Upload
maylin
View
46
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Adóváltozások 2013. Lucz Zoltánné adószakértő. Társasági adó. Adóalapot módosító tételek. Több ponton módosulnak az adóalapot érintő növelő-csökkentő tételek, ezek közül a fontosabbak. Bejelentett immateriális jószág - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Adóváltozások 2013
Lucz Zoltánné adószakértő
Page 2
Társasági adó
Page 3
Adóalapot módosító tételekTöbb ponton módosulnak az adóalapot érintő növelő-csökkentő tételek, ezek közül a fontosabbak. ► Bejelentett immateriális jószág
Az adózó által előállított, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág is bejelentett immateriális jószágnak minősülhet.
Nem lehet bejelenteni azt a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágot, amelyre az adózó a megelőző adóévben fejlesztési tartalékot képzett.
► Nem realizált árfolyamváltozás A nem realizált árfolyam különbözet miatti adóalap
korrekciót akkor kell alkalmazni, ha a hosszú lejáratú kötelezettségek kikerülnek a könyvekből.
Page 4
Adóalapot módosító tételek
► Alultőkésítés A kötelezettségek (követelések) adóévi napi átlagos
állománya meghatározása során nem kell figyelembe venni az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek és követelések összegét.
► Jövedelem (nyereség) minimum A jövedelem (nyereség-) minimum meghatározása
során az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök napi átlagos állományának a megelőző adóév utolsó napján kimutatott tagi kölcsön összegét meghaladó részének 50 százaléka.
Page 5
Adóalapot módosító tételek► Kutatás – Fejlesztés
Központi költségvetési szervként működő, valamint közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságként működő kutatóintézettel is lehet kutatás-fejlesztési megállapodást kötni. (Az adóalap kedvezmény a saját tevékenységi körben végzett kutatás költségének háromszorosa, legfeljebb 50 millió Ft.)
► Elismert költség A kijelölt munkáltató által teljesített személyi jellegű
ráfordítás, feltéve, ha a többi munkáltató megtéríti Áruminta
Page 6
Veszteségelhatárolás► Nem változott a korábbi adóévek elhatárolt veszteségét az adózó
legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékáig jogosult érvényesíteni a tárgyévben.
► 2012-re visszamenőlegesen alkalmazható: a csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően az adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre tekintettel elengedett (rendkívüli bevételként elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben vehető igénybe.
► Átalakulás/cégfelvásárlás: nem kell a tevékenység folytatásra, bevétel elérésre vonatkozó feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, átalakulás esetén, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.
Page 7
Fejlesztési adókedvezmény
► Új adókedvezmények Legalább 100 millió Ft értékű értékű beruházás a
Szabad Vállalkozási Zóna területén Legalább 100 millió Ft értékű értékű
energiahatékonyságot szolgáló beruházás esetén Bejelentési kötelezettség a beruházás befejezését
követő 90 napon belül Környezetvédelmi bírság – szabályok enyhítése
(beruházást követő 5 év során csak abban az évben nem érvényesíthető amikor bírságot állapítottak meg).
Page 8
Személyi jövedelemadó
Page 9
Adókulcs
► Egységesen 16 százalék az adókulcs. [8. §]► Nem kell bruttósítani a havi 202- ezer forint feletti
jövedelem rész után. [29. §]► Ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási
adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére változatlanul a jövedelem 78 százaléka a jövedelem (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy a magánszemély számára azt megtérítik). [29. §]
► Az adóelőleg szabályok egyszerűbbé válnak.
Page 10
Kedvezmények érvényesíthetősége
► Új szabályok a családi adóalap kedvezmény igénybevehetőségére, a kettős kedvezmény- érvényesítés kizárása (a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve)[1/A §]
► Belföldi adóügyi illetőségű magánszemély, ha az adóévben másik államból jövedelmet szerez, kedvezmény csak annyiban érvényesíthet, ha azonos hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg.
Page 11
Kedvezmények érvényesíthetősége
► Külföldi adóügyi illetőségű magánszemély kedvezményt csak akkor érvényesíthet, ha az összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá, feltéve, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg.
► Kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján alkalmazza kedvezményt. (Dokumentum adóhatósági eljárás során kell.)
Page 12
Családi kedvezmény érvényesítése
► A közös érvényesítésre és a megosztására kiegészítő szabályok. [29/B §]
► A családi kedvezmény közös érvényesítése elválik a megosztástól - közös nyilatkozat.
► Nincs megosztás arra a hónapra, amelyikben az egyedülállót megillető családi pótlékot igénybe veszik.[29/B §]
► Kedvezményre való jogosultság minősítése magyar szabály szerint. [29/B § (5) bekezdés]
Page 13
Béren kívüli juttatások (71. §)► Az 1,19-es szorzó marad, de az egészségügyi
hozzájárulás 10%-ról 14%-ra emelkedik. ► Az új közteher 30.94%-ról 35,7%-ra emelkedik
(1,19X0,16+1,19X0,14).► Munkahelyi étkeztetés (saját kibocsátású utalvány) nem
kizárt, hogy külső személy is étkezzen a munkavállaló telephelyén működő étkezőhelyen. Marad a havi 12 500 forint keretösszeg.
► Erzsébet utalvány havi keretösszege 8 000 forint a jelenlegi havi 5 000 forinttal szemben.
Page 14
Béren kívüli juttatások (71. §)► Erzsébet utalvány a melegkonyhás étkezési szolgáltatás
igénybevételére is felhasználható továbbra is a fogyasztásra kész étel vásárlásra jogosító utalvány mellett.
► Iskolakezdési támogatás 2013-tól csak utalvány (papír, elektronikus) formájában adható, a juttatás mértéke nem változik, a minimálbér 30 %-a, az utalvány év végéig felhasználható.
► Marad a béren kívüli juttatások éves keretösszege 500 000 forint (ez nem változik akkor sem, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg).
Page 15
Egyes meghatározott juttatások (70. §)► Nem változik az egyes meghatározott juttatások
közterhe, az továbbra is 51,17% ► Egyes meghatározott juttatásként nem adható
fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány. (Kivétel az Erzsébet utalvány.)
► A biztosításokra vonatkozó szabályok változásával összefüggésben egyes meghatározott juttatásként adózik a kifizető által magánszemély javára kötött adóköteles díjú egyéni és csoportos személybiztosítás (pl. vegyes életbiztosítások) kifizető által fizetett biztosítási díja.
Page 16
Üzleti biztosítások adózása
Átfogó szabályozás: ► Adómentes és adóköteles biztosítási díjbefizetések► Az adómentes biztosítói kifizetések► Adóköteles biztosítói teljesítések► Kamatjövedelem► Átmeneti rendelkezések
Page 17
Üzleti biztosítások adózása
Új fogalmak: ► Adóköteles biztosítási díj (más személy által fizetett díj)► Személybiztosítás: ide tartozik az élet- (ideértve a
nyugdíj, a járadékbiztosítást is), a baleset-és a betegségbiztosítás.
► Kockázati biztosítás: olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke.
Page 18
Üzleti biztosítások adózása
► Nyugdíjbiztosítás: a biztosítói teljesítést a magánszemély halála, a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, egészségügyi állapot 40%-os mértéket elérő károsodása, nyugdíjkorhatár elérése váltja ki, feltéve, hogy szerződés létrejöttétől a teljesítésig legalább 10 év eltelik.
► Járadékbiztosítás: az olyan életbiztosítás – ideértve az azonnal induló, nem csökkenő összegű járadékbiztosítást is –, ahol a járadékszolgáltatást legalább a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig, vagy a biztosított haláláig nyújtják, feltéve, hogy a járadék nem csökkenő összegű és legalább évente vagy annál gyakoribb kifizetéssel valósul meg.
Page 19
Üzleti biztosítások adózása
► Balesetbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.
► Betegségbiztosítás: olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.
