AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ...42/2006. (XI. 30.) EüM ren de let a m en tés rõl szó ló 5/2006. (II. 7.) EüM ren de let m ó do sí tá sá ról ..... 2978

ÁRA: 1008 FT

TARTALOM

LVI. ÉVFOLYAM 23. SZÁM 2921-3072. OLDAL 2006. december 27.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

I. RÉSZSzemélyi rész

II. RÉSZTörvények, országgyûlési határozatok,

kormányrendeletek és -határozatok

2006. évi XCVII. tör vény az egész ség ügy ben mû kö dõszak mai ka ma rák ról ....................................................... 2922

2006. évi XCVIII. tör vény a biz ton sá gos és gaz da sá gosgyógy szer- és gyó gyá sza tise géd esz köz-el lá tás, va la minta gyógy szer for gal ma zás ál ta lá nos sza bá lya i ról ............. 2933

2006. évi XCIX. tör vény a Ma gyar Köz tár sa ság 2005. évikölt ség ve té sé nek vég re haj tá sá ról (ki vo na tos köz lés) ...... 2961

2006. évi C. tör vény a kül föl di bi zo nyít vá nyok az ok le ve lek elis me ré sé rõl szó ló 2001. évi C. tör vény mó do sí tás áról ... 2976

III. RÉSZEgészségügyi miniszteri rendeletek és utasítások

42/2006. (XI. 30.) EüM ren de let a men tés rõl szó ló 5/2006.(II. 7.) EüM ren de let mó do sí tá sá ról .............................. 2978

IV. RÉSZIrányelvek, tájékoztatók

V. RÉSZKözlemények

Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va talköz le mé nye or vos tech ni kai esz kö zök idõ sza kos fe lül -vizs gá la tát vég zõ szer ve ze tek ki je lö lé sé rõl ................... 2979

Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va talköz le mé nye or vos tech ni kai ter mék for gal ma zá sa fel füg -gesz té sé nek meg szün te té sé rõl ....................................... 2980

Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va talköz le mé nye or vos tech ni kai ter mék for ga lom ból tör té nõki vo ná sá ról .................................................................... 2980

Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va talköz le mé nye or vos tech ni kai ter mék for gal ma zá sá nakfel füg gesz té sé rõl ........................................................... 2980

Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um és az Or szá gos Egész ség -biz to sí tá si Pénz tár köz le mé nye az Or szá gos Egész ség -biz to sí tá si Pénz tár ál tal tel je sí tett ki fi ze té sek rõl ............ 2980

A Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egész ség tu do má nyiCent rum köz le mé nye to vább kép zé si prog ram ja i ról a2007. év I. fél évé re ........................................................ 2984

A Zöld ke reszt An gyal föl dért Ala pít vány köz le mé nye asze mé lyi jö ve de lem adó ból 2004. év ben be folyt tá mo ga -tá si összeg fel hasz ná lá sá ról ........................................... 3027

A XXI. szá zad Ge ne rá ci ó já ért Ala pít vány köz le mé nye asze mé lyi jö ve de lem adó ból 2005. év ben be folyt tá mo ga -tá si összeg fel hasz ná lá sá ról ........................................... 3027

VI. RÉSZVegyes közlemények

Köz le mény bé lyeg zõk ér vény te le ní té sé rõl ....................... 3027

Köz lemény bé lyeg zõk ér vé nyes sé gé nek hely re ál lí tá sá ról .... 3031

Köz le mény iga zol vá nyok, ok le ve lek, bi zo nyít vá nyok ér -vény te le ní té sé rõl ........................................................... 3031

Pá lyá za ti hir det mény be tölt he tõ ál lá sok ra ........................ 3033

F E L H Í V Á S !

Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel méta köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2007. évi elõ fi ze té si ára ink ra!

I. RÉSZSze mé lyi rész

II. RÉSZTör vé nyek, or szág gyû lé si ha tá ro za tok,

kor mány ren de le tek és -ha tá ro za tok

2006. évi XCVII.

t ö r v é n y

az egészségügyben mûködõ szakmai kamarákról*

Az Or szág gyû lés – ha zánk ha gyo má nya it és az eu ró paifej lett de mok rá ci ák gya kor la tát kö vet ve, ugyan ak kor azutób bi év ti zed ta pasz ta la ta it hasz no sít va a szak mai ka ma -rák mû kö dé se kap csán – el is me ri az egyes egész ség ügyiszak mák gya kor ló i nak jo gát a szak mai ön kor mány zat hoz.

A szak mai ön kor mány zat le he tõ vé te szi, hogy az egyesszak mák gya kor lói köz vet le nül és az ál ta luk vá lasz tott tes -tü le tek, tiszt ség vi se lõk út ján de mok ra ti ku san – a tör -vények ál tal meg ha tá ro zott ke re tek kö zött – ön ál ló an in -téz zék szak mai ügye i ket, meg ha tá roz zák és a köz ér dek kelössz hang ban kép vi sel jék szak mai, eti kai, gaz da sá gi ésszo ci á lis ér de ke i ket, tár sa dal mi sú lyuk nak, szel le mi tõ ké -jük nek meg fe le lõ mér ték ben hoz zá já rul ja nak az egész ség -po li ti ka ala kí tá sá hoz, a la kos ság egész ség ügyi el lá tá sá nakja ví tá sá hoz. A szak mai ön kor mány za ti ság azon ban a szak -ma gya kor ló it nem kor lá toz hat ja ab ban, hogy a meg fe le lõ,és kü lö nös szak mai ér de ke ik hez leg kö ze lebb álló szak maiszer ve zet hez való tar to zás kér dé sé ben ma guk dönt hes se -nek, még ke vés bé ab ban, hogy ké pe sí té sük nek meg fe le lõte vé keny sé gü ket – a szak mai ön kor mány zás ban való in -téz mé nyes rész vé te lük re te kin tet nél kül – sza ba don gya -ko rol has sák.

Az Or szág gyû lés e cé lok el éré se ér de ké ben a kö vet ke zõ tör vényt al kot ja:

I. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KAMARÁKRENDSZERE

1. § (1) Az egész ség ügy te rü le tén mû kö dõ szak mai ka -ma rák az or vo sok és fog or vo sok, gyógy sze ré szek, egész -ségü gyi szak dol go zók ön kor mány zat tal ren del ke zõ szak mai,ér dek kép vi se le ti köz tes tü le tei.

(2) Az egész ség ügy te rü le tén szak mai ka ma ra kénta) Ma gyar Or vo si Ka ma ra,b) Ma gyar Gyógy sze ré szi Ka ma ra,c) Ma gyar Egész ség ügyi Szak dol go zói Ka ma ra

mû kö dik.

* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2006. no vem ber 20-i ülés nap ján fo gad ta el.

(3) A szak mai ka ma rák fel ada ta i kat

a) az alap sza bály sze rint lét re ho zott te rü le ti szerveze teik,va la mint

b) or szá gos szer ve ik

út ján lát ják el.

(4) A te rü le ti szer ve ze tek és az or szá gos szer vek jogisze mé lyek.

(5) A szak mai ka ma rák mû kö dé sé hez 60 fõ ka ma rai tagszük sé ges. Amennyi ben a már mû kö dõ szak mai ka ma ratag lét szá ma a mû kö dés so rán a 60 fõt nem éri el, a szak maika ma ra te vé keny sé ge – a 2. § f), va la mint j)–k) pont ja i banfel so rolt fel ada tok el lá tá sán kí vül – szü ne tel az zal, hogy újtag a ka ma rai nyil ván tar tás ba a szü ne te lés idõ tar ta ma alattis fel ve he tõ. A szü ne te lés idõ tar ta ma az e tör vény, va la -mint az alap sza bály sze rint meg vá lasz tott ka ma rai szer -vek, il le tõ leg tiszt ség vi se lõk meg bí za tá sá nak ha tá ro zottidõ tar ta má ba nem szá mít bele az zal, hogy a szak mai ka -ma ra mû kö dé sé nek két évet meg ha la dó szü ne te lé sét köve -tõen a ka ma rai mû kö dés is mé telt meg kez dé sé hez a ka ma -rai szer vek, il le tõ leg tiszt ség vi se lõk új ra vá lasz tá sa szük sé -ges. A szü ne te lés a fenn ál ló ka ma rai tag sá gi vi szo nyo katnem érin ti.

(6) A ka ma rai mû kö dés szü ne te lé sé nek idõ tar ta ma alattaz (5) be kez dés sze rin ti fel ada tok el lá tá sa ér de ké ben a te -rü le ti szer ve ze tek ügy vi te li szer ve ze tei, il le tõ leg a 10. §sze rin ti or szá gos ügy vi te li szer ve zet fo lya ma to san mû köd -nek, il le tõ leg a szak mai ka ma ra or szá gos el nök sé ge el lát jaa 16. § (4) be kez dé se sze rin ti fel ada tát.

II. Fejezet

A SZAKMAI KAMARÁK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

2. § A szak mai ka ma ra

a) az egész ség ügyi hi va tás gya kor lá sá val és az egész -ség ügyi te vé keny ség gel össze füg gõ kér dé sek ben kép vi se -li és védi tag ja i nak ér de ke it és jo ga it, és – kü lön jog sza bá -lyok ban meg ha tá ro zott ke re tek kö zött – egye di ügyek benis elõ se gí ti ezen jo gok ér vé nye sí té sét;

b) meg al kot ja alap sza bá lyát;

c) az e tör vény ben és kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zottese tek ben a tag ja i val szem ben eti kai el já rást foly tat le;

d) vé le mé nye zé si jo got gya ko rol

da) az egész ség ügyi dol go zók szak mai te vé keny sé gét,anya gi hely ze tét köz vet le nül be fo lyá so ló, il le tõ leg va la -mennyi, az egész ség ügyet egyéb mó don érin tõ jog sza bálymeg al ko tá sá nál,

db) az egész ség ügyi te vé keny ség szer ve ze ti vagy mû -kö dé si rend jét érin tõ ál la mi, egész ség biz to sí tá si, he lyi ön -kor mány za ti dön té sek meg ho za ta lá nál,

dc) a kép zés, a szak kép zés, a szak mai to vább kép zéskö ve tel mény szint jé nek meg ha tá ro zá sa te kin te té ben;

2922 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 23. szám

e) fel ké rés re, ki je lölt szer ve út ján szak ér tõ ként résztvesz az adott egész ség ügyi te vé keny ség vég zé sé vel járóegész ség ügyi szol gál ta tá sok mi nõ sé gi el len õr zé sé ben;

f) nyil ván tar tást ve zet a tag ja i ról;g) köz re mû kö dik a kö te le zõ to vább kép zé sek el ve i nek

meg ha tá ro zá sá ban, azok be tar tá sá nak el len õr zé sé ben ésto vább kép zést szer vez;

h) fel adat kör ében együtt mû kö dik az egész ség ügy te rü le -tén mû kö dõ tár sa dal mi szer ve ze tek kel, vé le mé nyé nek, il let -ve dön té se i nek ki ala kí tá sá ba – szük ség sze rint – be von ja azérin tett egész ség ügyi ér dek-kép vi se le ti szer ve ket;

i) el lát ja azo kat a to váb bi fel ada to kat, ame lye ket tör -vény a ha tás kö ré be utal, il let ve azo kat az érin tet tek meg ál -la po dá sa alap ján át adott fel ada to kat, ame lyek át vé te lét ál -la mi, he lyi ön kor mány za ti vagy egész ség biz to sí tá si szer -vek tõl jog sza bály nem tilt ja;

j) az érin tet tek kez de mé nye zé sé re egyez te tõ el já rástfoly tat le tag jai kö ré ben az egész ség ügyi te vé keny ség gya -kor lá sá val össze füg gõ vi tás kér dé sek ben;

k) köz zé te szi – a to vább kép zé si prog ram, a to vább kép -zés tel je sí té sé ért meg sze rez he tõ pont szám és a to vább kép -zést szer ve zõ meg je lö lé sé vel – az el fo ga dott szak mai to -vább kép zé sek jegy zé két;

l) fel adat kör ében meg vizs gál ja a nem egye te mi, fõ is -ko lai szin tû egész ség ügyi kép zé sek, szak kép zé sek és to -vább kép zé sek szak mai fel té te le it, és azok meg va ló su lá sate kin te té ben szük ség sze rint ja vas la tot tesz az adott kép -zés re jo go sult in téz mény nek, az in téz mény szak mai fel -ügye le tét el lá tó szerv nek;

m) kü lön tör vény sze rint köz re mû kö dik az egész ség -ügyi dol go zók ra ki ter je dõ szak mai-eti kai sza bály zat ki -dol go zá sá ban.

III. Fejezet

A SZAKMAI KAMARÁK SZERVEZETE

A területi szervezetek

3. § (1) Az e tör vény ben és az alap sza bály ban meg ha tá -ro zott fel ada tok el lá tá sá ra az alap sza bály sze rint ka ma raite rü le ti szer ve ze te ket kell lét re hoz ni.

(2) A te rü le ti szer ve ze tek meg ala kí tá sá ra, szer ve zetrend sze ré re, tiszt ség vi se lõ i re és azok meg vá lasz tá sá nakmód já ra, va la mint fel ada ta ik el lá tá sá ra – e tör vény el té rõren del ke zé sé nek hi á nyá ban – az alap sza bály rendelke -zései irány adó ak.

(3) A te rü le ti szer ve ze te ket úgy kell lét re hoz ni, hogyazok meg fe lel je nek az e tör vény sze rin ti fel ada ta ik nak.

Az országos szervek

4. § (1) A szak mai ka ma ra leg fõbb kép vi se le ti szer ve ate rü le ti szer ve ze tek vá lasz tott kül döt te i bõl álló kül dött -

köz gyû lés, amely nek ki zá ró la gos ha tás kö ré be tar to zik aszak mai ka ma ra alap sza bá lyá nak, il le tõ leg eti kai sza bály -za tá nak a meg al ko tá sa és mó do sí tá sa, va la mint – a 6. §(4) be kez dé sé re is fi gye lem mel – or szá gos tiszt ség vi se lõ i -nek, az or szá gos eti kai bi zott ság, va la mint az or szá gos fel -ügye lõ bi zott ság tag ja i nak meg vá lasz tá sa, to váb bá az or -szá gos fel ügye lõ bi zott ság éves be szá mo ló já nak elfoga -dása. Az alap sza bály a kül dött köz gyû lés ré szé re más ki zá -ró la gos ha tás kö rö ket is meg ál la pít hat.

(2) A kül dött köz gyû lés tag jai:a) az alap sza bály sze rint 4 évre, tit kos sza va zás sal vá -

lasz tott kül döt tek, sza va za ti jog gal,b) a szak mai ka ma ra or szá gos el nök sé gé nek (a továb -

biak ban: or szá gos el nök ség) tag jai, ta nács ko zá si jog gal,c) a szak mai ka ma ra or szá gos eti kai bi zott sá gá nak, or -

szá gos fel ügye lõ bi zott sá gá nak, va la mint az alap sza bálysze rint lét re ho zott más, or szá gos ál lan dó bi zott sá gok el -nökei, to váb bá az eti kai kol lé gi um el nö ke, ta nács ko zá sijog gal.

(3) A kül dött köz gyû lést szük ség sze rint, de éven te leg -alább egy al ka lom mal össze kell hív ni. Az alap sza bályren del kez het a kül dött köz gyû lés gya ko ribb összehívá -sáról, va la mint meg ha tá roz hat ja a kö te le zõ össze hí vás to -váb bi ese te it is.

(4) A kül dött köz gyû lés ha tá ro zat ké pes, ha a kül döt tektöbb, mint fele je len van. A kül dött köz gyû lés ben idõ köz -ben meg üre se dett kül döt ti he lyek be töl té sé re, il le tõ leg aha tá ro zat kép te len ség ese tén kö ve ten dõ el já rás ra az alap -sza bály ren del ke zé sei irány adó ak.

(5) A kül dött köz gyû lés a ha tá ro za ta it a sza va zás ra jo go -sult je len lé võk több sé gé nek egyet ér tõ sza va za tá val hoz za.Az alap sza bály el fo ga dá sá hoz és mó do sí tá sá hoz a sza va -zás ra jo go sult je len lé võk 2/3-ának egyet ér tõ sza va za taszük sé ges.

5. § A kül dött köz gyû lés ki zá ró la gos ha tás kö ré be nemtar to zó, tör vény ben, va la mint az alap sza bály ban meg ha tá -ro zott fel ada tok el lá tá sá ra a kül dött köz gyû lés or szá gosügy in té zõ szer ve ket és tiszt ség vi se lõ ket vá laszt.

6. § (1) Or szá gos ügy in té zõ szer vek:a) az el nök ség,b) az eti kai bi zott ság,c) a fel ügye lõ bi zott ság,d) az eti kai kol lé gi um,e) az alap sza bály ban meg ha tá ro zott más ál lan dó bi zott -

sá gok.

(2) Az or szá gos el nök ség tag jai: el nök, al el nö kök, fõ -titkár, tit ká rok.

(3) A szak mai ka ma ra or szá gos tiszt ség vi se lõi az or szá -gos el nök ség (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott tag ja in kí vülaz (1) be kez dés b)–c) pont ja i ban meg ha tá ro zott bizott -ságok, va la mint az alap sza bály sze rint szer ve zett más állandó bi zott ság, to váb bá az eti kai kol lé gi um el nö kei,alel nökei.

23. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 2923

(4) Az or szá gos el nök ség tag ja it, va la mint a (3) be kez -dés ben sze rep lõ tiszt ség vi se lõk kö zül az or szá gos eti kaibi zott ság, az or szá gos fel ügye lõ bi zott ság, va la mint az eti kai kol lé gi um el nö két és al el nö két a kül dött köz gyû lés, a to váb -bi or szá gos tiszt ség vi se lõ ket az alap sza bály ban meg ha tá ro -zott ka ma rai szerv tit kos sza va zás sal vá laszt ja 4 éves idõ -tartam ra.

(5) Az or szá gos el nök ség ki zá ró la gos ha tás kö ré be tar to zika) a 16. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fellebbe -

zések el bí rá lá sa,b) az alap sza bály el té rõ ren del ke zé se hi á nyá ban a 2. §

d) pont já ban meg ha tá ro zott vé le mé nye zé si jog kö rök gya -kor lá sa,

c) az alap sza bály ban meg ha tá ro zott egyéb ka ma rai fel -ada tok el lá tá sa.

(6) Az or szá gos el nök ség szük ség sze rint, de leg alábbha von ta egy al ka lom mal ülé se zik. Az alap sza bály ren del -kez het az el nök ség gya ko ribb össze hí vá sá ról, va la mintmeg ha tá roz hat ja az el nök ség kö te le zõ össze hí vá sá nak to -váb bi ese te it is.

(7) Az or szá gos el nök ség a dön té se it egy sze rû szó több -ség gel hoz za. Ha tá ro zat ké pes sé gé hez a ta gok több, mintfe lé nek a je len lé te szük sé ges.

7. § (1) Az or szá gos eti kai bi zott ság, va la mint az or szá -gos fel ügye lõ bi zott ság tag ja it a kül dött köz gyû lés az alap -szabály sze rin ti lét szám ban vá laszt ja meg, tit kos sza va -zással.

(2) Az or szá gos fel ügye lõ bi zott ság el len õr zi a szak maika ma ra mû kö dé sé re, gaz dál ko dá sá ra, pénz ügyi-szám vi te li rend jé re vo nat ko zó jog sza bá lyok és bel sõ sza bály za tok ér -vé nye sü lé sét. Az el len õr zés so rán az or szá gos felügyelõ -bizottságot meg il le tõ jo go sult sá go kat az alap sza bály ha tá -roz za meg.

(3) Az or szá gos fel ügye lõ bi zott ság éven te egy al ka -lom mal be szá mol a kül dött köz gyû lés nek.

8. § (1) A szak mai ka ma ra a kü lön jog sza bály sze rin ti,az egész ség ügyi dol go zók ra ki ter je dõ szak mai-eti kai sza -bály zat tar tal mát érin tõ ja vas la tok ki dol go zá sá ra eti kaikol lé gi u mot mû köd tet.

(2) Az eti kai kol lé gi um az alap sza bály sze rint vá lasz tott tagok ból, va la mint a 6. § (4) be kez dé se sze rint meg vá lasz tottel nök bõl és al el nök bõl áll.

(3) Az eti kai kol lé gi um az egész ség ügy rõl szóló 1997. éviCLIV. tör vény (a továb biak ban: Eütv.) 140/A. §-a sze rin tiOr szá gos Eti kai Ta náccsal (a továb biak ban: OET) az elviál lás fog la lá sok ki adá sa so rán együtt mû kö dik.

9. § Ha e tör vény más ként nem ren del ke zik, a szak maika ma ra or szá gos szer vei és tiszt ség vi se lõi ál tal el lá tott ka -ma rai fel ada to kat az alap sza bály ha tá roz za meg.

10. § (1) Az or szá gos kép vi se le ti, il le tõ leg ügy in té zõka ma rai szer vek vagy azok va la mely tiszt ség vi se lõ jé nekki zá ró la gos ha tás kö ré be nem tar to zó or szá gos ka ma rai fel -ada tok irá nyí tá sát, il let ve össze han go lá sát az or szá gosügy vi te li szer ve zet ve ze tõ je (a továb biak ban: or szá gosügy vi te li ve ze tõ) lát ja el. Az or szá gos ügy vi te li ve ze tõ azor szá gos el nök ség gel mun ka vi szony ban áll.

(2) Az or szá gos ügy vi te li ve ze tõ fe lett a mun ka vi szonylé te sí té sé vel és meg szün te té sé vel kap cso la tos jo go kat azor szá gos el nök ség, az egyéb mun kál ta tói jo go kat az el nökgya ko rol ja.

(3) Az or szá gos ügy vi te li ve ze tõ ké pe sí té si kö ve tel mé -nye it az alap sza bály ha tá roz za meg.

(4) Az or szá gos ügy vi te li ve ze tõ gya ko rol ja az irányí -tása alá tar to zó – az alap sza bály sze rint lét re ho zott – or szá -gos ka ma rai ügy vi te li szer ve zet nél fog lal koz ta tott mun ka -vál la lók fe lett a mun kál ta tói jo go kat.

(5) Az or szá gos ügy vi te li ve ze tõ fel ada ta it – az 1. §(6) be kez dé sé re is fi gye lem mel – az alap sza bály ha tá roz zameg.

IV. Fejezet

A TERÜLETI SZERVEZETEK ÉS AZ ORSZÁGOS SZERVEK TISZTSÉGVISELÕINEK

VÁLASZTÁSA, VISSZAHÍVÁSA

11. § (1) A tiszt ség vi se lõ ket és az ügy in té zõ szer veknem tiszt ség vi se lõ tag ja it a szak mai ka ma ra tag jai kö zülnégy éves idõ tar tam ra, tit ko san vá laszt ják. Azo nos tiszt -ség re a ka ma rai tag leg fel jebb két egy mást kö ve tõ al ka -lom mal vá laszt ha tó meg.

(2) A tiszt ség vi se lõk, il le tõ leg az ügy in té zõ szer veknem tiszt ség vi se lõ tag ja i nak meg bí za tá sa a meg szû néstered mé nye zõ ese mény be kö vet kez té nek nap ján szû nikmeg.

(3) Ha a tiszt ség vi se lõ nek vagy az ügy in té zõ szerv nemtiszt ség vi se lõ tag já nak a meg bí za tá sa az (1) be kez dés benmeg ha tá ro zott idõ tar tam le jár ta elõtt szû nik meg, a vá lasz -tá sá ra jo go sult szerv – a vissza hí vás te kin te té ben a 13. §(3) be kez dé sé ben fog lalt el té rés sel – a meg bí za tás meg -szû né sé tõl szá mí tott 30 na pon be lül meg vá laszt ja az újtiszt ség vi se lõt, il let ve az ügy in té zõ szerv nem tiszt ség vi -se lõ tag ját.

(4) Amennyi ben a tiszt ség vi se lõ nek vagy az ügy in té zõszerv nem tiszt ség vi se lõ tag já nak meg vá lasz tá sa a kül dött -köz gyû lés ha tás kö ré be tar to zik, a (3) be kez dés ben meg ha -tá ro zott vá lasz tás cél já ból a kül dött köz gyû lést a meg bí -zatás meg szû né sé tõl szá mí tott 30 na pon be lü li idõ pont raössze kell hív ni.

12. § (1) Össze fér he tet len a ka ma rai tiszt ség gel, ha atiszt ség vi se lõ vagy az ügy in té zõ szerv nem tiszt ség vi se lõtag ja az egész ség ügy irá nyí tá sá ban vagy finanszírozá -


sában ügy dön tõ jel leg gel vesz részt, va la mint ha más,az egész ség ügy te rü le tén mû kö dõ ér dek vé del mi szerve -zetben vagy po li ti kai párt ban tiszt sé get tölt be.

(2) Ka ma rai tiszt ség vi se lõ a ka ma rai szer ve zet ben mástiszt sé get nem tölt het be, ügy in té zõ szerv nem tiszt ség vi -se lõ tag ja nem le het.

(3) Ugyan azon szak mai ka ma ra bár mely ügy in té zõ szer vé nek tag jai nem le het nek egy más nak a Pol gá ri Tör vény -könyv sze rin ti kö ze li hoz zá tar to zói és mun ka kö rük benegy más alá- és fö lé ren delt jei.

(4) Az érin tett meg vá lasz tá sa kor nyi lat ko zik ar ról, hogy ese té ben fenn áll-e az (1)–(3) és (6) be kez dé sek ben meg ha -tá ro zott va la mely össze fér he tet len sé gi ok. Az ilyen okotaz érin tett a meg vá lasz tá sá tól szá mí tott 30 na pon be lül kö -te les meg szün tet ni, és ar ról a meg vá lasz tá sá ra jo go sult tes -tü le tet tá jé koz tat ni.

(5) Ha az érin tett az össze fér he tet len sé gi okot a (4) be -kez dés sze rin ti ha tár idõ ben nem szün te ti meg, il let ve ha az össze fér he tet len ség meg ál la pí tá sát az érin tett meg vá lasz -tá sá ra jo go sult tes tü let tel azo nos szin tû vagy az or szá goseti kai bi zott ság, fel ügye lõ bi zott ság kez de mé nye zi, azössze fér he tet len ség ki mon dá sá ról az érin tett meg vá lasz tá -sá ra jo go sult tes tü let ha tá roz.

(6) Az alap sza bály az (1)–(3) be kez dé sek ben meg ha tá -ro zot ta kon kí vül az össze fér he tet len ség más ese te it ismeg ál la pít hat ja.

13. § (1) A tiszt ség vi se lõ, il let ve az ügy in té zõ szerv nem tiszt ség vi se lõ tag já nak meg bí za tá sa meg szû nik: az érin tett ha lá lá val, le mon dá sá val, vissza hí vá sá val, ka ma rai tag sá -gá nak meg szû né sé vel, az össze fér he tet len ség ki mon dá sá -val, va la mint a 11. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott idõ -tar tam le jár tá val.

(2) A tiszt ség vi se lõ nek és az ügy in té zõ szerv nem tiszt -ség vi se lõ tag já nak a vissza hí vá sát az õt meg vá lasz tó tes tü -let tag ja i nak egy ti ze de, va la mint a te rü le ti szer ve zet tiszt -ség vi se lõ je, ügy in té zõ szer vé nek nem tiszt ség vi se lõ tag jaese tén a te rü le ti szer ve zet fel ügye lõ bi zott sá ga, to váb bá– bár mely tiszt ség vi se lõ és ügy in té zõ szerv nem tiszt ség -vi se lõ tag ja ese tén – az or szá gos fel ügye lõ bi zott ság kez de -mé nyez he ti írás ban, a kez de mé nye zést in do kol va.

(3) A vissza hí vás ról – tit kos sza va zás sal – az a tes tü letdönt, ame lyik az érin tett sze mélyt meg vá lasz tot ta, ésvissza hí vás ese tén egy ide jû leg meg vá laszt ja az új tiszt ség -vi se lõt, il let ve az ügy in té zõ szerv nem tiszt ség vi se lõ tag -ját. A dön tés re jo go sult tes tü le tet a vissza hí vás kez de mé -nye zé sé tõl szá mí tott 30 na pon be lü li idõ pont ra össze kellhív ni.

V. Fejezet

TAGSÁGI VISZONY

14. § (1) A szak mai ka ma ra tag ja le het az, akia) ma gyar ok ta tá si in téz mény ben a vá lasz tott ka ma rai

tag ság sze rin ti egész ség ügyi ké pe sí tést, szak ké pe sí tést

meg sze rez te, vagy aki nek kül föl dön szer zett, egész ség -ügyi ké pe sí tést, szak ké pe sí tést iga zo ló bi zo nyít vá nyát, ok -le ve lét ho no sí tot ták, vagy egyen ér té kû vé nyil vá ní tot ták,il le tõ leg egész ség ügyi szak ké pe sí té sét el is mer ték,

b) az egész ség ügyi ké pe sí té sé nek, szak ké pe sí té sé nekmeg fe le lõ alap nyil ván tar tás ban sze re pel,

c) Ma gyar or szág te rü le tén a vá lasz tott ka ma rai tag ság -nak meg fe le lõ egész ség ügyi ké pe sí tés hez, szak ké pe sí tés -hez kö tött te vé keny sé get foly ta tott, foly tat vagy kí vánfoly tat ni,

d) az alap sza bály ban meg ha tá ro zott mó don a ka ma raitag dí jat meg fi ze ti, és

e) az alap sza bály ban fog lal ta kat ma gá ra néz ve kö te le -zõ en el is me ri.

(2) Azt a sze mélyt, aki az (1) be kez dés ben meg ha tá ro -zott fel té te lek nek meg fe lel, a szak mai ka ma ra tag jai közé– ké rel mé re – fel kell ven ni. A fel vé tel ki zá ró lag a (3) be -kez dés sze rin ti ok ból ta gad ha tó meg.

(3) Nem ve he tõ fel a szak mai ka ma ra tag jai közé,

a) aki nél olyan – a 17. § (1) be kez dés b) pont já ban, illetve a 18. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott – ok állfenn, amely miatt ka ma rai tag sá gát fel kel le ne füg gesz te ni, il le tõ leg õt a ka ma rá ból ki kel le ne zár ni,

b) aki olyan te vé keny sé get foly tat, amit jog sza bály, illetõleg a szak mai ka ma ra eti kai nor mái az adott egész -ség ügyi te vé keny ség gel össze fér he tet len nek mi nõ sí te nek,e te vé keny ség foly ta tá sá nak meg szün te té sé ig,

c) aki cse lek võ ké pes sé get kor lá to zó vagy ki zá ró gond -nok ság alatt áll.

15. § (1) A szak mai ka ma ra tag já nak joga, hogy

a) az alap sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint kül -döttnek, ügy in té zõ szerv tag já nak, tiszt ség vi se lõ nek vá -lasszák;

b) a szak mai ka ma ra e tör vény sze rin ti jo go sult sá gánala pu ló, il let ve az alap sza bály sze rin ti, vagy egye di dön -téssel meg ha tá ro zott szol gál ta tá sát, te vé keny sé gét igénybeve gye.

(2) A szak mai ka ma ra tag já nak kö te le zett sé ge, hogy

a) meg fi zes se a tag dí jat;

b) meg tart sa az alap sza bály ban, a szak mai ka ma ra másbel sõ sza bály za tá ban meg ha tá ro zott, vagy vá lasz tott tiszt -sé gé bõl ere dõ kö te le zett sé ge ket.

16. § (1) Az érin tett azon te rü le ti szer ve zet nél kér he titag fel vé te lét, amely nek az alap sza bály sze rint meg ha tá ro -zott ille té kességi te rü le tén a vá lasz tott ka ma ra sze rin tiegész ség ügyi te vé keny sé get foly tat, il let ve kí ván foly tat -ni. Az a sze mély, aki a vá lasz tott ka ma ra sze rin ti egész ség -ügyi te vé keny sé get nem foly tat és nem is kí ván foly tat ni,tag fel vé te lét an nál a te rü le ti szer ve zet nél kér he ti, amely -nek ille té kességi te rü le tén ilyen te vé keny sé get ko ráb banbár mi kor foly ta tott, vagy ahol a ké re lem be nyúj tá sá nakidõ pont já ban la kó he lye van.


(2) Az a sze mély, aki több te rü le ti szer ve zet ille té -kességi te rü le tén foly ta tott, foly tat, il le tõ leg kí ván foly -tatni egész ség ügyi te vé keny sé get, maga dön ti el, hogymelyi k ille té kes te rü le ti szer ve zet nél kéri fel vé te lét.

(3) A te rü le ti szer ve zet a tag fel vé tel tár gyá ban a fel vé te -li ké re lem be nyúj tá sá tól szá mí tott 15 na pon be lül dönt. Haa ké rel me zõt a szak mai ka ma ra tag jai so rá ba fel ve szi, be -je len ti a ka ma rai nyil ván tar tás ba és ki ad ja szá má ra a tag -sági iga zol ványt.

(4) A tag fel vé telt el uta sí tó dön tést írás be li, in do kolt ha -tá ro zat ba kell fog lal ni és a ha tá ro zat meg ho za ta lá tól szá -mí tott 3 na pon be lül a ké rel me zõ ré szé re meg kell kül de ni.A ké rel me zõ az el uta sí tó ha tá ro zat el len a kéz hez vé tel tõlszá mí tott 15 na pon be lül fel leb bez het az or szá gos el nök -ség hez, amely azt a be nyúj tás tól szá mí tott 30 na pon be lülel bí rál ja. A má sod fo kú el uta sí tó ha tá ro zat el len a kérel -mezõ a köz igaz ga tá si pe rek re vo nat ko zó sza bá lyok sze rint ke re se tet nyújt hat be a bí ró ság hoz.

(5) A ka ma ra el sõ- és má sod fo kú tag fel vé te li el já rá sá -ban nem ve het részt az, aki tõl az ügy el fo gu lat lan meg íté -lé se nem vár ha tó el. A má sod fo kú ka ma rai tag fel vé te li el -já rás ban nem ve het részt az sem, aki az el sõ fo kú dön tésmeg ho za ta lá ban részt vett.

(6) Ha a ka ma rai tag egész ség ügyi te vé keny sé gé nek he -lyét meg vál toz tat ja, és az má sik te rü le ti szer ve zet ille té -kességi te rü le tén van, a te vé keny ség foly ta tá sá nak új he lye sze rint ille té kes te rü le ti szer ve zet az érin tet tet tag jai so rá ba fel ve szi és ér te sí ti a fel vé tel rõl a ka ma rai nyil ván tar tást.

(7) A tag fel vé te li el já rás ban részt vevõ ka ma rai szervtag ja kö te les be je len te ni, ha vele szem ben az (5) be kez dé -sen ala pu ló ki zá rá si ok áll fenn. Ki zá rá si okot a tag fel vé telt ké rel me zõ is az el já rás bár mely sza ka szá ban be je lent het.A ki zá rá si ok be je len té sé re és az el já rás ból tör té nõ ki zá rás -ról való ha tá ro zat ho za tal ra egye bek ben az alap sza bályren del ke zé sei irány adó ak.

17. § (1) A te rü le ti szer ve zet írás be li in do kolt ha tá ro zat talfel füg gesz ti a tag sá gi vi szo nyát an nak,

a) aki ezt kéri,b) akit a ka ma rai tag sá gá nak alap já ul szol gá ló fog lal -

ko zás tól jog erõs íté let tel ha tá ro zott idõ re el til tot tak, az el -til tás idõ tar ta má ra, ha a ka ma rá ból a 25. § (1) be kez dése) pont já ban sze rep lõ eti kai bün te tés ként nem zár ták ki,

c) aki a 25. § (1) be kez dés d) pont já ban meg ha tá ro zottjog erõs eti kai bün te tés ben ré sze sült.

(2) A fel füg gesz tés ide je alatt a tag sá gi vi szony ból ere dõva la mennyi jog és kö te le zett ség szü ne tel.

(3) Az (1) be kez dés a) pont ja alap ján fel füg gesz tett tag -sá gi vi szonyt a te rü le ti szer ve zet a tag ké ré sé re írás be li ha -tá ro zat tal hely re ál lít ja, a b)–c) pon tok alap ján fel füg gesz -tett tag sá gi vi szony pe dig a jog erõs bí rói íté let ben, il let veeti kai ha tá ro zat ban meg ál la pí tott idõ le jár tát kö ve tõ na pon hely re áll.

18. § (1) Meg szû nik a tag sá gi vi szo nya an nak, akia) a tag sá gi vi szo nyá ról le mon dott,b) nem fe le l meg a 14. § (1) be kez dé sé ben meghatá -

rozott tag sá gi fel té te lek nek,c) a 25. § (1) be kez dé sé nek e) pont já ban meg ha tá ro zott

jog erõs eti kai bün te tés ben ré sze sült,d) a 14. § (3) be kez dé se sze rint a szak mai ka ma rá ba

nem len ne fel ve he tõ.

(2) Ki kell zár ni a szak mai ka ma rá ból azt, akit jog erõ sena) egy évet meg ha la dó vég re haj tan dó sza bad ság vesz -

tés re ítél tek,b) a ka ma rai tag ság alap já ul szol gá ló fog lal ko zás tól

vég le ges ha tállyal el til tot tak.

(3) Az (1) be kez dés b) és d) pont já ban meg ha tá ro zotteset ben a te rü le ti szer ve zet írás be li, in do kolt ha tá ro zat talren del ke zik a tag sá gi vi szony meg szün te té sé rõl. A hatá -rozat el le ni jog or vos lat ra a 16. § (4)–(5) és (7) bekezdé -seiben fog lal tak az irány adó ak.

(4) Az (1) be kez dés c) pont já ban meg ha tá ro zott eset bena ha tá ro zat ho za tal ra és a jog or vos lat ra – a 26. §-ra is fi gye -lem mel – az eti kai el já rás ra vo nat ko zó sza bá lyok irány -adó ak.

(5) Azt a sze mélyt, aki nek a tag sá gi vi szo nya az (1) be -kez dés a) pont ja alap ján meg szûnt, ké rel mé re a tag fel vé -tel re egyéb ként ille té kes te rü le ti szer ve zet is mét fel ve szi aka ma ra tag jai közé.

(6) Ha a tag sá gi vi szony az (1) be kez dés b)–d) pont jaialap ján szûnt meg, a ké rel me zõ a ka ma ra tag jai közé is métfel ve he tõ. A ké re lem be nyúj tá sá val egy ide jû leg a ké rel -me zõ nek iga zol nia kell, hogy a meg szün te tés oka már nem áll fenn, sza bad ság vesz tés bün te té sét ki töl töt te, il le tõ leg õt a bí ró ság fog lal ko zá sá nak gya kor lá sá ra is mé tel ten al kal -mas nak ta lál ta. Az egész ség ügyi te vé keny ség jog sza bály -ban meg ha tá ro zott idõ tar ta mot meg ha la dó meg sza kí tá saese tén iga zol ni kell az ilyen eset re elõ írt vizs ga si ke res le -té te lét is.

19. § A tag sá gi vi szony fel füg gesz té sé rõl, il le tõ legmeg szün te té sé rõl szóló dön tést hozó szerv a jog erõs ha tá -ro za tát meg kül di az érin tett sze mély egész ség ügyi te vé -keny sé gé nek meg fe le lõ mû kö dé si nyil ván tar tást ve ze tõszerv nek.

VI. Fejezet

FELELÕSSÉGI SZABÁLYOK

20. § (1) A szak mai ka ma ra eti kai vét ség gya nú ja ese téneti kai el já rást foly tat le. E tör vény al kal ma zá sá ban eti kaivét ség:

a) a kü lön tör vény sze rint meg ha tá ro zott szakmai- etikai sza bá lyok vét kes meg sze gé se, ki vé ve, ha ezen sza -


bá lyok vét kes meg sze gé se ese té ben az eti kai el já rás ra akü lön tör vény ben meg ha tá ro zott szerv jo go sult,

b) az alap sza bály ban, il le tõ leg a szak mai ka ma ra másbel sõ sza bály za tá ban fog lalt vagy a vá lasz tott tiszt ség bõlere dõ kö te le zett ség nek a vét kes meg sze gé se.

(2) Nem mi nõ sül és nem mi nõ sít he tõ az (1) be kez désb) pont ja sze rint vét ség nek az a cse lek mény, amely ese té -ben az (1) be kez dés a) pont ja alap ján kell az el já rást le -foly tat ni.

21. § (1) A köz al kal ma zot ti, köz szol gá la ti jog vi szonyke re té ben egész ség ügyi te vé keny sé get vég zõ vel szem benfel me rült, fe gyel mi el já rás alap já ul is szol gá ló eti kai vét -ség ala pos gya nú ja ese tén az azt ész le lõ ka ma rai szerv írás -ban kez de mé nye zi a mun kál ta tó nál a fe gyel mi el já rás le -foly ta tá sát.

(2) A mun kál ta tó, ha an nak kü lön tör vény ben meg ha tá -ro zott fel té te lei fenn áll nak, az (1) be kez dés sze rint kez de -mé nye zett fe gyel mi el já rást le foly tat ja, el len ke zõ eset bena kez de mé nye zést vissza uta sít ja és a vissza uta sí tás in do -ká ról a kez de mé nye zõt tá jé koz tat ja.

(3) A mun kál ta tó – a (2) be kez dés ben fog lalt ren del ke -zés tõl füg get le nül is – a ka ma rai tag gal szem be ni fe gyel miel já rás meg in dí tá sá ról és an nak ered mé nyé rõl min deneset ben ér te sí ti a te rü le ti szer ve zet nél mû kö dõ eti kai bi -zott sá got.

(4) Ha az egész ség ügyi te vé keny ség szak mai sza bá lyai,il le tõ leg a kü lön tör vény sze rint meg ha tá ro zott szak -mai-eti kai sza bá lyok meg sze gé sé nek ala pos gya nú ját aszak mai ka ma ra va la mely szer ve ész le li, a ka ma rai szerv– amennyi ben az eti kai el já rás le foly ta tá sá ra nem ren del -ke zik ha tás kör rel – az el já rá suk meg in dí tá sá nak alap já ulszol gá ló té nyek rõl tá jé koz tat ja a kü lön jog sza bály sze rintille té kes Me gyei Eti kai Ta ná csot, il let ve to váb bi in téz ke -dé sek meg té te le ér de ké ben az Ál la mi Nép egész ség ügyi ésTisz ti or vo si Szol gá lat nak (a továb biak ban: ÁNTSZ) az– az egész ség ügyi szol gál ta tó mû kö dé si en ge dé lye sze rint –ille té kes me gyei in té ze tét.

22. § (1) Eti kai ügy ben a te rü le ti szer ve zet eti kai bi zott -sá ga jár el.

(2) Az eti kai el já rást eti kai vét ség ala pos gya nú ja ese ténmeg kell in dí ta ni, és az an nak meg in dí tá sá tól szá mí tott30 na pon be lül le kell foly tat ni. Az eti kai el já rás meg in dí -tá sá ról az érin tet tet – az el já rás meg in dí tá sá val egyide -jûleg – írás ban tá jé koz tat ni kell.

(3) Nem in dít ha tó meg az eti kai el já rás, ha a cse lek -mény nek az el sõ fo kú eti kai bi zott ság tu do má sá ra ju tá sá tól3 hó nap, vagy a cse lek mény el kö ve té se óta 3 év el telt.

(4) Ha az eti kai vét ség nek is mi nõ sü lõ ügy ben bün te tõ-vagy sza bály sér té si el já rás in dult, az el já rás jog erõs be fe -je zé sé tõl szá mí tott 3 hó na pon be lül az eti kai el já rás ak koris meg in dít ha tó, ha a (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott

határ idõ el telt. A 3 hó na pos ha tár idõ a jog erõs ha tá ro zat te -rü le ti szer ve zet tel tör tént köz lé sé tõl szá mít.

(5) A bí ró ság vagy a sza bály sér té si ha tó ság ha tá ro za táta ka ma ra ké rel mé re, vagy – amennyi ben az érin tett személy ka ma rai tag sá ga a bí ró ság, el já ró ha tó ság elõtt is -mert – hi va tal ból, a jog erõ re emel ke dést kö ve tõ 30 na ponbe lül meg kül di az ille té kes ka ma rai szerv nek.

23. § (1) Az eti kai bi zott ság az eti kai fe le lõs ség tár gyá -ban ho zott dön té sét írás be li, in do kolt ha tá ro zat ba fog lal jaés meg kül di az el já rás alá vont sze mély nek, il le tõ leg azeti kai el já rás meg in dí tá sát kez de mé nye zõ nek, to váb bá an -nak a kü lön tör vény sze rin ti Me gyei Eti kai Ta nács nak(a továb biak ban: MET), amely az adott ügy ben az el já rásalá vont sze mély ka ma rai tag sá gá nak hi á nyá ban el járt volna.

(2) A 20. § (1) be kez dé sé nek b) pont ja sze rin ti eti kaivét ség ese té ben az el sõ fo kú ha tá ro zat tal szem ben az érin -tett, va la mint az eti kai el já rás meg in dí tá sát kez de mé nye zõa kéz be sí tés tõl szá mí tott 15 na pon be lül fel leb bez het azor szá gos eti kai bi zott ság hoz. A 20. § (1) be kez dé sé neka) pont ja sze rin ti eti kai vét ség ese té ben az el sõ fo kú ha tá -ro zat tal szem ben az érin tett, va la mint az eti kai el já rásmeg in dí tá sát kez de mé nye zõ, to váb bá az (1) be kez dés sze -rin ti MET a kéz be sí tés tõl szá mí tott 15 na pon be lül fel leb -bez het az OET-hez.

(3) A (2) be kez dés ben fog lal tak tól el té rõ en, amennyi -ben a 20. § (1) be kez dé sé nek a) pont ja sze rin ti eti kai vét -ség ese té ben az el sõ fo kú ha tá ro zat nak ki zá ró lag a ka ma raitag sá gi vi szonyt érin tõ eti kai bün te tést ki sza bó (fel füg -gesz tés, ki zá rás) ren del ke zé sé vel szem ben nyúj tot tak befel leb be zést, a fel leb be zés tár gyá ban a ka ma ra or szá goseti kai bi zott sá ga jár el.

(4) A 20. § (1) be kez dé sé nek b) pont ja sze rin ti eti kaivét ség ese té ben a má sod fo kú eti kai bi zott ság a fel leb be zéstár gyá ban írás be li, in do kolt ha tá ro za tot hoz, és azt meg -kül di az el já rás alá vont sze mély nek, az eti kai el já rást kez -de mé nye zõ nek, va la mint az elsõ fo kon el já ró eti kai bi zott -ságnak. E ha tá ro za tot a fel leb be zés be nyúj tá sá tól szá mí tott30 na pon be lül kell meg hoz ni.

(5) Ha e tör vény el té rõ en nem ren del ke zik, a ka ma raieti kai bi zott ság ha tá ro zat ho za ta lá ra a köz igaz ga tá si ha tó -sá gi el já rás ra vo nat ko zó sza bá lyo kat kell meg fele lõen al -kal maz ni.

(6) A (4) be kez dés sze rin ti má sod fo kú ha tá ro zat el len akéz be sí tés tõl szá mí tott 30 na pon be lül a köz igaz ga tá si pe -rek re irány adó sza bá lyok sze rint ke re set ter jeszt he tõ elõ.

24. § (1) Szük ség ese tén az el sõ- és a má sod fo kú eti kaiel já rás ban bi zo nyí tá si el já rást kell le foly tat ni, amely nekso rán az eti kai vét ség el kö ve té sé vel gya nú sí tott sze mélymeg hall ga tá sát le he tõ vé kell ten ni.

(2) Az el sõ- és má sod fo kú eti kai el já rás ban nem ve hetrészt az, aki tõl az ügy el fo gu lat lan meg íté lé se nem vár -


ható, a má sod fo kú eti kai el já rás ban nem ve het részt azsem, aki az el sõ fo kú ha tá ro zat meg ho za ta lá ban részt vett.

(3) Aki vel szem ben a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zottki zá rá si ok áll fenn, kö te les azt be je len te ni. Ki zá rá si okotaz el já rás alá vont sze mély, il le tõ leg az eti kai el já rást kez -de mé nye zõ is az el já rás bár mely sza ka szá ban be je lent het.A ki zá rá si okot az eti kai bi zott ság el nö ké nek, a te rü le ti eti -kai bi zott ság el nö ké vel szem be ni ki zá rá si okot az or szá gos eti kai bi zott ság el nö ké nek, az or szá gos eti kai bi zott ság el -nö ké vel szem be ni ki zá rá si okot az or szá gos el nök ség el nö -ké nek kell be je len te ni, akik ha tá roz nak az el já rás ból valóki zá rás tár gyá ban.

25. § (1) A 20. § (1) be kez dé sé nek b) pont ja sze rin tieti kai vét ség ese té ben a ki szab ha tó eti kai bün te té sek:

a) a fi gyel mez te tés,b) a meg ro vás,c) a min den ko ri leg ki sebb kö te le zõ mun ka bér havi

össze gé nek tíz sze re sé ig ter je dõ pénz bír ság,d) a tag sá gi vi szony 1–6 hó na pig ter je dõ felfüggesz -

tése,e) a 18. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ese tek ben a

ki zá rás.

(2) Az (1) be kez dés d)–e) pont já ban sze rep lõ eti kai bün -te té sek az (1) be kez dés c) pont ja sze rin ti eti kai bün te tés selegyüt te sen is al kal maz ha tók.

(3) A 20. § (1) be kez dé sé nek a) pont ja sze rin ti eti kaivét ség ese té ben az el sõ fo kú eti kai el já rás ban az Eütv.140/E. § (2) be kez dé se sze rin ti eti kai bün te té sek is al kal -maz ha tók.

(4) Az el sõ- és a má sod fo kú eti kai bi zott ság ak kor ha tá -ro zat ké pes, ha az ülé sen leg alább 5 tag ja je len van. Az eti -kai bi zott ság ér de mi ha tá ro za tot a je len lé võ tag ja i nak szó -több sé gé vel hoz

a) az eti kai fe le lõs ség tár gyá ban,b) az (1) be kez dés a)–c) pont já ban sze rep lõ eti kai bün -

te té sek al kal ma zá sa te kin te té ben,c) bár mely jog erõs ma rasz ta ló ha tá ro zat nak az alap sza -

bály ban meg ha tá ro zott mó don való köz zé té te lé rõl.

(5) Az (1) be kez dés d) pont ja sze rin ti eti kai bün te tés al -kal ma zá sá hoz a bi zott ság tag ja i nak két har ma dos szó több -sé ge szük sé ges.

(6) Az eti kai fe le lõs ség meg ál la pí tá sa ese tén az eti kaibi zott ság ha tá ro za tá ban kö te lez he ti az el ma rasz talt sze -mélyt az el já rás költ sé ge i nek rész ben vagy egész ben tör -ténõ meg fi ze té sé re.

(7) Az (1) be kez dés d)–e) pont ja i ban meg je lölt eti kaibün te tés jog erõs ki sza bá sá ról ér te sí te ni kell az érin tett sze -mély egész ség ügyi te vé keny sé ge sze rin ti mû kö dé si nyil -ván tar tást ve ze tõ szer vet.

26. § A 25. § (1) be kez dés e) pont já ban sze rep lõ ki zá rásbün te tés al kal ma zá sá ról az eti kai bi zott ság hi va tal ból– meg hall ga tás és tár gya lás tar tá sa nél kül – ha tá roz.

VII. Fejezet

A SZAKMAI KAMARÁK ÁLLAMI FELÜGYELETE

27. § (1) Az egész ség ügyért fe le lõs mi nisz ter (a továb -biak ban: mi nisz ter) tör vényességi fel ügye le tet gya ko rol aszak mai ka ma rák mû kö dé se fe lett. Eb ben a jog kö ré ben el -len õr zi, hogy az alap sza bály jog sze rû-e, to váb bá más ka -ma rai sza bály za tok, il let ve a ka ma rai szer vek és tiszt ség vi -se lõk ha tá ro za tai nem sér tik-e a jog sza bá lyo kat, il le tõ legaz alap sza bályt. A tör vényességi fel ügye let nem ter jed kiaz olyan ügyek re, ame lyek ben mun ka ügyi vi tá nak, il le tõ -leg egyéb ként bí ró sá gi vagy köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já -rás nak van he lye.

(2) Amennyi ben a mi nisz ter azt ál la pít ja meg, hogy azalap sza bály jog sza bály sér tõ, il let ve más ka ma rai sza bály -zat vagy ka ma rai szerv, il let ve tiszt ség vi se lõ ha tá ro za tajog sza bály sér tõ vagy alap sza bály-el le nes (a továb biak banegyütt: jog sér tõ), meg fe le lõ ha tár idõ ki tû zé sé vel fel hív jaaz érin tett ka ma rai szer vet, tiszt ség vi se lõt a jog sér tés meg -szün te té sé re. A ka ma rai szerv (tiszt ség vi se lõ) kö te les – ami nisz ter fel hí vá sá ban meg adott ha tár idõn be lül – a jog -sér tést meg szün tet ni vagy egyet nem ér té sé rõl a mi nisz terttá jé koz tat ni.

(3) Ha az érin tett ka ma rai szerv (tiszt ség vi se lõ) a jog sér -tést nem szün tet te meg, a mi nisz ter – a fel hí vás ban meg -adott ha tár idõ le jár tá tól szá mí tott 30 na pon be lül – a pol gá -ri per rend tar tás ról szóló tör vénynek a köz igaz ga tá si pe rek -re irány adó sza bá lyai sze rint bí ró ság hoz for dul hat. A ke re -set le ve let or szá gos ka ma rai szerv vagy tiszt ség vi se lõ jé nek jog sér té se ese tén az or szá gos ka ma rai szerv vel, te rü le tiszer ve zet, il le tõ leg tiszt ség vi se lõ jé nek jog sér té se ese ténaz ille té kes te rü le ti szer ve zet tel szem ben kell be nyúj ta ni.

(4) Ha a bí ró ság a (3) be kez dés alap ján in dí tott el já rásered mé nye ként a jog sér tést meg ál la pít ja,

a) a jog sza bály sér tõ alap sza bályt, a jog sér tõ más sza -bály za tot vagy ha tá ro za tot, il let ve an nak jog sér tõ ré szétha tá lyon kí vül he lye zi, és új dön tés meg ho za ta lát ren -deli el,

b) a mû kö dés tör vényességének hely re ál lí tá sa cél já bólel ren del he ti a jog sér tés or vos lá sá ra vagy a jog sér tõ en mû -kö dõ ka ma rai szerv (tiszt ség vi se lõ) vá lasz tá sá ra jo go sultka ma rai szerv össze hí vá sát,

c) a jog sér tõ ka ma rai szerv (tiszt ség vi se lõ) te vé keny sé -gét fel füg geszt he ti, vagy a ka ma rai szerv el len õr zé sé re – aka ma rai ta gok kö zül – fel ügye lõ biz tost ren del het ki, ha amû kö dés tör vényessége más ként nem biz to sít ha tó.

(5) A (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott in téz ke dé sek kö -zül a bí ró ság az adott eset ben leg in kább meg fe le lõ bár -mely in téz ke dést al kal maz hat ja, il let ve több in téz ke désegyüt tes al kal ma zá sát is el ren del he ti.

(6) A (4) be kez dés c) pont ja sze rin ti fel ügye lõ biz tos– szük ség ese tén – kö te les a mû kö dés tör vényességénekhely re ál lí tá sa cél já ból ha la dék ta la nul össze hív ni a kül dött -köz gyû lést. A fel ügye lõ biz tost ki ren de lõ bí ró ság a jog sze -


rû ség hely re ál lí tá sá ra ha tár idõt szab hat, a fel ügye lõ biz tosfel ada ta it meg ha tá roz hat ja, szük ség sze rint – a fel ügye lõ -biz tos fel men té sé vel vagy anél kül – új fel ügye lõ biz tostren del het ki.

(7) A fel ügye lõ biz tos te vé keny sé gé rõl és an nak ered -mé nyé rõl tá jé koz tat ja a ki ren de lõ bí ró sá got és a mi nisz tert. A fel ügye lõ biz tos költ ség té rí té sét a bí ró ság ál la pít ja meg,és az el len õr zött ka ma rai szerv vi se li.

(8) Nem ren del he tõ ki fel ügye lõ biz tos ként az, aki aszak mai ka ma rá ban tiszt sé get nem vi sel het, va la mint azsem, akit az el len õr zött ka ma rai szerv köz vet le nül irá nyít.A fel ügye lõ biz tos e jog kö ré ben vég zett te vé keny sé ge so -rán, az zal össze füg gés ben nem uta sít ha tó, il le tõ leg e te vé -keny sé gé ért vele szem ben hát rá nyos ka ma rai jog kö vet -kez mény nem al kal maz ha tó.

(9) Az or szá gos ka ma rai szer vek az ülé se ik jegy zõ köny -vét és a meg ho zott ha tá ro za ta i kat hi va tal ból, a tiszt ség vi -se lõk dön té se it pe dig fel hí vás ra – az el fo ga dás tól, il le tõ leg a fel hí vás tól szá mí tott 15 na pon be lül – tör vényességi el -len õr zés cél já ból a mi nisz ter ren del ke zé sé re bo csát ják.

VIII. Fejezet

EGYÉB TÖR VÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. tör vénymódosítása

28. § (1) Az Eütv. 112. §-ának (4) be kez dé se a követ -kezõ i)–j) pon tok kal egé szül ki:

[A mû kö dé si nyil ván tar tás az aláb bi ada to kat tar tal -maz za:]

„i) az egész ség ügyi dol go zó szak mai ka ma rai tagsá -gának té nye, a tag ság kez de te és meg szû né se;

j) az egész ség ügyi dol go zó val szem ben az e tör vénysze rin ti el já rás ke re té ben ki sza bott jog erõs bün te tés té nye,a bün te tést ki sza bó ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé se nap -jának egy ide jû meg je lö lé sé vel;”

(2) Az Eütv. 112. § (6) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö ve gehe lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(6) Hi va tal ból – az a)–e) pon tok sze rin ti ada tok ke let -ke zé sét, vál to zá sát kö ve tõ 30 na pon be lül – ér te sí ti a mû -kö dé si nyil ván tar tást ve ze tõ szer vet”

(3) Az Eütv. 112. §-ának (6) be kez dé se a kö vet ke zõd)–e) pon tok kal egé szül ki:

„d) az ille té kes szak mai ka ma ra a (4) be kez dés i) pont jasze rin ti ada tok ról,

e) a 140/B. §-ban meg ha tá ro zott, jog erõs ha tá ro za tothozó eti kai bi zott ság a (4) be kez dés j) pont ja sze rin ti té -nyek rõl.”

(4) Az Eütv. 112. §-ának (8) be kez dé se he lyé be az aláb biren del ke zés lép:

„(8) A mû kö dé si nyil ván tar tást a kü lön jog sza bály banmeg ha tá ro zott szerv ve ze ti.”

(5) Az Eütv. 112. §-a a kö vet ke zõ (13) be kez dés sel egé -szül ki:

„(13) A mû kö dé si nyil ván tar tást ve ze tõ szerv a (4) be -kez dés j) pont ja sze rin ti ada tot a ha tá ro zat jog erõ re emel -ke dé sé tõl szá mí tott két év után a nyil ván tar tás ból hiva -talból tör li.”

(6) Az Eütv. a 140. §-át köve tõen a kö vet ke zõ al cím melés 140/A–140/E. §-ok kal egé szül ki:

„Az egészségügyi dolgozókra vonatkozó felelõsségiszabályok

140/A. § (1) Az or vo si, gyógy sze ré szi, egész ség ügyiszak dol go zói fog lal ko zás ál ta lá nos szak mai, il le tõ leg eti -kai (a továb biak ban együtt: eti kai) sza bá lya i nak ki dol go -zá sá ra, meg ha tá ro zott ese tek ben az or vo sok kal, gyógy sze -ré szek kel, egész ség ügyi szak dol go zók kal (a továb biak ban ezen al cím al kal ma zá sá ban együtt: egész ség ügyi dol go -zók) szem ben szak mai-eti kai (a továb biak ban: eti kai) el já -rás le foly ta tá sá ra Or szá gos Eti kai Ta nács (a továb biak ban: OET) mû kö dik és az egész ség ügyi dol go zók kal szem beneti kai el já rás le foly ta tá sá ra Me gyei Eti kai Ta ná csok (a to -váb biak ban: MET) mû köd nek.

(2) Az OET jogi sze mély, gaz dál ko dá sá ra a rész ben ön -ál ló an gaz dál ko dó költ ség ve té si szerv gaz dál ko dá sá ra vo -nat ko zó sza bá lyo kat kell al kal maz ni. Te vé keny sé gét azÁNTSZ-re irány adó ál ta lá nos sza bá lyok sze rint az egész -ség ügyért fe le lõs mi nisz ter irá nyít ja.

(3) Az OET tit kár sá gi fel ada ta it az ÁNTSZ az Or szá gosTisz ti fõ or vo si Hi va tal út ján lát ja el. Az OET és a MET-ekmû köd te té sé nek tár gyi és sze mé lyi fel té te le i rõl az Or -szágos Tisz ti fõ or vo si Hi va tal gon dos ko dik.

(4) A MET-ek az ÁNTSZ ille té kes me gyei in té ze te i nekszer ve ze ti ke re té ben mû köd nek.

(5) Az OET tel jes ülé sén, a ta gok mi nõ sí tett több sé gé vel meg al ko tott, az egész ség ügyi dol go zók ra ki ter je dõ szak -mai-eti kai sza bály za tot (a továb biak ban: Rend tar tás) azegész ség ügyért fe le lõs mi nisz ter elé jó vá ha gyás cél já bólfel kell ter jesz te ni. A jó vá ha gyott Rend tar tást a mi nisz terren de le té ben hir de ti ki. Az OET az eti kai gya kor lat egy sé -ges sé gé nek biz to sí tá sa ér de ké ben elvi ál lás fog la lá so katad hat ki. Az elvi ál lás fog la lás ma ga tar tást eti kai vét ség génem nyil vá nít hat, és eti kai vét ség hez eti kai bün te tést vagybün te tés tí pust nem ren del het.

(6) A Rend tar tás, va la mint mó do sí tá sai, to váb bá az elviál lás fog la lá sok ter ve ze tét az OET vé le mé nye zés cél já bólmeg fe le lõ ha tár idõ tû zé sé vel meg kül di a szak mai ka ma rák ré szé re.

(7) A Rend tar tás tar tal má ra a szak mai ka ma ra – a (6) be -kez dés sze rin ti vé le mé nye zé si jog gya kor lá sá tól füg get le -nül – éven te leg fel jebb egy al ka lom mal ja vas la tot te het.Az OET

a) a rend tar tás ter ve ze té nek elõ ké szí té se so rán a ja vas -la tot kö te les mér le gel ni;

b) a ja vas lat fi gyel men kí vül ha gyá sa, vagy rész le gesfigye lembevétele ese tén en nek oka i ról az egész ség ügyért


fe le lõs mi nisz tert a Rend tar tás jó vá ha gyás cél já ból tör té nõ fel ter jesz té se so rán írás ban tá jé ko zat ja;

c) a b) pont ban fog lal tak ról a ka ma rát a ja vas lat be ér ke -zé sét kö ve tõ 60 na pon be lül írás ban tá jé koz tat ja.

(8) Az OET tag ja:a) az Or szá gos Tisz ti fõ or vo si Hi va tal – or szá gos tisz ti -

fõ or vos ál tal ki je lölt – 3 kép vi se lõ je, akik kö zül 1 or vos,1 gyógy sze rész, 1 egész ség ügyi szak dol go zó,

b) az egész ség ügy te rü le tén mû kö dõ szak mai ka ma rákor szá gos el nök sé ge ál tal de le gált 1-1 sze mély,

c) az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um 1 kép vi se lõ je,d) az Egész ség ügyi Tu do má nyos Ta nács Elnöksé -

gének tag ja,e) a szak mai kol lé gi u mok el nök sé ge ál tal de le gált egy

tag.(9) A me gyék ben és a fõ vá ros ban mû kö dõ MET-ek tag jai:a) az ÁNTSZ ille té kes me gyei in té ze té nek – a me gyei

tisz ti fõ or vos ál tal ki je lölt – 3 kép vi se lõ je, akik kö zül 1 or -vos, 1 gyógy sze rész, 1 egész ség ügyi szak dol go zó,

b) az egész ség ügy te rü le tén mû kö dõ szak mai ka ma rákille té kes te rü le ti szer ve ze te ál tal de le gált 1-1 kép vi se lõ,

c) a szak mai kol lé gi u mok el nök sé ge ál tal de le gáltegy tag,

d) a me gye te rü le tén mû kö dõ egész ség ügyi szak el lá tást nyúj tó köz szol gál ta tók kö zül a gyógy in té ze tek

da) 1-1 kép vi se lõ je,db) fenn tar tó i nak/tu laj do no sa i nak – ide ért ve az egye te -

mi cent ru mo kat és kli ni ká kat mû köd te tõ egye te mek kép vi -se lõ it is – 1-1 kép vi se lõ je, füg get le nül az adott me gyé benál ta luk fenn tar tott/tu laj don olt gyógy in té ze tek szá má tól.

(10) Az OET, il let ve a MET tag ja ugyan azon sze mélynem le het.

(11) Az OET, il let ve a MET-ek tag ja it öt évre je lö lik az zal, hogy meg bí za tá suk is mé tel ten meg hosszab bít ha tó.

(12) Az OET, il let ve a MET tag já nak meg bí za tá sa meg -szû nik:

a) a meg ha tá ro zott idõ le tel té vel,b) ha lá lá val,c) le mon dá sá val,d) vissza hí vá sá val.A meg bí za tás meg szû né sét kö ve tõ 15 na pon be lül az

arra jo go sult szerv gon dos ko dik új tag ál lí tá sá ról.

140/B. § (1) Az egész ség ügyi dol go zók ál tal el kö ve tett,a Rend tar tás ban fog lalt eti kai sza bá lyok vét kes meg sze gé -se ese tén elsõ fo kon az egész ség ügyi dol go zó te vé keny sé -gé nek he lye sze rint ille té kes MET – há rom ta gú bi zott ság -ban el jár va – eti kai el já rást foly tat le (a továb biak ban: el -sõ fo kú eti kai bi zott ság). Ka ma rai ta gok te kin te té ben az el -sõ fo kú eti kai bi zott ság az érin tett szak mai ka ma ra kü löntör vény sze rin ti eti kai szer ve, amely el já rá sát az e tör vénysze rin ti el já rá si sza bá lyok és jog kö vet kez mé nyek meg fe -le lõ al kal ma zá sá val foly tat ja le. Az eti kai ügy ben el já rószerv ha tás kö ré nek meg ha tá ro zá sa te kin te té ben az eti kaivét ség el kö ve té sé nek, il let ve el kö ve té se meg kez dé sé nekidõ pont ja az irány adó.

(2) Az eti kai el já rást az eti kai sza bá lyok vét kes meg sze -gé sé nek ala pos gya nú ja ese tén meg kell in dí ta ni, és azanna k meg in dí tá sá tól szá mí tott 30 na pon be lül le kell foly -tat ni. Az eti kai el já rás meg in dí tá sá ról az egész ség ügyi dol -go zót – az el já rás meg in dí tá sá val egy ide jû leg – írás ban tá -jé koz tat ni kell.

(3) Nem in dít ha tó meg az eti kai el já rás, ha a cse lek -mény nek az el sõ fo kú eti kai bi zott ság tu do má sá ra ju tá sá tól3 hó nap, vagy a cse lek mény el kö ve té se óta 3 év el telt.

(4) Az el sõ fo kú eti kai bi zott ság el já rá sá ban – amennyi -ben az adott eti kai bi zott ság ban bi zott sá gi tag ként el járilyen sze mély – az ügy tár gya sze rin ti szak te rü le ten jár tastag részt vesz. En nek hi á nyá ban az ügy szak te rü let sze rin timeg íté lé sé re al kal mas sze mély sza kér tõ kén ti meg hall ga -tá sát az el já rás so rán biz to sí ta ni kell.

140/C. § (1) Az el sõ fo kú eti kai bi zott ság az eti kai fe le -lõs ség tár gyá ban ho zott dön té sét in do kolt, írás be li ha tá ro -zat ba fog lal ja és meg kül di az érin tett egész ség ügyi dol go -zó nak, il le tõ leg az eti kai el já rás meg in dí tá sát kez de mé -nye zõ nek.

(2) Az el sõ fo kú ha tá ro zat tal szem ben az érin tett egész -ség ügyi dol go zó, va la mint az eti kai el já rás meg in dí tá sátkez de mé nye zõ, to váb bá, ha az el sõ fo kú eti kai ha tá ro za totaz érin tett szak mai ka ma ra kü lön tör vény sze rin ti eti kaiszer ve hoz ta, az a MET, amely az adott fe le lõs sé gi ügy benaz el já rás alá volt sze mély ka ma rai tag sá gá nak hi á nyá banel járt vol na, a kéz be sí tés tõl szá mí tott 15 na pon be lül fel -leb bez het az OET-hez. A fel leb be zés alap ján az OET öt ta -gú bi zott ság ban el jár va (a továb biak ban: or szá gos eti kaibi zott ság) foly tat ja le a má sod fo kú eti kai el já rást.

(3) A má sod fo kon el já ró or szá gos eti kai bi zott ság a fel -leb be zés tár gyá ban írás be li, in do kolt ha tá ro za tot hoz, ésazt meg kül di az érin tett egész ség ügyi dol go zó nak, az eti -kai el já rást kez de mé nye zõ nek, va la mint az elsõ fo kon el -járó eti kai bi zott ság nak. E ha tá ro za tot le he tõ leg a fel leb be -zés be nyúj tá sá tól szá mí tott 30 na pon be lül kell meg hoz ni.Az el já rás ra a 140/B. § (4) be kez dé sé ben fog lalt ren del ke -zé se ket is meg fele lõen al kal maz ni kell. A má sod fo kon el -já ró or szá gos eti kai bi zott ság az elsõ fokú ha tá ro za tot a140/E. § (2) be kez dé se sze rin ti, a ka ma rai ta gok kal szem -ben ki szab ha tó, a ka ma rai tag sá gi vi szonyt érin tõ eti kaibün te tést érin tõ ré szé ben nem vál toz tat hat ja meg. E szank -ci ók al kal ma zá sa te kin te té ben – a fe lül vizs gált ha tá ro zategyéb ré szei vo nat ko zá sá ban ho zott dön té sé tõl füg gõ en –a má sod fo kon el já ró or szá gos eti kai bi zott ság az elsõ fokúha tá ro za tot e ré szé ben meg sem mi sí ti és az elsõ fo kon el -járt ka ma rai eti kai szer vet új el já rás ra uta sít hat ja.

(4) Ha tör vény el té rõ en nem ren del ke zik, az eti kai el já -rás so rán tör té nõ ha tá ro zat ho za tal ra, a jog or vos lat ra és aha tá ro zat vég re haj tá sá ra a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás ra vo nat ko zó sza bá lyo kat kell meg fele lõen al kal maz ni.

(5) A má sod fo kú ha tá ro zat el len – a (2) be kez dés benmeg ha tá ro zot tak sze rint – a kéz be sí tés tõl szá mí tott 30 na -pon be lül a köz igaz ga tá si pe rek re (Pp. XX. fe je zet) irány -adó sza bá lyok sze rint ke re set ter jeszt he tõ elõ.


140/D. § (1) Az el sõ- és szük ség ese tén a má sod fo kú eti -kai el já rás ban bi zo nyí tá si el já rást kell le foly tat ni, amely -nek so rán a Rend tar tás ban fog lalt eti kai sza bá lyok vét kesmeg sze gé sé vel gya nú sí tott egész ség ügyi dol go zó meg -hall ga tá sát le he tõ vé kell ten ni.

(2) Az el sõ- és má sod fo kú eti kai el já rás ban nem ve hetrészt az, aki tõl az ügy el fo gu lat lan meg íté lé se nem vár ha -tó, a má sod fo kú eti kai el já rás ban nem ve het részt az sem,aki az el sõ fo kú ha tá ro zat meg ho za ta lá ban részt vett.

(3) Aki vel szem ben a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zottki zá rá si ok áll fenn, kö te les azt be je len te ni. Ki zá rá si okotaz el já rás alá vont egész ség ügyi dol go zó, il le tõ leg az eti kai el já rást kez de mé nye zõ is az el já rás bár mely sza ka szá banbe je lent het. A ki zá rá si okot az el já ró eti kai bi zott ság el nö -ké nek, az el nök kel szem be ni ki zá rá si okot az OET el nö ké -nek, az OET el nö ké vel szem be ni ki zá rá si okot az egész -ség ügyért fe le lõs mi nisz ter nek kell be je len te ni, akik ha tá -roz nak az el já rás ból való ki zá rás tár gyá ban.

140/E. § (1) Ki szab ha tó eti kai bün te té sek:a) a fi gyel mez te tés,b) a meg ro vás,c) a min den ko ri leg ki sebb kö te le zõ mun ka bér havi

össze gé nek tíz sze re sé ig ter je dõ pénz bír ság.(2) Amennyi ben el sõ fo kú eti kai bi zott ság ként a kü lön

tör vény sze rin ti ka ma rai eti kai szerv jár el, ezen eti kaiszerv – az (1) be kez dés ben sze rep lõ eti kai bün te tés al kal -ma zá sá val egy ide jû leg, mel lék bün te tés ként – ki szab hat jaa kö vet ke zõ eti kai bün te té sek va la me lyi két:

a) a ka ma rai tag sá gi vi szony 1–6 hó na pig ter je dõ fel -füg gesz té se,

b) a ka ma rá ból tör té nõ ki zá rás, a kü lön tör vény sze rin ti,a ka ma rá ból tör té nõ kö te le zõ ki zá rás ese te i ben.

(3) Az el sõ- és má sod fo kú eti kai bi zott ság ér de mi ha tá -ro za tot tag ja i nak szó több sé gé vel hoz.

(4) Az eti kai fe le lõs ség meg ál la pí tá sa ese tén az eti kaibi zott ság ha tá ro za tá ban kö te lez he ti az el ma rasz talt sze -mélyt az el já rás költ sé ge i nek rész ben vagy egész ben tör ténõmeg fi ze té sé re.

(5) Az (1) be kez dés sze rin ti eti kai bün te tés jog erõs ki -sza bá sá ról a meg fe le lõ to váb bi in téz ke dé sek meg té te le ésel já rás meg in dí tá sa ér de ké ben – a ha tá ro zat megküldé -sével – ér te sí te ni kell

a) az érin tett sze mély mun kál ta tó ját,b) az ÁNTSZ-nek az egész ség ügyi szol gál ta tó mû kö -

dé si en ge dé lye sze rint ille té kes me gyei in té ze tét.(6) Az (1) be kez dés sze rin ti eti kai bün te tés jog erõs ki -

sza bá sá ról a ha tá ro zat meg kül dé sé vel tá jé koz tat ni kell azegész ség ügyi dol go zó te vé keny sé ge sze rin ti mû kö dé sinyil ván tar tást ve ze tõ szer vet is.

(7) Az OET, il let ve a MET-ek, va la mint azok tag jaiegye di ügyek ben le foly ta tott eti kai el já rá sa ik so rán semirá nyí tá si, fel ügye le ti jog kör ben, sem az adott szerv be de -le gá lá si, ki je lö lé si jog kör rel ren del ke zõ szerv ál tal nemuta sít ha tó ak.”

IX. Fejezet

VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

29. § (1) A szak mai ka ma ra mû kö dé sé nek költ sé ge ita) a tag jai ál tal be fi ze tett tag díj és egyéb díj be vé te lek,b) a tör vény ben meg ha tá ro zott vagy a meg ál la po dás sal

át vett köz fel ada tok el lá tá sá hoz a köz pon ti költ ség ve tés tõlát vett pénz esz kö zök,

c) ala pít vá nyi és más tá mo ga tá sok,d) szol gál ta tá si, vál lal ko zá si te vé keny ség bõl szár ma zó

be vé te lek,e) pá lyá zat út ján el nyert pénz össze gek,f) nem zet kö zi vagy ha zai együtt mû kö dés bõl szár ma zó

pénz össze gekfe de zik.

(2) Eti kai bün te tés ként ki sza bott pénz bír ság össze gé nek fel hasz ná lá sá ról az alap sza bály ren del ke zik.

(3) Amennyi ben köz fel adat el lá tá sá ra az arra egyéb kéntha tás kör rel és ille té kességgel ren del ke zõ szerv vel vagymás sze méllyel kö tött meg ál la po dás alap ján vá lik a szak -mai ka ma ra jo go sult tá, a fel adat át adá sá ról szóló meg ál la -po dás tar tal maz za az el vég zé sé hez szük sé ges pénz ügyi fe -de zet biz to sí tá sát is.

30. § (1) Ez a tör vény – a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé -tel lel – 2007. áp ri lis 1. nap ján lép ha tály ba. Az e tör vény és az alap sza bály sze rin ti új ka ma rai szer vek és tiszt ség vi se -lõk a 32. § (3) be kez dé se sze rin ti alap sza bály alap ján tör té nõmeg vá lasz tá suk nap já tól kez dik meg mû kö dé sü ket.

(2) E tör vény 31–32. §-ai, va la mint 34. §-ának (2) be -kez dé se 2007. ja nu ár 1. nap ján lép nek ha tály ba.

31. § (1) A Ma gyar Or vo si Ka ma ra, a Ma gyar Gyógy -sze rész Ka ma ra, a Ma gyar Egész ség ügyi Szak dol go zóiKa ma ra (a továb biak ban együtt: Ka ma ra) eti kai, etikai- fegyelmi bi zott sá ga a 2007. ja nu ár 31-én fo lya mat ban lévõ eti kai el já rást an nak to váb bi foly ta tá sa nél kül 2007. feb -ruár 28-ig meg szün te ti.

(2) Az or vo si, gyógy sze ré szi, szak dol go zói fog lal ko zásszak mai sza bá lya i nak meg sze gé sé vel össze füg gés ben in -dí tott eti kai el já rás meg szün te té se kor, de leg ké sõbb 2007.áp ri lis 30-ig – amennyi ben a Ka ma ra el já rá sa so rán a szak -mai sza bály sér tés ala pos gya nú ja be iga zo ló dott – azÁNTSZ el já rá sa meg in dí tá sá nak alap já ul szol gá ló té nye -ket és ira to kat a Ka ma ra és a per ben el já ró bí ró ság meg kül -di az ÁNTSZ-nek az egész ség ügyi szol gál ta tó mû kö dé sien ge dé lye sze rint ille té kes me gyei in té ze té hez to váb bi in -téz ke dé sek meg té te le ér de ké ben.

(3) A 2007. ja nu ár 1-je elõtt ki sza bott jog erõs eti kaibün te tés és bí ró sá gi íté let az arra vo nat ko zó sza bá lyoksze rint évül el.


32. § (1) Va la mennyi, e tör vény ha tá lya alá tar to zószak mai ka ma rai tag 2007. ja nu ár 1. és már ci us 31. nap jakö zött – a ka ma rai or szá gos el nök ség hez in té zett – egy ol -da lú, írás be li nyi lat ko zat tal fenn tart hat ja ka ma rai tag sá givi szo nyát. A tag sá gi vi szonyt fenn tar tó nyi lat ko zat té tel hiányában a ka ma rai tag sá gi vi szony 2007. áp ri lis 1. nap -ján meg szû nik. A tag sá got fenn tar tó nyi lat ko zat ér vé nyes -sé gé hez a Ka ma ra kü lön el fo ga dó nyi lat ko za ta nem szük -sé ges. A tag sá gi vi szo nyu kat fenn nem tar tó ka ma rai ta gok sze mé lyes ada ta it a ka ma rai tag sá gi nyil ván tar tá sok ból ha -la dék ta la nul tö röl ni kell.

(2) A ka ma rai or szá gos el nök sé gek a (4) be kez dés sze -rin ti fel ada ta ik el lá tá sa cél já ból az új or szá gos el nök sé gekmeg vá lasz tá sá ig, de leg ké sõbb 2007. má jus 31-éig to -vább mû köd nek. Az (1) be kez dés tõl el té rõ en az el nök sé gita gok tag sá gi vi szo nya fenn tar tá si nyi lat ko zat hi á nyá ban2007. jú ni us 1. nap ján szû nik meg.

(3) A Ka ma ra 2007. jú ni us 1. nap já ig – so ron kí vü li ka -ma rai vá lasz tá sok so rán – ala ku ló or szá gos kül dött köz -gyû lést vá laszt, amely nek meg bí za tá sa az ala ku ló kül dött -köz gyû lés ál tal el fo ga dott alap sza bály sze rin ti idõ tar ta mig szól. 2007. áp ri lis 1. nap ján – az or szá gos el nök ség ki vé te -lé vel – a 2007. már ci us 31-én hi va tal ban lévõ ka ma raiszer vek, il le tõ leg tiszt ség vi se lõk meg bí za tá sa meg szû nik.

