Agrarkonyvtari Hirvilag 2006 03Archív könyvek bemutatása 6 2006. XIII. évfolyam 3. szám detben õ is papnak készült – mint a testvére, aki Borbolyán volt plébá-nos –,

TARTALOM

Olvasói felmérésÚj generáció, új szokások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

Archív könyvek bemutatásaGaude Hungaria quae talem tulisti– Örülj Magyarország, aki ilyen fiat adtál a világnak.Kitaibel Pál, a magyar föld és flórakutatás Kolumbusz Kristófja . . . . . . . . 5

Nálunk történtAgrárszakmai rendezvényekA homok hõsei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13Agrárkulturális rendezvényekA tavaszi ünnepkör jeles napjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15KiállításmegnyitóEurópai Uniós állandó kiállítás nyílt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16Mi a macska? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Hölgyeim, jól vannak? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19Tisztelet a japánoknak – Kollázs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21K. I. vagy B. B. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

KitekintõPrágában, vendégségben a Suweconál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24Bemutató a Microsft Office 2007-rõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Az Interacta Kft. jubileuma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28EBSCO Információs Nap az Egyetemi Könyvtárban . . . . . . . . . . . . . . . . . 29Séta a Várban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30Springer-bemutató Kecskeméten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32Kávészünetben kiállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

KönyvismertetésLóherba – Gyógynövények lovaknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34Gyümölcsösgazdák könyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34Étkezési és fûszerpaprika termesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35Elmondtam én… – Novák Ferenc, Tata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

Programajánló2006 õsz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

Ajánló bibliográfiaSzakkönyvajánló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

AgráriumVándorgyûlés Kecskeméten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

E számunk szerzõi:Lovag Kanizsa József író, költõ, V. Pócz Ilona alkotó, Winkler Bea könyvtárosBenczekovits Beatrix, Horváth Tamás, Kabai Gábor, Károlyi Zsuzsanna, Kripner Vera, Lõrincz Ferenc, Pálfai Katalin,Prokai Dorina, dr. Sinóros – Szabó Botondné, Vámos Rita (OMgK)

Fotók:Lõrinczné Zorkóczy Emõke;Benczekovits Beatrix, Csíky Gábor, Kripner Vera, Mihók Zsolt (OMgK)

2006. XIII. évfolyam 3. szám2

Tisztelt Olvasóink,

Eltelt ez a nyár is, sajnos idén te-le izgalommal, várható intézményireformokkal. Mi azért megpróbál-tunk – korábbi gyakorlatunk szerint– érdekes szakmai olvasmányokatmegjelentetni ebben a számunkbanis. Tettük ezt úgy, mintha nem áll-nánk óriási változás elõtt.

Remélem, hogy cikkeink olvasá-sa kikapcsolódást jelent majd, és fe-ledteti Önökkel igen zaklatott éle-tünk napi problémáit.

Jó olvasást, hasznos idõtöltést kí-ván

Gulácsiné Pápay Erikafõigazgató

Olvasói felmérés

2006. XIII. évfolyam 3. szám 3

ÚJ GENERÁCIÓ, ÚJ SZOKÁSOK

A ma divatos szóval Y vagy netgenerációnak nevezett közössé-get a Szent István Egyetem Ál-latorvos-tudományi Könyv-tárában elsõsorban a hallga-tók képviselik. Az õ életük-ben a számítógép és az inter-net nem nehezen tanult, ha-nem kamaszkortól kezdvehasznált, és sokak által ked-velt dolog, amely lehetõsé-get nyújt a szórakozásra, is-merkedésre, kapcsolattartásra éstermészetesen a tanulásra, isme-retszerzésre is. Ezek az igényeka hagyományos könyvtári szol-gáltatásokkal már nem kielégít-hetõek. Ezeket a változásokat,feltérképezendõ 2006 áprilisá-ban 129 olvasót kérdõívvel kér-deztünk meg, majd májusbantovábbi 30 hallgatóval készítet-tünk rövid interjút.

Az alábbiakban ennek a fel-mérésnek azinformáció-szerzésre ési n t e r n e t -haszná la t rav o n a t k o z óeredményeitmutatom beröviden.

Ez a korosztály minden fel-mérés szerint kiemelkedõen so-kat és széles körben használszámítógépet és internetet. Akapott adatok alapján elmond-hatjuk, hogy a könyvtárhasználódiákoknak kb. 94%-a alkalmaz-

za, és több mint kétharmaduk akönyvtárba is ezért jön (1. áb-ra).

Ez a magas használati arányazonban sajnos nem párosul azinnen elérhetõ szakmai informá-ciók használatával, és csak egy-harmadnyi azok aránya, akikszakmai információk keresése-kor használták már a könyvtárhonlapját (2. ábra.).

Ennek magyarázata a fiatalokalapvetõ készségeinek változá-sában is kereshetõ. Ez a korcso-port ugyanis az elsõ, amelyik

gyermek/kamaszkora óta hasz-nál elektronikus játékokat, illet-ve számítógépet. Hozzáállásuka modern technikához teljesenmás, mint elõdeiknek. MintLippincott rámutatott, a diákokgyakran túl bonyolultnak talál-

ják a különbözõ, a könyvtár ál-tal elõfizetett adatbázisokat,kezdve azzal, hogy több ilyen-

ben is kell ahhoz keresniük,hogy kideríthessék melyek afontosak.1

A másik, nálunk is észlel-hetõ probléma, hogy az adat-bázisok egy része csak acikk létérõl informál, deazonnali teljes szöveges el-érést nem biztosít. Az idõ

pedig, amelyet egy információmegszerzésére szánni kívánnak,már túl kevés ahhoz, amit a talá-latok fizikai valójának megkere-sése ezután még jelent.

A diákok elsõdleges kiindulá-si pontjának nálunk (is) a nagykeresõk számítanak. Kutatásraaz ismert felületet használhat-ják, amelyen egymás után beírtszavakkal, az operátorok és egy-ségesített nevek ismerete nélkül

k e r e s h e t n e k ,akár magyarnyelven is. Ter-mészetesen azígy átnézett ol-dalak nem tar-talmazhatják asok munkával ésdrága pénzen

feldolgozott adatbázisokban ta-lálható cikkek mindegyikét, asok találat azonban a teljes körûgondos keresés érzetét kelti. Pe-dig a leglényegesebb dolog ma-rad ki ilyenkor: a szakmai szem-pont (3. ábra.).

1. ábra. Könyvtárban is használja az internetet?

2. ábra. Használta már a könyvtár honlapját, ha szakmai információt keresett?

1 Lippincott, Joan R. „Net Generation Students and Libraries.” Educating the Net Generation. Eds. Diane Oblinger and James l. Oblinger, Boulder, CO: Educause, 2005. http://www.educause.edu/EducatingtheNetGeneration/5989

Olvasói felmérés


A diákság, bár a szakmai in-formációk keresésekor igényliés nyitott az elektronikus válto-zatra, tanulmányaihoz még többmint 80%-ban nyomta-tott dokumentumothasznál, sõt a neten ta-láltakat a többség ki-nyomtatva viszi el to-vábbi használatra. Ar-ról, hogy a tanulmá-nyaihoz szükséges információhány százaléka érhetõ el egyál-talán online, megoszlanak a vé-lemények. Tulajdonképpen anullától egészen a 100%-ig ka-punk válaszokat. Ez a szélesskála nem ad túl sok támpontotértelmezésre,de talán aztmindenképpenl e v o n h a t j u kbelõle, hogymagyar nyel-ven még nincsmeg az egyete-mi hallgatókszámára a kel-lõ mennyisé-gû, a világhá-lón elérhetõ ál-latorvosi szak-irodalom.

A fentieket figyelembe véve,igen érdekes a – Hogyan álla-pítja meg az interneten felleltinformáció pontosságát? – kér-désre adott válaszok aránya. Amagyar hallgatók 1/4-e, a kül-földiek 1/6-a válaszolta, hogysehogy nem ellenõrzi, egyszerû-en elhiszi, hogy amit talált, azigaz. Ez a ma kialakulóban lévõ

wiki–blog világban elég aggasz-tó nézet, hiszen az internetenbárki megjelentetheti saját„szakmai” anyagait (4. ábra.).

Az egyetem feladata, hogyfelkészítse a diákságot arra,hogy késõbbi pályafutásuk so-rán, ha információra lesz szük-ségük, tudják milyen alapvetõkiindulási lehetõségeik vannak,és képesek legyenek behatárolni

a szakmailag elfogadható forrá-sokat. A következõ tanévtõl táv-oktatás keretében is indulókönyvtári-informatika oktatásezt igyekszik elõsegíteni.

Ha az amerikai kutatásokatvesszük figyelembe, egyes fel-mérések szerint már van, ahol ahallgatók 3/4-e használja többetaz internetet, mint a könyvtárat2.

A mi felmérésünk rávilágítottarra, hogy bár a könyvtár to-vábbra is kedvelt találkozó- éstanulóhely, elektronikus szol-

gáltatásaink propagálá-sán még javíthatunk.Bár 2000 óta tartunkfenn saját honlapot,gyûjtjük rajta a linke-ket, online hozzáféréstbiztosítunk (egyelõre a

campus területérõl, de remélhe-tõleg nemsokára bárhonnan)adatbázisokhoz, folyóiratokhozstb., ennek ismertsége és ki-használtsága mégsem kielégítõ.

Szeptemberben új tanév kez-dõdik és új honlapunkkal, jobb

kommunikáci-óval, több fi-gyelemfelhívóakcióval pró-báljuk minélszélesebb réte-gek számáraismertté és el-érhetõvé tennia modernkorlehetõségeit.

A könyvtá-raknak az el-múlt évezre-dek alatt több-

ször kellett újragondolniuk he-lyüket és feladataikat a tudo-mány kiszolgálása érdekében.Most rajtunk a sor, hogy meglel-jük cybervilágbeli helyünket.

A felmérést készítették:Miszori Katalin és Winkler Bea.

Winkler Bea

4. ábra. Hogyan állapítja meg az interneten fellelt információ pontosságát?

3. ábra. Ha szakmai információt keres, hol találja meg általában?

2 The Internet Goes to College: How students are living in the future with today’s technology. Principal author: Steve Jones, Senior Research Fellow.In: http://www.pewtrusts.com/pdf/vf_pew_internet_college.pdf

Archív könyvek bemutatása


GAUDE HUNGARIA QUAE TALEM TULISTI

ÖRÜLJ MAGYARORSZÁG, AKI ILYEN FIAT ADTÁL A VILÁGNAK

KITAIBEL PÁL, A MAGYAR FÖLD ÉS FLÓRAKUTATÁS KOLUMBUSZ KRISTÓFJA

Wesselényi Miklós báró A régi híresménesek egyike megszûnésénekokairól (1829) címû könyvét mu-tattam be idei 1. számunkban. Mostkorban elõrébb lépünk egy kicsit,ismételten egy csodálatos emberrel,a magyar flórakutatás egyik legna-gyobb (ha nem a legnagyobb!)alakjával Kitaibel Pállal ismerked-hetünk meg.

Az ókori népeknél a növényis-meret fontos helyet foglalt el, ésnem csupán emberi táplálékként,hanem már ismerték gyógyító sze-repüket is, amit aztán a középkor-ban a vallás és a „spekulatív termé-szetfilozófia” írányított. Csak aXVI-XVII. században kezdték újraa növényeket megfigyelni, leírni,ábrázolni. A botanika atyjai:Brunfels, Fuchs, Lobel, Columna,vagy a nálunk is mûködõ CharlesD’Ecluse – írói néven Clusius –[akinek a Rariorum plantarum his-toria: Aulae quondam familiaris(?1600) és a Curae posteriores, sevplurimarum non ante cognitarum,aut descriptarum stirpium, peregri-no-rumque alignot animalium(1611) címû páratlan értékû mûveikönyvtárunk féltett kincsei, megbe-csült darabjai].

Az úttörõk rájöttek, hogy az óko-ri szerzõk (Theophrastos, Dioskori-des, Plinius) által leírt növényeknem azonosíthatók a nyugat- és kö-zép-európai fajtákkal. Elõször afrancia Tournefort határolta körülpontosan a virág szerkezete alapjána nemzetség fogalmát, majd a svédLinné (1707–1778, hozzá többszörvisszatérek majd) megreformálta atermészettudományt azzal, hogyfelismerte az ivarszervek nagy élet-

tani jelentõségét, és egy természe-tes rokonságon alapuló növény-rendszert dolgozott ki. Létrehozta abinominális (kétszavú) nomen-klaturáját és a frázisok helyébe anemzetség (genus), a faj (species)elnevezésére csak egy-egy szót al-kalmazott. Ez az irányváltozás anövények új rendszerezésének fel-lendülését jelentette Európa-szerte,így hazánkban is. A 150 éves törökuralom nemzetpusztító borzalmai,a Habsburgok gyarmatosító rende-letei megbénították az országot,melyet csupán a Rákóczi-szabad-ságharc rázott fel rövid idõre. Lin-né mûveinek hatása is csak 30–40évvel késõbb, a felvilágosodásszellemével együtt jutott el Ma-gyarországra, pedig számtalan ma-gyar diák tanult már a külföldiegyetemeken. A magyar biológiaelsõ csírái Apáczai Csere János ésSzentiványi Márton jóvoltából aDissertationes septemben jelentekmeg. A felvilágosodás szellemétBél Mátyás hozta el, és ezzel újkorszakot nyitott a természettudo-mányok ismeretének terjesztésé-ben. 1735-ben elindította a NototiaHungariae novae historico-geo-graphicaját, ezt sok tekintetbenKitaibel munkásságának elõfutára-ként is tekintik.

Természetesen a botanikai tevé-kenység Magyarországon már jóvalkorábban elkezdõdött. A XVI. szá-zad végén a németalföldi CarolusClusius (õt jelölik a mikológia tu-domány megalapítójának) – korátmegelõzve – a dunántúli határszé-leken végzett flórakutatást. Néhánykortársa már magyar nyelven tevé-kenykedett: Melius Juhász Péter,

Beythe István, Szikszai Fabricius(Kovács) Vazul, de Clusiushoz nemnõttek fel.

Késõbb Lippay György esztergo-mi érsek segítségével és támogatá-sával öccse, Lippay János 1664-ben kiadta a Posoni kertet, melybelföldön és külföldön is méltán hí-ressé vált. (Lippay Jánost a pozso-nyi dísz- és botanikus kert megte-remtõjét és lenyûgözõ mûvét la-punk 2003. évi 10. évfolyamának 1.számában mutattam be.) Bár tör-téntek kisebb-nagyobb próbálkozá-sok, de Clusiushoz méltó nagyságközel két évszázadig váratott magá-ra. Ebben segítségükre volt a felvi-lágosodás és annak eszméje. Enneka kornak prominens képviselõjeKitaibel Pál is (1. ábra).

Kitaibel Pál 1757. február 3-ánszületett Sopron megyében, Nagy-martonban (ma Mattersburg, ésBurgenlandhoz tartozik) egy jómó-dú földmûvelõ paraszti családban.Egy idõben apja a szomszédos Bor-bolyán kocsmáros volt. IskoláitNagymartonban kezdte, majd Sop-ronban és Gyõrött folytatta. Kez-

1. ábra: Kitaibel Pál



detben õ is papnak készült – mint atestvére, aki Borbolyán volt plébá-nos –, de egyéves betegség után le-mondott errõl a tervérõl és 1780-ban már Budán a jogi fakultáson ta-nult, majd innen lépett át az orvosikarra, ahol 1785-ben végzett. Köz-ben negyedéves orvostanhallgató-ként kinevezik Winterl mellé ad-junktusnak.

Winterl Jakab orvosbotanikus abudai botanikus kertben mintegy800 fajta növényt termesztett, ápolt.Õ tárta fel elõször a pannon flórapáratlanul színes és változatos vilá-gát, és vele Clusius után két évszá-zaddal ismételten „ébredezni kezd amagyar flórakutatás hajnala”. A be-teges Winterl mellett a fiatal és am-biciózus Kitaibel nagy lelkesedés-sel fogott neki a munkának: a bota-nikus kertrõl havi jelentéseket kel-lett küldeni a Helytartótanácson átaz Udvari Kancelláriának a növé-nyek szaporodásáról, fogyásáról, akertben végzett és végzendõ mun-kálatokról. Közben állandóan jártaPest és Buda környékét, és gyûjtöt-te a kert számára a növényeket ésmagvakat. 1789-ben a dán szárma-zású Franz Mygind báró, udvari ta-nácsos, Linné egykori barátja Bécs-ben meghalt, és az 5461 fajt tartal-mazó növénygyûjteményét a budaiegyetemnek adományozta. (Ez agyûjtemény ma is a Természettudo-mányi Múzeum féltett kincse.) Enagy értékû herbáriumot 1790-benhárom katalógusban Kitaibel PálLinné rendszerében rendezte, s ez-zel lerakta az egyetem növénygyûj-teményének alapjait. A kormánymegbízta a magyarországi ásvány-vizek és természeti viszonyok ta-nulmányozásával. Rengeteget uta-zott, jórészt saját költségén. Mintigazi polihisztor útinaplójában atermészeti leírásokon kívül másmegfigyelésit is leírta: a talaj minõ-ségét, a mezõgazdasági terménye-

ket, a havasi pásztornépek életét,kiemelve a tejgazdaságukat, az ás-ványvizeket. Ámulatba ejtette a ti-szavirág három napos rajzása, a dé-libáb csodája. Az útközben látottfeliratokat lemásolta, feljegyezte anövények népies neveit. Tanulmá-nyozta a Tokaji hegy szõlõkultúrá-ját és a Tisza partján talált mamut-csontokhoz fûzött helyes magyará-zatot. Vizsgálta a mátrai és a parádiásványvizeket, a nagyváradi Félix-és Püspökfürdõ gyógyító erejét, mi-közben a Nagyvárad melletti Pece-patak melegvizében felfedezte azérdekes és igen értékes reliktum nö-vényünket, a trópikus hévízi tün-dérrózsát, a Nymphaea lotus hazaialakját. Számára Magyarországolyan volt, mint egy nagy botanikuskert, s annak feltárását mindennélfontosabbnak tartotta. SzerencséreII. József idejében a felvilágosodáshatására a rendszeres kutatás jelen-tõségét felismerték és támogatták.Megkívánták azoknak a növények-nek a termesztését, amelyekre azemberiségnek szüksége van vagylehet: orvosi, mezõgazdasági, iparinövények. 1786-ban és 1796-banköriratban felszólítják az országösszes törvényhatóságát a hazaitermészeti ritkaságok, fõleg növé-nyek beküldésére, az egyetem orvo-

si karát pedig felhívták, hogy a be-küldött növények orvosi hasznárólazonnal tegyenek jelentést – írjaJávorka Sándor.

Bejárta Magyarország nagy ré-szét: a Bánságot, megmászta a Tát-ra legmagasabb csúcsait is, Erdélyegy részét, bebarangolta Horvát-Szlavonországot, a tengermelléketstb.

Életének fontos dátuma 1795,amikor is hivatalos állami megbí-zásból a Bártfa melletti Hosszúré-ten (Sáros megye) a savanyúvíz-források vegyelemzését végzi. Itttalálkozott élete talán legjelentõ-sebb személyiségével, a dúsgazdagcseh és magyarországi fõúrral, grófWaldstein Ferenc Ádámmal, akikésõbb kutatótársa, barátja és men-tora lesz. Ez a találkozás a fiatal ku-tató késõbbi életére – egészen halá-láig – döntõ jelentõségû volt.

Másik fontos dátum 1798. októ-ber 24. Berlinbõl hazajövet egypesti nemes szenátor lányát, SarlayErzsébetet feleségül veszi. Harmo-nikus házasságuk gyermeket nemhozott, de szép példája annak, hogyegy német ajkú, német lakosságúvidékrõl származó fiatalember ma-gyar anyanyelvû nõvel köt házassá-got. Ez a frigy nagyban segítette õta magyarság jobb megismerésében,a gyorsabb asszimilálódásban, mertabban nincs semmi kétely: Kitaibelmagyarnak tartotta magát. (Régifeljegyzésekben egyébként többnévváltozattal találkozhatunk, ígyKieteifl, Kühteifel, Kiedeibl,Kühteubel, Kuhtaibel, Kühtreiber,Kiteibel és természetesen Kitaibel).

A pesti botanikus kert (2. ábra)pedig virágzott, és Kitaibel tekinté-lye egyre jobban nõtt. Kutatásainakés felfedezéseinek híre a határokontúlra is eljutott. 1799-tõl kezdve je-lentek meg elsõ tudományos dolgo-zatai németül és latinul, szintén eb-ben az évben, novemberben jelent

2. ábra: Az elsõ botanikus kert térképe(Jávorka Sándor: Kitaibel Pál címû köny-vének illusztrációja)



meg a Descriptiones et Iconesplantarum rariorum Hungariae I-III. (Magyarország ritka növényei-nek leírása és képe) elsõ decasa (tí-zes táblája), majd negyedévenkénta többi decas. 1802-ben az elsõ tel-jes kötet nyilvánosságra került.Ezek a fényes eredmények meg-hozták számára az anyagi és erköl-csi sikert egyaránt. 1802 szeptem-berétõl I. Ferenc császár és királyegyetemi rendes tanári címet és1200 Ft fizetést adományozott ne-ki, de ezután sem (és késõbb sem)adott elõ az egyetemen. 1809-ben,1812-ben és 1816-ban kerti kataló-gusokat szerkeszt. (Ebben az idõ-szakban a kert ismét költözött, aGrassalkovich Antal herceg általajándékozott telekre, amely a régiNemzeti Színház mögött volt.)

Kitaibel gróf Festetits János ésJózsef nádor sürgetésére kidolgo-zott egy tervezetet – ami 25 lap ter-jedelemben, nyomtatásban is meg-jelent (Plan zu einer UngarischenGesellschaft für Naturkunde, Öko-nomic und Medizin. Pesth. F.I.Patzko 1802) – a Magyar Termé-szettudományi, Gazdasági ésGyógytudományi Társaság meg-alapítására, s egyben kidolgozta azegyesület egész szabályzatát, mertegységes, dialektikus természet-szemléletével mindenben csak anagy természet részeit látta. A na-póleoni háborúk utáni rövid és ked-vezõ konjunktúra reményt adott ne-ki, hogy tervét meg tudja valósíta-ni, de a béke csak rövid ideig tar-tott, és az újabb háborúk tervétmeghiúsították. Waldstein sokat fá-radozott az udvarnál a magyar ésnem magyar mágnásoknál. Keserûszavakkal adott számot Kitaibelnekarról, hogy a magyar nemesek ho-gyan reagáltak felvetésére. Egyolyan országban, hol a nemességmás üdvözítõ igét, mint a birka, bú-za és robot nem ismer, a lehetetlen-

ségek közé tartozik egy ilyen terv-nek a megvalósítása. Õ ott Bécsbentöbb magyar gavallérral beszélt adolgokról, akik a vállalkozást na-gyon szépnek találták; mikor azon-ban a hozzájárulás költségeit eli-bük tárta, kinevették. Ugyan mihasznunk volna belõle, felelték; azugyan semmire meg nem tanítana;egy okos parasztnak praktikus öko-nómiája többet ér, mint az a sok sü-letlenség, amit a tudósok összeír-tak. Blast mir den Hobel aus – írjaWaldstein –, mint barmok jöttek avilágra, azok is maradtak (JávorkaSándor: Kitaibel Pál).

Kitaibel tehát egyedül maradthazájában az ország aprólékos ter-mészetrajzi felkutatását célzó ter-vével. Nem talált partnert, aki a na-turalista természettudományt támo-gatta volna. Nagyvonalú elgondo-lásait csak kevesen értették meg, sennek a kicsinyke reménysugárnaka kibontakozását is megbénították akezdeti kapitalizmus látható és lát-hatatlan béklyói. Ezért különlegesnagy szerencse és kincs számáraWaldstein barátsága, nagylelkûpártfogása. Ez a fõúr – aki máltailovag is volt – rajongott a szépért,jóért. Itt Közép-Európában jelesképviselõje volt a felvilágosodás-nak, õszintén szerette a természetet,s az, hogy az Icones plantarum ra-riorum a napóleoni háborúk idejénmegjelenhetett, azt túlnyomórésztneki köszönthetjük. Érdekesség-ként említem meg, hogy Waldsteintermészettudományok iránti érdek-lõdése kora ifjúságában érlelõdöttmeg, ugyanis Casanova a hírhedtolasz kalandor élete végén a Dux-ikastélyban kapott menedékkéntkönyvtárosi állást. Egyebek mellettalkímiával és mágiával is foglalko-zott. Könyvei Dux-ban maradtak, sa fiatal báró a kémia rejtelmeivelCasanova könyvei által ismerked-hetett meg. Waldstein igen jó sze-

mû, õ maga is botanikai ismeretek-kel rendelkezõ, gyakorlott gyûjtõvolt. Nagy szakkönyvtárral rendel-kezett, tekintélyes gyûjteménye ésbotanikus kertje volt. Kitaibel ésközte mindvégig õszinte és bensõ-séges barátság élt. Halála utángyûjteményét, köztük az Icones raj-zainak mintául szolgáló növénye-ket, a prágai nemzeti múzeumnakhagyományozta. E nagyszerû férfibõkezûsége, szervezõ képessége,felvilágosult szellemisége, vala-mint szakmai érdeklõdése és kiválókapcsolatai nélkül a Plante rarioresnem jelenhetett volna meg. A mûkiadásának szellemisége mindenvalószínûséggel Kitaibel agyábólindulhatott el, mert már ezt megelõ-zõen is többször tudatta, hogy meny-nyi új növényt fedezett fel Magyar-országon. Bár a megjelenés idõ-pontja sajnos nem volt optimális abel- és külpolitikai háttér miatt.Mint tudjuk, Európát a napóleoniháborúk sújtották, s egy ilyen nagymunkához sok pénzre volt szükség.A gazdasági és pénzügyi válságmellett súlyosbította a helyzetetMagyarország elmaradottsága, ér-dektelensége. Ez a probléma mégjobban hátráltatta a nagy horderejû,tudományosan megalapozott mûmunkálatait. A szerzõk fõként amagyar megrendelõkre alapoztak,de sem a köznemesség, sem a fõne-messég nem támogatta kellõképpenõket. Az elsõ füzet 1799 novembe-rében jelenhetett meg, úgy 200 pél-dányban. Bár a szerzõk azt ígérték,hogy folyamatos rendszerességgelfog megjelenni, de ezt sajnos nemtudták tartani, és a mû a 280. kép-pel lezárult, befejezetlen maradt.

