vevő REL megoldaacutesok kialakiacutetaacutesa lenne kedvező
A tanulmaacuteny elsősorban a REL hazai helyzeteacutet vizsgaacutelja kiemelve azokat a lehetőseacutegeket
eacutes veszeacutelyeket amely szempontok figyelembeveacutetele felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges az eacuterteacutekesiacuteteacutesi
csatornaacutek e tiacutepusainak fenntarthatoacute műkoumldeacuteseacutehez
Kulcsszavak Roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc Koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes Egyeacuteni gazdasaacutegok Fogyasztoacutei
szokaacutesok
JEL Q19
The possibilities and dangers of the short supply chain in Hungary
Abstract
The customersrsquo habits have changed and the retailers gained ground in the past decades
Recently there is a growing need for direct consumer-farmer relationship It was also
verified by the evaluation of the CAP of Eurobarometer where the majority of
participants from the EU (including Hungary) thought that the EU should support the
short supply chains (SSC)
At present mainly the traditional ways of direct marketing are popular within the short
supply chains amongst Hungarian farmers and customers such as markets The
innovative modern forms are rare ie box scheme home delivery community supported
agriculture
Developing SSC in Hungary is not an easy task as small farmers can tipically be found
at the supplier side such as single or micro entrepreneurs whose co-operating and
lobbying skills are not too strong At the same time it would be most important for them
to develop their marketing possibilities and food safety On the side of demands it is
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
110
important to strenghten the consumersrsquo trust as well as the participation of SSC It
would also be useful to form new SSC solutions taking the limited local spending power
into account
The study mainly examined the local status of SSC highlighting the possibilities and
dangers of such channels in Hungary
Keywords Short supply chain Direct sales Sole holders Costumersrsquo attitudes
JEL Q19
Bevezeteacutes
Magyarorszaacutegon a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok (REL) iraacutenti tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes ugyan
valamelyest feleacuteleacutenkuumllt az elmuacutelt keacutet-haacuterom eacutevben de az Euroacutepai Unioacute reacutegi
tagaacutellamaihoz valamint az Unioacuten kiacutevuumll pl az Egyesuumllt Aacutellamokhoz eacutes Japaacutenhoz
viszonyiacutetva meacuteg mindig meglehetősen keveacutes informaacutecioacute aacutell rendelkezeacutesuumlnkre a REL
hazai helyzeteacuteről illetve a REL-ben reacutesztvevő szereplőkről Ez magyaraacutezhatoacute azzal
hogy a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok modern innovatiacutev etikai eacuterteacutekeket is hordozoacute formaacutei (pl
koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg dobozrendszer vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek) itthon
csak a koumlzelmuacuteltban jelentek meg ellenteacutetben az Unioacute eacuteszaki tagaacutellamaival ahol ezek a
formaacutek toumlbb eacutevtizedes muacuteltra tekintenek vissza Hazaacutenkban jelenleg a roumlvid ellaacutetaacutesi
laacutencok tiacutepusai koumlzuumll a piacon toumlrteacutenő vaacutesaacuterlaacutes a legneacutepszerűbb a fogyasztoacutek koumlreacuteben
A REL szempontjaacuteboacutel jelenleg tapasztalhatoacute pozitiacutev iraacutenyuacute folyamatok elleneacutere sem a
roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok hagyomaacutenyos sem pedig a modern tiacutepusainak hosszuacute taacutevuacute
fennmaradaacutesa nem garantaacutelt A REL-ben elsősorban a kisebb gazdasaacutegok termelői
vesznek reacuteszt a meacuteretgazdasaacutegossaacuteg megtartaacutesa eacutes a kapacitaacuteskorlaacutet pedig aacuteltalaacuteban nem
teszi lehetőveacute meacuteg a koumlztes szereplők kizaacuteraacutesa elleneacutere sem hogy a termeacutekeik a nagy
eacutelelmiszerlaacutencok aacuteltal kiacutenaacuteltnaacutel kedvezőbb aacuteron juthassanak el a vaacutesaacuterloacutekhoz
kuumlloumlnoumlsoumlsen a magas hozzaacuteadott eacuterteacutekű aacuterufeacuteleseacutegek eseteacuteben Ahogyan az a
mezőgazdasaacuteg egeacuteszeacutere jellemző a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok termelőit is fenyegeti az
eloumlregedeacutes eacutes a generaacutecioacutevaacuteltaacutes veszeacutelye Ezen feluumll a gazdaacutek toumlbbnyire nem eacutelnek a
formaacutelis szakmai oktataacutes eacutes keacutepzeacutes lehetőseacutegeivel ami azeacutert is kockaacutezatos mivel a roumlvid
ellaacutetaacutesi laacutencban reacutesztvevőknek nem csak a termeleacuteshez kell eacuterteniuumlk hanem toumlbbek
koumlzoumltt a feldolgozaacuteshoz raktaacuterozaacuteshoz szaacutelliacutetaacuteshoz az eacuterteacutekesiacuteteacuteshez eacutes a marketing
teveacutekenyseacuteghez szuumlkseacuteges tudaacutest is birtokolniuk kell az eredmeacutenyes műkoumldeacutes
biztosiacutetaacutesaacutehoz Emellett a kistermelők eacutelelmiszerhigieacuteniai szaktudaacutesa is sok esetben
hiaacutenyos ezeacutert eacutelelmiszerbiztonsaacutegi kockaacutezatot jelenthetnek Elsősorban a fent leiacutertak
koumlvetkezteacuteben a REL-termelők oumlnszerveződeacutesi eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető eacutes paacutelyaacutezati
versenykeacutepesseacuteguumlk gyenge a sok szempontboacutel megoldaacutest jelentő egyuumlttműkoumldeacutesek
pedig ritkaacutek
Fogyasztoacutei oldalroacutel a teacutemaacuteban veacutegzett kutataacutesok eredmeacutenyei azt igazoltaacutek hogy a
vaacutesaacuterlaacutes soraacuten a legtoumlbb vevő szaacutemaacutera a termeacutekek aacutera eacutes a szeacuteles aacuteruvaacutelaszteacutek a
legfontosabb szempontok emellett teacutenylegesen nagyon keveacutes vaacutesaacuterloacute hajlandoacute
magasabb aacuterat fizetni a magyar termeacutekekeacutert ha egy hazai eacutes egy kuumllfoumlldi ugyanolyan
minőseacutegű aacuteru koumlzuumll lehet vaacutelasztani (Szakaacutely et al 2010) A fogyasztoacute-termelő
koumlzvetlen kapcsolata garantaacutelja a vevők szaacutemaacutera a termeacutekek iraacutenti bizalmat amely
kapcsolat iacutegy rendkiacutevuumll seacuteruumlleacutekeny iacutegy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termelői termeacutekek iraacutenti
kereslet noumlvekedeacutese sem oumlnműkoumldő folyamat
Ezek a probleacutemaacutek raacutevilaacutegiacutetanak azokra a szempontokra amelyek fejleszteacutese felteacutetlenuumll
szuumlkseacuteges a REL rendszerek hosszuacute taacutevuacute fennmaradaacutesaacutehoz
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
111
Anyag eacutes moacutedszer
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal kapcsolatos adatok gyűjteacutese neheacutezseacutegekbe uumlkoumlzik mivel sem
a magyar sem pedig az Unioacute szintű statisztikaacutekban nem toumlrteacutenik reprezentatiacutev
adatgyűjteacutes speciaacutelisan a REL-ben reacutesztvevő szereplőkre neacutezve Az euroacutepai
gazdasaacutegszerkezeti oumlsszeiacuteraacutes (Eurostat Farm Structure Survey - FSS) 2005 eacutes 2007-es
tagaacutellami oumlsszefoglaloacuteiban talaacutelhatoacutek kapcsoloacutedoacute adatok de csupaacuten arra vonatkozoacutean
toumlrteacutenik adatgyűjteacutes hogy a mezőgazdasaacutegi egyeacuteni gazdasaacutegok koumlzuumll mennyire jellemző
az hogy a bdquoveacutegfogyasztoacuteknak toumlrteacutenő koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes az uumlzem teljes gazdasaacutegi
eacuterteacutekesiacuteteacuteseacutenek toumlbb mint 50-aacutet teszi kirdquo (A Bizottsaacuteg 12002009EK rendelete) A
Koumlzponti Statisztikai Hivatal (KSH) Aacuteltalaacutenos Mezőgazdasaacutegi Oumlsszeiacuteraacutesaacuteban (AacuteMOuml) eacutes
a Gazdasaacutegszerkezeti Oumlsszeiacuteraacutesban (GSZOuml) az egyeacuteni eacutes taacutersas gazdasaacutegok szerint
talaacutelhatoacute adat a nem mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteget is veacutegző gazdasaacutegok szaacutemaacuteroacutel amely
magaacuteba foglal a REL-hez kapcsoloacutedoacute teveacutekenyseacutegeket is A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal
kapcsolatban az egyeacuteb tudomaacutenyos felmeacutereacutesek is hiaacutenyoznak a hazai vizsgaacutelatokboacutel a
roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal kapcsolatos teacutemaacutekkal eddig csak neacutehaacuteny kutataacutes foglalkozott
Magyarorszaacutegon (Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet ESSRG Kaposvaacuteri Egyetem
Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Koumlzgazdasaacuteg- eacutes Regionaacutelis
Tudomaacutenyi Kutatoacutekoumlzpont Oumlkoloacutegiai Mezőgazdasaacutegi Kutatoacuteinteacutezet)
A REL helyzeteacutenek feltaacuteraacutesa soraacuten a hazai eacutes nemzetkoumlzi tudomaacutenyos illetve nem
tudomaacutenyos forraacutesmunkaacutek valamint az Eurostat eacutes a KSH relevaacutens eredmeacutenyei keruumlltek
feldolgozaacutesra
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc (REL) fogalma
Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 13052013EU Rendeleteacutenek 2 cikk m) szerinti
fogalom meghataacuterozaacutesa alapjaacuten a bdquoroumlvid ellaacutetaacutesi laacutencrdquo az egyuumlttműkoumldeacutes a helyi
gazdasaacutegi fejleszteacutes valamint a termelők feldolgozoacutek eacutes a fogyasztoacutek koumlzoumltti szoros
foumlldrajzi eacutes taacutersadalmi kapcsolatok iraacutent elkoumltelezett korlaacutetozott szaacutemuacute gazdasaacutegi
szereplő aacuteltal alkotott ellaacutetaacutesi laacutenc Azaz a termelők eacutes termelők csoportosulaacutesa a
fogyasztoacuteknak vagy fogyasztoacutek csoportosulaacutesaacutenak koumlzvetlenuumll vagy egy koumlzvetiacutetőn
keresztuumll eacuterteacutekesiacutetik eacutelelmiszer-termeacutekuumlket A koumlzvetlen vagy az egy koumlzvetiacutetős REL
eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacutekat neacutegy főtiacutepusba (koumlzvetiacutetőn keresztuumll haacutezhoz szaacutelliacutetaacutessal nyitott
gazdasaacutegban eacutes eacuterteacutekesiacuteteacutesi ponton) valamint azokon beluumll keacutet altiacutepusba (hagyomaacutenyos
eacutes uacutejszerű) sorolhatjuk (1 taacuteblaacutezat)
1 taacuteblaacutezat A REL eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacuteinak kategoacuteriaacutei
1 REL tiacutepus Koumlzvetiacutetőknek
a Hagyomaacutenyos Koumlzvetlenuumll eacuterteacutekesiacutető
feldolgozoacute
b Uacutejszerű Vendeacuteglaacutetaacutes Inteacutezmeacutenyi
eacutetkezteteacutes Kiskereskedelem
2 REL tiacutepus Haacutezhoz
a Hagyomaacutenyos Haacutezaloacute eacuterteacutekesiacuteteacutes
Mozgoacute bolt
b Uacutejszerű Doboz rendszer Internetes
haacutezhozszaacutelliacutetaacutes
3 REL tiacutepus Nyitott gazdasaacuteg
a Hagyomaacutenyos Bolt a gazdaudvaron
Szedd magad Falusi vendeacutegasztal
b Uacutejszerű Koumlzoumlsseacuteg Taacutemogatta
Mezőgazdasaacuteg
4 REL tiacutepus Eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok
a Hagyomaacutenyos Piac vaacutesaacuter Ideiglenes
kitelepuumlleacutes
b Uacutejszerű Termelői piac Fesztivaacutel
Gazdabolt telepuumlleacutesen Automata
Forraacutes Munkadokumentum tervezet - SFC2014 technikai uacutetmutatoacute 2014
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
112
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő lehetőseacutegek a kiacutenaacutelat oldalaacuteroacutel
A nemzetkoumlzi eacutes a hazai tapasztalatok alapjaacuten egyaraacutent a REL-ben reacutesztvevő termelők
szaacutemaacutera a piacok a legfontosabb koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatorna (Thilmany eacutes Watson
2004 Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013 Benedek et al 2013 Csiacutekneacute Maacutecsai 2013)
A piacoknak nincsenek joacutel elkuumlloumlniacutethető teljes egeacuteszeacuteben homogeacuten kategoacuteriaacutei illetve
orszaacutegonkeacutent sőt sokszor reacutegioacutenkeacutent maacutes-maacutes teacutenyezőkre keruumll a hangsuacutely ezeacutert a
piacok kuumlloumlnboumlző tiacutepusainak pontos eacutes teljes koumlrű meghataacuterozaacutesa neheacutez feladat (INRA
2007a eacutes 2007b Martinez et al 2010 Hamilton 2002 FARMA Stephenson et al
2008) A jelenkori eacutelelmiszer kiskereskedelmi formaacutek eacutes az ellaacutetaacutesi laacutencok
jellegzetesseacutegeit figyelembe veacuteve eacutes a tanulmaacuteny teacutemaacutejaacutehoz igazodva a piacok
osztaacutelyozaacutesaacutet a REL eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacutei alapjaacuten ceacutelszerű meghataacuterozni
Hagyomaacutenyos (aacutellandoacute) piacok lehet nagyobb fedett csarnok jellegű szabadteacuteri vagy
feacutelig fedett piac esetleg ezek kombinaacutecioacuteja A kereskedők eacutes a termelők vegyesen joacutel
vagy keveacutesbeacute joacutel elkuumlloumlniacutethetően eacuterteacutekesiacutetenek rajta
Uacutejszerű termelői piacok időszakos vagy aacutellandoacute piacok ahol kizaacuteroacutelag termelők
eacuterteacutekesiacutetik a sajaacutet maguk aacuteltal előaacutelliacutetott termeacutekeket Ezek toumlbbnyire (de nem felteacutetlenuumll)
a helyi termelői piac 2012-ben toumlrteacutent jogszabaacutelyi lehataacuterolaacutesaacutenak megfelelően műkoumldő
piacok (512012 (VI 8) VM rendelet a helyi termelői piacokon toumlrteacutenő aacuterusiacutetaacutes
eacutelelmiszer-biztonsaacutegi felteacuteteleiről)
A Nemzeti Eacutelelmiszerlaacutenc-biztonsaacutegi Hivatal (NEacuteBIH) adatai szerint a hagyomaacutenyos eacutes
a helyi aacutellandoacute piacok szaacutema oumlsszesen 531 db volt a 2013 novemberi oumlsszeiacuteraacutes szerint
amelyen beluumll a helyi piacok araacutenya 32 volt Oumlsszesseacutegeacuteben a 2012-es felmeacutereacutes
adataihoz keacutepest 18-kal noumlvekedett a piacok szaacutema ami zoumlmmel a helyi piacok
szaacutemaacutenak gyarapodaacutesaacutet jelentette (45 noumlvekedeacutes) (2 taacuteblaacutezat)
2 taacuteblaacutezat A piacok szaacutema eacutes megoszlaacutesa tiacutepus szerint (2012-2013)
2012 2013
Vaacuteltozaacutes
() Piac
kategoacuteriaacutek
Piacok
szaacutema (db)
Megoszlaacutes
()
Piacok
szaacutema (db)
Megoszlaacutes
()
