AVK 1 = Szatmár csoport

Fekete gyöngyözéses festés, lásd előző óra

AVK1

Idősebb DVK–Bicske,

Bény, BecsehelyKéső Körös

Vinča A

Késő Starčevo

P. Raczky_ Chronological Framework of the Early and Middle Neolithic in the Tisza Region. VAH 2 (1989) 233-251

Kalicz N. – Makkay J.: Die Linienbandkeramik in der Grossen Ungarischen Tiefebene.

Stud. Arch VII (1977)

Csoportokra bomlás

Kérdések:

Pontos kronológiai keretek (a csoportok egymáshoz viszonyítva illetve a Vinča kronológián belüli párhuzamosítás)

A csoportokra bomlás okai

Csoportok létének indokoltsága

Korek József: Vonaldíszes kerámia elterjedése az Alföldön. MFMÉ 1958-59 (1960) 19–52.

A stíluskülönbségek és a földrajzi elhelyezkedés alapján az alábbi csoportok mutathatók ki:

1, Szarvas-érparti csoport

2, Szilmeg (plasztikus díszek, Szolnok és Polgár környékén, erős Körös hazásokat vél felfedezni benne)

3, Tiszai kultúrában jelentkező anyag (ez a csoport már elavult, a Tisza VK egyidejűségen alapult)

4, Bükki szállásterület anyaga

5, zselizi beütések (szerinte az Alföld déli részén jellemző)

6, Festett anyaggal rendelkező kerámia (Hortobágy környékén)

AVK 2. fázisaA felső Tisza régióból lefelé húzódik és elfoglalja a Körös területeket, így szomszédos lesz a Vinča kultúrával (határ a Maros)

Lelőhelyek: Gyoma 107

Abádszalók-Berei rév

Hortobágy-Faluvéghalom

Kisköre-Gát (Korek J.: Az AVK népének települése Kisköre-Gáton. ArchÉrt 104 (1977) 3-17)

Öcsöd-Kiritó 3. gödör

Endrőd 42

Szarvas 102

Tiszafüred-Morotvapart

Ebben a periódusban még nincs a településtől elváló temetkezőhely

Nem a legkorábbi AVK de a csoportokra bomlás előtti fázis hiszen nincs Bükk, Szilmeg, Szakálhát – negatív bizonyítás

P. Raczky_ Chronological Framework of the Early and Middle Neolithic in the Tisza Region. VAH 2 (1989) 233-251

AVK2

AVK3

AVK 2 kerámiaanyaga, Kalicz-Makkay 1977

P. Raczky_ Chronological Framework of the Early and Middle Neolithic in the Tisza Region. VAH 2 (1989) 233-251

AVK2

AVK3

Korai Szakálhát

Tiszadob

Esztár-Lumea Noa

Szamos vidéki festett kerámia (Sátoraljaújhely, Sonkád)

Sopot

Malo Korenovo

Vinča A/B1

Kottefejes-Zseliz-Keszthely

Bukovaţ-Bánát

AVK3 – klasszikus AVKHelyi csoportok kialakulásaRaczky: Vinča A-B váltása, Vinča B1

AVK 4., végső fázisa –Vinča B2 (Raczky 1989 VAH II)Bükk kultúra megjelenése, Esztár, Szilmeg és Szakálhát kialakulása

Bükk

Szilmeg

Szakálhát

Esztár-Lumea Noa

Szamos vidéki festett kerámia

Sopot

Malo Korenovo

Vinča B2

Bukovaţ

AVK Téreparti csoportjaHorváth F.: Az Alföldi Vonaldíszes Kerámia első önálló települése a Tisza-Maros szögében: Hmvh-

