ALBERT-LŐRINCZ MÁRTON

AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ÉRTÉKEPSZICHOSZOCIOLÓGIAI ÍRÁSOK

s S A P I E N T I A K Ö N Y V E K

AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ÉRTÉKE

Pszichoszociológiai írások

Szerkesztette:ALBERT-LŐRINCZ MÁRTON

S c i e n t i a K i a d óKolozsvár · 2014

SAPIENTIA KÖNYVEK 82.Társadalomtudomány

A kiadvány megjelenését a Sapientia Alapítvány támogatta.

Kiadja a Scientia Kiadó400112 Kolozsvár, Mátyás király (Matei Corvin) u. 4.Tel./fax: +40-364-401454, e-mail: scientia@kpi.sapientia.rowww.scientiakiado.ro

Felelős kiadó: Kása Zoltán

Lektorálta:Müller-Fabian Andrea (Kolozsvár)

Első magyar nyelvű kiadás: 2014© Sapientia 2014Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a RomânieiAz egészség társadalmi értéke : pszichoszociológiai írások / ed.: Albert-Lőrincz Márton. -

Cluj-Napoca : Scientia, 2014Bibliogr.ISBN 978-973-1970-84-4

I. Albert-Lőrincz, Márton (ed.)316.6

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11ELMÉLETI TANULMÁNYOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Albert-Lőrincz MártonAz egészség társadalmi értéke a taigetosz-legendától a minőségi életig . . . . . . . . . 17

Horváth Zsófi a IrénÉnkép és mentális egészség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

Ambrus ZoltánÉletstílus és egészség-magatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

Fodor LászlóPedagógiai alapvetésű gyermekjogi és gyermekjóléti eszmék Janusz Korczak magisztrális műveiben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65

Szentes ErzsébetA pályaszocializáció és a személyiségfejlődés vizsgálatának jelentősége a felsőfokú humán képzésekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79

Bakos LeventeFoglalkozási megbetegedések és a társadalmi felelősségvállalás kérdései a kis- és középvállalatok esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95

KUTATÁSLEÍRÓ TANULMÁNYOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109

Sántha ÁgnesAz egészségi állapot társadalmi meghatározói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111

Albert-Lőrincz Enikő–Albert-Lőrincz Márton–Csibi Sándor–Csibi MónikaEgészségmagatartás-vizsgálat szimbólumelemzés módszerével segítő szakmában képződő egyetemi hallgatók körében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121

Lukács-Márton Réka–Szabó PálA szépségiparban dolgozó fi atalok evési és testi attitűdjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143

Krizbai Tímea–Papp SaroltaA pszichológiai immunrendszer vizsgálata egészséges fi atalok és AIDS-cel élő fi atalok körében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153

Albert-Lőrincz EnikőAz etnográfi ai szempont érvényesülése a megelőzésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

Kovács Réka RozáliaA házastársi kapcsolattal való elégedettség néhány hatótényezőjének és az énkép – társkép – anyakép – apakép − istenkép különböző konstellációinak vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179

6 TARTALOMJEGYZÉK

Ábrám Zoltán–Tar GyöngyiA romániai országos egészségfelmérő program elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197

Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209Abstracts . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219Rezumate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227A szerzőkről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235

CONTENTS

Foreword . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11THEORETICAL STUDIES . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Márton Albert-LőrinczThe social value of health from the Taigetos legend to a quality life . . . . . . . . . . . 17

Zsófi a Irén HorváthSelf-concept and well-being . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

Zoltán AmbrusLifestyle and health behavior . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

László FodorPedagogical ideas about the rights and welfare of children in the bus work of Janusz Korczak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65

Erzsébet SzentesProfessional socialization role in shaping health behavior at students in humanities training . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79

Levente BakosCorporate social responsibility regarding occupational diseases in the case of small and medium sized enterprises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95

RESEARCH . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109

Ágnes SánthaSocial determinants of the state of health . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111

Enikő Albert-Lőrincz–Márton Albert-Lőrincz–Sándor Csibi–Mónika CsibiStudy of Health Behavior Factors with the Symbol Analysis Method at the Students in Helper Study . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121

Réka Lukács-Márton–Pál SzabóAttitudes of Young People Working in the Beauty Industry to Food and Physical Presence . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143

Tímea Krizbai–Sarolta PappPsychological Immune System in Healthy Young People and Young People Living with AIDS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153

Enikő Albert-LőrinczEffectiveness of the ethnographical viewpoint in the prevention . . . . . . . . . . . . . 169

Réka Rozália KovácsThe Analysis of Relationship Satisfaction Factors and Different Combinations of Self-Date-Mother-Father-God Image . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179

8 CONTENTS

Zoltán Ábrám–Gyöngyi TarAnalysis of the Romanian Health Assessment National Program . . . . . . . . . . . . . 197

Appendix . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209Abstracts . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219Rezumate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227About the authors . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235

CUPRINS

Prefaţă . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11STUDII TEORETICE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Márton Albert-LőrinczValoarea socială a sănătăţii de la legenda Taigetos la calitatea vieţii . . . . . . . . . . . 17

Zsófi a Irén HorváthImaginea de sine şi sănătatea mentală . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

Zoltán AmbrusStilul de viaţă şi comportamentul de sănătate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

László FodorIdei pedagogice despre drepturile şi bunăstarea copiilor în lucrările magistrale ale lui Janusz Korczak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65

Erzsébet SzentesRolul socializării profesionale în formarea comportamentului de sănătate la studenţii în formare de profi l uman . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79

Levente BakosResponsabilitatea socială corporativă privind bolile profesionale în cazul întreprinderilor mici şi mijlocii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95

CERCETARE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109

Ágnes SánthaDeterminantele sociale ale stării de sănătate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111

Enikő Albert-Lőrincz–Márton Albert-Lőrincz–Sándor Csibi–Mónika CsibiStudiul factorilor comportamentului de sănătate prin metoda analizei de simboluri la studenţi cu specializare în domeniul de helper . . . . . . . . . . . . . . . . . 121

Réka Lukács-Márton–Pál SzabóAtitudinile tinerilor care lucrează în industria frumuseţii faţă de mâncare şi prezenţa corporală . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143

Tímea Krizbai–Sarolta PappSistemul psihologic imunitar in grupul tinerilor care suferă de SIDA comparat cu un grup de tineri sănătoşi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153

Enikő Albert-LőrinczUtilizarea aspectelor etnografi ce în prevenţie . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

Réka Rozália KovácsStudiu asupra factorilor care infl uenţează sentimentul de mulţumire în relaţia de cuplu şi asupra diferitelor constelaţii în ceea ce priveşte

10 CUPRINS

imaginea de sine – conceptul de partener – conceptul de mamă – conceptul de tată – conceptul de divinitate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179

Zoltán Ábrám–Gyöngyi TarAnaliza Programului Naţional de Evaluare al Sănătăţii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197

Anexe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209Abstracts . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219Rezumate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227Despre autori . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235

ELŐSZÓ

Korunk tele van paradoxonokkal. Az egyik közülük az, hogy miközben a fi nanszírozó állam egyre jobban kihátrál az egészségügyi piacról, a reform-egészségpolitika jegyében kiadáscsökkentő mechanizmusokat vezet be, szigo-rítja az igénybevételi feltételeket, szűkíti a szolgáltatások körét és színvonalát, költségmegosztó stratégiákat eszel ki immár jó két évtizede, a költségvetés vér-szegénységére és az elhúzódó válság következményeire való hivatkozással, az elvékonyodó középrétegbe tartozó egyének és családok egyre szívesebben költe-nek az egészségre. Paradoxon, mert a válság a családokat is érinti, ami a relatív társadalmi biztonság romlásával jár. A társadalom kihívásaira adott válaszként fogható fel, hogy az egészség központi értékkategóriává vált. Az egészség-maga-tartás – egészségtudat, életmód, életstílus – egyéni szinten való pozitív irányú fejlődése a preventív egészségszemlélet erősödését jelzi a kvázi magára hagyott társadalmi környezetben. Az egészséghez való pozitív viszonyulás azt jelzi, hogy az egészséget értékként kezeljük. A családi költségvetésbe ma már sok csa-lád belekalkulálja az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését, az egész-ség helyreállítását és az egészség fejlesztését terhelő kiadásokat. A jelenség arra utal, hogy a társadalom érzékeli, hogy csak az egészséges ember tud megküzdeni azokkal a kihívásokkal, amelyek a gazdasági és társadalmi biztonság gyengülé-sével együtt járnak, ezért öncselekvő egészségfenntartó stratégiákat alakít ki. Az egészségkultúra fejlődése azt eredményezte, hogy az egészség mint téma mára már kikerült a szorosan értelmezett medicina területéről, interdiszciplináris fo-galommá vált, több tudományterület saját fogalomtárába került. Jelen kötet írá-sai nem orvostani tanulmányok, de az egészségről szólnak, a társadalomtudo-mányok – pszichológia, egészségszociológia, pedagógia, szociálpolitika – felől közelítik meg a témát. A kötetet a marosvásárhelyi Sapientia EMTE Alkalmazott Társadalomtudományok Főtanszék azon munkaközössége hozta létre, amely a Közegészségügyi politikák és szolgáltatások oktatási program keretében tevé-kenykedik. A szerzők között vannak pszichológiát, szociológiát, pedagógiát, szociálpedagógiát, orvosit, fi lozófi át és közgazdaságit végzettek, ami láthatóan garantálja a kötet interdiszciplináris jellegét. Szükséglet hívta életre, egyrészt az, hogy az egészségről interdiszciplináris megközelítésben is beszélni kell, és ez a szak profi ljába helyezkedik, másrészt az, hogy az itt oktatók együtt mozogva te-gyék láthatóvá magukat, a szociológiában jól ismert csoportjegy értelmében. Lét-rejöttét a kollegiális műhelytalálkozók, szakmai beszélgetések, eszmecserék ala-pozták meg, amelyek során megfogalmazódott az együttes láthatóvá tétel igénye, a szakmai szempontok és a könyvtári állomány gazdagításának érve mellett. A szakírások nem felkéréses munkák, nyitott rendszerben készültek, lehetőséget kínálva mindazoknak, akiknek közük van és közük volt a szakhoz.

