alapismeretek könyv

1

Számviteli alapismeretek

2

1. Beszámolási kötelezettség, beszámolók formái, tartalma.

Beszámoló készítési kötelezettség: A gazdálkodó mőködésérıl, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérıl az üzleti év könyveinek lezárását követıen, a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni.

Beszámoló formája:

Éves beszámoló

Egyszerősített éves beszámoló

Összevont (konszolidált) éves

beszámoló

Egyszerősített beszámoló

Részei: Mérleg

Eredmény–kimutatás

Kiegészítı melléklet

+ Üzleti

jelentési

Egyszerősített mérleg

Egyszerősített eredmény–kimutatás

Egyszerősített kiegészítı melléklet

Összevont (konsz.) mérleg

Összevont (konsz.) eredmény-kimutatás

Összevont (konsz.) kiegészítı melléklet

+ Összevont (konsz.) üzleti jelentés

Egyszerősített mérleg Eredmény–levezetés

A mérleg fogalma:

A mérleg olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait mutatja ki összevontan, csoportosítva, pénzértékben (ezer vagy millió forintban) egy adott idıpontra vonatkoztatva.

Eredménykimutatás: A vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését az Eredménykimutatás tartalmazza. Bemutatja az eredmény keletkezésére ható fıbb tényezıket, a mérleg szerinti eredmény kialakulását, összetevıit.

Kiegészítı melléklet: Célja a mérleg, és az eredménykimutatás adatainak szöveges magyarázatokkal, és számításokkal történı alátámasztása.

Üzleti jelentés: Nem kötelezı nyilvánosságra hozni, ezért nem része a beszámolónak, de kötelezı elkészíteni. Célja a mérleg, és az eredménykimutatás adatainak szöveges magyarázatokkal, és számításokkal történı alátámasztása.

3

2. Könyvvezetés és formái, számvitel fogalma, számviteli információs

rendszer, bizonylatok.

Könyvvezetés: Az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során elıforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekrıl – a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja.

A könyvvezetés formái: • egyszeres könyvvitel • kettıs könyvvitel

Kettıs könyvvitel: A kettıs könyvvitelt vezetı gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévı eszközökrıl és azok forrásairól, továbbá a gazdasági mőveletekrıl olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelıen, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetıen mutatja.

A számvitel: Olyan elszámolási és információs rendszer, amely a gazdasági események (mőveletek):

• szervezett megfigyelését, • számokkal történı kifejezését, mérését és • rendszerezett feljegyzését, rögzítését jelenti.

A számviteli információs rendszer felépítése:

• Beszámoló • Fıkönyvi könyvelés szintje • Analitikus könyvelés szintje • Alapnyilvántartások szintje

Számviteli bizonylat: Minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerzıdés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minısíthetı irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb elıállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

Bizonylati elv és bizonylati fegyelem: • Minden gazdasági mőveletrıl, eseményrıl, amely az eszközök, illetve az

eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni).

• A gazdasági mőveletek (események) folyamatát tükrözı összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

4

• A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerően kiállított

bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerő az a bizonylat, amely az adott gazdasági mőveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendı és más jogszabályban elıírt adatokat a valóságnak megfelelıen, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – elıírásszerően javítottak.

3. A számviteli törvény célja, hatálya, számviteli politika, alkalmazott idıpontok, nyilvánosságra hozatal, közzététel, könyvvizsgálat.

A Számviteli törvény célja:

• meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét,

• meghatározza a beszámoló összeállítása és könyvek vezetése során érvényesítendı elveket, az azokra épített szabályokat,

• meghatározza a nyilvánosságra hozatal, a közzététel és a könyvvizsgálat követelményeit.

Számviteli politika:

A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési elıírások alapján kialakított, a számviteli törvény végrehajtását szolgáló módszerek, eszközök meghatározása, melyet a gazdálkodó köteles írásba foglalni. Amíg tehát a számviteli törvény általános, minden gazdálkodóra vonatkozó „keretszabályokat” határoz meg, azon belül igen sok esetben választási lehetıséget biztosítva, addig a számviteli politika kizárólagosan egy adott vállalkozóra vonatkozik, konkrét, részletes szabályokkal.

Üzleti év: Az az idıtartam, amelyrıl a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év idıtartama általában megegyezik a naptári évvel.

A mérleg fordulónapja:

Általában tárgyév december 31. (az év utolsó napja). Amennyiben az üzleti év idıtartama nem 12 naptári hónap, úgy a mérleg fordulónapja december 31-étıl eltérı idıpont.

A letétbe helyezés napja: • a kettıs könyvvitelt vezetı, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónál az adott

üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 nap, • összevont (konszolidált) beszámoló esetében az anyavállalatnál az összevont

(konszolidált) beszámoló mérlegfordulónapjától számított 180 nap, • a külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepénél az adott üzleti

év mérlegfordulónapjától számított 150 nap.

5

A mérlegkészítés napja:

A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon – az üzleti év mérlegfordulónapját követı – idıpont, amely idıpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni.

A könyvvizsgálat célja:

Annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évrıl készített beszámoló a számviteli törvény elıírásai szerint készült, és ennek megfelelıen megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetérıl, a mőködés eredményérıl.

4. Nemzetközi számviteli rendszerek napjainkban.

Nemzetközi számviteli rendszerek napjainkban: • Az Európai Unió Számviteli Irányelvei • A Nemzetközi Számviteli Standardok (IAS) • Az Amerikai Egyesült Államokban Általánosan Elfogadott Számviteli

Alapelvek (US GAAP)

Az IAS rendelet: Szerint az EU tagállamainak tızsdéin értékpapírt forgalmazó, konszolidált beszámolót készítı vállalkozásoknak 2005. január 1-tıl kötelezıen alkalmazni kell az IAS-eket beszámolójuk elkészítésekor. Ezen szabály alól halasztást (2007. január 1-ig) engedélyezett a szabályozás a csak hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt forgalmazóknak.

5. Befektetett eszközök mérlegtételei, azok tartalma.

Befektetett eszközök fogalma, csoportjai: A befektetett eszközök olyan eszközök, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a mőködést tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket és a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni.

Az immateriális javak fogalma:

Immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök (vagyoni értékő jogok az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jog kivételével, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték), amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, valamint az immateriális javakra adott elılegek és az immateriális javak értékhelyesbítése (itt mutatható ki - a vállalkozó döntésétıl függıen - az alapítás-átszervezés aktivált értéke, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is).

6

Az immateriális javak tételei:

• Alapítás-átszervezés aktivált értéke: a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentıs bıvítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos költség, mely beruházásnak, felújításnak nem minısül.

• Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: a kísérleti fejlesztés eredményének jövıbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülı költség, amely aktiválható termékben (szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet) nem vehetı számításba.

• Vagyoni értékő jogok: azok a megszerzett jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé.

• Szellemi termékek: olyan tartós, nem anyagi javak, amelyek felhasználásával hasznosítható anyagi javak, és nem anyagi javak állíthatók elı.

• Üzleti vagy cégérték: cégvásárlás esetén a jövıbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összege, átalakulás esetén az ilyen címen megállapított értek.

• Immateriális javakra adott elılegek: az ilyen címen a szállítónak átutalt, készpénzben kifizetett összeg, az elızetesen felszámított ÁFA- t nem tartalmazza.

• Immateriális javak értékhelyesbítése: a vagyoni értékő jogok, és a szellemi termékek esetében, amennyiben az eszköz piaci értéke jelentısen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, a két érték különbsége.

A tárgyi eszközök fogalma:

Tárgyi eszközök: azok a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdı, ültetvény, épület, egyéb építmény, mőszaki berendezés, gép, jármő, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozás tevékenységét, valamint a beruházások, a beruházásokra adott elılegek és a tárgyi eszközök értékhelyesbítése.

A tárgyi eszközök tételei:

• Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékő jogok: � Ingatlan a rendeltetésszerően használatba vett földterület, és minden olyan

anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatba létesítettek (pl.: földterület, telek, épület, önálló épületrész).

� Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jog: azok a megszerzett tartós jogok, amelyek ingatlanhoz kapcsolódnak, függetlenül attól, hogy a vállalkozó tulajdonában van vagy nincs (pl.: földhasználat, bérleti jog).

• Mőszaki berendezések, gépek, jármővek: a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erıgépek, mőszerek, szerszámok, szállítóeszközök, hírközlı berendezések, számítástechnikai eszközök, stb.

• Egyéb berendezések, felszerelések, jármővek: a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett, a mőszaki berendezések, gépek, jármővek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, jármővek, amelyek a vállalkozói tevékenységet közvetetten szolgálják.

7

• Tenyészállatok: azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során

leválasztható termékeket termelnek. • Beruházások, felújítások: rendeltetésszerően használatba vett, üzembe nem

helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke, valamint a már üzembe helyezett tárgyi eszközökön végzett bıvítés, átalakítás, felújítás bekerülési értéke.

• Beruházásokra adott elılegek: a beruházási szállítónak az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni jog eladójának átutalt összeg, amely az elızetesen felszámított ÁFA- t nem tartalmazza.

• Tárgyi eszközök értékhelyesbítése: a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett eszközök esetében, amennyiben az eszköz piaci értéke jelentısen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, a két érték különbsége.

A befektetett pénzügyi eszközök fogalma:

Befektetett pénzügyi eszközök: azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek), amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozásnak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenırzési lehetıséget érjen el.

A befektetett pénzügyi eszközök tételei:

• Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban: a kapcsolt vállalkozásban (anyavállalat, leányvállalat, társulás, és közös vezetéső vállalkozás) lévı tulajdoni részesedés.

• Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban: azok a pénzkölcsönök, tartós bankbetétek, amelyek teljesítése az adott üzleti évben nem esedékes, és valamely kapcsolt vállalkozásnak adtuk a kölcsönt, bankbetétet.

• Egyéb tartós részesedés: minden olyan, nem kapcsolt vállalkozásban lévı tulajdonosi részesedést jelentı befektetés, amely tartósan szolgálja a vállalkozást.

• Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban: tartalmazza az egyéb tartós részesedési viszonyban lévı adóssal szembeni pénzkölcsönt, tartós bankbetétet.

• Egyéb tartósan adott kölcsön: tartalmazza a nem részesedési viszonyban lévı adóssal szembeni pénzkölcsönt, tartós bankbetétet.

• Tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapír: azok a befektetési céllal beszerzett értékpapírok, amelyek lejárta, beváltása a tárgyévet követı üzleti évben még nem esedékes.

• Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése: a részesedések piaci értékének, és bekerülési értékének a különbözete.

• Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

8

6. Forgóeszközök mérlegtételei, azok tartalma.

A forgóeszközök fogalma, csoportjai:

A forgóeszközök azok az eszközök, amelyek egy évnél rövidebb ideig (nem tartósan) szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Csoportjai a készletek, a követelések, az értékpapírok, a pénzeszközök.

A készletek

A vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, • amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési

céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások);

• amelyek az értékesítést megelızıen a termelés, a feldolgozás valamely fá-zisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termék) vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek);

• amelyeket az értékesítendı termékek elıállítása vagy a szolgáltatások nyúj-tása során fognak felhasználni (anyagok).

Készletek továbbá • használatba vételükig azok az anyagi eszközök (szerszám, mőszer, beren-

dezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védıruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják;

• a növendék-, a hízó- és egyéb állatok, függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják;

• a befektetett eszközök közül átsorolt eszközök.

A készletek tételei: • Anyagok: olyan vásárolt készletek, amelyeket a vállalkozó termék-

elıállításhoz, vagy szolgáltatásnyújtáshoz való felhasználás céljából vásárolt.

• Befejezetlen termelés és félkész termékek: azok a megmunkálás alatt lévı, további megmunkálásra váró termékek, amelyeken már legalább egy számottevı munkamőveletet elvégeztek.

• Növendék-, hízó- és egyéb állatok: továbbtartás céljából vásárolt állatok, sajátos készletek, mivel a termelés költségei eredményeként a növedék, és hízó állatok önmaguk növekednek.

• Késztermékek • Áruk:

� Kereskedelmi árukészlet: a vállalkozás értékesítési céllal szerzi be, és változatlan állapotban adja tovább, bár az áru értéke változhat.

� Közvetített szolgáltatás � Betétdíjas göngyöleg

• Készletekre adott elılegek

9

A követelések fogalma:

A követelések különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzıdésekbıl jogszerően eredı, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, tulajdoni részesedést jelentı befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, elılegfizetéshez kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerısen megítélt követeléseket is.

A követelések tételei:

• Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevık): minden olyan a vevı által elismert termékértékesítésbıl, szolgáltatásnyújtásból származó követelés, amely nem kapcsolt vállalkozással, illetve egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozással szemben áll fenn, továbbá nem minısül tartósan adott pénzkölcsönnek.

• Követelések kapcsolt vállalkozással szemben: azok a követelések, amelyeknél az adós kapcsolt vállalkozás, és a követelés nem minısül tartósan adott pénzkölcsönnek.

• Követelések egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozással szemben: azok a követelések, amelyeknél az adós egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozás, és a követelés nem minısül tartósan adott pénzkölcsönnek.

• Váltókövetelések: pénzkövetelést kifejezı, rövid lejáratú speciális értékpapír, amely részesedési viszonyban nem lévı vállalkozással szembeni követelést testesít meg.

• Egyéb követelések: munkavállalói tartozás, visszatérítendı adó, az igényelt, de még nem teljesített állami támogatás, rövid lejáratra kölcsönadott pénz, stb.

• Követelések értékelési különbözete • Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

Az értékpapírok fogalma, tételei:

A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentı befektetéseket kell kimutatni.

Az értékpapírok tételei: • Részesedés kapcsolt vállalkozásban: forgatási célból, általában

árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek).

• Egyéb részesedés: minden olyan tulajdoni részesedést jelentı, forgatási célból vásárolt befektetés, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozásban lévı részesedések közé.

• Saját részvények, üzletrészek: a vállalkozó által visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentı befektetés.

10

• Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok: azok az értékpapírok,

amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szerzett be a vállalkozás.

• Értékpapírok értékelési különbözete

A pénzeszközök fogalma, tételei: A pénzeszközök a forgóeszközök között kimutatott, tartósan le nem kötött, forintban, valutában, devizában megjelenı fizetési eszközként felhasználható eszközök, beleértve az elektronikus pénzeszközöket is.

A pénzeszközök tételei:

• Pénztár, csekkek • Bankbetétek

7. Saját tıke mérlegtételei, azok tartalma.

A saját tıke fogalma: A saját tıke a tulajdonos(ok) által a vállalkozás részére – idımegkötöttség nélkül – rendelkezésre bocsátott, tıketartalékként kapott, illetve az adózott eredménybıl a vállalkozónál hagyott saját forrás. A saját tıke részét képezi a piaci értékelésbıl származó értékelési tartalék is.

A saját tıke tételei:

• Jegyzett tıke: a tulajdonosok által a vállalkozás létesítésekor, saját tıkéjének emelésekor a vállalkozás rendelkezésére bocsátott vagyon (pénz, apport).

• Jegyzett, de még be nem fizetett tıke (negatív elıjellel): a még nem mőködı vagyon.

• Tıketartalék: a tulajdonosok alapításkor, illetve tıkeemeléskor bocsátják a vállalkozás rendelkezésére, a vállalkozási tevékenység eredményességétıl függetlenül változó tıkeérték.

• Eredménytartalék: a tárgyévet megelızı években folytatott vállalkozási tevékenység (adózott, osztalékkal, részesedéssel csökkentett) mérleg szerinti eredményének halmozott összege.

• Lekötött tartalék: a tıketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegek, és a kapott pótbefizetések.

• Értékelési tartalék: a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összege. � Értékhelyesbítés értékelési tartaléka � Valós értékelés értékelési tartaléka

• Mérleg szerinti eredmény: az eredmény-kimutatásban ilyen címen kimutatott összeg.

11

8. Céltartalékok, Kötelezettségek, Idıbeli elhatárolások mérlegtételei,

azok tartalma.

A céltartalék fogalma, tételei: A céltartalék az adózás elıtti eredmény terhére képzett forrás, mely fedezetet teremt a tárgyidıszakból eredı, de a következı év(ek)ben várhatóan jelentkezı kötelezettségekre, költségekre, ráfordításokra.

A céltartalék tételei:

• Céltartalék a várható kötelezettségekre • Céltartalék a jövıbeni költségekre • Egyéb céltartalék

A kötelezettségek fogalma, csoportjai:

A kötelezettségek szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzıdésekbıl eredı, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelezı, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon az önkormányzati vagyon, részét képezı eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történı – kezelésbe vételéhez kapcsolódnak.

A kötelezettségek csoportjai: • Hátrasorolt kötelezettségek • Hosszú lejáratú kötelezettségek • Rövid lejáratú kötelezettségek

A hátrasorolt kötelezettség fogalma:

A hátrasorolt kötelezettség olyan tényleges a vállalkozó rendelkezésére bocsátott, kapott kölcsön,

• amelyet a vállalkozó bevonhat adóssága rendezésébe, • a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elıtti legutolsó helyen áll, azt a

vállalkozó felszámolása vagy csıdje esetén csak a többi hitelezı kielégítése után kell kiegyenlíteni,

• a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövıbeni eseményektıl függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú,

• a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerzıdésben kikötött felmondási idı elıtt nem lehetséges.

A hátrasorolt kötelezettségek tételei:

• Hátrasorolt kötelezettség kapcsolt vállalkozással szembe: kapcsolt vállalkozással, mint hitelezıvel szembeni kötelezettség.

• Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozással szembe: kapcsolt vállalkozással, mint hitelezıvel szembeni kötelezettség.

• Hátrasorolt kötelezettség egyéb gazdálkodóval szemben: olyan kötelezettség, amely az elızı két tételbe nem sorolható be.

12

A hosszú lejáratú kötelezettség fogalma:

Hosszú lejáratú kötelezettség – a hitelezıvel kötött szerzıdés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követı egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, valamint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.

A hosszú lejáratú kötelezettségek tételei:

• Hosszú lejáratra kapott kölcsönök: a vállalkozás más vállalkozásoktól kapott, magánszemélyektıl kapott köcsöneinek az összege.

• Átváltoztatható kötvények: átváltoztatható kötvényt részvénytársaságok bocsáthatnak ki legfeljebb a jegyzett tıke 50%- ának megfelelı mértékig, az átváltoztatható kötvény a kötvénytulajdonos részére alakítható át.

• Tartozások kötvénykibocsátásból: a vállalkozó által kibocsátott kötvények tulajdonosaival szemben fennálló kötelezettség.

• Beruházási és fejlesztési hitelek: a hitelintézetek által beruházási, fejlesztési célra folyósított hitelek.

• Egyéb hosszú lejáratú hitelek: a hitelintézettıl nem beruházási, és fejlesztési célra kapott, egy éven túli lejáratú hitelek.

• Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben: kapcsolt vállalkozással, mint hitelezıvel szembeni kötelezettség.

• Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozással szemben

• Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek: olyan kötelezettség, amely az elızı két tételbe nem sorolható be.

A rövid lejáratú kötelezettség fogalma:

Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel (ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekbıl a mérleg fordulónapját követı egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is), a vevıtıl kapott elıleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésbıl származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendı osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség.

A rövid lejáratú kötelezettségek tételei:

• Rövid lejáratú kölcsönök: más vállalkozóval, vagy magánszeméllyel szemben fennálló kötelezettség.

• Rövid lejáratú hitelek: hitelintézetekkel szemben fennálló, egy évnél rövidebb lejáratra folyósított hitelekbıl származó kötelezettség.

• Vevıktıl kapott elılegek: a vevı által átutalt, kifizetett olyan pénzeszközök, amelyekkel kapcsolatban a szerzıdés szerinti teljesítés még nem történt meg.

• Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók): a más vállalkozók általi áruszállításból, és szolgáltatásnyújtásból származó, a más vállalkozó által elızetesen felszámított ÁFA- t is magába foglaló kötelezettség.

• Váltótartozások: a váltó- adósnak a váltón alapuló tartozásai. • Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben: kapcsolt

vállalkozással, mint hitelezıvel szembeni kötelezettség.

13

• Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévı

vállalkozással szemben: egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozással, mint hitelezıvel szembeni kötelezettség.

• Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: olyan kötelezettség, amely az elızı két tételbe nem sorolható be.

• Kötelezettségek értékelési különbözete • Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

Idıbeli elhatárolások fogalma:

Cél: a több évet érintı gazdasági események bevételére, és költségére, ráfordítására gyakorolt hatása az érintett évek közül arányosa megoszlásra kerül.

• Aktív idıbeli elhatárolások • Passzív idıbeli elhatárolások

Aktív id ıbeli elhatárolások fogalma:

Az aktív idıbeli elhatárolások a mérlegben az eszközök között jelenik meg, elszámolásuk eredménynövelı hatású.

Aktív id ıbeli elhatárolások tételei: • Bevétlek aktív idıbeli elhatárolása: olyan bevételek, amelyek csak a mérleg

fordulónapja után esedékes, de a mérleggel lezárt idıszakra számolandók el.

• Költségek, ráfordítások aktív idıbeli elhatárolása: olyan költségek, ráfordítások, amelyek csak a mérlegforduló napját követı idıszakra számolhatóak el.

• Halasztott ráfordítások: tartalmuk szerint végleges vagyoncsökkenést jelentenek, és több év alatt kerülnek megszüntetésre.

Passzív idıbeli elhatárolások fogalma:

A passzív idıbeli elhatárolások a mérlegben a források között jelenik meg, elszámolásuk eredménycsökkentı hatású.

Passzív idıbeli elhatárolások tételei: • Bevételek passzív idıbeli elhatárolása: a mérleg fordulónapja elıtt befolyt,

elszámolt bevétel, amely a mérleg fordulónapja utáni idıszak árbevételét, bevételét képezi.

• Költségek, ráfordítások passzív idıbeli elhatárolása: a mérleg fordulónapja elıtti idıszakot terhelı olyan költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni idıszakban merül fel, kerül számrázásra.

• Halasztott bevételek: több év alatt kerülnek megszüntetésre, több év alatt lesznek olyan bevételek, amelyet az eredménykimutatás is tartalmaz.

14

9. A vagyon számbavétele: mérleg, leltár.

A mérleg fogalma: A mérleg olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait mutatja ki összevontan, csoportosítva, pénzértékben (ezer vagy millió forintban) egy adott idıpontra vonatkoztatva.

A leltár fogalma:

A leltár olyan jegyzékszerő kimutatás, amely a vállalkozás meglévı eszközeit és forrásait: • mennyiségben és pénzértékben, • tételesen (ellenırizhetı módon), • egy adott idıpontra (a leltár fordulónapja) vonatkoztatva

mutatja ki.

Leltározási kötelezettség: Ha a vállalkozás a számviteli alapelveknek megfelelı mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba kerülı adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelızıen – leltározással köteles meggyızıdni és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatható eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.

15

10. Eredménykimutatás fogalma, az eredménykatagóriák, azok tartalma,

az eredménykimutatás formái.

Eredménykimutatás: A vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését az Eredménykimutatás tartalmazza. Bemutatja az eredmény keletkezésére ható fıbb tényezıket, a mérleg szerinti eredmény kialakulását, összetevıit.

