ntI/M,tat6.,olc a forgácsoló megmiU~

~llIljllIlIli'\ '. "!&YI~III(llt\lJclötolású hossz-szánra erosített 2 emelokar az ágy!'..W.II,II , ".tI',lWln~nrh(Jalakjának megfeleloen gyorsítja vagy lassítja a ;) kéR,~III I~ 1111'111",1'\11 lI"nhl1c1mozgását ti késszánorsó kiszerelésévei biztosít juk és ti

2

1

'HII .\hl'II, Változó emelkedés(\,menet megmullkálásáDak elve

."ti' 111111'1tlvnll'l'o (IZ emelokar görgojéhez. Sorozatgyártásban a vágandó menu\!-III/t 111111011'«'"1(1vMloz6 emelkedésu vezérorsóval célszeru dolgozni. Ilyenkor lakni.III~" III,I)'II\.~ IUIol'sómenetegyik oldalával érintkezo tapintót kell alkalmazni'

MÁSODIK FEJEZET

J]~LLEGZETES GÉPALKATRÉSZEK l\IUVELETTERVEZÉSE

1. TENGELYEK l\1IUVELETTERVEZÉSE

1. A tengelyek megmunkálását befolyásoló tényezok

a) A tengelyalakja - technológiai szempontból - típusokba sorolható(253. táblázat). A három alaptípus megmunkálása lényegesen különbözik egymás-tól, söt a kiinduló nyersanyag is más és más a tengely alakjától függöen. A tengelymegmunkálását kiegészítö muveletek - mint pl.: retesz- és ékhornyok marása,keresztirányú furatok fúrása stb. - a típusra jellemzö technológiát nem változ..tatják meg.

b) A tengelyekméret és méretviszonyokszerinti csoportosítását, valamint ezekbefolyását a nyersanyagmegválasztásra és a megmunkálásra a 254. táblázat adja.A hosszméreten kívül az lld viszony (merevség) befolyásolja döntoen a forgácsolásimuveletek végrehajtásának módját.

A merev tengelyek (lld kis szám) megmunkálása egyszerübb, kevesebb müve-letelemböl áll, nagyobb lehet a forgácsolási teljesítmény, többkéses megmun- ,kálás is alkalmazható.

A nem merev tengelyeket - a lehajlás veszélye miatt - bábbal kell meg-támasztani, és legtöbbször csak kis forgácskeresztmetszettel, egy késsel lehetesztergálni. A bábok számát, illetve a megengedhetö forgácsolóeröt úgy kellmegállapítani, hogya tengely f lehajlása nagyolásnál se legyen több 70 illesztési

, '1 (1 70'

).

ítá ' 1 t n, 1 1 , , ' 1cgysegne -< l, SIm sna a ures:3 - 2 reszene .

c) A nyersdarab (el6gyártmány) fajtája függ a tengely alakjától, méreteitöl,II gyártandó darabszámtóI. A 254. táblázatban általános útmutatásokat adunkn nyersanyag megválasztására. Ha adott tengely különféle nyersdarabokbólÚlUtható elö, gondos gazdaságossági számítások alapján kell a megfelelot kivá.,lusztani. Elöfordulhat viszont az is, hogy a tengely szilárdsági tulajdonságainakjavítása miatt kell kovácsolt vagy sajtolt nyersdarabot választani, bár a tengelynlakja szerint egyszerü hengerelt anyag is megfelelönek mutatkozna. Általában/UTa kell törekedni, hogya legkisebb anyagfelhasználással és a legkevesebbforgácsolási munkával gyárthassuk a kész munkadarabot.

A nagy széntartalmú acélból való sajtolt és kovácsolt tengelyeket forgá..IJfloláselött lágyítani vagy normalizálni kell. A kisebb méretÜ darabokat célszeruI'()vétleníteni (pl. homokkallefúvatni, forgódobokball tisztítani, vagy meleglIllvas oldatban maratni), a nagyméretÜ tengelyek felületét surített levegöveiIlIlikÖdtetett vésokkel lefaragni, majd kézi köszörugéppel letisztítani.

d) A megmunkálási pontosságot az átmérokre elöírt turésminöségekkel jel-lomezzük. A négy pontossági fokozat szerinti tengelyek turését és a felületekbefejezö megmunkálását a 255. táblázatban adjuk meg.

UIII

111111"I

II

1,

I7tfllutatá8ok CI forgácsoló megmunkál.ásra

253. /ábldzat

AlJrIt

'l'nllllnl)'1111 IIIIIIIJI\IIIII! technológiai szempontból való csoportositása

Megnevezés

II ~ ~Sima tengelyek

Lépcsos tengelyek egyirányban növ.ekvolépcsokkel

-

Lépcsos tengelyek kétirányban szim-metrikusan vagy I,özel szImmetrikusannövekvo lépcsökkel

Lépcsos tengelyek aszimmetrikusan el-helyezett lépcsökkel és egyéb alakosrészekkel

Furatos csotengelyek

~hlllll/ll/IAI/ I~ lenj!elytfpusok egyes hengeres vagy kúpos részein lehetnek még: retesz-III 61,hornyok, bordák, menetek, kereszt- vagy tengel~rányú furatok stb.

11, 1" .Il ~1E3

'j,

/1, 1. ~ TBj -o--

:1

/1, ~ J[Jld.. QfE=n

[I~~- 'U ..~-,.

f . ;::--7.": -:' --~- - - -=,

Jellegzetes darabok milve!ettervezése 6407

eu. ldbld:;al

A tengely méreteinek és méretviszonyainak befolyása u nyersanyag megvl'iloszta\sa\raés a niegmunkálásra

Az 1 hosszméret befolY~8a a nyersanyagraA a tengely~tmérobefoly~sa a nyers-

darabra

a I Nyersanyagmm I

Az Ild viszonybefoly~sa a meg.

munk~lásra

lia Megm unkálásTengely1

--_.tipusa -150

Mérethat~rok mm

1150-300!3OO--5OÜ1500-80(>j"s00=i200

!HengereltHengerelt I k

vagyáov -

csolt< 60I Húzott

.«

6

I

Nagyolás és si-nor-mál- mitás bábokhossz) nélkül-!----

INagyolás bá-

6-12 I bok nélkül, si-mitás bábbal

AHúzottvagy

henge-relt

--, ,---

1. Különlegesenpontostengelyek

Nagyoló és simitó kö-szörülés után finomköszö-rülés, esetleg finomm eg-munkálás (tükrösités,szuperfiniselés)

