MISKOLCI EGYETEM

GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

VILÁG-ÉS REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN INTÉZET

GÖRÖGORSZÁG SZEREPE AZ EURÓZÓNÁBAN

- AZ EURÓ SZEREPE GÖRÖGORSZÁG GAZDASÁGÁBAN

SZABÓ CSILLA

2014

1

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés, témaválasztás indoklása ......................................................................... .2

2. Történelmi előzmények ............................................................................................. .5

2.1. Az Európai Unió rövid történelmi áttekintése ...................................................................... ..5

2.2. Görögország és az EU-az előzményekről röviden ............................................................... ..7

2.2.1. Csatlakozás az EGK-hoz és az EMU-hoz ..................................................................... ..7

2.2.2. A Maastrichti Szerződés és a konvergencia kritériumok .............................................. ..9

3. Az euró gazdasági jelentősége és elméleti háttere ................................................... 10

3.1.Az eurózóna országai - Az eurózóna kiépítésének lépései .................................................... 10

3.2.A valutaunióhoz való csatlakozás menete ............................................................................. 11

3.3.Az euró előnyei, hátrányai .................................................................................................... 11

3.4.Kimaradó országok az EU-n belül, és kívülálló eurót használó országok ............................ 12

3.5. Az árfolyam esetleges változásai, ezek hatása a külkereskedelemre ................................... 14

4. Görögország általános bemutatása, különös tekintettel a helyi sajátosságokra .. 15

4.1. A görög gazdaság export és import mutatói a csatlakozástól napjainkig ............................. 16

4.1.1. Az export alakulása ....................................................................................................... 16

4.1.2. Az import alakulása ....................................................................................................... 19

4.1.3. A külkereskedelmi mérleg egyenlege ........................................................................... 20

4.2. Munkanélküliség .................................................................................................................. 24

4.3. Államadósság ....................................................................................................................... 28

4.4. Komplex elemzések – A Dél-európai országok összehasonlítása ........................................ 29

5. Görögország gazdasága az euró bevezetése előtt és után .......................................... 33

5.1. Görögország helye az eurózónában ...................................................................................... 33

5.1.1. Árszintstabilitás vizsgálata ............................................................................................ 33

5.1.2. Az infláció alakulása Görögországban a csatlakozástól napjainkig .............................. 35

5.1.3. Költségvetési deficit ...................................................................................................... 36

5.1.4. Államháztartási hiány .................................................................................................... 37

6. A görög válság ............................................................................................................ 39

6.1. A görög válság kialakulásának okai és lépései .................................................................... 40

6.2. Korrupció ............................................................................................................................. 42

6.3. Valutáris likviditás és relatív adósságállomány vizsgálata .................................................. 44

6.4. Válságkezelés –Támogatások .............................................................................................. 47

6.4.1.Válságkezelés lépései ..................................................................................................... 47

6.4.2. Eddigi támogatások ....................................................................................................... 50

7. Jövőbeni kilátások: Euróval vagy euró nélkül? ...................................................... 51

7.1. Nemzeti vagy közös valuta? A drachma bevezetésének lehetősége .................................... 51

8. Összefoglalás ............................................................................................................... 54

9. Zusammenfassung...................................................................................................... 56

10. Irodalom és forrásjegyzék ......................................................................................... 58

2

1. Bevezetés, témaválasztás indoklása

„A mi feladatunk nem az, hogy megjósoljuk a jövőt, hanem hogy felkészüljünk rá.”

Periklész

Mindenkinek más jut eszébe először, ha azt hallja: Görögország. Ha turistákat

kérdezünk: a tenger, és a gyönyörű görög táj. Ha átlagembereket kérdezünk, a finom

ételektől és jellegzetes görög italoktól kezdve, a görög zenén és táncon át, gazdag

hitvilágig rengeteg dolog eszébe juthat, hiszen annyira színes világgal rendelkezik ez az

ország. És mi történik, ha egy közgazdászt kérdezünk? Szinte biztos, hogy az első dolog,

ami eszébe jut, az a görög válság lesz.

Görögország az ókorban az egyik legvirágzóbb hatalom volt, viszont ha a mostani

helyzetét tekintjük, több szempontból is a „sereghajtók” közt találjuk.

Mi lehet ennek az oka? Görögországról, vagy hivatalos nevén a Hellén Köztársaságról

rengeteget hallani mostanában a médiában, hiszen egyszer az államadóssága,

eladósodottága miatt, máskor pedig - az ezen problémákból fakadó- társadalmi

feszültségek ,tüntetések, demonstrációk miatt. Fontosnak tartom azonban, hogy átlássuk a

káoszt, és megismerjük a mögöttes tartalmat. Mi húzódik tulajdonképpen a görög válság

hátterében?

Miért éppen ez a gazdaság került olyan veszélyes pozícióba, ahova egyetlen másik állam

sem jutott az EU-n belül? Melyek lehetnek a legfontosabb kérdések ezzel kapcsolatban?

Első pillantásra talán egyszerű feladatnak tűnik, hogy egy olyan országot és olyan témát

vizsgálok, amelyről nap-mint nap ennyi hírt lehet hallani/olvasni akár a televízióban akár

az interneten, vagy újságcikkekben, azonban úgy gondolom, hogy éppen ez adja a feladat

nehézségét is, hiszen a sok adat, a „jóslások”, találgatások; szakértőktől, kutatóktól és

persze a laikusoktól megnehezítik az eligazodást az információ rengetegben.

Az Európai Unió 28 tagállama közül jelenleg 18 országban hivatalos fizetőeszköz

az euró. A 2002-es hivatalos bevezetés óta folyamatosan bővült az eurózóna köre, melyhez

való csatlakozás az ún. konvergencia kritériumok teljesítése után lehetséges.

3

A dolgozatomban először röviden ismertetem az Európai Unió létrejöttéhez

szükséges szerződéseket, a történelmi előzményeket, mivel fontosnak tartom, hogy a

tanulmányban szerepeljen a folyamat, amely során létrejött a jelenlegi formájában működő

Európai Unió, illetve az euró bevezetésének lépései. Ezután bemutatom a Maastrichti

Szerződésben rögzített feltételeket.

A levezetés lényegi részében különös tekintettel leszek Görögország helyzetének

bemutatására, az eurózónához való csatlakozás tükrében, hiszen mint tudjuk Görögország

már több mint tíz éve tagja az övezetnek.

Szót ejtek továbbá arról is, hogy egyes vélemények szerint a konvergencia kritériumok,

amelyek feltételezik a csatlakozást, már elavultak. Az elemzések talán segítséget

nyújthatnak a válság és következményei megértéséhez. Mi történt volna, vagy mi történne,

ha a görögök a saját valutájukat használnák a továbbiakban? Kutatásom során bemutatom,

hogyan került oda az ország gazdaságilag ahol most van, tehát történelmi áttekintést

nyújtok, bemutatom a válság okát, melynek Görögország az egyik fő vesztese.

Ezek után átfogó képet adok arról, hogy hogyan teljesít az ország pénzügyi szempontból,

valamint megvizsgálom az export-import képességeit és teljesítményét, a

kereskedelempolitikai eszközeit, árfolyamát. Végül a Bennet-módszer segítségével végzek

elemzéseket, annak érdekében, hogy megtudjam, a négy hasonló gondokkal küzdő ország

közül Görögország milyen helyen szerepel. Hiába tagja az ország az eurózónának, a

mediterrán térségben az egyik legszegényebb gazdaság, és részben a válságnak részben

más negatív tényezőknek köszönhetően a jövőbeli helyzete is kilátástalannak mondható,

illetve megjósolhatatlan hogyan alakul a sorsa akár a következő 1-2 vagy hosszabb távon –

a következő 10-15 évben. Legtöbbünket foglalkoztat mi lesz a következő lépése a görög

válságnak, hogyan alakul majd a válsághelyzet, illetve, hogy beigazolódik-e amit már

rebesgettek, hogy a görög csőd miatt az egész eurózóna jövője veszélybe kerülhet.

Vajon kénytelen lesz Görögország kilépni az övezetből? Megmarad az eurónál vagy

visszavezetteti korábbi fizetőeszközét a drachmát? –Hiszen mint tudjuk erről is esett már

szó korábban, és újabban megint téma lett a régi pénz visszavezetése.

4

A sok-sok kérdésre természetesen nem lehet választ adni egyetlen nekifutásra, és persze

biztos elemzéseket sem lehet tenni az eurózóna jövőjével kapcsolatban, mivel a görög

állam nagyon gyenge lábakon áll, és bármikor változhat a helyzete, és ez kihatással lenne

az egész integrációra is. Hozzátenném, hogy számos példa szól az euró mellett, (gondolok

itt Ausztriára, Finnországra, és Németországra, akik az euró bevezetésének legnagyobb

nyertesei), de persze ellenpélda is akad bőven, mégpedig a déli országok. Egyszóval ez

sokkal összetettebb és bonyolultabb kérdés, mint az első nekifutásra tűnik.

Éppen ezért, mivel nem tudom- nem is célom megfejteni a válság végkimenetelét, a jövőre

vonatkozó találgatásokat sem teszek, ellenben átfogó vizsgálatot készítek az ország egyes

gazdasági mutatóival kapcsolatban, megvizsgálom jó döntés volt-e hogy csatlakozott az

eurózónához, és ezek alapján a legfontosabb kérdés, jó ötlet volt-e az euró bevezetése.

Végezetül levonom a következtetéseket, és a saját véleményemet is bemutatom az

eredményekkel kapcsolatban.

5

2. Történelmi előzmények

2.1. Az Európai Unió rövid történelmi áttekintése

A II. világháború után a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok

főszereplésével létrejött kétpólusú világ kettészakította Európát. Kezdték felismerni, hogy

szükség lenne egy politikai, gazdasági együttműködésre, hogy a hatalmukat közös erővel

érvényesíteni tudják. Többek között Winston Churchill és Victor Hugo fejében is

megfogalmazódott az „Európai Egyesült Államok” gondolata. Először 1948-ban Belgium

Hollandia és Luxemburg részvételével született meg a vámunió, melyben egymás között

megszűntették a vámokat.

Sorra alakultak a nemzetközi szervezetek, mint pl. az IBRD és az IMF. Később, 1948-ban

megszületett az OEEC, - /amelyből később OECD lett 1961-ben/ – mellett a GATT is.

Ugyan ebben az évben jött létre az 50 éves megállapodást biztosító Brüsszeli Szerződés, a

BENELUX országok illetve Franciaország és az Egyesült Királyság részvételével, ami a

későbbi katonai együttműködés, NATO megelőző lépése volt, amely végül 1949-ben

alakult meg (Észak-atlanti Szerződés Szervezete). Ennek tagja volt az Egyesült Államok is,

de gazdasági értelemben nem tették Nyugat-Európát Amerikától függővé. Ellenben

ellensúlyozták a kommunista veszélyt. (Horváth Z. 2011) Ugyan ezen év májusában 10

állam részvételével a hágai konferencián megszületett az Európa Tanács. Robert Schuman

és Jean Monnet együttműködve tette le 1950-ben az európai integráció, majd a később

létrejött Európai Unió alapkövét, ami lényegében a francia-német ellentét elsimítását

jelentette és az európai föderáció megteremtését, újabb háború elkerülését, valamint az

ipari alapanyagokhoz való biztos hozzáférést tűzte ki célul. Így 1951-ben hat ország -

Németország, Franciaország, a BENELUX államok és Olaszország aláírta a Párizsi

Szerződést, ami az ESZAK alapító okirata volt.

Az ESZAK sikerein felbuzdulva a Római Szerződéssel 1957-ben hat résztvevő aláírásával

létrejött az Európai Gazdasági Közösség, a közös piac és az EURATOM. A cél az volt,

hogy létrehozzanak egy vámuniót, és a szorgalmazzák a szabad versenyt, a kívülálló

országokkal szemben pedig közös tarifarendszerrel lépjenek föl.

6

Az angolok is létre akartak hozni egy szabadkereskedelmi társulást, így alakult meg a

„hatokkal” szemben a „hetek” társulása. Ez volt az EFTA, 1960-ban az Egyesült

Királyság, Ausztria, Dánia, Portugália, Norvégia, Svájc és Svédország részvételével, (majd

a későbbiekben Izland, Finnország és Liechtenstein csatlakozásával).

1973-ban az Egyesült Királyság és Dánia felvételt kértek az EGK-hoz, majd

további négy tag kilépése után az EFTA meggyengült. A déli bővülés után már 12 tagállam

tartozott a közösséghez, majd 15-re nőtt a taglétszám. 1999-ben hatályba lépett a

Maastrichti Szerződés, mely az integráció életébe alapvető változásokat hozott. Ekkor

határozták el, hogy az integrációt Európai Uniónak fogják nevezni, az Európai Gazdasági

Közösséget pedig Európai Közösségre módosították. 1997-ben az Amszterdami Szerződés

keretében módosították az EU alapszerződését, majd a változtatások 1999 májusában

életbe léptek. Az ötvenes-hatvanas években a Bretton-Woods-i rendszer még stabilnak

bizonyult, de az 1969-es hágai csúcson már szóba került a gazdasági és monetáris unió

létrehozása, és Pierre Werner kidolgozta a tervezetet az ügy érdekében. 1979-ben hozták

létre az Európai Monetáris Rendszert (EMS) melynek célja az árfolyam stabilitás

megteremtése volt. Három eszköze: az árfolyam-mechanizmus (ERM), az európai

valutaegység (ECU), illetve az Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF). Jacques

Delors három szakaszban javasolta a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) megvalósítását.

Az első szakaszban (1990) a Közösségen belüli tőkeforgalom korlátainak lebontása, a

jegybankok teljes függetlenségének megteremtése volt a cél.

A második szakasz (1994) Európai Monetáris Intézet (EMI) felállításával indult, ami

gyakorlatilag az Európai Központi Bank (ECB) előhírnöke volt. 1999. január 1-jén

elkezdődött harmadik szakasz 11 tagország részvételével, - Dánia, Svédország az Egyesült

Királyság és Görögország kimaradásával-ekkor jelent meg az euró számlapénzként.

2001. január 1-én 12 tagállam az új közös valuta az euro bevezetése után az euróövezet

nevet kapta, melynek szabályozása a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER)

hatósága alá tartozik. Az euró hivatalosan 2002. január 1- jén került forgalomba. A

Lisszaboni Szerződés után (2007) az Európai Közösséget az Európai Unió elnevezés

váltotta fel.

7

2.2. Görögország és az EU-az előzményekről röviden

2.2.1. Csatlakozás az EGK-hoz és az EMU-hoz

Az 1970-es évek végén, az Unióhoz való csatlakozáskor a Karamanlisz-kormány

volt hatalmon Görögországban. Ebben az időben az ország belpolitikáját is széthúzás és

belső ellentét jellemezte, így a csatlakozással kapcsolatban sem volt egyértelmű a lakosság

véleménye. Az ország, az Európai Közösség 10. tagjaként a saját gazdaságának védelme

érdekében többször is tett azért, hogy kivételezettként működjön, a szabályok hatálya alól

több esetben is kimaradva. A háborúk után a görög gazdaságot erőteljes növekedés,

erősödés jellemezte, Görögország 1981-es csatlakozásával az Európai Közösség és Unió

teljes jogú tagja lett. Ez az időszak, az olajválságok miatt nem kedvezett Európa

fejlődésének, csak lassan tudott gyarapodni a gazdaság. Ennek megfelelően Görögország

nem sokat profitált a belépéssel. A csatlakozás előtt a görögök a mezőgazdasági és

élelmiszer szektorban jó pozícióban helyezkedtek el. Egyedülálló módon a belépés után

gazdasága folyamatosan visszaesett, egészen a 90-es évekig, majd a 2000-es évek elején

kezdett újra jobb pozícióba kerülni.(Karsai G. 2004)

A görög állam, szeretett volna belépni az euró-övezetbe, de ez nem sikerült neki azonnal,

hiszen a konvergencia kritériumoknak nem tudott eleget tenni. Az Európai Monetáris Unió

1999. január 1-jén bevezetésre került. Előbb 11 tagállammal, mivel Görögországot a

konvergencia- kritériumok folyamatos nem teljesítése miatt az Európai Tanács 1998

tavaszán Brüsszelben megtartott ülésén kizárta az alapítók közül. „A kizárást követően a

görög kormány hangot adott azon igényének, hogy egy, az EU- Bizottságnak benyújtott

három éves konszolidációs program végrehajtásával megteremti a csatlakozási feltételeket

és 2001-ben szándékai szerint belép az EMU-ba. A konszolidációs program végrehajtását

a Bizottság folyamatosan ellenőrizte és azt, ami hat éven át nem sikerült Görögországnak,

azt ebben a három évben teljesítette.”(Vállalkozók Európában, mkik.hu) Így 2001. január

1-jétől Görögország a 12. tagja az EMU-nak.

