AZ ÜGYÉSZSÉG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN

* főcsoportfőnök, Igazságügyi Minisztérium, Budapest1 A Magyar Köztársaság Ügyészségére vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket az alábbi jogszabályok határozzák meg:

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról1972. évi V. törvény a Magyar Köztársaság ügyészségéről (Ütv.)1994. évi LXXX. törvény az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről (Üsztv.)

AMagyar Köztársaság ügyészi szervezete¾1 azuniós csatlakozás időszakában számot vetetteddigi eredményeivel, és felmérte az előtte

álló új korszak kihívásait. Annak érdekében, hogyaz igazságszolgáltatás rendszerében betöltött sze-repéből adódó feladatait továbbra is lehető legma-gasabb színvonalon láthassa el, ez elmúlt másfélévtizedben folyamatosan reformokat hajtottakvégre. A reform a szervezet korszerűsítését, annakrugalmasabbá, hatékonyabbá tételét szolgálta.Mindez egyúttal szemléletváltást is kívánt.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint:A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az

ügyészség gondoskodik a természetes szemé-lyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggelnem rendelkező szervezetek jogainak a védel-méről, valamint az alkotmányos rendet, azország biztonságát és függetlenségét sértő vagyveszélyeztető minden cselekmény következetesüldözéséről. [51. § (1) bek.]

Az ügyészség törvényben meghatározottjogokat gyakorol a nyomozással összefüggés-ben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban,továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végre-hajtás törvényessége felett. [51. § (2) bek.]

Az ügyészség közreműködik annak biztosí-tásában, hogy mindenki megtartsa a törvénye-ket. Törvénysértés esetén – törvényben megha-tározott esetekben és módon – fellép atörvényesség védelmében. [51. § (3) bek.]

A Magyar Köztársaságban az ügyészségtehát a közérdek védelmezője, és ezáltal közre-működik az egyéni jogok érvényre juttatásában.

Az előadás elkészítésekor figyelembe vettemaz Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2000.október 6-án elfogadott Rec(2000)19. számúAjánlását, amelynek címe: Az ügyészség szerepea büntető igazságszolgáltatás rendszerében.

Az ajánlás a következő területekre terjed ki:– az ügyészség feladatai,– az ügyészség számára adott garanciák fela-

dataik ellátása érdekében,– az ügyészég viszonya a végrehajtó és a tör-

vényhozó hatalomhoz,– az ügyészség viszonya a bíróságokhoz,– az ügyészség viszonya a rendőrséghez,– az ügyészség viszonya a jogkeresőkhöz,– nemzetközi együttműködésMagyarország 2004. május 1-jétől az Európai

Unió tagja. A már megvalósult reformok követ-keztében az ügyészi szervezet képes ellátni azabból adódó kötelezettségeket és uniós ügyész-ségként működik tovább.

Ügyészségi reformok

Az ügyészség helye az államszervezetben, a legfőbb ügyész jogállása

Az ügyészség helyét az államszervezetben alegfőbb ügyésznek az Országgyűléshez valókapcsolata határozza meg. Az Alkotmány sze-rint a legfőbb ügyész az Országgyűlésnek fele-lős, azaz az ügyészi szervezet – a legfőbbügyész személyén keresztül – az Országgyűlés-nek alárendelt állami szerv. Az ügyészség a

47

Dr. Molnár Gábor*

AZ ÜGYÉSZSÉG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN

végrehajtó hatalomtól független, sajátos hatás-körű állami szervezet.

Az ügyészi szervezetet az Országgyűlés által– hat évre – választott legfőbb ügyész vezeti.

Az 1989. évi októberi alkotmánymódosítás ésaz azon év végén megszületett ügyészségi tör-vénymódosítás az ügyészség államjogi helyzetétés feladatait nem érintette. A legfőbb ügyészmegbízatásának idejét a törvényhozási ciklustólelválasztva hat évben határozták meg. Ez a ren-delkezés azt célozta, hogy az ügyészség a napipolitikától és a parlamenti erőviszonyoktól füg-getlenül végezze tevékenységét. A legfőbbügyész feladatait Magyar Köztársaság ügyészsé-géről szóló 1972. évi V. törvény (Ütv.) határozzameg részletesen.

Az ügyészségi reform politikailag látványosrésze – miként 1870-71-ben és azóta is – azügyészség alkotmányos helye. Kinek a felügye-lete alá tartozzék az ügyészség?

Az 1998-1999. évi reformkísérlet

Az 1998. évi választásokat követően az új kor-mány is – a kormányprogramnak megfelelően –változtatni kívánt az ügyészség alkotmányoshelyzetén. Az ügyészséget változatlanul a kor-mány – közvetlenül az igazságügy-miniszter –irányítása alá kívánta rendelni. E célból 1998szeptemberében az Országgyűléshez, miként1993-ban is, három törvényjavaslatból álló tör-vénycsomagot nyújtott be, amelynek célja azügyészség alkotmányos helyzetének megváltoz-tatása: az ügyészség Kormány alá rendelése volt.

A törvénycsomag első eleme az a törvényja-vaslat volt, amely a Magyar Köztársaság Alkot-mányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosítá-sára tartalmaz szabályokat.

A törvényjavaslat általános indokolása szerintaz ügyészség kormány alá rendelésére elsődlege-sen azért van szükség, mert az elmúlt évekbenjelentősen megnövekedett bűnözés visszaszorítá-sáért a kormányt alkotmányos felelősség terheli.Az Alkotmány ugyanis a kormány feladatáváteszi az alkotmányos rend, az állampolgárokjogainak védelmét, valamint a törvények végre-hajtásának biztosítását. A kormány meglévő bün-tetőpolitikai eszközrendszere (a büntetőjogi tár-gyú törvények előkészítése, a rendőrség általánosirányítása és a büntetés-végrehajtás felügyelete)az említett alkotmányos felelősség érvényesítésé-hez nem elégséges. Ugyanakkor az ügyészség

kulcsszerepet tölt be a büntetőeljárás egészében,hiszen a nyomozás elrendelésétől a büntetés vég-rehajtásáig részt vesz a büntetőeljárás mindenfázisában. Erre figyelemmel az ügyészség alkot-mányos helyzetének a megváltoztatása, vagyis azügyészség kormány alá rendelése fokozottabblehetőséget biztosít a kormányzati büntetőpoliti-ka érvényesítésére.

Az ügyészség kormány alá rendelése azAlkotmány módosítását igényli, amelyhez aparlamenti képviselők kétharmadának a jóváha-gyó szavazata szükséges. A konszenzus nemalakult ki, az 1999. május 4-én megtartott zárószavazáson az Alkotmány módosítására benyúj-tott törvényjavaslat nem kapta meg az elfogadá-sához szükséges számú szavazatot, a másik kéttörvényjavaslatot pedig erre figyelemmel a kor-mány visszavonta, így az ügyészség kormányalá rendelésére ez alkalommal sem került sor.

Az ügyészek jogállása

Az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak(ügyészségi titkárok, fogalmazók, nyomozók,tisztviselők, írnokok, fizikai alkalmazottak) jog-állására vonatkozó kérdéseket az ügyészségiszolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkeze-lésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (szolgálatitörvény) rendezi.

A hatályos szabályozás előzményei:A magyar jogfejlődés során minden esetben

irányadó volt, hogy a bírák és az ügyészek, vala-mint más bírósági és ügyészségi alkalmazottakjogállásának, munkajogi helyzetének a szabá-lyozása – a két igazságszolgáltatási szervezetsajátos helyzete által indokolt eltérések kivételé-vel – azonos vagy hasonló legyen. Az elmúlttöbb mint száz év során a jogalkotás ezt a szabá-lyozási elvet töretlenül megtartotta. Ezt az elvetkövette a jogalkotó akkor is, amikor közvetlenüla rendszerváltó fordulat után a két szervezetalkalmazottai számára azonos javadalmazástbiztosító – a bírák, az ügyészek, a bírósági és azügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadal-mazásáról szóló – 1990. évi LXXXVIII. törvényt,valamint 1994-ben a szolgálati törvényt (azügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészsé-gi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény– a továbbiakban: Üsztv.) megalkotta.

1997-ben az igazságszolgáltatás reformjánakújabb lépése keretében kidolgozott törvényekmegváltoztatták a bírák és az igazságügyi alkal-

DR. MOLNÁR GÁBOR

48

mazottak jogállására, javadalmazására vonatko-zó szabályokat is. Az említett elvet követve, abírákra és az igazságügyi alkalmazottakravonatkozó megváltozott szabályokhoz igazod-va, az ügyészségi szolgálati viszonyt és az ügyé-szek, ügyészségi alkalmazottak javadalmazásátérintő szabályokat ennek megfelelően módosíta-ni kellett. Ezt végezte el a szolgálati törvénymódosításáról rendelkező 1997. évi LXXI. tör-vény, amely

– szigorította az ügyésszé válás feltételeit azügyészségi fogalmazóként eltöltendő joggyakor-lati idő meghosszabbításával, a titkári működésáltalánossá tételével, a pályaalkalmasság és atényleges büntetlenség vizsgálatának előírásával,

– az ügyész első kinevezését határozott időre– három évre – módosította, mely alatt megítél-hető, hogy az ügyész alkalmas-e hivatása gya-korlására,

– bővítette a kizárólag pályázat útján betölt-hető álláshelyek körét,

– megváltoztatta az ügyészek és más ügyész-ségi alkalmazottak javadalmazására vonatkozószabályokat, változatlanul a bírákéval, illetőlegaz igazságügyi alkalmazottakéval azonos java-dalmazást biztosítva.

A törvényi szabályozás változatlanul hagytaazt az alapkövetelményt, hogy az ügyész nemlehet tagja politikai pártnak és politikai tevé-kenységet sem végezhet; tagja lehet viszontérdekképviseleti szerveknek és más társadalmiszervezeteknek. Az ügyész tudományos, okta-tói, művészeti és más hasonló tevékenységenkívül kereső foglalkozást nem folytathat, nemlehet gazdasági társaság, szövetkezet vezetőtisztségviselője, gazdasági társaság korlátlanulfelelős tagja, nem vállalhat hivatásával összefér-hetetlen tisztséget, illetve nem végezhet ilyentevékenységet.

A szolgálati törvény módosított rendelkezé-sei az alkalmazásuk óta eltelt idő alatt igazoltáka jogalkotó várakozásait, így a kinevezési feltéte-lek változása lehetővé tette az ügyészi pályáralépők igényesebb kiválasztását. A kinevezési fel-tételek szigorítása azonban akadályozta a máspályákon dolgozó jogászok felvételét.

A jogi pályák közötti átjárhatóság érdekébena szolgálati törvényt is módosító 1999. évi CX.törvény kiegészítette az ügyészi kinevezésrevonatkozó rendelkezéseket. A módosítás lehető-vé tette, hogy a központi közigazgatási szervek-nél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához

kötött munkakörben foglalkoztatott jogászok –az ügyészi kinevezés egyéb feltételeinek fennál-lása esetén – a más területeken működő jogá-szokhoz hasonlóan, kötelező titkári működésnélkül, közvetlenül ügyészi pályára kerülhesse-nek. Ugyanilyen szabályok vonatkoznak akorábban alkotmánybíróként dolgozók ügyészikinevezésére is.

A szolgálati törvény szabályai az ügyészönállóságában is döntő változást hoztak. A tör-vény kimondja, hogy bár az ügyész köteles alegfőbb ügyész, illetőleg a felettes ügyész utasí-tásának eleget tenni, az utasítást az ügyészkívánságára írásba kell foglalni. A törvény sze-rint az ügyész köteles az utasítás végrehajtásátmegtagadni, ha annak teljesítésével bűncselek-ményt, illetőleg szabálysértést valósítana meg,illetőleg megtagadhatja az utasítás végrehajtá-sát, ha annak teljesítése az életét, egészségétvagy testi épségét közvetlenül és súlyosanveszélyeztetné.

Ha pedig az utasítást jogszabállyal vagy jogimeggyőződésével nem tartja összeegyeztethe-tőnek, az ügy elintézése alól mentesítését kérhe-ti írásban, jogi álláspontját kifejtve. A törvényszerint az ilyen kérelem teljesítése nem tagadha-tó meg; az ügy elintézését ez esetben másügyészre kell bízni, vagy azt a felettes ügyészsaját hatáskörébe vonhatja. Végül a szolgálatitörvény azt is kötelezővé teszi, hogy ha az utasí-tás végrehajtása jogellenesen kárt idézhet elő, ésaz ügyész ezzel számolhat, köteles erre az utasí-tást adó figyelmét felhívni.

E szabályok, bár az ügyészség centrális irá-nyítása nem változott, mind az ügyészi önálló-ság növelését, mind az ügyek intézésének szín-vonalát megnövelték.

Érdekességként említem meg, hogy az OECDkorrupcióellenes munkacsoportja Magyaror-szág országvizsgálatának eredményeként a2005. március 16-án elfogadott ajánlásában kívá-nalomként fogalmazza meg, hogy a felettesügyész egyedi ügyben adott utasításai írásban,utólag is rekonstruálható módon szerepeljenekaz adott ügy iratai között.

A szolgálati törvény az említett két módosítá-son kívül többször is változott. 2001. évben –gyakorlati igényeknek eleget téve – lehetővévált, hogy az ügyész az Igazságügyi Minisztéri-umba, illetve az Országos IgazságszolgáltatásiTanács Hivatalába is beosztható legyen. Ilymódon a sajátos ügyészi tapasztalatok és isme-


49

retek a jogszabály-előkészítéssel, illetőleg a bíró-ságok igazgatásával összefüggő feladatok ellátá-sa során is hasznosíthatók lennének. Ezt a lehe-tőséget azonban a legfőbb ügyész ezideig mégnem használta ki, bár az Igazságügy Minisztéri-umban az ügyészi gyakorlat tapasztalatai jólhasznosíthatóak volnának és a bírák berendelé-sének több évtizede folyamatosan jól működőgyakorlata érvényesül.

Az Ütv-ben és az Üsztv-ben rendezést igé-nyeltek az Európai Unióhoz való csatlakozássalszükségszerűen együtt járó uniós és más nem-zetközi ügyészi együttműködés szolgálativiszonyt érintő kérdései.

