AZ AZ EMÉSZTŐRENDSZER EMÉSZTŐRENDSZER

ÉLETTANAÉLETTANA

ANYAGCSERE- ANYAGCSERE- TÁPLÁLKOZÁSTÁPLÁLKOZÁS

A szervezetben zajló anyagcsere azt az összehangolt idegi-hormonális szabályozás alatt álló kémiai folyamatok összességét jelenti, amely a tápanyagok felvételét, emésztését, felszívódását, átalakulását és a végtermékek kiválasztását foglalja magában.

ANYAGCSERE- ANYAGCSERE- TÁPLÁLKOZÁSTÁPLÁLKOZÁS

Az energia felvétele táplálkozás útján történik, az energia felhasználása pedig a szervezet alapvető funkcióinak ellátására (alapanyagcsere), illetve fizikai tevékenységre, valamint a tápanyagok bontására, hasznosítására fordítódik.

ANYAGCSERE - ANYAGCSERE - TÁPLÁLKOZÁSTÁPLÁLKOZÁS

A tápcsatorna motoros szekréciós felszívó védekezőműködését a központi és enterális idegrendszer hormonok parakrin szekrétumokszabályozzák.

A TÁPCSATORNA MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA

Szabályozás Működés

Kizárólag központi nyálelválasztásidegrendszeri rágásszabályozással nyelésműködik a gyomor raktározó

funkciójaszékletürítés

A TÁPCSATORNA MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA

Szabályozás Működés

Enterális idegrendszeri gyomorszekréciószabályozás, gyomormotorikaközponti idegrendszeri pancreasszekrécióráhatással epeürítés

vékonybél-motorikavastagbél-motorika

AZ EMBERI AZ EMBERI EMÉSZTŐRENDSZER EMÉSZTŐRENDSZER

RÉSZEIRÉSZEI

A TÁPCSATORNA MOTOROS MŰKÖDÉSE

Továbbító mozgások Keverő mozgások Tárolás Továbbítás késleltetése Emésztetlen, felszívásra nem került béltartalom

kiürítéseA motoros működést a szabályozó mechanizmusok

a szekréciós, felszívó és immunműködésekhez illesztik

A TÁPCSATORNA MOTOROS MŰKÖDÉSE

Akaratlagos (harántcsíkolt izmok) Nyelés Székletürítés

Automatikus (simaizmok) Nyelőcső alsó kétharmadától Végbél külső záróizomzatáig

A FELSŐ SZAKASZA FELSŐ SZAKASZ

A NYELÉS A NYELÉS FOLYAMATAFOLYAMATA

A NYELÉS A NYELÉS FOLYAMATAFOLYAMATA

A nyelés reflexsorozat Indítása többnyire akaratlagos Elsősorban továbbító funkció Nyeléskor a légzés szünetel Nyelési szünetben záróizmok akadályozzák a

táplálék visszakerülését a garatba ill. a nyelőcsőbe

A GYOMOR A GYOMOR SZERKEZETESZERKEZETE

A GYOMOR MOTOROS MŰKÖDÉSE

A lenyelt táplálék befogadása és tárolása A darabos táplálék felaprózása („őrlés”) és a

gyomornedvvel való keverése A gyomortartalom kis adagokban való

továbbítása a duodénumba (szabályozott sebességű ürülés)

A GYOMORMOTILITÁS A GYOMORMOTILITÁS MŰKÖDÉSI ZÓNÁIMŰKÖDÉSI ZÓNÁI

A GYOMOR MOTOROS MŰKÖDÉSE

Proximális gyomor Befogadás és tárolás Nyugalomban tónusos összehúzódás

(belső térfogat 50 ml) Nyomásváltozások

Disztális gyomor Őrlés Továbbítás Bazális elektromos ritmus Perisztaltika (ritmusgenerátor)

A VÉKONYBÉLA VÉKONYBÉL

A VÉKONYBÉL MOTOROS MŰKÖDÉSE

Szegmentáló mozgás Keverés, továbbítás késleltetés Csak a körkörös izmok vesznek benne részt Ott észlelhető, ahol a chymus éppen jelen van

Perisztaltikus mozgás Chymus továbbítása Körkörös és hosszanti izmok vesznek benne részt Az egész bélszakaszon észlelhető

PERISZTALTIKUS ÉS SZEGMENTÁLÓ MOZGÁSOK

A VASTAGBÉLA VASTAGBÉL

A VASTAGBÉL MOTOROS MŰKÖDÉSE

Alapvető funkciók Víz és elektrolit felszívása Baktériumflórája számára a

tenyésztési feltételek biztosítása Emésztetlen salakanyagok kiürítése

A VASTAGBÉL MOTOROS MŰKÖDÉSE

Első szakasz – vakbéltől a harántvastagbél kezdeti szakaszáig – antiperisztaltika

Második szakasz – harántvastagbél és leszálló vastagbél – tónusos kontrakciós gyűrűk

Harmadik szakasz – szigmabél és végbél – erőteljes tónusos kontrakciók – tömegperisztaltika

A továbbítás a legnagyobb késleltetést a vastagbél

kezdeti szakaszán és a szigmabélben szenvedi el

A VÉGBÉL MOTORIKÁJAA VÉGBÉL MOTORIKÁJA

A végbél zárását kettős záróizom biztosítja Belső záróizom – körkörös simaizom – miogén

tónus – szimpatikus beidegzés Külső záróizom – belső záróizmot körülvevő

harántcsíkolt izomgyűrű – neurogén tónus – szomatomotor beidegzés

A székletürítés koordinációjában minden idegrendszeri szint szerepel

A VÉGBÉL MOTORIKÁJAA VÉGBÉL MOTORIKÁJA

MÁJ, EPEUTAK, MÁJ, EPEUTAK, HASNYÁLMIRIGYHASNYÁLMIRIGY

AZ EPEHÓLYAG ÉS AZ EPEUTAK MOTILITÁSA

Az epeáramlás irányát az epehólyag izomza-tának összehúzott/ellazult állapota, valamint az Oddi sphincter ellazulása/összehúzódása határozza meg

Az epe ürülésének fő tényezője a koleciszto-kinin

Az epehólyag összehúzódásában a n. vagus által közvetített idegi, kolinerg mechanizmusok is szerepelnek

AZ EPEUTAK AZ EPEUTAK RÉSZLETESENRÉSZLETESEN

A TÁPCSATORNA A TÁPCSATORNA SZEKRÉCIÓS FUNKCIÓISZEKRÉCIÓS FUNKCIÓI

Nyál – lizozim, amiláz Gyomornedv – pepszinek, sósav

A savi vegyhatás szerepe

pepszinogén átalakulás

táplálék „kémiai támadása”

védekezés a mikroorganizmusokkal szemben A gyomornedv-elválasztás szakaszai

CEPHALIKUS CEPHALIKUS FÁZISFÁZIS

GASZTRIKUS GASZTRIKUS FÁZISFÁZIS

INTESZTINÁLIS INTESZTINÁLIS FÁZISFÁZIS

SZÖVETI SZERKEZETSZÖVETI SZERKEZET

A TÁPCSATORNA A TÁPCSATORNA SZEKRÉCIÓS FUNKCIÓISZEKRÉCIÓS FUNKCIÓI

Pancreasnedv Aktív enzimek (pl. amiláz, lipáz) Inaktív proenzimek (pl. tripszinogén) Szabályozó fehérjék (pl. kolipáz)

Epeelválasztás Szekréciós célok Exkréciós célok

Bélnedv Nem tartalmaz szecernált enzimeket

MÁJ, EPEUTAK, MÁJ, EPEUTAK, HASNYÁLMIRIGYHASNYÁLMIRIGY

AZ EPEUTAK AZ EPEUTAK RÉSZLETESENRÉSZLETESEN

PATKÓBÉL ÉS PATKÓBÉL ÉS HASNYÁLMIRIGYHASNYÁLMIRIGY

A HASNYÁLMIRIGY A HASNYÁLMIRIGY EMÉSZTŐ ENZIMEIEMÉSZTŐ ENZIMEI

LEBONTÁS ÉS FELSZÍVÓDÁS LEBONTÁS ÉS FELSZÍVÓDÁS A TÁPCSATORNÁBANA TÁPCSATORNÁBAN

Luminális bontás Nyál Gyomornedv Pancreasnedv

Celluláris bontás Enterocyták felszínén rögzült

enzimek

A VÉKONYBELEK A VÉKONYBELEK FINOMSZERKEZETEFINOMSZERKEZETE

A BÉLBOLYHOK A BÉLBOLYHOK SZERKEZETESZERKEZETE

A PORTALIS RENDSZER 1.A PORTALIS RENDSZER 1.

A PORTALIS RENDSZER A PORTALIS RENDSZER 2.2.

MIKROSZKÓPOSAMIKROSZKÓPOSANN

AZ EMÉSZTŐ AZ EMÉSZTŐ ENZIMEKENZIMEK

Az emésztő Az emésztő enzimekenzimek

szénhidrátok fehérjéknuklein-savak

zsírok

Szájüregnyálmirigy amylase

Gyomor pepszin nukleasok

Vékonybelek (lumen)

hasnyálmirigy amylase

Tripszin, chimotripszin

Aminopeptidasok, karboxipeptidasok

nukleoti-dasok

lipase, epesók

Vékonybelek (hámsejtek)

di-szacharidasok

di-peptidasoknukleosi-

dasok

CUKORTERHELÉS