(4) A (3) be kez dés sze rin ti so ron kí vü li ka ma rai vá lasz -tá so kon azok a ka ma rai ta gok vá laszt hat nak, il let ve vá -laszt ha tó ak meg kül dött nek, akik a vá lasz tás nap ján azérin tett ka ma rai or szá gos el nök ség ál tal az ön kén tes ka ma -rai ta gok ról ve ze tett nyil ván tar tás ban (tag jegy zék ben) sze -re pel nek tag sá gi jog vi szo nyuk (1) be kez dés sze rin ti fenn -tar tá sa vagy új tag sá gi vi szony lé te sí té se kö vet kez té ben.Az ala ku ló kül dött köz gyû lés be való kül dött aján lás mód -ját, il let ve a kül döt tek meg vá lasz tá sá nak rend jét az or szá -gos el nök sé gek 2007. áp ri lis 15-ét köve tõen a nyil ván tar -tás ban sze rep lõ ka ma rai ta gok lét szá ma alap ján ha tá roz -zák meg az zal, hogy a lét szám meg ha tá ro zá sa kor a 2007.áp ri lis 1-jét köve tõen lé te sí tett új tag sá gi vi szo nyok ra is fi -gye lem mel kell len ni.

(5) A (4) be kez dés sze rin ti kül dött nek az vá laszt ha tómeg, aki nyi lat ko zik ar ról, hogy kül döt té vá lasz tá sa nap ján ka ma rai tag sá gi vi szony ban áll, to váb bá tag sá gi vi szo nyá -nak meg szün te té se nincs fo lya mat ban. Meg vá lasz tá sátköve tõen kül dött ként csak az jár hat el, aki el já rá sa nap jánka ma rai tag sá gi vi szony ban áll.

33. § E tör vény hatályba lépésével egy ide jû lega) az ön ál ló or vo si te vé keny ség rõl szóló 2000. évi

II. tör vény 1. § (2) be kez dé sé nek c) pont já ban a „Ma gyarOr vo si Ka ma ra” szö veg rész he lyé be „az ÁNTSZ ille té kesme gyei in té ze té nek tisz ti fõ or vo sa”,

b) az Eütv. 110. §-a (16) be kez dé sé ben az „Az ille té kesszak mai ka ma ra” szö veg rész he lyé be az „A mû kö dé sinyil ván tar tást ve ze tõ szerv”szö veg lép.

34. § (1) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha -tályát vesz ti

a) a Ma gyar Or vo si Ka ma rá ról szóló 1994. éviXXVIII. tör vény, va la mint

b) a Ma gyar Gyógy sze rész Ka ma rá ról szóló 1994. éviLI. tör vény,

c) a Ma gyar Egész ség ügyi Szak dol go zói Ka ma rá ról szóló 2003. évi LXXXIII. tör vény,

d) a kül föl di ek ön ál ló vál lal ko zó ként tör té nõ gaz da sá gi célú le te le pe dé sé rõl szóló 1998. évi LXXXIII. tör vény4–5. §-ai,

e) az egész ség ügyet, il le tõ leg a gyógy szer el lá tást érin -tõ egyes tör vények mó do sí tá sá ról ren del ke zõ 1999. éviLIII. tör vény 1–31. §-ai, to váb bá 48. § (1) be kez dé sé neka)–b) pont jai és (4) be kez dé se,

f) az egész ség ügyet, a gyógy szer el lá tást, a szo ci á lis el -lá tást érin tõ egyes tör vények jog har mo ni zá ci ós célú, va la -mint a kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló1997. évi LXXXIII. tör vény, to váb bá a tár sa da lom biz to sí -tá si já ru lék fi ze tés sel és az egész ség ügyi hoz zá já ru lás salkap cso la tos tör vények mó do sí tá sá ról szóló 2001. éviLXX. tör vény 4–6. §-ai, va la mint 42. §-a (1) be kez dé sé nek a) pont ja,

g) a kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek elismeré -sérõl szóló 2001. évi C. tör vény 72. §-a,

h) a gyógy sze ré sze tet érin tõ egyes tör vények mó do sí -tá sá ról szóló 2002. évi XIV. tör vény 2. §-a és 3. § (3) be -kez dé se,

i) az egyes szo ci á lis és egész ség ügyi tár gyú tör vényekmó do sí tá sá ról szóló 2004. évi XXVI. tör vény 35. §-a,92–93. §-ai, va la mint 94. §-a (4) be kez dé sé nek l) pont ja,

j) az em ber i al kal ma zás ra ke rü lõ gyógy sze rek rõl ésegyéb, a gyógy szer pi a cot sza bá lyo zó tör vények mó do sí tá -sá ról szóló 2005. évi XCV. tör vény 30. §-a,

k) az egész ség ügyi te vé keny ség vég zé sé nek egyes kér -dé se i rõl szóló 2003. évi LXXXIV. tör vény 5. §-a (1) be -kez dé sé ben az „a szak mai ka ma rák ál tal ki dol go zott” szö -veg rész.

(2) Fel ha tal ma zást kap az egész ség ügyért fe le lõs mi -nisz ter, hogy az egyes egész ség ügyi dol go zók ál ta lá nosszak mai-eti kai sza bá lya it, va la mint a vét kes meg sze gé sükese tén al kal ma zan dó jog kö vet kez mé nyek al kal ma zá sá nak ál ta lá nos rend jét tar tal ma zó Rend tar tást ren de le té ben ki -ad ja.

35. § (1) Az Eütv. e tör vény 28. § (6) be kez dé sé vel meg -ál la pí tott 140/A. §-a sze rin ti Or szá gos Eti kai Ta nács ülé sét elsõ al ka lom mal az e tör vény ha tály ba lé pé sét kö ve tõ60 na pon be lü li idõ tar tam ra össze kell hív ni. Az Or szá gosEti kai Ta nács az egész ség ügyi dol go zók ra ki ter je dõ etikai-fegyelmi sza bály za tot leg ké sõbb 2007. már ci us31-ig az egész ség ügyi mi nisz ter elé ter jesz ti.


(2) A Me gyei Eti kai Bi zott sá gok – az ÁNTSZ me gyeiin té ze te i nek szer ve ze ti ke re tei kö zött – 2007. már ci us31-ével meg kez dik mû kö dé sü ket.

Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,köz tár sa sá gi el nök az Or szág gyû lés el nö ke

2006. évi XCVIII.

t ö r v é n y

a biztonságos és gazdaságos gyógyszer-és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,

valamint a gyógyszerforgalmazás általánosszabályairól*

Az Or szág gyû lés

figye lembe véve, hogy a gyógy sze rek, gyó gyá sza ti se -géd esz kö zök kü lön le ges sze re pet töl te nek be az egész sé giál la pot meg õr zé sé ben, a be teg sé gek meg elõ zé sé ben, fel is -me ré sé ben, il let ve gyó gyí tá sá ban, az élet mi nõ ség javítá -sában,

te kin tet tel arra, hogy a be teg sé gek meg elõ zé sé re valótö rek vé sek si ke re ese tén sem kü szö böl he tõk ki a meg be te -ge dé sek bõl adó dó egyé ni esély kü lönb sé gek, és e kü lönb -sé gek csök ken té se ér de ké ben szük ség van a mél tá nyos sá -got, igaz sá gos sá got és ha té kony sá got meg va ló sí tó ál la misza bá lyo zás ra,

fel is mer ve, hogy fon tos tár sa dal mi ér dek a gyógy -szerekre és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök re for dí tott társa -dalombiz to sí tá si és egyé ni ki adá sok gaz da sá gi lag is ha -tékony fel hasz ná lá sa,

meg gyõ zõd ve ar ról, hogy kor sze rû egész ség ügy nemva ló sít ha tó meg a gyógy sze ré szet át ala ku lá sa nél kül, shogy en nek az át ala ku lás nak a ha zai ha gyo má nyok ra, anem zet kö zi elõ írásokra és gya kor lat ra kell tá masz kod nia,

fel is mer ve, hogy a gyógy szer gyár tás ipar sze rû vé vá lá saés a ke res ke de lem gya kor la ta, a meg vál to zott fo gyasz tóiszo ká sok és igé nyek, to váb bá az in for má ci ós tech no ló giafej lõ dé se ér de mi vál to zá so kat idé zett elõ a gyógy sze rekkis ke res ke del mi for gal ma zá sá ban,

fi gye lem mel arra, hogy az ál lam nak ga ran ci á lis sza bá -lyok kal is biz to sí ta nia kell, hogy a gyógy sze rek biz ton sá -go san, meg fe le lõ he lyen, idõ ben és vá lasz ték kal áll ja nak abe te gek ren del ke zé sé re,

el is mer ve, hogy a gyógy sze re ket a be teg ség miatt ki -szol gál ta tott, meg fe le lõ szak is me ret tel nem ren del ke zõsze mé lyek vá sá rol ják és a gyógy szert fo gyasz tók vé del me

ér de ké ben el en ged he tet len kö ve tel mény, hogy a gyógy -sze rek for gal ma zá sá ban az ál ta lá nos ke res ke del mi sza bá -lyok tól el té rõ szi go rúbb sza bá lyok ér vé nye sül je nek,

szem elõtt tart va, hogy a gyógy szer-kis ke res ke de lemsa já tos sá ga it figye lembe vevõ sza bá lyo zott ver seny ked -vez a gyógy szert fo gyasz tók nak, ja vít ja a hoz zá fé rést és az el lá tás mi nõ sé gét,

az aláb bi tör vényt al kot ja:

Általános rendelkezések

1. § E tör vény az em ber i fel hasz ná lás ra ke rü lõ gyógy -sze rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök for gal ma zá sá nak, is -mer te té sé nek, rek lá mo zá sá nak, köz fi nan szí ro zá sá nak, agyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök fi nan szí roz -ha tó sá gá nak el éré sét cél zó in téz ke dé sek és a la kos ság biz -ton sá gos gyógy szer- és gyó gyá sza ti se géd esz köz-el lá tá sá -nak, va la mint a gyógy sze rek kis ke res ke del mi for gal ma zá -sá nak, a gyógy szer el lá tó te vé keny ség gya kor lá sá nak alap -ve tõ sza bá lya it ha tá roz za meg.

2. § (1) A tör vény cél ja, hogy ga ran tál ja a kö te le zõ tár -sa da lom biz to sí tás kö ré ben igény be ve he tõ el lá tá sok meg -ha tá ro zá sá nak át lát ha tó sá gát, ki szá mít ha tó vá és biz ton sá -gos sá te gye a rend szer sze rep lõ i nek mû kö dé sét, va la mint a kö te le zõ tár sa da lom biz to sí tás ren del ke zé sé re álló for rá sok fel hasz ná lá sá nak mél tá nyos sá gát, gaz da sá gos sá gát ésszak mai ha té kony sá gát, va la mint meg ha tá roz za a köz vet -len la kos sá gi gyógy szer el lá tó te vé keny ség foly ta tá sá nakalap ve tõ fel té te le it.

(2) Kis ke res ke del mi gyógy szer el lá tó te vé keny sé getgyógy szer tár ban, ki vé te le sen pe dig – az e tör vény ben, va -la mint az e tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján ki adott kü lönjog sza bály ban meg ha tá ro zott fel té te lek sze rint – gyógy -szer tár nak nem mi nõ sü lõ ke res ke del mi vál lal ko zás kere -tében le het foly tat ni.

(3) A gyógy szer tár egész ség ügyi szol gál ta tó és kis ke -res ke del mi te vé keny sé get vég zõ egész ség ügyi in téz mény.Gyógy szer tár köz for gal mú, in té ze ti, fi ók- és ké zi gyógy -szer tá ri for má ban mû köd het.

(4) A gyógy szer tár egész ség ügyi fel ada ta a la kos sággyógy ke ze lé sé hez kap cso ló dó gyógy sze rek ki szol gál ta tá -sa, va la mint az e gyógy sze rek kel kap cso la tos, a be teg sé -gek meg elõ zé sét szol gá ló, a be te gek kel tör té nõ együtt mû -kö dést meg va ló sí tó fel vi lá go sí tó, ta nács adó szol gál ta tás.

3. § E tör vény al kal ma zá sá bana) gyógy szer: az em ber i al kal ma zás ra ke rü lõ gyógy -

szerekrõl és egyéb, a gyógy szer pi a cot sza bá lyo zó tör -vények mó do sí tá sá ról szóló 2005. évi XCV. tör vény(a továb biak ban: Gytv.) 1. §-ának 1. pont ja sze rin ti anyag;

b) köz fi nan szí ro zás ban ré sze sü lõ gyógy szer: olyangyógy szer, il let ve kü lön le ges táp lál ko zá si igényt ki elé gí tõ


* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2006. no vem ber 20-i ülés nap ján fo gad ta el.

táp szer, amely nek árá hoz kü lön jog sza bály alap ján a köz -pon ti költ ség ve tés, il let ve az Egész ség biz to sí tá si Alap(a továb biak ban: E. Alap) az arra jo go sul tak nak támo -gatást nyújt;

c) kü lön ke re tes gyógy szer: az egész ség biz to sí tá si szerv és a gyár tó/for gal ma zó/szál lí tó ál tal meg kö tött kü lön szer -zõ dés sze rin ti köz be szer zé si ár hoz nyúj tott kü lön jog -szabály sze rin ti tá mo ga tás ban ré sze sü lõ gyógy szer;

d) for ga lom ba ho za ta li en ge dély: az arra ille té kes ha tó -ság ál tal ki adott, a gyógy szer em ber gyó gyá sza ti cél ra tör -té nõ al kal maz ha tó sá gát en ge dé lye zõ ha tó sá gi ha tá ro zat;

e) for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult ja: az a ter mé -sze tes sze mély, jogi sze mély vagy jogi sze mé lyi ség gelnem ren del ke zõ egyéb szer ve zet, amely ré szé re az arra jo -go sult ha tó ság a gyógy szer for ga lom ba ho za ta lát en ge dé -lyez te;

f) gyó gyá sza ti se géd esz köz: át me ne ti vagy vég le gesegész ség ká ro so dás sal, fo gya té kos ság gal élõk ter mé sze tesvagy mes ter sé ges test fel szí ni nyí lás sal ren del ke zõ test üre -ge i ben, tes ten vagy nem tes ten vi selt, egye di mé ret vé telalap ján ké szült, so ro zat gyár tá sú vagy adap tív di ag nosz ti -kus, te rá pi ás, re ha bi li tá ci ós, ápo lá si tech ni kai esz köz, va -la mint a köt szer, amely al kal mas arra, hogy a szük sé gesmér ték ben elõ se gít se az ezen ál la pot ban lé võk min den na pi élet vi te lét;

g) gyógy szer nek nem mi nõ sü lõ gyógy ha tá sú ké szít -mény: olyan anyag vagy anyag ke ve rék, amely nem gyógy -szer, de kü lön jog sza bály alap ján az arra ille té kes ha tó ságnyil ván tar tás ba vett, és gyógy szer nek nem mi nõ sü lõgyógy ha tá sú anyag ként for ga lom ba ho za ta lát engedé -lyezte;

h) cse kély ér té kû nek mi nõ sü lõ aján dék: ter mé szet be nijut ta tás, amely nek egye di, az ál ta lá nos for gal mi adót is tar -tal ma zó ér té ke, ilyen ér ték hi á nyá ban pe dig az ál ta lá nosfor gal mi adó val együtt szá mí tott be szer zé si ára vagy elõ ál -lí tá si költ sé ge nem ha lad ja meg a min den ko ri mi ni mál bérhavi össze gé nek 5%-át;

i) éssze rû mér té kû tá mo ga tás: olyan tá mo ga tás, amelya meg hir de tett ren dez vény egy fõre esõ össze gét te kint venem ha lad ja meg a h) pont ban meg ha tá ro zott össze get;

j) rek lá mo zó: a gaz da sá gi rek lám te vé keny ség rõl szóló1997. évi LVIII. tör vény (a továb biak ban: Grtv.) 2. §-ánakr) pont ja sze rin ti vál lal ko zás;

k) rek lám szol gál ta tó: a Grtv. 2. §-ának s) pont ja sze rin tivál lal ko zás;

l) gyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök ren de lé -sé re, il let ve for gal ma zá sá ra jo go sult: az or vos, a gyógy -sze rész, a gyógy sze rek, gyó gyá sza ti se géd esz kö zök ke res -ke del mi for gal má ban részt vevõ – a vo nat ko zó te vé keny -sé gi en ge déllyel ren del ke zõ – elõ ál lí tó és ke res ke dõ;

m) ATC-cso port: a gyógy sze rek ana tó mi ai, te rá pi ás, illetve ké mi ai ha tás sze rin ti osz tá lyo zá sa;

n) re fe ren cia gyógy szer: az a meg ha tá ro zott (fix) tá mo -ga tá si cso port ba tar to zó gyógy szer, amely a kü lön jog sza -

bály ban meg ha tá ro zot tak sze rin ti brut tó fo gyasz tói ára ésfor gal mi ré sze se dé se alap ján az adott ATC-cso port ra meg -ha tá ro zott szá za lé kos tá mo ga tás ban ré sze sül;

o) re fe ren cia gyó gyá sza ti se géd esz köz: az a meg ha tá -ro zott (fix) tá mo ga tá si cso port ba tar to zó gyó gyá sza ti se -géd esz köz, amely a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot taksze rin ti, a köz fi nan szí ro zás alap já ul el fo ga dott ára, köl -csön zé si díja, il let ve a for gal mi ré sze se dé se alap ján azadott tá mo ga tá si cso port ra meg ha tá ro zott szá za lé kos tá -mo ga tás ban ré sze sül;

p) köz for gal mú gyógy szer tár: a be te gek, fo gyasz tókköz vet len gyógy szer el lá tá sát biz to sí tó in téz mény;

q) fi ók gyógy szer tár: a köz for gal mú gyógy szer tár ré -szeként mû kö dõ, de az zal nem azo nos te lep he lyû, a be te gekköz vet len gyógy szer el lá tá sát biz to sí tó in téz mény;

r) in té ze ti gyógy szer tár: a fek võ be teg gyógy in té zet ré -sze ként mû kö dõ in té ze ti és köz vet len la kos sá gi gyógy -szer el lá tá si fel ada to kat el lá tó egész ség ügyi in téz mény;

s) ké zi gyógy szer tár: a há zi or vos, házi gyer mek or vos(a továb biak ban: há zi or vos) gyó gyí tó mun ká já hoz szük sé -ges, a gyógy sze rek meg ha tá ro zott kö rét szol gál ta tó el lá tá si for ma;

sz) sze mé lyes gyógy szer tár mû köd te té si jog: szak maigya kor lat tal ren del ke zõ gyógy sze rész ré szé re köz for gal múgyógy szer tár ve ze té sé re adott en ge dély (a továb biak ban:sze mé lyi jog);

t) köz vet len la kos sá gi gyógy szer el lá tás: az a te vé keny -ség, amely so rán a gyógy szer tár a gyógy szert és az al kal -ma zá sá val össze füg gõ szak mai in for má ci ót köz vet le nülvagy ház hoz szál lí tás út ján köz ve tet ten, a be te gek, fo -gyasz tók ré szé re biz to sít ja, il let ve az a gyógy szer for gal -ma zás ra jo go sult ál tal vég zett te vé keny ség, amely so rán abe te gek, fo gyasz tók egyes kü lön jog sza bály ban megha -tározott gyógy sze re ket ere de ti en ge dé lye zett cso ma go lá -suk ban meg vá sá rol hat nak;

u) ház hoz szál lí tás: gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz -köz meg ren de lõ ál tal meg je lölt hely re tör té nõ el jut ta tá saköz vet len la kos sá gi gyógy szer el lá tás vagy gyó gyá sza ti se -géd esz kö zök kis ke res ke del mi for gal ma zá sa ke re té ben aköz vet len la kos sá gi gyógy szer el lá tás ra vagy gyó gyá sza tise géd esz kö zök kis ke res ke del mi for gal ma zá sá ra jo go sultvál lal ko zás vagy an nak meg bí zott ja köz re mû kö dé sé vel;

v) új gyógy szer tár: az e tör vény ha tály ba lé pé sét meg -elõ zõ en mû kö dé si en ge déllyel nem ren del ke zõ gyógy -szertár;

w) tá mo ga tás vo lu men-szer zõ dés: a kö te le zõ egész ség -biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló 1997. évi LXXXIII. tör vény(a továb biak ban: Ebtv.) 30/A. §-a sze rin ti szer zõ dés;

z) ha tó sá gi ve ze tõ: a köz for gal mú gyógy szer tár át me -ne ti ve ze té sé re ha tó sá gi ha tá ro zat tal ki je lölt gyógy sze rész.


I. RÉSZ

A BIZTONSÁGOS ÉS GAZDASÁGOS GYÓGYSZER- ÉS GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ-ELLÁTÁS

I. Fejezet

A GAZDASÁGOS GYÓGYSZER-ÉS GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ-RENDELÉS

ÉS FORGALMAZÁS ALAPELVEI

4. § (1) Azo nos ha tó anya gú, il let ve te rá pi ás ha tá súgyógy sze rek te kin te té ben az ár hoz nyúj tott tár sa da lom biz -to sí tá si tá mo ga tás leg fel jebb a re fe ren cia gyógy szer remeg ál la pí tott tá mo ga tás sal azo nos mér ték ben ve he tõigény be.

(2) Azo nos funk ci o ná lis cso port ba tar to zó gyó gyá sza tise géd esz kö zök árá hoz nyúj tott tár sa da lom biz to sí tá si tá -mo ga tás leg fel jebb a re fe ren cia gyó gyá sza ti se géd esz köz -re meg ál la pí tott tá mo ga tás sal azo nos mér ték ben ve he tõigény be.

5. § A biz to sí tá si tá mo ga tás ba való be fo ga dás so rán– egy sze rû sí tett el já rá si sza bá lyok al kal ma zá sá val –elõny ben ré sze sül nek gyógy sze rek ese tén a már be fo ga -dott azo nos ha tó anya gú, il let ve te rá pi ás ha tá sú gyógy sze -rek nél ala cso nyabb árú ké szít mé nyek, gyó gyá sza ti se géd -esz kö zök ese té ben pe dig az azo nos funk ci o ná lis cso port ba so rol ha tó ala cso nyabb árú, de hasz ná la ti ér té ké ben bi zo -nyí tot tan leg alább a már be fo ga dott esz kö zé vel azo nos újesz kö zök.

6. § E tör vény ben fog lal tak ki vé te lé vel ti los min den, azár hoz nyúj tott tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal ren del -he tõ gyógy szer és gyó gyá sza ti se géd esz köz nép sze rû sí té -sé re, a fel hasz ná lás ösz tön zé sé re irá nyu ló bár mi lyen te vé -keny ség.

7. § A for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult jai az ál -taluk tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal for gal mazottgyógy sze rek mennyi sé gé vel ará nyo san, az e tör vény benmeg ha tá ro zott be fi ze té si kö te le zett sé gek tel je sí té sé velhoz zá já rul nak a biz to sí tot tak után meg fi ze tett já ru lé kokel le né ben igény be ve he tõ gyógy szer el lá tás gaz da sá gos sá -gá hoz.

8. § A gyógy szert és gyó gyá sza ti se géd esz közt ren de lõor vos kö te les tá jé koz tat ni a be te get a ren del ke zés re álló,azo nos ha tó anya gú, il let ve ha son ló te rá pi ás ha tá sú ala cso -nyabb árú gyógy szer rõl, il let ve azo nos funk ci o ná lis cso -port ba tar to zó ala cso nyabb árú gyó gyá sza ti se géd esz köz -rõl, va la mint az adott ter mé kek árá ról, társadalombizto -sítási tá mo ga tá sá ról és a té rí té si dí jak kö zöt ti különbsé -gekrõl.

9. § A gyógy szer és gyó gyá sza ti se géd esz köz ki szol gál -ta tó ja – a fo gya té kos sze mé lyek szá má ra is hoz zá fér he tõés ér tel mez he tõ mó don – kö te les tá jé koz tat ni a be te get azegész ség biz to sí tá si szerv ál tal tá mo ga tott azo nos ha tó -anya gú, il let ve te rá pi ás ha tá sú ala cso nyabb árú gyógy szer -rõl, vagy azo nos funk ci o ná lis cso port ba tar to zó ala cso -nyabb árú gyó gyá sza ti se géd esz köz rõl, va la mint az adottter mé kek árá ról, tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tá sá ról és até rí té si dí jak kö zöt ti kü lönb sé gek rõl.

10. § Az egész ség biz to sí tá si szerv jo go sult e tör vény ke -re tei kö zött a vele szer zõ dött or vo sok gyógy szer- és gyó -gyá sza ti se géd esz köz-ren de lé sé hez szük sé ges fel té te lekmeg ha tá ro zá sá ra a fi nan szí ro zá si, il let ve a tá mo ga tás saltör té nõ ren de lés re vo nat ko zó szer zõ dé sek ben, va la mintjo go sult az or vo sok gyógy szer- és gyó gyá sza ti se géd esz -köz-ren de lé si ma ga tar tá sát vizs gál ni, el len õriz ni és jog -sza bály-, il let ve szer zõ dés sze gés ese tén a kü lön jog sza -bály ban fog lal tak sze rint el jár ni.

11. § Az egész ség ügyi szol gál ta tó val fi nan szí ro zá siszer zõ dés, il let ve gyógy szer és gyó gyá sza ti se géd esz köztá mo ga tás sal tör té nõ ren de lé sé re jo go sí tó szer zõ dés csakolyan szol gál ta tó val köt he tõ, amely tel je sí ti a gyógy szer-és gyó gyá sza ti se géd esz köz-gaz da sá gos ság e tör vény benmeg ha tá ro zott, va la mint az egész ség biz to sí tá si szerv ál talelõ írt fel té te le it, így a ha té kony és gaz da sá gos gyógy szer -ren de lést elõ se gí tõ, mi nõ sí tett szá mí tó gé pes prog ramhasz ná la tát.

II. Fejezet

A GYÓGYSZEREK ÉS GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZÖK ISMERTETÉSÉRE

ÉS REKLÁMOZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetése

12. § (1) A gyógy szer és gyó gyá sza ti se géd esz köz is -mer te té se (a továb biak ban: is mer te tés) a gyógy sze rek ésgyó gyá sza ti se géd esz kö zök szak mai célú olyan aján lá sa,is mer te té se, va la mint a gyógy szer össze té te lé re, ha tá sá ra,il let ve a gyógy szer és a gyó gyá sza ti se géd esz köz al kal ma -zá sá ra vo nat ko zó bár mi lyen olyan tá jé koz ta tás, amely ki -zá ró lag a gyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök ren -de lé sé re és for gal ma zá sá ra jo go sult egész ség ügyi szak ké -pe sí tés sel ren del ke zõk nek szól.

(2) Az is mer te tés so rán át adott in for má ció tar tal má nakössz hang ban kell áll nia az is mer te tett gyógy szer al kal ma -zá si elõ írásában, il let ve az is mer te tett gyó gyá sza ti se géd -esz köz hasz ná la ti út mu ta tó já ban fog lal tak kal. Az is mer te -tés so rán át adott in for má ció rész le tes tar tal mát kü lön jog -sza bály ha tá roz za meg.


(3) A gyógy szer for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé nek jo -go sult ja, il let ve a gyógy szer for gal ma zá sá ra en ge déllyelren del ke zõ (a továb biak ban együtt: for gal ma zó) és a gyó -gyá sza ti se géd esz köz gyár tó ja vagy an nak meghatal -mazott kép vi se lõ je is mer te tõ te vé keny sé get ki zá ró lag en -ge dély bir to ká ban foly tat hat.

(4) A (3) be kez dés sze rin ti en ge délyt a gyógy szer for -gal ma zó ja, il let ve an nak Ma gyar or szá gon be jegy zett meg -ha tal ma zott ja, va la mint a gyó gyá sza ti se géd esz köz gyár -tó ja vagy an nak meg ha tal ma zott kép vi se lõ je ré szé re azegész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság ké re lem re adjameg.

(5) A gyógy szer for gal ma zó ja és a gyó gyá sza ti se géd -esz köz gyár tó ja vagy an nak meg ha tal ma zott kép vi se lõ jeis mer te tõi te vé keny sé gét ak kor kezd he ti meg, ha az egész -ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság nyil ván tar tás ba vet te ésa te vé keny sé get en ge dé lyez te.

(6) A (4) be kez dés sze rin ti ké re lem nek tar tal maz nia kell a ké rel me zõ ne vét és szék he lyét, meg ha tal ma zott ja ne vét,cí mét, il let ve cég jegy zék szá mát.

(7) A (3) be kez dés sze rin ti en ge dély jo go sult ja az en ge -dély irán ti ké re lem ben, il let ve az en ge dély tar tal má banrész le te zett ada tok ban tör tént vál to zást nyolc na pon be lülbe je len ti az egész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság nak.

(8) A (3) be kez dés sze rin ti en ge dély tar tal maz za gyógy -szer ese tén a for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult já nak,for gal ma zó já nak, il let ve meg ha tal ma zott já nak ne vét, gyó -gyá sza ti se géd esz köz ese tén a gyó gyá sza ti se géd esz közgyár tó ja vagy an nak meg ha tal ma zott kép vi se lõ je ne vét,va la mint mind két eset ben a nyil ván tar tás ba vé te li szá mát.

(9) Az is mer te tõi te vé keny ség vég zé sé re ki adott en ge -dély jo go sult ja az el já rá sért és az en ge dély ki adá sá ért akülö n jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rin ti igaz ga tá siszol gál ta tá si dí jat kö te les fi zet ni.

13. § (1) A 12. §-ban fog lalt jo go sult ne vé ben el já ró sze -mély (a továb biak ban: is mer te tést vég zõ sze mély) az is -mer te tõ te vé keny sé get ak kor kezd he ti meg, ha

a) gyógy szer ese tén a for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo -go sult ja, gyó gyá sza ti se géd esz köz ese tén an nak gyár tó javagy an nak meg ha tal ma zott kép vi se lõ je a 12. § (3) be kez -dé se sze rin ti en ge déllyel ren del ke zik, és

b) az is mer te tést vég zõ sze mélyt az egész ség biz to sí tá sifel ügye le ti ha tó ság nyil ván tar tás ba vet te és is mer te tõ iga -zol vánnyal lát ta el.

(2) A nyil ván tar tás tar tal maz zaa) az is mer te tést vég zõ sze mély ne vét, szü le té si évét,b) a kép zett sé get iga zo ló ok le vél szá mát, amennyi -

ben az is mer te tés kü lön jog sza bály sze rint kép zett ség hezkötö tt,

c) a 12. § (3) be kez dés sze rin ti cég meg ne ve zé sét ésan nak 12. § (6) be kez dés sze rin ti ada ta it,

d) az is mer te tést vég zõ sze mély alap-nyil ván tar tá siszá mát, ha az is mer te tés kü lön jog sza bály sze rint kép zett -ség hez kö tött.

A nyil ván tar tás hoz csa tol ni kell az is mer te tést vég zõsze mély nyi lat ko za tát ar ról, hogy vele szem ben a (3) be -kez dés ben meg ha tá ro zott össze fér he tet len sé gi ok nem állfenn.

(3) Össze fér he tet len – a (4) be kez dés ben fog lalt kivé -tellel – az is mer te tõi te vé keny ség gel, ha a (2) be kez déssze rin ti nyil ván tar tás ba vett sze mély – ide nem ért ve aszer zõi jogi vé de lem alá tar to zó tu do má nyos tevékeny -séget – egész ség ügyi szol gál ta tó val az egész ség ügyi te -vékenység vég zé sé nek egyes kér dé se i rõl szóló 2003. éviLXXXIV. tör vény 7. § (2) be kez dé se sze rin ti jog vi szony banáll.

(4) A (3) be kez dés sze rin ti össze fér he tet len ség nemérin ti a gyógy sze ré sze ti ál lam igaz ga tá si szerv sa ját gyógy -szer is mer te tõ há ló za tá ba tar to zó sze mé lye ket.

14. § (1) Az is mer te tõ te vé keny sé get vég zõ a gyógy sze -rek, il let ve gyó gyá sza ti se géd esz kö zök ren de lé sé re és for -gal ma zá sá ra jo go sult nak aján dé kot, anya gi elõnyt vagymás ter mé szet be ni jut ta tást nem ad hat, nem ajánl hat fel ésnem ígér het, ki vé ve, ha a fel so rol tak cse kély ér té kû ek ésössze füg ge nek a gyógy sze rek ren de lé sé re vagy for gal ma -zá sá ra jo go sult ál tal foly ta tott egész ség ügyi te vé keny ség -gel. Az is mer te tést vég zõ pénz be li jut ta tást vagy elõnytsem mi lyen mó don nem ad hat, nem ajánl hat fel és nemígér het.

(2) A gyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök be -mu ta tá sát, is mer te té sét se gí tõ ren dez vé nye ken az is mer te -tõ te vé keny sé get vég zõ ál tal biz to sí tott ven dég lá tás nakéssze rû mér té kû nek és a ren dez vény fõ cél já hoz ké pestmá sod la gos nak kell len nie. A ren dez vény re, il let ve a be -mu ta tó ra az egész ség ügy ben, il let ve a gyógy szer el lá tás -ban vagy a gyó gyá sza ti se géd esz köz-el lá tás ban köz re mû -kö dõ szak em be re ken kí vül más sze mély nem hív ha tó meg.

(3) A szak mai és tu do má nyos cé lo kat szol gá ló ren dez -vé nyek és prog ra mok köz ve tett vagy köz vet len for má bantör té nõ tá mo ga tá sa ese tén a tá mo ga tás nak min den koréssze rû mér té kû nek és a ren dez vény tu do má nyos cél ki tû -zé se i hez ké pest alá ren delt nek kell len nie az zal, hogy aszak mai és tu do má nyos prog ra mok ra az egész ség ügy ben,il let ve a gyógy szer- és gyó gyá sza ti se géd esz köz-el lá tás ban köz re mû kö dõ szak em be re ken kí vül más sze mély nem hív -ha tó meg. A szak mai és tu do má nyos prog ra mo kon is mer -te tõ te vé keny ség ab ban az eset ben foly tat ha tó, ha a köz ve -tett és a köz vet len for má ban tör té nõ is mer te tõ te vé keny ség (konk rét ter mék al kal ma zá sá val kap cso la tos elõ adás, ter -mék be mu ta tó tar tá sa, ki ál lí tó hely bér lé se, hir de té sek köz -zé té te le) a szak mai, tu do má nyos ren dez vény prog ram banjól el kü lö nül.

(4) Ter mé szet be ni tá mo ga tás nyújt ha tó az egész ség ügyi vagy tu do má nyos te vé keny sé get foly ta tó sze mély szá má ra szak mai ren dez vé nye ken, tan fo lya mo kon tör té nõ rész vé -tel re. A ter mé szet be ni tá mo ga tás ki zá ró lag a ren dez vé nye -ken tör té nõ rész vé tel lel köz vet len össze füg gés ben fel me -rü lõ ki adá sok (uta zá si költ ség, szál lás költ ség, rész vé te lidíj) fe de ze té re szol gál hat.


(5) A 12. § (3) be kez dé se sze rin ti cég min den nap tá ri évok tó ber 1. nap já ig a kö vet ke zõ nap tá ri évre ter ve zett, az(1) be kez dés sze rin ti aján dé kok lis tá ját és a (2)–(4) be kez -dé sek sze rin ti tá mo ga tás for má ját, va la mint az erre ter ve -zett költ sé gek össze gét kö te les az egész ség biz to sí tá si fel -ügye le ti ha tó ság nak be je len tés cél já ból be nyúj ta ni.

(6) A 12. § (3) be kez dé se sze rin ti cég min den nap tá ri évfeb ru ár 15-ig kö te les az egész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha -tó ság nak össze fog la ló je len tést kül de ni az elõ zõ év benadott,

a) az (1) be kez dés sze rin ti aján dé kok lis tá já ról és a ter -mé szet be ni jut ta tá sok ér té ké rõl,

b) a (2)–(4) be kez dé sek sze rin ti tá mo ga tás for má já rólés össze gé rõl.

(7) Az (1)–(3) be kez dés ben meg ha tá ro zott ti lal mak és kor -lá to zá sok nem érin tik a gyógy szer-ke res ke de lem részt ve võiszá má ra a gyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök árá val, ár ré sé vel és ár en ged mé nyé vel vagy egyéb ke res ke del mi ked -vez ménnyel kap cso la tos kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zottfel té te le ket.

(8) A gyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök ren -de lé sé re és for gal ma zá sá ra jo go sult sze mély nem kér het és nem fo gad hat el sem mi lyen az (1) be kez dés ben til tott jut -ta tást vagy a (2)–(4) be kez dés sel el len té tes ösz tön zést.

(9) A 12. § (3) be kez dé se sze rin ti cég a gyógy sze rekvagy gyó gyá sza ti se géd esz kö zök ren de lé sé re és for gal ma -zá sá ra jo go sult sze mély ré szé re, a ha tá lyos adó jog sza bá -lyok ban fog lalt kö te le zett ség tel je sí té se ér de ké ben, a ha tá -lyos adó jog sza bá lyok nak meg fe le lõ iga zo lást kö te les kül -de ni, ha en nek fel té te lei fenn áll nak.

(10) Az (5)–(6) be kez dés ben meg ha tá ro zott ada to kat azegész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság a hon lap ján köz zé -te szi.

15. § (1) A kü lön jog sza bály sze rin ti min ta ki vé te lé velti los a be teg nek, fo gyasz tó nak olyan aján dék, min ta, vá -sár lás ra jo go sí tó utal vány (ku pon) köz vet le nül vagy az or -vos, il let ve a gyógy szert, gyó gyá sza ti se géd esz közt ki szol -gál ta tó ál tal tör té nõ adá sa, fel aján lá sa, amely

a) egy adott gyógy szer, vagyb) egy adott gyógy szer gyár ter mé kei, vagyc) tár sa da lom biz to sí tás ál tal tá mo ga tott gyó gyá sza ti

se géd esz közfo gyasz tá sá ra, hasz ná la tá ra ösz tö nöz, vagy azt fel té te lülszab ja.

(2) A gyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök ren -de lé sé re és for gal ma zá sá ra jo go sul tak szá má ra ad ha tó té rí -tés men tes min ták ra és ado má nyok ra irány adó sza bá lyo katkü lön jog sza bály tar tal maz za.

(3) Az is mer te tés to váb bi rész le tes sza bá lya it, a nyil -ván tar tá sok ve ze té sé re, a té rí tés men tes min ták ra, ado má -nyok ra vo nat ko zó sza bá lyo kat kü lön jog sza bály tar tal -maz za.

16. § A 12–15. §-ban fog lal ta kat meg fele lõen alkal -mazni kell arra a ter mé sze tes sze mély re, jogi sze mély re,jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ egyéb szer ve zet re,aki/amely az is mer te tõ te vé keny sé get a gyógy szer for ga -lom ba ho za ta li en ge dé lyé nek jo go sult ja, il let ve a gyó gyá -sza ti se géd esz köz gyár tó ja, meg ha tal ma zott kép vi se lõ jeál tal adott meg bí zás alap ján vég zi.

Gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozása

17. § (1) Az em ber gyó gyá sza ti cél ra szánt, gyógy szer -tár ból vény nél kül is ki ad ha tó gyógy sze rek, to váb bá a tá -mo ga tás sal nem ren del he tõ gyó gyá sza ti se géd esz kö zökrek lá mo zá sa meg en ge dett, ha a rek lám:

a) egy ér tel mû en meg ha tá roz za, hogy a rek lá mo zottter mék gyógy szer, il let ve gyó gyá sza ti se géd esz köz,

b) tar tal maz za a gyógy szer ne vét és – ha a ké szít ményegy ha tó anya got tar tal maz – an nak szo ká sos nem zet kö zisza bad ne vét, il let ve a gyó gyá sza ti se géd esz köz ne vét,

c) a gyógy szer, il let ve a gyó gyá sza ti se géd esz köz ren -del te tés sze rû hasz ná la tá ra ösz tö nöz,

d) a gyógy szert az en ge dé lye zett al kal ma zá si elõ írás, agyó gyá sza ti se géd esz közt a hasz ná la ti út mu ta tó alap jánmu tat ja be,

e) tar tal maz za a gyógy szer, il let ve gyó gyá sza ti se géd -esz köz ren del te tés sze rû al kal ma zá sá hoz szük sé ges, kü lönjog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rin ti tá jé koz ta tást, fi -gyel mez te tõ szö ve get,

f) egy ér tel mû fel hí vást tar tal maz a gyógy szer al kal ma -zá sá ra vo nat ko zó be teg tá jé koz ta tó, il let ve gyó gyá sza ti se -géd esz köz ese tén a hasz ná la ti út mu ta tó meg is me ré sé nekszük sé ges sé gé re.

(2) Az (1) be kez dés sze rin ti rek lám nem tar tal maz hatolyan uta lást vagy ki fe je zést, amely

a) az or vo si vizs gá lat, ke ze lés vagy mû té ti be avat ko zás szük ség te len sé gé re vagy mel lõz he tõ sé gé re hi vat ko zik,vagy an nak kép ze tét kel ti,

b) a gyógy szer mel lék ha tá sok nél kü li vagy biz to s gyó -gyu lást ered mé nye zõ al kal maz ha tó sá gá nak kép ze tét kel ti,

c) a gyógy szert koz me ti kum ként vagy élel mi szer kénttün te ti fel,

d) a gyógy szer ha tá sos sá gát és biz ton sá gos hasz ná la tátki zá ró lag an nak ter mé sze tes ere de té re ve ze ti vissza,

e) kór tör té net le írá sá val vagy rész le tes is mer te té sé velté ves ön di ag nó zist ered mé nyez het,

f) be teg ség vagy sé rü lés ha tá sá ra be kö vet ke zõ vál to -zást vagy ál la po tot, il let ve a gyógy szer vagy a gyó gyá sza tise géd esz köz ál tal az em ber i szer ve zet re vagy an nak va la -mely ré szé re gya ko rolt ha tást fé le lem ér ze tet kelt ve, vagy a va ló ság tól el té rõ mó don mu tat be,

g) tu dó sok, egész ség ügyi szak em be rek vagy is mertsze mé lyi sé gek aján lá sát tar tal maz za,

h) an nak kép ze tét kel ti, hogy a gyógy szer vagy a gyó -gyá sza ti se géd esz köz al kal ma zá sa nél kül az em ber egész -sé ge ká ro sul.


(3) A vény nél kül is ki ad ha tó gyógy sze rek, il let ve tár sa -da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ban nem ré sze sü lõ gyó gyá sza ti se géd esz kö zök olyan rek lám já ra, amely ki zá ró lag agyógy szer vagy gyó gyá sza ti se géd esz köz ne vét és gyár tó -já nak ne vét vagy véd je gyét tar tal maz za (em lé kez te tõ rek -lám), az (1) be kez dés nem al kal ma zan dó. A gyógy szervagy gyó gyá sza ti se géd esz köz em lé kez te tõ rek lám ja ki zá -ró lag rá di ó ban vagy te le ví zi ó ban, ugyan azon reklám- összeállításon be lül, e § (1)–(2) be kez dé sé nek meg fe le lõrek lám meg je le né sét köve tõen te he tõ köz zé.

(4) Ti los a gyógy szer tár ból ki zá ró lag or vo si vény rekiad ható, tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ba be fo ga dottgyógysze rek, to váb bá a tár sa da lom biz to sí tá si támoga -tással ren del he tõ gyó gyá sza ti se géd esz kö zök rek lá mo zá sa.

(5) A (4) be kez dés ben fog lalt ti la lom nem vo nat ko zik– az egész ség ne ve lé si célú – az egész ség ügyi ál lam igaz ga -tá si szerv ál tal egye di leg en ge dé lye zett vé dõ ol tá si prog ra -mo kat nép sze rû sí tõ tá jé koz ta tás ra.

(6) Ti los köz zé ten nia) a Ma gyar or szá gon nem for gal maz ha tó, il let ve nem

al kal maz ha tó gyógy sze rek rõl, il let ve gyó gyá sza ti se géd -esz kö zök rõl ké szí tett rek lá mot,

b) kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ká bí tó szertvagy pszi cho trop anya got tar tal ma zó gyógy szer re vo nat -ko zó rek lá mot,

c) vizs gá la ti ké szít ményt be mu ta tó rek lá mot,d) gyer mek ko rú ak nak szóló rek lá mot,e) olyan vény nél kül is be sze rez he tõ gyógy szer rek lám -

ját, amely gyógy szer ne vé vel azo nos el ne ve zé sû, ki zá ró lag or vo si vény re ki ad ha tó gyógy szer is for ga lom ban van,

f) olyan vény nél kül is be sze rez he tõ gyógy szer rek lám -ját, amely nek árá hoz kü lön jog sza bály alap ján a köz pon tikölt ség ve tés, il let ve az E. Alap az arra jo go sul tak nak tá -mo ga tást nyújt,

g) olyan gyó gyá sza ti se géd esz köz rek lám ját, amely atár sa da lom biz to sí tás ál tal tá mo ga tott gyó gyá sza ti segéd -eszköz ne vé vel azo nos el ne ve zé sû – csak jel zõ ben, szám bankü lön bö zõ – esz közt rek lá moz.

(7) E § ren del ke zé se it nem kell al kal maz ni:a) a gyógy sze rek, gyó gyá sza ti se géd esz kö zök cso ma -

go lá sán vagy a cso ma go lás ban – kü lön jog sza bály banmeg ha tá ro zott ren del ke zé sek sze rint – el he lye zett be teg tá -jé koz ta tó, hasz ná la ti uta sí tás tar tal má ra,

b) egy adott gyógy szert vagy gyó gyá sza ti se géd esz közt érin tõ konk rét kér dé se ket meg vá la szo ló tá jé koz ta tás ra,

c) azon tény sze rû in for ma tív be je len té sek és tá jé koz ta -tó jel le gû anya gok össze ál lí tá sá nál, ame lyek a cso ma go lásmeg vál toz ta tá sá ról vagy a gyógy szer ese té ben a ked ve zõt -len mel lék ha tá sá ról tá jé koz tat nak, to váb bá a ke res ke del mi ár lis ták össze ál lí tá sa so rán, fel té ve, hogy nem tar tal maz -nak a gyógy szer ha tá sá val, gyó gyá sza ti se géd esz köz al kal -ma zá sá val kap cso la tos ál lí tá so kat,

d) egész ség re vagy be teg sé gek re vo nat ko zó ki je len té -sek re, fel té ve, hogy köz ve tett mó don sem tar tal maz nak hi -vat ko zást konk rét gyógy szer re vagy gyó gyá sza ti se géd -esz köz re.

A reklámfelügyeleti eljárás

18. § (1) A gyógy sze rek és a gyó gyá sza ti se géd esz kö -zök rek lá mo zá sá nak e tör vény ben, il let ve e tör vény fel ha -tal ma zá sa alap ján ki adott ren de let ben (a továb biak ban:ren de let) meg ha tá ro zott sza bá lyai meg sér té se ese tén rek -lám fel ügye le ti el já rás le foly ta tá sá ra a fo gyasz tó vé del miha tó ság és gyógy szer ese tén a gyógy sze ré sze ti ál lam igaz -ga tá si szerv, gyó gyá sza ti se géd esz köz ese tén az egész ség -ügyi ál lam igaz ga tá si szerv – a Grtv. 15–20. §-ában fog laltren del ke zé sek nek az e tör vény ben sza bá lyo zott eltéré -sekkel való al kal ma zá sá val – jo go sult.

(2) A fo gyasz tó vé del mi ha tó ság ér te sí ti a gyógy sze ré -sze ti ál lam igaz ga tá si szer vet vagy az egész ség ügyi ál lam -igaz ga tá si szer vet, ha elõt te e be kez dés al kal ma zá sá val el -já rás in dult; eb ben az eset ben a gyógy sze ré sze ti ál lam igaz -ga tá si szerv vagy az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szervugyan azon tör vénysértés miatt nem jár hat el.

(3) A gyógy sze ré sze ti ál lam igaz ga tá si szerv vagy azegész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv ér te sí ti a fo gyasz tó vé -del mi ha tó sá got, ha elõt te e be kez dés al kal ma zá sá val el já -rás in dult; eb ben az eset ben a fo gyasz tó vé del mi ha tó ságugyan azon tör vénysértés miatt nem jár hat el.

(4) Ha a rek lá mo zó, a rek lám szol gál ta tó, a gyógy szerfor ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé nek jo go sult ja, il let ve agyó gyá sza ti se géd esz köz gyár tó ja vagy an nak meg ha tal -ma zott kép vi se lõ je e tör vénynek és a ren de let nek a gyógy -sze rek és a gyó gyá sza ti se géd esz kö zök rek lá mo zá sá ra vo -nat ko zó elõ írásait meg sér tet te, az el já ró ha tó ság

a) a jog sér tést el kö ve tõ sze mélyt ha tá ro za tá ban ha tár -idõ vel fel hív hat ja a hi á nyos sá gok meg szün te té sé re ésennek meg szün te té sé ig a te vé keny ség foly ta tá sát fel füg -geszt he ti,

b) ha tá ro zat tal meg ál la pít ja a jog sér tés té nyét, el ren -del he ti a jog sér tõ ál la pot meg szün te té sét és egy ben meg -tilt ja a jog sér tõ ma ga tar tás to váb bi foly ta tá sát,

c) öt száz ezer fo rint tól hu szon öt mil lió fo rin tig ter je dõössze gû pénz bír sá got szab hat ki.

(5) A pénz bír ság össze gét az eset összes kö rül mé nye i re– így kü lö nö sen a be te gek és a gyógy sze rek és a gyó gyá -sza ti se géd esz kö zök ren de lé sé re és for gal ma zá sá ra jo go -sul tak ér dek sé rel mé nek kö ré re, sú lyá ra, a jog sér tõ ál la potidõ tar ta má ra, a jog sér tõ ma ga tar tás is mé telt ta nú sí tá sá ra –te kin tet tel kell meg ha tá roz ni. A jog erõ sen ki sza bott, de benem fi ze tett bír sá got adók mód já ra kell be haj ta ni.

(6) A tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal ren del he tõgyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök rek lá mo zá sá -val kap cso la to san ki sza bott bír ság 80%-a az E. Ala pot illeti.

(7) A 2006/2004/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi ren -de let vég re haj tá sát az em ber i fel hasz ná lás ra szánt gyógy -sze rek kö zös sé gi kó de xé rõl szóló 2001/83/EK eu ró paipar la men ti és ta ná csi irány elv – a 2004/27/EK eu ró pai par -la men ti és ta ná csi irány elv vel mó do sí tott – 86–100. cik két


át ül te tõ tag ál la mi jog sza bá lyok ba üt kö zõ Eu ró pai Kö zös -sé gen be lü li jog sér té sek te kin te té ben a fo gyasz tó vé del miha tó ság, il let ve a gyógy sze ré sze ti ál lam igaz ga tá si szervlát ja el. A köl csö nös jog se gély so rán a ha tó ság, il let ve agyógy sze ré sze ti ál lam igaz ga tá si szerv a 2006/2004/EKeu ró pai par la men ti és ta ná csi ren de let nek a köl csö nös jog -se gély te kin te té ben tör té nõ vég re haj tá sá ról szóló bizott -sági ha tá ro zat nak meg fele lõen jár el.

19. § (1) A gyógy sze rek és a gyó gyá sza ti se géd esz kö -zök is mer te té sé nek e tör vény ben, il let ve a ren de let benmeg ha tá ro zott sza bá lyai meg sér té se ese tén az el já rást azegész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság foly tat ja le.

(2) Ha az is mer te tés re jo go sult sze mély, a gyógy szerfor ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé nek jo go sult ja, il let ve agyó gyá sza ti se géd esz köz gyár tó ja, a gyógy szer, gyó gyá -sza ti se géd esz köz ren de lé sé re és for gal ma zá sá ra jo go sultsze mély vagy ezek va la me lyi ké nek meg ha tal ma zott kép -vi se lõ je e tör vény és a ren de let gyógy szervagy gyó gyá -sza ti se géd esz köz-is mer te tés re vo nat ko zó elõ írásait meg -sér tet te, az egész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság

a) eti kai el já rást kez de mé nyez het a szak ma i lag ille té keseti kai szerv nél, ha en nek fel té te lei fenn áll nak,

b) a jog sér tést el kö ve tõ sze mélyt ha tá ro za tá ban ha tár -idõ vel fel hív hat ja a hi á nyos sá gok meg szün te té sé re ésenne k meg szün te té sé ig a te vé keny ség foly ta tá sát fel füg -geszt he ti,

c) ha tá ro zat tal meg ál la pít ja a jog sér tés té nyét, el ren del -he ti a jog sér tõ ál la pot meg szün te té sét és egy ben meg tilt jaa jog sér tõ ma ga tar tás to váb bi foly ta tá sát,

d) öt száz ezer fo rint tól hu szon öt mil lió fo rin tig ter je dõössze gû pénz bír sá got szab hat ki,

e) is mé telt vagy sú lyos jog sza bály sér tés ese tén a jog sér -tést el kö ve tõ sze mély ré szé re ki adott, e tör vény 12. §-ának(3) be kez dé se sze rin ti en ge délyt a ha tá ro za tá ban meg ha tá ro -zott idõ tar tam ra – leg alább fél évre, leg fel jebb há rom évre –fel füg gesz ti,

f) is mé telt vagy sú lyos jog sza bály sér tés ese tén ér te sí ti a sze méllyel fi nan szí ro zá si, il let ve tár sa da lom biz to sí tá si tá -mo ga tás sal tör té nõ gyógy szer, il let ve gyó gyá sza ti se géd -esz köz ren de lé sé re jo go sí tó szer zõ dést kötõ egész ség biz -to sí tá si szer vet és kez de mé nye zi a tá mo ga tás sal tör té nõren de lés, il let ve for gal ma zás fel füg gesz té sét.

(3) A pénz bír ság össze gét az eset összes kö rül mé nye i re– így kü lö nö sen a be te gek és a gyógy sze rek és a gyó gyá -sza ti se géd esz kö zök ren de lé sé re és for gal ma zá sá ra jo go -sul tak ér dek sé rel mé nek kö ré re, sú lyá ra, a jog sér tõ ál la potidõ tar ta má ra, a jog sér tõ ma ga tar tás is mé telt ta nú sí tá sá ra –te kin tet tel kell meg ha tá roz ni. Is mé telt jog sza bály sér tésese tén a bír ság hal mo zot tan is ki szab ha tó. A jog erõ sen ki -sza bott, de be nem fi ze tett bír sá got adók mód já ra kell be -haj ta ni.

(4) A tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal ren del he tõgyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök, il let ve is mer -teté sé vel kap cso la to san ki sza bott bír ság 80%-a az E. Ala potil le ti.

(5) A (2) be kez dés al kal ma zá sa so rána) is mé telt jog sza bály sér tés nek mi nõ sül, ha a jog sza -

bály sér tést el kö ve tõ vel azo nos sze mélyt vagy meg ha tal -ma zott kép vi se lõ jét e mi nõ sé gé ben, il let ve meg ha tal ma zó -ját két éven be lül e tör vény vagy a ren de let elõ írásainakmeg sér té se miatt jog erõ sen már el ma rasz tal ták,

b) sú lyos jog sza bály sér tés nek mi nõ sül, ha a gyógy sze -rek és a gyó gyá sza ti se géd esz kö zök jog sza bály sér tõ rek -lámozásának vagy is mer te té sé nek szo ká sos pi a ci el len ér -té ke a hu szon öt mil lió fo rin tot meg ha lad ta.

20. § (1) A 14. §-ban fog lal tak meg tar tá sát az egész ség -biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el -já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló tör vénytény ál lás tisz tá zá sá ra és ha tó sá gi el len õr zés re vo nat ko zósza bá lya i nak az e tör vény ben meg ha tá ro zott el té ré sek kelvaló al kal ma zá sá val el len õr zi.

(2) A tény ál lás tisz tá zá sa ér de ké ben – az egész ség biz to -sí tá si fel ügye le ti ha tó ság ké ré sé re – bár mely sze mély vagy szer ve zet kö te les a ke ze lé sé ben levõ ada to kat, il let ve a bir -to ká ban levõ ira tok má so la tát ol vas ha tó és má sol ha tó for -má ban az egész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság ren del -ke zé sé re bo csá ta ni. Az egész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha -tó ság jo go sult bár mely sze mély bir to ká ban levõ adat hor -do zó ról fi zi kai tü kör má so la tot ké szí te ni, és a tü kör má so lat fel hasz ná lá sá val az adat hor do zón tá rolt ada to kat át vizs -gál ni, ha va ló szí nû sít he tõ, hogy az adat hor do zón a 14. §ren del ke zé se i nek meg sér té sé hez kap cso ló dó ada tok ta lál -ha tók.

(3) Az egész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság – a 14. §ren del ke zé sei meg tar tá sá nak el len õr zé sé vel össze füg gés -ben – jo go sult meg is mer ni és ke zel ni az ügy fél és az ügy -fél lel kap cso lat ba hoz ha tó sze mé lyek sze mé lyes ada ta it,il let ve az ilyen ada tot tar tal ma zó nyil ván tar tás vagy adat -bá zis le fog lal ha tó. Ha a bi zo nyí tá si esz köz az el já rás tár -gyá val össze nem füg gõ sze mé lyes ada tot is tar tal maz, ésaz ada tok el kü lö ní té se a bi zo nyí tá si esz köz bi zo nyí tó ere -jé nek sé rel me nél kül nem le het sé ges, a bi zo nyí tá si esz köz -zel érin tett min den sze mé lyes adat ke ze lé sé re jo go sult azegész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság, azon ban a vizs gá -lat tár gyát ké pe zõ jog sér tés sel össze nem füg gõ sze mé lyesada tok meg vizs gá lá sá ra csak ad dig a mér té kig jo go sult,amed dig meg gyõ zõ dik ar ról, hogy az adat nem függ összea vizs gá lat tár gyát ké pe zõ jog sér tés sel.

(4) Az el len õr zés so rán az ál la mi és szol gá la ti tit kot tar -tal ma zó ira tok ba való be te kin tés re kü lön jog sza bály elõ -írásai az irány adó ak.

(5) Az ügy fél és meg bí zott ügy véd je kö zöt ti kom mu ni -ká ció so rán, il let ve ilyen kom mu ni ká ci ós cél ból való fel -hasz ná lás ér de ké ben ke let ke zett adat vagy az azt rög zí tõirat az egész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság el já rá sá banbi zo nyí ték ként nem hasz nál ha tó fel, il let ve nem vizs gál ha -tó meg, nem fog lal ha tó le, szem le so rán a bir to kos az ilyenirat fel mu ta tá sá ra nem kö te lez he tõ.

(6) Az el len õr zés so rán vizs gá la ti cse lek mény bár melyolyan he lyen fo ga na to sít ha tó, ahol a tény ál lás tisztázá -sához szük sé ges bi zo nyí ték lel he tõ fel.


(7) Az egész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság a 14. §ren del ke zé sei meg tar tá sá nak el len õr zé se so rán bár melyhely színt át ku tat hat, oda ön ha tal mú lag, a tu laj do nos (bir -to kos), il let ve az ott tar tóz ko dó sze mé lyek aka ra ta el le né re be lép het, e cél ból le zárt te rü le tet, épü le tet, he lyi sé get fel -nyit hat. A ku ta tás so rán az el já ró sze mély az ügy fe let, azügy fél meg bí zott ját (volt meg bí zott ját), al kal ma zott ját(volt al kal ma zott ját) szó ban vagy írás ban fel vi lá go sí tás ésma gya rá zat adá sá ra kö te lez he ti, il let ve a hely szí nen másmó don tá jé ko zód hat. Ma gán cé lú, il let ve ma gán hasz ná la tú he lyi ség ben, ide ért ve a jár mû ve ket és más te rü le tet is, az ebe kez dés sze rin ti vizs gá la ti cse lek ményt foly tat ni csakakko r le het, ha az az ügy fél bár mely je len le gi vagy volt ve -ze tõ tiszt ség vi se lõ je, al kal ma zott ja, meg bí zott ja, va la minta tény le ge sen az irá nyí tást gya kor ló, vagy ko ráb ban irá -nyí tást gya ko rolt más sze mély hasz ná la tá ban van.

(8) A (7) be kez dés ben meg ha tá ro zott vizs gá la ti cse lek -mény re elõ ze tes bí rói en ge déllyel ke rül het sor. Az egész -ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság en ge dély irán ti írás be liké rel mét a Fõ vá ro si Bí ró ság bí rál ja el, a ké re lem be ér ke zé -sé tõl szá mí tott het ven két órán be lül, nem pe res el já rás ban.A bí ró ság vég zé se el len fel leb be zés nek és fe lül vizs gá lat -nak nincs he lye. A bí ró ság a ké rel me zett vizs gá la ti cse lek -ményt ak kor en ge dé lye zi, ha az egész ség biz to sí tá si fel -ügye le ti ha tó ság va ló szí nû sí ti, hogy más vizs gá la ti cse lek -mény nem ve zet ne ered mény re, és éssze rû meg ala po zott -ság gal fel te he tõ, hogy az in dít vány sze rin ti hely szí nen ameg je lölt jog sér tés sel kap cso la tos in for má ció for rás fel lel -he tõ, és fel té te lez he tõ, hogy azt ön ként nem bo csá ta nákren del ke zés re vagy fel hasz nál ha tat lan ná ten nék. A bí ró -ság a ké rel me zett vizs gá la ti cse lek ményt rész ben is en ge -dé lyez he ti, meg ha tá roz va, hogy ki vel szem ben, il let ve mi -lyen vizs gá la ti cse lek mény te he tõ. A bí ró ság ha tá ro za taalap ján a ki bo csá tá sá tól szá mí tott ki lenc ven na pig fo ga na -to sít ha tó vizs gá la ti cse lek mény.

(9) A (8) be kez dés ben meg ha tá ro zott vizs gá la ti cse lek -mény rõl az érin tet te ket a vizs gá la ti cse lek mény meg kez -dé sé vel egy ide jû leg szó ban kell ér te sí te ni, és le he tõ leg azérin tet tek je len lé té ben kell el vé gez ni. A vizs gá la ti cse lek -mény meg kez dé se elõtt kö zöl ni kell a bí rói ha tá ro za tot és a vizs gá la ti cse lek mény cél ját. A vizs gá la ti cse lek mény hezaz egész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság a rend õrség köz -re mû kö dé sét igé nyel he ti, a rend õrség a rá vo nat ko zó sza -bá lyok ban meg ál la pí tott kény sze rí tõ in téz ke dé se ket, esz -kö zö ket al kal maz hat ja.

III. Fejezet

GYÓGYSZER-ÉS GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ-ELLÁTÁSI

GARANCIÁK

21. § (1) Az egész ség biz to sí tá si szerv a gyógy szer ésgyó gyá sza ti se géd esz köz tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga -

tás ba való be fo ga dá si el já rá sa so rán a tá mo ga tás ba valóbe fo ga dást meg ha tá ro zott idõ tar ta mú, de leg alább há romév tá mo ga tás sal tör té nõ for gal ma zás ra való kö te le zett ség -vál la lás hoz köt he ti.

(2) Amennyi ben az (1) be kez dés alap ján tár sa da lom biz -to sí tá si tá mo ga tás ban ré sze sü lõ gyógy szer for ga lom ba ho -za ta li en ge dé lyé nek jo go sult ja, il let ve a gyó gyá sza ti se -géd esz köz gyár tó ja, meg ha tal ma zott kép vi se lõ je ön hi bá -já ból ere dõ en a for gal ma zá si ga ran cia vál la lást nem telje -síti, úgy a (4) be kez dés sze rin ti be szer zés sel kap cso la tostöbb let költ sé gek vi se lé sé re kö te les.

(3) Ha a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ba be fo ga dottgyógy szer for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé nek jo go sult ja,il let ve gyó gyá sza ti se géd esz köz gyár tó ja vagy meg ha tal -ma zott kép vi se lõ je a tá mo ga tott ké szít mény/ter mék ma -gyar or szá gi for gal ma zá sát meg kí ván ja szün tet ni, ak korszán dé ká ról az egész ség biz to sí tá si szer vet leg alább fél év velko ráb ban ér te sí ti.

(4) Amennyi ben a köz fi nan szí ro zott gyógy szer for ga -lom ba ho za ta li en ge dé lyé nek jo go sult ja a már for ga lom -ban lévõ ké szít ményt át me ne ti leg vagy tar tó san Ma gyar -or szág te rü le tén nem tud ja, vagy nem kí ván ja for gal maz ni, azon ban

a) a gyógy szer hi á nya a ke zelt be te gek nél sú lyos egész -ség ká ro so dást vagy élet mi nõ ség-rom lást okoz, és

b) a gyógy szer rel azo nos ha tó anya gú, gyógy szer for -má jú és ha tás erõs sé gû gyógy szer Ma gyar or szág te rü le ténnincs for ga lom ban,az ál la mi egész ség ügyi, ka taszt ró fa- és vé del mi kész let ke -ze lõ je jo go sult a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot taksze rint a gyógy szert olyan jogi sze mély tõl, il let ve jogi sze -mé lyi ség gel nem ren del ke zõ szer ve zet tõl be sze rez ni,amely Ma gyar or szág te rü le tén kí vül gyógy sze rek nagy-vagy kis ke res ke del mi for gal ma zá sá ra en ge déllyel ren del -ke zik.

(5) A gyógy szer-nagy ke res ke del mi en ge déllyel ren del -ke zõ gaz dál ko dó szer ve zet kö te les azon gyógy sze re ket be -sze rez ni és fo lya ma to san for gal maz ni, amely nek for gal -ma zá sá ra nagy ke res ke del mi en ge délyt ka pott. En nek ér -de ké ben kö te les olyan be szer zé si és kész let gaz dál ko dá sirend szert mû köd tet ni, amely biz to sít ja a for gal ma zá si ésel lá tá si biz ton ság át lát ha tó sá gát és el len õriz he tõ sé gét.

(6) A gyógy szer-nagy ke res ke del mi en ge déllyel ren del -ke zõ gaz dál ko dó szer ve zet az (5) be kez dés ben fog lalt kö -te le zett sé gén túl kö te les együtt mû köd ni az ál la mi ka taszt -ró fa- és vé del mi kész let ke ze lõ jé vel, mely nek ke re té benkü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint részt vesz az Ál la mi Egész ség ügyi Tar ta lék biz ton sá gos ren del ke zés reál lá sá nak biz to sí tá sá ban és fo lya ma tos mi nõ ség meg óvócse ré jé ben.

(7) A gyógy sze rek nagy ke res ke del mi kész le te zé sé re, akö te le zõ en tar ta lék ban tar tan dó ter mé kek kö ré re és a for -gal ma zás sza bá lya i ra vo nat ko zó rész le tes ren del ke zé se ket kü lön jog sza bály tar tal maz za.


(8) A re fe ren cia ter mék, il let ve a re fe ren cia ké szít ményfor gal ma zá sa a gyógy szer- és gyó gyá sza ti se géd esz köznagy- és kis ke res ke del mi te vé keny sé get foly ta tó for gal -ma zók nál kö te le zõ.

IV. Fejezet

A GYÓGYSZEREK ÉS GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZÖK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI

TÁMOGATÁSBA VALÓ BEFOGADÁSÁNAKÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

22. § Ha tör vény et tõl el té rõ en nem ren del ke zik, tár -sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ban ak kor ré sze sít hetõgyógy szer, il let ve gyó gyá sza ti se géd esz köz, ha

a) a gyógy szer for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé nek jo -go sult ja, il let ve a gyó gyá sza ti se géd esz köz gyár tó ja vagymeg ha tal ma zott kép vi se lõ je kéri az adott ter mék kö te le zõegész ség biz to sí tás ke re té ben tör té nõ tá mo ga tás ban ré sze -sí té sét;

b) gyógy szer ese tén a kü lön jog sza bály ban erre fel jo -go sí tott ha tó ság a ter mék biz ton sá gos sá gát és ha tá sos sá gát el is mer te és for ga lom ba ho za tal ra en ge dé lyez te;

c) az adott gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz fel -hasz ná lá sá nak költ ség ha té kony sá ga iga zolt;

d) az adott gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz a te rá -pi ás fel hasz ná lás szem pont já ból gaz da sá go san és cél sze -rû en ren del ke zés re áll;

e) a be fo ga dást kérõ vál lal ja a biz to sí tói költ sé gek revo nat ko zó sza bá lyok be tar tá sát;

f) a szük sé ges tár sa da lom biz to sí tá si for rás ren del ke -zés re áll, il let ve biz to sít ha tó;

g) a gyógy szer for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult -ja, il let ve a gyó gyá sza ti se géd esz köz gyár tó ja, il let ve meg -ha tal ma zott kép vi se lõ je a tá mo ga tás sal tör té nõ for gal ma -zás ra, kész let ben tar tás ra kö te le zett sé get vál lal.

23. § (1) A gyógy sze rek tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga -tá sá val kap cso la tos el já rá sok ké re lem re vagy hi va tal bólin dul nak. A ké re lem a for ga lom ba ho za tal ra en ge dé lye zett gyógy szer tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ba való be fo ga -dá sá ra, a tá mo ga tás mér té ké nek meg ál la pí tá sá ra vagy mó -do sí tá sá ra irá nyul hat.

(2) A gyógy sze rek árá hoz nyújt ha tó tá mo ga tás meg ál la -pí tá sa, il let ve tá mo ga tá sa mér té ké nek mó do sí tá sa irán tiké rel met a ter mék for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé nek jo -go sult ja az egész ség biz to sí tá si szerv hez nyújt ja be.

(3) Az egyes gyógy sze rek tár sa da lom biz to sí tá si tá mo -ga tás ba való be fo ga dá sá ról és a tá mo ga tás mér té ké rõlvagy össze gé rõl, va la mint az árá hoz nyúj tott tár sa da lom -biz to sí tá si tá mo ga tás igény be vé te lé nek kez dõ nap já ról(a továb biak ban: fi nan szí ro zás kez dõ nap ja), to váb bá mártá mo ga tott gyógy szer tá mo ga tá sa mér té ké nek vagy össze -gé nek vál to zá sá ról, a kü lön jog sza bály ban fog lalt fel té te -

lek alap ján az egész ség biz to sí tá si szerv – a (4) be kez dés -ben fog lalt ese tet ki vé ve – a ké re lem be nyúj tá sát kö ve tõ90 na pon be lül dönt.

(4) Az egész ség biz to sí tá si szerv a (3) be kez dés tõl el té -rõ en 60 na pon be lül dönt, amennyi ben

a) a gyógy szer tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ba valóbe fo ga dá si ké rel me már tá mo ga tott ha tó anya gú gyógy szer új ge ne ri ku má ra ér ke zik, vagy

b) az a) pont ha tá lya alá nem tar to zó ké szít mény ára amár tá mo ga tott ha tó anya gú gyógy szer(ek) árá nál a kü lönjog sza bály ban fog lalt kö te le zõ mér ték nél ala cso nyabb.

(5) A ké rel me zõ a (3)–(4) be kez dés sze rin ti el já rá sért akü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak alap ján igaz ga tá siszol gál ta tá si dí jat fi zet.

(6) Az egész ség biz to sí tá si szerv a kü lön jog sza bály banmeg ha tá ro zott szem pon tok sze rint fo lya ma to san fe lül vizs -gál ja a tá mo ga tott gyógy sze rek kö rét és a fe lül vizs gá la totköve tõen a be fo ga dott gyógy szer tá mo ga tás ból való ki zá -rá sa, tá mo ga tá sa mér té ké nek mó do sí tá sa ér de ké ben, il let -ve a 21. § sze rin ti tá mo ga tás sal való for gal ma zás ra vo nat -ko zó kö te le zett ség vál la lás meg hosszab bí tá sa vagy elõ -írása cél já ból hi va tal ból jár el.

24. § (1) Az egész ség biz to sí tá si szerv a 23. § (2)–(4) be -kez dé se sze rin ti tá mo ga tást mér ték sze rint szá za lé ko san(szá za lék alap ja és kul csa) vagy meg ha tá ro zott (fix)összeg ben ha tá roz za meg. Fix össze gû tá mo ga tás az azo -nos ha tó anya got tar tal ma zó gyógy sze rek re, il let ve az azo -nos be teg ség ke ze lé sé re szol gá ló gyógy sze rek cso port já raál la pít ha tó meg.

(2) A fix cso por tok kép zé se fo lya ma to san tör té nik,mely nek so rán a ter me lõi árra irá nyu ló aján la tok nyil vá no -sak. Az aján lat té tel re, a nyil vá nos ság ra, a szá za lé kos, il let -ve a fix össze gû tá mo ga tás meg ál la pí tá sá ra, a cso port kép -zés re és be fo ga dá si el já rás rend jé re vo nat ko zó rész le tessza bá lyo kat kü lön jog sza bály ál la pít ja meg.

(3) A 23. § (3)–(4) és (6) be kez dé se sze rin ti dön té se kettar tal ma zó ha tá ro za tok nak – kü lön jog sza bály ban meg ha -tá ro zott – ob jek tív és el len õriz he tõ kri té ri u mo kon ala pu lóin do ko lást kell tar tal maz ni uk. A ha tá ro za tok ban a fi nan -szí ro zás kez dõ nap ját úgy kell meg ál la pí ta ni, hogy az a ha -tá ro zat jog erõ re emel ke dé sét kö ve tõ 365. nap nál ké sõb biidõ pont nem le het.

(4) Az egész ség biz to sí tá si szerv a vég re hajt ha tó hatá -rozatok alap ján – fi gye lem mel a (6) be kez dés ben fog -laltakra –

a) a tá mo ga tás ba be fo ga dott, il let ve on nan ki zártgyógy sze rek kö rét, va la mint azon gyógy sze re ket, ame -lyek nek (6) be kez dés sze rin ti ada tai vál toz nak, folyama -tosan,

b) a tá mo ga tott gyógy sze rek tel jes kö rét min den nap -tári év ja nu ár és jú li us 1. nap jántá jé koz ta tó jel leg gel köz zé te szi hi va ta los lap já ban, il let vehon lap ján.


(5) Az egész ség biz to sí tá si szerv a (4) be kez dés b) pont jasze rin ti köz le ményt az Eu ró pai Unió Bi zott sá gá nak és azegész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság nak meg kül di.

(6) A (4) be kez dés sze rin ti köz le mény tar tal maz za agyógy szer nyil ván tar tá si szá mát, meg ne ve zé sét, ki sze re lé -sét, ter me lõi árát, brut tó fo gyasz tói árát, a tá mo ga tás mér -té két és össze gét, a tá mo ga tás sal csök ken tett fo gyasz tóiárát (té rí té si díj), va la mint a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga -tás sal tör té nõ fi nan szí ro zás kez dõ nap ját.

(7) Az egész ség biz to sí tá si szerv 23. § (3)–(4) és (6) be -kez dé se sze rin ti ha tá ro za ta el le ni jog or vos la ti ké rel met aké re lem kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 60 na pon be lül kell el -bí rál ni.

25. § (1) Amennyi ben a for ga lom ba ho za ta li en ge délyjo go sult ja az egész ség biz to sí tá si szerv 23. § sze rin ti ha tá -ro za tá nak jog erõ re emel ke dé sét köve tõen a be fo ga dott éstá mo ga tás sal for gal maz ha tó gyógy szer árát érin tõ vál toz -ta tás sal kí ván élni, új ké rel met kell elõ ter jesz te nie a tá mo -ga tás iránt.

(2) Ab ban az eset ben, ha az egész ség biz to sí tá si szerv a23. § (6) be kez dé se sze rin ti el já rá sát köve tõen va la melygyógy szer tá mo ga tá sá nak meg szün te té sé rõl, il let ve tá mo -ga tá si mér té ké nek vagy össze gé nek csök ke né sé rõl dönt, atá mo ga tás meg szün te té sé nek nap ját, il let ve a finanszí -rozás kez dõ nap ját a ha tá ro zat meg ho za ta lá nak nap já tólszá mí tott ne gyed év elsõ nap já nál ko ráb bi idõ pont ban nemle het meg ha tá roz ni.

(3) A 23. § (2) be kez dés sze rin ti el já rá sok so rán ho zottdön té sek kel szem ben új ra fel vé te li ké re lem be nyúj tá sá naknincs he lye.

(4) Az egész ség biz to sí tá si szerv az el sõ fo kú dön té sétfel leb be zés re te kin tet nél kül vég re hajt ha tó nak nyil vá nít -hat ja.

(5) Az egész ség biz to sí tá si szerv a 23–25. §-ban sza bá -lyo zott el já rá sá ra vo nat ko zó nyil vá nos ság biz to sí tá sa ér -de ké ben az in ter ne tes hon lap ján elekt ro ni kus úton köz zé -te szi

a) a for mai szem pont ból meg fe le lõ ké rel met a ké re lembe ér ke zé sét kö ve tõ öt mun ka na pon be lül, to váb bá

b) a ké rel me zõ nek való kéz be sí té sen túl – a kü lön jog -sza bály sze rin ti tá jé koz ta tó jel le gû köz zé té tel lel – az ügy -ben ho zott dön tést és a jog or vos lat ról való tá jé koz ta tást azügy el bí rá lá sát kö ve tõ hó nap 5. nap já ig.

26. § (1) A gyógy sze rek tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga -tás ba való be fo ga dá sa tá mo ga tá si ka te gó ri ák ba tör té nik.Az egyes tá mo ga tá si ka te gó ri ák ban va la mennyi, a 28. §sze rint meg ha tá ro zott tá mo ga tá si mód szer al kal maz ha tó.A tá mo ga tá si mód sze rek sze rin ti tá mo ga tá si össze gek szá -mí tá sa a min den ko ri egész ség po li ti kai cél ki tû zé sek figye -lembe véte lével a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zottATC-cso por to kat tar tal ma zó táb lá zat ban fel tün te tett szá -za lé kos mér té ke ket ala pul véve tör té nik. A tá mo ga tá si

kate gó ri ák ban ma xi má li san ad ha tó szá za lé kos mér té ke -ket, il let ve az ATC-cso por tok szá za lé kos tá mo ga tá si ka -tegó riákba so ro lá sát kü lön jog sza bály tar tal maz za.

(2) Az egész ség biz to sí tá si szerv a költ ség ve té si ke re tekbe tart ha tó sá ga ér de ké ben, a már tá mo ga tott, il let ve az újonnan be fo ga dott ké szít mé nyek re támogatásvolumen -szerzõdést köt het.

(3) A be fi ze tés rész le tes sza bá lya it a gyár tó, il let ve for -gal ma zó és az egész ség biz to sí tá si szerv kö zött lét re jött tá -mo ga tás vo lu men-szer zõ dés tar tal maz za.

(4) A még nem tá mo ga tott ha tó anya got tar tal ma zó új on -nan be fo ga dott ké szít mény in di ká ci ó hoz kö tött ki emelt, illetve emelt tá mo ga tás sal ki zá ró lag tá mo ga tás volu -men-szerzõdés vagy be szer zé si el já rás ke re té ben ke rül hetbe fo ga dás ra.

27. § (1) Az új, még nem tá mo ga tott ha tás ta ni cso porttá mo ga tá si ka te gó ri ák ba tör té nõ fel vé te lét az új ha tó anya -got tar tal ma zó gyógy szer for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé -nek jo go sult ja ké rel mé re, az egész ség biz to sí tá si szerv és aha zai, va la mint nem zet kö zi or vos- és gyógy sze rész szak -mai vé le mé nyek is me re té ben az egész ség ügyért fe le lõsmi nisz ter – az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter rel egyet -ér tés ben – ren de let ben ál la pít ja meg.

(2) Amennyi ben az egész ség biz to sí tá si szerv hez olyanúj ha tó anya got tar tal ma zó gyógy szer tá mo ga tá sa iránt ér -ke zik ké re lem, mely nek ATC-cso port ját, az ATC-cso por -ton be lü li tá mo ga tá si ka te gó ri á ját, il let ve mér té két nemtar tal maz za a kü lön jog sza bály, az egész ség biz to sí tá siszerv a gyógy szer tá mo ga tás ba való be fo ga dá sá nak el já rá -sát az egész ség ügyért fe le lõs mi nisz ter – az ál lam ház tar tá -sért fe le lõs mi nisz ter egyet ér té sé vel meg ho zott – dön -téséig, leg fel jebb azon ban a ké re lem be nyúj tá sát kö ve tõ90 na pig fel füg gesz ti és er rõl az ügy fe let ér te sí ti.

