Embed Size (px)
Citation preview
ADÓZÁSI ISMERETEK ÉS BANKVÁLASZTÁS
2
TARTALOMJEGYZÉK
I. Adórendszer-államháztartás .................................................................................................... 3
I.1. A mai magyar adórendszer ......................................................................................... 4
I.2. Adó fogalma, célja, funkciói......................................................................................... 4 II Az adók csoportosítása, adótípusok, adórendszer .................................................................. 7
II.1.Az adók csoportosítása ................................................................................................ 7 II.2. Legfontosabb központi adónemek ............................................................................ 9
II.2.1. Társasági adó és osztalékadó ............................................................................ 9 II.2.2. Az általános forgalmi adó .................................................................................. 12
II.2.3. Személyi jövedelemadó..................................................................................... 16 II.2.4. Cégautóadó ......................................................................................................... 18 II.2.5. Szociális hozzájárulási adó ............................................................................... 19
II.2.6. Egyszerűsített vállalkozói adó .......................................................................... 19 II.2.7. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás ................................................ 20
II.3. Helyi adók ................................................................................................................... 20 II.4. Egyéb adók és adójellegű kötelezettségek ........................................................... 22
II.4.1. Öko-adók ............................................................................................................. 22
II.4.2. Bányajáradék ...................................................................................................... 22 II.4.3. Egyéb fizetési kötelezettségek ......................................................................... 23
II.4.4. Szakképzési hozzájárulás ................................................................................. 23
II.4.5. Rehabilitációs hozzájárulás .............................................................................. 24
II.4.6. Munkaerő-piaci járulékok .................................................................................. 25
II.4.7. A 98 százalékos különadó ................................................................................ 26
II.4.8. Ágazati Különadók ............................................................................................. 28
II.4.9. A pénzügyi szervezetek különadója ................................................................ 29
II.5. Adóhatóság ................................................................................................................. 30 II.6. Adókötelezettség- az adózás rendje ...................................................................... 31
III. Elektronikus bevallás ......................................................................................................... 39
III.1. Ügyfélkapu, regisztráció .......................................................................................... 39
III.2. Elektronikus bevallás készítés ................................................................................ 44 IV. Illeték ................................................................................................................................. 47
IV.1. Illeték fogalma, célja ................................................................................................ 47
IV.2. Vagyonszerzési illeték ............................................................................................. 47 IV.3. Eljárási illeték ............................................................................................................ 48
V. Bankválasztás szempont rendszere ..................................................................................... 49
3
I. Adórendszer-államháztartás
Az állam - mint a gazdaság egyik szereplője - különböző funkciókkal, feladatokkal
bír, ezeket vagy ellátja, vagy delegálja más szereplők felé, de ezek ellátásához a
fedezetet minden körülmények között meg kell teremteni. E feladatok többnyire
szolgáltatások formájában jelennek meg, melyeket az állam nyújt (alanyi,
rászorultsági vagy egyéb jogon) az állampolgároknak.
A szolgáltatás jellege változhat térben és időben, napjaink jellegzetes állami
közszolgáltatásai (a teljesség igénye nélkül) a közegészségügy, közoktatás,
igazságszolgáltatás, közösségi közlekedés, környezetvédelem, árvíz- vagy
katasztrófavédelem területe, míg régebben a területvédelem, a közösség biztonsága
volt az elsődleges feladat. A mai állam – adózás szempontjából is – lényeges
felépítésének és pénzügyi működésének elvi alapját az államháztartás rendszere
jelenti.
Az államháztartás felépítése:
Szentkirályi A..: Vállalkozási ismeretek (BGYPTF SZKI, iskolai belső jegyzet, 2003.)
4
I.1. A mai magyar adórendszer
A magyarországi adórendszer központi és helyi alrendszere tagozódik. A központi
költségvetés bevételének több mint 80%-át az adó- és adójellegű befizetések
alkotják. A mai magyar adórendszerünkben az ún. főadók erős koncentrációja
jellemző. A négy főadó (általános forgalmi adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó
és a társasági adó) a központi költségvetés összes bevételének több mint
háromnegyedét adja. A legnagyobb súllyal a közvetett adók (fogyasztáshoz kapcsolt
adók) szerepelnek és ezen belül is a legjelentősebb bevételi forrás az általános
forgalmi adó (áfa), ami egymaga több mint 20%-os részarányt tesz ki a költségvetési
bevételen belül.
I.2. Adó fogalma, célja, funkciói
Az adó olyan egyszeri, vagy folyamatos (ismétlődő) pénzügyi kötelezettség, amelyet
az állam, vagy más közjogi testület (pl.: önkormányzat) közfeladatok ellátásához
5
szükséges „bevétel szerzése” céljából törvényben állapít meg és általában külön
eseti ellenszolgáltatás nélkül követelhet mindenkitől, akire a közteherviselésről szóló
törvényben rögzített feltételek érvényesek.
Megjelenése az államiság jelképe, a közszolgáltatások fenntartásért fizetett
ellenszolgáltatás vagy az állam és az állampolgárok közti konszenzus alapján fizetett
összeg, annyi, amennyit még az állampolgárok hajlandóak a közös célokért áldozni.
Az adóknak három gazdasági feladata van:
biztosítaniuk kell az állami (önkormányzati) kiadások fedezetének, ezáltal az
államháztartás egyensúlyának és az állami rendszerek működésének
fenntartását
az adókat és adókedvezményeket az állam (önkormányzat) a piaci szereplők
magatartásának befolyásolására is használhatja, ha társadalmi vagy állami
igény mutatkozik egyes viselkedésformák szankcionálására (például
alkoholfogyasztás), akkor megoldás lehet az ehhez kapcsolódó adók
mértékének jelentős megemelése (az adókedvezmény ezzel ellentétes,
ösztönző hatás kifejtésére használható)
az állam egyik legfontosabb feladata a jövedelmek újraelosztása - az adók
ebben éppen olyan fontos szerepet játszanak, mint a rendszer másik oldalán
a szociális juttatások (transzferek).
Adóztatás célja: a közteherviselés terheihez forrás biztosítása. Minden állampolgár,
minden gazdasági szervezet jövedelmével arányosan járuljon hozzá a közterhek
finanszírozásához.
Adóalany: aki az adóterheket viseli, akire (amire) az adókötelezettség vonatkozik
(magánszemély vagy gazdasági szervezet).
Adó tárgya: amire az adót kivetik. (Például: jövedelem, vagyontárgy, természetbeni
juttatás.)
Az adóztatásnál érvényesítendő alapelvek
Alkotmányos alapelvek:
6
- általánosság
- egyenlőség
- arányosság
- kényszerelv.
Adózási elvek
- teljesítményelv
- igazságosság elve
- áldozatelve
- hatékonysági elv
- fogyasztási elv
- haszonelv.
Adózási eljárási elvek
- legalitás (törvénynek megfelelő magatartás)
- törvényesség és eredményesség együttes érvényesítése
- az adóztatás egységessége
- méltányos eljárás elve
- megkülönböztetés tilalma
- mérlegelés elve, ide tartozik
az adózó tájékoztatáshoz való joga
az adózó jóhiszemű joggyakorlásának és együttműködésének
kötelezettsége
a szerződések tartalma szerinti minősítésének elve
a piaci ártól való eltérés tilalma
a rendeltetésszerű joggyakorlás.
Az adórendszerrel szemben támasztott követelmények: a stabilitás, az egyszerűség,
az igazságosság, a semlegesség és a konzisztencia.
7
II Az adók csoportosítása, adótípusok, adórendszer
II.1.Az adók csoportosítása
Az adók csoportosítása adókulcs illetve mérték alapján
lineáris: azonos mértékű kulcsot vetít a jövedelemre, vagyontárgyra
progresszív: sávokra osztja az adóalapot, pl.: nagyobb jövedelemhez
nagyobb adókulcs tartozik
degresszív: az adóalap növekedésének mértéke nagyobb, mint a hozzá
tartozó adó növekedésének mértéke (magasabb összeghez kisebb kulcs
tartozik.
Az adók csoportosítása az adóztatás joga szerint
központi adók
helyi adók.
Az adók csoportosítása forma szerint
közvetlen adó, mely függ a jövedelem, a vagyon nagyságától, és az adóalany
nem háríthatja tovább (pl.: SZJA)
közvetett adó: nem függ a jövedelem, vagyon nagyságától, tovább hárítható a
gazdaságban (kivéve végső fogyasztó esetében az Áfa).
Jogi alap szerinti felosztás: törvény, rendelet, nemzetközi egyezmény által
szabályozott.
Behajtás módja szerint: önadózás, levonás, kivetés, behajtással beszedett adó.
Idő szerint lehet folyamatos, egyszeri (gazdasági év tekintetében) illetve alkalmai.
Tárgy szerinti felosztás: jövedelmet (nyereség), vagyont, fogyasztást vagy
értékesítést terhelő.