Eredménykategóriák (az eredménykimutatás vázlata): A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

B +/- Pénzügyi mőveletek eredménye C Szokásos vállalkozási eredmény (+/- A +/- B)

D +/-Rendkívüli eredmény E Adózás elıtti eredmény (+/- C +/- D)

- Adófizetési kötelezettség F Adózott eredmény

+ Osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára igénybe vett eredménytartalék

- Jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvény kamata G Mérleg szerinti eredmény

Eredménykimutatás formái:

• Összköltség eljárású eredménykimutatás • Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás

Összköltség eljárású eredménykimutatás fogalma, tartalma:

A számviteli törvény szerint az összköltség eljárású eredmény-kimutatásban az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételnek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegő ráfordítások, személyi jellegő ráfordítások, értékcsökkenési leírás, és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözete számítandó.

• Általában azok a vállalkozások választják, amelyeknél nem jellemzı a termék elıállítás, nincs igény szervezeti egységenkénti elszámolásra, a készletezés nem meghatározó.

• A beszámolási idıszakra vonatkozóan összes felmerült termelési költség bemutatásra kerül.

• Általában nem kapcsolódik hozzá a 6- os, és 7- es számlaosztály vezetése, ami egyszerősíti a könyvelési munkát, viszont nem ad lehetıséget a jövedelmezıségi, gazdaságossági számításokra.

• Hozam tekintetében bemutatásra kerül mind az idıszaki érétkesítés, mind pedig a termelési teljesítmény.

• Összeállításakor felhasznált számlaosztályok: 8- as, 9- es, valamint az 5- ös számlaosztályból az aktivált saját teljesítmények értéke.

16

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)

03. Saját termeléső készletek állományváltozása 04. Saját elıállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04) III. Egyéb bevételek

Ebbıl: visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegő ráfordítások (05+06+07+08+09) 10. Bérköltség 11. Személyi jellegő egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegő ráfordítások (10+11+12) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások

Ebbıl: értékvesztés A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

(I±II+III–IV–V–VI–VII) 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés

Ebbıl: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

Ebbıl: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

Ebbıl: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegő bevételek

Ebbıl: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi mőveletek egyéb bevételei

- ebbıl értékelési különbözet VIII. Pénzügyi mőveletek bevételei (13+14+15+16+17) 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

Ebbıl: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendı kamatok és kamatjellegő ráfordítások

Ebbıl: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai

- ebbıl értékelési különbözet IX. Pénzügyi mőveletek ráfordításai (18+19±20+21) B. PÉNZÜGYI M ŐVELETEK EREDMÉNYE (VIII–IX) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X–XI) É. ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY (±C±D)

XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY (±E–XII) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+22–23)

17

I. Árbevétel: az üzleti évben értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke (a teljesítés idıszakában elszámolva).

II. Aktivált saját teljesítmények értéke:

• Saját termeléső készletek állományváltozása: (+/-) � Saját termeléső készlet: késztermék, félkész és befejezetlen termék,

növendék, és egyéb állat. � Állományváltozás: záró készlet - nyitó lészlet.

• Saját elıállítású eszközök aktivált értéke: pl.: saját részre fejlesztett szoftver, ami nem lett értékesítve.

III. Egyéb bevételek: olyan, az árbevétel részét nem képezı bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek és nem minısülnek sem a pénzügyi mőveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. IV. Anyagjellegő ráfordítások

• Anyagköltség: a felhasznált anyagok (pl.: alapanyag), felhasznált nyomtatványok, felhasznált energia értéke.

• Igénybe vett szolgáltatások értéke: partner cégtıl igénybe vett szolgáltatás (pl.: bérleti díj, könyvelı iroda munkája).

• Egyéb szolgáltatások értéke: pl.: biztosítási díj, hatósági díjak, illeték. • Eladott áruk beszerzési értéke • Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke: olyan szolgáltatás, amelyet nem az

én cégem vett igénybe, tovább számlázom. • eladott áruk beszerzési értéke + eladott (közvetített) szolgáltatások értéke =

termelési költség

V. Személyi jellegő ráfordítások: • Bérköltség:

� Alapbér (elszámolt bruttó összeg) � Pótlékok � Kiegészítı fizetések (pl.: szabadság alatt járó fizetés) � Prémium, jutalmak

• Személyi jellegő egyéb kifizetések: pl.: étkezési utalvány, betegszabadság (elsı 15 napra járó), munkába járással kapcsolatos költségtérítés, végkielégítés.

• Bérjárulékok: a munkavállalót terhelı járulékok. � TB: 29% � Egészségügyi hozzájárulás (EHO): 1950 Ft � Munkaadói járulék: 3%

VI. Értékcsökkenési leírás: Az értékcsökkenés az immateriális javak, tárgyi eszközök fizikai elhasználódásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke.

VII. Egyéb ráfordítások: az árbevételhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségjellegő tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel és nem minısülnek sem a pénzügyi mőveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.

18

A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE: I±II+III–IV–V–VI–VII

VIII. Pénzügyi mőveletek bevételei: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegő bevételek, a pénzügyi mőveletek egyéb bevételei.

IX: Pénzügyi mőveletek ráfordításai: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendı kamatok és kamatjellegő ráfordítások, a pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése.

B. PÉNZÜGYI MŐVELETEK EREDMÉNYE: VIII–IX

C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY: ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE + PÉNZÜGYI MŐVELETEK EREDMÉNYE

X. Rendkívüli bevételek: a vállalkozási tevékenységétıl független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esı, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló bevételek.

XI. Rendkívüli ráfordítások: a vállalkozási tevékenységtıl független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esı, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló eszközcsökkenések, kifizetések.

D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY: X–XI

E ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY: SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY + RENDKÍVÜLI EREDMÉNY

F. ADÓZOTT EREDMÉNY: ADÓZÁS ELİTI EREDMÉNY - ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY: ADÓZOTT EREDMÉNY - Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre - Jóváhagyott osztalék, részesedés

19

A forgalmi költség eljárású eredménykimutatás fogalma, tartalma:

A számviteli törvény szerint a forgalmi költség eljárású eredmény-kimutatásban az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetésnek, valamint az egyéb bevételek, és az egyéb ráfordítások különbözetésnek összevont értékeként számítandó.

• Jellemzıen termék-elıállítást folytató, szerteágazóm sokrétő szervezeti egységgel rendelkezı vállalkozások készítik ezt a fajta eredmény-kimutatást, ahol a készletezés is jelentıs.

• A beszámolási idıszakra vonatkozóan az érétkesítés árbevételéhez kapcsolódó költségek kerülnek bemutatásra.

• A vezetésnek, a költségeknek nemcsak költségnemenkénti, hanem költségviselınkénti, költséghelyenkénti bontásra is igénye van.

• Információt szolgáltat a jövedelmezıségi, önköltség, és fedezetszámításhoz. • Hozam tekintetében csak az idıszaki értékesítés kerül kimutatásra. • Nem szolgáltat információt a költségnemekrıl, illetve az aktivált saját

teljesítmények értékérıl, ezeket a kiegészítı mellékletben kell bemutatni. • Különválasztja, részletezve mutatja be a közvetlen, és közvetett költségeket. • Összeállításához felhasznált számlaosztályok: 8- as, 9- es számlaosztály.

20

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)

03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) III. Értékesítés bruttó eredménye (I–II) 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) V. Egyéb bevételek Ebbıl: visszaírt értékvesztés

VI. Egyéb ráfordítások Ebbıl: értékvesztés

A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (±III–IV+V–VI)

09. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebbıl: kapcsolt vállalkozástól kapott

10. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebbıl: kapcsolt vállalkozástól kapott

11. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebbıl: kapcsolt vállalkozástól kapott

12. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegő bevételek Ebbıl: kapcsolt vállalkozástól kapott

13. Pénzügyi mőveletek egyéb bevételei - ebbıl értékelési különbözet

VII. Pénzügyi mőveletek bevételei (09+10+11+12+13) 14. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

Ebbıl: kapcsolt vállalkozásnak adott 15. Fizetendı kamatok és kamatjellegő ráfordítások

Ebbıl: kapcsolt vállalkozásnak adott 16. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 17. Pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai

- ebbıl értékelési különbözet VIII. Pénzügyi mőveletek ráfordításai (14+15±16+17)

B. PÉNZÜGYI M ŐVELETEK EREDMÉNYE (VII–VIII) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B) IX. Rendkívüli bevételek X. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (IX–X) E. ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY (±C±D) XI. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY (±E–XI) 18. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 19. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+18–19)

21

I. Árbevétel: az üzleti évben értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke (a teljesítés idıszakában elszámolva). II. Értékesítés közvetlen költségei: elmerülésekor meg tudjuk állapítani, hogy mely termék, vagy tevékenység kapcsán merül fel (a költségviselı a termék, tevékenység, szolgáltatás).

• Értékesítés elszámolt közvetlen önköltség • Eladott áruk beszerzési értéke • Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke •

III. Értékesítés bruttó eredménye: I - II IV. Értékesítés közvetett költségei: csak a felmerülés helye állapítható meg (pl.: gépóra).

• Értékesítési, forgalmazási költségek • Igazgatási költségek • Egyéb általános költségek

V. Egyéb bevételek: olyan, az árbevétel részét nem képezı bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek és nem minısülnek sem a pénzügyi mőveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. VI. Egyéb ráfordítások: az árbevételhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségjellegő tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel és nem minısülnek sem a pénzügyi mőveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE : ±III–IV+V–VI VIII. Pénzügyi mőveletek bevételei: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegő bevételek, a pénzügyi mőveletek egyéb bevételei.

IX: Pénzügyi mőveletek ráfordításai: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendı kamatok és kamatjellegő ráfordítások, a pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése.

B. PÉNZÜGYI MŐVELETEK EREDMÉNYE: VIII–IX

C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY: ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE + PÉNZÜGYI MŐVELETEK EREDMÉNYE

X. Rendkívüli bevételek: a vállalkozási tevékenységétıl független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esı, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló bevételek.

22

XI. Rendkívüli ráfordítások: a vállalkozási tevékenységtıl független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esı, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló eszközcsökkenések, kifizetések.

D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY: X–XI

E ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY: SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY + RENDKÍVÜLI EREDMÉNY

F. ADÓZOTT EREDMÉNY: ADÓZÁS ELİTI EREDMÉNY - ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY: ADÓZOTT EREDMÉNY - Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre - Jóváhagyott osztalék, részesedés

11. Bevételek, azok fogalma, költségek csoportosítása, ráfordítások

fogalma.

A bevétel fogalma, csoportjai: Bevétel: győjtıfogalom, amelybe a következık tartoznak: • Árbevétel: az üzleti évben értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített

szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke (a teljesítés idıszakában elszámolva).

• Egyéb bevételek: olyan, az árbevétel részét nem képezı bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek és nem minısülnek sem a pénzügyi mőveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.

• Pénzügyi mőveletek bevételei: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegő bevételek, a pénzügyi mőveletek egyéb bevételei.

• Rendkívüli bevételek: a vállalkozási tevékenységétıl független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esı, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló bevételek.

A költség fogalma:

Egy idıszakban (egy üzleti évben) a vállalkozásban a tevékenység (termelés) során közvetlenül vagy közvetetten felhasznált eszközök és munka (élı- és holtmunka) pénzben kifejezett értéke.

A ráfordítás fogalma, csoportjai:

Ráfordítás: olyan tényleges vagy várható pénzkiadásokat, egyéb veszteségjellegő tételeket jelent, amelyek nem a termeléssel kapcsolatban merültek fel, magában foglalja a termelési körön kívüli eszközcsökkenések és kötelezettség növekedések értékét. Győjtıfogalom, amelybe a következık tartoznak:

23

• Egyéb ráfordítások: az árbevételhez közvetlenül vagy közvetetten nem

kapcsolódó kifizetések és más veszteségjellegő tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel és nem minısülnek sem a pénzügyi mőveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.

• Pénzügyi mőveletek ráfordításai: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendı kamatok és kamatjellegő ráfordítások, a pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése.

• Rendkívüli ráfordítások: a vállalkozási tevékenységtıl független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esı, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló eszközcsökkenések, kifizetések.

12. Bekerülési érték meghatározása, esetei, specialitások.

A bekerülési érték fogalma: Bekerülési (beszerzési, elıállítási) érték: az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történı beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.

Az importbeszerzés értéke:

• Ha az ellenérték kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – forintérték.

• Ha az ellenérték kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizának, valutának a teljesítéskor érvényes, a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átszámított forintérték.

• Ha a devizában meghatározott ellenérték kiegyenlítése azonos devizaértékő exportáruval, exportszolgáltatással történik (barter-ügylet), az elsı teljesítés napjára vonatkozó, a számviteli politikában meghatározott devizaárfolyamon átszámított forintérték (az importbeszerzés értéke és az exportértékesítés árbevétele forintértékben is azonos).

Devizás eszközök bekerülési (nyilvántartásba vételi) értéke:

A bekerülés napjára, illetve a szerzıdés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintérték, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni a nyilvántartásba.

Apport bekerülési értéke:

Gazdasági társaságnál alapításkor, tıkeemeléskor nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként (apportként) átvett (kapott) eszköz létesítı okiratban, annak módosításában, illetve a közgyőlési, az alapítói, a taggyőlési határozatban meghatározott értéke minısül bekerülési (beszerzési) értéknek. Átalakulás esetén a létesítı okiratban meghatározott értéknek az átalakulással létrejövı gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplı értéket kell tekinteni.

24

Min ısített többséget biztosító befolyás:

Amikor a részvényes, a tag az ellenırzött társaságnál a szavazatok legalább háromnegyed részével (min. 75%-ával) rendelkezik.

Az eszköz elıállítási költsége:

Az eszköz elıállítási költségének részét képezik azok a költségek, amelyek • Az eszköz (termék) elıállítása, üzembe helyezése, bıvítése, rendeltetésének

megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek.

• Az elıállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak. • Az eszközre (termékre) megfelelı mutatók, jellemzık segítségével

elszámolhatók.

Kamatozó értékpapír bekerülési értéke: A hitelviszonyt megtestesítı, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a vételár részét képezı, továbbá a kibocsátási okiratban, a csereszerzıdésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képezı (felhalmozott) kamat összegét, azt a beszerzéskor a kapott kamatokat csökkentı tételként kell elszámolni.

Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszköz bekerülési értéke:

A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett, az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az állományba vétel idıpontjában ismert piaci értéke.

13. Értékcsökkenés fogalma, fajtái, módszerei, tiltások, az értékcsökkenés könyvviteli elszámolás.

Az értékcsökkenés fogalma:

Az értékcsökkenés az immateriális javak, tárgyi eszközök fizikai elhasználódásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke.

Hasznos élettartam:

Az az idıszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó idıarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja

Maradványérték:

A rendeltetésszerő használatbavétel, az üzembe helyezés idıpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínősíthetıen nem jelentıs.

25

Az értékcsökkenés meghatározásának módszerei:

Az értékcsökkenés évenkénti összegének meghatározására alkalmazható módszerek:

1) Bruttó érték alapján a) idıarányos leírás

• lineáris leírás • degresszív leírás

- szorzószámok módszere - évek száma összege módszer (számtani sor)

• abszolút összegő leírás • progresszív leírás

b) teljesítményarányos 2) Nettó érték alapján

a) idıarányos • degresszív leírás

- állandó kulccsal (mértani sor) - kombinált módszer

b) (le)termeléssel arányos leírás 3) Egyösszegő leírás

Az értékcsökkenés elszámolására vonatkozó tiltások:

Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: • A földterület, a telek (a bányamővelésre, a veszélyes hulladék tárolására

igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdı a képzımővészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után.

• Az üzembe nem helyezett beruházásoknál. • Az olyan eszköznél, amely értékébıl a használat során sem veszít, vagy

amelynek értéke – különleges helyzetébıl, egyedi mivoltából adódóan – évrıl évre nı.

• A tervezett maradványértéket elért immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél. Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenési leírás a már teljesen leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél.

Értékcsökkenés könyvviteli elszámolása: • Terven belüli (költség):

T5 terv szerinti ÉCS K 1.9 immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti ÉCS

• Terven felüli (egyéb ráfordítás):

T8 egyéb ráfordítás K 1.9 immateriális javak, tárgyi eszközök terven felüli ÉCS

• Terven felüli visszaírás (egyéb bevétel)

T1. 9 immateriális javak, tárgyi eszközök terven felüli ÉCS visszaírása

K9 immateriális javak, tárgyi eszközök visszaírt terven felüli ÉCS

26

14. Értékvesztés és értékvesztés visszaírásának fogalma az egyes eszközök

esetében, kiszámítása, könyvviteli elszámolása.

Gazdasági társaságban lévı tulajdoni részesedés értékvesztése: Gazdasági társaságban lévı tulajdoni részesedést jelentı befektetésnél – függetle-nül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke között tartósan jelentıs összegő veszteségjellegő különbözet mutatkozik. Értékvesztés elszámolása: T8 tulajdoni részesedést jelentı befektetések értékvesztése

K1 részesedések értékvesztése, és annak visszaírása

T8 tulajdoni részesedést jelentı befektetések értékvesztése

K3 kapcsolt vállalkozásban lévı részesedések értékvesztés, és annak visszaírása


K3 egyéb részesedések értékvesztés, és annak visszaírása


K3 saját részvények, saját üzletrészek értékvesztése

Értékvesztés visszaírása: T1 részesedések értékvesztése, és annak visszaírása

K8 tulajdoni részesedést jelentı befektetések visszaírt értékvesztése

T3 kapcsolt vállalkozásban lévı részesedések értékvesztés, és annak visszaírása


T3 egyéb részesedések értékvesztés, és annak visszaírása


Hitelviszonyt megtestesítı, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír értékvesztése:

A hitelviszonyt megtestesítı, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál – függet-lenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítı értékpapír könyv szerinti értéke és – (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó – piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegő, tartósnak mutatkozik és jelentıs összegő.

Értékvesztés elszámolása: T8 hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok értékvesztése

K1 értékpapírok értékvesztése, és annak visszaírása

T8 hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok értékvesztése

K3 forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok értékvesztése, és annak visszaírása

Értékvesztés visszaírása: T1 értékpapírok értékvesztése, és annak visszaírása

K8 hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok visszaírt értékvesztése

T3 forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok értékvesztése, és annak visszaírása

K8 hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok visszaírt értékvesztése

Követelések értékvesztése:

27

A vevı, az adós minısítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés idıpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülı összege közötti – veszteségjellegő – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentıs összegő. Értékvesztés elszámolása: T8 követelések elszámolt értékvesztése

K1 tartósan adott kölcsönök, és bankbetétek értékvesztése, és annak visszaírása

T8 követelések elszámolt értékvesztése

K3 követelések

Értékvesztés visszaírása: T1 tartósan adott kölcsönök, és bankbetétek értékvesztése, és annak visszaírása

K9 követelések visszaírt értékvesztése

T3 követelések K9 követelések visszaírt értékvesztése

Készletek értékvesztése:

Év közbeni értékvesztés, pl. a megrongálódás, a feleslegessé válás. Év végi értékvesztés összege a készlet piaci értéke és könyv szerinti értékének különbözete (ez az érték negatív).

Értékvesztés elszámolása: T8 készletek elszámolt értékvesztése K2 készletek

Értékvesztés visszaírása: T2 készletek K9 készletek visszaírt értékvesztése

28

15. Értékhelyesbítés fogalma, számítása, elszámolása, devizás eszközök és

kötelezettségek értékelése, árfolyamkülönbözet, készletértékelési eljárások.

Az értékhelyesbítés:

Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló • vagyoni értékő jog, • szellemi termék, • tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat és a beruházásokra adott elılegeket), • tulajdoni részesedést jelentı befektetés piaci értéke jelentısen meghaladja az adott eszköznek a visszaírás utáni könyv szerinti értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között „Értékhelyesbítés”-ként, a saját tıkén belül „Értékelési tartalék”-ként kimutatható.

Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értéke a mérlegben:

A külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket az üzleti év mérleg-fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a mérlegben kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésbıl származó különbözetnek az eszközökre, kötelezettségekre, illetve eredményre gyakorolt hatása jelentıs. (A nem jelentıs eltérést nem kell figyelembe venni, ilyen esetben a könyv szerinti értéken szerepelnek a mérlegben.)

Az árfolyam-különbözet elszámolása:

• Amennyiben összevontan veszteség: egyenlegében a pénzügyi mőveletek ráfordításai között kell elszámolni,

• Amennyiben összevontan nyereség: egyenlegében a pénzügyi mőveletek bevételei között kell elszámolni.

A FIFO módszer:

Az elsıként megvásárolt, elıállított eszköz kerül elsıként értékesítésre, felhasználásra, következésképpen az idıszak végén az eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt, elıállított tételek (az elsıként bevételezett eszköz elsıként kiadva).

29

16. Gazdasági események típusai, hatásuk, példák az egyes típusokra

Az alapvetı gazdasági események típusai:

• Eszközök körforgása (+E1, -E2, ahol E1= E2): az eszközök összetétele

változik meg, a mérlegfıösszeg változatlan marad. � Gazdasági esemény: a hitelintézet értesítést, hogy az egyik vevı átutalta

tartozását az elszámolási betétszámlára. � Hatása: vevıvel szembeni követelés csökken, az elszámolási

betétszámlán elhelyezett összeg azonos mértékben nı, .ebbıl következik, hogy a mérleg fıösszeg változatlan marad.

• Források körforgása (+F1, -F2, ahol F1= F2): a források összetétele változik

meg, a mérlegfıösszeg (eszközök, illetve források összértéke) változatlan marad. � Gazdasági esemény: a hitelintézet értesít, hogy a szállítókkal szembeni

kötelezettséget hitelbıl kiegyenlítette. � Hatása: a szállítókkal szembeni kötelezettség csökken, a rövid lejáratú

hitel azonos összeggel nı, ebbıl következik, hogy a mérleg fıösszeg változatlan marad.

• Eszközbevonás (+E3, +F3, ahol E3= F3): az eszközök és források összértéke, azaz a mérlegfıösszeg nı. � Gazdasági esemény: anyagvásárlás, de a kifizetés késıbb történik. � Hatása: az anyagok, és a szállítókkal szembeni kötelezettség nı, ebbıl

következik, hogy a mérlegfıösszeg azonos mértékben nı. • Eszköz kivonása (-E4, -F4, ahol E4= F4): az eszközök és források összértéke,

azaz a mérlegfıösszeg csökken. � Gazdasági esemény: a hitelintézet értesít, hogy teljesítette a

hiteltörlesztéssel kapcsolatos átutalási megbízásunkat. � Hatása: az elszámolási betétszámla, és a rövid lejáratú hitel csökken,

ebbıl következik, hogy a mérlegfıösszeg azonos mértékben csökken.

Az összetett gazdasági események típusai: • Költség (K), ráfordítás (R) elszámolása: költség, ráfordítás növekedésével

egyidejőleg eszköz csökkenés vagy forrásnövekedés következik be. +K,R és –E5 vagy +F5; ahol K,R=E5 vagy K,R=F5

� Gazdasági esemény: a hitelintézet értesít, hogy átutalta az elszámolási betétszámláról a rövid lejáratú kölcsön esedékes kamatát.

� Hatása: ráfordítás növekszik, eszköz csökken, és ebbıl következik, hogy az eredmény csökken.

• Bevételek (B) elszámolása: bevétel növekedésével egyidejőleg eszköznöve-kedés vagy forráscsökkenés következik be.

+B és +E6 vagy –F6; ahol B=E6 vagy B=F6

� Gazdasági esemény: a hitelintézet értesít, hogy az elszámolási betétszámlán jóváírta hosszú lejáratú bankbetétünk kamatát.

