Az érzelmek

Az érzelmek

Az érzelem jellemzői (Carlson és Hazfield, 1992 nyomán)

• az ingerek gyakran megfigyelhetőek, mert az érzelemkiváltó ingerek többsége a kör-nyezetből származik;

• általában nem ciklikusan jelennek meg;• befolyásolhatják, esetleg akadályozhatják

a mindennapi viselkedést;• a válasz „belülről” irányított;• érzésként, érzelemként élik meg;• passzív: inkább a környezet hatására adott

reakciók (az érzelmeket inkább átéljük,„elszenvedjük”).

Az érzelem fogalma• több objektív és szubjektív tényező össz-

játéka, amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek;

• az objektív valósághoz fűződő szubjektívviszonyunk tükröződése közvetlen átélésformájában;

• a bennünket érő környezeti hatásokat ér-tékelő, minősítő lelki jelenségek.

Az érzelem meghatározása 1

(Oatly és Jenkins, 2001)

1. Az érzelmet az okozza, hogy a személy egy fon-tos dologgal, céllal kapcsolatban tudatosan vagy tudattalanul relevánsnak értékel egy ese- ményt; az érzelmet pozitívnak érzi, ha az ese- esemény segíti és negatívnak, ha gátolja az ügy előrehaladását.

2. Az érzelem magja a cselekvéskészség és a ter-vek beindítása; az érzelem elsőbbséghez juttat-ja azt az egy vagy néhány cselekvést, amelye-ket sürgősségérzettel ruház fel – így megzavar-

Az érzelem meghatározása 2

(Oatly és Jenkins, 2001)

hat más mentális folyamatokat és cselekvése- ket, vagy versenghet velük.

3. Az érzelmet általában jellegzetes típusú mentá-lis állapotként éljük át, amelyet néha testi vál-tozások, kifejezések, cselekvések kísérnek.

Az érzelem összetett, többkomponensű esemény, amely cselekvésre sarkall.

Az érzelmek fiziológiai alapja

• Thalamus és hypothalamus• Limbikus rendszer (amygdala)• Agykéreg• Vegetatív idegrendszer

Az érzelemkiváltás útjai (LeDoux, 1989)

• Alsó út:inger – amygdala – érzelmi reakció.

• Felső út:inger – thalamus – szenzoros kéreg (tudato-sulás) – amygdala – érzelmi reakció

E kettősség felelős azért, hogy elszakadhategymástól az értelmezés (érzelem) és az ér-tékelés (értelem).

Az érzelmi folyamat összetevői 1

• Kognitív kiértékelés: felmérjük, hogy az adott esemény az adott pillanatban számunkra mi-lyen jelentést hordoz (fontos/nem fontos).

• Szubjektív élmény: az érzelem által kiváltott affektív állapot vagy érzés.

• Gondolkodási és cselekvési tendenciák: gon-dolatok a tervekről, arról hogy hogyan küzd-jünk meg az érzelmet kiváltó eseménnyel (kon-textusértékelés) és a tervek beindítása (cse-lekvéskészség).

• Fiziológiai változások: elsősorban a vegetatívidegrendszerből kiinduló változások.

Az érzelmi folyamat összetevői 2

• Érzelemkifejezés: testi változások.

• Az érzelemre adott válasz: a saját érzelmi ál-lapotunkra és az azt kiváltó helyzetre adott reakciók.

Személy-környezet érintkezés

(kiváltó esemény)

1. Kognitív kiértékelés

6. Az érzelemre adott válaszok

Érzelmi válaszok:

2. Szubjektív élmény

3. Gondolkodási és cselekvési tendenciák

4. Fiziológiai változások

5. Érzelemkifejezés

Az érzelmi folyamat vázlatos rajzaForrás: Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia.

Osiris Kiadó, Budapest, 417.o.

Az érzelmek klasszikus elméletei 1

1. Az érzelmek perifériás elmélete – (James-Lange-elmélet)

Az elméletből az következik, hogy a különböző érzelmekkel más-más

mintázatú testi válaszok járnak együtt.

KIR (agykéreg) – ingerület tárgya(érzékelt tárgy)

az érzelemre

jellemzővegetatív arousal

az érzelemszubjektív élménye

(érzés)

inger (S)

emocionálisan észlelt tárgy – észlelt arousal

James-Lange érzelemelméleteForrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai.

Tercia Könyvkiadó, Budapest, 205.o.


2. Az érzelmek centrális elmélete – (Walter B.

Cannon)

A James-Lange-elmélet legfőbb kritikusa:- a vegetatív változások túl lassúak ahhoz, hogy az ér- zelmek forrásai legyenek;- a zsigerek viszonylag érzéketlenek, mivel az érzőide- gekkel való ellátottságuk alacsony;- a belső szervi változások mesterséges előidézése

nem eredményez érzelmeket;- a zsigerek és a KIR kapcsolatának megszüntetése nem okoz változást az érzelmi viselkedésben;- a nagyon különböző érzelmi és nem érzelmi állapo-

tokban hasonló visceláris reakciók vesznek részt.


KIR (szubkortikális

agyi területek)

kéreg -az érzelem szubjektív

élménye az agykéregben

inger (S)

periféria –specifikus zsigeri-

szomatikus változások

Cannon-Bard érzelemelméleteForrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai.



3. Az érzelem kéttényezős elmélete – (Schachter és

Singer)

általánosvegetatív

arousalaz érzelem

szubjektív élménye(érzés)

inger (S)

az arousalkognitív

kiértékelése

az arousal más forrásai

másinformációk

Schachter-Singer érzelemelméleteForrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai.



Az elmélet két sajátossága:- az arousal érzelmekre nem specifikus jellegét tételezi fel;- amennyiben a megnövekedett arousalra nincs kielégítő magyarázat, akkor a környezetben keressük azt.

4. Kiértékelés elméletek – az arousal semlegességét hangsúlyozzák

inger (I) kognitív kiértékelésaz érzelem

szubjektív élménye (érzés)

Az érzelmek klasszikus elméletei (6)

5. Facialis feedback hipotézise - (Tomkins, 1962) mimikai visszacsatolás elmélete

Az érzelem szubjektív élményét meghatározza az arckifejezés által okozott fiziológiai vissza- csatolás. (Alátámasztja azt az elképzelést, hogy az érzelemkifejezés fontos az érzelem szubjek- tív élményének kialakulásában.)

Az érzelmek funkciói 1

(Rolls, 2000, Plutchick)

1. Evolúciós funkció (növelik a faj és az egyedtúlélési valószínűségét): felkészítik a szervezetet a válaszra azáltal, hogy egy-

részt kiváltják a szervezet fiziológiai aktiválását a cse- lását a cselekvésre (fenyegetettség harc), más- másrészt a kritikus helyzetekben kész, feltehetően a- daptív választ hívnak elő;

fontos szerepet játszanak a fajtársak közötti kommu- nikációban (az érzelem kifejezésen keresztül jelzést

szolgáltat a jövőbeni cselekvésre vonatkozó szándék- ról).

erősítik és szabályozzák a társas kapcsolatokat.



2. Befolyást gyakorolnak a kognitív folyamatokra azáltal, hogy elősegíthetik és

támogathatják az információfeldolgo-zást: az aktuális hangulat befolyást gyakorol a figyelemre, az észlelési, tanulási és az emlékezeti folyamatokra; a régi emlékek felidézése is aktiválhatja a hozzákap- csolódó érzelmi állapotot.



3. Fontos szerepet töltenek be a viselke-désszabályozásban: szerepet játszanak az inger-válasz mechanisztikus kapcsolat lazításában és irányítják, illetve kiválaszt- ják a számunkra kedvezőbb cselekvéseket; cselekvésre késztetnek, azaz motiválnak célirá- nyos viselkedés (az elképzelt jövőbeni lehetőségek- hez kapcsolódó érzelmek cselekvésre mozgósítanak, vagy éppen eltántorítanak tőle); szerepet játszanak a viselkedés fenntartásában, a ki- tartásban és a célok elérésében; az eredményekkel kapcsolatos érzelmek visszajelen- tést nyújtanak a cselekvésről és annak eredményé- ről, befolyásolva ezzel a későbbi viselkedést.

Az érzelmek osztályozása1

• Forrásuk szerint alapérzelmek magasabb rendű érzelmek

• Tartalmuk szerint morális érzelmek intellektuális érzelmek esztétikai érzelmek praxikus érzelmek

Az érzelmek osztályozása2

• Az érzelmek polaritása szerint pozitív-negatív dimenzió aktivitás-passzivitás dimenzió feszültség-kisülés dimenzió

• A kiváltó helyzetekkel kapcsolatosan

• Az élethelyzetekkel kapcsolatos kog-nitív kiértékelés elemei szerint

Az érzelmek dinamikája

• Hangulat

• Indulat

• Szenvedély

Az érzelmek kifejezése

• Darwin az érzelmek kifejezésének és felfogásának képessége velünk születik az alapvető érzelemkifejezések egyeteme- sek az érzelmek kifejezését a kultúra, a nevelés erőteljesen befolyásolja

• Ekman ún. faciális feedback

Agresszió

Agresszió = fajon belüli , szándékos károkozás.

Az agresszió fajtái: a közösség szempontjából: antiszociális (közösség ellen irányuló),

proszociális (a közösség és az egyén érdekeit

szolgáló - az adott társadalmi normáknak megfelelő), a cél elérésére irányuló – instrumentális, fájdalomokozásra irányuló – indulati.

Agresszióelméletek (1)

1. Hidraulikus elmélet – Freud

halálösztönénre irányul (autoagresszió)

külső tárgyra (valódi agresszió)

felhalmozódott pszichikus

energiaszorongás agresszió

Katarzis:robbanásszerű kitörés,

megtisztulás

(csökken a feszültség, de teljes mértékben nem lehet megszüntetni

az impulzusokat)


2. Frusztráció-agresszió hipotézis


3. Az agresszió mint tanult válasz – szociális tanuláselmélet (Bandura)

kellemetlen tapasztalatok

ösztönzők

függőség teljesítmény visszavonulás és lemondás agresszió pszichoszomatikus tünetek „önérzéstelenítés” drogokkal konstruktív problémamegoldás

emocionális arousal

A viselkedéselővételezett

következményei

Az agresszió tanuláselméleti megközelítéseForrás: Atkinson-Hilgard (2005): Pszichológia.

Osiris Kiadó, Budapest, 443.o.


Az elmélet jellemzői: a megerősítés + kognitív folyamatok együttes

figyelembe vétele; a megfigyelésen alapuló behelyettesítő tanu-

lás jelentősége; az agressziót tanult válasznak tekinti; az agresszió csak egy a frusztráló helyzetekre

adott lehetséges válaszok közül; az agresszió, mivel nem rendelkezik a készte-

tések tulajdonságaival, a viselkedés elővéte-lezett következményei befolyásolják.

Documents

Az érzelmek