Az európai uniós csatlakozással összefüggőegyes törvénymódosításokról szóló 2004. éviXXIX. törvény, amely az uniós csatlakozás nap-ján, 2004. május 1-jén lépett életbe több új ren-delkezést vezetett be.

1. A törvény az Alkotmány 2002 decemberé-ben elfogadott módosításával összhangban –pontosítva az Ütv.-t – egyértelművé tette, hogyaz ügyészség nemcsak az állampolgárok, hanemminden természetes és jogi személy, illetve jogiszemélyiség nélküli szervezet jogait védi. AzÜtv. ugyanis korábban a magyar állampolgáro-kra vonatkozóan fogalmazta meg az ügyészségfeladatait és jogosítványait. Figyelemmel azEurópai Unióhoz való csatlakozásból eredőkövetelményekre, rendezni kellett, hogy azügyészség jogkörei minden, a Magyar Köztársa-ság területén tartózkodó természetes személyre,illetőleg itt működő szervezetre kiterjednek ajogszabályok keretei között.

2. A törvény az ügyészség feladatainak ös-szefoglaló leírását korszerűbb megfogalmazás-sal – egyben a büntetőeljárásról szóló 1998. éviXIX. törvény hatályos szövegéhez igazítva –pontosította. Így többek között a nyomozás tör-vényességének felügyeletét a nyomozás felettifelügyeletként határozza meg. Az új büntetőeljá-rási törvény rendszerében az ügyész nem kizá-rólag felügyeli a nyomozás törvényességét,hanem a nyomozás érdemi irányítója, felelősvezetője. Főszabályként az ügyész nyomoz vagynyomoztat, a nyomozás pedig a vád előkészíté-sét, az ügyész, mint közvádló tájékoztatásátszolgálja. Ennek megfelelően megváltozott azügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata, amitaz ügyészségnek az Ütv.-ben meghatározottfeladatai között is meg kell jeleníteni.

Kiegészítette továbbá az Ütv.-t a családonbelüli erőszak mérséklése és a kiskorúak védel-me érdekében azzal a rendelkezéssel, amely fel-jogosítja az ügyészséget a szükséges gyermekvé-delmi intézkedések kezdeményezésére.

3. Az Európai Unióhoz való csatlakozás ered-ményeként az ügyészségnek részt kell vennie aközösségi szintű igazságszolgáltatási együttmű-ködésben. Emellett megnőtt az igény más közös-ségi intézményekben vagy nemzetközi szerve-zetnél való munkavégzésre. Az Üsztv. nemrendezte az Európai Unióhoz való csatlakozássalszükségszerűen együtt járó uniós és más nemzet-közi ügyészi együttműködés szolgálati viszonytérintő kérdéseit. Az Üsztv. 2004. évi módosításamegteremtette a külföldi munkavégzés lehetősé-gét és meghatározza annak feltételeit.

A törvény – összhangban a személyek szabadáramlásának alapszabadságára vonatkozó joghar-monizációs kötelezettségekkel – lehetővé tette,hogy az Európai Gazdasági Térségről szólóegyezményben részes államok állampolgárai isvállalhassanak az ügyészségen nem közhatalmifeladatot ellátó írnoki és fizikai alkalmazotti állást.

4. Az uniós közigazgatási szervezeteknél ésmás nemzetközi szervezetnél pályázat alapjánmunkát végző, ott jogviszonyt létesítő szakem-berek számára munkajogilag biztosítani kellett,hogy visszatérésük után a korábbi közszolgálatijogviszonyukat zökkenőmentesen, zavartalanulfolytathassák. Ennek érdekében szükségesé váltegyes, foglalkoztatással összefüggő törvények –közöttük az Üsztv. – módosítása.

Az ügyészi szervezet működőképességeszükségessé teheti az ügyész munkakörének atartós külszolgálat, illetőleg a fizetés nélküli sza-badság ideje alatti betöltését. Emiatt a törvénymeghatározza, hogy az ügyészt a tartós külszol-gálat, illetőleg a fizetés nélküli szabadság meg-szűntével mely szolgálati helyre és munkakörbekell kinevezni. Rendezi továbbá a szolgálativiszony megszűnésének új eseteként, ha azügyész a felajánlott munkakört nem fogadja el,valamint a tartós külszolgálattal együtt járó költ-ségek kérdését és a külszolgálat időtartamának aszolgálati viszonyba való beszámítását.

5. Az igazságügyi reform a bíróság ésügyészség szervezet felépítését is érintette.

Magyarország Európa Uniós csatlakozásá-nak előkészítése során az Európai Bizottság azigazságszolgáltatás működését nem tartotta

DR. MOLNÁR GÁBOR

50

minden szinten kielégítőnek az Agenda 2000(Napirend 2000-ig) című dokumentum részétképező országvéleményében 1997 júliusában.Megállapításai szerint a bíróságok túlterheltek,ennek következtében a bírósági eljárások elhú-zódnak. Az országvélemény elmúlt év végéntörtént aktualizálása során az éves jelentés – elis-merve az igazságügy megreformálása érdeké-ben tett lépéseket – ismét megerősítette, hogytovábbi erőfeszítéseket kell tenni az igazságügyirendszer hatékonyabb működése érdekében.

Az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szer-vek székhelyének és illetékességi területénekmegállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvény azigazságügyi szervezetet négyszintűvé alakította;létrehozta az ítélőtáblákat és beillesztette a fel-lebbviteli főügyészségeket (Fővárosi, Pécsi, Sze-gedi, Katonai) – az 1972. évi V. törvény (az Ütv.)módosításával – az ügyészi szervezetbe. A fel-lebbviteli főügyészségeket az ítélőtáblákkal (aKatonai Fellebbviteli Ügyészséget pedig a Fővá-rosi Ítélőtáblával) azonos székhellyel 2003. július1-jén kezdték meg működésüket.

A működésüket 2005. január 1-jén megkezdőDebreceni Fellebbviteli Főügyészség és GyőriFellebbviteli Főügyészség felállításáról pedig – ahivatkozott 2002. évi XXII. törvény alapján –újabb köztársasági elnöki határozat rendelkezett[31/2004. (III. 18.) KE határozat].

Az ügyészség nemzetközitevékenysége

Az ügyészség nemzetközi feladatainak ellátásá-ért a Legfőbb Ügyészség Nemzetközi és EurópaiÜgyek Főosztálya a felelős, amely a legfőbbügyész közvetlen alárendeltségében működik.A Magyar Köztársaság ügyészsége szervezeté-ről és működéséről szóló 25/2003 (ÜK. 12.) LÜutasítás szerint a Nemzetközi és Európai ÜgyekFőosztálya:

– koordinálja és szervezi a nemzetközi kapcso-latokat, végzi és összehangolja az európai unióstagsággal összefüggő ügyészségi feladatokat,

– ellátja a globális, az európai és a regionálisegyüttműködéssel (ENSZ, OECD, EurópaTanács, Közép-európai Kezdeményezés stb.) ös-szefüggő feladatokat,

– segíti a főosztályokat, a fellebbviteli fő-ügyészségeket és a főügyészségeket a nemzet-

közi együttműködés és az európai integrációterén adódó szakmai feladataik ellátásában,

– gondoskodik a nemzetközi támogatásokra(EU stb.) pályázat benyújtásáról, a nemzetköziprogramok koordinált végrehajtásáról és ellenőr-zéséről. A programok (pl. továbbképzés) tartal-mának az ügyészi tevékenység nemzetközi irá-nyaival való összhangjáról véleményt nyilvánít,

– ellátja az előző pontban megjelölt feladatokvonatkozásában, valamint a kijelölt ügyekben alegfőbb ügyész, illetőleg az ügyészség képvise-letét, valamint az ügyészséget érintő nemzetkö-zi megállapodások, különösen az Európai Uniósjoganyag átvételének és ügyészségi alkalmazá-sának előkészítését,

– feladatai ellátása érdekében rendszereskapcsolatot tart az illetékes hazai szervekkel, anemzetközi szervezetekkel és külföldi intézmé-nyekkel, más országok ügyészségeivel, a külföl-di magyar, illetve a budapesti diplomáciai kép-viseletekkel,

– gondoskodik a jogsegélyforgalomban és anemzetközi érintkezésben a szükséges fordítá-sok és a tolmácsolás biztosításáról,

– kezeli, szervezi és koordinálja a nemzetkö-zi képzési programokat,

Az ügyészség nemzetközi kapcsolatai

Az ügyészi munka nemzetközi aspektusai évekóta egyre nagyobb súlyt kapnak. Az EurópaiUnión belül (és azon túl is) az ügyészségek nem-zetközi együttműködésének intenzitása növek-szik. Ennek indoka az államhatárokat nem isme-rő szervezett bűnözésben, a nemzetköziterrorizmusban és más globális jelenségekbenrejlik. Az új tendenciák és kihívások fényében azegyes államok ügyészségei közötti partnerkap-csolatok világszerte felértékelődnek, hiszen anemzetközi szervezett és egyéb bűnözésselszemben csak a nemzeti ügyészségek közös erő-feszítése és összehangolt fellépése hozhat sikert.

Az ügyészség nemzetközi kapcsolatai évekóta a magyar külpolitika tartós törekvéseivelösszhangban alakulnak:

Prioritást élvez az Európai Unió tagországa-inak ügyészségeivel való kapcsolatok továbbielmélyítése, összhangban a tagállami működéskövetelményeivel. A csatlakozást megelőző többéves felkészítő munka eredményeként az ügyész-ség 2004. május 1-én felkészülten lépett a tagálla-


51

mi ügyészségek sorába. A szervezetben kiépültekaz európai uniós joganyag folyamatos fejlődésé-vel való lépéstartást szolgáló mechanizmusok,amely a sikeres tagállami működés záloga.

Kiemelt jelentőségű a jó munkakapcsolatokápolása és továbbfejlesztése a közép- európairégió országaival, ezen belül is a szomszédosországokkal, figyelemmel arra is, hogy a nemzet-közi jogsegélyforgalom jelentős része ezekkel azországokkal bonyolódik. Különösen szoros szak-mai kapcsolatokat tartunk fenn az Európai Unió-hoz Magyarországgal együtt csatlakozott Szlo-vákia, Csehország, és Szlovénia ügyészségeivel.Ezen országokkal a csatlakozásra való felkészü-lés szakaszában kialakult legfelsőbb és ennél ala-csonyabb szintű intenzív kapcsolatok terén azuniós tagsággal adódott új helyzet továbbiegyüttműködési lehetőségeket nyitott meg.

A nemzetközi szervezett bűnözés, a korrupcióés a terrorizmus elleni harcban vitt globális szere-pe folytán fontosnak tartjuk a jól kiépített szak-mai kapcsolatokat és rendszeres kontaktusokataz Amerikai Egyesült Államok illetékes szervei-vel. A terrorizmus elleni harc keretében az USArészéről komoly az igény az együttműködésre, ésennek érdekében kiemelt fontosságot tulajdonítmindkét fél a továbbképzést szolgáló, rendszere-sen megrendezésre kerülő tréningeknek.

Az ügyészség nemzetközi aktivitásának köremagában foglalja a felső és alsóbb szintű két- éstöbboldalú találkozókat: a legfőbb ügyész a töb-boldalú nemzetközi rendezvények keretébenminden évben találkozik számos külföldi kollé-gájával. A magyar legfőbb ügyész már az euró-pai uniós csatlakozást megelőző években isrendszeres meghívottja volt az EU legfőbb ügyé-szeinek évenkénti rendszeres, EUROJUSTICEnevű konferenciáinak. A 2003-as weimari konfe-renciáján – a leendő EU tagországok közül egye-dül és elsőként – a magyar legfőbb ügyész aszervezők által felkért előadóként vett részt.

Az Európa Tanács tagországainak legfőbbügyészei szintén évenkénti gyakorisággal talál-koznak konferenciáikon. A magyar ügyészségnagy megtiszteltetésként értékeli, hogy 2005-benennek a rendezvénynek a házigazdája lehet.

Fontos szerepet játszanak a kétoldalú legfőbbügyészi munkalátogatások is, ennek keretében atapasztalatok kölcsönös kicserélése és a konzul-tációk. 2003-ban például ilyen legfelsőbb szintűkétoldalú munkatalálkozó zajlott le holland,finn, bajor, szlovén, cseh és szlovák relációban.

Az uniós tagállamokkal folytatott kétoldalúmegbeszélések rendszeres témái: az európai uni-ós harmadik pilléres együttműködés, az ügyésznövekvő szerepe a nemzetközi bűnügyi együtt-működésben, az új nemzetközi instrumentumok,továbbá a képzés, az informatika, az ügyészségibiztonság stb. terén való kooperáció is.

A különböző kormányközi és egyéb nemzet-közi szervezetek munkájában való – elsősorbanszakértői – közreműködés, a nemzetközi tudomá-nyos közéletben való ügyészi részvétel a nemzet-közi bűnözés elleni hatékony fellépést, valamint ajó nemzetközi munkakapcsolatok előmozdításátés fenntartását szolgálják. Ebből a szempontbólmindenekelőtt az Európa Tanács érdemel kieme-lést, különösen a PC-R-EV, PC-TI, PACO és aGRECO keretében folyó tevékenység. A korábbiévek gyakorlatának megfelelően az EurópaTanács folyamatosan igénybe veszi magyar ügyé-szek közreműködését, elsősorban a pénzmosás ésa terrorizmus elleni fellépés, valamint a korrupciókérdéskörét érintő szakértői és nemzeti szabályo-zásokat vizsgáló tevékenységben.

A bilaterális kapcsolatokban viszonylag új, anemzetközi bűnügyi együttműködés jelenlegitendenciáival összhangban álló jelenség afőügyészségek valamely EU- tagország (pl. Hol-landia, Franciaország, stb.) egy-egy régiójánakfőügyészségével kiépített ún. twinning kapcso-lata. E kapcsolatok keretében rendszeresek akölcsönös látogatások és tapasztalatcserék.

A határmenti főügyészségek hagyományo-san kölcsönös jó munka- és kollegiális kapcsola-tokat tartanak fenn a szomszédos országokhatármenti ügyészségeivel.