A címlapon (3. ábra) elsõként abefolyásos, fõrendi Waldstein neveáll, pedig már akkor is tudták, hogya tartalmi és szellemi többletetKitaibel jelenti. A munkába felve-endõ növényeket azonban Wald-



stein jelölte ki, õ adta meg a sorren-det is, viszont a tartalmi részt, a ki-jelölt növényekhez a leírást, a meg-határozásokat Kitaibel írta. Ugyan-csak az õ tollából való az elsõ és aharmadik kötet elõszava, melyetPestrõl levélben küldött el Bécsbe.A szerkesztést Waldstein vállaltamagára, mondjuk meg õszinténigen nagy gonddal és hozzáértéssel.Nehézséget okozott számára a szí-nezett képek elkészítése, melyek-hez rajzolóra, metszõre, „illumina-tor”-ra volt szükség. Ez utóbbi azösszes példány képeit kézzel szí-nezte ki. A rajzok olyan növények-rõl készültek, melyeket Kitaibel Pálküldött, és Waldstein nagy részüketa Belvedere botanikus kertjében el-ültetett és felnevelt. LegtöbbjüketSchütz János festette meg. Schützmindkét kutatót több gyûjtõútjára iselkísérte, sõt a pesti botanikus kert-ben hosszabb idõt töltött, ésKitaibelnél lakott, hogy a virágzónövények lefestésekor azonnal„kéznél legyen”.

Az elsõ kötet, 1802-es dátum-mal, XXXII +104 lapszámmal és100 színezett táblával készült el. APRAEFATIO (elõszó, bevezetõ)

gondolatait a Magas-Tátra és alomnici csúcs lejtõjének rézmetsze-te elõzi meg Fischer rézmetszõmester jóvoltából. A PRAEFATIOtulajdonképpen Magyarország átfo-gó, csodálatosan megírt, mondhatnimesteri természetrajza. Kitaibelszámot adhatott arról, hogy meny-nyire felkészült szakember, aki lát-ja az ország felszíni rajza és a növé-nyek megjelenése, elterjedése kö-zötti összefüggéseket. A kötet táb-lái az Alföld, a Magyar Középhegy-ség, a máramarosi és az elsõ bánsá-gi út növényújdonságait ábrázolják.A második kötet nagy része majd-nem az összes horvátországi, plje-sevicai és velebiti növénykülönle-gességet mutatja be. A harmadikkötet a visszamaradt és idõközbentisztázódott kritikus növények táb-láit tartalmazza. Nagyon precíz le-írást ad, és szinte mindenre kiterjeda figyelme a termõhelyek pontossorrendjétõl az ökológiai, cönológi-ai körülmények felvetéséig. (Csu-pán a címszavakkal szeretnémmajd a bemutatást megerõsíteni). APRAEFATIO, mint már említettem,igen precíz térképet tár elénk Ma-gyarországról, fekvésérõl, kiterje-désérõl, a szomszédos országok ha-táráig. Bemutatja jellemzõ sajátos-ságait, természeti tulajdonságait,hegyvidékeit, síkságait. Számot advízgyûjtõ folyamainkról és állóvi-zeinkrõl is, köztük részletesen aBalatonról. Szinte minden fonto-sabb adatot közöl róla és környeze-térõl. Feltárja hazánk talaj és ter-mõföldi sajátosságait, benne a ho-mokos, szikes területeket is.Ugyancsak számot ad fa- és nyers-anyag gazdagságunkról, a hõmér-sékleti és idõjárási viszonyokrólstb. Természetesen sokkal részlete-sebben tárgyalja a növényeket, vi-rágokat, melyeket felfedezõ útjaisorán gyûjtött és határozott meg aIcones plantarium rariorum számá-

ra. Elemzésében kitér a növény kül-sõ megjelenésétõl a belsõ jellemzõ-kön át a lelõhelyig. Közli a növényszármazásának eredetét, hol talál-ható Magyarország határain túl is.A sorrendiség a következõ:

PRAEFATIOa) HUNGARIAE SITUSb) EXTENSIO & MEDITULLIUMc) LIMITES & VICINIAd) VINICARUM PROVINCIARUM

INDOLESe) MARIA PROPRIAf) FORMA PERIPHERIAEg) FACIES SUPERFICIEI

a, DE MONTIBUSb, SPECUSc, PLANITIES

h) TEGMEN SUPERFICIALEa, HUMUSb, ARENAc, AQUAE

i) FLUVIIα) exteri

DANUBIUS, SZAMUSIUS,CSERNA, DRAVUS, ARABO,LAYTHA

β) INDIGENIVago, Hernando &Sajó, Granus,Tibisco, Latorcza, Nera, Temes,Káras

2) AQUAE STAGNANTESα) PEISO, BALATONβ) Stagnum Velentzense (Velent-

zei tó), Fekete Egres Motsár,Veres-Nád, Hortobágy & Ka-darts

γ) Láp1) Hanság, Kiralyi tó (stagni

regii)2) Palus Etsediensis (Etsedi

Láp)4) Sárrétje

j) CRUSTA INTERIORa) SAXA MONTIUMb) MATERIES INTERIOR VALLI-

UM ET PLANITIEIc) METALLAd) AQUAE MINERALESe) SALIAf) CORPORA REGNO MINERALI

PEREGRINAk) ATMOSPHAERA

a) TEMPERIESb) PRESSIO & DENSITASc) MOTUS & QUIESd) CONTENTAe) METEORA

l) CAUSAE

3. ábra: A könyv címlapja



c) VENTIS(Nem elírás, b pontot nem jelöl! A d

pont alatt többek között Csurgó, Nagy-Attád, Szigetvár szerepel. Ezek után követ-keznek a növény és virág meghatározások.)

m) STATUS FLORAEa) STATIONES PLANTARUM

1) ALPIUM CANTES JUGA ETRUDERA

2) PINETA ALPINA3) PRATA ALPINA ET SUB-

ALPINA4) STAGNA ALPINA5) RUBES6) SYLVAE7) FRUTICETA8) CAMPI9) ARENOSI CLIVI10) SALSAE PLAGAE11) ARUNDINETA & CARIC-

ETA12) AQUAE

b) PLANTAE RARIORES1) JAM ALIIS IN REGNIS

REPERTAE:- EUROPAE SEPTEMTRI-

ONALIS plantae in Hungariaoccurentes funt: Veronicalongifolia & serpyllifolia,…

- EUROPAE AUSTRALIS(Italiae, Galliae, Hispaniae,Lusitaniae…Syringa vul-garis,…

- ALPINAE & SUBALPI-NAE: Circaea alpina,…

- MARTIMAE ET MARI-NAE: Salicornia herbecea,…

- ASIATICAE:… Veronica in-cana;…

- AFRICANAE & AMERI-CANAE Plantae etiam ali-quot obtigerunt Hunga-riae:…Panico glanco,…

2) PLANTE HUNGARIAEPROPRIAE

Ezek után következnek a tábláktíz decasonként, majd a csodálatosrajzok, amelyek valósággal elkáp-ráztatják az embert. Az elsõ táblaelsõ növénye a LACTUCA SAGIT-TATA. A szerzõk az alábbiakat tar-tották fontosnak (én csupán a cím-szavakat ismertetem a hely szûkemiatt): Radix, Caulis, Folia, Flo-res, Calyces corollulae, Stamina,Pistillum, Semina. Minden növényismertetését úgynevezett EXPLI-CATIO TABULAE (táblák magya-

rázata, értékelése) zárja. A LACTU-CA SAGITTATA-hoz a. Floscullus,c. Semen, b. Receptaculum cumfemine, nativa – aucta szójegyzetétírták. Még két növényt szeretnékmegnevezni. Az egyik a 15. táblaalatt található magnitudine NYM-PHAEA LOTUS, melyet Kitaibel aNagyvárad melletti Pece-patakbanfedezett fel, a másik pedig a róla el-nevezett KITAIBELA VITIFOLIA.A NYMPHAEA LOTUS-nál Kitai-bel fontosnak tartotta a Radi, Petio-li, Folia, Flores, Calyx corolla, Sta-mina, Pistilli ismertetést, majd azEXPLICATIO TABULAE-ban anativa magnitudine alatt a. Petulumintimum; b. Stamen extimum; c.Stamen intimum; d. Germen; e.Tuber germinanus; fff. Plantulae,quales tempore florescentiae reper-intur-t, míg az abscissa alatt pedig ag. Pendunculus; h. Petiolus; i.Radix-ot. Láthatjuk nagyon pontosés alapos munkát végzett a szerzõ.A 31. táblában a róla elnevezettKITAIBELA VITIFOLIA-nál pe-dig a következõket vizsgálta: Ra-dix, Caules, Folia, Flores, Calyx,Corolla, Stamina, Pistillum,Fructus, az EXPLICATIO TABU-LAE-ban pedig a naturali magnui-tudine alatt az a. Stamen auctum; b.Pistillum; c. Fructus; d. Receptacu-lum; e. Capsula, f. Semen címsza-vakat jelöli meg. A két szerzõrõl,Kitaibel Pálról és Waldstein grófrólmég számos növénynemzetségetneveztek el, melyeket az irodalomKitaibelia és Waldsteinia néven re-gisztrál.

Az Icones három kötete 148 újnövényt mutat be, amelyeket a kétszerzõ fedezett fel, és írt le elõször.Winterl szerint a botanika csupán agyógyszertan segédtudománya,ezért nem érdemes önálló tudo-mánnyá tenni. E nézete miatt – éspersze más okok miatt is – Kitaibeleltávolodik tõle. Az Icones füzetei-

nek megjelenése valóságos forra-dalmat nyitott hazánkban; Kitaibelnaturalista életszemlélete, a szak-szerû és áldozatkész kutatása, vala-mint olthatatlan tudásszomja elve-zetett az ezerarcú Alföldhöz (Ra-paics), annak Európában is páratlanés egyedülálló növényvilágához, aKárpát-medence, ún. pannóniaihegylejtõinek délkelet-európai jel-legû, sajátosan pannóniai növénye-ihez. S akkor még ott vannak az er-délyi útjai során felfedezettek,amelyek a Kárpátok flórájának leg-gazdagabb növényújdonságai.

Az Icones költségei nem térültekmeg, pedig már az elsõ füzetekmegjelenésekor egész Bécs beszéltróla, sõt francia lapok is ismertet-ték. A grófig is eljutott az a hír,hogy Bonaparte felesége szívesenfogadna belõlük egyet. EzértWaldstein az elsõ öt füzet kicsinyí-tett másával, valin papirosonnyomtatott, különlegesen díszített,bõrbe kötött, szekrénybe zárt pél-dányával kedveskedett a császárné-nak. Természetes a kiadásokat ez isemelte. Közben – mint már említet-tem – egyre kedvezõtlenebbek vol-tak a bel- és külpolitikai esemé-nyek, amelyeket magánproblémákis súlyosbítottak. Hollandia a hábo-rú miatt nem tudta szállítani a meg-felelõ papírt, kevés volt az ügyes il-luminátor. Az egyik könyvszállít-mány rejtelmes módon eltûnt a ten-geren (egyes feljegyzések szerintelsüllyedt, mások szerint hadizsák-mány lett), és sorolhatnánk továbbaz okokat. Kitaibel több kísérletettett Waldsteinnél a folytatásért, de õezt nem vállalta már. A befejezéstmindenütt nagy meglepetéssel fo-gadták, mivel tudták, hogy a szer-zõknek még bõven áll rendelkezé-sükre ismertetni való anyag. Ennekellenére messze kimagasló jelentõ-ségû ez a mû a magyar botanikatörténetében, hiszen – mint már



említettem az elején – 200 évvelClusius után (aki a nyugati határ-szélt vizsgálta fõként) a pannon fló-ra, a magyar flóra csodálatos meg-nyilatkozása. A feljegyzések szerintSchultes így kiáltott fel: herrlichesLand, herrliches Flora. (A magyar-barát Schultesnek az Österreichi-sches Florájához Kitaibel több újnövényfajt önzetlenül átengedettközlésre, így a magyar kutató mun-kája azokban is fellelhetõ. SchultesKitaibel hatására Magyarországtermészeti szépségeirõl, népe kivá-lóságáról hálából olyan rajongássalírt, mint Petõfi.)

Kitaibel azonban nem csak a fló-rakutatás Herkulese volt. Számosállatfajt is felfedezett. Ennek a poli-hisztornak jelentõs kémiai munkás-sága is volt. 20 000 kilométert tettmeg felfedezõ útjai során. Vizsgál-ta ásványvizeinket, összetételüket,gyógyhatásukat, ezért a hazai bal-neológia megalapítójának tekintik.A hazai ásványvizekrõl szólóposzthumusz mûvét, a Hydrogra-phia Hungariae címmel, ShuszterJános gondozásában, 1829-ben ad-ták ki és jelen idõben is forrásmun-kának számít.

Országjáró útjain gyûjtötte az ás-ványokat, kõzeteket. Neve a ma-gyar ásványtan történetébe is beke-rült a tellúr révén. Az Erdélyben ta-lált tellúrt szinte egy idõben fedez-

te fel Müller F. Józsefbányamérnök-mine-ralógussal; Müller1783-ban, Kitaibel1789-ben. KésõbbKitaibel elismerteMüller elsõbbségét, smint már annyiszor amagyar kutatások so-rán, egy másik országjegyeztette be. A tellúresetében Müller leírásaalapján M. Klaprothnémet vegyész, õ adta

a tellúr nevet is.1810-ben a móri földrengést

Tomcsányi Ádámmal, a pesti egye-tem fizikatanárával együtt tanulmá-nyozták, és észlelésüket együttpublikálták Dissertatio de terraemotu… címû munkájukban 1814-ben. Ez a mû az elsõ hazai földren-gési monográfia, mely a világ elsõföldrengési térképét is tartalmazza.Õk azok, akik legkorábban, elsõ-ként alkalmazták az ún. izoszeisztavonalakat.

Mint tudományszervezõt is megkell említenünk. 1802-ben egy ter-mészettudományi társaság létreho-zását tervezte Plan zu einer Unga-rischen Gesellschaft für Naturkun-de, Ökonomie und Medizin néven,de tervét a kormányzat elutasította.Ez a terv pár évtized múlva, 1841-ben Magyar TermészettudományiTársulat néven valósult meg.

Kitaibel, mint tudjuk kortársavolt többek között Festetics Györgygrófnak is. E két géniusz ismerteegymást, jó kapcsolat volt köztük.Festetics György Nagyváthy Jánostanácsára alapította meg a Georgi-cont. Terveit elküldte Tessedik Sá-muelnek és Kitaibel Pálnak is.(Tessedik Sámuelt az Agrárkönyv-tári Hírvilág, 2004. 4. számábanméltattam a Der Landmann inUngarn címû könyve alapján).Kitaibel 1799-ben elment Keszt-

helyre és Hévízre is. Leveleztekegymással, és a kastély számára rit-ka magokat küldött, így azét a páf-rányfenyõét is, amelynek fája akönyvtár déli szárnyánál áll. Hévízitartózkodása során természetesenvizsgálta a Hévízi-tavat, annak nö-vény- és vízi világát, az ott találha-tó egyedüli lápi vegetációt, a vízösszetételét, különleges erejét.

Számos belföldi és külföldi ba-rátja volt. Kiterjedt levelezést foly-tatott, ám magánleveleibõl csak ke-vés maradt hátra. A haladó szelle-mû elméleti és gyakorlati tudássalrendelkezõ Kitaibelt sokan kerestékfel barátságát és tanácsát kérve,köztük számos államférfi, magasrangú fõúr. Ilyen volt Weimar her-cege, Károly Ágost, akit Pesten fo-gadott. Károly Ágost figyelmét va-lószínûleg Goethe hívhatta fel rá,mivel a német költõóriás maga isfoglalkozott botanikával.

Kitaibelt a természet egésze fog-lalkoztatta. Kutatásai során 150forrásunkról készített elemzést.Ezek az elemzések ma is alapvetõjelentõségûek.

Õ állított elõször a világon elõklóros meszet, részt vett a hazai cu-korgyártási kísérletekben, szappa-nok elõállításában, több analitikaieljárást dolgozott ki.

Kitaibelt elsõsorban botanikus-ként ismerjük, pedig vegyészként isigen jelentõs munkát végzett. Saj-nos a legelemibb feltételeket semtudta megteremteni, laboratóriumátis konyhájában szerelte fel. Doku-mentumait nem tudta rendszerezni,publikálni, így errõl a tudományostevékenységérõl vajmi keveset tud-hattak kortársai.

Úti leírásaiból, feljegyzéseibõl iskitûnik, hogy egy-egy vidéknek,nem csupán a flórájával foglalko-zott, hanem, mint már említettem,szinte mindent megfigyelt, leírt. Ér-dekelték a kõzetek, az ércek mintá-

4. ábra: Geranium divaricatum



zatai, kövületei. Hazai földön õ azelsõ, aki a látszólag érdektelennektûnõ „ismert” kõzettípusokat gyûj-tötte. Útinaplóiban rendszeresenmegemlíti a talaj szerkezetét, minõ-ségét, sõt kitér az altalajra is. Való-jában õ gyûjtött hazánkban tudato-san elsõ ízben talajszelvényeket.

Ki is volt hát tulajdonképpenKitaibel Pál? Orvos, botanikus, ku-tató geológus, vegyész, ipari szak-ember, talajtanos, a néprajz iránt tö-kéletesen elkötelezett kíváncsi fel-derítõ? Esetleg több ennél? Az is-meretlen Velebit (Horvátország)növényvilágának szinte bombaere-jû feltárása Bécsig eljutott, és ahangos sikert 55 növényújdonságjelentette. Ennek a sikernek a foly-tatásához 100 évnek kellett eltelnie,hogy újból magyar kutatók folytas-sák, befejezzék ezt a munkát.

S vajon kortársai milyen ember-nek ismerhették Kitaibel Pált? Fenn-maradt dokumentumok szerint kül-sõ és belsõ harmónia jellemezte. Azakkori idõk egyedülálló polihisztoraszép ember volt, ehhez szigorú tár-gyilagosság, finom tapintat, min-denhol és mindenfelé áradó jóindu-lat és jóakarat jellemezte. Naturistaéletszemléletét a természet pontos,alapos, mindenre kiható kutatószel-leme hatotta át. Feleségéhez is, bará-taihoz is a hûség, a tisztelet kapcsol-ta, úgy, mint a munkájához; ezzelkortársai szemében a legrokonszen-vesebb egyéniséggé vált. Sok barát-ja volt. Fazekas Mihály – a LudasMatyi szerzõje – sógorával, Diósze-gi Sámuellel együtt 1807-ben jelen-tették meg a Magyar FûvészkönyvetKitaibel hatására. Ennek a máig fon-tos mûnek a megalkotásában az a tu-dat tükrözõdik, hogy a nyelv és iro-dalom nemzetfenntartó erõ, ezértDiószegiék könyve a nyelvújítási tö-rekvések egyik legjelentõsebb pél-dája is lehet.

Ez a fantasztikus férfi sajnos sú-

lyos egészségi problémákkal küz-dött már fiatal kora óta. A fárado-zással, gyakran nélkülözéssel járóútjai során sokszor igen nehéz kö-rülmények között kellett eleget ten-nie küldetésének, amíg egyre job-ban elhatalmasodó vesebaja, víz-kórsága meg is akadályozta véglegebben. 1815-ben nyugdíjazását kér-te. Ám hiába kúráltatta magát 1816nyarán Balatonfüreden, 1817-benParádon. Erejébõl már csak a bota-nikus kert elsõ katalógusának ki-adására futotta. 1817. december 13-án halt meg Pesten. Országos ésnemzetközi részvét mellett temet-ték el a régi Váci úti sírkertben.Sajnos síremléke és sírja a város-rendezési tervnek esett áldozatul,így ennek a nagyszerû szellemnek aföldi maradványai nem maradtakfenn az utókor számára. Fennma-radt viszont irodalmi és tudomá-nyos hagyatékában a felbecsülhe-tetlen értékû, 63 csomagból, közel15 000 ívbõl álló herbáriuma, a 43csomóból álló kéziratai, naplói, le-velezései, a 3000 darabból álló ás-vány- és kõzetgyûjteménye, kémiaieszközei, felszerelései.

Halála után József nádor azegész gyûjteményt 7000 forintértaz özvegytõl megvásárolta a Ma-gyar Nemzeti Múzeum számára.

Kitaibel Pált és munkáságát többneves szakember kutatta és méltat-ta. Mindenekelõtt meg kell említeniJávorka Sándor, Gombocz Endre,Tasnádi Kubacska János és Tu-zsony János nevét. A jelen kor isgondol a nagy tudósra. Ebben élenjár többek között az Élet és Tudo-mány. Tanulmányi versenyt nevez-tek el róla, tudományos elõadások,emlékprogramok ismertetik életút-ját, munkásságát. Budapesten ésBécsben múzeumok õrzik kéziratosnaplóit, herbáriumát, ásványait.Kémiai leírásai a budapesti Termé-szettudományi Múzeumban fellel-

hetõk. Szobrok, emléktáblák, bé-lyegek, pénzérmék sora jelent megaz Icones növényeibõl. Budapestenés Sopronban utcát neveztek el ró-la, a Budapesti Országos Meteoro-lógiai Szolgálat falán tábla õrzi em-lékét, Harkányban egy általános is-kola viseli a nevét. Sem szülõháza,sem pedig halotti nyughelye nemmaradt meg az utókor számára, ámneve mindörökké ott maradt szá-mos növény és állat megnevezésé-ben; a Kitaibel nemzetségnév 44 újnövényfajt tartalmaz, melyet rólaneveztek el (gondoljunk a Kitaibel-mályvára, homoki nõsziromra, ma-gyar nõsziromra, szirti meténgre,kárpáti csorbafûzre és a többiekre).A még meglévõ sírját a róla elneve-zett csodálatos Kitaibelia vitifoliaterebélyes bokrai díszítették. Nagy-sága abban is rejlik, hogy a Kárpát-medence természeti kincseit elsõ-nek õ tárta fel a tudományos világelõtt. Gombocz Endre nem túloz,amikor azt mondja róla, hogyhanem itt, nem Magyarországon szü-letett volna, felfedezéseivel a világlegnagyobbjai között jegyeznék.Kitaibel saját hazájának földjét fe-dezte fel: növényeit, állatait, ásvá-nyait, domborzatát, népének kultú-

5. ábra: Carlina simplex



ráját, hagyományait, egyszóvalmindent, amit lángoló eszméjével,hûségével, kitartásával, rajongó ter-mészetszeretetével valósított meg.Nem csoda, hogy tizenegy külföldiakadémia még életében tagjáváemelte õt 1800 és 1815 között, ígyBerlin, Jéna, Göttingen, München,Szentpétervár, Moszkva is, hogyaztán majdan a leendõ magyar aka-démiának õ legyen az egyik alap-pillére, zászlóvivõje.

A Descriptiones et Icones Plan-tarum Hungariae számos könyvtá-runkat ékesíti. Az OMgK-ban csakegy csonka változata van meg, deez a töredék is éppen elég ahhoz,hogy mély fõhajtással, emelkedettlélekkel nyúljunk hozzá. Most anyári meleg után felüdüléskéntszánjunk néhány percnyi idõt aXVIII. század végi és a XIX. szá-zad eleji hazánk legjelentõsebb po-lihisztorának életére, az általa írtmonumentális mûre. S ebben afennkölt érzelmi hatásban élvezhet-jük Schuszter János szavait, meg-értve annak súlyát:

Gaude Hungaria quiae talemtulisti! vagyis Örülj Magyarország,aki ilyen fiat adtál a világnak!