12 ELŐSZÓ

A tanulmánykötet két részre tagolódik. Az első rész az elméleti cikkeket tartalmazza. Albert-Lőrincz Márton az egészséghez való társadalmi viszonyulá-sok változását történeti keretbe helyezve jut el a posztmodern társadalmi kör-nyezet egészségkultúrájáig, jelezve, hogy az egészség kényes szociálpolitikai kérdéssé vált. Az egészség individuális tényezőiről több szerző is értekezik. Horváth Zsófi a Irén az énkép felől közelít az egészség kérdéséhez. Ambrus Zol-tán az adleri individuálpszichológia terminus technicusainak segítségével fejti ki nézetét az egészség-magatartásról. Janusz Korczak árvaházvezető gyermekjo-gi aktivista, orvos és pedagógus nézeteit invokálja Fodor László azzal a szán-dékkal, hogy rámutasson az alapvető gyermekjóléti elvek örök aktualitására, a pedagogia perennis elnyűhetetlenségére. Szentes Erzsébet a felsőfokú humán képzésben részt vevő hallgatók szakmai szocializációját járja körül azzal a szán-dékkal, hogy rávilágítson a pályaszocializáció során kialakuló szakmai iden-titás szerepére az egészség-magatartás alakulásában. Az elméleti részt Bakos Levente tanulmánya zárja, mintegy keretbe zárva az egészségről való töprengé-seket, visszahozva az indító tanulmány valóságát. Bakos közgazdász szemmel vizsgálódik, a mai romániai helyzet valóságába vezet be, rámutatva, hogyan él együtt a humánerőforrás, az ember a gazdasági érdekekkel.

A második részt Sántha Ágnes tanulmánya vezeti be, amelyben az egészsé-gi állapot társadalmi meghatározóiról értekezik, szociológiai megközelítésben. A Szentes Erzsébet által felvezetett téma némiképp egy négytagú kutatócso-port empirikus kutatásában köszön vissza Albert-Lőrincz Enikő és munkatár-sai tanulmányában, amelyben a szimbólumelemzés módszerével vizsgálják a segítő szakmában képződő egyetemi hallgatók egészség-magatartását, abból kiindulva, hogy az ember használta szimbólumok a lelki egészség jelképei is. A pszichológiai vonal mentén bontakozik ki Krizbai Tímea és Papp Sarolta tanulmánya is, amelyben a szerzők az egészséges és az AIDS-szel élők pszi-chológiai immunrendszerének – személyiségforrásainak – összevetésére vál-lalkoznak. A szépségiparban dolgozó erdélyi és magyarországi fi atalok – fod-rászok, kozmetikusok, manikűrösök, fi tnessoktatók, szoláriumban dolgozók – evési attitűdjeit és testükkel való elégedettségét vizsgálja a Lukács-Márton Réka–Szabó Pál szerzőpáros. Albert-Lőrincz Enikő tanulmánya a prevenció-ban hasznosítható etnográfi ai szempontok fontosságára és eredményességére világít rá. Az egyénről a családra helyeződik a fi gyelem Kovács Réka Rozália tanulmányában, amelyben egy új (valójában évezredes) dimenzió, a vallásos attitűd szempontjából vizsgálódik. A kutatásleíró rész az egészség közösségi, népegészségügyi területével zárul. Ábrám Zoltán és munkatársai tanulmánya a preventív egészségszemlélet időszerűségét vetíti előre. A rövidített változatban külföldi lapban korábban már közzétett tanulmány fontossága folytán került be a válogatásba. A szerzők a 2006 vége–2007 júniusa között előkészített és 2009. január 31-én befejezett országos lakossági egészségfelmérő program elemzésére vállalkozva állapítják meg, hogy a nagy ráfordítással és apparátussal lezajlott

13ELŐSZÓ

felmérés adatfeldolgozása elmaradt, de a kiszivárogtatott adatok sok megbete-gedési kockázatra világítottak rá.

Jelen tanulmánykötetben izgalmas és fontos kérdések kerülnek a szerzők érdeklődési körébe. A tanulmányok nem természettudományos alapokra épülő orvostani értekezések, hiszen a szerzők között csak egyetlen orvos található. A tanulmányírók a társadalomtudományos szemlélet és a társadalomtudomá-nyok eszköztára segítségével az egészséget a társadalmi érték szempontjából vizsgálják, hiszen az egészség nemcsak a betegség hiánya vagy a szomatikus és lelki funkcionális épség, hanem a test, a psziché és a szociokulturális környezet közötti egyensúlyi állapot. Ennek tudatosítására, terjesztésére és elmélyítésére minden eszközt felelősséggel meg kell ragadnunk, mert az egészség a legfőbb érték. Erre vállalkoztunk.

Marosvásárhely, 2013. március 7. Dr. Albert-Lőrincz Márton

ABSTRACTS

Márton ALBERT-LŐRINCZTHE SOCIAL VALUE OF HEALTH FROM THE TAIGETOS LEGEND TO A QUALITY LIFE

This study offers a historical perspective on social attitudes with regards to health and illness. It relates how the value of healthiness has evolved through time, starting from the negation and hiding of illnesses, through witchcraft, then scholastic medicine and fi nally to recognition as social capital. The article adopts a socio-political exposition.

Keywords: health, health care, quality of life, welfare state, well-being, religious medicine, scholastic medicine, social security.

Zsófi a Irén HORVÁTHSELF-CONCEPT AND WELL-BEING

The fundamental condition of the individual’s well-being is his/her connection with reality, the accurate perception of the outside world. An adaptable person creates an image of him/herself that shows awareness and acceptance of the positive and negative aspects of the self. Healthy individuals consider positive personality characteristics to be typical for themselves. The development of self-knowledge can be followed together with age-related changes. This study presents the characteristics of age-related self-concept – especially elementary school children’s and adolescent’s self-concept, emphasizing the relation between physical changes and the development of self-concept.

Keywords: self-concept, well-being, development.

Zoltán AMBRUSLIFESTYLE AND HEALTH BEHAVIOR

Alfred Adler’s individual psychology offers psycho-social axiological guidelines built on the social embeddedness of the individual for the integrative approach of the basic problems of the 21st century’s humanity such as the issues of health and illness.

Understanding of the psychodynamics of inferiority feelings, the apperception of compensating the minus situation on the useful, socially desirable side, or the useless, socially undesirable side of life, the encouragement of positive compensation all have accentuated practical signifi cance from the aspect of post-modern health culture.

220 ABSTRACTS

In Adlerian vision, consistent enhancement of community feeling, in the sense of human solidarity and social support, is an indispensible condition of productive health culture. In close connection with social feeling, vindication of social equality in all fi elds of society, elimination of social inequities, of social exclusion assure the democratic context for health improvement. Lifestyle is a constant behavior strategy that may manifest itself in both pro-social, sound or dissocial, neurotic directions; consequently, it is determining also for the individual’s health behavior. Therefore, development and encouragement of healthy, productive lifestyle constitute basic preventive and therapeutic tasks.

Keywords: individual psychology, inferiority feeling, compensation, community feeling, social equality, personal lifestyle.

László FODORPEDAGOGICAL IDEAS ABOUT THE RIGHTS AND WELFARE OF CHILDREN IN THE BUS WORK OF JANUSZ KORCZAK

The present paper offers a pedagogical conceptual analysis used by Janusz Korczak, a Polish doctor and teacher, who died tragically in a Nazi concentration camp in 1942, aged 64, due to his Jewish origin. The most important components of Korczak’s pedagogical theory are interpreted meticulously, especially his conception of love and respect towards the child as well as children’s natural-born right without restrictions or conditions. The author of this paper is trying to legitimate the idea according to which the majority of pedagogical and psychological concepts promoted by the Polish author, including his conception referring to children’s rights, are topical even today. Thus, these concepts today are more valid than ever in the social, economic and cultural conditions both from the point of view of psychology and pedagogy.

As a result, these valuable ideas are to be supported and validated in childcare and children’s education; moreover, they should be completed and developed with further relevant aspects based on the latest psycho-pedagogical theories. The author analyses Korczak’s original concepts referring to the education and protection of children, underlying those aspects that are connected to the contemporary approaches. The arguments of the paper describe and support the central ideas of Korczak’s conception, highlighting their originality, legitimacy and topicality on almost twenty planes. The fi nal part contains the author’s appreciative references of the modernity and applicability of these ideas.

