Alma Mater magazin 2010

22001100.. ddeecceemmbbeerr 33

A kiadvány az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült.Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0015

„Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen”

Az SZTE Alma Mater magazinja. Szerkesztette Pintér M. Lajos. Készítette: Arany Mihály, Dlusztus T. Imre, Franck János, Gémes Sándor, SegesváriCsaba, Szekeres Nikoletta, Tóth Ilona. Kiadó: Nyomda: Generál Nyomda, Szeged. Belső terjesztésű kiadvány.

TartalomUniversitas – az SZTE hírei ......................................................... 4-7.

A tudásból építkezhetünk ........................................................ 8-11.

Beszélgetés Szabó Gábor rekorrral

Közel 20 milliárdól fejleszt az SZTE ...................................... 12-14.

Húzóerő lehet a szegedi szuperlézer ..................................... 15-16.

Az Egyetem Napját ünnepeltük .............................................. 17-18.

Egy nem mindennapi este - SZTE Gólyabál ........................... 19-20.

Szeged csak az egyetemmel együtt lehet sikeres ................ 21-24.

Botka László polgármester együttműködésről és egymásrautaltságról

Felelősen az országért, az egyetemért, a családért ............. 25-27.

Beszélgetés Balogh Elemér alkotmánybíróval

Szemléletváltás az oktatásban ............................................... 28-30.

Dux László helyettes államtitkár a készülő felsőoktatási törvényről

A matematika és a való élet ................................................... 31-34.

Röst Gergely egyike a nyertes ERC-kutatóknak

Rangsorok és listák ................................................................ 35-36.

A 430 éves universitas ........................................................... 37-38.

Ahol tudás és szándék találkozik .......................................... 39-40.

A szegedi felsőoktatás kilencven éve

Ötéves az SZTE Alma Mater ................................................... 41-43.

Javuló hallgatói és intézményi szolgáltatások ...................... 44-46.

Diplomás pályakövetés az SZTE-n .......................................... 47-49.

SZTE Karrier Iroda: Úton a siker felé ..................................... 50-52.

Ötödszörre tartottak Alma Weekendet .................................. 53-54.

A TIK-ben járt az Alma Mater Mikulása ................................. 55-56.

Új szelek az egyetemi színi társulatoknál ............................. 57-59.

Faludy-díjat kapott Lengyel Zoltán ........................................ 60-61.

Nagyon-nagyon kell szeretni, amit csinálsz .......................... 62-65.

Találkozás a Rotary Irodalmi Díjat nyert Szilasi Lászlóval

A Mágus ................................................................................... 66-67.

Miskolczi József negyvenegy éve a Tanárképző kispadján

Egyetemi evezős-vb: A siker az égig ért ................................ 68-69.

Szedeákos szerencsepróba az elitben ................................... 70-71.

Kupaezüstöt hoztak pólós lányaink ....................................... 72-73.

44 22001100.. ddeecceemmbbeerr

UniversitasKutató-elitegyetem

lett az SZTE

A Szegedi Tudományegyetemnégy másik intézmény társaságá-ban három évre elnyerte a kutató-elitegyetemi státuszt 2010tavaszán. Az SZTE mellett az ELTE,a Debreceni, a Semmelweis, vala-mint a Budapesti Műszaki és Gaz-daságtudományi Egyetem nyerte elaz első ízben kiosztott címet. A ku-tató-elitegyetemi státuszt a kor-mány azoknak a jelentős hazai ésnemzetközi kutatási, fejlesztési ésinnovációs tevékenységet végzőfelsőoktatási intézményeknek ítél-te oda, amelyeken meghatározó afolyamatos, stratégiai jellegű alap-és alkalmazott kutatás, a tehetség-gondozást a képzés minden szint-jén kiemelt feladatként végzik, va-lamint mind a kutatás, mind a kép-zés területén széles körű nemzet-közi együttműködéseket folytat-nak. A bírálók négy indikátorcso-portot vizsgáltak: a kutatási kapaci-tást, a doktori képzést és a tehet-séggondozást, a teljes munkaidősoktatók kutatási-publikációs tevé-kenységét (beleértve a bölcsészetiés társadalomtudományi területe-ket is), illetve a hazai és nemzetkö-zi kutatási-fejlesztési aktivitást, be-vételeket. Ezek mellett a jövőbemutató kutatás-fejlesztési, innová-ciós stratégia megalkotásáért kap-hattak pontokat az intézmények.

Az elsimeréssel egyidőben azSZTE a Társadalmi Megújulás Ope-ratív Program (TÁMOP) pályázatán2,856 milliárd forint támogatástnyert el egy Kutatóegyetemi Kiváló-sági Központ létrehozására.

Szabó Gábor akadé-

mikust választották

rektorrá

2010. július 1-jétől Szabó Gáborakadémikus irányítja a Szegedi Tu-dományegyetemet. A lézerfizikustaz universitas szenátusa június 21-én 32 szavazattal választotta meg.A választást követően az akadémi-kus elmondta, a szegedi egyetemrendkívül sikeres hét esztendőt ha-gyott maga mögött, s ezért köszö-netet mondott elődjének, SzabóGábor professzornak. Az új rektorreményét fejezte ki, hogy az SZTE akövetkezőkben is hasonlóan ered-ményes pályát tud majd befutni.Kérte elődjét, tudásával, kapcsola-taival, ismereteivel továbbra is se-gítse az intézmény fejlődését.

Rekordszámú gólya

az SZTE-n

Jól zárta a 2010-es felvételi idő-szakot a Szegedi Tudományegye-tem, szeptemberben több mint ki-lencezer gólya kezdhette el tanul-mányait a vidék legnépszerűbb fel-sőoktatási intézményében. A július-ban zárult felvételi időszakban álla-milag támogatott képzésre 6214,költségtérítésesre 1985 diákot vet-tek föl a Szegedi Tudományegye-temre. Hozzájuk még 931 diákcsatlakozhatott, akik az augusztusipótfelvételi eljárás során kerültekbe az intézménybe.

Az utóbbi két évben az államilagfinanszírozottak számának csekélymértékű csökkenése és a költség-térítésesek növekedése volt megfi-

gyelhető. Örvendetes tény, hogy eza tendencia megfordult, s az előzőévhez képest némileg nőtt a támo-gatott képzésekre bekerült diákokszáma, míg a költségtérítéses kép-zéseknél minimális csökkenés fi-gyelhető meg. Az informatikai-mű-szaki képzési területre jelentkezőkszáma biztatóan emelkedik. Álla-milag támogatott helyre az ország-ban a legtöbb hallgatót – 1536 di-ákot – az SZTE Természettudomá-nyi és Informatikai Karára vettékföl. Létszámbővülés figyelhető mega Juhász Gyula PedagógusképzőKar felsőfokú szakképzésein, vala-mint a kar tanító, óvó- és gyógype-dagógus szakjain.

Áttörés az autiz-

muskutatásban

A Szegedi Megismeréstudomá-nyi és Neuropszichológiai Csoportnyáron egy jelentős nemzetközi cik-ket publikált az autizmus és tanu-lás témakörben a 4,3-as impakt-faktorú Plos One című folyóiratban.A kutatási eredményről a Psycholo-gy Today is beszámolt, a szegedipszichológusoknak ugyanis sike-rült megtalálniuk azt a tanulási te-rületet, amelyben az autisták is kö-zel hasonlóan teljesítenek, mintegészséges társaik.

Németh Dezső, az SZTE Pszi-chológiai Intézet docense, intézet-vezető-helyettes vezetésével egykutatócsoport azt a célt tűzte kimaga elé, hogy tanulási és emléke-zeti mechanizmusokat vizsgálja-nak minél több speciális mintán.Így kerültek a látókörükbe a neuro-lógiai különböző területei, azAlzheimer-kórban vagy demen-ciában szenvedők, illetve a gyer-mekkori fejlődési zavarok. Aszakember csapatával az SZTEÁOK Gyermek- és Ifjúságpszichiát-


riai Osztályán 7-14 éves gyerekeketvizsgált, és arra a megállapításrajutottak, hogy bár az emlékezetnekaz agy különböző területeihez köt-hető formái többnyire alulmarad-nak a tipikusan fejlődő gyerekeké-hez képest, létezik egy terület, amiközel ugyanúgy funkcionál, ez pe-dig az implicit tanulás. Így nevez-zük a dolgok nem tudatos rögzülé-sét, melyekre úgy emlékezünk,hogy nem tudatos, hanem ösztö-nös, automatikus a hozzáférésünka tudástartalomhoz.

Körkapcsolás:

vonalban az SZTE

A tér többé nem akadály: nemkell kilométereket utaznia egyelőadónak, hogy részt vehessenegy távoli konferencián – a Nemze-ti Információs Infrastruktúra Fej-lesztési Intézet megújított és kiter-jesztett HD videokonferencia-rend-szerének köszönhetően, melynekegy hozzáférési pontja az SZTEEgyetemi Könyvtár egy erre a célrakialakított termében is található.Szeptember 9-én egy „körkapcso-lás” keretében került sor az új HighDefinition (HD) videokonferencia-rendszer átadására. A beruházáspénz- és időmegtakarítást eredmé-nyez, s a kiváló minőség a szemé-lyes élmény közvetlen érzését kelti.A Tanulmányi és Információs Köz-pont átriumának leghátsó kabinet-jében hetente öt-hat alkalommalkerül sor ilyen konferenciára.

Idén is népszerű volt

a Kutatók Éjszakája

Közel félszáz színes és ingyenesprogrammal, kipróbálható látniva-lókkal várták az érdeklődőket szep-tember 24-én a Kutatók Éjszakájaszegedi rendezvényein. A résztve-vők máskor nem látogatható hely-színeket is bejárhattak, s részeseilehettek nem mindennapi kísérle-teknek. Az egészen hajnalig tartórendezvényen az egyetem oktatóiszámtalan előadáson mutatták bea fizika, a kémia, a matematika, abiológia, a geológia, az orvostudo-mány egy-egy érdekes részterüle-tét. A látogatók megismerkedhet-tek az agyi vérellátás szabályozásá-val, a Kárpát-medence kialakulásá-

val, a 21. században megjelenőföldrajzi érdekességekkel, az űrku-tatás legújabb eredményeivel, vagybetekinthettek a növényeket borítóveszélyes és veszélytelen szőrökgazdag világába is.

Szolgáltatók Börzéje

a TIK-ben

Szeptember 15-én első ízbenszervezték meg a Szolgáltatók Bör-zéjét a Tanulmányi és InformációsKözpontban. A rendezvényen húszkiállító – köztük nyelv- és autósis-kolák – mutatta be szolgátatásait atöbb mint négyszáz érdeklődő hall-gatónak. Jelen volt az EgyetemiÉletvezetési Tanácsadó Központ ésa rendezvény szervezője, az SZTEKarrier Iroda is, ahol a hallgatók fel-iratkozhattak a két egység ingye-nes programjaira, tréningjeire éstanácsadásaira. A SzolgáltatókBörzéje a diákok számára azértkedvező, mert koncentráltan, egyhelyen érdeklődhettek, és jelent-kezhettek a különböző képzésekre,tanfolyamokra.

Sikeres volt az SZTE

Őszi Állásbörzéje

25 cég, több mint 200 állás-ajánlat, 100 gyakornoki pozíció,

cégelőadások, ingyenes grafológi-ai elemzés, kreatív sarok és a fel-készítő programok utolsó napjavárta az érdeklődőket október 6-án reggeltől a TIK-ben az SZTEŐszi Állásbörzén, melyen a szer-vezők becslése szerint legalábbezerötszáz hallgató vett részt. Be-szélgetve a cégek képviselőivelkiderült, hogy a Szegedi Tudo-mányegyetemről számos munka-társat választanak, hiszen na-gyon jó szakembereket képeznekitt. Ezért is találkozhatunk arendezvényen újra és újra ugyan-azokkal a nevekkel és képviselők-kel, akik mindig visszajárnak azSZTE-s állásbörzékre.

Egyetemisták

a Stefániáért

A Jugyu a Tisztább Szegedért kez-deményezés keretein belül az SZTEJuhász Gyula Pedagógusképző Ka-ra és a kar hallgatói önkormányzataparkgondozási akciót tartott az idéntavasszal örökbefogadott Stefánián.„Vállaltuk, hogy negyedévente pél-damutató és értelemszerűen funk-cionális céllal kijövünk a hallgatók-kal a területre, és segédkezünk atér rendbetéte-lében a városnak, il-letve a környezetgazdálkodási kft.-nek is. Persze fontos volt számunk-ra az is, hogy a szegediek tudják, ajugyus hallgatók felelősségteljesengondolkodnak a várossal kapcsolat-ban. Tehát nemcsak világméretek-ben aggódnak a környezetért, ha-nem helyi szinten is képesek tenniérte” – mondta Ament Balázs, a Ju-hász Gyula Pedagógusképző KarHallgatói Önkormányzatának elnö-ke a szeptember 28-i akción a kez-deményezésről.


Október 16-án, a MEFESZ meg-alakulásának évfordulóján a forra-dalom hőseire emlékezve koszorú-zást tartottak a TIK parkjában ta-lálható emlékműnél – Tóth Bélaszobrászművész alkotásánál –, ésaz Aud-Maxban rendezett ünnepiválasztmányülésen átadták a Hall-gatói Mozgalomért Emlékérme-ket. A SZTE Egyetemi Hallgatói Ön-kormányzata által 2001-ben alapí-tott elsimerést elsőként Kiss Ta-más, a MEFESZ (Magyar Egyete-

misták és Főiskolások Szövetsé-ge) egykori vezetője és posztu-musz Perbíró József, az egykorijogi kari dékánhelyettes kapta. Adíjat idén Döbör András oktató ésPolgár Zsuzsanna hallgató vehetteát; emlékplakettet kapott BarnaPéter, Gerecz Péter, Németh Tí-mea, Paluska Márta és PolczerKatalin. 2000 óta a Szegedi Tudo-mányegyetemen október 16-a azEgyetemi Autonómia és Önkor-mányzatiság Napja is.

Újra Szent-Györgyi

Napok

Tizenhetedik alkalommal szer-vezték meg a szegedi egyetemegészségügyi képzéssel foglalkozókarai a Szent-Györgyi Napokat,amely az elmúlt évek során a régiójelentős posztgraduális továbbkép-zési rendezvényévé vált. A novem-ber 16-tól 20-ig tartó rendezvényrészeként idén háromnaposgasztroenterológiai, kardiológiai ésháziorvosi, fogorvosi, valamintgyógyszerész-továbbképzésekettartottak, amelyen nemcsak azegyetem munkatársai, hanem atérség más egészségügyi intézmé-nyeiben praktizáló szakemberei isrészt vettek. A továbbképzésekenévről évre növekvő számban frissí-tik föl ismereteiket a szakemberek,idén mintegy 150 orvos és mintegy200-200 gyógyszerész, illetve fog-orvos regisztrált.

Klebelsberg üzenete

a mának

Klebelsberg Kunóra emlékezetta Szegedi Tudományegyetem, aMagyar Tudományos AkadémiaSzegedi Akadémiai Bizottsága, va-lamint a Gál Ferenc HittudományiFőiskola november 11-én, stílsze-rűen a hittudományi főiskolaKlebelsberg-termében. 1922 és1931 között nehéz korszakban voltMagyarország kultuszminisztere, amostanában a 80 éves Dóm tér,valamint máig érvényes kultúrpoli-tikai nézetei és példás iskolaszer-vező tevékenysége miatt gyakranemlegetett Klebelsberg Kunó. Míggróf Bethlen István miniszterelnökgazdasági-politikai konszolidációratörekedett az I. világháború és Tria-non után, Klebelsbergnek e törek-vés segítése jutott a kultúrpolitikaeszközeivel.

In memoriam

Kiricsi Imre

A nyár elején tragikus hirtelen-séggel elhunyt Kiricsi Imre egyete-mi tanár, rektorhelyettes, a Termé-szettudományi és Informatikai KarAlkalmazott és Környezeti Kémiai

Későbbi munkahelyükhöz ha-sonlító valós körülmények közöttpróbálhatják ki magukat a gyógy-szerészhallgatók abban a tan-gyógyszertárban, melyet az SZTEGyógyszerésztudományi KaránakEötvös utcai épületében alakítot-tak ki mintegy hétmillió forintbólaz egykori könyvtár helyén. CsókaIldikó oktatási dékánhelyettes azavatás alkalmával elmondta, a kareddig nem rendelkezett olyan ok-

tatóhellyel, ahol a hallgatók kipró-bálhatták volna magukat, milyenlesz a munkájuk, amikor be kellállni a tára mögé, nézni a számító-gépet, a receptet, és kapcsolatotteremteni a beteggel. A tangyógy-szertár lehetőséget teremt a hely-zet szimulálására, így a kötelezőgyakorlataik során már nem leszszokatlan a leendő gyógyszeré-szeknek a találkozás a páciensek-kel.

Tangyógyszertárt avattak a GYTK-n

Még mindig emlékezünk 1956-ra


A Szegedi Tudományegyetem azidén sem hagyja magukra a felvé-telizőket, a felsőoktatásba jelent-kezni szándékozó fiatalokat, szü-leiket, tanáraikat. A vidék legnép-szerűbb felsőoktatási intézményenyílt napokon és pályaválasztásikiállításokon nyújtja át a csokorbaszedett hasznos tudnivalókat. Arendezvényekről részletek ahttp://www.u-szeged.hu/felveteli-informaciok/nyilt-napok címenolvashatók. Hosszú idő óta megfi-gyelhető tendencia, hogy egyre na-gyobb az érdeklődés az SZTE kép-zései iránt, évről évre többen sze-

retnék itt folytatni tanulmányai-kat, hiszen tisztában vannak vele:a munkaerőpiac elvárásainak, kí-vánalmainak mindenben megfele-lő diplomát szerezhetnek a dél-al-földi tudásvárosban. Az SZTE ti-zenkét kara gyakorlatorientált,hallgatóbarát képzésekkel várja afiatalokat, akik a bolognai rend-szerű felsőoktatási valamennyilépcsőjét végigjárhatják itt azalapszakoktól a doktori képzésig.Az egyetem több mint 200 szakonkínál lehetőséget a továbbtanu-lásra nappali, levelező és távokta-tás tagozaton.

Bemutatkozik az SZTETanszék vezetőjének emlékére aMagyar Tudomány Ünnepe rendez-vénysorozat keretében tudomá-nyos emlékülést rendeztek a Sze-gedi Akadémiai Bizottság KémiaiSzakbizottsága és a Magyar Kémi-kusok Egyesület Csongrád MegyeiCsoportja szervezésében. A SZABzsúfolásig megtelt dísztermébenDékány Imre akadémikus, a SZABelnöke nyitotta meg az emlékülést.Kiricsi professzor családjának je-lenlétében egykori munkatársai,tanítványai, valamint a hazai ésnemzetközi együttműködő partne-rei tartottak előadásokat.

Korszerű műszerek

az SZTE GYTK-n

Öt az oktatást és a kutatás so-rán egyaránt használt nagymű-szert vásárolt az SZTE Gyógysze-résztudományi Kara, a 189 millióforintos vételár 90 százalékát uni-ós támogatás fedezte, a 20 millióforintnyi önrészt pedig az Egis Nyrt.biztosította. Az SZTE GYTK az uni-versitas méretében ugyan kicsi, dekiemelkedően eredményesen mű-ködő kara – mondta Fülöp Ferencdékán a berendezések átadása-kor. Szegeden a hazai gyógyszerku-tatás fontos centruma jött létre: atermészettudományi karon folyóalapkutatásokat kiválóan egészítiki az orvosi és a gyógyszerész karintézeteiben folyó tudományosmunka – tette hozzá az akadémi-kus. A kar évtizedek óta kiváló kap-csolatot ápol a hazai gyógyszeriparfontos szereplőivel, az Egisszel, aRichterrel és a Chinoin Sanofi-Aventisszel. A mindkét fél számáragyümölcsöző kapcsolatnak kö-szönhetően a hallgatók azonnalhasznosítható ismeretekkel ésszemlélettel kerülnek ki a karról.


A tudásbólépítkezhetünkBeszélgetés Szabó Gábor akadémikussal,a Szegedi Tudományegyetem új rektorávalA legendás Öveges professzor hatására lett fizikus, a lézeres kutatások-ban Bor Zsolt volt a mestere, édesapjától pedig többek között azt tanulta:úgy érdemes dolgozni, hogy mások hasznára legyünk vele. Szabó Gáborakadémikussal, a Szegedi Tudományegyetem 2010 nyarán megválasztottrektorával a kutatói, a pedagógusi pályáról, a nevelésről és az SZTE szá-mára iránymutató örökségről is beszélgettünk.

– A nemzetközi téren is igenelismert szegedi lézerfizikai isko-la egyik jeles képviselőjeként,tartalmas és eredményekbengazdag tudományos, kutatói ésoktatói pályafutással a háta mö-gött került 2010 nyarán a Szege-di Tudományegyetem rektori szé-kébe. Hogyan és miért döntöttannak idején a fizikusi pálya mel-lett, volt erre bármiféle családiindíttatása?

– Nagykanizsán születtem meg-lehetősen nagy családban. Édes-apám ismert orvos volt, anyám ere-detileg gyógyszerész, aki néhány évmunka után a hat gyerek felnevelé-sére szentelte életét. Én vagyok alegkisebb hatunk közül (érdekesmódon szép sorban, felváltva szü-lettek lányok és fiúk), ami sokszempontból meghatározó volt, hi-szen mindig a nagyokra akartamhasonlítani, mindig küzdöttem

azért, hogy letegyek valamit az asz-talra. Nagy hatást gyakorolt rám,hogy félig-meddig apám rendelőjé-ben nőttem föl. Ő nagyon szerettea természetet, így sokat jártunkhétvégenként az erdőbe. Sokáigorvosnak vagy biológusnak készül-tem, majd mikor hetedikeskéntmegnyertem a megyei fizikaver-senyt, s bekerültem az országosdöntőbe, fordulat történt az éle-temben.

Szabó Gá-bor sokáigorvosnakvagy bioló-gusnak ké-szült


– A versenyen elért eredmény, aszakmai siker motiválta?

– A sikerélmény is motivált, denem az adta az igazi nagy lökést.Két délután is foglalkozást tartottnekünk ott, Csillebércen a méltánlegendás Öveges professzor, aki-nek az addig csak a szomszédéktévéjén át ismert személyisége le-nyűgözött, magával ragadott. Dedi-kálta nekem az egyik könyvét, rámnézett, s beleírta szálkás betűivel,hogy „Vas akarat sikert arat”. Hogyvesémbe látott-e, nem tudom, deakkor nekem, a legfiatalabb Szabógyereknek valóban arra volt szük-ségem, hogy ne legyek szétszórt,haladjak egyenesen előre a célomfelé. Utólag, felnőtt fejjel azt mon-dom: tényleg ezt a tanácsot lehe-tett és kellett nekem adni abban apillanatban. Onnantól kezdve asport mellett (hiszen aktívan atleti-záltam és kosárlabdáztam) a fiziká-val való foglalkozás töltötte ki azéletemet. Fizikatagozatos gimnázi-umba jártam, s szüleim példájátkövetre Szegedre jöttem egyetem-re, mégpedig fizika szakra.

– Tudatosan választotta azt kö-vetően a lézerfizika szakterületét,mely Magyarországon akkoriban,a 70-es években még nem örven-dett komolyabb ismertségnek?

– Sok ifjúhoz hasonlóan magamis úgy hittem, a fizikus olyan ember,mint Einstein, aki a világot néhányegyenletbe tudja gyömöszölni. El-méleti fizikus akartam tehát lenni,a kísérleti fizikáról vajmi kevés el-képzeléssel rendelkeztem. De nagyszerencsém volt, hiszen két fiataloktató – Bor Zsolt és Rácz Béla –egy barátommal együtt másod-évesként meghívott az akkor mégújdonságnak számító lézeres labo-ratóriumi kutatásaihoz. Ekkor kezd-tek igazán felfutni a szegedi léze-res kutatások, melyek keretébenolyan kiváló mesterrel dolgozhat-tam együtt, mint Bor Zsolt. Mivelnem volt közöttünk olyan jelentőskorkülönbség, őszinte és termé-keny szakmai vitákat folytattunkonnan kezdve hosszú éveken, évti-zedeken át. S milyen a sors – ami-kor 2004-ben 55 évesen ő meg-kapta a Bolyai-díjat, én, a tanítvá-nya akkor lettem akadémikus, azMTA levelező tagja...

– Munkássága nem csak Sze-gedhez kötődik, hiszen kis szüne-tekkel több mint öt évet dolgozottNémetországban és közel hármataz USA-ban is. Tevékenysége sorána kutatási vagy az oktatási felada-tok jelentették a nagyobb kihí-vást?

– Először a kutatás fogott meg, sakkor még nem gondoltam, az ok-tatás is szívügyemmé válik, azon-ban ez szép lassan így történt. Azindíttatás egyrészt édesapámtólszármazik, aki a társadalomért fe-lelősséget vállaló, vallásos ember-ként sokat tett a közösségért, a ne-héz sorsúakért, s minket is erre ne-velt. Példát mutatott nekem: éljekúgy, hogy másoknak is hasznára le-gyek. Egyetemista koromban aztána Herman-kollégium diákbizottságititkáraként tanultam meg érvelni,meggyőzni másokat. A tanítás isegyfajta meggyőzés szakmai kér-désekről, így ahogy elkezdtem ok-tatni, úgy vált az is egyre fontosab-bá az életemben.

– Említi, hogy az oktatás fontos-sága fokozatosan vált tudatossáönben, a kutatóban. Mint pedagó-gus hogyan látja az oktatás, a fel-sőoktatás nevelő szerepét a fiata-lok életében? Betölti-e ma a ma-gyar felsőoktatás ebbéli szerepét,s ha nem, min kellene változtatni?

– Az oktatás nevelő szerepe véle-ményem szerint minden egyes szin-ten alapvető fontosságú. Természe-tes persze, hogy mások a technikáka kisiskolás korban, mint az egyete-men. Sajnos ma Magyarországonaz általános értékválságot csak te-tézi, hogy létezik egyfajta szemben-állás az iskola és a szülő, illetve apedagógus és a szülő között. Nemtudom véka alá rejteni, vélemé-nyem szerint a korábbi közoktatásitörvény komoly szerepet játszott eb-ben. Nem is a betűje, hanem in-kább a szelleme tett rosszat, azáltalpéldául, hogy hosszú fejezet taglal-ta, miként lehet megvédeni a gyere-ket a tanárral szemben. Ez non-szensz! Ideális esetben az iskola ésa szülő együttesen fejti ki nevelő ha-tását, de ez idehaza jelentősenmegnehezedett.

Ami a felsőoktatást illeti, azegyetemi oktatók sem mondhatjákazt, hogy mi csak tanítunk, de nem

nevelünk. Az ő esetükben a szemé-lyes példamutatás a legfontosabbeszköz. Hozzáteszem, sajnos ezena téren is akadtak rossz tapaszta-latok az utóbbi időben.

– Éspedig?

– Nevelési szempontból károkatokoz, ha bizonyos intézményekbennyilvánvalóan hazug dolgok történ-nek a hallgatók szeme láttára.Elég, ha arra utalok, hogy volt, aholrektorhelyettesi engedéllyel változ-tatták meg egy doktorandusz kon-zulensét közvetlenül a védés előtt.A fiatal tisztában van vele, hogy azilletőt sohasem látta, sohasem dol-gozott vele. Tették mindezt azért,hogy az adott oktatónak is legyenvégzett PhD-hallgatója, így a dokto-ri iskola tovább működhessen.Ilyen üzeneteket nem szabad köz-vetíteni az ifjúságnak, a szemem-ben ezek bűncselekmények.

– Túlzottan erős kijelentés len-ne, ha mindezek alapján úgy fogal-maznánk, hogy erkölcsi válságbanvan a hazai felsőoktatás?

– Úgy fogalmaznék, hogy a ma-gyar felsőoktatás sem kivétel az ál-talános magyar erkölcsi válságtól,de ez persze nem is meglepő. Ter-mészetesen meg lehet magyaráz-ni, hogy miért kell időnként átlépniaz úgynevezett szürke zónába, ámelfogadni már nem lehet és nem isszabad mindezt. Fájdalommal lá-tom, a felsőoktatás nem emelke-dik ki szigetként a válságból, pediga mocsárból úgy nem jöhetünk ki,ha sehol sincsenek szigetek.

De hadd mondjam el azt is: anevelésnek, amiről beszélgetünk,lenne egy igazán fontos szerepe.

A rektor sze-rint az okta-tás nevelőszerepeminden szin-ten alapve-tő fontossá-gú


Csak a nevelés képes arra, hogymegküzdjön az általános értékvál-sággal! Nagyon nagy a baj, ha a ne-velés nem képes igazi emberi érté-keket állítani a fiatalok elé. „Legye-nek értelmiségiek!” – ezt kértemvégzettjeinktől a diplomaosztón.Értelmiségnek lenni több mint dip-lomásnak lenni, az értelmiséginekegyfajta kisugárzása kell legyen akörnyezetére.

– Aligha vitatható, hogy különö-sen igaz ez a jövő nemzedékévelfoglalkozó pedagógusokra...

– Pontosan, éppen ezért lennenagy szükség társadalmi összefo-gással a pedagógusi pálya, a peda-gógusi szakma tekintélyének visz-szaállítására. A béremelés csak egyösszetevője ennek: természetes,hogy elfogadható, tisztességes fize-tést kell biztosítani a tanároknak,emellett azonban a társadalmipresztízst is meg kell teremteni. A pe-dagógus tekintélye, védelme társa-dalmi, nemzeti ügy kell, hogy legyen!

Megint csak hadd említsek egypéldát: én már általános iskoláskoromban tudtam, hogy az ott azutcán Gulyás tanár úr, a gimnáziu-mi fizikatanár, aki szigorú, de re-mek tanár, tanítványai közül renge-tegen bekerülnek az egyetemre.Képzelje csak el az olvasó, akkori-ban az egész város ismert és tisz-telt egy gimnáziumi fizikatanárt! Eza társadalmi presztízs ma sajnoshiányzik, s visszaállítása elenged-hetetlen.

– Úgy fogalmazott, szükség vanszigetekre ahhoz, hogy magunkmögött hagyjuk az erkölcsi és ér-tékválság mocsarát. Kimondottcélja, hogy a Szegedi Tudomány-egyetem ilyesfajta szigetté váljonrektori ciklusának négy évében?

– Feltétlenül így gondolom! Egykiváló közgazdász barátomtól ta-nultam, hogy egyfelől tekinthetjüka bizalmat, a tisztességet és a be-csületet nagyon szép emberi érté-keknek, de ezek közgazdaságilagis értelmezhető fogalmak. Mennyi-vel kellemesebb például a japánokhelyzete, hiszen ott nem lopnak azáruházakban. Erre azt mondja ő,hogy olcsóbb is fenntartani ezeketaz áruházakat, kisebbek a tranzak-ciós költségek.

Én is úgy vélem és vallom, hogya tisztességes és a becsület, a bi-zalom és az együttműködés nem-csak szép emberi értékek, de prak-tikus hasznuk is van. Az egyetemügyében is ezen alapelvek menténszeretnék gondolkodni és tevé-kenykedni. Ha megértjük helyze-tünket, ha őszintén beszélünk, ak-kor hatékonyabbak is leszünk. Azegyetem vezetésének elöl kell jár-nia az őszinte, tiszta beszédben,egymás megértésében és a türe-lem gyakorlásában. Ha ezeket sike-rül megvalósítani, elégedett leszek.

– Rektor Úr, ebben a magazin-ban jeles évfordulókról is szólunk,melyeket ebben a tanévben ünnep-lünk. 2011-ben lesz 430 éve, hogy

Báthory István erdélyi fejedelemmegalapította a kolozsvári akadé-miát, ahová az SZTE is visszavezetigyökereit, illetve a kolozsvári egye-tem Trianon utáni átköltözésével90 éve indult meg Szegeden a fel-sőoktatás. 2010-hez is két ese-ményt köthetünk: 10 éves a szege-di felsőoktatási integráció, s 5 évejött létre az SZTE Alma Mater. Mi-lyen üzenetet hordoznak, milyenjelentőséggel bírnak ezek a Szege-di Tudományegyetem közösségeszámára?

– A 430-as évforduló megün-neplését kicsit a családfakutatás-hoz tudnám hasonlítani. Saját őse-im között például oldalágon megta-lálható Dugonics András, de ettőlmég nem gondolom, hogy jó írólennék. Szeretünk a múltba ka-paszkodni, s fontosak az ilyen mélygyökerek, de úgy gondolom, a je-lenre vonatkoztatva nincs érzékel-hető hatásuk.

Az egyetem Szegedre költözésé-nek kilencvenedik, valamint a Dómtér felavatásának nyolcvanadik év-fordulója viszont már sok szem-pontból tanulságos lehet. Azzal,hogy idekerült az universitas, Sze-ged új fejlődési pályára állhatott:ha kivonnánk, tengődő kisvároslenne belőle. Triviális gazdaságiszempontokról kell itt említést ten-nünk: a közgazdász kollégák becs-lése szerint 90-100 milliárd forintothoz évente a megyeszékhelynek azegyetem, a 60 milliárdos büdzséjemellett 30-40 milliárdot a hallga-tók költenek el itt. Legalább ilyenfontos azonban a hatás szellemirésze is!

Tudnivaló továbbá, hogy az elsőtíz év építkezése épp olyan meg-határozó az egyetem történeteszempontjából, mint az 1921-esidekerülés. A Dóm tér, az ottaniépületek átadása döntötte el vég-leg, hogy itt marad az intézmény,hiszen a 20-as években többszörfelmerült, hogy elköltözik vagy be-zárják. Ha nem született volnameg az infrastruktúra, akkorHóman Bálint, aki kifejezetten el-lenséges volt a szegedi egyetem-mel szemben, a 30-as években islakatot tehetett volna az universi-tasra.

Ennek az időszaknak a másikfontos tényezője, ami értelmezhetőüzenettel bír számunkra, a gazda-

Szabó Gá-borakadémikusRácz Bélaés Bor Zsoltlaborjábankezdte a lé-zeres kuta-tásokat


sági helyzet párhuzamossága amai korral, illetve Magyarország-nak arra adott válasza.

– Ez a felelet is aktív része örök-ségünknek – állítja. Mit tanulha-tunk belőle?

– Annak idején a Népszövetségsegítségével a gazdasági össze-omlást elkerülő ország a gazdasá-gi konszolidációs programját kö-vetően épített egy Dóm téri komp-lexumot, komoly pénzeket ruhá-zott be az oktatásba, illetve konk-rétan a szegedi egyetem megszi-lárdításába. Történelmi szeren-cse, hogy akadt egy olyan léptékűkultúrpolitikus, mint KlebelsbergKunó, aki felismerte, szükségünkvan Szent-Györgyi Albertekre is.Korát megelőzve látta be: a tu-dással, a tudásból lehet megélni,építkezni. Ma ez már olyan evi-

dens, hogy néha mintha nem isvennénk észre. A magyar kultúr-és oktatáspolitikának pedig tuda-tában kellene lennie ennek, illet-ve magának a szegedi egyetem-nek is erre kellene alapoznia bel-ső működését. Szent-Györgyiketugyanis nem lehet csak úgy le-akasztani a szögről! Megjegyzem,majdnem lett Szegednek egy má-sik Nobel-díjas tudósa is. OrtvayRudolf csábította ide Wigner Je-nőt, aki nem jött haza Németor-szágból, mert mint mondta:Klebelsberg szándékáról meg vangyőződve, de nem tudja, ki jönmajd utána, s milyen kultúr- ésoktatáspolitikai felfogást fog kép-viselni.

Mindez tehát az örökség ma isértelmezhető, megszívlelendő ré-sze. Emellett arra is büszkék lehe-tünk, hogy egy igazán haladó, nyi-tott, progresszív egyetem került Ko-lozsvárról Szegedre: ennek márvolt természettudományi kara is, sélen járt idehaza például a nők be-iskolázásában.

– És ami a közelmúltat illeti, lelehet már vonni bármiféle tanulsá-got?

– Azt szoktam mondani, hogy azegyetemek olyan 80-100 év alattforrják ki magukat, ehhez képest a10 év még más lépték... Ugyanak-kor magam is igen aktívan résztvettem az integrációs tervek előké-szítésében, s vallom: értelmes, a20-21. század fordulójának megfe-lelő lépést tettünk meg akkor. Po-tenciálját tekintve versenyképe-sebb egyetem született meg, mintamit azt megelőzően az önálló in-tézmények külön-külön képviselnitudtak.

