AZ AGGLOMERÁCIÓ FENNTARTHATÓ

KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA FELÉ

Fleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézet

<tfleisch@vki.hu><http://www.vki.hu/~tfleisch>

A „Világfalu vagy világváros?”Phare Access 2001, HU0104-02-01-0017

számú képzési program részeként2004. február

AZ AGGLOMERÁCIÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA FELÉ

• A FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS ELVEI kibocsátások, (levegő- és zajszennyeződés), energia- fogyasztás, „fenntartható mobilitás”

• A FŐVÁROSI AGGLOMERÁCIÓ KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGAI fekvés, helyzetkép, alágazatok (30 közút, 11 vasútvonal, Ferihegy), M0, hidak, autópályák, állomások, kikötők stb. Tervek, projektek, finanszírozás

• TAPASZTALATOK LÉTEZŐ KÖRNYEZETBARÁT KÖZLEKEDÉSI MEGOLDÁSOKRÓL London, Szingapúr, Bécs, Párizs Közös területfejlesztési és közlekedési projektek stb.

AZ AGGLOMERÁCIÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA FELÉ

• A FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS ELVEI kibocsátások, (levegő- és zajszennyeződés), energia- fogyasztás, „fenntartható mobilitás”

• A FŐVÁROSI AGGLOMERÁCIÓ KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGAI fekvés, helyzetkép, alágazatok (30 közút, 11 vasútvonal, Ferihegy), M0, hidak, autópályák, állomások, kikötők stb. Tervek, projektek, finanszírozás

• TAPASZTALATOK LÉTEZŐ KÖRNYEZETBARÁT KÖZLEKEDÉSI MEGOLDÁSOKRÓL London, Szingapúr, Bécs, Párizs Közös területfejlesztési és közlekedési projektek stb.

AZ AGGLOMERÁCIÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA FELÉ

• A FENNTARTHATÓSÁG TÉRBELI KÖVETELMÉNYEI

• A TÉRSÉGI KÖZLEKEDÉSSEL SZEMBENI IGÉNYEK VÁLTOZÁSAI (ÖT FŐ TREND)

• IRÁNYELVEK MEGFOGALMAZÁSA A FŐVÁROSI AGGLOMERÁCIÓRA ÉS KISTÉRSÉGEIRE

– A fővárosi agglomeráció fenntartható forgatókönyvéről

– Elvek a közlekedési kapcsolatok megoldására

– A közlekedés intézményi követelményei

– Korszerű, környezettudatos kistérségi kollektív közlekedés kialakítása

• ÖSSZEFOGLALÁS

A FENNTARTHATÓSÁG TÉRBELI KÖVETELMÉNYEI

A fenntarthatóság térbeli követelményei (fenntarthatósági meggondolások)

• ENSZ Bruntland jelentés (Közös jövőnk 1987) definíció: „Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen igényeit, anélkül, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk képességét arra, hogy ők is kielégíthessék az igényeiket” intergenerációs szolidaritás

• Az időbeli megközelítés mellett a fenntarthatóság térbeli feltételeiről is beszélni kell - intra-generációs szolidaritás és térségi önvédelem

• A térbeli fenntarthatóság belső és külső követelményei: a térség gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt képes legyen tartósan kiegyensúlyozott életlehetőséget nyújtani a helyben érintettek számára; ezt ne mások rovására tegye és ugyanakkor ebben mások ne akadályozzák meg.

A fenntarthatóság térbeli követelményei (helyek tere, áramlások tere),

• Két kulcsfogalom: A „helyek tere” és az „áramlások tere” (Castells, Manuel 1996 The Rise of the Network Society - The Information Age.)

• A helyek tere védelemre szorul az áramlások terével szemben, hogy megőrizze / a maga tempójában változtassa meg a belső struktúráit. A túl erős és túl hirtelen érkező külső hatások nem szolgálják, hanem felbomlasztják a belső struktúrákat, arányosságra és mértékre van szükség a kettő között.

A fenntarthatóság térbeli követelményei (feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség)

• A belső struktúra hordozói a kapcsolatrendszerek (pl. gazdasági, társadalmi, rokoni stb.) és az ezeket megtestesítő fizikai kapcsolatok (pl. közlekedési pályák).

Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

A fenntarthatóság térbeli követelményei (a feltártság első követelménye)

• Egy régió összerendezett működésének feltétele a megfelelő belső hálózat rendelkezésre állása

• A kezdő- és végpontok világa a fontos, de e pontok kapcsolatrendszerekbe ágyazódnak bele.

• Egy térség fizikai kapcsolatai memóriaként őrzik a korábban kialakult kapcsolatok pályáit és megkönnyítik, hogy hasonló irányú kapcsolatok ismét létrejöjjenek. (Természetesen egy hibás struktúrában kialakult összeköttetés is átörökíti az adott kapcsolatot)

Forrás: Ray, Violette: (1991) Borders versus Networks in Eastern Central Europe. Flux, Vol.1. No.3.

A fenntarthatóság térbeli követelményei (a feltártság első követelménye)

Lengyelország keleti és nyugati felének eltérő vasúthálózati sűrűsége

Forrás: Gorzelak G – Jalowiecki B (2002) European Boundaries: Unity or Division of the Continent? Regional Studies, Vol.36. No.4.

A lengyel településhálózat legalacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező húsz százaléka 1998-ban (sötét foltok)

A fenntarthatóság térbeli követelményei(a feltártság első követelménye)

A fenntarthatóság térbeli követelményei (a feltártság második követelménye)

• A belső kapcsolatok mintázata meghatározó abban, hogy életképessé válik-e egy adott térség

• A szigorúan hierarchikus felépítésű struktúrák jellemzője, hogy a csomópontjaik megkerülhetetlenek és ezáltal kulcshelyzetűekké válnak. Következmények: merevség, sebezhetőség, rugalmatlanság.

• A rácsos szerkezet lényege, hogy a térség különböző pontjait a lehetőségekhez mérten hasonló feltártsági pozíció felé közelíti - azaz valamelyest csökkenti (és nem növeli) a pontok helyzetéből adódó különbségeket.

A fenntarthatóság térbeli követelményei (a feltártság második követelménye)

Centripetális és centrifugális hálózatok megkülönböztetése Forrás: Rodrigue, J-P (1998-2003), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University

A fenntarthatóság térbeli követelményei (a cél: gazdag mintázatú helyi kapcsolatrendszer létrehozása)

• A cél gazdag mintázatú belső kapcsolatrendszer létre-hozása, gazdaságos, működőképes, társadalmilag vonzó, környezetileg megfelelő kapcsolatok kiszolgálására.

• A korábbi településnél nagyobb térség, város és környéke, vagy egy kistérség egésze válik egyre inkább az intenzív kapcsolatrendszer egységévé.. (Ez az egység tekintendő tehát a védendő „helyek terének”)

• A korszerű gazdaság és a mai társadalom sokoldalú, sokirányú kapcsolatokat nyújtó hálózatokat igényel.

• Az igényeket úgy kell közlekedéssel kiszolgálni, hogy az eredmény megfeleljen a fenntarthatóság harmadik pillérének, a környezet feltételeinek.

• A hálózati formák és a korszerű technológia szerepe

A TÉRSÉGI KÖZLEKEDÉSSEL SZEMBENI IGÉNYEK VÁLTOZÁSAI (ÖT FŐ TREND)

• Új társadalmi folyamatok (változások a szuburbanizációs tendenciákban, kormányzási-intézményi átrendeződés)

• Új gazdasági jelenségek (agglomerálódás és klaszterképződés)

• Új környezeti követelmények (terület, táj, élővilág)

• Új hálózati felismerések (kis világ hálózatok)

• Új technológiai lehetőségek (az információs technológia birtokbavétele)

Új társadalmi folyamatok (változások a szuburbanizációs tendenciákban,

kormányzási-intézményi átrendeződés)

• Érzékelhető tendencia egy súlyponteltolódás az ország / megye / település szintek felől a régiók / kistérségek irányába

• „Felülről lefelé” uniós érdekek NUTS I - II - III - IV - V– EU - - O - R - M - K - T– (Egy adott szint a szomszédjaitól tud funkciókat átvenni)

