28
Az európai városrendszer Városi és rurális terek Európában III. földrajz, geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2006/2007, II. félév

Az európai városrendszer

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Az európai városrendszer. Városi és rurális terek Európában III. földrajz, geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2006/2007, II. félév. Urbanizációval kapcsolatos fogalmak. Város, nagyváros, városi agglomeráció, városrégió - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Az európai városrendszer

Az európai városrendszer

Városi és rurális terek Európában

III. földrajz, geográfus szak

Jeney László

egyetemi tanársegéd

ELTE Regionális Földrajzi Tanszék

2006/2007, II. félév

Page 2: Az európai városrendszer

Urbanizációval kapcsolatos fogalmak

• Város, nagyváros, városi agglomeráció, városrégió• Urbanizáció (városodás, városiasodás)• Városnövekedés (szakaszai: agglomerálódás,

szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció)• Városhálózat – városhierarchia - városrendszer• Városverseny: városok társadalmi-gazdasági

fejlődése

Page 3: Az európai városrendszer

Urbanizációval kapcsolatos fogalmak

• Urbs („város”) latin szóból ered• Településhierarchiából kiemelkednek a

városok• Településtudomány az urbanisztika• Urbanizáció: összetett fogalom

– Mennyiségileg: városodás (falu-város viszonyrendszerben)

– Minőségileg: városiasodás

Page 4: Az európai városrendszer

Városhálózat, -hierarchia, -rendszer• Városhálózat (Urbanisztkai Lexikon):

– Városok rendszerének földrajzi leképeződése

– Alapját a városok közötti kapcsolatok jelentik

• Városhierarchia (Ubanisztikai Lexikon):– Különböző városi szintek rendszerén alapul

– Az egymással szomszédos szinten álló városok alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással

• Városrendszer (Tóth Z.: A településeink világa):– A hierarchia elismerése mellett a horizontális kapcsolatokkal is számol

Page 5: Az európai városrendszer

Városodás tényezői

1. A város hivatalosan elfogadott definíciója (statisztikai városfogalom)

2. Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint

3. Településhálózat történelmi fejlődése

4. Természetföldrajzi viszonyok

Page 6: Az európai városrendszer

Városiasodás jellemzői• Összetett, minőségi változások sorozatából álló folyamat

(nehezebben mérhető)• Városokra jellemző minőségi jegyek elterjednek a rurális

terekben• Város és falu közti különbségek elhalványulnak• 1.: infrastruktúra (csatornázás, telefonellátás, víz- és

gázszolgáltatás, szilárd burkolatú utak aránya)• 2.: városi életmód és magatartásforma (kulturális,

szabadidős, bevásárlási szokások)• A fejlődő világban nagyobb a kontraszt a

városiasodottságban (belső migráció a városok felé)

Page 7: Az európai városrendszer

Definíciók harmonizálása

• ENSZ, 1978: „Agglomeráció egy olyan lakott terület, mely a közigazgatási határoktól függetlenül képez beépített területet, ahol az épületek egymástól való távolsága nem haladja meg a 200 métert. Ez alól kivételt képeznek a nagyobb közellátási / intézményi / infrastrukturális területek, illetve egyéb, be nem építhető területek, amennyiben azok a folyamatos beépített területen belül találhatóak.”

Page 8: Az európai városrendszer

Hivatalos városi régiók az EU tagállamaiban

Ország Hivatalos városi régiók Nem hivatalos városi régiók

Belgium Városi régió (région urbaine) -

Dánia - -

Spanyolország - Area metropolitana

Franciaország Zone de peuplement industriel et urbain (ipari és városi funkciójú lakóterületek)

-

Görögország - -

Írország - Standard metropolitan labour area

Olaszország - Sistemi locali del lavoro

Luxemburg Région urbaine -

Hollandia Stedelijke agglomeratie Standard metropolitan labour area

Portugália - -

Németország - Stadtregion, Verdichtungsraum, Ordnungsraum, Agglomerationsraum

Nagy-Britannia - Standard metropolitan labour area

Page 9: Az európai városrendszer

35

40

45

50

55

60

65

70

-15 -5 5 15 25 35 45Ny-K

É-D

2 millió felett

1-2 millió

500 ezer-1 millió

400-500 ezer

300-400 ezer

200-300 ezer

150-200 ezer

100-150 ezer

sp össznépesség

sp nagyvárosi nép.

sp 2 millió felett

sp 1-2 millió

sp 500 ezer-1 millió

sp 400-500 ezer

sp 300-400 ezer

sp 200-300 ezer

sp 150-200 ezer

sp 100-150 ezer

Az európai nagyváros-hálózat térbeli jellemzői

Page 10: Az európai városrendszer

A nagyvároshálózat „elrendeződésének „szabályossága”

• Szabályos• Véletlenszerű• Koncentrált

• ’50-es évek végén: legközelebbi szomszéd index (L)

Lnégyszöges~2

Lhatszöges~2,149 L~1 L~0

Page 11: Az európai városrendszer

Walter Christaller hatszöges rendszere

Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint

1933, Dél-NémetországTelepülések telefonellátottsága10 hierarchiaszint – 10 hatszög

Page 12: Az európai városrendszer

A 100 ezer főnél népesebb európai városok és népességsúlypontjai népességnagyság-

kategóriánként

35

40

45

50

55

60

65

70

-15 -5 5 15 25 35 45Ny-K

É-D

2 millió felett

1-2 millió

500 ezer-1 millió

400-500 ezer

300-400 ezer

200-300 ezer

150-200 ezer

100-150 ezer

sp össznépesség

sp nagyvárosi nép.

sp 2 millió felett

sp 1-2 millió

sp 500 ezer-1 millió

sp 400-500 ezer

sp 300-400 ezer

sp 200-300 ezer

sp 150-200 ezer

sp 100-150 ezer

Page 13: Az európai városrendszer

Városodás jellemzői

• Városok/városlakók számát 4 tényező befolyásolja– A város hivatalosan elfogadott definíciója (statisztikai

városfogalom)– Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint– Településhálózat történelmi fejlődése– Természetföldrajzi viszonyok

Page 14: Az európai városrendszer

Legközelebbi város távolsága

• Elméleti átlagérték (Poisson eloszlás)D=1/(2*m0,5)Pontsűrűség m=n/Tn=536, T=5,8 millió km2

m=0,00009 város/km2, D=52,01 km

• Valós átlagos várostávolságDX

cos D = sin A * sin B + cos A* cos B * cos (B-A)

• Legközelebbi szomszéd indexL = DX/D

Page 15: Az európai városrendszer

A legközelebbi szomszéd index értékei a 100 ezer főnél népesebb európai városok egyes

csoportjai esetében

1.13

1.26

1.52

1.101.06

1.18

1.27

1.15

1.05

1.22

1.05

1.13

1.30

0.00

0.20

0.40

0.60

0.80

1.00

1.20

1.40

1.60

Összesnagyváros

(536)

500 ezerfelett (67)

300-500 ezer(66)

200-300 ezer(93)

150-200 ezer(104)

100-150 ezer(206)

344 ezerfelett (107)

209-344 ezer(107)

154-209 ezer(107)

120-154 ezer(107)

100-120 ezer(108)

Fejlettországok

(354)

Volt szoc.országok

(182)

Népességnagyság-kategóriák és fejlettség szerinti csoportok (elemszám)

leg

köze

leb

bi s

zom

széd

ind

ex (

L)

Page 16: Az európai városrendszer

Az európai városrendszer térbeli jellemzői

A nagyvároshálózat „elrendeződésének „szabályossága”• Szabályos• Véletlenszerű• Koncentrált

• ’50-es évek végén: legközelebbi szomszéd index (L)

Lnégyszöges~2

Lhatszöges~2,149 L~1 L~0

Page 17: Az európai városrendszer

Walter Christaller hatszöges rendszere

Page 18: Az európai városrendszer

Legközelebbi város távolsága

• Elméleti átlagérték (Poisson eloszlás)D=1/(2*m0,5)Pontsűrűség m=n/Tn=536, T=5,8 millió km2

m=0,00009 város/km2, D=52,01 km

• Valós átlagos várostávolságDX

cos D = sin A * sin B + cos A* cos B * cos (B-A)

• Legközelebbi szomszéd indexL = DX/D

Page 19: Az európai városrendszer

A legközelebbi szomszéd index értékei a 100 ezer főnél népesebb európai városok egyes

csoportjai esetében

1.13

1.26

1.52

1.101.06

1.18

1.27

1.15

1.05

1.22

1.05

1.13

1.30

0.00

0.20

0.40

0.60

0.80

1.00

1.20

1.40

1.60

Összesnagyváros

(536)

500 ezerfelett (67)

300-500 ezer(66)

200-300 ezer(93)

150-200 ezer(104)

100-150 ezer(206)

344 ezerfelett (107)

209-344 ezer(107)

154-209 ezer(107)

120-154 ezer(107)

100-120 ezer(108)

Fejlettországok

(354)

Volt szoc.országok

(182)

Népességnagyság-kategóriák és fejlettség szerinti csoportok (elemszám)

leg

köze

leb

bi s

zom

széd

ind

ex (

L)

Page 20: Az európai városrendszer

Az európai városhierarchia

Page 21: Az európai városrendszer

Fogalmak• Városhálózat (Urbanisztkai Lexikon):

– Városok rendszerének földrajzi leképeződése

– Alapját a városok közötti kapcsolatok jelentik

• Városhierarchia (Ubanisztikai Lexikon):– Különböző városi szintek rendszerén alapul

– Az egymással szomszédos szinten álló városok alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással

• Városrendszer (Tóth Z.: A településeink világa):– A hierarchia elismerése mellett a horizontális kapcsolatokkal is számol

Page 22: Az európai városrendszer

Magyarország városhierarchiája

Page 23: Az európai városrendszer

Városhierarchia jellemzői• Többdimenziós jelleg

– Nagyság, infrastrukturális helyzet, intézmények, események

• Hierarchia-szintek (pl. európai, országos és regionális funkciók)

• Városok funkcionális osztályozása (szakosodás)

• A népességszám és a városhierarchiában betöltött funkció közötti összefüggés

• Országos városhierarchiák („vízfej”-szerepek)

Page 24: Az európai városrendszer

Walter Christaller hatszöges rendszere

Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint

1933, Központi helyek elmélete Dél-NémetországbanTelepülések telefonellátottsága10 hierarchiaszint – 10 hatszög

Page 25: Az európai városrendszer

Központi hely és vonzáskörzet elrendeződési módjai

• Piaci elv (három központi hely vonzása érvényesül)– minden területet a lehető legkevesebb központi hely szolgáljon ki

• Közlekedési elv (két központi hely vonzása érvényesül)– minél több település helyezkedjen el olyan főútvonal mentén, amely a

központtal összeköti

• Közigazgatási elv (egy központi hely vonzása érvényesül)– adminisztratív szempontból a vonzáskörzetet ne válasszák szét

K=3 K=4 K=7

Page 26: Az európai városrendszer
Page 27: Az európai városrendszer

Az európai országok városhierarchiájának eltérései

• Természeti környezet– Domborzat (Alpok)– Éghajlat (Skandinávia)– Természeti erőforrások (konurbációk)

• Történelmi örökség– Birodalmi központok, határváltozások

• Politikai berendezkedés– Centralizált (szoc.), föderatív

• Közlekedési hálózatok– Sugaras, rácsos

• Településhálózat-fejlesztés– Piaci, közigazgatási elv

Page 28: Az európai városrendszer

Európa néhány országának városhierarchiája