5
38 39 interjú Nahalka Istvánnal KONSTRUKTÍV TANULÁSELMÉLET, TANULÁSI EREDMÉNYEK MÉRÉSE Interjú Nahalka Istvánnal „A tanulók maguk konstruálják meg a saját tudásukat.” Napjaink sokféle változásának eredményeképp mást gondolunk hasznos tudásnak, mint akár ötven évvel ezelôtt. A társadalmi, gazdasági, kulturális átalakulások a pedagógia világát sem hagyják érintetlenül, új kutatások, és ebbôl következôen új felfogások születnek, amelyek más nézôpontból szemlélik a tanulást és az ezt szolgáló tevékenységrendszert. A konstruktív tanu- láselmélet arra az elôzetes tudásra épít, amelynek kialakulása már magzatkorban megkezdôdik, és amihez folyamatosan új ismereteket kapcsol a tanuló. Hogyan építsen a pedagógus erre az elôzetes tudásra? Miként viszonyuljon a tanulók különbözô szintû elôzetes ismereteihez? Hogyan válhatunk a fogalmi váltások megélésén keresztül nyitottá az egész életen át tartó tanulásra? Nahalka István oktatáskutatóval, a konstruktív pedagógia legismertebb hazai szakértôjével be- szélgettünk. Hogyan változott a tanulásról alkotott felfogás és tudás, ha egy évszázadnyi, vagy ha csak egy évtizedes periódusra tekintünk vissza? Bizonyára más trendek jellemzôk a 20. és a 21. századra. Az biztos, hogy a pedagógia ma egy csendes forradalmat él át ebből a szempontból. Legfeljebb a szűkebb szakmai körökben kelt néha izgalmat egy-egy új eredmény vagy új elmélet, amely más megvi- lágításba helyezi a dolgokat. Egy jó százéves idősíkon nézve azonban valóban azonosítható egy lényeges változás az iskolai ta- nítás, tanulás folyamatával kapcsolatos megnyilvánulásokban, a pedagógiai szakszövegekben, ugyanis ma erősen jelen van egy új fogalom, ami szinte rátelepszik erre a diskurzusra. Ez a kompetencia, kom- petenciafejlesztés 1 fogalma. De említhető ugyanígy az is, hogy valamilyen értelemben a tanulás került a középpontba a tanítással szemben, illetve a tanuló a pedagógussal szemben. Ezek nagyon lényeges változások, alapvető átalakulások napjainkban, de valójában már tényleg körülbelül száz éve tartanak. Mégis erősen megkérdőjelezhető, hogy a lényeget ragadjuk-e meg, ha ily módon fogalmazunk. A kompetencia fogalmával ugyanis baj van, nincs egyértelmű definíciója. Ha azt nézzük, hogy mi az a közös rész, ami mindegyik meghatározásban vagy megközelítésben egyaránt benne van, akkor azt találjuk, hogy a kompetencia valami olyasmi, ami használható tudást jelent. És ha ebből indulnánk ki, akkor akár arra is következtethetnénk, hogy korunk iskolája felfedezte azt, hogy használható tudást kell nyújtani a gyerekeknek. Miközben minden korban minden iskola használható tudást akart adni! Így leegyszerűsítve semmitmondóvá válik a dolog, mint ahogy hasonlóan semmitmondó a tanulóköz- pontúság és a tanulásközpontúság is önmagában. Mi más lett volna mindig is az iskolai munka kö- zéppontjában, ha nem a tanulás és a tanuló? Ha a felszínen maradunk az új fogalmak ér- telmezésével kapcsolatosan, akkor azok akár üres jelszavakká is válhatnak, ezért a változások lényegét mélyebben érdemes elemezni. Ugyanis nem arról van szó, hogy most fedeztük fel, hogy az iskolának hasznos tudást kell átadnia, hanem arról, hogy mást gondolunk a hasznos tudásról, mint régen. Ötven- hatvan évvel ezelőtt az volt a hasznos tudás, ami közvetlenül felhasználható volt a gyakorlatban, és úgy gondolták, hogy azok a tudáselemek, amelyeket a tanuló ember felnövekedve egész életén keresz- tül használni fog, át is adhatók az iskolában. Ma már azonban ezt nem gondoljuk így, hiszen azt sem tudjuk, hogy húsz év múlva milyen tudásra lesz szükség a különböző területeken. Sőt, még azt sem, hogy húsz év múlva milyen szakmák, milyen fog- lalkozások lesznek. Tehát alapvetően megváltozott a hasznos tudás fogalma, ami az egész életen át tartó tanulás megközelítéshez vezetett bennünket, a tanulók illetve a tanulás tekintetében pedig mást gondolunk ma arról, hogy mit helyezzünk a fókuszba. Milyen vizsgálatok, kutatások kísérik ezt a változási folyamatot annak érdekében, hogy töb- bet tudjunk arról, hogy mi ma a használható tudás és hogyan értelmezzük/valósítsuk meg a tanulás és tanulóközpontú pedagógiát? Mindenekelőtt a követelmények, a társadalom elvárásai változtak meg. Ezt természetesen követték a neveléstudományi kutatások, a pszichológiai kutatások és a kapcsolódó fejlesztések, melyek reagál- nak a társadalomban zajló változásokra, a mostani igényekre. Ez persze fokozatos átalakulást, egy folyamatot jelent. Lényege, hogy a társadalom elvárásai változnak meg, és ezt követi valamilyen mó- don a pedagógia, próbálja értelmezni, tudományos alapokra helyezni. Az egész életen át tartó tanulás gondolata a pedagógiában már negyven évvel ezelőtt is jelen volt, csak nem így mondtuk. A változások tudományos megalapozásának egyik legfontosabb állomása a konstruktivista peda- gógia 2 megszületése, ezelőtt mintegy harminc-negyven évvel. Elsősorban Piaget 3 kezdeményezése alapján, illetve az ő gondolatait követve formálódik meg fokozatosan az, amit ma már konstruktivista pedagógiának tekintünk. Ez a felfogás gyökeresen megváltoztatja a tanulásról alkotott elképzelésün- ket, ugyanis azt mondja, hogy a tanulók nem átveszik a tudást valahonnan, azaz nem a tudás közvetí- 1 A kompetencia fogalmáról, a kompetenciafejlesztésről lásd bővebben: Alma a fán – Párbeszédek a kompetenciafejlesztésről (2010), Tempus Közalapítvány, Budapest; Kompetencia, tanulási eredmények, képesítési keretrendszerek (2009), Tempus Közalapítvány, Budapest. A kiadványok elektronikus formában elérhetők: www.tka.hu » Könyvtár 2 NAHALKA István: Konstruktív pedagógia – eg y új paradigma a láthatáron (I.). In: Iskolakultúra. 1997, 7. 2. 21–33. o. (II.): 7. 3. 22–40. o. (III.): 7. 4. 21–31. o. 3 Jean PIAgET svájci pszichológus és ismeretelmélet-teoretikus. Az általa kidolgozott elméletben a fogalmak egyszerű és tapasztalathoz kötött sémákon keresztül egyre komplexebb struktúrákat alkotnak, a pszichés fejlődés a világ megismerő ábrázolásának és szemléltetésének (kognitív reprezentációjának, illetve rekonstrukciójának) folyamatos differenciálódásán keresztül valósul meg. A folyamatot az asszimiláció (a környezetből származó tapasztalatok már meglévő sémákba való beillesztése) és az akkomodáció (a sémáknak a környezethez való igazítása) egyensúlyának fokozatos megjelenése jellemzi. Piaget-nak a gyermek kognitív fejlődésére vonatkozó elképzelései nagy hatással voltak az intelligenciakutatásokra. (Forrás: Wikipédia).