(3) Amennyi ben a (2) be kez dés sze rin ti jog sza bály-mó -do sí tás ra nem ke rül sor, úgy az egész ség biz to sí tá si szerv a90. nap el tel té vel a ha tá lyos jog sza bá lyi ren del ke zé sekalap ján bí rál ja el a ké rel met.

(4) Az in di ká ci ó hoz kö tött ki emelt és emelt tár sa da lom -biz to sí tá si tá mo ga tás ja val lat hoz (in di ká ci ó hoz) és fel írá sijo go sult ság hoz kö tött. Egy adott gyógy szer árá hoz el té rõtá mo ga tás ál la pít ha tó meg a gyógy ke ze lést meg ala po zóegyes be teg ség cso por tok, és a gyógy szert ren de lõ egész -ség ügyi szol gál ta tó ál tal el lá tott fel adat, va la mint a gyógy -szer tá mo ga tá sá hoz elõ írt szak or vo si ja vas lat alap ján.A ki emelt és emelt in di ká ci ó hoz kö tött tá mo ga tá si cso -port ba tar to zó be teg ség cso por tok és in di ká ci ós te rü le tekmeg ne ve zé sét és a tá mo ga tás sal tör té nõ fel írás ra jo go sul -tak kö rét az egész ség ügyért fe le lõs mi nisz ter – az ál lam -háztar tá sért fe le lõs mi nisz ter rel egyet ér tés ben – ren de let benha tá roz za meg.

(5) Amennyi ben az egész ség biz to sí tá si szerv hez olyangyógy szer tá mo ga tá sa irán ti ké re lem ér ke zik, amely nekki emelt, il let ve emelt in di ká ci ó hoz kö tött tá mo ga tás ba


való be fo ga dá sá hoz a kü lön jog sza bály ban nem sze rep lõúj be teg ség cso port, il let ve in di ká ci ós te rü let meg ha tá ro zá -sa szük sé ges, az egész ség biz to sí tá si szerv ja vas la ta alap -ján az egész ség ügyért fe le lõs mi nisz ter – az ál lam ház tar tá -sért fe le lõs mi nisz ter rel egyet ér tés ben – ren de let ben ál la -pít ja meg az új ki emelt, il let ve emelt tá mo ga tá si cso port batar to zó be teg ség cso por to kat, in di ká ci ós te rü le te ket, va la -mint a tá mo ga tás sal tör té nõ fel írás ra jo go sul tak kö rét.Ezen dön tés meg szü le té sé ig az egész ség biz to sí tá si szerv a(2)–(3) be kez dés ben fog lal tak sze rint jár el.

(6) A kü lön ke re tes gyógy sze rek árá hoz nyúj tott tár sa da -lom biz to sí tá si tá mo ga tás a gyógy sze res ke ze lést vég zõ– az egész ség biz to sí tá si szerv ál tal éven te köz le mény benköz zé tett – egész ség ügyi in téz mé nyek és az egész ség biz -to sí tá si szerv ál tal meg kö tött kü lön szer zõ dés sze rint szá -mol ha tó el. A szer zõ dés kö tés fel té te le it és a kö te le zõ tar -tal mi ele me ket kü lön jog sza bály ha tá roz za meg.

(7) A kü lön ke re tes gyógy sze rek kö rét – a gyógy szer ha -tó anyag és a be teg ség cso port meg je lö lé sé vel – az egész -ség ügyért fe le lõs mi nisz ter az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi -nisz ter rel egyet ér tés ben ren de let ben ha tá roz za meg.

(8) Amennyi ben a (7) be kez dés sze rin ti jog sza bály bannem sze rep lõ ha tó anya got tar tal ma zó gyógy szer tá mo ga -tá sa iránt ér ke zik ké re lem, a (2)–(3) be kez dés ben fog laltel já rást kell ér te lem sze rû en al kal maz ni.

28. § (1) Az egész ség biz to sí tá si szerv a tár sa da lom biz -to sí tá si tá mo ga tás ba be fo ga dott gyógy sze rek támogatá -sára az aláb bi tá mo ga tá si mód sze re ket al kal maz hat ja:

a) szá za lé kos tá mo ga tás;

b) meg ha tá ro zott (fix) össze gû tá mo ga tás:

ba) ha tó anyag ala pú fix össze gû tá mo ga tás,

bb) te rá pi ás fix el ven mû kö dõ tá mo ga tás;

c) tá mo ga tás vo lu men-szer zõ dés;

d) köz be szer zés út ján be szer zett, spe ci á lis tá mo ga tá súgyógy sze rek re kö tött szer zõ dés;

e) meg ha tá ro zott összeg gel vagy szá za lé ko san csök -ken tett tá mo ga tás.

(2) A tá mo ga tá si mód sze rek re vo nat ko zó rész le tes sza -bá lyo kat kü lön jog sza bály ál la pít ja meg.

29. § (1) Az egész ség biz to sí tá si szerv a gyógy sze rek be -fo ga dá sa so rán a 23. § (3)–(4) be kez dés sze rin ti ha tár idõ bendönt.

(2) Az egész ség biz to sí tá si szerv a gyógy sze rek be fo ga -dá sá ra irá nyu ló ké rel mek ben a 23. § (4) be kez dés sze rin tiha tár idõ ben jár el, ami kor a ké re lem

a) már tá mo ga tott ha tó anya gú gyógy szer új ge ne ri ku -má ra,

b) táp szer vagy for ga lom ba ho za tal ra en ge dé lye zett aSzab vá nyos Vény min ta Gyûj te mény ben vagy a Gyógy -szer könyv ben is sze rep lõ gyógy szer tá mo ga tá sá ra, il let veár eme lé sé re,

c) az a) pont ha tá lya alá nem tar to zó ké szít mény már tá -mo ga tott ha tó anya gú gyógy szer(ek) árá nál a kü lön jog sza -bály ban fog lalt kö te le zõ mér ték nél ala cso nyabb áron tör -té nõ be fo ga dá sá raér ke zett.

(3) Az egész ség biz to sí tá si szerv a gyógy sze rek be fo ga -dá sá ra irá nyu ló ké rel mek ben a 23. § (3) be kez dés sze rin tiha tár idõ ben jár el, ami kor a ké re lem

a) új gyógy szer for má ra és új be vi te li for má ra,b) új in di ká ci ó ra,c) új ha tó anyag ra,d) új kom bi ná ci ó ra, ha va la mely, az össze té tel ben sze -

rep lõ ha tó anyag nem tá mo ga tott,e) a (2) be kez dés b) pont ja sze rin ti ki vé tel lel áreme -

lésre,f) tá mo ga tá si ka te gó ria vál to zá sá ra,g) a kom bi ná ci ós ké szít mény kü lön jog sza bály ban

meg ha tá ro zott ese te i re,h) a (2) be kez dés ben fog lal tak ki vé te lé vel már támo -

gatott ha tó anyag új gyógy sze ré re,i) je len tõs te rá pi ás elõnnyel ren del ke zõ ké szít mény re,

ma ga sabb áron tör té nõ be fo ga dás ra és a tá mo ga tás meg -állapítására,

j) már tá mo ga tott ha tó anya got tar tal ma zó gyógy szerja) új ki sze re lé sé re,jb) új ha tás erõs sé gé re,jc) új gyógy szer for má já ra és azo nos be vi te li for má já ra,jd) új kom bi ná ci ó já ra

ér ke zett.

(4) A (2)–(3) be kez dés sze rin ti el já rá sok ba nem tar to zóese tek ben a for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult já nak(táp szer ese tén a tá mo ga tás irán ti ké rel met be nyúj tó for -gal ma zó nak) be je len té si kö te le zett sé ge van:

a) már tá mo ga tott ha tó anya gú gyógy sze ré nek, táp sze -ré nek

aa) ki ad ha tó sá gá nak vál to zá sa,ab) név vál to zá sa,ac) nyil ván tar tá si szám vál to zá sa,ad) nyil ván tar tás ból való tör lé se,ae) ár csök ken té se

ese tén,b) ha tá mo ga tott gyógy sze ré nek tá mo ga tá si ka te gó ri á -

ját olyan for má ban kí ván ja mó do sí ta ni, mely nek kö vet -kez té ben az adott ké szít mény a tár sa da lom biz to sí tá si tá -mo ga tás sal nem ren del ke zõ ké szít mé nyek közé so ro ló dik,

c) ha a Ma gyar or szá gon for ga lom ba ho za ta li en ge -déllyel ren del ke zõ és tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás salren del he tõ ké szít mé nyét az Eu ró pai Unió Bi zott sá ga cent -rá lis törzs köny ve zé si el já rás so rán en ge dé lyez te forga -lomba ho za tal ra,

d) ha a gyógy szer nyil ván tar tás ba be jegy zett jo go sultsze mé lyé ben vál to zás tör té nik.

(5) A (4) be kez dés ben fog lalt be je len té si kö te le zett ségtel je sí té se so rán igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat nem kell fi -zet ni.


(6) A (4) be kez dés ben fog lal ta kat az egész ség biz to sí tá si szerv a be je len tés meg té te lét kö ve tõ hó nap 1. nap ján köz -zé te szi.

30. § A még nem tá mo ga tott ha tó anya got tar tal ma zó ké -szít mény tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ban csak ak korré sze sül het, ha a ké re lem ben a gyógy szer for ga lom ba ho -za ta li en ge dé lyé nek jo go sult ja ál tal meg je lölt ter me lõi áranem ma ga sabb a kü lön jog sza bály ban meg je lölt az Eu ró -pai Unió tag ál la ma i ban és az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség rõl szóló meg ál la po dás ban ré szes más ál la ma i ban tény le ge sen for ga lom ban lévõ leg ala cso nyabb ter me lõi árú ugyan azon, vagy azo nos ha tó anya gú gyógy szer árá nál.

31. § (1) Az egész ség biz to sí tá si szerv ki zár ja a társadalom -bizto sí tá si tá mo ga tás ból a gyógy szert, ha:

a) ér vé nyes for ga lom ba ho za ta li en ge déllyel nem ren -del ke zik,

b) költ ség ha té kony sá gá val kap cso lat ban iga zol tan két ségme rült fel,

c) az E. Alap költ ség ve té sét az al kal ma zá sá val el ér he tõ egész ség nye re ség hez ké pest arány ta la nul nagy mér ték benter he li,

d) a for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé nek jo go sult játugyan azon tá mo ga tott gyógy szer te kin te té ben egy évenbe lül két eset ben – a gyógy sze rek rek lá mo zá sá ra és is mer -te té sé re vo nat ko zó kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zot -tak meg sér té se miatt – rek lám fel ügye le ti el já rás ban az arra jo go sult ha tó ság jog erõ sen el ma rasz tal ta,

e) költ ség ha té kony sá ga nem bi zo nyít ha tó,f) az több mint hat hó nap ja – re fe ren cia ké szít mény ese tén

há rom hó nap ja – nincs for ga lom ban,g) for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyét vissza von ták,h) a ha tó anyag ala pú fix össze gû tá mo ga tá si cso port ba

tar to zó gyógy szer ese tén a gyógy szer napi te rá pi ás költ sé -ge, il let ve egy ség nyi ha tó anyag ra szá mí tott ára leg alább20%-kal meg ha lad ja a re fe ren cia ké szít mény napi te rá pi áskölt sé gét, il let ve át lag áras cso port ese tén a re fe ren cia árat,

i) a te rá pi ás fix el ven mû kö dõ tá mo ga tá si cso port ba tar -to zó gyógy szer ese tén a gyógy szer napi te rá pi ás költ sé geleg alább 50%-kal meg ha lad ja a cso port ba tar to zó gyógy -sze rek napi te rá pi ás költ sé ge egy sze rû szám ta ni át la gát.

(2) A gyógy szer nyil ván tar tás ból tö rölt gyógy szert leg -ké sõbb a tör lést kö ve tõ ne gye dik hó nap 1. nap já val azegész ség biz to sí tá si szerv a tá mo ga tás ból ki zár ja.

32. § (1) Aa) gyó gyá sza ti se géd esz kö zökaa) ár hoz nyúj tott tá mo ga tá sá nak meg ál la pí tá sá ra (már

tá mo ga tott vagy még nem tá mo ga tott cso por ton be lül),ab) köl csön zé si dí já hoz nyúj tott tá mo ga tás meg ál la pí -

tá sá ra,b) már be fo ga dott gyó gyá sza ti se géd esz kö zökba) ki hor dá si ide jé nek meg vál toz ta tá sá ra,bb) in di ká ci ó já nak meg vál toz ta tá sá ra,bc) tá mo ga tá si mér té ké nek meg vál toz ta tá sá ra,

bd) kü lön jog sza bály sze rin ti név vál toz ta tá sá ra,be) köz fi nan szí ro zás alap já ul szol gá ló árá nak csök ken -

té sé re,bf) köz fi nan szí ro zás alap já ul szol gá ló árá nak emelé -

sére,bg) tá mo ga tás ból való tör lé sé re,bh) kü lön jog sza bály sze rin ti mé ret vál toz ta tá sá ra

irá nyu ló ké rel met a gyó gyá sza ti se géd esz köz gyár tó javagy an nak meg ha tal ma zott kép vi se lõ je az egész ség biz to -sí tá si szerv hez nyújt ja be. Egye di mé ret vé tel alap ján ké -szí tett esz kö zök ese té ben an nak gyár tói vagy meg ha tal ma -zott kép vi se lõi kö zö sen nyújt hat nak be ké rel met az esz köz tí pu sá ra vo nat ko zó an.

(2) Az (1) be kez dés aa)–ab), ba)–bc) és bf) al pont ja sze -rin ti ké rel mek rõl az egész ség biz to sí tá si szerv a kü lön jog -sza bály ban fog lalt fel té te lek alap ján, a ké re lem benyúj -tását kö ve tõ 120 na pon be lül ha tá ro zat ban dönt.

(3) Az egész ség biz to sí tá si szerv az (1) be kez dés bd) ésbh) al pont ja sze rin ti ké rel mek rõl egy sze rû sí tett el já rás ban, a ké re lem be nyúj tá sát kö ve tõ 90 na pon be lül ha tá ro zat bandönt.

(4) Az egész ség biz to sí tá si szerv a (2)–(3) be kez dés tõlel té rõ en 30 na pon be lül dönt, amennyi ben a gyó gyá sza tise géd esz köz tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ba való be fo -ga dá si ké rel mé ben meg je lölt ár az adott funk ci o ná lis cso -port ba tar to zó leg ol csóbb gyó gyá sza ti se géd esz köz kü lönjog sza bály ban meg ha tá ro zott árá nál ala cso nyabb.

(5) A (2)–(4) be kez dés alap ján ho zott ha tá ro zat – az el -uta sí tó ha tá ro zat ki vé te lé vel – tar tal maz za a gyó gyá sza tise géd esz köz meg ne ve zé sét, ISO-kód ját, ki sze re lé sét, köz -fi nan szí ro zás alap já ul el fo ga dott árát, a tá mo ga tás mér té -két, net tó össze gét, ki hor dá si ide jét, a ki hor dá si idõ re fel ír -ha tó mennyi sé gét, a konk rét ren del he tõ sé gi fel té te le ket(in di ká ció) és a ren de lé sük re vo nat ko zó egyéb or vos szak -mai elõ írásokat, va la mint a fi nan szí ro zás kez dõ nap ját, tá -mo ga tás sal köl csö nöz he tõ esz köz ese té ben pe dig a köl -csön zé si dí jat és az ah hoz nyúj tott tá mo ga tás mér té két ésössze gét.

(6) A ké rel me zõ a (2)–(4) be kez dés sze rin ti el já rá sért– az (1) be kez dés be) és bg) pont ja sze rin ti ké re lem ki vé te -lé vel – a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak alap jánigaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat fi zet.

(7) Az egész ség biz to sí tá si szerv a kü lön jog sza bály banmeg ha tá ro zott szem pon tok sze rint jo go sult fo lya ma to sanfe lül vizs gál ni a tá mo ga tott gyó gyá sza ti se géd esz kö zökkö rét és a fe lül vizs gá la tot köve tõen a be fo ga dott gyó gyá -sza ti se géd esz kö zök tá mo ga tás ból való ki zá rá sa, tá mo ga -tá sa mér té ké nek mó do sí tá sa ér de ké ben hi va tal ból jár el.

(8) A (2)–(4) be kez dés sze rin ti el já rá sok so rán ho zottdön té sek kel szem ben új ra fel vé te li ké re lem be nyúj tá sá naknincs he lye.

(9) Az egész ség biz to sí tá si szerv az el sõ fo kú dön té sétfel leb be zés re te kin tet nél kül vég re hajt ha tó nak nyil vá nít -hat ja.


(10) Az egész ség biz to sí tá si szerv a 32–34. §-ban sza bá -lyo zott el já rá sá ra vo nat ko zó nyil vá nos ság biz to sí tá sa ér -de ké ben a hon lap ján köz zé te szi

a) a for mai szem pont ból meg fe le lõ ké rel met a ké re lembe ér ke zé sét kö ve tõ öt mun ka na pon be lül, to váb bá

b) a ké rel me zõ nek való kéz be sí té sen túl – a kü lön jog -sza bály sze rin ti tá jé koz ta tó jel le gû köz zé té tel lel – az ügy -ben ho zott dön tést és a jog or vos lat ról való tá jé koz ta tást azügy el bí rá lá sát kö ve tõ hó nap ötö dik nap já ig.

(11) Az (1) be kez dés be) és bg) pont ja sze rin ti ké re lemese té ben a gyó gyá sza ti se géd esz köz gyár tó já nak vagy an -nak meg ha tal ma zott kép vi se lõ jé nek, egye di mé ret vé telalap ján ké szí tett esz kö zök ese té ben an nak gyár tó i nak vagy meg ha tal ma zott kép vi se lõ i nek kö zö sen be je len té si kö te le -zett sé ge van.

(12) A (11) be kez dés ben fog lalt be je len té si kö te le zett -ség tel je sí té se so rán igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat nem kellfi zet ni.

(13) A (11) be kez dés ben fog lal ta kat az egész ség biz to sí -tá si szerv a be je len tés meg té te lét kö ve tõ hó nap 1. nap jánköz zé te szi.

33. § (1) A 32. § (2)–(4) és (7) be kez dé se sze rin ti dön té -se ket tar tal ma zó ha tá ro za tok nak – kü lön jog sza bály banmeg ha tá ro zott – ob jek tív és el len õriz he tõ kri té ri u mo konala pu ló in do ko lást kell tar tal maz ni uk. A ha tá ro za tok ban afi nan szí ro zás kez dõ nap ját úgy kell meg ál la pí ta ni, hogy aza ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sét kö ve tõ 365. nap nál ké -sõb bi idõ pont nem le het. A re fe ren cia ter mék vagy az az zal azo nos, il let ve an nál ala cso nyabb köz fi nan szí ro zás alap -jául el fo ga dott árú ter mék köz fi nan szí ro zás alap já ul el fo -ga dott árá nak eme lé sét ered mé nye zõ, a 32. § (2) be kez dé -se sze rin ti ha tá ro zat ban a fi nan szí ro zás kez dõ nap ját úgykell meg ál la pí ta ni, hogy az leg ko ráb ban a (4) be kez désb) pont ja sze rin ti köz le mény meg je le né sé nek nap ja le het.

(2) Az egész ség biz to sí tá si szerv 32. § (2)–(4) és (7) be -kez dé se sze rin ti ha tá ro za ta el le ni jog or vos la ti ké rel met aké re lem kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 60 na pon be lül kell el -bí rál ni.

(3) A biz to sí tó a vég re hajt ha tó ha tá ro za tok alap jána) a tá mo ga tás ba a tárgy idõ szak ban be fo ga dott, il let ve

on nan ki zárt gyó gyá sza ti se géd esz kö zök kö rét, va la mintazon gyó gyá sza ti se géd esz kö zö ket, ame lyek nek (4) be -kez dés sze rin ti ada tai vál toz nak, fo lya ma to san

b) a tá mo ga tott gyó gyá sza ti se géd esz kö zök tel jes kö rétmin den nap tá ri év jú li us 1. nap já valtá jé koz ta tó jel leg gel köz zé te szi a hi va ta los lap já ban, va la -mint hon lap ján.

(4) A (3) be kez dés sze rin ti köz le mény tar tal maz za aren de lés re jo go sul tak kö rét, a gyó gyá sza ti se géd esz kö zökmeg ne ve zé sét, ISO-kód ját, ki sze re lé sét, a köz fi nan szí ro -zás alap já ul el fo ga dott net tó árát, a tá mo ga tás mér té két ésnet tó össze gét, ki hor dá si ide jét és az arra fel ír ha tó és ki -szol gál tat ha tó ma xi má lis mennyi sé gét, az egyes esz kö -

zök re vo nat ko zó konk rét ren del he tõ sé gi fel té te le ket, ja -val la tot (in di ká ció) és a ren de lé sük re vo nat ko zó egyéb or -vos szak mai elõ írásokat, a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga -tás sal tör té nõ fi nan szí ro zás kez dõ nap ját, va la mint a köz -gyógy el lá tás ke re té ben tör té nõ ren del he tõ sé get, a köl -csön zé si dí jat és az ah hoz nyúj tott tá mo ga tás mér té két ésössze gét.

34. § (1) Amennyi ben a ké rel me zõ az egész ség biz to sí -tá si szerv 32. § sze rin ti ha tá ro za tá nak jog erõ re emel ke dé -sét köve tõen a be fo ga dott és tá mo ga tás sal for gal maz ha tógyó gyá sza ti se géd esz köz árát érin tõ vál toz ta tás sal kí vánélni, új ké rel met kell elõ ter jesz te nie a tá mo ga tás iránt.

(2) Az egész ség biz to sí tá si szerv a gyó gyá sza ti se géd -esz köz tá mo ga tás ba való be fo ga dá sá nak el já rá sát a kü lönjog sza bály meg fe le lõ mó do sí tá sá nak ha tály ba lé pé sé ig,leg fel jebb azon ban a ké re lem be nyúj tá sát kö ve tõ egy évigfel füg gesz ti, és er rõl a ké rel me zõt ér te sí ti, amennyi ben:

a) az egész ség biz to sí tá si szerv hez olyan új gyó gyá sza ti se géd esz köz be fo ga dá sa irán ti ké re lem ér ke zik, amely nekter mék cso port ját, il let ve az azon be lü li tá mo ga tá si mér -tékét,

b) az egész ség biz to sí tá si szerv hez olyan gyó gyá sza tise géd esz köz emelt, il let ve ki emelt tá mo ga tás sal tör té nõbe fo ga dá sa irán ti ké re lem ér ke zik, amely emelt, il let ve ki -emelt tá mo ga tá si cso por to kat, il let ve az azon be lü li tá mo -ga tá si mér té két,

c) az egész ség biz to sí tá si szerv hez olyan gyó gyá sza tise géd esz köz tá mo ga tás sal tör té nõ köl csön zé se irán ti ké re -lem ér ke zik, amely esz köz tá mo ga tás sal tör té nõ köl csön -zé sét

nem tar tal maz za a kü lön jog sza bály.

(3) Amennyi ben a (2) be kez dés sze rin ti jog sza bály mó -do sí tá sá ra nem ke rül sor, úgy az egész ség biz to sí tá si szervaz egy év el tel té vel a ha tá lyos jog sza bá lyi ren del ke zé sekalap ján bí rál ja el a ké rel met.

(4) Ab ban az eset ben, ha az egész ség biz to sí tá si szerv a32. § (7) be kez dé se sze rin ti el já rá sát köve tõen va la melygyó gyá sza ti se géd esz köz tá mo ga tá sá nak meg szün te té sé -rõl, il let ve tá mo ga tá si mér té ké nek vagy össze gé nek csök -ken té sé rõl dönt, a tá mo ga tás meg szün te té sé nek nap ját, illetve a tá mo ga tás vál to zá sá nak kez dõ nap ját a ha tá ro zatmeg ho za ta lá nak nap já tól szá mí tott elsõ ne gyed év elsõnap já nál ko ráb bi idõ pont ban nem le het meg ha tá roz ni.

(5) Az el já rás ban részt vevõ in téz mé nyek kel mun ka vi -szony ban vagy mun ka vég zés re irá nyu ló egyéb jog vi -szony ban álló és az el já rás ban köz vet le nül fel ada tot el lá tósze mé lyek nek nyi lat koz ni uk kell ar ról, hogy nem áll nakér de kelt sé gi, üz le ti és egyéb kap cso lat ban az el já rás tár -gyát ké pe zõ ké rel met be nyúj tó gyár tó val, an nak meg ha tal -ma zott kép vi se lõ jé vel vagy a ké re lem tár gyát ké pe zõ esz -köz zel azo nos funk ci o ná lis cso port ba tar to zó esz köz gyár -tó já val vagy meg ha tal ma zott kép vi se lõ jé vel.


(6) Tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal so ro zat gyár tá sú és adap tív gyó gyá sza ti se géd esz közt – a kü lön jog sza bály -ban fog lalt ki vé tel lel – a kü lön jog sza bály sze rin ti mû kö -dé si en ge déllyel ren del ke zõ gyógyászatisegédeszköz- szaküzlet szál lít hat ház hoz.

(7) Az egész ség biz to sí tá si szerv a költ ség ve té si ke re tekbe tart ha tó sá ga ér de ké ben, a már tá mo ga tott, il let ve az újonnan be fo ga dott gyó gyá sza ti se géd esz kö zök re tá mo ga -tás vo lu men-szer zõ dést köt het.

(8) A be fi ze tés rész le tes sza bá lya it a gyár tó vagy an nakmeg ha tal ma zott kép vi se lõ je és az egész ség biz to sí tá siszerv kö zött lét re jött tá mo ga tás vo lu men-szer zõ dés tar tal -maz za.

35. § (1) A gyógy szer, il let ve gyó gyá sza ti se géd esz közkis ke res ke del mi for gal ma zó ja az ér té ke sí tés so rán a tá mo -ga tás meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló el já rás ban el fo ga dott, il let -ve nem tá mo ga tott gyógy szer ese tén a gyógy szer for ga -lom ba ho zó ja ál tal meg ha tá ro zott, a ter me lõi ár alap jánszá mí tott leg ma ga sabb kis ke res ke del mi el adá si ár nál ma -ga sabb árat ér vé nye sen nem köt het ki.

(2) Köz gyógy el lá tás jog cí mén gyó gyá sza ti se géd esz kö -zök kö zül a re fe ren cia gyó gyá sza ti se géd esz köz, va la minta vele azo nos, il let ve ala cso nyabb köz fi nan szí ro zás alap -já ul el fo ga dott árú ter mé kek szol gál ha tók ki.

(3) A gyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök tár sa -da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ba való be fo ga dá sá nak rész -letes sza bá lya it, to váb bá a köz gyógy el lá tás ke re té benrendel hetõ gyó gyá sza ti se géd esz kö zök kö rét kü lön jog -sza bály tar tal maz za.

V. Fejezet

A FOLYAMATOS GYÓGYSZERELLÁTÁSBIZTOSÍTÁSÁT, A GYÓGYSZERTÁMOGATÁSI

ELÕIRÁNYZAT BETARTÁSÁT CÉLZÓRENDELKEZÉSEK

36. § (1) A gyógy szer for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé -nek jo go sult ját va la mennyi köz fi nan szí ro zás ban része -sülõ, gyógy szer tár ban for gal ma zott gyógy sze re után – a38. § (1) be kez dé se sze rin ti gyógy sze rek ki vé te lé vel – atárgy évi for gal mi ada tok alap ján adó dó tár sa da lom biz to sí -tá si tá mo ga tás nak a ter me lõi ár ral vagy im port be szer zé siár ral (a továb biak ban együtt: ter me lõi ár) ará nyos ré szé re12%-os be fi ze té si kö te le zett ség ter he li.

(2) A gyógy szer-nagy ke res ke del mi en ge déllyel ren del -ke zõ gaz dál ko dó szer ve ze tet a köz for gal mú gyógy szer tá -rat mû köd te tõ szá má ra ér té ke sí tett va la mennyi ál ta la for -gal ma zott köz fi nan szí ro zás ban ré sze sü lõ gyógy szer után,a tárgy évi for gal mi ada tai alap ján a tel jes évi tá mo ga tottgyógy szer for ga lom nagy ke res ke del mi ár rés tö me gé nek2,5 szá za lé ka ere jé ig be fi ze té si kö te le zett ség ter he li.

(3) Az a köz for gal mú gyógy szer tár mû köd te té sé re jo go -sult, mely nek köz fi nan szí ro zott gyógy sze rek forgalma -zásából szár ma zó éves ár rés tö me ge – a tárgy év ben el értár rés tö meg alap ján – a 39. §-ban fog lalt össze get meg ha -lad ja, kö te les gyógy szer tár szo li da ri tá si dí jat fi zet ni.

(4) A 12. § (3) be kez dés sze rin ti, is mer te tõ te vé keny ségvég zé sé re vo nat ko zó en ge déllyel ren del ke zõt min den ál ta -la mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szony ke re té ben fog lal -koz ta tott is mer te tõ sze mély te vé keny sé ge után éven kéntgyógy szer is mer te tés ese tén öt mil lió fo rint, gyó gyá sza tise géd esz köz is mer te té se ese tén egy mil lió fo rint össze gûbe fi ze té si kö te le zett ség ter he li. Ha a fog lal koz ta tás ra irá -nyu ló jog vi szony év köz ben ke let ke zik vagy szû nik meg,a fi ze té si kö te le zett sé get a fen ti összeg nek a jog vi szonyna pok ban meg ha tá ro zott fenn ál lá sá nak az év nap tá ri nap -ja i val ará nyos ré sze után kell tel je sí te ni.

(5) Az (1)–(4) be kez dé sek ben, va la mint a 42. §-ban fog -lalt be fi ze té si kö te le zett sé gek re az adó zás rend jé rõl szóló2003. évi XCII. tör vény (a továb biak ban: Art.) ren del ke -zé se it az e tör vény ben fog lalt el té ré sek kel kell al kal maz ni.

37. § (1) Az Egész ség biz to sí tá si Alap ke ze lé sé ért fe le -lõs egész ség biz to sí tá si szerv a 36. § (1)–(3) be kez dé sé benmeg ha tá ro zott fi ze té si kö te le zett sé gek tel je sí té sé hez szük -sé ges tá mo ga tá si, il let ve for gal mi ada to kat – ok tó ber, no -vem ber és de cem ber mint tárgy hó na pok ki vé te lé vel – atárgy hó na pot kö ve tõ má so dik nap tá ri hó nap 10. nap já ig,va la mint a tárgy évi ada to kat a tárgy évet kö ve tõ nap tá ri évfeb ru ár 10-éig köz li a fi ze tés re kö te le zet tel.

(2) A gyógy szer for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé nek jo -go sult ja és a gyógy szer-nagy ke res ke del mi en ge déllyelren del ke zõ a 36. § (1)–(2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fi -ze té si kö te le zett ség alap ján – ok tó ber, no vem ber és de -cem ber mint tárgy hó na pok ki vé te lé vel – a tárgy hó na potkö ve tõ har ma dik nap tá ri hó nap 20. nap já ig az ál la mi adó -ha tó ság hoz az ál la mi adó ha tó ság ál tal rend sze re sí tettnyom tat vá nyon – az Art.-nak az adó elõ leg fi ze té sé re vo -nat ko zó sza bá lyai meg fe le lõ al kal ma zá sá val – elõ le getvall be és egy ide jû leg fi zet meg az ál la mi adó ha tó ság ál tala kincs tár nál kü lön erre a cél ra meg nyi tott szám lá ra.

(3) Ha a köz fi nan szí ro zott gyógy sze rek for gal ma zá sá -ból szár ma zó havi ár rés tö me ge a 39. § (1) be kez dé sé benmeg ha tá ro zott összeg egy ti zen ket ted ré szét meg ha lad ja, aköz for gal mú gyógy szer tár mû köd te té sé re jo go sult a 36. §(3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fi ze té si kö te le zett ségalap ján, a 39. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott sáv ha tá -rok egy ti zen ket ted ré szé nek meg fe le lõ al kal ma zá sá val– ok tó ber, no vem ber és de cem ber mint tárgy hó na pok ki -vé te lé vel – a tárgy hó na pot kö ve tõ har ma dik nap tá ri hó nap20. nap já ig az ál la mi adó ha tó ság hoz az ál la mi adó ha tó ságál tal rend sze re sí tett nyom tat vá nyon – az Art.-nak az adó -elõ leg fi ze té sé re vo nat ko zó sza bá lyai meg fe le lõ alkal -mazásával – elõ le get vall be és egy ide jû leg fi zet meg az ál -la mi adó ha tó ság ál tal a kincs tár nál kü lön erre a cél ra meg -nyi tott szám lá ra.


(4) A gyógy szer for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé nek jo -go sult ja, a gyógy szer-nagy ke res ke del mi en ge déllyel ren -del ke zõ és a köz for gal mú gyógy szer tár mû köd te té sé re jo -go sult az e tör vény ben meg ál la pí tott fi ze té si kö te le zett sé -get a tárgy évet kö ve tõ nap tá ri év már ci us 20. nap já ig az ál -la mi adó ha tó ság ál tal rend sze re sí tett nyom tat vá nyon az ál -la mi adó ha tó ság hoz vall ja be és – a (2)–(3) be kez dés alap -ján fi ze tett elõ leg re is te kin tet tel – egy ide jû leg fi ze ti megaz ál la mi adó ha tó ság ál tal a kincs tár nál kü lön erre a cél rameg nyi tott szám lá ra.

(5) Az is mer te tõt al kal ma zó sze mély a 36. § (4) be kez -dé sé ben meg ha tá ro zott fi ze té si kö te le zett sé gét a tárgy évde cem ber 31. nap já ig az ál la mi adó ha tó ság ál tal rend sze re -sí tett nyom tat vá nyon az ál la mi adó ha tó ság hoz vall ja be ésegy ide jû leg fi ze ti meg az ál la mi adó ha tó ság ál tal a kincs -tár nál kü lön erre a cél ra meg nyi tott szám lá ra.

(6) Az Egész ség biz to sí tá si Alap ke ze lé sé ért fe le lõsegész ség biz to sí tá si szerv a be fi ze tés re kö te le zet tek el len -õr zé sé hez szük sé ges ada tok ról az (1) be kez dés ben meg ha -tá ro zott adat szol gál ta tás sal egy ide jû leg elekt ro ni kus útonadat szol gál ta tást tel je sít az ál la mi adó ha tó ság hoz.

(7) Az egész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság a 12. §(3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott en ge dély ki adá sá ról, illetve vissza vo ná sá ról elekt ro ni kus úton ha la dék ta la nuladat szol gál ta tást tel je sít az ál la mi adó ha tó ság hoz.

38. § (1) A gyógy szer for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé -nek jo go sult ját a 36. § (1) be kez dé se sze rin ti be fi ze té si kö -te le zett ség nem ter he li:

a) azon meg ha tá ro zott (fix) cso port ban lévõ gyógy -szerei te kin te té ben, ame lyek ter me lõi ára a re fe rencia -gyógy szer ter me lõi árá nál leg alább 15%-kal ala cso nyabb,

b) a kü lön ke re tes gyógy sze rek re ki fi ze tett tá mo ga tá siösszeg után, és

c) az egye di mél tá nyos ság alap ján tá mo ga tott gyógy -sze rek nek a rá juk irány adó tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga -tá si mér ték fe let ti tá mo ga tá si össze ge után.

(2) A gyógy szer for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé nek jo -go sult ja leg fel jebb a tel jes fi ze té si kö te le zett sé ge ere jé igked vez mény ben ré sze sül, amennyi ben a 36. § (1) be kez -dés sze rin ti tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ban ré sze sü lõegyes gyógy sze rei ter me lõi árát csök ken ti és nyi lat ko za tá -ban vál lal ja, hogy azo kat leg alább há rom évig a vál laltáron for gal maz za. Ez eset ben a 36. § (1) be kez dés sze rin tibe fi ze té si kö te le zett sé get csök ken ti az ár csök ken tés selérin tett gyógy sze rek elõ zõ évi gyógy szer tá ri for gal mi ada -tai alap ján adó dó tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tá sá nak ter -me lõi ár ará nyos ré sze és az ár csök ken tés mér té ké nek szor -za ta ként adó dó összeg.

(3) A (2) be kez dés sze rin ti fi ze tés re kö te le zett ese té ben,amennyi ben a tárgy évi tény ada tok alap ján szá mí tott ár -mér sék lõ ha tás ki sebb a (2) be kez dés sze rint ér vé nye sí tett -nél, a kü lön bö ze tet a tárgy évet kö ve tõ év már ci us 20. nap -já ig a for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult ja kö te les az

ál la mi adó ha tó ság ál tal rend sze re sí tett nyom tat vá nyon azál la mi adó ha tó ság hoz be val la ni és meg fi zet ni.

(4) A gyógy szer for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé nek jo -go sult ja a 36. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fi ze té sikö te le zett sé gé nek alap ját csök ken ti a támogatásvolumen -szerzõdés alap ján tel je sí tett be fi ze tés össze gé vel.

39. § (1) A 36. § (3) be kez dé se sze rin ti ár rés tö megössze ge 30 mil lió Ft.

(2) Amennyi ben a köz for gal mú gyógy szer tár mû köd te -té sé re jo go sult éves ár rés tö me ge

a) 30 000 001 és 50 000 000 Ft kö zött van, a befize -tendõ összeg az éves ár rés tö meg 0,5%-a,

b) 50 000 001 és 75 000 000 Ft kö zött van, a be fi ze ten -dõ összeg 250 000 Ft és az 50 000 000 Ft fe let ti rész 1%-aössze gé nek össze se,

c) 75 000 001 Ft fe lett van, a be fi ze ten dõ összeg500 000 Ft és a 75 000 001 Ft fe let ti rész 2%-a össze gé nekössze se.

40. § Az ál la mi adó ha tó sága) a 36. § (1)–(2) és (4) be kez dé se alap ján be sze dett

össze get az E. Alap kincs tár nál ve ze tett, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott szám lá já ra,

b) a 36. § (3) be kez dé se alap ján be fi ze tett össze get azegész ség ügyért fe le lõs mi nisz ter ál tal ve ze tett miniszté rium kincs tár nál ve ze tett, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zottszá mú elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lá já raa be fi ze tést köve tõen ha la dék ta la nul át utal ja.

41. § (1) Olyan te le pü lé se ken mû kö dõ vagy lé te sí ten dõköz for gal mú gyógy szer tá rat (gyógy szer tá ra kat) mû köd te -tõ vál lal ko zás szá má ra, ahol a te le pü lés gyógy szer el lá tá sát ki zá ró lag egy köz for gal mú gyógy szer tár biz to sít ja vagybiz to sí ta ná és már mû kö dõ köz for gal mú gyógy szer tár ese -tén an nak meg ha tá ro zott idõ szak ra vo nat ko zó gyógy szer -for gal ma zás ból szár ma zó ár rés tö me ge – az el lá tan dó la -kos ság szám vagy a gyógy szer tár föld raj zi el he lyez ke dé seokán – ha té kony és gaz da sá gos üz let me net foly ta tá sa mel -lett sem éri el a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mér té -ket, az ál lam a min den ko ri éves költ ség ve té si tör vény bensze rep lõ, a 40. § b) pont ja sze rin ti mi nisz té ri um fe je ze té -ben meg ha tá ro zott elõ irány zat ere jé ig a mû kö dõ ké pes ségfenn tar tá sá hoz mû kö dé si célú tá mo ga tást nyújt. A tá mo ga -tás ban ré sze sí tett vál lal ko zá sok ne vét és a tá mo ga tásössze gét a mi nisz té ri um a hon lap ján köz zé te szi.

(2) Az (1) be kez dés sze rin ti tá mo ga tás az Art. sze rin tikölt ség ve té si tá mo ga tás nak mi nõ sül. A tá mo ga tás igény -lé sé re és fo lyó sí tá sá ra az Art. ren del ke zé sei irány adó ak.A jo go sult ság meg ál la pí tá sá nak fel té te le it kü lön jog sza -bály ál la pít ja meg.

42. § (1) Amennyi ben a tá mo ga tott gyógy sze rek után ki -fi ze tett tárgy évi tá mo ga tás – a kü lön ke re tes gyógy sze rekreés a kü lö nös mél tány lást ér dem lõ kö rül mé nyek ese tén gyógy -szer tá mo ga tás ra for dít ha tó össze get nem tar tal ma zó –


össze ge meg ha lad ja a 287 mil li árd fo rin tot, ak kor e ki adá si több let fi nan szí ro zá sa – a (2)–(3) be kez dés ben fog lal taksze rint – az E. Alap ke ze lõ je és a for ga lom ba ho za tali en ge -dé lyek jo go sult ja i nak kö te le zett sé ge.

(2) A ki adá si több let meg ha tá ro zá sa so rán a ki fi ze tetttárgy évi tá mo ga tás ból le kell von ni a 36. § (1)–(2) és(4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fi ze té si kö te le zett ségalap ján adó dó össze get, va la mint 2008. ja nu ár 1-jé tõl a287 mil li árd fo rint és az E. Alap költ ség ve té se Gyógy szer -tá mo ga tás ki adá sai jog cím nek a tárgy évet meg elõ zõ évelsõ nap ján ha tá lyos elõ irány za ta po zi tív kü lön bö ze tét.

(3) Az elõ irány zat 9%-os túl lé pé sé ig a ki adá si több letkölt sé ge it az E. Alap ke ze lõ je és a for ga lom ba ho za ta li en -ge dély jo go sult jai sá von ként dif fe ren ci ál tan meg oszt va vi -se lik az aláb bi ak sze rint:

a) az elõ irány zat fe let ti elsõ 5%-os túl lé pé si sáv ban azE. Alap ke ze lõ je fi nan szí ro zá si kö te le zett sé ge a sáv ér -tékének 50%-a, a for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyek jo go -sult jai ál ta li be fi ze tés mér té ke a sáv ér té ké nek 50%-a,

b) az 5,01–6% kö zöt ti sáv ban az E. Alap ke ze lõ je fi -nan szí ro zá si kö te le zett sé ge a sáv ér té ké nek 40%-a, a for -ga lom ba ho za ta li en ge dé lyek jo go sult jai ál ta li be fi ze tésmér té ke a sáv ér té ké nek 60%-a,

c) a 6,01–7% kö zöt ti sáv ban az E. Alap ke ze lõ je fi nan -szí ro zá si kö te le zett sé ge a sáv ér té ké nek 30%-a, a for ga -lom ba ho za ta li en ge dé lyek jo go sult jai ál ta li be fi ze tés mér -té ke a sáv ér té ké nek 70%-a,

d) a 7,01–8% kö zöt ti sáv ban az E. Alap ke ze lõ je fi nan -szí ro zá si kö te le zett sé ge a sáv ér té ké nek 20%-a, a for ga -lom ba ho za ta li en ge dé lyek jo go sult jai ál ta li be fi ze tés mér -té ke a sáv ér té ké nek 80%-a,

e) a 8,01–9% kö zöt ti sáv ban az E. Alap ke ze lõ je fi nan -szí ro zá si kö te le zett sé ge a sáv ér té ké nek 10%-a, a for ga -lom ba ho za ta li en ge dé lyek jo go sult jai ál ta li be fi ze tés mér -té ke a sáv ér té ké nek 90%-a.

(4) Az elõ irány zat 9%-ot meg ha la dó túl lé pé se ese tén aki adá si több let nek az elõ irány zat 9%-át meg ha la dó össze -gû ré szét – a (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott fi ze té si kö te -le zett sé gen fe lül – a for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go -sult jai vi se lik.

(5) A for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyek jo go sult jai kö zött a sá vos koc ká zat vi se lés bõl ere dõ fi ze té si kö te le zett ség– a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zot tak figye lembe véte lével –a tárgy év ben a gyógy szer tá ri for gal mi ada tok alap ján afor ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult já nak tá mo ga tottké szít mé nye i re jutó tá mo ga tá si összeg és az E. Alap költ -ség ve té se Gyógy szer tá mo ga tás jog cím a tárgy év elsõ nap -ján ha tá lyos elõ irány za tá nak a tárgy évet meg elõ zõ év tá -mo ga tá si ada ta i ból szá mí tott meg osz lá si vi szony számalap ján a for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult já ra jutótá mo ga tá si össze ge po zi tív kü lön bö ze te ará nyá ban osz likmeg. A ge ne ri kus gyógy szer ként for ga lom ba ho za tal ra en -ge dé lye zett ter mék ese té ben a tá mo ga tás ba tör té nõ be fo -ga dás nap tá ri évé ben a for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go -sult ját a sá vos koc ká zat vi se lés bõl ere dõ be fi ze té si kö te le -zett ség nem ter he li.

(6) Ha a tá mo ga tott gyógy sze rek után ki fi ze tett tárgy havitá mo ga tás – a kü lön ke re tes gyógy sze rek re és a kü lö nösmél tány lást ér dem lõ kö rül mé nyek ese tén gyógy szer tá mo -ga tás ra for dít ha tó össze get nem tar tal ma zó – össze ge meg -ha lad ja a 287 mil li árd fo rint egy ti zen ket ted ré szét, a for ga -lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult ja – az Egész ség biz to sí -tá si Alap ke ze lé sé ért fe le lõs egész ség biz to sí tá si szerv ál tal a (2)–(5) be kez dé sek meg fe le lõ al kal ma zá sá val a tárgy hó -na pot kö ve tõ má so dik nap tá ri hó nap 10. nap já ig kö zölt tá -mo ga tá si ada tok alap ján, ok tó ber, no vem ber és de cem berhó na pok mint tárgy hó na pok ki vé te lé vel – a tárgy hó na potkö ve tõ har ma dik nap tá ri hó nap 20. nap já ig az ál la mi adó -ha tó ság hoz az ál la mi adó ha tó ság ál tal rend sze re sí tettnyom tat vá nyon – az Art.-nak az adó elõ leg fi ze té sé re vo -nat ko zó sza bá lyai meg fe le lõ al kal ma zá sá val – elõ le getvall be és egy ide jû leg fi zet meg az ál la mi adó ha tó ság ál tala kincs tár nál kü lön erre a cél ra meg nyi tott szám lá ra.

(7) Az Egész ség biz to sí tá si Alap ke ze lé sé ért fe le lõsegész ség biz to sí tá si szerv a tárgy évet kö ve tõ nap tá ri évfeb ru ár 10-éig köz li a for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go -sult já val a sá vos koc ká zat vi se lés bõl ere dõ fi ze té si kö te le -zett ség tel je sí té sé hez szük sé ges tá mo ga tá si ada to kat.

(8) A for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult ja a sá voskoc ká zat vi se lés bõl ere dõ fi ze té si kö te le zett sé get a (7) be -kez dés ben meg ha tá ro zott idõ pon tot kö ve tõ hó nap 20. nap -já ig az ál la mi adó ha tó ság ál tal rend sze re sí tett nyom tat vá -nyon az ál la mi adó ha tó ság hoz vall ja be és egy ide jû leg – a(6) be kez dés alap ján fi ze tett elõ leg re is te kin tet tel – fi ze timeg az ál la mi adó ha tó ság ál tal a kincs tár nál kü lön erre acél ra meg nyi tott szám lá ra.

(9) Az ál la mi adó ha tó ság a sá vos koc ká zat vi se lés bõlere dõ fi ze té si kö te le zett ség alap ján be sze dett össze get azE. Alap kincs tár nál ve ze tett, kü lön jog sza bály ban meg ha -tá ro zott szám lá já ra a be fi ze tést köve tõen ha la dék ta la nulát utal ja.

(10) Az Egész ség biz to sí tá si Alap ke ze lé sé ért fe le lõsegész ség biz to sí tá si szerv a sá vos koc ká zat vi se lés bõl ere dõ be fi ze tés re kö te le zet tek el len õr zé sé hez szük sé ges ada tok -ról – ok tó ber, no vem ber és de cem ber hó na pok mint tárgy -hó na pok ki vé te lé vel – a tárgy hó na pot kö ve tõ má so diknap tá ri hó nap 10. nap já ig, il let ve a tárgy évi ada tok ról atárgy évet kö ve tõ nap tá ri év feb ru ár 10-éig elekt ro ni kusúton adat szol gál ta tást tel je sít az ál la mi adó ha tó ság hoz.

(11) A gyógy szer for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé nek jo -go sult ja a sá vos koc ká zat vi se lés bõl ere dõ fi ze té si kö te le -zett sé gét csök kent he ti a tá mo ga tás vo lu men-szer zõ désalap ján tel je sí tett be fi ze tés össze gé vel.

43. § (1) A Kor mány a gyógy szer pi ac át me ne ti za va -rainak el há rí tá sa, ki kü szö bö lé se vagy a gyógy szer pi acegyen sú lyá nak fenn tar tá sa ér de ké ben el ren del he ti, hogyaz em be ri al kal ma zás ra ke rü lõ for ga lom ba ho za tal ra en ge -dé lye zett gyógy sze rek és a kü lön le ges táp lál ko zá si igénytki elé gí tõ táp sze rek ese té ben a gyár tó és a for gal ma zó kö -zöt ti, az e be kez dés sze rin ti ren de let ki hir de té se kor ha tá lyos


szerzõdé sek ben sze rep lõ árat – ide ért ve a Pol gá ri Tör vény -könyv rõl szóló 1959. évi IV. tör vény 226. § (1) be kez dé sesze rint jog sza bály ban meg ha tá ro zott árat – a ren de let ki -hir de té sé tõl szá mí tott leg fel jebb két évig nem le het emel -ni, il let ve a gyár tók és a for gal ma zók en nél ma ga sabb árona ren de let ki hir de té sé tõl szá mí tott leg fel jebb két évig nemte het nek egy más felé szer zõ dé si aján la tot.

(2) Ab ban az eset ben, ha az (1) be kez dés sze rin ti in téz -ke dés el ren de lé sé re ke rült sor, éven te leg alább egy szer fe -lül vizs gá la tot kell vé gez ni an nak meg ál la pí tá sa cél já ból,hogy a gyógy szer pi ac egyen sú lyá nak fenn tar tá sa ér de ké -ben az in téz ke dés vál to zat lan fenn tar tá sa in do kolt-e. A fe -lül vizs gá lat kez de té tõl szá mí tott 90 na pon be lül a ha tás -kör rel ren del ke zõ ha tó ság be je len ti az ár eme lé se ket és ár -csök ken té se ket, amennyi ben vál toz ta tá sok ra ke rül sor.

(3) Az (1) be kez dés sze rin ti ár nál ma ga sabb ár ak kor al -kal maz ha tó, ha eh hez az egész ség biz to sí tá si fel ügye le tiha tó ság ké re lem alap ján hoz zá já rul. A hoz zá já ru lás ak korad ha tó meg, ha

a) az adott gyógy szer az adott be teg ség ki zá ró la gos,elsõ vo nal be li (el sõd le ge sen vá lasz tan dó) ke ze lé sé re szol -gá ló ké szít mény, és

b) a gyár tó vagy a for gal ma zó bi zo nyít ja, hogy az adottgyógy szer elõ ál lí tá sá nak költ sé ge az (1) be kez dés al kal -ma zá sa ese tén ér vé nyes leg ma ga sabb ár nál ma ga sabb.

(4) A (2) be kez dés sze rin ti ké re lem rõl ki lenc ven na ponbe lül kell ha tá ro za tot hoz ni. Rend kí vü li eset ben ez a ha tár -idõ egy íz ben to váb bi hat van nap pal meg hosszab bít ha tó,amely rõl a ké rel me zõt ér te sí te ni kell. Az egész ség biz to sí -tá si fel ügye le ti ha tó ság a (3) be kez dés sze rin ti hoz zá já ru -lás ról ha la dék ta la nul köz le ményt tesz köz zé.

(5) Az (1) be kez dés sze rin ti in téz ke dés ér vé nyes sé gealatt ke res ke del mi kap cso la tok ban a Kor mány ál tal meg -ha tá ro zott, vagy el fo ga dott leg ma ga sabb ár nál ma ga sabbárat ér vé nye sen nem le het ki köt ni.

(6) Ha a szer zõ dés ben az ár ban kü lön nem ál la pod takmeg, a ter mék árá ra az in téz ke dés ben meg ha tá ro zott ár azirány adó. Ez az ár irány adó ak kor is, ha a vál lal ko zá sok ajog sza bály meg sér té sé vel más ár ban ál la pod tak meg.

(7) Az (1) be kez dés sze rin ti ár nak a szer zõ dés megkö -tése és tel je sí té se kö zött be kö vet ke zett meg szû né se ese téna szer zõ dést – ha tör vény el té rõ en nem ren del ke zik – a ki -kötött áron kell tel je sí te ni.

VI. Fejezet

A MINÕSÉGI ÉS HATÉKONY GYÓGYSZER-ÉS GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ-RENDELÉS

SZABÁLYAI

44. § (1) A gyógy szer- és gyó gyá sza ti se géd esz köz-ren -de lés so rán – ide ért ve a fek võ be teg gyógy in té ze tek ben al -kal ma zott gyógy sze res és gyó gyá sza ti se géd esz köz-ke ze -

lést is – az or vos a szak mai sza bá lyok és a gyógy ke ze lés revo nat ko zó jog sza bá lyok figye lembevétele mel lett – a fo -gya té kos sze mé lyek szá má ra is hoz zá fér he tõ és ér tel mez -he tõ mó don – tá jé koz tat ja a be te get a gyógy sze res ke ze lésés gyó gyá sza ti se géd esz köz zel való el lá tás al ter na tí vá i ról,az azo nos ha tó anyag tar tal mú és gyógy szer for má jú ké szít -mé nyek és azo nos funk ci o ná lis cso port ba tar to zó gyó gyá -sza ti se géd esz kö zök be te get ter he lõ vár ha tó költ sé gei kö -zöt ti kü lönb sé gek rõl és a kü lön jog sza bály sze rin ti he lyet -te sít he tõ ség le he tõ sé ge i rõl.

(2) A gyógy sze rész – ha a vé nyen az or vos nem zár ta kia he lyet te sít he tõ sé get – a kü lön jog sza bály ban elõ írt szak -mai he lyet te sít he tõ ség figye lembe véte lével kö te les agyógy szert ki vál tó sze mélyt tá jé koz tat ni ar ról, hogy agyógy szer más olyan gyógy szer rel he lyet te sít he tõ, amely nekté rí té si díja ked ve zõbb.

(3) A gyógy sze rész a be teg egyet ér té se ese tén kö te les aren delt gyógy szert a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott – el -sõ sor ban a be teg szá má ra leg ol csóbb – ké szít ménnyel he -lyet te sí te ni.

(4) Az or vo si do ku men tá ci ó ban a be teg – az Ebtv.-benfog lalt nyi lat ko za tá nak a kü lön jog sza bály ban fog lal takszerin ti alá írá sá val egy ide jû leg – iga zol ja az (1) be kez dés benfog lal tak meg tör tén tét.

45. § (1) A tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal gyógy -szert és gyó gyá sza ti se géd esz közt ren de lõ szol gál ta tók,or vo sok e te vé keny sé gü ket olyan mi nõ sí tett szá mí tó gé pesprog ram al kal ma zá sá val vég zik, amely – kü lön jog sza -bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint, a (2) be kez dés re is fi gye -lem mel – az E. Alap, il let ve a be teg szá má ra leg ala cso -nyabb anya gi ter het je len tõ gyógy szer re és se géd esz köz reaján la tot tesz.

(2) Az or vos az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott gyógy -szer tõl vagy gyó gyá sza ti se géd esz köz tõl el té rõ gyógy ke -ze lést a be teg vagy a be teg ség sa já tos sá ga i ra, il let ve az el -lá tás hely szí né re te kin tet tel a 44. § (1) be kez dés ben meg -ha tá ro zott tá jé koz ta tás meg adá sát köve tõen ren del het.Az el té rést a be teg do ku men tá ci ó ban an nak rész le tes in do -ko lá sá val együtt rög zí te ni kell.

(3) A já ró be teg-el lá tás ke re té ben, va la mint a kór há zi zá -ró je len tés ben a gyógy szer te rá pi ás ja vas la tot ha tó anyagmeg je lö lé sé vel – szük ség ese tén to váb bá a ha tás erõs ség ésa gyógy szer for ma meg je lö lé sé vel – kell meg ad ni.

46. § (1) Az egész ség ügyi szol gál ta tó kat mi nõ sé gi ésha té kony gyógy szer ren de lé si gya kor lat alap ján a kü lönjog sza bály ban fog lal tak sze rint szá mí tott mu ta tók alap jánér té kel he ti az egész ség biz to sí tá si szerv. Amennyi ben azér té ke lés sze rint a szol gál ta tó rend sze re sen el tér a mi nõ sé -gi és ha té kony gyógy szer ren de lés kü lön jog sza bály banfog lalt sza bá lya i tól, az egész ség biz to sí tá si szerv a kü lönjog sza bály sze rin ti fi nan szí ro zá si vissza té rí té si kö te le zett -sé get ír hat elõ.


(2) A mi nõ sé gi és ha té kony gyógy szer ren de lés értéke -lése az ATC-kó do kon be lül ren delt gyógy sze rek kü lönjog sza bály ban meg ha tá ro zott, tár sa da lom biz to sí tá si tá mo -ga tá si, il let ve té rí té si díj mu ta tó já nak figye lembe véte léveltör té nik.

(3) Az ér té ke lés és vissza té rí tés rész le tes sza bá lya itkülö n jog sza bály tar tal maz za.

47. § (1) Az egész ség biz to sí tá si szerv a vény ada tok fel -dol go zá sa so rán, va la mint el len õr zõ há ló za tá nak or vo sa i -val el len õr zi a gyógy szer- és gyó gyá sza ti se géd esz köz-ren -de lés re vo nat ko zó szak mai sza bá lyok ér vé nye sü lé sét.

(2) Amennyi ben az el len õr zés so rán meg ál la pí tást nyer,hogy az or vos jo go su lat la nul, il let ve jog sza bály sér tõ enrend el gyógy szert, il let ve gyó gyá sza ti se géd esz közt, azegész ség biz to sí tá si szerv so ron kí vül ér te sí ti a ta pasz talthi á nyos sá gok ról az or vost és az egész ség ügyi szol gál ta tót, va la mint az Ebtv. 37. §-a sze rint jár el.

II. RÉSZ

A GYÓGYSZERFORGALMAZÁS ÁLTALÁNOSSZABÁLYAI

I. Fejezet

A GYÓGYSZERTÁRAK LÉTESÍTÉSEÉS MÛKÖDTETÉSE

48. § (1) Gyógy szer tár csak ér vé nyes mû kö dé si en ge -dély alap ján mû köd tet he tõ. Új gyógy szer tár lé te sí té sé rõlés mû kö dé sé nek en ge dé lye zé sé rõl (a továb biak ban együtt: mû köd te tés) egy ha tó sá gi el já rás ban az egész ség ügyi államigazgatási szerv a gyógy szer tár mû köd te té sé re irá -nyu ló ké re lem be nyúj tá sá tól szá mí tott hat van na pon be lüldönt. Az új gyógy szer tár lé te sí té sé rõl és mû kö dé sé nek en -ge dé lye zé sé rõl szóló ha tá ro zat egy pél dá nyát a ha tó ság alé te sí tés he lye sze rint ille té kes te le pü lé si önkormány -zatnak is meg kül di.

(2) Az írás ban vagy elekt ro ni kus úton be nyúj tott ké re -lem nek tar tal maz nia kell:

a) az új gyógy szer tár tí pu sát,b) az új gyógy szer tár mû köd te té si he lyé nek pon tos

címét,c) az új gyógy szer tár meg nyi tá sá nak ter ve zett idõ pont ját,d) köz for gal mú gyógy szer tár ese tén, a ve ze tést el lá tó

sze mé lyi jog gal ren del ke zõ gyógy sze rész meg ne ve zé sét,e) fi ók gyógy szer tár ese tén a ké rel me zõ nyi lat ko za tát

ar ról, hogy a fi ók gyógy szer tá rat egész év ben vagy meg ha -tá ro zott idõ szak ban (idény ben) kí ván ja mû köd tet ni,

f) a gyógy szer tár mû köd te tõ jé nek nyi lat ko za tát ar ról,hogy a tör vény ben meg ha tá ro zott fel té te lek fenn ál lá saese tén õ, il let ve az in gat lan tu laj do no sa hoz zá já rul a ha tó -sá gi ve ze tõ ki ren de lé sé hez.

(3) A gyógy szer tár mû köd te té sét en ge dé lye zõ határo -zatot egész ség ügyi ér dek bõl az egész ség ügyi államigazga -tási szerv fel leb be zés re te kin tet nél kül azon nal vég re hajt -ha tó vá nyil vá nít hat ja.

A közforgalmú gyógyszertár létesítése

49. § (1) Azon a te le pü lé sen, ahol köz for gal mú gyógy -szer tár nem mû kö dik az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá siszerv – az e tör vény ben, va la mint a kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott fel té te lek tel je sí té se ese tén – az új köz for -gal mú gyógy szer tár mû köd te té sét en ge dé lye zi.

(2) Azon a te le pü lé sen, ahol már mû kö dik köz for gal múgyógy szer tár, új köz for gal mú gyógy szer tár lé te sí té sét azegész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv ak kor en ge dé lye zi, ha

a) az új gyógy szer tár ral együtt szá mí tott va la mennyiköz for gal mú gyógy szer tár ra át la go san leg alább öt ezer la -kos jut és a meg lé võ köz for gal mú gyógy szer tá rak be já ra taés az új köz for gal mú gyógy szer tár be já ra ta kö zött száz ezer lé lek szá mot meg ha la dó vá ro sok ban 250 mé ter, egyéb te le -pü lé se ken leg alább 300 mé ter tá vol ság van, vagy

b) a ké re lem ben meg je lölt 5000 fõ nél né pe sebb te le pü -lé sen a ter ve zett lé te sí tés 1 km-es kör ze té ben, egyéb te le -pü lé sen, il let ve la kott te rü le ten kí vül a meg je lölt hely szín5 km-es kör ze té ben nin csen má sik mû kö dõ köz for gal múgyógy szer tár, vagy

c) a ké re lem ügye le ti fel ada tok el lá tá sá ra ki je löltegész ség ügyi szol gál ta tó szék he lyén, te lep he lyén vagyan nak 250 mé te res kör ze té ben mû köd te ten dõ új köz for -gal mú gyógy szer tár lé te sí té sé re irá nyul fel té ve, hogy ameg je lölt egész ség ügyi szol gál ta tó szék he lyén, il let ve te -lep he lyén, va la mint an nak 250 mé te res kör ze té ben nemmû kö dik köz for gal mú gyógy szer tár és a mû köd te tõ vál lal -ja, hogy az új gyógy szer tár ügye le ti és szol gá la ti ide je – amû köd te tés so rán – az egész ség ügyi szol gál ta tó ügye le tiés szol gá la ti ide jé hez iga zo dik.

A meg lé võ és az új on nan lé te sí tett köz for gal mú gyógy -szer tá rak kö zöt ti leg ki sebb tá vol sá gon, a köz úton tör té nõmeg kö ze lí tés hez szük sé ges leg rö vi debb utat kell ér te ni.

(3) A (2) be kez dés a)–c) pont já ban meg ha tá ro zott fel té -te lek fenn ál lá sá tól füg get le nül en ge dé lyez he tõ az újgyógy szer tár lé te sí té se a (2) be kez dés sze rin ti te le pü lé sen,ha a ké rel me zõ vál lal ja, hogy az új köz for gal mú gyógy -szer tár a mû kö dé sé nek meg kez dé sé tõl szá mí tott leg alább3 évig

a) napi 24 órá ban nyit va tart, vagyb) leg alább hetiba) 60 órá ban nyit va tart, vagybb) 40 órá ban tart nyit va és fo lya ma tos ké szen lé tet biz -

to sít,c) és a ba) és a bb) eset ben a kü lön jog sza bály ban meg -

ha tá ro zot tak sze rin ti fek võ be te gek ré szé re – a be te gek ké -ré sé re – a gyógy szert a mû kö dés hely szí né tõl szá mí tottleg alább 2 km-es kör zet ben kü lön díj fel szá mí tá sa nél kül


ki szál lít ja vagy gyógy sze rek in ter ne ten tör té nõ rendelé -séhez szük sé ges hon la pot mû köd tet, mely nek ke re té ben agyógy sze rek ház hoz szál lít ását biz to sít ja.

(4) A gyógy szer tár nak he lyet adó épü le ten be lül csakegy köz for gal mú gyógy szer tár lé te sí té se en ge dé lyez he tõ.

A fiókgyógyszertár létesítése

50. § (1) Azon a te le pü lé sen, ahol köz for gal mú gyógy -szer tár nem mû kö dik, ké re lem re fi ók gyógy szer tár mû köd -te té se en ge dé lyez he tõ. A fi ók gyógy szer tár mû kö dé semeg ha tá ro zott idõ szak ra (idény re) is en ge dé lyez he tõ. Er -rõl a mû köd te tést en ge dé lye zõ ha tá ro zat ban ren del kez nikell.

(2) Fi ók gyógy szer tár mû köd te té sé re – a köz le ke dé si vi -szo nyok figye lembe véte lével – el sõ sor ban a leg kö ze lebbesõ köz for gal mú gyógy szer tá rat mû köd te tõ kap hat en ge -délyt. A köz for gal mú gyógy szer tá rat mû köd te tõ nek há -rom nál több fi ók gyógy szer tár mû köd te té se nem en ge dé -lyez he tõ.

(3) A fi ók gyógy szer tár an nak a köz for gal mú gyógy -szer tár nak a te lep he lye, amely re néz ve lé te sí té sét en ge dé -lyez ték.

Intézeti gyógyszertár

51. § (1) In té ze ti gyógy szer tár mû köd te té se a fek võ be -teg gyógy in té zet, il let ve a fek võ be teg gyógy in té zet inté -zeti gyógy szer el lá tá si fel ada ta it el lá tó mû köd te tõ ké rel mé -re en ge dé lyez he tõ. Az in té ze ti gyógy szer tár fek võ be teggyógy in té zet ben tör té nõ fel hasz ná lás ra és köz vet len la -kos sá gi gyógy szer el lá tás cél já ból szol gál tat hat ki gyógy -szert.

(2) Az in té ze ti gyógy szer tár mû köd te tõ je kö te les biz to -sí ta ni az in té ze ti és a köz vet len la kos sá gi gyógy szer el lá tá si fel ada tok el kü lö ní té sét szol gá ló fel té te le ket. Az in té ze tigyógy szer tár mû kö dé sé nek rész le tes szak mai sza bá lya it,sze mé lyi és tár gyi fel té te le it, nyil ván tar tá si kötelezettsé -geit az in té ze ti és köz vet len la kos sá gi gyógy szer el lá tá sifel ada tok el kü lö ní té sé vel kap cso la tos fel ada tok rész le tessza bá lya it kü lön jog sza bály ál la pít ja meg.

A kézigyógyszertár mûködtetése

52. § (1) Olyan te le pü lé sen, ahol köz for gal mú vagy fiókgyógyszertár nem mû kö dik, há zi or vos ké rel mé re ké zi -gyógy szer tár mû köd te té se en ge dé lyez he tõ. Az en ge dély aké rel me zõ sze mé lyé hez kö tött.

(2) Ké zi gyógy szer tár mû köd te té se arra a föld raj zi te rü -let re en ge dé lyez he tõ, ahol a há zi or vos a te vé keny sé gétfoly tat ja, fel té ve, hogy a te le pü lé sen köz for gal mú gyógy -

szer tár vagy fi ók gyógy szer tár – az év egy meg ha tá ro zottnap tá ri idõ sza ká ban – nem mû kö dik.

(3) Ha a ké zi gyógy szer tár mû köd te té sé re adott en ge -dély ben meg je lölt te le pü lé sen köz for gal mú gyógy szer tárvagy fi ók gyógy szer tár mû köd te té sét en ge dé lye zik, ezekmeg nyi tá sa nap já val a ké zi gyógy szer tár mû köd te tés re vo -nat ko zó en ge dély mó do sí tá sá ról, il let ve vissza vo ná sá rólin téz ked ni kell.

(4) A ké zi gyógy szer tár ban tart ha tó gyógy sze re ket csakköz for gal mú gyógy szer tár ból le het be sze rez ni.

(5) A há zi or vos a ké zi gyógy szer tár ból csak a nyil ván -tar tá sá ban sze rep lõ be teg ré szé re és csak az ál ta la ren deltgyógy szert szol gál tat hat ja ki a sür gõs szük ség ese tét ki -véve.

(6) A kü lön jog sza bály sze rin ti – ár hoz nyúj tott támo -gatással tör té nõ gyógy szer ren de lés re jo go sí tó – szerzõ -désben az egész ség biz to sí tá si szerv a szak ma i lag meg ala -pozott, ha té kony és gaz da sá gos gyógy szer ren de lés szak maiszabá lya i ra fi gye lem mel meg ha tá roz hat ja a há zi or vos kézi -gyógy szer tá rá ból ki szol gál tat ha tó köz fi nan szí ro zott gyógy -szerek kö rét.

A gyógyszertár mûködésének engedélyezése

53. § (1) A gyógy szer tár mû köd te té se ak kor kezd he tõmeg, ha

a) a mû köd te tõ gyógy szer tár mû kö dé sé vel össze füg -gés ben oko zott kár meg té rí té sé re fe le lõs ség biz to sí tás salren del ke zik és

b) a gyógy szer tár be ren de zé se, fel sze re lé se és kész le tea kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel té te lek nek meg -felel.

(2) Az (1) be kez dés a) pont ja sze rin ti biz to sí tá si szer zõ -dést a te vé keny ség meg kez dé se elõtt az egész ség ügyi ál -lam igaz ga tá si szerv nek be kell mu tat ni és a gyógy szer tármeg nyi tá sát be kell je len te ni.

54. § (1) A gyógy szer tá rak mû köd te té sét az egész ség -ügyi ál lam igaz ga tá si szerv el len õr zi. A mû kö dé si en ge -délyt – a tu do más ra ju tást kö ve tõ 5 na pon be lül – vissza -von ja, ha az el len õr zé se so rán meg ál la pít ja, hogy a gyógy -szer tár mû köd te tõ je a mû kö dés szak mai sza bá lya it, il let ve

a) a gyógy sze rek kész let ben tar tá sá ra,b) a szol gá la ti rend re,c) a gyógy szer ki adá sá ra – ide ért ve a gyógy szer árá ra –,

va la mintd) a gyógy szer tár be ren de zé sé re, fel sze re lé se és a for -

gal maz ha tó ter mé kek revo nat ko zó elõ írásokat is mé tel ten és sú lyo san meg sér ti.

(2) A mû kö dé si en ge délyt az (1) be kez dés ben fog lal ta -kon túl a mû kö dé si en ge dély vissza vo ná sá ra okot adó kö -rül mé nyek rõl való tu do más szer zés tõl szá mí tott 15 na ponbe lül ha tá ro zat tal vissza kell von ni ak kor is, ha


a) köz for gal mú gyógy szer tár a mû kö dé sét a mû kö dé sien ge dély jog erõ re emel ke dé sé tõl szá mí tott egy éven be lülnem kez di meg, vagy a 49. § (3) be kez dé se sze rin ti fel té te -lek nek – amennyi ben ezt vál lal ta – nem tesz ele get;

b) a ké zi gyógy szer tárba) mû kö dé si en ge dé lyé ben meg je lölt te le pü lé sen köz -

for gal mú vagy fi ók gyógy szer tár kez di meg mû kö dé sét,bb) tar tá sá ra jo go sult sze mély már nem fe le l meg az en -

ge dély meg adá sá hoz szük sé ges fel té te lek nek;c) a gyógy szer tár ha tó sá gi el len õr zé sé re jo go sult szer -

vek el len õr zé se ik so rán olyan hi á nyos sá got ál la pí tot takmeg, amely miatt a gyógy szer tár mû kö dé sét két éven be lülis mé tel ten fel kell füg gesz te ni;

d) az in té ze ti gyógy szer tár mû kö dé si en ge dé lyét visszakell von ni, ha a fek võ be teg gyógy in té zet meg szû nik.

(3) A mû kö dé si en ge délyt a (2) be kez désa) a) pont já ban fog lalt eset ben a ha tár idõ el tel té vel,b) b) pont já ban fog lalt eset ben a vál to zás be kö vet ke zé -

sé nek nap já val,c) c) pont já ban fog lalt eset ben a tu do más szer zés nap -

jávalkell vissza von ni.

Gyógyszerellátási garanciák

55. § (1) Gyógy szert a be te gek, fo gyasz tók, or vo sok,va la mint ál lat or vo sok ré szé re – ha jog sza bály más kéntnem ren del ke zik – gyógy szer tá rak szol gál tat hat nak ki.

(2) A gyógy szer tár a be teg for ga lom szá má ra nyit va állóhe lyi sé gé ben, il let ve – amennyi ben ilyen nel ren del ke zik –hon lap ján kö te les tá jé koz ta tó rend szert mû köd tet ni vagymár mû kö dõ elekt ro ni kus tá jé koz ta tó rend szer hez a díj -men tes hoz zá fé rést biz to sí ta ni. A tá jé koz ta tó nak al kal -mas nak kell len ni az egy más sal he lyet te sít he tõ gyógy sze -rek, il let ve gyó gyá sza ti se géd esz kö zök ese té ben a gyógy -szer tár ban for gal ma zott azo nos funk ci o ná lis cso port batar to zó ter mé kek ára i nak össze ha son lí tá sá ra, va la mint,hogy a vá sár ló, fo gyasz tó – a vény nél kü li gyógy sze rekese té ben – a gyógy szer al kal ma zá sá val kap cso la tos in for -má ci ók hoz a vá sár lás ról szóló dön té sét meg elõ zõ en ishoz zá jut has son. Fo gya té kos sze mé lyek, il let ve se gít ség reszo ru lók szá má ra az al kal ma zás hoz szük sé ges informá -ciók meg szer zé sé hez a gyógy szer ki szol gál ta tó ja segít -séget nyújt.

(3) A gyógy szer tár a köz fi nan szí ro zás ban ré sze sü lõgyógy sze rek ki szol gál ta tá sa so rán leg fel jebb az egész ség -biz to sí tá si szerv ál tal a tá mo ga tás alap já ul el fo ga dott ár ésa támo ga tá si összeg kü lön bö ze te ként meg ha tá ro zott té rí tésidíj össze gét szá mít hat ja fel a gyógy szer ki adá sa so rán.

(4) A gyógy szer tá rak kö te le sek kész let ben tar ta ni a gyógy -sze rek nek kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott kö rét ésmennyi sé gét. Köz fi nan szí ro zás ban ré sze sü lõ gyógy sze rekfor gal ma zá sá ra szer zõ dést kö tött gyógy szer tár el lá tá si kö te -le zett sé gé nek tar tal má ra – a gyógy sze rek vá lasz té kára,

a kész le ten nem lévõ gyógy sze rek ké sõb bi ki adá sá ra, ki -adá si árá ra, a tá mo ga tá sok el szá mo lá sá nak sza bá lya i ra –az egész ség biz to sí tá si szerv a szer zõ dé sé ben to váb bi rész -le tes fel té te le ket ál la pít hat meg.

(5) Gyógy szer 14 év alat ti sze mély nek nem szol gál tat -ha tó ki. A gyógy szer ki szol gál ta tó ja – sa ját el já rá si jo go -sult sá gá nak ké rés re tör té nõ iga zo lá sát köve tõen – élet ko -rá nak hi telt ér dem lõ iga zo lá sá ra hív hat ja fel a gyógy szertki vál ta ni, vá sá rol ni kí vá nó sze mélyt. Az élet kor meg fe le lõ iga zo lá sá nak hi á nyá ban a gyógy szer ki szol gál ta tá sát megkell ta gad ni.

(6) A gyógy szer tár szá má ra – az in té ze ti gyógy szer tárkivé te lé vel – köz fi nan szí ro zott gyógy szer el le nértéknél kül nem ad ha tó, nem szál lít ha tó és nem ajánl ha tó fel.

(7) A gyógy szer tá rak mû kö dé sé nek sze mé lyi és tár gyifel té te le it, ide ér ve a he lyi sé ge i nek, be ren de zé sé nek, fel -sze re lé sé nek kö rét, szük sé ges mér té két, va la mint az in for -ma ti kai és nyil ván tar tá si rend sze ré re vo nat ko zó kö ve tel -mé nye ket jog sza bály ál la pít ja meg. A köz for gal mú gyógy -szer tár egyes ma giszt rá lis gyógy szer ké szí té si fel ada ta i nakel lá tá sá ra má sik köz for gal mú gyógy szer tár ral meg ál la po -dást köt het. A meg ál la po dást az egész ség ügyi ál lam igaz -ga tá si szerv nek be kell mu tat ni.

Személyes gyógyszertár mûködtetési jog

56. § (1) Köz for gal mú gyógy szer tá rat mû köd tet ni – afek võ be teg gyógy in té zet ál tal mû köd te tett köz for gal múgyógy szer tár ki vé te lé vel – csak az egész ség ügyi ál lam -igaz ga tá si szerv ál tal en ge dé lye zett sze mé lyi jo gos gyógy -sze rész szak mai ve ze té se mel lett le het. A sze mé lyi jogenge délyezését a jog sza bá lyi fel té te le ket tel je sí tõ gyógy -szerész kez de mé nyez he ti.

(2) Sze mé lyi jog an nak a gyógy sze rész nek en ge dé lyez -he tõ, aki a gyógy sze ré szi dip lo ma meg szer zé sét köve tõen,az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség (a továb biak ban: EGT) tag -ál la má nak, il let ve az Eu ró pai Kö zös ség gel vagy azEGT-vel meg kö tött nem zet kö zi szer zõ dés alap ján az EGTtag ál la má val azo nos jog ál lást él ve zõ ál lam nak (a továb -biak ban együtt: EGT-tag ál lam) a te rü le tén mû kö dõ köz -for gal mú, fi ók- vagy in té ze ti gyógy szer tár ban – a (3) és(4) be kez dé sek ben fog lalt ki vé te lek kel – leg alább öt évesszak mai gya kor la tot szer zett (a továb biak ban: szak maigyakor lat). A sze mé lyi jog en ge dé lye zé sé re irá nyu ló el já rásso rán az EGT-tag ál lam te rü le tén kí vü li ál lam ban szer zettszak mai gya kor lat is figye lembe ve he tõ.

(3) Két éves szak mai gya kor lat szük sé ges an nak agyógy sze rész nek, aki

a) a gyógy sze ré szet tel össze füg gõ

aa) tu do má nyos, ok ta tá si,

ab) köz igaz ga tá si;

b) gyógy szer gyár tá si, gyógy szer-ke res ke del mi;


c) az Eu ró pai Unió tag ál la mán, il let ve az Eu ró pai Gaz da -sá gi Tér ség rõl szóló meg ál la po dás ban ré szes más ál la monkí vü li or szág gyógy szer tá rá ban gyógy sze ré szite vé keny sé get leg alább há rom évig foly ta tott, és e te vé -keny ség meg szû né sé tõl há rom év még nem telt el [aza)–c) pont ban fog lal tak a továb biak ban együtt: szak irá nyúgya kor lat].

(4) Egy év szak mai gya kor lat szük sé ges an nak a gyógy -sze rész nek, aki

a) tíz évet meg ha la dó szak mai gya kor lat tal rendel -kezik,

b) a (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott szak irá nyú gya -kor lat tal ren del ke zik,és an nak fel ha gyá sa óta há rom év még nem telt el.

(5) A (3) és (4) be kez dés sze rin ti há rom évet a te vé keny -ség fel ha gyá sa és a ké re lem be nyúj tá sá nak idõ pont ja kö zöttkell vizs gál ni.

57. § (1) Nem en ge dé lyez he tõ sze mé lyi jog an nak agyógy sze rész nek,

a) aki tõl a sze mé lyi jo got vissza von ták, a vissza vo nás -ról ren del ke zõ ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sé tõl szá mí tott5 évig,

b) akit szán dé kos bûn cse lek mény miatt jog erõ sen sza -bad ság vesz tés re el ítél tek, vagy a gyógy sze rész fog lal ko -zás tól el til tot tak, mind ad dig, amíg nem men te sül a bün -tetett elõ élet hez fû zõ dõ hát rá nyok alól.

(2) A sze mé lyi jog ról az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá siszerv hez tett írás be li be je len tés sel le het le mon da ni. A sze -mé lyi jog alap ján mû köd te tett köz for gal mú gyógy szer tármû kö dé se a le mon dás be je len té sé tõl szá mí tott hat hó na -pon be lül nem szün tet he tõ meg, ki vé ve, ha a te le pü lé senmá sik köz for gal mú gyógy szer tár kez di meg a mû kö dé sét.

58. § A sze mé lyi jog gya kor lá sá ra vo nat ko zó en ge délytvissza kell von ni, ha

a) a sze mé lyi jog jo go sult ja a sze mé lyi jog en ge dé lye -zé se irán ti el já rás so rán az ügy ér de mi el bí rá lá sa szem -pont já ból rossz hi sze mû volt,

b) a sze mé lyi jog jo go sult ja köz for gal mú gyógyszer -tárat ve zet és

ba) e te vé keny sé ge gya kor lá sa so rán a köz for gal múgyógy szer tár ba há rom éven be lül leg alább két al ka lom mal a sze mé lyi jog jo go sult já nak fel ró ha tó ok ból az egész ség -ügyi ál lam igaz ga tá si szerv ha tó sá gi ve ze tõt ren delt ki,vagy

bb) az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv is mé telt fi -gyel mez te té se el le né re a köz for gal mú gyógy szer tá rat nemsze mé lye sen ve ze ti,

c) a sze mé lyi jog jo go sult ját bûn cse lek mény miatt jog -erõ sen sza bad ság vesz tés re ítél ték, vagy a gyógy sze részfog lal ko zás tól el til tot ták.

59. § (1) A sze mé lyi jog meg szû nik, haa) a sze mé lyi jog jo go sult jaaa) ar ról le mon dott,ab) meg halt;

b) a sze mé lyi jo got vissza vo nó ha tá ro zat jog erõ reemel ke dett.

(2) A sze mé lyi jog vissza vo ná sá ról az egész ség ügyi ál -lam igaz ga tá si szerv dönt.

60. § Az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv a sze mé lyijog gal ren del ke zõ gyógy sze ré szek rõl nyil ván tar tást ve zet.A nyil ván tar tás tar tal maz za a sze mé lyi jog jo go sult já nak

a) ne vét,b) szü le té si he lyét és ide jét,c) gyógy sze ré szi mû kö dé si nyil ván tar tá si szá mát,d) a sze mé lyi jo got en ge dé lye zõ ha tá ro zat szá mát.

A gyógyszertárak vezetése

61. § (1) Gyógy szer tá rat – a ké zi gyógy szer tár ki vé te lé -vel – csak gyógy szer tár ve ze té sé re jo go sult gyógy sze részve zet het.

(2) Gyógy szer tár ve ze té sé re az a gyógy sze rész jo go sult, aki

a) ma gyar egye te men gyógy sze rész dip lo mát szer zett,vagy kül föl di egye te men szer zett gyógy sze ré szi dip lo má -ját ho no sí tot ták vagy egyen ér té kû vé nyil vá ní tot ták, il let ve el is mer ték,

b) a gyógy sze ré szek mû kö dé si nyil ván tar tá sá ban sze -re pel.

(3) A kül föl di ál lam pol gár gyógy sze rész nek a (2) be -kez dés ben fel so rolt fel té te le ken túl kü lön jog sza bály banmeg ha tá ro zot tak sze rint iga zol nia kell a ma gyar nyelv benvaló jár tas sá gát is.

(4) Nem le het gyógy szer tár ve ze tõ jea) aki cse lek võ ké pes sé get kor lá to zó vagy ki zá ró gond -

nok ság alatt áll,b) akit a bí ró ság jog erõs íté le té vel a gyógy sze ré szi fog -

lal ko zás tól el til tott, az el til tás tar ta ma alatt.

62. § (1) A köz for gal mú gyógy szer tá rat – ha e tör vénymás ként nem ren del ke zik – sze mé lyi jog gal ren del ke zõgyógy sze rész ve ze ti. A sze mé lyi jog jo go sult ja a köz for -gal mú gyógy szer tár ve ze té sét – sze mé lyi jog gal ren del ke -zõ más gyógy sze rész, fe le lõs ve ze tõ és a ha tó sá gi ve ze tõki vé te lé vel – más sze mély nek nem ad hat ja át.

(2) A gyógy szer tár ve ze tõ je – az ál ta la ve ze tett köz for -gal mú gyógy szer tár hoz tar to zó fi ók gyógy szer tár és a 86. §(2) be kez dés sze rin ti fi ók gyógy szer tár ból át ala kult köz -for gal mú gyógy szer tár ki vé te lé vel – csak egy gyógy szer -tá rat ve zet het, más gyógy szer tár ban mun ka vi szonyt vagyköz al kal ma zot ti jog vi szonyt nem lé te sít het.

(3) A gyógy szer tár ve ze tõ je fe le lõs a gyógy szer tár ban– ide ért ve a köz for gal mú gyógy szer tár hoz tar to zó fi ók -gyógy szer tá ra kat is – fo lyó szak mai mun ka fel ügye le té ért.Szak mai fel ügye le ti jog kö ré ben el jár va a sze mély zet


tekin te té ben szak mai el len õr zé si és uta sí tás adá si jog galren del ke zik.

63. § (1) Amennyi ben a sze mé lyi jog jo go sult ja agyógy szer tár sze mé lyes ve ze té si kö te le zett sé gé nek meg -ha tá ro zott ide ig ele get ten ni nem tud, a gyógy szer tár ve ze -té sé rõl fe le lõs ve ze tõ al kal ma zá sá val is gon dos kod hat.

(2) Fe le lõs ve ze tõ az a gyógy sze rész le het, aki meg fe lela 61. § (2) be kez dé sé ben fog lalt fel té te lek nek.

(3) Ha a fe le lõs ve ze tõ al kal ma zá sá ra hat van na pot megnem ha la dó idõ tar tam ra van szük ség, a fe le lõs ve ze tõ al -kal ma zá sát az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv nek bekell je len te ni.

(4) Ha a fe le lõs ve ze tõ al kal ma zá sá ra elõ re lát ha tó laghat van na pot meg ha la dó idõ tar tam ra van szük ség, a fe le -lõs ve ze tõ al kal ma zá sá hoz az egész ség ügyi ál lam igaz ga -tá si szerv en ge dé lye szük sé ges.

(5) A fe le lõs ve ze tõ al kal ma zá sá ra adott en ge délytvissza kell von ni, ha

a) a sze mé lyi jog meg szû nik, a sze mé lyi jog meg szû né -sé nek nap ján,

b) a fe le lõs ve ze tõ szá má ra a sze mé lyi jo got en ge dé lye -zik, a sze mé lyi jo got en ge dé lye zõ ha tá ro zat jog erõ re emel -ke dé sé nek nap ján,

c) a fe le lõs ve ze tõ neki fel ró ha tó ok ból a gyógy szer tármû köd te té sét nem biz to sít ja, vagy a gyógy szer tár ba ha tó -sá gi ve ze tõ ki ren de lé se szük sé ges.

(6) A gyógy sze ré szi ok le vél lel nem ren del ke zõ sze mély gyógy szer ké szí té sé nél csak gyógy sze rész fel ügye le te ésirá nyí tá sa mel lett se géd kez het. Cso mag kül dés, il let ve ház -hoz szál lít ás út ján ki szol gált gyógy szer ese tén a gyógy -szer tár ve ze tõ je fe le lõs a ki szol gá lás szak sze rû sé gé ért éspon tos sá gá ért. Ki zá ró lag or vo si ren del vény re ki ad ha tógyógy szert csak gyógy sze rész vagy gyógy szer tá ri szak -asszisz tens szol gál tat hat ki. A gyógy sze rek ki adá sá ra vo -nat ko zó jo go sult sá got, va la mint a gyógy szer tár szakte -vékenységének el lá tá sá ban részt vevõ gyógy sze ré szi ok -levél lel nem ren del ke zõ dol go zók ké pe sí té si fel té teleitkülö n jog sza bály ál la pít ja meg.

A gyógyszertárak állami felügyelete

64. § (1) A gyógy szer tá rak fel ügye le te ál la mi fel adat.A gyógy szer tá rak szak mai fel ügye le tét az egész ség ügyiál lam igaz ga tá si szerv gya ko rol ja. A gyógy szer tár ál tal for -gal ma zott, gyógy szer nek nem mi nõ sü lõ egyéb ter mé kekte kin te té ben a kü lön jog sza bály sze rin ti, ha tó sá gi el len õr -zés sel kap cso la tos fel ada to kat a fo gyasz tó vé del mi ha tó ság lát ja el.

(2) Az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv a szak maifel ügye let ke re té ben meg tett – kü lön jog sza bály ban fog lalt –in téz ke dé sek rõl az egész ség biz to sí tá si szer vet és az egész -ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó sá got tá jé koz tat ja.

65. § Az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv a köz for -gal mú gyógy szer tár ve ze té sé re ha tó sá gi ve ze tõt ren del hetki, ha a te le pü lés gyógy szer el lá tá sát ki zá ró lag egy köz for -gal mú gyógy szer tár biz to sít ja és

a) a sze mé lyi jog meg szûnt, vagyb) a sze mé lyi jog ról való le mon dás írás be li be je len té se

után a be je len tés tõl szá mí tott 6 hó na pon be lül sze mélyijog gal ren del ke zõ gyógy sze részt a mû köd te tõ nem je -len tett be, vagy

c) a sze mé lyi jog jo go sult ja vagy a fe le lõs ve ze tõ le -mon dás nél kül, neki fel ró ha tó ok ból a köz for gal mú gyógy -szer tár ve ze té sét meg szün tet te, vagy

d) a sze mé lyi jog jo go sult ja a mû kö dés szak mai sza bá -lya it, kü lö nö sen gyógy sze rek kész let ben tar tá sá ra, a szol -gá la ti rend re vo nat ko zó ren del ke zé se ket sú lyo san meg -sérti.

66. § (1) Ha tó sá gi ve ze tõ nek gyógy szer tár ve ze té sé rejo go sult köz for gal mú gyógy szer tá rat nem ve ze tõ gyógy -sze rész ren del he tõ ki.

(2) A ki ren delt ha tó sá gi ve ze tõ kö te les a köz for gal múgyógy szer tár fenn tar tá sá hoz és mû kö dé sé hez szük sé gesin téz ke dé se ket meg ten ni.

(3) A ha tó sá gi ve ze tõ ja va dal ma zá sát an nak a gyógy -szer tár nak a költ sé gé re kell biz to sí ta ni, aho vá ki ren del ték.

(4) A ha tó sá gi ve ze tõ meg bí za tá sát a ki ren de lést el ren -de lõ ha tá ro zat ban meg ha tá ro zott idõ tar tam le tel te elõttvissza kell von ni, ha a ha tó sá gi ve ze tõ a (2) be kez dés bensza bá lyo zott kö te le zett sé ge it fi gyel mez te tés el le né re is -mé tel ten meg szeg te.

II. Fejezet

GYÓGYSZERTÁRON KÍVÜL TÖRTÉNÕGYÓGYSZERFORGALMAZÁS

67. § (1) Gyógy szer tá ri mû kö dé si en ge déllyel nem ren -del ke zõ vál lal ko zás gyógy szer-kis ke res ke del mi te vé keny -sé get a ke res ke del mi te vé keny ség foly ta tá sá ra vo nat ko zókü lön jog sza bá lyok ban és az e tör vény ben, va la mint aze tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján ki adott kü lön jogsza -bályokban meg ha tá ro zott fel té te lek együt tes tel je sí té seese tén foly tat hat.

(2) A gyógy szer tá ron kí vü li gyógy szer-kis ke res ke del mi te vé keny ség ke re té ben az a gyógy szer for gal maz ha tó,amely

a) gyógy szer tár ban or vo si ren del vény nél kül is kiad -ható, és

b) al kal ma zá sát meg elõ zõ en az ön di ag nó zis egyér -telmûen fel ál lít ha tó, té ve dés va ló szí nût len vagy nem jársú lyos egész ség ügyi kö vet kez mé nyek kel, és

c) ve szé lyes sé ge (mel lék ha tás, köl csön ha tás) még je -len tõ sebb mér té kû túl ada go lás ese tén sem nagy.


A tevékenység engedélyezésének feltételei

68. § (1) A kü lön jog sza bály alap ján mû kö dé si en ge -déllyel ren del ke zõ üz let gyógy szert ak kor for gal maz hat,ha az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv erre en ge délytadott. Az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv a gyógy szerkis ke res ke del mi for gal ma zá sá ra jo go sí tó en ge dély má so -la tát az üz let mû kö dé si en ge dé lyét ki adó ha tó ság nak ismeg kül di. Az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv a gyógy -szerforgalmazásra jo go sí tó en ge délyt meg ad ja, ha az üz letmeg fe lel az e tör vény ben, il let ve a kü lön jog sza bály banfog lalt kö ve tel mé nyek nek.

(2) Az (1) be kez dés sze rin ti üz let gyógy szert ak kor for -gal maz hat, ha

a) biz to sít ja a gyógy sze rek biz ton sá gos és a töb bi áru -cso port tól el kü lö ní tett – az egyes gyógy sze rek for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé ben meg ha tá ro zott – szak sze rû tá ro lá sát és el tar tá sát, va la mint

b) az üz let nyit va tar tá si ide je alatt fo lya ma to san ren del -ke zés re álló, a fo gyasz tók ré szé re a gyógy sze rek biz ton sá -gos al kal ma zá sá hoz szük sé ges tá jé koz ta tást nyúj tó mi nõ -sí tett in for má ci ós rend szert mû köd tet vagy már mû kö dõelekt ro ni kus in for má ci ós rend szer hez díj men tes hozzá -férést biz to sít,

c) az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv nek be je len tiazt a sze mélyt, aki az adott üz let ben fe le lõs a gyógy sze rek kelkap cso la tos jog sza bá lyi elõ írások ér vé nye sí té sé ért.

(3) A gyógy szer-kis ke res ke del mi for gal ma zá si en ge -déllyel ren del ke zõ üz let gyógy sze re ket csak gyógyszer -nagykereskedelmi te vé keny ség foly ta tá sá ra jo go sult tólsze rez het be, és csak fo gyasz tó nak ad hat ja to vább.

69. § (1) Az üz let ben a gyógy szer a fo gyasz tók szá má raköz vet le nül hoz zá fér he tõ he lyen nem he lyez he tõ el, ki zá -ró lag zár ha tó szek rény ben tá rol ha tó.

(2) A gyógy sze rek, il let ve a gyógy sze rek egy meg ha tá -ro zott cso port já nak az egy vá sár lás so rán ki ad ha tó gyógy -sze rek mennyi sé gét kü lön jog sza bály kor lá toz hat ja.

(3) Gyógy szer csak 14. élet évét be töl tött sze mély szá -má ra ér té ke sít he tõ.

(4) A (3) be kez dés ben fog lalt kor lá to zás ér vé nye sí té seér de ké ben a gyógy szer-kis ke res ke del mi te vé keny sé getfoly ta tó fel adat kör ében el já ró sze mély két ség ese tén – sa -ját el já rá si jo go sult sá gá nak ké rés re tör té nõ iga zo lá sátköve tõen – élet ko rá nak hi telt ér dem lõ iga zo lá sá ra hív hat ja fel a gyógy szert vá sá rol ni kí vá nó sze mélyt. Az élet kormeg fe le lõ iga zo lá sá nak hi á nyá ban a gyógy szer ki szol gál -ta tá sát meg kell ta gad ni.

Tájékoztatási kötelezettség

70. § (1) A gyógy szer-kis ke res ke del mi te vé keny sé getfoly ta tó üz let a 68. § (2) be kez dés b) pont já ban fog lal ta kon

túl kö te les a fo gyasz tók szá má ra nyit va álló he lyi sé gé benaz ál ta la for gal ma zott va la mennyi gyógy szer – for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé ben meg ha tá ro zott – be te gek nek szólótá jé koz ta tó ját nyom ta tott for má ban is köz vet le nül hoz zá -fér he tõ vé ten ni oly mó don, hogy a vá sár ló, fo gyasz tó agyógy szer al kal ma zá sá val kap cso la tos in for má ci ók hoz avá sár lás ról szóló dön té sét meg elõ zõ en is hoz zá jut has son.

(2) Az üz let – a mû kö dé sét meg ha tá ro zó üz let sza bály -zat ban – kö te les ki je löl ni azt a fel adat kör ében el já ró sze -mélyt, aki a 66. § (2) be kez dé se, va la mint az (1) be kez déssze rin ti tá jé koz ta tás fo gya té kos sze mé lyek, il let ve se gít -ség re szo ru lók szá má ra is hoz zá fér he tõ és ér tel mez he tõmeg szer zé sé hez meg fe le lõ se gít sé get nyújt.

71. § (1) A gyógy sze rek rek lá mo zá sá ra, va la mint agyógy sze rek re vo nat ko zó köz vet len fo gyasz tói en ged mé -nyek re vo nat ko zó ren del ke zé se ket a gyógy szer tá ron kí vültör té nõ gyógy szer for gal ma zás so rán is al kal maz ni kell.

(2) A gyógy szer tá ron kí vül is for gal maz ha tó gyógy sze -rek kö rét és ki vá lasz tá suk to váb bi szak mai sza bá lya it, va -la mint a for gal ma zás rész le tes fel té te le it kü lön jog sza bályál la pít ja meg.

(3) Az e tör vény 73. §-a (2)–(3) be kez dé sé nek, va la mint a 76. § (2)–(4) be kez dé sé nek ren del ke zé se it a gyógy szer -tá ron kí vül tör té nõ gyógy szer-kis ke res ke del mi te vé keny ségfoly ta tá sa so rán is al kal maz ni kell.

A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásellenõrzése

72. § (1) A gyógy szer tá ron kí vül tör té nõ gyógy szer-kis -ke res ke de lem e tör vény ben, il let ve az e tör vény fel ha tal -ma zá sa alap ján ki adott jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zottfel té te le i nek ha tó sá gi el len õr zé se az egész ség ügyi ál lam -igaz ga tá si szerv fel ada ta.

(2) Az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv az el len õr zés so rán meg ál la pí tott tény ál lás alap ján a hi á nyos sá gok, sza -bály sze gé sek jel le gét és sú lyát mér le gel ve meg te szi aszük sé ges in téz ke dé se ket és el len õr zi azok vég re haj tá sát.

(3) Amennyi ben az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerva ha tó sá gi el len õr zés so rán meg ál la pít ja, hogy a gyógy -szer-kis ke res ke del mi te vé keny sé get foly ta tó az e tör vény -ben, il let ve az e tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján ki adott kü -lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott fel té te lek nek nem tesz ele get, il let ve kö te le zett sé gét meg sze gi, ha tá ro zat tal

a) el ren del he ti a jog sér tõ ál la pot meg szün te té sét;

b) meg tilt hat ja a jog sér tõ ma ga tar tás to váb bi folyta -tását;

c) kez de mé nyez he ti az em be ri éle tet, egész sé get, tes tiépséget ve szé lyez te tõ gyógy szer vagy an nak gyár tá si té te lefor ga lom ból tör té nõ ki vo ná sát;


d) ha tár idõ vel fel hív hat ja az el le nõr zöt tet a hi á nyos sá -gok meg szün te té sé re, il let ve a hi á nyos sá gok meg szün te té -sé ig a gyógy sze rek to váb bi for gal ma zá sát meg tilt hat ja;

e) is mé telt jog sér tés ese tén az üz let gyógy szer for gal -ma zás ra jo go sí tó en ge dé lyé nek vissza vo ná sát kez de mé -nyez he ti.

(4) Amennyi ben a jog sér tõ ma ga tar tást üz let lánc hoztar to zó gyógy szer-kis ke res ke del mi te vé keny sé get foly ta tó kö vet te el, a (3) be kez dés c)–e) pont ja i ban meg ha tá ro zottdön tés az üz let lánc hoz tar to zó va la mennyi üz let re is ki ter -jeszt he tõ.

(5) Az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv ha tá ro za tá -val bír sá got szab hat ki az zal szem ben, aki a jog sér tést el -kö vet te. A bír ság több szö rös jog sér tés ese tén hal mo zot tanis ki szab ha tó.

(6) A bír ság össze gét az eset összes kö rül mé nye i re – így kü lö nö sen a fo gyasz tók ér de kei sé rel mé nek kö ré re, sú lyá -ra, a jog sér tõ ál la pot idõ tar ta má ra és a jog sér tõ ma ga tar tásis mé telt ta nú sí tá sá ra – te kin tet tel kell meg ha tá roz ni az zal,hogy a bír ság leg ala cso nyabb össze ge száz ezer fo rint, leg -ma ga sabb össze ge a jog sér tést el kö ve tõ vál lal ko zás nál azelõ zõ nap tá ri év ben a jog sér tés tár gyát ké pe zõ ter mé ket te -kint ve el ért net tó ha zai ár be vé tel 1%-a, ami 2007-ben leg -fel jebb tíz mil lió fo rint le het. A jog erõ sen ki sza bott és benem fi ze tett bír sá got adók mód já ra kell be haj ta ni.

Vegyes rendelkezések

73. § (1) Gyógy szer tá rat mû köd te tõ gaz da sá gi tár sa sága gyógy szer tár szak mai ve ze té sét, irá nyí tá sát, va la mint agyógy szer tár ban szak el lá tá si fel ada to kat el lá tó sze mé lye -ket gyógy szer el lá tás sal kap cso la tos szak mai kér dé sek ben,így kü lö nö sen a gyógy sze rek ki adá sa, el tar tá sa, a gyógy -sze rek kel kap cso la tos be teg tá jé koz ta tá si te vé keny ség te -kin te té ben nem uta sít hat ja.

(2) Gyógy szer tá rat mû köd te tõ nem köt het olyan szer zõ -dést, nem fo gad hat el olyan elõnyt, amely be te gek, fo -gyasz tók ha té kony és biz ton sá gos gyógy szer el lá tá sát sér tivagy ve szé lyez te ti. Gyógy szer tár ban szak mai fel ada tot el -lá tó sze mé lyek nem vál lal hat nak olyan szer zõ dé ses kö te -le zett sé get és nem fo gad hat nak el olyan elõnyt, amely kor -lá toz hat ja vagy aka dá lyoz hat ja szak mai füg get len sé gü ket, kü lönös te kin tet tel a be te gek kel szem ben fenn ál ló pár tat lanés tárgy sze rû ta nács adá si kö te le zett sé gük tel je sí té sé re.

(3) Nem mi nõ sül til tott elõny nek – az 55. § (6) be kez dé -sé ben meg ha tá ro zot tak ki vé te lé vel – a ke res ke de lem benszo ká sos ár- és más ál ta lá nos szer zõ dé si fel té te le ken ala -pu ló en ged mé nyek szer zõ dé se ken ala pu ló al kal ma zá sa, il -let ve a köz fi nan szí ro zás ban ré sze sü lõ gyógy sze rek te kin -te té ben az egész ség biz to sí tá si szerv ál tal al kal ma zott szer -zõ dé ses kö te le zett sé gek tel je sí té se.

(4) Az (1)–(3) be kez dés ben fog lalt ren del ke zé sek el len -õr zé se az egész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság ha tás kö -ré be tar to zik.

74. § (1) Köz for gal mú gyógy szer tá rat gaz da sá gi tár sa -ság ak kor mû köd tet het, ha a mû köd te tett gyógy szer társzak mai ve ze té sét el lá tó sze mé lyi jo gos gyógy sze rész agyógy szer tá rat mû köd te tõ vál lal ko zás ban tu laj do no si ré -sze se dés sel ren del ke zik.

(2) A tár sa sá gi szer zõ dést a meg ala ku lás kor az egész -ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv nek be kell mu tat ni, és a mó -do sí tá so kat – a vál to zást kö ve tõ har minc na pon be lül – bekell je len te ni.

(3) Amennyi ben köz fi nan szí ro zás ban ré sze sü lõ gyógy -szer ki szol gál ta tá sá ra szer zõ dött gyógy szer tá rat mû köd te -tõ tár sa ság ban a szám vi tel rõl szóló 2000. évi C. tör vény3. § (2) be kez dés 4. pont ja sze rin ti ér te lem ben – köz vet lenés köz ve tett mó don – mér ték adó be fo lyást gya kor lógyógy szer gyár tá si, gyógy szer-nagy ke res ke del mi en ge -déllyel ren del ke zõ gaz dál ko dó szer ve zet, il let ve gyógy -sze rek kü lön jog sza bály sze rin ti tá mo ga tás sal tör té nõgyógy szer ren de lé sé re jo go sult or vos van, a be fo lyás gya -kor lója kö te les ezt a tényt az egész ség biz to sí tá si fel ügye le tiha tó ság nak be je len te ni.

(4) Az egész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság el len õr zi, hogy a köz fi nan szí ro zás ban ré sze sü lõ gyógy szer tá mo ga -tás sal tör té nõ for gal ma zá sá ra szer zõ dött gyógy szer tár, va -la mint a gyógy szer gyár tó, -for gal ma zó, il let ve a tá mo ga -tás sal tör té nõ gyógy szer ren de lés re jo go sult or vos kö zöttlé te zik-e olyan nem kí vá na tos ma ga tar tás-össze han go lás,amely a be te gek, fo gyasz tók ha té kony és biz ton sá gosgyógy szer el lá tá sát sér ti vagy ve szé lyez te ti. Amennyi ben a nem kí vá na tos ma ga tar tás-össze han go lás meg va ló sul, azegész ség biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság kez de mé nye zi azegész ség biz to sí tá si szerv nél a tá mo ga tás sal tör té nõ for gal -ma zá si jo got biz to sí tó szer zõ dés fel mon dá sát.

75. § (1) A gyógy szer tá rat mû köd te tõ vál lal ko zá sokössze fo nó dá sa ese tén a tisz tes ség te len pi a ci ma ga tar tás ésa ver seny kor lá to zás ti lal má ról szóló 1996. évi LVII. tör -vény (a továb biak ban: Tptv.) VI. fe je ze té ben fog lalt ren -del ke zé se ket az e §-ban fog lalt el té ré sek kel kell alkal -mazni.

(2) Gyógy szer tá rat mû köd te tõ vál lal ko zá sok össze -fonódásához ak kor kell a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal en ge -dé lye, ha

a) az érin tett vál lal ko zás cso por tok, va la mint az érin tettvál lal ko zás cso por tok tag jai és más gyógy szer for gal ma -zás ban érin tett vál lal ko zá sok ál tal kö zö sen irá nyí tott vál -lal ko zá sok gyógy szer-kis ke res ke del mi for gal ma zás bólszárma zó elõ zõ üz le ti év ben el ért net tó ár be vé te le együt te sen az egy mil li árd fo rin tot meg ha lad ja, és


b) az érin tett vál lal ko zás cso por tok kö zött van leg alábbegy olyan gyógy szer for gal ma zás ban ér de kelt vál lal ko zás -cso port, mely nek a gyógy szer-kis ke res ke del mi for gal ma -zás ból szár ma zó elõ zõ évi net tó ár be vé te le a vál lal ko zás -cso port tag jai és más vál lal ko zá sok ál tal kö zö sen irá nyí tott vál lal ko zá sok e te vé keny ség bõl szár ma zó net tó ár be vé -telé vel együtt száz mil lió fo rint fe lett van, és

c) a ter ve zett össze fo nó dás ered mé nye kép pen az irá -nyí tás alá ke rü lõ to váb bi gyógy szer tár te lep he lyé nek

ca) köz ség ben el he lyez ke dõ gyógy szer tár ese tén25 km-es,

cb) vá ros ban el he lyez ke dõ gyógy szer tár ese tén5 km-es, vagy

cc) fõ vá ros ban el he lyez ke dõ gyógy szer tár ese tén2 km-es

su ga rú kör rel meg ha tá ro zott föld raj zi kör ze té ben lévõgyógy szer tá rak 10%-át meg ha la dó szá mú gyógy szer tárke rül ne az adott vál lal ko zás vagy vál lal ko zás cso port köz -vet len vagy köz ve tett irá nyí tá sa alá.

(3) Nem va ló sít ha tó meg olyan össze fo nó dás, amely nek ered mé nye kép pen a (2) be kez dés c) pont ja sze rin ti aránymeg ha lad ná a 25%-át.

(4) Az (1)–(3) be kez dés sze rin ti ren del ke zés nem érin tia tör vény ha tály ba lé pé se elõtt irá nyí tá si jog gal ren del ke -zõ nek a ko ráb ban szer zett irá nyí tá si jo gai gya kor lá sát.

(5) Az (1)–(2) be kez dés ben fog lalt ren del ke zé sek al kal -ma zá sa so rán a hasz nált fo gal mak ér tel me zé se te kin te té -ben a Tptv. 23–26. §-ában hasz nált fo gal ma kat kell irány -adó nak te kin te ni.

(6) A (2) be kez dés alap ján in dí tott ver seny fel ügye le tiel já rá sok ese tén, amennyi ben az össze fo nó dás ban érin tettvál la la tok for gal ma nem éri el a Tptv. 24. §-ában meg ha tá -ro zott kü szöb ér té ket, az el já rá si díja a Tptv. 62. §-ábanmeg ha tá ro zott ér ték 20%-a.

76. § (1) A köz for gal mú gyógy szer tá rat sze mé lyi jogalap ján mû köd te tõ gyógy sze rész – ide nem ért ve azt azese tet, ami kor a sze mé lyi jog jo go sult ja gaz da sá gi tár sa ság tag ja – a tár sa da lom biz to sí tá si és a pénz ügyi jog sza bá lyokalkal ma zá sa so rán az egyé ni vál lal ko zó val esik egy te -kin tet alá.

(2) A for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult ja a köz fi -nan szí ro zás ban nem ré sze sü lõ gyógy sze rei ese té ben meg -ha tá roz hat ja a gyógy szer kis ke res ke del mi for gal ma zá saso rán ér vé nye sít he tõ leg ma ga sabb el adá si árát. A for ga -lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult ja az er rõl szóló nyi lat ko -za ta, il let ve meg ál la po dá sa egy pél dá nyát a fogyasztó -védelmi ha tó ság nak is meg kül di.

(3) A (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ár nál ma ga sabbáron köz fi nan szí ro zás ban nem ré sze sü lõ gyógy szer nemér té ke sít he tõ.

(4) A (2)–(3) be kez dés ben meg ha tá ro zott rendelke -zések el len õr zé se a fo gyasz tó vé del mi ha tó ság ha tás kö ré be tar to zik.

77. § (1) Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy

a) a mi nõ sé gi és ha té kony gyógy szer- és gyó gyá sza ti -se géd esz köz-ren de lést ösz tön zõ sza bá lyo kat,

b) a gyógy szer tá rak mû kö dõ ké pes sé gé nek fenn tar tá -sához nyúj tan dó tá mo ga tás meg ál la pí tá sá nak fel té te le it,

c) a gyógy sze rek és a gyó gyá sza ti se géd esz kö zök rek -lá mo zá sá val és is mer te té sé vel kap cso la to san a ha tó sá gokál tal ki sza bott bír ság mér té két, össze gét, il let ve a ki sza bott bír ság pénz ügyi tel je sí té sé nek fel té te le i re vo nat ko zó sza -bá lyo katren de let ben ál la pít sa meg.

(2) Fel ha tal ma zást kap az egész ség ügyért fe le lõs mi -nisz ter, hogy ren de let ben sza bá lyoz za

a) az in té ze ti gyógy szer tár mû kö dé sé nek rész le tesszak mai sza bá lya it, sze mé lyi és tár gyi fel té te le it, nyil ván -tar tá si kö te le zett sé ge it, az in té ze ti és köz vet len la kos sá gigyógy szer el lá tá si fel ada tok el kü lö ní té sé vel össze füg gõrész le tes sza bá lyo kat,

b) a gyógy szer tár ban for gal maz ha tó gyógy sze rek ésegyéb ter mé kek kö rét, to váb bá ki szol gál ta tá suk rész le tessza bá lya it,

c) a gyógy szer tá ron kí vül for gal maz ha tó gyógy sze rekés gyógy szer nek nem mi nõ sü lõ gyógy ha tá sú ké szít -mények ki vá lasz tá sá nak szak mai sza bá lya it, forgalma -zá suk sze mé lyi és tár gyi fel té te le it, va la mint kész le te zé sükrend jét,

d) a gyógy szer tá rak szol gá la ti rend jét,e) a gyógy szer tá rak ban kö te le zõ en kész let ben tar tan dó

gyógy sze rek kö rét,f) a gyógy szer tár mû köd te té sé hez szük sé ges he lyi sé -

gek re, be ren de zé sek re, fel sze re lé sek re, esz kö zök re vo nat -ko zó kö ve tel mé nye ket,

g) a gyógy szer tá rak nyil ván tar tá si, ügy vi te li rend jét,h) a gyógy sze ré szek nyil ván tar tá sá nak sza bá lya it,i) a gyógy szer- és gyó gyá sza ti se géd esz köz-ren de lés -

hez fel hasz nál ha tó szá mí tó gé pes prog ram mi nõ sí té sé neksza bá lya it,

j) a gyógy sze rek és a gyó gyá sza ti se géd esz kö zök rek lá -mo zá sá ra, az is mer te tõ te vé keny ség re és az is mer te tõknyil ván tar tá sá ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyo kat.

(3) Fel ha tal ma zást kap az ál lat egész ség ügyért fe le lõsmi nisz ter, hogy

a) az ál lat egész ség ügyi in téz mény ben mû kö dõ in té ze tigyógy szer tár ban és az ál lat or vos ál tal tar tott ké zi gyógy -szer tár ban for gal ma zott ál lat gyó gyá sza ti ké szít mé nyekkész let ben tar tá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo kat,

b) a ki zá ró lag ál lat gyó gyá sza ti fel hasz ná lá sú, ki sze reltké szít mé nyek for gal ma zá si fel té te le itren de let ben ál la pít sa meg.


Egyéb tör vények módosítása

78. § (1) Az árak meg ál la pí tá sá ról szóló 1990. éviLXXXVII. tör vény (a továb biak ban: Ártv.) mel lék le té nekB) Szol gál ta tá sok cí mé ben az

„507–34, 45-bõl Hu mán célú gyógy-sze rek ke res ke del miár ré se

egész ség ügyi,szo ci á lis és csa lád ügyi mi nisz ter”

szö veg rész he lyé be az„507–34, 45-bõl Hu mán célú, a já ró be -

teg-el lá tás ke re té bentár sa da lom biz to sí tá sitá mo ga tás sal for gal -maz ha tó gyógy sze rekés gyó gyá sza ti se géd -esz kö zök ke res ke del -mi ár ré se

egész ség ügyértfe le lõs mi nisz ter”

szö veg rész lép.

(2) Az Ártv. 19/A. §-ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del -ke zés lép:

„19/A. § A gyógy szer pi ac át me ne ti za va ra i nak elhárí -tása, ki kü szö bö lé se vagy a gyógy szer pi ac egyen sú lyá nakfenntar tá sa ér de ké ben te he tõ in téz ke dé sek rõl kü lön tör vényren del ke zik.”

79. § (1) Az Ebtv. 21/A. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del -ke zés lép:

„21/A. § (1) A 21. § (1) be kez dés aa) és d) pont ja sze rin -ti ha tó ság ál tal – a kü lön jog sza bály sze rint – ki emelt, in di -ká ci ó hoz kö tött tá mo ga tás ban ré sze sí tett gyógy sze rért abiz to sí tott egy sé ge sen do bo zon ként, gyó gyá sza ti se géd -esz kö zért pe dig vé nyen ként a kü lön jog sza bály ban meg -ha tá ro zott össze gû dí jat fi zet.

(2) A 21. § (1) be kez dés ab) pont já ban meg ha tá ro zottma giszt rá lis gyógy sze rek árá hoz nyúj tott tá mo ga tás meg -ál la pí tá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo kat kü lön jog sza bály ál la -pít ja meg.”

(2) Az Ebtv. 31. §-a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé -szül ki, egy ide jû leg a je len le gi (2)–(7) be kez dés számo -zása (3)–(8) be kez dés re vál to zik:

„(2) Az egész ség ügyi szol gál ta tó gyógy szert, gyó gyá -sza ti se géd esz közt, va la mint gyó gyá sza ti el lá tást ár hoznyúj tott tá mo ga tás sal az egész ség biz to sí tá si fel ügye le tiha tó ság ál tal mi nõ sí tett, a mi nõ sé gi és ha té kony gyógy -szer- és gyó gyá sza ti se géd esz köz-ren de lést elõ se gí tõ szá -mí tó gé pes rend szer al kal ma zá sá val ren del het.”

(3) Az Ebtv. 31. §-ának az e tör vénnyel át szá mo zott(3) be kez dé se az aláb bi e) pont tal egé szül ki:

[(3) A fi nan szí ro zá si szer zõ dés mel lék le tét ké pe zi:]

„e) az egész ség ügyi szol gál ta tó gyógy szer, gyó gyá sza tise géd esz köz, va la mint gyó gyá sza ti el lá tás ár hoz nyúj totttá mo ga tás sal tör té nõ ren de lé sé hez al kal ma zott számító -gépes rend szer mi nõ sí té sé rõl szóló jó vá ha gyás.”

(4) Az Ebtv. 32. §-a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé -szül ki, egy ide jû leg a je len le gi (2)–(5) be kez dés számo -zása (3)–(6) be kez dés re vál to zik:

„(2) A nem fi nan szí ro zott egész ség ügyi szol gál ta tó or -vo sa gyógy szert, gyó gyá sza ti se géd esz közt, va la mint gyó -gyá sza ti el lá tást ár hoz nyúj tott tá mo ga tás sal az egész ség -biz to sí tá si fel ügye le ti ha tó ság ál tal elõ ze tesen mi nõ sí tett, a mi nõ sé gi és ha té kony gyógy szer- és gyó gyá sza ti se géd esz -köz-ren de lést elõ se gí tõ szá mí tó gé pes rend szer al kal ma zá -sá val ren del het.”

(5) Az Ebtv. 32. §-ának az e tör vénnyel át szá mo zott(3) be kez dé se a kö vet ke zõ d) pont tal egé szül ki:

[(3) A tá mo ga tás sal tör té nõ ren de lés re jo go sí tó szer zõ -dés ben meg kell ha tá roz ni:]

„d) gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz, va la mint gyó -gyá sza ti el lá tás ár hoz nyúj tott tá mo ga tás sal tör té nõ ren de -lé sé hez al kal ma zott szá mí tó gé pes rend szer mi nõ sí té sé rõl szóló jó vá ha gyást.”

(6) Az Ebtv. 37. §-a a kö vet ke zõ (11) be kez dés sel egé szülki:

„(11) Amennyi ben a gyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd -esz kö zök ren de lé sé re jo go sult or vos a kü lön tör vény ben és an nak fel ha tal ma zá sa alap ján ki adott ren de let ben fog lalt, a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal ren del he tõ gyógy sze -rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök rek lá mo zá sá ra és is mer -te té sé re vo nat ko zó sza bá lyo kat meg sze gi, úgy – az el já róha tó ság kez de mé nye zé sé re – a tá mo ga tás sal tör té nõ ren -de lés re való jo go sult sá got leg fel jebb egy évre fel kell füg -gesz te ni.”

(7) Az Ebtv. 38. §-a a kö vet ke zõ (7) be kez dés sel egé szülki:

„(7) Amennyi ben a gyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd -esz kö zök for gal ma zá sá ra jo go sult sze mély a kü lön tör -vény ben és an nak fel ha tal ma zá sa alap ján ki adott ren de let -ben fog lalt, a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal ren del he -tõ gyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök rek lá mo zá -sá ra és is mer te té sé re vo nat ko zó sza bá lyo kat meg sze gi,úgy – az el já ró ha tó ság kez de mé nye zé sé re – a tá mo ga tás -sal tör té nõ for gal ma zást leg fel jebb egy év idõ tar tam ra felkell füg gesz te ni.”

80. § (1) A Grtv. 9. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„9. § A gyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zökrek lá mo zá sá ra vo nat ko zó kü lö nös sza bá lyo kat kü lön jog -sza bály tar tal maz za.”

(2) A Grtv. 19. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a követ -kezõ ren del ke zés lép:

„(3) A fõ fel ügye lõ ség ve ze tõ je a fel ügye lõ sé get uta sít -hat ja ide ig le nes in téz ke dés el ren de lé sé re.”


(3) A Grtv. 20. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a követ -kezõ ren del ke zés lép:

„(2) A fõ fel ügye lõ ség ve ze tõ je ha tá ro za tá nak fe lül vizs -gá la ta ke re set tel kér he tõ a bí ró ság tól. A ke re set alap ján in -dult bí ró sá gi el já rás so rán a pol gá ri per rend tar tás ról szóló1952. évi III. tör vény XX. fe je ze té ben fog lalt ren del ke zé -se ket kell al kal maz ni. A bí ró ság a fõ fel ügye lõ ség ve ze tõ -jé nek ha tá ro za tát meg vál toz tat hat ja.”

81. § A Gytv. 25. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) Gyógy szert ren del ni – a kü lön jog sza bály ban fog -lalt ki vé tel lel – csak a for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé benjó vá ha gyott al kal ma zá si elõ írásban sze rep lõ – Vény min -ták Gyûj te mé nyé ben sze rep lõ ké szít mény ese tén az ott kö -zölt – ja val lat ban jo go sult min den or vos és fog or vos(a továb biak ban együtt: or vos), aki az or vo si dip lo má hozkö tött te vé keny ség foly ta tá sá ra jo go sult, és a kü lön jog -sza bály ban meg ha tá ro zott gyógy szer ren de lés re jo go sí tóbé lyeg zõ vel ren del ke zik.”

82. § A Gytv. 33. §-a a kö vet ke zõ f) pont tal egé szül ki:„f) a Bi zott ság 2005/28/EK (2005. áp ri lis 8.) irány el ve a

he lyes kli ni kai gya kor lat el ve i nek és rész le tes irány mu ta -tá sa i nak meg ál la pí tá sá ról az em be ri fel hasz ná lás ra szántvizs gá la ti gyógy szer ké szít mé nyek, va la mint az ilyen ter -mé kek gyár tá si vagy be ho za ta li en ge dé lye zé sé nek te kin te -té ben.”

Átmeneti és záró rendelkezések

83. § (1) Ez a tör vény – a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé -tel lel – 2006. de cem ber 29-én lép ha tály ba.

(2) E tör vénya) 4–35. és 43–47. §-ai – a c) pont ban meg ha tá ro zott

ki vé te lé vel – 2007. ja nu ár 1. nap ján,b) 36–42. §-ai 2007. ja nu ár 15. nap ján,c) 25. §-ának (2) be kez dé se, va la mint 34. §-ának

(3) be kez dé se 2007. áp ri lis 1. nap ján lép ha tály ba.

(3) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg

a) a gyógy szer tá rak lé te sí té sé rõl és a mû kö dé sük egyessza bá lya i ról szóló 1994. évi LIV. tör vény (a továb biak ban: Gyltv.), va la mint az azt mó do sí tó 1994. évi LIX. tör vény;

b) a tár sa da lom biz to sí tás ról szóló 1975. évi II. tör vény, va la mint a gyógy szer tá rak lé te sí té sé rõl és mû kö dé sükegyes sza bá lya i ról szóló 1994. évi LIV. tör vény, to váb bá a Mun ka Tör vénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. tör vénymó do sí tá sá ról szóló 1995. évi CXVIII. tör vény 26. §(1)–(3) be kez dé se;

c) az egész ség ügyet, il le tõ leg a gyógy szer el lá tást érin tõegyes tör vények mó do sí tá sá ról szóló 1999. évi LIII. tör vény32–40. §-a, 48. §-a (1) be kez dés c) pont ja;

d) az egész ség ügyet, a gyógy szer el lá tást, a szo ci á lis el lá -tást érin tõ egyes tör vények jog har mo ni zá ci ós célú, va la minta kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló 1997. éviLXXXIII. tör vény, to váb bá a tár sa da lom biz to sí tá si já ru -lék fi ze tés sel és az egész ség ügyi hoz zá já ru lás sal kap cso la -tos tör vények mó do sí tá sá ról szóló 2001. évi LXX. tör vény 7–12. §-a, va la mint a 42. §-a (5) be kez dé sé nek b) pont ja és(6)–(7) be kez dé se;

e) a gyógy sze ré sze tet érin tõ egyes tör vények mó do sí tá -sá ról szóló 2002. évi XIV. tör vény 1. §-a, va la mint3. §-ának (1) be kez dés a)–b) pont ja és (2)–(3) be kez dé se;

f) az em be ri al kal ma zás ra ke rü lõ gyógy sze rek rõl ésegyéb, a gyógy szer pi a cot sza bá lyo zó tör vények mó do sí tá -sá ról szóló 2005. évi XCV. tör vény 31. §-aa ha tá lyát vesz ti.

(4) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Gytv.3. §-ának (8) be kez dé sé ben a „köt het” szö veg rész he lyé bea „köt” szö veg rész, 4. §-ának (11) be kez dé sé ben a „hat -van” szö veg rész he lyé be a „har minc” szö veg rész, a „har -minc” szö veg rész he lyé be a „hat van” szö veg rész lép.

(5) 2007. ja nu ár 1-jén ha tá lyát vesz tia) a Gytv. 1. §-ának 27. és 28. pont ja, 2. §-ának (1) be -

kez dé sé ben az „is mer te té sé re” szö veg rész, 16. §-ának(5) be kez dé se, 22–23. §-a,

b) a Grtv. 2. §-ának j)–l), w) pont ja, 10. §-a, 15. §-ának(2) be kez dé se, 18. §-ának (5) be kez dé se, 25. §-ánaka) pont ja, 20. §-ának (1) be kez dé sé ben az „Az OGYI dön -té se el len fel leb be zés nek he lye nincs.” szö veg rész,

c) az Ebtv. 83. §-a (2) be kez dé sé nek p) pont ja.

(6) 2007. ja nu ár 1-jén az Ebtv.a) 31. §-ának az e tör vény 79. §-ának (2) be kez dé sé vel

át szá mo zottaa) (6) be kez dé sé ben „a (4) be kez dés ben” szö veg rész

he lyé be „az (5) be kez dés ben” szö veg rész,ab) (8) be kez dé sé ben a „(6) be kez dés ben” szö veg rész

he lyé be a „(7) be kez dés ben” szö veg rész,b) 33. §-a (1) be kez dé sé nek c) pont já ban és 33/A. §-a

(1) be kez dé sé nek b) pont já ban a „32. § (2) be kez dé sé nekc) pont já ban” szö veg rész he lyé be a „32. § (3) be kez dé -sének c) pont já ban” szö veg rész,

c) 37. §-ának (6) és (7) be kez dé sé ben a „32. § (3) be -kez dé se” szö veg rész he lyé be a „32. § (4) be kez dé se” szö -veg részlép.

(7) E tör vény 49. §-ának (1)–(3) be kez dé se he lyé be2010. ja nu ár 1. nap ján a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy -ide jû leg a je len le gi (4) be kez dés szá mo zá sa (2) be kez dés re vál to zik:

„(1) Köz for gal mú gyógy szer tár mû köd te té sét az e tör -vény ben, va la mint a kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro -zott fel té te lek tel je sí té se ese tén az egész ség ügyi ál lam -igaz ga tá si szerv en ge dé lye zi.”

84. § (1) A 36. § (1)–(4) be kez dé sé nek al kal ma zá sa so rána 2007. év ben tárgy éven a 2007. ja nu ár 15-étõl 2007. de -


cem ber 31-éig ter je dõ idõ sza kot kell ér te ni. A 36. § (4) be -kez dé sé ben meg ha tá ro zott fi ze té si kö te le zett sé get a 2007.év ben leg fel jebb a 2007. ja nu ár 15-étõl 2007. de cem ber31-éig ter je dõ idõ szak ra ve tí tett idõ ará nyos rész után kelltel je sí te ni.

(2) A 37. § (1)–(2) be kez dé sé nek al kal ma zá sa so rán a2007. év ben ja nu ár tárgy hó na pon a 2007. ja nu ár 15-étõl2007. ja nu ár 31-éig ter je dõ idõ sza kot kell ér te ni.

(3) A 37. § (3) be kez dé sé nek al kal ma zá sa so rán a 2007.év ben ja nu ár tárgy hó na pon a 2007. ja nu ár 15-étõl 2007.ja nu ár 31-éig ter je dõ idõ sza kot kell ér te ni az zal, hogy ezen idõ szak te kin te té ben elõ leg fi ze té sé re ak kor kö te le zett aköz for gal mú gyógy szer tár mû köd te té sé re jo go sult, ha aköz fi nan szí ro zott gyógy sze rek for gal ma zá sá ból szár ma zóár rés tö me ge a 39. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zottösszeg egy hu szon ne gyed ré szét meg ha lad ja, és az elõ legfi ze té se so rán a 39. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott sáv -ha tá rok egy hu szon ne gyed ré szé nek meg fe le lõ össze ge ketkell al kal maz ni.

(4) A 42. § (6) be kez dé sé nek al kal ma zá sa so rán a 2007.év ben ja nu ár tárgy hó na pon a 2007. ja nu ár 15-étõl 2007.ja nu ár 31-éig ter je dõ idõ sza kot kell ér te ni az zal, hogy ezen idõ szak te kin te té ben elõ leg fi ze té sé re ak kor kö te le zett afor ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult ja, ha a tá mo ga tottgyógy sze rek után ki fi ze tett tárgy ha vi tá mo ga tás – a kü lön -ke re tes gyógy sze rek re és a kü lö nös mél tány lást ér dem lõkö rül mé nyek ese tén gyógy szer tá mo ga tás ra for dít ha tóössze get nem tar tal ma zó – össze ge meg ha lad ja a 287 mil -li árd fo rint egy hu szon ne gyed ré szét.

85. § (1) E tör vény ha tály ba lé pé sé tõl szá mí tott 30 na pon be lül az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv nyil ván tar tásthoz lét re

a) a gyógy szer tá rak ról, tí pu son kén ti bon tás ban,b) a sze mé lyi jog gal ren del ke zõ gyógy sze ré szek rõl, va -

la mintc) elõ ké szí ti a gyógy szer-kis ke res ke del mi tevékeny -

séget foly ta tó üz le tek nyil ván tar tá si rend sze rét.

(2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ha tár idõn be lülaz egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv elõ ké szí ti a ha tó ságive ze tõk nyil ván tar tá si rend sze rét.

(3) A (2) be kez dés ben em lí tett nyil ván tar tás tar tal maz za a nyil ván tar tott sze mély

a) ne vét, szü le té si ide jét,b) bel föl di la kó-, il let ve tar tóz ko dá si he lyét,és az ezek ben be kö vet ke zett vál to zá sok ra vo nat ko zó

ada to kat.

86. § (1) E tör vény ha tály ba lé pé se kor már mû kö dõ fi ók -gyógy szer tá rak az e tör vény ha tály ba lé pé sét kö ve tõ12. hó nap elsõ nap já tól e tör vény és e tör vény fel ha tal ma -zá sa alap ján ki adott jog sza bá lyok elõ írásai alap ján mû -köd het nek.

(2) A tör vény ha tály ba lé pé se kor már mû kö dõ fi ók -gyógy szer tár mû köd te tõ je kér he ti a gyógy szer tár köz for -

gal mú gyógy szer tár rá tör té nõ át mi nõ sí té sét. Ez eset ben amû köd te tõ nek a köz for gal mú gyógy szer tár he lyi sé ge i re és be ren de zé se i re vo nat ko zó kö te le zett sé ge ket leg ké sõbb az(1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ha tár idõ ig kell tel je sí te nie.

(3) E tör vény ha tály ba lé pé se kor már mû kö dõ in té ze tigyógy szer tá rak az e tör vény ha tály ba lé pé sét kö ve tõ12. hó nap elsõ nap já tól e tör vény és e tör vény fel ha tal ma -zá sa alap ján ki adott jog sza bá lyok elõ írásai alap ján mû -köd het nek.

(4) A (2)–(3) be kez dé sek ben sza bá lyo zott eset ben agyógy szer tár ve ze té sé re, a gyógy szer tá rak ra, a gyógy sze -rellá tás ra vo nat ko zó sza bá lyo kat ér te lem sze rû en al kal maz nikell.

(5) Az e tör vény ha tály ba lé pé se kor hoz zá tar to zói sze -mé lyi jog gal ren del ke zõ sze mé lyek köz for gal mú gyógy -szer tá rat – az e tör vény ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ na ponha tá lyos Gyltv. hoz zá tar to zói sze mé lyi jog alap ján tör té nõköz for gal mú gyógy szer tár mû köd te tés re vo nat ko zó sza bá -lya i nak meg fele lõen – leg fel jebb a hoz zá tar to zói sze mé lyijog gal ren del ke zõk nyil ván tar tá sá ban fel tün te tett jo go sult -sá gi idõ tar ta mig mû köd tet het nek.

(6) Az e tör vény hatályba lépésekor már mû kö dõ gyógy -szer tá rak ese té ben az e tör vény 55. §-ának (2) és (6) be kez -dé sé ben fog lalt fel té te le ket leg ké sõbb 2007. jú li us 1-jé igkell tel je sí te ni.

(7) A Ma gyar Gyógy sze rész Ka ma ra az e tör vény ha -tály ba lé pé sét kö ve tõ 15 na pon be lül a sze mé lyes gyógy -szer tár mû köd te té si jog ra vo nat ko zó ügyek irat anya gát,va la mint a Gyltv. 45. § (1) be kez dé sé nek ba) és bb) pont ja, to váb bá a 45. § (2) be kez dés b), c) pont ja sze rin ti nyil ván -tar táso kat kö te les az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv nekát ad ni.

87. § (1) Az e tör vény 22–35. §-ában fog lalt ren del ke zé -se ket az e tör vény ha tály ba lé pé sét köve tõen in dult el já rá -sok ban kell al kal maz ni.

(2) A 33. § (4) be kez dé sé nek b) pont ja sze rin ti köz le -ményt elsõ al ka lom mal 2007. ja nu ár 1-jén kell köz zé ten ni.

(3) E tör vény 12. §-ának (3) be kez dé sé ben fog laltgyógy szer- és gyó gyá sza ti se géd esz köz-is mer te tés re jo go -sí tó en ge délyt a gyógy szer for ga lom ba ho za ta li en ge dé -lyé nek jo go sult ja, il let ve a gyó gyá sza ti se géd esz köz gyár -tó ja, vagy meg ha tal ma zott kép vi se lõ je 2007. jú li us 1. nap -já ig kö te les meg kér ni. 2007. jú li us 1. nap ját köve tõen ezen en ge dély hi á nyá ban is mer te tõi te vé keny ség nem foly tat -ha tó.

(4) E tör vény 14. §-a (6) be kez dé sé nek b) pont já banfog lalt je le té si kö te le zett sé get elsõ íz ben a 2007. év te kin -te té ben 2008. feb ru ár 15-ig kell tel je sí te ni.

(5) Fel ha tal ma zást kap az egész ség ügyért fe le lõs mi -nisz ter, hogy ren de let ben ha tá roz za meg azt az idõ pon tot,ame lyet köve tõen tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal csak


a 45. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott szá mí tó gé pesprog ram se gít sé gé vel ki ál lí tott vény re szol gál tat ha tó ki gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz és gyó gyászati ellátás.

(6) A tör vény ha tály ba lé pé se kor már for ga lom ban lévõgyógy szer nek nem mi nõ sü lõ gyógy ha tá sú ké szít mé nyekrek lá mo zá sa so rán – 2011. áp ri lis 1-jé ig – a tör vény17–18. §-ait al kal maz ni kell. Gyógy szer nek nem mi nõ sü lõ gyógy ha tá sú ké szít mény mû kö dé si en ge déllyel ren del -kezõ, gyógy sze rek for gal ma zá sá ra jo go sult üz let ben isfor gal maz ha tó a kü lön jog sza bály ban fog lal tak nak meg -fele lõen.

88. § (1) Ez a tör vény – a vég re haj tá sá ra ki adott jog sza -bá lyok kal együtt – a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szol gál ja:

a) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács – 2002/98/EK,2004/24/EK és 2004/27/EK irány el vé vel, va la mint a Bizottság 2003/63/EK irány el vé vel mó do sí tott –2001/83/EK irány el ve (2001. no vem ber 6.) az em be ri fel -hasz ná lás ra szánt gyógy sze rek kö zös sé gi kó de xé rõl,

b) a Ta nács 89/105/EGK irány el ve (1988. de cem ber21.) az em be ri fel hasz ná lás ra szánt gyógy sze rek árá nakmeg ál la pí tá sát, va la mint a nem ze ti egész ség biz to sí tá sirend sze rek be tör té nõ fel vé te lü ket sza bá lyo zó intézke -dések át lát ha tó sá gá ról,

c) a Ta nács – 85/484/EGK és 90/658/EGK irány el vé -vel, az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2001/19/EK irány -el vé vel, to váb bá a Cseh Köz tár sa ság, az Észt Köz tár sa ság,a Cip ru si Köz tár sa ság, a Lett Köz tár sa ság, a Lit ván Köz -tár sa ság, a Ma gyar Köz tár sa ság, a Mál tai Köz tár sa ság, aLen gyel Köz tár sa ság, a Szlo vén Köz tár sa ság és a Szlo vákKöz tár sa ság csat la ko zá sá nak fel té te le i rõl, va la mint az Európai Unió alap ját ké pe zõ szer zõ dé sek ki iga zí tá sá ról szóló ok mánnyal – mó do sí tott 85/433/EGK irány el ve agyógy sze rész ok le ve lek, bi zo nyít vá nyok és ké pe sí tésmeg szer zé sé rõl szóló egyéb ta nú sít vá nyok köl csö nös el is -me ré sé rõl és az egyes gyógy sze rész te vé keny sé gek re vonatkozóan a le te le pe dés sza bad sá gá nak tény le ges gya -kor lá sát elõ se gí tõ in téz ke dé sek rõl,

d) a Bi zott ság 2005/28/EK (2005. áp ri lis 8.) irány el ve a he lyes kli ni kai gya kor lat el ve i nek és rész le tes irány mu ta -tá sa i nak meg ál la pí tá sá ról az em be ri fel hasz ná lás ra szántvizs gá la ti gyógy szer ké szít mé nyek, va la mint az ilyen ter -mé kek gyár tá si vagy be ho za ta li en ge dé lye zé sé nek te kin te -té ben.

(2) A 18. § (7) be kez dé se a fo gyasz tó vé del mi jogsza -bályok al kal ma zá sá ért fe le lõs nem ze ti ha tó sá gok kö zöt tiegyütt mû kö dés rõl szóló, 2004. ok tó ber 27-i 2006/2004/EKeu ró pai par la men ti és ta ná csi ren de let 4. cik ke (1) be kez -dé sé nek vég re haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la -pít ja meg a fo gyasz tó vé del mi ha tó ság és a gyógy sze ré sze ti ál lam igaz ga tá si szerv fel adat kör ében.

89. § A Kor mány 2007. szep tem ber 30-ig je len tést ter -jeszt az Or szág gyû lés elé je len tör vény sza bá lyo zá si cél -jainak gya kor la ti meg va ló su lá sá ról, va la mint elv árt éstény le ges ha tá sa i nak össze ve té sé rõl.


2006. évi XCIX.

t ö r v é n y

a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésénekvégrehajtásáról*

(Kivonatos közlés)

Az Or szág gyû lés az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. éviXXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Áht.) 28. §-ában fog -lal tak alap ján a Ma gyar Köz tár sa ság 2005. évi költ ség ve -té sé rõl szóló – mó do sí tott – 2004. évi CXXXV. tör vény(a továb biak ban: Költ ség ve té si Tör vény) vég re haj tá sá -ról – fi gye lem mel az M5-ös au tó pá lya 3. fá zi sá nak meg -épí té sé hez szük sé ges kon cesszi ós szer zõ dés mó do sí tá sá -ról szóló 17/2005. (III. 23.) OGY ha tá ro zat ban, a nem ze tiés et ni kai ki sebb sé gi szer ve ze tek költ ség ve té si támoga -tásáról szóló 37/2005. (V. 12.) OGY ha tá ro zat ban fog lal -tak ra is – a kö vet ke zõ tör vényt al kot ja:

HARMADIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSPÉNZÜGYI ALAPJAI 2005. ÉVI

KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

Elsõ fejezet

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai2005. évi kiadásainak és bevételeinek fõösszege,

a hiány mértéke

21. § (1) Az Or szág gyû lés az ál lam ház tar tás tár sa da -lom biz to sí tás al rend sze ré nek az Ny. Alap és az E. Alapkölt ség ve té se össze ge zé sé bõl adó dó 2005. évi költ ség ve -té se vég re haj tá sát

a) 3 027 086,0 mil lió fo rint, azaz há rom mil lió-hu szon -hét ezer-nyolc van hat mil lió fo rint be vé te li fõ összeg gel,

b) 3 495 891,7 mil lió fo rint, azaz há rom mil lió-négy -száz ki lenc ven öt ezer-nyolc száz ki lenc ven egy egész hét -tized mil lió fo rint ki adá si fõ összeg gel,


* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2006. no vem ber 13-i ülés nap ján fo -gadta el.

c) 468 805,7 mil lió fo rint, azaz négy száz hat van nyolc -ezer-nyolc szá zöt egész hét ti zed mil lió fo rint hi ánnyaljó vá hagy ja.

(2) A tár sa da lom biz to sí tá si al rend szer 2005. évi össze -vont költ ség ve té se vég re haj tá sá nak mér le gét e tör vény14. szá mú mel lék le te tar tal maz za.

Harmadik fejezet

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésénekvégrehajtása

24. § Az Or szág gyû lés az E. Alap 2005. évi költ ség ve té -sé nek vég re haj tá sát

a) 1 204 597,2 mil lió fo rint, azaz egy mil lió-ket tõ száz -négy ezer-öt száz ki lenc ven hét egész ket tõ ti zed mil lió fo rint be vé te li fõ összeg gel,

b) 1 579 869,8 mil lió fo rint, azaz egy mil lió-öt száz het -ven ki lenc ezer-nyolc száz hat van ki lenc egész nyolc ti zedmil lió fo rint ki adá si fõ összeg gel,

c) 375 272,6 mil lió fo rint, azaz há rom száz het ven öt -ezer-ket tõ száz het ven ket tõ egész hat ti zed mil lió fo rint hiánnyaljó vá hagy ja.

25. § (1) Az Or szág gyû lés az E. Alap mû kö dé si elõ -irány zat-ma rad vá nyát 1806,6 mil lió fo rint összeg ben jó -vá hagy ja, amely bõl az elõ zõ évi elõ irány zat-ma rad ványössze ge 102,7 mil lió fo rint.

(2) Az Or szág gyû lés tu do má sul ve szi, hogy az E. Alapmû kö dé si ki adá sai 1413,2 mil lió fo rint elõ zõ évek elõ -irány zat-ma rad vány fel hasz ná lá sát tar tal maz zák.

Negyedik fejezet

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásával

kapcsolatos rendelkezések

26. § Az Or szág gyû lés tu do má sul ve szi, hogy a Költ -ség ve té si Tör vény

a) 73. §-ának (4) be kez dé sé re és 80. §-ára fi gye lem mela vi lág ban ki köl csön nel össze füg gõ tõ ke tör lesz tés re éska mat ki adás ra

aa) a LXXI. Nyug díj biz to sí tá si Alap fe je zet, 5. cím,1. Köz pon ti hi va ta li szerv al cím elõ irány zat nál 520,1 mil liófo rint,

ab) a LXXII. Egész ség biz to sí tá si Alap fe je zet, 5. cím,1. Köz pon ti hi va ta li szerv al cím elõ irány zat nál 733,9 mil liófo rint,

b) 73. §-ának (5) be kez dé se alap ján az év kö zi nyug -ellátás-emeléssel össze füg gés ben a mû kö dé si ki adá sok fe -de ze té re a LXXI. Nyug díj biz to sí tá si Alap fe je zet nélössze sen 383,7 mil lió fo rint,

c) 73. §-ának (7) be kez dé se alap ján a LXXII. Egész -ség biz to sí tá si Alap fe je zet, 5. cím, 1. al cím, 1. elõ irány -

zat-cso port, 1. Sze mé lyi jut ta tá sok és 2. Mun ka adó kat ter -he lõ já ru lé kok ki emelt elõ irány za ta i nak az egész ség ügyimi nisz ter en ge dé lyé vel tör tént túl lé pé sé vel 98,3 mil lióforint, il let ve 30,9 mil lió fo rint,

d) 73. §-ának (6) be kez dé se, il let ve a 79. §-ának (1) és(2) be kez dé se alap ján

da) a LXXI. Nyug díj biz to sí tá si Alap fe je zet nél a nyug -el lá tá sok al cí men be lül az adott elõ irány zat ter hé re mél tá -nyos sá gi jog kör ben meg ál la pí tás ra ke rü lõ nyug el lá tás ra198,7 mil lió fo rint, mél tá nyos sá gi jog kör ben en ge dé lye zettnyug díj eme lés re 730,8 mil lió fo rint,

db) a LXXII. Egész ség biz to sí tá si Alap fe je zet nél mél -tá nyos sá gi el lá tás ra a 2. cím, 2. al cím, 1. Ter hes sé gi-gyer -mek ágyi se gély jog cím cso port nál 5,8 mil lió fo rint, a2. Táp pénz jog cím cso port nál 155,2 mil lió fo rint, a6. Gyer mek gon do zá si díj jog cím cso port nál 18,6 mil lió fo -rint, a 3. al cím, 1. Gyó gyí tó-meg elõ zõ el lá tás jog cím cso -port nál 105,1 mil lió fo rint, a 4. Gyógy szer tá mo ga tás jog -cím cso port nál 4085,8 mil lió fo rint, és az 5. Gyó gyá sza tise géd esz köz tá mo ga tás jog cím cso port nál 1132,1 mil liófo rint,

e) 81. §-a alap ján a LXXII. Egész ség biz to sí tá si Alapfe je zet, 2. cím, 4. al cím, 4. jog cím cso port, 3. Egyéb ki adá -sok jog cím elõ irány za tá ból a Fo gya té kos gyer me kek, Ta -nu lók Fel zár kóz ta tá sá ért Or szá gos Köz ala pít vány tá mo ga -tá sá val össze füg gés ben 50,0 mil lió fo rintfel hasz ná lá sa tör tént meg.

27. § Az Or szág gyû lés tu do má sul ve szi, hogy a Zár -szám adá si Tör vény 17. §-ában és 19. §-ának b) pont já banelõ írt meg té rí té si, vissza uta lá si kö te le zett sé gek tel je sí té semeg tör tént.

28. § Az Or szág gyû lés tu do má sul ve szi, hogy a Zár -szám adá si Tör vény 28. §-a sze rin ti va gyon ele mek 2005.de cem ber 31-i ha tár idõ vel az Or szá gos Nyug díj biz to sí tá siFõ igaz ga tó ság köny ve i bõl ki ve ze tés re, egy ide jû leg aKincs tá ri Va gyo ni Igaz ga tó ság nál ál lo mány ba vé tel re ke -rül tek.

29. § Az Or szág gyû lés tu do má sul ve szi, hogy a Költ -ség ve té si Tör vény 51. § (6) be kez dé se ren del ke zé sé nekmeg fele lõen az Ny. Alap nál és az E. Alap nál a jog sza bá -lyok ban elõ írt össze gû elõ irány zat-ma rad vány kép zé semeg tör tént.

30. § Az Or szág gyû lés az Ny. Alap mér le gét a 12. szá -mú mel lék let és az E. Alap mér le gét a 13. szá mú mel lék letsze rint jó vá hagy ja.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. § Ez a tör vény a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha -tály ba.



1. számú melléklet a 2006. évi XCIX. törvényhez

Mil lió fo rint ban

Cím-

szám

Al cím-

szám

Jog-

cím-

csop.-

szám

Jog-

cím-

szám

Elõ ir.-

csop.-

szám

Ki-

emelt

elõ ir.-

szám

Cím-

név

Al cím-

név

Jog-

cím-

csop.-

név

Jog-

cím-

név

Elõ ir.-

csop.-

név

I. FEJEZET2005. évi tör vé nyi mó do sí tott

elõirányzat2005. évi teljesítés

Ki emelt elõ irány zat ne ve Ki adás Bevétel Támogatás Kiadás Bevétel Támogatás

XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM

1 Egész ség ügyi Mi nisz té ri um igaz ga tá sa

1 EüM Köz pon ti Igaz ga tás 2 971,8 3 873,4

1 Mû kö dé si költ ség ve tés 135,7 525,7

1 Sze mé lyi jut ta tá sok 1 898,6 1 969,3

2 Mun ka adó kat ter he lõ já ru lé kok 580,6 628,6

3 Do lo gi ki adá sok 516,3 1 074,6

5 Egyéb mû kö dé si célú tá mo ga tá sok, ki adá sok 14,5 48,8

2 Fel hal mo zá si költ ség ve tés 5,5 1 327,0

1 In téz mé nyi be ru há zá si ki adá sok 103,0 1 757,3

2 Fel újí tás 3,6

3 Egyéb in téz mé nyi fel hal mo zá si ki adá sok 330,0

3 Köl csö nök 10,9 37,2

2 EüM En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal 132,5 132,8

1 Mû kö dé si költ ség ve tés 92,0 125,1

1 Sze mé lyi jut ta tá sok 113,9 110,9


3 Do lo gi ki adá sok 74,3 85,0

5 Egyéb mû kö dé si célú tá mo ga tá sok, ki adá sok 1,3

2 Fel hal mo zá si költ ség ve tés

1 In téz mé nyi be ru há zá si ki adá sok 1,0 31,9


3 Ma gyar Élel mi szer-biz ton sá gi Hi va tal 204,2 213,6

1 Mû kö dé si költ ség ve tés 37,6

1 Sze mé lyi jut ta tá sok 80,4 94,3




1 In téz mé nyi be ru há zá si ki adá sok 10,0 9,3

2 Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat 23 991,5 26 006,1

1 Mû kö dé si költ ség ve tés 4 656,6 5 080,3

1 Sze mé lyi jut ta tá sok 15 541,3 16 534,4

2 Mun ka adó kat ter he lõ já ru lé kok 5 155,6 5 348,3

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y2

96

3

3 Do lo gi ki adá sok 7 515,3 9 749,2


2 Fel hal mo zá si költ ség ve tés 2 367,11 In téz mé nyi be ru há zá si ki adá sok 396,4 2 365,5

2 Fel újí tás 38,4 56,7

3 Köl csö nök 193,6 1,53 Szak- és to vább kép zõ in téz mé nyek, könyv tá rak, do ku men tá ci ós köz pon tok, ku ta tó in té ze tek 10 199,6 10 670,4

1 Mû kö dé si költ ség ve tés 325,7 848,61 Sze mé lyi jut ta tá sok 1 115,5 979,8


3 Do lo gi ki adá sok 376,3 1 087,0

5 Egyéb mû kö dé si célú tá mo ga tá sok, ki adá sok 8 532,0 9 015,8

2 Fel hal mo zá si költ ség ve tés 119,61 In téz mé nyi be ru há zá si ki adá sok 132,4 186,9

2 Fel újí tás 2,9 69,1


4 Gyó gyí tó-meg elõ zõ el lá tás or szá gos szak in té ze tei 3 701,9 7 507,3

1 Mû kö dé si költ ség ve tés 45 099,2 51 234,71 Sze mé lyi jut ta tá sok 19 452,2 19 598,8


3 Do lo gi ki adá sok 19 930,6 26 198,7


6 Ka mat fi ze té sek 17,9

2 Fel hal mo zá si költ ség ve tés 1 251,5 1 854,11 In téz mé nyi be ru há zá si ki adá sok 2 555,7 3 579,3

2 Fel újí tás 251,1 686,0

3 Egyéb in téz mé nyi fel hal mo zá si ki adá sok 1 252,0 1 160,2

4 Kor mány za ti be ru há zás 2 781,1

3 Köl csö nök 2,8 2,35 Or szá gos Men tõ szol gá lat 1 215,2



3 Do lo gi ki adá sok 4 302,2 4 495,1


2 Fel hal mo zá si költ ség ve tés 210,2 882,11 In téz mé nyi be ru há zá si ki adá sok 322,0 307,5

2 Fel újí tás 190,0 234,3


3 Köl csö nök 3,07 Or szá gos Vér el lá tó Szol gá lat 3 341,4 3 388,0



3 Do lo gi ki adá sok 6 117,4 6 429,2


29

64

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám

Cím-

szám

Al cím-

szám

Jog-

cím-

csop.-

szám

Jog-

cím-

szám

Elõ ir.-

csop.-

szám

Ki-

emelt

elõ ir.-

szám

Cím-

név

Al cím-

név

Jog-

cím-

csop.-

név

Jog-

cím-

név

Elõ ir.-

csop.-

név

FEJEZET2005. évi tör vé nyi mó do sí tott



2 Fel hal mo zá si költ ség ve tés 29,51 In téz mé nyi be ru há zá si ki adá sok 956,2 1 318,8

2 Fel újí tás 279,1 17,5

10 Fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tok

1 Be ru há zás

1 Or szá gos Or vo si Re ha bi li tá ci ós In té zet re konst ruk ci ó ja 2 130,0 301,8

2 Fel hal mo zá si költ ség ve tés3 Egyéb in téz mé nyi fel hal mo zá si ki adá sok 58,1

4 Kor mány za ti be ru há zás 2 130,0

2 Or szá gos Ideg se bé sze ti Tu do má nyos In té zet di ag nosz ti ka, am bu lan cia, la bo ra tó ri um re konst ruk ci ó ja 591,0


4 Kor mány za ti be ru há zás 591,0

7 Or szá gos Sport egész ség ügyi In té zet re konst ruk ci ó ja 115,0

2 Fel hal mo zá si költ ség ve tés4 Kor mány za ti be ru há zás 115,0

10 Re mény su gár Ha bi li tá ci ós In té zet re konst ruk ci ó ja


11 Egyéb be ru há zá sok


16 Egyéb be ru há zás (szét vá lás mi att)


2 Egész ség ügyi ága za ti cél elõ irány za tok

5 A fõ tiszt vi se lõi kar il let mé nyé nek fi nan szí ro zá sa 11,7

1 Mû kö dé si költ ség ve tés5 Egyéb mû kö dé si célú tá mo ga tá sok, ki adá sok 11,7

10 Egész ség ügyi mo der ni zá ci ós fel ada tok 2 029,3 1 120,9

1 Mû kö dé si költ ség ve tés 26,61 Sze mé lyi jut ta tá sok 432,0

2 Mun ka adó kat ter he lõ já ru lé kok 156,2



2 Fel hal mo zá si költ ség ve tés1 In téz mé nyi be ru há zá si ki adá sok 363,0


17 Ága za ti ku ta tás fej lesz tés 250,0 0,2


18 Föld gáz-ár eme lés el len té te le zé se költ ség ve té si szer vek részére

1 Mû kö dé si költ ség ve tés 20,626 Nem zet kö zi szer ve ze tek tag dí jai és tá mo ga tá sa

1 Mû kö dé si költ ség ve tés3 Do lo gi ki adá sok 0,3

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y2

96

5

Cím-

szám

Al cím-

szám

Jog-

cím-

csop.-

szám

Jog-

cím-

szám

Elõ ir.-

csop.-

szám

Ki-

emelt

elõ ir.-

szám

Cím-

név

Al cím-

név

Jog-

cím-

csop.-

név

Jog-

cím-

név

Elõ ir.-

csop.-

név




41 Köz pon ti in téz mé nyek fel újí tá sa

1 In téz mé nyi fel újí tá sok 544,1 179,12 Fel hal mo zá si költ ség ve tés 100,0



57 In ter ven ci ós cél elõ irány zat


58 Kon szo li dá ci ós és re or ga ni zá ci ós fel ada tok el lá tá sa, egész ség ügyi reform




68 A da ga na tos gyer me kek gyógy ke ze lé si fel té te lei ja ví tá sá nak egy sze ri támogatása



69 Fo gya té kos ügyi prog ram tá mo ga tá sa (szét vá lás miatt)


71 Nép egész ség ügyi prog ram 927,0 596,7

1 Mû kö dé si költ ség ve tés 164,91 Sze mé lyi jut ta tá sok 107,0




2 Fel hal mo zá si költ ség ve tés1 In téz mé nyi be ru há zá si ki adá sok 30,0


72 Fel sõ ok ta tá si tör vény ál tal elõ írt fel ada tok 385,0 198,5

1 Mû kö dé si költ ség ve tés1 Sze mé lyi jut ta tá sok 210,0


3 Do lo gi ki adá sok 120,0

73 Ki emelt egész ség- és szo ci ál po li ti kai fel ada tok

1 Egyes ki emelt egész ség- és szo ci ál po li ti kai fel ada tok1 Mû kö dé si költ ség ve tés




4 Egyes ki emelt egész ség- és szo ci ál po i ti kai fel ada tok (szét vá lás miatt)1 Mû kö dé si költ ség ve tés


29

66

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám

Cím-

szám

Al cím-

szám

Jog-

cím-

csop.-

szám

Jog-

cím-

szám

Elõ ir.-

csop.-

szám

Ki-

emelt

elõ ir.-

szám

Cím-

név

Al cím-

név

Jog-

cím-

csop.-

név

Jog-

cím-

név

Elõ ir.-

csop.-

név





74 Alap- és sür gõs sé gi be teg el lá tás, men tés, ka taszt ró fa-egész ség ügyi el lá tás fel té te le i nek ja ví tá sa 1 345,0 1 599,7

1 Mû kö dé si költ ség ve tés1 Sze mé lyi jut ta tá sok 1,4




2 Fel hal mo zá si költ ség ve tés 2 316,01 In téz mé nyi be ru há zá si ki adá sok 1 061,0


3 Egyéb in téz mé nyi fel hal mo zá si ki adá sok 30,0 1 760,5

75 Egész ség ügyi gép-mû szer be szer zé si prog ra mok



77 Nem ál la mi fenn tar tók szo ci á lis cím zett tá mo ga tá sa


78 Egyes pénz be li tá mo ga tá sok

1 Ott hon te rem té si tá mo ga tás1 Mû kö dé si költ ség ve tés


2 Moz gás kor lá to zot tak tá mo ga tá sa1 Mû kö dé si költ ség ve tés


3 Gyer mek tar tás dí jak meg elõ le ge zé se1 Mû kö dé si költ ség ve tés


4 Hoz zá já ru lás a ha di gon do zás ról szó ló tör vényt vég re haj tó köz ala pít vány hoz1 Mû kö dé si költ ség ve tés


7 GYES-en és GYED-en lé võk hall ga tói hi te lé nek cél zott tá mo ga tá sa1 Mû kö dé si költ ség ve tés


79 Gyer mek jó lé ti alap el lá tá sok, gyer mek vé del mi szak el lá tá sok


80 Gyer mek jó lé ti alap el lá tá sok, gyer mek vé del mi szak el lá tá sok (szét vá lás miatt)


3 Át fo gó Fej lesz té si Terv elõ ké szí té se és NFT egész ség ügyi és szo ci á lis ter ve zé si feladatai