Tére fok. In.: A kőkortól a középkorig. Szeged 1994, 95–124

Hmvh Tére-fok: AVK ismert legdélebbi települése, 2 szint, tapasztott agyapadló és cölöplyukak, a szelvény nem olyan nagy hogy a teljes házat meg lehetett volna figyelni.AVK és Vinča kerámia együtt (az AVK elemek túlsúlya van ezen a lelőhelyen)/innen délre az ún Bánáti kultúrában szintén ez a két elem keveredik, de fordított arányban/Legkorábbi AVK-ra utaló jegyek (már AVK 1 sajátosságok is)A település kezdete a Maroslele-Pana 3. gödör, Ószentiván, Tiszasziget, Gyálarét-Szilágyimajor 1 horizonttal egyidőre tehető (ez a késő Körös vége) Vinča A1/A2De a leletanyag zöme az AVK 2 időszakra tehető (lásd fentebb) — ez Horváth szerint már a legkorábbi Tiszadobbal egyidős+ Esztár legkorábbi fázisa: Berettyószentmárton-Morotva A gödör

A település nagy része Vinča A2

A település már nem éri meg a Szarvas-Érpart-Szakálhát-Késő Tiszadob-Vinča A3 időhorizontot

nyílhegyminta – nem a szarvas érpart hanem a klasszikus AVK leletanyag hasonló mintájával áll kapcsolatban Konklúzió: Tisza-Maros szögben egy olyan régészeti egység körvonalazódik, ami a Bánáti és az AVK jellemzőinek együtteséből jött létreHorváth F:Vinča A2 – AVK 2 - un klasszikus AVK(csak a Hortobágyon Kalicz-Makkay szerint)Dél-Alföldön Tére csoport (Vinca+ AVK együttélés)A korszak végén a Szakálhát kultúra kialakulása (black burnished megjelenése)

Szarvas-érpartot (Vinča A3-B1 a késői vonaldíszes időszakra teszi)

fiatalabb

fiatalabb

Tére foki csoport

Tére foki nyílhegyminta

Szarvas-Érpart-típus, Kalicz-Makkay 1977

1966-os cikkükben még önálló csoportnak tartják

1977-ben csak az AVK késői megjelenési formájaként értékelik

Az AVk késői csoportjainak leletegyütteseiben (Tiszadob, Esztár, Szilmag, Szakálhát) mindenütt megjelenik (ezek adják a típus kronológiai keretét is)

De ismert önálló települése is: Szarvas-Érpart

Feltételezik, hogy már az AVK korai periódusában is lézetett

Bekarcolt vonalak és beböködött pontok együttes megléte a kerámiadíszítésben

Tipikus dísze a nyílhegyminta hullámos oldallal

Goldman Gy.: Az AVK fiatal szakaszának leletei Békés megyében ArchÉrt 110 (1983)

Békés-Déló 3. gödör: Szarvas-Érpart csoprt kalsszikus megjelenése — nyílhegyminta tűzdelt dísz

További lelőhelyek: Kunszentmárton-Érpartz, Vésztő-Hidashát, Gerla-Kászmán

A Szarvas-Érpart és az Esztár csoport között erős kapcsolat van

Szintén időrendi kapcsolat van a Szakálhát és a Szarvas-Érpart csoport között, ezt a Szarvas-érparti anyagban a vörös pasztózus festés megjelenése bizonyítja

Furugyi lelőhely: Szarvas-Érpart csoport és fiatal Szakálhát együttes megjelenése — nem önálló típus

TiszadobA csoport első különhatárolása:Kalicz N. –Makkay J: Die Probleme der Linearkeramik in Alföld. Acta Ant et Arch X (1966)35-47.Kalicz-Makkay1977Átmenet az AVK és Bükk között, mivel a Bükkk és Tiszadob teljes elterjedési területe fedi egymástFelső-Tisza mindkét partja, északra a Nyíregyháza-Füzesabony vonaltól, Sajó, Hernás, Bodrog völgyek, NyírségÉszakon a gömöri VK határoljaA legjellemzőbb edényformája a korsók (hengeres nyakú gömbös hasú), szinte minden példánya díszítettCsőtalpas tálakNégyszögletes hasú, nyakas edényekNégyszögletes, lekerekített testű csészékKónikus tálakA durva kerámia az AVK-val egyformaKiöntőcsöves edényekKörbefutó és zonálisan tagolt minták (4 részfelület –de nincs keretminta)A hullámok sűrűbbek mint az AVK-nálMeanderNyílhegyszerű meanderAz AVK-hoz képest jobban befedi a minta, U, M, V és Y formájú párhuzamos vonalak, koncentrikus körmintaA minta ált 3-5 párhuzamos bekarcolt vonalból állRitka az inkrusztáció

