„Fejlesztı klubok az óvodai fejlesztés szolgálatában.” Celldömölk Területi Klub

„Ha az embert olyannak vesszük, mint amilyen,

tulajdonképpen rosszabbá tesszük. De ha olyannak vesszük, amilyennek

lennie kell, Akkor azzá tesszük ıt,

amivé lehetne.” Goethe

2003 – 2004

Szerkesztette: Gyürüsi Sándorné és Horváthné Görög Marianna

2

Dorothy Law-Holte: Egy élet a kezedben

Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulják, milyen megbélyegezettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlısnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulnak bőnösnek lenni.

Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bizalommal lenni. Ha a gyerekek megdicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságban élnek, Megtanulják az igazságot.

Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, Megtanulják, mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megkeresni a szeretetet a világban.

Hogyan élnek a te gyerekeid?

3

TARTALOMJEGYZÉK

1. Munkaterv ..........................................................................................................................................4. oldal

2. Mozgásfejlesztés..........................................................................................................................8. oldal

A mozgás, mozgásfejlesztés..........................................................................................10. oldal

Másmilyen gyerek.....................................................................................................................12. oldal

Szenzomotoros integráció.................................................................................................13. oldal

Elemi mozgások összerendezése..............................................................................14. oldal

Mozgásfejlesztı módszerek összehasonlítása.............................................17. oldal

Testnevelési játékok................................................................................................................21. oldal

3. Iskolaérettség...............................................................................................................................30. oldal

Iskolaérettség feltételei........................................................................................................31. oldal

Ballagó versek...............................................................................................................................39. oldal

4. Természetismeret....................................................................................................................48. oldal

5. Ének – zene, dalos játékok..........................................................................................49. oldal

Az óvodai nevelés országos alapprogramjának „megzenésítése”..52. oldal

Mondókák, dalos játékok..................................................................................................60. oldal

4

MUNKATERV

2003- 2004

Összeállította: Gyürüsi Sándorné klubvezetı fejlesztı óvodapedagógus

Elfogadta: Komáromy Györgyné Közoktatási szakértı Véghné Gyürüssy Katalin óvodavezetı

Celldömölk, 2003. október 16.

5

Fejlesztı klub céljai és feladatai:

- Az óvodai nevelés során felmerülı problémákról – magatartási, nevelési –közösen gondolkodjunk.

- Tapasztalatainkat egymással megosszuk.

- Módszertani ismereteinket gyarapítsuk.

- A sajátos nevelési szükséglető gyermek befogadásának lehetıségeirıl - feltételrendszer, módszer..... – tájékozódjunk, újabb speciális ismereteket szerezzünk.

- A klub munkájában való részvétel minden esetben díjtalan, feltétel az aktuális programokhoz kapcsolt feladat teljesítése.

Minden foglalkozást értékeléssel zárunk, amelyhez csatoljuk a jelenlévık névsorát. A klub állandó tagjai fejlesztı óvodapedagógusok, de minden óvodapedagógus akár alkalmanként is – bekapcsolódhat munkánkba.

Idıpontok, szervezés:

- Kéthónaponkénti klubfoglalkozás, elıre kijelölt napon, közösen meghatározott témával.

- A foglalkozás 8. 00 órától 10. 00 óráig nyitott, 10. 00 órától 11. 00 óráig fejlesztı óvodapedagógusok részére konzultációs lehetıség.

- A klubfoglalkozások megszervezésének (utazás, hely biztosítása) felelıse: Gyürüsi Sándorné klubvezetı fejlesztı óvodapedagógus.

- Szakmai anyag összeállításának felelıse: a mindenkori bemutató fejlesztı óvodapedagógus.

6

Fejlesztı klub állandó tagjai:

Gasztonyiné Fódi Zita Fejlesztı óvodapedagógus Városi Óvoda Celldömölk Szalóky úti Tagóvoda

Szijártó Sándorné Fejlesztı óvodapedagógus Óvoda Egyházashetye

Gerseiné Farkas Tünde Fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (IV. féléves) óvodapedagógus

Kovács Ágnes Fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (III. féléves) óvodapedagógus Városi Óvoda Celldömölk Napsugár Óvoda

Krizsai Eszter Fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (III. féléves) óvodapedagógus Óvoda Kemenesmihályfa

Káldi Krisztina Fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (III. féléves) óvodapedagógus Óvoda Celldömölk-Alsóság

Némethné Babos Mariann Fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (III. féléves) óvodapedagógus Városi Óvoda Celldömölk Napsugár Óvoda

Pethıné Takács Zsuzsanna Fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (III. féléves) óvodapedagógus Óvoda Mersevát

Rózsás Bernadett Beszédfejlesztı óvodapedagógus Óvoda Celldömölk-Alsóság

7

Fejlesztı klub idıpontjai, témái:

1. foglalkozás: 2003. október 16.

Téma: alakuló foglalkozás Helye: Városi Óvoda Celldömölk, Napsugár Óvoda Felelıs: Gyürüsi Sándorné Vendég: Komáromy Györgyné

2. foglalkozás: 2003. november 05.

Téma: Mozgásfejlesztés Belépı: 5 testnevelési játék leírása (saját vagy nem ismert) Helye: Városi Óvoda Celldömölk, Vörösmarty úti Tagóvoda Felelıs: Gyürüsi Sándorné

3. foglalkozás: 2004. január 07.

Téma: „Iskolaérettség” Belépı: 5 ballagó vers óvodásoknak Helye: Városi Óvoda Celldömölk, Szalóky úti Tagóvoda Felelıs: Gasztonyiné Fódi Zita

4. foglalkozás: 2004. március 03.

Téma: Természetismeret (Tér, mennyiség, forma) Belépı: 5 matematikai játék leírása Helye: Óvoda Egyházashetye Felelıs: Szijártó Sándorné

5. foglalkozás: 2004. május 05.

Téma: Ének-zene, dalosjáték Belépı: 5 dalos játék (helyi) vagy mondóka leírása kottával Helye: Óvoda Celldömölk-Alsóság Felelıs: Káldi Krisztina

A foglalkozásokon való részvételre jelentkezni a 06-95/420-142 telefonszámon lehet, a foglalkozást megelızı héten.

8

Mozgásfejlesztés

2003. november 05.

Gyürüsi Sándorné

Városi Óvoda Vörösmarty úti Tagóvoda

9

MOZGÁSFEJLESZTÉS

1. A mozgás, mozgásfejlesztés

2. Másmilyen gyerek

3. Szenzomotoros integráció

4. Elemi mozgások összerendezése

5. Mozgásfejlesztı módszerek összehasonlítása

Összeállította: Gyürüsi Sándorné fejlesztı óvodapedagógus

Városi Óvoda Vörösmarty úti tagóvoda

Celldömölk, 2003. november 5.

10

A mozgás, mozgásfejlesztés

A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A mozgás fejlıdését a születéstıl kezdve figyelemmel kísérik, hisz a mozgás fejlettsége képet ad az általános fejlettségi szintrıl, a fejlıdés tempójáról.

A mozgás az egyik legfontosabb eszköz, melynek segítségével hatni lehet az idegrendszerre. A központi idegrendszer érési folyamata és a mozgásfejlıdés egymással szoros egységben biztosítja az értelem fejlıdését (Dr. Katona Ferenc).

A mozgás az óvodáskor egész idıszakában jelentıs szerepet tölt be. Ebben az életkorban a gyerekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információt a környezetükrıl.

A mozgásfejlesztést tágan lehet értelmezni. Az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, és az egész személyiség fejlıdését elısegíti. Kedvezıen hat az értelmi és szociális képességek alakulására is.

Hatása az értelmi képességek fejlıdésére: - A mozgásos játékok, gyakorlatok, téri helyzetek felidézésével fejlıdik a gyermek

vizuális memóriája. - A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével

bıvülnek a térrıl való ismereteik, fejlıdik térészlelésük, gyarapodik szókincsük. - A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elısegítik a különbözı

észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlıdését is.

Hatása a szociális képességek fejıdésére: - A saját testnek és mozgásos képességeinek megismerése segíti az éntudatot, a

szociális ÉN erısödését. - A közös örömmel végzett mozgások közben táras kapcsolatai kiszélesednek. A

társhoz való alkalmazkodás közben fejlıdik önuralmuk, együttmőködı és toleranciaképességük. Lehetıségük nyílik különbözı viselkedésminták tanulására.

- A versengések során tapasztalják a sikert és a kudarcot egyaránt, így tanulják ezek elviselését, kezelését.

Mozgásfejlesztés fı feladatai:

• A gyermek természetes mozgáskedvének megırzése, megszerettetése és felkeltése.

• A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása.

• Mozgástapasztalatok bıvítése, sok gyakorlással a mozgáskészség alakítása.

• A testi képességek, fizikai erınlét fejlesztése.

• A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése.

11

Kiemelt mozgásfejlesztés két területén valósul meg.

Szabad játékban: általában a gyerekek szeretnek mozogni, futni, csúszni, mászni. Fontos feladatunk, hogy ezt a mozgáskedvet megtartsuk, vagy ha kell, felkeltsük. A gyerek napirendjét is úgy kell kialakítanunk, hogy egész nap biztosítsuk számukra a mozgáshoz a megfelelı helyet, eszközt és idıt. Mindig a gyerek életkorához, fejlettségi szintjéhez, és a csoport összetételéhez kell alkalmazkodni, amikor tevékenységet, eszközt választunk.

3-4 éves: a természetes nagymozgások fejlıdését kívánjuk segíteni. Ezért a csúszáshoz, a bújáshoz, a mászáshoz való eszközök kellenek (Greiswald, asztalok,).

4-5 éves: nagyobb hangsúly a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztésén van (célbadobó játékok, ugróiskolák,). Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban leginkább a belsı fülben lévı vesztibuláris központ spontán ingerlésével történik, hintázó, ringató, pörgı mozgások közben (lépegetı, tölcsér és hinták).

5-6-7 éves: a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni.

A mindennapos frissítı torna naponta legalább egyszer 10-20 perc. Lehet délelıtt, illetve délután is. Anyagát elsısorban a mozgásos játékok adják.

A mozgásfejlesztésben meghatározó: - A spontán érzelmi motivációkra építsünk, az egyéni fejlettséget figyelembe véve. - A gyerekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt, ne hajtsuk túl a versengést.

A heti egy-két testnevelési foglalkozásban: Útmutatóként Dr. Tótszıllısyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában címő könyvét ajánljuk, mely a prevencióban fontos szerepet tölt be.

12

Másmilyen gyerek

A korszerő, 6 éves kor alatti fejlesztés „csodát” tehet, hiszen ebben az életkorban a retardált fejlıdésmenet, illetve az organikus okok miatti elmaradás is jobban korrigálható, mint késıbb. A fejlesztésben azonban több dologban szükséges a szemléletváltozás: - Nem szabad beskatulyázni a gyereket a diagnózissal. - A probléma okát kell megállapítani, s annak megfelelı terápiát alkalmazni.

A másmilyen gyerek: akik nem tudnak könnyedén alkalmazkodni a változásokhoz, s ez megnyilvánul az érzelmi-pszichés, a játék, a szociális, az aktivitás, a kognitív, a kommunikációs és a motoros területen. - Beszoktatás elhúzódik, vagy nem akar hazamenni az oviból: érzelmi kötıdési

problémákat jelez. - Nem játszik a többi gyerekkel: közösségbıl való kirekesztettséget jelez, ami negatív

megnyilvánulásokat eredményezhet. - Szociális területen elmaradó gyerek: nem fogadja el az óvónı kezdeményezéseit,

kéréseit nem teljesíti, nem illeszkedik be a csoportba.

Másmilyenség a viselkedésben:

A gyerek lehet nagyon visszahúzódó, lehet provokáló, verekedı, agresszív, illetve hiperaktív. Hiperaktivitás: állandóan tesz valamit, a tevékenység célra irányul, kicsi az alvásigénye, türelmetlen. Ez személyiségvonás, ezért terhelni kell. Hipermotilitás: állandóan matat, tesz valamit, de nem célra irányultan, sok a konfliktus, figyelmi zavarok vannak. Ez idegrendszeri éretlenségre utal, amit mozgásterápiával kompenzálhatunk.

Eltérés a részképességekben:

A tartós és jól irányítható figyelem, az önfegyelem, az emlékezet, a megfelelı szintő passzív és aktív szókincs (befogadó és kifejezı nyelvi készség, önmagunk (testséma) és a környezetük ismerete, alapvetı tájékozottság, illetve a 0-3 éves kor között megszerzett szenzomotoros tapasztalatok és ismeretek elıhívási készsége külön, vagy kevert módon mutathat alacsonyabb életkorra megfelelı szintet.

A másmilyen gyerek, akinek elmaradása a motoros éretlenségben, az egyensúlyi bizonytalanságban, a koordinálatlan mozgásban, ügyetlen eszközhasználatban, a lassú öltözködés-vetkızésben, illetve a finom mozgásokban valósul meg.

Másmilyenség az anamnézisben:

- Beszédfejlıdés késése - Mozgásfejlıdés lassulása - Eltérések a szimmetriában (egyik kezével soha nem nyúl tárgy után, az mindig

ökölben van) - Fejlıdési fokok felcserélıdése (elıbb áll, utána tanul felülni) - Túl sok sírás, túl sok ébrenlét, hatalmas mozgás

13

Szenzomotoros integráció

5 éves kor után már alig alakulnak ki új, alapvetı mozgásformák, viszont a meglévık csiszolódnak. A késıbbi fejlıdés üteme attól függ, hogyan foglalkoztatták a gyereket az elsı éveiben.

Mozgásfejlesztés a szenzomotoros integrációval: A szenzomotoros integrációs zavarokat mutató gyereknek saját magának kell szabályoznia, megszerveznie agya mőködését. Akik foglakoznak vele, csupán biztosíthatják azt a környezetet, amely majd felébreszti a gyerek vágyát aziránt, hogy ezt megtegye. Ez a készetetés a fejlesztés legfontosabb eszköze.

Szenzomotoros integráció: holisztikus módszer (egész idegrendszert, embert fejleszt). Helyzetbe hozza az idegrendszert, lehetıvé teszi a funkciók egyre bonyolultabb integrálódását. A vesztibuláris rendszer (térbeli helyzetet, elmozdulást érzékelı rendszer. Rendellenes mőködés következménye egyensúlyzavar.) ingerlésén keresztül hat.

Szenzomotoros diszfunkciókat mutató gyerek (érzékelési zavar): A viselkedés, a reakciók, a játék, a kapcsoltok, a mozgás (veszélyérzet, fáradékonyság, összerendezettség, mozgásöröm, mozgásfejlettség, ügyesség, izomtónus, labdadobás és elkapás, főzés, kötés, lépcsızés, kerékpározás) megfigyelésével tudjuk megállapítani.

Speciális jelzések az anamnézisben: - Terhesség alatti rendellenességek, rendellenes szülés, - Mozgásfejlıdés késése, mászás kimaradása, különleges szokások, megnyugtatási ceremóniák.

Mozgásfejlesztési módszer alkalmazható: - Hiperaktív, figyelemzavaros gyereknél. - Rossz mozgáskoordináció esetén. - Kialakulatlan dominancia, keresztezett, vagy átszoktatott kezességnél. - Megkésett beszédfejlıdés. - Egyensúlyzavar.

Módszer eszközei: - Vesztibuláris ingerlés (forgó mozgás): tölcsér, háló, körhinta. - Aktív-passzív mozgások, reflexek beépítése: gurulódeszkára hasalva, kézzel

hajtva menni, kötélen lengeni, tányérhinta, kéménybe mászás. - Tapintás, szenzoros érzékelés: anyagok simogatása, tüskés labdák. - Finommozgás, karizomzat, nyakizomzat erısítés: apróbb izmok dolgoztatásakor

valósul meg (lábfej lefeszítése, lábujjon való járás, vállemelés, kéziszer fogás, függeszkedés, mászások rúdon, kötélen.

- Koordinációs pályák kialakítása: akadály kerülése (ugrólabdával), deszkán járás, kötélen járás, karikába dobás, akadálypálya (bújás és ugrás váltakozva→ sorrendiség).

- Grafomotoros mozgások: kéz, ujjtorna szabadon, leesı labda elfogása, labdapörgetés bottal.

- Tér-iránytájékozódás: házatlan mókus, keresd a helyed. - Testséma tudatosítás: Az énkép kialakulásának alapja. A testrészekkel végzett

mozgások közben a gyermekek megtanulják a testrészek megnevezését, a testrészek térben való elhelyezkedését (elıl, hátul, fönt, lent).

A gyakorlatok csukott szemmel való végzése a már meglévı testsémára utal.

14

Elemi mozgások összerendezése

Az iskolaérettség egyik feltétele az elemi mozgások összerendezettsége (a veleszületett mozgások). Fej emelése háton-hason (labirintusrendszer). Mellúszás (4-6 hónap, nyúltagyi irányítás Térérzékelés) Kúszás (5-8 hónap, híd bekapcsolódik az irányításba világgal való kapcsolat minıségéért felelıs). Mászás (8-10 hónap, középagy bekapcsolódik két szem, két fül funkciójának egyesítése, fejlettségi fokán múlik a síkban való tájékozódás Járás lábujjon. Járás sarkon. Járás külsı talpélen. Járás guggolásban. A felállással egy idıben (9-12 hónap) bekapcsolódnak az irányításba a kéreg alatti területek. Ha a mozgásfejlıdés során valami kimarad, a hozzákapcsoló érzıközpont lemarad a fejlıdésben. Ha több terület így sérül, tanulási nehézség alakul ki.

A központi idegrendszer érési folyamata és a mozgás

Elsı fok: gerincvelıi reflexek: kapcsolat a központi és a perifériás rendszer között. Ha alulszervezett, tökéletlen érzékelés, hipermotilitás, magatartászavar alakulhat ki. (3-4 hónapig tart)

Második fok: nyúltagy:

hasrafordulás, gurulás, mellúszásra emlékezetı mozgás (5-6 hónapig tart) Látás, hallás, hangszálak, nyelvmozgató központ beidegzése elemi fokon.

Vesztibuláris rendszer: - A test belsejébıl érkezı információt ellenırzi, szabályozza a testhelyzetet,

egyensúly fenntartását. - Rész vesz az izomtónus szabályozásában. - Nyakizmok, szemmozgató izmok beidegzése elemi fokon.