A cikkben fellelhetõ latin szavakmegértéséhez dr. Szalay László voltsegítségemre. Õ készített egy kislatin–magyar szótárt számomraKitaibel Pál szövege alapján. Hálá-san köszönöm, s azt is, hogy na-gyon rövid idõn belül, önzetlen ba-ráti segítséggel tette. Úgy gondo-lom, hogy minden kedves olvasónkszívesen veszi, ha közzéteszem ezta szójegyzéket.

alius – más(ik), másfélealpinus, -a,-um – alpesianthera – porzótokaqua – vízaquae minerales – ásványvizekaquae stagenantes – állóvizekArabo – Rábaarena – homok, fövenyarenos – homoki, homokos

arundineta – nádasatmospheria – légköriauctus– növekedésaurtralis – déli vidékcalyx – csésze (levél)campester – mezeicampestria –sík vidék, rónacapsula – kis tokcarcineta – sáros (terület)caulis – ág, ágazat, hajtáscausa(-ae) – ok, alkalom; helyzetclivus(clivi) – lejtõ, hegyoldalcontentus – versengés, küzdelemcorolla – sziromcorpus, copora – test, valóság; összességcrusta – kéregde – ról, -rõl; -ból, -bõl; -tól, -tõldenitas – sûrûségesplicatio – elemzés, értelmezés, meg-magyarázásextensio – kiterjedésexter(extera, exterum) – külsõ, külföldiextimus – szélsõfacies – megjelenés, vminek a jellegefilamentum – porzószálflora(florae) – virágfluvius(fluvii) – folyó(víz)forma – alak, alkat, külsõ; faj(ta)fructus – gyümölcs, termésfructiceta – cserjés, bozótfunt – voltakindigena(indigeni) – bennszülött(ek),ha-zafiakindoles – természet, tulajdonságinterior – belsõ, beljebb lévõintimus – legbelsõbbjam – márjuga – igahumus – föld, talaj, (vidék)lactuca sagitta – nyilas salátalimes (limitis) – széle vminek, határvonalmagnitudo – nagyság, fontosság, jelen-tõségmaritima – tengerpart, partvidékmateria(materies) – anyag ; eredetmeditullium – közepe vminek, közép-pontmetallium – bányamons(montis) – hegy(ség), szikla, kõzetmotus – mozgásoccurentes – érkezettekpetiola – lepellevélperipheria – környékpineta – fenyvesplaga(plagae) – terület, tájék, vidékplanitei – síkság, térplanitia(planities) – síkságplanta(plantae) – növényprata – rétpressio – nyomás, megtámasztáspropriae – sajátosságok (pl. Hungariae–

hungarikumok)proprior – közelebbi, közelebb fekvõprovincia – hivatal, parancsnokság, kor-mányzás, …quies – nyugalomradix – gyökérrariores – ritkaságokreceptaculum – tartályregnum – királyság; birtok, területrepertatae – felfedezettekrudera – váztalajrubes – szedres, szeder (bokor)salia – sós területsaxa – szikla, kõsemen – magseptemtrionalis – északi vidéksitus – fekvõ, fekvés; található; lakó, el-helyezés, helyzetstagna – állóvíz, mocsárspecus – barlang, üregstamen – fonál, húr; porzószálstatio(stationis) – tartózkodási helystatus – minõség, helyzet, állapotsuperficialis – felületi, felszínisuperficies – felületsylviae – erdõségtegmen(tegminus) – árnyék, (fedél)theca – a porzótok része, összetvõjetemperies – mérsékeltvallis, vallium – völgyventis – szél (erõs levegõmozgás)vicinia – szomszédság, közelségVégezetül az OMgK Aleph adat-

bázisából – Kitaibel címszó alattkeresve – az alábbi kiadványokatajánlhatom a figyelmükbe.

Dr. Sinóros – Szabó Botondné

C 22585Kitaibel Pál – Tomtsányi ÁdámDissertatio de terrae motu in genere, ac

in specie Mórensi anno 1810. die januariiorto / consc. Paulo Kitaibel, AdamoTomtsányi ; commentatio ... ab A. Réthly.- Repr.. - Bp. : Akad. K. , 1960. -110, LVIII p. ; 21 cm

Rc 19919Kitaibel Pál élete és botanikai

munkássága / Jávorka Sándor. - [Bp.] :Akad. K. , 1958. - 101-111. p. ; 24 cm.- (A Magyar Tudományos Akadémia Bio-lógiai Csoportjának Közleményei ; 2. köt.2. sz. )

Különlenyomat a Magyar TudományosAkadémia Biológiai Csoportjának Közle-ményei II. kötet 2. számából. - Az MTA1957. június 8.-iki ünnepi ülésén elhangzottelõadás

Archív könyvek bemutatása – Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények


Rc 19942Tasnádi Kubacska JánosKitaibel Pál, a magyar föld felfedezõje /

Tasnádi Kubacska János. - [Bp.] : Akad.K. , 1958. - 113-125. p. ; 24 cm. - (AMagyar Tudományos Akadémia BiológiaiCsoportjának közleményei ; 2. köt. 2. sz. )

Különlenyomat a Magyar TudományosAkadémia Biológiai Csoportjának Közle-ményei II. kötet 2. számából. - A címla-pon Tasnádi Kubacska János, a folyóirat-cikk címében Tasnádi Kubacska Andrásszerzõi név szerepel. - Az MTA 1957. jú-nius 8-iki ünnepi ülésén elhangzott elõadás

C 18313Jávorka Sándor

Kitaibel Pál / Jávorka Sándor. - Bp. :Akad. K. , 1957. - 213 p., [4] t. : ill. ;24 cm

Német nyelvû összefoglalóval

Rc 15091Tuzson JánosKitaibel Pál emlékezete / Tuzson Já-

nos. - Bp. : MTA , 1918. - 64 p. ; 24cm. - (A Magyar Tudományos Akadémiaelhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek; 17. köt. 20. sz. )

C 14647Hackel, Eduardo – Kerner, A.Monographia Festucarum europaearum :

Festuca amethystina : Zur Kenntniss der

ungarischen Festuca-Arten, besonders jenerdes Kitaibel'schen Herbars / Eduardo Hackel,A. Kerner. - Kassel Berlin, Wien : Verl. vonTh. Fischer, C. Ueberreuter'sche Buchdr. ,1882. - ca [280] p., [5] t. : ill. ; 24 cm

Különbözõ megjelenési idejû tanulmá-nyok egy kötetben

A 320/1-2Kitaibel Pál – Waldstein, FranciscusDescriptiones et icones. Plantarum rario-

rum Hungariae / Francisci ComitisWaldstein, Pauli Kitaibel. - Viennae [Wien]: Typ. Matth. Andr. Schmidt , 1802. - 2 db(176 p., 160 színes t.) : ill., színes ; 49 cm

A szöveges oldalak és az ábrák számo-zása a 2. kötetben folytatódik

A HOMOK HÕSEI

Elsõ hallásra ez a cím állatokat, netánrovarokat juttathat eszünkbe, akik da-colva a homok hátrányaival, jól meg-élnek rajta, elrejtõznek benne, táplálé-kot találnak a laza szerkezetû talajban.Róluk is szó lehetne, azonban az Or-szágos Mezõgazdasági Könyvtár ésDokumentációs Központ május végirendezvénye hazai homokháton termõhaszonnövényekkel foglalkozott. Ma-gyarországon több ilyen adottságú vi-dék is található, ez alkalommal Bács-Kiskun megyébõl látogattak a könyv-tárba neves szakemberek, hogy meg-osszák tudásukat és tapasztalatukat anagyérdemûvel.

Tamás Enikõ, Az Európai Unió Ag-rárgazdasága fõszerkesztõje vállalta amegtisztelõ feladatot, hogy megszer-vezze a kellemes délelõttöt. GulácsinéPápay Erika fõigazgató köszöntõjeután a „homok hõseié” volt a fõszerepa szép, napfényes délelõttön.

Elsõként dr. Hajdu Edit kapott szót,aki a homoki szõlõfajtákkal és azok ne-mesítésével kapcsolatban tartott érde-kes, színes képekkel illusztrált elõadást.

Hazánkban leginkább a magasabbterületen termõ szõlõfajták és a belõ-lük készült borok kerülnek reflektor-fénybe, azonban mellettük az alföldiszõlõk és boraik is méltán felsorakoz-

hatnak. Az „Alföld leve” éppoly za-matos, emellett könnyed, méltóságátmegõrzi testesebb testvérei mellett.Dr. Hajdu Edit beszámolója szerintegyes szõlõfajták egyenesen a homokölelésében születtek meg, még a filo-xéravészt is túlélték. A kárt okozó bo-gár ugyanis a laza szerkezetû talajbannem tud járatokat fúrni, ráadásul a ho-mok egyik alkotóeleme, a kvarc még atestét is tönkreteszi. Nem kellemeshely tehát Bács-Kiskun megye a szõ-lõgyökértetû lakhelyéül, legfeljebb át-utazóban találkozunk vele. A szõlõ vi-szont annál inkább szereti a tájat, nyá-ron mediterrán jellegû idõjárását, fürt-jeit édesre érlelõ napsütését.

Az országnak ez a része nem csakemiatt jó termõhely, talajának pH érté-ke is kitûnõen megfelel a pincék minõ-ségi borral való ellátására. Ezt már a19. században felismerték a mezõgaz-dák, így a térség szõlõnemesítésébenfontos szerepet kapott a megye. Ki-emelten foglalkozott a szõlõ minõségijavításával Katona Zsigmond, akinekeredeti szakmája gyógyszerész volt,emellett szívesen bíbelõdött kertjébena növényekkel. Katona barátja voltMathiász János, akit talán sokan is-mernek a hasonló nevû, általa nemesí-tett szõlõfajta miatt. Katona Zsigmond

ösztönzésére kezdett el a nemesítõ aszõlõvel foglalkozni, meg is lett azeredménye.

Kocsis Pál nemesítõtõl származik ahíres, zamatos Irsai Olivér fajta, emel-lett a Kocsis Irma, Attila és a GloriaHungariae. Ezek a fajták még Kos-suth-díjat is hoztak a kutatónak. Ki-emelkedõ egyéniségek a nemesítés te-rületén még dr. Szegedi Sándor (Na-rancsízû, Kósa, Favorit, Melinda,Boglárka) és dr. Fûzi József (Ceglédszépe, Hárslevelû) is.

A nemesítés nem könnyû munka,sokára hozza meg gyümölcsét, sok ki-tartás kell hozzá. A feladathoz nem

Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények


elég egy ember, egy csoport dolgozik akívánt eredmény elérésén. Gondosankell tanulmányozni az öröklésmenetet,begyûjteni a génforrásokat, megismer-ni a használt fajtákat és fenntartaniazokat.

A nemesítést a 19. században a be-tegségek megfékezésének érdekébenkezdték meg, ma már a termésmennyi-ségek növelése, a változó klíma és aminél könnyebb, pénztárcakímélõbbtermelés is célként jelentkezik.

Mint köztudott, az Alföldön nagyhagyománya van a dísznövényter-mesztésnek, mely jó befektetésnek bi-zonyul, ha a termelõ megfelelõ feltéte-leket teremt gazdasága számára.Dr. Lévai Péter, a Kecskeméti Fõisko-la tanszékvezetõ tanára ismertette azágazat aktuális tudnivalóit. Érdekesvolt hallani azokat a számokat, melyekBudapest és a vidék zöldterületeinekmegoszlását ismertették. Ezek szerintBudapesten 76 millió m2 zöldterület állrendelkezésünkre, az ország többi ré-szén pedig 128,7 millió m2 zöld adfriss, üde levegõt, kellemes hangulatot.

A dísznövényágazat az Alföldönkedvezõ éghajlati adottságokat tudhatmagáénak, emellett jól bevált termesz-tési hagyományok segítik. Mindenkép-pen meg kell említeni azt a páratlan mi-nõséget is, amelyet a gyümölcs- észöldségágazat képvisel. A növények

marketingje is méltó az ágazathoz, hi-szen manapság számos virágünnepetlátogathatunk meg, mely a hagyomá-nyokkal összekapcsolva a vidékfejlesz-tést is szolgálja. Nagy lehetõségek mu-tatkoznak a dísznövénypiacon, hiszenegyre növekvõ az érdeklõdés belföldönis. A korszerû kímélõ technológiák al-kalmazása a hozzáadott értéket is növe-li, a feldolgozás során befektetett költ-ségek meghozzák gyümölcsüket. Mintahogy a zöldség- és gyümölcságazat-ban, itt is hangsúlyozni kell a termelõ-és értékesítõ szervezetek fontosságát!Nemcsak a belpiacon, de a közép-euró-pai régió piacán is megállja a helyét azalföldi dísznövény, így nagy lehetõsé-get kínálnak a szomszédos országok-ban szervezett elosztó központok.

Sajnos még mindig jellemzõ az ága-zatra az elmaradott színvonal, amelylegtöbb esetben a tõkehiány, a szerve-zetlenség, és az összefogás hiányánakkövetkezménye. A kisebb kertészetekígy nem vehetik fel a versenyt na-gyobb társaikkal, amelyek minõségejóval magasabb. A belpiacon tehát aminõség minden változatával találko-zik a vevõ. Hát persze, hogy a nagyob-bat, élénkebbet, egészségesebbet vásá-roljuk meg, tehát sajnos nem a kicsikfennmaradását segítjük elõ. Ezértolyan fontos az összefogás! A feldol-gozás és az ún. post harvest tevékeny-ség* hazánkban még gyerekcipõbenjár, illetve komoly tõkebefektetést igé-nyel, ez megint csak a nagyok kivált-sága. Ezért hazánkban az ágazatnakmindenféleképpen oda kell figyelni abenyomuló import arányára, a techno-lógia fejlesztésére. Környezetünkbenpedig csak úgy gazdálkodhatunk, hogyközben nem garázdálkodunk! Igenisfigyelembe kell venni a környezetvé-delmi elõírásokat. Egyre szigorúbb kö-vetelmények között kell dolgoznia egygazdálkodónak, és ez nem csak fejtö-rést, de sokszor bevételkiesést is jelent.

A délelõtt másik fõ hõse a spárgavolt, Fehér Béláné dr. mesélt róla. Ha-

zánkban ezt a növényt nem termesztiknagy területen, jelentõsége azonbanvitathatatlan. A növénytermesztésrelegalkalmatlanabb talajban is megél aspárga. Igaz, Magyarországon nemtartozik a tradicionális haszonnövé-nyek közé, mégis rengeteg finom ételkészíthetõ belõle.

A hatvanas években lendült fel iga-zán a termesztése, akkoriban több mintezer hektárt telepítettek Bács-Kiskunmegyében, ahol egyéb munkalehetõségszûkében sokan fogtak bele ebbe a vál-lalkozásba. A leghíresebb spárgatermõtelepülések Bugac, Bácsalmás, Kiskõ-rös, Izsák, Jakabszállás, Lajosmizse. Afelsorolásból is látszik, hogy a megyenagy része ezzel keresi kenyerét. A ha-zai eladás mellett a spárgasípoknak jóexportlehetõség kínálkozott a szomszé-dos országok irányába is.

A ’90-es évek vissza nem térítendõtámogatása szintén nagyban segített,hogy a vidék lakosai felvirágoztassáka spárgatermesztést.

Uniós csatlakozásunk elõtt köny-nyebb volt eladni a terméket, mert ak-koriban mindenféle méretû síp elkelt,az Unióban viszont szigorú szabvá-nyok kötik a termelõt a megfelelõ mé-ret elõállítására. Ez természetesen faj-taváltással és hibridek alkalmazásávalis járt. Sikeresen tudtunk alkalmaz-kodni a „nagy testvér” igényeihez, ígyma az EU-termelés 14%-át Magyaror-szág adja, ami nem csekélység a terü-leti arányokat tekintve.

A mára Dél-Alföld hungarikumávávált növény nagy kézimunkaerõt, óvógondoskodást igényel, de szerencséremeg is hálálja azt, a termesztõk a meg-felelõ termelési méretek kihasználásá-val jól járnak, ha spárgatermesztésbefognak.

A könyvtár rendezvénye igazi szel-lemi táplálék volt, mely a fülnek iskedves zenével és egy finom ebéddelegybekötött borkóstolóval egészült kia szponzorok jóvoltából.

Prokai Dorina

* A post harvest tevékenység olyan marketing, technológiai, logisztikai folyamatokat jelent, amelyek célja, hogy megõrizze a mezõgaz-daságból származó „nyersanyag” (friss zöldség, gyümölcs) beltartalmi értékeit, valamit a betakarítás után lassítsa a szinte azonnal be-következõ bomlási folyamatokat.

Nálunk történt – Agrárkulturális rendezvények


A TAVASZI ÜNNEPKÖR JELES NAPJAI

Hamvazószerdától Pünkösd vasár-napjáig címmel jó hangulatú elõ-adás fogadta az érdeklõdõket azOrszágos Mezõgazdasági Könyvtárés Dokumentációs Központban2006. május 23-án. A hagyomá-nyosnak mondható agrárkulturálisrendezvénysorozat aktuális elõadá-sa a tavaszi ünnepkör jeles napjaitismertette a hallgatósággal, még-hozzá hazánktól távol szakadt,mégis hozzánk oly közel álló csán-gó magyarok népszokásain, életké-pein keresztül. A rendezvény szer-vezõje, Frendl Kata most is megta-lálta az ünnepkör és a hagyomá-nyok ismertetésének rátermett elõ-adóit, akik élvezetes beszámolójuk-kal hozták közelebb hozzánk a ke-resztény ünnepeket és szokásokat.

A tavaszi ünnepkörrõl SzacsvayÉva, a Néprajzi Múzeum fõmuzeo-lógusa számolt be, arról, hogy mi-ként alakultak ismereteink az évnekerrõl az idõszakáról. A XIX. száza-di népi szokásokról leginkább anéprajzkutatók munkája nyománalakultak ki ismereteink, ezeketazonban igencsak felülírták azok alevéltárakban talált régi egyházifeljegyzések, amelyek idõközbennapvilágot láttak.

A tavaszi ünnepek a farsanggalkezdõdnek, ez a nagyböjt elõtt azutolsó alkalom, hogy jól kimulas-suk magunkat, és még egy jóízûtegyünk-igyunk. Az ünnep kelléketermészetesen a jelmez, amely mi-nél ijesztõbb, annál nagyobb sikertarat. Az egyház ezt az ünnepet po-gány szokásnak tekintette, az ördögcselekedetét látta benne, ezért min-den eszközt bevetett, hogy kiûzzeaz emberek tudatából a februári rí-tusos táncokat, maszkos versengé-seket. Az ünnep mágikus jelentõsé-ge a tél elûzésében, valamint a ta-

vasz, tehát atermékenységvarázslásábanállt. Az egyháza XVIII. szá-zadra szinte„kiirtotta” ezt aszokást, kö-s z ö n h e t õ e nnagyrészt a fe-rences szerze-teseknek. Amágikus és ri-tuális tetteke g y é b k é n tugyanúgy fellelhetõk voltak azegyházi szokásokban, mint a po-gány népszokásokban, a kereszténygondolkodás ugyanolyan irracioná-lis volt régen, mint a pogány.

A farsangi idõszak a hamvazó-szerdával ért véget. Ez azt jelentet-te, hogy minden farsangról maradtétket el kellett fogyasztani, erre volta zabáló csütörtök. Miután mindenelfogyott, az ételeket tároló edé-nyeket mind a kemencébe rakták,betapasztották, hogy húsvét vasár-napig ne is tudjanak fõzni. A hom-lokok hamuval való megjelölése(hamvazás) a nagyböjt idõszakánakeljöttét jelentette. Ekkor az embe-rek csak magvakat, növényeket fo-gyasztottak, sõt, egyes napokoncsak vizet ittak. A böjtölés idõszakatermészetesen a vezeklésrõl, a bûn-bocsánatról szólt. Ez gyakran mégaz öltözékben is megmutatkozott,mely zsákruhából állt. Böjt idejéngyakrabban imádkoztak, mintegyébként, és a húsvéthoz közeled-ve egyre kevesebbet ettek. A nagy-héten az asszonyok már ki semmentek az utcára, a férfiak nem do-hányoztak. A muzsikusoktól elbú-csúztak, akiknek el kellett hagyni-uk a falut erre az idõszakra. XVIII.

század elõtti szokás volt, hogy apüspök nagycsütörtökön megmostaa hívek lábát, a megtisztulás jelké-peként. A nagypéntekkel aztán vé-get ért a böjt.

Érdekes, hogy a XVIII. századelõtt az év legjelentõsebb ünnepe ahúsvét volt, melyet csak akkor vál-tott fel a karácsony, amikor a gazda-gabb családok már megengedhettékmaguknak, hogy télvíz idején is bõ-vebben bánjanak éléskamráik kész-leteivel. A húsvéti tojás szimbólu-ma a termékenységet jelentette.

A pünkösd és a hozzá tartozó ün-nepek a tavasz végét, a nyár bekö-szöntét dicsérik. A nyár elejei ünne-pek legjellemzõbb szimbóluma azöld ág, amely a Krisztus kertjébenzöldellõ ifjakat jelenti. Régen méga templomok padjai is úgy készül-tek, hogy a szélükön helyet hagytak

Nálunk történt – Agrárkulturális rendezvények – Kiállításmegnyitó


a zöld ágaknak, hiszen a virágva-sárnapi, pünkösdi templomdíszítéskötelezõ volt.

Nagyon sok pünkösdi, korcso-portokhoz kapcsolódó játékot ismera néprajz. Sopron környékén a ka-masz fiúk közt lovas versengéstrendeztek, aki nyert, az lett a pün-kösdi király. A hasonló korú lányokpedig szépen felöltöztek, és a falutjárva ajándékokat kértek a néptõl.Pünkösd ünnepe nem volt akkoraegyházi ünnep, mint a húsvét.Egyes kutatások szerint az egysze-

rû, dolgos ember nem igazán tudtaelképzelni a Szentlélek eljövetelét,így inkább a népszokások, játékoktöltötték ki a nyár eleji idõszakot.

A rendezvény második részébenCsoma Gergely fotómûvész érde-kes elõadását hallhatta a közönséga moldvai csángó magyarok életé-rõl, szokásaikról. A mûvész egyévet tanított Moldvában, de amikorcsak teheti, meglátogatja a helyet,és fényképekkel örökíti meg az ar-chaikus miliõt. Az ottani nyelvjá-rást is beszéli, melyet egy vers el-

mondásával mutatott be a hallgató-ságnak. Állítása szerint az emberfüle hamar hozzászokik a nyelve-zethez, a „botfülûek” azonban nembiztos, hogy minden szót elkaptak.Pedig magyarul volt! Élménybe-számolóját Moldvában készült fo-tókkal, portrékkal színesítette. A ki-állítás még két hétig nyitva volt alátogatók számára.

A két elõadó színes képet festetta télvégi és a tavaszi, kora nyári ün-nepkörrõl, mellyel kiegészíthettükismereteinket. P.D.

EURÓPAI UNIÓS ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS NYÍLT

EU csatlakozásunk második évfor-dulója alkalmából május 3-án azOrszágos Mezõgazdasági Könyvtárés Dokumentációs Központ Tesse-dik termébe gyûltek a vendégek azEU csatlakozásunk agrártörténetecímû állandó kiállítás megnyitására.

Gulácsiné Pápay Erika fõigaz-gató bevezetõjében beszélt akönyvtár európai uniós múltjáról.Már a ’80-as években a gyûjtõkör-be tartozott a témába vágó szakiro-

dalom, és ez az EU olvasóterem éskülöngyûjtemény 1996-os megnyi-tásával vált teljessé. Megemlítette,hogy Magyarországon 1998-ban azOMgK kapta meg elsõként a jogotBrüsszelbõl, hogy Internet Fiestátrendezzen, és hogy 2000-ben(könyvtári berkekben elsõ ízben),illetve 2004-ben videokonferenciáttartott az intézet uniós agrár témá-ban. A fõigazgató asszony egybenmegragadta az alkalmat arra is,hogy ismét köszönetet mondjon azFVM felsõ vezetésének, amiért fo-lyamatosan támogatja – erkölcsilegés anyagilag – a könyvtárat.

Dr. Nyujtó Ferenc, az FVM he-lyettes államtitkára áttekintette azelmúlt 18 év történetét, milyen voltaz út, amely az EU-ba vezette Ma-gyarországot. 1988-ban kapcsolat-felvétel, 1991-ben megállapodásszületett, majd 1994. április 1-jén afelvételi kérelem benyújtása, végüla csatlakozás 2004. május 1-jén.Létre kellett hozni a megfelelõ in-tézményrendszert, fel kellett készí-teni a magyar gazdákat, és termé-szetesen az egész társadalmat acsatlakozásra.

A Hagyományok – Ízek – Régiók(HÍR) program 1998-ban indult azEU kezdeményezésére. Az Agrár-marketing Centrum közremûködé-sével 300 hagyományos és tájjelle-gû termék szakmai-történeti leírásajelent meg (többek között tájjellegûzöldségek és gyümölcsök, õshonosállatok, hústermékek, sütõipari ter-mékek stb.).

A helyettes államtitkár végül – aminisztérium vezetése nevében –köszönetet mondott mindenkinek,aki a kiállítás létrehozásában közre-mûködött.

Dr. Vajda László, az FVM fõcso-portfõnöke elõször is a csatlakozásnéhány kedves emlékét osztottameg a közönséggel. Szólt az elmúltkét év eredményeirõl, erõfeszítése-irõl, nehézségeirõl, arról, hogy azidõ haladtával egyre jobban sikerülbeletanulni az uniós fejjel való gon-dolkozásba. Beszélt az egységesbelsõ piacról, az ehhez való ügyesés okos csatlakozásról, valamint apiacra való behatolás problematiká-járól. Felhívta a figyelmet, hogy atudatos agrárpolitika, a jól átgon-dolt támogatási rendszer és a meg-

Nálunk történt – Kiállításmegnyitó


MI A MACSKA?

2006. május 4-én Mezei Andrásköltõ nyitotta meg Havas Eszter ki-állítását az OMgK Galériájában.Mindketten nagy tisztelõi a termé-szetnek. Ma, amikor a környezetvé-delem, a fenntartható fejlõdés poli-tikai hívószó, Havas Eszter nem be-szél a természetrõl, hanem – életé-ben és mûvészetében – eggyé válikvele. Nem védi a fenyõfákat, õ ma-ga a fenyõfa. A versírás – de min-den mûvészet – a lélek méregtele-nítése. A világ nem csak szín és for-ma; mögötte szándék van. Ez Ha-vas esetében a természet-elvûség.

A kiállított képek két csoportotalkotnak: fekete-fehér és színesmunkák. Az elõbbiek esetében gya-koriak a lírikus ihletõk: Petõfi, Jó-zsef Attila, Pilinszky. Furcsamód –árulja el a mûvésznõ – sokszorelõbb van meg a kép, és a kész kép-hez rendelõdik a vers. A színesmunkák sokféle technikával mond-

ják el a teremtett és épített környe-zet viszonyát.

Azt hiszem, nem árulok el titkot,ha elmondom, hogy szinte kivételnélkül mindegyikünket a macska-áb-rázolások ragadtak meg leginkább.Benne van az a szeretet, ami napon-ta hajtja föl a váci hegyekre a mû-vésznõt, hogy ott megetesse cicáit.