Keywords: knowledge of the child, child care, education, environment, self-education.

221ABSTRACTS

Erzsébet SZENTESTHE IMPORTANCE OF STUDIES ON VOCATIONAL SOCIALIZATION AND PERSONALITY DEVELOPMENT IN HIGHER EDUCATION

There are a multitude of approaches to vocational orientation in the literature. According to theories that emphasize development, the vocational socialization is the individuals’ identifi cation with the profession. The central concept of vocational socialization is self-defi nition. The professional development, as well as the development of self-defi nition is described as a result of the interaction between personal and socio-cultural factors which Super calls synthesis rather than compromise.

During the college years, future professionals not only learn a profession, form a relationship with the theory and practice of the profession by getting into contact with the professional community and practising the profession, but all these will be integrated into the students’ identity, their self-defi nition changes; they create a self-image in which the central element is their projected career-image.

The research focused on professional development in higher education; taking into account the training structure, we can analyze what kind of insights students develop regarding the profession, work and the professional community during the study years. It is important to examine who were those who enrolled, what were their motivation, what happens to them during college, how they assess the theoretical and practical training, and how prepared, with what kind of expectations, professional identity and plans they begin their career. Our objective can be to evaluate the interest and value-choices, as well as the level of self-defi nition and career-image of fi rst-year and graduate students.

Keywords: vocational socialization, self-defi nition, career-image, professional development.

Levente BAKOSCORPORATE SOCIAL RESPONSIBILITY REGARDING OCCUPATIONAL DISEASES IN THE CASE OF SMALL- AND MEDIUM-SIZED ENTERPRISES

According to the Corporate Social Responsibility (CSR) concept, companies integrate social and environmental concerns in their business operations and in their interaction with their stakeholders on a voluntary basis. Each company is expected to have in place a process to integrate social, environmental, ethical and human rights concerns into their business operations and core strategy. These activities may concern several activities in- or outside of the company. Our paper focuses on the topic of CSR regarding occupational diseases. Beside presenting the mainstream of the topic in the EU and also the latest local developments, the paper proposes a research, a case study of 400 SMEs from

222 ABSTRACTS

Târgu Mures region. We assume that almost none of the companies has any PR or other strategy regarding the CSR and the occupational diseases. Nevertheless, we assume, almost each company is somewhatfamiliar with the notion of CSR and admits its importance.

Keywords: Corporate Social Responsibility, occupational diseases, health care, Public Relations, EU policies.

Ágnes SÁNTHASOCIAL DETERMINANTS OF THE STATE OF HEALTH

This study aims to identify and measure the main demographic and socioeconomic determinants of the state of health among Europeans. In order to assess these impacts, a logistic regression analysis is being carried out on the 5th wave of the European Social Survey, on a total of 17,578 respondents.

The main explanatory variables of the state of health are being searched for among the following variables: gender, economic status, partnership status, religiosity, belonging to the ethnic majority or to a minority group, labour market status, job satisfaction, work-life balance and country type.

The results refl ect the strong social determination of the state of health within the European population at large. Partnership status proves to be the most important determinant: singles have a signifi cantly higher risk of being hampered in their everyday activities by an illness than people living in any kind of partnership.

Keywords: state of health, illness risk, partnership status.

Enikő ALBERT-LŐRINCZ–Márton ALBERT-LŐRINCZ–Sándor CSIBI–Monika CSIBIASSESSMENT OF HEALTH BEHAVIORAL FACTORS THROUGH THE METHOD OF SYMBOL’S ANALYSIS AMONG M.A. STUDENTS WITH SOCIAL SPECIALIZATION

The subject of our analysis was to capture the health behavioral factors through symbol analysis.

Objectives: To describe the health-behavior-related factors in their symbolic forms through the inside pictures reported by the participants; to increase the students’ self-awareness about their existing resources and to strengthen the positive health attitudes with impact on their engagement in health promotion as becoming professionals.

Hypotheses: we assumed that along the positive and negative health behavioral factors’ symbols can be found the general characteristics of a mental health perspective; and the students preparing to become helping professionals are reporting symbolic representations characterized predominantly by positive

223ABSTRACTS

attitudes and an increased sensitivity toward the health risks detection. Our participants were 524 Transylvanian students, currently studying at social specializations.

Our results show that health protective factors and the psychological characteristics are closely related. Thus, self-confi dence, self-expression, coherence and life satisfaction proved an important infl uence on the general state of health, personal effi cacy, and sense of control, signifi cant relationships, fatigue, and future perspectives.

Keywords: health behavior, psychological characteristics, analysis of health-related symbols.

Réka LUKÁCS-MÁRTON–Pál SZABÓYOUNG BEAUTICIANS’ EATING AND BODY ATTITUDES

Introduction: Some professional groups (models, actresses, ballet dancers, jockeys and athletes) are considered as risk populations for eating disorders and body image disorders. Beauticians may be a possible risk group as their work is closely related to beauty and fashion. Measures: Eating disorders were assessed using the Eating Attitudes Test and the Eating Behaviour Severity Scale, body image measures included the Human Figure Drawings Test, the Body Dissatisfaction Subscale of the Eating Disorders Inventory, the Body Attitudes Test, and the Body Investment Scale.

Results: Questionnaire data of 226 subjects were analysed. The study sample comprised 56 beauticians from Transylvania and 59 from Hungary. This group was compared with a contrast group consisting of 57subjects from Transylvania and 54 from Hungary.

The percentage of participants scoring high in EAT was signifi cantly more prevalent in the beauticians’ groups. Such weight-reducing method as binge eating was signifi cantly more prevalent in the beautician group. The prevalence of subclinical eating disorders was higher in the Transylvanian beautician group. Beauticians invest more money and time in body care.

Keywords: eating disorders, eating attitudes, body attitudes, beauticians.

Timea KRIZBAI–Sarolta PAPPSYCHOLOGICAL IMMUNE SYSTEM IN HEALTHY YOUNG PEOPLE AND YOUNG PEOPLE LIVING WITH AIDS

Literature concerning AIDS puts a big accent on analysing the effect of this disease on the entire society. Only a few study analyses the personality constructs of patients suffering of this incurable disease. The present study analyses the psychological immune system of patients suffering of AIDS, comparing it with a normal, healthy control group. We used the Psychological

224 ABSTRACTS

Immune System Inventory, PISI (Oláh, 2000) to assess our data. One hundred participants were surveyed, 50% (n=50) healthy young people and 50% (n=50) patients with AIDS, both men and women. The mean age of the study group was 20.42 (SD±0.92). We found that the patient group had the sense of coherence, the sense of growth, the impulse control and the affect regulation signifi cantly lower than the normal control group.

It is normal that with patients with AIDS, after fi nding out about the diagnosis, the traumatized event infl uences their sense of control they had concerning their lives. However, our data shows that in many cases there are no differences between the patients and the normal healthy group regarding the psychological immune system. These data can be explained using the theory of posttraumatic growth of Tedeschi and Calhoun (2004).

Keywords: AIDS, psychological immune system, posttraumatic growth.

Enikő ALBERT-LŐRINCZEFFECTIVENESS OF THE ETHNOGRAPHICAL VIEWPOINT IN PREVENTION

Our theoretical goal is to promote health as value and to facilitate young people to pursue a healthy lifestyle. The novelty of our methodological approach is based on the knowledge of the local community’s custom order, of the self-defending rituals in service of health promotion. Our analysis seeks to fi nd out if there are signifi cant differences between the Târgu-Mureş (Romania) and Eger (Hungary) adolescents regarding their community-related attitudes toward ethnobotanical and consumption patterns. We were also interested in whether there is any difference between the two local-community-related experiences of the users which they are connected to. We assume that consumer habits and motivation of the specifi c consumption shows differences depending on the local community and that the prevention should be performed specifi cally differentiated. Our results show signifi cant differences in the following: among Romanian teenagers, situational anxiety, the needs of control and self-realization were more frequent. Among the Hungarian teenagers from our population, the search of situational and social incentives and contingency, the need to improve the performance, needs of defense, and the search for self-justifi cation were more typical. We share the vision of prevention design, which should be carried out on the basis that the person is fi tted to local cultures (with communities’ customs, values). Community action will only be utilized by adolescents, where the adolescent is emotionally bound to the social environment. To fi nd this out, we examined the importance of community in the lives of adolescents.

Keywords: local community’s customs, ethnobotanical consumption, prevention.

225ABSTRACTS

Réka Rozália KOVÁCSTHE ANALYSIS OF RELATIONSHIP SATISFACTION FACTORS AND DIFFERENT COMBINATIONS OF SELF-DATE-MOTHER-FATHER-GOD IMAGE

During my therapeutical practice with families, I realized that the thesis accentuated by the therapeutical literature, namely how the quality of marital relationship infl uences the personal well-being, the safety-feeling of children, the relationship with family members, friends, the work and social participation, all that seems to be proven. The meaning of that: strengthening the marital relationship for avoiding more suffering.

Every second or third marriage ends with divorce. The statistical database warns us and unfortunately our efforts are expanded more on holding the marriage together, avoiding it’s collapse, and neglecting the well-being aspects of it. The fact is that marriages are in a process of transformation, the marital conditions, the personal, pair needs and expectations are differentiating.