Retikuláris rendszer (perifériáról érkezı ingerek győjtıhelye, leképezıdik benne a test) - a figyelem elemi szabályozása - testséma kialakulásában vesz részt. - Éberség - alvás, aktivitás-gátlás szabályozása.

Alulszervezett, ha: - Nem javul a beszédhiba, - Éjszakai ágybavizelés, - Izomtónus gyengeség, - Emlékezeti (hosszútávú, késleltetett) hiba.

15

Harmadik fok: híd:

Kúszás (5-6 hónaposan) azonos oldalú kéz-láb használata.

- Arc érzıidegeinek beidegzése - Mimikai izmok beidegzése - Nyelv, garat, könnycsatornák, szemmozgató izmok beidegzése másodfokon.

A világgal való kapcsolat felvételének minısége függ tıle.

Éretlen, ha: - Súlyos beszédhiba alakul - Kancsalság - Összerendezetlen szemmozgás - Merev arcmimika - Gyenge artikuláció - Figyelemzavar - Magatartási zavar - Hipermotilitás - Szocializációs zavar (érés függvénye, nem a koré)

Nem tudja felhasználni a gyermek a megtanultakat.

Fejlıdését késlelteti: mozgáskorlátozottság, érzelmi elhanyagolás.

Negyedik fok: mászás (7-9 hónap):

Ellentétes oldali kéz-láb lecsapása, fej az elıl lévı kar felé néz.

Tıle függ (középagy) - a síkban való tájékozódás minısége, sztereólátás, hallás - vizuális absztrakció képessége (fontos a képeskönyv nézegetés) - figyelemkoncentráció - pupillareflex szabályozása - környezetre való ráhangolódás, alkalmazkodás - Légzésszabályozás négyfokúvá válik

Éretlen, ha: - összerendezetlen szemmozgás - bizonytalan lateralizáció - agresszivitás - hipermotilitás - figyelemzavar - beilleszkedési zavar - tájékozódási zavar - dadogás (füldominancia) - írászavar - olvasászavar

16

Ötödik fok : kéreg alatti szürke magvak (8-10 hónap) Feláll, kezek felszabadulnak, beindulnak a finommozgások.

Dominanciát választ az agy.

Thalamusz: agykéreg megszervezıdéséért felelıs. Átkapcsoló rendszer a látó, halló, egyensúly, hı és fájdalomérzet, ín-izom, tapintásérzet között.

Sérülése esetén: - összerendezetlen mozgás, - testérzetek bizonytalanok (meleg-hideg), - egyensúlyzavarok, - nem függetlenednek a mozgatóidegek, - összerendezetlen, bizonytalan járás.

Hippothalamusz: érzelmi diktátor: - Érzelmek helye - Anyagcsere igények leképezıdnek

Sérülése esetén: - Étvágytalanság, - Figyelemzavar, - hipermotilitás, - Hideg kezek-lábak, - Idıérzék hiánya.

Hatodik fok : kérgestest: Összeköttetés a két agyfélteke között, INTEGRÁCIÓ

Sok asszociációs pálya alkotja.

Mőködésének milyensége meghatározza a személyiség struktúra kialakulását.

Ingerületvezetési blokk: - Monoton beszéd, hangszín, - Tekintet nem tudja átlépni a középvonalat, - Nem érti az olvasott szöveget, - Memória gyenge.

KISGYERMEKKORI STRESSZ IS LÉTREHOZHATJA.

17

Mozgásfejlesztı módszerek összehasonlítása

Elemi mozgásfejlesztés: A mozgásé az elsıdleges szerep. Egyre bonyolultabb

mozgásminták tanítása és gyakoroltatása hat az idegrendszer érésére, fejlıdésére. A

gyakorlatok tartalmazzák a csecsemıkori elemi mozgásmintákat, kiemelt a rugalmasság,

egyensúly, mozgáskoordináció megalapozása. Ez a módszer is kihat a testséma fejlıdésére

és tudatosítására is, hiszen a gyakorlatokat verbális instrukciók kísérik. A nagymozgásokon

keresztül hat a finommotorikára, a dominancia kialakulására, a térérzék, a ritmusérzék és a

kommunikáció fejlıdésére és a figyelemre. Elınye, hogy nem eszközigényes. A

feladatokat a fokozatoknak megfelelıen felépített fejlesztı tervben nyújtjuk a gyerekeknek.

Itt nem a gyerek választ, így a fejlesztı pontosabban tudja követni a fejlıdés útját, és

emiatt a módszer közelebb állhat a pedagógus szemléletéhez, aki „türelmes, módszeres,

rendszeres, kitartó és következetes”.

Szenzomotoros integráció: Olyan gyerekek számára nyújt segítséget, akiknél

érzékeléseik integrációja, és az erre adott válaszaik összerendezetlenek, nem biztosítják

további fejlıdésük biztos alapját. A gyermek a formák, színek, hangok, tapintható és

mozgatható anyagok sokaságában tapasztalhatja meg egyensúlyrendszerét, próbára téve

saját testét, és megéli azt a teret, ahol a mozgásaival válaszol.

A fejlesztı itt biztonságot nyújtó, segítı, lelkesítı és támogató személyként van jelen, aki

nem utasít, irányít, vagy követel. A gyerek maga választja meg a számára fontos ingert, ı

vezet a módszer során.

A mozgások örömforrásként jelennek meg a foglalkozások alatt. Az eszközök variálása,

kombinálása számos mozgássorra ad lehetıséget, kiaknázza a gyerekek kreativitását,

problémamegoldó képességét. A foglalkozáson egyszerre több gyermek is jelen van, így

nemcsak saját testükre, saját mozgásaik megtervezésére kell figyelniük, hanem

folyamatosan alkalmazkodniuk kell egymáshoz (ki kell várni az eszközt, a közös térben

figyelniük kell egymást a balesetek elkerülése miatt. A foglalkozásokon teret kap a

verbális és nonverbális kommunikáció is. A foglalkozásokon íratlan szabályok is

mőködnek, amelyeket mindenkinek be kell tartani (eszközt a fejlesztı vehet elı, néhány

eszközt csak a fejlesztı segítségével használhat), megvalósul tehát a szabályokhoz való

alkalmazkodás, a szabálytudat kialakulása.

18

Fejlesztı torna

Az elsı néhány hónapban fejlesztendı területek:

1. mélyreflexek 2. térérzékelés 3. egyensúlyérzék 4. mellúszás 5. kúszás 6. mászás 7. járások 8. érzékszervi mőködések 9. finommozgások 10. testséma 11. járás lábujjhegyen 40m 12. szemtorna 13. szökdelés talajon 5 perc

1. hónap feladatsora

1. fej emelés háton és hason fekvésben 20 - 20x 2. hanyatt fekvésben kezek bébi tartásban csípıforgatás 20x — a fej a sarok felé fordul 3. gurulás 4O m 4. hanyatt fekvésben karok - lábak terpesztése - zárása 20x 5. hanyatt fekvésben azonos oldali kéz - láb emelése 20 - 20x 6. hanyatt fekvésben ellentétes oldali kéz - láb emelése 20-20x 7. járás lábujjhegyen, vonalon 40 m 8. szemtorna le - föl, balra - jobbra 9. váll felhúzása párosan 20x, majd jobb 20x, bal 20x 10. „ninja” 2 perc 11. szökdelés helyben szorosan zárt lábakkal 40x

2. hónap feladatsora

1. fejbiccentés elıre 20x, hátra 20x 2. csípıforgatás talpra húzott lábbak 20x — a fej a sarok felé fordul 3. popsin forgatás 2 perc 4. mellúszás hanyatt fekvésben 20x 5. „tigris” – hanyatt fekvésben azonos oldali kéz - láb felhúzva, oldalt elfektetve — a fej a

fent levı kéz felé fordul. Tartáscsere 20x 6. négykézláb állásban ellentétes oldali kéz - láb emelése 40x — a térdek párhuzamosak,

az ellentétes oldali kéz - láb egyszerre érjen talajt 7. járás lábujjhegyen, vonalon, a domináns tenyerén tálcával, pohárral 40m 8. szemtorna 1. 2. 9. vállkörzés hátra párosan 20x, majd jobb váll 20x, bal váll 20x 10. „ninja” 2 perc 11. szökdelés folyamatosan 40 m — szorosan zárt lábakkal

19

3. hónap feladatsora

1. fej hajlítása jobbra 20x, balra 20x 2. csípıforgatás hasra húzott térdekkel 20x — a fej a sarok felé fordul 3. álló helyzetben forgás saját tengelye körül 2 perc — jobbra fejezze be 4. mellúszás hason fekvésben 20x 5. „tigris” hason fekvésben 20x 6. mászás 40 m — a térdek párhuzamosak, az ellentétes kéz, láb egyszerre érjen talajt 7. járás lábujjhegyen, vonalon, a fejen könyvvel, vagy babzsákkal 40 m 8. szemtorna — balról indulni körbe, majd jobbról indulni körbe /lehet közben

mondani az abc-t, vagy mindig tudok figyelni/ 9. spirálkörzés hátra párosan 5x 10. „ninja” a domináns fülbe 2 perc 11. szökdelés cikk-cakkban 40 m — szorosan zárt lábakkal

4. hónap feladatsora

1. fej fordítás jobbra 20x, balra 20x 2. csípıforgatás hason fekvésben 20x — a fej a sarok felé fordul 3. kutya forgás 2 perc (jobbra le) 4. mellúszás hason fekvésben 20x 5. kúszás 40m 6. mászás 40 m — közben a szem a lecsapott kézre néz 7. spirálkörzés elıre párosan 5x 8. szemtorna közel – távol, váltás 20x (abc vagy figyelem...) 9. járás lábujjhegyen, vonalon hátrafelé 40m 10. „ninja” a domináns fülbe 2 perc 11. szökdelés akadályok között irányváltoztatással 40m

5. hónap feladatsora

1. fej körzése jobbra 20x, balra 20x 2. csípıforgatás hason fekvésben behajlított lábbal 20x 3. háton forgás 2 perc (jobbra befejezni) 4. hanyatt fekvésben karok - lábak függıleges tartásban, karok - lábak terpesztése –

zárása 20x 5. kúszás 4O m 6. mászás 40 m — közben a fej erıteljesen a lecsapott kéz felé fordul 7. járás vonalon külsı talpélen 40 m 8. szemtorna 1. 2. 3. 4. 5. 6. távolra tekintve, közel - távol

váltás 9. spirálkörzés könyökbıl kifelé 5x, befelé 5x 10. „ninja” a domináns fülbe 2 perc 11. szökdelés 40 m, közben átugrás akadályok fölött

20

6. hónap feladatsora

1. tájékozódás a szobában becsukott szemmel 2. hanyatt fekvésben karok lábak függıleges tartásban, körzés a négy végtaggal

egyszerre 20x 3. mászás fejforgatással 40 m 4. hanyatt fekvésben ellentétes térd - könyök összeérintése 20 - 20x 5. járás guggolásban 20 m 6. járás vonalon, sarkon 40 m 7. szemtorna egy pontra rögzített tekintettel 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Közel - távol váltás (a fej mozog) 8. spirálkörzés csuklóból kifelé 5x - befelé 5x 9. kézfogócska 10. papagáj - játék egyre bıvülı szósorok utánmondása 11. labdafogócska - szökdelve

7. hónap feladatsora

1. lépcsın járás felfelé becsukott szemmel kapaszkodva 2. álló helyzetben ugrás terpeszbe, a karok oldalsó középtartásba lendülnek 20x 3. mászás fejforgatással 40 m 4. hanyatt fekvésben karok - lábak függıleges tartásban - azonos oldali kéz - láb

hajlítgatása a talaj felé 20 - 20x (bicska) 5. piros x-re nézve ellentétes térd megütése 20x 6. nyúlugrás 40 m 7. szemtorna becsukott szemmel 1. 2. 3. 4. 5. 6.

1Ox minden irányba, közel - távol 1Ox 8. spirálkörzés az ujjakkal egyenként 5 - 5x 9. összetapsolás mondókák ütemére 10. visszhang játék madárnyelven, csak a magánhangzókat ismételjék meg pl. Virág i-á 11. tárgyak átugrása nekifutásból

8. hónap feladatsora

1. lépcsıs járás felfelé becsukott szemmel, kapaszkodás nélkül 2. álló helyzetben karok magas tartásban. Ugrás terpeszben, a karok oldalsó

középtartásba lendülnek 20x 3. hanyatt fekvésben karok - lábak függıleges tartásban, körzés az azonos oldali

kézzel, lábbal 20 - 20x 4. mászás hátrafelé 40 m 5. fekvı nyolcasok rajzolása a levegıben jobbra felfelé kezdve 20x, balra 20x,

összekulcsolt kezekkel 20x 6. indiánszökdelés 40 m (ellentétes kéz - láb) 7. piros x-re nézés közben ellentétes boka megütése 20x 8. dobolás az ujjakkal egyenként letámasztott tenyérrel 20x 9. arc - kéz koordinációs játék — csináld, amit én csinálok 10. fejezd be a megkezdett szót — játék, pl. la…-pát, -kat, -kás, stb.

11. szökdelés jobb lábon 40 m

21

Testnevelési játékok

1. Add tovább!

2. Árok lile

3. Árok-cica

4. Baglyocskák

5. Béka, béka, brekeke…

6. Békafogó

7. Békák a tóban 1

8. Békák a tóban 2

9. Bolhaugráltató

10. Bombázó gurítással

11. Botos játék

12. Célbadobás

13. Csomagolós játék

14. Egérfarkinca szerzı

15. Faroklopó

16. Fecskék a dróton

17. Fészekfoglaló

18. Forró

19. Fuss haza!

20. Függıfogó

21. Gombócos játék

22. Hogy a kakas?

23. Jaj, de jó a Topelec vize…

24. Kelj fel Jancsi!

25. Ki lesz a gyıztes?

26. Kidobó

27. Kigurítós

28. Körhinta

29. Kutya – kutyaház

30. Labdák a kosárban

31. Labdakergetı

32. Labdaszerzı

33. Méhecskék

34. Melyik csapat lesz az

elsı?

35. Mocsárjárás

36. Papírlabdázás

37. Ragadd meg!

38. Rókabosszantó

39. Sok cica, egy kutya

40. Sorverseny pókjárással

41. Terpeszfogó

42. Török, magyar

43. Tőz, víz, repülı, döglött

kutya

44. Zsákrakás

22

1. Add tovább! (fogójáték)

A szerpentin továbbadása a feladat futás közben. Akit utolértek, viszi tovább az eszközt. Az a gyıztes, akihez sosem kerül a szerpentin! (Legyen a tér közepén egy akadály, ami körül cselezni lehet.)

LEVEZETÉS: Pörgés fenéken lábhajtással, szalagröptetéssel

2. Árok lile

Két kötelet fektetünk le egymástól kb. 50 cm-re. (ez az árok) A gyerekek a kötél egyik oldalán állnak. A kiválasztott pedig a másik oldalon. İ mond egy színt háttal a többieknek, majd megfordul. Akinek a ruháján van olyan szín, átsétál az árkon, akinek nincs, annak úgy kell az árkot átugrania, hogy a színválasztó ne fogja meg. Akit megfog, az lesz a következı színválasztó.

3. Árok-cica (fogójáték)

2 m széles folyosóban 2 fogó várakozik. A gyermekek a folyosó egyik oldalán helyezkednek el. Jelre átfutnak a folyosón keresztül a másik oldalra, eközben a fogók a folyosóban az átfutók közül l-l gyermeket megfognak, akivel helyet cserélnek.

4. Baglyocskák

A gyerekek a játékterület elkülönített részén helyezkednek el. Jelre, ami lehet a holdat jelképezı kép felemelése vagy a villany lekapcsolása, kötetlenül futnak a játékterületen. A következı jelre, a nap felemelésére vagy a villany fe1kapcsolására visszafutnak a kiindulási helyre.

5. Béka, béka, brekeke…

A gyerekek kört alakítanak. Egy gyermek a kör közepén guggol. İ a béka. A körben állók mondogatják: „Béka, béka, brekeke. Megfognál, ha lehetne!” Ha a kör közepén levı béka felugrik, a körbıl a gyerekek elfutnak a házig. A béka pedig megpróbál minél több gyermeket megfogni. A ház a terem 2 sarka lehet paddal elválasztva.

6. Békafogó

A gyerekek közül választunk egyet, aki a játékban a gólya lesz, a többiek pedig a békák. A gólya egy lábon ugrálva igyekszik elkapni a békákat, akik guggolásban ugrálva menekülnek elıle. Akit elıször megfog, az lesz a következı játékban a gólya. A békák kérdezik: - Hosszú lábú gólya bácsi, mit akar kend vacsorázni? - Békahús, brekeke, ejnye, bizony jó lenne! - Tessék hát belıle, mid elugrik elıle! Egyensúlyérzék, ügyesség, térirányok fejlesztésére.

23

7. Békák a tóban 1.

A gyerekek körben helyezkednek el kézfogással. Középen van a fogó (a gólya). A körben elhelyezkedı gyerekek körbe sétálnak, és közben mondják: -„Béka, béka, brekeke, megfognál, ha lehetne…“ A fogó a pedagógus jelére elkezdi üldözni társait, akik a terem két szélén lévı vonal mögé menekülnek. Az lesz az új fogó, akit megfogtak.

8. Békák a tóban 2. (futójáték)

Körkötélen kívül futás menetirányban. „Jön a gólya!” kiáltásra beugrás a tóba.

9. Bolhaugráltató

(testséma gyakorlására, térben való eligazodás segítésére)

Az óvónı, vagy egy gyermek irányításával, a képzeletbeli bolhát oda tesszük, ugratjuk ahová a játék irányítója mondja (fejre, fej fölé, hasunkra, lábujjunkra, fülünk mögé, talpunk alá stb.)

