Antropogén hatásra bekövetkezett

hidromorfológiai változások a Dráván

Andrási Gábor

Témavezető: Dr. Kiss Tímea

SZTE, TTIK

Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

2014

Mintaterület

Szabályozások

Kanyarulat-átvágások

1784-1848 : 62 helyen (182 km-rel rövidítették le)

1979-1982: vízvári Öreg-kanyar (193-197 fkm) (2 km-rel rövidítették le)

1993-1994: zalátai és drávasztárai kanyarok (108-111 fkm) (750 m-re rövidítették le)

Vízvári Öregkanyar

1979 1982

2003

Szabályozások

Sarkantyúk és partbiztosítások

Szabályozások

Sarkantyúk és partbiztosítások

Vízerőművek és tározók

Forrás:http://realzoldek.hu/

Vízerőművek és tározók

Horvárotszág:

1. 1975: Varasd (302 fkm)

2. 1982: Cakovec (278 fkm)

3. 1989: Donja Dubrava (254fkm)

– csúcsra-járatás

1

2 3

Vízerőművek és tározók

perlaki tározó

Donja Dubrava-i erőmű

Cakovec-i erőmű

Vízerőművek és tározók

perlaki tározó

Donja Dubrava-i erőmű

Őrtilos

Vízerőművek és tározók

Donja Dubrava-i erőmű

Kavicsbányászat

Magyarország

Mára megszűnt mindkét országban!!

Horvátország

kevésbé volt ellenőrzött

+ illegális kavicskitermelés

Kavicsbányászat

Gola

Vízállások alakulása

Jellegzetes vízállások alakulása az őrtilosi vízmércén

A napi vízállások alakulása az őrtilosi vízmércén

Vízállások alakulása

Napi vízállás változás

Napi vízállás változás

Az árvizek gyakoriságának alakulása

1958-1975: összesen 315 árvizes nap (18 nap/év), egy évben több árvíz

1976 óta: összesen 164 árvizes nap (5 nap/év)

Az erőművek üzembe lépése utáni1-2 évben 1-2 árvizes nap feltöltés

Vízerőművek

vízjárás

kiegyenlítő

hatása

Vízállások alakulása

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

19

58

19

60

19

62

19

64

19

66

19

68

19

70

19

72

19

74

19

76

19

78

19

80

19

82

19

84

19

86

19

88

19

90

19

92

19

94

19

96

19

98

20

00

20

02

20

04

20

06

20

08

Árv

izes

na

po

k s

zám

a1. 2. 3.

Évek

Vízállástartósságok alakulása

KV és KÖV vízállások gyakorisága nőtt drasztikusan csökkentek a

vízszintek és tartósabbá is váltak

Vízállások alakulása

Éves vízjárás módosulása az erőművek üzembe helyezése után

-100

-50

0

50

100

150

200

250

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Víz

áll

ás

(cm

)

Hónapok

1958-1972

1995-2009

1975: Varasdi-tározó megnyitása

- csökkentek a vízállások

szélsőségei,

- mérséklődtek a nagyvízi

maximumok, eltűnt az őszi

árvíz

Vizsgált időszak első és utolsó 15-

éves időszaka

Átlagosan 130 cm-rel csökkent a

vízszint

0

50

100

150

200

250

Víz

áll

ás

(cm

)

Hónapok

1972-1974

1976-1978

Vízállások alakulása

Meder bevágódása (0,8-1 m)

Hordalékviszonyok alakulása

A barcsi keresztszelvény alakulása (Horváth G., DDVIZIG)