Üzemgazdasági szempontok az adózás kapcsán
eszközök adóztatása
- eszköz beszerzése alapján (ingatlan, import)
8
- eszköz állomány nagysága alapján (vagyon, ingatlan, gépkocsi)
- eszközhasználat alapján (munkaerő, föld)
vállalkozás teljesítésének (működésének) adóztatása
- általános (ÁFA)
- különleges (fogyasztási adó)
eredmény adóztatása
- társasági adó (cég)
- osztalékadó (tulajdonos)
átruházás
- nem visszterhes: ajándék, örökség, jóváírás (ingyenes)
- visszterhes: adásvétel, barter.
Adórendszer: egy államban (gazdaságban) hatályban lévő adójogszabályok
rendezett összessége.
A közbevételek fő formái:
adók
vámok: sajátos forgalmi adó jellegű kötelezettségek, termékimport esetén
illetékek: az adóktól az különbözteti meg, hogy az egyén vagy szervezet,
akkor kötelezhető illetékfizetetésre, ha valamilyen nem gazdasági jellegű
ellenszolgáltatást vesz igénybe (eljárási illeték: pl. személyigazolvány,
forgalmi engedély kiváltása, cseréje, vagyonszerzési, vagyonátruházási
illeték: vagyonérték mobilizálásához kötődő vagyonadó)
járulékok: az elkülönített alapok céladói: pl. TB. alapok forrásai, nyugdíjjárulék,
egészségbiztosítási járulék, EHO - egészségbiztosítási hozzájárulás,
Szakképzési Alap forrása a szakképzési hozzájárulás, Központi Útalap forrása
a gépjárműadó)
9
bírságok: egyrészt az államigazgatási jellegű kötelezettségek, korlátozások és
tilalmak megsértésének szankciói, másrészt a fiskális jellegű közbevételek
nem teljesítésének pénzügyi szankciói.
II.2. Legfontosabb központi adónemek
II.2.1. Társasági adó és osztalékadó
(TAO) az 1996- évi LXXXI. törvény alapján
A TAO verseny semleges, közvetlen adó.
A TAO törvény hatálya alatt, adókötelezettség keletkezik, az adózó jövedelem-, és
vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenysége alapján.
A törvény személyi hatálya kiterjed:
belföldi illetőségű adóalanyok tekintetében korlátlan (teljes körű)
adókötelezettség, amely egyaránt vonatkozik a belföldről és külföldről
származó jövedelmekre,
10
a külföldi illetőségű adóalanyokra tekintetében korlátozott adókötelezettség,
amely vonatkozik a belföldről származó, vagy nemzetközi szerződés,
viszonosság alapján belföldön adózó jövedelmekre.
Nem alanya a társasági adónak:
A Magyar Nemzeti Bank,
A büntetésvégrehajtási vállalatok,
Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság,
ÁPV Rt,
felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók,
jogszabályban meghatározott közszolgálati műsorszolgáltatók
A társasági adó jellemzői
Rendszeres jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező
tevékenység pozitív eredménye alapján fizetendő;
Nem a költséget, hanem a nyereséget terheli;
Közvetlen adó (nem hárítható tovább);
11
Versenysemleges (lásd: tulajdon, gazdálkodási forma, vállalkozási méret,
tevékenységi jelleg);
Adóztatási mód: önadózással működik;
Jellemzően az adóköteles jövedelem százalékában meghatározott lineáris
adó (egy, vagy többkulcsos);
Szabályozástól függően adókedvezmény igénybevehető (beruházás,
foglalkoztatás, KKV ösztönzés)
A törvény területi hatálya: A Magyar Köztársaság államterülete.
Az adó alapja:
kettős könyvvitelt vezető adóalanyok esetén a - növelő és csökkentő
tételekkel módosított - adózás előtti eredmény
egyszeres könyvvitelt vezetőknél a módosított nettó árbevétel.
Legfontosabb adóalap-módosító tételek.
Csökkentő tételek:
elhatárolt veszteség: a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a
felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el
az adózás előtti eredmény csökkentéseként.
képzett céltartalék felhasználása
terven felüli értékcsökkenés visszaírt összege, és adótörvény szerinti
értékcsökkenés
kapott osztalék
szakmunkásképzés
regisztrált munkanélküli foglalkoztatása
legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű foglalkoztatása
adott támogatás, adomány
adóévi beruházás értéke (Kkv. szektor).
12
Növelő tételek:
képzett céltartalék
adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékcsökkenés
nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségek, ráfordítások
bírságok, büntetések (ráfordításként elszámolt), rendbírság.
A társasági adó mértéke: 2011. január 1.-jétől 500 millió forint bevételig 10%, e felett
19%. (2012-ben is ez a mérték érvényes)
A TAO törvény hatálya alatt a számított adót csökkentő kedvezmények:
beruházási kedvezmény
fejlesztési kedvezmény
térségi, és egyéb kedvezmény
mikro-, kis-, és középvállalkozások kedvezménye.
Osztalékadó: 2006. január 1-jétől külföldi illetőségű, nem természetes személynek
kifizetett osztalék mentes az osztalékadó alól. (A belföldi illetőségű társaságnak
juttatott osztalék után már korábban sem kellett forrásadót fizetni.) Osztalékfizetés
esetén a kifizető felelőssége annak megállapítása, hogy az osztalék
kedvezményezettje társaság vagy magánszemély.
II.2.2. Az általános forgalmi adó
(ÁFA), 2007. évi LXXVII. törvény
Forgalomhoz kapcsolt adótípus:
13
Az ÁFA törvény hatálya
Az Áfa törvény személyi hatálya kiterjed:
az Áfa törvény hatálya alá bejelentkezett adóalanyokra
az EVA adóalanyokra, ha azt az EVA törvény előírja
EU jogharmonizáció miatt a csoportos adóalanyokra (kapcsolt vállalkozások
adóalanyai).
Adóalany: az a jogképes személy, vagy szervezet, aki/amely saját neve alatt
gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára, eredményére.
14
Alanyi adómentesség
Az alanyi mentesség személyhez kötődő – érték-határtól függűen választható –
mentességi forma:
mezőgazdasági kistermelő meghatározott értékhatárig;
egyéb esetekben törvény szerinti értékhatár, vagyis 5 millió Ft (az EU
gyakorlatában max 10 ezer €);
EVA esetében automatikus;
(Az alanyi mentesség automatikusan megszűnik az értékhatár átlépésével)
A törvény területi hatálya:
a Magyar Köztársaság államterülete
az EU tagállamai
harmadik államok (export-import).
A törvény tárgyi hatálya kiterjed:
az adóalany általi belföldi ellenérték fejében történő termékértékesítésre és
szolgáltatásnyújtásra
15
a közösségi termék beszerzésre
termékimportra
speciális EVA adóalanyokra.
Tárgyi adómentesség
Az ÁFA esetében a tárgyi mentesség nem az adóalany személyéhez, hanem az
általa végzett tevékenységhez kötődik.
A tárgyi mentességnek alapvetően két formája van:
kötelezően előírt tárgyi mentesség (ÁFA tv. 2. sz. mellékletében tételesen
szabályozva),
adóalany által választható tárgyi mentesség (pl.: eredeti szerzőnek minősülő
tevékenység, könyvtári szolgáltatás)
Az Áfa jellemzői:
közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól
általános adó, mert az értékesítési láncolat minden pontján jelen van
hozzáadott értéktípusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték
arányában keletkezik
nettó típusú adó, mert a vertikum minden fázisában a befizetési kötelezettség
együtt jár a visszaigénylési jogosultsággal (kivéve: a végső fogyasztót)
fogyasztási típusú adó, mert az értékesítési láncolatban a végső fogyasztót
terheli
forgalmi típusú adó, mert az értékesítéshez kötött.
Az adó alapja főszabály szerint:
a teljesítésért járó ellenérték, vagy
a szokásos piaci ár.
Az adó mértéke:
16
Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja. a termékértékesítés és a
szolgáltatásnyújtás teljesítésének napja, vagy a számla kibocsátás időpontja.
Az ÁFA jogharmonizációja
2008. január 1-jén lépett hatályba a 2007. évi CXXII. számú Áfa törvény, amely mind
szerkezetében mind szövegezésében igazodik a közösségi szintű áfa szabályozás
2007. januárja óta hatályos, közös hozzáadott–értékadó rendszerről szóló
2006/112/EK irányelvhez (az ún. HÉA irányelv).
A több tízezer oldalas uniós joganyagokban számtalan irányelv és rendelet található
az adózásról is. Harmonizáció csak az áfa törvényt illetően valósult meg, mivel az
Áfa törvényre vonatkozóan van irányelv, és az adóhatóságok közötti együttműködési
rendelet.
A több évtizede folyó tárgyalások ellenére a személyi jövedelemadó és a társasági
adó törvényt illetően irányelv elfogadására még nem került sor. Ezért valamennyi EU
tagállamban ezek az adónemek jelentősen különböznek egymástól.
II.2.3. Személyi jövedelemadó
(SZJA) az 1995. évi CXVII. törvény alapján
17
A magánszemélyek jövedelmének adókötelezettségét a SZJA törvény szabályozza.
A törvény személyi hatálya: a magánszemélyekre, az egyéni vállalkozókra, az
őstermelőkre, és a családi gazdaságokra terjed ki.