Within my research, I was working with married couples. In the fi rst part, I’m discussing some of the infl uencing factors of relationship satisfaction like gender, years of marriage, self-image, date image, God image, the effects of cohabitation before marriage, and I make a synthesis of them. In the second part, I’m mentioning those correspondences and similarities, analysing the self- and date image, god−self and date image, date−mother−father image, mother−father−God image constellations. I think, the results of this research could serve as guideline for specialists working with couples and families.

Keywords: marriage, relationship satisfaction, self-, date-, mother-, father-, God image.

Zoltán ÁBRÁM–Gyöngyi TARANALYSIS OF THE ROMANIAN HEALTH ASSESSMENT NATIONAL PROGRAM

The data collection stage of the Romanian health assessment national program was performed between 1st July 2007 – 31st January 2009. Afterward, the program was stopped without data evaluation and setting health prevention targets. In our study, we analyse the results and failures of this assessment, discover the defi ciences, mistakes and needs, we contrast the winners and the losers, and compare this program with specifi c and representative Hungarian-population-based studies. We conclude that the program cannot be considered as a real success, and we propose to continue the data analysis while preparing a new health promotion project at the national level.

Keywords: health assessment national program, comparison, data analysis, health promotion

REZUMATE

Márton ALBERT-LŐRINCZVALOAREA SOCIALĂ A SĂNĂTĂŢII DE LA LEGENDA TAIGETOS PÂNĂ LA CALITATEA VIEŢII

Dezvoltarea gândirii politice despre sănătate-boală a parcurs un drum lung de la grecii antici – modelul spartan de nimicire a celor cu handicap incura-bil, consideraţi o povară socială şi modelul atenian de vindecare cultică, ce s-a desfăşurat în cadrul cultului lui Asclepius – şi până la statul de bunăstare sau chiar post-bunăstare. În această lucrare voi prezenta atitudinile societăţilor faţă de boală-sănătate, în perspectivă istorică. Voi ilustra schimbarea conţinu-tului noţiunii de sănătate precum şi schimbarea atitudinilor societăţilor faţă de omul bolnav. Luând în considerare cele spuse mai sus, putem afi rma că, o dată cu apariţia statului de bunăstare, sănătatea devine un bun social şi capătă o valoare socială, prin dezvoltarea politicilor sociale în general, şi a politicilor de sănătate în special. În lucrarea de faţă se poate urmări acest proces evolutiv. Problema este abordată din perspectiva politicilor sociale.

Cuvinte-cheie: sănătatea, protecţia socială, calitatea vieţii, statul bunăstă-rii, vindecare rituală, medicina scolastică.

Zsófi a Irén HORVÁTH IMAGINEA DE SINE ŞI SĂNĂTATEA MENTALĂ

Condiţia esenţială pentru menţinerea sănătăţii mentale al individului este menţinerea relaţiei cu realitatea, detectarea adecvată a anturajului social. Per-soanele cu capacităţi de adaptare bună la mediul social îşi formează imaginea de sine prin conştientizarea şi acceptarea atât a trăsăturilor pozitive cât şi a ce-lor negative. În general persoanele considerate sănătoase şi echilibrate mental, se referă mai des la trăsături pozitive, decât la cele negative în autocaracteriză-rile lor. Imaginea de sine a unei persoane se formează în timp, astfel caraceris-ticile pot fi descrise pentru fi ecare etapă a dezvoltării. În studiul de faţă sunt prezentate caracteristicile imaginii de sine pentru fi ecare stadiu de dezvoltare şi este evidenţiată relaţia dintre imaginea de sine şi schimbarea corporală la şcolari şi adolescenţi.

Cuvinte-cheie: imaginea de sine, sănătate mentală, dezvoltare.

228 REZUMATE

Zoltán AMBRUSSTILUL DE VIAŢĂ ŞI COMPORTAMENTUL DE SĂNĂTATE

Psihologia individuală a lui Alfred Adler oferă puncte de sprijin psihoso-ciale valorice pentru abordarea integrativă a condiţiei umane a secolului 21, a problematicii complexe privind sănătatea şi boala, punând accent pe contextul sociocultural în care se dezvoltă individul.

Din punctul de vedere al culturii de sănătate a epocii postmoderne pre-zintă o importanţă practică deosebită înţelegerea psihodinamicii sentimentelor de inferioritate, conştientizarea compensării acestei situaţii negative pe partea folositoare sau pe partea nefolositoare a vieţii, încurajarea eforturilor compen-satorii pozitive.

În concepţia adleriană premisa indispensabilă a culturii de sănătate pro-ductive o constituie dezvoltarea sentimentului de comuniune, ca solidaritate umană şi sprijin interpersonal consecvent. În strânsă legătură cu sentimentul de comuniune, asigurarea practicii democratice a echivalenţei interpersonale, bazată pe respectarea necondiţionată a demnităţii umane, eradicarea inegali-tăţilor sociale, a excluziunii sociale oferă contextul democratic necesar pentru dezvoltarea sănătăţii tuturor cetăţenilor.

Stilul de viaţă ca strategie comportamentală constantă poate să se mani-feste în direcţie prosocială, sănătoasă sau, dimpotrivă, disocială, nevrotică, cu toate consecinţele asupra bunăstării individului şi a comunităţii. Tocmai de aceea, formarea, încurajarea unui stil de viaţă sănătos, productiv constituie un obiectiv profi lactic şi terapeutic de prim ordin.

Cuvinte-cheie: psihologie individuală, sentiment de inferioritate, compen-sare, sentiment de comuniune, echivalenţă socială, stil de viaţă personal.

László FODORIDEI PEDAGOGICE DESPRE DREPTURILE ŞI BUNĂSTAREA COPIILOR ÎN LUCRĂRILE MAGISTRALE ALE LUI JANUSZ KORCZAK

În lucrarea de faţă autorul face o analiză a sistemului conceptual pedagogic folosit de Janusz Korczak, medicul şi pedagogul polonez, care datorită originii sale evreieşti a sfârşit în mod tragic într-un lagăr de concentrare nazist în 1942, la vârsta de 64 de ani. Sunt supuse interpretărilor cele mai importante compo-nente ale teoriei pedagogice elaborate de Korczak, printre care în mod special concepţia vizând dragostea şi respectul faţă de copil, precum şi drepturile ce i se cuvin în mod natural, fără nici o restricţie sau condiţie. În demersul său autorul doreşte să legitimeze ideea, potrivit căreia marea majoritate a concep-telor pedagogice şi psihologice avansate de autorul polonez, ca şi concepţia sa referitoare la drepturilor copilului sunt de mare actualitate şi în zilele noastre, ele fi ind cât se poate de valide şi în condiţiile economico-sociale şi culturale

229REZUMATE

momentane, atât din punct de vedere psihologic, cât şi pedagogic. Ca atare aceste idei valoroase astăzi trebuie nu numai susţinute şi validate în îngrijirea, instruirea şi educarea copiilor, ci şi completate cu alte aspecte relevante, res-pectiv dezvoltat pe baza celor mai noi teorii psihopedagogice. Autorul supune analizelor conceptele originale ale lui Korczak cu referire la educaţia şi ocro-tirea copiilor, şi subliniază aspectele cu care aceste concepte se leagă de abor-dările contemporane. Pe aproape douăzeci de planuri în lucrarea de faţă este descrisă şi susţinută cu argumente originalitatea, legitimitatea şi actualitatea ideilor centrale ale concepţiei lui Korczak. În partea fi nală autorul face câteva referiri apreciative cu privire la modernitatea şi aplicabilitatea acestor idei.

Cuvinte-cheie: cunoaşterea copilului, ocrotirea copilului, educaţia, me-diul, autoeducare.

Erzsébet SZENTESNECESITATEA STUDIILOR PRIVIND DEZVOLTAREA ÎN CARIERĂ ŞI DEZVOLTAREA PERSONALĂ ÎN ÎNVĂŢĂMÂNTUL SUPERIOR DE PROFIL UMANIST

Literatura de specialitate analizează mai multe abordări privind pregătirea profesională. Teoriile bazate pe principiile dezvoltării prezintă dezvoltarea în carieră ca un proces în care individul se identifi că cu profesia aleasă, conceptul cheie fi ind imaginea de sine. Dezvoltarea pe plan profesional, la fel şi formarea imaginii de sine sunt descrise ca rezultate al interacţiunilor dintre factorii indi-viduali şi socioculturali, ca sinteza acestora.

În timpul anilor de studenţie, viitorii profesionişti învaţă meseria aleasă şi formează o perspectivă oarecare asupra practicii profesiei, intră în contact cu o comunitate profesională, acumulează experienţe şi dezvoltă competenţe profesionale. Toate acestea vor fi integrate în personalitate şi conduc la schim-barea imaginii de sine, a cărei componentă centrală va fi i o preconcepţie asu-pra profesionalismului. În mod ideal, prin procesul dezvoltării în carieră apare identitatea vocaţională.

Pentru că planul de învăţământ este concret şi stabil, se poate urmări mo-dul în care studenţii îşi percep profesia, activitatea şi comunitatea profesională, modul în care se modifi că imaginea lor de sine pe parcursul anilor de studiu.