Az egyetlen kifogásom vagy kriti-kám, hogy az integráció nem zaj-lott le elég mélyen, nem alakultakki azok a hidak, melyek igazán uni-versitassá teszik az SZTE-t. Nemlazultak még föl a kari határok ok-tatók és hallgatók számára, de eb-be az irányba kell továbbhaladni,ez világos számomra. Fontos, hogyminél nagyobb legyen a hallgatóimobilitást, de a kutatás maga is ki-kényszeríti ezt természetéből adó-dóan.

Ami az SZTE Alma Matert illeti,az egy még iskoláskort el sem érőgyermekhez hasonlítható, aki

azonban fontos kincsünk. Elég, hanemzetközi példákat említek: évti-zedeket vesz igénybe egy ilyen há-lózat kiépítése, de ha létrejön,mint az USA-ban, akkor ezen ke-resztül nemcsak forrásokat mobili-zálnak, hanem folyamatos szelle-mi visszacsatolás is történik. Egyfelsőoktatási intézmény egyebekmellett innen tudhatja meg, mi az,ami a képzésében jó volt, s mi az,amit másként kellene csinálni.Nem feledkezhetünk meg az intéz-mény hírnevének öregbítésérőlsem. Az itt végzetteket kérem, hajeles esemény történik velük azéletben, ne feledkezzenek meg in-tézményükről, ahol diplomájukatszerezték. Ha cégvezetők lesznek,vagy más módon lehetőségük nyí-lik rá, hogy financiális segítségetnyújtsanak az SZTE-nek, természe-tesen azt is örömmel és köszönet-tel fogadjuk.

Minden komoly intézmény nagy-mértékben támaszkodik öregdiák-hálózatára, mert ezen keresztül vá-lik igazán részévé a társadalom-nak. A Szegedi Tudományegyetemis ezen az úton halad.

� Pintér M. Lajos

Szabó Gáborlézerfizikus

1954-ben született Nagykanizsán. Aszegedi JATE TTK-n szerzett fizikusi dip-lomát 1978-ban. Azt követően a szege-di természettudományi kar kísérleti fizi-kai tanszékének kutatója, oktatója, il-letve 1981-1989 között öt évet a göttin-geni Max Planck Intézetben dolgozottvendégkutatóként, majd 1990-1996között vendégprofesszor volt közel há-rom évig a houstoni Rice Egyetemen.1994-tól a JATE (majd SZTE) optikai éskvantumelektronikai tanszékén egyete-mi tanár. A Magyar Tudományos Akadé-mia levelező (2004), majd rendes tagja(2010).

2000-től 2002-ig az Oktatási Mi-nisztérium kutatási-fejlesztési helyettesállamtitkára. Több tudományos, szak-mai szervezetben végzett munkát: jelen-leg is a Magyar Akkreditációs Bizottságdoktori bizottságának társelnöke, azMTA közoktatási elnöki bizottság tagja,illetve a Magyar Innovációs Szövetségelnöke.

Tevékenységét számos kitüntetésselismerték el: Szegedért AlapítványSzőkefalvi-Nagy Béla-díja (2010), ProUrbe Díj Szeged (2009), Magyar Köztár-sasági Érdemrend tisztikeresztje(2009), Gábor Dénes-díj (2004), MTAAkadémiai Díj (2000), Széchenyi-ösz-töndíj (1998).

2010-ben a Szegedi Tudományegye-tem rektorává választották. Nős, háromfelnőtt leány édesapja.

„Minden ko-moly intéz-mény nagy-mértékbentámaszko-dik öregdi-ák-hálózatá-ra”


Közel 20 milliárdbólfejleszt az SZTEMegújul a Rektori Hivatal is a Dugonics téren265 ágyas klinikai tömb, új épület a Gazdaságtudományi Karnak a Kálvá-ria sugárúton, megújuló kutatólaborok, hogy csak párat említsünk az el-múlt évek nagyívű egyetemi fejlesztésiből – folyamatosan újul, szépül, kor-szerűsödik a Szegedi Tudományegyetem. Majó Zoltánnal, az SZTE fejlesz-tési igazgatójával a beruházások állapotáról is beszélgettünk.

Folyamatos építkezés

Tiszán innen és túl

Sokaknak talán már természe-tes, hogy megújult épületek és fo-lyamatosan készülő karok, egysé-gek között élünk. Az elmúlt 5 évbenóriási fejlődést tapasztalhattunk aSzegedi Tudományegyetemen. Ahallgatók ma már természetesnekveszik, hogy a vadonatúj GTK-épületben vagy éppen az új szárny-nyal bővült újszegedi biológiai cent-rumban tanulhatnak. A tudásalapúkooperációs terek pályázatban az

SZTE 2,1 milliárd forintot költött aTTIK újszegedi és a Gazdaságtudo-mányi Kar Kálvária sugárúti épüle-tére. A látványos – homlokzati, kül-ső építészeti – részeken túl a 21.századnak megfelelő informatikaihálózatot is kialakítottak ezekben.Az újszegedi épület megoldott egyrégóta húzódó problémát is, ugyan-is az egyetem biológiai tanszékei-nek elhelyezése több mint háromévtizedig rendezetlen volt. Egyestanszékek hely hiányában különbö-ző intézményekhez társulva mű-ködtek. A biológushallgatók emiatta Tisza két oldalán található saját

és bérelt oktatási épületek közöttingáztak, oda-vissza az út többmint egy órát vett el az idejükből.Az Y-épületben mintegy 4450 négy-zetméteren olyan tanszékek elhe-lyezése oldódott meg, amelyekmunkájukhoz hasonló berendezé-seket és metodikát használtak.

Végig a tudássétányon

Az első sikerek után az SZTEújabb, immár majd 8 milliárd forin-tos fejlesztésbe fogott. 2007-benkezdték meg az egyetem tudássé-tányának az előkészítését: a pro-

Fedett átri-um az egye-tem megúju-ló központiépületében


Az egyetemegyik leg-szebb épüle-te készült ela Kálvária su-gárúton

Az 1873-banépült műem-léket erede-ti pompájá-ban állítjákhelyre a Du-gonics téren

jektben megújul a Dugonics tériRektori Hivatal, a Mérnöki Kar aMoszkvai körúton új épülettel éseszközökkel gazdagodik. Az újabbpályázat kiemelt célja, a régió ver-senyképességének egyik letétemé-nyese, a Dél-alföldi Tudáspólus fej-lesztése. A felsőoktatási intézmé-nyek (SZTE SZIE VKK Szarvas, EJFBaja) műszaki–természettudomá-nyos képzési portfóliójának megújí-tása, a K+F+I szolgáltatások szín-vonalának emelése, valamint az in-formatikai infrastruktúra fejleszté-se az alapja a beruházásnak. A pro-jekt célja ezen tevékenységek inf-rastrukturális megalapozása: aszegedi Mérnöki Kar új épületénekfelépítése, egyetemi és főiskolaimultifunkcionális laborok, oktatásitermek (egyetemi tudássétány) épí-tészeti rekonstrukciója és a Regio-nális Tudástranszfer és SzolgáltatóKözpont (RTSZK) épületének kiala-kítása.

A korszerűsítéseknek köszönhe-tően előtérbe kerül a legújabb éslegjobb elérhető technológiai meg-oldások használata, akadálymen-tes képzési és kutatási terek jön-nek létre. Nő az alternatív, megúju-ló energiaforrások felhasználásnakaránya, csökken az energiafogyasz-tás. Az infrastruktúra-tervezés so-rán egyik elsődleges szempont ajelenleg meglévő laborkapacitás-beli párhuzamosságok kiszűrése,megszüntetése, a felszabaduló he-lyeknek a mérnökképzés igényeiszerinti átalakítása, valamint a re-gionális szintű kapacitások össze-hangolása. A környezettudatosságjegyében a Mérnöki Kar épületemegújuló energiaforrásokkal isoperál. A tervek szerint az új épületenergiaigénye 85 kilowatt lesz, 24

darab 6 kilowattos szonda fogja amegfelelő energiamennyiséget biz-tosítani. A hőcserélővel működőhűtés-fűtésre a szegedi talajvizesközeg tökéletes, ugyanis a mélybenáramló talajvíz jól vezeti a hőt. Na-ponta 10-12 órás üzemre terveztéka hőszivattyút, egy-kétórás folya-matos használat mellett. Passzívhűtésnél 15-18 fokos anyagot ke-ringet a hőszivattyú a rendszerben,ha megfelelő hőleadó paneleket te-lepítenek az épületbe – falfűtés, fe-lületfűtés, légbefúvás –, akkor a kí-vánt hőmérsékletre tudják hűteniaz épületet. Ez biztosítja, hogy gaz-daságosan lehet majd azt üzemel-tetni.

Visszatértek a szfinxek

a Dugonics térre

2010-ben már megszépült kör-nyezetben kezdték a tanévet az Ál-talános Orvostudományi Kar hallga-tói: a Dóm téri nagy oktatási épüle-tet szeptember elején adták át. Atöbbi Dóm tér többi egységet 2011őszén vehetik birtokba az egyetempolgárai. „Év végére elkészül a Rek-tori Hivatal, az átadás-átvétellel isszámolva a tavaszi félévet már aDugonics téren kezdi az egyetemvezetése” – közölte Majó Zoltán, azSZTE fejlesztési igazgatója. Szavai-ból kiderült: régészeti feltárás miattkésik az épület átadása, így a szük-séges engedélyek megszerzéseután februárban költözik a hivatal.A munkálatokra visszatekintvemegtudtuk: a tetőfelújítást követő-en a díszterem fölé elhelyezték akorábbi fényképek alapján restau-rált szfinxeket. Kiderült, hogy képtá-ri kutatások során fedezték fel,

hogy az épülethez a négy alak ishozzátartozott, és a pályázati kiírásrésze volt a szobrok másának elké-szítése. A 150 centiméteres szob-rok a műemlék-felügyelet jóváha-gyása után készültek el. A 2,5 milli-árd forintból megújuló – a külügyi,a kulturális hivatalnak és a kutatás-fejlesztést támogató egységeknekis otthont adó – épületben már abelső kivitelezés folyik: az örökség-védelmi hivatallal közösen választ-ják ki a megfelelő színű festékeket.

Célegyenesben a Mér-

nöki Kar új épülete

A felsőoktatási intézmény másiknagy beruházása, a Mérnöki Kar iselkészül az év végig. Majó Zoltán el-mondta: „A nyári esőzések hátrál-tatták az alapozást, ennek ellenérebízunk benne, hogy a KÉSZ építő-ipari cég decemberig átadja az épü-letet.” Megtudtuk: az eszközbeszer-zés októberben indult, az egyetemegyik legkorszerűbb kutatóhelyét2011 őszén vehetik birtokukba ahallgatók. Az egymilliárd forintbólmegvalósuló, geotermikus energiátis felhasználó kari tömb az SZTElegmodernebb épülete lesz. 296millió forintból laboreszközöket isvásárol hozzá az egyetem.


A fizikusok sem fognak majd rá-ismerni egykori kutatóhelyükre:geotermikus hűtés-fűtést telepíte-nek a 80 évvel ezelőtt épült – idénjubiláló – Dóm téri egyetemi egy-ségbe. „A tető azbesztet is tartal-maz, ezért komoly munkát kell a ki-vitelezőnek végeznie. Számítása-ink szerint 2011 tavaszára itt is le-zajlik a műszaki átadás-átvétel” –mondta az SZTE fejlesztési igazga-tója. A Dóm téri felújítások során7995 négyzetméter újul meg mint-egy 1,3 milliárd forintból. A tudás-sétányra visszatéve megtudtuk: ajelenlegi Mérnöki Kar épületein kí-vül (a párhuzamos kompetencia ésinfrastruktúra kiépítését elkerülen-dő) indokolt az universitas más la-borjainak, oktatótermeinek szak-specifikus igénybevétel érdekébentörténő átalakítása, fejlesztése. Alaborfejlesztéseket egy egyetemi„tudássétány” fogja egybe, mely abelvárosi campus Dugonics téri tu-dásközpontjából elindulva aklebelsbergi örökség részekéntépült Dóm téren és Rerrich térenkeresztül a laborokat és oktatásitermeket lánccá fűzve elér a JózsefAttila Tanulmányi és InformációsKözpontig.

Interaktív Természetis-

mereti Tudástár

Szintén európai uniós forrásbólújul meg a Juhász Gyula Pedagógus-képző Kar Interaktív Természetisme-reti Tudástára. A projekt célja, hogya látogatók és felhasználók – korravaló tekintet nélkül – modern termé-szettudományos ismeretekre tegye-nek szert. Az Interaktív Természettu-

dományi Tudástár friss szemléletű,eredményközpontú szolgáltatáso-kat kíván nyújtani az érdeklődők-nek, ezzel a szabadidő hasznos el-töltését, a tudáshoz és ismeretek-hez való szabad hozzáférést biztosít-ja a dél-alföldi régió látogatóinak éslakosainak. Emellett alapvető fel-adata lesz a tudományok népszerű-sítése és vonzóvá tétele és a nagy-közönség érdeklődésének felkelté-se a természettudományok iránt.„Ezzel elsősorban a befogadásra he-lyezzük a hangsúlyt, és a résztvevők-kel való együttműködésben arra ke-ressük a választ, hogy mi történikvagy mi történhet meg a világunk-kal. Látogatóinkkal együtt kutatjuk,hogy mi lehet a tudomány szerepeéletünk és környezetünk megérté-sében és jobbításában” – így a fej-lesztési igazgató. Ennek keretébenvirtuális sétára is lehetőség lesz,melyet a tudaskapu.hu címen érhet-nek el az érdeklődők.

265 ágyas

új klinika létesül

Az SZTE nemcsak kutatási, ha-nem gyógyászati fejlesztésbe is fo-gott: 12 milliárd forintból 265 ágyasklinikát építenek az új klinika mellé.A jelenleg zajló beruházást az is in-dokolta, hogy 2006 óta a SzegediTudományegyetem látja el Szegedegészségügyi feladatait. A projektmegvalósulása esetén a déli klini-kai telephelyen létrejön egy integ-rált magkórház, ami első lépése egyteljes körű integrációnak. A jelenle-gi 410 ágyasnak nevezett (337 ágy-gyal működő) klinikai tömb mellett,azzal összekötve kialakítanak egy

265 ágyas, nettó 21,5 ezer négyzet-méter alapterületű új klinikai épüle-tet. Az új és a régi épület együttesealkotja majd a magkórház tömbjét.Az új egység építése közel 15 ezernégyzetméter terület, 7 darab épü-let elhagyását vonja maga után. Azúj helyre költözik az általános sebé-szet, a tüdő- és mellkassebészet,az érsebészet, a transzplantációssebészet, valamint a szívsebészet,az általános kardiológia, az invazívkardiológia, a haematológia és azáltalános belgyógyászat. Mind a se-bészet, mind pedig a kardiológia ésbelgyógyászat esetében több telep-helyről történő összeköltözésről, te-lephely-racionalizálásról van szó.

ELI-előkészületek

Az egyetem kitörésének, a jövőberuházásának is nevezhetnénk aSzabó Gábor rektor, lézerfizikusakadémikus által menedzselt ELI-projektet. A fejlesztési igazgató arróltájékoztatta magazinunkat, hogy akormányfelhatalmazás után a má-sodik fokozatba kapcsolhat a lézer-eres kutatóközpont kivitelezése: akövetkező félévben kell elkészítenia megvalósíthatósági tanulmányo-kat. „2011 tavaszáig kell a tanul-mányt benyújtani az Európai Unió il-letékes bizottságának, az érdemiépítkezés 2013-2014-ben kezdőd-het” – fejtette ki Majó Zoltán.

� Segesvári Csaba

A biológustanszékekÚjszegedenleltek újotthonra

A MérnökiKar új okta-tási tömbjeegymilliárdforintból ké-szül el aMoszkvaikörúton


Húzóerő leheta szegedi szuperlézerEgy darabka világszínvonalJelentős gazdasági húzóerő, ugródeszka, egy darabka világszínvonal Sze-geden – ezekkel a jelzőkkel illetik a mostanában sokat emlegetett lézer-központ-projektet. Csehország, Románia és Magyarország – szegedi hely-színnel – adhat otthont az ELI (Extreme Light Infrastructure) vagy egysze-rűen csak „szuperlézer” elnevezésű, az Európai Unió által támogatott léze-res kutatóközpontnak. Az előkészítés határideje jövő március.

„A központ megépítése után 5-10 évig egyedülálló lesz a világon”– nyilatkozta Szabó Gábor, a Sze-gedi Tudományegyetem rektora, lé-zerfizikus akadémikus. Lesznekolyan kísérletek, amelyeket egy da-rabig csak Szegeden lehet elvégez-ni. Az ELI azért szerepel az EU ki-emelt projektjei között, mert azunió tudományos versenyképes-ségben bizonyos területeken ismétmagához akarja ragadni a kezde-ményezést. Több mint 200 millióeuró – ekkora összeg a beruházás

volumene, a projektnek pedig mégez évben el kell indulnia, sőt, mére-téhez képest szinte irreálisan rövidhatáridő alatt, 2015-re be is kell fe-jeződnie.

Nemcsak maga a projekt nagysá-ga és színvonala emelendő ki, ha-nem a megvalósítás tervezett körül-ményei. Az EU ugyanis történelmetír azzal, hogy nem egy régi tagor-szágban valósít meg nagy volumenűtudományos beruházást – egyetlenúj tagállamban sem találhatóugyanis egyelőre ilyen berendezés.

Amitől szuper

És mi tud majd a szuperlézer?Segítségével sehol máshol nemmegvalósítható lézerfizikai kutatá-sok válnak elvégezhetővé, eddigmeg nem válaszolt kérdésekrekaphatnak magyarázatokat a szak-emberek. Emellett fontos alkalma-zási területként a kémia vagy azélettudományok területén dolgo-zóknak is hasznos segítség lesz,használhatják majd az orvosi diag-

Egyedülálló-an nagy telje-sítményű,úgynevezettattoszekun-dumos lézerfog működniaz ELI-ben


nosztikában vagy a rákterápiábanis – alap- és alkalmazott kutatások-ra egyaránt.

Egyedülállóan nagy teljesítmé-nyű, úgynevezett attoszekundumos(10-18 szekundumos) lézer fog mű-ködni az ELI-ben – ez az időtartamaz elektronok mozgásának az idő-tartományába esik. Szent-GyörgyiAlbert annak idején azt mondta, azélet megértéséhez alapvetően azszükséges, hogy megértsük azelektronok viselkedését. Valószínű,hogy a komplex biomolekulák bo-nyolult működését nagyon sok eset-ben elektronfolyamatok előzik meg– magyarázta Szabó Gábor a lézerjelentőségének elméleti hátterét.

És ebből ami például láthatólesz: az Öthalomban megépítendőELI szívének, fő részének egy torna-csarnok méretű – mintegy kétezernégyzetméter területű – többszin-tes nagy terem ad majd helyet.

Egy ilyen beruházás széles kör-ben érvényesítheti kedvező hatása-it, a technikai intelligencia javulá-sától a kultúráig. A létesítmény mű-ködtetéséhez ugyanis 150-200diplomásra és még egyszer ennyi

kiszolgáló személyzetre lesz szük-ség, nem beszélve azon külföldi ku-tatókról, akik az ELI-vel szeretné-nek kutatást végezni. A szuperlé-zerrel Szegeden valóban egy darab-ka igazi világszínvonal fog megje-lenni.

Tudományos park

vonzaná a high-tech-

beruházásokat

Komoly lökést adhat a szegedigazdaság fejlődésének is a lézer-kutatóközpont létrehozása – eztmár az I. Szegedi Gazdasági Konfe-rencián mondta a rektor szeptem-berben.

A lézerfizikus előadásában úgytájékoztatott, a kutatóközpont azegyetem tízhektáros területén épül-ne meg, a szomszédságába egyhatvanhektáros telekre tudomá-nyos parkot terveznek.

A rektor szerint ugyanis akkorlesz sikeres és előnyös a projektSzeged számára, ha az a jövőre vo-natkozó javaslat valósul meg, ami

a lézerközpont mellé egy tudomá-nyos parkot is feltételez. „A várospolgárságának is látnia kell, nem-csak tudományos kuriózumról vanszó, legalább ilyen fontos, hogy atudományos park – melynek meg-valósulásához az önkormányzatsegítségére is nagy szükség van –high-tech vállalkozásokat vonzzonide” – így a professzor.

Amiért megéri

245 millió euró – ennyi a köz-pont építésének közvetlen költsé-ge, amelyet döntő részben az Euró-pai Unió strukturális alapjából fe-deznek. A közvetett hatásokat isszámítva a beruházás több mint300 millió eurós jövedelememelke-dést generál a régióban. A számítá-sok szerint tizenöt év alatt a tudo-mányos park fele települ be, továb-bi 115 millió eurónyi befektetéstvonzva a városba. A kutatóközponttízéves fenntartásának költségeugyanakkor mintegy 200 millióeuró. Az építés öt esztendeje és aműködtetés első tíz éve során ösz-szességében a 600 millió eurót ismeghaladja az az összeg, amely atudományos nagyberuházás nyo-mán Szegedre kerül.

A nemzetközi fotonikai piac –amely magában foglalja a fogyasz-tói elektronikát és a síkképernyősmegjelenítést is – forgalma 2008-ban 270 milliárd euró volt, növeke-désének éves ütemét pedig 7,6százalékra becsülik. Európa hely-zete ezen a piacon kedvező, a vilá-gon Japán után a második. Haezen belül a jövőben az ELI-ben fo-lyó kutatásokhoz közvetlenül kötő-dő nagyintenzitású lézertechnoló-giát nézzük, az ahhoz kapcsolódópiacon viszont Európa játssza a ve-zető szerepet. A fotonika területénmeghatározó multinacionális cé-gek – mint a GE, a Siemens, aSamsung – Magyarországon is je-len vannak, és aktív néhány tucatkis- és közepes vállalkozás is, ame-lyek tevékenysége az ELI kulcs-technológiájához kapcsolódik. Amagyar lézeres kutatói közönségpedig az utóbbi három évtizedbenúttörő szerepet játszott az ELI-tmegalapozó kutatásokban – hang-súlyozta a rektor.

� Arany Mihály

Kelet-Közép-Európa lesza világ lé-zerkutatásá-nak egyikközpontja,ebből Sze-ged is sokatprofitálhat


Az EgyetemNapját ünnepeltükAz SZTE díszdoktora lett Danilo Türk szlovén köztársasági elnökA sikeres egyetemek hozhatják meg a sikert az ország számára is – hang-súlyozta Szabó Gábor rektor a Szegedi Tudományegyetem Napja alkalmá-ból rendezett november 11-i ünnepi szenátusülésen, melyen számos ki-tüntető címet és elismerést adtak át. Danilo Türk szlovén köztársasági el-nököt az egyetem díszdoktorává fogadták.

„Még a tragikus történelmi pilla-natokban is vannak reményt keltőmomentumok, ilyen reményteli pil-lanat volt egykor az egyetemalapí-tás is Szegeden, ami bizonyosszempontból szerencsés pillanat-ban történt, hiszen találkozott a vá-ros anyagi áldozatvállalása és egyállamférfi, Klebelsberg Kunó aka-rata” – fogalmazott ünnepi beszé-dében Szabó Gábor. Hozzátéve: ekét szándék egybeesése hozta lét-re viharos sorú egyetemünket.

A szegedi universitas nagyongyors fejlődésnek indult, ennek

eredményeként született meg rövi-desen – számos más tudományoseredmény mellett – a mindmáigegyetlen, Magyarországon végzettmunkáért elnyert Nobel-díj, Szent-Györgyi Albert elismerése. Ezt azidőszakot követően az egyetem bárerős maradt, nemzetközi kapcsola-taiban törés következett be. A nyolc-vanas évektől kezdve a szegedi fel-sőoktatás azonban visszatért ahhozaz örökséghez, melyre mindannyianbüszkék vagyunk, s nemzetközilegis elismert egyetemmé vált az SZTE– mondta az akadémikus.

A felsőoktatási intézmény el-nyerte a kutatóegyetemi címet, sezért is egyre fontosabbá válnaknemzetközi kapcsolatai. AhogyKlebersberg idejében, újra egyet-len lehetőség áll az ország előtt:a kultúra és a tudomány. Komolykihívás ez a Szegedi Tudomány-egyetem számára: sikeresnek kelllennünk, ahogy a többi hazai fel-sőoktatási intézménynek is, s ezelhozhatja az ország sikerét is –közölte a professzor.

Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erő-forrás Minisztérium vezetője kifej-

Szabó Gá-bor rektorés a karokvezetői adíszünnep-ségen


Szabó Gá-bor rektorszerint azország sike-re az egye-temeken ismúlik

Danilo Türkszlovén köz-társasági el-nök az egye-tem egyik újdíszdoktora

tette, a szegedi egyetem alapjátés jövőjét az egykori kultuszmi-niszter, Klebelsberg Kunó terem-tette meg. Az ő nevéhez fűződik,Szent-Györgyi Albert 1928-ashazahívása Szegedre.

„A Szegedi Tudományegyetemmint kutatóegyetem 77. egy euró-pai egyetemeket rangsoroló lis-tán, ami igen előkelő helyezés” –mondta a miniszter. Fiatalkoráravisszautalva a politikus elárulta:ugyan Pécsett végzett, mégis min-dig is úgy gondolta, Szegedenjobb diáknak lenni.

Az Egyetem Napján a József Atti-la Tanulmányi és Információs Köz-pont dísztermében rendezett ünne-pi szenátusülésen részt vett Paczo-lay Péter, az Alkotmánybíróság el-nöke, valamint Dux László, a Nem-zeti Erőforrás Minisztérium felsőok-tatásért felelős helyettes államtit-kára. Az ünnepséget megtiszteltejelenlétével Kriszt Sándor Éva, aBudapesti Gazdasági Főiskola rek-tora, a Magyar Rektori Konferenciaelnöke, Szabó Gábor, az SZTE pro-rektora, a testület tiszteletbeli elnö-ke, Darja Bavdaz Kuret, Szlovéniabudapesti nagykövete, Szent-IványiIstván, a Magyar Köztársaság ljub-ljanai nagykövete, RadovánPejovni, a ljubljanai egyetem,Miroljub Grozdanovics, a nisi uni-versitas, Csiba Péter, a komáromiSelye János Egyetem, valamintKozma Gábor, a Gál Ferenc Hittu-dományi Főiskola rektora.

Az ünnepségen Doctor HonorisCausa kitüntető címet kapott Dani-lo Türk jogászprofesszor, Szlovénia

köztársasági elnöke, UrsulaRavens német orvosprofesszor,Frédéric Barbier francia könyvtörté-nész, Forró László, a Lausanne-iMűszaki Egyetem fizikusprofesszo-ra és Erich Kleinpeter német gyógy-szerészprofesszor. Senator HonorisCausa kitüntető címben részesültLiisi Sevón, a turkui egyetemről ésJohn Beumer, az Amerikai EgyesültÁllamokból érkezett fogorvospro-fesszor.

Az egyetemen végzett oktatásiés kutatás eredményeiért Pro Uni-versitate díjjal ismerték el DékányImre, Hatvani László, Paczolay Pé-ter és Rácz Béla munkáját, sposztumusz Pro Universitate díjbanrészesült Veres József, a szegedijogtudományi kar korábbi dékánja,aki idén nyolcvanegy esztendős ko-rában hunyt el. A KlebelsbergKunó-díjjal járó emlékérmet ésdíszoklevelet vehette át KeveinéBárány Ilona, Bodosi Mihály, Mé-száros Rezső, a Klebelsberg Kunó-díj emeritus fokozatában részesültSolymosi Frigyes és Varró Vince. AProfessor Emeritus kitüntető cím-mel ismerték el Bernáth Árpád ésMakk Ferenc munkáját. Az ünnep-ségen vehette át főiskolai tanári ki-nevezését Krész Miklós, ViskolczNoémi és Monostori Tamás.

Szegeden minden évben no-vember 11-én ünneplik az Egye-tem Napját abból az alkalomból,hogy a jogelőd Kolozsvári Tudo-mányegyetemen 1872-ben ekkorkezdődött el az oktatás.

F. J.

Danilo TürkA ljubljanai és a belgrádi egyetemen

folytatta jogi tanulmányait, szakterületea nemzetközi jog és kapcsolatok, vala-mint az emberi jogok védelme. Tudomá-nyos munkássága mellett fontos szere-pet játszott az egykori jugoszláv tagköz-társaságok függetlenségért folytatottharcában. Szlovénia képviselője volt azEurópa Tanácsban, majd hazája elsőENSZ-nagykövete lett, 2000-től pedig avilágszervezet főtitkár-helyettesi posztjáttöltötte be. Tizenhárom éves New York-imunkáját követően folytatta akadémiaipályafutását a ljubljanai egyetemen,ahol a jogi kar dékánhelyetteseként isdolgozott. 2007-ben választották a Szlo-vén Köztársaság elnökévé.

Danilo Türk nemzetközileg elismerttudós és államférfi, egyedülálló gyakor-lati tapasztalatokkal és elméleti mun-kássággal. Az elmúlt néhány évben ko-moly erőfeszítéseket tett a SZTE Állam-és Jogtudományi Kara és a szlovén fel-sőoktatási intézmények közötti kapcso-latok elmélyítése érdekében. Nyolc mo-nográfia, negyvenkét könyvfejezet és ta-nulmány szerzője. A nemzetközi jogalapjai című munkája – az SZTE oktatói-val együttműködve – 2009-ben jelentmeg magyarul.

Az egyetem új díszdoktora Köteles-ség a védelemre: régi ötletek, új kezde-tek címmel tartott előadást a jogi karon.Rövid történeti áttekintés során szemlél-tette, hogy a nemzetközi közösséget rég-óta foglalkoztatja, mit lehet tenni azonállamokkal szemben, amelyek a sajátterületükön vagy a saját állampolgáraik-kal szemben súlyos jogsértéseket követ-nek el. Előadása végén hangot adott op-timizmusának, még ha lassan is, de lát-ható fejlődés, előrelépés a nemzetközijogban és kapcsolatokban az emberekvédelme érdekében.


Egy nemmindennapi esteMásodjára is a JATE Klubban tartották az SZTE GólyabáltAmikor őszből lassan télbe fordul az idő, egyre gyakoriabbak a zárthelyidolgozatok, és már csak távoli emléknek tűnnek a nyár végi forró napokés a gólyatábor, sőt, a szeptemberi gólyabulik is. Mielőtt azonban az első-sök belevetnék magukat legelső vizsgaidőszakukba, van még egy ese-mény, ami róluk szól: ez pedig a gólyabál.

A TIK-ből a JATE-ba

Idén november 18-án került sora rangos eseményre, ahol egy kel-lemes este keretein belül a szep-temberben beiratkozott hallgatókletehették a gólyaesküt. Talánmeglepő, hogy immár másodikéve épp a JATE Klubban rendezikmeg a bált, hiszen hétköznap-okon nem ilyen jellegűek ott azesték – a korábbi helyszín, a Ta-nulmányi és Információs Központvalóban impozánsabb, de a szer-vezők igyekeztek idén is a lehető

legtöbbet kihozni a klubból. Kike-rült például a megszokott csoc-sóasztal, a falakat drapéria borí-totta, még a megvilágítás is kicsiteltért az átlagostól. „Természete-sen nem tudjuk a hagyományosbáli helyszínt megteremteni, hi-szen a hely adottságain nem na-gyon tudunk változtatni” – mond-ta Csaba Levente, a JATE Klub ve-zetője. „De mindenképpen pró-báltuk emelni a színvonalat, nagyhangsúlyt fektettünk a dekoráció-ra, külön fotósarkot alakítottunkki, és egy koktélpultot is biztosí-

tottunk annak érdekében, hogyne csak a megszokott kínálattaltalálkozzanak a hallgatók.”

Móka és kacagás

Nyolc órakor volt kapunyitás, deakkor nem sokan gyülekeztek méga báli ruhás-öltönyös fiatalok aszórakozóhely előtt. Bár ezúttalnem az egyetemi bulik megszokott„koreográfiája”– hogy a legtöbbember csak éjfél után érkezik –volt jellemző, azért a bál kezdete-kor nem sokan voltak még. Az es-

Az elegánsviselet tetteünnepélyes-sé a gólya-bált


tet a Pavane Történelmi Tánccso-port táncosai nyitották meg, egyelegáns bécsi keringővel és – ahangulat fokozása érdekében –egy tüzes mambóval. A nagy sikerűprodukció után Szabó Gábor rektorüdvözlő szavai következtek, aki Lu-ther Márton frappáns gondolatá-val: „Ha azt akarod, hogy szeresse-nek (mint szónokot), légy rövid”kezdte – valóban rövid – beszédét,majd átadta a szót Ament BalázsEHÖK-alelnöknek, aki szintén soksikert és kellemes élményekbengazdag egyetemi éveket kívánt agólyáknak. Persze az eseményennemcsak elsősök voltak ott. Arany-Tóth Júlia a mesterképzést végzi aGTK-n: „Az idei bál programja en-gem különösen megfogott.Mogács Dániel pillanatok alatt jóhangulatot teremtett, nem is be-szélve az utána következő 30Y ze-nekarról, akik dinamikus számaik-kal felturbózták a bulit. Minden-képp megérte eljönnöm, nagyon jóeste volt!”

A megnyitó után tehát a várvavárt stand up comedy következett.Sokan csak ezért vettek jegyet azeseményre, és bizonyára nem csa-lódtak: a dumaszínházas MogácsDániel háromnegyed órás műsortadott. A visszajelzések persze ve-gyesek voltak, de a közönség lelke-sebbik része láthatóan egész jólszórakozott. Ez a „műsorszám” újí-tás volt az eddigiekhez képest, „anépszerű stand up műfajjal próbál-tunk kedvezni a hallgatóknak” –mondja Csaba Levente. „Az is szub-jektív természetesen, hogy a kon-cert kinek tetszik, és kinek nem.Úgy gondolom, a 30Y jó választásvolt” – teszi hozzá.

Valóban, a dumaszínház utánikoncert nagyon jó hangulatban

telt, és bár nem úgy voltak öltözvea bálozók, hogy egy rockbanda ze-néjére tudjanak bulizni, azért ma-gas sarkú cipők, öltönyök, felkon-tyolt frizurák ide vagy oda, minden-ki kiugrálta és kitáncolta magát amajdnem kétórás koncert alatt.„Talán lehetett volna egy jobban abáli közegbe illő zenekart választa-nunk, de a helyhez még az alkalomellenére is illett a zenekar, ráadá-sul úgy gondolom, a hallgatók megvoltak elégedve a választásunkkal”– összegzi véleményét Csaba Le-vente.

Konkurencia –

és buli hajnalig

A létszám persze nem közelítet-te meg a beiratkozott elsősökét –főleg, hogy felsőbb évesek is szépszámmal voltak jelen –, de hátnem szeret mindenki bálba járni.Ráadásul régebben, amikor egyegyetemi gólyabál volt, mindenki,aki szeretett volna részt venni egyilyen elegáns partin, oda ment el.„Ma már egész más a helyzet” –véli a JATE Klub vezetője. „AzSZTE Gólyabál előtti és utána lévőnapon is volt egy-egy hasonló ren-dezvény. Révén, hogy báli időszakvan, a karok is megrendezik a sa-ját, önálló estjüket, ahova főleg akarra járó hallgatókat várják, determészetesen nem csak ők lép-hetnek be, és valószínű, hogynem sok diák engedheti meg ma-gának, hogy sorra járja az összesbált.” Persze ha valaki az miattnem ment el az egyetemi gólya-bálra, mert feszengve érezné ma-gát egy ilyen alkalommal, az saj-nálhatja, hogy elszalasztotta a le-hetőséget: itt ugyanis – részint a

hely, részint a program miatt – ki-csit kötetlenebb volt a hangulat,mint egy gyertyafényes, elegánsbálon.

„Szerintem minden elsős szá-mára fontos a gólyabál, mégis aztvettem észre, hogy veszített jelen-tőségéből az esemény” – mondjaSuhajda Bettina elsőéves kommu-nikáció szakos hallgató. „A kari gó-lyabálok már sokkal vonzóbbak azelsősök számára – több gólyatábo-ri ismerősömtől is ezt hallottam.Másrészt én nagyon élveztem azestét, hiszen a stand up comedy ésa 30Y koncertje is nagyon jó volt.Emellett persze a társaság is sokatszámított, sok szaktársam ott volt,így sikerült hajnalig mulatni, ésutolsókként elhagyni a JATE-t.”