A nemzetközi kapcsolatok fontos tényezője aza számos tanulmányút és tapasztalatcsere-látoga-tás, amelyet az EU-hoz tartozó és más országok,illetve nemzetközi szervezetek ajánlanak fel évekóta egyre nagyobb számban. Ezeket a lehetősége-ket elsősorban fiatal, nyelveket beszélő ügyészekveszik igénybe, akik rendszeresen referátumok-kal, előadásokkal járulnak hozzá e rendezvényeksikeréhez, természetesen idegen nyelven. Amagyar ügyészek nemzetközi aktivitását jólmutatja, hogy 2003 folyamán a külföldi munkata-lálkozóknak és egyéb rendezvényeknek 135 – ateljes ügyészi létszám mintegy 10 %-át kitevő –magyar ügyész résztvevője volt. Hasonlóanmagas volt azoknak az ügyészeknek a száma,akik a nemzetközi szakmai programok magyar-országi rendezvényeinek résztvevői voltak.

DR. MOLNÁR GÁBOR

52

Felkészülés az uniós csatlakozásra

Az ügyészség az európai uniós csatlakozásra valófelkészülés éveiben három tényezőt tekintett prio-ritásnak a felkészülés szempontjából: a közösségiés uniós joganyag kellő szintű elsajátítását; azügyészek munkájához általában, különösen pedigaz acquis alkalmazásához szükséges, az európaistandardoknak megfelelő infrastrukturális feltéte-lek megteremtését; az ügyészek általános nyelvtu-dási szintjének emelését.

1. Az ügyészek európai uniós jogi képzésealapvetően két PHARE program keretében való-sult meg:

Az első program – amelyet Belügyminisztéri-um koordinált, de amelynek 500 000 EUR költ-ségvetésű ügyészségi része szakmailag önállóvolt – 2000 februárja és novembere között kerültvégrehajtásra. A programban 400 ügyész kapotteurópai uniós alapjogi, ezen belül pedig 240 spe-ciális harmadik pilléres, illetve közigazgatási ésmagánjogi képzést. Tekintettel arra, hogy 2000-ben a magyar könyvpiacon még nem voltakjelen olyan választékban a magas szakmai szín-vonalú európai uniós jogi kiadványok, mint ma,a szemináriumok tananyagát az a mintegy 300oldalas dokumentáció, illetve az a videokazettaképezte, amely a program keretében kerültlefordításra. A projekt részét képezte továbbá 4nyugat-európai tanulmányút, amelyen 45ügyész vett részt.

A második PHARE programra 2001-bennyerte el az összesen 3,9 millió EUR összegűtámogatást az ügyészség és az OITH. A projektvégrehajtása a társintézmények kiválasztása és atársintézményi szerződés megkötése után, 2002-ben kezdődött el és 2004-ben fejeződött be. Eprogram keretében további 400 ügyész részesülteurópai uniós alapképzésben, és további 250,szakterületének megfelelő specializált képzés-ben. A tanfolyamokon résztvevő ügyészeknekkiosztott európai uniós szakkönyvek értékemeghaladta a 12 millió forintot. A folyamatosképzés fenntarthatósága érdekében 30 ügyészsé-gi nemzeti tréner kiképzésére is sor került. Részevolt a programnak továbbá három csoportosnyugat-európai tanulmányút, valamint 10főügyészségi kontaktpont vett részt gyakorlatonaz EUROJUST-nál. A projekt részeként EU tag-állambeli szakértők megvalósíthatósági tanul-mányt készítettek egy közös bírói és ügyészi

képzési intézmény illetve egy EU jogi dokumen-tációs központ felállítására vonatkozóan.

2. Az uniós csatlakozásra való felkészülésmásik kiemelt területe volt az európai standar-doknak megfelelő, korszerű informatikai infrast-rukturális feltételek megteremtése az ügyésziszervezetben. Ez közelebbről az országos ügyész-ségi informatikai hálózat létrehozását jelentette,amely lehetővé teszi az információcserét nemcsupán az ügyészségen belül, illetve az ügyész-ség és az érintett valamennyi magyar szervközött, hanem kompatibilitása folytán bekapcsol-ta az ügyészséget az információcsere európaihálózatába is.

A számítástechnikai fejlesztés gerincét adókét PHARE program végrehajtásáért a Nemzet-közi és Európai Ügyek Főosztálya a Számítás-technika-alkalmazási és Információs Főosztál-lyal közösen volt felelős:

Az első programra 2000-ben nyerte el azügyészség Európai Unió 2,5 millió EUR-s támo-gatását, amelyhez további 2,5 millió EUR hazaitársfinanszírozás, illetve 800 000 EUR szinténhazai forrás járult a felhasználók képzésére. Aprogram célja a Legfőbb Ügyészség, a főügyész-ségek, illetve néhány kiemelt helyi ügyészségkomplex számítástechnikai felszerelése, illetvehálózatba kötése volt. A program kétfordulóstendereztetésére 2001-ben, végrehajtására 2002-ben, az átvételre pedig 2003 elején került sor.

Az első PHARE tervezésekor és végrehajtásasorán is világos volt, hogy az ügyészségi számí-tástechnikai rendszer csak egy második fejleszté-si lépcső beiktatásával lehet teljes. Ezért azügyészség ismételten pályázott az e célra elkülö-nített EU forrásokra, és 2002-ben el is nyerte azt a2,475 millió EUR-t, amelyhez 1,325 millió hazaitársfinanszírozás járult. A második program céljaazoknak a helyi ügyészségeknek a felszerelése éshálózatba kötése volt, amelyek az első program-ból nem részesültek. A program eredeti céljaitmegvalósító szerződések végrehajtására 2003-ban, illetve 2004-ben került sor. A program elsőtendereljárása során le nem szerződött EU támo-gatási forrásokra az ügyészség – számítástechni-kai rendszerének további fejlesztése és biztonsá-gának növelése érdekében – ismét sikeresenpályázott. Ezen pénzeszközök felhasználásáraazonban már a csatlakozást követő időszakban, amagyar közbeszerzési eljárás szabályai szerintkerül sor.


53

3. Az ügyészek idegen nyelvi felkészítése azeurópai uniós jogi képzéshez, és a számítástech-nikai fejlesztéshez hasonlóan két lépcsőben folyt:

A korábban már hivatkozott, Belügyminisz-térium által koordinált PHARE program része-ként 2000 februárja és novembere között 17 nyel-vi csoportban összesen 194 ügyész vett résztangol illetve német nyelvoktatásban az országkülönböző részein. A tanórákra részben mun-kaidőben került sor. A nyelvi képzés sikerénekköszönhetően különösen a középgenerációhoztartozó ügyészek idegennyelv-ismerete javult.

2001-ben az idegen nyelvi oktatás saját forrás-ból folytatódott. Ennek keretében 70 fő vett részt240 órás beszédközpontú, intenzív oktatásban.

2003 végén, részben a központi tanfolyamokeredményeként, az összügyészi állomány 43 %-a rendelkezett igazolt idegen nyelvtudással. Ezaz arány a titkárok körében 59 %, a fogalmazókkörében pedig 80 % volt. (A közép és felsőfokúnyelvvizsgával rendelkezők száma angol nyelv-ből 359 fő, német nyelvből 269 fő.)

Eurojust

Az Eurojust-ot az Európai Unió Tanácsa 2002.február 28-i Határozata (2002/187/IB határozataz Eurojust létrehozásáról) a súlyos bűncselek-mények elleni fokozott küzdelem céljából hívtaéletre.

Az Eurojust a szuverén tagállamok igazság-ügyi hatóságai közötti kooperáció és koordinációuniós szintű szerve. Az Eurojust tevékenységé-nek célja a koordináció és az együttműködés ösz-tönzése és javítása a nemzeti keretek között folyónyomozások és vádemelések tekintetében, ezekeredményessége érdekében a nemzeti hatóságoktevékenységének támogatása. Az Eurojust hatás-köre nem érinti sem a létező egyezmények ésmegállapodások érvényét, sem a Közösség kom-petenciáit. A tagállamok igazságügyi együttmű-ködése tehát változatlanul a korábbi egyezmé-nyek és megállapodások alapján folyik.

Az Eurojust az Európai Unió szerve, amelyjogi személyiséggel rendelkezik, és finanszírozá-sa – a nemzeti tagok fizetésének és egyéb szemé-lyi járandóságának kivételével – az EU költség-vetéséből történik. Az Eurojustban mindentagállam egy nemzeti taggal képviselteti magát,aki a nemzeti jogrendszer sajátosságai szerintlehet ügyész, bíró, vagy ezeknek megfelelő

hatáskörrel rendelkező rendőrtiszt. Az Eurojustszékhelye Hága.

Az Eurojust mindazon bűncselekmény típuso-kra nézve hatáskörrel bír, amelyekre az 1995. júli-us 26-i Europol egyezmény 2. cikke alapján azEuropol hatásköre kiterjed. Hatáskörrel bír továb-bá a következő típusú bűncselekmények esetén:

– számítógépes bűnözés;– csalás és korrupció, továbbá– az EU pénzügyi érdekeit sértő bármiféle

bűncselekmény;– bűncselekményből származó bevételek

tisztára mosása;– környezetet károsító bűncselekmények;– bűnszervezetben való részvétel;– az említettekkel összefüggésben elkövetett

egyéb bűncselekmények;– bármilyen egyéb típusú bűncselekmény ese-

tén, ha annak nyomozásával vagy a vádeme-léssel kapcsolatban a tagállam illetékes ható-sága az Eurojust közreműködését kéri.

Az Eurojust hatáskörét az érintett nemzetitagok révén vagy testületként, a tagok összessé-ge révén gyakorolja. Emellett a nemzeti tag gya-korolja a saját nemzeti joga alapján őt megilletőhatáskört is, tehát a nemzeti jog alapján is eljár-hat. A hatáskörök ennek megfelelően háromszinten realizálódnak: a nemzeti jog alapján azEurojust nemzeti tagját megillető hatáskör for-májában, az Eurojust hatáskörének az érintettnemzeti tag általi gyakorlása, illetve az Eurojust,mint testület hatáskörének formájában.

A nemzeti tagok maguk közül elnököt, éslegfeljebb két elnökhelyettest választanak. Aválasztást a Tanács hagyja jóvá. Az elnök megbí-zatása 3 évre szól, ami egy ízben megújítható.Az Eurojust, mint testület, az igazgatási, pén-zügyi feladatokat ellátó adminisztráció éléreegyhangú döntéssel adminisztratív igazgatótnevez ki, öt évre. Eljárási szabályait az Eurojustmaga határozza meg. Az adatvédelemről füg-getlen adatvédelmi tisztviselő, illetve egy KözösFelügyelő Testület gondoskodik.

A 2025/2004 (II. 5.) Korm. határozat 4. pontjaalapján a legfőbb ügyész kijelölte az Eurojustmagyar kontaktpontját, aki 2004. május 1-énmegkezdte működését az Eurojust-ban. Az Euro-just munkájában való magyar ügyészi részvétel-ről szóló 2/2004. (ÜK. 2.) LÜ utasítás alapján aMagyar Köztársaságot az Eurojust-ban nemzetitagként képviselő ügyész a Legfőbb Ügyészség

DR. MOLNÁR GÁBOR

54

Nemzetközi Képviseleti Önálló Osztályának osz-tályvezető ügyésze, aki munkáját a legfőbbügyész közvetlen alárendeltségében végzi.

A nemzeti tag a tevékenységét a hatályosmagyar jogszabályok, az Eurojust Határozat,valamint az Eurojust eljárási szabályai szerint, amagyar érdekek szem előtt tartásával, az Euro-just céljait elősegítve végzi. A nemzeti tag fela-datai különösen:

– részvétel az Eurojust teljes ülése hatásköré-nek gyakorlásában;

– eljárás az Eurojust nevében;– az Eurojust és a Magyar Köztársaság között

a kizárólagos információcsere ellátása;– részvétel az Eurojust ad hoc bizottságainak

munkájában;– részvétel az Eurojust teljes ülésének az

Eurojust szervezetét és működését irányítótevékenységében;

– mindazon feladatok ellátása, amelyre a tel-jes ülés, az Eurojust elnöke, illetve a bizott-sági elnökök felkérik, ideértve az EurópaiBizottsággal és Európai Parlamenttel, azEuropollal és az OLAF-fal való kapcsolatot,valamint a nemzetközi konferenciákat ésprotokolláris kötelezettségeket is.

A nemzeti tag a legfőbb ügyész egyidejű tájé-koztatása mellett közvetlenül kapcsolatba léphetaz illetékes magyar hatóságokkal, és tőlük tájé-koztatást kérhet. Az Eurojust céljainak eléréshezszükséges körben a nemzeti tag a magyar jogiszabályozásnak megfelelően juthat hozzá abűnügyi és egyéb nyilvántartások adataihoz.

Mellékletek

2/2004. (ÜK. 2.) LÜ utasítás az Eurojust munkájában való magyar ügyészi részvételről

A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló1972. évi V. törvény 19. §-ának (3) bekezdésébenfoglalt felhatalmazás, valamint a 2025/2004. (II.5.) Korm. határozat 4. pontja alapján a követke-ző utasítást adom ki:

1. § (1) A Magyar Köztársaságot az Eurojust-ban nemzeti tagként képviselő ügyész (a továb-biakban: nemzeti tag) a Legfőbb ÜgyészségNemzetközi Képviseleti Önálló Osztályánakosztályvezető ügyésze, aki munkáját a legfőbbügyész közvetlen alárendeltségében végzi.

(2) Az Eurojust munkájában való részvételidőtartama két év, amely a legfőbb ügyész dön-tése alapján meghosszabbítható.

(3) A nemzeti tag a tevékenységét a hatályosmagyar jogszabályok, az EU Tanácsának azEurojust felállításáról szóló 2002/187/IB határo-zata (a továbbiakban: Határozat), valamint azEurojust eljárási szabályai szerint, a magyarérdekek szem előtt tartásával, az Eurojust céljaitelősegítve végzi.

2. § (1) A nemzeti tag feladatai különösen:a) részvétel az Eurojust teljes ülése hatásköré-

nek gyakorlásában (Határozat 7. Cikk),b) eljárás az Eurojust nevében (Határozat 6.