-, Húzott I< 160! Henge-

I relt

> 12

/

' Kagyolás és si-mitás bábban

I I

256. láb/ázal

Tengelyek megmunkálásának befejezo mílveletei a pontossiigi kovetelményektöl függöen

I

Az Illeszkedo felületek

I

A több! felületA pontoss~gl fokozat - ..- - --------

és me nevezése - befe-ezog tarésminosége I befejezo megmunk~Jása tfirésminosége I megmu~k~lása

I I I

B,

B.B,C

Henge-relt, rit-kán hú-zoli

Hengerelt vagysajtolt

Sajtoltvagyková-csolt

'> 160 I Ková-csolt

1'1'5-1'1'6

Il. Nagypontos-ságútengelyek

1< 300 mm: simitó-esztergálás utánköszörUlés ,

1 > 300 mm: nagyoló, köszörülés után sl-

mitó köszörülés

1'1'6- 1'1'7

ITI. Normál-pontosságútengelyek

I < 300 mm: nagyolóesztergálás után kö-szörülés, esetleg gon-dos simitó esztergá- Ilás - I

/ > 300 mm: simitó Iesztergálás után I{Ö-

I

szörülés

I

1'1'8- 1'1'9

IV. Kispontosságú I IT10-ITl1tengelyek Simító esztergálás

IT7-IT8 Köszörülés

1'1'8-1,'1'9

Simitó eszter-gálás (köszö- Ii rülés)

IT11-IT12I

Félsimitóesztergálás

1'1'12-1'1'14 Nagyolóesztergálás

"U 1111111ltrt.tltllorca forgácsoló megmunkálásra

1\1 1'tI\lfllI~~.d~fIIII"W(ll011ulakhüséget legjobban az egy felfogásban végzett111111111111'/II It I~ I 011111,jIll,. vllj.(Y hu ez nem lehetséges (kétirányban lépesostengelyeken),

"kh'lt 11111111111111110",11111I'CI)f()~á8sal(a felfogásiházis mindvégig azonos marad).''1 ,\, ,,/fIt,' ""'1/1 /fIlI/tI/égesMkezeléseket céljuknak megfeleloen vagy a meg.

1II1I1I/fltM-1'/(1// (/aUyll nl, nor'malizálás), vagy megmunkálás közben (feszültség-1,""ld"'lIlo I~/III'". /lUIIIOllllófJ,betétben való edzés stb.) kell elvégezni.

1\ 11\1'\ 1111111111111I1I1'1II/llIzálás a megmunkálhatóságotjavitja, de a müveletelc"11111'lId 11\1nN IIlnll,ll\I omn változtatja.

" 111"~nllllll\j.lUllllldwnW izzitást a nagyméretu és tagolt kovácsolt vagy saj-11111'11111"'11'1'111111101:,'111(1esztergálásaután kell elvégezni,hogy a hokezelésközben11111,11\II>! !tI1111d~I'OI'IIII\olókokozta pontatlanságokat a simitáskor még kijavitha s.!lilII 1\ .""" 014111111fII'/lI\lúBokozta vetemedés elenyészo.

, IIIIIIIII"II~IImUju az acél szövetszerkezetének finomitása és a legnagyobbIfh """"1' 111I11"'"tl,/1 betétben való edzésé pedig, hogy a kulsö kéreg kemény él:l1111111111,,110IUHVIUI,don belsö mag szivós maradjon. Ezeket a hokezeléseket általá-llIlII " lu,lI,jtu./\lIlIIveletek elött kell elvégezni, igy csak ezek megválasztását1,..10111111101,lnk. 11/1 II nemesitett vagy edzett felület keménysége HRc >38-40,"I0Io01 /1 1I1(lf.llllllnlu\láscsak köszörülés lehet.

1)" 11I/lll'I/II1I16darabszám az elogyártmány fajtáján kivül a megmunkáló1!l111I.1Ilulluj.lI\L,vulo.mint a felszerszámozás és készülé~ezés fokát is befolyásolja.I~III \ 1llII111cnzo"tmutatást a 256-259. táblázatok adnak.

~. Sima tengelyeI{muvelettervezése

A 11111111ltJIIgelyekmegmunkálását döntoen az elogyártmány fajtája és a ten-11111v 111111'IlVIOI;jO(lld viszony)befolyásolja.A kiindulónyersanyagáltalában húzott'lIjJYIIllIIf.I(IJ'olt,esetleg kovácsolással nyújtott rúd.

A h,'zoU nnyag méretpontossága IT9. Ezért az ebbol gyártott sima ten,gelyt1111111 hclIl "1I~l:ol'gólni(256. táblázat). Ha a hideghúzás okozta elridegedést ld1\\111Id\lIz/lhl1lni.vagy az acél eredeti mechanikai tulajdonságait vissza kell álU.1'"11,lIlIIwI'l'OJ'gácsoláselott közömbös atmoszférában (védogázban) keIla munka-"''''lIho\, h\uyltuni vagy normalizálni, hogy az eredeti fényes és sima felületelill o"ld,\llIcljon. Ha a tengelyt edzeni kell, a nagyfrekvenciás eljárás a megfelelö,111/1,'1av.zoJn felület nem lesz revés és a munkadarab nem vetemedik.

IIHIlj,(cl'eltvagy kovácsolt rúdanyagból készült sima tengelyek müveletl1I1II'I'cUHljuII következokkel bovül: a 2. müveletben az oldalazás után központ-l'm'l\ tolUl!: kell fÚrni, a fúrás elott a külso átmérot esztergálni kell, hokezelés utánII aoo 111m-nélhosszabb tengelyeket egyedi gyártásban golyós préseken, sorozat-,IN I/hl\ousyártásban rugózó csúccsal felszerelt sajtológépeken kell egyengetni.