Alma 3 07 NahalkaIstvan

Embed Size (px)

Citation preview

  • 38 39interj Nahalka Istvnnal

    KONSTRUKTV TANULSELMLET, TANULSI EREDMNYEK MRSE

    Interj Nahalka Istvnnal

    A tanulk maguk konstruljk meg a sajt tudsukat.

    Napjaink sokfle vltozsnak eredmnyekpp mst gondolunk hasznos tudsnak, mint akr tven vvel ezeltt. A trsadalmi, gazdasgi, kulturlis talakulsok a pedaggia vilgt sem hagyjk rintetlenl, j kutatsok, s ebbl kvetkezen j felfogsok szletnek, amelyek ms nzpontbl szemllik a tanulst s az ezt szolgl tevkenysgrendszert. A konstruktv tanu-lselmlet arra az elzetes tudsra pt, amelynek kialakulsa mr magzatkorban megkezddik, s amihez folyamatosan j ismereteket kapcsol a tanul. Hogyan ptsen a pedaggus erre az elzetes tudsra? Miknt viszonyuljon a tanulk klnbz szint elzetes ismereteihez? Hogyan vlhatunk a fogalmi vltsok meglsn keresztl nyitott az egsz leten t tart tanulsra? Nahalka Istvn oktatskutatval, a konstruktv pedaggia legismertebb hazai szakrtjvel be-szlgettnk.

    Hogyan vltozott a tanulsrl alkotott felfogs s tuds, ha egy vszzadnyi, vagy ha csak egy vtizedes peridusra tekintnk vissza? Bizonyra ms trendek jellemzk a 20. s a 21. szzadra. Azbiztos,hogyapedaggiamaegycsendesforradalmatltebblaszempontbl.Legfeljebbaszkebbszakmaikrkbenkeltnhaizgalmategy-egyjeredmnyvagyjelmlet,amelymsmegvi-lgtsbahelyeziadolgokat. Egyjszzvesidskonnzveazonbanvalbanazonosthategylnyegesvltozsaziskolaita-nts,tanulsfolyamatvalkapcsolatosmegnyilvnulsokban,apedaggiaiszakszvegekben,ugyanismaersenjelenvanegyjfogalom,amiszintertelepszikerreadiskurzusra.Ezakompetencia,kom-petenciafejleszts1fogalma.Deemlthetugyangyazis,hogyvalamilyenrtelembenatanulskerltakzppontbaatantssalszemben,illetveatanulapedaggussalszemben.Ezeknagyonlnyegesvltozsok,alapvettalakulsoknapjainkban,devaljbanmrtnylegkrlbellszzvetartanak.Mgisersenmegkrdjelezhet,hogyalnyegetragadjuk-emeg,hailymdonfogalmazunk. Akompetenciafogalmvalugyanisbajvan,nincsegyrtelmdefincija.Haaztnzzk,hogymiazakzsrsz,amimindegyikmeghatrozsbanvagymegkzeltsbenegyarntbennevan,akkorazttalljuk,hogyakompetenciavalamiolyasmi,amihasznlhattudstjelent.shaebblindulnnkki,akkorakrarraiskvetkeztethetnnk,hogykorunkiskoljafelfedezteazt,hogyhasznlhattudstkellnyjtaniagyerekeknek.Mikzbenmindenkorbanmindeniskolahasznlhattudstakartadni!gyleegyszerstvesemmitmondvvlikadolog,mintahogyhasonlansemmitmondatanulkz-

    pontsg s a tanulskzpontsg is nmagban.Mims lettvolnamindig isaz iskolaimunkak-zppontjban,hanematanulssatanul? Ha a felsznen maradunk az j fogalmak r-telmezsvel kapcsolatosan, akkor azok akr resjelszavakkisvlhatnak,ezrtavltozsoklnyegtmlyebben rdemes elemezni.Ugyanis nem arrlvansz,hogymostfedeztkfel,hogyaziskolnakhasznostudstkelltadnia,hanemarrl,hogymstgondolunkahasznostudsrl,mintrgen.tven-hatvanvvelezeltt azvolt ahasznos tuds, amikzvetlenlfelhasznlhatvoltagyakorlatban,sgygondoltk,hogyazokatudselemek,amelyeketa tanul ember felnvekedve egsz letn keresz-tl hasznlni fog, t is adhatk az iskolban.Mamrazonbaneztnemgondoljukgy,hiszenaztsemtudjuk, hogy hsz v mlva milyen tudsra leszszksgaklnbzterleteken.St,mgaztsem,hogyhsz vmlvamilyen szakmk,milyen fog-lalkozsoklesznek.Tehtalapvetenmegvltozott

    ahasznostudsfogalma,amiazegszletenttarttanulsmegkzeltshezvezetettbennnket,atanulkilletveatanulstekintetbenpedigmstgondolunkmaarrl,hogymithelyezznkafkuszba.

    Milyen vizsglatok, kutatsok ksrik ezt a vltozsi folyamatot annak rdekben, hogy tb-bet tudjunk arrl, hogy mi ma a hasznlhat tuds s hogyan rtelmezzk/valstsuk meg a tanuls s tanulkzpont pedaggit? Mindenekelttakvetelmnyek,atrsadalomelvrsaivltoztakmeg.Ezttermszetesenkvettkanevelstudomnyikutatsok,apszicholgiaikutatsoksakapcsoldfejlesztsek,melyekreagl-nak a trsadalomban zajl vltozsokra, amostani ignyekre.Ezpersze fokozatos talakulst, egyfolyamatotjelent.Lnyege,hogyatrsadalomelvrsaivltoznakmeg,seztkvetivalamilyenm-donapedaggia,prbljartelmezni,tudomnyosalapokrahelyezni.Azegszletenttarttanulsgondolataapedaggibanmrnegyvenvvelezelttisjelenvolt,csaknemgymondtuk. Avltozsoktudomnyosmegalapozsnakegyiklegfontosabbllomsaakonstruktivistapeda-ggia2megszletse, ezelttmintegy harminc-negyven vvel. Elssorban Piaget3 kezdemnyezsealapjn,illetveazgondolataitkvetveformldikmegfokozatosanaz,amitmamrkonstruktivistapedagginaktekintnk.Ezafelfogsgykeresenmegvltoztatjaatanulsrlalkotottelkpzelsn-ket,ugyanisaztmondja,hogyatanulknemtveszikatudstvalahonnan,azaznematudskzvet-

    1Akompetenciafogalmrl,akompetenciafejlesztsrllsdbvebben:Alma a fn Prbeszdek a kompetenciafejlesztsrl(2010),TempusKzalaptvny,Budapest;Kompetencia, tanulsi eredmnyek, kpestsi keretrendszerek (2009),TempusKzalaptvny,Budapest.Akiadvnyokelektronikusformbanelrhetk:www.tka.huKnyvtr

    2NAHALKAIstvn:Konstruktv pedaggia eg y j paradigma a lthatron(I.).In:Iskolakultra.1997,7.2.2133.o.(II.):7.3.2240.o.(III.):7.4.2131.o.

