ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK...CSc, Egyetemi tanár – CSc, Tudományos főmunkatárs – PhD, Egyetemi adjunktus [email protected] – [email protected] – [email protected]

ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK I I. FÓRUMA

2 nd FO R U M O F AP P L IE D S C IE N C E S

1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5

B u d a p e s t B u s i n e s s S c h o o l

B u d a p e s t i G a z d a s á g i F ő i s k o l a

A KONFERENCIA PROGRAMJA

2015. március 12.

PLENÁRIS ÜLÉS

SZEKCIÓK:

KERESKEDELEM ÉS MARKETING

MENEDZSMENT ÉS EMBERI

ERŐFORRÁSOK: ELŐTTEM AZ UTÓDOM

NEM-MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK /

SZUBSZIDIARITÁS A KÖZPÉNZÜGYEKBEN

NYELV, KULTÚRA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ/

KULTÚRA ÉS NYELV

NYELV, KULTÚRA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ /

FORDÍTÁS ÉS OKTATÁS

TÁRSADALOMTUDOMÁNY /

PSZICHOLÓGIA; ÁLLAMELMÉLET;

JOGTUDOMÁNY

TURIZMUS, MOBILITÁS,

KOMMUNIKÁCIÓ / A TURIZMUS, MINT

ÉLMÉNYGAZDASÁG

ÜZLETI SZAKOKTATÁS ÉS PEDAGÓGIA

2015. március 13.

SZEKCIÓK:

GAZDASÁGINFORMATIKA: LOST – FANS

MÓDSZERTAN

NEM-MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK /

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

NEM-MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK / SZUBSZIDIARITÁS A KÖZPÉNZÜGYEKBEN

(ANGOL NYELVŰ WORKSHOP)

NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS / REGIONÁLIS HÁLÓZATKUTATÁS A ZSELICBEN

SZÁMVITEL A VÁLTOZÁSOK TÜKRÉBEN

TAPASZTALAT ÉS KUTATÁS A SZAKNYELVOKTATÁSBAN

TURIZMUS, MOBILITÁS, KOMMUNIKÁCIÓ /

TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS KOMPLEXITÁSA

NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS /

A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM ÉS LOGISZTIKA IDŐSZERŰ VÁLTOZÁSAI

AZ ÁLLAMADÓSSÁG-VÁLSÁG ÉS

KEZELÉSE AZ EU-BAN


A VILÁGGAZDASÁG ÉS A MAGYAR GAZDASÁG

AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

ISKOLA A JÖVŐBEN: KÖZÖS MŰHELYMUNKA

A GAZDASÁGI FELSŐOKTATÁS JÖVŐJÉVEL

KAPCSOLATBAN

KÖZGAZDASÁGTAN


KAPITALIZMUSMODELLEK



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Plená ris u le s

Helyszín:

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA

KÜLKERESKEDELMI KAR

1165 Budapest, Diósy L. u. 22-24.

(Központi épület I. em. 9. Klubterem)

2015. március 12. (csütörtök) 14.00-15.00

MEGNYITÓ:

DR. HABIL. SOLT KATALIN

tudományos rektorhelyettes, Budapesti Gazdasági Főiskola

MÉRÉSI DILEMMÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

SÁNDORNÉ DR. HABIL. KRISZT ÉVA

rektor, Budapesti Gazdasági Főiskola

A NEMZETI VERSENYKÉPESSÉG ÉS A FELSŐOKTATÁS

PROF. DR. CHIKÁN ATTILA

Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

Moderátor:

DR. HALM TAMÁS

a Budapesti Gazdasági Főiskola felnőttképzési igazgatója



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



2015. március 12.

13.00-14.00

REGISZTRÁCIÓ

14.00-15.00

PLENÁRIS ÜLÉS

15.00-16.40

SZEKCIÓÜLÉSEK

16.40-17.00

KÁVÉSZÜNET

17.00-19.00

SZEKCIÓÜLÉSEK

19.00-20.45

VACSORA



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Kereskedelem és Márketing

Helyszín: E. I. 35. | Szekcióelnök: Dr. Király Éva

15.00-15.20 DR. VERES ZOLTÁN – DR. TARJÁN TAMÁS – DR. HÁMORNIK BALÁZS

PÉTER

A TERMÉKATTRIBÚTOMOKKAL KAPCSOLATOS FOGYASZTÓI

PREFERENCIÁK SZERVEZŐDÉSE: MIKOR VÁRHATUNK EL TRANZITÍV

VAGY INTRANZITÍV PREFERENCIÁKAT?

15.20-15.40 DR. KIRÁLY ÉVA - DR. KOZÁK TAMÁS

TEMATIKUS UTCÁK HELYE ÉS SZEREPE A NAGYVÁROSOK

KERESKEDELMI STRATÉGIÁJÁBAN

15.40-16.00 DR. FEHÉR KATALIN

LETŰNŐ ÉS FELTŰNŐ DIGITÁLIS ESZKÖZÖK A MARKETINGBEN: A

PROJEKT GLASS-TŐL A DRÓNOKIG

16.00-16.20 DR. TOTTH GEDEON - DR. HLÉDIK ERIKA

VÉDJEGY KAVALKÁD AZ ÉLELMISZEREK PIACÁN

16.20-16.40 DR. HARSÁNYI DÁVID - GÁLNÉ DR. CZÉKUS ILDIKÓ

SZEZONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A BORFOGYASZTÁSI SZOKÁSOKBAN

16.40-17.00 KÁVÉSZÜNET

17.00-17.20 DR. FODOR MÓNIKA – RÁBAI DÁNIEL

EMPLOYER BRANDING: MILYEN A JÓ MUNKÁLTATÓ?



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A TERMÉKATTRIBÚTUMOKKAL KAPCSOLATOS

FOGYASZTÓI PREFERENCIÁK SZERVEZŐDÉSE:

MIKOR VÁRHATUNK EL TRANZITÍV VAGY

INTRANZITÍV PREFERENCIÁKAT?

VERES ZOLTÁN – TARJÁN TAMÁS – HÁMORNIK BALÁZS

Pannon Egyetem – Budapesti Gazdasági Főiskola, Kutatóközpont – BME,

Ergonómiai és Pszichológia Tanszék

CSc, Egyetemi tanár – CSc, Tudományos főmunkatárs – PhD, Egyetemi adjunktus

[email protected] – [email protected] – [email protected]

Brehm (1956) klasszikus kísérlete, illetve Chen és Risen (2010) kritikai vizsgá-latai által

inspirált kutatásunk célja azonosítani a vásárlási szituációk közben működésbe lépő döntési

mechanizmusok természetét meghatározó fogyasztói preferenciák_szerveződését.

A szociálpszichológia és a marketingkutatás fél évszázada tartó kölcsönös kritikái és

önkritikái nyomán keressük a választ a preferenciarendszerek szerveződésének szabály-

szerűségeire. Feltevésünk az, hogy a termékek komplexitásának elmélyülésével és a

döntési helyzet jellemzőitől függően nagymértékben változhat a preferenciák

tranzitivitása. Megfigyeléses vizsgálatsorozatunkban különböző komplexitású termékek-

kel kapcsolatban kényszerválasztásos attribútum-rangsorolást majd szimulált termék-

választásokat végeztettünk a résztvevőkkel. Előzetes eredményeink alapján a vizsgálati

helyzet kontrolláltsága és a termék komplexitása egyaránt befolyással bírt a termék-

választásokra, és az azok mögötti preferenciarendszerek szerveződésére.

A vásárlók képesek tranzitív preferenciák mentén termékválasztásokat hozni

erősen kontrollált, felügyelt helyzetekben. Azonban a mindennapok során erre nincs

szükség vagy lehetőség minden egyes termékválasztáskor. Az áll a további

vizsgálataink fókuszában, hogy miként finomhangolja preferenciarendszereit a vásárló,

és ezek hogyan mérhetőek marketingkutatási eszközökkel és miként építhetők be a

vásárlói magatartást leíró modellekbe.

mailto:[email protected]





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



TEMATIKUS UTCÁK HELYE ÉS SZEREPE A

NAGYVÁROSOK KERESKEDELMI STRATÉGIÁJÁBAN

DR. KIRÁLY ÉVA – DR. KOZÁK TAMÁS

Budapesti Gazdasági Főiskola

Főiskolai Docensek

[email protected], [email protected]

A tematikus utcák kialakítása nemcsak a vállalakozók üzleti stratégiájában, hanem

a helyi kormányzatok, érdekképviseleti szervek település,- illetve vállalkozásfejlesztési

koncepciójában is mind többször felmerül. Olyan üzleti modellt szeretnénk

tanulmányunkban bemutatni, amely a vállalkozói és (ön)kormányzati szektor

együttműködésére épül, és a nagyobb települések kereskedelemfejlesztésében stratégiai

szereppel bír. A tematikus utcákban hasonló profilú kereskedők működnek úgy, hogy

a természetes verseny mellett partnerségi viszonyban is vannak egymással. A tematikus

választékpolitika alapján kialakított bevásárló utcák lokális hatása a klaszterelmélet

alapján vizsgálható. Kutatásunk során, tehát azt vizsgáljuk, milyen lépések szükségesek

ezek kialakításához, milyen makró- és mezószintű gazdasági tényezőket kell

megvizsgálni és figyelembe venni, hogy a tematikus utcák sikeresen működjenek és

fennmaradjanak. Tanulmányunkban azt is elemezzük, hogy a kereskedelmi

vállalkozások érdekeltsége hogyan teremthető meg egy ilyen típusú együttműködésben

való részvételre. Javaslatot teszünk arra is, hogy a felsőfokú oktatás hogyan vehetne

részt a vizsgált üzleti modell elterjesztésében, az erre vonatkozó tudásbázis

kialakításában.





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



LETŰNŐ ÉS FELTŰNŐ DIGITÁLIS ESZKÖZÖK A

MARKETINGBEN:

A PROJECT GLASS-TŐL A DRÓNOKIG

FEHÉR KATALIN


tudományos főmunkatárs

[email protected]

A dinamikusan változó, virtualizálódó környezetben egyes marketingeszközök

uniformizálódnak, mellyel párhuzamosan innovatív/kreatív kísérletek is születnek.

A rutinválaszokra kondicionált fogyasztók óvatosabban reagálnak az újdonságokra: a

már ismert eszközökre hagyatkoznak, biztonságosnak vélt mintázatokat, promóciókat

és lojalitásépítő programokat részesítik előnyben. Az innovátorok és a korai

felhasználók, azaz a fogyasztók 16%-a (Rogers 1971) azonban szűri a homogén

megoldások zajából a kísérletező-előremutató lehetőségeket, s felmutatja a tömeges

elterjedés potenciáját (Gladwell 2007). Vannak eszközök és innovációk, melyek ebben

a folyamatban láthatóan nem találják a helyüket, még ha akadnak is lelkes

követői/evangelistái/fogyasztói, míg mások látványosan előre törnek. A kettő közötti

stádiumban egy-egy kísérlet még ha kiforratlan is, már elérheti a figyelem határát.

A marketing szerepe ezen a ponton megnő.

Az előadás első körben a feltörekvő technológiák aktuális térképére koncentrál

(Gartner Hype Cycle Report, 2014), rámutatva arra, hogy milyen fázisokon szükséges

áthaladni az elterjedéshez, illetve hol lehetnek elakadási pontok. Ezt követően két esetre

koncentrálunk a konferencia évének aktualitásaiból. Egyrészt a Project Glass, vagy

ismertebb nevén Google Glass hosszú bevezetésére, majd visszavonására. Kérdés, hogy

a hangvezérelt, kiterjesztett valóságot megjelenítő speciális mobil eszköz miért torpant

meg – a márkakommunikációs lehetőségek és más előnyök ellenére. Másik

esettanulmányunk egy olyan területre világít rá, mely szó szerint a szemünk előtt

bontakozik ki. A kamera drón (Stahl, 2013) is alkalmas valóságkiterjesztésre, szintén

komoly etikai és jogi aggályokat vet fel, elterjedése viszont már most gyorsabb a Project

Glass indulásához képest – és marketingeszközként is egyre több változatban használják.

A letűnő és feltűnő digitális technológiák ezen eseteinek összevetésével értelmezzük az

innovatív eszközök használhatóságát a marketingben, kiemelve a fogyasztói online

visszajelzések hatását.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



VÉDJEGY KAVALKÁD AZ ÉLELMISZEREK PIACÁN

DR. TOTTH GEDEON – DR. HLÉDIK ERIKA

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Marketing Intézeti Tanszék

főiskolai tanár – főiskolai docens

[email protected] ; [email protected]

A fogyasztók vásárlási döntéseik során számos kockázattal szembesülnek, és

különböző stratégiákat alkalmaznak annak érdekében, hogy a vásárlás során felmerülő

funkcionális, pszichológiai, társadalmi stb. kockázatokat csökkentsék. A védjegyek

nyújtotta információk segítik a döntéshozatalt és csökkenthetik a vásárlás során

felmerülő kockázatokat. Az élelmiszerek területén a védjegyek szerepe különösen

fontos. Egyrészről azért, mert sok a tömegtermék, ahol igen nagy a megkülönböztetés

igénye. Az alapanyag termelésben, a termelés, termesztés helyében, valamint az

előállítás módjában ugyanakkor jelentősen különbözhetnek és ezekre a különbségekre

fel kell hívni a figyelmet. A különböző termékek, különböző értékek hordozói lehetnek,

melyeket a potenciális vásárlókkal, fogyasztókkal meg illetve el kell ismertetni.

Ugyancsak fontos, hogy a védjegyek pozícionálják is a terméket, segíthetik, hogy a

fogyasztó fejében a megfelelő helyre kerüljön.

Jelen dolgozat a védjegyeknek a marketingben betöltött szerepét az

élelmiszeriparban, elsősorban a tanúsító védjegyeken és számos külföldi elsősorban

francia Label Rouge, AOC, német, QS, osztrák AMA, és cseh példán keresztül kívánja

bemutatni, valamint arra válaszolni, hogy a hazai fogyasztók számára mit jelentenek és

valóban a védjegyek dzsungelében él-e a magyar fogyasztó?





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



SZENONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A BORFOGYASZTÁSI

SZOKÁSOKBAN

HARSÁNYI DÁVID – GÁLNÉ CZÉKUS ILDIKÓ

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar –

Eszterházy Károly Főiskola, Eger

főiskolai docens – főiskolai adjunktus

[email protected] – [email protected]

Az utóbbi években több felmérés készült hazánkban a borfogyasztási, illetve

vásárlási szokásokról. Bár a kutatások fókusza hasonló, a vizsgálati körülmények,

módszertanok jelentősen különböznek. Sajnos tehát nem beszélhetünk rendszeres

időközönként lebonyolított felmérésekről, amellyel a fogyasztásban bekövetkező

változásokat lehetne nyomon követni.

Ezen igyekszik változtatni az a kezdeményezés, amely 2011-ben indult a

Borászportál internetes bormagazin támogatásával azzal a szándékkal, hogy a minden

évben megvalósuló adatfelvétel segítségével követhetővé váljanak a borpiac fogyasztói

változásai. A minimális kutatási büdzsé miatt online felmérések lebonyolítására van

lehetőség, így az eredmények nem tekinthetők reprezentatívnak a teljes népességre.

Ugyanakkor hazánk lakosságának 70, a fiatalok közel 100 százaléka internetezik, a

kapott értékek tehát előre vetíthetik az elkövetkező időszak átfogó tendenciáit. Az

adatfelvételeknél törekedtünk a relatív nagy minta elemszámra: az első – pilot jellegű

– felmérés után a második évben körülbelül 5700, majd 2014-ben 2800 választ kaptunk

az általános internetezői körből. A két frissebb adatfelvételnél jelentős különbség volt,

hogy előbbi az év utolsó hónapjaiban, utóbbi viszont a nyári időszakban történt. Ez

pedig lehetőséget biztosított a szezonális különbségek vizsgálatára.

Bizonyos kérdéseknél természetesen nem indokolhatók az eltérések a szezonális

ingadozásokkal (például a borismeret mértéke). Néhány esetben azonban valószínű-

síthető ez a hatás, így például a vörösborok, könnyedebb borok, vagy a fröccs

fogyasztásának arányánál, de a fogyasztási gyakoriság növekedésére is magyarázatot

adhat az eltérő évszak.

A korábbi eredményeket alátámasztotta a legújabb felmérés, ugyanakkor felhívta a

figyelmet a különböző adatfelvételi időpontokból származó esetleges eltérésekre.

Ezáltal kiegészítő információt nyerhettünk, ugyanakkor az elkövetkezendőkben

javasolt egy sztenderd adatfelvételi időszak meghatározása a hosszú távú

összehasonlíthatóság érdekében.





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



EMPLOYER BRANDING: MILYEN A JÓ MUNKÁLTATÓ?

DR. FODOR MÓNIKA – RÁBAI DÁNIEL

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar

Marketing Intézeti Tanszék

egyetemi docens, ügyvezető igazgató

[email protected]; [email protected]

A mai megváltozott munkaerőpiaci viszonyok között különösen hangsúlyos a

megfelelő tehetséggondozás: a jó munkaerő megtalálása, megtartása és motiválása.

A munkavállalói preferenciák, elvárások azonban jelentősen átalakultak az utóbbi

években. Ezekhez a változásokhoz a munkaadói piac szereplőinek is alkalmazkodnia

kell, ha a tehetségmágnes szerepét továbbra is szeretnék betölteni.

Fontos tudni, megismerni, hogy mit kell tennie egy vállalatnak ahhoz, hogy

vonzóvá váljon jelenlegi és jövőbeni munkavállalói szemében, hogy ismert és elismert

legyen, ne csak termékei, szolgáltatásai révén, hanem munkaerőmegtartó szerepét

tekintve is.A HR, a brand-építés és imázs gondozás olyan kombinációjáról beszélünk,

mely sajátos eszköztárat, sajátok marketing aktivitásokat igényel.

Jelen tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy mit vár el a mai munkavállaló,

a tehetséges pályakezdő gy munkáltatótól. Milyen eszközökkel, milyen módon tudja

vonzóvá tenni önmagát egy vállalat a tehetségek körében. A tanulmányban szekunder

adatok mellett, kvantitatív primer kutatás eredményeire hagyatkozva fogalmazzuk meg

javaslatainkat.

Kulcsszavak: munkáltatói márka-építés, primer kutatás





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Menedzsment e s Emberi erő főrrá sők: Elő ttem áz utő dőm

Helyszín: E. I. 34. | Szekcióelnök: Dr. Heidrich Balázs

15.00-15.20 DR. MAKÓ CSABA

VEZETÉSVÁLTÁS A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKBAN: EURÓPAI

TAPASZTALATOK

15.20-15.40 SZÉCSI GABRIELLA – DR. KARMAZIN GYÖRGY

A TULAJDONOS HÁTRALÉPÉSÉNEK LEGJOBB GYAKORLATA EGY HAZAI

KKV PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

15.40-16.00 CSÁKNÉ DR. FILEP JUDIT

A CÉGÁTADÁS KIHÍVÁSAI ÉS KOCKÁZATAI A AMAGYAR KKV-K EGYES

TÍPUSAIBAN

16.00-16.20 DR. BOGDÁNY ESZTER

VEZETŐVÁLTÁS A SZERVEZETI KULTÚRA TÜKRÉBEN

16.20-16.40 ZSIGMOND SZÁVA

JÓ COACHNAK NEM KELL CÉGÉR? AVAGY KÜLÖNBSÉGEK ÉS

HASONLÓSÁGOK A COACHING TEVÉKENYSÉGÉBEN A COACH

KOMPETENCIÁKBAN ELTÉRŐ MÉRETŰ ÉS TULAJDONÚ

VÁLLALATOKNÁL


17.00-17.20 NÉMETH KRISZTINA

INNOVÁCIÓ ÉS VÁLLALATI TELJESÍTMÉNY A CSALÁDI

VÁLLALKOZÁSOKNÁL A SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN

17.20-17.40 KASZA LAJOS – DR. KOROM ERIK

AZ UTÓDLÁS MENEDZSMENT GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI, AVAGY „AZ

ELSŐ MEGSZERZI, A MÁSODIK MEGTARTJA, A HARMADIK PEDIG

ELHERDÁLJA”



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



VEZETÉSVÁLTÁS A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKBAN:

EURÓPAI TAPASZTALATOK1

MAKÓ CSABA

Budapesti Gazdasági Főiskola - MTA TK SZKI, egyetemi tanár

[email protected]

A globális gazdaságban, az alapító családok által ellenőrzött vállalatok nemcsak a

jelenben, hanem a jövőben is fontos szerepet játszanak (Pl. Walmart, Samsung, BMW, stb.)

Fél évszázaddal ezelőtt, a professzionálisan vezetett nem családi cégek fejlettebb tőke

valamint tehetségeket vonzó képessége alapján, a vezetéstudományi szakemberek az

örökösödési elvek gyors felszámolódását, a családi cégek eltűnését prognosztizálták.

Valóságban, a családi vállalkozások – továbbiakban: CsV – nem csak megőrizték, hanem

erősítették pozícióikat a globális gazdaságban. A CsV-k szerepe az EU-ban is meghatározó:

a vállalati populáció 70-80 %-át, a foglalkoztatás 40-50 %-át, a magán szféra forgalmának 40

%-át és a nemzeti GDP-k illetve hozzáadott értékeke 20-70 %-át képviselik.

A CsV következő fontosabb jellemzőit különböztetik meg: a családi és üzleti tevékeny-

ségek közötti interakciók, motiváció és ösztönzők, társadalmi tőke és hálózatfejlesztés,

vezetés-szervezés, a működés gazdasági és pénzügyi szabályozói, teljesítmény.

Három ország felsőoktatási intézményei (BGF, Thomas Becket University, Leeds,

Krakkói Közgazdasági Egyetem, Krakkó) által pályázati úton elnyert INSIST projekt –

a továbbiakban Projekt - központi témája: a CsV-k (KKV-k) motivációjában, ösztönzésében

különlegesen fontos szerepet játszó generáció-és vezetésváltás, utódlás összehasonlító

vizsgálata. A Projekt országaiban, főleg azonban a két közép európai poszt-szocialista

gazdaságban, a KKV-ék gerincét alkotó CsV-ban a generáció é s vezetésváltás különlegesen

jelentős kihívást jelent. A sikeres generáció és vezetésváltás – megfelelő tervezés, előkészítés

stb. – mással nem pótolható forrása a jövőbeni fejlődésnek, ui. a családi vállalkozás

változatlanul birtokában lesznek a megfelelő tapasztalatoknak, hálózatoknak, reputációnak,

vevőkörnek stb. – amelyeket az újonnan induló vállalkozások nélkülöznek.

A Projekt egyik legfontosabb célja generációváltást kísérő vezetésváltás oktatási-képzési

infrastruktúrájának nemzetközi együttműködéssel történő létrehozása. Módszer: a „stratégiai

döntéssel- vezetéssel”, „képzéssel – tanácsadással (mentoring)”, „jogi- és pénzügyi szabályo-

zással” foglalkozó oktatási modulok fejlesztése és azok kontextusba helyezését elősegítő

kutatások egymással interakcióban történő kivitelezése. A kutatási feladatok: 1). nemzeti

jelentések készítése (a családi vállalkozás szerepe, jelentősége a nemzetgazdaságban,

társadalmi–kulturális környezet, pszichológiai-kommunikációs relációk szerepe a vezetés-

váltásban, családi vállalkozás menedzselése, gazdaságpolitikai környezet, pénzügyi és jogi

szabályozók), 2). vállalati esettanulmányok (vállalkozás tevékenységének bemutatása, az

utódlással-vezetés átadás jellemzői, 3). A nemzeti jelentések és az esettanulmányok

tapasztalatai alapján összehasonlító elemzés készítése, 4). Ajánlások a döntéshozók számára. 1 (A BGF PSZK intragenerational succession in smes transition – insist project)




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A TULAJDONOS HÁTRALÉPÉSÉNEK LEGJOBB

GYAKORLATA EGY HAZAI KKV PÉLDÁJÁN

KERESZTÜL

SZÉCSI GABRIELLA MBA – DR. KARMAZIN GYÖRGY, PH.D.

BI-KA Logisztika Kft.

ügyvezető, alapító-tulajdonos


A szolnoki székhelyű BI-KA Logisztika Kft. 1991 decemberében alakult, kis

családi vállalkozásként, de napjainkra a régió piacvezető szállítmányozó és logisztikai

szolgáltató társaságává fejlődött és jelenleg is Dr. Karmazin György tulajdonában van.

A társaság szolgáltatás-portfóliója folyamatosan bővült az évek során, a kezdeti fuvar

szervezői tevékenység is komplex szolgáltatás csomaggá vált, melyben megtalálható:

belföldi és nemzetközi fuvarozás, szállítmányozás, raktár-logisztikai szolgáltatások,

vasúti szállítmányozás, vámügyintézés, személyes logisztikai szak-tanácsadás,

valamint olyan speciális szolgáltatások, mint a konténeres vagy túlméretes

szállítmányozás. Ezzel párhuzamosan a munkatársi létszám is nőtt, napjainkra 100 főre

bővült. A vállalat fejlődésének mérföldköve és „természetes” velejárója az, amikor az első

számú vezető tulajdonosi és ügyvezető igazgatói munkaköre – a még hatékonyabb működés

biztosításának érdekében – különválik. A BI-KA Logisztika Kft. 20 éves működését

követően, 2013-ban érkezett el ehhez a váltáshoz.

Dr. Karmazin György háttérbe vonulásával Szécsi Gabriella vette át a szolnoki BI-

KA Logisztika Kft. ügyvezetését. Gabriella pályafutása 2002-ben kezdődött a BI-KA

Logisztika Kft-nél, ahol 2005 óta – szakmai és vezetői fejlődésének köszönhetően –

egyre magasabb szintű vezetői beosztásokat látott el: elsőként osztályvezető, később

operatív igazgató, 2012-ben a vállalkozás – még a tulajdonos jelenléte és mentorálása

mellett – első számú vezetője lett, majd 2013. január 1-től ügyvezetőként irányítja a

társaságot. A tulajdonos fokozatos háttérbe vonulásának folyamatát és ezzel pár-

huzamosan az új ügyvezető pozíciójának megerősítését segítette a vállalatnál

tapasztalható támogatói légkör, valamint az a tudatosan kialakított, több lépcsős

program, amely a vezetői munkakör eredményes átvételének és betöltésének a kulcsá-

vá vált. A hazai és nemzetközi kutatási eredmények alapján, a váltási folyamatban a

következő szakaszokat érdemes megkülönböztetni: megkapaszkodás, kölcsönös

elkötelezettség kialakulása, átalakító intézkedések megvalósítása, konszolidálás, majd

a belső finomítás.

Az első számú vezetői pozíció átadása és az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják,

hogy a fenti lépéseket betartva és hatékonyan alkalmazva a BI-KA Logisztika Kft.

sikeres vezető váltáson van túl, és ezt úgy érte el, hogy közben megőrizte és tovább

erősítette régiós piacvezető pozícióját. A fenti eset, az első számú vezetői feladatok

átadásának eredményes megvalósításában jó példaként szolgálhat a hazai tulajdonú

KKV-k számára.





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A CÉGÁTADÁS KIHÍVÁSAI ÉS KOCKÁZATAI A

MAGYAR KKV-K EGYES TÍPUSAIBAN

CSÁKNÉ DR. FILEP JUDIT

Budapesti Corvinus Egyetem – Kisvállalkozás - Fejlesztési Központ

külső munkatárs

[email protected]

A rendszerváltást követően alapított magyar kis- és középvállalkozások közül sokan

napjainkban szembesülnek az utódlás, generációváltás kihívásaival. Helyzetüket nehe-

zíti, hogy tömegesen, lökésszerűen és korábbi tapasztalatok hiányában kell megbirkóz-

niuk a cégátadás menedzsment feladataival.

Az utódlásban, cégátadásban érintett vállalkozásokat felmérő kutatás adatbázisának

klaszterelemzéssel történő vizsgálata a generációváltás előtt álló vállalkozások öt

csoportját azonosította: független felek jövőkép nélküli vállalkozásai, korábbi munka-

társak jövőképpel rendelkező vállalkozásai, rokoni vállalkozások, házastársak vállal-

kozásai, nukleáris családi vállalkozások.

Az eltérő típusú vállalkozások számára a cégátadás kihívásai nem azonosak, habár a

fő feladatok, a cégátadás megtervezése, a jogi és pénzügyi kérdések rendezése, az

utód(ok) kiválasztása és felkészítése, a visszavonuló generáció jövőbeli szerepkörének

meghatározása azonosak, bizonyos nehézségek és kockázatok tekintetében lényeges

eltérések tapasztalhatók.

Az előadás célja, hogy jellemeze az empirikus kutatás során azonosított

vállalkozástípusokat és elemezze, az egyes típusokban az utódlási folyamat során milyen

speciális kihívásokkal és kockázatokkal kell szembenézni a cégek tulajdonosainak és

vezetőinek, különösen fókuszálva a családi és nem családi vállalkozások közötti

különbségekre.



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



VEZETŐVÁLTÁS A SZERVEZETI KULTÚRA

TÜKRÉBEN

DR. BOGDÁNY ESZTER

Pannon Egyetem

egyetemi tanársegéd

[email protected]

A kultúra és az utódlás vizsgálatának egyik legfontosabb alapgondolata, hogy maga

az alapító miképpen hat a szervezet kultúrájára. Az alapító szerepe elsődleges a

szervezeti-identitás, központi hiedelmek és szándékok megalkotásában, ami befolyá-

solhatja azt, hogy az alapító milyen könnyen adja át szerepét a következő generációnak.

A jövőbeni kutatások feladata bebizonyítani, hogy az utódlás miképpen befolyásolja a

szervezet kulturális erősségeit, illetve azok változását.

A kutatás arra keresi a választ, hogy a vezetés átadását miképpen befolyásolja a

vállalkozások domináns kultúrája, és az egyes kultúra típusok közötti eltolódás milyen

hatással lehet a vezetői szerepek átadásának állapotára. A kutatás középpontjában a

hazai kis- és középvállalkozások vannak, a kutatás módszertana kvalitatív és kvantitatív

eszközökre egyaránt épül.

A kvantitatív kutatás rámutat arra, hogy melyek azok a kulturális erősségek,

amelyek ösztönzik a vállalatok vezetésének átadását, míg a kvalitatív kutatás

eredményei azt hangsúlyozzák, hogy melyek azok a kultúrához kapcsolódó jellemzők,

amelyek nehezítik a vezetés átadását. Azon vállalkozások tulajdonos-vezetői, akik a

szervezet külső folyamataira koncentrálnak, lényegesen több vezetői feladatot

delegálnak, mint azon szervezetek tulajdonos-vezetői, ahol a belső működési

mechanizmusok a mérvadóak. A belső hangsúlyoktól való megválás, és a piaci

tranzakciókra való koncentrálás előremozdíthatja a szervezeteket a professzionalizált

működési alapok megteremtése felé. A piac típusú kultúrákban, ahol a verseny-

szellemre nyitott tulajdonos-vezetők jelennek meg, felismerik az üzleti készségek, a

professzionalizáció előnyeit, és ezáltal törekednek szerepeik átadására. Olyan

esetekben, amikor a piaci részesedés, a célelérés és a profitabilitás a legfőbb cél, az

ehhez szükséges feladatok ellátására kompetens szakemberek kellenek.



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



JÓ COACHNAK NEM KELL CÉGÉR? AVAGY

KÜLÖNBSÉGEK ÉS HASONLÓSÁGOK A COACHING

TEVÉKENYSÉGBEN ÉS A COACH

KOMPETENCIÁKBAN ELTÉRŐ MÉRETŰ ÉS

TULAJDONÚ VÁLLALATOKNÁL

ZSIGMOND SZÁVA

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi

Erőforrások Intézeti Tanszék

tanársegéd/Team Coach

[email protected]

Az üzleti támogatás szerves és vitathatatlanul legösszetettebb formája a

vezetőfejlesztés. Négy – nem egyenlő súllyal rendelkező – fejlesztő tevékenységet

különböztethetünk meg: a közvetlen támogatást, azaz tanácsadást, a üzleti tervezést, a

tréninget és a coachingot. Utóbbi kettő, habár az elmúlt években nagyobb hangsúlyt

kapott mind Európa szerte, mind hazánkban, jelentőségét és hatékonyságát tekintve,

használati gyakorisága még mindig meglehetősen alacsony. A HORIZON 2020

keretprogram, amely egy, Európa globális versenyképességét célzó és innovációt

serkentő programjának alappillére, ezen kíván változtatni. Kiemelt célként kezeli a kis-

és középvállalkozások vezetőinek fejlesztését a coaching és tréning módszerén

keresztül.

A KKV szektor hozzáállása és hozzáférése ezen tevékenységekhez azonban

korlátozott, ami három fő okra vezethető vissza. Egyrészt kérdéses, melyek azok a

tényezők, amelyek egy KKV vezetőjét arra késztetik vagy ösztönzik, hogy a coachingot,

mint fejlesztési lehetőséget válassza. Másrészt vizsgálandó tényező, hogy milyen

eredményeket várnak el a folyamattól: szervezetit, egyénit vagy mindkettőt egyszerre.

Harmadrészt pedig felmerülő kérdés, hogy mindezt kitől és hogyan várják. Jelen

tanulmány egy esettanulmány keretében a feltett három kérdésre keresi a választ,

összehasonlítva hazai és nemzetközi példákat, különösen hangsúlyt helyezve arra, hogy

van-e eltérés a coach-csal szemben elvárt tevékenysége és kompetenciái kapcsán a

különböző méretű és tulajdonú vállalatoknál. A kapott eredmények pedig irányt

mutathatnak a coacok számára abban a tekintetben, hogy hogyan és milyen kompetenciák

birtokában vegyenek részt a KKV-k vezetőinek fejlesztésében.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



INNOVÁCIÓ ÉS VÁLLALATI TELJESÍTMÉNY A

CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKNÁL A SZAKIRODALOM

TÜKRÉBEN NÉMETH KRISZTINA

Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar, Számviteli Intézeti Tanszék

tanársegéd

[email protected]

A családi vállalkozások bár relevanciával bíró csoportját képezik a vállalati

szektornak, mégsem rendelkeznek ehhez mért kutatási aktivitással. Bár nem áll

rendelkezésre szekunder adatbázis ahhoz, hogy feltérképezzem a családi vállalkozások

nemzetközi jelenlétét, számos nemzetközi tanulmány megerősíti a családi

vállalkozások nemzetgazdasági jelentőségét mind a GDP hozzájárulásuk mértéke,

mind a foglalkoztatásban betöltött pozíciójuk alapján (Astrachan és Shanker, 2003;

IFERA, 2003; Mandl, 2008). Erre utal az ún. Small Business Act (2008) is, amely a

KKV szektor és különösen a helyi bázisú, társadalmilag elkötelezett és érzékeny, az

innovációt és a hagyományokat ötvözni képes családi vállalkozásoknak az Európai

Unió gazdasági rendszerében betöltött szerepét hangsúlyozza.

Jelen tanulmányban a nemzetközi szakirodalom bázisán a családi vállalkozások

innovációs tevékenységére kívánok fókuszálni, ugyanis meglátásom szerint a családi

vállalkozásokkal foglalkozó kutatások között alulreprezentáltak az innovációt középpontba

állító vizsgálatok, és limitált azon kutatók száma, akik innováció témában folytatnak

komplex és átfogó kutatást a családi vállalkozások körében (De Massis et al. 2013,

Eddleston et al., 2008; Le Breton-Miller és Miller, 2006; Zahra et al., 2007; Zahra et al.,

2004.) annak ellenére, hogy mind a KPMG European Family Business Barometer 2014,

mind a PWC Global Family Business Survey 2014 felmérése is egyértelműsíti az innováció,

mint sikertényező szerepét a családi vállalkozások működésében. A KKV szektoron belül

impozáns helyet elfoglaló családi vállalkozásokkal kapcsolatos kutatói aktivitás terén az

utóbbi években megfigyelhető élénkülés mégis elsősorban az utódlással kapcsolatban merült

fel. A hazánkban is nemzetgazdasági súllyal bíró családi vállalkozások meghatározó

hányada ugyanis jelenleg a generációváltás által felvetett stratégiai, jogi, munkaszervezési

kérdések megválaszolásának feladatai előtt áll, vagy küzd az utódlással együtt járó jogi

kérdések tisztázásával és a működési kihívásokkal. A jelenség nem csupán Magyarországon

figyelhető meg, a rendszerváltozás küszöbén alapított családi vállalkozások Közép-Kelet-

Európa szerte szembe kell, hogy nézzenek az utódlás sajátos térségi problémakörével, és

ennek a vállalat versenyképességére, növekedési kilátásaira és teljesítményére gyakorolt

hatásaival.

A cikkben arra keresem a választ, hogy mi jellemzi a családi vállalkozások

teljesítményét a „nem-családi” vállalkozásokkal összevetésben, a kutatási előzmények

milyen aspektusból elemzik a családi vállalkozások innovációs teljesítményét, továbbá

ismertetni kívánom azokat az eredményeket, amelyek saját doktori kutatásom

kiindulópontját képezhetik e tématerületen.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



AZ UTÓDLÁS MENEDZSMENT GAZDASÁGI

ÖSSZEFÜGGÉSEI,

AVAGY „AZ ELSŐ MEGSZERZI, A MÁSODIK MEGTARTJA,

A HARMADIK PEDIG ELHERDÁLJA”

KASZA LAJOS – KOROM ERIK

Kicker Novum Consulting Kft. – Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és

Számviteli Kar

cégvezető – főiskolai docens


Témánk aktualitását nem csupán magyar vonatkozásai, hanem az Európai Unió és

az Egyesült Államok gazdasági trendje is alátámasztják. A KKV szektor, az

úgynevezett családi vállalkozások – „family business” – hazánkban is jelentős

mértékben járulnak hozzá a bruttó hazai termék előállításához és a foglalkoztatottság

alakulásához. Mára a magyar KKV-k egyre nagyobb hányada is elérte az utódlás

folyamatának korát.

A tulajdonos- és vezetőváltások ennek ellenére mégsem tervezett keretek között,

készségszinten mennek végbe. A statisztikai adatok alapján csupán minden harmadik

vállalkozás éli túl a vezetőváltást. A harmadik generációs váltás pedig még ennél is

elszomorítóbb képet mutat. Kutatásunk során arra keressük a választ, hogy mely

tényezők befolyásolják az utódlás sikerét, milyen „jó gyakorlatok” alakultak ki a

vizsgált szegmensekben, és melyek azok a tapasztalatok, amelyek akár a

multinacionális vállalatok Succession planing gyakorlatából is átvehetők? Továbbá

kimutatható-e lényeges különbség a jövedelmezőség és a termelékenység alakulásában

az utódlás előtti és utáni vezetési módszerek hatására, valamint körvonalazható-e egy

járható út a magyarországi kkv szektor számára az eredményes utódlásra?





