Az államfő a középkori alkotmánytörténetben

A király jogállása-

A középkori állam igazgatása-

- Az előadás egyszerűsített vázlata a jogtortenet.sze.hu oldalra -

A magyarság társadalmi szerveződésének kezdetei és a

magyar nomád állam

• a nomád állammodell• a törzsszövetség és a

fejedelemség• fejedelem és kísérete• a kalandozások és a honfoglalás

A törzs - törzsszövetség

• a társadalom alapegységei (kiscsalád; nagycsalád; nemzetségek; törzsek)

• A nemzetségek szerveződése életre hívja a törzset – fiktív vérrokonság

• Hadi demokrácia – katonai szerveződésTörzsfői funkció: örökletesség lép a

rátermettség helyébeKatonai stáb → fejedelmi/királyi kíséret• A vérségi igazgatás helyébe a katonai-

politikai adminisztráció lép!

Fejedelem és a kíséret

• Az állam kialakulása előtt a katonai erő a különböző kíséretekben tömörül.

• Társadalom:a társadalmak élén a törzsi nemzetségi

arisztokrácia áll, a középréteget zömmel a katonai kíséret fegyveres

elemei képezik, alsó rétegét pedig a nemzetségek népe és a

meghódítottak alkotják.

• A meggazdagodott kíséret tag, ha később a fejedelem vagy más rangú vezetője szolgálatában „hivatalt” kap, megindul a nemessé válás útján.

Törzsszövetség 800-850.

• a nomád fejedelemség modellje és ismérvei

• A törzsfők közös vezetése → „egy fő alatti lét” fejedelemség

• Két „király”:kende/kündü – szakrális uralkodó

nagyfejedelemgyula – tényleges/katonai vezető+ karcha/horka – bírói funkció

Uruszág – gyepű-gyepűelve

• Törzsfői centrumok – törzsi államok: kíséret – hadviselés/diplomácia/igazgatás/bíráskodás központjai

• Törzsfő/úr → uruszág – uraság – ország• Törzsek szállásai:gyepű: természetes akadály, mocsaras, erdős

vidékgyepűelve: gyepűk előtti lakatlan terület/

lövők-őrök védik

A magyar királyság kialakulása (980-11.sz.)

Géza fejedelemsége és I. Szent István uralkodása

• a keresztény állam megteremtése• a király a magyar

alkotmánytörténetben• a királyi vármegye és várispánság

A patrimoniális monarchia

• Fejedelmi hatalom• Magánjogi természetű• Állam földje feletti tulajdon

• Királyi földbirtokszervezet• Királyi magángazdaság → kir.

vármegyerendszer

• Földbirtokra települő királyi hatalom• Itt felépülő egyszerű államüzem

Személyes hatalomgyakorlás

Kizárólagosságra törekvés:Személyesen, vagy hívei/apparátusa

segítségévelEgyedüli törvényhozóBirtoktömeg megszerzéseLegfőbb bíró és kormányzóKözfeladatok-kormányzati teendők

ellátása magánjogi eszközökkel

Az egyházi hatalom

• Teokratikus állameszme: az uralkodó az egyház feje, a klérus tagja, egyházi javadalmakat tölt be;

• Egyházkormányzati jogok:Szervezője – egyházmegyék/monostorok, stb.Egyház pénzügyi kérdéseinek rendezéseTörvénykezésZsinati részvétel - tvhozásDei gratia – vicarius DeiFőkegyúri jogKirályi tetszvényjog – placetum regium jog (1404.

Zsigmond)

Hűbéri modell – magyar változat

• Nyugati minta• Tisztségek nem jártak javadalmazással• Hűség NEM az adománybirtokhoz hanem

a kíséretben való részvételhez kötődik• Hiányzik a szerződéses meghatározottság:Szolgáltatások egyensúlyaKölcsönös hűségSzabadság

Királyi udvartartás

• Királyi kíséret• Királyi tanács• Tisztviselők:Országos: nádorispán, országbíró,

vajda, horvát bánUdvari méltóságok

Székváros – központok – várak, megyék

Államfő a középkorban

• Monarchia:ÖrökösVálasztási

1946. február 1-ig;

Személyében szimbolizálja az államotKirály/fejedelemKormányzó – a király helyettesítése

A király jogkörei – Személyes felségjogok

• Majestas• Sérthetetlenség• Felelőtlenség• Apostoli jelző• Magyar király címeinek viselése• Udvartartás, speciális tisztesség,

ünnepek, stb.

A király jogkörei – Uralmi felségjogok

• Legfelsőbb szabályok megalkotása• Országgyűléssel kapcsolatos

jogkörök• Bírói hatalom• Főfelügyeleti jog – Kinevezési jog• Pénzügyi jogosítványok• Legfőbb hadúr• Nemesítés

A király jogkörei – Hatalom korlátai

• Hitlevél• Koronázási eskü – kölcsönös eskü• Választási feltételek - capitulatiók• Törvények• Ország szokásai• Rendi közigazgatás – nemesi

vármegye

Hatalom megszerzése - Trónbetöltés

• Jogcím az uralkodásra:Vérségi elv – a szent királyok véreSenioratusPrimogenitúra

UtódkijelölésAlkalmassági elv – idoneitasVálasztás-elve – Rákosi végzés 1505.