    3JeanPIAgETsvjcipszicholgussismeretelmlet-teoretikus.Azltalakidolgozottelmletbenafogalmakegyszerstapasztalathozktttsmkonkeresztlegyrekomplexebbstruktrkatalkotnak,apszichsfejldsavilgmegismerbrzolsnaksszemlltetsnek(kognitvreprezentcijnak,illetverekonstrukcijnak)folyamatosdifferencildsnkeresztlvalsulmeg.Afolyamatotazasszimilci(akrnyezetblszrmaztapasztalatokmrmeglvsmkbavalbeillesztse)sazakkomodci(asmknakakrnyezethezvaligaztsa)egyenslynakfokozatosmegjelensejellemzi.Piaget-nakagyermekkognitvfejldsrevonatkozelkpzelseinagyhatssalvoltakazintelligenciakutatsokra.(Forrs: Wikipdia).

    Ha Ha Ha

  • 40 41

    tseaz,amiatanulsifolyamatotelidzi,hanematanulkmagukkonstruljkmegasajttudsukat.Ebblkiindulvaegyrisijptmnyszletik,amiegyegszenjpedaggitjelent. svanegynagyonrdekesmsiktudomnyoshttris,legalbbszzvestrtnetimlttal,melysszekapcsoldikazelzvel.Hagyomnyosanazttekintettkssokhelyenezmaisjelenvanta-nulsi tevkenysgnek,ha a tanulmemorizlvagygyakorol.Valamikor az iskolkdnt tbbsgeennekmegfelelenmkdtt, ilyen jelleg tevkenysgeket knlt a tanulknak.Tulajdonkppen areformpedaggikmegszletstlkezddentgultkiradiklisanazatevkenysgrendszer,amiata-nulstszolglja.Ezakitgulsleginkbbaztjelenti,hogyolyantevkenysgek,amelyeketazemberekahtkznapiletbenvgeznek,megjelennekaziskolbanis,sotttanulsitevkenysgekkvlnak.Ilyenpldulamunkavgzs.Valamikorfelsemerlt,hogyamunkatanulsitevkenysgislehet.Aztna20.szzadhszasveibenmegjelentekamunkaiskolk4,saztaisizgalmastrtnetevanamunkatanulsi tevkenysggvlsnak.Egymsikpregnnspldaa jtk,amivalamikoregyltalnnemvoltatanulsrsze,mamrazonbansokkalnagyobbmrtkbenmegjelenikatanulsitevkenysgekrendszerben.Vagypldulittvanaprojekt,melylnyegbenagazdasgitevkenysgekbenkerltel-trbe,majdapedaggiafelismerte,hogyeztaziskolbanisjllehetalkalmazni.Szmtalanilyenpldtlehetnemgmondani,alnyegkaz,hogyapedaggusokltalalkalmazottmdszerekegyjrszeatrsadalommsterleteinislteztevkenysg,melyeknekkidolgoztkapedaggiaitfordtst. Haegypedaggustmegkrdeznk,hogyhogyanvalstjamegakompetenciafejlesztst,akkornagyvalsznsggelolyasmitfogmondani,hogyamitakompetenciafejlesztrkattartunk,aztasokatjtszunk,tevkenykedtetemagyerekeket,projektetszerveznk,segyltaln,valahogymsazegsz.Afolyamatokmlyre tekintveazt talljuk,hogyaz iskolbanmamregy jvalgazdagabbtevkenysgrendszerszolgljaatanulst.Termszeteseneznemminden,mertklnkellenemgbe-szlnnkadifferencilsrl,akooperatvtevkenysgekrlvagyaznlltanulsfontossvlsvalsszefggsben a tanuls tanulsrl.Vannakolyannagyon frekventlt kutatsi-fejlesztsi tmkapedaggiban,amelyekszorosanktdnekatanulshozsmindegyikaztmutatja,hogyvalbanradi-klisanmegvltozottatanulsrlalkotottfogalmunk.

    Milyen kutatsi alapjai vannak a konstruktv tanulselmletnek? Alapvetenktolyannagykutatsi terletvan, amelyalapokkal szolglt akonstruktivizmusel-fogadshoz,adaptivitsnakazrtkelshez.Azegyikagyermektudomnyikutatsoknakakre,amsikpedigakonstruktivistaalapszemlletprogramokelksztseskiprblsaaz iskolkban,amelyekabevlstisvizsgltk.Ezekarszbenkutatsnak,rszbenfejlesztsnektekinthetksrletekfnyesenaltmasztottkakonstruktivizmusalapelveit. Agyermektudomny(children science)egytkrfordts,amiegygynyrkifejezsapedaggiban.Agyermektudomnyikutatsokaztvizsgljk,hogymilyentfogkonceptulisrendszerekkel,naivsnemnaivelmletekkelrendelkeznekatanulk,amelyekalapjnavilgrlgondolkodnak,aprobl-mikatmegoldjk,kommuniklnakegymssalsvelnk,stb.Akonstruktivizmusegyikalapfeltevseaz,hogylteznekilyenelmletekagyerekekfejben,amikalapjngondolkodnak,mghaeztnemisfelttlenltudjk.EzeketavizsglatokatmgPiagetkezdteel,meglehetsenkorn,asajtgyerekeinekmegfigyelsvel,felismerveazt,hogyagyerekekmilyensajtosidekatalkotnakafejkbenavilgrl.RszbenPiagetkutatsai,majda60-as,70-esvekbenszmostovbbikutatsnagyonerskutatsi

    httrrel, tesztek, feladatlapokkidolgozsval, klnbzkoncepcikmegfogalmazsval mutattamegazt,hogyezegycsodlatossismeretlenvilg.Akutatsokeredmnyeiapedaggiaszmrarend-kvlfontosdolgotjelentenek:azt,hogyagyerekekfejenemres,hanemtelevanmindenflkkel,olyasmikkel,amikreegyltalnnemisgondoltunk,hogylteznek,sezeknagyonersenbefolysoljkatanulsifolyamataikat.Akkorhogyanlehetegyltalnennekfigyelembevtelenlkltantani? Sokhelyenlertammrpldaknt,hogytbbekkzttazderltki,hogyagyerekeksokflekpethordozhatnaka fejkbenaFldalakjrl.Aztgondolnazember,hogyezegyegyszerkrds,agyerekkezdetbenlaposnakgondoljaaFldet,mivelazemberisgisgyvoltezzelhossztrtnelmikorszakokonkeresztl,smajdvalamikormegtanuljaaziskolbanvagyotthonaszleitl,vagyegyknyvbl,filmbl,hogyaFldvaljbangmbly,sezzelafolyamatbefejezdtt.Kiderlt,hogyeznemgyvan!Tbbolyan,agyerekekfejbenlkpetazonostottakezzelkapcsolatban,amelyeknagyonhatrozott,lnyegbenelmletekkntltezkonstrukcik.Egszenizgalmasdolgokjelennekmegazegyesgyerekektesztkrdsekreadottvlaszaibl: gondolhatjaaztegygyerek,hogymiegylaposFldnlnk,devanegymsikFldavilgban,az

    rben,egygmblyvalami,amitszintnFldnekhvnak.TehtfurcsamdonmegkettziaFl-det:ottnemlnekemberek,derhajvalodalehetmenni.Tulajdonkppenagmblysget,amitllandanhall,thelyeziegymsiktestre,egymsikbolygra,sezzelltszlagmegoldjamagbanaproblmt,amiabblkeletkezett,hogylaposnakgondoljaaFldet,deaztrinformcikezzelellenttesek.

