Az Inczédy György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumserdult/iskola/docs/HPP-inczedy... · fogalmak Vizualitás, képi nyelv, filmnyelv, nemzeti kultúra, szubkultúra,

Az Inczédy György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Szakiskolai helyi tanterve

Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. mellékletében szereplő

szakiskolák számára kiadott kerettanterv alapján. (Megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. mellékleteként.

Javítva a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 1., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 9. melléklete szerint.)

Érvényes a 2014/2015-ös tanévtől.

KOMMUNIKÁCIÓ – MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (KOMA)

Az olvasási, a szövegértési és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése döntő

szerepet játszik a társadalmi beilleszkedésben, a társadalmi sikerességben, ezért kitüntetett

szerepet játszik a szakiskola közismereti programjában. A társadalmilag elfogadott

kommunikációs formák, viselkedésminták megismerése és használati módjuk elsajátítása

nagyrészt e tantárgy keretei között zajlik. A tantárgy tanításának alapvető célja a biztos

alapkészségek kialakítása: a magabiztos írás, a helyesírás, az olvasás és a kommunikáció. A

program ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy a tanulók művészeti, irodalmi

tájékozottságot szerezzenek, ízlésük, véleményük formálódjon, képesek legyenek köznapi,

közéleti és művészeti témákról is beszélgetni.

Ez a tantervi program elsősorban nem ismereteket kínál, hanem a szemléletet alakítja,

azt mutatja meg, hogyan érdemes tanulni, hogy lehet továbblépni, fogódzókhoz jutni. Olyan

tudást és képességeket fejleszt, amelyek a mai világban elengedhetetlenek. Segít megérteni,

hogy tanulni és gondolkodni kell. Hogy a rossz válasz jobb, mintha eleve elutasítjuk a

gondolkodást. A program komoly partnernek tekinti, gondolkodásra és tevékenységekre hívja

a tanulókat fejlődésük, boldogulásuk érdekében.

A kerettanterv fontos eleme, hogy kapcsolatot teremt a tudományos eredmények és az

iskolai tanulás, a tudomány és a hétköznapok között. Megmutatja a már sok kudarcot

tapasztalt diákoknak, hogy az órai témákkal való foglalkozás örömforrás is lehet, az óra

élményeket is adhat. Mindeközben remélhetően kiegészíthetjük és továbbépíthetjük a diákok

általános iskolából hozott hiányos tudását, és fejleszthetjük képességeiket. A program

szokatlansága ellenére is tartalmaz olyan elemeket, amelyeket az érettségire való felkészülés

során is hasznosíthatnak azok, akik tovább akarnak tanulni.

A magyar nyelv és irodalom tantárgyat a többi közismereti tantárggyal egységben kell

tanítani. A tantervi tematika igazodik az osztályfőnöki órákon kijelölt átfogó témákhoz.

Minden évfolyamon négy csomópontja van a tananyagnak: a) kommunikáció, b)

nyelvtan, c) szövegértés/szövegalkotás, d) művészeti, irodalmi nevelés és médiaismeret.

Törekedni kell arra, hogy a beszéd mellett minden órán sor kerüljön írásra, olvasásra, a

helyesírás gyakorlására, irodalmi művekkel, képekkel való találkozásra. Ezek arányát és

mélységét azonban az érintettségnek, az érdeklődésnek kell meghatároznia.

A kommunikációs csomópont a domináns, hiszen az eredményes kommunikáció

technikáinak elsajátítása a társadalmi sikeresség egyik kulcsa. A többi csomópont ehhez

kapcsolódik. Ezt a területet mindig kiemelten kell kezelni. Olyan helyzeteket kell teremteni,

amelyekben konkrét szituációkat kell megoldaniuk a diákoknak; az elméletnél sokkal

fontosabb a gyakorlat. Az egyéni kommunikációtól a társadalmi kommunikációig számos

területet érint a kerettanterv. Az egyes kommunikációs témákhoz sokféle út vezethet: az

életből vett szituációs játék, médiához köthető feladat vagy valamilyen irodalmi mű, esetleg

szövegtani feladat egyaránt lehet kiindulópont, a lényeg az, hogy sikerüljön felkelteni az

osztály érdeklődését. Meg kell érinteni a diákokat, érzékennyé kell őket tenni a téma iránt,

felkelteni az érdeklődésüket, megmutatni, hogy ezek a tananyagok nem fölöslegesnek tűnő

tudást hordoznak, hanem a mindennapok részei, s így megismerésükkel, a velük való

foglalkozással életminőségüket, sikerességüket tudják javítani.

Nyelvtani csomópont: a szűken vett nyelvtani rész nem haladja meg lényegesen az

általános iskolában tanultakat, azt ismétli, illetve mélyíti el. Szemlélete azonban tágabb, arra

helyezi a hangsúlyt, hogy a nyelvtan/nyelvészet a grammatikai szabályok alkalmazásánál

sokkal szélesebb körben is értelmezhető. Ebben a csomópontban szerepelhetnek a külön meg

nem jelölt, a tanár által az osztály, esetleg az egyes tanulók fejlesztési igényei szerint

megválasztott rövid és szisztematikus helyesírási feladatok is.

A szövegértés/szövegalkotás csomópontban kapott helyet az olvasás- és íráskészség

fejlesztése. Minél több alkalmat kell találni arra, hogy a diákok némán és hangosan is

olvassanak, mivel sok esetben éppen olvasási nehézségeik miatt küzdenek alapvető

szövegértési gondokkal. Az írásos feladatok is fontosak, füzetbe és feladatlapokra is írhatnak

a tanulók. Az írásbeli munkát mindig ellenőrizze és javítsa a tanár, lehetőség szerint óra

közben. A tanulók kapjanak lehetőséget arra, hogy bármilyen más órán felmerülő szövegértési

problémájukat felvethessék ezeken az órákon.

Az irodalom/művészet csomópont: az ajánlott szövegválogatás nem törekszik

semmilyen kánon követésére vagy irodalomtörténeti áttekintésre, jóllehet számos szöveg

szerepel a magyar és világirodalom különböző korszakaiból. Kortárs szerzők is szép számmal

találhatók az anyagban, hogy a mai szövegeknek is legyen esélyük arra, hogy megszólítsák a

diákokat, illetve hogy a tanulók kortárs alkotásokkal is találkozzanak. Ezekben az esetekben

se hagyományos műelemzés folyjon, hanem kerüljön sor a személyes érzések, az érintettség, a

szövegek által kiváltott reakciók megbeszélésére.

Nem irodalomtörténetet, szerzőket, nagy műveket kell tanítani, hanem egy-egy mű

adott témához kapcsolásával azt kell megmutatni, hogy az irodalmi szöveg is lehet érdekes,

izgalmas, kapcsolódhat a diákok életéhez. Minél élményszerűbb a találkozás, annál nagyobb

az esély az olvasással kapcsolatos pozitív attitűd kialakítására. Bár nincs irodalomtörténet, a

különböző korokból vett (főleg magyar) irodalmi szövegek arra is jók, hogy felismerjék a

diákok, hogy ezek a szövegek egy hagyomány és a magyar kultúra részei. A modern szerzők,

a modern kultúra, sőt a tömegkultúra is segíthet eljutni a klasszikus értékekhez, hiszen a

populáris kultúra általában a klasszikus kultúra alapvető struktúráit másolja, annak eszköztárát

veszi át, tematikája pedig sokszor motiválóbb és érdekesebb lehet a diákok számára.

A magyartanítás hagyományos tartalmaival és felépítésével kapcsolatban a szakiskolai

tanulók többsége negatív élményeket szerzett. A művészeti nevelés alapvető célja az, hogy a

műalkotásokkal találkozás során pozitív érzések érjék a diákokat. Örömet találó, gondolkodni

akaró embereket nevelése a cél.

A kerettanterv épít az egyre nagyobb szerepet betöltő digitális és vizuális kultúrára

(fotó, film, digitális tartalmak stb.), illetve a média pozitív és negatív jelenségeinek

értelmezésére is. A fiatalok sokszor könnyebben jutnak el a virtuális világ és vizualitás felől a

szövegekhez, mint fordítva. A most szakiskolába kerülő fiatalok már a Z generáció tagjai,

akik a digitális világba születtek, teljes természetességgel használják a digitális eszközöket,

szabadidejükben a világhálón élnek, sokkal nehezebben illeszkednek be szűk környezetükbe.

A kerettantervnek és a hozzá kapcsolódó közismereti programnak ezt figyelembe kell vennie.

Ugyanakkor a média működésének, illetve a manipuláció hatásmechanizmusainak megértése

is nagyon fontos cél.

A Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (KOMA) műveltségterület a Szaki

programban kitüntetett szerepet játszik, mert az alapvető kulcskompetenciák közül többnek a

fejlesztésében is szerepe van: az anyanyelvi kompetencia és a kulturális kompetencia

fejlesztésében elsőrendűen, de a tanulási képességek fejlesztésében, a szociális és

állampolgári kompetencia erősítésében, sőt a digitális kompetencia fejlesztésében is nagy

szerepe van. Az általános iskolát végzett tanulók jó része az alapvető kompetenciák hiányában

érkezik a szakiskolába, tehát egy alapos mérés után fokozatos, egyénre szabott fejlesztésben

kell részesülniük. Az általános iskolából hozott hiányok csökkentése mellett tovább kell

fejleszteni kommunikációs és szövegértési/szövegalkotási képességeiket. A NAT-ban is

megfogalmazott nevelési célok tekintetében elsőrendű szerepe van a műveltségterületnek

abban, hogy a tanulók önismerete, erkölcsi magatartása, felelősségvállalása, jövője, szakmai

pályája iránti elkötelezettsége megfelelően alakuljon. Ezt a fejlesztést a 9. évfolyamon

tervszerűen kell elkezdeni, hogy mire a tanulók elhagyják a szakiskolát és munkába állnak,

felelősségteljes állampolgárokká, a társadalom hasznos tagjaivá váljanak.

9. évfolyam

A 9. évfolyamon heti két óra áll rendelkezésre. A kerettanterv az éves óraszám 90%-át fedi le,

azaz 64 órát határoz meg. A kerettantervet megvalósító KOMA program ezen az évfolyamon

négy, egy-egy negyedévet átívelő, közös, az osztály számára megvalósítandó projektfeladatot

is ajánl: az első negyedévben egy virtuális osztálykönyvet hoznak létre a diákok, mely

alkalmas az osztály megismerésére, a közös munka, feladatvégzés kereteinek megtalálására.

A második negyedévben osztályújságot készítenek, ennek megvalósításához már magasabb

szintű együttműködésre van szükség. A harmadik negyedévben egy történetet írnak közösen

(ehhez készíthetnek fotókat, rövidfilmeket is), a negyedik negyedévben ebből a történetből

képregényt készítenek.

A 9. évfolyam legfontosabb céljai:

— a szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése, hátránykompenzálás;

— a teljes mondatokban való fogalmazás igényének felkeltése;

— ismerjék fel és alkalmazzák a helyesírási alapelveket;

— saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban;

— a köznyelvi és irodalmi szöveg különbségeinek felismerése;

— ismerjenek fel néhány jelentéstani elemet a művészi nyelvben;

— ismerjenek fel néhány alakzatot és szóképet;

— legyenek képesek rokon értelmű szavakkal változatosabbá tenni mondanivalójukat;

— legyenek képesek szóban és írásban logikusan elmesélni egy történetet;

— ismerjék néhány egynyelvű szótár használatát;

— legyenek képesek néma olvasással szövegek megértésére és az olvasottak

felidézésére;

— legyenek képesek történetet írni előre meghatározott szempontok segítségével;

— tudjanak vázlatot készíteni megadott szempontok alapján;

— legyenek képesek stílusváltásra hivatalos helyzetben;

— ismerjék fel a manipuláció eszközeit a különböző médiumokban és műfajokban;

— szerezzenek gyakorlatot a vizuális, a hangzó és a komplex információk

megértésében;

— ismerjék meg az online kommunikáció módjait írott és íratlan szabályait.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Személyes kommunikáció – Tömegkommunikáció

Órakeret:

10 óra

Előzetes tudás

Az általános iskolából hozott, igen változatos szintű kommunikációs

ismeretek. A kommunikáció elemeinek ismerete. Alkalmazkodás a

kommunikációs helyzetnek megfelelő normákhoz. Hajlandóság az

együttműködésre.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A szóbeli kommunikáció személyes sikerének fokozása a

kommunikáció verbális és egyéb összetevőinek tudatosításával. Az

üzenet kódolásának és dekódolásának gyakorlása. Az udvarias,

köznyelvi normának megfelelő kommunikáció igényének

felébresztése és gyakorlása. A személyközi és a társadalmi, valamint a

tömegkommunikáció fogalmának megismerése, ezek

megkülönböztetése. A tömegkommunikáció csatornáinak és

eszközeinek ismerete, a manipuláció felismerése. Az online

kommunikáció módjainak, írott és íratlan szabályainak megismerése;

az egyén felelősségének tudatosítása az internetes kommunikációban.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Önismeret, énkép, énkép-kommunikáció, én és a csoport. A

kommunikáció alapmodellje, összetevőinek azonosítása,

értelmezése.

A nonverbális kommunikáció elemei, sajátosságai, működési

mechanizmusai (pl. testbeszéd, térközszabályozás, arcjáték).

A közös nyelv és a nonverbális kommunikáció szerepe a

megértésben; a verbális és a nonverbális kommunikáció

összhangja; dekódolás.

A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának eljárásai.

Generációs megértési nehézségek: eltérő nyelv, eltérő jelentés (pl.

szleng, réteg- és csoportnyelvek).

A verbális kommunikáció jelentősége és lehetséges formái. A

kommunikáció sikere, a kulturális és a nyelvi szabályok szerepe a

megértésben.

Etikett a kommunikációban. Kommunikáció az interneten. Netikett

a Facebookon, e-mailben és online csevegés közben.

Előzetes elvárások a kommunikációban, a megértés csapdái, emberi

játszmák.

A kulturális szignálok használatának, a kommunikációs maximák

érvényesülésének vizsgálata.

A kommunikáció szintjei. A társadalmi kommunikáció fogalma. A

társadalmi kommunikáció csatornái. Centrum és periféria. A

társadalmi kommunikáció egyéb területei: hivatalos szövegek (pl.

menetrend, betegtájékoztató, banki dokumentumok, álláshirdetések

értelmezése).

Tömegkommunikáció és műfajai. A manipuláció fogalma és

hatásmechanizmusai.

Kommunikációs gyakorlatok és játékok. Az értő figyelem

felkeltése, fenntartása beszélőként; hallgatóként pedig gyakorlása.

OKÉ-tematika

illeszkedő részei.

Társadalomismeret:

társadalmi

kommunikáció,

tömegkommunikáció,

centrum-periféria.

Természetismeret,

matematika:

kommunikációs

képességeket fejlesztő

gyakorlatok.

Idegen nyelv:

nonverbális

kommunikáció,

testbeszéd, eltérő

szabályok különböző

kultúrákban.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Énkép, kommunikáció, testbeszéd, mimika, gesztusnyelv, arcjáték,

térközszabályozás, kódolás, dekódolás, üzenet, rétegnyelv,

kommunikációs zavar, tömegkommunikáció, hír, vélemény,

manipuláció, sajtó, netikett.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Vizuális és verbális kommunikáció kapcsolata;

Hivatalos kommunikáció

Órakeret:

10 óra

Előzetes tudás

Ismeretek a kommunikáció verbális és nonverbális elemeinek

működéséről, a tömegkommunikációról és a manipulációról.

Ismeretek a vizuális kommunikációról, gyakorlat a képi nyelv

elemzésében.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

A kommunikáció kulturális meghatározottságának tudatosítása.

A reklámnyelv megfigyelése és megértése különböző reklámhordozók

esetében, a manipuláció felismerése.

Filmnyelvi kommunikációs eszközök megismerése, felismerése és

http://www.kommunikacio-alapjai.hu/index.php/altalanos-modell.html

http://www.kommunikacio-alapjai.hu/index.php/altalanos-modell.html

http://www.kommunikacio-alapjai.hu/index.php/jellegzetessegek/kommunikacio-szintjei.html

fejlesztési

feladatok

alkalmazása.

A vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésének

továbbfejlesztése.

A színek jelentéshordozó szerepéről való tudás elmélyítése.

Ismerkedés a zenei nyelvvel, és a nyelv zenéjének tanulmányozása.

A hivatalos és a társalgási stílus megkülönböztetése saját

gyakorlatban.

Hivatalos kommunikáció műfajainak, szövegtípusainak,

szabályrendszerének megismerése.


A kommunikáció kulturális meghatározottsága, kulturális

antropológiai szempontok; a divat, az öltözködés jelentéshordozó

szerepe.

Reklám, plakát, graffiti: meggyőzés vizuális eszközei, meggyőzés,

manipuláció.

Reklám: rádióreklám, internetes reklám. A meggyőzés hangzó és

komplex eszközei, meggyőzés, manipuláció.

A képi nyelvben és a verbalitásban rejlő meggyőzési lehetőségek,

ezek kipróbálása.

Megértés szöveggel és szöveg nélkül, a kontextus és a hagyomány

szerepe, kulturális útjelzők. Hangzó szövegek és képi információk

megértése.

A filmnyelv mint kommunikációs forma.

A vizuális és a verbális kommunikáció kapcsolata.

A vizuális kommunikáció eszközei, a képek jelentése és

olvashatósága.

A színek jelentése, színszimbolika a köznapokban és a

művészetekben.

Zene és kommunikáció, zenei nyelv, a nyelv zenéje. A zenei nyelv

egyetemessége.

Részvétel a hivatalos kommunikációban, a hivatalos kommunikáció

aktuális műfajai: felelés, beszámoló, vizsga stb.

Pályázatok. Állásinterjú. A hivatalos dialógus mint műfaj.

Gyakorlatok, szerepjáték.

OKÉ-tematika


Társadalomismeret:

kommunikáció

társadalmi és kulturális

meghatározottságai.

Természetismeret,

matematika:

kommunikációs


feladatok.

Idegen nyelv: a nem

nyelvi jelek és a

kontextus szerepe az

idegen nyelvi

kommunikációban.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Vizualitás, képi nyelv, filmnyelv, nemzeti kultúra, szubkultúra,

célközönség, színszimbolika, dialógus, zenei nyelv, a nyelv zenéje,

intonáció, beszédtempó, hivatalos kommunikáció.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A nyelv és a nyelvtan rendszere

Órakeret:

15 óra

Előzetes tudás

A nyelvi jelekről és a nyelvi jelrendszerről az általános iskolában

tanultak. A helyes beszéd és a helyesírás egyéni szintje. A

legalapvetőbb nyelvtani ismeretek, a nyelvi elemek felismerése.

Egyéni fejlesztési szükségletek felismerése, a helyes beszéd és a

helyes írás iránt kialakuló motiváció.

A komplex

műveltség-

területhez

A nyelvi jelekről és a nyelvi jelrendszerről tanultak felfrissítése,

kiegészítése. A helyes beszéd és a jó helyesírás igényének felkeltése,

megerősítése. A nyelvtani ismeretek hasznosságáról való

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

meggyőződés kialakítása, megerősítése. Az általános iskolában tanult

leíró nyelvtani ismeretek felfrissítése, az alapvető hiányosságok

pótlása feladatok megoldása során. A szóelemek és a szófajok,

valamint a szintagmák felismerésének fejlesztése, szókincsbővítés. A

teljes mondatokban való fogalmazás igényének felkeltése. A

helyesírás fejlesztése.


A nyelv fogalma, nyelv és beszéd.

A beszéd jellemzői – az egyénre jellemző beszédmód.

A jel, a jelzés, a jelrendszer fogalmának megismerése, illetve

ismétlése. A jelek típusai (ikon, index, szimbólum).

A nyelv mint jelrendszer, a nyelvi jelek típusai.

A nyelvtan szerepe az egyén életében, tanulásának haszna.

Játék a mondatokkal, nyelvi cselekvésekkel.

A nyelv szintjei, a leíró nyelvtan egységei (hangtan, morfématan,

szótan, mondattan, szövegtan).

Hang, fonéma, betű. A hangok jelölése írásban, a betű.

Hangtörvények.

A hangtörvényekből fakadó helyesírási szabályok felelevenítése,

helyesírási feladatok egyéni szükségletek szerint. A hangok szerepe

a beszédben. A hangok keletkezése, tiszta ejtés.

A szófajok beszédbeli és mondatbeli szerepe. A szófajok

felismerése, szavak csoportosítása.

Morfémák, szóelemek, szóalakok. A toldalékok szerepe a szó- és a

mondatalkotásban. Szóalkotó játékok.

Szintagmák keresése és jelölése. A szókincs fejlesztése a határozós

és a jelzős szintagmákhoz kapcsolódva.

A tulajdonnevek és az igekötős igék helyesírása.

Általános helyesírási gyakorló feladatok az egyéni problémák

feltárására és egyéni fejlesztésre. A helyesírás önálló fejlesztésének

módjai, az önellenőrzés eszközei.

Társadalomismeret,

idegen nyelv,

természetismeret,

matematika:

helyesírás.

Idegen nyelv: a

nyelvek egyedisége és

rokonsága.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nyelv, beszéd, beszédmód, jelrendszer, jeltípus, hang, betű, hasonulás,

összeolvadás, morféma, szóelem, szóalak, toldalék, szintagma.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Mondat – szöveg – jelentés

Órakeret

15 óra

Előzetes tudás Az előző félévben tanult nyelvtani ismeretek.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A mondattani és a szövegtani ismeretek felidézése és bővítése

gyakorlati feladatok során. A központozás mint helyesírási probléma

gyakorlása.

Az értő néma és hangos olvasás fejlesztése kreatív feladatokkal. A

jelentéstani ismeretek fejlesztése, szerepük felismerése a művészi

nyelvben és a hétköznapi kommunikációban. Szövegelrendezés.

A szókincs bővítése, a fogalmazási készség fejlesztése. Ismerkedés az

egynyelvű szótárak használatával.


A mondat fogalma, a mondat szerkesztettsége és modalitása. A

modalitás szerepe a közlő szándékának kifejezésében. Írásjelek.

Az egyszerű és az összetett mondat felismerése, csoportosítása

Társadalomismeret,

idegen nyelv,

természetismeret,

gyakorlati feladatok során. Az összetett mondat típusainak

megkülönböztetése, összetett mondatok alkotása szerkezeti

modellek alapján.

A szöveg és a szövegkohézió. Szövegértési feladatok. A

szövegelemzés lehetséges módszerei. A szövegkohézió nyelvi

elemei, lineáris kohézió (pl. névmások, toldalékok vizsgálata a

szófajokról és a morfémákról tanultak felidézésével).

A szövegkohézió jelentésbeli elemei, globális kohézió (pl. a cím, a

téma, a tétel- és kulcsmondatok, kulcsszavak; a bekezdések logikai

viszonyának vizsgálata köznapi, irodalmi és saját szövegekben).

Szövegfonetikai eszközök. Hangos olvasás, interpretálás, előadó-

művészet. A fonetikai eszközökkel való tudatos bánásmód

gyakorlása.

A hangalak és a jelentés viszonya. Azonos alakú, egyjelentésű,

többjelentésű, rokon értelmű, hangutánzó és hangfestő szavak

felismerése, gyűjtése, csoportosítása.

A rokon értelmű szavak szerepe a szóbeli és az írásbeli

kommunikáció változatosságában, pontosságában és

választékosságában. Szókincsbővítő feladatok.

matematika:

helyesírás.

Idegen nyelv: a

szófajok ismeretének

szerepe a

nyelvtanulásban;

szövegértést segítő

technikák.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Egyszerű és összetett mondat; kijelentő, felszólító, felkiáltó, óhajtó és

kérdő mondat; kohézió, bekezdés, kulcsszó, kulcsmondat, fonetika,

hangalak, jelentés, azonos alakú, egyjelentésű, többjelentésű, rokon

értelmű, hangutánzó és hangfestő szó, alakzat, ismétlés, fokozás,

túlzás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Szövegértés, szövegalkotás I.

A szövegek szerkezete

Órakeret

14 óra

Előzetes tudás

Különböző szövegek folyamatos olvasása. Az olvasottak lényegének

felismerése. Kérdések megfogalmazása az olvasott szöveggel

kapcsolatban. Törekvés a gondolatok célhoz illeszkedő kifejezésére

írásban.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Különböző megjelenésű és műfajú szövegek átfogó megértése, a

szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezése, a szövegből

információk visszakeresése. A szöveg tartalmának összefoglalása,

jegyzet és vázlat önálló készítése. Az olvasott szöveg tartalmával

kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban.

Szövegalkotás során a különböző mondatfajták használata. A

helyesírás alapvető szabályainak ismerete. Szótárak (papíralapú és

internetes) gyakorlott használata, saját szókincs fokozatos bővítése. A

szövegek tagolása, főbb szerkezeti elemeinek ismerete. A

forrásellenőrzés szempontjainak megismerése.


A szöveg jellemzői, tartalmi és formai elemei.

Különböző szövegek – különböző szándékok: szerzők,

szövegalkotási célok, hogyan változik egy-egy szöveg a szándéktól

függően.

Különböző célok – különböző szövegműfajok (típusok, jellemzők)

– olvasástechnika, olvasás és szövegértés, hangos és néma olvasás

utáni értés.

OKÉ-tematika


Társadalomismeret,

idegen nyelv,

természetismeret,

matematika:

szövegértést,

Szövegek tagolása, szerkezeti elemek, kapcsoló elemek.

Az írásbeli és a szóbeli szövegalkotás eltérései, az eltérések okai,

típusai.

Szókincs bővítése, szótárak, kézikönyvek használata.

Internetes szótárak, helyesírás-ellenőrző programok,

szótárprogramok használata, internetes keresés, források

ellenőrzésének kérdései.

Rövid szóbeli szövegek leírása – írott szöveggé alakítása.

szövegalkotást

fejlesztő feladatok,

hangos és néma

olvasás gyakorlása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szöveg, szövegalkotási szándék és cél, szövegrész, kapcsolóelem,

szótár, szó szerinti jelentés, üzenet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Szövegértés, szövegalkotás II.

A történetalakítás eszközei

Órakeret

13 óra

Előzetes tudás

Az olvasott szövegről saját vélemény megfogalmazása szóban és

írásban. Különböző megjelenésű és műfajú szövegek megértése.

Információk keresése a szövegben. A szöveg tartalmának

összefoglalása, önálló jegyzet és vázlat készítése.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Történet létrehozása előre meghatározott szempontok alapján, a

történet részeinek, felépítésének meghatározása. A történetek

variálhatóságának megtapasztalása, kipróbálása.

Meghatározott szempontok szerint kiselőadások, referátumok önálló

elkészítése. Különböző beszédműfajok meghatározása és

megkülönböztetése. Különböző beszéd/szövegműfajok jellemzőinek

ismerete.


A történet fogalma, funkciója.

Történetalakítás: a történet alapegységei, történetépítés. A történet

variálhatósága, különböző műfajok.

Saját történet létrehozása, szereplők, történetelemek kiválasztása,

cselekménybonyolítás.

A szöveg makroszerkezetének három egysége: bevezetés, tárgyalás,

befejezés.

Beszédműfajok/szövegműfajok. Elbeszélés, élménybeszámoló,

felszólalás, hozzászólás, érvelés.

Köznyelv, irodalmi nyelv, nyelvi norma, szleng, rétegnyelvek,

csoportnyelvek.

A kiselőadás, a referátum és a vázlat készítésének szabályai.

Forrásmegjelölés, forrásellenőrzés.

OKÉ-tematika


Társadalomismeret,

idegen nyelv,

természetismeret,

matematika:

szövegértést,

szövegalkotást


hangos és néma


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Történet, bevezetés, tárgyalás, befejezés, bekezdés, elbeszélés,

élménybeszámoló, érvelés, rétegnyelv, nyelvi norma, referátum,

kiselőadás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Irodalom – művészetek – média I.

Művészeti ágak, műnemek, műfajok

Órakeret

15 óra

Előzetes tudás

A rímes, ritmikus szöveg megkülönböztetése a prózától. Ismeretek

Petőfi Sándor, Arany János, Gárdonyi Géza tanult műveiről, irodalmi

alkotásokról való egyszerű saját szöveg alkotásának képessége.

A komplex A köznyelvi és irodalmi szöveg különbségeinek felismerése.