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Nem-mindennápi pénzügyeink

Szubszidiáritá s á kő zpe nzu gyekben Helyszín: E. I. 32. | Szekcióelnök: Dr. Zsugyel János

15.00-15.20 DR. ZSUGYEL JÁNOS

FELADAT- ÉS FORRÁSMEGOSZTÁS EGYES OECD ORSZÁGOK

KÖZPÉNZÜGYI GYAKORLATÁBAN – AZ ELKÉSZÜLT ORSZÁG-

TANULMÁNYOK EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE

15.20-15.40 DR. SIVÁK JÓZSEF TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁS: OECD TAPASZTALATOK ÉS AJÁNLÁSOK

15.40-16.00 DR. SÁGI JUDIT A BANKSZFÉRA SZEREPE ÉS ÉRDEKELTSÉGE A HELYI ÖNKORMÁNYZATI

KINCSTÁRI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSÁBAN ÉS MŰKÖDTETÉSÉBEN

16.00-16.20 VIGVÁRI GÁBOR VÁLSÁG AZ EUROZÓNÁBAN - EGY POLITIKAI GAZDASÁGTANI

MEGKÖZELÍTÉSBEN

16.20-16.40 DR. KOVÁCSNÉ DR. SIPOS ÁGNES A KÖZPONTI ÉS A HELYI ADÓBESZEDÉS GYAKORLATÁNAK ÉS AZ

ADÓMORÁL ALAKULÁSÁNAK KÖLCSÖNHATÁSAI


17.00-17.20 DR. FELLEGI MIKLÓS ÚJ FINANSZÍROZÁSI RENDSZER, ÚJ HELYI ADÓK

17.20-17.40 DR. MAJOROS PÁL MERRE TOVÁBB EURÓPAI UNIÓ?

17.40-18.00 DR. FERKELT BALÁZS AZ EURÓZÓNA HELYZETE 2015-BEN: MÉG MINDIG EGYBEN TARTHATÓ A MONETÁRIS UNIÓ?

18.00-18.20 DR. KENGYEL ÁKOS

SZUBSZIDIARITÁS AZ EU ÉS TAGÁLLAMAI REGIONÁLIS POLITIKÁJÁBAN

18.20-18.40 DR. GÁRDOS CSABA

A KÖZPONTI ÉS ÖNKORMÁNYZATI KINCSTÁRI RENDSZEREK SZEREPE A KÖZSZFÉRA FELADATELLÁTÁSÁNAK HATÉKONY MEGVALÓSÍTÁSÁBAN



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



FELADAT- ÉS FORRÁSMEGOSZTÁS EGYES OECD

ORSZÁGOK KÖZPÉNZÜGYI GYAKORLATÁBAN –

AZ ELKÉSZÜLT ORSZÁG-TANULMÁNYOK

EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE

ZSUGYEL JÁNOS

Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar

egyetemi docens

[email protected]

A „Szubszidiaritás a közpénzügyekben” OTKA-program keretében elkészült

országtanulmányok eredményeinek kiértékelése alapján megállapítható, hogy a

közpénzügyi gyakorlat az egyes európai uniós tag- és tagjelölt államaiban erőteljesen

különbözik, a (de)centralizációs és (de)koncentrációs megoldások az egyes országokban

párhuzamosan, s eltérő hatékonysággal működnek.

Az OECD többszintű kormányzás irányában elkötelezett ajánlásai sem jelentenek

garanciát a hatékony közfeladat ellátásra, s az alkalmazott megoldások sikere erőteljesen

függ a intézményi megoldásoktól, valamint az egyes országok eltérő gazdasági-politikai

fejlettségi szintjétől és tapasztalataitól.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁS

OECD TAPASZTALATOK ÉS AJÁNLÁSOK

DR. SIVÁK JÓZSEF

nyugdíjas közgazdász,

a Budapesti Gazdasági Főiskola volt főmunkatársa

[email protected]

A modern gazdaságokban a közfeladatok megoldása a kormányzati szintek közötti

munkamegosztás keretében történik Ebben a munkamegosztásban különösen fontos

szerepet töltenek be az önkormányzatok. A közpénzügyek szempontjából a többszintű

kormányzásnak két aspektusa kerül a szakmai vizsgálódások körébe. Az egyik kérdés

a szintek közötti feladatmegosztásra fókuszál, míg a másik kérdés a finanszírozási

eszközöket helyezi a vizsgálódás középpontjába. Az elsőt másképpen a decentralizáció

kérdéskörének is szokás nevezni. Az előadás a decentralizáció előnyeivel, a

növekedésre és a feladatmegoldás hatékonyságára gyakorolt hatásával foglalkozik. Az

OECD országokban lezajlott fiskális reformok gazdag tapasztalati anyagot halmoztak

fel a decentralizáció szerepéről. E tapasztalatokra épülve az OECD megfogalmazta

azokat a legfontosabb irányokat, amelyeket érdemes figyelembe venni a jövőbeli

reformok kidolgozása során, különös tekintettel a közszektor új kihívásaira.

Az elméletben stilizáltan kidolgozott decentralizációs sémák a gyakorlatban nagy

változatosságot mutatnak. A gyakorlatban ugyanis általában megjelennek a feladatok

és a források allokációja közötti aszimmetriák (a feladatok és a források közötti

összhang hiánya). Ennek lehetett például a következménye az alsó szintű

kormányzatok, az önkormányzatok fokozatos eladósodása az OECD országok

többségében, közöttük Magyarországon is. A közpénzügyi reformok egyik kérdése

lehet a jövőben, hogyan tudjuk a szintek közötti allokációt a legjobban kialakítani a

hatékony közszolgáltatások érdekében. A többszintű kormányzás lényege, hogy olyan

fiskális keretet alakítsunk ki, amely biztosíthatja mind a hatékonyság, mind a fiskális

fegyelem érvényesülését valamennyi kormányzati szinten.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A BANKSZFÉRA SZEREPE ÉS ÉRDEKELTSÉGE A

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KINCSTÁRI RENDSZEREK

KIALAKÍTÁSÁBAN ÉS MŰKÖDTETÉSÉBEN

DR. SÁGI JUDIT


főiskolai docens

[email protected]

Az önkormányzati kincstári rendszer alkalmazásával szemben támasztott elvárás,

hogy az intézmények pénzmozgása követhetőbbé és tervezhetőbbé váljon, a fel nem

használt pénzeszközök koncentrációja könnyen megoldható legyen, a rendelkezésre

álló szabad források a helyi igényeknek megfelelően kamatoztathassanak, illetve hogy

az érintettek naprakész információkat kaphassanak a települési költségvetés

mindenkori helyzetéről. Ebből a célból napjainkban több hazai nagybank, valamint

számos szövetkezeti hitelintézet kínál számlavezetési, megtakarítási és hitelezési

termékeket a helyi önkormányzatoknak és az önkormányzati körbe tartozó,

közfeladatokat ellátó intézményeknek. A szerző azt vizsgálja, a banki szolgáltatások

révén hogyan javítható az önkormányzatok likviditási helyzete.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



VÁLSÁG AZ EUROZÓNÁBAN – EGY POLITIKAI

GAZDASÁGTANI MEGKÖZELÍTÉSBEN

VIGVÁRI GÁBOR

Budapesti Corvinus Egyetem

egyetemi adjunktus

[email protected]

Az Eurozóna válsága a legnagyobb veszély és kihívás, mellyel az európai integráció

valaha is szembenézett. A válság megoldása kapcsán végül eddig meghozott

válaszlépések, illetve a hozzájuk vezető út lassan nyilvánvalóvá teszi, hogy a

problémákat nem szabad a korábban megismert leegyszerűsített módon kezelni.

Görögország, illetve a többi problémás tagország válsága az integráció válsága, melyet

integrációs szinten kell kezelni. Azonban, ahogyan a dolgozatban érvelni fogunk,

mindez egyet kell, hogy jelentsen a tagállami szintű autonómia csökkenésével. A

Gazdasági és Monetáris Unió jövője tehát azon múlik, felismerik-e az európai

döntéshozók mindezt, és képesek lesznek-e olyan döntéseket meghozni, melyek

segítségével mind az integráció gazdasági, mind társadalmi helyzetét stabilizálni lehet.

Mindennek belátásához egy nemzetközi politikai gazdaságtani megközelítést

használunk, mely, mintegy melléktermékként azt is demonstrálni fogja, hogy a

közgazdasági problémák kezelését nem lehet a többi társadalmi alrendszer kérdéseitől

elkülönítve tárgyalni.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A KÖZPONTI ÉS A HELYI ADÓBESZEDÉS

GYAKORLATÁNAK ÉS AZ ADÓMORÁL

ALAKULÁSÁNAK KÖLCSÖNHATÁSAI

DR. SIPOS ÁGNES

Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar Pénzügyi Intézeti Tanszék

főiskolai docens

[email protected]

Az adómorál összetett jelenség, hiszen egyaránt vizsgálja a fogalmat és a hozzá

kapcsolódó jelentéstartalmat a közgazdaságtudomány, a jogtudomány, de még a

szociológia és bizonyos vonatkozásban a pszichológia is. Az adómorál fogalma alatt

rendszerint adófizetési hajlandóságot, illetve sok esetben bevallási hajlamot értenek a

szerzők, viszont nem feledkezhetünk el arról sem, hogy ez alapvetően egy kétirányú

fogalom, azaz nem csupán az adóalany magatartását jelenti, hanem az állam (és

alrendszerei) magatartását a bevételek megszerzése és az állam céljainak megfelelő

felhasználása során. Jelen tanulmány ezt az összetett kapcsolatrendszert mutatja be

alapvetően jogi oldalról közelítve, azaz hogyan képes – egyáltalán képes-e – a jogalkotó

egyszerre mindkét oldal megfelelő szintű szabályozására, fejleszthető-e az adóalanyok

adómorálja, illetve milyen megfogalmazást nyernek az adóelkerülő magatartásra adott

válaszok az adójogszabályokban.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



ÚJ FINANSZÍROZÁSI RENDSZER,

ÚJ HELYI ADÓK

ÉLET AZ ADÓSSÁGKONSZOLIDÁCIÓ UTÁN

DR. FELLEGI MIKLÓS PHD

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar

Pénzügy Intézeti Tanszék

Egyetemi docens

[email protected]

A tanulmány a helyi adók szerepét, jelentőségét vizsgálja az önkormányzatok

finanszírozási rendszerében. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy az adósságkon-

szolidáció után kialakult új finanszírozási forma és a potenciálisan bevezethető új-,

valamint a lényegi változtatások nélkül meghagyott régi helyi adók, mennyiben

szolgálják a rendszer fenntarthatóságát, segítik-e az önállóbb gazdálkodás felé való

elmozdulást. További kérdést vet fel, hogy a feladatfinanszírozásra való áttérés, hogyan

változtatja meg az iparűzési adó szerepét a tehetősebb és a szegényebb önkormányzatok

vonatkozásában.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



MERRE TOVÁBB EURÓPAI UNIÓ?

MAJOROS PÁL

Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar,

Nemzetközi Gazdálkodás Intézet

intézetvezető főiskolai tanár

[email protected]

Az elmúlt 25 évben lényeges változások történtek a világban. Nyugat Európa,

amely a XX. század elejéig a világgazdaság központja volt, a fejlődési tendenciák

meghatározója elveszítette vezető szerepét. A világgazdaság több pólusúvá vált, és

ebben már nem a legerősebb a kibővült Nyugat Európa (a mai Európai Unió). A

feltörekvő gazdaságok (BRICS országok) gyors fejlődése, térnyerése; továbbá az

Egyesült Államok integrációs törekvései okán kialakult nagyobb gazdasági ereje egy

új világgazdasági rend kialakítását követeli.

Mit tehet ebben a helyzetben az Európai Unió? a korábbi kihívásokra mindig

megvolt a válasz: vagy az integráció bővítése, vagy a mélyítése. Most azonban nehéz

helyzetben van: a 28 tagállam eltérő érdekviszonyai eltérő gazdaságpolitikai

megoldásokat preferálnak, különösen a kevésbé fejlett országok esetében látványos a

különbség. A többfokozatúvá válás (EMU, Schengen) felerősíti az érdek-

különbségekből fakadó egyetnemértést. A konszenzusra törekvés, mindenképpeni

megállapodás kényszere pedig olyan eredményeket hoz, ami igazán senkinek sem jó.

Az európai értékek hasonlósága lehetne az a rendezőelv, amely kapcsán

kidolgozhatná az EU a mai helyzetre való reakcióját. Azonban az elmúlt másfél

évtizedben az értékrendszerekben is jelentős eltérések alakultak (pl. munkaerő szabad

mozgása, migrációs politika, bevándorlás kérdései stb.)

Újra kell gondolni az Európai Unió célrendszerét, politikáit, világgazdasági helyét,

szerepét: ezen belül kiemelt fontosságú a Gazdasági Monetáris Uniónak a kérdése,

amely a ’90-esévek változásaira adott válasz volt.

Előadásomban ezen kérdésekre térek ki, és felvázolok egy lehetséges fejlődési utat.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



AZ EURÓZÓNA HELYZETE 2015-BEN: MÉG MINDIG

EGYBEN TARTHATÓ A MONETÁRIS UNIÓ? DR. FERKELT BALÁZS


általános rektorhelyettes, tanszékvezető egyetemi docens

[email protected]

A 2008-as világméretű pénzügyi és gazdasági válság, valamint a 2010-ben,

Európában kirobbant szuverén adósságválság az eurózóna több országának gazdaságát

megrendítette és ezeket az országokat a fizetésképtelenség határára sodorta. Így sem

beszélhetünk azonban az eurózóna egészének válságáról, sokkal inkább részben

országspecifikus problémák által okozott aszimmetrikus sokkhatások bekövetkeztéről.

Megállapítható azonban, hogy néhány tagállamban maga az eurózóna konstrukciója,

illetve az euró bevezetése is hozzájárult a válság kialakulásához és súlyosbodásához. A

monetáris unió egyben tartása alapvető érdeke az Európai Uniónak. Az utóbbi években

számos intézkedés, szabályozás született ennek érdekében. Ezek az intézkedések

egyúttal a gazdaságpolitikai koordinációt is erősítették, és a gazdasági kormányzás

alapjait is lerakták. Időközben az eurózóna bővülésének is a szemtanúi lehettünk, 2015.

január 1-jén Litvánia már az eurózóna 19. tagja lett. Jelenleg két tagország pénzügyi

helyzete tekinthető továbbra is kritikusnak: Görögországé és a vele igen szoros

kapcsolatban álló Ciprusé. A 2015-ös görög választások ismét növelték az eurózónából

történő görög kilépés valószínűségét, így a monetáris unió jövője, egyben tartása újra

aktuális kérdéssé vált.

A téma OTKA-kutatás keretében, 2012-ben elvégzett elemzése során

megállapítható volt, hogy a politikai akarat meg volt a monetáris unió egyben tartására,

a válságkezelés azonban késve indult, és sok szabályozási elem még kidolgozatlan

állapotban volt, továbbá Görögország helyzetének rendezése is egyértelműen

szükséges volt. Az eltelt három esztendő alatt a szabályozás jelentősen bővült és a

részletszabályok nagy része kidolgozásra került, az uniós szintű politikai akarat

továbbra is adott, viszont Görögország helyzete azóta sem rendeződött megnyugtatóan,

sőt Ciprus is mentőcsomagra és komoly kiigazításokra szorult.

Kutatásom és előadásom során a fenti megállapításokból következően az alábbi

kérdésekre keresem a választ:

Mennyiben járultak hozzá a monetáris unió egyben tartására hozott intézkedések a

válságból való kilábaláshoz, a monetáris unió stabilizálásához, megerősítéséhez?

Hogyan értékelhető a monetáris unió működése és jövőképe 2015-ben?

Milyen előnyei és hátrányai lennének Görögország eurózónából történő kilépésének az

eurózóna és a mediterrán ország szemszögéből?

Milyen javaslatok fogalmazhatóak meg az euró bevezetése előtt álló országok számára

csatlakozásukat illetően?




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



SZUBSZIDIARITÁS AZ EU ÉS TAGÁLLAMAI

REGIONÁLIS POLITIKÁJÁBAN

DR. KENGYEL ÁKOS

Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézet

egyetemi docens, Jean Monnet-professzor

[email protected]

Az előadás keretében az Európai Unió kohéziós (regionális fejlesztési)

támogatásainak felhasználását meghatározó elvek és elvárások tükrében elemzésre

kerül az uniós szintű fejlesztési transzferek tagállami (illetve regionális) szintű

hasznosításának feltételrendszere. Az előadás a szubszidiaritás – mint az Európai Unió

egészének működését meghatározó általános alapelv – kohéziós politikára gyakorolt

következményeinek (elsősorban a decentralizáció és a regionális szint megerősítésére

gyakorolt hatásainak) összefüggéseit kívánja megvizsgálni. Az előadás az uniós szintű

szabályozási kereteknek a nemzeti fejlesztéspolitikák működésében betöltött „hozzáadott

értékére” és a nemzeti fejlesztéspolitikák „európaizálódásának” jelenségére is rá kíván

mutatni.

Az EU regionális politikája – a többéves programozás, a partnerség, a

társfinanszírozás kialakult rendszerével – egyedülálló az uniós politikák között. Ez a

politika a régiók számára keretet biztosít a fenntartható fejlődést megalapozó

beruházások finanszírozásához. Ugyanakkor, ahhoz, hogy igazán jól tudja betölteni a

szerepét, a végrehajtási rendszerben még további változásokra lenne szükség. Már a

jelenlegi gyakorlat alapján egyértelmű, hogy a kohézió erősítésének célját a több szintű

kormányzás (multi-level governance) modelljének keretében lehet a legjobban elérni.

A szubszidiaritás elvének a gyakorlatban még jobban érvényesülnie kellene, még

világosabban el kellene határolni egymástól a központi és a regionális kormán-yzatok

feladatait a megvalósítás szabályozásában, a támogatások célok, területek és projektek

közötti elosztásában, a monitoring és ellenőrzés végzésében. Nagyobb figyelmet

kellene fordítani a nemzeti és regionális intézményi keretek kialakítására, hiszen ezek

szerepe meghatározó a politika irányításának megterve-zésében. Elő kell segíteni az

intézményi kapacitások fejlesztését, az értékelési rendszerek még magasabb színvonalú

működését és a társadalmi és gazdasági partnerekkel való együttműködés erősödését.

Ebben a megreformált rendszerben a Bizottság a jelenlegihez képest átfogóbb stratégiai

szerepet tölthetne be: a fő feladata a politika kereteinek kialakítása, a nemzeti

szabályozások ellenőrzése, a régiók és tagországok közötti együttműködés

koordinálása lennének.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A KÖZPONTI ÉS ÖNKORMÁNYZATI KINCSTÁRI

RENDSZEREK SZEREPE A KÖZSZFÉRA FELADAT-

ELLÁTÁSÁNAK HATÉKONY MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

GÁRDOS CSABA Magyar Államkincstár

Költségvetési Felügyeleti Igazgató

[email protected]

A Magyar Államkincstár 1995-ben kezdte meg tevékenységét, azaz pontosan 20

évvel ezelőtt. A kezdeti működés számlavezetésben, intézményi gazdálkodásban a

Magyar Nemzeti Bank bázisán centralizáltan kezdődött. Néhány év elteltével megyei

hálózat került kialakításra az önkormányzati gazdálkodás fokozottabb bevonására. A

Belügyminisztériumtól átvett közel 3000 fő segítségével a szubszidiaritás elvének

megfelelve került kialakításra és fejlődik napjainkig az önkormányzati finanszírozás, a

gazdálkodás kincstári támogatása, valósul meg a közszféra bérszámfejtése valamint a

helyi nonprofit intézmények kincstári kontrollja. A központi és a megyei szint

elválaszthatatlanul működik, a közszféra kiadási és finanszírozási rendszere ezen a

kincstári bázison működik évről évre továbbfejlődve.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Nyelv, kultúrá és kőmmunikáció

Kultu rá e s nyelv Helyszín: E. I. 37. | Szekcióelnök: Dr. Válóczi Marianna

15.00-15.20 GÉRING ZSUZSANNA

A VIRTUÁLIS ÉS A ’VALÓS’ VILÁG KÖZÖTTI MOZGÁS EGY WEBTARTALOMELEMZÉS SORÁN

15.20-15.40 FALKNÉ DR. BÁNÓ KLÁRA – DR. KOLLÁTH KATALIN

AZ INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉBEN

15.40-16.00 DR. HIDASI JUDIT – DR. SATO NORIKO – DR. SZÉKÁCS ANNA NEMAWASHI A JAPÁN KOMMUNIKÁCIÓBAN

16.00-16.20 DR. KALAFATICS ZSUZSANNA

IRODALOM A HÁLÓZATI KULTÚRA KORÁBAN

16.20-16.40 KÓNYI JUDIT VARIANTS, PRINT RESISTANCE AND CREATIVE READING IN EMILY DICKINSON’S POETRY


17.00-17.20 LASZLOVSZKY ZSÓFIA

MANIPULATION, SELF-AWARENESS AND THE COSMOS

17.20-17.40 NEUMAYERNÉ DR. STREITMAN KRISZTINA NEMZETI IDENTITÁS, KULTURÁLIS EMLÉKEZET ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA – ROBIN HOOD ÉS A POPULÁRIS KULTÚRA

17.40-18.00 DR. PALÁGYI ANGELA – DR. HAB. PALÁGYI TIVADAR

AZ OROSZ NYELV SZEREPE MA A LENGYEL-BELORUSZ-LITVÁN-LETT HATÁRSÁVBAN: EGY TEREPMUNKA TAPASZTALATAI

18.00-18.20 DR. SZOKÁCS KINGA

KAPCSOLAT AZ EMBERI SZÜKSÉGLETEK ÉS A FILOZÓFIA KÖZÖTT

VAGY FILOZÓFIAI MARKETING?

18.20-18.40 DR. SZŐKE ANDREA

ELEKTRONIKUS ÍRÁSBELI KOMMUNIKÁCIÓ BGF-ES HALLGATÓK ÉS

OKTATÓK KÖZÖTT – HASZNOSÍTHATÓK-E A GYAKORLATI TAPASZTALATOK?



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A VIRTUÁLIS ÉS A ’VALÓS’ VILÁG KÖZÖTTI

MOZGÁS EGY WEBTARTALOMELEMZÉS SORÁN

GÉRING ZSUZSANNA


tudományos munkatárs

[email protected]

Napjaink globális és technicizált világában egy társadalmi jelenség vizsgálatakor

fontos és érdekes annak virtuális kivetülését, az interneten található formáját és

tartalmát is megvizsgálni. Erre vállalkozott a szerző az előadás alapjául szolgáló

kutatásában, mikor a hazai közép- és nagyvállalatok vállalati társadalmi felelősség-

vállalásának online diskurzusát vizsgálta a vállalati honlapok elemzésén keresztül.

A vizsgálatban használt módszerek közül az előadás a webtartalom-elemzéshez

kapcsolódóan mutatja be, hogy a vállalatok társadalmi felelősség-vállalásának

vizsgálata során hogyan mozog a kutató és a kutatás a virtuális és ’valós’ világ között,

ha az elemzés forrásául webes tartalmak, jelen esetben a vállalati honlapok szolgálnak.

Az előadás kitér a virtuális forrásnak a webtartalom-elemzés módszertani

szempontjaiból adódó olyan sajátosságaira, mint például az idő vagy az intertextualitás

problémája. Továbbá bemutatja, hogy miként jelenik meg a két tér közötti mozgás az

interpretáció szakaszában, amikor a kutató a honlap-szövegekből nyert adatok

értelmezésekor a ’valós’ világra vonatkozó információkat és elméleteket mozgósítja.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



AZ INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE

A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉBEN

FALKNÉ BÁNÓ KLÁRA – KOLLÁTH KATALIN


főiskolai tanár


A nemzetköziesítés az oktatásban, különösen a felsőoktatásban egy ország gazdasági,

társadalmi és kereskedelmi tevékenységét előnyösen befolyásolja. Az intézményi és nemzeti

stratégiák harmonizálása pozitívan hat a társadalom fejlődésére.

A felsőoktatási intézmények számára az ilyen jellegű tevékenység jelentős előnyt

jelent, például a hallgatók hazai és külföldi foglalkoztathatósága terén. Végzett

hallgatók körében folytatott pályakövetési kutatások eredményei fontos szerepet

játszhatnak abban, hogy mind több felsőoktatási intézmény indít idegen nyelvű, illetve

kettős diplomát adó képzéseket, amelyekben a hazai és külföldi legjobb gyakorlatot

kívánják integrálni. Igaz ez egész Európára, sőt az egész világra is. A soknyelvű és

soknemzetiségű Európában kiemelten fontos szerep juthat azoknak a felsőoktatási

intézményeknek, amelyek több nyelven nyújtanak képzési kínálatot, ez vonzóvá teheti

őket a mobilitást választó külföldi diákok számára. Sokszor azonban az intézmények

figyelmét elkerüli az a tény, hogy a nemzetköziesítés egyik legfontosabb aspektusa az

idegen nyelvek és az interkulturális kommunikációs ismeretek elsajátítása és

alkalmazása interkulturális helyzetekben elengedhetetlen nemcsak a hallgatók, hanem

az oktatók és a nemzetközi hallgatókkal foglalkozó valamennyi felsőoktatási

alkalmazott számára.

Az előadás azt vizsgálja, hogy a munkaadókkal készített mélyinterjúk, illetve a

külföldön tanulmányokat folytatott hallgatók beszámolói alapján modernizált tantervek

mennyiben felelnek meg a nemzetköziesítés korszerű követelményeinek, különösen a

hallgatóközpontú gyakorlat-orientált programok és interkulturális kommunikációs

készségjavító képzések tekintetében.





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



NEMAWASHI A JAPÁN KOMMUNIKÁCIÓBAN

HIDASI JUDIT – SATO NORIKO – SZÉKÁCS ANNA


egyetemi tanár – főiskolai docens – főiskolai tanár

[email protected]; [email protected]; [email protected]

A címben szereplő szó idegen (japán), de mint eljárási technika a közgazdaságtanban is

bevett fogalom: újabban már az angol szótárakban is szerepel: nemawashi(根回し).

A japán kommunikáció szabályai szerint, ha egy adott ügyet végre kell hajtani, az ügy

lebonyolítása előtt az összes érintettel szóban ismertetik az ügyet, és mindenkitől

jóváhagyást kérnek. Ez a fajta viselkedés a hivatalos vagy az üzleti tárgyalásoknál és

értekezleteknél a döntéshozatal folyamatában is megjelenik. Mivel mindenhol, így a

tárgyaláson, és a levelezésben is kerülni akarják a nyílt konfrontációt, az ütközést, a

vitát, ezért a tárgyalás vagy a megbeszélés zökkenőmentes és előnyös lefolyása

érdekében úgy készülnek, hogy nem hivatalos helyen, általában személyesen, vagy

levelezés útján megismertetik az ügyet az érintettekkel, és rábeszéléssel vagy

kompromisszummal előzetesen juttatják konszenzusra a résztvevőket.

Így a tárgyalásoknál a döntéshozatal nem a nyílt aktív vitán keresztül, hanem az

összes résztvevő jóváhagyásával, egyetértésével zökkenőmentesen és gyorsan bonyo-

lódik le. Ezt az előzetes egyeztető szokást japánul nemawashi-nak (gyökereztetés)

nevezik, ami eredetileg a faátültetésnél végzendő előkészítési munkát jelentett.

A nemawashi az üzleti típusú levelezésben is kimutatható, és értelmezése a nyugati

ember számára, megbízható japán nyelvtudás mellett is sokszor nagyon nehéz. Ilyen

levelezési példákat, mint esettanulmányt véve, bemutatjuk a japán írásbeli

kommunikáció néhány sajátosságát – amivel azt kívánjuk nyomatékosítani, hogy óriási

tévedés azt hinni, hogy

1. egy nyelvet elég tudni – azt használni is tudni kell;

2. a kommunikáció távolról sem azonos elvárások mentén szerveződik – vagyis

számos értelemben kultúrafüggő.

A nemawashi mint technika megismertetése és működésének a megértése azért

szükséges, mert az interkulturális menedzsment oktatása során elengedhetetlen a

döntéshozatali módok és stílusok kulturális sajátosságainak a feldolgozása is.






1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



IRODALOM A HÁLÓZATI KULTÚRA KORÁBAN

KALAFATICS ZSUZSANNA

Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Gazdálkodás

Szaknyelvi Intézeti Tanszék

adjunktus

[email protected]

Vitathatatlan tény, hogy az új technológiák megjelenése és fejlődése alapvetően

átalakította szemléletmódunkat. Egy új episztemé, egy új paradigma létrejöttének, a

kultúra új fordulatának vagyunk tanúi. Mihail Epstejn orosz kulturológus úgy látja,

hogy nem egy nagy történelmi korszak végén, hanem az elején élünk. „A technikai

évszázad pithecanthropusai vagyunk.”

Számos elmélet foglalkozik azzal a kérdéskörrel, hogy az emberi reprezentáció

eszközeinek forradalma miként hatott az irodalom lehetőségeire, hogyan változtatta meg

szerepeit. Az ismert médiateoretikus, Friedrich Kittler szerint a technikai lejegyző-

rendszerek, a kép és hangrögzítés lehetősége és elterjedése elmozdította az irodalmat

kitüntetett helyzetéből. A szelekció, a tárolás és előhívás egészen új stratégiáit lehetővé

tevő digitális adattárolás és az erre épülő világháló megváltoztatja az irodalmi

kommunikációt, mivel közvetlenül érinti mind az irodalmi szöveg létrehozását, mind

recepcióját.

A digitális szöveghálók térhódítása kihívást jelent az irodalom és a könyv számára,

hiszen a hipertext képes a képi, a hang és szöveges információk integrálására, közös

felületen való kezelésére. Akár szorongással, akár lelkesen tekintünk az élet minden

szféráját átható információs-kommunikációs technológiákra, mindenképpen

számolnunk kell mind a szerzőség, mind a szöveg fogalmának átalakulásával, valamint

az olvasó szerepének megváltozásával.

Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az internet új irodalmi közeget, másfajta

nyilvánosságot teremtett. Az irodalmi portálok, internetes folyóiratok, honlapok, az

olvasói magánblogok és fórumok lassan a könyvformájú szépirodalom elsődleges

reflexiós mezejét képezik. Érdekes kérdésnek tűnik az is, hogy a hálózati alkotások

betörhetnek-e a kortárs szépirodalom kánonjába, vagy hogy mennyiben hatnak az új

webes műfajok (fórum, blog, komment) a könyvirodalomra. Mivel rendkívül

szerteágazó kérdéskörről van szó, ezért előadásomban – Magyarországon is jól ismert

orosz szerzők alkotásaira utalva – azt mutatom be, hogy hogyan hasznosítja az orosz

irodalom az új médium nyújtotta lehetőségeket.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



VARIANTS, PRINT RESISTANCE AND CREATIVE

READING IN EMILY DICKINSON’S POETRY

KÓNYI JUDIT

Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar

adjunktus

[email protected]

Emily Dickinson rejected the traditional ways of publishing and refused to meet the

standard requirements of print. The print resistant features of her poems include their

unfinished quality. The present paper undertakes to examine Dickinson’s variants as

unfixed elements of Dickinson’s poetry and barriers to conventional print publication,

which also necessitate an unconventional readerly attitude characterized by creative

reception. The readers are expected to act as co-authors and editors in order to

experience the text in its complexity and actively participate in the production of the

poem.

A crucial element of the unfinished state of the poems, the existence of variants is

obviously controversial to the concept of printing: first, because they contribute to the

unfixed quality of the text, secondly because of the difficulties their existence implies

both for printer and reader. The word “variant” usually refers to the alternate words

Dickinson offered above or beside the lines or below the poems. However, the paper

will argue that – using the term in a broader sense – any changes which may influence

the identity of the poem may result in a variant. Thus the paper will distinguish in-

textual and extra-textual variants.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



MANIPULATION, SELF-AWARENESS AND THE

COSMOS

LASZLOVSZKY ZSÓFIA


tanársegéd

[email protected]

„A valóság és a fantázia világának egyensúlya az emberi agy szükséglete, és

mindkettőre szükség van ahhoz, hogy mentálisan kiegyensúlyozottak legyünk.”

[Csíkszentmihályi Mihály.]

My research is about the parallelities in life, based on the effect on human beings

of visual communication and media. In this topic we will talk about the connection

between cosmos, change, self-awareness, communication, visuality and the sectret of

the universe

In my studies I focus on the manipulating effect of visual communication, media

and communication too. As a result it looks that self-awareness is a clue to that

problem. Because if a person is a better communicator with himself or herself, he or

she is more resistent to the effects of media.

From a further distance, if we would like to explore the universe, it is better to start

examining what we already have. Ourselves. The basic laws of nature and the universe

includes human beings. We are part of this ever-changing system.

If we improve our innerselves, we can manage to survive in the crucial world that

we created for us.

My academic performance is about this problem: how can we find ballance between

reality, the laws of nature and imagination?




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



NEMZETI IDENTITÁS, KULTURÁLIS EMLÉKEZET ÉS

VIZUÁLIS KULTÚRA- ROBIN HOOD ÉS A POPULÁRIS

KULTÚRA NEUMAYERNÉ DR. STREITMAN KRISZTINA


egyetemi adjunktus

[email protected]

Nagyon izgalmas kultúrtörténeti téma azt megvizsgálni, hogy Robin Hood figurája

és legendája – mint a mai nemzetközi populáris kultúrának állandó és fontos szereplője

– hogyan változott, alakult át a különböző történelmi korszakokban a balladákban,

színdarabokban, népi játékokban. Hogyan kerülnek mindezek bemutatásra a mai

filmekben, gyermekkönyvekben, kulturális programokban, projektekben, és hogyan

hatottak, hatnak a legenda és Robin Hood alakjának megjelenítésére az aktuális

politikai, történelmi, kulturális viszonyok?

A gazdag szakirodalmat tanulmányozva kibontakoznak a Robin Hood alakjának

értelmezésében bekövetkezett izgalmas változások a középkor, a koraújkor, a XIX.,

XX. és XXI. során. Robin Hood figurája összefonódik a Zöld Ember, a törvényen

kívüli, igazságtevő nemzeti hős és a lázadó, az önállóságra vágyó fiatalság imázsával.

Természetesen a Robin Hood figura és legenda jellegzetes, hagyományos vonásai,

melyek a balladákban, színdarabokban, májusi játékokban jelentek meg, változtak a

különböző korszakokban, műfajokban.

Robin Hood máig a populáris kultúra szerves része. Feltűnik reklámokban,

természetvédelmi projektekben, népszerűségét pedig leginkább az évtizedenként

megjelenő újabb és újabb filmek őrzik. Előadásomban beszélek néhány fontos, és

elemzésre érdemes Robin Hood filmről. Az első némafilm Robin Hood-ról 1922-ben

jelent meg, a leghíresebb film, ami valaha Robin Hood-ról készült, az az 1938-as

Adventures of Robin Hood. Röviden összehasonlítom az 1976-ban bemutatott Robin &

Marian és a 2010-ben készült Robin Hood valamint a Robin Hood: Prince of Thieves

és a Men in Tights című filmeket.

A filmek vizsgálatánál felmerül a kérdés mennyire hű a film a legenda

hagyományos elemeihez. Az elemzés során kiderül, hogy a legtöbb film megőrzi ezeket

a tradicionális elemeket, vagy legalábbis egy jelentékeny részüket. Megfigyelhetjük a

filmek gyakori egymásra utalását - változtatásokkal; a paródia, kifigurázás is erősen

jelen van és az aktuális politikai, történelmi, kulturális és helyi (angol, amerikai)

viszonyok is előtérbe kerülnek bizonyos filmekben.

A gyakorlat és a külföldi példák is azt mutatják, hogy a vizuális kultúra eszközeinek

bevonásával, népszerű filmeken keresztül - melyek őrzik a 700 éves legenda

hagyományos elemeit - könnyebb a diákokkal megismertetni és megszerettetni az

(angol) történelem és kultúra fontos fejezeteit.



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



AZ OROSZ NYELV SZEREPE MA A LENGYEL-BELORUSZ-

LITVÁN-LETT HATÁRSÁVBAN: EGY TEREPMUNKA

TAPASZTALATAI

DR. PALÁGYI ANGELA, PH.D – DR. HAB. PALÁGYI TIVADAR, PH.D

BGF, Külkereskedelmi Kar, Keleti Nyelvek, Orosz és Magyar mint Idegen Nyelv

Tanszéki Osztály – ELTE, BTK, Romanisztikai Intézet

adjunktus – docens


Az előadás a többnyelvűséget, és azon belül az orosz nyelv mai helyzetét vizsgálja

a lengyelországi Bialystoktól a fehérorosz Grodnón és a litvániai Vilniuson át a

lettországi Daugavpilsig terjedő régióban. Megfigyeléseink egy tavaly nyáron végzett

terepmunkán alapulnak, melynek során fényképeket és hangfelvételeket készítettünk.

Összehasonlítási alapul szolgáltak az általunk korábban Ukrajnában, Moldovában,

Grúziában és Azerbajdzsánban végzett szociolingvisztikai terepmunkák.

A Bialystoktól Daugavpilsig terjedő területet ma számos szigorúan ellenőrzött

országhatár szeli át. A 20. század elején ezzel szemben az egész övezet a Cári

Birodalomhoz, a két világháború közötti időben pedig (Daugavpils kivételével)

Lengyelországhoz tartozott. A második világháborút követően a belorusz-litván határ

csupán elméleti jelentőséggel bírt, hiszen két szovjet köztársaságot elválasztó, pusztán

elméleti határ volt, szemben a nehezen átjárható lengyel-szovjet/litván határral.

A Schengeni Egyezmény megkötése, azaz 2007. óta a lengyel-litván határ

spiritualizálódott, a korábban teljesen átjárható litván-belorusz belső határból viszont

az Európai Uniót az Eurázsiai Vámuniótól elválasztó szigorúan ellenőrzött határ lett.

Az itt feltorlódó több kilométeres kamionsor az egykori lengyel-szovjet/litván határra

emlékeztet. A litván-lett határ szintén több változáson ment át az utóbbi időben: a két

világháború közötti lengyel-litván határ belső szovjet határrá változott 1945. után, a

Szovjetunió szétesése nyomán néhány évig határőrbódékat emeltek itt, hogy Schengent

követően lebontsák azokat, sőt van, ahol a vasúti határállomást templommá alakították.

Terepmunkánk során meglepve tapasztaltuk, hogy a számtalan határ-változás, a

felemelt vagy éppen újonnan leeresztett vasfüggönyök ellenére a különböző államok

által felszabdalt régiónak megmaradt egy sajátos kulturális jellege, melynek két fő

összetevője: a hangsúlyosan jelen lévő lengyel katolicizmus és a lingua francaként

általánosan használt orosz nyelv. E két elem, mely a múltban gyakran lehetett

antagonisztikus viszonyban, manapság úgy tűnik, hogy az új nemzetállamokkal

szemben egy nemzetek feletti, hagyományos (néhol hangsúlyozottan szovjet-

nosztalgiára, máshol inkább a katolikus egyházra épülő) közös kultúra megtestesítője.