    Vannakgyerekek,akikgykpzelikel,hogyaFldnemms,mintakrlttnklvvilgmin-densg.Hafelnznekazgre,akkorazolyan,minthaegylabdtbellrlnznnek,smivelalabdagmbly,akkg,samimgottvan,azegygmbtalkot,amitulajdonkppenaFld.gyakveknemafldre,hanemaFldbenesnek.

    Aztnvanegszenfejlettkpis,amikoragyerekaztgondolja,hogyaFldnlnekazemberek,decsakatetejn.Vanegyabszoltfgglegesirny,amerreadolgokesneklefel,deaznemaFldkzppontjafeltrtnik,hanemezazirnyazrbenvan.ppenezrtoldaltsalulnemlehetlniaFldn,csakottfell.

    Mglegalbbkttovbbijellemzkpetmond-hatnnk, dems krdsben is az derlt ki, hogyilyen kpeket, elmleteket, koncepcikat, idekathordozunk a fejnkben. Ennekmegfelelen a ta-nulkisezekalapjnrtelmezikakrlttklvvilgot,ezekalapjn jelzikelre,hogymi fog tr-tnniavilgban,sezekalapjncselekszenek.Va-gyismindenfletevkenysgknek,atanulsuknakisez jelenti azalapjt.Ha tehtaz iskolbanmegakarjuktantani,hogyaFldgmbly,akkornemrt,hatudjuk,hogyagyerekekmelyikstdiumbanvannakarszbenfelsoroltakkzl. A konstruktv pedaggitmegalapozmsikvonulattehtolyanksrletiprogramokkifejleszt-se, amelyek eredmnyessgt a gyakorlatbanmr-tkmeg.Ezegyrgtafolytatottkutatsfejlesztsimdszerapedaggiban.Apedaggiaiksrleteknyilvnvalan egszen kzvetlen informcikatnyjtanakarrl,hogyakregsznagytfogpara-digmk,pl. akonstruktivistapedaggia,vagyan-

    4Areformpedaggiafejldsnekelsszakaszbankibontakozsoksznmozgalom,amelyazjpedaggiaifelfogsalapgondolattahagyomnyos,knyvekreptiskolaellenitiltakozstatmegoktatsmegjtsnakirnybanviszitovbb.Asokfletrekvstsszegezirnyzategyrszttovbbfejlesztiamunkaemberformlszerepnekfelvilgosodskorabeligondolatait,valaminta20.szzadforduljautnijpedaggiaiirnyzatokgyermekitevkenysget,aktivitsthangslyozszellemisgt.

    interj Nahalka Istvnnal

    41

    ez jelentiakarjukrt, havannak felsoroltak kzl. A konstruktv pedaggit megalapozvonulat teht olyan ksrleti programok kifejlesztse, amelyek eredmnyessgt a gyakorlatbantk meg. Ez egy rgta folytatott kutatsfejlesztsimdszer a pedaggiban. A pedaggiai ksrleteknyilvnvalan egszen kzvetlen informcikatnyjtanak arrl, hogy akr egsz nagy tfog paradigmk, pl. a konstruktivista pedaggia, vagy an

    interj Nahalka Istvnnal

  • 42 43

    nakbizonyosrszeimkdnek-eagyakorlatban.Ennekafolyamatnakazeredmnyeaz,hogymamrazinternetenkereshetnkolyan,iskolkbantnylegesenalkalmazottoktatsiprogramokat,amelyekakonstruktivistapedaggiaalapelveireplnek.

    Hogyan keletkeznek s mikortl kezdve rhetk tetten az elmletek a gyerekek fejben? Nagyonizgalmaskrds,hogyhonnansmikorindulelezafolyamat.Ittakrmgegyellentmon-dstisfelfedezhetnnk,hiszenahhoz,hogytudstkonstruljunk,elzetestudssalkellrendelkeznnk,mertabblindulhatelakonstrulsifolyamat.Debrmelyelzetestudsisnyilvnkonstrukciered-mnye,vagyisannakakonstrulshoziskellettvolnamrvalamilyenelzetestuds,shagyme-gynkegyreinkbbvisszafel,akkorholleszennekavge?Tulajdonkppenamagzatikorhozjutunkvissza,amikorelkezddikazagyfejldse,amiegyviszonylagjlmeghatrozhatidpont.Azttudjuk,hogyazjszlttekmrsokfletudssalrendelkeznek.A90-esvekbenzseniliskognitvpszichol-giai5sgyermekllektaniksrletekkeltrtkfel,hogymikazjszlttfejbenmrlteztudselemek.Termszetesennemnyelviformbanmegfogalmazotttudsrlvansz,hanemvalamifleelvrsokrlbizonyosfolyamatokkalkapcsolatban,amelyekjlvizsglhatk.Ekkorrtamegamagyarulismegje-lentBlcsek a blcsben6cmknyvethromamerikaiszerz,amelybenbemutattk,hogyacsecsemksokkal,desokkaltbbettudnak,mintahogymigondoltuk. Dehonnanvanezatuds?Akrdsmggyismegvlaszolatlanmaradt,amiretbbelmletisadhat.Vanolyannemtudomnyoselmlet,inkbbvallsosmegfontols,amelyszerintistenhelyezibelnkeztatudst.Atudomnyokeztnemtudjkvizsglni,ezrtezzelnemfoglalkoznak. Tudomnyosrtelembenislegalbbktolyanelkpzelstlehetmondani,amelyavlaszlehets-gttartalmazza.Azegyikagenetikaieredetnekanagyonersmegfogalmazsa,miszerintazatuds,ahonnanakonstrukcisfolyamatelindul,valjbanagnekbevankdolva.Tehtagnekazagyfej-ldsesorngyformljkmegazagysejtekkzttikapcsolatokat,hogyabbanmrtulajdonkppenbevangetveazakiindultuds,amireszksgvanatovbbikonstrulshoz.Eznemegyersparadigma,valsznbb,hogynemgyvan,mertagneknemhatrozzkmegennyire rszletesenelrmdonazagyszerkezett. Amsik,relisabbnaktnshallatlanulizgalmaslehetsgazagykifejldsbleredeztetialehetsgesvlaszt.Amagzatifejldssornkialakulagysejtekaszletsigmgosztdnak,saleg-elejtlelkezddikazagysejtekkzttikapcsolatokmegteremtdseis.Nylvnyokatnvesztenek,sszekapcsoldnakegymssal,saztistudjuk,hogykommuniklnak,zennekegymsnak.Eztu-lajdonkppenvletlenszerenmegyvgbe,agnekbizonyostfogdolgokatirnytanakebbl.Ezarendszermrviszonylagkorninputotveszfelakrnyezetblsproduklvalamilyenoutputot.Pldultudjuk,hogyamagzathall,lt,rzkel,ezektbbekkzttazinputok.Egyngy-thnaposmagzatmrrugdos,nkntelennektekintettmozgsoksegybreakcikjelennekmeg,amikazout-putotjelentik.Vagyisarendszervletlenszerenalakul,deinputjaisoutputjaivannak,amelyekel-indtanakegystrukturldst,illetvevalsznlegvanbenneegyrtkelrendszer,amelybizonyosdolgokatjnak,msdolgokatpedigrossznaktekint.Ezrtbizonyoskapcsolatokatezenavletlenrendszerenbellmegfogersteni,bizonyoskapcsolatokatpediggyengtenifog.Ezzelelkezddikatanulsifolyamat,amivglodavezet,hogyegyponttlperszenemegyhatrozottponttlmrkognitvfolyamatokrlbeszlhetnk,amegszletjszlttesetbenpedigmrkifejezettenkonst-rulsrl.