� Hatása: bevétel nı, eszköz nı, és ebbıl következik, hogy az eredmény nı.

30

17. Könyvviteli számlák fogalma, fajtái, a könyvviteli számlákon való

könyvelés szabályai, számlakeret, számlarend.

A könyvviteli számla fogalma: A könyvviteli számla olyan kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket számoljuk el (ezáltal az egyirányú mozgások összegezhetık és egymással szembeállíthatók). A könyvviteli számla bal oldalát Tartozik (T), jobb oldalát követel (K) oldalnak nevezzük.

A könyvviteli számlák csoportjai:

• A könyvelés szabályai szerint: - aktív számlák (A): 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8 - passzív számlák (P): 4, 9

• Tartalmuk alapján lehetnek: - mérlegszámlák: eszközszámlák (A)

forrásszámlák (P) - eredményszámlák: költség(ráfordítás) számlák (A)

bevételszámlák (P)

A kettıs feljegyzés elve: • Minden gazdasági eseményt két könyvviteli számlán rögzítünk, az egyik

számla Tartozik (T) és a másik számla Követel (K) oldalán. • Azonos összegben (Tartozik = Követel). • Egymással kölcsönös (tartalmi) összefüggésben.

Az év végi zárlat fázisai:

• Az elsı fázis feladata a tárgyidıszak gazdasági eseményeinek teljessé tétele, ellenırzése és összesítése, a fıkönyvi kivonat összeállítása.

• A második fázisban történik a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között végbement gazdasági események és a piaci körülmények változásából eredı korrekciós könyvelési tételek elszámolása.

Az egységes számlakeret célja:

Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági mőveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a számviteli törvény, illetve a kapcsolódó kormányrendeletek szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.

31

A számlaosztályok száma, megnevezése:

• 1. számlaosztály: Befektetett eszközök • 2. számlaosztály: Készletek • 3. számlaosztály: Követelések, pénzügyi eszközök és aktív idıbeli

elhatárolások • 4. számlaosztály: Források • 5. számlaosztály: Költségnemek • 6. 7. számlaosztály: A gazdálkodó döntésének megfelelıen használható

költségszámlák (költséghelyek, költségviselık) • 8. számlaosztály: Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások • 9. számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek • 0. számlaosztály: Nyilvántartási számla

E - F = B - K

Jelentése: az eszköz- és forrásszámlák egyenlegeinek különbsége (eredmény) megegyezik a bevétel- és költség (ráfordítás) számlák egyenlegeinek különbségével (eredmény).

A számlarend fogalma:

A számlarend az egységes számlakeret alapján készített olyan belsı szabályzat, amely meghatározza a vállalkozás könyvviteli rendjét. A számlarend szerinti könyvvezetés biztosítja a számviteli törvényben elıírt beszámoló készítéséhez szükséges adatokat, és kielégíti a vezetıi információs igényeket is.

A számlarend kötelezı tartalma:

• Minden alkalmazásra kijelölt számla számjele és megnevezése (számlatükör). • A számla tartalma, ha az a számla megnevezésébıl nem következik, valamint a

számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímei, a számlát érintı gazdasági események, azok más számlákkal való kapcsolata.

• A fıkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolata. • A számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rend.

18. Fıbb gazdasági események az immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek esetében.

Az immateriális javak fogalma:

Immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök (vagyoni értékő jogok az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jog kivételével, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték), amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, valamint az immateriális javakra adott elılegek és az immateriális javak értékhelyesbítése (itt mutatható ki - a vállalkozó döntésétıl függıen - az alapítás-átszervezés aktivált értéke, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is).

32

A tárgyi eszközök fogalma:

Tárgyi eszközök: azok a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdı, ültetvény, épület, egyéb építmény, mőszaki berendezés, gép, jármő, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozás tevékenységét, valamint a beruházások, a beruházásokra adott elılegek és a tárgyi eszközök értékhelyesbítése.

Immateriális javak, és tárgyi eszközök fıbb gazdasági eseményei:

Növekedési formák: • Beszerzés:

T1 immateriális javak, beruházás K4 szállító T4 elızetesen felszámolt ÁFA K4 szállító

• Saját elıállítás: T1 immateriális javak, beruházás

K5 saját elıállítású eszközök állományváltozása

Csak tárgyi eszköz esetén: T4 elızetesen felszámolt ÁFA T4 fizetendı ÁFA Tárgyi eszköz aktiválása esetén:

T1 ingatlan, gép, tenyészállat K1 beruházás

• Apportként történı átvétel: T1 immateriális javak, beruházás K3 jegyzett de be nem fizetett tıke T3 jegyzett de be nem fizetett tıke K4 jegyzett tıke Átterhelt ÁFA esetén:

T4 elızetesen felszámolt ÁFA K4 egyéb rövid lejáratú kötelezettség

• Térítés nélküli átvétel: T1 immateriális javak, beruházás K9 rendkívüli bevétel Átterhelt ÁFA esetén:

T4 elızetesen felszámolt ÁFA K4 egyéb rövid lejáratú kötelezettség

Csökkenési formák: • Értékcsökkenés:

Terv szerinti értékcsökkenés: T5 terv szerinti ÉCS K 1.9 immateriális javak, tárgyi eszközök

tervszerinti ÉCS Terven felüli értékcsökkenés:

T8 egyéb ráfordítás K 1.9 immateriális javak, tárgyi eszközök terven felüli ÉCS

33

• Értékesítés:

Kiszámlázása a vevınek: T3 vevı T9 egyéb bevétel ÁFA kiszámlázása:

T3 vevı T4 fizetendı ÁFA

• Apportként történı átadás: Átterhelt ÁFA esetén:

T3 egyéb követelés K4 fizetendı ÁFA Át nem terhelt ÁFA esetén:

T8 rendkívüli ráfordítás T4 fizetendı ÁFA Részesedés esetén:

T1 tartós részesedés K9 rendkívüli bevétel

• Térítés nélküli átadás: Átterhelt ÁFA esetén:

T3 egyéb követelés K4 fizetendı ÁFA Át nem terhelt ÁFA esetén:

T8 rendkívüli ráfordítás T4 fizetendı ÁFA

19. Fıbb gazdasági események a pénzeszközök, saját tıke és kötelezettségek esetében.

A pénzeszközök fogalma:

A pénzeszközök a forgóeszközök között kimutatott, tartósan le nem kötött, forintban, valutában, devizában megjelenı fizetési eszközként felhasználható eszközök, beleértve az elektronikus pénzeszközöket is.

A saját tıke fogalma: A saját tıke a tulajdonos(ok) által a vállalkozás részére – idımegkötöttség nélkül – rendelkezésre bocsátott, tıketartalékként kapott, illetve az adózott eredménybıl a vállalkozónál hagyott saját forrás. A saját tıke részét képezi a piaci értékelésbıl származó értékelési tartalék is.

A kötelezettségek fogalma:

A kötelezettségek szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzıdésekbıl eredı, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelezı, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon az önkormányzati vagyon, részét képezı eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történı – kezelésbe vételéhez kapcsolódnak.

34

Pénzeszközök fıbb gazdasági eseményei:

Növekedési formák: • Készpénzfizetési számla alapján történı értékesítés:

T3 pénztár K9 belföldi értékesítés árbevétele T9 belföldi értékesítés árbevétele K4 fizetendı ÁFA

• Készpénzfelvétel az elszámolási betétszámláról:

Pénztárbizonylat alapján: T3 pénztár K3 átvezetési számla Számlakivonat alapján:

T3 átvezetési számla K3 elszámolási betétszámla

• Vevı tartozás kiegyenlítése Pénzárból:

T3 pénztár K3 belföldi követelések Elszámolási betét számláról:

T3 elszámolási betétszámla K3 belföldi követelések

• Kölcsön törlesztésbıl, követelésbıl befolyt összegek, kapott kölcsönök, elılegek:

T3 elszámolási betétszámla K1 tartósan adott kölcsön T3 elszámolási betétszámla K3 követelések T3 elszámolási betétszámla K4 hosszú lejáratú kölcsönök T3 elszámolási betétszámla K4 rövid lejáratú kölcsönök T3 elszámolási betétszámla K4 vevıktıl kapott elılegek T3 különféle egyéb követelések K4 fizetendı ÁFA

Csökkenési formák: • Elszámolási betétszámlára történı befizetés:

Pénztárbizonylat alapján: T3 átvezetési számla K3 pénztár Számlakivonat alapján:

T3 elszámolási betétszámla K3 átvezetési számla

• Dolgozóknak folyósított elılegek, elszámolásra kiadott összegek: T3 munkavállalókkal szembeni követelés

K3 pénztár, elszámolási betétszámla

• Munkabér, és egyéb személyi jellegő kifizetések:

T4 jövedelem elszámolási számla

K3 pénztár, elszámolási betétszámla

• Szállító követelés kiegyenlítése:

T4 szállító K3 pénztár, elszámolási betétszámla

35

Saját tıke fıbb gazdasági eseményei:

Jegyzett tıkével, jegyzett de még be nem fizetett tıkével kapcsolatos gazdasági események: • Jegyzett tıke emelése:

T3 elszámolási betét számla K3 jegyzett, de még be nem fizetett tıke

T3 jegyzett, de még be nem fizetett tıke

K4 jegyzett tıke

• Jegyzett tıke emelése apporttal:

T1-3 eszköz K3 jegyzett, de még be nem fizetett tıke

T3 jegyzett, de még be nem fizetett tıke

K4 jegyzett tıke

• Részvény eladás:

T3 elszámolási betétszámla K3 jegyzett, de még be nem fizetett tıke Ázsió:

T3 jegyzett, de még be nem fizetett tıke K4 tıketartalék Cégbejegyzés:

T3 jegyzett, de még be nem fizetett tıke K4 jegyzett tıke

Kötelezettségek fıbb gazdasági eseményei:

Kölcsön felvétele: T3 elszámolási betétszámla K4 kölcsön, hiteltartozás

Kölcsön törlesztés:

T4 kölcsön, hiteltartozás K3 elszámolási betétszámla Kamatfizetés:

T8 pénzügyi mőveletek ráfordításai K3 elszámolási betétszámla

Szállító: T1, 2 immateriális javak, tárgyi eszközök, vásárolt anyagok

K4 szállító

ÁFA: T4 elızetesen felszámolt ÁFA K4 szállító Szolgáltatás:

T5 igénybe vett szolgáltatás K4 szállító T4 elızetesen felszámolt ÁFA K4 szállító

36

Szállítói tartozás kiegyenlítése:

T4 szállító K3 elszámolási betétszámla Váltó: (kiváltott kötelezettség összege)

T4 szállító K4 váltótartozás Váltó tartozás kamata:

T8 pénzügyi mőveletek ráfordításai K4 váltótartozás kamatösszege

Bérelszámolás: • Munkáltatót terhelı költségek:

Bruttó bér elszámolása: T5 bérköltség K4 jövedelem elszámolási számla TB járulék elszámolása (29%):

T5 bérjárulék K4 TB kötelezettség Munkaadói járulék elszámolása (3%):

T5 bérjárulék K4 költségvetési kötelezettség EHO elszámolása (1950 Ft):

T5 bérjárulék K4 költségvetési kötelezettség

• Munkavállalót terhelı levonások: Munkavállalói járulék (1, 5%):

T4 jövedelem elszámolási számla K4 költségvetési kötelezettség SZJA elıleg:

T4 jövedelem elszámolási számla K4 SZJA elszámolási számla Nyugdíjjárulék (8, 5%), és egészségbiztosítási járulék (7%):

T4 jövedelem elszámolási számla K4 TB kötelezettség T4 jövedelem elszámolási számla K4 magánnyugdíj pénztárral

szembeni követelés

20. Költséggazdálkodás, költségek elszámolási változatai, könyvelés a költségszámlákon. Aktivált saját teljesítmények, összetevıi, tartalmuk.

Költséggazdálkodás

Költséggazdálkodás alatt a rendelkezésre álló erıforrások, termelési tényezık (eszközök, munkaerı) hatékony, gazdaságos felhasználására irányuló tevékenységet értjük.

A választható költség-elszámolási módszerek:

• A vállalkozás költségeit csak az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli. • A vállalkozás költségeit elsıdlegesen az 5. Költségnemek számlaosztályban,

másodlagosan a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályokban győjti.

• A vállalkozás költségeit elsıdlegesen a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályokban, másodlagosan az 5. Költségnemek számlaosztályban győjti.

37

Könyvelés a költség számlákon:

Anyagköltség: • Elsıdlegesen:

T51 anyagköltség K2 anyag • Másodlagosan:

T6,7 költség K59 költségnem ellenszámla

Bérköltség: • Elsıdlegesen:

T54 bérköltség K4 jövedelem elszámolási számla • Másodlagosan:


Igénybe vett szolgáltatások költsége: T5 igénybe vett szolgáltatások költsége K4 szállító, K3 pénztár T4 elızetesen felszámolt ÁFA K4 szállító, K3 pénztár

Egyéb szolgáltatások költségei: • Hatósági díjak, illetékek:

T5 hatósági díjak, illetékek K4 szállító, K3 pénztár T4 elızetesen felszámolt ÁFA K4 szállító, K3 pénztár

• Bankköltség:

T5 pénzügyi befektetési szolgáltatási díjak

K3 elszámolási betétszámla

• Biztosítási díj:

T5 biztosítási díj K4 különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettség

Bérjárulékok: • Munkáltatót terhelı költségek:





38

• Munkavállalót terhelı levonások:

Munkavállalói járulék (1, 5%): T4 jövedelem elszámolási számla K4 költségvetési kötelezettség SZJA elıleg:


T4 jövedelem elszámolási számla K4 TB kötelezettség T4 jövedelem elszámolási számla K4 magánnyugdíj pénztárral

szembeni követelés

Az aktivált saját teljesítmények két összetevıje a következı: • Saját termeléső készletek állományváltozása: (+/-)

� Saját termeléső készlet: késztermék, félkész és befejezetlen termék, növendék, és egyéb állat.

� Állományváltozás: záró készlet - nyitó lészlet. • Saját elıállítású eszközök aktivált értéke: pl.: saját részre fejlesztett szoftver,

ami nem lett értékesítve.

21. Árbevétel, bevételek-ráfordítások tartalma, a kapcsolódó gazdasági események könyvviteli elszámolása.

A bevétel fogalma, csoportjai:

Bevétel: győjtıfogalom, amelybe a következık tartoznak: • Árbevétel: az üzleti évben értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített

szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke (a teljesítés idıszakában elszámolva).

• Egyéb bevételek: olyan, az árbevétel részét nem képezı bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek és nem minısülnek sem a pénzügyi mőveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.

• Pénzügyi mőveletek bevételei: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegő bevételek, a pénzügyi mőveletek egyéb bevételei.

• Rendkívüli bevételek: a vállalkozási tevékenységétıl független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esı, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló bevételek.

A költség fogalma:

Egy idıszakban (egy üzleti évben) a vállalkozásban a tevékenység (termelés) során közvetlenül vagy közvetetten felhasznált eszközök és munka (élı- és holtmunka) pénzben kifejezett értéke.

39

A ráfordítás fogalma, csoportjai:

Ráfordítás: olyan tényleges vagy várható pénzkiadásokat, egyéb veszteségjellegő tételeket jelent, amelyek nem a termeléssel kapcsolatban merültek fel, magában foglalja a termelési körön kívüli eszközcsökkenések és kötelezettség növekedések értékét. Győjtıfogalom, amelybe a következık tartoznak: • Egyéb ráfordítások: az árbevételhez közvetlenül vagy közvetetten nem

kapcsolódó kifizetések és más veszteségjellegő tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel és nem minısülnek sem a pénzügyi mőveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.

• Pénzügyi mőveletek ráfordításai: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendı kamatok és kamatjellegő ráfordítások, a pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése.

• Rendkívüli ráfordítások: a vállalkozási tevékenységtıl független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esı, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló eszközcsökkenések, kifizetések.

A bevételek:

A nettó árbevétel: • A teljesítés helye alapján:

� Belföldi árbevétel: belföldön értékesített, vásárolt, és saját termeléső készlet, valamint a belföldön teljesített szolgáltatás értéke.

T3 belföldi követelések K9 belföldi értékesítés árbevétele T3 belföldi követelések K4 fizetendı ÁFA

� Export árbevétel: vásárolt, és saját termeléső készlet külföldi vevınek,

illetve külföldre történı értékesítése. T3 külföldi követelések K9 export értékesítés árbevétele

• Kiegyenlítés módja alapján:

� Forintban vagy devizában � Valutában ki egyenlítendı, illetve kiegyenlített

Egyéb bevétel: • Káreseményekkel kapcsolatos bevételek:

T3 követelések, pénzeszközök K9 káreseményekkel kapcsolatos kapott bevételek

• Kapott bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések:

T3 elszámolási betétszámla K9 kapott bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések

• Elızı évi céltartalék felhasználáskori értéke:

T4 céltartalék K9 egyéb címen képzett céltartalék

40

• Igényelt támogatás, juttatás:

Központi költségvetésbıl: T3 költségvetési kiutalási igények

K9 költségvetéstıl kapott támogatás, juttatás

Önkormányzattól: T3 költségvetési kiutalási igények

K9 önkormányzattól kapott támogatás, juttatás

Elkülönített állami pénzalapból: T3 költségvetési kiutalási igények

K9 elkülönített pénzalaptól kapott támogatás, juttatás

Pénzügyi mőveletek bevételei: • Kapott osztalék, és részesedés:

T3 elszámolási betétszámla K9 kapott osztalék, és részesedés

• Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége: T3 különféle egyéb követelés K9 részesedések értékesítésének

árfolyamnyeresége

Rendkívüli bevételek: • Apport:

T3 különféle egyéb követelés K9 társaságba bevitt eszközök létesítı okiratban meghatározott értéke

T3 különféle egyéb követelés K4 fizetendı ÁFA

• Elengedett kötelezettség: T4 kötelezettség K9 hitelezı által elengedett kötelezettség értéke

• Fejlesztési célra kapott támogatás:

T3 elszámolási betétszámla K9 fejlesztési célra kapott támogatás

A költségek:

Anyagköltség: • Elsıdlegesen:

T51 anyagköltség K2 anyag • Másodlagosan:


Bérköltség: • Elsıdlegesen:

T54 bérköltség K4 jövedelem elszámolási számla • Másodlagosan:


41

Igénybe vett szolgáltatások költsége:

T5 igénybe vett szolgáltatások költsége K4 szállító, K3 pénztár T4 elızetesen felszámolt ÁFA K4 szállító, K3 pénztár

Egyéb szolgáltatások költségei: • Hatósági díjak, illetékek:

T5 hatósági díjak, illetékek K4 szállító, K3 pénztár T4 elızetesen felszámolt ÁFA K4 szállító, K3 pénztár

• Bankköltség:

T5 pénzügyi befektetési szolgáltatási díjak

K3 elszámolási betétszámla

• Biztosítási díj:

T5 biztosítási díj K4 különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettség

Bérjárulékok: • Munkáltatót terhelı költségek:





• Munkavállalót terhelı levonások: Munkavállalói járulék (1, 5%):

T4 jövedelem elszámolási számla K4 költségvetési kötelezettség SZJA elıleg:


T4 jövedelem elszámolási számla K4 TB kötelezettség T4 jövedelem elszámolási számla K4 magánnyugdíj pénztárral szembeni

követelés

A ráfordítások:

Egyéb ráfordítás: • Káreseményekkel kapcsolatos kifizetések:

T8 káreseményekkel kapcsolatos fizetések, fizetendı összegek

K4 szállító, K3 pénztár

T4 elızetesen felszámított ÁFA K4 szállító, K3 pénztár

42

• Fizetett bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések:

T8 fizetett bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések

K4 szállító, K3 elszámolási betétszámla

• Költségvetéssel elszámolt adók, illetékek:

T8 költségvetéssel elszámolt adók, illetékek

K4 költségvetési befizetési kötelezettségek

Pénzügyi mőveletek ráfordításai: • Fizetendı kamatok, és kamat jellegő ráfordítások:

Hosszú, illetve rövid lejáratú kötelezettség esetén: T8 kölcsönök, hitelek kapcsolt vállalkozásnak fizetendı kamata

K3 pénzeszközök

T8 kölcsönök, hitelek egyéb fizetendı kamata K3 pénzeszközök Kötvénykibocsátásból származó kamatfizetés:

T8 értékpapírok után kapcsolt vállalkozásnak fizetendı kamata

K4 tartozás kötvénykibocsátásból

T8 értékpapírok után egyéb fizetendı kamat

K4 tartozás kötvénykibocsátásból

Váltótartozásból származó kamatfizetés: T8 értékpapírok után kapcsolt vállalkozásnak fizetendı kamata

K4 váltótartozások

T8 értékpapírok után egyéb fizetendı kamat

K4 váltótartozások

Hátrasorolt kötelezettség esetén: T8 hátrasorolt kötelezettség után kapcsolt vállalkozásnak fizetendı kamata

K3 pénzeszközök

T8 hátrasorolt kötelezettség után egyéb fizetendı kamata

K3 pénzeszközök

• Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége:

Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítı értékpapír:

T8 befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

K3 különféle egyéb követelés

Befektetett pénzügyi eszközök között lévı tulajdonosi részesedést jelentı befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára, és könyv szerinti értéke közötti különbözet:

T8 befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

K3 különféle egyéb követelés

43

Rendkívüli ráfordítások: • Társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke:

T8 társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke

K1 immateriális javak


K2 ingatlanok


K1 mőszaki berendezések, gépek, jármővek


K1 egyéb berendezések, gépek, jármővek


K1 tenyészállatok


K1 beruházások


K2 készletek


K3 váltókövetelések


K17- 18 értékpapírok


K3 értékpapírok

• Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén azok

nyilvántartás szerinti értéke: T8 visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén azok nyilvántartás szerinti értéke:

K3 saját részvény, saját üzletrész

22. Kiegészítı melléklet, üzleti jelentés tartalma, a beszámoló elemzése.

A kiegészítı melléklet elkészítésének és nyilvánosságra hozatalának célja: hogy az éves beszámoló részeként a mérleg és az eredménykimutatás számszerő adatait további információkkal kiegészítve hozzájáruljon ahhoz, hogy az éves beszámoló a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérıl megbízható és valós képet mutasson, így • a beszámoló mérlegében és eredménykimutatásában nem szereplı olyan

információkat is bemutasson, amelyek a lényegesség elvének megfelelıen jelentısen befolyásolják a beszámolót felhasználók által a beszámolót összeállító gazdálkodóról kialakítandó megbízható és valós képet.

• a beszámoló mérlegében és eredménykimutatásában megjelenı olyan adatokat, amelyek nem kellıen részletezettek vagy külön magyarázat nélkül önállóan nem értelmezhetık, a kiegészítı melléklet tovább részletezzen, szöveges magyarázatot főzzön hozzájuk,

• a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét értékelje.

44

A cash flow-kimutatás célja, hogy:

• a vállalkozás beszámolási idıszak alatti pénzeszköz-változásáról, pénzbevételeirıl, pénzkiadásairól információt szolgáltasson,

• segítséget nyújtson annak megállapításában, hogy a vállalkozás képes-e osztalékot fizetni,

• jelezze a likviditási problémákat mégpedig a gazdálkodás területeihez (mőködés, befektetési-, finanszírozási tevékenység) kapcsolva, ezzel is a célzott beavatkozást segítve.

A Cash flow-kimutatás kategóriái:

• a szokásos vagy mőködési tevékenység → Mőködési cash flow • a befektetési tevékenység → Befektetési cash flow • a pénzügyi tevékenység → Finanszírozási cash flow

A mőködési (operatív) cash flow kialakításának két módszere:

• Direkt módszer, melynek alkalmazása során az üzemi (üzleti) tevékenységhez kapcsolódó pénzbeáramlásokból le kell vonni az összes pénzállományt csökkentı üzemi (üzleti) ráfordítást.

• Indirekt módszer, mely az elızınél sokkal elterjedtebb. A közvetett módszer lényege, hogy a pénzmozgással járó tételek összegyőjtése helyett az eredménykimutatásban levezetett – adózás elıtti vagy adózott, esetleg mérleg szerinti – eredmény a számítás kiindulási alapja, amit módosítani kell azokkal a gazdasági eseményekbıl származó tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát

• ugyan befolyásolják, de pénzmozgással nem járnak, illetve azokkal, amelyek pénzmozgással jártak, de az eredményben nem jelentek meg.

Gazdasági elemzés fogalma

A gazdasági elemzés egy olyan módszer, mellyel mind a gazdasági vezetés, mind a külsı környezet számára biztosítható a vállalkozási tevékenység megismerésének lehetısége, feltárja, számszerően értékeli mindazon körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását. Az elemzı munka eredményeként a döntéshozók tájékozottak lesznek a folyamatok hátterérıl, minısíthetik a múltbeli vezetıi döntések megvalósulását, azok hatását, illetve a jövıre vonatkozó döntések tekintetében megalapozott információval rendelkeznek, így a vállalkozás eredményes fejlesztésének lehetıségeit átlátják.

45

23. Számviteli alapelvek.

A vállalkozás folytatásának elve: A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövıben is fenn tudja tartani mőködését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a mőködés beszüntetése vagy bármilyen okból történı jelentıs csökkenése.

A teljesség elve:

A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyév eredményére gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követıen, de még a mérleg elkészítését megelızıen váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeibıl erednek, a mérleg fordulónapja elıtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelızıen ismertté váltak.

A valódiság elve:

A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplı tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a számvitelrıl szóló törvényben elıírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.

A világosság elve:

A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthetı, érthetı, a számvitelrıl szóló törvénynek megfelelıen rendezett formában kell elkészíteni.

A következetesség elve:

A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.

A folytonosság elve:

Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyeznie az elızı üzleti év megfelelı záróadataival. Az egymást követı években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.

Az összemérés elve:

Az adott idıszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott idıszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelı költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstıl. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az idıszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

46

Az óvatosság elve:

Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az elırelátható kockázatot és feltételezhetı veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés idıpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.

A bruttó elszámolás elve:

A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - a számviteli törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el.

Az egyedi értékelés elve:

Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.

Az idıbeli elhatárolás elve:

Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott idıszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló idıszak és az elszámolási idıszak között megoszlik.

A tartalom elsıdlegessége a formával szemben elve:

A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelıen - az SZT alapelveihez, vonatkozó elıírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelıen kell elszámolni.

A lényegesség elve:

Lényegesnek minısül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerőség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.

A költség-haszon összevetésének elve:

A beszámolóban (mérlegben, eredménykimutatásban, kiegészítı mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk elıállításának költségeivel.

47

B/1. A könyvviteli számla fogalma, fajtái, a könyve lés szabályai. Alapvet ı és összetett gazdasági események. Egységes számlakeret, számlarend fogalma , kötelez ı tartalma (75) Könyvviteli számla fogalma: A könyvviteli számla olyan kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket számoljuk el. A könyvviteli számla bal oldalát Tartozik (T), jobb oldalát Követel (K) oldalnak nevezzük a könyvviteli számla vázlata:

T A számla megnevezése K

- a következı információk jelennek meg rajtuk: - dátum, - szöveges rész (a gazdasági esemény tömör leírása), - azonosító adatok, - értékadatok - részletezı adatok (pl. egyenleg) - azokat a számlákat, amelyeken az eszközöket és az azokban bekövetkezett változásokat számoljuk

el, tartalmuk alapján eszközszámláknak nevezzük - azokat a számlákat, amelyeket a forrásokat és az azokban bekövetkezett változásokat számoljuk el,

forrásszámláknak nevezzük - az eszközöket aktíváknak, a forrásokat passzíváknak nevezzük - a könyvviteli számlához kapcsolódó fogalmak: - nyitóegyenleg: a január 1-én, ill. a cég alapításakor meglévı eszköz és forrás értéke - forgalom: a számlák Tartozik oldalára könyvelt tételek összegét Tartozik forgalomnak, a Követel

oldalára könyvelt tételek összegét Követel forgalomnak nevezzük - egyenleg: a számla két oldalára könyvelt tételek összegének különbsége, lehet Tartozik vagy

Követel jellegő - az eszközszámláknak csak Tartozik egyenlege lehet, a forrásszámlák Követel egyenlegőek - záróegyenleg: a december 31-én, illetve megszőnéskor meglévı eszköz és forrás érték, melyet a

zárómérlegben kell szerepeltetni (76) A könyvviteli számlák csoportjai: - könyvelés szabályai szerint: - aktív számlák (A) - passzív számlák (P) - tartalmuk alapján: - mérlegszámlák: - eszközszámlák (A) - forrásszámlák (P) - eredményszámlák: - költség (ráfordítás) számlák (A) - bevételszámlák (P) könyvelési tétel: annak megállapítása, hogy a gazdasági eseményt melyik számla Tartozik és melyik számla Követel oldalára könyveljük, megszerkesztését számlakijelölésnek, kontírozásnak nevezzük. Attól függıen, hogy milyen hatást gyakorolnak a mérlegre, megkülönböztetünk: (73) alapvet ı gazdasági események: - a gazdasági események 4 típusát különböztetjük meg: - eszközök körforgása: az eszközök összetétele változik, a mérlegfıösszeg változatlan marad: - (+E1, -E2, ahol E1 = E2) (pl. készpénzért anyagot vásárolnak) - források körforgása: a források összetétele változik meg, a mérlegfıösszeg változatlan marad - (+F1, -F2, ahol F1 = F2) (pl. szállítóval szembeni kötelezettséget hitelbıl rendezünk) - eszközbevonás: az eszközök és források összértéke, a mérlegfıösszeg nı - (+E3, +F3, ahol E3 = F3) (pl. késıbbi fizetéssel vásárolunk anyagot) - eszköz kivonása: az eszközök és források összértéke, a mérlegfıösszeg csökken - (-E4, -F4, ahol E4 = F4) (pl. korábbi beszerzést kiegyenlítünk) (74) összetett gazdasági események típusai: - költség (K), ráfordítás (R) elszámolása: költség, ráfordítás növekedésével egyidejőleg eszköz

csökkenés vagy forrásnövekedés következik be → +K,R és –E5 vagy +F5, ahol K,R = E5 vagy K,R = F5

- (pl. 100ezer Ft értékő késztermékünket 200 ezer Ft-ért értékesítjük, késıbbi fizetési határidıvel) - bevételek (B) elszámolása: bevétel növekedésével egyidejőleg eszköznövekedés vagy

forráscsökkenés következik be → +B és +E6 vagy –F6, ahol B = E6 vagy B = F6

48

- az összetett gazdasági események annak megfelelıen, hogy a vállalkozás mely tevékenységével kapcsolatban merültek fel, lehetnek:

- szokásos gazdasági események: a vállalkozás rendszere tevékenysége során jelentkeznek - rendkívüli gazdasági események: a vállalkozási tevékenységtıl függetlenek, a rendes üzletmeneten

kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban A könyvviteli számlákat az Egységes számlakeret foglalja rendszerbe. (77) Egységes számlakeret célja: Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági mőveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a számviteli törvény, illetve a kapcsolódó kormányrendeletek szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. (80) Számlarend fogalma: A számlarend az egységes számlakeret alapján készített olyan belsı szabályzat, amely meghatározza a vállalkozás könyvviteli rendjét. A számlarend szerinti könyvvezetés biztosítja a számviteli törvényben elıírt beszámoló készítéséhez szükséges adatokat és kielégíti a vezetıi információs igényeket is. (81) Számlarend kötelez ı tartalma: - minden alkalmazásra kijelölt számla számjele és megnevezése (számlatükör), - a számla tartalma, ha az a számla megnevezésébıl nem következik, valamint a számla értéke

növekedésének, csökkenésének jogcímei, a számlát érintı gazdasági események, azok más számlákkal való kapcsolata,

- a fıkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolata, - a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rend.

49

B/2. A bizonylatok fogalma, bizonylati elv, bizonyl ati fegyelem, a bizonylatok alaki és tartalmi kellékei, bizonylatok csoportosítása, feldolgozásuk határideje, számviteli bizonylatok, okmányok megırzése (84) Számviteli bizonylat fogalma: Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítı okmány, szerzıdés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minısülı irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb elıállítási módjától – amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékkel. (85) Bizonylati elv és bizonylati fegyelem: - Minden gazdasági mőveletrıl, eseményrıl, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak

állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. - A gazdasági mőveletek folyamatát tükrözı összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban

rögzíteni kell. - A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerően kiállított bizonylat alapján szabad adatokat

bejegyezni. Szabályszerő az a bizonylat, amely az adott gazdasági mőveletre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendı és más jogszabályban elıírt adatokat a valóságnak megfelelıen, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek és amelyet – hiba esetén – elıírásszerően javítottak.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó b izonylatok általános alaki és tartalmi kellékei: - bizonylat megnevezése, sorszáma, egyéb azonosítója - bizonylatot kiállító gazdálkodó megjelölése - a gazdasági mőveletet elrendelı személy vagy szervezet megjelölése - bizonylat kiállításának idıpontja - gazdasági mővelet tartalmának leírása vagy megjelölése - külsı bizonylat esetén a bizonylatot kiállító gazdálkodó neve és címe - adatok összesítése esetén az idıszak megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik - könyvelés módjára történı hivatkozás - könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés idıpontja, igazolása - minden olyan adat, amelyet jogszabály elıír. A számlával, egyszer ősített számlával kapcsolatos speciális követelménye k: - a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a gazdálkodó azonosító adatainak feltüntetésével és

aláírásával igazolja a tartalmi hitelességet - mentesül az aláírási kötelezettség alól az a vállalkozó, amely fıtevékenységként olyan szolgáltatást

végez, amelynél számítógépes úton, zárt rendszerben állítja ki a számlát, egyszerősített számlát Elektronikus okiratok alkalmazásának feltételeit és követelményeit az elektronikus okiratokról szóló törvény határozza meg. Számviteli bizonylat kiállításával kapcsolatos köve telmények: - a bizonylatot a gazdasági mővelet megtörténtének idıpontjában, magyar nyelven kell kiállítani - külföldi szállító, szolgáltató számláján azokat az adatokat kell magyarul is feltüntetni, amelyek a

bizonylat hitelességéhez feltétlenül szükségesek - az adatok idıtállóságát a megırzési idın belül biztosítani kell (86) Bizonylatok feldolgozásának határideje: - A pénzeszközöket érintı gazdasági mőveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül,

készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejőleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintı tételeket legkésıbb a tárgyhót követı hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell.

- Az egyéb gazdasági mőveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági mőveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott idıpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérı rendelkezést nem tartalmaz), legkésıbb a tárgynegyedévet követı hó végéig kell a könyvekben rögzíteni.

A számlarendnek tartalmaznia kell a bizonylati rendet is, a bizonylati rendszer jó mőködése érdekében az elıírásokat célszerő bizonylati szabályzatban rögzíteni (készítése nem kötelezı). A bizonylati szabályzatnak célszerő tartalmaznia: - bizonylat megnevezését, célját és tartalmát, - kiállítás helyét, idıpontját, módját, példányszámát, - a bizonylat feldolgozásának és továbbításának módját, menetét, határidıit, - a megırzés helyét, módját és idıtartamát.

50

Bizonylatok csoportosítása: • könyvviteli feldolgozásban betöltött szerepük szerint:

- alapbizonylatok, lehetnek elsıdleges (eredeti feljegyzés a gazdasági eseményrıl) és másodlagos (eredeti bizonylat alapján készült pl. technikai adathordozó) bizonylatok

- összesítı bizonylatok (pl. szállítójegy összesítı) • kezelésük szerint:

- szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok - szigorú számadási kötelezettség alá nem vont bizonylatok

• keletkezésük szerint: - belsı bizonylatok - külsı bizonylatok

• tartalmuk alapján: tárgyi eszközök, készpénzkezelés, készletgazdálkodás, értékesítés bizonylatai

(87) Számviteli okmányok meg ırzése: A gazdálkodó az üzleti évrıl készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, fıkönyvi kivonatot, továbbá a naplófıkönyvet, valamint más, a számviteli törvény követelményeinek megfelelı nyilvántartást, az egyszerősített beszámolót alátámasztó leltárt és a részletezı nyilvántartást olvasható formában, valamint az adatok feldolgozásánál alkalmazott, mőködıképes állapotban tárolt számítógépes programot legalább 10 évig köteles megırizni. (88) Számviteli bizonylatok meg ırzése: A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a fıkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletezı nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshetı módon megırizni. A folyószámláknál az elévülési idı a folyószámla megszőnésének idıpontjával kezdıdik. (A megırzési kötelezettség vonatkozik a szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is.)

51

B/3. Az értékcsökkenés fogalma, fajtái, módszerei, a számviteli törvény speciális el ıírásai (tiltások, id ıkorlátok). Az értékcsökkenés könyvviteli elszámolás a (105) Az értékcsökkenés fogalma: Az értékcsökkenés az immateriális javak, tárgyi eszközök fizikai elhasználódásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. Az értékcsökkenés elszámolás történhet: - az eszköz várható használata, élettartama alatt megtervezett módon (terv szerinti értékcsökkenés), - sajátos események (piaci érték csökkenése, rongálódás) hatására eseti jelleggel (terven felüli

értékcsökkenés). A vállalkozónak el kell döntenie a használatbavételkor, hogy a bekerülési értéket milyen hasznos élettartam alatt, évenként milyen összeggel, milyen módszerrel és milyen maradványérték figyelembe vételével számolja el az eredmény terhére. Az immateriális javak, tárgyi eszközök bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket elıreláthatóan használni fogják. (106) Hasznos élettartam: Az az idıszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó idıarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja: - az az idıszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás

(mőszakok száma, tevékenységre jellemzı körülmények, az eszköz fizikai jellemzıi), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezık figyelembe vételével várhatóan használni fogja, vagy

- az a megtermelhetı darabszám, elvégezhetı teljesítmény vagy egyéb egységszám figyelembevételével meghatározott idıszak, amely idıszak alatt a gazdálkodó az elıbbieket várhatóan elı tudja állítani az amortizálható eszköz felhasználásával.

(107) Maradványérték: A rendeltetésszerő használatbavétel, az üzembe helyezés idıpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínősíthetıen nem jelentıs. (108) Az értékcsökkenés meghatározásának módszerei: 1) Bruttó érték alapján

a) idıarányos leírás - lineáris leírás - degresszív leírás - szorzószámok módszere - évek száma összege módszer - abszolút összegő leírás - progresszív leírás

b) teljesítményarányos leírás 2) Nettó érték alapján

a) idıarányos - degresszív leírás - állandó kulccsal (mértani sor) - kombinált módszer

b) termeléssel arányos leírás 3) Egyösszegő leírás Lineáris leírás: az elhasználódás éveire évenként azonos összegő értékcsökkenést kell elszámolni: Leírási kulcs (L) : 1/n x 100 , ahol n=hasznos élettartam (év). B-M x L (B= bruttó érték, M =maradványérték) Degresszív leírás: az elhasználódás éveire évenként eltérı, egyre csökkenı összeg kerül elszámolásra - szorzószámok módszere: a meghatározott szorzószámok összege az évek számával kell, hogy

megegyezzen (pl. 1,7; 1,3; 1; 0,7; 0,3)í - évek száma összege módszer: az évenként elszámolandó értékcsökkenés összege minden évben

azonos összeggel csökken. (1+2+3+4+5=15) 1.év: (B-M)/15*5; 2. év: (B-M)/15*4 stb.).

52

Abszolút összeg ő leírás: a maradványértékkel csökkentett bruttó értéket elıre meghatározott, változó összegekben számolják el. Teljesítményarányos értékcsökkenés elszámolás : a teljesítményt természetes egységben (db, kg, óra, km stb.) kell kifejezni:

tményletteljesítervezetté

MBT

−=

évenként elszámolandó értékcsökkenés: T x adott évi tényleges teljesítmény Nettó érték alapján állandó kulccsal meghatározott értékcsökkenés: Az elhasználódás éveire évenként csökkenı összegő értékcsökkenés kerül elszámolásra, a meghatározott állandó kulcs az eszköz nettó értéke alapján kerül meghatározásra.

n

B

ML −= 1

Kombinált módszer: nem keletkezik maradványérték: például az utolsó 2 évben áttérünk lineáris módszerre. Termeléssel arányos értékcsökkenés elszámolás módszerénél (az ásványvagyon kitermelése területén alkalmazható) az értékcsökkenési leírási kulcsot a tárgyi eszközök adott év január 1-jei nettó értéke és a kitermelhetı ásványvagyon mennyiségének hányadosaként kell meghatározni:

égeyonmennyisıásványvagitermelhetbányákbólk

tékjeinettóérjanuárcsLeírásikul

−= 1

Tárgyévi értékcsökkenés = tárgyévben kitermelt mennyiség x L Egyösszeg ő leírás: A Szt. elıírásai szerint az 50 ezer forint egyedi beszerzési, elıállítási érték alatti vagyoni értékő jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. (109) Idıkorlátok a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásá ban: - az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb idı alatt, - a befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél

rövidebb idı alatt lehet leírni. Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idı alatt írja le, azt a kiegészítı mellékletben indokolni kell. A vagyoni értékő jogoknál a Szt. nem állapított meg leírási idıszakot, ezek a szerzıdésen, megállapodáson alapulnak. (110) Az értékcsökkenés elszámolására vonatkozó til tások: Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: - a földterület, a telek (a bányamővelésre, a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület,

telek kivételével), az erdı bekerülési értéke után, - az üzembe nem helyezett beruházásoknál, - a képzımővészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve

egyéb győjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékébıl a használat során nem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetébıl, egyedi mivoltából adódóan - évrıl évre nı.

Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenési leírás a már teljesen leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél. A terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelıen használják. A terv szerinti értékcsökkenés könyvviteli elszámol ása: A terv szerinti értékcsökkenést költségként kell elszámolni az 5. számlaosztályban.

Könyvelése: T571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás K119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése K139. Mőszaki berendezések, gépek, jármővek terv szerinti értékcsökkenése K149. Egyéb berendezések, felszerelések, jármővek terv szerinti értékcsökkenése K159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése

53

A terven felüli értékcsökkenés és visszaírása (felt ételek, mérték, könyvviteli elszámolás) (111) A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának esetei: Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél elszámolni akkor, ha - az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv

szerinti értéke tartósan és jelentısen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, - a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a

szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelıen nem használható, illetve használhatatlan,

- a vagyoni értékő jog a szerzıdés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthetı,

- a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz.

(112) A terven felüli értékcsökkenés mértéke: Az érték csökkenését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelı, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelıen nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül ki kell vezetni. (113) A terven felüli értékcsökkenés visszaírása: A Szt. szerint amennyiben az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke alacsonyabb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékénél, és az alacsonyabb értéken történı értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét csökkenteni kell. Az immateriális javak közé tartozó eszközt, a tárgyi eszközt a piaci értékére, legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére vissza kell értékelni. Amennyiben a piaci érték meghaladja a terv szerinti értékcsökkenés levonásával meghatározott nettó értéket, a különbözet értékhelyesbítésként számolható el. A terven felüli értékcsökkenés és visszaírásának kö nyvviteli elszámolása: A terven felüli értékcsökkenést egyéb ráfordításként kell elszámolni a 8. számlaosztályban, a visszaírást egyéb bevételként a 9. számlaosztályban. Könyvelése: Csak az érték csökken, az eszköz állományban marad: T8663. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése T8664. Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése K118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K138. Mőszaki berendezések, gépek, jármővek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K148. Egyéb berendezések, felszerelések, jármővek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése Visszaírás: T118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T138. Mőszaki berendezések, gépek, jármővek terven felüli értékcsökkenése és annak

visszaírása T148. Egyéb berendezések, felszerelések, jármővek terven felüli értékcsökkenése és

annak visszaírása T158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K9663. Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése K9664. Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése

54

Állománycsökkenés elszámolása: Bruttó érték kivezetése: T8692. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K11. Immateriális javak K12-16. Tárgyi eszközök Elszámolt értékcsökkenés kivezetése: T118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése T128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése T138. Mőszaki berendezések, gépek, jármővek terven felüli értékcsökkenése és annak

visszaírása T139. Mőszaki berendezések, gépek, jármővek terv szerinti értékcsökkenése T148. Egyéb berendezések, felszerelések, jármővek terven felüli értékcsökkenése és annak

visszaírása T149. Egyéb berendezések, felszerelések, jármővek terv szerinti értékcsökkenése T158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése T168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése K8692. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

55

B/4. Az értékhelyesbítés fogalma, feltételei, mérté ke, könyvviteli elszámolása (120) Az értékhelyesbítés elszámolásának feltételei : Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló - vagyoni értékő jog, - szellemi termék, - tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat és a beruházásokra adott elılegeket), - tulajdoni részesedést jelentı befektetés piaci értéke jelentısen meghaladja az adott eszköznek a visszaírás után könyv szerinti értékét, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözete a mérlegben az eszközök között „Értékhelyesbítés”-ként, a saját tıkén belül „Értékesítési tartalék”-ként kimutatható. Az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani. Ha a vállalkozás él az értékhelyesbítés elszámolásá nak lehet ıségével, illetve kötelez ı a visszaírás, akkor a leltárnak tartalmaznia kell: - egyedi eszköz mérlegfordulónapi piaci értékét, - az egyedi eszköznek az elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a visszaírással

növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értékét) - a piaci érték és a könyv szerinti nettó érték különbözetét (értékhelyesbítés). Amennyiben a különbözet meghaladja a visszaírandó összeget, a különbözetbıl a visszaírást meghaladó összeg az értékhelyesbítés, amely a mérlegben az eszközök között kimutatható. Az értékhelyesbítés elszámolása a következı üzleti években: - növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés

meghaladja az elızı évit, - csökkenti az értékhelyesbítés összegét, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az elızı

évinél, Az értékhelyesbítést meghaladó különbözetet terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként kell elszámolni. Az értékelés helyességét könyvvizsgálóval kell hitelesíteni. Értékhelyesbítés könyvelése: Elsı évben: T117. Immateriális javak értékhelyesbítése T127. Ingatlanok értékhelyesbítése T137. Mőszaki berendezések, gépek, jármővek értékhelyesbítése T147. Egyéb berendezések, felszerelések, jármővek értékhelyesbítése T157. Tenyészállatok értékhelyesbítése T177. Részesedések értékhelyesbítése K417. Értékelési tartalék A második és az azt követı években: - Évközi elszámolások: T417. Értékelési tartalék

K117. Immateriális javak értékhelyesbítése K127. Ingatlanok értékhelyesbítése K137. Mőszaki berendezések, gépek, jármővek értékhelyesbítése K147. Egyéb berendezések, felszerelések, jármővek értékhelyesbítése K157. Tenyészállatok értékhelyesbítése K167. Részesedések értékhelyesbítése

- Év végi elszámolások: Az értékelési tartalék növelése/csökkentése az értékhelyesbítések tárgyévi és elızı évi összegeinek – leltárral alátámasztott – különbségével.