Hagyomaacutenyos 335 740 360 680 +84
Helyi termelői 118 260 171 322 +449
Oumlsszesen 453 1000 531 1000 +179
Forraacutes NEacuteBIH (2012 2013)
A termelői piacok szaacutemaacutenak ugraacutesszerű noumlvekedeacutese egyreacuteszről a jogszabaacutelyi koumlrnyezet
kedvező vaacuteltozaacutesainak maacutesreacuteszről a fogyasztoacutei kereslet noumlvekedeacuteseacutenek koumlszoumlnhető
A gasztronoacutemiaacuteban a termelői termeacutekek iraacutenti igeacuteny noumlvekedeacutese leglaacutetvaacutenyosabban a
Magyarorszaacutegon egyre nagyobb szaacutemban megrendezett fesztivaacutelokon eacuterhető tetten Ezen
beluumll a helyi termeacutek fesztivaacutelok a neacutepi hagyomaacutenyokon alapuloacute rendezveacutenyek vagy
kifejezetten valamilyen termeacutekkoumlre oumlsszpontosiacutetoacute tematikus fesztivaacutelok azok ahol a
helyi eacutesvagy hagyomaacutenyos eacutelelmiszerek hangsuacutelyosan jelennek meg Az ELTE TaacuteTK
eacutes a NEacuteBIH sajaacutet adatgyűjteacutest veacutegzett a termelői termeacutekeacuterteacutekesiacuteteacutest is biztosiacutetoacute 2013-
ban megrendezett fesztivaacutelok koumlreacuteben amely soraacuten oumlsszesen 327 rendezveacuteny keruumllt az
adatbaacutezisba
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
113
A koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg (Community supported agriculture = CSA)
kereteacuteben a termelők eacutes fogyasztoacutek mindkeacutet reacutesztvevő szaacutemaacutera előnyoumlkkel jaacuteroacute
elkoumlteleződeacutest vaacutellalnak egymaacutes feleacute A koumlzoumlsseacutegi mezőgazdasaacuteg egy gazdaacuteboacutel vagy
gazdacsoportboacutel eacutes egy vaacutesaacuterloacutei koumlrből aacutell akik koumllcsoumlnoumlsen elkoumltelezik magukat az
egyuumlttműkoumldeacutes mellett A vaacutesaacuterloacutek vaacutellaljaacutek hogy a gazdasaacuteg termeacutekeit sokszor előre
meghataacuterozott aacuteron eacutes az egeacutesz szezonban vagy az egeacutesz eacutevben megveszik A gazda
pedig vaacutellalja hogy ebben az időszakban a koumlzoumlsseacuteg szaacutemaacutera a legjobb tudaacutesa szerint
termel iacutegy a termeleacutes kockaacutezataacutet a termelő eacutes a fogyasztoacute megosztva viseli (Reacutethy eacutes
Dezseacuteny 2013 Tudatos Vaacutesaacuterloacutek Egyesuumllete 2013)
A vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek alapja hogy toumlbb helyi termelő egy civil szervezet vagy a
fogyasztoacutek kisebb koumlzoumlsseacutege (ki)szaacutelliacutetaacutesi eacutes elosztoacutei rendszert szervez (haacuteztoacutel haacutezig
vagy egy aacutellandoacute aacutetvevőpontra) a jellemzően kistermelői helyben vagy regionaacutelisan
előaacutelliacutetott aacuteruk szaacutemaacutera A vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek nagyfokuacute vaacuteltozatossaacutegot mutatnak attoacutel
fuumlggően hogy hogyan műkoumldnek eacutes milyen termeacutekkel foglalkoznak (Reacutethy eacutes Dezseacuteny
2013)
A Joint Research Centre (Kneafsey et al 2013) felmeacutereacuteseacuteben az adatbaacutezisaacuteban szereplő
gazdasaacutegok egynegyede felelt meg a CSA tiacutepusuacute rendszereknek Ugyanakkor az
eacuterteacutekesiacuteteacutesnek e formaacutei amelyek erős etikai felteacutetelek mellett műkoumldő alternatiacutev
csatornaacutek nem jelennek meg egyforma araacutenyban Unioacute szerte eacuteszakon eacutes
Franciaorszaacutegban sokkal gyakoribb mint a deacuteli reacutegioacutekban eacutes az uacutejonnan csatlakozott
orszaacutegokban koumlztuumlk Magyarorszaacutegon
A REL modern formaacutei itthon csak a koumlzelmuacuteltban kezdtek kibontakozni Francia
mintaacutera neacutehaacuteny fiatal eacutes keacutepzett gazda meglaacutetta a lehetőseacuteget a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes e
speciaacutelis formaacutejaacuteban eacutes elkezdtek aacutetaacutellni a hagyomaacutenyos termelői piacroacutel a
dobozrendszer moacutedszereacutere Ez a koumlzelmuacuteltban elindult folyamat illetve a helyi
eacutelelmiszer iraacutenti lassuacute igeacutenynoumlvekedeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedott az eacuterdeklődeacutes a CSA
kezdemeacutenyezeacutesek iraacutent is Becsleacutesek szerint a dobozrendszerek az előfizeteacuteses
rendszerek eacutes a koumlzoumlsseacuteg aacuteltal vezetett gazdasaacutegok szaacutema jelenleg 14 koumlruumll mozog
emellett ha a bevaacutesaacuterloacute koumlzoumlsseacutegeket is ebbe a koumlrbe soroljuk ez a szaacutem akkor is csupaacuten
24 (Dezseacuteny 2013)
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő lehetőseacutegek a kereslet oldalaacuteroacutel
Csiacutekneacute Maacutecsai (2013) 2011-ben veacutegzett hazai fogyasztoacutei felmeacutereacuteseacutenek eredmeacutenyei
szerint a vaacutelaszadoacutek 84-a nyilatkozott uacutegy hogy legalaacutebb eacutevente neacutehaacuteny alkalommal
vaacutesaacuterol eacutelelmiszert koumlzvetlenuumll a termelőktől A REL tiacutepusok koumlzuumll a hagyomaacutenyos
eacuterteacutekesiacuteteacutesi pont csoportba tartozoacute piacok laacutetogatottsaacutega volt a legnagyobb araacutenyuacute
oumlsszesen 71 Ezeacutert nem veacuteletlen hogy a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesből a vaacutesaacuterlaacutesok
rendszeresseacutege az eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok eseteacuteben volt a leggyakoribb mivel a vaacutesaacuterloacutek
41-a eacutelt ezekkel a lehetőseacutegekkel legalaacutebb eacutevente neacutehaacutenyszor A nyitott gazdasaacutegok
eseteacuteben ez az araacuteny 22 a haacutezhozszaacutelliacutetaacutest illetően pedig mindoumlssze16 volt (1 aacutebra)
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
114
1 aacutebra A vaacutesaacuterlaacutes gyakorisaacutega az egyes koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesi tiacutepusok kereteacuteben
Forraacutes Csiacutekneacute Maacutecsai (2013) alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes
A GfK Haacuteztartaacutespanel adatai szerint a piacok reneszaacutenszukat eacutelik hiszen az elmuacutelt
eacutevtizedben a piaci koumllteacutes megkeacutetszereződoumltt a 2000 eacutevi 70 milliaacuterd forintroacutel 2011-re
130 milliaacuterd forintra nőtt Ez azt jelenti hogy a piac mint eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatorna megőrizte
5 szaacutezaleacutek koumlruumlli reacuteszaraacutenyaacutet a napi fogyasztaacutesi cikkek haacuteztartaacutesi fogyasztaacutesaacuteboacutel ami
tekintettel a piacon kiacutevuumlli nem modern kereskedelmi formaacutek (egyeacuteb eacuterteacutekesiacuteteacutes eacutes
fuumlggetlen kisboltok) folyamatos teacuterveszteacuteseacutere jelentős teljesiacutetmeacuteny
Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) a piacok termelői eacutes fogyasztoacutei megiacuteteacuteleacuteseacutevel foglalkozoacute
tanulmaacutenya is hasonloacute eredmeacutenyt hozott A reacuteszvevő vaacutelaszadoacutek koumlzuumll legtoumlbben (30)
heti rendszeresseacuteggel laacutetogattaacutek a magyar piacok valamelyikeacutet 14-uk pedig akaacuter
hetente toumlbbszoumlr is ezen az eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatornaacuten keresztuumll inteacutezte a vaacutesaacuterlaacutesait Emellett
azonban azoknak a reacutesztvevőknek az araacutenya is magas volt (27) akik csak havonta
vagy enneacutel is ritkaacutebban jaacutertak piacra Ugyanakkor a keacuterdeacutessorra vaacutelaszoloacute 730 fogyasztoacute
koumlzuumll mindoumlssze 67-en (9) aacutelliacutetottaacutek magukroacutel hogy soha nem vaacutelasztjaacutek ezt a
vaacutesaacuterlaacutesi lehetőseacuteget
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő veszeacutelyek a kiacutenaacutelat oldalaacuteroacutel
A nemzetkoumlzi eacutes a hazai tapasztalatok alapjaacuten egyaraacutent a REL-ben elsősorban a kisebb
gazdasaacutegok termelői vesznek reacuteszt (Thilmany eacutes Watson Benedek et al 2013 Reacutethy eacutes
Dezseacuteny 2103) Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) tanulmaacutenya szinteacuten alaacutetaacutemasztotta a fentieket
Azoknak a termelőknek akik roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencon keresztuumll eacuterteacutekesiacutetetteacutek a termeacutekeiket
az eacuteves nettoacute aacuterbeveacutetele toumlbbnyire nem haladta meg a 7 millioacute forintot a 2010-es Miacuteg a
REL-ben eacuterteacutekesiacutető termelők aacutetlagosan 26 hektaacuter nagysaacuteguacute foumlldteruumlleten gazdaacutelkodtak
addig a hosszuacute laacutencokon keresztuumll aacuterusiacutetoacutek eseteacuteben 83 hektaacuter volt az aacutetlagos foumlldteruumllet
meacuterete Rocchi eacutes munkataacutersai (2010 in Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013) tapasztalatai szerint ha
a termelők versenykeacutepesek akarnak maradni eacutes a hagyomaacutenyos kiskereskedőkneacutel
alacsonyabb aacuteron adjaacutek a termeacutekeiket akkor ez nem minden esetben jelent megfelelő
joumlvedelmezőseacuteget Emellett mivel aacuteltalaacuteban kismeacuteretű vaacutellalkozaacutesokroacutel van szoacute azt is
kockaacuteztatjaacutek hogy a meacuteretgazdasaacutegossaacuteguk tovaacutebb csoumlkken A kis gazdasaacutegok legfőbb
neheacutezseacutegekeacutent a kapacitaacutesuk korlaacutetait emliacutetetteacutek illetve a disztribuacutecioacutes rendszer hiaacutenyaacutet
ami aacuteltal a vezető piacok feleacute tudnaacutenak elmozdulni
412
219
157
588
781
843
0 20 40 60 80 100
Eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok
Nyitott gazdasaacuteg
Haacutezhoz
hetente toumlbbszoumlr hetente havonta toumlbbszoumlr havonta eacutevente neacutehaacutenyszor soha
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
115
A kistermelők eacutelelmiszerhigieacuteniai szaktudaacutesa sok esetben hiaacutenyos Emellett a hatoacutesaacutegi
vizsgaacutelatok elsősorban a magas kockaacutezatuacute eacutelelmiszer előaacutelliacutetoacutek ellenőrzeacuteseacutere fektetnek
hangsuacutelyt iacutegy a keveacutes fogyasztoacutehoz eljutoacute kistermelői termeacutekek eacutelelmiszerbiztonsaacutegi
megfelelőseacutegeacutenek ellenőrzeacutese alacsony araacutenyuacute A NEacuteBIH adatai szerint 2012-ben az
ellenőrzoumltt termeacutekek 28-a kapcsoloacutedott kistermelői eacutelelmiszer-előaacutelliacutetaacutes eacutes
forgalmazaacutes teveacutekenyseacutegeihez eacutes vendeacutegasztal szolgaacuteltataacuteshoz Az ellenőrzeacutesek
eredmeacutenyekeacutent a vizsgaacutelt termeacutekek 22-aacuteban szabtak ki biacutersaacutegot amely koumlzel 1
szaacutezaleacutekponttal volt magasabb a 2010-es araacutenynaacutel A 2013 eacutevben juacutelius 31-i adatok
szerint ez az araacuteny tovaacutebb noumlvekedett (27) Amiacuteg a forgalomboacutel kivont teacutetelek araacutenya
2011-ben 05 2012-ben pedig 17 volt addig 2013-ban a megvizsgaacutelt termeacutekeknek
koumlzel 6-aacutet vontaacutek ki a forgalomboacutel
Az Eurostat 2005-oumls eacutes 2010-es gazdasaacutegszerkezeti oumlsszeiacuteraacutesa soraacuten vizsgaacutelta a
gazdasaacutegvezetők keacutepzettseacutegeacutenek szerkezeteacutet Magyarorszaacutegon a kismeacuteretű gazdasaacutegok
vezetőinek 874-a rendelkezett kizaacuteroacutelag gyakorlati tapasztalattal 2010-ben ez koumlzel
11 szaacutezaleacutekponttal volt magasabb mint az Unioacutes aacutetlag eacutes 29 szaacutezaleacutekponttal a reacutegi EU
15 tagok aacutetlagaacutenaacutel A 2005-ben meacutert adatokhoz keacutepest nem csoumlkkent a csak gyakorlati
tapasztalattal rendelkezők araacutenya hazaacutenkban A teljes mezőgazdasaacutegi keacutepzeacutesben
reacutesztvevő kisebb gazdasaacutegok vezetőinek araacutenya csupaacuten 25 volt Magyarorszaacutegon
2010-ben ami 5 szaacutezaleacutekponttal volt alacsonyabb mint a 2005-oumls eacutevben Ugyanakkor az
Euroacutepai Unioacute egeacuteszeacuteben sem volt nagyon magas ez az eacuterteacutek mindoumlssze 46 A
keacutepzetlen munkaerő pedig keveacutesbeacute keacutepes az innovaacutecioacutes technoloacutegiaacutek fejleszteacutesek
alkalmazaacutesaacutera ami az aacutegazat versenykeacutepesseacutegeacutet csoumlkkenti (Biroacute et al 2012)
A JRC (Kneafsey et al 2103) tanulmaacutenya azt bizonyiacutetotta hogy a termelők
kommunikaacutecioacutes eacutes marketing kompetenciaacutejaacutenak fejleszteacutese szuumlkseacuteges A roumlvid ellaacutetaacutesi
laacutencban eacuterteacutekesiacutető termelőknek nem csak a termeleacuteshezelőaacutelliacutetaacuteshoz kell eacuterteniuumlk
hanem a feldolgozaacuteshoz eacutes a marketinghez is Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) eredmeacutenyei
szerint a piacok marketingkommunikaacutecioacutes strateacutegiaacuteja ndash ha egyaacuteltalaacuten leacutetezett ndash keveacutes
olyan eszkoumlzt tartalmazott ami el is eacuterte a fogyasztoacutekat azaz eacuterzeacutekelhető lett volna a
vaacutesaacuterloacutek szaacutemaacutera A legfőbb marketingkommunikaacutecioacutes eszkoumlzuumlknek a vaacutesaacuterloacutekkal valoacute
koumlzvetlen kapcsolatot tekintetteacutek Ugyanakkor a fogyasztoacutei megkeacuterdezeacutes eredmeacutenyeiből
kideruumllt hogy a termelők tuacuteleacuterteacutekelteacutek teljesiacutetmeacutenyuumlket a vevői eleacutegedettseacuteg szintje a
legtoumlbb keacuterdeacutesben alacsonyabb volt mint ahogy azt a termelők gondoltaacutek
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő veszeacutelyek a kereslet oldalaacuteroacutel
Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) kutataacutesaacuteban vizsgaacutelta a fogyasztoacutek piacokkal a piacon eacuterteacutekesiacutető
termelőkkel illetve termeacutekeikkel kapcsolatos elvaacuteraacutesaikat eacutes tapasztalataikat A vaacutesaacuterloacutei
eacuterteacutekeleacuteseket oumlsszevetetteacutek a termelők sajaacutet piaci jelenleacutetuumlkkel kapcsolatos
veacutelemeacutenyekkel is A vizsgaacutelat eredmeacutenyei szerint a piacok egy dimenzioacute menteacuten sem
felelt meg a fogyasztoacutei elvaacuteraacutesoknak emellett a termelők minden szempont menteacuten
megfelelőbbnek iacuteteacutelteacutek a piacot mint a fogyasztoacutek Ebből arra koumlvetkezteteacutesre jutottak
hogy a piac eladoacutei tuacuteleacuterteacutekelteacutek sajaacutet helyzetuumlket eacutes a koumlzvetlen kapcsolat elleneacutere sem
