2
AMIKOR A VÉGTAGOK ZSIBBADNAK… SOKAKAT ÉRINT AZ ALAGÚT SZINDRÓMA TESTÜNK VÉGTAGJAIN MEG- JeLeNő, KÍNz FÁJDALMA- K5T, zsI%%ADÁs2K5T s Iz2MGyeNGesGeK5T GyAK5AN Az AD2TT Te5- LeTeT %eIDeGző Pe5IF5I- Ás IDeG Ny2MDÁsA TeHe- Tő FeLeLőss. D5. KUK25 GyULA, A LDA MAGÁNKLI- NIKA NeU52LGUs Fő2592- sÁNAK seGÍTsG9eL, Az2N K5KPeKeT T5KPezTK FeL, MeLyeK A Pe5IF5IÁs IDeGeK KÁ52s2DÁsÁ%L ADDHATNAK s JeLLeMző- eN zsI%%ADÁs2s TNeTe- KeT 2K2zNAK. HA TA5TsAN zsI%%AD, %Izse5Gő, Gő 5zsT TA- PAszTALUNK 9ALAMeLy 9GTAGUNK%AN, eLsőKNT 9ALAMILyeN 5eUMAT2LGIAI P52%LMÁ5A G2ND2- LUNK. HeLyTeLeNL? sok esetben tapasztalom, hogy az említett tünetekkor a páci- ensek a nyaki gerincből kiinduló problémára gyanakszanak és a kézzsibbadással elsőként a reumatológust keresik fel, noha a probléma a legtöbb esetben a környéki idegrendszer károso- dását érinti. A perifériás idegek lefutásuk közben izmok, inak, erek és csontos képletek között haladnak, melyek helyenként az ideg körül mintegy alagutat képeznek. ezekben az alagutak - ban az idegek gyakran nyomás alá kerülnek és sérülhetnek. ezért is hívjuk egységesen a betegséget alagút szindrómának. MI T5TNIK A „Ny2MÁs” ÁLTAL KÁ52s2D2TT IDe- GeKKeL? enyhébb esetben zsibbadás érzetet tapasztalhatunk, leg- többször éjszaka, eleinte még azzal magyarázzuk, hogy „elfeküdtük”, később ugyan ezek a tünetek nappal is je- lentkeznek. előrehaladottabb esetben érzéskiesés tapasztal- ható. A finommozgások már nem úgy működnek, ahogy kel- lene. ebben a stádiumban már nehézséget okoz felvenni egy pénzérmét, begombolkozni, vagy lecsavarni egy üvegtetőt. Mindeközben az adott területen izomsorvadás is elindulhat. 5 ETALON

AMIKOR A VÉGTAGOK · Mivel jórészt a foglalkozási ártalmak tehetők felelőssé a betegség kialakulásáért, ezért a csukló és könyék területei dominánsan érintettek

  • Upload
    others

  • View
    1

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: AMIKOR A VÉGTAGOK · Mivel jórészt a foglalkozási ártalmak tehetők felelőssé a betegség kialakulásáért, ezért a csukló és könyék területei dominánsan érintettek

4 ETALON

AMIKORA VÉGTAGOK ZSIBBADNAK…

SOKAKAT ÉRINT AZ ALAGÚT SZINDRÓMA

TESTÜNK VÉGTAGJAIN MEG-JeLeNő, KÍNz FÁJDALMA-K T, zsI ADÁs K T s Iz MGyeNGes GeK T GyAK AN Az AD TT Te -LeTeT eIDeGző Pe IF I-Ás IDeG Ny M DÁsA TeHe-Tő FeLeLőss . D . KUK GyULA, A L DA MAGÁNKLI-NIKA NeU L GUs Fő -sÁNAK seGÍTs G eL, Az N K K PeKeT T K PezT K FeL, MeLyeK A Pe IF IÁs IDeGeK KÁ s DÁsÁ L AD DHATNAK s JeLLeMző-eN zsI ADÁs s T NeTe-KeT K zNAK.