Page 20
Üzleti biztosítások adózása
Adómentes biztosítási díjbefizetések► Nem keletkezik bevétel a díjfizetés időpontjában kizárólag
a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítási díj megfizetése. [4. § (2a) b) pont]
► Nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére korlátozás nélkül a díjat fizető személy jogosult. [7. § (1a) bekezdés]
Page 21
Üzleti biztosítások adózása
Adómentes biztosítási díjbefizetések► 2013. január 1-jétől a kockázati biztosításnak nem
minősülő, határozatlan idejű kizárólag halál esetére szóló életbiztosítások, azaz a teljes életre szóló biztosítások szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett rendszeres díja (összegbeli korlátozás nélkül) adómentes. (Rendszeres díjat legalább évente egyszer fizetni kell.)
► Adómentes díjról kifizetői adatszolgáltatás havonta. [1. számú melléklet 6.9. pont]
Page 22
Üzleti biztosítások adózása
Adómentes biztosítási díjbefizetések► Adómentes a kockázati biztosítás más személy által
(élet-, baleset-és betegségbiztosítás) - ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosított személyre tekintettel, havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja, kivéve ha biztosító engedményt ad (30%-ot meghaladóan) a díjfizetésre. [1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpont]
Page 23
Üzleti biztosítások adózása
Adóköteles biztosítási díjbefizetések► Egyes meghatározott juttatásként adózik a kifizető által
magánszemély javára kötött adóköteles díjú személybiztosítás (egyéni és csoportos személybiztosítás), azaz a megtakarítási, befektetési jellegű biztosítások (pl. vegyes életbiztosítások, járadékbiztosítások kockázati biztosításnak nem minősülő része) kifizető által fizetett biztosítási díja a díjfizetés időpontjában. [70. § (1) bekezdés c) pont]
► Ha nincs kifizető nem önálló tevékenységből származó jövedelem az adóköteles biztosítási díj.[25. § (1) bekezdés]
Page 24
Üzleti biztosítások adózása
Adómentes biztosítói szolgáltatás: ► Kockázati biztosítás esetében a halál esetére szóló
biztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatás, továbbá nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási szolgáltatás. [1. számú melléklet 6. pont 6.6.-6.7. alpontok]
► A baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás napi 15 ezer forintig adómentes. [1. számú melléklet 6. pont 6.7. alpontok c) pont]
Page 25
Üzleti biztosítások adózása► Egyéb jövedelemként adóköteles biztosítói
szolgáltatás, ha biztosítás más személy által fizetett díja adómentes volt a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag a halál esetére szóló életbiztosítás esetén: [28. § (2) bekezdés] a biztosító nem haláleseti teljesítéséből a
magánszemélynek juttatott vagyoni értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak összegét meghaladó rész,
visszavásárlási értékből a biztosított által megfizetett díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész, ha a biztosított személye megváltozik, illetve, szerződésmódosítás esetén.
Page 26
Üzleti biztosítások adózása► Egyéb jövedelem esetén a biztosító kifizetőként jár el. ► Kamatjövedelem az adómentesség feltételeinek meg
nem felelő egyéb jövedelemnek nem minősülő biztosítói teljesítésnek a díjakat (kivéve kockázati biztosítás díja) meghaladó része. [65. § (1) bekezdés d) pont]
► Nem keletkezik kamatjövedelem az egyszeri díjas díjbefizetéssel összefüggésben, ha a biztosító 5 év után fizet (3-és 5 év között az adókulcs 8 és nem16 %)
► Nem keletkezik kamatjövedelem a rendszeres díjbefizetéssel összefüggésben, ha a biztosító 10 év után fizet (6-és 10 év között az adókulcs 8 és nem16 %) [65. § (3) bekezdés a) pont]
► Átmeneti szabályok. [84/W. § (3)-(4) bekezdés]
Page 27
Tőkejövedelmek
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet► Nem tartozik ebbe a körbe a zárt körben kibocsátott
értékpapírra kötött ügylet.(TBSZ-en nem lehet ilyen!) ► Átment a 2013. január 1-jét megelőzően zárt körben
kibocsátott értékpapírra, ezekre a 2012. dec. 31-én hatályos szabályok vonatkoznak. [67A. § (3) bekezdés, 84/W (5) bekezdés]
Page 28
Tőkejövedelmek
Tartós befektetés számla (TBSZ)► Befektetési alapkezelő is befektetési szolgáltatónak
minősül, az általa kötött ügylet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül és az alapkezelő köthet TBSZ-t.