0

5

10

15

20

25

1,41 2 2,83 4 5,66 8 11,31 16 22,63 32 45,25 64 90,51

mm

%

0

5

10

15

20

25

1,41 2 2,83 4 5,66 8 11,31 16 22,63 32 45,25 64 90,51

%

mm

96,9

57,466,3

55,385,3 74,7

54,8

80,0

49,4 55,639,1

48,538,7

4,35,0 4,8 4,4

3,7 4,3 4,3 3,95,2

4,3 4,73,9 4,2

1

10

100

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

szem

csem

éret

(mm

)

mérési pontlegnagyobb szemcseméretátlagos szemcseméretTározók Mura

1. Varasd felett 13. Barcs felett

Hordalékviszonyok alakulása

Donja Dubrava

Partpusztulás

Donja Dubrava

Partpusztulás

Partpusztulás

Gola

Partpusztulás

Gola

Heresznye

Partpusztulás

Heresznye

Partpusztulás

Partpusztulás

Bolhó Heresznye magaspart Heresznye alacsonypart

2003-2005 2005-2011 2003-2005 2005-2011 2003-2005 2005-2011

lepusztult

anyag

térfogata

(m3/év)

5670 2037 20 815 8093 19 510 23 806

A meder szélességének

csökkenése

Vízfelszín területének változása Mederszélesség alakulása

Őrtilos-Barcs között (20-15. egység) a

legjelentősebb szűkülés (- 53-75 %)

2007-re térben egységesebbé váló,

keskenyebb Dráva meder jött létre

Vízfelszín Mederszélesség

1882-1968 -35 ha/év -1,7 m/év

1968-1979 -63 ha/év -3,6 m/év

1979-2007 -23 ha/év -2,2 m/év

Folyásirány Folyásirány

Mintaterület

A meder változásai a 13. egységben (149,1-138,9 fkm)

A meder szélességének csökkenése

A kiegyenesített meder kiszélesedett a 20. században

→ a vízszintcsökkenés és a kisvízi mederszabályozás miatt elkezdett leszűkülni

→ átalakult a szigetek jellege

Vízfelszín területe: 475 ha;

Átlagos mederszélesség: 592 m Vízfelszín területe: 349 ha

Átlagos mederszélesség: 442 m

Vízfelszín területe: 309 ha

Átlagos mederszélesség: 412 m Vízfelszín területe: 244 ha

Átlagos mederszélesség: 300 m

A szigetek számának és

területének módosulása

Szigetek száma kismértékben növekedett, DE területük jelentősen

lecsökkent Szigetek jellegének átalakulása

A szigetek fejlődési állapotának

alakulása

A szigetek és a meder változásai a 19. egységben (225,4-215,4 fkm)

Szigetek fejlődési állapotának

alakulása

A meder folyamatosan szűkült, egységesebbé vált, a morfológia „elszegényedett”

Sigetec

Répás

Természetes úton formálódó szigetek

Cún

Antropogén hatásra létrejött szigetek

Drávatamási

Felsőszentmárton

Antropogén hatásra módosuló szigetek

Vízszabályozások hatása a Drávára: - bevágódás - csökkent a kis-, közepes- és nagyvizek szintje (kb. 100-130 cm-rel) - a napi vízjáték néhány cm-ről 100-150 cm-re növekedett (Őrtilosnál) - csapdázódik a tározókban a kavicsanyag A meder változásai: - a meder szűkült 513 m → 256 m vízfelszín területe a felére csökkent: 4379 ha-ral - intenzív szűkülés 1882 után — felső szakasz 1970-es évek (tározók megépítése után) — alsó szakasz - partok pusztulása → időszakos hordalék utánpótlás

A szigetek változásai: - területük lecsökkent (2946 ha → 1035 ha), számuk növekedett - a nagyobb szigetek közeledtek a parthoz vagy beleolvadtak, - a meder közepén zátonyból apróbb szigetek képződtek (csökkenő vízszintek és

sarkantyúk erősödő hatása) A szigetek, mint élőhelyek zsugorodtak, zavaró hatásokra érzékenyebbé válhatnak A partba olvadt (nagyméretű) szigetek pedig elveszítették izolált jellegüket

Összegzés

Köszönöm a figyelmet!

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001

azonosító számú "Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi

támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program" című kiemelt

projekt keretei között valósult meg.