56

B/5. Az immateriális javak növekedéseinek, csökkené seinek könyvviteli elszámolása Az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérl eti fejlesztés aktivált értéke, az immateriális javakra adott el ılegek gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolás a Tipikus növekedési formák: - beszerzés, - saját elıálíltás, - apportként történı átvétel, - térítés nélküli átvétel, - ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök, - követelés fejében, csereszerzıdés keretében átvett eszközök Tipikus csökkenési formák: - értékcsökkenés (terv szerinti, terven felüli és annak visszaírása), - értékesítés, - apportként történı átadás, - térítés nélküli átadás, - selejtezés, megsemmisülés, - kötelezettség fejében történı átadás 1) alapítás-átszervezés aktivált értéke: - NÖVEKEDÉSEK:

- idegen kivitelezés: T111 Alapítás-átszervezés aktivált értéke T466 Elızetesen felszámított általános forgalmi adó K454 Szálíltók

- saját kivitelezés: T51 Anyagköltség T54 Bérköltség T55 Személyi jellegő egyéb kifizetések T56 Bérjárulékok T57 Értékcsökkenési leírás K1-3 Eszközök, 4 Kötelezettségek

- vegyes kivitelezés

- CSÖKKENÉSEK: - terv szerinti értékcsökkenési leírás:

T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás K119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése

2) kísérleti fejlesztés aktivált értéke: - NÖVEKEDÉSEK:

- idegen kivitelezés: T112 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke T466 Elızetesen felszámított általános forgalmi adó K454 Szálíltók

- saját kivitelezés: T51 Anyagköltség T54 Bérköltség T55 Személyi jellegő egyéb kifizetések T56 Bérjárulékok T57 Értékcsökkenési leírás K1-3 Eszközök, 4 Kötelezettségek

- vegyes kivitelezés: - CSÖKKENÉSEK:

- terv szerinti értékcsökkenési leírás: T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás

K119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése - terven felüli értékcsökkenés:

csak az érték csökken: T8663 Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése

K118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása

57

visszaírás: T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K9663 Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése állománycsökkenés elszámolása: K112 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

Immateriális javakra adott el ılegek

Elıleg átutalásakor: T351 Immateriális javakra adott elılegek T466 Elızetesen felszámított általános forgalmi adó

K384 Elszámolási betétszámla Teljesítéskor: T454 Szállítók K351 Immateriális javakra adott elılegek K466 Elızetesen felszámított általános forgalmi adó Vagyoni érték ő jogok és szellemi termékek gazd.-i eseményeinek kö nyvviteli elszámolása Vagyoni érték ő jogok - NÖVEKEDÉSEK

- beszerzés : Belföldi szállító számlája alapján: T113. Vagyoni értékő jogok T466. Elızetesen felszámított általános forgalmi adó K454 Szállítók Külföldi szállító számlája alapján (választott árfolyamon átszámítva)

T113 Vagyoni értékő jogok K454 Szállítók Importbeszerzés esetén:

- vámterhek könyvelése T113 Vagyoni értékő jogok

K465 Vám és pénzügyırség elszámolási számla - levonható általános forgalmi adó könyvelése:

T368 Különféle egyéb követelések K465 vám és pénzügyırség elszámolási számla - áfa átvezetése a pénzügyi rendezés napján (VPOP-nak történı átutalás)

T466 Elızetesen felszámított áfa K368 Különféle egyéb követelések

- Hatósági díjak, adók, illetékek könyvelése: T113 Vagyoni értékő jogok

K463 Költségvetési befizetési kötelezettségek - apportból: Létesítı okirat szerint:

T113 Vagyoni értékő jogok K32.33.35 Jegyzett, de még be nem fizetett tıke

- Jegyzett tıke növelése: T32, 33, 35, Jegyzett, de még be nem fizetett tıke K411 Jegyzett tıke

- térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként ka pott, többletként fellelt T113 Vagyoni értékő jogok K9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke K9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke

- értékhelyesbítés T117 Immateriális javak értékhelyesbítése K417 Értékelési tartalék

- CSÖKKENÉSEK - értékhelyesbítés csökkenése

T417 Értékelési tartalék K117 Immateriális javak értékhelyesbítése

- terv szerinti értékcsökkenési leírás T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás T572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás K119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése

58

- terven felüli értékcsökkenés

csak az érték csökken: T8663 Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése

K118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása visszaírás: T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K9663 Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése állománycsökkenés elszámolása: T8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K113 Vagyoni értékő jogok T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke - értékesítés

Könyv szerinti érték kivezetése: T861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K113 Vagyoni értékő jogok T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

Eladási ár és fizetendı áfa elszámolása: T311 Belföldi követelések (forintban) K961 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele K467 Fizetendı áfa - átadás apportként:

könyv szerinti érték kivezetése: T881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke K113 Vagyoni értékő jogok T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke Részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T36 Egyéb követelés K981 Társaságba bevitt eszközök létesítı okiratban meghatározott értéke Részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor: T17 Tulajdoni részesedést jelentı befektetések K36 Egyéb követelés Fizetendı áfa elszámolása: T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa esetében) T881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa esetén) K467 Fizetendı áfa

- átadás térítés nélkül:

könyv szerinti érték kivezetése: T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K113 Vagyoni értékő jogok T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke fizetendı áfa elszámolása: T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa esetén) T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa) K467 fizetendı áfa

Szellemi termékek: NÖVEKEDÉSEK - beszerzés:

belföldi szállító számlája alapján: T114 Szellemi termékek T466 Elızetesen felszámított általános forgalmi adó K454 Szállítók

59

külföldi szállítók számlája alapján: T114 Szellemi termékek K454 Szállítók (külföldi)

Importbeszerzés esetén - vámterhek könyvelése

T114 Szellemi termékek K465 Vám- és pénzügyırség elszámolási számla

- levonható általános forgalmi adó könyvelése T368 Különféle egyéb követelések K465 Vám- és pénzügyırség elszámolási számla

- áfa átvezetése a pénzügyi rendezés napján: T466 Elızetesen felszámított áfa K368 Különféle egyéb követelések

- hatósági díja, adók, illetékek könyvelése: T114 Szellemi termékek K463 Költségvetési befizetési kötelezettségek

- saját el ıállítás: saját teljesítmények költségei:

T51 Anyagköltség T54 Bérköltség T55 Személyi jellegő egyéb kifizetések T56 Bérjárulékok T57 Értékcsökkenési leírás K1-3 Eszközök, 4. Kötelezettségek

elıállított szellemi termék aktiválása (állományba vétele) T114 Szellemi termékek K582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke - apportból: létesítı okirat szerinti érték:

T114 Szellemi termékek K32, 33, 35 Jegyzett, de még be nem fizetett tıke

- térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként ka pott, többletként fellelt:

T114 Szellemi termékek K9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke

K9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke - értékhelyesbítés:

T117 Immateriális javak értékhelyesbítése K417 Értékelési tartalék

CSÖKKENÉSEK - értékhelyesbítés csökkenése

T417 Értékelési tartalék K117 Immateriális javak értékhelyesbítése

- terv szerinti értékcsökkenési leírás:

T571 terv szerinti értékcsökkenési leírás T572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás K119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése

- terven felüli értékcsökkenés:

csak az érték csökken: T8663 Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése K118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása visszaírás: T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K9663 Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése állománycsökkenés elszámolása T8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K114 Szellemi termékek T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

60

- értékesítés: könyv szerinti érték kivezetése: T861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K114 Szellemi termékek T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése

K861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke eladási ár és fizetendı áfa elszámolása: T311 Belföldi követelések (forintban) K961 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele

K467 Fizetendı áfa - átadás apportként:

könyv szerinti érték kivezetése: T881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke K114 Szellemi termékek T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése, és annak visszaírása T119 Imamteriális javak terv szerinti értékcsökkenése K881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T17 Tulajdoni részesedést jelentı befektetések K36 Egyéb követelés fizetendı áfa elszámolása: T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa esetén) T881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa esetén) K467 Fizetendı áfa

- átadás térítés nélkül:

könyv szerinti érték kivezetése: T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K114 Szellemi termékek T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke fizetendı áfa elszámolása: T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa esetén) T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa esetén) K467 fizetendı áfa

61

B/6. Tárgyi eszközök növekedéseinek, csökkenéseinek könyvviteli elszámolása Növekedések: 1) Beszerzés (idegen kivitelezés ő beruházás) Tárgyi eszköz beszerzése, felújítása értékének könyvelése, belföldi szállító számlája alapján: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások T466 Elızetesen felszámított áfa K4551 Belföldi beruházási szállítók Tárgyi eszköz beszerzése, felújítása értékének könyvelése, külföldi szállító számlája alapján: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K4552 Külföldi beruházási szállítók Importbeszerzés esetén a vámterhek könyvelése: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K465 Vám- és pénzügyırség elszámolási számla levonható áfa könyvelése T368 Különféle egyéb követelések K465 Vám- és pénzügyırség elszámolási számla áfa átvezetése a pénzügyi rendezés napján: T466 Elızetesen felszámított áfa K368 Különféle egyéb követelések üzembe helyezésig felmerült hitelkamat, kezelési ktg., rendelkezésre tartási jutalék, bankgarancia, biztosítási díj könyvelése: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K384 Elszámolási betétszámla K381 Pénztár K479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Hatósági díjak, adók, illetékek könyvelése: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K463 Költségvetési befizetési kötelezettségek beruházásra adott elıleg után kapott kamat könyvelése T384 Elszámolási betétszámla K161 Befejezetlen beruházás K162 Felújítások 2) Saját elıállítás (saját kivitelezés ő beruházás) Beruházással kapcsolatban felmerült költségek könyvelése költségnemenként: T51-57 Költségnemek K1-4 Mérlegszámlák Saját teljesítmény aktiválása a beruházások, felújítások közé: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke Beruházás, felújítás értékének csökkentése a próbaüzemelés során elıállított termékek elıállítási költségével: T582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke K161 Befejezetlen beruházások K162 Felújítások Próbaüzemelés során elıállított termék készletre vétele_ T23 Befejezetlen termelés és félkész termék T25 Késztermékek K581 Saját termeléső készletek állományváltozása Saját kivitelezéső beruházáshoz kapcsolódó áfa könyvelése: T466 Elızetesen felszámított áfa K467 Fizetendı áfa Az áfa törvény szerint a felújításhoz kapcsolódóan nem kell áfát elszámolni. Le nem vonható áfa elszámolása: T161 Befejezetlen beruházások K467 Fizetendı áfa

62

3) Tárgyi eszközök üzembe helyezése, aktiválása tárgyi eszköz állományba vétele beszerzési értéken vagy elıállítási költségen: T12-15 Tárgyi eszközök K161 Befejezetlen beruházások K162 Felújítások 4) Apportként átvett tárgyi eszközök Létesítı okirat szerinti érték: T12-16 Tárgyi eszközök K32. 33. 35 Jegyzett, de még be nem fizetett tıke Áthárított áfa: T466 Elızetesen felszámított általános forgalmi adó K479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Jegyzett tıke növekedése: T32, 33, 35 Jegyzett, de még be nem fizetett tıke K411 Jegyzett tıke 5) Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt tárgyi eszköz: T12-16 Tárgyi eszközök K9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke K9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke Áthárított áfa: T466 Elızetesen felszámított általános forgalmi adó K479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek bevétel passzív idıbeli elhatárolása: T9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke T9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszköz piaci értéke K483 Halasztott bevételek Elhatárolás megszüntetése T483 Halasztott bevételek K9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke K9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke 6) Készletek átsorolása a tárgyi eszközök közé: - raktáron lévı új készlet átminısítése:

T161 Befejezetlen beruházások K21-22 Anyagok

- már használatba vett készlet átminısítése: készletre vétel: T21-22 Anyagok T24 Növendék, hízó- és egyéb állatok K51 Anyagköltség átsorolás a tárgyi eszközök közé: T13-15 Tárgyi eszközök K 21-22 Anyagok K24 Növendék, hízó- és egyéb állatok Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a használatba vételtıl eltelt idıre: T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás T572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás K13-15 Tárgyi eszközök

7) Értékhelyesbítés: T127 Ingatlanok értékhelyesbítése T137 Mőszaki berendezések, gépek, jármővek értékhelyesbítése T147 Egyéb berendezések, felszerelések, jármővek értékhelyesbítése T157 Tenyészállatok értékhelyesbítése K417 Értékelési tartalék Csökkenések: 1) Értékhelyesbítés csökkenése T417 Értékelési tartalék K127-157 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

63

2) Terv szerinti értékcsökkenési leírás: T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás T572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás K129 Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése K139 Mőszaki berendezések, gépek, jármővek terv szerinti értékcsökkenése K149 Egyéb berendezések, felszerelések, jármővek terv szerinti értékcsökkenése K159 Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése 3) Terven felüli értékcsökkenés Csak az érték csökken: T8664 Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése K128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése Visszaírás: T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K9664 Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése (Beruházás esetén visszaírás nem lehetséges) Állománycsökkenés elszámolása: - bruttó érték kivezetése: T8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K12-16 Tárgyi eszközök - terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés kivezetése: T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 4) Értékesítés Könyv szerinti érték kivezetése: T861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K113 Vagyoni értékő jogok T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Eladási ár és fizetendı áfa elszámolása: T311 Belföldi követelések K961 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele K467 Fizetendı áfa 5) Átadás apportként Könyv szerinti érték kivezetése: T881Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke K12-16 Tárgyi eszközök T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke Részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T36 Egyéb követelés K981 Társaságba bevitt eszközök létesítı okiratban meghatározott értéke Részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor: T17 Tulajdoni részesedést jelentı befektetések K36 Egyéb követelés Fizetendı áfa elszámolása: T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa esetén) T881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa esetén) K467 Fizetendı áfa 6) Átadás térítés nélkül Könyv szerinti érték kivezetése: T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K12-16 Tárgyi eszközök T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke

64

Fizetendı áfa elszámolása T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa) T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa K467 Fizetendı áfa 7) Tárgyi eszköz átsorolása a készletek közé - még nem aktivált tárgyi eszköz átsorolása: T21-22 Anyagok T24 Növendék, hízó- és egyéb állatok K161 Befejezetlen beruházások - már aktivált tárgyi eszköz átsorolása: készlet állományba vétele: T21-22 Anyagok K13-14 Tárgyi eszközök T24 Növendék, hízó- és egyéb állatok

K581 Saját termeléső készletek állományváltozása és T51 Anyagköltség K15 Tenyészállatok Elszámolt értékcsökkenés kivezetése: T139-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás K572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás Anyagköltség elszámolása: T51 Anyagköltség K21-22 Anyagok 8) Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett tá rgyi eszközök Haszonanyag (megtérülés) készletre vétele: T21-22 Anyagok K12-14 Tárgyi eszközök Haszonanyag értékével csökkentett bruttó érték kivezetése: T8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K12-16 Tárgyi eszközök Elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés kivezetése: T128-148 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-149 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Biztosító térítése: december 31-ig befolyt: T384 Elszámolási betétszámla K968 Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege december 31-ig be nem folyt, elismert összeg: T391 Bevételek aktív idıbeli elhatárolása K968 Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege Dolgozót terhelı kártérítés: T3612 Elıírt tartozások K9631 Káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevételek

65

B/7. Értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági eseménye k (beszerzés, értékesítés, értékvesztés, kamat és osztalék) könyvviteli elszámolása 1) Beszerzés

a) Beszerzési érték T 17. Tulajdoni részesedés jelentı befektetések T 18. Hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok T 37. Értékpapírok (forgatási célú)

– K 38. Pénzeszközök – K 478. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek

Kapcsolódó tétel: • Kamatozó értékpapírok vételárában lévı kamat: T 9743. Kamatozó értékpapír vételárában lévı kamat


Kamatozó értékpapír esetén a könyvelés más módon is lehetséges: Vételár könyvelése: T 18. Hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok T 37. Értékpapírok (forgatási célú)


Vételárban lévı kamat könyvelése: T 9743. Kamatozó értékpapír vételárában lévı kamat

– K 18. Hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok – K 37. Értékpapírok (forgatási célú)

Megjegyzés: Kamatot csak lejáratkor fizetı értékpapír esetén a felhalmozott kamattal kell számolni! Saját részvény, saját üzletrész visszavásárlásakor lekötött tartalék könyvelése:

T 413. Eredménytartalék – K. 414. Lekötött tartalék

Specialitások: (1) Névérték alatti bekerülési érték ő tartós hitelviszonyt megtestesít ı kamatozó

értékpapíroknál (CSAK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKNÉL!) Év végén elhatárolandó a bekerülési érték és a névérték közötti nyereségjellegő különbözetbıl a beszerzéstıl az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedı idıszakra idıarányosan jutó összeg (leendı nyereség):

T 3912. Értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó különbözetbıl az idıarányos árfolyamnyereség elhatárolása

– K 9771. Névérték alatt vásárolt értékpapír bekerülési értéke és névértéke

közötti különbözetbıl az elhatárolt nyereség Elhatárolás megszüntetése beváltáskor, kivezetéskor és értékvesztés elszámolásakor. (2) Névérték feletti bekerülési érték ő tartós hitelviszonyt megtestesít ı kamatozó

értékpapíroknál (CSAK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKNÉL!) Év végén elhatárolandó a bekerülési érték és a névérték közötti veszteségjellegő különbözetbıl a beszerzéstıl az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedı idıszakra idıarányosan jutó összeg (leendı veszteség):

T 8771. Névérték felett vásárolt értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti különbözetbıl az elhatárolt veszteség

– K 4822. Értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó különbözetbıl az idıarányos

árfolyamveszteség elhatárolása Elhatárolás megszüntetése beváltáskor, kivezetéskor és értékvesztés elszámolásakor (utóbbinál, ha a könyv szerinti érték a névérték alá csökken).

b) Cégvásárláskor (75% feletti részesedés - Befektetett pénzügyi eszköz vásárlása esetén), ha üzleti vagy cégérték keletkezik

Megvásárolt részesedés piaci értéke: T 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

– K 368. Különféle egyéb követelések (Üzleti vagy cégérték elszámolási számla)

Részesedésért fizetendı ellenérték: T 368. Különféle egyéb követelések (Üzleti vagy cégérték elszámolási számla)

– K 478. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek

66

Fizetett ellenérték kiegyenlítése: T 478. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek

– K 38. Pénzeszközök Pozitív üzleti vagy cégérték keletkezése (fizetett ellenérték > piaci érték):

T 115. Üzleti vagy cégérték – K 368. Különféle egyéb követelések (Üzleti vagy cégérték elszámolási

számla) Negatív üzleti vagy cégérték keletkezése (fizetett ellenérték < piaci érték):

T 368. Különféle egyéb követelések (Üzleti vagy cégérték elszámolási számla) – K 9695. Negatív üzleti vagy cégértékbıl az üzleti évben leírt összeg

Negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása: T 9695. Negatív üzleti vagy cégértékbıl az üzleti évben leírt összeg

– K 4834. Negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása Megjegyzés: a könyvelés megoldható a 9695. számla nélkül is, azaz:

T 368. - K 4834. 2) Értékesítés (beváltás)

Bekerülési érték kivezetése:

T 368. Különféle egyéb követelések (Értékpapír elszámolási számla) – K 17. Tulajdoni részesedést jelentı befektetések – K 18. Hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok – K 371. Részesedés kapcsolt vállalkozásban – K 372. Egyéb részesedés – K 373. Saját részvények, saját üzletrészek – K 374. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok

Elszámolt értékvesztések kivezetése:

T 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása T 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása T 3719. Kapcsolt vállalkozásban lévı részesedések értékvesztése és annak visszaírása T 3729. Egyéb részesedések értékvesztése és annak visszaírása T 3739. Saját részvények, saját üzletrészek értékvesztése T 3749. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok értékvesztése és annak

visszaírása - K 368. Különféle egyéb követelések (Értékpapír elszámolási számla)

Árfolyamnyereség elszámolása (Befektetett pénzügyi eszköznél!):

T 368. Különféle egyéb követelések (Értékpapír elszámolási számla) – K 972. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége – K 9738. Eladott (beváltott) értékpapír árfolyamnyeresége

Árfolyamveszteség elszámolása:

T 871. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége T 875. Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékesítésének, beváltásának

árfolyamvesztesége – K 368. Különféle egyéb követelések (Értékpapír elszámolási számla)

Kapcsolódó tétel: a) Eladási ár könyvelése:

T 366. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos követelések T 38. Pénzeszközök

- K 368. Különféle egyéb követelések b) Eladási árban lévı kamat könyvelése:

T 368. Különféle egyéb követelések – K 9733. Kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban

lévı kamat (Befektetett pénzügyi eszközöknél!)

– K 9745. Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékesítésekor

– az eladási árban lévı kamat (Forgóeszköz!) c) Névérték felett bekerülési értékő tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokkal

kapcsolatosan a névérték és a bekerülési érték különbözetének összegébıl elhatárolt összeg megszüntetése:

67

T 4822. Értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó különbözetbıl az idıarányos árfolyamveszteség elhatárolása

– K 8771. Névérték felett vásárolt értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti különbözetbıl az elhatárolt veszteség

d) Névérték alatti bekerülési értékő tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokkal kapcsolatosan a névérték és a bekerülési érték különbözetének összegébıl elhatárolt összeg megszüntetése:

T 9771. Névérték alatt vásárolt értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti különbözetbıl az elhatárolt nyereség

– K 3912. Értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó különbözetbıl az

idıarányos árfolyamnyereség elhatárolása e) Értékhelyesbítés kivezetése (csak befektetett pénzügyi eszközöknél!):

T 417. Értékelési tartalék - K 177. Részesedések értékhelyesbítése

f) Saját részvény, saját üzletrész esetén a lekötött tartalék feloldása: T 414. Lekötött tartalék

- K 413. Eredménytartalék

3) Értékvesztés T 8741. Tulajdoni részesedést jelentı befektetések értékvesztése T 8742. Hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok értékvesztése

– K 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása – K 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása – K 3719. Kapcsolt vállalkozásban lévı részesedések értékvesztése és annak

visszaírása – K 3729. Egyéb részesedések értékvesztése és annak visszaírása – K 3739. Saját részvények, saját üzletrészek értékvesztése – K 3749. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok értékvesztése és

annak visszaírása Kapcsolódó tétel: a névérték és a bekerülési érték különbözetébıl adódóan könyvelt elhatárolás

megszüntetése.