Cikk),c) az Eurojust és a Magyar Köztársaság

között a kizárólagos információcsere ellátása(Határozat 9. Cikk 2. pont),

d) részvétel az Eurojust ad hoc bizottsága-inak munkájában (eljárási szabályok 6. Cikk),

e) részvétel az Eurojust teljes ülésének azEurojust szervezetét és működését irányító tevé-kenységében (eljárási szabályok 2. Cikk),

f) mindazon feladatok ellátása, amelyre a tel-jes ülés, az Eurojust elnöke, illetve a bizottságielnökök felkérik, ideértve az Európai Bizottság-gal és Európai Parlamenttel, az Europollal és azOLAF-fal való kapcsolatot, valamint a nemzet-közi konferenciákat és protokolláris kötelezett-ségeket is.

(2) A nemzeti tag a legfőbb ügyész egyidejűtájékoztatása mellett közvetlenül kapcsolatbaléphet az illetékes magyar hatóságokkal, éstőlük tájékoztatást kérhet.

(3) Az Eurojust céljainak eléréshez szükségeskörben a nemzeti tag a magyar jogi szabályozás-nak megfelelően juthat hozzá a bűnügyi ésegyéb nyilvántartások adataihoz.

(4) A nemzeti tag köteles rendszeresen beszá-molni tevékenységéről a legfőbb ügyésznek,továbbá a Magyar Köztársaságot érintő egyediügyekben haladéktalanul tájékoztatni a legfőbbügyész büntetőjogi helyettesét.

3. § (1) A nemzeti tag – a törvény szerint járójavadalmazásán felül – maga és együtt élő csa-ládtagjai külföldi életvitelével összefüggő, vala-mint az Eurojustnál végzett tevékenységévelkapcsolatos, és e szervezet által nem viselt költ-ségei megtérítésére jogosult a köztisztviselőktartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.)Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 22-28., 33-


55

38. §-ainak és az 5/1997. (XII. 29.) KüM rendeletmegfelelő alkalmazásával.

(2) A nemzeti tag havi ellátmányának összegétaz Eurojust székhelye szerinti országra megálla-pított érvényes alapellátmány és a nagykövetségitanácsosra a Kr. 1. számú mellékletében meghatá-rozott szorzószám szorzata határozza meg.

4. § (1) Ez az utasítás 2004. március 1-jén léphatályba.

(2) A Magyar Köztársaság ügyészsége szer-vezetéről és működéséről szóló 25/2003. (ÜK.12.) LÜ utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 9. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egé-szül ki, egyidejűleg a jelenlegi c)-d) pont jelölésed)-e) pontra változik:

„c) Nemzetközi Képviseleti Önálló Osztály,”(3) Az SZMSZ a következő címmel és 11/A.

§-sal egészül ki:„Nemzetközi Képviseleti Önálló Osztály11/A. § Az Önálló Osztály ellátja az Eurojust-

ban való részvétellel összefüggő feladatokat. Ekörben segíti a magyar képviselőt

a) az Eurojust teljes ülése hatáskörének gya-korlásában való részvételben,

b) az Eurojust nevében való eljárásban,c) az Eurojust és a Magyar Köztársaság között

a kizárólagos információcsere ellátásában,d) az Eurojust ad hoc bizottságai munkájában

való részvételben,e) az Eurojust teljes ülésének az Eurojust

szervezetét és működését irányító tevékenysé-gében való részvételben.”

(4) Az SZMSZ 81. §-ának (6) bekezdése helyé-be a következő rendelkezés lép:

„(6) A Kabinetiroda, a Nemzetközi és Euró-pai Ügyek Főosztálya, a Nemzetközi Képvisele-ti Önálló Osztály, az Adatvédelmi és MűszakiBizottsági Önálló Osztály, a Személyügyi,Továbbképzési és Igazgatási Főosztály, vala-mint a Számítástechnika-alkalmazási és Infor-mációs Főosztály ügyészei a kollégiumok ülése-in tanácskozási joggal részt vehetnek.”

A Tanács 2002. február 28-i 2002/187/IB határozata

a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzde-lem céljából az Eurojust létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,tekintettel a Európai Unióról szóló szerző-

désre, és különösen annak 31. cikkére, és 34. cik-ke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Németországi Szövetségi Köztár-saság kezdeményezésére, valamint a PortugálKöztársaság, a Francia Köztársaság, a SvédKirályság és a Belga Királyság kezdeményezésére,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,mivel:(1) A tagállamok igazságügyi együttműködé-

sét tovább kell fejleszteni, különösen bűnözésneka gyakorta transznacionális szervezetek általelkövetett súlyos formái elleni küzdelemben.

(2) A tagállamok igazságügyi együttműködé-sének hatékony javítása olyan strukturális intéz-kedések azonnali elfogadását igényli az EurópaiUnió szintjén, amelyek az alapvető jogok és sza-badságok maradéktalan tiszteletben tartása mel-lett előmozdíthatják a több tagállam területérekiterjedő nyomozási és büntetőeljárási tevé-kenységek legmegfelelőbb összehangolását.

(3) Az Európai Tanács a szervezett bűnözéssúlyos formái elleni fellépés fokozása érdekébenaz 1999. október 15-16-án Tamperében tartottülésén, különösen következtetéseinek 46. pont-jában elhatározta egy azonos jogosultsággal ren-delkező ügyészekből, bírákból vagy rendőrségitisztviselőkből álló szervezeti egység (Eurojust)létrehozását.

(4) Ezzel a határozattal létrejön az Eurojustmint az Európai Unió jogi személyiséggel ren-delkező szerve, amelynek tevékenységét azEurópai Unió költségvetéséből finanszírozzák,kivéve a nemzeti tagoknak és segítőiknek a szár-mazási tagállamot terhelő bérét és illetményét.

(5) Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF)által végzett vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsirendelet céljai az Eurojust tevékenységére is irá-nyadóak. Az Eurojust testületének el kell fogad-nia az e célok megvalósításához szükséges vég-rehajtási intézkedéseket. Maradéktalanulfigyelembe kell vennie az Eurojustnak a nyomo-zás és büntetőeljárás keretében kifejtett tevé-kenységeinek kényes jellegét. Ezzel összefüggés-ben az OLAF-tól meg kell tagadni az akárfolyamatban levő, akár befejezett tevékenységeksorán bármilyen formában őrzött vagy létreho-zott okmányokhoz, bizonyítékokhoz, jelentések-hez, feljegyzésekhez vagy információhoz valóhozzáférést, és az ilyen okmányok, bizonyítékok,jelentések, feljegyzések és információk átadását.

(6) Céljainak lehető leghatékonyabb megvaló-sítása érdekében az Eurojust egy vagy több nem-zeti tagja révén vagy testületként látja el feladatait.

DR. MOLNÁR GÁBOR

56

(7) A tagállamok hatáskörrel rendelkezőhatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy aközszolgálat érdekeit szolgáló és érvényesítőrendelkezésekkel összhangban információcserétfolytassanak az Eurojusttal.

(8) Az Eurojust joghatósága nem érinti aKözösségnek a pénzügyi érdekei védelmére irá-nyuló hatáskörét, sem a hatályos szerződéseketés megállapodásokat, nevezetesen az 1959. ápri-lis 20-án Strasbourgban aláírt, a kölcsönös bűnü-gyi jogsegélyről szóló európai egyezményt(Európa Tanács), a Tanács által 2000. május 29-én elfogadott, az Európai Unió tagállamai közöt-ti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyez-ményt és annak 2001. október 16-án elfogadottjegyzőkönyvét.

(9) Célkitűzéseinek megvalósítása érdekébenaz Eurojust gépi eszközökkel vagy strukturáltmanuális adatállományokban dolgozza fel aszemélyi adatokat. Ennek megfelelően meg kelltenni a szükséges intézkedéseket, hogy legalábbolyan szintű adatvédelmet biztosítsanak, mintami a személyes adatok gépi feldolgozása soránaz egyének védelméről szóló, l981. január 28-ánStrasbourgban aláírt egyezmény (EurópaTanács) és későbbi módosításai, különösen a2001. november 8-án aláírásra megnyitott jegy-zőkönyv elveinek az alkalmazásából követke-zik, miután e módosítások a tagállamokra nézvemár hatályba léptek.

(10) A személyes adatok megfelelő kezelésé-nek biztosítása és ellenőrzése érdekében olyanközös ellenőrző szervet kell létrehozni, amely –az Eurojust összetételének megfelelően – bírák-ból, illetve – amennyiben a tagállam alkotmá-nyos vagy belső rendszere ezt követeli meg –olyan személyekből áll, akik azzal egyenértékűolyan funkciót látnak el, amely kellő független-séget biztosít számukra. Ennek a közös ellenőr-ző szervnek a hatásköre nem érinti a nemzetibíróságok hatáskörét és a nemzeti bíróságoknálbenyújtható jogorvoslati lehetőségeket.

(11) Az Unió és a Közösség által végzettkülönböző tevékenységek összehangolása érde-kében, és tekintettel a Szerződés 29. cikkére és36. cikkének (2) bekezdésére, a Bizottságnakmaradéktalanul részt kell vennie az általános ésa hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatosEurojust-eljárásokban. Az Eurojust eljárási sza-bályzatának részletesen is rendelkeznie kellarról, miként vegyen részt a Bizottság a hatáskö-rébe tartozó Eurojust-eljárásokban.

(12) Rendelkezéseket kell megállapítani azEurojust és az Európai Rendőrségi Hivatal(Europol) szoros együttműködése megteremté-sének és fenntartásának biztosítására.

(13) Az Eurojust és a 98/428/IB együttes fel-lépés értelmében létrehozott Európai Igazság-ügyi Hálózat között privilegizált kapcsolatravan szükség. Ezért a Hálózat titkárságát azEurojust titkárságán belül kell elhelyezni.

(14) Az Eurojust tevékenységének elősegíté-sére a tagállamok egy vagy több nemzeti kap-csolattartót intézményesítenek vagy jelölnek ki.

(15) Amilyen mértékben feladatainak ellátás-hoz ez szükséges, az Eurojust számára lehetővékell tenni, hogy együttműködést és ez irányúmegállapodások létrehozását kezdeményezzeharmadik államokkal, elsősorban az Unióhozcsatlakozni kívánó tagjelölt országokkal, vala-mint más olyan országokkal, amelyekkel etekintetben megállapodás született.

(16) Miután ennek a határozatnak az elfoga-dása azzal jár, hogy a tagállamokban jelentős újjogalkotási intézkedéseket kell jóváhagyni, gon-doskodni kell egyes átmeneti rendelkezésekről.

(17) A laekeni Európai Tanács 2001. decem-ber 14-15-én elfogadott következtetéseinek 57.pontja rendelkezett az Eurojust tevékenységé-nek beindításáról Hágában addig, amíg az egyesintézmények székhelyéről szóló átfogó megálla-podás létrejön.

(18) Ez a határozat tiszteletben tartja az alap-vető jogokat, és betartja a Szerződés 6. cikkének(2) bekezdésében és az Európai Unió alapjogichartájában elfogadott elveket,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikkLétrehozás és jogi személyiségEz a határozat létrehozza a továbbiakban „Euro-just”-nak nevezett egységet, amely az Unió szer-veként tevékenykedik.

Az Eurojust jogi személy.

2. cikkÖsszetétel(1) Az Eurojust az egyes tagállamok által jogrend-szerüknek megfelelően kinevezett egy-egy tagbóláll, akik azonos jogosultságokkal rendelkezőügyészek, bírák vagy rendőrségi tisztviselők.

(2) Minden nemzeti tag munkáját egy sze-mély segítheti. Szükség esetén és a 10. cikkbenemlített testület egyetértésével a nemzeti tag


57

munkáját több személy is segítheti. A segítőkegyike a nemzeti tagot helyettesítheti.

3. cikkCélok(1) A súlyos, különösen a szervezett bűnözésterületén, a 4. cikkben említett, két vagy többtagállamot érintő büntetendő magatartássalkapcsolatos nyomozással és büntetőeljárássalösszefüggésben az Eurojust céljai a következők:

a) a tagállamokban a nyomozások és a bünte-tőeljárások összehangolásának ösztönzése ésfokozása a tagállamok hatáskörrel rendelkezőhatóságai között, figyelembe véve az egy tagál-lam hatáskörrel rendelkező hatóságától szárma-zó megkereséseket és a Szerződések keretébenelfogadott rendelkezések értelmében illetékesbármely szerv által szolgáltatott információkat;

b) a tagállamok hatáskörrel rendelkező ható-ságai közötti együttműködés fejlesztése, különö-sen a kölcsönös nemzetközi jogsegély és a kiada-tási kérelmek teljesítésének előmozdítása;

c) a tagállamok hatáskörrel rendelkező ható-ságainak egyéb támogatása, a nyomozások ésbüntetőeljárások hatékonyabbá tétele céljából.

(2) Az e határozatban megállapított szabá-lyoknak megfelelően, és valamely tagállamhatáskörrel rendelkező hatóságának megkeresé-se alapján az Eurojust segítséget nyújthat olyannyomozáshoz és büntetőeljáráshoz, amely csakegyetlen tagállamot vagy harmadik államotérint, amennyiben az adott állammal a 27. cikk(3) bekezdésének megfelelően együttműködéstintézményesítő megállapodás jött létre, vagykonkrét esetben a segítségnyújtáshoz lényegesérdek fűződik.

(3) Az e határozatban megállapított szabá-lyoknak megfelelően, és egy tagállam hatáskör-rel rendelkező hatóságának vagy a Bizottságnaka megkeresése alapján az Eurojust segítségetnyújthat olyan nyomozáshoz és büntetőeljárás-hoz, amelyek csak az adott tagállamot és aKözösséget érintik.

4. cikkHatáskör(1) Az Eurojust általános hatásköre a követke-zőkre terjed ki:

a) olyan bűnözési formák és bűncselekmé-nyek, amelyek vonatkozásában az Europol az1995. július 26-i Europol egyezmény 2. cikkeértelmében mindenkor jogosult eljárni;

b) a következő bűnözési formák:– számítógépes bűnözés;– az Európai Közösség pénzügyi érdekeit

érintő csalás és korrupció, illetve egyéb bűncse-lekmény,

– bűncselekményekből származó jövedelmektisztára mosása;

– környezetet károsító bűncselekmények,– az Európai Unió tagállamaiban a bűnszer-

vezetben való részvétel bűncselekménnyé nyil-vánításáról szóló, 1998. december 21-i 98/733/-IB tanácsi együttes fellépés értelmében vettbűnszervezetben való részvétel;

c) az a) és b) pontban említett bűnözési for-mákkal és bűncselekményekkel együtt elköve-tett egyéb bűncselekmények.