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Műnemek és műfajok felismerése. A magas és tömegkultúra

különbségeinek felismerése. Az ízlés fogalmának megértése, a modern

kommunikáció műfajainak megismerése. A művészeti ágak

megkülönböztetése. A manipuláció működési mechanizmusának

belátása, a fikció fogalmának megértése, az alternatív valóságok

szerepének belátása.


Irodalom:

Az irodalmi és a köznyelvi szövegek eltérései, az irodalom mint

nyelvhasználat: az irodalmi szöveg felhívó jellege.

Az irodalom mágikus jellege.

Az irodalom szerepváltozása, virtuális valóságok.

Műnemek: epika, dráma, líra.

Az egyes műnemek legjellemzőbb műfajai.

Napló és blog mint irodalmi műfajok, illetve az internet műfajai.

Levél, e-mail, sms, blog (eltérő nyelvezet, eltérő etikett).

A Nyugat c. folyóirat.

Internetes irodalmi lapok (Pl. Litera, Irodalmi Jelen,

Spanyolnátha).

Kortárs szerzők versei, szövegei.

A krimi, sci-fi jellemzői, témái.

Groteszk, egyperces novellák.

(Javasolt szerzők /művek, műrészletek/: Arany János, Móricz

Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, József Attila, Karinthy

Frigyes, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Örkény István, Parti Nagy

Lajos, Karafiáth Orsolya, Varró Dániel, Jónás Tamás, Szabó T.

Anna.)

Művészet/Média:

A művészet fogalma, művészeti ágak.

Ismerkedés a következő fogalmakkal: magas kultúra, tömegkultúra,

kommersz, ízlés.

Az írott sajtó műfajai.

Fikció, manipuláció, hazugság, átverés, demagógia stb.

Facebook, világháló, játékok, alternatív valóságok.

OKÉ-tematika


Társadalomismeret:

tömegkultúra, média.

Idegen nyelv:

egyszerűbb, rövid

irodalmi művek eredeti

nyelven való olvasása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Irodalmi szöveg, köznyelvi szöveg, műnem, műfaj, magas kultúra,

tömegkultúra, fikció, manipuláció, virtualitás, alternatív valóság,

groteszk, ízlés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Irodalom – művészetek – média II.

Az irodalom és a vizuális kultúra formanyelve és

eszközei

Órakeret

16 óra

Előzetes tudás

Az irodalmi és a köznyelvi szövegek közötti különbségek felismerése.

Önálló szóbeli és írásbeli megnyilatkozások irodalmi művekről. Az

alapvető műnemek és műfajok jellemzőinek ismerete. A népköltészet,

műköltészet, mese, elbeszélés fogalmak ismerete.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

Az irodalom kezdeteivel kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása.

A leggyakoribb alakzatok és szóképek felismerése.

Néhány epikai műfaj, valamint az elbeszéléssel kapcsolatos fogalmak

ismerete és alkalmazása.

fejlesztési

feladatok

Művészfilmek és kommerszfilmek közötti különbség felismerése.

Filmes adaptációk (képregény, regény, remake) jellemzőinek

megállapítása.

Ismerkedés az irodalom határterületeivel.


Irodalom:

Oralitás – az irodalom kezdetei, népmesék, monda, legenda.

Műköltészet: eposzok, fabulák, anekdota, aforizma.

Legfontosabb alakzatok és szóképek (pl. versszak, rím, alliteráció,

ismétlés, felsorolás, fokozás, ellentét, metafora, megszemélyesítés,

szimbólum).

Önéletrajz, életrajz, útirajz az irodalomban.

Dalszövegek, kortárs költészet, hangköltemények (pl. rap-szövegek,

Lovasi András, Kiss Tibor, Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre,

Marno János, Ladik Katalin).

Novella, regény. (Pl. Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, F.

Kafka, B. Hrabal.)

Az elbeszélő szerepe és típusai.

Cselekménybonyolítás, jellemábrázolás.

Korrajz, társadalmi kontextus, szubkultúrák megjelenése a

szövegben. Hagyomány, kánon, történetiség.

Színhely, időkezelés, beszédmód, valóság és fikció.

Művészet/Média:

Graffiti az őskorban és az ókorban. (Pl. barlangrajzok, pompeji

falfeliratok, egyiptomi sírok). Graffiti ma: művészet vagy kulturális

környezetszennyezés.

A képregény mint műfaj, híres képregények. Képregények filmes

adaptációi (pl. Superman, Batman, Pókember, Sin City, Amerika

kapitány, Asterix stb.).

A képregény mint művészet (pl. R. Lichtenstein).

Művészfilm, kommerszfilmek, reklámfilmek, plakátok.

Filmes gegek, átverés, képi humor, rajzfilm, némafilm (Pl. Chaplin,

Stan és Pan, Buster Keaton).

Film és irodalom kapcsolta – adaptáció vagy új műalkotás, remake-

ek.

OKÉ-tematika


Társadalomismeret:

társadalmi környezet,

szubkultúrák.

Idegen nyelv: egyszerű

irodalmi szövegek és

falfirkák idegen

nyelven, az idegen

nyelvű filmek

megértése a képi nyelv

elemeinek

felismerésével.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Népköltészet, műköltészet, alakzat, szókép, epika, novella, regény,

cselekmény, korrajz, hagyomány, szubkultúra, graffiti, képregény,

művészfilm, közönségfilm, adaptáció.

A fejlesztés várt

eredményei a 9.

évfolyam végén

Az egyes tanulók önmagukhoz viszonyítva a korábbinál tudatosabban és

sikeresebben kommunikálnak. Ismerik a kommunikáció összetevőit,

tudnak olvasni a nonverbális jelekből. Igyekeznek alkalmazkodni a

helyzetnek megfelelő kommunikációs normákhoz.

A tanulók ismerik a kommunikáció fajtáit, meg tudják különböztetni a

hírt és a véleményt. Online kommunikációjuk tudatos, ismerik az

internetes kommunikáció veszélyeit és illemtanát.

A tanulók a pedagógus segítségével felismerik egyéni fejlesztési

szükségleteiket, kialakul a helyes beszéd és a helyes írás iránti

motiváció, fejlődik az önellenőrzés, az önálló tanulás képessége. A

tanulók rendelkeznek a legalapvetőbb nyelvtani ismeretekkel, felismerik

a nyelvi elemeket.

A tanulók kissé biztosabb leíró nyelvtani ismeretekkel rendelkeznek,

ezeket képesek gyakorlati feladatok során alkalmazni. Törekszenek arra,

hogy szóban és írásban is teljes mondatokban fogalmazzanak, és

törekszenek arra, hogy kevés helyesírási hibát ejtsenek.

A tanulók hangosan és némán is értőn olvasnak. Az olvasott szöveg

tartalmával kapcsolatban saját véleményt fogalmaznak meg szóban és

írásban. Képesek a szövegben információkat keresni. Képesek

különböző típusú szövegek tartalmának összefoglalására, jegyzet és

vázlat önálló készítésére. Önállóan használják a hagyományos és az

internetes szótárakat. Ismerik a forráskritika alapvető szempontjait.

Ismerik a netikett alapvető szabályait és ezek alkalmazását. Képesek az

irodalmi és köznyelvi szövegek közötti különbségek felismerésére.

Képesek önálló szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokra irodalmi

művekről.

A tanulók ismeretei bővülnek a képi, hangzó és a komplex eszközöket

használó kommunikáció, különösen a reklámok és a filmek terén.

Felismerik a durva manipulációt. Képessé válnak néhány filmnyelvi

eszköz felismerésére és alkalmazására.

A tanulók felismerik az egyszerű szövegek témáját, kulcsszavait, meg

tudják határozni a bekezdések témáját és ezek kapcsolatát. Fejlődik

írásjel-használatuk és olvasási készségük.

A tanulók gyakorlatot szereznek a vizuális, a hangzó és a komplex

információk megértésében. Elmélyül a színek jelentéséről szerzett

tudásuk. Képesek stílusváltásra hivatalos helyzetben.

Felismernek néhány jelentéstani elemet a művészi nyelvben, és képesek

rokon értelmű szavakkal változatosabbá tenni mondanivalójukat.

Képesek szóban és írásban logikusan elmesélni egy történetet. Tudnak

legalább egy nyelvi szótárt használni.

Képesek néma olvasással szövegek megértésére és felidézésére.

Képesek történet írására előre meghatározott szempontrendszer

segítségével. Tudnak vázlatot készíteni megadott szempontrendszer

alapján. Felismerik a helyesírási alapelveket, és helyesen alkalmazzák

őket. Képesek néhány alakzat és szókép felismerésére. Ismernek néhány

epikai műfajt, ismerik és alkalmazzák az elbeszéléssel kapcsolatos

fogalmakat.

10. évfolyam

A kommunikáció-magyar tanterv a 10. évfolyamon már alapvetően a pályaorientációra, a

mindennapi életben való eligazodásra készít fel, a kulcskompetenciák fejlesztését is ennek

rendeli alá. Továbbra is szerepe van az alapvető kulcskompetenciák fejlesztésében is. A NAT-

ban megfogalmazott nevelési célok tekintetében elsőrendű szerepe a felelősségvállalásnak, a

demokrácia iránti elkötelezettségnek, a tudatos állampolgári létnek, a pályaorientációnak. A

tanulókat fel kell készíteni a vizsgaszituációkra, a pályaválasztásra, az önálló, tudatos

kommunikációra, a kulturált nyelvhasználatra, a mindennapi életben gyakran felmerülő

szövegtípusok megértésére.

A 10. évfolyamon heti egy óra áll rendelkezésre, a kerettanterv az éves órakeret 90%-

át, azaz 32 órát határoz meg. A kerettantervet megvalósító KOMA program két, egy-egy

félévet átívelő, közös, az osztály számára megvalósítandó projektfeladatot ajánl: az első

félévben blogot írnak közösen a diákok (képekkel, zenékkel, kommentárokkal,

bejegyzésekkel), a második félévben személyes portfóliót készítenek és életpálya-tervezéssel

foglalkoznak.


— fejlődjön a tanulók tanulási technikája, alakítsanak ki pozitív viszonyt a jövőbeli

tanulás különböző módozataihoz;

— értsék meg az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció

fontosságát;

— kommunikációjuk során nem kortársi helyzetben kerüljék a szlenget és a

vulgarizmust;

— legyenek képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő szövegeket;

— készüljenek fel a különböző vizsgahelyzetekre;

— legyenek képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontok alapján

különböző műfajú szövegek írására;

— tudjanak rövid, elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas, különböző

műfajú szövegeket írni;

— legyenek képesek különböző műfajú szövegek önálló írására előre megadott

szempontok önálló alkalmazásával;

— ismerjék a lényegkiemelés eszközeit;

— használják tudatosan a digitális eszközöket, legyenek tisztában a világháló

használatának etikai szabályaival és az internet használatának veszélyeivel.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A sikeres kommunikáció – nyelvi és kommunikációs

repertoár a gyakorlatban

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

Jártasság az írásbeli és szóbeli véleményalkotásban.

Tömegkommunikációs ismeretek. Tény és vélemény

megkülönböztetése.

Véleményformálás szóban és írásban. Az önértékelés és a társértékelés

szerepének ismerete a tanulás sikerességében.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A tanulási technikák, az önértékelés és a társértékelés fejlesztése. A

formális és az informális tanulási lehetőségek közötti tájékozódás.

Írásbeli és szóbeli véleményformálás művészeti alkotásokról. Az

udvarias társalgás gyakorlása, a vulgarizmus csökkentése, elutasítása.

Az érvelési technika, a vitakészség gyakorlati fejlesztése.

A tanulók és mások által írott szövegek meggyőző előadásának

gyakorlása és e képesség, valamint a rögtönzés fejlesztése.

Felkészítés a vizsgahelyzetekre.

Az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció

fejlesztése.


Személyes erősségek és gyengeségek megfogalmazása, megerősítés

és segítő bírálat a társaknak. A művészeti ágakhoz való viszony

beépítése az önértékelésbe.

Formális és informális tanulás, tehetség, kreativitás.

A családi viszonyok és a társalgási stílus történeti változásai.

OKÉ-tematika


Társadalomismeret:

kommunikáció

Disputa: érvelő szövegek alkotása szóban. A disputa szabályainak

megismerése, egyszerűsített játék.

Tömegkommunikáció, televízió, internet. A média vélemény- és

ízlésformáló szerepe.

Pénz és tömegkommunikáció (pl. reklám, show, klip). Állásfoglalás

az életstílusok, szerepminták körében, értékválasztás.

Társalgási stílus különböző beszédpartnerek esetén. Udvarias

társalgás. A vulgarizmus kerülése.

Kulturált nyelvi megoldások kényes témák megbeszélésére.

Különböző stílusrétegek műfaji sajátosságainak megfelelően írt

saját és kész szövegek felolvasása, előadása, illetve rögtönzése.

Kulturált véleményalkotás, önértékelés, egymás munkájának és

teljesítményének értékelése indoklással, fejlesztési tanácsokkal.

Érvelő műfajok és szövegek, a meggyőzés szolgálatában. A vizsga,

mint a meggyőzés színtere.

társadalmi és kulturális

meghatározottságai,

tömegkommunikáció,

média, film.

Természetismeret,

matematika:

kommunikációs


gyakorlatok.

Idegen nyelv: udvarias

társalgás,

véleménynyilvánítás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Formális és informális tanulás, egész életen át tartó tanulás; disputa,

érvelés, érv, cáfolat, tételmondat; vulgarizmus, előadói stílus,

testbeszéd, arcjáték, hangerő, hanglejtés, értékválasztás, érvelés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Nyelv és társadalom – nyelvi rétegek, stílusrétegek

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Az eddig szerzett stilisztikai ismeretek.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A stílusrétegek megkülönböztetése. Jártasság kialakítása a

szépirodalmi művek néhány stílusjegyének felismerésében.

Fejlődés a társalgási stílus gyakorlásában a vulgarizmus negatív

voltának tudatosítása.

A szövegalkotási, felolvasási és előadási jártasság fejlesztése.

Az alapvető nyelvtörténeti ismeretek felelevenítése és bővítése; a

szinkron nyelvváltozatok közötti tájékozódási képesség megalapozása.

A tanuló számára fontos nevek eredetének, jelentésének, valamint az

asszonynév-választás törvényes lehetőségeinek megismerése.


A szóbeliség és az írásbeliség stílusjegyei a magánéleti és a

félhivatalos, publicisztikai helyzetekben.

A tárgyalt művekről szóló rövid kritikák, blogbejegyzések

koherenciájának elemzése.

Ismerkedés a publicisztikai, az előadói (szónoki) és a tudományos

(népszerű tudományos, ismeretterjesztő) stílus jegyeivel szövegek

alapján. A különböző stílusrétegekbe tartozó szövegek felismerése.

Nyelvtörténeti ismeretek, a magyar nyelv eredete, a szókincs

történeti rétegei néhány szöveg vizsgálatával.

Nyelvújítás, a technika és a globalizáció szerepe a nyelv

változásában. Szógyűjtés a technikával, a divattal és a zenével

kapcsolatban – köznyelvivé vált idegen és új szavak.

Ismerkedés az utónévkönyvvel, a nevek eredetével és jelentésével.

Nyelvváltozatok, nyelvjárások. Egy-egy a tanulók által ismert vidék

nyelvjárásainak jellegzetességei. Tájszavak.

Nyelvváltozatok, ifjúsági és diáknyelv. Szleng és argó.

Szlengszótárak. A határon túli nyelvhasználat egy-két változata:

Társadalomismeret,

idegen nyelv,

természetismeret,

matematika:

helyesírás.

Idegen nyelv: a

globalizáció

következtében

nemzetközivé vált

szavak, néhány

diáknyelvi és szleng

elem idegen nyelven.

kétnyelvűség, kevertnyelvűség, kettős nyelvűség.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Koherencia, publicisztika, stílusárnyalat, társalgási stílus, művelt

köznyelv, szleng, argó, nyelvtörténet, finnugor nyelvcsalád,

nyelvváltozat, nyelvjárás, tájszó.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Szövegértés, szövegalkotás – retorikai gyakorlatok

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Önálló, néma, értő olvasás, meghatározott szempontrendszer alapján

különböző műfajú szövegek írása, vázlatírás.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Különböző műfajú szövegek önálló írása, előre megadott

szempontrendszer önálló alkalmazása, a lényegkiemelés eszközeinek

alkalmazása.

Képes instrukciók szöveggé formálása, illetve szöveges információk

képpé alakítása.

Egyszerűbb retorikai feladatok megoldása, retorikai szövegek önálló

alkalmazása.

Mindennapi szövegtípusok (önéletrajz, névjegy, álláshirdetés,

kérvények stb.) megértése és önálló létrehozása.


Álláshirdetések elemzése és alkotása személyes tényezők

figyelembe vételével, önismeret.

Lényegkiemelés különböző műfajú, családi témájú szövegekben

(pl. újságcikk, blogbejegyzés).

Érvelő szövegek vizsgálata és alkotása.

Képes instrukciók szöveggé formálása v. szöveges instrukciók

alapján egyszerű képek alkotása (összeszerelés, folyamatábra stb.).

Írásbeli ítéletalkotás, kritika, értékelő szöveg írása.

Nézőpontváltás a szövegben.

Egyedi névjegy tervezése, megalkotása.

Retorikai feladat, ünnepi beszéd alkotása (pl. ballagásra,

születésnapra, esküvőre, eljegyzésre, keresztelőre).

A retorika nyelven kívüli eszközei.

Retorikai feladat, beszéd alkotása tetszőleges témában.

Érvelő szövegek olvasása és alkotása.

Vers- vagy prózaírás sablon segítségével.

Alapvető stilisztikai ismeretek rendszerezése, gyakorlati

alkalmazása szövegalkotás során.

OKÉ-tematika


Társadalomismeret,

idegen nyelv,

természetismeret,

matematika:

szövegértést,

szövegalkotást


hangos és néma


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Lényegkiemelés, érvelés, ítéletalkotás, kritika, nézőpontváltás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Irodalom – művészetek – média

Műalkotások befogadása

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Műnemek és a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb műfajok ismerete,

szempontok szerinti véleményalkotás irodalmi művekről.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

Irodalmi művekről, filmekről való véleményalkotás önálló kifejtése.

Művészeti irányzatok közötti különbségek felismerése.

Műalkotások megértésével, értelmezésével, befogadásával kapcsolatos

legfontosabb ismeretek elsajátítása.

fejlesztési

feladatok


Irodalom:

Különböző műnemű és műfajú irodalmi művekről közös

beszélgetés és elemzés tematikus bontásban.

(Javasolt szerzők : Ady Endre, József Attila, Áprily Lajos, Kányádi

Sándor, Dsida Jenő, Kukorelly Endre versei, F.M. Dosztojevszkij,

Krúdy Gyula, Tamási Áron, Márai Sándor, Szilágyi Domokos,

Esterházy Péter, Háy János műveiből részletek, Madách Imre, W.

Shakespeare drámáiból részletek.)

Művészet/média:

Legfontosabb avantgárd irányzatok jellemzői (pl. expresszionizmus,

futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, kubizmus, konstruktivizmus).

Művészeti ágak, műfajok, kifejezőeszközök, üzenet, hangulat.

Műalkotás és műkedvelés, hobbi, giccs.

Filmek a tematikus bontáshoz. (pl. M. Ferreri, Huszárik Zoltán, F.

Zeffirelli, B. Luhrmann filmjéből vett részletek, hollywoodi happy

end filmek).

Műalkotások (vers, zene, film, tánc stb.). befogadása és

kommentálása, a befogadó szerepe a művek értelmezésekor.

OKÉ-tematika


Társadalomismeret:

kisebbségi lét, határon

túli magyarság.

Idegen nyelv: idegen

nyelvű filmek felirattal

vagy anélkül, képi

nyelv, falfirkák.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Avantgárd irányzatok, műkedvelés, hobbi, giccs, befogadó,

műértelmezés.

A fejlesztés várt

eredményei a 10.

évfolyam végén

Fejlődnek a tanulók tanulási technikái, a tanulók felismerik az egész

életen át tartó tanulás szükségességét.

Ismerik a hétköznapokban használatos dokumentumok típusait, azok

kitöltésének módját, eligazodnak a hivatalos ügyekben használatos

formanyomtatványok között, kitöltésükben alapszintű jártasságot

szereznek.

Többségük legalább nem kortársi beszédhelyzetben kerüli a szlenget és

a vulgarizmust.

A tanulók képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő

szövegeket. Felkészültek a vizsgahelyzetek kommunikációs szempontú

kezelésére.

Rendelkeznek alapvető nyelvtörténeti ismeretekkel, tudják, hogy egy

időben is többféle nyelvváltozat létezik.

Képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontrendszer

alapján különböző műfajú szövegek írására, vázlatírásra.

Tudnak rövid elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas

szövegeket írni.

Képesek különböző műfajú szövegek írására, előre megadott

szempontrendszer alkalmazásával, ismerik a lényegkiemelés eszközeit.

Képesek a retorika alapvető eszközeit alkalmazni érvelő szövegek

szóbeli előadásakor.

Tisztában vannak a média vélemény- és ízlésformáló szerepével,

felismerik a manipuláció eszközeit.

Kulturáltabban mondanak véleményt a műalkotásokról nemtetszés

esetén is, képesek véleményüket egy-két érvvel alátámasztani.

Felismerik a művészeti irányzatok közötti különbségeket. Felismerik a

képszerűség néhány stíluseszközét és a szépirodalmi stílus néhány

jellegzetességét szépirodalmi művekben.

11. évfolyam

A 11. évfolyamon heti egy óra áll rendelkezésre, azaz 32 óra. A kommunikáció – magyar

tanterv továbbra is a mindennapi életben történő eligazodásra, gyakran felmerülő

szövegtípusok megértésére, pályaorientációra, önálló, tudatos kommunikációra, a kulturált

nyelvhasználatra, a szakmai vizsgaszituációkra készít fel. A NAT által megfogalmazott

nevelési célok tekintetében kiemelt szerepe van ebben az évben is a felelősségvállalásnak, a

tudatos állampolgári létnek és a demokrácia iránti elkötelezettségnek.


— alakuljon ki a tanulók sajátos tanulási technikája és pozitív viszonyuk a jövőbeli

tanulás különböző módozataihoz;

— tartsák fontosnak az egész életen át tartó tanulásra való képességet és motivációt;

— kommunikációs helyzetekben törekedjenek a kulturált nyelvhasználatra, kerüljék a

szlenget és a vulgarizmust;

— legyenek képesek stílusváltásra hivatalos helyzetekben és a mindennapi élet

folyamán;

— tudatosan tegyék változatossá mondanivalójukat rokon értelmű szavakkal;

— legyenek képesek néma olvasással szövegek megértésére és az olvasottak

felidézésére, szóban és írásban logikusan elmesélni egy történetet;

— tudjanak vázlatot készíteni megadott szempontok alapján és önállóan;

— tudatosan használják a lényegkiemelés eszközeit;

— legyenek képesek különböző műfajú irodalmi és hivatalos szövegek önálló írására;

— megfelelően alkalmazzák a helyesírási szabályokat és alapelveket;

— készüljenek fel a különböző vizsgahelyzetekre;

— szerezzenek gyakorlatot a vizuális, a hangzó és a komplex információk

megértésében;

— legyenek tisztában a világháló használatának etikai szabályaival és az internet

használatának veszélyeivel.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Kommunikáció – hivatalos kommunikáció

Órakeret:

8 óra

Előzetes tudás Ismeretek a kommunikáció verbális és nonverbális elemeinek

működéséről, a tömegkommunikációról, a vizuális kommunikációról.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A szóbeli kommunikáció személyes sikerének, eredményességének

fokozása a kommunikáció verbális és egyéb összetevőinek

tudatosításával, gyakorlásával. Az udvarias, köznyelvi normának

megfelelő kommunikáció igényének mélyítése. A személyközi és a

társadalmi, valamint a tömegkommunikáció fogalmának tudatos

megkülönböztetése. Az online kommunikáció módjainak, írott és

íratlan szabályainak megfelelő alkalmazása; az egyén felelősségének

tudatosítása az internetes kommunikációban. A hivatalos és a

társalgási stílus megkülönböztetése saját gyakorlatban: szóban és

írásban.


Előzetes elvárások a kommunikációban, a megértés csapdái, emberi

játszmák.

A kommunikáció szintjei. A társadalmi kommunikáció egyéb

területei: hivatalos szövegek (pl. menetrend, betegtájékoztató, banki

dokumentumok, álláshirdetések értelmezése).

A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának eljárásai.

Generációs megértési nehézségek: eltérő nyelv, eltérő jelentés (pl.

szleng, réteg- és csoportnyelvek).

A verbális kommunikáció jelentősége és lehetséges formái. A

kommunikáció sikere, a kulturális és a nyelvi szabályok szerepe a

megértésben.

A nonverbális kommunikáció elemei, sajátosságai, működési

mechanizmusai (pl. testbeszéd, térközszabályozás, arcjáték).

A közös nyelv és a nonverbális kommunikáció szerepe a

megértésben; a verbális és a nonverbális kommunikáció összhangja.

Etikett a kommunikációban. Kommunikáció az interneten. Netikett

a Facebookon, e-mailben és online csevegés közben.

Kommunikációs gyakorlatok és játékok. Az értő figyelem

felkeltése, fenntartása beszélőként; hallgatóként pedig gyakorlása.

Részvétel a hivatalos kommunikációban, hivatalos kommunikáció

aktuális műfajai: felelés, beszámoló, vizsga stb.

Pályázatok, állásinterjú, hivatalos dialógus.

OKÉ-tematika


Társadalomismeret:

társadalmi

kommunikáció,

tömegkommunikáció.

Természetismeret,

matematika:

kommunikációs


gyakorlatok.

Idegen nyelv:

nonverbális

kommunikáció,

testbeszéd, eltérő

szabályok különböző

kultúrákban.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kommunikáció, testbeszéd, mimika, gesztusnyelv, arcjáték,

térközszabályozás, kódolás, dekódolás, üzenet, rétegnyelv,

kommunikációs zavar, tömegkommunikáció, hirdetés, vélemény,

sajtó, pályázat, interjú, vizsga, netikett.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Nyelv – nyelvi ismeretek

Órakeret:

8 óra

Előzetes tudás Az előző években tanult nyelvtani ismeretek.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A mondattani és a szövegtani ismeretek felidézése és bővítése

gyakorlati feladatok során. A helyesírási problémák gyakorlása, a

helyesírás fejlesztése.

A helyes beszéd és a jó helyesírás igényének megerősítése. A

nyelvtani ismeretek hasznosságáról való meggyőződés tudatosítása.

Az értő néma és hangos olvasás fejlesztése kreatív feladatokkal.

A szókincs bővítése, a fogalmazási készség, szövegelrendezési

készség fejlesztésének segítése az egynyelvű szótárak, lexikonok

használata által is. A szóelemek és a szófajok, valamint a szintagmák

felismerésének fejlesztése. A teljes mondatokban való fogalmazás

gyakorlása.


Megértés szöveggel és szöveg nélkül. Hangzó szövegek és képi

információk megértése.

A nyelvtan szerepe az egyén életében, tanulásának haszna.

Játék a mondatokkal, nyelvi cselekvésekkel.

Hangtörvények.

A hangtörvényekből fakadó helyesírási szabályok felelevenítése,

Társadalomismeret,

idegen nyelv,

természetismeret,

matematika:

helyesírás.

helyesírási feladatok egyéni szükségletek szerint. A hangok szerepe

a beszédben.

A toldalékok szerepe a szó- és a mondatalkotásban. Szóalkotó

játékok.

Szintagmák keresése és jelölése, a határozós és a jelzős

szintagmákhoz kapcsolódva szókincs fejlesztése.

A tulajdonnevek és az igekötős igék helyesírása.

Általános helyesírási gyakorló feladatok, a meglévő egyéni

problémák feltárására és egyéni fejlesztésre. A helyesírás önálló

fejlesztésének módjai, az önellenőrzés eszközei.

Idegen nyelv: a

szófajok ismeretének

szerepe a

nyelvtanulásban;

olvasási technikák.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nyelv, beszéd, beszédmód, hang, betű, hasonulás, összeolvadás,

morféma, szóelem, szóalak, toldalék, szintagma.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Szövegértés - szövegalkotás

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

Különböző szövegek folyamatos olvasása, lényegének felismerése. Az

olvasottakkal kapcsolatos kérdések megfogalmazása. Törekvés a

gondolatok célhoz illeszkedő kifejezésére írásban.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Különböző műfajú szövegek átfogó megértése, értelmezése, a

szövegből információk visszakeresése. A szöveg tartalmának

összefoglalása, jegyzet és vázlat önálló készítése. Az olvasott szöveg

rövid tartalmának ismertetése, ezzel kapcsolatos saját vélemény

megfogalmazása szóban és írásban. Különböző mondatfajták

használata szövegalkotáskor. A helyesírás alapvető szabályainak minél

biztosabb alkalmazása. Szótárak (papíralapú és internetes) gyakorlott

használata, ezáltal saját szókincs fokozatos bővítése. A szövegek

tagolása, főbb szerkezeti elemeinek alkalmazása. A forrásellenőrzés

szempontjainak biztos használata.


