________________________________________________________________________________ Aranyalma Napköziotthonos ÓvodAranyalma Napköziotthonos ÓvodAranyalma Napköziotthonos ÓvodAranyalma Napköziotthonos Óvoda lapja I. évfolyam 3a lapja I. évfolyam 3a lapja I. évfolyam 3a lapja I. évfolyam 3. szám . szám . szám . szám 2007. június 2007. június 2007. június 2007. június ________________________________________________________________________________

ELKÖSZÖNİ BEKÖSZÖNTİ

Kedves Szülık! Tisztelt Olvasóink! Újra eltelt egy negyedév, ami egyben a tanév végét is jelenti. Nagyon gyorsan szalad az idı, a kiscsoportosból középsıs, a középsısbıl nagy-csoportos és a nagyokból iskolások lesznek, akik-tıl most búcsúzunk. Ebben a számban szeretnénk elköszönni Tılük, kedves Szüleiktıl, abban re-ménykedve, hogy sok szép óvodás emléket visz-nek magukkal, és jó szívvel gondolnak majd óvo-dájukra, büszkén mondják magukról, hogy egyko-ron Aranyalma óvodások voltak. A legrégebbi óvodásainktól elbúcsúzunk, helyettük újak jön-nek, már be is iratkoztak. Igaz többet engedünk el, mint ahányan jönnek. 35 gyermek iskolás lesz, 26 pedig az újonnan jövı. Amilyen meghatódott-sággal veszünk búcsút a nagyoktól, olyan öröm-mel fogadjuk a picurkákat. Még nem tudjuk pon-tosan az új csoport elosztásokat, de az már biztos, hogy minden csoportban lesz több-kevesebb vál-tozás, elsısorban az új finanszírozási forma miatt. Arra kell ügyelnünk, hogy a 17-es létszámot októ-ber elsejére minden csoportban el kell érnünk. Annak ellenére, hogy az újak közül nyáron csak nyolcan töltik be a 3. életévüket, ezért a Katica csoportból és a Gombából is kell hozzájuk tenni. Az az elképzelésünk, hogy a meglévı egy vegyes csoport mellé, az újakból és régiekbıl részben osztott csoportot alakítunk ki, így felmenı rend-szerben folyamatosan vegyes csoport szervezésre állhatunk rá. Bízunk benne, hogy a Szülık megér-tik és elfogadják a változásokat, arra törekszünk, hogy a kisgyermekeknek jó legyen, ne okozzon törést az esetleges csoportváltás.

A 2007/2008-as tanévre beiratkozott új óvodásaink: Ábrahám Dominika Ágota, Babai Dominik János, Barnucz Máté, Forgács Brigitta Bianka, Forgács Kristóf, Frank Eszter, Gurdon Vivien, Hanák Fru-zsina, Homoki Zalán Ákos, Katalin Zsolt, Király Kálmán, Kiss Kitti, Kiss Róbert, Kovács Marcell, Krisztin Bence, Lırincfalvi Renátó, Meiszter Ré-ka, Orbán Máté, Orsós Máté, Papp Bálint, Radnai Melitta, Sebesi Vivien, Tamás Levente, Varga Eszter, és Siójutról: Jakab VivienTünde, és Né-meth Zsófi. Sok szeretettel várjuk ıket, mindent elkövetünk, hogy könnyen megszokják az ovis életet. Iskolába menı gyermekek: Batiz Ádám, Bozsoki Bettina, Dassen Christian, Gızse Luca, Herold István, Katalin Margit, Köve-cses Nóra, Krammer Máté, Kudor Mátyás, Laka-tos Alfonz, László Roland, Nagy Zsanett, Rambala Vivien, Schöffer László, Simon Bianka, Sörös Nikolett, Szili Sándor, Takács Dániel, Toman Éva, Toman Gergı, Varga Dominika, Varga Tamás, Judás Brendon, Papp Viktória, Dukai Richárd, Harmath Martin, Horváth Csanád, Hosszú Ivett Kamilla, Kovács Petra, Lendvai Noémi, Marcell Dominik, Németh Zsombor, Simon Virág, Szili András, Szili Anna, Szeretettel kívánunk Nekik sok sikert, jó tanulást, az életben boldogulást, szerezzenek sok-sok örö-möt szüleiknek, tanítójuknak, méltán lehessünk büszkék Rájuk, hisz 3-4-5 évig segítettük, óvtuk İket nagy-nagy szeretettel.