A koncert után tehát korántsemért véget az este: éjfélkor követke-zett a vicces-verses formában meg-írt gólyaeskü, amelyet egy elsőévesfiatalember olvasott fel a vidámtársaságnak. A fiatalok a nagyhangzavarban elmormolták-elkia-bálták a szöveget, amellyel min-denféle bulira és csínytevésre es-küdtek fel, és hogy élvezni fogjákaz elkövetkezendő éveket az egye-temen. Ezt követte a tombolahú-zás, hiszen minden belépőjegy egy-ben egy tombolaszelvény, a fődíjpedig egy zalakarosi hétvége volt.A boldog nyertesek átvehették azajándékokat – az SZTE-s pólóktólaz ötliteres pezsgőig mindenféle dí-jakkal kedveskedtek a szervezők akisgólyáknak. A nagy örömmámorután pedig végül elkezdődött a bu-li, ezúttal persze az alkalomra valótekintettel nem techno vagy metálzene szólt a hangszórókból, hanemrocky és twist – hajnalig.

� Tóth Ilona

Igazán bán-hatja, aki le-maradt errőla buliról

A pécsi 30Yvolt az estsztárvendé-ge


Szeged csakaz egyetemmelegyütt lehet sikeresBeszélgetés Botka László polgármesterrelegyüttműködésről és egymásrautaltságrólSzeged legfontosabb értéke az egyetemvárosi rang – vallja a csongrádimegyeszékhelyen harmadik ciklusát kezdő polgármester, Botka László. Apolitikus szerint mindig akkor ment jól a városnak, amikor az egyetemnekis. Az önkormányzat felelőssége, hogy biztosítsa a megfelelő infrastruktú-rát az egyetemistákkal együtt 200 ezer főre duzzadó városnak.

– Hamarabb lett képviselő,mint hogy diplomát szerzett vol-na a Szegedi Tudományegyetemjogelődje, a József Attila Tudo-mányegyetem Állam- és Jogtudo-mányi Karán. Hogyan emlékszikalma materére?

– 1994 tavaszán választottakmeg a szegediek országgyűlésiképviselőnek. 21 évesen, har-

madéves joghallgatóként kerül-tem a Parlamentbe. Mondhat-nánk: a fiatalság éveiből nekemcsak három jutott, ugyanis a par-lamenti munka nemcsak ismert-séggel, hanem közéleti szereplés-sel is járt. Ráadásul valamilyenérthetetlen okokból a Parlamentnem Szegeden, hanem Budapes-ten székel, így a hét nagyobb ré-szét a fővárosban töltöttem. Nap-

pali tagozatos hallgató marad-tam, de egyéni tanrenddel. Annakellenére, hogy Budapesten dol-goztam, eszembe sem jutott,hogy emiatt átjelentkezzek egy fő-városi egyetemre.

– Miért a szegedi egyetemetválasztotta?

– A családunk Szegedről szár-

Botka Lász-ló 21 éve-sen, har-madévesszegedi jog-hallgató-ként kerülta Parla-mentbe


mazik, szüleim a Természettudo-mányi Karon, kémia-fizika sza-kon, tanárként végeztek. A hetve-nes évek elején megyei ösztöndíj-jal Szolnok megyébe kerültek: ek-kor indult a szolnoki vegyi szakkö-zépiskola, mely a vegyiművekszakember-utánpótlását biztosí-totta. Számomra teljesen termé-szetes volt, hogy az egyetemiévekre „hazajövök” Szegedre.

– Ha kedvenc oktatóját kelle-ne megneveznie, ki lenne az?

– A jogi karon sok kiváló oktatótanított, nem szeretnék egyet ki-emelni. A mai napig tartom velüka kapcsolatot, hiszen a jogi karnagyon fontos intézménye Szegedvárosának. Ami nekem erőt adott,hogy polgármesterként közigazga-tási, jogi ügyekben mindig tudtamkihez lehet fordulni. A különbségannyi, hogy míg korábban „jó na-pot kívánok, tanár úr!”-ral köszön-tem, addig most „szervusz, tanárúr!”-ra váltottam.

– A Szegedi Tudományegyetemgazdasági erejével, méretévelSzeged városhoz nagyon hasonló.Úgy tűnik, az utóbbi időben fel-gyorsult az együttműködés, mindlátványosabb jeleit láthatjuk afejlődésnek. Hogyan képzeli elSzeged és az egyetem jövőjét?

– Úgy szoktam fogalmazni –ami egyben a személetemet istükrözi –, hogy az egyetem nemváros a városban. Szeged egyete-mi város – ami egyben az alapel-vünk is. Legfontosabb értékünkaz egyetemvárosi rang: Szegedsúlyát, rangját, fejlődési lehetősé-geit a Szegedi Tudományegyetemés az ott képződő tudás határoz-za meg. Elmondhatjuk: kilencvenéve, hogy az egyetem és a várossorsa összefonódott. Mindig ak-kor ment jól a városnak, amikoraz egyetemnek is, ebből követke-zik: csak együtt és közösen tu-dunk fejlődni. Az elmúlt évekbenkialakítottuk azt a szemléletet,hogy Szeged város minden egye-temi fejlesztést, beruházást sajátérdekének tekint. Ha visszaem-lékszünk 2006-ra, akkor érdemesmegemlítenünk az egyik legna-gyobb súlyú döntést, amit a városés az egyetem közösen megho-

zott: végigvittük az egészségügyiintegrációt. Sokan fenntartások-kal fogadták az intézmények ösz-szevonását, de bebizonyosodott:míg korábban két egészségügyiintézményrendszer működött – akétharmadot kitevő klinikai köz-pont és a kórház, gyermekkórházés a rendelőintézetek egyharma-dot jelentő együttese –, addig azintegráció keretében az intéz-ményegyüttesek hatékonyabban,jobban biztosítják az ellátást. Azegyharmadnyi önkormányzatirészt átadtuk az egyetemnek,fenntartásra. Ezzel megszüntet-tük a párhuzamosságokat, javítot-tuk a betegellátási rendszer szín-vonalát. Az eddigi négy évet ele-mezve kijelenthetjük: mind a vá-ros, mind az egyetem várakozásaiteljesültek. Ha az integrált rend-szer pénzügyi oldalát elemezzük,kiderül: Szeged város évente 100millió forintot biztosít az egyetem-nek egészségügyi fejlesztésre.Ezen túl az épülő klinikai központ12 milliárd forintos beruházásá-hoz is aktívan hozzájárultunk:750 millió forintból kiépítettük azépítkezéshez, közlekedéshezszükséges infrastruktúrát. Termé-szetesen az összes városfejleszté-si projektünkben megjelenik aSzegedi Tudományegyetem: azuniversitas elképzeléseivel össz-hangban készítjük elő városreha-bilitációinkat, építkezéseinket.Csak egy aktuális példát említe-nék: nagy örömmel vettük, hogyelkészült a Dugonics téri RektoriHivatal épületének felújítása,mely Szegednek egy szimbolikusépülete. A kivitelezéssel párhuza-mosan elkészítettük a Dugonics,Árpád tér, a teljes belváros város-rehabilitációs pályázatát. Megvár-tuk, hogy az egyetem befejezze aberuházást, és a megújult épület-hez immár méltó környezetet isbiztosíthatunk. Azt kell, hogymondjam: napi szintű a kapcsolataz egyetem vezetésével. Úgy lá-tom, hogy óriási szemléletváltás-sal az elmúlt években egyértel-művé vált mind az egyetemi, minda városi vezetés számára: csakközösen és együtt lehetünk sike-resek.

– Mit tud tenni Szeged azért,hogy az egyetemen végzett szak-emberek a városban maradja-

nak? Milyen, kölcsönösen elő-nyös programokat készítenekelő?

– Az, hogy egy városban milyengazdasági fejlődés megy végbe,milyen iparágak számára lesz von-zó Szeged, nagyban függ attól, mi-lyen munkaerőt képzünk, milyeniskolák találhatóak városunkban.Az Európai Unióban már nem le-het egyedi adókedvezményekkelcsalogatni a vállalkozásokat: a be-ruházók az infrastruktúrát, a te-lephelyeket figyelik. Azonban a fi-zikai adottságon túl sokkal hang-súlyosabb, hogy az adott gazdasá-gi tevékenységhez a szakemberekés azok utánpótlása biztosított-e.Szeged egy 170 ezer lakosú vá-ros, melyhez 30 ezer egyetemistais csatlakozik. Teljesen egyértel-mű és világos, hogy egy ekkora vá-ros az évente kikerülő több ezerfriss diplomásnak nem tud mun-kahelyet biztosítani: ugyanis ha ezígy lenne, akkor minden településsaját egyetemet szeretne. Váro-sunk alapvető érdeke, hogy a Sze-gedi Tudományegyetem tradicio-nális képzési struktúrája és szer-kezete folyamatosan változzon:ugyanis a jogász-, orvos- és böl-csészképzés mellett egyelőre hi-ányzik a mérnökképzés. Egy egye-temi felmérés szerint a most vég-zők kétharmada a közszférában

„Szeged fej-lődési lehe-tőségeit azegyetem ha-tározzameg”


képzeli el jövőjét, noha világos,hogy évente több ezer pedagógustnem tudunk foglalkoztatni. Támo-gatjuk, hogy olyan szakok jöjjeneklétre, melyek közvetlen gazdaságielőnyt jelentenek a városnak – le-gyen ez természettudományi vagyéppen műszaki képzésre alapuló.

– Az elmúlt évek együttműkö-déséből milyen közös sikerekszülettek?

– Büszkék vagyunk rá, hogyMagyarországon a vidéki városokközött Szeged nyerte el a legtöbbeurópai uniós támogatást, amithárom tényezőnek köszönhetünk.Jól szerepelt városunk önkor-mányzata, valamint a magyar fel-sőoktatási intézmények közül aSzegedi Tudományegyetemet te-kinthetjük a legsikeresebb pályá-zónak. Bár szokás Szeged gazda-ságát lekicsinyelni, ettől függetle-nül tény, hogy közel ötszáz szege-di cég is sikeresen szerepelt azuniós kiírásokon. Örülök annak,hogy az egyetem új karokat épít,valamint a meglévőket felújítja.Számunkra kiemelten fontos,hogy az új klinikai központon túlúj sürgősségi betegellátó osztályis létrejön. Joggal lehetünk büsz-kék az elmúlt évek sikereire. Nap-jainkban pedig egy történelmi je-lentőségű lépés előtt állunk: azEurópai Unió 2009 decemberé-ben úgy döntött, hogy az egyik újtagállamba helyezi lézeres kutató-intézetét. Köznyelven ez a szuper-lézer, az ELI program. A tervekszerint 65 milliárd forintból épül-

het meg ez az egyedi, lézerkutatá-sokat támogató központ. Szegedváros önkormányzata az egyetem-mel közösen hozta létre az ELI.HuKft.-t amely a pályázatot elkészí-tette.

Az uniós törvényeknek megfe-lelően többségi tulajdont biztosí-tottunk a magyar államnak, egy-értelmű, hogy immár Magyaror-szág sikeréről is beszélhetünk.Nem véletlen, hogy városunkbakerülhet a szuperlézer: kutatóinkévek óta kiemelkedő teljesít-ménnyel öregbítik Szeged és aSzegedi Tudományegyetem hírne-vét. A pályázatot 2011 tavaszánkell Brüsszelnek benyújtani, bí-zunk benne, hogy az ELI körülikormányzati bizonytalanság mi-hamarabb szertefoszlik, és hete-ken belül aláírják a lézerközponttámogatási szerződését.

– Miként éli meg Szeged, hogynem városszéli campusokban,hanem a belvárosban élnek azSZTE hallgatói?

– Számunkra rendkívül fontosa Szegeden élő mintegy 30 ezeregyetemista: jelenlétük meghatá-rozó a kulturális programkínálat-ban, a sportlétesítményeink mű-

A polgár-mesterrendszeresrésztvevőjeaz egyetemjeles ese-ményeinek

Ösztöndíj

A szegedi önkormányzat évente 100kiemelkedő tanulmányi eredményt el-érő szegedi fiatalnak ad úgynevezett"városi ösztöndíjat". Az ösztöndíj1999. óta létezik, jól tanuló, szegedi il-letőségű, felsőoktatásban résztvevő,legalább másodéves, de 26. életévüketmég be nem töltött hallgatók pályáz-hatnak rá. Az egyetemmel együttmű-ködve ennek öszszege havi 10 ezer fo-rint és a nyertes, 10 hónapon át, azazegy tanévig kapja. Városunk is csatlako-zott a "Bursa Hungarica" ösztöndíjhoz,ami a szociálisan hátrányos helyzetűhallgatóknak adható. 2010-ben 278 ta-nuló kapta és 15 millió forintot költöt-tünk rá. A "Bursa Hungarica" pályáza-tára mind középiskolások, mind felső-oktatási hallgatók jelentkezhetnek,amennyiben szegedi lakosok és hátrá-nyos szociális helyzetűek.

„A városszámárafontos az itttanuló 30ezer hallga-tó”

ködésében, de még a tömegköz-lekedés szervezésében is. Folya-matosan figyelembe vesszük azigényeiket, szegedieknek tekint-jük őket. Nem véletlen, hogy aszegedi egyetemisták immár ge-nerációk óta szeretnek szegediegyetemisták lenni. Városunk kü-lönlegessége, hogy nincs város-széli, elkülönített egyetemi cam-pus: a belvárosi intézmények mi-att az universitas hallgatói részeiSzegednek.

A mi felelősségünk, hogy azegyetemistákkal együtt 200 ezerfőre duzzadó városnak megfelelőinfrastruktúrát biztosítsunk. Eh-hez tartozik még, hogy a szegediközépiskolákba járó tanulók közel50 százaléka nem szegedi. Már aközépfokú oktatásban is megjele-nik Szeged vonzereje, amit a Sze-gedi Tudományegyetem továbberősít. Hiszünk benne, hogy a ma-gasabb oktatási színvonal segítiaz egyetemre jelentkezőket –

ezért is oly népszerű Szeged és azSZTE.

– Ha visszakanyarodunk a2006-os egészségügyi integráció-hoz, valóban sikerről beszélhe-tünk?

– A törvényi felhatalmazásalapján az egészségügyi ellátá-sért a város a felelős. Ez azt jelen-ti, hogy Szeged város nevében ésmegbízásával egy ellátási szerző-dés keretében a Szegedi Tudo-mányegyetem végzi a feladatot.Az egyetem minden évben beszá-mol az integráció folyamatáról ésa város egészségügyi ellátásánakhelyzetéről: örömmel konstatál-tuk, hogy a klinikum vezetője, PálAttila professzor immár évek ótasorolja, hogy milyen, régóta halo-gatott fejlesztéseket sikerült vég-hezvinniük.

Az okok egyértelműek: koráb-ban két párhuzamos rendszer

működött. Az integrációval haté-konyabbá vált a működés: többpénz maradt az ellátásra, a gyó-gyításra. Új ellátási formák, osztá-lyok jöttek létre a megmaradtpénz miatt. Sajnos, mint tudjuk,az egészségügy finanszírozásaezer sebből vérzik, nem azt állí-tom, hogy a szegedi jól van finan-szírozva, de abban a szakma isegyetért, hogy integráció nélkülsokkal nehezebb helyzetbe kerültvolna a klinikai központ. Az ellá-tás színvonala pedig lényegesenjavult.

– Harmadik polgármesteri cik-lusát kezdte meg, milyen utat látSzeged és az egyetem előtt?

– Nem működhet jó modell-ként, ha a város és az egyetemkülön utakon akar járni. Csak aközös stratégia a célravezető. Na-pi szintű szakmai együttműködéskell, ugyanis az eredmények, sike-rek nem jönnek maguktól. Azon-ban közös az örömünk, amikoregy beruházás, egy fejlesztés el-készül. A konfliktusok, viták el-tűnnek – mindenki belátja megér-te az erőfeszítésünk. Azt gondo-lom, nincs külön út, és az egye-tem vezetése is így gondolja.

– A többi vidéki egyetemhezképest mitől erősebb a SzegediTudományegyetem?

– A rengeteg kiváló oktató éstanár is az egyetem hírnevét öreg-bíti. Nincs olyan egyetemi rang-sor, összeállítás, amiben az SZTEne szerepelne előkelő helyen. Ezis vonzza a diákokat, az elmúltévek túlzott felsőoktatási expanzi-ója ellenére – miszerint meghá-romszorozódott a hazai intézmé-nyek száma – is folyamatosan nö-vekszik a szegedi egyetemre je-lentkezők száma.

Ez annak tükrében is kiválóeredmény, hogy a demográfiaiadatok a diákok számának acsökkenését vetítik előre. Ez aszakmaiság – a kíváló oktatói éskutatói teljesítmény – érdeme is.Ráadásul Szeged vonzereje is se-gíti az egyetemet: aki itt tanul,büszkén állítja, jó itt egyetemistá-nak lenni.

� Segesvári Csaba


Felelősen az orszá-gért, az egyetemért,a családértBeszélgetés Balogh Elemér alkotmánybíróvalAlkotmánybíróság – manapság az aktuálpolitika napi témává emelte akülönleges bírói testületet. De vajon pontosan mit is csinál egyalkotmánybíró, hogyan éli mindennapjait? Balogh Elemérrel, a talárostestület szegedi tagjával, az SZTE professzorával beszélgettünk.

– Hogyan élik meg a mostanipolitikai helyzetet?

– Az Alkotmánybíróság minden-napjait közelről nem érintik a politi-ka napi hullámverései, a mi fel-adatkörünk, az intézmény közjogistátusza olyan méltóságot hordozóközjogi pozíció, amely nem is enge-di meg, hogy a napi politikai csatá-rozások kereszttüzébe ereszked-jünk. Zömmel egyetemi tanárok va-gyunk, és ez a professzori habituskicsit átsugárzik az alkotmánybíróiénünkre is. Az Alkotmánybíróságszakmai standardja nagyon magas– ezt főként a nemzetközi tanács-kozásokon, konferenciákon kapottvisszajelzések mutatják.

– Éppen most öt éve bíró. Ho-gyan zajlanak a mindennapjai egyalkotmánybírónak?

– Vasárnap estétől szerda estigBudapesten végzem a munkám,szinte reggeltől estig bent vagyok abíróságon. Délelőttönként – gyak-ran délutánba nyúló – tárgyalása-ink vannak, amelyek keretében ko-moly, intenzív, kemény szakmai vi-tákon kell részt venni. Mindenki-nek kötelező szavazni minden ügy-ről, nem lehet tartózkodni. Nem-csak a tíz bíró vesz részt mindendöntés tárgyalásában, hanemmindegyikünknek van három ma-gasan képzett jogász-tanácsosa,akik szintén áttanulmányoznakminden egyes ügyet. Így a döntést

BaloghElemér al-kotmánybí-róként semszakadt elaz egyetem-től


az Alkotmánybíróságban átlagbanlegalább harminc jogász aprólékosmunkája előzi meg.

A szakma csúcsa

– Monoton, vagy lehet élvezni?

– Rendkívül nagy szakmai odafi-gyelést, kihívást jelentő, és igennagy élményt nyújtó munka. Nemvéletlenül szokták mondani, hogyaz alkotmánybíráskodás a jogásziszakma csúcsa. Valóban. Egy sajá-tos munkaterület, nincs hozzá ha-sonló a pályán: „jogszabályok felet-ti bíráskodás”. Az a tény, hogy szin-te valamennyien egyetemi tanárokvagyunk, érthető, hiszen leginkábbaz egyetemi munka elemző habitu-sához áll közel. Nem konkrét hely-zeteket kell eldöntenünk, mint aklasszikus bíráskodásban, hanema jogi normákról – amelyek abszt-rakt szinten oldanak meg jogilagértelmezett konfliktushelyzeteket –kell egy még absztraktabb dimenzi-óban, az Alkotmány tükrében állástfoglalnunk.

– Bár az ügyekre ebből a szem-szögből tekintenek, mégsem hor-danak szemellenzőt.

– Valóban, mi alkotmánybírákmaximálisan tudatában vagyunk akialakult helyzet minden összetevő-jének, és nem ellendrukkerek va-gyunk, hanem felelősen gondolko-

dó intézmény tagjaiként veszünkrészt ebben a folyamatban – termé-szetesen a nemzetközileg is szám-talanszor visszaigazolt, megerősí-tett szakmai minimumok, standar-dok keretei között. Ezek azonbannagyon tágas keretek, amelyek amindenkori gazdasági, jogi, politikaierők mozgásterét jelentik.

– Mennyire stresszes ez a hiva-tás?

– Hozzá lehet szokni. Azért nemdramatizálnám túl a saját helyze-tünket, hiszen eltekintve egy-egyolyan szituációtól, amikor mondjuktüntetést szerveznek az épületünkelé, direkt konfrontáció nemigenvan jelen az életünkben, inkább amédia által megjelenített vélemé-nyekkel kell szembenéznünk.

– A napirendet a szerdánálhagytuk abba…

– A csütörtök-péntek az egyete-mé reggeltől estig, órák, egyetemiközélet, mellette könyvsorozatokatszerkesztek. Az egyetemi hallgatók-kal, tanárkollégákkal való folyama-tos párbeszéd fontos személyes kö-zeget jelent számomra.

A pater familias

és hátországa

– A hétvége nyugalmasabb?

– A szombat-vasárnap a csalá-dé, bár rávetül a következő alkot-mánybírósági napok árnyéka. Hét-végén már – ahogy mondani szok-tam – „tanulnom” kell a soron kö-vetkező aktákat. Ez olyan szem-pontból nem baj, hogy nálunk aztlátják otthon a gyerekek, hogy „azapu is tanul”. A feleségem – akicsaládszervező főállású anyakéntvan otthon – foglalkozik az összesiskolás gyerekkel. Nagyon ki vansakkozva a napirend. Péntekenmég este focizok is. Szombatonreggel nyugodtan alszik az egészcsalád, és a közös programok isnagyrészt ilyenkor vannak – a Sze-geden levőkkel. Az egyetemistákkülföldön vannak, legidősebb gye-rekünk pedig Budapesten dolgozik.Vasárnap a ferencesekhez me-gyünk szentmisére.

– Kilenc gyermeket nevelnekfeleségével, és családcentrikusember hírében áll.

– A család az a burok, ahova azember mindig vissza tud térni. Fe-leségemmel minden, lelki szintre islejutott problémámat meg tudombeszélni. Ő és a gyerekek nagyonerős hátországot jelentenek ne-kem. Egy olyan közjogi szerepben,mint amilyen az alkotmánybíróé, azis hangsúlyos, hogy az ember csa-ládfőként, egy kisebb emberi kö-zösség, a család fejeként, annakreprezentánsaként is részt vesz.Tudatosan úgy élem az életem,hogy felelősséggel tartozom értük,gondoskodnom kell róluk. Azénemnek ez a vetülete jelen van aszakmai, jogpolitikai gondolkodá-somban is.

– Elégedett ezzel a kialakultéletvitellel?

– Az első év nagyon nehéz volt.Én alkatilag nagyon otthonülő típusvagyok, és nem akkor érzem jólmagam, ha nem vagyok otthon, ha-nem kifejezetten a családi körbenkapcsolódom ki. A hivatásommaljáró helyzet ezt megváltoztatta. Re-latív előnye, hogy idősebb gyerme-keimmel, akik Pesten élnek, vagyott gyakran megfordulnak, többidőt tudok tölteni – ebben a tekin-tetben a feleségem irigykedik rám,én pedig rá a kicsik miatt.

Balogh Elemér

1958-ban született Zalaegerszegen.Az Országgyűlés 2005 novemberébenválasztotta az Alkotmánybíróságtagjává. A szegedi JATE jogi karánszerzett diplomát 1983-ban, két évvelkésőbb jogtanácsosi szakvizsgát tett,majd a freiburgi egyetemen tanult1989–1991 között, s ugyanott szerzettdoctor iuris fokozatot 1992-ben.Habilitációs oklevelét 2001-ben,egyetemi tanári kinevezését 2002-benkapta meg. 1996-tól 2002-ig a SzegediTudományegyetem Állam- ésJogtudományi Karának tudományosdékánhelyettese, jelenleg az EurópaiJogtörténeti Tanszék vezetője, európaialkotmány- és jogtörténetet, valamintösszehasonlító büntetőjog-történetetoktat.

A profesz-szor szerinta magyar al-kotmánytör-ténetben azideiglenes-ség az állan-dó


Az ideiglenesség

mint állandóság

– Nemcsak alkotmánybíró, ha-nem a szegedi egyetemen jogtör-ténész, sőt, tanszékvezető. Mintszakember, mit gondol, milyen ami Alkotmányunk?

– Az ELTE-n nemrég volt egy kon-ferencia, amelyen részt vett a ma-gyar alkotmányjogi szakma elitje. Azárszóban Kukorelli István barátom– egykori alkotmánybíró – úgy fo-galmazott, történeti mélységbenvizsgálva a helyzetet a magyar al-kotmánytörténetben az ideiglenes-ség az, ami állandó.

– Bizonyos értelemben a kodifi-kált Alkotmányunk nem is olyanrégi.

– Körülbelül a francia forrada-lomtól érhető tetten az az igény,hogy a mindenkori közjogi és politi-kai berendezkedés szereti megjele-níteni egy alkotmánylevélben, egychartában a fennálló rend sarok-pontjait, főbb játékszabályait. Ebbea rendszerbe Magyarország na-gyon későn tagozódott be. Nekünkugyanis a – ma már jobbára csakAngliát jellemző – úgynevezett tör-téneti jellegű alkotmányunk volt1949-ig. Furcsa módon pont ebbenaz érdekes történelmi helyzetbenalkottunk meg egy olyan chartát,aminek Európában ekkor már többmint száz éve volt hagyománya.Számozását – és csak azt – tekint-ve a mai napig ez él, a 1949. éviXX. törvény. A ’89-es rendszervál-toztatás tartalmilag újraírta a doku-mentumot. Viszont az ideiglenes-ség betű szerint megmaradt a pre-ambulumban. Ez az Alkotmány az

akkor legkorszerűbb európai stan-dardokat tartalmazta.

– Tehát működőképes?

– Ezzel az Alkotmánnyal nagyonjól együtt lehet élni, tartalmában iskorszerű charta, amin nagyon ke-veset kellene lényegi értelembenfejleszteni, még kevesebb dologvan benne, amit kifejezetten törölnikellene. Benne ragadt például egyolyan elv, hogy „egyenlő munkáértegyenlő bért” – ami a piacgazda-ságban már nem értelmezhető, bárszép gondolat.

Amikor Kossuth

a haját tépte

– Történetileg is kiállja a próbát?

– Alkotmánytörténészként úgy lá-tom, a magyar alkotmányosságotezer év mélységében kell mérlegretenni. Büszkék lehetünk arra, hogy amagyar közjogi tradíciónak mindig issajátja volt, hogy a nagy alkotmány-jogi dokumentumokat nem az utcaírta. Az 1848-as, Petőfiék által veze-tett pesti forradalmi eseményekkelegy időben készítették Kossuthék akésőbb áprilisi törvényeknek neve-zett kvázi-alkotmányt. Kossuth a ha-ját tépte, amikor meghallotta, hogyforrófejű fiatalok mozgolódnak Pes-ten, veszélyeztetve az alkotmányo-san kibirkózott jogokat. Az ellenzékikerekasztal idejében is komoly, hig-gadt szakmai viták alakították ki azta közjogi struktúrát, amelyre egyet-len emberélet kioltása nélkül álltunkát. Az, hogy a mai Alkotmányunk ide-iglenessége ellenére is húsz éve mű-ködik, igazolja azt, hogy nem „erősfelindulásból” elkövetett alkotmá-

nyozás történt, hanem olyan alaptör-vényt fektettek le, amely kiállja anemzetközi normák kritikáját is. AzAlkotmánybíróság ezt értelmezve,„kigömbölyítve” olyan magas stan-dardot hozott létre, ahonnan nemlenne jó visszalépni.

Letűnt évfolyamok,

letűnt közösségek

– Sok teendője mellett jut idejeaz egyetemi közéletre, a kar almamaterére is.

– Dékánhelyettesi múltamtólkezdve én fogom össze a jogi karalumni-szervezetét, immár 14 éve.Szerkesztem a Dialógus nevű, kö-zel százoldalas kari magazint,amely a kar válogatott eseményei-ről ad hírt. Az alumni maga kari di-menzióban virtuális képződmény,tényleges közösségek a szakmaihivatásrendeken belül formálód-nak – külön kamarák vannak pél-dául az ügyvédeknek, közjegyzők-nek. A korábbi évfolyamok szintjénszerveződnek még jó baráti közös-ségek, persze ez is változó. A rend-szeres találkozókról mi is hírtadunk képes beszámolóval.

– Mikor kezd el egy már diplo-más ember a korábbi egyetemi év-folyamtársaival foglalkozni?

– Kell hozzá idő. Én a saját évfo-lyamom találkozóját húsz év utánszerveztem meg először. Végzésután mindenkinek sok a dolga, kü-szöbön a családalapítás; kelllegalább tíz év, míg megérik a gon-dolat. Aztán az idő múltával egyresűrűbben kerül rá sor. Ilyen szem-pontból kicsit elkeseredetten lá-tom a mai viszonyokat, hiszen mamár szinte nincsenek évfolyamok.A hallgatók korábbi szervező körepedig pontosan ez az egység volt,igaz, akkor még nem voltunk ilyensokan. Ma már csúszások, buká-sok, Erasmus-ösztöndíjak vannak– nyoma sincs a korábbi tanulócso-portoknak. A mostani magyar álla-pot nem túl kedvező, az angol coll-ege-ok vagy az amerikai elitegyete-mek mind átlátható struktúrákbaszervezik a hallgatóikat.

� Arany Mihály

„A család aza burok,ahovavissza tudoktérni”


Dux Lászlóúgy látja,sürgető fel-adat a peda-gógusokhelyzeténekrendezése

Szemléletváltásaz oktatásbanBeszélgetés Dux László felsőoktatási helyettes államtitkárralA Professzorok Batthyány Köre szegedi csoportelnökeként, majd 2009.decembertől országos elnökeként Dux László, az SZTE Biokémiai Intézettanszékvezető professzora az utóbbi években aktívan részt vett program-alkotó konferenciákon, felsőoktatási vitafórumokon, tudományos, kutatás-fejlesztési koncepciók kialakításában. Tizenhét éves tanszékvezetői, illet-ve több mint harmincéves hazai és nemzetközi kutatói tapasztalattal a há-ta mögött a polgári kormányban a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőok-tatásért felelős helyettes államtitkárává nevezték ki 2010 nyarán.

– Hogyan találta meg helyét azoktatásirányítás, az oktatáspoliti-ka az új kormányzati rendszer-ben?

– A nyári időszak az új kormány-zati struktúra felépítésével és azahhoz való alkalmazkodással telt.Öt korábbi önálló vagy részbenönálló tárcát szerveztünk a Nemze-ti Erőforrás Minisztériumba, amimindenképpen komoly feladat, rá-adásul közben a folyamatos kor-mányzati munkának is mennie kel-lett tovább. Az oktatási államtitkár-

ságon közben mélyreható változta-tások előkészítése indult el: meg-kezdtük a köz- és felsőoktatási tör-vény, illetve a nemzeti alaptantervkoncepciójának átgondolását,megújítását. A felsőoktatási tör-vény koncepcióját novemberbenössznemzeti konzultációra is bo-csátottuk. Közben gőzerővel készü-lünk hazánk uniós elnökségére.

Az oktatás nem a szó-

rakoztatóipar része

– Magyarország az Európai Uniósoros elnöke a következő félév-ben, 2011. január 1-jétől. Milyenaz oktatást, a felsőoktatást érintőkihívásokat jelent ez?

– Markáns, szakmailag előkészí-tett stratégiával készülünk erre azidőszakra, természetesen a min-den országot érintő problémák, fel-adatok mellett a hazai sajátossá-gokkal is igyekszünk foglalkozni.

Ami az oktatást illet, születőbenvan az EU 2020-ig megvalósítandóstratégiája, mely olyan célfeladato-kat fogalmaz meg, mint az általánosiskolai képzésből kimaradók számá-nak csökkentése, illetve hogy addigaz időpontig a 34 évesek 40 száza-lékának legyen valamilyen felsőfokúdiplomája. Ez a kihívás speciálishelyzetben éri Magyarországot, hi-szen ez a korosztály most 24 éves,tehát behatárolható, mekkora há-

nyada vett vagy vesz részt felsőfokúképzésben. A beiskolázási arányunkegyébként 60-70 százalék, ami in-kább aggasztó, hogy feltűnően so-kan hullanak ki vagy nem szereznekoklevelet – ez eléri a 35-40 százalé-kot, amit lejjebb kell szorítani. Jelen-tős részük azért „vérzik el”, mertnincs nyelvvizsgája, nem véletlenülkerült ez a kérdés az érdeklődés kö-zéppontjába.

Szeretném hangsúlyozni: ne-künk egyáltalán nem mindegy,hogy ez a bizonyos 40 százalék mi-lyen típusú, tartalmú és színvonalúdiplomát kap. Az uniós alapelvbenúgy jelenítjük meg nemzeti szem-pontjainkat, hogy a műszaki, ter-mészettudományos, pedagógusi ésegészségügyi képzések, illetve atechnológusi végzettséget adó fel-sőfokú szakképzések megerősíté-sét tűztük ki célul. Olyan szakem-bereket szeretnénk képezni, akik agazdaság fellendítésében szerepettudnak játszani.

– Oktatáspolitikusok egyetér-tettek abban, amit a területért fe-lelős államtitkár asszony többszöris megfogalmazott: a probléma-megoldást a közoktatásban kellkezdeni: az iskolának jól képzett,tisztességes, erkölcsös fiatalokatkell kibocsátania...

– A tartós és stabil előrelépésérdekében mindenképpen a közok-tatást kell megreformálni, de az ittfoganatosított intézkedések ké-


sőbb a felsőoktatásban is kama-toznak. A legfontosabb feladatunk,hogy lelki támaszt és megfelelőeszközöket nyújtsunk a pedagógu-soknak ahhoz, hogy szakmai tudá-sukkal és nevelésükkel valóbaneredményeket érhessenek el a fia-talok oktatásában. Célunk, hogyerősítsük a társadalom felelősség-tudatát, munkaképességét, köte-lességteljesítő magatartását. Tudnikell, hogy a magyar fiatalok jelen-tős része az oktatást a szórakozta-tóipar részének tekinti. A hagyomá-nyos magyar iskolarendszerben ez-zel szemben lemondásra, áldozat-vállalásra szoktatták a fiatalokat, smegtanították nekik, hogy keménymunka nélkül nincs siker. Változtat-ni akarunk a szemléleten!

A minőséget erősíte-

nék a felsőoktatásban

– Novemberben terítékre kerülta felsőoktatás átalakítása is: a fel-sőoktatási törvény koncepciójárólegy hónapos vita indult. Ennek ke-retében a nemzeti erőforrás mi-niszter, az illetékes államtitkár, he-lyettes államtitkár és az Ország-gyűlés oktatási bizottságának el-nöke közös nyilatkozatot is kiadott

az alapelvekről: a magyar felsőok-tatás megfontolt, de határozottmegújításra szorul...

– Folyamatosan egyeztetünkszakmai és civil szervezetekkel, azintézmények, képzéstípusok veze-tőivel, fogadjuk a minisztérium cí-mére érkező javaslatokat, sokszorátfogó tanulmányokat. Összesítjüka véleményeket, majd bedolgozzukőket a koncepcióba. Ezt tényleg vi-taanyagnak szántuk, mint ahogymaga a törvény is egyfajta keret-szabályozás, mely a célokat, érté-keket fogalmazza meg, s az azok-hoz választható eszközöket jelení-teni meg. A konkrét finomhango-lást alacsonyabb rendű jogszabály-okkal szeretnénk megoldani. Zö-mében egyetértő vélemények ér-keznek egyébként: mindenki elis-merni, a felsőoktatás jelenlegi álla-pota nem felel meg a kívánatos-nak, változtatásra van szükség.Erősíteni kell a minőséget, a kép-zésnek gyakorlatorientáltnak kelllennie, a gyakorlati életpályáravagy a tudományok csúcsszintűművelésére való felkészítést kellszem előtt tartania. Fókuszba kellállítani a tehetséggondozást, korri-gálni kell a Bologna-rendszert, ssürgető feladat a pedagóguskép-zés megreformálása.

Bologna: döntési

szabadság

a szakcsoportoknak

– Mikor születhet meg az új fel-sőoktatási törvény?

– A javaslatok alapján átdolgo-zott, kiegészített koncepciót mégkarácsony közigazgatási államtit-kári értekezletre szeretnénk vinni,így január első heteiben a kor-mányülés is elfogadhatja. Ezt köve-tően február-márciusban történikmeg a törvény végleges szövegezé-se, áprilisban nyújtjuk be, s terve-ink szerint még a nyári szünet előttelfogadhatja a Parlament. Komolyfeladat a kapcsolódó jogszabályokki-, illetve átdolgozása. Miutánmegszületik a törvény, egyes ele-meit akár már 2011 őszétől hatály-ba lehet léptetni, illetve a 2012-esköltségvetést már ennek alapjánlehetne tervezni. A változások zö-me aztán 2012. szeptember 1-jétőlindulhatna. Bizonyos esetekbenmeg kell hagyni a szükséges felké-szülési időt, ilyen például a felvéte-li követelmények módosítása.