Kurucz Katalin: A nyíri mezőség neolitikuma. Jósa András Múzeum kiadványai 28 (1989)A nyíri mezőségebn a Vinča A-B1 időszakban tiszadobi leletanyag található. Tőle északra korai Bükki anyag van ebben az időben, délkeletre az Esztár csoportttal kell számolnunk

Tiszadobi kerámia, Kalicz-Makkay 1977

Kalicz N. – Koós J.: Újkőkori Arcos edények a Kárpát-medence északkeleti részéből. HOMÉ XXXIX (2000) 15-44.

Szilmeg-csoportKalicz N: Jászkunság 1955 III. 40 a csoport első leválasztása

Korek 1960 –ban már mint elfogadott Szilmeg csoportot említi

Mátra és Bükk előterében a Tiszáig Eger és Polgár között

Névadó lelőhely: Polgár-Folyás Szilmeg

Lelőhelyei: Eger-Kiseged Egedi dűlő

Bükkaranyos-Földvár

Zalkod-csenke

Miskolc-tapolca-Várhely

Füzesabony-Pusztaszikszó

Tiszanána

Indok:

Korábban előtte ott AVK volt

AVK késői csoportjaival van körülvéve (Tiszadob, Bükk, Esztár, Szakálhát) innen importkerámiát is ismerünk

Nincs bekarcolt vonaldísz

Plasztikus díszek: tagolt bordák

Belülről kinyomott hólyagos bütykök — ún szilmegi bütyök

Tipikus még a szögletes fül a nyaktájon

Szilmegi kerámia, Kalicz-Makkay 1977

Esztár-csoport, Kalicz-Makkay 1977Sebeskörös, Berettyó és Bihar megye sík területei, Debrecen és Nyíregyháza környékén ritkább településnyomokkal

Esztár

Konyár

Zsáka-Markó és Vizesi tanya

Debrecen Tócó-part

Nagykálló-Uszoda

Újfehértó

Gáva

Égetés előtti festés — nincs bekarcolt vonaldísz

A festés előtt a kerámiát vörös vagy bőrszínű polírozott bevonattal fedték

De az AVkKelterjedési területét részben fedi

Edényformái az AVK-val megegyezőek, durva kerámiája a Szilmegéhez hasonlít

A Szamos és a Kraszna folyása mentén egy szintén festett de eltérő mintakincsű csoport határolja: Szamos vidéki festett kerámia:

Rossz megtartású kerámia a Tiszadobi és a Bükki bekarcolt motívumokra emlékeztető széles sávosan festett mintakinccsel

Esztár-csoport

Gy. Goldman – J. G. Szénászky: Die neolithische Esztár-Gruppe in Ostungarn. JAMÉ XXXVI (1994) 225-230.

Új lelőhelyek: Mezőgyán, Geszt, Zsadány

Ezektől délre és nyugatra a klasszikus AVK és a Szakálháti kultúra található

A formakincs az AVK-hoz hasonlít, az eltérés a festésben figyelhető meg

Vörös bevonat, fekete festéssel, a bevonat a finomkerámián belül is megfigyelhető

Csonkakúp alakú tálak, hullámos peremű tálak – belülről is festettek lehetnek

Alacsony és magas csőtaplú tálak

Négyszögletes edények

Az AVK késői csoportja

A Szarvas-érparti csoport lelőhelyein vannak Esztár importok vagyis azzal egyidős

Ebből következik, hogy az Esztár csak az AVK egy bizonyos időszakával élt egyidőben, ez a Szarvas-Érpart időhorizont

Továbbá egyidős a Szakálháti kultúrával is.

Esztár kerámia, Kalicz-Makkay 1977

Gy. Goldman – J. G. Szénászky: Die neolithische Esztár-Gruppe in Ostungarn. JAMÉ XXXVI (1994) 225-230.

P. Raczky-A. Anders: The internal relation of the Alföld Linear pottery culture in Hungary and the characteristics of human representation. In: Morgenrot. 2003, 155-182.