„Száz év múlva mindegy lesz, hogy milyen házban laktál, milyen autód volt, hány forint volt a bankszámlá-don, de talán egy picivel jobb lehet a világ, mert ott voltál, amikor egy kisgyermeknek szüksége volt rád ” (Paul Newman)

__________________________________________________________________________________

2. oldal ARANY ÉLET KÉPEKARANY ÉLET KÉPEKARANY ÉLET KÉPEKARANY ÉLET KÉPEK 2007. június __________________________________________________________________________________

A „MI " SÜNI CSOPORTUNK Csoportunk immáron 4 éve az Aranyalma Óvoda homogén csoportja. Elérkezett az idı, hogy lassan-lassan, de elbú-csúzzunk. Pici, sírós, törékeny gyerekekbıl, nagy, határozott, iskolaérett gyerekekké értek, akik óriási izgalommal várják az iskolát. Létszámunk: 27 fı, melyet 13 fiú és 14 lány gyermek alkot. Csoportszobánk az óvoda kihe-lyezett csoportjában található, amit mi csak „zöld ovinak” hívunk. A 4 év elteltével össze-szokott csapatot alkotnak a gyerekek, akik napról-napra együtt élik életüket az óvodai közegben. Pedagógusváltás és csoportszoba váltás egyszer fordult elı a 4 év alatt, amely a gyerekek és felnıttek rugalmasságának kö-szönhetıen zökkenımentesen zajlott.

A csoportban 3 óvónéni dolgozik. Zsuzsa néni a biztos pont, Anett néni heti 1 alkalommal (szerdán- gyógytestnevelés miatt) nem tartóz-kodik a csoportban, ilyenkor Tündi nénivel vannak a gyerekek, aki ezeken a napokon a rászoruló gyerekek külön fejlesztését is végzi. Erzsi néni a mi „kincsünk”, aki dajkaként min-den apró-cseprı dologban a gyerekek segítsé-gére siet. Zsuzsi néni pedig a konyhai, illetve takarítási munkálatokban van segítségünkre. Az év elején csoportszobánk felújításra került, nagy gonddal alakítgattuk, melyet így igazán otthonossá sikerült varázsolnunk. Az elmúlt 1 évben jól éreztük itt magunkat, de hamarosan vége a tanévnek, s mi búcsúzunk…

Pintér Anett

__________________________________________________________________________________

5. oldal ARANY ÉLET KÉPEKARANY ÉLET KÉPEKARANY ÉLET KÉPEKARANY ÉLET KÉPEK 2007. június __________________________________________________________________________________ Szülıknek a gyerekekért…

NYELV – ÉS BESZÉDFEJLESZTÉS ÓVODÁNKBAN

A gyermekek többsége háromévesen, mikor óvodába kerül, még pöszén beszél. Hangokat felcserél, kihagy, vagy torzít. 4-5 éves korig ez a hiba még megengedett, életkori sajátosság. A 3-5 éves idıszakban a pöszeség-gel együtt a dadogás is elıfordulhat. Ekkor a dadogás oka az, hogy gyorsabb a gyermek gondolkodása, mint a kifejezıkészsége, be-szédszervei még ügyetlenek, szókincse még hiányos, nem tudja magát olyan gyorsan kife-jezni, amilyen gyorsan gondolatai járnak. Ezt hívjuk élettani dadogásnak. A pöszeséggel együtt a dadogásnak is meg kell szőnnie auto-matikusan kb. 5 éves korra. Ha ezek a problé-mák nem rendezıdnek nagycsoportra, akkor van szükség a szakember segítségére. Minden év szeptemberében a logopédus meghallgatja a nagycsoportos korú gyermekeket és kiszőri a beszédhibákat. Ebben a tanévben 16 gyermek-nek volt szüksége a segítségre. Közülük a leg-többen, 12-en az „élesen” hangzó mássalhang-zókat, az úgynevezett sziszegı (sz, z, c, s,zs cs) hangokat képezték helytelenül. Továbbá tipi-kus hiba az r hang képzése. Minden hangnak megvan a helye és módja, hogy, hogyan lehet helyesen hangoztatni. Ezt kell megtanulniuk a logopédus segítségével. İ heti egy alkalommal foglalkozik velük. A beszédfejlesztı foglalko-

