Embed Size (px)
DESCRIPTION
Az IKT más képességekre gyakorolt hatása az alsó tagozaton. Koreczné Kazinczi Ilona III. évfolyam SZTE Neveléstudományi DI. Témavezető: Molnár Gyöngyvér. ICT vagy IST. Jelzésértékű Komplexebb a változás Digitális kompetencia. A digitális kompetencia alkotóelemei. Technikai kompetencia. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Az IKT más képességekre gyakorolt hatása az alsó tagozaton
Koreczné Kazinczi Ilona
III. évfolyam
SZTE Neveléstudományi DI
Témavezető: Molnár Gyöngyvér
ICT vagy IST
• Jelzésértékű
• Komplexebb a változás
• Digitális kompetencia
A digitális kompetencia alkotóelemei
Digitális kompetencia
Technikai kompetenciaInf. kezelés éskommunikáció
Információs társadalom technológia
Technikai kompetencia
• Hardveres kompetencia (pl. adatok értelmezése, üzemeltetési ismeretek, adatbiztonság)
• Alkalmazói kompetencia (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés; adatbázis és animáció értelmezése, készítése; digitális könyvtár-használat; e‑mail, adatbányászat, letöltés; képértelmezés és ‑feldolgozás; szimuláció értelmezése, készítése)
• Programozási kompetencia – algoritmikus gondolkodás
Információkezelés és kommunikáció• Információk közötti eligazodás kompetenciája (pl.
szűrés, feldolgozás: értékelés, elemzés, ismeretek integrálása, új tudáselem alkotása, e‑tanulás)
• Információk prezentálása (pl. alkalmazási és szociális kompetencia integrált működése, önkifejezés és kapcsolattartás az információs társadalomban, közléskultúra személyes és tömegkommunikációs csatornákon, Web 2.0)
• Információk archiválása (pl. hierarchikus és többszempontú rendszerezés, kontextuális elvű tárolás, fogalomtérképek, tanulási feljegyzések)
Információs társadalom technológia
• Információs társadalom kompetencia (pl. e‑kormányzat, e‑gazdaság, személyes és intézményi e‑pályázati rendszerek, projektmenedzsment, e‑közösségek)
• Digitális jogok (pl. szerzői jogok, adatvédelem, személyes és közérdekű adatok kezelése, e‑etikett, e‑morál, e‑biztonság, e‑aláírás)
• Médiakompetencia (pl. médiaismeret, médiahasználat)
• Az IKT oktatási alkalmazásának a fejlesztése kiemelt területe az Európai Unió közös oktatási politikájának
• Nemzeti alaptanterv egyik alapkompetenciája
A mérés indokoltsága
• Az EU ajánlásai alapján a megfelelő szintű IKT készségfejlesztéshez szükséges infrastruktúra szint 8 diák / számítógép (12,5 számítógép / 100 diák) az alapfokú oktatásban és 6 diák / számítógép (16,6 számítógép / 100 diák) a középfokú oktatásban.
Forrás: European Commission: E-Learning – Designing tomorrow's education. 2000
Statisztikai adatok
• A meglévő számítógépeket ugyanakkor Magyarországon leginkább számítástechnika oktatásra használják. A tanárok 96%-a gondolja, hogy a számítástechnikát külön tantárgyként kell oktatni, szemben az EU átlaggal, ahol a tanárok mindössze 54%-a gondolja ezt (Finnország 37%).
• Magyarországon a tanárok mindössze 38%-a gondolja úgy, hogy a számítógépet és az Internetet a különböző tantárgyak és az alap képességek oktatására is fel kell használni, szemben az EU átlag 76%-kal (Finnország 80%). Ezen indikátorok szerint a mérésben részt vett 27 ország közül Magyarország az utolsó helyen áll.
Benchmarking Access and Use of ICT in European Schools 2006 – empirica 144. o.Benchmarking Access and Use of ICT in European Schools 2006 – empirica 151. o.
Statisztikai adatok
Főbb kutatási kérdések
Melyek azok az írás-olvasás körébe tartozó részképességek (térirányok észlelése, finommotorika, szem- és kézkoordináció, emlékezet , iránydominancia, megfigyelési képesség, szin- és formalátás, gondolkodási képesség ) amelyek az IKT eszközeivel fejleszthetők a leghatékonyabban?
A pedagógusok informatikai kulturáltsága, oktatási gyakorlata, az iskolák technikai háttere milyen hatással vannak mindezen fejlesztésekre?
Befolyásolja-e a fejlesztés eredményességét a tanulók szociális háttere (hátrányos helyzet)?
Fejlesztőeszközök
A kutatás főbb jellemzői
• Korosztály: alsó tagozat• A tanító sok tantárgyat tanít – átlátja, hol tudja alkalmazni
az IKT-t• A közoktatásba kerüléstől, a kezdetektől vizsgálom
az adott témákat• A tananyag kipróbálásához iskolák keresése• A jelentkezett iskolák tanítóinak felkészítése a
feladatra
A kutatás szakaszai és időbeli megvalósulása
2006. II. negyedév
Hagyományos papír-ceruza alapú teszt
2. évfolyamvégi teszt.(Kísérleti és kontroll csoportokban)
3.
2005. II. negyedév
Hagyományos papír-ceruza alapú teszt
1. évfolyamvégi teszt.(Kísérleti és kontroll csoportokban)
2.
2004. III. negyedév
Hagyományos papír-ceruza alapú teszt
Előteszt megíratása .
(Kísérleti és kontroll csoportokban)1.