Elszámolt értékvesztés visszaírása: T 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása T 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása T 3719. Kapcsolt vállalkozásban lévı részesedések értékvesztése és annak visszaírása T 3729. Egyéb részesedések értékvesztése és annak visszaírása T 3749. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása

– K 8746. Tulajdoni részesedést jelentı befektetések visszaírt értékvesztése – K 8747. Hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok visszaírt értékvesztése

4) Kamat és osztalék Kapott osztalék T 38. Pénzeszközök

- K 971. Kapott (járó) osztalék és részesedés Járó osztalék: T 391. Bevételek aktív idıbeli elhatárolása

- K 971. Kapott (járó) osztalék és részesedés

68

B/8. A vásárolt készletek növekedéseinek és csökken éseinek könyvviteli elszámolása a különféle nyilvántartási változatok szerint I. Fıkönyvi elszámolások évközi folyamatos értéknyilvánt artás esetén: KÖNYVELÉS BESZERZÉSI ÁRON TÖRTÉNİ ELSZÁMOLÁS ESETÉN Növekedések: 1. Beszerzés Belföldi szállító számlája alapján: T 21-22 Anyagok T 26-28 Áruk T 466 Elızetesen felszámított áfa

- K 4541 Belf.anyag és áruszállítók - K 4543 Belföldi szolgáltatók Külföldi szállító számlája alapján: T 21-22 Anyagok T 26-28 Áruk

- K 4542 Külf…. - K 4544

Megjegyzés: az elıbbi szlaösszefüggéssel kell könyvelni a belf./külf. szállító szlája alapján: � a szállítási és rakodási költséget, � a közvetítıi, bizományi díjakat. Importbeszerzés esetén

a) vámterhek könyvelése: T 21-22 Anyagok T 26-28 Áruk - K 465 Vám- és pénzügyırség elszámolási számla

b) levonható áfa a kivetett összegben: T 368 - K 465 áfa átvezetése a pü rendezés napján: T 466 - K 368 Raktárba tört. beszáll.ig felmerült hitelkamat T 21-22 - K 384 kezelési ktg,rend.re tart.jutalék,bankgar.: T 26-28 - K 479 Hatósági díjak, adók, illetékek könyvelése: T 21-22 Anyagok

T 26-28 Áruk - K 463 Költségvetési befizetési kötelezettségek

2. Apportként kapott készlet Társasági szerz. sz.érték: T 21-22 Anyagok T 26-28 Áruk

- K 32,33,35 Jegyzett,de még be nem fizetett tıke Áthárított áfa: T 466 - K 479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Jegyzett tıke növekedése: T 32, 33, 35 - K 411 Jegyzett tıke 3. Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt készlet T 21-22 Anyagok T 26-28 Áruk

- K 9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke - K 9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke

Áthárított áfa: T 466 - K 479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Bevétel passzív idıbeli elhatárolása: T 9891 - K 483 Halasztott bev.-ek

� T 9892 Megszüntetése: T 483 - K 9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke (pl.terv sz.ÉCS elszámolásakor) K 9892 4. Tárgyi eszköz átsorolása a készletek közé (ha a vállalkozó helytelenül tette oda)

a) Még nem aktivált t.eszk. átsorolása: T 21-22 Anyagok T 24 Növendék-,hízó-és egyéb áll. - K 161 Befejezetlenlen beruh.

b) Már aktivált tárgyi eszk. átsorolása: Készlet áll.ba vétele (bruttó érték kivez.): T 21-22 - K 13-14 T 24 - K 581 Saját term.készl. és T 51 Anyagktg. - K 15 Tenyészállatok

69

Csökkenések: 1. Anyagfelhasználás T 51 Anyagköltség

- K 21-22 Anyagok Értékvesztés kivezetése: T 229 Anyagok érték vesztése és annak visszaírása

- K 51 Anyagköltség Anyagktg megtérülés elszámolása: T 21-22 Anyagok

- K 519 Anyagktg. megtérülés 2. Értékesítés: Az ELÁBÉ és az eladott (közvetített) szolg.ok érték nem mutatható ki az 5. szlaosztályban, a 8. szlao.-ban kell könyvelni! A készletcsökk. könyvelése ért.kor: T 814 ELÁBÉ T 815 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

- K 21-22 Anyagok - K 26-28 Áruk Értékvesztés kivezetése: T 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása T 269 Kereskedelmi áruk értékvestése és annak visszaírása T 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása T 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása

- K 814 ELÁBÉ - K 815 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

Eladási ár és az áfa könyv.: T 31 Vevık

- K 91-94 Árbevétel - K 467 Fizetendı áfa

Ha kp-es fizetés (kpfiz.szla végösszege)=eladási ár+áfa → áfa könyvelése: T 38 Pénztár T 91-92 Árbevétel

- K 91-94 Árbevétel - K 467

3. Apportként történı átadás Bekerülési érték kivezetése: T 881 Társ.-ba bevitt eszk. nyilvántart.sz.értéke


- K 881 Részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T 36 Egyéb követelés

- K 981 Társ.ba bevitt eszk. létesítı okiratban meghat.értéke Rész.áll.ba vétele a cégbír.bejegyzéskor: T 17 Tul.részes.jel.befekt.

- K 36 Egyéb követelés Fizetendı áfa (alapja: lét.okirat sz.érték): T 368 (áthár.áfa) T 881 (át nem hárított áfa esetrén)

- K 467 4. Átadás térítés nélkül Bekerülési érték kivezetése: T 8891 Tér.nélkül átadott eszk.nyilv.sz.értéke

- K 21-22 Anyagok - K 26-28 Áruk

70

Értékvesztés kivezetése: T 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása T 269 Kereskedelmi áruk értékvestése és annak visszaírása T 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása T 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása

- K 8891 Tér. nélkül átadott eszk.nyilv.sz értéke Fizetendı áfa (alapja a piai érték): T 368 (áthár.áfa) T 8891 (át nem hárított áfa esetrén)

- K 467 5. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek Bekerülési érték kivezetése: T 8693 Hiányzó,megsemmisült áll.ból kivez.készl.könyv sz.ért. - K 21-22 Anyagok - K 26-28 Áruk Értékvesztés kivezetése: T 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása T 269 Kereskedelmi áruk értékvestése és annak visszaírása T 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása T 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása - K 8693 Biztosító térítése: Dec. 31-ig befolyt: T 384

- K 968 Bizt.által visszaigazolt kártérítés összege Dec. 31-ig be nem folyt, elismert összeg: T 391 Bevételek aktív idıbeli elhatárolása

- K 968 Dolgozót terhelı kártérítés: T 3612 Elıírt tartozások

- K 9631 Káreseménnyel kapcsolatosan kapott bev. 6. Készletek átsorolása a tárgyi eszközök közé (ha a vállalkozó helytelenül tette oda) a) Raktáron lévı új készlet átminısítése: T 161 - K 21-22 Anyagok b) Már haszn.ba vett (anyagktg.ként elszámolt) készlet átminısítése: Készletre vétel: T 21-22 Anyagok T 24 (Növendék-,hízó-és egyéb állatok) - K 51 Anyagktg. Átsorolás a tárgyi esz. közé: T 13-15 - K 21-22 Anyagok - K 24 Terv sz. ÉCS elszám.a használat idejére: T 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás T 572

- K 13-15 7. Értékvesztés a) Ha áll.csökk.nincs: Értékvesztés elszámolása: T 8691 Készletek elszámolt értékvesztése - K 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása - K 269 Kereskedelmi áruk értékvestése és annak visszaírása

- K 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása - K 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása

Értékvesztés visszaírása: T 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása T 269 Kereskedelmi áruk értékvestése és annak visszaírása T 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása T 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása - K 9661 Készletek elszám. ért.vesztésének visszaírása

71

b) Ha áll.csökkenés következik be: Bekerülési érték kivezetése: T 8693 Hiányzó,megsemmisült, áll.ból kivez.készl.könyv sz.ért.


- K 8693 KÖNYVELÉS ELSZÁMOLÓ ÁR ALKALMAZÁSA ESETÉN A készlet besz.ára két könyvviteli szlán kerül kimutatásra: (besz.ár= elszám.ár±árkülönbözet) � készletszámlán, melyen a készlet értéke elszámoló áron jelenik meg, � árkülönbözet számlán, melyen az elszámoló árhoz kapcsolódó árkülönbözet jelenik meg. Növekedések: 1. Beszerzés Beszerzési árba tartozó tételek belföldi szállító számlája alapján: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete T 466 Elızetesen felszámított áfa

- K 4541 Belföldi anyag- és áruszállítók - K 4543 Belföldi szolgáltatók

Külföldi szállító számlája alapján: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete

- K 4542 Külf… - K 4544 Külföldi szolgáltatók

Megjegyzés: az elıbbi szlaösszefüggéssel kell könyvelni a belf./külf. szállító szlája alapján: � a szállítási és rakodási költséget, � a közvetítıi, bizományi díjakat. Importbeszerzés esetén

a) vámterhek könyvelése: T 228 Anyagok árkülönbözete

T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete

- K 465 Vám- és pénzügyırség elszámolási számla b) levonható áfa a kivetett összegben: T 368 - K 465 Vám- és pénzügyırség elszámolási számla

áfa átvezetése a pü rendezés napján: T 466 - K 368 Raktárba tört. beszáll.ig felmerült hitelkamat kezelési ktg,rend.re tart.jutalék,bankgar.: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete

- K 384 - K 479

Hatósági díjak, adók, illetékek könyvelése: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete

- K 463 Készletrevétel elszámoló áron: T 211-227 Anyagok elszám.áron T 262 Áruk elszámoló áron T 281-287 Betétdíjas göngyölegek

- K 228 Anyagok árkülönbözete - K 263 Áruk árkülönbözete - K 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete

72

2. Apportként kapott készlet Létesítı okirat sz.érték elszám.: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete

- K 32,33,35 Jegyzett,de még be nem fizetett tıke Készletrevétel elszámoló áron: T 211-227 Anyagok elszám.áron T 262 Áruk elszámoló áron T 281-287 Betétdíjas göngyölegek

- K 228 Anyagok árkülönbözete - K 263 Áruk árkülönbözete - K 288

Áthárított áfa: T 466

- K 479 K.féle röv.lej.egy.köt. Jegyzett tıke növekedése: T 32, 33, 35

- K 411 Jegyzett tıke 3. Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt készlet A nyilv. szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték, ill. az áll.ba vétel idıpontjában ismert piaci érték könyv.: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete

- K 9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke - K 9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke Készletrevétel elszámoló áron: T 211-227 Anyagok elszám.áron T 262 Áruk elszámoló áron T 281-287 Betétdíjas göngyölegek - K 228 Anyagok árkülönbözete - K 263 Áruk árkülönbözete

- K 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete Áthárított áfa: T 466 - K 479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Bevétel passzív idıbeli elhatárolása: T 9891 - K 483 Halasztott bev.-ek

� T 9892 Megszüntetése: T 483 - K 9891 (pl.terv sz.ÉCS elszámolásakor) K 9892

4. Tárgyi eszköz átsorolása a készletek közé (ha a vállalkozó helytelenül tette oda)

a) Még nem aktivált t.eszk. átsorolása: T 228 Anyagok árkül.

T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete

- K 161 Befejezetlen beruházások Készletrevétel elszámoló áron: T 211-227 Anyagok elszám.áron

T 262 Áruk elszámoló áron T 281-287 Betétdíjas göngyölegek


b) Már aktivált tárgyi eszk. átsorolása:

Készlet áll.ba vétele (bruttó érték kivez.): T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 13-15 Tárgyi eszközök

73

Készletrevétel elszámoló áron: T 211-227 Anyagok elszámolóáron T 262 Áruk elszámoló áron T 281-287 Betétdíjas göngyölegek


Tárgyévben elszámolt ÉCS kivezetése: T 139-159 T.eszk.terv.sz.ÉCS-e

- K 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás - K 572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenés Anyagköltség elszámolása: T 51 Anyagktg. - K 211-227 Anyagok elszámolóáron - K 262 Áruk elszámoló áron - K 281-287 Betétdíjas göngyölegek Csökkenések: beszerzési áras elszámolásnál leírtak szerint, csak a készlet értékének

meghatározásában mutatkozik eltérés(a ktg, ráfordítás számlák Tartozik és a készletszlák Követel oldalán kell könyvelni, elszámoló áron).

Kapcs. tételként az elszámoló ár alkalmazása esetén legkésıbb a mérleg készítését megelızıen el kell számolni (fel kell osztani) a készletcsökkenésekre jutó árkülönbözetet.

Az árkülönbözet felosztása: � Árkülönbözet %-ának meghatározása � árkülönbözet hány %-a az elszámló árnak:

árk.%= árkülöbözet számla egyenlege naptári évben rend.re álló összes készlet * 100

(nyitó + beszerzés) elszámoló áron � Az árkül.% ismeretében meg kell határozni a készletcsökk.re jutó árkülönbözetet: készletcsökkenés elszámoló áron x árkülönbözet % (készletcsökk. a készletszla K o.-n) � Az árkülönbözet felosztásának könyvelése: Ha az árkülönbözet számla Tartozik egyenlegő: T 51 T 814 ELÁBÉ T 8693 T 881Társ.ba bevitt v.tárgyak nyil.sz.ért. T 8891 Tér.nélk.átadott v.tárgyak ny.sz...

- K 228 Anyagok árkülönbözete - K 263 Áruk árkülönbözete

- K 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete Ha az árkülönbözet számla Követel egyenlegő: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete

- K 51 - K 814 - K 8693 - K 881 - K 8891

II. Könyvviteli elszámolások évközi folyamatos érté knyilvántartás hiányában: A beszerzéseket azonnal költségként kell elszámolni, anyagok esetében az 51. Anyagköltség , az áruk esetében a 814. Eladott áruk beszerzési értéke könyvviteli számlán. Készletre vétel beszerzési értékeinek meghatározása: – átlagos (súlyozott) beszrezési ár, – legutolsó beszerzési ár, – tényleges, a mérlegkészítéskor ismert beszerzési ár. Az esetleges értékvesztéseket, ill. az értékvesztések visszaírását el kell számolni.

74

B/9. A saját termelés ő készletek gazdasági eseményeinek könyvviteli elszá molása a különféle nyilvántartási változatok szerint II. Tk. 326.o. - 340.o. I. Évközi folyamatos értéknyilvántartás esetén: KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉGEN TÖRTÉNİ ÉVKÖZI NYILVÁNTARTÁS Növekedések: 1. Készletre vétel elıállítási költségen T 23-25 Saját term.készletek

- K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása Így kell könyvelni a vevı által visszaküldött, ill. elszámolási hibából eredı leltári többletet is. 2. Vásárolt állatok elszámolása beszerzési értéken T 51 Anyagktg. - K 454 T 24 Állatok

- K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása 3. Többletként fellelt saját term.készlet T 23-25 - K 9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke és T 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke - K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása Bevétel passzív idıbeli elhatárolása: T 9892 - K 483 Halasztott bev.-ek

� Megszüntetése: T 483 - K 9892 (készlet csökkenésekor)

Csökkenések: 1. Értékesítés A készletcsökkenés elszámolása T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása

- K 23-25 Értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok ért.veszt.és annak visszaír. T 259 Késztermékek ért.veszt.és annak visszaírása

- K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása Árbevétel és a fiz.áfa elsz.: T 31 Vevık (el.ár+áfa)

- K 91-94 Árbevétel -K 467 Fizetendı áfa Ha kp-es értékesítés esetén az árbevétel és az áfa elszám.: T 381 Pénztár - K 91-92 T 91-92 Árbevétel áfa könyvelése - K 467 2. Értékesítés saját boltban a) átadás saját boltnak közvetlen önktg.en: T 255 S.t.b.készl.árrése - K 251-253 Késztermékek b) készletre vétel fogy.áron: T 254 S.t.b.készletek - K 255 S.t.b.készl.árrése 3. Befejezetlen termelés, félkész termék továbbfelhaszn.-a, késztermékek vállalkozáson belüli felhasználása Készletcsökk. elszámolása: T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása - K 23-25 Értékvesztés kivezetése: T 239 Bef.len term.és félkész termékek ért.veszt.és annak visszaírása T 249 Állatok ért.veszt.és annak visszaír. T 259 Késztermékek ért.veszt.és annak visszaírása - K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása

75

4. Értékvesztés elszámolása a) Ha állománycsökkenés nincs: T 8691 Készletek elszámolt értékvesztése - K 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása

- K 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása - K 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása

és T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása - K 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke Értékvesztés visszaírása: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 9661 Készletek elszámolt értékvesztésének visszaírása és T 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke - K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása b) Ha áll.csökkenés következik be: Készletcsökkenés elszámolása közvetlen önköltségen: T 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke

- K 23-25 Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása

- K 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke és T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása - K 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke 5. Apportként történı átadás Készletcsökkenés közvetlen önköltségen: T 881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 23-25 Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke és T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása - K 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke Részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T 36 Egyéb követelés - K 981 Társaságba bevitt eszközök létesítı okiratban meghatározott értéke Részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor: T 17 Tulajdonosi részesedést jelentı befektetések

- K 36 Fizetendı áfa (alapja: a létesítı okirat sz.érték): T 368 (áthár.áfa) T 881 (át nem hárított áfa esetrén) Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 467 6. Átadás térítés nélkül Készletcsökkenés közvetlen önköltségen: T 8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 23-25 Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 8891 és T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása - K 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke

76

Fizetendı áfa (alapja a piaci érték): T 368 (áthár.áfa) T 8891 (át nem hárított áfa esetrén) - K 467 7. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett saját termeléső készletek Készletcsökkenés közvetlen önktg.en: T 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv sz.ért.

- K 23-25 Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv sz.ért. és T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása - K 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke Biztosító térítése: Dec. 31-ig befolyt: T 384

- K 968 Bizt.által visszaigazolt kártérítés összege Dec. 31-ig be nem folyt, elismert összeg: T 391 - K 968 Bevételek aktív idıbeli elhatárolása Dolgozót terhelı kártérítés: T 3612 Elıírt tartozások - K 9631 Káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevételek ELSZÁMOLÁSI EGYSÉGÁRON TÖRTÉN İ ÉVKÖZI NYILVÁNTARTÁS Növekedések: 1. Készletre vétel Készletnövekedés könyvelése elszámolási egységáron: T 231-237 Befejezetlen termelés és félkész termék elszámolási egységáron T 241-246 Állatok elszámolási egységáron T 251-257 Késztermék elszámolási egységáron - K 238 Befejezetlen termelés és félkész termék készletérték-különbözete

- K 248 Állatok készletérték-különbözete - K 258 Késztermék készletérték-különbözete

2. Vásárolt állatok elszámolása Állományba vétel elszámolási egységáron: T 241-246 - K 248 Állatok készletérték-különbözete Állatok beszerzési értékének elszámolása: T 51 Anyagktg.

- K 454 T 248 Állatok készletérték-különbözete

- K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása 3. Többletként fellelt saját termeléső készlet Készlet állományba vétele piaci értéken: T 238 Befejezetlen termelés és félkész termék készletérték-különbözete T 248 Állatok készletérték-különbözete T 258 Késztermék készletérték-különbözete - K 9892 Késztermék könyvelése elszámolási egységáron: T 231-237 Befejezetlen termelés és félkész termék elszámolási egységáron T 241-246 T 251-257 - K 238 Befejezetlen termelés és félkész termék készletérték-különbözete - K 248 Állatok készletérték-különbözete - K 258 Késztermék készletérték-különbözete és T 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke - K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása

77

Bevétel passzív idıbeli elhatárolása: T 9892 - K 483 Halasztott bev.-ek � Megszüntetése: T 483 - K 9892 (készlet csökkenésekor)

Csökkenések: Készletcsökkenésekre jutó készletérték-különbözetet (KÉK) fel kell osztani a szlarendben meghatározott idıszakonként. KÉK felosztásának könyvelése:

a) Ha a tényleges közvetlen önktg magasabb, mint az elszámolási egységár, azaz a KÉK számlának Tartozik egyenlege van: T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása - K 238 Befejezetlen termelés és félkész termék készletérték-különbözete - K 248 Állatok készletérték-különbözete - K 258 Késztermék készletérték-különbözete

b) Ha a tényleges közvetlen önktg alacsonyabb, mint az elszámolási egységár, azaz a KÉK

számlának Követel egyenlege van: T 238 Befejezetlen termelés és félkész termék készletérték-különbözete T 248 Állatok készletérték-különbözete T 258 Késztermék készletérték-különbözete - K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása

Ha a készletcsökk.-t ráfordításként kell elszámolni (tér.nélk.átadás, apportként tört.átadás, hiányzó,megsemmisült…) � a KÉK a ráfordítás számlát módosítja a tényleges önktg.re: T 8 Ráfordítás - K 238 Befejezetlen termelés és félkész termék készletérték-különbözete

- K 248 Állatok készletérték-különbözete - K 258 Késztermék készletérték-különbözete vagy: T 238 Befejezetlen termelés és félkész termék készletérték-különbözete T 248 Állatok készletérték-különbözete T 258 Késztermék készletérték-különbözete

- K 8 Ráfordítás Kapcsolódó tétel (változtattuk a készlet értékét, aminek meg kell jelennie az 581.számlán): T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása

- K 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke vagy: T 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke - K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása A készletcsökk.re jutó KÉK elszámolásának célja, hogy az érintett eredmény (csökkentı) szla a tényleges közvetlen önktg-et mutassa.(=ahogyan változik a 8. ráfordítás szla, úgy mozdul az 581. saját termeléső készl.ek áll.változása szla, mind2nek a T vagy K oldalára könyvelünk.) 1. Értékesítés Készletcsökkenés könyvelése elszámolási egységáron: T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása - K 231-237 Befejezetlen termelés és félkész termékek elszámolási egységáron - K 241-246 Állatok elszámolási egységáron - K 251-257 Késztermék elszámolási egységáron (Fogy.áron: T 581- K 254; csökk.re jutó árrés: T 255 - K 581) Értékvesztés kivezetése: T 239 Bef.len term.és félkész termékek ért.veszt.és annak visszaírása T 249 Állatok ért.veszt.és annak visszaír. T 259 Késztermékek ért.veszt.és annak visszaírása - K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása Az értékesítésre jutó KÉK könyvelése: lásd elıbb. Árbevétel és a fizetendı áfa elsz.: T 31 Vevık (el.ár+áfa) - K 91-94 Árbevétel

- K 467 Fizetendı áfa Ha kp-es értékesítés esetén az árbev.és az áfa elszám.: T 381 Pénztár - K 91-92 T 91-92 Árbevétel áfa könyvelése

- K 467

78

2. Értékesítés saját boltban a) Átadás saját boltnak elszám.egységáron: T 255 - K 251-253 Késztermékek b) Készletérték különbözet: T 255 - K 258 Késztermékek KÉK különbözete vagy: T 258 - K 255 c) Készletre vétel fogy.áron: T 254 - K 255 S.t.b.készl.árrése 3. Befejezetlen termelés, félkész termék továbbfelhasználása, késztermékek vállalkozáson belüli felhasználása Készletcsökkés elszámolási egységáron: T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása - K 241-246 Állatok elszámolási egységáron - K 231-237 Befejezetlen termelés és félkész termék elszámolási egységáron - K 251-257 Késztermék elszámolási egységáron Értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása Továbbfelhasználásra, felhasználásra jutó KÉK könyvelése: lásd elıbb. 4. Értékvesztés elszámolása

a) Ha állománycsökkenés nincs: T 8691 Készletek elszámolt értékvesztése

- K 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása - K 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása - K 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása

és T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása - K 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke

Értékvesztés visszaírása: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása

T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 9661 Készletek elszámolt értékvesztésének visszaírása

és T 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke

- K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása b) Ha állománycsökkenés következik be:

Készletcsökkenés elszámolási egységáron: T 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke - K 241-246 Állatok elszámolási egységáron

- K 231-237 Befejezetlen termelés és félkész termék elszámolási egységáron - K 251-257 Késztermék elszámolási egységáron és T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása - K 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke

Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása

- K 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv sz.ért. és T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása

- K 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke A csökkenésre jutó KÉK könyvelése: lásd elıbb. 5. Apportként történı átadás Készletcsökkenés elszámolási egységáron: T 881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 241-246 Állatok elszámolási egységáron - K 231-237 Befejezetlen termelés és félkész termék elszámolási egységáron - K 251-257 Késztermék elszámolási egységáron és T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása - K 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke

79

Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke és T 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke

- K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása A csökkenésre jutó KÉK könyvelése: lásd elıbb. 6. Átadás térítés nélkül Készletcsökkenés elszámolási egységáron: T 8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 241-246 Állatok elszámolási egységáron - K 231-237 Befejezetlen termelés és félkész termék elszámolási egységáron

- K 251-257 Késztermék elszámolási egységáron és T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása - K 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 8891 és T 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke

- K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása Fizetendı áfa (alapja a piaci érték): T 368 (áthár.áfa) T 8891 (át nem hárított áfa esetén) - K 467 7. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett saját termeléső készletek Készletcsökkenés elszámolási egységáron: T 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv sz.ért. - K 241-246 Állatok elszámolási egységáron - K 231-237 Befejezetlen termelés és félkész termék elszámolási egységáron

- K 251-257 Késztermék elszámolási egységáron és T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása - K 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv sz.ért. és T 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke

- K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása A készletcsökkenésre jutó KÉK könyvelése: lásd elıbb. Biztosító térítése: dec. 31-ig befolyt: T 384

- K 968 Bizt.által visszaigazolt kártérítés összege Dec. 31-ig be nem folyt, elismert összeg: T 391 Bevételek aktív idıbeli elhatárolása - K 968 Dolgozót terhelı kártérítés: T 3612 Elıírt tartozások

- K 9631 Káreseménnyel kapcsolatosan kapott bev.