A szöveg jellemzői, tartalmi és formai elemei.

Különböző szövegek – különböző szándékok: szerzők,

szövegalkotási célok, hogyan változik egy-egy szöveg a szándéktól

függően.

Különböző célok – különböző szövegműfajok (típusok, jellemzők)

– olvasástechnika, olvasás és szövegértés, hangos és néma olvasás

utáni értés.

Szövegek tagolása, szerkezeti elemek, kapcsoló elemek.

Az írásbeli és a szóbeli szövegalkotás eltérései, ennek okai, típusai.

Szókincs bővítése, szótárak, kézikönyvek használata.

Internetes szótárak, források ellenőrzésének kérdései.

Rövid szóbeli szövegek leírása – írott szöveggé alakítása.

OKÉ-tematika


Társadalomismeret,

idegen nyelv,

természetismeret,

matematika:

szövegértést,

szövegalkotást


hangos és néma


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szövegalkotási szándék, cél, szövegrész, kapcsolóelem, szótár, szó

szerinti jelentés, üzenet, írott szöveg.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Irodalom – művészetek – média

Az irodalom és a vizuális kultúra formanyelve és

eszközei

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Önálló szóbeli és írásbeli megnyilatkozások irodalmi művekről. Az

alapvető műnemek és műfajok jellemzőinek ismerete. A népköltészet,

műköltészet, mese, elbeszélés fogalmak ismerete.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Az irodalommal kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása.

A leggyakoribb alakzatok és szóképek felismerése.

Néhány epikai műfaj, valamint az elbeszéléssel kapcsolatos fogalmak

ismerete és alkalmazása.

Művészfilmek és kommerszfilmek közötti különbség felismerése.

Filmes adaptációk jellemzőinek megállapítása.

Ismerkedés az irodalom határterületeivel.


Irodalom:

Legfontosabb alakzatok és szóképek (pl. versszak, rím, alliteráció,

ismétlés, felsorolás, fokozás, ellentét, metafora, megszemélyesítés,

szimbólum). (Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Kosztolányi

Dezső, Katona József, Tóth Árpád)

Önéletrajz, életrajz, útirajz az irodalomban.

Dalszövegek, kortárs költészet, hangköltemények (pl. rap-szövegek,

Lovasi András, Kiss Tibor, Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre,

Marno János, Ladik Katalin).

Novella, regény. (Pl. Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, F.

Kafka, B. Hrabal. Jókai Mór, Henri Ibsen, Moliére)

Az elbeszélő szerepe és típusai.

Cselekménybonyolítás, jellemábrázolás.

Korrajz, társadalmi kontextus, szubkultúrák megjelenése a

szövegben. Hagyomány, kánon, történetiség.

Színhely, időkezelés, beszédmód, valóság és fikció.

Művészet/Média:

Művészfilm, kommerszfilmek, reklámfilmek, plakátok.

Filmes gegek, átverés, képi humor, rajzfilm, némafilm (Pl. Chaplin,

Stan és Pan, Buster Keaton).

Film és irodalom kapcsolta – adaptáció vagy új műalkotás.

(Shakespeare, Jókai Mór)

OKÉ-tematika


Társadalomismeret:

társadalmi környezet,

szubkultúrák.

Idegen nyelv: egyszerű

irodalmi szövegek és

falfirkák idegen

nyelven, az idegen

nyelvű filmek

megértése a képi nyelv

elemeinek

felismerésével.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Epika, novella, regény, cselekmény, korrajz, hagyomány, szubkultúra,

művészfilm, közönségfilm, adaptáció, alakzat, szókép.

A fejlesztés várt

eredményei a 11.

évfolyam végén

Fejlődnek a tanulók tanulási technikái, a tanulók megértik az egész

életen át tartó tanulás szükségességét.

Ismerik a hétköznapokban használatos dokumentumok típusait, azok

kitöltésének módját, eligazodnak a hivatalos ügyekben használatos

formanyomtatványok között, kitöltésükben alapszintű jártasságot

szereznek.

Többségük legalább nem kortársi beszédhelyzetben kerüli a szlenget és

a vulgarizmust.

A tanulók képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni különböző

típusú szövegeket. Felkészültek a vizsgahelyzetek kommunikációs

szempontú kezelésére.

Képesek önálló, néma, értő olvasásra.

Meghatározott szempontrendszer alapján különböző műfajú szövegek

írására, vázlatírásra.

Képesek különböző műfajú szövegek írására, előre megadott

szempontrendszer alkalmazásával, ismerik a lényegkiemelés eszközeit.

Képesek a retorika alapvető eszközeit alkalmazni érvelő szövegek

szóbeli előadásakor.

Véleményüket nemtetszés esetén is képesek kulturáltan elmondani és

egy-két érvvel alátámasztani.

Egyre magabiztosabban felismerik a művészeti irányzatok közötti

különbségeket.

IDEGEN NYELV

A szakiskolai program keretében a 9–11. évfolyamban minden tanuló számára kötelező egy

idegen nyelv tanulása. A hatékonyság szempontjából célszerű azt a nyelvet választani,

amellyel való ismerkedést a tanuló az általános iskolában elkezdte.

Az idegen nyelv műveltségterület kerettantervének középpontjában a tanuló áll, illetve

az a törekvés, hogy a tanuló a szakiskolai idegennyelv-tanulás során olyan kompetenciák

birtokába jusson, melyek képessé teszik őt az idegen nyelvi kommunikációra, valamint arra,

hogy megfelelő motiváció esetén a kötelező nyelvtanulás időszakát követően önállóan is

tovább tudja ápolni és fejleszteni idegennyelv-tudását. A használható nyelvtudás a tanuló

számára nemcsak azt jelenti, hogy jobb esélyekkel indul a munkaerőpiacon, hanem egyben

kulcsot is ad a kezébe más népek, más kultúrák, s ezáltal önmaga, saját népe és saját kultúrája

alaposabb megismeréséhez, jobb megértéséhez.

A szakiskolába bekerülő tanulók tanulási nehézségekkel küzdenek, sokuk küzd az

alapkészségekhez kapcsolódó problémákkal (írási, olvasási és számolási nehézségekkel). A

legtöbbjük hátrányos szociális helyzetű, és meglehetősen motiválatlan a tanulást illetően.

Ezért a szakiskolai nyelvoktatásnak biztosítani kell az idegen nyelvi felzárkóztatás

lehetőségét, a differenciált, szükség szerint az egyéni tanulás rendszerét.

Fejleszteni szükséges a tanulók négy nyelvi alapkészségét, elsősorban a beszédértés és

a beszédkészség területén, illetve ezekkel szoros összefüggésben és állandó kölcsönhatásban a

tanulók stratégiai, szociális és személyes kompetenciáit.

A kerettanterv tartalmazza a 9–11. évfolyamok idegennyelv-oktatásának fejlesztési

céljait. A célokból kiindulva meghatározza a fejlesztési faladatokat, az ahhoz szükséges

előzetes tudást, a követelményeket/tartalmakat, kulcsfogalmakat és a fejlesztés várt

eredményeit az évfolyamok végén. A kitűzött célok megvalósításához a vonatkozó

rendelkezéseknek megfelelően a program évi 36-36-32 tanítási héttel és 72-72-64 tanórával

számol (heti 2 kötelező tanóra).

A műveltségterület tanításának célrendszere alapját a kommunikatív kompetencia

fejlesztése alkotja a négy nyelvi alapkészség – beszédértés, olvasásértés, beszédkészség,

íráskészség – területén. A készségek közül a beszédértés és a beszédkészség, illetve a szóbeli

interakció élvez előnyt. Az elérendő cél az, hogy a tanulók meg tudják oldani a

nyelvhasználatot igénylő feladataikat az élet különböző területein, a magánéletben, a

közéletben, az oktatásban vagy a munka világában. A célnyelvi műveltség és az

interkulturális kompetencia fejlesztése eredményeképpen a tanulók legyenek képesek a saját

és más kultúrák különbségeinek és hasonlóságainak értelmezésére, és váljanak nyitottabbá és

érzékenyebbé más kultúrák iránt. Fontos a pozitív attitűd és motiváció kialakítása a

nyelvtanulás, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránt, a nevelési és

tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználásával a nyelvtanítás tartalmának rugalmas

keretein belül.

Az IKT alkalmazási képességének fejlesztése során a nyelvtanulás és a nyelvtanítás a mai

kor igényeinek és szükségleteinek megfelelően, a kommunikációs és információs

technológiák használatának beépítésével történjék, ezzel is segítve az autonóm nyelvtanulóvá

válást. Fontos cél a nyelvtanulási stratégiák kialakítása, azaz a nyelvtanuló legyen képes

nyelvtudását önállóan fenntartani, továbbfejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket

hatékonyan és sikeresen elsajátítani.

A fejlesztési feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a szakiskolai

tanulók esetében egy olyan célcsoportról van szó, melynek tagjai közül sokakra jellemző,

hogy tanulási nehézségekkel küzdenek, gyakori iskolai élményük a kudarc, kevés az

önbizalmuk, csekély a tanulási motivációjuk, alacsony szintű az olvasottságuk, fejletlen a

szövegértésük, az átlagosnál gyengébb a kommunikációs képességük, kevés támogatást,

biztatást kapnak a szülői háttértől.

Mindezek tükrében az idegennyelv-oktatásnak ebben az iskolatípusban kiemelt

feladata a tanulók nyelvtanulási kedvének felkeltése és fenntartása. Segíteni kell a tanulókat

abban, hogy bízzanak önmagukban, bebizonyítsák önmaguknak és környezetüknek: képesek

az idegen nyelv elsajátítására és különböző élethelyzetekben történő sikeres alkalmazására.

Biztosítani kell számukra a feltételeket ahhoz, hogy logikusan egymásra épülő, kis lépésekben

átismételhessék, rendszerezhessék és bővíthessék korábban megszerzett nyelvtudásukat, vagy

amennyiben valamilyen oknál fogva az előző évfolyamokon nem, vagy csak rövid ideig

tanulták az idegen nyelvet, felzárkózhassanak társaikhoz.

Mindennek eléréséhez, teljesítéséhez fejleszteni kell a tanulók idegen nyelvi

alapkészségeit a beszédértés és a beszédkészség előtérbe helyezésével, ezen belül pedig a

beszédkészség területén a nyelvhelyesség helyett a folyamatosság és a megfelelő szóhasználat

középpontba állításával. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia szoros összefüggésben

és állandó kölcsönhatásban áll a tanuló általános kompetenciáival, és így fejleszteni szükséges

a tanuló stratégiai kompetenciáját, nagy hangsúlyt helyezve azokra a stratégiákra, melyek

elősegítik az önálló nyelvtanulóvá válást, melyek hatékonyabbá teszik a nyelvtanulást, és

megkönnyítik a nyelvhasználatot; interkulturális kompetenciáját, amibe beletartozik a saját és

az idegen kultúra egymáshoz való viszonyításának képessége; a más kultúrák képviselőivel

való kapcsolatteremtés készsége és képessége; a kultúrák különbözőségéből adódó

félreértések kezelésére való készség és képesség; szociális kompetenciáját, azaz az egymástól

való tanulás és az egymásért végzett munka készségét és képességét; személyes

kompetenciáit.

A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és

motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, a célnyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint

más nyelvek megismerésére.

Növeli a nyelvtanítás és -tanulás hatékonyságát, eredményességét, ha kialakul a tanulók

együttműködési készsége, részt tudnak venni pár- és csoportmunkában.

A szakiskolában folyó idegennyelv-oktatás célja, hogy a tanulók a 11. évfolyam

befejezésekor elérjék a Közös Európai Referenciakeretben meghatározott A1 minimumszintet

a négy alapkészségben, elmozduljanak az A2 alapszint irányába, és a beszédértés és

beszédkészség terén elérjék az A2 szintet. Optimális esetben a tanulók elérhetik az A2 szintet

mind a négy alapkészségben.

A1 szinten (minimumszint) a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi

kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek

konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel

tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan

emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkeznek. Képes

nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és

segítőkész.

Beszédértés: képes önmagára, családjára és közvetlen környezetére vonatkozó ismerős

szavakat és nagyon egyszerű mondatokat megérteni, ha lassan és érthetően mondják azokat.

Képes megérteni ismerős kifejezéseket és egyszerű mondatokat, melyek a mindennapi élet

konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, ha lassan és érthetően beszélnek hozzá, és a

legfontosabb információkat többször elismétlik. Képes ismerős témakörökön belül lassan és

érthetően elmondott rövid szövegek lényegét megérteni, ha sok bennük az internacionalizmus,

és van ideje feldolgozni a hallottakat. Képes megérteni neveket, számokat, árakat és

időpontokat, ha lassan és érthetően beszélnek hozzá.

Olvasásértés: képes egyszerű és jól strukturált szövegekben, melyek a mindennapok

konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, egyes szavakat és nagyon egyszerű mondatokat

megérteni. Képes arra, hogy a sok internacionalizmust tartalmazó és/vagy képekkel illusztrált

információközlő szövegek témáját azonosítsa, és a lényegi információkat megértse. Ismerős

kontextusban képes megérteni neveket, számokat, árakat és időpontokat, valamint egyes

szavakat és nagyon egyszerű kifejezéseket.

Beszédkészség: képes arra, hogy konkrét, ismerős helyzetekben egyszerű szavakkal,

hétköznapi szófordulatokkal és nagyon egyszerű nyelvtani szerkezetekkel alapvető

információkat adjon önmagáról és közvetlen környezetéről. Képes ismerős, hétköznapi

helyzetekben röviden és jól begyakorolt fordulatok segítségével közléseket megfogalmazni

úgy, hogy beszéd közben időnként esetleg hosszabb szüneteket tart, szavak után kutat az

emlékezetében, küzd a nehéz szavak kiejtésével, és mondandóját olykor újrafogalmazza.

Képes arra, hogy szavakat és szócsoportokat egyszerű kötőszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”,

„mert”, összekössön. Képes az abc hangjait és egy adott mennyiségű szót és kifejezést úgy

kiejteni, hogy beszédét nagyobb erőfeszítés nélkül meg lehet érteni. Közléseiben nagyjából

megfelelően alkalmazza a szó- és mondathangsúlyt.

Íráskészség: képes a személyére és az egészen mindennapi, ismerős dolgokra vonatkozó

adatokat röviden és egyszerűen írásban megfogalmazni. Képes szótár segítségével

mindennapi, ismerős témákhoz kapcsolódó feljegyzéseket készíteni. Képes számára ismerős

szavakat és gyakran használt fordulatokat nagyjából helyesen leírni. Képes arra, hogy

szavakat és szócsoportokat egyszerű kötőszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”, „mert”

összekössön.

Szóbeli interakció: képes egyszerű módon kommunikálni, ha beszédpartnere lassan és

érthetően beszél, továbbá hajlandó arra, hogy mondanivalóját szükség esetén többször,

többféleképpen elismételje, és segítséget nyújtson a válaszadásban. Képes arra, hogy egyszerű

beszélgetést kezdeményezzen, s ennek során érti és alkalmazza a köszönés, búcsúzkodás és az

alapvető udvariassági formák legegyszerűbb változatait. Képes néhány egyszerű, jól

begyakorolt kifejezéssel és mondattal megoldani olyan ismerős helyzeteket, melyek

mindennapi, konkrét szükségleteihez kapcsolódnak. Képes jól ismert helyzetekben egyszerű

szavak, kifejezések és nyelvtani szerkezetek segítségével megválaszolni a közvetlenül hozzá

intézett kérdéseket, és képes arra, hogy ő maga is feltegyen egyszerű kérdéseket. Képes rövid

beszélgetésben előre begyakorolt fordulatok segítségével kommunikálni, még ha gyakran meg

is akad, és keresi a szavakat. Képes arra, hogy beszédpartnere mondanivalóját a

mondathangsúly alapján kijelentésként, kérdésként vagy felszólításként értelmezze. Képes

beszédében a mondathangsúlyt úgy alkalmazni, hogy mondanivalójában többnyire világosan

elkülönüljön a kijelentés, a kérdés és a felszólítás. Kiejtése legalább annyira érthető, hogy

beszélgetőpartnere többnyire követni tudja, amit mond.

Írásbeli interakció: képes arra, hogy ismerős témakörökben szótár segítségével egyszerű,

rövid közléseket megfogalmazzon, miközben a tanult egyszerű nyelvtani szerkezetek

használatában még bizonytalanságokat mutat. Képes arra, hogy személyes kapcsolatai

ápolására rövid, egyszerű szövegeket alkosson (pl. üdvözlőkártya, levelezőlap, e-mail).

A2 szinten (alapszint) a tanuló megért olyan mondatokat és gyakrabban használt

kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon

alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az

egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt

módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon

egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan

területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik.

Beszédértés: képes arra, hogy a mindennapi élet területén egyszerű mondatokat, gyakran

használt szófordulatokat, szavakat megértsen. Képes arra, hogy felismerje a lassan és

érthetően, valamint irodalmi német nyelven elhangzó és ismerős dolgokról szóló szövegek

témáját. Képes ismerős témakörökön belül érthetően elmondott rövid szövegek lényegét

megérteni, ha sok bennük az internacionalizmus, és van ideje feldolgozni a hallottakat. Képes

egyszerű, rövid, mindennapokkal kapcsolatos szövegek témáját meghatározni, valamint a

szövegekből egyszerű, személyes szükségletei szempontjából fontos információkat kiszűrni.

Olvasásértés: képes egyszerű és jól strukturált, a mindennapi élettel összefüggő szövegek

lényegét megérteni. Képes ismerős témakörökben egyszerű és formalizált szövegeket

megérteni, ha azok nagyrészt gyakran előforduló szavakat és fordulatokat és/vagy

internacionalizmusokat tartalmaznak. Képes arra, hogy hosszabb szövegekből kiszűrje és

megértse a számára fontos információt.

Beszédkészség: képes arra, hogy mindennapi helyzetekben egyszerű nyelvi eszközökkel

kifejezze magát, miközben azonban még gyakran megakad, és szavak után kutat. Képes arra,

hogy egyszerű szavakkal és esetenként rövid mondatokkal megközelítően korrekt közléseket

fogalmazzon meg közvetlen környezetével (pl. emberek, helyek és helyszínek, munkahelyi

vagy iskolai tapasztalatok) kapcsolatosan. Képes csekély szókincs és egyszerű nyelvtani

szerkezetek segítségével ismerős témákról, személyes érdeklődési körében közléseket

megfogalmazni. Közléseiben többnyire világosan ki tudja fejezni szándékát. Képes egy

esemény lefolyásáról megfelelő kötőszavak segítségével („először”, „aztán”, „azután”,

„később”, végül”) időbeli sorrendben beszámolni. Képes arra, hogy szavakat és egyszerű

mondatokat kötőszavakkal (pl. „és”, „de”, „mert”) összekössön. Képes mondatait helyesen

hangsúlyozni és hosszabb közléseit megfelelően tagolni. Kiejtése többnyire nem nehezíti az

értést, bár idegen akcentusa feltűnő.

Íráskészség: képes arra, hogy egyszerű kifejezésekkel és rövid mondatokkal nagyjából

hibátlan közléseket fogalmazzon meg közvetlen környezetével kapcsolatban (pl. emberek,

helyek és helyszínek, munkahelyi vagy iskolai tapasztalatok). Képes arra, hogy csekély

szókinccsel és néhány egyszerű nyelvtani szerkezettel egyszerű formában nyilatkozzon

ismerős témákról, őt magát személyesen érintő kérdésekről. Képes egy esemény lefolyásáról

megfelelő kötőszavak segítségével („először”, „aztán”, „utána”, „később”, „végül”) időbeli

sorrendben beszámolni. Képes arra, hogy egyszerű mondatokat fogalmazzon meg, és ezeket

egyszerű kötőszavakkal (pl. „és”, „de”, „mert”) összekösse. Képes néhány fontos helyesírási

szabály megközelítően helyes alkalmazására.

Szóbeli interakció: képes ismerős témákról egyszerű módon kommunikálni, ha

beszélgetőpartnere irodalmi német nyelven szól hozzá, és hajlandó arra, hogy kérésre

bizonyos dolgokat megismételjen vagy átfogalmazzon. Képes arra, hogy a mindennapi élet

konkrét szükségleteihez kapcsolódó helyzetekben rövid, egyszerű kifejezésekkel,

mondatokkal kommunikáljon, miközben a kevésbé ismerős helyzeteket még nem mindig

tudja megoldani, és esetenként félreértésekbe bonyolódik. Képes arra, hogy megoldjon

ismerős, egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzeteket, de közléseit rövidre fogja. Képes arra,

hogy ismerős helyzetekben egyszerű nyelvi eszközökkel kommunikáljon. Képes arra, hogy

ismerős témakörben folyó beszélgetések során, ha azok lassan és érthetően zajlanak, kövesse

a beszélgetések fonalát, kérdéseket tegyen fel, illetve kérdésekre válaszoljon. Képes arra,

hogy nem értés esetén megkérje beszélgetőpartnerét, ismételje meg a mondottakat, vagy

betűzzön bizonyos szavakat, és kérésre ő maga is képes ezt megtenni. Képes beszédében a

mondathangsúlyt úgy alkalmazni, hogy mondanivalójában világosan elkülönüljön a

kijelentés, a kérdés és a felszólítás. Kiejtése többnyire nem zavarja közlései megértését.

Írásbeli interakció: képes jól ismert helyzetekben megfelelő szókinccsel rövid, egyszerű

közléseket fogalmazni, melyekben sok a formalizált elem, visszatérő szófordulat. Képes

rövid, személyes jellegű szövegekben, melyek egyszerű formában eseményekre és

kívánságokra vonatkoznak, a közléseket megérteni, és azokra egyszerű nyelvi eszközökkel

reagálni. Képes gyakran használt szavak esetében alkalmazni a legfontosabb helyesírási

szabályokat, s így a helytelen írásmódból adódó félreértéseket elkerülni.

A fenti szintleírások alapján az elérhető eredmények a helyi tantervekben tovább

pontosíthatók, a lehetőségek és a szükségletek alapján az összes készségre vonatkozóan, vagy

csak egyes készségterületeken kiegészíthetők, módosíthatók.

Fontos, hogy ne csak a tanárok, hanem a tanulók is tisztában legyenek a nyelvtanítás-

nyelvtanulás céljaival, az elérhető eredményekkel. Ennek érdekében érdemes beszélgetéseket

kezdeményezni velük, melyek során egyrészt megismerhetik a célkitűzéseket, másrészt

kinyilváníthatják véleményüket, javaslatokat, kívánságokat fogalmazhatnak meg.

9. évfolyam (72 óra)

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A nyelvtanulás célja

Órakeret

2

Előzetes tudás Az általános iskolából hozott ismeretek az idegen nyelvek tudásának

fontosságáról.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A tanulók általános iskolában szerzett tapasztalatainak számbavétele.

A sikeres területek erősítése, fejlesztése, a kudarcok okainak feltárása,

megoldások keresése az eredményes nyelvtanulás érdekében.

Az elérendő nyelvi szintek tartalmának ismertetése.

Célok meghatározása: a négy nyelvi alapkészség közül a beszédértés

és a beszédkészség előtérbe helyezése. A kommunikatív

helyzetgyakorlatok szerepének hangsúlyozása.


Az idegen nyelv tanulása során megélt sikerek és kudarcok

tematikus összeállítása, elemzése.

Egyéni helyzetelemzés a „Checklist” segítségével.

A szakiskolai nyelvoktatás céljainak meghatározása, a tanév során

feldolgozásra kerülő témák ismertetése, egyeztetés alapján a

sorrendiség rögzítése. A tanár-diák együttműködési szabályok

rögzítése.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom: hivatalos

szövegek értelmezése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Az EU-tagállamokban beszélt nyelvek, nyelvcsaládok,

nyelvrokonságok, jövevényszavak a történelmi eseményekhez

köthetően, a digitális technológia szókészlete, idegen szavak a

mindennapjainkban, nyelvi fordulatok, anyanyelvi sokszínűség,

idegen nyelvi korrektség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket?

Órakeret

10

Előzetes tudás

Az általános iskolában az idegen nyelvek tanulása során az

alapkészségek területein: beszédértés, olvasásértés, beszédkészség,

íráskészség, szóbeli interakció és az írásbeli interakció terén

elsajátított technikák.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A környezet (osztálytársak, tanár, iskola), a nyelvtanulási szakasz

legfontosabb célkitűzéseinek, tartalmainak megismerése, a tanulói

vélemények figyelembe vétele ezek kialakításában. Az önálló

tanulásra való képesség fontosságának beláttatása. A legalapvetőbb

tanulótípusok megismerése, az ismereteket önmagára vonatkoztatása.

A hatékony (nyelv)tanulási stratégiák használata. A stratégiai

kompetenciák fejlesztése. Alapvető ismeretek szerzése a célnyelvi

országokról, a célnyelvnek Magyarországon, Európában és a világban

játszott szerepéről. Országok, nemzetiségek ismerete.


Ismerkedés az új osztálytársakkal, a nyelvtanárral, az iskolával. Természetismeret:

Ismerkedés a tantervvel, a tantervi célok megismerése és

megvitatása, egyéni célok megfogalmazása.

A szakiskolai tanulmányok során feldolgozandó témakörök

megismerése és megvitatása. Ötletbörze a nyelvtanulás

hatékonyságának növelésére. Nyelvórai szabályok – a közös munka

kereteinek meghatározása. A célnyelvi országokkal kapcsolatos

alapvető ismeretek rendszerezése, elmélyítése, valamint a

célnyelvre, annak szerepére, hasznára vonatkozó ismeretek

felfrissítése, újabb ismeretek megszerzése, bővítése.

idegrendszer és

viselkedés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tanulási technika, tanulási stratégia: RJR- ráhangolás,

jelentésteremtés, reflektálás; MURDER- MOOD – hangulatteremtés,

motiválás. UNDERSTANDING – megértés; RECALLING –

visszahívás; DIGEST – „emésztés”, feldolgozás; EXPANDING –

kiterjesztés, önvizsgálat; REVIEWING – áttekintés, ismétlés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Én és a családom

Órakeret:

20

Előzetes tudás

Az általános iskolából hozott, a témakörhöz kapcsolódó szókincs, a

szűkebb/tágabb családon belüli kapcsolatrendszer, az ebből fakadó

feladatkörök anyanyelven. A generációk fogalma, a kommunikáció

lehetséges módjai a szűkebb/tágabb családon belül.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó

kommunikatív helyzetekben.

A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése.

A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához

szükséges legalapvetőbb nyelvtani szerkezetek felismerése és

alkalmazása.

Törekvés a folyamatosságra és az érthető kiejtésre. Az interkulturális

kompetencia fejlesztése.

Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélő népek és kultúrájuk,

valamint más népek és kultúrák iránt.

Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülről, a külső

szemlélő helyzetéből való szemlélésre.

A stratégiai kompetencia fejlesztése.


Bemutatkozás (alapvető személyi adatok: családnév, keresztnév,

kor, lakhely, állampolgárság, foglalkozás, esetleg kedvenc ételek,

kedvenc időtöltés, háziállatok stb.).

Családtagok bemutatása: rokoni kapcsolatok megnevezése,

családtagok legfontosabb adatainak, jellemzőinek felsorolása (név,

kor, foglalkozás, esetleg külső és belső tulajdonságok, kedvenc

időtöltés stb.).

Egy napom: a mindennapokra jellemző alapvető tevékenységek

felsorolása, napszakokhoz, esetleg időpontokhoz való kapcsolása.

A család egy hétköznapjának bemutatása, a családtagok feladatai. A

témába vágó célnyelvi szövegek, hanganyagok feldolgozása alapján

Társadalomismeret:

állampolgári jogok és

kötelességek,

egyének és közösségek

szerepe a

történelemben.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom:

konfliktusok

http://www.sikeresvizsga.hu/?o=motivacio

http://www.sikeresvizsga.hu/?o=tanulasi-strategiak

az adott nyelvterület országaiban élő hasonló korú fiatalok

személyének, családjának megismerése.