    Beszltnk a megvltozott trsadalmi kvetelmnyekrl, ami miatt az iskolban trtn dol-goknak is meg kellene vltoznia, hiszen fontos, hogy az iskolban is olyan dolgokkal foglalkoz-zunk, ami a klvilgban mindennapi esemnynek szmt. A konstruktv tanulselmlet hogyan tmasztja ezt al, hogyan segti a pedaggiai gyakorlatot? Akonstruktivistatanulsszemlletbenfontosszerepetjtszanakolyanelvek,amelyeketatants-tanulsfolyamatbanrdemeskvetni,ezekkzttazegyiklegfontosabbakontextuselv.Akontextuselvszerintagyerekekelssorbanolyankontextusokban,olyankrnyezetben,szitucikban tudnakjltanulni,amelyekszmukrakzvetlenlismertek,gyakorlatiasak,megfelelnekazrdekldsknek.Ennekazamagyarzataamelyaltmasztjaennekazelvnekazalkalmazstsszksgessgt,hogyhaatanulstnemazismeretektvitelneksbefogadsnaktekintem,hanematanulltalmeg-konstrulttudsptsnek,akkorazttermszetesenameglvtudstalajnlehetmegtenni.Azelzetes tuds az,amialapvetszerepetjtszikebbenakonstrukcisfolyamatban.Tulajdonkppenazelzetestudststrukturldikakonstrukcisfolyamatsorn,sezafolyamatoptimlisangymegyvgbe,haatanulnivalalehetlegtbbszllalkapcsoldikamrmeglvtudshoz. Ezrtvanszksgarra,hogyagyerekekszmrajlfelfoghatkontextusokjtszanakszerepetatanulsifolyamatban,mertakkorvalsulmegamrmeglvtudshozvalsokszllalktds.Haatantssornkevss ismertkontextusthasznlok,vagyolyankrnyezetben,szitucibantantomagyerekeket,amelyekszmukrakevssismertek,akkorottkevskapcsolatottudnakmozgstani.R-adsulazjkontextusmegrtseistanulstignyel,elbbaztisfelkellmagukbanpteni,megkellr-teni,tehtezinkbbcsakzavarjaatanulsifolyamatot.Ezrtinkbbaszmukraotthonossgotteremthelyzeteketrdemesatanulsbanmegteremteni.Ezszoroskapcsolatbanllazzal,hogyagyakorlatias,ajvfeladataitmintegyelreltoktatslehetsikeresazltalnoskpzsbensaszakkpzsbenis.

    Pedaggusknt engem ez akr meg is ijeszthet, hiszen ha pldul egy osztlyra gondolok, akkor hogyan lthatnk elre hsz-harminc jvt? Akr vissza is fordthatom a logikt, vagyis ha az elzetes tudsra szeretnk pteni, akkor az lehet az rdekem, hogy minl gyorsabban valamifle egyenletes elzetes tudst tplljak bele a gyerekekbe, amire aztn pteni tudok. Mit tegyen a konstruktv tanulselmletrl kellen tjkozott pedaggus? n,mint konstruktivista nyilvn aztmondom, az eredmnyeket tekintve ugyan nemmindegy,hogyapedaggushogyanllhozzadologhoz,dealejtszdfolyamatszempontjblteljesenrdek-telen,mivelagyerekekgyisgyiskonstruljkatudsukat.Eztperszemstanulselmlethveisgygondolhatjaasajtmegkzeltsvelkapcsolatban.Devaljbannemszksgesaz,hogyazelzetestudstekintetbenvalamifleazonossgotalaktsunkkiagyerekkztt,bizonyosrtelembeneznemislehetsges,mertazegyniklnbsgekjelentsekatudstekintetben.Mssmsdologrdekelbennnket,ezrtaztnmssmsterletekentudunkmlyebbstartsabbtudselemeketkialaktanimagunknak.Azigazipedaggiaifeladatotazjelenti,amikoragyerekekfejbenlelzeteselmletekakadlytjelentikatovbbhaladsnak.Ugyanisazelzetestudsnemelklnlttudselemekblsz-szelltotthalmaz,hanemegyszervezethalmaz. Hapldulfizikatanrkntanewtonifiziktakaromtantaniagyerekeknek,akkorszintebiztoslehetekbenne,hogyazosztlynagyrszemgegyhagyomnyosarisztotelszijellegmozgskpletethordozafejben,amithanemsikerllekzdeni,azakadlyalehetannak,hogymegrtsesmegtanuljaanewtonimozgsfelfogst.Azemberekjelentshnyadaebblkvetkezennemistudjamegtanulni,afizikatanrokpedigmajdaztmondjk,hogymindezalustasgravagyagyengekpessgekrevezet-hetvissza.Denemezazigaziok,hanemaz,hogyamitktantaniakarnak,aztkletesenszembenllazzal,amilyenelkpzelsselagyerekekrendelkeznekamozgsrl.Amikoreztaproblmtsikerlmegoldani,aztfogalmi vltsnaknevezzk,aminekalnyege,hogyjlmegkellrteni,elkellsajttaniazjgondolkodsmdot,saztistudnikell,hogymilyenesetekbenkellazjatalkalmazni.Vagyisaz

    5Akognitvpszicholgiaaksrletipszicholgiavezetirnyzataahuszadikszzadmsodikfelben.Azemberimegis-mersvizsglattlltottaaksrletezselterbe,abelsmodellek,areprezentcikkialakulsnaksirnytszerep-nektrvnyeivel.Fkutatsitmiazszlels,figyelem,emlkezs,gondolkods,nyelv,dntsvizsglata.