– A pusztán hallgatóarányos fi-nanszírozás nem tudta a minőség

„Mindenki el-ismerni, a fel-sőoktatás je-lenlegi álla-pota nem fe-lel meg a kí-vánatosnak”


irányába befolyásolni a rendszert,ezért az intézmények normatív fi-nanszírozását a minőséget támo-gató elemekkel kívánja kiegészíte-ni a kormányzat. Hogyan kívánjákezt megvalósítani?

– Teljes az egyetértés abban,hogy a lineáris fejkvóta alapú finan-szírozás egyáltalán nem a minősé-get szolgálta, sem a hallgatók, semaz oktatók szempontjából. Különö-sebb követelmények nélkül nagytömegben fölvett hallgatókat ered-ményezett, akikkel utána nem isnagyon foglalkozott senki sem, az

oktatás elszemélytelenedett. Sokesetben nem is volt érdekes, ho-gyan és milyen pályára készül föl afiatal, amíg pénzt hoz az intézménykonyhájára.

Elképzelésünk szerint nem he-lyes, ha ilyen mértékben ez döntiel az intézmények létét. Az alapfi-nanszírozás 70 százalékát éppenezért valamilyen teljesítményhez,de nem a hallgatói létszámhoz köt-nénk. Szakmaspecifikus és kép-zés jellegét is figyelembe vevő mu-tatókkal a teljesítményhez kötöt-ten osztanánk szét a forrásokat,ebben is számítunk majd az érin-tett szakmai testületek javaslatai-ra. A fennmaradó kétszer 15 szá-zalékhoz a hallgatói létszám, illet-ve a tudományos teljesítményalapján juthatnának hozzá azegyetemek, főiskolák.

Alapvető szándékunk ugyanis azösszecsúszott, homogenizálódottrendszer diverzifikálása. A csúcs-egyetemek így esetleg kevesebb,de ambiciózus, tehetséges hallga-tóval, kiscsoportos, akár tutoriálisrendszerben hozhatják ki növendé-keikből a maximumot, nemzetköziszintű tudományos, művészetieredményeket érhetnek el. A na-gyobb tömeget képző intézmények-nek pedig gyakorlatias, a munka-erőpiacon használható diplomátkell biztosítaniuk. A korábbi erős fő-iskoláinkat próbáljuk tehát funkcio-nális módon újra megalkotni úgy,hogy közben nem tesszük tönkre acsúcsképzést.

– A nemzeti sajátosságok figye-lembevételével a bolognai rend-szert tartják irányadónak a felső-oktatásban, ugyanakkor annak fe-lülvizsgálatát kezdeményezték.Abban talán nincs is vita, hogy apedagógusképzést újra egyciklu-súvá kell tenni. De mi lesz a többiszakkal, szakcsoporttal?

– Míg korábban a Bologna-rend-szert félremagyarázták idehaza,mi az eredeti szellemét akarjukviszszaállítani. 2005-ben brutálismódon verték át ezt, nem törődvea szakmai kifogásokkal. Mi lehető-séget adnánk arra, hogy az adottszakcsoportok, oktatói közössé-gek eldönthessék, melyik oktatásiforma tűnik hatékonyabbnak az őterületükön. Ahol működik, ver-senyképes tudást ad, folyhat to-

vább a két ciklus, de ahol kárté-kony, szenvednek tőle, ott vissza-térünk az egy ciklusra. Az alapszin-ten is szeretnénk differenciálni: le-gyen egy inkább gyakorlatorientáltBA/BSc, mely a korábbi főiskolaiképzéshez hasonló, s a munkaerő-piacon használható tudást bizto-sít, illetve emellett épüljön ki amester- és doktori képzésre felké-szítő, akadémiai jellegű alapkép-zés.

Érdekes egyébként ebből aszempontból a tehetséggondozás-sal, diákkörrel foglalkozó kollégákálláspontja: ők kiállnak az egy cik-lus mellett. A hallgatók sport-, mű-vészeti, közösségi tevékenysége,tudományos munkája tekintetébenugyanis a harmad- és negyedév alegproduktívabb, így a képzés mes-terkélt megtörései nem kedvezneksem a közösségeknek, sem az ext-ra egyéni teljesítmények kibonta-koztatásának. Ahol komoly tudo-mányos utánpótlás-nevelés folyik,ott nem nagyon szeretnék a formá-lis kettéosztottságot megtartani.


Dux László

1954. május 11-én születettSzegeden. Nős, három gyermekédesapja. 1978-ban summa cum laudevégzett szülővárosa orvosegyetemén,1981-ben laboratóriumi szakorvosi,1987-ben pedig biokémikusi diplomátszerzett. 1985-ben sikeresen védtemeg az orvostudomány kandidátusa,1989-ben az orvostudomány doktoracímet. 1973 óta dolgozik a SzegediTudományegyetem ÁltalánosOrvostudományi Kar BiokémiaiIntézetében, ahol 1993 ótatanszékvezető. 1992 és 1997 között aSzent-Györgyi Albert OrvostudományiEgyetem oktatási rektorhelyettese,1993 óta vezeti a Biokémia, Biofizika,Molekuláris és Sejtbiológia doktoriprogramot. Összesen több mint hét évetkutatott és oktatott amerikai, angliai ésnémetországi egyetemeken. 1992 és1998 között vezette a Központi KlinikaiKémiai Laboratóriumot, illetve 1994-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal tüntettekki, eddig több mint húsz magyar, angol,illetve német évfolyam választotta meglegjobb előadójának.

1986 óta elnökségi tag a MagyarBiokémikusok Egyesületében,vezetőségi tag a LaboratóriumiDiagnosztikai Társaságban, tagja azMTA Elméleti Orvostudományi, illetveBiokémiai és Molekuláris BiológiaiBizottságának. A Magyar TudományosAkadémia Közgyűlésének választottképviselője 2001-2007 között, 2003 és2010 között a Magyar Orvosi KamaraEtikai Kollégiumának elnöke. AProfesszorok Batthyány Köre tagja,szegedi csoportelnöke, 2009-2010között országos elnöke. 2010-től aNemzeti Fejlesztési Minisztériumfelsőoktatási helyettes államtitkára.

Az új okta-tásirányításnagy hang-súlyt fekteta tehetség-gondozásra


A matematikaés a való életRöst Gergely egyike a nyertes ERC-kutatóknakAz Európai Kutatási Tanács (ERC) tudományos tanácsa Kezdő támogatá-sok (Starting Investigator Grants) pályázatán öt Magyarországon élő pálya-kezdő kutatási tervére adott támogatást, köztük Röst Gergely matemati-kusnak, a SZTE Bolyai Intézet munkatársának.

A program három évvel ezelőttindult annak érdekében, hogy azeurópaiak ellensúlyozhassák azamerikai és távol-keleti tudóselszí-vást. A Starting InvestigatorGrantsre olyan fiatal kutatók jelent-kezhetnek, akik tíz éven belül sze-reztek doktori fokozatot, folyamatosés önálló kutatómunkát végeznek,és rendszeresen publikálnak; azAdvanced kutatóprofesszorok szá-mára létesült. Bármely tudomány-területen lehet pályázni, 2008-bankilencezer, az utóbbi két évbenmajdnem három-háromezer terv ér-kezett be, a győztes négyszázatezek közül választották ki. A leg-jobb kutatási pályázatok készítőiegy brüsszeli szóbeli interjún mu-tatták be eddigi szakmai pályafutá-sukat és témájukat egy húszfősösszeurópai bizottság – tizenöt pro-fesszor és öt EU-s tisztségviselő –előtt. A döntőbe jutottak közül en-nek alapján választották ki a győz-teseket, akik között megosztják az580 millió eurós támogatást.

Az első kelet-európai

ERC-nyertes fiatal ku-

tató matematikus

Idén harminckilenc nemzet ku-tatói nyújtottak be pályázatot, a2873 kutatási terv közül a követke-ző öt évben 427 valósulhat meg;köztük öt hazai kutatóé, CsonkaSzabolcs és Simon Ferenc fizikuso-ké (BME), Vankó Györgyé (MTAKFKI), valamint Szegedről RöstGergely matematikusé és SzakácsGergely orvosé (MTA-SZBK).

Ezzel a Bolyai Intézet MTA-SZTEAnalízis és Sztochasztika Kutató-


csoportjának tudományos munka-társa az első magyar, sőt kelet-eu-rópai matematikus, aki elnyerte azERC Starting Investigator Grantet,és a Szegedi Tudományegyetem el-ső olyan kutatója, akit az EurópaiUnió legrangosabb kutatói pályáza-ta támogat. „A matematikai nagy-hatalmak – franciák, németek, an-golok és olaszok – szerzik meg akutatási támogatások általában 80százalékát, a maradék jut az ösz-szes többi országnak. Nagyon ke-mény a verseny e tekintetben, tény-leg csak azt nézik, hogy melyik ahuszonöt legjobb azon a tudomány-területen” – mondta Röst Gergely.

A díjazott tudósok munkaidejüklegalább 30 százalékát a támoga-tott projektre kell fordítsák. „Ez egyhatalmas elismerés, hiszen a leg-magasabb nemzetközi szinten ér-tékeltek, valamint óriási lehetőségis. Arról szól ez a pályázat, hogy akiválasztott fiatal kutatók megvaló-síthatják saját programjaikat, ésönálló kutatócsoportot szervezhet-nek. A pályázat célja, hogy elősegít-se önállóságukat, amire adott eset-ben évtizedeket kell várni. Egynégyfős kutatócsoportot szervezek,ami az általam kitűzött problémá-kon fog dolgozni” – beszél terveirőla matematikus.

„A doktori cím megszerzését kö-vetően Kanadában lettem kutató.Akkor még teljesen elméleti mate-matikával foglalkoztam, de a cso-port, ahova kerültem, nagy részejárványterjedési modellekkel foglal-kozott” – mesél Röst Gergely a kez-detekről. „A vezető professzor, Jian-

hong Wu az egyik heti kutatószemi-náriumra egy matematikai problé-mát hozott, ami az egyik modellkapcsán merült fel, és amit megol-dottam. Ez újabb kérdéseket vetettfel és azok közül is volt olyan, amitmegoldottam, így egyre inkább be-kapcsolódtam a járványmodellezé-si munkába. Amikor hazajöttem,próbáltam ezt folytatni itthon is.”

A fiatal kutató nemcsak az el-nyert támogatást illetően lehet út-törő. Az említett, tudományterülete-ken átívelő együttműködéseknekmég nincs igazán hagyománya Ma-gyarországon, és az alkalmazottmatematika is gyakran háttérbeszorult az elméletivel szemben. „Apályázat négy anonim bírálója kö-zül az egyik azt írta, azért támogat-ja a pályázatomat, hogy az alkal-mazott matematika nagyobb teretkapjon, mert úgy látja, hogy Ma-gyarországon kevésbé van hagyo-mánya annak, hogy a való életbeliproblémákat közvetlenül összekö-tik a matematikával” – tette hozzáRöst Gergely.

Projektjének témája új típusújárványterjedési modellek kidolgo-zása. „Nincs egy nagy feladat, ha-nem sok kisebb, ezek közül van el-méleti matematikai is. A klasszikusjárványterjedési modellek évtize-dek óta léteznek, ezeknek különbö-ző módosításait alkalmazzák; devan egy olyan jelenség, ami egy tel-jesen újfajta matematikai modell-hez vezet. A pályázat egyik feladataennek elméleti kidolgozása, devannak olyan részek is, amelyekgyakorlati alkalmazásról szólnak. A

pályázat e kettő kombinációja” –vázolja fel a témáját a kutató. (RöstGergely a Szabadegyetem –Szeged sorozatban Matematikávala járványok ellen címmel a fertőzé-sek modellezéséről és modellezhe-tőségéről tartott előadást novem-ber 17-én.)

Járványtan

és matematika

Bár az 1347–1351-es pestis-ben Európa lakosságának 45 szá-zaléka, mintegy harmincmillió em-ber vesztette életét, csak az1665–1666-os londoni bubópestisidején kezdtek megbetegedési sta-tisztikákat vezetni, ekkor még hetijelentéseket. Az első járványtanielemzés Daniel Bernoulli(1700–1782) nevéhez kötődik, akiazt vizsgálta, az akkoriban terjedőkétféle himlő közül érdemes-e agyengébbel szándékosan megfer-tőznie magát az embernek ahhoz,hogy a súlyosabb és halálos válto-zatra immunis legyen. Sir RonaldRoss (1857–1932) 1902-ben No-bel-díjat kapott a malária terjedésimechanizmusának felfedezéséért,amelynek során az ember- és szú-nyogpopulációt követő matemati-kai modellt állított fel. Az

Röst Gergely

A SZTE Bolyai Intézet munkatársa1977-ben született Nagykanizsán. Anagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázi-um elvégzése után a SZTE matematikaszakára járt, amit kitüntetéses diplomá-val fejezett be 2004-ben. Doktori disz-szertációját Periodikus funkcionál-dif-ferenciálegyenletek bifurkációelméletecímmel 2006-ban védte meg Krisztin Ti-bor témavezetésével; 2008 óta az MTA-SZTE Analízis és Sztochasztika Kutató-csoport, az SZTE Bolyai Intézet tudomá-nyos munkatársa.

2006-ban köztársasági aranygyűrűt,2007-ben MTA Bolyai Kutatói Ösztöndí-jat kapott; továbbá az MTA Ifjúsági, aBolyai Matematikai Társulat GrünwaldGéza Emlék- és Fulbright kutató ösztön-díját (Arizona, State University) érde-melte ki. Röst Gergely a megyei másod-osztályú Universitas SC Tanárképző csa-patának igazolt labdarúgója. Két gyer-meke van, Júlia és Vilmos.

Röst Ger-gely Kana-dában is-merkedettmeg a jár-ványterjedé-si modellek-kel


1918–1919-es spanyolnátha-jár-vány (amelynek több áldozata volt,mint az első világháborúnak, mint-egy ötvenmillióan hunytak el) halá-lozási görbéjének elemzése máregyértelművé tette, hogy a járványterjedése és lefolyása egyfajta me-chanizmust követ, amely matema-tikai modellel leírható.

E modell segítségével megvála-szolhatóvá válik számos kérdés. Egyjárvány elleni küzdelemben orvos-ságra vagy megelőzésre érdemestöbbet költeni? Hány embert kell be-oltani, hogy ne törjön ki egy megfer-tőződési hullám, és ők milyen cso-portokba tartoznak életkor, szociáliskörülmények vagy egészségi állapotalapján? Mennyi orvosságra leszszükség a járvány teljes ideje alatt(hányan fognak megbetegedni)? Mi-ért ér véget hirtelen az influenzajár-vány az iskolában, amikor még olyansok gyerek megbetegedhetne?

A 18. században az a legendajárta, hogy az angol tehenészlá-nyok nem kapják el a himlőt. A mí-toszt Edward Jenner angol tudósoszlatta el, felfedezte ugyanis, hogyaz állatok közelében dolgozók átes-tek az enyhébb lefolyású tehénhim-

lőn, így az emberekre veszélyes vál-tozattal szemben már immunitástalakítottak ki. Ez vezetett az oltásalapelvének felfedezéséhez (a vak-cina a tehén latin elnevezéséből, aVaccából származik), amelyet amai napig alkalmaznak azzal a kü-lönbséggel, hogy a modern vakci-nákban már olyan legyengített vagyelölt kórokozók vannak, amelyekbeadása után a szervezet aktív im-munvédettséget szerez a megbete-gedéssel szemben.

A differenciálegyenletek bármi-lyen folytonosan változó fizikai vagybiológiai rendszer viselkedését mo-dellezni tudják, többek között azt,hogyan terjed el egy populációbanegy-egy járvány. „Nagyon egyszerű,ha kitör egy járvány, napról napravagy óráról órára feljegyezzük, hogymikor hány beteg van, így tulajdon-képpen egy függvényt kapunk. Az akérdés, milyen az alakja. Vannakbizonyos törvényszerűségek – mi-lyen mechanizmus által terjed egybetegség –, erre fel tudunk állítaniegy matematikai modellt. A járványkezdeti szakaszában ismerjük egörbe elejét, ebből szeretnénk tud-ni megmondani, hogyan fog folyta-

tódni, mikor éri el a csúcspontját,az milyen magasan lesz, hányanfognak megbetegedni, és a külön-böző stratégiákat alkalmazása –például gyógykezelés, vakcinálás,karantén, iskolák bezárása –, ho-gyan befolyásolja a görbét” – pon-tosít Röst Gergely.

Ha feltesszük, hogy egy járványáltal megfertőzött ember a beteg-sége ideje alatt a járvány kezdetiszakaszában R0 számú továbbimegbetegedést generál, ebből az 1+ R0 + R02 + … + R0n képlettelszámítható ki a fertőzések száma ajárvány kezdeti szakaszában. Ha eza R0 érték egynél kisebb (azaz egy-nél kevesebb embert fertőz meg), abetegség nem tud elterjedni, haazonban nagyobb, akkor járvány törki. Ezt az R0-t alapreprodukciósszámnak nevezik. Ennek segítségé-vel meghatározható a közösségi im-munitáshoz szükséges kritikusszint is, azaz az egész populációhány százalékának kell immunis-nak lennie ahhoz, hogy a járvány neterjedhessen tovább. Ez az 1918-as influenza esetén 50-66%, a ka-nyarónál 92-94%. 1979-ben azENSZ hivatalosan is felszámolta a

A Bolyai In-tézet okta-tójának atudományoskutatás mel-lett az után-pótlás-neve-lés a szív-ügye, hall-gatói is igensikeresek


fekete himlőt, most a gyermekbé-nulás teljes megszüntetésén dol-goznak. (A védőoltás-ellenes meg-mozdulások éppen ezt a közösségiimmunitást veszélyeztetik az arány-szám lecsökkentésével.)

Az SIR-modellnek nevezett mate-matikai formalizálás már egy jár-vány lefolyását szemlélteti. Ennekváltozói: S (a betegségre fogéko-nyak, susceptible), I (a már megfer-tőzöttek, infected), R (a meggyógyul-tak, recovered). Az ezeket tartalma-zó képletek számolnak továbbá azemberek különbözőségeivel, a kö-zösség zártságával vagy nyitottságá-val (azaz a járvánnyal össze nemfüggő halálozásokkal és születések-kel), a naponta meggyógyultak szá-mával, valamint a paraméterek vál-tozásával. Ezek alapján kiszámítha-tó, hogy egy adott napon hány új fer-tőzésre lehet számítani (a már meg-lévőkön kívül) és az is, hogy a jár-vány várhatóan mikor tetőzik és mú-lik el. Ezeket az értékeket görbékenábrázolják. (E matematikai számítá-sok járványtani alkalmazhatóságá-nak iskolakönyvi példája az 1978-asangol bentlakásos iskolában kitörtbetegség lefolyása.) A fertőző beteg-ségek terjedésénél azonban renge-teg más tényezővel kell számolni. Ademográfia és a migráció mellett afertőzési és terjedési mechanizmu-sok eltéréseivel, a megelőzési stra-tégiák (ebből is eredő) különbözősé-geivel. Szintén nem egységes a jár-ványok látens periódusa, figyelmetkell fordítani a tünetmentesen fertő-zőekre és a civilizáció fejlettségébőladódó (e szempontból) hátrányokra:a térbeli terjedés gyorsaságára, azevolúcióval való versenyfutásra és apopuláció heterogenitására (struk-turáltságára). A járványt elemző ésleíró matematikai modellt mindezekfigyelembevételével kell megalkotni.

A gyakorlati haszon

Ezek ismeretében „már csak”azt kell megtervezni, hogyan lehetcsökkenteni az R0-t, vagyis az egyember által megfertőzöttek számát.A matematikai képlet (azaz a beteg-ség terjedése) különböző paramé-tereinek megváltoztatásával: csök-kenteni kell a betegségre fogéko-nyak, azaz egy fertőző ember általokozott új fertőzések számát (pél-dául vakcinálással), a betegség vár-ható hosszát annak lerövidítésével

(például gyógykezeléssel), illetve amegfertőződés lehetőségét (példá-ul iskolabezárással, izolációval, for-galmas helyek kerülésével és a higi-éniás szabályok betartásával). Elő-ször hihetetlennek tűnik a jóbarát-paradoxon működési elve, amely-nek lényege, hogyha véletlenszerű-en kiválasztjuk emberek egy cso-portját, másodikként pedig ezekmindegyikének egy barátját, akkorazt fedezhetjük fel, hogy a másodikcsoportbelieknek több barátjukvan, mint az elsőnek. A jóbarát-pa-radoxon természetesen szintén al-kalmazható a járványtani modelle-zésben, hiszen a legnépszerűbb ésvélhetően a legtöbb szociális kon-taktust lefolytató személyek várha-tó megbetegedési görbéje (és idő-pontja) valóban olyan ívű (és sokkalkorábbi), mint azt a matematikaiképletek alapján ki lehet számítani.

Röst Gergely munkája során jár-ványtani szakemberekkel is együttdolgozik majd. „Más országokbanez nagyon szervezetten működik.Kanadában létezik egy országoshálózat a járványterjedés modelle-zésére, amiben vannak matemati-kusok, az ottani közegészségügyiintézet szakemberei, orvosok, bio-lógusok, virológusok. Egy hálózat-ban dolgozva nagyon jól együtt le-het működni ilyen problémákon.”

A járványok terjedése számosszempontból további kutatásokatindokol. Röst Gergely tanítványá-val, Knipl Diánával egy nyolc euró-pai országra kiterjedő felmérésalapján felállította az influenzakorcsoportok szerinti modelljét,amelyből további információkat le-hetett levonni, többek között a ve-szélyeztetettek életkorára vonat-kozóan. A nemrégiben tombolóH1N1-influenzavírus matematikaimodelljének görbéje a járvány ki-törésének napjaitól annak befeje-ződéséig a megbetegedések szá-mát szinte teljesen pontosan elő-re tudta jelezni (itt az R0 értéke1,3 volt).

E járványtani modellek többmás érdekes kérdés vagy felvetésmegválaszolásában is segítsé-günkre lehetnek. Ha megvizsgál-juk, hogy 2004–2010 között azAmerikai Egyesült Államokbanhány influenzás megbetegedést re-gisztráltak, és ebben az időszak-ban hányan néztek utána a Googlekeresőjében a betegségnek ezzel a

hívószóval, s ezeket az adatokategy függvény két görbéjeként fel-rajzoljuk, az átfedés szinte teljesenpontos, az eltérések csupán abbóladódnak, hogy a betegszámadatokfeldolgozása némi (napokban szá-molható) fáziskésésben van azinternetes rákeresésekkel szem-ben. (A magyarországi adatokat te-kintve 2006–2010 között némi el-térés fedezhető fel, Röst Gergelyszerint ez annak tudható be, hogya hazai internet-ellátottság kisebbarányú, mint az USA-ban.)

Szintén érdeklődésre adhat szá-mot Robert Smith ottawai matema-tikai epidemológus vizsgálata,amely a téma mosolyogtató voltamellett a matematikai modellezésrugalmasságát is prezentálja.Smith a másfél hónapja indult TheWalking Dead igen népszerű ame-rikai sorozatban felvetett problé-mát – a civilizációt egy vírus okoztajárvány fenyegeti, amelynek sorána megbetegedettek zombivá vál-toznak – modellezte. Írását a leg-rangosabb kanadai orvosi folyóirat-ban, a Canadian Medical Associ-aion Journalban publikálta, sőtzombimodellezéseiből tudomá-nyos monográfia készül, melynekegyik fejezetét éppen Röst Gergelyírja. Bár az internetes hoaxok terje-dése nem modellezhető ezzel a jár-ványtani matematikai képlettel, apletykázásé igen.

� Szekeres Nikoletta

A szegedikutató telje-sítményét alegmaga-sabb szin-ten is érté-kelik


Az SZTE BTK„ezüstér-mes” a Felviországosrangsorán

Rangsorok és listákItthon és külföldön is elismerika Szegedi Tudományegyetemen folyó munkátAz Egyesült Államokban már komoly hagyományai vannak, s az elmúltévekben Magyarországon is egyre több, a felsőoktatási intézményeketrangsoroló lista jelent meg. A kiadványok más-más szempontok alapjánértékelik az egyetemeken folyó oktatási és tudományos tevékenységet,ami hasonló bennük – persze sok egyéb mellett –, hogy a Szegedi Tudo-mányegyetem valamennyin előkelő helyen szerepel.

Helyünk a világban

A világ több mint ezer felsőokta-tási intézményét értékeli tudomá-nyos és kutatási tevékenységealapján a sanghaji Jiao Tong Egye-tem által 2003 óta elkészített rang-sor. A 2010-es listát – ahogy a ko-rábbi években is – a Harvard veze-ti, a legjobb európai intézmény, aUniversity of Cambridge az ötödikhelyen áll, az első, nem angolszásznyelvterületen működő intézménypedig a huszadik tokiói egyetem. Arangsorba két magyar felsőoktatá-si intézmény került be: a SzegediTudományegyetem mellett az ELTE,mindkettő a 301-400. helyre. A két

hazai intézmény az európai egyete-mek között a 124-168. helyen áll.

A hamburgi Die Zeit hetilap1998 óta közli a német nyelvterü-let és a környező országok egyete-meit 34 szempont alapján össze-hasonlító listát. A rangsorban – né-met, osztrák, svájci, holland ésészak-olasz intézmények és a ko-lozsvári Babes-Bolyai mellett – kéthazai egyetem, az SZTE és a Sem-melweis Egyetem (SE) szerepel.

A Felvi-rangsor...

Ami a hazai listákat illeti, aHVG az Országos Felsőoktatási In-formációs Központtal együttmű-

ködve hatodik alkalommal készí-tette el a Felvi rangsort. A 2010-es év újdonságot is hozott, a heti-lap Diploma 2011 különszáma ahazai felsőoktatási intézményekabszolút rangsorát is közli, ezt azELTE vezeti, a második pedig aSzegedi Tudományegyetem. A ka-rokat összevető listán az ELTEBTK az első, a szegedi bölcsész-kar a második, s az SZTE Általá-nos Orvostudományi Kara is azelőkelő hatodik helyre került.

A kiadvány ismerteti az egyesképzési területek rangsorait is. Abölcsészképzések összevetésé-ben az SZTE BTK a harmadikhelyre került, a rangsor készítői a


szegedi anglisztika, germaniszti-ka, magyar, romanisztika, szabadbölcsészet és történelem alapsza-kot egyaránt az országos lista má-sodik helyére tették.

Az informatikai képzések rang-sorában az SZTE TTIK a képzelet-beli dobogó második helyére ke-rült, az oktatók kiválósága alap-ján pedig a legjobb lett. A szegedijogi kar a tíz hazai intézmény kö-zött a negyedik helyre került. Azorvosi és egészségtudományiképzési területen az SZTE ÁOK azSE ÁOK-val holtversenyben a leg-jobb, a szegedi gyógyszerészkartpedig a hatodik helyre rangsorol-ták. Az oktatói kiválóságot vizsgá-ló listán szegedi fölény van: azSZTE GYTK az első, az ÁOK a má-sodik.

A pedagógusképző intézmé-nyek között az összesített és azoktatók kiválósága alapján ké-szült rangsorban is az SZTEJGYPK áll az élen. A természettu-dományi képzőhelyek között azSZTE TTIK összesítésben „bronz-érmes” lett, s a hallgatók kiváló-sága alapján a második helyre ke-rült.

...és a

Heti Válasz-lista

A Heti Válasz és a CEMI(Central European ManagementInteligence) által hatodik alkalom-mal elkészített felsőoktatási rang-sorban az SZTE informatikai, jogi

és kommunikációs képzése is ki-válóan szerepelt. A szakemberekmindhárom szegedi képzést aképzeletbeli dobogó második fo-kára helyezték, s akadt olyanrészterület is, melyen „aranyér-mes” lett az SZTE.

A Heti Válasz 2005 óta a nyilvá-nosan elérhető statisztikák és aleendő munkáltatók, valamint afejvadászcégek véleménye alap-ján minden esztendőben elkészítifelsőoktatási rangsorát. Az érté-kelésnél figyelembe veszik a túlje-lentkezést, a diák-tanár arányt, azoktatói kar összetételét, az Orszá-gos Tudományos Diákköri Konfe-renciákon (OTDK) elért eredmé-nyeket és a tipikus foglalkoztatók,munkaerő-közvetítők véleményét.A hetilap idén hét képzési terület-ről (gépészmérnöki, idegenforgal-mi, informatikai, jogi, kommuniká-ciós, közgazdász és orvosi) közöltértékelést, ezek közül ötben érin-tett az SZTE.

Az informatikai képzések rang-sorában az SZTE TTIK – a Mű-egyetem mögött – újra az előkelőmásodik helyet szerezte meg, azoktatói összetételt vizsgáló rész-területen – ez a tudományos foko-zattal rendelkező tanárok arányátreprezentálja – pedig az ország-ban a legjobbnak bizonyult.

Az állam- és jogtudományi kép-zőhelyek között továbbra is maga-biztosan őrzi vezető pozícióját azELTE és az SZTE jogi kara. A sze-gedi kar – a TTIK-hoz hasonlóan –többek között kiváló oktatói ösz-

szetételének is köszönheti – jóeredményét, s az OTDK-ered-ményeket tekintve is ezüstérmeslett.

A 2009-es rangsorhoz képestegy helyezést javított az SZTE ahazai kommunikációs képzőhe-lyeket felvonultató listán. A szege-di bölcsészkar az oktatói összeté-tel és a foglalkoztatói visszajelzé-sek alapján is a harmadik a rang-sorban szereplő tizenhét intéz-mény között.

A Heti Válasz rangsorában sze-replő huszonöt hazai közgazdász-képzést nyújtó intézmény közülaz ötödik legjobb lett az SZTEGTK. A kar tavaly még a lista má-sodik helyén szerepelt, a vissza-esés oka a túljelentkezési aránycsökkenése, a fejvadászok véle-ménye azonban a tavalyihoz ké-pest javult a Szegeden végzettek-kel kapcsolatban. Az általános or-vosi képzések értékelésénél a he-tilap az elmúlt esztendőkhöz ha-sonlóan idén sem hozott nyilvá-nosságra rangsort, megállapításaszerint mind a négy hazai egyete-men egyaránt magas színvonalúoktatás folyik. A nyilvánosságrahozott adatok szerint azonban azorvoskarok közül az SZTE ÁOK-n alegkedvezőbb a tanár-diák arány,és a tudományos diákköri mun-kát jellemző mutatószám is a sze-gedi hallgatóknál a legjobb.

F. J.

Szegeden agyakorlatiképzés isigen erős

Az SZTE ÁOKa legjobborvoskarhazánkban


A 430 éves universitasSzegeden is ápolják Báthory István örökségétLassan 430 éves múltra tekintenek vissza egyetemünk eszmei-szellemielőzményei. Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagy-fejedelem 1581. május 12-én bocsátotta ki a kolozsvári egyetemet meg-alapító oklevelét. Az SZTE szenátusának 2007. évi döntése értelmébenide vezeti vissza gyökereit a szegedi universitas is, hiszen mint ismeretes,a trianoni békediktátumot követően, 1921-ben a Tisza-parti városban ta-lált új otthonra az Erdélyből elűzött intézmény.

A kolozsvári egyetem 1581 és1872 közötti történetének leg-újabb kutatási eredményeiről Var-ga Júlia, az ELTE Levéltár igazgató-helyettese tartott előadást 2010májusában azon az ünnepségen,melyet évről évre az egyetemalapí-tó Báthory Istvánra emlékezve ren-dez meg a Szegedi Tudományegye-tem és a Szegedi Akadémiai Bizott-ság. Az Európa-szerte ismert és el-ismert kutató a már elkészült, ha-marosan megjelenő szegedi egye-temtörténeti monográfia kéziratá-nak egyik szerzője.

Kollégium és akadé-

mia Kolozsváron

Varga Júlia elmondta: az újkor-ban a reformáció-ellenreformációküzdelme nyomán az európai fel-sőoktatási rendszer forradalmianátalakult. Európa egy nagy egye-temalapítási korszakot élt át: a

protestáns egyetemek mellett azúj katolikus egyetemek alapításá-ban a jezsuiták játszották a fősze-repet. Nem csoda, hogy BáthoryIstván erdélyi fejedelem a kitűnőiskoláiról Európa-szerte elismertjezsuiták segítségét kérte egye-temalapítási elképzeléseinek meg-valósításához. A jezsuitákat Bátho-ry 1579-ben telepítette le Kolozs-monostoron, ahol 1580-ban kezd-ték meg a tanítást két gimnáziumiosztályban. Báthory a tervbe vettakadémiájának működését Ko-lozsváron képzelte el, azonban Ko-lozsvár ebben az időszakban Er-dély egyik legnagyobb unitáriusközpontjának számított, ahol a je-zsuiták betelepítését nem fogad-ták szívesen.

„A kolozsvári jezsuita kollégiumés akadémia megalapítása két lép-csőben ment végbe. Báthory az elsőalapítólevelét 1580-ban írta alá, lét-rehozta a Jézus Társaság kolozsvárikollégiumát és akadémiáját. A je-

zsuiták kolozsvári akadémiájánakvégleges alapítólevele 1581-benszületett meg, és ebben az évbenköltöztek Kolozsvárra a szerzete-sek. Báthory fejedelem szeme előttegy olyan tanintézet képe lebegett,amely az egyház és az állam számá-ra egyaránt képez szakembereket.Ezért biztosította a tanintézet egye-temi rangját, felruházta a tudomá-nyos fokozatok – baccalaureusi,magiszteri és doktori címek – adá-sának jogával” – ismertette az ala-pítás részleteit a szakember. Meg-tudtuk: a Báthory megígérte, hogyalapításának szentesítését szorgal-mazni fogja a Szentszéknél, hogy a„kollégium minden tekintetben bírjaegy valódi egyetem kiváltságait.”

1581-ben kolozsvári működésükmegkezdésekor a jezsuiták mégnem akadémiai szinten kezdték elaz oktatást, hanem ennek megala-pozásául kiépítették a teljes, hat-osztályos gimnáziumi ciklust. Csak1585-ben került sor az akadémiaitagozat megnyitására. Az uralkodóhalálával (1586) a jezsuiták elveszí-tették legfőbb támaszukat, és az1588-as medgyesi országgyűlésena protestáns rendek kimondtákszáműzetésüket Erdélyből. A jezsui-ták azonban hamarosan visszatér-tek Erdélybe, 1595-ben a gyulafe-hérvári országgyűlés ismét megen-gedte működésüket, és 1598-banújból elkezdték a felsőfokú képzéstkét bölcsészeti és egy teológiai tan-széken. 1603-ban ismét kénytele-nek voltak elhagyni Erdélyt, azon-ban még ugyanebben az évben rö-vid időre visszatértek Kolozsvárra,de ekkor már nem volt idejük a fel-sőfokú képzést újbóli beindítására,1605-ben végleg bezárultak mögöt-tük Kolozsvár kapui.

Az egyetem-alapító feje-delmekszobra aNemzeti Em-lékcsarnok-ban


Egy intézmény

hányattatásai

„Noha Báthory István kérte XIII.Gergely megerősítő oklevelét ko-lozsvári egyetemalapítása számá-ra, a pápai jóváhagyás végül elma-radt. A kérdés az, hogy a 16. szá-zadban a pápai megerősítő oklevélhiánya befolyásolta-e egy felsőfokútanintézet egyetemi létének legiti-mációját. A középkori egyetemekkettős, uralkodói és pápai kivált-ságlevéllel rendelkeztek. A refor-máció utáni egyetemalapításoknálazonban már nem érvényesült akettős megerősítés elve. A katoli-kus egyetemeknél azonban mégszokásban volt a pápai megerősí-tés kérése. A szentszéki jóváha-gyásnak azonban már nem volt le-gitimáló ereje, inkább formális jó-váhagyásnak tekinthető” – véli akutató.

A jezsuiták régi helyükön,Kolozsmonostoron 1618-ban újramegnyitották tanintézetüket, detiltva volt számukra a felsőfokúképzés. A szerzetesek 1660-ban atörök portyázások miatt kénytele-nek voltak Kolozsmonostorról be-költözni a városfallal védett Kolozs-várra.