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



KAPCSOLAT AZ EMBERI SZÜKSÉGLETEK ÉS A

FILOZÓFIA KÖZÖTT VAGY FILOZÓFIAI MARKETING?

Dr. SZOKÁCS KINGA

Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi,

Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

főiskolai docens

[email protected]

Immár szinte unalomig ismételt közhely, hogy a mai, az egész földgolyót behálózó

valóságos és mediatizált, korporális és virtuális térben számos kihívással kell

szembenéznie a társadalmi tér résztvevőinek. Különösen azoknak, akik „nomád

szubjektumként”, autonóm módon igyekeznek észrevenni, leírni, magyarázni az

érzékelhető társadalmi, kulturális folyamatokat. A kortárs itáliai színtéren az utóbbi

évtizedekben jelen van néhány érdekes, figyelemreméltó gondolatot képviselő szerző

és irányzat. Gianni Vattimo és Pier Aldo Rovatti Il pensiero debole (A gyenge gondolat)

című 1983-as, illetve Vattimo A modernitás vége című művei – más kortárs angolszász

és francia filozófiai irányzatok mellett − egyfajta kiindulópontként is szolgálnak pl. az

ún. pensiero italiano (olasz gondolat), és pensiero vivente (élő gondolat) címszó alatt

formálódó gondolatkísérletek, illetve a jövőre vonatkozó lehetséges mentális attitűdök

és (a szó eredeti értelmében) politikai magatartásformák számára. Míg a nagy nyugat-

európai filozófiai hagyomány elsősorban a szubjektivitás és a tudatformák analízisét

(francia filozófia), a megismerés alakzatait és a logika működését (angolszász

hagyomány) célozza meg, addig az olasz filozófia a politikatörténet és az élet – más

szavakkal a cselekvési szféra és a test történéseinek − feszültségére épül. Ennek egyik

eleme az eredettel való kapcsolattal is magyarázható. A modern filozófiai kultúra az

egyes korszakok közötti törésvonalak mentén teszi fel a kérdéseit, az „olasz gondolat”

azonban az ókori tudásban (is) keresi a modern kérdésekre adandó válaszokat. Ez olyan

megismerési paradigmát hív elő, amely a jelenhez kapcsolódva annak folyamatos

kritikai újragondolását hívja elő. A modern filozófia mainstream irányzatai úgy

gondolnak a szubjektumra, mintha az a tudás bizonyosságáért kezességet tudna vállalni,

az „olasz gondolat” szerint az emberi szubjektum nem irányítja a kozmikus-történelmi

folyamatokat, hanem annak különleges kifejeződése. Az élet változékonysága az,

aminek a szubjektum részesévé válik tehát ebben a hagyományban. Magára az életre

tesznek fel kérdéseket a különféle filozófiai irányzatok, pl. Rosi Braidotti poszthumán

világra vonatkozó javaslatai, amelyek nagyrészt a biopolitikához az új nomadizmushoz

kapcsolódnak, de figyelemre méltóak az akadémiai filozófiai körökön kívül álló más

gondolati iskolák törekvései is, amelyek jórészt a digitalizált, virtuális világ, a

biopolitika, vagy a testre vonatkozó kérdések, a géntechnológia és a populáris és ún.

magaskultúra dichotómiája körül zajlanak. Előadásomban – a teljesség igénye nélkül –

néhány ilyen irányzatot mutatok be röviden.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



ELEKTRONIKUS ÍRÁSBELI KOMMUNIKÁCIÓ BGF-ES

HALLGATÓK ÉS OKTATÓK KÖZÖTT –

HASZNOSÍTHATÓK-E A GYAKORLATI

TAPASZTALATOK?

SZŐKE ANDREA

Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet

főiskolai docens

[email protected]

A felsőoktatási intézmények is szervezetek, amelyekben a kommunikáció több

szinten zajlik. A szervezeti kommunikáció része a szervezeten belüli információs és

kommunikációs rendszer, amely formális és informális kommunikációt is magában

foglal. A felsőoktatásban a formális, ezen belül a vertikális, azaz a felfelé, illetve a

lefelé irányuló kommunikáció azonban nem csak a munkatársak és a vezetők között

zajlik, hanem tanár-diák vonatkozásban is. Az oktatás során a tanárok munkavégzési

utasításokat és magyarázatokat adnak, visszajelzést nyújtanak a diákok teljesít-

ményéről, nevelő szándékú üzeneteket fogalmaznak meg stb.

Az oktatók általában nem csak a kontaktórákon kerülnek kapcsolatba a hall-

gatókkal, hanem egyéb más kommunikációs csatornákon keresztül is. Az online

felületek használatával és a kapcsolattartás megkönnyítése érdekében egyre többször

váltanak e-mailt vagy egyéb elektronikus formájú (Neptun, CooSpace stb.) üzenetet a

diákokkal. Az így kapott levelek formája és stílusa heterogén, és jól tükrözi a hallgatók

felkészültségét ezen a területen (is). Miközben a közoktatásban a magyar nyelv és

irodalom tantárgy kerettanterve szerint a diákok elsajátítják a kommunikációs céloknak

megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotást, valamint a különböző

kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek

használatát, az oktatói munka során gyakran tapasztalható, hogy a hallgatók sem

szóban, sem írásban nem tudnak a helyzetnek megfelelően kommunikálni.

A BGF karairól szerzett gyakorlati tapasztalatok adták az ötletét annak a

kutatásnak, amely a BGF KVIK diákjainak segítségével arra kereste a választ, hogy a

hallgatók milyen stílusban kommunikálnak elektronikus levélváltás során egy

oktatóval, illetve egy külső szakemberrel.

Az előadás bemutatja az e-maileket, amelyek a kutatás kiindulási pontjául

szolgáltak és felvázolja a kutatás eredményeit. Rámutat a gyakorlati tapasztalatok és a

kutatás eredményei közötti különbségekre, valamint kérdéseket vet fel a diákok

szervezeti kommunikáción belüli szerepét illetően.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Nyelv, kultúrá és kőmmunikáció

Főrdí tá s e s őktátá s Helyszín: E. I. 36. | Szekcióelnök: Dr. Dósa Ildikó

15.00-15.20 DR. TÖRÖKNÉ DR. SZILÁGYI KATALIN ENSEIGNER LE FRANÇAIS PAR LA CARICATURE

15.20-15.40 DR. TÖRÖK JUDIT

A PEDAGÓGIAI KONSTRUKTIVIZMUS KULTURÁLIS ASPEKTUSAI A HOFSTEDE -DIMENZIÓK ALAPJÁN

15.40-16.00 SZIGETVÁRY NÓRA A FRANCIA FŐNÉVI BŐVÍTMÉNNYEL RENDELKEZŐ « À » PREPOZÍCIÓS IGEVONZATOK A MAGYAR MEGFELELŐK TÜKRÉBEN

16.00-16.20 DR. PÁL ÁGNES ÉLMÉNYSZERŰSÉG ÉS MOTIVÁCIÓ – KÍSÉRLETEK SPANYOLUL TANULÓ BGF-ES HALLGATÓK KOMMUNIKÁCIÓS HAJLANDÓSÁGÁNAK

ERŐSÍTÉSÉRE

16.20.-16.40

DR. LUKÁCS ANDRÁS

AZ ÚTIKÖNY FORDÍTÁSI PROBLEMATIKÁJÁNAK ELMÉLETI

MEGKÖZELÍTÉSI KÁVÉSZÜNET


17.00-17.20 DR. DÓSA ILDIKÓ – KIRÁLY LÁSZLÓNÉ – MAGYAR GÉZÁNÉ

Y GENERÁCIÓ = ÖNBIZALOM?

17.20-17.40 DR. LAKATOS-BÁLDY ZSUZSANNA

A FILMFORDÍTÁS MINT INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

17.40-18.00 DR. FODOR SÁNDORNÉ DR.

ÜZLETI SZIMULÁCIÓS JÁTÉK A SZAKNYELVOKTATÁSRA ADAPTÁLVA

18.00-18.20 BODOR ENDRE

MONITORING TEVÉKENYSÉG TOLMÁCSOLÁS KÖZBEN



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



ENSEIGNER LE FRANÇAIS PAR LA CARICATURE

DR. TÖRÖKNÉ DR. SZILÁGYI KATALIN

BGF KÜLKERESKEDELMI KAR

egyetemi docens

[email protected]

Enseigner une langue étrangère à l’aide des caricatures est une tache intéressante et

complexe en même temps. Les objectifs en sont multiples: à part les taches

pédagogiques, les objectifs culturels et communicationnels aussi s’imposent.

Les dessins aident à faire parler, à installer le dialogue en classe, à stimuler

l’interaction. Ils servent l’apprentissage et l’exercice du vocabulaire, la compréhension

d’une situation décrite par des moyens non-verbaux. Les dessins décèlent de l’humour,

ce qui développe le sens de l’humour de l’apprenant. L’humour constitue un élément

culturel qui vient enrichir les connaissances culturelles aussi. Voici tout autant d’atouts

de l’utilisation des caricatures en classe de langue.

Le développement des dessins exige un travail de préparation soigneux. Il faut

prévoir le développement à plusieurs niveaux: exploitation du vocabulaire (description

de tout ce que l’apprenant voit sur le dessin), identification de la situation (présentation

des personnages, leur interaction, leurs propos), compréhension de la chute du dessein

(les éléments invisibles de la situation, les quiproquos, les caractères des personnages

comme source de l’humour). Les dessins peuvent intervenir à tous les niveaux du

CECR, parfois la même caricature peut être exploitée à des niveaux différents.

L’exploitation du dessin se réalise en classe. Le professeur fait analyser la

caricature par des questions, il demande la description de la situation, des décors, des

personnages, tout cela oblige l’apprenant à se positionner dans la situation du

personnage choisi, à utiliser le vocabulaire imposé par le dessin, mais aussi ses propres

mots. Les jeux de rôle, les monologues, les dialogues, les traspositions suivent. L’intérêt

de cette phase est de bien apprendre le vocabulaire, l’exercice de l’expression orale, la

participation au dialogue.

La phase suivante consiste à bien comprendre la chute. Dépendant du genre de la

caricature, il peut s’agir des „leçons” très simples, ou très compexes. La compréhension

de la chute de ces dernières exige de la part de l’apprenant une activité d’abstraction,

une analyse parfois philosophique ou culturelle.

L’utilisation des caricatures en classes de langues peut impliquer d’autres

avantages: le développement de la confiance en soi, la prise de connaissance de ses

capacités, le développement de l’interaction entre les apprenants.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A PEDAGÓGIAI KONSTRUKTIVIZMUS KULTURÁLIS

ASPEKTUSAI A HOFSTEDE-DIMENZIÓK ALAPJÁN

DR. TÖRÖK JUDIT


Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék

Német Tanszéki Osztály

egyetemi adjunktus

[email protected]

Martin Dougiamas ausztráliai fejlesztő es tudományos kutató egy 1999-ben

megjelent írásában az akkoriban elterjedt oktatási keretrendszerek (WebCT, First Class,

Lotus Learning Space) funkcióin túllépő, de azok lehetőségeit megőrző rendszer

kialakításnak lehetőségeit vázolta fel. Dougiamas elsősorban pedagógiai szempontok

miatt volt elégedetlen a létező kurzusokkal és fejlesztőeszközökkel. Úgy vélte, hogy az

e-learning programok túlságosan is a régi tananyagokra es oktatási formákra épülnek,

a tananyag es a számon kérő formák digitalizálása nem jár pedagógiai megújulással

(Dougiamas, idézi Bessenyei- Tóth:2008).

Hogy az eszköz és a benne rejlő alkalmazási lehetőségek pedagógiai hátterét –

mindenesetre az alkotó szándékát megértsük, át kell tekintenünk a pedagógiai

konstruktivizmus főbb alaptételeit. A konstruktivista pedagógia legfőbb ismérve, hogy

elveti a frontális oktatást, és egyáltalán azt az alapfeltevést, hogy a tudás egy olyan,

elemekből álló entitás, ami egyfajta akkumulációs, induktív folyamat létrejötte. A

konstruktivista felfogás szerint a tanulási folyamat során meglévő fogalmaink

bővülnek, szélesednek, árnyaltabbá és sokrétűbbé válnak, azaz a megszerzett új

ismeretek egy, már meglévő tudásbázisba ágyazódnak (Nahalka).

A konstruktivizmus jelenleg még sokkal inkább egy elméleti, nem pedig gyakorlati

keret, vagy útmutató az intézményes oktatás számára, s a módszer adaptációja

vélhetően kulturális korlátokba is ütközik. Előadásomban megvizsgálom, hogy a

Hofstede-dimenziók alapján Magyarországon milyen jellemzőket állíthatunk fel az

iskoláról, az iskolai munkáról, az oktatási-tanulási folyamatokról, s ezeket össze-

hasonlítom a konstruktivista pedagógia ismérveivel.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A FRANCIA FŐNÉVI BŐVÍTMÉNNYEL RENDELKEZŐ

« A » PREPOZICIOS IGEVONZATOK A MAGYAR

MEGFELELOK TÜKREBEN

SZIGETVÁRY NÓRA

Budapesti Gazdasági Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodási Intézet

Neolatin Tanszéki Osztály Francia Szakcsoport

adjunktus

[email protected]

Az előadásban bemutatott vizsgálat célja annak megvilágítása, hogy a francia

prepozíciós igevonzatok (jelen esetben a főnévi bővítménnyel rendelkező « à »

prepozícióval működők) jelentése mennyire összetett, és hogy ehhez az összetett-

séghez hogyan járul hozzá a konkréttól az elvont jelentésbe való átlépés.

A vizsgálat korpusz alapú. André Gide : La symphonie pastorale ; és Kosztolányi

Dezső : Esti Kornél c. műveinek, illetve ezek fordításainak igeanyagának vizsgálatára

épül, kiegészítve a Magyar-francia rag- és névutószótárból vett példákkal.

Az előadás olyan kérdésekre keresi a választ mint például, hogy mi az „igevonzat”,

hogy hogyan tekint a francia szakirodalom az « à » prepozíciós igevonzatra, létezik-e

francia-magyar összehasonlító szakirodalom ebben a témában, hogy milyen

igecsoportok szoktak megjelenni az « à » prepozícióval, illetve ezek hogyan

illeszkednek a magyar megfelelőként megjelenő igék csoportjaihoz, hogy létezik-e

vonzati affinitás akár francia, akár magyar oldalon, és arról, hogy mit tud hozzátenni a

magyar megfelelők (elsősorban ige + esetraggal ellátott főnév, illetve ige + névutóval

rendelkező főnév) vizsgálata a francia prepozíció jelentésének megvilágosításához.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



ÉLMÉNYSZERŰSÉG ÉS MOTIVÁCIÓ – KÍSÉRLETEK

SPANYOLUL TANULÓ BGF-ES HALLGATÓK

KOMMUNIKÁCIÓS HAJLANDÓSÁGÁNAK

ERŐSÍTÉSÉRE

Dr. PÁL ÁGNES

Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi,

Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék

adjunktus, tanszékvezető-helyettes

[email protected]

Az előadásban három saját oktatási tevékenységemhez kapcsolódó kísérletről szeretnék

beszámolni. Ezek a következők:

a BGF KVIK-en tanuló spanyol Erasmusos diákok bevonása önkéntes anyanyelvi

segítőként a magyar diákok spanyol nyelvtanulásába (2012-2015)

levelezős projekt a Brightoni Egyetem spanyolul tanuló hallgatóival (2013-2014)

Skype-os projekt a Padovai Egyetem Idegen Nyelvi Központjának spanyolul

tanuló hallgatóival (2014)

A bemutatott projektek a spanyol üzleti idegen nyelv és turizmus-vendéglátás

szaknyelv kurzushoz kapcsolódó kísérletek: olyan tevékenységek, amelyeknek révén a

magyar diákoknak lehetőségük nyílik az oktatott idegen nyelv használatára autentikus

szituációkban.

Tény, ami tény: egy spanyolóra nem válik élményszerűbbé pusztán attól, ha ott ül

a magyar hallgatókon kívül két spanyol diák is. És tény az is, hogy kétséges, vajon

fejlődik-e a bármit a hallgatók szaknyelvi tudása, ha csak annyi instrukciót kapnak,

hogy levelezzenek, illetve beszélgessenek skype-on más nemzetiségű, de szintén

spanyolul tanuló diákokkal.

Előadásomban az alábbi kérdésekre keresem a választ:

Milyen feladatokkal, tevékenységekkel, instrukciókkal érhető el mégis, hogy

fejlődjön a hallgatók szaknyelvi tudása és idegen nyelvi kommunikációs készsége

ezekben a szituációkban, továbbá, hogy a diákok minél motiváltabbá, az órák és az órai

munkát kiegészítő otthoni feladatok pedig minél életszerűbbé váljanak?

Mennyiben motiválja a magyar hallgatókat a külföldi hallgatókkal való idegen

nyelvű kommunikáció?

Miért hasznos egy spanyol diáknak, ha spanyolul tanulókat segít, és hogyan

reflektálnak a magyar diákok nyelvtanulási folyamatába önkéntes anyanyelvi

segítőként bevont spanyol anyanyelvű hallgatók a saját nyelvtanulási tapasztalataikra?




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



AZ ÚTIKÖNY FORDÍTÁSI PROBLEMATIKÁJÁNAK

ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSI

DR. LUKÁCS ANDRÁS

Budapesti Gazdasági Főiskola,

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

adjunktus

[email protected]

Az utazási kedv növekedésével hazánkban is egyre nagyobb igény jelentkezik

újabb és újabb útikönyvek iránt. A kereslettől nem nagyon marad el a kínálat, legalábbis

mennyiségi szempontból. Minőség tekintetében azonban jelentős különbségek

fedezhetők fel az egyes könyvek között, és ebben a szerzők mellett komoly felelősség

hárul a fordítókra is. A külföldi desztinációkat bemutató magyar nyelvű úti-könyvek

nagy része ugyanis fordítás. Ennek ellenére a fordítástudományban egyelőre kevés

figyelem irányult e műfajra.

Az előadás a fordítástudomány néhány ismert, de eddig erre a műfajra nem

alkalmazott elméletét számba véve közelíti meg az útikönyvek fordítási problema-

tikáját. Az ekvivalencia, az idegenszerűség, a szkoposz-elmélet, a relevancia-elmélet

és a műfajspecifikus fordítás elméletének segítségével igyekszik megfogalmazni az

útikönyvek fordításával szemben támasztható elvárásokat.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Y GENERÁCIÓ = ÖNBIZALOM?

DÓSA ILDIKÓ – KIRÁLY LÁSZLÓNÉ – MAGYAR GÉZÁNÉ


főiskolai docens – főiskolai docens – főiskolai docens

[email protected]; [email protected];

[email protected]

A „Prezentáció és Íráskészség” választható tantárgy keretében, a prezentációs

technikák tanítása során az figyelhető meg, hogy a hallgatók olyan személyiségjegyei

erősödnek, amelyeket általában versenyelőnyként értékel a munkaerőpiac, így azok

kulcskompetenciaként jelennek meg. Ez az elvégzett felmérések szerint független a

nyelvtől (magyar, német, angol) és független a tanár személyiségétől is.

A félév során a hallgatók a problémamegoldások terén egyre önállóbbak, krea-

tivitásuk kibontakozik, saját és társaik teljesítményét bátrabban és biztosabban ítélik

meg, mindez pedig felméréseink alapján nagymértékben növeli önbizalmukat, ami

lendületet ad a további tanulmányaikhoz, továbbá erősíti önérvényesítő képességüket,

és felkészíti őket arra, hogy magabiztosan jelenjenek meg később a munkaerőpiacon,

Tanulmányunk témája ennek a jelenségnek, módszereinknek és mérési eredményeinknek

ismertetése.






1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A FILMFORDÍTÁS MINT INTERKULTURÁLIS

KOMMUNIKÁCIÓ

DR. LAKATOS-BÁLDY ZSUZSANNA PH.D.


Társadalomtudományi Intézet Társadalmi

Kommunikáció és Médiatudományi Intézeti Tanszék

egyetemi docens

[email protected]

Az audiovizuális fordítás sajátos műfajain belül tanulmányomban a filmfordítással

foglalkozom.

A hangosfilm megszületésével egyidős a filmek fordításának igénye és ez egyben

a kultúraközi kommunikáció kezdetét is jelenti anélkül persze, hogy ezt akkor bárki is

így nevezte volna.

Habár az összes audiovizuális szövegre egyaránt jellemző, hogy van egy szóbeli kódjuk

(a hangok, amelyeket hallunk), egy írott kódjuk (a forgatókönyvek) és egy vizuális kódjuk

(a képek), az is jellemző, hogy nincs egyetlen, egységes fordításuk. A fordítás során

alkalmazott módozatok szerint az audiovizuális fordításnak a következő fajtáit

különböztethetjük meg: szinkronizálás, feliratozás, hangalámondás és hangbemondás.

A filmfordítás műfaji kötöttségei feliratozás esetén a terjedelem, a megfelelő időben történő

megjelenés, amely jól látható, jól tagolt, kényelmes olvasást tesz lehetővé a néző számára,

míg szinkronizálás esetén a szájszinkron szigorú követelményeinek van alárendelve.

A szinkronizálás, azaz a filmes anyag fordítása, még több nehézséggel jár, mint az

irodalmi fordítás, mivel interszemiotikus, azaz, figyelembe kell vennie a kapcsolatot az

ikonikus és a verbális kódok között, olyan fordítás, amely, magában foglal egy

meglehetősen artikulált szövegátdolgozást és egy komplex nyelvi átvitel-folyamatot,

mivel az áttételnek egy forrásnyelvről egy célnyelvre, összhangban kell lennie a hozzá

tartozó képekkel és hangokkal.

Összegezve, a filmfordítás sajátos műfaj, amelyet én formai szempontból

alkalmazott műfordításnak tekintek, tartalmi szempontból pedig olyan kultúra-

közvetítő fordításnak, amelyben bár a műfaji sajátosságok rendkívül meghatározóak, a

kulturális reáliák jelenlétét mégsem csorbíthatják. Ezért a folyamatot interkulturális

kommunikációnak tekintem, amelynek végterméke maga illusztrálja ezt: egy eredeti

képanyag, amelyet a néző változatlan formában lát, amelyben a szereplők egy másik

nyelven - és hangon - szólalnak meg, vagy másik nyelvű felirat jelenik a felületen. A

néző mindezt együtt kapja, fogyasztja és emészti és közben maga is interkulturális

kommunikációt folytat.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



ÜZLETI SZIMULÁCIÓS JÁTÉK

A SZAKNYELVOKTATÁSRA ADAPTÁLVA

FODORNÉ DR. BALTHAZÁR ENIKŐ PH.D.


Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék, Német Tanszéki Osztály

főiskolai tanár, tanszéki osztályvezető

[email protected]

Német nyelvterületen a felsőoktatásban egyre nagyobb szerepe van az üzleti

szimulációs játékoknak. A játékfejlesztőket, felhasználókat és kutatókat már az

évezredfordulón foglalkoztatta egy szakszövetség létrehozásának gondolata. 2001-ben

azután meg is született a Swiss Austrian German Simulation and Gaming Association,

közismert nevén a SAGSAGA, mely 2015. júniusában immár a 30. Európai Üzleti

Szimulációs Játék Fórumot rendezi meg.

Mit is értünk üzleti szimulációs játékon? Nos, olyan, egymásból következő fiktív

szakmai szituációk sorát, amelyek lehetőséget adnak a játék résztvevőinek, hogy

alkalmazzák szaktárgyi ismereteiket, felülvizsgálják és fejlesszék problémamegoldó

készségüket, gyakorolják a csapatjátékot, valamint osztálytermen kívüli feladatok

megoldásával bővítsék tudásukat. A játék moderátora az oktató.

A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán a korábbi években meg-

tapasztaltuk, milyen előnyökkel jár, ha egy ilyen játék nemzetközi csapatok

részvételével zajlik: a Hochschule Furtwangen hallgatói több alkalommal is együtt

játszottak hallgatóinkkal, ami a kommunikációs készségfejlesztés mellett mindkét fél

számára óriási interkulturális tapasztalatszerzést jelentett.

Az üzleti szimulációs játék módszere jól adaptálható a szaknyelvoktatásra, és

némileg emlékeztet a globális szimulációra, aminek keretében valós elemekre épülő

képzelt világot hozunk létre a nyelvórán. A nyelvtanuló ebben a képzelt világban idegen

nyelven old meg az üzleti életben előforduló feladatokat, egymásból követ-kező fiktív

szakmai szituációk során.

Az előadás az üzleti szimulációs játékok módszerét adaptáló, B2 szintű

nyelvtudással rendelkező hallgatók számára készült „Fachkommunikation im

internationalen Management” című tananyagot kívánja bemutatni, különös tekintettel

az anyag kínálta komplex nyelvi készségfejlesztésre.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



MONITORINGTEVÉKENYSÉG TOLMÁCSOLÁS

KÖZBEN

BODOR ENDRE

Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar, Nemzetközi Gazdálkodás

Szaknyelvi Intézeti Tanszék

Mestertanár

[email protected]

A tolmács számára különösen szinkrontolmácsolás közben elengedhetetlen és igen

nehéz feladat saját teljesítményének ellenőrzése, hiszen egy időben zajlik a hallgatás és a

szövegprodukció. Milyen stratégiákat alkalmaznak a tolmácsok, ha még nem egyér-telmű

számukra az éppen elhangzó szöveg jelentése? Milyen helyesbítési, optimalizálási

lehetőségek állnak rendelkezésükre? Hogyan kell gazdálkodniuk eközben mentális

kapacitásaikkal? A forrásnyelvi vagy a célnyelvi szöveg nyújt több támpontot a

szövegprodukció során létrejött célnyelvi szöveg tartalmának ellenőrzéséhez?

A monitoring, más szóval nyomon követés (az előrehaladás vizsgálata) folyamatos

információgyűjtést és elemzést jelent az ellenőrzés és a döntéshozatal elősegítésére,

valamint a megvalósítás, tehát a célnyelvi szövegprodukció közben felmerülő

problémák leküzdésére. A tolmácsolás közbeni monitoring lényege, hogy a tényleges

folyamatokat összehasonlítja a tervben foglaltakkal, az erőforrásokra, tevékenységekre

és az eredményekre összpontosítva. A folyamatos nyomon követés folyamatos

visszacsatolásokat jelent, amelyek ismeretében a tolmácsnak időről időre rugalmasan

módosítani kell az eredeti elképzeléseit. Fejleszthetők a gyenge pontok, pótolhatók

bizonyos hiányzó elemek, illetve kiderülhetnek a veszélyek, amelyek így időben

elkerülhetők.

Az előadás célja, hogy áttekintse a területen folytatott kutatások eddigi eredményeit,

és felvázolja, hogy miben segíthet a tolmácsoláskutatóknak és oktatóknak az előre-

haladás-elemzés.



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Tá rsádálőmtudőmá ny Helyszín: E. I. 25.

Pszichőlógiá

Szekcióelnök: Dr. Tóth Péter István

15.00-15.20 Z. PAPP ZSUZSANNA

KONSTRUKTÍV ÉS DESTRUKTÍV PÁRBESZÉD TETTES ÉS ÁLDOZAT KÖZÖTT KÉT ESETTANULMÁNY TÜKRÉBEN

15.20-15.40 HEITLERNÉ LEHOCZKY MÁRIA A PSZICHOLÓGIAI TŐKE SZOCIDEMOGRÁFIAI KORRELÁTUMAI A PÁLYAKEZDŐK KÖRÉBEN A BGF-EN


Állámelmélet

16.00-16.20

Szekcióelnök: Dr. Bajomi-Lázár Péter

DR. DOMONKOS ENDRE EGY ALKOTMÁNYELLENES NÉPSZAVAZÁS ÉS POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI / NÉHÁNY GONDOLAT A 2014. NOVEMBER 9-ÉN

MEGTARTOTT KATALÁN REFERENDUMRÓL

16.20-16.40 GYENE PÁL A JÁRADÉKOS ÁLLAM ÉS A JÁRADÉKGAZDASÁG JELENSÉGE

A POSZT-SZOVJET KÖZÉP-ÁZSIAI KÖZTÁRSASÁGOK PÉLDÁJÁN

16.40-17.00 MAROSÁN BENCE A HATÉKONY KORMÁNYZÁS MÉRŐSZÁMAI ÉS MÉRÉSI MÓDSZEREI

Jőgtudőmány Szekcióelnök: Dr. Buday-Sántha Andrea

17.00-17.20 DR. SZEKERES DIÁNA

BÍRÓSÁGI MEDIÁCIÓ KAPUJÁBAN 17.20-17.40 DR. JUR. HÁMORI ANTAL

A FOGYASZTÓK VÉDELME AZ ÚJ PTK.-BAN



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



KONSTRUKTÍV ÉS DESTRUKTÍV PÁRBESZÉD

TETTES ÉS ÁLDOZAT KÖZÖTT KÉT

ESETTANULMÁNY TÜKRÉBEN

Z. PAPP ZSUZSANNA


Tanársegéd

[email protected]

Az előadás célja a konfliktuskezelés egy speciális területének, a tettes és áldozat

közötti párbeszéd lehetőségeinek és dinamikájának áttekintése a kurrens elméletek és

egy kutatás eredményeinek bemutatásával. Az elméleti modellek kapcsán megfogal-

mazzuk, hogy mely tendenciák és kommunikációs magatartásformák tekinthetők egy

konfliktus során destruktívnak („Szakadék–elmélet”, Baumeister, 1996) és melyektől

várható konstruktív fordulat és megbékélés (a „Megbékélés szükséglet alapú modellje”,

Shnabel és Nadler, 2008). A fenti két elmélet relevanciáját egy kvalitatív kutatás (Z.

Papp, Fellegi és Szegő, in press) során teszteltük két resztoratív közvetítői eljáráson

készült hangfelvétel tartalom-elemzésének segítségével, amelynek során tettesek és

áldozatok dialógusait vizsgáltuk. A kutatás ismertetése mellett megvitatjuk, hogy mit

tanulhatunk az eredményekből a mindennapi élet konfliktusainak kezelése

szempontjából.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A PSZICHOLÓGIAI TŐKE SZOCIDEMOGRÁFIAI

KORRELÁTUMAI A PÁLYAKEZDŐK KÖRÉBEN A

BGF-EN

HEITLERNÉ LEHOCZKY MÁRIA


adjunktus

[email protected]

A pszichológiai tőke olyan, gyakorlatban hasznosítható, kidolgozott elméleti

alapokon nyugvó pszichológiai konstruktum, amelynek több, szervezetpszichológiai és

humán erőforrás menedzsment vonatkozása van. Igazolt hatást gyakorol számos,

munkával kapcsolatos területen ilyen pl. a munkahelyi teljesítmény, a munkával való

elégedettség, a vezetői hatékonyság. A pszichológiai tőke koncepciói a hazai szak-

irodalomban még kevéssé ismertek. Luthans és társai által kidolgozott pozitív pszi-

chológiai alapú, azaz a mentális egészségre fókuszáló irányzathoz köthető

pszichológiai tőke megközelítést alkalmaztam. Mivel a pszichológiai tőke, mint

személyiségjegy négy ún. pozitív pszichológiai komponensre épül (én-hatékonyság,

optimizmus, remény, reziliencia), az egyén szubjektív jól-létéhez is hozzájárul, így

túlmutat a hagyományos szervezeti kereteken,”state-like” jellegénél fogva fejleszt-

hető, nemcsak a szervezeteknél, hanem a felsőoktatási hallgatók körében is.

Kutatásom egy pilot study, melyben a Luthans és társai által kifejlesztett, pszicho-

metriai szempontból megbízható és érvényes “Pszichológiai tőke” (rövidítve PsyCap)

kérdőívet alkalmaztam. A pszichológiai tőke szociodemográfiai korrelátumait (nem,

tanulmányok, munkaerő-piaci jellemzők) és a szubjektív elégedettséget vizsgáltam a

felsőfokú végzettségű pályakezdők körében, a BGF volt hallgatóinál. A szignifikáns

eredmények alapján, feltételezhető, hogy a PsyCap kérdőívvel mért pszichológiai tőke

előrejelzi a gazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdők esetén a

munkaerő-piaci karrier elején a sikeres munkavállalói szerep megvalósítását, mind a

munkahelytalálásban, mind a jövedelem mértékében, mind a karrierrel való szubjektív

elégedettségben.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



EGY ALKOTMÁNYELLENES NÉPSZAVAZÁS ÉS

POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI

NÉHÁNY GONDOLAT A 2014. NOVEMBER 9-ÉN

MEGTARTOTT KATALÁN REFERENDUMRÓL

DR. DOMONKOS ENDRE


Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék

Tudományos munkatárs

[email protected]

A katalán parlament 2014. szeptember 20-án megtartott ülésén a képviselők 78,5%-ának

szavazata mellett fogadta el Katalónia függetlenségének kinyilvánítására felhívó, november

9-i népszavazásról szóló törvényt. Mariano Rajoy miniszterelnök és a madridi kormány

azonban kezdettől fogva alkotmányellenesnek tartotta a katalán elnök, Artur Mas

(Convergència i Unió) függetlenségi népszavazásról szóló kezdeményezését. A madridi

kormány törekvése sikerrel járt, ugyanis 2014. szeptember 29-én a spanyol Alkotmány-

bíróság (Tribunal Constitucional) egyhangúan felfüggesztette és alkotmányellenesnek

nyilvánította a katalán parlament által elfogadott törvényt. A Generalitat elnöke azonban az

Alkotmánybíróság tiltó határozata ellenére 2014. november 9-én mégis megtartotta a nem

kötelező erejű véleménynyilvánító népszavazást.

Előadásom célja a 2014. november 9-én megtartott népszavazás politikai következ-

ményeinek értékelése mellett annak megválaszolása, hogy milyen főbb okokkal

magyarázható az elmúlt időszakban a Katalán Autonóm Közösségben az elszakadási

törekvések megerősödése. A katalán népszavazással kapcsolatos alkotmányjogi vita ugyanis

rámutat arra, hogy a kielégítő szabályozás ellenére a katalán önkormányzatiság egyik

leggyengébb pontja, egyfelől a pénzügyi autonómia hiánya, másfelől pedig a központi

kormány és a törvényhozás befolyásolási lehetőségének korlátozottsága. Úgy gondolom,

hogy a közeljövőben az Alkotmánybíróság függetlenségi népszavazás felfüggesztéséről

szóló döntése miatt tovább fog nőni az érdekellentét a madridi központi kormány és a katalán

regionális kormány között. A jelenleg kormányzati pozícióban lévő Spanyol Néppárt (PP)

ugyanis határozottan elutasítja az alkotmánymódosítást és megfelelőnek tartja az 1978-ban

elfogadott alapchartában a katalánoknak biztosított, széles körű önkormányzati

jogosítványokat.

Véleményem szerint az elkövetkező időszakban mindenképpen egy hosszas tárgyalási

folyamatnak kell megindulnia Katalónia és a madridi kormány között, melynek sarkalatos

pontja lesz az autonóm közösségek finanszírozásáról szóló törvény képviselőházi

módosítása. A jelenlegi helyzet mindkét fél számára elfogadható és kompromisszumos

rendezése ugyanis elképzelhetetlen az autonóm közösségek finanszírozásáról szóló törvény

módosítása nélkül.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A JÁRADÉKOS ÁLLAM ÉS A JÁRADÉKGAZDASÁG

JELENSÉGE A POSZT-SZOVJET KÖZÉP-ÁZSIAI

KÖZTÁRSASÁGOK PÉLDÁJÁN

GYENE PÁL


adjunktus

[email protected]

Az előadás a közel-keleti és Perzsa-öböl menti olajtermelő és exportáló államok

példája alapján a „járadékgazdaságról” illetve „járadékos államról” absztrahált elméletek

fogalmi keretrendszerét alkalmazva kíséreli meg feltárni a közép-ázsiai köztársaságok

gazdasági helyzete és politikai berendezkedése közötti kapcsolatot.

„Járadékgazdaság” alatt olyan nemzetgazdaságot értünk, ahol az állami bevételek

döntő részben külső, a hazai termelő szektoroktól független forrásokból származnak

(nyersanyag export, vendégmunkások hazautalásai, az ország infrastruktúrájának

bérbeadása stb.). A „járadékos állam” esetében a külső jövedelmek nem közvetlenül a

társadalom tagjaihoz folynak be (mint például a vendégmunkások hazautalásai esetében),

hanem társadalomnak egy szűk felső vezetőrétege, végső soron maga a kormányzat az

amelyik rendelkezik az elosztásuk felett. Mivel az állampolgárok függenek gazdaságilag

az államtól, nem pedig fordítva, így a politikai vezetés nincs „rászorulva” a demokratikus

legitimációra. A „járadékos államok” vertikális irányú patrónus-kliens logikájának

működéséhez a képviseleti demokráciánál megfelelőbb keretet biztosít egy

neopatrimoniális karakterű autoriter politikai berendezkedés.

Fő megállapításunk szerint a vizsgált ötből három állam: Kazahsztán, Türkmenisz-

tán és Üzbegisztán teljes mértékben kimeríti a nyersanyag exportbevételektől függő

„járadékos állam” fogalmát. Politikai berendezkedésük is ennek megfelelő stabil

neopatrimoniális jellegű rezsim képét mutatja. Ezzel szemben Kirgizisztán és

Tádzsikisztán exportálható nyersanyagokban szegény, mindazonáltal külső forrásokra

nagymértékben ráutalt „fél-járadékos” államok, avagy „járadékgazdaságok. Politikailag a

másik három rezsimnél lényegesen ingatagabb, ám összességében autoriter karakterű

oligarchikus, „klán alapú” rendszerek. A „járadékos állam”illetve „járadékgazdaság”

jellegből adódó függőségek a szóban forgó államok külpolitikai orientációját is nagyban

meghatározzák.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A HATÉKONY KORMÁNYZÁS MÉRŐSZÁMAI ÉS

MÉRÉSI MÓDSZEREI

MAROSÁN BENCE PÉTER


Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály

adjunktus

[email protected]

Az előadásban a következő kérdésre keresem a választ: milyen objektív mérési

módszerek vannak, amelyekkel valamely ország kormányzásának hatékonyságát mérni

lehet? Az előadásban a következő tézis bizonyítására teszek kísérletet: léteznek objektív

módszerek, amelyekkel meg lehet állapítani, hogy egy ország vezetése hosszú távon

hatékony, kedvező lehet az adott ország lakosságának túlnyomó többségére nézve; vagy

éppen ellenkezőleg: pontosan lehet igazolni a megállapítást, hogy rossz irányba halad az

ország, és a folyamatban lévő politikai mechanizmusok nagy valószínűséggel vezetnek az

ország gazdasági stagnálásához vagy egyenesen lecsúszásához, bezárkózáshoz, a lakosok

szabadságjogainak szűküléséhez, általános kedélyállapotuk romlásához (a „boldogság-

index” csökkenéséhez). Az előadásban részben Daron Robinson és James Acemoglu

amerikai szerzőpáros immár sikerkönyvének számító „Miért buknak el a nemzetek?” c.

művének ezzel kapcsolatos néhány megállapítására szeretnék kitérni, (az extraktív és

inkluzív rendszerek bizonyos sajátosságainak rövid ismertetésével); másfelől pedig a

legáltalánosabb, forgalomban lévő mérési módszereket szeretném bemutatni, amelyekkel

egy ország működésének bizonyos elemeit vizsgálni szokták, (Worldwide Governance

Indicators, Corruption Perception Index, Freedom Index, Democracy Index stb.). Ezeknek

a mérési módszereknek az esetében egységes, általános, „ország-semleges” eljárásokról

van szó, amelyek egységes vizsgálati rendszert alkalmaznak a különböző államokkal

szemben. Így nemzetközi és kronológiai összehasonlításban tényleges pártatlan és tartalmas

adatokat kaphatunk azzal kapcsolatban, hogy az egyes országok fejlődnek-e, stagnálnak

vagy éppen visszafejlődnek.