(2) A bűncselekmények (1) bekezdésben nememlített egyéb formái esetében az Eurojust – cél-jaival összhangban – valamely tagállam hatás-körrel rendelkező hatóságának megkeresésenyomán segítséget nyújthat a nyomozásban és abüntetőeljárásban.

5. cikkAz Eurojust feladatai(1) Céljainak megvalósításában az Eurojust akövetkező módokon tesz eleget feladatainak:

a) a 6. cikk szerint egy vagy több érintettnemzeti tagja révén, vagy

b) testületként, a 7. cikkel összhangban, ha:i. az Eurojust által vizsgált ügyek valamelyi-

kében érintett egy vagy több nemzeti tag ezt kéri,vagy

ii. az ügy olyan nyomozással vagy büntetőel-járásokkal jár, amelyeknek uniós szintű követ-kezményei vannak, vagy amelyek a közvetlenülérintett tagállamokon kívül más tagállamokat isérinthetnek, vagy

iii. az eljárás az Eurojust céljaival összefüggőáltalános kérdést érint, vagy

iv. ez a határozat egyébként így rendelkezik.(2) Az Eurojust feladatainak ellátása során

jelzi, hogy a 6. cikknek megfelelően egy vagytöbb érintett nemzeti tagja révén, vagy a 7. cikkszerint testületként kíván eljárni.

6. cikkA nemzeti tagjai révén eljáró EurojustfeladataiAz érintett nemzeti tagjai révén eljárva, az Euro-just:

DR. MOLNÁR GÁBOR

58

a) kérheti az érintett tagállamok hatáskörrelrendelkező hatóságait, hogy mérlegeljék:

i. a konkrét cselekmények tekintetében a nyo-mozás vagy büntetőeljárás elrendelését;

ii. annak elfogadását, hogy egyikük kedve-zőbb helyzetben lehet az adott cselekményekkelkapcsolatban a nyomozás vagy a büntetőeljárásmegindítása terén;

iii. az érintett tagállamok hatáskörrel rendel-kező hatóságai közötti koordinációt;

iv. közös nyomozócsoport létrehozását azegyüttműködés megfelelő eszközeivel össz-hangban;

v. a feladatainak ellátásához szükséges infor-máció rendelkezésére bocsátását.

b) gondoskodik arról, hogy az érintett tagál-lamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoz-tassák egymást a nyomozásról és a büntetőeljá-rásokról, amelyek a tudomására jutottak;

c) a tagállamok hatáskörrel rendelkező ható-ságainak kérelmére segítséget nyújt a nyomozá-sok és büntetőeljárások lehető legmegfelelőbbösszehangolásához;

d) segítséget nyújt a hatáskörrel rendelkezőnemzeti hatóságok együttműködésének javítá-sához;

e) együttműködik és konzultál az EurópaiIgazságügyi Hálózattal, így igénybe veszi aHálózat dokumentációs adatbázisát, és hozzájá-rul annak javításához;

f) a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében említettesetekben, a testület egyetértésével segíti a csakegyetlen tagállam hatáskörrel rendelkező ható-ságát érintő nyomozást és büntetőeljárást;

g) céljaival összhangban és a 4. cikk (1)bekezdésének keretében, a hatáskörrel rendelke-ző hatóságok közötti együttműködés és koordi-náció javítása érdekében jogsegély iránti megke-reséseket továbbíthat, amennyiben:

i. azokat egy tagállam hatáskörrel rendelkezőhatósága terjeszti elő;

ii. a megkeresések az adott hatóság konkrétügyben folytatott nyomozást vagy büntetőeljá-rást érintik;

iii. az összehangolt fellépés céljából beavat-kozásra van szükség.

7. cikkA testületként eljáró Eurojust feladataiTestületként eljárva, az Eurojust:

a) a 4. cikk (1) bekezdésében említett bűnözé-si formák és bűncselekmények vonatkozásában

– megfelelő indoklással – az érintett tagállamokhatáskörrel rendelkező hatóságaitól kérheti:

i. meghatározott cselekményekre kiterjedőnyomozás vagy büntetőeljárás elrendelését;

ii. annak elfogadását, hogy egyikük kedve-zőbb helyzetben lehet az adott tényekkel kap-csolatos nyomozása vagy büntetőeljárás megin-dítása terén;

iii. az érintett tagállamok hatáskörrel rendel-kező hatóságai közötti koordinációt;

iv. közös nyomozócsoport létrehozását azegyüttműködés megfelelő eszközeivel össz-hangban;

v. a feladatainak ellátásához szükséges infor-máció rendelkezésére bocsátását;

b) biztosítja, hogy az érintett tagállamokhatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassákegymást a tudomására jutott olyan nyomozásrólés büntetőeljárásokról, amelyeknek uniós szintűkövetkezményei vannak, vagy amelyek a köz-vetlenül érintetteken túl más tagállamokat isérinthetnek;

c) a tagállamok hatáskörrel rendelkező ható-ságainak kérésére segítséget nyújt a nyomozásés büntetőeljárás lehető legmegfelelőbb össze-hangolásához;

d) elősegíti a hatáskörrel rendelkező nemzetihatóságok együttműködésének javítását, külö-nösen az Europol elemzései alapján;

e) együttműködik és konzultál az EurópaiIgazságügyi Hálózattal, többek között igénybeveszi a Hálózat dokumentációs adatbázisát, éshozzájárul annak javításához;

f) segítheti az Europolt, többek között azEuropol elemzéseire támaszkodó véleményekkifejtésével;

g) az a), c) és d) pontban említett esetekbenlogisztikai támogatást nyújthat. Ez a logisztikaitámogatás jelenthet fordítást, tolmácsolást éskoordinációs értekezletek szervezését.

8. cikkIndoklási kötelezettségAmennyiben az érintett tagállam hatáskörrel ren-delkező hatóságai úgy döntenek, hogy nem tesz-nek eleget a 7. cikk a) pontjában említett kérésnek,döntésükről és annak indokairól tájékoztatják azEurojustot, kivéve, ha a 7. cikk a) pontjának i., ii.és v. alpontjában említett esetekben azért nemközölhetik döntésük indokait, mivel:

i. ezzel fontos nemzetbiztonsági érdekeketsértenének meg, vagy


59

ii. ezáltal folyamatban lévő nyomozások sike-rét vagy személyek biztonságát veszélyeztetnék.

9. cikkNemzeti tagok(1) A nemzeti tagok jogállása tekintetében tagál-lamuk belső joga az irányadó. A nemzeti taghivatali idejét a származási tagállam határozzameg. Hivatali idejüket úgy határozzák meg,hogy az Eurojust megfelelő működése biztosí-tott legyen.

(2) Az Eurojust és a tagállamok közötti összesinformációcserét, beleértve a 6. cikk a) pontjakeretében küldött megkereséseket, a nemzeti tagútján kell lebonyolítani.

(3) A tagállamok mindegyike meghatározzaazoknak az igazságszolgáltatási hatáskörökneka jellegét és terjedelmét, amelyek gyakorlását anemzeti tagnak saját területén biztosítja. Nem-zetközi kötelezettségeivel összhangban a tagál-lam meghatározza a nemzeti tagot külföldi igaz-ságügyi hatóságokkal kapcsolatos eljárásábanmegillető jogokat is. A tagállam, nemzeti tagjá-nak kinevezése alkalmával és bármely egyébmegfelelő időpontban tájékoztatja döntéséről azEurojust szervezetét és a Tanács Főtitkárságát,így utóbbi tájékoztathatja erről a többi tagálla-mot. A tagállamok vállalják a fentiek szerint biz-tosított előjogok elfogadását és elismerését,amennyiben azok nemzetközi kötelezettségeik-kel összhangban vannak.

(4) Az Eurojust céljainak megvalósítása érde-kében a nemzeti tag hozzáférhet a nemzetibűnügyi nyilvántartásokban vagy a tagállamegyéb nyilvántartásaiban tartalmazott informá-cióhoz, ugyanazon a módon, mint amelyet nem-zeti joga az azonos jogosultságokkal rendelkezőbírák, ügyészek és rendőrségi tisztviselőkszámára előír.

(5) Egy nemzeti tag közvetlenül is megkeres-heti saját tagállamának hatáskörrel rendelkezőhatóságait.

(6) Feladatainak ellátása során a nemzeti tagszükség szerint tudatja, ha a (3) bekezdésbenbiztosított igazságszolgáltatási hatáskörökkelösszhangban jár el.

10. cikkTestület(1) A nemzeti tagok összessége alkotja a testüle-tet. Minden nemzeti tag egy szavazattal rendel-kezik.

(2) A Tanács, a személyes adatok kezelésetekintetében a 23. cikkben előírt közös ellenőrzőszervvel folytatott konzultációt követően, a tes-tület előzetesen egyhangúlag elfogadott javasla-ta alapján hagyja jóvá az Eurojust eljárási sza-bályzatát. Az eljárási szabályzat személyesadatok kezelésére vonatkozó rendelkezései aTanács külön jóváhagyását igénylik.

(3) A testület – amikor 7. cikk a) pontja sze-rint jár el – kétharmados többséggel hozza megdöntéseit. A testület egyéb határozatait eljárásiszabályzatának megfelelően hozza meg.

11. cikkA Bizottság szerepe(1) A Bizottság a Szerződés 36. cikkének (2)bekezdésével összhangban támogatja az Euro-just tevékenységét. A Bizottság a hatáskörébetartozó területeken vesz részt az Eurojust tevé-kenységeiben.

(2) Az Eurojustnak a nyomozások és büntető-eljárások összehangolása terén végzett munkájatekintetében a Bizottságot fel lehet kérni arra,hogy szakértőként segítse azt.

(3) Az Eurojust és a Bizottság közötti együtt-működés fokozása érdekében az Eurojust meg-állapodhat a Bizottsággal a szükséges gyakorla-ti intézkedésekről.

12. cikkNemzeti kapcsolattartók(1) Minden tagállam egy vagy több nemzeti kap-csolattartót intézményesíthet vagy nevezhet ki.Elsődleges fontosságú, hogy minden tagállam-ban intézményesítsenek vagy nevezzenek ki egykapcsolattartót a terrorcselekmények területétérintően. A nemzeti kapcsolattartók és a tagálla-mok hatáskörrel rendelkező hatóságai közöttikapcsolatokra az adott tagállam joga az iránya-dó. A nemzeti kapcsolattartó munkahelye akinevező tagállamban van.

(2) A tagállam által kinevezett kapcsolattartólehet az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolat-tartója is.

(3) A nemzeti tag és a nemzeti kapcsolattartóközötti kapcsolatok nem zárják ki a nemzeti tagközvetlen kapcsolatának lehetőségét a hatáskör-rel rendelkező hatóságaival.

DR. MOLNÁR GÁBOR

60

13. cikkInformációcserék a tagállamokkalés a nemzeti tagok között(1) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatósá-gai kicserélhetik az Eurojusttal az összes olyaninformációt, amelyre az Eurojustnak az 5. cikknekmegfelelően feladatai ellátásához szüksége van.

(2) A 9. cikkel összhangban az Eurojust nem-zeti tagjai felhatalmazást kapnak arra, hogy azEurojust feladatainak ellátásához szükségesinformációkat előzetes engedély nélkül kicserél-jék egymással vagy tagállamaik hatáskörrel ren-delkező hatóságaival.

14. cikkA személyes adatok kezelése(1) Az Eurojust, amennyiben céljainak megvaló-sításához ez szükséges, hatáskörén belül és fela-datainak ellátása érdekében gépi eszközökkelvagy strukturált manuális adatállományokbanszemélyes adatokat dolgozhat fel.

(2) Az Eurojust megteszi a szükséges intézke-déseket a személyes adatok legalább olyan szintűvédelmének biztosítására, amely egyenértékű azEurópa Tanács 1981. január 28-i egyezményében,illetve későbbi módosításaiban foglalt elvek alkal-mazásából eredő védelemmel; amennyiben emódosítások hatályban vannak a tagállamokban.

(3) Az Eurojust által kezelt személyes adatok-nak az adatkezelés célja szempontjából alkalmas-nak és lényegesnek kell lenniük, és az adatkeze-lés céljához szükséges mértéket nem léphetik túl,és – figyelembe véve a tagállamok hatáskörrelrendelkező hatóságai és más partnerek által a 13.és 26. cikknek megfelelően szolgáltatott adatokat– pontosnak és naprakésznek kell lenniük. AzEurojust által kezelt személyes adatok kezelésetisztességesen és jogszerűen történik.

(4) Ezzel a határozattal összhangban az Euro-just létrehozza a nyomozással kapcsolatos ada-tok tárgymutatóját, és személyes adatokat is tar-talmazó ideiglenes munkafájlokat alakíthat ki.

15. cikkA személyes adatok kezelésének korlátozásai(1) A 14. cikk (1) bekezdésének megfelelően vég-zett adatkezelés során az Eurojust csak a követ-kező személyes adatait kezelheti azoknak a sze-mélyeknek, akik az érintett tagállamok nemzetijogszabályai értelmében a 4. cikkben meghatáro-zott egy vagy több bűnözési forma vagy bűncse-

lekmény miatt nyomozás vagy büntetőeljárásalatt állnak:

a) családi név, leánykori név, utónevek, álne-vek vagy felvett nevek;

b) születési idő és hely;c) állampolgárság;d) nem;e) az érintett személy lakóhelye, foglalkozása

és tartózkodási helye;f) társadalombiztosítási számok, járműveze-

tői engedélyek, személyazonossági okmányokés útlevél adatai;

g) jogi személyekre vonatkozó információk,amennyiben ezek adatokat tartalmaznak nyo-mozás vagy büntetőeljárás alatt álló azonosítottvagy azonosítandó személyekről;

h) bankszámlák és egyéb pénzintézeteknélvezetett számlák;

i) a felróható tények leírása és jellege, elköve-tésük időpontja, a tények büntetőjogi értékeléseés a nyomozás alakulása;

j) az ügy nemzetközi összefüggéseire utalótények;

k) a feltételezett bűnszervezeti tagságra utalórészletek.