ábrázolása az

irodalmi/művészeti

alkotásokban.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Személyi adat, lakóhely, állampolgárság, foglalkozás, külső és belső

tulajdonság, napszak, időpont, családon belüli feladatok.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Az otthonom

Órakeret:

20

Előzetes tudás

Anyanyelven ismeri a lakhatási lehetőségeket, azok

pozitívumait/negatívumait. Meg tudja nevezni a lakás helyiségeit,

funkcióit, berendezési tárgyait, a mindennapi élethez szükséges

eszközöket.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok



A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése,



alkalmazása.









A tanuló szobájának, lakóterének bemutatása fényképek, rajz

alapján. A kedvenc bútordarab bemutatása. A lakás egyéb

helyiségeinek bemutatása. A lakás és közvetlen környezetének

bemutatása (kert, park, üzletek, posta stb.). A szomszédok

bemutatása. Az iskolától hazáig útvonal leírása. A témába vágó

olvasott célnyelvi szövegek, hanganyagok feldolgozása alapján a

nyelvterület országaiban élő hasonló korú fiatalok

lakókörnyezetének megismerése.

Tárgyak, személyek összefüggő leírása egyszerű nyelvi

eszközökkel. A témakörhöz kapcsolódó hallott és olvasott szövegek

feldolgozása.

A beszélgetések, illetve a hallott/olvasott szövegek feldolgozása

során kapott információk feldolgozása, kreatív módon történő

megjelenítése (szóban, írásban, rajzos formában).

Különböző forrásokból származó, különböző személyekkel

kapcsolatos információk összevetése, hasonlóságok és különbségek

felfedezése.

Társadalomismeret:

földrajz és település

kapcsolata

KOMA:

hivatalos szövegek,

dokumentumok

létrehozása

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Város, vidék, családi ház, sorház, bérház, albérlet, hajléktalanság,

irány, hosszúsági mértékegység, online-vásárlás, online-tervezés,

online-lakáshirdetés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Az iskola és barátaim

Órakeret:

20

Előzetes tudás

Anyanyelven ismeri az iskolatípusokat, azok képzési struktúráját,

rendszerét. Tisztában van saját tanulmányi kötelezettségeivel, meg

tudja fogalmazni helyét a rendszerben. Tudja a barátság fogalmat

definiálni, ismeri a barátság működésének szabályrendszerét.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok






alkalmazása.









A magyarországi iskolarendszer megismerése, a különböző

szakaszok tartalmi/tantárgyi elvárásai nagy vonalakban.

Vizsgarendszerek a magyarországi közoktatásban. Az iskolai

hétköznapok rendje, a benne tevékenykedők feladatköre,

kötelességei és jogai. A nevelés-oktatás folyamata során barátságok

kialakulásának lehetséges módjai, helyszínei, a hosszú barátság,

egy életen át tartó barátság feltételei.

Egy jó vagy a legjobb barát bemutatása, személyes adatok, külső,

belső tulajdonságok. A barátom és én – hasonlóságok és

különbségek megnevezése.

Közös programok. A témába vágó olvasott célnyelvi szövegek,

hanganyagok feldolgozása alapján az idegen nyelvterület

országaiban élő hasonló korú fiatalok lakókörnyezetének

megismerése.

Egyszerű nyelvi eszközök felhasználásával lebonyolított, többnyire

irányított beszélgetések pár- és csoportmunkában, illetve

plénumban.

Személyek, tevékenységek összefüggő bemutatása/leírása egyszerű

nyelvi eszközökkel.

A témakörhöz kapcsolódó hallott/olvasott szövegek feldolgozása.


során kapott információk feldolgozása, kreatív módon történő

megjelenítése szóban, írásban, illetve rajzos formában.

Különböző forrásokból származó/különböző személyekkel


felfedezése.

Társadalomismeret:

iskola a történelemben.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Iskolakötelezettség, alapkészség és -képesség, tanulási stratégia,

tantárgyi alapkövetelmény, vizsgakövetelmény, általános műveltség,

élethosszig tartó tanulás, formális, non-formális, informális tanulás.

A fejlesztés várt

eredményei a 9.

évfolyam végén

A tanuló képes megnevezni és rendszerezni az eddigi tapasztalatait a

nyelvtanulás során, képes eldönteni, hogy mely területek voltak

sikeresek, illetve kudarcosak, képes a nyelvi készségek területein

szerzett tudás/hiány mértékét meghatározni, képes megfogalmazni,

hogy milyen erőfeszítésekre hajlandó a sikeres nyelvtanulás érdekében,

együttműködést mutat a tanárával a célok elérése érdekében.

Beilleszkedik az új tanulási környezetbe, megismeri és elfogadja az

előtte álló tanulási szakasz legfontosabb célkitűzéseit, tartalmait, látja az

általa tanult idegen nyelv szerepét, fontosságát saját maga és környezete

életében.

Rendelkezik a célnyelvi országokkal kapcsolatos és a célnyelvnek a

szűkebb és tágabb környezetében játszott szerepére vonatkozó alapvető

ismeretekkel.

Érti és érzi a hatékony tanulás érdekében a tanulási stratégiák

ismeretének fontosságát, képes a legalapvetőbb tanulási stratégiák

alkalmazására.

Ismeri és elfogadja a csoportban való nyelvtanulás eredményessége

érdekében az általa betartandó szabályokat.

Képes a „család”, az „otthon”,az „iskola”, a „barát-osztálytárs”

témakörökhöz kapcsolódó hallott/olvasott szövegekből a legalapvetőbb

információk kiszűrésére és felhasználására egy meghatározott

kommunikatív feladat elvégzése érdekében.

Képes arra, hogy az idegen nyelvi kommunikatív helyzetekben egyszerű

kérdésekre válaszoljon, vagy néhány nagyon egyszerű, összefüggő

mondatban meséljen a fent említett témakörök tartalmairól.

Ismeri és megfelelően alkalmazza a témakörökhöz kapcsolódó

kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges alapvető szókincset

és nyelvtani szerkezeteket.


Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Tematikus ismétlés (a 9. évfolyam anyaga alapján) Órakeret:

4

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Ruhatáram télen-nyáron, bevásárlás

Órakeret:

20

Előzetes tudás

Anyanyelven az évszakok jellemzői, az emberi szervezetre gyakorolt

hatásuk, annak védekező mechanizmusa, illetve a tevőleges védekezés

formái. Anyanyelven a korra, nemre jellemző, az évszakok változását

követő, női/férfi ruhadarabok, kiegészítő kellékek, valamint a

praktikusság és divat fogalmak.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok






alkalmazása.









Az évszakok jellemzése, hatásai az emberi szervezetre. A női/férfi

ruhadarabok és kiegészítők megnevezése, ezek interakcióban való

használata. A tanuló kedvenc ruhadarabjai, hajviselet, smink és

testékszerek.

Mit vegyek fel? Öltözékek összeállítás, a különböző

élethelyzetekben/alkalmakra – az iskolában, buliban,

osztálykiránduláson, farsangra, ünnepeken, színházban viselt

ruhadarabok.

Az időjárás megfigyelése napra/hétre/évszakra/égövre

vonatkozóan.

Új ruhadarab, cipő, kiegészítők vásárlása a szaküzletekben,

plázákban, illetve online-áruházakban. Segítségkérés szóban,

írásban.

Ok-okozati összefüggések észrevétele az évszakok és az öltözködés

között.

A témakörhöz kapcsolódó hallott/televízióban látott/olvasott

szövegek feldolgozása.

Szövegszegény dokumentumok, grafikonok, térképek, diagramok

értelmezése.

Társadalomismeret:

a divat története

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom: irodalmi és

hétköznapi szövegek

értelmezése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Évszak, napszak, időjárási jelenség; second hand, online-vásárlás,

bankkártyával történő fizetés, reklamálás, árucsere,

természetes/környezetre káros alapanyag, fogyasztói társadalom.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Eszem-iszom, étkezés

Órakeret:

24

Előzetes tudás

A korábbi formális és informális módon elsajátított ismeretek az

étkezéssel kapcsolatban, alapanyagok eredete, feldolgozási módjai,

receptek értelmezése, ételek elkészítése otthon, vendéglőben, fast food

vendéglőben, az egészséges táplálkozás ismérvei, a helytelen

táplálkozás okozta betegségek.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok






alkalmazása.









Az étkezési szokások – mikor, mit, hol szokott enni/inni a tanuló.

Hogyan étkezik a család, mi a menü hétköznap, ünnepnap, baráti

összejövetelek alkalmával? Milyen alkalmakkor étkezik a család

házon kívül? Hogyan zajlik ez az esemény?

Munkamegosztás a családban – ki vásárol, ki főz, ki teríti

meg/szedi le az asztalt, ki mosogat?

Az étkezési etikett otthon és vendégségben. Az egyszerű ételek

receptjei, amelyeket a tanuló maga is el tud készíteni, az

összetevők, az elkészítés módjának szóbeli ismertetése. Kedvenc

ételek és az egészség megőrzése. Az egészséges étkezés

alapszabályai. A család étkezésére költhető havi összeg, a

gazdálkodási, döntési attitűd. Vásárlás a szupermarketben, piacon,

pékségben, hentesnél és az őstermelőtől. Az étkezési szokások, az

egészség megőrzése, illetve a betegség kialakulása közötti

összefüggések felismerése.



plénumban.

Tárgyak, események, cselekvéssorok összefüggő leírása egyszerű

nyelvi eszközökkel. A témakörhöz kapcsolódó hallott/olvasott

szövegek feldolgozása.

Szövegszegény dokumentumok, grafikonok, diagramok, statisztikai

Természetismeret:

táplálkozás, emésztés,

kiválasztás.

adatok értelmezése.


során kapott információk feldolgozása kreatív módon – kollázs,

rajz, fotó, poszter – történő megjelenítése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Bioélelmiszer, élelmiszeripar, adalék, tömegtermelés, alacsony

tápanyagértékű élelmiszer, friss, tápanyagban gazdag élelmiszer,

termelési, tenyésztési, főzési technológia, táplálkozás, egészség,

betegség, főzés mint hobbi, élelmiszeripari foglalkozás,

mezőgazdasági foglalkozás, fogyasztói társadalom, veszélyforrás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Szabadidőmben

Órakeret:

20

Előzetes tudás

A kulturális és sporttevékenységek egészséges aránya, a nyomtatott és

elektronikus média eszközei, a közösségi aktivitások, a zene, a tánc, a

színház, az utazás, a mindennapok sportja, extrém-sportok, egészség

megőrzése, illetve annak veszélyeztetése, számítógép a munkánkban

és a szabadidőnkben. Az elektronikus média mint a haladás, illetve a

függőség eszköze.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok






alkalmazása.









Munkamegosztás a családban – a tanuló feladatai, amelyeket

szívesen végez, és amelyeket nem. A tanuló kedvenc időtöltése,

kedvenc filmje, kedvenc könyve/olvasmányai, olvasási szokásai

esti programjai, hétvégi programjai, kedvenc zenéje, tévénézési

szokásai, haverok, bulik, közös programok.

Sportok, amelyeket a tanuló űz/szeret– sport az iskolában és az

iskolán kívül, tömegsport, versenysport, extrém sportok.

Az egészséges életmód feltételrendszerének megteremtése, annak

akadályai, belső-külső tényezői.

A belső béke, lelki egyensúly és a szabadidő eltöltésének módja és

időtartama.

A fizikális erőnlét, a szellemi és testi teljesítőképesség

összefüggése.

Szenvedélybetegségek kialakulásának okai, a gyógyíthatóság

feltételrendszere. Tervezett szabadidős tevékenységek, avagy mit

Természetismeret:

állandóság és

változatok –

információ,

szexualitás, az emberi

élet szakaszai.

hoz a nap.



plénumban.

A témakörhöz kapcsolódó hallott/olvasott szövegek feldolgozása. A

különböző forrásokból származó/különböző személyekkel


felfedezése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szabadidős tevékenység, egészségmegőrzés, kikapcsolódás,

erőgyűjtés, aktív/passzív tevékenység, szenvedélybetegség, testépítés,

a szellem karbantartása, munka és szabadidő aránya, fogyasztói

társadalom, veszélyforrás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Végre itt a nyár! - projekttervek

Órakeret:

4

Előzetes tudás Aktív/ passzív pihenés, országjárás, külföldi utazás, biciklitúrák,

szállásfoglalás, étkezés, közlekedés, útikönyv, információgyűjtés,

tapasztalatcsere.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok



A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése.



alkalmazása.








A fejlesztés várt

eredményei a 10.

évfolyam végén





hogy milyen erőfeszítésekre hajlandó a sikeres nyelvtanulás

érdekében, együttműködést mutat a tanárával a célok elérése

érdekében.


előtte álló tanulási szakasz legfontosabb célkitűzéseit, tartalmait, látja

az általa tanult idegen nyelv szerepét, fontosságát saját maga és

környezete életében.


szűkebb és tágabb környezetében játszott szerepére vonatkozó

alapvető ismeretekkel.



alkalmazására.



Képes az „időjárás-öltözködés, bevásárlás”, az „élelmiszerek-étkezési

szokások”, a „szabadidő, vakáció” témakörökhöz kapcsolódó

hallott/olvasott szövegekből a legalapvetőbb információk kiszűrésére

és felhasználására egy meghatározott kommunikatív feladat elvégzése

érdekében.

Képes arra, hogy az idegen nyelvi kommunikatív helyzetekben

egyszerű kérdésekre válaszoljon, vagy néhány nagyon egyszerű,

összefüggő mondatban meséljen a fent említett témakörök

tartalmairól.


kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges alapvető

szókincset és nyelvtani szerkezeteket.


Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Tematikus ismétlés (a 10. évfolyam anyaga alapján) Órakeret:

4

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Válasszunk szakmát!

Órakeret:

56

Előzetes tudás

Családi tradíciók, sikerszakmák, divatszakmák, fizikai erőnlétet/

szellemi teljesítményt igénylő szakmák, hiányszakmák,

alkalmazotti/beosztotti státusz, vállalkozói szemlélet. A formális

tanulás során a tantárgyi tartalmak ismerete, a kiválasztott szakmáról

szerzett ismeretek, a munkaerő-piaci helyzet aktuális ismerete. A

munkába-állás feltételei, kereseti lehetőségek, munkahelyi biztonsági

előírások, munkajogi viták, jogorvoslati lehetőségek.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok






alkalmazása.









Mit várok a holnaptól? – Képekkel, rajzokkal, rövid szövegekkel

illusztrált beszámoló a közeli jövő terveiről.

Mit várok a távolabbi jövőtől? – Képekkel, rajzokkal, rövid

szövegekkel illusztrált beszámoló a távolabbi jövő terveiről:

a család, az ideális partner, gyerekek, nagycsalád,

lakáskörülmények; álmaim háza/lakása/kertje, utazások; álmaim

országa/városa, foglalkozásom, munkakörülményeim, baráti köröm,

társas életem, autóm.

Foglalkozások a környezetemben – táblázatos összeállítás, előnyök

és hátrányok megfogalmazása.

A magyar iskolarendszer felépítése/képzési formák – helyem,

lehetőségeim ebben a rendszerben. Összehasonlítás az idegen

nyelvterületen kínálkozó lehetőségekkel.

Álmaim foglalkozása, a munka világa, kereseti lehetőségek,

munkaidő, munkakörülmények, munkatársak, érdekes, különleges

foglakozások, az álláskeresés lehetőségei, az állásinterjú formái,

menete, elemei, fogalmak ismerete. Álláskeresés, hirdetés

Interneten és újságban, e-mail küldése, telefonálás. Pontokba

rendezett önéletrajz elkészítése, egyszerű bemutatkozó levél,

Társadalomismeret:

globalizációs

jelenségek.

Matematika:

százalékszámítás,

tizedes törtek,

hatványozási

ismeretek .

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom:


dokumentumok

létrehozása.

pályázati levél megfogalmazása.

Szakmacsoportos rész

Milyen foglalkozások tartoznak egy adott szakmacsoportba? Hol és

hogyan lehet megszerezni a megfelelő szakmai képesítést (esetleg

összehasonlítva az idegen nyelvű országokkal)?

Milyen ismeretek, készségek, képességek szükségesek egy adott

szakma gyakorlásához? Milyen tevékenységeket, feladatokat kell

ellátni az adott szakmában dolgozóknak? Melyek a munkavégzés

legfontosabb eszközei? Milyenek a munkakörülmények és a

kereseti lehetőségek, perspektívák a jövőt illetően?

Méretek, dimenziók kifejezése. Mértékegységek és rövidítések.

Munkahelyi utasítások, balesetvédelmi jelek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Formális, non-formális, informális tanulás, tanulmányi idő, tandíj,

tanulmányok abszolválása, álláskeresés, önéletrajz, állásinterjú,

munkába állás, életpálya-építés, egész életen át tartó tanulás, családi

bevétel, kiadás, diákmunka, alkalmi munka, főállás, mellékállás,

értelmiségi lét, alkalmazotti/beosztotti lét, vállalkozói attitűd,

megélhetés, korlátozott lehetőség, családi pénzügyi gazdálkodás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Tematikus ismétlés (a 9-11. évfolyam anyaga alapján) Órakeret:

4

A fejlesztés várt

eredményei a 11.

évfolyam végén





hogy milyen erőfeszítésekre hajlandó a sikeres nyelvtanulás érdekében,

együttműködést mutat a tanárával a célok elérése érdekében.


előtte álló tanulási szakasz legfontosabb célkitűzéseit, tartalmait, látja az

általa tanult idegen nyelv szerepét, fontosságát saját maga és környezete

életében.


szűkebb és tágabb környezetében játszott szerepére vonatkozó alapvető

ismeretekkel.



alkalmazására.



Képes a „család”, az „otthon”, az „iskola” a „barát-osztálytárs” az

„időjárás-öltözködés, bevásárlás”, az „élelmiszerek-étkezési szokások”,

a „szabadidő, vakáció” és a „szakma világa” témakörökhöz kapcsolódó

hallott/olvasott szövegekből a legalapvetőbb információk kiszűrésére és

felhasználására egy meghatározott kommunikatív feladat elvégzése

érdekében.

Képes arra, hogy az idegen nyelvi kommunikatív helyzetekben egyszerű

kérdésekre válaszoljon, vagy néhány nagyon egyszerű, összefüggő

mondatban meséljen a fent említett témakörök tartalmairól.


kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges alapvető szókincset

és nyelvtani szerkezeteket.

MATEMATIKA

A matematika tanulásának eredményeként a tanulók megismerik a világ számszerű

vonatkozásait, összefüggéseit, az ember szempontjából legfontosabb törvényszerűségeket,

relációkat. A tantárgyi ismeretek elsajátítását olyan problémák felvetésével/probléma-

megoldási eljárások alkalmazásával kell segíteni, hogy a tanulók ismerjék fel a matematika

gyakorlati életben és ismereteik bővítésében való alkalmazhatóságát más területeken is,

valamint hasznosítsák is azt. Mindezek elemzéséhez, megismeréséhez, de elsősorban szakmai

gyakorlati alkalmazásához legyenek algebrai, halmazelméleti, geometriai ismereteik,

melyekkel képessé válnak a világ térbeli, időbeli folyamatainak objektív értelmezésére, a

változás, fejlődés tendenciáinak felismerésére.

A tanulási folyamatot, a tevékenységeket úgy kell megszervezni, hogy növekedjék a

tanulók figyelem-koncentrációja, fejlődjék önálló és logikus gondolkodásuk, kreativitásuk,

probléma- és összefüggés-felismerő, valamint a fegyelmezett, precíz (kooperatív) munkára

való képességük, bővüljön kommunikációs terük (szöveg, ábra, jelrendszer), legyen igényük a

folyamatos önellenőrzésre.

Mindezen célok elérése érdekében a hangsúlyokat a következő területekre,

tevékenységekre helyezzük:

— a hétköznapok matematikája (gyakorlat, becslés, kerekítés, fejben számolás);

— kommunikáció fejlesztése (szöveges problémamegoldás);

— szövegek matematikai tartalmának értelmezése, elemzése;

— kombinatorika, valószínűség, statisztika elemei;

— matematikai modellek és alkalmazhatóságuk;

— algoritmus, kiszámíthatóság;

— mennyiségek közötti kapcsolatok (függvényjellegű, illetve valószínűségi)

megértése;

— többféle megoldási mód keresése;

— önellenőrzés módjai (eredmény realitása);

— számológép és számítógép használata.

Célunk, hogy a szakiskola elvégzése után a tanuló legyen képes

— elvégezni alapműveleteket racionális számkörben;

— elvégezni egész kitevőjű hatványozást a racionális számkörben;

— behelyettesíteni, megbecsülni és kiszámolni (géppel) adott (szakmai) képletek

értékét;

— matematikailag értelmezni egyszerű szöveges problémákat;

— megoldani egyszerűbb szöveges feladatokat;

— megoldani egyismeretlenes elsőfokú egyenleteket;

— értelmezni relációkat (pl. kisebb, nagyobb), logikai kapcsolatokat (pl. és, vagy, ha-

akkor, is);

— alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, a százalékszámítást;

— használni elemi geometriai fogalmakat;

— elvégezni elemi méréseket, geometriai számításokat, mértékegységeket használni;

— felismerni a szimmetria, hasonlóság, egybevágóság eseteit;

— tájékozódni a számegyenesen, derékszögű koordinátarendszerben;

— felismerni egyszerűbb sorozatokat (számtani, mértani);

— felismerni műveletsorokat, algoritmusokat;

— értelmezni, létrehozni egyszerű grafikonokat, diagramokat, táblázatokat;

— felismerni, értelmezni a matematika (halmazok, valószínűség-számítás,

kombinatorika, statisztika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit;

— megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegű kérdéseit,

problémáit;

— új információkat, megoldást keresni könyvtárban, interneten.

Módszereit és ismeretelemeit tekintve a matematika tanítása szorosan kapcsolódik a

többi komplex műveltségterület moduljaihoz (kommunikáció, értő olvasás, pontos

fogalmazás, grafikonok, statisztikák, képletek a szakmában, természeti, gazdasági

törvényszerűségek stb.). Folyamatosan kötődnie kell a szakmatanulás szükségleteihez, és

eszközként kell alkalmaznia az informatikát (számítógép, oktatóprogramok).

A matematika tanítása alkalmazásközpontú, elsősorban az induktív gondolkodásra épít,

tevékenységhez kapcsolódik, és törekszik az egyre önállóbb tanulói munkára is építeni. A

tanuló számára – minél csekélyebb előismerettel rendelkezik, annál inkább – a saját

hétköznapi teendőin, azok megoldásán át vezethet az út a magasabb absztrakciós szint felé

(aminek itt csupán az alsóbb lépcsőfokaiig juthatunk el). Másrészt minden más ismeretanyag,

információ feldolgozása igényli a matematikai eszközök használatát, e tényt kell

tudatosítanunk. A tanítási óra a gyakorlatból (ideális esetben a tanulók által hozott

problémából) indul ki, és következtetései, eredményei (általánosan alkalmazhatóan) oda is

térnek vissza. Az óravezetésnek rugalmasnak, spontánnak kell lennie, gyakran és

hangsúlyozottan a tanulók ötleteire, kérdéseire, kéréseire kell alapoznia.

Az egyes évfolyamokon a fő témakörök ismétlődnek (a feladatok nem!), ami egyre

bővülő, magasabb szinten történő ismétlésre és elmélyítésre ad lehetőséget, elősegíti a már

ismert anyag rögzítését, illetve módot ad az előző évi ismeretek kiegészítésére, a következő év

szintjének beállítására. Itt a tanárnak jelentős differenciálásra van módja az egyes osztályok és

egyes tanulók előképzettsége, motiváltsága, képességei szerint.

(A tematikus egységekhez rendelt óraszámok hozzávetőleges arányokat fejeznek ki,

minthogy a tantárgyi sajátosságok következtében az egyes részegységek feldolgozásában

átfedések fordulnak elő, pl. képletek behelyettesítése, képletgyűjtemények használata a

geometria, az algebra, a függvények témakörnél is előfordul, vagy szöveges probléma

megoldásakor geometriai jellegű kérdésből is kiindulhatunk.)

9. évfolyam

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Számtan, algebra

Órakeret

18 óra

Előzetes tudás Elemi számolás, alapműveletek, tízes számrendszer, algebrai

kifejezés, képlet behelyettesítési értéke, zsebszámológép használata.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban.

Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasztalat,

képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordozók

használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativitás

(adott feltételek szerinti) fejlesztése. Akarati, érzelmi, önfejlesztő

képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erősítése

(kommunikáció, együttműködés, motiváltság, önszabályozás, énkép).


A racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása.

A tízes számrendszer használata, ábrázolás számegyenesen,

alapműveletek, hatványozás (10 hatványai) elvégzése,

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom;

négyzetgyökvonás (számológéppel).

Algebrai kifejezések (összevonás), képletekbe behelyettesítés

(képletgyűjtemények használata).

Pontosság (hibahatár), nagyságrend, becslés, kerekítés.

Törekvés az/ önálló, aktív munkára, kreativitásra, kommunikációra,

kooperációra.

Eredmények korrekt szöveges megfogalmazása.

Matematikai ismeretek helyes alkalmazása gyakorlati

problémákban: logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus

gondolkodás.

Növekvő igény az önellenőrzésre.

Fogalmak, szakkifejezések felismerése.

Zsebszámológép használata.

osztályközösség-építés;

idegen nyelv:

szövegértés,

kommunikáció,

önismeret,

tanulási technikák,

kooperáció.

Kulcsfogalmak Szám, alapművelet, hatvány, négyzetgyök, azonosság, normál alak,

pontosság (hibahatár), számegyenes, számhalmazok.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika,

valószínűség, statisztika

Órakeret

23 óra

Előzetes tudás

Elemi szinten a halmaz, grafikon, szöveges feladat, valószínűség

fogalmának felismerése. Alapfokú számolási készség, egyszerű, rövid

szövegek értő olvasása. Tájékozódás a számegyenesen (racionális

számkör).

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és

az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése

(tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés,

ismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás

fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati,

érzelmi, önfejlesztő képességek fejlesztése, az együttéléssel

kapcsolatos értékek erősítése (kommunikáció, együttműködés,

motiváltság, önszabályozás, énkép).


Halmazokkal kapcsolatos műveletek végzése (elem, válogatás,

ábrázolás).

Grafikon, diagram, koordinátarendszer – értelmezés, tájékozódás,

ábrázolás.

A nyelv logikai elemeinek felismerése a matematikában

(összehasonlítás, viszonyítás, rendezés, relációk, műveletek: és,

vagy, ha - akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, nem).

Feltétel, előzmény, következmény felismerése, alkalmazása

egyszerű esetekben.

Szövegértelmezés gyakorlati feladatokban (adatok kiválasztása,

lejegyzése, becslés, kiszámítás, ellenőrzés).

A valószínűség gyakorlati fogalmának megismerése („biztos”,

„lehet, de nem biztos”, „lehetetlen”), valószínűségi játékok,

problémák.

Probléma-megoldási módszerek gyakorlása (próbálgatás;

következtetés, sejtés, szabályosságok, lehetőségek kipróbálása,

ellenpélda szerepe).

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom;


természetismeret;

társadalomismeret;

idegen nyelv:

szövegértés,

kommunikáció,

önismeret,


kooperáció,

adatsorok, diagramok

értelmezése.

Statisztika a hétköznapi életben (adatgyűjtés, mintavétel).

A fogalmak felismerése, alkalmazása hétköznapi, tantárgyi,

gyakorlati előfordulásaikban.

Aktív, kreatív munkavégzés, a kommunikáció, kooperáció javuló

szintje.

Az eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása.

Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás.

Közelítő fejben számolás, becslés (nagyságrend).

Az önellenőrzés igénye, alkalmazása.

Ismerethordozók kezelése, tudatos használata.

Kulcsfogalmak

Halmaz, számegyenes, pontosság (hibahatár), nagyságrend,

koordinátarendszer, grafikon, diagram, logikai művelet, statisztika,

valószínűség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus

Órakeret

36 óra

Előzetes tudás Számolás racionális körben, számegyenes, koordinátarendszer.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok










Egyes gyakorlati összefüggések matematikai modelljének

megalkotása (egyenes arányosság, táblázat, képlet, függvény, ábra).

Elsőfokú egyismeretlenes egyenletre vezető szöveges feladat

megoldása.

Algoritmusok felismerése, alkalmazása, pl. sorozatok, számtani

sorozat, mértani sorozat, kamatszámítás.