• „Alulról” spontán folyamatok: szuburbanizálódás – Kezdete a vasútépítés időszaka (helyi érdekű vasutak)

még kompakt településmagokkal

– A gépkocsi megjelenése = folytonos térségi hozzáférés, a városok szétterülése

– Monofunkciós települések kialakulása (alvóváros, üdülőtelep, - mg-i ellátás, vízellátás, hulladék-befogadás)

Új társadalmi folyamatok (változások a szuburbanizációs tendenciákban,

kormányzási-intézményi átrendeződés)

• Miközben a szuburbanizáció folyik tovább, jelentős változások vannak a települések közötti kapcsolati igényekben

• A korábbi egydimenziós kapcsolatok (alvóváros stb.) helyett sokoldalú térbeli kapcsolatok igénye jelenik meg. Monofunkciók helyett jól elérhető funkciók skálájára van igény, mind városokon belül, mind településközi viszonylatban. Az elérhetőség megteremtése nem kizárólag közlekedési feladat, hanem részben új területfelhasználási racionalitást igényel. (Közelebb is lehet hozni a célpontokat)

Új gazdasági jelenségek (agglomerálódás és klaszterképződés)

• Miközben az elterjedt szlogen szerint a fizikai közelségnek csökken a jelentősége, a gyakorlatban számos ennek ellentmondó tapasztalatot lehet rögzíteni

• Új gazdasági folyamatok jelentek meg vagy kerültek az érdeklődés középpontjába

• Agglomerálódás (Krugman, Paul 1991 International Trade) Lehetővé teszi a jövedelem növekedését. Ön-erősítő folyamat, alapja a külső méret-gazdaságosság..

• Klaszterképződés (Porter, Michael 1990 Competitiveness of Nations) Elősegíti az innovációt és az exportot.

Új környezeti követelmények

• 1972 Stockholm ENSZ konferencia, , Római Klub, olajárrobbanás stb. környezeti kérdések előtérbe kerülése.

• Térbeli problémák: települések összenövése, meglévő zöldfelületek beépítése, az ökológiai folyosók megszüntetése.

• Kibocsátások csökkentése; területfoglalás mérséklése, élővilág védelme, a táj védelme.

• EU közlekedéspolitika 2001 „Ideje dönteni” (Time to Decide):Fontos alapelv: „szétcsatolás” (decoupling) azaz a gazdaság továbbra is kívánatosnak tekintett növekedéséről leválasztani a közlekedés mennyiségi növekedését.

Új hálózati megfontolások(közlekedés-földrajzi alapvetés)

Közlekedés-földrajzi alapvetés: hálózati mintázatok Forrás: Rodrigue, J-P (1998-2003), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University

Új hálózati megfontolások (kis-világ hálózatok)

• Legújabb fejlemények a hálózatok kutatásában: „kicsi a világ” hálózatok. (Barabási Albert László 2003 Behálózva) „Hány kézfogásra vagyunk az USA elnökétől” avagy a legkevesebb átszállást igénylő hálózatok kialakítása

• Az ebből a szempontból hatékony hálózatok nem rács jellegűek, hanem lokális gócokat összekapcsoló esetleges távolsági kapcsolatokra épülnek. (sejtek, baktériumok, Internet, vagy a légi közlekedés viszonylatai)

• E hálózatok stabilnak mutatkoztak a véletlen hibára, viszont nagyon sebezhetőek szándékos beavatkozásokkal (a legnagyobb csomópontok módszeres kikapcsolása)

Új hálózati megfontolások (kis-világ hálózatok)

Véletlen és skála-független

hálózatok (Barabasi A.L 2003 Behálózva)„Kicsi a világ”hálózatok

Új technológiai lehetőségek (az információs technológia birtokbavétele)

• Korábban elsősorban a járműtechnológián és a hozzá kapcsolódó pályák építésén volt a hangsúly (vasút, autó, repülőgép, TVG = hardver); hatásait végigkísértük a szuburbanizálódás alakulásában

• A jövő felelős módon való alakításában egyik kulcs a ma rendelkezésre álló technológia felhasználása a közlekedés szervezésében és szabályozásában (nem csak a hardver)

• Új technológiai lehetőségek új igények kielégítésére Egyaránt hiba lenne, ha az új technológiával a tegnap feladatait oldanánk meg, vagy ha a mai kihívásokat a tegnapi technológiával próbálnánk megoldani.