10. Bombázó gurítással

A játékterem közepén kb. 3 m-es sávval választjuk el. A csapatok a saját térfelükön helyezkednek el, mindegyik csapatnál azonos számú labda (5-6 db) legyen. A sáv közepére a két csapattól egyforma távolságra helyezzünk el egy 1 kg-os medicinlabdát. Jelre a gyerekek megcélozzák a medicinlabdát, és gurítással próbálják átjuttatni az ellenfél térfelére, akik ugyancsak a labda gurításával igyekeznek azt megakadályozni. Szabály: - a vonalon átlépni nem szabad, - ha a középsı sávban marad a labda, beszabad menni érte, de vissza kell menni a vonal mögé, és csak onnan szabad gurítani.

11. Botos játék

Gyerekek kört alakítanak. 1 gyermek a kör közepén áll és kb. 1 m hosszú botot fog, de csak a tenyerével. Mond egy nevet a körben állók közül és elengedi a botot. Aki a nevét hallotta, megpróbálja a botot elkapni úgy, hogy a bot ne dıljön el.

12. Célbadobás (nagyobb és kisebb labdával is)

Nagy kosárban vigyük ki az összes labdát az udvarra (kicsit, nagyot), és borítsuk ki a játéktéren a gyermekeknek. A kosarat tegyük le a kör közepére (1 m), és a nagyobbak dobálják bele a labdákat. A kicsik is segíthetnek, egészen közelrıl tegyék a kosárba a labdát. Ha gyorsan megtelik a kosár, öntsük ki újra, és a szétguruló labdákat a gyermekek győjtsék össze és célozzák bele ismét a kosárba.

24

13. Csomagolós játék

(taktilis ingerekkel mozgékony gyermekeket lehet megnyugtatni)

Az óvónı kisszéken ülve a térdére fekteti a gyermeket és a tenyerével, ujjaival, ujjbegyével simogatja, masszírozza, ütögeti, böködi, csiklandozza stb. különbözı erısséggel a gyermeket. Közben beszélgetnek, hogy a csomagot kinek küldjék, mit szeretne a választott személynek küldeni, hol lakik, hogy hívják, kije a választott személy gyermeknek stb. A ,,csomagot” írást utánzó mozdulatokkal „megcímezzük”, végül két „pecsétet” nyomunk az öklünkkel a fenekére.

14. Egérfarkinca szerzı

(téri tájékozódást, gyorsaságot, ügyességet fejleszt, számolásra ad módot)

Választunk egy vagy több macskát, a többiek pedig az egerek. Az egerek kapnak egy-egy szalagot, amit hátul a nadrágjuk derekánál betőrünk. Az egerek szaladnak, a macskák pedig jelre elindulnak egérfarkincát szerezni. Az a macska gyız, aki több farkincát győjt össze. (Az egereknek tilos a farkincájukat megfogni, elıre húzni!)

15. Faroklopó

(Futás gyakorlása, irányváltás, ügyesség gyakorlására)

Egy gyereket kiválasztunk fogónak, a többieknek a nadrágjába hátul zsinórt, vagy fonatot teszünk. A fogónak megadott idı alatt / egy perc / minél több farkat kell megszereznie társaitól. Az idı letelte után megszámoljuk, hogy mennyit győjtött, lejegyezzük, a játékot ezután új fogóval folytatjuk. Többször megismételjük a fogócskát, a végén megbeszéljük, ki tudott ugyanannyi idı alatt többet „ellopni”.

16. Fecskék a dróton (futójáték)

Futás menetirányban, jelre megállás a vonalakon.

17. Fészekfoglaló

(Szökdelés, ugrálás gyakorlása, egyensúlyérzék fejlesztése, gyorsaság, ügyesség, helyzetfelmérés erısítése)

Tornakarikákat helyezünk el körben, eggyel kevesebbet, mint ahánya részt vesznek a játékban. Egy gyermeket választunk ki, aki az elsı „fészekrabló” lesz. İ középen áll és mondja: - Fészket szeretnék magamnak! A többiek páros lábon /egy lábon/ ugrálva másik fészket keresnek, a kiválasztott is egy üres karikába ugrál. Akinek nem jut üres hely, az lesz a következı játékban a „fészekrabló”, vagy kiesik a játékból, és kiveszünk egy karikát a játék újrakezdése elıtt.

18. Forró (zsemle, gombóc, stb.)

A gyermekek labdát vagy babzsákot adogatnak körbe, ami forró, elégeti a kezüket, ezért minél gyorsabban tovább kell adni. Kiesik az a gyermek, akinek a kezében van a labda az óvónı jelzésekor.

25

19. Fuss haza! (futójáték)

Nagy kört rajzolunk, ez a ház. A gyerekek menetirányban futnak a kör körül, jelre befutnak a házba.

20. Függıfogó

Játszhatja: 5 éves kortól 5-25 gyermek Kellék. mindenféle tárgy, amelyre fel lehet mászni Olyan helyen lehet csak játszani, ahol a gyermekek padra, bordásfalra, vagy más tárgyra felmászhatnak. A fogó fel- alá sétál, miközben hangosan számol 10-ig. A többiek ez alatt legalább 5 lépésre állnak a szerektıl. A számolás végén a fogó hirtelen neki iramodik, hogy valakit elkapjon, a többiek pedig futva igyekeznek felkapaszkodni valamire. Megfogni valakit csak a földön lehet. Akit megfogtak, azzal szerepet cserél a fogó.

21. Gombócos játék

A fazékban fınek (forognak) a gombócok. Jelre egy-egy testrészüknél „összeragadnak”.

22. Hogy a kakas?

Gyerekek a körben állnak. Egyet kiválasztunk, ı a vevı, a többiek az eladók. A kiválasztott gyermek a körön kívül fut, majd megáll a társa mellett. Egymással szemben állnak, oldalukkal a kör közepe felé.

Vevı: Hogy a kakas? Eladó: Három garas. Vevı: Add alább! Eladó: Nem adom, inkább a kört körbe szaladom.

Mindketten ellenkezı irányba körbe futnak a körön kívül. Aki elıbb ér az eladó helyére, oda beáll. A másik gyerek tovább fut. Kezdıdik elölrıl.

23. Jaj, de jó a Topelec vize…

2 kötéllel kijelöljük a Topelec folyót. A gyerekek a folyó egyik partján állnak. A folyóban áll egy halır. A gyerekeknek a folyón át kell kelniük, de úgy, hogy a halır ne fogja el.

26

24. Kelj fel Jancsi!

Gyerekek felsorakoznak egy megadott vonal mögött. Az óvónı nekik háttal áll, és így szól:

- Kelj fel Jancsi! Gyerekek megkérdezik:

- Hány órára? Óvónı válaszol:

- 1 kakaslépésre - 10 kakaslépésre - 1 nyúlugrásra - 1 lépésre stb.

Majd 3-ig számol, és megfordul. Az a gyerek, aki ekkor még mozog, visszaáll a rajtvonalhoz. Az gyız, aki elıször éri el a célt.

25. Ki lesz a gyıztes? (egyéni játék)

A termet középen kettéosztjuk két, egymással párhuzamos vonallal, a vonalak közé babzsákokat helyezünk. Aki elsınek visz át egy babzsákot a másik vonal mögé és leül törökülésbe, az lesz a gyıztes.

26. Kidobó

Kijelöljük a játékterületet, ezen belül állnak fel a gyerekek. A játék labdafeldobással kezdıdik. Bárki megszerezheti a labdát anélkül, hogy továbblépne, kidobhat vele valakit. Az érkezı labda elıl el lehet ugrani, hajolni. Akit kidobtak, kiáll a következı menetig. A földrıl visszapattanó labda nem számít találatnak. Gyıztes a legutolsó bennmaradó játékos.

27. Kigurítós

Játszhatja: 6 éves kortól 8-25 gyermek Kellék: 1 labda A gyermekek terpesztett lábbal körbe állnak úgy, hogy a cipıjük széle a szomszédjukéhoz érjen, így a kör teljesen zárt lesz. A gyermekek elırehajolva kezükkel labdát gurítanak a földön, lábuk mozdulatlanul a földhöz tapad. A játék abból áll. hogy a labdát igyekeznek egymás lába alatt átgörgetni. Akinek átment a két lába között a labda, az kiáll a játékból. Így a játszók száma állandóan fogy, aki utoljára marad, az a gyıztes. Védekezni csak kézzel szabad, a lábakat összehúzni vagy leguggolni nem. Egymást ijesztgetni lehet, így érdekesebb lesz a játék.

28. Körhinta

A körhinta körbe forog, jelre a gyerekek elfutnak, de a következı jelre mindenkinek meg kell újra találnia a helyét a körhintán.

27

29. Kutya – kutyaház

Kettıs kör – külsı kutyaház terpeszállásban áll, belül kutya négykézláb. Jelre a kutya kimászik a házból, mászva megkerüli a kört menetirányban, majd ugyanoda tér vissza.

30. Labdák a kosárban

Játszhatja: 5-6 éves kortól 8-15 gyermek Kellékek: kosár, kislabdák A játéktér közepén elhelyezünk egy kosarat több kislabdával. A kosár két szemben levı oldalára választunk 1-1 gyermeket, akik leguggolva vagy térdelve kidobálják a labdákat. A többi gyermek gyorsan felkapja és visszadobja azokat a kosárba. A kívülállók azon mesterkednek, hogy a kosár sohasem legyen Üres, illetve a kidobott labdák hamar visszakerüljenek. A kosárnál guggoló 2 gyermek pedig arra törekszik, hogy kiürüljön a kosár. A játék addig tart, míg végre kiürül a kosár.

31. Labdakergetı

A gyerekek hajlított ülésben ülnek körben, a lábuk alatt gurítják a labdát. A körön kívül fut a labdakergetı, akinek el kell érnie a labdát. Akinél eléri, azzal cserél helyet.

32. Labdaszerzı (fogójáték)

Minden gyermek talpon, tenyéren mászva, kézzel és lábbal továbbítja a saját labdáját. A fogó talpon, tenyéren pókjárásban halad, ölében egy labdával, így próbálja megszerezni a társak labdáját. Az lesz a fogó, akit utolér és elveszi a labdáját. Levezetés: Ülıcsúszás labdával a két boka között.

33. Méhecskék (futójáték)

A gyermekek a méhecskék. A kaptárból jelre kirepülnek zümmögve, karjukkal a méhecske repülését utánozva futkároznak. Vihar közeledik! A felnıtt dobolással utánozza a dörgést. Jelre a méhecskék visszarepülnek a kaptárba.

34. Melyik csapat lesz az elsı? (váltójáték)

A csapatok tagjai a feladatokat egyenként, egymást váltva, egymás után hajtják végre. Futás, bukfenc elıre, zsámoly megkerülése és visszafutás. Váltás tenyérbe ütéssel.

35. Mocsárjárás

(Szem - kéz - láb koordinációjának fejlesztése, egyensúlyérzék, gyorsaság, ügyesség fejlesztése)

Három vánkossal, téglatesttel játsszuk, egyszerre két gyerek versenyezhet egymással. A vánkosokat maga elé kell raknia, és csak azokra léphet rá, különben elsüllyed a mocsárban. A háta mögül maga elé kell tennie a felszabadult vánkost, így kell egy megjelölt távolságot megtennie.

28

36. Papírlabdázás

(kézujjak izomzatának erısítése, koordinálása, célba dobás, célzott rúgás gyakorlása, szem-kéz, szem-láb

mozgásának összehangolása)

Újságpapírból gombócot, labdát, golyót gyúrunk, amit sokoldalúan fel lehet használni, mindig a célnak megfelelıen: célba dobáshoz, focizni, hógolyózáshoz. (Nagy elınye, hogy balesetveszély nélkül ott bent is bátran dobálhatunk vele, természetesen a szabályok megbeszélése után)

37. Ragadd meg!

(fejleszti a gyors reagálóképességet)

Játszhatja: 4 éves kortól 6-20 gyermek Kellékek: építıkockák A gyermekek elég nagy körben helyezkedjenek el, nagyjából egyenlı távolságra egymástól. A kör közepén, a gyerekektıl egyenlı távolságra, a földre eggyel kevesebb építıkockát helyezzünk el kör alakban, mint ahány gyermek játszik. Amikor a játékvezetı azt mondja, hogy “Ragadd meg! “, akkor mindenki felugrik, felkap egy építıkockát, és visszaül a helyére. Egy gyermek csak egy tárgyat foghat meg. Akinek nem jutott építıkocka, az kiáll a játékból. A többiek ismét középre helyezik az építıkockákat, és egyet elvesznek belıle, hogy ismét kevesebb legyen, mint amennyivel kezdtük. Élénk és izgalmas játék, melyen keresztül kis helyen is jól felfrissülnek a gyermekek.

38. Rókabosszantó

Egymástól a lehetı legtávolabb két házat alakítunk ki. Egyik a rókáé, másik a nyulaké. A lejtıs lapokat összetolva lehet a nyulak háza a lejtı. A nyulak a rókát lesik a háza körül, ha a róka kicsit is elmozdul, elmenekülnek a lejtıre. Akit a róka megfog, a házába viszi. A játék 2-3 áldozatig tart. Levezetés: Járás a lejtıkön kanyarogva hullámvonalban, háttal.

39. Sok cica, egy kutya (házas fogójáték)

A játéktér közepén áll a kutyaház (lehet zsámoly vagy szék). A cicák mentirányban futnak‚ lesik a kutyát. Ha a kutya kibújik a házából a cicák a terem két szemközti falához szaladnak, ez a cicaház.

40. Sorverseny pókjárással (sorjáték térdben, csípıben hajlított hátsó fekvıtámaszban tovahaladással)

A teret két részre osztjuk, három egymástól 3-3 méterre húzott vonallal. Egyik csapat az elsı, a második pedig a második (középsı) vonal mögött helyezkedik el hajlított ülésben, támasz a test mögött, mindkét csapat arccal egy irányban. Jelre indulás pókjárással, s a szemben lévı (elsı) vonalak érintése (talppal) után megfordulva ismételt pókjárással érkezés az induló vonalon túli megfordulással végrehajtott kiinduló helyzetbe.

29

41. Terpeszfogó

A gyerekek bármilyen irányban futhatnak a behatárolt területen. Egy fogót választunk. Érintésére a megfogott gyerek terpeszbe, oldalsó középállásba „dermed”. A még szabadon futó társak felmenthetik a „fogságból”, ha terpesztett lába alatt átbújnak. A játék ideje a gyermekek állóképességétıl függ. Lehet addig is játszani, amíg a fogó mindenkit elkap, ezáltal a csoport mozdulatlanná válik.

42. Török, magyar

(futás, feladatmegértés, váltás, átfordítás gyakorlására)

A gyerekek futkároznak, vezényszóra pedig a megbeszélt módon helyezkednek el. „Török” szóra törökülésben, „Magyar” szóra pedig egyenes állásban. Aki téveszt, kiesik a játékból. Az lesz a gyıztes, aki a legtovább marad játékban.

43. Tőz, víz, repülı, döglött kutya

(önuralom, mozgáskoordinálás, tónus javítása)

Az ismert játékot a „döglött kutyával”, bıvítettük, melynek segítségével eredményes volt a tónus javítása olyan gyereknél is, aki egyébként ki nem állhatta az izomerısítı gyakorlatokat.

44. Zsákrakás

Játszhatja: 4 éves kortól 12-30 gyermek

Kellékek. babzsákok

A csapatok egyvonalban állnak fel. Minden csapatnak ugyanannyi babzsákot osszunk szét, p1. 10-et. Az utolsó gyermek mellett a földön fekszenek a babzsákok. Rajt jelre az utolsó egyenként a szomszédjának adja a babzsákokat, aki ugyancsak továbbítja szomszédjának az elsı gyermekig. Az elsı gyermek az elsıt a földre helyezi, majd a többit toronyszerően ráteszi. Az a csapat gyız, amelyik elıbb készül el a toronnyal. Ha ledıl, addig kell kísérletezni, míg nem sikerül felépíteni az egész tornyot. Nagyobb gyerekek távolabb álljanak egymástól, és adogatás helyett dobják a zsákokat egymásnak. Ha nincsen babzsákunk, akkor építıkockákkal is játszhatunk.

30

Iskolaérettség

2004. január 07.

Gasztonyiné Fódi Zita

Városi Óvoda Szalóky úti Tagóvoda

31

Az iskolaérettség feltételei1

Testi fejlettség

Hat éves korára egy átlagos gyermek kb. 120—130 cm magas, és 20 - 22 kg súlyú. Természetesen ettıl felfelé és lefelé is lehetnek eltérések. Ennek ellenére, ha a gyermek súlya jóval az átlag alatt marad, felmerül a kérdés, fizikálisan bírja-e majd az iskolával járó, megnövekedett terhelést. A tapasztalatok azt mutatják, a kisebb súlyú gyermekek fáradékonyabbak, teljesítményük hullámzóbb. A szülık testméretei befolyásolják a gyermek testtömegének alakulását, így ezt is figyelem be kell venni az iskolára való alkalmasság eldöntésénél. Fontos a jó egészségi állapot is.

Megkezdıdik a fogváltás, jelezve a második alakváltás beindulását E változás az idegrendszer érettségérıl tájékoztat, az iskoláskor kezdetét jelenti. A fogváltás beindulása elıtt a gyermek idegrendszerének nagy megterhelés lenne a rendszeres, intenzív tanulás.

A cipıfőzı megkötésének képessége a finommozgások fejlettségérıl, a térbeli tájékozódásról, a vizuális megfigyelı-képességrıl tájékoztat. A cipıfőzı megkötésének tudása vagy nem tudása csak részben gyakorlás függvénye.

Ép érzékszervek

Az írás, olvasás tanulásához nélkülözhetetlen a jól mőködı látás és hallás. Érzékszervi fogyatékosság esetén nehezített a tanulás. Sajnos egy rutin szőrı-vizsgálat nem derít fel minden hiányosságot (pl. a rejtett kancsalságot, a látóér kiesést, a lusta pupillareflexet, a keresztezett szem-és füldominanciát, a lassúbb beszédhallást, stb.)

Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés

A helytelen ceruzafogás nehezíti az írástanulást, visszafogja a fejlıdést, a kudarcélmény a lelki feltételeket rontja. A kézfej izmai görcsös állapotba merevednek. Igazi hátrányai gyakran csak a késıbbi években, 4 - 5. osztályban mutatkoznak, amikor megnövekszik az írás mennyisége és tempója. A nehézkes ceruzakezelés sok energiát emészt fel, hamarabb elfárad az író gyermek.

Az elemi mozgások összerendezettsége

Mellúszás, kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás, külsı talpélen járás, guggoló járás, szökdelés páros lábon és fél lábon, fej emelgetés háton- és hason fekvésben. E mozgások pontatlan, hibás kivitelezése az idegrendszer éretlenségére utal, ami megnehezíti az olvasás, írás tanulását (70 %).

Jó egyensúlyérzék

A egyensúlyérzék bizonytalansága bizonyos idegrendszeri rendellenességekre utal, ami maga után vonhatja a tanulási nehézséget, figyelemkoncentrációs problémát, magatartási zavart.

Pontos finommozgások

A vállövnek, csuklónak, ujjaknak mozgékonyaknak, függetleneknek kell lenniük. A jól irányítható kéz elıfeltétele az írástanulásnak. A beszédmozgás is finommozgás. Mivel a beszéd irányítását végzı érzı- és mozgatóközpontok a kéz érzı- és mozgatóközpontjainak közelében vannak, segíthetik, vagy gátolhatják egymás mőködését.

1 Kulcsár Mihályné A tanulás öröm is lehet címő könyv 4. fejezet

32

Keresztcsatornák

A keresztcsatornák jó mőködése biztosítja, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. A kéz, a láb, a fejbiccentı izmok, és a mimikai) izmok mozgásainak függetlennek kell lennie egymástól. Ha nem történt meg a függetlenedés, nehezített az írástanulás, mert a gyermek nemcsak a kezével ír, hanem a lába, a nyelve, az egész teste követi a kéz mozgását. Az akaratlan, fölösleges mozgások sok energiát emésztenek fel, a gyermek hamar kifárad az írástól.

Testséma

Fontos, hogy a gyermek ismerje saját testét, biztonsággal tájékozódjon rajta. Ismerje testrészei, ujjai nevét, helyét. A hiányos testséma nehezíti a világban való tájékozódást, bizonytalan személyiséget eredményezhet. A világot saját magunkhoz képest tudjuk bemérni. Ha ez a pont bizonytalan, minden bizonytalanná válhat.

Kézdominancia

Fontos, hogy mire iskolába kerül a gyermek, kialakult kézdominanciával rendelkezzen. A nem megfelelı kézzel történı írástanulás nehezíti az írás, olvasás elsajátítását, súlyosabb esetben beszédzavarhoz (súlyos, makacs beszédhiba, dadogás), személyiségzavarhoz (álértelmi fogyatékosság) vezethet.

Lábdominancia

A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. Az ellentétes oldali lábhasználat gyakran együtt jár a számolási készség gyengeségével. Nehezebben alakul ki a szám- és mennyiségfogalom (Saját megfigyelésem).

Szemdominancia

Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali szem használata átállíthatja a kezet. Az ilyen gyermekek gyakrabban olvasnak visszafelé, cserélnek fel betőket, szótagokat. Lassúbb lehet náluk a szövegértés és a felidézés. Az ellenoldali szemdominancia önmagában nem szokott problémát okozni, csak ha más rendellenességekkel társul.

Füldominancia

Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali fül használata maga után vonhatja a lassúbb, pontatlan beszédhallást, a zenei hallás, a ritmusérzék gyengeségét, esetleg dadogást is okozhat (Delacato)

A szemmozgás koordináltsága

Fixálás, pupillareflexek: az olvasás, írás megtanulását nehezíti, ha a két szem koordinálatlanul mozog, vagy nehezen fixál. Következménye látótérkiesés, olvasás-, írásnehézség lehet. Gyakran együtt jár a boka merevségével és befelé forduló lábfejekkel (saját megfigyelésem). A túl tág pupilla, vagy a lusta pupillareflexek olvasászavart okozhatnak.

Jó térérzékelés

A beiskolázás elıfeltétele a jó térérzékelés. Bizonytalan térérzékelés esetén a gyermek nyugtalan lehet, az egész személyisége bizonytalanná válhat. Indokolatlan félelmei lehetnek, ami agresszióban nyilvánulhat meg. A magatartási zavar hátterében, a figyelemkoncentráció és a hipermotilitás mögött gyakran térérzékelési probléma húzódik meg. (Nem azonos a térirányok felismerésével.)

33

Térirányok felismerése térben és síkban

A térirányok felismerése fontos feltétele az írás-, olvasástanulásnak. Fontos a névutók jelentésének pontos ismerete. Ha a gyermek bizonytalan a térirányok megítélésében, nem tudja elkülöníteni a jobbot a baltól, a fentet a lenttıl, akkor nem tudhatja megkülönböztetni a b—d, p—b, a—e betőket, felcserélheti a betőket, szótagokat, esetleg visszafelé olvas, tükörírással vagy jobbról balra ír.

(Nem azonos a térérzékeléssel)

Reprodukáló képesség térben és síkban

Az olvasás, írás elıfeltétele, hogy a gyermek le tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót, vagy síkban alkotott mintát. Ennek hiányában képtelen lesz önállóan dolgozni. Képtelen lesz saját helyzetére átfordítani és alkalmazni a tanítótól kapott utasítást, mintát. A tanulás egyik legfontosabb útja az utánzás, másolás.

Soralkotás, sorritmus folytatása

Az írás térben és idıben meghatározott rend, szabály szerint alkotott sor. Az olvasás egy betősor dekódolása. A térben és idıben való soralkotási képesség nélkül lehetetlen az írás, olvasás tanulása.

Szem - kéz koordináció

A gyermek akkor tud a vonalközben, megfelelı szinten írni, ha a szemével ügy tudja követni a keze mozgását, hogy közben nem a kezére, hanem a leírt szövegre néz. A perifériás látását használja a keze irányításához. Ez a képességünk hat éves korban még fejletlen. Éretlenségénél fogva a hat éves gyermek még alkalmatlan arra, hogy a szők vonalrendszerben a vékony ceruzával szépen tudjon írni. A kézközépcsontok még nem csontosodtak el. A kéz csak 10 – 12 éves korban éri el teljes érettségi fokát. Mikor a 6 éves gyermeket írásra kényszerítjük, tulajdonképpen erıszakot teszünk a természet rendjén. Hogy mégis megtanulnak írni, bizonyíték az ember idegrendszerének plaszticitására.

Az iránykövetés képessége

Az íráshoz szükséges képesség. Azt jelenti, képes a gyermek keze gyors, hirtelen irányváltoztatásra. Ez a képesség is 10 – 12 éves korra érik be. Vizsgáljuk azt is, hogy balról jobbra írunk és olvasunk, megállapodás kérdése, semmilyen természetes oka nincs. Nem biztos, hogy a gyermek számára magától értetıdı a balról jobbra való haladási irány.

Biztos alak - háttér megkülönböztetés

Fontos, hogy a gyermek ki tudja választani a számára fontos információt, el tudjon, vonatkoztatni a zavaró körülményektıl, meg tudja különböztetni az alakot a háttértıl. Ellenkezı esetben figyelmét a háttér ingerli, elvonja az olvasott szövegrıl, tekintete ugrál a sorok között vagy minduntalan a képre téved. Nagyon zavaró a kisgyermek számára, ha a kép és a szöveg összemosódik, mérhetıen rontja az olvasás minıségét.

Alak-, forma-, szín- és nagyságállandóság (konstanciák felismerése)

Betőfelismeréshez, olvasáshoz szükséges képesség. Fejletlensége esetén a (gyermek nem tudja megfeleltetni a kis- és nagybetőket, nem tud nyomtatott szövegrıl írottra másolni, és bető-felismerési nehézségei is lehetnek. Minden hangnak négy betőalakját kell megjegyeznie, és ezek a betőalakok gyakran még csak nem is hasonlítanak egymásra. A képesség megjelenése és megalapozása egészen fiatal csecsemıkorra nyúlik vissza.

Az ingerszegény környezet hátráltatja fejlıdését.

34

Gestalt látás

Az olvasástanuláshoz szükséges képesség. E képesség fejlettségén múlik, hogy tudja-e a gyermek a részeket egészként értékelni, a betősort szóként értelmezni. Az összeolvasás képessége vizuális szinten.

Fejletlensége esetén nehezített, vagy lehetetlen az összeolvasás.

Azonosság felismerése

Betőfelismeréshez szükséges képesség. Ez teszi lehetıvé, hogy különbözı szövegkörnyezetben is felismerje a betőket, azonosítani tudja ıket, illetve különféle alakjaikat meg tudja feleltetni egymással.

Különbözıség felismerése

Betőfelismeréshez szükséges képesség. Egyes írott és nyomtatott betők alakjai között nagyon kis különbségek vannak. Fejlett megkülönböztetı képesség nélkül nehéz az írás, olvasás tanulása. Ilyenkor gyakran fordul elı betőtévesztés, nehéz a tollbamondás, sok a helyesírási hiba.

Auditív megkülönböztetés

Hat éves korra kialakul az egyes hangok elkülönítésének képessége, az idıtartam, a zöngés - zöngétlen hangok megkülönböztetésének képessége. Érés függvénye, de gyakorlás is kell hozzá. A helyesíráshoz, íráshoz szükséges képesség.

Hiányossága tagolási nehézséget, gyenge helyesírást von maga után.

Analizáló—szintetizáló képesség

Elıfeltétele az összeolvasás és az írás megtanulásának. Azt jelenti, hogy a gyermek, hangokra tudja - e bontani, illetve össze tudja - e rakni a hangokból a szót. Gyengesége olvasás- és írásnehézséget eredményez. Az összeolvasás képessége auditív szinten. Az összeolvasás nehézsége, a betőkihagyás, a tollbamondás után való írás problémái részben e képesség hiányosságainak számlájára írhatók.

Átfordítási képesség

Átfordítási képességnek nevezzük azt a képességünket, amikor az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk. Az a folyamat, amikor a látott, hallott, tapintott, vagy emlékképek formájában tárolt ismereteket képi formában jelenítjük meg, vagy egy jelsorral: az írással. Átfordítás az is, ha elmondjuk, mit látunk, hallunk, tapintunk. A tollbamondás után való írás nehézsége, az írásképtelenség, a rajzolási képtelenség, a szóban való felelés nehézsége e képesség fejletlenségére vezethetı vissza.

Általános tájékozottság

Hat éves korára a gyermeknek széleskörő ismeretekkel kell rendelkeznie az ıt körülvevı világról. El kell tudnia helyezni magát az idıben és a társadalmi környezetben. Ismernie kell a személyi adatait, lakhelyét, az évszakok, napszakok, napok váltakozását.

Az általános tájékozottság hiányosságai bizonytalanságot, nyugtalanságot vonhatnak maguk után. Az új ismereteket nem tudják elhelyezni hiányos fogalmi rendszerükben, nehéz lesz a bevésés és a felidézés. Nehéz például megtanulnia a hónapok nevét és ezt a tudását alkalmazni a tájékozódásban annak a gyermeknek, aki nem ismeri az évszakok váltakozását, vagy használni az órát annak, aki nem ismeri a napszakokat.

35

Beszédkészség

Hat éves korára minden gyermeknek tökéletesen kell ismernie az anyanyelvét. Árnyaltan kell kifejeznie érzéseit, gondolatait. Egy adott képrıl, vagy témáról önállóan kell mondania néhány összefüggı mondatot. A megfelelıen fejlett beszéd alapozza meg az írott beszéd megtanulását. A fejletlen beszédkészség, a súlyosabb beszédhiba, a hiányos fogalmi rendszer nehezíti az írás, olvasás tanulását. Azt jelenti, hogy fejletlen az írott beszéd megtanulásához szükséges idegi apparátus.

A hiányos fogalmi rendszer nehezíti az értı olvasás kialakulását is, továbbá gyakrabban válik agresszívvé az, aki nem tudja kifejezni magát.

Gondolkodás

A megfelelı szintő fogalmi gondolkodás elıfeltétele az olvasás-, írástanulásnak. Hat éves korára a gyermeknek spontán el kell végeznie az elemi gondolkodási mőveleteket, ha ép az értelme. Ha gondolkodásmenete nem logikus, vagy nem tudja elvégezni az elemi gondolkodási mőveleteket (összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai mőveletek, ítéletalkotás), felmerül az értelmi fogyatékosság gyanúja.

Problémamegoldó gondolkodás

Az iskolába lépéssel külön hangsúlyt kap a problémamegoldó gondolkodás képessége. Fejletlensége megnehezíti a beilleszkedést, az írás, olvasás tanulását. A gyermek a tanulás során, lépten - nyomon problémahelyzettel találkozik. „Vegyem a kezembe a ceruzát, vagy ne vegyem? Hol kezdjem az írást? Hol nyissam ki a könyvet?” stb.) Megfelelı problémamegoldó rutin nélkül képtelen lehet az önálló munkára.

A túlzottan védı, óvó környezetbıl kikerülı gyermekek hiányossága szokott lenni.

Emlékezet

Az emlékezetnek hatféle összetevıjét vizsgáljuk:

• Vizuális emlékezet - mechanikus, - késleltetett.

• Auditív emlékezet - mechanikus, szó, szám, - késleltetett, - hosszú távú.

• Ritmus emlékezet.

A tanuláshoz, az ismeretek hasznosításához, a bevéséshez, a feladattartáshoz mind a hatféle emlékezetre szükség van. Bármelyik emlékezetfajta elégtelen mőködése nehezíti a tananyag elsajátítását, felidézését, felhasználását. Hiányosságai lehetetlenné teszik az ismeretek rendszerré szervezıdését. Az ismeretek rendszerré szervezıdése teszi lehetıvé az alkotó felhasználást.

Figyelem

A jól rögzíthetı, tartós figyelem elengedhetetlenül fontos az iskolába lépéshez. A nehezen rögzíthetı, könnyen elterelhetı, megtapadó figyelem nehezíti, vagy lehetetlenné teszi az ismeretszerzést. A súlyos figyelemkoncentrációs zavarban szenvedı gyermek ismeretei rendszertelenek, esetlegesek. Ez a tünet gyakran együtt jár súlyos magatartási és beilleszkedési problémákkal.

36

Emberrajz

Az emberrajz 10 - 12 éves korig összefüggést mutat az intelligencia fejlıdésével. A családrajz sok mindent elmond a gyermek érzésvilágáról, a család szerkezetérıl, a családban elfoglalt helyérıl.

Szocializáció

Megfelelı mértékő szocializáció nélkül nehezített, vagy lehetetlen a beilleszkedés az iskola rendjébe. A társakhoz való kapcsolódás képessége nélkül a gyermek nem érezheti jól magát a közösségben.

A peremhelyzet rontja presztízsét a többiek elıtt, teljesítményrontó hatása van. Tartós baráti kapcsolatok híján a gyermek magányossá válik, esetleg agresszív, bohóckodó vagy depressziós lesz.

Feladattudat

Az iskolai munkában fontos a fejlett feladattudat. A jövendı elsısnek meg kell értenie, hogy vannak kötelességei, aminek akkor is eleget kell tennie, ha nincs hozzá kedve, fáradt, vagy szívesebben játszana. Nem lehet elmulasztani vagy elodázni a feladatokat.

A feladattudat fejlıdése 6 éves kor körül felgyorsul. Ha nem alakul ki, nehéz lesz az iskola, nyőg a tanulás.

Jó kudarctőrı képesség

Nélkülözhetetlen a tanuláshoz. Fontos, hogy a gyermek, szembe tudjon nézni azzal, ha valami nem sikerül rögtön. Merjen és akarjon újra és újra hozzáfogni egy feladathoz. Ne essen kétségbe attól, ha nem az övé a legszebb, legjobb munka. Ne veszítse el a kedvét, ha valamit ki kell javítania.

Fontos, hogy megtanulja: hibázni szabad. A hibázás a tanulás útja.

Sokat vétünk gyermekeink ellen, amikor már elsı próbálkozásra gyors, szép, hibátlan munkát várunk tılük, és azonnal szankciókat alkalmazunk, ha valami nem sikerül. (Fekete pont, rossz jegy, elmarasztaló szöveg a még olvasni sem tudó gyermek füzetébe!) Így elvesszük a kedvét az erıfeszítésektıl. Úgy érzi, hiába dolgozik, igyekszik, csak elmarasztalást kap érte. Hiszen a kisgyermek nem azért ír csúnyán, mert nem akar szépen írni, hanem azért, mert éretlensége miatt még nem tud. Neki is az lenne a jó, ha mindent gyorsan és szépen meg tudna tenni, és mindenki elégedett lenne vele.

Felnıttekhez való viszony

Fontos, hogy elfogadja a felnıtteket, bizalommal forduljon hozzájuk, ha segítségre van szüksége. A szembeszegülés megnehezíti helyzetét az iskolai közösségben. A pedagógus csak azért a gyermekért tud felelısséget vállalni, amelyik betartja a szabályokat, szót fogad. Rá kell nevelnünk ıket, azonban arra is, hogy az idegenekkel szemben tartózkodóak legyenek, ne engedjenek a csábításnak, ne menjenek el velük.

A felnıtteknek méltónak kell lenniük a bizalomra!

A felsorolt alapképességek megléte biztosítja a sima iskolakezdést, az örömteli írás-, olvasástanulást. Egy-egy képesség gyengesége még nem teszi lehetetlenné a tanulást, de kisebb-nagyobb zökkenıket okozhat. Ha több területen gyengén teljesít a gyermek, felmerül az iskolaéretlenség gyanúja.

37

Mi történjen az iskolaéretlen gyermekkel?

Szerencsére a beiskolázási kötelezettség tág határok között mozog, így lehetıség nyílik az iskolakezdés kitolására. Gyakran nem megoldás, ha a gyermek ég évig az óvodában marad, mert a halmozottan jelentkezı problémák spontán módon keveset javulnak az általánosan használt módszerekkel. Így az óvodában eltöltött plusz egy év nem hozza meg a kívánt eredményt, és rontja az általános iskola elvégzésének esélyeit.

Különösen meggondolandó a késleltetés a rossz szociális körülmények között élı, hátrányos helyzető gyermekek esetében.

Megoldás lehetne a visszamaradó gyermekekbıl iskola-elıkészítı, intenzív fejlesztıcsoportot szervezni. Ebben a csoportban nagy súlyt kellene fektetni a tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztésére, a hátrányok ledolgozására, egyénre szabott fejlesztıprogramok kidolgozásával.