Területi hatálya: A Magyar Köztársaság terület.
Tárgyi hatálya: az adóévi jövedelem:
vállalkozói jövedelem
egyén vállalkozó
önfoglalkoztató
alkalmazotti jövedelem
tőkejövedelem
ingatlanhasznosítás
osztalék
tőzsde
egyéb jövedelmek (nyeremény, természetbeni juttatások)
Alanyai: magánszemélyek
A SZJA általános jellemzői 2012:
az adóévi összes jövedelem után a magánszemély fizeti
naptári évenként fizetendő, adóelőleg fizetési kötelezettséggel egyetemben
személyi jellegű, annak kell fizetnie, aki adóköteles jövedelmet realizál
általános adó: a belföldről és külföldről származó jövedelem egyaránt
adóköteles (kivéve: a kettős adózást kizáró egyezmény esete).
az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket 202.000 Ft/hó felett 27%
adóalap kiegészítés terheli, (ez alatt nem), így az adóalap 202eFt felett
sávosan progresszív, a tényleges adóterhelés így 16% és 20.32%.
Béren kívüli juttatások: adó a juttatás 1,19 szeresére 16% adó és 10 % eho, ezek:
18
érkezés munkahelyi (kizárólag munkahelyen, csak a munkáltató munkavállalói
részére biztosított) 12500 Ft/hó
Erzsébet utalvány: 5000Ft/hó, készétel vásárlása
SZÉP kártya: szálláshely szolgáltatás évi 225 eFt, vendéglátás évi 150eFt,
szabadidő 75 eFt/év
Munkahelyi üdülés minimálbér/év
Iskolakezdés minimálbér 30%-ka/év
Helyi utazási bérlet
Iskolarendszerű képzés minimálbér 2,5 szerese/év
Önkéntes kölcsönös egészség és nyugdíjpénztár, önsegélyező pénztár a
minimálbér 30 és 50%-ka havonta
Egyes meghatározott juttatások: adó a juttatás 1,19 szeresére 16% adó és 27% eho
(az esetlegesen megfizetett 10% eho levonható)
Egyedi, vagy éves kereten felüli béren kívüli juttatás
Reprezentáció, üzleti ajándék (keretösszeg, korlát nincs, viszont megszűnt a
reprezentáció adómentessége, ezzel együtt a társasági adóban elismert
költség), egyéb szervezeteknél maradt a régi szabályozás: 10% (bevétel vagy
költség) és minimálbér 25%-ka üzleti ajándéknál
Cégtelefon adóköteles része
Ingyenesen, kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás
Évente három alkalommal adott csekély értékű ajándék
II.2.4. Cégautóadó
Az adó havi mértéke a gépkocsi hajtómotorjának teljesítményétől (kW) és
környezetvédelmi osztály-besorolásától függően a következőek szerint alakul:
19
II.2.5. Szociális hozzájárulási adó
2012. január 1-től a korábbi foglalkoztatói társadalombiztosítási járulékokat felváltotta
a szociális hozzájárulási adó. A szociális hozzájárulási adó megfizetésére általános
szabály szerint a kifizető kötelezett. Az adó mértéke 27%, amelyet havonta kell
megállapítani és tárgyhónapot követő hó 12-ig megfizetni és bevallani. A szociális
hozzájárulási adóból adókedvezmény vehető igénybe. Kormányrendelet szerinti
elvárt béremelés megvalósulása esetén az adókedvezmény havi mértéke 2012-ben
foglalkoztatottanként 21,5% 75 ezer forint kedvezményalapig, azt meghaladóan az e
feletti kedvezményalap után 16%.
II.2.6. Egyszerűsített vállalkozói adó
(EVA) a 2002. évi XLIII. törvény alapján
Az EVA 2003. január 1. óta új adónem a magyar adórendszerben.
Több törvényt váltott ki:
egyéni vállalkozónál: a vállalkozói SZJA adót, az osztalékadót, az átalányadót,
a cégautó adót és az áfát
gazdasági társaságoknál: a társasági adót, az osztalékadót, és az áfát.
Az EVA adózás választásának feltételei:
az előző két adóév árbevétele nem haladhatja meg a 30 millió forintot
20
a vállalkozásnak nincs köztartozása.
Adóalap: a módosított nettó bevétel, vagy a módosított adózás előtti eredmény.
Adómérték: a pozitív adóalap 37%-a.
Az EVA adóalanyok nem tartoznak az áfa törvény hatálya alá (kivéve EU tv hatálya
alá tartozó speciális adóalanyok), de a kiállított számláikban az áfát fel kell
számítaniuk.
II.2.7. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
(EKHO) a 2005. évi CXX. törvény alapján
Az EKHO törvény hatálya kiterjed meghatározott tevékenységet munkaviszonyban,
vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytató magánszemélyekre, és a
magánszemélyekkel szerződéses kapcsolatban álló munkáltatókra, kifizetőkre.
Az EKHO hatálya alá, azon magánszemélyek jelentkezhetnek be, akik a törvény által
megadott FEOR számmal azonosított tevékenységeket végzik. (Például: író,
újságíró, művész, fotós, operatőr, zeneszerző stb.)
Bevételi határ nem lépheti túl az adóévi 25 millió forintot.
Adóalap: a nettó bevétel.
Adómérték:
magánszemélyeknél: 15%
nyugdíjas adóalany esetén: 11,1%
kifizetőknél: 20 %+27% EHO.
II.3. Helyi adók
(Htv.) az 1990. évi C. törvény alapján
Az önkormányzat képviselőtestülete illetékességi területén helyi adókat vethet ki,
módosíthat, hatályon kívül helyezhet. Mentességet, kedvezményt adhat a helyi adók
alól, a törvény keretei között.
Az önkormányzat adó-megállapítási jogának korlátai:
21
egy vagyontárgyat egyetlen adó sújthat, adótöbbszörözés tilalma
az adó mértékét nem állapíthatja meg a törvényi maximumnál magasabban
a vagyon típusú adók körében az adó alapját egységesen kell meghatároznia
az évközi adórendelet-módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az
adóalanyok adóterheit.
A Htv. hatálya alatti adóalanyok: a magánszemély, a jogi személy, a jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság, a magánszemélyek személyi egyesülése.
A törvény tárgyi hatálya az alábbi adótárgyakra terjedhet ki:
ingatlan-, telek tulajdon
vagyonértékű jog
munkaerő foglalkoztatása
nem állandó lakosként való tartózkodás.
A Helyi adó törvény alapján az önkormányzat rendelettel az alábbi helyi adók
bevezetésére jogosult:
vagyontípusú adók
- építményadó
- telekadó
22
kommunális jellegű adó
- magánszemélyek
- vállalkozók
- idegenforgalmi adó
helyi iparűzési adó.
A helyi adók megfizetési határideje az adóév március 15., és szeptember 15.
II.4. Egyéb adók és adójellegű kötelezettségek
II.4.1. Öko-adók
Az öko-adó célja:
a környezet érdekének védelme
a környezetterhelés visszaszorítása
a fenntartható fejlődés biztosítása.
A környezetvédelmi szabályozás eszközei:
jogi eszközök - normatív eszközök: engedélyezés, működés ellenőrzés
(bírság), betiltás
közgazdasági (piaci) eszközök: önkéntes megállapodás (magatartási kódex,
irányelvek, önkéntes megállapodások), adók, forgalmazható jogok, piaci
önkéntes szabályozás.
Öko-adók rendszere Magyarországon:
környezetvédelmi termékdíj (2011. évi LXXXV. számú törvény)
környezetterhelési díj: levegőterhelés, vízterhelés, talajterhelés
energiaadó: villamos energia, földgáz, szén.
II.4.2. Bányajáradék
Cél: állami részesedés a bányavállalkozás által kitermelt és a vállalkozás tulajdonába
kerülő ásványi nyersanyag és geotermikus energia után.
23
A bányászat koncessziós tevékenység, az új területen történő kutatás megkezdését
engedélyeztetni kell koncessziós pályázat alapján. Szigorú környezetvédelmi és
rekultivációs előírások vannak.
Járadékalap: a kitermelt nyersanyag értéke
Mértéke:
kőolaj, földgáz 30%
nemesfém, ásványi anyagok 5%
geotermikus energia 2%
szilárd ásványi energiahordozó, mélyművelés esetén 0%.
II.4.3. Egyéb fizetési kötelezettségek
erdőgazdálkodási bírság, erdővédelmi bírság (1996. évi LIV. tv.)
földvédelmi járulék, és bírság, talajvédelmi bírság (1994. évi LV. tv)
halászatfejlesztési hozzájárulás, halvédelmi bírság (XLI. tv)
vízkészlet-járulék (2002. évi LXII. Tv,,2003. évi CXVI: tv., 2004. évi CXXXV.
tv.), vízvédelmi bírság, csatornabírság (220/2004. VII. 21 Kormány rendelet)
betétbiztosítási járulék Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) (1996. évi. CXII.
tv.)
környezetvédelmi bírság (1995. évi LIII. tv.)
vadvédelmi hozzájárulás és bírság (1996. évi LV. tv.).
II.4.4. Szakképzési hozzájárulás
2003. évi LXXXVI. tv.
Cél: a munkaerőpiac követelményeihez igazodó rugalmas, differenciált, a gazdaság
dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer fejlesztési forrásának biztosítása.
(OKJ-s képzések, munkakör betöltéséhez szükséges képzések, Felsőoktatási tv.
24
szerinti gyakorlati képzések, orientációs képzések, gimnáziumi informatikai oktatás,
iskolarendszeren kívüli oktatás támogatása.)
Adóalanyok.
TA adóalany
egyéni vállalkozó
EVA alany
egyéni cég.
Adóalap: a tárgyidőszaki szociális hozzájárulási adó alap, adó mértéke: 1,5%.
Kötelezettség lerovásának lehetséges módjai (a módozatok – megfelelő törvényi
háttérrel támogatva keveredhetnek):
szakközépiskolával kötött megállapodás útján, szakközépiskolával kötött
tanulószerződés alapján, továbbá gyakorlatigényes felsőoktatási alapképzési
szak keretében történő gyakorlati képzés szervezésével a felsőoktatási
intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján (2012. augusztus
31-ig), illetve hallgatóval kötött munkaszerződés alapján (2012. szeptember 1-
től).
A gyakorlati képzést szervezők normatíva alapján csökkenthetik bruttó
szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket (2012-ben 440.000 Ft/fő/év).
adóhatóság szakképzési hozzájárulás beszedési számlára törtnő befizetés
Adóbevallás: önadózással, éves adóbevallás keretében, az üzleti évet követő 5. hó
utolsó napjáig.
II.4.5. Rehabilitációs hozzájárulás
1991. évi IV. tv.
Cél: a megváltozott munkaképességűek rehabilitációja. A célok megvalósítását az
Állami Foglalkoztatási Szolgálat segíti. Szervei: A Foglalkoztatási Hivatal, Regionális
Munkaügyi Központok, Regionális Képző Központok.
25
Adóalanyok a munkaadók, akiknél foglalkoztatottak létszáma nem haladhatja meg a
25 főt és az esetlegesen foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek aránya
kisebb, mint az átlagos statisztikai állományi létszám 5%-a, ezek a
TA adóalanyok
költségvetési szervek
szociális foglalkoztatók.
Adóalap: az átlagos statisztikai állományi létszám 5%-a, és a tényleges
rehabilitációs foglalkoztatottak pozitív különbözete.
Mértéke: 964 500 Ft/fő/év.
Adótétel számítása: a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a
rehabilitációs hozzájárulás mértékének szorzata.
Mentesség akkor érvényesíthető, ha az átlagos statisztikai állományi létszám kisebb,
vagy egyenlő 20 fő, és ha a rehabilitált dolgozók aránya nagyobb, vagy egyenlő 5%.
Adófizetés: önadózással, a munkaadó vallja be, fizeti meg az adóévet követő február
15-éig. Előlegfizetési kötelezettség negyedévente, a negyedévet követő 20-áig, a
mindenkori tényadatok alapján kiszámított éves fizetési kötelezettség 25%-a.
II.4.6. Munkaerő-piaci járulékok
A munkaerőpiacot megillető munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék (1991.
évi IV. tv.) 2009. 12. 31-ével megszűnt. A munkaerő-piaci célok fedezetére 2010.
január 1-től a munkaadóknak 1%, és a munkavállalóknak 1,5% munkaerő-piaci
járulékot kell fizetni a Munkaerő-piaci Alapba.
Innovációs járulék (2003. XC. törvény)
Cél: a versenyképesség, a fenntartható fejlődés, és a K+F tevékenység
finanszírozása.
Az innovációs járulék a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapba kerül.
Adóalanyok:
26
a belföldi székhelyű, számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságok.
(Kivéve: a mikro-vagy kisvállalkozása, MNB, MNV Zrt., IM alá tartozó fogva tartottak
kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság vagy az alakulás évében a
gazdasági társaságok elő-társasága, továbbá a közhasznú és a kiemelkedően
közhasznú, non-profit gazdasági társaságok.
Adóalap: a helyi adókról szóló törvény szerinti iparűzési adóalapja.
Adómérték: 2006 óta 0,3%.
Adóbehajtás módja, bevallással illetve önadózással, a tárgyévet követő május 31-
éig.
Adófizetés, előlegfizetés: negyedévente, tárgyhót követő 20-áig.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása:
nyílt pályázati rendszer kiadásai (pályázaton kívüli támogatás a kiadási
előirányzat 3%-áig)
regionális innovációs célokra a kiadások 25%-a.
Az Alap működési költsége maximum a tárgyévi kiadási előirányzat 4,5%-a lehet.
Felügyeleti szerv: a mindenkori kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért
felelős miniszter (illetve államtitkár).
II.4.7. A 98 százalékos különadó
A szabályok 2010. december 30-ától hatályosak, 2005. január 1-jei visszamenőleges
hatállyal.
A különadó-fizetési kötelezettség a közszférában munkavégzésre irányuló
jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyekre terjed ki.
Különadót annak a magánszemélynek kell fizetnie, aki közszférában munkavégzésre
irányuló jogviszonyban (például munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban)
foglalkoztatott, és e jogviszonya megszűnésével összefüggésben különadó-alapnak
minősülő bevételt szerez. Nem vonatkozik e kötelezettség arra, akinek a jogviszonya
megszűnését követő naptári naptól a TB nyugellátásról szóló törvényben
27
meghatározott saját jogú nyugellátást állapítanak meg. (2010./XC. törvény 9.§. (1)
bekezdés).
A különadó alapja az említett jogviszonyok megszűnésével összefüggésben fizetett
pénzbeli és nem pénzbeli juttatások
2 millió forintot meghaladó része az állami vezetők, polgármesterek, (fő)
jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és
felügyelő-bizottsági tagjai esetében
titoktartási pénz, vagy „hallgatási pénz” (a Munka Törvénykönyvéről szóló
1992. évi XXII. Törvény 3§. (6) bekezdés)
állami vezetőknél a jubileumi jutalom 3,5 millió forintot meghaladó része más
foglalkoztatottaknál.
Nem képezi a különadó-alapját
a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén
kifizetett bevétel a
jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom
felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó, részére
kifizetendő munkabér, illetmény összege
szerződéses katonák leszerelési segélye
egyébként: különadó-alapba tartozó bevétel 2 millió forintot meg nem haladó
része.
A különadó mértéke: az adóalap 98%-a (a különadó-alap után további 27% EHO
fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt).
Egyéb kötelezettségek:
A különadót (kifizetéskor) a kifizetőnek kell levonnia, valamint az Art. szerinti, havi
bevallásban bevallania és befizetnie. Ha a különadó levonását a kifizető
elmulasztotta, azt a magánszemélynek kell megfizetnie a kifizetést követő hónap 12-
ig.
28
A magánszemélynek a különadót a személyi jövedelemadó bevallásában
elkülönítetten kell bevallania, de a különadó alapját képező összeg része az adózó
összes jövedelmének.
A kifizetők adatot szolgáltatnak az adóhatóságnak 2011. március 31-ig a különadó
alapját képező kifizetésekről, magánszemélyenként és jogcímenként.
II.4.8. Ágazati Különadók
2010. évi /XCIV. törvény
Az Országgyűlés 2010. október 18-án törvényt fogadott el az egyes ágazatokat
terhelő különadóról. A rendelkezések 2010. december 4-től hatályosak.
Az adókötelezettség háromféle tevékenység vonatkozásában áll fenn:
bolti kiskereskedelmi tevékenység
távközlési tevékenység
2008. évi LXVII. törvény szerinti energiaellátók vállalkozási tevékenysége
Az adó alanya az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (az
adózás rendjéről szóló törvény szerinti egyéb szervezet, egyéni vállalkozó), aki
(amely) az adóköteles tevékenységet végzi. Külföldi vállalkozó is lehet adóalany, de
csak a Magyarországon kifejtett adóköteles tevékenysége erejéig.
Az adó alapja: az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel.
Az adó mértéke:
bolti kiskereskedelmi tevékenység esetén az
- adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%
- adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot
meg nem haladó része után 0,1%
- adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot
meg nem haladó része után 0,4%
- adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%
29
távközlési tevékenység esetén:
- adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%
- adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem
haladó része után 2,5%
- adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem
haladó része után 4,5%
- adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5%
az energiaellátók vállalkozási tevékenysége esetén: az adóalap (a teljes nettó
árbevétel) 1,05%-a.
II.4.9. A pénzügyi szervezetek különadója
Adóalanyok: a bankok, a szakosított hitelintézetek, a szövetkezeti hitelintézetek
(takarék, és hitelszövetkezetek), a biztosítók, a pénzügyi vállalkozások, a befektetési
vállalkozások, a tőzsde, az árutőzsdei szolgáltatók, a kockázati tőkealap-kezelők, a
befektetési alap-kezelők.