(2) A 14. cikk (1) bekezdésének megfelelőenvégzett adatkezelés során az Eurojust csak akövetkező személyes adatait kezelheti azoknaka személyeknek, akik az érintett tagállamoknemzeti jogszabályai értelmében a 4. cikkbenmeghatározott egy vagy több bűnözési formavagy bűncselekmény tekintetében indított nyo-mozás vagy eljárás során sértettnek vagy tanú-nak minősülnek:

a) családi név, leánykori név, utónevek, álne-vek vagy felvett nevek;

b) születési idő és hely;c) állampolgárság;d) nem;e) az érintett személy lakóhelye, foglalkozása

és tartózkodási helye;f) az őket érintő tények leírása és jellege, elkö-

vetésük dátumai, büntetőjogi értékelése és anyomozás alakulása.

(3) Az Eurojust azonban kivételes esetekbenés korlátozott ideig a bűncselekmény körülmé-nyeire vonatkozó egyéb személyes adatokat iskezelhet, amennyiben ezek az adatok közvetle-nül érintik az Eurojust segítségével összehangolt,folyamatban levő nyomozást, illetve azokban fel-merülnek, feltéve, hogy e konkrét adatok kezelé-se megfelel a 14. és 21. cikk követelményeinek.


61

Ennek a bekezdésnek az alkalmazásáról a 17.cikkben említett adatvédelmi tisztviselőt hala-déktalanul tájékoztatni kell.

Amennyiben ezek az egyéb adatok a (2) bekez-dés értelmében vett sértetteket vagy tanúkat érin-tenek, az adatkezelésre vonatkozó döntést lega-lább két nemzeti tag együttesen hozza meg.

(4) A gépi vagy egyéb eszközökkel kezelt sze-mélyi adatokat, amennyiben azok faji vagy etni-kai származásra, politikai véleményre, vallásivagy filozófiai meggyőződésre, szakszervezetitagságra, valamint egészségi állapotra vagy sze-xuális életre vonatkoznak, az Eurojust csakabban az esetben kezelheti, ha az adatok az adotttagállamokban folyó nyomozáshoz vagy azEurojuston belüli koordinációhoz szükségesek.

Ennek a bekezdésnek az alkalmazásáról azadatvédelmi tisztviselőt haladéktalanul tájékoz-tatni kell.

Ezek az adatok a 16. cikk (1) bekezdésébenemlített tárgymutatóban nem dolgozhatók fel.

Amennyiben ezek az egyéb adatok a (2)bekezdésben említett sértetteket vagy tanúkatérintik, az adatkezelésre vonatkozó döntést atestület hozza meg.

16. cikkA tárgymutató és az ideiglenes munkafájlok(1) Az Eurojust – céljainak megvalósítása érde-kében – olyan automatizált adatállományt tartfenn, amely a nyomozásokra vonatkozó adatoktárgymutatóját tartalmazza; ebben a 15. cikk (1)bekezdésének a)-i) pontjában és k) pontjában,valamint a (2) bekezdésben említett, nem szemé-lyes és személyes adatokat tárolják. A tárgymu-tató rendeltetése:

a) olyan nyomozás és büntetőeljárás lefolyta-tásának és összehangolásának támogatása, külö-nösen kereszthivatkozások biztosításával,amelyhez az Eurojust segítséget nyújt;

b) a folyamatban levő nyomozásról és bünte-tőeljárásról szóló információkhoz való hozzáfé-rés megkönnyítése;

c) a személyes adatok kezelése során a jog-szerűség, és az e határozatban előírt rendelkezé-sek betartása ellenőrzésének elősegítése.

(2) A tárgymutatónak hivatkozásokat kelltartalmaznia az Eurojust keretében feldolgozottideiglenes munkafájlokra.

(3) Az Eurojust nemzeti tagjai a 6. és 7. cikk-ben előírt feladataik teljesítése során adatokat

dolgozhatnak fel olyan konkrét ügyekben, ame-lyekben ideiglenes munkafájlokban dolgoznak.Az adatvédelmi tisztviselő és – amennyiben atestület ilyen döntést hoz – a többi nemzeti tagés a hozzáférési engedéllyel rendelkező alkal-mazottak számára lehetővé teszik, hogy hozzá-férjenek a munkafájlokhoz. Minden, személyesadatokat tartalmazó új munkafájlról tájékoztat-ják az adatvédelmi tisztviselőt.

17. cikkAdatvédelmi tisztviselő(1) Az Eurojust külön kijelöl egy adatvédelmitisztviselőt, aki az Eurojust személyzetének tag-ja. A tisztviselő ebben a tekintetben a testületnekközvetlenül alárendelt. Az ebben a cikkben elő-írt feladatainak ellátása során utasításokat senki-től nem fogadhat el.

(2) Az adatvédelmi tisztviselő feladatai külö-nösen a következők:

a) függetlenül eljárva gondoskodik a szemé-lyes adatok kezelésének jogszerűségéről és aszemélyes adatok kezelésére vonatkozóanebben a határozatban előírt rendelkezések betar-tásáról;

b) biztosítja, hogy az eljárási szabályzatbanmeghatározandó rendelkezésekkel összhang-ban, a 22. cikkben előírt biztonsági feltételek sze-rint – különösen a 19. cikk (3) bekezdésénekalkalmazásában – írásban rögzítsék a személyesadatok átadását és átvételét;

c) gondoskodik arról, hogy az érintettek azebben a határozatban biztosított jogaikról kére-lemre tájékoztatást kapjanak.

(3) Feladatainak ellátása során a tisztviselő azEurojust által kezelt adatokhoz hozzáférhet, ésaz Eurojust összes helyiségébe beléphet.

(4) Amennyiben azt állapítja meg, hogy azadatkezelés nem felelt meg e határozat rendel-kezéseinek, a tisztviselő:

a) tájékoztatja erről a testületet, amely igazol-ja a tájékoztatás kézhezvételét;

b) amennyiben a testület az adatkezelés sza-bálytalanságának tárgyában ésszerű határidőnbelül nem dönt, a közös ellenőrző szerv elé ter-jeszti az ügyet.

18. cikkEngedélyezett hozzáférés személyes adatokhozAz Eurojust által kezelt személyes adatokhoz azEurojust céljainak megvalósítása érdekében csak

DR. MOLNÁR GÁBOR

62

a nemzeti tagok és a 2. cikk (2) bekezdésébenemlített segítőik, valamint az Eurojust engedél-lyel rendelkező alkalmazottai férhetnek hozzá.

19. cikkSzemélyes adatokhoz való hozzáférés joga(1) Minden magánszemély jogosult arra, hogyaz ebben a cikkben megállapított feltételekkelhozzáférjen az Eurojust által kezelt személyesadataihoz.

(2) Minden magánszemély, aki gyakorolnikívánja az Eurojustnál róla tárolt adatokhoz valóhozzáférésre vagy azoknak a 20. cikk szerinti elle-nőriztetésére vonatkozó jogát, erre irányuló kérel-mét illetékmentesen nyújthatja be a választásaszerinti tagállam erre kijelölt hatóságához, amelyezt haladéktalanul továbbítja az Eurojusthoz.

(3) Egy személynek a személyes adatokhozvaló hozzáférésre vagy azok ellenőriztetésérevonatkozó jogát annak a tagállamnak a jogávalés eljárásaival összhangban kell gyakorolnia,ahol a kérelmet benyújtotta. Amennyiben azon-ban az Eurojust meg tudja állapítani, hogy melytagállam hatósága továbbította a szóban forgóadatokat, ez a hatóság kérheti, hogy a hozzáféré-si jogot az említett tagállam jogszabályai szerintgyakorolják.

(4) A személyes adatokhoz való hozzáféréstmeg kell tagadni, amennyiben:

a) a hozzáférés veszélyezteti az Eurojust vala-melyik tevékenységét;

b) a hozzáférés veszélyeztethet egy, az Euro-just közreműködésével folyó nyomozást;

c) a hozzáférés harmadik személyek jogait ésszabadságait veszélyeztetheti.

(5) E hozzáférési jog biztosítására vonatkozódöntésnél figyelembe kell venni a kérelmezőmagánszemélyek jogállását, az Eurojust általtárolt adatokra tekintettel.

(6) A benyújtott kérelemmel a kérelem általérintett nemzeti tagok foglalkoznak, és határo-zatukat az Eurojust nevében hozzák meg. Akérelmet annak kézhezvételétől számítotthárom hónapon belül kell elbírálni. Amennyi-ben a tagok között nincs egyetértés, az ügyet atestület elé terjesztik, amely kétharmados több-séggel dönt a kérésről.

(7) Amennyiben a hozzáférést megtagadják,vagy a kérelmezőre vonatkozó személyes adato-kat az Eurojust nem kezel, utóbbi értesíti a kérel-mezőt az ellenőrzés elvégzéséről, anélkül azon-

ban, hogy olyan információt adna ki, amelybőlkiderülne, hogy a kérelmező ismert-e.

(8) Amennyiben a kérelmező a kérelméreadott választ nem találja kielégítőnek, a közösellenőrző szervnél megfellebbezheti a határoza-tot. A közös ellenőrző szerv megvizsgálja, hogyaz Eurojust határozata megfelel-e ennek a hatá-rozatnak.

(9) Az Eurojust határozatának meghozatalaelőtt konzultál a tagállamok hatáskörrel rendel-kező bűnüldözési hatóságaival. Ezek a további-akban nemzeti tagjaik útján kapnak tájékozta-tást a határozat tartalmáról.

20. cikkA személyes adatok helyesbítése és törlése(1) A 19. cikk (3) bekezdésével összhangbanminden magánszemély kérheti az Eurojustnál ará vonatkozó adatok helyesbítését, zárolásátvagy törlését, amennyiben az adatok pontatla-nok vagy hiányosak, vagy azok bevitele vagytárolása ellentétes e határozattal.

(2) Az Eurojust értesíti a magánszemélyt a rávonatkozó adatok helyesbítéséről, zárolásárólvagy törléséről. Amennyiben az Eurojust vála-szát a kérelmező nem találja kielégítőnek, azügyet az Eurojust határozatának kézhezvételétkövető harminc napon belül a közös ellenőrzőszerv elé terjesztheti.

(3) Az Eurojust valamely tagállam hatáskör-rel rendelkező hatóságainak, nemzeti tagjánakvagy nemzeti kapcsolattartójának, ha van ilyen,kérésére és nevezettek felelősségére, saját eljárá-si szabályzata szerint helyesbíti vagy törli azo-kat az Eurojust által kezelt adatokat, amelyeketa tagállam, nemzeti tagja vagy nemzeti kapcso-lattartója továbbított vagy vitt be. A tagállamokhatáskörrel rendelkező hatóságai és az Eurojust,beleértve a nemzeti tagot vagy a nemzeti kap-csolattartót, ha van ilyen, gondoskodnak a 14.cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 15. cikk(4) bekezdésében megállapított elveknek valómegfelelésről.

(4) Amennyiben az Eurojust által kezelt ada-tok pontatlannak vagy hiányosnak bizonyulnak,vagy az derül ki, hogy az adatok bevitele vagytárolása ellentétes e határozat rendelkezéseivel,az Eurojust zárolja, helyesbíti vagy törli azokat.

(5) A (3) és (4) bekezdésben említett esetek-ben haladéktalanul értesíteni kell az összes adat-szolgáltatót és címzettet. A címzettek a rájuk


63

alkalmazandó szabályoknak megfelelően sajátrendszerükben helyesbítik, zárolják vagy törlikezeket az adatokat.

21. cikkA személyes adatok tárolásának határideje(1) Az Eurojust által kezelt személyes adatokatcsak a céljainak megvalósításához szükségesideig tárolják.

(2) Az Eurojust által kezelt, a 14. cikk (1)bekezdésében említett személyes adatok nemtárolhatók a következő időpontokon túl:

a) az az időpont, amikor a nyomozással ésbüntetőeljárással érintett összes tagállamban abüntetőeljárásra vonatkozó elévülési határidőletelt;

b) az az időpont, amelyen az Eurojust koordi-náló tevékenységét igénylő nyomozással vagybüntetőeljárással érintett tagállamok közül azutolsó által hozott bírósági határozat jogerősséválik;

c) az az időpont, amikor az Eurojust és azérintett tagállamok kölcsönösen megállapítják,és egyetértenek abban, hogy a nyomozás és bün-tetőlejárás összehangolására az Eurojust részé-ről a továbbiakban nincs szükség.

(3) a) A (2) bekezdésben említett tárolási idő-tartamok betartását megfelelő gépi adatfeldol-gozással folyamatosan ellenőrzik. Mindemellettaz adatok bevitelét követően háromévenkéntmegvizsgálják az adatok további tárolásánakszükségességét.

b) Amennyiben a (2) bekezdésben említetttárolási határidők valamelyike lejárt, az Eurojustmegvizsgálja, hogy az Eurojust céljai mennyibenindokolják az adatok további tárolását, és az elő-írásoktól eltérve dönthet úgy, hogy a következőellenőrzés időpontjáig tovább tárolja azokat.

c) Amennyiben az adatokat a b) pont szerintieltéréssel tovább tárolják, háromévenként megkell ismételni a további tárolás szükségességérevonatkozó vizsgálatot.

(4) Nem automatizált és strukturálatlan ada-tokat tartalmazó fájl esetén, miután a fájlbantárolt automatizált adatok utolsó tételének táro-lására előírt határidő lejárt, a fájlban tárolt összesdokumentumot visszaszolgáltatják az adatszol-gáltató hatóságoknak, a másolatokat pedig meg-semmisítik.

(5) Ha az Eurojust a nyomozást vagy bünte-tőeljárásokat hangolta össze, az érintett nemzeti

tagok tájékoztatják az Eurojustot és a többi érin-tett tagállamot az ügyben hozott jogerős bírósá-gi határozatokról, többek között azért, hogy a (2)bekezdés b) pontja alkalmazható legyen.

22. cikkAdatbiztonság(1) Az Eurojust, valamint – amennyiben azEurojust által továbbított adatokról van szó –minden tagállam az e határozat keretében kezeltszemélyes adatok tekintetében biztosítja a sze-mélyes adatok védelmét a véletlen vagy jogtalanmegsemmisítéssel, véletlen adatvesztéssel vagyjogosulatlan közléssel, módosítással vagy hoz-záféréssel, illetve az adatkezelés bármely egyébnem engedélyezett formájával szemben.