HA TA T sAN zsI AD , Izse Gő, Gő z sT TA-PAszTALUNK ALAMeLy GTAGUNK AN, eLsőK NT

ALAMILyeN eUMAT L GIAI P L MÁ A G ND -LUNK. HeLyTeLeN L?

sok esetben tapasztalom, hogy az említett tünetekkor a páci-ensek a nyaki gerincből kiinduló problémára gyanakszanak és a kézzsibbadással elsőként a reumatológust keresik fel, noha a probléma a legtöbb esetben a környéki idegrendszer károso-dását érinti. A perifériás idegek lefutásuk közben izmok, inak, erek és csontos képletek között haladnak, melyek helyenként az ideg körül mintegy alagutat képeznek. ezekben az alagutak-ban az idegek gyakran nyomás alá kerülnek és sérülhetnek. ezért is hívjuk egységesen a betegséget alagút szindrómának.

MI T T NIK A „Ny MÁs” ÁLTAL KÁ s D TT IDe-GeKKeL?

enyhébb esetben zsibbadás érzetet tapasztalhatunk, leg-többször éjszaka, eleinte még azzal magyarázzuk, hogy „elfeküdtük”, később ugyan ezek a tünetek nappal is je-lentkeznek. előrehaladottabb esetben érzéskiesés tapasztal-ható. A finommozgások már nem úgy működnek, ahogy kel-lene. ebben a stádiumban már nehézséget okoz felvenni egy pénzérmét, begombolkozni, vagy lecsavarni egy üvegtetőt. Mindeközben az adott területen izomsorvadás is elindulhat.

5ETALON

Page 2: AMIKOR A VÉGTAGOK · Mivel jórészt a foglalkozási ártalmak tehetők felelőssé a betegség kialakulásáért, ezért a csukló és könyék területei dominánsan érintettek

6 ETALON

Peterka Csaba

Rendelés: Léda Magánklinika

Zalaegerszeg Ady út. 58. - Szerda: 16-18-igNagykanizsa Kanizsai Dorottya Kórház

Rendelőintézet I. em / 19. - Csütörtök: 16-17-igBejelentkezés: +36 30/23 10 729E-mail: [email protected]

• •• • • ••• • • • •• • • • •••• • •• • •• •••• ••• •••• • • •• • ••• • ••• • ••• ••••• • •• • • •• • •• ••• • • • • ••• • •• • •• • • • • •• • • • •• ••• ••• • •• • •• •• • • ••• • • • • • •

• •• • • • ••• •••• • •• • • •••• • •••• • • • ••• • •••• • • • • •••• •• • • • • • •• • •• • •• •• ••• • • • •••• •••• • • •••• • • • ••• • • • • • • • • •• •• • • • •• •• •• • •• • •• ••

• • • • •• • • • • •• • ••• •• • • • •• • • •

KézsebészFőorvos

Szöve

g: Ba

lassa-

Szök

rönyös

Éva

/ F

oto: F

otolia

EZEK SZERINT AZ ÚN. ALAGÚTSZINDRÓMÁBAN LEGIN-KÁBB ÉRINTETT TESTTÁJ A KÉZ?

Mivel jórészt a foglalkozási ártalmak tehetők felelőssé a betegség kialakulásáért, ezért a csukló és könyék területei dominánsan érintettek. Az alkar hajlító izmait és több kézizmot is beidegző nervus medianus névre keresztelt ideg a csukló magasságában haránt irányban húzódó szalag alatt kúszik és jellegzetessége, hogy fizikai behatás következtében könnyedén összenyomódhat. Mivel anatómiailag e területen rendkívül szűk a rés, vagy más néven „alagút”, ami alatt az ideg átbújik, a fokozott igénybevétel (huzamosabb ideig tartó légkalapá-csozás, fúrógép használat, bicikli-zés, egérhasználat, fekve nyomás) következtében gyakran előfordulhat e terület speciális megbetegedé-se, az ún. kéztő alagút szindróma. Tünetei alapján könnyen felismer-hető: a hüvelyk-, mutató-, és kö-zépsőujjon érzészavar, zsibbadás alakul ki, a tenyérben, illetve a csuklótájon fájdalom jelentkezik. Noha az alagút szindrómák jelentős hányadát alkotó kórképről beszél-hetünk, nem lokalizálható csupán erre a területre ez a fajta betegség, hisz az idegek behálózzák egész testünket. Így tulajdonképpen bár-hol ahol az ideg átbújik egy sza-lag alatti csatornában, az épp úgy érintett lehet. Ilyen kiemeltebb területek közé tartozik még a kö-nyök, az alsó végtagokon a térdhaj-lat és az ágyéki szakasz egyaránt.