    6KUHL,MELTzoFF,AlisongoPNIK(2010):Blcsek a blcsben Hog yan gondolkodnak a kisbabk?TypotexKiad.

    interj Nahalka Istvnnal

  • 44 45

    jnemtrliargit,akettegyszerrevannakjelen,deagyerekeknektudniukkell,hogymelyekazokaszitucik,amelyekbenazjatkellalkalmazni. Tbbtantrgyisvan,hanemazsszesilyen,aminekatantervtfllehetpteniezekreafogalmivltsokra.ppenazazrdekes,hogymilyenlpcsknmegykeresztlatanul,milyenjkoncepcikatsajttel,svlikaproblmamegoldsainak,cselekvseinekazirnytjvbizonyoshelyzetekben.Azelzetestudsgykapjelentsszerepetapedaggusgondolkodsban.Apedaggusokjelentshnya-danemisismerieztaproblmt,merteznemvoltrszeakpzsknek.Meggyzdsem,hogyezazegyikdntokaannak,hogyatermszettudomnyosnevelsnknemelgsikeres,legalbbisabblaszempontbl,hogyatanulkatmennyiretudjukmegnyerniazeztamveltsgetignylplykirnt. Haaztnzzk,hogyhogyanviszonyuljonegypedaggusazelzetestudshoz,akkorfontoskr-dsennekasokflesgnek,a tanulkkzttiklnbsgeknek,azakadlyoknak,afogalmivltsokszksgessgnekafelmrse.Azelzetestudsbannemannakszintjeazrdekes,egytudsszintjtegybkntisnehzrtelmezni,hanemaminsge.Vajonmegfogjarteniatanulazelzetestudsasegtsgvelazjdolgot,vagynemtudjamgazltalmegrteni,mertnemtudjamegkonstrulniaztatudst,amitszeretnnk,hamegkonstrulnamagnak. A pedaggusok gyakran hivatkoznak arra, hogy azrt sem alkalmaznakmodern mdszereket,merttlnagyazosztlyltszm.Nemlehetmindenkireodafigyelni,haegynimunktcsinltat,vagynem tudminden csoportnl egyszerre jelen lenni, ha csoportmunkrl van sz.Eznemhelytllrvels,ugyanisabbl indulki,hogyapedaggusnakabszoltmdonrajtaknetartaniaakeztatanulsterein,mindenpillanatbanmindentkontrolllniakellene.Pedig eznincs gy.A tanulstsokkalinkbbnllv,atanulk,csoportokltalirnytottknetenni.Sokkalnagyobbteret,sza-badsgotkellenebiztostani,bizalmatadniebbenafolyamatbanatanulknak,nemszksges,hogyapedaggusmindentpontosanellenrizzen,amiazosztlybantrtnik.Legyenpedaggiaiirnytjaatanulsifolyamatnak.Perszenemcsakapedaggusoknak,agyerekeknekismegkelltanulniukezt,hiszennekiksenagyonvantapasztalatukerrl.

    A konstruktivista alapon felptett tantervek mennyiben ptenek a kulturlis s tudomnyos fejldsre? A termszettudomnyokban, ahogyan az jabb s jabb felfedezsek trtntek, ez viszonylag knnyen felpthetnek tnik, vagy a trtnelemben is elkpzelhet. Vajon az em-berisg tudsnak fejldse az, amit valamilyen mdon meg kell mintzni a gyerekek szmra, vagy ilyenrl nem is lehet sz? Akonstruktivizmusfellnzvetulajdonkppenmindegy,hogymittantunk,mivelarrlmondva-lamit,hogyhogyantanulatanul,snemarrl,hogymitakarunknekitantani.Felmerlperszeakr-ds,hogygyagyerektulajdonkppenakrmittanulhat,mirthatroljukbeegyltalnatanulsitartal-mat?Ennlazrtakonstruktivistkisrelisabbak,hiszentermszetes,hogymindenkorbanvannakatrsadalomnakelvrsaiarrl,hogymijelenjenmegaziskolban.Ezistalakulbanvan,azajellemztendencia,hogynemkonkrtmveltsgelemekmegadsvalfogalmazdikmegazigny,hanembizo-nyosirnyok,nagyobbmveltsgterletek,st,bizonyosfogalmivltsokazok,amikkiemelkedek.Deakonstruktivizmus fokozottanhangslyozzaa tanulsegyedisgt, szemlyessgt.Ebbl az iskvetkezik,hogymgatananyagotsakvetelmnyeketsemlenneszabadaszemlyflttmegfogal-mazni,amiegynagyonerskijelents,steljesenellentmondatartalmiszablyozsirendszernek. Amikor a pedaggiai s nem csak a konstruktivista diskurzus azt mondja, hogy differen-cilt fejlesztsrevan szksg,hogymindenkinekaztkell kapnia, amireneki szemlyesen szksgevan,pldulazelzetestudsnakasajtossgaimiatt,azellentmondannak,hogyrgztetttananyaglegyen, vagymindenkinekugyanazt kelljen tanulnia.Akonstruktivista alapelv szerintmg ahelyitantervekbensemkellenergzteniatananyagotsakvetelmnyeket,tartalmikrdsekbenisasze-mlyessg,azegyedisg,adifferencilslegyenameghatroz.Nyilvnvalanazonbanatrsadalom

    ismegkonstrulbizonyoselvrsokat,kvetelmnyeketaziskolvalszemben,sezeketfigyelembekellvennieaziskolknak.