zásokon heti kétszer gyakoroljuk a helyes han-goztatást. Az” r „ hang képzése a legnehezebb. Gyakran kihagyják, vagy más hanggal helyet-tesítik. A természetes beszédfejlıdésben is a legkésıbb megjelenı hangunk. Kialakítása fokozott türelmet és kitartást igényel. A gyere-keket beszédhibáik szerint csoportosítjuk és eszerint 3-4-es csoportokban tartjuk a foglal-kozásokat. Pályázatokon nyert pénzbıl vásá-roltunk sok jó fejlesztı játékot, amik speciáli-san az anyanyelvi fejlıdést segítik, így érdeke-sebbek a foglalkozások, játékosan tanulnak. „ A játszótársam, mondd akarsz-e lenni, Akarsz-e mindig, mindig játszani? „(Kosztolányi De-zsı) Egyénekre bontott tervek alapján dolgo-zunk. Elmondhatjuk, hogy a gyerekek többsé-gének sikerült elsajátítani a helyes hangkép-zést. A család és az óvoda feladata, hogy olyan szintre emelje a gyermekek beszédét, hogy az megfelelı alapja legyen az olvasás, írás meg-tanulásának. A gyermek beszédfejlıdéséhez a jó beszédpéldán kívül fontos, hogy meghall-gassuk. Ne fojtsuk belé a szót, hagyjunk idıt arra, hogy gondolatait kifejezhesse. Kérdéseire mindig válaszoljunk. Az is fontos, hogy már kisgyermekkorban könyvet adjunk a kezébe. Meséléssel és meséltetéssel lehet a legjobban beszédre szoktatni.

Szobonya Attiláné

Nyelv és beszédfejlesztı óvodapedagógus

MINDEN NAPRA EGY MESE

Gyermekeim születése elıtt általános iskolában tanítottam magyar nyelvtant és irodalmat. Gyakran hallottam munkahelyemen a pedagó-gusoktól, de maguktól a szülıktıl is: „olyan nehéz a mai gyerekek figyelmét lekötni, ag-resszívek, szegényes a szókincsük, szinte lehe-tetlen ıket rávenni az olvasásra ... ” Fıbőnös-nek e negatív jellemzés befejezéseként a szá-mítógép-televízió párost szokás megnevezni. Mi, akik még óvodáskorú gyerekeket neve-

lünk, elébe mehetünk a problémának egy egy-szerő és naponként bevethetı tevékenységgel, a meséléssel. İsi szokás, hogy az emberek történeteket mondanak egymásnak, gyerekeiknek. Amilyen nagyok a különbségek mese és mese közt, olyan egyforma az öröm, amit mesélıben és hallgatóban kiváltanak. Hiszen mesét monda-ni és hallgatni meghitt közös élmény, utazás a képzelet birodalmába.

__________________________________________________________________________________

6. oldal ARANY ÉLET KÉPEKARANY ÉLET KÉPEKARANY ÉLET KÉPEKARANY ÉLET KÉPEK 2007. június __________________________________________________________________________________

Mit meséljünk, és mikor jön el a mese-mondás ideje? Nem lehet elég korán kez-deni! Csecsemıkorban is bátran mesélhe-tünk, akár a nekik szánt strapabíró kiadvá-nyokat nézegetve (pl. Lucy Cousins: Hol lakik Mimi?), akár egyszerő tasakos fotó-albumot lapozgatva, amiben boldogan is-meri fel a családtagokat. Kezdetektıl ügyeljünk arra, hogy igényes legyen a ki-választott könyv szövege és illusztrációja. A kétévesek kedvenc meséje még a napi hıstettek krónikája. A fıszereplı nem más, mint saját csemeténk, aki elalvás elıtt lel-kesen hallgatja végig, hogyan homokozott, miként esett el a kismotorral, milyen ku-tyával találkozott. A saját történetek megfogalmazása, megértése készíti elı a talajt legjobban a mesék megértéséhez. Ezzel a korosztállyal nagy élmény végig követni Marék Veronika Boribon- és Kippkopp sorozatát, illetve Bartos Erika Bogyó és Babóca történeteit (pl. Marék Veronkia: Kippkopp a főben; Boribon be-teg; Bartos Erika: Bogyó és Babóca az óvodában). Mindkét szerzı tökéletesen megtalálja az egyensúlyt szöveg és rajz között, az egyszerő mondatok, képek biz-tosan továbbmesélésre sarkallnak minket. A 3-4 évesek már a hosszabb meséket is szíve-sen hallgatják, náluk biztos siker a kisvakondos kötetek bevezetése, késıbb Moha és Páfrány kalandjai, vagy Mazsola és Ma-nócska bájos történetei (pl. Zdenek Miler: A vakond nadrágja; Václav Ctvrtek-Zdenek Smetana: Moha és Páfrány; Bálint Ágnes: Mazsola). İk már az aprólékosan kidolgozott rajzokat is képesek befogadni, örömmel fedez-nek fel újabb és újabb részleteket. Nekik ajánl-juk a Tesz- vesz sorozatot (pl:Richard Scarry: Tesz-vesz város). 4-5 évesen lassan felfedezi magában a gyermek a teremtı, alkotó erıt, saját képzeletét is használni kezdi, kedve sze-rint megváltoztathatja a mesék kimenetét, új lényeket, befejezést találhat ki. Ugyanakkor egyre jobban érdeklıdik a világ mőködése, a dolgok miértje iránt. A sok miértet megfogal-