És talán nem haragszik meg semolvasó, sem alkotó, ha kritikám to-vábbi részében a cicus-evangéliu-mot* osztom meg Önökkel. Amacska a természet diadala. Ha eb-bõl a ténybõl kívánunk kiindulni,már csak annyi dolgunk van, hogymegindokoljuk, vajon miért is az.Mert valóban az... A macska elsõés egyben legfontosabb jellemzõjea függetlenség. Sokan beszélnek amacska háziasításáról, habár be kelllátnunk, hogy esetükben korántsemvoltunk olyan sikeresek, mint a ku-tyák, lovak és egyebek átnevelésé-

ben. A macska egyszerûen átgon-dolta, milyen elõnyei származhat-nak az emberekkel való közöskö-désbõl, úgy vélte, jobb neki úgy,mint magányosan kóborolni az egy-re inkább szûkülõ természetes va-dászterületeken, és nagy szeren-csénkre mellénk szegõdött. Együttélni egy macskával igazi kaland éskihívás. Egyénisége, akarata olyanerõs, hogy csak akkor mûködõké-pes a kapcsolat, ha minimumegyenrangú társként kezeljük. (Fel-sõbbrendûségük elismeréséért cse-rébe pedig extra juttatásokban is ré-szesülhetünk.) A házimacska õrziõsei vad vérét, kifinomult érzékeit.Csodálatra méltó ügyességgel va-dászik, sikerélményét pedig gyer-meki õszinteséggel kimutatja. Bol-dogan dorombolva órákon át „ját-szik” az áldozattal, gazdájától pedigdicséretet és hódolatot vár hõstetté-ért. Ha a kiszemelt zsákmány elil-

felelõ marketingstratégia kidolgo-zása elengedhetetlen. Szólt a támo-gatási rendszer alakulásáról, annak

növekvõ mér-tékérõl és fajtá-iról. A közössé-gi döntéshoza-talban valórészvétel ho-gyanjáról ésmikéntjérõl iskaptak a meg-jelentek képet.Végül remé-nyét fejezte ki,hogy a magyaragrártermékekminél több eu-

rópai konyhában megtalálhatóklesznek; ehhez kérte a jelenlevõkközremûködését és segítségét.

A kiállítási tárlóban a csatlako-zás dokumentumai láthatók, háromrészre tagolva (1988-tól 1994-ig,1995–2004 között, illetve a teljesjogú tagságunk kezdeti idõszaka),míg két henger alakú vitrinben aHagyományok – Ízek – Régiók ter-mékei vannak kiállítva. A kiállítástkülönösen az agrár szakemberek-nek, az oktatóknak, valamint a kö-zép- és felsõoktatásban részt vevõdiákoknak ajánljuk, de természete-sen minden érdeklõdõt szeretettelvárunk. Megtekinthetõ hétközna-ponként 900 és 1800 óra között, hét-végén pedig 1000 és 1600 óra között.

B.B.

* Forrás: http://gportal.hu



lan, órákon át türelmes lesben áll,és gyakran még napok múlva isvisszajár ellenõrizni a helyszínt.Védi kijelölt területét, gondolkodásnélkül szembeszáll nála jóval erõ-sebb macskákkal (néha kutyákkalis), pedig tisztában van az erõvi-szonyokkal. De a körzetét az életeárán is megvédelmezi a jogtalan be-hatolóktól. Egy macskát nem lehetbezárni; jön-megy, senkitõl nem te-szi függõvé magát, intézi ügyeit. Ésvégül hazatér. Ha bízhat gazdájá-ban, baj esetén hozzá menekül, sõtmeg van gyõzõdve róla, hogy ez afurcsa, két lábon járó szerzet egye-nesen csodatévõ képességekkel vanmegáldva, mert mindig elmulasztja,ha valami fáj, megoldja, ha valamigond van. (A rendes gazdi meg csakremélni tudja, hogy cicája ebbensem téved.) A macska-mama renge-teget foglalkozik kölykeivel. Meg-tanítja õket a létfenntartás összestrükkjére (de itt most nem a gazdi-nak való hízelgési módszerek szé-les tárházára gondolok), és megóv-ja õket akár az élete árán is. Példásanyának nevezhetõ; szeretõ és gon-doskodó. Emberrel való kapcsolatáta kifinomult alkalmazkodó készségjellemzi. Annak ellenére, hogy nemteszi magát függõvé senkitõl és

semmitõl, mé-gis szívesen al-kalmazza be-vált trükkjeit acél érdekében.Már adottsá-gaiban meg-vannak azok atulajdonságok,amik sok em-ber szívét meg-lágyítják. Apró,kecses termet,királyi megje-lenés, ragyogó,selymes szõr;puha, ruganyos

mozgás és még sorolhatnám. Aztmondhatjuk, hogy a macskának ta-lán nincs annyi esze, mint a kutyá-nak, de ami van neki, azt maradék-talanul arra használja, hogy az em-bereket manipulálja kénye-kedveszerint. A macskatulajdonosok pe-dig rendszerint odáig vannak a ma-nipuláció eme magas fokáért. Ez azapró állat ugyanis kihasználja min-den adottságát. Dorombol, de nemokkal–ok nélkül, hanem csak ritkajutalomként. Hízeleg, tekeredik,selymes szõrét szinte simogatásrakínálja. Harap, karmol… Hol fino-man, hol durván, hogy tudjuk meg,kivel állunk szemben. Hogy becsül-jük meg, amikor nem karmol, és vi-selkedjünk úgy, hogy sose legyenoka rá. Ahhoz, hogy az ember egymacskával igazi szoros kapcsolatotépítsen ki, nem elég az állatot ellát-ni, kényelmét biztosítani. A gazdi-nak meg kelltanulnia ked-vence sajátoskommunikáci-ós eszközeit,ami azért ne-héz, mert ezekszinte teljese g é s z é b e npszichés erede-

tûek. Egy hullámhosszon kell lennivele, meg kell próbálnunk beleélnimagunkat a helyzetébe, gondolko-dásmódjába ahhoz, hogy képeseklegyünk rábízni a döntést, mikormit tesz. Sok macskatulajdonosnaktalán az a legnehezebb, hogy belás-sa, kedvence jobban tudja, mi a jóneki. Ez persze nem minden eset-ben van így, de legtöbbször egy kiskísérletezés vagy próbálkozás segíteldönteni a kérdést. Ha a cica belát-ja, hogy ezúttal a gazdi valami olyattalált ki, ami valóban jobb neki,mint amit õ gondolt az adott hely-zetben, hálásan elfogadja a felkínáltlehetõséget, és késõbb sem felejtiel, milyen hasznosak vagyunk szá-mára. A macskának esze ágábansincs feladni egyéniségét. Amikorviszont kommunikálni akar velünk,sikerrel idomítja öröklött jelzés-rendszerét a mi „gyengébb felfogó-képességünkhöz”. Állandóan figye-li és megtanulja gazdája testbeszé-dét, hanglejtésének rejtett üzeneteit.Macskánk tehát képes megérteniminket. Ahhoz pedig, hogy megtudja értetni magát velünk, sajátosközlési rendszert fejlesztett ki. Anekünk szánt jelzései nagyon kife-jezõk, sõt, karikatúraszerûen felna-gyítottak, mintha tudnák, hogyegyértelmûbb gesztusokra vanszükségünk az övéknél jóval gyen-gébb érzékszervi felfogóképessé-günk miatt. Gyakran tapasztalhat-ják a gazdák, hogy macskájuk elõ-ször csak apró jelekkel meséli el„bánatát”. Ha nem ér célba, fokoza-



tosan erõsít, mert a türelem nemtartozik fõ tulajdonságai közé. Ami-kor macskánk úgy dönt, hogy ke-gyeskedik szóba állni velünk, hatá-rozott léptekkel megjelenik mellet-tünk, és valósággal balett-táncotlejt, hogy szándékát értésünkre ad-ja. Dörgölõzik, farkával csapkod ésfennhangon dorombol. Ha úgy érzi,lassan reagálunk jelzéseire, ölünkbeugrik, és testközelbõl folytatja azakciót, amíg meg nem adjuk ma-

gunkat akaratának. Természetesenez a viselkedés csak azokra az álla-tokra jellemzõ, akik harmonikuskapcsolatban állnak gazdájukkal. Aközhiedelemmel ellentétben amacska azt is tudja, mit szabad ésmit nem – ha már volt alkalma kita-pasztalni. Ennek ellenére nem za-vartatja magát, folyton mintha ver-sengene gazdájával, hogy melyikükakarata érvényesül végeredmény-ben. Néha az az érzésem, a cica úgy

gondolja, ha elég sokszor megcsi-nálja azt a „rosszat”, amit nem sza-bad, de ami neki annál kelleme-sebb, minél inkább tiltott, akkor egyidõ után megunjuk és meghajlunkakarata elõtt. És néha valóban sikerkoronázza ez irányú törekvéseit.

És még valami: az a finom süti amegnyitó után… Ánizsos lepény-ke. Szintén Havas Eszter alkotása,szintén remek volt.

K.G.

HÖLGYEIM, JÓL VANNAK?*

Kosztolányi Dezsõ: Mostan színestintákról álmodom címû versévelszeretném köszönteni a megjelentkedves vendégeket, érdeklõdõket.

Nagyon erõs vágy él bennünk,akik színes ceruzát, ecsetet veszünka kezünkbe. Ki szeretnénk színezniaz életünket. Színesebbé tenni ahétköznapokat. S nemcsak a sajá-tunkét, hanem a környezetünkbenélõkét is. Azért vállaljuk fel ezt anehéz, de izgalommal teli ese-ményt. Kiállni az emberek elé! Mi,akik nagyon szeretünk elvonulni,egyedül festeni, rajzolni. Megra-gadni azokat az élményeket, ame-lyeket átéltünk, megfesteni azt,amit arra érdemesnek találunk.

Talán még egy-két alkotótárs jö-het velünk, úgy egy kicsit biztonsá-gosabb. De akkor tudunk igazán fi-gyelni kifelé és befelé egyszerre, haegyedül vagyunk. Mi és a kép. Még-iscsak kettesben. Itt elõttünk ez afurcsa, kétdimenziós vászon, farost,papír. Mit is teszünk? Egy kis festé-ket, olajat összekeverünk egy palet-tán, s felkenjük a fára, vászonra.

Mit szeretnénk elhitetni a közön-séggel, a nézõkkel, kedves vendége-inkkel? Azt, hogy itt egy valóságos

táj van elõttünk. Valóságos tereketérzékelünk. Hol is vannak ezek a te-rek? A Dunakanyarban, Csobánkána domboldalon, ahol mediterránhangulatú kis kerteket találunk? Sá-toraljaújhelyen a bortemplomnál?Lakitelken a Holt-Tisza partján?Fülöpjakabon egy alföldi tanyán?Egy kõfejtõben a Hór-völgyébenvagy éppen Hollandiában a csodástulipánok, tarka virágok között?Lõkúton, a Bakonyban vagy Cse-répfalun a borospincéknél?

Négy évvel ezelõtt elhatároztukErzsikével, hogy egy hosszú hétvé-gén elvonulunk festeni Cserépfalu-ra. Velünk tartott egy harmadik al-kotótársunk is. Szép napsütéses ja-nuári hétvége ígérkezett. Délutánramár borús hófelhõk közeledtek. Mimégis elindultunk a Hór-völgyébe,arra a helyre, ahol az út a Szalajka-völgybe vezet. Vázlatfüzettel, fes-tékkel felszerelkezve indultunk el.A gyönyörû táj, a közelgõ sötétkékfelhõk annyira megragadtak ben-nünket, hogy gyorsan festeni iskezdtünk az árokparton. Nem túlforgalmas út mellett álltunk, festet-tünk. S egyszer csak megállt mel-lettünk egy teherautó. A sofõr lete-

kerte az ablakot, s megkérdezte: – Hölgyeim, jól vannak?– Igen, köszönjük, jól vagyunk!

– bizonygattuk.– Biztos, hogy jól vannak? – ér-

deklõdött újra, furcsán szem-lélve minket.

S mi önfeledten tovább folytat-tuk a festést. Közben esni kezdett ahó. Bizony erõsen besötétedett, mi-kor visszaértünk a kis vendégház-hoz. Jól befûtöttünk a cserépkály-hába. Éjjel, amikor lekapcsoltuk avillanyt, észrevettük, hogy a kály-hacsõ kicsúszott a falból, s a csõ ésa fal között résnyi helyen csaptak kia lángok. Gyors mozdulattal összeis szereltük a kályhacsövet. Izgal-mas este volt! Másnapra nagy hóesett, odakint –10 °C hideg volt, demi nem adtuk fel. Ilyen fogcsikor-gató hidegben indultunk festeni.Akvarellel, olajjal, állvánnyal men-tünk a 3 soros borospincékhez. Fes-tettünk is egész nap. Akkor szület-tek a legizgalmasabb akvarelljeink,hisz a víz azonnal megfagyott a pa-píron, s gyönyörû színes jégvirá-gokká változott. Az olajjal semmigond nem volt. A teljes kihûléstõl aborospincék tulajdonosai mentettek

* Elhangzott 2006. május 5-én Rosta Erzsi kiállításának megnyitóján az OMgK-ban; a képeket május 31-ig lehetett megtekinteni.



meg bennünket. Õk egy-egy üvegborért, zöldségért látogattak ki apincékhez. Sajnáltak minket, hogya hideg idõben ott ácsorgunk kint.Behívtak bennünket, s meg is kí-náltak jófajta Eger vidéki borral.Úgy érzem, ezek az élmények isbenne vannak a képekben.

Erzsike ezeket az élményeketmostanában rövid kis írásokban fo-galmazta meg. Az elmúlt hetekben aKláris irodalmi-kulturális antológiá-ban jelent meg az elsõ írása, grafikái,illusztrációi már több alkalommal is.

15 éve ismertem meg Rosta Er-zsikét Gömörszõlõsön. Abban azidõben Buna Konstantin festõmû-vész vezette a Berényi Mûhely jász-sági alkotóközösséget is, s szinténõ volt a vezetõje a budapesti alko-tókat összefogó Kondor Béla Kö-zösségi Ház szakkörének.

Gömörszõlõs 129 lakosú kis faluaz Északi-középhegység peremén,a Gömörségben. 15 évvel ezelõttegyetlen nyilvános telefon volt afalu fõterén. Minket magánházak-ban szállásoltak el, de volt egy kö-zösségi ház, ahol esténként össze-jöttünk. Nagyon érdekes volt pél-dául a telefonálás. Ha valakit keres-tek, megcsörrent a telefon a falu fõ-terén. Aki éppen elhaladt mellette, smeghallotta a csengetést, felvette akagylót. Megkérte a közelben elha-ladó embereket, hogy szóljanak akeresett személynek. Visszatette akagylót, a központos pedig néhányperc múlva újra csörgetett. Ha sike-res volt a keresés, a hívott fél vettefel a telefont. Hihetetlen, de mûkö-dött a dolog. Hozzátartozóink ben-nünket is el tudtak érni. Csodálatosvolt, ma ezt elképzelni is nehéz!

Sok-sok közös tábori élmény fûzössze bennünket. Amikor tíz évevégeztem az Iparmûvészeti Egyete-met, Erzsikénél aludtam a konzul-tációk idején. Nagyon sok segítsé-get kaptam tõle. Éppen a kiadvány-

szerkesztés há-zi feladathozkezdtem hozzá,amikor kide-rült, hogy õ eb-ben profi.

Ebben azidõben nagyonsokat mesélt amunkájáról, apályakezdésé-rõl, azokról anehéz, negyve-n e s - ö t v e n e sévekrõl. Gyer-mekkorától kezdve mindig szeretettrajzolni, festeni. Divattervezõnekkészült, de közbejött a háború. A fé-lig lebombázott, kiégett iskola csakolyan tanulókat tudott fogadni,akiknek volt varrógépük. Neki saj-nos nem volt. 16 évesen gyors- ésgépírást tanult, s ezzel a végzettség-gel egy nyomdába került, így máriscsaládfenntartó lett. Közben meg-született két lánya, és újra tanult.Technikusi végzettséget szerzett,elvégzett egy felsõfokú tanfolya-mot is, amelyhez hasonló tanulmá-nyokat ma a Könnyûipari MûszakiFõiskolán végeznek a hallgatók.

A Kultúra Külkereskedelmi Vál-lalatnál több mint tíz évig a Corvi-na Kiadó, a Képzõmûvészeti Alapkiadásában megjelent könyvekprospektusait, valamint kiállításikatalógusokat tervezett, szerkesz-tett, nyomdai kivitelezést végzett.Ezek a kiadványok külföldre is el-jutottak.

1974-ben csoportvezetõnek ke-rült az Országos Széchényi Könyv-tár nyomdájába, rövid idõn belül õlett a nyomda vezetõje, ott dolgo-zott a nyugdíjazásáig, 1999-ig. Ittmûszaki szerkesztés, és nyomdaifotózás is tartozott a munkájához.Amikor mindezt elmesélte, bizonynem csodálkoztam, hogy a kiad-ványszerkesztésben mennyire ott-

hon van. Most is köszönöm a soksegítséget, amit tõle kaptam.

Amikor Erzsike megkért, hogyén nyissam meg 10. önálló kiállítá-sát, nagy örömet éreztem. A követ-kezõ hétvégén már mentem is hoz-zá, hogy megnézzem az újabb alko-tásokat. Erzsike ’88 óta töretlenüldolgozik. Ezzel legyõzi a betegsé-geket, az apró-cseprõ napi problé-mákat. Milyen sok ember van, idõ-sebb és fiatalabb is, aki nem tud fe-lülemelkedni a napi gondjain, sgyakran tele van panasszal. Meny-nyivel más egy olyan ember köze-lében, aki tele van energiával, ter-vekkel, ötletekkel. Soha nem érez-tem azt, hogy õ annyi idõs, mintédesanyám. Egykorúnak érzemmagammal. Amikor a kiállítás kap-csán beszélgetni kezdtünk, akkor iscsak mesélt, mesélt az elmúlt nyárélményeirõl.

Mesélt a fülöpjakabi atyáról, aki-vel az alkotótáborban ismerkedettmeg. Arról, hogyan találta meggyermekkori élményeinek szín-helyét az alföldi kis faluban. Egyerdélyi alkotótáborról, ahol a kály-hában elégett fából készítettek rajz-eszközt maguknak. A hollandiai ba-rátnõjérõl, aki meghívta abba a vi-rágokkal teli városba. Ennek a kép-nek a részletét láthatjuk a színpom-pás meghívón. És a hosszú tél után



olyan jó volt kézbe venni ezt ameghívót. Azt a meghívót, amitDávid unokája tervezett. S emlék-szem milyen örömmel olvastamazokat a leveleket, amelyeket szá-mítógéppel írt.

Mesélt arról, hogy a nyomdábanis több újítást kezdeményezett,hogy jobb, korszerûbb nyomdagé-peket, nyomtatókat vásároljanak,amivel jobb minõségben tudnakdolgozni. Emlékszem, mesélte,hogy ’88-ban kapta meg a könyvtáraz elsõ számítógépet. A kollégája1999-ig dolgozott rajta, s amikor akolléga új számítógépet kapott, õmegvette, hazavitte, s ezen kezdteírni rövid elbeszéléseit, novelláit.

A legutóbbi beszélgetésünkkortudtam meg, hogy a Hór-völgyébenkészült olajfestménye már Hollandi-ában, Hágában élõ munkatársa, ba-rátnõje szobáját díszíti. Annak férjeszeretett bele a képbe. És egy másikfestménybe is, amit az Aggteleki-cseppkõbarlang bejáratáról festett.De gyönyörködnek hangulatos olaj-képeiben Kanadában, Németország-ban, Brüsszelben, s az USA-ban is.

Milyen színekrõl is írt Kosztolá-nyi Dezsõ? – tréfás-lila, bor-színû,néma-szürke, szemérmes-szerel-mes, szomorú, viola… S milyenszíneket látunk magunk elõtt itt akiállításon? Az aratás elõtti aranylóokkereket, az öreg magtár melegbarnáit, a bogácsi templom esti fé-nyeit, a cserépfalvi borospincék fe-héreit, távoli hegycsúcsok halkkékjeit, lakitelki csónakok halványpirosait… S még sok-sok színt.

Gyönyörködjenek Önök is ezek-ben a színekben – formákban, shallgassunk közben zenét a színesceruzákról. Azokról, amelyekkelszebbé, élhetõbbé tudjuk tenni vilá-gunkat, környezetünket, életünket.

Erzsikének kívánok nagyon jóegészséget, töretlen alkotókedvet,sok-sok színt, s mindkettõnknekközös élményeket!

V. Pócz Ilona

TISZTELET A JAPÁNOKNAK – KOLLÁZS

Június másodikát írunk, kétezerhatvan. A helyszín: Magyarország. Va-gyis a fõvárosa, Budapest. Rajtamöltöny, hiszen kiállításmegnyitólesz az „Alma Paterben”, jelesül azOrszágos Mezõgazdasági Könyv-tárban. Rédei Magda grafikus ja-pán regéket és mondákat illusztrálóTisztelet a japánoknak címû kiállí-tása nyílik meg.

[A nagyinál vagyok, a budai rak-parton levõ lakásában, és a szokásospénteki ebédemet fogyasztom. Kel-lemes kötelesség ez, társalogni ez-zel a csodálatos dámával, akinekfürge észjárását csak a mindennaposúszással karbantartott testi kondí-ciója múlja felül. A történelem ros-táján átmenetileg kihullott szófordu-latok, és karakteres ízélmények ke-verednek, állnak össze péntekké.]

Távollétemben a kiállítótér elké-szült. A rövid írásos bemutatkozásmellett egy finom ötsoros költeményegy-egy sorát egy-egy kép bontja kiegyszerre érzékenyen, és mégis tá-volságot tartva. Az állványon egytriptichon (Pi-ros szilvavirá-gok). Ennyi azelõtérben. Ma-gában a kiállí-tótérben tizen-hat kép, tizen-hat történet. Ahelykihasználásideális, van tereaz egyes képek-nek, a regék be-tûmérete is tö-kéletes. Él-ménylátvány.

[Az a baj, hogy nyár van. Illetve,hogy nincs. Csak papíron, meteoro-lógiailag. Üvöltõ szelek, ömlõ,majd cseperészõ esõ, aztán megintvillám és mennydörgés. Van erreszavunk: ítéletidõ. A német azt



mondja: Unwetter. Ellenidõ, avagyidõtlenség. (Minek van itt az ideje?A járásnak.) Komoran borong akülvilág, kedvünket mérgezve, pró-bára téve tûrõképességünket. (Va-jon lakik valaki a felhõk mögött?)Aztán persze elindulok a tetthelyre,esernyõm kifordul, cipõm elázik,átvágok a Váron, és fertályórával akezdés elõtt érkezem.]

Rédei Magda 1942-ben születettBudapesten. Grafikus és bölcsész-diplomát (magyar nyelv és iroda-lom) szerzett. Dolgozott alkalma-zott grafikusként, rövid ideig rajzottanított, tervezett képeslapokat.Tagja az Országos Képzõ- és Ipar-mûvészeti Társaságnak. Ez a kilen-cedik önálló kiállítása.

A kabátok és esernyõk nagy szá-ma jelzi, hogy mások is bátorkodtakeljönni. Az eddigi megnyitóktól el-térõen, a kiállítótérben elhelyezettszékek valami nagyon izgalmasatsejtetnek. A falakon ott vannak amûvek, egy-egy történet, példázat ésaz azt illusztráló képecske. Különöskeleti varázshangulat. Elegáns szép-ség, mese az agynak, rajz a szívnek.Az egymást elfogadó, egymást be-váró, nyugalom-központú japán ha-gyomány, és a felhõszépségû köny-nyû képek. Józan transz. Valami tör-ténik ezeken az alkotásokon. (Az,hogy nem történik semmi.)

Miután elfoglaltuk helyünket, a

fõigazgató asszony jelt ad a kezdés-re. Egy japán zeneakadémiai növen-dék gordonkajátéka következik. Té-pett, csapzott hangok törnek elõ ahangszerbõl. Nincs hova futni, beke-rít a diszharmónia. Fájdalomszimfó-nia, egy tomboló Jimi Hendrix nõi-ségbe oltva. (Gitár helyett gordon-ka.) És az utolsó akkordot követõenpillanatnyi csendburok.

Ekkor Gulácsiné Pápay Erika, azintézmény vezetõje, valamint a ja-

pán kulturális attasé üdvözölte amegjelenteket. Wirth Imre író meg-nyitóbeszédét Simoncsics Imre nyel-vész tolmácsolta. A szöveg tudomá-nyosan kimért, ideális hosszúságú, afelolvasás pontos, érthetõ. Ha nyu-gat, akkor a hogyan kérdése, konk-rétan a kiállított képek technikája;Rédei papírral és ollóval fest, tépi ésvágja a papírt, majd ragasztja, asze-rint, hogy mit kíván a téma. Még alegvékonyabb vonal sem rajzolt, ha-nem papírból ollóval van kivágva.

A megnyitó befejezése valódiörömünnep. A Zeneakadémia japánhallgatói, hagyományos viseletbenkápráztattak el minket. Míg egyi-kük japán „furulyán” játszott, társaszínes labdákat dobált légiesen,mosolyogva, a mi arcunkra is mo-solyt csalva. Mikor a zene végetért, következett a felkelõ nap: ma-gyarul szólaltak meg a lányok. Az õmagyarjuk egyszerre idegen és ért-hetõ, régies és korszerû. A növen-dékek gyermekkorukba kalauzoltakbennünket: kiszámolót és számso-rolót adtak elõ anyanyelvükön. Az-tán oroszlántáncot láthattunk, (illet-ve inkább hallhattunk), majd bú-csúzóul dalba csomagolták jókí-vánságaikat: szerencsét, egészsé-get, boldogságot.