minősiacutetetteacutek teljesen reaacutelisan a fogyasztoacutei igeacutenyeket ez pedig veszeacutelyes lehet a piaci
eacuterteacutekesiacuteteacutes joumlvőjeacutere neacutezve
Annak elleneacutere hogy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termeacutekek iraacutent folyamatosan noumlvekedni
laacutetszik a kereslet a termelői termeacutekek iraacutent elkoumltelezett vaacutesaacuterloacutei csoport meacuteg mindig
csak egy szűk vaacutesaacuterloacutei reacuteteget jelent hazaacutenkban A teacutemaacuteban veacutegzett fogyasztoacutei kutataacutesok
(pl GfK 2012 Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013 Csiacutekneacute Maacutecsai 2013) eredmeacutenyei azt igazoltaacutek
hogy a vaacutesaacuterlaacutes soraacuten a legtoumlbb vevő szaacutemaacutera a termeacutekek aacutera a legfontosabb szempont
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
116
Szakaacutely eacutes munkataacutersai (2010) felmeacutereacuteseacuteből pedig az is kideruumllt hogy teacutenylegesen
nagyon keveacutes vaacutesaacuterloacute hajlandoacute magasabb aacuterat fizetni a magyar termeacutekekeacutert ha egy hazai
eacutes egy kuumllfoumlldi ugyanolyan minőseacutegű aacuteru koumlzuumll lehet vaacutelasztani A jelenlegi hazai
gazdasaacutegi helyzet alapjaacuten van raacute eseacutely hogy nem fog noumlvekedni a zoumlmeacuteben magasabb
aacuterkategoacuteriaacutejuacute termelői termeacutekek iraacutenti fizetőkeacutepes kereslet
Koumlvetkezteteacutesek javaslatok
Jelenleg a hagyomaacutenyos REL formaacutek mind a fogyasztoacute mind a termelő szaacutemaacutera
viszonylag koumlnnyen eleacuterhetők azonban az egyuumlttműkoumldeacutesek kialakiacutetaacutesa neacutelkuumll mind a
modern REL tiacutepusok terjedeacutese mind pedig a hagyomaacutenyos formaacutek fenntarthatoacute
műkoumldeacutese meglehetősen bizonytalan Mindemellett a gazdaacutelkodoacutek kuumlloumlnoumlsen az
oumlnaacutelloacutean nem versenykeacutepes kismeacuteretű gazdasaacutegok nehezen tudnak fejleszteacutesekkel
vaacutelaszolni a kihiacutevaacutesokra A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc taacutersadalmi elfogadottsaacuteg erősiacuteteacuteseacutenek
szuumlkseacuteglete azt jelenti hogy egyaraacutent fontos lenne a REL termelői eacutes vevői ismertseacuteget
eacutes elismertseacuteget is erősiacuteteni Mindez biztos alapokra eacutepuumll Magyarorszaacutegon mivel a REL
ndash elsősorban hagyomaacutenyos formaacuteinak ndash elterjedtseacutege eacutes elfogadottsaacutega a modern
kiskereskedelem eacutes a globaacutelis ellaacutetaacutesi laacutencok eacutevtizedes teacuterhoacutediacutetaacutesa elleneacutere viszonylag
aacutellandoacute maradt hazaacutenkban Ezt taacutemasztjaacutek alaacute hogy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termelői
termeacutekekre stabil a fogyasztoacutei kereslet eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontjai pedig koumlnnyen eleacuterhetőek a
fogyasztoacutek eacutes a termelők szaacutemaacutera
A REL taacutersadalmi elfogadottsaacutegaacutenak eacutes a keresletnek a noumlveleacuteseacutehez azonban neacutehaacuteny
akadaacutelyozoacute teacutenyezőt le kell kuumlzdeni A termelők azaz a kiacutenaacutelat oldalaacuten az eloumlregedeacutes
jellemző kuumlloumlnoumlsen a hagyomaacutenyos REL formaacutek eseteacuteben neheacutez a generaacutecioacutevaacuteltaacutes
megoldaacutesa Emellett a REL-ben reacutesztvevő termelők szakmai keacutepzettseacutege nem megfelelő
ami kuumlloumlnoumlsen nagy jelentőseacutegű az eacuterteacutekesiacuteteacuteshez kapcsoloacutedoacute teveacutekenyseacutegek megfelelő
szintű biztosiacutetaacutesa szempontjaacuteboacutel A REL terjedeacuteseacutenek jelenlegi trendjeacutet eacutes hitelesseacutegeacutet
veszeacutelyeztetik a termelők eacutelelmiszer-higieacuteniai ismereteinek hiaacutenyossaacutegai is A kereslet
oldalaacuten a koumlltseacuteghateacutekony globaacutelis ellaacutetaacutesi laacutencok alacsony aacuteruacute termeacutekeinek a teacuterhoacutediacutetaacutesa
a jellemző amit tovaacutebb erősiacutetett az elhuacutezoacutedoacute vaacutelsaacuteg korlaacutetozta fizetőkeacutepes kereslet eacutes az
ennek nyomaacuten megvaacuteltozott fogyasztoacutei szokaacutesok aacuteltalaacutenossaacute vaacutelaacutesa
Oumlsszesseacutegeacuteben a hazai roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok fenntarthatoacute műkoumldeacuteseacutehez a REL szereplői
szaacutemos kihiacutevaacutes eleacute neacuteznek ugyanakkor a fejleszteacutesi szuumlkseacutegletek pontos
meghataacuterozaacutesaacuteval eredmeacutenyes taacutemogataacutesi rendszer alakiacutethatoacute ki
Hivatkozott forraacutesok
[1] Benedek Zs - Baraacuteth L - Fertő I - Toacuteth J (2013) Hogyan kapcsoloacutedhatnak a
mezőgazdasaacutegi termelők a modern eacutelelmiszerlaacutencokhoz A roumlvid ellaacutetaacutesi
laacutencok műkoumldeacuteseacutenek hazai sajaacutetossaacutegai eacutes lehetőseacutegei egy empirikus vizsgaacutelat
tapasztalatai Videacutekkutataacutes 2012-2013 MTA KRTK Budapest 53o
[2] Biacuteroacute Sz (szerk) - Hamza E - Molnaacuter A - Raacutecz K - Szeacutekely E (szerk) - Toacuteth
K - Toacuteth O - Varga E (2012) A mezőgazdasaacutegi foglalkoztataacutes bőviacuteteacuteseacutenek
lehetőseacutegei videacuteki teacuterseacutegeinkben Agraacutergazdasaacutegi Koumlnyvek AKI Budapest
121o
[3] Csiacutekneacute Maacutecsai Eacute (2013) Koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes a mezőgazdasaacutegi termeacutekek
piacaacuten Doktori (Ph D) eacutertekezeacutes Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes
Taacutersadalomtudomaacutenyi kar Gazdaacutelkodaacutes eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori
Iskola Goumldoumlllő 191o
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
117
[4] Eurostat ndash Farm Structure Survey 2005 2010 Forraacutes eppeurostateceuropaeu
[5] Eurobarometer (2011) The Common Agricultural Policy Report Special
Eurobarometer 368 September 2011 p64
[6] GfK Hungaacuteria (2012) Megduplaacutezoacutedott a piacok aacuterbeveacutetele GfK
Sajtoacutekoumlzlemeacuteny 2012 maacutejus 3
[7] Hamilton N D (2002) Farmersrsquo Markets Rules Regulations and
Opportunities An Agricultural Law Research Article National AgLaw Center
Publications Arkansas June 2002 p47
[8] Institut National de la Recherche Agronomique INRA (2007a) Les Marcheacutes
Paysans hebdomadaires Ouverts toute lrsquoanneacutee Projet C R O C INRA Fiche
Commercialisation No 1 Montpellier p4
[9] Institut National de la Recherche Agronomique INRA (2007b) Les Marcheacutes
classique de plein vent Ourverts toutle lrsquoanneacutee Projet C R O C INRA Fiche
Commercialisation No 2 Montpellier
[10] Juhaacutesz A - Szaboacute D (2013) A piacok jellemzői fogyasztoacutei eacutes termelői szemmel
Agraacutergazdasaacutegi Koumlnyvek AKI Budapest 142o
[11] Kneafsey M - Venn L - Schmutz U - Balaacutezs B - Trenchard L - Eyden-
Wood T - Bos E - Sutton G - Blackett M (2013) Short Food Supply
Chains and Local Food Systems in the EU A State of Play of their Socio-
Economic Characteristics JRC Scientific and Policy Reports Publications
Office of the European Union Luxemburg p 128
[12] KSH AacuteMOuml GSZOuml 2005 2010 Forraacutes wwwkshhuagrarcenzusok
[13] Martinez S Michael S Hand Michelle Da Pra Susan Pollack Katherine
Ralston Travis A Smith Stephen Vogel Shellye Clark Luanne Lohr Sarah A
Low and Constance Newman (2010) Local Food Systems Concepts Impacts
an Issues Econimic Research Service Report Summary US Department of
Agriculture p 87
[14] Munkadokumentum tervezet - SFC2014 technikai uacutetmutatoacute Roumlvid Ellaacutetaacutesi
Laacutenc tematikus alprogram Budapest 2014 tervezet
[15] Reacutethy K - Dezseacuteny Z (2013) Koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg
OumlMKI Budapest 27o
[16] Stephenson G - Lev L - Brewer L (2008) When Things Donrsquot Work Some
Insight Why Famersrsquo Markets Close Sepcial Report Number 1073 Oregon
State University Extension Service Corvallis OR p 21
[17] Szakaacutely Z - Palloacuteneacute Kiseacuterdi I - Naacutebraacutedi T (2010) Marketing a hagyomaacutenyos
eacutes taacutejjellegű eacutelelmiszerek piacaacuten Kaposvaacuteri Egyetem Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar
268o
[18] Thilmany D Watson P (2004) The Increasing Role of Direct Marketing and
Farmers Markets for Western US Producers Western Economic Forum April
2004 p19-25
[19] Tudatos Vaacutesaacuterloacutek Egyesuumllete (2013) Koumlzoumlsseacutegi mezőgazdaacutelkodaacutes - Leacutegy Te is
a reacuteszese Letoumllteacutes daacutetuma 2013 juacutenius 29 Forraacutes wwwtudatosvasarlohu
httptudatosvasarlohusitestudatosvasarlohufileskozossegi_mezogazdalkod
as_legy_a_reszese_0pdf
A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon
118
Szerző
Szaboacute Dorottya
tervezeacutesi referens
Nemzeti Eacutelelmiszerlaacuten-biztonsaacutegi Hivatal
1024 Budapest Kis Roacutekus u 15b
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem
Enyedi Gyoumlrgy Regionaacutelis Tudomaacutenyok Doktori Iskola
szabodonebihgovhu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
119
A MAGYAR EacuteS EGYES UNIOacuteS TAGAacuteLLAMOK MEZŐGAZDASAacuteGAacuteNAK
OumlSSZEHASONLIacuteTOacute ELEMZEacuteSE
TOacuteTH ORSOLYA
Oumlsszefoglalaacutes
Magyarorszaacuteg 2004-ben lett az Euroacutepai Unioacute teljes joguacute tagja ami a piacgazdasaacutegi
koumlruumllmeacutenyekhez tovaacutebbaacute az eacuteleződő versenyhelyzethez valoacute alkalmazkodaacutes
megkeruumllhetetlen keacutenyszereacutet is magaacuteval hozta a csatlakozaacutes szaacutemtalan pozitiacutev hozadeacuteka
mellett
A magyar mezőgazdasaacuteg teljesiacutetmeacutenyeacutenek gazdasaacutegindashtaacutersadalmi szerepeacutenek megiacuteteacuteleacutese
vitatott keacuterdeacutes azt azonban senki sem keacuterdőjelezi meg hogy az aacutegazat ndash adottsaacutegainaacutel
fogva ndash hagyomaacutenyosan kiegyensuacutelyozoacute szerepet toumllt be a nemzetgazdasaacutegban A
tanulmaacutenyban kiacuteseacuterletet tettem a reacutegi eacutes az uacutejonnan csatlakozott unioacutes tagorszaacutegok
mezőgazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutenek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera eacutes az alaacutebbi főbb megaacutellapiacutetaacutesokat
tettem Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa 2004 eacutes 2013 koumlzoumltt 11 milliaacuterd
euroacuteval gyarapodott ami ugyan jelentősnek mondhatoacute de meacuteg iacutegy is jelentősen elmarad
az unioacutes aacutetlagtoacutel melynek csupaacuten a feleacutet teszi ki
A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke Romaacuteniaacuteban volt a legmagasabb a vizsgaacutelt
időszakban a gazdasaacutegilag fejlettebb orszaacutegokban a mutatoacute eacuterteacuteke rendkiacutevuumll alacsony
volt A legkoncentraacutelatlanabb foumlldhasznaacutelat hazaacutenkat jellemzi miacuteg Franciaorszaacutegban
Hollandiaacuteban eacutes Neacutemetorszaacutegban sokkal kiegyenliacutetettebb az uumlzemmeacuteret-eloszlaacutes
Kulcsszavak mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacuteja
JEL koacuted Q10 Q15
Comparative analysis of agriculture between Hungary and other EU Member
States
Abstract
In 2004 Hungary became a full member of the European Union and had to adapt to the
market economic conditions and to the intensifying competitive environment despite of
many positive benefits of the accession
The performance and the economic-social role of the Hungarian agriculture is a debated
issue but is indisputable that agriculture due to its particular characteristics
traditionally plays a balancing role in the national economy In this study it was
compared the performance of agriculture between the old and the new member states I
carried out the following statements
Hungarys agricultural output increased by 11 billion EUR between 2004 and 2013 that
is considerable but it is still significantly below the EU average Gross value added of
agriculture was the highest in Romania in the reviewed period and the ratio was very
low in the economically more developed countries such as France and Germany The
Hungarian land use is characterized by a lack of concentration while the farm size
distribution is even more balanced in France in the Netherlands and in Germany
Keywords agricultural output land use concentration
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
120
Bevezeteacutes
Magyarorszaacuteg egyike annak a tiacutez orszaacutegnak amelyek 2004-ben csatlakoztak az Euroacutepai
Unioacutehoz eacutes amely jelentős gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi fejlődeacutest eacutert el a piacgazdasaacutegra
toumlrteacutenő aacutetteacutereacutes reacuteveacuten Peacuteldaacutenak okaacuteeacutert a foumlld magaacutentulajdon kisajaacutetiacutetaacutesa eacutes a valoacutes
foumlldpiac leacutetrehozaacutesa szignifikaacutens hataacutest gyakoroltak a mezőgazdasaacuteg uumlzemszerkezeteacutere
Annak elleneacutere hogy a mezőgazdasaacuteg teljesiacutetmeacutenyeacutet jelző mutatoacuteszaacutemok alapjaacuten az
aacutegazat nemzetgazdasaacutegban betoumlltoumltt suacutelya 1989 oacuteta csoumlkken meacuteg iacutegy is kiemelkedő
jelentőseacuteggel biacuter a bruttoacute hazai termeacutek előaacutelliacutetaacutesban a kereskedelmi meacuterleg
kiegyensuacutelyozaacutesaacuteban tovaacutebbaacute a munkaerő-lekoumlteacutesben (videacuteki foglalkoztataacutes) (Hubbard
et al 2008)
A Csaacuteki ndash Jaacutembor szerzőpaacuteros is megaacutellapiacutetotta (2009) hogy a mezőgazdasaacuteg
nemzetgazdasaacutegban betoumlltoumltt szerepeacutet legjobban szemleacuteltető mutatoacute ndash az aacutegazat GDP-
hez valoacute hozzaacutejaacuterulaacutesa ndash az egeacutesz vilaacutegban folyamatosan csoumlkkenő tendenciaacutet mutat
tehaacutet a magyar jelenseacuteg nem egyeduumllaacutelloacute
A koumlzponti tervutasiacutetaacutesos rendszerről a piacgazdasaacutegra toumlrteacutenő aacutetmenet valamennyi
koumlzeacutep-kelet-euroacutepai orszaacuteg nemzetgazdasaacutegaacuteban jelentős vaacuteltozaacutesokat eredmeacutenyezett
(Campos et al 2010) Azonban ez a folyamat minden egyes orszaacutegban maacutes-maacutes moacutedon