► TBSZ-re az első befizetés is történhet külföldi fizetőeszközben (25 ezer forintnak megfelelő összeg).
► Szabályok arra az esetre, ha TBSZ-en nyilvántartott értékpapírt átalakítják kicserélik, a TBSZ-en elhelyezett megtakarítást máshova áthelyezik át.
[3. § 79. pont, 67/B. §]
Page 29
Nyugdíjszolgáltatások adómentessége
Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) nyugdíjszolgáltatásának adómentessége► A nyugdíjszolgáltatás 10 év után adómentes (eddigi 3
helyett.) Átmeneti szabály! [1. számú melléklet 6.5 alpont, 84/W (8) bekezdés]
► NYESZ számla adóköteles megszűnése egyéb jövedelem, ehhez meghatározás az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására.
[28. § (17) bekezdés, 67.§ (9) bekezdés c) pont]
Page 30
Adómentes juttatások
► Több adómentes jogcím változik, ezek közül kiemelendő:
► Adómentes a kifizető által legfeljebb évi 50 ezer forint értékű kulturális eseményre szóló bérlet, jegy a sporteseményre jutó belépőjegy, bérlet mellett.([1. sz. melléklet 8.28. pont]
► Adómentes a lakhatási támogatás, amelyet legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy igényelhet a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálattól. [1. sz. melléklet 7.24. pont]
Page 31
Adómentes juttatások► Adómentes az EU pénzügyi alapjai terhére , pályázati
úton elnyert támogatás (TÁMOP, ÁROP), pl. munkavállaló számára biztosított szolgáltatás, eszköz. 2012-re visszamenőlegesen is. [1. számú melléklet 4.25. pont, 84/W (7) bekezdés]
► Adómentes a magánszemélynek ikerintézményi (Twinning) program keretében EU forrásból adott juttatás(jellemzően külföldre történő utazás, külföldi tartózkodás költsége) [1. számú melléklet 4.7. pont]
Page 32
Egyéni vállalkozó► Vállalkozói személyi jövedelemadózás esetén kisebb
módosítások. Nem bevétel, ha az egyéni cég megtéríti a volt egyéni
vállalkozó kiadását. Egyéni vállalkozó esetében e jövedelem-(nyereség-)
minimum megállapításához a közvetített szolgáltatásra fogalmi meghatározás.[49/B § (23) bekezdés]
Egyéni vállalkozó által fizetett biztosítási díj akkor költség, ha a biztosítói szolgáltatás kedvezményezettje nem az egyéni vállalkozó. [11. számú melléklet I. 5. pont]
Page 33
Egyéb változások
► Átalányadózás: munkaviszony mellett is lehet az átalányadózást alkalmazni, a költséghányad szempontjából csak azok a tevékenységek számítanak, amelyikből bevétel is van. [52. § (1) bekezdés, 53. § (1) bekezdés]
► Közös tulajdon hasznosítása, nem lesz arra lehetőség, hogy a tevékenységet folytató adózzon. Ingó vagyontárgy, ingatlan bérbeadásából származó
jövedelem a tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában tulajdoni hányad alapján kell adózni. [4. § (6) bekezdés, 16. § (3) bekezdés hatályon kívül]
Page 34
Egyéb változások
► Jövedelemszerzés helye fogalom módosulás: változó munkavégzési hely helyett az új Mt.-vel összefüggésben új meghatározás: [3. § 4. pont d) alpont]
► Adónyilatkozat adóbevallás helyett, a feltételek részletezése, pontosítása. [11/A. § ]
► Adónyilatkozatot (2012-re is) a kizárólag munkáltatótól és kifizetőtől külön adózó jövedelem esetén lehet tenni [11/B. §, 84/W (2) bekezdés].