    Korbban arrl beszlt, hogy a magzati korban egy vletlen struktrbl a krnyezeti ha-tsok ltal kezd el konstruldni egy mintzat, amiben kialakulnak kapcsolatok, vgs soron pedig ez hatrozza meg az egyedi gondolkodsi mintkat. Milyen szerepe van ebben a szoci-lis krnyezetnek? Befolysolja-e, hogy adott letkorra milyen elmletek, milyen mintzatok lesznek jelen egy gyerek gondolkodsban? Amagzatikorbanltrejvvletlenszersgbenisrengetegazonossg,hasonlsgvan,deadifferen-ciltsghoz,adifferencilshozenneknemsokkzevan.Eztsokkalinkbbksbb,akrnyezethatsaiformljk,perszenagyonsokvletlen tnyez jtszikebbenszerepet.Hogyagyerekekmilyen tuds-struktrval,milyenszemlyisggelrendelkeznek,annaknyilvnvannakkulturlismeghatroziis. Abajaz,hogyezekhezaklnbsgekhezamelyeknemcsaknagykultrkkztt,hanemmghomognebbkultrkonbelllkkzttiskialakulhatnakrendszerintaj-rosszkategriarend-szerbenkzeltnk.Pldulaztmondjuk,hogyahtrnyoshelyzetgyerekekgyengbbtudssalr-keznekaziskolba,akpessgeikfejletlenebbek,anyelvetnembirtokoljk,rosszabbulkommunikl-nak,mintatbbiek,ingerszegnykrnyezetbljnneksgytovbb.Mindenronszinteketakarunkmeghatrozni,mikzbennagyonersenmegkrdjelezhet,hogyeztnyleggyvan-e.Ugyanisami-koraztvesszkszre,hogyahtrnyoshelyzetgyerekaz iskolai tevkenysghez szksges tudstekintetbenelmarad,gyengbb,mintamsik,jobbhelyzetbenlvgyerek,akkorelfeledkeznkarrl,hogy van egynagyon fontos tnyez,mgpedig az, hogy az iskolai tevkenysgmilyen tudst ig-nyel.Elfeledkeznkarrl,hogyazesetekdnttbbsgbennyelvi,verbliskommunikcirlvansz,sa legtbbesetbennincsszazegybkommunikciscsatornkrl.Averblismdonvalkommunikcibanajhelyzetbenlvgyerekeknyilvnelnybenlesznek,mgahtrnyoshelyzetgyerekekreltalbankorltozottnyelvikdjellemz.Ugyanakkorezekagyerekekbizonyoscsatornktekintetbenjobbteljestmnyttudnakfelmutatni,stazt istudjuk,hogyezekacsatornkgyakranmgfontosabbakis,mintaverbliscsatornk.Hasonlan,akpessgekfejlettsgnekmegtlsbenmeghatroz,hogymilyenkpessgeketignyelaziskola,sknnyenmeglehet,hogyvannakolyanmsterletek,amelyeketaziskolanemhasznl,amelyekbenppenazokmutatkoznnakjobbkpes-sgnek,akiketltalbangyengbbnekvlnk.Az iskolknak teht felkellene tudniahasznlniazsszesolyankpessget,tudststapasztalatot,amiagyerekekbenmegjelenik. Amikorakultrkkzttiklnbsgekrl,egyltalnagyerekekkzttiklnbsgekrlvansz,akkornemaszintekenvalelhelyezs,aj-rosszkategrikbavalbesorolslennealnyeg,hanemhogyelfogadjukamsikkultrtis,satantsifolyamatrszvtegykamsikkultraelemeit.Ezis elzetes tudst jelent, olyan elzetes struktrkat, amelyek egy kultrahatsramr kialakultakezekbenagyerekekben.Mindezmesszenemcsaketnikaikisebbsgiproblma.Tehtnemcsakarrlvansz,hogyacignykultrtaziskolanemveszielggfigyelembe,mikzbenperszeezisigaz.Deaszegnysgkultrjtseveszielggfigyelembe,vagypldula lnyokkultrjtsem.A lny-fiklnbsgekisfontosak.Alnyokaziskolbanugyanjobberedmnyeketrnekel,dehaaztnzzk,hogykikjutnakbeafrekventltabbfelsoktatsiintzmnyekbevagy,hogyatrsadalombankikvl-nakmagasabbtrsadalmipresztzsllsokbirtokosaiv,akkormrnagyegyenltlensgekettallunk.Ezegymaszkulintrsadalom,alnyokalvetsemraszletsktlkezdveelkezddik.Ezrszeaszocializcinak,aziskolnaksaziskolainevelsnekis,mertvaljbanafikatkreatvabbneveljk.Tbbetengednkmegnekik,afiktlolyanfajtamagatartsokatiselfogadunk,amiketalnyoknlde-vinsnaktekintnk.Sokproblmavanekrl,aminekazeredmnyeaz,hogyalnyokkevsbvlnakkreatvv,pedigakreativitshallatlanulfontosatrsadalmipozcikbetltsvelkapcsolatban.Ittisegykultraklnbsgrlvansz,amitaziskolbankifejezettenrosszulkezelnk,htrnyoshelyzetbe

    interj Nahalka Istvnnal

    szempontbl, hogy a tanulkat Ha azt nzzk, hogy hogyands ennek a sokflesgnek, aszksgessgnek a felmrse. Azegybknt is nehz rtelmezni, hanemsegtsgvel az j dolgot, vagy nemtudst, amit szeretnnk, ha megkonstrulna A pedaggusok gyakran hivatkoznakmert tl nagy az osztlyltszm. Nemnem tud minden csoportnl egyszerrervels, ugyanis abbl indul ki, hogytanuls terein, minden pillanatbansokkal inkbb nllv, a tanulk, csoportokbadsgot kellene biztostani, bizalmatpedaggus mindent pontosan ellenrizzen,a tanulsi folyamatnak. Persze nemhiszen nekik se nagyon van tapasztalatuk

    A konstruktivista alapon felptett tantervek mennyiben ptenek a kulturlis s tudomnyos fejldsre? A termszettudomnyokban, ahogyan az jabb s jabb felfedezsek trtntek, ez viszonylag knnyen felpthetnek tnik, vagy a trtnelemben is elkpzelhet. Vajon az emberisg tudsnak fejldse az, amit valamilyen mdon meg kell mintzni a gyerekek szmra, vagy ilyenrl nem is lehet sz? A konstruktivizmus

  • 46 47

    hozvaalnyokat.Tehtaklnbzkultrkatisfigyelembekellvenniapedaggiban,shasznos-tanikelleneazelemeiket. Perszenemknnyfeladataz,hogyhogyanviszonyuljonehhezatanr,mertvaljbannemtu-dunkelegetezenaterleten.Hogyankellkommuniklnomahhoz,hogyazisrtse,akinemaverblisterletenfejlettebb.Mi,akikpedaggusjelltekettantunksemtudjukgyakranmegmondani.Ezrttermszeteshelyzet,hogyapedaggusoksemtudjkmgjlcsinlniaziskolban,itttartunkma,deafeladatotmrfelismertk.

    Visszatrve a fogalmi vltsra s az egsz leten t tart tanulshoz is kapcsoldva, van-e ennek korhatra, azaz felntt korban is kpesek maradhatunk-e mg fogalmi vltsok men-tn tanulni? Nyilvnval,hogyolyanhelyzetekbenisvantanuls,amikornincsszksgfogalmivltsra,lehetatudsrendszertgazdagtaniis,vagyisazegszletenttarttanulsnemszksgszerenkapcsoldikafogalmivltshoz.Determszetesenezbrmikorlehetsges.nhatvanegyvesvagyok,smostborzasztanelszgyellnmmagam,hamrnemlennkkpesfogalmivltsra,sremlem,hogygylesz ezmgnyolcvanveskoromfltt is.Ahogyaz ember idsdik,gy egyre tbb tapasztalatotszerez,egyrekidolgozottabbakazokasmi,elmletei,amelyeksegtsgvelkeresiamegoldsokataproblmkra,amikkelrtelmeziakrnyezett,ahogyancselekszik.sezeknemcsakegyrekidolgozot-tabbak,hanemegyrepreczebbenhozzvannakrendelveaszitucikhozis,hogymikormitkellal-kalmazni.Agyerekeknlsokszorazaproblma,hogykmgeztahozzrendelstnemtudjkelgjlmegtenni,ezrtssze-visszabeszlnekbizonyoshelyzetekben.Msfellviszontezegyfajtabeme-revedstisjelenthet,hiszenazidsebbvlssalezekahozzrendelsekvilgosabb,egyrtelmbbvlnak,amimiattnemtudunkelgflexibilisenviszonyulniazjszitucikhoz,mertnagyonersenlpnekfelamrmeglvelkpzelseinkadolgokmagyarzatra. Akiviszontrjnarra,hogyletbenszmtalanszorvgigltmrfogalmivltsokat,seztazlettermszetesfolyamatnaktartja,azanyitottsgtisnagymrtkbenmegtudjatartani,gyazjjelens-gekreadottreakciinemlesznekannyiramerevek.Anyitottgondolkodsegyikjellemzje,hogytud-juk,nemcsakegyetlenmegkzeltslehetazadaptv,ezrtrdemeskiprblnimsmegkzeltseketis.Haezanyitottsgkialakultbennnk,akkorakrmilyenidseniskpeseklehetnkszinteolyanfo-galmivltsokra,mintamelyekregyermekkorunkbankpesekvoltunk.Deafordtottjaisigaz:akibenazelmletekkidolgozdsasaszitucikhozvalhozzrendelsenagyonmerevmdonalakulki,azelzrkzhatezektlafolyamatoktl,seznehzsgekhezvezethet. Azegszletenttarttanulsnakazonbanmgszmtalanmssszetevjeisvan,deezazegyikalapja.Eztafajtanyitottsgotkellenemegtantaniaziskolban,arranevelniagyerekeket,hogyeztmegrizzkegszletkben,skpeseklegyenekjsjkoncepcikatfelfognissajtjuknakvallaniaksbbieken.Haaziskolbantudatostjukeztagyerekekben,harltnaksajtgondolkodsukvlto-zsra,akkorebblaszempontblkistudatosabbaksegybennyitottabbakislesznek.