Investigarea dezvoltării în carieră se referă atât la motivaţii, sisteme de valori şi de interese, cât şi la modul îmbogăţirii competenţelor profesionale. Printr-un studiu al procesului pregătirii profesionale poate fi urmărit procesul de însuşire a cunoştinţelor utile şi procesul de instruire pe parcursul căruia studenţii dobândesc cunoştinţe teoretice şi practice necesare desfăşurării acti-vităţii lor viitoare.

Cuvinte-cheie: dezvoltarea în carieră, imaginea de sine, competenţe profe-sionale, studii superioare.

230 REZUMATE

Levente BAKOSRESPONSABILITATEA SOCIALĂ CORPORATIVĂ PRIVIND BOLILE PROFESIONALE ÎN CAZUL ÎNTREPRINDERILOR MICI ŞI MIJLOCII

Conform conceptului de responsabilitate socială corporativă fi rmele trebu-ie să integreze preocupările sociale şi cele legate de protecţia mediului în acti-vitatea lor şi relaţiile cu partenerii lor, în mod voluntar. Mai mult, fi ecare fi rmă în activitatea de bază şi strategiile de dezvoltare trebuie să ţină cont de unele aspecte legate de drepturile omului, de etică şi de sănătate publică care nu sunt neapărat reglementate legal, dar care sunt în atenţia opiniei publice. Aceste activităţi din interiorul sau către exteriorul fi rmei pot să prezinte multiple for-me, în funcţie şi de domeniul de activitate şi cultura întreprinderii. Prezenta lucrare analizează activităţile de responsabilitate socială privind îmbolnăvirile profesionale. Prezentând tendinţele de reglementare din UE, şi deopotrivă şi cele autohtone, lucrarea propune un studiu de caz pe 400 de IMM-uri din zona Tîrgu Mureşului. Presupunem că aproape nici unul dintre fi rmele studiate nu are o strategie PR sau de altă natură, privind responsabilitatea socială privind îmbolnăvirile profesionale. Facem această presupunere în condiţiile în care mai presupunem că toate societăţile comerciale analizate cunoaşte şi admite importanţa responsabilităţii sociale corporative.

Cuvinte-cheie: Responsabilitate Socială Corporativă, boli profesionale, să-nătate publică, relaţii publice, politici comunitare.

Ágnes SÁNTHADETERMINANTELE SOCIALE ALE STĂRII DE SĂNĂTATE

Acest studiu îşi propune identifi carea şi măsurarea efectelor principalelor determinante demografi ce şi socio-economice ale stării de sănătate în Europa. În scopul identifi cării acestor efecte, se efectuază o analiză de regresie logistică pe baza de date European Social Survey, valul 5 din 2010, pe un eşantion de 17.578 de persoane.

Principalele variabile explicative ale stării de sănătate sunt căutate printre următoarele: sex, situaţie economică, situaţie familială (parteneriat), religiosi-tate, apartenenţa la un grup etnic majoritar respectiv minoritar, statutul pe pia-ţa muncii, satisfacţie profesională, work-life-balance şi ţara de reşedinţă.

Rezultatele analizei refl ectă o puternică determinaţie socială a stării de sănătate în Europa. Cel mai semnifi cativ determinant este situaţia familială, respectiv parteneriatul: cei care trăiesc singuri prezintă un risc accentuat de boală faţă de oamenii care au un partener de viaţă, oricare ar fi starea lor civilă formală.

Cuvinte-cheie: stare de sănătate, risc de boală, parteneriat.

231REZUMATE

Enikő ALBERT-LŐRINCZ–Márton ALBERT LŐRINCZ–Sándor CSIBI–Mónika CSIBISTUDIUL FACTORILOR COMPORTAMENTULUI DE SĂNĂTATE PRIN METODA ANALIZEI SIMBOLURILOR LA STUDENŢII MASTERANZI CU SPECIALIZĂRI SOCIALE

Scopul cercetării este descrierea factorilor comportamentului de sănătate prin analiza de simboluri.

Obiective: studiul reprezentărilor interne legate de factorii comportamen-tului de sănătate exprimate în simboluri; conştientizarea studenţilor care par-ticipă în formarea profesională de helper în legătură cu resursele lor existente, precum şi consolidarea atitudinii lor pozitive faţă de sănătate.

Ipoteze: presupunem că prin analiza simbolurilor putem reconstrui ca-racteristicile psihologice, atitudinale şi vocaţionale ale viitorilor profesionişti, putem ridica sensibilitatea lor centrată pe promovarea igienei mentale; presu-punem că reprezentările simbolice legate de sănătate ale studenţilor refl ectă predominant atitudini pozitive faţă de sănătate, şi ele dezvăluie o sensibilitate crescută pentru recunoaşterea riscurilor de sănătate.

În cercetare au participat 524 studenţi din Transilvania, care urmează cur-suri la diferite specializări sociale şi psiho-educaţionale.

Rezultatele noastre dovedesc că între factorii de protecţie a sănătăţii şi ca-racteristicile psihologice există strânse asocieri. Astfel, încrederea în sine, auto-exprimarea, coerenţa şi satisfacţia de viaţă arată o infl uenţă importantă asupra percepţiei stării generale de sănătate, a efi cienţei personale, a sentimentului controlului, a relaţiilor interpersonale, a oboselii şi a perspectivelor de viitor.

Cuvinte-cheie: comportament de sănătate, caracteristici psihologice, ana-liza de simboluri.

Réka LUKÁCS-MÁRTON–Pál SZABÓATITUDINILE TINERILOR CARE LUCREAZĂ ÎN INDUSTRIA FRUMU-SEŢII FAŢĂ DE MÂNCARE ŞI PREZENŢA CORPORALĂ

Introducere: Unele grupuri profesionale (actriţe, modele, dansatori de ba-let, atleţi) prezintă un factor de risc în privinţa dezvoltării tulburărilor alimen-tare. Cei care lucrează în industria frumuseţii, prezintă un grad mai ridicat de risc în dezvoltarea acestor probleme, dat fi ind faptul că munca lor este strâns legată de frumuseţe.

Metode: Pentru depistarea tulburărilor alimentare am folosit următoarele chestionare standardizate: Eating Attitudes Test şi Eating Behaviour Severi-ty Scale. Pentru măsurarea imaginii corporale am folosit: The Human Figure Drawings Test, Subscala Disatisfacţiei Corporale a Eating Disorders Inventory, Body Attitudes Test şi Body Investment Scale.

232 REZUMATE

Rezultate: Am analizat 226 de persoane, din care 56 provin din industria frumuseţii din Transilvania, 59 din industria frumuseţii din Ungaria. Rezul-tatele obţinute le-am comparat cu un grup de control, alcătuit din 57 persoa-ne din Transilvania şi 54 din Ungaria. Procedurile de scădere a greutăţii s-au arătat a fi mult mai frecvente la lucrătorii din industria frumuseţii. Prevalenţa tulburărilor alimentare de tip subclinic era mult mai ridicată la persoanele care lucrează în industria frumuseţii din Transilvania. Cei care lucrează în industriafrumuseţii investesc mai mult timp şi bani pentru a fi frumoşi. Procentajul per-soanelor care au depăşit pragul de limită privind testul EAT era mult mai frec-vent la cei din industria frumuseţii, în comparaţie cu grupul de control.

Cuvinte-cheie: tânăr, tulburări de nutriţie, industria frumuseţii.

Timea KRIZBAI–Sarolta PAPSISTEMUL PSIHOLOGIC IMUNITAR ÎN GRUPUL TINERILOR CARE SUFERĂ DE SIDA COMPARAT CU UN GRUP DE TINERI SĂNĂTOŞI

Literatura de specialitate referitoare la SIDA pun accent în mare măsură pe analiza modului în care această boală incurabilă infl uenţează societatea. Sunt foarte puţine studii care analizează personalitatea şi schimbările pro-venite în personalitatea bolnavilor de SIDA. Studiul nostru analizează sis-temul imunitar psihologic al pacienţilor bolnavi de SIDA comparând datele cu un grup de control constituit din tineri cu rezultat HIV-negativ. În evalua-rea sistemului imunitar psihologic am utilizat chestionarul întocmit de Oláh (2000), (Psychological Immune System Inventory, PISI). Participanţii studiu-lui au fost într-un procent de 50% (n=50) tineri sănătoşi cu HIV-negativ şi 50% (n=50) pacienţi cu SIDA. Vârsta medie a grupului de studiu a fost 20,42 (SD±0,92), participanţii fi ind între vârsta de 18-21 ani. În ceea ce priveşte sis-temul imunitar psihologic, pacienţii bolnavi de SIDA au avut simţul coeren-ţei, simţul creşterii, controlul impulsurilor şi controlul afectiv semnifi cativ mai scăzut decât tinerii sănătoşi.

Este normal ca pacienţii cu SIDA, în urma evenimentului traumatizant şi anume boala, simt că şi-au pierdut controlul asupra situaţiei şi capacitatea de a infl uenţa pozitiv întămplările din viaţa de zi cu zi. Totuşi în multe situaţii nu sunt diferenţe semnifi cative între sistemul imunitar psihologic al bolnavilor SIDA şi al tinerilor care nu sunt purtători de virus HIV. Aceste rezultate pot fi interpretate prin prisma teoriei lui Tedeschi şi Calhoun (2004), şi anume prin creşterea posttraumatică.

Cuvinte-cheie: SIDA, sistemul imunitar psihologic, creştere posttraumatică.