Az llti viszonya müveleti sorrendet nem változtatja, csak a befogás és RIIltlU/lllmlcMás módját befolyásolja. Mig a merev tengelyek többkéses eljárássol(l'UI'IoI"I)twlt\siúthossz megosztásával) is esztergálhatók, a nem merev ten.~1'1~,.ICClI.°Uy késsel és csak hábbal megtámasztva lehet esztergálni vagy kö."1111'111111o81'csokközött. Célszerübb viszont a köszÖrülést csúcs nélküli köszörii.JI,lplll\ v~Mezni.

JeZZegzetes darabok múvelettervez~se 11411

UJ/J, Itl/J/tlrat

Húzott rúdanyagból készített sima tengelyek mfiveletl sorreJIIljo

A muvelet megnevezése

1. Darabolás

2. Oldalazás ésélletörés

3, Keresztirányúlyukak fúrása

4. Reteszhornyokmarása

5. Menetvágás

6. Hol,ezelés

7. Köszörülés

Szerszámgép

Tömeg- és nagysorozat>-I

gyártásbanSorozatgyártásban

1

J«ssorozat- és egyedlgyártásban

Csúcseszterga

Csak olyan hokezelés (pl. nagyfrekvenciás edzés)alkalmazható, melynél a felület nem revésedik és a

munkadarab nem vetemedik

Körköszörügép (a2. mÜveletbenközpontfuratotkell fúrni a ten-gely végeibe)

3. I,épesös és alakos teugelyek muvelettervezése

Az ilyen tengelyek megmunkálását döntöen az alaki tényezök és a méret-pontosság befolyásolják.

Az alaki tényezok a következok: a) lépcsok elhelyezkedése és átmérokülönb-sége; b) kúpos vagy egyéb alakos részek; c) retesz- és ékhornyok; d) bordák;e) alászúrás ok; 1) menetek.

A lépcsok esztergálása. a) A 150 mm-nél rövidebb, kis átmérokülönbségülépcsostengelyeketáltalában húzott rúdanyagbólkészitjük. Ha a lépcsokhosszátabeszúrókés átfedi, akkor nagysorozat- és tömeggyártásban tetszoleges lépcso-elrendezés esetén egy- vagy többorsós rúdautomatán készremunkálhatók.

1< 300 mmtöbbor~ós leszúró-

automata,> 300mmleszÚróeszterga

~C\SC\S~e ;- '"""~'" -o '"