1 Mû kö dé si költ ség ve tés 15,03 Do lo gi ki adá sok 12,8


23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y2

96

7

Cím-

szám

Al cím-

szám

Jog-

cím-

csop.-

szám

Jog-

cím-

szám

Elõ ir.-

csop.-

szám

Ki-

emelt

elõ ir.-

szám

Cím-

név

Al cím-

név

Jog-

cím-

csop.-

név

Jog-

cím-

név

Elõ ir.-

csop.-

név




Cím-

szám

Al cím-

szám

Jog-

cím-

csop.-

szám

Jog-

cím-

szám

Elõ ir.-

csop.-

szám

Ki-

emelt

elõ ir.-

szám

Cím-

név

Al cím-

név

Jog-

cím-

csop.-

név

Jog-

cím-

név

Elõ ir.-

csop.-

név




13 Csa lád po li ti kai prog ra mok

1 Mû kö dé si költ ség ve tés


29 Fo gya té kos ügyi prog ram tá mo ga tá sa



6 PHARE prog ra mok és az át me ne ti tá mo ga tás prog ram jai

1 PHARE tá mo ga tás sal meg va ló su ló prog ra mok

1 HU0202-03 Jár vány ügyi biz ton ság fenn tar tá sa a fer tõ zõ be teg sé gek területén 200,0 177,2




2 Fel hal mo zá si költ ség ve tés 200,0 1 353,6

3 Egyéb in téz mé nyi fel hal mo zá si ki adá sok 270,0 2 150,1

2 HU0011-01 A jár vány ügyi fel ügye le tek in for ma ti kai tech ni kai fej lesz té se




3 HU03/SO/01-TL Twin ning Light Pro ject




2 Át me ne ti tá mo ga tás sal meg va ló su ló programok

1 Az élel mi szer biz ton sá gi in téz mé nyi hát tér fej lesz té se 798,3

1 Mû kö dé si költ ség ve tés 1 198,7

5 Egyéb mû kö dé si célú tá mo ga tá sok, ki adá sok 1 997,0

11 Nem zet kö zi kap cso la tok ból ere dõ kö te le zett sé gek

1 Nem zet kö zi szer ve ze tek tag dí jai és egyéb tá mo ga tá sai 137,0 123,3




2 ACQUIS át vé te lé nek nem ze ti prog ram ja






3 Tag ál lam ként való mû kö dés prog ram ja




4 Uni ós pro jek tek elõ ké szí té se



29

68

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám

Cím-

szám

Al cím-

szám

Jog-

cím-

csop.-

szám

Jog-

cím-

szám

Elõ ir.-

csop.-

szám

Ki-

emelt

elõ ir.-

szám

Cím-

név

Al cím-

név

Jog-

cím-

csop.-

név

Jog-

cím-

név

Elõ ir.-

csop.-

név




Cím-

szám

Al cím-

szám

Jog-

cím-

csop.-

szám

Jog-

cím-

szám

Elõ ir.-

csop.-

szám

Ki-

emelt

elõ ir.-

szám

Cím-

név

Al cím-

név

Jog-

cím-

csop.-

név

Jog-

cím-

név

Elõ ir.-

csop.-

név




6 HEFOP egész ség ügyi és szo ci á lis in téz ke dé sei tech ni kai le bo nyo lí tá sá nak tá mo ga tá sa 80,0 1,7



7 EU tag ság ból és nem zet kö zi együtt mû kö dé sek bõl ere dõ kö te le zett sé gek teljesítése 320,0 85,2


1 Sze mé lyi jut ta tá sok 170,0





1 In téz mé nyi be ru há zá si ki adá sok 10,0

8 Kor mány kö zi együtt mû kö dé sek bõl adó dó ha zai kö te le zett sé gek 100,0 9,1






9 Hosszú távú fej lesz tés po li ti kai pri o ri tá sok, a II. NFT ága za ti ter ve zé se 10,0 14,8





16 Ala pít vá nyok tá mo ga tá sa

1 Ma gyar Ko ra szü lött Men tõk Köz ala pít vány tá mo ga tá sa 300,0 300,0



2 Se gí tõ Jobb Ala pít vány tá mo ga tá sa



3 Gé zen gúz Ala pít vány tá mo ga tá sa 40,0 36,0



4 Hú szan Még Va gyunk Ala pít vány tá mo ga tá sa 20,0 18,0



9 Arany ág Ala pít vány 20,0 18,0





17 Köz tes tü le tek tá mo ga tá sa

1 Ma gyar Or vo si Ka ma ra tá mo ga tá sa 100,0 90,0



23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y2

96

9

Cím-

szám

Al cím-

szám

Jog-

cím-

csop.-

szám

Jog-

cím-

szám

Elõ ir.-

csop.-

szám

Ki-

emelt

elõ ir.-

szám

Cím-

név

Al cím-

név

Jog-

cím-

csop.-

név

Jog-

cím-

név

Elõ ir.-

csop.-

név




Cím-

szám

Al cím-

szám

Jog-

cím-

csop.-

szám

Jog-

cím-

szám

Elõ ir.-

csop.-

szám

Ki-

emelt

elõ ir.-

szám

Cím-

név

Al cím-

név

Jog-

cím-

csop.-

név

Jog-

cím-

név

Elõ ir.-

csop.-

név




2 Ma gyar Gyógy sze rész Ka ma ra tá mo ga tá sa 50,0 45,0



3 Egész ség ügyi Szak dol go zói Ka ma ra tá mo ga tá sa 100,0 90,0



18 ,,Pra xis prog ram” a tar tó san be töl tet len há zi or vo si kör ze tek mi at ti el lá tá si kü lönb sé gek ki egyen lí té sé re, a hát rá nyos hely ze tû te le pü lé si ön kor mány za tok egész ség ügyi alap el lá tá si fel ada tai megszervezésének segítésére 100,0 100,0



19 Szo ci á lis célú hu mán szol gál ta tá sok nor ma tív ál la mi támogatása

1 Bent la ká sos és át me ne ti el he lye zést nyúj tó in téz mé nyi ellátás



2 Nap pa li szo ci á lis in téz mé nyi el lá tás



3 Pszi chi át ri ai és szen ve dély be te gek, va la mint a fo gya té ko sok bent la ká sos in téz mé nyi ellátása



4 Gyer mek- és if jú ság vé de lem ke re té ben ál la mi és in té ze ti, vagy át me ne ti leg tar tó san ne vel tek, ide ig le nes ha tállyal elhelyezettek ellátása



5 Haj lék ta la nok át me ne ti in téz mé nyei



6 Egy há zi szo ci á lis in téz mé nyi nor ma tí va ki egé szí té se



7 Böl csõ dei el lá tás



8 Szo ci á lis to vább kép zés és szak vizs ga



9 Bent la ká sos in téz mé nyi mód szer ta ni fel ada tok



29

70

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám

Cím-

szám

Al cím-

szám

Jog-

cím-

csop.-

szám

Jog-

cím-

szám

Elõ ir.-

csop.-

szám

Ki-

emelt

elõ ir.-

szám

Cím-

név

Al cím-

név

Jog-

cím-

csop.-

név

Jog-

cím-

név

Elõ ir.-

csop.-

név




10 Tá mo ga tó szol gá la tok mû köd te té se



20 Tár sa dal mi szer ve ze tek tá mo ga tá sa

9 Egyéb egész ség ügyi és szo ci á lis ága za ti szak mai szer ve ze tek és kép vi se le tek tá mo ga tá sa



10 Ma gyar Vö rös ke reszt tá mo ga tá sa 215,0 215,0



11 Ma gyar Or vos tár sa sá gok és Egye sü le tek Szö vet sé ge tá mo ga tá sa 40,0 36,0



15 Ér tel mi fo gya té ko sok or szá gos és re gi o ná lis szer ve ze tei tám. (szét vá lás mi att)



18 Rák be te gek szer ve ze te i nek tá mo ga tá sa 60,0 54,0



21 Egész ség ügyi és Egész ség biz to sí tá si in for ma ti kai fel ada tok át ren de zé se





22 Fe je ze ti tar ta lék 21,0 21,0

98 Egész ség ügyi ága zat ko ráb bi évek ma rad vá nya és egyéb be vé te lek



99 Köz pon ti be ru há zá sok ma rad vá nya (tech ni kai sor)



Össze sen: 141 229,0 85 658,4 55 570,6 159 433,9 99 302,0 58 428,7

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y2

97

1

Cím-

szám

Al cím-

szám

Jog-

cím-

csop.-

szám

Jog-

cím-

szám

Elõ ir.-

csop.-

szám

Ki-

emelt

elõ ir.-

szám

Cím-

név

Al cím-

név

Jog-

cím-

csop.-

név

Jog-

cím-

név

Elõ ir.-

csop.-

név




Cím-

szám

Al cím-

szám

Jog-

cím-

csop.-

szám

Jog-

cím-

szám

Elõ ir.-

csop.-

szám

Ki-

emelt

elõ ir.-

szám

Cím-

név

Al cím-

név

Jog-

cím-

csop.-

név

Jog-

cím-

név

Elõ ir.-

csop.-

név





Mil lió fo rint ban

Cím-

szám

Al cím-

szám

Jog-

cím-

csop.-

szám

Jog-

cím-

szám

Elõ ir.-

csop.-

szám

Ki-

emelt

elõ ir.-

szám

Cím-

név

Al cím-

név

Jog-

cím-

csop.-

név

Jog-

cím-

név

Elõ ir.-

csop.-

név




LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

1 Egész ség biz to sí tá si el lá tá sok fe de ze té ül szol gá ló be vé te lek

1 Mun kál ta tói egész ség biz to sí tá si já ru lék 689 778,9 680 105,7

2 Biz to sí tot ti egész ség biz to sí tá si já ru lék

1 Biz to sí tott ál tal fi ze tett egész ség biz to sí tá si já ru lék 223 817,8 227 707,0

3 Egyéb já ru lé kok és hoz zá já ru lá sok

1 Bal ese ti já ru lék 2 673,8 2 080,0

2 Meg ál la po dás alap ján fi ze tõk já ru lé kai 854,5 650,4

4 Mun kál ta tói táp pénz hoz zá já ru lás 23 332,0 23 164,7

5 Köz te her jegy után be folyt já ru lék 373,2 706,8

8 Sor ka to nai és pol gá ri szol gá la tot tel je sí tõk utá ni egész ség biz to sí tá si já ru lék

2 Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um fe je zet bõl 19,09 Fegy ve res tes tü le tek ked vez mé nyes nyug el lá tá sa i nak ki adá sa i hoz hoz zá já ru lás

1 Hon vé del mi Mi nisz té ri um fe je zet tõl 315,7 315,72 Bel ügy mi nisz té ri um fe je zet tõl 1 059,5 759,13 Igaz ság ügyi Mi nisz té ri um fe je zet tõl 161,7 160,14 Pénz ügy mi nisz té ri um fe je zet tõl 28,9 28,95 Mi nisz ter el nök ség fe je zet tõl 14,9 14,9

4 Egész ség ügyi hoz zá já ru lás

1 Té te les egész ség ügyi hoz zá já ru lás 143 868,8 138 090,8

2 Szá za lé kos mér té kû egész ség ügyi hoz zá já ru lás 18 521,9 26 316,9

5 Ké se del mi pót lék, bír ság 5 175,7 4 233,9

6 Köz pon ti költ ség ve té si hoz zá já ru lá sok

1 Ter hes ség meg sza kí tás sal kap cso la tos költ ség ve té si té rí tés 1 250,0 1 250,0

2 Egész ség ügyi fel ada tok el lá tá sá val kap cso la tos köz pon ti költ ség ve té si hoz zá já ru lás 3 500,0 3 500,0

8 GYED fo lyó sí tás ki adá sa i nak meg té rí té se a köz pon ti költ ség ve tés bõl 57 941,0 61 300,0

7 Egész ség biz to sí tá si te vé keny ség gel kap cso la tos egyéb be vé te lek

1 Ter hes ség meg sza kí tás egyé ni té rí té si díja 700,0 667,2

2 Bal ese ti és egyéb kár té rí té si meg té rí té sek 2 700,0 5 441,6

3 Ki fi ze té sek vissza té rí té se és egyéb be vé te lek 2 000,0 1 923,3

7 Gyógy szer gyár tók és for gal ma zók be fi ze té se 200,0 23 077,2

8 Nem zet kö zi egyez mény bõl ere dõ el lá tá sok meg té rí té se

1 EU tag ál la mok kal kap cso la tos el szá mo lá sok 218,0 41,72 Nem EU tag ál la mok kal kap cso la tos el szá mo lá sok 172,0 51,7

10 Tár sa da lom biz to sí tá si költ ség ve té si szer vek be fi ze té se 3,5

11 Egész ség ügyi szol gál ta tók vissza fi ze té se 0,1 60,0

2 Egész ség biz to sí tá si el lá tá sok ki adá sai

1 Nyug el lá tá sok

29

72

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám

2 Rok kant sá gi és bal ese ti rok kant sá gi nyug díj 235 037,1 233 906,6

3 Hoz zá tar to zói nyug el lá tás 8 670,8 8 969,9

5 Egy sze ri nyug díj jut ta tás 0,1

6 Ti zen har ma dik havi nyug díj 15 231,5 14 472,9

2 Egész ség biz to sí tás pénz be ni el lá tá sai

1 Ter hes sé gi-gyer mek ágyi se gély 25 340,0 27 089,7

2 Táp pénz

1 Táp pénz 93 750,7 87 442,4

2 Gyer mek ápo lá si táp pénz 3 660,1 3 077,1

3 Bal ese ti táp pénz 7 217,2 6 504,0

3 Be teg ség gel kap cso la tos se gé lyek

1 Kül föl di gyógy ke ze lés 659,5 496,6

4 Egy sze ri se gély 450,0 446,9

4 Kár té rí té si já ra dék 1 045,0 1 203,1

5 Bal ese ti já ra dék 6 480,4 6 537,5

6 Gyer mek gon do zá si díj 57 941,0 61 178,0

3 Ter mé szet be ni el lá tá sok

1 Gyó gyí tó-meg elõ zõ el lá tás

1 Há zi or vo si, há zi or vo si ügye le ti el lá tás 63 939,8 62 917,1

2 Vé dõ nõi szol gál ta tás, anya-, gyer mek- és if jú ság vé de lem 17 028,5 17 001,2

3 Fo gá sza ti el lá tás 21 760,1 21 688,9

4 Gon do zó in té ze ti gon do zás 10 769,4 10 460,4

5 Be teg szál lí tás és or vo si ren del vé nyû ha lott szál lí tás 6 296,6 6 276,2

6 Já ró be teg-szak el lá tás 108 937,6 108 575,8

7 CT, MRI 11 155,3 11 119,2

8 Mû ve se ke ze lés 16 829,4 16 774,9

9 Házi szak ápo lás 3 558,1 3 086,1

10 Fek võ be teg-za kel lá tás 411 079,3 411 492,1

11 Mû kö dé si költ ség elõ leg 350,8

13 Cél elõ irány za tok 7 041,4 6 980,3

15 Men tés 17 984,2 18 079,9

2 Gyógy für dõ és egyéb gyó gyá sza ti el lá tás tá mo ga tá sa 5 708,4 4 758,5

3 Anya tej el lá tás 315,2 239,4

4 Gyógy szer tá mo ga tás

1 Gyógy szer tá mo ga tás ki adá sai 257 820,0 324 086,3

2 Spe ci á lis be szer zé sû gyógy szer ki adás 25 080,0 23 831,4

3 Vény ke ze lé si díj, gyógy szer tá rak el lá tá si ér dek bõl tör té nõ tá mo ga tá sa 1 100,0 951,4

5 Gyó gyá sza ti se géd esz köz tá mo ga tás

1 Köt szer tá mo ga tás 4 100,0 5 047,6

2 Gyó gyá sza ti se géd esz köz köl csön zé si rend szer be ve ze té se és ki ala kí tá sa 1 500,0

3 Egyéb gyó gyá sza ti se géd esz köz tá mo ga tás 39 600,0 39 084,1

6 Uta zá si költ ség té rí tés 5 637,8 6 056,1

7 Nem zet kö zi egyez mény bõl ere dõ és kül föl dön tör té nõ el lá tá sok ki adá sai

1 EU tag ál la mok kal kap cso la tos el szá mo lá sok 954,4 734,8

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y2

97

3

Cím-

szám

Al cím-

szám

Jog-

cím-

csop.-

szám

Jog-

cím-

szám

Elõ ir.-

csop.-

szám

Ki-

emelt

elõ ir.-

szám

Cím-

név

Al cím-

név

Jog-

cím-

csop.-

név

Jog-

cím-

név

Elõ ir.-

csop.-

név




2 Nem EU tag ál la mok kal kap cso la tos el szá mo lá sok 620,0 988,63 Kül föl di sür gõs sé gi gyógy ke ze lés 120,0 194,8

4 Egész ség biz to sí tás egyéb ki adá sai

4 Egyéb, el lá tá sok hoz kap cso ló dó ki adá sok

1 Ki fi ze tõ he lye ket meg il le tõ költ ség té rí tés 1 232,9 1 269,42 Pos ta költ ség 2 182,3 1 868,63 Egyéb ki adá sok 138,5 430,24 Or vos spe ci fi kus vé nyek 308,0 168,85 Gyógy szer gyár tók el len té te le zé se 45,4 457,8

3 Va gyon gaz dál ko dás

1 El lá tá sok fe de zé sé re szol gá ló va gyon gaz dál ko dá si költ ség ve tés

1 Já ru lék tar to zás fe jé ben át vett va gyon 13,0 23,0 7,4 15,5

2 Egyéb va gyon (in gye nes va gyon jut ta tás, stb.) 28,0 60,0 221,0 191,5

1–3. cím össze sen: 1 498 717,7 1 178 760,4 1 556 173,1 1 201 858,1

5 Egész ség biz to sí tá si költ ség ve té si szer vek és köz pon ti ke ze lé sû elõ irány za tok

1 Köz pon ti hi va ta li szerv 17 150,2 17 200,3

1 Mû kö dé si költ ség ve tés 389,4 1 011,41 Sze mé lyi jut ta tá sok 10 536,5 10 776,9


3 Do lo gi ki adá sok 1 769,3 1 755,8


6 Ka mat fi ze té sek 157,0 130,6

2 Fel hal mo zá si költ ség ve tés 3,0 66,11 In téz mé nyi be ru há zá si ki adá sok 762,4 693,8


3 Köl csö nök 690,0 50,0 648,1 64,82 Igaz ga tá si szer vek 4 212,0 4 077,4



3 Do lo gi ki adá sok 3 017,7 2 846,0


2 Fel hal mo zá si költ ség ve tés 121,61 In téz mé nyi be ru há zá si ki adá sok 260,3


LXXII. fe je zet össze sen: 1 521 684,9 1 180 365,4 21 362,2 1 579 869,8 1 204 597,2 21 277,7

KIADÁSI FÕÖSSZEG: 1 521 684,9 1 579 869,8

BEVÉTELI FÕÖSSZEG 1 180 365,4 1 204 597,2

A FÕÖSSZEGEK EGYENLEGE: –341 319,5 –375 272,6

29

74

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám

Cím-

szám

Al cím-

szám

Jog-

cím-

csop.-

szám

Jog-

cím-

szám

Elõ ir.-

csop.-

szám

Ki-

emelt

elõ ir.-

szám

Cím-

név

Al cím-

név

Jog-

cím-

csop.-

név

Jog-

cím-

név

Elõ ir.-

csop.-

név




Cím-

szám

Al cím-

szám

Jog-

cím-

csop.-

szám

Jog-

cím-

szám

Elõ ir.-

csop.-

szám

Ki-

emelt

elõ ir.-

szám

Cím-

név

Al cím-

név

Jog-

cím-

csop.-

név

Jog-

cím-

név

Elõ ir.-

csop.-

név





A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének mérlege

Millió forintban

23.számE

GÉ

SZSÉ

GÜ

GY

IK

ÖZ

LÖ

NY

2975

B E V É T E L E K2005. évi törvényi

módosított

2005. évi teljesítés

K I A D Á S O K2005. évi törvényi

módosított

2005. évi teljesítés

ELLÁTÁSOK FEDEZETÉÜL SZOLGÁLÓ BEVÉTELEK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK KIADÁSAI

Társadalombiztosítási járulékbevételek 1 816 666,2 1 804 276,3 Nyugellátások

Biztosítotti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok 482 492,2 461 881,8 Öregségi nyugdíj 1 189 455,0 1 241 178,3

Egyéb járulékok és hozzájárulások 58 971,4 55 348,0 Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj 514 266,3 517 543,0

Egészségügyi hozzájárulás 162 390,7 164 407,7 Hozzátartozói nyugellátás 263 486,8 264 809,2

Késedelmi pótlék, bírság 11 829,8 9 616,2 13. havi nyugdíj 118 642,8 121 896,6

Garancia és hozzájárulás az alapok kiadásaihoz 421 404,1 421 474,1 Egyszeri nyugdíjjuttatás 0,1

Központi költségvetési hozzájárulások 62 691,0 66 050,0 Egészségbiztosítási ellátások

Egyéb bevételek 14 999,3 38 582,2 Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai 196 543,9 193 975,3

Természetbeni ellátások 1 039 286,3 1 100 425,1

Egyéb kiadások 8 494,4 8 373,0

Összesen: 3 031 444,7 3 021 636,3 Összesen: 3 330 175,5 3 448 200,6

VAGYONGAZDÁLKODÁS BEVÉTELEI 103,0 228,3 VAGYONGAZDÁLKODÁS KIADÁSAI 61,0 340,7

TB KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI 3 191,5 5 221,4 TB KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK KIADÁSAI 45 822,2 47 350,4

BEVÉTELI F ÖSSZEG: 3 034 739,2 3 027 086,0 KIADÁSI F ÖSSZEG: 3 376 058,7 3 495 891,7

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK HIÁNYA: 341 319,5 468 805,7

2006. évi C.

t ö r v é n y

a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. tör vény módosításáról*

1. § A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé -rõl szóló 2001. évi C. tör vény (a továb biak ban: Etv.) 1. §(2) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki:

„E tör vényt kell al kal maz ni ak kor is, ha az el is me résa szak mai gya kor la ton ala pul.”

2. § Az Etv. 8. § (3) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat talegé szül ki:

„Ha olyan kül föl di bi zo nyít vány vagy ok le vél jogi ha tá -lyát kell meg ál la pí ta ni, ame lyet va la mely, a Lissza bo niEgyez ményt ma gá ra néz ve kö te le zõ nek el is me rõ ál lam ban [13. § (1) be kez dés] ál lí tot tak ki, az el já ró ha tó ság a meg -ke re sést a Lissza bo ni Egyez mény IX.2. Cik ke sze rin ti kül -föl di in for má ci ós köz pont hoz in té zi.”

3. § Az Etv. 14. §-a a kö vet ke zõ (7) be kez dés sel egészülki:

„(7) A kül föl di kö zös fo ko za tot ta nú sí tó ok le vél az(1)–(3) be kez dé sek meg fe le lõ al kal ma zá sá val ab ban azeset ben is mer he tõ el ha zai fel sõ ok ta tá si in téz mény benmeg sze rez he tõ fel sõ fo kú vég zett sé gi szin tet ta nú sí tó ok -levélként, ha

a) a kül föl di kö zös fo ko zat leg alább egy, a Lissza bo niEgyez ményt ma gá ra néz ve kö te le zõ nek el is me rõ ál lam[13. § (1) be kez dés] bel sõ joga sze rint fel sõ ok ta tá si fo ko -zat nak mi nõ sül, és

b) a kö zös fo ko za tot ki ál lí tó va la mennyi kül föl di fel sõ -ok ta tá si in téz mény ál la mi lag el is mert fel sõ ok ta tá si in téz -ménynek mi nõ sül ab ban az ál lam ban, amely ben a szék helyevan.”

4. § Az Etv. 45. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„45. § E fe je zet ren del ke zé se it kell al kal maz ni – az53/A. §-ban fog lalt el té ré sek kel –, ha a ké rel me zõ akár ön -ál ló vál lal ko zó ként, akár fog lal koz ta tott ként kü lön jog sza -bály ban meg ha tá ro zott te vé keny sé get szán dé ko zik gya ko -rol ni Ma gyar or szá gon.”

5. § Az Etv. a kö vet ke zõ 53/A. §-sal egé szül ki:„53/A. § (1) A (2)–(9) be kez dés ren del ke zé se it kell al -

kal maz ni, ha a ké rel me zõa) mér ge zõ ter mé kek ke res ke del mé vel vagy for gal ma -

zá sá val kí ván fog lal koz ni Ma gyar or szá gon, és szak mai te -vé keny sé ge kü lön jog sza bály ha tá lya alá tar to zik, vagy

b) a 45–53. § ha tá lya alá tar to zó, kü lön jog sza bály banmeg ha tá ro zott szak mai te vé keny sé ge mér ge zõ ter mé kekfel hasz ná lá sát igény li.

(2) Ha az (1) be kez dés a) pont ja sze rin ti te vé keny ségMa gyar or szá gon sza bá lyo zott szak mai te vé keny ség, a ké -rel me zõ a sza bá lyo zott szak mai te vé keny ség gya kor lá sá raak kor jo go sult, ha a te vé keny sé get va la mely tag ál lam ban

a) ön ál ló vál lal ko zó ként vagy gaz dál ko dó szer ve zetve ze tõ tiszt ség vi se lõ je ként öt egy mást kö ve tõ éven ke -resz tül foly tat ta,

b) ön ál ló vál lal ko zó ként vagy gaz dál ko dó szer ve zetve ze tõ tiszt ség vi se lõ je ként két egy mást kö ve tõ éven ke -resz tül foly tat ta, fel té ve, hogy ren del ke zik olyan iga zo lás -sal, amely ta nú sít ja, hogy mér ge zõ ter mé kek ke res ke del -mé re és for gal ma zá sá ra jo go sult va la mely tag ál lam ban,

c) ön ál ló vál lal ko zó ként vagy gaz dál ko dó szer ve zetve ze tõ tiszt ség vi se lõ je ként há rom egy mást kö ve tõ évenke resz tül foly tat ta, és bi zo nyít ja, hogy a te vé keny ség meg -kez dé sét meg elõ zõ en a te vé keny ség gya kor lá sá ra fel ké -szí tõ, a tag ál lam ál tal el is mert kép zés ben ré sze sült,

d) fog lal koz ta tott ként há rom egy mást kö ve tõ éven ke -resz tül foly tat ta, fel té ve, hogy ren del ke zik olyan iga zo lás -sal, amely ta nú sít ja, hogy mér ge zõ ter mé kek ke res ke del -mé re és for gal ma zá sá ra jo go sult va la mely tag ál lam ban,vagy

e) fog lal koz ta tott ként négy egy mást kö ve tõ éven ke -resz tül foly tat ta, és bi zo nyít ja, hogy a te vé keny ség meg -kez dé sét meg elõ zõ en a te vé keny ség gya kor lá sá ra fel ké -szí tõ, a tag ál lam ál tal el is mert kép zés ben ré sze sült.

(3) A (2) be kez dés ren del ke zé sei ki zá ró lag azon be cso -ma golt mér ge zõ ter mé kek ke res ke del mé re és for gal ma zá -sá ra vo nat koz nak, ame lye ket ere de ti cso ma go lá suk banszán dé koz nak a fo gyasz tók hoz el jut tat ni.

(4) Ha az (1) be kez dés b) pont ja sze rin ti te vé keny ségMa gyar or szá gon sza bá lyo zott szak mai te vé keny ség, a ké -rel me zõ a sza bá lyo zott szak mai te vé keny ség gya kor lá sá raak kor jo go sult, ha a te vé keny sé get va la mely tag ál lam ban

a) ön ál ló vál lal ko zó ként vagy gaz dál ko dó szer ve zetve ze tõ tiszt ség vi se lõ je ként hat egy mást kö ve tõ éven ke -resz tül foly tat ta,

b) ön ál ló vál lal ko zó ként vagy gaz dál ko dó szer ve zetve ze tõ tiszt ség vi se lõ je ként há rom egy mást kö ve tõ évenke resz tül foly tat ta, fel té ve, hogy ren del ke zik olyan iga zo -lás sal, amely ta nú sít ja, hogy mér ge zõ ter mé kek fel hasz ná -lá sá ra jo go sult va la mely tag ál lam ban,

c) ön ál ló vál lal ko zó ként vagy gaz dál ko dó szer ve zetve ze tõ tiszt ség vi se lõ je ként négy egy mást kö ve tõ éven ke -resz tül foly tat ta, és bi zo nyít ja, hogy a te vé keny ség meg -kez dé sét meg elõ zõ en a te vé keny ség gya kor lá sá ra fel ké -szí tõ, a tag ál lam ál tal el is mert kép zés ben ré sze sült,

d) fog lal koz ta tott ként négy egy mást kö ve tõ éven ke -resz tül foly tat ta, fel té ve, hogy ren del ke zik olyan iga zo lás -sal, amely ta nú sít ja, hogy mér ge zõ ter mé kek fel hasz ná lá -sá ra jo go sult va la mely tag ál lam ban, vagy


* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2006. no vem ber 27-i ülés nap ján fogadta el.

e) fog lal koz ta tott ként öt egy mást kö ve tõ éven ke resz tül foly tat ta, és bi zo nyít ja, hogy a te vé keny ség meg kez dé sétmeg elõ zõ en a te vé keny ség gya kor lá sá ra fel ké szí tõ, a tag -ál lam ál tal el is mert kép zés ben ré sze sült.

(5) A (4) be kez dés a), c) és e) pont jai nem al kal maz ha -tók, ha a ké rel me zõ kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott,na gyon mér ge zõ ter mé ke ket, il let ve ir tó sze re ket kí ván fel -hasz nál ni.

(6) A (4) be kez dés b) és d) pont já ban meg ha tá ro zotteset ben, ha a ké rel me zõ kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro -zott, na gyon mér ge zõ ter mé ke ket, il let ve ir tó sze re ket kí -ván fel hasz nál ni, ak kor a ké rel me zõ ki zá ró lag ab ban azeset ben jo go sult a na gyon mér ge zõ ter mé kek, il let ve ir tó -sze rek ma gyar or szá gi fel hasz ná lá sá ra, ha a ké rel me zõ iga -zo lá sa azt is ta nú sít ja, hogy mely na gyon mér ge zõ ter mékvagy ter mé kek, il let ve ir tó szer vagy ir tó sze rek fel hasz ná -lá sá ra jo go sult va la mely tag ál lam ban.

(7) A (2) be kez dés a) pont ja, a (4) be kez dés a) pont ja ésa (6) be kez dés sze rin ti eset ben a ké rel me zõ ak kor foly tat tate vé keny sé gét az elõ írt idõ tar ta mig, ha te vé keny sé gét aké re lem be nyúj tá sa kor is foly tat ja, vagy ha te vé keny sé gétmeg szün tet te, ak kor a te vé keny ség meg szün te té sé tõl a ké -re lem be nyúj tá sá ig nem telt el két év nél hosszabb idõ tar tam.

(8) Ha a ké rel me zõ azon iga zo lá sá ból, amely ta nú sít ja,hogy mér ge zõ ter mé kek ke res ke del mé re és for gal ma zá sá -ra jo go sult va la mely tag ál lam ban, vagy a ké rel me zõ ál tal a te vé keny ség meg kez dé sét meg elõ zõ en el vég zett, a te vé -keny ség gya kor lá sá ra fel ké szí tõ, a tag ál lam ál tal el is mertkép zé se alap ján meg ál la pít ha tó, hogy

a) a ké rel me zõ csak meg ha tá ro zott mér ge zõ ter mé kekke res ke del mé re, for gal ma zá sá ra vagy fel hasz ná lá sá ra jo -go sult, il let ve a kép zés a ké rel me zõt csak meg ha tá ro zottmér ge zõ ter mé kek ke res ke del mé re, for gal ma zá sá ra vagyfel hasz ná lá sá ra ké szí tet te fel, vagy

b) a ké rel me zõ meg ha tá ro zott mér ge zõ ter mé kek ke -res ke del mé re, for gal ma zá sá ra vagy fel hasz ná lá sá ra nemjo go sult, il let ve a kép zés a ké rel me zõt meg ha tá ro zott mér -ge zõ ter mé kek ke res ke del mé re, for gal ma zá sá ra vagy fel -hasz ná lá sá ra nem ké szí tet te fel,

ak kor az el já ró ha tó ság az iga zo lás ban fog lalt kor lá to zá -sok nak meg fele lõen kor lá toz za azon mér ge zõ ter mé kekkö rét, ame lyek ke res ke del mé re, for gal ma zá sá ra vagy fel -hasz ná lá sá ra a ké rel me zõ jo go sult Ma gyar or szá gon.

(9) A (8) be kez dés ren del ke zé se it meg fele lõen kell al -kal maz ni a (8) be kez dés ben meg ha tá ro zott mér ge zõ anya -gok kal meg egye zõ ak tív ha tó anya go kat tar tal ma zó, va la -mint az em be ri, ál la ti vagy nö vé nyi egész ség re néz ve a(8) be kez dés ben meg ha tá ro zott mér ge zõ ter mé ke ké velmeg egye zõ, köz vet len vagy köz ve tett koc ká za tot je len tõmér ge zõ ter mé kek ese té ben.”

6. § Az Etv. 67. §-a a kö vet ke zõ új (5)–(6) be kez dés selegé szül ki, és az ere de ti (5) be kez dés szá mo zá sa (7) be kez -dés re vál to zik:

„(5) Fel ha tal ma zást kap az egész ség ügyért fe le lõs mi niszter,a nö vény egész ség ügyért fe le lõs mi nisz ter és a környezet -

védelemért fe le lõs mi nisz ter, hogy az 53/A. § (5) bekez -dése sze rin ti na gyon mér ge zõ ter mé kek, il let ve ir tó sze rekfel so ro lá sát együt tes ren de let ben köz zé te gyék.

(6) Fel ha tal ma zást kap az egész ség ügyért fe le lõs minisz -ter, a nö vény egész ség ügyért fe le lõs mi nisz ter, hogy ha tás -kö ré ben – a na gyon mér ge zõ ter mé kek vo nat ko zá sá ban ake res ke de le mért fe le lõs mi nisz ter rel egyet ér tés ben –

a) ren de let ben köz zé te gye az 53/A. § (1) be kez dé sé nek a) és b) pont ja sze rin ti szak mai te vé keny sé gek felsoro -lását,

b) ki je löl je azt a ha tó sá got, amely nek fel adat kö ré betar to zik a Ma gyar or szá gon foly ta tott, mér ge zõ ter mé kekke res ke del mé re, for gal ma zá sá ra vagy fel hasz ná lá sá ra vo -nat ko zó szak mai gya kor lat ról vagy jo go sult ság ról szólóiga zo lás ki ál lí tá sa,

c) meg ál la pít sa a mér ge zõ ter mé kek kel kap cso la tosszak mai te vé keny sé gek szak mai gya kor la ton ala pu ló el is -me ré sé nek rész le tes el já rá si sza bá lya it.”

7. § Az Etv. 69. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

69. § Ez a tör vény a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nakvaló meg fe le lést szol gál ja:

a) a Ta nács 89/48/EGK irány el ve a leg alább há rom -éves fel sõ ok ta tá si kép zés ben szer zett ok le ve lek köl csö nösel is me ré sé nek ál ta lá nos rend sze ré rõl,

b) a Ta nács 92/51/EGK irány el ve a szak mai kép zés el -is me ré sé nek má so dik, a 89/48/EGK irány el vet ki egé szí tõál ta lá nos rend sze ré rõl,

c) a Ta nács 99/42/EK irány el ve a li be ra li zált és az át -me ne ti irány el vek sza bá lyo zá sa alá esõ fog lal ko zá sok hozkap cso ló dó, szak mai kép zés ben meg sze rez he tõ bi zo nyít -vá nyok el is me ré sé nek sza bá lya i ról,

d) a Ta nács 77/452/EGK irány el ve az ál ta lá nos ápo lókbi zo nyít vá nya i nak köl csö nös el is me ré sé rõl, be le ért ve a le -te le pe dés jo gá nak és a szol gál ta tás nyúj tás sza bad sá gá nakgya kor lá sát elõ se gí tõ in téz ke dé se ket; va la mint a Ta nács77/453/EGK irány el ve a tag ál la mok ápo lók tevékenysé -gére vo nat ko zó jog sza bá lya i nak az össze han go lá sá ról,

e) a Ta nács 93/16/EGK irány el ve az or vo sok sza badmoz gá sá ról és az ok le ve lek köl csö nös el is me ré sé rõl,

f) a Ta nács 78/686/EGK irány el ve a fog szak or vo si ok -le ve lek köl csö nös el is me ré sé rõl, be le ért ve a le te le pe désjo gá nak és a szol gál ta tás nyúj tás sza bad sá gá nak gya kor -lását elõ se gí tõ in téz ke dé se ket; va la mint a Ta nács78/687/EGK irány el ve a tag ál la mok fog or vo sok te vé -keny sé gé re vo nat ko zó jog sza bá lya i nak az össze han go lá -sá ról,

g) a Ta nács 80/154/EGK irány el ve a szü lész nõi bi zo -nyít vá nyok köl csö nös el is me ré sé rõl, be le ért ve a le te le pe désjo gá nak és a szol gál ta tás nyúj tás sza bad sá gá nak gya kor -


lását elõ se gí tõ in téz ke dé se ket; va la mint a Ta nács80/155/EGK irány el ve a tag ál la mok szü lész nõk te vé keny -sé gé re vo nat ko zó jog sza bá lya i nak az össze han go lá sá ról,

h) a Ta nács 85/432/EGK irány el ve a tag ál la mok meg -ha tá ro zott gyógy sze ré szi te vé keny sé gek re vo nat ko zó jog -sza bá lya i nak össze han go lá sá ról; va la mint a Ta nács85/433/EGK irány el ve a gyógy sze rész ok le ve lek köl csö -nös el is me ré sé rõl, be le ért ve a gyógy sze ré sze ti te vé keny -ség gya kor lá sa cél já ból tör té nõ le te le pe dést elõ se gí tõ in -téz ke dé se ket,

i) a Ta nács 85/384/EGK irány el ve az épí té szek ok le ve -le i nek köl csö nös el is me ré sé rõl, be le ért ve a le te le pe dés ésa szol gál ta tás nyúj tás sza bad sá gá nak gya kor lá sát elõ se gí tõin téz ke dé se ket,

j) a Ta nács 78/1026/EGK irány el ve az ál lat or vo si ok le -ve lek köl csö nös el is me ré sé rõl, be le ért ve a le te le pe dés és aszol gál ta tás nyúj tás sza bad sá gá nak gya kor lá sát elõ se gí tõin téz ke dé se ket,

k) a Ta nács 81/1057/EGK irány el ve az or vo sok, ál ta lá -nos ápo lók, fog or vo sok és ál lat or vo sok ok le ve le i nek, vég -bi zo nyít vá nya i nak és bi zo nyít vá nya i nak köl csö nös el is -me ré sé rõl szóló 75/362/EGK, 77/452/EGK, 78/686/EGKés 78/1026/EGK irány el vek ki egé szí té sé rõl,

l) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2001/19/EK irány -el ve a szak ké pe sí té sek el is me ré sé nek ál ta lá nos rend sze ré -rõl szóló 89/48/EGK és 92/51/EGK ta ná csi irány elv, va la -mint az ál ta lá nos ápo lói, a fog or vo si, az ál lat or vo si, a szü -lész nõi, az épí tész mér nö ki, a gyógy sze ré szi és az orvosihi va tás ról szóló 77/452/EGK, 77/453/EGK, 78/686/EGK,78/687/EGK, 78/1026/EGK, 78/1027/EGK, 80/154/EGK, 80/155/EGK, 85/384/EGK, 85/432/EGK, 85/433/EGK és93/16/EGK ta ná csi irány elv módosítá sáról,

m) a Ta nács 74/556/EGK irány el ve a to xi kus ter mé -kek kel kap cso la tos te vé keny sé gek re, ke res ke de lem re ésfor gal ma zás ra vo nat ko zó át me ne ti in téz ke dé sek re, és azilyen ter mé kek hi va tás sze rû hasz ná la tá val, be le ért ve aköz ve tí tõk te vé keny sé ge it is, kap cso la tos te vé keny sé gek revo nat ko zó rész le tes ren del ke zé sek meg ál la pí tá sá ról.”

8. § Ez a tör vény a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép hatályba.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

9. § Ez a tör vény a to xi kus ter mé kek kel kap cso la tos te -vé keny sé gek re, ke res ke de lem re és for gal ma zás ra vo nat -ko zó át me ne ti in téz ke dé sek re, és az ilyen ter mé kek hi va -tás sze rû hasz ná la tá val, be le ért ve a köz ve tí tõk te vé keny sé -ge it is, kap cso la tos te vé keny sé gek re vo nat ko zó rész le tesren del ke zé sek meg ál la pí tá sá ról szóló 74/556/EGK ta ná csi irány elv nek való meg fe le lést szol gál ja.


III. RÉSZEgész ség ügyi mi nisz te ri ren de le tek

és uta sí tá sok

Az egészségügyi miniszter

42/2006. (XI. 30.) EüM

r e n d e l e t e

a mentésrõl szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendeletmódosításáról

Az egész ség ügy rõl szóló 1997. évi CLIV. tör vény247. §-a (2) be kez dé sé nek f) pont já ban és g) pont já nakga) al pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a követke -zõket ren de lem el:

1. §

A men tés rõl szóló 5/2006. (II. 7.) EüM ren de let(a továb biak ban: R.) a kö vet ke zõ új 11/A. §-sal egé szül ki:

„11/A. § (1) A ren dez vény egész ség ügyi biz to sí tá sát el -lá tó men té si te vé keny sé get vég zõ szer ve zet nek 50 000 fõfe let ti lét szá mú ren dez vény ese tén men té si ter vet kell ké -szí te nie, ame lyet a ren dez vény meg kez dé se elõtt leg alább8 nap pal az OMSZ ille té kes re gi o ná lis szer vé vel, a ren dez -vény szer ve zõ i vel és a biz to sí tás ba be vo nás ra ke rü lõ másszak mai szer ve ze tek kel egyez tet ni kell.

(2) A men té si ter vet az adott ren dez vény jel le gé re, arészt ve või lét szám ra, a föld raj zi kö rül mé nyek re és a ren -dez vény idõ pont já ban vár ha tó idõ já rás ra fi gye lem mel kell el ké szí te ni.

(3) A men té si terv nek tar tal maz nia kell kü lö nö sena) a ter ve zett ren dez vény jel le gét, he lyét, idõ pont ját,b) a be csült részt ve võk szá mát,c) a moz gó õr ség el lá tá sá hoz ter ve zett men tõ egy sé gek

szá mát, tí pu sát, a 2. szá mú mel lék let 2.4. pont já ban fel -sorolt tí pu sok sze rin ti bon tás ban és da rab szám mal,

d) a moz gó õr ség ben részt ve võk szá mát,e) a rész le tes hely szín raj zot, amely tar tal maz za az oda-

és el ve ze tõ, to váb bá a me ne kü lé si és ki ürí té si út vo na la kat,f) a ter ve zett men tõ egy sé gek el he lye zé sét és kap cso lat -

tar tá suk mód ját,g) a men tõ he li kop ter szá má ra biz to sí tott le szál lá si le -

he tõ ség he lyét, amennyi ben an nak biz to sí tá sa szük sé ges,h) a moz gó õr sé get ve ze tõ sze mély ne vét, szak kép zett -

sé gét, el ér he tõ sé gét,i) a társ szer vek kel való kap cso lat tar tás rend jét.”

2. §

Az R. 2. szá mú mel lék le te e ren de let mel lék le té nekmeg fele lõen mó do sul.


3. §

Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 30. na pon lép ha -tály ba, ez zel egy ide jû leg az R. 2. szá mú mel lék le té nek a2.6.8. pont ja ha tá lyát vesz ti.

Dr. Mol nár La jos s. k.,egész ség ügyi mi nisz ter

Mellékleta 42/2006. (XI. 30.) EüM rendelethez

[Rendezvények egészségügyi biztosításának formái,szintjei és módja]

1. Az R. 2. szá mú mel lék le té nek 2.6.5. és 2.6.6. pont jaihe lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„2.6.5. 50 000–200 000 fõ kö zöt ti lét szá mú ren dez vény ese tén, min den meg kez dett 50 000 fõn ként to váb biegy-egy eset- és egy-egy men tõ gép ko csi, va la mint100 000 fõn ként to váb bi egy ro ham ko csi szük sé ges.

2.6.6. 200 000 fe let ti lét szám ese tén min den meg kez -dett 100 000 fõn ként to váb bi egy-egy ro ham- és egy-egyeset ko csi, va la mint két men tõ gép ko csi szük sé ges. Eb benaz eset ben az egyik ro ham ko csi men tõ or vo si gép ko csi valhe lyet te sít he tõ.”

2. Az R. 2. szá mú mel lék le té nek 2.6.10. pont ja he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„2.6.10. A ren dez vény szer ve zõ je a hely szín biz to sí tá -sá ban részt ve võk kel tör té nõ fo lya ma tos kap cso lat tar tás ér -de ké ben – a szer ve zõk kö zül – fe le lõs ve ze tõt je löl ki.”

IV. RÉSZIrány el vek, tá jé koz ta tók

V. RÉSZKöz le mé nyek

Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si

és Köz igaz ga tá si Hi va tal

k ö z l e m é n y e

or vos tech ni kai esz kö zök idõ sza kos fe lül vizs gá la tátvég zõ szervezetek kijelölésérõl

Az or vos tech ni kai esz kö zök rõl szó ló 16/2006. (III. 27.)EüM ren de let 17. § (3) be kez dé sé nek alap ján az Egész ség -ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal ha tá ro za tá -val az aláb bi szer ve ze tet - az idõ köz ben be kö vet ke zett vál -to zá sok át ve ze té sé vel - a fel so rolt esz köz cso por tok te kin -te té ben az idõ sza kos fe lül vizs gá la tok el vég zé sé re fel jo go -sí tot ta:

DUTCHMED Kft.

A cég címe: 1043 Bu da pest, Ló rántf fy Zs. u. 15/b.

Tel.: 272-0300

Fax: 272-0879

e-ma il: dutch med@dutch med.hu


Az esz köz cso port meg ne ve zé se Az Or vos tech ni kai Hi va tal ha tá ro za tá nak

Szá ma Ér vé nyes sé gi ide je

01. De fib ril lá tor 3601/2006/01 2011. no vem ber

02. ALSA gyárt má nyú nagy frek ven ci ás se bé sze ti vá gó ké szü lé kek 35465/2002/02 2007. má jus

03. ATOM MEDICAL INTERNATIONAL gyárt má nyú in ku bá to rok 35465/2002/03 2007. má jus

04. BIO-MED DEVICES és DATEX-OHMEDA gyárt má nyú al ta tó-lé le -gez te tõ be ren de zé sek

35465/2002/04 2007. má jus

05. RIMSA P-Lon go ni mû tõ lám pák 35465/2002/05 2007. má jus

12a. Da tex-Oh me da Di vi si on és Co lin gyárt má nyú mû té ti és õr zõ mo ni to rok 35465/2002/12a 2007. má jus

Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal

k ö z l e m é n y e or vos tech ni kai ter mék for gal ma zá safel füg gesz té sé nek meg szün te té sé rõl

Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi -vatal (a to váb bi ak ban: Hi va tal) ha tó sá gi el len õr zés kere -tében meg ke res te a Sae Han Me di cal Corp. (700-113,Pub got -dong, Il sa-gu, Go y ang-City, Gyung gi-Do, Ko rea)ál tal gyár tott ujj begy szú ró (DR.HU 3213, 3250, 4222teszt csí kokkal tör té nõ hasz ná lat ra aján lott) esz közt for -gal mazó TEVA Ma gyar or szág ZRt.-t (2100 Gö döl lõ, Re -pü lõ té ri út 5.), hogy az esz köz nek az or vos tech ni kai esz -kö zök rõl szó ló 16/2006. (III. 27.) EüM ren de let (a to váb -bi ak ban: R.) 7. szá mú mel lék le te sze rin ti gyár tói meg fe le -lõ sé gi nyi lat ko za tát és az R. 6. §-a sze rin ti meg fe le lõ ségér té ke lés rõl ki ál lí tott ta nú sít vá nyát a Hi va tal ré szé re küld jemeg. A TEVA Ma gyar or szág ZRt. a kért dokumentu mokata meg adott ha tár idõ re nem küld te el. A Hi va tal ezért a fen titer mék te kin te té ben az R. 15. § (2) be kez dés ér tel mé ben, azR. 15. § (1) be kez dés a) pont ja sze rint, 2006. ok tó ber 30-ánkelt ha tá ro za tá val el ren del te a ter mék forgalmazá sának fel -füg gesz té sét. A TEVA Ma gyar or szág ZRt. a hi á nyos sá go -kat a meg adott ha tár idõn be lül pó tol ta. A Hi va tal ezért az R.15. § (2) be kez dés ér tel mé ben, az R. 15. § (1) be kez dés a)pont ja alap ján, 2006. no vem ber 28-án kelt ha tá ro za tá vala ter mék for gal ma zá sá nak fel füg gesz té sét meg szün tet te.


k ö z l e m é n y eor vos tech ni kai ter mék for ga lom ból tör té nõ

ki vo ná sá ról

Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi -va tal (a to váb bi ak ban: Hi va tal) meg ál la pí tot ta, a Re medPhar ma NV/SA (Bel gi um) ál tal gyár tott és a Hun ga ro -

medi cal Zrt. ál tal for gal ma zott, ön el len õr zés re szántOne Step tí pu sú ter hes sé gi gyors teszt az in vit ro di ag -nosz ti kai or vos tech ni kai esz kö zök rõl szó ló 8/2003.(III. 13.) ESZCSM ren de let ben (a to váb bi ak ban: R.)meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek nem tesz ele get, mi vela cso ma go lá son jog el le ne sen hasz nál tak CE-je lö lést, acím kén és a hasz ná la ti uta sí tá son lát ha tó esz köz zel nemazonos esz közt he lyez tek a do boz ba, va la mint a gyá ri számés le já ra ti idõ fel tün te té sé nél meg sér tet ték az R. 1. mel -lék let 1. 34. pontját.

A Hi va tal ezért a fen ti ter mék te kin te té ben az R. 13. §(1) be kez dés, va la mint a 12. § (1) be kez dés b) pont ja alap -ján 2006. no vem ber 17-én kelt ha tá ro za tá val azon na liha tállyal el ren del te a for ga lom ból tör té nõ ki vo nást.


k ö z l e m é n y eor vos tech ni kai ter mék for gal ma zá sá nak

fel füg gesz té sé rõl

Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va -tal (a to váb bi ak ban: Hi va tal) meg ál la pí tot ta, hogy Ben kõZol tán 3200 Gyön gyös, Va chott Sán dor u. 25. ál tal ké -szí tett fog mû vek az or vos tech ni kai esz kö zök rõl szó ló16/2006 (III. 27.) EüM ren de let ben (a to váb bi ak ban: R.)meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek nem tesz nek ele get.Az R. 6. § (7) be kez dé sé ben és az R. 8. sz. mel lék le té benmeg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek, a gyár tás jog sze rû sé gé nekel len õr zés re be kért do ku men tá ci ói meg is me ré sét nem tet te le he tõ vé, azo kat nem bo csá tot ta a Hi va tal ren del ke zé sé re.Ezért a fen ti ter mék te kin te té ben az R. 15. § (3) be kez désér tel mé ben, az R. 15. § (1) be kez dés a) pont ja sze rint 2006. no vem ber 23-án kelt ha tá ro zat tal el ren del te a ter -mékek for gal ma zá sá nak fel füg gesz té sét.


Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um és az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár

k ö z l e m é n y eaz Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár ál tal teljesített kifizetésekrõl

A gyó gyí tó-meg elõ zõ el lá tá sok fi nan szí ro zá sá nak 2006. ok tó ber havi tel je sí té se:* ezer Ft-ban

Meg ne ve zés2006. évi

tv. sze rin tielõ irány zat

2006. évimó do sí tottelõ irány zat

Tárgy hó na potmeg elõ zõ idõ szak

össze senOk tó ber

Ki fi ze tésössze sen

Há zi or vo si, há zi or vo si ügye let el lá tá sa

Pra xis fi nan szí ro zás 55 261 400,0 54 382 400,0 40 655 720,7 4 519 690,7 45 175 411,4

ebbõl: gyógy szer ren de lés ér de kelt sé gi rend sze re 2 250 000,0 0,0 0,0 0,0

Ese ti el lá tás dí ja zá sa 472 600,0 484 300,0 362 148,3 40 802,5 402 950,8

Ügye le ti szol gá lat 8 820 400,0 9 039 200,0 6 507 152,7 729 350,7 7 236 503,4

* Hó kö zi, so ron kí vü li uta lás, il let ve vissza fi ze tés ese tén az ada tok (vissza me nõ leg is) vál toz hat nak.





össze senOk tó ber


1. Há zi or vo si, há zi or vo si ügye let el lá tá sa össze sen 64 554 400,0 63 905 900,0 47 525 021,7 5 289 843,9 52 814 865,6

Vé dõ nõ, anya-, gyer mek- és ifjúság védelem

Is ko la egész ség ügyi el lá tás 1 808 700,0 1 859 600,0 1 394 605,9 154 998,0 1 549 603,9

Vé dõ nõi el lá tás 15 507 800,0 15 943 700,0 11 957 292,8 1 328 801,9 13 286 094,7

Anya-, gyer mek- és cse cse mõ vé de lem 448 600,0 461 200,0 349 795,5 38 457,1 388 252,6

MSZSZ: gyer mek gyó gyá szat 126 700,0 130 200,0 95 557,1 9 968,1 105 525,2

MSZSZ: nõ gyó gyá szat 102 400,0 105 300,0 74 928,7 7 496,3 82 425,0

2. Vé dõ nõ, anya-, gyer mek- és ifjúság védelem össze sen

17 994 200,0 18 500 000,0 13 872 180,0 1 539 721,4 15 411 901,4

3. Fo gá sza ti el lá tás 20 698 200,0 21 665 400,0 16 211 469,6 1 808 162,2 18 019 631,8

Gon do zó in té ze ti gon do zás

Ne mi be teg gon do zás 1 055 200,0 1 086 500,0 794 907,2 89 012,8 883 920,0

Tü dõ gon do zás 4 209 200,0 4 334 000,0 3 197 685,6 358 574,9 3 556 260,5

Pszi chi át ri ai gon do zás 2 210 100,0 2 275 600,0 1 666 294,7 185 155,8 1 851 450,5

On ko ló gi ai gon do zás 1 110 600,0 1 143 500,0 824 381,6 90 167,0 914 548,6

Al ko ho ló gia és drog el lá tás 819 500,0 843 900,0 573 056,1 63 695,5 636 751,6

4. Gon do zó in té ze ti gon do zás össze sen 9 404 600,0 9 683 500,0 7 056 325,2 786 606,0 7 842 931,2

5. Be teg szál lí tás, és or vo si ren del vé nyû halott szállítás össze sen

6 046 500,0 6 275 900,0 4 712 400,7 522 533,1 5 234 933,8

6. Mû ve se ke ze lés 16 646 200,0 17 139 700,0 12 865 519,7 1 428 406,6 14 293 926,3

7. Kró ni kus fek võ be teg szak el lá tás 36 805 600,0 36 780 500,0 31 527 937,8 3 213 552,5 34 741 490,3

8. Ott ho ni szak ápo lás 3 271 200,0 3 368 200,0 2 328 534,1 256 665,8 2 585 199,9

9. Mû kö dé si költ ség elõ leg 350 800,0 350 800,0 151 140,0 -50 360,0 100 780,0

Cél elõ irány za tok

Fe lül vizs gá ló or vo sok dí ja 503 500,0 518 800,0 392 253,5 44 442,5 436 696,0

Bá zis fi nan szí ro zott fek võ be teg szak el lá tás 15 200,0 15 600,0 9 676,5 1 051,8 10 728,3

Mél tá nyos sá gi ala pon tör té nõ té rí té sek 140 000,0 140 000,0 24 477,5 26 050,3 50 527,8

Irá nyí tott be teg el lá tás 0,0 414 200,0 414 128,6 0,0 414 128,6

Alap el lá tá si vál lal ko zás tá mo ga tá si áta lány díj 1 431 400,0 4 731 400,0 3 434 397,4 365 971,3 3 800 368,7

Struk tú ra át ala kí tás tá mo ga tás 6 500 000,0

10. Cél elõ irány za tok össze sen 2 090 100,0 12 320 000,0 4 274 933,5 437 515,9 4 712 449,4

11. Men tés 18 296 500,0 18 851 500,0 14 024 496,4 1 610 963,6 15 635 460,0

12. La bo ra tó ri u mi el lá tás 20 406 200,0 20 811 100,0 15 704 381,8 1 706 827,6 17 411 209,4

Össze vont szak el lá tás

Já ró be teg szak el lá tás 86 166 800,0 79 458 300,0 71 020 044,0 6 580 459,9 77 600 503,9

eb bõl: gyógy szer ren de lés ér de kelt sé gi rend sze re 5 200 000,0 0,0 0,0 0,0

CT, MRI 12 212 200,0 11 967 600,0 9 302 619,3 877 018,4 10 179 637,7

Ak tív fek võ be teg szak el lá tás 330 527 400,0 326 240 900,0 279 294 569,5 27 531 252,5 306 825 822,0


Ext ra fi nan szí ro zás 296 000,0 290 300,0 78 388,1 3 203,5 81 591,6

Spe ci á lis fin. fek võ be teg 15 126 000,0 14 833 300,0 11 879 532,9 847 843,5 12 727 376,4

eb bõl: PET, PET-CT 600 000,0 600 000,0 0,0 0,0

13. Össze vont szak el lá tás össze sen 444 328 400,0 432 790 400,0 371 575 153,8 35 839 777,8 407 414 931,6

ÖSSZESEN 660 892 900,0 662 442 900,0 541 829 494,3 54 390 216,4 596 219 710,7

Já ran dó ság elõ leg 13 824 143,9 0,0 13 824 143,9

Já ran dó ság elõ leg vissza vo ná sa -13 824 143,9 0,0 -13 824 143,9

13. ha vi il let mény elõ leg 5 412 188,4 -1 804 197,0 3 607 991,4

MINDÖSSZESEN 660 892 900,0 662 442 900,0 547 241 682,7 52 586 019,4 599 827 702,1


* Hó kö zi, so ron kí vü li uta lás, il let ve vissza fi ze tés ese tén az ada tok (vissza me nõ leg is) vál toz hat nak.

Tel je sít mény sze rin ti fi nan szí ro zás ada tai 2006. ok tó ber hó nap ra:

Szak fel adatTel je sít mény

mér ték egy sé geTel je sít ménymennyi sé ge

Ft/tel je sít mény,(alap díj)

HSZ-el lá tás pont 19 655 154 163,253

HSZ ese ti el lá tás eset 81 064 511,381

Fo gá sza ti el lá tás pont 427 111 940 2,88479320

Be teg- és orv. rend. ha lott szál lí tás hasz nos km 3 632 819 97,26

Já ró be teg szak el lá tás pont 5 356 392 922 1,36000000

La bor kasszapont (le beg tett) 883 735 873 0,54871270

pont (fix) 908 296 137 1,36000000

CT, MRI pont 703 260 587 1,36000000

Mû ve se ke ze lés eset 79 970 20 163,66

Há zi szak ápo lás vi zit 92 757 3 000

Ott ho ni hos pi ce el lá tás nap 4 249 3 600

Ak tív fek võ be teg el lá tás súly szám 200 482,10 136 000

Kró ni kus fek võ be teg el lá tássú lyo zott

ápo lá si nap483 511,7 4 900

161 302,0 5 300

* * *A gyó gyí tó-meg elõ zõ el lá tá sok fi nan szí ro zá sá nak 2006. no vem ber havi tel je sí té se:*

ezer Ft-ban





össze senNo vem ber


Há zi or vo si, há zi or vo si ügye let el lá tá sa

Pra xis fi nan szí ro zás 55 261 400,0 54 182 400,0 45 175 411,4 4 501 789,1 49 677 200,5


Ese ti el lá tás dí ja zá sa 472 600,0 484 300,0 402 950,8 40 657,7 443 608,5

Ügye le ti szol gá lat 8 820 400,0 8 689 200,0 7 236 503,4 729 348,9 7 965 852,3

1. Há zi or vo si, há zi or vo si ügye let el lá tá sa össze sen 64 554 400,0 63 355 900,0 52 814 865,6 5 271 795,7 58 086 661,3

Vé dõ nõ, anya-, gyer mek- és if jú ság vé de lem

Is ko la egész ség ügyi el lá tás 1 808 700,0 1 859 600,0 1 549 584,5 154 997,5 1 704 582,0

Vé dõ nõi el lá tás 15 507 800,0 15 943 700,0 13 286 094,7 1 328 804,6 14 614 899,3

Anya-, gyer mek- és cse cse mõ vé de lem 448 600,0 461 200,0 388 252,6 38 457,1 426 709,7

MSZSZ: gyer mek gyó gyá szat 126 700,0 130 200,0 105 525,2 10 606,0 116 131,2

MSZSZ: nõ gyó gyá szat 102 400,0 105 300,0 82 425,0 8 083,7 90 508,7

2. Vé dõ nõ, anya-, gyer mek- és if jú ság vé de lem össze sen

17 994 200,0 18 500 000,0 15 411 882,0 1 540 948,9 16 952 830,9

3. Fo gá sza ti el lá tás 20 698 200,0 21 665 400,0 18 019 631,8 1 816 304,3 19 835 936,1

Gon do zó in té ze ti gon do zás

Ne mi be teg gon do zás 1 055 200,0 1 080 890,0 883 920,0 89 079,2 972 999,2

Tü dõ gon do zás 4 209 200,0 4 311 621,9 3 556 260,5 356 986,6 3 913 247,1

Pszi chi át ri ai gon do zás 2 210 100,0 2 263 850,0 1 851 450,5 184 329,3 2 035 779,8

On ko ló gi ai gon do zás 1 110 600,0 1 137 595,5 914 548,6 89 961,4 1 004 510,0

Al ko ho ló gia és drog el lá tás 819 500,0 839 542,6 636 751,6 64 702,6 701 454,2

4. Gon do zó in té ze ti gon do zás össze sen 9 404 600,0 9 633 500,0 7 842 931,2 785 059,1 8 627 990,3

5. Be teg szál lí tás, és or vo si ren del vé nyû halott szállítás össze sen

6 046 500,0 6 275 900,0 5 234 933,8 520 483,1 5 755 416,9

6. Mû ve se ke ze lés 16 646 200,0 17 139 700,0 14 293 926,3 1 422 886,9 15 716 813,2


* Hó kö zi, so ron kí vü li uta lás, il let ve vissza fi ze tés ese tén az ada tok (vissza me nõ leg is) vál toz hat nak





össze senNo vem ber


7. Kró ni kus fek võ be teg szak el lá tás 36 805 600,0 36 780 500,0 34 741 490,3 3 245 061,7 37 986 552,0

8. Ott ho ni szak ápo lás 3 271 200,0 3 368 200,0 2 585 199,9 259 220,4 2 844 420,3

9. Mû kö dé si költ ség elõ leg 350 800,0 950 800,0 520 780,0 -260 360,0 260 420,0

Cél elõ irány za tok

Fe lül vizs gá ló or vo sok dí ja 503 500,0 518 800,0 436 696,0 43 835,1 480 531,1

Bá zis fi nan szí ro zott fek võ be teg szak el lá tás 15 200,0 15 600,0 10 728,3 1 051,8 11 780,1

Mél tá nyos sá gi ala pon tör té nõ té rí té sek 140 000,0 140 000,0 50 527,8 7 512,9 58 040,7

Irá nyí tott be teg el lá tás 0,0 414 200,0 414 128,6 0,0 414 128,6

Alap el lá tá si vál lal ko zás tá mo ga tá si áta lány díj 1 431 400,0 4 731 400,0 3 800 368,7 361 827,2 4 162 195,9

Struk tú ra át ala kí tás tá mo ga tás 6 500 000,0 0,0

10. Cél elõ irány za tok össze sen 2 090 100,0 12 320 000,0 4 712 449,4 414 227,0 5 126 676,4

11. Men tés 18 296 500,0 18 851 500,0 15 635 460,0 1 606 978,6 17 242 438,6

12. La bo ra tó ri u mi el lá tás 20 406 200,0 20 811 100,0 17 411 209,4 1 700 032,2 19 111 241,6

Össze vont szak el lá tás

Já ró be teg szak el lá tás 86 166 800,0 79 458 300,0 77 602 667,8 6 436 078,8 84 038 746,6


CT, MRI 12 212 200,0 11 967 600,0 10 179 637,7 844 721,9 11 024 359,6

Ak tív fek võ be teg szak el lá tás 330 527 400,0 326 240 900,0 306 850 266,3 26 221 550,8 333 071 817,1


Ext ra fi nan szí ro zás 296 000,0 290 300,0 81 591,6 2 325,9 83 917,5

Spe ci á lis fin. fek võ be teg 15 126 000,0 14 833 300,0 12 727 376,4 945 471,8 13 672 848,2

eb bõl: PET, PET-CT 600 000,0 600 000,0 0,0 0,0

13. Össze vont szak el lá tás össze sen 444 328 400,0 432 790 400,0 407 441 539,8 34 450 149,2 441 891 689,0

ÖSSZESEN 660 892 900,0 662 442 900,0 596 666 299,5 52 772 787,1 649 439 086,6

Já ran dó ság elõ leg 13 824 143,9 0,0 13 824 143,9

Já ran dó ság elõ leg vissza vo ná sa -13 824 143,9 0,0 -13 824 143,9

13. ha vi il let mény elõ leg 3 607 991,4 -1 804 011,2 1 803 980,2

MINDÖSSZESEN 660 892 900,0 662 442 900,0 600 274 290,9 50 968 775,9 651 243 066,8

Tel je sít mény sze rin ti fi nan szí ro zás ada tai 2006. no vem ber hó nap ra:

Szak fel adatTel je sít mény

mér ték egy sé geTel je sít ménymennyi sé ge

Ft/tel je sít mény,(alap díj)

HSZ-el lá tás pont 19 650 764 162,391

HSZ ese ti el lá tás eset 80 530 511,511

Fo gá sza ti el lá tás pont 442 921 500 2,80673590

Be teg- és orv. rend. ha lott szál lí tás hasz nos km 3 521 293 100,46

Já ró be teg szak el lá tás pont 5 405 595 697 1,36000000

La bor kasszapont (le beg tett) 987 280 576 0,51710518

pont (fix) 909 335 553 1,36000000

CT, MRI pont 679 721 855 1,36000000

Mû ve se ke ze lés eset 76 081 21 056,47

Há zi szak ápo lás vi zit 93 161 3 000

Ott ho ni hos pi ce el lá tás nap 4 665 3 600

Ak tív fek võ be teg el lá tás súly szám 198 042,32 136 000

Kró ni kus fek võ be teg el lá tássú lyo zott

ápo lá si nap487 239,9 4 900

163 782,8 5 300


A Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egész ség tu do má nyi Cent rumk ö z l e m é n y e

to vább kép zé si prog ram ja i ról a 2007. év I. fél évé re

Jel ma gya rá zat: (*) Kö te le zõ szin ten tar tó tan fo lyam (+) Kö te le zõ en vá laszt ha tó tan fo lyam

Or vo sok:

Ssz. Szak maMeg hir de tõ In té zet/

Kli ni ka,tan fo lyam he lye

A Je lent ke zé si la pot az itt meg ne ve zett

hely re kér jük el pos táz niTan fo lyam címe Cél cso port Szer ve zõ

Órák szá ma

Tan fo lyam idõ pont ja

Je lent ke zé si ha tár idõ

Rész vé te li díj(Ft/fõ)

Vizs gá valzá rul a to -

vább kép zés(I=igen /N=nem)

Pont

1 Anesz te zi o ló giaés in ten zív te rá pia

3501 Mis kolc,Szent pé te ri kapu 76.

3501 Mis kolc, Szent pé te ri kapu 76.

(+) In fek ció és szep szis- epi de mi o ló gia, di ag nosz ti ka, te rá pia

fel nõtt, ki e mel tense bé sze ti és in ten zív osz tá lyok or vo sai

Bor sod-Aba új-Zemp lénMe gyei Kór ház és Egye -te mi Ok ta tó Kór házBató Már ta(46) 515-255

8 2007. II. 7. 2007. I. 20. díj men tes I 12




(+) Új ra élesz tés kór há zi or vo sok szá má ra

fek võ be teg el lá tás ban dol go zóor vo sok


14 2007. III. 20.-2007. III. 21.

2007. III. 10. 5 000 Ft I 26


DE OEC Se bé sze ti Mû tét ta niTan szék

DE OEC Szak- és Tovább -képzési Köz pont4012 Deb re cen, Nagy er dei krt. 94.

A csa lád or vo si pra xismû tét ta ni alap jai

anesz te zi o ló gu sok,oxy o ló gu sok, csa lád or vo sok

Deb re ce ni Egye tem, Or vos- és Egészség -tudományi Cent rum, Se bé sze ti Mû tét ta ni Tan szék

16 2007. II. 19-20. 2007. II. 5. 65 000 Ft I 32





anesz te zi o ló gus,oxy o ló gus, csa lád or vos szak or vo sok


16 2007. IV. 2-3. 2007. III. 19. 65 000 Ft I 32


Or szá gos Gyógy -intézeti Köz pont


A la ryn ge a lis maszksze re pe a sza bad lég útbiz to sí tás ban

Anesz te zi o ló gusszak or vo sok és szak or vos je löl tek

DEOEC Anesz te zi o ló gi ai és In ten zív Te rá pi ás Tan székSzász Gi zel la(52) 413-434

6 2007. II. 2. 2007. I. 15. 12 000 Ft I 12




A TIVA el mé le te és gya kor la ta

Anesz te zi o ló gusszak or vos je löl tekés szak or vo sok

DEOEC Anesz te zi o ló gi ai és In ten zív Te rá pi ás Tan székSzász Gi zel la(52) 413-434

6 2007. II. 9. 2007. I. 15. 12 000 Ft I 12

29

84

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont




Szö võd mé nyek az anesz té zi á ban: ana fi la xi ás sokk és ma lig nus hy pert her mia


DEOEC Anesz te zi o ló gi ai és In -ten zív Te rá pi ás Tan székSzász Gi zel la(52) 413-434

6 2007. II. 23. 2007. II. 15. 12 000 Ft I 12




A ne héz lég út Anesz te zi o ló gusszak or vos je löl tekés szak or vo sok


6 2007. III. 2. 2007. II. 15. 12 000 Ft I 12




A fi be rosz kó pos in tu bá lás


DEOEC Anesz te zi o ló gi ai és In -ten zív Te rá pi ás Tan szék

Szász Gi zel la(52) 413-434

6 2007. III. 9. 2007. II. 15. 12 000 Ft I 12

10 Anesz te zi o ló giaés in ten zívte rá pia



In ha lá ci ós anesz té ziaszi mu lá ci ós kép zõ prog ram



6 2007. III. 16. 2007. III. 1. 12 000 Ft I 12




Epi du rá lis anesz té ziaszi mu lá ci ós kép zõ prog ram



6 2007. III. 23. 2007. III. 1. 12 000 Ft I 12




Ra pid szek ven cia in tu bá ció, lég úti ka taszt ró fák



6 2007. V. 18. 2007. V. 1. 12 000 Ft I 12




A sú lyos fer tõ zé sekmeg elõ zé si és ke ze lé sistra té gi á ja

in ten zív te rá pi ás, in fek to ló gi ai és mû té ti osz tá lyondol go zó or vo sok

DEOEC Gyer mek egész ség ügyiTo vább kép zõ In té zetBató Már ta(46) 515-255

10 2007. I. 15. 2007. I. 10. 5 000 Ft I 20




Élet vé gi - ha lál kö ze lipszi chés tá mo ga tás és szen ve dés eny hí tés az in ten zív te rá pi á ban

in ten zív te rá pi ásosz tá lyon dol go zóor vo sok és ápo lók


9 2007. II. 5. 2007. I. 20. 5 000 Ft I 18




Szerv do ná ció és szerv transz plan tá ció

in ten zív te rá pi ásosz tá lyon dol go zóor vo sok és ápo lók


7 2007. II. 26. 2007. II. 10. 5 000 Ft I 14

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y2

98

5





Órák szá ma






Pont




Kri ti kus akut vér zé sekcsil la pí tá sá nak le he tõ sé gei

mû tõ ben és in ten zív osz tá lyon dol go zóor vo sok és ápo lók


8 2007. III. 12. 2007. III. 1. 5 000 Ft I 9




Ne u ro in fek ci ók a gyer mek in ten zív el lá tás ban

gyer mek gyó gyá szok, aneszt.-és int.th.szak or vo sok, oxi o ló gu sok


8 2007. III. 26. 2007. II. 28. 5 000 Ft I 10




A gyer me kek ér zés te le ní té sé nek szak mai meg fon to lá sai

anesz te zi o ló gusszak or vo sok, szak ápo lók


10 2007. IV. 16. 2007. III. 31. 5 000 Ft I 12


Sem mel we is Kh.KA I BO-Könyv tár

3529 Mis kolc,Csa bai kapu 9-11.

In for ma ti kai mód sze rek és le he tõ sé gek azanesz te zi o ló gi á ban

anesz te zi o ló gus in ten zív szak or vo sok,szak or vos je löl tek

Sem mel we is Kór ház 4 2007. II. 27. 2007. II. 20. 3 000 Ft I 4


Te rü le ti Kór ház Or vo si Könyv tá ra

Te rü le ti Kór házBe rettyó új fa lu

Ka taszt ró fa el lá tás kór há zi szak or vo sok,csa lád or vo sok,men tõ sök

Te rü le ti Kór házBricz ky Gá bor né(54) 507-535

6 2007. III. 30. 2007. III. 1. díj men tes I 12


Te rü le ti Kór ház Or vo si Könyv tár

Te rü le ti Kór házBe rettyó új fa lu

Fáj da lom csil la pí tás kór há zi szak or vo sok, csa lád or vo sok,men tõ sök


6 2007. V. 11. 2007. IV. 25. díj men tes I 12

22 Bel gyó gyá szat DEOEC I. sz. Bel kli ni ka


(*) EKG tan fo lyam re zi den sek, csa lád or vo sok, bel gyó gyá szok,anesz te zi o ló gu sok,ér dek lõ dõk

DEOEC I. sz. Bel gyó gyá sza ti Kli ni kaDr. Lõ rincz Ist ván(52) 411-717/55183 m.

23 2007. I. 22-26. 2006. XII. 25. 10 000 Ft I 42

23 Bel gyó gyá szat DEOEC I. sz. Bel gyó gyá sza tiKli ni ka Tan te rem


(+) Bel gyó gyá sza tiszak vizs gá ra elõ ké szí tõto vább kép zõ tan fo lyam

szak or vo sok, re zi den sek

DEOEC I.sz. Bel gyó gyá sza ti Kli ni kaHra bovsz ky And rea(52) 414-227

3 2007. I. 26. 2007. I. 26. díj men tes N 4





DEOEC I. sz. Bel gyó gyá sza ti Kli ni kaHra bovsz ky And rea(52) 414-227

3 2007. II. 23. 2007. II. 23. díj men tes N 2






3 2007. III. 30. 2007. III. 30. díj men tes N 2

29

86

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont






3 2007. IV. 27. 2007. IV. 27. díj men tes N 3

27 Bel gyó gyá szat DEOEC I. sz. Bel gyó gyá sza tiKli ni ka


(+) Bel gyó gyá sza tiszak vizs gá ra elõ ké szí tõ to vább kép zõtan fo lyam so ro zat

szak or vos je löl tek,re zi den sek


3 2007. V. 24. 2007. V. 24. díj men tes N 3

28 Bel gyó gyá szat DE Or vos- és Egész ség -tu do má nyi Cent rum El mé le ti Töm


(+) XII. Deb re ce niNeph ro lo gi ai Na pokOr szá gos To vább kép zõTan fo lyam

bel gyó gyász, csa lád or vos, gyer mek gyógy.,neph rol., hy per ton.,diab., aneszth.

DEOEC I. sz. Bel gyó gyá sza ti Kli ni kaPá pai Zsu zsan na(52) 413-653,www.neph ro lo gia.com

32 2007. V. 30.-VI. 2.

2007. IV. 15. 15 000 Ft I 50

29 Bel gyó gyá szat DE Lo var da épü le te, vagy El mé le ti Tömb

DE OEC I. sz. Bel kli ni ka

(*) IV. Bel gyó gyá sza tiNa pok

bel gyó gyász re zi dens, szak or vosj., szak or vos, csa lád or vos, Ph.D.hallg., oh.

DEOEC I. sz. Bel gyó gyá sza ti Kli ni kaProf. Dr. Ka kuk György(52) 414-227 /56227/

45 2007. VI. 11-15. 2007. I. 31. 20 000 Ft I 50

30 Bel gyó gyá szat H.-B. m.-i Ke né zyGyu la Kór ház-RI.II. Bel gyó gyá sza ti O.

Ke né zy Gy. Kh4043 Deb re cen, Bar tók B. út 2-26.

Az IBD di ag nosz ti ká jaés ke ze lé se

re zi den sek, szak or vos je löl tek

Haj dú-Bi har me gyei Ön kor mány zat Ke né zyGyu la Kór ház-Ren de lõ -in té zet, a DEOEC Ok ta tó Kór há zaÁcs né Pa ta ki Er zsé bet(52) 511-703

2 2007. IV. 5. 2007. III. 31. díj men tes N 2

31 Bel gyó gyá szat H.-B. m.-i Ke né zyGyu la Kór ház-RI.Ta nács te rem

Ke né zy Gy. Kh.4043 Deb re cen, Bar tók B. út 2-26.

En dok rin be teg sé gekfel is me ré se és gon do zá sa a há zi or vo si gya kor lat ban

há zi or vo sok Haj dú-Bi har me gyeiÖn kor mány zat Ke né zyGyu la Kór ház-Ren de lõ -in té zet, a DEOEC Ok ta tó Kór há zaÁcs né Pa ta ki Er zsé bet 52) 511-703

3 2007. IV. 20. 2007. III. 31. díj men tes I 6

32 Bel gyó gyá szat H.-B. m.-i Ke né zyGyu la Kór ház-RI.Ta nács te rem


Co ro na ria be teg ség pri mer és se cun der pre ven ci ó ja

há zi or vo sok Haj dú-Bi har me gyei Ön kor mány zat Ke né zyGyu la Kór ház-Ren de lõ -in té zet, a DEOEC Ok ta tó Kór há zaÁcs né Pa ta ki Er zsé bet(52) 511-703


33 Bel gyó gyá szat Sem mel we is Kh. I. Bel gyó gyá sza tiOszt. ok ta tó ter me

Sem mel we is Kór házMis kolc,Csa bai kapu 9-11.

A gast ro en te ro ló gia tumo rok in ter dis cip li na lisszem éle te és el lá tá sa

bel gyó gyász szak orvosok, sza kor vos je löl tek,há zi or vo sok

Sem mel we is Kór ház 4 2007. I. 10. 2007. I. 3. 3 000 Ft I 0

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y2

98

7





Órák szá ma






Pont



Szem pon tok a szö võd -ménnyel bíró di a be te ses be te gek ke ze lé sé hez

bel gyó gyász, se bész, nõ gyó gyász, sze mész szak or vo sok, szak or vos je löl tek




Di a be te ses krí zis ál la po tok el lá tá sa





A 2-es tí pu sú di a be teske ze lé sé nek al go rit mu sa, kü lö nös te kin tet tel az al kal ma zott orá lisan ti di a be ti ku mok ki vá lasz tá sá ra





Az in zu lin ke ze lés he lye a 2-es tí pu sú di a be tes ke ze lé sé ben



38 Bel gyó gyá szat Szent Fe renc Kór ház Mis kolc, Csa bai k. 42.

Szent Fe renc Kór házMis kolc, Csa bai k. 42.

Pri mer hy per pa rat hy re -o sis - egy meg ol dat laneset kap csán

bel gyó gyá szok, kar di o ló gu sok, há zi or vo sok

Szent Fe renc Kór házMis kolcFid rus Te ré zia(46) 555-886

2 2007. II. 20. 2007. II. 12. díj men tes N 2

39 Bel gyó gyá szat DEOEC Eü. Fõ is ko la Nyír egy há za, Sós tói út 2-4.

DEOEC Eü. Fõ is ko la Nyír egy há za, Sós tói út 2-4.

Dys li pi da e mia te rá pi ásle he tõ sé gei

há zi or vo sok, bel gyó gyász szak or vo sok

Sz.-Sz.-B. Me gyei Jósa And rás Kór házTass Emõ ke(42) 465-666/1492 m.


40 Bel gyó gyá szat Jósa A. Ok ta tóKór ház Se bé sze titömb elõ adó te rem

Jósa And rás Kór ház4400 Nyír egy há za,Szent I. út. 68.

Gast ro en te ro ló gia, he pa to ló gia ak tu á liskér dé sei



5 2007. IV. 28. 2007. IV. 26. díj men tes I 10

41 Bel gyó gyá szat DEOEC Eü. Fõ is ko la Nyír egy há za, Sós tói u. 2-4.

DEOEC Eü. Fõ is ko la Nyír egy há za, Sós tói u. 2-4.

Vé nás be teg sé gek di ag nosz ti kus és te rá pi ás kér dé sei



8 2007. V. 26. 2007. V. 15. díj men tes I 16

42 Bel gyó gyá szat Te rü le ti Kór ház Or vo si Könyv tár

Te rü le ti Kór ház Be rettyó új fa lu

Bel gyó gyá szat ak tu á liskér dé sei

kór há zi szak or vo sok, csa lád or vo sok

Te rü le ti Kór ház

Bricz ky Gá bor né(54) 507-535

6 2007. V. 29. 2007. V. 3. díj men tes I 12

43 Cse cse mõ- és Gyermek -gyógyászat

DEOEC Gyer mek kli ni ka


Eset be mu ta tá sok, té ma re fe rá tu mok, di ag nosz ti kus és te rá pi ás pro to kol lok,gyógy szer is mer te té sek

gyer mek or vo sok,kór há zi és házigyer mek or vo sok,szak or vos je löl tek

Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egészség -tudományi Cent rumGyer mek kli ni ka

1 2007. I. 2.-VI. 5. 2006. XII. 31. díj men tes N 1

29

88

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont


DE OEC Gyer mek kli ni ka


A gyer mek kor-fel nõtt kor ha tá rán.A kró ni kus gyermek -betegség át adá sa a fel nõtt el lá tás ba.

gyer mek or vo sok,kór há zi és házigyer mek or vo sok


4 2007. III. 30. 2007. III. 30. 2 000 Ft N 4




A gyer mek-in ten zív el lá tás egyes kér dé sei



4 2007. IV. 27. 2007. IV. 27. 2 000 Ft N 4




Tá ro lá si be teg sé gek. A di ag nó zis és ke ze lésle he tõ sé gei.


Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egészség -tudományi Cent rumGyer mek kli ni kaJe nei Zsu zsa(52) 414-992

5 2007. II. 23. 2007. II. 23. 2 000 Ft N 5


DEOEC Csa lád or vo si Tan szék Kon fe ren cia te rem

DE OECCsa lád or vo si Tan szék

(*) Szin ten tar tó to vább -kép zés házi gyermek -orvosoknak és gyer me ke ket el lá tó há zi or vo sok nak.

házi gyermek -orvosok, gyer me ke ket el lá tóhá zi or vo sok

DEOEC Csa lád or vo si Tan székDobi Má ria(52) 314-388

25 2007. III. 10-24. 2007. II. 23. díj men tes I 50




Kró ni kus fel szí vó dá siza var ral ke zelt gyer me kek kö ve té se a pu ber tá son át a rep ro duk tív ko rig

gyer mek gyó gyá szok,há zi or vo sok, szak vizs ga elõttál lók

DEOEC Gyermek egészségügyiTo vább kép zõ In té zetBató Már ta(46) 515-255

7 2007. III. 22. 2007. II. 28. 5 000 Ft I 14




(+) Cse cse mõ- és gyer mek gyó gyá sza tidi ag nosz ti ka és te rá piaszak or vos je löl tek ré szé re

gyer mek gyó gyászszak or vos je löl tek,szak or vo sok, há zi or vo sok


105 2007. III. 26.-IV. 13.

2007. II. 15. 25 000 Ft I 50




Is ko la or vo si tovább -képzés - Obe si tás és hy per to nia té ma kör ben

if jú ság or vo sok,gyer mek gyógy.,bel gyógy., há zi or vo sok, vé dõ nõk


7 2007. IV. 19. 2007. III. 31. 5 000 Ft I 14




(*) Cse cse mõ- és gyer mek gyó gyá szatkö te le zõ szin ten tar tó to vább kép zés

gyer mek szak or vo sok DEOEC Gyermek egészségügyiTo vább kép zõ In té zetBató Már ta(46) 515-255

5 2007. V. 26. 2007. III. 31. díj men tes I 10

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y2

98

9





Órák szá ma






Pont


H.-B. m.-i Ke né zy Gyu la Kór -ház-RI. elõ adó te rem


Az alap el lá tás és szak ren de lé sekegyütt mûködésénekpers pek tí vái az újabbgyer mek gyó gyá sza tiis me re tek tük ré ben

há zi or vo sok, házigyer mek or vo sok,szak or vos je löl tek,re zi den sek


11 2007. IV. 17-18. 2007. II. 1. 10 000 Ft I 22

53 Fog- és száj -betegségek

MAB Szék ház,Mis kolc, Er zsé bet tér 3.

MAB Szék ház, Mis kolc, Er zsé bet tér 3.

(+) B.-A.-Z. Me gyeiFog or vos nap

fog or vo sok, fog sza kor vo sok

B.-A.-Z. Me gyei Or vo si Ka ma ra Fog or vo si Ta go za taDr. Ska pi nyecz Ti bor(46) 508-770

6 2007. III. 2. 2007. II. 23. 6 000 Ft I 12


Deb re cen DEOEC FOK 4032 Deb re cen,Nagy er dei krt. 98.

VIII. Fo gá sza ti szak na pok

fog szak or vo sok,fog or vo sok, den tál hi gi é ni ku sok,fog tech ni ku sok

DEOEC Fog or vos tu do má nyi KarDr. Sztan csik Ta más06-30/597-5232Ker tész Zsó fia(30) 348-1600(70) 333-5807

21 2007. III. 29-31. 2007. II. 10. 25 000 Ft I 25


DEOEC FOK 4032 Deb re cen,Nagy er dei krt. 98.


An ti bi o ti ku mok al kal ma zá sa a fo gá sza tigya kor lat ban

fog szak or vo sok,fog or vo sok

DEOEC Fog or vos tu do má nyi KarMeny hárt Jó zsef né(52) 453-338

6 2007. II. 17. 2007. I. 20. 15 000 Ft I 10




Kor sze rû gyö kér ke zelés el mé letgya kor lat



7 2007. II. 24. 2007. II. 10. 20 000 Ft I 11




(+) Pre pa rá lá si mó dokrög zí tett fog pót lá sokké szí té sé hez el mé let+gya kor lat



14 2007. III. 3-4. 2007. II. 10. 40 000 Ft I 25




Bel gyó gyá sza ti be teg sé gek mint ri zi kó té nye zõk a pa ro don to ló gi á ban



6 2007. III. 10. 2007. II. 15. 15 000 Ft I 10




A fo gá sza ti ra di o ló giael mé le ti és gya kor la tikér dé sei



6 2007. III. 17. 2007. II. 25. 15 000 Ft I 10




(+) Fog or vos - fog tech ni kus fó rum



7 2007. IV. 14. 2007. III. 15. 10 000 Ft I 14


DEOEC FOK 4032 Deb re cen, Nagy er dei krt. 98.

DEOEC FOK 4032 Deb re cen, Nagy er dei krt. 98.

(+) Fog or vos - fog tech ni kus fó rum

fog tech ni ku sok DEOEC Fog or vos tu do má nyi KarMeny hárt Jó zsef né(52) 453-338

7 2007. IV. 14. 2007. III. 15. 3 000 Ft I 14

29

90

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont




Den to al ve o lá ris se bé szet



6 2007. IV. 21. 2007. IV. 1. 15 000 Ft I 10



DEOEC FOK4032 Deb re cen,Nagy er dei krt. 98.

Pa ro don to ló gia a hét köz na pi gya kor lat ban el mé let+gya kor lat



7 2007. IV. 28. 2007. IV. 1. 30 000 Ft I 11




Gyer mek fo gá szat idõ sze rû kér dé sei



6 2007. V. 5. 2007. V. 15. 15 000 Ft I 10

65 Fog- és szá j -betegségek



Üve gi o no me rek és kom po me rek kli ni kai al kal ma zá sa



6 2007. V. 12. 2007. IV. 20. 10 000 Ft I 10


Mis kolc DEOEC FOK 4032 Deb re cen,Nagy er dei krt. 98.

(+) A DAB Sto ma to ló -gi ai Mun ka bi zott sá gaés az MFE Észak -kelet-MagyarországiSzak cso port já nak kö zös tu do má nyos ülé se



6 2007. V. 18. 2007. IV. 20. 5 000 Ft N 6

67 Fül-orr-gé gé szet DE OECFül-Orr-Gé gé sze tiés Fej-Nyak -sebészeti Kli ni ka


(+) Négy he tes kö te le zõfül-orr-gé gé sze ti szak vizs ga-elõ ké szí tõtan fo lyam

szak or vos je löl tek Deb re ce ni Egye temFül-Orr-Gé gé sze ti és Fej-Nyak se bé sze tiKli ni kaGal lasz Szil via(52) 414-763

120 2007. III. 5-31. 2007. II. 2. díj men tes N 30

68 Fül-orr-gé gé szet DE OECFül-Orr-Gé gé sze tiés Fej-Nyak -sebészeti Kli ni ka


Mû té ti hal lás ja ví tás-Fü lé sze ti mic ro chi rur gi a ia tan fo lyam

szak or vo sok Deb re ce ni Egye temFül-Orr-Gé gé sze ti és Fej-Nyak se bé sze tiKli ni kaGal lasz Szil via(52) 414-763

21 2007. IV. 19-21. 2007. III. 23. 50 000 Ft N 21

69 Fül-orr-gé gé szet H.-B. m.-i Ke né zyGyu la Kór ház-RI.Fül-Orr-Gé ge Osz tály


Új szü lött ko ri ob jek tívhal lás szû rés sel(TEOAE) szer zett ta pasz ta la ta ink

fül-orr-gé gész szak -or vo sok, szak or vos -je löl tek


5 2007. III. 22. 2007. III. 1. 5 000 Ft I 10

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y2

99

1





Órák szá ma






Pont

70 Fül-orr-gé gé szet H.-B. m.-i Ke né zyGyu la Kór ház-RI.Fül-Orr-Gé ge Osz tály


La ryn gost ro bos co pia a napi fül-orr-gé gé sze tigya kor lat ban

fül-orr-gé gész szak -or vo sok, szak or vos -je löl tek


5 2007. IV. 5. 2007. III. 10. 5 000 Ft I 10

71 Gasztro -enterológia

Sem mel we is Kh. I. Bel gyó gyá sza tiOszt. ok ta tó ter me


A nye lõ csõ és a gyo mor be teg sé gei

bel gyó gyász, gast ro en te ro ló gus,se bész szak or vo sok





A vas tag bél be teg sé gei bel gyó gyász, gast ro en te ro ló gus,se bész szak or vo sok





A máj be teg sé gei és a panc re as


Sem mel we is Kór ház 4 2007. III. 1. 2007. II. 24. 3 000 Ft I 8




Funk ci o ná lis gastro -enterológiai be teg sé gek


Sem mel we is Kór ház 4 2007. III. 8. 2007. III. 1. 3 000 Ft I 8

75 Há zi or vos tan 3501 Mis kolc,Szent pé te ri kapu 76.


Se bé sze ti to vább kép zés há zi or vo sok ré szé re.(Idõ pont ja fo lya ma tos,elõ ze tes egyez te tésalap ján)

há zi or vo sok Bor sod-Aba új-Zemp lénMe gyei Kór ház és Egye -te mi Ok ta tó Kór házBató Már ta(46) 515-255

8 2007. I. 1.-VI. 30.

2007. V. 31. díj men tes N 8



Sze mé sze ti tovább -képzõ tan fo lyam csa lád or vo sok ré szé re

csa lád or vo sok Bor sod-Aba új-Zemp lénMe gyei Kór ház és Egye -te mi Ok ta tó Kór házBató Már ta(46) 515-255

8 2007. III. 16. 2007. III. 10. 4 000 Ft I 16

77 Há zi or vos tan DEOEC Gyer mek kli ni ka


Eset be mu ta tá sok, té ma -re fe rá tu mok, di ag nosz -ti kus és te rá pi áspro to kol lok, gyógy szer -is mer te té sek

gyer mek or vo sok,kór há zi és házigyer mek or vo sok,szak or vos je löl tek

Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egészség -tudományi Cent rum Gyer mek kli ni ka

1 2007. I. 2.-VI. 5. 2007. XII. 31. díj men tes N 1

78 Há zi or vos tan DE OEC Gyer mek kli ni ka

DE OEC Szak- és Tovább -k épzési Köz pont4012 Deb re cen, Nagy er dei krt. 94.

A gyer mek kor-fel nõtt -kor ha tá rán. A kró ni kus gyer mek be teg ség át adá sa a fel nõtt el lá tás ba.



4 2007. III. 30. 2007. III. 30. 2 000 Ft N 4



A gyer mek-in ten zív el lá tás egyes kér dé sei



4 2007. IV. 27. 2007. IV. 27. 2 000 Ft N 4

29

92

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont



Tá ro lá si be teg sé gek. A di ag nó zis és ke ze lésle he tõ sé gei.

gyer mek or vo sok,kór há zi és há zi-gyer mek or vo sok

Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egészség -tudományi Cent rumGyer mek kli ni kaJe nei Zsu zsa(52) 414-992

5 2007. II. 23. 2007. II. 23. 2 000 Ft N 5

81 Há zi or vos tan DE OEC Se bé sze ti Mû tét ta niTan szék



anesz te zi o ló gu sok,oxy o ló gu sok, csa lád or vo sok


16 2007. II. 19-20. 2007. II. 5. 65 000 Ft I 32

82 Há zi or vos tan DE OEC Se bé sze ti Mû tét ta niTan szék



anesz te zi o ló gus,oxy o ló gus, csa lád or vos szak or vo sok


16 2007. IV. 2-3. 2007. III. 19. 65 000 Ft I 32

83 Há zi or vos tan kü lön bö zõ hely szí ne ken

DEOEC Csa lád or vo si Tan szék

Kon fe ren cia so ro zat a há zi or vos lás ak tu á lisgya kor la ti és far ma ko -te rá pi ás kér dé se i rõl

há zi or vo sok, há zi -gyer mek or vo sok


2 2007. I. 2-31. 2006. XII. 25. díj men tes I 4






2 2007. II. 2-28. 2007. I. 20. díj men tes I 4







86 Há zi or vos tan DEOEC El mé le ti Tömbtan ter me


(+) Di a be tes az alap el lá tás gya kor la tá ban









2 2007. IV. 2-30. 2007. III. 20. díj men tes I 4

88 Há zi or vos tan DEOEC El mé le ti Tömb tan ter me


(+) Az akut ko ro ná riaszind ró ma (ACS) és kö vet kez mé nyei.Seb el lá tás és seb ke zelés az alap el lá tás ban.

há zi or vo sok DEOEC Csa lád or vo si Tan szék

5 2007. IV. 28. 2007. IV. 8. díj men tes I 10






2 2007. V. 1-31. 2007. IV. 20. díj men tes I 4

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y2

99

3





Órák szá ma






Pont



(+) Ne u ro ló gi ai be teg -sé gek a há zi or vos gya kor la tá ban. Az in fek to ló gia és azan ti bi o ti kum ke ze lésak tu á lis kér dé sei



5 2007. V. 26. 2007. V. 16. díj men tes I 10

91 Há zi or vos tan DEOEC Csa lád or vo si Tan szék Kon fe ren cia te rem


(*) Há zi or vo si szin ten -tar tó- és há zi or vos ta niszak vizs gá ra fel ké szí tõtan fo lyam

há zi or vo sok, há zi -or vo si szak or vosje löl tek


40 2007. I. 22-26. 2007. I. 7. díj men tes I 50

92 Há zi or vos tan DE Köz pon ti Épü letAula


(+) Ak tu a li tá sok a hy per to nia te rá pi á já -ban. IV. Re gi o ná lis Hy per to nia Nap

há zi or vo sok, bel gyó gyá szok, kar di o ló gu sok,neph ro ló gu sok, re zi den sek, PhD.hall ga


10 2007. I. 27. 2007. I. 7. díj men tes I 20

93 Há zi or vos tan DEOEC Csa lád or vo si Tan szék Kon fe ren cia te rem


(*) Szin ten tar tó to vább -kép zés házi gyermek -orvosoknak és gyer me ke ket el lá tóhá zi or vo sok nak.

házi gyermek -orvosok, gyer me ke ket el lá tóhá zi or vo sok





(*) Di a be tes az alap el -lá tás gya kor la tá ban

há zi or vo sok DEOEC Csa lád or vo si Tan székDobi Má ria(52) 314-388




(*) Az akut ko ro ná riaszind ró ma (ACS) és kö vet kez mé nyei.Seb el lá tás és seb ke zelés az alap el lá tás ban.


5 2007. IV. 28. 2007. IV. 8. díj men tes I 10



(*) Ne u ro ló gi ai be teg -sé gek a há zi or vos gya kor la tá ban. Az in fek to ló gia és azan ti bi o ti kum ke ze lésak tu á lis kér dé sei


5 2007. V. 26. 2007. V. 16. díj men tes I 10



(+) Cse cse mõ- és gyer mek gyó gyá sza tidi ag nosz ti ka és te rá piaszak or vos je löl tek ré szé re

gyer mek gyó gyászszak or vos je löl tek,szak or vo sok, há zi or vo sok


105 2007. III. 26.-IV. 13.

2007. II. 15. 25 000 Ft I 50



(+) Cse cse mõ- és gyer mek gyó gyá szatkö te le zõ en vá laszt ha tóto vább kép zés

há zi or vo sok DEOEC Gyer mek egész ség ügyiTo vább kép zõ In té zetBató Már ta(46) 515-255

5 2007. V. 26. 2007. III. 31. 5 000 Ft I 10

29

94

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont

99 Há zi or vos tan DEOEC Ideg se bé sze ti Kli ni ka


Az ideg se bé szet ak tu á lis kér dé sei

ideg gyó gyá szok,ideg se bé szek, csa lád or vo sok,szak irá nyú re zi den sek

DEOEC Ideg se bé sze ti Kli ni kaDr. Sza bó Sán dor(20) 955-2452

7 2007. III. 9. 2007. II. 15. 5 000 Ft I 14

100 Há zi or vos tan Magatartás -tudományi In té zet


Kom mu ni ká ció a gyer mek gyó gyá sza tialap el lá tás ban

csa lád or vo sok DEOEC Ma ga tar tás tu do má nyiIn té zet

16 2007. II. 8-9. 2007. II. 1. 3 000 Ft I 30



Pre zen tá ci ós ké pes sé gek fej lesz té se

kli ni kai szak -pszichológus, há zi or vos szak or vos,pszi chi á ter szak or vos

DEOEC Ma ga tar tás tu do má nyi In té zet

15 2007. III. 2-31. 2007. II. 23. 15 000 Ft I 15



Ma ga tar tás sza bá lyo zásszo ci o ló gi á ja

kli ni kai szak -pszichológus, há zi or vosszak or vos, pszi chi á ter szak or vos


10 2007. III. 23-31. 2007. III. 16. 10 000 Ft I 10

103 Há zi or vos tan Deb re cen, Kül sõ Vá sár tér u. 14.

DE OEC Oxy o ló gi ai Köz pont4025 Deb re cen, Kül sõ v. tér 14.

Oxy o ló gia oxy o lo gus, há zi or vos, ügye le tiszol gá lat ban részt ve võk

DEOEC Oxy o ló gi ai Köz pontDr Nagy Ger gely(52) 414-333

80 2007. II. 1-14. 2007. I. 8. díj men tes I 50


Oxy o ló gi ai Köz pont4025 Deb re cen, Kül sõ v. tér 14.

Oxy o ló gia oxy o lo gus,há zi or vos, ügye le tiszol gá lat ban részt ve võk

DEOEC Oxy o ló gi ai Köz pontDr Nagy Ger gely(52) 414-333

80 2007. IV. 2-13. 2007. III. 12. 50 000 Ft I 50


Oxy o ló gi ai Köz pont4025 Deb re cen, Kül sõ v. tér 14.


DEOEC Oxy o ló gi ai Köz pontDr. Nagy Ger gely(52) 414-333

80 2007. VI. 1-14. 2007. V. 11. 50 000 Ft I 50

106 Há zi or vos tan 1088 Bu da pest,Szent ki rá lyi u. 46.

1088 Bu da pest,Szent ki rá lyi u. 46.

(+) Az akut ko ro na -ria-szind ró ma reper -fúziót cél zó el lá tá sa,újabb pers pek tí vák

bel gyó gyá szok, há zi or vo sok,kar di o ló gu sok

MSD Sci en ti fic Stu dy Cen terKol tai Be á ta(1) 267-4855sscbu da [email protected]

4 2007. I. 17. 2007. I. 17. díj men tes I 8

107 Há zi or vos tan Sem mel we is Kh.Szü lé sze ti-nõ gyó -gyá sza ti osz tály


3 D UH vizs gá la tok szü lé sze ti nõ gyó gyá sza tial kal ma zá sa

szak or vos je löl tek,há zi or vo sok

Sem mel we is Kór ház 4 2007. I. 9. 2007. I. 2. 3 000 Ft N 4

108 Há zi or vos tan Sem mel we is Kh. I. Bel gyó gyá sza tiOszt. ok ta tó ter me


A gaszt ro en te ro ló giatumo rok in ter dis cip li na lis szem éle te és el lá tá sa

bel gyó gyász szak or vo sok, szak or vos je löl tek,há zi or vo sok


109 Há zi or vos tan Sem mel we is Kh.Ált. seb. és mell kas seb. osz tály


Az emlõ jó- és rossz -indulatú be teg sé ge i nekse bé szi ke ze lés

szak or vo sok, szak or vos je löl tek,há zi or vo sok


23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y2

99

5





Órák szá ma






Pont

110 Há zi or vos tan Sem mel we is Kh.Szü lé sze ti-nõ gyó gyá sza ti osz tály


Lum ba lis, epi du ra lisana est he sia al kal ma zá sa szü lé si fájdalom -csillapítás és nõ gyó gyá -sza ti mû té tek so rán

szak or vos je löl tek és há zi or vo sok




A pajzs mi rigy be teg sé ge i nek se bé szigyó gyí tá sa


Sem mel we is Kór ház 4 2007. II. 6. 2007. II. 1. 3 000 Ft N 4



Has ûri tá lyo gok se bé szi ke ze lé se





Az anus jó in du la tú be teg sé ge i nek se bé sziel lá tá sa



114 Há zi or vos tan Sem mel we is Kh.Szü lé sze ti-nõ gyó gyá sza ti osz tály


La pa ros co pia és hys te -ros co pia al kal ma zá sa a nõi med dõ ség és az ext ra u te rin gra vi di tas ke ze lé sé ben


Sem mel we is Kór ház 4 2007. II. 22. 2007. I. 15. 3 000 Ft N 4



A spon tán pne u mot ho rax el lá tá sa





A tü dõ rák gya ko ri sá ga,kó ris mé je és se bé szi ke ze lé se


Sem mel we is Kór ház 4 2007. III. 1. 2007. II. 24. 3 000 Ft N 4

117 Há zi or vos tan Sem mel we is Kh.Szülészeti-nõ -gyógyászati osz tály


Nõk a vál to zás ko rá ban szak or vos je löl tek,há zi or vo sok

Sem mel we is Kór ház 4 2007. III. 8. 2007. III. 1. 3 000 Ft N 4



Az emlõ re konst ruk ció szak or vo sok, szak or vos je löl tek,há zi or vo sok


119 Há zi or vos tan Sem mel we is Kh.Szü lé sze ti-nõ gyó -gyá sza ti osz tály


Új tí pu sú in con ti nen tiamû tét



120 Há zi or vos tan Sem mel we is Kh.Ált. seb.és mell kas seb. osz tály


A nye lõ csõ- és a gyo mor da ga na tok se bé szi ke ze lé se





Kor sze rû epe se bé szet szak or vo sok, szak or vos je löl tek,há zi or vo sok


122 Há zi or vos tan MATESZ Szék házDeb re cen,Nagy L. kir. tér 1-5.

VESZ Egész ség ügyiKht.

Gaszt ro en te ro ló gi aikór ké pek

Há zi or vo sok, házi gye rek or vo sok, üzem or vo sok, bel gyó gyász

VESZ Egész ség ügyi Kht. Dr. Ba logh Emí lia(52) 541-996

3 2007. I. 11. 2007. I. 10. díj men tes I 6

29

96

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont


VESZ Egész ség ügyi Kht.

Af fek tív ne u ro ló giakór ké pek

há zi or vo sok, há zi gyer mek or vo sok,üzem or vo sok, ideg gyó gyász


3 2007. II. 8. 2007. II. 8. díj men tes I 6



Al ler gi ás kór ké pek há zi or vo sok, gyer mek or vo sok,üzem or vo sok, bel gyó gyász, tü dõ gyó gyász



125 Há zi or vos tan MATESZ Szék házDeb re cen,Nagy L. kir. tér 1-5..


Vas cu lá ris kór ké pek há zi or vo sok, gye rek or vo sok,üzem or vo sok, bel gyó gyász,


3 2007. IV. 5. 2007. IV. 4. díj men tes I 6



Do hány zás- Je len tõ sebb lég úti kór ké pek

há zi or vo sok, gye rek or vo sok,üzem or vo sok, bel gyó gyász, tü dõ gyó gyász, al ler go ló gus


3 2007. V. 10. 2007. V. 9. díj men tes I 6



Bõr gyó gyá sza ti kór ké pek

há zi or vo sok, gye rek or vo sok,üzem or vo sok, bel gyó gyász, bõr gyó gyász,


3 2007. VI. 7. 2007. I. 6. díj men tes I 6

128 Ideg se bé szet DEOEC Ideg se bé sze ti Kli ni ka

DE OEC Szak- és To vább kép -zé si Köz pont4012 Deb re cen, Nagy er dei krt. 94.



DEOEC Ideg se bé sze tiKli ni kaDr. Sza bó Sán dor(20) 955-2452

7 2007. III. 9. 2007. II. 15. 5 000 Ft I 14

129 Igaz ság ügyi or vos tan és or vos szak ér tõ

DEOC Igaz ság ügyiOr vos ta ni In té zetkönyv tár


A Ha lott vizs gá la ti Bi zo nyít vány ki töl té se

igaz ság ügyi or vos szak ér tõk, pa to ló gu sok

Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egészség -tudományi Cent rumIgaz ság ügyi Or vos ta niIn té zetPapp Zol tán né(52) 416-885

4 2007. I. 26. 2006. XII. 31. 5 000 Ft I 4


DEOC Igaz ság ügyiOr vos ta ni In té zetkönyv tár


Igaz ság ügyi or vos szak -ér tõk sze re pe bün te tõ el -já rá sok ban

igaz ság ügyi or vos szak ér tõk,ügyé szek, bí rók

Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egészség -tudományi Cent rumIgaz ság ügyi Or vos ta niIn té zetPapp Zol tán né(52) 416-885

4 2007. III. 2. 2007. I. 31. 5 000 Ft N 2

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y2

99

7





Órák szá ma






Pont


DEOC Igaz ság ügyi Or vos ta ni In té zetkönyv tár


Al ko ho ló gi ai is me re tek igaz ság ügyi or vos -szak ér tõk, to xi ko ló gu sok, pa to ló gu sok

Deb re ce ni Egye temOr vos- és Egészség -tudományi Cent rumIgaz ság ügyi Or vos ta niIn té zetPapp Zol tán né(52) 416-885

4 2007. IV. 13. 2007. III. 14. 5 000 Ft I 6

132 In fek to ló gia Deb re ce ni Egye tem, Kór ház hi gi é nésOsz tály


In fek ci ó me ne dzse lés:eset meg be szé lé sek

kli ni kai or vo sok In fek ci ó kont roll Bi zott ság, Kór ház hi gi é nés Osz tályMiny Be at rix(52) 430-327

23 2007. I. 19.-II. 10.

2006. XII. 31. díj men tes I 46

133 In fek to ló gia Deb re ce ni Egye tem, Kór ház hi gi é nésOsz tály



kli ni kai or vo sok In fek ci ó kont roll Bi zott ság, Kór ház hi gi é nés Osz tályMiny Be at rix(52) 430-327/54795 m.

23 2007. V. 4-26. 2006. XII. 31. díj men tes I 46

134 In fek to ló gia Jósa A. Ok ta tó Kór ház Nyír egy há za

4400 Nyír egy há za,Szent I. u. 68.

Hi gi é nés és an ti bi o ti kus in fek ci ó kont roll

kór há zi or vo sok Sz.-Sz.-B. Me gyei Jósa And rás Kór ház

24 2007. IV. 6-28. 2007. II. 23. díj men tes I 46

135 In fek to ló gia Jósa A. Ok ta tó Kór ház Nyír egy há za

4400 Nyír egy há za,Szent I. u. 68.


kór há zi or vo sok Sz.-Sz.-B. Me gyei Jósa And rás Kór házTass Emõ ke(42) 465-666/1492 m.

24 2007. II. 23.-III. 17.


136 In for ma ti ka Sem mel we is Kh.KA I BO-Könyv tár


In for ma ti kai mód sze rek és le he tõ sé gek azanesz te zi o ló gi á ban

anesz te zi o ló gus in ten zív szak or vo sok,szak or vos je löl tek


137 Kar di o ló gia Deb re cen DE OEC Szak- és Tovább -képzési Köz pont4012 Deb re cen, Nagy er dei krt. 94.

In ter ak tív he mo di na mi kai fó rum

bel gyó gyász, kar di o ló gus, há zi or vos, szak or vos

DE OEC ÁOK Kar di o ló giaHe ge dûs Ida(52) 414-928

4 2007. III. 7. 2007. III. 7. 6 000 Ft I 8

138 Kar di o ló gia Deb re cen DE OEC Kar di o ló gi ai Kli ni ka

XII. Kar di o ló gi ai Na pok Szin ten tar tó To vább kép zõ Ren dez vény

bel gyó gyász, kar di o ló gus, há zi or vos, szak or vos

DE OEC ÁOK Kar di o ló giaHe ge dûs Ida(52) 414-928

25 2007. III. 8-10. 2007. III. 8. 26 400 Ft I 50

139 Kar di o ló gia 1088 Bu da pest,Szent ki rá lyi u. 46.

1088 Bu da pest,Szent ki rá lyi u. 46.

(+) Az akut koronaria- szindróma re per fú zi ótcél zó el lá tá sa, újabbpers pek tí vák

bel gyó gyá szok, há zi or vo sok, kar di o ló gu sok

MSD Sci en ti fic Stu dyCen terKol tai Be á ta(1) 267-4855sscbu da [email protected]

4 2007. I. 17. 2007. I. 17. díj men tes I 8

140 Kar di o ló gia Sem mel we is Kh. I.Bel gyó gyá sza tiOszt. ok ta tó ter me


Szív elég te len ségme cha niz mu sa és ke ze lé sé nek el vei

bel gyó gyász, se bész, sze mész,ideg gyó gyász, kar di o ló gus szak or vo sok


29

98

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont

141 Kar di o ló gia Sem mel we is Kh. I.Bel gyó gyá sza tiOszt. ok ta tó ter me


Hy per to ni ás krí zi sek el lá tá sa és hy per tó niahosszú tá vú ke ze lé se

bel gyó gyász, se bész, sze mész,ideg gyó gyász, kar di o ló gus szak or vo sok

Sem mel we is Kór ház 4 2007. II. 1. 2007. I. 23. 3 000 Ft I 4

142 Kli ni kai szak pszi cho ló gus

DE Pszi cho ló gia In té zet


In di vi du ál pszi cho ló gi ai ana lí zis

kli ni kai szak pszi cho ló gus,pszi cho ló gus

Deb re ce ni Egye tem Pszi cho ló gia In té zet Sze mé lyi ség és Kli ni kaiPszi cho ló gi ai Tan székFar kas Ani ta(52) 411-171/55065 m.

30 2007. I. 1.-VI. 30.

2006. XII. 31. 30 000 Ft N 20


DE Pszi cho ló gi ai In té zet


Rors chach di ag nosz ti kai szu per ví zió II.



30 2007. I. 1.-VI. 30.

2006. XII. 31. 30 000 Ft N 20




Te rá pi ás cso por tok di na mi kai elem zé se



30 2007. I. 1.-VI. 30.

2007. XII. 31. 30 000 Ft N 20




Dra ma ti kus szu per ví zió kli ni kai szak pszi cho ló gus,pszi cho ló gus


30 2007. I. 1.-VI. 30.

2007. XII. 31. 30 000 Ft N 20




Kli ni kai pszi cho ló gi aiku ta tá sok mód szer ta na



4 2007. I. 1.-VI. 30.

2006. XII. 31. díj men tes N 4




Eset meg be szé lés és szu per ví zió



30 2007. I. 1.-VI. 30.

2006. XII. 31. 30 000 Ft N 20




Ka ta tím kép él ménymód sze re a kli ni kum ban


Deb re ce ni Egye tem Pszi cho ló gia In té zet Sze mé lyi ség és Kli ni kaiPszi cho ló gi ai Tan székFar kas Ani ta(52) 411-171/55065m

30 2007. I. 1.-VI. 30.

2006. XII. 31. 30 000 Ft N 20

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y2

99

9





Órák szá ma






Pont




Gyermek -pszichoterápiás eset meg be szé lés



20 2007. I. 1.-VI. 30.

2006. XII. 31. 20 000 Ft N 15




Gyermek -pszichoterápiás szu per ví zió



40 2007. I. 1.-VI. 30.

2006. XII. 31. 40 000 Ft N 30




Kora gyer mek ko ritárgy kap cso la tok a pszi chi át ri ai kór ké pek ben



20 2007. I. 1.-VI. 30.

2006. XII. 31. 20 000 Ft N 15




Ne u ro pszi cho ló gia I. kli ni kai szak pszi cho ló gus,pszi cho ló gus


20 2007. I. 1.-VI. 30.

2006. XII. 31. 20 000 Ft N 15




Ne u ro pszi cho ló gia II. kli ni kai szak pszi cho ló gus,pszi cho ló gus


20 2007. I. 1.-VI. 30.

2006. XII. 31. 20 000 Ft N 15




Evés za va rok: bi o ló gi aiés pszi cho ló gi ai vo nat ko zá sok, a pre ven ció és a te rá piale he tõ sé gei



30 2007. I. 1.-VI. 30.

2006. XII. 31. 30 000 Ft N 20




Evés za va rok: bi o ló gi aiés pszi cho ló gi ai vo nat ko zá sok



30 2007. I. 1.-VI. 30.

2006. XII. 31. 30 000 Ft N 20

30

00

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont


DE Pszi cho ló gi ai Tan szék


Rors chach di ag nosz ti kai szu per ví zió I.



30 2007. I. 1.-VI. 30.

2006. XII. 31. 30 000 Ft N 20


Magatartás -tudományi In té zet



kli ni kai szak pszi cho ló gus,há zi or vos szak or vos, pszi chi á ter szak or vos


15 2007. III. 2-31. 2007. II. 23. 15 000 Ft I 15




A vesz te ség pszi cho ló gi á ja

kli ni kai szak pszi cho ló gus,csa lád or vo sok, pszi chi á ter szak or vo sok


15 2007. III. 8-22. 2007. I. 3. 15 000 Ft I 15




Ge ron top szi cho ló gia a kli ni kai gya kor lat ban



15 2007. IV. 5.-V. 4.

2007. III. 30. 15 000 Ft I 15




A me di ci na alap prob lé mái



10 2007. IV. 6.-V. 5.

2007. III. 30. 10 000 Ft I 10




Az or vos-be teg kap cso lat prob lé másese te i nek szu per ví zi ósmeg be szé lé se bál in tike ret ben



20 2007. IV. 20.-VI. 23.

2007. IV. 13. 20 000 Ft I 15




Egész ség pszi cho ló gia kli ni kai szak pszi cho ló gus,csa lád or vo sok, pszi chi á ter szak or vo sok


15 2007. IV. 27.-V. 26.

2007. IV. 20. 15 000 Ft I 15

163 Meg elõ zõ or vos tan és nép egész ség tan

Deb re ce ni Egye temTEOKJ épü let

Deb re ce ni Egye temÁl lam- és Jog -tudományi Kar

Egész ség ügyi jog kü lön le ges te rü le tei

nép egész ség ügy te rü le tén dol go zóor vo sok

Deb re ce ni Egye tem Ál lam- és Jog tu do má nyiKar

12 2007. III. 3-10. 2007. II. 10. 14 000 Ft I 24


Deb re ce ni Egye temTEOKJ épü let

Deb re ce ni Egye temÁl lam- és Jog -tudományi Kar

Egész ség ügyi vál lal ko zá sok joga


Deb re ce ni Egye tem Ál lam- és Jog tu do má nyiKar

12 2007. III. 24.-IV. 1.

2007. III. 1. 14 000 Ft I 24

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y3

00

1





Órák szá ma






Pont


Nép egész ség ügyiIs ko la

DE OECNép egész ség ügyi Is ko la

In teg rált szem lé le tû au dit az egész ség ügy ben

mi nõ ség ügy te rü le tén dol go zóor vo sok

Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egészség -tudományi Cent rum Nép egész ség ügyi KarNép egész ség ügyi Is ko laGõ dény Sán dor (52) 460-190/77413 m.

30 2007. IV. 16-19. 2007. IV. 2. 45 000 Ft I 50




A Nép egész ség ügyi Is ko la/Meg elõ zõ Or vos ta ni In té zet re fe rá ló elõ adá sai

A nép egész ség ügyte rü le tén dol go zóor vo sok

Deb re ce ni Egye temOr vos- és Egészség -tudományi Cent rum Nép egész ség ügyi KarNép egész ség ügyi Is ko laKé ri né dr. Fü löp Il di kó (52) 460-190/77170 m.

30 2007. II. 15.-V. 25.

2007. II. 15. díj men tes N 50




A Sta ta al kal ma zá sá nak alap jai

a nép egész ség ügyte rü le tén dol go zóor vo sok

Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egészség -tudományi Cent rum Nép egész ség ügyi KarNép egész ség ügyi Is ko laKun Éva (52) 460-190/77414 m.

15 2007. I. 8-10. 2006. XII. 31. 25 000 Ft I 30




Az egész ség ügyi in for ma ti ka alap jai I.


Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egészségt -udományi Cent rum Nép egész ség ügyi KarNép egész ség ügyi Is ko la

Kun Éva (52) 460-190/77414 m.

25 2007. I. 15-19. 2007. I. 2. 35 000 Ft N 25




Az egész ség ügyi in for ma ti ka alap jai II.

nép egész ség ügyte rü le tén dol go zóor vo sok

Deb re ce ni Egye temOr vos- és Egészség -tudományi Cent rum Nép egész ség ügyi KarNép egész ség ügyi Is ko laKun Éva (52) 460-190/77414 m.

25 2007. I. 22-25. 2007. I. 2. 35 000 Ft I 25




Kör nye zet-egész ség -ügyi rend sze rek és sza bá lyo zá sok



30 2007. I. 22-26. 2007. I. 2. 45 000 Ft I 50

30

02

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont



DE OECNép egész ség ügyiIs ko la

Mi nõ ség ügyi rend sze rek



30 2007. I. 22-26. 2007. I. 2. 45 000 Ft I 50




Az egész ség ügyiin téz mé nyek ön ér té ke lé se

a nép egész ség ügyte rü le tén dol go zóor vo sok


15 2007. I. 29-31. 2007. I. 8. 25 000 Ft I 30




Ge ne ti kai epi de mi o ló gia



30 2007. II. 5-9. 2007. I. 22. 45 000 Ft I 50




Több szö rös reg resszi ósvizs gá la tok az epi de mi o ló gi á ban I.



25 2007. II. 5-8. 2007. I. 22. 35 000 Ft N 25




Több szö rös reg resszi ósvizs gá la tok az epi de mi o ló gi á ban II.



20 2007. II. 12-14. 2007. I. 22. 30 000 Ft I 25




Az egész ség ügyi gaz da ság tan alap jai



30 2007. II. 12-16. 2007. I. 29. 45 000 Ft I 50

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y3

00

3





Órák szá ma






Pont




Öko ló gia I. nép egész ség ügy te rü le tén dol go zóor vo sok


25 2007. II. 19-22. 2007. II. 5. 35 000 Ft N 25




Kli ni kai epi de mi o ló gia I.



25 2007. II. 19-22. 2007. II. 5. 35 000 Ft N 25




Az egész ség ügyi szol gál ta tá sok ér té ke lé se



15 2007. II. 19-21. 2007. I. 5. 25 000 Ft I 30




Az egész ség ügyi rend sze rek alap jai



30 2007. II. 26.-III. 2.

2007. II. 12. 45 000 Ft I 50



Öko ló gia II. nép egész ség ügy te rü le tén dol go zóor vo sok


20 2007. II. 26-28. 2007. II. 5. 30 000 Ft I 25




Kli ni kai epi de mi o ló gia II.



20 2007. II. 26-28. 2007. II. 5. 30 000 Ft I 25

30

04

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont




Táp lál ko zás-egész ség tan és -epi de mi o ló gia



30 2007. III. 5-9. 2007. II. 19. 45 000 Ft I 50




Mi nõ ség az egész ség -ügy ben



15 2007. III. 5-7. 2007. II. 19. 25 000 Ft I 30




Kom mu ni ká ció nép egész ség ügy te rü le tén dol go zóor vo sok


15 2007. III. 12-14. 2007. II. 26. 25 000 Ft I 30




Jo ur nal Club nép egész ség ügy te rü le tén dol go zóor vo sok

Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egészség -tudományi Cent rum Nép egész ség ügyi KarNép egész ség ügyi Is ko la

Kun Éva (52) 460-190/77414 m.

15 2007. III. 12-14. 2007. II. 26. 25 000 Ft I 30




Egész ség fej lesz tés nép egész ség ügy te rü le tén dol go zóor vo sok


30 2007. III. 19-23. 2007. III. 5. 45 000 Ft I 50




Epi de mi o ló gia a nép egész ség ügy ben I.



25 2007. III. 19-22. 2007. III. 5. 35 000 Ft N 25

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y3

00

5





Órák szá ma






Pont




Kör nye zet-mo ni to ro zás nép egész ség ügy te rü le tén dol go zóor vo sok


15 2007. III. 26-30. 2007. III. 12. 25 000 Ft I 30




Epi de mi o ló gia a nép egész ség ügy ben II.



20 2007. III. 26-28. 2007. III. 5. 30 000 Ft I 25




Egész ség po li ti ka I. nép egész ség ügy te rü le tén dol go zóor vo sok


25 2007. IV. 10-13. 2007. III. 26. 35 000 Ft N 25




Egész ség po li ti ka II. nép egész ség ügy te rü le tén dol go zóor vo sok


Kun Éva (52) 460-190/77414 m.

20 2007. IV. 16-18. 2007. III. 26. 30 000 Ft I 20




Kör nye zet-egész ség tanés -epi de mi o ló gia I.



25 2007. IV. 16-19. 2007. IV. 2. 35 000 Ft N 25




In di ká to rok-Au dit nép egész ség ügy te rü le tén dol go zóor vo sok


30 2007. IV. 23-27. 2007. IV. 2. 45 000 Ft I 30

30

06

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont




Kör nye zet-egész ség tanés -epi de mi o ló gia II.



20 2007. IV. 23-25. 2007. IV. 2. 30 000 Ft I 25




Hát rá nyos hely ze tû eknép egész ség ügyi prob lé mái



30 2007. V. 7-11. 2007. IV. 23. 45 000 Ft I 50




Al kal ma zott epi de mi o ló gia



30 2007. V. 8-11. 2007. IV. 23. 45 000 Ft I 50




Su gár egész ség tan nép egész ség ügy te rü le tén dol go zóor vo sok


Kun Éva (52) 460-190/77414 m.

15 2007. V. 14-16. 2007. I. 30. 25 000 Ft I 30




In fek ci ó kont roll nép egész ség ügy te rü le tén dol go zóor vo sok


15 2007. V. 14-16. 2007. IV. 30. 25 000 Ft I 30




Me ta-ana lí zis nép egész ség ügy te rü le tén dol go zóor vo sok


15 2007. V. 21-23. 2007. V. 7. 25 000 Ft I 30

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y3

00

7





Órák szá ma






Pont




Kör nye zet-egész ség ügyi te rep- és la bo ra tó ri u mi gya kor la tok


Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egészség -tudományi Cent rum Nép egész ség ügyi KarNép egész ség ügyi Is ko laKun Éva Kun Éva (52) 460-190/77414 m.

30 2007. V. 21-25. 2007. V. 7. 45 000 Ft I 50




Me ne dzse ri alap is me re tek I.



25 2007. V. 21-24. 2007. V. 7. 35 000 Ft N 25




Pro jekt-ter ve zés és -irá nyí tás



15 2007. V. 21-23. 2007. V. 7. 25 000 Ft I 30




Me ne dzse rialap is me re tek II.



Kun Éva (52) 460-190/77414 m

20 2007. V. 28-30. 2007. V. 7. 30 000 Ft I 20




Pá lyá za tok és ta nul má nyok írá sa



15 2007. V. 28-30. 2007. V. 14. 25 000 Ft I 30




A kör nye zet vé de lemalap jai



15 2007. V. 28-30. 2007. V. 14. 25 000 Ft I 30

30

08

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont




Or vo si de mog rá fia nép egész ség ügy te rü le tén dol go zóor vo sok


30 2007. VI. 4-7. 2007. V. 21. 45 000 Ft I 45


ÁNTSZ-ek me gyeiin té ze tei


A Há zi or vo si Mor bi di tá si Adat gyûj té si Prog ramszak mai elõ adá sai

a prog ram ban részt ve võ há zi or vo sok, tisz ti or vo sok,ÁNTSZ szak em be rek

Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egészség -tudományi Cent rum Nép egész ség ügyi KarNép egész ség ügyi Is ko laSzi get hy End re (52) 460-190/77153 m.

4 2007. V. 2.-VI. 30.

2007. V. 2. díj men tes N 4






DEOEC Magatartás -tudományi In té zet

15 2007. III. 8-22. 2007. I. 3. 15 000 Ft I 15




A me di ci na alap prob lé mái



10 2007. IV. 6-V. 5. 2007. III. 30. 10 000 Ft I 10







20 2007. IV. 20.-VI. 23.

2007. IV. 13. 20 000 Ft I 15




Egész ség pszi cho ló gia kli ni kai szak pszi cho ló gus,csa lád or vo sok, pszi chi á ter szak or vo sok


15 2007. IV. 27.-V. 26.

2007. IV. 20. 15 000 Ft I 15


H.-B. m.-i Ke né zyGyu la Kór ház-RI.elõ adó te rem


In fek ci ó kont roll or vo sok Haj dú-Bi har me gyei Ön kor mány zat Ke né zyGyu la Kór ház-Ren de lõ -in té zet, a DEOEC Ok ta tó Kór há zaÁcs né Pa ta ki Er zsé bet(52) 511-703

10 2007. V. 21-25. 2007. V. 10. díj men tes N 10


Deb re ce ni Egye tem, Kór ház hi gi é nésOsz tály




23 2007. I. 19.-II. 10.


23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y3

00

9





Órák szá ma






Pont


Deb re ce ni Egye tem, Kór ház hi gi é nésOsz tály




23 2007. V. 4-26. 2006. XII. 31. díj men tes I 46


Jósa A. Ok ta tó Kór ház Nyír egy há za

Jósa And rás Kh.4400 Nyír egy há za,Szent I. út 68.


kór há zi or vo sok Sz.-Sz.-B. Me gyei Jósa And rás Kór ház

24 2007. IV. 6-28. 2007. II. 23. díj men tes I 46


Jósa A. Ok ta tó Kór ház Nyír egy há za



kór há zi or vo sok Sz.-Sz.-B. Me gyei Jósa And rás Kór házTass Emõ ke(42) 465-666/1492 m.

24 2007. II. 23.-III. 17.


218 Ne u ro ló gia DEOEC Ideg se bé sze ti Kli ni ka




DEOEC Ideg se bé sze tiKli ni kaDr. Sza bó Sán dor(20) 955-2452

7 2007. III. 9. 2007. II. 15. 5 000 Ft I 14

219 Ne u ro ló gia Te rü le ti Kór ház or vo si könyv tár

Te rü le ti Kór ház Be rettyó új fa lu

Új le he tõ sé gek a ne u ro ló gi á ban

kór há zi szak or vo sok, csa lád or vo sok


3 2007. I. 17. 2007. I. 4. díj men tes I 6

220 Or to pé dia Jósa And rás Ok ta tóKór ház Se bé sze titömb


Gyer mek és fel nõtt or to pé di ai be teg sé gekmeg elõ zé se, di ag nosz ti -ká ja, ke ze lé se



5 2007. III. 10. 2007. III. 2. 5 000 Ft I 10

221 Or vo si la bo ra tó ri u mivizs gá la tok

Kem pins ki Ho tel,1051 Bp., Er zsé bet tér 7-8.

DE OECKli ni kai Bio ké mi aiés Mo le ku lá ris Pa to ló gia In té zet

(+) A la bo ra tó ri u mi di ag nosz ti ka ak tu á liskér dé sei

la bo ra tó ri u mi szak or vo sok,re zi den sek, bel gyó -gyá szok, he ma to ló -gu sok, on ko ló gu sok

Deb re ce ni Egye tem OEC Kli ni kai Bio ké mi aiés Mo le ku lá ris Pa to ló gi ai In té zetKó pis Il di kó(52) 340-006

5 2007. II. 8. 2007. I. 10. 5 000 Ft I 8

222 Or vo sila bo ra tó ri u mivizs gá la tok

Me di con sult Gro upOkt. Közp. 1047 Bp., At ti la u. 126.

DE OECKli ni kai Bio ké mi aiés Mo le ku lá risPa to ló gia In té zet

(+) A vi ze let ala kos ele me i nek és ké mi aiössze te võ i nek in teg ráltana lí zi se

la bo ra tó ri u mi szak or vo sok, re zi den sek, nef ro ló gu sok

Deb re ce ni Egye tem OEC Kli ni kai Bio ké mi aiés Mo le ku lá ris Pa to ló gi ai In té zetKó pis Il di kó(52) 340-006

5 2007. III. 22. 2007. II. 23. 5 000 Ft I 8

223 Or vo si la bo ra tó ri u mivizs gá la tok

1047 Bu da pest, At ti la u. 126.

DE OEC Kli ni kaiKu ta tó Köz pont

(+) An ti ko a gu láns és throm bo cy ta gát ló te rá pia la bo ra tó ri u mikont roll ja: el mé le timeg fon to lá sok és gya kor la ti szem pon tok

or vos la bo ra tó ri u midi ag nosz ti kai és kli ni kai szak irá nyú szak or vo sok

Deb re ce ni Egye tem, Or vos-és Egész ség ügyiCent rum, Kli ni kai Ku ta tó Köz pontDr. Be recz ky Zsu zsan na(52) 431-956


224 Or vo si mik ro bi o ló gia

Or szá gos Epi de mi o -ló gi ai Köz pont, Pa ra zi to ló gi ai Osz tály

Or szá gos Epi de mi o -ló gi ai Köz pontCsé pá nyi Ma ri ann(1) 476-1100

Klasszi kus és mo dernla bo ra tó ri u mi mód sze rek

Or vos, bi o ló gus,gyógy sze rész, la bo ra tó ri u mi és epi de mi o ló gi aiszak em be rek

Or szá gos Epi de mi o ló gi ai Köz pontCsé pá nyi Ma ri ann(1) 476-1100

37 2007. III. 26-30. 2007. III. 20. 20 000 Ft I 50

30

10

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont


1097 Bu da pest, IX. Gyá li út 2-6.

1097 Bu da pest, IX. Gyá li út 2-6.

Köz egész ség ügyi-jár vány ügyi szak -emberek tu do má nyosto vább kép zé se

in fek ci ó kont rolszak em be rek, epi de mi o ló gu sok,vé dõ nõk, te rü le tendol go zó szak ápo lók


6 2007. IV. 17. 2007. IV. 6. díj men tes N 6


Or szá gos Epi de mi o ló gi aiKöz pont, Pa ra zi to ló gi ai Osz tály


Mo le ku lá ris bi o ló gia al kal ma zá sa a plas mo di um, to xop las ma és gi ar dia fer tõ zé sek di ag nosz ti ká já ban

Or vos, bi o ló gus,gyógy sze rész, la bo ra tó ri u mi és epi de mi o ló gi aiszak em be rek


15 2007. V. 16-17. 2007. V. 10. 20 000 Ft I 28


Ba la ton bog lár, Ko dály Z. u. 9-15.MÁV Rt. Vas utas ü.


Az epi de mi o ló gi ai te vé keny ség fõbb irá nyai

kli ni kai la bo ra tó ri u mior vo sok, csa lád or vo sok, közegészségügyi- járványügyi f.


10 2007. V. 17-18. 2007. V. 5. 16 000 Ft I 20

228 Oxy o ló gia-sür gõs ség, Hon véd or vos tanés ka taszt ró fa ügy



In va zív és mû té ti be avat ko zá sok sür gõs sé gi és ka taszt ró fa kö rül mé nyek kö zött

oxy o ló gus, csa lád or vos, ka to na-ka taszt ró faor vos tan, in ten zív-ana esth.szak or vos


16 2007. III. 5-6. 2007. II. 19. 65 000 Ft I 32




In va zív és mû té ti be avat ko zá sok sür gõs sé gi és ka taszt ró fa kö rül mé nyek kö zött

oxy o ló gus, csa lád or vos, ka to na-ka taszt ró faor vos tan, in ten zív-ana esth.szak or vos


16 2007. V. 7-8. 2007. IV. 23. 65 000 Ft I 32


Deb re cen, Kül sõ Vá sár tér u. 14.



DEOEC Oxy o ló gi aiKöz pontDr. Nagy Ger gely(52) 414-333

80 2007. II. 1-14. 2007. I. 8. díj men tes I 50


Deb re cen,Kül sõ Vá sár tér u. 14.


Az új ra élesz tés el mé le te és gya kor la ta, a fél au to ma ta de fib ril lá tor hasz ná la ta

há zi or vos, házigyer mek or vos,üzem or vos, fog or vos, bel gyó gyász, tü dõ gyó gyász


16 2007. III. 22-23. 2007. II. 28. 25 000 Ft I 30






80 2007. IV. 2-13. 2007. III. 12. 50 000 Ft I 50

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y3

01

1





Órák szá ma






Pont




Az új ra élesz tés el mé le te és gya kor la ta, a fél au to ma ta de fib ril lá tor hasz ná la ta

há zi or vos, házigyer mek or vos,üzem or vos, fog or vos, bel gyó gyász, tü dõ gyó gyász


16 2007. V. 10-11. 2007. IV. 20. 25 000 Ft I 30






80 2007. VI. 1-14. 2007. V. 11. 50 000 Ft I 50


Mis kol ci, Men tõ ál lo más

Mis kol ci, Men tõ ál lo más

(*) Re a ni ma tio nap ja ink ban

Men tõ or vo sok és men tõ tisz tek

Or szá gos Men tõ szol gá latDr. Csol lák Ist ván(46) 411-111

7 2007. I. 15.-V. 15.

2007. I. 10. díj men tes I 14


Jósa A. Ok ta tó Kór ház SBO I. eme let


Re a ni má ci ós to vább -kép zés

or vo sok, gyógy sze -ré szek, fog or vo sok,re zi den sek, há zi or vo sok

Sz.-Sz.-B. Me gyeiJósa And rás Kór ház

12 2007. I. 22-24. 2007. I. 10. 12 000 Ft I 20






Sz.-Sz.-B. Me gyei Jósa And rás Kór ház

12 2007. II. 5-7. 2007. I. 24. 12 000 Ft I 20







12 2007. II. 19-21. 2007. II. 7. 12 000 Ft I 20







12 2007. III. 5-7. 2007. II. 21. 12 000 Ft I 20







12 2007. III. 19-21. 2007. III. 7. 12 000 Ft I 20







12 2007. IV. 2-4. 2007. III. 21. 12 000 Ft I 20







12 2007. IV. 16-18. 2007. IV. 4. 12 000 Ft I 20







12 2007. V. 2-4. 2007. IV. 18. 12 000 Ft I 20

30

12

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont







12 2007. V. 14-16. 2007. V. 4. 12 000 Ft I 20







12 2007. V. 29-31. 2007. V. 16. 12 000 Ft I 20







12 2007. VI. 11-13. 2007. V. 31. 12 000 Ft I 20







12 2007. VI. 25-27. 2007. VI. 13. 12 000 Ft I 20






Sz.-Sz.-B. Me gyei Jósa And rás Kór házTass Emõ ke(42) 465-666/1492m

12 2007. I. 8-10. 2006. XII. 28. 12 000 Ft I 20

249 Pat ho ló gia 3501 Mis kolc,Szent pé te ri kapu 76.


Kli ni ko-pat ho ló gi ai dél után

Észak-ke let Ma gyar or szág pat ho ló gu sai és a társ szak mák or vo sai


3 2007. III. 13. 2007. I. 31. díj men tes N 3

250 Pat ho ló gia 3501 Mis kolc,Szent pé te ri kapu 76.


Kli ni ko-pat ho ló gi ai dél után

Észak-ke let Ma gyar or szág pat ho ló gu sai és a társ szak mák or vo sai


3 2007. V. 15. 2007. III. 31. díj men tes N 3

251 Pat ho ló gia Pszi chi át ri ai Szak kór ház Lo vag te rem

Pszi chi át ri ai Szak kór házBrin kusz Ber na dett(42) 563-800

An tip szi cho ti ku mok és a szür ke ál lo mány

Pszi chi á te rek, pszi chi á ter re zi den sek


3 2007. II. 15. 2007. II. 1. díj men tes I 6

252 Pszi chi át ria Magatartás -tudományi In té zet



kli ni kai szak -pszichológus, há zi or vos sza kor vos, pszi chi á ter szak or vos


15 2007. III. 2-31. 2007. II. 23. 15 000 Ft I 15




kli ni kai szak pszi cho ló gus, csa lád or vo sok, pszi chi á ter szak or vo sok


15 2007. III. 8-22. 2007. I. 3. 15 000 Ft I 15

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y3

01

3





Órák szá ma






Pont


DE OECSzak- és Tovább -képzési Köz pont4012 Deb re cen, Nagy er dei krt. 94.

Ma ga tar tás sza bá lyo zásszo ci o ló gi á ja

kli ni kai szak pszi -cho ló gus, há zi or vos szak or vos, pszi chi á ter szak or vos


10 2007. III. 23-31. 2007. III. 16. 10 000 Ft I 10



Ge ron top szi cho ló gia a kli ni kai gya kor lat ban

kli ni kai szak pszi -cho ló gus, család -orvosok, pszi chi á ter szak or vo sok


15 2007. IV. 5.-V. 4.

2007. III. 30. 15 000 Ft I 15



A me di cí na alap prob lé mái



10 2007. IV. 6.-V. 5.

2007. III. 30. 10 000 Ft I 10






20 2007. IV. 20.-VI. 23.

2007. IV. 13. 20 000 Ft I 15



Egész ség pszi cho ló gia kli ni kai szak pszi -cho ló gus, család -orvosok, pszi chi á ter szak or vo sok


15 2007. IV. 27.-V. 26.

2007. IV. 20. 15 000 Ft I 15

259 Pszi chi át ria H.-B. m.-i Ke né zyGyu la Kór ház Gyermek -pszichiátriai O.


Drog és egyéb ad di ci ók gyer mek pszi chi át ri aiszak or vo sok, gyermek -gyógyászok, há zi or vo sok, pszi cho ló gu sok


2 2007. II. 22. 2007. I. 20. díj men tes I 4



Kény szer be teg ség gyer mek pszi chi át ri ai szak or vo sok, gyermek -gyógyászok, há zi or vo sok, pszi cho ló gu sok


2 2007. III. 22. 2007. II. 20. díj men tes I 4



Tic-To u ret te gyer mek pszi chi át ri aiszak or vo sok, gyermek -gyógyászok, há zi or vo sok, pszi cho ló gu sok



30

14

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont



Szü lõi bá nás mód, gyer mek bán tal ma zás,de fi ní ci ók, gya ko ri ság

gyer mek pszi chi át ri aiszak or vo sok, gyermek -gyógyászok, há zi or vo sok, pszi cho ló gu sok





A gyer mek bán tal ma zásfel is me ré sé nek ne héz -sé gei, tü ne tei, ke ze lésés meg elõ zés le he tõ sé gei

gyer mek pszi chi át ri aiszak or vo sok, gyermek -gyógyászok, há zi or vo sok,pszi cho ló gu sok





Evés za va rok gyer mek pszi chi át ri aiszak or vo sok, gyermek -gyógyászok, há zi or vo sok, pszi cho ló gu sok


2 2007. V. 17. 2007. IV. 20. díj men tes I 4



Igaz ság ügyi gyer mek -pszi chi át ria

gyer mek pszi chi át ri aiszak or vo sok, gyermek -gyógyászok, há zi or vo sok, pszi cho ló gu sok


2 2007. VI. 21. 2007. V. 20. díj men tes I 4

266 Pszi chi át ria Pszi chi át ri ai Szak kór ház Lo vag te rem


Ér te lem vagy ér ze lem?Ez itt a kér dés



3 2007. IV. 19. 2007. IV. 5. díj men tes I 6

267 Pszi chi át ria Pszi chi át ri ai Szak kór ház Lo vag te rem


Új don sá gok az Alz he i mer kór ke ze lé sé ben



3 2007. V. 17. 2007. IV. 5. díj men tes I 6

268 Pszi chi át ria Fe hér gyar mat Szat már-Be re gi Kór ház és Gyógy -fürdõ - Tu do má nyosés Ok ta tá si Bi zott ságTar cza Ka ta lin(44) 511-149

A gyó gyí tó kom mu ni ká ció

In téz mé nyünk or vo sai

Szat már-Be re gi Kór házés Gyógy für dõ - Tu do má nyos és Ok ta tá siBi zott ságTar cza Ka ta lin(44) 511-149

40 2007. III. 12-16. 2007. III. 12. díj men tes I 25

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y3

01

5





Órák szá ma






Pont

269 Re ha bi li tá ció H.-B. m.-i Ke né zyGyu la Kór ház-RI.Re ha bi li tá ci ós O.


Stro ke be te gek komp lex moz gás szer vi re ha bi li tá ci ó ja

há zi or vo sok, szak or vo sok, szak or vos je löl tek


2 2007. II. 28. 2007. II. 19. 2 000 Ft N 2



Pe ri fé ri ás ér be te gek re ha bi li tá ci ó ja



2 2007. III. 22. 2007. III. 7. 2 000 Ft N 2



Az idõ sek re ha bi li tá ci ó já nak mód sze rei és ered mé nyei



2 2007. IV. 4. 2007. III. 28. 2 000 Ft N 2



Di a be te ses láb re ha bi li tá ci ó ja



2 2007. V. 15. 2007. V. 8. 2 000 Ft N 2



Ge rinc ve lõ sé rül tek re ha bi li tá ci ó ja



2 2007. V. 23. 2007. V. 15. 2 000 Ft N 2



Füg gesz tõ rács al kal ma zá sa a re ha bi li tá ci ó ban



2 2007. VI. 7. 2007. V. 30. 2 000 Ft N 2

30

16

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont

275 Re ha bi li tá ció DEOEC ÁOK,ORFMT


(*) Re ha bi li tá ci ós alap is me re tek II.

Re ha bi li tá ci ós szak or vo sok nakszin ten tar tó, szak or vosje löl tek nek kö te le zõ

Or vo si Re ha bi li tá ció és Fi zi ká lis Me di ci naTan székBak sa Szil viabak sa@ja gu ar.dote.huorfmt@ja gu ar.dote.hu(52) 411-600

34 2007. V. 14-18. 2007. IV. 30. 25 000 Ft I 50

276 Re u ma to ló gia ésfi zi o te rá pia

H.-B. m.-i Ke né zyGyu la Kór ház-RI.Ta nács te rem


Ki egé szí tõ fe je ze tek az egye te mi kö te le zõto vább kép zõ tan fo lyam hoz I.

re u ma to ló gus szak or vo sok és szak or vos je löl tek


4 2007. V. 12. 2007. IV. 30. díj men tes I 8

277 Se bé szet 3501 Mis kolc,Szent pé te ri kapu 76.


Var ró gé pek al kal ma zá saa hasi se bé szet ben -mû té ti köz re mû kö dés sel (Idõ pont ja fo lya ma tos,elõ ze tes egyez te tésalap ján)

se bész szak or vo sokés szak vizs ga elõttálló se bész or vo sok

Bor sod-Aba új-Zemp lénMe gyei Kór ház és Egye -te mi Ok ta tó Kór ház

Bató Már ta(46) 515-255

12 2007. I. 1.-VI. 30.

2007. V. 31. díj men tes I 24



Há lók al kal ma zá saa lá gyék és has fa li sér vek nyi tott és la pa -ros co pos mû té te i nél -mû té ti köz re mû kö dés sel (Idõ pont ja fo lya ma tos,elõ ze tes egyez te tésalap ján)



Bató Már ta(46) 515-255

4 2007. I. 1.-VI. 30.

2007. V. 31. díj men tes I 8



Ha la dó la pa ros co posse bé szet - mû tõi köz re -mû kö dés sel (Idõ pont jafo lya ma tos, elõ ze tesegyez te tés alap ján)



Bató Már ta(46) 515-255

3 2007. I. 1.-VI. 30.

2007. V. 31. díj men tes I 6



A pajzs mi rigy be teg sé -gek kor sze rû se bé sze teés a mû tött be te gekgon do zá sa - mû tõi köz -re mû kö dés sel (Idõ pont jafo lya ma tos, elõ ze tesegyez te tés alap ján)



Bató Már ta(46) 515-255

12 2007. I. 1.-VI. 30.

2007. V. 31. díj men tes I 24



La pa ros co pos epe, epe úti se bé szet - mû tõiköz re mû kö dés sel (Idõ pont ja fo lya ma tos, elõ ze tes egyez te tésalap ján)



Bató Már ta(46) 515-255

2 2007. I. 1.-VI. 30.

2007. V. 31. díj men tes I 4

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y3

01

7





Órák szá ma






Pont



Kor sze rû em lõ se bé szet- mû tõi köz re mû kö dés -sel (Idõ pont ja fo lya ma -tos, elõ ze tes egyez te tésalap ján)



Bató Már ta(46) 515-255

3 2007. I. 1.-VI. 30.

2007. V. 31. díj men tes I 6



La pa ros co pos rec tum és vas tag bél se bé szet -mû tõi köz re mû kö dés sel (Idõ pont ja fo lya ma tos,elõ ze tes egyez te tésalap ján)



Bató Már ta(46) 515-255

4 2007. I. 1.-VI. 30.

2007. V. 31. díj men tes I 8

284 Se bé szet DE OEC Se bé sze tiMû tét ta ni Tan szék


Mik ro se bé sze ti alap is me re tek és gya kor la tok

va la mennyi ma nu á lis szak maszak or vo sai és szak or vos je lölt jei


80 2007. I. 15-26. 2007. I. 2. 208 000 Ft I 30



La pa ros co pos cho le cys -tec to mia (alap is me re tek gya kor la ti el sa já tí tá sakí sér le ti ál la to kon)

se bész szak or vos je löl tek és szak or vo sok


8 2007. I. 29. 2007. I. 15. 72 000 Ft I 16



Spe ci á lis la pa ros co posse bé sze ti be avat ko zá -sok el sa já tí tá sa kí sér le ti ál la to kon (továbbk -épzés se bé sze ti la pa ros -co pos be avat ko zá sokel sa já tí tá sá ra)

se bész szak or vo sok Deb re ce ni Egye tem, Or vos- és Egészség -tudományi Cent rum, Se bé sze ti Mû tét ta ni Tan szék

8 2007. II. 6. 2007. I. 23. 83 000 Ft I 16



Mik ro se bé sze ti alap ismeretek és gya kor la tok

va la mennyi ma nu á lis szak ma szak or vo sai és szak or vos je lölt jei


80 2007. II. 12-23. 2007. I. 29. 208 000 Ft I 30



Mû tét ta ni tré ning, a se bé sze ti be avat ko zá sok né hányalap tí pu sa



16 2007. II. 12-13. 2007. I. 29. 83 000 Ft I 30






80 2007. III. 12-23. 2007. II. 26. 208 000 Ft I 30

30

18

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont



Mû tét ta ni tré ning, a se bé sze ti be avat ko zá sok né hányalap tí pu sa

va la mennyi ma nu á lis szak maszak or vos je lölt jei


16 2007. III. 19-20. 2007. III. 5. 83 000 Ft I 30




se bész szakorvos -jelöltek és szak or vo sok


8 2007. III. 27. 2007. III. 12. 72 000 Ft I 16






80 2007. IV. 9-20. 2007. III. 26. 208 000 Ft I 30



Spe ci á lis la pa ros co posse bé sze ti be avat ko zá sokel sa já tí tá sa kí sér le ti ál la to kon (tovább -képzés uro ló gi ai la pa -ros co pos be avat ko zá sok el sa já tí tá sá ra

uro ló gus szak or vo sok


8 2007. IV. 10. 2007. III. 27. 83 000 Ft I 16



Újabb is me re tek a se bé sze tivar ró anya gok ról

a ma nu á lis szak mák szak or vo sai ré szé re

Deb re ce ni Egye tem, Or vos- és Egészségt -udományi Cent rum, Se bé sze ti Mû tét ta ni Tan szék

8 2007. IV. 17. 2007. IV. 3. 55 000 Ft I 16



Mû tét ta ni tré ning, a se bé sze tibe avat ko zá sok né hányalap tí pu sa



16 2007. V. 14-15. 2007. IV. 30. 83 000 Ft I 30






80 2007. V. 14-25. 2007. IV. 30. 208 000 Ft I 30




se bész szakorvos -jelöltek és szak or vo sok

Deb re ce ni Egye tem, Or vos- és Egészség -tudományi Cent rum, Sebészeti Mû tét ta ni Tanszék

8 2007. V. 28. 2007. V. 14. 72 000 Ft I 16

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y3

01

9





Órák szá ma






Pont

298 Se bé szet H.-B. m.-i Ke né zyGyu la Kór ház-RI.Köz pon ti Mûtõ


Ha la dó la pa ros co posbe avat ko zá sok az ál ta -lá nos se bé sze ti gya kor -lat ban (ref lux gát lómû tét, acha la sia, her ni op las ti ca, cho le cys tec to mia)

la pa ros co pos gya kor lat tal ren del ke zõ gya kor ló se bész szak or vo sokés mû tõs nõk


7 2007. I. 18. 2007. I. 5. díj men tes I 14



Ha la dó la pa ros co posbe avat ko zá sok az ál ta -lá nos se bé sze ti gya kor -lat ban (ref lux gát lómû tét, acha la sia, her ni op las ti ca, cho le cys tec to mia)

la pa ros co pos gya kor lat tal ren del ke zõ gya kor lóse bész szak or vo sokés mû tõs nõk


7 2007. II. 15. 2007. I. 31. díj men tes I 14



Ha la dó la pa ros co posbe avat ko zá sok az ál ta -lá nos se bé sze ti gya kor -lat ban (ref lux gát lómû tét, acha la sia, her ni -op las ti ca, cho le cys tec -to mia)

la pa ros co pos gya kor lat tal ren del ke zõ gya kor ló se bészszak or vo sok és mû tõs nõk














7 2007. V. 17. 2007. IV. 30. díj men tes I 14






7 2007. VI. 21. 2007. V. 31. díj men tes I 14

304 Se bé szet Sem mel we is Kh.Ált. seb. és mell kas seb. osz tály

Sem mel we is Kh. 3529 Mis kolc,Csa bai kapu 9-11.

A tüdõ gyul la dá sos be teg sé ge i nek se bé sze te



30

20

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont



Az emlõ jó- és rossz -indulatú be teg sé ge i nekse bé szi ke ze lés

szak or vo sok, szak -or vos je löl tek, há zi -or vo sok




A pajzs mi rigy be teg sé ge i nek se bé szigyó gyí tá sa





Has ûri tá lyo gok se bé szi ke ze lé se





Az anus jó in du la tú be teg sé ge i nek se bé sziel lá tá sa





A spon tánpne u mot ho rax el lá tá sa





A tü dõ rák gya ko ri sá ga,kó ris mé je és se bé szi ke ze lé se


Sem mel we is Kór ház 4 2007. III. 1. 2007. II. 24. 3 000 Ft N 4



Az emlõ re konst ruk ció szak or vo sok, szak -or vos je löl tek, há zi -or vo sok




A nye lõ csõ- és a gyo mor da ga na tok se bé szi ke ze lé se





Kor sze rû epe se bé szet szak or vo sok, szak -or vos je löl tek, há zi -or vo sok


314 Su gár te rá pia és on ko ló gia

Ko vács Már ton Vá ro si Mû ve lõ dé siKözp.Haj dú szo bosz ló

MOT Észak ke let-ma -gyar or szá gi Ta go za taDr. Ju hász La jos4400 Nyír egy há za,Szar vas u. 2.(42) 417-974

54. On ko ló gi ai To vább kép zõ Tu do má nyos Ülés

Szak or vo sok (on ko ló gu sok, se bé szek, ra di o ló gu sok, bel gyó gyá szok, pa to ló gu sok,stb.)

MOT Észak ke let-ma -gyar or szá gi Ta go za taDr. Ju hász La jos4400 Nyír egy há za, Szar vas u. 2.(42) 417-974

6 2007. IV. 20. 2007. IV. 10. díj men tes I 12


Sem mel we is Kór ház Er zsé betHos pi ce Ott honMis kolc


A Mis kol ci Pal li a tívMû hely té ma re fe rá lói

há zi or vo sok és kór há zi or vo sok

Sem mel we is Kór ház 2 2007. I. 4. 2007. I. 4. díj men tes N 2






Sem mel we is Kór ház 2 2007. II. 1. 2007. II. 1. díj men tes N 2

317 Su gár te rá piaés on ko ló gia

Sem mel we is Kór ház Er zsé betHos pi ce Ott hon


A pal li a tív the rá piagya kor la ta

kór há zi or vo sok,va la mennyi kli ni kai szak te rü let

Sem mel we is Kór ház 80 2007. II. 26-III. 9.

2007. I. 19. 10 Ft I 10

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y3

02

1





Órák szá ma






Pont






Sem mel we is Kór ház 2 2007. III. 1. 2007. III. 1. díj men tes N 2




Rák be te gek fáj da lom -csil la pí tá sá nak alap jai






Rák be te gek tü ne ti te rá pi á ja






Kom mu ni ká ció a rák be teg gel és csa lád já val








Sem mel we is Kór ház 2 2007. IV. 5. 2007. IV. 5. díj men tes N 2






Sem mel we is Kór ház 2 2007. V. 3. 2007. V. 3. díj men tes N 2






Sem mel we is Kór ház 2 2007. VI. 7. 2007. VI. 7. díj men tes N 2


Jósa A. Ok ta tó Kór ház Szü lé szetor vo si meg be szé lõ


Nõ gyó gyá sza ti on co lo gia

nõ gyó gyász szak or vo sok, há zi or vo sok, kli ni kai on ko ló gu sok


6 2007. III. 23. 2007. III. 23. 5 000 Ft I 12

326 Sze mé szet Deb re ce ni Egye tem, Szem kli ni ka


(+) Kor rek ció; szem üveg ren de lés, kon takt len cse il lesz tés,ref rak tív mû té tek

re zi den sek, szak or vos je löl tek és szak or vo sok

DE OEC Szem kli ni kaDr. Ket te sy Be á ta(52) 415-816

17 2007. III. 9-10. 2007. II. 20. 6 000 Ft I 24

327 Sze mé szet Jósa A. Ok ta tó Kór ház Se bé sze titömb nagy elõ adó


Sze mé szet ak tu á lis kér dé sei

szak or vo sok, szak or vos je löl tek


4 2007. III. 8. 2007. II. 15. 3 000 Ft I 8

328 Szü lé szet és nõ gyó gyá szat

DE OEC Szü lé sze tiés Nõ gyó gyá sza tiKli ni ka


Rep ro duk tív En dok ri -no ló gia To vább kép zõSo ro zat I. - Gyer mek -nõ gyó gyá szat

Szü lész-nõ gyó -gyász, csa lád or vosés en dok ri no ló gusszak or vo sok, szak or vos je löl tek

DEOEC Szü lé sze ti és Nõ gyó gyá sza ti Kli ni kaDr. Ja kab At ti la(30) 275-2091 v. (52) 417-171

7 2007. I. 12. 2007. I. 5. 8 000 Ft I 14

30

22

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont




Rep ro duk tív En dok ri -no ló gia To vább kép zõSo ro zat II. - Nõ gyó gyá -sza ti En dok ri no ló gia


DEOEC Szü lé sze ti és Nõ gyó gyá sza ti Kli ni kaDr. Ja kab At ti la(30) 275-2091 v.(52) 417-171

9 2007. I. 19. 2007. I. 12. 8 000 Ft I 18




Rep ro duk tív En dok ri -no ló gia To vább kép zõSo ro zat III. - In fer ti li tás



9 2007. I. 26. 2007. I. 19. 8 000 Ft I 18




Rep ro duk tív En dok ri no ló gia To vább kép zõ So ro zatIV. - Fo gam zás gát lás



7 2007. II. 2. 2007. I. 26. 8 000 Ft I 14




Rep ro duk tív En dok ri no ló gia To vább kép zõ So ro zatV. - Me no pa u za



7 2007. II. 9. 2007. II. 2. 8 000 Ft I 14


H.-B. m.-i Ke né zyGyu la Kór ház-RI.Szü lé sze ti Osz tály


En do szkó pia és mi ni má li san in va zívtech ni kák a nõ gyó gyá szat ban

szak or vos je löl tek,szak or vo sok, re zi den sek


12 2007. II. 8-9. 2007. I. 31. 3 000 Ft I 24


Sem mel we is Kh.Szü lé sze ti-nõ gyó -gyá sza ti osz tály


3 D UH vizs gá la tokszü lé sze ti nõ gyó gyá sza tial kal ma zá sa




Sem mel we is Kh.Szü lé sze ti-nõ gyó -gyá sza ti osz tály


Lum ba lis, epi du ra lisana est he sia al kal ma zá sa szü lé si fájdalom -csillapítás és nõ gyó gyá -sza ti mû té tek so rán

szak or vos je löl tek és há zi or vo sok



Sem mel we is Kh.Szü lé sze ti-nõ-gyó gyá sza ti osz tály


La pa ros co pia és hys te ros co pia al kal ma zá sa a nõi med -dõ ség és az ext ra u te ringra vi di tas ke ze lé sé ben


Sem mel we is Kór ház 4 2007. II. 22. 2007. I. 15. 3 000 Ft N 4




Nõk a vál to zás ko rá ban szak or vos je löl tek,há zi or vo sok





Új tí pu sú in con ti nen tiamû tét



23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y3

02

3





Órák szá ma






Pont


Jósa A. Ok ta tó Kór ház Szü lé szet or vo simeg be szé lõ


Nõ gyó gyá sza ti en dos co pia el mé let és gya kor lat

szü lész-nõ gyó gyász szak or vo sok, mû tõs nõk


6 2007. II. 9. 2007. II. 9. 5 000 Ft I 12


Jósa A . Ok ta tó Kór ház Szü lé szet or vo simeg be szé lõ


Hor mon pót ló ke ze lésme no pa u sá ban 3 MOvizs gá ra fel ké szí tés

nõ gyó gyász szak or vo sok, há zi or vo sok


6 2007. II. 23. 2007. II. 23. 5 000 Ft I 12




Nõi húgy úti in con ti nen -tia és ke ze lé se

nõ gyó gyász szak or vo sok, há zi or vo sok


6 2007. III. 2. 2007. III. 2. 5 000 Ft I 12




Szü lé sze ti-nõ gyó gyá -sza ti ult ra hang

szü lész-nõ gyó gyász szak or vo sok, vé dõ nõk, elõs can ne lõ asszisz tens nõk


6 2007. III. 9. 2007. III. 9. 5 000 Ft I 12




Nõ gyó gyá sza ti on co lo gia

nõ gyó gyász szak or vo sok, há zi or vo sok, kli ni kai on ko ló gu sok

Sz.-Sz.-B. Me gyeiJósa And rás Kór házTass Emõ ke(42) 465-666/1492 m.

6 2007. III. 23. 2007. III. 23. 5 000 Ft I 12


Jósa A. Ok ta tó Kór ház Szü lé szet Or vo simeg be szé lõ


Ter hes ta nács adás szü lész-nõ gyó gyász szak or vo sok, há zi or vo sok, vé dõ nõk


6 2007. IV. 6. 2007. IV. 6. 5 000 Ft I 12

345 Transz fu zi o ló gia,Ha e ma to ló gia



Gya kor la ti transz fu zi o ló gia

kór há zi or vo sokszá má ra


8 2007. IV. 17.-2007. IV. 17.

2007. IV. 8. díj men tes I 16

346 Tra u ma to ló gia Ke né zy Kór ház,4043 Deb re cen,Bar tók Béla u.


(*) Kor sze rû is me re tek tra u ma to ló gi á ból I.

or to pé dia-tra u ma to ló gia szak or vos je löl tek

DE OEC Tra u ma to ló gi aiés Kéz se bé sze ti Tan székDr. Sán ta Sán dor(52) 419-499

4 2007. I. 26. 2006. XII. 30. díj men tes I 8



(*) Kor sze rû is me re tektra u ma to ló gi á ból II.



4 2007. II. 23. 2007. I. 31. díj men tes I 8



(*) Kor sze rû is me re tektra u ma to ló gi á ból III.






(*) Kor sze rû is me re tektra u ma to ló gi á ból IV.




30

24

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

23

. szám





Órák szá ma






Pont



(*) Kor sze rû is me re tektra u ma to ló gi á ból V.



4 2007. V. 25. 2007. IV. 30. díj men tes I 8



(*) Kor sze rû is me re tektra u ma to ló gi á ból VI.