zajlott le univerzaacutelis egyoumlntetű megoldaacutesroacutel nem tudnak szaacutemot adni a szakirodalmak
A koumlvetkező emliacuteteacutesre meacuteltoacute teacuteny az oly sokat hangoztatott keacutetpoacutelusuacute uumlzemszerkezet
Az unioacutes csatlakozaacutes idejeacuten az orszaacuteg mezőgazdasaacutegi teruumlleteacutenek feleacutet csupaacuten 40 000
gazdasaacuteg művelte (beleeacutertve 321 reacuteszveacutenytaacutersasaacutegot eacutes koumlzel 1500 szoumlvetkezetet
melyek aacutetlagos teruumllete 500-600 hektaacuter volt) a maacutesik feleacuten pedig toumlbb mint 700 000
egyeacuteni gazdasaacuteg eacutes haacuteztartaacutes gazdaacutelkodott Ez utoacutebbiak koumlzuumll 100-110 000 veacutegzett
bdquokereskedelmi teveacutekenyseacutegetrdquo a toumlbbi elsősorban szemeacutelyes fogyasztaacutesra termelt a
felesleget neacuteha-neacuteha a helyi piacon eacuterteacutekesiacutetetteacutek (Udovecz et al 2008)
A fentiek alapjaacuten kijelenthető hogy Magyarorszaacutegon egy olyan vegyes tulajdonosi
struktuacutera alakult ki az elmuacutelt eacutevtizedekben amelyben az elaproacutezott kis teruumlletű kis- eacutes
koumlzepes egyeacuteni gazdasaacutegok vannak szaacutemszakilag foumlleacutenyben annak elleneacutere hogy a foumlld
meghataacuterozoacute haacutenyada eacutes a gazdaacutelkodaacutes korszerűbb taacutergyi eszkoumlzei eacutes felteacutetelei a
gazdasaacutegi szervezetekben realizaacuteloacutedik (Toacuteth 2013)
A privatizaacutecioacute eredmeacutenyekeacutent a foumlld 95-a magaacutenkeacutezbe keruumllt jogi szemeacutelyek eacutes
kuumllfoumlldiek nem szerezhetnek tulajdonjogot a magyar termőfoumlld felett A termeacuteszetes
szemeacutelyek 300 hektaacuter foumlldet birtokolhatnak (Takaacutecs-Gyoumlrgy et al 2011)
Hipoteacutezisem szerint a magyar mezőgazdasaacuteg jelenleg meacuteg nem integraacuteloacutedott szervesen
az Euroacutepai Unioacute eacutelelmiszer- eacutes agraacuterstruktuacuteraacutejaacuteba melynek okai toumlbbek koumlzoumltt az elteacuterő
termeleacutesi teveacutekenyseacutegi hagyomaacutenyokban a bdquosuacutelyosrdquo toumlrteacutenelmi oumlroumlkseacutegben valamint
az unioacutetoacutel elteacuterő taacutemogatottsaacutegi sziacutenvonalban gyoumlkereznek
Ceacutelkitűzeacutes
A tanulmaacutenyban kiacuteseacuterletet tettem egyes reacutegi eacutes uacutejonnan csatlakozott unioacutes tagaacutellamok eacutes
Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutenek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera Vilaacutegosan
megmutatkozott hogy jelentős a lemaradaacutesunk euroacutepai viszonylatban baacuter időjaacuteraacutesi
koumlrnyezeti termeacuteszeti adottsaacutegainkroacutel a legtoumlbb szakirodalom elismerősen beszeacutel
Anyag eacutes moacutedszer
A Tesztuumlzemi rendszer a Mezőgazdasaacutegi Szaacutemlarendszer eacutes a statisztika lehetőseacuteget
adnak a magyar eacutes a toumlbbi unioacutes tagorszaacuteg mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
121
(Kapronczai 2007) A fentieken tuacutelmenően a nemzetkoumlzi FADN a FAO eacutes az
EUROSTAT adatbaacutezisokat hasznaacuteltam fel
A vizsgaacutelati koumlrbe az alaacutebbi reacutegi eacutes uacutejonnan csatlakozott tagaacutellamok keruumlltek bele eacutes
szeretneacutem indokolni is hogy mieacutert esett raacutejuk a vaacutelasztaacutesom
Franciaorszaacuteg jelentős kereskedelmi partneruumlnk viszonylag kiegyenliacutetett
uumlzemszerkezettel
Neacutemetorszaacuteg legjelentősebb kereskedelmi partneruumlnk az oumlsszforgalom 16
szaacutezaleacutekaacuteval 2012-ben toumlbb mint 300 milliaacuterd Ft eacuterteacutekű magyar termeacutek eacuterkezett
Neacutemetorszaacutegba
Hollandia a bdquolegrdquo orszaacuteg amelyet sokszor aacutelliacutetanak koumlvetendő peacuteldakeacutent
szaacutemunkra
Lengyelorszaacuteg a gazdasaacutegi taacutersadalmi rendszervaacuteltaacutes Lengyelorszaacutegban is jelentős
megraacutezkoacutedtataacutest okozott csakuacutegy mint hazaacutenkban ezeacutert esett raacute a vaacutelasztaacutesom
Olaszorszaacuteg egy mediterraacuten orszaacutegot is szerettem volna a vizsgaacutelati koumlrbe vonni
ezeacutert esett a vaacutelasztaacutesom Olaszorszaacutegra nem mellesleg jelentős kereskedelmi
partneruumlnk is
Romaacutenia uacutejonnan csatlakozott szomszeacutedos unioacutes tagaacutellam ahol a keveacutesseacute fejlett
ipar eacutes szolgaacuteltatoacute szektor okaacuten a mezőgazdasaacutegi termeleacutes jelentőseacutege kiemelkedő
Az oumlsszehasonliacutetaacutes soraacuten egyszerű leiacuteroacute statisztikaacutet hasznaacuteltam illetve a foumlldhasznaacutelat
koncentraacutecioacutejaacutenak vizsgaacutelatakor a Gini-koefficienst eacutes a Lorenz-goumlrbeacutet alkalmaztam
A Gini-egyuumltthatoacute (koefficiens) egy koumlzgazdasaacutegi meacuterőszaacutem ami a statisztikai
eloszlaacutesok egyenlőtlenseacutegeit meacuteri bevezeteacutese pedig Corrado Gini olasz koumlzgazdaacutesz
neveacutehez fűződik
A Gini-egyuumltthatoacutekeacutent ismert szoacuteroacutedaacutes-mutatoacutet leggyakrabban joumlvedelmi vagy maacutes
tiacutepusuacute egyenlőtlenseacutegek meacutereacuteseacutere hasznaacuteljaacutek főkeacutent koumlzgazdasaacutegi teruumlleteken (peacuteldaacuteul
gazdasaacutegszocioloacutegia egeacuteszseacuteg-koumlzgazdasaacutegtan stb) Az index az eloszlaacutes teljes
terjedelmeacutet figyelembe veszi szemben a percentilis-tiacutepusuacute indexekkel
i j
ji xxnx
G22
1
A Gini eacuterteacutekkeacuteszlete a (01) intervallum A 0 eacuterteacutek a toumlkeacuteletes egyenlőseacuteget jelenti miacuteg
az 1-es eacuterteacutek eseteacuten teljes egyenlőtlenseacuteg aacutell fenn Gini (1921) megfogalmazaacutesa szerint
az egyuumltthatoacute a statisztikai szoacuteroacutedaacutes egy meacuterteacuteke definiacutecioacute szerint 0 eacutes 1 koumlzoumltti
haacutenyados A szaacutemlaacuteloacute az eloszlaacutes Lorenz-goumlrbeacuteje eacutes az egyenletes eloszlaacutest jelző
egyenes koumlzoumltti teruumllet miacuteg a nevező az egyenletes eloszlaacutest jelző egyenes alatti teruumllet
A Gini-index szemleacutelteteacuteseacutere a Lorenz-goumlrbeacutet hasznaacutelja a tudomaacuteny A Lorenz-goumlrbe
Max Otto Lorenz amerikai koumlzgazdaacutesz eacutes statisztikus neveacutehez fűződik A Lorenz-goumlrbe
valamely valoacutesziacutenűseacuteg-eloszlaacutes kumulatiacutev eloszlaacutesfuumlggveacutenyeacutenek a grafikus
megjeleniacuteteacutese amely az eacuterteacutekek alsoacute y-a eloszlaacutesaacutenak az araacutenyaacutet mutatja (Lorenz
1905) A Lorenz-goumlrbe egy egyseacutegnyi neacutegyzetben elhelyezett aacutebra amely a kumulaacutelt
relatiacutev eacuterteacutekoumlsszegeket a kumulaacutelt relatiacutev gyakorisaacutegok fuumlggveacutenyeacuteben aacutebraacutezolja A
Lorenz-goumlrbe előnye hogy egzakt keacutepet ad a koncentraacutecioacute meacuterteacutekeacuteről nagyon
szemleacuteletes az igen kuumlloumlnboumlző koncentraacuteltsaacuteg oumlsszehasonliacutetaacutesaacutet is lehetőveacute teszi
Kopaacutenyi (1996) bemutatta hogy a Gini-egyuumltthatoacute eacutes a Lorenz-goumlrbe szorosan
oumlsszefuumlggenek egymaacutessal A Gini-egyuumltthatoacute nem maacutes mint a Lorenz-goumlrbe eacutes az
egyenlőseacutegi goumlrbe koumlzoumltti teruumllet (egyenlőtlenseacutegi reacutes) valamint a 45deg-os egyenes alatti
teruumllet haacutenyadosa
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
122
Eredmeacutenyek
A vizsgaacutelt tagaacutellamok koumlzuumll Franciaorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg eacutes Olaszorszaacuteg egyuumlttes
mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa a 28 unioacutes tagaacutellam kibocsaacutetaacutesaacutenak toumlbb mint 40 szaacutezaleacutekaacutet
adta 2013-ban (1 aacutebra) ami egyeacutertelműen jelzi meghataacuterozoacute suacutelyukat a mezőgazdasaacutegi
termeleacutesben eacutes kereskedelemben
Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa 2004 eacutes 2013 koumlzoumltt 66 milliaacuterd euroacuteroacutel 77
milliaacuterd euroacutera gyarapodott ami 12-szeres noumlvekedeacutest jelent a vizsgaacutelt időszakban4 Ez
a bővuumlleacutes a vilaacuteggazdasaacutegi vaacutelsaacuteg eacutes a 2007 eacutevi aszaacutely koumlvetkezmeacutenyeit is ismerve
jelentősnek mondhatoacute Romaacutenia mint az bdquouacutejonnanrdquo csatlakozott tagaacutellamok egyike
valamint Lengyelorszaacuteg a mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes tekinteteacuteben szinteacuten jelentős
előreleacutepeacutest koumlnyvelhetett el a vizsgaacutelt időszakban Előbbineacutel koumlzel 13-szeres utoacutebbinaacutel
pedig 14-szeres volt a noumlvekedeacutes meacuterteacuteke A kibocsaacutetaacutest alapaacuteron adjaacutek meg aacutell a KSH
moacutedszertani koumlzleacuteseacuteben Az alapaacuter a termelő aacuteltal kapott aacuter a termeacutekadoacutek levonaacutesa utaacuten
amely tartalmazza a termeacutekszubvencioacutek oumlsszegeacutet is A mezőgazdasaacuteg kibocsaacutetaacutesa
magaacuteban foglalja a mezőgazdasaacutegi termeacutekek szolgaacuteltataacutesok eacutes a mezőgazdasaacutegtoacutel
elvaacutelaszthatatlan maacutesodlagos teveacutekenyseacutegek kereteacuteben előaacutelliacutetott javak eacutes szolgaacuteltataacutesok
oumlsszesiacutetett kibocsaacutetaacutesaacutet
1 aacutebra
Az egyes Euroacutepai Unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa alapaacuteron
(2004 2013)
EU-28-ra 2005 eacutevi adat aacutellt rendelkezeacutesemre a 2004 eacutevi helyett
Forraacutes KSH eacutes EUROSTAT 2014
4 Baacuteziseacutevnek 2004-et vaacutelasztottam mert Magyarorszaacuteg ebben az eacutevben lett az Euroacutepai
Unioacute tagja
142
66
476
137
4099
4126
204
3457
3296
442
2637
646
225
77
528
508
185
2997
272
745
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450
Franciaorszaacuteg
Hollandia
Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Olaszorszaacuteg
Romaacutenia
EU-16
EU-27
EU-28
Milliaacuterd euroacute
2004 2013
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
123
A mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes abszoluacutet eacuterteacuteke alapjaacuten nem iacuteteacutelhető meg az aacutegazat
nemzetgazdasaacutegon eacutes taacutersadalmon beluumlli jelentőseacutege (Kapronczai 2011) A
mezőgazdasaacuteg nemzetgazdasaacutegi suacutelyaacutet az aacutegazat hozzaacuteadott eacuterteacutekeacutenek araacutenya jelzi az
orszaacuteg teljes GDP-jeacuteből A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke az Euroacutepai Unioacute
egeacuteszeacuteben (EU-28) csupaacuten 19 szaacutezaleacutek volt 2011-ben (2 aacutebra) enneacutel is alacsonyabb az
EU-27-et illetve az EU-16-ot tekintve (17)
Neacutemetorszaacutegban eacutes Franciaorszaacutegban kifejezetten alacsony a mezőgazdasaacuteg bruttoacute
hozzaacuteadott eacuterteacuteke hiszen ezekben az orszaacutegokban a szolgaacuteltataacutesok eacutes az ipar toumlltenek be
dominaacutens szerepet
Ellenben Romaacuteniaacuteban amely keveacutesseacute iparosodott keveacutesseacute fejlett orszaacuteg a
mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke 74 szaacutezaleacutek volt 2011-ben eacutes meacuteg enneacutel is
magasabb 141 szaacutezaleacutek 2004-ben ami az unioacutes aacutetlag tuumlkreacuteben kifejezetten magasnak
mondhatoacute Magyarorszaacutegon a vizsgaacutelt mutatoacute a 2004 eacutevi 49 szaacutezaleacutekroacutel 54 szaacutezaleacutekra
gyarapodott 2011-re
2 aacutebra
A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke alapaacuteron az egyes Euroacutepai Unioacutes
tagaacutellamokban (2004 2011)
(az oumlsszes bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek szaacutezaleacutekaacuteban)
Mezőgazdasaacuteg erdőgazdaacutelkodaacutes halaacuteszat eacutes vadaacuteszat egyuumlttesen eacutertendő
Forraacutes EUROSTAT 2014
Magyarorszaacuteg termeacuteszeti eacutes klimatikus adottsaacutegai kivaacuteloacutean alkalmasak mezőgazdasaacutegi
teveacutekenyseacutegek folytataacutesaacutera illetve minőseacutegi alapanyag előaacutelliacutetaacutesra olvashatoacute megannyi
25
22
51
49
11
25
141
21
21
21
36
74
54
18
17
17
17
19
09
20
0 2 4 6 8 10 12 14 16
Franciaorszaacuteg
Hollandia
Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Olaszorszaacuteg
Romaacutenia
EU-16
EU-27
EU-28
Szaacutezaleacutek ()
2004 2011
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
124
szakirodalmi forraacutesban ellenben Kapronczai (2011) szerint ez a megaacutellapiacutetaacutes csak
reacuteszben igaz a hazai eacuteghajlati eacutes csapadeacutekviszonyok koumlzel sem optimaacutelisak Gyakori az
aszaacutely magas a hőseacutegnapok szaacutema eacutes talajadottsaacutegaink is csak az orszaacuteg egyes
reacutegioacuteiban kivaacuteloacuteak Emellett jelentősek a koumlzgazdasaacutegi haacutetraacutenyaink nincs tengeruumlnk a
tengeri kikoumltők messze vannak eacutes legnagyobb folyoacuteink nehezen hajoacutezhatoacuteak Hataacuterozott
mezőgazdaacutelkodaacutesi előnyt jelentő teacutenyező a mezőgazdasaacutegi teruumllet nagy araacutenya
Az EU-28 aacutetlagaacuteban az oumlsszes foumlldteruumllet 446 szaacutezaleacuteka alkalmas mezőgazdasaacutegi
műveleacutesre Ezzel szemben Magyarorszaacutegon koumlzel 60 szaacutezaleacutek egeacuteszen pontosan 589
szaacutezaleacutek ez az araacuteny eacutes iacutegy az Unioacute tagaacutellamainak toumlbbseacutegeacutet megelőzzuumlk (3 aacutebra)
Hollandiaacuteban eacutes Romaacuteniaacuteban szinteacuten kiemelkedően magas a mezőgazdasaacutegi teruumllet
araacutenya (561 eacutes 607) utoacutebbi meacuteg hazaacutenkat is maga moumlgoumltt hagyta e mutatoacute
tekinteteacuteben
3 aacutebra
A mezőgazdasaacutegi teruumllet araacutenya az oumlsszes teruumlletből (2011)
Forraacutes FAOSTAT 2014
Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi teruumllet az Euroacutepai Unioacute aacutetlagaacutet tekintve 142
hektaacuter volt 2010-ben a hazai aacutetlag ezzel szemben csupaacuten 81 hektaacuter (4 aacutebra) Az
Euroacutepai Unioacute reacutegebbi tagaacutellamait vizsgaacutelva szembetűnő hogy Franciaorszaacutegban eacutes
Neacutemetorszaacutegban meghaladja az 50 hektaacutert az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi
teruumllet meacuterete vagyis hozzaacutejuk keacutepest meacuteg jelentősebb a lemaradaacutesunk Előbbiben 539