o,~ ~o..",(1)",;-",...V'" o-=~

~~~~'" ...

csúcseszterga

1> 300 mmkörfíirészgép

Többorsós fúrógép(készülékben)

Egy- vagy többorsós ékhoronymarógép(készülékben)

MenethengerlogépMenetmarógép

MenetmarógépMenetvágógép menet-

vágó fejjel

Csúcs nélküli köszörfigép

-

Körfürészgép vagykeretes fürészgép

Csúcseszterga

Oszlopos fúrógép(elorajzolás sze-rInt vagy készü-lékben)

Egyetemes maró-gép (elorajzolásvagy egyenként!beállltás szerint,ritkán készülék-ben)

Kis- és középsorozatgyártásban,, ha a lépcsok egyirányban nonek, rúdMIrevolveresztergán készre esztergáljuk. A két irányban lépcsos tengelyek egyll!irányú lépcsoit rúdból revolveresztergán esztergáljuk és a darabot leszúrjulc,majd a másik oldalt tokmányos revolveresztergán, vagy csúcsesztergán mUl!káljuk meg.

Egyedi gyártásban általában daraboit, oldalazott és központosított anyu/.("ból csúcsesztergán - tokmányban vagy 'csúcsok között - legtöbbször a munlm.,darab átfordításával esztergáljuk. Már kis, 5-10 darabszám esetén is célszc1'l1azonban a muveleteket úgy szétválasztani, hogy eloször minden darabot egyHe,majd a másik oldalról esztergáljuk. így elmaradnak a szerszámcserék, és kevu-sebb lesz amellékido. Különösen aszimmetrikus lépcsoelrendezés esetén me~.okolt ez az eljárás.

b) A 150 mm-nél hosszabb lépcsos tengeJyeket kis átmérokülönbségek eso.tén húzott vagy hengerelt rúdanyagból készítjük. Ezek megmunkálása a következOI

Tömeg- és sorozatgyártásban egyirányú lépcsoelrendezés esetén többkésl\Ngépeken csúcsok között egy nagyoló és egy simító fogással esztergálunk. Amenesz.tobe fogott részt átfordítás után külön muveletben kell megmunkálni.

Kétirányú lépcsoelrendezés esetén ugyancsak többkéses gépeken csúcsoItközött átfordítással, mindkét befogásban egy nagyoló és egy simító fogássalesztergálunk.

Egyedi és kissorozatgyártásban csúcsesztergán csúcsok között a munku.darab átfordításával külön egy nagyoló és egy simító fogással esztergálunJe,

Ha a lépcsok átméröi közötti különbségek nagyok, tömeg- és sorozatgyartás.ban sajtolt, egyedi és kissorozatgyártásban hengerelt nyersanyagból indulunk ld,de a nagyobb tengelyeket részi~t anyagmegtakarítás, részint idöcsökkentés miattmég egyedi gyártásban is célszeru lépcsösre elökovácsoltatni.

A lépcsök hosszát egyedi gyártásban próbafogások alapján közvetlen méré.sekkel, sorozat- és tömeggyártásban ütközöre végzett munkával biztosítjuk.Ebben az esetben kitérocsúcsot kell használni. .

Kúpos vagy egyébalakos részeket egyedi és kissorozatgyártásbanmásoló.berendezéssel,sorozat- és tömeggyártásban - a hengeres részekkel együtt -

másolóesztergákon munkálunk meg.Az alászúrások (menetvágókés vagy köszörukorong

számára) helyes kialakítása különösen sorozat- és tö.meggyártásban többkéses esztergákon végzett megmun.kálásnál fontos. A 344. ábrán látható megoldások nemgazdaságosak. Ezért már a szerkesztésnél ügyeljünkarra, hogy az alászúrások a tengelyre merölegeseklegyenek. '

A bordás tengelyek hornyainak megmunkálásátlásd a fejezet VIlI. szakaszában.

A retesz- és ékhornyok megmunkálását lásd e fe-jezet V. szakaszában. ,

A menetek megmunkálása függ a tengely hosszá.tóI és a gyártandó darabszámtóI.

300 mm-nél rövidebb es 38 mm-nél kisebb átmé.roju tengelyek rövid menetei készíthetok: a) tömeg-gyártásban hengereléssel, menethengerlö gépeken; b)

650-

")

~~

344. ábra. Helytelenalászúrások

csak külön muveletben készfthetOk el

-

Útmutatások a forgácsoló megmunkátásra

. -

Jellegzetes darabok muvelettervezése 651

tömeg-, és sorozatgyártásban menetvágó fejjel, menetvágó gépeken; e) tömeg-és sorozatgyártásban menetmarógépeken. .

300 mm-nél hosszabb tengelyek meneteit föleg menetmarógépeken ké-szítjuk.'

Egyedi gyártás ban a meneteket minden esetben esztergán késsel, vagy menet-metszokkel készítjük. '

A 257-259. táblázatok 500 mm hosszúságig terjedo kétirányú lépcsostengelyek muveleti sorrendjét adják. Ezek értelemszeruen alkalmazva érvénye-sek a csak egy irányú lépcsos tengelyekre is.

Az 500 mm-nél hosszabb lépcsos tengelyek muveleti sorrendje lényegébenazonos az elobbiekkel, csak az alkalmazott szerszámgépek méretei változnaka hosszméretnek megfeleloen.

. 4. i.'uratos csotengelyek, szerszámgépfoorsók muvelettervezése

Az e csoportba tartozó tengelyek alakjuk szerint lépcsos tengelyek. Ezértaz elozö pontban elmondottak itt is érvényesek. Eltérést okoz a belsö hengeresvagy kúpos felületek megmunkálása. Ezeket. legtöbbször mélyfúrással álUtjuk elo.

A kisebb átméröju és nem turésezett-'-csak könnyítésre való - furatok meg-munkálása egyszerubb, nem kíván különleges technológiát.

Nehezebb a végig furatos, belso felületukön is szuk turésu, ún. üreges vagycsotengelyek megmunkálása, ahol a furat méretpontosságán és alakhuségénkívül a külso felületekhez viszonyított egytengelyuségét is biztositani kell. Ezérta homloklap ok oldalazása és a központfuratok fúrása után a külso átmérötnagyoljuk, bábhelyet esztergálunk, majd a tengely egyik végét tokmányba fogva,a másikat bábbal kitámasztva elkészítjük a furatot, és a továbbiakban ezt hasz-náljuk gyártási bázisnak.

A mélyfúrást lehetoleg forgó munkadarabbal és szerszámmal végezzük,mert igy biztosít juk legjobban a furat átméröjének méretpontosságát és tenge-lyének egyenességét. Lépcsos furatot csúcsok közé fogott fúrórúddal több fogás-ban, az átmérok sorrendjében vízszintes tengelyu fúrómarómuvön munkáljukmeg úgy, hogya munkadarab csak haladómozgást végezzen.