8

A következő táblázattal szemléltetem, hogyan alakult Görögországban a vásárlóerő

paritáson számított GDP az Európai Unióhoz, majd az euróövezethez-való csatlakozásától

egészen napjainkig. Az eurózóna tagjaként a görög gazdaság ugyan pár százalékkal bővült

évente, de gyorsult az egyensúlyromás is. Az egyes országokban igen különböző szintek

húzódnak meg. Görögország 1 főre eső GDP-je – árfolyamon számítva - a fele az EU-

átlagának.(GVI.hu)

1. ábra: A GDP változása a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján (Millió $)

Forrás: Világbank adatai alapján Saját szerk. (www.worldbank.org)

A tagállamok gazdasági erejét tekintve Görögország mindig inkább a gyengébbek felé

húzott. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az ország bruttó hazai össztermék alapján felírt

változása, vásárlóerő paritás alapján (PPP). Az ábráról leolvasható, hogy a csatlakozást

követően lassú növekedés tapasztalható, míg az eurózónába belépve mintegy ugrásszerű

emelkedést látunk. A válságot követően némi hanyatlást figyelhetünk meg, de erre a részre

a későbbiekben részletesen kitérek. Ha az EU átlagát vesszük 100%-nak, akkor

Görögország egy főre eső GDP-je 2012-ben 75%-ot mutat. Ugyan ez az érték 2010-ben

még 88% volt. Ha összehasonlítom a legerősebb gazdasággal az EU-ban, akkor is

szembetűnő a különbség, hiszen Németország értékei 120% és 123% között mozognak.

50

100

150

200

250

300

350

Millió $

Év

9

Luxemburg értéke egyébként 236%, de ez nyilván köszönhető az alacsony

népességszámnak is. Ami Görögország esetében körülbelül 300 Millió, az Németország

esetében 2 940 Millió, pl. 2010-ben. (Ksh.hu) Érzékelhető a szakadék köztük.

2.2.2. A Maastrichti szerződés és a konvergencia kritériumok

1992-ben Hollandiában létrejött a Maastrichti Szerződés, mely az integráció életébe

alapvető változásokat hozott. Létrejött az úgynevezett hárompilléres szerkezet, amelyek

együtt az Európai Uniót alkotják. Ezek az Európai Közösségek, a kül- és

biztonságpolitikai, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés. Ezen kívül szerepelnek

az euró bevezetésének körülményei is. A szerződés 1993. november 1-jén lépett hatályba,

és a GMU fontosabb dátumait is kitűzte, például az árfolyam rögzítéséről, az Európai

Központi Bank felállításáról, az euró bevezetéséről, és főleg az euró bevezetéséhez

szükséges feltételekről, amiket konvergencia kritériumoknak nevezünk. Ezek a

következők:

„-Árszintstabilitás: a fogyasztói árindex emelkedése a megelőző két évben legfeljebb

1,5%-kal haladhatja meg a három legstabilabb-legalacsonyabb inflációs rátájú- ország

általános árindexét- az ún. referencia értéket.

-Kamatszint: a hosszú lejáratú kormánykötvények nominális kamatrátája a megelőző két

évben maximum 2%-kal lehet magasabb, mint a három legstabilabb országra számított

átlagérték.

-Költségvetési deficit: a folyó költségvetési deficit a GDP 3%-át nem lépheti túl.

-Államadósság: az adósságállomány szintje nem érheti el a GDP 60%-át.

-Árfolyam-stabilitás: az ország teljesíti az érvényes ERM- előírásokat, így valutájának

árfolyama a megelőző két évben nem lép ki az engedélyezett intervenciós sávból.”

(Lőrinczné I.H. 2001, 163.o.) Ezeket a kritériumokat kell teljesítenie a csatlakozni kívánó

leendő tagállamnak. Mi a teendő, ha ország csatlakozni kíván az Európai Unióhoz? Az

Európa Tanács és a Bizottság dönt az ügy pozitív vagy negatív kimenetelről. Pozitív

esetben megindulhatnak a tárgyalások. Az előcsatlakozási stratégia segítségével az adott

országot felkészítik a tagságra. Az európai árfolyam-mechanizmus (ERM) egy 1970-es

évek végétől kezdve élő rendszer az Európai Monetáris Rendszer (EMS) része.

10

3. Az euró gazdasági jelentősége és elméleti háttere

3.1. Az eurózóna országai - Az eurózóna kiépítésének lépései

Az előzőekben említett Európai Árfolyam Mechanizmus tekinthető az első lépésnek az

euróhoz. A célja az, hogy az Euró bevezetésére való felkészülés jegyében csökkentse az

árfolyam ingadozást és segítse a pénzügyi stabilitás létrejöttét. Az „euró előszobája”- ként

is nevezik, mivel azoknak az országoknak, akik be kívánják vezetni az eurót, legalább két

éven át tartaniuk kell az aktuális fizetőeszközüket.

A következőkben röviden bemutatom, hogyan is épült ki az eurózóna, hogy jutott el

a mai állapotáig. Miért és hogyan tértek át az országok a közös valuta használatára, illetve

mi volt az oka annak, hogy bizonyos országok kimaradtak az övezetből.

Miért is jött létre az eurózóna? Azzal a céllal hozták létre, hogy általa könnyebbé váljon a

kereskedelem, ne járuljon a pénzváltáshoz költség, és ne legyen árfolyam ingadozás.

Maastrichtban szögezték le az euró bevezetéséhez kapcsolódó előzetes intézkedéseket,

mint pl. az Európai Központi Bank felállítását, a zónába lépő országok listáját, az átváltási

árfolyamokat, illetve a konvergencia kritériumokat, amelyeket már fentebb ismertettem.

1999-ben 11 tagállam (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország,

Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) vezette be a közös

valutát, előbb csak számlapénzként. Erre nyilvánvalóan azért volt szükség, hogy az

országok bankjai fel tudjanak készülni a változásra. Görögország később, 2001. január 1-

jén csatlakozott, Szlovénia 2007. január 1-jén, Ciprus és Málta 2008. január 1-jén,

Szlovákia 2009. január 1-jén, Észtország pedig 2011. január 1-jén vezette be az eurót. A

legfrissebb tagország a gyorsan fejlődő gazdaság Lettország, amely a lakosság

többségének támogatása nélkül csatlakozott ebben az évben. Így ma a 28 tagország közül

18 tagja a valuta övezetnek és többen vannak, akik később kívánják bevezetni a közös

fizetőeszközt, ehhez azonban teljesíteni kell az elvárásokat. 2002 januárjáig kellett várni a

forgalomba kerülésig, és februárig, arra hogy a többi valutát, amelynek helyébe lép az

euró- kivonják a forgalomból. (www.campusonline.hu) Minden olyan uniós tagállamnak,

amely teljesíti a maastrichti konvergencia-kritériumokat, be kell lépnie az eurózónába.

Mint azt később látni fogjuk, ez nem biztos, hogy célravezető, hiszen így gyengébb –

erősebb, lassabban és gyorsan fejlődő gazdaságok is egy pénznemhez egy árfolyamhoz

lesznek kötve, ami pedig – mint tapasztaltuk – okozhat némi bonyodalmat.

11

„Az euró bevezetésének kezdeti sikereit még a kritikus közgazdások is meglepve figyelték.

Sajnos a sikeren felbuzdulva lazult a fegyelem, így fordulhatott elő, hogy Görögország is

felvételt nyert az euróövezetbe, noha először nem tudta teljesíteni a kritériumokat, és ez a

döntés a 2007-es-2008-as válság egyik problémája lett. Súlyosbította a károkat, hogy a

bankok elárasztották a piacot az euróval, amely hatalmas mértékű inflációhoz

vezetett.”(Puhlár N.S. 2011.1.o) Görögországnak az infláción kívül még számos

problémával szembe kellett néznie az euró bevezetésétől kezdve egészen napjainkig, és

még most sem lehet tudni meddig tart a folyamat, de erre később részletesen kitérek.

3.2. A valutaunióhoz való csatlakozás menete

Hogyan működik a folyamat, amely alatt egy gazdaság megválik a saját régi jól ismert

valutájától, és áttér a közös, a többi tagállam által használt új pénznemre? Miről kell

lemondani az országnak és mit kap ezért cserébe? Megéri-e a változtatás? A

következőkben ezekre a kérdésekre kerestem a választ.

Ha egy ország csatlakozni kíván a az Európai Unióhoz, előbb csatlakozási kérelmet kell

benyújtania az Európa Tanácshoz, majd a Bizottság felméri, hogy alkalmas-e az ország a

belépésre. Pozitív esetben megindulhatnak a tárgyalások. Az előcsatlakozási stratégia

segítségével az adott országot felkészítik a tagságra. Az előcsatlakozási támogatás révén

pedig a csatlakozni kívánó államot segítik az ország politikai, gazdasági és intézményi

reformjaik végrehajtásában, amelyek az uniós követelményekhez való igazodásukat

szolgálják.(www.europa.eu) Az európai árfolyam-mechanizmus (ERM) segít az árfolyam.

ingadozás csökkentésében, és a pénzügyi stabilitás elérésében az adott országnak.

A 90-es évek végén az ERM-rendszert felváltotta az ERM II. Ez a rendszer hozzájárul az

euró bevezetéséért tett erőfeszítésekhez a tagállamok részéről.

3.3. Az euró előnyei, hátrányai:

Az euró használata a napjainkban - meglehetősen bonyolult gazdasági helyzetben

természetesen nem csak előnyökkel, hátrányokkal is együtt jár. Az euró stabil valutának

számít, csak úgy, mint a dollár és a jen. Használatával megszűnik az átváltási költség, és az

árfolyamkockázatok, az alacsony kamatlábak versenyfokozó hatásúak, illetve növelik a

beruházási és hitelkedvet.

12

Az árak sokkal inkább összehasonlíthatóak az egyes tagországokban, általa az Európai

Monetáris Unió pénzügyi stabilitása elérhetővé válik. A legfontosabb pozitív tényező

pedig, hogy az Európai Unió erejét globális szinten is megemeli.

Ezekért az előnyökért cserébe az egyes tagországoknak le kell mondaniuk a saját monetáris

politikájukról, és ezzel együtt csökken a gazdaságpolitika mozgástere is. A legkevésbé

kedvező hatás pedig az, mint ahogy ezt sok példán keresztül láthattuk már, hogy az új

közös valuta bevezetésekor az árak megemelkednek, illetve megnőnek a költségek,

amelyeket a pénzcsere von maga után. Továbbá, ha egy tagországnak problémái támadnak,

akkor a többi zóna tagot is magával sodorhatja.

3.4. Kimaradó országok az EU-n belül, és kívülálló eurót használó országok

Vannak olyan országok, amelyek ugyan tagjai az Európai uniónak, viszont külön

szerződésben állapodtak meg az eurózónából való kimaradásukról. Ilyen az Egyesült

Királyság, ahol a saját nemzeti érdekükre hivatkozva illetve a saját valutához való

tradicionális kötődés miatt utasították el az euró használatát, és rajta kívül még Dánia és

Svédország, ahol a népszavazás döntött az euró ellen. Ugyancsak érdekes, hogy akadnak

olyan országok, akik bár mégsem EU-tagok, ennek ellenére használják a közös pénzt, ilyen

Vatikán, Monaco, és San Marino, ahol egyfajta megállapodást kötöttek az Unióval a

pénzhasználatot illetően. Különleges helyzetben van Andorra, ahol soha nem volt még

saját pénznem, illetve Koszovó és Montenegró, akik a német márka pótlása miatt

használják ezt az eszközt. (lifepress.hu) Dánia tervezi a zónához való csatlakozást, jelenleg

tagja az ERM II-nek, azaz az Európai Árfolyam Mechanizmusnak, ami a csatlakozás

„előszobája”. Ugyanakkor Dánia mellett Nagy-Britannia a Maastrichti Szerződésben

rögzített joguk alapján, szabadon dönthetnek arról, hogy mikor kívánnak csatlakozni a

közös valutaunióhoz. Ezt kimaradási szerződéssel tehették meg. Más tagállamoknak nincs

ilyen joguk, nekik kötelező a közös valuta bevezetése, amint megfelelnek a konvergencia-

kritériumoknak.

Természetesen előfordul olyan helyzet is, ahol az ország már szeretne a közös

valutára áttérni, de ez még egyelőre nem teljesíthető, akár a konvergencia-kritériumok

miatt, amelynek, mint Magyarország-nem tud megfelelni. A következőkben szemléltetem

az eurózóna kiépülésének lépéseit.

13

A gazdaságot szinte megfojtja az euró, hiszen ez túl erős hozzájuk képest. Artner

Annamária (2011), a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint egy

valutaövezet akkor működhet jól, ha körülbelül azonos fejlettségű országok vannak benne,

viszont amikor az eurózóna megalakult, ez a feltétel nem volt adott.

1. táblázat

Az eurózóna országok pénznemének átváltási árfolyama a belépésük évében

Ország Pénznem Csatlakozás éve Kód Átváltási

árfolyam /1€

Belgium belga frank 1999 BEF 40,3399

Finnország finn márka 1999 FIM 5,94573

Franciaország francia frank 1999 FRF 6,55957

Hollandia holland font 1999 NLG 2,20371

Írország ír font 1999 IEP 0,787564

Luxemburg luxemburgi frank 1999 LUF 40,3399

Németország német márka 1999 DEM 1,95583

Olaszország olasz líra 1999 ITL 1936,27

Ausztria osztrák schilling 1999 ATS 13,7603

Portugália portugál escudo 1999 PTE 200,482

Spanyolország spanyol peseta 1999 ESP 166,386

Görögország görög drachma 2001 GRD 340,75

Szlovénia szlovén tolár 2007 SIT 239,64

Ciprus ciprusi font 2008 CYP 0,585274

Málta máltai líra 2008 MTL 0,4293

Szlovákia szlovák korona 2009 SKK 30,126

Észtország észt korona 2011 EEK 15,6466

Lettország lett lat 2014 LVL 0,702804

Forrás: A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – Saját szerk. (www.mnb.hu)

A táblázat összefoglalja az országok előző fizetőeszközét, a csatlakozás időpontját és az

átváltási árfolyamot. 2001-ben a görög csatlakozáskor Görögországnak 1 euróért 340,7

drachmát kellett fizetni. Ez a második legnagyobb érték, mégis eltörpül ahhoz képest, amit

Olaszországnak kellett fizetni: 1936 lírát. Ez kb. annyit jelent, mintha egyetlen dollárért kb.

1400 lírát kellett volna fizetni, illetve kb. 245 drachmát. Az Európai unió minden tagállama

része a gazdasági és Monetáris Uniónak (GMU).

A tagállamoknak bizonyos szabályokat be kell tartani, ahhoz, hogy az euróövezet

gazdasága sikeres legyen.

Meghatározzák például, hogy egy ország maximálisan mekkora kölcsönért folyamodtat így

vigyázva arra, hogy ne adósodjon el a gazdaság.

14

Németországban, azon belül is Frankfurtban van az Európai Központi Bank székhelye.

Pénz kibocsátására egyes egyedül ennek az intézménynek van joga. Németországban

döntenek a monetáris politikáról is.

Napjainkban az eurózónában megközelítőleg 333 252 928 fő él. A három legnagyobb

népességgel rendelkező ország Németország (80425823), Franciaország (65696689) és

Olaszország (59539717). Ebben a rangsorban Görögország a hetedik helyet foglalja el

(11092771) a legkevesebb lakossal pedig Málta (419455), Luxemburg (530946) és Ciprus

(1128994) rendelkezik. (Világbank, 2012) Az alábbi táblázat az övezet országait mutatja

be a belépés éve szerint rendezve, valamint az előző fizetőeszközüket, és az átváltási

árfolyamot. Az euró túlértékelt volt a görög gazdaság erejéhez képest.