Illedelmesen kihátrálok a papír-ról én is. Felejthetetlen este volt.

Kabai Gábor

K. I. VAGY B. B.

Az OMgK Ujhelyi terme a2005/06-os szezont Bujdosó Boriés Kárpáti Ildikó képeivel zárta.

Hát ez az. Én is csak ennyit tu-dok fogalmilag. Megnyitója nemlévén, kénytelen vagyok a lát-ványra szorítkozni. Mint a betûkembere, Bujdosó Bori szignójá-

hoz menekülök támpontért: B.B.A nyolcvanas évek nyerõ italmár-kája (BalatonBoglár), az isteni(Brigitte Bardot), az Ottlik-hõs(BéBé), a Petõfi-hõs (Béke Barát-ja), a Kabai-hõs (Bogár Benõ),egy pénzintézet (Budapest Bank).Jó-jó, ez vicces, de semmi köze a

festményekhez, és az alkotóhozse sok. (Én meg K.G., az kilo-gramm leginkább; több mintszáz). Mellékvágány!

B.B. képei hamar elkülönülnekmûvésztársa alkotásaitól. A fest-ményeket egytõl-egyig a termé-szet ihlette. Erdõ-mezõ-virág. Na



de ezek a mélyzöldek,ezek a barnák. Magábazárkózó szomorúság, ih-letett bánat, merengõ bi-zonyosság. A tekintetörvénye, csend és nyu-galom. Ez a lebegés ál-landó hangulat, hiábaviruló pipacsok, hiábanyár, ha lopakodik amulandóság, ha egyrevonz, egyre hív, elanda-lít: kései pipacsok. Nyárközepén – mondja a cím,ám amit látok, egybe-mosódó színek, növé-nyek kontúrok nélkül,örvénylõ lélektánc. Buj-dosó Bori lelke megsi-mogatja és megnyugtat-ja a nézõ lelkét, felejtés-balzsam. Javíthatatlanimpresszionista. Élet, énnézlek, élet, nem értlek,élet: te érett.

A képek számát te-kintve, valamivel na-gyobb súllyal van jelenKárpáti Ildikó. Ellentét-ben Bujdosóval, õ na-gyon is távolságtartó.

Nem folyik össze a lát-vánnyal, ábrázolja azt.Képeiben magasabbanjár a Nap, több a fény,kevesebb a titok. Õszierdõ, tóparti fák eleve-nednek meg vásznain.Elegáns becsben a világ.Szépségoszlopok: fák.Vagy egy váza virágok-kal, szorgalmatos csend-életek, figyelek. Ésmegfesti a görög ten-gerpartot, a vitorláso-kat, ez a víz nem morog,nem háborog, hullámziknémán, telten. Még téliképei is biztonságot su-gároznak. Aztán ecsethelyett grafitot vesz akezébe, és erotikus ké-peket rajzol, takaréko-san bánva a vonalakkal,de mint érintett állítom:gyorsuló pulzusszám,vágyvigyorgás, szívbor-zongás. Fürdõ után egymerengõ lány kalappal,és nõillat, nyári fuvallat.

K.G.

Ajánló bibliográfiáink megtekinthetõk,

illetve letölthetõk az OMgK honlapjáról!

http://www.omgk.hu

az Elektronikus kiadványok menüpont alatt.

Kitekintõ


PRÁGÁBAN, VENDÉGSÉGBEN A SUWECONÁL

A csehországi székhelyû Suwecofolyóirat- és könyvterjesztõ társa-ság meghívására mintegy húsz ma-gyarországi könyvtáros vett részt acég által szervezett, 2006. május3–5. között megrendezett szakmaikiránduláson. Az Országos Mezõ-gazdasági Könyvtárat Lõrincz Fe-renc és a cikk szerzõje képviselte.

Érkezéskor a Suweco magyaror-szági kapcsolattartója, Békési Beá-ta várta csoportunkat. A pályaud-varról az õ vezetésével mentünkszállásunkra, a közeli Park szállo-dába. Miután elfoglaltuk szobáin-kat, és elfogyasztottuk vacsoránkat,csoportunk nagyobbik része az estiPrága „felfedezésére” indult.

Sétánk a Vencel tér felsõ részé-tõl, a Nemzeti Múzeum kivilágítottépületétõl indult. (A Nemzeti Mú-zeum valójában az Óvárostól dél-keletre található, de szintben egykicsit magasabban fekszik, ezértvan az embernek az az érzése, hogy

ez a tér felsõvége.) A buda-pesti terekhezszokott látoga-tó meghökken-ve tapasztal-hatja, hogy atér valójábanmintegy 600méter hosszú,60 méter szélesészaknyugat-délkelet irányúút, amely ké-toldalt két-kétsávban az au-tósforgalomnak van fenntartva, kö-zepén pedig gyalogos sétányt alakí-tottak ki. Ebbõl a szempontból leg-inkább a debreceni Piac utcáhozhasonlítható, melynek a Nagytemp-lomhoz közel esõ része évek óta sé-tálóutca.

Végigballagva a Vencel téren el-értük az Óváros határát, ahol szûk

utcákon bolyongva elõbbaz óvárosi Fõtérre jutot-tunk, majd onnan újabb, halehet még szûkebb utcákonmentünk ki a Károly-híd-hoz. A híd kõtornya a nézõfölé magasodik, és uralja ateret, este is döbbenetes él-ményt nyújtva. Az éjjel iszsúfolt hídon átsétálva ju-tottunk a Hradzsin alattiKisoldalra. Innen már haza-vezetett utunk.

Másnap kora délelõttkezdõdött a program hiva-talos része. Utunk elõszöraz Óvárosba vezetett, aKároly Egyetemre, amelyKözép-Európa legrégebbiegyeteme, 1348-ban alapí-totta IV. (Luxemburgi) Ká-roly. Az óvárosi épületben

jelenleg az egyetem Rektori Hiva-tala található, a 14 kar szerte a vá-rosban helyezkedik el. Az épület-ben idegenvezetéssel megtekintet-tük a Rektorátus több tanácstermétés azt a nagytermet, ahol a végzõsegyetemisták ünnepélyesen átve-szik a diplomájukat.

Az egyetem épületét elhagyva,az Óváros fõterén keresztül aKlementinumba vezetett utunk. Ezaz épület a Cseh Nemzeti Könyvtár.Eredetileg dominikánus kolostorvolt, majd 1556-tól (Loyolai Szt.Ignác halálának éve!) a jezsuitákkolostora lett. A mai épületet 1653-ban kezdték építeni. Pompás ba-rokk könyvtárterme, mely 1721 és1727 között épült, mintegy húsz-ezer kötetet õriz. A terem közepénXVI-XVII. századi föld- és éggöm-bök vannak elhelyezve. Olyannyiravigyáznak rá, hogy minket sem en-gedtek az elkerített részen belülre.Az, hogy a terembe jelenleg látoga-tókat nem engednek be, nem jelen-ti, hogy az állomány „holt anyag”,a köteteket az olvasóknak helybenhasználatra odaadják.

A könyvtárterembõl felmásztunka toronyba (kivéve a tériszonyban

A Károly Egyetem Rektori Hivatala

A kiállítási csarnok bejárata

Kitekintõ


szenvedõk). Itt csillagvizsgáló ta-lálható, ahol a jezsuita csillagászoktöbb évszázadon keresztül egy egy-szerû, de ötletes szerkezettel, a de-let is meghatározták a prágaiak szá-mára, egészen a rádiós pontos idõszolgáltatás 1920-as évekbeli beve-zetéséig. A toronyban több évszá-zados csillagászati eszközöket isõriznek, köztük olyanokat, ame-lyekkel még Johannes Kepler mes-tere, Tycho Brahe végezte méréseit.A torony erkélyére kilépve egészPrágára nyílik kilátás.

A toronyból lemenve a könyvtárkatalógusterét és nagyolvasóját néz-tük meg. A könyvtár egyben az egye-tem központi könyvtára is, mivel ajezsuita rend – 1773-as feloszlatása-kor – a Karolinumra hagyta a Kle-mentinum épületét és könyvtárát.

A Klementinumot elhagyva, aMoldva parti Klub Lavka étterembevezetett utunk, ahol nemcsak aknédlit, a kacsasültet és a hidegsört, hanem a pompás kilátást is él-vezhettük. Ezután a Cseh MûszakiTudományos Társaság közeli épü-letébe mentünk, ahol Békési Beátamegtartotta bemutatóját.

A Suweco (hivatalos nevénDovoz Tisku Praha Suweco CZ)1993-ban alakult, idõszaki kiadvá-nyokat, könyveket és CD-ROM ki-adványokat terjesztõ vállalkozás.Jelenleg Csehországban, Szlováki-ában, Lengyelországban és Ma-gyarországon szolgáltat, és valószí-nûsíthetõ a további terjeszkedés.Magyarországon 25 könyvtárral állkapcsolatban, köztük az OMgK-valis. Mintegy százhatvanezer folyó-irat és kétmillió könyv terjesztésétvállalja. A folyóiratok közültizenötezret saját katalógusában isel lehet érni, a többit a kiadók kata-lógusaiban lehet keresni. A cég ta-nácsadást nyújt a megrendelésekkészítéséhez és lebonyolításához,valamint intézi az esetleges rekla-

m á c i ó k a t .Több nemzet-közi kiadóvál-lalattal, köztüka Springerrel,az Elzevierrelés a Blackwell-lel alkot kon-z o r c i u m o t ,mely lehetõvéteszi a kiadókfolyóiratainakfulltextes on-line elérését. ABlackwell ki-adóval magyarkönyvtárak számára is létezik kon-zorciumi ajánlat, így lehetõség van420 természettudományi és 380 tár-sadalomtudományi folyóirat teljesszövegû internetes elérésére.

A mintegy félórás elõadás után,átgyalogoltunk a Károly hídon,majd villamosra szálltunk és el-mentünk legszorosabban vett úticélunk a 12. Prágai NemzetköziKönyvkiállítás és Vásár megtekin-tésére. A vásár Prága Holešovicenegyedében található kiállításicsarnokban zajlott, május 4–7. kö-zött. Ebben az évben Lettországvolt a díszvendég, és a központi té-ma az északi irodalom volt. Hason-lóan a Budapesti NemzetköziKönyvkiállításhoz, itt is átadják azország legszebb könyvének díját.

A kiállítás megtekintése utánmegmaradt idõnket egyéni városné-zésre fordítottuk. A Hradzsin alattiKisoldal központjából, a barokkSzt. Miklós templomtól a Károly-hí-don át, az Óvároson keresztül las-san elsétáltunk az U Flekuhoz, aholmegvacsoráztunk. A hely egyikePrága legismertebb éttermeinek –egyben sörözõ és sörmúzeum is –,ahol már több mint ötszáz éveugyanazon recept alapján készültsört csapolnak. Sûrû, barna, kicsitédeskés és nagyon finom.

Amit már elsõ este is lehetett lát-ni, az most is megerõsítést nyert.Prága valóban Közép-Európa turis-ták által legjobban kedvelt célpontja.Az utcák látogatókkal zsúfoltak, és aváros mindent megtesz azért, hogykiszolgálja a turistákat. A Károly-hídtele volt képeslap-, grafika- és egyébajándékárusokkal, míg az Óváros-ban étterem ajándékboltot, ajándék-bolt éttermet követ. Az ajándékbol-tok is nyitva vannak este tízig, mi-ként azt a visszaúton tapasztaltuk.

Visszafelé megszaporáztuk lép-teinket, hogy a Városháza órator-nyának, az Orlojnak harangjátékátmegtekintsük és meghallgassuk, devagy túl késõn érkeztünk, vagy estemár nincs harangjáték, mindeneset-re a látványosságról lemaradtunk.

Másnap elmentünk a Suweco,Prága egyik külvárosában találhatószékhelyére, ahol egy kis fogadástadtak a tiszteletünkre, és a cég ve-zetõjével Nina Suškevicova asz-szonnyal is megismerkedtünk.

Rövid látogatásunk alatt több fon-tos helyre nem jutottam el, vagy csakkevés idõt töltöttünk ott, így valószí-nûleg nem ez volt az utolsó utam eb-be a csodás városba. Aki még nemjárt Prágában, annak mindenképp ér-demes felkeresnie, és néhány napoteltöltenie ott. Horváth Tamás

A magyar könyvtáros csoport

š

Kitekintõ


BEMUTATÓ A MICROSFT OFFICE 2007-RÕL

A 2006 tavaszi TechNet szeminári-um keretében Impossibe Mission,avagy a 2007-es Office Rendszeráttekintése címmel bemutatták a kö-vetkezõ, korábban Microsoft Office„12” kódnéven ismert, rendszer új-donságait. A bemutatót Kõnig Ti-bor, a rendszermérnöki szakmaicsoport vezetõjének elõadásában, amegszokott TechNet helyszínen – aLurdy-ház egyik mozitermében –tartották május 24-én.

A rendezvényen megtudhattuk,hogy a Microsoft Office rendszertermékcsomagból a fejlõdés soránegy jóval átfogóbb és integráltabbrendszerré alakult át. A már jól is-mert eszközökre épülõ MicrosoftOffice rendszer olyan programokat,kiszolgálókat, szolgáltatásokat ésmegoldásokat tartalmaz, amelyekegyüttmûködnek egymással a prob-lémák széles körének megoldásaérdekében.

A rendszer középpontjában to-vábbra is a különbözõ MicrosoftOffice csomagok állnak. E progra-mok új funkciói és szolgáltatásaisegítségével a felhasználók fejlet-tebb módon dolgozhatnak közösenegymással, a partnerekkel és azügyfelekkel, a szervezet pedig ha-tékonyabban rögzítheti és használ-hatja fel az információt. Az alapve-tõ irodai termékváltozatok mellett a2007-es kiadás új programokat, ki-szolgálókat és szolgáltatásokat iskínál. A Microsoft Office rendszerelemei együtt nemcsak az egyénimunkavégzésben, hanem az össze-tett feladatokban is segítenek.

Ahogy az alkalmazások a fejlõ-dés során egyre újabb és újabbfunkciókkal és szolgáltatásokkalbõvültek, a felhasználók számáraegyre nehezebb feladatot jelentett aszoftverekben rejlõ lehetõségek

megtalálása. A 2007-es kiadás újra-tervezett menüket és eszköztárakat,valamint olyan új szolgáltatásokatnyújt, amelyek segítségével a fel-használók a korábbinál gyorsabbanés egyszerûbben végezhetik el fel-adataikat.

Az új felhasználói felületet az el-végzendõ feladatok szerint rendez-ték a fejlesztõk, mindent eltávolí-tottak belõle, ami nem a dokumen-tumok készítésérõl szól. Az ilyenfunkciókat kivették a dokumentum-készítési munkaterületrõl, míg atartalomkészítési szolgáltatásokatfeladatok szerint csoportosították.A felhasználó szempontjából talána legjelentõsebb újdonság a szalag-nak nevezett felület, ahol egy he-lyen találhatók a szerkesztõi felada-tokkal kapcsolatos parancsok.Ezentúl nem kell egy sor munkaab-lakot, menüt és eszköztárat áttekin-teni, hiszen minden parancs itt lesz,egy helyen. Az új Office-ban galé-riák lesznek, a használat tehát sok-kal vizuálisabbá válik. A felhaszná-ló munkaterületének növelése érde-kében áttekinthetõbb lett a felhasz-nálói felület is. Ez azt jelenti, hogynincsenek elõugró ablakok, nem je-lenik meg eszköztár, ha képet il-lesztünk be, és nem nyílnak megautomatikusan munkaablakok. Agalériák vizuálisan jelenítik meg adokumentumban használható for-mázási funkciókat anélkül, hogy avégrehajtáshoz külön-külön többelemet kellene beállítani.

A jelenleg szuper-eszközleírásoknéven emlegetett szolgáltatás a súgótémaköreit újszerûen illeszti bele atermékbe. A felhasználók gyakortanem ismerték, nem értették a szol-gáltatások leírásához, magyarázatá-hoz használt kifejezéseket. A szu-per-eszközleírások az egy-egy pa-

ranccsal kapcsolatos információkatgyorsan elérhetõvé teszik, közvetle-nül a parancsnak a „szalagon” el-foglalt helyérõl. Maga az eszközle-írás általában elég információt nyújta funkcióról, annak használatához.

Egy másik szolgáltatás a gyors-indítási eszköztár, melynek segítsé-gével a felhasználói felület egyikeszköztára egyedi igényekre szab-ható. A felhasználó itt egy helyregyûjtheti össze az általa gyakranhasznált parancsokat. A jelenlegúszócska néven emlegetett funkcióolyan formázási eszköz, amely aleggyakoribb szövegformázásifunkciókat kínálja a kijelölt szövegfelett „úszkáló” eszközlapon. Ezzelhatékonyabb a formázás, mert nemkell az egérrel a parancsterületig el-jutni, csak kijelölt szöveg melletti„úszó” eszköz megfelelõ gombjátaktiválni kattintással.

A Word 2007, az Excel 2007, azAccess 2007 és a PowerPoint 2007már az újszerû megjelenést tükrözi.Az Outlook 2007 bizonyos területeinis az új menük és eszköztárak lesz-nek használhatók. Az alábbi progra-mok a rendszer alapvetõ elemei.

A Word olyan új eszközökettartalmaz, amelyek segítik amég látványosabb dokumentu-mok rövidebb idõ alatti elké-szítését, a dokumentumok akorábbinál egyszerûbb össze-állítását a gyakran használt tar-talomból, továbbá a professzi-onális küllemû levelek, ajánla-tok, adatlapok és más doku-mentumok gyors elkészítését.A gyorsformázási lehetõségekalkalmazásával villámgyorsankaphatnak új megjelenést a do-kumentumok, az új élõ mintáksegítségével pedig a változta-tás hatása azonnal megtekint-

Kitekintõ


hetõ, megkönnyítve a válasz-tást (1. ábra.).Az Outlook integrált megol-dást nyújt az idõbeosztás és azinformáció hatékonyabb keze-lésére, a határokon átívelõ kap-csolattartásra, valamint a biz-tonságos és ellenõrzött munka-végzésre. Segítségével az e-mailek a korábbinál egysze-rûbben fellelhetõk, kezelhetõk,rangsorolhatók és megvála-szolhatók. A továbbfejlesztettlevélszemét- és adathalászat-elleni technológiái révén a nemkívánt üzenetek könnyebbenkiszûrhetõk.A Publisher alkalmazással há-zon belül igényes marketing-anyagok készíthetõk, és eljut-tathatók a célközönségnek.A PowerPoint használatánálaz új programban csak az adottfeladathoz tartozó funkciókláthatók, így a felhasználó iskönnyebben átlátja, hogy mi-lyen szolgáltatásokat nyújt atermék. Ezen kívül, bármilyenrégebbi dia egyszerûen beil-leszthetõ, és stílusában a többi-hez igazítható (2. ábra.).Az Excel hatékony, széles kör-ben használt eszköz, amely azadatok elemzésében, valaminta mélyebb betekintésben segít.Az Access program mélyreha-tó adatbázis-kezelési ismerete-ket nem igénylõ továbbfejlesz-tett kezelõfelületének és inte-

raktív tervezõfunkcióinak kö-szönhetõen a felhasználókgyorsan és egyszerûen követ-hetik nyomon az adatokat éskészíthetnek jelentést róluk. Azadatok a Microsoft OfficeSharePoint Server 2007 listáksegítségével az interneten isközzétehetõk és naplózhatók,továbbá biztonsági másolat iskészíthetõ róluk. A Visio alkalmazásban elérhetõszámos diagramtípus segítségé-vel hatékonyan dokumentálha-tók, megtervezhetõk és értel-mezhetõk az egyes folyamatokés rendszerek. Az új Elsõ lépé-sek ablak használatával gyor-san elõkereshetõk a legutóbbhasznált sablonok és dokumen-tumok. A továbbfejlesztett mi-niatûrképek segítségével köny-nyen megállapítható, melyiksablonra van szükség. Az újMinták ablakban szereplõ min-tadiagramok megnyitásával sa-ját diagramok létrehozásáhozés megtervezéséhez használha-tó ötletek találhatók. A Visio2007 automatikusan összekap-csolja, elrendezi és összehan-golja a diagram alakzatait –mindezt egyetlen lépésben.Az InfoPath segítségével rész-letes, dinamikus ûrlapok ké-szíthetõk, amelyeket a csapatokés a szervezetek az információösszegyûjtésére, megosztására,újrafelhasználására és kezelé-

sére, valamint a szervezet teljesterületén az együttmûködés ésa döntéshozatal hatékonyabbátételére használhatnak. AzOffice InfoPath 2007 segítségé-vel hatékonyabban gyûjthetõkössze az információk.A OneNote digitális jegyzetfü-zet, amely rugalmas eszköz-ként használható a feljegyzé-sek és adatok összegyûjtésére,fejlett keresési szolgáltatásokatnyújt a kívánt elemek gyorsmegtalálásához, a könnyenhasználható megosztott jegy-zetfüzetek pedig növelik a kö-zös munka hatékonyságát.

A 2007-es verzió két új termékea gyakori munkaszervezési szük-ségletekre reagál. Az OfficeGroove 2007 helyszíntõl és hálóza-ti csatlakozástól függetlenül dina-mikussá teszi a közös munkát a ha-tékony együttmûködést feltételezõmunkakörnyezetben.

A részben Microsoft OfficeFrontPage® 2003 technológiákraépülõ Microsoft Office Share-Point Designer 2007 egyike azok-nak a következõ generációs webestervezõeszközöknek, amelyek se-gítségével az ügyfelek létrehozhat-ják, és testre szabhatják MicrosoftSharePoint webhelyeiket, továbbáa SharePoint technológiák felhasz-nálásával munkafolyamatokra épü-lõ alkalmazásokat dolgozhatnak ki.

Az új Office rendszer a doku-mentum teljes életciklusát követi.Az Office egyre több olyan folya-matot tartalmaz, amely nem csupána dokumentumok készítésére vonat-kozik, hanem az együttmûködésre,a munkafolyamatokra és a vállalatidokumentumkezelésre is. Példáulaz elõzõ mentett változatok megte-kinthetõek és újrahasznosíthatóak.

Az új Office teljesen új, XMLalapú dokumentum-formátumokathasznál, ezek kiterjesztése: .docx,

1. ábra. A Word felülete

2. ábra. A PowerPoint felülete

Kitekintõ


.xlsx, .pptx stb. lesz. Természetesenaz új formátum megjelenésével ismegmarad a visszafelé kompatibili-tás: az Office korábbi változataihoz(2000, XP, 2003) lesznek olyan, in-gyenesen letölthetõ frissítések,amelyek segítségével ezek a fájlokolvashatóak lesznek, és akár a ko-rábbi dokumentumokat is át lehetmajd alakítani vele az új formátum-ra. Ezen kívül az új Office képeslesz arra, hogy az állományokat azOffice 2003-ban alkalmazott for-

mátumban is elmentse. Az XML-alapú formátumnak számos elõnyevan: nehezebb lesz a dokumentu-mok meghamisítása, és kevesebbhelyet foglalnak a fájlok a merevle-mezen. Az XML formátum meg-könnyíti az Office és más szoftve-rek együttmûködését is.

Mivel a felhasználók kívánság-listáján elõkelõ helyen szerepelt aPDF formátum támogatása. Az újOffice Mentés parancsával lehetõ-ség lesz a dokumentumok PDF for-

mátumba való mentésére, ezzelnyomtatóhû dokumentumok elõál-lítására is.

Az Office 2007-ben az eszközöktehát szebbek, a munka meg vala-mivel gyorsabb és egyszerûbb lesz,az összetett munkafolyamatok ésfeladatok pedig áttekinthetõbbeklesznek – amint kiismerjük magun-kat az új kezelõfelületen. A leg-újabb Microsoft Office már 2006végétõl kapható lesz.

Vámos Rita

A veszprémi székhelyû InteractaKft. fõ tevékenysége idegen nyelvûtudományos szakirodalom beszer-zése hazai partnerek megbízásaialapján, így az OMgK-nak és a ProAgrario Alapítványnak is együttmû-ködõ partnere a külföldi szakfolyó-iratok rendelésében. A kft.-t 1996-ban négy magánszemély alapította,akik egyben közremûködõ tagok is.Valamennyien a Pannon Egyetemmunkatársai és a kft. tevékenységé-nek megfelelõ jelentõs szakmai ta-pasztalatokkal rendelkeznek.

2006-ban mintegy 1600 féle(1900 folyóirat-elõfizetés) szakiro-dalom kerül behozatalra azInteracta Kft. közremûködésével. Aforgalmazott idegen nyelvû folyó-iratok 52 %-ban az EU tagországa-iból, 45 %-ban az USA-ból és 3 %-ban a világ egyéb országaiból szár-maznak.

Az Interacta Kft. kiépítette kap-csolatait az Európai Unió és a világmás részein mûködõ tudományosmûveket, folyóiratokat elõállító ésforgalmazó neves kiadókkal. Köz-vetlenül a kiadókhoz küldött rende-lésekkel elégíti ki hazai megbízóiszakkönyv és periodika igényeit a

felsorolt tárgykörben, vagyis köz-vetítõ kereskedelmi, ügynöki tevé-kenységet végez (subscriptionagency).

A forgalmazott szakirodalom for-mája lehet: tudományos szakkönyv,folyóirat, periodika, hetilap nyom-tatott formában, e-folyóirat, tudo-mányos adatbázisok CD-ROM,vagy on-line hozzáféréssel, u.n.online-library (szakmai szempon-tok szerint összeállított, több kiadó-tól származó e-folyóiratok hoz-záférése egy közös platform-ról).

2006-ban már 150 külföldikiadóval van szállítói kapcsola-ta a cégnek.

Belföldi megbízóik a tudo-mányos munka minden terüle-tét lefedik, így felsõoktatási in-tézmények, kutatóintézetek,megyei és városi kórházak, ipa-ri nagyvállalatok, kisebb kft.-kés magánszemélyek.

2006-ban 85-90 belföldimegrendelõ intézmény szakiro-dalom-igényét elégíti ki a cég.

Az Interacta által forgalma-zott szakirodalom elsõsorbanaz alábbi tudományterületeket

öleli fel: fizika, kémia, vegyipar,gépipar, környezetvédelem, petrol-kémia, elektronika, IT, egészség-ügy, mezõgazdaság, közlekedés,jogtudomány.

A megbízók jelentõs része köz-beszerzési pályázatok útján hirde-ti/keresi a szakirodalom-szállítókat.Az Interacta sikeres pályázati rész-vételeit kedvezõ árainak köszönhe-ti. Ezt a kiadóknál elért mennyiségiárkedvezmények, valamint a mik-

AZ INTERACTA KFT. JUBILEUMA

Kitekintõ


rovállalkozás alacsony költség-szintje teszi lehetõvé. A cég Veszp-rémben saját tulajdonú irodával,megfelelõ irodatechnikával rendel-kezik és három fõállású munkatárse-mailben, telefonon áll a megbí-zók rendelkezésére. Internet-eléré-sük kiszélesítését, web-áruház jel-legû kiépítését a GVOP-hez be-nyújtott pályázati támogatással ter-vezik megvalósítani.

Az Interacta fennállásának kerekévfordulóját, 10. születésnapját amegrendelõk képviselõinek meghí-vásával ünnepélyes keretek közöttülte meg Veszprémben 2006. május24-25-én.

Az összejövetel hivatalos részé-ben megtörtént a külföldi folyóira-tok 2006. évi megrendelésének le-zárása, a pénzügyi elszámolásokvéglegesítése, a tapasztalatok,problémák megbeszélése és a 2007.évi megrendelések elõkészítése.Szó esett az uniós piaci változásoktapasztalatairól, a közbeszerzésitörvény változásairól, valamint azaktuális árkialakító beszerzési poli-tikáról is. Az e témákat érintõ tájé-koztatást Kövecsesné Tóth Ágnesügyvezetõ adta a Csolnoky FerencMegyei Kórház orvosi könyvtárá-

ban, mely az Interacta legré-gebbi megrendelõi közé tar-tozik.

Ezt követõen sétát tettünkVeszprém belvárosában, aVárban és megtekintettükaz Érseki Palota látványos-ságait, majd mód nyílt aPannon Egyetem KözpontiKönyvtára új épületének vi-zitálására, itt dr. EgyháziTiborné fõigazgató asszonykalauzolt bennünket.

Este tartották meg a cégszületésnapi partiját a Ba-kony szívében található Ho-tel Szépalmában. A kitûnõhangulatú baráti összejöve-telen megemlékeztek a legrégebbimegrendelõ könyvtárakról, az újügyfelek (Interacta gólyák), pedigszövegében tréfás, de alapjábanvéve komoly tartalmú fogadalmat(hûségnyilatkozatot) tettek. Haddemeljem ki ennek (szerintem leg-fontosabb) gondolatát: Interactaügyfélkörben eltöltendõ éveim so-rán szem elõtt tartom: egy mosolysemmibe sem kerül, de annál töb-bet ér!

A rendezvény második napjánZircre látogattunk és megnéztük az

OSzK Reguly Antal Mûemlék Könyv-tárát és az apátsági templomot.

Az Interacta Kft., mely könyvtá-runk és a Pro Agrario Alapítványirányába a napi munka, a megren-delések teljesítése során folyamato-san igazolja az együttmûködésrevonatkozó döntésünk helyességét,ezáltal messze az elvárható szint fe-lett teljesített barátságból, kedves-ségbõl, vendéglátásból is. Szívbõlkívánok nekik (gondolom mindenrésztvevõ nevében) újabb sikeresévtizedeket! Lõrincz Ferenc

EBSCO INFORMÁCIÓS NAP AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRBAN

Az Elton B. Stephens által többmint 60 éve alapított EBSCO (EltonB. Stephens Company) InformationServices cég, amelynek központjaBirminghamben (USA, Alabamaállam) van, már több éve jelentõsszereplõje a magyar „könyvtári in-formációs piacnak” is. A céget maaz alapító fia, James T. Stephensvezeti. Az EBSCO büszke arra,hogy hosszú távú céllal rendelkezõcsaládi vállalkozás. Fõ erényüknek

megbízhatóságukat tartják. Munka-társaik száma jelenleg világszerte4900 fõ, 32 telephellyel rendelkez-nek 20 országban. EurópábanAalsmeerben, Ankarában, Berlin-ben, Londonban, Madridban, Pá-rizsban, Prágában és Torinóban vanirodájuk.

Az EBSCO a nyomtatott éselektronikus folyóiratok informá-cióforrásának és menedzsment-megoldásának egyik vezetõ szol-

gáltatója, emellett teljes szövegû ésreferencia adatbázisokat fejleszt ésállít elõ. A cég a világon mindenüttkínálja könyvtári szolgáltatásait.Világszerte több mint 78 ezer ki-adóval áll üzleti kapcsolatban. Tel-jes körû szolgáltatást nyújt cégek ésegyetemek, valamint kutatóintéze-tek könyvtárai és egyéb könyvtárakszámára, amely magában foglaljanyomtatott és elektronikus folyó-iratok és adatbázisok szállítását.

Kitekintõ


Az EBSCO június 27-én Infor-mációs Napot tartott az Eötvös Lo-ránd Tudományegyetem EgyetemiKönyvtárban, amelynek elõadóiSabine Teichert, kereskedelmi ésmarketingigazgató, Vojislav Milo-vanovic magyarországi kereskedel-mi képviselõ és Lukács Eszter ke-reskedelmi és marketing munkatársvoltak.

Sabine Teichert a megjelenteküdvözlése után röviden bemutatta acéget.

Lukács Eszter beszélt az EBSCOnyomtatott és elektronikus folyóirat-szolgáltatásairól. Külön kiemelte azelektronikus folyóiratok elõfizetésé-hez nyújtott szolgáltatásaikat (rész-letes árajánlat; a késõbbiekben tájé-koztatás az elõfizetések Print plusOnline vagy Print only változatai-nak áráról; webalapú elõfizetés-ke-zelõ rendszerükkel, az EBSCONET-tel, több mint 300 ezer címszót tar-talmazó adatbázisukban lehet keres-ni és jelentéseket kérni; általános in-formációt küldenek a kiadók árkép-zési változásairól, valamint arról, haa folyóirat átkerül másik kiadóhoz;JETS = Journal Expediting andTechnical Services szolgáltatás,amely a folyóiratok ellenõrzött szál-lítását jelenti stb.). Az ügyfelekkel

személyes ügyfélszolgálati referensfoglalkozik, aki segít az online hoz-záférés elindításában is.

Vojislav Milovanovic a bibliog-ráfiai és teljes szövegû adatbázi-sokról, valamint a következõ elek-tronikus forrásokról beszélt.

EJS (EBSCOhost ElectronicJournals Service), amely szol-gáltatás segítségével közvetle-nül beletekinthetünk a megren-delt folyóirat teljes szövegébe,személyre szabott hozzáféréstbiztosít a folyóirat teljes szöve-gû állományához, az összes fo-lyóirat tartalomjegyzékéhez ésabsztraktjához, linking-man-agement szolgáltatása tartal-mazza többek között a kiegé-szítõ források linkjeinek beállí-tását, pl. adatbázisokhoz, do-kumentum-szállítókhoz, házialkalmazásokhoz stb.Az EBSCO A-to-Z szolgáltatá-sa segítségével a könyvtárakegy olyan jegyzéket bocsáthat-nak olvasóik, használóik ren-delkezésére, amely tartalmazzaa könyvtárban hozzáférhetõvalamennyi címet. Összesen180 különbözõ szolgáltató 880adatbázisában és elektronikusfolyóirat csomagjában találha-

tó több mint 98 ezer egyedicímhez tud hozzáférést nyújta-ni. Használatának feltétele azEBSCO LinkSource használa-ta, amelynek segítségével kap-csolódni lehet a használó fulltextes dokumentumaihoz ésegyéb releváns szolgáltatások-hoz, mint pl. a könyvtár kataló-gusa, könyvtárközi kérés ûr-lapja stb.

Végül Sabine Teichert ismertetteaz EBSCO-tól megvásárolhatóSpringer eBook Collectiont. A világvezetõ STM (Science, Technology,Medicine = tudomány, technika, or-vostudomány)-könyvkiadója, aSpringer Kiadó e-könyvei lexiko-nok, könyvsorozatok, monográfiákés olyan tankönyvek digitális kiad-ványai, mint például az Encyclope-dia of Entomology. A több szakte-rületet felölelõ Springer eBookCollection 12 Online Library-ben3000 címet tartalmaz évente. Jelen-leg körülbelül 10 ezer e-könyv ér-hetõ el a SpringerLinken keresztül.

Az Információs Nap kötetlen be-szélgetéssel zárult, amelynek sorána könyvtárak jelenlévõ képviselõitovábbi információt kaphattak azEBSCO õket érdeklõ szolgáltatá-sairól. Pálfai Katalin

SÉTA A VÁRBAN

Az Országos Széchényi Könyv-tár Nemzeti Ereklye címû kiállí-tás sorozatának megnyitó tárla-tán a Philostratus kódexet mutat-ja be.

A Philostratus-kódex (Cod.Lat. 417.) a Corvina Könyvtárleggazdagabban díszített kóde-xei közé tartozik. Egyedülállóanfontos mû: a fordítás, az ajánlás,maga a pompás díszkódex teljesegészében, az elsõ betûtõl az

utolsó ecsetvonásig Mátyás ki-rály számára jött létre. A mûve-ket – Philostratos (Kr. u. 3. sz.)athéni szofista és unokaöccsemunkáit – Antonio Bonfini, azudvari történetíró fordította le agörög eredetibõl latinra, 1487 ta-vaszán; az elõszó Bécsújhely el-foglalása (1487. augusztus 14.)után íródott. A kódexben hategészoldalas díszlap van. A cor-vinát 1513-ban Johannes Grem-

per, bécsi humanista szereztemeg II. Ulászlótól, tõle JohannesCuspinianushoz, majd JohannesFabrihoz került. Az Österreichi-sche Nationalbibliothekbõl a ve-lencei egyezmény keretében ke-rült 1932-ben az OSzK-ba, aholoktóber 8-ig tekintheti meg anagyközönség.

Még szerencse, hogy a mikönyvtárunk igazán közel fek-szik a nemzeti könyvtárhoz. El-

Kitekintõ


indultam hát – munka után –gyalogszerrel, elhaladtam a Má-rai-lakás és -szobor, meg az egy-kori Kosztolányi-lakás és -em-léktábla mellett.

Ott fenn aztán célcsoportkéntviselkedtem, és egy jól elhelye-zett hirdetés hatására a MagyarNemzeti Galéria felé tértem el. AVadak címû kiállításon Rippl-Rónai, Czóbel és Kernstock általfémjelzett festõiskola képei vol-tak láthatóak. Kanárifestészet,ezért csodaszép.

Onnan érkeztem az oeszkába.A könyvesboltban megtudtam,hogy a földszinti [mivel az épü-let együtt magasodik a heggyel,ez az ötödik szint] kiállítótérbenszerelnek, ezért ugyan térítés-mentesen, de csak az emeleti tár-ló tekinthetõ meg. Gondoltam,biztos fönt van a Philostratus,lent meg némi digitális táplálék.Csakhogy, nem akartam két rész-letben befogadni kritikám tár-gyát. Elkezdtem böngészgetni akönyvtárhoz kapcsolódó köny-vesboltban. Miután belelapoz-tam néhány impozáns albumba,egy verseskötet csacska szépsé-gén felbuzdulva mégis elindul-tam megnézni a fél kiállítást.Fölfelé menet erõst töprengtem,hogyan lehet egyetlenegy köny-vet bemutatni három teremben.Kíváncsian léptem be a klima-tizált, negyedhomályos terembe.Gyönyörû régi kódexek, egykor-volt neves szerzõk rövid életraj-za végig a három termen. A tárlatcentrumában pedig lenyûgözõszíngazdagsággal ott pihen aPhilostratus, kinyitva (természe-tesen) a reklámban is látható ol-dalon. Igazi könyvhercegkéntméltó udvartartással. Nem tu-dom, mit keres itt a másik hetvenõsnyomtatvány, de ügyes megol-

dás. A Philostratus ürügyén be-mutatják ezeket a kevésbé dí-szes, de szintén meglévõ régikönyveket…

Eltelve muzeális mámorral ha-ladok fertályóra múltán lefele.Gondolom, még megnézem a kétszerelés alatt álló számítógépet arend kedvéért. És nem két termi-nál fogad, hanem egy komplettkiállítótér, a falakon a Philo-stratus színeit megidézve, megegy elzáró szalag, és odabent kételfoglalt szerelõ látványa…

A kegyelemdöfés a felirat:„Technikai okokból a Philo-stratus a fenti kiállításon tekint-hetõ meg”. Összeáll a kép: a Mí-tosz és Valóság felirat fölfelémenet, és a teremõr székén talált„Latin nyelvû magyar történet-írás a XV. – XVIII. században”címû katalógus.

Túlkomplikáltam. [A valóságmögötti valóság, mint abszolúthazugság.] A Fõszereplõt márláttam, de Segítõtársait mégnem. Vissza kell térnem. Tudo-mást szerzek viszont egy [szá-

momra új] izgalmas kezdemé-nyezésrõl: a Digitális Kincstár azOrszágos Széchényi Könyvtárelektronikus kiadványsorozata,amelynek célja, hogy digitálisformában minél szélesebb kör-ben ismertté tegye a könyvtáriraktárak polcain található értéke-ket. A sorozat darabjai fõként amagyar nemzeti könyvtár egy-egy különlegesen értékes doku-mentumának (régi könyvek, kéz-iratok, folyóiratok, térképek, ap-rónyomtatványok, plakátok,hangzó dokumentumok stb.) tel-jes digitális másolatát tartalmaz-za, azonban alkalmanként másgyûjteményekben található do-kumentumok is megjelenhetnekbenne. A Nemzeti Ereklye kiállí-tásain bemutatott kincsekrõlminden esetben CD kiadvány iskészül a Digitális Kincstár soro-zat keretében.

Látni [illetve érezni] akartam,milyen egy ötszáz éves könyvetfellapozni, ezért rövid idõ eltel-tével tértem vissza az igazi kiál-lításra. Kiderült, az általam tapé-tának nézett reneszánszot meg-idézõ falrészlet, valójában fali-kárpit, vagy húsz hölgy dolgo-zott rajta három éven át. Láthatómég néhány kódexborítót ábrá-zoló akvarell, és egy tízpercesismertetõfilm, mely egészenrészletesen elemzi a díszlap mo-tívumait a tengeri istenek harcá-tól a medvével játszó fiún átegészen a triumphus-iniciálé fõ-alakjáig. [Egyes kutatók szerintCorvin János.] A digitális lapoz-gatás élményét is átélhettem, jólösszefogdostam az „elektroni-kus papírt”. Érdekesek ezek azefféle kamara-kiállítások, azember mindent alaposan szem-ügyre vehet.

K.G.

Kitekintõ


SPRINGER-BEMUTATÓ KECSKEMÉTEN

A tudományos kutatás a virágkorát éli.A naponta születõ újabb és újabb kuta-tási eredményekrõl a tudósok szakla-pokban, szakkönyvekben számolnakbe. Ezt a folyamatosan halmozódó tu-dást mindenki számára hozzáférhetõ-vé kell tenni. A könyvtárak munkájátmegkönnyítendõ alakultak olyan ki-adók, amelyek az internet segítségévelrendszerbe foglaltan, könnyen vissza-kereshetõvé téve nyújtják megrendelõ-iknek a tudományos publikációk szí-ne-javát. Ilyen elismert szakkiadó anémet alapítású Springer.

A kecskeméti Hotel Három Gúnárkonferenciatermeinek egyikében fog-lalt helyet a Springer kiadó aktuálistermékbemutatójára. A július 26-i ren-dezvényen a tudományos és szak-könyvtárak munkatársai kaptak tájé-koztatást a kiadó újdonságairól. A cégkelet-európai képviselõje, Frans Let-tenstrom köszöntötte az érdeklõdõket,majd összefoglalta a tudományos ki-adás történetét, amelynek a Springerkiadó 1998 óta aktív szereplõje. Amost évente a világon megjelenõ száz-húszezer féle folyóiratból több mint1400 a Springernél is megtalálható,2 500 000 cikknél is több olvasható. Atudományos folyóiratok mellett aszakkönyvek elismert megjelentetõjeis a Springer.

A kiadó egyik elektronikus termékea Springer eBook Collection, azaz anyomtatott könyvek elektronikus vál-tozatainak gyûjteménye. Több mint 11ezer címet tartalmaz most ez az adat-bázis, ami várhatóan évente 3000-relfog gyarapodni. Tizenkét témába van-nak sorolva a könyvek, de természete-sen többféle keresés lehetséges. A ku-tatók számára igen hasznos a gyûjte-mény, hiszen gyorsan sok információttudnak beszerezni. A könyvtáraknakugyancsak hasznos, mert a gyûjte-mény beilleszthetõ a könyvtári rend-szerbe, nincs limit a használatára, sõtegyedi felhasználásra tovább is adható

a használati jog,és archiválni le-het az így meg-rendelt doku-mentumokat.

A megújultSpringerLinketChristel Keu-rentjes mutattabe. Augusztus10-e után már azúj oldalakon le-het keresni: ha-sonlóan a goog-le-hoz, plusz további finomításokkal.Jelenleg három millió körüli a kereshe-tõ tartalmi állomány nagysága (folyó-iratok és könyvek). Zenéket, képeket islehet keresni, illetve a könyvekbõl pél-dául egyes fejezeteket is le lehet hívni.

Idei újdonság a kínai és az orosz tu-dományos folyóiratok teljes szövegûgyûjteménye. A kínai adatbázisban je-lenleg 35 folyóirat 6000 cikke közüllehet válogatni, a következõ években akereshetõvé tett lapok számát akár hét-szeresére is növelhetik. Az orosz gyûj-teményben jelenleg 400 ezernél többtétel van, a cikkek angolul is olvasha-tók, a fordítások gyorsan elkészülnek.

Az Online Archives Collectiontazért hozta létre a Springer, hogy lehe-tõség legyen a folyóiratok mindenegyes számához hozzáférni. A hatal-mas digitalizálási munka most tart 12-13 millió oldalnál. 40 000 évfolyam-nyi dokumentumot és az 1995-nél ré-gebbi folyóiratokból 800-at már fel-dolgoztak. Az alábbi szakterületekgyûjteményébõl lehet vásárolni:Behavioral Sciences (viselkedés-tudo-mány), Biomedical and Life Sciences(orvosbiológia és élettudomány), Bu-siness and Economics (üzlet és gazda-ság), Chemistry and Materials Science(kémia és anyagtudomány), ComputerScience (számítástechnika), Earth andEnvironmental Sciences (föld- és kör-nyezettudomány), Engineering (mér-

nöki tudomány), Humanities (humántudományok), Social Sciences andLaw (társadalomtudományok és jog),Mathematics (matematika), Medicine(orvostudomány), Physics and Astro-nomy (fizika és csillagászat).

A gyûjtemény elõfizetési díját többévre el lehet osztani, de az egész adat-bázis elérhetõ, és a kívánt dokumen-tum PDF formátumban letölthetõ. Azárszerkezet alakítható a megrendelõigénye szerint, és ha a folyóiratra vanelõfizetése, akkor a cikkeket ingyenkereshetõvé teheti 1997-tõl 2005-ig.Itt is van tartalomjegyzék-szolgáltatás,mint a SpringerLinknél.

A bemutató nap utolsó elõadásábana könyvtárak számára készített admi-nisztrációs programról esett szó. ASpringerLink Adminnal különbözõ fel-használói statisztikák készíthetõk.Egyéni felhasználói információban ne-vek szerint gyûjthetõk, összegezhetõkaz adatok. Listázni lehet a keresésinyilvántartást, témák szerint, folyóira-tok és cikkek száma szerint, különféleformátumban, különbözõ hozzáférésijogokkal.

Öröm volt látni az alapos munkávalfelépített adatbázisokat és profi kere-sõrendszerüket, dicséret illeti a Sprin-gert érte. Ám a magyar könyvtárosokszája legörbült, mikor a szolgáltatásárait meghallották.

Kripner Vera és Károlyi Zsuzsa

Frans Lettenstrom, Zámbó Erzsébet és Christel Keurentjes

Kitekintõ


Egy Tátra utcai internet kávézó-ban, a Kávészünetben nyílt megHarkai Mária festõmûvész elsõ ki-állítása július 5-én, amely július31-ig volt látogatható. A kiállítástKanizsa József író, költõ, a MagyarKultúra lovagja nyitotta meg azalábbi kedves, meleg szavakkal.

E különleges kis kávézó falaiközött ritka lehetõség adatott megszámomra, hogy Harkai Máriafestõmûvész kiállítását megnyit-hatom.

A Kávészünet különleges akusz-tikájú termében egy kicsit a múltbaképzelem magam, a biedermaieridõszakába, ahova ezek a nagyonmûvészien kimunkált festményekis beleillenek. Különleges hatássallehetnek az ide belépõ, itt kávét fo-gyasztó vendégekre, akik egy picitmegpihenni, felfrissülni ülnek be.S most Önök is e ritka lehetõség-nek a tanúi, ahol olyan érett festõ-mûvészt mutathatok be, aki szív-bõl, lélekbõl festette e gyönyörûfestményeit, s ezek a mûvek televannak a szeretet energiájával. Afestményeken keresztül tölti föl

szervezetünket ezzela szeretet-energiá-val. A meleg szépõszies színek vala-miféle bársonyossá-got, életörömötárasztanak szemünk-be, viszik át a va-rázserõt testünkbe. Alágy melegségbehajló finom árnyala-tokkal, léleknyugtatószínekkel varázsoljaelénk a tájat. A napsugár éltetõ szí-nét, erejét komponálta bele ezekbeaz õsziesen is még a nyár energiá-ját sugároztató festményekbe, s be-lefestette a szeretetet, az emberiszívet megfogó szeretet színeivel.

E falakon nem férhettek el a vi-rágcsendélet-festmények, melyek-ben fõleg a finom lélek meghódítószínek kavalkádja jut kifejezésre.A színek nem hivalkodóak, s a fi-nom kidolgozások figyelemre, s amûvészi munka elismerésére kész-tetnek.

A festmények alapján meg me-rem kockáztatni, hogy Harkai Má-

ria festõmû-vészben hallat-lan nagy belsõfegyelem, em-b e r - e m b e riránti szeretet,tisztelet hal-mozódik föl, semellett televan a Hit ener-giájával, erejé-vel is, s ez aszínek finom-ságával jut ki-fejezésre. Nemis emelnék kif e s t m é n y t ,mert minden

festmény a maga kifejezõ erejével,mondanivalójával, gondolati gaz-dagságával juttatja el számunkra afestõmûvész üzenetét a felfokozottértelemre, szépre, szeretetre éhesemberi szívekhez.

Az akril és az olajfestményeketfinom technikával, kartonra és fa-rostra festette föl, s ezek varázsá-val tudja láttatni velünk a tájat,csendéletet, portrét. Nagyon érzé-kiek, kifejezõk, így különlegesek,s öröknek tûnnek. Amint láthatjukHarkai Máriát különleges tehet-séggel áldotta meg az Úr, ezzel atalentummal az emberek gyönyör-ködtetése a feladat, s hogy a min-dennapi életbõl kicsit felszabadul-va valami szépet, jót, meleg szere-tetérzést kapjanak, kapjunk.Ahogy említettem Isten adta te-hetséggel, ezekkel a szép meleg,õszies színekkel tud ránk hatni, azérzõ és értõ, szeretetre vágyó em-berekre.

Köszönjük Máriának, hogy eszép festményeket itt közkinccsétette, mûvészien kidolgozott mûve-iben sokan gyönyörködhetnek. Amagam s a kávézó vezetõje nevé-ben nagyon sok kiállítást, jó erõt,egészséget, további sikereket kívá-nok igaz zalai szívvel. A kiállítástmegnyitom.

KÁVÉSZÜNETBEN KIÁLLÍTÁS

Könyvismertetés


LÓHERBA

GYÓGYNÖVÉNYEK LOVAKNAK

Marton ZsófiaEquinter Kiadó, 2005.167 p.

Az elsõ hallásra talán hóbortos ötletet így indokolja bevezetõjében aszerzõ:

Napjainkban egyre divatosabb a gyógynövények alkalmazása egészsé-günk megõrzése érdekében. Száz évvel ezelõtt azonban a gyógynövényeknapi használata még természetes volt, hiszen ez volt az egyik legelterjed-tebb formája a gyógyításnak. Az orvosok éppen úgy gyógyítottak gyógy-növényekkel lovakat, mint embereket. A katonai orvosok – akik sok százkatonát elláttak – a lovakat is kezelték. Lovakat gyógynövényekkel kezel-ni és gyógyítani tehát nem újdonság.

A mai rohanó és teljesítménycentrikus világban persze egyszerûbb a gyors és célzott hatású, gyárilag elõál-lított gyógyszerekhez nyúlni, mint a lassan ható gyógynövényekkel veszõdni. Miért íródott akkor e könyv? Merta legtöbb gyógyszernek olyan sok mellékhatása van, hogy az egyik szerv gyógyítása közben tönkreteheti a má-sikat. Törekednünk kell hát arra, hogy amikor nem szükséges sürgõsen és nagyon erõsen beavatkozni az állatszervezetébe, akkor gyógynövényeket használjunk.