1690-után a Habsburgok kezérejutott Erdélyben a kolozsvári jezsui-ták pozíciója megváltozott: Lipótcsászár jelentős javakat adomá-nyozott nekik. A 95 esztendei kény-szerszünet után a jezsuiták 1698-ban újra megnyitották kolozsvári

akadémiájukat, a filozófia oktatá-sának elkezdésével. Akadémiáju-kat egyértelműen a Báthory Istvánalapította egyetem utódjának tar-tották, a jogfolytonosságot magátólértetődően vállalták és hangsúlyoz-ták – derül ki a legújabb kutatások-ból.

„A kolozsvári akadémia oktatásiprofilja némileg különbözött a többijezsuita akadémiáétól. A rend sajá-tos erdélyi helyzete miatt itt nem ateológiai képzésre helyezte a főhangsúlyt, hanem a világi képzés-re. Az 1712-ben elindított a teológi-ai képzést a csekély számú növen-dék miatt 1726-ban 'visszafejlesz-tették'. Annál nagyobb figyelmetfordítottak a bölcsészeti képzésre:ennek elvégzésével szerezhettekmegfelelő ismereteket, műveltsé-get a világi, közéleti pályára készü-lők. Ezzel tehették vonzóvá akadé-miájukat, akár a protestánsok szá-mára is. Ezért a jezsuiták a böl-csészkart felfejlesztették, a szoká-sos három tanár helyett öt profesz-szort oktatott” – mondta Varga Jú-lia.

Birodalmi universitas-

ból klasszikus

tudományegyetem

1753 őszén a kolozsvári akadé-miát Mária Terézia birodalmi egye-temnek ismerte el, és megengedteaz universitas cím használatát. Aképzés sokkal nyitottabb szellemi-

ségű, gyakorlatibb lett. A bécsi ud-var a kolozsvári jezsuita akadémiateljes szerkezetű egyetemmé fej-lesztése mellett döntött. Ennek azelképzelésnek megfelelően történta teológiai kar felfejlesztése igaziegyetemi fakultássá 1767-1768-ban. A jezsuiták azonban már nemérhették meg akadémiájuk teljesszerkezetű egyetemmé fejleszté-sét, mert XIV. Kelemen pápa 1773-ban feloszlatta a szerzetesrendet.

„Kolozsváron a jezsuita rend fel-számolásakor olyan jól felszerelt,nagyszabású iskolaegyüttes ma-radt utánuk, hogy az új elképzelésszerint a bécsi udvar itt akartamegszervezni az ország másodikegyetemét. Az eddig működő filozó-fiai és teológiai kar mellé Mária Te-rézia 1774-ben elrendelte a jogikar, majd 1776-ban már az orvosikar felállítását. Az uralkodónő1776-ban a korszerűbb oktatási el-veket valló piarista rendet kérte fela kolozsvári universitas vezetésé-re.

A bécsi udvar koncepciója azon-ban ezekben az években többszörés gyorsan változott. II. József fel-sőoktatási reformjában birodalmaminden országának egy egyete-met engedélyezett. Ennek megfe-lelően 1784-ben eltörölte a kolozs-vári intézmény universitas címét,és azt Lyceum Regium Acade-micum (Királyi Akadémiai Líceum)rangra minősítette vissza” – vázol-ta a 18. század végének történé-seit az ELTE Levéltár igazgatóhe-lyettese.

A 19. század első felében az ál-lami irányítás alá került kolozsváriakadémiai líceum három fakultás-sal, jogi és bölcsészeti karral, vala-mint Orvos-Sebészeti Intézettelrendelkező főiskolaként működött1848-ig. Az 1848-as forradalom ésszabadságharc leverése után azosztrák kormányzat megszüntettea kolozsvári jogi kart és a bölcsész-kart. A királyi líceumból 1849 utáncsupán az Orvos-Sebészi Taninté-zet maradt meg teljesen függetlenintézményként, amely az 1863-ban Kolozsváron ismét létrehozottjogakadémiával együtt alapját ké-pezte az 1872-ben felállított, az or-szágban másodikként megszerve-zett klasszikus tudományegyetem-nek.


A kolozsváriBabes-Bolyai Tudo-mányegye-tem is a Bá-thory-féleuniversitasutódjánakvallja magát


Az SZTE pro-fesszori ka-ra a 2010-estanévnyitón

Ahol tudásés szándék találkozikA szegedi felsőoktatás kilencven éve„Aki nem ismeri az adott (munka)hely történetét, az nem tud a jövőbe te-kinteni” – mondja Mészáros Rezső, az integrált SZTE első rektora. Enneka gondolatnak a szellemisége az egyetem egészére érvényes kell, hogy le-gyen, idén pedig megkülönböztetett jelleggel: 2010-ben ünnepli a szegedifelsőoktatás kilencvenedik, az integrált SZTE pedig tizedik évfordulóját.

A kezdetek

Sokáig vita tárgyát képezte, hogymeddig vezethetők vissza a szegedifelsőoktatás gyökerei, 2007-ben azSZTE szenátusa által hozott döntésértelmében azonban lezárult azegyetemtörténeti vita: a Szegedi Tu-dományegyetem a Báthory Istvánalapította kolozsvári jezsuita kollé-gium szellemi örökösének tekinten-dő. Az 1581-ben alapított intéz-mény működése ugyan nem volt fo-lyamatos, de valamilyen jellegű fel-sőoktatás szint mindig folyt az erdé-lyi városban. 1872 novemberébennyílt meg – Magyarország másodiktudományegyetemeként – a kolozs-vári (1881-től Ferenc József) egye-tem, az SZTE elődje.

Szeged egyetemalapítási igé-nyét több alkalommal is elutasítot-ták – nagyrészt anyagi okok miatt.A város ígéretet kapott arra, hogynoha Debrecen és Pozsony városá-val ellentétben nem kapta meg azengedélyt az egyetemalapításra,az ország második műegyetemétitt létesítik majd. Az első világhá-borút követő időszakban viszont,amely az oktatási rendszerneksem kedvezett, 1921-ben a kolozs-vári egyetemet ideiglenesen Sze-gedre helyezték, mivel az időköz-ben Romániához csatolt Erdélybenellehetetlenítették a magyar nyel-vű oktatást és vizsgáztatást. A ko-lozsvári professzorok nagy része aTisza-parti városba költözött, aholigyekeztek a lehetőségekhez ké-

pest megfelelő körülményeket biz-tosítani az oktatáshoz. Szeged régivágya, hogy egyetemi város le-gyen, teljesült, még ha a döntésértelmében csak ideiglenesen is.Természetesen nem ideális, in-kább csak átmeneti állapotnak te-kintette a kolozsvári testület is ahelyzetet. Menyhárth Gáspár, azegyetem első szegedi rektora ígybeszélt az átadási ünnepségen:„Az egyetem egyéniségét keletke-zése adja, a szellem, amely benneéletre kel, s amelyet terjeszt; taná-ri kara, amely a tudományt sajáto-san műveli és közvetíti, az ifjúság,amely a légkörében nevelkedik, samelynek révén az egyetem szelle-me az életbe átültetődik; múltja,hagyományai és haladásának irá-


nya; mindez a maga egységébenés nem a geográfiai hely; nem azépületek, felszerelések és beren-dezési tárgyak.”

„Izzig-vérig

saját egyetem”

Egészen 1940-ig tartott ez azideiglenes időszak – akkor tértvissza Kolozsvárra a Ferenc JózsefTudományegyetem –, Szeged pe-dig az időnként fellépő súlyos fi-nanszírozási gondok ellenére egy-re jobban alkalmazkodott az egye-temi város szerepköréhez. A sze-gedi felsőoktatás – az egyetemi-nél szélesebb, átfogóbb oktatásirendszer – kezdete azonban nema kolozsvári egyetem ideiglenesáthelyezésére datálódik: az1928/29-es tanév az első, amikorKlebelsberg Kunó létrehozta azegyetemmel kooperált polgári is-kolai tanárképzést. A kolozsváriegyetem visszatérésének idejéretehát már kialakult egy olyan kul-turális és szellemi közeg a Tisza-parti városban, amely szinteegyértelműsítette az egyetem lét-jogosultságát: 1940-ben alapítot-ták meg a Horthy Miklós Tudo-mányegyetemet, élén Szent-Györ-gyi Albert rektorral. Így jogilagugyan nem, de szellemileg min-denképpen testvéregyeteménektekinthetjük a szegedinek a ko-lozsvárit, amit a Nobel-díjas tudósígy fogalmazott meg: „Mi egytörzsnek vagyunk két hajtása. (…)

Az egyetem pedig most már izzig-vérig Szegednek saját egyetemeleszen.”

Szent-Györgyi azt is kimondta, aszegedi egyetem egyik fontos célja,hogy „a nagy magyar Alföldnekszellemi központja legyen”.

Ez a cél – noha az intézményszámos változáson ment keresztülaz elmúlt évtizedekben – termé-szetesen változatlan maradt: az1945-től Szegedi Tudományegye-tem, majd 1962-től József AttilaTudományegyetem és az orvostu-dományi egyetem – hasonlóan atöbbi, a városban működő intéz-ményhez – ugyanezt a szellemisé-get képviseli.

Új évezred, új korszak

Az idő múlásával azonban úgytűnt, a működési széttagoltságszámos problémát felvet a szege-di felsőoktatási intézményekben.Röviddel a rendszerváltás utánjött létre a Szegedi FelsőoktatásiTanács, azzal a céllal, hogy „a si-keresebb együttműködés érdeké-ben” összehangolja az egyes egy-ségek oktatási és szervezési fel-adatait. A kilencvenes évekbenszámos kezdeményezés ebbe azirányba mutatott: ilyen a JATE BTKés TTK megállapodása a JGYTF-fel (Juhász Gyula Tanárképző Fő-iskola) a közösen indítandó kép-zésekről; vagy az SZFSZ (SzegediFelsőoktatási Szövetség) mint azintegráció első fázisának létrejöt-te is.

Az újabb mérföldkő tíz évvel ez-előttre datálódik: ekkor történt mega szegedi és hódmezővásárhelyi fel-sőoktatási intézmények egyesítéseSzegedi Tudományegyetem néven.„2000. január elsején az integráció-val olyan új intézmény jött létre,amely nemcsak szerkezetében,mennyiségében új, de új szemléle-tet, gondolkodást, stílust kíván aműködtetés szinte valamennyi terü-letén” – vallja Mészáros Rezső, aJATE utolsó és az SZTE első rektora.„Az integrációt előkészítő időszak-ban voltak hasznos és fölösleges vi-ták. Ez egy időszakra esett a bo-lognai folyamat tervezésével. Tíz évtávlatából visszatekintve az a véle-ményem, szinte csoda, hogy ebbe ahihetetlen terhelésbe a magyar fel-sőoktatás akkor nem roppant bele.”

Ami a szegedi helyzetet illeti, azegykori rektor viszont úgy véli, na-gyon sok múlt azon, hogy megalakí-tották az SZFSZ-t: „itt békében, ér-tékmegőrzéssel történt meg a válto-zás” – mondja. És bár így sem mentminden gördülékenyen, hiszen a Ta-nulmányi és Információs Központ(TIK) megépítése kapcsán is voltakviták, evvel kapcsolatban azonbanma már mindenki elismeri, hogy azépület, amely az „egyetem szíve”, azintézmény nélkülözhetetlen részévévált. Egy évtized távlatából a sok el-lentmondás ellenére is el lehetmondani, hogy maga az integrációszükséges lépés volt. Ami pedig ajövőt illeti, Menyhárth Gáspár szava-it vesszük kölcsön: „az 1921. szep-tember 1. Szeged város egyetemitanéveinek bizonyára sok századotmegnyitó elseje”. Így legyen.

� Tóth Ilona

MészárosRezső aka-démikus, azintegráltSZTE elsőrektora

Szent-Györ-gyi Albert1937-benszegedi ku-tatásaiértkapott No-bel-díjat


Már a vég-zős hallga-tók is taggáválhatnak

Ötévesaz SZTE Alma MaterBiztos alapokon nyugszik a szegedi alumni-szervezetA 2010. december 5-én ötéves SZTE Alma Mater megalakulásával a koráb-ban karonként szeparáltan működő öregdiák-csoportok mellett létrehoztaaz összegyetemi végzett hallgatói baráti kört, és mára – biztos alapokon nyu-godva – számos szolgáltatást és lehetőséget kínál az SZTE vagy jogelőd in-tézményei összes jelenlegi és végzett hallgatója, valamint oktatója számára.

Az alma mater az iskola, egye-tem régi diákos elnevezése, táplálóanyát jelent; a SZTE-n működő szer-vezet minden tekintetben rászolgálnevére. „2005-ben, a ROP-3.3-asprojekt indulásakor az SZTE AlmaMater létrehozásával az volt a cé-lunk, hogy keretet biztosítsunk.Olyan teret, amely minden egyes, azegyetemen tanulmányokat folytatóhallgató számára lehetőséget nyúj-tó, közösséget építő kezdeménye-zés lehet” – mondja Görög Mártahallgatói és közkapcsolati igazgató.

A projekt lezárulását követően afinanszírozást és az akkori célkitű-zések megvalósulását intézményiés saját keret tette lehetővé, illetvea SZEFO Fonalfeldolgozó Zrt. hat-

hatós segítsége, mely cég ekkori-ban az egyetem arany fokozatú tá-mogatója volt. „A jelenleg futóTÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0015-öspályázat lehetővé teszi a már el-mondhatóan biztos alapokon nyug-vó SZTE Alma Mater további fejlesz-tését, hiszen sikerült megszilárdíta-nunk eszmeiségét az egyetemenés az itt végzett hallgatók körében”– teszi hozzá Görög Márta.

Különleges

szegedi szervezet

A SZTE-n működő szervezetetnem a klasszikus kereteken belülkell elképzelni, hiszen az egyete-

men és jogelőd intézményeibenvégzett hallgatókon túlmenően azSZTE Alma Mater az egyetem dol-gozói és valamennyi polgára szá-mára elérhető, sőt már a végzőshallgatók is taggá válhatnak; a tag-ságok ilyetén szinteződése nem jel-lemző a hagyományos szervezetek-re.

A külső, a többi felsőoktatási in-tézménytől és az Educatio Kft. ré-széről érkező visszajelzések azt mu-tatják, hogy szervezetileg, jogilag ésstratégia szempontjából is különle-ges a SZTE öregdiák baráti köre; en-nek eredményeképpen már nemalapkérdések és -feladatok megol-dása a cél, hanem a fejlesztés és to-vábbfejlesztés. „Ez a társadalmi és


technikai változások eredménye, hi-szen ma már számos olyan virtuálistér létezik, amely közösséggé tudjakovácsolni azokat a hallgatókat is,akik egyetemi évek alatt nem voltakegy csoport tagjai. A kreditrendszerbevezetésével a korábbi egyetemimikroközösségek megszűntek ésnincsen olyan intenzív összetartóerő, amivel a csoport bírt. Az SZTEAlma Maternek ezzel a kihívássalkellett szembesülnie és megküzde-nie” – mondja Görög Márta.

A virtuális közösségépítést segítia honlap továbbfejlesztése és a ter-vezett elektronikus évkönyvek lét-rehozása. „Adatbázisunk szerintkétezer–kétezer-ötszáz regisztráltfelhasználónk van, a különböző kö-zösségi site-okon (Iwiw, Facebook)nyolc–tízezer fős csoportot tudunktájékoztatni. Elég komoly létszám-mal rendelkezünk” – árulja el Bol-gár Zsolt, az Universitas-SzegedNonprofit Kft. ügyvezetője. Majdhozzátette: „Megpróbáljuk átirányí-tani őket a honlapra. Azok, akikegy-egy közösségi oldalhoz szok-

tak, nem fogják felváltani tevékeny-ségüket az SZTE Alma Materére, deelképzelhető, hogy elkövetkezik azaz idő, amikor vissza kell kacsinta-ni az egyetemre. Erre szeretnénk ki-élezni ezt a lehetőséget, továbbá akülönféle egyetemi szolgáltatásokrévén megtartani e közösséget.”

Az Alma Mater-szolgáltatások bő-vítése részben az SZTE Karrier Iro-dával közösen történik. A cél a vég-zettek munkaerőpiacra segítése, kö-zösségépítés és -szilárdítás a sza-badidős rendezvények révén, vala-mint olyan bázis létrehozása, amely-hez mindig visszatérhetnek. „Tuda-tában vagyunk annak, hogy e kihívá-sokon túlmenően a mikroközösséghiánya, a szabályozási háttér bizony-talansága, illetőleg az aktivitás hiá-nya mellett komoly kihívás, hogy ahallgatók, amikor kezükhöz kapjákdiplomájukat, elsősorban a munka-erőpiacra lépés nehézségeivel sze-retnének megküzdeni. Hosszú évek-nek kell eltelniük ahhoz, hogy visz-szatérjenek alma materükhöz. Szol-gáltatáscsomagunkat ennek megfe-

lelően szeretnénk felépíteni, ennekkeretében kerül sor a hagyományos-nak mondható rendezvényeink mel-lett újabbak propagálására” – szá-mol be az Görög Márta az eddigi ta-pasztalatokról.

A Szegedi Tudományegyetemenvégzett, mára középkorú és idő-sebb generáció feltérképezésénekés a velük való kapcsolattartásmegszervezésének kérdése időn-ként némi fejtörőt jelent. Mivel ekorosztály nem feltétlenül használ-ja napi szinten az internetet, azegyetemi adatbázis e célú felhasz-nálása pedig jogi és adatvédelmiakadályokba ütközhet, e végzetthallgatók számbavétele egyelőrenem megoldott. Az Y-generációnaknevezett korcsoport (az1982–1995 között születettek) mi-att azonban szükséges az inter-netes jelenlét, hiszen e fiatalok job-bára már csak telekommunikációseszközökön keresztül tartják a kap-csolatot.

A minél hatékonyabb (együtt)-működés érdekében az egyetem ka-rai is részt vesznek a munkában. „Aprogram menedzsereiként, a lehetőlegjobb eredmények elérése érde-kében workshop keretében időrőlidőre megkeressük a kari képviselő-ket, hogy a közös célok kitűzése ré-vén feladatainkat minél jobbanmegfogalmazzuk” – így az igazgató.

Több stratégia

a tagok „toborzására”

Az újabb SZTE Alma Mater-tagoktoborzása kettős stratégiát kíván.Az öregdiákok mellett a most vég-zősök idekapcsolása szintén igen-csak fontos feladat, az utolsó éve-sek számára több szolgáltatás (tré-ningek, tanácsadások, állásbörze)jelenleg is elérhető. Kérdés, mikorlenne célszerű a körükben népsze-rűsíteni a szervezetet (e célt szol-gálja a Végzős Est), hogyan és mi-vel lehetne érdekeltté tenni őket arészvételben. Bolgár Zsolt elmond-ta, tavasszal indul az első kommu-nikációs kampány, mely éppen eztcélozza, a szükséges továbbfejlesz-tések egy szakasza ugyanis mármárcius–április környékére lezárul.„A legfontosabb része az online fej-lesztés. A workshop arról szól, ho-gyan valósítható meg a fejlesztésaz SZTE végzettjei között, a kulcs

Az egyik céla munkaerő-piaccal valókapcsolat-tartás


ugyanis az, hogyan lehet elérni,megszólítani, itt tartani őket, és va-lamilyen módon kommunikálni ve-lük. Generációs kérdéseket fesze-getünk, mert a szolgáltatás jellegehasonlítana a közösségi oldalaké-hoz, de természetesen nem szeret-nénk azzá válni.” A diplomávalegyütt mindenki SZTE Alma Mater-csomagot kap kézhez, amely rész-letes tájékoztatást tartalmaz a tag-ság előnyeiről, és melynek révén le-hetőség nyílik ennek kialakítására.A hírlevél-szolgáltatás is ritka tájé-koztatókra szorítkozna, hiszen aszervezet tagjait dömpingszerűenelárasztó levelek idővel érdektelen-séget válthatnának ki.

A már végzettek számára szá-mos szolgáltatás érhető el, többekközött segítségnyújtás évfolyam-ta-lálkozók szervezésében, illetve csa-ládi vagy tudományos rendezvé-nyek. Ezek révén nemcsak a SZTErégi hallgatói, hanem azok közvet-len hozzátartozói is ismeretségetköthetnek. A virtuális rendszer fej-lesztése további kapcsolatok kiala-kulását és az egymástól földrajzi-lag távol élők kommunikációját issegítik. „Az Alma Mater-tudat ha-gyományozódik, mondhatni, apárólfiúra száll, hiszen az Alma Mater aközösséget sokkal tágabb körbenéli meg. Korábbi évfolyamtársakgyermekei találkoznak, sokanegyetemi fenntartású óvodábavagy iskolába járnak. Vannak olya-nok közöttük, akik az Alma Mater-tagú szülő után az egyetemi AlmaMaterbe nyertek felvételt, és ma

már megbecsült tagjai az egyetemihallgatótársadalomnak” – soroljaGörög Márta.

Mivel a szolgáltatások egysége-sek, és az Alma Mater szoros együtt-működést tart fenn az SZTE KarrierIrodával, a végzős hallgatók számá-ra ugyanannyira nyitottak a lehető-ségek a szolgáltatások, tréningek éstanácsadás területén, illetve állás-börzéken való megjelenést illetően,mint az öregdiákoknak. „Az állás-börzén megjelenő cégek képviselői-nek jelentős része – akár a tulajdo-nosi szerkezetet, akár a vezető tiszt-ségviselőket, akár a munkavállaló-kat tekintjük – itt végzett. E gyakor-lat folytonossága érdekében hoztuklétre az Alma Mater Díjat, amelyetaz őszi programon részt vevő, leg-több hallgatót foglalkoztató gazda-sági társaságnak adunk át. A Ma-gyar Tudomány Ünnepe keretébentartottunk már olyan rendezvényt,ahol nálunk végzett, a munkaerőpia-con elhelyezkedett és nevet szerzetthallgatóink tértek vissza tudomá-nyos előadások keretében népsze-rűsíteni azt a szakterületet, amelyentevékenykednek. Terveink közöttszerepel e kapcsolat még szorosabb-ra fonása, hiszen e két célcsoport (ajelenlegi és a végzett hallgatók) talál-kozására nyílhat lehetőség azon is-mertető előadások révén, amelyetazok tartanak, akik a területükön si-kerrel elhelyezkedtek. Reményeinkszerint ez nemcsak a kialakulásra,hanem ezen kapcsolatok megszilár-dulására is lehetőséget nyújthat” –összegzi Görög Márta.

Tagsági kártya

és magazin

Az SZTE Alma Mater megalakulá-sakor létrejött honlapon azonnal sorkerült az első regisztrációkra. A ter-vezett tagsági kártyát – mely a ked-vezményrendszer igénybevételérejogosít fel – az ötéves évforduló al-kalmából bocsátják ki minden re-gisztrált tag részére. „Az Alma Ma-ter-tagsági kártyának többféle üze-nete van. Egyrészről szimbolizálja azegy közösséghez való tartozást, amiaz Alma Mater alapgondolatában ismegjelenik. Másodsorban szeret-nénk olyan szolgáltatásokat biztosí-tani, amelyek egy része egyetemi,másikat viszont az egyetemmelszerződéses viszonyban álló partne-rek nyújtják. Jelenleg is biztosított,hogy az Egyetemi Könyvtár szolgál-tatásait az Alma Mater-tagok isigénybe vehetik; és számos intéz-ménnyel (például Belvárosi mozi,Szegedi Bábszínház) kötött szerző-dés biztosítja, hogy a honlapon sze-replő játékok nyereményeiként belé-pő nyerhető kulturális programokra.Szeretnénk e partnerek körét minélszélesebb körűvé tenni és a kedvez-mény biztosításával ezt a kapcsola-tot még inkább erősíteni az AlmaMater-tagok és az egyetem között”– tájékoztat Görög Márta.

Szintén a végzett és jelenlegihallgatóknak szánt szolgáltatásegy formája a most elinduló AlmaMater Magazin. Az elmúlt öt éveredményeinek bemutatásán ésösszegzésén túlmenően lehetősé-get nyújt arra, hogy az aktuálisegyetemi és a már végzettek érdek-lődésére számot tartó kérdések éstémák előtérbe kerüljenek.


Számosszolgálta-tást nyújta-nak hallga-tóknak ésfriss diplo-másoknakis

A TIK-benünnepeltékaz SZTE Al-ma Materötödik szü-letésnapját


Felgyorsulóinformáció-áramlás

Javuló hallgatóiés intézményiszolgáltatásokKiemelt területek fejlesztése a cél egy TÁMOP-projektbenA „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szegedi Tudományegye-temen” elnevezésű TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0015-ös számú pályázat fej-lesztéseit 2010. február elseje és 2011. szeptember 30-a között valósítjameg a Szegedi Tudományegyetem és az Universitas-Szeged SzolgáltatóNonprofit Közhasznú Kft. konzorciuma. A munka során a képzés és amunkaerőpiac közötti információáramlás elősegítése céljából a SZTE éspartnerszervezeteinek szervezeti-szolgálati struktúrafejlesztését, a hallga-tók munkaerő-piaci lehetőségeinek kibővülését, valamint a tehetséggon-dozás megerősítését tartják szem előtt.

Az Universitas-Szeged Szolgálta-tó Nonprofit Kft. 1996-ban alakultazzal a céllal, hogy a Szegedi Tudo-mányegyetemen tanuló hallgatók-nak magas színvonalú szolgáltatá-

sokat nyújtson az élet minden terü-letén, elérhető árakon; továbbászervezete a SZTE Karrier Iroda ésa SZTE Alma Mater humánerőfor-rás-keretét biztosítja.

A TÁMOP előzményei

A SZTE és az Universitas Kft.már sikeresen szerepelt a Nemze-ti Fejlesztési Terv Regionális Fej-


Számos ren-dezvénnyelsegítik azálláskere-sést

lesztés Operatív ProgramjánakROP-2004-3.3-as számú, a felső-oktatási intézmények és a helyiképviseletek együttműködésénekerősítését célzó pályázatán, mely-nek célja a felsőoktatási intézmé-nyek és a munkaerőpiac közöttikapcsolatok továbbfejlesztése voltazért, hogy a magasan képzett fia-tal diplomások lehetőség szerint arégióban tudjanak maradni. Enneksorán nagy figyelmet fordítottak ahallgatók szakmai gyakorlati kép-zésére, a munkaerő-piaci beillesz-kedést segítő szervezetek együtt-működése révén a szolgáltatásokkialakítására és hatékonyságuknövelésére, illetve állásbörzékszervezésére és adatbázisok létre-hozására.

2005-ben ez hívta életre azSZTE Karrier Irodát, amely az egye-tem és a munkaerőpiac közötti köz-vetítő szerepét vállalta. A pályázatteljesítése során hallgatói és állás-adatbázis, valamint honlap készült(ezek és különböző kiadványok ré-vén vált biztosítottá a végzettekkelvaló kapcsolat fennmaradása),számos tanácsadás, tréning ésképzés indult el. Ezek, valamint azAlma Mater-szolgáltatások fejlesz-tése, az életút-kutatások és a mun-kaerő-piaci rendezvények hoztáklétre a TÁMOP-projekt által most ki-tűzött fejlesztések és továbbfejlesz-tések alapját.

„Az SZTE Alma Mater biztos ala-pokon nyugszik, ezért nekünk nemolyan fejlesztésekkel kellett szá-molnunk, amelyek alapkérdéseketérintenek, hiszen erre az elmúlt ötév kitartó munkája megfelelő ered-ménnyel szolgált. Ez nagy köny-nyebbséget jelent, hiszen már ren-delkezünk a hagyományos AlmaMater-szolgáltatásokkal, ehhez ké-pest fogalmaztuk meg terveinket.Más irányú fejlesztésekre kell fel-készülnünk, melyeket a technikaifejlődés, a társadalmi elvárás és azY-generáció teszi indokolttá” –mondta Görög Márta hallgatói ésközkapcsolati igazgató, a pályázatprojektvezetője.

A tervek megvalósításában szá-mos egyetemi egység vesz részt –így az SZTE Gazdasági és MűszakiFőigazgatóság, az Egyetemi Életve-zetési Tanácsadó Központ, az SZTEEgyetemi Hallgatói Önkormányzat,a Hallgatói Szolgáltató Iroda, vala-mint a konzorcium tagjaként az

Universitas-Szeged SzolgáltatóNonprofit Közhasznú Kft. – általá-nos feladataik ellátása révén.

„Meghatározott rendszeresség-gel hírlevélen kommunikáljuk ren-dezvényeinket, fejlesztésinket ésszolgáltatásainkat Alma Mater-tag-jaink felé. Emellett számos 'támo-gatónk' van, akik az Iwiwen, Face-bookon keresztül értesülhetnek hí-reinkről. Természetesen igénybevesszük a már hagyományosnakmondható marketingeszközöket is,plakátokkal, felhívásokkal, újság-cikkekkel, különböző híradásokkaligyekszünk a kapcsolat kialakításá-ra, illetve fenntartására. Az egyete-men belül kialakítottunk egy work-shop-rendszert, hiszen mindenegyes kar vonatkozásában találunkolyan lelkes kollégákat, akik az Al-ma Mater, illetve a kari öregdiákbaráti körök tevékenységét, fejlődé-sét, működését szívükön viselik. Aző és a hallgatói önkormányzatokhathatós segítségével tudjuk eze-ket az általunk megfogalmazott cél-kitűzéseket reményeink szerintmegvalósítani” – mondja GörögMárta.

Tanácsadások

és rendezvények

A komplex hallgatói szolgáltatá-sok életviteli és munkaerő-piaci fel-készítést jelentenek, amelyek elő-segítik a végzett hallgatók zökkenő-mentes további boldogulását. En-nek érdekében különböző lehető-ségek érhetőek el.

Személyesen és interneten ke-resztül is igénybe vehető a karrier-és pályatervezést, életvezetést ésálláskeresést segítő tanácsadás,melyet karrierfejlesztő kurzusok,valamint csoportos készség- és ké-pességfejlesztő tréningek segíte-nek elő, a személyes fellépés ma-gabiztossága és a hatékonyság nö-velésével. Az érdeklődők többféletanfolyam közül is választhatnak,amelyek az egyetemen nem tanul-ható, de fontos elméleti és gyakor-lati ismereteket tartalmazó techni-kai tudást biztosítanak.

Számos rendezvény az álláske-reséssel kapcsolatos témákbannyújt segítséget, többek között aprogramban részt vevő cégek és ahallgatók közötti kapcsolat megala-pozásában, tájékoztatásban, infor-

mációcserében. Bemutatkoznakolyan iskolán kívüli tanfolyamokatbiztosító képzési helyek (nyelv- ésautósiskolák), amelyek a karriertszolgáló termékeket kínálnak, vala-mint ösztöndíj- és szakmai gyakor-lati lehetőségek, különös tekintet-tel a külföldiekre. A rendezvénye-ket előadások, tréningek és work-shopok színesítik, a különböző ki-adványok munkaerő-piaci elvárá-sokat, jogi ismereteket és hasznosinformációkat tartalmaznak.

Kiemelt feladat:

a tehetséggondozás

Kiemelt terület a tehetséggon-dozás, az eddigi karspecifikus éselszigetelt munkának megfelelőhátteret nyújtva kívánják a SzegediTehetségpont működését szolgál-tatásokkal támogatni. „A tehetség-gondozást a jelenleg hatályos fel-sőoktatási törvényben foglaltaktóltágabb körben értelmezzük, hiszena törvény szerint e körbe a doktoriképzés, a tudományos diákkörimunka és a szakkollégiumok tevé-kenysége tartozik. Mi a tehetség-gondozó program részeseinek, él-vezőinek kívánjuk tekinteni különö-sen mindazon hallgatóinkat, akikbekapcsolódnak a kari, tanszékikutatóműhelyek munkájába, köz-


A projekt ki-emelt terü-lete a tehet-séggondo-zás

Korszerű in-formatikaimegoldá-sokkal segí-tik a mun-kát

társasági, illetve tehetséggondozóösztöndíjban részesültek. Éppenezért nem ilyen szűk körre redukál-tan szeretnénk felépíteni ezt az'adatbázist'” – tájékoztat GörögMárta.

Olyannyira, hogy olyan elektroni-kus felület létrehozására is sor ke-rül, ami tartalmazza a tehetség-gondozási szolgáltatásokat, prog-ramokat, rendezvényeket és konfe-renciákat, továbbá a TDK-dolgozatokat, előadások anyagátés publikált formáit, mely az elérteredmények nyilvánossá tételétszolgálja. A másik irány, a mentori-tutori rendszer kiépítése, a RadnótiMiklós Kísérleti Gimnázium Hátrá-nyos Helyzetűek Arany János-prog-ramjában tanulmányokat folytatottés a SZTE-re felvételt nyert hallga-tókat érintené. „A tehetséggondozóprogramot a Tehetségpont égiszealatt koordinálja a SZTE, ezt aNemzeti Tehetségsegítő Tanács2008-ban regisztrált Tehetségpont-tá. E hallgatók, önkéntes alapon, aprojekt keretében tréningeken ve-hetnek részt, különböző jegyzete-ket igényelhetnek, hiszen a Tehet-ségponton belül fel kívánunk építe-ni egy tehetséggondozó könyv- ésjegyzettárat” – fejti ki Görög Márta.A harmadik irány a tehetséggondo-zást szolgáló események (hallgatókbemutatkozó tudományos előadá-sai, szerzői és kutatási jogi tájékoz-tatás) és a programba bevont fiata-lok kompetenciafejlesztése.

A komplex hallgatói szolgáltatás-rendszer fejlesztésének és koncep-cióinak célja az alapvető kompe-

tenciák fejlesztése és a munkaerő-piaccal kapcsolatos gyakorlati is-meretek átadása, mely az Egyete-mi Életvezetési Tanácsadó Központpszichológus és mentálhigiénésszakemberei által nyújtott szemé-lyes tanácsadási szolgáltatások éstréningek révén, a karriernapok- ésállásbörze-rendezvényeken, vala-mint az iroda által működtetett sze-mélyes és online pszichológiai ta-nácsadáson, illetve egyéni vagycsoportos tréningeken, készség- ésképességfejlesztő programokon,tanfolyamokon, valamint próba-teszteken keresztül történik. Szük-ség van új feladatok kijelölésére is,a fogyatékkal élők támogatására,valamint a pályaorientáció és karri-erfejlesztés pszichológiai hátteré-nek folyamatos figyelemmel köve-tésére, eme feladatokban 2004óta az Egyetemi Életvezetési Ta-nácsadó Központ hatékony szere-pet vállal. (Az Alma Mater szervezettovábbfejlesztésének lehetőségeitaz erről szóló cikkünk tartalmazza.)

A megújult Diplomás Pályaköve-tő Rendszer (DPR) fejlesztését cél-zó, fél éve zajló munka tapasztala-tai alapján a korábbi, egyetemiszolgáltatásokkal való elégedettsé-get mérő kérdőíveket mára a mun-kaerőpiacra vonatkozó kérdések-kel váltották fel, melyekben aktívandolgozó egykori és jelenlegi hallga-tók számolhatnak be (külföldi) ta-pasztalataikról. A DPR célja, hogy akutatások eredményei beépüljenekaz intézményi gyakorlatokba, vala-mint elősegítse az információáram-lást az intézményi partnerek és a

leendő hallgatók, illetve az egye-tem között.

A Vezetői Információs Rendszercélja, hogy elinduljon egy a SzegediTudományegyetem teljesítményé-nek naturális adatokon nyugvóelemzésére, értékelésére, gazdál-kodási döntések megalapozásáraalkalmas információmenedzs-ment-megoldás, azaz a jelenlegrendelkezésre álló, egy-egy konkrétfeladat betöltését szolgáló egyete-mi szerverek – ETR és társai,CooSpace, Modulo, TÜSZ – által tá-rolt adatok más, a vezetőségekszámára fontos információkká le-gyenek átalakíthatóak.

„Látható, hogy melyek azok akarok, amelyek hallgatói igen nagyaktivitást mutatnak, mert felmér-ték, hogy a munkaerő-piaci elhe-lyezkedéshez szükséges továbbitöbbletkompetenciák megszerzé-se. Ezek a hallgatók nagyon aktí-van vesznek részt az egyéni ta-nácsadásokon, kommunikációsvagy szimulációs tréningeken és azállásbörzén. Informális csatorná-kon nagyon pozitív visszajelzése-ket kapunk tőlük, hiszen sokanépp ezen többletkompetenciák el-sajátításával tudtak sikeresebbenelhelyezkedni. Ezt a célt szolgáljákaz állásbörzéket megelőző előké-szítő napok is, hogy a technikákatés kompetenciákat erősítsék vagyegyáltalán kialakítsák a hallgatók-ban” – összegez Görög Márta.