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



BÍRÓSÁGI MEDIÁCIÓ KAPUJÁBAN DR. SZEKERES DIÁNA PHD.

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

főiskolai docens

[email protected]

„A mediáció nem csupán egy alternatíva- a bírósági peres eljárások helyett. Hanem a

pereskedés általános részévé vált, amit a bírák is szorgalmaznak, és a perben érintettek is

egyre inkább elfogadnak. Ha bármivel versenybe állíthat, akkor az nem annyira a

pereskedés, mint inkább a választott bíráskodás, az arbitráció, mert így kerülhetők el a peres

eljárás formalitásai és technikai bonyodalmai. A mediáció nem riválisa a pereskedésnek.

Eltér attól és a különbségek igen lényegesek.”2

Az alternatív vitarendezési eljárások bíróságon belüli lebonyolításának legfőbb és legújabb

eszközeként funkcionál a bírósági közvetítői eljárás. A bírósági közvetítés jog-intézményének

bevezetési időpontja 2012 novembere, amikor is kezdetben hat törvény-széken 12 bírósági

közvetítő járt el.

Új jogintézményként a közvetítői törvényben lefektetett alapelvek tiszteletben tartása mellett a

polgári peres, illetve nemperes eljárásokhoz kapcsolódóan alkalmazható az eljárás igénybe

vétele. A vitában érintett felek a per helyett párbeszéd segítségével jutnak el a megegyezésig.

Olyan típusú bíróság előtti eljárás, amelyben a közvetítői törvényben lefektetett alapelvek

tiszteletben tartása mellett egy, a bíróság által kijelölt bírósági közvetítő személy a vitás felek

számára lehetőséget biztosít a konfliktuskezelésben. A mediáció lehetővé teszi a perek

megelőzését, illetve helyettesítheti a későbbi elhúzódó, hosszadalmas peres eljárást.

Az eljárás számtalan előnyt vonultat fel mivel a felek a problémára maguk derítik fel a megoldást,

maguk is hozzák létre az egyezséget, amely megegyezéssel mindkét fél nyertes-nyertes

pozícióba juthat. A döntés tehát a felek kezében marad, és a megegyezésre tekintettel

illetékkedvezményben részesíthetőek. Továbbá külön előny az eljárás illetékmentessége, valamit

az is, hogy nélkülözi a bizonyítási eljárás lefolytatását. A végső megegyezés pedig a feleket

egymás iránt bizalommal töltheti el, javíthatja az emberei kapcsolatot közöttük. Abban az esetben, ha

nem kerülne mégsem sor a döntésre, akkor a felek helyett a bíróság kerül döntési pozícióba.

Az eljárás három együttes feltétel mentén valósulhat meg: a felek között peres vagy nemperes

eljárás kell, hogy fennálljon, közösen kell előterjeszteniük írásban kérelmet a közvetítői eljárás

megindítására, valamint olyan bíróságra kell megérkeznie a kérelemnek, amely bírósági köz-

vetítői feladatokat is ellát.

2013. év végén már tizenhat törvényszék keretén belül húsz bírósági közvetítő működött, míg

2014-ben minden törvényszéken és a nagyobb bíróságokon közvetítőként eljár bírósági titkár,

vagy bíró került alkalmazásra. 2013-ban 440 közvetítői eljárás zajlott az országban, melyekben

250-nél több megállapodás született. 2014. év első három negyedévében pedig a 2014-ben

megindult 440 eljárásból csaknem 260 ügyben született megállapodás.

2 Lord Slynn of Hadley, In: Freddie Srasser, Paul Randolph: MEDIÁCIÓ a konfliktusmegoldás lélektani aspektusai, Nyitott Könyvműhely Kiadó, Budapest, 2005. 13. o.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A FOGYASZTÓK VÉDELME AZ ÚJ PTK.-BAN

DR. JUR. HÁMORI ANTAL PHD


főiskolai docens

[email protected]

Az előadás az új Ptk. fogyasztói többletvédelmet biztosító rendelkezéseiről szól,

összehasonlítva azokat a korábbi szabályozással.

Az új Ptk. alkalmazásában fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevé-

kenysége körén kívül eljáró természetes személy. E definíció jelentős változást hozott a régi

Ptk. szabályozásához képest, amely szerint fogyasztó a gazdasági vagy szakmai tevékenység

körén kívül eső célból szerződést kötő személy, vagyis nem csak természetes személy.

Az új Ptk. a fogyasztói többletvédelmet nem a régi Ptk. megoldásával, a fogyasztói

szerződés definíciójával fejezi ki, hanem – bár az új Ptk. használja a „fogyasztói szerződés”

szövegezést – a „fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés” szövegrésszel. Az új Ptk.

alkalmazásában vállalkozás a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége

körében eljáró személy.

Az új Ptk. e fogyasztói többletvédelmet a zálogjog, a szerződés megkötése és

értelmezése, a szerződés érvénytelensége, a szerződés teljesítése, a szerződésszegés, az

adásvételi szerződés általános szabályai, a biztosítéki szerződések és a biztosítási szerződés

általános szabályai körében jeleníti meg, de az utazási szerződés szabályozásának

fogyasztóvédelmi relevanciája is megemlítendő.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Turizmus, mőbilitás, kőmmunikáció

A turizmus, mint e lme nygázdásá g

Helyszín: E. I. 23. | Szekcióelnök: Dr. Főrmádi Kátálin

15.00-15.20 MICHALKÓ GÁBOR – DR. JANCSIK ANDRÁS – TEVELI-HORVÁTH

DOROTTYA – KISS KORNÉLIA – SULYOK JUDIT A BALKÁN(I)SÁG TURISZTIKAI ÉRTELMEZÉSE A TRIPADVISOR

UTAZÁSI PORTÁL TARTALOMELEMZÉSE ALAPJÁN

15.20-15.40 SZITA KLÁRA

A MINDENNAPOK TAPASZTALATA: ÉLMÉNY VAGY AZ

ÉLMÉNYVÁRÁS PROFITORIENTÁLT TELJESÍTÉSE?

15.40-16.00 SCHULTZ ÉVA

A GLOBALIZÁCIÓS LUXUSSZIMBÓLUMOK SZEREPE DUBAJ ÉS ABU

DZABI TURIZMUSÁBAN

16.00-16.20 DR. KOVÁCS DEZSŐ

A TURISTA ÉLMÉNYE VAGY ÉLMÉNY A TURIZMUSBAN.

MEGFONTOLÁSOK ÉS KUTATÁSI JAVASLAT.

16.20-16.40 FALUVÉGI KATALIN NÓRA

AZ UTAZÁS(ÉLMÉNY) EGY KÜLÖNLEGES ASPEKTUSA: A

TÖBBNYELVŰSÉG


17.00-17.20 DR. KARSAI ÁRPÁD

A TURIZMUS ÉLMÉNYSZEMLÉLET ELMÉLETE ÉS A TDM-EK ÉS

TOVÁBBI TURIZMUSPROMÓCIÓS ÜZENETKÖZVETITŐK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON 2014–BEN

17.20-17.40 HÜBNER ANDREA

LIEU ÉS MILIEU: MOTIVÁCIÓ ÉS ÉLMÉNY AZ EMLÉKHELYEK

TURIZMUSÁBAN



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A BALKÁN(I)SÁG TURISZTIKAI ÉRTELMEZÉSE A

TRIPADVISOR UTAZÁSI PORTÁL TARTALOM-

ELEMZÉSE ALAPJÁN

MICHALKÓ GÁBOR – JANCSIK ANDRÁS –

TEVELI-HORVÁTH DOROTTYA – KISS KORNÉLIA – SULYOK JUDIT

[email protected]

A Balkán egykor a turizmus európai fellegvárai közé tartozott. A rendszerváltozás,

a délszláv polgárháború, a globális recesszió, illetve azok politikai, gazdasági-

társadalmi következményei jelentős mértékben átformálták a térség turisztikai

kínálatát, ezzel összefüggésben a kereslet volumenét és összetételét. Az elmúlt

negyedszázadban bekövetkezett változások ellenére a turizmus továbbra is a térség

húzóágazatainak egyike, sikere kihat a helyi lakosság életminőségére.

A vendégforgalom mutatóit a Balkán imázsa jelentősen befolyásolhatja. Az internet-

alapú közösségi médiának és a legmodernebb mobilkommunikációs eszközöknek

köszönhetően a térségre vonatkozó asszociációk megerősíthetők vagy módosíthatók,

különösen a képzettársításokat formáló friss turisztikai tapasztalatok válnak bárki

számára elérhetővé. Mivel a Tripadvisor utazási portálra feltöltött észrevételekben jól megragadhatók a

balkán(i)ság, a Balkánnal kapcsolatos imázs lényegi elemei, ezért az előadás ennek az

adatbázisnak az elemzésével kíván közelebb kerülni a fogalom turisztikai vonatkozású

tartalmához. Az előadás adatbázisát a TripAdvisor információi szolgáltatták, a

népszerű utazási portálról származó 4174 olyan vélemény képezi az elemzés alapját,

amelyben szerepel a Balkán szó.

Ha a Balkán mint földrajzi név a turizmusban eredményesen hasznosítható márkává

válna, az nemcsak a térség gazdasági-társadalmi felzárkózását, geopolitikai értelemben

vett stabilitását, hanem az Európai Unió bővülésének folyamatát, biztonságpolitikai

célkitűzéseinek megvalósítását is segíthetné.

Az előadás célja kettős. Egyrészről a Balkánon kívül fekvő országok Balkán

elnevezésű, vagy az igénybevétel során balkáni élményeket generáló turisztikai

szolgáltatóival kapcsolatos fogyasztói vélemények feltárásával megismerni a balkáni

kínálat sajátosságait. Másrészről a vizsgálat során a Balkánhoz sorolt országokban

igénybe vett turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok elemzésével

megismerni, hogy mi tekinthető a Balkán(i)ság turisztikai tartalmának, vagyis a

látogatók véleménye szerint mitől válik balkánivá egy szolgáltatás.

Az előadásban közreadott eredményeket megalapozó vizsgálat A regionális jóllét

és wellness koncepciók alkalmazási lehetőségei és IKT támogatással megvalósuló

fejlesztési lehetőségei a Balkánon című, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból

(KTIA_AIK_12-1-2013-004) finanszírozott kutatás keretében zajlott.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A MINDENNAPOK TAPASZTALATA: ÉLMÉNY VAGY

AZ ÉLMÉNYVÁRÁS PROFITORIENTÁLT

TELJESÍTÉSE?

SZITA KLÁRA Budapesti Gazdasági Főiskola

Kereskedelmi, Vendéglátóiapri és Idegenforgalmi Kar külsős oktató

[email protected]

Az előadás témája az angolszász és orosz nyelvterületekről Budapestre érkező turisták

a kulturális örökség kincsestárában szerzett élményei.

Milyen motivációk játszanak fontos szerepet Budapest kiválasztásában?

A vendégelégedettségi kérdőívek általában néhány sorban, leginkább néhány szóban

foglalják össze az adott desztinációban megélt pozitív/negatív élményeket;

teljesült/nem teljesült elvárásokat. Kiemelt fontossággal bír ezért az a tény, hogy az

idegenvezetők együtt élik át turistáikkal az élményvárás megvalósulását és annak

elmaradását is.

Milyen szerepet játszanak a beutazó turizmusban dolgozó idegenvezetők, mint az

örökségi közösség (heritage community) meghatározó szereplői az információk

átadásában?

Ki, mikor és milyen formában készíti fel őket az élményközpontú tevékenység

elsajátítására?

Ki, mikor és milyen formában ismerteti meg a gyakorló idegenvezetőket az adott

örökségi közösség, - mint befogadó közösség -, elvárásaival, naprakész kínálatával?

Hogyan építik munkájukba az utazásszervezők az aktív vendégkapcsolatokból szerzett

idegenvezetői tapasztalatokat?

Hogyan teljesül az idegenvezetői munka során legtöbbet hallott elvárás: „Mutasson

valami olyat, amit csak én/mi most láthatunk, és most élhetünk meg a városban”?

Végül, a mindennapok tapasztalataira építve; milyen Budapest élményközpontú

jövőképe? Hiszen a Magyarország által 2012-ben ratifikált Faro-i egyezmény

kimondja, hogy elő kell segíteni Európa közös örökségének megőrzését, mindenkit

bátorítanak, hogy vegyenek részt a kulturális örökség azonosításában, tanul-

mányozásában, értelmezésében, védelmében, megőrzésében és bemutatásában.

Visszavágynak-e a turisták Budapestre?




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A GLOBALIZÁCIÓS LUXUSSZIMBÓLUMOK SZEREPE

DUBAJ ÉS ABU DZABI TURIZMUSÁBAN

SCHULTZ ÉVA Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi,

Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar külsős oktató [email protected]

Az előadás témája a globalizációs luxusszimbólumok szerepe az Egyesült Arab

Emírségek – azon belül kiemelten Dubaj és Abu Dzabi – turizmusában.

Az elmúlt két évtizedben szinte a földből kinőtt, tipikus posztkolonizációs fejlődési

jellegzetességeket felmutató olajállam tudatosan alapozta jövőjét jelentős részben a

turizmusra. Az ehhez szükséges kínálat megteremtésében meghatározó szerepet kaptak

a fent említett szimbólumok, például a felhőkarcolók – köztük a világ legmagasabb

épülete, sokáig a világ legmagasabb szállodája - és egyéb építészet-technikai

csúcsteljesítmények – mint a mesterséges szigetek –, az imázs meghatározó elemévé

vált a folyamatos világrekord-állítás is. A „Destination Dubai” – melyhez a

”massclusivity” és a „retailtainment” fogalma kapcsolható leginkább – megterem-

tésére való törekvés sikerét a turisztikai statisztikák eddig igazolták.

Az előadás vizsgálja egyrészt az autentikusság kérdését. A muszlim országokban

megszokottaktól eltérően a helyi örökség nem, vagy alig jelenik meg a kínálatban, ami

felveti – többek között – a transzportálhatóság gondolatát (a versenytársak már

megjelentek Közép-és Kelet-Ázsiában).

Az előadás a fentiek mellett a megújulás lehetőségeire fókuszál. A szabadidős

turizmuson belül a tervezett világhírű múzeum franchise-ok létrejöttével teret nyerhet

a kulturális motiváció miatti látogatás a jelenlegi bevásárló- és üdülőturizmus mellett

(ez segíthet részben megoldani a fenntarthatóság problémáját is, amivel az arab állam

az elmúlt évtized pazarló energiafelhasználása miatt szembesült).




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A TURISTA ÉLMÉNYE VAGY ÉLMÉNY A

TURIZMUSBAN. MEGFONTOLÁSOK ÉS KUTATÁSI

JAVASLAT.

DR. KOVÁCS DEZSŐ [email protected]

Az ember élményeken keresztül éli meg érzelmi és spirituális életét. Az

élményekről a szociológiai irodalom azt tartja, hogy az élményeket a szubjektum állítja

elő, a külső benyomások feldolgozás nélkül nem válnak élménnyé. Az

élménygazdaságot a fejlett világban egy új gazdasági paradigmának tartják, mely

szerint az élmények biztosítása adhat további bevételt a gazdaság minden ágazatában.

A turizmus mint élményágazat és az élménygazdaság egy fontos ágazata azzal a

paradoxonnal írható le, hogy tárgyáról, az élményről, amit ’piacra visz’, annak

létrejöttéről, intenzitásáról, típusairól, jellegzetességéiről, következményeiről, fenn-

maradásáról keveset tud. Előadásom e téma kutatására tesz javaslatot.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



AZ UTAZÁS(ÉLMÉNY) EGY KÜLÖNLEGES

ASPEKTUSA: A TÖBBNYELVŰSÉG

FALUVÉGI KATALIN NÓRA Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóiapri és Idegenforgalmi Kar

adjunktus [email protected]

Voltak idők és helyek, amikor és ahol a többnyelvűség különleges helyzetnek

számított. Ha azonban a kérdéshez történetileg közelítünk, hamar rájövünk, hogy a

valóság épp ezzel ellentétes képet mutat: nem a többnyelvűség, hanem az egynyelvű-

ség volt a ritkább állapot. (Napjainkban megint ez az állapot kezd jellemzővé válni,

természetesen más okokból, mint bő egy évszázaddal korábban.)

Kutatásaim során a 19. és 20. század fordulóján felnövő, a 20. század első

évtizedeiben aktív, alkotó többnyelvű személyekkel foglalkozom. Ezeknek a

személyeknek a társadalmi helyzetében, életútjukban, szokásaikban stb., nem meg-lepő

módon, számos közös vonás van, ilyen például a műveltség és a folyamatos művelődés

kitüntetett helye. A művelődésre kiváló lehetőséget nyújt az utazás. Előadásomban ezek

közül a személyek közül az orosz-szovjet orvosnőt, Sabina Spielreint a középpontba

helyezve mutatok rá utazás, művelődés és az életpálya néhány találkozási pontjára.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A TURIZMUS ÉLMÉNYSZEMLÉLET ELMÉLETE ÉS A

TDM-EK ÉS TOVÁBBI TURIZMUSPROMÓCIÓS

ÜZENETKÖZVETITŐK GYAKORLATA

MAGYARORSZÁGON 2014 –BEN

DR KARSAI ÁRPÁD [email protected]

Szakmai közhely lett, hogy a turizmus a szolgáltatásokon keresztül élményeket

biztosít. E felismerések elméleti térhódítását jelenti, hogy a fogalmi általánosítás elérte

a turizmus szakma meghatározó elméleti megközelítését, magát a turizmus definiciót

is. A turizmus immár nemcsak „...a személyek... szabad helyváltoztatása ,valamint az

azokból eredő... szolgáltatások ..” WTO Hágai Nyilatkozat (Lengyel 2004) hanem „A

turizmus az egyén élményszerzéssel párosuló környezetváltozása, amelynek során

szolgáltatások igénybevételére kerül sor” (Michalkó 2012).

A Turizmus hazai tudományos folyóirata a Turizmus Bulletin is egyre több

publikációnak és kutatásnak ad helyet e témában (Zátori 2014, Dr Kovács 2014).

E megközelítések egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a befogadó egyénnek, s az

egyén általi alakító elsajátításnak (G.Schulze 1995).

Az élmény központba kerülése után számos szerző azt kutatta, hogy hogyan

kapcsolódik az élmény a fogyasztóhoz: PineGilmore „előállított élményteremtés

koncepciója”(Pine, Gilmore 1998) után Prahalad-Ramaswarny (2004) a közös élmény-

teremtés mechanizmusát vázolta fel. Boswijk et al (2007) már érték együtt alkotásról

és a vendég önirányításáról értekezik.

Zátori (2014) érdekes kutatása azt vizsgálta, vajon a hazai szolgáltatók egy körében

ezek az élményfelfogások a gyakorlatban is megjelennek-e.

Előadásomban a turizmus jelenségének új megközelítését, élményfelfogását egy

más közegben; a turizmus promóció oldaláról vizsgálom.

Vizsgálatom tárgya az hogy a hazai desztinációs marketing, nevezetesen a TDM-

ek, továbbá turizmussal is rendelkező önkormányzatok promóciójában , mennyire

jelenik meg az új turizmusszemlélet. Hogyan szólítja meg a vendéget a helyi vagy

térségi szolgáltató, mennyire manifesztek a turizmus területén elért pszicho-

szociológiai megközelítések, eredmények. A tudomány és a turizmus üzleti

mindennapjai köszönőviszonyban vannak-e egymással.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



LIEU ÉS MILIEU: MOTIVÁCIÓ ÉS ÉLMÉNY AZ

EMLÉKHELYEK TURIZMUSÁBAN

HÜBNER ANDREA Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi,

Vendéglátóiapri és Idegenforgalmi Kar külsős oktató [email protected]

Jelen tanulmány Pierre Nora Lieu de Mémoire fogalmával kísérel meg közelebb

lépni a turisztikai élmény és motiváció fogalmához.

Feltételezésünk szerint a tourist gaze jelensége (Urry,1990) szociálpszichológiai

értelemben bizonyos mértékig spirituális élmény, mely főképpen az emlékhelyek

esetében vallásosnak nevezhető motivációt, élményt és interpretációt feltételez. Kérdés

tehát, hogy az autentikus élmény mennyiben valóságos, illetve mennyiben fiktív,

mennyire személyes vagy mennyire közösségi, valamint, és főképpen, hogy a turizmus

milyen módon teremti meg, illetve használja fel a jelenséget.

További elemzés tárgya, hogy a helyszín, a földrajzi hely, vagyis a táj (landscape)

milyen módon alakul át a turisztikai élményben emlék-tájjá (memory–scape, Basu,

2013) ill. álom-tájjá (dreamscape, Edensor, 2002). Érintjük, hogy a hely szelleme

(genius loci) és a milieu fogalmak kulturális hagyományai a fenti megközelítések

tekintetében nyernek-e, és ha igen, milyen új értelmezést. Példáink az irodalmi

emlékhelyek és a filmturizmus köréből vesszük.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Ü zleti szákőktátá s e s pedágő giá Helyszín: E. I. 24. | Szekcióelnök: Dr. Farkas Julianna

15.00-15.20 DR. THUMA ORSOLYA

A Z GENERÁCIÓ ÉS AZ ISKOLA

15.20-15.40 BOGNÁRNÉ SZIGETI EDIT

„A XXI. SZÁZAD TANÁRI KOMPETENCIÁI” – BESZÁMOLÓ EGY

NEMZETKÖZI TANULMÁNYÚTRÓL

15.40-16.00 DR. LÁNYI KATALIN

VÁLTOZÁSOK A KIVÁNDORLÓ NŐK KAPCSOLATI HÁLÓZATÁBAN

16.00-16.20 TASI PÉTER – ZSIGMOND SZÁVA HALLGATÓI MOTIVÁCIÓ ÉS VÁLLALKOZÓI ATTITŰD VIZSGÁLATA A

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLÁN A GUESSS KÉRDŐÍV MENTÉN

16.20-16.40 DR. FARKAS JULIANNA

HÁTRÁNYOS HELYZETŰ DIÁKOK AZ ESETTANULMÁNYOK TÜKRÉBEN


17.00-17.20 RADÁCSI LÁSZLÓ – CSILLAG SÁRA – KISS GABRIELLA FELELŐSSÉGTUDATOS OKTATÁS – FELELŐSSÉGTUDATOS HALLGATÓK?

17.20-17.40 SIPOS MARIANNA

MINTÁK A SZOFTVERTERVEZÉSBEN ÉS AZ OKTATÁSBAN



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A Z GENERÁCIÓ ÉS AZ ISKOLA

DR. THUMA ORSOLYA

Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóiapri és Idegenforgalmi Kar,

Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet

docens

[email protected]

Z generációnak nevezik a ma 5-20 éves korosztályt, akiknek az első hulláma már

megérkezett a felsőoktatási intézményekbe. Ők az első olyan nemzedék, amely teljes

egészében a digitális forradalom utáni világban szocializálódott, a fogyasztói

társadalom és a digitális kor gyermekei. Az őket oktató tanárok java része ugyanakkor

még teljes egészében a virtuális világ megjelenése előtt nőtt fel, a régi világban

szocializálódott, és sokszor teljesen értetlenül áll a mai fiatalok világával szemben. Az

iskolák minden szintjén a fejlett világban gondot okoz, hogy a régi tananyagokkal és

módszerekkel egyre kevésbé lehet tanítani ezt a nemzedéket, megnőtt a feszültség a

diákok és a tanárok között. A tanulók unják az órákat, motiválatlannak, érdektelennek

látszanak, megszaporodtak a magatartási problémák.

Az előadás egyrészt arra keresi a választ magyar és külföldi kutatások alapján, hogy

valójában miben tér el a Z generáció a korábbi generációktól a szocializációját és a

kognitív fejlődését tekintve. Másrészt igyekszünk felvázolni olyan módszereket,

amelyek közelebb hozhatják az oktatást a Z generációs tanulók igényeihez.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



“A XXI. SZÁZAD TANÁRI KOMPETENCIÁI” –

BESZÁMOLÓ EGY NEMZETKÖZI

TANULMÁNYÚTRÓL

BOGNÁRNÉ SZIGETI EDIT

Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar,

Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék

adjunktus

[email protected] 2

A „Teachers' competencies for the 21st century” című nemzetközi szakmai tanulmányi

úton az Európai Unió CEDEFOP ösztöndíjával volt lehetőségem részt venni 2014

tavaszán.

A Szlovéniában megrendezett tanulmányi úton 9 európai ország tanárai vettek részt,

ezzel is biztosítva a csoportban a lehető legszínesebb tapasztalatcserét, melynek során

tájékozódhattunk az egyes országokban zajló oktatást és képzést érintő legfontosabb

tendenciákról. A szakmai programok és a résztvevőkkel történő beszélgetések során

megállapíthattuk, hogy az európai társadalom egyik legfontosabb kérdése a XXI.

században a tanulás. A főbb gondokat és megoldásokat áttekintve, számos hasonló-

ságot sikerült azonosítanunk a résztvevő országok gyakorlatában. Ilyen témák pl.a

demográfiai változások, az információs-kommunikációs technológiai változások hatása

a felnövekvő generációk életmódjára, tanulási szokásaira és társas kompeten-ciáikra, a

helyi közösségek szerepe a tanulásban, nehéz körülmények között élő réte-gek

bevonása, tanulási nehézségekkel küzdők segítése, differenciálás, az elmélet és a

gyakorlat összhangja a szakképzésben, helyi cégekkel való együttműködés, egészséges

életmód, környezettudatosság, stb. A fő kérdésünk, amelyre együtt kerestük a választ:

Milyen készségekkel kell rendelkeznie a XXI. század tanárának ahhoz, hogy

mindezeket a problémákat kezelni tudja? Tudjuk, hogy a tanítás és oktatás ma már nem

elsősorban ismeretátadásról szól, hanem inkább az ismeretekhez való hozzáférés, az

ismerethalmazban való eligazodás és az ismeretek gyakorlati alkalmazásának a

segítése. A kérdést tehát talán nem is lehet egyértelműen megválaszolni, de azt

megállapíthattuk, hogy egy tanár soha nem hagyhatja abba a tanulást.

A csoport közös nyelve az angol volt. Mindannyian megállapítottuk, hogy a szakmai

tartalmon kívül a tanulmányi út egyik legfontosabb hozadéka – összhangban az Európai

Unió nyelvi stratégiájával – az idegen nyelvi kommunikációs készségünk fejlesztése

volt. Így saját tapasztalatommal tudtam megerősíteni azt a nézetemet, hogy a külföldi

képzés és rövid tanulmányi utak rendszeres oktatási-képzési folyamatba történő

integrálása jelentősen fokozhatná hallgatóink szakmai idegennyelv-tanulási

motivációját és a nyelvtanulási hatékonyságot, növelve ezzel munkaerőpiaci, mobilitási

esélyeiket.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



VÁLTOZÁSOK A KIVÁNDORLÓ NŐK KAPCSOLATI

HÁLÓZATÁBAN

DR. LÁNYI KATALIN



[email protected]

Az Európai Unióhoz való kapcsolódásunk, és különösen a munkaerőpiac

megnyitása után az addigiakhoz viszonyítva látványosabb mértékű kivándorlásnak

lehetünk tanúi az utóbbi kevesebb mint egy évtizedben. Ez a társadalmi jelenség a

szemünk előtt zajlik, és még elég új jelenségnek tekinthető, így a kutatás társadalmi

hasznossága és aktualitása egyértelműen látszik.

Kutatási projektemben a kivándorlás társadalmi hatásait szeretném vizsgálni. Az

első lépcsőjében egy szűkebb célcsoportot célzok meg: a felnőtt korú, magukat már

eltartó és külföldre munkavállalás és életvitelszerű tartózkodás céljából kivándorolt

nőket és itthon hátrahagyott kapcsolati hálójukat, családtagjaikat szeretném első körben

vizsgálni. Az előadásomban a kutatás aktuális állását kívánom szemléltetni az első

eredmények bemutatásával.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



HALLGATÓI MOTIVÁCIÓ ÉS VÁLLALKOZÓI

ATTITŰD VIZSGÁLATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI

FŐISKOLÁN A GUESSS KÉRDŐÍV MENTÉN

TASI PÉTER – ZSIGMOND SZÁVA


Pénzügyi és Számviteli Kar


A felsőfokú oktatási intézmények Európaszerte keresik azon új és innovatív

oktatási módszereket, amelyek képessé teszik a munkaerőpiac által támasztott

követelményeknek való megfelelésnek. Az úgynevezett learning-by-doing alapú

módszerek, valamint a duális oktatás kulcsszóként tűnnek fel a témában. A Budapesti

Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kara ezen elvárásoknak megfelelve, 2012-

ben indította el úgynevezett Team Academy elnevezésű képzését. Ennek célja, hogy

kialakítsa és fejlessze a hallgatók vállalkozói kompetenciáit a főiskola falain belül, de

mégis szoros kapcsolatban az üzleti élet képviselőivel.

A magyar, közgazdásznak tanuló hallgatók körében az általános vállalkozói

magatartás meglehetősen alacsony szinten áll. Jelen tanulmány a BGF egészének,

valamint a Team Business szakirány hallgatóinak vállalkozói hozzáállását, motivációjt

és vállalkozásokkal kapcsolatos terveit hasonlítja össze a GUESSS kérdőíves

felmérésének tükrében.





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



HÁTRÁNYOS HELYZETŰ DIÁKOK AZ

ESETTANULMÁNYOK TÜKRÉBEN DR. FARKAS JULIANNA

Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóiapri és Idegenforgalmi Kar

Intézetvezető, főiskolai tanár

[email protected]

A bolognai rendszer szerinti osztott, levelező munkarendű, mester fokozatú diplomát adó

közgazdász tanárképzésünkön számos olyan hallgató vesz részt, aki az ország vagy a főváros valamely erősen hátrányos helyzetű térségében/kerületében tanít. A „Nevelés elmélete és

gyakorlata” tantárgy keretein belül az egyik – a gyakorlatra vonatkozó – követelmény, hogy a

hallgatóknak esettanulmányt kell készíteniük. Az osztott közgazdász tanárképzés működésének évei alatt évfolyamonként kb. ötven dolgozat keletkezett, melyek közül az utolsó két évfolyam

csaknem száz tanulmányát dolgoztam fel meghatározott szempontok szerint. (Természetesen a

hallgatók tudomásával és beleegyezésével) A pedagógiai esettanulmány elkészítéséhez részletes instrukciókat kapnak a hallgatók,

kitérünk arra, hogy mi minden lehet az esettanulmány tárgya, milyen metodológiai elveket kell

figyelembe venni, honnan és miképpen lehet hiteles adatokhoz jutni, hogyan kell a szükséges kutatást előkészíteni, mi az esettanulmány ajánlott menete, milyen dokumentumokat érdemes

áttekinteni, hogyan épüljön fel a dolgozat. Külön felhívjuk arra a figyelmüket, hogy a tanulmány

ne leíró jellegű legyen, hogy az adott esetet elemezzék és értékeljék is, fogalmazzák meg a saját véleményüket és próbáljanak meg általános következtetéseket levonni, azaz túlmutatni egy

konkrét történésen, és folyamatokban, tendenciákban gondolkodni.

Az esettanulmány kiválóan alkalmas a későbbi feladatok – mint például a portfólió és a

szakdolgozat – metodikai és tartalmi előkészítésére, hiszen szinte elkerülhetetlen eleme az

önértékelés, a probléma felvetés és a megoldási lehetőségek felvázolása.

Bár terjedelmét tekintve jóval rövidebb, mint a portfólió vagy a diplomamunka, segítséget nyújthat abban, hogy korán felismerjük és korrigáljuk a tipikus hibákat.

Az oktatási rendszernek – mind a köz- mind a felsőoktatásnak az egyik legfontosabb feladata az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a felzárkóztatás illetve a tehetséggondozás. A hátrányok

egyrészt genetikai, örökletes, esetleg magzati fejlődési vagy születési rendellenességgel, másrészt

a kedvezőtlen szociokulturális környezettel kapcsolatosak. A hallgatók által írt pedagógiai esettanulmányok – érthetően - inkább az utóbb említett tényezőkkel foglalkoznak és keresnek –

lehetőségeikhez képest – megoldást a felmerülő kérdésekre.

Az esettanulmányok vizsgálják a szakiskolás, szakközépiskolás diákok családi hátterét, az adott régió adottságait, az iskola és a kortárscsoportok pozitív-negatív hatását, értékelik a

megoldási kísérleteket, a hátrányok és az előnyök mérlegelésével igyekeznek optimális megoldási

koncepciókat kidolgozni.

Úgy gondolom, hogy az esettanulmányok statisztikai és tartalmi feldolgozása hasznos

információkkal szolgálhat a hátrányos helyzet sokrétű és árnyalt értelmezéséhez mind a

közgazdász tanár hallgatók számára, hiszen megoszthatják egymással a tapasztalataikat, mind számunkra, akik a képzést koordináljuk, mivel a bemutatott „esetek” valóban azt a mindennapi

pedagógiai gyakorlatot és kihívásokat tükrözik vissza, amelyekkel hallgatóinknak nap, mint nap

szembe kell nézniük. Általános vélemény szerint az esettanulmány arra készteti őket, hogy egy pillanatra megálljanak és elgondolkozzanak a saját tanári tevékenységükön, egy kicsit

objektívebben szemléljék saját tanári munkájukat és ez által megerősíteni vagy korrigálni tudják

a már alkalmazott probléma megoldási stratégiákat.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



FELELŐSSÉGTUDATOS OKTATÁS –

FELELŐSSÉGTUDATOS HALLGATÓK?

RADÁCSI LÁSZLÓ a – CSILLAG SÁRA b – KISS GABRIELLA c

Budapesti Gazdasági Főiskola a tudományos főmunkatárs ([email protected])

b főiskolai docens ([email protected]) c adjunktus ([email protected])

Az 1990-es évek elejétől egyre intenzívebben, a 2000-es évek elején a globális

válsághoz kapcsolódva egyre több fórumon és egyre hangosabban merült fel a

felsőoktatás, kiemelten pedig a gazdasági/üzleti felsőoktatás felelőssége a válságban, a

felelőtlen üzleti gyakorlatok újratermelésében, az érték és morálmentes gazdasági

modell hegemóniájának terjesztésében (Ghostal 2005). A felsőoktatási intézményi

válaszok egyik irányaként a felsőoktatási curriculumokban egyre több intézményben és

képzésen jelentek meg az etikus vállalati működéshez, vállalati felelősség-vállaláshoz

(majd később a fenntarthatósághoz) kötődő tantárgyak (Buchholz 1979, Hosmer 1989,

Piper 1993, Hidegh-Csillag-Kováts 2012). Ezzel párhuzamosan élénk diskurzus

bontakozott ki ezen témakörök különálló tárgyként való oktatásáról avagy az egyes

tantárgyakba való integrálásáról, illetve a lehetséges pedagógiai módszerekről.

Könnyen belátható (és kutatásokkal igazolható is), hogy a felsőoktatási

intézményekben tapasztalt direkt hatások (pl. tantárgyakban átadott ismeretanyagok,

kritikai tudatosság fejlesztése) és indirekt hatások (pl. hallgatókkal és oktatókkal, mint

munkavállalókkal való tisztességes bánásmód, környezettudatos intézményi működés)

sok más tényezővel együtt hatással lehetnek/lesznek a hallgatók gondolkodására,

kapcsolódó attitűdjeire. De tudjuk-e, hogy milyen hatásokat észlelnek, és hogyan

gondolkoznak erről a hallgatóink?

2014 novemberében és decemberében zajló kérdőíves vizsgálatunkban a BGF

hallgatóinak társadalmi felelősségvállaláshoz, felelős fogyasztáshoz kapcsolódó

ismereteit, észleléseit és viselkedését vizsgáltuk. Előadásunkban a vizsgálat első

eredményeit és ezek lehetséges értelmezéseit mutatjuk be.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



MINTÁK A SZOFTVERTERVEZÉSBEN ÉS AZ

OKTATÁSBAN

SIPOS MARIANNA


főiskolai tanár

[email protected]

Az informatikai forradalom hatása életünk minden területén, így az oktatásban is

érzékelhető. Változnak a tanulás és oktatás lehetőségei és változnak az elvárások is.

Ezért is lényeges, hogy bizonyos időközönként felülvizsgáljuk az eddig alkalmazott

módszereket, kiegészítsük őket az új technikai megoldások kínálta lehetőségekkel és

összevessük az elvárásokat az eredményességgel.

A változások követésére, a módszerek elérhetősége során az új lehetőségek

felhasználására, valamint az építészetben és a szoftvertervezésben már megkerül-

hetetlenné vált eszköz alkalmazására született a Pedagogical Patterns Projekt. A

projektben dolgozók a világ különböző pontjain szerzett tapasztalataikat gyúrják össze

pedagógiai mintákká. A minták kutatása során felhasználva az internet által kínált

lehetőségeket hoztak létre oktatásban jól használható oktatásmódszertani mintákat,

majd ezeket PLoP (Pattern Languages of Programs) konferenciák kifejezetten az

oktatásra specializálódott workshopjain avatták mintákká illetve minta nyelvekké. A

csoport munkájának köszönhetően született meg a Pedagogical Patterns Advice for

Educators könyv. Jelenleg a számonkérés új mintáinak feltárásán, átdolgozásán

dolgoznak a résztvevők.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



2015. március 13.