Horváth Ferenc interpretációja a festett kör kialakulásához

Esztár-csoport – Horváth szerint nem VK kultúra

Lumea Noa - Erdély

Esztár – Berettyó vidék

Tordai hasadék

Piskolt

Amikor az AVK már sűrűn lakja a Szatmár vidéket Ny-Ény Bulgáriai illetve Tráciai polikróm csoportok jelennek meg az É-Tisza vidéken

égetés előtti fehér-sárga-fekete-mézszínű festés

Az AVK elején megújul a kapcsolat Tráciával és a Balkánnal

Sz. Máthé M.: Újkőkori település Berettyószentmárton-Morotva lelőhelyről. DMÉ 59, 1978 (1979) 35-56.

A gödör – ferdén ujjal húzott barbotin

Késő-Körös-Starcevo+ Vinca A+ tráciai polikróm anyag

Szakálháti-kultúra

Goldamn György és G. Szénászky Júlia munkássága alapjánG. Szénászky J.: A korai Szakálháti kultúra Battonyán. A békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből. Tanulmányok és forrásközlemények. 1988, 5-29.Battonya-Parázs-tanya tell település3 méter vastag szakálháti rétegsor a tetején vékony Tiszai réteggelAz eddig ismert legkorábbi Szakálhát, ez a horizont a Körösöktől délre található a Vinča A végénKorai Vinča és Starčevo edényformák (több helyen utalnak rá, hogy a Körös vége után kellett keletkezni déli befolyásra, de ott még van egy kronológiai hézag: Körös vége Vinča A1, Szakálhát eleje Vinča A3)Kétfülű palack, melynek füle mindig a nyakról indul és a vállra támaszkodikFekete vagy sötétszürke alapon vörös pasztózus festés, bekarcolt vonalak közöttAz edények peremének feketére festéseM arcos edényekKalicz-Makkayval ellentétben nem lát sok egyezést az AVK és a Szakálhát közöttA vastagon szedett jellegzetességek mind Szakálháti új találmányok

Szakálhát a Vinča A végén jelenik meg és a Vinča B időszakban csaknem a teljes AVK területét elfoglalja — északra húzódás

Korai Szakálhát Vinca A3 (vele párhuzamosan Bukováţ a temesvölgyben)Battonya-Parázstanya, Tápé-Lebő, Hmvh-Szakálhát

Vinca B1-re a Szakálhát felmegy a Tisza mentén a Jászságig szomszédja lesz a Késő Esztárnak, Tiszadobnak, Szilmegnek

A szakálhátban megjelenik a tell település

Szakálhát-Tisza átfejlődés Vinča B2-C — későneolitikum indulásaBitumenes festés megjelenése erre az átmeneti horizontra tehető

Leletanyagközlések:Goldman Gy.: Battonya-Gödrösök, eine neolithische Siedlung in Südost-Ungarn. 1984 — a kultúra kutatástörténetévelEz a lelőhely a kultúra életének végét képviseli, Tiszai átmenet fázisa

GoldmanGy.: Gesichtsgefäße und andere Menschendarstellungen aus Battonya. BMMK 5 (1978) 13-60. — az oszlopszerű fogó nem a Szilmeg sajátossága hanem úgy vette át a Szakálháttól.G. Szénászky J., a korai szakálháti csoport települése Battonyán. ArchÉrt 106, 1979, 67-77. — Battonya-Vidpart, 15x8 méteres paticsfolt–házalap-korai szakálháti anyag

G. Szénászky J.: A szakálháti csoport idoltöredéke Battonyáról. ArchÉrt 104 (1977) 216-220.

— spondylus karperec az idol felső karján, az idolplasztika már a tiszai felé mutat

Raczky P.: Előzetes jelentés a Tisza III vízlépcsőhöz kapcsolódó régészeti munkálatokról Szolnok megyében. ArchÉrt 109 (1982) 223-230. — Szakálhát eredetére utaló déli kapcsolatok és hatások, Bánátban a Bukovaţ kultúra Vinča és Szakálhát keveredésre jön létreHegedűs K.: Újkőkori lakótelep Csanytelek határában. ArchÉrt 108 (1981) 3-12.Hegedűs K.: The Settlement of the Neolithic Szakálhát group at Csanytelek-Újhalastó. MFM É. 1982-83, 7-54.Gy. Goldman – J. Szénászky: Die Szakálhát-Kultur am Rand des Vinča-Kreises

Goldman Gy.: Battonya-Gödrösök, eine neolithische Siedlung in Südost-Ungarn. 1984

fiatal szakálháti telep

BükkKorek J. – Patay P.: A bükki kultúra elterjedése Magyar-Országon RégFüz Ser.II 2, 1958Elterjedési terület a Tiszadobbal esik egybeTiszadob-Bükk egymásutániság, genetikaKalicz-Makkay 1977: Bükk I keverten TiszadobbalBükk II – klasszikus Bükk Bükk III – már nincsenek meg más csoportok elemeiTávolsági kapcsolatok –vsz az obszidián kereskedelme révén

Vékony falú, finoman soványított, fekete vagy sötétszürke polírozott felületű kerámiaVékony bekarcolt vonalakkal díszített, ezek főleg a fiatalabb fázisokban többszörös párhuzamos vonalkötegeket alkotnakPiros, fehér és sárga inkrusztáció jellemzőKevés a csőtalpas tál, minimális a plasztikus díszítés

Lichardus, L.: Studien zur Bükker Kultur. Sarbrücker Beiträge zur Altertumskunde 12. Bonn 1974

Barlangi lelőhelyek: Baradla, Domica, Kőlyuk — barlangokban is cölöpszerkezetek nyomai

Kevés temetkezés ismert: Megyaszó (4 sír), Onga, Mályinka (1-1 sír), Felsővadász (dupla temetkezés)

Obszidiándepok: Boldogkőváralja: 567 db penge, Domica, Barca 100 penge

A díszített kerámia 3 alapformája ismert: csésze, bombaformájú edény, korsó

Belső kronológia:

A, szabad kézzel bakarcolt önálló vonalak

AB dupla vonalak

B fésűszerű vonalkötegek, fehér inkrusztáció

C fésűszerű vonalkötegek, vörös-sárga inkrusztáció

Tiszadob és Bükk kezdettől fogva egyidejű, egyikből a másikat levezetni lehetetlenség

Legfiatalabb Bükk megéri a korai Tiszát és részt vesz a Herpály kialakításában

Negatív minta

Bükk, Kalicz-Makkay 1977

Lichardus, L.: Studien zur Bükker Kultur. Sarbrücker Beiträge zur Altertumskunde 12. Bonn 1974

Csengeri P.: Adatok a bükki kultúra kerámiaművességének ismeretéhez. A felsővadász-várdombi település leletanyaga. HOMÉ XL (2001) 73–105.

Kettős temetkezés

Bükk B vége Bükk C periódus

Szakálháti importkerámia

Zöld pala – zselizi területekről

Újfajta megközelítések 1

P. Raczky-A. Anders: The internal relation of the Alföld Linear pottery culture in Hungary and the characteristics of human representation. In: Morgenrot. 2003, 155-182.

Gy. Goldmann – J. Szénászky: Neue Angaben zum Neolithischen Bauopfer in Südostungarn. In: Morgenrot (2003) 183-192.

Újfajta megközelítések 2Zsadány-Püski halom

Tell telep, alul Esztár szintek, fölötte 3 méter vastagon Tiszai szintek

2. ház, kultikus gödör: vörös okkerrel festett marhakoponya és két részben bitumennel, részben vörös pasztózus festéssel díszített edény

Eddig ezt a Szakálhátra jellemző díszenk tartották — ilyen nagy számban az Esztárban való megjelenése esetleg közös gyökerekre is utalhat

Starčevo kultúra

legidősebb VK

idősebb VK

fiatalabb VK /kottafejes kerámia /

Keszthely

Keszthely / Zseliz

5750 - 5400 cal BC

5300 - 5200 cal BC

5450 - 5300 cal BC

5600/5500 - 5400 cal BC

5250 - 5000 cal BC

A KORAI ÉS KÖZÉPSŐ NEOLITIKUM A DUNÁNTÚLON

A táblázat Oross Krisztián és Marton Tibor A KÖZÉP-EURÓPAI VONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRÁJÁNAK RÉGÉSZETE című 2007 március 9-én Miskolcon tartott előadásából származik