3.5. Az árfolyam esetleges változásai, ezek hatása a külkereskedelemre

Az árfolyamok nagymértékben befolyásolhatják egy ország gazdasági helyzetét, vagy

éppen a kereskedelmét. Az árfolyamokra akár egy kisebb mikro-vagy makrogazdasági

esemény is hatással lehet, és változást idézhet elő, ami aztán a kereskedelmi viszonyokra

további hatással bírhat. Görögország esetében elmondhatjuk, hogy a drachmáról euróra

való áttérés során romlott az ország versenyképessége. Ennek oka az volt, hogy a „görögök

olyan drachma árfolyam mellett csatlakoztak az euróhoz, ami nem tükrözte a valósságot,

így az euróra történő átállás után az gazdasági inputok árai – így a termelés költségei is –

jelentősen megemelkedtek. A megemelkedett termelési költségek pedig az export piacok

szűkülését és az import felfutását vonták maguk után, amely további gondokat gerjeszt a

hazai termelőkre gyakorolt kiszorító hatásán keresztül.”(Pénzügyi szemle) Artner

Annamária (2011) szerint a görög gazdaság versenyképessége eltörpül az eurózónához

képest, az ország képtelen lépést tartani. Így az ország valutája erősebbé vált, mint

amennyit nemzeti munkájának világpiaci értéke alapján érnie kellett volna. Emiatt a görög

export drága, az import olcsóbb lett.( Artner A. 2011) Az erős valuta visszafogja az

exportot, és mivel az import is olcsó a belső termelés megcsappan. Épp ellenkezőleg hat a

gazdaságra a gyenge valuta.

15

4. Görögország általános bemutatása, különös tekintettel a helyi

sajátosságokra

Kevés olyan országot ismerünk, amelynek annyira csodálatos, gazdag történet-és

mondavilága lenne, mint Görögországé. Az ország hivatalos elnevezése Hellén

Köztársaság, az államformája pedig parlamentáris köztársaság. A miniszterelnök 2012-től

Antonisz Szamarasz, konzervatív (Nea Demokratia) Új Demokrácia (ND) párt vezetője.

A Balkán-félsziget legdélebbi részén elterülő, több mint 2000 szigetből álló államot

mindenki ismeri a legendás ókori történelme és különleges hitvilága kapcsán. Erősen tagolt

tengerpartja látogatók millióit vonzza évről-évre. Nem csoda tehát, hogy a turizmus nagy

erővel hat a gazdaságra. A legnagyobb szigete Kréta, a legfontosabb szigetcsoportja pedig

az Égei-tenger déli részénél elterülő körülbelül kétszáz kis szigetből álló Kikládok, és a

nyugaton fekvő Jón-szigetek. Északi szomszédjai Bulgária, Macedónia és Albánia.

Keletről Törökország és az Égei-tenger határolja, tengerei pedig a Jón-tenger az Égei-

tenger és a Földközi-tenger. A világon az egyik legnagyobb kereskedelmi flotta tartozik

hozzá, a hajók számát tekintve Japán, Németország és Kína után a negyedik, Európán belül

pedig az első helyen áll (Nemzeti Külgazdasági Hivatal,2012). A vasúthálózata ellenben

meglehetősen korlátozott, hiszen a hegyvidék terepviszonyai nehezítették az utak és

vasutak kiépítését. A gazdaság viszonylag nagy része épül a mezőgazdaságra,

köszönhetően a kedvező éghajlatnak. Erre épül a feldolgozóipar nagy része is. A bányászat

szintén nagyon fontos a gazdaságban. A fővároshoz, Athénhoz a lakosság kb. egyharmada

tartozik. Egy közepes méretű tagállam az Európai Unión belül, a gazdasága szempontjából

kiemelkedően fontos a szolgáltatási szektor szerepe. A GDP összetételében ez kb. 80%-ot

jelent, az ipar kb. 16%-ot a mezőgazdaság pedig kb. 4%-ot. Kiemelkedő az őszibarack

exportja, illetve a görögdinnye és olívatermelésben is élen jár. A szolgáltatási szektoron

belül túlnyomó részt a turizmus szerepel, ami a szolgáltatás export közel 20%-át teszi ki

(világbank.hu) A görög kereskedelmi adatok remekül tükrözik az állam gazdasági

helyzetének változását. A következőkben rátérek az export-és import mutatókra, és

szemléltetem milyen hatással voltak az egyes változások az ország életére. Mit hozott a

csatlakozás előbb az Unióhoz, majd az eurózónához, és főleg ennek tükrében mit tapasztalt

az ország a gazdasági válság kapcsán.

16

4.1. A görög gazdaság export és import mutatói a csatlakozástól napjainkig

4.1.1. Az export alakulása

Milyen információd ad nekünk, ha egy ország export mutatóit vizsgáljuk? Fontos-e az,

hogy mely országokkal kereskedik az adott gazdaság? Elárul-e valamit egy gazdaságról, ha

csak a saját kontinensén belül kereskedik, esetleg a határokat is átlépi? Az export-mutató

tartalmazza a szállítási, biztosítási közlekedési, egyéb szolgáltatásokat valamint az összes

exportterméket. Mi történt a görög exporttal az idők során?

Az után, hogy Görögország csatlakozott, az akkor még EGK-hoz (1981-ben) hirtelen

elkezdett visszaesni az áru és szolgáltatás exportja. Négy év alatt, 1981-ről 1985-re 26,2%-

ról 19,8%-ra esett vissza ez a mutató. Ez egy több mint 6%-os visszaesést jelent. Mit

láthatunk az új pénznem bevezetése után? Ha a 2000-es évet tekintjük bázisnak, és ehhez

viszonyítjuk a többi év alakulását, akkor láthatjuk, hogy az első 1-2 évben valamelyest

visszaesett az exportja, de hosszabb távon vizsgálva javulást látunk.

A táblázat azt szemlélteti, hogy hogyan változott az export alakulása az új pénznem

bevezetésétől kezdve. A 2000-es év tekintendő bázisnak, így az a 100%. A táblázat csak a

válság beköszöntéig tartalmazza az adatokat, a válság utáni alakulást az ezt követő táblázat

tartalmazza.

2. táblázat

Az export alakulása az új pénznem bevezetésétől a válságig

Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.

Az új pénz bevezetésének első pár évében negatív eredményt látunk: 2001-ről 2002-re

13%-ot csökkent az export. A válság előtti évig azonban folyamatos javulást veszünk

észre. Az új pénznem bevezetésétől a válság előtti évig 17%-os a javulás. A 2001-es

csatlakozással Görögország azon belül, hogy Európai Uniós tagállam volt, ennél többet is

kapott, új közösségnek lett része, az eurót használók közösségének.

év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

export volumen

index(2000=100%)

100,0 99,6 86,4 94,1 95,2 103,2 114,4 116,6 114,1

17

Ez többféle változást jelent egy időben: Az új közös fizetőeszközzel olyan előnyökhöz

jutott hozzá, amit a kereskedelemben remekül tudott kamatoztatni.

Kibővült a piaca. Az új pénznek köszönhetően a kereskedelem könnyebbé vált, és a

választék is bővült, a kereslet pedig megnőtt az ország termékei iránt. Az ábrán látszik,

hogy az új pénz használata hatalmas növekedést okozott az országnak. 2001-ről 2004-re

megduplázódott az exportbevétel. Az export folyamatosan nőtt, egészen 2008-ig.

3. táblázat

Az export volumenindex váltzása a válság évében, és utána

Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.

Mit tapasztalunk a válság idején? A következő ábra ugyan úgy, mint az előbbi a 2000-es

évet tekinti bázisnak, de csak a válságtól kezdve mutatja be az export alakulását.

Nem meglepő módon az ország exportját tekintve a 2008-as válság után súlyos visszaesés

tapasztalható. A válság után a 2012-es évekig ugyan arra a szintre esett vissza az export,

mint a növekedés előtti időben. És mi történt a válság után? „2012 augusztusa és 2013

júliusa között 12 százalékkal nőtt a kivitel az azt megelőző egy évhez képest. Szakértők

szerint a belföldi kereslet visszaesése miatt egyre több görög vállalat próbál szerencsét

külföldön.”(HVG) Ezt felfoghatjuk akár pozitívumnak akár negatívumnak. Nyilván

kedvezőbb lenne, ha belföldön is nagyobb lenne a kereslet, ha más miatt nem a szállítási

költség szempontjából, ugyanakkor a kereslet az kereslet, és egy ilyen negatív visszaesés

után minden növekedésnek örülni kell.

„Az ország legnagyobb export piacai az EU- tagországok közül: Németország,

Olaszország, Bulgária, Ciprus, Nagy- Britannia, Franciaország, és Spanyolország.

Természetesen az éghajlatnak köszönhetően a zöldség-gyümölcs export húzóágazatnak

számít, ugyanakkor meghatározó a szolgáltatások szerepe. Ez éppúgy jellemző az export

mint az import piacára. Görögországban jelentős iparág a turizmus, a hajógyártás az

élelmiszer és dohányipar.”(Nemzeti Külgazdasági Hivatal, 2014)

év 2008 2009 2010 2011 2012

export volumenindex (2000=100%) 114,1 105,1 105,2 135,2 154,2

18

Ha ugyan ezt a kérdést másik szempont mentén vizsgáljuk, ugyan arra a tapasztalatra

jutunk. A következő ábra és táblázat is az export bevételt mutatja a GDP-hez viszonyítva.

2. ábra: A görög export és GDP változás összehasonlítása az új valuta bevezetése után

Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.

A GDP és az export viszonyát szemléltettem a grafikonnal. Észrevehető, hogy már-már

azonos ívet ír le a két mutató. Mindkét mutató a 2008-as válság idején éri el a csúcspontját,

majd nagyarányú zuhanást produkál. A 2012-es 27%-os arány pedig példa nélküli az

előbbi éveket tekintve.

4. táblázat

A görög export alakulása a GDP százalékában az euró bevezetése után

Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Export

%

GDP

25,7 24,9 21,8 20,7 23,1 23,2 23,2 23,8 24,1 19,3 22,2 25,1 27,0

Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.

Görögország 21 másik Európai uniós tagállammal együtt része a Schengeni övezetnek,

ami további könnyebbséget jelent az utazás szempontjából, hiszen ezek az országok

vállalják, hogy nem végeznek ellenőrzést a szomszédos schengeni állami belső

határszakaszon. Tehát az egyezmény szabad utazást biztosít a tagok számára.

0

50

100

150

200

250

300

350

400

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Mrd$

GDP ($) Export ($)

19

4.1.2. Az import alakulása

Görögország egyik legfontosabb import országa Oroszország, nyilvánvalóan az

energiahordozók magas aránya miatt. Továbbá kiemelkedő helyen szerepel Németország

nem csak import, de exportpartnerként, illetve Olaszország, és Kína is. (Nemzeti

Külgazdasági Hivatal, 2012) Az 1981-es csatlakozás után közvetlenül csökkent az import

is, ahogy az imént ismertetett export.

3. ábra: Az import alakulása a GDP-hez viszonyítva (Mrd$)

Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.

A 90-es évekig lassú arányos növekedés után a grafikon vonala elérkezik 2001-hez. Itt

hirtelen nagyarányú emelkedés tapasztalható. 2001-től 2004-ig némi visszaesést veszünk

észre, azonban 2004-ről 2008-ra olyan mértékű változást látunk, mint amilyet sehol az

eltelt idő alatt: A GDP százalékában mérve kb. 5%-os az emelkedés, 33,5%-ról 38,6% -ra.

Ha ugyan ezt a négy évet az import bevétel szempontjában vizsgáljuk, akkor is óriási az

eredmény: 76 milliárd dollárról 131 milliárdra ugrik a forgalom, ez pedig nem kevesebb,

mint 55 milliárdos különbség a 4 év alatt. A válság természetesen az importra is rányomta

a bélyegét: Egy év alatt, 2008-ról 229-re 33 milliárd dollártól esett el az ország, 2012-re ez

az érték eléri az 52 milliárdos veszteséget, és ez egyben a GDP 32%-át jelenti. Az ország

legfontosabb import partnerei: Természetesen az Európai Unión és az övezeten belül is az

első helyen Németország áll, majd Olaszország, és Bulgária. Fontos megemlíteni

Törökországot és az USA-t is.

0

100

200

300

400

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Mrd $

GDP ($) Import ($)

20

A táblázatban ugyan úgy, ahogy az export esetében, így az importnál is számszerűsítettem

a GDP és Import bevételek viszonyának alakulását.

5. táblázat

Az import alakulása a GDP százalékában

Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Import

%GDP 39,6 38,4 35,7 33,3 33,5 32,5 34,6 37,9 38,6 30,7 31,5 33,1 32,0

Forrás : Világbank adatai alapján – Saját szerk.

A GDP-hez viszonyítva kicsit változik az eredmény, mint pénzben kifejezve, de

természetes, folyamat, hogy ha csökken a GDP, azzal együtt változik a kereskedelem is.

Az import grafikonja hasonló az export alakulásához. Azzal a különbséggel, hogy, míg az

export 2008-ról 2009-re „csak” 4,8%-sos visszaesést eredményezett a GDP-hez képest,

addig az import esetében ez a szám majdnem 8%-os csökkenést jelent.

4.1.3. A külkereskedelmi mérleg egyenlege

Görögország uniós tagállam révén, alkalmazza az Európai Unió által meghatározott

kereskedelempolitikai eszközöket. „Görögország 1981 óta tagja az Európai Uniónak. Az

egységes európai piac részeként a tagországok egymás között nem alkalmaznak vámokat.

(…) Az EU-n kívüli országokkal szemben az EU közös vámpolitikája érvényesül, azaz az

EU egységes vámtarifáját kell alkalmazni.” (Nemzeti Külgazdasági Hivatal) A közös

kereskedelempolitika az Európai Unió legkorábban kialakított közös politikáinak egyike,

amely mind a mai napig meghatározó szerepet tölt be az integráció működésében. ( Miesel

S. 2008) Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája az Unión kívüli országokkal

folytatott kereskedelemre vonatkozik, az Unión belüli kereskedelemre az egységes (belső)

piacra vonatkozó szabályok érvényesek (áruk-, személyek-, tőke szabad mozgása,

szolgáltatásnyújtás szabadsága). Be kell tartania az egyenlő elbánás és viszonosság elvét.

A görög export-import alakulása jelentős mértékben összefügg a gazdaság helyzetével. Az

imént tanulmányozott export és import mutatók után ebben a részben azt igyekeztem

szemléltetni, milyen hatással volt Görögország külkereskedelmi kapcsolataira az, hogy

belépett előbb az EGK-ba majd az eurózónába. Az előbbi két adathalmaz alapján

kiszámítottam egy harmadik mutatót, a külkereskedelmi mérleg egyenlegét.

21

A fizetési mérleg folyó mérlege az áruk nemzetközi kereskedelméről illetve a

szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzetközi tranzakciókról, a folyó átutalásokról és a a

jövedelmekről is tájékoztatást ad. A fizetési mérleg rögzíti a követelések (export) és a

tartozások (import) értékét. Ha a mérleg negatív, azaz „folyómérleg-hiány” lép fel, az azt

jelenti, hogy az ország többet költ külföldön, mint amennyi jövedelme származik a más

gazdaságokkal folytatott tranzakciókból, ezért külfölddel szemben nettó adóssággal

rendelkezik.

A külkereskedelmi mérleg egy ország meghatározott időszak alatt teljesített export- és

importforgalmát összegzi reexport vagy tranzit nélkül, azaz csak közvetlen áruforgalmat

vizsgál. Hogyha a kivitt áruk értéke magasabb, mint a külföldről behozott áru értéke,

akkor nyilvánvalóan mérleg többletről, míg ellenkező esetben külkereskedelmi mérleg

hiányról beszélünk. Ha az export nagyobb, mint az import értéke, akkor szufficites, ha

pedig fordítva akkor deficites a mérlegünk.

4. ábra: Görögország külkereskedelmi mérlegének változása a csatlakozástól 2012-ig

(Millió$) Forrás: világbank adatbázis alapján – Saját szerk.

„A görög kormány számára alapvető kérdés a fizetési mérleg és azon belül is a kedvezőtlen

export-import arány javítása. Ez a cél egyelőre csak az import tartós csökkenése

révén látszik megvalósulni, hiszen – összehasonlító áron – 2008-hoz képest 2012-ben már

kb. 45%-kal volt kevesebb az áruk és szolgáltatások importja.

-100 000

-50 000

0

50 000

100 000

150 000

Export Import Külkereskedelmi mérleg egyenlege

22

Ugyanakkor a teljes export 2009-ben mintegy 20%-ot esett vissza, a 2010. és 2011. évi

szerény (10 % alatti) növekedést követően 2012-ben újra csökkent. „ Nemzeti

Külgazdasági Hivatal, 2012)

A külkereskedelmi mérleg egyenlegéhez először a megfelelő import és export adatokat

szükséges legyűjteni, majd ezeket egyszerűen kivonva egymásból megkapjuk az

eredményt. (Y=Exp-Imp). Mit olvashatunk le az ábráról? Az ország mindig is többet

importált, mint amennyit exportált. Ez alapján megállapítható, hogy a görög

külkereskedelmi mérleg az évek sokaságát tekintve minden évben súlyos deficitet mutat. A

csatlakozástól kezdve egyre csak nő ez az érték, majd a 2008-as válság idején kiugró adat

olvasható le. A válság után csökkenés indul. Görögországban a fő exportcikkeknek az

agráripari termékek mondhatók. A válság utáni évben 2009-ben az export és import is

jelentősen visszaesett, kb. 25%-kal.(eurostat adatbázis)

5. ábra: Külkereskedelmi mérleg egyenlege 2000 után (Mrd $)

Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.