(2) Az eljárási szabályzatnak ki kell terjednieaz adatbiztonságra tekintettel az e határozatvégrehajtásához szükséges technikai intézkedé-sekre és szervezeti rendelkezésekre, különösen akövetkező célok megvalósítását szolgáló intéz-kedésekre:

a) a személyes adatok kezeléséhez használtadatfeldolgozó eszközökhöz való hozzáférésmegtagadása jogosulatlan személyektől;

b) az adathordozók jogosulatlan olvasásá-nak, másolásának, módosításának és eltávolítá-sának megelőzése;

c) az adatok jogosulatlan bevitelének és atárolt személyes adatok jogosulatlan ellenőrzé-sének, módosításának vagy törlésének megaka-dályozása;

d) jogosulatlan személyek megakadályozásaabban, hogy adatközlő eszközök felhasználásávala gépi adatfeldolgozó rendszereket használják;

e) annak biztosítása, hogy gépi adatfeldolgo-zó rendszert engedéllyel használó személyekcsak a hozzáférési engedélyük hatálya alá tarto-zó adatokhoz férjenek hozzá;

f) annak biztosítása, hogy megállapíthatólegyen, hogy a személyes adatokat az adatközléssorán mely szervekhez továbbították;

g) annak a lehetőségnek megteremtése, hogyutólag ellenőrizhető és megállapítható legyen,mely személyes adatok kerültek be a gépi adat-feldolgozó rendszerekbe, és ki, illetve mikor vit-te be az adatokat;

h) a személyes adatok jogosulatlan olvasásá-nak, másolásának, módosításának vagy törlésé-nek megakadályozása a személyes adatok átvi-tele vagy adathordozók szállítása során.

DR. MOLNÁR GÁBOR

64

23. cikkKözös ellenőrző szerv(1) Az Eurojust 14-22. cikkben felsorolt tevé-kenységeinek kollektív ellenőrzése céljából füg-getlen közös ellenőrző szerv jön létre annak biz-tosítására, hogy a személyes adatok kezeléseennek a határozatnak megfelelően történjen. Efeladatok ellátása során a közös ellenőrző szer-vet teljes hozzáférés illeti meg az összes olyanfájlhoz, amelyben személyes adatok feldolgozá-sa történik. Az Eurojust ellátja a közös ellenőrzőszervet az ilyen fájlokból igényelt információk-kal, és feladatainak ellátásában minden eszköz-zel segíti.

A közös ellenőrző szerv félévente legalábbegy alkalommal ülésezik. A szerv egy fellebbe-zés benyújtásától számított három hónaponbelül is összeül, és azt legalább két tagállam kez-deményezésére az elnök is összehívhatja.

A közös ellenőrző szerv létrehozásához min-den tagállam saját jogrendszerének megfelelőenkinevez egy bírót, aki nem tagja az Eurojustnak,illetve – amennyiben a tagállam alkotmányosvagy nemzeti rendszere ezt írja elő –, egy hivata-lánál fogva kellő függetlenséggel rendelkezőszemélyt, a bírák jegyzékébe való felvétel céljá-ból, aki tagként vagy ad hoc bíróként részt veheta közös ellenőrző szerv tevékenységében. Akinevezés időtartama legalább tizennyolchónap. A kinevezett személy visszahívására azadott tagállam nemzeti jogának a felmentésrealkalmazandó elvei az irányadók. A kinevezés-ről és felmentésről a Tanács Főtitkárságát és azEurojustot egyaránt tájékoztatni kell.

(2) A közös ellenőrző szerv három állandótagból és – a (4) bekezdésnek megfelelően – adhoc bírákból áll.

(3) A tagállam által kinevezett bíró egy évveltagállama elnökségének kezdete előtt válikállandó taggá, és tizennyolc hónapon keresztülmarad állandó tag.

A közös ellenőrző szerv elnöki tisztét aTanács elnökségét betöltő tagállam által kineve-zett bíró tölti be.

(4) Egy vagy több ad hoc bíró is ülésezhet,azonban csak az őket kinevező tagállamból szár-mazó, személyes adatokra vonatkozó fellebbe-zés kivizsgálásának idejéig.

(5) A közös ellenőrző szerv összetétele egyfellebbezési eljárás tartama alatt akkor sem vál-tozik, ha az állandó tagok hivatali ideje a (3)bekezdés értelmében lejár.

(6) Mindegyik tagnak és ad hoc bírónakegyetlen szavazata van. A szavazatok egyenlő-sége esetén az elnök szavazata dönt.

(7) A közös ellenőrző szerv megvizsgálja a19. cikk (8) bekezdésével és a 20. cikk (2) bekez-désével összhangban benyújtott fellebbezéseket,és e cikk (1) bekezdésének első albekezdése sze-rint elvégzi a szükséges ellenőrzéseket. Amen-nyiben a közös ellenőrző szerv arra a megállapí-tásra jut, hogy az Eurojust által hozott határozatvagy az adatkezelés nem felel meg e határozat-nak, az ügyet az Eurojust elé terjeszti, amelyelfogadja a közös ellenőrző szerv határozatát.

(8) A közös ellenőrző szerv határozatai végle-gesek és az Eurojust számára kötelezőek.

(9) A tagállamok által az (1) bekezdés harma-dik albekezdésével összhangban kinevezett sze-mélyek a közös ellenőrző szerv elnökénekelnökletével fogadják el a belső eljárási szabály-zatot, amely a fellebbezések kivizsgálása céljá-ból megállapítja a szerv tagjainak kinevezésérevonatkozó objektív kritériumokat.

(10) A titkárság költségeit az Eurojust költ-ségvetése fedezi. A közös ellenőrző szerv titkár-sága feladatainak ellátása során az Eurojust tit-kárságán belül függetlenséget élvez.

(11) A közös ellenőrző szerv tagjaira a 25.cikkben megállapított bizalmas adatkezelésikötelezettség vonatkozik.

(12) A közös ellenőrző szerv évenként jelen-tést nyújt be a Tanácsnak.

24. cikkFelelősség a jogosulatlan vagy helytelenadatkezelésért(1) Az Eurojust a székhelye szerinti tagállamnemzeti jogának megfelelően felelős az általavégzett jogosulatlan vagy helytelen adatkezelésfolytán magánszemélynek okozott károkért.

(2) Az (1) bekezdésben említett felelősségalapján az Eurojust ellen benyújtott panaszokat aszékhelye szerinti tagállam bíróságai tárgyalják.

(3) Minden tagállam nemzeti jogának megfe-lelően felelős egy magánszemélynek okozottolyan károkért, amelyek oka az Eurojustnakmegküldött adatoknak az adott tagállam általvégzett jogosulatlan vagy helytelen kezelése.

25. cikkTitoktartás(1) A titoktartás kötelezettsége az Eurojust nem-zeti tagjaira és azoknak a 2. cikk (2) bekezdésé-


65

ben említett segítőire, az Eurojust személyzetéreés a nemzeti kapcsolattartókra, ha vannak ilye-nek, valamint az adatvédelmi tisztviselőre terjedki, a 9. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül.

(2) A titoktartás kötelezettsége kiterjed min-den olyan személyre és szervezetre, akit vagyamelyet az Eurojusttal együtt végzett munkárahívnak fel.

(3) A titoktartás kötelezettsége az (1) és (2)bekezdésben említett személyekre azt követően iskiterjed, hogy hivataluk vagy munkaviszonyukmegszűnt, vagy a tevékenységük befejeződött.

(4) A 9. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül,a titoktartás kötelezettségét az Eurojust általátvett összes információra alkalmazni kell.

26. cikkA partnerekkel való együttműködés(1) Az Eurojust szoros együttműködést alakít kiés tart fenn az Europollal, amennyiben ez fela-datainak ellátásához és céljai megvalósításáhozszükséges, figyelemmel a megduplázott erőfe-szítések elkerülésének szükségességére. Ennekaz együttműködésnek lényegi elemeit, az adat-védelmi rendelkezések tekintetében a közösellenőrző szervvel folytatott konzultációt köve-tően, a Tanács által jóváhagyandó megállapo-dásban határozzák meg.

(2) Az Eurojust a konzultáció és a kiegészítőjelleg alapján privilegizált kapcsolatot tart fennaz Európai Igazságügyi Hálózattal, különösen anemzeti tag, egyazon tagállam kapcsolattartói ésa nemzeti kapcsolattartó között. A hatékonyegyüttműködés érdekében meg kell hozni akövetkező intézkedéseket:

a) az Eurojust számára a 98/248/IB együttesfellépés 8. cikkének megfelelően hozzáférést kellbiztosítani az Európai Igazságügyi Hálózat köz-pontosított információihoz, valamint a fentiegyüttes fellépés 10. cikke alapján a távközlésihálózathoz;

b) a 98/428/IB együttes fellépés 9. cikkének(3) bekezdésétől eltérve, az Európai IgazságügyiHálózat titkársága az Eurojust titkárságánakrészét képezi. A titkárság önálló és függetlenegységként működik. Igénybe veheti az Euro-just Európai Igazságügyi Hálózat feladatainakellátásához szükséges erőforrásait. Az Eurojustszemélyzetére vonatkozó szabályok az EurópaiIgazságügyi Hálózat titkárságának személyzeté-re is alkalmazandók, amennyiben ez nem össze-

egyeztethetetlen az Európai Igazságügyi Háló-zat működésének önállóságával;

c) az Eurojust nemzeti tagjai az Európai Igaz-ságügyi Hálózat ülésein ez utóbbi meghívásáravehetnek részt. Az Európai Igazságügyi Hálózatkapcsolattartói esetenként meghívást kaphatnakaz Eurojust üléseire.

(3) Az Eurojust szoros kapcsolatokat alakít kiés tart fenn az OLAF-fal. Ebből a célból az OLAFakár az Eurojust kezdeményezésére, akár sajátkérelmére részt vehet az Eurojustnak a Közössé-gek pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálónyomozások és büntetőeljárások összehangolá-sában végzett tevékenységében, feltéve, hogy atagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai arészvétellel szemben nem emelnek kifogást.

(4) A tagállamok az információk fogadása ésaz Eurojust és az OLAF közötti továbbítása cél-jából – a 9. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül– biztosítják, hogy az Eurojust nemzeti tagjaikizárólag az Európai Csaláselleni Hivatal (-OLAF) által folytatott vizsgálatokról szóló, 1999.május 25-i 1073/1999/EK rendelet és1074/1999/Euratom tanácsi rendelet alkalmazá-sában a tagállamok hatáskörrel rendelkező ható-ságainak minősüljenek. Az OLAF és a nemzetitagok közötti információcsere nem érinti a fentirendeletek alapján egyéb hatáskörrel rendelkezőhatóságoknak megküldendő információkat.

(5) Az Eurojust céljainak elérése céljából kap-csolatokat létesít és nem operatív jellegű tapasz-talatcserét folytat egyéb szervekkel, különösennemzetközi szervezetekkel.

(6) Az Eurojust az összekötő bíráknak ésügyészeknek az Európai Unió tagállamai közöttaz igazságügyi együttműködés javítását szolgá-ló cseréjének kereteiről szóló, 1996. április 22-i96/277/IB együttes tanácsi fellépés értelmébeneseti alapon együttműködést alakíthat ki az ös-szekötő bírákkal és ügyészekkel.

27. cikkA partnerekkel való információcsere(1) Az Eurojust feladatainak ellátásához e hatá-rozatnak megfelelően bármilyen információtkicserélhet a következőkkel:

a) a Szerződések keretében elfogadott rendel-kezések értelmében illetékes szervek;

b) nemzetközi szervezetek és testületek;c) harmadik államoknak a nyomozásokban

és büntetőeljárásokban illetékes hatóságok.

DR. MOLNÁR GÁBOR

66

(2) Mielőtt az Eurojust bármilyen információtkicserélne az (1) bekezdés b) és c) pontjábanemlített intézményekkel, az információ továbbí-tásához meg kell szereznie az információt meg-küldő tagállam nemzeti tagjának hozzájárulását.A nemzeti tag szükség esetén konzultál a tagál-lamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival.

(3) Az Eurojust a Tanács által jóváhagyottegyüttműködési megállapodásokat köthet har-madik államokkal és az (1) bekezdésben említettintézményekkel. E megállapodások rendelkezé-seket tartalmazhatnak különösen az Eurojusttevékenységét segítő összekötő tisztviselők vagyösszekötő bírák és ügyészek kiküldéséről. Amegállapodások rendelkezhetnek továbbá a sze-mélyes adatok kicseréléséről. Ez utóbbi esetbenaz Eurojust konzultál a közös ellenőrző szervvel.

Az Eurojust sürgős ügyek megoldása érdeké-ben megállapodás megkötése nélkül is együtt-működhet az (1) bekezdés b) és c) pontjábanmegnevezett intézményekkel, feltéve, hogy azegyüttműködés nem terjed ki személyes adatokezen intézményeknek történő, Eurojust általiátadására.

(4) A (3) bekezdés sérelme nélkül, az Eurojustcsak abban az esetben továbbíthat személyesadatokat az (1) bekezdés b) pontjában említettintézményeknek, és az Európa Tanács 1981.január 28-i egyezményében nem részes harma-dik államok (1) bekezdés c) pontjában említetthatóságainak, ha az adatvédelem megfelelőszintje biztosított.

(5) Az Eurojust haladéktalanul tájékoztatja aközös ellenőrző szervet és az érintett tagállamo-kat, ha a harmadik államok vagy az (1) bekezdésb) és c) pontjában említett intézmények ismétel-ten nem, vagy lényegileg valószínűsíthetőennem tesznek eleget a (4) bekezdésben előírt fel-tételeknek. A közös ellenőrző szerv megakadá-lyozhatja a személyes adatok további kicserélé-sét az adott intézményekkel mindaddig, amíg elne fogadja, hogy a megfelelő orvosló intézkedé-seket megtették.

(6) Egy nemzeti tag azonban nemzeti minősé-gében eljárva, kivételesen és kizárólag abból acélból, hogy megtegye az egyes személyeketvagy a közbiztonságot közvetlenül fenyegetősúlyos veszélyek elhárításához szükséges sürgősintézkedéseket, a (3) és (4) bekezdésben említettfeltételek teljesülése nélkül is végezhet szemé-lyes adatokat érintő információcserét. A nemze-ti tag felelős a közlés engedélyezésének jogsze-

rűségéért. A nemzeti tag rögzíti az adatközlése-ket és azok indokait. Az adatközlést csak abbanaz esetben engedélyezik, ha a címzett kötelezett-séget vállal arra, hogy az adatokat kizárólag azeredetileg megjelölt célra használják fel.

28. cikkSzervezet és működés(1) Az Eurojust szervezetéért és működéséért atestület felelős.

(2) A testület a nemzeti tagok közül elnököt,valamint szükség esetén legfeljebb két alelnökötválaszt. A választás eredményét jóváhagyásra aTanácsnak kell benyújtani.

(3) Az elnök a testület nevében és annak alá-rendelten látja el feladatait, irányítja annak mun-káját és kíséri figyelemmel az adminisztratívigazgató napi vezetői tevékenységét. Az eljárásiszabályzat határozza meg, hogy mely döntései-hez vagy intézkedéseihez szükséges a testületelőzetes hozzájárulása, illetve mikor kell jelen-tést készítenie a testületnek.

(4) Az elnök hivatali ideje három év. Egyalkalommal újraválasztható. Az alelnök(ök)hivatali idejéről az eljárási szabályzat rendelke-zik.

(5) Az Eurojust munkáját az adminisztratívigazgató alá tartozó titkárság segíti.

(6) Személyzetével szemben az Eurojust gya-korolja a kinevező hatóság hatásköreit. A testü-let az eljárási szabályzatnak megfelelően fogad-ja el e bekezdés végrehajtási szabályait.

29. cikkIgazgató(1) Az Eurojust adminisztratív igazgatóját a tes-tület egyhangúlag nevezi ki. A testület egy fel-vételi bizottságot alakít, amely pályázati felhívásalapján összeállítja azoknak a jelölteknek a név-sorát, akik közül a testület kiválasztja a admi-nisztratív igazgatót.

(2) Az adminisztratív igazgató hivatali idejeöt év. A hivatali idő megújítható.

(3) Az adminisztratív igazgatóra az EurópaiKözösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazot-taira irányadó szabályok és rendeletek vonat-koznak.

(4) Az adminisztratív igazgató a 28. cikk (3)bekezdése alapján eljáró testületnek és az elnök-nek alárendelten tevékenykedik. A testület két-harmados többséggel dönthet az adminsztratívigazgató felmentéséről.


67

(5) Az adminisztratív igazgató az elnök felü-gyelete mellett felelős az Eurojust napi működé-séért és a személyzet vezetéséért.

30. cikkSzemélyzet(1) Az Eurojust személyzetére az EurópaiKözösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazot-taira vonatkozó szabályok és rendeletek vonat-koznak, különösen a felvétel és a jogállás tekin-tetében.

(2) Az Eurojust személyzetét az (1) bekezdés-ben említett szabályok és rendeletek alapján fel-vett személyzet alkotja, figyelembe véve azEurópai Közösségek tisztviselőinek a 259/68/-EGK, Euratom, ESZAK rendeletben megállapí-tott személyzeti szabályzatának a 27. cikkébenemlített kritériumokat, többek között a földrajzimegoszlásra vonatkozó követelményeket. Aszemélyzet lehet állandó, ideiglenes és helyi. Azadminisztratív igazgató kérelmére és a testületnevében eljáró elnök egyetértésével a Közösségintézményei ideiglenes személyzetként közössé-gi tisztviselőket küldhetnek ki az Eurojusthoz. Atagállamok nemzeti szakértőket rendelhetnek kiaz Eurojusthoz. Ez utóbbi esetre a testület elfo-gadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket.

(3) A testületnek alárendelten, a személyzetfeladatai ellátása során szem előtt tartja az Euro-just célkitűzéseit és megbízatását, anélkül hogybármilyen kormánytól, hatóságtól, az Eurojus-ton kívüli szervezettől vagy személytől utasítástkérne vagy fogadna el.

31. cikkSegítségnyújtás a tolmácsolás és fordítás terén(1) Az Eurojust eljárásaira az Unió hivatalosnyelvhasználatra vonatkozó rendelkezéseit kellalkalmazni.

(2) A 32. cikk (1) bekezdésének második albe-kezdésében említett, a Tanácsnak szóló évesjelentést az Unió intézményeinek hivatalos nyel-vein kell elkészíteni.

32. cikkAz Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása(1) Az elnök a testület nevében minden évbenírásban tesz jelentést a Tanácsnak az Eurojusttevékenységéről és a vezetéséről, beleértve aköltségvetés végrehajtását.

E célból a testület éves jelentést készít a Euro-just tevékenységeiről, és az Eurojust tevékenysé-geinek eredményeként az Unióban feltárt krimi-nálpolitikai problémákról. E jelentésében azEurojust javaslatokat tehet az büntetőügyekbenfolytatott igazságügyi együttműködés hatéko-nyabbá tételére is.

Az elnök az Eurojust tevékenységéről meg-küldi a Tanácsnak az általa igényelt jelentéseketés bármely más információt.

(2) A Tanács elnöksége minden évben jelen-tést tesz az Európai Parlamentnek az Eurojustáltal végzett munkáról és a közös ellenőrzőszerv tevékenységeiről.

33. cikkPénzügyek(1) A nemzeti tagok és a 2. cikk (2) bekezdésébenemlített segítőik bérét és illetményeit a szárma-zási tagállam fedezi.

(2) Amennyiben a nemzeti tagok az Eurojustfeladatainak keretei között tevékenykednek, avonatkozó költségeket a Szerződés 41. cikkének(3) bekezdése értelmében vett műveleti kiadás-ként kezelik.

34. cikkKöltségvetés(1) Az Eurojustnak minden – a naptári évvelegybeeső – pénzügyi évre szóló összes bevételé-ről és kiadásáról előrejelzést kell készíteni. Abevételeket és kiadásokat beépítik a költségve-tésbe, amely magában foglalja a személyzeti ter-vet, amelyet az Európai Unió általános költség-vetése tárgyában illetékes költségvetési hatóságelé kell terjeszteni. A személyzeti tervnek tartal-maznia kell az állandó és ideiglenes munkakö-röket, és utalnia kell a kirendelt nemzeti szakér-tőkre, valamint meg kell határoznia az Eurojustáltal az adott pénzügyi évben foglalkoztatottszemélyzet számát, azok besorolását és fizetésifokozatát.

(2) Az Eurojust költségvetésében a bevételek-nek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3) Az egyéb erőforrások sérelme nélkül, azEurojust bevétele tartalmazhat egy, az EurópaiUnió általános költségvetésében szereplő támo-gatást.

(4) Az Eurojust kiadásai tartalmazzák többekközött a tolmácsokkal és fordítókkal kapcsolatoskiadásokat, a biztonsági kiadásokat, az igazgatá-si és infrastrukturális költségeket, a működési

DR. MOLNÁR GÁBOR

68

költséget és a bérleti költséget, az Eurojust tag-jainak és személyzetének utazási kiadásait, és aharmadik személyekkel kötött szerződésekbőlszármazó költségeket.

35. cikkA költségvetés elkészítése(1) Az adminisztratív igazgató minden évbenelkészíti az Eurojust következő évi pénzügyikiadásait tartalmazó költségvetésének előzetestervezetét. Az előzetes tervezetet a testület eléterjeszti.

(2) A testület minden évben legkésőbb márci-us 1-jén elfogadja a következő év költségvetésé-nek tervezetét, és benyújtja azt a Bizottságnak.

(3) A Bizottság e költségvetési tervezet alap-ján a költségvetési eljárás keretében javaslatottesz az Eurojust költségvetésére megállapítandóéves támogatási összegre.

(4) A testület az Európai Unió általános költ-ségvetése tekintetében illetékes költségvetésihatóság által így meghatározott éves támogatásalapján minden pénzügyi év kezdetén elfogadjaaz Eurojust költségvetését, majd a különbözőhozzájárulások és az egyéb forrásokból szárma-zó pénzeszközök figyelembevételével elvégziannak kiigazítását.

36. cikkA költségvetés végrehajtása és mentesítés(1) Az adminisztratív igazgató engedélyezésrejogosult tisztviselőként hajtja végre az Eurojustköltségvetését. A költségvetés végrehajtásáról atestületnek jelentésben számol be.

Az elnök az adminisztratív igazgató közre-működésével minden évben legkésőbb március31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, aSzámvevőszéknek és a Bizottságnak az előzőpénzügyi év összes bevételére és kiadására kiter-jedő részletes beszámolót. A Számvevőszék azEurópai Közösséget létrehozó szerződés 248. cik-kének megfelelően megvizsgálja a beszámolót.

(2) Az Európai Parlament a Tanács ajánlásáraaz n + 2. év április 30-áig mentesíti az Eurojustota költségvetés végrehajtásának felelőssége alól.

37. cikkA költségvetésre alkalmazandó költség-vetési rendeletA testület – a Bizottság és a Számvevőszék véle-ményének kézhezvételét követően – az EurópaiKözösségek általános költségvetésére alkalma-

zandó költségvetési rendelet 142. cikkével össz-hangban egyhangúlag fogadja el az Eurojustköltségvetésére alkalmazandó költségvetési ren-deletet.

38. cikkKönyvvizsgálat(1) A kiadásokat érintő kötelezettségvállalásokés kifizetések ellenőrzését, és az Eurojust összesbevétele megállapításának és beszedésének felü-gyeletét a testület által kinevezett pénzügyi elle-nőr látja el.

(2) A testület kinevez egy belső könyvvizsgá-lót, akinek feladata, hogy az irányadó nemzet-közi szabványoknak megfelelően biztosítsa aköltségvetés végrehajtására szolgáló rendszerekés eljárások megfelelő működését. Belső könyv-vizsgáló sem az engedélyezésre jogosult tisztvi-selő, sem a könyvelő nem lehet. A testület e fela-dat ellátására felkérheti a Bizottság belsőkönyvvizsgálóját.

(3) Megállapításairól és ajánlásairól a könyv-vizsgáló az Eurojustnak tesz jelentést, és jelenté-sének egy példányát megküldi a Bizottságnak.Az Eurojust a könyvvizsgáló jelentésének isme-retében megteszi az ajánlások nyomán szüksé-ges intézkedéseket.

(4) Az Eurojustra az 1073/1999/EK rendelet-ben megállapított szabályokat kell alkalmazni.A testület elfogadja a szükséges végrehajtásiintézkedéseket.

39. cikkHozzáférés a dokumentumokhozA testület az adminisztratív igazgató javaslataalapján elfogadja az Eurojust dokumentumaihozvaló hozzáférésre vonatkozó szabályokat, figye-lembe véve a nyilvánosságnak az Európai Parla-ment, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoztörténő hozzáféréséről szóló, 2001. május 30-i1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsirendeletben foglalt elveket és korlátozásokat.

40. cikkTerületi hatályEzt a határozatot alkalmazni kell Gibraltárra, ame-lyet az Egyesült Királyság nemzeti tagja képvisel.

41. cikkÁtmeneti rendelkezések(1) Az Igazságügyi Együttműködési IdeiglenesEgység nemzeti tagjai, akiket a tagállamok az


69

Igazságügyi Együttműködési Ideiglenes Egysé-gének létrehozásáról szóló, 2000. december 14-i2000/799/IB tanácsi határozat alapján neveztekki, e határozat 2. cikke értelmében az Eurojustnemzeti tagjainak szerepét mindaddig betöltik,amíg az érintett tagállam véglegesen ki nemnevezi nemzeti tagját, de ez semmiképpen semterjedhet túl a határozat hatálybalépését követőmásodik hónap végén, amely időpontban neve-zettek funkciói megszűnnek.

Az Ideiglenes Egység nemzeti tagjait e minősé-gükben mindazok a hatáskörök megilletik, ame-lyeket ez a határozat a nemzeti tagoknak biztosít.

Egy nemzeti tag végleges kinevezése azon anapon lép hatályba, amelyet a tagállam a TanácsFőtitkárságához intézett hivatalos levél útjántörténő értesítésben e célra megjelölt.

(2) Az ennek a határozatnak a hatálybalépé-sét követő három hónap során a tagállam nyilat-kozhat arról, hogy a 42. cikkben előírt időpontignem alkalmazza a határozat egyes cikkeit, külö-nösen a 9. és 13. cikket, mivel alkalmazásuk nemegyeztethető össze nemzeti jogával. A TanácsFőtitkársága minden ilyen nyilatkozatról tájé-koztatja a tagállamokat és a Bizottságot.

(3) Mindaddig, amíg a Tanács nem hagyjajóvá az Eurojust eljárási szabályzatát, a testülethatározatait kétharmados többséggel hozzameg, kivéve, ha ez a határozat egyhangú határo-zathozatalt ír elő.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogyaz Eurojust végleges létrejöttéig meghozzák azösszes szükséges intézkedést annak biztosításá-ra, hogy az Igazságügyi Együttműködési Ideig-lenes Egység által intézett ügyekben, különösenpedig a nyomozások és büntetőeljárások össze-hangolásával kapcsolatban, a nemzeti tagoktovábbra is kellő hatékonysággal járhassanak el.A nemzeti tagoknak legalább az IgazságügyiEgyüttműködési Ideiglenes Egység céljaival ésfunkcióival megegyező célokat kell követniük ésfunkciókat kell ellátniuk.

42. cikkÁtültetésA tagállamok nemzeti jogukat szükség esetén alehető legrövidebb időn belül, legkésőbb azon-ban 2003. szeptember 6-ig hozzák összhangbaezzel a határozattal.

43. cikkHatálybalépésEz a határozat az Európai Közösségek HivatalosLapjában való kihirdetésének napján lép hatály-ba, a 41. cikk sérelme nélkül. Ezen a napon azIgazságügyi Együttműködési Ideiglenes Egységmegszűnik.

Kelt Brüsszelben, 2002. február 28-án.a Tanács részérőlaz elnökA. ACEBES PANIAGUA

DR. MOLNÁR GÁBOR

70

Documents

AZ ÜGYÉSZSÉG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN