Az emberi kiválóságok

A kreativitás és a bölcsesség

A bölcsesség implicit elméletei• A bölcsesség sajátos jelentéssel bír,

amely nyelvi megjelenésében széles körben elterjedt és megértett.

• A bölcsességet az emberi működés kivételes szintjének tekintik.

• A bölcsesség az elme/szellem állapotát és viselkedést jelent.

• A bölcsesség a perszonális és interperszonális kompetencia magas fokával kapcsolatos

• A bölcsesség jószándékot tartalmaz.

Explicit elméletek• Azok, amelyek a bölcsességet úgy értik, mint

személyes jellemzőt vagy a személyiség diszpozíciók konstellációját

• b, Azok, amelyek a bölcsességet úgy értik, mint a neo-piagetiánus hagyomány szerinti postformális és dialektikus gondolkodást

• c, Azok, amelyek a bölcsességet úgy értik, mint szakismeret-rendszert, amely az élet értelmével és az élet vezetésével kapcsolatos

A Berlini Bölcsesség Paradigma

A bölcsesség, mint szaktudás az élet fundamentális pragmatikájában

(az emberi élet eszenciájával, a tervezéssel, szervezéssel és a jó élet megértésével kapcsolatos tudást és nézetet értjük ezalatt)

A bölcsességgel kapcsolatos teljesítmény minőségi értékelésének öt kritériuma

1. gazdag tényszerű (deklaratív) tudás az élet alapvető pragmatikájáról

2. gazdag procedurális tudás az élet alapvető pragmatikájáról

3. az életút kontextualizmus, a tudást hivatott identifikálni , ami az élet sok témáját és kontextusát tekintetbe veszi

4. az értékek és élet-prioritások relativizmusa, amely az egyének és a társadalom által elismert értékkülönbségek ismeretével és az irántuk való toleranciával kapcsolatos

5. a bizonytalanság felismerése és kezelése

A bölcsességgel kapcsolatos teljesítmény empirikus vizsgálata

• a tanulmányban részvevő személyek standardizált körülmények között fiktív személyek nehéz élethelyzeteivel konfrontálódtak, a résztvevőket azután megkérik, hogy hangosan reflektáljanak a felvázolt dilemmára.

A bölcsesség felépülése • Előzmények:

• Általános tényezők (pl. kogn.stílus)• Szakértelem specifikus tényezők• Facilitáló tapasztalati körülmények

• Szervező folyamatok • (pl. életterv, életvezetés stb…)

• Bölcsesség elsajátítása és fenntartása• Általános keret• Pszichológiai keret• Berlini Bölcsesség paradigma• Alapvető és metakritériumok

Empirikus eredmények • A kor szerepe (nincs)• A szakmai tapasztalat szerepe

(nem jelentős)• A bölcsességgel kapcsolatos

teljesítmény megkívánja az intelligencia, a kognitív stílus és személyiség összjátékát

• A bölcsnek nevezett személyek tanulmányozása (klinikusokkal összehasonlítva)

• A bölcsesség kollektív (az idősek többet hasznosítanak belőle)

• Bölcsesség a közmondásokban (szelekció, optimalizáció és kompenzáció)

A bölcs gondolatmenet1. A magatartás és életvezetés céljai és

stratégiái2. Számol a tudás korlátaival3. Ítélet és tanács kiválósága4. Kivételes megfigyelés, mélység és

kiegyensúlyozottság5. A szellem és jellem szinergiájára törekvés6. Az egyén és a közösség jólléte

A kreativitás

D.K. Simonton

A kreativitáskutatás története• Guilford (ő kapott ezért elismerést)• Köhler• Rogers• Skinner• Bruner• McClelland…

Témák• Kognitív folyamatok• Egyéni jellemzők• Életút fejlődés• Szociális kontextus

Kognitív folyamatok• Pszichoanalízis: elsődleges

folyamat• Kognitív pszichológia

• Belátásos tanulás (pl. előfeszítés)• Kreatív kogníció (nyílt végű kérdések)• A kreatív szakértelem inkább tanult

mint veleszületett• Számítógépes szimulációk

Személyiségjellemzők• Intelligencia (bizonyos intelligencia-

szint szükséges)• Személyiségprofil (: pl. nonkonform,

bohém, érdeklődő, nyitott, rugalmas, kockázatvállaló

• Őrült – zseni (nem igaz, épp a kreatív emberek rendelkeznek kompenzáló mechanizmusokkal)

Élethosszig tartó fejlődés• Kérdés: Milyen gyermekkori

tapasztalatok hozhatók összefüggésbe a kreativitással?

• Hogyan aktualizálódik ez a potenciál a felnőtt élet során?

A kreatív potenciál kialakulása• Nem mindig a gondozó környzetből

emelkedik ki:• Kitettség az olyan élményeknek,

amelyek a hagyományos szocializáció kényszerét gyengítik

• Kitettség kihívást jelentő élményeknek

A kreatív potenciál aktualizálása• Pl. jegyzetfüzetek, naplók

tanulmányozása – kvalitatív

• Pszichometriai mércék – kvantitatív kutatások (pl. életkorral való kapcsolat)

Szociális környezet• Interperszonális környezet

(elvárások, intrinzik-extrinzik motiváció, brain-storming

• Tudományos környezet (fontos, hogy akik a terület szabályaival tisztában vannak, eredetinek tartsák – Martindale: költők)

• Szociokulturális környezet• Politikai környezet (háború, anarchia

ellehetetleníti, felszabadulás, függetlenség elnyerése segíti)

• Kulturális változatosság segíti

Nyitott kérdések• Nők, kisebbségek kreativitása• Longitudinális vizsgálatok

gyermekkortól• A kreatív teljesítmény sikerének

magyarázata (nemcsak a művészetben!)