A grafikon is alátámasztja a fenti állításokat, valamint segít átfogó képet alkotni a görög

válság egyik fő okáról. Ezek alapján megállapítható, hogy a görög külkereskedelmi mérleg

tulajdonképpen mekkora deficitet mutat évről-évre. 2008ban a deficit mértéke majdnem

eléri az 50 Milliárd dollárt. Jelentősen többet szükséges importálnia, mint amennyit

exportálni tud.

-50

-45

-40

-35

-30

-25

-20

-15

-10

-5

0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Mrd $

23

A válság utáni évben 2009-ben az export és import is jelentősen visszaesett, kb 25%-

kal.(eurostat.hu) Ehhez fokozottan hozzájárult a görög áruk versenyképtelensége.

Az import a GDP-ben szinte kivétel nélkül meghaladta az export értékeket, melyek

fokozatosan romló GDP adatokhoz vezetnek. A GDP kiszámítása a következő képlettel

végezhető el: GDP=fogyasztás + beruház + export-import).

Mit tudunk jelenleg ezzel kapcsolatban? A HVG szerint 2013-ban 65 év után először

Görögország többet exportált, mint importált. „Ennek eredményeként 2013-ban a fizetési

mérleg 1,2 milliárd euró összegű többlettel zárt - közölte a görög központi bank. 2012-ben

Görögország fizetési mérlegén még 4,6 milliárd euró összegű deficit mutatkozott.”

(hvg.hu) Ez volt a legmagasabb érték 1948 óta, amióta a statisztikai nyilvántartás

elkezdődött.

6. ábra: Az export és import-mutatók viszonyulása a GDP-hez (Mrd$)

Forrás: világbank adatai alapján – Saját szerk.

Az ábrán az export és import alakulását szemléltettem a GDP-hez viszonyítva. Ezzel

bizonyítva, hogy a kereskedelem nagyban hozzájárul és felel a GDP változásához. A 2013

után jelentkező export többletről sajnos nem áll még rendelkezésre hivatalos statisztikai

adat, de a többlet két okkal magyarázható: egyrészt megnőtt az idegenforgalom 2012-ben,

és csökkent az import valamelyest. A válság miatt sok vállalt kényszerült megválni a

dolgozóitól, ezért a fogyasztás visszaesett, nem volt szükség akkora importra, mint

korábban.

0

50

100

150

200

250

300

350

400

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Mrd $

Import ($)

Export ($)

GDP($)

24

4.2. Munkanélküliség

A következő fontos szempont, ha egy ország gazdaságát vizsgáljuk, a

munkaerőpiacon keresendő. Mivel a munkanélküliségi ráta folyamatosan nő, és rengeteget

lehet hallani a görög munkanélküliségről, tudni kell, hogy mi ennek az oka.

A munkanélküliség növekedése köszönhető egyrészt az elöregedő népességnek, másrészt

pedig az oktatás nem megfelelő minőségének. „A tantervben ugyan szerepel az

idegennyelv-oktatás, ugyanakkor a görög fiataloknak csak töredéke beszél valamilyen

idegen nyelvet. Napjainkban azonban ezek a fiatalok (főként a diplomával rendelkező

munkanélküliek) tömegesen kívánják elhagyni Görögországot, elsősorban a kilátástalan

helyzetükre hivatkozva. Az elsődleges célpontjuk Németország.”(Farkas B.et al 2012.36.o)

7. ábra: A munkanélküliség alakulása képzés szerint

Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.

Az megfelelő oktatás tehát fontos lenne, ugyanakkor az ábráról leolvasható, hogy az évek

során melyik réteget sújtotta leginkább a munkanélküliség. Egyértelműen látszik, hogy

arányaiban – a felsőfokú képzésben részesülteket érinti legkevésbé ez a probléma,

ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy ez a grafikon a munkanélkülieket aszerint csoportosítja,

hogy milyen képzést kaptak.

0

10

20

30

40

50

60

%

Felsőfokú képzés

Középiskolai képzés

Általános iskolai képzés

25

Ez nem feltétlenül mutat valós képet, ha arra gondolunk, hogy az egyes kategóriákba hány

fő tartozik. Ami a vizsgálatom szempontjából a legfontosabb kérdés, az a 2008-as

eredmény.

Mint látható a legkevésbé itt is a felsőfokú képzést kapott polgárokat érinti a

munkanélküliség, őket követi az általános iskolát végzettek , és legnagyobb számban a

középiskolai eredménnyel büszkélkedőket látjuk. A számuk a következők szerint oszlik

meg: Felsőfokú végzettségűek aránya 22,4%, ami egyébként 193817 főt jelent,

középiskolai 48,9%, míg az általános iskolát végzetteké 27%. Tehát ez azt jelenti, hogy

2008-ban a válság kirobbanásakor azok közül, akik elvesztették a munkájukat, a

legnagyobb részt olyan emberek voltak, akik középiskolai bizonyítvánnyal rendelkeznek.

Ettől függetlenül fontos lenne az idegen nyelvoktatás, ha másért nem a rengeteg turista

miatt, akik évről-évre felkeresik az országot. 2008-ban a válság idején az ország népessége

11237094 fő volt. Ehhez képest a munkaképesek száma 7,7%, tehát 865256,238 fő.

(Eurostat) Nagy gondot jelentett, hogy az EU-n belül Görögország volt a második

legmagasabb munkanélküliségi adatokat produkáló tagország, hiszen őt már csak

Spanyolország előzte meg a maga 25%-val. Görögországban a teljes munkanélküliség

ekkor kb. 24% volt. „Tavasszal, a görög válság mélyülésének időszakában már világos

volt, hogy uniós szintű választ kell adni az európai gazdaság hosszabb távú problémáira.

Ekkor hirdette meg az EU-s állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács (ET) Európa

2020 névvel az új munkahely-teremtési és növekedésserkentő stratégiát. A stratégia főbb

elemei a foglalkoztatás növelése, az oktatás és a K+F feltételeinek javítása.” (Kiss G. 2010.

46.oldal)

Az egész nemzetre vonatkozó munkanélküliséget tekintve a közel 25% azt jelentett, hogy

minden majd’ minden negyedik görög munkanélküli volt. A válság évében, augusztusban a

munkanélküliségi ráta elérte a 25,4% százalékot Görögországban.

A munkanélküliek száma pedig több mint 1,2 millióra tehető. (www.hvg.hu)

Elérkezett az az idő is, amikor Görögországban volt a legnagyobb a munkanélküliség az

Európai Unió országai között. Spanyolországban október végén közölt adatok szerint

szintén rekordszintű, 25,02 százalékos volt a munkanélküliség akkoriban, ami akkor a

legmagasabb volt az unióban. Tehát az addigi csúcstartóval - Spanyolországgal vetekedett.

26

"2009-ben még 10 százalék alatt volt a görög munkanélküliség, de a szigorú

költségcsökkentések, illetve adóemelések több munkahely megszűnéséhez vezettek, a

közigazgatásban folyamatos leépítések voltak."(hvg.hu)

De mi lehet a munkanélküliség egyéb oka? Hiszen csupán annyi, hogy az oktatás nem

megfelelő színvonalon folyik, még nem lenne elég oka arra, hogy egy gazdaságot ilyen

súlyosan veszélybe sodorjon.

A munkanélküliség a válság előtt 10% körül vagy az alatt stagnált, egészen addig, amíg ki

nem derült, hogy az ország valójában milyen helyzetben is van. 2010-ben megszavazták az

első görög mentőcsomagot, aminek előfeltétele volt különféle megszorítások bevezetése is.

Többek között a bérek csökkentése, leépítések az állami szférában és az adóterhek

növelése. Az utóbbi kettő elindított egy láncreakciót. Mivel leépítéseket kezdtek az állami

szférában, így a munkanélküliek száma emelkedni kezdett.

Véleményem szerint ezt lehetett volna kompenzálni különféle adóterhek megtartásával,

illetve enyhítésével azon vállalatok számára, akik átvették volna ezeket a dolgozókat és

egyfajta "jut is marad is" elv alapján megtalálni egy olyan arany középutat, amivel az

országot az emberek ellehetetlenítése nélkül lehet kivezetni a válságból.

Ehelyett a görög állam az euro-zóna tagállamainak nyomására további megszorításokat

tett, és elkezdte növelni az adóterheket is. Így azok a kis és nagy vállalkozások, amelyek

átvehették volna az állami szféra dolgozóit, ahelyett hogy bővítették volna alkalmazotti

állományukat, leépítésekbe kezdtek, mert az adóterhek növelésével nőttek a kiadások, a

bevételek viszont maradtak vagy csökkentek, így ezt valamivel kompenzálniuk kellett.

Tehát drasztikusan elkezdett emelkedni a munkanélküliség. Mivel a munkanélküliek száma

egyre nőtt és a bérek is csökkentek, a különféle termékek és szolgáltatások iránti kereslet

csökkenni kezdett, amivel a vállalatoknak további bevétel kiesést okoztak. Azok a

vállalatok, amelyek képesek voltak tovább csökkenteni kiadásaikat további

elbocsátásokhoz vagy bércsökkentéshez folyamodtak, viszont azok, akik nem, egyszerűen

csődbe mentek az évek során, ezzel még tovább növelve a munkanélküliek számát.

A munkanélküliség drasztikus emelkedése miatt, a megszorítások nem jelentettek az állami

szférának komolyabb kiadás csökkenést.

27

Ennek az az oka, hogy azokat a pénzeket, amik pluszba befolytak a megemelt adók miatt,

és azokat, amiket a létszámleépítéssel megspóroltak, ki kellett fizetniük munkanélküli

segélyekre, ráadásul a fogyasztói társadalom hanyatlása miatt az állam elbukott rengeteg

olyan bevételt is, amelyeket a vállalatok által a munkavállalók irányába kifizetett

pénzekből keletkező, a fogyasztói társadalom által generált forgalmi és egyéb adók

jelentettek volna. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013-ban a görög

munkanélküliség elérte a 27,5% -ot. (KSH adatbázis, 2013)

A következő ábrán a görög munkanélküliség alakulását szemléltettem. Az adatok a

csatlakozástól egészen napjainkig vázolják a munkanélküliség problémáját.

8. ábra: Munkanélküliség változása teljes munkaerő százalékában

Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.

„A görög gazdaság 2003 és 2007 között évi közel 4 százalékos ütemben nőtt, bár a

munkanélküliséget ez sem tudta alacsony szintre szorítani (2007-ben 7,5 százalék, más

források szerint 8,4 százalék volt az állástalanok aránya). Az infláció ezzel szemben

viszonylag alacsony volt (2007-ben 2,9 százalék). A külső adósság 2007-ben a GDP 82

százalékával ért fel, de az adósság-szolgálat 2009-ben már 12 milliárd euróra rúg.”(Vida

K. 2009) És ehhez jön még a magas korrupció és a strukturális gyengeségek. Az egy főre

jutó görög GDP 23,6 ezer euró 2008-ban.(Eurostat adatbázisa alapján)

0

5

10

15

20

25

30

1981 1982 1991 1992 2001 2002 2008 2009 2010 2011 2012

%

év

28

4.3. Államadósság

Amikor az ország csatlakozott a valutaunióhoz, a konvergencia kritériumok közül

háromnak nem tudott megfelelni. Ebből az egyik követelmény az államadósságra

vonatkozott. A Következőkben ezzel a kérdéskörrel foglalkozom.

Államadósság tekintetében a követelmény a következő volt: A teljes államadósságnak

kevesebbnek kell lennie, mint a GDP 60%-a. Tudvalevő, hogy az első és legfontosabb oka

annak, hogy a görög állam olyan helyzetbe került ahol sajnos még mos is van, az

államadósság hatalmas mértéke. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ennek az országnak a

fizetési mérlege mindig deficitet mutatott, de a 2008-as pénzügyi válságot követően a

helyzet súlyossá vált, és azóta is tart ez a recessziós állapot. 2008-as és 2009-es adatokat

vizsgálva leolvasható, hogy az államadósság a GDP%-ában 2008-ban a válság idején

121%% volt majd 2009-re 136%-ra emelkedett. (Világbank adatai alapján)

9. ábra: Államadósság változása a GDP százalékában

Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.

A 2001-es csatlakozás után Görögországnak az ikerdeficit jelenségével kellett

szembenéznie, ami azt jelenti, hogy egy ország folyó fizetési mérlege és az államháztartási

hiánya is negatív számot mutat. „Az államháztartás kiadásai a GDP 51%-ára szöktek 2009-

re.”(Novák Zs. 2012. 4.o) Az államadósság 2004-től fokozatosan újra gyarapodni kezdett.

Mindezek mellé a termelékenységet meghaladó reálbér –növekedés rontotta a

versenyképességet.

29

A Stabilitási és Növekedési Egyezményben előírtakkal ellentétben a 3%-os hiány és 60%-

os államadósság kritérium be nem tartását nem büntették elég szigorúan.

Az Európai Bizottság nem büntette olyan következetesen, 2003-2010 több túlzottdeficit-

eljárás ellenére sem került sor egyetlen szankcióra sem az eurózónában. „2001 és 2007

között a görög államháztartás kiadásai 87%-kal nőttek, míg bevételei mindössze 31%-kal,

így folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt állt.”(Novák Zs. 2012. 4/b)

4.4. Komplex elemzések – A Dél-európai országok összehasonlítása

A következőkben a déli országokra helyezem a hangsúlyt, és hogy még érdekesebb legyen

az elemzésbe bevonom Írországot is, így a négy ország vizsgálatával lényegében az

úgynevezett PIGS országok mutatóit fogom kutatni. A PIGS egy negatív hangzású, és

negatív tartalmú mozaikszó, amelyet az EU legszegényebb gazdaságaira használnak gyűjtő

fogalomként. Portugália Olaszország Görögország és Spanyolország. Ezekkel az

országokkal kapcsolatban többnyire negatív sztereotípiák élnek. Hozzájuk kötik a laza

államháztartást, a magas államháztartási hiányt, a korrupciót. A másik mozaikszó a PIIGS,

amelynél még Írországot is csatoljuk a felsoroláshoz. A PIGS országok tulajdonképpen a

rendszer áldozatai. A közös euróval az a gond, hogy azok az országok is használják,

amelyek lassabban gyarapodnak. Egyes vélemények szerint az eurózóna válsága

kifejezetten ezeknek az országoknak a hibája. Az úgynevezett nettó befizetők, mint pl.

Németország és a támogatott országok között, mint pl. bármely PIGS ország között egyre

élesebb a konfliktus. Ezeket a gazdaságokat pénznyelőnek tekintik. Mind a négy országra

jellemző az elöregedő népesség, amely hosszú távon súlyos problémákat okozhat. A négy

ország összehasonlítására Bennet-módszert fogok használni. A mutató segít a

versenyképesség és fejlettség meghatározásában, A számítás végén egy rangsort fogok

kapni a négy országból. Az országok külgazdaságát fogom vele vizsgálni.

A Bennet-módszer lényege, hogy rangsoroljuk a kiválasztott területi egységeket

fejlettségük szerint, úgy hogy minden mutató esetében annak a területnek az adatát vesszük

bázisnak, amelynél a mutató értéke a legnagyobb. A problémás országok közül

Spanyolországban nagyjából az EU-átlaggal azonos az egy főre jutó GDP,

Görögországban 89 százaléka, Portugáliában 81 százaléka.(origo.hu)

30

Képlete: aik = Aik/Aimax

Szükséges hozzá az országok GDP-je, népessége és monetáris tartaléka, illetve a

kereskedelemre vonatkozó import és export adatok. Ezen mutatók segítségével minden

további számítás elvégezhető. A számításhoz nem Olaszországot vetettem össze a másik

hárommal, mert véleményem szerint ez nagyon torz adatokat mutatna, hiszen sokkal

nagyobb a népessége, mint a többinek. Így az összehasonlítandó országaim: Portugália

Írország, Görögország és Spanyolország. Spanyolország, mint tudjuk az EU legnagyobb

munkanélküliséggel küzdő országa. A többi országhoz képest mégis magas a GDP-je,

ugyanakkor a négy ország közül itt élnek a legtöbben, Görögországhoz képest kb.

négyszeres a lakosok száma.

6. táblázat

A PIGS országok komplex vizsgálata a Bennet-módszer segítségével

Megnevezés Portugália Írország Görögország Spanyolország

GDP(Millió $) 212 274 210 772 249 099 1 322 965

Import(Millió $) 83 422 176 125 79 781 422 142

Export(Millió $) 82 132 227 225 67 253 431 997

Export hányad(X/GDP) 0,386914038 1,078062252 0,269984724 0,32653678

Import hányad (I/GDP) 0,392992531 0,835621479 0,320277241 0,319087815

Nettó külkereskedelmi

bevétel($) -1 290 305 991

51 099 666

812

-12 527 799

702 9 854 718 437

Népesség (fő) 10514844 4586897 11092771 46761264

Monetáris tartalék ($) 22658,23 1707,53 7255,02 50588,48

GDP/fő($) 20188,02922 45950,83639 22455,9476 28291,89503

43,9 100,0 48,9 61,6

Export-nyitottság 0,39 1,08 0,27 0,33

35,9 100,0 25,0 120,9

Import -nyitottság 0,39 0,84 0,32 0,32

47,0 100,0 38,3 38,2

Likviditás 0,107 0,008 0,029 0,038

100,0 7,6 27,3 35,8

Összesen 226,9 307,6 139,5 256,5

Rangsor 3 1 4 2

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Eurostat és Világbank adatai alapján (2012)

– Saját szerk.

Portugáliában Görögországhoz hasonlóan hosszú ideje tartó költségvetési problémák

jelentkeztek. Ez a két ország többnyire versenyképességi problémákkal küzd. Egészen más

a gond a másik két országban.

31

„Írország és Spanyolország nehézségei ugyanakkor más természetűek: bizonyos

tekintetben mindkét ország saját korábbi sikereinek áldozata – ingatlanpiacuk túlságosan is

vonzónak bizonyult, ez a szabályozási hiányosságok és a túlzott optimizmus mellett

túlfűtöttséghez, a kapcsolódó szolgáltató szektorok zabolátlan növekedéséhez vezetett.”

(www.vg.hu, 2011) Portugáliában az államháztartási hiány a legnagyobb probléma.

Írországot elsőként érintette meg a válság szele. A perifériáról a csúcsra törő gazdaságot

mégis súlyosan érintette a válság. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a munkanélküliség

alakulása: A kb. 4%-os munkanélküliség a válság idejére elérte a 15%-ot.

Az ábrából egyértelműen kitűnik, hogy az általam választott ország – Görögország áll a

legutolsó helyen a rangsorban.

Az első helyen Írország végzett őt követi Spanyolország és Portugália. Ehhez az

eredményhez az export és import nyitottságon kívül a likviditást, azaz az ország

fizetőképességét kellett használtam.

10. ábra Folyó fizetési mérleg alakulása a PIGS országokban a GDP százalékában

Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.

Az ábrán a folyó fizetési mérleg alakulását láthatjuk a PIGS-országokban a válság előtt,

alatt és után. Görögországból kiindulva Írország és Portugália számára is aggasztó lehet a

kép. Ezeknek az országoknak kemény megszorító intézkedésre volna szükségük, hogy

költségvetési többletet érjenek el. Napjainkban látható, hogy különösen Portugáliának van

oka félni, hogy Görögország sorsára jut, hiszen majdnem eléri a 4%-ot.

Görögországnak nem csak likviditási gondokkal kell szembenéznie, tehát nem csak annyi a

probléma, hogy hirtelen nagy mennyiségű pénzösszegre lenne szüksége, ugyanis a hellén

állam jelen pillanatban is inszolvens, tehát fizetésképtelen.

-6

-4

-2

0

2

4

6

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Spanyolország

Görögország

Írország

Portugália

32

Magas kamatteherrel és rossz piaci megítéléssel és az igen magas folyó költségvetési

hiánnyal kell számolnia a továbbiakban is.

Az eurózóna középtávú jövője szempontjából talán a legfontosabb kulcskérdés az

adósságfinanszírozás rendszerének hitelességét biztosítani. A legjobb biztosíték a piaci

finanszírozás folyamatossága megfelelő áron. Ha ezt az adósságleépítés során Írország és

Portugália is eléri, akkor reménykedni lehet abban, hogy az euró nemzetközi szerepe nem

sérül.(Rácz M. 2011. 1/b.)

11. ábra Infláció alakulása a válság után a PIGS országokban

Forrás: Világbank adatbázisa alapján – saját szerk.

Ami rögtön feltűnik Írország váltakozó eredményei évről-évre. 2008-ban a válság hatására

mind a négy országban viszonylag magas infláció volt. 2009-ben, megindult egyfajta

gazdasági növekedés. A Görögöknél a legkisebb, de az infláció mértéke ott is elenyésző

volt, míg a Spanyolok és Portugálok közel 1%-os deflációval számolhattak. A legjobban az

írek gazdasága teljesített. 2010-ben, újabb visszaesések jelentkeztek a gazdaságban, ez

legkevésbé az Íreket érintette. 2011-ben további gazdasági visszaesés volt látható, a 4

országban közel egyformán. 2012-ben ismét kezdett erősödni a négy ország gazdasága,

különös tekintettel Görögországra. A grafikon egyértelműen látszik az első mentőcsomag

eredménytelensége (2009) illetve a második mentőcsomag eredményessége (2012).

Látható tehát, hogy a PIGS országok gazdasága nem kiszámítható, és előre jelezhető ív

mentén haladnak, elég, ha csak Írország szeszélyes ingadózását figyeljük.

-6

-4

-2

0

2

4

6

2008 2009 2010 2011 2012

%

Spanyolország

Görögország

Írország

Portugália

33

5. Görögország gazdasága az Euró bevezetése előtt és után

5.1. Görögország helye az eurózónában

Amikor Görögország felvételt nyert az euró-övezetbe, többen szkeptikusan álltak hozzá, és

ez nem véletlen, hiszen utólag már tudjuk, hogy Görögország az eurózónához való

csatlakozáskor nem állt a megfelelő szinten a belépéshez. Ezt mi sem bizonyítja jobban,

mint hogy a statisztikai adatok „kozmetikázásához” kellett folyamodnia rögtön a felvétel

után. A következőkben szemléltetem, hogy a konvergencia kritériumoknak már akkor sem

tudott maradéktalanul megfelelni. Az első elemzést az árszintstabilitás vizsgálatára

vonatkozik. A konvergencia kritériumok közül az államadósságot már fentebb taglaltam.

A következőkben újabb kritériumot ellenőrzök le, vajon megfelelt-e neki Görögország,

vagyis vajon menyire nem?

5.1.1. Árszintstabilitás vizsgálata

Ezen kritérium lényege, hogy a fogyasztói árindex emelkedése a megelőző két évben

legfeljebb 1, 5%-kal haladhatja meg a három legstabilabb-legalacsonyabb inflációs rátájú-

ország általános árindexét. Mivel Görögország 2001-ben csatlakozott az övezethez, az azt

megelőző évek adatait tekintettem a vizsgálat tárgyaként. A 2001-es évet megelőző

adatokból kiindulva, Ausztria (1999), Belgium (1999), Finnország (1999), Franciaország

(1999), Hollandia (1999), Írország (1999), Luxemburg (1999), Németország (1999),

Olaszország (1999), és Portugália (1999) közül, előzetes számítások és elemzések után

megállapítottam, hogy Franciaország, Németország és Ausztria voltak a legstabilabb

gazdaságok az EU-ban.

Ezért ezen országok adatait vizsgáltam 1998-tól 2000-ig. Az ábrából első ránézésre is

kitűnik, hogy Görögország majdnem dupla akkora adatokkal rendelkezik, mint a másik

három ország.

34

A három erős gazdaság értékeit két évre vetítve és átlagolva 1,47%-os értéket kapunk, és

ezen összeg átlaga 1,21%. Ezt vesszük küszöbértéknek. Tehát Görögországnak ezzel az

értékkel kellett számolnia a belépéskor, vagyis az ő értéke nem lehet több, mint 2,71.

7. táblázat

Az árszintstabilitás vizsgálata a görög csatlakozás előtt

Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.

Ha elvégezzük a számítást, 2,9-es eredményt kapunk Görögország esetében, így láthatóvá

válok, hogy valójában nem tudott megfelelni ennek a kritériumnak sem. Görögországnak

nem sikerült az inflációt az elvárásokhoz mérten igazítania.

12. ábra: Az árszint stabilitás vizsgálata a görög csatlakozás

Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.

A szemléltetés kedvéért bemutatom a négy ország milyen adatokkal rendelkezett az árszint

stabilitás vizsgálata során az infláció százalékában 2001-ben. A különbség szemmel

látható. Egyértelműen Németország szerepel az első helyen, de a másik két ország is közel

azonos eredményekkel bír, satbil gazdasággal rendelkeznek. A görög értékek majdnem a

dupla akkorák, mint amekkora az elvárás lett volna.

0

1

2

3

4

Ausztria Németország Franciaország Görögország

Ország 1999(%) 2000(%) Átlag(%)

Ausztria 0,56 2,40 1,48

Németország 0,57 1,47 1,02

Franciaország 0,53 1,70 1,12

Küszöbérték 1,21

Görögország 2,64 3,17 2,90

35

5.1.2. Az infláció alakulása Görögországban a csatlakozástól napjainkig

A fogyasztói árindex az infláció általános mérőszáma. A jegybankok általános érdeke az

infláció minél alacsonyabb szinten való tartása, az árstabilitás elérése és fenntartása. Az

infláció kiszámításához a háztartások által elfogyasztott valamennyi szolgáltatást, terméket

figyelembe kell venni, akár mindennapi fogyasztási cikkekről, akár tartós fogyasztási

cikkekről legyen szó. Ha az árak tartósan csökkennek az veszélyes a gazdaság fejlődésére

nézve.

A beruházásokra szintén kedvezőtlen hatást gyakorol. 2011-ben 5,2%-kal emelkedtek a

fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest, az infláció így 3 százalékponttal haladta

meg az euróövezeti átlagot a súlyos adósságválsággal küszködő országban. A drágulás

okát az energiaárak emelkedésében kell keresni, valamint a válság miatti kormányzati

megszorításokban. Az általános forgalmi adó 21%-ról 23%-ra emelte a vezetőség. (HVG)

A Statisztikai hivatal szerint az infláció elérte a 123%-t 2013-ban 2005-ös bázison nézve.

13. ábra: Az infláció alakulása Görögországban napjainkig

Forrás: Világbank adatbázisa alapján – Saját szerk.

A grafikon szerint a görög infláció az 1980-as évek elején tetőzött majdnem 25%-on, az

EU hoz való csatlakozás után csökkenésnek indult, majd az 1990-es csúcs után

folyamatosan csökkenni kezdett, egészen a válságig. Az inflációért a viszonylag magas

költségvetési deficit, a rövidlejáratú tőkék súlya, valamint a Központi Bank túlzott

pénzkínálata voltak a legfőbb felelősök. Részben a kőolajárak drágulása miatt a

közlekedés is drágább lett.

0

5

10

15

20

25

30

1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011

%

36

„A görög gazdaság 2003 és 2007 között évi közel 4 százalékos ütemben nőtt, bár a

munkanélküliséget ez sem tudta alacsony szintre szorítani (2007-ben 7,5 százalék, más

források szerint 8,4 százalék volt az állástalanok aránya). Az infláció ezzel szemben

viszonylag alacsony volt (2007-ben 2,9 százalék). A külső adósság 2007-ben a GDP 82

százalékával ért fel, de az adósság-szolgálat 2009-ben már 12 milliárd euróra rúg.”(Vida

K. 2009, 29.o)

Németországban az EKB igyekszik stabilan és alacsony szinten tartani az inflációt. Az

alacsony infláció a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak egyaránt kedvező. Alacsony

infláció mellett a kamatlábak is alacsonyak. Tehát minél kisebb az infláció, annál

szívesebben vesznek fel az emberek hitelt, és annál nagyobb a beruházási kedv, új

vállalkozásokat indítanak és több munkahely születik. Megállapítható, hogy az

alacsonyabb infláció több munkahely teremtéséhez vezethet.

2010 és 2011 között tetőzött az infláció, láthatóan kb. 10 éves csúcsot döntött, majdnem

5%os mutatójával. Ezt az értéket megelőzően 1997-ben voltak csak ennyire magasak a

mutatók, akkor 5,3%-os értéket mutatva. Legutóbb 1997 augusztusában emelkedtek az

árak a 2010. májusihoz hasonló mértékben. „Visszaesett a 2011-ben még 3,3%-

os infláció is, így a fogyasztói árindex növekedése 2012-ben már csak 1,5%volt, 2013/14-

ben pedig – a zuhanó keresletet lassan követő piaci árak alkalmazkodása nyomán –

stagnálás vagy enyhe defláció várható.” (Nemzeti Külgazdasági hivatal, 2012)

5.1.3. Költségvetési deficit

A következő kutatásom a költségvetési deficitre vonatkozik, tehát arra, hogy a

költségvetési hiány maximum a GDP 3%-a lehet. A költségvetés lényegében az ország

bevételeinek és kiadásainak a különbsége, a deficit pedig tulajdonképpen azt jelenti, hogy a

kiadások meghaladják a bevételeket. 129149147971,26 dollári volt Görögország GDP-je

2000-ben. Az államháztartási hiány a GDP százalékában, az előbbiek alapján 2000-ben

3,763% volt, és fontos megemlíteni, hogy ez a későbbiekben tovább emelkedett, mígnem

2009-ben elérte a „csúcsot” 15,58%-kal. Ennek a kritériumnak Görögország ismét nem

tudott megfelelni a csatlakozáskor, sőt a későbbiekben egyre rosszabb értékeket produkált.

37

5.1.4. Államháztartási hiány

A következő negatívum az volt, mikor 2009-ben kiderült, hogy a 2008-as tényleges, és a

2010-es várható deficitet illetően ismét túlzó eredményeket közöltek. Az államháztartási

hiány azóta is egyre nő, és a jelenlegi szabályok szerint, nem lehet tagországot kizárni az

övezetből. A grafikonról leolvasható, hogy a görög állam jócskán túllépi az államháztartási

hiányra vonatkozó megengedett felső határt (3%).

Így volt ez a csatlakozás időpontjánál is, ez az állapot azóta is fennáll. 2004 után látható

némi javulás, ez köszönhető az olimpiai játékoknak, bár jóval kisebb fellendülést hozott,

mint várták. (origo.hu)

14. ábra: Az Államháztartási hiány alakulása a GDP%-ában

Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.

„A konjunktúra és a kedvező világgazdasági környezet minden eddiginél nagyobb, 40-

60%-os reálbér növekedést eredményezett a déli periférián. A bérek növekedése a

fogyasztás megugrásával és a háztartások eladósodásával járt együtt. Ezt a hatalmas

bérkiáramlást pedig nem követte a termelékenység növekedése, azaz a mediterrán

országok jelentős versenyképességi hátrányba kerültek Németországgal szemben.” Az

adósságállomány 2011 végén volt a legmagasabb, 367,9 milliárd euró.(www.hvg.hu)

„2006-tól a görög államháztartási hiány leépítésére volt szükség, mivel az előző kormány

eltitkolta a tényleges államháztartási egyenleget, és 2006-tól az új miniszterelnöknek,

Karamanlisznak kellett szigorú megszorító intézkedéseket hozni.”(Somai M.2009.15.o)

-18

-16

-14

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12

%

év

38

Görögország méltatlan volt arra, hogy eurózóna tag legyen, hiszen 2004-ben derült fény a

csalásra, hogy a deficit mértékét illetően a 2000-es évtől kezdve minden évben kedvezőbb

adatokat adott meg, mint ami a valóság volt. Jelenlegi adatok szerint Görögország

költségvetési hiánya túlszárnyalja a becsléseket és közel húsz milliárd eurót tesz ki.

meghaladja a becsült adatokat, hiszen kb. 20 milliárd eurót tesz ki. 2009-ben olyan kiugró

adatot láthatunk, amely az Európai Unióban azelőtt teljességgel elképzelhetetlen lett volna.

Az államháztartási hiány majdnem elérte a GDP 16%-át.

39

6. A görög válság

A következő pár mondatban röviden összefoglalom, hogy mit kell tudni a 2007-2008-as

világválság kiváltó okairól és Európára való átterjedéséről.

A gazdasági világválság, mint tudjuk, Amerikában kezdődött egy erős versennyel a

hitelpiacon. A kezdetekkor a bankok ingatlan vásárlási hiteleket kb. 20-30%-os önrész

mellett adtak csak ki, ezzel egyfajta biztosítékot szerezve maguknak arról, hogy a hitelezők

képesek lesznek fizetni a törlesztő részleteket. Később a versengés hatására, egyre lejjebb

vitték az önrészeket, enyhítették a hitelbírálat többi feltételét és bízva a folyamatosan

növekvő amerikai gazdaságban - magasabb hiteleket adtak ki, mint amennyit a fedezetük

ért volna.