8.00-9.00

REGISZTRÁCIÓ

9.00-10.40

SZEKCIÓÜLÉSEK

10.40-10.50

KÁVÉSZÜNET

10.50-12.40

SZEKCIÓÜLÉSEK

12.40-13.40 EBÉD

13.40-15.20

SZEKCIÓÜLÉSEK

15.20-15.40

KÁVÉSZÜNET

15.40-18.00

SZEKCIÓÜLÉSEK



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Gázdásá ginfőrmátiká: LOST – FANS Helyszín: E. I. 37.| Szekcióelnök: Dr. Gubán Ákos

9.00-9.20 VERES PÉTER – DR. BÁNYAI TAMÁS – DR. ILLÉS BÉLA

SZOLGÁLTATÁSI FOLYAMAT KÉSZLETMENEDZSMENTJÉNEK

OPTIMALIZÁLÁSA FIREFLY ALAPÚ METAHEURISZTIKÁVAL

9.20-9.40 DR. KÁSA RICHÁRD – TAKÁCS MÁRK

LOST, MINT SORBANÁLLÁSI PROBLÉMA

9.40-10.00 DR. KÁSA RICHÁRD – DR. MOLNÁR LÁSZLÓ

FANS – A SZURKOLÁS HATÁSAINAK ÉS FORMÁINAK MEGFIGYELÉSE

10.00-10.20 DR. HUA NAM SON

A MEALY AUTOMATÁK HATÉKONYSÁGA ÉS TELJESÍTMÉNYE A GAZDASÁGI

FOLYAMATOKBAN

10.20-10.40 DR. GUBÁN ÁKOS

GAZDASÁGI FOLYAMATOK ENTRÓPIÁJA ÉS MÉRHETŐSÉGE


10.50-11.10 DR. FAUSZT TIBOR

ELOSZTOTT VERZIÓKEZELŐ RENDSZEREK AZ OKTATÁSBAN

11.10-11.30 DR. AVORNICULUI MIHAI

INTERNETSTRATÉGIA A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA:

KIHÍVÁS VAGY LEHETŐSÉG?

11.30-11.40 DR. KOVÁCS ENDRE

ÜZLETI ANALITIKA BIG DATA TECHNOLÓGIÁVAL

11.40-12.00 DR. GUBÁN MIKLÓS – BALOGH CSABA

A FLUIDÁRAMLÁS RENDSZERÉRE ÉPÜLŐ SZIMULÁCIÓS MODELL

12.00-12.20 BALÁZSNÉ DR. LENDVAI MARIETTA

A CRM-RENDSZEREK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A BANKI

GYAKORLATBAN

12.40-13.40 EBÉDSZÜNET

13.40-14.00 DR. DOBÁK DÓRA – DR. GUBÁN ÁKOS

MIÉRT KELL A FANS-KUTATÁS?

14.00-14.20 NAGYNÉ HALÁSZ ZSUZSANNA

LOGISZTIKAI VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK AZ OKTATÁSBAN

14.20-14.40 SÁNDOR ÁGNES – DR. GUBÁN ÁKOS

REGIONÁLIS STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK SAJÁTOSSÁGAI



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



SZOLGÁLTATÁSI FOLYAMAT

KÉSZLETMENEDZSMENTJÉNEK OPTIMALIZÁLÁSA

FIREFLY ALAPÚ METAHEURISZTIKÁVAL

VERES PÉTER, BÁNYAI TAMÁS, ILLÉS BÉLA

Miskolci Egyetem

doktorandusz, egyetemi docens, egyetemi tanár

[email protected], [email protected], [email protected]

A globalizáció hatásai nem csupán a termelésben, hanem a szolgáltatások területén is

igen jelentős változásokhoz vezettek, hiszen a szolgáltatási tevékenységet végző vállalatok

is felismerték a hálózatszerű együttműködés előnyeit. A szolgáltatási tevékenységek

költséghatékony, megbízható működtetése a logisztikai folyamatok optimális kialakítását

követeli meg. A szolgáltatási folyamatok működtetése során a termelési folyamatokhoz

hasonlóan jelentős anyagszükségletek jelentkeznek, így a készletmanagement

problémakörével a szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatban is célszerű foglalkozni.

A készletmenedzsment feladatai közé tartozik a készletszintek megállapítása és követése, a

készletek mozgásának előrejelzése, a rendelések módjának és időközének megállapítása,

a beérkezett és kilépett áruk ellenőrzése és követése.

A dolgozat célja egy olyan újszerű modell és azon alapuló optimalizálási algoritmus

bemutatása, mely alkalmas a napjaink gazdaságában egyre jelentősebb szereplővé váló

szolgáltatási tevékenységekhez kapcsolódó készletezési feladatok optimális megoldására.

A dolgozat első részében bemutatásra kerül egy olyan általános modell illetve

modellstruktúra, amely alkalmas a hálózatszerű szolgáltatási folyamatok különböző

változatainak leszármaztatására és az egyes modellváltozatok tervezési paraméterei közötti

kapcsolatok definiálására. Az általános modell tartalmazza azon bemenő paraméterek,

korlátozások és kimenő paraméterek közötti kapcsolatok definiálását, melyek alkalmasak

gyakorlatban működő szolgáltatási rendszerek és folyamatok vizsgálatára. A modell

egyaránt alkalmas naturális mutatókon és költségeken alapuló célfüggvények

figyelembevételére. A megalkotott általános modell a következő, ellátási lánc optimális

kialakításához kapcsolódó tervezési feladatok leírására alkalmas: (1) optimális

készletszintek meghatározása az ellátási kockázat figyelembevételével; (2) optimális

beszállítói struktúra meghatározása; (3) beszállítások optimális ütemezése; (4) szükséges

szállítási és tárolási kapacitások meghatározása.

A fenti tervezési feladatok megoldási módszere a firefly metaheurisztikára épülő

algoritmus, melynek segítségével a komplex nagyméretű NP-problémaként értelmezhető

feladat optimumközeli megoldása meghatározható.

A kidolgozott algoritmus alkalmazhatóságát néhány gyakorlati példán keresztül

mutatjuk be. A kidolgozott általános tervezési modellből elkészített problémaspecifikus

modellek segítségével demonstráljuk az algoritmust.





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



FANS – SPORT

DR. KÁSA RICHÁRD – TAKÁCS MÁRK


tudományos munkatárs – gazdaságinformatikus hallgató

[email protected]

A gazdasági rendszerek folyamatai a rendszerben való elhelyezkedésüktől függően,

mind szerkezetükben, mind működési jellegzetességeikben eltérőek lehetnek. A

folyamatok a szervezetben lévő helyük szerint lehetnek termelési és/vagy logisztikai,

informatikai, információs, gazdasági, menedzsment, marketing folyamatok. Ezek

látszólag igen nagy eltérést mutatnak. Valójában egy dologban megegyeznek,

mégpedig minden folyamat esetében legalább egy “objektum” a folyamaton, vagy

folyamrészeken végigáramlik, és több részben vagy teljes mértékben felhasználja a

folyamat erőforrásait.

A vizsgálataink során az vettük észre, hogy egy folyamat tartozhat bármely

szervezeti egységhez, minden esetben a benne objektum áramlás határozza meg a

folyamat hatékonyságát. Ismertté vált, hogy sok esetben a rendszerekben feltárt

folyamatok nem a rendszer belső tulajdonságaiból származnak, hanem korábbról

öröklődtek, vagy rossz „beidegződésből” erednek és nem igazán hatékonyak. Egy

rendszer akkor működik optimálisan, ha csak a szükséges valós folyamatait tartalmaz-

za, és megszabadul a felesleges elemektől. Amennyiben sikerül a felesleges elemeket

– a szobrászathoz hasonlóan – lefejteni a rendszerről, megkapjuk az igazán hatékony

folyamatrendszert, amelyet a rendszerben áramló elemek fognak irányítani és

meghatározni.

Az itt felvázolt hatékony rendszerekre vonatkozó kutatásainkat 2013 év elején

kezdtük el, és e téma köré alakult meg a LOST (Logistification and Simulation

Technologies) in Services kutatócsoport. Kutatásainkban már, mind a modellezési

oldalon, mind pedig a folyamatelemzési oldalon több eredményt értünk el. Azonban a

vizsgálatainkban nagyon sok nem egyértelmű fogalom és elképzelés merült fel, ezért

célszerűnek láttuk ezeket a számunkra alapvető fogalmakat, elképzeléseket egy alapos

konceptualizálásnak alávetni. Jelen cikk a folyamatentrópiával foglalkozik.



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



FANS – A SZURKOLÁS HATÁSAINAK ÉS FORMÁINAK

MEGFIGYELÉSE

DR. KÁSA RICHÁRD – DR. MOLNÁR LÁSZLÓ

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számvitel Kar – ME GTK

tudományos munkatárs – egyetemi adjunktus

Korunk egyik különös, de tipikus tünete, hogy a legspontánabb, legelfogultabb és

legnagyobb közönség a labdarugó pályák körül gyűlik össze. Hangos, őszinte

lelkesedés és a pillanatnyi szenvedélyek valódi mozgása jelenik meg itt,

transzparensek, fétisként tisztelt zászlók és jelvények önkéntes használata közben.

A hatás sokak számára ismert: a sportban elért győzelmek nemzeti győzelmekké

válnak, a vereség nemzeti csapásszámba megy. De vajon mi ezen jelenségek

mozgatója? Mi motiválja a tömegeket? Hogyan képesek – bizonyos jól definiált

termékek iránt – piacot teremteni a hatalmas marketing apparátust felvonultató

vállalatok és hogyan hatnak a sportfinanszírozási döntések a társadalmi elégedettségen

keresztül a jólétre? Egyáltalán mi dönti el – egy-két triviális okozaton kívül – azt, hogy

bizonyos habitusú, társadalmi helyzetű egyének melyik csapatnak és milyen módon

szurkolnak? Hogyan döntenek a szponzorok e tekintetben? Milyen szabályszerűségek

figyelhetők meg az intézményesült szurkolásban? Hol vannak ennek a regionális és

szociológiai értelemben vett korlátai? Hogyan befolyásolja az egyén, a piac és az állam a

focit? Hogyan befolyásolja a foci az egyént, a piacot és az államot?

Kutatásunk elején ezek a társadalmi/gazdasági problémák indukálták jelen témát.



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A MEALY AUTOMATÁK HATÉKONYSÁGA ÉS

TELJESÍTMÉNYE

A GAZDASÁGI FOLYAMATOKBAN

DR. HUA NAM SON

BGF, PSZK, Gazdaságinformatika tanszék

főiskolai docens

[email protected]

Az automata egy elméleti modellje azoknak a rendszereknek, amelyek diszkrét

időben működnek, a külső ingerek hatására a belső szabályai szerint megváltoztatják a

belső állapotát, és a kimenő jelekkel reagálnak a környezetére. A világ, illetve a

gazdaság minden területén különböző formában könnyen találhatók olyan rendszerek,

amelyek e modell szerint működnek:

Termelési folyamatokban működő egységek (üzemek, gyárak…)

Üzleti folyamatokban működő szervezetek (üzletek…)

Szolgáltatási folyamatokban működő irodák, központok (Ügyfélszolgálati

irodák, bankok…)

Az információ-feldolgozási folyamatokban, a fluidumáram-rendszerekben a

csomópontok stb.

Jelen cikkben és előadásban elemezzük a Mealy automaták hatékonyságát és

teljesítményét, amely talán az ilyen típusú automaták egyik legfontosabb jellemvonása.

A Mealy automaták hatékonysága és teljesítménye alapján tudjuk pontosan értékelni a

szerepét a gazdasági folyamatokban.

A cikkben információ-feldolgozó rendszerekként vizsgáljuk a Mealy automatákat,

amelyek input-sztringeket alakítanak át outputtá. Elméleti értelemben és gyakorlati

alkalmazásokban egyaránt szükséges a Mealy automaták hatékonyságának, illetve a

teljesítményének a vizsgálata.

Mivel a Mealy automaták hatékonyságát, illetve a teljesítményét csak a sztringek

értéke alapján tudjuk megfogalmazni, az előadásban elsősorban a sztring értékének

meghatározását mutatjuk meg. A sztringek értéke alapján felvvázolunk továbbá egy

módszert, amely szerint pontosan, formálisan és környezettől függetlenül meg tudjuk

határozni a Mealy automaták hatékonyságát és teljesítményét. Több példán keresztül

magyarázzuk meg a módszer gyakorlatiasságát, illetve kiemeljük ezen megközelítés

előnyét.



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



GAZDASÁGI FOLYAMATOK ENTRÓPIÁJA ÉS

MÉRHETŐSÉGE

DR. GUBÁN ÁKOS

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar,

Gazdaságinformatika tanszék

tanszékvezető főiskolai tanár

[email protected]

A gazdasági rendszerek belső működését a benne található folyamatok határozzák

meg. E folyamatok egy jól definiálható dinamikus szerkezetét határozzák meg a

rendszernek. A folyamatrendszer leírására több megoldás létezik, ezen belül is legjobb

modelleket a fluidum alapú megközelítések adják. Egy ilyen típusú modellben jól

definiált fluidum áramok, streamek node-ok és userek találhatók. Az áramló fluidumok

elsődlegesen a csomópontokban transzformálódnak, de előfordul-hatnak „élmenti”

transzformációk – amelyeket a modellben egy virtuális node-dal helyettesíthetünk. Egy

gazdasági rendszer egy rendezettebb állapotba juttatása során munkavégzés mellett

információt is juttathatunk felé. Tételezzük fel, hogy egy gazdasági rendszer

folyamatain keresztül úgy működik, hogy közben csak a minimális munkát fektetjük

be a működtetésébe. Ekkor lényegében az egyensúlyi állapot közelében működik a

rendszer, azaz nagy entrópiával rendelkezik és rendezetlen. Amennyiben azt szeretnénk

elérni, hogy a rendszerünk rendezetten (mi esetünkben hatékonyan működjön) energiát

(azaz információt) kell a rendszerbe jutatni. A rendszer rendezettsége a közölt

információmennyiségével azonos irányban változik.

Ebben az előadásban ennek a rendezettségnek, a folyamatokkal való kapcsolatának

és az entrópiának az összefüggését vizsgálom meg és kísérletet teszek a belső állapot

entrópiájának mérésére módszert adni. Mindez kapcsolódik a LOST in Services

kutatócsoport EMMI-26130-2/2013/TUDPOL kutatási támogatásból megvalósuló

kutatási projektéhez.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



ELOSZTOTT VERZIÓKEZELŐ RENDSZEREK AZ

OKTATÁSBAN

DR. FAUSZT TIBOR

BGF PSZK, Gazdaságinformatika tanszék

főiskolai docens

[email protected]

Egy összetett, csapatmunkában készülő szoftver fejlesztése manapság szinte

megoldhatatlan feladat lenne verziókezelő rendszerek használata nélkül. Ezek a

rendszerek elsősorban a nyílt forrású fejlesztések menedzselése céljából, az egyidejűleg

több fejlesztő által létrehozott és integrált kód változásainak menedzselésére, a

változtatások nyomon követésére, a kódkonfliktusok, ütközések feloldására és számos

egyéb feladat végrehajtására készültek. A szoftverfejlesztő cégek szinte kivétel nélkül

használják ezeket a rendszereket, a szoftverfejlesztési folyamat szerves részét képezik.

Természetesen a szoftverfejlesztésen kívül is megvan a létjogosultságuk, többnyire

olyan területeken, ahol az egyes dokumentumokat több ember készíti, pl. nagyobb

projektek megvalósításánál, törvények, vagy kormányzati dokumentumok készítésénél.

A verziókezelő rendszereknek alapvetően két kategóriába sorolhatók,

központosított, illetőleg elosztott, amelyek lehetnek nyíltak vagy zártak. Manapság

egyre nagyobb tért hódítanak a nyílt/zárt elosztott verziókezelő rendszerek, amelyek

nagy rugalmasságot és mindenekelőtt biztonságot nyújtanak a szoftverfejlesztési

folyamatban.

Az egyes felsőoktatási intézmények interneten fellelhető tanterveit elemezve azt

tapasztaltam, hogy a tantárgyleírásokban szinte egyáltalán nem jelennek meg ezek a

rendszerek, ami arra enged következtetni, hogy az intézmények nem oktatják, vagy ha

igen, képzéseikben szervesen nem jelenik meg ez a téma. Az informatika témájú,

különösen a fejlesztői álláshirdetésekben a munkaadók azonban szinte minden esetben

megjelölik, hogy elvárják a verziókezelő rendszerek ismeretét. Ezért hasznos lehet egy

kutatás végrehajtása, amelynek során felmérés készülhet arról, hogy az egyes oktatási

intézmények mit és hogyan oktatják ezeket a rendszereket. További cél lehet az oktatás

módszertanának kialakítása, az egyes alapfogalmak és összefüggések beazonosítása,

végső soron az elosztott verziókezelő rendszerek oktatásba történő szerves beépítése.



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



INTERNETSTRATEGIA A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLAL-

KOZÁSOK SZÁMÁRA: KIHÍVÁS VAGY LEHETŐSÉG?

DR. AVORNICULUI MIHAI

Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár,

Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar

egyetemi adjunktus

[email protected]

A kis- és középvállalkozások döntő szerepet játszanak a gazdaság verseny-

képességének növelésében. Az Európai Unió törekszik kedvező üzleti környezetet

kialakítani számukra. Akár Romániát, akár Magyarországot tekintve, a teljes vállalati

szféra több mint 94%-át a kis- és középvállalkozások teszik ki. Századunkban a

számítástechnika szinte észrevétlenül az internetre szivárgott. A számítástechnika által

hozott újdonságok nagy hatással vannak a vállalkozásokra is. A tanulmány

középpontjában a kis- és középvállalkozások számára új lehetőségeket nyújtó

(internet)stratégia áll. Ma már szinte azt mondhatjuk, hogy nincs külön „internet-

stratégia”, csak egyszerűen stratégia, mivel a számítástechnika mindenhol ott van,

nehéz ezt leválasztani az értékesítésről, a marketingről és a többi vállalati funkcióról.

A cégek vezetőinek többsége a különböző felhőszolgáltatásokat és elektronikus

kereskedelmet nem látja elég megalapozottnak, kockázatmentesnek ahhoz, hogy

felhasználja azokat a vállalat igényeinek kielégítéséhez. A tanulmányban áttekintjük a

különböző felhő szolgáltatásokat, elektronikus kereskedelmi lehetőségeket, valamint

ezek kihívásait és lehetőségeit a kis- és középvállalkozások számára.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



ÜZLETI ANALITIKA BIG DATA TECHNOLÓGIÁVAL

DR. KOVÁCS ENDRE

Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar

főiskolai docens

[email protected]

Napjainkban a sok számítógép, mobiltelefon és elektromos „kütyü” óriási mennyiségű

adatot termel. Becslések szerint 2013-ban túllépte a 4 exabyte-ot és ez 2020-ra meg fog

tízszereződni. A hatalmas adatmennyiség nemcsak mennyiségileg, hanem összetételében is

sokat változott. A strukturált – hagyományos eszközökkel feldolgozható – adatok mellett,

jelentős mennyiségű strukturálatlan (szöveg, kép, hang, film) adat is keletkezik. Ma már

adatok mennyisége, minősége és sebessége (3V) olyan kihívást jelent, amely a

hagyományos technológiákkal, eszközökkel nem megoldhatók.

Ezekre a kihívásokra keresnek megoldást a néhány éve kifejlesztett Big Data

technológiák. Ennek műszaki technológiai alapjait a Hadoop rendszer adja. Ebben a

rendszerben az adatok tárolása nem egy számítógépen történik, hanem egy elosztott

fájlrendszerben (HDSF). Elvileg több száz számítógép is részt vehet a hatalmas

adatmennyiség kezelésében. Az adatok feldolgozása a MapReduce modell alapján történik,

ami alkalmas arra, hogy nagy adathalmazon dolgozzon elosztott módon, sok adat

párhuzamos feldolgozását elvégezze. Erre a modellre alapozva fejlesztettek ki több Hadoop

csomagot, amelyekkel meg lehet oldani az adatok tárolását, lekérdezését és elemzését.

Hagyományos adatkezelő csomagok: HIVE, BigSql (IBM), Impala (Cloudera).

Ezek gyakorlatilag az SQL adatlekérdező nyelv Big Data komponensei. Segítségükkel

lehet az elosztott fájlrendszeren tárolt strukturált adatbázisokat kezelni, lekérdezni.

Script alapú adatkezelő nyelvek: Pig, Jaql (IBM) már olyan elemző feladatokhoz is

segíthetnek, mint például a szöveganalitika, statisztikai elemzések, gépi tanulás.

Statisztikai csomagok: Mahout, BigR(IBM) statisztikai gépi tanulási, osztályozó

algoritmusokat tartalmaznak. Lehetőség van gyakori mintakeresésre, szöveg

osztályozásra. A BigR az elterjedt, iparági sztenderddé vált az R–elemzést biztosítja

Big Data környezetben.

Egyéb csomagok: A HBASE oszlopalapú adatbáziskezelő, NoSql adatbázisok

feldolgozását teszi lehetővé. A Radoop egy magyar fejlesztés adatbányászati

lehetőséget biztosít Big Data rendszerben. Infosphere Stream (IBM) program valós

idejű adatok rögzítését és azonnali feldolgozását végezheti (pl. tőzsdei adatok online

feldolgozása).

A felsorolt csomagok az üzleti analitika területén is jelentős segítséget nyújthatnak

nagy adathalmazok esetén. Eredményesen használható tőzsdei, pénzügyi elemzésekhez,

ügyfélkapcsolati rendszerek adatainak elemzéséhez, logisztikai rendszerek

működtetéséhez, csalásfelderítéshez stb. Fontos megjegyezni, hogy a Big Data

technológia nem váltja fel a hagyományos elemző technikákat, hanem ezek mellett,

ezekkel együttműködve lehet nagyon hatékony.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A FLUIDUMÁRAMLÁS RENDSZERÉRE ÉPÜLŐ

SZIMULÁCIÓS MODELL

DR: GUBÁN MIKLÓS – BALOGH CSABA

Budapesti Gazdasági Főiskola, Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

főiskolai tanár – gazdasági tanár


A szolgáltatási folyamatok racionalizálása a folyamatok hibakezelése, hibafeltárása

az optimális működés és a vevői percepciók javítása szempontjából alapvető feladat. A

LOST kutatócsoport az elmúlt évben megalapozta ennek a vizsgálati módszertanát.

Továbbá a kutatás előző fázisaiban elkészítettük a fluidum-áramlás rendszerének a

matematikai modelljét. A modell node-jaiban Mealy automaták végzik a transzformációkat.

Ebben az előadásban szeretnénk bemutatni a modellre épülő szimulációs rendszer elvi

vázát és azokat a főbb algoritmusokat, melyek a szimulációs rendszerhez kapcsolódnak.

Fontos szerepet játszanak a szimuláció szempontjából a bemenő adatok, amelyek

véletlenszerűek lesznek. Ezek kialakítását is szeretnénk bemutatni. A szimuláció során

a belső folyamatok hatékonyságát, valamint az elvárásoknak megfelelő outputok

eredményeinek megfelelőségét vizsgáljuk. Az elméletileg megadott szimulációs

módszerhez egy számítógépes alkalmazás is készül. Ennek néhány elemét is szeretnénk

bemutatni az előadás során.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A CRM-RENDSZEREK HATÉKONYSÁGÁNAK

VIZSGÁLATA A BANKI GYAKORLATBAN

BALÁZSNÉ DR. LENDVAI MARIETTA


főiskolai docens

[email protected]

A banki ügyfélszerzés és az ügyfélmegtartás érdekében folytatott harc fontos

alapját képezik a jól működő CRM (ügyfélkapcsolat-kezelő) rendszerek. Tekinthetjük

akár nyomkövetőnek, amely a kezdetektől kíséri az igénybe vevők minden egyes

lépését, rögzíti a tranzakciókat, a szolgáltatóval történő interakciókat, így a

telefonhívásokat, weboldal látogatásokat, az ajánlatokra és marketingakciókra való

reagálásokat. Hasonló funkciót tölt be, mint egy kórlap a betegeknél, a rendszerbe

bepillantva elénk tárul az ügyfélprofil. Kimutatható például, hogy hány ügyfél van,

mekkora az egy ügyfélre jutó jövedelem, hány ügyfelet veszített el a bank. Elemezhető

továbbá a vevőérték, s a marketingakciók hatására bekövetkező attitűdök. A CRM-

rendszerek tehát kiemelten támogatják a frontvonal munkáját, a tanácsadói

tevékenységet, a marketing kezdeményezéseket, s értékes információkat szállítanak a

felső vezetők számára is.

Mélyinterjús felméréssel vizsgálom a banki CRM-rendszerekkel kapcsolatos

tapasztalatokat és benyomásokat, a rendszerben rejlő lehetőségeket. Azonosítom

továbbá a CRM-rendszerekkel kapcsolatos aggályokat, korlátokat valamint a

fejlesztésre tett javaslatokat.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



MIÉRT KELL A FANS-KUTATÁS?

DR. DOBÁK DÓRA – DR. GUBÁN ÁKOS


főiskolai docens, főiskolai tanár


A magyar labdarúgás helyzete és a gazdaság sok ponton hasonlóságot mutat,

ráadásul mindkettőt igen komoly emberi tényezők és kötődések jellemeznek.

Tapasztalható, hogy a mai magyar labdarúgást a helyszínen nem sokan nézik. Okai

között nagyon eltérő szempontok találhatók. Amennyiben a gyökerektől kezdjük el

vizsgálni a helyzetet, lehet, hogy fel tudjuk tárni az okokat és megoldásokat tudunk

adni, nemcsak a labdarúgás helyzetére, hanem hasonló gazdasági problémákra is.

Mit szeretnénk vizsgálni? Egyrészt mitől lesz szurkoló a szurkoló, másrészt, milyen

okok miatt kötődik egy csapathoz, válogatotthoz, vagy nemzetközi csapathoz? Mi

határozza meg a preferenciákat? Valójában a konkrét játékosokból álló csapathoz, vagy

csak a csapathoz, mint brand-hez a márkanévhez ragaszkodik? Fontos-e a meghatározó

közösség, barátok, család, születési hely, stb.

Ezekre a kérdésekre adott válaszok fogják a kutatás alapját képezni. A jelen

előadásban a kutatás előkészítését, beindítását, a team felállítását mutatjuk be.





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



LOGISZTIKAI VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZER

ÉS AZ E-LEARNING

NAGYNÉ HALÁSZ ZSUZSANNA


főiskolai adjunktus

[email protected]

A vállalkozások számára döntő jelentőségű, hogy megfelelő információs rendszert

alakítsanak ki, mely kiszolgálja a folyamatokat és a vezetés információ- igényét, de a

környezet számára is nyújtja a szükséges ismereteket. A logisztika, a gazdasági

rendszer egyik legjelentősebb tevékenységsorát öleli fel, ami a vevők igényei alapján

szervezi a termelési folyamatokat, és zavartalan megvalósulásához gondoskodik a

szükséges anyagokról, alkatrészekről. Az integrált vállalatirányítási rendszerek nemcsak

a logisztika végrehajtási tevékenységeit támogatják, hanem a vezetés információs igényét is

kiszolgálják a tervezés, irányítás, döntés, és ellenőrzés funkcióban.

Az elektronikus tananyagok fontos szerepet játszanak a távoktatásos illetve a poszt-

graduális képzésekben részt vevő hallgatók képzésében.

Ebben az előadásban azt szeretném megmutatni, hogyan építsük fel a logisztikai

szakemberek számára fontos vezetői informatikai rendszer elektronikus tananyagát a

hatékony képzés érdekében.

Az előadásban bemutatom a logisztikai vezetői információs rendszer fő elemeit és

az ehhez kapcsolódó e-learninges modulokat. Alapvető informatikai, és logisztikai

ismeretek is megjelennek a tananyagben.

A gyakorlatban a tananyag kipróbálásra csak ebben a félévében kerül sorra, így a

tapasztalatokat csak ezután tudom feldolgozni.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



REGIONÁLIS STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK

SAJÁTOSSÁGAI

SÁNDOR ÁGNES DR. GUBÁN ÁKOS

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar, Gazdaságinformatika

Intézet

tanársegéd – tanszékvezető


A tanulmány alapját egy termelői cég munkavállalóinak elégedettségi felmérése

adta. A kérdőív valójában az adott munkavállaló munkájával, valamint a munkavállalót

foglalkoztató céggel kapcsolatos megítélésekre összpontosít. A kérdőív az egyes

kérdéseknél 5-tagú likert skálát alkalmaz, aminek eredményeként az elemzéshez

használt eszközök némileg eltérnek a szokásos, és gyakran használt elemzési

eszköztártól. Likert skálák esetében nem alkalmazhatunk paraméteres próbákat, mivel

ahhoz legalább intervallum típusú változókkal kellene rendelkeznünk, azonban a likert

skála sokkal inkább ordinális változókra vonatkozó jegyeket tartalmazza, mint az

intervallum változókét. Az ilyen típusú változóknál annak megítélésére, hogy

mutatkozik-e szignifikáns különbség az egyes csoportok között, nem paraméteres

próbákon belül a Mann-Whitney, valamint a Kruskal-Wallis tesztet alkalmaztunk, ami

a paraméteres próbáktól abban tér el, hogy az átlag helyett a mediánt veszi alapul. Az

elemzési módszerek közül az előbb említetteken túl alkalmazásra kerül a faktoranalízis,

melynek keretében a válaszok alapján az egymással szoros kapcsolatot mutató kérdések

összevonásra kerülnek. Ezenfelül a kérdőívben feltett kérdések jellegéből fakadóan az

adott cég, illetve munkavállalók munkakörnyezetével kapcsolatos megítéléseket,

valamint elégedettséget lehet számszerűsíteni, illetve, hogy az egyes régiók

munkavállalóinak megítélése között mutatkozik-e szignifikáns különbség. Ugyanakkor

a korábban említett faktor analízis alapján szegmentálás keretében olyan csoportok

alakíthatók ki, amelyeken belül az egyedek nagy hasonlóságot mutatnak egymással.





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Mő dszertán Helyszín: E. I. 36 | Szekcióelnök: Dr. Molnár Sándor

9.00-9.20 DR. HORVÁTH GÁBOR

NÉHÁNY GEOMETRIAI EGYENLŐTLENSÉG VIZSGÁLATA

9.20-9.40 DR. ZIBOLEN ENDRE

MIKROÖKONÓMIA EXCELLEL BARRETO UTÁN

9.40-10.00 LOVASNÉ DR. AVATÓ JUDIT – DR. TÖRCSVÁRI ZSOLT

A GYAKORLATORIENTÁLT STATISZTIKAKÉPZÉS TAPASZTALATAI

10.00-10.20 DR. LÉKA ZOLTÁN

CENTRÁLIS FÉLNORMÁK ÉS A LEIBNITZ TULAJDONSÁG



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



NÉHÁNY GEOMETRIAI EGYENLŐTLENSÉG

VIZSGÁLATA

DR. HORVÁTH GÁBOR


főiskolai docens

[email protected]

Háromszöggel kapcsolatos, mások által korábban már publikált egyenlőtlenségeket

fogunk igazolni az ismert bizonyításoktól valamelyest eltérő módon. Legyen P egy

ABC háromszög belső pontja, amelynek a csúcsoktól mért távolságai rendre p, q és r.

Legyenek a, b és c a BC, CA és AB oldalak hosszai, a P pontnak ezektől mért távolságai

pedig x, y és z. Erdős egy 1935-ben megjelent cikkében azt sejtette, hogy p+q+r

legalább 2(x+y+z). Ezt Mordell 1937-ben bebizonyította. Az is megmutatható, hogy

pqr nem kisebb, mint (x+y)(y+z)(z+x), amit a Jensen-egyenlőtlenség felhasználásával

fogunk belátni. Az Oppenheim-egyenlőtlenség azt állítja, hogy pq+qr+rp nagyobb

vagy egyenlő, mint (x+y)(y+z)+(y+z)(z+x)+(z+x)(x+y). Ha az ABC háromszög

területét T-vel jelöljük, továbbá D jelöli az a-b, b-c és c-a különbségek négyzetösszegét,

akkor a Hadwiger‒Finsler-egyenlőtlenség szerint a, b és c négyzetösszege legalább

akkora, mint 48 négyzetgyöke és T szorzatának és D-nek az összege. Erre majd egy

rövid bizonyítást adunk. Hadwiger és Finsler azt is belátták, hogy a, b és c

négyzetösszege legfeljebb akkora, mint 48 négyzetgyöke és T szorzatának és D

háromszorosának az összege.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



MIKROÖKONÓMIA EXCELLEL BARRETO UTÁN

ZIBOLEN ENDRE

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar,

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály

főiskolai docens

[email protected]

2009-ben jelent meg Humberto Barreto könyve: Intermediate Microeconomics

with Microsoft Excel, Cambridge University Press, New York, 2009, 594 oldal. Ez a

mű és a szerves részét képező 221 munkalapból álló 54 Excel munkafüzet, valamint a

“Komparatív statika varázsló” Excel bővítmény legálisan letölthető a

www.depauw.edu/learn/microexcel Internetes címről, és mind a munkalapok, mind

pedig a “VBA makrók” szövege szabadon szerkeszthető és így magyarítható,

módosítható is.

Az előadás a könyv „A vállalat elmélete” című fejezetéhez tartozó

TernelésiFüggvény.xls és InputKöltségMinimalizálás.xls munkafüzetét szándékozik

interaktív működés közben bemutatni, remélve, hogy ha az előadás nyomtatott

formában megjelenhet, úgy kiegészítődhet az „Output profit maximalizálást” és „Input

profit maximalizálást” magyarázó, tanító, bemutató legalább egy-egy munkafüzet

ismertetésével. Az interaktivitás lényege, hogy a modellek bemenő paramétereit

rugalmasan lehet változtatni, például a paramétereknek megfelelő cellák értékének

átírásával, vagy gördítő sávval történő megváltoztatásával. Az előadás működő Excel

munkafüzetekkel bővített változata a tasso.uw.hu-n át elérhető lesz.

A téma feldolgozási módja legalább három értelemben nem hagyományos:

Korszerű Excel eszközöket használ a közgazdaságtan tanítására, például a

felhasználó által magától értetődő könnyedséggel futtatható VBA makrókat

(programocskákat).

Az Excel konkrét számolásos problémákat igényel és nem általános

függvényeket, ábrákat. Az Excel Solver bővítményével numerikusan

oldhatók meg optimalizálási modellek.

Éppen a numerikus képességek azok, amelyek megengedik olyan analitikus

módszerek bemutatását és kifejtését is, amelyeket vezető tankönyvek vagy

ignorálnak, vagy függelékbe rejtenek. Így a feladatok jellemzően kétszer

oldhatók meg: elemi algebrai, avagy matematikai analízis révén.


http://www.depauw.edu/learn/microexcel



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A GYAKORLATORIENTÁLT STATISZTIKAKÉPZÉS

TAPASZTALATAI

LOVASNÉ DR. AVATÓ JUDIT, DR. TÖRCSVÁRI ZSOLT


Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

adjunktus, főiskolai tanár

[email protected],

[email protected]

A felsőoktatás stratégiájában az eddigieknél is nagyobb szerepet kap a

gyakorlathoz, a szakmai gyakorlathoz igazodó képzés. Ennek szellemében született az

a döntés, hogy módosítsuk a statisztikával kapcsolatos tantárgyaink tananyagának,

oktatási formáját.

A hagyományos „papíros” feladatmegoldásról áttértünk a számítógépes

feladatmegoldásra. Ez jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a hallgatók a

korábbiakhoz képest a gyakorlatban jobban használható tudást szerezzenek.

Két félév tapasztalatait összesítve mutatjuk be az új formájú oktatás eredményeit

karunkon. Összehasonlítjuk a hallgatók eredményeit a hagyományos, és az új,

számítógépes oktatás esetén, a különböző szakokon és szinteken. Vázoljuk a változás

már eddig tapasztalt, illetve várható előnyeit és hátrányait.

Az oktatói munkaigényt növeli, hogy kisebb csoportokban írathatjuk a zárthelyi

dolgozatokat és a vizsgát is, mint eddig. Sokkal több dolgozatsor összeállítására van

szükség. Bemutatunk egy lehetséges megoldást, amivel a feladatok és a javítási

útmutatók készítését automatizálni lehet.

Kidolgoztunk néhány szorgalmi feladattípust az élelmiszeripar, kereskedelem, a

turizmus és vendéglátás terén, amivel még érthetőbbé válhat a hallgatók számára, hogy

mire is tudják használni statisztikai ismereteiket a gyakorlatban.





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



CENTRÁLIS FÉLNORMÁK ÉS A LEIBNIZ

TULAJDONSÁG

DR. LÉKA ZOLTÁN


adjunktus

[email protected]

Valószínűségelméletben és statisztikában használt legismertebb centrális félnorma

maga a standard szórás, ami egyben a legelterjedtebb kockázati mutató is. Általában

két véletlen változó szorzatának szórását nem tudjuk egykönnyen megbecsülni.

Meglepő módon néhány évvel ezelőtt M. Rieffel megmutatta, hogy korlátos véletlen

változók szorzata Leibniz tulajdonságú. Eredménye egy kényelmes lehetőséget ad arra,

hogy a szorzatváltozók szórását az eredeti változók szórásaival becsüljük.

Az előadásban megvizsgáljuk különböző szóródás szerű kockázati mutatók,

általános centrális félnormák Leibniz tulajdonságát. A standard szórástól eltérően

kevésbé élés becsléseket bizonyítunk ezekben az esetekben. Végül nagy számban

elvégzett numerikus tesztek alapján megfogalmazzuk idevágó sejtésünket, miszerint az

összes centrális félnorma Leibniz tulajdonságú. Ez lehetővé tenné, hogy általában is

egyszerűen és hatékonyan becsüljük korlátos véletlen szorzatok momentumait. Az

elhangzó eredmények Besenyei Ádámmal (ELTE) közös munkák.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5




Vá lláláti pe nzu gyek Helyszín: E. I. 32. | Szekcióelnök: Dr. Farkas Szilveszter

9.00-9.20 DR. ANTAL ANITA – ZSUPANEKNÉ DR. PALÁNYI ILDIKÓ

A VÁLLALATI INNOVATIVITÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK GYAKORLATI

VONATKOZÁSAI

9.20-9.40 DR. KOMÁROMI GYÖRGY

A SZÍNHÁZI FINANSZÍROZÁS PARADOXONAI 2009–2014

9.40-10.00 RÉKASI RÓBERT

A FINANSZÍROZÁSI STRATÉGIÁK ÉS EGY CSŐDMODELL KAPCSOLATA

10.00-10.20 DR. GYULAI LÁSZLÓ – DR. SZŰCS GÁBOR

AZONOS ÚTON, ELTÉRŐ IRÁNYBAN? A VISEGRÁDI ORSZÁGOK

HÚSIPARÁNAK KIEMELT JELLEMZŐI A VÁLSÁG ÉVEIBEN



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A VÁLLALATI INNOVATIVITÁS

FINANSZÍROZÁSÁNAK GYAKORLATI

VONATKOZÁSAI

DR. ANTAL ANITA – ZSUPANEKNÉ DR. PALÁNYI ILDIKÓ


főiskolai docens; főiskolai docens


A vállalkozások megújulásra, innovációra való képessége versenyképességük

kulcseleme. Az innováció makrogazdasági szinten pedig a gazdasági növekedés

motorjaként, a gazdaság élénkítésének eszközeként is értelmezhető.