80

II. Évközi folyamatos értéknyilvántartás hiányában: Számlaösszefüggések: 1. Nyitás: T 23 Befejezetlen termelés és félkész termékek T 24 Állatok T 25 Késztermék - K 491 Nyitómérleg számla 2. Évközi gazdasági események: T 23-25 - K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása És a csökkenés elszámolása közvetlen önköltségen. 3. Év végi feladatok: Zárókészlet készletre vétele: T 23 Befejezetlen termelés és félkész termékek T 24 Állatok T 25 Késztermék - K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása Nyitókészlet kivezetése: T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása

- K 23 Befejezetlen termelés és félkész termékek - K 24 Állatok - K 25 Késztermék

Értékvesztés elszámolása: T 8661 Készletek értékvesztése - K 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása

- K 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása - K 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása

és T 581 Saját termeléső készletek állományváltozása - K 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke Értékvesztés visszaírása: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 9661 és T 582 Saját elıállítású eszközök aktivált értéke

- K 581 Saját termeléső készletek állományváltozása

81

B/10. A követelések (vev ı-, váltó-, egyéb követelések) gazdasági eseményeine k könyvviteli elszámolása 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból ( vevık) Belföldi követelések - Belföldi értékesítésbıl származó követelése elfogadott számla szerinti összegének könyvelése: T 311. Belföldi követelések (forintban) számla szerinti eladási ár + áfa

- K 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele eladási ár - K 96. Egyéb bevételek - K 467. Fizetendı áfa áfa

- A követelés eredeti összegét csökkentı helyesbítések tételeinek (engedmény, visszaküldés) könyvelése helyesbítı számla alapján: T 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele T 96. Egyéb bevételek T 467. Fizetendı áfa

- K 311. Belföldi követelések (forintban) - Belföldi vevınek utólag adott, konkrét értékesítéshez nem kapcsolódó engedmények elszámolása: T 864. Utólag adott engedmények

- K 311. Belföldi követelések (forintban) - K 384. Elszámolási betétszámla

- A belföldi vevık tartozásainak kiegyenlítése: T 381. Pénztár T 383. Csekkek T 384. Elszámolási betétszámla T 34. Váltókövetelések

- K 311. Belföldi követelések (forintban) - A szerzıdésben meghatározott fizetési határidın belül történt pénzügyi rendezés esetén adott – max. a késedlmi kamattal arányos – nem számlázott árengedmény: T 8791. Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó adott árengedmény

- K 311. Belföldi követelések (forintban) - A vevıktıl kapott elılegek elszámolása: Kapott elıleg (összege magában foglalja az áfát is!): T 384. Elszámolási betétszámla

- K 453. Vevıktıl kapott elılegek T 368. Különféle egyéb követelések (áfa elszámolási számla)

- K 467. Fizetendı áfa A vevı által elılegként átutalt összeg átvezetése a telj.kor (az 1 pont könyv. után): T 453. Vevıktıl kapott elılegek

- K 311. Belföldi követelések (forintban) és T 467. Fizetendı áfa - K 368. Különféle egyéb követelések (áfa elszámolási számla) - Ugyanazon vállalkozóval szemben fennálló követelések és tartozások összegeinek rendezése megállapodás alapján: T 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek (technikai szla, 368 is lehet)

- K 311. Belföldi követelések (forintban) T 43-47. Kötelezettségek - K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek (368 is lehet) - Behajthatatlan belföldi követelések összegének leírása: T 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege - K 311. Belföldi követelések (forintban) - Korábban behajthatatlanként leírt belföldi követelésekre utólag történt befizetések összegének leírása: T 384. Elszámolási betétszámla - K 9633. Behajthatatlan követelésekre utólag befolyt összegek

82

- Követelés fejében (csıdeljárás során, zálogjoggal biztosított követelés fejében, csereszerzıdés alapján) átvett eszközök elszámolása: T 1-3. Eszközök (számlázott -áfa nélküli, megállapodás, csereszerz. - K 454. Szállítók szerinti- ellenérték elszámolása az eszk. átvételekor) T 1-3. Eszközök (az áfa könyvelése a számla alapján- le nem vonható) T 466. Elızetesen felszámított áfa (vagy levonható áfa)

- K 454. Szállítók Követelés „kiegyenlítésének” elszámolása: T 454. Szállítók

- K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek T 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek

- K 311. Belföldi követelések (forintban) - Követelés fejében, felszámolási eljárás keretében átvett eszközök elszámolása: Számlázott ellenérték elszámolása az eszközök átvételekor: T 1-3. Eszközök

- K 454. Szállítók Követelés és kötelezettség összevezetése legfeljebb a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben: T 454. Szállítók


- K 311. Belföldi követelések (forintban) Különbözet elszámolása: a) a vagyonfelosztási javaslat sz. érték kevesebb a követelés összegétıl: T 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege

- K 311. Belföldi követelések (forintban) b) a vagyonfelosztási javaslat sz. érték meghaladja a követelés összegét: T 454. Szállítók

- K 969. Különféle egyéb bevételek - Követelés értékesítése: A vevı által elfogadott érték könyvelése (új vevı): T 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevık)

- K 962. Értékesített, átruházott követelések elismert értéke Az értékesített követelés nyilvántartás szerinti értékének kivezetése: T 862. Értékesített, átruházott követelések könyv szerinti értéke

- K 311. Belföldi követelések (forintban) - Vevıkövetelés átadása térítés nélkül: T 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke

- K 311. Belföldi követelések (forintban) - Elengedett vevıkövetelés: T 8893. Elengedett követelés könyv szerinti értéke

- K 311. Belföldi követelések (forintban) - Belföldi követelések értékvesztésének elszámolása: T 8662. Követelések elszámolt értékvesztése

- K 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása - Belföldi követelések értékvesztésének visszaírása: T 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása

- K 9662. Követelések visszaírt értékvesztése - A követelés állománycsökkenésekor a nyilvántartott értékvesztés kivezetése: T 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása

- K 311. Belföldi követelések (forintban) Külföldi követelések (vev ık): - Külföldi értékesítésbıl származó követelések számla szerinti devizaértékének a szerzıdés sz. teljesítés napjára vonatkozó választott árf.-on átszámított ftösszege: T 317. Külföldi követelések (devizában) - K 93-94. Exportértékesítés árbevétele (áfakulcs: 0%)

83

- A külf. vevı tartozásának kiegyenlítése (pü.telj.napján érv.árf.-on átszám. ft.értéken, ill. ha nincs devizaszámlája:szlavezetı hitelintézet által ténylegesen jóváírt ft.értéken) T 382. Valutapénztár T 383. Csekkek T 384. Elszámolási betétszámla T 386. Devizabetét-számla

- K 317. Külföldi követelések (devizában) Kapcsolódó tétel: az árfolyam-különbözet elszámolása A pénzügyi teljesítéskori árfolyam magasabb a telj.kori árf.-nál (árf.nyereség): T 317. Külföldi követelések (devizában)

- K 9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek A pénzügyi teljesítéskori árfolyam alacsonyabb a telj.kori árf.-nál (árf.veszteség): T 8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árf.vesztesége

- K 317. Külföldi követelések (devizában) A pénzügyileg nem realizált árf.különbözetet a 368. Devizaárf.-különbözeti számla (DÁK) segítségével könyveljük. - A külföldi vevı tartozásának váltóval történı kiegyenlítése (a külf. köv. ft.összeg): T 346. Külföldi váltókövetelések

- K 317. Külföldi követelések (devizában) - A külföldi vevıktıl kapott elılegek elszámolása: T 386. Devizabetét-számla T 384. Elszámolási betétszámla

- K 453. Vevıktıl kapott elılegek - A vevı által átutalt elıleg átvezetése a teljesítéskor: T 453. Vevıktıl kapott elılegek

- K 317. Külföldi követelések (devizában) Kapcsolódó tétel: árf.különbözet elszámolása (2-es gondolatjel). - A külf. vevıvel szembeni követelés importáruval, importszolg.-sal történı kiegyenlítéséhez (barter ügylet) kapcsolódó tartozás-követelés összevetése (nyilvántartás szerinti választott árfolyamon átszámított forintértéken): T 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek

- K 317. Külföldi követelések (devizában) T 454. Szállítók

- K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Elızmény: exportértékesítés: T 317. Külföldi követelések (devizában)

- K 93-94. Exportértékesítés árbevétele Importáru,-szolg.elszámolása: T 2, 5 (8)

- K 454. Szállítók - Behajthatatlan külföldi követelések összegének leírása: T 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege

- K 317. Külföldi követelések (devizában) - Korábban behajthatatlanként leírt külf. köv.-re utólag történt befizetések elszám.: T 384. Elszámolási betétszámla T 386. Devizabetét-számla

- K 9633. Behajthatatlan követelésekre utólag befolyt összegek - Követelés értékesítése: lásd a belföldi követeléseknél leírtakat. - Vevıkövetelés átadása térítés nélkül: lásd a belföldi követeléseknél leírtakat. - Elengedett vevıkövetelés: lásd a belföldi követeléseknél leírtakat. - Külföldi követelések értékvesztésének elszámolása: T 8662. Követelések elszámolt értékvesztése

- K 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása - Külföldi követelések értékvesztésének visszaírása: T 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása

- K 9662. Követelések visszaírt értékvesztése

84

- A követelés állománycsökkenésekor a nyilvántartott értékvesztés kivezetése: T 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása

- K 317. Külföldi követelések (devizában) - A külföldi követelések év végi értékelésekor keletkezı nem realizált árf.veszt. elszámolása (ha az összevont árf.-különbözet jelentıs): Ha az árf. csökkent: T 368. Különféle egyéb követelések (DÁK számla)

- K 317. Külföldi követelések (devizában) Ha az árf. nıtt: T 317. Külföldi követelések (devizában)

- K 368. Különféle egyéb követelések (DÁK szla) Kapcsolódó tétel: összevont árfolyam-különbözet könyvelése. 2. A váltókövetelésekkel kapcsolatos könyvviteli el számolások Belföldi váltókövetelések - Követelés fedezetére kapott váltó (kiváltott követelés összegében): T 34. Váltókövetelések

- K 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevık) - A váltóadós által kifizetett váltó értékének kivezetése: A váltó könyv szerinti értéke: T 368. Különféle egyéb követelések

- K 34. Váltókövetelések A váltó névértéke: T 384. Elszámolási betétszámla

- K 368. Különféle egyéb követelések A váltó kamata: T 368. Különféle egyéb követelések

- K 9741. Forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszköz után kapott (járó) kamat

- A külföldi váltók sajátos elszámolása: A pénzügyi teljesítéskori árfolyam magasabb a nyilvántartási árfolyamnál (árf.nyer.): T 346. Külföldi váltókövetelések

- K 9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége

A pénzügyi teljesítéskori árfolyam alacsonyabb a nyilvántartási árf.-nál (árf.veszt.): T 8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége

- K 346. Külföldi váltókövetelések A pénzügyileg nem realizált árfolyam-különbözeteket a 368. Devizaárfolyam-különbözeti számla (DÁK) segítségével könyveljük! - Szállítóval szembeni tartozás kiegyenlítése váltóval (váltóátruházás): A váltó értékének kivezetése a váltókövetelés, ill. a kötelezettség összege közül a kisebbik összegében: T 454. Szállítók


- K 34. Váltókövetelések Kapcsolódó tétel: a) A váltóbirtokost megilletı (idıarányosan járó) kamat könyvelése, ha a váltókövetelés összegét meghaladja a kiegyenlített kötelezettség: T 454. Szállítók


b) A váltóbirtokost terhelı kamat könyvelése, ha a váltókövetelés könyv szerinti értéke meghaladja a azállítóval szembeni kötelezettség összegét: T 872-873. Fizetendı kamatok és kamatjellegő ráfordítások

- K 34. Váltókövetelések c) Devizaváltó esetén az árf.-különbözet elszámolása (lásd 3. gondolatjel) - A váltókövetelés leszámítolása: A váltókövetelés összegének kivezetése (könyv szerinti értékével): T 368. Különféle egyéb követelések

- K 34. Váltókövetelések A váltó könyv sz. értéke és a váltóbirtokost idıarányosan megilletı kamat címén járó összeg könyvelése: T 384. Elszámolási betétszámla

- K 368. Különféle egyéb követelések A váltóbirtokost idıarányosan megilletı kamat könyvelése:

85

T 368. Különféle egyéb követelések - K 9741. Forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszköz után kapott (járó) kamat

A váltóleszámítollási díj elszámolása: T 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak

- K 38. Elszámolási betétszámla - Elévült, behajthatatlan váltó kivezetése: T 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege

- K 34. Váltókövetelések - Korábban behajthatatlanként leírt belföldi váltókövetelésekre utólag történt befizetések összegének elszámolása: T 384. Elszámolási betétszámla

- K 9633. Behajthatatlan követelésekre utólag befolyt összegek - Váltókövetelés átadása térítés nélkül: T 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke

- K 34. Váltókövetelések - Elengedett váltókövetelés: T 8893. Elengedett követelés könyv szerinti értéke

- K 34. Váltókövetelések - Váltókövetelések értékvesztésének elszámolása: T 8662. Követelések elszámolt értékvesztése

- K 345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása - K 349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása

- Váltókövetelések értékvesztésének visszaírása: T 345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása T 349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása

- K 9662. Követelések visszaírt értékvesztése - A követelés állománycsökkenésekor a nyilvántartott értékvesztés kivezetése: T 345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása T 349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása

- K 34. Váltókövetelések - A külföldi váltókövetelések év végi értékelésekor keletkezı árf.különbözet elszámolása (ha az összevontan jelentısnek minısül): Árfolyam csökk.: T 368. Különféle egyéb követelések (DÁK számla)

- K 346. Külföldi váltókövetelések Árfolyam nıtt: T 346. Külföldi váltókövetelések

- K 368. Különféle egyéb követelések (DÁK szla) Kapcsolódó tétel: összevont árfolyam-különbözet könyvelése. - A váltó idıarányos kamatának elszámolása: T 3913. Árbevétel, egyéb kamatbevétel, egyéb bevétel elhatárolása


Külföldi váltó: az esedékes devizában felszámított kamatot az év út.só napján érvényes választott árfolyamon átszámított ft.értéken kell elszámolni. 3. Az egyéb követelések f ıkönyvi elszámolása A) Munkavállalókkal szembeni követelések A munkavállalóknak, tagoknak pénzben folyósított elılegek elszámolása: - Elıleg folyósítása: T 361. Munkavállalókkal szembeni követelések

- K 381. Pénztár - K 384. Elszámolási betétszámla

- Elıleg visszafizetése: T 381. Pénztár - K 361. Munkavállalókkal szembeni követelések

- Elıleg levon. mbérbıl: T 471. Jövedelemelszámolási számla - K 361. Munkavállalókkal szembeni követelések

86

Elıírt tartozások: - Munkavállaló, tag kártérítési kötelezettsége (leltárhiány, káresemény okozása…): T 361. Munkavállalókkal szembeni követelések

- K 9632. Kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, kés.-mi kamatok, kátérítések - Az elıírt tartozások bérbıl való levonása: T 471. Jövedelemelszámolási számla

- K 361. Munkavállalókkal szembeni követelések - Az elıírt tartozások befizetése készpénzben: T 381. Pénztár

- K 361. Munkavállalókkal szembeni követelések Egyéb elszámolások a munkavállalókkal: - Elsz.-ra kiadott öszeg: T 361. Munkavállalókkal szembeni követelések

- K 381. Pénztár - Visszafizetés: T 381. Pénztár

- K 361. Munkavállalókkal szembeni követelések B) Költségvetési kiutalási igények (költségvetéstıl igényelt juttatások) - Árbevételbe beszámító árkiegészítés igénylése: T 362. Költségvetési kiutalási igények

- K 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele - K 93-94. Külföldi értékesítés árbevétele

Kapcsolódó tétel lehet: áfa elszámolása: T 362. Költségvetési kiutalási igények - K 467. Fizetendı áfa

- A kiutalási igény pénzügyi teljesítése: T 384. Elszámolási betétszámla

- K 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése - Évnyitás utáni összevezetés: T 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése

- K 362. Költségvetési kiutalási igények C) Rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök 1) Kölcsön kihelyezése: T 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök

- K 381. Pénztár - K 384. Elszámolási betétszámla - K 386. Devizabetét-számla

2) Kölcsön visszafizetése: T 381. Pénztár T 384. Elszámolási betétszámla T 386. Devizabetét-számla

- K 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök Kapcsolódó tétel: devizakölcsön esetén az árf.különbözet elszámolása. 3) Behajthatatlan követelések összegének leírása: T 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege

- K 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök 4) Korábban behajthatatlanként leírt köv.-ekre utólag történt befizetések összegének elszámolása: T 384. Elszámolási betétszámla T 386. Devizabetét-számla

- K 9633. Behajthatatlan követelésekre utólag befolyt összegek 5) Rövid lejáratú kölcsön értékesítése: A vevı által elfogadott érték könyvelése: T 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevık)

- K 962. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert értéke Az értékesített követelés nyilvántartás szerinti értékének kivezetése: T 862. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értéke

- K 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök 6) Rövid lejáratú kölcsön átadása térítés nélkül: T 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke

- K 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök 7) Elengedett rövid lejáratú kölcsön: T 8893. Elengedett követelés könyv szerinti értéke

- K 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök 8) Rövid lejáratú kölcsön értékvesztésének elszámolása:

87

T 8662. Követelések elszámolt értékvesztése - K 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása

9) Rövid lejáratú kölcsön értékvesztésének visszaírása: T 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása

- K 9662. Követelések visszaírt értékvesztése 10) A követelés állománycsökkenésekor a nyilvántartott értékvesztés kivezetése: T 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása

- K 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök 11) A külf. követelések év végi értékelésekor keletkezı árf.különbözet elszámolása (ha az összevontan jelentısnek minısül): Árfolyam csökk.: T 368. Különféle egyéb követelések (DÁK számla)

- K 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök Árfolyam nıtt: T 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök

- K 368. Különféle egyéb követelések (DÁK szla) Kapcsolódó tétel: összevont árfolyam-különbözet könyvelése. 12) A rövid lejáratú kölcsön kamatának elszámolása: Év közben befolyt kamat: T 384. Elszámolási betétszámla T 386. Devizabetét-számla


Az idıarányos kamat könyvelése: T 3913. Árbevétel, egyéb kamatbevétel, egyéb bevétel elhatárolása


Az esedékes devizában felszámított kamatot az év út.só napján érvényes választott árfolyamon átszámított ft.értéken kell elszámolni. D) Különféle egyéb követelések A 368. Különféle egyéb követelések számla alszámláin számos gazdasági esemény kapcsán könyvelünk: áfa elszámolás, részesedés, ÉP-ok értékesítésekor, váltókövetelések egyes gazd.-i eseményeinél…

88

B/11. Az aktív és passzív id ıbeli elhatárolások egyes esetei, azok könyvviteli e lszámolása Az idıbeli elhatárolás elve : az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott idıszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló idıszak és az elszámolási idıszak között megoszlik. Az idıbeli elhatárolás lehetısége és kötelezettsége csak a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozókra terjed ki. Az idıbeli elhatárolás lehet aktív és passzív . Az aktív idıbeli elhatárolások a mérlegben eszközként, a passzív idıbeli elhatárolások forrásként jelennek meg. Az aktív idıbeli elhatárolás az eredményre növelı, míg a passzív idıbeli elhatárolás az eredményre csökkentı hatást gyakorol. Az idıbeli elhatárolások esetei: – Aktív id ıbeli elhatárolások (év közben kell elszámolni)

1. Bevételek aktív id ıbeli elhatárolása (pl. bérleti díj) – A mérleg fordulónapja után esedékes, de a mérleggel lezárt idıszakra

elszámolandó járó árbevétel, kamatbevétel és egyéb bevételek (megszüntetés: január 1.)

– Diszkont értékpapírok idıarányos kamata (megszüntetés: beváltáskor) – A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt - hitelviszonyt

megtestesítı - kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti nyer4eségjellegó különbözetbıl a beszerzéstıl az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedı idıszakra idıarányosan jutó összeg. (megszüntetés: értékesítéskor, beváltáskor, értékvesztéskor, kivezetéskor)

2. Költségek, ráfordítások aktív id ıbeli elhatárolása (pl. újságelıfizetés, váltótartozás névértékében lévı kamat)

– A mérleg fordulónapja elıtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követı idıszakra számolhatók el. (megszüntetés: január 1.)

– Amennyiben a kötelezettség visszafizetendı összege nagyobb a kapott összegnél, a különbözetbıl (fizetendı kamat) tárgyévet követı üzleti éve(ek)et terhelı összeg. (megszüntetés: pénzügyi rendezéskor a még el nem számolt részt)

– Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, részesedés beszerzési értékében figyelembe vett bizományi díj, vásárolt vételi opció díja, ha jelentıs és várhatóan megtérül. (megszüntetés: értékpapír értékesítésekor, beváltásakor

3. Halasztott ráfordítások – Véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli

ráfordításként elszámolt összege. (megszüntetés: pénzügyi rendezéskor) – Beruházáshoz, vagyoni értékő joghoz kapcsolódó devizahitel, devizakötvény nem

realizált árfolyamvesztesége. (megszüntetés: a törlesztı részlet megfizetésekor a törlesztı részletre jutó idıbeli elhatárolás mértékéig)

– Passzív id ıbeli elhatárolások

1. Bevételek passzív id ıbeli elhatárolása (pl. leszámlázott következı évi bérleti díj) A mérleg fordulónapja elıtt befolyt, elszámolt bevétel, amely a fordulónap utáni

idıszak árbevételét, bevételét képezi. (megszüntetés: január 1.) Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott, egyéb bevételként elszámolt

támogatásból az üzleti évben a költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeg. (megszüntetés: költség, ráfordítás felmerülésekor)

Valutában, devizában lévı eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésekor kimutatott összevont árfolyamnyereség. (megszüntetés: következı évi mérlegfordulónapi értékeléskor, ha összevontan árfolyamveszteség keletkezett, max. az elhatárolt árfolyamveszteség mértékéig)

2. Költségek, ráfordítások passzív id ıbeli elhatárolása (pl. következı évben fizetendı hitelkamat)

– Mérleg fordulónapja után felmerült, számlázott, a mérleg fordulónapja elıtti idıszakot terhelı költség, ráfordítás. (megszüntetés: január 1.)