233REZUMATE

Enikő ALBERT-LŐRINCZ UTILIZAREA ASPECTELOR ETNOGRAFICE ÎN PREVENŢIE

Studiul are la bază ideea că furnizarea de informaţii şi dezvoltarea deprin-derilor interpersonale nu sunt sufi ciente pentru a forma o atitudine corespunză-toare faţă de droguri. Prevenirea trebuie să asigure şi dezvoltarea personalităţii adolescenţilor în contextul vieţii reale, prin implicarea lor în situaţii de viaţă, activităţi în cadrul colectivităţilor locale. Implicarea adolescenţilor în activi-tăţile comune, în experimentarea unor obiceiuri şi tradiţii menite să protejeze sănătatea mentală, poate contribui la formarea unui stil de viaţă sănătos la ei.

Noutatea metodologiei constă în modul de colectare şi prelucrare a datelor (analiza de simboluri), şi în promovarea sănătăţii prin colectivitate.

Am pornit de la ipoteza că obiceiurile şi motivaţiile de consum de sub-stanţe psihoactive (accentul pus pe consumul de alcool, tutun, etnobotanice), dar şi metodele folosite în prevenire se deosebesc în funcţie de caracteristicile comunităţilor locale.

În viziunea noastră prevenţia ar trebui făcută prin colectivitatea locală, sprijinând tradiţiile, valorile, obiceiurile lor specifi ce, deoarece acestea pot avea o funcţie protectivă pentru comportamentul de sănătate al adolescenţilor.

Cuvinte-cheie: tradiţii menite să promoveze sănătatea în comunităţile lo-cale, consumul de etnobotanice, prevenirea prin colectivitate.

Réka Rozália KOVÁCSSTUDIU ASUPRA FACTORILOR CARE INFLUENŢEAZĂ SENTIMEN-TUL DE MULŢUMIRE ÎN RELAŢIA DE CUPLU ŞI ASUPRA DIFERI-TELOR CONSTELAŢII ÎN CEEA CE PRIVEŞTE IMAGINEA DE SINE – CONCEPTUL DE PARTENER – CONCEPTUL DE MAMĂ – CONCEPTUL DE TATĂ – CONCEPTUL DE DIVINITATE

În experienţa mea de terapeut familial, am putut constata de multe ori ceea ce literatura de specialitate accentuează din ce în ce mai mult: calitatea relaţiei de cuplu infl uenţează starea de bine a persoanei, sentimentul de siguranţă al copilului, întreţinerea unor relaţii deschise cu familia lărgită, cu prietenii, ac-ceptarea rolurilor legate de muncă şi societate. Transformările şi declinul insti-tuţiei căsătoriei însă dau de gândit: se produc schimbări radicale în aşteptările şi necesităţile personale şi de cuplu. În concepţia noastră întărirea coeziunii relaţiei de cuplu ajută la prevenirea multor suferinţe.

În studiul prezentat au fost chestionaţi persoane căsătorite. În prima parte a studiului am examinat efectul sexului, durata (anii) de

căsnicie, imaginea de sine, conceptul de partener, conceptul de divinitate, in-fl uenţa concubinajului înainte de căsătorie, precum şi efectul cumulat al unora dintre factorii amintiţi. În partea a doua am căutat corelaţii între nişte factori,

234 REZUMATE

pentru care am făcut analiza următoarelor constelaţii: imaginea de sine şi con-ceptul de partener; conceptul de divinitate – imaginea de sine – conceptul de partener; conceptul de partener – conceptul de mamă – conceptul de tată; con-ceptul de mamă – conceptul de tată – conceptul de divinitate.

Rezultatele obţinute pot oferi noi puncte de referinţă şi sprijin pentru spe-cialiştii care lucrează cu familii şi cupluri.

Cuvinte-cheie: căsnicie, sentimentul de mulţumire în relaţia de cuplu, imaginea de sine, conceptul de partener, conceptul de mamă, conceptul de tată, conceptul de divinitate.

Zoltán ÁBRÁM–Gyöngyi TARANALIZA PROGRAMULUI NAŢIONAL PRIVIND EVALUAREA STĂRII DE SĂNĂTATE A POPULAŢIEI

Stadiul de culegere de date al Programului Naţional privind Evaluarea Stării de Sănătate a Populaţiei a avut loc între 1 iulie 2007–31 ianuarie 2009, apoi programul s-a sfârşit fără prelucrarea datelor şi fără realizarea scopurilor preventive. În studiul nostru analizăm rezultatele şi eşecurile, lipsurile, greşe-lile şi necesităţile, prezentăm cei care au pierdut şi cei care au câştigat, facem comparaţie cu metodele folosite pentru evaluarea stării de sănătate a populaţiei în Ungaria. În concluzie nu apreciem ca succes programul de evaluare din Ro-mânia. Propunem continuarea prelucrării datelor, respectiv editarea unui plan naţional de sănătate.

Cuvinte-cheie: Programul Naţional privind Evaluarea Stării de Sănătate a Populaţiei, comparare, prelucrarea datelor, educaţie pentru sănătate.

A SZERZŐKRŐL

ÁBRÁM ZOLTÁN, dr., PhD, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora, táplálkozástani szakorvos, doktorátusvezető. Megalaku-lásától fogva tanára, négy éven át tanulmányi igazgatója a Református Asszisz-tensképző Iskolának; a Sapientia EMTE Alkalmazott Társadalomtudományok Főtanszék óraadó tanára. Oktató, kutató és szakírói munkája mellett szerteága-zó újságírói és közéleti tevékenységet folytat, két tucatnyi könyv, jegyzet szer-zője, szerkesztője. Számos tudományos és civilszervezet tagja, elnöke az EMKE Maros megyei szervezetének, valamint a Diakónia Keresztyén Alapítvány Ma-rosvásárhelyi Fiókszervezetének. E-mail: abramzoltan@yahoo.com

ALBERT-LŐRINCZ MÁRTON, PhD, fi lozófi atanár, a Sapientia EMTE Al-kalmazott Társadalomtudományok Intézet docense. Tudományos pályáját több mint 50 egyéni vagy társszerzői tanulmány és cikk, könyvfejezet, valamint két könyv és két egyetemi jegyzet kíséri. E-mail: albertlorincz_ marton@yahoo.com

ALBERT-LŐRINCZ ENIKŐ, PhD, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudomány-egyetem Szociológia és Szociális Munka Intézet professzora, a Szociológia Dok-tori Iskola igazgatója, pszichológus, terapeuta, szupervizor, a Pszichoterápia folyóirat szerkesztőségi tagja. Részt vett a Sapientia EMTE megalakulásában, ahol négy évig a Humán Tanszéket vezette. Több tudományos kutatás vezetője vagy tagja, több tucat tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Hét szakkönyvet írt, egyet szerkesztett. E-mail: e.albert.lorincz@gmx.net

AMBRUS ZOLTÁN, PhD, 1945. szeptember 13-án született Kolozsváron. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen végez-te 1970-ben a speciális pszichopedagógia szakon, 1980-ban a jogi karon szer-zett oklevelet. A neveléstudomány doktora tudományos fokozatot 2003-ban szerezte ugyancsak a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen. Tudományterülete a szociálpszichológia és individuálpszichológia. Jelenleg a Sapientia EMTE csík-szeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kara Társadalomtudományi Tan-székének főállású professzora. E-mail: z_ambrus@yahoo.com

BAKOS LEVENTE, PhD, közgazdász, adjunktus, a Sapientia EMTE maros-vásárhelyi karán az Alkalmazott Társadalomtudományok Intézet és a Gépész-mérnöki Intézet munkatársa. Menedzsmentet, marketinget és más gazdasági tematikájú tantárgyat oktat. Marosvásárhelyen született, a „Bolyaiban” végezte középiskolai tanulmányait, felsőfokú tanulmányait négy egyetemen folytat-ta, mérnöki és közgazdász diplomát szerzett, ipari menedzsment témakörben

236 A SZERZŐKRŐL

doktorált. Dolgozott multinacionális cégnél, a város egyik legnagyobb ipari vállalatának igazgatója is volt, aztán alpolgármesterként is tevékenykedett. A Sapientia hálózat első alkalmazottja volt Marosvásárhelyen, mint alapítvány-igazgató. Később, a megalakult egyetemen, kari gazdasági igazgató lett, 2007-től főállású oktató. Könyvvizsgáló és bírósági gazdasági szakértő. Tudományos munkájának eredménye egy könyv és közel 50 tudományos munka. E-mail: bakos@ms.sapientia.ro

CSIBI MONIKA, PhD, pszichológus, a Partiumi Keresztény Egyetem ad-junktusa. Tudományos tevékenysége az iskola jelenségvilágának kutatásához, az iskolások tanulási motivációinak, az iskolai agressziónak, a beilleszkedési kérdéseknek, az oktatók szociális kompetenciáinak feltárásához kapcsolódik. Több tanulmány szerzője vagy társszerzője. Kutatásait hazai és külföldi konfe-renciákon mutatta be. E-mail: csibimonika@yahoo.com

CSIBI SÁNDOR, PhD, pszichológus, a marosvásárhelyi L. Rebreanu Gim-názium iskolapszichológusa. Kutatói munkássága a serdülők egészséges élet-módjának, a kockázati magatartás, az iskolai agresszió, az egészség-magatartás személyiségi tényezőinek vizsgálatát karolja fel. Tudományos publikációi ha-zai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Kutatásainak eredményeit szakmai konferenciákon ismertette. E-mail: csibi.sandor@yahoo.com