Arányos mennyiségek, fordított arány, százalék, százalékszámítás

alkalmazása játékos, beugratós, gyakorlatias feladványokban.

Önálló, aktív munka, kreativitás, kommunikáció és kooperáció

javuló szintje.

Többféle megoldási út keresése.

Az eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása.

Az ismeretek helyes alkalmazása gyakorlati problémákban.


A helyes megoldások számának keresése (mikor lehet több is?).

Önellenőrzés igénye, rutinszerű alkalmazása.


Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom;


természetismeret;

társadalomismeret;

idegen nyelv:

szövegértés,

kommunikáció,

önismeret,


kooperáció,

társadalom- és

természetismereti

adatsorok, diagramok,

függvények

értelmezése, köznapi

gazdálkodási

ismeretek.

Kulcsfogalmak Százalék, sorozat, függvény, egyenlet, definíció (képlet, szabály),

grafikon, táblázat, diagram, algoritmus, kamat.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A geometria alapjai

Órakeret

31 óra

Előzetes tudás

Alapfokú tájékozódás a térben, egyszerű alakzatok és testek

felismerése, elemi mérés (vonalzó, szögmérő, mérőszalag), vázlatos

rajzolás, derékszögű koordináta-rendszer ismerete, képletgyűjtemény

használata.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok








motiváltság, önszabályozás, énkép). A matematika épülésének

bemutatása (geometria története: a földmérés gyakorlati

szükségességéből).


Alapvető geometriai fogalmak ismerete (sík és tér, pont, egyenes,

félegyenes, szakasz, távolság, szög, párhuzamosság, merőlegesség,

síkidomok és térbeli testek).

Háromszög, négyszög, sokszög, kör felismerése, tulajdonságai

megállapítása (Thalész-tétel).

Tulajdonságok, szabályosság, szimmetria felismerése, alkalmazása


Derékszögű háromszög adatai, Pitagorasz-tétel (oldalak és szögek

kapcsolata – szögfüggvény).

Egybevágóság, hasonlóság felismerése, alkalmazása egyszerű

következtetésekben.

Mérés (módszerek, mértékegységek alkalmazása), kerület, terület

(gyakorlati pl.) kiszámítása.

Egyszerű testek fajtáinak felismerése (gúla, kúp, hasáb, henger,

gömb).

Alapadatokból terület, térfogat becslése, képletgyűjteménnyel

kiszámolása.

Vektorok fogalma.

(Szak)rajz, ábra olvasása, értelmezése.

Geometriai problémák vázlatos ábrázolása, modellezése.

Geometriai ismeretek használata gyakorlati problémákban.

Kreativitás, kommunikáció, kooperáció, önismeret fejlődése.

Az eredmények korrekt szöveges megfogalmazása.


Közelítő fejszámolás, becslés (nagyságrend), pontosság (hibahatár).

Az önellenőrzés igénye, rutinszerű alkalmazása.


Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom;


természetismeret;

társadalomismeret;

idegen nyelv:

szövegértés,

kommunikáció,

önismeret,


kooperáció,

térbeli relációk,

szabályosságok.

Kulcsfogalmak Sík, tér, szög, síkidom, test, mérés, kerület, terület, térfogat, felszín,

szimmetria, síkidom, nevezetes alakzatok.

A fejlesztés várt

eredményei az

évfolyam végén

A tanuló képes

- elvégezni alapműveleteket és egész kitevőjű hatványozást racionális

számkörben;

- behelyettesíteni és kiszámolni (géppel) adott (szakmai) képletek

értékét;

- megoldani egyszerű szöveges problémákat (következtetés,

próbálgatás, elsőfokú egyenlet);

- értelmezni relációkat (kisebb, nagyobb), logikai kapcsolatokat (nem,

és/vagy, ha, akkor, is);

- alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, százalékszámítást;

- használni elemi geometriai fogalmakat és mértékegységeket;

- elvégezni elemi méréseket, geometriai számításokat;

- felismerni szimmetriát, egybevágóságot;

- tájékozódni számegyenesen, derékszögű koordináta rendszerben;

- felismerni műveletsorokat, algoritmusokat;

- értelmezni, ábrázolni a tanultakhoz kapcsolódó grafikonokat,

diagramokat, táblázatokat;

- felismerni a matematika (halmazok, valószínűség, kombinatorika,

statisztika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit;

- megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegű

kérdéseit, problémáit, megoldást keresni ezekre;

- új információkat keresni (könyvtárban) interneten.

10. évfolyam

Tematikai egység/


Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Gyakorlottság a számolásban, alapműveletek, tízes számrendszer,

algebrai kifejezés, képlet behelyettesítése.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok










Alapműveletek, hatványozás, négyzetgyökvonás (számológéppel).

Algebrai kifejezések (alapműveletek), műveleti szabályok

alkalmazása, képletek, behelyettesítés (képletgyűjtemények

használata).

Pontosság (hibahatár), nagyságrend (normál alak), számolás fejben,

papíron, géppel, becslés, kerekítés.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom;


idegen nyelv:

szövegértés,

kommunikáció,

Önálló, aktív munka, kreativitás, kommunikáció, kooperáció javuló

szintje.

Eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása.


problémákban.


Önellenőrzés igénye.

Zsebszámológép gyakorlott használata.

önismeret,


kooperáció.

Kulcsfogalmak Szám, alapművelet, hatvány, négyzetgyök, normál alak, becslés,

pontosság (hibahatár), ellenőrzés, számegyenes.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika,

valószínűség, statisztika

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás

Halmaz, grafikon, szöveges feladat, valószínűség fogalmának

felismerése, számolási készség, szövegek értő olvasása, tájékozódás a

számegyenesen.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok










Halmazokkal kapcsolatos műveletek végzése (részhalmaz, metszet,

unió, ábrázolás).

Grafikon, diagram, koordinátarendszer használata.

A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása a matematikában

(összehasonlítás, viszonyítás, rendezés, relációk, műveletek: és,

vagy, ha - akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, nem).

Ellentmondás, bizonyítás, általánosítás felismerése, alkalmazása


Szövegértelmezés gyakorlati feladatokban (adatok kiválasztása,

lejegyzése, megoldási terv, becslés, kiszámítás, ellenőrzés),

matematikai modellalkotás.

Gráfok, kombináció, variáció alkalmazása egyszerű problémákban.

Valószínűség gyakorlati fogalmának alkalmazása („biztos”, „lehet,

de nem biztos”, „lehetetlen”), valószínűségi játékokban,

problémákban.

Probléma-megoldási módszerek alkalmazása (próbálgatás;

következtetés, sejtés, szabályosságok, lehetőségek kipróbálása,

ellenpélda szerepe).

Statisztika a hétköznapi életben (adatgyűjtés, mintavétel,

relevancia, következtetések).

Aktív, kreatív munkavégzés, a kommunikáció, kooperáció javuló

szintje.

Önismeret fejlődése, reális énkép.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom;


természetismeret;

társadalomismeret;

idegen nyelv:

szövegértés,

kommunikáció,

önismeret,


kooperáció,

adatsorok, diagramok

értelmezése.



Közelítő fejben számolás, becslés (nagyságrend).

Önellenőrzés igénye, alkalmazása.

Tájékozódás térben, időben, folyamatokban.


Kulcsfogalmak Halmaz, számegyenes, koordinátarendszer, grafikon, diagram, logikai

művelet, statisztika, valószínűség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus

Órakeret

27 óra

Előzetes tudás

Számolás racionális körben, számegyenes, koordinátarendszer,

függvények ábrázolása értéktáblázatból, sorozatok fogalma,

hatványozás, kamatszámítás.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok










Gyakorlati összefüggések matematikai modelljének alkalmazása

(egyenes/fordított arányosság, táblázat, grafikon, képlet, függvény).

Elsőfokú egyismeretlenes egyenletre, egyenletrendszerre vezető

szöveges feladat megoldása, ellenőrzés, megoldhatóság vizsgálata.

Algoritmusok: pl. sorozatok, számtani sorozat – egyszerű

számítások gyakorlati problémákban; mértani sorozat elemeinek

számolása; kamatszámítás (kamatos kamat számítása).

(Fejtörők, beugratós, gyakorlatias feladványok.)


szintje.

Többféle megoldási út keresése.


Közelítő fejszámolás (nagyságrend), becslés, pontosság.


Helyes megoldások számának keresése (mikor lehet több is?).

Önellenőrzés igénye, rutinszerű alkalmazása.

Tájékozódás térben, időben, folyamatokban.


Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom;


természetismeret;

társadalomismeret;

idegen nyelv:

szövegértés,

kommunikáció,

önismeret,


kooperáció,

adatsorok, diagramok,

függvények

értelmezése.

Kulcsfogalmak Százalék, sorozat, függvény, képlet, szabály, grafikon, táblázat,

diagram, algoritmus.

Tematikai egység/


Órakeret

27 óra

Előzetes tudás Tájékozódás a térben, alakzatok és testek felismerése, elemi mérés,

vázlatos rajzolás, képletgyűjtemény használata.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok








motiváltság, önszabályozás, énkép). A matematika épülésének

bemutatása (geometria története).


Az alapvető geometriai fogalmak ismerete és használata (sík és tér,

pont, egyenes, félegyenes, szakasz, távolság, szög, párhuzamosság,

merőlegesség).

Síkidomok és térbeli testek felismerése (modell, absztrakció

fogalma).

Háromszög, négyszög, sokszög, kör felismerése, tulajdonságai

megállapítása (Thalész-tétel).

Tulajdonságok, szabályosság, szimmetria felismerése, alkalmazása



kapcsolata – szögfüggvény).

Egybevágóság, hasonlóság felismerése, alkalmazása.

Mérés (módszerek, mértékegységek használata), kerület, terület


Egyszerű testek fajtái tulajdonságainak megállapítása (gúla, kúp,

hasáb, henger, gömb).

Alapadatokból terület, térfogat, felszín becslése,

képletgyűjteménnyel kiszámolása.

Rajzok értelmezése (műszaki, szakmai példák).

Vektorok fogalma, egyszerű alkalmazások.



Eredmények korrekt szöveges megfogalmazása. Logikus,

fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítő

fejszámolás, becslés (nagyságrend), pontosság (hibahatár).

Önellenőrzés igénye, rutinszerű alkalmazása. Tájékozódás térben,

időben, folyamatokban. Ismerethordozók kezelése, tudatos

használata.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom;


természetismeret;

társadalomismeret;

idegen nyelv:

szövegértés,

kommunikáció,

önismeret, tanulási

technikák, kooperáció,


szabályosságok,

szimmetriák.

Kulcsfogalmak Sík, tér, szög, távolság, mérés, kerület, terület, térfogat, felszín,

szimmetria, nevezetes síkidomok, szabályos testek.

A fejlesztés várt

eredményei az

évfolyam végén

A tanuló képes

- behelyettesíteni, megbecsülni és kiszámolni (géppel) összetettebb

(szakmai) képletek értékét;

- matematikailag értelmezni és megoldani szöveges problémákat

(következtetés, elsőfokú egyenlet);

- értelmezni relációkat (kisebb, nagyobb), logikai kapcsolatokat (nem,

és/vagy, ha-akkor, is);

- alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, százalékszámítást

szöveges problémákra is;

- használni és alkalmazni elemi geometriai fogalmakat és

mértékegységeket;

- elvégezni geometriai számításokat;

- felismerni szimmetriát, hasonlóságot, egybevágóságot;

- tájékozódni számegyenesen, derékszögű koordináta-rendszerben;

- felismerni műveletsorokat, algoritmusokat;

- értelmezni, ábrázolni a feldolgozott témakörökhöz kapcsolódó

grafikonokat, diagramokat, táblázatokat;

- felismerni, értelmezni a matematika (halmazok, valószínűség,

kombinatorika, statisztika, geometria) elemi fogalmait,

szakkifejezéseit;

- megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegű

kérdéseit, problémáit, megoldást keresni ezekre;

- új információkat keresni (könyvtárban) interneten.

11. évfolyam

Tematikai egység/


Órakeret

16 óra

Előzetes tudás Gyakorlottság a számolásban, alapműveletek, tízes számrendszer,

algebrai kifejezés, képlet behelyettesítése.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok










Egyenes arányosság, százalékszámítás, számla kitöltése, ÁFA

számolása, bruttó , nettó ár számolása.

Pontosság (hibahatár), számolás fejben, papíron, géppel, becslés,

kerekítés.


szintje.



problémákban.


Önellenőrzés igénye.

Zsebszámológép gyakorlott használata.

Kommunikáció -

magyar nyelv és

irodalom;

osztályközösség-építés

szövegértés,

kommunikáció,

önismeret,


kooperáció.

Kulcsfogalmak Százalék, becslés, pontosság (hibahatár), ellenőrzés.

Tematikai egység/


Órakeret

16 óra

Előzetes tudás Tájékozódás a térben, alakzatok és testek felismerése, elemi mérés,

vázlatos rajzolás, képletgyűjtemény használata.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok








motiváltság, önszabályozás, énkép.


Síkidomok és térbeli testek felismerése (modell, absztrakció

fogalma).


kapcsolata - szögfüggvény).

Mérés (módszerek, mértékegységek használata), kerület, terület


Egyszerű testek fajtái tulajdonságainak megállapítása (gúla, kúp,

hasáb, henger, gömb).

Alapadatokból terület, térfogat, felszín becslése,

képletgyűjteménnyel kiszámolása.

Rajzok értelmezése (műszaki, szakmai példák).



Eredmények korrekt szöveges megfogalmazása. Logikus,

fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítő

fejszámolás, becslés (nagyságrend), pontosság (hibahatár).

Önellenőrzés igénye, rutinszerű alkalmazása. Tájékozódás térben,

időben, folyamatokban. Ismerethordozók kezelése, tudatos

használata.

Kommunikáció -

magyar nyelv és

irodalom;


természetismeret;

társadalomismeret;

idegen nyelv:

szövegértés,

kommunikáció,

önismeret, tanulási

technikák, kooperáció,


szabályosságok,

szimmetriák.

Kulcsfogalmak kerület, terület, térfogat, felszín,

TÁRSADALOMISMERET

Az Ember és társadalom (és részben a Földünk – környezetünk) műveltségterület tartalmait a

szakiskolákban egyetlen tantárgy, a komplex Társadalomismeret közvetíti. Ez a történelem, a

társadalomismeret, az erkölcs és etika, a hon- és népismeret, a társadalmi, állampolgári és

gazdasági ismeretek, valamint a filozófia területeinek tartalmait különböző arányban

tartalmazza.

A Társadalomismeret tantárgy főbb feladatai a Köznevelési törvény szakiskolákra

vonatkozó szakaszaiból és a 2012-ben elfogadott NAT-ból következően fogalmazhatóak meg:

— a történelmi múlt megismerése járuljon hozzá a jelen összefüggései, az összetett

társadalmi folyamatok megértéséhez;

— az események feltárása, bemutatása és értelmezése révén fejlessze a tanulók

készségeit, kompetenciáit, melynek révén sikeres felnőtté válhatnak;

— támogassa a felnőtté váló szakiskolai tanulók tudatos közéleti részvételét, az aktív

állampolgárrá válásukat, erősítse a demokrácia értékeit gondolkodásukban;

— tegye lehetővé más kultúrák megismerését, az általuk közvetített értékek

felismerését és befogadását, különös tekintettel a Kárpát-medencében együtt élő

népekre, vallásokra;

— segítse elő szűkebb és tágabb közösségekhez tartozásuk személyes megélését,

felelősségtudatos magatartásukat;

— a történelmi események tanulmányozása tegye képessé a szakiskolai tanulókat a

jelenben való eligazodásban, és segítse a jövőre való felkészülésüket;

— a szakiskolai tanulók életkorához és érdeklődéséhez igazodva a történelmi

megismerés során kapjanak képet a múltról, és különösen a közelmúlt világáról, a

jelent alakító tényezőiről;

— személyes élményt alakítson ki a tanulókban a történelmi szituációkkal

kapcsolatban, lehetőséget biztosítson a történelemből fakadó tanulságok

levonására;

— a történelem problémaközpontú megközelítése biztosítsa az önismereti, a társas

kapcsolati kultúra fejlesztését és a pozitív énkép kialakítását a tanulókban;

— a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek ismeretkör legfőbb feladata,

hogy reflektáljon a diákok társadalmi tapasztalataira.

A tantárgy tanításának céljai a szakiskolai közismereti tantárgyrendszerben a következők:

— A differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, az adatok, tények, fogalmak, a

történettudomány által kínált konstrukciók (sémák) rugalmas adaptálásával, illetve

a történettudomány vizsgálati eljárásainak (történeti probléma felismerése,

megfogalmazása, a kritika, az interpretáció) alkalmazásával.

— A tanulók ismerjék fel és értsék meg azt, hogyan és miért éreztek, gondolkodtak,

cselekedtek másként az emberek a múltban, mint a jelenben élők.

— A történelmi kulcsfogalmak, a történelmi folyamatok megértése és elsajátítása

segíti a tanulókat a múltra vonatkozó magyarázatok, következtetések és

értékelések megértésében, a történelmi ismeretek rendszerezésében, a múlttal és a

múlt megismerésével kapcsolatos kérdések egyre árnyaltabb megválaszolásában, a

különböző korok és események összehasonlításában, az összefüggések

azonosításában, valamint az önálló következtetések és vélemények

megfogalmazásában.

— A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek ismeretkör legfőbb célja, hogy a

különböző társadalomtudományok (szociológia, szociálpszichológia, politológia,

jogtudomány, közgazdaság-tudomány stb.) nézőpontjából mutasson be

jelenségeket, problémákat, és segítse a tanulókat ezek értelmezésében,

következtetések megfogalmazásában; valamint segítse a szakiskolai tanulókat a

szűkebb és tágabb környezetükben való eligazodásban, boldogulásban.

— Fontos cél továbbá, hogy a személyes tapasztalatra építő készségfejlesztő

módszerek alkalmazásával a tantárgy alapozza meg és fejlessze a diákok szociális,

erkölcsi és jogi érzékét, és erősítse problémamegoldó gondolkodásukat.

Lényeges eleme a kerettantervi programszerkezetnek a bemeneti és kimeneti mérések

rendszere, amely által pontos képet lehet kapni a szakiskolába belépő tanulóknak a

tantárgyhoz kapcsolódó kompetenciáiról és ismereteiről, illetve azok hiányáról, és ennek

ismeretében lehet megvalósítani a szakiskolai közismereti kerettantervet, amely lehetőséget

ad a tanulók különbözőségének kezelésére.

A 9-10. évfolyamon a társadalomismeret tantárgyi célja az, hogy a tanulók képesek legyenek

— az európai és a magyar történelem és társadalom alapvető folyamatainak

megértésére;

— annak felismerésére, hogy a magyar nemzet történelme sokféle egyéb nemzetiség

és etnikum (pl. német és zsidó etnikum) együttműködésének az eredménye is;

— az egyén szerepének értékelésére és a szűkebb és tágabb közösséghez tartozás

felelősségének elfogadására;

— a társadalmi normák erkölcsi értékének és gyakorlati hasznának felismerésére,

betartására;

— értékelni a tudást, megbecsülni az iskolát, az osztályközösséget, osztálytársaikat,

valamint kihasználni a szakiskola által biztosított tanulási lehetőségeket.

— a társadalom és legfontosabb intézményeinek megismerésére, a működésük

megértésére;

— a különböző világképek jellemzőinek felismerésére, a világvallások azonosítására;

— a politika világában való eligazodásra, saját értékeinek és érdekeinek megfelelő

döntések meghozatalára;

— a gazdaság leglényegesebb információinak megértésére, az egyén gazdasági

lehetőségeinek felmérésére és a pénzügyekben való tájékozódásra.

Társadalomismeret 9. évfolyam

9. évfolyam

Ez az év olyan nevelési célok megvalósítására ad lehetőséget, mint a tanulók ún. történelmi

gondolkodásának elmélyítése és kiszélesítése, valamint a tanulás, az iskola, a tudás

értékeinek, hasznának felismertetése, a társadalom, a közösségek és az egyén kapcsolatának

vizsgálata. Ezek a tartalmak olyan tevékenységeken keresztül valósulhatnak meg, amelyek

mind az egyének, mind az osztályközösségek számára fejlesztést tesznek lehetővé. A tanulók

nem megfelelő szintű kulcskompetenciái, illetve a meglévő kompetenciák bővítésére,

fejlesztésére adnak lehetőséget, mint például a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, az önálló

véleményalkotás, a kritikai gondolkodás vagy a térbeli tájékozódás.

A 9. évfolyamon a társadalomismeret tantárgyi célja az, hogy a tanulók képesek

legyenek:

— az európai és a magyar történelem és társadalom alapvető folyamatainak

megértésére;

— annak felismerésére, hogy a magyar nemzet történelme sokféle egyéb nemzetiség

és etnikum (pl. német és zsidó etnikum) együttműködésének az eredménye is;

— az egyén szerepének értékelésére, a szűkebb és tágabb közösséghez tartozás

felelősségének elfogadására;

— a társadalmi normák erkölcsi értékének és gyakorlati hasznának felismerésére,

betartására;

— értékelni a tudást, megbecsülni iskolát, az osztályközösséget, osztálytársaikat,

valamint kihasználni a szakiskola által biztosított tanulási lehetőségeket.

Fejlesztési feladatok minden tematikai egységre vonatkozóan

Ismeretszerzés, tanulás

A forrásokban és -feldolgozásokban található információk gyűjtése. A történelem tárgyi

emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. A filmek, filmhíradók

értelmezése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján.

Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet valamely

magyar nyelvű keresőprogramjában. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom

felhasználásával.

Kritikai gondolkodás

Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása,

értelmezése, feldolgozása. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek

összehasonlítása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése

tanári rávezetéssel. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Eltérő

álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások

szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. Kiemelkedő történelmi személyiségek

döntéseinek értékelése. A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségei

szerepének értékelése.

Kommunikáció

A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi

fogalmak magyarázata. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép,

kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját

vélemény megfogalmazása, kifejtése. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és

írásban. Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról, segédeszközök

felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások


felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági,

társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és

társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében;

tájékozottság javítási elveiben és módszereiben.

Tájékozódás időben és térben

Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat

készítése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben

és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek

összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák

használata. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár

útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése

egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása

(pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Európa a világban,

Magyarország Európában

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Alapvető topográfiai ismeretek; elemi tájékozódás Európa és

Magyarország térképein.

A tematikai

egységhez

kapcsolódó nevelési

célok

Képes térben elhelyezni saját lakóhelye fontosabb intézményeit,

nagyobb városainkat, Magyarországot, a szomszédos országokat és az

Európai Unió országait a kapcsolódó térképeken.

Azonosítani tudja Magyarország megyéit és úthálózata fontosabb

egységeit.

Felismeri a térkép legfontosabb elemeit (vizek, domborzati jelölések,

államhatárok, települések), azonosítja azokat a térképen.

Ismeretek/Témák Kapcsolódási pontok

Lakóhelyünk és környezetünk a térben.

Magyarország területi tagozódása.

Magyarország és Európa.

Természetismeret: térképhasználat.

Matematika: mennyiségek összehasonlítása.

Idegen nyelv: földrajzi nevek; idegen nyelvű

honlapok, alkalmazások.

Osztályközösség-építés: ismeretek

Magyarországról, az EU-ról.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Közép-Európa, Nyugat-Európa, Kelet-Európa, Dél-Európa, Észak-

Európa, Európai Unió, régió, ország, állam, szövetség, rendszerváltás,

demokratikus berendezkedés, úthálózat, infrastruktúra.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Múlt és jelen képekben és szövegekben I.

Európa bölcsői

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Az általános iskolában tanultak.

A tematikai

egységhez


célok

Képes az európai civilizáció gyökereinek feltárására, az ókori

demokrácia alapelveinek vázlatos összehasonlítására a modern

demokrácia alapelveivel.

A tanuló felismeri, hogy egy több évszázadon keresztül fennálló állam


felemelkedésében és hanyatlásában több tényező együttes hatása játszik

szerepet, valamint, hogy a hosszú életű birodalmak társadalma,

gazdasági élete, politikai berendezkedése folyamatosan változik.

Tudja, hogy az antik kultúra a görög és a római kultúra kölcsönhatása

során alakult ki, látja ennek az európai civilizációra gyakorolt hatását.

Ismeretek/témák Kapcsolódási pontok

Az európai civilizáció kezdetei.

Vallás, kultúra és sport az antikvitásban.

Természetismeret: tájékozódás a térképen.

Matematika: adatok értelmezése.

Idegen nyelv: földrajzi és személynevek.

Osztályközösség-építés: a személyiség

szerepe, információforrások használata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Fogalmak: polisz/városállam, demokrácia, rabszolga, egyistenhit, zsidó

vallás, kereszténység, Biblia, Újszövetség, olimpia.

Személyek: Szolón, Jézus, Theodosius.

Topográfia: Balkán-félsziget, Athén, Róma, Júdea, Olimpia.

Kronológia: Kr.e. 776 (első ókori olimpia), Kr.e. 5. század (athéni

demokrácia kialakulása), 395 (a Római Birodalom felosztása), 476 (a

Nyugat-római Birodalom bukása).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Múlt és jelen képekben és szövegekben II.

A középkor századai

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Az általános iskolai előzmények.

A tematikai

egységhez

kapcsolódó

nevelési célok

Érti a keresztény vallás szerepét az európai szellemi és hatalmi

expanzióban, azonosítja az egyház társadalomépítő és -szabályozó

tevékenységét, megérti távlatos jelentőségét. Tudatosítja az iszlám

vallás civilizációformáló szerepét.

Feltárja a középkori keresztény civilizáció örökségét, és kimutatja a

középkori városi civilizáció továbbélését a modern európai

civilizációban.

A tanuló felismeri és tudatosul benne, hogy a magyarság eredetére

vonatkozó álláspontok különbözősége a források rendkívüli

hiányosságából és az egyes szaktudományok (történettudomány,

régészet, nyelvészet) kutatási eredményeinek egymásnak olykor

ellentmondó adataiból fakad.

Megérti, hogy a kereszténység felvétele és az erre épülő államalapítás

teremtette meg a magyar állam megerősödésének és fejlődésének

feltételeit. Felismeri, hogy az Árpád-korban megszilárdult a keresztény

magyar állam.

A korszak jelentős uralkodói politikai életpályájának megismerésén

keresztül belátja, hogy a több nemzetiségből álló Magyar Királyság a

közép-európai régió egyik legerősebb államaként fejlődött, sorsa több

ponton összekapcsolódott a környező államok és Nyugat-Európa

fejlődésével.

Ismeretek/ témák Kapcsolódási pontok

A középkori Európa birodalmai, társadalom

és világkép.

Természetismeret: tudósok, felfedezők.


A magyar honfoglalás és az államalapítás.

A középkori Magyar Királyság helye

Európában.


Idegen nyelv: földrajzi nevek, személynevek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Fogalmak: hun, barbár, gróf, lovag, lovagi erény, keresztes háború,

egyház, pápa, Korán, iszlám, finnugor, nyelvrokonság, sztyeppe, törzs,

honfoglalás, pogány, vármegye, Árpád-ház, jobbágy, forint, zsoldos

hadsereg (pl. fekete sereg).

Személyek: Attila, Nagy Károly, I. Ottó, Mohamed, Árpád, Géza,

Vajk/I. István, IV. Béla, III. András, Károly Róbert, I. (Nagy) Lajos,

Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás.

Topográfia: Frank Birodalom, Német-római Császárság, Bizánc,

Konstantinápoly, Szentföld, Kárpát-medence, Vereckei-hágó, Oszmán

Birodalom, Nikápoly, Mohács.

Kronológia: VII. század (az iszlám vallás alapítása), 800 (Nagy Károly

császárrá koronázása), 895 táján (a honfoglalás), 1000 (I. István

megkoronázása), 1054 (az egyházszakadás), 1241–42 (a tatárjárás),

1301 (az Árpád-ház kihalása), 1308 (Károly Róbert királlyá választása),

1342 (I. [Nagy] Lajos), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása), 1456 (a

nándorfehérvári diadal), 1458–1490 (I. [Hunyadi] Mátyás uralkodása),

1526 (a mohácsi csata).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Múlt és jelen képekben és szövegekben III.

Az újkor hajnala

Órakeret

6 óra


A tematikai

egységhez

kapcsolódó

nevelési célok

Belátja, hogy a világ különböző civilizációit összeköti az emberi

alapszükségletek biztosításának igénye (élelem, biztonság, világ

megértésének igénye stb.). Megérti, hogy a kultúrák találkozása milyen

esélyeket és/vagy veszélyeket hordoz magában.

A tanuló belátja, hogy Amerika felfedezése gyökeresen megváltoztatta

a világ képét. Felismeri, hogy a kereskedelmi utak feletti ellenőrzés

általában jelentős hatalmi pozíciót is jelent, valamint, hogy a

kereskedelemi utak terén lezajló változások átrendezik a régiók közötti

gazdasági erőviszonyokat, hosszú távon jelentős gazdasági, társadalmi

és politikai következményekkel járnak.

Belátja, hogy az oszmán-török katonai fölény mellett a politikai

megosztottság is hozzájárult az ország három részre szakadásához.

Megérti a részekre szakadt ország helyzetét a két nagyhatalom

ütközőzónájában, és belátja, hogy a török kiűzését a hatalmi

erőegyensúly felbomlása tette lehetővé. Átlátja a másfél évszázados

török uralom rövid és hosszú távú következményeit.

Ismeretek /témák Kapcsolódási pontok

Felfedezések – a civilizációk találkozása.

Vallási megújhodás Európában.

Államformák és uralkodók az újkori

Európában.





A Magyar Királyság a birodalmak

szorításában.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Fogalmak: világkereskedelem, selyemút, karavella, gyarmatosítás,

reformáció, evangélikus, református, kapitalizmus, alkotmányos

monarchia, parlament, abszolutizmus, végvár, kuruc.

Személyek: Kolumbusz, Luther Márton, XIV. Lajos, Szapolyai János,

Habsburg Ferdinánd, Dobó István, II. Szulejmán, Zrínyi Miklós, II.

Rákóczi Ferenc.

Topográfia: Anglia, Franciaország, Versailles, Buda, Eger, Szigetvár,

Ónod.

Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a

reformáció kezdete), 1541 (Buda török elfoglalása, az ország tényleges

három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török ostroma), 1566

(Szigetvár eleste), 1703–11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi

országgyűlés), 1711 (a szatmári béke).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Múlt és jelen képekben és szövegekben IV.

A modern világ születése

Órakeret

12 óra


A tematikai

egységhez


célok

Látja, hogy a felvilágosodás állította középpontba a világmindenség

megértésének igényét, a tudományos megismerés elsőbbrendűségét, és

hogy ezzel a tudományok fejlődésének új korszaka kezdődött. Belátja,

hogy a hatalommegosztás és a képviseleti elv általánossá válása a

polgári államokban a demokratikus jogok gyakorlásának kiterjesztését

eredményezte.

Felismeri, hogy az ipari forradalom, amely új energiaforrások

hasznosítása mellett új technikai eszközök alkalmazásával és a

termelési formák átalakításával létrehozta az ipari társadalmat, a

népesség számszerű gyarapodását, urbanizációt és az ipari munkásság

létszámának növekedését eredményezte.

Tudatosul benne, hogy Magyarország a Habsburg Birodalom részét

képezte, megérti a birodalmiságból fakadó problémák lényegét, és

reális képet alkot Magyarország birodalmon belüli helyzetéről.

Érti, hogy a korszakot a nemzeti és a liberális eszme megerősödése,

valamint az európai centrumhoz való fölzárkózás kényszere határozza

meg. Belátja, hogy ezek nyomán fogalmazódott meg a jobbágyi és

rendi viszonyok megszüntetésének, az érdekegyesítés, a

közteherviselés, valamint a nemzeti nyelv és kultúra megteremtésének

szükségessége, amelyek a polgári viszonyok és a nemzeti önállóság

megteremtését célozzák. Tudja, hogy e célok megvalósítása állította

középpontba azokat a nagyformátumú politikusokat, akik túllépve

egyéni érdekeiken, egymást kiegészítve, a közösség hosszú távú

érdekeit szolgáló reformprogramok mellé állították a közvéleményt.

Megérti, hogy a kiegyezés reális kompromisszum volt, amely megfelelt

a kor erőviszonyainak. Látja a kiegyezés hosszú távú hatásait

Magyarország fejlődésére, mely folyamatban a hazai zsidó polgárság

kiemelkedő szerepet játszott.



Forradalmak kora Európában.

A Magyar Királyság a Habsburg

Birodalomban.

A reformkor és az 1848-1849-es forradalom

és szabadságharc.

A dualizmus kora.




Kulcsfogalmak/

fogalmak

Fogalmak: felvilágosodás, tolerancia, egyenlőség, szabadság,

enciklopédia, forradalom, Emberi és polgári jogok nyilatkozata,

jakobinus diktatúra, terror, ipari forradalom, belső vándorlás,

betelepítés, Ratio Educationis, nyelvrendelet, jobbágyrendelet,

nyelvújítás, ipari forradalom, gyár, környezetszennyezés,

jobbágyfelszabadítás, áprilisi törvények, honvédség, aradi vértanúk,

dualizmus.

Személyek: Bonaparte Napóleon, Mária Terézia, II. József, James Watt,

Széchenyi István, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Deák Ferenc.

Topográfia: Bécs, Pozsony, Budapest, Nagy-Britannia, Amerikai

Egyesült Államok, Németország, Osztrák-Magyar Monarchia.

Kronológia: 1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom

kitörése), 1793–1794 (a jakobinus diktatúra), 1804 (Napóleon császárrá

koronázása), 1740–80 (Mária Terézia), 1780–1790 (II. József), 1825-

1848 (a reformkor), 1848. március 15. (forradalom kitörése Pesten),

1848-1849 (forradalom és szabadságharc Magyarországon), 1867 (a

kiegyezés).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Múlt és jelen képekben és szövegekben V.

A szélsőségek évtizedei

Órakeret

8 óra


A tematikai

egységhez


célok

Látja az első világháború kirobbanásához vezető okokat, és azok

komplex jellegét. Felismeri, hogy a korábban kialakult nagyhatalmi

egyensúly felbomlása, a gyarmatokért való versengés, a létrejövő

katonai szövetségek, a fegyverkezési verseny és a megoldatlan balkáni

helyzet együttesen vezetett a háborúhoz. Érti, hogy az új hadászati

eszközök és módszerek alkalmazása elhúzódó harcokkal és óriási

ember- és anyagi veszteséggel jártak, és minden állampolgárt érintettek.

Felismeri a békerendszer keltette új ellentmondásokat, különös

tekintettel a kelet-közép-európai régióra

Felismeri, hogy a háborús pusztítás, különösen a vereség és a gazdasági

válságok egyik következménye a szélsőségek térnyerése.

Érti, hogy a két világháború közötti magyar kül- és belpolitika egyik

legfontosabb mozgatórugója a trianoni békeszerződés és annak

hatásaira való reflektálás volt. Tudatosulnak benne a trianoni

békeszerződés politikai életre, gazdaságra, társadalomra és

közgondolkodásra gyakorolt hatásai, valamint a bethleni konszolidáció

eredményei, hazai és nemzetközi összefüggései.

Tudja, hogy mennyi áldozattal, pusztítással járt a második világháború,


és hogy a holokauszt az emberiség, valamint az egész magyarság

tragédiája.

Megérti, miként került a háború során Magyarország kényszerpályára,

és ez milyen következményekkel járt az ország sorsát illetően.

Tisztában van a háborús vereség és a megszállás közvetett és közvetlen

következményeivel (pl. malenkij robotra elhurcolt magyar és német

származású civilek, német nemzetiségű lakosság kitelepítése, a

szlovákiai magyarok áttelepítése).

Belátja, hogy Európában és hazánkban a XX. századi kirekesztésen

alapuló (bűnbakképzésen alapuló) népirtások nem mehettek volna

végbe a többségi társadalom tevőleges vagy hallgatólagos támogatása,

valamint apátiája nélkül.


Az első világháború és következményei

Európában, valamint Magyarországon.

A totális diktatúrák jellemzői.

Magyarország a két világháború között.

A második világháború és következményei

Európában, valamint Magyarországon.




Kulcsfogalmak/

fogalmak

Fogalmak: antant, központi hatalmak, jóvátétel, kiegyezés,

kommunizmus, bolsevik, államosítás, diktatúra, Tanácsköztársaság,

ellenforradalom, revízió, általános választójog, gazdasági világválság,

nemzetiszocializmus, egypártrendszer, fajelmélet, antiszemitizmus,

zsidóüldözés, deportálás, haláltábor, holokauszt, soá, porraimos,

kényszermunkatábor, gulág.

Személyek: Ferenc Ferdinánd, Károlyi Mihály, Kun Béla, Lenin,

Sztálin, Adolf Hitler, Horthy Miklós, Bethlen István, Szálasi Ferenc.

Topográfia: Budapest, Szarajevó, Párizs, Trianon, Auschwitz,

Hirosima.

Kronológia: 1914. június 28. (a szarajevói merénylet), 1914–1918 (az

első világháború), 1918 (az őszirózsás forradalom), 1920 (a trianoni

békediktátum aláírása). 1938 (a náci Németország megszállja

Ausztriát), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja

Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941 (Magyarország

belép a háborúba), 1943. január (a doni katasztrófa), 1944. tavasz (a

németek megszállják Magyarországot), 1945. május 8. (a második

világháború lezárása Európában), 1945. április (Magyarország

felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a

háború vége Magyarországon), 1945. augusztus (atomtámadás

Hirosima és Nagaszaki ellen).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Múlt és jelen képekben és szövegekben VI.

A megosztott világ

Órakeret

8 óra


A tematikai

egységhez

A tanuló értelmezi a háború utáni helyzetet és a megosztott világ

kialakulásának folyamatát. Felismeri a hidegháború keltette helyi



célok

háborúk máig ható következményeit.

Felismeri, hogy a modern technológia, a globalizációs folyamatok, a

szabadság ideológiája és a kommunikációs rendszerek milyen szerepet

töltöttek be a szovjet típusú rendszerek bukásában.

Felismeri a szovjet megszállás és az ebből fakadó korlátozott állami

szuverenitás következményeit. Megérti, hogy Magyarországnak 1956-

ban a rendkívül kedvezőtlen nemzetközi helyzetben, az erőegyensúlyra

épülő politikai viszonyrendszerben nem sikerült kiszakadnia a szovjet

tömbből. Felismeri, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc

jelenlegi demokratikus rendünk egyik talpköve. Ismeri a Kádár-

rendszer jellegét, és tisztában van annak mozgásterével. Képes

sokoldalúan elemezni a Kádár-rendszer válságának és bukásának okait,

körülményeit, felismeri a rendszer lényegi reformálhatatlanságát.

Képes a globalizációs folyamatok, kihívások és az egységesülő Európa

előnyeinek és hátrányainak sokoldalú feldolgozására.

Tisztában van a rendszerváltozás előtti és az azt követő időszak

politikai és gazdasági rendszere közötti legfontosabb különbségekkel.


A kétpólusú világ és a megosztott Európa.

Magyarország vasfüggöny mögött.

1956-os forradalom és szabadságharc.

A szovjet tömb felbomlása, a demokratikus

viszonyok kiépülése.

Tudományos és technikai forradalom.

A környező országok, határon túli magyarok.

Az Európai Unió alapelvei és intézményei.





Kulcsfogalmak/

fogalmak

Fogalmak: hidegháború, szuperhatalom, fegyverkezési verseny,

vasfüggöny, Szovjet Kommunista Párt, berlini fal, ÁVH,

vallásellenesség, centralizáció, választási csalás, koncepciós per,

államosítás, termelőszövetkezet (téesz), kétkeresős családmodell,

kitelepítés, emigráció, gulyáskommunizmus, rendszerváltás, MDF,

SZDSZ, FKgP, FIDESZ, KDNP, MSZP, Európai Unió, schengeni

övezet.

Személyek: Gagarin, Neil Amstrong, Hruscsov, Kennedy, Gandhi,

Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Reagen, Mihail Gorbacsov,

Antall József.

Topográfia: Korea, Kuba, Vietnám, Berlin, Afganisztán,

Csehszlovákia, Csehország, Szlovákia, Jugoszlávia, Szlovénia,

Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Koszovó.

Kronológia: 1949 (a kommunista alkotmány), 1961 (a berlini fal

építése, Gagarin űrrepülése), 1969 (az első Holdra szállás), 1956.

október 23. (a forradalom kirobbanása), 1956. november 4. (szovjet

támadás indul Magyarország ellen), 1973 (első olajárrobbanás), 1989.

június 16. (Nagy Imre és társainak újratemetése), 1990 (szabad

országgyűlési és önkormányzati választások), 1991 (Jugoszlávia

bomlásnak indul), 1993 (Csehország és Szlovákia szétválása), 2004

(Magyarország és kilenc másik állam csatlakozása az Európai

Unióhoz).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Múlt és jelen képekben és szövegekben VII.

A magyar társadalom a rendszerváltás után.

Órakeret

8 óra


A tematikai

egységhez


célok

Reális kép alakul ki a tanulóban Magyarország szerepéről és

lehetőségeiről az európai integráción belül, továbbá ismeri fontosabb

külkapcsolatait, és tudatosul benne a jelentősebb nemzetiségi és

emigráns közösségek híd-szerepe.

Képes a nemzet, kisebbség és a helyi társadalmak fogalmak szakszerű

használatára.

Képes a társadalom makro- és mikrostruktúráját alkotó elemeinek

azonosítására, a társadalom tagoltságából eredő egyenlőtlenségek

felismerésére, azok okainak azonosítására.


Az ezredforduló magyar társadalma.

A mai magyar társadalom jellemzői,

problémái.

Hazánk kiemelkedő tudományos-technikai,

kulturális és sportteljesítményei.





Kulcsfogalmak/

fogalmak

szabadpiac, privatizáció, társadalom, munkanélküliség, társadalmi

egyenlőtlenség, gazdagok, középosztály, szegények, népességfogyás,

várható élettartam, elöregedés, korfa, iskolázottság, létminimum,

deviancia (bűnözés, öngyilkosság, kábítószer-fogyasztás, mentális

betegségek, prostitúció), norma, nemzetiségek, cigányság társadalmi

helyzete, felekezeti megoszlás, hungarikum, világörökség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Múlt és jelen képekben és szövegekben VIII.

A tanuló társadalom.

Órakeret

6 óra


A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési feladatok

A tanuló felismeri az iskola szerepének jelentőségét az egyén és a

társadalom életében.

Tisztában van a tanulással kapcsolatos jogokkal és kötelességekkel.

Látja a tanulás és a munkaerő-piaci szerepvállalás összefüggéseit.

Felismeri és elfogadja a tanulási és munkatevékenység emberformáló és

értékteremtő erejét.

Ismeretek/témák Kapcsolódási pontok

Az oktatás és iskola a múltban.

A tanuló társadalom és az élethosszig tartó

tanulás.




Kulcsfogalmak/

fogalmak

oktatás, iskola, tanítás, tudásépítés, tanuló, tanuló felnőtt, képzettség,

képzetlenség, információs társadalom, élethosszig tartó tanulás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret

2 óra

A fejlesztés várt

eredményei az

évfolyam végén

A tanuló ismerje Magyarország helyét Európában, földrajzi, politikai

elhelyezkedését, a magyar államszervezet főbb szereplőit, az

önkormányzati intézményeket, a tömegmédia fontosabb csatornáit, a

manipuláció eszközeit. Képes legyen értékelni, megbecsülni az egyéni

és közösségi értékeket, a tudást, a tanulást, és értse az egész életen át

tartó tanulás személyes és társadalmi szükségességét.

A tanuló legyen tisztában a társadalom és gazdaság alapvető

tulajdonságaival, ismerje fel a történelemben zajló változásokat és azt,

hogy ezeknek az ismerete nélkülözhetetlen a napjainkban zajló

társadalmi, gazdasági, politikai, művészeti folyamatok (és azok

változásainak) a megértéséhez.

10. évfolyam

A 10. évfolyam programját a tanulók forrás- és tevékenységközpontú munkáltatása határozza

meg. A tanév célja, hogy a tanulók képessé váljanak:

— a társadalom és legfontosabb intézményeinek megismerésére, a működésük

megértésére;

— a különböző világképek jellemzőinek felismerésére, a világvallások azonosítására;

— a politika világában való eligazodásra, saját értékeinek és érdekeinek megfelelő

döntések meghozatalára;

— a gazdaság leglényegesebb információinak megértésére, az egyén gazdasági

lehetőségeinek felmérésére és a pénzügyekben való tájékozódásra.

Fejlesztési feladatok minden tematikai egységre vonatkozóan

Ismeretszerzés, tanulás A forrásokban és -feldolgozásokban található információk gyűjtése. A történelem tárgyi

emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. A filmek, filmhíradók

értelmezése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján.

Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet valamely

magyar nyelvű keresőprogramjában. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom

felhasználásával.

Kritikai gondolkodás

Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása,

értelmezése, feldolgozása. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző

forrásrészletek összehasonlítása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények

kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A média forrásértékének, jellegének felismerése,

elemzése. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos

feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. Kiemelkedő történelmi

személyiségek döntéseinek értékelése. A történelem meghatározó jelentőségű történelmi

személyiségei szerepének értékelése

Kommunikáció

A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi

fogalmak magyarázata. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép,

kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját

vélemény megfogalmazása, kifejtése. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és

írásban. Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról, segédeszközök

felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások

felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági,

társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és

társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében;

tájékozottság javítási elveiben és módszereiben.

Tájékozódás időben és térben

Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat

készítése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben

és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek

összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák

használata. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár

útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése

egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása

(pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása).

Tematikai egység/


Órakeret

2 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Társadalom és intézményei múltban és jelenben –

Intézményeink működése

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Általános iskolai előzmények.

A tematikai

egységhez


célok

A tanuló képes a hivatalos és magánügyek megkülönböztetésére. Ismeri

a legfontosabb országos intézmények – országgyűlés, kormány,

minisztériumok, bíróságok, adóhivatal – feladatait, működését (a

múltban és a jelenben). Átlátja a helyi intézmények – önkormányzat,

polgármesteri hivatal, az egészségügyi, az oktatási és egyéb funkciójú

helyi intézmények – rendszerét, azok feladatait.


A modern polgári állam funkciói,

intézményei.

A demokratikus berendezkedés, a

hatalommegosztás.

A mai magyar állam főbb jellemzői.

Az önkormányzat intézményei.

Különböző ügyek intézésének gyakorlata, a

kulturált viselkedés gyakorlása.

Különböző emberi élethelyzetek

megfigyelése, következtetések levonása,

magatartásminták elemzése, értékelése.

Mindennapi élethelyzetek elbeszélése,

eljátszása.

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom:

szóbeli és írásbeli szövegalkotás, hivatalos

stílus.

Osztályközösség-építés: a helyzetnek

megfelelő magatartás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Állam, államszervezet, önkormányzat, hatalmi ág, demokrácia,

alkotmány – alaptörvény.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A világkép

Órakeret

10 óra


A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható


A tanuló megismeri a különböző világkép-magyarázatokat, felismeri

jellegzetességeiket és értékeli azokat.

Tisztában van a globalizáció legfontosabb jelenségeivel és

folyamataival, értelmezi azok mindennapi életre gyakorolt hatásait,

képes önálló vélemény megfogalmazására a fentiekkel kapcsolatban.

A tanuló képes feltérképezni a generációk közötti kapcsolódások

(egymásrautaltság, értékrendbeli változások, konfliktusok) jelentőségét,

annak nehézségeit.


Világmagyarázatok, a világról alkotott kép

változásai. A sokszínű világlátás. Vallások,

világvallások (különös tekintettel a zsidó, a

keresztény és az iszlám vallásra).

A fogyasztói társadalom, a jóléti állam és a

világgazdasági válságok.

Demográfiai problémák Európában és a

világban.

A globalizáció és a fenntartható fejlődés. A

globális világ kihívásainak hatása hazánk

fejlődésére. Alapvető globális problémák

tudatosítása. A kulturális globalizáció előnyei

és hátrányai.

Generációk, generációs kérdések,

konfliktusok. Az időskor és a különböző

nemzedékek eltérő életmódja. A nemzedékek

közti szolidaritás. Az együttélés szabályainak

kialakítása és rendeltetése.

A család funkciójának és szerepének

változásai napjainkban.


különböző megközelítési módok, nézőpontok.

Természetismeret: környezetvédelem,

fenntarthatóság.

Osztályközösség-építés: a tanulás szerepe;

család; vallási közösségek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Világkép, civilizáció, filozófia, vallás, hit, fundamentalizmus, ateizmus,

egyistenhit, többisten-hit, világvallás, földrajzi felfedezés, idealizmus,

materializmus, gazdasági, társadalmi, politikai rendszer, berendezkedés,

fejlődő és fejlett ország, globalizáció, fenntartható fejlődés, terrorizmus,

információs társadalom, klímaváltozás, környezetszennyezés, migráció,

nyugdíjrendszer, társadalmi szolidaritás, inaktív korú népesség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A politika világa – a demokratikus politikai

berendezkedés

Órakeret

8 óra


A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható


A tanuló ismeri a politikai alapfogalmakat, egyben értelmezi azokat a

mai magyar politikai életre. Történelmi példákon keresztül felismeri a

szélsőséges politikai irányokban rejlő veszélyeket (pl. a

nemzetiszocialista és a kommunista diktatúrák bűntettei [kirekesztés,

megkülönböztetés, holokauszt, Gulág]). Képes a demokrácia

működésének modellálására, a jogok és kötelességek rendszerének

átlátására. Megismeri az Alaptörvény fontosabb részleteit,

rendelkezéseit.


A gazdaság, a társadalom és a politika Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom:

kapcsolata.

A politikai berendezkedések: a demokrácia és

a diktatúra.

A rendszerváltás Magyarországon.

Az Alaptörvény főbb pontjai.

A politizálás színterei.

A politikai pártok ma Magyarországon.

szövegértés.

Osztályközösség-építés: társadalmi és

közösségi szerepek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Politika, demokrácia, diktatúra, kirekesztés, fajgyűlölet,

antiszemitizmus, holokauszt, Gulág, párt, politikai jog, rendszerváltás,

alkotmány, alaptörvény, jogállam.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Gazdaság, gazdálkodás, pénzügyek

Órakeret

4 óra


A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható


A tanuló képes közgazdasági és pénzügyi ismeretek, összefüggések

megértésére. Hasznos ismeretekkel rendelkezik az egyéni gazdálkodás

(egyéni költségvetés) terén, valamint tisztában van az ország

költségvetésének legalapvetőbb kérdéseivel (milyen területekből áll,

miből finanszírozzák). Megfelelő tudással, realitásérzékkel

rendelkezzen ahhoz, hogy felelős gazdasági döntést hozhasson –képes a

különböző lehetőségek összevetésére, mérlegelésre, felelős döntések

meghozatalára.


A legfontosabb közgazdasági fogalmak

(gazdasági ágazatok, gazdasági szereplők,

tőke).

Az egyén gazdálkodása, a háztartások

gazdálkodása.

A legfontosabb pénzügyi ismeretek (bankok,

banki szolgáltatások, számlák, hitel, kamat,

megtakarítás, thm, bankkártyák,

valutaárfolyam, jelzálog).

Egyéni költségvetés készítése. Mindennapi

élethelyzetek elbeszélése, eljátszása.


szituációs játékok.

Matematika: egyszerű gazdasági számítások.

Osztályközösség-építés: egyéni és családi

költségvetés, tervezés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Gazdasági ágazat, költségvetés, vállalkozás, tőke, banki szolgáltatás,

pénzügyi tranzakció.

Tematikai egység/


Órakeret

2 óra

A fejlesztés várt

eredményei az

évfolyam végén

A tanuló képes legyen a körülötte lévő társadalmi-természeti környezet

változásait érzékelni, véleményt nyilvánítani a különböző események

kapcsán; tudja, hogy milyen társadalmi normák érvényesek rá, és ezek

betartásával legyen képes saját érdekeinek megfelelően cselekedni.

A tanuló legyen tisztában a társadalom és a gazdaság alapvető

tulajdonságaival, ismerje fel a történelemben zajló változásokat, és azt,

hogy ezeknek az ismerete nélkülözhetetlen a napjainkban zajló

társadalmi, gazdasági, politikai, művészeti folyamatok (és azok

változásainak) a megértéséhez.

TERMÉSZETISMERET

A természetismeret műveltségterület tartalma szerint a természeti folyamatokkal

kapcsolatos ismeretanyagot (azaz az Ember és természet műveltségterületet, illetve a

Földünk-környezetünk természetföldrajzi részét) tárgyalja, és az ehhez kapcsolódó

készségeket, képességeket fejleszti.

Általános célként jelenik meg a természetismeret kerettantervében, hogy az alkalmas

legyen a tanuló szakmai képzésének, illetve az általános középfokú oktatás más

intézménytípusaiban való részvételének megalapozására azzal együtt, hogy lehetővé tegye az

ezen intézményekbe lépni nem készülők tudásának bővítését is, a nekik megfelelő tananyag

és fejlesztési feladatok segítségével.

A természetismeret kerettantervi követelményrendszerét az intézmény a helyi

tantervében igazítja mind a diákok, mind az intézményben oktatott szakmák/szakmacsoportok

által meghatározott, leghatékonyabbnak tekintett tartalomhoz és módszertanhoz.

A hároméves program komoly partnernek tekinti, gondolkodásra és tevékenységekre

hívja a tanulókat. A program fontos eleme, hogy kapcsolatot teremt a tudományos

eredmények és az iskolai tanulás, a tudomány és a hétköznapok között. Megmutatja a már sok

kudarcot megélt diákoknak is, hogy az órai témákkal való foglalkozás örömforrás is lehet, az

óra élményeket is adhat. Mindeközben kiegészíthetjük és továbbépíthetjük a diákok általános

iskolából hozott hiányos tudását és fejleszthetjük képességeiket.

A természettudományi műveltség az egyén és a társadalom számára is meghatározó

jelentőségű. A természetismeret esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek,

az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az

ismerete, de érteni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így

jut el a tanuló a természeti folyamatok megismeréséhez, valamint az alkalmazások és a

technológiák előnyeinek, korlátainak és kockázatainak megértéséhez.

Az egészség tudatos megőrzése, a természeti, a technikai és az épített környezet

felelős és fenntartható alakítása a természettudományos kutatások és azok eredményeinek

ismerete nélkül elképzelhetetlen. A globális problémák megoldásának fontos feltétele az

állampolgárok természettudományos műveltségén, az ok-okozati összefüggések felismerésén

alapuló, kritikus és konstruktív magatartása. Az egyén tudása társadalmi szinten szorosan

összefügg a gazdasági versenyképességgel és a szűkebb-tágabb autonóm közösségek

fennmaradásával. Ennek ismeretére hangsúlyt helyez a kerettanterv.

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag

változatosságát a természetben is. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan,

takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A

kerettantervben leírt program célja, hogy az ember és természet szeretetén és a környezet

ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett

magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. A programnak fel kell készítenie a

diákot a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni

kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a természet-gazdasági folyamatokat, amelyek

változásokat, válságokat idézhetnek elő.

A természetismereti és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az

emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki

megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a

biztonságot és a fenntarthatóságot.

A tantervi program részben új ismereteket kínál, részben a korábbiak rögzítésére

szolgál. Legnagyobbrészt azonban a szemléletet alakítja, azt mutatja meg, hogyan érdemes

tanulni, hogyan lehet továbblépni, fogódzókhoz jutni. Olyan tudást bővít és olyan

képességeket fejleszt, amelyek a mai világban elengedhetetlenek. Segít megérteni, hogy

tanulni és gondolkodni kell.

A kerettanterv épít a digitális technikák és az IKT-eszközök tanórai használatára,

valamint a természetismeret iránti érdeklődés felkeltése utáni önálló tanulói IKT-alkalmazásra

is.

A természetismeret tárgyat elsősorban a matematika tantárggyal egységben célszerű

tanítani. Különösen javasolt, hogy az év eleji szintfelmérés és a tanév végi komplex mérés

együttes tartalommal történjen. Ezen túlmenően a kerettanterv kapcsolódási pontokat

tartalmaz a többi műveltségterülethez is, komplex módon.

A programban a tanévet egy közös produktummal járó feladat zárja. Ennek

elkészítésében mindenkinek részt kell vennie. A projekt témája és a feldolgozás módja a tanár

és az osztály közös döntésén múlik.

Az első félév során a tanuló képet kap a fizika, a természetföldrajz és a biológia által

vizsgált egyes összefüggésekről, a természettudományos kutatás módszereiről, tudásunk

alkalmazásának lehetőségeiről és korlátairól is. Mintát kap a jelenségek vizsgálatának

módjairól. A tanulmányok eredményeképpen összefüggéseket ismer föl és fogalmaz meg a

mechanikai működésekről, halmaztulajdonságokról, összefüggésben az élettelen természetben

(meteorológia) és az élő szervezetben betöltött szerepükkel. Ismereteket szerez testünk

fölépítésének és egészségének kapcsolatairól. Példákat elemez hazánk természeti környezeti

állapota, az itt folyó gazdálkodás és történelmünk összefüggéseire.

Az így nyert ismeretek kapcsolatot teremtenek a művészeti tárgyak, a

társadalomismeret és a matematika között.

A kvantitatív feladatok száma, a lexikálisan elsajátítandó ismeret a rövid időkeret

miatt szükségképpen alacsony marad, a témák, valamint a kvalitatív hangsúlyok azonban

lehetőséget adnak a szakma igényeinek megfelelő differenciálásra, részletezésre is.

A legfontosabb célok a következők:

— a tanulók nyitottan tekintsenek a bennünket körülvevő világra;

— legyenek képesek az okok és okozatok megkülönböztetésére és adott okok

ismeretében az okozatra vonatkozó következtetések levonására;

— ismerjék meg és alkalmazzák az alapvető természeti törvényeket;

— legyenek képesek az adatok ismeretében diagramok készítésére, valamint adott

diagram ismeretében adatok, folyamatok meglátására;

— legyenek képesek grafika/kép alapján az ábrázolt folyamat értelmezésére.

Eközben gyakorlatot szereznek az egyéni és csoportos munkában, feltevéseik szabatos

megfogalmazásában, a képi és verbális kommunikáció összekapcsolásában is.

A második félév fő célja az elvontabb, közvetlenül kevésbé érzékelhető természeti

jelenségek vizsgálata. A tanuló képet kap a kémia, fizika, természetföldrajz és biológia által

vizsgált egyes energetikai összefüggésekről, a természettudományos, „láthatatlan” dolgok

kutatásának módszereiről, tudásunk alkalmazásának lehetőségeiről és korlátairól is.

A tanulmányok eredményeképpen a diák összefüggéseket ismer föl és fogalmaz meg

az elektromos, mágneses, kémiai vegyületi, atomi összefüggésekkel kapcsolatban, valamint

az öröklődés, az ember egyedfejlődése, az evolúció és a változások keretét adó környezet

fogalmáról.

Érti a fentiek az élettelen természetben és az élő szervezetben betöltött szerepét.

Ismereteket szerez a mikro- és makrovilág, valamint testünk fölépítésének szervezeti

egységéről. Az így nyert ismeretek kapcsolatot teremtenek a művészeti tárgyak, a

társadalomismeret és a matematika között is.

A legfontosabb célok a következők:

— a szerves és szervetlen világ kapcsolata megismerésének megalapozása;

— az energia és energiaáramlás mint általános szervező elv megismerése;

— a „láthatatlan” hatások megismerése;

— az atomi/molekuláris folyamatok megismerése;

— az atomi/molekuláris folyamatok szervezetre gyakorolt hatásainak tudatosítása.

— az élő és élettelen világ evolúciójának megismerése;

— az egyes tudományos elméletek egybevetése egymással, a természettudományos

érvelés néhány sajátságának elmélyítése;

— az emberi tevékenység környezetalakító hatásának és a hatás következményeinek

tudatosítása;

— az információ és jelentőségének ismerete a fizikai-biológiai-társadalmi létben.

A természetismeret tantárgyat 3 modulra – fizika, biológia, földrajz - osztva tanítjuk

iskolánkban. A fejezetek megoszlása a modulok között a következő táblázatokban található.

Fizika modul

9. évfolyam

Témakör Óraszám

Hogyan működik a természettudomány? A tudomány módszerei 4

Tájékozódás térben és időben 11

Lendületbe jövünk, azaz többet ésszel és erővel! 12

Mechanikai energia 7

Ismétlés- Projektek. A tanulók éves teljesítményének mérése 2

10. évfolyam

Témakör Óraszám

Ismétlés 4

Elektromosság, mágnesesség 16

Mi a fény? 12

Ismétlés- Projektek. A tanulók éves teljesítményének mérése 4

Biológia modul

9. évfolyam

Témakör Óraszám

Az „embergép”: mozgás, légzés, keringés. Az emberi mozgás, keringés

és légzés élettana és anatómiája 7

Energianyerés az élővilágban. Táplálkozás, emésztés, kiválasztás 6

A szervezet egysége – idegrendszer és viselkedés 7

Állandóság és változatok – információ, szexualitás, az emberi élet

szakaszai 6

Az evolúció színpada és szereplői 8

Projektek. A tanulók éves teljesítményének mérése 2

Földrajz modul

9. évfolyam

Témakör Óraszám

Honnan hová? Csillagászati, földrajzi és biológiai evolúció. Az ember

társas viselkedése 10

Halmazok. Gázok, folyadékok, halmazállapot-változások, az időjárás

elemei 10

Atomi aktivitás 6

Formák és arányok a természetben. Elemek és vegyületek.

Kristályrácsok. Szerves molekulák a mindennapokban 8

Projektek. A tanulók éves teljesítményének mérése 2

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Hogyan működik a természettudomány?

A tudomány módszerei

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Tapasztalatok a megfigyelésről.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Kísérlet és egyszerű megfigyelés különbségének megértetése.

A modellek szempontfüggőségének és a mérések jelentőségének

bemutatása.

Eredmények ábrázolása (grafikon), illetve grafikon leolvasása.


Közös cél: Legalább egy megfigyelés, kísérlet és mérés közös

megbeszélése.

Lehetséges változatok:

Versrészlet és tudományos leírás összehasonlítása.

Saját megfigyelések összegyűjtése.

A megfigyelések szempontfüggőségének fölismerése. (Pl.: Kinek

milyen fiú/lány tetszik? Milyen házban szeretnék lakni?)

Megfigyelés leírásának elemzése. (Mire volt kíváncsi a kutató? Mit

figyelt meg? Mire következtetett?)

A kísérletezés célja: saját kísérletek és ismert kísérletek

összegyűjtése.

A független és a függő változó fölismerése.

A mérés szerepe a mindennapokban, pl. lázmérés, földmérés,

tömegmérés.

Példák a „modell” szó hétköznapi (pl. topmodell, vasútmodell) és

tudományos (atommodellek, demográfiai növekedési modellek, a

szív mint szivattyú) használatára. Modell és makett különbsége (pl.

emberi szív) – mi érthető meg belőle, mi nem: közös megbeszélés.

Eltérő modellek/makettek ugyanarról a jelenségről (pl.

emberábrázolások), szempontfüggőség felismerése.

Órai mérés: a megpendített húrhosszak és hangmagasságok (oktáv,

kvint, kvart) mérése pl. gitáron, citerán. Az eredmény ábrázolása.

Példák gyűjtése igazolható feltevésekre: az előrejelzés szerepe a

hétköznapokban (népi időjárás-előrejelzések) és a tudományban

(meteorológiai hálózat, életmód és betegségek kockázata).

Tudományos ismeretterjesztő filmrészlet megtekintése (pl. D.

Attenborough: Az élő bolygó – részlet).

Hétköznapi vita és tudományos vita eljátszása egy konkrét

probléma kapcsán.

Matematika: grafikus

ábrázolás.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom: az ember

eltérő megjelenítései.

Filmes műfajok

(dokumentum- és

művészfilm). Érvelés.

Kulcsfogalmak Mérés, modellezés, feltevés, igazolás, törvény, tudományos leírás,

szimuláció, makett.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Tájékozódás térben és időben

Órakeret

11 óra

Előzetes tudás

Függőleges és vízszintes irány, derékszög, koordináta-rendszer,

sebesség, a kör kerülete, hasonlóság a geometriában, óra, nap, hónap,

év.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése.

A mozgások leírása, az ehhez szükséges mennyiségek, jellemzők

ismerete, használatuk gyakoroltatása.

Az égtájak és a Földről látható égi mozgások összekapcsolása, a

földrajzi hálózat lényegének megértése. Tematikus térképek jeleinek

leolvasása.

A föld- és a napközéppontú világkép összehasonlítása: azonos

jelenség különböző szempontú értelmezése. Földrajzi, csillagászati és

biológiai ismeretek összekapcsolása.

Rendszerek változásának nyomon követése.

Folyamatok kimenetelének előrejelzése.


Közös cél: A tájékozódás és a csillagászat kapcsolatának

megismerése (égtájak, égi mozgások). A távolságok fölmérésének

geometriai módszere. A hasonlóság fölismerése, a nagyítás,

kicsinyítés mértékének meghatározása.

Fizikai, biológiai, kémiai és csillagászati jelenségek sebességének

összevetése. Időegységek. Az idő, sebesség, gyorsulás

mértékegységeinek használata, átváltása.

Az út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás fogalmának ismerete,

használata mozgások leírásában.

Az egyenes vonalú egyenletes és az egyenletesen gyorsuló mozgás;

a szabadesés gyorsulása fogalmának ismerete és alapvető

összefüggései.

A körmozgás, kerületi sebesség, szögsebesség, centripetális

gyorsulás fogalmának és összefüggéseinek ismerete.


Kémiai reakciók gyorsaságának függése a hőmérséklettől és a

katalizátoroktól.

A csillagászati és a mágneses északi iránymeghatározás bemutatása.

Matematika:

koordináta-rendszer,

geometriai hasonlóság,

váltószög.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom: vetület,

nézet, perspektíva a

művészetekben.

Osztályközösség-

építés: jeles napok.

A legegyszerűbb napóra (gnomón) és a déli irány kapcsolata: a Nap

naponkénti égi mozgása. A csillagok égi mozgása, csillagképek.

A Föld gömb alakjának bizonyítása, következményei.

Gömbi formák síkra vetítése (síktérkép), a torzítás

szükségszerűsége.

Háromszögelés alkalmazása a térképezésben: ismeretlen magasságú

épület magasságának megmérése.

A földátmérő megmérése. A Hold és a bolygók távolsága – ókori és

mai mérések értelmezése.

Hosszúsági és szélességi körök rendszere, a GPS lényege.

Tematikus térképek értelmezése.

Milyen gyorsan múlik? – a szubjektív és objektív időfogalom

összevetése.

A nap (a Nap látható mozgása és a Föld forgása alapján), az évszak

és az év (a Nap évi mozgása és a Föld keringése alapján). A

bolygók és a csillagok mozgásának különbsége.

A mozgásokat jellemző mennyiségek közti összefüggések kvalitatív

és kvantitatív alkalmazása.

Kulcsfogalmak

Tájolás, torzítás, csillag, bolygó, hosszúsági és szélességi kör,

tematikus térkép, nap- és földközéppontú modell, másodperc, perc,

óra, nap, évszak, év, elmozdulás, sebesség, gyorsulás, kerületi

sebesség, szögsebesség, centripetális gyorsulás, reakciósebesség,

katalizátor.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Lendületbe jövünk, azaz többet ésszel és erővel!

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás Sebesség, gyorsulás.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A változások okainak és összefüggéseinek megismerése. Az

állandóság és a változás oksági összefüggéseinek felismerése. A

jelenségek közös jellemzőinek felfedezése. Alapfogalmak

megalapozása (természettudományos megismerés, kölcsönhatás, erő,

rendszer, állapot, változás, egyensúly, folyamat).


Közös cél: A Newton-törvények kvalitatív és egyszerű kvantitatív

alkalmazása. A tömeg fogalma. A súrlódási erő szerepe a

mindennapokban, a tapadási, csúszási és gördülési súrlódás

Társadalomismeret:

tudósok és koruk.

megkülönböztetése.

A lendület-megmaradás törvényének kvalitatív alkalmazása.


A lendületmegmaradás felismerése a mindennapokban: –

rakétameghajtás.

Centripetális erő ismerete és felismerése mindennapi

alkalmazásokban.

Tömegvonzás ismerete, kapcsolat felismerése a bolygók

mozgásával.

A súly és a súlytalanság fogalmának ismerete.

A tömeg és a súly megkülönböztetése.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom:

irodalom és

művészetek a

tudományban –

tudomány az

irodalomban és a

művészetekben.

Kulcsfogalmak Tömeg, tehetetlenség, lendület, fizikai törvény, centripetális erő,

súrlódási erő, tömegvonzás, súly.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Halmazok

Gázok, folyadékok, halmazállapot-változások, az

időjárás elemei

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Hőmérséklet, légnyomás, térfogat, sebesség, halmazállapot.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól. Tájékozódás a hazai

földrajzi, környezeti folyamatokról.

Az időjárás napi változásainak megértése. Meteorológiai jelentések

értelmezése. Kísérletek végzése, grafikonelemzés.

Magyarázatkeresés a tapasztalt időjárási jelenségekre. Az emberi

gazdálkodás és a természeti feltételek kapcsolatának fölismerése

néhány fontos hazai példán.

A környezetvédelem néhány példájának megismertetése, az

érdeklődés felkeltése a környezettudatosság iránt.


Közös cél:

Az időjárási elemek, ezek változásait befolyásoló fizikai hatások (a

napsugárzás, a léghőmérséklet, a légnyomás, a szél, a levegő

Társadalomismeret:

történeti ökológia.

Önellátó és fogyasztói

vízgőztartalma, a csapadékfajták) közti összefüggések

megfogalmazása. Példák a gazdálkodás és a természeti környezet

közti összefüggésekre. A halmazállapot-változások alapvető

jellemzőinek ismerete. A Celsius-skála alappontjai, az olvadáspont,

forráspont feladatmegoldás-szintű ismerete.

Az gáztörvények (Boyle–Mariotte, Gay–Lussac-törvények)

kvalitatív ismerete és alkalmazása. A Kelvin-skála és a Celsius-

skála kapcsolatának ismerete.


Időjárási frontok. Grafikonok, folyamatábrák elemzése.

Saját megfigyelések, egyszerű kísérletek értelmezése.

A Kárpát-medence természetes növénytakarója, élővilága, vízrajza.

(Pl. Alföld: tölgyesek, szikesek, homoki gyepek, ligeterdők;

középhegység: tölgyesek, bükkösök, sziklagyepek;

magashegységek: lucosok, törpefenyves, hegyi rét; lápok).

A gazdálkodás hatása az élővilágra: fokgazdálkodás, erdőirtások,

bányászat, folyamszabályozás, állattenyésztés, városiasodás,

vízvezeték, monokultúrák, kemikáliák, természetvédelmi területek,

biogazdálkodás.

Vízkincsünk. A folyószabályozás és árvízvédelem módjai,

problémái. Víznyerés, ivóvíz, víztisztítás. Gyógyvizek.

Erdőgazdálkodás, erdőtípusok.

Sziklagyepek: természetvédelmi érték.

Talaj: összetevői, termőereje, védelme (szikesedés, erózió,

trágyázás).

A gáztörvények: Boyle–Mariotte, Gay–Lussac kvantitatív ismerete

és alkalmazása.

A nyomás, hidrosztatikai nyomás meghatározása. Elemi

feladatmegoldás, Arkhimédész törvényének ismerete. Az úszás,

lebegés, merülés feltételeinek megállapítása és következtetések.

Hidraulikus emelő működési elve.

Pascal-törvény.

A folyadékok összenyomhatatlanságának ismerete és konkrét

társadalom.

példák.

Bernoulli-törvény, Magnus-hatás.

Kulcsfogalmak

Úszás, lebegés, merülés, hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő,

gáztörvény, zárt rendszer, hő, hőmérsékleti skála, abszolút nulla fok,

halmazállapot, olvadáspont, forráspont, napi hőmérsékletjárás, szél,

páratartalom, harmat, dér, eső, köd, szmog (füstköd), életközösség,

talaj, szikes, ligeterdő, monokultúra, talajvíz, rétegvíz, ivóvíz,

gyógyvíz, biológiai tisztítás, kölcsönhatás, állapot, változás,

egyensúly, stabilitás, folyamat, rendszer, környezet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Mechanikai energia

Órakeret

7 óra

Előzetes tudás Erő, sebesség, tömeg, elmozdulás.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Alapfogalmak megalapozása, mélyítése (munka, energia, mechanikai

energiafajták, energiamegmaradás, rendszer). A munka és az energia

kapcsolatának tudatosítása. A reverzibilis és irreverzibilis folyamatok

megkülönböztetése konkrét példákban.


Közös cél:

Az energia, munka, teljesítmény, hatásfok fogalmának ismerete,

elemi alkalmazása.


A helyzeti és mozgási energia, emelési és gyorsítási munka

összefüggéseinek alkalmazása.

Az energiamegmaradás tényének, valamint a termodinamika első

főtételének ismerete.

Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok megkülönböztetése.

Néhány mindennap használatos gép hatásfoka, valamint a 100%-os

hatásfok elérésének fizikai lehetetlensége.

Egyéb energiák hővé alakulása, disszipáció.

Társadalomismeret:

gazdaságföldrajz.

Az örökmozgó lehetetlensége.

Kulcsfogalmak Energia, munka, energiafajta, hő, teljesítmény, hatásfok, állapot,

változás, rendszer, környezet, kölcsönhatás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az „embergép”: mozgás, légzés, keringés.

Az emberi mozgás, keringés és légzés élettana és

anatómiája

Órakeret

7 óra

Előzetes tudás A levegő térfogatának és nyomásának összefüggése. A nyomás

mértékegységei.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Az emberi mozgási és légzési rendszer mechanikai alapelveinek

megértése. Az emberi szívműködés és keringési rendszer mechanikai

alapelveinek megértése. Az egészséget veszélyeztető tényezők

megismertetése, az egészséges életmódra való törekvés erősítése.


Közös cél:

A mozgás és légzés mechanikájának megismerése. A szív és az erek

mechanikájának megismerése. Alapvető egészségvédelmi ismeretek

elsajátítása.


Az emelő-elv szemléltetése az ízületekkel kapcsolt emberi csontok

példáján.

A fontosabb emberi csontok szerepe (makett alapján). Az

izomműködés lényege.

A csont és az ízületek sérülései, megelőzésük.

A csontok felépítésének és szilárdságának összefüggése.

A légzés funkciójának megbeszélése. A tüdő térfogatát és a légzés

hatékonyságát befolyásoló tényezők áttekintése.

A légzési szervrendszer részei, feladataik, a hangképzés. A

védekező reflexek (köhögés, tüsszentés) szerepe.

A légzőmozgások szemléltetése. Légzésszám-változás terhelés

hatására (kiscsoportos feladat).

A légzőrendszer egészségét fenyegető és megőrző hatások (sport,

dohányzás, szmog, TBC).

A szív fölépítése és működése (makett alapján). A vér és a nyirok,

az erek szerepe.

Véralvadás, vérzés, vérzéscsillapítás.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom: az emberi

test ábrázolásai.

A vérnyomás és a pulzus oka, mérése.

A keringési rendszer egészségét fenyegető kockázati tényezők és

egészségmegőrző hatások (magas vérnyomás, érelmeszesedés,

trombózis, infarktus).

Kulcsfogalmak

Emelő, ízület, reflex, mellkas, rekeszizom, hajlító- és feszítőizom,

légcsere, légzőfelület, szívpitvar, szívkamra, billentyűk, pulzus,

vérnyomás, kockázati tényező, vér, nyirok, infarktus, trombózis.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Formák és arányok a természetben

Elemek és vegyületek. Kristályrácsok.

Szerves molekulák a mindennapokban

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Tükrözés, forgatás következményei. Halmaztulajdonságok. Atom és

molekula, szerkezeti képlet.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Az arányok fontosságának beláttatása, rögzítése. Arányokat fenntartó

és felborító erők fölismerése. Állandó és változtatható arányok

fölismerése.

Szerkezet és tulajdonság összefüggésének beláttatása. Szerkezet, arány

és biológiai funkció összekapcsolása.


Közös cél:

Az arány fontossága és számszerű jellemzése. A geometriai rend

fölismerése az anyagok szerkezetében. Az anyagvizsgálat néhány

módszerének megismerése. Néhány óriásmolekula gyakorlati

fontosságának megismerése konkrét példákon.


A harmónia ókori fogalma és az arányok. Szép és rút.

Aszimmetrikus (szivacs), sugarasan szimmetrikus (medúza) és

tükörszimmetrikus (ember) lények.

A férfi, a női és a gyermektest arányainak összehasonlítása.

Változó térfogat- és tömegarányok: elegyek, oldatok. A töménység

jellemzése (százalék). Arányok a konyhában (fűszerek, só, pácok)

és az iparban (ötvözetek, beton).

Az élőlények növekedését megszabó arányok (korlátozó tényezők):

hiánybetegségek, fény, víz stb.

Állandó tömegarányok: a vegyületek összegképlete egyszerű

példákon.

Kristályos (kősó) és amorf (gumi, üveg) anyagok szerkezete. Elemi

egység (cella).

Molekulák térbeli rendeződése: membránok, habok, mosószerek,

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom:

disszonancia,

(a)szimmetria,

kompozíció.

Matematika:


egyenes arányosság.

Társadalomismeret;

osztályközösség-építés:

a fogyasztói

társadalom

kialakulása, gazdasági

alapjai (fosszilis

energiahordozók

használata).

folyadékkristályos kijelzők.

A kémiai elnevezések eredete és mai tartalma.

Mesterséges szerves vegyületek (műanyagok, gyógyszerek,

tartósítószerek). Előnyök, veszélyek mérlegelése.

A szénhidrogének eredete, tulajdonságai, felhasználása (közlekedés,

fűtés, vegyipar).

Néhány oxigéntartalmú szerves molekula a mindennapokban

(etilalkohol, aceton, ecetsav). Biológiai hatásuk.

Egyszerű cukrok és összetett szénhidrátok a mindennapokban

(szőlőcukor, keményítő, cellulóz). Biológiai szerepük.

Néhány nitrogéntartalmú szerves molekula: vitaminok,

aminosavak, fehérjék, DNS. Óriásmolekulák felépítése és lebontása

az élőlényekben. Az óriásmolekulák érzékenysége: kicsapódás.

Mérgezések és következményeik.

Kulcsfogalmak

Szimmetria, százalék, összegképlet, oldat, oldószer, amorf, membrán,

felületaktív anyag, környezeti tényező, mono- és polimer,

szénhidrogén, karbonsav, alkohol, aminosav, fehérje, kicsapódás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Elektromosság, mágnesesség

Órakeret

16 óra

Előzetes tudás Erő, energia, tömegvonzás, teljesítmény.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Kölcsönhatások, erők alaposabb, rendszerszerűbb ismerete, ok-okozati

kapcsolatrendszere, az információ terjedése lehetséges módjainak

leírása az elektromágneses kölcsönhatásokon keresztül. Bővebb

ismeretek szerzése a bennünket körülvevő térről. Alapismeretek

szerzése az elektromágneses hullámon alapuló eszközökről.


Közös cél:

Az elektromosság, mágnesesség mint kölcsönhatás megismerése.


Példák a statikus elektromosság és a mágnesesség

gyakorlati/természetbeni megjelenési formáira, alapvető

összefüggések felismerése.

Az egyenáram fogalma, jellemzőinek ismerete, egyszerű áramkörök

összeállítása, mérések végzése.

Az Ohm-törvény alkalmazása egyszerű esetekben.

Az elektromos energia és teljesítmény alapvető kvalitatív

összefüggéseinek alkalmazása, különböző elektromos eszközök

teljesítményének összehasonlítása.

A váltóáram fogalmának, alapvető jellemzőinek megismerése.

Az elektromágneses indukció jelensége, gyakorlati/természetbeni

Társadalomismeret:

felvilágosodás,

felfedezések,

társadalmi hálózatok.

megjelenése.

A transzformátor működésének gyakorlati jelentősége.

Az elektromágneses hullám tulajdonságainak ismerete, példák a

gyakorlati alkalmazásokra. (A spektrum különböző tartományaiban:

mikrohullámú sütő, rádióhullámok, mobiltelefon stb.)

Kulcsfogalmak

Elektromos töltés, mágneses pólus, elektromos, mágneses tér,

Coulomb-törvény, áramerősség, feszültség, ellenállás, egyenáram,

váltóáram, elektromos fogyasztás, frekvencia, maximális feszültség,

elektromágneses indukció, dinamó, transzformátor, elektromágneses

hullám.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Energianyerés az élővilágban. Táplálkozás, emésztés,

kiválasztás

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Szerves molekulák. Energianyerő és energiaigényes folyamatok. A

légzés funkciója.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Az energiaáramlás nyomon követése az élővilágban. Táplálkozás,

emésztés, keringés és kiválasztás összefüggéseinek felismerése az

emberi szervezetben.

Az anyagcsere és az emberi egészség kapcsolatának tudatosítása, az

egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése, erősítése.


Közös cél:

Az anyag- és energiaátalakítások biológiai szerepének megértése az

élővilágban és az emberi szervezetben.

Anyagforgalom és egészség néhány összefüggése.


Változatos energianyerés az élővilágban: ragadozók, növényevők,

élősködők, lebontók, fotoszintetizálók.

Táplálkozási hálózat.

Az emberi emésztés helyszínei, emésztőnedvek (nyál, gyomornedv,

epe, hasnyál).

Az emésztés szabályozása: feltétlen és feltételes reflexek.

A felszívott anyagok sorsa, a máj szerepe.

Egészséges táplálkozás, túltápláltság, hiánybetegségek,

mérgezések. Az alkohol hatása.

Testkép, testépítés, táplálékkiegészítők kockázatai.

A vér szerepe, vérkép.

A felszívott tápanyagok sorsa a sejtben (energianyerés,

átalakítások).


építés: etikett, társas

viselkedés. Egészséges

életmód. Nemek,

testképek.

Kiválasztás a vesén, a tüdőn és a bőrön át.

A vizeletmennyiség és a belső környezet egyensúlyának,

arányainak (homeosztázis) megőrzése.

Kulcsfogalmak Heterotróf, autotróf életmód, emésztés, kiválasztás, felszívás,

vérplazma, visszaszívás, szűrlet, vizelet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Atomi aktivitás

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Energia, elektromos töltés, elektromágneses hullám, szimmetria,

normálalak.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Az anyag, kölcsönhatás, erők, energia, információ fogalmának

mélyítése. Az állapot és a változás fogalmának bővítése az atomok

mérettartományában bekövetkező jelenségek megismertetésével. Az

energiagazdálkodással kapcsolatos felelősségtudat erősítése.


Közös cél:

Az elektronburok és az atommag szerkezetének áttekintése. Az

atomenergia ismerete.


Az anyag atomos szerkezetének tudatosítása konkrét jelenségeken

keresztül.

Az atommag és elektronhéj fogalmának megismerése.

A rádióaktivitás 3 fajtájának, néhány gyakorlati alkalmazásának,

hatásának megismerése az élő szervezetre.

A maghasadás oka és feltételei, a láncreakció elve.

Az atomenergia fogalma, felhasználásának gyakorlati módja és elvi

lehetőségei. Előnyök és hátrányok mérlegelése.

A Nap energiatermelése, hatása a földi életre.

Társadalomismeret:

hidegháború.


építés: fenntarthatóság,

atomenergia.

Kulcsfogalmak

Atom, proton, elektron, neutron, egyensúly, energiaminimum,

rádióaktivitás, atomenergia, maghasadás, láncreakció, magfúzió,

napenergia, atomerőmű.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A szervezet egysége – idegrendszer és viselkedés

Órakeret

7 óra

Előzetes tudás Az emberi szervezetben zajló fő kémiai átalakulások. Példák

csoportban élő állatokra.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Az emberi szervezet egységét fenntartó rendszerek működéseinek,

kölcsönhatásainak megismerése. A testi és lelki egészség alapjainak

tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény erősítése. A védekező

szervezet működéseinek bemutatása. A tanulás mint a környezethez

való alkalmazkodás megismertetése.


Közös cél:

Az önazonosságot (homeosztázist) fenntartó és az azt fenyegető

főbb hatások áttekintése az emberi szervezet szintjén és a társas

kapcsolatokban. A szabályozás és a vezérlés néhány formája az

emberi szervezetben.


Szabályozó szerepű emberi hormon (inzulin), cukorbetegség.

Vezérlő szerepű emberi hormon (növekedési hormon),

a testméretet megszabó tényezők.

Hormonok és érzelmek kapcsolata.

A reflexek fölépítése (térdreflex).

Az idegrendszer szabályozó működése: a testhőmérséklet

szabályozása.

Érzékszervek: az éleslátás feltételei (pupillareflex, élességállítás).