– Mérlegkészítés idıszakában ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igén, késedelmi kamat, kártérítés, bírósági költség. (megszüntetés: január 1.)

89

– Mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, kötelezettségként ki nem mutatott prémium, jutalom és járulékai. (megszüntetés: január 1.)

– A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt - hitelviszony megtestesítı - kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti veszteségjellegő különbözetbıl a beszerzéstıl az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedı idıszakra idıarányosan jutó összeg. (megszüntetés: értékpapír kivezetésekor, értékvesztés elszámolásakor)

3. Halasztott bevételek

– A rendkívüli bevételként elszámolt: (megszüntetés: év végén a tárgyévben elszámolt költséggel arányos részt)

– Fejlesztési célra kapott támogatás, céglegesen átvett pénzeszköz összege.

– Elengedett, illetve harmadik személy által átvállalt kötelezettség összege, ha az a kötelezettség terhére beszerzett eszközhöz kapcsolódik.

– Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszköz értéke.

– Negatív üzleti vagy cégérték (megszüntetés: év végén az adott üzleti évre jutó rész)

III. Tk. 514.o. - 526.o.

90

B/12. A saját t ıke egyes elemei gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása IV. Tk.612.o. - 620.o. Jegyzett t ıke: 411 Tıketartalék: 412 Eredménytartalék: 413 Lekötött tartalék: 414 Mérleg szerinti eredmény: 419 (átvezetjük a 413-ba) Jegyzett t ıke emelés: T 32, 33, 35 K 411 névérték T 384 K 32, 33, 35 vételár T 32, 33, 35 K 412 ázsió (különbség) Jegyzett t ıke leszállítása: T 887 K 373 árfolyamon T 411 K 987 névértéken T 414 K 413 amelyik a magasabb Dolgozóknak kedvezményesen adott részvény: T 32, 33, 35 K 411 névérték kedvezménnyel csökkentve T 381 K 32, 33, 35 amit a dolgozók fizetnek T 412 K 411 kedvezmény, ha a ST > JT Visszavásárlás: T 373 K 381 T 413 K 414 Adózott eredmény kiegészítése: T 413 K 493

91

B/13. A céltartalék fogalma, tételei a mérlegben, k épzésük, megszüntetésük, könyvviteli elszámolásuk. A hosszú lejáratú kötelezettségek gaz dasági eseményeinek könyvviteli elszámolása A céltartalék az adózás elıtti eredmény terhére képzett forrás, mely fedezetet teremt a tárgyidıszakból eredı, de a következı év(ek)ben várhatóan jelentkezı kötelezettségekre, költségekre és ráfordításokra. Tételei a mérlegben: – Céltartalék a várható kötelezettségekre – Céltartalék a jövıbeni költségekre – Egyéb céltartalék Céltartalékot kell képezni (kötelezettségek): – jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek, – a függı kötelezettségek – a biztos (jövıbeni) kötelezettségek, – korengedményes nyugdíj, végkielégítés miatti fizetési kötelezettségek, – a környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére. A céltartalék képzése kötelezı akkor is, ha az üzleti év eredménye emiatt veszteség lesz. Céltartalékot lehet képezni: – fenntartási (karbantartási) költségekre, – átszervezési költségekre, – környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre. Ha a vállalkozás devizaszámlán meglévı devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz, vagyoni értékő joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtıl eltelt idıtartam és a hitel figyelembe vehetı futamideje arányában számított hányadának megfelelı összegő céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az elızı üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. Céltartalék képzése:

T 8651. Céltartalék-képzés a várható kötelezettségekre T 8652. Céltartalék-képzés a jövıbeni költségekre T 8653. Céltartalék-képzés egyéb jogcímen

– K 421. Céltartalék várható kötelezettségekre – K 422. Céltartalék jövıbeni költségekre – K 424. Árfolyamveszteség idıbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék

Céltartalék felhasználása:

T 421. Céltartalék várható kötelezettségekre T 422. Céltartalék jövıbeni költségekre T 424. Árfolyamveszteség idıbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék

– K 9651. Várható kötelezettségekre képzett céltartalék felhasználása – K 9652. Jövıbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása – K 9653. Egyéb jogcímen képzett céltartalék felhasználása

IV. Tk. 653.o. - 678.o.

92

B/14. A vev ıtıl kapott el ılegekkel, szállítókkal, váltótartozásokkal kapcsola tos könyvviteli elszámolások IV. Tk. 681.o. - 688.o. Elıleg átutalása T 384 Elszámolási betétszámla T 386 Devizabetét számla K 453 Vevıktıl kapott elılegek (T 368 K467) Teljesítés : T453 K 311 Belföldi követelések K 317 Külföldi követelések Vásárolt eszköz : T 11 Immateriális javak T 16 Beruházások, felújítások T 21-22 Anyagok T 26-28 Áruk K 454 K 455 Beruházási szállítók (T 466 K 454 – belföldi ker.) (T 368 K 465 Vám- és pénzügyırség elsz. szla. – import) Számlák alapján elszámolt költségek : T 51, 52, 53 K 454 (T 368 K 467) Szállítóknak adott el ıleg : T 454, 455 K 35 Adott elılegek K 382 K 384 K 386 Tartozások kiegyenlítése: T 454, 455 K 381, 382, 384, 386 hitelb ıl: T 454, 455 K 44, 45 saját váltóval: T 454, 455 T 872 K457 Váltótartozás kiegyenlítése : T 457 K 384 K 386 Külföldi :

• nem realizált árfolyamveszteség: T 368 K457 • nem realizált árfolyamnyereség: T 457 K 368

93

B/15. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel ka pcsolatos könyvviteli elszámolások IV. Tk. 688.o. - 701.o.

94

B/16. A költségnemekkel kapcsolatos könyvviteli els zámolások. Az értékesítés közvetlen és közvetett költségeinek tartalma, könyvviteli elszám olásuk V. Tk. 748.o. - 762.o. és B/17. tétel

95

B/17. Az értékesítés közvelen és közvetett költsége inek tartalma, könyvviteli elszámolásuk A 8-as számlaosztályban az eredménykimutatáshoz szükséges költségeket, ráfordításokat, valamint az eredményt terhelı adót kell kimutatni. A számlaosztályban kimutatott költségek tartalma az eredménykimutatás választott formájához igazodik. Az összköltség eljárással készül ı eredménykimutatáshoz tartalmazza: – az anyagjellegő ráfordításokat (81.), – a személyi jellegő ráfordításokat (82.), – az értékcsökkenési leírást (83.). A forgalmi költség eljárással készül ı eredménykimutatáshoz tartalmazza: – az értékesítés közvetlen költségeit az alábbi bontásban:

– az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségét (811., 831.), – az eladott áruk beszerzési értékét (812., 832.), – az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke (813., 833.)

– az értékesítés közvetett költségeit (85.), ezen belül – az értékesítési, forgalmazási költségeket (851.), – az igazgatási költségeket (852.), – az egyéb általános költségeket (853.).

Az értékesítés közvetlen költségei (81-84. számlacs oport) között kell kimutatni a számviteli törvény el ıírásai alapján: – az értékesített saját termeléső készletek és teljesített szolgáltatások közvetlen önköltségét,

– az értékesített saját termeléső készletek (befejezetlen termelés, félkész termékek, növendék-, hízó- és egyéb állatok, késztermékek),

– a teljesített és kiszámlázott szolgáltatások, – a saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított és értékesített saját termeléső készletek

elıállítási költségen számított értéke Elszámolása: T 811. Belföldi értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége T 831. Exportértékesítés elszámolt közvetlen önköltsége - K 59. Költségnem átvezetési számla – az eladott áruk beszerzési értékét (814.), – az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét (815.). Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés és forgalmazás költségét, az igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket kell szerepeltetni. Az értékesítési, forgalmazási költségek közé tartoz nak: – az értékesítéssel kapcsolatban felmerült külön költségek (pl. csomagolás), – a késztermékek, az értékesítésre váró áruk raktározási költségei, – a reklám, a propaganda, a piackutatás, a vásárok, kiállítások költségei, függetlenül attól, hogy azok

az értékesítéshez közvetlenül hozzárendelhetık vagy sem, – az értékesítéssel foglalkozó szervezet általános költségei, a kereskedelmi tevékenységgel

kapcsolatosan ténylegesen felmerült közvetlen költségek. Igazgatási költségek: a vállalkozás egészére kiterjedı, továbbá a több szervezeti egységbıl álló vállalkozásoknál a kiemelt - több egység munkáját irányító - szervezeti egységek költségei, valamint a vállalkozási tevékenységet folytató üzemek irányításával összefüggı költségek tartoznak ide. Egyéb általános költségként kell kimutatni a m őködés egyéb költségeit (pl. munkavédelmi költség). T 851. Értékesítési, forgalmazási költségek T 852. Igazgatási költségek T 853. Egyéb általános költségek - K 59. Költségnem átvezetési számla

96

B/18. Az egyéb ráfordítások és egyéb bevételek foga lma, tartalma, a kapcsolódó könyvviteli elszámolások Egyéb ráfordítások: az árbevételhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségjellegő tételek, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel és nem minısülnek sem a pénzügyi mőveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. Egyéb ráfordításként kell elszámolni: – Az üzleti év mérlegfordulónapja elıtt bekövetkezett, a mérlegkészítés idıpontjáig ismertté vált

káreseményekkel kapcsolatos - a le nem vonható áfá-t is magában foglaló - kifizetéseket, elszámolt, fizetendı összegeket.

– A fizetett, illetve a mérlegkészítés idıpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendı, a mérlegfordulónap elıtti idıszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét.

– A költségek ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodónak, illetve természetes személynek - az üzleti évhez kapcsolódóan - adott támogatás, juttatás összegét.

– A termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített - az üzleti évhez kapcsolódó - befizetések összegét.

– A költségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzatokkal elszámolt - a bekerülési érték részét nem képezı, illetve a költségek között el nem számolható - adók, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetendı összegét.

– A külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendı nyereségadó összegét. – A szerzıdésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve

kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott engedmények szerzıdés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejőleg.

– Az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelı összeget. – A behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét. – Az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítésekor azok könyv szerinti értékét. – A hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termeléső

készlet könyv szerinti értékét. – Az eredeti követelést engedményezınél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a

könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor. V. Tk. 813.o. - 817.o. Egyéb bevételek olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képezı bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minısülnek sem a pénzügyi mőveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Az egyéb bevételek között kell elszámolni: – Amennyiben a tárgyévhez kapcsolódó vagy a tárgyévet megelızı üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a

mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg rendezett – káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket, – kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, – a behajthatatlannak minısített - az elızı üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt -

követelésekre történt befizetések összegét, – költségek, ráfordítások ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - más, belföldi,

illetve külföldi gazdálkodótól vagy természetes személytıl, valamint államközi szerzıdés vagy egyéb szerzıdés alapján külföldi szervezettıl kapott (pénzügyileg rendezett) támogatások, juttatások összegeit,

– a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-szabályozás összegét.

– A jövıbeni költségek, illetve a várható kötelezettségek fedezetére, illetve egyéb címen képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszőnését).

– A költségek, ráfordítások ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - az adóhatóságtól megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés idıpontjáig igényelt támogatás, juttatás összegét.

– A szerzıdésen alapuló - konkrét vásárolt és saját termeléső készlethez, valamint szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - , utólag kapott engedmények szerzıdés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejőleg.

– Az eredeti követelést engedményezınél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor.

97

– Az immateriális javak, tárgyi eszközök közvetlen értékesítésébıl származó bevételeket az értékesítéskor.

– A biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés idıpontjáig elfogadott, visszaigazolt - tárgyévi, illetve a tárgyévet megelızı üzleti évi káreseményhez kapcsolódó - összeget.

– A halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékbıl az üzleti évben leírt összeget. V. Tk. 848.o. - 851.o.

98

B/19. A pénzügyi m őveletek ráfordításainak és bevételeinek fogalma, ta rtalma, a kapcsolódó könyvviteli elszámolások Pénzügyi m őveletek ráfordításai : a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendı kamatok és kamatjellegő ráfordítások, a pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése. A számviteli törvény szerint a pénzügyi mőveletek ráfordításai közé tartoznak: – a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, – a fizetendı kamatok és kamatjellegő ráfordítások, – a pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai, – a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése. V. Tk. 818.o. -830.o. A pénzügyi m őveletek bevételei : a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegő bevételek, a pénzügyi mőveletek egyéb bevételei. A számviteli törvény szerint a pénzügyi mőveletek bevételei között kell elszámolni: – a kapott (járó) osztalékot és részesedést, – a részesedések értékesítésének árfolyamnyereségét, – a befektetett pénzügyi eszközök kamatait, árfolyamnyereségét, – egyéb kapott (járó) kamatokat és kamatjellegő bevételeket, – a pénzügyi mőveletek egyéb bevételeit. V. Tk. 852.o. - 865.o.

99

B/20. A rendkívüli ráfordítások és bevételek fogalm a, tartalma, a kapcsolódó könyvviteli elszámolások A rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtıl, a rendes üzletmeneten kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban, eseti jellegőek. Rendkívüli ráfordításként kell kimutatni: – A tulajdonosnál az alapításkor, a jegyzett tıke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt

vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét. – A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén azok visszavásárlási értékét. – A tulajdonosnál a gazdasági társaság jogutód nélküli megszőnése esetén - az errıl szóló határozat

jogerıre emelkedésekor - a jogelıd gazdasági társaságban lévı megszőnt részesedésének nyilvántartás szerinti értékét, valamint a megszőnés miatt - a megszőnt részesedés ellenében - kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb.

– Az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál - a gazdasági társaság átalakulása esetén - az átalakult gazdasági társaságban lévı megszőnt részesedésének nyilvántartás szerinti értékét.

– A külsı tulajdonosnál - a gazdasági társaság beolvadása esetén - a jogelıd gazdasági társaságban lévı megszőnt részesedésének nyilvántartás szerinti értékét.

– A tulajdonosnál a gazdasági társaság jegyzett tıkéjének leszállításakor, ha tıkeleszállítás tıkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések nyilvántartás szerinti értékét.

– A térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevı által meg nem térített áfa-val növelt összegben, valamint - a behajthatatlannak nem minısülı - elengedett követelés könyv szerinti értékét.

– A tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerzıdés szerinti összegét a tartozást átvállalónál, pénzügyi rendezéskor (pénzügyi rendezésig idıbelileg el kell határolni),

– A fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - átadott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átadott pénzeszközök összegét.

V. Tk. 832.o. - 836.o. A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtıl, a rendes üzletmeneten kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. Rendkívüli bevételként kell elszámolni: – A tulajdonosnál a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítı okiratban, annak

módosításában meghatározott értékét. – A gazdasági társaság tulajdonosánál a gazdasági társaság jogutód nélküli megszőnése esetén az

errıl szóló határozat jogerıre emelkedésekor a megszőnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke több.

– Az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál - a gazdasági társaság átalakulása esetén - az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszőnt részesedésre jutó - a jogelıd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tıke összegét.

– A külsı tulajdonosnál - a gazdasági társaság beolvadása esetén - az átvevı gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékekeként a megszőnt részesedésre jutó - a jogelıd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tıke összegét.

– A gazdasági társaság tulajdonosánál a gazdasági társaság jegyzett tıkéjének leszállításakor, ha a tıkeleszállítás tıkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés névértékének fejében átvett eszközök értékét.

– A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén azok névértékét. – A jegyzett tıkén felüli vagyon fedezete mellett - törvényi elıírás alapján - kibocsátott részvények

ellenében elengedett - részvénytársaságnak nyújtott hitel miatt fennálló - kötelezettség összegét. – A tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség

szerzıdés szerinti összegét, továbbá a hitelezı által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik.

Rendkívüli bevételek között kell elszámolni, majd halasztott bevételként idıbeli elhatárolás alá kell vonni: – Az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha a beszerzett eszközhöz kapcsolódik. – Fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a

véglegesen átvett pénzeszközök összegét. – A térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét,

továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.

100

– A tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerzıdés szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik.

V. Tk. 866.o. - 870.o.

101

B/21. Az értékesítés nettó árbevételének fogalma, t artalma, a belföldi és az exportértékesítés könyvviteli elszámolása Értékesítés nettó árbevétele ként kell kimutatni a szerzıdés szerinti teljesítés idıszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termeléső készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett - áfa-t nem tartalmazó - ellenértékét. Az üzleti évben elszámolt nettó árbevétel magában foglalja: – a vevı által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy készpénzben kapott - áfá-t nem tartalmazó

ellenértékkel egyezı árbevételt, – külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyő vállalkozásnak,

külföldi székhelyő vállalkozás más fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott - áfá-t nem tartalmazó - ellenértékét.

– az árbevételbe beszámító árkiegészítést, – a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevınek átadott termék - áfá-t nem tartalmazó - ellenértékét, – a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerzıdés keretében átadott vásárolt és saját termeléső

készletek - áfát nem tartalmazó - csereszerzıdés szerinti értékét, – göngyöleg betétdíjas áron számlázott - áfát nem tartalmazó - értékét, – a jegyzett tıkének tıkekivonással történı leszállításakor a bevont részvények ellenében átadott

vásárolt és saját termeléső készletek - áfát nem tartalmazó - a jogosult testület határozatában rögzített értékét.

Az értékesítés nettó árbevételét növeli a az utólag felszámított felár. Az értékesítés nettó árbevételét csökkenti: – az utólag adott engedmény, – a szerzıdésmódosítások miatt utólag adott engedmény, – a szavatossági igények érvényesítése során utólag adott engedmény, – pénzügyi lízing keretében, valamint részletfizetéssel, halasztott fizetéssel értékesített és késıbb

visszavett - a két idıpont között használt - termék visszavételkori piaci értéke, legfeljebb eladási ára. – visszavett betétdíjas göngyöleg visszavételkori - áfát nem tartalmazó - értéke – az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely

közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség. V. Tk. 844.o. - 846.o.

102

B/22. A mérleg szerinti eredmény megállapítása, az eredményszámlák zárása Az adózás elıtti eredmény a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény együttes összege. Ebbıl levonva az adófizetési kötelezettséget (társasági adót), megkapjuk az adózott eredményt. A társasági adó megállapításának szabályait a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rögzíti. E törvény szerint a társasági adó alapja a számviteli törvény szabályai szerint megállapított adózás elıtti eredmény, melyet korrigálni kell az adótörvényben megállapított csökkentı és növelı tételekkel. Az adót csökkentı és növelı tételek V. Tk. 875.o. - 878.o. A társasági adó a pozitív adóalap hatályos adójogszabályban meghatározott mértéke, az adókulcs jelenlegi mértéke 18%, a külföldön tevékenységet végzı esetében 3%: Adózás elıtti eredmény + Adóalapot növelı tételek

- Adóalapot csökkentı tételek Adóalap

Adófizetési kötelezettség = Adóalap x adókulcs Az így kiszámított adófizetési kötelezettséget csökkenteni kell az - adóvisszatartás formájában igénybe vehetı - adókedvezményekkel, így kapjuk meg a fizetendı adót. A fizetendı adó könyvelése: T 891. Társasági adó

- K 461. Társasági adó elszámolása A társasági adó elszámolását követıen az eredményszámlák összevont egyenlege az adózott eredményt mutatja, melyet - az eredményszámlák zárásával - a 493. Adózott eredmény elszámolási számlára kell átvezetni. Az adózott eredmény a társasági adófizetési kötelezettséggel csökkentett adózás elıtti eredmény, amelyet már csak a tulajdonosoknak járó osztalék terhel. Amennyiben a tárgyév végén a tervezett osztalék kifizetésére az adózott eredmény nem nyújt fedezetet, az elızı évek eredményébıl adódó pozitív eredménytartalék (a korlátozó feltételek figyelembevételével) igénybe vehetı osztalék fizetésére. Az eredménytartalék igénybevételét korlátozó feltétel: Az adózott eredmény kiegészítéséhez (osztalékfizetésre) a szabad eredménytartalék csak akkor vehetı igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tıke összege meghaladja a jegyzett tıke összegét. A hitelezık érdekeinek védelmét szolgálja, hogy az osztalékfizetés is korláthoz kötött: a tárgyévi adózott eredmény akkor fizethetı ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tıke összege az osztalék, részesedés, a kamatozó részvény kamatának kifizetése után sem csökken a jegyzett tıke összege alá. Eredménytartalék igénybevételének könyvelése:

T 413. Eredménytartalék - K 493. Adózott eredmény elszámolási számla Jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvény kamatának könyvelése:

T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek - K 4492. Alapítókkal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek

A tételek könyvelését követıen a 493. Adózott eredmény elszámolási számla egyenlege a mérleg szerinti eredményt mutatja. A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezıen az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. A mérleg szerinti eredmény összegének átvezetése (év végén): Nyereség esetén: T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 419. Mérleg szerinti eredmény Veszteség esetén: T 419. Mérleg szerinti eredmény - K 493. Adózott eredmény elszámolási számla

103

Az eredményszámlák zárására azt követıen kerülhet sor, ha: – a tárgyidıszak gazdasági eseményeit teljes körően lekönyveltük (a zárlat 1. fázisa), majd – elszámoltuk a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között végbement gazdasági

események és a piaci körülmények változásából eredı korrekciós könyvelési tételeket (2. fázis). V. Tk. 883.o. - 889.o. Mérleg szerinti eredmény megállapítása:

Összköltség eljárás esetén Forgalmi költség eljárás esetén

T581 (saját term. készletek állományvált.) K493 (növekedés: T493 K581)

Árbevétel: T 91-94 K 493

T582 (Saját elıállítású eszk. akt. ért.) K493 Egyéb bevétel: T 96 K 493

Költségnemek átvezetése: T81-83 K51-57 Értékesítés közvetlen ktg.: T 493 K 81-84

Költségek: T493 K 81-83 közvetett ktg.: T 493 K 85

Egyéb ráfordítások: T493 K 86 Egyéb ráfordítások: T 493 K 86

A: Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

Pü. mőv. ráfordításai: T 493 K 87

Pü. mőv. bevételei: T97 K493

B: Pénzügyi m őveletek eredménye

C: Szokásos vállalkozási eredmény (A+B)

Rendkívüli ráfordítások: T493 K 88 Rendkívüli bevételek: T 98 K 493

D: Rendkívüli eredmény

E: Adózás el ıtti eredmény (C+D)

Társasági adó: T 493 K891

F: Adózott eredmény

Osztalék: T 493 K479 Eredménytartalék igénybevétele: T 413 K493

G: Mérleg szerinti eredmény

Mérleg szerinti eredmény : 493 számla egyenlege ⇒ átvezetjük a 419 számlára. i Az üzleti jelentés (konsz. üzleti jelentés) nem képezi a beszámoló részét, de elkészítése kötelezı. (1. tétel)

Documents

alapismeretek könyv