AZ IDŐ MÉRÉSEA kezdetektől napjainkig

Az időmérés elveCsillagászati jelenségek

Csillagászati módszerek: év hónap napRégi időmérőeszközök: napóra

vízórahomokóragyertyaóra

Mechanikus időmérők: zsebórakaróramechanikus karóra

Korszerű időmérőeszközök: kvarcóra

Az emberiség már nagyon régen megfigyelte az idő múlását a természetben előforduló jelenségek alapján:• A Föld forgását és keringését• a Hold és a Nap mozgását

Az időmérés elveAz idő mérése mindig valamilyen állandó csillagászati vagy fizikai jelenség alapján történik. Időmérésre használt csillagászati jelenségek: a Föld saját tengely körüli forgásaa Föld Nap körüli keringése a Hold Föld körüli keringése

Csillagászati módszerekLeghamarabb a „napnyi" időtartam mérését ismerték fel. Egy sötét és egy világos időszak együttes hossza mindig ugyanannyi volt.Ezt az időtartamot nevezték el egy napnak.Ezt osztották később 24 órára.

Megfigyelték, hogy a Hold fázisváltozásai 29,5 naponta ismétlődnek. Ez adta egy nagyobb időegység, a hónap alapját.A hónap 30 vagy 31 napos lehet.A február 28 napból, szökőévben /négy évente/29 napból áll.1 év=12 hónap

Nagyobb időegység csillagászati alapja az az időszak, amennyi alatt a Föld egyszer körüljárja a Napot.Ezt az időszakot nevezzük egy évnek.Időtartama 365 nap 6 óra /41 perc 59 másodperc/.Szökőévben 366 nap.

Régi időmérőeszközök napóra

A legkorábbi időmérő eszközöket Egyiptomban találták fel. A napóra egyszerű változatát, az árnyékórát használták. Ez két farúdból állt: az egyik árnyékot vetett a beosztással ellátott másikra.Később a „korszerűbb” napórát alkalmazták.

vízóraEgyiptomban alkalmazták a vízórát is, rövidebb időtartamok mérésére.Az egyik edényből a víz meghatározott idő alatt csepegett át a másikba.Ez az idő az edény geometriai méretétől függött:térfogat, magasság, lyukméret.

homokóra A középkorban használták a homokórát rövidebb

időtartamok mérésére. A két egymással keskeny csővel összekötött üvegedényből, meghatározott időtartam alatt "pereg" át a homok a másikba.„ Lejárta” után egyszerűen megfordítható és „újraindul”.Rövidebb időtartamok mérésére (vagy dísznek) ma is használják.

gyertyaóraA középkorban használták a gyertyaórát is rövidebb időtartamok mérésére. Az egyenletesen égő gyertyából azonos idő alatt azonosmagasságú viaszoszlop olvadt le.Használták „időzítésre” is.Egy szeget a megfelelő osztásnál a gyertyába szúrtak, és amikor odáig leégett,

a szeg egy fémtálkába esett ésezzel jelezte az eltelt időt.

Mechanikus időmérőkAz első mechanikus órákat a XIII. század vége felé készítették. Nagyméretű szerkezetek voltak, az egész templomtornyot elfoglalták. Rugó vagy mozgó súly működtette ezeket.

A XVI. században jelentek meg az első zsebórák és karórák.A XX. század elején az olcsó, nagy mennyiségbengyártott mechanikus karórák terjedtek el, amelyek egyre pontosabban mérték az időt.1 óra= 60 perc1 perc =60 másodperc

Korszerű időmérőeszközök

A hetvenes években jelentek meg az első "kvarcórák„. Ezeknek a működése egy kvarckristály rezgésén alapul. Egy megfelelően csiszolt kvarckristály akár sok millió rezgésre képes másodpercenként.

Kvarcórák

Megjelentek a folyadékkristályos (LCD) kijelzős órák. A nyolcvanas évek végére megszűnt a mechanikus órák gyártása. Divatossá váltak a „mutatós” kijelzésű „digitális” órák. Ezekben kis mágnes léptetgeti a mutatómozgató fogaskerekét.A jó minőségű kvarcórák kb. 30 évente térnek el egyetlen másodperccel.