mazó ovisoknak ajánljuk a Kicsik tudománya címő enciklopédiát, valamint Lila Prap: Mi-ért? címő kötetét. 5-6 éves korban még gyako-ri, hogy a gyerek szívesen hallgatja meg ugyanazt a történetet egymás után többször is. Az iskolás évekhez közeledve azonban folya-matosan nı az igénye a folytatásos, hosszabb, bonyolultabb meseszövéső történetekre. Mesé-lıként mindig álljunk meg az új kifejezéseknél, nehezebben érthetı részeknél. Gondos ma-gyarázatainkkal a késıbbi olvasást, a kiváló szövegértést készítjük elı. Kérjük meg néha, mesélje el, mirıl szól a fejezet, mi a lényege a felolvasott mesének. Ez nem is olyan könnyő feladat, kérdéseinkkel segíthetjük elıbbre. Ha odaszánjuk az idıt, figyelmünket, számunk-ra is megnyílnak, üzennek a közösen elolva-sott történetek, hiszen a jó mese a felnıttnek is szolgál tanulsággal. A korosztály izgalmas meseregényei például: Michael Ende: Gombos Jim és Lukács a masiniszta; Selma Lagerlöf: Nils Holgerson csodálatos utazása. Mese he-lyett tévé? A film sohasem helyettesítheti a személyesen felolvasott, csupán a képzele-tünkben megjelenı képekkel illusztrált mesét. Ez persze nem jelenti azt, hogy gyerekekkel tilos lenne filmet nézni. Ezek a dolgok már kultúránk letagadhatatlan részei. Az a legjobb, ha elıválogatás után együtt nézzük meg, és utólag megbeszéljük a látottakat. Így az is kiderül, ha nem értett vagy nagyon ijesztınek talált valamit. A kisovisoknak biztosan a ha-gyományos diafilmek a legmegfelelıbbek (aki gyerekkorában átélte, nem felejti el az esti közös vetítések hangulatát. Vegyük elı bátran a padláson porosodó régi készülékeket, fil-mekbıl újra nagy a kínálat a boltokban), a videóval nyugodtan várhatunk még. Sajnos a gyerekeknek szánt könyvek drágák, bár igé-nyes mesekönyvet vásárolni jó befektetés, hiszen garantáltan sokszor fogjuk végigolvasni minden oldalát. A siófoki gyerekkönyvtár (Kálmán Imre sétány 11. Tel: 84/310-137) igen gazdag mesekönyv kínálattal várja az óvodá-sokat is, érdemes beiratkoznunk, lehet ez akár egy esıs nyári nap programja. Szerettessük meg tehát gyermekeinkkel a meséket, kaput nyitva ezzel a könyvek-, az olvasás világába!

Sztanev Annamária

két kisfiú boldog édesanyja

Megjelenik negyedévente Szerkesztı bizottság elnöke: Horváthné Tóth Rozália Szerkesztı bizottság tagjai: Csikósné Vonnák Zsuzsanna, Györék Nikolette Technikai felelıs: Pintér Attila Lektorálta: Csikósné Vonnák Zsuzsanna Internet: www.aranyalma.firstweb.hu E-mail: aranyalmavezeto@mail.opticon.hu Készült: Aranyalma Napköziotthonos Óvodában Korszerő Óvodáért Balatonszabadiban Alapítvány támogatásával