A szegedihallgatóknegyedemár a vég-zés időpont-jában is dol-gozik

Diplomás pályaköve-tés a SzegediTudományegyetemenMi történik hallgatóinkkal a diplomaszerzés után?A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja 2006 óta számos felméréstkészített az intézményben végzett hallgatók körében, nyomon követve elsőlépéseiket a munkaerőpiacon.

Érdeklődtünk arról, hogy mennyiidő alatt sikerült munkát találniuk,hogyan próbáltak elhelyezkedni,hányadik munkahelyükön dolgoz-nak, és milyenek jelenlegi foglal-koztatási körülményeik. 2010-eskutatásunk során a 2007-ben, illet-ve 2009-ben a Szegedi Tudomány-egyetemen nappali tagozaton vég-zetteket kérdeztük meg.

Hol és mennyi idő alatt helyez-kedtek el?

Végzett hallgatóink több mintötöde jelenleg a fővárosban él.Több mint harmaduk Csongrád me-gyében maradt – ebből döntő ré-szük Szegeden –, további 20 szá-zalék pedig a környező megyékben– Békésben és Bács-Kiskunban –telepedett le.

A válaszadók csaknem 80 szá-zaléka rendelkezett állandó mun-kahellyel a végzés óta. Jelentős ré-szük most is állásban van, bár né-hányan a gyermekvállalás mellett

döntöttek. A munkával rendelkezőktúlnyomó többségét teljes munka-időben foglalkoztatják, de vannak,akik saját vállalkozást visznek vagyszerződéses munkákat végeznek.

Végzettjeink csaknem tizede je-lenleg is tanul felsőoktatási intéz-ményekben, csaknem tizedük pe-dig biztosan tervezi tanulmányaifolytatását.

A munkát talált végzettjeink 23százaléka már a végzés időpont-jában is dolgozott, további ötödük1 hónapon belül el tudott helyez-kedni, míg 30 százalékuknak ez 3hónap alatt sikerült. 91 százalékuklegkésőbb fél év alatt megtaláltaelső munkahelyét.

A válaszadók nagy része – többmint 60 százaléka – első munka-helyén dolgozik, több mint negye-dük pedig egyszer már állást vál-tott, viszonylag kevesen vannakolyan végzettek, akiket már a har-madik vagy negyedik munka-helyükön találunk a végzés után 1-3 évvel.

Mivel foglalkoznak?

A végzettek jelentős része az üz-leti szférában dolgozik, ugyanak-kor egyetemünk képzési szerkeze-téből adódóan sokan (46%) talál-tak állást a közszférában.

Egyetemünk képzési kínálataigen sokszínű: válaszadóink többmint negyede végez bölcsészettu-dományi, további ötödük termé-szettudományi vagy informatikaiterületen, és a jogi és igazgatási te-rületen végzők aránya is megha-ladja a 10%-ot. Emellett még azegészségtudományi, a gazdasági,valamint a pedagógiai terület ameghatározó. Több mint harma-duk ráadásul nemcsak egy, hanemkét vagy több szakot is végzett. Így– bár az egyes képzési területek-hez tudunk tipikus munkahelyeketkapcsolni – a sokszínűség a foglal-kozásokban, munkahelyekben islátható.

Hány hónap alatt sikerült elhelyezkedni? (N=809)

már a végzés időpontjábanis dolgozott

1 hónapon belül

1-3 hónap

4-6 hónap

7-12 hónap

több mint egy év

23%

21%

30%

17%

7% 2%



Melyek a bölcsész végzettségű-ek tipikus munkahelyei?

Csaknem harmaduk dolgozik aközoktatásban, néhányan pedigegyetemeken, főiskolákon találtakállást. Tipikus bölcsész területnekmondható a könyvtári, levéltári, va-lamint a múzeumi munkahely. Töb-ben dolgoznak a médiában ésnyelviskolákban is. Ugyanakkor so-kan dolgoznak olyan – talán kevés-bé jellemzőnek mondható – böl-csész munkahelyeken mint multi-nacionális vállalatok vagy hazai kis-és középvállalkozások. Az állami,önkormányzati munkahelyek is sokvégzettünknek adnak állást erről aterületről.

Melyek a jogi és igazgatási terü-leten végzettek tipikus munkahe-lyei?

Az itt végzettek jelentős része azállamigazgatásba került, de csak-nem ötödüket találjuk önkormány-zatoknál, illetve gazdálkodó szerve-zeteknél. Bíróságon, ügyészségennem dolgoznak sokan, ügyvédi iro-dákban is csak alig valamivel több,mint 10 százalékuk.

Melyek az egészségtudományiterületen végzettek tipikus munka-helyei?

Válaszadóink csaknem negyedeállami vagy önkormányzati fenntar-tású kórházakban helyezkedett el,valamivel kevesebben dolgoznakklinikákon, országos intézetekben.Több mint 15%-ukat pedig magánegészségügyi, szociális intézmé-nyekben, további 15 százalékukategyéb vállalkozásoknál foglalkoz-tatják.

Melyek a gazdasági területenvégzettek tipikus munkahelyei?

Alapvetően két jellemző irányavan a gazdasági végzettséggel valóelhelyezkedésnek: a pénzügyi és anem pénzügyi szféra. Az előbbibena gazdasági területen végzettektöbb mint harmada helyezkedettel: főként bankoknál, biztosítóknál,pénzügyi tanácsadóknál, könyvelőés könyvvizsgáló cégeknél. A nempénzügyi szektorban a hazai kis- ésközépvállalkozások a nagy foglal-koztatók, de a nagyvállalatok, illet-ve multik is sok végzettet felszív-nak. Ugyanakkor itt is jelentős azállami, önkormányzati intézményekszerepe: tizedüket ők alkalmazzákgazdasági posztokon.

Melyek a természettudomá-nyos, illetve informatikai végzett-ségűek tipikus munkahelyei?

Természettudományos végzett-séggel rendelkező korábbi hallgató-ink több mint harmada a közoktatás-ban dolgozik, de csaknem ötödükhelyezkedett el egyetemeken, kuta-tóhelyeken is. Néhányan gyógyszer-gyárakban vagy nemzeti parkoknáltaláltak állást. Emellett csaknem ti-zedük dolgozik különböző méretűvállalkozásoknál. Az informatikaivégzettségűek zöme informatikai cé-gek fejlesztő részlegén dolgozik, devannak, akik a közigazgatásban he-lyezkedtek el vagy önfoglalkoztató-ként találtak megélhetést.

Melyek az agrártudományi, illet-ve műszaki végzettségűek tipikusmunkahelyei?

Az agrár területen végzettek egyrésze hazai vagy multinacionálisélelmiszer-ipari vállalatoknál he-

lyezkedett el, másik részük azagráriumban, de vannak, akikegyéb ipari vállalkozásoknál vagykutatóhelyeken találtak állást. Aműszaki végzettségűeket ipari ter-melő vállalatok alkalmazzák.

*Azok a válaszadók, akik munká-

jukhoz pedagógiai végzettségüketjelölték meg, döntő többségben ál-lami, önkormányzati iskolákbandolgoznak. Ezek mellett találunkalapítványi, magán-, esetleg egyhá-zi iskolákban dolgozókat is, de na-gyon alacsony számban.

Ha megvizsgáljuk, hogy milyenágazatban találhatók azok a mun-kahelyek, melyek végzettjeinknekállást adnak, azt találjuk, hogy vá-laszadóink negyede oktatással fog-lalkozó szervezeteknél (legyenekezek egyetemek, közoktatási intéz-mények, vagy magániskolák) találtállást. 16%-uk jelölte munkahelye főtevékenységének az egészségügyi,szociális ellátást, további 10-10%-uk pedig a közigazgatást, kötelezőtársadalombiztosítást, valamint azegyéb közösségi, személyi szolgálta-tást. Jóval kisebb arányban jelöltékválaszadóink a kereskedelmet, illet-ve a pénzügyi közvetítést (5-3%).

Végzettjeink nagy része (37%)több mint 250 főt foglalkoztatónagyvállalatoknál helyezkedett el,de legalább ugyanilyen aránybandolgoznak egykori hallgatóink 50fősnél kisebb mikro- vagy kisvállal-kozásoknál is. A középvállalatoktöbb mint negyedüknek adnakmunkát. Többségük alkalmazott-ként dolgozik (89%), de vannak,akik e rövid idő alatt már vezetőipozícióba kerültek, elsősorban kö-zép- vagy alsó szintű vezetőként.

Végzettjeink csaknem 90 száza-lékának sikerült szakmájában ma-radnia vagy ahhoz kapcsolódó te-rületen elhelyezkednie: alig többmint tizedük nyilatkozta, hogy je-lenlegi munkája egyik végzettségé-hez sem kapcsolódik. Ráadásul amunka és végzettség kapcsolatátcsaknem felük nagyon erősnek, to-vábbi negyedük pedig legalábbnagymértékűnek minősítette.

Végzettjeink több mint ötödénekmellékállása is van.

Mennyire elégedettek?

Végzettjeink többsége alapvető-en elégedett munkaerő-piaci helyze-

Mennyire elégedett munkapiaci helyzetével? (N=895)1 egyáltalán nem

2

3

4

5

6

7 teljes mértékben

14% 10%

8%

17%

21%

21%

9%


tével: csaknem tizedük kiemelke-dően elégedett, de az inkább elége-dettek aránya is meghaladja az50%-ot. Vannak azonban olyanok is,akik még nem találták meg számítá-sukat.

A végzettek a munkájuk szemé-lyi körülményeivel – a munkatár-sakkal –, valamint tartalmi részé-vel a legelégedettebbek a vizsgáltdimenziók közül: a munkatársak-kal 70 százalékuk volt elégedett,és mindössze 12 százalékuk elége-detlen, míg magával a mindennapitevékenységgel 71 százalék voltalapvetően megelégedve, míg tize-dük nem.

Válaszadóink alapvetően jól ér-zik magukat abban a környezet-ben, ahol munkájukat végezniükkell: a tárgyi, fizikai körülményekkel63 százalékuk volt elégedett, mígelégedetlen hozzávetőlegesen 15százalék.

Szakmájuk presztízsével kap-csolatos véleményük nem egyönte-tű: egyetemünk széles szakkínála-tából adódóan az összesített ada-tok valójában nem sokat árulnakel, ha mégis valamilyen általánosmegállapítást szeretnénk tenni, ak-kor azt mondhatjuk, hogy negye-dük inkább elégedetlennek nevez-hető, és további negyedük adottközepes minősítést.

A legkevésbé – ahogy ez általá-ban is jellemző – a jövedelmek ésjuttatások váltanak ki elégedettsé-get: ezzel az elemmel a végzettek kö-zel 40 százaléka volt inkább elége-dett, míg 30 százalék elégedetlen.

Mennyit keresnek?

A végzett hallgatók többségének– valamivel kevesebb mint három-negyedének – havi nettó jövedel-me a munkaerőpiacra lépés után

1-3 évvel nem haladja meg a 150ezer forintot. E csoportnak valami-vel több mint a fele a 100-150 ezerforintos sávban keres. (Ha nem anettó, hanem a bruttó fizetést vizs-gáljuk, ez a kategória hozzávetőle-gesen a 140 ezer és 220 ezer fo-rint közötti bérsávot jelenti). Többmint ötödük ugyanakkor 151-250ezer forint közötti összeget visz ha-za havonta, néhányan pedig – sa-ját bevallásuk szerint – még ennélis magasabb jövedelemre tesznekszert.

Ha összehasonlítjuk az állami,önkormányzati, valamint az üzletiés egyéb területen elhelyezkedőkjövedelem adatait, akkor – ahogyaz várható is, figyelembe véve aközalkalmazotti/köztisztviseloi bér-táblát – a közszférában elhelyezke-dők elérhető jövedelmei összessé-gében alacsonyabbak. Egypályakezdő tanár például (egyete-mi diplomával) hozzávetőlegesen130 ezer forint bruttó fizetést kap,amiből a járulékok, adók levonásaután körülbelül nettó 95 ezer forin-tot kap kézhez. Nem véletlen, hogymíg az állami szférában alkalma-zottak között alig találunk olyano-kat, akik havi nettó jövedelme meg-haladná a 200 ezer forintot, addigaz üzleti szférában dolgozó válasz-adóink több mint ötöde adott megennél magasabb jövedelmet.

Ugyanakkor azt is érdemes meg-említeni, hogy az üzleti szférábanjobban szóródnak a jövedelmek,azaz míg a közszférában dolgozókdöntő többsége a 80-150 ezer fo-rint közti három kategóriába esik,addig az üzleti szférában dolgozókjövedelmei sokkal egyenleteseb-ben oszlanak meg a kategóriák kö-zött, így például a legalacsonyabbkereseti kategóriában magasabbaz arányuk.

Hogyan segíti a Szegedi Tudo-mányegyetem végzettjei elhelyez-kedését?

Intézményünk, az SZTE KarrierIrodája változatos szolgáltatásokatkínál már az egyetemi évek alatt,hogy minél több hallgatómunkaerőpiacra való kilépését se-gítse. Válaszadóink csaknem felejelezte, hogy igénybe vette ezenszolgáltatások valamelyikét, me-lyek között megtalálható a szemé-lyes tanácsadás, a különböző karri-er tréningek (például önéletrajz-írást segítő vagy kommunikációstréning), a gyakornoki helyek vagyállásajánlatok közvetítése.

A legtöbben (csaknem 40%) azegyetemi állásbörzén vettek részt,tizedük pedig elvégezte karrier-kurzusunkat, ahol többek köztmunkaerő-piaci, jogi ismeretek-kel, karrier tanácsadóktól szárma-zó információkkal segítjük azokata hallgatókat, akik ennek szüksé-gét érzik.

Az igénybe vevők jelentős részeelégedett volt az iroda szolgáltatá-saival (57%), közel harmaduk adottközepes minősítést, és mindössze14% volt kisebb vagy nagyobb mér-tékben elégedetlen.

Végzettjeinket nem csak a Karri-er Iroda segíti, sok esetben az ok-tatókkal ápolt kapcsolatok, azegyetemen kialakult barátságoksegítenek olyan információhoz jut-ni, melyek aztán megkönnyítik azelhelyezkedést vagy a munkahely-váltás. A válaszadók csaknem90%-a jelezte, hogy tartja a kap-csolatot korábbi évfolyamával. Ré-gi oktatóját csaknem 30%-uk szok-ta felkeresni a végzés után: ez akapcsolat – értékelésük szerint –sok esetben nemcsak szakmai, ha-nem baráti jellegű is.

A végzettek elégedettek a Sze-gedi Tudományegyetemmel!

Végzettjeink a munkaerőpiacravaló kilépéskor nagyon elégedet-tek voltak intézményünkkel: 86%-uk nyilatkozott így. A válaszadókjelentős része (89 százaléka) sze-rint kiemelkedő, illetve nagyon jóaz SZTE hírneve más intézménye-kéhez viszonyítva. Mindent egybe-vetve 90%-uk ajánlaná az intéz-ményt ismerőseinek.

Havi nettó jövedelem (N=684)

80 ezer forint alatt

80-100 ezer forint

101-120 ezer forint

121-150 ezer forint

151-200 ezer forint

200 ezer forint fölött

21%

18%21%

14%

13% 13%


Mindenkiszeretnémegtalálniaz álomme-lót

Úton a siker feléA SZTE Karrier Iroda megadja a lehetőséget – csak élni kell veleBűvös szó a gyakorlatorientáltság. A jelenlegi felsőoktatásban sajnos nemminden területen jellemző, egyébként viszont hasznos tapasztalatokat, amunkavállalásban pedig nagy előnyt jelent. A Szegedi Tudományegyetem-nek jó híre van, talán nem túlzás azt állítani: az itt megszerzett diploma ál-talános megbecsültségnek örvend az országban. Ez azonban a sikeres el-helyezkedéshez, karrierépítéshez, az egyetemi évek alatt gyűjtött szakmaitapasztalat megfelelő kamatoztatásához sokszor kevés.

Ráadásul a dél-alföldi régióbanmár régóta létező probléma a felső-oktatás és a munkaerőpiac közöttikommunikációs szakadék, azegyüttműködés hiánya. Ezt az űrtpótolja – immár több mint öt éve –az SZTE Karrier Iroda, amelynekcélja, hogy a hallgatókat olyan el-méleti és gyakorlati tudással vér-tezze fel, olyan képzések lehetősé-gét biztosítsa nekik, amelyek birto-kában és elvégzésével hatékonyab-ban tudnak nekifogni az álláskere-sésnek. Persze a sikeres elhelyez-kedés és karrierépítés szempontjá-ból döntő, hogy valakinek megfele-lő-e a szakmai tudása – de a be-szélt nyelvek, a számítástechnikaiismeretek szintén sokat nyomnaka latban, és gyakran olyan „aprósá-

gokon” múlik az egész, mint a hatá-rozott fellépés, egy jól megírt ön-életrajz vagy motivációs levél. Azévek során egyre bővült azoknak aszolgáltatásoknak a listája, amely-lyel az érdeklődő hallgatókat várjaa Karrier Iroda.

Egy lépéssel

a többiek előtt

Ez az egyik „jelmondata” az iro-dának, és valljuk be, igen találó: je-lentős helyzeti előnyhöz juthat az,aki veszi a fáradságot, hogy résztvegyen egy-egy vitatechnikai tanfo-lyamon vagy megtanulja az önélet-rajz-írás csínját-bínját. No de mit istakar a szolgáltatásoknak az a bi-

zonyos széles választéka? Külön-böző tréningeket kínál az iroda: azinteraktív gyakorlat központú fog-lalkozások egy része az álláskere-sésre való felkészítést, míg a má-sik csoport speciális képességek,készségek és a személyiségfejlő-dést tűzik ki célul. Olyan érdekestémák kerülnek előtérbe, mint apályázatírás, tárgyalástechnika,önismeret, kommunikáció és konf-liktuskezelés. Egy félévben átlag-ban négy-hat tréninget rendeznekmeg.

Gyakori probléma, hogy a jelent-kezők megfelelően összeállított pá-lyázat hiányában esnek el egy-egyösztöndíjtól, gyakornoki helytőlvagy álláslehetőségtől, ezért a Kar-rier Irodában kiemelt figyelmet for-


Minden év-ben kétszerrendeznekállásbörzéta TIK-ben

A külföldiösztöndíj-le-hetőségekiránt is ren-geteg fiatalérdeklődik

dítanak egyrészt arra, hogy a fiata-lok tisztában legyenek a korszerűönéletrajztípusokkal, másrészt,hogy önéletrajzuk és motivációs le-velük illeszkedjen a pályázati ki-íráshoz és a célzott szakterülethez,illetve, hogy a pályázat megfelelőtartalmi és formai elemekkel ren-delkezzen. Emellett próbainterjúvalés a várható kiválasztási módsze-rek bemutatásával készítik fel a je-lentkezőket a munkáltatókkal valótalálkozásra. A szolgáltatás egészévben folyamatosan igénybe vehe-tő, akár interneten keresztül is –ezáltal igen kényelmes, és talántöbb érdeklődőhöz is eljut a lehető-ség.

Aki már tudja, hogy az milyen jel-legű tudásra van szüksége egyete-mi órákon elsajátítottakon kívül, aztöbb tanfolyam közül is választhat:el lehet sajátítani a gépírást, vita-technikai alapokat és számítógé-pes ismereteket, de van olyan tan-folyam is, ahol a vállalkozói ismere-tekben vagy épp a privát pénz-ügyekben szerezhet jártasságot ajelentkező. És ha már az egyetemióráknál tartunk: egy általánosanművelő tárgyat is meghirdet az iro-da, méghozzá a karrierfejlesztésielőadást és szemináriumot, ahovaálláskeresésben jártas szakembe-reket hívnak meg. A HR-es munka-társak, fejvadászok, pszichológu-sok és egyetemi tanárok előadása-inak és gyakorlatorientált óráiknakköszönhetően aki elvégzi a kur-zust, nagyobb rálátást kaphat az ál-láskeresés folyamatára, a pályáza-tok írására és nem utolsósorban azállásinterjúra és a cégek kiválasz-tási módszereire. A kurzus órarendiformája mellett virtuálisan is telje-síthető, félévente közel négyszázhallgató végzi el.

Aki keres, az talál (?)

„Igen ám, de hol vannak a konk-rét lehetőségek? Honnan tudjam,hogy ha elvégzek interneten ke-resztül egy kurzust, hatékony le-szek az álláskeresésben?” – merülfel talán többekben a kérdés. Ter-mészetesen senki nem állítja, hogyegyik pillanatról a másikra filozófiaszakos hallgatóból keresett szoft-verfejlesztő lesz, vagy, hogy egycsapásra megváltozik az élete egygrafológiai elemzéstől, de azért aparamétereken lehet javítani. Ma-

gabiztos fellépéssel, megfelelőnyelvtudással és egy jó motivációslevéllel néha olyan lépéselőnybekerülhet az ember, hogy maga ismeglepődik rajta.

Minden évben kétszer szervezimeg a Karrier Iroda az SZTE Állás-börzét – tavasszal már tizenöt,ősszel pedig hat alkalommal teltmeg a TIK átriuma vállalkozások,munkaadók, munkaerő-kölcsönzőés -közvetítő cégek képviselőjével.Ehhez kapcsolódóan egy pár naposprogramsorozat várja azokat, akikminden tőlük telhetőt meg szeret-nének tenni a siker érdekében. AzŐszi és Tavaszi Karrier Napokat azállásbörzéket megelőzően rendezikmeg. Ez egy az SZTE hallgatói ésfriss diplomásai számára ingyenesfelkészítő programsorozat, melynekkeretében elismert karriertanács-adók segítenek az álláskereséshezszükséges ismeretek megszerzésé-ben. 2010 őszén pályaorientációsbeszélgetésen, grafológiai elemzé-sen, megváltozott munkaképessé-gű hallgatók foglalkoztatásáról tájé-koztató előadáson éppúgy részt le-hetett venni, mint karrierrel kapcso-latos kerekasztal-beszélgetésen ésCV-író tanácsadáson. Ez utóbbitTóth Boglárka, a Karrier Iroda mun-katársa tartotta. „Az első benyo-mást álláskeresőként az önéletrajzés motivációs levél megírásávaltesszük a munkáltatóra” – magya-rázta Bogi foglalkozásának jelentő-ségét. „Nagyon fontos, hogy a CV ésa kísérőlevél minél színvonalasabb,impozánsabb legyen, hiszen ezalapján döntik el, hogy behívják-e ajelentkezőt a szóbeli fordulóra. Azelőadásom célja az volt, hogy segít-ségével megtanulják a hallgatók,hogyan írjanak frappáns önéletraj-zot, motivációs levelet.”

Egyre több fiatalt érdekelnek akülföldi lehetőségek – ezzel kap-csolatban ösztöndíj-tanácsadásralehetett jelentkezni a Karrier Na-pok keretein belül. „Elsősorban azélethosszig tartó tanulás program-hoz kapcsolódó külföldi ösztöndíj-lehetőségekkel, szakmai gyakorla-tokkal foglalkozunk, amelyek fő-ként EU-s országokba szólnak” –mondja Csúry Dolly, a Nemzeti Pá-lyainformációs Központ munkatár-sa. Irodájuk mind az előkészítőprogramokban, mind magán a bör-zén rendszeresen jelen van. „Álta-lában elég nagy az érdeklődés, azállásbörzén az alsóbb évesek in-kább a külföldi ösztöndíj-lehetősé-gek, míg a végzősök főleg a szak-mai gyakorlatok miatt jönnek astandunkhoz. Csak biztatni tudjukőket, ugyanis nagyon jó eséllyel pá-lyáznak a jelentkezők – nemcsakaz aktív hallgatók, hanem friss dip-lomások is –, a kapu gyakorlatilagmindenki előtt nyitva áll, az egyet-len kitétel nyilvánvalóan a nyelvtu-dás.”

Az immár hagyományossá válóállásbörzék nagy előnye, hogy sze-mélyesen lehet tájékozódni egy-egy munkáltatónál a lehetőségek-ről, önéletrajzokat leadni, vagy egy-szerűen csak érdeklődni, hogy kimit kezdhet a diplomájával. Nemcsoda, hogy általában nagy nép-szerűségnek örvend a rendezvény


– körülbelül 1500 hallgató látogat-ja meg a nap alatt. Nem csak azok-ra gondolnak azonban a szervezők,akik már egyetemi tanulmányaikvégre felé járnak, vagy már be is fe-jezték, és épp munkát keresnek.Az állásbörze mellett idén tavasz-szal került sor első alkalommal aSzakmai Gyakorlati Helyek Börzéjé-re. „Egyre nagyobb rá az igény,mind hallgatói, mind céges oldal-ról” – hangsúlyozza Fajka Judit, aKarrier Iroda munkatársa. „Szá-mos karon kötelező a szakmai gya-korlat, így azt reméljük, azok az al-sóbb éves hallgatók is hasznosnakérzik a börzét, akik például a külföl-di lehetőségekkel kapcsolatban ér-deklődnek. Ha egy cégnél a szak-mai gyakornoki program paraméte-rei megegyeznek azzal, amit a hall-gatónak az egyetem felé teljesíte-nie kell, akkor abból mindkét oldalkamatoztatni tud.”

„Színesítsd tudásod!”

Aki pedig úgy érzi, egyelőre nemaktuális neki sem a külföldi ösztön-díj, sem az itthoni teljes munkaidősállás keresése, viszont némi képe-sítés, plusztudás, tapasztalat jól

jönne, az megtalálja számításait aSzolgáltatók Börzéjén.

„Kutatások igazolták, hogy amunkaerőpiacra kikerülve azonhallgatók tudnak igazán boldogul-ni, akiknek az egyetemen megsze-rezhető szakmai tudás mellettegyéb ismeretük és képzettségükis van, mint például a tárgyalóké-pes nyelvtudás vagy a magas szin-tű számítógépes készség” – mond-ja Görög Márta, az SZTE hallgatóiés közkapcsolati igazgatója. „Így arendezvényen olyan cégek megjele-nését fogadtuk, akik a hallgatókelőmenetelét segíteni tudják az ál-taluk kínált képzésekkel, tanfo-lyamokkal. Ide tartoznak a nyelvis-kolák, autósiskolák, diákmunka-közvetítők, tanfolyamok szervezé-sével foglalkozó cégek és a szak-képzéseket kínáló szervezetek.”

A kiállítók általában kedvezmé-nyeket biztosítottak a hallgatóknak,ha ott jelentkeztek a tanfolyamok-ra, képzésekre, de az SZTE Egyete-mi Életvezetési Tanácsadó Központés Karrier Iroda ingyenes program-jaira, tréningjeire, tanácsadásairais jelezhették részvételi szándéku-kat. „Talán sokan úgy gondolják,hogy az egyetem falain belül elsajá-

títható szaktudás elég, hiszen azSZTE az ország egyik legjobb egye-temeként olyan szakembereket ké-pez, akiket a munkaerőpiac öröm-mel fogad” – mondja Tóth Boglár-ka. „Ez természetesen igaz, ugyan-akkor az elemzések és felmérésekeredményei és a cégek visszacsato-lásai is azt mutatják, hogy önmagá-ban a szaktudás nem elég! Ma márelengedhetetlen a magas szintűangolnyelv-tudás, a széles körű szá-mítógépes ismeretek, a jogosítványmegléte, egyes szakmában pedig amegfelelő kommunikációs, prezen-tációs és tárgyalástechnikai isme-retek. Nem állítom, hogy ezek nél-kül lehetetlen, de lényegesen nehe-zebb elhelyezkedni.” Az SZTE hall-gatói pedig szerencsés helyzetbenvannak, hiszen, mint az látszik, aKarrier Iroda számos módon próbálsegíteni nekik, ha az álláskeresésvagy a szakmai tapasztalatszerzésútvesztőjében nem találják a ki-utat. A lehetőség tehát adott – csakélni kell vele tudni. Így hát mindendiáknak a Szolgáltatók Börzéjénekszlogenjét lehet ajánlani: „Színe-sítsd tudásod!”

� Tóth Ilona

Több tucatcég járvissza abörzékre


Az AlmaWeekendennem csak agyerekekpróbálhat-ták ki azugrálóvárat

Ötödször tartottakAlma WeekendetIdén is együtt szórakoztak és sportoltak az alma materesek„Együtt ültünk az AudMaxban, ebédelni is mindig ugyanoda jártunk. Együtthallgattunk előadást, sőt, vizsgára is együtt tanultunk. Végzés után szétszé-ledtünk, de van egy hely, ahol mindig újra látjuk egymást…” 2010 júniusábanötödik alkalommal rendezte meg a Hattyas sori SZTE Sportközpontban azSZTE Alma Mater az Alma Weekendet, egybekötve az Egyetemi Sportnappal.

„A rendezvény – mint mindenhasonló Alma Mater-esemény –célja, hogy családi program kereté-ben megtartsuk, erősítsük az egy-máshoz és a Szegedi Tudomány-egyetemhez való kötődést az AlmaMater-tagokban” – magyarázta Ör-dög Boglárka, a nap főszervezője,Alma Mater-referens.

Sport minden

mennyiségben

Rendkívül változatos sportprogra-mokkal várták, csalogatták az érdek-lődőket, hagyományos és különlegessportok egyaránt részét képezték a

programnak. Csapatversenyben zaj-lott a floorball, streetball, tenisz, asz-talitenisz, röplabda, de mellettük ter-mészetesen a foci számított a leg-népszerűbbnek. A program kínáltalehetőségek között volt még példáulpetanque, nordic walking, lengő te-ke, íjászat, falmászás, turul, fitball,intim női torna és még sorolhatnánk.„Igyekeztünk mindenkinek progra-mot biztosítani, a lehető legtöbbigényt kielégítve” – összegezte a kí-nálatot Ördög Boglárka.

A családias, június 20-án meg-tartott rendezvényre mintegy 300-an látogattak el, pedig ahogy ta-valy, most is a rossz idő nehezítettea szervezők dolgát.

Nem rögtön

jönnek vissza

„Általánosságban szólva igazaz, hogy a legtöbb Alma Mater-tagnem közvetlenül a végzés utántér vissza egyeteméhez. Először apályakeresés, munka, családala-pítás kerül előtérbe. Mikor min-den lecsitul, akkor jut idő felke-resni az alumni-szervezetet, eljön-ni a programokra” – beszélt ta-pasztalatairól Ördög Boglárka.Ennek megfelelően többségébencsaládosok érkeztek a progra-mokra, de a sport rengeteg fiataltis vonzott.


Mivel ide már többségében csa-láddal érkeznek az egykori SZTE-sek, a gyerekeket is érdekes foglal-kozásokkal várták a szervezők:rajz- és akadályversenyeken vehet-tek részt az ifjak. A Vöröskeresztseb- és arcfestéssel készült, a gye-rekek főként ez utóbbit választot-ták, különböző mesefigurákká de-korálták ki őket a szakemberek. Le-hetett kézműves-kedni, a népsze-rűsége miatt két ugrálóvárat is tele-pítettek, az egyiket az EHÖK adta,ami „szumóruhát” is biztosított ajátékokhoz. A Szélvész Autósiskolakerékpáros akadálypályával vártaaz érdeklődőket, a feladványt ne-hezítette, hogy ellentétes kormány-fordításokkal kormányozható bicik-lit is hoztak magukkal. Az ebédet aPizzafutár szolgáltatta, a résztve-vők több turnusban kérhették apizzát, hiszen a csapatversenyekmiatt nem mindenki végzett egy-szerre, így a csoportokhoz hangol-ták az ételek érkezését.

Nem csak az egykori hallgatóklátogatják szívesen az Alma Week-endeket, az SZTE oktatói is vissza-térő vendégei az alumni-szervezetrendezvényeinek. A sportnap lebo-nyolításába az SZTE Sportközpontis besegített Petrovicsné Tejes Editvezetésével.

Vándorserleg

a vándoroknak

A díjátadáson fontos szempontvolt, hogy a gyerekek közül minél

többen kapjanak valamilyen ajándé-kot – emelte ki Ördög Boglárka. Ígylegalább oklevél minden résztvevő-nek jutott, valamint sokan nyertekpólókat, illetve a József Attila Tanul-mányi és Információs Központbantalálható SZTE Ajándékbolt portékáitaláltak gazdára. Idén először útjáraindítottak egy futball-vándorkupátis. A kora délutáni eredményhirde-tés után a Gazdaságtudományi Karkét hallgatója, Bartal Márta és Hu-szár Sándor, avagy a SwayMe zene-kar gondoskodott a jó hangulatról.

Aki regisztrál,

és aki visszajön

Az Alma Mater tagjai többségé-ben virtuális közösséget alkotnak,online kaphatnak értesítést azegyes eseményekről, a kapcsolat-tartás is többnyire elektronikusanfolyik, bár Ördög Boglárka kiemelte,hogy a TIK-ben elhelyezett plakátokszerepe is rendkívül nagy az infor-mációáramlásban. Az Iwiwen mint-egy 4800 tagot számlál az alumni-szervezet, a saját honlapja jelenleg2500 főt jelez. Egyébként éppen fej-leszteni szeretnék az Alma Mater je-lenlegi weboldalát, egy TÁMOP-pályázatot nyertek arra, hogy web2.0-s szolgáltatásokkal interaktívab-bá tehessék a honlapot, ezzelegyütt a szervezők reményei szerintazt is mérni lehet majd, ki milyenesemények után érdeklődik, vagyvisszalátogat-e például megnézni aprogramokról készített fotókat stb. –

fejtegette Ördög Boglárka, aki egykutatást is végzett, a kérdőíveit kitöl-tők adatai szerint az Alma Mater-ta-gok átlagos életkora 35 év. A kérdő-ív lényege az volt, hogy a honlap-fejlesztés előtt felmérjék a felhasz-nálók igényeit, hogy milyen szolgál-tatások, alkalmazások érdeklikőket, egyáltalán kihasználnák-e aweb 2.0-s szolgáltatásokat, használ-nák-e az új honlapot, lehet-e az újhonlap a közösségépülés elősegítő-je.

Természetesen megvan az ál-landó rendezvényekre „visszajáróvendégek” állandósult köre – tud-tuk meg a szervezőtől. Az Alma Ma-ter Mikulás szintén főként a csalá-dosokat csalogatja a gyerekek mi-att, ez a rendezvény hasonló nép-szerűségnek örvend, mint az AlmaWeekend.

Tovább színesítik

a programot

„Célunk az, hogy az eddigi ren-dezvényeinket – melyeket látható-an kedvelnek az Alma Weekend-lá-togatók – mindenképpen megtart-suk. Úgy látjuk, az AlmaWeekendeket nem igazán keresikfel még a frissen végzettek. A jövő-ben igyekszünk olyan programokatis találni, amelyekkel őket is el tud-juk érni, számukra is fontossá tud-juk tenni az eseményt” – összegez-te tapasztalatait a szervező.

� Arany Mihály

Az SZTE-n akicsik is lab-dába rúg-hatnak

Igazicsaládiprogramvolt


A TIK-ben jártaz Alma MaterMikulásaTöbb százan vettek részt az ünnepségenA piros ruhás, puttonyos, szakállas kedves öregember és a krampuszlányokidén december 3-án tették tiszteletüket a József Attila Tanulmányi és Informá-ciós Központban, ahol több száz gyerek és felnőtt várta őket. A programon azAlma Mater-tagoknak – ahogy mindig, most is – előzetes regisztrációt követő-en ingyenes volt a részvétel.

Az immár harmadik alkalom-mal megszervezett Mikulás-ün-nepséget Szabó Gábor rektor nyi-totta meg. Az ünnepség a interak-tív Mikulás-váró koncertjével foly-tatódott. jókedvű, csaknem egy-órás fellépése klasszikus és kor-társ költők megzenésített verseireépült, s a dalok végére a Mikulásis megérkezett segédeivel.

A muzsikusok fellépést az Alma

Mater-rajzverseny eredményhirde-tése követte. A több tucat lelkesalkotó műveit az ünnepség részt-vevői is megtekinthették a TIK au-lájában rögtönzött kiállításon. Arajzversenyen hat korosztályban– bölcsistől egészen az általánosiskolák felső tagozatába járó gye-rekekig – választotta ki a zsűri alegjobbakat, akiket ajándékcso-maggal és oklevéllel jutalmazott.

A díjátadót a puttonyfosztoga-tás követte. A Mikulás-csomagok,melyeket minden gyereknek sze-mélyesen adott át a Mikulás vagyvalamelyik segédje, a gyümöl-csök és az édesség mellett egy al-ma materes zsírkrétakészletet isrejtettek, így jövőre még többennevezhetnek a rajzversenyre. Agyerekek közül volt, aki verssel,dallal köszöntötte a Mikulást, s

��


akár közös fotót is készíthettekvele.