DE OEC Tra u ma to ló gi ai és Kéz se bé sze ti Tan székDr. Sán ta Sán dor(52) 419-499

4 2007. VI. 22. 2007. V. 31. díj men tes I 8

352 Tü dõ gyó gyá szat DEOEC Tü dõ gyó gyá sza tiKli ni ka Tan te rem


Új bron cho ló gi ai el já rá sok, mód sze rek és azok he lye a kor sze rû be teg el lá tás ban

Tü dõ gyó gyá szok,bel gyó gyá szok,mell kas se bé szek,szak vizs gá ra ké szü lõk, há zi or vos

DEOEC Tü dõ gyó gyá sza ti Kli ni kaDr. Csán ky Esz ter(52) 414-222


353 Tü dõ gyó gyá szat Tü dõ gyó gyá sza tiKli ni ka Tan te rem


In ters ti ti a lis tü dõ be teg sé gek

Tü dõ gyó gyá szok,bel gyó gyá szok,mell kas se bé szek,szak vizs gá ra ké szü lõk, há zi or vos

DEOEC Tü dõ gyó gyá sza ti Kli ni kaDr. Csán ky Esz ter(52) 414-222

6 2007. IV. 28. 2007. IV. 15. díj men tes I 12

354 Tü dõ gyó gyá szat Szent Fe renc Kór ház Mis kolc, Csa bai k. 42.


In ha lá ci ós szte ro id-hör gõ tá gí tó kom bi ná ci ók ha tá saCOPD-ben

tü dõ gyó gyá szok,há zi or vo sok


2 2007. I. 16. 2007. I. 8. díj men tes N 2

355 Tü dõ gyó gyá szat Szent Fe renc Kór házMis kolc, Csa bai k. 42.


Tu mo ros be te gek fáj da lom csil la pí tá sa

tü dõ gyó gyá szok,há zi or vo sok


2 2007. III. 20. 2007. III. 12. díj men tes N 2

356 Uro ló gia DE OEC Uro ló gi ai Kli ni ka


La pa rosz kó pia az uro ló gi á ban

Uro ló gus szak or vos Deb re ce ni Egye tem Or vos-és Egészség -tudományi Cent rum Uro ló gi ai Kli ni kaDr.Var ga At ti la(52) 413-279

17 2007. IV. 16-18. 2007. IV. 1. 20 000 Ft I 34

357 Uro ló gia DE OEC Se bé sze ti Mû tét ta niTan szék


Spe ci á lis la pa ros co posse bé sze ti be avat ko zá sok el sa já tí tá sa kí sér le ti ál la to kon (tovább -képzés uro ló gi ai la pa ros co pos be avat ko zá sok el sa já tí tá sá ra

uro ló gus szak or vo sok

Deb re ce ni Egye tem, Or vos- és Egész ségt udományi Cent rum, Se bé sze ti Mû tét ta ni Tan szék

8 2007. IV. 10. 2007. III. 27. 83 000 Ft I 16

A DE OEC to váb bi, a 2007/1. fél évé re akk re di tált tan fo lya ma it az Egész ség ügyi Köz löny egy kö vet ke zõ szá má ban tesszük köz zé!A tan fo lya mok meg te kint he tõk még a DE OEC hon lap ján , aok.uni deb.hu we bol da lon /ok ta tás; Szak- és To vább kép zé si Köz pont/ il let ve a www.of tex.hu we bol da lon.Meg ér té sü ket kö szön jük!

23

. számE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

I KÖ

ZL

ÖN

Y3

02

5

DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM Író gép pel, to vább kép zé sen kéntSZAK- ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI KÖZPONT 1 pél dány ban kér jük ki töl te ni!4012 Deb re cen, Nagy er dei krt. 94.Tel.: 52/411-717/54792, 55065 F 1008/ 1.CFax: 52/424-923

Kér jük, hogy je lent ke zé sü ket a ha tár idõk be tar tá sá val, a to vább kép zé si prog ram ban fel tün te tett Kór ház/In té zet/Köz pont cí mé re szí ves ked je nek elküldeni!

JELENTKEZÉSI LAP TOVÁBBKÉPZÉSRE

¿ Je lent ke zõ neve: ...........................................................................................................................................................

¿ Any ja neve: ..................................................................................................................................................................

¿ Szü le té si he lye: ................................................, ide je: év: ............... hó: ........................................ nap: .......................

¿ Le ve le zé si címe: cccc ...........................................................................................................................................

Te le fon szá ma: (kör ze ti hí vó szám)

¿ Dip lo ma kel te (év): .................................., he lye: ..........................................................................................................

¿ Or vo si/gyógy sze ré szi nyil ván tar tás ba vé tel szá ma: ......................................................................................................

¿Mun ka hely meg ne ve zé se, címe: cccc ...................................................................................................................

Te le fon: ..................................................................................................................................

Osz tály: ................................................................................. Be osz tás: ..........................................................................

¿ Szak vizs ga kel te: ............................................ Szak ma: ..............................................................................................

¿ Ter ve zett szak vizs ga ide je: ........................................ Szak ma: .....................................................................................

Szak gya kor lat kez de te: . ....................................................................................................................................................

Je lent ke zés:

Szak ma: .............................................................................................................................................................................

Meg hir de tõ Kli ni ka/In té zet/Kór ház neve: ....................................................................................................................

1. Kö te le zõ tan fo lyam címe (szak vizs ga le té te lé hez): .......................................................................................................

Kö te le zõ tan fo lyam idõ pont ja: .....................................................................................................................................

2. Spe ci á lis (ön költ sé ges) tan fo lyam sor szá ma : _ _ _ _ _ _ _ címe : .................................................................................

........................................................................................................................................................................................

Spe ci á lis (ön költ sé ges) tan fo lyam idõ pont ja: ...................................................................................................................

Dá tum:

.......................................................... je lent ke zõ alá írá sa, pe csét je

Szál lás igény lés csak kö te le zõ tan fo lyam ra, a DE OEC szak or vos je lölt jei ré szé re:Szál lás biz to sí tá sát ké rem 2007.............................-tól (elsõ éj sza ka) 2007...........................-ig (utol só éj sza ka)

Amennyi ben a meg igé nyelt szál lást nem ve szem igény be, s azt a to vább kép zés meg kez dé se elõtt 8 nap pal nem mon dom le(fa xon, vagy le vél ben), 5 napi szál lás költ sé gét té rí tem.

..........................................................je lent ke zõ alá írá sa, or vo si pe csét je


A Zöld ke reszt An gyal föl dért Ala pít ványk ö z l e m é n y e

a sze mé lyi jö ve de lem adó ból 2004. év ben be folyttá mo ga tá si összeg fel hasz ná lá sá ról

A Zöld ke reszt An gyal föl dért Ala pít vány a 2004. évisze mé lyi jö ve de lem adó egy szá za lé ká nak fel aján lá sá ból597 555 Ft tá mo ga tást ka pott.

Az Ala pít vány a tel jes össze get mû szer vá sár lás és ja ví táscél já ból a Fõ vá ro si Ön kor mány zat Nyí rõ Gyu la Kór házré szé re át utal ta.

2005. évi jö ve de lem adó 1%-ából az Ala pít vány 966 295 Fttá mo ga tás ban ré sze sült.

Kö szön jük a tá mo ga tók fel aján lá sát!

A XXI. szá zad Ge ne rá ci ó já ért Ala pít ványk ö z l e m é n y e

a sze mé lyi jö ve de lem adó ból 2005. év ben be folyttá mo ga tá si összeg fel hasz ná lá sá ról

Az Ala pít vány (1135 Bu da pest, Sza bolcs u. 35., adó -szám: 18050158-1-41) ezú ton te szi köz zé, hogy a sze mé lyijö ve de lem adó 1%-ából 2005. év ben be folyt tá mo ga tá siössze gé bõl az Or szá gos Gyógy in té ze ti Köz pont or vo sa i nak,nõ vé re i nek kong resszu si rész vé te lét tá mo gat ta, to váb báélet men tõ mû sze re ket vá sá rolt.

Az Ala pít vány kö szö ne tét fe je zi ki mind azok nak, akiktá mo gat ták mun ká ját és kéri, hogy to vább ra is se gít sékcél ki tûzé se ik el éré sé ben.


VI. RÉSZVe gyes köz le mé nyek

Közlemény bélyegzõk érvénytelenítésérõl

Köz le ményt meg hir de tõszerv neve

Az ér vény te len bélyegzõhasználójának neve

Az ér vény te len bélyegzõ száma/leírása

Ér vény te len 2006. Az érvénytelenségoka

Or szá gos Egész ség biz to sí tá siPénz tár

Dr. Agya gá si De zsõ 12975 no vem ber 5. napjától el hunyt

ua. Dr. An noh Osa fo Ed ward 47738 ok tó ber 3. napjától ua.

ua. Dr. Baki Mag da 12985 no vem ber 20. napjától ua.

ua. Dr. Ba logh Jó zsef 13572 ok tó ber 21. napjától ua.

ua. Dr. Ba logh Vil ma 19046 no vem ber 9. napjától ua.

ua. Dr. Ba ráz Er zsé bet 16560 no vem ber 2. napjától ua.

ua. Dr. Bél te ky Do mo kos 23606 no vem ber 14. napjától ua.

ua. Dr. Be recz ki Mi hály György 48233/1 ok tó ber 3. napjától ua.

ua. Dr. Be reg szá szy Zol tán 05856 ok tó ber 23. napjától ua.

ua. Dr. Ber hés Béla 21620 ok tó ber 1. napjától ua.

ua. Dr. Bíró At ti la 47622 au gusz tus 30. napjától ua.

ua. Dr. Bla cha Ág nes 51022 szep tem ber 13. napjától el vesz tés

ua. Dr. Bo ros Fe renc Já nos 47322 ok tó ber 7. napjától el hunyt




Ér vény te len 2006. Az érvénytelenség oka

ua. Dr. Bu da vá ri Jó zsef 22433 ok tó ber 27. napjától ua.

ua. Dr. Bú zás Gá bor Már ton 46280 no vem ber 21. napjától ua.

ua. Dr. Csen gõ dy Jó zsef 00784 szep tem ber 12. napjától el vesz tés

ua. Dr. Csé pai De zsõ 39487/1 szep tem ber 29. napjától ua.

ua. Dr. Csont At ti la 08769 no vem ber 18. napjától el hunyt

ua. Dr. Cson tos Esz ter 18280 ok tó ber 28. napjától ua.

ua. Dr. Csúsz L’u do vít 66587 szep tem ber 29. napjától el vesz tés

ua. Dr. Cza kó Er zsé bet 25901 no vem ber 14. napjától el hunyt

ua. Dr. Deák Ist ván 62684 szep tem ber 30. napjától ua.

ua. Dr. Do bos Eri ka Er zsé bet 46954 szep tem ber 21. napjától el vesz tés

ua. Dr. Fe ke te Ju dit 43467 no vem ber 23. napjától el hunyt

ua. Dr. Fe renc Má ria 36516 szep tem ber 18. napjától el vesz tés

ua. Dr. Fock ter Vil mos 37385 no vem ber 12. napjától el hunyt

ua. Dr. Fo dor Fe renc 21335 no vem ber 16. napjától ua.

ua. Dr. Fo dor Ti móth 12456 no vem ber 6. napjától ua.

ua. Dr. Füzi Mik lós 01676 ok tó ber 2. napjától ua.

ua. Dr. Ga csá lyi Lász ló Má tyás 06532 no vem ber 4. napjától ua.

ua. Dr. Gla ser Ká roly 18355 ok tó ber 2. napjától ua.

ua. Dr. Gon da Ti bor 01308 no vem ber 5. napjától ua.

ua. Dr. Gu lyás Lí via 14394 no vem ber 23. napjától ua.

ua. Dr. Gyön gyö si Fe renc 34117 ok tó ber 20. napjától ua.

ua. Dr. György Jó zsef 03747 ok tó ber 16. napjától ua.

ua. Dr. Haj dú Zol tán Fe renc 26241 no vem ber 12. napjától ua.

ua. Dr. Her mann Fri gyes Otto 10803 ok tó ber 15. napjától ua.

ua. Dr. Hi da si Zol tán 54199 szep tem ber 20. napjától el vesz tés

ua. Dr. Hor váth Imre 12467 no vem ber 6. napjától el hunyt






ua. Dr. Hu nya di Sán dor 10731 ok tó ber 9. napjától ua.

ua. Dr. Ják só Géza 19378 ok tó ber 22. napjától ua.

ua. Dr. Ka mon di Zol tán 04916 ok tó ber 11. napjától ua.

ua. Dr. Ká nya Lász ló 26416 ok tó ber 30. napjától ua.

ua. Dr. Ka pi tány Má ria 06672 ok tó ber 11. napjától ua.

ua. Dr. Ka sza La jos 09583 no vem ber 16. napjától ua.

ua. Dr. Kés már ky Ró bert 06095 no vem ber 10. napjától ua.

ua. Dr. Kéz dy Má ria 03500 szep tem ber 28. napjától el vesz tés

ua. Dr. Ki rály Mag dol na 22572 ok tó ber 9. napjától el hunyt

ua. Dr. Lam pert And rás 24774 no vem ber 17. napjától ua.

ua. Dr. Lász ló Ve ro na 11198 feb ru ár 2. napjától ua.

ua. Dr. Les tár Fe renc 64377 szep tem ber 14. napjától el vesz tés

ua. Dr. Lu kács Ka ta lin 41967 ok tó ber 11. napjától ua.

ua. Dr. Ma to lay Ág nes 37175 szep tem ber 27. napjától el tu laj do ní tás

ua. Dr. Ma tol csy Kál mán 08985 no vem ber 2. napjától el hunyt

ua. Dr. Med gyes Já nos 28638 no vem ber 14. napjától ua.

ua. Dr. Men ning Éva 39528 no vem ber 9. napjától ua.

ua. Dr. Mes kó Béla 07548 ok tó ber 25. napjától ua.

ua. Dr. Mi hálf fy Fe renc 14087 no vem ber 12. napjától ua.

ua. Dr. Mik lós Fe renc 09995 ok tó ber 4. napjától ua.

ua. Dr. Mo há csi An to nia 00377 ok tó ber 8. napjától ua.

ua. Dr. Mol nár Már ta 38739 ok tó ber 4. napjától ua.

ua. Dr. Mor vay Krisz ti naAn na má ria

31542 no vem ber 3. napjától ua.

ua. Dr. Mun czig Dé nes 41851 no vem ber 18. napjától ua.

ua. Dr. Mül ler Éva Irén 41972/2 ok tó ber 5. napjától el vesz tés






ua. Dr. Nagy má té Or so lya 61075 szep tem ber 26. napjától ua.

ua. Dr. Papp Ist ván György 48411 szep tem ber 26. napjától el hunyt

ua. Dr. Per tuk And rás 57689 no vem ber 24. napjától el vesz tés

ua. Dr. Pusz tai Olga Zsu zsan na 07924 ok tó ber 15. napjától el hunyt

ua. Dr. Rad nó ti Gá bor 01114 ok tó ber 18. napjától ua.

ua. Dr. Rapp Já nos 43553/1 ok tó ber 18. napjától el vesz tés

ua. Dr. Re gös Ág nes Má ria 15331 no vem ber 3. napjától el hunyt

ua. Dr. Sági Béla 04671 ok tó ber 14. napjától ua.

ua. Dr. Sza bó Elek Zol tán 16486 no vem ber 4. napjától ua.

ua. Dr. Sza bó Lász ló 19330 no vem ber 11. napjától ua.

ua. Dr. Sza bó Már ta 18883 ok tó ber 5. napjától ua.

ua. Dr. Sze ke res Ist ván 54405 szep tem ber 25. napjától el vesz tés

ua. Dr. Szél vá ri Fe renc 24918 no vem ber 19. napjától el hunyt

ua. Dr. Szen te Ka ta lin 20189 szep tem ber 21. napjától el vesz tés

ua. Dr. Szûcs Já nos 08935 no vem ber 30. napjától el hunyt

ua. Dr. Te me si Gab ri el la 53277 au gusz tus 31. napjától el vesz tés

ua. Dr. Tí már Lász ló 24001/1 ok tó ber 12. napjától ua.

ua. Dr. To mo ri Zsu zsan na 25052 ok tó ber 28. napjától el hunyt

ua. Dr. Tu rá nyi Mik lós 14927 no vem ber 17. napjától ua.

ua. Dr. Ung vá ry György 15905 au gusz tus 15. napjától el vesz tés

ua. Dr. Uzo nyi Sán dor Imre 23076 no vem ber 3. napjától el hunyt

ua. Dr. Wäch ter Wal ter 23184 ok tó ber 18. napjától ua.

ua. Dr. Zá go ni Ta más 36932 ok tó ber 16. napjától el vesz tés


Köz le mény bé lyeg zõk ér vé nyes sé gé nek helyreállításáról

Ér vé nyes bé lyeg zõszá ma

Ér vé nyes bé lyeg zõhasz ná ló já nak neve

Érvényes 2006. Az érvényesség oka

61566 Dr. Zsen do vits Ba lázs november 30. napjától MOK tag ság új ra fel vé tel

Köz le mény iga zol vá nyok, ok le ve lek, bi zo nyít vá nyok ér vény te le ní té sé rõl

Köz le ményt meg hir de ten dõszerv neve

Az ér vény te len ok mány meg ne ve zé se

Az ér vény te len ok mány ki ál lí tó ja

Az ér vény te len ok mány szá ma

Ér vény te len 2006.

Dr. Asz ta los Mik lós or vos

sz.o.okl.(szü lé szet-nõ gyó gyá szat)

OSZB 550/1964. no vem ber 27. nap já tól

Dr. Bab ka Csil la or vos

sz.o.okl.(tü dõ gyó gyá szat)

OSZB 1118/1976. no vem ber 30. nap já tól

Dr. Gion Gá bor Já nosorvos

sz.o.okl.(anesz te zi o ló gia,in ten zív te rá pia)

EFSZSZTB 1000/1999. no vem ber 22. nap já tól

ua. sz.o.okl.(oxy o ló gia)

EFSZSZTB 1446/2002. ua.

Dr.Ha yf ron Wil li am or vos

sz.o.okl.(fog- és száj be teg sé gek)

EFSZSZTB 1636/2001. no vem ber 24. nap já tól

Dr. Me gye ri And rás or vos

ál ta lá nos or vo sidip lo ma

SOTE ki ál lít va: 1977.szep tem ber

de cem ber 8. nap já tól

Meg jegy zés: A táb lá zat ban hasz nált rö vi dí té sek jegy zé ke:OONYI (GYONYI) = Or vo sok (Gyógy sze ré szek) Or szá gos Nyil ván tar tás ba vé te lé rõl szó ló iga zol vány, sz.o.okl./sz gy.okl. = szak or vo si/szak gyógy sze ré szi ok le vélOSZB = Or szá gos Szak ké pe sí tõ Bi zott ságEFSZSZTB = Egész ség ügyi Fel sõ fo kú Szak irá nyú Szak kép zé si és To vább kép zé si Ta nácsMOK (GYOK) = Ma gyar Or vo si (Gyógy sze rész) Ka ma ra


Ál ta lá nos tud ni va lók

Tisz telt Ol va sók!

A pá lyá za ti hir det mé nye ket ter je del mi okok ból és a jobbát te kint he tõ ség ér de ké ben táb lá za tos for má ban kö zöl jük.Kér jük, hogy ál lás hir de té se ik szö ve ge zé sé nél ve gyék figye -lembe, hogy a ro va tok csak a leg szük sé ge sebb in for má ci ókköz lé sé re ad nak le he tõ sé get. A hir det mé nye ket kü lön ezi rányúké re lem re leg fel jebb 3 al ka lom mal is mé tel jük meg, to váb biköz lés re csak újabb ké rés ese tén van le he tõ ség. A gyors meg je -le nés ér de ké ben a pá lyá za ti hir det mé nye ket köz vet le nül aSzer kesz tõ ség nek küld jék meg pos tán (1051 Bu da pest,Arany Já nos u. 6-8., il let ve 1245 Bu da pest, Pf. 987.) vagyto váb bít sák te le fa xon (331-6712). A köz lés sel kap cso lat bante le fon szá mun kon (301-7958) kér het nek tá jé koz ta tást. A közzé -tétel vár ha tó idõ pont já ról csak a fen ti te le fon szá mon tu dunktá jé koz ta tást ad ni.

Tá jé koz tat juk tisz telt hir de tõ in ket, hogy a pá lyá za tihir det mé nyek szö ve gé bõl kény te le nek va gyunk el hagy niazo kat a pá lyá za ti fel té te le ket, ame lyek köz zé té te le jog sza -bályba üt kö zik, nem ha tá lyos jog sza bá lyon ala pul, il let vein do ko lat lan diszk ri mi ná ci ót tar tal maz (pl. élet ko ri, nem -hez kö tött, a ma gyar vég zett sé get vagy ál lam pol gár sá gotpre fe rá ló elõ írá sok).

A jog sza bály alap ján kö te le zõ en meg hir de ten dõ pál yázatokté rí tés men tes köz zé té te lé re egy al ka lom mal van le he tõ ség,az is mé telt köz zé té tel az ál ta lá nos hir de té si ára kon tör té nik,amely rõl a Egész ség ügyi Köz löny ki adó ja (a Ma gyar Hiva -talos Köz löny ki adó, te le fon szám: 266-9290 vagy 266-9294)ad fel vi lá go sí tást.

A pá lyá zat ban fel kell tün tet ni a pá lyá zó leg fon to sabb sze -mé lyi és fog lal ko zá si ada ta it, rész le tes szak mai ön élet raj zát, a mun ka kö ri kö ve tel mé nyek nek, fel ada tok nak és egyéb elõírá -sok nak va ló meg fe le lést iga zo ló ok ira to kat vagy azok máso -latait. A pá lyá za to kat ál ta lá ban a köz zé té tel tõl szá mí tott 30 napalatt (a rö vi debb ha tár idõt kü lön kö zöl jük) kell a meg hir de tõszerv ve ze tõ jé nek (rek tor, dé kán, el nök, pol gár mes ter, or vos -igaz ga tó) be nyúj ta ni. Ve ze tõ, il let ve ma ga sabb ve ze tõ meg bí -zás sal meg hir de tett ál lás he lyek ese tén 15 nap nál rö vi debb pá -lyá za ti ha tár idõ nem ír ha tó elõ.

Amennyi ben a köz lés nél más idõ pon tot nem je löl tünkmeg, úgy a hir de tett ál lás a pá lyá za tok el bí rá lá sát kö ve tõ enazon nal be tölt he tõ. Az ál lá sok bé re zé se a ha tá lyos jog sza bá lyokalap ján tör té nik.

A Szer kesz tõ ség fel hív ja a hir de tõk fi gyel mét ar ra, hogya té ve sen, hi á nyo san vagy fél re ért he tõ mó don meg fo gal -ma zott és így meg kül dött hir de té sek bõl adó dó eset le geshibák ért fe le lõs sé get nem vál lal. Az eset le ges hi bák el ke -rü lé se ér de ké ben kér jük, hogy hir de té se i ket ne kéz írá sosfor mában jut tas sák el a Szer kesz tõ ség ré szé re. Az ol vasha -tatlanul meg kül dött hir de tések köz zé té te lét nem vál lal juk.

Meg ren delt hir de tés köz zé té te lé nek, vagy is mé telt köz zé -té te lé nek le mon dá sát, mó do sí tá sát, a Szer kesz tõ ség csak írás -ban fo gad ja el, a hir de tést tar tal ma zó lap szám nyom dá ba adá -sá nak idõ pont já ig.

Rö vi dí tés jegy zék

ÁNTSZ = Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo siSzol gá lat

á.p. = ál lam pol gárb: = ha vi mun ka bér fo rint banBp. = Bu da pestbiz. = bi zo nyít ványcs: = csa to lan dó

d. = dip lo mae: = elõny ben ré sze süle. b. = er köl csi bi zo nyít ványe.h.: = el bí rá lá si ha tár idõeü. = egész ség ügyif: = te le faxfõ ig. = fõ igaz ga tóFõv. = fõ vá ros(i)gy. = gya kor latgyt. = gyógy szer tárh: = pá lyá za ti ha tár idõI. = in té zet vagy in téz ményIg. = igaz ga tóig. = iga zol ványir. = irá nyí tás(a)(i)Képv.-test. = Kép vi se lõ tes tü letK. = Kór házKl. = kli ni kakl.-ai = kli ni kaikö. = köz egész ség ügyiközp. = köz pontköz pi. = köz pon tikut. = Ku ta tá(s)(i), ku ta tóLab. = la bo ra tó ri umlab.-i = la bo ra tó ri u mima gyará.p.-ság

= ma gyar ál lam pol gár ság

m. = mun kaM.j.V. = me gyei jo gú vá rosNk. = Nagy köz ségnyi. = nyelv is me retnyv. = nyelv vizs gaO. = osz tályokl. = ok le vélokt. = ok ta tás(a)(i)OONY/GYONY

= Or vo sok (Gyógy sze ré szek) Or szá gos Nyil ván tar tá sa

OONYI/GYONYI

= Or vo sok (Gyógy sze ré szek) Or szá gosNyil ván tar tás ba vé te lé rõl szó ló iga zol vány

OEP = Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tárorv. = Or vos(i)Ö. = ön kor mány zatP. H. = pol gár mes te ri hi va talR. = ren de lõ in té zetszerv. = szer ve zés(e)sz. = szak maisz.ö. = szak mai ön élet rajzsz.gy. = szak mai gya kor latsza korv.gy. = szak or vo si gya kor latszk. = szak ké pe sí tés, szak or vo si ké pe sí tésszoc. = szo ci á lisszolg. = szol gá la tisz.o.okl./sz.gy.okl.

= szak or vo si/szak gyógy sze ré szi ok le vél

szv. = szak vizs gatap. = ta pasz ta latt: = te le fon in for má ciót/f: = te le fon/te le faxtev. = te vé keny ségt.f. = tu do má nyos fo ko zatth. = the rá piatud. = tu do má nyosv. = vég zett ségvez. = ve ze tés(e)vez.gy. = ve ze tõi/ve ze té si gya kor latvizsg. = vizs gá lat(3) = az ál lás he lyek szá ma


Az egész ség ügyi mi nisz terp á l y á z a t i f e l h í v á s a i

Az egész ség ügyi mi nisz ter pá lyá za tot hir det az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat or szá gos tisz ti fõ -or vo si fel adat kör ének köz tiszt vi se lõi ki ne ve zés sel és ha tá ro zat lan ide jû vezetõi megbízással történõ betöltésére.

Fel adat: Az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat, va la mint az Or szá gos Tisz ti fõ or vo si Hivatal te vé -keny sé gé nek szer ve zé se, irá nyí tá sa és el len õr zé se (az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat ról szó ló 1991. éviXI. tör vény ben, va la mint az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat szer ve ze té rõl és mû kö dé sé rõl szó ló7/1991. (IV. 26.) NM ren de let ben fog lal tak nak meg fe le lõ en.).

Il let mény és jut ta tá sok: a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Ktv.) sza bá lyaisze rint.

Pá lyá za ti fel té te lek:

- egye te mi szin tû ál ta lá nos or vo si vagy hi gi é ni kus or vo si vagy fog or vo si szak kép zett ség, és szak or vo si ké pe sí tés,

- egész ség ügyi (szak)me ne dzse ri ké pe sí tés vagy egész ség ügyi me nedzs ment szak irá nyú to vább kép zé si sza kon szer zettké pe sí tés,

- leg alább 5 éves ve ze tõi gya kor lat.

Elõnyt je lent:

- a köz igaz ga tás ban szer zett gya kor lat,

- ide gen nyelv is me re te.

A pá lyá zat hoz csa to lan dó:

- rész le tes szak mai ön élet rajz,

- szak mai prog ram,

- 3 hó nap nál nem ré geb bi er köl csi bi zo nyít vány (ha a pá lyá zó er köl csi bi zo nyít vány hoz kö tött mun ka kör ben dol go zik, az er rõl szó ló iga zo lás),

- nyi lat ko zat ar ról, hogy a pá lyá za ti anya got az el já rás ban részt ve võk meg is mer he tik,

- vég zett sé get, kép zett sé get, nyelv is me re tet iga zo ló ok ira tok má so la tai.

Pá lyá za ti ha tár idõ: a Bel ügyi Köz löny ben tör té nõ meg je le nést kö ve tõ 15. nap.

A pá lyá za tot az egész ség ügyi mi nisz ter nek cí mez ve az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um Mi nisz te ri Ka bi net/Hu mán po li ti ká ra(1051 Bp., Arany J. u. 6-8.) kell be nyúj ta ni.

A pá lyá za ti el já rás le foly ta tá sa, az el bí rá lás mód ja: a Ktv. 10. § a) be kez dé sé ben fog lal tak nak meg fe le lõ en.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak ha tár ide je: a pá lyá za ti ha tár idõ le jár tát kö ve tõ 15 nap.

Az ál lás be tölt he tõ: a pá lyá zat el bí rá lá sát kö ve tõ en azon nal.

***

Az egész ség ügyi mi nisz ter pá lyá za tot hir det az Or szá gos Men tõ szol gá lat gaz da sá gi fõ igaz ga tó-he lyet te si fel adat -kör ének köz al kal ma zot ti ki ne ve zés sel és ha tá ro zat lan ide jû meg bí zás sal tör té nõ be töl té sé re.

Fel adat: A fõ igaz ga tó köz vet len irá nyí tá sa mel lett az Or szá gos Men tõ szol gá lat gaz da sá gi (pénz ügyi, mû sza ki és üze -mel te té si, stb.) te vé keny sé ge i nek, va la mint az az zal össze füg gõ ad mi niszt ra tív te vé keny sé gek irá nyí tá sa és el len õr zé se.

Il let mény és jut ta tá sok: a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Kjt.) sza -bá lyai sze rint.


- szak irá nyú fel sõ fo kú is ko lai vég zett ség, vagy fel sõ fo kú is ko lai vég zett ség és emel lett leg alább mér leg ké pes köny ve -lõi ké pe sí tés sel vagy ez zel egyen ér té kû ké pe sí tés sel kell ren del kez nie. Ez utób bi ak nak sze re pel ni ük kell a szám vi tel rõlszó ló 2000. évi C. tör vény 151. § (3)-(5) be kez dé se sze rin ti nyil ván tar tás va la me lyi ké ben, és ren del kez ni ük kell en nekmeg fe le lõ en a te vé keny ség el lá tá sá ra jo go sí tó en ge déllyel (iga zol vánnyal). [217/1998. (XII. 30.) Korm. r. 18. § (4)];


Elõnyt je len tõ fel té tel:

- egész ség ügyi (szak)me ne dzse ri ké pe sí tés,

- költ ség ve té si gya kor lat.


A gaz da sá gi igaz ga tói meg bí zás va gyon nyi lat ko zat-té te li kö te le zett ség gel jár.



- szak mai prog ram,

- 3 hó nap nál nem ré geb bi er köl csi bi zo nyít vány (ha a pá lyá zó er köl csi bi zo nyít vány hoz kö tött mun ka kör ben dol go zik, az er rõl szó ló iga zo lás),

- a vég zett sé get iga zo ló ok ira tok hi te les má so la tai,

- nyi lat ko zat ar ról, hogy a pá lyá za ti anya got az el já rás ban részt ve võk meg is mer he tik.

Pá lyá za ti ha tár idõ: az Egész ség ügyi Köz löny ben tör té nõ meg je le nést kö ve tõ 30. nap.

A pá lyá za tot az egész ség ügyi mi nisz ter nek cí mez ve az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um Hu mán po li ti kai Fõ osz tá lyá ra(1051 Bp., Arany J. u. 6-8.) kell be nyúj ta ni.

A pá lyá za ti el já rás le foly ta tá sa, az el bí rá lás mód ja: a Kjt. Egész ség ügyi ága zat ban tör té nõ vég re haj tá sá ra ki adott233/2000. (XII. 23.) Korm. rend. 3-4. §-ában fog lal tak nak meg fe le lõ en.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak ha tár ide je: a pá lyá za ti ha tár idõ le jár tát kö ve tõ 30. nap.


Pá lyá za ti hir det mé nyek egye te mi ok ta tói,il let ve egye te mi in téz mé nyek ben be tölt he tõ egyéb ál lá sok ra

A pá lyá za tot meg hir de tõ szerv

ne ve, cí me

Mun ka hely és mun ka kör

meg ne ve zé se

Pá lyá za ti fel té te lek Jut ta tá sok, egyéb in for má ci ók

A Bor sod-Aba új-Zemp lén Me gyei Kór ház és Egye te mi Ok ta tó Kór ház (3501 Mis kolc, Szent pé te ri ka pu 76.) fõ -igaz ga tó fõ or vo sa pá lyá za tot hir det az Ér se bé sze ti Osz tály ra 2 se bész, il let ve ér se bész szak or vos vagy se bész szak -vizs ga elõtt ál ló or vos nak.

Bé re zés meg be szé lés tár gyát ké pe zi.

Or vos szál lón fé rõ he lyes el he lye zés biz to sí tott.

A pá lyá zat be nyúj tá sa az In té zet Hu mán po li ti kai Osz tá lyá ra (3501 Mis kolc, Szent pé te ri ka pu 76.) a meg je le nés tõl szá -mí tott 30 na pon be lül.

Vas Me gye és Szom bat hely M.j.V.Mar ku sovsz ky K.-aEgye te mi Ok ta tó kór ház9700 Szom bat hely,Mar ku sovsz ky L. u. 3.

Pszi chi át ri ai O.ál ta lá nos or vosszak or vos

mind ket tõ höz:- szak irá nyú szv. vagy an nak hi á nyá ban szv.mi e lõb bi meg szer zé sé reirá nyu ló szándék -nyilatkozat,- cs: sz.v.-t iga zo ló ok ira tok má so la tai/or vo si d., szv. biz.,- OONY-ba tör té nõ fel vé tel iga zo lá sa,- or vo si ka ma rai tag ságiga zo lá sa,- ed di gi m.-vi szony iga zo lá sa,- e.b.,- sz.ö.

mind ket tõ höz:- b: Kjt. sze rint,- a ki ne ve zés ha tár ide je: a pá lyá zat el bí rá lá sát kö ve tõ en,- h: a meg je le nés tõl szá mí tott 15 na pon be lül,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: dr. Lak ner Lász ló fõ ig. fõ or vos hoz a K. cí mé re (9700 Szom bat hely, Mar ku sovsz ky u. 3.),- in for má ció kér he tõ: dr. Lak ner Lász ló fõ ig. fõ or vos tól a K. cí mén

Cse cse mõ és Gyer mek -gyó gyá sza ti O.ál ta lá nos or vosszak or vos


Pá lyá za ti hir det mé nyek egész ség ügyi in téz mény ve ze tõiés or vos ve ze tõi állásokra


ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Ó bu da-Bé kás me gyer Eü.Szol gál ta tó Köz hasz nú Tár sa ság1032 Bp.,Vö rös vá ri u. 88-96.

Rönt gen O.ve ze tõ fõ or vos

- orv. d.,- nyug díj kor ha tár alat ti pá lyá zó nak,- szv. biz.,- MOK tag ság,- ve ze tõi el kép ze lés,- me ne dzse ri képzettség

- b: meg egye zés sze rint,- je lent ke zés: dr. Re gõs Já nos ügy ve ze tõ Ig .-nál az I. cí mén (1032 Bp., Vö rös vá ri u. 88-96.)

Fõv. Ö.He im Pál Gyer mek kór házorv.-Ig.-ja1089 Bp.,Ül lõi út 86.

or vos-igaz ga tóFel adat:- kép vi se li az I.-t or vos-sz. te kin tet ben,- ki dol goz za az or vos-sz.irány el ve ket a be ru há zá si,fel újí tá si ter vek elõ ké szí té sé hez, az éveskölt ség ve tés hez,- irá nyít ja, szer ve zi és el len õr zi az or vos-sz. fela da to kat,- fi gye lem mel kí sé ri, fel dol goz za és ér té ke li az I. el lá tott sá gi és mû kö dé si mu ta tó it,elem zi a mûködés sz.hatékonyságát

- ál ta lá nos orv. d.,- cse cse mõ-gyer mek-gyó gyász sz.v.,- leg alább 10 éves sz.gy.,- ve ze tõi ta pasz ta lat,- e: eü. me ne dzse ri ké pe sí tés,- köz gaz da sá gi v.,- cs: ér vé nyes mû kö dé sinyil ván tar tás iga zo lá sa,- ké pe sí tést iga zo lóok ira tok má so la ta,- rész le tes sz.ö.,- rö vid ve ze té si és sz. kon cep ció,- e.b.,- nyi lat ko zat, mely sze rint a pá lyá zat tar tal mát a bí rá ló bi zott ság minden tagjamegismerheti

- b: Kjt. alap ján, meg egye -zés sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30. nap,- az ál lás a pá lyá zat el bí rá -lá sát kö ve tõ en, 2007. I.1-jé tõl be tölt he tõ,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: 3 pél dány ban Cser né Ká ro lyi Éva mun ka ügyi és sze mély ze ti osz tály ve ze -tõ nek cí mez ve a K. cí mé re(1089 Bp., Ül lõi út 86.)

Fõv. Ö.Baj csy-Zs. K.fõ ig.-ja1106 Bp.,Mag ló di út 89-91.

fõ igaz ga tó já ró be teg el lá tást irá nyí tó he lyet te se

- orv. d.,- szv.,- leg alább 5 éves vez. jár tas ság,- e: a fel adat el lá tá sá valössze füg gõ má sod dip lo ma,egyéb v.,.- me ne dzse ri is me re tek,- cs: sz.ö.,- sz. kon cep ció,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- d.-t és szk.-t, va la mintegyéb kép zett sé get, is me re tet ta nú sí tó ok ira tok má so la ta,- nyi lat ko zat a pá lyá za tianyag el bí rá lá sá ban részt -ve võk be te kin té si jo gá ról,- OONYI má so la ta,- MOK tagság igazolása

- h: a meg je le nés tõl szá mí tott 15 nap,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: az I. Hu mán po li ti kai O.-ára (1106 Bp., Mag ló di út 89-91.)



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Az Or szá gos Vér el lá tó Szol gá lat (1113 Bu da pest, Ka ro li na út 19-21.) fõ igaz ga tó ja pá lyá za tot hir det a

Sal gó tar já ni Te rü le ti Vér el lá tó ban te rü let ve ze tõ fõ or vos mun ka kör be töl té sé re.

Fel adat: a meg je lölt szer ve ze ti egy ség te vé keny sé gé nek ter ve zé se, szer ve zé se, irá nyí tá sa és el len õr zé se.

Il let mény és jut ta tá sok: a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Kjt.)alap ján, meg egye zés sze rint.


- ál ta lá nos or vo si dip lo ma,

- transz fu zi o ló gus szak vizs ga,

- a vér el lá tás te rü le tén szer zett leg alább 5 éves szak mai gya kor lat.

Elõnyt je lent:

- ve ze tõi gya kor lat,

- an gol nyelv leg alább kö zép fo kú is me re te,

- tu do má nyos te vé keny ség.



- vég zett sé get, kép zett sé get, nyelv is me re tet iga zo ló ok ira tok hi te les má so la tai (d., szv.),

- rö vid szak mai prog ram, az egy ség ve ze té sé re vo nat ko zó el kép ze lé sek,

- Or vo sok Or szá gos Nyil ván tar tá sa és a Ma gyar Or vo si Ka ma ra tag sá gi iga zol vá nyá nak a má so la ta,

- 3 hó nap nál nem ré geb bi er köl csi bi zo nyít vány,

- be le egye zõ nyi lat ko zat ar ról, hogy a pá lyá za ti anya got az el já rás ban részt ve võk és a Szak mai Kol lé gi um meg is -mer he ti.

Egyéb in for má ci ók:

A ré gió igaz ga tói és te rü let ve ze tõi meg bí zá sok ha tá ro zat lan idõ re szól nak.

Pá lyá zat be adá sá nak ha tár ide je: az Egész ség ügyi Köz löny ben tör té nõ meg je le nést kö ve tõ 15. nap.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak ha tár ide je: a Szak mai Kol lé gi um vé le mé nyét kö ve tõ 30 nap.


Pá lyá za tok be nyúj tá sa: dr. Mis ko vits Esz ter fõ igaz ga tó nak cí mez ve az In té zet cí mé re (1113 Bu da pest, Ka ro li na út 19-21.);Te le fon: 06 (1) 372-4110.

A Ma gyar Hon véd ség Egész ség ügyi Pa rancs nok ság prancs no ka nyílt pá lyá za tot hir det az MH Dr. Ra dó GyörgyKöz pon ti Hon véd kór ház, Sür gõs sé gi Be teg el lá tó Köz pont köz pont pa rancs no ki (kór ház pa rancs nok-he lyet tes) be -osz tás be töl té sé re.

A be osz tást a Ma gyar Hon véd ség hi va tá sos és szer zõ dé ses ka to ná i nak jog ál lá sá ról szó ló 2001. évi XCV. tör vény (ato váb bi ak ban: Hjt.) alap ján hi va tá sos vagy szer zõ dé ses ka to nai jog vi szony ban, il let ve a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá rólszó ló 1992. évi XXXIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Kjt.) alap ján köz al kal ma zot ti jog vi szony ban le het be töl te ni.

A be osz tás ra rendsze re sí tett rend fo ko zat: ez re des


- or vo si dip lo ma,

- oxy o ló gi ai és sür gõs sé gi or vos ta ni szak ké pe sí tés,

- több éves ve ze tõi gya kor lat,

- bün tet len, fedd he tet len elõ élet,



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


- egész sé gi, pszi chi kai és fi zi kai al kal mas ság,

- a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXIII. tör vény és a Hjt.-ben fog lal tak alap ján va gyon nyi lat ko zat té te le(köz al kal ma zot ti jog vi szony lé te sí té se ese tén nem szük sé ges).

To váb bi fel té te lek a pol gá ri élet bõl szer zõ dé ses tisz ti ál lo mány ba pá lyá zó ese té ben:

- ki zá ró la gos ma gyar ál lam pol gár ság (Hjt. 41. §),

- ál lan dó bel föl di la kó hely vagy tar tóz ko dá si hely,

- egyes al kot má nyos jo gok Hjt. sze rin ti kor lá to zá sá nak el fo ga dá sa,

- 47 éves nél nem ma ga sabb élet kor a fel vé tel idõ pont já ban (köz al kal ma zot ti jog vi szony lé te sí té se kor nem ki zá ró oka ma ga sabb élet kor),

- bár mely ide gen nyelv fel sõ fo kú is me re te, me lyet ál la mi vagy ál la mi lag el is mert nyelv vizs ga-bi zo nyít vánnyal kelliga zol ni (ki vé tel a 2010. de cem ber 31-én a 45. élet évét be töl tõ pá lyá zó ese té ben),

- leg alább 5 év szer zõ dé ses ka to nai szol gá la ti vi szony vál la lá sa.

Elõnyt je lent:

- ana est he si olo gi ai és in ten zívt hera pi ás szak ké pe sí tés,

- tu do má nyos tár sa ság ban ko ráb ban vagy je len leg be töl tött ve ze tõ be osz tás,

- egyéb szak vizs ga,

- to váb bi, a hon véd ség nél pre fe rált (an gol, fran cia, né met) nyelv is me re te,

- szé les kö rû szak mai el is mert ség,

- ka to nai egész ség ügyi szol gá lat ban szer zett ta pasz ta lat,

- hon véd- és ka taszt ró fa or vos ta ni szak ké pe sí tés.

A pá lyá zat hoz mel lé kel ni kell:

- szak mai ön élet raj zot,

- a vég zett sé get és a szak vizs gá kat ta nú sí tó ok ira tok hi te les má so la tát,

- há rom hó nap nál nem ré geb bi er köl csi bi zo nyít ványt,

- a nyelv vizs ga bi zo nyít vány(ok) hi te les má so la ta it,

- a szer zõ dé ses tisz ti ál lo mány ba pá lyá zó ese té ben - ön kén tes ala pon-, a nyi lat ko za to kat a ki zá ró la gos ma gyar ál lam -pol gár ság ról (amennyi ben a pá lyá zó nem nyi lat ko zik, ak kor a bí rá ló bi zott ság hi va tal ból for dul meg ke re sé sé vel az il le -té kes szerv hez a fen ti ek iga zo lá sa cél já ból),

- nyi lat ko za tot a pá lyá za ti anyag el bí rá lá sá ban részt ve võk be te kin té si jo gá ról.

Alá ren delt sé gi vi szo nya:

Szol gá la ti lag a kór ház pa rancs nok nak, szak ma i lag a pa rancs nok kli ni kai he lyet te sé nek van alá ren del ve.

A SBK köz pont pa rancs nok alá ren delt sé gé be tar to zó szer ve ze ti egy sé gek:

1. Sür gõs sé gi Be teg el lá tó Osz tály.

2. Ana est he si ologi ai és In ten zívt hera pi ás Osz tály.

3. Men tõ rész leg.

A pá lyá za tot el nyert sze mély alap ve tõ fel ada ta a fen ti szer ve ze ti egy sé gek össze han golt mû köd te té sé nek ko or di ná -lá sa és biz to sí tá sa.

Bé re zés: a Hjt., il let ve a Kjt. alap ján.

A pá lyá zat be ér ke zé sé nek ha tár ide je: az Egész ség ügyi Köz löny ben tör tént meg je le nés tõl szá mí tott 30. nap.

Az ál lás be töl té sé nek vár ha tó ide je: köz al kal ma zott ként, il let ve ak tív ál lo mány ban lé võ ka to na ese té ben a pá lyá zatel bí rá lá sá tól szá mí tott 0,5-1,5 hó nap, a pol gá ri élet bõl szer zõ dé ses ál lo mány ba ke rü lõ sze mély ese té ben 2-2,5 hó nap.

A pá lyá za tot az MH Dr. Ra dó György Köz pon ti Hon véd kór ház pa rancs no ka út ján az MH Egész ség ügyi Pa rancs -nok ság pa rancs no ká hoz kell be nyúj ta ni. Cím: 1134 Bu da pest, Ró bert Ká roly krt. 44.



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Or szá gos Gyógy in té ze tiKöz pontfõ ig.-ja1135 Bp.,Sza bolcs u. 35.

Kl.-ai és Kí sér le ti Or vo siLab. O.osz tály ve ze tõ fõ or vosMun ka kö ri fel ada tok:- az O. ve ze tõi te en dõ i nekel lá tá sa,- az I. fi nan szí ro zá si és gaz dál ko dá si szem lé le té nek az O.-on va ló be tar tá sa,- a gyó gyí tó-meg elõ zõ tev., a tud. ku ta tó mun ka, va la mint az ok ta tá si és to vább kép zé si fel ada tokfel té te le i nek meg te rem té se, szer ve zé se és egy sé gesir.-a,- a nem zet kö zi kap cso lat -rend szer fej lesz té se,- fel ügye let az Im mun di ag -nosz ti kai O. gaz dál ko dá safe lett

- orv. d.,- kl.-ai lab.-i vizs gá la tokszv.,- bün tet len elõ élet és cse lek võ ké pes ség,- mi ni mum 15 éves sz.gy.,- leg alább 10 éves vez.gy.,- kl.-ai ké mi ai vizs gá la timód sze rek te rü le tén vég -zett ki ma gas ló ku ta tá si tev.,- e: ha zai és nem zet kö zi sz. tár sa sá gok ban be töl tött tag ság és tiszt ség vi se lés,- egye te mi gra du á lis ésposzt gra du á lis ok ta tá si ta pasz ta lat,- cs: pá lyá za ti ké re lem,- sz.ö.,- d. vagy hi te les má so la ta,- sz. és ve ze tõi el kép ze lé sek,- szk.-t ta nú sí tó ok irat vagy hi te les má so la ta,- OONY iga zol vány má so la ta, MOK tag ság és a mû kö dé si nyil ván tar -tás ba vé tel iga zo lá sa,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- nyi lat ko zat a pá lyá za tianyag meg is me ré sé hez va ló hoz zá já ru lás ról,- sze mé lyi adat lap (be sze rez he tõ az I. Hu mán -po li ti kai O.-án),- tud. pub li ká ci ók jegy zé ke

- b: Kjt. alap ján, meg egye zés sze rint,- ha tá ro zat lan ide jû meg bí zás,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30. nap,- e.h.: a Szak mai Kol lé-gi um vé le mé nyét kö ve tõ 30. nap,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: 7 pél dány ban Prof. Dr. Pré da Ist ván mb. fõ ig.-nak cí mez -ve az I. Hu mán po li ti kaiO.-ára (1135 Bp., Sza bolcs u. 35.)

Fõv. Ö.Szent Im re K.fõ ig.-ja1115 Bp.,Té té nyi út 12-16.

or vos igaz ga tó - meg fe le lés a vo nat ko zó13/2002. (III. 8.) EüM rend.- ben fog lalt fel té te lek nek,- leg alább 10 év osz tály-ve ze tõ fõ or vo si gy.,- leg alább 5 éves K.-i szin tû vez.gy.,- e: leg alább két szv.,- jár tas ság a sür gõs sé gi el lá tás ban,- jár tas ság az új tí pu sú szer -ve ze ti struk tú rák (mát rixszer ke zet) mû köd te té sé ben,- cs: sz.ö.,- szak irá nyú v.-et ta nú sí tóorv. d. má so la ta,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,

- b: meg egye zés sze rint,- ér dek lõd ni le het: a K. Hu -mán po li ti kai Igaz ga tó sá gán Ro nyecz Ká roly né Ig.-nál(1115 Bp., Té té nyi út 12-16.),- t: 464-8795



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


- Or vo si Ka ma ra ha tá ro za ta mû kö dé si nyil ván tar tás bavé tel rõl

A Haj dú-Bi har Me gyei Ön kor mány zat Köz gyû lé se a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló, mó do sí tott 1992. éviXXXIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Kjt.) 23. §-ának (2) be kez dé se, va la mint a 233/2000. (XII. 23.) Korm. ren de let és a13/2002. (III. 28.) EüM ren de let alap ján pá lyá za tot hir det az in téz mény ve ze tõi (fõ igaz ga tói) fel adat kör el lá tá sá ra köz -al kal ma zot ti ki ne ve zés sel és ha tá ro zott ide jû - 5 év re szó ló - ma ga sabb ve ze tõi meg bí zás sal.

Az in téz mény ne ve:

Haj dú-Bi har Me gyei Ön kor mány zat Ke né zy Gyu la Kór ház-ren de lõ in té zet, a Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egész -ség tu do má nyi Cent rum és a Deb re ce ni Re for má tus Hit tu do má nyi Egye tem Ok ta tó Kór há za.

A fõ igaz ga tó ve ze tõi fel ada tai:

- az in téz mény nek a ha tá lyos jog sza bá lyok ban, a Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály zat ban, az in téz ményt fenn tar tóha tá ro za ta i ban, a szak mai kö ve tel mé nyek ben meg fo gal ma zot tak nak meg fe le lõ fo lya ma tos és gaz da sá gos mû köd te té se,

- az in té zet szak mai és mû kö dé si ter ve i nek elõ ké szí té se, egyez te té se és meg va ló sí tá sa,

- a me gye la kos sá gá nak egész sé gi ál la po tát fi gye lem be ve võ ha té kony szol gál ta tá sok ki ala kí tá sa,

- a hosszú tá vú sta bil gaz dál ko dás fel té te le i nek, az in téz mé nyi mû kö dés ha té kony sá gá nak fo lya ma tos biz to sí tá sa.

A pá lyá zat el nye ré sé hez jog sza bály ban elõ írt fel té te lek:

- bün tet len elõ élet, to váb bá

- (or vos tu do má nyi vagy egyéb) egye te mi szin tû vég zett ség, és

- egész ség ügyi (szak)me ne dzse ri ké pe sí tés, vagy egész ség ügyi me nedzs ment szak irá nyú to vább kép zé si sza konszer zett ké pe sí tés, va la mint,


A két utób bi fel té tel ese té ben a köz gyû lés a gyógy in té zet szak mai ve ze tõ tes tü le té nek egyet ér té sé vel fel men tést ad hat.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nál elõnyt je len tõ fel té te lek:

- or vo si dip lo ma és szak or vo si ké pe sí tés,

- an gol, né met, vagy fran cia nyelv bõl meg szer zett, ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú nyelv vizs ga.

A pá lyá zat nak tar tal maz nia kell:

- rész le tes szak mai ön élet raj zot,

- a kór ház jö võ jét érin tõ rész le tes szak mai kon cep ci ót,

- 3 hó nap nál nem ré geb bi er köl csi bi zo nyít ványt, vagy az er köl csi bi zo nyít vány meg ké ré sét iga zo ló pos tai fel adó ve vényt,

- a vég zett sé get, szak kép zett sé get iga zo ló ok ira tok (kül föl di ok ta tá si in téz mény ben szer zett ok irat ese tén a ho no sí tá siok irat) köz jegy zõ ál tal hi te le sí tett má so la tát,

- a leg alább 5 éves ve ze tõi gya kor la tot iga zo ló mun kál ta tói iga zo lást,

- egész ség ügyi (szak)me ne dzse ri ké pe sí tés, vagy egész ség ügyi me nedzs ment szak irá nyú to vább kép zé si sza konszer zett ké pe sí tés hi á nyá ban a pá lyá zó nyi lat ko za tát ar ról, hogy a kép zés ben már részt vesz, vagy vál lal ja a ké pe sí tés nek - ameg bí zás adá sá tól szá mí tott - 5 éven be lül tör té nõ meg szer zé sét,

- a pá lyá zó nyi lat ko za tát ar ról, hogy meg bí zá sa ese tén a be osz tás be töl té sé ig va gyon nyi lat ko zat-té te li kö te le zett sé gét tel -je sí ti,

- a pá lyá zó nyi lat ko za tát a Kjt. 43-44. §-ai sze rin ti mun ka vég zés re irá nyu ló egyéb jog vi szo nya i ról,

- a pá lyá zó nyi lat ko za tát ar ról, hogy a pá lyá za ti el já rás ban részt ve võk a pá lyá za ti anya gát meg is mer he tik,

- a pá lyá zó nyi lat ko za tát ar ról, hogy a Haj dú-Bi har Me gyei Ön kor mány zat Köz gyû lé se a pá lyá zat el bí rá lá sá ra vo -nat ko zó elõ ter jesz tést nyil vá nos, vagy zárt ülés ke re té ben tár gyal ja,

- a kór ház jö võ jét érin tõ rész le tes szak mai kon cep ció ma xi mum 2 (A/4) ol dal ter je del mû össze fog la lá sát (mely adön tés elõ ké szí tõ anyag ré szét ké pe zi).



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Az elõnyt je len tõ fel té te lek iga zo lá sá hoz csa tol ni kell:

- az ál la mi lag el is mert nyelv vizs ga meg lé tét iga zo ló ok ira tot, vagy an nak köz jegy zõ ál tal hi te le sí tett má so la tát.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak fel té te lei, a pá lyá za ti el já rás le foly ta tá sá ra, a jut ta tá sok ra vo nat ko zó és egyéb in -for má ci ók:

- A pá lyá za tok nak tíz pél dány ban (egy ere de ti, ki lenc má so lat), leg ké sõbb a pá lyá za ti fel hí vás nak az Egész ség ügyiKöz löny ben tör té nõ meg je le né sé tõl szá mí tott 30. nap 14 órá ig kell be ér kez nie a Me gyei Köz gyû lés el nö ké hez„Fõ igaz ga tói Pá lyá zat” jel igé vel el lát va (4024 Deb re cen, Pi ac u. 54.).

- A pá lyá zat ki író ja hi ány pót lás ra leg ké sõbb a hi ány pót lás ra vo nat ko zó fel hí vás kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 5 na pigbiz to sít le he tõ sé get.

- A pá lyá za to kat a be nyúj tás ha tár ide jé tõl szá mí tott 30 na pon be lül - a fel kért elõ ké szí tõ bi zott ság vé le mé nye zé sétkö ve tõ en - a Köz gyû lés bí rál ja el.

- A mun ka kör a pá lyá zat el bí rá lá sát kö ve tõ en azon nal be tölt he tõ, a ma ga sabb ve ze tõi meg bí zás 5 év ha tá ro zott idõ re szól.

Bé re zés és jut ta tás: a fõ igaz ga tó il let mé nye a Kjt. sze rin ti ga ran tált összeg ben ke rül meg ha tá ro zás ra. A ga ran tált össze genfe lü li, ha vi rend sze res sé gû - mun kál ta tói dön té sen ala pu ló - il let mény rész meg ál la pí tá sá ról a Köz gyû lés dönt.

A mun kál ta tó a Kjt. 43-44. §-ai sze rin ti mun ka vég zés re irá nyu ló to váb bi jog vi szony eset le ges fenn tar tá sá ról a meg -bí zás sal egy ide jû leg dönt.

A pá lyá zat ki író ja fenn tart ja ma gá nak a jo got, hogy meg fe le lõ pá lyá zó hi á nyá ban a pá lyá za ti el já rást ered mény te len -nek nyil vá nít sa.

Az in téz mény rõl to váb bi in for má ci ót a Haj dú-Bi har Me gyei Ön kor mány zat Köz gyû lé sé nek el nö ke, va la mint fõ -

jegy zõ je ad [Tel: (52) 507-521, il let ve (52) 507-524].

„Er zsé bet” K.fõ ig.-ja5100 Jász be rény,Sze lei út 2.

la bo ra tó ri u mi osz tály ve ze tõ fõ or vos

mind ket tõ höz:- b: és la kás meg ol dás sze mé lyes meg be szé lésalap ján,- a sza bály sze rû en össze ál -lí tott pá lyá za ti anyag be -nyúj tá sa dr. Kár te szi Már tafõ ig.-hoz a K. cí mé re (5100 Jász be rény, Sze lei út 2.)

psy chi at ri ai gon do zó-ve ze tõ

Sem mel we is K. Kht.fõ ig.-ja6400 Kis kun ha las,Dr. Monsz part L. u. 1.

Psy chi at riave ze tõ fõ or vos

- leg alább 5 év fo lya ma tossz.gy.,- e: vez.gy.,- tud. tev.,- cs: rész le tes sz.ö.,- v.-et iga zo ló ok má nyokmá so la ta,- OONYI má so la ta,- MOK tag sá gi iga zol ványmá so la ta,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- hoz zá já ru lás a pá lyá za tianyag el bí rá lá sá ban részt -ve võk be te kin té si jo gá hoz

- b: és la kás meg ol dás meg egye zés sze rint,- h: 2007. III. 1.,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: dr. Kiss Jó zsef fõ ig.-hoz a Kht. cí mé re (6400 Kis kun ha las, Dr. Monsz part L. u. 1.)



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Az ÁNTSZ Bor sod-Aba új-Zemp lén me gyei tisz ti fõ or vo sa pá lyá za tot hir det su gár egész ség ügyi de cent rum osz -tály ve ze tõi ál lás be töl té sé re köz tiszt vi se lõi ki ne ve zés sel, ha tá ro zat lan ide jû ve ze tõi meg bí zás sal.


- ma gyar ál lam pol gár ság,

- bün tet len elõ élet,

- or vos tu do má nyi egye te mi vég zett ség,

- su gár bi o ló gia-su gár egész ség tan szak or vo si ké pe sí tés meg szer zé se.

Az ál lás el nye ré sé nél elõnyt je lent a ra di o ló gus vagy on ko ló gus su gár te rá pi ás vagy köz egész ség tan-jár vány tan vagy meg elõ zõ or vos tan és nép egész ség tan szak vizs ga, va la mint egy ide gen nyelv is me re te.


- rész le tes ön élet rajz

- szak mai ön élet rajz,

- a kép zett sé get iga zo ló ok ira tok má so la ta,

- 3 hó nap nál nem ré geb bi er köl csi bi zo nyít vány,

- szak mai el kép ze lé sek az el lá tan dó fel adat ról,

- nyi lat ko zat a pá lyá zat el bí rá lá sá ban részt ve võk be te kin té si jo gá ról.

A mun ka kör a Ktv. elõ írá sai sze rint va gyon nyi lat ko zat té tel re kö te le zett.

Bé re zés: a Ktv. sze rint.

A pá lyá zat be nyúj tá sa: dr. Bod nár Ju dit me gyei tisz ti fõ or vos hoz (3501 Mis kolc, Meggyes al ja u. 12.).

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak ha tár ide je: a meg je le nés tõl szá mí tott 30 na pon be lül.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak ha tár ide je: a pá lyá zat ha tár ide jé nek le jár tát kö ve tõ 30 na pon be lül.

Mo so ma gya ró vár vá ros Ön kor mány za ta (9200 Mo son ma gya ró vár, Fõ u. 11.) pá lyá za tot hir det az aláb bi ak sze rint:

A mun ka hely (ne ve, cí me): Ka ro li na-Kór ház Ren de lõ in té zet, 9200 Mo son ma gya ró vár, Ré gi Vám ház tér 2-4.

A mun ka kör: fõ igaz ga tó-fõ or vos

Az ál lás be töl téséhez szük sé ges:

a) ké pe sí tés: orvos tu do má nyi (vagy egyéb) egye te mi vég zettség, egész ség ügyi (szak)me ne dzse ri ké pe sí tés, vagyegész ség ügyi me nedzs ment szak irá nyú to vább kép zé si sza kon szer zett ké pe sí tés,

b) szak mai gya kor lat: leg alább 5 éves ve ze tõi gya kor lat,

c) elõnyt je lent: MSC szin tû egész ség ügyi me ne dzse ri ké pe sí tés, fel hasz ná lói szin tû szá mí tó gé pes is me ret, ide gennyelv is me re te.

A pá lyá zat nak tar tal maz nia kell:

- az is ko lai vég zett sé get iga zo ló ok má nyok köz jegy zõ ál tal hi te le sí tett má so la tát,

- rész le tes szak mai hely zet elem zés re épü lõ fej lesz té si prog ra mot,

- há rom hó nap nál nem ré geb bi ha tó sá gi er köl csi bi zo nyít ványt,

- ve ze tõi gya kor la tot iga zo ló mun kál ta tói iga zo lást,

- nyi lat ko za tot ar ról, hogy a pá lyá za ti anya got az el já rás ban részt ve võk meg is mer he tik,

- be le egye zõ nyi lat ko za tot ar ról, hogy si ke res pá lyá zat ese tén va gyon nyi lat ko zat té te lé re kö te le zett.



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Az el lá tan dó fel adat:

- a gyógy in té ze tek mû kö dé si rend jé rõl, il let ve szak mai ve ze tõ tes tü le té rõl szó ló 43/2003. (VII. 29.) ESZCSM ren de -let ben fog lal tak sze rint,

- ön ál ló költ ség ve té si szerv ként mû kö dõ in téz mény ve ze té se,

- a hosszú tá vú sta bil gaz dál ko dás fel té te le i nek meg te rem té se, a mû kö dés ha té kony sá gá nak fo lya ma tos biz to sí tá sa,

- a vá ros/tér ség egész ség ügyi el lá tó rend sze ré nek ki ala kí tá sá ban va ló rész vé tel.

Jut ta tá sok:

- bér és pót lék az 1992. évi XXXIII. tv., va la mint a 233/2000 (XII. 23.) Korm. ren de let, va la mint az in téz mény Kol -lek tív Szer zõ dé se sze rint.

Egyéb fel té te lek:

- ve ze tõi meg bí zás idõ tar ta ma 5 év ha tá ro zott idõ re szól,

- az ál lás hely 2007. már ci us 1-jé tõl tölt he tõ be.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak ha tár ide je:

- Az Egész ség ügyi Köz löny ben tör té nõ meg je le nés tõl szá mí tott 30 na pon be lül

- He lye: Mo son ma gya ró vár vá ros Pol gár mes te ri Hi va tal (9200 Mo son ma gya ró vár, Fõ u. 11.)

El bí rá lás ha tár ide je:

A pá lyá zat be nyúj tá si ha tár ide jét kö ve tõ 30 na pon be lül, il let ve a leg kö ze leb bi tes tü le ti-ülés.

A pá lyá za tot elõ ké szí tõ bi zott ság vé le mé nye zi, majd a kép vi se lõ-tes tü let dönt.

Nagy ka ni zsa M.j.V. K.-amb. fõ ig.-ja8800 Nagy ka ni zsa,Sze ke res J. u. 2-8.

Tü dõ gon do zó I.ve ze tõ fõ or vos

- orv. d.,- szak irá nyú szk.,- több éves sz.gy.,- e: vez. gy.,- nyi.,- cs: rö vid sz. prog ram,- az egy ség ve ze té sé re vo nat ko zó kon cep ció,- rész le tes sz.ö.,- orv. d. és szv.biz. má so la ta,- be le egye zõ nyi lat ko zat ar ról, hogy a pá lyá za tianya got a pá lyá zat el bí rá lá sá ban részt ve võkmeg is mer hes sék,- mû kö dé si nyil ván tar tás bavé tel rõl szó ló iga zo lás,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.

- b: ki emelt+ve ze tõi pót lék,- az ál lás az el bí rá lást kö ve -tõ en azon nal be tölt he tõ,va la mennyi hez:- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 na pon be lül,- e.h.: a h. le jár tát kö ve tõ2 hé ten be lül,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: dr. Cser há ti Ist ván mb. fõ -ig.-hoz cí mez ve az I. cí mé -re (8800 Nagy ka ni zsa,Sze ke res J. u. 2-8.)

Fül-Orr-Gég észe ti O.osz tály ve ze tõ fõ or vosFel ada ta: az O. ve ze té se,ma gas szín vo na lú sz. m.biz to sí tá sa

- orv. d. és szak irá nyú szk.,- több éves sz.gy.,- ve ze té si is me ret,- e: tud. tev. és nyi.,- cs: rö vid sz. prog ram,- szer ve zé si és ve ze té si el kép ze lé sek,- rész le tes sz.ö.,

- b: Kjt. va la mint meg egye -zés sze rint+ve ze tõi pót lék,- az ál lás az el bí rá lást kö ve tõ hó nap 1. nap já tólbe tölt he tõ



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


- orv. d. és szv.biz. má so la ta,- OONY-ba tör tént fel vé teliga zo lá sa,- tud. köz le mé nyek má so la ta,- elõ adá sok jegy zé ke(amennyi ben van),- a kö te le zõ fo lya ma tos to vább kép zé si idõ szak tel je sí té sét iga zo ló ok iratmá so la ta,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- be le egye zõ nyi lat ko zat ar ról, hogy a pá lyá za tianya got a pá lyá zat el bí rá lá sá ban részt ve võkmeg is mer hes sék

Pszi chi át ri ai O.osz tály ve ze tõ fõ or vosFel ada ta: az O. ve ze té se,ma gas szín vo na lú sz. m.biz to sí tá sa

- orv. d. és szak irá nyú ké pe sí tés,- több éves sz.gy.,- ve ze té si is me ret,- e: tud. tev. és nyi.,- cs: rö vid sz. prog ram,- szer ve zé si és ve ze té si el kép ze lé sek,- rész le tes sz.ö.,- orv. d. és szv.biz. má so la ta,- OONY-ba tör tént fel vé teliga zo lá sa,- tud. köz le mé nyek má so la ta,- elõ adá sok jegy zé ke(amennyi ben van),- a kö te le zõ fo lya ma tos to vább kép zé si idõ szak tel je sí té sét iga zo ló ok iratmá so la ta,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- be le egye zõ nyi lat ko zat ar ról, hogy a pá lyá za tianya got a pá lyá zat el bí rá lá sá ban részt ve võkmeg is mer hes sék


Re ha bi li tá ci ós O.osz tály ve ze tõ fõ or vosFel ada ta: az O. ve ze té se,ma gas szín vo na lú sz. m.biz to sí tá sa

- orv. d. és szak irá nyú szk.,- több éves sz.gy.,- ve ze té si is me ret,- e: tud. tev. és nyi.,- cs: rö vid sz. prog ram,- szer ve zé si és ve ze té si el kép ze lé sek,




ne ve, cí me


meg ne ve zé se


- rész le tes sz.ö.,- orv. d. és szv.biz. má so la ta,- OONY-ba tör tént fel vé teliga zo lá sa,- tud. köz le mé nyek má so la ta,- elõ adá sok jegy zé ke(amennyi ben van),- a kö te le zõ fo lya ma tos to vább kép zé si idõ szak tel je sí té sét iga zo ló ok iratmá so la ta,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- be le egye zõ nyi lat ko zat ar ról, hogy a pá lyá za tianya got a pá lyá zat el bí rá lá sá ban részt ve võkmeg is mer hes sék

Gróf Es ter há zy K. és R.Szak ren de lõorv.Ig.-ja8500 Pá pa,Jó kai u. 5-9.

Uro ló gi ai O.osz tály ve ze tõ fõ or vos

- uro ló gus szv.,- leg alább 5 éves sz.gy.,- vez.gy.mind ket tõ höz:- cs: ön élet rajz,- sz pá lya fu tás,- tud. pub li ká ci ók jegy zé keés a meg pá lyá zott ál lás salkap cso la tos ve ze tõi el kép ze lé sek,- orv. d.,- szv.-t tar tal ma zó ira tok és a kö te le zõ fo lya ma tosto vább kép zé si idõ szak tel je sí té sét iga zo ló ok iratmá so la tai,- OONY-ba tör tént fel vé teliga zo lá sá nak má so la ta,- MOK tag ság iga zo lá sa,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- kül föl dön szer zett d. ese tén ho no sí tás,- nyi lat ko zat a pá lyá za tianyag el bí rá lá sá ban részt ve võk be te kin té si jo gá ról

mind ket tõ höz:- b: Kjt. sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 na pon be lül,- az ál lás, a pá lyá zat el bí rá lá sát kö ve tõ en azon nal be tölt he tõ,- ér dek lõd ni min den eset -ben dr Vö rös Ibo lyaorv.-Ig.-nál az I. cí mén(8500 Pá pa, Jó kai u. 5-9.),- t: 06 (89) 514-000/123



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Sür gõs sé gi Be teg el lá tó O.osz tály ve ze tõ fõ or vos

- ana est he si ologus és in ten zív te rá pi ás vagyoxi o ló gus szv.,- leg alább 5 éves sz.gy.,- vez. gy.-ban va ló jár tas ság

Za la Me gyei K.8900 Za la eger szeg,Zrí nyi M. u. 1.

Bel gyó gyá szatosz tály ve ze tõ fõ or vosFel ada ta: a Bel gyó gyá sza tiO. ve ze té se és or vos szak mai ir.-a,- az O. in té ze tiSzMSz-ében meg ha tá ro zott fel ada ta i nak el lá tá sa,- tud. mun ka,- az O.-on fo lyó tud. m. ko or di ná lá sa

- bel gyó gyá sza ti szv.,- gaszt ro en te ro ló gi ai szv.,va la mennyi hez:- tud. (Ph.D.) fo ko zat,- tud. mun ká ban va ló jár tas ság (pub li ká ci ók, elõ adá sok),- bün tet len elõ élet,- cs: v.-et iga zo ló ira tokmá so la ta, il let ve iga zo lás a fo lya mat ban lé võ ta nul má nyok ról,- OONYI iga zo lá sa,- ve ze té si el kép ze lé sek,- sz.ö.,- tud. pub li ká ci ók és elõ adá sok jegy zé ke,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- nyi lat ko zat ar ról, hogy a pá lyá za tot el bí rá lóka pá lyá za ti anyag ba be te kint hes se nek

va la mennyi hez:- b: Kjt. alap ján, meg egye zés sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 nap,- e.h.: a Szak mai Kol lé gi um vé le mé nyét kö ve tõ 30 na pig,- az ál lás az el bí rá lást kö ve tõ hó 1. nap já tól tölt he tõ be,- az osz tály ve ze tõi meg bí zás és a köz al kal ma -zot ti ki ne ve zés ha tá ro zat lan idõ re tör té nik,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: dr. Csi dei Irén fõ ig.-hoz a K. cí mé re (8900 Za la eger szeg, Zrínyi M. u. 1.)

Pa to ló giaosz tály ve ze tõ fõ or vos

- pa to ló gi ai szv.

Cse cse mõ- és Gyer mek gyó gyá sza ti O.osz tály ve ze tõ fõ or vosFel ada ta: a Cse cse mõ- és Gyer mek gyó gyá sza ti O.ve ze té se és or vos szak maiir.-a,- az O. in té ze tiSzMSz-ében meg ha tá ro zott fel ada ta i nak el lá tá sa,- tud. mun ka,- az O.-on fo lyó tud. m. ko or di ná lá sa

- gyer mek gyó gyá sza ti szv.,- ne o na to ló gi ai szv.


Pá lyá za ti hir det mé nyek or vo si ál lá sok ra


ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Bu da pest

Baj csy-Zsi linsz ky K.fõ ig.-ja1106 Bp.,Mag ló di út 89-91.

X. ker. TBCszak or vos

- tü dõ gyó gyász szv. - fo lya ma tos be hí vás,- ér dek lõd ni le het sze mé -lye sen vagy te le fo non: Hu -mán po li ti kai O., 432-7777

Zug lói Egész ség ügyi Szol gá latIg. fõ or vo sa1148 Bp.,Örs ve zér te re 23.

sze mész szak or vos- tel jes, il let ve rész mun ka idõ ben

- szv. - b: meg egye zés sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 nap,- je lent ke zés: dr. Mo gyo rós Lász ló Ig. fõ orvos nál sze -mé lye sen vagy a 469-4688, 469-4689-es te le fon szá mon

Fõv. Ö.Idõ sek Ott ho na1173 Bp.,Pes ti út 117.

szak or vos Az ál lás az aláb bi szv.-kva la me lyi ké vel tölt he tõ be.- bel gyó gyász szv.,- há zi or vos: a ha tá lyos jog sza bály sze rin ti há zi-or vo si ké pe sí tés sel,- cs: pá lyá za ti ké re lem,- sz.ö.,- orv. d. vagy hi te les má so la ta,- sz.o.okl. vagy hi te les má so la ta,- MOK tag sá gi iga zo lásmá so la ta,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- mû kö dé si nyil ván tar tás ba vé tel,- mû kö dé si jo go sult ság a te rü le ti ve ze tõ szak fel ügye lõ fõ or vos tól,- be le egye zõ nyi lat ko zat,hogy a pá lyá za ti anya got az el bí rá lás ban részt ve võkmegismerjék

- b: meg egye zés sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 na pon be lül,- e.h.: a h. le jár tát kö ve tõ30 na pon be lül,- az ál lás a pá lyá za ti el já rás le foly ta tá sát kö ve tõ enazon nal be tölt he tõ,- ér dek lõd ni, va la mint asza bály sze rû en össze ál lí tott pá lyá za tot le ad ni az I. cí -mé re Pa nics Vil mos né ápo -lá si Ig.-nál le het (1173 Bp., Pes ti út 117.)

A Bu da pes ti Rend õr-fõ ka pi tány ság Sze mély ügyi Fõ osz tály Egész ség ügyi Osz tá lya fel vé telt hir det gyó gyí tó éshely szí ne lé si fel ada tok ra or vo si mun ka kör be.

Há zi or vo si li censz, fog lal ko zás-egész ség ügyi vég zett ség elõnyt je lent.

Ér dek lõd ni le het mun ka na po kon 8-12 órá ig dr. Fe hér Éva fõ or vos nál, t: 06 (1) 443-5572; 06 (30) 311-1731.



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Pes ter zsé bet Ö.Eü. I.-eI.-ve ze tõ je1205 Bp.,Jó kai Mór u. 74-76.

is ko la-egész ségügyi or vos - is ko la egész ség tan és if jú ság vé de lem,gyer mek gyó gyász, bel gyó gyász vagy há zi or vo si szv.,- bün tet len elõ élet,- orv. d.,- cs: sz. és sze mé lyi ön élet rajz,- e.b.,- MOK tag ság iga zo lá sa

- b: Kjt. sze rint,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: dr. Schäf fer Ka ta lin fõ ta ná csos I.-ve ze tõ höz az I. cmé re (1205 Bp., Jó kai Mór u. 74-76.),- t. 285-3090

Fõv. Ö.Dél-pes ti K.orv.-Ig.-ja1204 Bp.,Kö ves u. 1.

I. Pszi chi át ri ai és Pszi chi át ri ai Re ha bi li tá ci ós O.szak or vos

- spe ci á lis gy.-ot kez dõvagy szv. elõtt ál ló or vo soknak is

- az O. akk re di tált és Ph.D.kép zõ hely,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: dr. Le hocz ky Pé terorv.-Ig.-hoz a K. cí mé re(1204 Bp., Kö ves u. 1.)

Ba ra nya me gye

Ho mo rúd Köz ség Ö.Képv.-test.7716 Ho mo rúd,Hárs fa tér 9.

há zi or vos- vál lal ko zá si for má ban,- te rü le ti el lá tá si kö te le zett ség gel,- hét kö zi ké szen lét tel,- hét vé gi ügye let ben va lórész vé tel lel,- is ko la eü. el lá tás biz to sí tá sá val

- 4/2000. (II. 25.) EüMrend. sze rin ti ké pe sí tés és az ott, va la mint a18/2000. (II. 25.) Korm.rend.-ben elõ írt egyéb fel té te lek meg lé te,- sa ját tu laj do nú sze mély gép ko csi és ve ze tõi en ge dély,- cs: MOK tag ság iga zo lá sa,- sz.ö.,- 3 hónapnál nem régebbie.b.

- h: a meg je le nés tõl szá mí tott 15 nap,- az ál lás be tölt he tõ az el bí -rá lást kö ve tõ hó 1. nap já tól,- la kás biz to sí tott,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Ara nyos Ti bor pol gár mes -ter nek a P.H. cí mé re (7716 Ho mo rúd, Hárs fa tér 9.),- t: 06 (69) 331-106, 06 (70) 315-3808

Bács-Kis kun me gye

Vá ro si K-R.6100 Kis kun fél egy há za,Fad rusz J. u. 4.

Bel gyó gyá sza ti O.bel gyó gyász vagy re ha bi li tá ci ós szak or vos

- szv. elõtt ál ló or vos nak is,- cs: rész le tes sze mé lyes és sz.ö.,- v.-et és a MOK tag sá gotiga zo ló iratok

- pá lyá za tok be nyúj tá sa: a Vá ro si K-R. fõ ig. fõ or vo -sá hoz, dr. Nyú zó Bál int hozaz I. cí mé re (6100 Kis kun fél egy há za,Fad rusz J. u. 4.)

Kun pe szér Köz ség Ö.Képv.-test.6096 Kun pe szér,Bé ke út 8.

há zi or vos- ve gyes kör zet ben,- köz al kal ma zot ti jog -viszonyban vagy vál lal ko zó há zi or vos ként,- te rü le ti el lá tá si kö te le zett ség gel,- köz pi. ügye le ti szol gá-lat ban va ló rész vé tel lel

- há zi or vo si vagy ál ta lá nosor vo si szv.,- bün tet len elõ élet,- cs: v.-et iga zo ló ok ira tokmá so la ta,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- sz.ö.,- MOK tag ság ésOONY-ba vé tel iga zo lá sa

- b: (köz al kal ma zot ti jog vi -szony ese tén) Kjt. sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 nap,- e.h.: a h. le jár tát kö ve tõ30 na pon be lül,- az ál lás az el bí rá lást kö ve -tõ en azon nal be tölt he tõ,- 3 szo bás össz kom for tosszolg. la kás biz to sít ha tó,



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


- pá lyá za tok be nyúj tá sa: Si pos Gyu lá né pol gár mes -ter hez a P.H. cí mé re (6096 Kun pe szér,Bé ke út 8.),- t: 06 (76) 373-016

Pá hi Köz sé gi Ö.Képv.-test.6075 Pá hi,Vas út út 2.

há zi or vos- vál lal ko zás ban vagy köz al kal ma zot ti jog vi szony ban,- te rü le ti el lá tá si kö te le zett ség gel,- a hét kö zi ké szen lé tekbenés a hét vé gi ügye le tek benva ló rész vé tel lel, az is ko laeü. el lá tás biz to sí tá sá val

- 4/2000. (II. 25.) EüMrend. sze rin ti ké pe sí tés ésaz ott, va la mint a 18/2000.(II. 25.) Korm. rend.-benelõ írt egyéb fel té te lek meg lé te,- bün tet len elõ élet,- sa ját tu laj do nú sze mély -gép ko csi és ve ze tõi en ge dély a te rü le ti el lá tás hoz,- cs: 3 hó nap nál nem ré geb bi e.b.,- sz.ö.,- há zi or vo si al kal mas sá givizs gá lat meg lé tét iga zo lóok mány má so la ta,- MOK tag ság iga zo lá sa,- MOK te rü le ti sz. vé le mé -nye zés a mû köd te té si jogmeg szer zé sé hez,- hoz zá já ru lás a pá lyá za tianyag el bí rá lá sá ban részt -ve võk nek a meg is me rés hez

- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 nap,- e.h.: a h. le jár tát kö ve tõ30 na pon be lül,- az ál lás hely azon nal be tölt he tõ,- a Képv.-test. fenn tart ja a jo got, hogy a pá lyá za totered mény te len nek mi nõ sít se,- szolg. la kás biz to sí tott,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Oro szi Ist ván pol gár mes ter -hez a P.H. cí mé re (6075 Pá hi, Vas út út 2.),- t: 06 (78) 436-140

Bé kés me gye

Bat to nya Vá ro si Ö.Eü. és Szo ci á lis El lá tóSzer ve zet5830 Bat to nya,Hõ sök te re 8.

há zi or vos- köz al kal ma zot ti jog vi szony ban vagy vál lal ko zá si for má ban

mind ket tõ höz:- 4/2000. (II. 25.) EüMrend. sze rin ti ké pe sí tés és elõ írt fel té te lek,- orv. d.,- bün tet len elõ élet,- cs: 1 hó nap nál nem ré geb bi e.b.,- v.-et és al kal mas sá gotiga zo ló ok ira tok hi te lesmá so la ta,- ön élet rajz

mind ket tõ höz:- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 nap,- szolg. la kás biz to sí tott,- az ál lás hely azon nal be tölt he tõ,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Ko ro bán Éva I.-ve ze tõ höz,az I. cí mé re (5830 Bat to nya, Hõ sök te re 8.),- t: 06 (68) 456-194, 06 (70) 317-8007

fog or vos- köz al kal ma zot ti jog vi szony ban vagy vál lal ko zá si for má ban



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Bor sod-Aba új-Zemp lén me gye

Me zõ kö vesd Vá ros Ön kor mány zat Ren de lõ in té ze te or vos-igaz ga tó ja pá lyá za tot hir det, a Me zõ kö ves di Köz pon tiÜgye let re ügye le tes or vos ál lás hely be töl té sé re. A mun kakör el lá tá sá hoz a 4/2000. (II. 25.) 11. §-ában fog lalt sze mé lyifel té te lek nek kell meg fe lel ni.