Hatalom megszerzése – A koronázás

• Koronázási ordó – szigorú szertartásrend:

Világi támogatottság megjelenítéseIsteni kegyelem megszerzése

Koronázási jelvényekSzereplőkHelyszínekKirályné koronázása

A király helyettesítése

• A királyi család tagjai• Alkalmi megbízottak• A Helytartó• A Kormányzó• Az erdélyi fejedelem• A vezérlő fejdelem

A VÁRMEGYEI RENDSZER FEJLŐDÉSE - - KIRÁLYI VÁRMEGYE – VÁRISPÁNSÁG – NEMESI

VÁRMEGYE – VÁRMEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁG

• A megye: az egyetlen központi államhatalom és a sok ezernyi helyi közösség között szükség van egyféle típusú, de véges számú közvetítő tényezőre.

• A vérségi nemzetség szerkezete a 11. század folyamán összeroppant.

• Az új társadalomszervező elv a területiség lett.

• A vérségi nemzetségek a 11. század folyamán elvesztették társadalomszervező funkcióikat.

• Nemesi nemzetségek továbbélése

A területiség elve

• A nemzetség helyébe a település lépett, amelyet az állam mint együtt élő (olykor egyes tagjaiban akár még vérrokon) egyedek összességét határozta meg.

• Az új társadalomszervező elv – a területiség – Magyarországon a várispánságban és a vármegyében realizálódott.

• A latin források mindkét intézményt comitatusnak nevezték; mögötte valójában kétféle intézmény húzódik meg.

A KIRÁLYI VÁRISPÁNSÁG

• A várszervezetet azért hogy a megyétől megkülönböztethessük, várispánságnak hívjuk.

• „A várnak a megyéje.”

• A várispánság: István király ( és utódai) a királyi birtokok jelentős részét a várakhoz csatolták.

• A várak voltak az újonnan kialakuló területi intézményrendszer központjai.

• A várba ültette be István a maga emberét, akit latinul comesnak, magyarul ispánnak (vagy a comes civitatis tükörfordításaként várispánnak) neveztek.

COMES

• A várispán a király megbízásából járt el a király magánbirtokain.

• A különböző feladatok ellátásához tisztségviselőkre volt szüksége, így pl.

- az igazságszolgáltatást végző és a helyettesi feladatokat ellátó udvarispánra (curialis comes),

- a vár ügyeit gondozó várnagyra (maior castri),

- a hadügyeket felügyelő hadnagyra (maior exercitus)

A KIRÁLYI VÁRISPÁNSÁG

• A várhoz tehát nem egy tömbben, hanem a vár közelében és nemritkán attól tekintélyes távolságra fekvő különféle birtokok, ingatlanok tartoztak.

• A várispánság a várhoz rendelt, tarka összevisszaságban elhelyezkedő királyi birtokok összessége.

• A király magánbirtokait fogta át, azokat a földeket, amelyek felett a király mint

földesúr magánjogi fennhatóságot gyakorolt.

A KIRÁLYI VÁRMEGYE

• A vármegye egyetlen összefüggő területi tömböt alkotott.

A vármegye területén döntően a király magánbirtokai terültek el,

• A vármegye az államigazgatás szerve, amelyet Szent István korában, illetve az utána következő két évszázadban a király testesített meg.

• A vármegyének sem külön vezetője, sem önálló tisztikara nem volt.

• A király egyazon vezető réteg révén kormányozta magánbirtokait (a várispánságot) és az állami közigazgatási egységet (a vármegyét).

VÁRMEGYE – VÁRISPÁNSÁG ÖSSZEHASONLÍTÁSA

• A megye területén többféle tulajdonú föld feküdt – nagy része persze annak is királyi kézen volt –,

a várispánság birtokállományát viszont kizárólag királyi (a királyi várhoz kapcsolt) ingatlanok tették ki.

• A megye összefüggő területre terjedt ki, a várispánság pedig szórt birtokokat – nemritkán enklávékat

– foglalt magában.

• Ha egy várat a király központnak jelölt ki és körülhatárolta területét, akkor megyét (vármegyét) hozott létre,

amennyiben viszont kijelölte, hogy mely települések és népek szolgálják e várat, akkor várszervezetet alkotott.

HATÁRVÁRMEGYE, HATÁRVÁRISPÁNSÁG

• Határvármegyének (confinium), amelyeknek az ország határaival érintkező

területén a megyéével azonos néven emlegetett

várispánság működött (pl. Nyitra, Újvár stb.).

• A határvárispánságot (marchia), várispánságok, amelyek várai az országhatárokhoz közeli helyeken létesültek,

határvédő funkcióval, ugyanakkor viszont – ellentétben a várispánságok

többségével – nem szerveződött körülöttük vármegye.

Az Árpád-ház kihalása és a patrimoniális monarchia felbomlása (14. század)

• birtokadományozási politika• trónöröklés és trónharcok• kiskirályok és tartományúri hatalom• a királyi tekintély romlása