IRÁNYELVEK MEGFOGALMAZÁSA A FŐVÁROSI AGGLOMERÁCIÓRA ÉS

KISTÉRSÉGEIRE

• A fővárosi agglomeráció fenntartható forgatókönyve

• Elvek a közlekedési kapcsolatok megoldására

• A közlekedés intézményi követelményei

• Korszerű, környezettudatos kistérségi kollektív közlekedés körvonalai

A fővárosi agglomeráció fenntartható forgatókönyve

(Forrás: Pest megye struktúraterve. Szerk. Schuchmann P-Gauder P)

• A főváros kisugárzása és a térség identitása partnerség: Természet, Vízforrás, Munkaerő, Lakóhely, Telephely Élelmiszer, Hétvége, Pihenés, Lerakóhely, Tisztítóbázis.

• Éles térbeli határok oldása (kis lépcsők)

• A belső kapcsolatrendszer kiteljesítése (befogadható technika, elterjeszthető turizmus, igénybevehető szolgáltatás)

• A beépítés, a zöldfelületek és a kollektív közlekedés (pontszerű kiszolgálás, kompakt település)

• Kifelé irányuló szerep (pozíció-javítás helyett jobb adaptáció; nem a központi szerepkör erőltetett keresése)

Elvek a közlekedési kapcsolatok megoldására

• Sugárirányú kapcsolatok gerince az elővárosi vasút

• A távolsági átmenő forgalom: harántoló tengelyek

• Az agglomeráción belül is a rácsszerkezet erősítése

• Az agglomerációs települések belső célforgalma: sűrű és jól karbantartott alsóbbrendű úthálózat

• Külön-külön végigjárható rétegek (helyi, térségközi, és régióközi funkciók)

Forrás: Pest megye struktúraterve. Szerk. Schuchmann Péter -Gauder Péter

A trendek folytatódnak

Forrás: Pest megye struktúraterve. Szerk. Schuchmann Péter -Gauder Péter

Fenntartható struktúra forgatókönyve: közlekedési struktúrák

A közlekedés intézményi követelményei

• Az integrált közlekedési megoldások intézményi feltétele a közlekedési szövetség létrehozása

• Nem (csak) nagyvállalatok kompromisszuma, hanem a szolgáltatás megrendelői, igénybevevői és a fuvarozók közötti megállapodások terepe is.

• Ma „támogatás-csökkenési vita” folyik az ellenérdekeltséget előidéző támogatások kompenzálásáról.

Korszerű, környezettudatos kistérségi kollektív közlekedés körvonalai

(egy intelligens, fenntartható rendszer kialakítása)

• Vegyes-funkciós, gyalogostávolságokon alapuló kompakt mikro-tér (szomszédsági egység)

• Alacsony forgalmú térségekben személy- és áruszállítás integrációja, diszpécserközpont

• Kisforgalmú napszakokban másutt is alkalmazandó

• A menetrendszerű helyi közlekedés és a taxi közötti skála kihasználása

• Fentieknek az létrehozója-szervezője és koordinátora a közlekedési szövetség intézményrendszere

ÖSSZEFOGLALÁS

• A „helyi” kistérségként való értelmezése

• Korszerű policentrikus („rács”) struktúra,

• Sűrű belső kapcsolatrendszer

• Fentiek érdekében tevékenykedő integrált intézményrendszer - közlekedési szövetség

• Az infokommunikáció lehetőségeinek használata a közlekedés szervezésében és szabályozásában

AZ AGGLOMERÁCIÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSI

KONCEPCIÓJA FELÉFleischer Tamás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet<tfleisch@vki.hu>

<http://www.vki.hu/~tfleisch>

A „Világfalu vagy világváros?”

Phare Access 2001, HU0104-02-01-0017

számú képzési program részeként

2004. február

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !