Az érzelem klasszikus Az érzelem klasszikus elméleteielméletei

Érzelmi definíciókÉrzelmi definíciók

Általános pszichológia III.Általános pszichológia III.

Tisljár Rolandtisljar@gmail.com

Érzelem meghatározásokÉrzelem meghatározások (Oatley, Jenkins, 1996)(Oatley, Jenkins, 1996)

• Az érzelmet általában az okozza, hogy a személy egy fontos dologgal (céllal) kapcsolatban tudatosan vagy tudattalanul relevánsnak értékel egy eseményt;

– az érzelmet pozitívnak érzi, ha az esemény segíti; – és negatívnak, ha gátolja az ügy előrehaladását

• Az érzelmet általában jellegzetes típusú mentális állapotként éljük át, amelyet néha testi változások, kifejezések és cselekvések kísérnek

Az érzelmek klasszikus Az érzelmek klasszikus elméleteielméletei

• Arisztotelész - Az érzelmek kapcsolatban állnak a cselekvéssel, és a vélekedéseinkből származnak

• Descartes - Valamennyi érzelem hat alapérzelemből áll össze

• Darwin – az érzelmi kifejezések tanulmányozásának fontossága

• James – az érzelmek a környezet ingereire adott testi változások észlelésének következményei

• Freud – az érzelmek gyakran a tudat hatókörén kívül fejtik ki hatásukat

ArisztotelészArisztotelész• Az érzelmek kognitív alapúak

• Az érzelmeket részekre lehet osztani

• A kellemes-kellemetlen dimenzióban lehet őket meghatározni

• Az érzelmekkel cselekvésvágy jár együtt

• Az érzelmek befolyásolják ítéleteinket– A kiértékelés jelntősége

• Poétika, Retorika

• katharszisz

• Az érzelmek kognitív kiértékelése, valamint tisztább megértése

DescartesDescartes• Az érzelmek neurofiziológiai alapú

tárgyalása

• Hat alapérzelem: – csodálkozás, szeretet, gyűlölet, vágy,

öröm, bánat

• Az alapérzelmek kombinációi adják a további érzelmeket

• A gondolkodó részben jelennek meg, de kapcsolatban állnak a testünkkel is

• Az érzelmek megtörténnek velünk, de intenzitásukat és irányukat tudjuk befolyásolni

• Alapvetően funkcionálisak, de néha lehetnek diszfunkcionálisak is

Charles DarwinCharles Darwin• Az ember és az állat

érzelmeinek kifejezése (1872/1963)

• Az érzelemkifejezések, mint az emberi faj evolúciójának lehetséges bizonyítékai

• Az emberi viselkedés és más állatok viselkedésének folytonossága

• Az elme fizikai alapjai

Darwin vizsgálataiDarwin vizsgálatai

• Érzelemkifejezések– Állatok– Emberek (felnőttek és gyerekek)

• Normális és rendellenes

• Kultúrközi vizsgálatok– Kérdőívezés

• Festmények tanulmányozása, fényképezés

• Az emberi arcokat nem a fiziognómia, hanem az érzelemkifejezések szempontjából mutatta meg

A Darwin (1872) által tárgyalt A Darwin (1872) által tárgyalt érzelemkifejezések, a felhasznált érzelemkifejezések, a felhasznált

mozgásszervek és a kifejezett érzelemmozgásszervek és a kifejezett érzelem

KIFEJEZÉS MOZGÁSSZERVEK ÉRZELEM

Pirulás VéredényekSzégyen,

szerénység

Ökölbe szorított kéz

Testi izmok Düh

Sírás Könnycsatornák Szomorúság

Szemöldökráncolás

Arcizmok Harag, frusztráció

Nevetés Légzőszervek Öröm

Gúnyos mosoly Arcizmok Megvetés

Darwin megállapításaiDarwin megállapításai

• Az érzelemkifejezések olyan cselekvésmintázatok, amelyek a legcsekélyebb előnnyel sem járnak

– Olyan szokásokból származnak, amelyek evolúciós múltunk során hasznosak voltak

– Reflexszerű mechanizmusokon alapulnak

• Evolúciós „kövületek”, hasonlóképp, mint testünk csökevényes szervei

• Érzelmeink primitív minőséggel rendelkeznek

William JamesWilliam James

• James-Lange elmélet

• A közönséges érzelmek megmozgatnak – Pl.: remegés, izzadás

• A testi tünetek hozzájárulnak az érzelmek észlelt intenzitásához

• Az érzelmek a környezet ingereire adott testi változások észlelésének a következményei

Cannon kritikája a James-Cannon kritikája a James-Lange elmélettel szemben Lange elmélettel szemben

(1927)(1927)• A zsigerek elkülönítése az idegrendszertől nem

befolyásolja az érzelmi viselkedést

• Azonos zsigeri változások különböző érzelmi állapothoz vezetnek

• A zsigerek viszonylag érzéketlen struktúrák

• A zsigeri változások túl lassúak

• Az érzelmekre jellemző viszcerális változások mesterséges előidézése nem vált ki érzelmeket

• Az érzelmi kifejezés szubkortikális központok működésének az eredménye

Sigmund FreudSigmund Freud• Az érzelmek gyakran

érthetetlenek, nem funkcionálisak

• Az elhárító mechanizmusok következtében sokszor nem lehetséges a tudatos hozzáférés

• Az érzelmek ezért gyakran tünetek, vagy egyéb átalakított formában jelennek meg– Zavaró érzelmek

• A stresszkeltő érzelmi helyzetekkel való adaptív megküzdés alapvető a pszichés egészség szempontjából

Az érzelmek kiértékelés alapú Az érzelmek kiértékelés alapú megközelítéseimegközelítései

• Az érzelmek az események kiértékelésén alapulnak, az értékelésnek nem kell tudatosnak lennie (Arnold)

• 1. Összetevő elmélet– A helyzeteket olyan epizódokként észleljük, amelyeket

néhány összetevő alapján értékelünk. • Pl.: A boldogság olyan érzelem, amelyet kellemesség,

alacsony erőfeszítés bizonyosság és magas fokú figyelem jellemez (Elsworth és Smith, 1988)

• 2. Célrelevancia-elméletek– A cél szempontjából végzett kiértékelés a lényeges

• Pl.: Oatley, Johnson-Laird, 1987; Lazarus, 1991

Összetevő elméletekÖsszetevő elméletek• Értékelő vonásokból állnak össze az Értékelő vonásokból állnak össze az

érzelmekérzelmek– Elsworth, Smith, 1988 vonásai:

• kellemesség• várható erőfeszítés • figyelmi tevékenység• bizonyosság• emberi hatóerő• a helyzet irányítása• észlelt akadály• fontosság• bejósolhatóság

Célrelevancia elméletekCélrelevancia elméletek• Az okokraAz okokra

összpontosítanakösszpontosítanak (pl: Lazarus, 1991) (pl: Lazarus, 1991)

• Cél-relevancia– Az érzelem csak akkor jelenik meg, ha az esemény valamely

célunk vagy ügyünk szempontjából releváns

• Célkongruencia vagy inkongruencia– A cél irányába való mozgás pozitív érzelmeket vált ki, a céltól

való eltávolodás negatívakat

• Az énbevonódás típusa az eseményben; annak értéke a személy számára; – Pl.: ha az esemény az önbecsülést érinti, akkor a büszkeség és

a harag érzelmei aktiválódhatnak

Frijda cselekvéskészség Frijda cselekvéskészség elméleteelmélete

• Frijda (Frijda 1986; Mesquita és Frijda, 1992) széles körben elfogadott elképzelése szerint az érzelem a következő lépésekből áll:

• kiértékelés → • kontextusértékelés → • cselekvési készség → • pszichológiai változás → • kifejezés → • cselekvés

A cselekvéskészségre vonatkozó A cselekvéskészségre vonatkozó önbeszámolók jól bejósolják az érzelmi önbeszámolók jól bejósolják az érzelmi

címkéket (Frida)címkéket (Frida)

DIMENZIÓ CSELEKVÉSKÉSZSÉG

ellenséges Szembe akartam szállni vele, meg akartam támadni

megközelítés Kapcsolatot akartam teremteni

elkerülés Azt akartam, hogy semmi közöm ne legyen hozzá

gátlás Akadályoztatva érzetem magam, teljesen

megbénultam

túláradó Mozogni akartam, énekelni, ugrálni

Az érzelmek definícióiAz érzelmek definíciói 1.(Kleininga, Kleininga, 1988)

• 1. Affektív definíciók– Szubjektív vonatkozások - izgatottság/lehangoltság,

kellemesség/kellemetlenség

• 2. Kognitív definíciók– Értékelési/címkézési folyamatok

• 3. Külső emocionális ingerek– Inger → fiziológiai folyamatok → reakció

• 4. Fiziológiai definíciók– Idegrendszeri meghatározások

• 5. Emocionális/expresszív viselkedés– Megfigyelhető változások (arckifejezés, pirulás,

hangképzés)

Az érzelmek definícióiAz érzelmek definíciói 2.(Kleininga, Kleininga, 1988)

• 6. Dezorganizáló meghatározások– Az érzelmek viselkedést zavaró hatását emelik ki

• 7. Sokszempontos definíciók– Szubjektív élmény, fiziológiai komponens, kifejező

viselkedés

• 8. Korlátozó definíciók– Elhatárolódás más pszichológiai folyamatoktól

(motiváció, kogníció)

• 9. Motivációs definíciók– Az emóciók energizálják a motivációs rendszert