A könyv három nagy szerkezeti egységbõl épül fel. Az elsõ rész a gyógynövények használatának alapjaival foglalkozik, általános szempontokat követve. A má-

sodik fejezet tárgyalja a lovaknál elõforduló leggyakoribb betegségek gyógynövényekkel való kezelésénekmódját. A harmadik rész az egyes gyógynövényeket alfabetikus sorrendben részletesen tárgyalja.

A keresés megkönnyítésére tárgymutató tartalmazza a gyógynövények magyar és latin neveit, valamint a be-tegségek felsorolását.

Remélhetõleg nemcsak lótulajdonosok fogják haszonnal lapozni ezt a kézikönyvet, hanem állatorvosok is.

GYÜMÖLCSÖSGAZDÁK KÖNYVE

Sipos Béla ZoltánMezõgazda Kiadó, 2006.(5. kiad.)216 p.

A növényi táplálékok között megkülönböztetett helyet foglalnak el agyümölcsfélék.

Színük, illatuk, látványuk is étvágygerjesztõ, nem beszélve beltartal-mi értékeikrõl. A gyümölcsökben található cukor, savak, makro- és mik-roelemek, vitaminok, színanyagok, valamint az ugyanilyen fontosságúrost- és ballasztanyagok nélkülözhetetlenek a mindennapi táplálkozás-

Könyvismertetés


ban. Sok gyümölcsfaj gyógyszerként vagy gyógyszer-alapanyagként is rendkívül jelentõs. Közismert a bodzatermésébõl, illetve virágzatából készített tea izzasztó hatása; a galagonya alkalmazása szívgyógyszerekben. Azáfonya termése, illetve levelébõl fõzött tea fogyasztása gyomorpanaszok ellen kiváló; hasonló hatású a kajszi ésa szilva is.

Egyes gyümölcsök a nemzeti ételek fontos tartozékai. Az almás és meggyes pite, a diós bejgli, akajszilekváros palacsinta, illetve bukta jellegzetes magyar étel. Angol nyelvterületen a karácsonyi díszebéd el-képzelhetetlen a gesztenyével töltött sült pulyka nélkül. A gyümölcs olyan az ételek között, mint a gyermek azemberek között.

Ez a könyv a szaktudást kínálja a vállalkozáshoz. Feltételezi a gyümölcstermesztés alapismereteit, ezért aszakma elemi tudnivalóival csak érintõlegesen foglalkozik. Annál részletesebben tárgyalja azokat a legújabb is-mereteket, amelyek nélkül jövedelmezõen gazdálkodni már nem lehet a jövõben. Tanácsot ad, hogy milyen te-rületre mely gyümölcsfajt, illetve -fajtát érdemes telepíteni, ismerteti a metszés célját, idejét és módját, a talaj-mûvelést, a trágyázást, a növényvédelmet, a termésszabályozást, a termésbetakarítást, az áruvá készítést és a fel-dolgozást.

Sipos Béla Zoltán mûvét kiegészítõ tankönyvként ajánljuk a gazdaképzés részére.

ÉTKEZÉSI ÉS FÛSZERPAPRIKA TERMESZTÉSE

Zatykó Lajos – Márkus Ferenc (szerk.)Mezõgazda Kiadó, 2006.242 p. + VIII p. színes fotó

Az elmúlt évtizedekben hazánk egyik emblematikus jelképévé vált apaprika, melyet a közfelfogás hungarikumnak tekint, méltán érdemlimeg, hogy szakkönyvek foglalkozzanak vele. A szerzõk nem kisebb fel-adatra vállalkoztak, mint hogy a világszerte ismert kalocsai és szegedifûszerpaprika, valamint étkezési paprika termesztésével, feldolgozásávalkapcsolatos legújabb eredményeket, tapasztalatokat összegezzék, és eztkönyv formájában a szakemberek figyelmébe ajánlják. A könyv összeál-lítását nagyban segítette az elmúlt három és fél éves kutatási támogatás,mely nemcsak összekapcsolta a nemesítõk, genetikusok, molekuláris

biológusok, biotechnológusok munkáját, hanem a konzorcium eredményeit egymásra építve a mezõgazdaságigyakorlat szolgálatába állította. Ezt jelzi a paprika géntérképének szerkesztése, a sikeres géntechnológiai átala-kítás kidolgozása, a hibridek azonosítására kidolgozott molekuláris metódus, a dihaploidok rutinszerû elõállítá-sának technológiája és mindezek koronájaként a fajtaminõsítés útjára bocsátott hat új paprika hibrid. A konzor-cium lelkes csapatát, az egyetemi oktatókat, a nemesítõ kutatóintézetek és kisvállalkozások munkatársait össze-kovácsolta a közös cél, a magyar paprika minõségének, piaci versenyhelyzetének megõrzése, javítása.

A könyv fõ célja a mai, legkorszerûbb technológia elemeinek ismertetése. Ezért a termesztõk, szaktanácsadókés a különbözõ területeken mûködõ irányító szakemberek egyaránt jól hasznosíthatják.

A szerzõk a paprika biológiai igényét, a termesztés technológiáját – fajta, talaj-elõkészítés, tápanyag-utánpót-lás, szaporítás, öntözés, növényvédelem, hajtatás –, valamint a technológiához és a fûszerpaprika feldolgozásá-hoz szükséges gépeket ismertetik. A mûvet A paprika a konyhamûvészetben címû fejezet zárja, receptek Chilé-tõl Bulgáriáig, Indonéziától Olaszországig, Erdélytõl a Vajdaságig.

A könyv a Hungarikumok sorozatban jelent meg.

Könyvismertetés – Programajánló


ELMONDTAM ÉN…NOVÁK FERENC, TATA

Farkas László (szerk.)Planétás Kiadó, 2006. (2. kiad.)243 p.

Novák Ferenc, vagy ahogy ismerõsei hívják, Tata a magyar néptáncmoz-galom megkerülhetetlen alakja. A koreográfus, rendezõ és színházszer-vezõ színes életvallomása olvasható a könyv lapjain. Mulatságos helyze-tek, alkotói küzdelmek színes forgataga tárul fel az olvasó elõtt.

Külön is felbecsülhetetlen érdeme a könyvnek, hogy pótolja száza-dunk eddig meg nem írt magyar néptánctörténetét, harcos elfogultsággalés tárgyilagos elemzésekkel ismerteti meg a néptáncmozgalom korábbiés mai problémáit, buktatóit és diadalútját. Szól a nagy elõdök munkás-ságáról, és jellemzi az egymást követõ nemzedékek törekvéseit.

Összeállította: Kabai Gábor

PROGRAMAJÁNLÓ, 2006 ÕSZ

Kocsis Zoltán Bartók-zongoraestje – a zeneszerzõzongorájánIdõpont: 2006.09.29.Helyszín: Bartók Béla EmlékházCím: 1025 Budapest, Csalán utca 29.

Gomba FesztiválIdõszak: 2006.10.07. – 2006.10.08.Helyszín: Bükkszentkereszt, Borostyán Vendéglõ udvaraCím: 3557 Bükkszentkereszt, Borostyán Vendéglõ udvara

A Venice Simplon Orient Expressz látogatásaIdõpont: 2006.10.13.Helyszín: Vasúttörténeti ParkCím: 1142 Budapest, Tatai út 95.Honlap: http://www.vasuttortenetipark.hu

VI. Gyõri Könyvszalon 2006Idõszak: 2006.10.13. – 2006.10.15.Helyszín: Bisinger-sétányCím: 9021 Gyõr, Bisinger sétány

Az egri vár napjaIdõpont: 2006.10.17.Helyszín: VárCím: 3300 EgerHonlap: http://www.egrivarjatek.hu

Liba bál – az új bor ünnepe és libás étkek dicséreteIdõpont: 2006.11.11.Cím: 3348 SzilvásváradHonlap: http://www.lovasetterem.fw.hu

Vincent van Gogh kiállításIdõszak: 2006.12.01. – 2007.03.20.Helyszín: Szépmûvészeti MúzeumHonlap: http://www.szepmuveszeti.hu

III. Zalai MézfesztiválIdõszak: 2006.12.08. - 2006.12.10.Helyszín: Gönczi Ferenc Általános Mûvelõdési Köz-pontCím: 8900 Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 21.Honlap: http://www.goncziamk.hu

Elsõ Magyar LátványtárIdõszak: folyamatosan nyitvaKiállítások:ÉletörömPipa, szivar, cigarettaCím: 8297 Tapolca – Diszel (Veszprém megye)Telefon: (30) 536-5456

Összeállította:Kabai Gábor

Ajánló bibliográfia


SZAKKÖNYVAJÁNLÓ

Agrártörténet

B 21189Estók JánosHistory of Hungarian agriculture and rural life 1848-2004 / JánosEstók [et al.] ; [Transl. Rachel Hideg, János Hideg]. - Bp. : Agr.Publ. House : Mus. of Hungarian Agr. , 2004. - 294 p., [4 t.] : ill.,színes ; 28 cm

C 69253Falvak, földek, földmûvesek / Szerk. Pócs Gyula. - Bp. :Agroinform K. , 2004. - 470 p. ; 24 cm

C 69755Komáromi Sándor – Pálfi GyörgyA magyar mezõgazdasági ismeretterjesztés 1100 éve / Írta: Ko-máromi Sándor, Pálfi György. - [Gyula] : Komáromi S. , cop.2005. - 186 p., XXXII színes t. : ill. ; 24 cm

B 20752Magyar tudománytár / [Fõszerk. Glatz Ferenc]. - Bp : MTA TK :Kossuth K.. - 3 db : ill., színes ; 29 cmAngol nyelvû kivonattal és tartalomjegyzékkel. - A sorozat 7 kö-tetbõl áll3. köt., Növény, állat, élõhely / Szerk. Láng István, Bedõ Zoltán,Csete László. - 2003. - 590 p. – 4. köt., Társadalom, politika, jogrend / Szerk. Kulcsár Kálmán,Bayer József. - 2003. - 623 p. -5. köt., Gazdaság / Szerk. Palánkai Tibor. - 2004. - 557 p.

EU 1439:1Varga GyulaA magyar mezõgazdaság az idõk sodrásában : Helyzetkép azEU-hoz való csatlakozás idõszakában / Varga Gyula. - Bp. : MHSTRATEK , 2004. - 260 p. ; 21 cm.

Állattenyésztés

C 69849Alternatív baromfitenyésztés és -tartás : Ökológia, fenntartha-tóság, hagyományok / Szerk. Szalay István. -Bp. :Mezõgazda K. ,2004. - 325, XVI p. : ill. ; 24 cm.

B 21623Az állatállomány alakulása Baranya megyében. 2005. augusztus1. / [Készítette: Fritz János]. - Pécs : KSH , 2005. - 13 p. ; 30 cm.- (Területi statisztika. Tájékoztató / Központi Statisztikai HivatalPécsi Igazgatóság ; 29/2005. )

C 69792Az állategészségtan és az agrároktatás (Debrecen) (2004)Az állategészségtan és az agrároktatás : Tudományos ülés : Deb-recen, 2004. június 24. / [Szerk. Jávor András, SzovátayGyörgy]. - Debrecen : DE ATC , 2004. - 91 p. : ill. ; 24 cm

C 69911Állatorvosi szótár = Lexicon medicinae veterinariae = Veterinarymedical dictionary = Veterinär-medizinisches Wörterbuch : Ma-gyar - latin - angol - német ; [összeáll. és szerk. Karsai Ferenc,Vörös Károly, Szieberth István]. - Bp. : Mezõg. K. , 2005. - VII,647 p. ; 24 cm

Tk 12460Állattenyésztési ismeretek / [szerzõk: Komjáthy György,Maknics Zoltán, Márkó József et al.]. - Bp. : FVM Képz. ésszaktan. Int. , 2005. - 502 p. : ill. ; 24 cm

C 69873Állattenyésztési Napok (2004) (Debrecen) (11.)Nemzetközi Halgazdálkodási Tanácskozás : Debrecen, 2004. au-gusztus 18-19. / [Szerk. : Stündl László]. - Debrecen : DE ATC ,2004. - 139 p. : ill. ; 24 cm

C 69783Állattenyésztési szótár = Dictionary of animal breeding =Dictionnaire de zootechnie = Wörterbuch der Tierzucht =Slovar' po zivotnovodstvu : Magyar - angol - francia - német -orosz = Hungarian - english - french - german - russian =Hongrois - anglais - francais - allemand - russe = Ungarisch -Englisch - Französisch - Deutsch - Russisch = Na vengerskom -anglijskom - francuzkom - nemeckom - russkom âzykah /[Szerk. Farkas József]. - Bp. : Mezõgazda K. , cop. 2005. - VIII,728 p. : 24 cm

C 69664A család állatorvosa : Kedvenceink egészségkönyve / [szerzõ:Beregi Attila et al.]. - Bp. : Kossuth K. , 2004. - 467 p. : ill. ;24 cm

C 70236Domokos LajosA lovaglás alapjai / Domokos Lajos. - 4. bõv. jav. kiad.. - [Bp.] :Mezõgazda K. , cop. 2005. - 169, [1] p., [8] t. : ill. ; 20 cm.

C 70105Eisenreich, Wilhelm – Handel, Alfred – Zimmer, Ute E.Állatok és növények kézikönyve / Wilhelm Eisenreich, AlfredHandel, Ute E. Zimmer ; [ford. Imre Ferenc, Schmidt Egon]. -Bp. : M-érték K. , 2005. - 558 p. : ill., színes ; 20 cm

EU 1661:5A fontosabb állati termékek világpiaci kilátásai (2005-2014) /Szerk. Zelnik István, E. B. Melenck. - Bp. : Eur. Agrárpol. Kft. ,[2005]. - 64 fol. ; 30 cm.

C 69912A gazdasági állatok élettana az anatómia alapjaival / Szerk.Husvéth Ferenc. - 3. kiad.. - Bp. : Mezõgazda K. , [2005]. -653 p. : ill. ; 24 cm

š



C 70413Génmegõrzés : Hagyományos háziállatfajták genetikai és gaz-dasági értékének tudományos feltárása / Szerk. Mihók Sándor.-Debrecen : DE AC , 2006. - 364 p. : ill. ; 24 cm

Tk 12467Hornok Sándor – Farkas RóbertÁllattan / Írták: Hornok Sándor, Farkas Róbert. - Bp. : SzIE ,2004. - 178 p. : ill. ; 24 cm

Tk 12385Juhász Lajos – Kozák LajosÁllattani ismeretek : Agrármérnök, mezõgazdasági-, természet-védelmi- és vadgazda mérnök szakos hallgatók részére / JuhászLajos, Kozák Lajos. - Debrecen : Bástya K. , 2004. - 162 p., [2]színes t. : ill. ; 24 cm

C 69916A magyar állatorvosok név- és címjegyzéke 2005 / Szerk. HéjjLászló, Balázs-Kiss Krisztina ; [kiad. a ] Földmûvelésügyi Költ-ségvetési Iroda, Mezõgazda Kiadó. - Bp. : Mezõgazda K. , 2005.- 174 p. ; 24 cm

B 21232A magyar állattenyésztés nagyjai = Great figures of Hungariananimal breeding = Die grossen der ungarischen Tierzucht : 1741-2003 / [szerk. Fehér Dezsõ, Jávorka Levente] ; [ford. HedbergMárk et al.]. - Bp. : Agroinform K. és Ny. Kft. , 2004. - 238 p. :ill. ; 29 cm

C 70259/3A magyar állatvilág fajjegyzéke : Checklist of the fauna of Hunga-ry / [Szerk. Peregovits László]. - Bp. : M. Természettud. Múz. ,2004. - 1 db. ; 24 cm

C 69582Magyar takarmánykódex / [írta és lektorálta a Magyar Takar-mánykódex Bizottság]. - Bp. : OMMI , 2004. - 2 db ; 25 cm[2]. köt. - Gazdasági állatok táplálóanyag-szükséglete, takarmá-nyok kémiai összetétele és mikotoxin határértékek a takarmány-keverékekben. - 155 p., [3.] köt. - Vizsgálati módszerek, eljárások. - 535 p.,

EU 1721:10A mezõgazdasági beruházások környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai alapkövetelményei / [Kiad. a] Földmûvelésügyi és Vi-dékfejlesztési Minisztérium. - Bp. : [FVM] , [2006]. - [7] p. : ill.,színes ; 30 cm

EU 1554:10Nyárs Levente – Papp Gergely – Võneki ÉvaA fõbb hazai állattenyésztési ágazatok kilátásai az Európai Unió-ban / [Szerzõk: Nyárs Levente, Papp Gergely, Võneki Éva]. - Bp. :AKII , 2004. - 133 p. ; 24 cm.

C 69657Az ökológiai és alternatív állatgyógyászat alapjai / Szerk.Mátray Árpád. - Bp. : Mezõgazda K. , 2005. - 374 p. ; 24 cm

C 69821Ökológiai szemléletû állatitermék-elõállítás / Szerk. RadicsLászló, Seregi János. - Bp. : Szaktud. K. H. , 2005. - 495 p. :ill. ; 20 cm

B 21728Õshonos magyar állatok / [Sz. n.]. - Bp. : FVM : M. KözösségiAgrármark. Centrum Kht. , [2005?]. - 36 p. : ill., színes ; 30 cm

Tk 12327Sinkovics György – Oláhné Tóth ErzsébetFejezetek az állatélettan tárgykörébõl / Sinkovics György,Oláhné Tóth Erzsébet. - Szarvas : TSF , 2004. - 82 p. : ill. ;29 cm

C 69853A tejtermelõ családi gazdaságok tartástechnológiái / Szerk.Munkácsi László, Patkós István. -Bp. : Mezõgazda K. , cop.2004. - 295, XXIV p. : ill. ; 20 cm.

C 70495Vainer AttilaDr. Vau : Az állatorvos egészségügyi és tartási tanácsai / VainerAttila. - Bp. : Mezõgazda K. , 2006. - 174 p. : ill. ; 24 cm.

Tk 12477Varga János – Rácz IstvánÁllatföldrajz / Varga János, Rácz István. - Eger : EKF Líceum K. ,2004. - 296 p. : ill. ; 24 cm

C 69322Varga ZoltánÁllatismeret : Bevezetõ a hazai fajok meghatározásához / Var-ga Zoltán. - 20. átd. kiad. - Bp. : Nemz. Tankönyvk. , 2004. -146 p. : ill., színes ; 24 cm

Élelmiszeripar

C 69686A fontosabb élelmiszeripari termékek 2003. évi költség- és jöve-delemadatai / [szerk.: Fekete Géza, Kiss György]. - Bp. : AKI ,2004. - 77 p. ; 24 cm.

C 66926A külföldi tõke szerepe és a gazdálkodás eredményességére gya-korolt hatása a mezõgazdaságban és az élelmiszeriparban /[Szerk. Rontóné Nagy Zsuzsanna]. - Bp. : AKI , 2005. - 131 p. ;25 cm.

B 21411A magyar mezõgazdaság és élelmiszeripar számokban 2004 /[Összeáll. Balogh János] ; [Szerk. Bárdos B. Edit]. - Bp. : FVM ,2004. - 26 p. : ill. színes ; 30 cm

B 21726Nagy JuditÉlelmiszeripari tendenciák : Saját márkák - kategória menedzs-ment / Nagy Judit. - Bp. : Corvinus Egy. , 2005. - 16 p. ; 30 cm. -



C 70005Pálinkafõzés / Szerk. Békési Zoltán, Pándi Ferenc. - Bp. : Mezõ-gazda K. , 2005. - 190 p. : ill. ; 24 cm

C 70403Tanács LajosÉlelmiszer-ipari nyersanyagismeret / Tanács Lajos. - Bp. : Szak-tudás K. H. , 2005. - 387 p. : ill. ; 24 cm

Erdészet

C 69747A 2004. évi biotikus és abiotikus erdõgazdasági károk, valaminta 2005-ben várható károsítások / [Szerk. Hirka Anikó] ; [közrem.Leskó Katalin et al.] ; [közread. az Erdészeti Tudományos Inté-zet]. - Bp. : Agroinform K. , 2005. - 126 p., [8] t.: ill. ; 21 cm

B 21720Erdei fák határozója / [kész., szerk. ORMOS-ERDÕ Bt.]. - [S. l.]: Andreas Stihl Ker. Kft. , [2005?]. - 75, [4] p. : ill., színes ; 30cm

C 69922Erdõ- és fagazdaságunk idõszerû kérdései : Tanulmánykötet azMTA Erdészeti Bizottsága rendezvényein elhangzott elõadásokalapján 2003-2004 / Szerk. Solymos Rezsõ. - Bp. : MTA Agrtud.Oszt. Erdészeti Biz. , 2005. - 411 p. : ill. ; 24 cm

B 21618Pozitív példák a magyar erdõgazdálkodásban = Positive modelsin Hungarian forestry : Élen az agráriumban = Taking the lead inagriculture / [Szerk. Egri Sándor]. - Szolnok : Nagyalföld K. ,2005. - 230 p. : ill., színes ; 29 cm

Tk 12474Sípos GézaErdészeti szakigazgatás / Sípos Géza. - Debrecen : DE ATC ,2005. - 61 p. ; 24 cm

Kertészet

C 70350Ártéri gyümölcsészet / [Szerk. Kajner Péter, Ungvári Gábor]. -Karcsa : Bokartisz Kht. , 2005. - 25 p. : ill., színes

C 69666Cselõtei László – Nyujtó Sándor – Csáky AntalKertészet / Cselõtei László, Nyujtó Sándor, Csáky Antal. - 6. ki-ad.. - Bp. : Mezõgazda , [2004]. - 615 p. : ill. ; 24 cm

C 69581Dimény Imre – Fenyvesi László – Hajdú JózsefPiactudatos zöldségtermelés / Dimény Imre, Fenyvesi Lász-ló, Hajdú József. - Gödöllõ : FVM Mezõg. Gép. Int. , 2004. -234 p. : ill. ; 24 cm.

C 70316Dráva menti gyümölcsészet : Tanulmányok a tájhoz alkalmazko-dó gyümölcsészetrõl / [Szerk. Lantos Tamás]. - Drávafok : Or-mánság Alapítvány , 2005. - 216 p. : ill. ; 23 cm

C 70117A fajtaválaszték fejlesztése a kertészetben : Válogatott teljes ter-jedelmû tudományos dolgozatok a Lippay János TudományosÜlésszakon (2005. október 20-21.) bemutatott eredményekbõl /Szerk. Tóth Magdolna. - Bp. : Magyar Mezõgazdaság Kft. ,[2005]. - 275 p. : ill. ; 23 cm

C 69810Felföldi JánosTermelõi értékesítõ szervezetek (TÉSZ) a zöldség-gyümölcságazatban / Felföldi János. - Bp. : Szaktud. K. H. , 2005. -143 p. ; 24 cm

Tk 12471Gyümölcsészeti jegyzetek / Szerk. G. Tóth Magdolna. - Bp. :Bp.-i Corvinus Egyetem : Mezõgazda K. , 2005. - 177 p. : ill. ;24 cm

C 69959Gyümölcsfaiskola : A gyümölcsfák szaporításának elmélete ésgyakorlata / szerk. Hrotkó Károly. - 3. kiad.. - Bp. : MezõgazdaK. , [2005]. - 550 p. : ill., részben színes ; 24 cm

C 69847A gyümölcsösök és a szõlõ ökológiai növényvédelme / Szerk.Holb Imre. - Bp. : Mezõgazda K. , 2005. - 341 p. : ill. ; 25 cm. -(Környezet- és tájgazdálkodás ; 6. )

B 21231Gyümölcstermõ növények a Kárpát-medencében / [Szerk.Koháry Erzsébet]. - [Bp.] : Zászlónk Stúdió , 2004. - 145 p., [2]t. : ill., színes ; 29 cm

C 69727Kertészeti növények mikroszaporítása : In vitro növényklónozás/ [Szerk. Jámborné Benczúr Erzsébet, Dobránszki Judit]. - Bp. :Mezõgazda K. , 2005. - 324 p., VIII színes t. : ill. ; 24 cm

C 69804Nagy János – Kovács JánosA gyümölcsfajták nem fertõzõ betegségei és talajmûvelésük / NagyJános, Kovács János. - Debrecen : DE ATC , 2005. - 131 p. : színesill. ; 24 cm

C 69729Nemzeti fajtajegyzék 2005 : Szõlõ- és gyümölcsfajták : Szaporítás-ra egyedileg engedélyezett fajták jegyzéke / [szerk.: Harsányi Jó-zsef, Mády Rezsõné]. - Bp. : OMMI , 2005. - 160 p. ; 24 cm + Mell.

C 70318Szabó ZoltánCsonthéjas gyümölcsfajok fagytûrése : Frost hardiness of stonefruits / Szabó Zoltán. - Debrecen : DE ATC , 2004. - 87 p. : ill. ;25 cm. - (Habilitációs doktori elõadások tézisei )



C 69726Szõlõ- és gyümölcsfajták leíró fajtajegyzéke 2004 / [szerk.:Harsányi József, Mády Rezsõné]. - Bp. : OMMI , 2004. - 2 db ;24 cm1. köt., Szõlõfajták / [a fajtaleírásokat készítette PerneszGyörgy]. - 134 p.2. köt., Gyümölcsfajták / [a fajtaleírásokat készítette KlincsekPál et al.]. - 134 p.

C 70429Szõlõ- és gyümölcsfajták nemzeti és leíró fajtajegyzéke 2004 /[szerk.: Harsányi József, Mády Rezsõné] ; [a fajtaajánlásokat ésleírásokat készítették Harsányi József et al.]. - Bp. : OMMI ,2004. - 164 p. ; 20 cm

C 69605Zöldségtermesztés szabadföldön / Szerk. Hodossi Sándor, KovácsAndrás, Terbe István. - Bp. : Mezõgazda K. , 2004. - 356 p. : ill. ;24 cm

C 70045Zöldségtermesztés termesztõberendezésekben / Szerk. Terbe Ist-ván, Hodossi Sándor, Kovács András. - Bp. : Mezõgazda K. ,cop. 2005. - 272 p. : ill. ; 24 cm

Környezetvédelem

C 68930Ángyán JózsefAgrár-környezetvédelmi politika és program / Ángyán József. -Gödöllõ : SZIE. - 90 p. ; 24 cm. - (Felkészülés a strukturális ala-pok fogadására: agrárgazdaság és vidékfejlesztés )

C 70308Ángyán József – Balázs Katalin – Nagy GáborFenntartható, többfunkciós mezõgazdaság / Ángyán József, Ba-lázs Katalin, Nagy Gábor. - Bp. : Elgoscar-2000 Környtech. ésVízgazd. Kft. , 2006. - 99 p. : ill. ; 20 cm.

C 70373Boros TibornéNehézfém-szennyezõdések megszüntetése kémiai stabilizációseljárással / Boros Tiborné. - Bp. : Elgoscar-2000 Környtech. ésVízgazd. Kft. , 2005. - 24 p. ; 20 cm. - (Környezetvédelmi füze-tek ; 2004/9. )

EU 1517:12EEA jelzések 2004 : Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségfrissített jelentése egyes kiválasztott témakörökrõl / [Kiad. az]Európai Környezetvédelmi Ügynökség. - Luxembourg : Eur.Köz. Hív. Kiadv. Hiv. , 2004. - IV, 31 p. ; 29 cm

EU 1474:12Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása / [SzerzõkHorváth Zsuzsanna et al.]. - átd. kiad.. - Bp. : KJK-KERSZÖVJogi és Üzleti Kiadó kft. , 2004. - 692 p. ; 18 cm.

B 21321Farkas PéterAz ENSZ segélyezési tevékenysége, különös tekintettel a környe-zetvédelemre / Farkas Péter. - Bp. MTA Világgazd. Kut. Int. ,2004. - 22 p. ; 30 cm. - (Mûhelytanulmányok ; 62. )

C 70057Haidekker BorbálaNövényvédõszerek a környezetben / Haidekker Borbála. - Bp. :Elgoscar-2000 Környtech. és Vízgazd. Kft. , 2005. - 60 p. ; 20 cm.- (Környezetvédelmi füzetek ; 2005/7. )

C 69648Jakab Sámuel – Füleky GyörgyKörnyezetvédelem – talaj = Protectia mediului - sol / Jakab Sá-muel, Füleky György. - Bp. ; Marosvásárhely ; Gödöllõ : Nem-zeti Tankönyvk. , 2004. - 175 p. ; 19 cm. - (Többnyelvû fogalom-tár ). (Dictionar poliglot )

Tk 12319Kozák ImrénéMunka- és környezetvédelem / [Szerzõ: Kozák Imréné]. - 4.utánny.. - Bp. : FVM Képz. és Szaktan. Int. , 2004. - 107 p. :ill. ; 23 cm

C 70310Markóné Monostory BernadettÁllatgyógyászati szerek a környezetben / Markóné MonostoriBernadett. - Bp. : Elgoscar-2000 Környtech. és Vízgazd. Kft. ,2006. - 52 p. : ill. ; 20 cm. - (Környezetvédelmi füzetek ;2005/8. )

EU 1721:10A mezõgazdasági beruházások környezetvédelmi, állatjóléti és-higiéniai alapkövetelményei / [Kiad. a] Földmûvelésügyi és Vi-dékfejlesztési Minisztérium. - Bp. : [FVM] , [2006]. - [7] p. : ill.,színes ; 30 cm

EU 1641:12Nádudvari ZoltánA környezetvédelem közterheinek, létesítményei fejlesztésénekés háttériparának nemzet-gazdasági hatásai az EU országaiban/ Nádudvari Zoltán. - Bp. : ELGOSCAR 2000 ... Kft. , 2005. -80 p. ; 20 cm. - (Környezetvédelmi füzetek ; 2005/1. )

C 69797Nádudvari ZoltánÖnkormányzati feladatok a települési hulladék lerakók lezárása-kor / Nádudvari Zoltán. - Bp. : Elgoscar-2000 Környtech. ésVízgazd. Kft. , 2004. - 64 p. ; 20 cm.

B 21377Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008 / [kiad. a Kö-zép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi KözpontMagyar Iroda]. - Bp. : KKE Regionális Körny. Közp. ... , 2004.- 181 p. ; 29 cm



B 21352Nemzetközi környezetvédelmi és természetvédelmi egyezmé-nyek jóváhagyása és végrehajtása Magyarországon / Szerk. Fa-ragó Tibor, Nagy Boldizsár. - Bp. : Környezetvéd. és VízügyiMin. : ELTE Áll. és Jogtud. Kar , 2005. - 188 p. : 30 cm

C 69799Pál KárolynéMangán a környezetben / Pál Károlyné. - Bp. : Elgoscar-2000Környtech. és Vízgazd. Kft. , 2005. - 68 p. ; 20 cm. - (Környe-zetvédelmi füzetek ; 2005/2. )

C 70309Pál KárolynéÓlom a környezetben / Pál Károlyné. - Bp. : Elgoscar-2000Környtech. és Vízgazd. Kft. , 2006. - 112 p. : ill. ; 20 cm. - (Kör-nyezetvédelmi füzetek ; 2005/5. )

C 69806Rakonczay ZoltánKörnyezetvédelem / Rakonczay Zoltán. - Bp. : Szaktud. K. H. ,2004. - 259 p. ; 24 cm

C 69796Stróbl AlajosTermikus hulladékhasznosítás / Stróbl Alajos. - Bp. : Elgoscar-2000 Környtech. és Vízgazd. Kft.. - 2 db : ill. ; 20 cm. - (Környe-zetvédelmi füzetek ; 2004/7A. ). (Környezetvédelmi füzetek ;2004/7B. )1. köt., Települési szilárd hulladékok égetésének korszerû irány-zatai - 2004. - 32 p. 2. köt., A veszélyes hulladékok égetésének korszerû irányzatai -energetikai értékesítés. - 2005. - 38 p.

C 69913Szerényi GáborTermészetismereti, ökológiai és környezetvédelmi vizsgálatok te-repen és laboratóriumban / Szerényi Gábor. - Bp. : Korona K. ,2005. - 163 p. : ill. ; 24 cm

C 69805Tamás JánosKörnyezetinformatika az agrár-környezetvédelemben / TamásJános. - Bp. : Szaktud. K. H. , 2005. - 166 p. : ill. ; 24 cm

C 69503Természetközeli mezõgazdálkodás (Budapest) (2004)Természetközeli mezõgazdálkodás : Nyílt nap : 2004. május 21./ [szerk. Ángyán József et al.] ; [kiad.] Az Országgyülés Kör-nyezetvédelmi Bizottsága]. - Bp. : OKB , 2004. - 166 p. : ill.,színes ; 24 cm

Mezõgazdasági technika

C 70238Csizmazia ZoltánA növényvédelem gépei / Csizmazia Zoltán. - Bp. : MezõgazdaK. , 2006. - 145 p. : ill. ; 24 cm

Tk 12349Élõ Zoltán – Ocskó GyulaGéprajz / [Szerzõk: Élõ Zoltán, Ocskó Gyula]. - 3. utánny.. -Bp. : FVM Képz. és Szaktan. Int. , 2004. - 231 p. : ill. ; 30 cm

Tk 12453Erdészeti munkagépek, gépüzemeltetés [3.]. / [Szerk. BenkõZsuzsa]. - Bp. : FVM Képz. és Szaktan. Int. , 2005. - 113 p. :ill. ; 24 cm

B 21658Gockler LajosMezõgazdasági gépek ára és üzemeltetési költsége 2006-ban /kész. Gockler Lajos. - Gödöllõ : FVM MGI , 2006. - 40 p. ; 29 cm.- (Mezõgazdasági gépüzemeltetés ; 2006/1.)

B 21659Gockler LajosMezõgazdasági gépi munkák költsége 2006-ban / Kész. GocklerLajos. - Gödöllõ : FVM MGI , 2006. - 36 p. ; 29 cm. - (Mezõ-gazdasági gépüzemeltetés ; 2006/2.)

Tk 12454Mezõgazdasági gépkezelõ / [Szerzõk: Gerber Gábor, Gróf Ru-dolf]. - Bp. : FVM Képz. és Szaktan. Int. , 2005. - 468 p. : ill. ;24 cm

C 70306/1Mezõgépteszt 1. : Traktorok, erõgépek, pótkocsik, rakodógépek/ [Kiad.] FVM Mûszaki Intézet. - Gödöllõ : FVM Mûszaki Inté-zet , [s. y.]. - [516] p. ; 21 cm. - (Mezõgazdasági gépvizsgálatiértesítõ)

C 70306/2Mezõgépteszt 2. : Silózás, szecskázás gépei / [Kiad.] FVM Mû-szaki Intézet. - Gödöllõ : FVM Mûszaki Int. , [s. y.]. - [207] p. ;21 cm. - (Mezõgazdasági gépvizsgálati értesítõ)

C 70306/3Mezõgépteszt 3. : Arató-cséplõ gépek, kukoricabetakarítás / [Ki-ad.] FVM Mûszaki Intézet. - Gödöllõ : FVM Mûszaki Int. , [s.y.]. - [195] p. ; 21 cm. - (Mezõgazdasági gépvizsgálati értesítõ)

C 70306/4Mezõgépteszt 4. : Bálázás, bálacsomagolás gépei / [Kiad.] FVMMûszaki Intézet. - Gödöllõ : FVM Mûszaki Int. , [s. y.]. - [269]p. ; 21 cm. - (Mezõgazdasági gépvizsgálati értesítõ)

C 70306/5Mezõgépteszt 5. : Szálastakarmány-kezelés, kaszálógépek, rend-kezelõgépek / [Kiad.] FVM Mûszaki Intézet. - Gödöllõ : FVMMûszaki Int. , [s. y.]. - [218] p. ; 21 cm. - (Mezõgazdasági gép-vizsgálati értesítõ)

C 70306/6Mezõgépteszt 6. : Vetõgépek, palántázógépek / [Kiad.] FVMMûszaki Intézet. - Gödöllõ : FVM Mûszaki Int. , [s. y.]. - [233]p. ; 21 cm. - (Mezõgazdasági gépvizsgálati értesítõ)



C 70306/7Mezõgépteszt 7. : Szemestermény-kezelés, -tárolás / [Kiad.]FVM Mûszaki Intézet. - Gödöllõ : FVM Mûszaki Int. , [s. y.]. -[237] p. ; 21 cm. - (Mezõgazdasági gépvizsgálati értesítõ)

C 70306/8Mezõgépteszt 8. : Keveréktakarmány-készítés, darálás, pelletálás /[Kiad.] FVM Mûszaki Intézet. - Gödöllõ : FVM Mûszaki Int. , [s.y.]. - [105] p. ; 21 cm. - (Mezõgazdasági gépvizsgálati értesítõ)

C 70306/9Mezõgépteszt 9. : Talajmûvelõ gépek, ekék, talajlazítók, mag-ágy- és ágyáskészítõ gépek, boronák, kultivátorok / [Kiad.] FVMMûszaki Intézet. - Gödöllõ : FVM Mûszaki Int. , [s. y.]. - [383]p. ; 21 cm. - (Mezõgazdasági gépvizsgálati értesítõ)

C 70306/10Mezõgépteszt 10. : Betakarítógépek: zöldség, gyümölcs, burgo-nya, cukorrépa / [Kiad.] FVM Mûszaki Intézet. - Gödöllõ : FVMMûszaki Int. , [s. y.]. - [237] p. ; 21 cm. - (Mezõgazdasági gép-vizsgálati értesítõ)

C 70306/11Mezõgépteszt 11. : Trágyázógépek, trágyakezelés, komposztá-lás / [Kiad.] FVM Mûszaki Intézet. - Gödöllõ : FVM MûszakiInt. , [s. y.]. - [134] p. ; 21 cm. - (Mezõgazdasági gépvizsgálatiértesítõ)

C 70306/12Mezõgépteszt 12. : Állattartás berendezései, keltetõgépek / [Ki-ad.] FVM Mûszaki Intézet. - Gödöllõ : FVM Mûszaki Int. , [s.y.]. - [86] p. ; 21 cm. - (Mezõgazdasági gépvizsgálati értesítõ)

C 70306/13Mezõgépteszt 13. : Tüzelõberendezések / [Kiad.] FVM MûszakiIntézet. - Gödöllõ : FVM Mûszaki Int. , [s. y.]. - [178] p. ; 21 cm.- (Mezõgazdasági gépvizsgálati értesítõ)

C 70306/14Mezõgépteszt 14. : Növényvédelem gépei, permetezõgépek,csávázógépek / [Kiad.] FVM Mûszaki Intézet. - Gödöllõ : FVMMûszaki Int. , [s. y.]. - [356] p. ; 21 cm. - (Mezõgazdasági gép-vizsgálati értesítõ)

B 21610A növényvédelem gépesítésének angol-magyar szakszótára =English-Hungarian special dictionary of plant protection's mecha-nization / Ed. József Nagy. - [S. l.] : [S. n.] , 2005. - 85 fol. ; 30 cm

B 21609A növényvédelem gépesítésének magyar-angol szakszótára =Hungarian-English special dictionary of plant protection'smechanization / Szerk. Nagy József. - [S. l.] : [S. n.] , [2005]. -87 fol. ; 30 cm

Tk 12308Sz. Lukács JánosGéptan [2.] / [Szerzõ: Sz. Lukács János]. - 6. utánny.. - Bp. :FVM Képz. és Szaktan. Int. , 2004. - 137 p. : ill. ; 24 cm

Tk 12348Szentpéteri János – Ocskó GyulaGépjavítás / [szerzõk: Szentpéteri János, Ocskó Gyula]. - Gép-javítás. - Bp. : FVM Képz. és Szaktan. Int. , 2004. - 239 p. : ill.;28 cm

C 70209Walg, OswaldA szõlõtermesztés géprendszere / Oswald Walg ; [Ford. KurtánSándor]. - Bp. : Mezõgazda K. , 2005. - 309 p. : ill. ; 24 cm

Tk 12307Wallendums ÁrpádGéptan [1.] / [Szerzõ: Wallendums Árpád]. - 8. utánny.. - Bp. :FVM Képz. és Szaktan. Int. , 2004. - 177, [1] p. : ill. ; 24 cm

Növénytermesztés

C 69981Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás /Szerk. Ángyán József, Menyhért Zoltán. - Bp. : Szaktudás K. H. ,2004. - 559 p. : ill. ; 24 cm

B 21237Búza és durumbúza minõségi térkép = Wheat and durumwheat qual-ity map / [szerk. Lukács József, Réther Attila]. - [Bp.] : [ConcordiaKözraktár Rt. Gabona Control] , 2004. - [32] p. : ill. ; 30 cm

B 21601Búza minõségi térkép 2005 = Wheat quality map / [közr. a ]Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. - [Bp.] :FVM , 2005. - 16 p.: ill., színes ; 30 cm

C 69475Hajdu ZoltánIntegrált növénytermesztés / Hajdu Zoltán. - Bp. : M. Agrárka-mara , 2004. - 143 p. ; 21 cm

C 70420Kukorica : Államilag elismert fajták kísérleti eredményei 2005 /[Szerk. Czirák László] ; [összeáll. Szieberth Dénes, Nagy Sán-dor]. - Bp. : OMMI , 2005. - 52 p. ; 21 cm

C 70356A kukoricakutatás és fejlesztés 30 éve / Szerk. Nagy János ; [Ki-ad. a] Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum. - Debrecen :DE ATC , 2005. - 268 p. : ill., színes ; 24 cm

C 70438Laczkó AndrásA mezõgazdasági ágazatok tervezésének és szervezésének alapjai: Növénytermesztés / Laczkó András. - Bp. : Szaktudás K. H. ,2005. - 63 p. ; 20 cm.

C 70405/1Növénytermesztéstan. - Bp. : Mezõgazda K.. - 1 db ; 24 cm1., A növénytermesztés alapjai / Szerk. Antal József ; Gabonafé-lék / Szerk. Jolánkai Márton. - cop. 2005. - 391 p. : ill.



C 70424Õszi búza : Õszi árpa : Tavaszi árpa : Tritikálé : Államilag elis-mert fajták kísérleti eredményei 2005 / [Szerk. Czirák László] ;[összeáll. Kovács Sándor, Matók György]. - Bp. : OMMI , 2005.- 76 p. : ill. ; 21 cm

C 69731Pepó Péter – Sárvári MihályIntegrált agrárgazdasági modellek a XXI. század mezõgazdasá-gában : Növénytermesztés / Pepó Péter, Sárvári Mihály. - Debre-cen : DE ATC , 2004. - 137 p. ; 23 cm.

C 70104Új utak a mezõgazdaságban : Az energetikai célú növényter-mesztés lehetõsége az Alföldön / [Szerk. Gonczlik Andrea,Kazai Zsolt, Kõrös Gábor]. - Bp. : Energia Klub Környezetvéd.Egy. , 2005. - 62 p. : ill. ; 24 cm

Vadászat

C 70243Amit a fegyverismereti vizsgán tudni kell / [Szerk. Heltay Ist-ván]. - 6. átd. kiad.. - Bp. : Hubertus Kft. , 2005. - 114 p. : ill. ;24 cm

C 70166Bársony IstvánAz erdõk könyve / Bársony István. - [Bp.] : Dénes Natur MûhelyK. , 2005. - 170 p. ; 19 cm.

B 21255Békés megyei Vadászati Almanach / [szerk. Korpa Ferencné Bö-szörményi Ilona, Korpa Ferenc]. - Gyula : Korpa F.-né Böször-ményi I. , 2004. - 431 p., [80] színes t. : ill. ; 29 cm

C 70147Deák IstvánAz apróvad és vadászata Erdélyben / Deák István. - Gyöngyös :Pallas Antikvárium Kft. , 2005. - 220 p. : ill., színes ; 24 cm

C 70187Deák IstvánA nagyvad és vadászata Erdélyben / Deák István. - Gyöngyös :Pallas Antikvárium Kft. , 2005. - 266, [3] p. : ill. , színes ; 24 cm

C 69327Farkas DénesNézd és lásd! : Kézikönyv az õzrõl / Farkas Dénes. - [S.l.] : [s.n.], 2004. - 171 p. : ill., színes ; 24 cm

C 70242Heltay IstvánAz Állami Vadászvizsga tesztkérdései : Érvényes 2005. májusá-tól / Szerk. Heltay István. - Bp. : Hubertus Kft. , 2005. - 112 p. ;24 cm

D 10093Iványi ÁkosMagyar-német, német-magyar erdészeti, faipari, vadászati szak-szótár / Iványi Ákos. - Gyõr : Kisalföldi Erdõgazd. Rt. , [2004].- 360 p. ; 14 cm

C 70240Kovács DénesVadásztöltény- és lõtechnikai ismeret / Kovács Dénes. - [Bp.] :Dénes Natur Mûhely. - 327 p., [16] színes t. : ill. ; 24 cm

C 69130Vadászévkönyv 2004 / [Szerk. Pechtol János] ; [közr.az] Orszá-gos Magyar Vadászkamara ; Az "Erdõ, mezõ hangjai" c. résztSchmidt Egon írta. - [Bp.] : Dénes Natur Mûhely K. , [2004]. -152 p. : ill., színes ; 21 cm

C 70157Vadászévkönyv 2006 : A trófea / [Szerk. Pechtol János] ; [Köz-readó: Országos Magyar Vadászkamara]. - [Bp.] : Dénes NaturMûhely K. , [2006]. - 151 p. : ill., részben színes ; 21 cm

EU 1730:9A vadgazdálkodás és a vadászat az Európai Unióban / [Összeáll.,szerk. Csányi Sándor]. - 2. utánny.. - Gödöllõ : Orsz. Vadgazd.Adattár : SZIE , 2005. - 18 p. ; 21 cm

Tk 12346Vadtenyésztés [1., 3.]. - 4. utánny.. - Bp. : FVM Képz. és Szak-tan. Int. , 2004. - 2 db : ill. ; 29 cmA vadász- vadtenyésztõ szakképzés tankönyve[1. köt.], Apróvadtenyésztés/ [szerzõ: Nagy Emil]. - 105 p. - Jsz.ASZI-111.[3. köt.], Nagyvadtenyésztés / [szerzõk: Ákoshegyi Imre,Somogyvári Vilmos]. - 103 p. - Jsz. ASZI-113.

Tk 12345Vass TamásVadgazdálkodás, vadászat 1. / [Szerzõ: Vass Tamás]. - 5. után-ny.. - Bp. : ASZI , 2004. - 195 p. : ill. ; 29 cm

Tk 12321Vass TamásVadgazdálkodás, vadászat [2.] / [Szerzõ: Vass Tamás]. - 3.utánny.. - Bp. : FVM Képz. és Szaktan. Int. , 2004. - 251 p. :ill., ; 29 cm

Tk 12322Vass Tamás – Palkovics GyörgyVadgazdálkodás, vadászat [3.] / [Szerzõk: Vass Tamás, PalkovicsGyörgy]. - 4. utánny.. - Bp. : FVM Képz. és Szaktan. Int. , 2004.- 206 p. : ill. ; 29 cm

C 70511Videcz FerencVendégkönyv : Emlékezetes vendégvadászataim / Videcz Fe-renc. - [Bp.] : Nimród Al. , cop. 2004. - 254 p., [16] t. : ill. ;24 cm

Összeállította: Károlyi Zsuzsanna

Agrárium


VÁNDORGYÛLÉS KECSKEMÉTEN

A Magyar Könyvtárosok Egyesü-lete 2006. július 27-29. közöttKecskeméten, a Bács-Kiskun Me-gyei Önkormányzat Katona JózsefMegyei Könyvtárában és az ErdeiFerenc Mûvelõdési Központbantartotta meg 38. vándorgyûlését. Arendezvénysorozat a Középpont-ban az állampolgár – A könyvtá-rak közösségi közszolgáltató sze-repe címet viselte és tartalmathordozta.

A könyvtárügy aktuális helyze-tét így foglalta össze Bakos Klára,az MKE elnöke, a Zrínyi MiklósNemzetvédelmi Egyetem Könyvtá-rának fõigazgatója a vándorgyû-lés programfüzetében: …A könyv-tárak évek óta tudatosan, a szak-ma által elfogadott stratégiáraépítve valósítják meg országosszinten közfeladatot ellátó mûkö-désüket. Ennek a koncepciónak ésfolyamatnak eleme többek közt atudásközpontok létrehozása, a di-gitális megosztottság felszámolá-sának elõsegítése, az informatikaiírástudás megtanítása, a falvak,kistelepülések könyvtári ellátása,a hozzáadott értéket nyújtó szol-gáltatások (e-közszolgáltatások,teleházak, e-Magyarország pon-

tok) mûködtetése.A magyarországikönyvtári rendszerélõ, eredményeketfelmutató, mûködõhálózat, informá-ciószolgáltató hely,t u d á s k ö z p o n t ,amely esélyt te-remt, és lehetõsé-get biztosít az ál-lampolgár számára jogai gyakor-lásához…

A rendezvényt megtisztelte láto-gatásával dr. Hiller István oktatásiés kulturális miniszter (akinekédesapja egykor a Soproni EgyetemKönyvtárának igazgatója volt, ígybizonyos kötõdésének lennie kell akönyvtáros szakmához). Az elõ-adók sorában olyan ismert, nevesszemélyeket találtunk, mintdr. Lengyel László, a Pénzügykuta-tó Rt. elnök-vezérigazgatója, FodorIstván, az Ericsson Magyarországelnöke és dr. Skaliczki Judit, azOKM Könyvtári Fõosztályának ve-zetõje.

Az elsõ napi plenáris ülést köve-tõen a munka július 28-án a szekci-ókban folytatódott. Ezek közül ki-emeljük az MKE Mûszaki Könyvtá-

ros Szekciójánakkerekasztal-beszél-getését az elektroni-kus információsza-badságról és azadatbiztonságról.

Az idei év MKE-emlékérem kitünte-tettjei: Bajtai Má-ria (Bács-KiskunMegyei Szervezet),Budavári Klára(Fõvárosi SzabóErvin Könyvtár),Gloserné Szabó

Györgyi (Gödöllõi Városi Könyv-tár és Információs Központ),Dr. Horváth Sándor Domonkos(Galgóczi Erzsébet Városi Könyv-tár, Gyõr), Nagy Zoltán (OrszágosSzéchényi Könyvtár), Fülöp Mária(Maros Megyei Könyvtár, Maros-vásárhely). 2006 ifjú könyvtárosa:Balla Ildikó (Debreceni Egyetem).Mindnyájuknak szívbõl gratulá-lunk!

Az Erdei Ferenc MûvelõdésiKözpontban 31 kiállító foglalta el afelállított standokat.

Szombaton a megszokott kirán-dulások zajlottak, amelyek érintet-ték a környék számos jól és kevés-bé ismert helységeit (Tiszakécske,Lakitelek, Kiskunfélegyháza,Tiszaalpár, Izsák, Kalocsa, Hajós,Bugac stb.)

A kiegészítõ programok egyikenagy érdeklõdést váltott ki, ez volta Kavar a könyvtáros – recept-gyûjtés címû CD bemutatója.Egyik kedves tagtársunk, TóthnéCsáki Katalin, a Növény- és Talaj-védelmi Központi Szolgálatkönyvtárosa is beküldte a recept-jét, így a CD „társszerzõjeként”köszönthetjük. Almás–szilvás pu-fijának örülnénk majd az évzáróközgyûlésen…

2007-ben a szakma Szegeden ta-lálkozik.

Lõrincz Ferenc(Fotók: Katona József Könyvtár)

Documents

Agrarkonyvtari Hirvilag 2006 03Archív könyvek bemutatása 6 2006. XIII. évfolyam 3. szám detben õ is papnak készült – mint a testvére, aki Borbolyán volt plébá-nos –,