A BETEGSÉG CSUPÁN FIZIKAI BEHATÁS KÖVETKEZTÉ-BEN ALAKULHAT KI, VAGY VAN MÁS HAJLAMOSÍTÓ TÉ-Nyező Is?

Ha csak egy ideg sérül, annak nagy valószínűséggel valamilyen egyoldalúan végzett tevékenység, esetleg gipsz, mankó, vagy huzamosabb ideig tartó természetellenes testhelyzet az oka, hi-szen ez esetben az ideg tartós nyomás alá kerül, nem kap elég vért, ez által pedig károsodik. De balesetek és sérülések miatt is számolhatunk neuropátiával. Ugyanakkor ún. polyneuropátia (több ideget érintő károsodás) alakulhat ki bizonyos betegsé-gek pl. cukorbetegség, elhízás, fertőzés, alkoholizmus, pajzs-mirigybetegség vagy autoimmunbetegségek következtében is.

MIT ÉRTÜNK POLYNEUROPÁTIA ALATT?

ez esetben szimmetrikusan mind a négy végtagot érinti az ideg-károsodás. Lényegében a törzstől távoli részeken, a végtagok vé-gén kesztyű-harisnya érzésszerűen, szimmetrikus zsibbadással,

fájdalommal kezdődnek a tünetek. A polyneuropátia jellemző kísérő tünet az anyagcserezavarral küzdő páciensek (veseelégte-lenség, cukorbetegség) nagy hányadánál, de az alkohol és egyes toxikus anyagok is károsíthatják ily módon az idegsejteket. Amipedig a legdrámaibb lefolyása lehet a betegségnek, az egy ba-nális fertőzés (hasmenés, vagy nátha) következtében lezajló a végtagoktól alulról fölfelé haladó, akár hetekig is eltartó teljes bénultsággal járó, életveszélyes állapot. Ha a beteget nem látja el időben neurológus, kialakulhat légzésbénulás is. Jó eséllyel azon-ban tökéletes gyógyulással végződik. Fontos, hogy a végtagokba érzett zsibbadásos tünetekkel időben keressünk fel neurológust.

HOGY TÖRTÉNIK A VIZSGÁLAT, HISZEN AZ IDEGEK JELLEGZE-TESSÉGE, HOGY NEM AZON A PONTON OKOZZÁK, A TÜNETE-KET AHOL MEGSÉRÜLTEK?!

elsősorban egy általános neuro-lógiai vizsgálatot végzünk, amiből kiszűrjük, hogy a központi ideg-rendszerből, például agyi, ge-rincvelői károsodásból indul –e a probléma-, vagy a perifériás idegek érintettségéről van-e szó? Ameny-nyiben ez utóbbiról beszélünk, nagy segítség a már magánklinikánkon is elérhető elekotroneurográfia (eNG) készüléke. Mely az idegek károso-dását diagnosztizálja a legnagyobb pontossággal. ezzel az eszközzel lé-nyegében az ideg vezetését, a moz-gató,- és érző rendszert vizsgáljuk. segítségével az idegsejtek pusztulá-si mértékéből következtetni lehet a betegség kimenetelére is. Működési elve az elektromos áramon alapul,

felületi elektródái segítségével az idegek vezetési sebességé-nek és az ingerlés során kapott válasz nagyságának meghatá-rozásából állapítjuk meg az idegi károsodás mértékét és helyét.

MILYEN KEZELÉSEK ÁLLNAK RENDELKEZÉSRE A PERI-FÉRIÁS NEUROPÁTIA ESETÉN?

Amikor időben jutnak el a betegek hozzánk, a betegség vissza-fordítható ultrahang kezelésekkel, B-Vitamin származékokkal, idegmobilizálásra épülő tornagyakorlatokkal. előrehaladottabb állapotban azonban a szteroidos injekciót, végső esetben a mű-tétet javasoljuk. A műtét lényege, hogy az idegszál felszabadul-jon a nyomás alól. Az operáció rizikója miatt, ez a beavatkozás azonban jellemzően a csuklót érintő, kéztő alagút szindróma esetében valósítható meg szép sikerekkel. ezt a magánklinikán-kon Dr. Peterka Csaba és Dr. szalai zoltán Kézsebész Főorvosok végzik. Ám nagyon fontos a betegség időben történő felisme-rése. egy előrehaladott állapotnál már elindul az izomsorva-dás, nehezen, vagy egyáltalán nem vissza fordítható folyamata.