Adóalapok:
hitelintézeteknél: a korrigált mérleg főösszeg
biztosítóknál: a korrigált díj
pénzügyi vállalkozásoknál: a kamateredmény
befektetési vállalkozásoknál, tőzsdénél, árutőzsdei szolgáltatóknál, kockázati
tőkealap-kezelőknél a korrigált nettó árbevétel
befektetési alap-kezelőknél a nettó eszközérték és az általa kezelt pénztári és
portfolió-vagyon összege.
Az adó mértéke tevékenységenként eltérő.
Bevallás, adófizetés:
2010-ben a különadót szeptember 30-ig kellett bevallani, és két egyenlő részletben
megfizetni (szeptember 30-ig, és december 10-ig).
30
2011-ben a bevallás határideje március 10., és négy egyenlő részletben kellett
megfizetni az aktuális negyedévet követő hó 10-ig.
II.5. Adóhatóság
2011. január elsejével az APEH és a VPOP fúziójával létrejött a NAV, a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal.
Az új kormányhivatal az állami adó- és vámhatósági feladatokat összevontan, közös
szervezet keretein belül látja el.
Struktúrája négy fő tevékenységi kör köré szerveződik:
adóigazgatás
vámigazgatás
bűnügyi tevékenység, valamint a szakmai tevékenységet támogató
informatika.
Feladata az államot megillető bevételek teljes körű kontrollja és védelme az adó-, a
vám- és a büntetőjog eszközeivel.
A NAV jelenleg több mint 15 000 munkatársat foglalkoztat Magyarországon,
működése sokrétű. Ellátja például az adók módjára behajtandó köztartozás
végrehajtásával kapcsolatos, illetve az egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos,
az állami adóhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, végzi a szerencsejáték-
szervezéssel kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási és a szerencsejáték-
ügyekkel összefüggő szabálysértési hatósági feladatokat.
A NAV végzi továbbá a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott biztosítottak
adatainak nyilvántartásával, továbbá az adatoknak az egészségbiztosítás biztosított
nyilvántartása és a munkaügyi hatóságnak történő átadásával kapcsolatos
feladatokat.
Ellátja a csődeljárásban, felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a
vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a központi költségvetést megillető
követelések tekintetében a hitelezői feladatokat, valamit a vámhatóság hatáskörébe
tartozó követelések tekintetében a hitelezői képviseletet.
31
A végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által
meghatározott feladatokat.
Ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a
pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat.
Ellátja a befolyt illetékbevételnek a központi költségvetést, illetve a fővárosi, megyei,
megyei, megyei jogú városi önkormányzatokat megillető hányadának
megállapításával kapcsolatos feladatokat, továbbá elvégzi az illetékek zárási
összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, a pénzügyminiszter részére teljesítendő
adatszolgáltatást.
A NAV lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárást, vezeti az ezzel
kapcsolatos nyilvántartást, végzi az eljárás díjának beszedését és visszatérítését.
A NAV feladata az adó- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések
megállapításainak összegzése, feldolgozása és ezekről a kormányzati
gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek részére információk
szolgáltatása.
Összefoglalva: az adóhatóság adóztatással összefüggő feladata: a központi
költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok javára teljesítendő kötelező
befizetések, továbbá támogatások, visszatérítések megállapítása, beszedése,
nyilvántartása, végrehajtása, kiutalása és ellenőrzése.
II.6. Adókötelezettség- az adózás rendje
2003. évi XCII. törvény
Az adózás rendjéről szóló törvény hatálya:
32
A törvényben meghatározott adókötelezettségek
bejelentési,
nyilatkozattételi,
adómegállapítási,
bevallási,
adófizetési és adóelőleg fizetési,
bizonylat kiállítási és - megőrzési,
nyilvántartás-vezetési (könyvvezetési),
adatszolgáltatási,
adólevonási, adóbeszedési,
pénzforgalmi számlanyitási
Adókötelezettség tág fogalma, összetevői
Bejelentési kötelezettség
33
Egyablakos rendszerben bejelentkezés:
cégbíróság (cégek)
okmányiroda (egyéni vállalkozók)
Adóhatóságnál bejelentkezés:
(az egyablakos rendszerben nem szereplő adózók pl. egyesületek,
magánszemélyek)
2012-től adóregisztrációs eljárás (adószám kiadása előtti „ellenőrzés”)
Adó és adóelőleg megállapítási kötelezettség
A leggyakoribb adóbeszedési mód Magyarországon: az önadózás, az
adóalanynak saját magának, kell az adót megállapítani, kiszámítani, bevallani
és befizetni.
Sajátos eset: munkáltatói adóbevallás (ez is önbevallásnak minősül, mert a
magánszemélynek nyilatkoznia kell, hogy csak a munkáltatótól származó
jövedelme van!).
34
NAV által becsléssel megállapított adókötelezettség, ha a vállalkozó nem nyújt
be adóbevallást.
Kivetéses adóelőleg megállapítás: társasági-, iparűzési adó, import ÁFA adója
esetén gyakorlat.
Adóhatóság által készített bevallás: magánszemély nyilatkozik, hogy a
hatóság készítse el az adóbevallását, ekkor a magánszemély nyilatkozik az
esetleges kedvezményekről is.
Adóbevallási kötelezettség
Az adóigazgatási eljárási törvény megadja az adóbevallási és befizetési
határidőket.
- SZJA (magánszemélyek): tárgyévet követő május 20-ig
- Egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó, EVA adóalany: a tárgyévet követő
február 15-ig,
- TAO (cégek, Bt, Kft, Rt stb.) APEH (NAV) és Cégbíróság felé, adóbevallás,
mérleg, eredmény-kimutatás, beszámoló: tárgyévet követő május 31-ig.
Bizonylatok kiállításának és megőrzésének a kötelezettsége
- egyéni vállalkozók, cégek, magánszemélyek, ha valamely tevékenységre
adószámot váltanak ki (pl. falusi turizmus)
- bizonylatok: számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány,
nyugta stb.
- bizonylatokat 5 évig kell megőrizni, szigorú számadásúakat 10 évig
(bevételi- kiadási bizonylatok, számlák).
Nyilvántartási és könyvvezetési kötelezettség (az adószámmal
rendelkezőknek)
- bevételi nyilvántartás: szerződéses jogviszony, falusi vendéglátás,
- EVA adóalany, ha költségeit diktált kulcs (az adóköteles bevétel 10%-a
költséghányad) alapján számolja el az adóalany
35
- bevételi és költségnyilvántartás: ha az adóalany a tételes költségelszámolást
választotta (számlák alapján)
- pénztárkönyv: egyéni vállalkozó esetén, fő rovatai: (nem) adóköteles bevétel,
áfa, bruttó bevétel, költség, áfa, bérköltség, járulékok, ráfordítások
- kettős könyvvezetési kötelezettség: Kft, Rt stb.
Nyilatkozattételi kötelezettség
például vagyonnyilatkozat.
Adatszolgáltatási kötelezettség
bármely (adó)hatóságnak vagy a KSH felé.
Az adózással kapcsolatos ellenőrzések típusai:
36
Az Adóhatósági ellenőrzés szakaszai
37
Jogkövetkezmények:
38
Ellenőrzési megállapítást, hatósági döntést követő jogorvoslati lehetőségek
fellebbezés (II. fok),
felügyeleti intézkedés iránti kérelem (törvénysértő döntés miatt NAV
elnökéhez, a miniszterhez);
bírósági kereset (Törvényszék)
felülvizsgálati kérelem (Kúria)
39
III. Elektronikus bevallás
III.1. Ügyfélkapu, regisztráció
Az elmúlt években a hazai elektronikus kormányzati program, az „e-kormányzat
2005” keretein belül megindult fejlesztések Magyarországon is lefektették az
alapokat, megszületett az egységes állampolgári azonosítást nyújtó Ügyfélkapu,
amely 2005. április 1-én kezdte meg működését és a www.magyarorszag.hu alatt
érhető el.
Az ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító
rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói, a személyazonosság igazolása mellett,
egyszeri belépéssel, biztonságosan kapcsolatba léphessenek az elektronikus állami
és közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel. Az ügyfélkapu
szolgáltatásaival kapcsolatos érdeklődésekre a Kormányzati Ügyfél tájékoztató
Központ munkatársai adnak felvilágosítást a 189-es helyi tarifával hívható központi
kék számon, hang és SMS eléréssel, illetve a [email protected] e-mail címen.
2011. január 1-én megkezdték működésüket a kormányablakok. 29 ablak nyílt meg,
a fővárosban, a megyeszékhelyeken, illetve a megyei jogú városokban. A nyitva
tartás reggel 8 órától este 20 óráig. Cél az ügyintézés egyszerűsítése és 2013-ra az
„egyablakos” ügyintézés.
A kormányablakok fokozatosan átveszik az okmányirodák feladatait.
1. Az elektronikus úton intézhető adóügyek
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott adózói körnek
elektronikus úton kell adó- és járulékbevallási, valamint adatszolgáltatási
kötelezettségét teljesítenie. A kötelezett adózói körnek a havi adó- és
járulékbevallásban - többek között - személyre lebontott adatok feltüntetésével kell
az adóhatósághoz havonta elektronikusan bevallást tenni az adó- és
társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemély részére
teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékról és
egyéb adatokról.