Mivel nagyon lazán vették a hitelek "osztogatását", így egyre több olyan hitelező is

bekerült a körbe, akik nem voltak képesek hosszú távon törleszteni és ezáltal beborult a

hitelük. Ezután a szokásos eljárás szerint megindult az ingatlan árverezése, és ha nem

fedezte a költségeket, akkor az ingóságok esetleg további ingatlanok lefoglalása

árverezése. Mivel egyre több lakáshitel dőlt be és a bankok meg akartak szabadulni tőlük,

hogy a pénzükhöz jussanak, így alacsonyabb áron kínálták azokat, ezzel megállítva az

ingatlanpiac növekedését és megindítva annak hanyatlását.

„Az olcsó hitel következményeként olyan beruházások is megvalósultak, azaz

hozzájárultak a nemzeti GDP-k növekedéséhez, amelyek kiegyensúlyozott gazdasági

körülmények között nem eredményeztek volna megfelelő megtérülést, vagy túlságosan

kockázatosnak bizonyultak volna. A jelen körülmények közt ezek a már megvalósult vagy

még el sem készült beruházások a kereslet globális visszaesésének okán nagy

valószínűséggel sosem térülnek meg, tetemes adósságokat és a munkanélküliek növekvő

számát hagyván maguk után.”(Ács A. 2009.)

Ezeknek az eseményeknek a hatására, amiket többek között a média is felkapott (és ez

véleményem szerint óriási szerepet vállalt az ingatlan válságnak pénzügyi válsággá

alakulásában, illetve ennek a válságnak az elterjedésében. ) elkezdett kialakulni egyfajta

félelem a hitelekkel kapcsolatban, hanyatlásnak indult a hitel piac, csökkent a bankok

bevétele.

40

Pánikhangulat kezdett kialakulni a gazdaságban, ennek eredményeképp a befektetők

elkezdték kivonni betéteiket a bankokból. A bankok tovább "gyengültek", óriási

veszteségeket elkönyvelve. A válság hatással volt más kontinensek országaira is. Az

amerikai értékpapír-piac részvényesei óriási, milliárd USD-ben mérhető veszteséget

könyveltek el. Nagy szerepe volt a médiának is az európai, főleg a kelet európai válság

kialakulásában. Az Amerikában kialakult pánikhangulat mindenhová átterjedt és a

bankrendszert a folyamatos tőke kivonásokkal és az óvatos gazdasági lépések által a

gazdasági növekedés megfagyasztásával még inkább a csőd szélére sodorták.

A különböző kormányok és pénzintézetek súlyos összegeket áldoztak a válság kezelésére,

a bankok tőkésítésére.

A láncreakció Európában is beindult. A gazdasági növekedés megállt, a keresletek

csökkenni kezdtek, ennek hatására leépítések kezdődtek, azok hatására pedig bedőltek a

törlesztő részletek.

6.1. A görög válság kialakulásának okai és lépései

Az Amerikából induló válság, mint láttuk végigsöpört a legtöbb országon. A hitel buborék

robbanása a banki és állami összeomlások sorát vonta maga után. A veszély piacról piacra

terjedt és hamar megérkezett Európába is. A görög válság egy időben bontakozott ki a

pénzügyi válsággal, és sok helyen lehetett hallani a görög válságról és következményeiről,

a szakértők pedig csak találgatni tudták, hogy mi lesz ennek a vége, illetve hogy vajon

veszélybe sodorja-e az egész euró övezetet ez a válság. Az európai integráció az eddigi

legnagyobb válságát élte át. A helyzet csak egyre fokozódott, és a veszélyből még ma sem

lábalt ki az ország teljes mértékben. Mi lehet az oka annak, hogy Görögország olyan

súlyos helyzetbe került, ahol még jelenleg is van? Miért éppen Görögországot sodorta

magával a világválság ennyire erőteljesen, és nem a többi szegényebb gazdaságot, vagy a

többi mediterrán országot az EU-ban?

Ennek az okát nem egyszerű megfejteni, de nem is lehetetlen, ha számításba vesszük a

görög állam hitelességének hiányát, és kiszámíthatatlan mivoltát. Egy ilyen országgal nem

lehet tervezni. Segített volna, ha a görög kormány hamarabb kezd az IMF-fel tárgyalni,

hiszen ez a külső szemlélők és esetleges befektetők számára egy megnyugvási pontot

jelentett volna.

41

„FDI állomány adatok 2011-ig érhetők el, a 2011. évi állomány 22,6 Mrd EUR. A válság

előtti utolsó évhez, 2007-hez képest 36%-kal esett vissza az országban befektetett tőke

mennyisége. A legjelentősebb befektető országok: Luxemburg, Hollandia, Németország,

USA, Franciaország. 2010/11-ben legnagyobb visszaesés a holland, ciprusi és német

eredetű FDI állományban mutatkozott.” (Nemzeti Külgazdasági Hivatal, 2012)

A válság kiindulópontja többek között az idáig alkalmazott laza monetáris politika, amit az

eurózónán belül, Görögország mellett Spanyolország, Portugália és Írország is elmondhat

magáról. „Az olcsó pénz politikája abszolút, vagy relatív expanzív gazdaságpolitikával

párosult.” (Surányi Gy. 2008.594.o.)

Mondhatnánk, hogy nagyrészt magának köszönheti az ország, hogy negatív híre van, és

megbízhatatlannak bélyegzi a többi tagállam, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nem

csak az ország vezetése tehet erről, noha nagy szerepe volt benne, a hibás döntések

kapcsán.

Sokan a sztereotipizált görög mentalitást látják az egész válság mögött, mondván hogy

„lusta” adókerülő nép, de ez azért nem teljesen helytálló mert Ciprus, ahol szintén

görögség él teljes mértékben ellentétes példát mutat a görögországival, mind a

konvergencia kritériumok vizsgálatában, mind pedig a többi gazdasági mutatóval.

A görög gazdaság gyengeségei nagyban hozzájárultak a válság elmélyüléséhez. Miután

bevezették az eurót a fizetési mérleg hiány még erősebb kilengést mutatott, mint előtte.

Azok a befektetők, akik bizalmat szavaztak a görögöknek, sajnos csalódtak: „2006-tól a

görög államháztartási hiány leépítésére volt szükség, mivel az előző kormány eltitkolta a

tényleges államháztartási egyenleget, és 2006-tól az új miniszterelnöknek, Karamanlisznak

kellett szigorú megszorító intézkedéseket hozni.” (Somlai M. 2009. 15.o) Görögország

méltatlan volt arra, hogy eurózóna tag legyen, hiszen 2004-ben derült fény a csalásra, hogy

a deficit mértékét illetően a 2000-es évtől kezdve minden évben kedvezőbb adatokat adott

meg, mint ami a valóság volt.

Jelenlegi adatok szerint Görögország költségvetési hiánya túlszárnyalja a becsléseket mivel

közel húsz milliárd eurót tesz ki. (spiegel.de)

A megoldást nehezítették a politikai és társadalmi nehézségek, mivel a társadalom

széthúzó, a politikai vezetőség pedig gyakran többet ígér, mint amit teljesíteni tud, sőt az

ígértekkel ellentétben a polgárok megszorítások sora várt.

42

6.2. Korrupció

Görögország az Európai Unió egyik legkorruptabb országa. Ezt a CPI (Corruption

Perceptions Index) azaz az úgynevezett korrupcióérzékelési indexe alapján is alá lehet

támasztani. Ez a mutató az országokat, a politikusok és közhivatalnokok körében érzékelt

korrupció mértéke alapján rangsorolja. Az alábbi táblázat bemutatja a jelenlegi eurózóna

tagországok korrupciós szintjét.

8. táblázat

Az eurózóna országai a korrupciós index szerint

Korrupciós rangsor

az eurózóna országai

között

Helyezés Európában Ország 2008 CPI

pontszám

18. 5 Finnország 9,0

17. 7 Hollandia 8,9

16. 11 Luxemburg 8,3

15. 12 Ausztria 8,1

14. 14 Németország 7,9

13. 16 Írország 7,7

12. 22 Franciaország 6,9

11. 23 Belgium 6,9

10. 26 Szlovénia 6,7

9. 27 Észtország 6,6

8. 28 Spanyolország 6,5

7. 31 Ciprus 6,4

6. 32 Portugália 6,1

5. 36 Málta 5,8

4. 52 Lettország 5,0

3. 52 Szlovákia 5,0

2. 55 Olaszország 4,8

1. 57 Görögország 4,7

Forrás: Transpareny International Magyarország honlapja alapján – Saját szerk.

A pontozási skála 0-tól 10-ig terjed, ahol a 10-es azt jelenti, hogy az országban csekély

mértékű a korrupció, a 0 pedig azt jelenti, hogy az ország jelentős mértékű a korrupciós

fertőzöttség.

Fontos megjegyezni, hogy a 2008-as, tehát a válság évét szemléltettem, ami azt jelenti,

hogy ekkor három jelenlegi tagország, egész pontosan Észtország, Szlovákia és

természetesen Lettország még nem voltak euróövezeti tagországok, viszont a

szemléltetésben fontosnak tartottam ezeket az országokat is megjeleníteni.

43

Az ábráról egyértelműen leolvasható, hogy a legkorruptabb ország akkor is, és jelenleg is-

Görögország volt, a maga 4,7-es értékével, ami egyben azt is jelenti, hogy Európán belül

az 57. helyen szerepel.

A második oszlop természetesen pozitív rangsort jelent, tehát ezek alapján az eurózóna

tagok közül a legkevésbé korrupt ország Finnország, míg Európát tekintve Dánia és

Svédország áll az első helyen, mindkettő 9,3 ponttal. Az EU egészét tekintve, Görögország

mellett kiemelkedően korruptnak számít még a 69. helyen osztozó Olaszország és

Románia, és a 77. helyen álló Bulgária. (Magyar hírlap) Meg kell jegyezni továbbá, hogy

Ukrajna a negatív rangsor 134. helyén szerepel, 2,5 ponttal, illetve hogy országunk a 47. és

5,1 pontot kapott 2008-ban. Továbbfokozza Görögország negatív helyzetét, hogy a

lakosság adófizetési kedve is meglehetőse alacsony, ellenben a feketegazdaság annál

inkább virágzik. Sokat lehetett hallani a görög nyugdíjakkal kapcsolatos botrányokról,

miszerint a görög lakosok nem jelentik be a hatóságnak, ha egy idős családtagot

elvesztenek, hanem továbbra is felveszik annak nyugdíját, így nem egy esetben fordul elő,

hogy 100 évnél idősebb lakos után fizet az állam nyugdíjat. Ezek ugyan súlyos problémák,

de mégis csekélynek bizonyulnak ahhoz, hogy egy országot a teljes államcsőd felé

sodorjanak. Kulcsfontosságú a kormányok gazdaságpolitikájának vizsgálata. Az

államadósság pedig ha lehet a legfontosabb tényező.

9. táblázat

Államadósság változása a GDP-százalékában

Év 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Államadósság

(%/GDP) 124% 128% 125% 128% 126% 121% 137% 129% 108% 164%

Forrás: Világbank adatai alapján Saját szerk.

A táblázat a GDP-arányos államadósságot szemlélteti évről-évre. 2008-ról 2009-re 121%-

ról 137%-ra ugrott az adósságállomány, ami 16%-os emelkedést jelent. Ez pedig rekordnak

számított az Európai Unióban. „A görögök nagy baja a magas adósságszint, annak

kedvezőtlen lejárati szerkezete, az igen magas költségvetési hiány, a deficit csökkentése

előtt tornyosuló belpolitikai akadályok és a következő évekre várható igen alacsony. Sőt,

sokak szerint negatív potenciális GDP-növekedési ráta együttese.” (bruxinfo.hu)

44

A probléma gyökere tehát abban rejlik, hogy ezek a nehézségek egyszerre egy időben

sújtották a görög gazdaságot, ami példa nélküli az EU-ban. Hosszú idők óta a két nagy

párt, a PASOK és a Néa Dimokratía váltja egymást az ország élén. 2012-ben a közös euró

kötvények kibocsájtásától volt hangos a sajtó, pontosabban arról, hogy bocsássanak-e ki

vagy sem.

A kibocsátó az Európai Központi bank lett volna, a célja pedig az adósságfedezés. Az

eladósodott országok a kedvezőbb kamatok miatt szívesen élnének ezzel a lehetőséggel,

mert kedvezőbb mint a saját államkötvényeik. (S. Kaiser, 2012) Az ötletet végül elvetették,

a legfőbb ellenző Németország volt. Ez érthető, hiszen az adósságok közös törlesztése

azzal járna, hogy azok az országok is, akik megfelelően alakították gazdaságukat, óriási

terheket rónának a saját gazdaságukra.

Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban rendre

túlnyomó többségben vannak azok, akik szerint Görögország soha nem fizeti vissza a

kölcsönöket. De ugyanakkor a válság ellenére egyik országban sem hajlik a lakosság

többsége arra, hogy térjenek vissza a korábbi nemzeti fizetőeszközhöz. Az euró övezeti

polgárok túlnyomó többsége egyértelműen kiáll az euró mellett Görögország viszont

jórészt eljátszotta a társállamokban lakók bizalmát. Az új athéni kormánynak ezért

gyorsan, az intézkedések elnyújtása nélkül végre kellene hajtania azt a programot,

amelyről Görögország megállapodott a hitelezőkkel. „Görögországban június 17-en

lezajlott a parlamenti választások második fordulója. Az Uj Demokracia (Nea Dimokratia)

a szavazatok 29,7%-at szerezte meg”(Török Boglárka, 2012) Az új miniszterelnök tartós,

stabilitást és reményt biztosító kormányt ígért. A legfőbb célja, hogy kivezesse az országot

a válságból. Amit azóta láthattunk, megszorítások hada, amely bár némi javulást mutat,

nem lehet megsaccolni mikor érkezik el az ország a megváltáshoz.

6.3. Valutáris likviditás és relatív adósságállomány vizsgálata

A következőkben Görögország nemzetközi fizetőképességének bemutatásáról ejtek néhány

szót. A valutáris likviditás egy ország nemzetközi fizetőképességét mutatja meg.

Megmutatja, hogy az ország milyen mértékben és formában képes a fizetési

kötelezettségeinek eleget tenni.

45

Hatással van az árfolyamváltozásokra, az adott állam fizetőeszközének nemzetközi

megítélésére, valamint az ország által felvehető hitelek kamatszintjére. A relatív

adósságállomány szintén a nemzetközi fizetőképesség jellemzésére szolgál, számítása a

következőképp történik:

1. Relatív adósságállomány = külfölddel szembeni bruttó adósság / GDP

2. Relatív adósságállomány = külfölddel szembeni bruttó adósság / áru- és

szolgáltatásexport

10. Táblázat

Görögország GDP-je, külfölddel szembeni adóssága,

nemzetközi fizetőképességének alakulása, 2000-2009 (millió $)

Év GDP(millió $) Külfölddel szembeni bruttó adósság(millió$) bruttó adósság/GDP

2000 124 418 128 648 1,03

2001 129 841 134 645 1,04

2002 146 050 148 533 1,02

2003 192 850 187 836 0,97

2004 227 950 224 759 0,99

2005 240 076 242 065 1,01

2006 262 053 278 038 1,06

2007 304 899 327 462 1,07

2008 341 188 385 201 1,13

2009 321 795 417 368 1,30

Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.

A második oszlopban szereplő adatok alapján látható válik, hogy a GDP a 2000 és 2008

közötti időszakban folyamatosan nőtt (2000-ről 2008-ra több mint a duplájára!), amely a

gazdaság éveken át tartó, gyors bővülését jelentette. Ennek oka többek között az volt, hogy

Görögország csatlakozása az eurózónához nem csak közös fizetőeszközt jelentett, hanem

azt is, hogy olcsón tudtak hitelhez jutni.

A fejlődésnek és gazdasági növekedésnek azonban egy másik oldala is volt, ami a görög

gazdaság versenyképességének nagyarányú romlását jelentette.

A gazdasági növekedés következtében a görög kormányon lévő nyomás csökkent ugyan,

és az ország gazdasági teljesítménye is javult, de ezzel párhuzamosan a költségek és

kiadások is növekedtek.

46

Ehhez még párosult a görög adóhatóság gyenge teljesítménye is, melynek eredményeként a

költségvetés egyre kevésbé volt fenntartható, és az adósság is egyre inkább növekedett.

A külfölddel szembeni bruttó adósság (3. oszlop) növekvő tendenciája is ezt támasztja alá.