Mivel a furat tengelyvonalának bizonyos mérvu elferdülése elkerülhetetlen,a külso hengeres felület nagyoló esztergálásakor nem forgácsoljuk le a teljesráhagyást, vagy már eleve nagyobb átméroju nyersanyagot választunk, hogyafurat tengelyének esetleges elfel'dülése esetén is elég ráhagyás maradjon még akésöbbi müveletekre.

Mélyfúrás után a munkadarab ot hokezelni kell, hogy az anyagréteg eltávolí-tásával felszabadult belsö feszültségeket csökkentsük. A hokezelés közben elgör-bült tengelyeket egyengetjük.

A további megmunkálásokat a furat végeibe iHesztett központfuratos dugókvagy feszítötüskék segítségével csúcsok között végezzük.

Anagypontosságú csötengelyek (szerszámgépfoorsók) külso és belsö felületei"nek nagyoló, simító és befejezo megmunkálását váltakozva végezzük, hogyahokezelés után visszamaradt és késobb felszabadult belsö feszültségek csökken-jenek. Az egyes muveletek között pihentetjük a munkadarab ot a felmelegedésokozta deformációk kiküszöbölésére. .

652 Útmutatások a forgácsoló megmunkálásra

267. táblázat

150 mm-nél rövidebb lépcsös tengelyek muveleti sorrendje

A muvelet megnevezése

Oldalazás, központ-fúrás (ha hosszabb ten-gelyirányú furat van: fú-rás), esztergálás egyik ol-dalról. leszúrás

Tömeg- és nagysorozat-gyártásba n

Szerszámgép

Sorozatgyártásban

Egyorsósautomata

Többorsós rúd-automata

Leszúrt oldalon csonkköszörülése

Központfúrás a másikoldalon, ha a továbbimegmunkálást csúcsokközött végezzük

Esztergálás másik ol-dalról

Reteszhornyok marása

Bordás részek horony-marása

Keresztirányú lyukakfúrása

Menetvágás

Hokezelés (menetet vé-d eni)

Nagyoló és simitó kö-szörülés

MenetkÖszörülés (csakkii1önleges esetekben)

Vékony tengelyeknél hosszesztergálóautomata

Házi berendezés

Egyoldalas központfúrógép

---Félautomata esz-

terga táras adagolás-sal

Házi berende-zés

Többkéses fél-automata eszterga

I

Kissorozat- és egyedlgyártásban

rúd-

Revolver- vagycsúcseszterga

Csúcsesztergánkéssel vagy kö-szörügépen kézzel

Csúcsesztérga

----Tokmányos re-

volver- vagy csúcs-eszterga

-,-----Reteszhorony-

marógép, esetleg több-I

Reteszhorony-

helyes készülékkel marógép

Horonymaróautomata

Többorsós fúrógépsorba állított orsók-kai és többhelyes ké-szülékkel

fél-Horonymarógép

Egyorsós fúró-gép fúróvezetovel

Menethengerlo- I Menetmaró-vagy menetmarógép I v~gy menetvágó-

, gep

Csúcs nélküli kö-szöríigép, körköszöríi-gép

MenetköszörüautOlr.ilta

Egyetemes kör-köszörügép

--,-

fél- Egyetemesmenetköszörügép

Függoleges vagyvízszintes maró-gép

Vízszintes maró-

gép osztófejjel

Oszloposgép

Menetvágógépvagy

csúcseszterga

Egyetemes kör-köszörügép

Egyetemesmenetköszörügép

fúró-

\.

Jellegzetes darabok megmunkálása 653

268. táblázal

150-300 mm hosszú lépcsos tengelyek muveleti sorrendje-----..--.-------.

A muvelet megnevezéseTörn eg - és nagysorozat-

, gyártásban

Darabolás oldalazási _

1

TÖb~:::S leszúró-ráhagyással automata

,---

Homloklapok oldala-zása (bázistói mérve),központfúrás mindkétoldalon

Nagyoló esztergálásegyik, majd másik oldaJ-rói

Simitó esztergálásegyik, maj d Illásik oldalról

Reteszhoronymarás

Bordás részek horony-marása

Keresztirányú lyukakfúrása

Menetvágás

Hokezelés (menetetvédeni)

----

Szerszámgép

Sorozatgyártásban

Körfürészgép

Dobmarógép és két-oldalas központfúró-

\

Csúcseszterga,

gép tárral vagy két- kétoldalasoldalas maró-központ- I központfúrógépfúrógép

Többkéses fél-automata eszterga(táras adagolással)

---

Egyorsós több-késes félautomata-eszterga

Ütközore dol-

-, gOZ?_-es~t:rgagép

I

Kissorozat- és egyedigyártásban-.--

Körfürészgépvagy keretesfürészgép

Csúcsesztergaés kétoldalas köz-pontfúrógép vagycsak csúcseszterga

.- --

fél-Horonymarógép

ütközore dol-gozó esztergagépvagy csúcseszterga

--Reteszhoro

.

~'ymaró-

\

Reteszhol'ony-

\

Fü.ggoleges vagygép, esetleg tobb- marógép vízszmtes maró- .helye~~sz~~kk:.'- ~?_------

Horonyköszörügépönmüködo korong-szabályozássai-..-...------

Beszúró eljárássaldolgozó köszörügép,önmüködo méro ésbeállító berendezéssel

Többmenetü-koronggal dolgozómenetköszörügép

Többorsós fúrógép

\

Egyorsós fúró..többhelyes készülék- gépkel I

-1"Menetvágó-

vagy menetmaró-gép

-

Horonyköszörü-gép

Egyetemes kör-köszÖrügép

Egyetemesmenetköszörügép

. Horonymaró-gép vagy vizszin-tes marógép

I---~szl~os fúr:I gép

Menetmarógépvagy csúcseszterga

-

Nagyoló köszörillés

Többkorongos fél-automata köszörüg~'p

\

Egyetemes kör-vagy csÚcsnélkülI ko- köszörügépszörügép, esetleg kör-

___,.I~_~~?!E.géI? ' "

Egyetemes kör- I

köszörügép

Horonymaróautomata

Menetvágó fél-automata

-

Horonyköszörülés

Simitó köszörülés

Menetköszörülés (csak

\ különleges esetekben)

Horony-köszörügép

Egyetemes kör-köszÖrügép

Egyetemesmenetköszörugép

654

~,

Útmutatások a fOTgácsoló megmunkálásra

269. táblázal

300-500 mm hosszú lépcsös tengelyek müveleti sorrendje

A muvelet megnevezése

Darabolás oldalazásiráhagyással (sajtoltdaraboknál.ez a müveletelmarad)

Homloklapok oldala-zása (bázistói mérve), ~központfúrás mindkétoldalon

--Nagyoló esztergálás

egyik, majd másik oldal-ról'

Simftó esztergálásegyik, majd másik oldal-ról

Reteszhornyokmarása

Bordás részeken na-gyoló, majd siniftóhoronymarás

Keresztirányú lynkakfúrása

Menetvágás--

Hokezelés (menetetvédeni)--

Egyengetés

Nagyoló köszörülés

Horonyköszörülés

Simftó köszörülés

'--.--.---

IMenetköszörülés (csak

különleges esetekben) I félautomata menetköszörügép I menetköszörügép i