► A külföldi vállalkozástól származó osztalék utáni adót megállapítani, bevallani és megfizetni negyedév helyett az éves adóbevalláskor kell megtenni. [66. § (3) bekezdés]
Page 35
Egyéb változások
► Pontosítás, hogy mit nem kell a magánszemélynek bevallania (összes jövedelem fogalom hatályon kívül helyeződik).
► Nem kell bevallani azt a jövedelmet, amelyet a jövedelem kiszámításnál nem kell figyelembe venni.
► A nemzetközi szerződés alapján Magyarországon mentesített jövedelmet tájékoztató adatként kell szerepeltetni, ha a magánszemélynek más okból kell bevallást adni [7. § (1) bekezdés m) pont, 11. § (3) bekezdés]
Page 36
Helyi adók
► Helyi iparűzési adóalap: korlátozás vonatkozik az eladott áruk beszerzési értéke (elábé) és a közvetített szolgáltatások együttes összegének levonhatóságára!
► Kivétel az export árbevételhez kapcsolódó elábé+kv. szolgáltatás és pénzügyi lízing keretében elszámolt elábét.
► Sávos korlátozás, lépések:1. Meg kell határozni az adott sávba jutó
elábé+kv.szolgáltatás összegét.2. Meg kell határozni a sávban levonható maximális
elábé+kv.szolg összegét .3. A két adat közül a kisebb szám vonható le.4. A sávonkénti levonható elábé+kv.szolg összegeit
össze kell adni.
Page 37
Helyi adók
► Helyi iparűzési adóalap változása► Kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok:1. Össze kell számítani a kapcsolt vállalkozások nettó
árbevételét és nettó árbevétel-csökkentő tételt2. Az összeszámítás a kapcsoltakon belül:
adóalanyokra és elábé+kv.szolgáltatás több, mint a nettó árbevétel fele Az adóösszeg árbevétel-arányosan oszlik meg.
Egyéb változás► Egységes kincstári adóadatbázis lesz► Adóhatósági közzétételi kötelem (bevezetett adókról)
Helyi adók
Page 38
Közművezetékek adója
► Tárgya: víz-, csatorna-, hő-, földgáz-, villamos energia-, hírközlési vezeték
Közterületen vagy bizonyos esetben magánterületen (telekre befutó, telken belül lévő nem adóköteles, egyebekben igen),
Külterületen vagy belterületen, Földfelszín alatt vagy a felett (légvezetékként)
► Éves adó (naptári év első napján fennálló állapot)► Alanya: tulajdonos vagy üzemeltető
Page 39
Közművezetékek adója
► Alapja: a közművezeték nyomvonalának hossza méterben
► Mértéke 125 Ft/m► Adómentesség:állam,önkormányzat
Adókedvezmény: hírközlési vezetékek esetén sávos (csökkenő) kedvezmény
► Eljárás: önadózás, évi egyszeri bevallás (03.20), kétszeri fizetés (03.20 és 09.20)
Page 40
Kisadózó vállalkozások tételes adója
► A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLV. törvény szabályozza.
► Választhatja: egyéni vállalkozó, egyéni cég, magánszemély tulajdonosokból álló kkt, bt. (a
nem munkaviszonyban álló tagjára-kisadózóra) év közben is választható (teljes hónapra), a bejelentést követő hónaptól Ha eva alany évközben választja akkor a választás megelőző napon eva
adóalanyisága megszűnik.
► Nem választhatja az adóalanyiságot: 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége
68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadás, üzemeltetés► besorolású, ha e tevékenységből árbevétele származik.
Akinek adószámát felfüggesztették, vagy törölték a megelőző két évben.
Page 41
Kisadózó vállalkozások tételes adója► A bejelentéssel kapcsolatos teendők:
Kisadózó vállalkozás esetében kötelező bejelenteni a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre kötelezett (nem munkaviszonyban álló) tagokat.