40
Ezen túlmenően bármely adózónak lehetősége van adóügyeinek elektronikus
intézésére az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII.
29.) PM rendeletben meghatározottak szerint. Így az adózók a bevallási és
adatszolgáltatási kötelezettségen túlmenően a bejelentési és változás-bejelentési
kötelezettségüket is teljesíthetik elektronikus úton. Elektronikus úton adóhatósági
szolgáltatás keretében általános, nemleges, együttes adóigazolás,
jövedelemigazolás és illetőségigazolás kiadását, valamint a köztartozásmentes
adózói adatbázisba történő felvételt lehet kezdeményezni. Az adózóknak
lehetőségük van a személyi jövedelemadójuk 1 %-áról rendelkező nyilatkozatuk,
valamint fizetési könnyítési kérelmük elektronikus úton történő előterjesztésére.
Mindezek mellett minden adózónak lehetősége van saját adófolyószámlájának
megtekintésére, valamint az általa bejelentett és az adóhatóság által nyilvántartott
adatainak elektronikus úton történő megtekintésére és ezen adatok letöltésére.
Mindezek teljesítése a Kormányzati Portálon (http://www.magyarorszag.hu/) elérhető
Ügyfélkapun keresztül történik, amelynek igénybevételéhez szükséges eljárási
lépéseket a következőkben ismertetjük.
2. Az Ügyfélkapuról
Az Ügyfélkapu olyan belépési pont, amelyen keresztül egyedileg azonosított módon
biztonságosan léphet kapcsolatba az elektronikus közigazgatási ügyintézést és
szolgáltatást nyújtó közigazgatási szervekkel és közintézményekkel. Személyes
ügyfélkapu létrehozásához regisztráció szükséges.
3. Ügyfélkapu regisztráció
A regisztrációt annak a magánszemélynek kell elvégeznie, aki a bevallásokat,
adatszolgáltatásokat el fogja küldeni az adóhatósághoz, illetve aki az adóügyeket
elektronikusan akarja intézni. Ez a személy lehet az adózó önmaga (adószámmal
rendelkező magánszemély, egyéni vállalkozó), jogi személy, vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező társaság esetében a képviseleti joggal rendelkező
személy (pl.: egy kft. ügyvezetője), továbbá valamennyi adózó tekintetében annak
állandó meghatalmazottja, megbízottja (pl.: könyvelő, adótanácsadó, stb.) is.
41
Ügyfélkapus regisztrációját az ország bármely okmányirodájában, valamint az
Ügyfélközpontban (Budapest, VI. kerület, Andrássy út 55.) is elvégezheti.
Amennyiben rendelkezik a megfelelő szintű elektronikus aláírással, úgy regisztrálhat
az interneten is, nem kell okmányirodában megjelennie.
Ügyfélkapu regisztrációra lehetősége van időpontot foglalni a Kormányzati Portálon
(http://www.magyarorszag.hu/). Az időpontfoglalás nem kötelező, de ennek
hiányában az ügyintézés ideje elhúzódhat.
A magánszemélynek személyesen fel kell keresnie bármely okmányirodát, ahol
személyazonosító okmányának bemutatását, egy Regisztrációs Adatlap kitöltését,
valamint egy felhasználó név és egy létező e-mail cím megadását követően egyszer
használatos aktiváló kódot kap. Az egyszer használható aktiváló kódot a megadott
email címre küldi el a rendszer, jellemzően azonnal, de maximum 24 órán belül.
Fontos, hogy valós e-mail címet adjon meg, egyébként nem kapja meg a kódot!
A felhasználói név szabadon választható, de amennyiben már foglalt, újat kell
választani. A személyes ügyfélkapu határozott ideig érvényes (alapesetben 5 évig,
de kérheti ennél kevesebb időre is), tehát nem kell minden adóbevallás előtt
felkeresni az okmányirodát. Az érvényesség lejártakor a regisztráció során
nyilvántartásba vett adatok automatikusan törlésre kerülnek.
4. Ügyfélkapu aktiválása
A kapott azonosítóval és az ideiglenes, egyszer használatos kóddal az Ügyfélkapun
(http://www.magyarorszag.hu/) a regisztrációt aktiválni kell. Az aktiválás során a
felhasználói név és az aktiváló kód megadását követően jelszót kell választani. A
jelszó kitalálásánál és begépelésénél számítson arra, hogy - a saját biztonsága
érdekében - nem adhat meg bármilyen karaktert. Az új jelszót biztonsági okokból
meg kell erősíteni.
Az aktiváló kód 5 napig érvényes. Amennyiben nem sikerült a megadott időn belül a
kóddal aktiválni, az Ügyfélkapu adminisztrációs felületén az „elfelejtett jelszó”
menüpontban új, szintén 5 napig érvényes kódot kérhet. Fontos, hogy a felhasználó
42
nevet ne felejtse el, mert annak hiányában sem a kód aktiválását, sem új kód
küldését nem kérheti, ebben az esetben ismételt okmányirodai regisztrálás
szükséges. A későbbiekben az Ügyfélkapun történő belépéshez már csak választott
felhasználói nevére és jelszavára lesz szüksége. Ezzel az azonosítóval az
Ügyfélkapu bármely más szolgáltatását is igénybe veheti.
5. Adóhatósági bejelentés és nyilvántartásba vétel
A havi adó- és járulékbevallás, illetőleg adatszolgáltatás benyújtására, s ennek
következtében valamennyi adóbevallás és adatszolgáltatás elektronikus
benyújtására kötelezett újonnan alakult (vagy átalakult) adózó az adószám
megszerzését követő 8 napon belül köteles az okmányirodánál regisztráltatnia
magát. Erről a tényről a regisztrációt követő 8 napon belül bejelentést kell tennie az
állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített, és kizárólag az APEH internetes
honlapjáról letölthető T180 számú adatlapon. Amennyiben a magánszemély adózó
saját maga regisztrációját jelenti be és adóbevallási, illetve adatszolgáltatási
kötelezettségét saját maga teljesíti, akkor a T180 számú adatlapot elektronikus úton
is benyújthatja. Abban az esetben, ha az adózó állandó meghatalmazással, vagy
megbízással rendelkező képviselője útján elektronikus úton teljesíti adóbevallási és
adatszolgáltatási kötelezettségét, az állandó meghatalmazott, vagy megbízott a
megbízást követő 8 napon belül köteles az adóhatósághoz papír alapon bejelenteni
a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát a T180-as számú
adatlapon. A bejelentés alapján az adóhatóság a képviselőt nyilvántartásba veszi.
Az elektronikus adóbevallásra, illetőleg adatszolgáltatásra nem kötelezett, de az
adóügyeinek elektronikus intézését önként választó adózó esetében adóhatósági
bejelentésre és nyilvántartásba vételre csak abban az esetben van szükség, ha
adóügyeit állandó képviselője útján akarja intézni (eseti képviseleti jogot az adóügyek
elektronikus intézése során nem lehet adni). Ebben az esetben az adóhatósági
bejelentést szintén a képviselőnek kell megtenni papír alapon a T180-as számú
adatlapon. A kitöltött adatlapot postai úton, vagy személyesen az APEH
Ügyfélszolgálatokon is be lehet nyújtani.
43
Ugyanezen a T180-as adatlapon tudja bejelenteni az állandó képviselővel
rendelkező havi adó- és járulékbevallás, illetőleg adatszolgáltatás benyújtására
kötelezett, illetve az adóügyeinek elektronikus intézését önként választó állandó
képviselővel rendelkező adózó, illetve állandó meghatalmazással vagy megbízással
rendelkező képviselője a képviseletben bekövetkezett változásokat is. Ebben az
esetben az adatlapot elektronikus úton kell benyújtani.
Az állandó meghatalmazás visszavonását az adózó illetve képviselője elektronikus
úton vagy papír alapon, az erre a célra rendszeresített T182-es számú adatlapon
jelentheti be.
Az adóhatósági nyilvántartásba vétel célja, hogy kapcsolatot teremtsen az
adókötelezettségek elektronikus úton történő teljesítésére jogosult, okmányirodai
regisztrációval rendelkező magánszemély és az általa képviselt adózó/adózók (pl.
könyvelő és vállalkozó vagy magánszemély és magánszemély) között.
Felhívjuk figyelmét, hogy az Ügyfélkapun keresztül történő elektronikus ügyintézésre
csak az illetékes APEH igazgatóságra érkezett és hibátlannak minősített adatlap
beérkezését követően néhány nap múlva nyílik lehetőség. A nyilvántartásba vételről
az adóhatóság írásos tájékoztatást küld ki.