Mindezek ellenére a két adat hányadosából számított relatív adósságállomány, a 2000-

2008 közötti időszakot figyelembe véve, javulást mutat, 2008-ról 2009-re azonban romlani

kezdett Görögország nemzetközi fizetőképessége.

A fizetőképesség jellemzésére a relatív adósságszolgálati helyzet kiszámolását is

használhatjuk. Ezt a bruttó kamatfizetési kötelezettség és az áru- és szolgáltatásexport

hányadosával tehetjük meg, melynek alakulását a következő táblázat mutatja:

11. Táblázat

Görögország áru- és szolgáltatásexportja, bruttó kamatfizetési kötelezettsége, relatív

adósságszolgálati helyzetének alakulása, 2000-2009 (millió $)

Év Árus-és

szolgáltatásexport

Bruttó kamatfizetési

kötelezettség

Kamat fizetési

kötelezettség/export

2000 32,009 10,038 0,31

2001 32,286 9,416 0,29

2002 31,848 8,697 0,27

2003 39,983 8,562 0,21

2004 52,727 8,949 0,17

2005 55,721 8,961 0,16

2006 59,888 9,727 0,16

2007 71,775 10,614 0,15

2008 82,379 11,854 0,14

2009 61,759 11,829 0,19

Forrás: Világbank adatbázisa - www.worldbank.org –saját szerkesztés

Az áru- és szolgáltatásexport 2006-2007-es visszaesését leszámítva, növekvő tendenciát

mutat egészen 2008-ig, majd azt követően ismét visszaesés figyelhető meg. A 2009-es év

negatív mutatói annak is betudhatóak, hogy a gazdasági világválság ekkor érte utól

Görögországot. A gazdasági fellendüléssel párhuzamosan növekvő államadósság nagyban

volt köszönhető a növekvő külső adósság után fizetett kamatszolgálatnak. A bruttó

kamatfizetési kötelezettségnél is megfigyelhető, hogy a kezdeti javulást követően (2003-

ig), romlani kezdett a helyzet. A külső források bevonásának szükségessége leginkább a

görög gazdaság szerkezeti egyensúlytalanságaira és erőforrás hiányára vezethető vissza.

47

„A szerkezeti egyensúlytalanság nem csak a kínálati, hanem a keresleti oldalon is

megnyilvánult, ahogy Görögország külgazdaságilag egyre nyitottabb országgá vált, a ’60-

as évektől kezdve az EGK társult tagjaként egyre bővült az idegenforgalma, és

kereskedelmi előnyöket, transzferjuttatásokat élvezett. A nyitottság növekedésével a

külkereskedelmi mérleg hiánya az erőforrás-hiányos gazdaságban egyre súlyosabbá vált a

fokozódó importfüggőség es a romló cserearányok következtében. Görögország egyre

nagyobb mértékben támaszkodott a szolgáltatási szektorára, míg ipari teljesítménye es

termelékenysége egyre jobban elmaradt az EGK-ra jellemző mutatóktól.” (Novák Zs.

2012, 2.o)

Összességében elmondható tehát, hogy az adósságszolgálati helyzetből is ugyanarra lehet

következtetni, mint a relatív adósságállomány esetében, vagyis hogy Görögország

nemzetközi fizetőképessége 2008-ig javult, majd pedig romlani kezdett.

6.4. Válságkezelés –Támogatások

6.4.1. Válságkezelés lépései

Először 2010-ben kértek segítséget a görögök a Valutaalaptól. Összesen 110 milliárd

eurónyi pénzt kaptak, amelyet három évre folyósítottak számukra. A megállapodás szerint

ezért a támogatásért cserébe a hellén államnak 2,5%-kal kell csökkentenie az

államháztartási hiányt. Így Görögország megkapta az addigi legmagasabb IMF hitelt

kiegészítve az eurózóna tagországainak támogatásával.(www.bruxinfo.hu) Ez után pedig

2012-ben kaptak újabb segítséget. Ennek értelmében a válságban lévő ország 110milliárd

eurós kölcsönt kapott 2013 júniusával bezárólag, melyből 30 milliárdot az IMF, a maradék

80-at, pedig az eurozóna tagállamai közösen tették össze. Ebből Németország vállalta a

legtöbbet 22,3 milliárd euróval.(Kitekintő.hu) Természetesen ezt a mentőcsomagot nem

feltételek nélkül, hanem nagyon komoly válságkezelési szabályokhoz kötve adták

Görögországnak. Az akkor kormányon lévő Jórgosz Papandréunak nagyon erős

megszorításokat kellett alkalmaznia, mint a közalkalmazottak bérének és számának

drasztikus csökkentése, a szociális juttatások csökkentése és adóemelés.

A következő táblázat a válság előtti és utáni kivetett adót szemlélteti. A megszorítás

keretében a válság után a vezetőség nagyarányú adóemelést eszközölt. Mint az látható,

2009 és 2011 között kb. 3%-kal emelték meg az adókat.

48

Ez a lépés azonban sikeresnek tekinthető. A 2011. decemberben eldöntött és 2012

márciusában levezényelt „irányított csőd” sikeres volt: számottevően mérséklődött a görög

államadósság. A magánszektor jelentős veszteségeket szenvedett el, ugyanakkor

részesedése jelentősen, 62%-ról 30%-ra csökkent, miközben az Európai Központi Banké

(EKB) 14%-ról 17%-ra, a többi nemzetközi szervezeté pedig 30%-ról 53%-ra nőtt. (Gálik

Z. 2012.)

Az ábra a 2005 és 2012 közötti időszakot ábrázolja. A görög államadósság helyzete 2012

májusára jelentősen javult a korábbiakhoz képest.

15. ábra: Az adókivetés változása a válság előtt és után

Forrás: Világbank adatai alapján Saját szerk.

A pénzügyi rendszer hatékonyabbá tételére megkísérelték német önkéntes pénzügyőrökkel

segíteni az adóhivatalok munkáját, hatékonyabbá tenni az adók behajtását. A

mentőcsomag elnyerésével és az adóemelésekkel a cél az lett volna, hogy 2013-ig 30

milliárd euróval csökkentsék a kormányzati kiadásokat, de céljukat nem érték el, mert se

az államadósság nem csökkent, sem pedig a gazdasági bővülés vagy akár az adózási kedv

növekedése sem következett be. (HVG) Miután Görögország helyzete nem javult, ezért

újabb mentésre szorult, amely szerint az EU az EFSF-en (Európai Pénzügyi Stabilitási

Eszköz) keresztül összesen mintegy 130 milliárd eurót kapott.(Buxinfo.hu)

Az újabb mentőcsomag egyik feltétele volt, hogy a görög pártok megállapodjanak egy 325

millió eurós költségcsökkentésben. Továbbá az EU megerősítette és gyakorlatilag

folyamatossá tette az uniós jelenlétet Athénban, hogy ellenőrizzék az intézkedések

megfelelő végrehajtását és folyamatos technikai segítséget nyújthassanak. Ezen felül a

második mentőcsomagnak van még egy adósságleíró része is.

11

11,5

12

12,5

13

13,5

14

14,5

15

15,5

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

%

49

Ahhoz hogy a görögök elkerüljék az államcsődöt, hónapokon keresztül folytak a

tárgyalások a görög állam és a magánbefektetők nevében tárgyaló IIF (Nemzetközi

Pénzügyi Szövetség) között.

Végül abban állapodtak meg egymással, hogy 53,5%-os nominális adósságleírást

hajtanak végre, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy 100 euró értékű kötvényből

53,5 eurót elvesztenek.

Továbbá az euróövezet pénzügyminiszterei döntöttek arról is, hogy 150 bázisponttal

csökkentik a 2010-ben folyósított hitel kamatait, ezzel további 1,4milliárd euróval enyhítve

Görögország törlesztési kötelezettségeit. További 1,8 milliárd euróval csökkenti

Görögország finanszírozási igényeit, hogy azon tagállamok jegybankjai, akik görög

államkötvénnyel rendelkeznek a jövőbeni hasznokat visszautalják a görög

államnak.(kitekintő.hu,2012) A kialakult helyzet miatt a lakosság is jogosan aggódott.

Az emberek megrohamozták a bankokat és így naponta átlagosan 1 milliárd euróval

csökken a bankok betétállománya. Mindennapossá váltak a demonstrációk, a tüntetések, a

sajtó attól volt hangos, hogy egyik nap a taxisofőrök, tömegközlekedési dolgozók, reptéri

alkalmazottak, másik napon a görög diákok demonstrálnak. A felhalmozott hitel súlyos

terhet jelent a görögség számára. Az Európai Unión belül megoszlik a vélemény az üggyel

kapcsolatban. A londoni gazdasági napilap szerint akkoriban Németország, Holland és

Finnország már hagyták volna csődbe menni a hellén államot. Egyes elemzők szerint

Görögország 2012-ben, de legkésőbb 2013-ra kikerülhet volna az euróövezetből.

2011-ben a görögök még messze álltak attól, hogy kilábaljanak a válságból, mutatta

ezt a munkanélküliségi ráta, a hatalmas adósság, költségvetési hiány. Azóta valamelyest

javult a helyzet, de a görögök számára a kedvezőtlen időszaknak még nincs vége.

„Nikolaus Chountis, az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságának tagja

hangsúlyozta, hogy a válság az egész struktúrára vonatkozik, nem csak a görög vagy más

esetekre. (…) a fő probléma, hogy a pénzügyi integrációs folyamat során a pénzpiacok

megfelelő kontrollja nélkül került középpontba a piaci hatékonyság, miközben a társadalmi

és jóléti hatásokat nem vették figyelembe.”(Kengyel Á. 2012, 97.oldal)

50

6.4.2. Eddigi támogatások

A 2012. március 14-én megállapodásra került, 130 milliárd euró értékű hitelből az IMF 28

milliárdot biztosított, az EFSF eddig 39,4 milliárd euró értékben bocsátott ki kötvényeket,

és az azokból befolyt összeg lett a hitel alapja. A lejárat határideje: 2014.(Gálik Z. 2012)

„A görög államadósság-válság kezelése tehát egyéni, ad hoc forgatókönyv szerint

zajlott,12 és csak azután indult meg a gondolkodás a válságrendezés intézményes

kereteinek kidolgozásáról, miután a 2010 áprilisában az euróövezet pénzügyminisztereit

tömörítő Eurogroup, valamint az IMF által elfogadott 110 milliárd euró értékű görög

kimentés hatására sem nyugodtak meg a pénzpiacok, sőt Spanyolország és Portugália is

kénytelen volt szembesülni a folyamatos leminősítésekkel. .”(Benczes I. 2011, 761/b.) A

gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa ezért előbb elismerte a fertőzés veszélyét, majd a

GMU-tagállamok számára 2010. május 9-én egy átmenetinek szánt, (maximálisan

lehetséges) 750 milliárd euró értékű, három pillérből álló pénzügyi konstrukció

létrehozásáról döntött (Ecofin (2010)). „A legkisebb egység – mintegy 60 milliárd eurós

hitelkeret – az európai pénzügyi stabilitási mechanizmus (European Financial Stability

Mechanism, EFSM), amihez az Európai Bizottság biztosít forrást közvetlenül a

pénzpiacokról felvett hitelek formájában. Fedezetként az EU költségvetése szolgál.

Az EFSM kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy megakadályozza a görög

államadósságcsődöt. A csomag legnagyobb eleme az európai pénzügyi stabilitási eszköz

(European Financial Stability Facility, EFSF), amely hiteleket, illetve hitelgaranciákat

tartalmaz.”(Benczes I. 2011, 761. o)

51

7. Jövőbeni kilátások: Euróval vagy euró nélkül?

7.1. Nemzeti vagy közös valuta? A drachma bevezetésének lehetősége

Mi történne tehát, ha Görögország távozna az övezetből? Valószínűleg az összes

tagállamot veszélybe sodorná. A távozásra technikailag ugyan nincs lehetőség, ugyani az

eurózóna megalapításakor erre az eshetőségre nem készültek, így nem is írtak hozzá

forgatókönyvet, tehát jelen körülmények között az eurózónát elhagyni nincs lehetőség,

csak abban az esetben, ha a tagország egyenesen az Európai Unióból távozik. „Csakhogy

amíg az euróövezethez való csatlakozásnak egyértelmű feltételei vannak (különösen

például a maastrichti konvergencia kritériumok), a GMU-ból való kilépésre jelenlegi

keretek között elvben nem nyílik mód. A valutaárfolyamok rögzítését

visszavonhatatlannak tekintették a szerződő felek, és ennek megfelelően az EU

működéséről szóló szerződés sem rendelkezik a kilépésről, mint reális opcióról.”(Benczes

I. 2011, 763.o) Annyi biztos, hogy az ország távozása nem csak veszélyes lenne a többi

gazdaságra, és erkölcsi illetve morális kockázatot jelentene, de lavinaszerű hullámot

indítana el, tehát a többi ország is követhetné. Az erősebb gazdaságok, így főleg az alapító

országok kudarcként élnék meg ezt az eseményt, így mindaddig mentik Görögországot,

amíg lehet.

Véleményem szerint, azonban ezzel olyan hatást is elérnek, ami azt bizonyítja a többi

ország számára, hogy a csalások és hazugságok ellenére az Unió továbbra is támogatja az

országot, így felmerülhet bennük a kérdés, vajon ők is megtehetik-e ugyan ezt.

A görög csőd nem csak a görögökre nézve jelentene teljes káoszt, annál sokkal súlyosabb

következményeket vonna maga után. „ A piacokon nagy volt a félelem, hogy ha

dominószerűen dőlnek be a sérülékenyebb tagországok, akkor az olyan nagy terhet fog

jelenteni az euróövezet egészére, hogy azt már a stabilabb országok sem fogják tudni

finanszírozni.” (Kiss G. 2010)

52

Mi történne, ha Görögország a régi fizetőeszközét, a drachmát kezdené használni ismét?

Ebben az esetben meg kellene akadályozni, hogy a lakosság a vagyonát euróban mentse ki.

A drachma visszavezetése a görög gazdaságba valószínűleg ugyan azon az árfolyamon

történne, mint annak kivezetése anno. Ez konkrétan 2001-ben azt jelentette, hogy 1 euróért

340,75 drachmát kellett fizetni.

Ha erre sor kerül, az árfolyam súlyos, kb.40%-os visszaesését húzná maga után. Ennek

következtében a görög vagyon gyakorlatilag mintegy megfeleződne. A vagyon kimentést a

bankok váratlan lezárásával lehetne elérni pár hétre, ez hozná az átmeneti időszakot (Így

azok a vezetők és cégek akik tudnak róla, óriási előnyre tennének szert, mert mielőtt a

bank zár bekövetkezik, kiveszik a vagyonukat euróban, majd miután kinyit, az árfolyam

stabilan beáll egy alacsony szintre és amíg a többség vagyona megfeleződik, az övék

megnőne.)

Ez további társadalmi feszültséghez vezetne. Amíg tart az átmeneti időszak és a pénzhiány,

a megélhetést kényszerítésekkel tartanák fent, az erőműveket, közműcégeket, beszállítókat

stb.. kényszerítenék a bevétel nélküli működésre. Ezen kívül bevezetésre kerülhetne a

jegyrendszer, hogy a lakosságot el tudják látni az alapvető élelmiszeri termékekkel. Mivel

tulajdonképpen az állam egy puccsot hajtana végre a gazdaság ellen, ezzel kifosztva az

embereket, nagy eséllyel kitörne a káosz és katonai lépésekre lenne szükség a közrend

fenntartása érdekében. A zavargások miatt várhatóan visszaesne a turisztikából származó

bevétlek nagysága is. Ez legfeljebb 2-3 évig képzelhető el, míg az ország összeszedi

magát, de fenn állna a veszélye annak, hogy egy katonai vezető hatalomra tör és diktatúrát

vezet be. Maga az átmeneti időszak nem lenne több fél évnél, a 2-3 éves katonai

beavatkozás a közhangulat és zavargások elkerülése miatt lenne szükséges évekig.

A kilépés során több szempontból is kulcsfontosságú az időzítés kérdése. A kormánynak több

intézkedést meglepetésszerűen kell meghoznia, de így sem lehet bizonyosra venni, hogy az

európai közös piac megzavarása nélkül célt érnek-e azok. A kilépés magával vonhatja a görög

pénzügyi szektor összeomlását, a vállalati és a lakossági megtakarítások eltűnését, a tőke-, sőt

a határellenőrzés bevezetését is. E szcenárió egyik sarokpontja a görög jegybank bankjegy-

kibocsátási folyamata. (Gálik Z. 2012. 5.o.)

53

„Az eurózóna belső szabályozásának eredményessége és a piaci finanszírozás lehetősége

összetartozó fogalmak. Tehát, ha a fiskális szigor, a fiskális szolidaritás, és ennek megfelelő-en

az eurózóna folyamatos belső mélyülése megtörténik, úgy lesz lehetőség arra is, hogy a piaci

befektetők biztonságosnak ítéljék a tag-országok államadósságának finanszírozását.