FODOR LÁSZLÓ a neveléstudomány doktora, egyetemi docens, a Sapien-tia EMTE marosvásárhelyi karán az Alkalmazott Társadalomtudományok Intézet pedagógia–pszichológia szakcsoportjának munkatársa. A Magiszter pedagógiai szakfolyóirat szerkesztője. Oktatási kompetenciája az elmúlt időkben a pedagó-gia alapjai, a neveléselmélet, a didaktika, a neveléstörténet, az egészségpedagó-gia és a szociálpedagógia kurzusok előadásában konkretizálódott. Tudományos érdeklődési köre és fő kutatási területei mindenekelőtt az iskolapedagógia, a szociálpedagógia, az egészségpedagógia, a környezeti nevelés, az interkulturális nevelés és a személyiségpedagógia kérdéseire irányulnak. A pedagógiai világ és valóság fenti dimenzióira vonatkozóan több kötetet és számos tanulmányt publi-kált. Ugyanakkor elméleti törekvéseit és kutatási eredményeit közel hetven hazai és külföldi tudományos értekezleten mutatta be. E-mail: la_fodor@yahoo.com

HORVÁTH ZSÓFIA IRÉN 1973-ban született Marosvásárhelyen. Tanul-mányait a Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakán végezte (1993–1997), majd a Bukaresti Tudományegyetemen szerzett meste-ri fokozatot (2002). 2007-től a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója. 2004-től oktató a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán, a Közegészségügyi Szakpolitikák és Szolgáltatások oktatási program ke-retében. E-mail: zsofi ahorvath@yahoo.com

237A SZERZŐKRŐL

KOVÁCS RÉKA ROZÁLIA, PhD, pszichológus, pár- és családterapeuta, egyetemi tanársegéd. A Hargita megyei Orotván született, Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképzőben érettségizett. 2001-ben a nagyváradi Partiu-mi Keresztény Egyetemen vallástanár–szociális munkás, 2003-ban a kolozs-vári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen pszichológus diplomát szerzett. Dok-tori tanulmányait a budapesti Semmelweis Egyetemen kezdte, majd a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskolájában, a Fejlődés- és Klinikai Pszichológia Programban védte meg a doktori értekezését. A Sapientia EMTE Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszékének munkatársa. Alapító tagja a Segítők Baráti Körének és a Familia Családsegítő Centrumnak. Szűkebb kuta-tási területe: a házastársi kapcsolat, a párkapcsolattal való elégedettség. E-mail: kovacsrekarozalia@yahoo.com

KRIZBAI TÍMEA, PhD, pszichológus, 2004 óta a marosvásárhelyi Sapien-tia EMTE Alkalmazott Társadalomtudományok Intézet adjunktusa. A brassói Áprily Lajos Elméleti Líceumban érettségizett, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett pszichológusi diplomát 2001-ben. Ezt követően ugyanott 2003-ban mesteri fokozatot szerzett pszichológia és tanácsadás sza-kon. 2004–2007 között a Debreceni Egyetem Multidiszciplináris Doktori Isko-lájában tanult, 2011-ben a pszichológia doktorává avatták. Több hazai és nem-zetközi tanulmány szerzője vagy társszerzője. Kutatásainak eredményeit hazai és külföldi konferenciákon mutatta be. Főbb érdeklődési területe: egészség-ma-gatartás, evészavarok, kockázati és protektív tényezők, az önéletrajzi emléke-zet. E-mail: timea.krizbai@gmail.com

LUKÁCS-MÁRTON RÉKA, PhD, pszichológus, szociális munkás, tanárse-géd a marosvásárhelyi Sapientia EMTE Alkalmazott Társadalomtudományok Főtanszéken. Gyergyószentmiklóson született, a Salamon Ernő Elméleti Líce-umban érettségizett, majd Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen végzett szociális munka (2003) és pszichológia szakon (2004). A mesteri fo-kozatot a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerezte meg Gyermekvédelem és szociálpolitika szakosítással. Doktori tanulmányait a Debreceni Egyetem Multidiszciplináris Doktori Iskolájában pszichológia szakon végezte. Család-terápiás képzésben vett részt hţrom évig. 2004 óta a Sapientia EMTE főállású alkalmazottja. Több tanulmány szerzője vagy társszerzője. Kutatásait hazai és külföldi konferenciákon mutatta be. Főbb kutatási területe: speciális csoportok evészavarai. E-mail: martonreka@yahoo.com

PAP SAROLTA, Ma, szociálpedagógus, tanulmányait a Sapientia EMTE-n végezte 2008-ban, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem pedagó-gia szakán szerzett mesteri fokozatot.

238 A SZERZŐKRŐL

SÁNTHA ÁGNES, PhD, szociológus, egyetemi adjunktus. 1978-ban szü-letett Marosvásárhelyen. Egyetemi tanulmányait a marosvásárhelyi Művésze-ti Egyetem Színháztudomány szakán, valamint a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szociológia szakán végezte. Mesteri oklevelet szerzett szociológia és antropológia tudományágban a Közép-Európai Egyetemen. Doktori tanulmányait Budapesten és Berlinben folytatta, a szociológia dokto-ra fokozatot 2011-ben szerezte meg. Kutatási területe a demográfi a, a mikro-szociológia és a munkaerőpiac. A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának tanársegédje és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem társult oktatója. E-mail: santhaagnes@yahoo.de

SZABÓ PÁL, dr., pszichiáter, neurológus, pszichológius, egyetemi do-cens. Debrecenben született, a sárospataki Rákóczi Gimnázium speciális angol tagozatú osztályában érettségizett 1972-ben. 1978-ban végzett a Debreceni Or-vostudományi Egyetemen, 1987-ben pszichológus diplomát, 1994-ben angol–magyar szakfordítói diplomát szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1998-ban elvégezte a felsőoktatási menedzser szakot (DATE). 1989 óta vesz részt a Debreceni Egyetem (korábban KLTE) pszichológia szakos hallgatóinak képzésében. A DE Pszichológiai Intézete doktori iskolájának alapító tagja. Email: dr.szabopal@gmail.com

SZENTES ERZSÉBET drd., adjunktus. Gyergyószentmiklóson született, szülővárosában érettségizett, az egri Eszterházy Károly Főiskolán szerzett szoci-álpedagógusi végzettséget. A Sapientia EMTE Műszaki és Humántudományok Kara, Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszékének munkatársa. Az egye-temi kutatócsoport tagjaként, az érettségi előtt álló fi atalok körében a pálya-orientációt, a szakmaismeretet és a továbbtanulás kérdéskörét tanulmányozza, a teljes erdélyi magyar iskolahálózatot átfogó kutatás keretében. Ugyanakkor a Sapientia EMTE hallgatói körében pályaszocializációs vizsgálatot is végez. 2002-től rendszeresen részt vesz szakmai rendezvényeken, konferenciákon, és közli vizsgálati eredményeit. E-mail: eszentes@ms.sapientia.ro

TAR GYÖNGYI dr., PhD-hallgató, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszeré-szeti Egyetem. Belgyógyász szakorvos, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igaz-gatóság vezetője. Csíkszeredában él. E-mail: csutak@nextra.ro

JEGYZETEK

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A SAPIENTIA KÖNYVEK SOROZAT KÖTETEI

Megjelent:

1.TONK MÁRTON–VERESS KÁROLY (SZERK.)Értelmezés és alkalmazás. Hermeneutikai és alkalmazott fi lozófi ai vizsgá-lódások. 2002.

2. PETHŐ ÁGNES (SZERK.)Képátvitelek. Tanulmányok az intermedialitás tárgyköréből. 2002.

3. NAGY LÁSZLÓ

Numerikus és közelítő módszerek az atomfi zikában. 2002.

4. EGYED EMESE (SZERK.)Theátrumi Könyvecske. Színházi zsebkönyvek és szerepük a régió színhá-zi kultúrájában. 2002.

5. VORZSÁK MAGDOLNA–KOVÁCS LICINIU ALEXANDRU

Mikroökonómiai kislexikon. 2002.

6. KÖLLŐ GÁBOR (SZERK.)Műszaki szaktanulmányok. 2002.

7. SZENKOVITS FERENC–MAKÓ ZOLTÁN–CSILLIK IHARKA–BÁLINT ATTILA

Mechanikai rendszerek számítógépes modellezése. 2002.

8–10. TÁNCZOS VILMOS–TŐKÉS GYÖNGYVÉR (SZERK.)Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990–2001 közötti eredményeiről. I–III. 2002.

11. SORBÁN ANGELLA (SZERK.)Szociológiai tanulmányok erdélyi fi atalokról. 2002.

12. GÁBOR CSILLA–SELYEM ZSUZSA (SZERK.)Kegyesség, kultusz, távolítás. Irodalomtudományi tanulmányok. 2002.

13. SALAT LEVENTE (SZERK.)Kínlódni ebben az országban…? Ankét a romániai magyarság megmaradá-sának szellemi feltételeiről. 2002.

14. NÉMETI JÁNOS–MOLNÁR ZSOLT

A tell telepek elterjedése a Nagykárolyi-síkságon és az Ér völgyében. 2002.

15. NAGY LÁSZLÓ (SZERK.)Tanulmányok a természettudományok tárgyköréből. 2002.

16. BOCSKAY ISTVÁN–MATEKOVITS GYÖRGY–SZÉKELY MELINDA–KOVÁCS-KURUC J. SZABOLCS

Magyar–román–angol fogorvosi szakszótár. 2003.

17. BRASSAI ATTILA (SZERK.)Orvostudományi tanulmányok. 2003.

18. PETHŐ ÁGNES (SZERK.)Köztes képek. A fi lmelbeszélés színterei. 2003.

19. KISS ISTVÁN

Erodált talajok enzimológiája. 2003.

20. NAGY LÁSZLÓ (SZERK.)Korszerű kísérleti és elméleti fi zikatanulmányok. 2003.

21. UJVÁROSI LUJZA (SZERK.)Erdély folyóinak természeti állapota. Kémiai és ökológiai vízminősítés a rekonstrukció megalapozására. 2003.

22. JÓZSEF KOLUMBÁN ET ALII

Lectures on nonlinear analysis and its applications. 2003.

23. EGYED EMESE (SZERK.)„Szabadon fordította…” Fordítások a magyar színjátszás céljaira a XVIII–XIX. században. 2003.

24. BAJUSZ ISTVÁN (SZERK.)Mindennapi élet a római Dáciában. 2003.

25. SELYEM ZSUZSA–BALÁZS IMRE JÓZSEF (SZERK.)Humor az avantgárdban és a posztmodernben. 2004.

26. GÁBOR CSILLA (SZERK.)Devóciók, történelmek, identitások. 2004.

27. ROTH-SZAMOSKÖZI MÁRIA (SZERK.)Válassz okosan… Készségfejlesztő program az agresszivitás csökkentésé-re. 2004.

28. SIPOS GÁBOR (SZERK.)A kolozsvári Akadémiai Könyvtár Régi Magyar Könyvtár-gyűjteményei-nek katalógusa. 2004.

29. NEMÉNYI ÁGNES (SZERK.)A rurális bevándorlók. Az elsőgenerációs kolozsvári városlakók társadal-ma. 2004.

30. BAJUSZ ISTVÁN (SZERK.)A Csíki-medence településtörténete a neolitikumtól a XVII. század végéig a régészeti adatok tükrében. 2004.

31. KOVÁCS ZSOLT (SZERK.)Erdély XVII–XVIII. századi építészetének forrásaiból. 2004.

32. KISS ISTVÁN

A mikroorganizmusokkal beoltott talajok enzimológiája. 2004.

33. BRASSAI ZOLTÁN ET ALII

A kovásznai szénsavas fürdők és mofetták a végtagi verőérszűkületek ke-zelésében. 2004.

34. HORVÁTH ISTVÁN (SZERK.)Erdély és Magyarország közötti migrációs folyamatok. 2005.

35. GÁBOR CSILLA (SZERK.)A történetmondás rétegei a kora újkorban. 2005.

36. EGYED EMESE (SZERK.)Ismeretség. Interkulturális kapcsolatok a színház révén: XVII–XIX. szá-zad. 2005.

37. BERSZÁN ISTVÁN (SZERK.)Alternatív mozgásterek: Működés és/vagy gyakorlás a kognitív folyama-tokban. 2005.

38. EGYED PÉTER (SZERK.)A közösségről – a hagyományos, valamint a kommunitarista felfogások-ban. 2005.

39. JANCSÓ MIKLÓS

Csiky Gergely dramaturgiája és a XIX. század végi magyar drámaírás. 2005.

40. ZOLTÁN BENYÓ–BÉLA PALÁNCZ–LÁSZLÓ SZILÁGYI

Insight Into Computer Science with Maple. 2005.

41. KESZEG VILMOS (SZERK.)Specialisták. Életpályák és élettörténetek. 2006.

42. BAJUSZ ISTVÁN (SZERK.)Téglás István jegyzetei. 2005.

43. ZOLTÁN MAKÓ

Quasi-triangular Fuzzy Numbers, Theory and Applications. 2006.

44. BERSZÁN ISTVÁN (SZERK.)Gyakorlat – etika – pragmatizmus. 2006.

45. BEGE ANTAL

Régi és új számelméleti függvények. 2006.

46. BALÁZS LAJOS

A vágy rítusai – rítusstratégiák. A születés, házasság, halál szokásvilágá-nak lelki hátteréről. 2006.

47. ALBERT-LŐRINCZ ENIKŐ

Átfesthető horizont. 2006.

48. NÉMETI JÁNOS–MOLNÁR ZSOLT

A tell telepek fejlődése és vége a Nagykárolyi-síkságon és az Ér völgyé-ben. 2006.

49. TAMÁSI ZSOLT-JÓZSEF

Az erdélyi római katolikus egyházmegye az 1848–49-es forradalomban. 2007.

50. PETHŐ ÁGNES (SZERK.)Film. Kép. Nyelv. 2007.

51. SZILÁGYI GYÖRGYI–FLÓRA GÁBOR–ARI GYULA

Bihar megye gazdasági-társadalmi fejlődése. Eredmények és távlatok. 2007.

52. OZSVÁTH IMOLA (SZERK.)Néptanítók. Életpályák és élettörténetek. 2007.

53. ISTVÁN URÁK Date despre arahnofauna din bazinul superior al Oltului. 2008.

54. SZABÓ ÁRPÁD

A tulajdonváltás folyamata Románia gazdasági átalakulásában. 2008.

55. SZABÓ ÁRPÁD

A romániai gazdasági átalakulás esettanulmányokban. 2008.

56. TŐKÉS GYÖNGYVÉR Szakma vagy hivatás? A kolozsvári magyar egyetemi oktatók státuszcso-portja. 2008.

57. ZSIGMOND ISTVÁN Metakognitív stratégiák – összetevőik és mérésük. 2008.

58. ANDREA VIRGINÁS

Crime Genres and the Modern – Postmodern Turn: Canons, Gender, Me-dia. 2008.

59. PLETL RITA (SZERK.)Az anyanyelvoktatás metamorfózisa. 2008.

60. MAKÓ ZOLTÁN–LÁZÁR EDE–MÁTÉ SZILÁRD Előrejelző módszerek gazdasági és műszaki alkalmazásai. 2009.

61. SÁNDOR MIKLÓS SZILÁGYI

Dynamic Modeling of the Human Heart. 2009.

62. LÁSZLÓ SZILÁGYI Novel Image Processing Methods Based on Fuzzy Logic. 2009.

63. ÉVA GYÖRGY

Studiu anatomic al unor cormofi te din zona Ciucului. 2009.

64. BEÁTA ÁBRAHÁM

Evoluţia turbăriilor din judeţul Harghita. 2009.

65. IMRE ATTILA

A Cognitive Approach to Metaphorical Expressions. 2010.

66. ŞTEFANIA MARIA CUSTURĂ

Marin Sorescu. Poezia teatrului şi teatralitatea poeticului. 2010.

67. GIZELLA BOSZÁK (SZERK.)Fehlertypologie im DaF-Unterricht Band 1. Studien zu deutsch-rumänish-ungarischen Interferenzerscheinungen. 2010.

68. PLETL RITA (SZERK.)Az anyanyelvoktatás mozaikjai. 2010.

69. VERESS EMŐD

Államfő és kormány a hatalommegosztás rendszerében. 2011.

70. BÁLINT BLANKA

A túlképzettség okainak vizsgálata az erdélyi diplomás fi atalok körében. 2011.

71. BÁLINT GYÖNGYVÉR

Foglalkoztatási stratégiák Hargita megyében. 2011.

72. SALAMON JÚLIA

Parametric vector equilibrium problems. 2011.

73. MARA GYÖNGYVÉR

Genetic and ecological aspects of bombina hybridization. 2011.

74. BALOG ADALBERT

Mechanikai és növényvédelmi kezelések hatása holyvaegyüttesekre. 2011.

75. GYÖRGY OTTILIA

A terület- és településfejlesztés legfontosabb feladatai a Csíki-medencé-ben. 2011.

76. OROSZ FERENC

Termesztéstechnológiai elemek hatása a csemegekukorica koraiságára. 2011.

77. PLETL RITA (SZERK.)Anyanyelvoktatás – nyelvi horizontok. 2012.

78. MURÁDIN JÁNOS KRISTÓF

Transformări instituţionale în viaţa culturală maghiară din Transilvania în perioada 1944–1948. 2012.

79. MÁTHÉ ISTVÁN

Studii asupra faunei de carabidae (coleoptera) din Bazinul Oltului superi-or. 2012.

80. GYÖRGY OTTILIA (SZERK.)Perspective de dezvoltare urbană. Studii economico-sociale de funda-mentare ale direcţiilor de dezvoltare. 2014

Scientia Kiadó400112 Kolozsvár (Cluj-Napoca)Mátyás király (Matei Corvin) u. 4. sz. Tel./fax: +40-364-401454E-mail: scientia@kpi.sapientia.rowww.scientiakiado.ro

Műszaki szerkesztés:Dobos Piroska

Korrektúra:Szenkovics Enikő

Tipográfi a:Könczey Elemér

Készült a kolozsvári Gloria nyomdában70 példánybanIgazgató: Nagy Péter