Kisadózó vállalkozás esetében az adóalanyiság akkor jön létre, ha legalább egy kisadózót bejelentenek.
Egyéni vállalkozó saját magát jelenti be kisadózóként. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású
kisadózónak minősül-e.
► A bejelentés alapján az adóalanyiság nyilvántartásba vételéről az adóhatóság tájékoztatja az adózót.
Page 42
Kisadózó vállalkozások tételes adója
► Az adóalanyiság megszűnése: Az adóalanyiság megszűnik a bejelentés hónapjának utolsó
napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy nem kíván a tételes adó hatály alatt maradni, a megszűnés esetén a megszűnés napjával.
Megszűnik továbbá az adóalanyiság, ha az adóhatóság mulasztási bírságot állapít, meg, ha az adószámot felfüggesztik, ha a kisadózó vállalkozás adótartozása a naptári és utolsó negyedévében meghaladja a 100 ezer forintot, továbbá végelszámolás felszámolás, átalakulás esetén.
Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.
Page 43
Kisadózó vállalkozások tételes adója
► Az adó mértéke Főállású kisadózó havi 50e Ft Nem főállású kisadózó havi 25e Ft évi 6 millió forintos bevételi határ fölötti bevétel után 40 százalék különadó
(áfa nélkül), évközi belépés esetén arányosítás
► A tételes adó kiváltja: Személyi jövedelemadó(osztalékadó is), társasági adó, szociális
hozzájárulási adó, egyéni járulékok, egészségügyi hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás fizetését.
► Hipa: választható az adóévi adóalap székhely és telephely szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint.
► A számla-befogadó elszámolhatja költségként a kisvállalkozó által kibocsátott számla értékét.
Page 44
Kisadózó vállalkozások tételes adója► A kisadózót megillető ellátások
A főállású kisadózó a tételes adó megfizetésével a Tbj. szerint biztosítottnak minősül, valamennyi, a Tbj-ben és Flt-ben meghatározott ellátásra jogosultságot szerez. Az ellátások számításának alapja havi 81 300 forint.
A nem főállású kisadózó biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.
► Nyilvántartási kötelezettség, nyilatkozat A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet. A kisadózó vállalkozás az adóévet követő február 25-éig nyilatkozik a
bevételéről (megszűnés esetén a megszűnést követő 30 napon belül), ha az 6 millió forintnál több adót is köteles bevallani és fizetni.
A nyilatkozatban, vagy bevallásban adatot kell szolgáltatni arról az adózóról akitől az év során összesen 1 millió forintot meghaladó bevétele származott.
Page 45
Kisadózó vállalkozások tételes adója► Adatszolgáltatási kötelezettség
Az adózó a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó bevallásban nyilatkozik arról a kisadózó vállalkozásról, akinek az adóév során összesen 1 millió forintot meghaladó összeget fizetett az adóévben.
► Munkaviszonytól való elhatárolás Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében vizsgálja, hogy a kiadózó
vállalkozással kötött szerződés az ügylet tartalma szerint a kisadózó és a
harmadik személy között munkaviszonyt leplez-e.
A kisadózónak kell bizonyítania (megdöntenie az esetleges vélelmet).
A vélelem megdöntéséhez a törvényben nevesített egynél több
körülménynek teljesülnie kell.
Page 46
Kisadózó vállalkozások tételes adója
► A körülmények, amelyekkel megdönthető, hogy a tevékenység munkaviszonyt nem leplez (egynél többnek kell megvalósulnia):
a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag maga végezte, tevékenység
végzés rendjét maga határozta meg, a tevékenység végzés helye a
birtokában áll,
a kisadózó bevételének több mint 50 százaléka más adózótól származott.
a harmadik személy (a megbízó) nem adhatott utasítást a tevékenység
végzés módjára, nem ő adott eszközöket, anyagokat a munkavégzéshez.
Page 47
Kisvállalati adó
► A tételes adózásnál szélesebb vállalkozói kör választhatja (többek között egyéni cég, kkt., bt., kft., zrt., szövetkezet, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, külföldi vállalkozó).