6. Segítségkérés, tájékozódás
INTERNETEN:
www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu/segitseg
http://www.nyilvantarto.hu/
http://www.ugyfelkozpont.hu/(Ügyfélkapu regisztrációhoz kiemelten javasoljuk)
http://www.apeh.hu/ honlapon az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hivatalos
oldalán az adóhatósági regisztrációs kötelezettséggel és az adókötelezettségek
teljesítésével kapcsolatban (itt további információkat tudhat meg a T180 és T182
számú adatlapok letölthető kitöltési útmutatójából)
E-mail: [email protected], [email protected]
TELEFONON:
44
a 189-es ingyenesen hívható kormányzati ZÖLD SZÁMON, az APEH központi
tájékoztatási vonalán a 06-40-42-42-42-es KÉK számon (az adóhatósági
regisztrációs kötelezettséggel és az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatban)
Ügyfélközpont: 06-(1)-273-4800 (okmányirodai Ügyfélkapu regisztrációval
kapcsolatban)
III.2. Elektronikus bevallás készítés
Elektronikus formában történő adóbevallásra az adózás rendjéről szóló, 2003. évi
XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdésében megjelölt munkáltatók,
kifizetők (foglalkoztatók), főfoglalkozású egyéni vállalkozók kötelezettek. Rajtuk kívül
a törvény által nem kötelezettek is választhatják az elektronikus adóbevallást. Az
elektronikus adóbevallás során az adózó nem csak közvetlenül, az APEH eBEV
rendszerén intézheti bevallását. A Kormányzati Portál (www.magyarorszag.hu)
honlapján elérhető, Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztül (KR
rendszer) is elküldheti az adóhatósághoz adó- és járulékbevallásait,
adatszolgáltatásait.
Az APEH informatikai rendszerében nyilvántartja a gazdálkodó szervezetek és
magánszemélyek, illetve az általuk felhatalmazott természetes személyek adatait. Az
elektronikusan beérkező küldeményeket ezek felhasználásával, illetve egyéb
információk alapján sokrétű ellenőrzésnek vetik alá. A hibás bevallásokról KR
rendszeren keresztül hibajelzést küldenek az adózónak. A hibajelzés megküldésével
egyúttal el is utasítják a bevallást. A helyesen kitöltött, időbélyeggel ellátott
küldeményeket azonosító számmal látják el, érkezését a feladónak nyugtával
igazolják vissza. Az elektronikus adóbevallás készítéséhez szükséges programok és
anyagok a www.magyarorszag.hu és a www.apeh.hu honlapokról tölthetőek le
(nyomtatványkitöltő alkalmazás aktuális verziója, szükséges nyomtatványok, súgó).
Az elektronikus úton elküldött bevallásokat a nyomtatványkitöltő programok kódolás
után továbbítják, így adattartalmuk kizárólag az azt benyújtó adózó, illetve az azt
fogadó és dekódoló APEH-illetékes számára lesz ismert.
45
Az elektronikus adóbevallás tehát négy lépésből áll: az Ügyfélkapun történő
regisztráció és a szükséges programok, nyomtatványok letöltése és telepítése után a
dokumentumok kitöltése következik. Végül az adózó a kitöltött, feladásra előkészített
nyomtatványokat az Ügyfélkapun keresztül a Központi Rendszerbe küldi.
Az elektronikus adóbevallások benyújtása mellett egyre többen veszik igénybe az
adóhatóság által biztosított egyéb elektronikus szolgáltatásokat is. Az APEH
elektronikus bevallási rendszere, az eBEV képes a törzsadatok kezelésére, az
adóhatóságnál nyilvántartott adatok és a bevallásban feltüntetett adatok
összehasonlítására. Az adózó elektronikus úton kérhet adóigazolást, lekérdezheti
folyószámláját, elektronikus árverésen is részt vehet.
Az elektronikus úton benyújtott adóbevallás használata a pénz-, anyag- és
időmegtakarításon túl a felhasználó részére további előnyöket nyújt. Az elektronikus
bevallás előnye az azonnali visszajelzések rendszere is.
Az adóbevallást elektronikusan benyújtó adózó elektronikus értesítést, visszajelzést
kap arról, hogy az általa küldött dokumentum megérkezett, továbbá, hogy a rendszer
azt elfogadta-e, vagy visszautasította. A hibás bevallás javítása egyszerű: az
adóhivatal elektronikus értesítésének megérkezése után - arra hivatkozással - a
teljes bevallást kell helyesen kitölteni, és ismételten, elektronikus formában
benyújtani. Ezzel elkerülhető az adóhivatalnál a javítás céljából történő személyes
megjelenés, hiszen a javítást a bevallás készítője saját számítógépén (akár otthon is)
végezheti. A rendszer visszajelzést ad a hibátlan bevallás könyveléséről. További
lehetőséget kínálnak az elektronikus bevallók számára, a rendszerben levő
nyilvántartott adatok lekérdezésére. Az elektronikus bevallást benyújtó adózók
lekérdezhetik az adóhatóságnál vezetett aktuális folyószámlájukat, illetve
nyilvántartott törzsadataikat is.
Az adózók által az előző években megismert és megszokott Abev kitöltő
keretprogram mellett 2008-ban az APEH bevezette az Abevjava elnevezésű
nyomtatványkitöltő programot is, mely jelenleg a magánszemélyek és a társasházak
személyi jövedelemadó bevallásának kitöltését segíti. Lehetővé teszi emellett a
személyi jövedelemadó 1-1 százalékának felhasználásáról szóló rendelkező
46
nyilatkozatok benyújtását is. Az új nyomtatványkitöltő előnye platformfüggetlensége.
Az Abev programmal korábban kitöltött nyomtatványokat is kezelni tudja, a
nyomtatványok kitöltése során pedig képes a nyomtatványok kitöltési útmutatóinak
megjelenítésére úgy, hogy a kitöltendő sorra vonatkozó leírást megmutatja, illetve a
kitöltési útmutatón belül. (A kitöltési útmutató példákkal is segíti az adózókat.) Az
Abevjava a letöltött bevallásokat évenkénti bontásban rendszerezi az új
nyomtatványkitöltő programban a könnyebb átláthatóság érdekében.
47
IV. Illeték
IV.1. Illeték fogalma, célja
Az illetékek sok tekintetben sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek az állam
bevételeinek sorában. Legfőbb vonatkozó jogforrás: az 1990. évi XCIII. törvény.
Az illeték legfontosabb sajátossága, hogy minden esetben valamilyen állam által
végzett feladathoz, funkcióhoz, azonnali, közvetlen ellenszolgáltatáshoz köthető.
Célja, hogy az állami (legtöbbször adminisztratív, hivatali) feladatokhoz a fedezetet
biztosítsa, vagy annak elérése, hogy ezekhez a tevékenységekhez az állampolgár
legalább részben járuljon hozzá. Az illetékek szedésének – sok esetben ki sem
mondott, de szándékolt – indoka, hogy az állampolgárok és a vállalakozások csak
akkor vegyék igénybe az államnak eme szolgáltatásait, ha az valóban szükséges. De
létezik bizonyos szankcionáló jelleg is, például elveszett iratok pótlása esetén kirótt
eljárási illeték („fölöslegesen dolgoztatod az állami apparátust, fizess érte!”).
Cél lehet az adó kiváltása is, például az ingatlanvagyon szerzésekor az átruházással
kapcsolatos illeték megfizetése felfogható egyféle vagyon- vagy még inkább
vagyonosodási adónak is, ilyen esetben közvetlen ellenszolgáltatás nincs, legfeljebb
az adminisztratív teendők (bejegyzés, széljegy, hitelesítés, nyilvántartásba vétel –
ezért értelmezik sok esetben úgy, hogy az illeték aránytalanul magas mértékű).
Két legnagyobb csoportja a vagyonszerzési illetékek és az eljárási illetékek.
IV.2. Vagyonszerzési illeték
A vagyonszerzés lehet egyoldalú vagy visszterhes (pl.: ajándékozás, öröklés,
adományozás illetve csere, adásvétel, barter, követelés elengedés, tartozásátvállalás
stb. lévén megvalósuló).
Minden esetben illetékkötelezettség keletkezik, függetlenül attól, hogy az új
tulajdonos ingyen vagy visszterhesen jutott a vagyontárgyhoz.
Az eljárási illetékek három nagy területe: a közigazgatási hatósági eljárási, a bírósági
eljárási és a felügyeleti illeték.
48
Az illetéktörvény tárgyi hatálya elsősorban az ingó- és ingatlan vagyon átruházását
érinti, személyi hatálya a természetes és jogi személyeket.
Ingatlanok esetében a kül-, és belföldi szerzés egyaránt ide tartozik, a kötelezettség
általában a szerző felet érinti. A vagyon fogalmába az ingatlanokon kívül a vagyoni
értékű jog, a vagyoni betét, vagy bármilyen nagy értékkel bíró vagyontárgy
beletartozhat (pl.: gépjármű).
Az illetékkötelezettség keletkezése – illetéktípustól függően –
öröklési illeték esetében az örökhagyó halála napján
átruházás (vétel, ajándékozás stb.) a szerződéskötés illetve okirat aláírásának
napján,
határozattal záruló jogügyletek esetében a jogerőre emelkedésének napján,
eljárás megindításakor, vagy hatósági jóváhagyástól függő jogügyleteknél az
utolsó jóváhagyás napján.
IV.3. Eljárási illeték
Közigazgatási hatósági eljárás esetén kell az eljárási illetéket megfizetni (új eljárás
esetében ismételt fizetési kötelezettség áll fenn).
Az ügylet alanya: aki az eljárást kezdeményezi, az illeték alapja az eljárás tárgyának
értéke az eljárás megindításának pillanatában (pozitív értékváltozáskor a két érték
különbözete).
Mértéke: lehet az eljárás alapjának függvényében számolandó és lehet tételes. Első
esetben az illeték mértéke attól függ, hogy milyen szinten történik az eljárás (és ha
külön jogszabály másként nem rendelkezik).
49
V. Bankválasztás szempont rendszere
A sok, első ránézésre igen hasonló ajánlatból az általunk előzetesen összegyűjtött
szempontok szerint kell tudnunk választani. Melyek lehetnek ezek?
A bankválasztás lépései
Értékelési szempontok
Elérhetőség
Milyen közel van a bank, mennyire kiterjedt a fiókhálózata és pénzfelvételre alkalmas
ATM-hálózata?
Milyen a fiókok nyitvatartási ideje?
Elérhetők-e a banki szolgáltatások elektronikusan, így pl. interneten, mobiltelefonon
vagy call-centeren keresztül? Ha igen, akkor milyen „nyitva tartással”? (Ezek a
szolgáltatások biztosítják, hogy a bankügyeink intézéséhez nem kell bemennünk a
bankfiókba, és adott esetben a bankon belüli átutalásokat a hét minden napján 24
órában intézhetjük.)
50
A fenti információk forrása lehet: banki honlapok, bankfiókban és/vagy telefonos
banki ügyfélszolgálaton nyújtott tájékoztatás, az MNB és a GIRO Zrt. honlapján
(www.mnb.hu, www.giro.hu) közzétett információk.
Kínálat
Milyen szolgáltatásokat kínálnak az egyes bankok és milyen feltételekkel?
Van e ágazati specialitása a banknak?
A banki termékeken kívül kínál e egyéb (pl. biztosítás stb.) termékeket. Részt vesz e
támogatott (Új Széchenyi Terv) hitel-, vagy garancia termékek forgalmazásában?
Egyedi konstrukciók kialakítására van e lehetőség?
Milyen számlacsomagot kínálnak a bankok?
A számlacsomagba gyűjti a bank az ajánlott szolgáltatásait és ennek ellenértékét. A
csomagképzés célja, hogy ne kelljen az ügyfeleknek kitalálniuk, milyen
szolgáltatásokat igényelnek a számla mellé. A bankok a tipikusnak tartott igényeket
próbálják a csomaggal lefedni. Csomagokat kínálnak fiataloknak, családoknak,
vállalkozásoknak stb. Ma már a csomagokat számla és kártya kombinációjában
kínálják.
A fenti információk forrása lehet: banki honlapok, bankfiókban és/vagy telefonos
banki ügyfélszolgálaton nyújtott tájékoztatás, PSZÁF honlapján (www.pszaf.hu)
fogyasztók számára elérhető információk (termék-összehasonlító táblázatok).
Költségek, kondíciók
A bankok egy részénél a számlák megnyitásához kötelezően el kell helyezni egy
előírt minimális összeget (ez a számlanyitási minimum), vagy pedig vállalni kell, hogy
havonta rendszeresen meghatározott összegű pénz (jövedelem) érkezik a számlára.
A kötelezően elhelyezett összeg a számlanyitást követően a legtöbb esetben a
későbbiekben szabadon felhasználható. A bankszámla-vezetés egy szolgáltatás, így
értelemszerűen vannak költségei. A számlanyitást követően a számla fenntartásáért
rendszeresen (általában havonta, de előfordulhat, hogy negyedévente)
51
számlavezetési díjat fizetünk, függetlenül attól, hogy mekkora pénzforgalmat
bonyolítunk le. Emellett fizetünk a bankszámlán keresztül lebonyolított műveletekhez
igazodó további költségeket, (ún. forgalmi, vagy tranzakciós díjakat). Ezek többnyire
a végrehajtott műveletek összegével arányosak. Így fizetünk például a korábban már
említett átutalásért vagy csoportos beszedési megbízásért. A bankok általában külön
felszámolják a bankkártya költséget (pl: éves díjat, készpénzfelvétel díját) és további
szolgáltatásokért is kérhetnek pénzt a számlavezető bankok (pl. az internetes vagy
mobilra érkező számlainformációnak is költsége van).
A banki termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket és felszámított
díjakat minden bankban ún. kondíciós listákon kötelező nyilvánosan az ügyfelek
rendelkezésére bocsátani. Sok esetben az interneten is elérhetők a szükséges
információk, így pl. a banki honlapokon, illetve a PSZÁF honlapján. Az utóbbin
termék-összehasonlító táblázatok is találhatók, amelyek megkönnyítik a banki
termékek közötti eligazodást (www.pszaf.hu).
A kondíciós listákon túlmenően a bankok által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó
általános szerződési feltételeket üzletszabályzat tartalmazza. A díjakon és
költségeken kívül egyéb fontos tudnivalókról is tájékoztatni kell az ügyfelet. Ezek
közé tartozik például, hogy a bank milyen határidővel teljesíti az ügyfelek által
megadott fizetési megbízásokat, vagy melyek az esetleges ügyfélpanaszok
bejelentésének, illetve az ezekhez kapcsolódó jogorvoslati eljárás igénybevételének
lehetőségei és szabályai.
Ha átmenetileg szabad pénzünket a számlánkon akarjuk lekötni, akkor érdemes a
kamatfeltételeket is megnézni.
Ügymenet
A bank milyen módon biztosítja az ügyfeleivel a folyamatos kapcsolattartást: eseti
ügyintéző, személyes ügyfél referens, közvetlen telefonszám az ügyintézéshez.
Panaszkezelési mód. Bankszámla kivonatok küldése, egyedi ügykezelés: pl. igazolás
kiállítás.
52
A bank belső döntési hierarchiája milyen döntéseket tesz lehetővé fiók-, régió,
központi szinten.
Tanácsok a bankválasztáshoz:
1. Becsüljük meg a havi forgalmat, illetve a kimenő átutalások számát. Ennek alapján
lehet a díjtételeket kalkulálni.
2. Ha külföldi relációban is érdekeltek vagyunk, a devizaátutalások díjtételeit is
vegyük figyelembe.
3. Nézzük meg a minimum díjak nagyságát, mert lehet, hogy a vállalkozásunkat a
bankok mindig ezzel terhelik.
4. Adjuk meg vállalatunk pénzforgalmának legfontosabb jellemzőit, és kérjünk ezek
alapján előzetes becslést a fizetendő díjakra, hitelkamatokra.
5. Kérjünk kapcsolattartónktól egy példa számlakivonatot, és az egyes tételek
magyarázatát.
6. Pontosan informálódjunk az átutalások napi leadási határidejével kapcsolatban.
7. Nézzük meg, hogy a papír és elektronikus alapú átutalások díjai hogyan
aránylanak egymáshoz. Ha magas az átutalások darabszáma, mindenképpen
érdemes elektronikus átutalást igénybe venni.
8. Ha nem rendelkezünk számítógéppel, kérdezzük meg a bankot, van-e lehetőség
az elektronikus szolgáltatás részeként számítógépet lízingelni.
9. Elektronikus átutalásoknál kérjünk betanítást, majd rendszeres szerviz
lehetőségét.
10. Ha számlacsomagok között választunk, akkor minden esetben megfontolandó,
hogy a vállalkozás forgalma melyik csomagba illeszthető leginkább.
11. Kérjük el a betéti és hitelkamat-számítás képleteit, és legyünk tisztában, hogy
mikor írják jóvá, illetve terhelik a kamatokat.
12. Ha nagy a készpénzforgalmunk, fontos szempont a bankpénztárak nyitvatartási
rendje, esetleges éjszakai trezor megléte.
53
13. Ha egy-egy partnerünkkel nagy és gyakori a pénzforgalmunk, figyelembe
vehetjük döntésünknél a partner bankját, hiszen a bankon belüli átutalások költsége
töredéke a bankon kívüli átutalásokénak.
Amit kerüljünk:
Ne csak a hitel (látraszóló) betéti kamatokat hasonlítsuk össze.
Ne vegyünk számlacsomagot, ha a „becsomagolt" szolgáltatások többsége a
vállalkozásunk számára használhatatlan: Ne legyünk kényszervásárlók!
Ha a napi üzletmenet nem követeli meg a készpénzes forgalom bonyolítását,
ne befolyásoljon, hogy a bankfiók közelben legyen. Arra törekedjünk inkább,
hogy könnyen megközelíthető legyen.
Ha kedvezők is a kondíciók, viszont nincsen egy kapcsolattartó, aki segít a
bankolásban, ne válasszuk azt a bankot.
Ha díjstruktúra nem átlátható, a díjak terhelésekor kellemetlen meglepetés
érhet. Ha nem akarunk többet fizetni, mint amennyit minimálisan szükséges,
ne válasszuk ezt a bankot.