A másik megoldás kis létszámú, korrekciós elsı osztályok szervezése, ahol olvasást, matematikát is tanulnának a gyermekek, de a fı hangsúly az: fejlesztésén lenne. Az év sikeres elvégzése után, ha készségszinten tud írni, olvasni, számolni, második osztályba léphet. Ha nem, iskola-elıkészítı évnek tekintenénk az elsı évet, és a következı tanévet már sokkal jobb esélyekkel kezdhetnék el a nagy létszámú elsı osztályban.

Az óvodában maradás akkor indokolt, ha kicsi, testileg fejletlen a gyermek.

Az a tapasztalatom, hogy többet fejlıdnek az iskolába járó gyermekek még akkor is, ha nem tanulnak meg írni, olvasni az elsı évben. Ilyenkor az a tanító feladata, hogy az alapképességeket fejlessze, ne akarja minden áron megtanítani a gyermeket írni, olvasni. Ne vegye el a kedvét túlzott követelésekkel a tanulástól.

38

Az alábbi felsorolás a teljesség igénye nélkül, változatosan nyújt áttekintést arról, hogy milyen ismeretek megléte fontos az elsıs számára:2

- Nevének, korának, lakhelyének ismerete

- Szülei neve, foglalkozása

- Testvéreinek adatai

- Család felépítése: fiatal, idıs fogalma

- Testrészek megnevezése, funkciójuk ismerete

- Tisztálkodás és fogápolás szabályai

- Jellemzıbb foglalkozások ismerete

- Egyes szakmák szerszámainak felismerése

- Térbeli távolságok megítélése: közel, távol

- Gyalogosra vonatkozó alapvetı közlekedési szabályok ismerete

- Települések és lakástípusok megkülönböztetése

- Ház helyiségeinek, berendezési tárgyainak megnevezése

- Háztartási gépek nevének, funkcióinak ismerete

- Zöldségesben, gyümölcsösben termı növények felismerése

- Kerti szerszámok és funkcióik ismerete

- Ház körül élı állatok megnevezése, csoportosítása, (pl. szırös, tollas)

hasznuk, gondozásuk, védelmük ismerete

- Erdıben, mezın, vízben, vízparton élı jellemzı állatfajok ismerete

(táplálkozási módjuk megnevezése)

- Hazánkban nem élı, csupán állatkertben látható állatok megnevezése

- Színek felismerése

2 Minden kezdet nehéz címő könyvbıl

39

BALLAGÓ VERSEK

1. Az óvodán végigmegyek

2. Birkaiskola (Weöres Sándor)

3. Búcsú az óvodától

4. Búcsú az óvodától (Csanádi Imre)

5. Búcsú az óvodától (Donászi Magda)

6. Búcsú (Donászi Magda)

7. Búcsúzás

8. Búcsúznak a középsısök (Donászi Magda)

9. Búcsúzunk tıletek (Donászi Magda)

10. Csacsi (Szalai Borbála)

11. Csiling-giling, irka, tábla

12. Elsıs leszek (Donkó László)

13. Fontos dolgok (Kovács Barbara)

14. Három egész napon át

15. Hatévesek lettünk (Alan Alexander Milne)

16. Hívogat az iskola

17. Hogy is volt…

18. Hová, hová, kis királyné…

19. Kérelem

20. Ketten megyünk (Székely Dezsı)

21. Kicsik búcsúja… (Kovács Barbara)

22. Kicsik búcsúja (Iványi Mária)

23. Középsısök búcsúja (Kovács Barbara)

24. Laboda

25. Leszakadt a gombom

26. Mezei csokor

27. Mit akar a ceruza? (Létay Lajos)

28. Nagycsoportosok… (Iványi Mária)

29. Nemsokára itt az ısz

30. Ovisok búcsúja (Takács Klára)

31. Óvodának három éve

32. Óvodások búcsúzása

33. Óvodától iskoláig (Donászi Magda)

34. Reggel rám köszönt

35. Sehallselát Dömötör (Weöres Sándor)

36. Szeptember

37. Szól a csengı (Tasnády Varga Éva)

38. Tik - tak

39. Utolérem a bátyámat (Szalai Borbála)

40. Útravaló

41. Válás az óvodától (Bihari Klára)

40

1. Az óvodán végigmegyek én

Az óvodán végigmegyek én, A kezembe kendıt veszek én, A kendıvel vígan intek én, Elbúcsúzom nyár végén.

Az iskolán végigmegyek én, A kezembe könyvet veszek én, Az osztályban elsı leszek én, Meglátjátok év végén!

2. Birkaiskola (Weöres Sándor)

Egyszer volt egy nagy csoda, neve: birka-iskola. Ki nem szólt, csak bégetett, az kapott dicséretet.

Ki oda se ballagott, még jutalmat is kapott, így hát egy se ment oda, meg is szőnt az iskola.

3. Búcsú az óvodától

Kicsi szívünk fáj, mikor az óvodától búcsúzunk. Jól tudjuk, a lelkednek is nagy fájdalmat okozunk.

Óvtál minket, védtél minket esztendıkön keresztül, de látod, a kismadár is minden ágról elrepül.

Szeretünk, de bennünket már újabb zöld ág hívogat, az iskola kapujánál minket mindig csalogat.

Most búcsúzik a kismadár, szárnya viszi, tovaszáll, de az elsı kedves ághoz gondolatban visszajár.

4. Búcsú az óvodától (Csanádi Imre)

Hej óvoda, óvó nénik, - nem maradok tovább én itt! Itt mi soká nem maradunk: vár az iskolai padunk!

Vége szakadt a szép nyárnak, iskolában könyvek várnak! Betők hívnak útra kelni, a világot megismerni.

A nagy idı elérkezett: búcsúznak a hatévesek, Búcsúznak az óvodától, mint fészkétıl fecsketábor.

Köszönjük a gondviselést, gondviselést, felnevelést. Elindulunk, nem idızünk, de fészkünkre visszanézünk.

5. Búcsú az óvodától (Donászi Magda)

Kicsik voltunk, nagyok leszünk, Hívogat az iskola: Csingi — lingi! Gyertek, gyertek! Szól a csengı szép szava.

Megyünk ím már, hogyne mennénk, Kedvesek ám a betők. De most azért óvodásként, Mégis könnyes a szemünk.

De jó is volt ide járni! Mennyi öröm várt itt ránk! Sok — sok mese, nóta, játék, Napsugaras szép világ.

Itt játszottunk télen, nyáron. Nıttem, s velem nıtt a szék, A baba, a labda, autó, Tanultam verset, mesét.

Hej, de jó volt ide járni Úgy — e bizony gyerekek? Óvó néni, akárcsak az Édesanyánk, szeretett.

A csengıig ágaskodtam.... Most elérem könnyedén, S a kicsiknek most én mondom. Te is megnısz, kisöcsém.

Kicsik voltunk, nagyok leszünk, Hívogat az iskola, De téged, szép óvodánk, Nem felejtünk el soha.

41

6. Búcsú (Donászi Magda)

Búcsúzzunk jókedvvel! Búcsúzzunk vidáman! Egyszer találkozunk Majd az iskolában.

Addig arra kérem Az új nagycsoportot: Mackóra, babára Viseljenek gondot.

Vízipálmánk szomjas, Nagyon sokat iszik. A kaktusz keveset, Kövirózsánk kicsit.

Vigyázzatok könyvre, Kisszékre, kiságyra! Kedves új nagycsoport! A viszontlátásra!

7. Búcsúzás

Óvodánktól búcsúzunk, Iskolába indulunk, Nagycsoportos óvodás, Hív a munka, tanulás.

Vége szakad a szép nyárnak, Iskolában könyvek várnak. Betők hívnak útra kelni, A világot megismerni.

Füzet, könyv és ceruza, Bújjatok a táskába! Induljunk el dalolva, Vár minket az iskola.

8. Búcsúznak a középsısök (Donászi Magda)

Hatesztendıs fiúk, hatesztendıs lányok! Búcsúzásul én is minden jót kívánok.

Búgócsiga helyett golyós töltıtollat, azzal induljatok iskolába holnap.

9. Búcsúzunk tıletek (Donászi Magda)

Búcsúzunk tıletek, Most egy kis idıre, Rövid kis idıre, Kerek esztendıre.

Kerek egy év múlva Iskolások leszünk, Kedves óvodánktól Mi is búcsút veszünk.

Ne görbüljön szája Senkinek sírásra. Búcsúzzunk vidáman: A viszontlátásra!

10. Csacsi (Szalai Borbála)

Nıtt a csacsi, növekedett, nagy csacsivá cseperedett. Azt mondta az anyukája: ”Beiratlak iskolába! Tanulj fiam, okosodjál, lusta szamár ne maradjál!” - Így került az elsı b’-be, csacsi család csemetéje. Vettek neki könyvet, irkát, kalamárist, tollat, tintát. Táskát is, egy szép nagyot, abba mindent berakott.

Reggelenként útnak eredt, a nagyfülő csacsigyerek. Sietett, hogy idejében ott legyen az elsı b’-ben. Gondtalanul nyargalászva ment mindig az iskolába. Hátán vitte tudományát, a hatalmas teli táskát… Mert a csacsi úgy gondolta, a tudományt abban hordja.

Teltek, múltak napok, hetek, a sok kicsi elsıs gyerek az abc-t megtanulta, már az egyszer-egyet fújta. A csacsi meg minden este a könyvét feje alá tette! Azt hitte, a tudománya így vándorol buksijába. Tanulni biz’ nem volt kedve, sose tudta, mi a lecke! Ült, csak ült a szamárpadban, kalimpált a füle nagyban…

Csacsi család fiacskája az elsı b’-t ötször járta. Tudomány rá így sem ragadt, bizony, jó nagy szamár maradt!

42

11. Csiling-giling, irka, tábla Csiling-giling, irka, tábla Fiúk, lányok, iskolába! Csiling-giling, ébredjetek! Iskolába siessetek! Csiling-giling, irka, tábla, Gyertek, gyertek iskolába!

12. Elsıs leszek (Donkó László) Kopogtat a vadgesztenye, Vége van a nyárnak. Anyu mondja: Ideje, hogy Az isibe járjak! Kinıttem az ovit, igaz, Nagy legényke lettem, S a csengettyős iskolába Megyek szeptemberben. Elsıs leszek, vár az osztály, Számológép, tábla, Eszes Péter, János vitéz Hív az iskolába. Aranyos tanító néni Kézen fog, ne féljek, Esztendıre a suliba Várlak én is téged!

13. Fontos dolgok (Kovács Barbara)

Mindenféle fontos dolgok jutnak az eszembe, hogy például az iskolában van-e medence? Szünetben szabad-e felmászni a fára, és van-e gesztenyefa, beállni alája, ha csak kicsit esik a langyos nyári esı, vagy lesz mindenkinél az udvaron esernyı? Van-e ott kedves, ügyes dadus néni, aki majd segít a cipımet bekötni? A tanító néni szeret majd engem? Ha jól tudom a leckét, megpuszilgat engem? Megfogja a kezem, ha sétálni megyünk? És az anyukám is eljöhet majd velünk? A tanító néni az ölébe ültet? Ha nem tudok valamit, nagyon megbüntet? És ott is lesz szülinap, meg gyermeknapi móka? Lesz-e ropi, süti, meg mindenféle torta? Mi vár rám az iskolában, úgy szeretném tudni, legjobb volna mégis mindig itt maradni!

14. Három egész napon át

Három egész napon át Bújtam erdı vadonát, Gomba-mezıt, szikla-tetıt bejártam. Három egész napon át Faragtam egy furulyát, Vadrózsából tündérsípot csináltam.

Búcsúzóul szaporán Megfújom a furulyám, Elmegyek én árkon-bokron,sövényen. Árkon át és bokron át Elhagyom az óvodát, Tanulok az iskolában serényen.

15. Hatévesek lettünk (Alan Alexander Milne)

Egyesztendıs voltam, épp hogy elindultam. Aztán kettı lettem, épp megszülettem. Három évet éltem. Én voltam? Nem értem, Négyesztendıs múltam, S nem volt semmi múltam. Évem száma öt lett, Nem volt bennem ötlet. De most hatéves vagyok és Okos vagyok nagyon — nagyon. Így azt hiszem, ezt a kort már soha — soha el nem hagyom.

16. Hívogat az iskola

Hívogat az iskola Kapuját kitárja Kispajtásom gyere hát, Menjünk iskolába.

Jó barátunk lesz a könyv És a falitábla Kispajtásom gyere hát, Menjünk iskolába

Számolunk és olvasunk Vidám nóta járja Kispajtásom, gyere hát Menjünk iskolába.

43

17. Hogy is volt…

Édesanya kézen fogott S így kísért az óvodába. Ámulattal léptem be A játékok birodalmába.

- De jó lesz a gyerekekkel Csupa móka, kacagás! Büszkén nézett rám a mama: -A gyermekem óvodás!

- Bizony jó lesz – mondogattam hıscincérként bátran. Ám amikor megérkeztünk, Csak szepegve álltam.

Aztán csak azt vettem észre, Óvodáskor három éve, Az elsı nap félénksége … Emlék lett belıle.

Oviba már magam megyek Vigasztalom a kicsiket. - Ne szipogjál kiskoma, remek hely az óvoda.

18. Hová, hová, kis királyné lánya?

- Hová, hová, kis királyné lánya? - Szırt szedegetni, szitát kötögetni. - Minek az a szita? - Lisztet szőrögetni. - Minek az a liszt? - Friss kenyeret sütni. - Minek az a kenyér? - Gyerekeknek adni. - Minek az a gyerek? - Iskolába járni. - Minek az az iskola? - Hogy ne legyen ostoba.

19. Kérelem

Amikor a kisiskolás elindul az útján, megkérjük, hogy mosolyogjon mindenki az utcán. Jobbra, balra, ha tekinget, nevessenek rája, had mehessen jókedvően ı az iskolába!

20. Ketten megyünk

Mentem kelı nappal szemben, mesebeli kislegény, A dér korai gyöngyszemei szikráztak a kert gyepén. Mentem a vasútállomásra, vár a vonat, az iskola, Még nem tudtam: e vándorútnak vége nem lesz talán soha. A dombtetırıl visszanéztem. - A szél kifújta ingemet - s láttam: anyám a kapuban áll, s kendıjével integet. Az évek jönnek, elsuhannak, hó hull, nap süt, zúg a szél, örökké lobog az a kendı, s ketten megyünk, anyám kísér.

21. Kicsik búcsúja a nagyoktól (Kovács Barbara)

Ballagnak a nagyok, Vajon hová mennek? Miért hagynak itt minket, meg ezt a szép kertet?

Kinıtték az óvodát? Unják a meséket? Miért szól nekik sok vers és búcsúzó ének?

Iskolába mennek betőket tanulni, Sok tudománytól fognak okosodni.

És, ha majd eljönnek látogatni minket, İk olvasnak nekünk csodaszép meséket.

Kívánjunk hát nekik szerencsés tanulást, Most pedig vidám búcsúzást, ballagást.

22. Kicsik búcsúja (Iványi Mária)

Búcsúzik a kiscsoport is, Nagyfiúk és lányok! Játék közben mese közben Gondolunk majd rátok.

Ti se felejtsétek soha Régi óvodátok! S kukkantsatok be-be néha Mikor erre jártok!

Kedves vendég lesz itt mindig, Peti, Palkó, Márta. Addig is tanuljatok jól! A viszont látásra!

44

23. Középsısök búcsúja a nagyoktól (Kovács Barbara)

Igaz, hogy a labdát tılünk sokszor elvettétek, Mégis sajnáljuk, hogy innen majd elmentek.

Igaz, hogy a csúszdáról sokszor elzavartatok, Mégis jó volt játszani veletek, ti nagyok.

Igaz, hogy a kisházat mindig elfoglaltátok, Mégis ti voltatok, a legjobb barátok.

Igaz, hogy a körbe sose engedtetek, Mégis nagyon jó volt játszani veletek.

Igaz, hogy a hajónkon sokszor ti voltatok, De mókuskerekezni minket is hagytatok.

Ezért most kívánjuk nektek kedves nagyok, Hogy az iskolában legyen jó dolgotok.

24. Laboda

Nincs messze a Tanoda, indul oda Laboda, Siess, siess Laboda, lábad ide, amoda!

Messze volt a Tanoda, el is késett Laboda, Fagylaltba vájt a foga, nem ért idıben oda!

Zengett a nagy Tanoda, bizony bömbölt Laboda. Ne késs többé,Laboda, lábad ide, amoda!

25. Leszakadt a gombom

Leszakadt a gombom, Jaj, de sok a gondom. Egykettıre, jövıre Már a táskát hordom.

Felvarrom a gombom, Elmúlik a gondom Elsıs leszek jövıre Erre lesz csak gondom.

26. Mezei csokor

Tarka mezı virágai, lilák, sárgák, kékek, hadd kötök most belıletek búcsúcsokrot, szépet.

Búzavirág, pipacs, láncfő marad még a réten, búcsúzom az óvodától, hadd búcsúzzam szépen.

27. Mit akar a ceruza? (Létay Lajos)

Az asztalon új ceruza meghegyezve szépen lássuk vajon hogyan ír, hogyan áll a kézben?

Megmarkolja Palika, nekiesik Péter, de lám csak, a ceruza botorkál, szökdécsel.

Erre húznák – arra megy, csúszkál jobbra – balra, írkapapírról lelép s karcol az asztalra.

Mit akar e ceruza? Vesszıt, cukrot vár-e? Miért nem ír betőket, mint a Marikáé?

Nem tud – mondja Palkó, még újra kipróbálja. Nem baj, ı is jön velünk ısszel iskolába.

45

28. Nagycsoportosok búcsúztatása (Iványi Mária)

Nem jöttök már óvodába, Iskolások lesztek, játék helyett számokkal és könyvvel ismerkedtek.

Megtanultok betőt írni, pocakos b-t, ó-t, á-t, rajzoltok szép színes képet, s hangjegyekbıl kottát.

Azért mi sem búslakodunk, itt a mackó, s labda. Jövıre meg találkozunk az iskolapadban.

29. Nemsokára itt az ısz

Nemsokára itt az ısz, Barna levél kergetız. Utcahosszat nagy a lárma, Pajtik mennek iskolába.