Azért, hogy ezen a napon necsak a Mikulás osszon ajándéko-kat, a kreatív műhely közreműkö-désével a TIK aulájában kézmű-ves-foglalkozás is várta a gyereke-ket, ahol a téli ünnepkörhöz kap-csolódó apró meglepetéseket ké-szíthettek. Sorra születtek a csil-

lámló szívek és harangok, s a gye-rekek lelkesen színezték a kram-puszokat és karácsonyfákat.

F. J.

KarácsonyA korábbi évekhez hasonlóan idén is

karácsonyfa-bérlési akciót szervezett azUniversitas-Szeged Kht. Az SZTE AlmaMater-tagok ezer forintos kauciómegfizetésével jegyezhettek elő a százdarab, műanyag cserépbe ültetett,faiskolából származó, minőségi luc- ésezüstfenyő közül. A fák konténeresfenyőként növekedtek, így a gyökérzetüknem sérült, és szinte biztosanmegmaradnak a kiültetés után. A bérlőkha az ünnepek után épségbenvisszaviszik a fát, nemcsak a kauciótkapják vissza, hanem hozzájárulnak azoktatási intézmény parkjainak, azegyetemi füvészkert és néhány városióvoda udvarának fásításhoz is.

Eddig évente átlagosan a száz fa felétvitték vissza a bérlők, a fenyőket afagyok elmúltát követően az egyetemifüvészkertben ültették el. A fák ligetetalkotnak az arborétumban, ahol avisszajuttatók nevét emléktábla örökítimeg. Az elmúlt évek karácsonyfa-bérlésiakcióinak köszönhetően a füvészkertbelvíz miatt megritkult nyitvatermő-gyűjteményét sikerrel telepítették vissza.Az ünnepeket követően épségbenvisszavitt fák közül idén is többetkiültettek a füvészkertbe, a továbbiakatfelajánlották óvodáknak, illetve azegyetem területének parkosításárahasználták a növényeket.

A rajzversenygyőztesei


DarvasiLászló Ar-gentína cí-mű darabját2010-benmutatta bea SzegediEgyetemiSzínház

Új szelek az egyetemiszíni társulatoknálA SZTEage meg-, a SZESZ újjászületikAz egyetemi színjátszó csoportok minden intézmény büszkeségére és támo-gatására igényt tartanak. A majdnem feloszlott Szegedi Egyetemi Színház(SZESZ) júliusban művészeti vezetőt váltott, a SZTEage társulata pedig csakmost kezdi bontogatni szárnyait.

Bár a SZESZ honlapján még aztolvasni, ahogy Czene Zoltán beje-lenti a társulat 2010-es feloszlását,júliusban Varga Norbert lett az újművészeti vezető. Ahogy a búcsú-bejegyzésből is kitűnik, számos inf-rastrukturális és anyagi nehézségnehezítette a tagok munkáját,amely veszélybe sodorta a 2003-ban alakult társaságot.

„2010 elején az Argentínát pró-bálták, amikor Zoli bejelentette,hogy szeretné abbahagyni a társu-lat vezetését” – meséli Varga Nor-bert. „Három embert javasolt utód-jául, Manga Danit, aki a Metanoiaszínházban játszik; Balogh Bálin-tot, aki a Szoba Színházat vezeti, ő

csinálta Az utolsó tangó… előadásta Reök-palotában, később a GloriaSolarist; és engem, talán a Lábjegy-zet Színház vagy a Jim Morrison-estmiatt. Nyilván azt nézte, ki az, akiegy társulatot össze tud tartani.Bálint külföldre költözött a felesé-gével, Dani nem vállalta, marad-tam én. Sokat gondolkoztam rajta,de úgy döntöttem, ha a társulat isazt akarja, hogy így folytassuk, ak-kor nézzük meg, mit lehet ebből ki-hozni.”

A SZTEage Egyetemi Színház ésKávézó az SZTE EHÖK és azUniversitas-Szeged Nonprofit Kft.közreműködésével jött létre 2010februárjában azzal a céllal, hogy

fellépési lehetőséget biztosítson azegyetem amatőr és félprofi társula-tainak, zenekarainak, művészei-nek és öntevékeny csoportjainak.A nyár folyamán a klubba költözötta Szegedi Egyetemi Rádió, majdősszel az immár fél éve várt szín-házi társulat – a név kötelez – ismegalakult. „Amikor elkezdtem jár-ni az egyetemre idén ősszel, aSZTEage-nek még nem volt sajáttársulata, a nevéből is adódóan eznagyon fájó seb volt” – meséliSzékhelyi Dániel, az új színházicsoport vezetője. „Hamar kiderült,hogy színházőrült vagyok, szeretekezzel foglalkozni, és volt néhány öt-letem. Olyannyira hirtelen történt


minden, hogy októberben már sze-replőket válogattunk, és novemberelején megtartottuk A modell pre-mierjét.”

Szerelemből színház

A Szegedi Egyetemi Színház ne-vében is viseli az egyetem nevét, aSZTEage-et pedig az EHÖK működ-teti, a pénzügyi támogatásokbanez mégsem látszódik egyértelmű-en, a Székhelyi-társulat eddig csakhírből hallott az állítólag neki szántanyagi javakról.

A nyolc éve a SZTE hírnevét gaz-dagító, számos díjat és elismeréstelnyerő SZESZ pedig méltatlanhelyzetben van. „Anyagilag kevés-sé támogat minket az egyetem,márpedig azt gondolom, ha ennekEgyetemi Színház a neve, és ilyenkomolysággal megy – mert mégis-csak színházi előadásokat látnakott az emberek, és nem valamigagyit –, akkor komolyabb dolgo-kat kellene ebben felfedezni. Nem-csak az a fontos, hogy a természet-tudományokat támogassuk, ha-nem a kultúrára is többet kellenekölteni. Ha ezen a színvonalonakarjuk folytatni a színjátszást, ah-hoz több pénz kell” – mondja VargaNorbert.

A SZESZ a TÁK-ban kezdte megműködését, később a Pinceszín-házban kaptak próba- és fellépésilehetőséget. Amikor az épületetelöntötte a víz, a csapat az Alsó-városi Kultúrházban dolgozott,most újra a Pinceszínházban, az

előadások bevételének feléért.Varga Norbert azt szeretné elérni,hogy a SZESZ próba- és fellépésihelyet kaphasson az egyetemenbelül, és úgy tűnik, reményei nemis alaptalanok. „Sok minden vál-tozik most, a korábbi, eredmény-telennek látszó szélmalomharckezd átalakulni. Úgy tudom, Sza-bó Gábor, az új rektor teljesenmás irányba szeretne elindulni akulturális szférát illetően is, és el-képzelhető, hogy valamelyik egye-temi épületben előadásokat tu-dunk majd tartani. Szeretnénkegy állandó játszóhelyet, hogy nekelljen folyton költöznünk” – be-szél a SZESZ helyzetéről. „Akár-mennyi bevételünk van, a színé-szeknek nem jut pénz, mert a Pin-ceszínház kevés férőhelyes; fizet-nünk kell a világításért és a han-gosításért” – sorolja az új művé-szeti vezető. A társulat nyolc évalatt rengeteg jelmezt halmozottfel, de technikai felszerelésükben(lámpák) a Pinceszínházra szorul-nak, A félszárnyú tündérek völgyé-hez a bábszínháztól kapták köl-csön a füstgépet.

A SZTEage sokkal szerencsé-sebb helyzetben van, hiszen a lé-tező hely „szülte” meg a társula-tot. „Hatalmas szerencse ez, szin-te csak pozitív oldalai vannak” –mondja Székhelyi Dániel. „Hiábaműködik egy színházi csoport, hanem kap teret – ahol meg tudjamagát mutatni és dolgozni azon,hogy ez jobb és jobb legyen –, ak-kor halálra van ítélve. Tér nélkülképtelenség színházat csinálni.”

Munka és tervek

A SZTEage arra törekszik, hogymind színészek, mind rendezők te-kintetében tovább bővüljön, telje-sen megnyitva kapuit mindenki-nek, aki tehetségesnek érzi magát.A fő célok tehát a tehetségkutatásés a társulat fennmaradása. „Mégegy előadás (december 9.) után avizsgaidőszakra való tekintettel Amodellt fiókba tesszük, eddig kéttelt házas előadást ért meg, egyetSzegeden, egyet Pesten. Megvan akövetkező ötletem, egy kamarada-rab, amin karácsony után szeret-nék elkezdeni dolgozni egy kolléga-nőmmel. Van egy nagyon tehetsé-ges rendező barátom, reményeimszerint elvállalja majd” – árulja elSzékhelyi, aki sok mindennelszeret(ne) foglalkozni, mégis a szín-ház áll hozzá a legközelebb: „Szín-házban nőttem fel. Anyám baleri-na, apám színész, így váltak a ku-lisszák gyerekszobaszerűvé. Az el-múlt fél évtizedben minden nyáronszínpadon dolgoztam, a gimnázi-umban mindig lehetett rám számí-tani, ha egy kis szereplésről voltszó.” A SZTEage első darabjában isszerepelt, sőt ő rendezte. Ennek el-lenére úgy véli, a játék sokkal köze-lebb áll hozzá, mint a rendezés.

A SZESZ esetén sem feltétlenülmindig a művészeti vezető fog ren-dezni. „Mizsei Viktor régóta szeret-ne rendezni a SZESZ csapatávalegy rövid darabot, 13-as asztalcímmel, ami januárban kerül a kö-zönség elé. Lehet, hogy az a művé-szeti vezető feladata, hogyha vala-ki előáll egy ötlettel, amit a társu-lattal akar megcsinálni, teret kap-jon. Nagy örömmel tapasztaltam,hogy Viktor sok olyan embert isvissza tudott hívni, akik egy-két évenem szerepeltek. A nyolc év alattsok mindent megtanultunk, és tud-juk, mi az a színvonal, amit megkell ütni. Nem biztos, hogy nekemmindig rendeznem kell majd, mostegyelőre szeretnék” – fejti ki VargaNorbert. Így a rendezői ambíciók-kal bírók a SZESZ-t is megkörnyé-kezhetik.

Az új vezető júliusban vette át amunkát Czene Zoltántól, azótamegnyitották az új évadot, és felújí-tották A félszárnyú tündérek völ-gyét. „Próbáljuk Ránki György A kétbors ökröcskéjét, zenei partitúráját

A félszárnyútündérekvölgyét fo-lyamatosanjátsszákVarga Nor-berték


az Universitas Szimfonikus Zene-kar játssza el. A Százszorszép Gyer-mekházban mutatjuk be ezt a gye-rekeknek szóló negyven percesmesejátékot. Van egy darabötle-tem, ami reflektál az elmúlt nyolcévre és a következőre is, de többetnem akarok róla elárulni. Ezek fog-ják megmutatni, hogy milyen le-szek művészeti vezetőként, hiszencsak az asztalra lerakott munkaigazol” – egészíti ki Varga Norbert.A Lábjegyzet Színház művészeti ve-zetőjeként koordinálja azAdamake-ot, decemberben mégkét, februárban egy előadásra le-het számítani. Bár úgy véli, a fel-adatok összeegyeztetése csak hoz-záállás kérdése, azt is belátja, hogyvalamennyit le kell adni azok közül.„Valószínűleg a SZESZ fog előtérbekerülni a szervezés és rendezés te-kintetében, de a Lábjegyzet Szín-ház társulata sem marad majdmunka nélkül. Akkora átjárás van aszínházi csoportok között, hogynem lesz ebből probléma” – teszihozzá.

Fúzió? Fesztivál!

Nem érte váratlanul a kérdésema kisebb színházi csoportok egyesí-tésével kapcsolatban. „Itt nem az afontos, hogy azért tartsunk ki nyolcévig, hogy a játékstílusunkat és abüszkeségünket fitogtassuk, ha-nem szeretnénk dolgozni. A társu-latok között nem hiába vannak át-fedések, mert aki egyetemi színját-szással foglalkozik, színész vagy

csak tanulja, valami érdekesbeszeretne belefogni, egy szerepet el-játszani vagy egy konkrét munkafo-lyamatban részt venni, számomraez a fontos. Ha összetoljuk a sokfé-le dolgot, az már nem ugyanaz atársulat lesz, másrészről ezek amunkafolyamatok nagyon össze-csúsznának, és nagy katyvasz len-ne belőle, elvesznének a szép dol-gok” – fejtegeti Varga Norbert. Ar-ról nem is beszélve, hogy a SZESZ,a Lábjegyzet vagy a Gó Színházmind-mind más műfajokkal és stí-lusokkal próbálkozott.

A SZESZ új vezetője az összetar-tás másik formáját választaná. Egy-részt a szegedi kis színházi csopor-tok közötti békés megférés és kö-zös munka lenne a cél, másrészteljutni odáig, hogy Szeged is ott-hont adjon fesztiváloknak. „Beje-gyeztettem a SZESZ-t az egyetemiöntevékeny csoportok közé, így pá-lyázatokon is el tudunk indulni. Le-hetne fesztiválokat szervezni,ahogy a debreceniek, pécsiek ésbudapestiek is elhívják az országegyetemi színjátszó csoportjait. Na-gyon szeretném, ha ez globális do-loggá fajulna. Nemcsak rajtam mú-lik ez, beszéltem a Radikális Sza-badidő Színházzal, Formanek Csa-bával” – avat be.

Székhelyi Dániel is hasonlóannyilatkozik: „Szerintem egyáltalánnem jelent konkurenciát egyik ki-sebb vagy nagyobb színi társulat amásiknak. Éppen arról szól, hogymindegyik színesíti a város kulturá-lis életét. Itt arról van szó, hogyhaegyetemista fiatalok szeretnének

alkotni, akkor erre meglegyen amegfelelő tér.”

Amíg tehát a SZTEage bontogat-ja szárnyait, Varga Norbert már egyfennálló társasággal folytatja amunkát. Abból a szempontbólkönnyű dolga van, hogy négy éve aSZESZ tagja, így a csapat tagjait,munkáját és motivációit ismeri, sőtmivel egy baráti társaságról vanszó, akkor sem távolodnak el egy-mástól, ha éppen nem dolgoznakegyütt. Ennek ellenére pár dologváltozik, többek között a korábbancsak Czenére háruló feladatokatpróbálja megosztani. „Más a men-talitásom, mint Zolinak. Sokkalszókimondóbb vagyok, és inkábbbelemegyek olyan szituációkba,amikbe nem ment, és nem is sze-retett volna, ez lehet átok és áldás.Zoli őszinte volt a társulattal, és énis szeretnék az maradni. Biztos,hogy más lesz a színház és színját-szás hangneme és megközelítésimódja, mint amilyen ezelőtt volt, akorábbi munkáimból látszódik,hogy körülbelül mire lehet számíta-ni. Az lenne a jó, ha vérszemet kap-nék, és teljesen más dolgot csinál-nék, mint amit eddig a SZESZ csi-nált, erre is megvan az esély, bárZoli próbálta ezeket a határokat tá-gítani, és felforgatni a dolgokat” –összegzi Varga Norbert.


A Pinceszín-ház a SZESZtörzshelye

A SZTEage aKölcsey ut-cában kon-certeknekés színházielőadások-nak is he-lyet ad


Lengyel Zol-tán nemcsak szóra-kozni jár aGrand Café-ba

Faludy-díjat kapotta mozigépészLengyel Zoltáné az elismerés 2010-benOktóber 12-én Pukánszky Béla oktatási rektorhelyettes Lengyel Zoltánt, azSZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék posztgraduális hall-gatóját, egyben óraadó tanárát Faludy György-díjjal tüntette ki. Az elisme-rés átadását megelőzően Fried István professor emeritus meleg szavakkalméltatta Lengyel Zoltán eddigi munkásságát és Könyvhétre megjelent kö-tetét, a Csillagbörtönt.

A Faludy-díjat maga az írófejede-lem alapította a kilencvenes évekelején, hazatérését követő elsőnagy irodalmi estjén Szegedenolyan, a szegedi egyetemen tanulófiatal írók számára, akik irodalmimunkásságuk folytán méltóak azelismerésre, mert a magyar költé-szet kutatásában és művelésébenkiemelkedő teljesítményt nyújta-nak. Az elismeréshez csatlakozottaz azóta megszűnt Magyar Világ Ki-adó és az egyetem is. A háromfőskuratóriumot Fried István vezeti,amely minden évben áttekinti az

egyetemmel jogviszonyban állókszépirodalmi műveit. A kitüntetéstszámos SZTE-n tanuló és/vagydoktori iskolát végző irodalmár ve-hette át – jó páran az erdélyi vagyvajdasági magyar irodalom képvi-selőiként –, többen az Összeha-sonlító Irodalomtudományi Tan-szék hallgatóiként vagy doktoran-duszaiként.

1993-ban Kelemen Zoltán,Győrei Zsolt és Szaffkó Péter(KLTE) kapta meg az elismerést,majd Bíró-Balogh Tamás (1996),Schlachtovszky Csaba (1998), Or-

bán János Dénes (1999), LövéteiLázár László (2001), Grecsó Krisz-tián (2002), Nagy Koppány Zsolt(2003), Orcsik Roland (2004), Kol-lár Árpád (2006), Lanczkor Gábor(2008) és végül tavaly Lázár BenceAndrás.

Fried István szeretettel méltattaLengyel Zoltán eddigi munkássá-gát, mellyel nemcsak a kötetet, ha-nem fordítói, könyvszerkesztői éstanszéki munkáját is dicsérte:„Csillagbörtön című kötete mellettértekező prózájával, konkrét szép-irodalmi vagy általános emberi kér-


Néhányéven belülszínházidarabot isrendezne

Már készülaz új kötet,ami jóval„őrültebb”lesz, mint akorábbi

désekkel foglalkozó esszéivel, ok-tatói és szerkesztői tevékenységé-vel érdemelte ki az elismerést” –mondta a Faludy-díj kuratóriumá-nak elnöke. Ahogy Pukánszky Bélais kiemelte, a professzor nem tudúgy megszólalni, hogy hallgatósá-gát egyúttal ne tanítsa is, a dicsérőszavaktól elindulva a nagyrészt asajtó képviselőiből álló résztvevőkrögtönzött irodalomtörténeti átte-kintést kaptak a 20. századi fiatalíró- és irodalomtudós generációmunkásságáról és tevékenységé-ről. Fried azt is kiemelte, Lengyelfrissen megjelent kötete máris azirodalmi élet fontos munkája lett,az a mű él ugyanis, amelyről be-szélnek. A Csillagbörtön pedig jó ésrossz kritikákat egyaránt kapott – alényeg azonban, hogy szó van róla.

Lengyel Zoltán 1982-ben szüle-tett Püspökladányban, 2001-benkezdte meg az angol, 2003-ban azösszehasonlító irodalomtudomá-nyi, 2004-ben a magyar szakot aSZTE-n. A komparatisztika doktoriiskola elvégzése mellett óraadó azÖsszehasonlító IrodalomtudományiTanszéken (fokozatot még nemszerzett), ezenkívül a MetanoiaArtopédia színházi társulat színé-sze és dramaturgja, fordítóként te-vékenykedik, valamint a GrandCafé mozigépésze.

– Mit jelent számodra, hogy ez-úttal te kaptad a Faludy-díjat?

– Nagy megtiszteltetés, hogy aköltő születésének századik évfor-dulóján én vehettem át ezt a díjat,örülök neki és köszönöm.

– Ez volt az első irodalmi elis-merésed?

– Igen, de még nem is lehetettvolna nagyon mire díjat adni. Kicsivagyok még.

– A Faludy-díjat a Csillagbörtön-re kaptad vagy eddigi munkássá-god elismeréséül?

– Fried tanár úr elmondta, hogyszépirodalmi munkásságomért, az-az a kötetért; az úgynevezett tudo-mányos tevékenységemért, azaz azesszészerű publikációkért és a tan-széki kiadványok (Szövegek között)szerkesztéséért, valamint óraadóimunkámért.

– Hogyan kezdtél irodalommalfoglalkozni?

– Sokat olvastam. Amikor a gim-náziumban döntést kellett hozni,hogy milyen irányba mozduljak to-vább, az angol szakot választot-tam. Kicsit sodródós döntés volt,mert jól tudtam angolul, és ez volta legegyszerűbb, az angolszász iro-dalom annyira nem is foglalkozta-tott, inkább oroszokat olvastam éssok német anyanyelvű szerzőt. Azosztrák hagyomány elég fontos voltszámomra, Kafka, Hermann Broch,Thomas Bernhard. Ami az angol-szász hagyományból fontos és aköteten is látszódik, SamuelBeckett, de ezenkívül nem foglal-koztam ezzel sokat fanatikus szin-ten.

– Mióta jelennek meg írásaid?

– Nem igazán publikáltam folyó-iratokban, nem vagyok híve annak,hogy itt-ott szétszórjak apró mor-zsákat. Éppen ezért is montázssze-rű szerkesztési elv jellemzi a Csil-lagbörtönt, de elég organikusankapcsolódnak egymásba a szöve-gek; nagyobb egységek vannakbenne, mint amelyek folyóiratok-ban megjelenhettek volna.

– Dolgozol-e az újabb köteten?

– Igen, de arról nem beszélek,még nagyon kezdeti fázisban van,elég őrült könyvnek tervezem, en-nél sokkal őrültebbnek.

– A Metanoiával folytatott mun-kád eredményeképp elképzelhető-e, hogy a későbbiekben a színházfelé fordulsz?

– Végül is már megtörtént, aKalligram közölte egy írásomat Je-les András Nevető emberéről. Nemvagyok színházkritikus, de talán ottmár megjelent az a tapasztalat,amit belülről is megéltem egy pro-dukció létrehozása közben. Hiva-tásszerűen azonban nem szeret-nék ezzel foglalkozni. A Csillagbör-tönben is megjelent egy színpadijáték, amelyben – ha összehason-lítjuk a kortárs drámákkal – na-gyon aprólékosak az instrukciók. Agyakorlatban is tudom, hogy tech-nikailag mit hogy lehet megoldani.Egy rendezőnek az jelenthet prob-lémát a darabomban – de nem isszeretném, hogy bárki megrendez-ze rajtam kívül –, hogy nincs meg aszabadsága, azt gondolhatja, hogynem lehet vele variálni.

– Ez azt jelenti, hogy vannakrendezői ambícióid?

– Nem ambíció, ha valaki ezt lét-re tudja hozni, az én vagyok. Másnem is fogja megcsinálni. Errepénzt kellene szerezni, ráadásulegy színházi produkció létrehozásaegész embert kívánó feladat, erremost nincs kapacitásom, de remé-lem, néhány éven belül lesz.


Nagyon-nagyon kellszeretni, amit csinálszBeszélgetés a Rotary Irodalmi Díjat nyert Szilasi LászlóvalElsős egyetemistaként meghatározó élmény volt „A Szilasi-szeminárium”,bár nem feltétlenül Balassi Bálint költészete nyűgözött le. Mérhetetlennektűnő tudásanyag fanyar humorral fűszerezve – és még valami több is. Szi-lasi Lászlóval, az SZTE BTK oktatójával találkoztunk, aki nemrégiben nyer-te el a Rotary Irodalmi Díjat.

– Kezdjük a beszélgetést a ta-nítványokkal, akiknek szakmaimunkáját ön irányítja. Egyik legsi-keresebb tanítványa jelenleg He-vesi Andrea.

– Nem szoktam a „tanítvány”szót használni. Szívesebben mon-dom azt, hogy „tanítottam”, méginkább azt, hogy „járt hozzám órá-ra”. Két emberről mégis mondha-tom talán, hogy a tanítványom. Azegyik Balázs-Hajdú Péter, őt mostsikerült „eladnunk” Pécsre. Nemállítom, hogy nem voltak más mes-terei, de én úgy viszonyultam hoz-zá, mint a tanítványomhoz – ésmost Ancsika van. Ránézésre nemsokan gondolnák, hogy komoly tu-dóspalánta, de ő, ha lát egy nagycsomó, össze-vissza dolgot, el tud-ja őket rendezni (vagy úgy, hogyfelismeri az adatokban rejlő rend-szert, vagy úgy, hogy csinál nekikegyet), és a mi szakmánkban, azthiszem, ez a legfontosabb jó ké-pesség. Amúgy azt az elvet vallom,amit a hajdani jugoszláv futballvá-logatott edzői, akik – amikor jár-ták az iskolákat és tehetségeketvadásztak az udvaron focizók kö-zül – azt nézték, hogy ki harcol alabdáért. A fiatal bölcsészben le-gyen egy bulldog, aki rácuppan afeladatra, megragadja a témáját,szájzárat kap – és mellé szükségevan rengeteg alázatra, türelemremeg energiára. A nem szakmabeli-ek langyos tejbetöknek látják abölcsészeket, holott nagyon sokmonotóniatűrés, lendület és erőszükséges az eredményes munká-hoz. Meg nagyon-nagyon kell sze-retni, amit csinálsz.

Szilasi Lász-ló fontos-nak tartja arendszeres-séget


Aki harcol a labdáért

– Milyennek látja a mai mes-ter–tanítvány viszonyt?

– Manapság divat azt mondani,hogy a bolognai rendszer bevezeté-se óta kizárólag kreténeket ve-szünk fel, de ez nem igaz. Más volt,amikor húszan jártunk magyarszakra, és majdnem ugyanennyientanítottak, a szocializmusban ben-sőséges, szinte tutoriális rendszerműködött, mindig mindenki ráért.A mostani képesség- és készség-központú oktatást jónak látom, hi-szek a bolognai rendszerben. Le-het, hogy tényszerűen nem tudnakannyit a BA-sok, mint korábban, dekicsivel könnyebb velük beszélget-ni, és kreatívabbak is. Ez egy hosz-szú felvételi: akinek elég a BA, el-megy, aki itt marad az MA-n, szere-ti, amit csinál, és szörnyen fél amunkaerőpiac fenyegetéseitől, ezpompás hallgatót eredményez.Lassú rosta ez a megírt disszertáci-óig. Aktivitás szempontjából a tava-lyi MA-s esszéíró kurzus a legjobbélményem, előtte csak elsősökkeltalálkoztam, és azokkal a kiégettés bölcs BA-sokkal, akik már tud-ják, hogy hivatalosan csupán egyfőiskolai szintű képzésen vesznekrészt, ami tíz év múlva annyit fogérni, mint egy érettségi, nevezete-sen semmit. Egy harmadéves böl-csész, aki tudja, hogy nem lesz be-lőle MA-s, nem szívderítő látvány.Amikor megláttam a boldogabbikvégét, beleszerettem a bolognairendszerbe.

– Ön szerint milyen az ideálismagyar szakos hallgató?

– Hajlandó, nem is: mániákusanimád olvasni, rengeteg időt rászán,falja a könyveket. Szeret gondol-kodni a könyvekről, és lelkesen be-számolni az élményeiről, de türel-mes, hogy alaposan és mélyen tud-jon beszélgetni, vitatkozni a többiolvasóval. Ha a felkészültségetmeg a tehetséget leszámítjuk (de,ugye, nem számíthatjuk le), ennyiaz egész.

– Írnia nem kell tudnia?

– Nem feltétlenül. Ezt valószínű-leg azért mondom, mert sok olyantudós van a szakmában, aki na-gyon nagy, de nem szeret írni – Ke-serű Bálint például híresen kevesetír, és mégis egyike a legnagyobbak-nak. Az a baj, hogy az egyetemi ok-tatók minősítési rendszere a tudo-mányos termékeken és mate-matizálható teljesítményeken ala-pul, pedig egy egyetemi emberneknem csak a publikációs listája azéletműve, hanem (és talán sokkalinkább) a hallgatói és a tanítványaiis.

– Hogy dolgozik?

– A legaktívabb délelőtt vagyok– ekkor tartom az óráimat vagy ol-vasok –, aztán úgy négytől nyolcig,de olyankor már általában a lánya-immal vagyok. A rendszeresség afontos: ez a szakma hosszútávfu-tás, a kampánymunka többnyirecsak rövid távú eredményeket hoz.Jelenleg a 17. századi magyar versrepertóriumán dolgozunk, ezekneka szövegeknek akarunk értelmeskérdéseket feltenni. Most az adat-bázis struktúráján gondolkodunk,

ami igen izgalmas és kreatív szaka-sza ennek a zavarba ejtően hosszútávra tervezett munkának.

– 17. századi szövegekkel kap-csolatban vannak még fel nemtett kérdések?

– Az értelmezői kérdezőprofilokolyan radikálisan és olyan sebes-séggel változnak, hogy alapjáratonnem kell nagyon félni attól, hogy ami kérdéseinket már korábban fel-tették. Az azonban kétségtelen,hogy ezekről a szövegekről már év-századokkal ezelőtt is gondolkod-tak, amikor még nem voltak a mai-hoz hasonló kritikai vagy irodalom-történeti jellegű értelmező műfaj-ok, s emiatt a korábbi vélekedése-ket más típusú szövegekből kellösszegyűjtögetni, ami nehezíti amunkát. A legnagyobb rész éppenez: megérteni az értelmezés régiszempontjait és az általuk feltettkérdéseket – amelyekről kiderül-het akár az is, hogy voltaképpenazonosak a mieinkkel.

– Létezik-e olyan irodalomtörté-net, ami ezeket szövegeket megtudja magyarázni?

– Szerintem az irodalom régenis az ember számára fontos dol-gokkal foglalkozott, tehát nem biz-tos, hogy ezek a szövegek annyiraidegenek, mint amennyire idegen-nek első látásra tűnnek. Azzalszoktam az elsősöket fanatizálni,hogy Balassi Bálint megszerkesz-tett kötetében a Júlia-versek utánkövetkező szövegek tulajdonkép-pen azt a kérdést teszik fel, hogymit kezdünk a véges és egyetlenéletünkkel akkor, amikor éppennem vagyunk szerelmesek. Lehet,hogy egy egyetemi hallgató mégszinte mindig szerelmes, de enneka kérdésnek a súlyát azért már ké-pes belátni. Ez tehát egy értelmeskérdés, és jó példa arra, hogy a ré-gi versek milyenek.

Szomorú szemű

költészettörténész

– Magyar, régi magyar és ös-szehasonlító irodalomtudományszakokon végzett, Jókaiból írta adiszszertációját, irodalomelmélet-

„A fiatalbölcsészbenlegyen egybulldog”


tel, -történettel és -kritikával fog-lalkozik.

– Én egy egyszerű, szomorú sze-mű régi magyaros költészettörté-nész vagyok, aki időnként foglalko-zik 19. századi prózával és kortársirodalommal és nagy ritkán az iro-dalomtörténet s -elmélet kérdései-vel is – és ez számomra egybenfontossági sorrend.

– Szükséges-e a kortárs iroda-lom megértésében a régi vagyklasszikus irodalom?

– Számomra feltétlenül. Ahogymondani szokás: az irodalomtörté-netet nem az irodalomtörténészekírják, hanem a történő irodalom. Azirodalomtörténész csak felismeri,megkreálja vagy megpróbálja kon-textusba állítani a történéseket, deaz az irodalomtörténet voltakép-pen azáltal íródik, hogy DarvasiLászló vagy Borbély Szilárd előveszvalami régi szöveget, fontosnaktartja, és újraolvassa, -írja azt. Ezpedig visszamenőleg átértékeli amúltat, és ezért erre, bizony, szerin-tem, kutya kötelességünk odafi-gyelni. Az hívja fel a figyelmünketdolgokra a régiségből, ami mosttörténik, és ebben a félévben Ba-lázs Mihály az önéletírást tartottafontosnak. Úgy értékelem, hogyazért kellett ezt a témát elővennie,mert a mai kortárs irodalombantombol az önéletrajziság, és hajlan-dó vagyok azt gondolni, hogy azért,mert Garaczi László írja a Lemúrt.

– Fontos volt-e az ön számára,hogy egyetemi kereteken belül ta-nuljon?

– Hiszek az egyetemi oktatás-ban. Magyar–történelem szakonkezdtem, de történelemből rettene-tesen rossz voltam. Úgy gondoltamviszont, hogy ha a magyar szakmellé odateszem a régi magyart ésaz összehasonlító irodalomtudo-mányt is, mégiscsak jobban járok,mintha ezeket a saját szakállamra,otthon tanulmányoznám vagy be-járnék órákra, de nem volna rólapapírosom. Ha viszont most lennékhallgató, nem biztos, hogy így gon-dolnám. A mi akkori életünkhöz ké-pest az egyetemi oktatás súlya, te-re és ideje sokat veszített a jelentő-ségéből, szakmailag fontos dolgokma már történnek az egyetemen kí-vül is, tehát az oktatási szisztémamár közel sem annyira fontos egyegyetemista életében, mint a mi-énkben volt.

– Mások hatására elővesz köny-veket?

– Hát hogyne! A Repertóriumnagy jelentőségű vállalkozás aSzeged–Pécs–Budapest által kiraj-zolt régi magyaros–költészettörté-nész háromszögben, a találkozók-ról szinte mindig úgy jövök el, hogymár megint új impulzusokat kap-tam a további gondolkodáshoz, ésmár megint elküldtek könyvtárba.

– Olvas latinul?

– Gyengén és lassan, a nagy éstürelmes Karácsonyi Béla, akitőltanultam, nagyon nem lenne büsz-ke rám. Angolul és németül valami-vel jobban, de ez is csak a szakmaitájékozódáshoz elegendő. A mos-tani eszemmel úgy látom, minden-képpen idegennyelv-szakosnakkell lenni: számukra olyan az a má-sik nyelvű irodalom (közelről látommesteremen, Ötvös Péteren), mintnekem a magyar. Van tehát egymásik nézőpontjuk, ahonnan az-tán nézni tudják a mi irodalmun-kat, amit nekem valahogy más-képp kell megalkotnom.

– Voltak-e előzményei a magyarszaknak?

– A gimnazista korosztály több-nyire olyan emberekből áll, akiksokoldalúan tehetségesek. Én arrajöttem rá, hogy magányos, humánérdeklődésű figura vagyok, aki rá-adásul semmi másban nem tehet-séges, csak ebben az egy dolog-ban, már ha egyáltalán. És hát,ahogy lenni szokott, egy nagy hatá-sú középiskolai tanár személyiségetovábblökött ebbe az egyetlen szá-momra lehetséges irányba. Ezegyébként érdekes pedagógiaprobléma, amely az egyetemen iselőkerül: nyilván meg lehet fertőznifiatal embereket, és elindítani őketbizonyos dolgok felé, de nem biz-tos, hogy mindenkit érdekel a te-hetsége, meg az, amiben legalábbvalamennyire jó – engem szeren-csére érdekel.

Hogyha Németh

Gábor nem tudna

úgy nézni…

– Szükségszerű volt, hogy szép-irodalmat kezdett írni?

– Abban az értelemben igen,hogy akkor kezdtem el, amikor úgyéreztem, hogy sokkal könnyebb en-gednem ennek a késztetésnek,mintha még mindig megpróbálnékneki ellenállni. És abban az értelem-ben is az volt, hogy bizonyos dolgokátgondolására mégiscsak az iroda-lom nyelvei a legalkalmasabbak.

– Mennyit vesz át a szépirodal-mi szövegekbe abból a tudás-

Az irodalom-történészreggel a leg-aktívabb


anyagból, ismeretből amivel ren-delkezik?

– Amikor írok, tehát mondatokattermelek, a szépirodalmat képző-művészetnek látom, ahol a meg-munkálandó anyagot is nekem kellmegteremtenem. Ilyenkor nem ve-szem hasznát annak, ami az iroda-lomról összegyűlt bennem, mertteljes mértékben leköt az, hogy amegteremtendő világ premisszái-ból következetesen, sajátos struk-túrájú mondatok segítségével vala-mi koherenset hozzak létre.

– Könnyen ír?

– Az íráshoz összefüggő időkrevan szükségem, ezért döntően azoktatási szünetekben dolgoztam.Megírtam egy adagot, és amikorlegközelebb leültem a gép elé, elol-vastam a már megírt egységet, ki-javítottam, és aztán írtam tovább.Amikor az egész összeállt, azt fé-sülgettem, gyötörtem, egészen ad-dig, amíg azt nem éreztem, hogynincs tovább. Visszatérve a képző-művészethez, az irodalmi szövegmintha olyan anyag lenne, amit ka-vargathatsz egy ideig, de aztánszép lassan megmerevedik, és ak-kor már nem tudsz vele mit csinál-ni. Haladósan írtam, standard las-súsággal, de folyamatosan.

– Mi a különbség a Németh Gá-borral közösen írt Kész regény és aSzentek hárfája – mellyel elnyerte2010-ben a Rotary Irodalmi Díjat –között?