hektaacuter utoacutebbiban pedig 558 hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumllet jutott egy gazdasaacutegra
aacutetlagosan 2010-ben az Aacuteltalaacutenos Mezőgazdasaacutegi Oumlsszeiacuteraacutes adatai szerint
531561
486
589
479 473
607
446
0
10
20
30
40
50
60
70
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
8
Szaacutezaleacute
k
()
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
125
4 aacutebra
Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi teruumllet az Euroacutepai Unioacute egyes
tagaacutellamaiban (2010)
Forraacutes EUROSTAT ndash Agriculture forestry and fishery statistics 2013 edition
Kapronczai (2011) raacutemutatott arra a teacutenyre eacutes ezt nem hagyhatom figyelmen kiacutevuumll hogy
ezek a szaacutemok csupaacuten aacutetlagadatok nem felteacutetlenuumll festenek valoacutes keacutepet a teacutenyleges
uumlzemstruktuacutera helyzeteacuteről Miacuteg Franciaorszaacutegban eacutes Hollandiaacuteban viszonylag
kiegyenliacutetett homogeacuten gazdasaacutegszerkezetről beszeacuteluumlnk addig Magyarorszaacutegon a
keacutetpoacutelusuacute rendkiacutevuumll araacutenytalan szeacutetaproacutezott uumlzemszerkezet a jellemző ahol a
foumlldtulajdon eacutes foumlldhasznaacutelat struktuacuteraacuteja teljes meacuterteacutekben elkuumlloumlnuumllt egymaacutestoacutel Az
esetek meghataacuterozoacute toumlbbseacutegeacuteben a foumlld tulajdonosa eacutes hasznaacuteloacuteja nem azonos szemeacutely
A valoacutes uumlzemmeacuteret-viszonyokat a foumlldhasznaacutelat teacutenyleges koncentraacuteltsaacutegaacutenak fokaacutet
vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy Magyarorszaacutegra az jellemző hogy sok kisgazdasaacuteg
hasznaacutelja a mezőgazdasaacutegi foumlldteruumllet nagyon kis haacutenyadaacutet Ez azt jelenti hogy a
gazdasaacutegok 90-a a foumlldteruumllet mintegy 10-aacutet műveli Egy aacuternyaltabb keacutep vaacutezolaacutesa
eacuterdekeacuteben meg kell emliacutetenem hogy a statisztika a csekeacutely gazdasaacutegi suacutellyal biacuteroacute
mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteget folytatoacute haacutezkoumlruumlli kerteket eacutes az 1 kocaacutes bdquouumlzemeketrdquo is
gazdasaacutegkeacutent kezeli ami erőteljesen torziacutetja a valoacutes viszonyokat (5 aacutebra)
A Gini-koefficiens eacuterteacuteke Magyarorszaacuteg eseteacuteben 919 ami a legkoncentraacutelatlanabb
uumlzemszerkezetre utal a jelenleg aacuteltalam megvizsgaacutelt EU-tagaacutellamok koumlreacuteben
Romaacuteniaacuteban szinteacuten magas a mutatoacute eacuterteacuteke 746 de ez koumlzel sem olyan magas mint a
hazai mutatoacute
539
9681 79
34
142
259
558
0
10
20
30
40
50
60
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
8
Hek
taacuter
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
126
Franciaorszaacutegban Hollandiaacuteban eacutes Neacutemetorszaacutegban sokkal kiegyenliacutetettebb az
uumlzemmeacuteret-eloszlaacutes a koumlzepes meacuteretű gazdasaacutegoknak nagyobb a suacutelya az
uumlzemstruktuacuteraacuteban
5 aacutebra
A foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacutejaacutenak oumlsszehasonliacutetaacutesa neacutehaacuteny EU-
tagorszaacutegban (2010)
Forraacutes EUROSTAT 2014
A magyar mezőgazdasaacuteg egyik suacutelyos probleacutemaacutejaacutet a fajlagosan alacsony bruttoacute
hozzaacuteadott eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutest szemleacutelteti a koumlvetkező aacutebra (6 aacutebra)
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre vetiacutetett bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek hazaacutenkban
kevesebb mint oumltoumlde a holland eacuterteacuteknek az olasz eacuterteacuteknek kevesebb mint a fele de a
neacutemet francia eacutes lengyel adattoacutel is valamivel elmarad Ez a mutatoacute is alaacutetaacutemasztja hogy
a magyar mezőgazdasaacuteg nemzetkoumlzi versenykeacutepesseacutege alacsony tehaacutet ezen a teruumlleten is
van hova fejlődnuumlnk
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Termelők szaacutema (kumulaacutelt )
Term
ő t
eruuml
let
(ku
mu
laacutelt
)
Franciaorszaacuteg
Hollandia
Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg
Olaszorszaacuteg
Romaacutenia
koncentraacutelatlansaacuteg
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
127
6 aacutebra
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek az Euroacutepai
Unioacute egyes tagaacutellamaiban (2004 2011)
Romaacutenia eseteacuteben az első adat 2008-ra vonatkozik
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Az egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek (7 aacutebra)
tekinteteacuteben is hasonloacute lemaradaacutest koumlnyvelhet el magaacutenak a magyar mezőgazdasaacuteg mint
az előbbiekben vizsgaacutelt mutatoacute eseteacuteben
2011-ben Hollandiaacuteban egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra 649 ezer euroacute bruttoacute
hozzaacuteadott eacuterteacutek jutott ami az unioacutes aacutetlagnak majdnem haacuteromszorosa iacutegy eacuterthető hogy
Hollandia mieacutert kapta a bdquolegrdquo jelzőt a leghateacutekonyabb a legjoumlvedelmezőbb termeleacutes eacutes
meacuteg hosszasan sorolhatnaacutem a Holland mezőgazdasaacuteg kiemelkedő tulajdonsaacutegait
Franciaorszaacutegban eacutes Neacutemetorszaacutegban is magas a mutatoacute eacuterteacuteke előbbiben 528 ezer
euroacutefő utoacutebbiban 485 ezer euroacutefő bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteket aacutelliacutetott elő a
mezőgazdasaacuteg 2011-ben
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlzeacuterteacutek tekinteteacuteben
Magyarorszaacuteg jelentősen elmarad az unioacutes orszaacutegok toumlbbseacutegeacutetől baacuter a koraacutebbi eacutevekhez
viszonyiacutetva toumlrteacutent neacutemi pozitiacutev iraacutenyuacute vaacuteltozaacutes fejlődeacutes e tekintetben A 27 tagorszaacuteg
aacutetlagaacuteban 97 ezer euroacute jutott egy hektaacuterra 2011-ben (8 aacutebra) miacuteg ez az eacuterteacutek hazaacutenk
eseteacuteben csupaacuten 33 ezer euroacute volt eacutes ezzel meacuteg a lengyelorszaacutegi sőt meacuteg a romaacuteniai
eszkoumlz ellaacutetottsaacutegi szinttől is alaposan elmaradtunk
42
13 12
23
52
08 09 102
05
20
1011
060708
115
0
1
2
3
4
5
6
Neacutem
etors
zaacuteg
Franci
aorszaacute
g
Ola
szors
zaacuteg
Hol
landi
a
Rom
aacutenia
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
EU-2
8
ezer
eu
roacuteh
a
2004 2011
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
128
7 aacutebra
Az egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek az
Euroacutepain Unioacute egyes tagaacutellamaiban (2011)
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Hollandiaacuteban majdnem 19-szer Olaszorszaacutegban pedig 7-szer toumlbb eszkoumlz jut egy hektaacuter
mezőgazdasaacutegi teruumlletre mint itthon Az eszkoumlzigeacuteny azonban toumlbb teacutenyező fuumlggveacutenye
Az intenziacutev aacutellattartaacutes a zoumlldseacutegtermeszteacutes vagy a viraacuteg- eacutes diacutesznoumlveacutenykerteacuteszet
eszkoumlzigeacutenye sokkal nagyobb peacuteldaacuteul a szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenytermeszteacutes eszkoumlzigeacutenyeacuteneacutel
ahol egy egyszerűbb eszkoumlzpark is bőven elegendő a termeleacutesi teveacutekenyseacuteg
kiszolgaacutelaacutesaacutehoz Hollandia eseteacuteben eacuterthető az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute
rendkiacutevuumll magas eszkoumlzeacuterteacutek ugyanis ott nagy hagyomaacutenya van a viraacuteg- eacutes
diacutesznoumlveacutenykerteacuteszetnek amelyek eszkoumlzigeacutenye magas
Az uumlzemszerkezet is hataacutessal van a termeleacuteshez szuumlkseacuteges eszkoumlzmennyiseacutegre mivel a
kisebb gazdasaacutegok fajlagos eszkoumlzigeacutenye aacuteltalaacuteban nagyobb szemben a nagy
gazdasaacutegokeacuteval
Nem szabad elfelejteni hogy a 8 aacutebra kapcsaacuten bruttoacute eszkoumlzeacuterteacutekről beszeacuteluumlnk amely
nem tartalmazza peacuteldaacuteul az amortizaacutecioacutet Romaacuteniaacuteban eacutes Lengyelorszaacutegban ahol sok a
kisuumlzem magasabb a fajlagos eszkoumlzeacuterteacutek eacutes ha nettoacute eszkoumlzeacuterteacutekről lenne szoacute akkor
nagysaacutegrendekkel kisebb eacuterteacuteket kapnaacutenk e mutatoacute eseteacuteben
528
98
231
485
237
59
276
649
0
10
20
30
40
50
60
70
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
7
ezer
eu
roacutef
ő
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
129
8 aacutebra
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlz az egyes Euroacutepai
Unioacutes tagaacutellamokban (2004 2011)
Romaacutenia eseteacuteben az első adat 2008-ra vonatkozik
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke (9 aacutebra) vizsgaacutelata kapcsaacuten is
hasonloacute megaacutellapiacutetaacutesok fogalmazhatoacutek meg mint az előző esetben A 27 tagorszaacuteg
aacutetlagaacuteban 46 ezer euroacutenyi sajaacutet tőke jutott egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre 2011-ben
miacuteg ez az eacuterteacutek hazaacutenkban 24 ezer euroacute volt csaknem a fele
A vizsgaacutelt mutatoacute tekinteteacuteben is Hollandia jaacuter az eacutelen a maga 231 ezer euroacutehektaacuteros
eacuterteacutekeacutevel Olaszorszaacuteg szerepel a maacutesodik helyen ott ugyanis 97 ezer euroacute sajaacutet tőke
jutott egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre 2011-ben Franciaorszaacuteg eacutes Neacutemetorszaacuteg adata
ugyan megkoumlzeliacuteti az EU-27-re jellemző aacutetlagot de elmarad attoacutel A listaacutet Magyarorszaacuteg
zaacuterja meacuteg Romaacuteniaacuteban is toumlbb sajaacutet tőke jut egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre mint
hazaacutenkban
A magyar mezőgazdasaacuteg versenykeacutepesseacutegeacutenek piacorientaacutelt műkoumldeacuteseacutenek fontos
felteacutetele az aacutegazat megfelelő tőkeellaacutetaacutesa veacutelik Szűcs eacutes szerzőtaacutersai (2008) eacuten a
felteacutetelek koumlzeacute a hateacutekonysaacutegot is felvenneacutem A finansziacuterozaacutest meghataacuterozoacute teacutenyezők
helyzete eacutes hataacutesai az agraacuteraacutegazatban sajaacutetos vonaacutesokat hordoznak A sajaacutet tőke a
vaacutellalat tőkeacutejeacutenek azon reacutesze melyet visszafizeteacutesi koumltelezettseacuteg nem terhel Szaacutermazhat
kuumllső eacutes belső forraacutesokboacutel Mineacutel nagyobb a vaacutellalat sajaacutet tőkeacutejeacutenek reacuteszaraacutenya annaacutel
nagyobb a peacutenzuumlgyi oumlnaacutelloacutesaacutega A jelentős araacutenyuacute sajaacutet tőke kriacutezisaacutelloacutebbaacute teszi a
vaacutellalatot Miutaacuten a veszteseacuteg a sajaacutet vagyont csoumlkkenti ha a sajaacutet tőke magas a vaacutellalat
jobban el tud viselni aacutetmeneti veszteseacutegeket is A mezőgazdasaacutegi vaacutellalkozaacutesok aacuteltalaacuteban
alacsony tőkeacutevel joumlnnek leacutetre eacutes ezt keacutesőbb sem tudjaacutek nagymeacuterteacutekben noumlvelni A sajaacutet
tőke alacsony sziacutenvonala kuumlloumlnoumlsen nagy veszeacutelyt jelent egy vaacutellalkozaacutes szaacutemaacutera A
624
33
97
242
97
42
478
4314
97
186
43
79
48
81
38
0
10
20
30
40
50
60
70
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Neacutem
etors
zaacuteg
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
7
ezer
eu
roacuteh
a
2004 2011
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
130
feluacutejiacutetaacutesokat a termeleacutekenyseacuteg-noumlveleacuteseacutet eacutes a piacok bőviacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute beruhaacutezaacutesok nagy
reacuteszeacutet idegen tőkeacutevel illetve reacuteszben aacutellami taacutemogataacutesokkal finansziacuterozzaacutek
9 aacutebra
Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke az egyes Euroacutepai
Unioacutes tagaacutellamokban (2004 2011)
Romaacutenia eseteacuteben az első adat 2008-ra vonatkozik
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
A gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelmeacutenek alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve jelentős szoacuteroacutedaacutest mutat a
vizsgaacutelt unioacutes tagaacutellamokban (10 aacutebra) 2011-ben az EU-27 aacutetlagaacutet tekintve 5868
euroacutehektaacuter nettoacute joumlvedelmet aacutelliacutetottak elő a gazdasaacutegok miacuteg Hollandiaacuteban 11652 euroacutet
eacutes Olaszorszaacutegban pedig 14228 euroacutet hektaacuteronkeacutent ami az unioacutes aacutetlag toumlbb mint
duplaacuteja
Magyarorszaacuteg Lengyelorszaacuteg eacutes Romaacutenia bdquokullognakrdquo a lista veacutegeacuten baacuter lassuacute aacutem de
toumlretlen felviraacutegzaacutes esetuumlkben is megmutatkozik Peacuteldaacuteul Magyarorszaacuteg eseteacuteben a 2011
eacutevi eacuterteacutek a 2004 eacutevinek a nyolcszorosa Lengyelorszaacuteg eseteacuteben pedig a maacutesfeacutelszerese
Romaacuteniaacutenaacutel a baacuteziseacutev 2007 mivel Romaacutenia 2007-ben lett unioacutes tagaacutellam iacutegy 2007-hez
viszonyiacutetva a 2011 eacutevi adat koumlzel 15-szeres gyarapodaacutest mutat A lista eacuteleacuten mint azt a
koraacutebbiakban emliacutetettem Hollandia eacutes Olaszorszaacuteg aacutellnak a vizsgaacutelt mutatoacute
tekinteteacuteben
A gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg koumlvetkezteacuteben a vizsgaacutelt tagaacutellamok mindegyikeacuteben csoumlkkent a
gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelme a megelőző eacutevekhez keacutepest azonban ezt koumlvetően
fokozatos eacutes folyamatos gyarapodaacutesnak lehetuumlnk tanuacutei (10 aacutebra)
24
97
30
4636
159
37 35
10
67
323941
231
4141
00
50
100
150
200
250
Franci
aorszaacute
g
Hol
landi
a
Neacutem
etors
zaacuteg
Lengye
lors
zaacuteg
Mag
yaro
rszaacute
g
Ola
szors
zaacuteg
Rom
aacutenia
EU-2
7
ezer
eu
roacuteh
a
2004 2011
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
131
10 aacutebra
A gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelmeacutenek alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve az egyes Euroacutepai
Unioacutes tagaacutellamokban (2004-2011)
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
A befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny hektaacuterra vetiacutetett alakulaacutesaacutet szemleacutelteti a 11 aacutebra Az EU-
27 aacutetlagaacutet tekintve 2011-ben a befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny eacuterteacuteke hektaacuteronkeacutent aacutetlagosan
7 683 euroacute volt ami 37-szer nagyobb mint a hazai eacuterteacutek Romaacuteniaacuteban csupaacuten 2 769
euroacute volt a befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny eacuterteacuteke aacutetlagosan hektaacuteronkeacutent 2011-ben amivel a
magyarorszaacutegi eacuterteacuteket is joacutecskaacuten feluumllmuacutelta miacuteg Lengyelorszaacutegban 7 091 euroacutenyi eacuterteacutekű
befektetett eszkoumlz jutott egy hektaacuterra az emliacutetett eacutevben
A keacutet listavezető Hollandia eacutes Olaszorszaacuteg voltak 2004-2011 koumlzoumltt Előbbineacutel
folyamatos gyarapodaacutes utoacutebbinaacutel stagnaacutelaacutes koumlvetkezett be a vizsgaacutelt mutatoacute alakulaacutesaacutet
tekintve
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1800
2000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Euroacute
hek
taacuter
Franciaorszaacuteg Hollandia Lengyelorszaacuteg
Magyarorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg Olaszorszaacuteg
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
132
11 aacutebra
A befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve az egyes Euroacutepai Unioacutes
tagaacutellamokban (2004-2011)
Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014
Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm
Koumlvetkezteteacutes
A vizsgaacutelat konkluacutezioacuteja az hogy Magyarorszaacutegnak meacuteg mindig jelentős a lemaradaacutesa az
Euroacutepai Unioacute koraacutebban csatlakozott tagaacutellamaihoz keacutepest ugyanis az aacutegazatra jellemző
fontosabb mutatoacutek eacuterteacuteke folyamatosan romloacute tendenciaacutet mutat de toumlbbseacuteguumlk meacuteg iacutegy is
kedvezőbb az EU-27-orszaacutegok aacutetlagaacutenaacutel eacutes haacutetraacutenyunkboacutel sokat sikeruumllt lefaragnunk
2004 oacuteta a felzaacuterkoacutezaacutes lassan aacutem de biztosan halad előre A gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg
ugyan kisseacute visszavetette a fejlődeacutesuumlnket de az azoacuteta eltelt időszakban a gyarapodaacutes a
felzaacuterkoacutezaacutes toumlretlen uumltemben halad
A mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes a vizsgaacutelt időszakban 66 milliaacuterd euroacuteroacutel 77 milliaacuterd
euroacutera gyarapodott ami 12-szeres noumlvekedeacutest jelent A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott
eacuterteacuteke szinteacuten emelkedett 49 szaacutezaleacutekroacutel 54 szaacutezaleacutekra Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos
mezőgazdasaacutegi teruumllet Magyarorszaacutegon 81 hektaacuter volt 2010-ben ami 6 hektaacuterral marad
el az unioacutes aacutetlagtoacutel A foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacutejaacutet Gini-koefficiens eacutes Lorenz-goumlrbe
segiacutetseacutegeacutevel szaacutemszerűsiacutetettem illetve aacutebraacutezoltam A Gini-koefficiens eacuterteacuteke
Magyarorszaacuteg eseteacuteben 919 ami a vizsgaacutelt tagorszaacutegok koumlzuumll a legkoncentraacutelatlanabb
uumlzemszerkezetre utal Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre vetiacutetett bruttoacute hozzaacuteadott
eacuterteacutek hazaacutenkban kevesebb mint egy oumltoumlde a holland eacuterteacuteknek az olasz eacuterteacuteknek
kevesebb mint a fele de a neacutemet a francia eacutes a lengyel adattoacutel is elmarad Tehaacutet a
magyar mezőgazdasaacuteg egyik suacutelyos probleacutemaacuteja a fajlagosan alacsony bruttoacute hozzaacuteadott
eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutesa Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlzeacuterteacutek eacutes az az
egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke tekinteteacuteben is Magyarorszaacuteg
0
10 000
20 000
30 000
40 000
50 000
60 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Eu
roacuteh
ek
taacuter
Franciaorszaacuteg Hollandia Lengyelorszaacuteg Magyarorszaacuteg
Neacutemetorszaacuteg Olaszorszaacuteg Romaacutenia EU-27
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
133
jelentősen elmarad az unioacutes orszaacutegok toumlbbseacutegeacutetől baacuter a koraacutebbi eacutevekhez viszonyiacutetva
toumlrteacutent neacutemi pozitiacutev iraacutenyuacute vaacuteltozaacutes
Forraacutesjegyzeacutek
[1] Campos M ndash Jaklic T ndash Juvancic L (2010) Factors affecting farm
productivity in Bulgaria Hungary Poland Romania and Slovenia after the EU-
accession and likely structural impacts European Association of Agricultural
Economists 118th
Seminar August 25-27 2010 Ljubljana Slovenia p 14
[2] Csaacuteki Cs ndash Jaacutembor A (2009) The Diversity of Effects of EU Membership on
Agriculture in New Member States FAO Regional Office for Europe and
Central Asia Policy Studies on Rural Transition No 2009-4 p 48
[3] Gini C (1921) Measurement of inequality of income in Economic Journal
31 p 124-126
[4] Hubbard C ndash Hubbard L ndash Keszthelyi Sz ndash Podruzsik Sz (2008) Farm
income variability in Hungary A comparison with the EU based on FADN
records 108st EAAE Seminar in Warsaw 8-9 February 2008 p 11
[5] Farkasneacute Fekete M (szerk) ndash Dimeacuteny I ndash Szűcs I (szerk) (2008)
Hateacutekonysaacuteg a mezőgazdasaacutegban Agroinform Kiadoacute eacutes Nyomda Kft
Budapest p 357
[6] Kapronczai I (2007) Informaacutecioacutes rendszerek a koumlzoumls agraacuterpolitika
szolgaacutelataacuteban Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest p 152
[7] Kapronczai I (2011) A magyar agraacutergazdasaacuteg az EU-csatlakozaacutestoacutel
napjainkig Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest p 199
[8] Kopaacutenyi M (1996) Mikrooumlkonoacutemia Budapesti Koumlzgazdasaacutegtudomaacutenyi
Egyetem p 320
[9] Koumlzponti Statisztikai Hivatal (2013) Mezőgazdasaacuteg 2012 Budapest 2013
aacuteprilis p 25
[10] Lorenz M O (1905) Methods of measuring the concentration of wealth
American Statistical Association New Series No 70 June 1905 p 12
[11] Takaacutecs-Gyoumlrgy K ndash Erdeacutelyi T ndash Sadowski A (2011) Land use and property
changes in Poland and in Hungary after EU accession European Association of
Agricultural Economists 2011 International Congress August 30-September 2
2011 Zuumlrich Switzerland p 17
[12] Toacuteth O (2013) Farm structure and competitiveness in the Hungarian
agriculture Agroeconomia Croatica 2013 Vol 3 Number 1 p 7
[13] Udovecz G ndash Popp J ndash Potori N (2008) New challenges for Hungarian
agriculture Studies in Agricultural Economics No 108 p 19-32
A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese
134
Internetes hivatkozaacutesok
1 EUROSTAT httpeppeurostateceuropaeuportalpageportaleurostathome
2 FADN httpeceuropaeuagriculturerica
3 FAOSTAT httpfaostatfaoorg
4 KSH httpwwwkshhustadat
Szerző
Toacuteth Orsolya
PhD hallgatoacute
Szent Istvaacuten Egyetem Gazdaacutelkodaacutes eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori Iskola
Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet Peacutenzuumlgypolitikai Osztaacutely
tothorsolyaakigovhu
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
135
AZ ELLENŐRZEacuteS MINT TAacuteRSADALMI EacuteRDEK
VAacuteRKONYI ZSOLT KRISTOacuteF
Oumlsszefoglalaacutes
Az Orszaacuteggyűleacutes (OGY) a sarkalatos toumlrveacutenyek koumlzuumll elsőkeacutent fogadta el az uacutej
szaacutemvevőszeacuteki toumlrveacutenyt A 2011 juacutelius 1-eacuten hataacutelyba leacutepett jogszabaacutely kiszeacutelesiacutetette az
Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek (AacuteSZ) ellenőrzeacutesi jogosiacutetvaacutenyait megerősiacutetette a szervezet
fuumlggetlenseacutegeacutet eacutes aacutetlaacutethatoacutebbaacute tette a szaacutemvevőszeacuteki munkaacutet A toumlrveacuteny rendelkezeacutese
szerint az AacuteSZ aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlrrel veacutegzi a koumlzpeacutenzekkel eacutes az aacutellami eacutes oumlnkormaacutenyzati
vagyonnal valoacute gazdaacutelkodaacutes ellenőrzeacuteseacutet Magyarorszaacutegon az aacutellamhaacuteztartaacutes
ellenőrzeacuteseacutenek rendszere haacuterom pilleacuteren nyugszik ezek alkotoacutei a kuumllső ellenőrzeacutes a
kormaacutenyzati ellenőrzeacutes eacutes az aacutellamhaacuteztartaacutes belső kontroll rendszere A folyamat bdquoA
kontrollok szerepeacutenek feleacuterteacutekelődeacutese a koumlzszfeacuteraacutebanrdquo (Domokos 2012) az AacuteSZ belső
kontrollrendszer ellenőrzeacuteseit koumlvető jelenteacutesek megaacutellapiacutetaacutesainak hataacutesaacutera az
inteacutezkedeacutesi tervek formaacutejaacuteban nyer megerősiacuteteacutest Az ellenőrzeacutesek hasznosulaacutesa nyomon
koumlvethető a toumlrveacutenyalkotaacutesban az ellenőrzoumltt szervezetek munkaacutejaacuteban a legjobb
szakmai gyakorlatok aacutetveacuteteleacuteben A nyilvaacutenossaacutegra hozott 2012-2013 eacutevi jelenteacuteseivel
az AacuteSZ jelzeacutessel eacutelt a taacutersadalom feleacute hogy koumlzpeacutenz nem maradhat ellenőrizetlenuumll
Kulcsszavak Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek ellenőrzeacutes oumlnkormaacutenyzat belső kontrollrendszer
Jel koacuted H72 H74 M42 M48
Audit as Social Interest
Abstract
Summary My lecture covers issues regarding the local audit system and the
strengthening of the integrity of local governments and the broader interpretation as
well as the audit methodology thereof The integrity audits regulations and
organisational measures strengthen the transparent and accountable use of public funds
by local governments organisations and organisational units as well as reduce the risk
and the extent of abuse of public powers During my lecture I will describe and evaluate
the development process of local governmentsrsquo internal audit system and the
professional management of audit activities and internal audit in the absence of which
the orderly regulated economic effective ethical and efficient use of public funds and
public assets cannot be achieved My lecture is based on the conclusions of the audits
carried out by the State Audit Office in the years of 2012 and 2013 the results of the
State Audit Officersquos integrity survey and my audit experience taking also into account
the recommendations of INTOSAI
Keywords State Audit Office audit local government internal audit system
Bevezeteacutes
A belső kontrollrendszer a kockaacutezatok kezeleacuteseacutere eacutes a taacutergyilagos bizonyossaacuteg
megszerzeacutese eacuterdekeacuteben kialakiacutetott folyamatrendszer amelynek feladata hogy taacutemogassa
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
136
a koumlltseacutegveteacutesi szervet fő ceacuteljai megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban A felső vezeteacutesnek a
koumlzeacutepvezetőknek eacutes a dolgozoacutek minden szintjeacutenek reacuteszt kell vennie abban a
folyamatban melynek soraacuten a belső kontrollrendszer beeacutepuumll a szervezet
infrastruktuacuteraacutejaacuteba a szervezeti kultuacutera reacuteszeacuteveacute vaacutelik A belső kontrollrendszert sokkal
inkaacutebb beeacutepiacuteteni kell sem mint kieacutepiacuteteni hiszen a joacutel műkoumldtetett belső kontrollrendszer
a szervezettől elvaacutelaszthatatlan egyseacuteget keacutepez
Tanulmaacutenyomban raacute kiacutevaacutenok mutatni arra hogy az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel a belső
kontrollteveacutekenyseacutegek eacutes a belső ellenőrzeacutes műkoumldteteacutese neacutelkuumll nem valoacutesiacutethatoacute meg a
koumlzpeacutenzek a koumlzvagyon szabaacutelyos szabaacutelyozott gazdasaacutegos hateacutekony eacutes eredmeacutenyes
felhasznaacutelaacutesa Az oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi vagyongazdaacutelkodaacutesi szabaacutelyossaacutegaacutet eacutes
eredmeacutenyesseacutegeacutet alapvetően a megfelelően kialakiacutetott belső kontrollrendszer jelenleacutete eacutes
műkoumldeacutese biztosiacutetja A belső kontrollrendszerek hiaacutenyossaacutegai negatiacutev moacutedon hatnak az
oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi vagyoni helyzeteacutere illetve pazarloacute gazdaacutelkodaacutest
eredmeacutenyezhetnek
Tanulmaacutenyomban arra vaacutellalkozom hogy bemutassam a belső kontrollok megfelelő
műkoumldeacuteseacutenek kiemelkedő jelentőseacutegeacutet Az oumlsszegyűjtoumltt eacutes rendszerbe foglalt
koumlvetkezteteacutesek segiacutetseacutegeacutevel hozzaacute kiacutevaacutenok jaacuterulni az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes
aacutetlaacutethatoacutebb eacutes eredmeacutenyesebb rendezettebb műkoumldeacuteseacutehez
Az AacuteSZ koumlzeacuteptaacutevuacute inteacutezmeacutenyi strateacutegiaacutejaacuteban5 alapeacuterteacutekkeacutent strateacutegiai ceacutelkeacutent eacutes
feladatkeacutent hataacuterozta meg hogy taacutemogatja az integritaacutes alapuacute transzparens eacutes
elszaacutemoltathatoacute koumlzpeacutenzfelhasznaacutelaacutes megteremteacuteseacutet ezzel is taacutemogatva az
oumlnkormaacutenyzatoknaacutel a magasabb szintű rendezettseacuteg kialakiacutetaacutesaacutet
Anyag eacutes moacutedszer
Taacutersadalmi eacutes ellenőrzeacutes szakmai elvaacuteraacutes hogy a koumlzpeacutenzeket a koumlzvagyont hasznaacuteloacutek
teveacutekenyseacuteguumlkről elszaacutemoljanak Ennek a jogos igeacutenynek az eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez meg kell
teremteni azokat a folyamatokat rendszereket amelyek neacutelkuumlloumlzhetetlenek az
elszaacutemoltataacuteshoz az elszaacutemolaacuteshoz (Gyuumlreacuteneacute 2012) Magyarorszaacutegon a
kontrollrendszer szabaacutelyozaacutesa haacuteromszintű a toumlrveacutenyi előiacuteraacutesokat az Aacuteht 2011 eacutevi
CXCV toumlrveacuteny az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel
eacutes a Moumltv 2011 eacutevi CLXXXIX toumlrveacuteny
Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) a rendeleti szintű
szabaacutelyozaacutest az Aacutevr 3682011 (XII 31) Korm rendelet az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel szoacuteloacute