Nem baj, hogy elmúlt a nyár, Minket az iskola vár. Új pad, új könyv, irka, táska, Jóbarát lesz nemsokára.

30. Ovisok búcsúja (Takács Klára)

Látjátok, én hogy megnıttem, Iskolás lesz már belılem! Tanulom majd az abc-t, Betőt írok és olvasok, Tudni fogom, milyen az Hogy öt meg öt az tíz! Azért gondolok majd rátok, Milyen jó is tinektek, Csak játszatok, csak nevettek, S jegyre sose feleltek! Jövıre, ha ti is jöttök, Ne féljetek segítek, Megmutatom, hol a mosdó, Tornaterem, tanári, S az udvaron, meglátjátok, Jókat fogunk mókázni!

31. Óvodának három éve

Óvodának három éve, vidám napok szép emléke, elbúcsúzom tıled, itt hagylak ma végleg.

Vár már az iskola, benne a sok új csoda: betővarázs, számország kitárul a nagyvilág.

Ám a sok vidám napot mit az óvodám adott, elfeledni nem fogom, ezt már biztosan tudom.

32. Óvodások búcsúzása

Erdık – mezık dalos madárkája Repülj a mi kedves óvodánkra. Kicsik voltunk mikor idejöttünk, Három évet tarisznyámba tettünk.

A három év sok – sok vidám napja Kísér minket el az iskolába. Szálljon érte boldogság és béke Óvónénik szeretı szívére.

33. Óvodától iskoláig (Donászi Magda)

Egyszer régen édesanyám megfogta a kezemet, kicsit féltem, amikor az óvodába vezetett.

Csodálkoztam: mennyi játék, mennyi asztal, mennyi szék, gyorsan múlt a legelsı nap, gyorsan futott el a hét.

Négy év telt el. Négyszer láttuk az óvoda ablakán, hogy zöld lombok integetnek, vagy száraz ág van a fán.

Hanem közben úgy megnıttünk, hogy az ágyunk kicsi már. Mesesarok helyett holnap az iskola padja vár!

46

34. Reggel rám köszönt

Reggel rám köszönt a fecske: „Hova mész, te gyerekecske?” Mondom neki: „Hallod, fecske, Nem vagyok már gyerekecske, Fejszém vágtam kemény fába, Sietek az iskolába. Iskolás lesz majd belılem, Sokat tanulhatsz majd tılem!

35. Sehallselát Dömötör (Weöres Sándor)

Sehallselát Dömötör buta volt, mint hat ökör, mert ez a Sehallselát kerülte az iskolát.

Azt gondolta, hogy a pék a pékhálót szövi rég, és kemencét főt a pók, ottan sülnek a cipók.

Azt hitte, hogy szőcs az ács, zabszalmát szı a takács, sziklát aszal a szakács, libát patkol a kovács.

Míg más olvasott meg irt, ı csak ordítani bírt, megette a könyvlapot, s utána tintát ivott.

Csak azt mondom: Dömötör buta volt, mint hat ökör, mert ez a Sehallselát kerülte az iskolát.

36. Szeptember

Szeptember, szeptember sok – sok apró kis ember indul elsı nagy útjára, édesanyja bánatára.

Segítsd ıket szeptember! Sok – sok apró kis ember meg ne fázzon, meg ne ázzon, iskolába eltaláljon.

37. Szól a csengı (Tasnády Varga Éva)

Szól a csengı, tiszta hangon, Gyertek, gyertek, gyerekek! Vár a pad, és vár a tábla, táskát tartson kezetek!

Szép a táska, bıre sárga, benne a sok könyv, füzet, sarokban a cserépkályha, télen ad majd jó tüzet.

Szól a csengı, gyertek, gyertek! Jöjjetek kicsik, nagyok! Iskolánknak kapujából, még egy nagyot kongatok.

38. Tik – tak Tikk – takk, tikk – takk, az óra hív, tikk – takk, tikk – takk, dobog a szív! Takk – takk, tikk – takk a kis Jani még a kávéját sem issza ki. - A toll, a ceruza megvan-e anyuka? - A táska vár, a táska kész, indulhatunk már kis vitéz. Ezt anya mondja s mosolyog, s mosolyognak a házsorok, az utca és az utcakı, s Jani lábán az új cipı! És mosolyog az iskola Janira fénylik mosolya. Ablakszeme oly ragyogó S hívogat, mint a nyári tó!

39. Utolérem a bátyámat (Szalai Borbála)

Mi tagadás, irigyeltem Hogy a bátyám iskolás, Hogy ıneki gyerekjáték Az írás, az olvasás. Csodáltam, hogy milyen szépen Formálja a betőket, S hiába van sok belılük, Ismeri a nevüket. Úgy megy neki az olvasás, Akárcsak a vízfolyás Hej — gondoltam — Mikor lesz már Belılem is iskolás! S most, amikor beírattak Iskolába az idén, Megfogadtam: a bátyámat Utolérem, bizony én!

47

40. Útravaló

A fukarnak a világ:

Marék mogyoró.

A szegénynek a világ:

Énekesrigó

Inkább hidd azt: a világ

énekesrigó,

minthogy azt lásd:

marék mogyoró

41. Válás az óvodától (Bihari Klára)

Most látom csak, milyen szép itt, Színes képek hófalon. Virág tarka cserepekben, Játék földön, asztalon.

Itt játszottam három évig, Nıttem, s velem nıtt a szék, A baba, a labda, az autó, Tanultam verset, mesét.

A csengıig ágaskodtam, Most elérem könnyedén, S a kicsiknek most én mondom, Te is megnısz kisöcsém!

Holnap már nem csengetek be, Nem játszom az udvaron, De három év örömével, Megyek tovább utamon.

48

Természetismeret Tér, mennyiség, forma

Külsı világ tevékeny megismerése

2004. március 03.

Szijártó Sándorné

Óvoda Egyházashetye

Az idıjárás viszontagságai miatt többszöri idıpont-módosítás ellenére elmaradt. Pótoljuk a 2004 – 2005 nevelési évben.

49

Ének – zene, dalos játékok

2004. május 05.

Káldi Krisztina

Óvoda Celldömölk - Alsóság

50

Az óvodai nevelésnek meghatározó eszköze az ének, énekes játékok. A gyermekkori zenei nevelés hatásai — az ölbeli játékok, a zenei élmények közvetítése, a zenei képességek fejlesztése — meghatározzák egész életünk zenei érdeklıdését, fogékonyságát. A korosztályra jellemzı az érzelmeken alapuló befogadás, amely kiváló alapot ad nekünk a fejlesztéshez.

A kisgyermek ritmusérzéke, hallása a rendszeres játék és éneklés hatására spontán fejlıdik, éneklési készsége kialakul. Ha ezt a lehetıséget egy gyermek nem kapja meg otthon, akkor az óvodában kell biztosítani az elsı, meghatározó zenei élményeit.

A zenei ízlésformálásban nagyon fontos, hogy mibıl válogatunk zenemőveket a gyerekek számára, hiszen a gyerekeknek nincs értékrendszere, mindent befogad, amit lát, hall. A zenei nevelés sok irányban hat, de csak akkor igazán eredményes, ha a gyermek örömteli élményévé válik az éneklés, az énekes játék. Pszichológusok megállapították, hogy a nevelésben a 3-7 éves kor sokkal meghatározóbb a következı éveknél. Ha elszalasztjuk ezt a periódust — amikor a gyermek leginkább fogékony a zenére — azt késıbb már nem lehet pótolni.

A mondóka ritmikus, mozgásos elsajátításához egyetlen központ, a bal agyfélteke fokozottabb fejlettsége szükséges. Ezért kell, hogy megelızze az énekes játék megtanulását. Az énekes játék már feltételezi a jobb agyfélteke megfelelı fejlettségét, amelynek lassúbb érési folyamatát szem elıtt kell tartani.

A lélektannal foglalkozók felismerték, hogy milyen rendkívüli hatása van a zenének. Ez a hatás természetesen nagyon szerteágazó. A mondóka az elsı mőfaj, amellyel a gyermek találkozik. Alapul szolgál az anyanyelv megalapozásához: a gyermek számára öröm lesz a közös játék, biztonságban érzi magát az ismétlıdı mozdulatok, érintések, a testközelség hatására. Mivel könnyen megtanulható, sikerélményhez juttatja a gyermeket, közben bıvül szókincse is. Megfigyelhetjük, hogy a zene mozgásra serkenti a kicsinyeket. Egy idı után igyekeznek a zene egyenletes lüktetéséhez alkalmazkodni, javítja egyensúlyérzéküket, mozgáskoordinációjukat. A zenei nevelés alapja az énekes játék, mert általa nem csak a zenei készségek fejlıdnek, hanem a teljes a gyermek teljes személyisége is.

Zenei fejlesztés kapcsolódása más területekhez.

a.) Mozgásfejlesztés:

- nagymozgások: mozgásos játék, együttes táncmozdulatok végzése közben fejlıdik fizikai állóképességük, dalos játékok, tánc során számtalan lehetıség adódik.

- egyensúlyérzék fejlesztése: ritmusérzék és egyensúlyérzék fejlıdése szoros kapcsolatban áll egymással, több olyan mozgásos játékot találhatunk ki, amelyek a zenei fejlesztésen túl az egyensúlyérzéket is fejlesztik.

- finommotorika fejlesztés: számtalan feladat adható: egyenletes lüktetés, ritmus érzékeltetése, hangszerek használata, eszközök, fejdíszek érintése, kezelése, hordozása, egymásnak átadása.

- szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése: pl. egyenletes lüktetés közben, ritmushangszerek használata közben, köralakításkor, táncos jellegő mozgásoknál.

51

b.) Testséma fejlesztés: lehetısége igen tág, jelentıs szerepe van az utánzásnak

- testrészek ismerete: tapsoltatók, tenyérsimogatók, láblógatók, ritmikus mozdulatok végzése (p1. combütögetés)

- test koordinációjának alakítása: oldaliság kialakítása, elülsı-hátulsó, ill. függıleges zóna

Fontos szerep jut a tükörhasználatnak, mert elısegíti a tudatosodást, ha a megnevezett testrészt a gyermek a tükörben is figyelemmel kísérheti.

c.) Vizuális fejlesztés:

- szemmozgás: dalos játékokban, tánc közben egymás mozgásának megfigyelése, szemmel követése igen fontos. Kiemelhetjük a mások balról – jobbra való mozgásának szemmel való kísérését, mint az írásra-olvasásra való elıkészítés fontos lehetıségét.

- szem fixációs mőködésének erısítése: közös játék, tánc közben számtalan alkalom adódik, amikor egymást kell figyelni (pl. a kör közepén)

- vizuális ritmus: párok térbeli elrendezése, változatos térformák kialakítása egymáshoz hangolása egyfajta vizuális ritmusélményt hoz létre.

- alaklátás, formaállandóság: többféle alak-formaméret alakítására adódhat lehetıség: párválasztás, kettıs kör, csigavonal stb. létrehozása testtel, közös alakítás.

d.) Kinesztetikus észlelés fejlesztése:

Dalos játékban, tánc közben megtapasztalja a gyermek a különbözı mozgáskombinációkat ezek az ismétlések hatására egyre pontosabbak, finomabbak lesznek.

e.) Tapintásos észlelés fejlesztése:

A kezdeti felnıtt - gyerek páros játékokban természetes közvetlen testi érintési ingerek minısége interiorizálódik, s válik egyre természetesebbé az egymáshoz kapcsolódó mozgásokban. Hangszerek használata közben azok érintésével tapasztalatot szerez a gyermek a különbözı anyagok tulajdonságairól. Hangszerekkel is kiválóan játszható az „érzékelı zacskós” játék, ahol tapintás alapján kell felismerni a különbözı hangszereket.

f.) Térbeli viszonyok észlelésének fejlesztése:

Mivel a dalos játékok közben alapvetı szerepet játszik a tér mozgásos alakítása, ezért a térpercepció fejlesztésére tág lehetıséget biztosít a zenei nevelés. Az alapvetı téri irányokat dalos játékban, tánc közben Saját testrészeinek közvetítésével ismeri meg a gyermek. A téri viszonyok bemozgása közben természetes módon megismerik a téri viszonyokat megnevezı verbális kifejezéseket is.

52

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁNAK „MEGZENÉSÍTÉSE” 3

„A zene erkölcsi törvény. Lelket kölcsönöz a mindenségnek, szárnyat ad az elmének

szállni tanítja a képzeletet, bájt ad a szomorúnak, derőt ér életet mindennek. Lényege a rendnek és útja minden jóhoz, igazságoshoz, széphez vezet, amelynek csak

láthatatlan, de kápráztató, szenvedélyes és örökké való alakja.” Platón

1996. szeptember 1.-én lépett hatályba a Kormány 137/1996. (VIII 28.) rendelete az Óvodai nevelés Országos alapprogramjának kiadásáról, melyet azóta is sokat vitat, dicsér vagy kritizál szakma és közvélemény egyaránt.

Az óvodai ének - zenei neveléssel foglalkozó szakemberek az elsı pillanattól (1994 - 95) — még a valamikori Óvodai nevelés országos irányelvei címmel szakmai közvélemény - kutatásra közreadott anyagban is — kevesellték és túlzottan általánosnak minısítették a zenei nevelésre vonatkozó részt, mégis a Magyar Közlöny 1996/71. számában két alpontba szerkesztett 12 sorban találkozhatunk az „Ének-zene, énekes játék” területével.

A Program V. fejezetében tárgyalt, az „óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai” felsorolásban a következı fı területek szerepelnek:

JÁTÉK MOZGÁS

VERS, MESE A KÜLSİ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK MUNKA JELLEG Ő TEVÉKENYSÉGEK

RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

TANULÁS

Ezek között — a legrövidebb részként — úgy tőnik, mintha nem kapna rangjának megfelelı helyet, kevésbé lenne jelentıségteljes a zenei nevelés.

Ugyanakkor „énekes’ szemmel olvasva az Óvodai nevelés országos alapprogramját (ÓNOAP) nem lehet figyelmen kívül hagyni a sorok között rejlı zeneiséget, melynek rövid áttekintésére vállalkozunk — korántsem a teljesség igényével — a következı fejezetekben.

I.

A Bevezetıbıl kiemelt, a „hazai óvodai neveléstörténet értékeire, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a magyar óvodai nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve...” mondatban feltétlenül érdemes utalni ennek a megállapításnak a zenei vonatkozásaira.

3Nagy Balázsné Szarka Júlia A Budapesti Tanítóképzı F Tudományos Közleményei XVII. kiadvány, Gyermek – nevelés - pedagógusképzés Szerkesztette: Bollókné Panyik Ilona

53

A történetiség kapcsán Mészáros István könyvére hivatkozunk, amelyben a szerzı összefoglalta az óvodai zenei nevelés másfél évszázadát:

• Brunszvik Teréz óvodáiban felhangzó német nyelvő daloktól kezdve

• Bezerédi Amália elsı kottás daloskönyvén (Flóri könyve),

• Kiss Áron és társai szerkesztette, többször átdolgozott dalos - játékok győjteményén,

• Kerényi György által rendszerezett, Magyar Népzene Tára „Gyermekjátékok” címő kötetén át

• Kodály Zoltán és Forrai Katalin mai napig ható munkásságáig.

A kutatások alapján is bizonyított zenei fejlesztı hatás igazolására nem hagyhatók figyelmen kívül Vitányi Iván, Laczó Zoltán, Csillagné dr. Gál Judit zenepszichológiai, Losonczi Ágnes zeneszociológiai elemzései, Kokas Klára, Barkóczi Ilona, Pléh Csaba 70-es években végzett vizsgálatai a zene transzferhatásáról, a mindennapos zenetanulmányok fontosságáról a személyiség fejlıdésében.

Az újabb óvodai zenepedagógiai mérések: az „Ének-zenei nevelés vizsgálata Baranya megye óvodáiban” 1989-ben, a „Zenei nevelés az óvodában (Jász-Nagykun-Szolnok megyei tapasztalatok tükrében)” 1995-ben, a Budapesti Tanítóképzı Fıiskolán jelenleg folyó, tevékenykedtetésen - taneszköz használaton alapuló kísérlet zenei vonatkozásai is a magyar óvodákban folyó zenei nevelés hatékonyságát kívánják és tudják igazolni.

Hasonló okokból nem szabad figyelmen kívül hagyni az óvoda - iskola átmenetét is érintı Lépésrıl lépésre program magyarországi bevezetés során a zenei terület kidolgozását (BTF), vagy Yehudi Menuhin magyarországi tevékenységéhez főzıdı, a hátrányos he1yzető gyermekek zenei neveléssel elısegített felzárkóztatását végzı MUS-E program eredményeit 1998-ban (Kalmár Magda), melyek a magyar zenei nevelés alapelveire támaszkodva illeszkednek bele nemzetközi projektekbe.

Mindezek után a bevezetıben említett „magyar óvodai nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatán” zenei értelemben a „Kodály - módszer” -ként ismert világhírő zenepedagógiára kell gondolnunk elsısorban.

Az ÓNOAP pedagógiai alapelveinek meghatározásánál is Kodály Zoltán alapelvei kerülnek elıtérbe, zenei értelemben végiggondolva az ott megjelölt feladatokat:

a) A személyiség teljes kibontakoztatása azzal a kodályi gondolattal hozható összefüggésbe, amelyben kifejti, hogy „legyen a zene mindenkié”, mert a zenei nevelés teljes személyiségfejlesztı hatása vitathatatlan és meghatározó az érzelmi-értelmi- szociális téren egyaránt.

b) A gyermek — mint fejlıdı személyiség — különleges védelme nem is jelenthet mást zenei értelmezésben, mint pl. az óvodába kerülı, a szülıtıl nehezen elváló gyermek vigasztalását egy ölbeli játékkal, felvidítását egy lovagoltatóval, höcögtetıvel, vidám - tréfás dalokkal játékokkal, pihentetését egy-egy szép altatóval, stb. Kiegészítve mindezt a speciális zenei képességek kibontakoztatására irányuló (tiszta éneklés, hallásfejlesztés, ritmikai képességek, zenei alkotókedv, zenehallgatóvá nevelés) feladatokkal. A zenei mondókák, énekek, énekes játékok az anyanyelvi (szókincsbıvítés, artikuláció stb.) vagy a testi fejlesztésben (légzéskapacitás‚ mozgáskoordináció stb.) betöltött szerepérıt sem feledkezhetünk meg.