JeUegzetes darabok muvelettervezése 655

A munkadarab pontosságát növeljük, ha a külso felületeksimító és befejezomuveleteit lehetoleg a feszítotüskék, illetve a központosító dugók váltása nélkül.végezzük el. Jobb megoldás az; ha a furat két végét kúposra munkáljuk (leélezzük).s ezeket a kúpfelületeket használjuk gyártási bázisként (345. ábra).

.-.----

345. ábra. Merev felfogótüske csotengelyek megmunkálásához

A szerszámgéptoorsó-furatok pontos méretu hengeres és kúpos részeineksimító és befejezo megmunkálásakor a felfekvo csapokat használjuk gyártásibázisként. Ha ugyanis a már készremunkált furatból indulnánk ki és a kúpos résznem lenne egytengelyu a hengeresseI, a csúcsot befogó részt a csap simítása utáncsak úgy tudnánk szabályozni, hogy nagyobb átmérore készÍtenénk.

A 260. táblázatban egy betétedzésu szerszámgépfoorsó (mint a legbonyo-lultabb csotengely) muveleti sorrendjét ismertetjük.

Edzett acélokból készült foorsók gyártása esetén a 10. és 11. muveletekelmaradnak.

5. Nehéz tengelyeli megmunkálása

Mégállapodás szerint ide soroljuk a 200 mm-nél nagyobb átméroju és 1 ton-nánál nehezebb tengelyeket. Ezek ritkán sima, legtöbbször lépcsos vagy peremeskiviteluek. .

Anyaguk rendszerint C30, C35 vagy C40 jelu szénacél, különleges esetekbenötvözött (nikkel- és krómnikkel-) acél. A nyersdarabot öntecsbol, szabadalakítókovácsolással vagy sajtolással állítják elo. Kovácsolás után lágyítják és normali-zálják, majd egyik vagy mindkét végébol kivágott mintából próbadarab ot készí-tenek a mechanikai vizsgálatokhoz.

Hokezelés után az esetleges felületi hibák (hajszálrepedések, záródmányokstb.) feltárása céljából a tengelyt elonagyolják és szabad szemmel vagy nagyí-tóval teljes felületén átvizsgáljk A késobbi megmunkálások során is állandóanfigyelni kell a forgácsot, és az rendellenesen törik vagy szakad, gondosanmeg kell vizsgálni a kérdéses r szt. Az esetleges hajszálrepedés vagy zárvány helyéna tengelyt ki kell faragni v köszörülni, hogy meggyozodjünk annak mélysé-gérol. Az esetleges belso repe. éseket, zárványokat mágneses repedés- vagy röntgen-vizsgálattal eHenorizzük. flgyolás után a tengelyt legtöbbször mesterségesenöregbítik,

.

a külso kére

.k

g

,..

, leesztergálásával felszabadult belso feszültségek meg-szüntet ésére. .' .

A nehéz tengelyek. egmunkálásánál kielégítendo pontossági követelmények:aj

.

a ten.

gelycsapokon a megén

~.

edett ovalitás és kúposság 800-1000 mm átinéronsem lehet több, mint 0,02-,.004 mm, mert különben a gép egyenetlenül jár,

. berezeg, ami foleg gozturbin knál és generátoroknál veszélyes; bJ a tengely-

Szerszámgép

Tömeg- és nagysorozat-

I

SorozatgyártásbimI

I(issorozat- és egyedigyártásban gyártásban

Körfürészgép KörfiirészgépKörfürészgép vagy keretes vagy keretes

fürészgép fürészgép-

Félautomata dob- Kétoldalas Csúcseszterga ésmarógép és kétoldalas maró-központ- kétoldalasközpontfúrógép, vagy fúrógép, vagy esz- központfúrógép,kétoldalas maró- terga és kétolda- vagy csak cSúcs-

- központfúrógép las központfúrógép eszterga

ITöbbkéses fél-Többkéses fél- automata-, vagy Csúcsesztergaautomata eszterga ütközore dolgozó

eszterga---

Reteszhorony-marógép Reteszhorony-

Vfzszintes marógép, marógép Vfzszintes vagytöbbhelyes készülék- Vfzszintes függoleges maró-kel marógép gép

Fészekmarógép Fészekmarógép(fv;es retesz) -- --

Horonymaró fél-automata három-

Horonymaró- Horonymarógéporsós osztófejjel vagy vfzszintes

Horonymaró fél- gép marógépautomata - ---

Többorsós fúrógép Egyorsós fúró- Egyorsós fúró-több helyes készülék-

gép gépkel ---_o - ------

Menetmaró- Menetmarógép Csúcsesztergafélautomata vagy csúcseszterga-

- - -

Rugózócsúcsokkal Sajtológép Kézi sajtológépfelszerelt sajtológép------ --Többkorongos fél- Egyetemes kör- Egyetemes kör-

automata köszörügép köszörügp__-" öszörü--------Horonyköszörü- HoronyköszörÜ Horonyköszörüfélautomata ---- .--- -Többkorongos fél-

Egyetemes kör- Egyetemes ltÖr-automata köszörügép. köszörügép köszörügépKörköszörügép

Menetköszörü-

<656 Otmutatások a forgácsoló megmunká/.ásra

260. láblázal

Betétedzésü szerszámgépföorsó müveleti sorrendje

Szerszámgép

Egyedi -,

-

gyártásban , Sorozatgyártásban

A mlivelet megnevezése

1. A végek levágása

2. Homloklapok 01-(Ialazása,központfúrásmindkét oldalon

3. Külso felületeknagyoló esztergá-lása

4. Furat nagyolómegmunkálása

5. Hokezelés(feszültségcsök-kento izzításvagy normalizá-lás)

6. Egyengetés

7. A furat simltó'megmunkálása

8. Külso felületekslmító esztergá-lása

-

9. A furat pontosméretíí hengeresés kúpos részei- I

nek simító meg-Imunkálása

Oyártási bázis

A nyerskülso hen-geres felü-let

Ua.

Központ-furatok

A focsa-pol,

Ua.

-'-

Ua.

A furat

A [ocsa-pok

Keretesvagy kör-fíírészgép

Egy-vagy két-oldalasközpont-fÚrógép

Csúcs-eszterga

CsÚcs-eszterga

Kéziegyengeto-prés

--

CSÚcs-eszterga

Csúcs-eszterga

Csúcs-eszterga

Egyidejíílegkét körfürész-gép

Kétoldalasmaró-közpon-tozógép

Többkéseseszterga

Mélyfúrógép

Hidraulikusegyengetogép

IMélyfÚrógép

\Tö~bkéses

eszterb

\

MélyfÚrógép\ '

Megjegyzés

Befogás önközpon-tosító beálló pofájÚprizmás satuban

Az orsócsúcs kitéro,a szegnyeregcsúcsforgó klvitelíí legyen

A tengely egyik vé-gét tokmányba fogni,másikat bábbal kl-támasztani

Nagyobb széntar.talmú acéloknál esel-leg nemesítés ls

A tengelyt prb:-mákba fektetni

---Itt kell elvégezni II

furat végének kÚp08leélezését

Ua., mint a 3. m(\.veletnél

Jellegzetes darabok múvelettervezése 657