Keszthely csoport

Korábban szélesen bekarcolt vonaldíszes változatként említették

Kalicz N. idézett munkájában nevezte el Keszthely csoportnak

Névadó lelőhely: Keszthely-Dobogó, Keszthely-Zsidi utca

Területileg és kronológiailag is elkülönülő csoportj a DVK-nak

Határvonal: Kőszeg-Sopron, Bakony, Veszprém, Balaton vonala, Sió-Sárvíz, Duna, Mura, Dráva + Bács-Kiskun megyében Fajsz környéke

Tőle északra kezdetben a kottafejes kerámia kukltúrája, majd a Zselizi kultúra található.

Déli szomszédja a Malo Korenovo csoport (Dráva-Száva közének vonaldíszes csoportja, kevés Mo-i lelőhely pl.: Becsehely I)

Kalicz N.: Die Keszthely-Gruppe der Transdanubien (Mitteleuropäischen) Linienbandkeramik im Lichte der Ausgrabung in Kustánszeg (Westungarn) CommArchHung 1991, 5-32. + további irodalom

Lelőhelykatalógus a 26. oldalon

Keszthely-csoport

Bükki kultúra

Kottafejes kerámia és Zseliz csoport

Malo Korenovo-csoport

Eva Lennis: Nachweise von Keszthely-Keramik in Österreich. In: Morgenrot, 2003, 207-223.

Telepek: alacsonybb teraszokon vízközelben, a homokos és magasabban fekvő területeket kikerüli

2 temetkezési hely: Kaposvár-Tüskevár? és Téglagyár

Kustánszeg-Lisztes sarok lelőhely bemutatása

Egységes leletanyag

Homokkal finoman soványított, sötét színű kerámia

Háromnegyedgömb vagy bobmba formájú edény

Magas tálak

Csonkakúp alakú tálak

Csőtalpas edények csak ritkán

Szélesen mélyen bekarcolt motívumok:

Geometrikus, egyenes vagy íves minta

U és V forma gyakori

Vonalak általában egyedül

Csillogó grafitbevonat az edényeken

A durvakerámia vörös vagy barna

Díszítetlen vagy körömbenyomással díszített

Kövér, rövid bütykök, bordadíszítés: alakot is formázhat

Háromszögfejű arcábrázolás

M alakú arcos edény Szakálhát kapcsolat

Nem önálló csoport, kialakulásában az É-D-i kapcsolatokat fenntartó útvonalak játszottak

szerepetTipológiailag elkülönített csoportFeltehetően a kottafejes kerámia kialakulásával párhuzamosan fejlődikKalicz szerint feltűnő hasonlóságokat mutat az ačkovy és flomborn kerámiával (korai Középeurópai vonaldíszes)Kalicz már a Vinča A2 idejére teszi kezdetétMások Vinča A/B váltásra keletezik kialakulásátA Dunántúl Dny-i részén a Zseliz középső sőt esetleg fiatal fázisáig él.

J. Regenye: transdanubian Linear Pottery Culture in Balatonalmádi-Vörösberény. Anteus 25, 2002, 221-236.L. A. Horváth – K. H. Simon: Das Neolithikum und die Kupferzeit in Südwesttransdanubien IPH VIII (2003) 47–49 a kronológiai problémákkal foglalkozó rész

Becsehely I: az árok alsó részében önállóan keszthelyi leletek az árok felső részében Zseliz, Sopot és Malo Korenovo anyaggal együtt találták

Becsehely II: külön korai DVK és külön Keszthely objektumok

J. Barna: A dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának leletei Balatonmogyoród-Kápolnapusztáról. — TLPC finds from Balatonmogyoród-Kápolnapuszta. Zalai Múzeum 9 (1999) 9-32. —a Keszthely-csoport klasszikus fázisába sorolható telep

R. Gläser-J. Jegenye: A vonaldíszes kerámia és a Lengyeli kultúra telepe Kúpon (Siedlung der Linienbandkeramik und der Lengyel-Kultur in Kúp) Veszprémi történelmi tár 2 (1989) 18-33. – Keszthely + északi csoportok széles átmeneti sávjában található a lelőhelyKevesebb keszthely sajátosság, kottafejes és zselizi kerámiaanyag is előkerült

Balatonszárszó-Kis erdei dűlőkeszthely és Zseliz kerámia együtt

széles átfedési sáv lelőhelye

N. Kalicz: Figürliche Kunst und bemalte Keramik aus dem Neolithikum Westungarns. Archeolingua. Series Minor 10

(1998)

T. Marton: Material Finds from Balatonszárszó, Neo.lithic Settlement: Connection within and without the TLPC Territory. Anteus 27 (2004) 81-86.

Kottafejes Kerámia kultúrája

J. Pavuk: Neolithisches Gräberfeld in Nitra. SlovArch XX (1972) 3–105.

75 zsugorított csontvázas sír, 66 alkalommal bal oldali fektetés. 53 sír NDny-nak fejjel

sírcsoportok

Mellékletek: kerámia, csiszolt kőeszközök, spondylus

A fiatalabb VK leletanyagnak középső csoportkába tartozik a sírok túlnyomó része (ez a Zseliz-csoport megjelenése előtti időszak)

A legfiatalabb sírok már a kialakuló zseliz csoporthoz tartoznak

Mon Bicske-Galagonyáson a legfiatalabb anyag a VK idősebb fázisa végén már kottafejes kerámia

Nitra

Nitra

ZselizNévadó lelőhely: Želiezovce

Mitscha-Märheim H.: Vorgeschichtliches aus dem unteren Grantale. WPZ XI (1924)

Névadó lelőhely közlése és a zseliz típus fogalmának kialakítása

ZselizTompa: Bandkeramik AH V-VI 27. oldal a zselizi anyag „elkülönítése”

Mithay S.: Zselizi típusú leletek a Győr, pápai vámi újabb-kőkori lakótelepeken. Arrabona 8 (1966) 5–52.

Két rétegű lakótelep, pontos ásatási megfigyelések és tipológiai elemzés

A szlovák (lásd következő ábra) elképzeléssel

ellentétben nem tartja a zseliz típust

önállónak, mert a vonaldíszes kerámia

régi stílusát folytatja.

2 fázis a lelőhelyen

Alapjában véve VK lelőhely zselizí típusú

Díszítéssel

Majd a fiatalbb fázisban megjelenik a

festés

Pavuk J.: Grab des Želiezovce-Typus in Dvory nad Žitavou. SlovArch XII (1964) 5-68.

(egy csontvázas sír leletanyaga)Zseliz elemzés: Önálló kultúrcsoportnak tartja, 3 alfázisra lehet osztani, időben a bükki és a tiszai kultúrával párhuzamosA legfiatalabb fázisa a Vorlengyel horizont alapjaA festett kerámia megjelenésének fázisát is elemzi

Pavuk és Pittioni is megállapítja, hogy a kottefejes kerámia megelőzi a zselizitMithay szerint az Észak-Dunántúlra vonatkozóan nem választható el a régibb és fiatalabb vonaldíszes edényművességA zseliz csak vonaldíszes változat

J. Pavuk: Chronologie der Želiezovce-Gruppe. SlovArch XVII (1969) 269–367. Vk belső tagolásaKezdeti fézis: HurbanovoKözépső fázis: Nitra, Párkány kezdeti szakaszaKésői fázis: Ny-i csoport – Šarka-típus

K-i csoport – Zseliz-csoportZseliz csoport belső kronológiája 3-as tagolás, a középső fázis A és B alcsoportokra oszthatóLelőhelyekTipológiaKronológia helyzet: Bükk, Szakálhát, Tisza idősebb szakasza, Vinča B

Pavuk J.: Grab des Želiezovce-Typus in Dvory nad Žitavou. SlovArch XII (1964) 5-68.