    Honnan tudhatja egy j pedaggus, hogy elrte a clt, hogy jl csinlta? Vajon az iskolban a rendszeres szmonkrsek vagy a hazai s nemzetkzi kompetenciamrsek adnak-e kell informcit arrl, hogy milyen tanulsi eredmnyeket rtnk el? Vagy ha nem a mrsek adjk r a vlaszt, akkor mibl tudhatja egy tanr, hogy sikeres volt a munkja? Azutbbiravlaszolnkelszr,smostlehet,hogyfurcstfogokmondani:aszemekcsillogs-bl.seztegszenkomolyangondolom.Apedaggusszmrakzvetlenvisszajelzstjelentnagyonsokflekommunikcikzl,agyerekek,aszleiksltalbanakrnyezetrszrlvaljbanezaz,amimegersthetvalakitabban,hogyjlcsinlja,amitcsinl.Nyilvneznemadteljesvlaszterreakrdsre,deszerintemnagyonfontosvlasz.

    Amrsekkelkapcsolatban tudnikell,hogya teszt jel-legvagy legalbbishatrozottskidolgozott technikthasznlmrseknlvanegyalapvetproblma.Agye-rekek teljestmnye ezekben a tesztekben nem lland,hanem szrdsokat mutat, s ezek a szrdsok meg-lehetsen nagyok.Azt szoktukmondani, pldul az or-szgos kompetenciamrssel kapcsolatban, hogy annakadatainemhasznlhatkegynirtkelsre.Ennekazazoka,hogyagyerekeka sajtoskrlmnyektl,vletlen-tl fggenrosszabbulvagy jobbanteljesthetnek,ezrtegynileg megbzhatatlanok az egyszeri mrsek. Vanazonban egy modernmegoldsa ennek a problmnak,amihallatlanulrdekes:adaptvtesztelsnekhvjkssz-mtgppel trtnik.Ezegymoderntesztelmletialaptechnika,amiaproblmtjrsztkikszblhetvteszi.Technikailagugyannemlehetetlen,demamgviszonylagelkpzelhetetlenMagyarorszgon,hogyaszmtgpszo-bbanrassunkdolgozatotgy,hogymindenkiodalegyszmtgpel,svgigmegyegyprogramltalfelknlt

    adaptvteszten.Alnyegeazvolna,hogyezekaprogramokagyerekkorbbivlaszaitlfggenadjkakvetkezfeladatot.Ezlehetvtesziamrsihibkcskkentst,amiltalazegynekteljestmnytisbiztonsgosabbanlehetfelmrni.St,nemcsaktesztekkelvalmrsredolgoztakkiilyeneket,hanemennlkomplexebbmrsiszitucikrais,aminagyremnytjelenthetajvrenzve,deatesztekalkal-mazsaszmomrameglehetsenproblematikus. Ahogykorbbanemltettem,azegyesgyerekekfejldsrlkvetkeztetseket levonniakompe-tenciamrsiadatokblnemlehetsges,ellenbenintzmnyiszintenmrbiztosanlehet.Ugyanisottkitlagoldnakakisebbsnagyobbeltrsek,ezrtegyiskolbanavalditeljestmnytlagnagyjblmegegyezikateszteredmnyektlagval.Ezrtaztnazorszgoskompetenciamrseredmnyeiazintzmnyrtkels szempontjbl jl felhasznlhatk lennnek.Persze itt isfigyelembekell venni,hogyamatematikaisaszvegrtsikompetencitmrjkcsak.Aszvegrtsinkbbazegsziskolateljestmnye,deazrtnagyobbsllyal amagyar tanr, amatematikaviszontelgegyrtelmenamatematikatanrteljestmnye.Aztszoktkmondani,hogyegyintzmnyezenaktterletenmrtteljestmnyeltalbanmrjljellemziaziskolapedaggiaitevkenysgneksznvonalt,deazrtmgebbenisvannaktechnikaigondok,mertmagaateszteredmnyeztmgkzvetlenlnemjelzi,hanemapedaggiaihozzadottrtket7kellmrnnk. Azrtkelsegynagyonkiterjedt,vltozterlet,mertvalamikorcsakatanulkteljestmnynekrtkelstjelentette,demamrapedaggusokteljestmnynekrtkelsrlisszl.Azosztlyok,azintzmnyek,azintzmnyenbellbizonyosegysgek,pldulvfolyamok,deakrazintzmnyflttiegysgekteljestmnyeisrtkelhet.Jelenlegmgsokabizonytalansgebben,sokmindentnemtudunk,brnagyonintenzvkutatsokzajlanakezekenaterleteken.gyhogytovbbraisaztgondolom,hogyalegtbbetacsillogszemekfognakneknkmondani.

    7Ahozzadottpedaggiairtkettbbflekppszmolhatjuk,ahazaikompetenciamrssornatanulteljestmnytacsaldihttrhezkpestrtkelik.Acsaldi httr index(CSHI)alapjnmindentanultlelvrhategybizonyosszintteljestmny,ajobbcsaldihttrrelrendelkezdikoktljobbteljestmnyvrhat,mertkrnyezetkbentbbatanulsttmogattnyez.Haatanuljobbteljestmnytrel,mintazacsaldihttralapjnelvrhat,pozitvhozzadottpedaggiairtkrl,haviszontnemrieleztaszintet,akkornegatvhozzadottpedaggiairtkrlbeszlhetnk.

    interj Nahalka Istvnnal

    mtgppeltechnika,technika, amiTechnikailagelkpzelhetetlenbban

    technika, ami