Mikro, azaz a vállalkozások szintjéről nézve megállapíthatjuk, hogy a

vállalkozások között jelentős különbség van annak kapcsán, hogy milyen mértékben

van meg bennük az innovációra való képesség. Ez egyrészt jelenti a vállalkozás által

birtokolt tudást, másrészt a megvalósításhoz szükséges erőforrások elérhetőségét.

Ebből az erőforrás-kontrollált környezetből kiemelve állíthatjuk, hogy az innováció

megvalósításának egyik kulcseleme a szükséges pénzügyi források rendelkezésre

állása. A pénzügyi forrásokkal szembeni igény sok tényezőtől függ, többek között attól

is, hogy az innováció melyik szakaszában van arra szükség. Ennek két póluspontja az

innováció kezdeti szakasza, azaz az ötlet megszületése, a másik pólus pedig a kutatási

eredmények hasznosításának időszaka. E két végpont között, azaz a megvalósítási

folyamat során is jelentkezik tőkeigény.

Tanulmányunkban az innováció hazai jelentőségére, a megvalósításhoz szükséges

erőforrások közül pedig a finanszírozás szerepére koncentrálunk. Empirikus

vizsgálatunk keretében a vállalkozások gyakorlatában elemezzük a finanszírozás

kérdéskörét, konkrét példán keresztül vezetjük végig a döntési mechanizmust, végzünk

számításokat. Eredményeinkből, következtetéseinkből kiindulva javaslatot kívánunk

adni az innovációs finanszírozási stratégia kialakításában figyelembe veendő

szempontokra.

Az innováció kapcsán lényeges, hogy megfelelően tudjuk értékelni az abból adódó

produktum értékét, hiszen ez határozza meg a tudás piacra vitelének árát, ezen keresztül

pedig a piaci hasznosítás eredményét. A megfelelő finanszírozási források elérhetősége

és igénybe vétele jelentős befolyással bír az innováció eredményére, ugyanis a nem

megfelelően megválasztott finanszírozási források költséghatása, vagy az

alulfinanszírozottság miatt a tudás vagy egyáltalán nem, vagy csak a piaci értéke alatt

tud hasznosulni, illetve a piacra jelentős késéssel eljutva csökkenteni fogja az

eredményt.





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A SZÍNHÁZI FINANSZÍROZÁS ANOMÁLIÁI ÉS

PARADOXONAI 2009 ÉS 2014 KÖZÖTT

DR. KOMÁROMI GYÖRGY

Budapesti Gazdasági Főiskola – Nemzetközi Üzleti Főiskola

egyetemi docens – főiskolai tanár

[email protected]

A 2008. évi XCIX. törvény vagy más néven az Előadó-művészeti törvény (Emtv)

új és átlátható keretet kívánt teremteni a színházak, táncszínházak és zenekarok

központi költségvetési támogatásaihoz. Az előadásban megvizsgálom a színházak

finanszírozási rendszerét, annak változásait 2009 és 2014 között.

Az eredeti Emtv normatív finanszírozási rendszert hozott létre, a központi

költségvetés két formában, művészeti ösztönző részhozzájáruláson és a működési

ösztönző részhozzájáruláson, keresztül juttatott forrást a szervezeteknek. A rendszert

kiegészítette a korábbi finanszírozásról való átállás „veszteseinek” kompenzációja

valamint a társasági adóból nyújtható (TAO-) támogatások rendszere. Megjelentek a

fizető nézők számának és az önkormányzati támogatások mértékének sajátos

értelmezései, melyet egyrészt a hiányos szabályozás, másrészt a finanszírozás

ösztönzési rendszer is erősített. A fenntartó felelősségét és finanszírozási elsőbbségét

hangsúlyozó törvényi szemlélet ellenére a legfontosabb finanszírozó a központi

költségvetés maradt, az új finanszírozási rendszer anomáliái hamar a felszínre kerültek.

Ezt tovább torzította a TAO-támogatások gyűjtésének lehetősége, amely ágazati szinten

támogatás-növekedéshez, de egyedi szervezeti szinten, tipikusan forráscsökkenéshez

vagy annak stagnálásához vezetett. Az új Emtv 2010-től új alapelvekre helyezte tehát a

finan-szírozást, amely a korábbi normatív jelleg helyett kvázi-normatív lett a támogatás

elosztásának paramétereinek megváltoztatásával és számuk jelentős megnövelésével.

A TAO-támogatás lehetősége számos anomáliát szült, és már-már külön iparággá

fejlődött az elsősorban a TAO-támogatást megcélzó, előadó-művészeti tevékenységgel

csak látszólag foglalkozó szervezetek működése.

A jelenleg is érvényben lévő finanszírozási rendszer veszített az átláthatóságából,

számos anomáliát, hiányosságot és hibát találunk, az alulfinanszírozottság illetve a

komplex érdekeltségi háló miatt egyfajta nyugvópontra jutott az ágazat finanszírozása.

A jövőre vonatkozó igazi kérdések, hogy az érintettek elkezdik-e megváltoztatni a

jelenlegi rendszert, ezt nagy vagy kis lépésekkel teszik-e meg, és vajon kis

változtatásokkal javítható-e rendszer vagy szappanbuborékhoz hasonlóan hirtelen

kipukkan, amely ágazati szinten súlyos következményekkel járhat és lenullázhatja az

Előadó-művészeti törvény pozitív eredményeit.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A FINANSZÍROZÁSI STRATÉGIÁK ÉS EGY

CSŐDMODELL KAPCSOLATA

RÉKASI RÓBERT

Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar – Pénzügy Intézeti

Tanszék

tanársegéd

[email protected]

A finanszírozási stratégiákkal több tudományterület foglalkozik. Tanulmányom-

ban a forgótőke menedzsment részeként értelmezett finanszírozási stratégiák jelennek

meg. Korábbi publikációimban az elmélet pontatlanságaival foglalkoztam, azonban a

csődmodellel történő párhuzamba álltás új tényezőként jelenik meg. A vizsgált sokaság

minden eleme agresszív finanszírozási stratégiát követ. Azonban az agresszivitás

differenciálására létrehozott finanszírozási mutatóm segítségével megállapítható, mely

társaságok térnek el leginkább az illeszkedési elvvel jellemezhető szolid finanszírozási

stratégiától. A felállított hipotézisem értelmében, az általam létrehozott csődmodell az

agresszívabb finanszírozási stratégiát folytató társaságok esetében rosszabb értéket ad,

nagyobb csődkockázatot feltételez.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



AZONOS ÚTON, ELTÉRŐ IRÁNYBA?

A VISEGRÁDI ORSZÁGOK HÚSIPARÁNAK KIEMELT

JELLEMZŐI A VÁLSÁG ÉVEIBEN

DR. GYULAI LÁSZLÓ - SZŰCS GÁBOR

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi Intézeti Tanszék; Creditreform Kft.

főiskolai docens; ügyvezető


A tanulmány célja a visegrádi országok húsiparában végbemenő gazdasági

folyamatok bemutatása, kiemelt hangsúlyt fektetve az ágazati tőkeszerkezet és

jövedelmezőség vizsgálatára. Az elemzéshez az adatokat a Bureau van Dijk iroda

Amadeus adatbázisából töltöttük le, ahol Csehországot, Magyarországot,

Lengyelországot és Szlovákiát, mint területi entitásokat, illetve a 101-es TEÁOR kódot,

mint az ágazatot definiáló tevékenységi kört vettük figyelembe. A vizsgálat egyfelől a

kiválasztott ágazat egészére, másfelől a forgalom alapján szegmentált három nagy

részére terjed ki, lehetővé téve a méretkategóriák okozta különbségek feltérképezését.

Az elemzés a gazdálkodást leíró, kiválasztott mutatószámok statisztikai elemzésével

indul, de esetenként – ahol a kiugró értékek szükségessé teszik - vállalati szinten is

igyekszünk magyarázatot találni a kirajzolódó folyama-tokra, illetve azok hátterére. A

tőkeszerkezet vizsgálata során arra keressük a választ, hogy ágazati szinten mekkora a

hasonlóság az egyes országokban alkalmazott finanszírozási modellek között, illetve a

lejárati illeszkedés megvalósulása pozitívan hat-e jövedelmezőségre. Az ágazati

jövedelmezőség elemzéséhez igyekeztünk olyan mutatószámokat kiválasztani,

melyeknek egymáshoz való viszonya rávilágít a jövedelmezőséget befolyásoló

tényezők, egyebek mellett a költségszerkezetben bekövetkező változások hatására. A

hatékonysági mutatók analízise során - az ágazat élőmunka igényességére tekintettel -

az egyes eredménykategóriák egy főre eső értékeinek időbeli változásaira is igyekszünk

figyelmet fordítani.

Kulcsszavak: húsipar, tőkeszerkezet, jövedelmezőség





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5




Szubszidiáritá s á kő zpe nzu gyekben (ángől nyelvu OTKA-wőrkshőp)

Helyszín: E. I. 25. | Szekcióelnök: dr. Zsugyel János

9.00-12.40 CERNENKO, TOMAS – NOVOTNÁ, SANDRA – SWIRSKA, ANNA –

KOSTANJEVEC, KARLO - BOJOVIC, JAKOV

COUNTRY STUDIES ABOUT SUBSIDIARITY IN PUBLIC FINANCE



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



COUNTRY STUDIES ABOUT SUBSIDIARITY IN

PUBLIC FINANCE

CERNENKO, TOMAS – NOVOTNÁ, SANDRA – SWIRSKA, ANNA –

KOSTANJEVEC, KARLO - BOJOVIC, JAKOV

University of Bratislava – AFrodita trade S.R.O – University of Natural Sciences and

Humanities in Siedlce – Institute of Public Finance Zagreb – Politheor – European

Policy Network

Assistant professor – Accountant – Assistant professor – Researcher – Consultant

[email protected]; [email protected]; [email protected];

[email protected]; ;[email protected]

The country studies deal with multi-level governance issues of different EU

member and candidate countries. The investigations are focused on the financing of

services at different territorial levels and their relevance to the budget and debt

regulation. The presented papers describe the effects of the recent economic and

financial downturn on the institutional framework of the local, regional and central

governance and financial system according to provision of public goods and services.

The invited lecturers are team members of the closing research project about

„Subsidiarity in Public Finance”. The project Nr. OTKA 83512 (Subsidiarity in Public

Finance) was financed between 2011 and 2015 by the Hungarian Scientific Research

Fund (OTKA).





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Nemzetközi gázdálkődás

Regiőná lis há lő zátkutátá s á Zselicben (kutátá si prőjekt)

Helyszín: E. I. 34. | Szekcióelnök: Dr. Gáspár Tamás

9.00-9.20 DR. ANTALÓCZI KATALIN – DR. GÁSPÁR TAMÁS

A ZSELIC TÉRSÉG A NEMZETKÖZI ERŐTEREKBEN

9.20-9.40 DR. HARCSA ISTVÁN – DR. GÁSPÁR TAMÁS

HELYZETKÉP A ZSELICI TÉRSÉG ÁLTALÁNOS FEJLETTSÉGÉRŐL

9.40-10.40 WORKSHOP



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A ZSELIC TÉRSÉG

A NEMZETKÖZI ERŐTEREKBEN

DR. ANTALÓCZY KATALIN1 – DR. GÁSPÁR TAMÁS2

Budapesti Gazdasági Főiskola 1főiskolai tanár, 2tudományos főmunkatárs


A regionális hálózatkutatás keretében vizsgált Zselic térség integrációját számos

társadalmi-gazdasági-környezeti kohéziós erő biztosítja. Ezek a hálózatok azonban a

világgazdasági környezettől nem függetlenül, egy nemzetközi erőtérben formálódnak.

A tanulmány a kutatás jelen fázisában két ponton kapcsolódik a nemzetközi

viszonyokhoz. Egyfelől értelmezi és leírja a globális értékláncok fogalmát, jellemzőit,

fő irányait, és megvizsgálja, hogy ezek milyen területen és milyen mértékben érintenek

egy hátrányos helyzetű kistérséget. Másfelől a térség, illetve a térséget magába foglaló

NUTS 2 illetve 3 régió nemzetközi, európai unió szintű össze-hasonlítását végzi el. Az

összehasonlításként vett mutatórendszer nagymértékben követi a kutatás település

szintű fejlettségvizsgálatának alapmodulját.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



HELYZETKÉP A ZSELICI TÉRSÉG ÁLTALÁNOS

FEJLETTSÉGÉRŐL A FEJLETTSÉGI ALAPMODUL

ALAPJÁN

DR. HARCSA ISTVÁN1 – DR. GÁSPÁR TAMÁS2

1ny. főosztályvezető, 2tudományos főmunkatárs


A kutatás a regionális hálózatkutatás projekt keretébe illeszkedik, és azt vizsgálja a

Zselic térség konkrét példáján, hogy miként lehet a fejlettséget értelmezni és mérni

akkor, ha a térség nem esik egybe a stratisztikai-adminisztratív mérési egységekkel.

Kutatásunkban a társadalmi fejlettséget a szokásosnál szélesebb értelemben fogtuk fel,

mert ebbe beleértettük a társadalmi tőke különböző elemeit is, majd igyekeztünk

megtalálni az ennek méréséhez illeszkedő kutatási módszert. A gyakorlatban ez a

fejlettség kétszintű megközelítését jelentette, amelynek első szintjét alapvetően a

fejlettség valamiféle általános szintje képezi. Hipotézisünk szerint a fejlettség

vizsgálatok zöme többnyire ezt jeleníti meg, és az alkalmazott módszertől függetlenül

többnyire hasonló következtetésekre jut. Ennek az általános szintnek a mérésére

fejlettségi alapmodult alakítottunk ki, amelyre a vizsgálat céljától függően különböző

célmodulokat lehet építeni. A következő lépésben a demográfiai vitalitást és

családszerkezetet, valamint a társadalmi kohéziót tükröző célmodulok bemutatására

törekszünk.



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Szá mvitel á vá ltőzá sők tu kre ben Helyszín: E. I. 24. | Szekcióelnök: Dr. Siklósi Ágnes

9.00-9.20 DR. SZEKERES BERNADETT – GÖRCSI GERGELY

AZ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK PROBLEMATIKÁJA: LÉTEZIK IGAZSÁGOS

FELOSZTÁS?

9.20-9.40 KARDOS BARBARA – SZÍJÁRTÓ BOGLÁRKA – TÖRÖK MARTINA ZSÓFIA

– DR. VERESS ATTILA

SZÁMVITEL OKTATÁS ÉS HALLGATÓI MOTIVÁCIÓK VIZSGÁLATA AZ

ÜZLETI FELSŐOKTATÁSBAN

9.40-10.00 ZATYKÓ ZSUZSANNA

ÉRTÉKALAKULÁS GYAKORLATI TAPASZTALATAI

10.00-10.20 ALMÁSI BÁLINT ZSOLT

MAKROGAZDASÁGI NÖVEKEDÉS HATÁSA A NYUGAT-EURÓPAI

VÁLLALATOK ÉRTÉKÉBÉN

10.20-10.40 SISA KRISZTINA

A SZÁMVITELI INFORMÁCIÓS RENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSE,

ELMOZDULÁS A MENEDZSMENT SZEMLÉLET IRÁNYÁBA AZ

ÖNKORMÁNYZATOKNÁL



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



AZ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK PROBLEMATIKÁJA:

LÉTEZIK IGAZSÁGOS FELOSZTÁS?

DR. SZEKERES BERNADETT – GÖRCSI GERGELY

Budapesti Gazdasági Főiskola – NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

főiskolai docens – kontroller


A hazánkban működő vállalkozások költségszerkezetére is jellemző, hogy az

általános költségek aránya jelentős, az erőforrás-felhasználások egyre növekvő

hányadát teszi ki. Az átalakult költségszerkezetből adódóan az általános költségek

tevékenységekhez rendelése fokozódó szerepet tölt be a költségszámvitel területén

belül. Kifejező költségokozók hiányában a költségszámítás torzítja az önköltséget, a

pontatlan információ rossz üzleti döntéseket, versenyhátrányt eredményezhet.

A kutatás alapfeltételezése, hogy az általános költségek precízebb felosztásához

szükséges többletköltségek nagysága alacsonyabb, mint az új vetítési alapok

segítségével nyerhető pontosabb egységköltségből származó haszon.

A tanulmány hazai és nemzetközi szakirodalom kutatáson és a valós gyakorlati

életből merített esettanulmány feldolgozásán keresztül mutatja be a választott

kérdéskört. Célunk annak igazolása, hogy a támogató és szolgáltató tevékenységet

végző költséghelyek költségeinek konkrét költségokozati összefüggéseken alapuló

felosztása pontosabb egységköltséget, ezen keresztül jobb fedezeti összeget

eredményez, valamint hosszú távon versenyelőnyt is biztosító vezetői döntésekhez

vezet. A tanulmány keretén belül az általános költségek fogalmából kiindulva a

költségszámítási rendszer – mint kiemelt vállalati információs rendszer – feladatkörén belül

vizsgáljuk az általános költségek konkrét tevékenységekhez rendelhetőségét, a költségokozó

tényezők használhatóságát, a felosztás egységköltségre gyakorolt hatását.

Az alkalmazott kutatás során javaslatot teszünk egy IT szolgáltatásokat nyújtó

vállalat általános költségeinek felosztására. Értelmezzük és tagoljuk az általános

költségtömeget, majd a kialakított költségcsoportok mindegyikéhez vetítési alapot

rendelünk a vállalati sajátosságok figyelembe vételével.

A kutatás eredményeként értékeljük, milyen változásokat okoz a tevékenységek

önköltségében az általános költségek költségviselőkre osztásának új módja. Javaslataink

implementálásától az önköltség pontosabb meghatározhatóságát, az általános költségek

átláthatóságának javulását és az árazási tevékenység támogatását várjuk.





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



SZÁMVITEL OKTATÁS ÉS HALLGATÓI

MOTIVÁCIÓK VIZSGÁLATA AZ ÜZLETI

FELSŐOKTATÁSBAN

KARDOS BARBARA – SZIJÁRTÓ BOGLÁRKA – TÖRÖK MARTINA ZSÓFIA –

DR. VERESS ATTILA


főiskolai docens – főiskolai tanársegéd – főiskolai tanársegéd – főiskolai docens



Az üzleti felsőoktatás fontos része minden alapképzési szakon a számviteli

ismeretek átadása. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának

számvitel oktatóiként feladatunknak éreztük az oktatási színvonal növelése érdekében

a hallgatói motivációk és várakozások megismerését. E kutatást egy kutatás-sorozat

első lépése, mely célja alapvetően a karon meghirdetésre kerülő alapszakok számvitel

tantárgyainak tananyagfejlesztése, illetve a megfelelő oktatási stratégia kidolgozására,

melyre mind intézményi mind egyéni szinten szükség van a szolgáltatásközpontúvá

váló felsőoktatásban. Empirikus vizsgálatunkhoz egy a nemzetközi szakirodalomban

többszörösen hivatkozott (Byrne – Flood, 2005) által összeállított kérdőívet

alkalmaztuk. E kérdőívvel korábban Írország mellett az Egyesült Királyságban és

Spanyolországban is vizsgálta a hallgatói motivációkat és várakozásokat. Kutatásunk

során vizsgáltuk az első féléves számvitel eredmények kapcsolatát a hallgatói

motivációkkal, várakozásokkal, a felsőoktatásra való felkészültséggel. A kérdőíves

felméréssel mértük a szakma iránti elhivatottságot kerestük azon személyek kilétét,

akik a pályaválasztást motiválták. A hallgatói viselkedés feltérképezése céljából az

előtanulmányok önértékelése mellett rákérdeztünk a számvitel tantárgy teljesítése

érdekében szükségesnek vélt és tényleges felkészülési időre is. Végül pedig vizsgáltuk,

hogy mely tényezők hogyan befolyásolják a hallgatói teljesítményeket általában, illetve

Számvitel alapjai tantárgyból.







1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



ÉRTÉKALAKULÁS GYAKORLATI TAPASZTALATAI ZATYKÓ ZSUZSANNA


főiskolai tanársegéd

[email protected]

A válság kapcsán felmerült az igény egy a short sellingekre vonatkozó egységes európai

szabályozásra.

Az új szabály érvényes az EU területén tőzsdére vagy más kereskedési helyre bevezetett

pénzügyi instrumentumra, derivatív termékre, hitelpapírra és ezek derivatíváira, tőzsdei és

tőzsdén kívüli kereskedésre egyaránt.

A rendelet a nettó short pozíció közé sorolja:

a rövidre eladást,

ezen kívül minden olyan tranzakciót, aminek nyomán az adott személynek pénzügyi

előnye származik az instrumentum árának vagy értékének csökkenéséből:

o a kereskedési helyszíneken kívül felvett short pozíciók,

o a derivatívák használata nyomán keletkező nettó short pozíciók,

o a CDS-ek, indexek, ETF-ek révén keletkező érdekeltségek.

Magyarországon a short ügyletekre és a hitel-nemteljesítési csereügyletekre

(CDS) vonatkozó 236/2012/EU számú Rendeletet, amelyet 2012. november 1-jétől kell

alkalmazni. Ezt alátámasztandóan az Európai Bizottság 2012. június 29-én és 2012. július

5-én további két rendeletet fogadott el, a részvények, állampapírok elszámoláskori

rendelkezésre állását megfelelően biztosító megállapodás-, rendelkezés- és intézkedés

típusok, a nettó rövid pozíciók számításának módja, valamint az állampapírral kapcsolatos

fedezett hitel-nemteljesítési csereügyletek vonatkozásában.

Az új szabályozás értelmében a short ügyletek esetén:

a szabályozott piacra és MTF-re3 bevezetett részvények tekintetében bejelentési és/vagy

közzétételi kötelezettséget ír elő a befektetőkre (természetes és jogi személyekre

egyaránt),

az állampapírok esetében bejelentési kötelezettséget,

a CDS4 ügyletek esetében pedig a fedezetlen short ügyletekre tiltást fogalmaz meg.

Alapkezelési vagy portfólió kezelési tevékenységet folytató jogalany, illetve csoport

esetében a bejelentési és közzétételi kötelezettség összesítve is fennáll a számított short

pozíciókra is.

Az állampapír-piaci és részvénypiaci árjegyzők, az elsődleges forgalmazók a bejelentési és

közzétételi kötelezettségek, a fedezetlen short korlátozások alóli mentességükről bejelentést

tehetnek az illetékes hatóság felé.

Tanulmányomban azt vizsgálom, vajon eme rendelkezés bevezetésének volt-e mérhető és

számottevő hatása a részvényárfolyamokra, levonható-e következtetés eme rövid időszak

kereskedési adatai alapján.

Vizsgálatomban a BÉT által publikált adatokat használom fel melyek alapján a szabályozott

piac folyamataira kísérlek meg megállapításokat levonni.

3 Multilateral Trading Facility 4 Credit Default Swap


http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2012:086:0001:0024:hu:PDF



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



MAKROGAZDASÁGI NÖVEKEDÉS HATÁSA A

NYUGAT-EURÓPAI VÁLLALATOK ÉRTÉKBEN

ALMÁSI BÁLINT ZSOLT


egyetemi tanársegéd

[email protected]

Cikkemben azzal a fontos állítással foglalkozom, melyet nélkülöz sok napjainkban

használt túlzottan pénzügyi szemléletű értékelési eljárás: a makrogazdasági

feltételrendszer hat a vállalati értékre. Nem csak a diszkontok és a tőkeköltségen

keresztül vizsgálandó, hogy milyen hatásrendszer húzódik meg e mögött. Véleményem

szerint a makrogazdasági hatások vizsgálata nem csak a vállalati érték kiszámításának

finomítására alkalmas, hanem annak előrejelzésére és hosszú távú vizsgálatára. Még

messzebb menően, annak összehasonlító módszerekkel történő előrejelzésére. A

vállalatértékelési, értékmérési feladatok csak bizonyos részét adják azok az események,

melyek meghatározott, azonnali és visszavonhatatlan tranzakciókkal párosulnak. A

többi esetben a vállalati értékmérés bizonytalan adatokkal a bizonytalan jövőben

kénytelen dolgozni. A hosszú távú értékmérési folyamatok megoldására a

makrogazdasági trendekhez illesztett előrejelzési és vizsgálati módszer adhat

megoldást. Jelen cikkben azt vizsgálom, hogy a konjunktúra ciklusok milyen hatással

vannak a kockázati felárakra, azon keresztül a vállalati értékre a nyugat-európai

vállaltok esetében. Azt a véleményt is vizsgálva, hogy ha a piac előre árazza a várható

eseményeket, akkor előrejelezhetők-e egymásból a vizsgált adatok, azaz megjósolható-

e a kockázati felárak változásából egy konjunktúra-ciklus váltópontja illetve fordítva.

Jelen vizsgálat egy tervezett cikksorozat második eleme. Ezen cikk, alap adatsorokkal

dolgozik. 1960-2013 évek közötti nyugat-európai GDP adatok, és az átlagos kockázati

kamatprémiumok összefüggését vizsgálja, egyelőre abból a szempontból, hogy a

kockázati kamatprémiumok változása a GDP-re illesztve alátámasztja-e a fenti

feltételezést. Későbbi cikkekben további vizsgálatokat fogunk végezni, melyek alapján,

ezen kapcsolatok szorosságát szektorálisan, iparági béták segítségével is vizsgálni

fogom. Végcélként ezen Magyarország esetén is vizsgálni szeretném.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A SZÁMVITELI INFORMÁCIÓS RENDSZER TOVÁBB-

FEJLESZTÉSE, ELMOZDULÁS A MENEDZSMENT

SZEMLÉLET IRÁNYÁBA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SISA KRISZTINA A.


Számvitel Intézeti Tanszék

egyetemi adjunktus

[email protected]

A költségvetési számvitel fogalmát 2014-től felváltotta az államháztartási

számvitel fogalma, amely a hagyományos, pénzforgalmi szemléletű költségvetési

számvitelből és a módosított eredményszemléletű pénzügyi számvitelből tevődik össze.

A pénzügyi számvitel alapján készülő dokumentumoknak köszönhetően a

nyilvántartási és beszámolási rendszer kiegészül a vállalkozói szektorból jól ismert

beszámoló elemekkel –természetesen a költségvetési sajátosságok figyelembe-

vételével, tehát nem feleltethető megy „egy az egyben” a két szektor beszámolójának

tartalma- melynek köszönhetően az éves költségvetési beszámolók komplexebb képet

mutatnak az önkormányzatok gazdálkodásáról, vagyoni-pénzügyi-jövedelmezőségi

helyzetéről. Az éves költségvetési beszámoló összeállítása a jövőben egyaránt igényli

a költségvetési számvitel és a pénzügyi számviteli adatokat. A pénzügyi számvitelből

származó adatok alapján kerül összeállításra a mérleg, az eredménykimutatás, a

költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás, továbbá a kiegészítő melléklet.

Véleményem szerint a hatályba lépett számviteli változásoknak köszönhetően

megteremtődnek a vezetői számvitel információs alapjai az önkormányzati szektorban

is. Értelmezésemben a költségvetési szektorban kialakításra javasolt vezetői számvitel

fogalmán olyan információszolgáltatási és értékteremtő működést támogató rendszert

kell érteni, amelynek a célja a különböző vezetői szintek részére a tevékenység

ellátásához szükséges információk biztosítása a gazdaságos, hatékony, eredményes és

minőségi közszolgáltatás elérése érdekében.

Tanulmányom célja felhívni a figyelmet az önkormányzati szektorban a vezetői

(menedzsment) számvitel kialakításának lehetőségére. Szekunder kutatás és személyes

tapasztalataim alapján körvonalazom a költségvetési szektorban javasolt vezetői

számvitel szerepét, funkcionális felépítését, különös tekintettel a tervezési –

elszámolási és értékelési funkciókra.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Tápásztálát e s kutátá s á száknyelvőktátá sbán

Helyszín: E. I. 35. | Szekcióelnök: Dr. Mészáros Ágnes

9.00-9.20 DR. FODOR ALEXANDRA

MERITS AND PITFALLS OF USING WEB 2.0 TOOLS IN LANGUAGE

TEACHING

9.20-9.40 KÓSIK FERENC

A SZAKNYELVOKTATÁS-INNOVÁCIÓS KULTÚRA

TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK AKTUÁLIS KIHÍVÁSAI

9.40-10.00 DR. MÉSZÁROS ÁGNES

GAZDASÁGI SZAKKIFEJEZÉSEK KUTATÓMŰHELYE

10.00-10.20 SAZDOVSKA JASMINA

ESP: THE DEVELOPMENTAL TECHNIQUE FOR TEACHING BUSINESS

PRESENTATIONS

10.20-10.40 TAPOLCAI-MALACZKOV SZILVIA

STRATEGIES FOR MOTIVATING EXP LEARNERS: BEST PRACTICES OF A

’COMMUNICATION SKILLS’ COURSE


10.50-11.10 DR. VÁRKONYI ANDREA

SZAKNYELVOKTATÁS A BGF TANTÁRGYFELELŐSI RENDSZERÉBEN



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



MERITS AND PITFALLS OF USING WEB 2.0 TOOLS

IN LANGUAGE TEACHING

FODOR ALEXANDRA


adjunktus

[email protected]

Nowadays when the use of electric devices is constantly rocketing, it is by no means

surprising that gadgets are flooding even into learning institutions as well. It is,

however, not enough and not satisfactory that only student are aware of these

technologies; it is also the teachers’ duty to get acquainted with the latest technologic

developments if they do not want to lose their students’ attention.

Hence, on the one hand, it is of vital importance to bring and apply even web 2.0

tools in the language teaching; on the other hand, one should be aware of both the actual

usage of the given tool and also the application of them in and outside class.

The purpose of the present paper is to draw attention to the advantages and

disadvantages the teacher should face when using certain web 2.0 tools in language

teaching. Classroom observations mean the basis for the present study. These

observations were made in three groups in two semesters, and the tools were ‘quizlet’

– for learning vocabulary items – and ‘toondoo’ – for preparing cartoons.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A SZAKNYELVOKTATÁS-INNOVÁCIÓS KULTÚRA

TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK AKTUÁLIS KIHÍVÁSAI

KÓSIK FERENC


mestertanár

[email protected]

A gazdasági szaknyelvoktatás feltételrendszerében napjainkig bekövetkezett

változások, továbbá a nem túl távoli jövőben körvonalazódó új típusú feladatok egyre

fokozódó innovációs kényszerrel szembesítik oktatási intézményeinket. Ez a tendencia

szaknyelvi műhelyeinket is arra ösztönözi, hogy még erőteljesebben tudatosítsák

magukban a jelenlegi oktatásfejlesztési kultúrájuk jellegzetességeit és ezek (lehetséges)

hatásait.

Ma már számos kutatási eredmény támasztja alá, hogy az innovációs kultúra

fejlettsége meghatározó módon befolyásolja az innovációs folyamatok minőségét.

Professzionális szaknyelvoktatás-fejlesztési stratégiák sikeres megvalósítására csak

magasan fejlett oktatás-innovációs kultúrával rendelkező szervezetek képesek.

Előadásunk fókuszpontját a szaknyelvoktatás-innovációs kultúra jelentőségének és

tovább-fejleszthetőségének kérdésköre alkotja. Elemzésünk gyakorlati relevanciáját annak

a konkrét oktatásfejlesztési „meta-projektnek” a segítségével szemléltetjük, amelyet a BGF

KKK NGSZIT Német Tanszéki Osztályának oktatói közössége indított útjára a

közelmúltban. Ennek egyik legfontosabb célja, hogy elősegítse szervezeti egységünk

oktatás-innovációs kultúrájának továbbfejlődését. Terveink sikeres megvalósításához

elengedhetetlen, hogy még alaposabban megismerjük és megértsük egymás oktatás-

innovációval kapcsolatos problémáit, gondolkodását, koncepcióját, stratégiáját, valamint a

jelenlegi oktatásfejlesztő tevékenységünk „technológiáját”.

Mostani beszámolónkban elsősorban azoknak a kihívásoknak és dilemmáknak a

felvázolására, rendszerezésére és részletesebb elemzésére vállalkozunk, amelyeket

tanszéki osztályunk munkatársai az oktatás-innovációs tevékenységük tovább-

fejlesztésének szempontjából kiemelkedően fontosnak tartanak. A projekt bevezető

szakaszában feltárt tapasztalatokat különböző aspektusból vizsgáljuk. Az eredmények

értelmezésére az idegennyelv-pedagógiai innováció-kutatás kontextusában teszünk

kísérletet. A szaknyelvoktatás-innovációs kultúra jelentőségének megalapozott elem-

zéséhez az egyén, a csoport és a szervezet kultúrahordozó és –fejlesztő szerepének

komplex megközelítését tartjuk szükségesnek.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



GAZDASÁGI SZAKKIFEJEZÉSEK KUTATÓMŰHELYE

MÉSZÁROS ÁGNES


Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

főiskolai docens

[email protected]

A gazdasági szakkifejezések olyan gyorsan jelennek meg és módosulnak, hogy

többségük nem kerülhetett még a szótárakba, fogalomtárakba, hiszen nyelvészeink nem

képesek ilyen ütemben feldolgozni ezeket az új nyelvi jelenségeket. Sem

megjelenésükről, sem létezésükről nem veszünk teljes mértékben tudomást, és

kialakulásuk története is a feledésbe vész, ha nem próbálunk felzárkózni anya-nyelvünk

szókincsének bámulatos mértékű gazdagodásához.

Ez a nyelvi jelenség kínálta a lehetőséget ahhoz, hogy a BGF Zalaegerszegi

Gazdálkodási Karán a Szaknyelvi és Kommunikációs Intézeti Osztály szervezeti

keretei között létrehozzunk egy kutatóműhelyt, amelynek elsődleges célkitűzése, hogy

létrehozzon egy speciális, terminológiai gyűjteményt. A kutatás szempontjai magukba

foglalják a gazdasági terminusok nyelvtörténeti jellegű vizsgálatát, a szakkifejezések

terminológiai rendezését, és az új keletű magyar és angol szakkifejezések megfelel-

tetését. Az előadás beavatja a hallgatót a kutatási terv részleteibe és ismerteti az eddigi

eredményeket.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



ESP: THE DEVELOPMENTAL TECHNIQUE FOR

TEACHING BUSINESS PRESENTATIONS

JASMINA SAZDOVSKA

International Business School, Budapest

Head of Department of Languages

[email protected]

In English for Specific Purposes, business presentations are usually taught in a

product-centred way which deals with the final presentation’s structure, language,

techniques, visual aids and delivery. Traditional presentation skills course books like

Comfort’s (1995) Effective Presentations, Emmerson’s (1999) Business Builder,

McCarthy and Hatcher’s (2002) Presentation Skills, Peoples’s (1992) Presentations

Plus, Powell’s (1996) Presenting in English, Reinhart’s (2002) Giving Academic

Presentations, Williams’s (2008) Presentations in English, Zelazny’s (2006) Say It

with Presentations and many others have almost all adopted this product approach.

However, a methodology that views presentations as a developmental process would

be more beneficial to students allowing them to hone the skills of analysing the audience

and aim of the presentation, practising the preparation of an affective presentation and

learning from the process so that each time they perform they can improve. It has been

over 25 years since the process versus product debate has been raised in academic

writing by Robinson in 1988 with Academic Writing: Process and Product. After more

than a quarter of a century it is perhaps time that the process approach is adopted in

other disciplines such as presentation skills. One resource book that achieves this

admirably is Bienvenu’s (2000) The Presentation Skills Workshop. This book helps

presentation skills trainers take their trainees through the complete process of

presenting: starting from analysing the audience, context and aim, moving on to

considering options, selecting and organising the information, delivering the message

and ending with reviewing the results and feedback from the presentation so that the

next performance can be improved. This is called the Strategic Model of Business

Presentations. Such an approach would be highly useful not only for business and even

academic presentations, but also for other ESP genres ranging from emails, reports,

meetings and negotiations to academic and research papers.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



STRATEGIES FOR MOTIVATING ESP LEARNERS:

BEST PRACTICES OF A ’COMMUNICATION SKILLS’

COURSE

TAPOLCAI-MALACZKOV SZILVIA


mestertanár

[email protected]

The choice of methodology used in the college classrooms to teach Business

English offers a never-ending challenge to the teachers since both the subjects offered

for students with different majors and the language knowledge of the students in the

given class confine the possibilities available. Moreover, the expectations of the

students and the teacher might diverge, i.e. how both sides anticipate the progress from

class to class and what they regard to be the final outcome of the course.

The recent paper deals with the challenges the ‘English Communication Skills’

course provided that was offered for correspondence course students with International

Studies major. This course is an obligatory course for the students through four

semesters. Besides dealing with the difficulty that this course is mandatory – since a

voluntary course per se weeds out the demotivated students -, other hindrances were

caused by the mere fact that it was a multilevel class. I could identify three major

differences among the students that were relevant to determine the best method of

teaching for this course: the students had different language proficiency (from

elementary to upper-intermediate), they had diverse preliminary knowledge of the

subjects to be discussed and their level of intrinsic motivation in taking the course was

also dissimilar.

In this paper my intention is to reveal the best practices that have proven to be useful

during the course and that are linked to enhancing the motivation of the students in

order that they participate actively in the course. As Csizér has mentioned “A

nyelvtanárok régóta tudják, hogy az idegen nyelvek eredményes tanulása leginkább a

tanulók motivációjától, a tanulásba fektetett erőfeszítések mértékétől függ” (“Language

teachers have long known that the efficiency of acquiring a second language depends

on the level of students’ motivation and how much effort they put into acquiring a

second language” – the author’s translation). I also intend to propose that there might

be a common denominator concerning the final outcome of the course to enhance

extrinsic motivation even in this multilevel classroom.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



SZAKNYELVOKTATÁS A BGF TANTÁRGYFELELŐSI

RENDSZERÉBEN

DR. VÁRKONYI ANDREA PH.D.

BGF Pénzügyi és Számviteli Kar

Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Intézeti Tanszék

főiskolai tanár

[email protected]

Az előadásban röviden ismertetésre kerül a BGF tantárgyfelelősi rendszerének

története, a bevezetéstől napjainkig. Bemutatásra kerül a rendszer szabályozásának

kialakítása, felülvizsgálata, módosítása, a rendszer elemeinek megjelenése a főiskola

különböző szabályzataiban, azok összhangja különös tekintettel a BGF Idegen Nyelvi

és Kommunikációs Intézete és egységei szabályzataira. Az előadás betekintést nyújt az

intézményi tantárgyfelelősök és a kari koordinátorok megbízásának, illetve a

megbízások visszavonásának módjába, dokumentálásába a szaknyelvoktatás területén.