toumlrveacuteny veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) eacutes a Bkr 3702011 (XII 31)
Korm rendelet a koumlltseacutegveteacutesi szervek belső kontrollrendszereacuteről eacutes belső ellenőrzeacuteseacuteről
(hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) tartalmazza amelyeket uacutetmutatoacutei szinten standardok eacutes
keacutezikoumlnyvek taacutemogatnak A koumlltseacutegveteacutesi szervek belső kontrollrendszere maacuter magaacuteban
foglalja a korszerű felelős szervezetiraacutenyiacutetaacutes elemeit (kontrollkoumlrnyezet
kockaacutezatkezeleacutes kontrollteveacutekenyseacuteg informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute monitoring) is
A belső ellenőrzeacutes fuumlggetlen taacutergyilagos bizonyossaacutegot adoacute eacutes tanaacutecsadoacute teveacutekenyseacuteg
amelynek kituumlntetett ceacutelja hogy az ellenőrzoumltt szervezet műkoumldeacuteseacutet fejlessze
eredmeacutenyesseacutegeacutet noumlvelje A belső ellenőrzeacutes a szervezet ceacuteljai eleacutereacutese eacuterdekeacuteben
rendszerszemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacutessel moacutedszeresen eacuterteacutekeli fejleszti az ellenőrzoumltt
szervezet-iraacutenyiacutetaacutesi belső kontroll eacutes ellenőrzeacutesi eljaacuteraacutesainak hateacutekonysaacutegaacutet
A belső kontroll folyamatok ceacutel eacutes feladatrendszereacutenek foacutekuszaacuteban aacutell hogy
5 httpwwwaszhustrategiaasz-strategiaasz-strategia-2011pdf (Letoumllteacutes2014
februaacuter 14)
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
137
a) Megfeleljenek a vonatkozoacute toumlrveacutenyeknek eacutes szabaacutelyozaacutesoknak
b) a műkoumldeacutes eacutes gazdaacutelkodaacutes soraacuten a teveacutekenyseacutegeket szabaacutelyszerűen gazdasaacutegosan
hateacutekonyan eredmeacutenyesen hajtsaacutek veacutegre
c) az elszaacutemolaacutesi koumltelezettseacutegeket teljesiacutetseacutek
d) megveacutedjeacutek az erőforraacutesokat a veszteseacutegektől kaacuteroktoacutel a nem rendelteteacutesszerű
hasznaacutelattoacutel a csalaacutesoktoacutel eacutes korrupcioacutetoacutel
Anyag
Az AacuteSZ 2012-ben toumlbb szaacutez telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat eacutes toumlbb mint 150 nemzetiseacutegi
oumlnkormaacutenyzat ellenőrzeacuteseacutet kezdte meg Ezekkel az ellenőrzeacutesekkel az AacuteSZ nem csak a
hiaacutenyossaacutegok szabaacutelytalansaacutegok feltaacuteraacutesaacutet (Sepsey 2011) hanem a legjobb gyakorlatok
bemutataacutesaacutet eacutes aacutetadaacutesaacutet is tervezi megvaloacutesiacutetja Az AacuteSZ eacutes a Koumlzigazgataacutesi eacutes
Igazsaacuteguumlgyi Miniszteacuterium huacutesz helysziacutenen az egeacutesz orszaacutegot lefedő szeminaacuteriumi
előadaacutes sorozattal (Vaacuterkonyi Kiss 2013) kiacutevaacutenta felhiacutevni a figyelmet a belső kontrollok
fontossaacutegaacutera mert az egyben garanciaacutet is jelenthet hogy csoumlkkenjen a korrupcioacute
kockaacutezata eacutes a korrupcioacute6 eacuterzete is 8
Moacutedszer
Az AacuteSZ ellenőrzeacutesek alkalmaacuteval a belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg veacutegrehajtaacutesaacutenak
ellenőrzeacutesekor kuumlloumln-kuumlloumln minősiacutetetteacutek a szaacutemvevők az ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg
megtervezeacuteseacutet veacutegrehajtaacutesaacutet dokumentaacutelaacutesaacutet a jelenteacuteskeacutesziacuteteacutes folyamataacutet eacutes a koraacutebbi
ellenőrzeacutesek utoacutegondozaacutesaacutet nyomon koumlveteacuteseacutet a koraacutebbi jelenteacutesek hasznosulaacutesaacutet
Az ellenőrzeacutes lefolytataacutesaacutehoz az Oumlnkormaacutenyzatok a kimutataacutesok eacutes a tanuacutesiacutetvaacuteny
elektronikus kitoumllteacuteseacutevel valamint az AacuteSZ aacuteltal keacutert dokumentumok elektronikus
megkuumlldeacuteseacutevel szolgaacuteltattak adatokat A rendelkezeacutesre bocsaacutetott adatok informaacutecioacutek
kontrollja a helysziacuteni ellenőrzeacutes kereteacuteben toumlrteacutent meg a munkalapokba integraacutelt eacuterteacutekelő
rendszer taacutemogataacutesaacuteval
Az oumlnkormaacutenyzati ellenőrzeacutes soraacuten a megfelelő bizonyossaacutegi szint ellenőrzeacutese jelentős
erőforraacutes-kapacitaacutest igeacutenyelt Koumlltseacuteghateacutekonysaacutegi okok miatt uacutegynevezett toumlbbleacutepcsős
megfelelőseacutegi teszteket veacutegeztek el a szaacutemvevők A moacutedszer leacutenyege hogy a vizsgaacutelatra
kijeloumllt magas kockaacutezatuacute teruumlletek teacuteteleinek sokasaacutegaacuteboacutel az egyszerű veacuteletlen
mintaveacutetellel kivaacutelasztott teacutetelek ellenőrzeacuteseacutet nem teljes koumlrűen hanem csak addig
veacutegezteacutek amiacuteg elegendő eacutes megfelelő bizonyiacuteteacutekot nem szereztek a vizsgaacutelt kontroll
műkoumldeacuteseacutenek megfelelő vagy nem megfelelő voltaacuteroacutel Az elvaacutert bizonyossaacuteg eacutes a
toleraacutelhatoacute (elfogadhatoacute) hibaacutek fuumlggveacutenyeacuteben aacuteltalaacuteban 30ndash100 koumlzoumltti teacutetel teszteleacutese
alapjaacuten megbiacutezhatoacute veacutelemeacuteny volt alkothatoacute a kontrollok meghataacuterozott ceacutel szerinti
műkoumldeacuteseacuteről amely vonatkozhatott akaacuter toumlbb ezer teacutetelttranzakcioacutet tartalmazoacute teruumlletre
is A veacuteletlen mintaveacutetelt az IDEA-szoftver segiacutetseacutegeacutevel veacutegezteacutek el a szaacutemvevők A
minősiacuteteacutes eredmeacutenye bdquomegfelelőrdquo bdquoreacuteszben megfelelőrdquo vagy bdquonem megfelelőrdquo lehetett
A szaacutemvevők a belső kontrollrendszert eacuterteacutekelő munkalapok kitoumllteacutese soraacuten az alapvető
vizsgaacutelati eljaacuteraacutesokat alkalmaztaacutek amely eljaacuteraacutesok koumlzuumll a megfigyeleacutest az
informaacutecioacutekeacutereacutest eacutes az elemző eljaacuteraacutesokat hasznaacuteltaacutek
6 httpwwwintosaiorgissai-executive-summariesviewarticleintosai-gov-9100-
guidelines-for-internal-control-standards-for-the-public-sectorhtml
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
138
Eredmeacutenyek
Az ellenőrzeacutesi tapasztalatok a belső kontrollrendszer oumlsszetevőinek eacuterteacutekeleacutese az oumlt fő
elem megfelelőseacutege eseteacuteben a nagyszaacutemuacute ellenőrzoumltt szervezet miatt csak aacuteltalaacutenosan
megfogalmazhatoacute megaacutellapiacutetaacutesokra ad lehetőseacuteget Az elvaacuteraacutesok megfogalmazaacutesaacutet az
ellenőrzeacutesi programok eacutes melleacutekleteik tartalmaztaacutek (Laacutesd Eacutertelmező szoacutetaacuter)
Kontrollkoumlrnyezet A kontrollkoumlrnyezet a teljes kontroll rendszer alapja A
kontrollkoumlrnyezet kialakiacutetaacutesa kereteacuteben a szervezet vezeteacuteseacutenek a feladatok eacutes ceacutelok
teljesiacuteteacuteseacutehez a megfelelő műkoumldeacutes biztosiacutetaacutesaacutehoz meg kellett hataacuteroznia eacutes
szabaacutelyoznia minden szuumlkseacuteges folyamatot eacutes azok oumlsszetevőit Ki kellett alakiacutetania a
folyamatok ellaacutetaacutesaacutet hateacutekonyan taacutemogatoacute szervezeti struktuacuteraacutet felmeacuterni a szuumlkseacuteges
materiaacutelis eacutes humaacuten erőforraacutesokat meghataacuterozni a keacutepzettseacutegi keacutepesseacutegi eacutes etikai
koumlvetelmeacutenyeket7 tovaacutebbaacute szabaacutelyozni a kuumllső kapcsolatok tartaacutesaacutenak moacutedjaacutet Az etika
felveacuteteleacutet a magatartaacutesi az erkoumllcsi keacuterdeacutesek a csalaacutes eacutes a korrupcioacute megelőzeacuteseacutenek
hangsuacutelyozaacutesa miatt tartottaacutek fontosnak a doumlnteacuteshozoacutek
Az ellenőrzeacutesi tapasztalatok alapjaacuten az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a legmagasabb
megfelelőseacutegi szintet a kontrollkoumlrnyezet eacuterte el amelyet a szervezeti struktuacutera a belső
szabaacutelyozottsaacuteg eacutes a humaacutenerőforraacutes gazdaacutelkodaacutes kezeleacutes hataacuteroz meg Az inteacutezmeacutenyek
szervezeti struktuacuteraacuteja a felelősseacutegi a hataacuteskoumlri viszonyok eacutes a feladatok meghataacuterozaacutesa
valamint a belső szabaacutelyzatok a jogszabaacutelyoknak eacutes a belső kontroll standardoknak
megfeleltek
Az informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute Az informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute magaacuteba foglalja a
vonatkozoacute eacutes megbiacutezhatoacute informaacutecioacute meghataacuterozaacutesaacutet eacutes megszerzeacuteseacutet tovaacutebbaacute az
alkalmazottak eacutes vezetők szaacutemaacutera megfelelő formaacuteban eacutes időben toumlrteacutenő eljuttataacutesaacutet
hogy az lehetőveacute tegye koumltelezettseacutegeik ndash beleeacutertve a belső kontrollal kapcsolatos
koumltelezettseacutegeikndash teljesiacuteteacuteseacutet
A vezeteacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet alapvetően befolyaacutesolja az informaacutecioacute minőseacutege amelynek
időben rendelkezeacutesre aacutelloacutenak aktuaacutelisnak pontosnak eacutes eleacuterhetőnek kell lennie
Az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a belső szabaacutelyzatok az informaacutecioacute aacutetadaacutesaacutenak formaacutejaacutet
meghataacuteroztaacutek az alkalmazottak a munkaveacutegzeacuteshez szuumlkseacuteges informaacutecioacutekhoz időben
hozzaacutejutottak Tipikus hiaacutenyossaacutegkeacutent eacuterteacutekelteacutek a szaacutemvevők hogy az ellenőrzoumltt
szervezetek nem rendelkezetek kommunikaacutecioacutes strateacutegiaacuteval valamint nem alakiacutetottaacutek ki
a szabaacutelytalansaacutegok a korrupcioacutegyanuacute-jelenteacutes megfelelő eljaacuteraacutesrendjeacutet Megaacutellapiacutethatoacute
volt hogy a legkritikusabb kommunikaacutecioacutes csatorna a vezeteacutes eacutes az alkalmazottak
koumlzoumltti kommunikaacutecioacute mivel a vezeteacutesnek ceacutelzottan eacutes specifikusan biztosiacutetani kellett
volna a visszacsatolaacutes lehetőseacutegeacutet eacutes formaacutejaacutet
A kontrollteveacutekenyseacuteg A kontrollteveacutekenyseacutegek azok az elvek (politikaacutek) eszkoumlzoumlk
eljaacuteraacutesok mechanizmusok amelyeket a szervezet vezeteacutese annak eacuterdekeacuteben hoz leacutetre
hogy elősegiacutetse a szervezet ceacutelkitűzeacuteseinek eleacutereacuteseacutet Ezek az eljaacuteraacutesok magukban
foglalhatjaacutek az egyezteteacutesek előkeacutesziacuteteacuteseacutet olyan eljaacuteraacutesok eacutes felelősseacutegi koumlroumlk
kialakiacutetaacutesaacutet amelyek biztosiacutetjaacutek a kulcsszerepet keacutepező beosztaacutesok elhataacuterolaacutesaacutet
szeacutetvaacutelasztaacutesaacutet
A joacutel veacutegrehajtott kontrollteveacutekenyseacuteg a szabaacutelyos műkoumldeacutest biztosiacutetoacute inteacutezkedeacutesek
meghozatalaacutet eacutes azok betartaacutesaacutet jelenti A kontrollteveacutekenyseacutegek magukba foglaljaacutek a
7 XIV INCOSAI Uruguay Montevideo 1998
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
139
kuumlloumlnboumlző megelőző eacutes feltaacuteroacute kontrollok szeacuteles soraacutet amelyek koumlzoumltt a szervezetnek a
megfelelő egyensuacutelyt ki kell alakiacutetania eacutes biztosiacutetania kell a helyrehozoacute műveleteket
moacutedszertanokat egyaraacutent
A kockaacutezatkezeleacutes Az ellenőrzoumltt szervezeteknek meg kellett hataacuterozniuk a
teveacutekenyseacutegek folyamatok műveletek megfelelő teljesiacuteteacuteseacutenek belső kockaacutezatait eacutes a
kockaacutezatvaacutellalaacutes szintjeacutet Az eacuterteacutekeleacutes alapjaacuten megfelelő vaacutelaszinteacutezkedeacuteseket kellett
kidolgozni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni a kockaacutezatok meacuterseacutekleacuteseacutere Mivel a koumlzigazgataacutesi a
szabaacutelyozaacutesi eacutes műkoumldeacutesi felteacutetelek megvaacuteltoznak megvaacuteltozhatnak ezeacutert a
kockaacutezatkezeleacutesnek folyamatos iteratiacutev teveacutekenyseacutegnek kell lennie Az ellenőrzoumltt
szervezetek eseteacuteben is folyamatosan vaacuteltozott a kontrollkoumlrnyezet ezeacutert a
kockaacutezatokkal kapcsolatos prioritaacutesok ceacutelok eacutes a kockaacutezatoknak tulajdoniacutetott jelentőseacuteg
is moacutedosult vaacuteltozott
A kockaacutezatkezeleacutesi teveacutekenyseacuteg szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel az ellenőrzoumltt szervezetek nem
gondoskodtak teljes koumlrűen eacutes a gyakorlati alkalmazaacutesban is voltak hiaacutenyossaacutegok A
hiaacutenyossaacutegok koumlzeacute tartozott hogy nem eacuterteacutekelteacutek a csalaacutes a korrupcioacute kockaacutezataacutet az
elfogadhatoacute kockaacutezati szintet a kockaacutezati reakcioacutet eacutes a vaacutelaszinteacutezkedeacuteseket sem
hataacuteroztaacutek meg
A monitoring teveacutekenyseacuteg A műkoumldeacutes monitoringja a szervezet teveacutekenyseacutegeacutenek a
ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutet biztosiacutetja A belső kontrollok monitoringja
magaacuteba foglalja a vezeteacutes rendszeres feluumlgyeletet gyakorloacute teveacutekenyseacutegeacutet valamint maacutes
műveleteket amelyeket az alkalmazottak hajtanak veacutegre feladatkoumlruumlk ellaacutetaacutesa kereteacuteben
A monitoring lehet folyamatos (rutinteveacutekenyseacuteg) vagy kuumlloumln (specifikus) eacuterteacutekeleacutes
A folyamatos monitoring a szervezet normaacutelis ismeacutetlődő műveleteihez kapcsoloacutedik
veacutegrehajtaacutesa a műveletekkel egy időben valoacutesul meg dinamikusan reagaacutel a vaacuteltozaacutesokra
A kuumlloumln (specifikus) eacuterteacutekeleacutesekre a folyamatokat koumlvetően keruumll sor iacutegy a probleacutemaacutek
feltaacuteraacutesa beazonosiacutetaacutesa keacutesőbb toumlrteacutenik meg
Az ellenőrzoumltt szervezetek koumlzoumltt jelentős elteacutereacutesek mutatkoztak tipikusnak volt
tekinthető hogy nem műkoumldtetteacutek a monitoring rendszert elmaradt a belső
kontrollrendszerek oumlneacuterteacutekeleacutese a belső ellenőrzeacutes nem vizsgaacutelta a kontrollrendszert
teljes koumlrűen
A belső ellenőrzeacutes szabaacutelyozottsaacutega
Az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a belső ellenőrzeacutes feladatkoumlreacutet elsősorban az SZMSZ-ben
illetve a belső ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvben hataacuteroztaacutek meg ndash ezeken tuacutelmenően ndash az
uumlgyrend is tartalmazott utalaacutesokat a belső ellenőrzeacutes feladataira
A belső ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvek ndash neacutehaacuteny kisebb hiaacutenyossaacutegtoacutel eltekintve ndash megfeleltek
a jogszabaacutelyi előiacuteraacutesoknak Jellemzően azonban az ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvek aktualizaacutelaacutesa
nem vagy csak keacutesve toumlrteacutent meg
Az AacuteSZ ellenőrzeacutesek megaacutellapiacutetottaacutek hogy belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteget csak az
aacutellamhaacuteztartaacuteseacutert felelős miniszter engedeacutelyeacutevel rendelkező szemeacutelyek veacutegeztek Az
alkalmazott belső ellenőroumlk szakmai veacutegzettseacutege eacutes gyakorlati ideje megfelelt az
előiacuteraacutesoknak a belső ellenőroumlk reacuteszt vettek szakmai tovaacutebbkeacutepzeacutesen eacutes az előiacutert
esetekben vizsgaacutet tettek
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
140
A belső kontrollrendszer eacutes a belső ellenőrzeacutes kapcsolata a belső kontrollrendszer eacutes a
belső ellenőrzeacutes megfelelőseacutege az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel egyeacutertelmű korrelaacutecioacutet
mutatott Azoknaacutel a szervezetekneacutel ahol a belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg nem műkoumldoumltt
megfelelően ott a kialakiacutetott belső kontrollokban is hiaacutenyossaacutegok voltak
megfigyelhetőek
Megaacutellapiacutethatoacute hogy elsősorban a kockaacutezatkezeleacutesi teveacutekenyseacuteg sziacutenvonalaacutenak
emeleacuteseacutevel a taacutemogatoacute kontrollok erősiacuteteacuteseacutevel a belső szabaacutelyzatok folyamatos
aktualizaacutelaacutesaacuteval lehet a belső kontrollrendszer tovaacutebbfejleszteacuteseacutet elősegiacuteteni Probleacutemaacutet
jelent hogy az utoacutebbi eacutevekben meggyenguumllt a belső ellenőrzeacutes suacutelya szerepe szakmai
teveacutekenyseacutege
Koumlvetkezteteacutesek
A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a taacutersadalom szolgaacutelataacuteban kell aacutellniuk8
(Domokos 2013) hangzott el a Magyar Peacutenzuumlgyi eacutes Gazdasaacutegi Ellenőroumlk Koumlzhasznuacute
Egyesuumlleteacutenek (MPGEKE) eacuteves konferenciaacutejaacutenak nyitoacute előadaacutesaacuten
A belső kontrollrendszerek ellenőrzeacuteseacutenek vaacuterhatoacute hasznosulaacutesaacutet toumlbb szinten tervezi az
AacuteSZ A toumlrveacutenyalkotaacutes szaacutemaacutera toumlbb eacuteves tematikus oumlsszegzett adatok eacutes tapasztalatok
aacutellnak rendelkezeacutesre a belső kontrollrendszer oumlnkormaacutenyzati teruumlleten valoacute
kialakiacutetaacutesaacuteroacutel műkoumldeacuteseacuteről eacutes hataacutesairoacutel A belső ellenőrzeacutes műkoumldeacuteseacuteről az integritaacutes
felmeacutereacutesek eredmeacutenyeiből koumlvetkezteteacutest lehet levonni arroacutel hogy a belső
kontrollrendszer kialakiacutetaacutesaacutera eacutes műkoumldteteacuteseacutere vonatkozoacute jogszabaacutelyi előiacuteraacutesok reaacutelis
koumlvetelmeacutenyeket taacutemasztanak-e az elteacuterő adottsaacuteguacute telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok eseteacuteben
illetve indokolt-e az esetleges jogszabaacutelyi moacutedosiacutetaacutes kezdemeacutenyezeacutese Az AacuteSZ
ellenőrzeacutesek a jelenteacutesek megaacutellapiacutetaacutesai az ellenőrzoumltt szervezetek szaacutemaacutera visszajelzeacutest
adnak a belső kontrollrendszer kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes műkoumldeacuteseacuteben felleacutepő hiaacutenyossaacutegokroacutel
Az inteacutezkedeacutesi tervekben megfogalmazott eacutes veacutegrehajtott javaslatok hozzaacutejaacuterulnak azok
kikuumlszoumlboumlleacuteseacutehez
Az ellenőrzeacutes megaacutellapiacutetaacutesait eacutes javaslatait maacutes szervezetek is hasznosiacutethatjaacutek hiszen az
AacuteSZ jelenteacutesek9 nyilvaacutenosak megtalaacutelhatoacuteak az AacuteSZ honlapjaacuten Az AacuteSZ a hozzaacuteadott
eacuterteacuteket teremtő ellenőrzeacuteseivel elemző teveacutekenyseacutegeacutet eacutes tanaacutecsadoacute szerepeacutet erősiacutetve
vaacutellal reacuteszt a joacutel műkoumldő aacutellam feleacutepiacuteteacuteseacuteben
EacuteRTELMEZŐ SZOacuteTAacuteR
Az AacuteSZ ellenőrzeacutesi programjainak jelenteacuteseinek egyseacuteges fogalom hasznaacutelata
eacuterdekeacuteben melleacuteklet formaacutejaacuteban kiadja a szakteruumllethez kapcsoloacutedoacute legfontosabb
fogalmakhoz kapcsoloacutedoacute fogalomtaacuteraacutet eacutertelmező szoacutetaacuteraacutet
Informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute
A vezeteacutes keacutepesseacutegeacutet a megfelelő doumlnteacutesek meghozatalaacutera alapvetően befolyaacutesolja az
informaacutecioacute minőseacutege amely magaacuteban hordozza azt a koumlvetelmeacutenyt hogy az
8 Domokos Laacuteszloacute előadaacutesaacutenak ciacuteme A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a
taacutersadalom szolgaacutelataacuteban kell aacutellniuk httpwwwmpgehirportalhukiemelt-
hirekdomokos-laszlo-a-kozpenzugyi-ellenorzo-intezmenyeknek-a-tarsadalom-
szolgalataban-kell-allniuk (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18) 9 httpwwwaszhujelentesek
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
141
informaacutecioacutenak megfelelőnek időben rendelkezeacutesre aacutelloacutenak aktuaacutelisnak pontosnak eacutes
eleacuterhetőnek kell lennie
A hateacutekony kommunikaacutecioacute lefeleacute horizontaacutelisan eacutes felfeleacute iraacutenyuloacute informaacutecioacute
aacuteramoltataacutest jelent a szervezetben annak minden reacuteszeacuteben eacutes teljes struktuacuteraacutejaacuteban
A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles olyan rendszereket kialakiacutetani eacutes műkoumldtetni
melyek biztosiacutetjaacutek hogy a megfelelő informaacutecioacutek a megfelelő időben eljutnak az
illeteacutekes szervezethez szervezeti egyseacuteghez illetve szemeacutelyhez
Kockaacutezatkezeleacutes A kockaacutezatkezeleacutes a szervezet ceacuteljai eleacutereacuteseacutevel kapcsolatos
kockaacutezatok azonosiacutetaacutesaacutenak eacutes elemzeacuteseacutenek valamint a megfelelő vaacutelaszok
meghataacuterozaacutesaacutenak folyamata A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles a kockaacutezati
teacutenyezők figyelembeveacuteteleacutevel kockaacutezatelemzeacutest veacutegezni eacutes kockaacutezatkezeleacutesi rendszert
műkoumldtetni
Kontrollkoumlrnyezet A kontrollkoumlrnyezet alapozza meg a belső kontroll oumlsszes toumlbbi
elemeacutet a fegyelem eacutes a struktuacutera biztosiacutetaacutesa aacuteltal A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles
olyan kontrollkoumlrnyezetet kialakiacutetani amelyben
a) vilaacutegos a szervezeti struktuacutera
b) egyeacutertelműek a felelősseacutegi hataacuteskoumlri viszonyok eacutes feladatok
c) meghataacuterozottak az etikai elvaacuteraacutesok a szervezet minden szintjeacuten
d) aacutetlaacutethatoacute a humaacutenerőforraacutes-kezeleacutes
Kontrollteveacutekenyseacutegek A kontrollteveacutekenyseacutegek azok az elvek (politikaacutek) eacutes eljaacuteraacutesok
amelyeket a kockaacutezatok meghataacuterozaacutesa eacutes a szervezet ceacuteljainak eleacutereacutese eacuterdekeacuteben
alakiacutetanak ki A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles a szervezeten beluumll
kontrollteveacutekenyseacutegeket kialakiacutetani melyek biztosiacutetjaacutek a kockaacutezatok kezeleacuteseacutet
hozzaacutejaacuterulnak a szervezet ceacuteljainak eleacutereacuteseacutehez
Kontroll monitoring A belső kontroll monitoring arra iraacutenyul hogy biztosiacutetsa a
kontrolloknak a leacutetrehozaacutesuk szaacutendeacutekaacutenak megfelelő műkoumldeacuteseacutet eacutes a műkoumldeacutes megfelelő
moacutedosiacutetaacutesaacutet a koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesa eseteacuten
Monitoring A belső kontrollrendszer teljesiacutetmeacuteny-minőseacutegeacutenek időnkeacutenti
kieacuterteacutekeleacuteseacutehez folyamatosan figyelemmel kell kiacuteseacuterni eacutes eacuterteacutekelni kell (egyuumltt
bdquomonitoringrdquo) a rendszert A monitoring rutinteveacutekenyseacutegek kuumlloumln eacuterteacutekeleacutesek vagy e
kettő kombinaacutecioacuteja reacuteveacuten valoacutesul meg A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles olyan
monitoring rendszert műkoumldtetni mely lehetőveacute teszi a szervezet teveacutekenyseacutegeacuteneka
ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutet
Moacutedszer
Eacuterteacutekelteacutek az ellenőrzoumltt szervezetneacutel a belső ellenőrzeacutes műkoumldeacuteseacutenek szabaacutelyossaacutegaacutet
megfelelőseacutegeacutet Az egyszerű veacuteletlen mintaveacutetellel kivaacutelasztott teacutetelek ellenőrzeacuteseacutet
toumlbbleacutepcsős megfelelőseacutegi tesztek uacutetjaacuten addig veacutegezteacutek amiacuteg elegendő eacutes megfelelő
bizonyiacuteteacutekot szereztuumlnk a vizsgaacutelt folyamatok kulcskontrolljai műkoumldeacuteseacutenek megfelelő
vagy nem megfelelő voltaacuteroacutel
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
142
Hivatkozott forraacutesok
Domokos L(2013) előadaacutesaacutenak ciacuteme A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a
taacutersadalom szolgaacutelataacuteban kell aacutellniuk httpwwwmpgehirportalhukiemelt-
hirekdomokos-laszlo-a-kozpenzugyi-ellenorzo-intezmenyeknek-a-tarsadalom-
szolgalataban-kell-allniuk Elhangzott Magyar Peacutenzuumlgyi eacutes Gazdasaacutegi Ellenőroumlk
Koumlzhasznuacute Egyesuumlleteacutenek (MPGEKE) eacuteves konferenciaacutejaacutenak nyitoacute előadaacutesaacuten 2013
november 7(Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Gyuumlre L-neacute (2012) Belső kontrollok kialakiacutetaacutesa eacutes műkoumldteteacutese az oumlnkormaacutenyzati
vagyongazdaacutelkodaacutes kockaacutezatainak csoumlkkenteacuteseacutere Megjeleneacutes Peacutenzuumlgyi Szemle 2
183ndash193 oldal httpwwwaszhupenzugyi-szemle-cikkek2012belso-kontrollok-
kialakitasa-es-mukodtetese-az-onkormanyzati-vagyongazdalkodas-kockazatainak-
csokkentesere183-193-gyurelnepdf (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Sepsey T (2011) Belső ellenőrzeacutes az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel Az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek
ellenőrzeacutesi tapasztalatai Megjeleneacutes Peacutenzuumlgyi Szemle 20114 (p 401-418)
httpwwwaszhupenzugyi-szemle-cikkek2011belso-ellenorzes-az-
onkormanyzatoknal-az-allami-szamvevoszek-ellenorzesi-tapasztalatai (Letoumllteacutes 2014
februaacuter 18)
Vaacuterkonyi Zs K ndash Kiss B Belső kontrollok eacutes integritaacutes az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel - Az első
aacutellomaacutes Eger 2013 oktoacuteber 10 httpwwwaszhirportalhuhuhirekbelso-kontrollok-
es-integritas-az-onkormanyzatoknal-az-elso-allomas-eger (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Toumlrveacutenyek
Aacuteht 2011 eacutevi CXCV toumlrveacuteny az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)
AacuteSZ toumlrveacuteny 2011 eacutevi LXVI toumlrveacuteny az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutekről
Moumltv 2011 eacutevi CLXXXIX toumlrveacuteny Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel (hataacutelyos
2012 januaacuter 1-jeacutetől)
Rendeletek
Aacutevr 3682011 (XII 31) Korm rendelet az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny
veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)
Bkr 3702011 (XII 31) Korm rendelet a koumlltseacutegveteacutesi szervek belső
kontrollrendszereacuteről eacutes belső ellenőrzeacuteseacuteről (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)
Nemzetkoumlzi standardok
httpwwwintosaiorgissai-executive-summariesviewarticleintosai-gov-9100-
guidelines-for-internal-control-standards-for-the-public-sectorhtml Letoumllteacutes 2014
februaacuter 18)
Jelenteacutesek
Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi helyzeteacutenek eacutes gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutenek
2011 eacutevi ellenőrzeacuteseacuteről ASZ 2012 aacuteprilis 17 (1282) 137 pp
httpwwwaszhujelentes1282osszegzes-a-helyi-onkormanyzatok-penzugyi-
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
143
helyzetenek-es-gazdalkodasi-rendszerenek-2011-evi-ellenorzeseirol1282j000pdf
(Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Jelenteacutes a belső kontrollrendszer eacutes a belső ellenőrzeacutes szabaacutelyszerűseacutegeacutenek a
zaacuterszaacutemadaacutesi ellenőrzeacutesbe bevont koumlzponti koumlltseacutegveteacutesi inteacutezmeacutenyekneacutel lefolytatott
ellenőrzeacuteseacuteről ASZ 2012szeptember 10 (1298) 82 pp
httpwwwaszhujelentes1298jelentes-a-belso-kontrollrendszer-es-a-belso-ellenorzes-
szabalyszerusegenek-a-zarszamadasi-ellenorzesbe-bevont-kozponti-koltsegvetesi-
intezmenyeknel-lefolytatott-ellenorzeserol1298j000pdf (Le-toumllteacutes 2014 februaacuter 18)
Szerző
Vaacuterkonyi Zsolt Kristoacutef
szaacutemvevő tanaacutecsos
Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek
1052 Budapest Apaacuteczai Csere Jaacutenos u 10
E-mail ciacutem rtfvezelmgmailcom
Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek
144
ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)
145
SZERZŐK JEGYZEacuteKE
Aacuteldorfai Gyoumlrgy 9
Baranyai Zsolt 19
Czabadai Lilla 9
Ion Raluca Andreea 27
Kaacuteposzta Joacutezsef 81
Kisvarga Szilvia 35
Kraacutenitz Liacutevia 47
Liptaacutek Katalin 57
Maacuteteacute Domiciaacuten 71
Naaacuter-Toacuteth Zsuzsanna 19
Neacutemedineacute Kollaacuter Kitti 81
Novac Cornelia Mihaela 27
Novac Ovidiu Constantin 27
Peacuteli Laacuteszloacute 81
Rašovskaacute Adriana 91
Szaboacute Dorottya 109
Tillyneacute Maacutendy Andrea 35
Toacuteth Orsolya 119
Toacuteth Roland 47
Vaacuterkonyi Zsolt Kristoacutef 135
Vaacutesaacutery Mikloacutes 19 47
Vinogradov Szergej 19