– Gábor úgy tud ránézni az em-berre, hogy az író, akkor is, ha azírónak esetleg nincsenek szövegei.A Kész regény nagyon fontos, jó is-kola volt, akkor óriási könnyebbsé-get jelentett, hogy úgy hozhattamlétre a saját szövegemet, hogy Gá-bor leveleivel az én beszédhelyze-temet már kialakította, nekem

csak el kellett foglalnom, be kellettlaknom azt a játékteret, amit vilá-gosan kirajzolt. Ugyanakkor mostéppen az lett az érdekes, hogymennyire integráns része a munká-nak a jó játéktér kitalálása, amitaztán belakhatok. A korábbiakhozképest talán az volt a legnagyobbgazdagodás, hogy ezt is nekem kel-lett megcsinálni. De hogyha Né-meth Gábor nem tudna úgy nézni…Fitzgerald azt írja a nagy Gatsby pil-lantásáról, hogy rád nézett, és jobbembernek érezted magad tőle. Vanegy-két ember, akinek ilyen a nézé-se, Ötvösé különösképpen ilyen ésDávidházi Péteré, akivel Jókait ír-tam.

– Ezek fontosak?

– Ezek a tekintetek roppant fon-tosak voltak az életemben. A szüle-im is tudtak így nézni – nem mond-ták, hogy sokat várunk tőled, Laci-kám –, nem volt erőszakos, de azemberből szépen lassan kifejlő-dött, hogy nehogy már potyára néz-zenek olyan szépen. Azt hiszem,nekem nincsen ilyen pillantásom,de hátha kifejlődik még, ez a lánya-im miatt és az egyetemen is fontoslenne.

– Milyen érzés, hogy „túl van” aSzentek hárfáján?

– Megkönnyebbülést érzek első-sorban, nagy-nagy megkönnyebbü-lést. Féltem, hogy úgy alakul az éle-tem, hogy nem fogom megcsinálni:az ember egyik legfontosabb élet-stratégiája, lássuk be, mégiscsakaz, hogy az igazán fontos teendő-ket halogatja, s a sürgetőket veszielőre, és ez akár azt is eredményez-hette volna, hogy végül sohasemírom meg ezt a könyvet. A másikamitől féltem, hogy nem fogom tud-ni, hogy egyszerűen képtelen le-szek létrehozni. És most mégismegvan, hálát érzek és megköny-nyebbülést.

– Hogyan viszonyul a regény kri-tikáihoz?

– A Rotary-díj nagyon derék vál-lalkozása az alakulóban lévő nem-zeti burzsoáziának: szakmájukbansikeres, önzetlen civilek elszántmunkával megpróbálják betömniaz állam által létrehozott finanszí-

rozási és szolidaritási réseket. Na-gyon meglepődtem, hogy én kap-tam a díjat, belekerült egy-két na-pomba, mire napirendre tértem fe-lette. Először a pénznek kezdtemörülni: egy szabadon felhasználha-tó, kerek összegben végül is nincstúl sok rossz. A szellemi elismeréskiheverése tovább tartott, mert le-hetett volna úgy is érteni, hogy va-lakik belém vetették a bizalmukat,és most elvárják tőlem, hogy énezentúl mindig nagyon jó legyek.Aztán eszembe jutott, hogySumonyi Zoltán a díjkiosztón aztmondta, hogy „A díjat kapja: aSzentek hárfája”, és nem azt, hogySzilasi Laci. A kitüntetést tehát akönyv, egy befejezett, lezárt munkakapta – még akkor is, ha a pénztén fogom elkölteni.

– Lesz-e újabb könyve?

– Írni nagyon jó. A munka végefelé, amikor már nem volt olyanképlékeny az anyag, néha-néhaszinte pánikba estem, hogy mit fo-gok én csinálni ezután. Az írásnakdrogszerű hatása van: félsz attól,hogy megvonják tőled. Ezért aztánalighogy befejeztem, elkezdtem írnia cédulákat egy következőhöz, amimost kezd alakot ölteni. Egyáltalánnem írom még, de már derengeneka körvonalai.


SzilasiLászló hiszaz egyetemioktatásban

Szilasi LászlóA SZTE BTK Régi Magyar Irodalom

tanszékének docense. Békéscsabánszületett 1964-ben, magyar–régimagyar–összehasonlítóirodalomtudomány szakon végzett aSZTE-n. 1989–1999 között a Pompejiszerkesztője, a deKON-csoport egyikalapítója.


MiskolcziJózsef négyévtized alattcsupán há-rommérközésrőlhiányzott

A MágusNegyvenegy év, 1700 mérkőzés a Tanárképző kispadjánMiskolczi Józseffel, a magyar labdarúgás egyik legendás alakjával, az SZTEJuhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Matematikai Tanszékének nyugalma-zott főiskolai docensével, a Tanárképző „örökös” edzőjével beszélgettünk,akit a SZEGEDma.hu internetes újság 2010-ben „A szegedi labdarúgás dísz-polgára” címmel ismert el.

egésztől. A sakkban is ügyes vol-tam, csalogattak is, mondták, hogyvegyem komolyabban, végül mes-terjelöltségig vittem.

– És a futball?

– A foci volt és persze most is alegkedvesebb sportom, Gyulán aDAC-ifiben futballoztam, mielőtt ide-kerültem Szegedre. Anno nem le-hettem ügyetlen gyerek, mert ugyeismert az a focicsapat-elosztási mó-di, amikor a két kapitány választ, en-gem mindig az elején választottak.Őszintén megmondom: az asztalite-nisz és a sakk is csábított, de vélet-lenszerűen a labdarúgásnál kötöt-tem ki. S akkor visszakanyarodnékaz előző kérdésére, erre a bizonyos41 évre, amelynek lényege a kitar-tás. Ezt gyerekkoromból hoztam, ré-gen kitartóbbak voltak az emberek,azokat becsülték, akik nem repked-tek össze-vissza. Ugyanakkor na-gyon sokat köszönhetek a biztoscsaládi háttérnek és azoknak azembereknek a főiskolán, akik a fut-ball mellett tartottak. Szóval nincsnagy titok.

– Számos jó nevű játékos for-dult meg az egyetemi, főiskolaiévei alatt a Tanárképzőben, amifénykorában a „megye egy” rette-gett csapata volt. Visszagondolva,melyik együttese volt a legerő-sebb? Kik fémjelezték azt a gár-dát?

– A legjobb csapat egyértelmű-en az, amelyik megnyerte 1981-ben a „megye kettőt”. Utána tízévig voltunk a megyei első osztály-ban, 1992-ben estünk ki, amit az-óta is nagyon sajnálok. A bajnok-csapat legjobbjai: Nyári, Protity,Pénzes, Bánáti, Vas, Szendrődi,Léber és Bujdosó voltak.

– Ebben a mai magyar edzőke-ringőben szinte felfoghatatlan,hogy 41 éve megszakítás nélkül ülegy csapat kispadján. Mi szüksé-geltetik ehhez? Mi a titok?

– Az egyik támpont mindenkép-pen, hogy világéletemben szeret-tem játszani, gyerekkoromban min-den adandó lehetőséget kihasznál-tam a sportolásra. Többek közt úsz-tam, korcsolyáztam, jégkorongoz-tam, pingpongoztam és természete-

sen fociztam. Az asztalitenisz pél-dául annyira jól ment, hogy BerczikZoltánt hatszoros Európa-bajnokasztaliteniszezőt – aki a gyulai álta-lános iskolában volt osztálytársam– többször is megvertem. Később,Szegeden, a főiskolás éveim alattnagyon szigorúan vették a tanulást,így nem volt sok szabadidőm. Es-ténként, kikapcsolódásként sak-kozgattam, sőt egy hónapig kézilab-dáztam is, de egyszer úgy orrbavágtak, hogy elment a kedvem az


A tanár úrlegendástaktikai hú-zásaivalmindig meg-lepi az el-lenfeleket

– A több mint négy évtizedesedzői karrierje során több száz já-tékos fordult meg a csapatában.Kérem, állítsa össze a TanárképzőAll Start!

– Azokból a játékosokból állítomössze, akik le voltak igazolva hoz-zám! Zsirai – Agócs, Protity, Miskol-czi, Pénzes – Léber, Kálmán, Paksi,Bischoff – Balogh Gy., Vas F. Cse-rék: Bernáth, Brinszky, Litauszki,Sümeghy, Tóth Gy. Ehhez ki kellettkapcsolnom a szívem!

– Ön matematikus, tehát bizto-san vezet statisztikát. Egész ponto-san hány meccsen ült a Tanárkép-ző kispadján?

– Hat évvel ezelőtt én és segítő-im összeszámoltuk, akkor volt megaz 1500-adik, ez egy pontos ésmegbízható szám. 2010. június 17-én jártam durván 1700 körül.

– Hány meccsről hiányzott?

– Mindössze háromról. Az elsőmég 1969-ben történt, ekkor ke-resztapa lettem, a másik kettőrőltemetés miatt, édesanyámat ésédesapámat temettük.

– Ilyet nem szabad kérdezni, deárulja már el, hogy ki volt a ked-venc játékosa!

– Kedvencem biztosan nem volt.Sok olyan játékosom volt, aki szim-patikus volt a pályán belül, és sok,aki a pályán kívül, de természete-sen létezett ennek az egyvelege is.Mindenekelőtt azokat a játékoso-kat kedveltem, akik teljesítettek, delegjobb az, amikor egy igazi meg-szállott a játékos. Akadt példáulolyan, aki rokonszenvesen viselke-dett, de háromszor is elzavartam,mert lusta volt. Hogy számomra mi-lyen az ideális játékos? Nálam min-denképpen zakatolni, gürizni kell,egyszerűen fel kell szántani a pá-lyát, ehhez meg erőnlét kell. Az erőmit sem ér, ha nincs technikai tu-dás és a mai modern futballban el-engedhetetlen a gyorsaság. Nemoly régen rendezték a TottenhamHotspur – Internazionale BajnokokLigája-mérkőzést. Az valami elké-pesztő volt, amit a hazai csapat bal-szélsője, Gareth Bale a 90. percbenművelt. Labdával a gyorsabbnál is

gyorsabban száguldott, majd ponto-san centerezett, a csatárnak márnem volt nehéz gólt rúgnia. Ez bi-zony a futball magasiskolája!

– Megtenné, hogy kiemel egyemlékezetes meccset a sok közül?

– Nehezet kér, mert nagyon sokizgalmas, érdekes meccsen, rang-adón dirigálhattam a Tanárképzőt.Kitörölhetetlen emlék, amikor1981-ben megnyertük Szegváron amegyei másodosztályt, s utánaegyütt ünnepeltünk a fiúkkal. Em-lékszem, Vas Feri NB I-es játékosvolt, de nagyon tudott lelkesedni,örülni a bajnoki címnek. A nyolcva-nas években többnyire a „megyeegyben” játszott a Makó, a Csong-rád és a Szentes, tehát rettentőenerősnek számított ez az osztály.Ezekkel a csapatokkal kiélezettmeccseket vívtunk, és mindig különörömünkre szolgált legyőzni őket,mert erősebbek voltak. Hirtelen be-ugrik két nulla nullás eredmény aSzentesi Kinizsi ellen, amit a jólmegválasztott taktikának köszön-hettünk. Jobbak voltak nálunk, ígykitaláltam, hogy négy hátvéddel ésegy söprögetővel állunk fel. Meg islett az eredménye, lehoztuk a mecs-cset kapott gól nélkül. Továbbáilyen aranyos emlék az a bajnokiidény, amikor oda-vissza vertük aMakót, ha jól emlékszem, itthon 2-0-ra, idegenben pedig 1-0-ra.

– Legendásak az edzői húzásai,az előbb már említett egyet. Mond-jon még a taktikai repertoárból!

– Mindig alaposan felkészültemaz aktuális ellenfelünkből, ehhezigazítottam a taktikát, majd megke-restem a megfelelő embereket.Egyébként sok minden attól füg-gött, hogy éppen mi volt a divatosjátékrendszer. Ugye a futballban fo-lyamatosan változott a különbözőposztokon játszó játékosok száma.Egyszerű példával illusztrálva: az öt-venes években öt csatárral roha-moztak az együttesek, majd négy-gyel, aztán hárommal, és így továbbhaladva a kilencvenes évekig. Érde-kes és bevett figuránk volt a három-csatáros korszakban, hogy két szél-ső támadóval játszottam center,más néven középcsatár nélkül. Ez-zel a húzással az ellenfél belső vé-dői lazábbra vették, mondhatni elal-

tattam őket, és a megfelelő pilla-natban vagy az egyik szélső lettcenter, vagy valamelyik középpá-lyás feltolódott nagy zavart okozva.

– Az egyik alkalommal négygólt rúgott az egyik játékosa, ám akövetkező meccsen nem játszat-ta, mert a valószínűségszámításszerint még egyszer nem mehetneki ilyen jól. Ez igaz?

– Nem, ezt az egyik újság elferdí-tette, nem a valószínűségszámításmiatt hagytam ki, hanem azért,mert lusta volt, ami megengedhe-tetlen. Kényszerből tettem be a csa-patba, mert elfogytak a csatáraim,igaz, hogy gólozott, de semmit nemfutott, így a következő erőpróbánnem vetettem be. S ha márvalószínűségszámítás, a matemati-kát nem nagyon lehet belevinni afutballba, annál inkább a logikát ésa gondolkodást, amit én meg is te-szek.

– Meddig csinálja még?

– Nem szeretnék még visszavo-nulni, engem ez éltet, különben azegyetemen is még óraadó vagyok.A feleségem kilenc éve hunyt el, afoci és a matematika tölti ki az éle-tem.

� Dlusztus T. Imre


A bronzér-mes magyarférfi köny-nyűsúlyú né-gyes

A siker az égig értA legjobb egyetemista evezősök találkoztak SzegedenA 2006-os fallabda-világbajnokság után 2010-ben az egyetemi evezős-vb-tis nagy sikerrel rendezte meg a Szegedi Tudományegyetem. 30 országtöbb mint 450 versenyzője vitte Szeged és egyetemünk jó hírnevét. ANemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) is elégedett volt, ami egyjövőbeni vb-pályázatnál sokat érhet.

A történeti hűség kedvéért megkell jegyezni, hogy a szegedi egye-tem már 2008-ban készen állt a vi-lágesemény megrendezésére, deakkor még a Maty-ér nem feleltmeg a nemzetközi evezőspálya-elő-írásoknak – így Belgrád kapta arendezés jogát. 2010-ben azonbanmár minden akadály elhárult, hi-szen számos újítás mellett a pályátszabványos, nyolcsávosra bővítet-ték, és létrejött a Magyar Evezős-szövetség, Szeged városa és azSZTE erős szövetsége. Mindezekután a pályázó Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség páholy-ban érezhette magát.

A vb-t megelőző hónapokban aszegedi egyetemnek az adminiszt-rációs, akkreditációs és logisztikai,valamint a nyitó- és záróünnepség,illetve az eredményhirdetés meg-

szervezésében kellett jeleskednie.A szövetség a szakmai részt bonyo-lította, Szeged városa pedig hónaalá nyúlt minden olyan kezdemé-nyezésnek, mely a siker felé vitte aviadalt és a kapcsolódó rendezvé-nyeket.

Egy érem jutott

a magyaroknak

Térjünk rá az evezésre magára!A Haller–Pető és a Varga–Hirlingsikerpárosok óta felnőtt magyarevezős nem tudott kiugró ered-ményt elérni, de a jövő biztató,mert az utánpótlásban, főleg a 18év alattiaknál van jó néhány ta-lentum. A magyar szakemberekelőzetesen kettő, esetleg három

érem megszerzésével számoltak.Ezt elsődlegesen könnyűsúlyúegypárban Hajdú Zsuzsától és anormálsúlyú kormányos nélkülikettesben Simon Béla és JuhászAdrián duójától várták, valamintbíztak egy meglepetéseredmény-ben. A meglepetés megszületett,hiszen a férfi könnyűsúlyú négye-sünk (Bartha Zoltán, Forrai Dávid,Veréb Dávid, Dumitrás István) fel-állhatott a dobogó alsó fokára, ez-zel egyben megszerezve a leg-eredményesebb magyar egységcímet is. A 31 fős magyar csapata 13 számból 11-ben indult, köz-tük az SZTE színeiben a RadicsBence, Tari János, Pozsár Benceés Fehér Szabolcs alkotta köny-nyűsúlyú négyes. Az EDF Démász-Szegedi VE evezősei végül nagycsatában a B döntőben diadal-


Igazifiesztahangulat volt aMaty-éren

Harmincország többmint 450versenyzőjevett rész aregattán

maskodtak, ami összetettben ahetedik helyet jelentette.

Pacsik és fotók

a Kárász utcán

Fantasztikus sporteseményt lá-tott vendégül az SZTE augusztus13-15. között a Szegedi Tudomány-egyetem. Az egyetemi-főiskolai eve-zős-vb felpezsdítette a várost, a kül-földi vendégek remekül éreztékmagunkat nálunk, a vízi emberek alehető legkiválóbb körülmények kö-zött versenghettek az érmekért.

„A világbajnokság nagyon jóvisszhanggal zárult, a sportolóktóldicséretet kaptunk, és utána is fo-lyamatosan fotókat, információ-kat, címeket kértek tőlünk. Méghetekkel a megmérettetés után isérkezett köszönő e-mail. Külön tet-szett a versenyzőknek az, amikorvégigvonultak a Kárász utcán, s akorzón ülő szegediek megtapsol-ták őket, pacsiztak és fényképez-kedtek velük. A Nemzetközi Egye-temi Sportszövetség elismerésétis kivívtuk: a döntők után a hivata-los protokolláris szövegeket túllép-ve méltatták a szervezést, a sze-gedi egyetemet és a várost.Ugyanakkor mi, szervezők is háláshelyzetben voltunk, mert sérülésnem történt, fegyelmi ügyet nemkellett indítani, és a kollégiumoktúlélték a verseny utáni fáradt gőzkiengedését” – mondta Szabó Jó-zsef, a vb szervezőbizottságánaktitkára, az egyetemi sportközpontvezetője.

2006: egyetemi-főiskolai fallab-da-vb. 2010: egyetemi-főiskolaievezős-vb. Mi jön 2014-ben, mirekészül az SZTE?

Újabb vb-re várva

„Úgy nézett ki, még hamarabb,2012-ben a Maty-ér adhat otthonta kajakosok és kenusok világese-ményének, de mivel a felnőttek vb-jét 2011-ben a franciaországi Vichyvisszalépését követően Szeged bo-nyolítja le, így ez a terv módosult. AFISU kétévente cirka negyvensportágban rendez világbajnoksá-got, melyekben meghatározott idő-pontra kéri a pályázatokat. Az egzo-tikus sportágak, például a vitorlá-zás kivételével hazánk bármilyenházigazdaszerepre alkalmas, aztánamikor megkapja a lehetőséget,akkor dől el, mely régió, esetleg vá-ros a végső rendező. 2014-ig min-den világbajnokság elkelt, a követ-kező pályázható kör 2016-ban lesz.Szeged a környező településekkel(Hódmezővásárhely, Makó, Szen-tes) karöltve sikeresen pályázhatnaakár úszó- vagy torna-világbajnok-ságra, valamint kosár-, a kézi- és aröplabdaesemények rendezéséreis alkalmas lehet mind Szeged,mind a megye” – véli a szakember.

Nem mellékesen a kézilabdásokegyetemi és főiskolás vb-jét idénNyíregyháza, illetve ötven kilométe-res körzete rendezte, a fiúk és a lá-nyok között is a magyar válogatottszerezte meg az aranyérmet, s azerősebb nem küzdelmeit követőena Pick Szeged egykori sportolóját,

Halász Mátét választották a leg-jobb játékosnak. A SZTE-s diákokközül pedig Varsandán Milán és Si-mon Bence is tagja volt a szép si-kert arató együttesnek. A futballalmár bajban lehetünk – tette hozzáSzabó József, már ami a létesítmé-nyeket illeti, ugyanakkor tudni kell:a női labdarúgás hatalmas népsze-rűségnek örvend az egyetemistákés főiskolások körében.

A honi fiatalok egyébként alapve-tően szeretnek mozogni, s a SzegediTudományegyetem ehhez mindensegítséget megad nekik. Néhányéve egy felmérés alapján kiderült, amagyar ifjak 60-65 százaléka a köte-lező testnevelés mellett is sportol. Atermek, a sporttelepek reggeltől es-tig tele vannak, a létesítményhelyze-ten azonban javítani kellene, mertigen szegényes. Szegednek példá-nak okáért – így az SZTE Sportköz-pont vezetője – nagyon hiányzik egysportuszoda és egy 1500-2000 férő-helyes csarnok. A hallgatók kedvelika rekreációs, hétköznapi mozgáso-kat, de versenyezni már kevésbéhajlandóak, ami alól kivételt jelente-tek az évi kari, karközi, medikus vagyegyéb egyszeri események.

A sportoláshoz és a versenyzés-hez is kedvet, lökést adhat, a kö-zösségépítést is segíti, valamint azegyetem jó hírnevét öregbíti a kü-lönböző rangos sportesemények,világbajnokságok sikeres lebonyo-lítása. Várjuk tehát a folytatást.

2016 még odébb van, de talánmár lehet és érdemes morfondíroz-ni.

D. T. I. - P. M. L.


Így ünnepel-te aSzedeák azNB I/B-saranyat

Szedeákos szeren-csepróba az elitbenAz egyetem kosárlabdacsapata újra a legjobbak közöttAz NB I/B csoportos bajnokság megnyerésével hét esztendő után jutottvissza újra a legmagasabb osztályba szegedi férfi kosárlabdacsapat. AzSZTE hathatós támogatásával szerepel az elitben a Dél-KonstruktSZTE-Szedeák, melynek célja újoncként egyértelmű: megkapaszkodniaz A csoportban.

A Szedeák hét év után kerültvissza a legjobbak közé, a Tisza-partiak 2001 és 2003 között szere-peltek az NB I/A-ban. Az újonce-gyüttes célja az első szezonbannem is lehet más, mint a biztosbennmaradás.

Stabil háttérre

építenének

Ennek érdekében erősítettékmeg a keretet: visszatért a komoly Acsoportos múlttal rendelkező KissZsolt és Drahos Gábor, megszerez-

ték az U20-as válogatott – egyéb-ként tanulmányait az SZTE-n folyta-tó – Hájer Ádámot, a tehetséges fia-tal szerb centert, Nebojsa Dukicsot,valamint igazoltak két amerikait, acenter Bryson McKenzie-t és a be-dobó Janou Rubint. A tavalyi gárdá-ból Gémes Levente, Kovács Dávidés Rezák Tamás távozott. Az előzőévi alapcsapatból Vida Máté, Mol-nár Miklós, Simándi Árpád, NyilasIstván, Tanács Attila maradt az Acsoportra is, illetve időről időre a fia-talok is lehetőséget kapnak majdFodor Pétertől, aki szerepet cseréltBonifert Domonkossal, s átvette avezetőedzői posztot.

Kettős szerepkörben folytatjaazonban tovább a munkát a B cso-portos siker kovácsa: amellett,hogy másodedzőként tevékenyke-dik, a csapat ügyvezetőjeként a me-nedzselésben, a stabil háttér meg-teremtésében és a játékoskeret ki-alakításában kapott feladatot.„Rendkívül fontosnak tartom a csa-pat menedzselését is. Úgy gondo-lom, annak idején 2001 és 2003között akadtak hiányosságainkezen a téren. Azon leszek, hogy se-gítsek, hiszen az építkezés alapja aháttér biztosítása, azt követőengondolkodhatunk előrelépésben” –nyilatkozza Bonifert Domonkos.


BrysonMcKenzie,az amerikaicenter kor-látlan úr apalánk alatt

Vezetőedzőként tehát az a FodorPéter irányítja a gárdát, aki korábbiegyüttesei élén remek sikereket értel: a Körmenddel és a Pakssal kétbajnoki arany és négy magyarkupa-győzelem fűződik a nevéhez. Sze-geden azonban – legalábbis az el-ső esztendőben – mások lesznek acélok: szeretne megkapaszkodni alegmagasabb osztályban a Tisza-parti alakulat.

Sokat segíthetnek az

egyetemista drukkerek

„A megerősített magyar magunka centerposztra szerződtetett kül-földi kosarasokkal alkalmas lehetarra, hogy elérjük kitűzött a célt.Úgy gondolom egyébként, hogy azalsóházban a Salgótarján, a Debre-cen, a Nyíregyháza s talán a Pécsés a Kaposvár lehet a fő riválisunk”– beszél a tervekről a vezetőedző.Ennek megfelelően is alakultak aSzedeák eredményei az alapsza-kasz első körében: az élcsapatokat(ZTE, Paks, Albacomp, Szolnok,Körmend, Kecskemét) megszoron-gatta, de legyőzni nem tudta a Sze-ged, remek sikert arattak viszontNyilas Istvánék a Pécs és a Nyíregy-háza ellen idehaza, valamint Deb-recenben és Salgótarjánban.

„A lényeg, hogy fegyelmezetten,minél kevesebb hibával, minél ke-vesebb eladott labdával kosárlab-dázunk, csak így lehet keresniva-

lónk. Azokat az erényeket kell csil-logtatnunk minden találkozón,melyek a Szeged erejét adhatjákebben a szezonban. Hogy mikregondolok? Több lábon állunk, töb-ben is képesek lehetnek kiugróteljesítményre. Igen jó egységet al-kotunk, melyben nincsenek ki-emelkedő sztárok, de meglehető-sen kompakt a keretünk. Az ide-genlégiósok is remekül illeszked-tek be, mindhárman nagyszerűsportemberek, hasznunkra van-nak” – így Fodor Péter. A mesterazt is hangsúlyozta: a hazai pá-lyán pontokat érhet a lelkes kö-zönség buzdítása, így továbbra isnagyon számít az egyetemistadrukkerek hangerejére.

SZTE-Szedeák:

az egyetem csapata

A Szegedi Tudományegyetem ésa Szegedi Deákok KosárlabdázóEgyesülete 2006-ban csapott kép-letesen egymás tenyerébe, azazszövetkeztek a minőségi szegedikosárlabdázás megerősítésére. Akontraktust időről időre megújítják.

„Szeptemberben kötöttünkújabb hároméves szerződést azSZTE új rektorával. Ennek kereté-ben klubunk a rendelkezésére ál-ló reklámeszközökkel segíti az in-tézményt: mind a felnőttek, mindaz utánpótláscsapataink az egye-tem együtteseként, az SZTE nevétviselve szerepelnek a nemzetibajnokságokban. Az universitaspedig egyebek mellett hat, azSZTE-n nappali vagy levelező ta-gozaton tanuló kosarasunk költ-ségtérítését állja. Az együttműkö-dés jelentőségét egyebek mellettabban látom, hogy míg körülbelültucatnyi kosárlabdacsapat játszikma idehaza egyetemi színekben,mi vagyunk közülük az egyedüliekaz A csoportban. Örülök neki, selőremutatónak tartom, hogy aSzegedi Tudományegyetem odafi-gyel erre a kimondottan egyetemsportágra, s felismerte a bennerejlő marketinglehetőségeket” –ismerteti a kooperáció részleteit aSzedeák elnöke.

Kardos Péter hozzáteszi: a férfikosárlabda-mérkőzéseken azátlagnézőszám a 2000 fő felé kö-zelít, a fiatalok körében igen nép-szerű ezt a sport, így akár a felső-

oktatási intézmény választásakoris szempont lehet, hogy az SZTEkiemelten kezeli a csapatot. Ered-ményeik, a róluk szóló hírekugyanis folyamatosan olvasható-ak a helyi, a regionális és az or-szágos sajtóban is. A Sport Klubtelevízió pedig minden héten egy-órás összefoglalót ad a férfi NBI/A összecsapásairól, ebben szin-tén markáns megjelenési lehető-ség jut az alakulatnak, illetveazon keresztül a Szegedi Tudo-mányegyetemnek. „A Szedeák isrengeteg profitál ebből a kapcso-latból, hiszen klubunknak stabili-tást és presztízst is biztosít azegyetemi háttér. Arra is törek-szünk, hogy olyan fiatalokat csá-bítsunk ide, akik felsőoktatási ta-nulmányaik mellett folytatják él-sportolói karrierjüket. Ilyen igazo-lásunk volt a nyáron az U20-as vá-logatott Hájer Ádám, aki a szezontsajnos komolyabb sérülésekkelindította” – árulja el.

Az elnök kiemeli: a város és azegyetem együttműködésének isszép példája a Szedeák támogatá-sa. Míg a klub az önkormányzattólerre a szezonra a vártnál kevesebbforrást kapott, az universitas igye-kezett a hóna alá nyúlni, s erejéhezmérten a kosarasok segítségére si-etett.


SZTE-singyenjegyek

A Szegedi Tudományegyetem dolgo-zói ingyenes bérletek biztosításával ve-hetnek részt a Dél-Konstrukt SZTE-Szedeák férfi kosárlabdacsapat szegedimérkőzésein.

A bérleteket a mérkőzéseket meg-előzően a főállású közalkalmazotti jog-viszony igazolásával a TIK InformációsPultjánál lehet átvenni ügyfélfogadásiidőben. A bérleteket, melyeket a mér-kőzést követő három munkanapon belülvissza kell szolgáltatni, az igények beér-kezési sorrendjében osztják ki.

A mérkőzések időpontjai elérhetőeka Dél-Konstrukt SZTE-Szedeák hivataloshonlapjáról: http://www.szte-szedeak.hu.

Jó szurkolást!


Mester éstanítványai– GodovaGábor tarteligazítást alányoknak

Kupaezüstöt hoztakpólós lányainkAz OB I/A csoportos bajnokságban is éremért harcola megerősödött Taylor&Nash Universitas SzegedMásodik szezonját tölti az OB I/A csoportban a Szegedi Tudományegye-tem nevét viselő, az intézmény által támogatott női vízilabdacsapat, aTaylor&Nash Universitas Szeged. Az egyetemisták tavaly hatodikkéntzártak az elitben, idénre viszont megnőtt az étvágyuk, hiszen nevesedzőt és több kiváló játékost is szerződtettek.

Fantasztikus, történelmi sikertért el az idei esztendőben aTaylor&Nash Universitas Szeged.A Tisza-parti együttes első ízbenjutott be a magyar kupa döntőjé-be, ahol hatalmas csatában,egyetlen góllal maradt alul nevesriválisa, az egykori BEK-győztesSzentes ellenében. A sporttörté-neti ezüstérem azonban nem tet-te jóllakottá a csinos sportoló höl-gyeket, a szegediek a bajnoki küz-delmek végén is a dobogóra sze-retnének állni. Hatalmasat lépetttehát előre a klub, mely évekenkeresztül főként kiváló utánpót-lás-neveléséről volt ismert, fel-

nőttcsapata pedig csupán az OBI/B-ben harcolt a pontokért. Lá-nyainkat immár a legjobbak kö-zött tartják számon az országban,senki sem mehet ellenük biztosraa honi mezőnyből.

Beérett

a tudatos építkezés

Az egyesület vezetősége – azSZTE támogatását is élvezve – ren-geteget tett a minőségi női vízilab-da szegedi meghonosításáért.Hogy igazán ütőképes gárdát épít-senek, a nyáron többek között le-

igazolták a magyar válogatott kéterősségét, Olaszországból DrávuczRitát és Görögországból Tóth Ildi-kót. Itt folytatja pályafutását a ruti-nos kapuvédő, Varga Zita, vissza-tért Szentesről a szegedi nevelésűifjú szélső, Árkosy Lilla, s sikerültmegszerezni Schneider Zsófiát ésTóth Petrát is, akik az előző szezon-ban még az aranyérmes Dunaújvá-rosban játszottak. Mindketten fel-vételt nyertek a Szegedi Tudomány-egyetemre, és a tanulás mellett pó-lóznak. Az egyesület vezetése kije-lentette, a tehetséges szegedi pó-lósok mellé olyan rutinos játékoso-kat kerestek, akik sokat segíthet-


Komolyhangsúlytfektetnek ajó védeke-zésre

A világbaj-nok DrávuczRita azegyütteskulcsem-bedre

nek Godova Gábornak. A szinténújonnan szerződtetett vezetőedzőlegutóbb a Ferencváros férficsapa-tát irányította, s nyert már csapata-ival KEK-et, LEN-kupát, ifjúsági Eu-rópa-bajnokságot, junior világbaj-noki ezüstérmet, és a magyar nőiválogatottal Pekingben az olimpián4. helyezést ért el.

„A bajnoki rendszer miatt tavasz-ra kell igazán összeszedni a csapa-tot, ennek szellemében dolgozunk.Az első körben a hatba kellett kerül-nünk, ezt követően egy új bajnok-ság kezdődik, hiszen a csapatoknem viszik tovább az eredménye-ket. Úgy érzem, reális esélyünk vanarra, hogy bejusson a legjobb négy-be” – vázolja a kupaezüstérmescsapat helyzetét a vezetőedző.

A világ egyik

legjobbját szerezték

meg a nyáron

„Nagy örömömre az összhang azelső pillanattól kezdve megvolt agárdánál. Bár később kapcsolódtaka munkába a válogatottak, de úgyláttam, a csapat is várta őket, Ildi,valamint Rita kihívásként élte meg,hogy együtt dolgozhat a tehetségesfiatalokkal. Nagy segítségemre van-nak a vízben, hiszen az ifjú, de na-gyon ügyes szegediekkel el kell hi-tetni, amit edzésen tudnak, aztmérkőzéseken is meg tudják valósí-tani” – mondja Godova Gábor.

Az átlövő Drávucz Rita személyé-ben a földkerekség egyik legjobbés legszebb pólós hölgyét csodál-hatja meg a Tisza-parti közönség.Firenzéből költözött Szegedre.Nyert már világbajnoki címet, voltEurópa-bajnok és Világkupa-győz-

tes. Kétszer vett részt olimpián,Athénban 6., Pekingben 4. lett amagyar válogatottal. A BEK- és Szu-perkupa-győztes, valamint olaszbajnok pólós többek között azért istért haza, mert feltett szándéka,hogy ott legyen a 2012-as londonijátékokon. Mint elmondta, úgy véli,erre idehaza készülhet föl a legjob-ban.

„Hosszú távú építkezésbe kezd-tünk, amihez nem elég az elváráso-kat megfogalmazni, hanem a meg-valósításért tenni is kell. Ezért iga-zoltuk többek között Drávucz Ritátés Tóth Ildikót, és nyertük meg ve-zetőedzőnek Godova Gábor mes-teredzőt. Négy-öt év alatt szeret-nénk nemzetközi szintű együttestkialakítani, de nem úgy, hogy ösz-szevásárolunk tizenöt drága vízilab-dást. Alapvetően Szegedre, azegyetem vonzására, a tehetségeshelyi fiatalokra szeretnénk építenia csapatot” – hangsúlyozza a név-adó főszponzor társaság alapító-tu-lajdonosa, Drégelyi Zoltán.

Tucatnyi Universitas-

pólós tanul az SZTE-n

Az SZTE-vel való gyümölcsözőkapcsolatot az elnök, Bük József iskiemelkedő jelentőségűnek tartja.„Évek óta igen eredményesen mű-ködünk együtt a Szegedi Tudo-mányegyetemmel, ami számomrarendkívül örömteli. Egyre többegyetemista játékos erősít bennün-ket, jelenleg az intézmény 12 hall-gatója pólózik a Taylor&Nash Uni-versitas Szegedben. Bár most ide-haza a legjobbak közé sikerült ke-rülnünk, tudni érdemes, hogy a nőivízilabda nem az a sportág, melyetelsősorban megélhetési forrásként

tartanak számon. A játékosok zö-mének a vízilabda egyfajta hobbi atanulás mellett. Ennek jegyébentudtuk a szezon előtt leigazolni akét dunaújvárosi lányt is: számuk-ra az elsődleges szempont az volt,hogy Szegeden egy igazán erős ésversenyképes egyetemen tanulhat-nak, s mellette élsportolói karrier-jükről sem kell lemondaniuk. Fon-tosnak tartom, hogy így a sport-ágat tulajdonképpen tanulásalap-ra helyeztük. Ezt ma már kizárólaga női vonalon lehet megtenni, hi-szen a férfiaknál egy bizonyos szintfölött a profizmus dominál” – így asportvezető.

A jelenlegi OB I/A-s együttesbőlegyébként nemcsak tucatnyian azSZTE hallgatói, de akadnak olya-nok is szép számmal – így példáulKuczora Imola, Bordás Tímea ésVarga Zita –, akik korábban márszereztek diplomát a Tisza-partifelsőoktatási intézményben. „Úgyérzem, kölcsönösen remekül segít-jük egymást az egyetemmel. A csa-pat szereplése egyre inkább ráirá-nyíthatja a közvélemény figyelmétaz SZTE-re is. Az universitas pedigmindenben támogat bennünket.Évről évre nyernek el játékosainksportösztöndíjakat, s az utazás-ban is komoly segítséget kapunk.Hosszú távon szeretnénk építenierre a nagyszerű együttműködés-re” – zárja gondolatait Bük Józsefelnök.


Documents

Alma Mater magazin 2010