► Feltétel: legfeljebb 500 millió Ft-os árbevétel és mérlegfőösszeg, illetve legfeljebb
25 fős állományi létszám (a kapcsolt felek adatait össze kell számítani),
nem eltérő üzleti éves, és a bejelentkezéskor az adótartozása nem több
mint 1 millió Ft, és az adózó adószámának alkalmazása
az adóévet megelőző két naptári évben nem volt jogerősen felfüggesztve.
Page 48
Kisvállalati adó
► A választást legkésőbb 2013. január 15-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni.► Az adó alapja: a vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredményének (pénzeszközök) a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege, személyesen közreműködő tag esetében a minimálbér 112,5 százaléka.► Az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye: a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, korrigálva a külön meghatározott módosító tételekkel.
Page 49
Kisvállalati adó
► A kedvezményezett foglalkoztatottak - huszonöt év alatti pályakezdő,
tartósan álláskereső, a GYED, GYES valamint a gyermeknevelési támogatás
folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók – bruttó bérével, de
legfeljebb havi 100 ezer forinttal csökkenthető a kisvállalati adó alapja.
► A pénzforgalmi eredményt módosító tételek: A pénzforgalmi szemléletű eredményt a vállalkozásba kívülről bevont
pénzeszközök (például hitelfelvétel, tőkeemelés) csökkentik és növelik a
vállalkozáson kívül helyezett pénzeszközök (például hitel visszafizetése,
tőkeleszállítás).
Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak
minősül és így a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a tárgyévben
teljesített pénzeszköz kifizetés, így különösen a végleges
pénzeszközátadás, továbbá néhány tételesen felsorolt elszámolt ráfordítás.
Page 50
Kisvállalati adó
► Alkalmazni kell a kapcsolt vállalkozások közötti, a szokásos piaci ármegállapítással kapcsolatos szabályokat is.
► Adómérték: 16% (a 10%-os társasági adókulcsnál magasabb, ugyanakkor a 28,5%-os járuléktehernél jelentősen alacsonyabb, így alapvetően a magas bér- és kisebb profithányaddal működő vállalkozások számára lehet vonzó megoldás).
► Kiváltott közterhek: A kisvállalkozói adó megfizetésével a
társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás váltható ki (a KIVÁ-s egyéb adónemeket tekintve a normál szabályok szerint adózik)
► Hipa: válaszható, hogy az adóalap a kisvállalati adóalap 20 százalékkal növelt összege legyen.
Page 51
Kisvállalati adó► Veszteség elhatárolás
Veszteség tíz év alatt egyenlő részletekben elhatárolható, kivéve a tárgyi
eszköz beszerzés, amely egy összegben. Kivéve a tárgyévi
eszközbeszerzés miatti veszteséget, amellyel a személyi jellegű
ráfordítások is csökkenthetők a következő adóévben.
Lehetővé válik, hogy a kisvállalati adó alanya az adóalanyiságot
megelőzően keletkezett elhatárolt veszteséget felhasználhassa a
kisvállalati adóalanyiság időszakában.
► Kisvállalati adó alanya főszabály szerint az adóévet követő május 31-ig
köteles a kisvállalati adót megállapítani és bevallani.
Page 52
Kisvállalati adó► Adóelőleg
Az adóalanynak havonta kell adóelőleget megállapítani, bevallani,
megfizetni, ha az adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző
adóévben az 1 millió forintot elérte, egyéb esetben negyedévente van
ilyen kötelezettsége.
Az adóalanyiság első adóévében akkor kell havonta bevallást adni, ha az
adóévet megelőző adóévben a bevétel meghaladta a 100 millió forintot.
Az adóelőleg alap az adott adóelőleg megállapítási időszakban realizált
pénzügyi eredmény változása, a személyi jellegű ráfordítások, a már
megfizetett előleg és a kifizetett osztalék, osztalékelőleg együttes
összege.
Választható az is, hogy korrekciós tételek figyelembe vételével állapítják
meg az adóelőleg alapot.
Page 53
Köszönöm a figyelmet!