Mérés idejeMérés típusa
Mérési szakasz megnevezéseSza-kasz
Kutatási minta
• Kezdet– 26 kísérleti osztály – 12 kontroll osztály
bevonva a mérésbe
• Értékelhető– 3 kísérleti osztály– 3 kontroll osztály
mérési eredmény
Korábban befejeződött a kelleténél, ezért hiányos a minta.
Eredmények
• Négy képességre vonatkozóan különbség tapasztalható– Szín- és formalátás– Finommotorika– Emlékezet– Iránydominancia
Eredmények – finommotorika
ControlPilot teaching
Pretest 0,4476190,456521
7
First test0,542857
10,532608
7
Second test
0,6869048
0,7805556
Fine motoric control
0
0,1
0,2
0,3
0,4
0,5
0,6
0,7
0,8
0,9
Pretest First test Second test
Control
Pilot teaching
Eredmények – a négy terület
Pretest First testSecond test
Direction dominance0,44836
960,53260
870,83333
33
Colour and shape recognition
0,602808
0,6545139
0,8233333
Recollection0,44021
740,51630
430,84269
66
Fine motoric control0,45652
170,53260
870,78055
56
Mean values of test results
0
0,1
0,2
0,3
0,4
0,5
0,6
0,7
0,8
0,9
Pretest First test Secondtest
Direction dominance
Colour and shaperecognition
Recollection
Fine motoric control
Eredmények – relatív szórás alakulása
Pretest First testSecond
test
Fine motoric control 0,44258 0,405060,3480
6
Recollection 0,40699 0,36464 0,35324
Direction dominance 0,43377 0,33529 0,34835
Colour and shape recognition 0,27504 0,26372 0,20441
Relative deviation of the test results
0
0,05
0,1
0,15
0,2
0,25
0,3
0,35
0,4
0,45
0,5
Pretest First test Second test
Fine motoric control
Recollection
Direction dominance
Colour and shaperecognition
Kutatás II. rész
• Összevont osztályú iskolákban 2007 szeptemberétől
– KP-Lab (Knowlege Practices Laboratory) Knowlege Practices Laboratory
• 4 iskolával kapcsolatfelvétel, akik a jelzett könyvekből tanítanak
Összevont tanulócsoport
• Különböző életkorú, évfolyamú és képességű tanulók csoportja. (schome.open.ac.uk/wikiworks/index.php/Multigrade_schools)
• Ha az iskolában az osztályt több, különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg, akkor beszélünk összevont osztályról. (2007. évi LXXXVII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi
LXXIX. törvény módosításáról)
Ellentmondások
• Jól képzett tanár és eszközökkel jól ellátott iskola kellene – itt hiányzik
• A tanárok nagy része nem rendelkezik tanítási és tanulási tapasztalattal
• Az ilyen képzésre nem készít fel a tanárképzés
KP-Lab
• Célja, az eszközök (különös tekintettel az IKT) alkalmazhatóságának megismertetése az elméleti oktatáshoz képest, s annak gyakorlati tudássá alakítása a pedagógusok számára
• http://www.kp-lab.org/
• Magyarországon 4 iskola vesz részt benne: Felsőpetény, Kolontár, Szárföld, Vezseny
KP-Lab: Gárdonyi kör
• Elnevezése
• Összetvői– Vizuális nevelés
– Matematika játékosan
– Informatika és IKT
Gárdonyi kör
• Kapcsolattartás területei– Moodle rendszer
• Aktuális problémák megbeszélése• Instrukciók
– Időszakonként személyes találkozás • Főbb lépések megbeszélése, továbbképzés• Tapasztalatok megbeszélése
Tanárok és tanulók IKT kompetenciájának fejlesztése
• KP-Lab segítségével vizsgálat tárgya– a normál osztályú iskolákban tapasztalt mutatók
hogyan alakulnak az összevont osztályú iskolákban?– Mely informatikai képességek hatására fejlődnek az
adott képességek (finommotorika, emlékezet, szín- és formalátás, iránydominancia)?
• Tanárok fejlesztése– Sok a pedagógiai munkát segítő szoftver
megismertetése• amelyet a pedagógiai munkában közvetlenül
alkalmazhatnak,• amellyel maguk készíthetnek oktatási segédleteket.
Tanárok felkészítése
• Szövegszerkesztés (Word, OpenOffice writer)
• CD-n található szoftverek használata• Internetes keresőrobotok (Google, Yahoo)• Kommunikáció e-mail-el (Outlook, Eudora)• Táblázatkezelés (Excel, OpenOffice Tab)• Grafikai program (PhotoShop, Gimp)• Multimédia készitése (flashplayrs)• Programozási nyelvek (Com. Logo,
Imagine)
Tanárok felkészítése II.
• Hang- és videolejátszás (Media Player, )• Prezentáció-készitő (PowerPoint,
OpenOffice )• Weblapkészités (Ms FrontPage, Nvu)• Fájl menedzser• Integrált oktatórendszerek (Moodle)• Chat (MSN, Skype)• Video konferencia (Skype)
A kutatás eddigi megvalósulása
2009. februárHagyományos papír-ceruza alapú teszt
2. évfolyamvégi teszt.(Kísérleti és kontroll csoportokban)
3.
2008. júniusHagyományos papír-ceruza alapú teszt
1. évfolyamvégi teszt.(Kísérleti és kontroll csoportokban)
2.
2008. januárHagyományos papír-ceruza alapú teszt
Előteszt megíratása .
(Kísérleti és kontroll csoportokban)1.
Mérés idejeMérés típusa
Mérési szakasz megnevezéseSza-kasz