N. Kalicz: Figürliche Kunst und bemalte Keramik aus dem Neolithikum Westungarns. Archeolingua. Series Minor 10 (1998)

A Békásmegyeri lelőhely irodalmát lásd később

J. Pavuk: Chronologie der Želiezovce-Gruppe. SlovArch XVII (1969) 269–367.

Középső zseliz fázis

Korai és középső zseliz fázis

J. Pavuk: Chronologie der Želiezovce-Gruppe. SlovArch XVII (1969) 269–367.

Késő zseliz fázis

Szécsény-Ültetés

Zseliz telep, három oldalról védett platón álló házakkal, a 4. oldalon valószínűleg árok védte

Bükk, Szakálhát, Szilmeg, Sopot importokkal

Klasszikus és késői Zseliz illetve Vorlengyel horizont

Változatos kőnyersanyag — a telep fő közlekedési útvonalak találkozásánál fekszik, feltehetően a telep lakói részt vettek a kereskedelmi kapcsolatok lebonyolításában

Soós Virág: Előzetes jelentés a Szécsény-ültetési

zselizi telep feltárásáról. NMMÉK 8 (1982) 7-46.

Fábián Szilvia MTA régészeti Intézet

Fábián Sz.: Arcos edénytöredékek a zselizi kultúra

lelőhelyéről, Szécsény-Ültetésről.

ArchÉrt 130 (2005) 5-20.

„M” arcos edény a lelőhelyről

Štúrovo/PárkányDuna magaspart

Többfázisú település hosszúházakkal és Langsgrubékkal, csak néhány melléklet nélküli temetkezés

Részletes háztipológiai és településtörténeti elemzés

A kerámiaformák és díszítések szeriációs elemzése

Fiatal VK (kottafejes) + Zseliz csoport lelőhelye

A szeriációs elemzések lehetővé tették a két fázis átmenetének vizsgálatát

Egy-egy települési fázishoz 2-3 ház tartozott, kivétel a II településhorizont 6 háza és IX-X horizont 5 háza

Települési fázisok:

I-III településhorizont a fiatalabb VK-hoz tartozik

IV-V településhorizont: Zseliz I, illetve átmeneti leletanyagok

VI-VII településhorizont: Zseliz IIa

VIII településhorizont: Zseliz IIb

IX-X településhorizont

Bylany

Pavlů I. – Rulf, J. – Zápotocká, M.: Theses on the Neolithic site of Bylany. Pam. Archeol. 77 (1986) 288-412.

Pavlů I. – Zápotocká, M.: Bylany. Katalog: sekce A – díl 1. Výzkum 1953-1967. Praha 1983.

Pavlů I. – Zápotocká, M. – Soudský, O.: Bylany. Katalog: sekce A – díl 2. Výzkum 1953-1967. Praha 1985.

Pavlů I. – Zápotocká, M. – Soudský, O.: Bylany. Katalog: sekce B, F. Výzkum 1953-1967. Praha 1987.

Békásmegyer

Gábori M – Csánk V.: Megfigyelések a békásmegyeri őskori telepen. — Observations faites dans la station préhistorique de Békásmegyer. ArchÉrt 91 (1964) 201-214.

Kalicz N. – Schreiber R.: Ötezeréves istenképek Budapest határában. — Fünftausend Jahre Götterbilder im Bereich von Budapest. Budapest 7/7 (1969), 35-39

Nagy T.: Budapest az őskortól a honfoglaláskorig. – Das gebiet von Budapest von den prähistorischen Zeiten bis zum 10. Jh. Ausstellungsführer. Emlékek Budapest Múltjából. Bp. 1960

Vinca A1 – Protovinca 1-2 –AVK 1 =Szatmár 2Vinca A2 – Esztár – AVK 2 (Hortobágy faluvéghalom)

Vinca A3 – AVK 3 (Tiszadob, Bükk A és B fázis) (Tiszavasvári-Keresztfal)

Vinca B1 Tiszadob + Bükk BVinca B2 Tiszadob + Bükk C = ez a formatív tiszai kultúra

időszaka

Esztár Vinča A2-B2 utána azon a területen már a Tisza kultúra van jelenBükk, Tiszadob Vinca A3-B2Szarvas-Érpart Vinca A3-B1

A Vinča B végén van a késő és középső neolitikum váltása

Horváth F.: kronológiája

N. Kalicz: Figürliche Kunst und bemalte Keramik aus dem Neolithikum Westungarns. Archeolingua. Series Minor 10 (1998)

A

B1

B2

C

D1

D2