A milvelet megnevezése

260. táblázat folytatása

MegjegyzésOyártási bázis

Szerszámgép

Egyedi

I

gyártásban Sorozatgyártásban

10. Cementálás

11. Az edzeni nemkívánt részekrola cementált rétegeltávo lftása

12. Reteszhornyokmarása

13. Edzés

14. A külso felületektisztitása,revétlenitése

A furat Csúcs-eszterga

Többkésesi eszterga

I

Az edzeni nem kl.vánt részeket védo-bevonattaI ellátni

Ha védobevonattainem óvtuk oket, azelozo mÜveletben 01-dalanként 2-4mm-es ráhagyást kellhagyni

A leg- Kézi15. Egyengetés Itávolabb egyengeto-

eso csapok prés

16. A furat bázis- A focsa- Függole-felületeinek

szabályozása pok I ges' fÚrógép

17. A forgástengely-Iyel egy tengelyümenetek vágása

--

A furat CsÚcs-eszterga

42 A forgácsoló megmunkálás tervezése

-----Méroórákkal

I

Egyengetés 140-felszerelt 180 CO-ona keletkezohidraulikus

I

feszültségek csökl(en-egyengetogép tése miaU

I1 '--, , I

I Szerszám: kúposraszabályozott ,köszörÜ-korong. Befogás köz-pontosító satuba

Kétoldalasközpontfúró-gép

Menet-marógép

I A tokmány felero-sitésére valÓ meneteta pontosság fokozá-sára esztergán simit-juk, ha szÜl,séges kö-szöröljük, a focsapokvégso sim!ttttttttt

A különbözo sikok-

A furat I Egyete-Ékhorony-

ban levo hornyokvagy a fo- mes vagy egymáshoz viszonyí-csapok függolges marógép tott helyzetét osztó-

maró gep berendezéssel blzto-sítani

Az anyagminoség-nek és követelmé-nyeknek megfeleloen

I

I HomokfÚvóDr6tkefe I készülék

-----

658 útmutatások II forgácsoló megmwnkálásra

260. táblázat folytatása

A mfivelet megnevezése

Szerszámgép

Egyedi -1

--

gyártásban SorozatgyártásbanMegjegyzésGyártási bázis

18. A külso felületekIvégso simító meg-

munkálása

Gördülo csapágyak-ban futó orsók fo-csapj ait 2 lépésben(nagyolás és simítás)köszörüljük készre.A mÖveletek közölttermészetes vagy mes-terséges öregbítést vé-geznek.

Csúszócsapágybanfutó orsók focsapjaitezen kívül még tükrö-sítJk, dörzsköszörülik,vagy tükörsimítják

A furat Külso palástköszörfigép(körl,öszörü)

19. A furat pontos-méretií felületei-nek és a foorsóelülso végénekvégso simító meg-munkálása

Egyetemes körköszörügép

A pontosság foko-zására lehetoleg egyfogásban munkáljukkészre a külso és belsofelületeket

A focsa-pok

20. Kiegyensúlyozás Kiegyensúlyozógép

A kiegyensúlyozat-lanságnak megfelelöanyagmennyiséget fú-rással távolftjuk ej

Ua.

csapok megengedett excentricitása 0,01-0,02 mm; e) peremes tengelyek köz-pontosító peremének excentricitása a focsapokhoz viszonyítva nem lehet nagyobb0,03 mm-nél; d) az összefogó peremek homloklapjai sik- vagy kissé homorúfelületüek legyenek (domborúság a perem csatlakozó síkjában nem engedhetomeg); e) a peremek homlokütése 800 mm-nél kisebb átméron sem lehet több0,02-0,04 mm-nél, mert nagyobb eltérések már jelentékeny iránytörést okoz-nak az összekapcsolt tengelynél; f) a tengely görbesége gozturbináknál nem lehetnagyobb, mint 0,005-0,01 mm 1 m hosszon.

A tengelycsapok rendszerint IT6-IT7 pontosságúak, és gyakran a csatlakozódarabhoz (tárcsához, járókerékhez stb.) illesztik oket. A csapok hosszának türése0,05- 02 mm.

Érdesség szempontjából a legnagyobb követelményeket a felfekvo csapok,az átmeneti lekerekitések, a központosító peremek és vállak megmunkálásávalszemben támaszt juk.

Tömör tengelyek megmunkálási sorrendje:1. A végeklevágásakörfurésszel.Azért szükséges,mert kovácsolással,illetve

sajtolással kapott homloklapok egyenetlenek, durvák, tehát nem lehet beléjükközpontfuratot fl).rni.

Jellegzetes darabok muvelettervezése 659

2. A tengely eLLenorzéseés a központfuratok helyének bejeLölése.E célból akovácsolt darabot vízszintes asztalra rögzített prizmákba fektetik, és ezek függo-leges szimmetriasíkjában acélhúrt feszítenek ki a tengely fölé (346. ábra), majd

mindkét oldalról a csapokmellé állított talpas derék-szögtol mérve a csap suga-rának (kész méretének fele)megfelelo távolságra egy-egypontot ütnek a tengely felsorészébe. A pontok közöttitávolság megegyezik a kér-déses csap átmérojének tel-jes ráhagyásával. Ha a húrvégig az így bejelölt pont-párok között halad, a ten-gely egyenes, ellenkezo eset-ben görbe, vagy valamelyikcsap excentrikus. A hibás

tengelyt hidraulikus sajtón egyengetik, ismét ellenorzik, majd a húr melléállított derékszög segítségével függoleges karcot húznak, a homloklapokon.Az ellenorzést és a hOJ;nloklapokbejelölését a hossztengely körüli 900-oselforditásután megismétlik, a homloklapok középpontjait pontozóval megjelölik.

3. A közponf/Úrást rendszerint álló- vagy mozgóoszlopos fúrómarómün,esetleg egyetemes orsóbeál1ítású sugárfúrógépen végezzük, a tengelyt a gép aszta-lára helyezett prizmákba fektetve. Ezek hiányában villamos-, vagy sürítettlevegöveI müködtetett kézi fúrógéppel is végezheto. Az így készített központ-furat alakhüsége és helyzetpontossága nincs biztosítva, ezért csak elozetes közpon-tosításra alkalmas, és késobb szabályozni kell. A központfuratok csúcsszöge anagy terhelések miatt 900-os.

4. Elozetesnagyoló esztergálástabban az esetben végzünk, ha utána mester-séges öregbítés következik. A független szánokkal ellátott nagy csúcstávolságúnehéz esztergán a tengelyt csúcsok közé fogják és négy pofás síktárcsával menesztik..Ha szükséges, egy vagy több bábbal kitámasztják. Kétirányban lépcsos tenge-lyek síktárcsa feloli oldalát átfordítás után nagyolják.

5. Hol<ezelés(mesterséges öregítés) a külso kéreg leválasztásával felszaba-dult belso feszültségek megszüntetésére.