A szerző tárgyalja a tantárgyfelelős váltással járó változások, változtatások lehetséges

kihatásait a szaknyelvoktatásra, annak szakmai színvonalára, a képzés szintjére és a

hallgatók kimeneti tudásszintjére figyelemmel a tematikai, a számonkérési és a tan-

anyag változtatások példájára is. A szerző rávilágít a jelenlegi rendszer működésére, a

hatáskörök, illetékességek, feladatmegvalósítások rendszerére, azok hatékonyságára,

továbbá egyes terminológiai összefüggésekre sokéves oktatói, tantárgyfelelősi és

vezetői gyakorlata alapján.



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Turizmus, mőbilitás, kőmmunikáció

Turizmus-vende glá tá s kőmplexitá sá Helyszín: E. I. 23. | Szekcióelnök: Dr. Szalók Csilla

9.00-9.20 DR. SZALÓK CSILLA – DR. REMENYIK BULCSÚ

A BARLANGTURIZMUS HATÁSAI A MAGYARORSZÁGI

IDEGENFORGALOMRA

9.20-9.40 DR. JUHÁSZ LÁSZLÓ

MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR JÖVEDELEMTERMELŐ

KÉPESSÉGÉNEK HOSSZÚ TÁVÚ ELEMZÉSE

9.40-10.00 DR. NAGY ÉVA ILONA – TALABOS ISTVÁN

FOGYASZTÓI SZOKÁSOK ÉS HATÁSUK AZ UTAZÁSI IRODÁK

GAZDÁLKODÁSÁRA ÉS FOLYAMATAIRA

10.00-10.20 DR. SZALÓK CSILLA – HOLCZERNÉ SZENTIRMAI ÁGNES – DR.

PROBÁLD ÁKOS – DR. KOVÁCSNÉ DR. SZÉKELY ILONA

TELEPÜLÉSEK TURISZTIKAI POTENCIÁLJÁNAK VIZSGÁLATA

10.20-10.40 KŐVÁRI ISTVÁN

TURIZMUS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ – AZ ORSZÁG-PROPAGANDÁTÓL A

KRÍZISKOMMUNIKÁCIÓIG. A TURIZMUS MINT KOMMUNIKÁCIÓ?


10.50-11.10 HIDVÉGI HEDVIG – CSERHALMI ZSUZSANNA – FEHÉR JÓZSEF –

FEKETE-FROJIMOVICS ZSÓFIA – GUNDEL JÁNOS – LUGASI ANDREA

KÉTFÉLE HŐKEZELÉS HATÁSA KÜLÖNBÖZŐ SZARVASMARHA

FAJTÁKBÓL SZÁRMAZÓ HÁTSZÍNEKRE

11.10-11.30 LUGASI ANDREA – FEKETE-FROJIMOVICS ZSÓFIA – GUNDEL JÁNOS –

HIDVÉGI HEDVIG

BELTARTALMI JELLEMZŐK VÁLTOZÁSA ELTÉRŐ

KONYHATECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOKKAL HŐKEZELT KÜLÖNBÖZŐ

FAJTÁJÚ SZARVASMARHÁK HÚSÁBAN



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A BARLANGTURIZMUS HATÁSAI A

MAGYARORSZÁGI IDEGENFORGALOMRA

SZALÓK CSILLA – REMENYIK BULCSÚ


intézetvezető főiskolai tanár – főiskolai docens


A Természetvédelmi Hivatal Barlangtani és Földtani Osztálya által vezetett

Országos Barlangnyilvántartásában jelenleg 4118 barlangot tartanak nyilván, melyből

353 a Nemzeti Parkok Igazgatóságainak a hozzájárulásával látogatható. Azonban a

vizsgálataink szerint csak 21 darab olyan barlang létezik, amelynél jelentősebb

turisztikai aktivitás mutatható ki (ebből 8 darab az Észak-magyarországi Régióban, 7

darab a Budapest-Közép-Dunavidéken, 2 darab a Dél-Dunántúlon, 4 darab a Balaton

Régióban található). A hasznosítás szempontjából ez az arány nemzetközi szinten is

igen alacsonynak mondható, ugyanis például Magyarországon a törvényi

szabályozásnak köszönhetően a barlangi búvárturizmus szinte nem is művelhető.

A Magyar Állami Természetvédelmi Hivatal szerint a barlangturizmus turisztikai

termékei közé a barlangi tömegturizmus, a zöldturizmus, az aktív turizmus és az

egészségturizmus tartozik. A barlangmenedzsment területén a bemutatásra kerülő 21

barlang látogatottsága már nem növelhető tovább a turizmus területén, mert az már a

barlangok ökológiai teherbíró képességét veszélyeztetné, ezért egy újfajta

barlangturisztikai stratégia kidolgozására lenne szükség. A látogatószám növeléséhez a

turisztikai termékek differenciált fejlesztését kellene megvalósítani. Az

egészségturizmus fejlesztését a Nemzeti Turizmus Koncepció (2013) is kiemelt fej-

lesztési területként kezeli, a turisztikai termékek közül az egészségturizmus fejlesztése

területén (gyógybarlangok további kiépítése, fejlesztése) lenne a legtöbb lehetőség a

differenciált fejlesztés megvalósítására.

A primer vizsgálatainknál a magyarországi barlangok látogatottsági adatait

elemeztük (ebben külön vizsgálat tárgyát képezték a gyógybarlangok), továbbá

elhelyezkedési és megközelíthetőségi kutatásokat is végeztünk, felmértük a

barlangturizmusban résztvevő célcsoportok számát és a versenytársakat is.





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR

JÖVEDELEMTEREMTŐ KÉPESSÉGÉNEK HOSSZÚ

TÁVÚ ELEMZÉSE

SZERZŐ: DR. JUHÁSZ LÁSZLÓ PHD


Turizmus Intézeti Tanszék

Egyetemi Docens – THM Képzésvezető

[email protected]

A magyarországi szállodaipar jövedelemteremtő képessége hosszú távon csökken

és ez nagymértékben a nemzetgazdaság helyzetének alakulásával magyarázható, a

szerző felvetése szerint. Az alkalmazott kutatás a gyakorlat által konkrétan feltett

kérdésre keresi a választ, a tanulmány célja bizonyítékokkal alátámasztani a

szállodaipar jövedelemteremtő képességének változásait. A szállodaüzemeltetésben

bizonyítható a szerző szállodavezetés esszenciális és predesztinációs elmélete.

A szállodavezetés esszenciális elméletének alaptétele, hogy a szolgáltató

szervezetek elsődleges küldetése az elégedett vendég, amit a piaci céljaink elérésével

biztosítunk, ezzel harmóniában meghatározzuk a munkatársak és a tulajdonosok

elégedettségét megjelenítő emberi és gazdasági célokat. A predesztinációs elmélet első

tétele, hogy a szállodák és szálláshely szolgáltató egységek sikerességét és egyben a

jövedelem-teremtő képességét a helyszín és piaci bevezetés határozza meg. Ennek a két

tényezőnek a befolyásoló hatását csak kis mértékben képes befolyásolni az üzemeltetés

az évek során. Az alkalmazott kutatás célja a hazai szállodák jövedelem-teremtő

képességének hosszú távú elemzése és értékelése. A tanulmány nemzetközi és hazai

szakirodalmi áttekintést ad a jövedelemteremtés értelmezéséről és bemutatja a

szállodák bevételeinek és költségeinek alakulását kiemelve az azokra ható

nemzetgazdasági hatásokat, amely meghatározó befolyással voltak a hosszú távú

jövedelemteremtő képességükre. A turizmus alanyainak egyik jellemzője a mobilitás.

Ugyanakkor a turizmus szervezetei nem mobilizálhatók. Ezért itt a mobilitás ellentétje

nem a stabilitás, hanem az un-mobilitas. Ez hosszú távon arra inspirálja a

vállalkozásokat, hogy az adott ország nemzetgazdasági helyzetével együtt éljenek és a

lehetséges legkisebb gazdasági előnyöket is kihasználják, a fenntartható

jövedelemteremtő képességük érdekében. Az akkor is igaz, amikor és amennyiben

rövidtávon veszteséges gazdálkodást jelent. A szerző arra tesz kísérletet az alkalmazott

kutatás eszközével, hogy a hazai szállodaipar jövedelemteremtő képességet

meghatározó turisztikai, nemzetgazdasági tényezők közt a lineáris kapcsolatok

nagyságát, irányát és egymáshoz való viszonyát feltárja és bemutassa.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A FOGYASZTÓI SZOKÁSOK ÉS HATÁSUK AZ

UTAZÁSI IRODÁK GAZDÁLKODÁSÁRA ÉS

FOLYAMATAIRA

DR. NAGY ÉVA ILONA 5 – TALABOS ISTVÁN MSC 6

Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi,

Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Turizmus Intézeti Tanszék

docens – adjunktus


Az idegenforgalom GDP-hez való hozzájárulása (közvetlen és közvetett) 2013-ban

elérte a 9,5 % -ot és a 2014-től 2024-ig terjedő időszakban évenként 4,3 %-os

növekedés várható (WTTC 2014). Ez azt jelenti, hogy az idegenforgalmi vállal-

kozások szerepe így természetesen az utazási irodáké folyamatosan növekszik.

A globalizációs folyamatok valamint a 2008-as világgazdasági válság hatással volt,

és folyamatosan hatással van a fogyasztói szokásokra. A versenyhelyzet fokozódik és

komoly kihívást jelent az utazási irodák számára a világ minden országában.

2014 végére a világ internet felhasználóinak a száma csaknem 3 milliárd volt, a

szélessávú mobil internet felhasználók száma pedig 2,3 milliárdra tehető, ami 5-szöröse

a 2008-as előrejelzésnek (ITU 2014). Ez is bizonyítja, hogy az információs társadalom

létrejötte - melyet az Európai Unió is célul tűzött ki - napjainkban már nem elképzelés,

hanem valóság.

Az információs társadalom egyik alappillére a kommunikáció, hajtóereje a piac, és a

technológia a technológiai eszközök használata pedig hatással van az értékesítésre, mert

nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy az Európai Unióban a nyaralásukat

tervezők 46 % az internetet használja forrásként, Magyarországon pedig 34 %. Derül ki

az Európai Unió 2013-ban készült Flash Barometer 370 tanulmányából.

A szerzők arra keresnek választ, hogy ez konkrétan mit jelent az utazásszervezés

folyamatában és milyen hatással van az utazási irodák gazdálkodására.

5 Dr. Nagy Éva PhD hallgató (Pécsi Tudomány Egyetem)

6, Talabos István doktorjelölt (Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola)




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



TELEPÜLÉSEK TURISZTIKAI POTENCIÁLJÁNAK

VIZSGÁLATA DR. SZALÓK CSILLA1 – HOLCZERNÉ SZENTIRMAI ÁGNES1 – DR. PROBÁLD ÁKOS2 –

DR. KOVÁCSNÉ DR. SZÉKELY ILONA1

Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar1 –

Központi Statisztikai Hivatal2 főiskolai tanár – címzetes docens – nyugalmazott főosztályvezető – egyetemi docens

[email protected]; [email protected]; [email protected];

[email protected]

A regionális kutatásokban az utóbbi években egyre fajsúlyosabb szerep jut az egyes

települések fejlettségét mérő és összehasonlító megközelítéseknek. A magyarországi turizmus további előrelépésének kulcsa a régiók, desztinációk fejlesztése, versenyképesség megteremtése

és fenntartása. A BGF Turizmus Intézeti Tanszék kutatása az eddigi tapasztalatok felhasználásával

és továbbfejlesztésével a turizmus oldaláról közelíti meg a települések helyzetét, egy az azokra számított turisztikai komplex mutató (TKM) kidolgozásával.

A komplex mutató kifejezi a turizmus település életében betöltött szerepét, a gazdasági,

társadalmi és környezeti hatásokat a fenntarthatóság szempontjából is figyelembe veszi, mint a helyi turizmus hosszú távú versenyképességének biztosítékát.

A Turizmus Komplex Mutató meghatározása úgy történik, hogy a komponensekbe (gazdaság.

demográfia, társadalom, infrastruktúra, foglalkoztatottság, turizmus) rendezett kb. 60 indikátor értékei alapján rangsorba állíthatók, majd decilisekbe rendezhetők a települések és ennek alapján

pontszámok rendelhetők azokhoz. Az egyes indikátorokhoz tartozó pontszámok összesítése,

súlyozása, átlagolása után adódik, egy-egy település TKM-je. Ez alapján összehasonlíthatók a különböző turisztikai desztinációk fejlettsége , a turizmus térségek,települések életében betöltött

szerepe. Cél ugyanakkor egy olyan adatbázis létrehozása is, amely a települések minden olyan

adatát tartalmazza, amely összefüggésben lehet a település turisztikai fejlettségével. A döntően hivatalos KSH adatokra, az önkormányzati forrásokra, valamint speciális lakossági és turista

vélemény felmérésekre alapozott adatbázis lehetővé teszi, az egyes települések és TDM

szervezetek számára, hogy hiteles adatok segítségével átfogóbb információkkal rendelkezzenek térségük turizmusáról, hogy egy-egy település, TDM szervezet által lehatárolt település-csoport

saját magát pozícionálja és meghatározza más településektől való távolságát, a turizmus

települések életében betöltött szerepét. Cluster-analízis és főkomponens vizsgálatok beiktatásával, iterációk sorozatával, a kiindulásként használt nagyszámú mutató közül csak a valóban fajsúlyos

indikátorok kerülnek majd felhasználásra.

A TKM és az azt megalapozó adatbázis lehetséges felhasználói az Új Széchenyi Terv irányító hatóságok és ügynökségek, település és vidékfejlesztésért felelős intézmények,önkormányzatok,

turisztikai desztináció menedzsment szervezetek, a turisztikai vállalkozások, a települési és térségi

marketinggel foglalkozó szervezetek. és befektetők.

Az országos kutatás első fázisának végén a Balaton Turisztikai Régió 51 településére készül

el az adatbázis és a TKM. Ennek alapján meghatározásra kerül a települések turisztikai fejlettségi

sorrendje és folyamatosan készülnek az adatbázis alapján a részletesebb elemző táblázatok, majd az eredményeket értékelő elemző kutatási jelentések.

Az eredmények ismeretében, az első fázis lezárása után,a tapasztalatok alapján kerülhet majd sor az alkalmazott módszerek finomítására és az eljárás más turisztikai régióira való

kiterjesztésére.







1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



TURIZMUS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ – AZ ORSZÁG-

PROPAGANDÁTÓL A KRÍZISKOMMUNIKÁCIÓIG.

A TURIZMUS, MINT KOMMUNIKÁCIÓ?

KŐVÁRI ISTVÁN


adjunktus

[email protected]

A cikk a turizmus és kommunikáció sokoldalú kapcsolatát vizsgálja,- amint a cím

is utal rá,–annak több területét is bemutatva. A kommunikáció és a kommunikációs

technológiák korábban is nélkülözhetetlen módon jelen voltak a turizmusban, azonban

a napjainkban bekövetkező infokommunikációs forradalom és a turizmus töretlen

fejlődése megváltoztatja a globális turizmus és a kommunikáció kapcsolatát. A

turizmuskutatásban a gazdasági és földrajzi szempontok mellett napjainkban egyre több

figyelem összpontosul a turizmusjelenség szociológiai, kulturális antropológiai,

szociálpszichológiai aspektusaira. Tekintettel arra, hogy a kommunikáció ma már,

nemcsak mint „egyszerű” eszköz, technika segíti a turizmust, hanem annak egyik

alakítója is, a formálódó turizmustudományban fontos helyet fog elfoglalni a jövőben

a turizmus kommunikációs szempontból történő vizsgálata, egészen annak a merésznek

tűnő kérdésnek a felvetéséig, hogy a turizmus maga is a személyes és társadalmi

kommunikáció egyik formája.



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



KÉTFÉLE HŐKEZELÉS HATÁSA KÜLÖNBÖZŐ

SZARVASMARHA FAJTÁKBÓL SZÁRMAZÓ HÁTSZÍNEKRE

HIDVÉGI HEDVIG1, CSERHALMI ZSUZSANNA2, FEKETE-FROJIMOVICS

ZSÓFIA1, GUNDEL JÁNOS1, LUGASI ANDREA1 1Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi,

Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Vendéglátás Intézeti Tanszék 2Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Élelmiszertudományi Kutatóintézet

tanársegéd, osztályvezető, főiskolai adjunktus,

professzor emeritus, intézeti tanszékvezető főiskolai tanár

[email protected], [email protected],


[email protected]

A vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy különböző fajtájú szarvasmarhák

hátszínjéből (m. longissimus dorsi) származó minták kétféle hőkezelés, azaz az alacsony

hőfokon, sertészsírban történő konfitálás, és a zsiradék nélküli roston sütés hatására hogyan

változik az állománymérés során fellépő nyíróerő és annak érzékszervi bírálattal

megállapítható tulajdonságai.

Négy fajtából (magyar szürke, Holstein-fríz, magyar tarka és Charolais) hím állatok

hátszíne került feldolgozásra nyersen és két különböző konyhatechnológiai eljárással,

konfitálással és roston sütéssel. Meghatároztuk a sütési- és a léveszteséget, a húsok

állományát műszeresen vizsgáltuk, értékeltük az érzékszervi jellemzőket, meghatároztuk a

minták mikrobiológiai állapotát, és kémiai jellemzőit. Jelen beszámolóban a műszeres

állományvizsgálat és az érzékszervi bírálat eredményei kerülnek bemutatásra.

Az állománymérés alapján a magyar szürke mintákban tapasztaltuk legkisebb ellenállást

a nyíróerővel szemben. A porhanyósságot tekintve is a szürkemarha minták mutatták a

legkedvezőbb értékeket. A másik három fajta mintáival ellentétben, a magyar szürke minták

roston sütése után alacsonyabb értékeket kaptunk, mint a konfitált minták esetében, vagyis

a rágósságot tekintve a konfitált minták voltak keményebbek, míg a többi szarvasmarha fajta

mintáiban a roston sült minták voltak egyértelműen keményebbek. Ebből az következik,

hogy a magyar szürke hátszín tekintetében a roston sütés előnyösebb elkészítési technológia,

mint a konfitálás. A roston sült minták esetében a húshasznosítású Charolais mutatja

átlagosan a legmagasabb nyíróerő értékeket. Azok a magyar szürke és a Charolais minták,

melyek a bírálók által kiemelt érzékszervi pontszámot értek el, a műszeres állományvizsgálat

során is a legkedvezőbb értékeket kapták. A Holstein-friz és a magyartarka hátszín minták

bírálati pontszámai csak részben támasztják alá az állománymérés során kapott értékeket.

Megállapítható, hogy a legkedvezőbb állományértékeket a magyar szürke hátszín

minták esetében kaptuk, ami feltehetően a fajta nagyon finom rostozatú izomszövetére

vezethető vissza.

Támogató: EMMI 26130-2/2013/TUDPOL








1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



BELTARTALMI JELLEMZŐK VÁLTOZÁSA ELTÉRŐ

KONYHATECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOKKAL HŐKEZELT

KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁJÚ SZARVASMARHÁK HÚSÁBAN LUGASI ANDREA, FEKETE-FROJIMOVICS ZSÓFIA, GUNDEL JÁNOS,

HIDVÉGI HEDVIG

Budapesti Gazdasági Főiskola,

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Vendéglátás Intézeti Tanszék

tanszékvezető főiskolai tanár, főiskolai adjunktus, professzor emeritus, tanársegéd



Vizsgálataink során arra kerestük a választ, hogy két eltérő hőmérsékletű, és különböző

technológiájú hőkezelés, azaz alacsony hőfokon, sertészsírban történő konfitálás, és zsiradék

nélkül történő roston sütés hatására hogyan változnak a különböző fajtájú szarvasmarhákból

származó hátszín minták beltartalmi jellemzői.

A vizsgálatban magyar szürke, Holstein-fríz, magyar tarka és Charolais fajtájú hím ivarú

szarvasmarhák hátszín mintái kerültek kezelésre. Valamennyi fajta esetében három-három

állatból származó egy egész hátszín került feldolgozásra.. A konfitálás során a mintákat 25oC-

os sertészsírba helyezve, 80°C-ra előmelegített Hold-o-mat készülékben hőkezeltünk. A roston

sütés 220oC-os elektromos rostlapon történt 68oC-os maghőmérséklet eléréséig. A kihűlt,

homogenizált mintákból számos vizsgálatot végeztünk, meghatároztuk a sütési és a

léveszteséget, a húsok állományát műszeresen vizsgáltuk, értékeltük az érzékszervi

jellemzőket, meghatároztuk a minták mikrobiológiai állapotát, és betartalmi jellemzőit. Jelen

beszámolóban ez utóbbiak kerülnek bemutatásra.

Az elértő fajtájú nyers marha hátszín minták beltartalmi jellemzői nem tértek el

számottevően egymástól. A kétféle konyhatechnológiai kezelés hatása nőtt a minták

szárazanyag-, fehérje- és zsírtartalma. A magasabb hőfokon, de lényegesen rövidebb ideig tartó

roston sütés eredményeként 2-4x-re emelkedett a húsok oxidatív stabilitására utaló

malondialdehid-tartalom (MDA), míg az alacsonyabb hőfokon, hosszabb ideig tartó konfitálás

eredményeként 4-25% MDA növekedést volt tapasztalható. Az oxidatív stresszel szemben

legkevésbé érzékenynek a magyar szürke marha, a legkevésbé ellenállónak a Charolais fajta

húsa bizonyult. Nem várt változások voltak kimutathatók a zsírsav-összetételben, a

többszörösen telítetlen zsírsavak aránya a sertészsírban történő konfitálás hatására jelentős

növekedést mutatott a magyar szürke, a magyar tarka és Charolais fajták hátszín mintáiban. A

többszörösen telítetlen zsírsavak mennyisége és az MDA között csak a magyar szürke és a

magyar tarka marhák húsában volt kimutatható pozitív korreláció.

Annak ellenére, hogy a fő tápanyagkomponensek, úgy, mint fehérje és zsír mennyiségében

az egyes szarvasmarha fajták között nem volt kimutatható eltérés sem nyersen, sem a

különböző hőfokon végzett hőkezeléseket követően, a zsírsavösszetétel változása és az oxidatív

stresszel szembeni ellenállóképesség tekintetében mégis számottevő különbség mutatkozott a

fajták között, melynek hátterében az állatok eltérő takarmányozási körülményei állhatnak.

Támogató: EMMI 26130-2/2013/TUDPOL







1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5




A nemzetkő zi kereskedelem e s lőgisztiká idő szeru vá ltőzá sái

Helyszín: E. I. 34. | Szekcióelnök: Gulyásné dr. Csekő Katalin

11.00-11.20 GULYÁSNÉ DR. CSEKŐ KATALIN

INCOTERMS KÜLÖNFÉLE KONTEXTUSOKBAN

11.20-11.40 HRABOVSZKI ÁGNES ZSUZSA

KI ELŐTT ÉS MEDDIG TITOK AZ ÜZLETI ADATOK VÉDELME ÉS AZ EKÁER?

11.40-12.00 DR. HORVÁTH ANNAMÁRIA

A CMR FUVARLEVÉL FUNKCIÓI A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI ÉS LOGISZTIKAI

FOLYAMATOKBAN

12.00-12.20 DR. ORBÁN GABRIELLA

3PL, 4PL SZOLGÁLTATÓK ÚJ KIHÍVÁSAI AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN

12.20-12.40 MOSONYINÉ ÁDÁM GIZELLA

BARÁT VAGY ELLENSÉG? AVAGY A FOGYASZTÓ, MINT A VISSZUTAS

LOGISZTIKA LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



INCOTERMS KÜLÖNFÉLE KONTEXTUSOKBAN

GULYÁSNÉ DR. CSEKŐ KATALIN


egyetemi docens

[email protected]

Az ún. „trade compliance”, azaz a külkereskedelmi adásvételi szerződéseket

meghatározó közösségi, nemzetközi és hazai szabályozási környezetnek való

megfelelés, az elmúlt években vált kiemelt jelentőségű vállalati feladattá. A

„kereskedelmi megfelelés” elvét a gyakorlatban azonban korántsem egyszerű

megvalósítani, hiszen a nemzetközi adásvételi ügyletekben, a szerződés egyedi

sajátosságaihoz igazított Incoterms klauzula csak kiindulási pontnak tekinthető a

jogszerű teljesítés folyamatában. A szerződő felek által kiválasztott Incoterms

„fuvarparitás” ugyanis szoros összefüggést mutat föl a polgári és a nemzetközi fuvarjog

mellett, a számviteli, az adó-, és a vámjogi szabályokkal is. Az adott fuvarparitásnak az

ügylet egyedi körülményeihez való illeszthetőségét így több különféle kontextusban

célszerű vizsgálni, és értelmezni. Az előadás célja, hogy a nemzetközi kereskedelem

feltételrendszerét alapvetően meghatározó Incoterms szokványt hét különféle

szempontból vizsgálja, és ez által végigkísérje az értékesítés (export) illetve a beszerzés

(import) teljes folyamatát. E komplex elemzés nemcsak az adott tranzakció szakmailag

helyes dokumentálást teszi lehetővé, de rámutat az Incoterms paritás által

meghatározott „teljesítés” fogalmának eltérő szabályozására valamint föltárja azokat a

kritikus helyzeteket is, amelyek jogszabálysértéshez, illetve szerződésszegéshez

vezethetnek.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



KI ELŐTT ÉS MEDDIG TITOK?

ÜZLETI ADATOK VÉDELME ÉS AZ EKÁER

HRABOVSZKI ÁGNES ZSUZSA

Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar , főiskolai docens

[email protected]

Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer bevezetése az adminisz-

tráció növekedésén, a fuvarozás potenciális késleltetésén túl felveti az üzleti titok

védelmének problematikáját.

Az Art. kiegészítése szerint a rendszerbe elektronikusan fel kell tölteni a szállított

áru mennyiségét, címzettjét vagy feladóját, és az áru értékét. Az adózók nem kaptak

arról tájékoztatást, hogy adataikat a hatóság milyen módon használja és tárolja, azonban

nyilvánvalóan szükséges a rendszerben az adószám szerinti lekérdezés lehetősége

ahhoz, hogy a deklarált célt, az áfa megfizetésének ellenőrzését az adóhatóság

ellenőrizni tudja. Esetleges rendszerhiba (már előfordult), illetve az adatbázis szándékos

feltörése a vállalatok üzleti titkait illetéktelen kezekbe juttathatja, jelentős károkat okozva.

Mivel sem a jogszabály sem a hatóság nem ad semmiféle garanciát a gazdálkodók

érdekeinek védelmére, így az üzleti titkaik megőrzése magukra a gazdálkodó szervezetekre

hárul.

A veszély elhárításának legegyszerűbb módja, ha az eladó adószáma nem kerül a

rendszerbe az értékesített áruval összekapcsolható módon.

Mivel az EKÁER csak közúti fuvarozásra vonatkozik, bármely más fuvarozási mód

használata elhárítja a veszélyt. Vasúti fuvarozás esetén az esetleges közúti szakasz

bejelentés köteles, így iparvágánnyal nem rendelkező eladó vagy vevő számára célszerű

megoldás vasúton közvetlenül elérhető logisztikai szolgáltató bekapcsolása, mint a

nemzetközi fuvarozás feladója vagy címzettje.

Az Európai Unió más tagállamába irányuló kivitel vagy onnan történő behozatal

esetében az Art. 178. § szerint:

„45. Címzett: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére

irányuló beszerzését vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya,

46. Feladó: a terméknek Magyarország területéről az Európai Unió más

tagállamába irányuló, vagy első belföldi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó

részére történő - értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, valamint az

általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba

nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője,”

A logisztikai szolgáltató, mint az értékesítést ténylegesen megvalósító személy,

szerepelhet feladóként és címzettként.

Az EXW fuvarparitás alkalmazása esetén a külföldi vevő a feladó a

fuvarokmányon, bejelentést pedig tehet a közvetett vámjogi képviselő.

A vámjogi képviselő személyét célszerű időszakonként megváltoztatni, vagy

párhuzamosan több képviselőt megbízni.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A CMR FUVARLEVÉL FUNKCIÓI A NEMZETKÖZI

KERESKEDELMI ÉS A LOGISZTIKAI

FOLYAMATOKBAN

DR. HORVÁTH ANNAMÁRIA


főiskolai docens

[email protected]

A nemzetközi kereskedelem, valamint az ahhoz kapcsolódó logisztikai folyamatok

számos okmány alkalmazását követelik meg annak érdekében, hogy azok hatékonyan

és a jogszabályoknak megfelelően bonyolódjanak le. Ezek közül egyre nagyobb

jelentőséggel bír a nemzetközi közúti fuvarozásban használt CMR fuvarlevél (CMR

consignment note), amelynek kibővült szerepét és funkcióit mutatja be az előadás. A

CMR fuvarlevél rendeletetése napjainkban már nem korlátozódik kizárólag a

klasszikus fuvarokmány definíciójára, amely szerint bizonyítékként szolgál arra, hogy

a fuvarozó az adott küldeményt az okmányban meghatározott mennyiségben és

minőségben átvette fuvarozásra, a fuvarozási szerződés megkötésére és a fuvarozási

feltételekre, hanem használják kereskedelmi szerződési feltételek teljesítési

igazolásaként, valamint egyre többször hatósági ellenőrzések és eljárások esetében is

bizonyító erejű okmányként kerül előtérben. Mindezek kérdéseket vetnek fel a CMR

fuvarjogi egyezményben meghatározott és szabályozott CMR fuvarlevéllel

kapcsolatosan, amelynek kiállítását a fuvarjogi egyezmény nem is teszi kötelezővé. Az

előadás azt vizsgálja, hogy a gyakorlatban megfelelően alkalmazzák-e CMR

fuvarlevelet, a közúti fuvarozáson túl más gazdasági események dokumentumaként is

használható-e, továbbá olyan kérdésekre is keresi a választ, mint például helyesen

töltik-e ki a fuvarlevelet, az a fél állítja-e ki az okmányt, akinek az a kötelezettsége

lenne, vagy mikor kötelező a CMR fuvarlevél kiállítása.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



3PL, 4PL SZOLGÁLTATÓK ÚJ KIHÍVÁSAI AZ

ELLÁTÁSI LÁNCBAN

DR. ORBÁN GABRIELLA ILDIKÓ


főiskolai docens

[email protected]

A 3PL (third party logistics providers) és 4PL (fourth party logistics providers)

szolgáltatók az ellátási lánc egészére vagy egy részére nyújtanak logisztikai

szolgáltatásokat. A 3PL szolgáltatók leginkább logisztikai outsourcing-partnerként

ismertek, akik a tárolási, átrakási és szállítási tevékenységet átveszik az ellátási láncban.

Időközben szolgáltatásaik kiegészültek hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokkal

is. A 4PL szolgáltatók a (nemcsak logisztikai) folyamatokat az ellátási lánc egészére

optimalizálják, integrátori szerepet játszanak. A 4PL-knek nem kell saját fizikai

erőforrásait használniuk, nem is minden esetben rendelkeznek ezekkel, sokszor fejlett

informatikai eszközökkel koordinálják a tevékenységeket. A piaci és jogszabályi

változásoknak köszönhetően a logisztikai szolgáltatóknak számos új kihívással kell

szembenézniük. Az informatika területén olyan ugrásszerű fejlődésnek lehetünk tanúi,

amely üzleti szempontból is kihívások elé állítja a szolgál-tatókat, gondoljunk csak az

adtavédelemre, az elektronikus üzletkötésre, a megvál-tozott informatikai

jogszabályokra. A tanulmány ezen változásokat tárja fel, és rendszerezi, valamint

szempontrendszert ad az újdonságoknak való megfeleléshez. Külön kiemelésre

kerülnek a hazánkban is számottevő többségben levő kis és középvállalkozások,

amelyek logisztikai szempontból hátrányban vannak az egységes fellépés hiánya miatt.

Az ő szempontjukból az is kiemelt fontosságú, hogy miért érdemes logisztikai

szolgáltatót alkalmazniuk, hogyan tegyék meg az első lépéseket a nyitás felé.



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



BARÁT VAGY ELLENSÉG?

AVAGY A FOGYASZTÓ, MINT A VISSZUTAS

LOGISZTIKA LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA

MOSONYINÉ ÁDÁM GIZELLA


főiskolai adjunktus

[email protected]

A fogyasztó megnyerése az ellátási lánc szereplőinek közös célja,

értékfolyamataikat hozzá igazítják. Azonban a fogyasztást követően az értékét elvesztő

termékek, erőforrások, csomagoló eszközök kikerülnek az eredeti láncokból, és az

ártalmatlanításukra, kezelésükre, illetve az érték visszanyerésre helyeződik át a

hangsúly. Ez utóbbiakban a visszutas logisztika vállal szerepet, amely a feleslegessé

váló erőforrások maradványértékének regenerálásáért felelős, közreműködve a

hulladékgazdálkodási folyamatokban. A hatékony és eredményes újrahasznosítási

folyamatok szempontjából a szelektív begyűjtési rendszerek bírnak jelentőséggel,

amelyek sikeressége többek között a fogyasztók közreműködésén alapul. A szelektív

hulladékbegyűjtés nem új keletű, számos módszere került bevezetésre, mégis

napjainkban egyre gyakrabban merül fel probléma működtetésével, elsősorban

fogyasztói hibák miatt, amely a környezettudatos nyugati társadalmakban is egyre

jellemzőbb. Mi ennek a jelenségnek az oka, s ez hogyan befolyásolja a visszutas

rendszerek működését?

Célom a tanulmány megírása során, hogy feltárjam és értelmezzem azokat a

tényezőket, összefüggéseket, amelyek rámutatnak a fogyasztói közreműködés

szerepére az értékteremtő, majd érték visszanyerési folyamatokban. Továbbá

megvizsgálom, hogy a visszutas logisztikai folyamatok sikeressége érdekében milyen

változtatásokra van lehetőség a szelektív begyűjtési folyamatok szempontjából.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Az á llámádő ssá g-vá lsá g e s kezele se áz EÜ-bán (kő nyvbemutátő )

Helyszín: E. I. 40. | Szerző: Dr. Losoncz Miklós

A könyv a Gazdasági és Monetáris Uniót (GMU) ért szuverén adósságválság

fejleményeit és a válságkezeléssel kapcsolatos tapasztalatait és dilemmáit elemzi.

Középpontjában egyfelől az euróövezet intézményrendszere, működése és

hatásmechanizmusai, másfelől a szuverén adósságválság közötti összefüggések

elemzése áll. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy egyrészt a szuverén adósságválság

hogyan érintette a GMU működését, beleértve annak három pillérét (a kilépést, az

államcsődöt és a kisegítés tilalmát). Másrészt azt elemzi, hogy a válságkezelés jegyében

a tagállamok, illetve főképpen az európai uniós intézmények milyen változtatásokat

hajtottak végre a GMU intézmény- és szabályrendszerében, valamint

gazdaságpolitikájában, azon belül a gazdasági kormányzásban.

12.00-13.00 DR. LOSONCZ MIKLÓS

AZ ÁLLAMADÓSSÁG-VÁLSÁG ÉS KEZELÉSE AZ EU-BAN



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5




A vilá ggázdásá g e s á mágyár gázdásá g áktuá lis ke rde sei

Helyszín: E. I. 35. | Szekcióelnök: Dr. Majoros Pál

13.20-13.40 DR. KRUPPA ÉVA

A WTO SZEREPE ÉS A MEGA-REGIONÁLIS KERESKEDELMI

MEGÁLLAPODÁSOK

13.40-14.00 DR. PÓLYI CSABA

BRAZÍLIA ÉS A LATIN-AMERIKAI RÉGIÓ NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSAI

14.00-14.20 DR. NESZMÉLYI GYÖRGY IVÁN

EGYIPTOM GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KILÁTÁSAI

14.20-14.40 DR. MOLDICZ ISTVÁN CSABA

TAJVAN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

14.40-15.00 DR. ENGELBERTH ISTVÁN

VÁLTOZÓ KÍNAI GAZDASÁGI JELENLÉT AFRIKÁBAN

15.00-15.20 DR. NAGY GYULA

VÁLSÁG UTÁN, KRÍZIS ELŐTT FÉLÚTON?



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A WTO SZEREPE ÉS A MEGA-REGIONÁLIS

KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOK

DR. KRUPPA ÉVA


főiskolai tanár

[email protected]

A WTO-nak, a Világkereskedelmi Szervezetnek, amelyik 2015-ben ünnepli

megalakulásának 20. évfordulóját 160 tagja van. A WTO tagjai között konszenzussal

létrejött megállapodások a nemzetközi kereskedelem értéke 90 százalékának

biztosítanak globális szabályozási keretet. A szervezet vitarendezési szabályai a

tagállamok kereskedelmi problémáinak kiszámítható eljárási folyamatát garantálják.

A WTO tekintélyes nemzetközi szervezet, de szerepe változóban van. Ennek

legfőbb bizonyítéka a 2001-ben kezdődött Doha fejlesztési forduló hosszúra nyúlt

tárgyalási sorozata, amelyet csak részlegesen zártak le 2013 decemberében az

Indonéziában rendezett 9. Miniszteri Konferencián. A globalizáció jelen, a digitális

technikai vívmányok által meghatározott időszakában a nemzetközi kereskedelem is

jelentős átalakuláson megy keresztül, annak rendszere, a nemzetközi forgalom

geográfiája, a forgalom összetétele, és még a statisztikai számbavételi módok is

változnak ("Made in the World"). A nemzetközi gazdasági kapcsolatok új, lényegi

vonásai ismertek, köztük a nemzetközi kereskedelem komplex jellege, a termelés,

szolgáltatás, keres-kedelem szoros összefonódása, a nemzetközi értékláncok hatása,

nemzetközi nagy-vállalatoknak az országok gazdaság- és kereskedelempolitikájának

liberális irányzatára gyakorolt hatása.

A nemzetközi kereskedelem egyre erősödő globális jellemzői mellett nagy teret

nyernek az országok, országok csoportjai között létrejövő szabadkereskedelmi

megállapodások is. Ezek száma már eléri a 300 úgynevezett regionális megállapodást.

A WTO tagországainak a két- és többoldalú egyezményeik során a nemzetközi szervezet

szabályait figyelembe kell venniük, de a felek megállapodhatnak olyan kérdésekben,

amelyeket a WTO szabályrendszere megenged vagy amire nem terjed ki.

Előadásomban arra keresem a választ, hogy a WTO tagállamai között miért

szaporod-nak a szabadkereskedelmi megállapodások, ezek milyen hatással lehetnek

magára a nemzetközi szervezetre. Kutatásom kiemelt területe, hogy az úgynevezett

mega-regionális megállapodásoknak, köztük az EU és az USA közötti, még tárgyalások

alatt álló szabadkereskedelmi egyezménynek milyen hatásai lehetnek a WTO műkö-

désére. Kutatási kérdéseimre a választ a vonatkozó szakirodalom, a WTO

dokumentumainak kritikai feldolgozásával, valamint a nemzetközi kereskedelmet

jellemző főbb tendenciák statisztikai elemzésével és leírásával mutatom be.

A téma feldolgozását előadásaim keretében a gazdasági és nemzetközi

tanulmányok alap- és mester szintű képzésben tudom hasznosítani.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



BRAZÍLIA ÉS A LATIN-AMERIKAI RÉGIÓ

NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSAI

DR. PÓLYI CSABA



[email protected]

A latin-amerikai régiót elemző tanulmányok többségének értékelése szerint az

elmúlt három évben tapasztalt lassuló gazdasági növekedés azt jelzi, hogy lezárult az

alapvetően kedvező külső tényezőkre (a nyersanyagok és energiahordozók magas

világpiaci ára, olcsó hitelforrások, a kínai növekedés gerjesztette kereslet) és a bővülő

középosztály belső fogyasztására támaszkodó növekedés szakasza. A régió regionális

nagyhatalma, Brazília recesszió közeli állapotba került, gazdasági növekedése 2014-

ben alig érte el a 0,2%-t. A rossz emlékeket felidéző infláció (6,41%) és a magas

alapkamat (12,15%) miatt nő a szociális feszültség. A nagy léptékű szociális

programok, a recesszió és a protekcionista gazdaságpolitika a fizetési mérleget és a

külkereskedelmi mérleget is deficitbe fordította A termelékenységi világrangsorban az

ország már csak a 116-ik. A világ hetedik gazdaságának lassulását külső és belső

tényezők okozták, mert a fejlett világ és Kína keresletének csökkenése mellett a belső

fogyasztás bővülése is megtorpant. A növekedést akadályozó tényezők továbbra is az

oktatás alacsony színvonala, az infrastruktúra elmaradottsága és a beruházásoknak a

GDP-n belüli szerény mértéke. A 2014 októberében kis többséggel újraválasztott Dilma

Rousseff köztársasági elnöknek a költséges szociális programok fenntartása mellett a

gazdasági bizalom visszaállítása és a növekedés beindítása az első számú feladat, ám

ehhez népszerűtlen reformok kellenek. A kongresszusban 28 politikai párt képviselői

foglalnak helyet, ami megnehezíti a törvények elfogadásához szükséges kormányzati

többség biztosítását. Mivel Brazília súlya meghatározó a régióban, ezért gyengélkedése

rányomta bélyegét Latin-Amerika és a Karib térség egészének alig 1,1%-os

növekedésére. A tanulmány áttekinti Brazília és a térség fejlődési kilátásait és

bepillantást enged a magyar - latin-amerikai kapcsolatok alakulására is.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



EGYIPTOM GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI

KILÁTÁSAI

DR. NESZMÉLYI GYÖRGY IVÁN PH.D.


Kereskedelmi Intézeti Tanszék

főiskolai docens

[email protected]

Az előadás kiindulópontja, hogy a négy évvel ezelőtti, sokak által előszeretettel

Arab tavasznak nevezett politikai átalakulási folyamat nem oldotta meg az Egyiptom

leglényegesebb gazdasági és társadalmi problémáit. Az egyiptomi gazdaság sem

növekedési mutatók, sem más makro mutató szempontjából nem volt képes még a

Mubarak-rendszer utolsó éveinek szintjére visszatérni. Az ország devizatartalékai

számottevően apadtak, a munkanélküliség növekedett. A 85 millió körüli lakosság –

különösen a népesség bő felét kitevő mélyszegénységben élő réteget kilátásai, a

felemelkedés esélyei nem javultak.

A hadsereg éléről 2014 nyarán elnökké választott Szíszi tábornok és kormányzata

hivatalba lépése óta a stabilizálódás bizonyos jelei érzékelhetőek, és a radikális iszlám

fordulat esélyei is csökkentek, ma még nem látható világosan, hogy az egyiptomi

gazdaság és társadalom a kilábalás rögös útjára lépett-e, avagy a négy éve tartó zsákutca

egy újabb felvonását éli meg.

The starting point of this paper is that the political changes in early 2011 – called

Arab Spring – has not brought an appropriate solution for the most important economic

and social problems of Egypt. The Egyptian economy – in terms of growth and other

macro-indicators – could not be recovered even to the level of the last years of

Mubarak-regime. The foreign exchange reserves decreased considerably and the

unemployment grew. Prospects for the Egyptian society of 85 million people, especially

for the poorest groups (which ranges to the half of the population) have not yet

improved.

Since General Sisi, the former head of the armed forces was elected in summer of

2014 as President, there are slight signals can bee seen towards stabilization. In addition

the chance for a radical Islamist turn decreased. Even though, it is still difficult to

foresee whether the Egyptian economy and society stepped to the hard road of recovery

or it is just another stage of the stalemate that lasts four years ago.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



TAJVAN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI

KAPCSOLATAI

MOLDICZ CSABA


főiskolai tanár

[email protected]

Jelenleg az Európai Unió és Tajvan között nincs életben olyan gazdasági

kooperációt elősegítő megállapodás, amely túlmenne a WTO szabályok által nyújtott

keretrendszeren. Annak ellenére, hogy a magas hozzáadott értékkel bíró tevékeny-

ségek gazdaságpolitikai felértékelődési folyamatának folyatódása ennek az állapotnak

a felülvizsgálatát indokolná, az elmúlt években jelentős lépések nem történtek e

kérdésben. Tajvan gazdasági jelentőségének megítélése gyakran az ország gazda-

ságának a nagysága, vagy annak az EU külkereskedelmében való részesedése alapján

történik. Ez a megközelítés azonban nem veszi figyelembe az ország globális ellátási

láncokban való kiemelt és központi szerepét.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



VÁLTOZÓ KÍNAI GAZDASÁGI JELENLÉT

AFRIKÁBAN

DR. ENGELBERTH ISTVÁN

Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar Közgazdasági Intézeti

Tanszéki Osztály

főiskolai docens

[email protected]

Kína afrikai térnyerése folyamatos volt az utóbbi két évtizedben. Tudatos és

rendkívül pragmatikus politikának, államilag vezérelt lépéseknek lehettünk tanúi,

melyek alapvetően rajzolták át a világgazdaság térszerkezetét. A felemelkedő keleti

birodalom erőteret épített Afrikában, mely elsősorban a fekete kontinens Szaharától

délre eső részét érintette. A változás vesztese leginkább Európa, illetve az egykori

gyarmattartó országok voltak, melyek befolyása folyamatosan csökkent Afrikában. A

gazdasági és ezzel együtt politikai terjeszkedés célja sokáig az volt, hogy a gyorsan

növekvő ázsiai gazdaság számára biztosítsák a nyersanyagokat, kiemelten a kőolajat.

A kínai jelenlét főbb jellemzői azonban változni látszanak. A kínai tőke már egyre

gyakrabban jelenik meg a helyi feldolgozóiparban is, és nem csak a nyersanyag-

kitermelésben. Az államtól független magánbefektetők is mindinkább felfedezik

maguknak Afrikát. Napjainkban már nem csak az olcsó keleti áruk árasztják el a fekete

kontinenst, hanem egyre több modern technológiát is kínai közvetítéssel ismernek meg

a földrész lakói. Mindeközben Peking kihasználja azokat, az Európai Unió és az USA

által az afrikai államoknak adott kereskedelempolitikai kedvezményeket, amelyek

révén termékeit – a számára hátrányos vámhatárokat megkerülve – juttathatja el az

amerikai és az európai piacokra. Fontos szerepe van annak is, hogy a kínai termékeknek

egy folyamatosan bővülő és biztos piacot biztosítson a pekingi politika.

A fejlődő kapcsolatokat alig érintette a 2008-2009 utáni pénzügyi-gazdasági válság.

Sőt, Peking tovább növelte súlyát versenytársaihoz képest a kontinensen. Az egyre

intenzívebb kapcsolatok egyik következménye, hogy az afrikai gazdaság elindult a

fejlődés útján. Bár a kínai jelenlétet sok tekintetben hasonlítják az egykori európai

gyarmatosítókéhoz, számos különbség is tapasztalható. Talán Kína lesz az a külső erő,

amely a legszegényebb kontinens államait valóban segítheti a felzárkózásban, a

modernizációban.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



VÁLSÁG UTÁN, KRÍZIS ELŐTT FÉLÚTON?

DR. NAGY GYULA

Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar Pénzügyi Intézeti Tanszék

főiskolai tanár

[email protected]

A 2007 közepétől kibontakozott globális pénzügyi válság, amelynek

középpontjában a bankrendszer problémái álltak, az évtized utolsó két évében szuverén

adósságválságba fordult. Következményei felerősítették a nemzetközi pénz-ügyi

rendszer egészének működési kockázatait. A kialakult válság fő hatótényezői

tekintetében egyetértés van a közgazdászok körében. A krízis okai között említhető a

kedvező nemzetközi likviditás nyomán beindult hitelexpanzió, a túlzott pénzügyi

tőkeáttétel alkalmazása, az egyes eszközpiacokon kialakult árbuborék, a háztartások

nagymértékű és gyors ütemű eladósodása, a komplex, kockázati szempontból nehezen

áttekinthető pénzügyi instrumentumok megjelenése és terjedése, amelyekkel a

nemzetközi szabályozás és felügyelet nem tudott lépést tartani, valamint a pénzügyi

közvetítő rendszerben a nem-bank intézmények gyors térnyerése. A globalizáció

keretében gyors ütemben kibontakozott pénzügyi liberalizáció, illetve dereguláció

nyomán jelentős mértékben előrehaladt a különféle pénzügyi piacok össze-

kapcsolódása. Felértékelődött a nemzetközi pénzügyi közvetítők szerepe, a bankok

forrásszerkezetében mind jelentősebbé vált a hagyományos betétekkel szemben a

kockázatosabb tőkepiaci forrásszerzés, ugyanakkor a kockázatokkal szembeni tőke-

védelem gyenge maradt. A pénzügyi rendszer sokk-tűrő képessége romlott, miközben

létrejöttek a válságok gyors terjedésének csatornái. Mára elég jól látszanak azok a

feladatok, amelyek a válságkezelés során a globális pénzügyi rendszer stabilitásának

fenntartása érdekében szükségesek. A nemzetközi pénzügyi rendszer egyes elemeit,

területeit érintő reform végrehajtása terén azonban nagyon eltérő az előrehaladás,

aminek hátterében a krízis egyes országokra, ország-csoportokra gyakorolt

következményeiből fakadó érdekkülönbségek húzódnak meg. Az elemzés vizsgálja a

válságkezelésben a monetáris politikai intézkedések, kiemelten a nem konvencionális

eszközök (QE) alkalmazásának hatásait, a nemzet-közi pénzügyi szabályozásban a

tőkekövetelmények szigorításának lehetséges következményeit, a pénzügyi rendszer

egésze szempontjából fontos pénzügyi intézmények szabályozásának főbb problémáit,

valamint a válság kibontakozásában szerepet játszott ösztönzési rendszer anomáliáinak

kezelési lehetőségeit.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Iskőlá á jő vő ben: kő ző s mu helymunká á gázdásá gi felső őktátá s jő vő je vel kápcsőlátbán

Helyszín: E. I. 32. | Szekcióelnök: Dr. Király Gábor

13.40-14.00 CSILLAG SÁRA – GÁSPÁR TAMÁS – GÉRING ZSUZSANNA – KIRÁLY

GÁBOR – KOZÁK MARIETTA – KÖVES ALEXANDRA – SEBESTYÉN

GABRIELLA – ZOLTAYNÉ PAPRIKA ZITA

ISKOLA A JÖVŐBEN. MŰHELYMUNKA A GAZDASÁGI FELSŐOKTATÁS

JÖVŐJÉVEL KAPCSOLATBAN

14.00-15.20 WORKSHOP



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



ISKOLA A JÖVŐBEN: MŰHELYMUNKA A

GAZDASÁGI FELSŐOKTATÁS JÖVŐJÉVEL

KAPCSOLATBAN

CSILLAG SÁRA1 – GÁSPÁR TAMÁS1 – GÉRING ZSUZSANNA1 – KIRÁLY

GÁBOR1 – KOZÁK MARIETTA1 – KÖVES ALEXANDRA2 – SEBESTYÉN

GABRIELLA1 – ZOLTAYNÉ PAPRIKA ZITA2 1Budapesti Gazdasági Főiskola, 2Budapesti Corvinus Egyetem

főiskolai docens – tudományos főmunkatárs – tudományos munkatárs – egyetemi

docens – főiskolai hallgató – egyetemi tanársegéd – főiskolai hallgató – dékán

[email protected] - [email protected] -



[email protected] - [email protected]

A szekcióban bemutatásra kerülő kutatási projekt célja, hogy feltárja, hogy a

gazdasági képzésben aktívan részt vevő oktatók és kutatók hogyan gondolkodnak a

gazdasági képzés jövőjéről, milyen jövőképet tartanak ezzel kapcsolatban ideálisnak

(’normatív vízió’) és milyen utakat és lépéseket javasolnak, hogy el tudjunk mozdulni

e ’normatív vízió’ irányába.

Mivel az új technológiák és társadalmi gyakorlatok elterjedése, valamint a

gazdasági-társadalmi környezet átalakulása megkérdőjelezi az adottnak vett

válaszainkat az oktatással és a tanulással kapcsolatban, fontos azoknak a kérdéseknek

a vizsgálata, hogy hogyan tanulunk, miért tanulunk, kinek és milyen formában érdemes

tanulnia, vagy hogyan befolyásolja a környezet az oktatás jövőjét. A kutatási műhelyen

bemu-tatásra és modellezésre kerülő kutatás nem csupán azonosítani kívánja ezeket a

kihívásokat, hanem válaszokat is keres rájuk oktatók és oktatási szakemberek

bevonásával.

A kutatás során egy kétnapos workshop keretében jártuk körül ezt a témát oktatók,

kutatók és oktatási szakértők bevonásával. Vizsgálati megközelítésünk a backcasting

(magyarul visszafejtésnek vagy jövőből való visszatervezésnek fordíthatnánk) logi-

káján alapul. Ez egy olyan jövőkutatási felfogás, amely különböző ’jövő-verziókat’

próbál kidolgozni a társadalmi valóság különböző szintjein (legyenek azok vállalatok,

városok vagy akár társadalmak) és megpróbálja az ehhez vezető lépéseket azonosítani.

A műhely részeként ennek a folyamatnak egy szakaszát, a jövőbeli vízió kidolgozását

szeretnénk modellezni a résztvevőkkel a világkávézó módszert használva.

Ezt megelőzően a résztvevők megismerkedhetnek a program folyamatával és a

használt módszerek fő jellemzőivel, egy oktatókkal készített interjúkra épülő kutatás

eredményeivel a témában, valamint egy friss, a Financial Times által a gazdasági

képzés jövőjéről szervezett konferencia tapasztalataival.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



Kő zgázdásá gtán Helyszín: E. I. 37. | Szekcióelnök: Ivánné dr. Hild Márta

13.40-14.00 IVÁNNÉ DR. HILD MÁRTA

SAMUELSON MINT ELMÉLETTÖRTÉNÉSZ

14.00-14.20 LŐRINCZ SÁNDOR – DR. ERDÉLYI ÉVA – DR. TARJÁN TAMÁS

HAZÁNK GAZDASÁGI RANGSORA EURÓPÁBAN, KÜLÖNÖS

TEKINTETTEL A VENDÉGLÁTÁSRA

14.20-14.40 ZSUPANEKNÉ DR. PALÁNYI ILDIKÓ – DR. WEISZ ÁGNES

EGY NÉPBETEGSÉG PREVENCIÓS GYAKORLATA NEMZETKÖZI

KITEKINTÉSBEN

14.40-15.00 DR. SZATMÁRI FERENC – ZSANKÓ DÁNIEL

AZ INFORMATIKAI BERUHÁZÁSOK HASZONMÉRÉSE

15.00-15.20 TÓTH ZSUZSANNA

A SZERKEZETI KONVERGENCIA ELEMZÉSI LEHETŐSÉGEINEK

BEMUTATÁSA MAGYARORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



SAMUELSON MINT ELMÉLETTÖRTÉNÉSZ

HILD MÁRTA


Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály

CSc, tanszékvezető egyetemi docens

[email protected]

A közgazdaságtan utolsó „generalistájaként” fellépő Paul A. Samuelson az elmélet

számos területén elért eredményeivel emelkedett a főáramú közgazdaságtan élvonalába,

Nobel-díjas tudósokat indított el pályájukon, világhírű tankönyve közös közgazdasági

nyelvet vezetett be világszerte. Az előadás e tekintélyes tudományos életmű kevésbé

ismert részére, Samuelson elmélettörténeti munkásságára összpontosít. Rávilágítunk

határozott állásfoglalására abban az utóbbi évtizedekben erősen vitatott kérdésben, hogy

hasznos-e a modern közgazdászok számára az elmélettörténet. Amellett, hogy e

kételyeket Samuelson mindig igyekezett eloszlatni, számos publikációja kifejezetten

elmélettörténeti témákat tárgyal. Több írása elemzi a klasszikus iskolát, ezen belül

különösképpen Adam Smith jelentőségét, továbbá Keynes hozzájárulását a makro-

ökonómia elméletéhez. A „közgazdaságtan családfája” tankönyve minden újabb

kiadásában változatlanul megtalálható. Hosszú életpályáját végigkísérte az elméleti

közgazdásszal szembeni kihívások változása és a közgazdaságtan elméletének,

különösképpen az egyes részproblémákra vonatkozó kutatási területeknek a jelentős

megújulása, miközben a szakmán belüli és a kívülről jövő kritikák nem egyszer igen

élesen vetették fel a közgazdaságtan egzakt tudományos jellegére vonatkozó dilemmákat.

Mindez elmélettörténeti munkásságában is tükröződik. Több kiváló kortársához

hasonlóan nem ragaszkodott mindenáron ahhoz, hogy időnként ne vizsgálja felül a

közgazdaságtan „fejlődésére” vonatkozó korábbi koncepcióját. A főáramú közgazdászok

jelentős része mindenesetre elismeréssel fogadta Samuelson határozott felhívását a

közgazdaságtan történetének wigh interpretációjára, függetlenül attól, ezt az

elmélettörténeti koncepciót a modern elmélettörténet-írás és a tudományfilozófia új

közelítései igen kritikusan kezelik. Bemutatjuk az elmélettörténészként fellépő

Samuelson szemléletformáló szerepét a közgazdaságtan területén és ez irányú

munkásságának korabeli hatását a közgazdaságtan történetére. Ez utóbbira vonatkozóan

felvázoljuk a legújabb szakirodalomban tárgyalt, főleg elmélettörténeti jellegű kritikákat

és problémafelvetéseket, jelezve azt is, hogy napjainkra az éppen száz évvel ezelőtt

született Samuelson tudományos munkássága minden bizonnyal egyre terebélyesedő

kutatási témává vált.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



HAZÁNK GAZDASÁGI RANGSORA EURÓPÁBAN,

KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VENDÉGLÁTÁSRA

LőRINCZ SÁNDOR – ERDÉLYI ÉVA – TARJÁN TAMÁS

Budapesti Gazdasági Főiskola, MITO

tanszéki osztályvezető-helyettes, főiskolai docens – tanszéki osztályvezető, egyetemi

docens – CSc, tudományos főmunkatárs


[email protected]

Az EU gazdaságpolitikája és jövője szempontjából az EU-s országok és régiók

gazdasági konvergenciája kiemelt cél és feladat. Mivel a régiók és országok

makrogazdasági teljesítményének konvergenciája nem történhet strukturális közeledés

nélkül, ezért a statisztikai vizsgálatunk alapját a strukturális konvergencia vizsgálata és

mérése szolgáltatja.

Ez alapján a matematikai statisztikai (összehasonlító) vizsgálatok és módszereink

a következők.

1. Direkt hatékonysági struktúra-összehasonlítások:

Ágazati hozzáadott érték és az ágazati teljes kibocsátás arányának

segítségével,

Ágazati felhasználási struktúra-összehasonlításokkal.

2. Béta- és szigma-konvergencia vizsgálatok.

3. Struktúra-összehasonlítások az ágazatok felhasználási struktúra-vektorának

korrelációja/távolsága segítségével.

4. Leontief-inverz segítségével történő, indirekt struktúra-vizsgálatok.






1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



EGY NÉPBETEGSÉG PREVENCIÓS GYAKORLATA

NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN

ZSUPANEKNÉ DR. PALÁNYI ILDIKÓ, DR. WEISZ ÁGNES,


főiskolai docens, főiskolai adjunktus


Korunkban rengeteg ember számára jelent életminőség-változást a diabétesz

betegség. E betegség a beteg, az ellátórendszer, a társadalom egésze számára súlyos

terheket okoz. Mivel a diabétesz előfordulási gyakorisága erőteljes növekedést mutat,

ezért a prevenció kiemelten fontos. A II. típusú diabétesz esetén számos klinikai

vizsgálat igazolja a prevenció realitását. A diabétesz prevenció különböző fajtái

(elsődleges, másodlagos, harmadlagos prevenció) esetén alkalmazható hatékony

megoldások kialakításával a diabétesz és szövődményeinek kialakulása megelőzhető,

illetve időben kitolható. A magyarországi prevenciós gyakorlat tökéletesítéséhez

célszerű egyrészt figyelembe venni a WHO globális NCD cselekvési terv 2013-2020

célkitűzéseit és ajánlásait, másrészt áttekinteni azokat a külföldi gyakorlatokat,

amelyek „best practice”-ként például szolgálhatnak számunkra. A tanulmány arra

vállalkozik, hogy egyrészt összefoglalja a WHO globális NCD cselekvési terv

diabetesre vonatkozó prevenciós ajánlásait és a megvalósítás eddigi tapasztalatait,

másrészt a benchmarking módszerét felhasználva bemutassa az USA, Nagy-Britannia,

Írország, valamint Spanyolország jelenleg alkalmazott hatékony prevenciós

megoldásait. Kiemelten foglalkozunk a prevenció azon elemeivel, amelyek hazánkban

is alkalmazásra javasolhatóak.

A tanulmány a BGF Gazdálkodási Karán folyó “MEDIC SPHERE Klinikai adatok

komplex, többcélú, egészségügyi, gazdasági és oktatási célú felhasználása informatikai

eszközök támogatásával” (TÁMOP-4.2.2A-11/1/KONV-2012-0009) projekthez

kapcsolódó kutatási eredményeket mutatja be.





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



AZ INFORMATIKAI BERUHÁZÁSOK

HASZONMÉRÉSE

SZATMÁRI FERENC – ZSANKÓ DÁNIEL


főiskolai docens, hallgató


A vállalkozások folyamatosan rendkívül komoly befektetéseket végeznek az IT

rendszereik fejlesztésére, miközben a beruházások hasznáról nem sok információ áll

rendelkezésükre. A hatalmas informatikai kiadások megtérülésének becslésére

dolgoztunk ki egy értékelési eljárást.

A dolgozatunk első részében szekunder kutatást végeztünk. Feltártuk az IT

beruházások haszonelemzésének eddig publikált eljárásait, amelyek elérhetőek voltak

számunkra. Megvizsgáltuk a közgazdasági hasznosságvizsgálati módszereket, a

pénzügyi elemzési módszereket, továbbá az IT beruházásokra kimunkált komplex

elemzési módszereket. Mindegyik ajánlott eljárásrendet értékeltünk aszerint, hogy

mennyire alkalmas a hazai vállalkozások számára.

A szekunder kutatás eredményeinek alapján kimunkáltunk egy értékelő modellt az

IT beruházások hasznának értékelésére. A modell keretrendszerét a költség-haszon

elemzés (Cost Benefit Analysis – CBA) adja:

Ennek keretében a teljes körű költségfelmérést a Gartner Group TCO (Total Cost

of Ownership) módszerével javasoljuk végezni, ami a birtoklás teljes költségét adja,

ráadásul a cég számviteli rendjébe is beilleszthető számlarendszerben.

A hasznok számszerűsítését a Microsoft REJ TVO módszerével (Total Value of

Opportunity) javasoljuk végezni, ami neve szerint gyors gazdasági haszon

meghatározást ígér, valójában azonban egy komoly odafigyelést igénylő alapos

módszertan.

A kockázatok figyelembevételét a projekt kockázatmentes diszkontráta értékének

meghatározásával célszerű biztosítani.

A fenti három (költségek, hasznok, diszkontráta) bemenő adatkör kimunkálása után

kerülhet sor az IT beruházás hasznossági mutatóinak kiszámítására.

A modellünket egy MS Excel alapú számolótáblába programoztuk

„ERP_értékelő_modell_Financial.xls” néven. Az alapadatok beírása után a diszkontált

beruházás elemzési mutatókat a program kiszámolja:

a nettó jelenértéket (NPV),

a belső megtérülési rátát (IRR),

a jövedelmezőségi mutatót (PI),

végül a megtérülési időt (PB).

Az Excel fájl felhasználói utasításokkal és hibaüzenetekkel kellően felszerelt.





1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A SZERKEZETI KONVERGENCIA ELEMZÉSI

LEHETŐSÉGEINEK BEMUTATÁSA MAGYARORSZÁG

PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

TÓTH ZSUZSANNA


adjunktus

[email protected]

Az Európai Unió 2004-ben tíz országgal bővítette tagjainak számát. Az új tagok

gazdasági felzárkózásának vizsgálata három fontosabb területre terjed ki: a nominális

konvergenciára, mely a maastricht-i kritériumok teljesítését mutatja, a

reálkonvergenciára, mely a régebbi EU tagállamokhoz viszonyítja az új tagállamok

reálfejlettségét, végül a szerkezeti konvergenciára, melynek részletes tartalmával eddig

kevés kutatás és publikáció foglalkozott. Előadásomban a felzárkózás eme aspektusból

történő elemzésének lehetőségeit vizsgálom.

Az eddigi kutatások e harmadik kategóriában általában két mérőszám alakulását

vizsgálták: a mezőgazdasági foglalkoztatottak arányát, illetve az üzleti élet jogi

környezetét. Dolgozatomban célul tűztem ki, hogy e konvergencia-kategóriában olyan

mutatószámokat is vizsgáljak az eddig ismertetetteken felül, melyeket a reál- és

nominál értékek kevésbé befolyásolnak, és melyek tovább árnyalják az egyes országok

szerkezeti fejlődéséről alkotott képet. A mezőgazdasági foglalkoztatottak arányán kívül

ezért más területeken is törekedtem a szerkezeti konvergencia-folyamat

számszerűsítésére.

A rendszerváltó országok esetén a szerkezet átalakulása a magánszféra kiala-

kulásaként, lehetőségeinek fejlődéseként is értelmezhető, ahol a magánszféra alatt a

háztartások és vállalatok összessége értendő. A piacgazdaság egyik legfontosabb

jellemzője az önálló vállalkozások működtetése, a versenyző vállalati szektor

kialakulása. Ehhez megfelelő gazdasági-politikai, társadalmi és intézményi háttérre van

szükség, ennek bemutatása lehet a szerkezeti konvergencia egyik kulcspontja. A

magánszféra másik szektorát a háztartások jelentik, e szektorra vonatkozó

számításokkal is bővítettem az eddig megszokott elemzési módszereket. A számítások

eredményeinek bemutatását végül egy olyan rövid elemzéssel zárom, melyben a

felzárkózást Chapple és Lester modelljéből kiinduló eszközrendszer segítségével

vizsgálom.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5




Kápitálizmusmődellek Helyszín: E. I. 35. | Szekcióelnök: Dr. Antalóczy Katalin

16.00-16.20 SZABÓ PÉTER

„EGY ORSZÁG-KÉT RENDSZER”: A KÍNAI MODELL

16.20-16.40 WALTHER THOMAS

JAPÁN KAPITALIZMUSMODELLJE

16.40-17.00 DÉL LÁSZLÓ

AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS BALTI MODELLJE

17.00-17.20 VISNYEI REBEKA MÓNIKA

A MEDITERRÁN KAPITALIZMUSMODELL ITÁLIA TÜKRÉBEN

17.20-18.00 KUCSMA DÁVID

VÁLTOZNAK-E A KAPITALIZMUSMODELLEK? – DÁNIA ESETE



1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



„EGY ORSZÁG – KÉT RENDSZER”:

A „KÍNAI MODELL”

SZABÓ PÉTER


hallgató

[email protected]

Az Egyesült Államok ingatlanpiaci buborékának kipukkadása, majd az amerikai

jelzálogpiac válsága egy olyan megállíthatatlan mechanizmus kezdetét jelentette,

amely az egész világra kiterjedő pénzügyi és gazdasági válságot eredményezett. Ennek

hatására újra felerősödött a Kínával szembeni nemzetközi nyomás, a kínai modell

fenntarthatóságát többen megkérdőjelezték. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a

„kínai modell”, milyen eszközökkel, s végül milyen sikerrel kezelte a válságot.

A dolgozat szerkezeti egységét 4 fő gondolatrész alkotja:

Az első fő gondolat a „Kínai modell” kialakulásának bemutatásával foglalkozik.

E fejezet megírása során bemutatásra kerül Mao Ce-tung új demokráciáról vallott

nézete. 1953-ra új cél a szocializmus lefektetése majd 1958-ra már a kommunizmust is

elképzelhető célnak tartotta. Teng Hszia-ping az 1982-ben megtartott kongresszuson

kijelentette: „saját utunkat kell járnunk, sajátosan kínai színezetű szocializmust kell

építenünk.”

Mao Ce-tung 1976-ban bekövetkezett halála egy korszak végét, egyben egy új

korszak kezdetét jelentette a távol-keleti ország számára. Teng Hsziao-ping 1978

decemberében meghirdette a „reform és nyitás” politikáját és Kína ismételten elindult

azon az úton, hogy a világ legnagyobb gazdaságává váljon. Összegezem azt, hogy Kínát

milyen állapotban érte a válság.

A világméretű recesszió Kínát is elérte. A Válság kitörése után jelentős változások

mentek végbe. A gazdasági növekedés mintegy kétharmada a belső fogyasztás – magán

és kormányzati – növekedésének, fennmaradó része pedig a beruházások

növekedésének volt tudható.

A dolgozatban bemutatásra kerülnek a kínai kormány válságkezelő intézkedései. A

válságkezelő intézkedések pozitív hatásai. Igyekszem választ találni a kérdésekre: hogy

a „kínai modell” gazdaságélénkítő csomagjai miért jártak sikerrel? Miért járt ez a

modell nagyobb sikerrel, mint az európai országok modelljei? Lehet-e ezt a modell-t

másolni?




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



JAPÁN KAPITALIZMUSMODELLJE

WALTHER THOMAS

Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar – Nemzetközi Gazdálkodás

hallgató

[email protected]

Japán, mint ország, mint kultúra, de mint gazdaság is elég távol áll

Magyarországtól. Az első világháború előtt Magyarország még megelőzte Japánt a

gazdasági teljesítményt tekintve, ma pedig nyomába sem ér. A második világháborúig

sem nevezhető fejlett gazdaságnak, a változás szele a második nagy háború után érte el

az országot. A változás folyamata több tényezőn alapul, ezek három csoportba sorol-

hatók: kulturális felfogás és emberek, gazdaságpolitika és világpolitika. Nagy

vonalakban ezek a hagyományok és kultúra hatása az emberi felfogásra és gondol-

kodásmódra, a magasan kvalifikált emberi tőke jelenléte, illetve ezt megelőzően annak

kiépítése, a megszállást követően kialakult világrend törekvései és egy, a

kommunizmushoz hasonlító, szinte teljes mértékben az állállam által irányított

gazdaság. Ezekről, illetve a növekedés, többszöri megtorpanásának okairól is szó lesz.

Az első válság megjelenésével Japán nem tud visszatérni eredeti növekedési pályájára,

végül eljutunk Japán legutóbbi, még a mai napig is tartó folyamatos recessziójáig. Ezek

után következik a mai helyzetének elemzése gazdasági mutató-számokkal,

grafikonokkal, diagramokkal. Végül Japán mai problémáinak felfedésével, illetve a

gazdaságpolitikájának törekvéseivel zárul le a bemutatás, rövid kitekintéssel a várható

közeljövőre.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS BALTI MODELLJE

DÉL LÁSZLÓ


hallgató

[email protected]

Napjaink egyik hazai és nemzetközi szinten is virágzó kutatási témája a

kapitalizmus változatainak (varieties of capitalism, VoC) vizsgálata. Az elmúlt

évtizedekben több olyan, a világgazdaság szempontjából is jelentős esemény történt,

amelyek újabb lendületet adtak a témával foglalkozó kutatásoknak. A Szovjetunió

felbomlása után különös figyelem irányult a szovjet uralom alól felszabaduló

országokra, kérdésként merült ugyanis fel, hogy vajon ezek az országok a kapitalizmus

valamely már meglévő modellje irányába fognak fejlődni, vagy teljesen más utakat

fognak bejárni.

A rendszerváltás óta eltelt 25 évben számos tanulmány bizonyította, hogy a balti

államok a 90-es években nagyon hasonló, látványos eredményeket produkáló fejlődési

pályán haladtak, melyet a szakirodalom gyakran emleget balti útként. Észtország,

Lettország és Litvánia dinamikus növekedésének alapja a külföldi hiteleken és

beruházásokon alapuló mesterségesen generált belső fogyasztás volt, ám a pénzügyi és

gazdasági válság hamar rávilágított a modell korlátaira.

A 2008-as év egyrészt tehát különösen aktuálissá tette a VoC kutatásokat: mivel a

kapitalizmus egyes modelljei nem egyformán reagáltak a válságra, újabb kérdésként

merült fel, hogy hogyan teljesítenek az egyes modellek, melyik tudja eredménye-

sebben kezelni a krízist. Másrészt a válság a balti modell és Európa teljesítményének,

eredményeinek felülvizsgálatát is aktuálissá tette.

Jelen tanulmány célja a balti országcsoport gazdasági teljesítményének vizsgálata

az Európa2020 stratégiában lefektetett indikátorok tükrében, valamint a teljesítmény

mögött álló tényezők feltárása. Mivel egy gazdaság teljesítményét és verseny-

képességét leginkább annak intézményrendszere befolyásolja, írásom középpontjában

az állami szerepvállalás (adó- és jóléti rendszer, szociális kiadások, állami funkciók

hatékonysága) vizsgálata áll, mely jelentősen összefonódik a már említett VoC

kutatásokkal is.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



A MEDITERRÁN KAPITALIZMUSMODELL ITÁLIA

TÜKRÉBEN

VISNYEI REBEKA MÓNIKA


hallgató

[email protected]

A közgazdászok és a közgazdasági szakma négy fő kapitalizmusmodellt

különböztet meg és tesz így különbséget országok és országok között, besorolva egy-

egy modellbe őket. A globalizációs folyamatok és az utóbbi évek válsága hatására

besorolhatók-e az országok egy-egy ilyen modellbe?

Jelen tanulmány Olaszország példáján keresztül hivatott erre a kérdésre választ

adni, mely a mediterrán modell egy almodelljét alkotja.

A dolgozat első szerkezeti egységében a mediterrán modell alapvető jellegzetes-

ségeit emelem ki, illetve azt, hogy Olaszország miért is tér el a mediterrán modell többi

országától, Görögországtól, Spanyolországtól vagy akár Portugáliától. Ehhez leginkább

történelmi okok járultak hozzá, legfőképp az, hogy egységes Olasz-országról

mindössze alig több mint, 150 éve beszélhetünk. Emellett nagymértékben befolyásolták

az ország gazdasági, politikai életét a világháborús pusztítások valamint a Mussolini

vezette fasiszta állam is.

Olaszország számos ok miatt instabilnak tekinthető, ami rövid és hosszú távon egyaránt

veszélyeket hordoz magában. A tanulmányban bemutatásra kerülnek a gazdaság-politikai

ciklusok, melyek segítségével vizsgálhatóvá válik, hogy a modell elméleti

jellegzetességeivel megegyeznek-e a valóságban alkalmazott gazdaságpolitikai eszközök.

A kilencvenes években Olaszország belépett az eurózónába, de nem tudott belépni

a nemzetközi versenybe, ezzel együtt folyamatosan romló adatok írták le Olaszország

helyzetét, így ezek bemutatására is kitérek a dolgozatomban mielőtt a válság hatásait

elemezném.

Olaszország 2008-at követően nehéz helyzetbe került, az államadóssága nőtt, a

gazdasági versenyképessége folyamatosan romlott és a veszélyeztetett országok közé

sorolták. Az egyensúlyi gondokkal küzdő ország esetén kérdésessé vált az, hogy képes-

e fennmaradni és tud-e továbbműködni a mediterrán modell jellemzőinek megfelelően.

Ennek megválaszolásához statisztikai adatok és a jelenlegi kormányzat működésének

elemzése nyújthat segítséget.




1 2 - 1 3 M a r c h 2 0 1 5



VÁLTOZNAK-E A KAPITALIZMUS MODELLEK?

-DÁNIA ESETE-

KUCSMA DÁVID


hallgató

[email protected]

Epheszoszi Hérakleitosz szerint „Semmi sem állandó, csak a változás maga.”

Dolgozatom célja, hogy megvizsgáljam a kapitalista piacgazdaság modellek

természetét, változékonyságát. Hipotézisem az, hogy egy kellően nagyméretű krízis

(például a 2008-as pénzügyi-gazdasági világválság) képes változásra kényszeríteni a

kapitalizmus tipológiákat, valamint alkotó országaikat is.

A konferenciára készült írásom négy részre osztható fel. Elsőként magát a

piacgazdaságot jellemzem és néhány aktuális problémáját vetem fel. Második lépésben

a kapitalizmus modellek létrejöttét mutatom be különös tekintettel arra, hogy milyen

nehézségekkel kell megbirkóznunk az államok modellekbe sorolása során, mely gazdasági-

társadalmi instrumentumok szükségesek és melyek használhatatlanok. A harmadik részben

a skandináv kapitalizmus modell változékonyságát szemléltetem Dánia példáján. Az

ország történelmének és kulturális sajátosságainak bemutatása után a hangsúlyt Dánia

gazdasági helyzetének vizsgálatára helyezem. Elemzésem középpontjában a 2008-as

pénzügyi-gazdasági válság hatásainak begyűrűzése és az erre adott politikai,

gazdaságpolitikai válaszok eredményessége ál. Az utolsó részben a fent említett

időszakot elemezve következtetéseket vonok le arra vonatkozóan, hogy a skandináv

kapitalizmus modell vajon változott-e ezen válság hatására? Jobban kezelte-e a

válságot, mint más modellek? Végül megpróbálok arra is választ adni, hogy milyen

hosszú távú előrejelzésekkel élhetünk a kapitalizmus modellek jövőjét illetően?

A konferenciára készült dolgozat megírásakor igyekeztem nemzeti vagy

nemzetközi szervezetek (többek között: Dán Statisztikai Hivatal, OECD, WTO)

naprakész, megbízható statisztikáit, elemzéseit, kutatási eredményeit felhasználni,

kiemelni belőlük a számomra adekvát értékeket, s ezek alapján új következtetéseket

levonni.


Documents

ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK...CSc, Egyetemi tanár – CSc, Tudományos főmunkatárs – PhD, Egyetemi adjunktus [email protected] – [email protected] – [email protected]