Ezen az alapon középtávon akár az is elképzelhető, hogy megteremtődik a jogi alap arra, hogy

az a GMU-tagország, amely tartósan nem tud megfelelni az általa is elfogadott szabályoknak,

kizárható lesz a „klubból”. Ezzel talán automatikusan megkönnyítve a többiek

adósságfinanszírozását is.” (Rácz Margit, 2011,3.o) „

Kritikus kérdés lenne a hogy mely hitelek maradjanak euróban és melyeket váltsanak át

drachmára. Mindkét megoldásnak megvannak a maga hátulütői. Míg az euró alapú

hiteleket, egy ilyen összeomlás után nem lenne képes fizetni senki és ezért nem jutna a

hitelező a pénzéhez, addig a drachma alapú hitelek folyamatosan elértéktelenednének,

következésképpen a hitelezők így sem-úgysem jutnának a pénzükhöz. A pénzügyi szektor

kizárólag külső segítséggel lenne képes talpon maradni.

Egy csőd során kialakulhat 30%-os munkanélküliség is, így ez nagyon komoly

migrációhoz vezethetne, főleg a képzettebb rétegek körében. Ebben az esetben viszont,

nem csak a képzett emberi erőforrásban szenvednének hiányt a görögök, hanem az

esetleges ezzel együtt járó megtakarításokban is, mert aki elhagyja az országot, az viszi

magával a megtakarított pénzét is, így a bankoknál és takarékszövetkezeteknél várható

lenne több százmillió eurós pénzkivonás, ami tovább nehezítené az összeomlott gazdaság

talpra állását. ( Molnár T, Szalai B. 2012.)

54

8. Összefoglalás

A dolgozatomban Görögország helyzetét vizsgáltam az eurózóna fényében. Arra voltam

kíváncsi vajon jót tett-e a gazdaságnak, hogy lecserélte a saját valutáját, a drachmát, és

része lett egy ilyen erős közösségnek. Különböző számításokkal és kimutatásokkal

próbáltam bizonyítani az euró pozitív és negatív hatásait. Az egyes kimutatások során

különös tekintettel voltam arra, hogy ne csak Görögország adatait vizsgáljam, hanem

összehasonlításokat is végezzek. Kutatásom során vizsgáltam a munkanélküliség mellett az

export és import mutatókat, és komplex elemzést készítettem a PIGS országokról. Az

eredmény a legtöbb esetben az lett, hogy a sok támogatás ellenére, még mindig az egyik

legszegényebb ország az EU-ban, és a hozzáállásával negatív példát mutat a többi

országnak, akik ezek után szintén relatíve fognak tekinteni az előírt követelményekre.

Németország, Ausztria Finnország, és más erős gazdaságok az eurózóna egyértelmű

nyertesei. A PIGS országok pedig a legnagyobb vesztesei mind az eurónak, mind a

válságnak. Az én véleményem az, hogy Görögországnak fel kellett volna ismernie a

helyzet súlyosságát, illetve a szabályokra szabályként, és nem egyfajta iránymutatásként

tekintenie. A munkanélküliség tekintetében már-már lekörözi Spanyolországot, az eddigi

csúcstartót, és az államadósságot sem a következő 1-2 évben fogja lecsökkenteni.

Ugyanakkor lehetséges, hogy jobban járt volna az ország, ha kimarad az euróövezetből, de

ha már így alakult a pénzeket az export fejlesztésére, illetve beruházásokra kellene

fordítania, hiszen jelenleg leginkább a lakosság éli fel a pénzt nyugdíjak és segélyek

formájában.

Megállapítható továbbá, hogy Görögországnak, annak idején nem lett volna szabad

ekkora felelősséget vállalnia, mint hogy belépjen az eurózónába. Hiszen hiába teljesítette a

konvergencia kritériumokat, nem sokkal később már csalnia kellett: amikor éppen azt

kellett volna bebizonyítania, hogy ő is képes eurózóna tagként megfelelni az elvárásoknak,

akkor hamisította meg a statisztikai adatokat. A görög kormány folyamatosan rossz

döntéseket hozott. Ez is azt bizonyítja, hogy az ország nem állt még készen egy ekkora

változásra, mint a saját valutájáról egy másikra való áttérés.

A gazdasági válság a legtöbb országban éreztette hatását, így ez alól Görögország sem

maradhatott ki, ugyanakkor helyes döntésekkel kordában lehetett volna tartani a válság

negatív hullámait.

55

Tehát milyen hatással is volt Görögországra az euró bevezetése?

A véleményem az, hogy ez relatív. Nézőpont kérdése, hiszen nem tudjuk pontosan mi lett

volna, ha a drachma marad a fizetőeszköze. Az Európai unió rengeteg segítséget adott

neki, támogatta mikor bajba került. Azzal hogy, eurózóna tag lett számos előnyre tett szert,

amit a kereskedelemben nagyon jól tudott használni, ugyanakkor a tagsággal lemondott a

saját monetáris politikáról, a saját döntések nagy részéről. Az új fizetőeszköz bevezetése

óta a kereskedelme megerősödött, új piacokra tett szert, így az exportpiaca is bővült.

Ugyanakkor a külkereskedelmi mérlege minden egyes évben deficites volt, az import

minden évben meghaladta az export mennyiségét. Mikor a mérleg javulást mutatott, az

sem egészében pozitív hatás miatt volt, hanem mert a válság miatt a belső fogyasztás is

visszaesett, így kevesebb importra volt szükség.

A támogatásokkal nem oldódott meg az ország gondja. Még 2012-ben felmerült az

adósságok visszafizetésének egyik módjaként, az euró-kötvény kibocsátás. Erről a

tárgyalások is elkezdődtek 2012-ben, azonban Németország a nagy kockázat miatt - nem

támogatta, így nem is lett eredménye. Talán meg kellene teremteni a lehetőséget az

esetleges kilépésre. Igaz, hogy az utóbbi 1-2 években némi javulás látható az ország

gazdaságában, mintha kezdene talpra állni, de addig még sok időnek kell eltelnie, hogy

mindenki megnyugodhasson.

Leghamarabb a munkanélküliség kérdését kéne elrendezni, hiszen tarthatatlan, hogy

minden negyedik ember munkanélküli legyen egy gazdaságban. Görögország esetleges

csődje veszélybe sodorná az egész övezetet. Kezdve a gyengébb államokkal, lavinaszerű

folyamat indulna meg, ami beláthatatlan következményeket jelentene. Mint ahogyan azt a

Bennett- módszerrel bizonyítottam, a gyenge államok között is a leggyengébb országról

van szó. Emellett az egyik legkorruptabb állam is Európában. Ennek fényében komoly

változtatásokra van szükség a vezetőség oldaláról, ha azt akarják, hogy az ország ismét

pozitív képet mutasson, és megbízható, de legalábbis kiszámíthatóbb legyen a leendő

befektetők szemében.

A sok hibás döntés ellenére, talán Görögország is képes lesz „talpra állni”, és a

szabályok betartásával fejlődésnek indulni. Ennek első lépése lehet az idei év áprilisában

történt kötvény kibocsátás, amit már Németország is jó szemmel néz.

Tekintettel arra, hogy látható a fejlődés a görög gazdaságban, a továbbiakban kíváncsian

fogom figyelni az állam sorsának alakulását.

56

9. Zusammenfassung

In meiner Arbeit betrechte ich Griechenlands Situation im Lichte der Eurozone. Ich

wollte herausfinden, ob der Anschluß an so eine Union der griechischen Wirtschaft gut

getan hat. Ich habe mit verschiedenen Rechnungen versucht die positiven und negativen

Einflüße des Euros zu zeigen. Es ist festzuhalten, dass Griechenland damals die große

Verantwortung des Beitritts nicht hätte übernehmen dürfen. Das bloße Erfüllen der

Konvergenzkriterien reichte nicht aus und als Griechenland hätte beweißen müssen, dass

es in der Lage ist die Erwartungen der Eurzone zu erüllen wurden kurzerhand die

Statistiken gefälscht. Die griechische Regierung hat fortlaufend schlechte Entscheidungen

gefällt. Auch dies zeigt, dass das Land nicht auf die großen Veränderungen vorbereitet

war, die mit einer Währungsumstellung einhergehen.

Die Wirtschaftskrise war in den meisten Ländern spürbar und blieb auch in

Griechenland nicht aus. Welche Wirkung hatte also die Einführung des Euros in

Griechenland? Meine Erfahrung zeigt, dass dies relativ ist. Es ist Ansichtssache, da wir

nicht mit Sicherheit sagen können, was geschehen wäre, wenn die Drachme die Währung

geblieben wäre. Die Europäische Union hat Griechenland stark unterstützt, als das Land in

Schieflage geriet. Mit der Mitgliedschaft in der Eurozone hat sich Griechenland viele

Vorteile verschaft, die es vor allem in der Außenwirtschaft auspielen konnte, gleichzeitig

hat das Land aber die Entscheidungskompetenzen in der monitären Politik größtenteils

abgegeben.

Es gibt viele positive Beispiele, die für den Euro sprechen (zum Beispiel Österreich,

Finnland und Deutschland, die die größten Vorteilsnehmer des Euros sind), allerdings gibt

es vor allem im Süden der Union auch Gegenbeispiele. Die PIGS Staaten sind die Verlierer

des Euros und der Wirtschaftskrise. Meiner Meinung nach hätte Griechenland den Ernst

der Lage begreifen und die Regeln beachten müssen. In Sachen der Arbeitslosigkeit steht

das Land schlechter da, als Spanien, das bis jetzt Unionsschlußlicht war. Auch die

Staatsverschuldung wird nicht in den kommenden Jahren wesentlich sinken.

Während meiner Untersuchung habe die neben der Arbeitslosigkeit die Export- und

Importkennzahlen betrachtet und die PIGS Staaten komplexer Analysen unterzogen.

57

Dabei habe ich festgestellt, dass Griechenland trotz der Unterstützung aus der

Europäischen Union noch immer eines der Ärmsten Länder in der Union ist und dass das

Land mit seiner negativen Einstellung ein schlechtes Vorbild für andere Länder ist, die die

Regeln und Vorschriften nun auch nicht mehr so ernst nehmen könnten. Trotz der vielen

schlechten Entscheidungen ist Griechenland vielleicht in der Lage sich wieder zu

stabilisieren, die Regeln einzuhalten und eine positive Entwicklung zu starten. Ein erster

Schritt war die Emmission der Staatsanleihen, die auch von Deutschland begrüßt wurde.

58

10. Irodalom és forrásjegyzék

Ács Attila - Hitelintézeti szemle - Út a válsághoz 2009. (290.oldal)

Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági- társadalmi hatásai Magyarországra Budapest,

Benczes István - Közgazdasági Szemle - Az európai gazdasági kormányzás előtt álló

kihívások 2011. (759–774. o.)

Bogár László - Drábik János - Varga István – Válság és valóság 2013.

Csiffáry Tamás- Az Unió magyar szemmel Budapest, 2004.

Farkas Beáta, Voszka Éva, Mező Júlia - Válság és válságkezelés az Európai Unió kohéziós

országaiban SZTE, 2012. (36.oldal)

Gálik Zoltán - Grexit, avagy Görögország távozása az eurózónából MKI-elemzések,

2012/14(1-5.oldal)

GKI Gazdaságkutató Rt. Kopiont-Datorg Rt. Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt. 2003.

(38.oldal)

Horváth Zoltán - Kézikönyv az Európai Unióról – HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó,

Budapest 2011. (22-603. oldal)

Kaiser S. - The Greek Dilemma Three Thorny Paths to Saving the Euro 2012.

Karsai Gábor - Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági és társadalmi hatásai

Magyarországon 2006-ig – különös tekintettel a társadalompolitikai feladatokra Budapest,

2004.

Kengyel Ákos – Tudományos Tájékoztató 2012. (92–98. o.)

Kiss Gergely: Az európai válságkezelés tapasztalatai: a gazdaságpolitikai koordináció

megújítása MNB Szemle 2010. (40-46.oldal)

Közgazdasági Szemle, 2012. január 98. o.

Lőrincné Istvánffy Hajna - Pénzügyi Integráció Európában, 2001. Budapest 163.oldal)

Marján Attila- Euró, pénzügyek, globalizáció Budapest, 2004.

Miesel Sándor – Az Európai Unió kereskedelempolitikája: dilemmák és válaszok,

Közgazdaság, 2008

Molnár Tamás, Szalai Bálint – Ha jön a drachma , elszabadul a pokol 2012.

MTA Világgazdasági Kutatóintézet – A Globális Válság: Hatások, Gazdaságpolitikai

Válaszok, és Kilátások 2009. (29-36.oldal)

Novák Zsuzsanna - A görög államadósság fenyegetésében - Délkelet-Európa – South-East

Europe International Relations Quarterly, 2012. (4.oldal)

59

Pluhár Nikolett Sára - Délkelet Európa – South-East Europe – Az Eurózóna válsága és az

Európai unió jövője 2011.

Siposné Nándori Eszter – Roncz Judit - Külgazdasági elemzések példatár, Oktatási

segédlet – Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc, 2012.

Somai Miklós - Nagy EU- Tagállamok és a Gazdasági Válság -A Globális válság: Hatások,

Gazdaságpolitikai változások és Kilátások- 9. kötet- Budapest 2009 (15. oldal)

Surányi György - A pénzügyi válság mechanizmusa a fejlett és a feltörekvő

gazdaságokban 2008. (594. oldal)

Török boglárka - A Görögök meg akarnak maradni európainak – görög belpolitika a német

és osztrák sajtóban

Vida Krisztina - A Pénzügyi és Gazdasági Válság Hatása és kezelése az EU Fejlett Kis

Tagállamaiban- Budapest-2009. (29-36.oldal)

Internetes források:

A német Spiegel gazdasági hetilap hivatalos honlapja, www.spiegel.de

Az Európai Unió hivatalos honlapja, www.europa.eu

Európai Központi Bank adatbázisa, www.ecb.int

Európai Statisztikai Adatbázis, www.eurostat.eu

Heti Világgazdaság honlapja, www.hvg.hu

Központi Statisztikai Hivatal honlapja, www.ksh.hu

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapja, www.mkik.hu

Magyar nemzeti Bank adatbázisa, www.mnb.hu

Nemzeti Külgazdasági Hivatal honlapja, www.hita.hu

Transparency International Magyarország honlapja, www.transparency.hu

Világbank adatbázisa, www.worldbank.org

60

2011-http://www.vg.hu/velemeny/publicisztika/igy-nyerhetunk-az-eurozona-

valsagan-356766

http://bizline.hu/spiegel-a-gorog-koltsegvetesi-hiany-duplaja-a-korabbi-becsleseknek

http://bizline.hu/spiegel-a-gorog-koltsegvetesi-hiany-duplaja-a-korabbi-

becsleseknek)

http://hvg.hu/gazdasag/20110815_soros_gyorgy_harom_lepes

http://hvg.hu/gazdasag/20130905_Brutalis_munkanelkuliseget_var_egy_gorog

http://hvg.hu/hvgfriss/2009.14/200914_MEKKoRA_A_VALSAG_Sulyos_nem_eletves

zelyes.apsx

http://index.hu/gazdasag/vilag/2012/06/15/gorogcsod/

http://pogi.blog.fn.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=150235&bejcim=Gor

ogorszag_ellenpeldaja_2_resz&todo=/

http://profitalhatsz.mkik.hu/vallalkozok/Gondoljon_az_Eurora.pdf

http://www.bbc.com/news/business-18094883

http://www.bruxinfo.hu/cikk/20100426-a-gorog-allamcsod-okai-es-lehetseges-

kovetkezmenyei.html

http://www.campusonline.hu/kulfold/eurozona

http://www.economist.com/node/18836230

http://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/sajtoszoba/sajto_2013/gdp_vasarloero_parita

son_2012rev1.pdf

http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20040723kevesen.html

http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20110621-magyarorszag-az-unio-also-

harmadaban-az-egy-fore-juto-gdpben.html

http://www.southeast-europe.org/pdf/09/DKE_09_M_E_Novak-Zsuzsanna.pdf

http://www.spiegel.de/international/europe/spiegel-interview-with-george-soros-you-

need-this-dirty-word-euro-bonds-a-780189.html

http://www.spiegel.de/international/europe/the-greek-dilemma-three-thorny-paths-

to-saving-the-euro-a 851268.html

http://www.usnews.com/debate-club/should-greece-leave-the-eurozone

http://www.usnews.com/debate-club/should-greece-leave-the-eurozone