6. Egyengetéshidraulikus sajtón, ha a tengely a hokezeléssorán elgörbült.7. A nagyoló,/élsimitó és simitó esztergálástegymás után végzik ugyanazon

a gépen. Simító esztergálásnál különösen fontos a bábhelyek alakhüsége, ezért,ha szükséges, nagyolás után a 207. ábra szerinti állítható magasságú tuskóvalalátámasztva munkáljuk készre azokat. Esztergálás után a csúcsfészkeket sza-bályozni kell.

8. A teleszliornyol<atHurt-típusú horonymarógépeken marják. A munkadara-bot a gép asztalára helyezett prizmákba fektetik. A tengelyt méro6ra segítségévelállitják be.

9. A tengelycsapokat250 mm átméroig nehéz kivitelü (álló asztalú) körköszörü-gépen csúcsok között köszörülik. A reteszhornyokat keményfa-, ólom- vagy

~ . , "

... ... + ++ ...

346. ábra. Nehéz tengelyek nyers darabjának ellenorzése,továbbá a központfuratok helyének bejeJiilése acélhÚr

és talpas derékszög segitségével

42*

~60 I1tll~utatások ti forgácsoló megmunkálásra

ofézbetéttel ajánlatos kitölteni, a csapok alakhuségének biztosítása érdekében.A 250 mm-nél nagyobb átméröju csapokat szorítógyurube fogott tükrösítohüvely-lyel tükrösítik. Újabban a csapot görgozik vagy tükör-simítják (szuperfinis).

10. Lakatosmunkák közé tartozik a reteszhornyok illesztése, élek letörése,-sorja eltávolitása stb.

A peremes tengelyek megmunkálási sorrendje:A megmunkálás hasonló az elobbihez. üreges tengelyek furatának két végét

H7 iIlesztésure kiesztergálják, majd csúcsfészkes központosító dugót sajtol-nak bele.

Ha a csatlakozó dara-''bot (tengelyt, járókereket)illesztett csavarokkal erosí-tik a peremhez, al,kor azösszetartozó furatokat együttdörzsölik és a csavarokkalegyütt összeszámozzák.

Páros tengelyek össze-csavarozása után ellenörzikaz egytengelyuséget. E célból a tengelypárt prizmákba fektetik, majd az egyikalkotójával párhuzamosan acélhúrt feszítenek ki és tumértékkel mérik a másiktengely alkotója és a húr közti távolságot (347. ábra). Az irány törés az al és atméretek különbsége meghatározott hosszúságra vonatkoztatva. Az ellenorzést.két egyn}ásra meroleges síkban kell elvégezni.

347. ábra. Kapcsolódó peremes csotengelyekegytengelyüségénel< ellenorzése acélhúr és

tümérték (al és a2) segitségével

ll. TARCsAK, H1JVELYEK, PEUSELYEK, KOSZORÚKM{jVI~LETTERVEZÉS]~

A) Tárcsál{, hÜvelyek, l)(~l'selyeli,koszorÚk mC!Jmunliltlásának módozatai

1. A megmunlullást befol~'ásoló tényezoI,

Ezen alkatrészek megmunkálásának módozatait meghatározzák a követ-kezok: a) az alkatrész mértani alakja és jellemzo méretei; b) az elogyáltmállYfajtája; e) az alkatrész pontossága és d) a gyártandó darabszám, ill. a gyártásjellege.

a) Az alkatrészek mértani alakjuk és jellemzo méreteik szerint két föcsoport-hoz tartoznak. Az egyikbe (A csoport) azok, amelyeknél 3d >- l >- d, a másikba:azok, amelyeknél l < d, ahol l a furat hossza, d az átméroje (261. táblázat). AzA csoportba tartozókat mindig furatbázison, tehát tüskére húzva kell, meg-munkálni. A B csoportba tartozókat nem foghatjuk fel tüskére, mert a rendszernem eléggé merev. Ezeket mindig külsö átméröjükön befogva kell megmunkálni.A két focsoport alkatrésztípusai alapját képezhetik tipusmüvelettervek kidol-

, gozásának.A megmunkálást befolyásolja még a D külsö átmérö, valamint a külso át-

méro és furatátmérö DId viszonya. A jellemzo foméretek befolyását a meg-munkálásra lásd a 262. táblázatban.

- -- - - -

Jellegzetes darabok miivelettervezése 661

261. IdblázwTáresák, hüvelyek, perselyek esoportosítlisa. -----------

Tüskére telfoqhat6 tdrcsdk. hüvelyek, perselyek (3d ~ 1~ d)

Acsoport

Sima, lépcsös, peremes, kivül vagy belül /{önnyitell, sima vagy hornyosfuratú tárcsák, hüvelyek

Tüskére fel nem fogható fárcsák. hii/lelyek. perselllek (l < d)

Bcsoport

~~ tEttSima, egy- vagy kétil'ányból könnyitett,lépcsös, peremes. sima vagy hornyos

furatú tárcsák. hüvelyek, perselyek

A normál- és rövidfuratú alkatrészek furatait normál furatmegmunkálószerszámokkal munkáljuk meg (lásd 3. rész, 1. fej. n.). A hosszúfuratú perselyeket(3d< 1< lOd) a kívánt pontosságtói függoen normál- vagy mélyfúrószerszámok-kal munkáljuk meg, a mélyfuratokat (l > lOd) pedig kizárólag a mélyfúrásmódszereível (lásd 3. rész, 1. fej. Ill.).

b) Az elogyártmány anyaga rendszerint acél, acélöntvény, ,öntöttvas, könnyu-fém vagy színesfém. Az acéltárcsák kiinduló nyersanyaga függ az alkatrészD külso átméröjétoJ és a gyártandó darabszámtói (262. táblázat).

Tárcsákat vagy perselyeket a szilárdsági követelmények bíztositása céljábólgyakran a darabszámtóI függetlenül kovácsolt vagy sajtolt eJogyártmánybólkell készíteni.

Az esetek túlnyomó többségében viszont adarabszámtól függoen gazdaságos-sági számítások alapján kell eldönteni, hogy melyik a leggazdaságosabb elogyárt-mány. Nagyobb darabszám esetén gazdaságosabb minél jobban megközelíteni akész gyártmány alakját, és ezzel csökkenteni a forgácsolást.

Ha rúdanyagból dolgozunk, különösen nagyobb átmérok esetén, célszerua hengerelt rudat csúcsnélküli köszörün átköszörülni, vagy rúdhántoJógépenhántolni, hogya gépek befogótokmánya és anyagtovábbitó szerkezete kifogás-talanul muködhessen. .

A kovácsolt vagy sajtolt nyersdarabokat fogácsolás elÜtt 0,3% C-tal'talomig,normalízálni, 0,7-1,7% C-tartalomig pedig lágyítani "ésrevétleníteni kell. Ezáltala forgácsolás könnyebb, a forgácsoló szerszámok éltartama nagyobb lesz.

Az alkatrész anyagának keménysége is befolyásolja a megmunkálás menetét.Az edzés álta,Jában a befejezo muveletek elott kerül sorra, így csak ezek meg-