54

c) A gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítı szerepe talán az ÓNOAP egyetlen olyan gondolatsora, amely a zenei nevelés szempontjából kérdıjeleket hagy maga után. Évek óta zenepedagógiai kérdés, hogy milyen tényezık akadályozzák a zenei nevelést. Vélemények, szociológiai vizsgálatok mérik zenei kultúránkat, de az bizonyosra vehetı, hogy a zenei nevelés tekintetében az óvoda nem láthat el „csak” pótló feladatokat. Azért nem‚ mert az alapozás nem‚ vagy nem jó irányban indul meg a családok többségében — tisztelet a kevés kivételnek —‚ és éppen az óvoda teheti meg a kezdı lépéseket a gyermekek és a szülık(!) nevelésében az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelı, a nemzeti és egyetemes értékre épülı zenei irányítással.

A bevezetı rész utolsó egységei a különbözı pedagógiai törekvések és a széles módszertani szabadság érvényesülésére hívják fel a figyelmet, melynek zenepedagógiai értelmezése szintén napjaink gyakori vitatémája. Ha elfogadjuk a „Kodály-módszer csıdjét” hirdetı álláspontot, akkor tagadni kellene a korábbiakban említett kutatási eredményeket, valamint etikus és célszerő lenne egy meglévı vagy kialakítandó, jobb (!?) módszer igazolása.

Abban viszont közös nevezıre juthatnak a különbözı vélemények is, hogy módszertani szabadsággal csak az élhet, aki megfelelı módszertani alapokkal rendelkezik, és az óvodapedagógus azt a módszert használja, amelyikkel a legjobb eredményt érheti el a gyermek fejlesztésében.

Az óvóképzés feladata, hogy a metodikai alapokat lerakja, és a lehetıségekhez mérten — „más” módszerekrıl is tájékoztasson. Joga van a képzıknek egy-egy módszert — akár a nemzeti „kincsnek” tartottat is — mélyebben átvilágítani, állást foglalni mellette/ellene, és joga van az óvónınek/bácsinak szakmai továbbképzésekkel bıvítenie ismereteit, olyan készségekkel, képességekkel rendelkeznie, hogy eldönthesse, melyik módszerrel, azok esetleges kombinációival érheti el a kívánt eredményeket.

Az adatbankból választható, vagy az önállóan alkotott helyi óvodai programok (HOP) zenei megfelelésérıl — remélve a HOP felkért szakértıjének erre a területre is irányuló figyelmét — az óvodák és pedagógusaik kell, hogy döntsenek, és bízzunk abban, hogy képesek lesznek szakszerő és tudatos zenei nevelımunkát megvalósítani az általuk legmegfelelıbbnek tartott programmal és módszerrel.

Az óvodák szükség esetén figyelembe veszik és felvállalják akár a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés zenei hagyományainak ápolását, akár a fogyatékos gyermek zenei eszközökkel történı fejlesztését is. Ennek speciális eszközei, pl. a zeneterápiás lehetıségek az óvodai zenei nevelés más területein is eredményesek lehetnek, de csak a szakavatott pedagógusok kezében.

II.

A Gyermekkép, Óvodakép fejezetbıl zeneileg a legtöbb problémát a „gyermek sajátos, életkoronként változó testi és lelki szükségletei” -hez való igazodás jelenti. Nehéz egyensúlyban tartani a gyermeki személyiség elfogadásának, kibontakoztatásának és a tevékenységekben a megfelelı mőveltségtartalmak közvetítésének feladatát. Gyakorta szembesülünk olyan helyzetekkel, mikor az óvónı fejleszteni szeretne és tudna zenei esz közökkel, de nem sikerül motiválni a gyermeket, hogy részt vegyen akár egy közös dalos játékban, akár egyéni dallami - ritmikai tevékenykedtetésben.

55

Sajátos gondot okoz a vegyes életkorú óvodai csoportok zenei foglalkozásainak megszervezése, mivel a 6-7 éves gyermek képességeinek egyéni és életkor-specifikus alakítása ezen a terü1ete jelentıs mértékben eltér a 3-4 évesekétıl. A speciális zenei (ritmikai-dallami) képességek jelentıs egyéni eltérései egy életkorilag homogén csoporton belül is bıven nyújtanak tennivalót, egyéni fejlesztési feladatot.

Ezekben az esetekben is bizakodnunk kell óvodapedagógusaink megfelelı felkészültségében és kellı mennyiségő energiájában, hogy zeneileg is a megfelelı szintre juttatják el a rájuk bízott gyermekeket.

E fejezetbıl „megzenésítésre” ad még lehetıséget a „gyermeki közösségben végezhetı, sokszínő tevékenység,... különös tekintettel, a mással nem helyettesíthetı játékra” gondolat.

Lehetetlen nem gondolni a népi dalosjátékok mellett a kreatív óvónéni/bácsi és a még kreatívabb gyerekek által közösen kitalált játékokra (p1. az Ének az óvodában c. könyv győjteményének egy komponált dalára).

III.

Az óvodai nevelés feladatain belül az általános feladatok zenei vonatkozásaira számos példát találunk.

Az egészséges életmód alakításában talán erıltetettnek tőnhet az ének- zene jelentısége, de elég csak a gyermek testi szükségleteinek, mozgás- igényének kielégítése,... vagy a harmonikus összerendezett mozgás fejlıdésének elısegítése címén ismét a dalosjátékokra hivatkoznunk. Ezek mozgásformáinak változatos alkotóelemei a nagymozgások fejlesztésében és a fizikai állóképesség növelésében vesznek részt. Példaképp a járás, futás, tapsolás, guggolás, forgás, ugrás mozdulatai elıidézik mind a fizikai, mind a szellemi aktiválódást, aminek következtében szoros kapcsolat jön létre e két terület között (pl. „János úr készül” címő dalhoz gyors-lassú - járás átbújással; a „Badacsonyi rózsafán” mondókára körben járás, fokozatos guggolás; a „Benn a bárány” címő dalhoz futás hirtelen irányváltásokkal, ki- és bebújásokkal).

Külön figyelmet kell szentelni az egyensúlyérzék fejlesztésére, mivel a kialakulása 6-7 éves korra már befejezıdik. Ez azt jelenti, hogy a késıbbiekben e készség rendkívüli többletmunkával is csak csekély mértékben fejleszthetı. Kialakítása és fejlıdése szoros kapcsolatban áll a ritmus érzékeltetésével. Ahhoz, hogy ráérezzenek a mozgás ritmusára, az egyensúlyérzék bizonyos fejlettsége szükséges, ugyanakkor ezt a ritmikus mozgás erısíti és fejleszti (pl. az „Erre kakas” címő mondóka játékában ugrás testfordulattal; a „Sánta róka” címő mondókában fél lábon szökellés).

A finommotorika fejlesztésének jelentısége az írástanulás folyamatában majd fokozottan érvényesül. Az íróeszköz helyes használata, a kéz mozdulatainak irányítása és a szem-kéz megfelelı koordináltsága a zenei fejlesztés során is megvalósulhat (pl. a dalok és mondókák egyenletes lüktetésének, illetve a ritmusának érzékeltetése különbözı mozgásformákkal, mint ujjak egymáshoz érintése, térd ütögetése, „diótörés” öklök ütögetésével, tapsolás, hangszer-használat gyakorlása, eszközök, fejdíszek, ruhák érintése, kezelése, egymásnak átadása, stb.).

Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosításában a legnyilvánvalóbb a zenei nevelés szerepe, amelyrıl már sokan és bıven fejtették ki véleményüket.

56

Az érzelmi biztonság, otthonosság, derős, szeretetteli légkör,... az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot jellemzı pozitív töltés,... a közös élményekre épülı közös tevékenységek gyakorlása területén a zenei foglalkozások esetében arra kell törekednünk, hogy a gyermeknek a lehetı legtöbb érzelmi élményben legyen része. Ezek az élmények kihatnak a társas kapcsolatok alakulására.

Ennek érdekében leginkább a közösségi érzés kialakítására kell törekednünk. Ez nem csak beilleszkedést jelent, hanem a közösséghez való tartozás igényét is. A körjátékok közösségi jellege e téren sok fejlesztési lehetıséget biztosít, énekes játék közben gyerekek baráti érzése is fejlıdik, oldódhatnak a gátlások, az alkalmazkodó képességük, szabálytudatuk is csiszolódik. Nem csak azt tanulják meg, hogy ugyanabban a hangmagasságban és tempóban egyszerre kezdjék az énekeket és egyszerre lépjenek, hanem azt is tudomásul kell venniük, hogy idınként le kell mondaniuk saját elképzeléseikrıl, vágyaikról a közösség vagy egy társuk érdekében. pl. nem azt a fejdíszt kapja, amelyiket szeretné, vagy nem az a játék következik, amit szívesen játszana, vagy nem ı kerül újra középre, mert társa még egyszer sem szerepelhetett

A körjátékok szerves része a szerepcsere, a párválasztás. Ilyenkor kimutatják egymásnak szeretetüket, megtapasztalják, milyen érzés mások szeretetét élvezni, illetve örömöt szerezni. pl. „Ennek a kislánynak nem jutott párja...”, „Komatálat hoztam...”

A párbeszédes körjátékok társadalmi szokásokat elevenítenek fel, melyekben gyakorolják a társalgás menetét, köszönési formákat, tapasztalatot szereznek társadalmi elvárásokról. pl. „Mért küldött az úrasszony...”, „Erzsébet asszony kéreti lányát...”

A zenehallgatáson énekelt dalok (pl. „Madárka, madárka...”) mélyen megragadják a gyermekek érzelemvilágát, a közösen átélt emóciók az együvé tartozást erısítik, ugyanakkor rácsodálkoznak a dal szépségére is. Ezek az átélt érzelmek nem csak a másik személyiségének megértését segítik, hanem az alkalmazkodó-képesség fontosságát is tudatosítják.

A pedagógushoz való viszony formálásában az ének-zenei foglalkozáson a pedagógus szervezı, vezetı és értékelı tevékenysége valósul meg. A gyermekek igyekeznek a pedagógus dicsérı szavait kiérdemelni, így fokozatosan hozzászoknak a kötöttségek és a pedagógus irányító szerepének elfogadásához.

A pedagógus tevékenységének lényege az, hogy modell. Az óvónı olyan meleg légkört tud kialakítani, amelyben következetességgel, igazságos vezetéssel olyan pozitív viszonyulást alakít ki a gyermekben, amely késıbb a tanító elfogadását is elısegíti.

Az óvónı közremőködésével megtapasztalt zenei élmények erısítik a pedagógus személyéhez való érzelmi kötıdést (zenehallgatás, énekes beszéd), és több olyan szituáció fordul elı, amikor a pedagógusnak kijáró tiszteletadási formákat gyakorolják (pl. az óvónıt is választja körjátékban).

Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása megfelelı biológiai alapokat igényel, mivel összefügg annak meglétével. Például az a gyermek, akinek egyensúlyérzéke még fejletlen, nehezebben hajtja Végre a mozgásos feladatokat, így lassabban fejlıdnek a mőködést irányító központok. Ezért van az, hogy az egyik terület tökéletesítésére irányuló feladatok más területeket is ugyanolyan mértékben erısíthetnek meg.

A súlyozottan kiemelt anyanyelvi fejlesztés zenei lehetıségeibıl a kívánatos kétirányú feladatra utalhatunk, egyrészt a beszédhibák kiküszöbölésére, másrészt a szóbeli kifejezı készség és a nyelvi információk megértésnek fejlesztésére.

57

A beszédhibák fejlesztésében a mondókák, dalok egyenletes lüktetése a folyamatos beszédet készíti elı, hatását szabályosan ismétlıdı mozgással fokozhatjuk (taps, lépés, koppantás, vagy a szöveghez alkalmazkodó stilizált mozgás). A ritmus megéreztetéséhez, megvalósításához szükséges tevékenység a szavakat ritmikusan tagolja, és ezzel a szótagolást, a játékos szóelemekkel a hangok kapcsolását gyakoroltatják, melyekre bıséges példákat találunk a mondókákban és dalokban egyaránt.

A kifejezı készség fejlesztésében a beszéd formai és tartalmi oldalát egyaránt fejlesztjük. A szókincs bıvítésével nem csak a néphagyomány ritkán használt szavait értjük, hanem a zenei fogalompárok elsajátítását is.

A figyelem koncentrációját – tartósságát - megosztását erısítı feladatokban a zenei fejlesztés szintén meghatározó jelentıségő (pl. a hangszínek ismertetése, a hangszerek pontos megszólaltatása, ugyanazon tevékenységi forma különféle módon történı végzésére: a ritmus vagy az egyenletes lüktetés ütögetése a térden, tapssal, integetéssel stb.)

Az emlékezet és a gondolkodás fejlesztése nem nélkülözheti a dallamhoz és a ritmushoz kapcsolódó visszhang-játékokat, az új énekek és mondókák rögzítéséhez szükséges felidézéseket, az ismert énekek, mondókák felismertetését.

Az analizáló gondolkodás a dallamból kiemelt motívum felismeréséhez szükséges, a szintézis képességét a motívumok dallammá kapcsolása igényli, a rész-egész viszonyának felismerése ezen feladatok együttes megoldásával, az összehasonlítási mőveletek a helyes mozgásformák alkalmazásával valósul meg, a rendezést a szempont szerinti csoportosítások gyakoroltatják (Pl. szempont lehet egy dallam- vagy ritmusfordulat).

A gondolkodást fejlesztik még az énekes játékok változatos mozgás- és térformái, a zenei nevelés transzferhatása és az ismeretszerzés cselekvı, megismerı szemlélete.

A kreativitás, képzelet fejlesztése történik a köszönések, mondókák, mesék, stb. megzenésítésével, zenei kíséret hangszeres improvizálással, zenére improvizált mozdulatokkal, mozgással, tánccal.

IV.

Az óvodai élet megszervezésének elvei között — akár a személyi és tárgyi feltételek, akár a szervezési feladatok, akár az óvoda kapcsolatainak kialakításában — szükségszerő a zenei gondolkodásmód.

A személyi feltételek tekintetében a zenei „modell” nyújtása óvodapedagógusaink jelentıs részének nem okoz gondot, általában preferáltak az ének foglalkozások, és az óvodák többségébıl nem hiányzik az egész napot átszövı zenei tevékenység sem. Fontos, hogy ha ezen a területen hiányosságok mutatkoznak (a sok beszédtıl, dohányzástól „elmélyült” hangú, zeneileg „bizonytalan „óvónı), a nevelı szervezze úgy a csoportja életét, hogy idın ként „szakember” (pl. a szomszéd csoport óvó nénije) tartson foglalkozásokat. Az óvónıkbıl alakult kisegyüttesek bemutatkozását is meg lehet szervezni (és ebben még a „gyengébb” zenei felkészültségő óvónı is szerephez juthat p1. egyszerőbb hangszerkísérettel), valamint az óvoda mőködését segítı nem pedagógus alkalmazott (pl. a szülıföldje dalait hitelesen és gyönyörően éneklı dadus néni) is hozzájárulhat az eredményességhez.

58

Nagyon hasznos, de az óvodák többségében nem kivitelezhetı a külön rendelkezésre álló zenepedagógus és tárgyi feltételként a zeneszoba, a csodálatos és méregdrága hangszerek, de gyakori tapasztalat, hogy a zenei eredményesség nem ezek függvénye. A „mindenki által hozzáférhetı hang- szernek” az énekhangnak remek kiegészítıi lehetnek a testhangszerek (ujjacskák, lenyerek, öklök, fejbúbok, térdek stb.), a nem csak zenei funkciót betöltı egyéb óvodai- és játéktárgyak (fakanál, evıeszközök, termések stb.), a „legértékesebb” hangszer pedig az, amit a pedagógus és gyermekek közösen találnak ki és alkotnak meg.

Ha nem áll rendelkezésre zeneszoba, de kialakítható egy zenesarok, akkor éljünk ennek a lehetıségével. Elıfordul, hogy a leghatékonyabb zenei fejlesztés a babakonyhában vagy más játékhelyszíneken tud megvalósulni (altatás, autózás, várépítés stb.).

Az óvodai élet megszervezésében a rendszeresség, a jó napirend követelménye feltételezi a zenei programok visszatérı ismétlıdését, tudatos és tervszerő felépítését akkor is, ha ez rugalmasan alkalmazkodik az óvodai élet bizonyos, esetleg váratlan helyzeteihez (p1. az elsı lehulló hó átalakíthatja a gondosan megtervezett zenehallgatási anyagot, esetleg éneklés helyett kimegyünk a természetbe).

Feltétlenül ki kell emelni az óvoda kapcsolataiban a családdal együtt végzett nevelésben a szülıkkel való zenei együttmőködést. Ez jelentheti a „zenész szülık” meghívását, hangszerek megismertetését, családi koncert szervezését, de jelenti annak a felvilágosító szerepnek a fontosságát is, amelyet a pedagógus végez pl. értekezletek, egyéni beszélgetések során az óvodai zenei nevelés jelentıségérıl. Merjen a szülıknek is bemutatni, megtanítani olyan dalokat, melyek segítik az eredményesebb fejlesztést.

Az intézményekkel való kapcsolattartásban említést érdemel a körzeti, vagy esetenként az óvodához közeli zeneiskolákkal tartott programok (ünnepségek, mősorok) szervezése, gyakorta tartanak közös elıkészítı foglalkozásokat — elsısorban tehetségkutatási-gondozási céllal.

V.

Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai fejezet nyolc fı feladat (Játék; Vers, mese; Ének, zene, énekes játék; Rajzolás, mintázás, kézimunka; Mozgás; A külsı világ tevékeny megismerése; Munka jellegő tevékenységek; Tanulás) köré csoportosítva tárgyalja az óvoda legfontosabb teendıit. A fejlesztési területek részletes kibontásában a „valamikori” foglalkozások feladatai köszönnek vissza egy más szempontú, még inkább gyermekközeli megvilágításban.

Egy másik tanulmány témája lehet az ezek közötti összefüggések és a zene kapcsolatának vizsgálata, a komplexitás lehetıségeinek keresése. Jó lenne hinni, hogy ennek a tárgyi és személyi feltételei adottak, de ez még járatlan útja az óvodapedagógiának is, mivel a tantárgyi struktúrákban megtanult ismeretek ötvözése és óvodai kivitelezése nem könnyő feladat. Remélhetıleg sok pedagógusnak sikerül ettıl a merev, széttagolt rendszertıl eltávolodnia, de nem — az érdemlegesen semmit sem fejlesztı — káoszba tévednie.

A fentiekben elemzett, a programot átható zeneiség után remélhetıleg kevésbé érezzük — a bevezetıben említett 12 sornyi „Ének, zene, énekes játék” címén — a zenei nevelés háttérbe szorulását. Ugyanakkor egy újabb elemzés tárgya lehet az ebben megfogalmazottak összevetése korábbi programokkal, a képzıkben elsajátított ismeretekkel, óvodapedagógusaink felkészültségével (pl. a népdal és néptánc óvodai értelmezése).

59

VI.

A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére fejezetbıl kiemeljük mindazokat a területeket, amelynek fejlesztésében fontosnak tartja a zenei nevelést. A „szakma” hiányolja e részbıl a konkrétabb zenei ismeretek visszaigazolását. A szekszárdi Országos Óvodai Ének-zenei Tanácskozás (1998) felhívása alapján elkészült az ajánlás az óvodát elhagyó gyermek dalkincsének, zenei készség- és képességszintjének jellemzıirıl a képzı intézmények és az óvodapedagógusok számára.

Mindemellett az Óvodai nevelés Országos alapprogramjának záró sorai közül - remélhetıleg – kicsengnek az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésében a zenei nevelés meghatározó szerepének a felhangjai!

FELHASZNÁLT IRODALOM

Óvodai nevelés Országos alapprogramja. Magyar Közlöny, l996/7 1.

Pedagógiai Lexikon. Keraban Könyvkiadó, Bp. 1997

Mészáros István: Zenei nevelésünk másfél évszázada. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1988.

Kodály Zoltán: A zene mindenkié. Zenemőkiadó, Bp. 1975.

Forrai Katalin: Ének az óvodában. Editio Musica, 1993.

Oláh Elıd: A zenei képzést akadályozó tényezık. Ének-zene tanítása, 1984/4.

Nagy Balázsné: Akadályozzák-e ‚tényezık” a zenei nevelést? Óvodai nevelés 1998/7.

Kokas Klára: Képességfejlesztés zenei neveléssel. Zenemőkiadó, Bp. 1972.

Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában. Alex Kiadó, 1992.

Nagy Jenıné: Zenei nevelés az óvodában. JNK-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, 1995.

Dr. L. Nagy Katalin: Zenei nevelés — 2000. Iskolakultúra, 1996/12.

Kiss J. Kenessey Éva: Alternatív lehetıségek a zenepedagógiában

60

Mondókák‚ dalos játékok

1. A mersei tóban… /mondóka/

2. Ablak, ajtó nyitva van… /párválasztó dalos játék/

3. Árva Panni húgom… /hangfelismerı dalos játék/

4. Ás - pis‚ kerekes… /mondóka/

5. Beültettem kiskertemet… /dalos játék/

6. Bú‚ bika /dalos játék/

7. Csin - csók… /mondóka/

8. Csiteri - csütöri… /mondóka/

9. Csóri kanász… /dalos, táncos játék/

10. Erre kerekedik… /ölbeli játék/

11. Fordánc /dalos játék/

12. Gerlice - gilice /dalos játék/

13. Görögdinnye, török tök /mondóka/

14. Gyerekek‚ gyerekek… /mondóka/

15. Hatan vannak… /dalos játék/

16. Hétfın egy szem… /mondóka/

17. Kakasviadal /dalos játék/

18. Kecske - mecske… /mondókás játék/

19. Kendermagot vetttem… /dalos játék/

20. Kert alatt… /dalos játék/

21. Mibıl lesz a kalácska? Szász Károly

22. Mit varrsz béka? /mondókás játék/

23. İzecske /mondókás játék/

24. Sándor, József‚ Benedek /mondóka/

25. Sós perecet vegyenek… /mondóka/

26. Van nekem egy… /mondóka/

61

1. A mersei tóban… /mondóka/

Ritmusérzék fejlesztésre használható.

A mersei tóban‚ megdöglött egy béka,

apraja nagyja mind azt siratgatja.

2. Ablak, ajtó nyitva van… /párválasztó dalos játék/

s s s l s s m s s s l s m

s s s l s f m m r m r d d

Ablak‚ ajtó nyitva van‚ bejöhet akárki‚

És egy nagyot dobbantva bejön Bözsi néni.

A kör kaput tart‚ és Bözsi néni a dal végén bejön és dobbant.

3. Árva Panni húgom… /hangfelismerı dalos játék/

d f m f s s

s s s l f f l s f f m r d d

Árva Panni húgom‚ mért sírsz itt az úton? Most kezdıdik a nagyvásár Rákoskeresztúron.

Én is oda mennék‚ piros kendıt vennék‚ De a pénzem elvesztettem‚ jáj hát hova lennék?

Szegény‚ szegény Panna‚ segítsünk hát rajta‚ ha a nevünk kitalálja forint a jutalma.

Panni középen sírdogál‚ befogja a szemét 1. versszakra körbejárva énekelünk, 2. versszakot Panni énekli, a 3. versszakra állunk, tapsolunk, vagy más helyben mozgást végzünk. A végén valaki bemegy, megkopogtatja Panni hátát és kérdi „Kukk! Ki vagyok?” Ha felismeri Panni, akkor helyet cserélnek.

4. Ás - pis‚ kerekes… /mondóka/

Ás – pis, kerekes, úti füves, leveles, bíbola, bíbola pacs, pacs, pacs.

Taps nyújtott karral, kézcserével Testrészek érintésével Hinta elıre, jobb láb elöl Hinta oldalt, hinta közben taps

62

5. Beültettem kiskertemet… /dalos játék/

Beültettem kiskertemet a tavasszal Rózsa, szegfő, liliom és rezedával, Ki is nyíltak egyenkint el szeretném adni mind De most mindjárt.

Én megveszem virágodat, ha eladod, Ha az árát te magad is nem sokallod. Versenyfutás az ára, fussunk egyet utána, De most mindjárt.

6. Bú‚ bika /dalos játék/

Bú bika, cseri bika, Adjál szénát adjál szalmát, Nem adok, nem adok, Ha hozzá érsz rád csapok!

A játszó gyermekek kiolvasóval “bikát” választanak, aki egy cövekhez kötött madzag másik végét fogva körbejár. A szabad kezében egy vesszıcske van. A madzag végét rögzítı cövek mellé egy zsebkendıt vagy egyéb tárgyat helyeznek. A többiek a dal elsı két sorát énekelve, el akarják ragadni a cövek mellett elhelyezett tárgyat. A bika, a dal második felét énekli, ezt nem engedi. Akire rácsap, azzal helyet cserél.

7. Csin - csók… /mondóka/ Fogócskázás közben kántálható, ritmusérzék fejlesztésre használható.

Csin – csók, csere csók cserélj velem kiscsikót, ha nem cserélsz megverlek, söprőnyéllel kergetlek.

8. Csiteri - csütöri… /mondóka/

Csiteri – csütöri csütörtök, Dinnyét lopott az ördög. Bugyogójába dugta, Nem fért be a pokolba. Öreg pásztor elfogta, Móresre tanította.

9. Csóri kanász… /dalos, táncos játék/

Csóri kanász a dombon játszik a botjával, Ne menj arra kisleány megfogja szoknyádat. Nem fogja meg a szoknyám, elszaladok tıle, Azért a kismalacot ellopom elıle.

63

10. Erre kerekedik… /ölbeli játék/ Fejleszti a felnıtt és a gyermek kapcsolatát, taktilis ingereken keresztül megnyugtat, jó beszoktatás idején.

Erre kerekedik egy kis kutacska, ebbıl iszik egy kis nyulacska, Ballag, ballag, ballag. Csik-mak-mak-mak-mak.

Köröket rajzolok a gyermek tenyerébe a mutató és a középsı ujjal lépkedek felfelé a karján, a testén és a végén mindenhol megcsiklandozom.

11. Fordánc /dalos játék/

Az ágy alatt a kotló, Körül rajta a korsó, Fordánc!

A gyermekek egymás mögött kettıs oszlopban felállnak. A dalt énekelve, keresztezett kézfogással elıreszökellnek. “Fordánc”-ra valamennyien hirtelen megfordulnak, és ellenkezı irányban folytatják a játékot.

12. Gerlice - gilice /dalos játék/

Erdı, erdı gilice, hallod-e, te picike Mondd meg édes nevedet, hogyan hívnak tégedet!

5-6 gyermek arccal befelé körbe áll, és kezüket alsó tartásban összefogják. Egyet közülük elıre kiolvasnak, vagy kiválasztanak, akinek a szemét bekötik kis kendıvel. Amint bekötötték a szemét, a kör elindulhat balra, járólépésben és éneklik a dalt. Közben a bekötött szemő gyerek megközelíti az énekes kört és hallgatja az éneklést, hogy a hangból felismerje, ki van hozzá közel. Ha úgy érzi, hogy ismerıs a hang, akkor megállítja a körbejárást és az éneklés ilyenkor az álló körben folytatódik. Az énekes kérdés elhangzása után ki kell találnia társa nevét, hangosan megjelölve ezt. Ha nem találta ki, akkor folytatódik a játék az elızı módon, akár többször is énekelhetik a dalt egymás után, míg meg nem állítja ıket. Ha harmadszorra sem találta ki helyesen a kiválasztott társának nevét, akkor a többiek megcsipkedhetik (megcsiklandozhatják).

Másik változatban a szöveg is, a játék is kissé módosul. Nincs bekötve a középen álló gyermek szeme, sıt foroghat, a sorral ellentétes irányba járhat. A folyamatos éneklés közben odamehet egyik a körben járó énekes társához. Ekkor a sor megáll, s az elıbbiekhez hasonlóan végigéneklik a szöveget. Végül az eredetileg középen álló gyermek meghajol társa felé, és hangosan mondja a nevét, (bemutatkoznak egymásnak), akár kezet is foghatnak, majd az eddig körben álló gyermek megy be középre és a játék folytatódik, míg mindenki! Sorra nem került.

64

13. Görögdinnye, török tök /mondóka/

Görögdinnye, török tök, Szerda után csütörtök, Török-börög, hömbörög, Egy zsák diót megtörök. Csörgı-börgı mogyoró, Te vagy a fogó!

14. Gyerekek‚ gyerekek… /mondóka/ Ritmusérzék, türelem, önuralom fejlesztésre.

Gyerekek, gyerekek mit játszunk? Békalyukba ugráljunk. Aki az elsı szót szólja az lesz a békák anyósa. Én még hármat szólhatok mik, mak muk, becsukom a kis kaput.

Csendben kell lenni és aki elsınek megszólal az lesz a békák anyósa.

15. Hatan vannak… /dalos játék/

r’ r’ r’ r’ r’ s’ r’ s’ r’

r’ d’ t’ d’ r’ d’ t’ d’ r’ d’ t’ d’ r’ r’

r’ d’ t’ d’ r’ r’ r’ d’ t’ l’ s’ s’

Hatan vannak a mi ludaink, három szürke, három fekete. Gúnár, gúnár, libagúnár, gúnár az eleje, kinek nincsen párja, válasszon magának!

65

16. Hétfın egy szem… /mondóka/

Hétfın egy szem makkot leltem, kedden délben földbe tettem, szerdán este vödröt vettem, csütörtökön megöntöztem, pénteken csak nézegettem, szombaton már büszkélkedtem, s akár hiszed, akár nem, vasárnap az én tölgyfámról, annak mind a tíz ágáról száz szem makkot leszedtem.

17. Kakasviadal /dalos játék/

Két gyerek szemben áll egymással, fél lábra állnak, térdmagasságban felhúzzák egyik lábszárukat. Kezüket vagy keresztbe fonják a mellük elıtt, vagy hátra teszik. A körülöttük állók elkezdik a mondókát úgy, hogy a negyedekre tapsolnak is.

A mondóka felhangzására a szembenállók, fél lábon ugrálva a mondóka ritmusára megindulnak egymás felé. Ugrálás közben a kezek maradjanak keresztben vagy hátul és a felhúzott lábat sem szabad letenni a földre. A cél. Az ellenfelet kibillenteni az egyensúlyából, hogy letegye a lábát, vagy széjjelnyissa, elırehozza a kezét. Akinek ez sikerül, az a gyıztes. A mondóka, ill. a játék végén a kakasok másik két kakast választanak maguk helyett. Igen jó egyensúlyozó gyakorlat, mely fegyelemre és akaraterıre nevel. Több pár is játszhatja egyszerre.

18. Kecske - mecske… /mondókás játék/ A játék “motorikus” és a játékosok cseréjével ismétlıdı, aktív átélés (a bal félteke könnyed mőködtetése mellett fejleszti a jobb félteke aktivitását).

A játék itt a következı módon folyik: a játszó gyermekek körben állnak, egymás kezét fogják. Kiolvasóval meghatározták a két szereplıt, a gazdát és a kecskét. A gyermekek köre a bekerített kert, ahová a kecske illetéktelenül beszökött. Jön haza a gazda, meglátja a kecskét a kertjében, s mérgesen kérdezi, hogyan került oda:

Kecske-mecske mit keressz a kertemben? -Szırt szednék, ha vóna. Minek a szır? -Szitát kötögetni. Minek a szita? -Korpát szitálni. Minek a korpa? -Disznót hizlalni. Minek a disznó? -Zsirját kivenni.

Minek a zsír? -Kocsira kenni. Minek a kocsi? -Menyasszonyért menni. Minek a menyasszony? -Isegetni-mosogatni, Tányérokat nyalogatni. Nem félsz, hogy megfoglak? -Nem mert itt is lik, ott is lik. Sicc ki a kertembıl!

66

Ekkor a gazda elkezdi kergetni a kecskét. Bebújik a “kerítésen”, (a körön), a kecske pedig kibújik. Így kergetik egymást, míg a gazda megfogja a kecskét. A gazda, ha megfogta a kecskét, új gazdát, és új kecskét választhat, ık pedig beállnak a helyükre. Addig játsszák, míg mindenki volt gazda, vagy kecske. (Miután a játék egy idı múlva természetszerően unalmassá válik, ezért 4-5 ismétlésnél többre nem szabad számítani. Ez egyben meghatározza a maximális játszó létszámot, ami 8-10 gyerek lehet.)

A játék a hozzá hasonló típusú mesékhez (p1. Kis kakas és a pipe, A kóró és a kismadár, stb.) a gyermek kitartását, figyelmének folyamatosságát “növeli”. Amíg a mesét “passzívan” hallgatja, itt a cselekmény aktív részesévé válik.

19. Kendermagot vetettem… /dalos játék/

Kendermagot vetettem, be is boronáltam, Tüzet viszek, ne lássátok, ha látjátok, ne mondjátok!

Szorosan, vállal összefogott körben állók mindkét kezüket hátrateszik, s ebbe helyezi a tőzvivı a bekötött kendıt. A kis kendıt megmarkolja, aki kapta, a mellette álló jobb vagy bal oldali szomszédot kezdi csapkodni a kendıvel, s így futják körül a kört. Ha Ügyes a szomszéd, hamarabb ér vissza a helyére, s megmenekül a csapkodástól, ha ügyetlen, végigcsapkodják az egész futás alatt. A kendıtulajdonos folytatja a „tőzvitelt”.

20. Kert alatt… /páros ugráló/

s m f s s m f

s s m f s s m r d

Kert alatt, kinn a kocsi, rajta ül egy bécsi csacsi, hopp!

Körbejárás combütögetéssel, végén guggolás.

Lovaglás jobb láb elöl, végén guggolás.

Párban séta keresztfogással, végén guggolás.

Párban séta keresztfogással, végén fordulás egy más felé.

Szökdelés, végén fordulás.

67

21. Mibıl lesz a kalácska? Szász Károly

Mibıl lesz a kailácska?

-Búzácskából.

S a búzácska?

-Kikél a barázdából.

Eke vasa eltemeti, Nap sugara föltámasztja, Lábat kasza elvagdossa, Ló a szérőn megrugdossa, Két kemény kı összezúzza, A gazdasszony megdagasztja, Forró kemencébe dugja, S ha kiveszi, látod: Megsült a kalácsod.

22. Mit varrsz béka? /mondókás játék/ Fejleszti a ritmusérzéket, alkalmazkodó készséget, önuralmat, erınlétet.

Mit varrsz béka? Papucsot. Kiknek béka ? Uraknak. MiIyet béka? Pirosat. Rosat‚ rossat, pirosat.

Az egyik gyermek guggol, İ a béka. A másik gyermek fogja a két kezét és a mondóka ritmusára ugráltatja guggolásban a békát.

23. İzecske /mondókás játék/

A gyermekek összefogódznak a középre állított ızecske körül, és együtt mondják:

Itt van egy kis kertecske, Benne szép kis ızecske. A kicsi ız mit eszik? Zöld levelet, ha tetszik, Arra, erre kis ızecske, Ugrál, táncot, mint a kecske, Doromboló kerekecske, Nem fogsz meg, nem Kis ızecske!

Az ötödik sortól a szövegmondás felgyorsul, kezüket elengedik, és helyben ugrálnak, majd szétfutnak. Akit az ızecske meg tud fogni, az lesz az ızecske.

68

24. Sándor, József‚ Benedek /mondóka/

Sándor, József, Benedek Fagyoskodtunk eleget De fukarul ırzitek a meleget.

Három ravasz zsugori, Bontsátok a zsákot ki. Fusson a hideg, Jusson a meleg, Erdıre, mezıre, libalegelıre, A kiskertbe, házba Házunk udvarára.

25. Sós perecet vegyenek… /mondóka/

Sós perecet vegyenek, szeretik a gyerekek. Licitálva hét az ára, Aki nem vesz, ne piszkálja. Hét az ára, hét, hét, hét, Ingyen adom közepét.

26. Van nekem egy… /mondóka/

Van nekem egy kiskutyám, Aki mindig fázik, Vettem neki nadrágot, Térdig érı kabátot, Ni, ni, ni, Nem tud benne pisilni.