Je lent kez ni pos tai úton szak mai ön élet rajz, va la mint a vég zett sé get iga zo ló do ku men tu mok má so la tá nak meg kül dé -sé vel, az aláb bi cím re le het:

Me zõ kö vesd Vá ros Ön kor mány za tá nak Ren de lõ in té ze te, dr. Tóth Jó zsef or vos-igaz ga tó (3400 Me zõ kö vesd, Má tyáski rály u. 75.)

To váb bi fel vi lá go sí tás kér he tõ a 06 (49) 505-301-es te le fon szá mon

Ru dolf te lep Köz ség Ö.Képv.-test.3742 Ru dolf te lep,Jó zsef At ti la ut ca 1.

há zi or vos- vál lal ko zói vagy köz al -kal ma zot ti jog vi szony ban,- te rü le ti el lá tá si kö te le zett -ség gel

- 4/2000. (II. 25.) EüMrend. 11. § (1) vagy (2) be -kez dés ben fog lalt ké pe sí té si elõ írá sok nak va ló meg fe le lés,- a há zi or vo si al kal mas sá gikö ve tel mé nyek nek va lómeg fe le lés (13. §),- a 2000. évi II. tör vény ben, va la mint a 18/2000.(II. 25.) Korm. rend.-benrög zí tett mû köd te té si jogmeg szer zé se,- cs: 1 hó nap nál nem ré geb bi e.b.,- d.-t és szv.-t iga zo ló ok ira tok má so la ta,- MOK tag ság iga zo lá sa,- nyi lat ko zat az ügye le tiszol gá lat ban való részvételvállalásáról

- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 na pon be lül,- az Ö. szolg. la kást biz to sít,- a pra xis jog sza bad, az or vo si ren de lõ meg vá sá rol ha tó,- az ál lás be töl té sé nek kez -de te: a pá lyá zat el bí rá lá sátkö ve tõ en azon nal,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Lu kán Bé la pol gár mes ter -hez a P.H. cí mé re (3742 Ru dolf te lep, Jó zsef At ti la ut ca 1.),- t: 06 (48) 351-061

Szend rõ Vá ros Ö.Képv.-test.3752 Szend rõ,Hõ sök te re 1.

I. sz. Há zi or vo si Kör zet(te rü le ti el lá tá si kör ze te)há zi or vos- vál lal ko zá si for má banvagy köz al kal ma zot ti jog vi szony ban,- a há zi or vo si el lá tás hozkap cso ló dik a köz pi. ügye let ben va ló rész vé tel

- a 2000. évi II. tör vény ben, a 18/2000. (II. 25.) Korm.rend.-ben és a 4/2000.(II. 25.) EüM rend.-benelõ írt ké pe sí tés és egyébfel té te lek meg lé te,- sz.gy.,- bün tet len elõ élet,- cs: sz.ö.,- v.-et iga zo ló ok ira tok hi te les má so la ta,- 1 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- MOK tag ság iga zo lá sa,- vál lal ko zói iga zol vány,vál lal ko zá si for ma es tén

- b: (köz al kal ma zot ti jog vi -szony ese tén) Kjt. alap ján,il let ve meg egye zés sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 nap,- az ál lás a pá lyá zat el bí rá -lá sát kö ve tõ en azon nal be tölt he tõ,- szük ség ese tén szolg. la kás biz to sí tott,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Sza nisz ló Já nos pol gár mes -ter hez „Há zi or vo si Pá lyá -zat” meg je lö lés sel a P.H.cí mé re (3752 Szend rõ, Hõ sök te re 1.),- t: 06 (48) 560-506



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Köz sé gi Ö. Képv.-test.3934 Tolcs va,Sza bad ság tér 16.

Há zi or vo si szol gá lat(Tolcs va, Sza bad ság tér 8.)há zi or vos- köz al kal ma zot ti jog vi szony ban

- há zi or vo si szv.,- leg alább 3 éves sz.gy.,- e: bel gyó gyász vagy gyer mek gyó gyász szv.,- cs: rész le tes sz.ö.,- 3 hó nap nál nem ré geb bi e.b.

- b: Kjt. sze rint,- h: a hir det mény má so dik(kö vet ke zõ) meg je le né sé tõl szá mí tott 15 nap,- e.h.: a h. le jár tát kö ve tõKépv.-test. ülés,- az ál lás be tölt he tõ: 2007.III. 1-jé tõl,- szolg. la kás biz to sí tott,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Voj nár Lász ló pol gár mes -ter hez a P.H. cí mé re (3934 Tolcs va, Sza bad ság tér 16.)

Csong rád me gye

Fej ér me gye

Du na új vá ros M.j.V. Köz gyû lé se2401 Du na új vá ros,Vá ros há za tér 1.

15. szá mú fo gá sza ti alap el lá tá si kör zetfog or vos- te rü le ti el lá tá si kö te le zett ség gel,- is ko la-fo gá sza ti el lá tásbiz to sí tá sa,- rész vé tel a fog or vo si hét -vé gi és ün nep na pi ügye le tifel ada tok el lá tá sá ban,- vál lal ko zá si for má ban,- az Ö.-tal kö tött szer zõ déssze rint

- 4/2000. (II. 25.) EüMrend. sze rin ti ké pe sí té sielõ írá sok nak va ló meg fe le lés,- a 18/2000. (II. 25.) Korm. rend.-ben elõ írt fel té te lekmeg lé te,- cs: 3 hó nap nál nem ré geb bi e.b.,- v.-et iga zo ló ok ira tok má so la ta,- sze mé lyi és rész le tessz.ö.,- MOK tag ság iga zo lá sa,- or vo si al kal mas sá gi vizs gá lat meg lé tét iga zo lóok mány másolata

- h: 2007. I. 31.,- e.h.: a h. le jár tát kö ve tõ30 na pon be lül,- az Ö. a pra xist té rí tés men te sen át ad ja,- a ren de lõ és a fo gá sza tike ze lõ egy ség biz to sí tá sa té rí tés men tes,- a ren de lõ he lyi leg a bel -vá ros ban, eü. szol gál ta tóI.-ben ta lál ha tó,- az ál lás 2007. VI. 1-jé tõltölt he tõ be,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Du na új vá ros M.j.V. pol gár -mes te ré hez a P.H. cí mé re(2401 Du na új vá ros, Vá ros há za tér 1.),- to váb bi in for má ció kér he tõ:Sza lon tai Ró bert né eü. cso port ve ze tõ tõl, Du na új -vá ros M.j.V. P.H. Szo ci á lis és Eü. Iro da (2401 Du na új vá ros, Vá ros há za tér 1.),- t: 06 (25) 412-211/339-esmel lék

Gyõr-Mo son-Sop ron me gye

Mo son ma gya ró vár Vá ros Ö.9200 Mo son ma gya ró vár,Fõ u. 11.

if jú sá gi is ko la or vos (2) - orv. d.,- 26/1997. (IX. 3.) NMrend. sze rin ti ké pe sí tés,- bün tet len elõ élet,- cs: MOK tag ság iga zo lá sa,

- b: és bér pót lék Kjt. sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 nap,- a m.-kör az el bí rá lást kö -ve tõ en azon nal be tölt he tõ,



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


- is ko la-egész ségtan és if jú -ság vé del mi szk.-t iga zo lóok irat hi te les má so la ta,- sz.ö.,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.

- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Hu nyad dob rai Éva osz tály -ve ze tõ höz, a P.H. Hu mán -szol gál ta tó O. cí mé re (9200 Mo son ma gya ró vár,Fõ u. 11.)

Haj dú-Bi har me gye

Nyír adony Vá ros Ö.Képv.-test.4254 Nyír adony,Ár pád tér 1.

2. sz. há zi gyer mek or vo sikör zethá zi or vos- te rü le ti el lá tá si kö te le zett ség gel,- fel adat át vál la lá si szer zõ dés alap ján,- kö te le zett ség vál la lás aNyír adony Vá ros Ö. ál talmû köd te tett köz pi. ügye le ti rend szer ben tör té nõ ará nyos és sze mé lyes köz -re mû kö dés re

- cs: 4/2000. (II. 25.) EüMrend. sze rin ti ké pe sí tés rõl,va la mint a 18/2000.(II. 25.) Korm. rend.-benelõ írt egyéb fel té te lek rõlszó ló iga zo lás,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- v.-et iga zo ló ok ira tok má so la ta,- sz.ö.,- há zi or vo si al kal mas sá givizs gá lat meg létét iga zo lóok mány má so la ta,- MOK tag ság iga zo lá sa

- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 na pon be lül,- e.h.: a h. le jár tát kö ve tõKépv.-test. ülés,- a Képv.-test. fenn tart ja a jo got, hogy a pá lyá za totered mény te len nek mi nõ sít se,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Ta só Lász ló pol gár mes ter -hez a P.H. cí mé re (4254 Nyír adony, Ár pád tér 1.),- a pra xis jog ról in for má ciókér he tõ Be nõ Já nos jegy zõ -tõl a 06 (52) 203-692-estelefonszámon

He ves me gye

He ves Me gyei Ö.Mark hot Fe renc K-R.fõ ig.-ja3301 Eger,Szé che nyi u. 27-29.

Sür gõs sé gi Be teg el lá tó O.sür gõs sé gi be teg el lá tószak or vosin ten zí ves szak or vosbel gyó gyász szak or vos

- szv. elõtt ál ló or vo sok nakisva la mennyi hez:- cs: orv. d. fény má so la ta,- szv. biz. fény má so la ta,- OONYI, MOK tag sá giiga zol vány,- ér vé nyes e.b.,- hoz zá já ru lás ah hoz, hogyaz el bí rá lás ban részt ve võkmeg is mer jék a pá lyá za tianya got

- b: ki emelt,va la mennyi hez:- szál lás le he tõ ség az or -vos-, nõ vér szál ló gar zonlak ré szé ben biztosí tott,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: dr. Sza kács Fe renc fõ -ig.-hoz az I. cí mé re (3301 Eger, Szé che nyi u. 27-29.),- a fel té te lek kel kap cso lat -ban bõ vebb fel vi lá go sí táskér he tõ dr. Kõ sze gi Gá bororv.-Ig.-tól a 06 (36) 410-313-as te le -fon szá mon

Psy chiatri ai Gon do zópsy chia ter szak or vos

- szv. elõtt ál ló or vo sok nakis

- b: meg be szé lés tár gya

Ne u ro ló gi ai O.ne u ro ló gus szak or vos

- ne u ro ló gi ai szv. elõtt ál lóor vos nak vagy re zi dens nekis

- b: ki emelt

In fek to ló gi ai O.in fek to ló gus szak or vos

- szv. elõtt ál ló or vo sok nakis




ne ve, cí me


meg ne ve zé se


I. Psy chiatri ai O.psy chiater szak or vos

- szv. elõtt ál ló or vo sok nak is


Se bé sze ti és Ér se bé sze ti O.se bész szak or vos

- szv. elõtt ál ló or vo sok nak is


Hort Köz ség Ö.Képv.-test.3014 Hort,Sza bad ság tér 40.

I. sz. Há zi or vo si Szol gá lat(3014 Hort, Kos suth út 149.)há zi or vos- nyug dí ja zás mi att meg üre se dõ ál lás hely,- vál lal ko zá si for má ban,- te rü le ti el lá tá si kö te le zett ség gel,- is ko lai eü. el lá tás biz to sí tá sá val,- köz pi. ügye let ben va ló rész vé tel

- cs: v.-et iga zo ló or vo si d.és szv.biz. má so la ta,- rész le tes sz.ö.,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- cég ese tén cég bí ró sá gi be jegy zés má so la ta

- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 nap,- e.h.: a h. le jár tát kö ve tõlegkö ze leb bi Képv.-test.ülé sen,- az ál lás be tölt he tõ: 2007.III. 1-jé tõl,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Hort Köz ség pol gár mes te -ré hez a P.H. cí mé re (3014 Hort, Sza bad ság tér 40.),- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Ke rek Osz kár hoz, HortKöz ség Ö. pol gár mes te-ré hez a P.H. cí mé re (3014 Hort, Sza bad ság tér 40.)

Köz sé gi Ö.Képv.-test.3281 Ka rá csond,Szent Ist ván út 42.

há zi or vos- vál lal ko zói jog vi szony ban,- ve gyes kör zet,- te rü le ti el lá tá si kö te le zett ség gel,- hét kö zi, va la mint hét vé giügye let ben rész vé tel,- óvo da, is ko la eü. el lá tás

- 4/2000. (II. 25.) EüMrend.- ben fog lalt ké pe sí té si elõ írá sok nak va ló meg fe le lés,- há zi or vo si al kal mas sá gikö ve tel mé nyek nek va lómeg fe le lés,- a 2000. évi II. tv.-ben, va -la mint a 18/2000. (II. 25.)Korm. rend.-ben rög zí tettmû köd te tés sze mé lyi fel té -te le i nek va ló meg fe le lés,- bün tet len elõ élet,- gép ko csi ve ze tõi en ge délyés gép ko csi meg lé te,- cs: ké pe sí tést iga zo ló ok ira tok má so lat ban,- MOK tag ság iga zo lá sa,- sz.ö.,- OONY-ba vé tel rõl szó lóiga zol vány,- Or vo si Ka ma ra iga zo lá saar ról, hogy a mû köd te té sijog meg szer zé sé nek fel té -teleivel ren del ke zik,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.

- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 nap,- szolg. la kás biz to sí tott,- a pra xis jo got az Ö. in gye ne sen biz to sít ja,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Deb rei Má tyás pol gár mes -ter hez a P.H. cí mé re (3281 Ka rá csond, Szent Ist ván út 42.),- t: 06 (37) 322-001



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Jász-Nagy kun-Szol nok me gye

Köz sé gi Ö.5475 Csé pa,Rá kó czi u. 24.

há zi or vos- vál lal ko zá si for má banvagy köz al kal ma zot ti stá tuszban (meg ál la po dás sze rint),- te rü le ti el lá tá si kö te le zett ség gel

- 4/2000. (II. 25.) EüMrend. sze rin ti, va la mint a 18/2000. (II. 25.) Korm.rend.-ben elõ írt egyéb fel té te lek,- cs: pá lya fu tást is tar tal ma zó ön élet rajz,- szk.-t ta nú sí tó ok ira tok hi te les má so la ta,- 3 hó nap nál nem régebbie.b.

- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 nap,- szolg. la kás biz to sí tott,- to váb bi ked vez mé nyeksze mé lyes meg be szé lés tár gyát ké pez he tik,- az ál lás hely az el bí rá lástkö ve tõ en azon nal be tölt he tõ,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: Fi al ka György pol gár mes -ter hez a P.H. cí mé re (5475 Csé pa, Rá kó czi u. 24.),- t: 06 (56) 323-001, 06 (30) 228-8910

Szol nok M.j.V. Ö.Eü. Szol gá latorv.-Ig.-ja5000 Szol nok,Ba ross Gá bor út 1.

if jú sá gi or vos- köz al kal ma zot ti jog vi szony ban

- jog sza bály sze rin ti szk. - b: Kjt. sze rint,- a pá lyá zat el bí rá lá sa utánaz ál lás azon nal el fog lal ha tó,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:dr.Ro tyis Györgyorv.-Ig.-hoz az I. cí mé re(5000 Szol nok, Ba ross Gá bor út 2.),- t: 06 (56) 410-219 vagy5000 Szol nok, Mó ra F. u. 9.,- t: 06 (56) 421-331

Ko má rom-Esz ter gom me gye

Va sza ry Ko los K.orv.-Ig.-ja2500 Esz ter gom,Pe tõ fi S. u. 26-28.

Uro ló giaszak or vos

va la mennyi hez:- szv. vagy szv.-hoz kö zelál ló

va la mennyi hez:- ér dek lõd ni le het dr. PákGá bor orv.-Ig.-tól a 06 (30) 2746-652-es te le -fon szá mon

On ko ló giaszak or vos

Gye rek osz tályszak or vos- nap pa li K. fel ada ta i nakel lá tá sá ra, Bp.-rõl ki já rás sal meg old ha tó



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Ko má rom-Esz ter gom Me gyei Ö.Szent Bor bá la K.fõ ig.-ja2800 Ta ta bá nya, II.Dó zsa Gy. u. 77.

Fo gá sza ti és Száj se bé sze ti O.gyer mek fog or vos(fo gá sza ti alap el lá tás)

va la mennyi hez:- szv., vagy szv. elõtt ál lópá lya kez dõk nek,- cs: sz.ö.,- v.-et iga zo ló ok má nyok má so la ta

va la mennyi hez:- b: Kjt. alap ján, il let vemeg egye zés sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 nap,- gar zon ház ban fé rõ helybiz to sí tott,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: a meg je lölt má so la tok kalön élet rajz zal a K. Hu mán -po li ti kai O.-ára (2800 Ta ta bá nya, II. Dó zsa Gy. u. 77.),- to váb bi in for má ció kér he -tõ a K. Sze mély ze ti O.-án a 06 (34) 515-418-aste le fon szá mon

fel nõtt fog or vos(fo gá sza ti alap el lá tás)

fog sza bá lyo zó szak or vos

Nóg rád me gye

Nóg rád mar cal Köz ség Ön kor mány za tá nak Kép vi se lõ-tes tü le te Csi tár és Iliny köz sé gek ön kor mány za ta i valegyet ér tés ben pá lyá za tot hir det a tar tó san be töl tet len nóg rád mar ca li há zi or vo si ál lás be töl té sé re.

A pá lyá zó nak meg kell fe lel nie a 4/2000. (II. 25.) EüM rend. 11. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ké pe sí té si fel té -te lek nek, va la mint ren del kez nie kell a 13. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott al kal mas sá gi kö ve tel mé nyek kel és a Ma gyarOr vo si Ka ma rai tag ság gal.

A fel té te le ket iga zo ló ok má nyo kat ere detiben vagy köz jegy zõi má so lat ban kell be nyúj ta ni.

Az ál lás be töl té sé nek fel té te le, hogy a pá lyá zat el fo ga dá sát kö ve tõ en az ön kor mány zat tal meg kö tött elõ szer zõ désbir to ká ban a pá lyá zó meg sze rez ze a 18/2000. (II. 25.) Korm. rend. 3. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott mû köd te té sien ge délyt.

Több pá lyá zó ese tén a ki író sor ren det ál la pít hat meg. Amennyi ben a sor rend ben elõbb re ál ló a mû köd te té si en ge -délyt nem kap ja meg, úgy a ki író jo go sult a sor rend ben kö vet ke zõ pá lyá zó val elõ szer zõ dést köt ni újabb pá lyá zat ki írá sanél kül.

Egyéb fel té te lek:

Az ál lás be tölt he tõ vál lal ko zás ban vagy köz al kal ma zott ként. A pá lyá zat el bí rá lá sá nál elõnyt je lent a vál lal ko zás.

A pá lyá zat ban a pá lyá zó mu tas sa be szak mai múlt ját és cél ja it. A pá lyá zat hoz er köl csi bi zo nyít ványt kell mel lé kel ni.

Bé re zés meg egye zés sze rint.

A pá lyá zó ré szé re la kást biz to sí tunk.

Az ál lás a pá lyá zat el bí rá lá sát kö ve tõ hó nap el sõ nap já tól tölt he tõ be.

A pá lyá za to kat az Egész ség ügyi Köz löny ben va ló meg je le nés tõl szá mí tott 30 na pon be lül le het pos tá ra ad ni, vagy ale já rat nap ján 16 órá ig sze mé lye sen be nyúj ta ni Mol nár Bé la pol gár mes ter ré szé re a 2675 Nóg rád mar cal, Rá kó czi út 2.cím re. A pá lyá za tok ról a ha tár idõ le jár tát kö ve tõ 30 na pon be lül Nóg rád mar cal Köz ség Ön kor mány za ta a társ ön kor -mány za tok kal egyet ér tés ben dönt.

Ér dek lõd ni le het Mol nár Bé la pol gár mes ter tõl a 06 (35) 500-214 vagy a 06 (20) 932-4281 vagy dr. Kiss Pál kör jegy -zõ nél a 06 (35) 544-034, 06 (20) 932-4284-es te le fon szá mon.



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Tar Köz sé gi Ö.Képv.-test.3073 Tar,Szon di út 55.

há zi or vos- ve gyes kör zet,- te rü le ti el lá tá si kö te le zett ség gel,- hét kö zi, va la mint hét vé giügye let ben rész vé tel,- óvo da-, is ko la eü. el lá tás

- 4/2000. (II. 25.) EüMrend.-ben fog lalt ké pe sí té sielõ írások nak va ló meg fe le lés,- a há zi or vo si al kal mas sá gikö ve tel mé nyek nek va lómeg fe le lés,- a 2000. évi II. tv.-ben, va -la mint a 18/2000. (II. 25.)Korm. rend.-ben rög zí tettmû köd te tés sze mé lyi fel té -te le i nek va ló meg fe le lés,- bün tet len elõ élet,- gép ko csi ve ze tõi en ge délyés gép ko csi meg lé te,- a pra xis jog ról a je len le gihá zi or vos sal szük sé gesmeg ál la po dást köt ni és a meg ál la po dást be kellcsa tol ni a pá lyá zat hoz,- e: há zi or vo si szv.,- cs: ké pe sí tést iga zo ló ok ira tok má so la ta,- MOK tag ság iga zo lá sa,- sz. és sze mé lyes ön élet -rajz,- OONY-ba vé tel rõl szó lóiga zol vány,- Or vo si Ka ma ra iga zo lá saar ról, hogy a mû köd te té sijog meg szer zé sé nek fel té -teleivel ren del ke zik,- 3 hónapnál nem régebbie.b.,- nyilatkozat az ügyeletiszolgálatban való részvételvállalásáról

- h: a meg je le nés tõl szá mí tott 15 nap,- az ál lás a Képv.-test. dön té sét kö ve tõ en azon nalbe tölt he tõ,- az ál lás hoz az Ö. a ren de -lõ vel azo nos épü let ben 3 szo bás, össz kom for tosszolg. la kást (2 ko csi ál lá -sos ga rázzsal) biz to sít,- a pra xis jog gal kap cso lat -ban ér dek lõd ni le het dr. Schmidt Fe renc tõl a 06 (30) 512-1585-öste le fon szá mon,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Ro mán Ist ván pol gár mes -ter hez a P.H. cí mé re (3073 Tar, Szon di út 55.),- t: 06 (32) 470-777, 06 (20) 984-6272,- a Képv.-test. fenn tart ja a jo got, hogy a pá lyá za ti el já rást eredménytelenneknyilvánítsa

Pest me gye

Má ri a noszt rai Fegy ház és Bör tön2629 Má ri a noszt ra,Pá lo sok te re 1.

be osz tott or vosFel ada ta: eü. alap el lá tás

- bün tet len elõ élet,- ál ta lá nos or vo si ké pe sí tés,- bel gyó gyász vagy há zi-or vo si szv.,- üzem or vos ta ni szv. elõnyt je lent,- eü. és pszi chi kai al kal -mas ság

- b: 40 év alatt Hszt., fe let te a Kjt. sze rin ti (il let ve meg -be szé lés sze rint),- egyéb jut ta tá sok: 13. ha viil let mény, ru ha pénz,- h: 2007. I. 31.,- e.h.: 2007. II. 15.,- szolg. la kás igény ese ténbiz to sí tott,



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


- az ál lás be tölt he tõ az el bí rá lást kö ve tõ nap tól,- je lent ke zés: fény ké pesön élet rajz zal, biz. má so la -tok kal a Má ri a noszt raiFegy ház és Bör tön Sze -mély ze ti és Szer ve zé siO.-án

Nagy bör zsöny Köz ség Ö.2634 Nagy bör zsöny,Rá kó czi u. 2.

há zi or vos- vál lal ko zá si for má ban,- Nagy bör zsöny ben ve gyeskör zet mû kö dik, te rü le ti el lá tá si kö te le zett ség gel,mely ki ter jed a szom szé dos Ipoly töl gyes te le pü lés re is,- biz to sít ja to váb bá a há zi -or vos az óvo dai és is ko laeü. el lá tást is,- a hét kö zi és hét vé gi ügye -le ti el lá tás ban a rész vé telle het sé ges

- e: sa ját sze mély gép ko csi,- cs: OONYI hi te les má so la ta,- eü. kép zett sé get iga zo lódo ku men tu mok (má so lat ban),- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- sz. tev.-et is be mu ta tó ön élet rajz

- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 na pon be lül,- e.h.: a h. le jár tát kö ve tõ15 na pon be lül,- az ál lás 2007. II. 1-jé velbe tölt he tõ,- a há zi or vos ré szé re Nagy -bör zsöny ben 2 szo bás, 70 nm-es össz kom for tos la kás biz to sí tott a mû kö dé -sé nek ide jé re,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: a nagy bör zsö nyi Ö.pol gár mes te ré nek címez ve (2634 Nagy bör zsöny, Rá kó czi u. 2.)

Rác ke ve Vá ros Szak or vo si R.2300 Rác ke ve,Szent Ist ván tér 5.

Bõr gyó gyá szatszak or vos(he ti 8 órá ban)Gast ro en te rologiaszak or vos(he ti 4 órá ban)Ideg gyó gyá szatszak or vos(he ti 3 órá ban)Re u ma to ló giaszak or vos(he ti 25-30 órá ban)Bel gyó gyá szatszak or vos(he ti 9 órá ban)Nõ gyó gyá szatszak or vos(he ti 9 órá ban)

va la mennyi hez:- szak irá nyú szk.,- cs: OONYI és MOK tag ság iga zo lá sa

va la mennyi hez:- b: meg egye zés sze rint,- az ál lás azon nal be tölt he -tõ vál lal ko zó ként, il let vesza bad fog lal ko zá sú ként,- in for má ció, je lent ke zés:dr. Cser nus Zol tán I.-ve ze -tõ Ig.-nál a 06 (24)519-201-es te le fon szá mon,il let ve Dr. Sza nyó Lász lóorv.-Ig.-nál a 06 (24) 519-201-es te le -fon szá mon

So mogy me gye

Vá ro si Ö.K-R.fõ ig. fõ or vo sa7500 Nagy atád,Baj csy-Zs. u. 1.

Ne u ro ló gi ai O.szak or vos

- szak or vos je löl tek ré szé re is,- e: or vos há zas pár,- cs: sz.ö.,- d.-t és sza korv. ké pe sí -tés(eket), va la mint egyébkép zett sé get, is me re tet, jo go sult sá got ta nú sí tó ok irat hi te les má so la ta,

- b: meg egye zés sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 nap,- az ál lás azon nal be tölt he tõ,- la kás meg be szé lés tár gya,- t: 06 (82) 504-410,- f: 06 (82) 351-035



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


- OONYI (alap nyil ván tar -tás ba vé tel rõl iga zo lás) má so la ta,- MOK tag ság iga zo lá sa,- mû kö dé si nyil ván tar tás bavé tel iga zo lá sa,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.

So mogy fajsz Köz ség Ö.Képv.-test.8708 So mogy fajsz,Kos suth u. 63.

há zi or vos- te rü le ti el lá tá si kö te le zett -sé gé hez tar to zik So mogy -fajsz köz ség köz igaz ga tá site rü le té nek tel jes la kos sá ga (600 fõ)- köz al kal ma zot ti vagy vál lal ko zói for má ban,- ügye let: min den na posköz pi. ügye let (Mar ca li)

- 4/2000. (II. 25.) EüMrend. sze rin ti ké pe sí tés, a 2000. évi II. tv.-ben, to váb bá a 18/2000. (II. 25.) Korm. rend.-ben fog lal taksze rint,- cs: 3 hó nap nál nem ré geb bi e.b.,- MOK ál tal ki adott, mû köd te té si jog ról szó lóiga zo lás,- sz. tev.-et is be mu ta tó ön élet rajz

- b: Kjt., il let ve meg egye zés sze rint,- h: a meg je le nés tõl szá mí tott 15 na pon be lül,- egyéb jut ta tás: szolg. la kás,- az ál lás a pá lyá zat el bí rá -lá sa után azon nal el fog lal -ha tó,- ér dek lõd ni le het Sall Ist ván pol gár mes ter tõl a 06 (85) 337-034-este le fon szá mon,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Sall Ist ván pol gár mes ter hez a P.H. cí mé re (8708 So mogy fajsz, Kos suth u. 63.)

Sza bolcs-Szat már-Be reg me gye

Nyír karász Köz sé gi Ö.Képv.-test.4544 Nyír kar ász,Fõ út 21.

há zi or vos - az ön ál ló or vo si tev.-rõlszó ló 2000. évi II. tör vénysze rint

- h: a meg je le nés tõl szá mí tott 15 nap,- e.h.: a h. le jár tát kö ve tõKépv.-test. ülés,- szolg. la kás szük ség ese tén meg old ha tó,- ér dek lõd ni le het: Fél egy -há zi Gá bor nál, Nyír kar ászKöz ség pol gár mes te ré nél a P.H. cí mén (4544 Nyír kar ász, Fõ út 21.),- t: 06 (45) 495-001, 595-100

Tol na me gye

Vas me gye



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Veszp rém me gye

Za la me gye

Nagy ka ni zsa M.j.V. K.-amb. fõ ig.-ja8800 Nagy ka ni zsa,Sze ke res J. u. 2-8.

Pszi chi át ri ai és Pat hologi ai O.or vos- köz al kal ma zot ti jog vi szony ban vagy vál lal ko zá si for má ban

- szk. vagy szak or vos je lölt nek,- ál ta lá nos orv. d.,- szak or vos ese tén szak irá nyú szk.,- cs: sz.ö.,- orv. d.,- szak or vos ese tén szv.biz.má so la ta,- OONY-ba vé tel iga zo lá sa,- or vo si al kal mas sá gi vizs gá lat meg lé tét iga zo lóok mány má so la ta,- mû kö dé si nyil ván tar tásmeg újí tá sá ról szó ló ha tá ro zat,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.

- b: meg egye zés sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 na pon be lül,- e.h.: a h. le jár tát kö ve tõ 2 hé ten be lül,- az ál lás az el bí rá lást kö ve -tõ en azon nal be tölt he tõ,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: dr. Cser há ti Ist ván mb. fõ ig.-hoz cí mez ve az I. cí -mé re (8800 Nagy ka ni zsa,Sze ke res J. u. 2-8.)

Tü dõ gon do zó I.szak or vos- köz al kal ma zot ti jog vi szony ban vagy vál lal ko zá si for má ban

- ál ta lá nos orv. d.,- szak irá nyú szk.,- cs: sz.ö.,- orv. d., szv.biz. má so la ta,- OONY-ba vé tel iga zo lá sa,- or vo si al kal mas sá gi vizs gá lat meg lé tét iga zo lóok mány má so la ta,- mû kö dé si nyil ván tar tásmeg újí tá sá ról szó ló ha tá ro zat és- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.

- ua.

Fül-Orr-Gé gé sze ti O.szak or vos- köz al kal ma zot ti jog -viszonyban vagy vál lal ko zá si for má ban

- ua.,- száj se bész szak or vos nak is

- ua.

Pra xis jog át adá sa

Pusz ta sza bol cson, Fej ér me gyé ben, Bu da pest tõl 54 km-re, te rü le ti el lá tá si kö te le zett ség gel, hét kö zi és hét vé gi köz -pon ti ügyeletben va ló köz re mû kö dés sel, fel nõtt há zi or vo si pra xis mû köd te té si jo ga el adó, vég le ges nyug díj ba vo nu lásmi att. A kör zet be já rás sal is el lát ha tó. Ér dek lõd ni le het: 06 (25) 507-711 és 06 (20) 973-5296-os te le fon szá mon.

* * *

Pra xis el adó Pest me gyé ben, Vác tól 10 km-re. Szol gá la ti la kás van. Ér dek lõd ni le het a 06 (27) 364-082-es te le fon szá mon.


Pá lyá zati hir det mé nyek gyógy sze ré szi, gyógy szer tá ri asszisz ten si állásokra


ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Sem mel we is K. Kht.fõ ig.-ja6400 Kis kun ha las,Dr. Monsz part L. u. 1.

in té zet ve ze tõ fõ gyógy sze rész

- leg alább 5 év fo lya ma tossz.gy.,- e: vez.gy.,- tud. tev.,- cs: rész le tes sz.ö.,- v.-et iga zo ló ok má nyokmá so la ta,- OGYNY iga zol vány má so la ta,- MGYK tag sá gi iga zol vány má so la ta,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- hoz zá já ru lás a pá lyá za tianyag el bí rá lá sá ban részt -ve võk be te kin té si jogához

- b: és la kás meg ol dás meg egye zés sze rint,- h: 2007. III. 1.,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: dr. Kiss Jó zsef fõ ig.-hoz a Kht. cí mé re (6400 Kis kun ha las, Dr. Monsz part L. u. 1.)

Dr. Di ósszi lá gyi Sá mu elK-R.fõ ig.-ja6900 Ma kó,Kór ház u. 2.

K.-i Gyt.in té ze ti fõ gyógy sze rész

- gyógy sze rész d.,- gyógy szer ha tás ta ni és K.-i gyógy sze ré szet szv.,- leg alább 15 éves K.-igyt.-i gy.,- cs: sz.ö.,- sz./vez. kon cep ció,- d., szv.okl. má so la ta,- 1 hó nap nál nem ré geb bie.b.

- b: Kjt. sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott30 nap,- az ál lás azon nal be tölt he tõ,- ér dek lõ dés és pá lyá zat be nyúj tá sa: dr. Ba ráth La jos fõ ig. (6900 Ma kó,Kór ház u. 2.),- t: 06 (62) 210-117

Pá lyá za ti hir det mé nyek egész ség ügyi szak ké pe sí tés hez kö tött állásokra


ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Bat to nya Vá ro si Ö.Eü. és Eü. Szo ci á lis El lá tó Szer ve zet5830 Bat to nya,Hõ sök te re 8.

is ko la vé dõ nõ- kö zal kalmazot ti jog vi szony ban

- eü. fõ is ko lán szer zett d.,- bün tet len elõ élet,- cs: 1 hó nap nál nem ré geb bi e.b.,- v.-et és al kal mas sá gotiga zo ló ok ira tok hi te lesmá so la ta,- rész le tes ön élet rajz

- b: Kjt. sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 nap,- az ál lás hely az el bí rá lástkö ve tõ en azon nal be tölt he tõ,- szolg. la kás szük ség ese tén biz to sí tott,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Ko ro bán Éva I.-ve ze tõ höz,az I. cí mé re (5830 Bat to nya, Hõ sök te re 8.),- t: 06 (68) 456-191, 06 (70) 317-8007



ne ve, cí me


meg ne ve zé se



Anesz te zi o ló gi ai és in ten zív te rá pi ás O.osz tály ve ze tõ fõ nõ vérFel adat: az O. ápo lás szak mai ir.-a

va la mennyi hez:- fel sõ fo kú is ko lai v.és/vagy fel sõ fo kú gyer me ká po lói szk.,- e: vez.gy. gyer mek ápo láste rü le tén,- eü. me ne dzse ri ké pe sí tés,- cs: a ké pe sí tést iga zo lóok ira tok má so la ta,- rész le tes sz.ö.,- rö vid ve ze té si és sz. kon cep ció,- e.b.,- nyi lat ko zat, mely sze rint a pá lyá zat tar tal mát a bí rá ló bi zott ság min den tagjamegismerheti

va la mennyi hez:- b: Kjt. alap ján, meg egye zés sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30. nap,- az ál lás a pá lyá zat el bí rá -lá sát kö ve tõ en be tölt he tõ,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: 3 pél dány ban Cser né Ká ro lyi Éva mun ka ügyiés sze mély ze ti osz tály ve ze -tõ nek cí mez ve a K. cí mé re (1089 Bp., Ül lõi út 86.)

Bõr gyó gyá sza ti O.osz tály ve ze tõ fõ nõ vérFel adat: az O. ápo lás szak mai ir.-a

Se bé szeti O.osz tály ve ze tõ fõ nõ vérFel adat: az O. ápo lás szak mai ir.-a

Gyõrsö vény ház Köz ség Ö.9161 Gyõrsö vény ház,Pe tõ fi S. u. 100.

te rü le ti vé dõ nõ - eü. fõ is ko la vé dõ nõi sza kán szer zett okl.,- bün tet len elõ élet,- cs: ké pe sí té si ok irat má so la ta,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- rész le tes sz.ö.

- b: Kjt. sze rint,- h: a meg je le nés tõl szá mí tott 15 nap,- az ál lás az el bí rá lást kö ve -tõ en azon nal be tölt he tõ,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Hoks tok Im re pol gár mes -ter hez a P.H. cí mé re (9161 Gyõrsö vény ház, Pe tõ fi S. u. 100.)

Ka polcs Köz ség Ö.8294 Ka polcs,Kos suth u. 62.

vé dõ nõEl lá tan dó te rü let: Ka polcs,Ta li án dö rögd, Vi gántpe tend köz sé gekvé dõ nõi kör ze te

- bün tet len elõ élet,- szak irá nyú fel sõ fo kú v.,- cs: sz.ö.,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- kép zett sé get iga zo ló ok ira tok má so la ta

- b: Kjt. sze rint,- h: a meg je le nés tõl szá mí tott 15 nap,- az ál lás hely a pá lyá zat el bí -rá lá sát kö ve tõ hó nap 1-jé tõlbe tölt he tõ,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Gön tér Gyu la pol gár mes ter -hez a P.H. cí mé re (8294 Ka polcs,Kos suth u. 62.)



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Lumniczer Sán dor K-R.fõ ig. fõ or vo sa9330 Ka pu vár,Dr. Lum ni czer S. u. 10.

ápo lá si igaz ga tó- ha tá ro zat lan ide jû köz al -kal ma zot ti ki ne ve zés

- egye te mi vagy szak irá nyú fõ is ko lai v.,- leg alább 5 éves vez.gy.,- szá mí tó gép fel hasz ná lóiszin tû is me re te,- nyi.,- e: mi nõ ség irá nyí tás te rü le tén szer zett gy.,- ok ta tá si te rü le ten szer zettgy.,- cs: eü. me ne dzse ri szk., il let ve kép zé sen va ló rész vé tel iga zo lá sa,- ve ze tõi kon cep ció,- iga zo lá sok: ok le ve lek hi te les má so la ta,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- nyi lat ko zat a pá lyá za tianyag el bí rá lá sá ban részt -ve võk be te kin té si jo gá ról

- b: Kjt. sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott30 nap,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: dr. Bal la gi Far kas Ig. fõ or -vos hoz az I. cí mé re (9330 Ka pu vár, Dr. Lum ni czer S. u. 10.),- t/f: 06 (96) 596-500

Vá ro si K.K.-Ig. fõ or vo sa3700 Ka zinc bar ci ka,Má jus 1. út 56

kór ház igaz ga tó ápo lá si he lyet te seFel ada ta: a K.-ig. ir.-ávalel lát ja a jog sza bá lyok banés a K. Szer ve ze ti és Mû -kö dé si Sza bály za tá ban szá -má ra biz to sí tott jog kö rö ket

- eü. fõ is ko la dip lo másápo lói, in té zet ve ze tõi sza kán vagy tu do mány -egye te men szer zett d.-ásápo lói ké pe sí tés,- leg alább 10 év gya kor lóeü. tev.,- eü. (szak)me ne dzse ri ké -pe sí tés vagy eü. me nedzs -ment szak irá nyúto vább kép zé si sza kon szer zett ké pe sí tés,- leg alább 5 éves vez.gy.,- bün tet len elõ élet,- eü. al kal mas ság,- cs: sz.ö.,- a meg pá lyá zott ál lás -hellyel kap cso la tos sz. kon cep ció,- is ko lai v.-et, szk.-t iga zo -ló ok má nyok hi te le sí tettmá so la ta,- amennyi ben a pá lyá zónem ren del ke zik eü. (szak)me ne dzse ri ké pe sí tés sel, apá lyá zó nyi lat ko za ta ar ról,hogy a kép zés ben résztvesz vagy váll al ja a ké pe sí -tés 5 éven be lü li meg szer -zé sét,

- b: Kjt., va la mint a Korm. rend. sze rin ti bé re zés sel (köz al kal ma zot ti il let mény és a kö zal kal-ma zot ti pót lék alap 150%-ánakmeg fe le lõ ve ze tõi pót lék),- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30. na pig,- az eü. (szak) me ne dzse riké pe sí tés, az eü.menedzsment szak irá nyúto vább kép zé si sza kon szer zett ké pe sí tés alól az EüM rend.-ben le ír taksze rint fel men tés ad ha tó,amennyi ben a pá lyá zó a kép zés ben már részt vesz vagy vál lal ja 5 évenbe lü li meg szer zé sét,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:sze mé lye sen vagy pos taiúton dr. Tren csé nyi Er zsé bet K.-Ig. fõ or vos hoz a K. cí mé re (3700 Ka zinc bar ci ka,Má jus 1. út 56.) „ápo lá siigaz ga tó he lyet te si pá lyá -zat” meg je lö lés sel,



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- a pá lyá zó nyi lat ko zata az el bí rá lás ban részt ve võkbe te kin té si jo gá ról

- a pá lyá zatokat a K.-Ig. ál tal fel kért sze mé lyek bõlál ló elõ ké szí tõ bi zott ságvé le mé nye zi és a pá lyá zó -kat sze mé lye sen meg hall -gat ja,- a pá lyá zat ered mé nyé rõl a pá lyá zók írás ban kap nakér te sí tést,- a pá lyá zat ról ér dek lõd nile het dr. Tren csé nyi Er zsé bet K.-Ig. fõ or vos tól a 06 (48) 514-801-es te le -fon szá mon

Kis bér Vá ros Ö.Képv.-test.2870 Kis bér,Per czel Mór u. 40.

kör ze ti vé dõ nõ - szak irá nyú fel sõ fo kú v.,- e: jo go sít vány, il let ve sa -ját tu laj don ban lé võ au tó,- cs: is ko lai v.-et iga zo lóokl. fény má so la ta,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- sz.ö.

- b: Kjt. sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 nap,- la kás meg be szé lés tár gya,- azon nal be tölt he tõ,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Kégl At ti la vá ros igaz ga tóré szé re, (Vá ros igaz ga tó ság, Kis bér, Per czel Mór u. 40.),- t: 06 (34) 352-367,- 06 (34) 353-423 (Vé dõ nõi Szol gá lat)

Kun he gyes Vá ros Ö.Képv.-test.5340 Kun he gyes,Sza bad ság tér 1.

Köz pi. Or vo si Ren de lõ(Kun he gyes, Dó zsa György út 4.)vé dõ nõ (2)

- a 49/2004. ESZCSMrend. sze rin ti szak irá nyúszk.,- bün tet len elõ élet,- cs: rész le tes sz.ö.,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- is ko lai v.-et ta nú sí tó okl.má so la ta,- nyi lat ko zat ar ról, hogy a bí rá lás ban részt-ve võk meg is mer he tik a pá lyá zat anya gát,- nyi lat ko zat csa to lá sa arról, hogy a sze mé lyét érin tõ kér dés tár gya lá sa kornyílt vagy zárt ülést kér

- b: a Kjt. és a vég re haj tá -sá ra vo nat ko zó jog sza bá -lyok alap ján,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 na pon be lül,- e.h.: a h. le jár tát kö ve tõel sõ Képv.-test. ülés,- az ál lás az el bí rá lást kö ve tõ en azon nalbetölt he tõ,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Sza bó And rás pol gár mes -ter hez a P.H. cí mé re (5340 Kun he gyes, Szabad ság tér 1.),- t: 06 (59) 530-620 (pol -gár mes ter tõl)



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Ma kád Köz ség Ö.Képv.-test.2322 Ma kád,Kos suth L u. 52.

Vé dõ nõi Szol gá lat(2322 Ma kád, Sza bad ság u. 6.)vé dõ nõEl lá tan dó te rü let: Ma kád és Ló rév te le pü lé sek,- ha tá ro zat lan ide jû köz al kal ma zot ti jog vi szonylé te sí té se

- szak irá nyú fel sõ fo kú v.,- bün tet len elõ élet,- cs: rö vid élet rajz,- is ko lai v.-et iga zo ló ok mány vagy an nak hi te les má so la ta,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.

- b: Kjt. sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 na pon be lül,- az ál lás azon nal be tölt he tõ,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Bó dis Ist ván hoz, Ma kádköz ség pol gár mes te ré hez a P.H. cí mé re (2322 Ma kád, Kos suth L. u. 52.),- to váb bi in formáció kér he -tõ a 06 (24) 482-096-os te -le fon szá mon Bas ki Gá borpol gár mes ter tõl és Zin gerMik lós jegy zõ tõl

Mo son ma gya ró várVá ros Ö.9200 Mo son ma gya ró vár,Fõ u. 11.

if jú ság- és is ko la-egész ség -ügyi vé dõ nõ

- bün tet len elõ élet,- cs: v.-et iga zo ló, eü. fõ is -ko la vé dõ nõi sza kán szer -zett d. hi te les má so la ta,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- sz.ö.

- b: Kjt. sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 nap,- e.h.: a meg je le nés tõl szá mí tott 60 nap,- a m.-kör az el bí rá lást kö -ve tõ en azon nal be tölt he tõ,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Hu nyad dob rai Éva osz tály -ve ze tõ höz a P.H. cí mé re(9200 Mosonmagyaróvár,Fõ u. 11.)

Pócs me gyer Köz ség Ö.Képv.-test.2017 Pócs me gyer,Hu nya di ut ca 6.

kör ze ti vé dõ nõ - eü. fõ is ko la vé dõ nõi sza kán szer zett d.,- bün tet len elõ élet,- cs: sz.ö.,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- d. má so la ta

- b: Kjt. alap ján,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 nap,- e.h.: a h. le jár tát kö ve tõel sõ Képv.-test. ülé sen,- az ál lás a pá lyá zatKépv.-test. ál tal tör té nõ el -bí rá lá sát kö ve tõ en azon nalbe tölt he tõ,- szolg. la kás nem biz to sí tott,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Pócsme gyer Köz ség pol -gár mes te ré hez a P.H. cím -ére (2017 Pócs me gyer, Hu nya di u. 6.), „Pá lyá zat”meg je lö lés sel,- a pá lyá zat tal kap cso la tosrész le tes fel vi lá go sí tás Né meth Mik lós pol gár mes -ter tõl kér he tõ a 06 (26) 395-006-ostelefonszámon



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Szol nok M.j.V. Ö.Eü. Szol gá latorv.-Ig.-ja5000 Szol nok,Ba ross Gá bor út 1.

is ko la-if jú sá gi vé dõ nõ- köz al kal ma zot ti jog vi szony ban

- jog sza bály sze rin ti szk. - b: Kjt. sze rint,- a pá lyá zat el bí rá lá sa utánaz ál lás azon nal el fog lal ha tó,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:dr.Ro tyis Györgyorv.-Ig.-hoz az I. cí mé re(5000 Szol nok, Ba ross Gá bor út 1.),- t: 06 (56) 410-219 vagy5000 Szol nok, Mó ra F. u. 9.,- t: 06 (56) 421-331

te rü le ti vé dõ nõ- köz al kal ma zot ti jog vi szony

- ua. - ua.

Ti sza püs pö ki Ö.Képv.-test.5211 Ti sza püs pö ki,Fõ u. 93.

vé dõ nõ - eü. fõ is ko la vé dõ nõi sza kán szer zett d.,- bün tet len elõ élet,- cs: 3 hó nap nál nem ré geb bi e.b.,- v.-et iga zo ló d. má so la ta,- rész le tes ön élet rajz

- b: Kjt. sze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30 nap,- e.h.: a h. le jár tát kö ve tõ30 na pon be lül,- a ki ne ve zés ha tá ro zat lanidõ re szól, az ál lás azon nalbe tölt he tõ,- az Ö. 3 hó na pos pró ba idõt köt ki,- szolg. la kás biz to sí tott,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Pol gár Ist ván pol gár mes ter -hez a P.H. cí mé re (5211 Ti sza püs pö ki, Fõ u. 93.)

Pá lyá za ti hir det mé nyek egész ség ügyi szak ké pe sí tés hez nem kö töttve ze tõi és egyéb állásokra


ne ve, cí me


meg ne ve zé se



In for ma ti kai O.osz tály ve ze tõFel adat:- ter ve zi, ki dol goz za és szer ve zi a szá mí tás tech -ni kai fej lesz té se ket,- dön tés re elõ ké szí ti és lebo nyo lít ja a szük sé geshard ver és szoft ver be szer zé se ket,- biz to sít ja és fel ügye li aK.-ban mû kö dõ rend sze rek, prog ra mok mû kö dé sét,- szük ség le tek nek meg fe le lõprog ra mo kat dol goz ki,- részt vesz a fel hasz ná lókbe ta ní tá sá ban

- fel sõ fo kú szak irá nyú v.,- e: rend szer gaz da és prog ra mo zó ta pasz ta lateü. I.-ben,- ve ze tõi jár tas ság,- cs: a ké pe sí tést iga zo lóok ira tok má so la ta,- rész le tes sz.ö.,- rö vid ve ze té si és sz. kon cep ció,- e.b.,- nyi lat ko zat, mely sze rint a pá lyá zat tar tal mát a bí rá ló bi zott ság min den tag jameg is mer he ti

- b: Kjt. alap ján, meg egye zéssze rint,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 30. nap,- az ál lás a pá lyá zat el bí rá lá -sát kö ve tõ en be tölt he tõ,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:Cser né Ká ro lyi Éva mun ka -ügyi és sze mély ze ti osz tály -ve ze tõ nek cí mez ve a K. cí mé re (1089 Bp., Ül lõi út 86.)



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Az Or szá gos Tisz ti fõ or vo si Hi va tal pá lyá za tot hir det üze mel te té si és szol gál ta tá si fõ osz tály ve ze tõ mun ka kör be -töl té sé re köz tiszt vi se lõi ki ne ve zés sel és ha tá ro zat lan ide jû ve ze tõi meg bí zás sal az aláb bi ak sze rint:

Fel adat kör meg ha tá ro zá sa: az Or szá gos Tisz ti fõ or vo si Hi va tal üze mel te té si és szol gál ta tá si te vé keny sé gé nek ko or -di ná lá sa, gép jár mû ügy in té zés, kész let rak tár és be szer zé sek ko or di ná ci ó ja, a ve ze té se alatt ál lók, kü lö nö sen a kar ban -tar tás fel ada ta i nak meg ha tá ro zá sa, irány mu ta tá sok a fel ada tok vég re haj tá sá hoz.


1. egye te mi vagy fõ is ko lai szin tû ag rár-, köz gaz da sá gi vagy mû sza ki fel sõ ok ta tás ban szer zett szak kép zett ség

2. köz igaz ga tá si szak vizs ga

Elõnyt je lent: ide gen nyelv is me re te.


- szak mai prog ram és rész le tes szak mai ön élet rajz,

- er köl csi bi zo nyít vány (ha a pá lyá zó er köl csi bi zo nyít vány hoz kö tött mun ka kör ben dol go zik, az er rõl szó ló iga zo lás),

- vég zett sé get, kép zett sé get, nyelv is me re tet iga zo ló ok ira tok má so la ta,

- nyi lat ko zat ar ról, hogy a pá lyá za ti anya got az el já rás ban részt ve võk meg is mer he tik.

A pá lyá za tot az Or szá gos Tisz ti fõ or vo si Hi va tal hoz cí mez ve az Or szá gos Tisz ti fõ or vo si Hi va tal Hu mán po li ti kai Fõ -osz tá lyá ra kell be nyúj ta ni (1097 Bu da pest, Gyá li út 2-6.).

Pá lyá za ti ha tár idõ: a Bel ügyi Köz löny ben tör tént meg je le né sé tõl szá mí tott 30 nap.

El bí rá lás: 30 na pon be lül.

Fõv. Ö.Szent Im re K.fõ ig.-ja1115 Bp.,Té té nyi út 12-16.

PR-iro da ve ze tõ - fel sõ fo kú szak irá nyú v.,- PR ve ze tõi m.-kör benszer zett gy.,- sz. ta pasz ta lat eü. tev. me ne dzse lé sé ben,- cs: ön élet rajz,- fel sõ fo kú v. má so la ta,- e.b.

- h: meg je le nés tõl szá mí tott30 na pon be lül,- ér dek lõd ni le het: Ro nyecz Ká roly né hu mán po li ti kaiIg.-tól (1115 Bp., Té té nyi u. 12-16.),- t: 464-8795

Domb egy ház Nk. Ö.Képv.-test5836 Domb egy ház,Fel sza ba du lás u. 5.

Gon do zá si Köz pontve ze tõ

- 1/2000. (I. 7.) SZCSMrend., 257/2000. (XII. 26.)Korm. rend. 4. §: - szak irá nyú fel sõ fo kú v., - 5 év sz.gy., - bün tet len elõ élet, - szoc. szv.,- cs: 3 hó nap nál nem ré geb bi e.b.,- sz. élet utat is be mu ta tóön élet rajz,- v.-et iga zo ló ok ira tok má so la ta

- b: Kjt. sze rint+ve ze tõi pót -lék,- h: meg je le nés tõl szá mí tott30 nap,- e.h.: a h. le jár tát kö ve tõ el sõKépv.-test. ülés,- a meg bí zás idõ tar ta ma: 5 év,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: 2 pél dány ban „Gon do zá siKöz pont ve ze tõ” meg je lö lés sel,dr. Var ga La jos pol gár mes -ter hez a P.H. cí mé re (5836 Domb egy ház, Fel sza ba du lás u. 5.),- t: 06 (68) 432-031,f: 06 (68) 590-941



ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Pest Me gyei Flór Fe renc K.fõ ig. fõ or vo sa2143 Kis tar csa,Sem mel we is tér 1.

bel sõ el len õr - fel sõ fo kú szak irá nyú v.(köz gaz da sá gi, jo gi, ál lam -igaz ga tá si) vagy más fel sõ -fo kú is ko lai v.+a kö vet ke zõ ké pe sí té sek va la me lyi ke: - ok le ve les pénz ügyi re vi zo ri, - pénz ügyi-szám vi te li szak el len õri, - ok le ve les könyv- vizs gá lói, - költ ség ve té si el len õri, - mér leg ké pes könyve lõi, il let ve az zal egyenér té kû ké pesítés, - a Bel sõ El len õrök Nem zetkö zi Szer ve ze te ok le ve les bel sõ el len õri ké pe sí té se, - ok le ve les in for ma ti kai rend szer el len õr, - köz gaz da sági gaz dál ko dá si és el len õr zé si szak ér tõ,- leg alább 5 éves, szak te rü -le ten vég zett sz.gy., eb bõl 2 év köz tiszt vi se lõi, il let veköz al kal ma zot ti jog vi szony vagy hi va tá sos ál lo má nyúszolg. jog vi szony kell,hogy le gyen (elõnyt je lenteü. költ ség ve té si I.-ben töl -tött pénz ügyi vagy szám vi -te li te rü le ten szer zett gy.),- cs: sz. élet út ját be mu ta tófény ké pes, kéz zel írott ön élet rajz,- rö vid sz. prog ram,- v.-et iga zo ló ok ira tok má so la ta,- 3 hó nap nál nem ré geb bie.b.,- a be lé pés nap ján va gyon -nyi lat ko zat té te le szük sé ges

- b: meg egye zés sze rint,- h: a meg je le nés tõl szá mí tott 15 nap,- az ál lás a pá lyá za tok el bí -rá lá sát kö ve tõ en azon nalbe tölt he tõ,- pá lyá za tok be nyúj tá sa: dr. Bed ros J. Ró bert Ph.D.fõ ig. fõ or vos hoz a K. cí mé re (2143 Kis tar csa, Sem mel we is tér 1.),- e-ma il:[email protected]


mailto:[email protected]


ne ve, cí me


meg ne ve zé se


Nagy ká ta Vá ros Ö.Szak or vo si R.orv.-Ig.-ja2760 Nagy ká ta,Dó zsa Gy. u. 46.

Gaz da sá gi Hi va talve ze tõ

- köz gaz da sá gi fel sõ ok ta tás ke re té ben szer zett egye te -mi/fõ is ko lai v. vagy fel sõ -fo kú szám vi te li éspénz ügyi szk.,- eü. gaz dál ko dás ban va ló jár tas ság,- cs: 3 hó nap nál nem ré geb bi e.b.

- b: Kjt. alap ján+ve ze tõi pót lék,- h: meg je le nés tõl szá mí tott 1 hónap,- az ál lás be tölt he tõ: 2007.I. 1-jé tõl,- pá lyá za tok be nyúj tá sa:írás ban dr. Ná dai Ta másorv.-Ig.-hoz az R. cí mé re(2760 Nagy ká ta, Dó zsa Gy. u. 46.),- t: 06 (29) 440-041, 06 (29) 440-059/108

Pusz ta mér ges Köz ség Kép vi se lõ tes tü le te pá lyá za tot hir det a Szo ci á lis Alap szol gál ta tá si Köz pont (6785 Pusz ta -mér ges, Pe tõ fi u. 47.) in téz mény ve ze tõi ál lás be töl té sé re, rész mun ka idõ ben (na pi 4 óra).


- szak irá nyú vég zett ség a 15/1998. (IV. 30.) NM ren de let 2. szá mú mel lék le te sze rint,

- bün tet len elõ élet,

- szak mai gya kor lat.

Pá lyá zat hoz csa tol ni kell:

- szak mai ön élet raj zot,

- a vég zett sé get iga zo ló ok ira tok má so la tát,

- 3 hó nap nál nem ré geb bi er köl csi bi zo nyít ványt,

- az in téz mény ve ze té sé re vo nat ko zó prog ra mot a szak mai hely zet elem zés re épü lõ fej lesz té si el kép ze lés sel,

- az 1997. évi XXXI. tv. 15. § (8) be kez dé sé ben fog lalt ki zá ró fel té tel hi á nyá ról szó ló nyi lat ko za tot.

A ma ga sabb ve ze tõi be osz tás ra va ló meg bí zás 2007. feb ru ár 1. nap já tól 5 év re szól. A ve ze tõ dí ja zá sa az 1992. éviXXXIII. tv. és a 257/2000. (XII. 26.) Korm. ren de let alap ján tör té nik. A pá lyá za tot Pusz ta mér ges köz ség Ön kor mány -za tá nak jegy zõ jé hez (6785 Pusz ta mér ges, Mó ra tér 2.) kell be nyúj ta ni a meg je le nést kö ve tõ 30 na pon be lül.



A Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó ki adá sá ban

– a Kre á tor In fo Kft. szer ve zé sé ben – meg je lent a

„He lyi ön kor mány za ti ren de let al ko tás és jog al kal ma zásaz Alkot mány bíró ság és az Eu ró pai Bí ró ság

döntései nek tük ré ben” cí mû ki ad vány

A két kö tet bõl ál ló ki ad vány cél ja, hogy az egyes rész te rü le te ket sor ra vé ve be mu tas sa, hogy melyek azok a leg gya ko ribb hi bák, ame lye ket a he lyi ön kor mány za tok a ren de le te ik megalkotá -sánál el kö vet nek, még pe dig a je len tõ sebb al kot mány bí ró sá gi ha tá ro za tok tük ré ben. Mind ezen túlegy ön ál ló kö tet tar tal maz za az Eu ró pai Bí ró ság azon íté le te it, ame lyek ben he lyi vagy re gi o ná lis önkormányzatok, il let ve he lyi vagy re gi o ná lis ha tó sá gok vol tak érin tet tek, vagy el le nük folyt az eljárás. E ki ad vány olyan fon tos in for má ci ók gyûjteménye, melyet a helyi önkormányzatokfelhasználhatnak majd a helyi jogalkotás elõkészítésénél.

A „He lyi ön kor mány za ti ren de let al ko tás és jogalkalmazás az Al kot mány bí ró ság és az Eu ró pai Bí ró -ság döntései nek tük rében” cí mû könyv ben te ma ti kus sor rend ben ke rül rend sze re zés re az egyes té -ma kö rök szem pont já ból fon tos AB ha tá ro za tok rö vid, ki vo na tolt tar tal ma, amely min den jegy zõ éshe lyi dön tés ho zó szá má ra – az ön kor mány za ti ren de let al ko tás hoz – szük sé ges és el en ged he tet lenjogforrás.

E mel lett az egyes ön kor mány za ti ren de let al ko tá si tárgy kö rök re vo nat ko zó an az ön kor mány za tiren de let al ko tás ra fel ha tal ma zást adó ha tá lyos jog sza bá lyok, az egyes ren de le tek fõbb tar tal mi ele -me i nek és ezen ele mek hez kap cso ló dó AB dön té sek is mer te té sé re is sor ke rül. Az AB ha tá ro za toklé nye gi kér dé se i nek fel vá zo lá sa mel lett a meg sem mi sí tett ren de le tek, sza ka szok he lyett he lyesmeg ol dá sok ra is utal a ki ad vány a cél ból, hogy segítséget nyújtson a jegyzõ számára a helyijogalkotási problémák megoldásához.

A kö tet fõ ge rin cét al kot ják a kö vet ke zõ ön kor mány za ti té mák ban al ko tott al kot mány bí ró sá gi dön -tések: a he lyi jog al ko tás ál ta lá nos kér dé sei és a jo gi alap el vek ér vé nye sü lé se az ön kor mány za tiren de le tek ben, a he lyi adó, a ha tó sá gi ár, a szo ci á lis tá mo ga tá sok, gyer mek vé del mi el lá tá sok, lakás- és he lyi ség gaz dál ko dás, hul la dék gaz dál ko dás, ál lat tar tás, köz te rü let-hasz ná lat, vá sá rokés pi a cok rend je, épí tés ügy, ön kor mány za ti vagyon, költségvetés, útépítési és közmûépítési díj,az ön kor mány zat szervezete és mûködése.

Kü lön ér de kes sé ge a ki ad vány nak, hogy a szer zõk olyan al kot mány bí ró sá gi ha tá ro za to kat is be mu -tat nak, ame lyek idõ köz ben a ma gyar jog sza bá lyok mó do sí tá sa, il let ve a kö zös sé gi jog nak va lómeg fe le lés okán nem al kal maz ha tók, ez zel ugyan is el ke rül he tõ, hogy adott eset ben a jog al ko tóolyan ha tá ro zat ra hivatkozzon a szabályozás során, amely oka fo gyot tá vált.

Ma gyar or szág uni ós csat la ko zá sa óta ki emelt je len tõ sé ge van a kö zös sé gi elõ írá sok be tar tá sá nakis min d a he lyi ön kor mány za ti ren de le tek al ko tá sa, min d pe dig a he lyi ön kor mány za tok tör vé nyesmû kö dé sé nek biz to sí tá sa so rán. Így a ki ad vány az Eu ró pai Bí ró ság íté le te i nek rö vid is mer te té semel lett az adott hely zet ben al kal ma zan dó kö zös sé gi jog sza bály hi vat ko zá sát, a he lyes ér tel me zéstés a kö ve ten dõ ma ga tar tást is tar tal maz za. Más tag ál la mok ön kor mány za ta i nak ne ga tív tapasz -talatai nagy se gít sé gül szol gál hat nak a jegyzõk számára a közösségi jogszabályok helyes alkal -mazásához és a közösségi jogsértések elkerüléséhez.


A „He lyi ön kor mány za ti ren de let al ko tás és jog al kal ma zás az Alkot mány bíró ság és az Euró pai Bí ró -ság dön té se i nek tük rében” cí mû kö tet szer zõi a ma gyar ön kor mány za ti rend szer és az Euró pai Unió jog anya gá nak kiváló is me rõi:Dr. Gyer gyák Fe renc fõ ta nács adó (Ma gyar Köz tár sa ság Al kot mány bí ró sá ga)Dr. Oro va Már ta fõ osz tály ve ze tõ-he lyet tes (ÖTM, Köz igaz ga tá si Hi va ta li, Jegy zõi és Ha tó sá gi Fõosztály) Sár kö zy né dr. Sza bó Pi ros ka, jegy zõDr. Zöld-Nagy Vik tó ria köz igaz ga tá si jo gász (ÖTM, Köz igaz ga tá si Hi va ta li, Jegy zõi és Ha tó sá gi Fõosztály)

A Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó a „He lyi ön kor mány za ti ren de let al ko tás és jog al kal ma zás azAlkot mány bíró ság és az Euró pai Bí ró ság dön té se i nek tük rében” cí mû ki ad ványt ajánl ja az or szágva la mennyi jegyzõ jének, kör jegy zõ jé nek, fõ jegy zõ jé nek, a pol gár mes te rek nek, me gyei köz gyû lé siel nö kök nek, a kép vi se lõ-tes tü le tek tag ja i nak, va la mint a he lyi jog al ko tás elõ ké szí té sé ben részt vevõ hi va ta li mun ka tár sak nak.

A 384 ol dal ter je del mû ki ad vány ár a: 3948 Ft áfá val

Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a Köz löny ki adó Jo gi Köny ves bolt já ban (1085 Bu da pest, So mo gyiB. u. 6. Tel./fax: 318-8411), va la mint a Bu da pest VII., Rá kó czi út 30. ( bejárat a Dohány u. és Nyár u.sar kán) szám alat ti Köz löny Cent rum ban (te l.: 321-5971, fax: 321-5275, e-ma il: koz lony cent [email protected]), illetve meg ren del he tõ a ki adó ügy fél szol gá la tán (fax: 318-6668, 338-4746, e-ma il:koz lony [email protected]) vagy a www.mhk.hu/koz lony bolt in ter net cí men.

..........................................................................................................................................................

MEGRENDELÕLAP

Meg ren de lem a „He lyi ön kor mány za ti ren de let al ko tás és jog al kal ma zás az Alkot mány bíró ság és az Euró pai Bí ró ság dön té se i nek tük rében” cí mû ki ad ványt (ár a: 3948 Ft + pos ta költ ség),..................... pél dány ban, és ké rem jut tas sák el az aláb bi cím re:

A meg ren de lõ (cég) ne ve: ...............................................................................................................

Cí me (vá ros, irá nyí tó szám): ............................................................................................................

Ut ca, ház szám: ...............................................................................................................................

Ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma: .......................................................................................................

A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma: .........................................................................................

A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kézhez -vétele után, 8 na pon be lül a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal mijel zõ szá má ra át uta lom.

Kel te zés: ………………………………………

……………………………………… cég sze rû alá írás


A Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adómeg je len tet te

Bócz End re

Bün te tõ el já rá si jo gunk ka land jaiSi ke rek, zá to nyok és var ga be tûk

cí mû köny vét.

Az ol va só olyan tu do má nyos mun kát tar t a ke zé ben, amely nek leg fõbb tár gya a bün te tõ el já rá si jog, a bün te tõ el já rás és kisebb mér ték ben a kri mi na lisz ti ka. Így je le nik meg a bün te tõ el já rá si jog tu do má nyá nak és ko di fi ká ci ó já nak tör té ne te is.Bócz End re több sí kon elem zi a bün te tõ el já rás tárgy kö re it. Az egyik a ko di fi ká ció- és tu do mány tör té ne ti as pek tus. Ezen be lül is mer te ti az 1808. évi fran cia kó de xek Eu ró pá ra ki ter je dõ ha tá sa it, ide ért ve az 1896. évi ma gyar Bûn vá di Per rend -tar tást is. A mun ka kü lön ér de kes sé ge és ér té ke a ná lunk úgy szól ván is me ret len cá ri orosz ko di fi ká lás tör té ne té nek, az1864. évi kó dex nek és elõz mé nye i nek be mu ta tá sa. A mû má sik ki ter jedt tárgy kö rét a nyo mo zás ad ja. A szer zõ rá mu tat itt olyan je len sé gek re, ame lyek nek rit kán jár tunkutá na a jo gi elem zés so rán. Ilye nek pl. a nyo mo zás ról mint a bün te tõ el já rás ön ál ló sza ka szá ról val lott né ze tek, il le tõ legaz azt ki fe je zõ in téz mé nyek.A szer zõ az ügyész, a köz vád ló sze rep kö ré be szõ ve fog lal ko zik a bi zo nyí tás kér dé se i vel. Itt el sõ sor ban a fo gal mak– mint a „bi zo nyí tás”, „tör té nés”, „tény”, „fel de rí tés” – tisz tá zá sá ra tö rek szik. Nem mu laszt ja el szó vá ten ni a bûn ügyitech ni ka je len tõ sé gét, a bi zo nyí tás ban vitt fej lesz tõ sze re pét és a kri mi na lisz ti kai kép zés hi á nyos sá ga it. Fi gyel met szen -tel a nyo mo zás be li tény fel tá rás (bi zo nyí tás) ter je del mé nek. Fel hív ja a fi gyel met a nyo mo zá si, vizs gá la ti sza kasz ban fenyegetõ egy ol da lú ság ve szé lye i re, fõ ként ar ra, hogy az ezt kö ve tõ dön tés be fo lyá so lá sá ra al kal mas.Az ol va só ter mé sze te sen ma ga dön ti el, mit tar t a be mu ta tott mû bõl a leg ta nul sá go sabb nak.

A kö tet 224 ol dal ter je del mû, ára 3990 fo rint áfá val.

Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a Köz löny ki adó Jo gi Köny ves bolt já ban (1085 Bu da pest, So mo gyi B. u. 6. Tel./fax:318-8411), va la mint a Bu da pest VII., Rá kó czi út 30. ( bejárat a Dohány u. és Nyár u. sar kán) szám alat ti Köz löny Centrumban (te l.: 321-5971, fax: 321-5275, e-ma il: koz lony cent [email protected]), illetve meg ren del he tõ a ki adó ügy fél -szol gá la tán (fax: 318-6668, 338-4746, e-ma il: koz lony [email protected]) vagy a www.mhk.hu/koz lony bolt in ter net cí men.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉSMeg ren de lem

Bócz End re

Bün te tõ el já rá si jo gunk ka land jaiSi ke rek, zá to nyok és var ga be tûk

cí mû, 224 ol dal terjedelmû ki ad ványt

(ára: 3990 Ft áfá val) ........... pél dány ban, és ké rem, jut tas sák el aláb bi cí mem re:

A meg ren de lõ (cég) ne ve: .................................................................................................................................................Cí me (vá ros, irá nyí tó szám): ..............................................................................................................................................Ut ca, ház szám: ..................................................................................................................................................................Ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma: .........................................................................................................................................

A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kéz hez vé te le után, 8 na pon be -lül át utal juk a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal mi jel zõ szá má ra vagy postai úton afenti címre.

Kel te zés: ........................................ ............................................... cég sze rû alá írás



Szer kesz ti az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um, Jogi, Köz igaz ga tá si és Kor mány za ti Ko or di ná ci ós Fõ osz tály.Szer kesz tõ ség: 1054 Bp., Arany Já nos ut ca 6-8. Te le fon: 301-7958. Fax: 331-6712.Ki ad ja a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó 1085 Bp., So mo gyi Bé la u. 6. Fe le lõs ki adó: dr. Ko de la Lász ló el nök-ve zér igaz ga tó.

Elõ fi ze tés ben meg ren del he tõ a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó ügy fél szol gá la tán (fax: 318-6668, 338-4746, e-ma il: koz lony [email protected])vagy a www.mhk.hu/koz lony bolt inter netcímen, 1085 Bu da pest, So mo gyi B. u. 6. 1394 Bu da pest 62. Pf.: 357.Elõ fi ze tés ben ter jesz ti a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó a Fá ma Rt. köz re mû kö dé sé vel. Te le fon/fax: 266-6567.In for má ció: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mel lék.Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a Bu da pest VII., Rá kó czi út 30. (be já rat a Do hány u. és Nyár u. sar kán) szám alat ti Köz löny Cent -rum ban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-ma il: koz lony cent [email protected]). Meg je le nik ha von ta két szer. 2006. éves elõ fi ze té si díjegy évre: 23 940 Ft, fél év re: 11 970 Ft. Egy pél dány ára: 1008 Ft. 2007. éves elõ fi ze té si díj egy évre: 27 720 Ft, fél év re: 13 860 Ft. A pá lyá za ti hir de té sektõl el té rõ hir de té sek fel vé te le a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó nál (1085 Bp., So mo gyi Bé la ut ca 6.) tör té nik.Amennyi ben a meg ren de lõ hir de té sé ben emb lé mát kí ván meg je len tet ni, azt tar to zik a meg ren de lé sé hez fo tó zás ra al kal mas mó donmel lé kel ni. A ki adó az elõ fizeté si díj év köz be ni eme lé sé nek jo gát fenn tart ja.HU ISSN 1419-029X

For ma ké szí tés: TYPO 2000 Kft.06.4103 - Nyom ja: a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó La jos mi zsei Nyom dá ja. Fe le lõs ve ze tõ: Bur ján Nor bert ve zér igaz ga tó-he lyet tes.

Tisz telt Elõ fi ze tõk!Tá jé koz tat juk Önö ket, hogy a ki adónk ter jesz té sé ben le võ la pok ra és elekt ro ni kus ki ad vá nyok ra szó ló elõ fi ze té sü ket fo lya ma tos nak te kint jük. Csakak kor kell vál to zást be je len te ni ük a 2007. év re vo nat ko zó elõ fi ze tés re, ha a pél dány szá mot, eset leg a cím lis tát módosítják, vagy új lap ra sze ret né nekelõ fi zet ni (pon tos szál lí tá si, név- és ut ca cím-meg je lö lés sel). Az eset le ges mó do sí tást szí ves ked je nek le vél ben vagy fa xon meg kül de ni. Fel hív juk szí vesfi gyel mü ket, hogy a lap szál lí tás ról ki zá ró lag az elõ fi ze té si díj be ér ke zé sét kö ve tõ en in téz ke dünk. Fon tos, hogy az elõ fi ze té si dí ja kat a meg adott10300002-20377199-70213285 sz. szám lá ra utal ják, il let ve a ki adó ál tal ki kül dött kész pénz-át uta lá si meg bí zá son fi zes sék be.Kész pén zes be fi ze tés ki zá ró lag a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó ügy fél szol gá la tán (1085 Bu da pest, So mo gyi B. u. 6.) le het sé ges. (Le vél cím: Ma gyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Bu da pest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2007. évi elõ fi ze té si dí jak(Az árak az áfát tar tal maz zák.)

Ma gyar Köz löny 99 792 Ft/évHi va ta los Ér te sí tõ 15 372 Ft/évHa tá ro za tok Tá ra 22 932 Ft/évÖn kor mány za tok Köz lö nye 5 544 Ft/évAz Al kot mány bí ró ság Ha tá ro za tai 18 900 Ft/évBá nyá sza ti Köz löny 4 788 Ft/évBel ügyi Köz löny 25 452 Ft/évEgész ség biz to sí tá si Köz löny 22 176 Ft/évEgész ség ügyi Köz löny 27 720 Ft/évEl len õr zé si Fi gye lõ 3 528 Ft/évFöld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Ér te sí tõ 18 396 Ft/évGaz da sá gi Köz löny 23 436 Ft/évHír köz lé si Ér te sí tõ 6 552 Ft/évHon vé del mi Köz löny 18 648 Ft/évIgaz ság ügyi Köz löny 15 876 Ft/évJog ta nács adó 6 804 Ft/év

Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Ér te sí tõ 15 120 Ft/évKöz le ke dé si Ér te sí tõ 24 696 Ft/évKul tu rá lis Köz löny 18 900 Ft/évKül gaz da sá gi Ér te sí tõ 20 160 Ft/évMun ka ügyi Köz löny 15 372 Ft/évOk ta tá si Köz löny 21 924 Ft/évPénz ügyi Köz löny 30 492 Ft/évSport ér te sí tõ 5 040 Ft/évSta tisz ti kai Köz löny 13 104 Ft/évSzo ci á lis Köz löny 15 624 Ft/évTu risz ti kai Ér te sí tõ 11 844 Ft/évÜgyész sé gi Köz löny 6 552 Ft/évNem ze ti Kul tu rá lis Alap Hír le ve le 5 040 Ft/évPénz ügyi Szem le 19 908 Ft/évL'u do vé no viny 3 780 Ft/évNe ue Ze i tung 4 788 Ft/év

Cég köz löny CD

A Cég köz löny ha tá lyos és hi te les cég in for má ci ós – az üz le ti élet ben részt ve võk szá má ra nél kü löz he tet len, nap ra kész – adat bázisát tar tal ma zó, het i rend sze res ség gel le me zen meg je le nõ lap for má tu ma 2007. ok tó ber 1-jé tõl vár ha tó an meg újul. Er re te kin tet tel a CD a 2007. év ben ja nu ár 1-jé tõl

szep tem ber 30-ig fi zet he tõ elõ. A há rom ne gyed éves elõ fi ze tés dí ja a 20%-os áfá val: 106 272 Ft.

Köz be szer zé si Ér te sí tõ

A he ten te több száz, min den szak te rü let re ki ter je dõ köz be szer zé si fel hí vás rész le tes le írá sát és fel té te le it tar tal ma zó Közbeszer zési Ér te sí tõ cí mûhi va ta los lap ré vén az elõ fi ze tõk a leg gyor sab ban, au ten ti kus for rás ból ér te sül het nek a pá lyá za tok ról. Az Ér te sí tõ – a ter ve zett for má tum vál tásmia tt – a 2007. év ben fél év re fi zet he tõ elõ. A fél éves elõ fi ze tés dí ja áfá val: 55 062 Ft.

A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (CD)ha tá lyos jog sza bá lyok hi va ta los szá mí tó gé pes gyûj te mé nyé nek 2007. évi éves elõ fi ze té si dí jai:

(Ára ink az áfát nem tar tal maz zák.)

Ön ál ló vál to zat 72 000 Ft 5 mun ka he lyes há ló za ti vál to zat 130 000 Ft10 mun ka he lyes há ló za ti vál to zat 160 000 Ft

25 mun ka he lyes há ló za ti vál to zat 260 000 Ft 50 mun ka he lyes há ló za ti vál to zat 340 000 Ft100 mun ka he lyes há ló za ti vál to zat 590 000 Ft

2006. de cem ber 31-ig tör té nõ 2007. évi tel jes éves elõ fi ze tés ese tén az ön ál ló vál to zat dí ja: 69 000 Ft.

Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (CD)Az Eu ró pai Unió Jog sza bá lyai gyûj te mé nyé nek 2007. évi éves elõ fi ze té si dí ja

(Ára ink az áfát nem tar tal maz zák.)

Ön ál ló vál to zat 72 000 Ft 5 mun ka he lyes há ló za ti vál to zat 130 000 Ft10 mun ka he lyes há ló za ti vál to zat 160 000 Ft

25 mun ka he lyes há ló za ti vál to zat 260 000 Ft 50 mun ka he lyes há ló za ti vál to zat 340 000 Ft100 mun ka he lyes há ló za ti vál to zat 590 000 Ft

Fa csi mi le Ma gyar Köz löny. A hi va ta los lap 2006-os év fo lya ma je le nik meg CD-n az ere de ti kül alak meg õr zé sé vel, de könnyen ke zel he tõ en. Ára: 12 000 Ft + áfa..

Documents

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ...42/2006. (XI. 30.) EüM ren de let a m en tés rõl szó ló 5/2006. (II. 7.) EüM ren de let m ó do sí tá sá ról ..... 2978