ANGOL NYELV 4.- 8. évfolyam - sportiskola.erdcenter.husportiskola.erdcenter.hu/pub/batthyany/hu/menu/dokumentumok/mainBody... · Érdi Batthyány Angol nyelv 4.-8. évf. Sportiskolai

1

HELYI TANTERV

ANGOL NYELV

4.- 8. évfolyam

ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS

KÖZNEVELÉS TIPUSÚ SPORTISKOLAI

OSZTÁLYOK RÉSZÉRE

Összeállította:

Kőrösi Tamásné

Az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola

angoltanára

Érd, 2013.

Módosítva: 2014. 03. 18.

Források: - a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről;

- a 2012. évi CXXIV. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv módosítása

alapján;

- A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EM-

MI rendelet 2. számú melléklete.

- Módosítás alapja: 7/2014. (01. 17.) Kormányrendelet

Érdi Batthyány Angol nyelv 4.-8. évf.

Sportiskolai Általános Iskola 2 helyi tanterv 2013

2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.

2

Bevezetés

Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel

(KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.

A nyelvi kompetencia magában foglalja a lexikai, grammatikai, szemantikai, fonológiai és

morfológiai, helyesírási ismereteket, továbbá az ezek alkalmazásához szükséges készségeket,

illetve bázisképességeket.

A nyelvi kompetencia az olvasott és a hallott szövegértésén, a beszédkészségen, az interakci-

ón, valamint az íráskészség fejlesztésén keresztül aktiválódik.

A szociolingvisztikai kompetencia azon társadalmi szokások és szabályok ismeretét jelenti,

amelyek erősen befolyásolják a kommunikáció sikerességét (például udvariassági szokások,

megszólítások, nyelvi rituálék,testbeszéd, humor, stílusrétegek,dialektusok)

.A szövegkompetencia fejlesztése során a nyelvtanuló elsajátítja, hogyan épül fel egy szöveg,

milyen elemek biztosítják annak koherenciáját a beszélt és az írott nyelvben, az interakció

szabályait, illetve a különböző típusú szövegek jellegzetes nyelvi elemeit

.

A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal,

vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint

a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szük-

ségesek.

Célok és feladatok

A kommunikatív kompetencia fejlesztése: a tanulók legyenek képesek megoldani

nyelvhasználatot igénylő valós feladataikat az élet különböző területein, a magánélet-

ben, a közéletben, az oktatásban vagy a munka világában.

A célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése: a tanulók le-

gyenek képesek a saját és más kultúrák különbségeinek, illetve hasonlóságainak ér-

telmezésére, váljanak nyitottabbá és érzékenyebbé más kultúrák irányába. Fontos a

pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában más nyelvek

és kultúrák megismerése iránt.

A nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználása: a tanuló legyen képes

a tantervben szereplő más műveltségterületek egy-egy érdekes és fontos problémáját a

tanult idegen nyelven is feldolgozni.

Az IKT alkalmazások készségszintű kialakítása és fejlesztése: a tanulók szerezze-

nek tapasztalatokat és jártasságot a kommunikációs és információs technológiák fel-

használásában idegen nyelvi tanulmányaik során, ezzel is segítve az autonóm nyelvta-

nulóvá válást.

Érdi Batthyány Angol nyelv 4.-8. évfolyam

Sportiskolai Általános Iskola 3 Helyi tanterv – 2013.


A nyelvtanulási stratégiák kialakítása: a nyelvtanuló legyen képes nyelvtudását

önállóan fenntartani, továbbfejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és

sikeresen elsajátítani.

A közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintú nyelvtudás elsajátí-

tása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg,

amelyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és sziszte-

matikusan kondicionálni kell a tanulókat.

Kulcskompetenciák:

Anyanyelvi kommunikáció

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természettudományos és technikai kompetencia

Digitális kompetencia

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

A hatékony, önálló tanulás

Az idegen nyelv tanítása a tantárgy jellegéből adódóan kiválóan alkalmas arra, hogy hozzájá-

ruljon a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott nevelési célok eléréséhez és a kulcskompe-

tenciák fejlesztéséhez. Utóbbiak közül kiemelten fontos az idegen nyelvi kommunikációnak

az anyanyelvi kommunikációhoz, a szociális kompetenciához, az esztétikai-művészeti tuda-

tossághoz és kifejezőképességhez, illetve a hatékony tanuláshoz való kapcsolódása.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Az erkölcsi nevelés

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A családi életre nevelés

A testi és lelki egészségre nevelés

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Pályaorientáció

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Médiatudatosságra nevelés

A tanulás tanítása

A nyelvtanulás részterületei - fejlesztési egységei A KER-ben leírt készségek alapján :

a hallott és olvasott szöveg értése,

a szóbeli interakció,

az összefüggő beszéd és




az íráskészség

Időkeret – Éves és heti óraszámok:

Időbeosztás Évfolyamok

4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály

Heti óraszám 3 3,5 3,5 3 3

Évi óraszám 108 126 126 108 108

Fejlesztés várható eredménye

Az elérendő célok és tartalmak határozzák meg fejlesztés várható eredményét, kapcsolódva a

szakasz végére előírt KER-szinthez (kivéve a 4. évfolyamot, amelynek kimenete KER-

szintben nem határozható meg) a 6. évfolyam végén a A1 szint, a 8. évfolyam végén A2 szint.

A belépő első idegen nyelv oktatása vonatkozásában a távlati koncepciót arra kell alapozni, hogy

a 12. évfolyam végéig – az érettségi vizsga idejére – a B1 szintet elérjék a tanulók a nyelvtudás

terén.

Ennek alapján :

A1, minimumszint

Ezen a szinten a diák megérti és használja a mindennapok gyakoribb kifejezéseit és alapvető

fordulatait, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkoz-

ni,be tud mutatni másokat; képes válaszolni személyes jellegű (például, hol lakik),

valamintismerős emberekre, dolgokra vonatkozó kérdésekre; és fel is tud tenni ilyen jellegű

kérdéseket. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segí-

tőkész.

Olvasott szöveg értése Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon,

reklámokban, katalógusokban.

Hallott szöveg értése Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére,

családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak.

Beszédkészség Részt vesz egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulál-

va beszél. Feltesz és megválaszol egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vo-

natkozóan. Egyszerű fordulatokkal le tudja írni lakóhelyét, ismerőseit.

Interakció Fel tud tenni és meg tud válaszolni személyes adatokra vonatkozó kérdése-

ket. Képes egyszerűen kommunikálni, de feltétlenül szüksége van ismétlésekre, körül-

írásokra és módosításokra.

Íráskészség Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni.

Nyelvhelyesség Csupán korlátozott módon tud használni néhány egyszerű, betanult

nyelvtani szerkezetet és mondatfajtát. Rendelkezik alapszókinccsel, amely bizonyos

konkrét szituációkra vonatkozó szavakból és fordulatokból áll.

A2, alapszint

Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek

az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és család-

dal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, iskola, állás). Az egyszerű és begyakorolt

nyelvi helyzetekben képes úgy kommunikálni, hogy egyszerű és direkt módon cserél infor-




mációt családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva be-

szélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dol-

gokról.

Olvasott szöveg értése Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét.

A kért információt ki tudja keresni.

Hallott szöveg értése Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára

ismert dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések,

egyéb gyakori szövegek lényegét.

Beszédkészség Részt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélge-

tésben, amely ismert tevékenységhez kapcsolódó közvetlen információcserét igényel.

Megérteti magát a társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját,

lakóhelyét, tanulmányait.

Interakció Fel tud tenni kérdéseket, egyszerű állításokra reagál. Képes jelezni, mikor

követi a kommunikációt, de ritkán ért meg eleget ahhoz, hogy saját maga fenn tudja

tartani a beszélgetést.

Íráskészség Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.

Nyelvhelyesség Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen

elkövet alapvető hibákat. Szókincse elegendő az alapvető kommunikációs szükségle-

tek kielégítésére

Módszerek, szervezeti formák

A tanórán cél a változatosság a módszerek alkalmazásában, olyan szituációk kialakítása, ame-

lyek a tanulókat beszédhelyzetbe hozzák. Ennek érdekében az új nyelvi elemeket kontextus-

ban tanulják meg a gyerekek. A bemutatást követően a gyakorlás fázisában lehetőség nyílik

változatos munkaformákban való tanulásra (csoportmunka, partner-, vagy önálló munka). . A

tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmun-

kának, ezek erősíthetik a motivációt.

Egységesség és differenciálás

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegíthe-

ti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.

Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskom-

petenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési

feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv

fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő

tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fej-

lesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehe-

tőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek

bevonására.

A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-

egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik

különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagó-

giai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatá-

sokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyó-

gyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés.




A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A

sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nem-

zeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajá-

tos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan)

és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

Eszközök

A diákok számára szükséges taneszközök a tankönyv, munkafüzet, szótárfüzet és a kétnyelvű

szótár. Kiválasztásuk a nevelő feladata .A tanár munkáját segíti a tanári kézikönyv és számos

kiegészítő anyag: tesztkönyvek, feladatgyűjtemények, szemléltetőkép-sorozatok, kétnyelvű

szótárak. Az oktatómunkában használhatunk írásvetítőt, diavetítőt és videót. Nélkülözhetetlen

a jó minőségű magnó, számítógép – internet, oktató programok

Értékelés Az eredményes tanulás-tanítás folyamat alapfeltétele a folyamatos és rendszeres értékelés,

melynek során képet kapunk arról, hogy tanulóink milyen fejlettségi fokot értek el a négy

alapkészség területén, milyen mértékig sajátították el a tanított anyagot, és, hogy mennyire

tudják teljesíteni a tantervben megfogalmazott követelményeket. A reális alapokra épülő érté-

kelés a tanulót további munkára ösztönzi, és erősíti a motivációját.

Az osztályozás a szorgalmi időben az ötfokú skálából álló érdemjeggyel történik, legalább

havonta egy alkalommal. A szummatív értékelést félév és év végén adunk.

évfolyam szorgalmi időben félévkor év végén

4. osztályzat osztályzat osztályzat





Osztályzat: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen)

A jeggyel történő értékelés mellett alkalmazzuk gyakran a szöveges értékelést, minden jól

elvégzett tevékenységet dicsérjünk. Az értékelés és ellenőrzés formái: szóbeli (feleletek) -

írásbeli (röpdolgozatok, témazáró dolgozatok, projektek)

Összesített táblázat Évfolyam 4. évfo-

lyam

5. évfo-

lyam

6. évfo-

lyam

7. évfo-

lyam

8. évfo-

lyam Heti óraszám 3 3,5 3,5 3 3 Éves óraszám 108 126 126 108 108 Új anyag feldolgozása 79 92 92 74 74

Té-

mak

ör

ök

Család 12 10 8 6 4

Otthon 10 10 10 6 5

Étkezés 5 5 7 5 3




Idő, időjárás 8 8 6 6 5

Öltözködés 8 6 6 4 4

Sport 8 4 6 5 5

Iskola, barátok 14 8 6 3 3

Természet, álla-

tok

16 12 8 4 3

Ünnepek és ha-

gyományok

6 6 6 5 3

Fantázia és való-

ság

10 10 10 6 10

Város, bevásárlás - 12 10 5 3

Utazás, pihenés - 3 11 5 3

Szabadidő, szóra-

kozás

- 11 12 5 3

Zene, művészetek - 3 5 6 10

Környezetünk

védelme

- 5 7 4 3

Egészséges élet-

mód

- - 5 5 3

Felfedezések - - - 3 6

Tudomány, tech-

nika

- - - 3 6

Múltunk és jö-

vőnk

- - . 3 3

Média kommuni-

káció

- - . 5 9

Földünk és a vi-

lágűr

- - . 3 3

4. évfolyam

Időkeret Óraszám

Heti 3

Éves

kötelezően

előírt 97

108 szabadon fel-

használható 11

A szabadon felhasználható órák a tananyag elmélyítésére, gyakorlására szolgálnak


A 4. évfolyamon kezdődő idegennyelv-tanítás elsődleges célja:

a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása.

a tanulók érdeklődésének felkeltése a nyelvek tanulása és a más nyelveket beszélő

emberek és kultúrájuk megismerése iránt.




Az idegen nyelv elsajátítása is minden esetben kontextusba ágyazva, konkrét beszédhelyze-

tek során történik, amelyekben a verbális és a nonverbális elemek természetes egységet alkot-

nak. Utóbbiak a nyelvtanulás kezdetén különösen fontosak, hiszen a megfelelő nyelvi eszkö-

zök hiányában segítik a beszédhelyzet értelmezését, illetve a beszédszándék megvalósítását.

A nyelvtanulás kezdő szakaszában a tanulók tanórai beszédének természetes része a magyar

nyelvű kérdés és válasz is, amelyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár kö-

vetkezetes célnyelv-használatával párhuzamosan.

Az idegen nyelvvel való korai ismerkedés középpontjában, ebben a szakaszban, a hallott szö-

veg értése és a szóbeli interakció együttes fejlesztése áll. A készségfejlesztés során a tanulók

megismerkednek az alapvető nyelvtanulási stratégiákkal, amelyek elengedhetetlenek ahhoz,

hogy a későbbiekben önálló nyelvtanulóvá váljanak.

Fejlesztési egységek területei

A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció,

összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthe-

tők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése

mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfor-

dulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett.

A táblázatok Fejlesztési célok rovata a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszra vonatkozó, az

adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait tartalmazza. A fejlesztés tartalma elneve-

zésű rész olyan tevékenységeket ismertet, amelyek segítségével az adott nyelvi fejlesztés

megvalósítható. A nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák szervesen beépültek a tartalom-

ba.

Fejlesztési egy-

ség Hallott szöveg értése

Előzetes tudás

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek,

készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a

tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.

A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

A tanuló követi a nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi

eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést.

A tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális

eszközökkel támogatott, rövid és egyszerű tanári utasításokat.

Megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból, rövid mondatból

álló kérdéseket és kijelentéseket.

Felismeri rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat,

és képes ezekből a lehetséges tartalomra következtetni.

A fejlesztés tartalma

Nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyel-

vi óravezetés megértése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése,

eszközhasználat).

Rövid és egyszerű, az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel

támogatott tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, manuális tevékenysé-




gek, mozgásos, játékos tevékenységek: körjáték, ritmusjáték, szerepjáték, bábjáték, árnyjá-

ték, társasjáték).

Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdések és

kijelentések megértése (pl. közvetlenül a tanuló személyére, családjára, szűkebb környezeté-

re, mindennapi szükségleteire, tevékenységeire vonatkozó kérdések, illetve válaszok).

Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szö-

vegek bemutatásának aktív követése, a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, a

szöveg lényegének kiszűrése a megértést segítő mozgásos, játékos feladatok segítségével.

Tanári ösztönzésre a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok,

tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás a

szövegértés során.

A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése, megkülönböztetése az anyanyelv (játé-

kos formában esetleg más nyelvek) hangzásvilágától és zenéjétől.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások

Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfil-

mek, animációs filmek, gyermekeknek szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársak-

kal, vendégekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.

Fejlesztési egység Szóbeli interakció

Előzetes tudás

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok,

ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, ta-

nulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága,

idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.

A tematikai egység neve-

lési-fejlesztési céljai

A tanuló aktívan és örömmel vesz részt az interakciót igénylő

tevékenységekben.

Beszédszándékát egyszerű nyelvi eszközökkel fejezi ki, szükség

szerint nonverbális elemekkel támogatva.

Tud a számára ismert témákról egyszerű kérdéseket feltenni,

illetve a hozzá intézett kérdésekre egyszerű nyelvi eszközökkel

reagálni.

A tanuló minta alapján rövid párbeszédeket folytat társaival a

tanult témákról.

Részt vesz rövid, egyszerű szövegek közös előadásában.

Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és

beszédtempó elsajátítására.


Nonverbális elemekkel (pl. gesztusokkal, mimikával, hanglejtéssel, intonációval, képek,

tárgyak segítségével) támogatott mondanivaló kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, azaz

egy-egy szóval, rövid mondattal.

Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel

megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra való reagálás egyszavas válaszokkal,

cselekvéssel.

Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó konkrét, egyszerű kérdések

feltevése.

Ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó

rövid párbeszéd eljátszása társakkal.

Dalok, mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel;




nonverbális elemekkel támogatott, közösen mondott szövegekbe, mesemondásba való be-

kapcsolódás ismert szavak, kifejezések, nyelvi fordulatok ismétlésével.


Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mesék, mozgással kísért rövid cselekvéssorok,

kérdések, rövid párbeszédek, néhány mondatos leírások.

Fejlesztési egy-

ség Összefüggő beszéd

Előzetes tudás


készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a

tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.

A tematikai

egység nevelé-

si-fejlesztési

céljai

A tanuló elmond rövid, egyszerű szövegeket.

Társaival közösen előad egyszerű szöveget, párbeszédet, tanári segítség-

gel.

Számára ismert témákról, a környezetében előforduló tárgyakról, élőlé-

nyekről, eseményekről beszél röviden, összefüggően, nonverbális elemek-

kel támogatva.

A tanuló bemutatja munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel.

Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtem-

pó elsajátítására.


Gyermekirodalmi mű, mondóka, vers, dal, mese stb. közös vagy önálló előadása (pl. zenei

kísérettel vagy bábjáték formájában) társak, másik tanulócsoport, osztály, szülők vagy taná-

rok részére.

Tanult cselekvéssor (pl. egyszerű tornagyakorlat, öltözködés) elmondása képek segítségével

vagy mozgással kísérve.

Nonverbális elemekkel támogatott, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott szerepjá-

ték előadása társakkal, megfelelő gyakorlás, felkészülés után.

Saját vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy egyszerű nyelvi eszközöket, fordulatokat

tartalmazó, rövid bemutatása (pl. mesekönyv készítése, kiállítása és szóbeli bemutatása).

Tanári példa és autentikus hangzóanyag hallgatása és együttmondása után közös vagy önálló

ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hang-

szín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével).


Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mozgással kísért rövid történetek, cselekvésso-

rok, mesék, leírás (pl. tanulói munka bemutatása).

Fejlesztési egység Olvasott szöveg értése

Előzetes tudás

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok,

ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, ta-

nulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága,

idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.



A tanuló észreveszi az anyanyelven, illetve a tanult idegen nyel-

ven történő olvasás közötti különbségeket.

Képes ismert szavak néma olvasására és megértésére, valamint

tanári minta után a szavak helyes felolvasására.




Képes rövid szöveg közös megismerése és feldolgozása után az

önálló olvasására.

Bekapcsolódik olvasást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.

Követi az ismert témákról elhangzó szöveg írott változatát.

Felfedezi az ismert szavakat és kifejezéseket idegen forrásban.

Megtapasztalja az önálló célnyelvi olvasás élményét.


Szavak, kifejezések elolvasása és kapcsolódó tevékenységek elvégzése (pl. tantermi tárgyak

felcímkézése, szavak és képek párosítása, dominó játék, szókártyákból mondatvariációk

összeállítása).

Egyszerű szövegek elolvasása és annak alapján megfelelő cselekvések, cselekvéssorok elját-

szása, elvégzése (pl. papírtávcső vagy gyümölcssaláta készítése).

Egyszerű szövegek értő olvasása (pl. mesék, történetek, képregények, párbeszédek).

Tanárral közös meseolvasás, bekapcsolódás a történet elolvasásába az ismert szavak haszná-

latával.

Egyszerű írásbeli üzenetek elolvasása és megértése (pl. dicsérő kártyák, jókívánságok, osz-

tálytermi utasítások).

Ismert dalok szövegének követése, olvasása a képernyőn vagy a kivetítőn (pl. karaoke).


Szó- és mondatkártyák, feliratos poszterek és képek, társasjátékok, egyszerű képregények,

képeskönyvek, mesék, gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, feliratok, brosúrák, is-

mertetők, táblák, célnyelvi szövegeket tartalmazó csomagolóeszközök, videofelvételek,

animációs filmek, dalok, mondókák animált változata.

Fejlesztési

egység Íráskészség

Előzetes tu-

dás


készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a ta-

nuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.

A tematikai

egység neve-

lési-

fejlesztési

céljai

A tanuló észreveszi az anyanyelvén, illetve a tanult idegen nyelven történő

írás közötti különbségeket.

A tanuló ismeri az adott nyelv ábécéjét.

Különböző nyelvi tevékenységek során lemásol, illetve leír rövid szavakat,

mondatokat.

Bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.





Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szavak szintjén (pl. keresztrejtvény, szó-

kereső, akasztófa, tárgyak, képek részeinek felcímkézése, rímpárok alkotása, szógyűjtés).

Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szószerkezetek, rövid mondatok szintjén

(pl. képregény rajzolása, s ezekhez szövegbuborékok írása; tárgyak, képek részeinek felcím-

kézése, üzenőfal létrehozása).

Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szöveg szintjén (pl. mesekönyv, kis-

könyv összeállítása, rímek, egyszerű versikék írása, képeslap, meghívó írása, egyszerű tár-

sasjáték tervezése, szabályainak megfogalmazása tanári segítséggel).

Ismert szavakat tartalmazó nyelvi fordulatok (pl. rímpárok) felfedezése és minta után való

önálló alkotása.


Egyszerű hétköznapi témájú írott szövegek a szavak, kifejezések, egyszerű mondatok és

rövid szövegek szintjén.

Témakörök a 4. évfolyamra

Ajánlott témakörök Óraszámok Kapcsolódási pon-

tok

Család

Én és a családom.

Családtagok bemutatása.

15 Környezetismeret:

együttélés a család-

ban.

Otthon

Otthonom, szűkebb környezetem.

Kedvenc játékaim.

.


lakóhelyi környezet.

Matematika: tájéko-

zódás a térben, hal-

mazok.

Étkezés

Kedvenc ételeim, italaim..

5 Környezetismeret: az

ember megismerése

és egészsége: táp-

anyag, élelmiszer,

étrend.

Matematika: halma-

zok, állítások igazsá-

gának eldöntése, ta-

pasztalati adatok le-

jegyzése, táblázatba

rögzítése.

Idő, időjárás

Évszakok és hónapok.

A hét napjai és napszakok.

8 Környezetismeret: az

idő mérése, az idő

kifejezése a minden-

napi kommunikáció-

ban;

a napszakok, az év-

szakok váltakozása.




Matematika: számok

írása, olvasása, állítá-

sok igazságának el-

döntése, tapasztalati

adatok lejegyzése,

táblázatba rögzítése.

Öltözködés Évszakok és ruhadarabok.

.

6 Környezetismeret;

technika, életvitel és

gyakorlat: egészséges

életmód - öltözködés.

Matematika: halma-

zok.

Sport

Testrészek és mozgás.

Kedvenc sportom.


testrészek, egészség-

védelem.

Testnevelés és sport:

mozgásos játékok.

Iskola, barátok

Iskolám, osztálytermünk.

Osztálytársaim, barátaim.


baráti kapcsolatok,

iskolai közösségek.

Matematika: tájéko-

zódás a térben, hal-

mazok.

Természet, állatok

Kisállatok.

Kedvenc állataim.

Állatok a ház körül. Vadon élő és állatkerti állatok.


élőlények csoportosí-

tása élőhely, táplál-

kozási mód, egyéb

tulajdonságok sze-

rint; változatos élővi-

lág.

Matematika: halma-

zok, adatgyűjtés, ada-

tok lejegyzése.

Ünnepek és hagyományok Az én ünnepeim.

Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában.


ünnepek, hagyomá-

nyok.

Fantázia és valóság

Kedvenc meséim, könyveim.

Képzeletem világa.

10 Dráma és tánc: dra-

matikus játékok.

Vizuális kultúra:

képzeletem világa.




Tartalom

Kommunikációs eszközök

1.A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Kezdeményezés és válasz

Köszönés: Hello Tom.

How are you?

Hi!

Hello Mary.

Fine, thanks.

Hi!

Elköszönés: Goodbye.

Bye!

See you tomorrow.

Good night

Goodbye.

Bye!

See you tomorrow.

Good night

Bemutatkozás, be-

mutatás:

What's your name?

My name is......

I'm ......

Hello.

Hi!

Köszönet és arra reagálás Thanks.

Thank you.

Not at all.

2.Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök

Tetszés, nem tetszés Do you like it?

Do you like bananas?

I like it. I don’t like it.

Yes, I do. / No, I don’t.

3.Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök

Dolgok, személyek

megnevezése, leeírása

What is it? What's this?

Who is this?

What colour is it?

It’s a …/ That’s a…

This is…

Blue.

Információkérés, in-

formációadás:

Is it a car?

What is it? What's this?

Have you got a ball?

Has she got a bag?

Is there…?

Do you want some toast?

Yes, it is. / No, it isn't.

It’s a …/ That’s a…

Yes, I have. / No, I haven't.

Yes, she has. / No, she hasn't.

Yes, there is. / No there isn't.

Yes, please.

Tudás, nemtudás: What is it? I know. / I don’t know.

Fogalomkörök




Fogalomkörök Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Cselekvés, történés,

létezés kifejezése Jelenidejűség

be – present forms

I’m young.

Are you tall? Yes, I am.

I’m not short.

there is / there are –

present forms

There’s a.… There are…

Modalitás Can (ability) I can swim.

Birtoklás kifejezése Possessive adjectives

my friend, your name,

his/her bag

Whose?

Whose hat is this?

Possessive …'s

have got – present

forms

It's Polly’s jumper..

I’ve got two friends.

I haven’t got a dog.

Have you got a kite? Yes,

I have.

Térbeli viszonyok Irányok, helymegha-

tározás

Prepositions,

Prepositional

Phrases, Adverbs

Here, there, on the left,

on the right, in, on,

under, opposite, next to,

between, …

Mennyiségi viszo-

nyok

Singulars and plurals

Regular and irregular

plurals

Boys, girls,

Children, people, men,

women …

Cardinal numbers 1-

20

Minőségi viszonyok Méret, szín What colour? What colour is it?

It’s red, blue, …

Logikai viszonyok Linking words And/or/but/because

A fejlesztés várt

eredményei a 4.

évfolyam végén

KER szintben nem megadható.

A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a cél-

nyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű,

ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek

lényegét.

Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önma-

gáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival.

Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában.

Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű,

rövid szövegeket alkot.







5. évfolyam

Időkeret Óraszám

Heti 3,5

Éves

kötelezően

előírt 113

126 szabadon fel-

használható 13

A szabadon felhasználható órák a tananyag elmélyítésére, gyakorlására szolgálnak.


Az 5. évfolyam megkezdésekor a tanulók már legalább egy év nyelvtanulási tapasztalattal

rendelkeznek. Hozzászoktak a célnyelvi óravezetéshez, megértik az órai tevékenységekre

vonatkozó rövid, egyszerű utasításokat.

Már ismernek hangzó és írott célnyelvi szövegeket, megtették az első lépéseket az idegen

nyelvi interakció és az összefüggő beszéd területén.

Elkezdték az írást az idegen nyelv tanulásának szolgálatába állítani, és egyszerű formában

használják az önkifejezés eszközeként is.

A feldolgozott tartalmak révén lehetőségük nyílt bepillantani egy, a sajátjukhoz részben ha-

sonló, részben attól eltérő kultúrába.

Az 5.évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja az,

a tanulók változatlanul kedvet érezzenek a nyelvtanulás iránt,

örömüket leljék a nyelvvel való foglalkozásban,

ébren maradjon kíváncsiságuk az idegen nyelvet beszélő emberek és kultúrájuk iránt,

nyitottak maradjanak az új ismeretek, tapasztalatok befogadására.

Fejlesztési egységek területei

beszédértés és a beszédkészség fejlesztése, de ebben az életkorban fokozatosan felzár-

kózik melléjük az olvasott szöveg értése és az írás is.

a készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommuni-

kációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. Az idegen nyelv elsajá-

títása továbbra is minden esetben kontextusba ágyazva, konkrét beszédhelyzetek so-

rán történik, melyekben a verbális és a nem verbális elemek természetes egységet

alkotnak.

a motiváció fenntartása érdekében fontos, hogy a tanulók a fejlettségi szintjüknek

megfelelő, változatos, érdekes és értelmes, kihívást jelentő tevékenységek során sa-

játítsák el az idegen nyelvet.




Fejlesztési

egység Hallott szöveg értése

Előzetes tu-

dás

Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az

egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szö-

vegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek folytatása, minta alapján

egyszerű szövegek alkotása.

A tematikai

egység neve-

lési-

fejlesztési

céljai

Kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés követése;

Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, , de továbbra is rövid, egysze-

rű tanári utasítások megértése.

Az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdések,

megnyilatkozások megértése.

A mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az isme-

rős szavak, fordulatok felismerése.

A megértést segítő feladatokra támaszkodva, néhány konkrét információ ki-

szűrése ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből.

Néhány, a megértést segítő alapvető stratégia segítséggel való alkalmazása.


Rövid, egyszerű tanári utasítások biztosabb megértése (pl. játékos feladatok; manuális tevé-

kenységek; mozgásos, játékos tevékenységek).

A tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló

szövegek megértése.


vegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, kö-

vetkeztetések levonása a témára,; a szöveg lényegének kiszűrése megértést segítő, változatos

feladatok segítségével.

A megértés során támaszkodás a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek,

képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre.

Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk összekapcsolása a témával kapcso-

latos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan.

Különböző beszélők segítséggel való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának

megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szük-

ség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat hangsúlyozva, megismételve beszél-

nek.


Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a kor-

osztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból ér-

kező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.




Fejlesztési egy-

ség Szóbeli interakció

Előzetes tudás Részvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszkö-

zök alkalmazásával.

A tematikai egy-

ség nevelési-


A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szó-

kinccsel és nonverbális elemekkel támogatva;

egyszerű kérdések feltevése ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű

nyelvi eszközökkel a hozzá intézett kérdésekre;

Segítséggel rövid beszélgetés folytatása ismert témákról, egyszerű nyelvi

eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal;

minta segítségével rövid beszélgetés folytatása a társakkal a tanult té-

mákról;

törekvés az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtésre, helyes

intonációval és megfelelő beszédtempóban.


A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel)

támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel.

Egy-egy szóval, rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osz-

tálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések-

re, kérésekre, felszólításokra.

Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz,

Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása

társakkal. segítséggel

Törekvés az egyre önállóbb kommunikációra, begyakorolt beszédfordulatokkal (pl. bemu-

tatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról,

társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés ki-

fejezése).

Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyará-

zat kérése.

Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése (pl.

beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás).

Aktív részvétel dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játé-

kokban; próbálkozás nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcso-

lódásra az ismert szavak, kifejezések, beszédfordulatok szintjén.


Dalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvésso-

rok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű

felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén alapuló szövegek.




Fejlesztési egység Összefüggő beszéd

Előzetes tudás Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult té-

mákról. A megismert versek, mondókák felidézése.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési cél-

jai

Rövid, egyszerű szövegek elmondása, illetve párbeszéd előadása

társaival közösen, tanári segítséggel;

egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott leírás adása saját

magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről,

eseményekről;

néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata;

munkájának bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel;

ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel,

intonációval és beszédtempóban.


Gyermekirodalmi mű (pl. vers, dal, mese), történet, cselekvéssor közös vagy önálló előadása

társak, másik osztály, szülők vagy tanárok részére.

Felkészülést követően nonverbális elemekkel támogatott egyszerű nyelvi eszközökkel, be-

gyakorolt beszédfordulatokkal megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal.

Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; Egyénileg vagy csoportban

létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása,

szóbeli bemutatása és értékelése).

Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy

önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy

hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével).


Dalok, versek, mesék, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatá-

sa), rövid szerepek, interaktív feladatok.


Előzetes tudás Részvétel olvasást igénylő nyelvi tevékenységekben, ismert szavak,

rövid szövegek elolvasása.

A tematikai egység


jai

A megértést segítő elemekre támaszkodva felismeri és megérti az

egyszerű szövegekben az ismert nevek, szavak és mondatok felis-

merése és megértése;

a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegének

megértése, segítséggel

az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatok elvégzése;

a készségek, képességek egyre kreatívabb használata az olvasott




szövegek értelmezéséhez;

érdeklődés fenntartása a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alko-

tásai iránt.


Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése.

Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése,

képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása).

Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, a szövegek feladatokon keresztül történő

feldolgozása.

Különböző műfajú szövegek (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek) közös olvasása.

Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaiga-

zítás).

Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novel-

lák).


Történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képes-

lapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában.

Fejlesztési egység Íráskészség

Előzetes tudás Részvétel írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekben, s ezek

során rövid szavak, mondatok másolása.

A tematikai egység


jai

Megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfe-

lelő témájú rövid szövegek alkotása;

írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdé-

sekre;

a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli fela-

datok elvégzése;

részvétel írásbeli nyelvi játékokban;


Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása.

Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus ké-

peslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail).

Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők).

Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek megvál-

toztatása, átírása.

Egy-két mondatos üzenet, illetve bejegyzés írása internetes közösségi oldalon, blogban vagy

fórumban.


Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adat-

lap, bejegyzés, dalszöveg.




Témakörök az 5. évfolyamra

A 4. évfolyamon megismert témakörök a tanulók életkorának megfelelően új szempontból,

magasabb nyelvi szinten újra feldolgozhatók és bővíthetők, ezért az új témák mellett ezek is

szerepelnek a táblázatban.

Témakörök Óraszámok Kapcsolódási pontok

Család



Családi események, közös prog-

ramok.

Családi ünnepek.

15 Történelem, társadalmi és ál-

lampolgári ismeretek: család és

lakóhely.

Erkölcstan: társas kapcsolatok,

szokások.

Technika, életvitel és gyakorlat:

időbeosztás, napirend.

Otthon

Otthonom, szűkebb környezetem

Lakóhelyiségek, bútorok, beren-

dezési tárgyak.

Kedvenc játékaim.

10 Természetismeret: lakóhelyi

környezet.

Matematika: tájékozódás a tér-

ben, halmazok.

Hon- és népismeret: az én váro-

som, falum.

Étkezés

Napi étkezések.

Kedvenc ételeim, italaim.

4 Természetismeret: az ember

megismerése és egészsége: ét-

rend.

Matematika: halmazok, diag-

ramok készítése, értelmezése,

táblázatok olvasása.

Idő, időjárás

Az óra.


A hét napjai és a napszakok.

8 Természetismeret: az időjárás

tényezői, ciklusok a természet-

ben.

Matematika: számok írása, ol-

vasása, állítások igazságának

eldöntése, tapasztalati adatok

lejegyzése, táblázatba rögzítése.

Öltözködés

Évszakok és ruhadarabok.

Kedvenc ruháim.


lampolgári ismeretek: öltözkö-

dés, divat.




Matematika: halmazok.

Sport


Sportok, sportfelszerelések.

Kedvenc sportom.


megismerése és egészsége: test-

részek.

Testnevelés és sport: mozgásos

játékok, sportversenyek, szabá-

lyok.

Iskola, barátok


Tantárgyaim, tanáraim.


14 Erkölcstan: társas kapcsolatok:

barátság, szeretet, tisztelet, segí-

tő kapcsolat.

Szabadidő, szórakozás

Szabadidős tevékenységek, ked-

venc időtöltésem.

.

10 Testnevelés és sport: sportok.

Ének–zene: zenehallgatás.

Dráma és tánc: színház, előadá-

sok.

Vizuális kultúra: múzeumok,

kiállítások.


Kisállatok.

Kedvenc állataim.

Állatok a ház körül.

Vadon élő és állatkerti állatok.

Állatok a nagyvilágban.

Növények az otthonomban, isko-

lámban.

14 Természetismeret: élőlények a

ház körül, az állatok életmódjá-

nak főbb jellemzői, szoba- vagy

kerti növények gondozása, ér-

dekes növények; a Föld szépsé-

ge, egyedisége: a Kárpát-

medence és hazánk nagytájai,

növénytakarója és élővilága.


Ünnepek és szokások

Az én ünnepeim.

Ünnepek itthon és a nagyvilág-

ban.

6 Technika, életvitel és gyakorlat;

történelem, társadalmi és ál-

lampolgári ismeretek: hétköz-

napok, ünnepek.

Város, bevásárlás

Városok, települések, falvak.

Épületek, utcák.

Tájékozódás, útbaigazítás.


lampolgári ismeretek: falvak és

városok, közlekedés.

Matematika: irányok, térbeli

alakzatok.


közlekedés, vásárlás.


som, falum.




Utazás, pihenés

.

Közlekedési eszközök.

3 Technika, életvitel és gyakorlat:

közlekedés.


som, falum, a hazai táj, a világ-

örökség elemei.


Kedvenc olvasmányaim, könyve-

im.


10 Dráma és tánc: dramatikus já-

tékok.

Vizuális kultúra: képzeletem

világa, műalkotások.

Zene, művészetek

Kedvenc zeném, együttesem.

Film- és színházi élményeim,

múzeumlátogatás.

5 Ének-zene: zenehallgatás.


sok.

Rajz és vizuális kultúra: múze-

umok, kiállítások.

Környezetünk védelme

Veszélyeztetett állat- és növény-

világ.

5 Természetismeret: környezeti

rendszerek állapota, védelme,

fenntarthatósága.

Matematika: diagramok készí-

tése, értelmezése, táblázatok

olvasása.

Tartalom

Az alábbi táblázatok az egyes KER-szintekhez rendelten tartalmazzák azokat a kommuniká-

ciós eszközöket és fogalomköröket (nyelvi eszköztár), valamint a hozzájuk tartozó angol

nyelvi példákat, amelyeknek megvalósítására az adott szinten lehetőség van. Mivel a kommu-

nikációs eszközök és a fogalomkörök szintről szintre bővülnek, az újonnan belépő, a korábbi

szinteken még nem megvalósuló elemekhez tartozó példák dőlt betűvel szerepelnek.

A kommunikációs eszközök csoportosítása a következő:

1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök

4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök

6. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök

A fogalomkörök az alábbi viszonylatok kifejezésére szolgálnak:

1. Cselekvés, történés, létezés

2. Birtoklás

3. Térbeli viszonyok




4. Időbeli viszonyok

5. Mennyiségi viszonyok

6. Minőségi viszonyok

7. Logikai viszonyok




Köszönés: Good morning/afternoon/evening.

Hello Tom.

Hello, how are you?

Hi!

How do you do?

Good morning,

Good morning.

Hello Mary.

And you?

Hi!

Very well, thank you. And how

about you?

Elköszönés:

Goodbye.

Bye.

Good night.

Goodbye.

Bye.

Good night.

Köszönet és arra reagálás:

Thanks.

Thank you.

Thank you very much.

Not at all.

That’s all right.

No problem.

Bemutatkozás, bemutatás: My name is…

What's your name?

Hello.

Hi! I'm .....

Érdeklődés hogylét iránt

és arra reagálás

How are you feeling today?

Fine. / OK / All right.

Telefon felvétele Oxford, five oh two double one. Hello, this is Ms Brown

speaking.

Gratulációk, jókívánságok

és arra reagálás:

Happy Birthday / Christmas / New year!

Many happy returns (of the day)

Congratulations!

Have a nice holiday.

All the best.

Cheers!

Happy Birthday / Christmas /

New Year!

Thank you.

Thank you, the same to you.

Cheers!





Valaki igazának

elismerése és el nem

ismerése:

You are right. You are wrong.

Egyetértés, egyet nem

értés:

Do you agree?

What’s your opinion?

How do you feel about it?

OK

All right.

I think he’s wrong/right.

Tetszés, nem tetszés: Do you like Greek food?

What do you think of the new teacher?

I think it’s great.

I don’t like it.

He looks nice.

Akarat, kívánság: Would you like a biscuit? I’d like an ice-cream, please


Dolgok, személyek, he-

lyek megnevezése, leírása:

What is it?

What’s it in English?

What is his house like?

There are two chairs here.

It’s…/ That’s…/ It’s a kind

of…/It’s used for…

It’s big and comfortable.

Információ kérése, adása:

Are you all right?

When are the guests coming?

Yes, I am.

At 6 p.m.

Tudás, nemtudás: Where is she? I have no idea.

4.A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök

Kérés és arra reagálás: Can you give me a pen?

Would you pass me the sugar please?

Yes, sure. / I’m afraid I can’t.

Yes, of course.

Javaslat és arra reagálás Let’s go to the cinema tonight. Good idea.


Megértés biztosítása: Betűzés kérése, betűzés

Nem értés

Can you spell it for me? It

spells…

Sorry, I don’t understand.

Could you understand?

Sorry, what does that mean?




Fogalomkörök


Cselekvés, törté-

nés, létezés kife-

jezése

Jelenidejűség be

Present simple

Present continuous

am/is/are

When do you get up? I don’t drink

milk.

What is she doing?

I’m not listening. I’m leaving.

Birtoklás kifeje-

zése

Possessive adj.

Genitive ’s

have (got)

my, your, his/her/its,our, their dog

Kate’s brother

Whose?

Have you got a cat?

Térbeli viszonyok Irányok, helymeg-

határozás

Prepositions,

prepositional phrases,

adverbs

there is/are

here, there, on the left, on the right,

in, on, under, opposite, next to,

between, …

There’s a computer on the desk.

Időbeli viszonyok Időpont When?

When? What time?

What’s the time?

Now,

at 5 o’clock, on Monday

In the morning, at night …

It’s quarter to eight.

Mennyiségi vi-

szonyok

Irregular plurals

Cardinal numbers 1-100

Ordinal numbers

children, people, men, women …

first, second…

Minőségi viszo-

nyok

What’s it like? What colour is it?

Modalitás Can – ability

Must

I can swim.

I must have a rest.

Logikai viszo-

nyok

Linking words and / or / but / because

Szövegösszetartó

eszközök

Articles

some + plural noun

any + plural noun

some + singular noun

any + singular noun

Personal pronouns

Demonstrative pronouns

Indefinite pronouns

a, an, the

There are some pencils in the bag.

Have you got any sisters?

I haven’t got any matchboxes.

There’s some water in the vase.

There isn’t any juice in my glass.

I, he, they…

This, that, these, those

Somebody, anybody, nobody,

everybody




A fejlesztés várt

eredményei az 5.

évfolyam végén

A1 szinthez közelítő nyelvtudás:

A tanuló egyre inkább megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalma-

zott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid

megnyilatkozásokat, szövegeket.

Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal még segítséget

igényelve kommunikál.

Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tar-

talmát.

Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír.

6. évfolyam

Időkeret Óraszám

Heti 3,5

Éves

kötelezően

előírt 113

126 szabadon fel-

használható 13



Jelentősen bővül a tanulók szókincse. A nyelvtani szerkezeteket továbbra is kontextusba

ágyazva sajátítják el, de fokozatosan felébred az érdeklődésük a célnyelv szabályrendszere és

az anyanyelvükhöz hasonló, illetve attól eltérő nyelvi jelenségek iránt. A helyes nyelvhaszná-

lat elsajátításában nagy szerepe van a nyelvi input minőségének és mennyiségének, valamint a

tanulói megnyilatkozások esetében a pozitív tanári visszajelzésnek.

fontos célkitűzés, hogy a tanulók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése szoros

összefonódásban és kölcsönhatásban történjen a fejlesztési szakaszra vonatkozó neve-

lési célokkal és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi

kommunikációval, a szociális kompetenciával, az esztétikai-művészeti tudatossággal

és kifejezőképességgel, valamint az önálló tanulással.




Fokozatosan egyre nagyobb szerepet kap a digitális kompetencia, hiszen az IKT-

eszközök használata idegen nyelven is az információszerzés és információcsere kor-

szerű és hatékony eszköze.

A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 6. évfolyam végére elérjék a KER szerinti

A1 szintet.

Fejlesztési

egység Hallott szöveg értése

Előzetes tu-

dás

Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az

egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szö-

vegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek folytatása, minta alapján

egyszerű szövegek alkotása.

A tematikai

egység neve-

lési-

fejlesztési

céljai

A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel

támogatott célnyelvi óravezetés követése;

az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, kevesebb nonverbális elemmel

támogatott és bővülő szókinccsel megfogalmazott, de továbbra is rövid, egy-

szerű tanári utasítások megértése;

az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdések, né-

hány rövid mondatból álló megnyilatkozások megértése;

a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az isme-

rős szavak, fordulatok felismerése, ezekből következtetés a szövegek témájá-

ra;

a megértést segítő feladatokra támaszkodva a lényeg és néhány konkrét in-

formáció kiszűrése ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből;

néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása.


A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott cél-

nyelvi óravezetés növekvő biztonsággal történő követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a

közös munka megszervezése, eszközhasználat).

Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos feladatok;

manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek).

A tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló

szövegek megértése.


vegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, kö-

vetkeztetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének

kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével.

A megértés során egyre tudatosabb támaszkodás a hallott szövegeket kísérő nonverbális ele-

mekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre.

Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása

a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tarta-

lomra vonatkozóan.

Különböző beszélők egyre biztosabb megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának

megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szük-

ség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat hangsúlyozva, megismételve beszél-




nek.


Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a kor-

osztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból ér-

kező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.

Fejlesztési egy-

ség Szóbeli interakció

Előzetes tudás Részvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszközök

alkalmazásával.

A tematikai

egység nevelési-


A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókincs-

csel és nonverbális elemekkel támogatva;

egyszerű kérdések feltevése ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű

nyelvi eszközökkel a hozzá intézett kérdésekre;

rövid beszélgetés folytatása ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel,

begyakorolt beszédfordulatokkal;

rövid beszélgetés folytatása a társakkal a tanult témákról;

rövid, egyszerű szövegek közös előadása; az ismert szöveg célnyelvi nor-

mákhoz közelítő kiejtése, helyes intonációval és megfelelő beszédtempó-

ban.


A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel)

támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel.

Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációk-

hoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszó-

lításokra.

Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni szükségle-

tekhez kapcsolódva.

Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása

társakkal.

Kommunikálás begyakorolt beszédfordulatokkal (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés,

köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezeté-

ről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése).

Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyará-

zat kérése.

Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és al-

kalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás).

Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos

megfigyelésekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel.

Aktív részvétel dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játé-

kokban; nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás az is-

mert szavak, kifejezések, beszédfordulatok szintjén.


Dalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvésso-

rok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű




felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén alapuló szövegek.


Előzetes tudás Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult té-

mákról. A megismert versek, mondókák felidézése.

A tematikai egység


jai

Rövid, egyszerű szövegek elmondása, illetve párbeszéd előadása

társaival közösen, tanári segítséggel;

egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírás

adása saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élő-

lényekről, eseményekről;

néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata;

a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések össze-

kapcsolása kötőszavakkal;

munkájának bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel;

ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel,

intonációval és beszédtempóban.


Gyermekirodalmi mű (pl. vers, dal, mese), történet, cselekvéssor közös vagy önálló előadása

társak, másik osztály, szülők vagy tanárok részére.

Felkészülést követően nonverbális elemekkel támogatott egyszerű nyelvi eszközökkel, be-

gyakorolt beszédfordulatokkal megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal.

Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselek-

véssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután).

Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. kö-

zös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése).

Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy

önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy

hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével).


Dalok, versek, mesék, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatá-

sa), rövid szerepek, interaktív feladatok.


Előzetes tudás Részvétel olvasást igénylő nyelvi tevékenységekben, ismert szavak,

rövid szövegek elolvasása.

A tematikai egység


jai

A megértést segítő elemekre támaszkodva felismeri és megérti az

egyszerű szövegekben az ismert nevek, szavak és mondatok felis-

merése és megértése;

a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegének

megértése;

egyszerű, autentikus szövegekből néhány alapvető információ ki-

szűrése;

az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatok elvégzése;




a készségek, képességek kreatív használata az olvasott szövegek

értelmezéséhez;

érdeklődés kialakítása a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alko-

tásai iránt.


Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése.

Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése,

képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása).

Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon

keresztül történő feldolgozása.

Különböző műfajú szövegek (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek) közös olvasása.

Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról)

tárgyszerű információ szerzése.

Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaiga-

zítás).

Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novel-

lák).


Történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képes-

lapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában.


Előzetes tudás Részvétel írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekben, s ezek

során rövid szavak, mondatok másolása.

A tematikai egység


jai

Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása;

Megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfe-

lelő témájú rövid szövegek alkotása;

írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdé-

sekre;

a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli fela-

datok elvégzése;

részvétel írásbeli nyelvi játékokban;

a meglévő szókincs, tudás képes kreatív alkalmazása az őt érdeklő

témájú, egyszerű szövegek írásához.


Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása.

Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása,

emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése).

Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus ké-

peslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail).

Egyszerű, autentikus kérdőívek, adatlapok kitöltése.

Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők).

Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek megvál-

toztatása, átírása.

Különböző típusú szövegek kreatív írása (pl. napló, dalszöveg, listaversek, szabadversek).




Egy-két mondatos üzenet, illetve bejegyzés írása internetes közösségi oldalon, blogban vagy

fórumban.


Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adat-

lap, bejegyzés, dalszöveg.




Témakörök az 6. évfolyamra

Az előző évfolyamokon megismert témakörök a tanulók életkorának megfelelően új szem-

pontból, magasabb nyelvi szinten újra feldolgozhatók és bővíthetők, ezért az új témák mellett

ezek is szerepelnek a táblázatban.

Témakörök Óraszámok Kapcsolódási pontok

Család




ramok.

Családi ünnepek.

Napirend.



lakóhely.

Erkölcstan: társas kapcsolatok,

szokások.


időbeosztás, napirend.

Otthon

Otthonom, szűkebb környezetem


dezési tárgyak.

Kedvenc játékaim.

Lakóhelyem, tágabb környeze-

tem.

10 Természetismeret: lakóhelyi

környezet.


ben, halmazok.


som, falum.

Étkezés

Napi étkezések.


Egészséges táplálkozás.

Receptek, főzés, sütés.



rend.

Matematika: halmazok, diag-

ramok készítése, értelmezése,

táblázatok olvasása.

Idő, időjárás

Az óra.



Időjárás, időjárási jelenségek

megfigyelése.

6 Természetismeret: az időjárás

tényezői, ciklusok a természet-

ben.

Matematika: számok írása, ol-

vasása, állítások igazságának

eldöntése, tapasztalati adatok

lejegyzése, táblázatba rögzítése.

Öltözködés

Évszakok és ruhadarabok.

Kedvenc ruháim.

Divat.



dés, divat.


Sport



megismerése és egészsége: test-





Kedvenc sportom.

Sportversenyek.

részek.



lyok.

Iskola, barátok




Tanórán kívüli közös programja-

ink.

Iskolai élet más országokban.


barátság, szeretet, tisztelet, segí-

tő kapcsolat.




Internet, interaktív játékok.

Közös időtöltés barátokkal.




sok.


kiállítások.


Kisállatok.

Kedvenc állataim.

Állatok a ház körül.

Vadon élő és állatkerti állatok.

Állatok a nagyvilágban.

Növények az otthonomban, isko-

lámban.

Kontinensek, tájegységek.

8 Természetismeret: élőlények a

ház körül, az állatok életmódjá-

nak főbb jellemzői, szoba- vagy

kerti növények gondozása, ér-

dekes növények; a Föld szépsé-

ge, egyedisége: a Kárpát-

medence és hazánk nagytájai,

növénytakarója és élővilága.



Az én ünnepeim.


ban.

6 Technika, életvitel és gyakorlat;

történelem, társadalmi és ál-


napok, ünnepek.



Épületek, utcák.


Üzletek, bevásárlóközpontok,

piac.

Vásárlás.

Az én városom/falum.


lampolgári ismeretek: falvak és

városok, közlekedés.

Matematika: irányok, térbeli

alakzatok.




som, falum.




Utazás, pihenés

Vakáció, nyaralás.

Táborok, osztálykirándulás.


11 Technika, életvitel és gyakorlat:

közlekedés.



örökség elemei.


Kedvenc olvasmányaim, könyve-

im.


10 Dráma és tánc: dramatikus já-

tékok.


világa, műalkotások.

Zene, művészetek


Film- és színházi élményeim,

múzeumlátogatás.

5 Ének-zene: zenehallgatás.


sok.

Rajz és vizuális kultúra: múze-

umok, kiállítások.



világ.

Nevezetes napok: Fák és mada-

rak Napja, a Víz Világnapja, a

Duna Napja.

Szelektív hulladékgyűjtés.

7 Természetismeret: környezeti


fenntarthatósága.

Matematika: diagramok készí-

tése, értelmezése, táblázatok

olvasása.

Egészséges életmód

A rendszeres testedzés.

A helyes táplálkozás.



rend.


egészséges életmód.

Kommunikációs eszközök A1



Megszólítás Excuse me. Pardon?




Köszönés How do you do?

Good morning.

Hello Tom.

Hello, how are you?

Hi!

How do you do?

Good morning.

Hello Mary.

Very well, thank you. And

how about you?

Hi!

Elköszönés

Goodbye.

Bye-bye!

Good night.

Take care.

Goodbye.

Bye!

Good night.

Thanks. Bye!

Köszönet és arra reagá-

lás

Thanks.


Thanks a lot.

It’s very kind of you.

Not at all.

You are welcome.

No problem.

Don’t mention it.

Bemutatkozás, bemuta-

tás

My name is…

May I/Can I/ Let me introduce myself.

May I/Can/ Let me introduce you to

Rosy?

Hello.

Hi!

Pleased to meet you. Nice

to meet you.

Érdeklődés hogylét

iránt és arra reagálás


What’s the matter?

Fine. / OK / All right. Much

better, thanks. Not very

well, I am afraid.

Bocsánatkérés és arra

reagálás

I am sorry. I am very sorry.

I beg your pardon.

That’s all right.

It doesn’t matter. Never

mind.

Gratulációk, jókíván-

ságok és arra reagálás

Happy Christmas/New year/Birthday!


Congratulations!

Happy Christmas /New

Year/ Birthday!

Thank you.

Thank you, the same to

you.

Telefon felvétele Oxford, five oh two double one. Hello, this is Ms Brown

speaking.

Telefonon bemutatkozás Hello, this is Mary Smith speaking.


Véleménykérés, és arra

reagálás

What do you think? How do you like

it?

I think it is rather strange. I

like it.

Valaki igazának az el-

ismerése és el nem is-

merése



értés

Do you agree?



OK.

All right.


Tetszés, nem tetszés Do you like Greek food?

What do you think of my boyfriend?

I think it’s great. I don’t

like it.

He looks nice.




Akarat, kívánság Would you like a biscuit? I’d like an ice-cream,

please.


Dolgok, személyek

megnevezése, leírása

What is it?






Információ kérés, adás

Are you all right?


Yes, I am.

At 6 p.m.

Tudás, nemtudás Where is she? I have no idea.


Kérés és arra reagálás Can you give me a pen?

Yes, sure. Yes, of course.

I’m afraid I can’t.

Javaslat és arra reagá-

lás

Let’s go to the cinema tonight. Good idea.

Meghívás és arra rea-

gálás

Are you free on Tuesday?

Let’s meet on Sunday.

Yes, I am.

Good idea.

Kínálás és arra reagá-

lás

Have an orange.

Here you are.

Yes, please. No, thank you.

Thank you.


Megértés biztosítása Did you say the castle?

Visszakérdezés, ismét-

léskérés

Can you spell it for me? It spells…

Nem értés, betűzés ké-

rése, betűzés



Sorry, what does that mean?

Fogalomkörök A1


Cselekvés, történés,

létezés kifejezése

Jelenidejűség Present

When do you get up? I

don’t drink milk.

Present Continuous

Why is she crying? I’m not

listening. I’m leaving.




Múltidejűség Past Simple

And then she kissed me.

Why didn’t you come

yesterday?

Jövőidejűség Going to

What are you going to do

on Saturday?

Birtoklás kifejezése Present forms of

have

I have five friends at

school.

Possessive adj. My, your, his/her/its, our,

their dog

Genitive ’s

Kate’s brother

Whose?

Térbeli viszonyok Irányok, helymegha-

tározás

Prepositions,

Prepositional

Phrases, Adverbs

Here, there, on the left, on

the right, in, on, under,

opposite, next to, between,

…

Időbeli viszonyok

Gyakoriság How often?

Always, often, sometimes,

never, once/twice a week,

every day.

Időpont When?

What time?

What’s the time?

Now,

Yesterday, last week, two

years ago,

Tomorrow, next week

In 1997, in July, at 5

o’clock, on Monday

It’s eight.


Mennyiségi viszo-

nyok

Singulars and

plurals

Regular and

irregular plurals

Boys, girls,

Children, people, men,

women …

Cardinal numbers

1-100

Ordinal numbers first, second…

Countable nouns

Uncountable nouns

How many CDs have you

got?

I’ve got a lot of/few CDs.

How much money have you

got?

I’ve got a lot of/little

money.




Minőségi viszo-

nyok

Comparative and

superlative of short

adjectives

Irregular

comparative and

superlative forms of

adjectives

Tom’s younger than Sue.

Mary is the prettiest girl.

Good/bad (better, worse)

What’s it like? What colour

is it?

Modalitás Can (ability) I can swim.

Logikai viszonyok Linking words And/or/but/because

Szövegösszetartó

eszközök

Articles

Some+plural noun

any+plural noun

Some +singular

noun

Any +singular noun

Nominative and

Accusative of

personal pronouns

Demonstrative

pronouns

Indefinite pronouns

A, an, the

There are some pencils in

the bag.


I haven’t got any

matchboxes.

There’s some water in the

vase.

There isn’t any juice in my

glass.

I, he, they…

Me, him, them…


Somebody, anybody,

nobody, everybody

A fejlesztés várt

eredményei a 6.

évfolyam végén

A1 szintű nyelvtudás:

A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott cél-

nyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid

megnyilatkozásokat, szövegeket.

Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommu-

nikál.

Felkészülés után elmond rövid szövegeket.

Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét,

tartalmát.

Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott

szövegeket alkot.




7. évfolyam

Időkeret Óraszám

Heti 3

Éves

kötelezően

előírt 97

108 szabadon fel-

használható 11



A1 szintű nyelvtudással lépnek be a további nyelvtanulási folyamatba. Ez a Közös európai

referenciakeret (KER) megfogalmazásában azt jelenti, hogy „alapszintű” és ezen belül „mi-

nimumszintű” nyelvismerettel rendelkeznek.

Az előző fejlesztési szakaszokban, elsősorban osztálytermi keretek között, már számos olyan

helyzetben kipróbálták magukat, amelyekben bizonyos feladatok megoldásához elengedhetet-

lenül szükségük volt a nyelvismeretre.

Elsődleges cél: a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának fejlesztése.

Ez továbbra is szoros kölcsönhatásban történik az adott életkori szakaszra megfogal-

mazott nevelési célokkal,

és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, a

szociális kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, vala-

mint a hatékony, önálló tanulás területén.

Egyre nagyobb szerepet kap a digitális kompetencia. A tanulás tartalmai révén további

kapcsolódási pontok alakulnak ki a természettudományos és technikai kompetencia,

valamint a munkaformák révén a kezdeményezőképesség fejlesztésével.

A nyelvi készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommuni-

kációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak.

A tanulók egyre több autentikus szövegfajtával ismerkednek meg, bővül a szókincsük, széle-

sedik nyelvtani ismereteik köre, egyre magabiztosabban tudják megvalósítani beszédszándé-

kaikat




A nyelvtanulás iránti motiváció fenntartása szempontjából meghatározó jelentősége van a

témák gondos megválasztásának, és annak, hogy a tanulók kívánságára időről-időre olyan

témák is feldolgozásra kerüljenek, amelyek aktuálisan érdeklik, foglalkoztatják őket.

Ebben a fejlesztési szakaszban tovább bővül azoknak a nyelvtanulási stratégiáknak a köre,

amelyeket a tanulók megismernek és alkalmaznak a nyelvórákon. Ezek fokozatos elsajátítása

lehetővé teszi számukra, hogy az iskolán kívül is egyre inkább hasznosítsák, fejlesszék nyelv-

tudásukat

Fejlesztési egység Hallott szöveg értése

Előzetes tudás A1 nyelvi szint, azaz a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalma-

zott célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szöve-

gekhez kapcsolódó feladatok megoldása.

A tematikai egység


jai

Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások

tudatos megértése;

az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések

megértése;

a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szó-

és beszédfordulatok felismerése, a lényeg és néhány alapvető in-

formáció kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből,

részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra

támaszkodva;

néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkal-

mazása.


Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott

célnyelvi óravezetés folyamatos követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka

megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése.

Ismert témákhoz kapcsolódó rövid kérések és kijelentések megértése.

Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szöve-

gek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése a szöveg lényegének,

néhány konkrét információnak a kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével.

Ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben a beszélők gondolatmenetének

követése a tanult nyelvi eszközökre támaszkodva, a beszédhelyzetet figyelembe vételével.

Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyel-

vi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított

tempóban.


Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát bemu-

tató multimédiás anyagok, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótár-

sakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári be-

széd, interaktív feladatok.





Előzetes tudás A1 nyelvi szint, azaz egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt

beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció.



Egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban

kommunikáció ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel,


kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válasz-

adás a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédek folyta-

tása;

az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő hasz-

nálata útján;

törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és

beszédtempóra.


Tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezése, egyre bő-

vülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel.

Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása.

Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, illetve ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi eszközök-

kel.

Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egy-

szerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések feltevése, kérések, felszólítások megfogal-

mazása, illetve az azokra történő válaszadás.

Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszél-

getésben.

Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán kommunikálás

célnyelvi beszélőkkel.


kalmazása (pl. a kommunikáció fenntartása, követése, lezárása).


Rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, felszólí-

tások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló

szövegek, spontán megnyilvánulások.


Előzetes tudás A1 nyelvi szint, azaz felkészülés után rövid szövegek elmondása.



Rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok al-

kalmazásával, összefüggő beszéd saját magáról és közvetlen kör-

nyezetéről;

munkája bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel;

rövid, egyszerű történetek mesélése;

egyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat, indoklás megfo-

galmazása;

egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata;

a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések kifejezése;




a megértést segítő legfontosabb stratégiák alkalmazása;

a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó

alkalmazása.


Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása is-

mert témákról, felkészülés után.

Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szer-

kezetekkel, mondatfajtákkal.

Minta alapján összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcso-

lása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután ) Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás

rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és ér-

tékelése).

Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás utáni elismétlése, a célnyelvi normá-

hoz közelítő kiejtés gyakorlása.


Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka bemuta-

tása), előadás, prezentáció, témakifejtés.


Előzetes tudás A1 nyelvi szint, azaz közös feldolgozást követően egyszerű olvasott

szövegek lényegének, tartalmának megértése.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése;

az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szöve-

gekben;

az életkornak megfelelő témájú autentikus szövegek lényegének meg-

értése,

az olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése;

tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról;

az érdeklődés fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művé-

szeti alkotások iránt.


Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése

(pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról).

Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étla-

pon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben).

Egyszerű üzenetek, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések megértése.

Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása.


Ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, mesék, rövid történetek, versek,

dalszövegek, cikkek a korosztálynak szóló újságokból és holnapokról, útleírások, hirdetések,

plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai, kép-


Sportiskolai Általános Iskola 45 Helyi tanterv – 2013


regények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági elő-

írások, magánlevelek.


Előzetes tudás

A1 nyelvi szint, azaz ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása;

mintát követve különböző műfajú és a tanulók életkorának megfelelő

témájú szövegek alkotása.

A tematikai egység


jai

Összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos

témákról;

gondolatok kifejezése egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mon-

datsorokban;

a nyelvismeret kreatívan alkalmazása egyszerű szövegek írására az

őt érdeklő, ismert témákról;

az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeinek

felismerése.


Szavak és rövid szövegek másolása és diktálás utáni leírása.

Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos

témákról,

Egyszerű írásos minták követése, kreatív átdolgozása, aktuális, konkrét és személyes tartal-

makkal való megtöltése (pl. egyszerű, személyes témákról minta alapján vers, dalszöveg, rap

írása).

Gondolatok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután).

Gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek követése saját írásmű lét-

rehozása során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula).


Leírás, ismertető, képaláírás, élménybeszámoló, párbeszéd, üzenet, levél, email, SMS,

blogbejegyzés.

Témakörök a 7. évfolamra

Az 5–6. évfolyamon megismert témakörök a tanulók életkorának megfelelően új szempont-

ból, magasabb nyelvi szinten újra feldolgozhatók és bővíthetők, ezért az új témák mellett ezek

is szerepelnek a táblázatban.

Témakörök Óraszám Kapcsolódási pontok




Család


Családtagok bemutatása, család-

fa.


ramok.

Családi ünnepek.


család, otthon; az ember az idő-

ben: gyermekkor, felnőttkor,

öregkor.

Hon- és népismeret: családunk

története


családi munkamegosztás.

Otthon

Otthonom, szűkebb környeze-

tem.


dezési tárgyak.


tem.

.

6 Matematika: tájékozódás a tér-

ben.

Történelem, társadalmi és ál-


lakóhely.


som, falum.

Étkezés

Napi étkezések.



Receptek, főzés, sütés, főzőmű-

sorok.

.

5 Biológia-egészségtan: táplálko-

zás.

Kémia: egészséges táplálkozás: a

zsírok és cukrok szerepe.



Matematika: halmazok, diagra-

mok készítése, értelmezése, táb-

lázatok olvasása.

Idő, időjárás

Az óra.



Időjárás.

Időjárási rekordok.

Időjárási jelenségek..

6 Földrajz: éghajlat és lakóhelyek;

időjárási, éghajlati elemek.

Fizika: természeti katasztrófák.

Öltözködés

Ruhadarabok.

Kedvenc ruháim.

Divat világa.



dés, divat.

Erkölcstan: szokások, társadalmi

szabályok.

Sport


Kedvenc sportom.

5 Biológia-egészségtan: az ember

megismerése és egészsége.





.Sportversenyek, olimpia.



lyok.

Iskola, barátok





ink.



barátság, szeretet, tisztelet, egy-

más segítése.




Mozi, színház, zenehallgatás,

kiállítások.





sok.


kiállítások.

Informatika: Az információs

technológián alapuló kommuni-

kációs formák, médiainformati-

ka.


Kedvenc állataim.

Kisállatok, felelős állattartás.


Hazánk és más országok, más

kontinensek élővilága.

4 Biológia-egészségtan: a termé-

szetföldrajzi környezet és az élő-

világ összefüggései.

Földrajz: földrészek és óceánok,

felszínformák, hazánk természeti

adottságai; Európán kívüli konti-

nensek, tájak, országok.


hobbiállatok gondozása.


Az én ünnepeim.


ban.



napok, ünnepek.

Hon- és népismeret: találkozás a

múlttal: ünnepeink eredete és

szokásrendje.



Épületek, utcák.




ben, térbeli alakzatok.

Földrajz: országok, városok.




piac.

Vásárlás.

Látnivalók, nevezetességek a

lakóhelyemen.



örökség elemei.



Utazás, pihenés




Utazás belföldön.

5 Földrajz: tájékozódás a földrajzi

térben, Európa, Európán kívüli

kontinensek, tájak, országok.

Biológia-egészségtan: az erdők

világa.



örökség elemei.


Kedvenc olvasmányaim, köny-

veim.


Utazás a jövőbe.

6 Dráma és tánc: dramatikus játé-

kok.


világa.

Zene, művészetek


Film- és színházi élményeim.

Kedvenc múzeumom.

Kiállítások, rendezvények, kon-

certek.

Zenei világnap.

6 Ének–zene: zenehallgatás.


sok.


kiállítások.



világ.



Duna Napja.


Környezettudatos viselkedés.

4 Biológia-egészségtan: környezeti


fenntarthatósága.

Fizika: energiatermelési eljárá-

sok.

Földrajz: globális problémák,

fenntarthatóság, védett hazai és

nemzetközi természeti értékek

példái.


tudatos vásárlás, egészséges

életmód.




Betegségek és megelőzésük.

5 Biológia-egészségtan: betegsé-

gek megelőzése.






Felfedezések

Nagy földrajzi felfedezések.

.


lampolgári ismeretek: felfedezők

és feltalálók.

Hon- és népismeret: a magyar

tudomány és kultúra eredményei

a világban.

Tudomány, technika

Feltalálók és találmányok.

3 Biológia-egészségtan: tudo-

mánytörténet.



a világban.

Múltunk és jövőnk

Családom múltja, gyökereim.

Az én jövőm.

Iskolám múltja, jelene.

A jövő iskolája.

Lakóhelyem régen és most.

.


lampolgári ismeretek: különböző

korszakok, globális problémák.

Hon- és népismeret: Az én vilá-

gom. Találkozás a múlttal.

Földrajz: településtípusok; kör-

nyezettudatosság, környezetvé-

delem.

Erkölcstan: a munka világa.


pályaorientáció: szakmák, fog-

lalkozások.

Média, kommunikáció

Internet, interaktív játékok, kö-

zösségi oldalak.

Infokommunikációs eszközök a

mindennapokban.

A média szerepe a hétköznapok-

ban.

.

.


lampolgári ismeretek: hírközlés.

A média és a nyilvánosság sze-

repe.

Biológia-egészségtan: kommu-

nikáció az állatvilágban.

Informatika: az információs



ka.

Földünk és a világűr

A naprendszer és a bolygók

.

3 Földrajz: égitestek.

Fizika: a naprendszer objektu-

mai, a világűr megismerésének

eszközei.





ben.


1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök




Good morning.

Hello Tom.

Hello, how are you?

Hi!

How do you do?

Good morning.

Hello Mary.


about you?

Hi!

Elköszönés

Goodbye.

Bye-bye!

Good night.

Take care.

Goodbye.

Bye!

Good night.

Thanks. Bye!



Thanks a lot.


Not at all.

You are welcome.

No problem.

n’t mention it.

Bemutatkozás, bemutatás My name is…

May I/Can I/ Let me introduce

myself.

May I/Can/ Let me introduce you

to Rosy?

Hello.

Hi!

Pleased to meet you. Nice to

meet you.


és arra reagálás




better, thanks. Not very well, I

am afraid.

Bocsánatkérés és arra rea-

gálás


I beg your pardon

That’s all right.

It doesn’t matter. Never mind.


és arra reagálás

Happy Christmas/New

year/Birthday!


Congratulations!

Happy Christmas /New Year/

Birthday!

Thank you.


Telefon felvétele Chichester, five oh two double

one eight.

Hello, this is Mary Brown

speaking.

Telefonon bemutatkozás Hello, this is Mary Smith

speaking




Megszólítás személyes

levélben

Dear John,

Elbúcsúzás személyes le-

vélben

Best wishes,

Love (from),

2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök

Öröm, sajnálkozás, bánat Are you happy about that?

What do you think of that?

How do you feel about that?

Great!

I’m so glad /very happy.

I’m glad to hear that.

Good for you.

Congratulations.

I feel so happy for…

I’m sorry to hear that.

What a pity.

Oh, no!

Oh, dear!

Elégedettség, elégedetlen-

ség, bosszúság

What do you think of…?

Are you pleased with…?

Are you happy with…?

Are you satisfied with…?

That’s fine/nice/not bad.

That was fine/good/ nice

I’m quite happy with…

It’s not good enough.

That wasn’t very good.

Csodálkozás Jane has lost her money.

Tom is twenty.

This is a book for you.

How come?

Is he?

What a surprise!

Remény What are you hoping for?

What are you looking forward

to?

I am looking forward to…



reagálás


it?


like it.

Valaki igazának az elis-

merése és el nem ismerése



értés

Do you agree?



OK

All right.





like it.

He looks nice.

Akarat, kívánság: Would you like a bisquit? I’d like an ice-cream,

please.

Képesség

Can you speak French?

Are you able to ride a horse?

I can understand French.

I am unable to ride a

horse.




Szükségesség Is that necessarily so?Do I have

to...? Is it a must? For sure?

People must sleep

sometimes.

Lehetőség It may rain.

She might be late.

Ígéret Will you come and meet me at the

station?

Don’t worry, I will.

I promise to be there at

five.

Szándék, kívánság What would you like to do?

Would you like to have a rest?

I’d like to see that film

I’d rather not go out

tonight.

Dicséret, kritika It’s great. It’s a good idea. It’s boring.


Dolgok, személyek meg-

nevezése, leírása

What is it?






Információkérés, -adás

Are you all right?


Yes, I am.

At 6 p.m.


Egymást követő esemé-

nyek leírása

What happened?

First she finished lunch,

then she phoned her friend

and finally they all met at

the cinema.






Meghívás és arra reagálás Are you free on Tuesday?


Yes, I am.

Good idea.

Kínálás és arra reagálás Have an orange.

Here you are.


Thank you.


Megértés biztosítása Visszakérdezés, ismétléskérés Did you say the castle?

Sorry, where does she live?

Sorry, what did you say his

name was?

Nem értés, magyarázatkérés, magya-

rázat értés ellenőrzése



Sorry, what does that

mean?

Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? It

spells…




Fogalomkörök


Cselekvés, tör-

ténés, létezés

kifejezése

Jelenidejűség Present Simple

When do you get up? I don’t

drink milk.

Present Continuous



Presen Perfect Simple Have you done your room?

I haven’t finished it yet.


And then she kissed me. Why

didn’t you come yesterday?

Jövőidejűség What are you going to do on

Saturday?

Birtoklás kife-

jezése

Past forms of have I didn’t have many friends at

school.

Have with will At the age of 25 I will have a

car.

Possessive adj. My, your, his/her/its, our, their

dog

Genitive ’s

Kate’s brother

Whose?

Possessive pronouns Mine, yours, his

Térbeli viszo-

nyok

Irányok, hely-

meghatározás

Prepositions,

Prepositional Phrases,

Adverbs

Here, there, on the left, on the

right, in, on, under, opposite,

next to, between, …

Időbeli viszo-

nyok



never, once/twice a week, every

day.




Időpont When?

What time?

What’s the time?

Now,

Yesterday, last week, two years

ago,

Tomorrow, next week

In 1997, in July, at 5 o’clock,

on Monday

It’s eight.


Időtartam How long? (Past

simple)

How long were you in Spain?

For one month.

Already, yet, just I havealready read it. He has

not finished yet.

She has just entered the rrom.

Mennyiségi vi-

szonyok



plurals

Boys, girls,

Children, people, men, women

…

Cardinal numbers 1-

100-


Countable nouns

Uncountable nouns

How many CDs have you got?



got?

I’ve got a lot of/little money.

A cup of tea, a piece of

chocolate

all, both, none, neither, every,

each

There were 3 apples on the

plate. Each tasted good.

Minőségi viszo-

nyok

Hasonlítás

Comparative and


adjectives

Irregular comparative

and superlative forms

of adjectives

Tom’s younger than Sue. Mary

is the prettiest girl.

She is the most intelligent of

all.

I’m as tall as you.


What’s it like? What colour is

it?

What does it

look/sound/taste/feel like?

Modalitás Képesség

Engedélykérés

Can (ability)

Can/could/may

expressing permission

I can swim.

Can/could/may I join you,

Kötelezettség Have to (Past) Did you have to be there?

Tiltás Mustn’t You mustn’t smoke here.

Logikai viszo-

nyok

Linking words And/or/but/because

Szövegösszetar-

tó eszközök

Articles

Some+plural noun

A, an, the

There are some pencils in the




any+plural noun

Some +singular noun

Any +singular noun

Nominative and

Accusative of

personal pronouns

Demonstrative

pronouns

Indefinite pronouns

bag.





glass.

I, he, they…

Me, him, them…



everybody

A fejlesztés várt

eredményei a 7.

évfolyam végén

A2 szinthez közelítő nyelvtudás:

A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konk-

rét információt.

Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, segítséggel vesz részt rövid beszél-

getésekben.

Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva

történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környe-

zetéről.

Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű

írott szövegekben megtalálja a fontos információkat.

Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.




8. évfolyam

Időkeret Óraszám

Heti 3

Éves

kötelezően

előírt 97

108 szabadon fel-

használható 11



A tanulók egyre több autentikus szövegfajtával ismerkednek meg, bővül a szókincsük, széle-

sedik nyelvtani ismereteik köre, egyre magabiztosabban tudják megvalósítani beszédszándé-

kaikat. . Amellett, hogy az új nyelvtani szerkezetekkel a korábbi fejlesztési szakaszokhoz ha-

sonlóan továbbra is kontextusba ágyazva ismerkednek meg, egyre jobban érdeklik őket a

nyelvben előforduló szabályszerűségek és az anyanyelvükhöz hasonló vagy attól eltérő nyelv-

tani jelenségek.

A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 8. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A2

szintet.

A helyes nyelvhasználatban segítik őket azok a nyelvtani szabályok, amelyeket ők

maguk fedeznek fel és fogalmaznak meg.

Ugyancsak hathatós segítséget jelent számukra, ha gyakorlatot szereznek az önértéke-

lés és a társértékelés módszereinek alkalmazásában, sikeres próbálkozásaik tudatosítá-

sában és hibáik felismerésében, önálló javításában.

A helyes nyelvhasználat elsajátításában változatlanul nagy szerepe van a nyelvi input minősé-

gének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások esetében a pozitív tanári visz-

szajelzésnek.

a tanulók kívánságára időről-időre olyan témák is feldolgozásra kerüljenek, amelyek aktuáli-

san érdeklik, foglalkoztatják őkeA tanulási kedvet fokozza, ha a tanulók változatos munka-

formák, értelmes tevékenységek és érdekes, kihívást jelentő feladatok keretében fejleszthetik

nyelvtudásukat.




Fejlesztési egység Hallott szöveg értése

Előzetes tudás A1 nyelvi szint, azaz a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalma-

zott célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szöve-

gekhez kapcsolódó feladatok megoldása.

A tematikai egység


jai

Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások

tudatos megértése;

az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések

megértése;

a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szó-

és beszédfordulatok felismerése, a lényeg és néhány alapvető in-

formáció kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből,

részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra

támaszkodva;

néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkal-

mazása.


Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott

célnyelvi óravezetés folyamatos követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka

megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése.

Ismert témákhoz kapcsolódó rövid kérések és kijelentések megértése.

Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szöve-

gek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése a szöveg lényegének,

néhány konkrét információnak a kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével.

Ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben a beszélők gondolatmenetének

követése a tanult nyelvi eszközökre támaszkodva, a beszédhelyzetet figyelembe vételével.

Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyel-

vi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított

tempóban.


Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát bemu-

tató multimédiás anyagok, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótár-

sakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári be-

széd, interaktív feladatok.


Előzetes tudás A1 nyelvi szint, azaz egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt

beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció.



Egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban

kommunikáció ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel,





kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válasz-

adás a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédek folyta-

tása;

az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő hasz-

nálata útján;

törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és

beszédtempóra.


Tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezése, egyre bő-

vülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel.

Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása.

Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, illetve ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi eszközök-

kel.

Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egy-

szerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések feltevése, kérések, felszólítások megfogal-

mazása, illetve az azokra történő válaszadás.

Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszél-

getésben.

Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán kommunikálás

célnyelvi beszélőkkel.


kalmazása (pl. a kommunikáció fenntartása, követése, lezárása).


Rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, felszólí-

tások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló

szövegek, spontán megnyilvánulások.


Előzetes tudás A1 nyelvi szint, azaz felkészülés után rövid szövegek elmondása.



Rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok al-

kalmazásával, összefüggő beszéd saját magáról és közvetlen kör-

nyezetéről;

munkája bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel;

rövid, egyszerű történetek mesélése;

egyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat, indoklás megfo-

galmazása;

egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata;

a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések kifejezése;

a megértést segítő legfontosabb stratégiák alkalmazása;

a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó

alkalmazása.


Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása is-

mert témákról, felkészülés után.




Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szer-

kezetekkel, mondatfajtákkal.

Minta alapján összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcso-

lása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután ) Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás

rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és ér-

tékelése).

Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás utáni elismétlése, a célnyelvi normá-

hoz közelítő kiejtés gyakorlása.


Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka bemuta-

tása), előadás, prezentáció, témakifejtés.


Előzetes tudás A1 nyelvi szint, azaz közös feldolgozást követően egyszerű olvasott

szövegek lényegének, tartalmának megértése.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése;

az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szöve-

gekben;

az életkornak megfelelő témájú autentikus szövegek lényegének meg-

értése, a szövegekből az alapvető információk kiszűrése;

az olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése;

a készsége kreatív használata az olvasott szövegek megértéséhez, ér-

telmezéséhez;

tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról;

az érdeklődés fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művé-

szeti alkotások iránt.


Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése

(pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról).

Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étla-

pon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben).

Egyszerű üzenetek, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések megértése.

Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése.

Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból.

Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása.


Ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, mesék, rövid történetek, versek,

dalszövegek, cikkek a korosztálynak szóló újságokból és holnapokról, útleírások, hirdetések,

plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai, kép-

regények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági elő-

írások, magánlevelek.





Előzetes tudás

A1 nyelvi szint, azaz ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása;

mintát követve különböző műfajú és a tanulók életkorának megfelelő

témájú szövegek alkotása.

A tematikai egység


jai

Összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos

témákról;

az írás kommunikációs eszközként történő használata egyszerű inte-

rakciókban;

gondolatok kifejezése egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mon-

datsorokban;

a nyelvismeret kreatívan alkalmazása egyszerű szövegek írására az

őt érdeklő, ismert témákról;

az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeinek

felismerése és követése.


Szavak és rövid szövegek másolása és diktálás utáni leírása.

Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos

témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd).

Egyszerű szövegek írása kommunikációs céllal (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegy-

zés).

Egyszerű írásos minták követése, kreatív átdolgozása, aktuális, konkrét és személyes tartal-

makkal való megtöltése (pl. egyszerű, személyes témákról minta alapján vers, dalszöveg, rap

írása).

Gondolatok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután).

Gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek követése saját írásmű lét-

rehozása során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula).

A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (pl. szövegkiemelés, internetes, vagy SMS-

ben használt emotikon, rajz, ábra, diasor).


Leírás, ismertető, képaláírás, élménybeszámoló, párbeszéd, üzenet, levél, email, SMS,

blogbejegyzés.

Témakörök a 8. évfolyamra

Az 5–6. évfolyamon megismert témakörök a tanulók életkorának megfelelően új szempont-

ból, magasabb nyelvi szinten újra feldolgozhatók és bővíthetők, ezért az új témák mellett ezek

is szerepelnek a táblázatban.

Témakörök Óraszám Kapcsolódási pontok

Család


Családtagok bemutatása, család-

fa.


ramok.

Családi ünnepek.

Nagyszüleim világa.


család, otthon; az ember az idő-

ben: gyermekkor, felnőttkor,

öregkor.

Hon- és népismeret: családunk

története






Otthon

Otthonom, szűkebb környeze-

tem.


dezési tárgyak.


tem.

Otthonok a célnyelvi országban

és a nagyvilágban.


ben.

Történelem, társadalmi és ál-


lakóhely.


som, falum.

Étkezés

Napi étkezések.



Receptek, főzés, sütés, főzőmű-

sorok.

Étkezési szokások a célnyelvi

kultúrában és a nagyvilágban.

3 Biológia-egészségtan: táplálko-

zás.

Kémia: egészséges táplálkozás: a

zsírok és cukrok szerepe.



Matematika: halmazok, diagra-

mok készítése, értelmezése, táb-

lázatok olvasása.

Idő, időjárás

Az óra.



Időjárás.

Időjárási rekordok.

Időjárási jelenségek.

Természeti katasztrófák.

5 Földrajz: éghajlat és lakóhelyek;

időjárási, éghajlati elemek.

Fizika: természeti katasztrófák.

Öltözködés

Ruhadarabok.

Kedvenc ruháim.

Divat világa.



dés, divat.

Erkölcstan: szokások, társadalmi

szabályok.

Sport


Kedvenc sportom.


Extrém sportok.

Sportversenyek, olimpia.

5 Biológia-egészségtan: az ember

megismerése és egészsége.



lyok.

Iskola, barátok





barátság, szeretet, tisztelet, egy-

más segítése.





ink.





Internet, interaktív játékok.

Mozi, színház, zenehallgatás,

kiállítások.





sok.


kiállítások.

Informatika: Az információs



ka.


Kedvenc állataim.

Kisállatok, felelős állattartás.


Hazánk és más országok, más

kontinensek élővilága.

3 Biológia-egészségtan: a termé-

szetföldrajzi környezet és az élő-

világ összefüggései.

Földrajz: földrészek és óceánok,

felszínformák, hazánk természeti

adottságai; Európán kívüli konti-

nensek, tájak, országok.


hobbiállatok gondozása.


Az én ünnepeim.


ban.



napok, ünnepek.

Hon- és népismeret: találkozás a

múlttal: ünnepeink eredete és

szokásrendje.



Épületek, utcák.



piac.

Vásárlás.

Látnivalók, nevezetességek a

lakóhelyemen.

Híres városok és nevezetessége-

ik.


ben, térbeli alakzatok.

Földrajz: országok, városok.



örökség elemei.



Utazás, pihenés 3 Földrajz: tájékozódás a földrajzi







Utazás belföldön és külföldön.

térben, Európa, Európán kívüli

kontinensek, tájak, országok.

Biológia-egészségtan: az erdők

világa.



örökség elemei.


Kedvenc olvasmányaim, köny-

veim.


Utazás a jövőbe.

10 Dráma és tánc: dramatikus játé-

kok.


világa.

Zene, művészetek


Film- és színházi élményeim.

Kedvenc múzeumom.

Kiállítások, rendezvények, kon-

certek.

Zenei világnap.

10 Ének–zene: zenehallgatás.


sok.


kiállítások.



világ.



Duna Napja.


Környezettudatos viselkedés.

3 Biológia-egészségtan: környezeti


fenntarthatósága.

Fizika: energiatermelési eljárá-

sok.

Földrajz: globális problémák,

fenntarthatóság, védett hazai és

nemzetközi természeti értékek

példái.


tudatos vásárlás, egészséges

életmód.




Betegségek és megelőzésük.

3 Biológia-egészségtan: betegsé-

gek megelőzése.



Felfedezések

Nagy földrajzi felfedezések.

Híres felfedezők és életútjuk.


lampolgári ismeretek: felfedezők

és feltalálók.






a világban.

Tudomány, technika

Feltalálók és találmányok.

Híres feltalálók és életútjuk.

A jövő technikai vívmányai.

6 Biológia-egészségtan: tudo-

mánytörténet.



a világban.

Múltunk és jövőnk

Családom múltja, gyökereim.

Az én jövőm.

Iskolám múltja, jelene.

A jövő iskolája.

Lakóhelyem régen és most.

A jövő városa.

Földünk jövője.


lampolgári ismeretek: különböző

korszakok, globális problémák.

Hon- és népismeret: Az én vilá-

gom. Találkozás a múlttal.

Földrajz: településtípusok; kör-

nyezettudatosság, környezetvé-

delem.

Erkölcstan: a munka világa.


pályaorientáció: szakmák, fog-

lalkozások.

Média, kommunikáció

Internet, interaktív játékok, kö-

zösségi oldalak.

Infokommunikációs eszközök a

mindennapokban.

A média szerepe a hétköznapok-

ban.

Testbeszéd.

Kommunikáció az állatvilágban.


lampolgári ismeretek: hírközlés.

A média és a nyilvánosság sze-

repe.

Biológia-egészségtan: kommu-

nikáció az állatvilágban.

Informatika: az információs



ka.

Földünk és a világűr

A naprendszer és a bolygók

A Nap és a csillagok.

Utazások az űrben.

3 Földrajz: égitestek.

Fizika: a naprendszer objektu-

mai, a világűr megismerésének

eszközei.


ben.




Kommunikációs eszközök A2

1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök




Good morning.

Hello Tom.

Hello, how are you?

Hi!

How do you do?

Good morning.

Hello Mary.


about you?

Hi!

Elköszönés

Goodbye.

Bye-bye!

Good night.

Take care.

Goodbye.

Bye!

Good night.

Thanks. Bye!



Thanks a lot.


Not at all.

You are welcome.

No problem.

n’t mention it.

Bemutatkozás, bemutatás My name is…

May I/Can I/ Let me introduce

myself.

May I/Can/ Let me introduce

you to Rosy?

Hello.

Hi!

Pleased to meet you. Nice to

meet you.


és arra reagálás




better, thanks. Not very well, I

am afraid.

Bocsánatkérés és arra rea-

gálás


I beg your pardon

That’s all right.

It doesn’t matter. Never mind.


és arra reagálás

Happy Christmas/New

year/Birthday!


Congratulations!

Happy Christmas /New Year/

Birthday!

Thank you.


Telefon felvétele Chichester, five oh two double

one eight.

Hello, this is Mary Brown

speaking.

Telefonon bemutatkozás Hello, this is Mary Smith

speaking

Megszólítás személyes

levélben

Dear John,

Elbúcsúzás személyes le-

vélben

Best wishes,

Love (from),




2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök

Öröm, sajnálkozás, bánat Are you happy about that?

What do you think of that?

How do you feel about that?

Great!

I’m so glad /very happy.

I’m glad to hear that.

I’m so pleased that…

Good for you.

Congratulations.

I feel so happy for…

I’m sorry to hear that.

What a pity.

Oh, no!

Oh, dear!

I feel so sorry for…

Elégedettség, elégedetlen-

ség, bosszúság

What do you think of…?

Are you pleased with…?

Are you happy with…?

Are you satisfied with…?

That’s fine/nice/not bad.

That was fine/good/ nice

I’m quite satisfied with…

I’m quite happy with…

I’m quite pleased with…

It’s not good enough.

That wasn’t very good.

Csodálkozás Jane has lost her money.

Tom is twenty.

This is a book for you.

How come?

Is he?

What a surprise!

Remény What are you hoping for?

What are you looking forward

to?

I am looking forward to…

I hope you’ll have time to join

me for dinner.



reagálás


it?


like it.

Valaki igazának az elisme-

rése és el nem ismerése



értés

Do you agree?



OK

All right.





like it.

He looks nice.

Akarat, kívánság: Would you like a bisquit? I’d like an ice-cream,

please.

Képesség

Can you speak French?

Are you able to ride a horse?

I can understand French.

I am unable to ride a

horse.




Szükségesség Is that necessarily so?Do I have

to...? Is it a must? For sure?

People must sleep

sometimes.

Lehetőség It may rain.

She might be late.

Ígéret Will you come and meet me at the

station?

Don’t worry, I will.

I promise to be there at

five.

Szándék, kívánság What would you like to do?

Would you like to have a rest?

I’d like to see that film

I’d rather not go out

tonight.

Dicséret, kritika It’s great. It’s a good idea. It’s boring.


Dolgok, személyek meg-

nevezése, leírása

What is it?






Információkérés, -adás

Are you all right?


Yes, I am.

At 6 p.m.


Egymást követő események

leírása

What happened?

First she finished lunch,

then she phoned her friend

and finally they all met at

the cinema.

Bizonyosság, bizonytalan-

ság

Do you think they will come?

How old do you think she is?

They will probably come.

They might come, or they

might not come.

She can’t be very old. She

must be 25.






Meghívás és arra reagálás Are you free on Tuesday?


Yes, I am.

Good idea.

Kínálás és arra reagálás Have an orange.

Here you are.


Thank you.


Megértés biztosítása Visszakérdezés, ismétléskérés Did you say the castle?

Sorry, where does she live?

Sorry, what did you say his

name was?




Nem értés, magyarázatkérés, magya-

rázat értés ellenőrzése



Am I making myself clear?

Sorry, what does that

mean?

Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? It

spells…

Felkérés hangosabb, lassúbb beszéd-

re

Could you speak a little

more slowly, please?

Sorry, that was a bit too

fast.

Fogalomkörök A2


Cselekvés, tör-

ténés, létezés

kifejezése

Jelenidejűség Present Simple

When do you get up? I don’t

drink milk.

Present Continuous



Presen Perfect Simple Have you done your room?

I haven’t finished it yet.


And then she kissed me. Why

didn’t you come yesterday?

Jövőidejűség Going to

What are you going to do on

Saturday?

Future with Will When will you be fourteen?

Birtoklás kife-

jezése

Past forms of have I didn’t have many friends at

school.

Have with will At the age of 25 I will have a

car.

Possessive adj. My, your, his/her/its, our, their

dog

Genitive ’s

Kate’s brother

Whose?

Possessive pronouns Mine, yours, his

Térbeli viszo-

nyok

Irányok, hely-

meghatározás

Prepositions,

Prepositional Phrases,

Adverbs

Here, there, on the left, on the

right, in, on, under, opposite,

next to, between, …




Időbeli viszo-

nyok



never, once/twice a week, every

day.

Időpont When?

What time?

What’s the time?

Now,

Yesterday, last week, two years

ago,

Tomorrow, next week

In 1997, in July, at 5 o’clock,

on Monday

It’s eight.


Időtartam How long? (Past

simple)

How long were you in Spain?

For one month.

Already, yet, just I havealready read it. He has

not finished yet.

She has just entered the rrom.

Mennyiségi vi-

szonyok



plurals

Boys, girls,

Children, people, men, women

…

Cardinal numbers 1-

100-


Countable nouns

Uncountable nouns

How many CDs have you got?



got?

I’ve got a lot of/little money.

A cup of tea, a piece of

chocolate

all, both, none, neither, every,

each

There were 3 apples on the

plate. Each tasted good.

Minőségi viszo-

nyok

Hasonlítás

Comparative and


adjectives

Irregular comparative

and superlative forms

of adjectives

Tom’s younger than Sue. Mary

is the prettiest girl.

She is the most intelligent of

all.

I’m as tall as you.


What’s it like? What colour is

it?

What does it

look/sound/taste/feel like?

Modalitás Képesség

Engedélykérés

Can (ability)

Can/could/may

expressing permission

I can swim.

Can/could/may I join you,

Tanácsadás Should/shouldn’t You should ask her.




Kötelezettség Have to (Past) Did you have to be there?

Tiltás Mustn’t You mustn’t smoke here.

Logikai viszo-

nyok

Linking words And/or/but/because

Feltételesség conditional We’ll stay at home if it rains.

Szövegösszetar-

tó eszközök

Articles

Some+plural noun

any+plural noun

Some +singular noun

Any +singular noun

Nominative and

Accusative of

personal pronouns

Demonstrative

pronouns

Indefinite pronouns

A, an, the

There are some pencils in the

bag.





glass.

I, he, they…

Me, him, them…



everybody

Függő beszéd Jelen időben Reported speech with

present reporting verb

He says he is tired.

I don’t know where he lives.

Tell him to stop it.

A fejlesztés várt

eredményei a 8.

évfolyam végén

A2 szintű nyelvtudás:

A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konk-

rét információt.

Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélge-

tésekben.

Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva

történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környe-

zetéről.

Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű

írott szövegekben megtalálja a fontos információkat.

Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

SNI TANULÓK OKTATÁSA

2. számú melléklet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelethez és 2. melléklet a 32/2012. (X. 8.)

EMMI rendelethez

A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

1. Általános elvek




1.1. A Nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű

tanulók iskolai oktatásában

A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatá-

sának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok,

kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos

nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató

iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik:

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési tör-

vény),

- a Nat és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait,

– a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit,

– a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési

tervet,

– a szülők elvárásait és

– az általuk nevelt tanulók sajátosságait.

Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval rész-

ben vagy egészben együtt (integráltan), azonos iskolai osztályban történő, illetve az e célra

létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intéz-

ményben, iskolai osztályban a sajátos nevelési igényű tanulók számára külön szervezett

(gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben) neve-

lésére, oktatására.

1.2. Az Irányelv célja

Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi

szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyerme-

keknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy:

– a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a

minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,

– az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,

– a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai

programjainak tartalmi elemeivé,

– a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

Ennek érvényesítése érdekében meghatározza:

– a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésé-

nek, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,

– a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,

– a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonat-

kozó javaslatokat.

1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása

A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az

iskolák a pedagógiai programok és helyi tantervek kialakításakor veszik figyelembe.

A sajátos nevelési igény kifejezi:

a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű mó-

dosulását,

b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő

ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól elté-

rő szintű fejleszthetőségét.

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb

mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekci-

ós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti

szükségessé.




A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat,

tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni az intézmény pedagógiai programjá-

ban, a helyi tantervben, a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási prog-

ramban, az egyéni fejlesztési tervben.

1.5. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegíthe-

ti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy

részleges integrációjuk). Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb

értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése,

önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek

eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:

– A befogadó iskola vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai

programokon akkreditált továbbképzéseken. Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagó-

gusainak, valamennyi dolgozójának, gyermek- és szülői közösségének felkészítése a sajátos

nevelési igényű tanulók fogadására.

– Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, re-

habilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása.

A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazko-

dást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlő-

dési sajátosságokhoz.

– A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az

egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárá-

sok, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.

– A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt

vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia,

hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki

a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési

igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait;

b) egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus – konduktív nevelés esetén konduktor –

együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés,

oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;

c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javasla-

tokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése

alapján – szükség esetén –megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszere-

ket alkalmaz;

d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;

e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait

beépíti a pedagógiai folyamatokba.

Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló nevelési, oktatási intézmények vegyék

igénybe az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati,

illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógy-

pedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a köznevelés-fejlesztési

tervekben meghatározott feladatellátás szerint.

7. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei

7.1. A beszédfogyatékos tanuló

Beszédfogyatékos az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szer-

veződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képek-

ben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlő-

dése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett.




A beszédfogyatékosság nem tekinthető elsődlegesen halláskárosodás következményének;

együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival,

azok maradványtüneteivel; valamint tanköteles korban az olvasás/írás/helyesírás/számolás

területén kialakuló verbális tanulási zavarral.

Beszédfogyatékos az a tanuló, akit a szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása

céljából diagnosztikus protokollra épülő komplex állapotfelmérés alapján annak minősít.

A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek – az egészen enyhe alaki eltérésekhez társuló, észlelé-

si és feldolgozási problémáktól az érthetetlen beszédig – sokféle változatban előfordulhatnak.

A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs zavarok következtében különböző

másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki.

A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak.

Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a

továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai/logopédiai ellátásra szorul, ami komplex fej-

lesztést szolgáló foglalkozások formájában, az egyéni képességekhez igazodó tevékenység-

rendszer keretében végezhető. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az

egészségügyi rehabilitáció a beszéd és nyelvi teljesítmény jellegétől függ. Ezek az alábbiak

szerint csoportosíthatók:

a) nyelvfejlődési zavar (expresszív diszfázia, receptív diszfázia, kevert típusú diszfázia – ma-

radványtüneteként beszédgyengeség),

b) orrhangzós beszéd,

c) folyamatos beszéd zavarai (dadogás, hadarás),

d) diszfónia,

e) logofóbia (mutizmus különbözõ típusai),

f) centrális eredetű szerzett beszédzavarok (centrális pöszeség, gyermekkori afázia,

diszartria),

g) verbális tanulási zavar együttjárása az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén mutatkozó

problémákkal vagy ezek halmozott előfordulása.

A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel

ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek

beépítése a pedagógiai teendők sorába. A terápia komplex szemléletű. logopédiai, orvosi,

pszichológiai team munka alapján történik.

7.2. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése

7.2.1. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesz-

tésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai

A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében

elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a ki-

emelt figyelmet igénylő tanulók (különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű)

személyi és tárgyi feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a

tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet.

Nagyon súlyos esetekben – főként az intenzív napi rendszerességű rehabilitáció érdekében –

szükség lehet a beszédfogyatékos tanuló e célra létesített gyógypedagógiai intézményben,

osztályban történő iskolai nevelésére, oktatására. Ennek időtartama azonban ésszerű időhatár-

ok között átmeneti, a terápia eredményességétől függő, a család helyzetétől, terápiás együtt-

működésétől befolyásolt gyakorlat. A külön iskolákban törekedni kell arra, hogy a tanuló mi-

nél előbb visszakerüljön a többségi oktatásba, és különleges gondozása az intenzív rehabilitá-

ció után, integrált oktatása mellett legyen biztosítva.

A beszédfogyatékos tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tan-

tárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet.

komplex fejlesztéssel a terápia hatékonysága fokozható.




f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása az osztályban megvalósuló, szakmailag

megalapozott, differenciált foglalkoztatás mellett megköveteli az egyéni és csoportos foglal-

kozások változatos szervezeti kereteit.

g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív, komplex és folyamatos fejlesztő-

munka napi rendszerességgel.

h) A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában – a minél gyorsabban

automatizált jó beszédszint elérése érdekében – a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt

legyen partner.

A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és

értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetsé-

gesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientá-

ció folyamatát is.

7.2.2. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott

szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése – általában

az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával – indokolt lehet.

7.2.3. A többségi iskolában történő együttnevelés

A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók integrált oktatását

felvállaló iskolának inkluzív pedagógiai szemlélettel és a különleges nevelési, oktatási, fej-

lesztési igény személyi és tárgyi feltételeivel kell rendelkeznie.

Az inkluzív iskola ismeri a fogyatékosságból eredő hátrányokat és biztosítja, hogy a beszéd-

fogyatékos gyermekek a szükségleteiknek megfelelően hozzájussanak azokhoz a pedagógiai

többletszolgáltatásokhoz, amelyek a hátrányok leküzdését segítik.

A gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében a pedagógusok, a logopédus és a

szülő szorosan együttműködik.

7.2.4. A NAT alkalmazása

7.2.4.1. Fejlesztési területek, nevelési célok

A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes mű-

veltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok

fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama módosulhat.

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, csa-

ládi életre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezet-

tudatosság, gazdasági és pénzügyi nevelés, média tudatosságra nevelés.

Hazánk történelmének és jelen eseményeinek megértésén keresztül képessé kell tenni a tanu-

lókat a társadalmi folyamatok megismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Fel

kell készíteni a felnőtt lét és a tágabb környezet megismerésére, az állampolgári jogok és kö-

telezettségek érvényesítésére. Kiemelt feladat az önálló családi életre való felkészítés, az er-

kölcsi normák és harmonikus családi minták közvetítése. Nagy jelentőséggel bír az együtt

érző, segítő attitűd kialakítása, a szociális érzékenység és az önkéntes feladatvállalás képessé-

gének kialakítása. A tanulóknak ismeretet kell szerezni a célszerű gazdálkodás, pénzhasználat,

fogyasztás és környezettudatosság területén. A beszédfogyatékos tanulók esetén kiemelt je-

lentőséggel bír, hogy használni tudják az ismeretszerzés legmodernebb eszközeit (pl. inter-

net).

A fenti kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása során a beszédfogyatékos tanulók esetlege-

sen felmerülő szövegértési problémái, absztrahálási, lényeg-kiemelési nehézségei jelentenek

nehézséget. Rövidített, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támogatott szövegekkel segítheti

a pedagógus a tanulók munkáját. Fontos, hogy az alapfogalmak megértését, memorizálását

egyénre szabott módszerek támogassák. Fontos a kifejezőkészség állandó fejlesztése és a

kommunikáció iránti igény kialakítása. Kiváló lehetőséget nyújt erre az interperszonális kés-




zségek fejlesztése, a szociális érzékenység kialakítása, az együttműködésre való képesség

fejlesztése, a különféle konfliktuskezelési eljárások elsajátítása.

Testi és lelki egészségre nevelés

A pedagógusnak segíteni kell a tanulót beszéd és nyelvi zavarának reális megismerésében,

elfogadásában, szociális kapcsolatainak fejlesztésében. Kiemelt feladat a tanuló önismeret-

ének fejlesztése, a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az

esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy az esetleges maradandó tüne-

tekkel később is teljes életet tudjon élni.

A kommunikációjában korlátozott tanuló sokszor nehezebben tudja érzelmeit verbálisan kife-

jezni, külön figyelmet kell fordítani az érzések megfelelő kezelésére, kifejezésére. Az egés-

zséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Biz-

tosítani kell a tanuló számára a rendszeres mozgásélményt, a rendszeres testedzést.

Médiatudatosságra nevelés

Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai

eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és

munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. A médiatudatos-

ságra nevelés segít tájékozódni a valóságos és virtuális világban.

Pályaorientáció

A beszédfogyatékos tanuló készségeinek, képességeinek alapos feltérképezése szükséges a

felnőtt életre történő felkészítéséhez. A kapcsolatteremtés és fenntartás képességének javítása

alapvető feladat. Cél a szociális kompetencia további önálló fejlesztésének kialakítása. A felső

tagozatban tantárgyak tananyagtartalmainak közvetítése során a pedagógusok ismertessék

meg a beszédfogyatékos gyermekkel a különböző szakmákkal kapcsolatos elemi ismereteket.

Legyen reális képük a társadalmi munkamegosztásról.

Tanulás tanítása

A beszédfogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motivációk kialakítása, az egyéni

tanulási stratégiák feltárása. Az informatikai eszközök, egyéni ismeretelsajátítási programok

tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának beszédfogyatékos tanulók esetében

kiemelt szerepe van.

7.2.4.2. Kulcskompetenciák fejlesztése

A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése a Nemzeti Alaptantervben megfo-

galmazott, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeire épül. Alapelveiben, céljaiban illeszkedik

a NAT-ban megjelenő kulcskompetenciákhoz, a kiemelt fejlesztési tartalmakhoz.

Ahhoz, hogy a beszédfogyatékos tanulók a kulcskompetenciák birtokában eredményesen al-

kalmazkodhassanak a mindennapi élethelyzetekhez, figyelembe kell venni a tanuló egyéni

sajátosságait.

Anyanyelvi kommunikáció

Kiemelt fontossággal bírnak az alábbi területek:

– a grammatikai rendszer tudatos felépítése, megerősítése, mind a beszélt, mind az írott nyelv

területén, figyelembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket

– az expresszív beszéd fejlesztése, kommunikációs stratégiák kiépítése, gyakorlása, megerősí-

tése, beszédtudatosság kialakítása

– a beszédértés és olvasás értés fejlesztése mind a beszélt, mind az írott nyelv területén, előse-

gítve a mindennapi és az irodalmi szövegek befogadását, majd az azokkal való továbbdolgo-

zás, továbbgondolkodás lehetőségének biztosítását

– amennyiben a szövegfeldolgozás is érintett, különösen fontos a szisztematikus, a nyelv kü-

lönböző szintjeit elemenként értelmező, a tanulót tapasztalati úton információhoz juttató okta-

tás




– a nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének megtámogatása, mind a bemenetnél

(beszédhangok differenciálása, hangkapcsolatok észlelése), mind a feldolgozásnál (szó,

grammatika, mondat, bekezdés, szöveg)

– a mentális lexikon folyamatos fejlesztése az életkor és a beszédfogyatékosság sajátosságai-

nak függvényében, a fogalomalkotás kialakítása

– számítógépes programok használata (helyesírás ellenőrző program, stb.)

– a beszédfogyatékos gyermek motiválása a tananyag és a tanuló közötti emocionális viszony

kialakításával

– a pragmatika elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a gyermekek kommuni-

kációjában

– a nem verbális kommunikáció elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a gyer-

mekek kommunikációjában

Idegennyelvi kommunikáció

Cél az idegen nyelv szókincsének, fonológiai és helyesírási sajátosságainak, valamint nyelvi

kódrendszerének tudatos felépítése, a szóbeli és az írásbeli kommunikáció fejlesztése, figye-

lembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket.

A beszédfogyatékos tanulók nyelvoktatása során a multiszenzoros technikák (auditív-, vizuá-

lis-, verbális-, drámatechnikák) használata, valamint a verbális és nem verbális kommunikáci-

ós csatornák (gesztikulációs-vizuális) egyidejű alkalmazása kiemelten fontos.

A nyelvórákon szerepet kapnak a koncentrációt és az emlékezetet fejlesztő gyakorlatok, me-

lyek a szókincs, a kiejtés és a nyelvtani szabályok elsajátításában közvetve és közvetlenül is

segítséget nyújthatnak.

Helyesírási, olvasási és szövegértési problémákkal küzdő beszédfogyatékos tanulók esetében

főleg a szóbeli kommunikáció magabiztos használatának elsajátítása a cél. Az írásbeli kom-

munikáció használatát, a differenciált fejlesztés mellett, a számítógépes olvasó- és helyesírás-

ellenőrző programok is segíthetik.

Fontos pedagógiai cél a beszédfogyatékos tanulók természetes gátlásainak feloldása az idegen

nyelv kommunikációs helyzetben történő használata során.

Matematikai kompetencia

A legfőbb cél a problémamegoldó gondolkodás minél több elemének fejlesztése, konkrét cse-

lekvésekhez kötött helyzetekben. Egyes esetekben számolni kell a grammatikai szint sérülé-

sével, ami szövegértési nehézségekben nyilvánul meg, ezt fokozhatja a szimbólumok megér-

tésének, illetve a verbális absztrakciónak a fejletlensége. A mennyiségekkel és a számosság-

gal kapcsolatos ismeretek tanításakor, a szám- és műveleti fogalmak kialakításakor (pl. a

számok közötti viszonyok, relációk megértési nehézségei esetén, stb.) különös figyelmet kell

fordítani a megfelelő tempó kialakítására, és építeni kell a tanulók maximális együttműködé-

sére, a mozgással társított szemléltetésre, az eszközhasználatra és az analóg cselekedtetésre. A

geometriai ismeretek, az arányosság témaköreinél tekintettel kell lenni a vizuális észlelés ne-

hezítettségére, a téri tájékozódás zavarára. A matematikai gondolkodás fejlesztése speciális

szemléltetéssel és tananyagokkal, vagyis az interaktív tábla és digitális tananyagok lehetőség

szerinti alkalmazásával valósulhat meg.

A matematikai szakkifejezések és a szaknyelv használatának fokozatos megkövetelése a szó-

beli kifejezés erősítésének különösen erőteljes eszköze.

Természettudományos és technikai kompetencia

Az oksági kapcsolatok felismerése, a tanult összefüggések alkalmazása gondot okozhat azok-

ban az esetekben, ahol, az olvasott szöveg megértése vagy a verbális absztrakció akadályokba

ütközik. Rövidített, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támogatott szövegek alkalmazása

szükséges az egyes összefüggések mechanikus memorizálásának megsegítésére.

Tanulónként eltérő lehet az az absztrakciós szint, ahol be tudnak kapcsolódni a természettu-

dományos jelenségek értelmezésébe. A kritikai gondolkodás képességének fejlesztése több-




nyire kis lépésekben valósítható meg. A mindennapi tapasztalatokból kiindulva kell törekedni

arra, hogy a tanulóknak a jelenségek mind szélesebb körébe legyen betekintésük, az egységes

természettudományos világkép kialakítása érdekében. Eredményes tanári stratégia lehet a

természeti jelenségeknek alternatív módon, több fogalmi szinten, az összes érzékszerv bevo-

násával való közvetítése.

Szisztematikusan építkezve kell támaszkodni az internetre, amelynek segítségével a legkülön-

bözőbb természettudományos ismeretek audio-vizuális formában hozhatók közel a beszédfo-

gyatékos tanulókhoz.

Digitális kompetencia

Ezen a területen a beszédfogyatékos tanulók jó eséllyel tudnak problémákat megoldani, mivel

az informatikai eszközök használatában a beszédfogyatékosság kevés hátrányt jelent. Felada-

tunk azoknak a digitális programoknak a megismertetése, melyek megkönnyítik az ismeret-

szerzést, az interperszonális kapcsolatépítést. Amennyiben a szóbeli kifejezőképesség sérült, a

számítógép alternatív csatornaként működhet a mindennapi kommunikációban.

Hozzásegíthetjük a tanulókat, hogy a rendelkezésükre álló információs társadalom technoló-

giáit használják a maguk segédeszközeként a számukra szükséges területeken.

Főként az írott szöveg megértésére, lényegkiemelés képességére van nagy szükség, mert ezek

segítéségével alakíthat ki új kommunikációs stratégiákat. Az információgyűjtés- és keresés, a

multimédiás tartalmak kezelése a beszédfogyatékosok számára körülhatárolható, jól teljesíthe-

tő feladat, ezért építhetünk a tanulók erős motivációjára.

Egyes ikonok, szóképek felismerésével, speciális alapfogalmak, kifejezések megtanulásával

olyan eszközök birtokába jut, amivel önállóan is tud tájékozódni a digitális világban. A tanuló

érzékelje azt a folyamatot, hogy az információk gyűjtése, majd az azokkal való továbbdolgo-

zás miként vezet új digitális tartalmak kialakulásához. A pedagógus feladata, hogy a tanulók

figyelmét a konkrét eszközök és szoftverek használatán, illetve a kommunikáció élményén túl

arra irányítsa, miként lehet az információs társadalomban a beszédfogyatékosságból eredő

hátrányokat minimalizálni.

Súlyos diszgráfia és helyesírászavar esetében felső tagozaton „laptop füzet” használatának

bevezetése azt követően, hogy a gyermeket a klaviatúra használatára megtanítottuk.

Szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompeten-

cia

Cél az adaptív viselkedés kialakítása, fejlesztése, a beszédfogyatékos tanulók támogatása ab-

ban, hogy az őt körülvevő társadalmi és gazdasági környezet eseményeit képes legyen feldol-

gozni, szükség esetén azok menetébe bekapcsolódni. Az oktatás folyamán fontos a fokozatos-

ság mellett a gyakorlati bemutatás, illetve az ismeretek szituációs helyzetekben való kipróbá-

lása, az érzelemdús, szubjektív elemeket megmozgató, a mindennapi tapasztalatához köthető

társadalmi feladatok szemléltetése, a tanulók közvetlen megszólítása, bevonása a feladathely-

zetbe. A tanuló mindig lássa maga előtt a folyamatot, a kiindulástól kezdve a végkifejletig,

értse benne szerepét, esetleges feladatát, képes legyen esetlegesen a társadalmi folyamatok őt

személyesen érintő részében érdekeit érvényesíteni.

Fontos hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a vari-

ációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre.

A pedagógus feladata, hogy felébressze a gyermek motivációját arra, hogy részt vegyen a

szociális kommunikációban, képes legyen véleményét vitában, eszmecserében képviselni (üt-

köztetni, egyeztetni stb.), illetve az őt körülvevő világban tájékozódni. Fokozatosan el kell

sajátítania a beszédfogyatékos tanulónak azt a képességet, hogy rátaláljon a megfelelő kom-

munikációs stratégiára, képes legyen az egyedi kommunikációs helyzetekhez alkalmazkodni.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai tudatosság, a művészeti kifejezőképesség egy kiegészítő kommunikációs esz-

közt ad a beszédfogyatékos tanulók kezébe. A kreativitás, a problémafelismerő – és megoldó




képesség, a képzelet, a képi gondolkodás fejlesztésére kiváló lehetőséget biztosít a művészeti

nevelés. Ezen a kompetenciaterületen az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazda-

gítása a kommunikáció minden szintjét fejleszti.

A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepe a

kommunikációjában zavart tanuló társadalmi integrációját segíti elő.

A megfigyelőképesség, tér- és időérzék fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbe-

li rendezés; szín-, forma és szerkezeti érzék alakítása lehetőséget biztosít a beszédfogyatékos

tanuló speciális készségfejlesztésére.

A hatékony, önálló tanulás

A beszédfogyatékos tanulók esetében az önálló tanulás elengedhetetlen feltétele a könyvtári

ismeret, informatikai tudás, az értő olvasás, szövegfeldolgozás. Az önálló ismeretszerzést, az

információ megfelelő szűrését, feldolgozását, egyénre szabott módszerekkel, a mindennapi

életből vett gyakorlati helyzetek cselekvéses vagy vizuális

modellezésével segíthetjük. A szövegfeldolgozás, az új információk rendezése során fontos

szerephez kell jutnia a gondolkodási képességek fejlesztésének, mind a képzeleti, mind a fo-

galmi gondolkodás terén.

A pedagógus feladata az új ismeretek megszerzése iránti interiorizálódott motiváció kialakítá-

sa.

7.2.5. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél

A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban és a választott kerettantervben foglaltak az irányadó-

ak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok

fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvé-

nye.

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vo-

natkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvénye-

síthetők. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások fi-

gyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése.

Művészetek.

A műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció, be-

szédkoordináció követelményeinek megvalósítását.

9. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei

9.1. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az is-

kolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális

képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni

sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógype-

dagógiai segítséget igényelnek.

Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz

– diszlexia,

– diszortográfia,

– diszkalkúlia,

– diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek marad-

ványtüneteinek fennállása,

– a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok;

– hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá

– a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló ag-

resszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkal-

mazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő

fejlődésében mutatkozik meg.




A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és

viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak

ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő

együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások

iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési

problémák alakulhatnak ki.

Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából

fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő.

Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók

esetében abban is megmutatkozik, hogy

– a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek,

– az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültsé-

get, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak,

– gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra,

– fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető

szabályokat, valamint

– a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

9.2. Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral

küzdő tanulók iskolai fejlesztése

9.2.1. A fejlesztés alapelvei

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizott-

ság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szük-

ségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően törté-

nik.

Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus,

pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzett-

séget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakembe-

rek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és rehabilitációs célú

órakeretben zajlik.

Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill.

makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat,

különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére.

Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis

befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően.

Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkéré-

si, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes

tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható.

A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és

értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetsé-

gesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientá-

ció folyamatát is.

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás

céllal szervezett időszakos különnevelés keretében (pl. logopédiai osztályban, tagozaton),

valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet.

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat

a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása.

b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,

c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,

d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása,

e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.




9.2.2. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén

A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési

problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő. Ezért a specifikus tanulási zavar

valamint a viselkedésszerveződés zavarának megállapítása sokrétű, differenciáldiagnosztikai

irányultságú állapotfeltárást igényel a szakértői bizottságok részéről.

A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik

ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgrá-

fia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek

jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés

formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési ké-

pességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás

területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg.

9.2.2.1. Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb

formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erő.

Jellemzői: a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége, hiányos fonológiai tudatosság:

nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felisme-

résének nehézsége, értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége,

gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása, rendhagyó

szavak szabályosítása olvasásnál, írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre,

vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén.

A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló min-

denkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását

az ismeretek megszerzésében.

A fejlesztés feladatai: a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, a

rövid távú emlékezet, az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, a testséma bizton-

ságának kialakítása, az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú,

nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő anali-

záló-szintetizáló módszerrel, az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai

pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az

élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, az olvasásképte-

lenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szöveg-

szerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, speciális olvasástanítási program

alkalmazása, az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése.

9.2.2.2. Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiá-

val, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási

zavaroknak

Jellemzői: a centrális auditív feldolgozás, a fonémafeldolgozás zavara, beszédhangok nehezí-

tett megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén),

helyesírási hibák halmozódása, a tollbamondás utáni írás hibái.

A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló

mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompe-

tencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását.

A fejlesztés feladata: a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, a rövidtávú emlé-

kezet fejlesztése, a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, a figyelem és az

önértékelési képesség fejlesztése.

9.2.2.3. Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara

Jellemzői: csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép, szaggatott betűalakítás és betűkötések,

rossz csukló, - kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, egyenetlen ritmusú,

strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, kialakulatlan kézdominancia, lassú tempójú




írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé, továbbá: fono-

lógiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás).

A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló

a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a

kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcso-

latok létesítésének céljára.

A fejlesztés feladatai: a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs

mozgásokra, a testséma biztonságának kialakítása, a vizuomotoros koordináció fejlesztése, az

írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás,

önálló írás kivitelezés), a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megterem-

tése, sikertudat kialakítása.

9.2.2.4. Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara

A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezé-

sek, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus

ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azo-

nosításának nehézsége.

Jellemzői: a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei, a mennyi-

ségfogalmak kialakulásának hiányosságai, a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási

műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara, a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiá-

nyosságai, helyi érték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek

összehasonlításának nehézségei, szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya,

számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei, mennyiség és arab szám meg-

feleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége, számjegyekre vonatkozó lexikai

hibák, komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái, gyenge verbális emlékezet,

a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége, figyelemzavar.

A fejlesztés célja:

A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a

mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a

matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az

ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönül-

ten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az

írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok

különböző megjelenési formáival együtt járhatnak.

A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak

a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

A fejlesztés feladatai: a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése,

matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, a figyelem, az

emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, a vizuális-téri képes-

ségrendszer fejlesztése, a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tu-

datosítása, a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, segítő, kompenzáló esz-

közök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor

a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai esz-

közök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az

egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása, a

diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, az önértékelés fejlesz-

tése, sikerélmény biztosítása.

9.2.2.5. Hiperaktivitás és figyelemzavarok

A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű ta-

nulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. A

hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat ered-




ménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális differenciáldi-

agnosztikai vizsgálatok elvégzését követően.

Jellemzői: szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani, komplex

feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni, az impulzivtás

következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók, motoros

nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.), megkezdett tevékenység

befejezetlensége, ingersorozatok hibás kivitelezése, tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi,

számolási feladatokkal kapcsolatban), én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek.

A fejlesztés célja a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése.

A fejlesztés feladatai: team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi

együttműködés, speciális figyelem-tréning, a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltéte-

lek megteremtése, fokozott egyéni bánásmód, az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesz-

tése, feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, motiválás, sikerélmény bizto-

sítása.

A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak

következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,-

vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkal-

mazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő

fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető

meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési

zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg.

A fejlesztés célja a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a

szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése.

A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik.

Eszközei lehetnek: kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása, pszichoterápia, a figye-

lem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, a mindennapi tevékenységek végzéséhez, isko-

lai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása, önértékelési képes-

ség fejlesztése, sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása,

együttműködés a családdal és más szakemberekkel, a fejlődés segítése gyakori pozitív vissza-

jelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

9.2.3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől.

A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása.

Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszic-

hés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógype-

dagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával.

9.2.4. A NAT alkalmazása: A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban

tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott

fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

9.2.4.1. Kiemelt fejlesztési feladatok: A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási

folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban

leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak

és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama)

módosulhat.

9.2.4.2. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél

A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi terü-

letekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és

kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye.

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vo-

natkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvénye-




síthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és

eszközzel irányított.

A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kom-

munikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenje-

nek. Célzottan szerepet kaphat a Művészetek fejlesztési feladatai között.

A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az

akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van.

Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar,

indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tan-

terv készítésénél.

Documents

ANGOL NYELV 4.- 8. évfolyam - sportiskola.erdcenter.husportiskola.erdcenter.hu/pub/batthyany/hu/menu/dokumentumok/mainBody... · Érdi Batthyány Angol nyelv 4.-8. évf. Sportiskolai