Az idegrendszer működését befolyásoló hatások (alkohol, drogok,

gyógyszerek).

Fájdalom, fájdalomcsillapítás.

Aktív és passzív, természetes és mesterséges immunitás.

Védőoltások.

Immunitás a mindennapokban: allergia, vércsoportok.

Stressz és egészség, idegrendszer és immunitás kapcsolata.

A tanulás alaptípusai az állatvilágban és az ember esetében.

Az emlős állatcsoportok jellemzői (hierarchia).

A társas kapcsolatok szerepe a főemlősök és az ember tanult

viselkedéseiben: szülő-gyermek kapcsolat, kortárscsoportok,

reklámok, függőséget okozó hatások, értelemadás.

Segítőkészséget és agressziót kiváltó helyzetek.

Tanult megküzdési stratégiák, tanult tehetetlenség.

Az állati és az emberi kommunikáció jellemzői.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom: Érzelmek

ábrázolása, kifejezése;

verbális és non-

verbális

kommunikáció. Haza-

és családszeretet,

magány, vallás,

lázadás stb. egyes

irodalmi művekben.

Társadalomismeret: az

egyéni és csoportos

agresszió példái.

Csoportnormák.


építés: társas

együttélés, devianciák.

Kulcsfogalmak

Szabályozás, visszacsatolás, hormon, célsejt, szorongás, reflexív,

vegetatív központ, tudatmódosítás, immunitás, antigén, stressz,

feltételes reflex, próba-szerencse, bevésődés, utánzás, belátás,

kulcsinger, motiváció, öröklött gátlás, hierarchia, agresszió,

segítségadás (altruizmus), szabálykövetés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Mi a fény?

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás Atom, elektron, tükör, rezgés, elektromágneses hullám.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A részecske- és a hullámtulajdonság jellemzőinek felismerése a fény

esetén, a kettősség tudatosítása.

A fény hullámtulajdonságainak elemzése és felismerése a

mindennapokban.

A látható fény elektromágneses hullámként történő azonosítása.


Közös cél:

A fény tulajdonságainak áttekintése.


A fényvisszaverődés, a fénytörés jelensége és alapvető kvalitatív

szabályainak megállapítása.

A sík, a domború és a homorú tükör leképezési szabályainak

vizsgálata és gyakorlati alkalmazásai.

A fényelhajlás jelensége.

A fény elektromágneses hullám mivolta.

A színek frekvenciaszabálya és a fénytörés frekvenciafüggésének

következményei.

A fotocella működésének alapjai, a fény „részecsketermészetének”

megjelenési formái.

A fénysebesség kitüntetett szerepe.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom: színek és

fények a

művészetekben.

Kulcsfogalmak Fénytörés, fényelhajlás, domború, homorú tükör, szín, foton,

fénysebesség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Állandóság és változatok – információ, szexualitás, az

emberi élet szakaszai

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás A férfi és női szervezet különbsége (anatómiai és genetikai).

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A látható jellegek és az öröklés kapcsolatának felismerése. A

szexualitás genetikai szerepének megismerése.

A nemi működések megismerése a családtervezés és az

egészségmegőrzés szempontjából.


Közös cél:

Az öröklött és „szerzett” tulajdonságok megkülönböztetése, az

öröklődés és a nemiség kapcsolata. A nemi működések biológiai

háttere emberben. A genetika és a szexualitás egészségügyi

vonatkozásai. A genetikai információ megváltozásának lehetséges

következményei.


Egy gén – egy jelleg kapcsolatok (Rh-vércsoport, öröklődő

betegségek).

Mennyiségi és minőségi jellegek különbsége, a környezet szerepe.

A nemiség szerepe a genetikai információ újrakombinálódásában

(az ivarsejtek sokfélesége, a testi sejtek genetikai azonossága).

A genetikai információ megváltozása: mutációk.

Mutációt okozó hatások (sugárzások, vegyületek).

Genetikai szabályozás: szabályozott sejtosztódás (növekedés) és

szabályozatlan osztódás (rákos góc). Rákkeltő tényezők, kerülésük.

Az ember ivarszervei, biológiai funkciójuk.

A hímivarsejt és a petesejt jellemzői.

A női nemi ciklus szakaszai, a megtermékenyítés. Családtervezés.

Beágyazódás, magzati élet. A magzat védelme. Az újszülött és a

csecsemő világa. Nemi érés, öregedés, halál.

Betegségek szűrése, betegjogok.

Matematika:

valószínűség,

gyakoriság, eloszlási

görbe; kombinációk.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom;


szexualitás, családi

élet. Identitás.

Öregedés és halál, idős

generáció.

Kulcsfogalmak

Gén, génváltozat (allél), mennyiségi és minőségi jelleg, recesszív

(elnyomott) jelleg, mutáció, mutagén és rákkeltő (karcinogén) hatás,

ivarsejt, ivarszerv, petefészek, tüsző/repedés, menstruáció,

megtermékenyülés, tüszőhormon, sárgatesthormon (progeszteron),

tesztoszteron, beágyazódás, magzat.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Honnan hová?

Csillagászati, földrajzi és biológiai evolúció.

Az ember társas viselkedése

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

Betegség és immunrendszer. Az öröklődés alapjai. Önzetlenség és

agresszió. Atom, magfúzió, sebesség, gyorsulás, idő, körmozgás,

bolygómozgás, tömegvonzás, kör, ellipszis.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

Különböző területek, jelenségkörök közötti kapcsolatok,

összefüggések észrevétele, hasonlóságok, közös vonások felfedezése,

megfogalmazása.

Az idő- és térfogalom mélyítése, az időbeli tájékozódás fejlesztése a

fejlesztési

feladatok

különböző léptékű folyamatok megismerése során.


Közös cél:

Az egyirányúság fölismerése és magyarázata csillagászati, földtani

és biológiai folyamatokban. Az emberi csoportok néhány biológiai

jellemzőjének megfogalmazása.


A csillagok fejlődésének főbb állomásai.

A Naprendszer szerkezete, mérete, bolygóinak mozgása, mérete,

típusai.

Legalább két-két jellemző csillagkép ismerete a téli és a tavaszi

égboltról, valamint két-két jellemző csillagkép ismerete az északi és

a déli féltekéről.

A csillag, bolygó, üstökös, meteor megkülönböztetése.

Szemléletes kép a táguló világegyetem elméletéről.

A Föld felszínének története: a vulkáni működések, földrengések

oka, következményei.

A jégkorszakok nyomai.

Hegységképződés és pusztulás.

Haladás (fejlődés) és biológiai evolúció.

Az evolúció darwini leírása.

Közvetlen bizonyítékok (fosszíliák) és anatómiai érvek.

A szelekció hatása (mesterséges, természetes). A háziasítás.

Ellenálló kórokozók terjedése.

A biológiai evolúció közvetlenül az emberi társadalomra való

alkalmazásának veszélyei (szociáldarwinizmus, eugenika).

Vitatott kérdések. (Az élet keletkezésének kérdése.

A nagy kihalási hullámok lehetséges magyarázatai.

Az önzetlen viselkedés evolúciója. Az irányultság kérdése.)

Technikai evolúció és a szokások evolúciója (divat, stílusok).

Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok, a szabálykövetés

és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés

és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere.

Társadalomismeret;


kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom: a haladás-

eszme különböző

korokban; az

ideológiák mint a

hatalmi rendszer

alátámasztói.

A járványok és a

háziasítás

történelemformáló

szerepe.

Önzetlenség emberi

példái (irodalom,

történelem).

Szokások, divat.

Szabálykövetés és

szabályszegés példái

az irodalomban és a

történelemben.

Tömegek viselkedését

leíró irodalmi példák.

Kulcsfogalmak

Csillag, üstökös, meteor, bolygó, galaxis, csillagkép, Naprendszer,

Univerzum, Föld-típusú bolygó, szupernóva, evolúció, alkalmazkodás,

közös ős (leszármazás), természetes és mesterséges szelekció,

önzetlenség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Az evolúció színpada és szereplői

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Anyagforgalom az élő szervezetben. Gazdálkodás a Kárpát-

medencében.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Tapasztalat szerzése technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek

elemzésében. Az egyéni vélemények megfogalmazása során az

érvelés, bizonyítás igényének erősítése.

Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok

összekapcsolása, az ember természeti folyamatokban játszott

szerepének kritikus vizsgálata.

A fogyasztási szokásokkal kapcsolatos ésszerű és felelős szemlélet

erősítésével törekvés a tudatos állampolgárrá nevelésre.

A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne

élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése. Törekvés

kialakítása az alkalmazásra a fenntarthatóság és autonómia érdekében

a háztartásokban és kisközösségekben.


Közös cél:

Az élőlények együttélését magyarázó feltételek, az ember

szerepének elemzése. Környezet és egészség összefüggései, néhány

lehetséges megoldási módszer értékelése.


Az élőlény-populációk elszaporodása és visszaszorulása.

Populációs kölcsönhatások példákkal. A biológiai indikáció.

Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén,

nitrogén), az anyag- és energiaforgalom összefüggésére.

Táplálékpiramis (termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek).

Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. Önpusztító

civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó

gazdálkodási formák.

A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek

beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás,

fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a

biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetőségei.

Helyi környezeti probléma felismerése, információk gyűjtése.

A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei.

Ökológiai lábnyom. A közlegelők tragédiája: a klasszikus

gazdaságtan és kritikája.

Az ökológiai krízis társadalmi-szemléleti hátterének fő tényezői

(fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása,

globalizáció). A Gaia-elmélet lényege.

Társadalomismeret;


járványok,

sivatagosodás,

szikesedés,

túlnépesedés,

erdőirtások, bányászat,

folyószabályozások

következményei.

Természetvédelem:

vadasparkok, nemzeti

parkok. Nemzetközi

szerződések.

Kulcsfogalmak Szimbiózis, élősködés, versengés, Gaia-elmélet.

Tematikai egység/ Projektek Órakeret

Fejlesztési cél A tanulók éves teljesítményének mérése 10 óra

Előzetes tudás Egyéni (tanulási) tapasztalatok; a tanév során elsajátított ismeretek.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Projektek készítése, az ehhez szükséges képességek, kompetenciák

fejlesztése.

A tanulók teljesítményének mérése – komplex mérés a matematika és

a természetismeret területén. (A mérés feladata annak ellenőrzése,

hogy a tanuló milyen mértékben igazodik el a természet szerveződési

szintjei között, különös tekintettel az atomi és egyed feletti szintekre,

képes-e a valószínűségi szemlélet alkalmazására mindennapi

szituációk elemzése során is.)


Részvétel a projekt tervezésében, lebonyolításában és

értékelésében; a projektmódszer megismerése.

Szabad sáv: a választott tartalomnak és formának megfelelően.

Részvétel a „tudáspróbán”.

Minden

műveltségterület: a

projekthez kapcsolható

tartalmi elemek.

Kulcsfogalmak Projekt, tervezés, külső és belső értékelés.

A fejlesztés várt

eredményei az

évfolyam végén

A tanuló fogalmazza meg és konkrét példán ismerje föl az egyszerű

megfigyelés és a kísérlet különbségét, a két vizsgálati mód célját. Értse

a számszerűség jelentőségét a mérésekben, tudjon ábrázolni és leolvasni

mért adatokat.

Tudja jellemezni a mozgásokat sebességükkel, gyorsulásukkal. Értse a

térbeli tájékozódás geometriai módszereinek lényegét. Tudjon

tájékozódni térképeken.

Értse a tehetetlenség fogalmát, a gyorsulás formáit, okát. Találjon

kapcsolatot a tömeg és a súly között. Értse az ok és okozat közötti

kapcsolatrendszert. Értse az energia, a munka, a hatásfok és a hő

összefüggését. Ismerje az emberi szervezet működésének mechanikai

hátterét.

Magyarázzon mindennapokban tapasztalt jelenségeket anyagi

halmaztulajdonságokkal. Értse az éghajlat és az időjárás elemeinek

fizikai hátterét, összefüggését hazánk természeti képével,

gazdálkodásával.

A tanuló értelmezze és ábrázolja a természetben megfigyelhető

arányokat, ismerjen példákat vizsgálatuk módjára. Hozza kapcsolatba az

anyagok szerkezetét tulajdonságaikkal, felhasználásukkal.

Értse az elektromosság és mágnesesség alapjait.

Értse az áram mágneses, valamint a mágneses tér változásának

elektromos hatását.

Értse a szervezetünkön átáramló anyag és energia szerepét,

összefüggését egészségünkkel. Magyarázza el az élőlények egymásra

utaltságát. Magyarázza el a biológiai rendszerek belső rendjét a

szabályozás és vezérlés segítségével. Értse az alkalmazkodás szerepét

az egyéni és társas viselkedésben.

Értse az anyag atomos felépítését, ismerje a proton, neutron, elektron

helyét és szerepét az atomon belül. Legyen tisztában a radioaktivitás

okával és élettani hatásával. Legyen tisztában az atomenergia

felszabadulásának módjaival és lehetőségeivel, környezeti hatásaival.

A tanuló értelmezze a tulajdonságok öröklődését családfán, különítse el

öröklött és szerzett tulajdonságainkat. Legyen áttekintése a genetikai

információról, a génműködés szabályozottságáról, egyirányú

változásairól (egyedfejlődés) és zavarairól.

Ismerje a Föld és alkotóanyagainak helyzetét a Naprendszerben és az

Univerzumban.

Ismerje a nemek kromoszomális meghatározottságát, a nemi ciklusok és

a családtervezés hormonális-élettani hátterét.

Ismerjen nagy léptékű, egyirányú változásokat az élő és élettelen

természetben, ismerje ezek bizonyítékait, okait.

Ismerjen az élőlény-populációk létszámát és változatosságát csökkentő

és növelő tényezőket, az élőlények önszabályozó közösségeinek

fölépítését. Tudjon példákat bemutatni az ember környezetfüggésére és

környezetátalakító szerepére.

TESTNEVELÉS ÉS SPORT heti 4-3-3 órás változat

A testnevelés és sport műveltségterület szakiskolai kerettanterve társadalmilag elvárt,

alkalmazható ismereteket, képességeket és készségeket foglal magába.

Heti 3 vagy 5 órára készült, s mivel heti 4 óra van előírva 9-ik évfolyamon, így a helyi

tervünkben adaptált 3 órás változatot kiegészítettük heti 4 órára.

Tartalmazza a Nat-nak a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogását, figyelembe

veszi az iskolatípus sajátosságait és a munkaerő-piaci kompetenciákat. Megalapozza a tanulók

műveltségterületi tudását, motivációit, hozzáállását a szakmatanuláshoz szükséges fizikum

fenntartásához, az egész életen át tartó testmozgáshoz, sportoláshoz, egészséges életvitelhez.

Cél az önálló felelősségvállalás, a munkavállalásra alkalmasság, a munkabírás

fejlesztési útjának kialakítása. További cél a saját, előnyben részesített rekreációs terület

kiválasztása, és az azzal kapcsolatos tudás összefoglalása, továbbfejlesztése. A

műveltségterület ebben az életszakaszban közvetíti a civilizációs betegségek elleni küzdelem

lehetőségét, módjait is.

A diák alapvetően képessé válik a megszerzett kompetenciák birtokában tudása

továbbfejlesztésére, megteremtve az esélyt arra, hogy élete során az elvárt teljesítményt az

ahhoz megfelelő mentális és fizikai állapotban érje el. A kerettantervben megjelenő mozgásos

és elméleti tartalmak sikeres felhasználása érdekében hangsúlyos a tanuló

alkalmazkodóképessége a változó körülményekhez. A különböző testgyakorlási formák

hozzájárulnak az általános értékteremtéshez, a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez,

valamint erősítik a tantárgy alapvető és aktuális motivációs tényezőit.

Az elvárt célállapotban a szakiskolai tanulmányait befejező fiatal képes az iskolai

testnevelésben tanult testgyakorlati ágak technikájának bemutatására, a testi képességekhez,

az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek felhasználására, az egyéni és társas

sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek alkalmazására.

A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű

motoros tanulást. Az egységesség és differenciálás elvét a legfőbb értékek közé sorolja az

általa vezérelt gyakorlatok során. A belső didaktikai differenciálás emeli a motoros tanulás

hatékonyságát, és egyúttal a személyiségfejlesztés egyéb területén bekövetkező fejlesztés,

hiánypótlás hatásfokát is. A differenciálás alappillérei a különböző tanulói képességek,

adottságok, a számtalan általános iskolában megszerzett egyenetlen tudás, a heterogén

motivációs háttér és a testneveléshez kapcsolódó más-más egyéni célok.

A szakiskolai tanulmányok befejeztével előtérbe lép a saját életút iránti

felelősségvállalás. A tanulók ismerik és értik a mozgás szükségességét, a testi képességek és a

mozgásműveltség fejlesztésének egyes módozatait, a testi és a lelki egészség megőrzésére

vonatkozó legfontosabb információkat, lehetőségeket. Tudatában vannak annak, hogy

életvitelüket számos minta alapján, saját döntéseik sorozataként alakítják ki, amely döntések

hatással vannak testi és lelki egészségükre, a társas életben betöltött szerepeikre. Képesek

bizonyos értékkonfliktusok felismerésére, felelősségre ébrednek abban, hogy saját sportos,

egészséges életvitelükkel mutathatnak példát családjuknak, társas környezetüknek, eközben

tekintettel kell lenniük tárgyi környezetükre, a fenntarthatóság kritériumaira.

A társas környezetben végbement tanulási folyamatok eredményeképp az önmagukról

alkotott képet képesek megfelelő önkritikával fogadni. Különbséget tudnak tenni az ideális és

a reális énkép között, tisztában vannak azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az

önmagukról alkotott képet, a reális önismeretet.

A közösen megélt közösségi és minőségi sportélmény, a kulturált szurkolás nyújtotta

katarzis hatására erősödik a nemzeti öntudat, a hazafiasság. Az érdeklődés felkeltése

eredményeképpen megismerik a nemzeti büszkeség érzését, megneveznek és felismernek,

példaképül választanak magyar sportolókat.

A szakiskolában közvetlen célként jelennek meg a munkavállalói szerepekhez

elengedhetetlen kompetenciák. Az iskolatípus a tudás szükséges tényezőit és összetevőit a

tartalommal összekapcsolt képességfejlesztés elvének szem előtt tartásával szilárdítja meg. Az

alapvető, egészséggel, fizikai állapottal és önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása is

gyakorlatorientált. A tanulmányok vége felé már a munkabírás, munkaerő megőrzésére való

felelős felkészülés történik egyre tudatosabban.

A tudatosság alapja az érthetőséget, az interakciókat elősegítő, biztosító anyanyelvi

kommunikáció. A világos beszéd és a segítőkész hozzáállás minden tanulót képessé tesz

egyszerű interakcióra. Az érthetőség célja, hogy a tanulók képesek legyenek gondolkodni

saját egészségi állapotukról, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatásait,

elkerülésük módját. Mindezek mellett kielégítő módon kommunikáljanak ők is, és saját

véleményüket fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban a társaknak nyújtott

segítségadás során. Legyenek képesek és nyitottak arra, hogy szükség esetén tanácsot,

információt, támogatást kérjenek.

A sikeres társas részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési és játékszabályok,

valamint az általánosan elfogadott magatartás megértése, ezáltal fejlődik a szociális és

állampolgári kompetencia. E kompetencia alapját az képezi, hogy a tanulók legyenek képesek

megfogalmazni véleményüket a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatni és elfogadni

mások érvelését. Legyenek képesek a játékban, sportjátékban, egyéb mozgásformák

feladataiban együttműködni társaikkal, osszák meg a feladatmegoldást segítő információkat.

A fentieken kívül az egyénnek tudnia kell kezelni és megosztani másokkal a stressz

érzését és a frusztrációt, kimutatni az együttérzését. Különbséget kell tennie a személyes, a

társas és a szakmai információk, szempontok között.

A hatékony tanulás és munka kompetencia segítségével a szakiskolai tanulmányok

befejezésekor a tanulók egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni a saját edzettségük

eléréséhez szükséges tevékenységüket, ideértve az idővel és információval való bánásmódot.

A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek

ismeretét, gyakorlottságot abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és

hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Ez eredményezheti az új tudás és készségek,

továbbá útmutatások keresését és alkalmazását.

A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia,

miszerint egyénileg és csapatban is képesek a személyek dolgozni, a közös feladatok,

tevékenységekhez kapcsolódó problémák megoldása során az egyes munkafázisokat

megtervezik. A tapasztalatszerzés által az egyén a kockázatokat képes jobban felmérni és

adott esetben vállalni is tudja azokat.

Az ápolt és igényes megjelenés, a rendezett mozgásminőség és mozgáskivitelezés

segítségével fejlődik az esztétikai tudatosság és kifejezőképesség.

A tehetséges tanulók magasabb szintű sportolása az iskolai rendezvényeken,

bajnokságokon, a diáksport-egyesületekben és a versenysport színterein valósul meg. A

műveltségterületi tehetséggondozás fő feladata a támogató légkör biztosítása az intézményen

belül, és a kapcsolatban álló partnereken keresztül is. Az egyénre szabott fejlesztési eljárások

a tanuló szükségleteinek, képességeinek, teljesítményének megfelelően – mind a

tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás keretében – eredményezhetik más tanulási utak,

gyakorlási, edzési folyamatok kijelölését.

9. évfolyam

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Sportjátékok

Órakeret

44 óra

Előzetes tudás

Feltehetően hiányos technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás.

Határozott tanári irányítással változó minőségű és aktivitású részvétel az

előkészítő játékokban, gyakorlásban.

Csapatjátékos tulajdonságokról kevés tapasztalat, egyenetlen motivációs

szint a sportjátékokban történő alkalmazásra.

Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a

gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése változó –

alkalmanként agresszív, helyreigazítást igénylő – kommunikációs

formákban.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan:

Az ismételt játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai

és szabályismeret megszilárdítása, bővítése, hiánypótlás.

A sportjátékok végzéséhez szükséges ismeretek, képességek

megerősítése.

Új játékszituációk, játékfeladatok megoldása a szabálykövetés

állandóan ismételt megerősítése mellett. Agressziómentes test-test elleni

játék és kommunikáció.

Igényességre törekvés erősítése a felszereltségben, a testkultúrához

tartozó higiéniában és a gyakorlási környezet személyi és tárgyi

rendezettségében.


Legalább két labdajáték választása kötelező.

Kiemelt tartalom: Az 5–8. osztályban tanult, a játékhoz szükséges

lényeges technikai és taktikai elemek végrehajtása csökkenő

hibaszázalékkal. A különböző szintű tudás, motiváció egységesítése.

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és

testnevelési játékok

Az 5–8. osztályban tanult, labda nélkül végzett mozgások gyakorlási

hatékonyságának növelése, játékban való egyre eredményesebb

használata. A technikai jellegű alapmozgások variációi változó

irányokban, sebességnöveléssel.

A helyezkedés, helyzetfelismerés fejlesztése a labdáért való harcban.

Labdás ügyességfejlesztés nagy ismétlésszámmal.

A helyben választott sportjátékok technikáinak gyakorlása

testnevelési játékokban, fogójátékok labdával, labdaszerző és

labdavédő játékok, egyéb célirányos játékvariációk. A

mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.).

Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – tanári irányítással

Egy állandó bemelegítési modell ismételt és tudatos gyakorlása, és az

önálló bemelegítésre való felkészülés. Egyes bemelegítési

részfeladatok önálló végzése.

Matematika:

térbeli alakzatok,

tájékozódás.

Természetismeret:

tárgyi és természeti

környezet.

Kommunikáció

magyar nyelv és

irodalom:

egyirányú és kétirányú

kommunikáció.

A kommunikáció

társadalmi normái,

kulturált nyelvi

viselkedés.

Kosárlabdázás

Technikai elemek gyakorlása

Megállás, sarkazás labdavezetésből, önpasszból, meghatározott

helyen és időben is, csellel is. Fektetett dobás egy leütéssel,

labdavezetésből mindkét oldalon, közeli és közép-távoli dobás

helyből, félaktív és aktív védővel szemben is.

Taktikai elemek

Emberfogás. Labdavezető és labda nélküli játékos védése, a

feladattartás minőségének javítása. Szabálykövető feladatok

megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás, jelzés

szabálytalanság elkövetése esetén).

Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék, teljes

létszámú játék, félpályán és egészpályán feladatokkal. Ötletjáték

támadásban.

Kézilabda

Technikai elemek végrehajtása növekvő biztonsággal

Gyorsfutások közben a társ futómozgásának követése. Térnyerésre

törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus

mozgástechnikája.

Labdakezelési gyakorlatok 2-3-as csoportokban, egy-két kézzel.

Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel,

lövőcsel. Kapura lövések: kilépéssel; 3 lépés után; felugrásból;

különböző lendületszerzés után; félaktív és aktív védővel szemben,

bedőléssel.

Taktikai elemek gyakoribb együttműködéssel és eredményességgel,

különös tekintettel a test-test elleni játék sportszerű gyakorlására

Kitámadás, halászás, szerelés. Támadás befejezések lerohanásból,

rendezetlen védelem elleni játékból. Beállós játék.

Ütközés talajon és levegőben. Ötletjáték.

Labdarúgás

Technikai elemek gyakorlása a labdás koordináció

továbbfejlesztésével

Labdakezelések mozgás közben és irányváltoztatással, átadások

különböző mértani alakzatokban, rövid és hosszú labdaátadások

talajon.

Labdaátvétel testcsellel.

Dekázás: helyben, haladással, irányváltoztatással, párokban.

Cselezés: átadócsel, rúgócsel, rálépéssel.

Fejelések technikái levegőből, társnak vagy kapura.

Taktikai elemek végrehajtása a variációk növelésével és a

végrehajtási minőség emelésével

Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó.

Rombuszban 4 játékos feladatmegoldásai mélységben, szélességben,

folyamatos helycserékkel.

A támadások súlypontjának változtatása rövid átadásokkal.

Ötletjáték. Játék 1 kapura.

Röplabda

Technikai elemek végzése optimális erőközléssel, fokozódó

pontossággal

Kosárérintés előre-hátra, alacsony és középmagasra elpattanó

labdával. Fokozódó sebességgel érkező labdával alkarérintések

váltakozó irányba és magasságra. Az alsó egyenes nyitás

végrehajtása a hálótól (zsinórtól) növekvő távolságra és különböző

nagyságú célterületre, az alapvonal különböző pontjairól.

A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok,

társtól dobott vagy falra feljátszott labdával.

Taktikai gyakorlatok

Helyezkedés támadásban.

2:2, 3:3 elleni játék meghatározott érintési módokkal, védelem

nélkül, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb.

szempontjából).

Minden tanult sportjátékra vonatkoztatva:

Hiánypótlás. Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú

játékszabályok alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal,

érthető, erős és határozott tanári kontrollal az osztályszintű

gyakorlások és mérkőzések során.

Játékszituációk előidézése egy-egy szabály nagy ismétlésszámú

gyakorlására, a játékszituáció megállítása, elemenkénti ismétlése a

szabálytalanság korrekciója érdekében.

Játék egyszerűsített és igen kis lépésekben bővülő szabályokkal.

Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítása,

önálló játék csak erős tanári megfigyelő kontroll esetén.

Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, egyszerűsített

játékvezetésben. Néhány nonverbális jel alkalmazása.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Játéktípusok, szabályok működtetése.

Taktikai beszélgetések egyszerű magyarázattal kísérve a

játékszervezés során.

Az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi kitörések visszafogása.

A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadása, mint a

tevékenység természetes velejárója.

Az együttjátszás előnyeinek, jelentőségének elfogadása.

A specifikus sportjáték-tudás elsajátításához szükséges motoros

képességek és néhány fejlesztési módszer ismerete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Játékrendszer, aktív védő, test-test elleni játék, taktika, támadási rend,

védelmi rend, befutás, eséstompítás, bevetődéses lövés, sportág-specifikus

bemelegítés, taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Torna jellegű feladatok

Órakeret

18 óra

Előzetes tudás

Tanári kontrollal és segítségadással balesetmentes gyakorlás.

Az alapvető torna-, RG-mozgáselemek gyakorlásában hiányok,

változóan rendezett és begyakorlott cselekvésbiztonság.

Az aerobik lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások terén vegyes

tudásszint.

A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak bizonytalan segítségadás.

Kezdetleges szabályismeret.

A tematikai egység


céljai

Az iskolai torna jellegű feladatok, ritmusos-zenés mozgásformák során

a reális énkép további alakítása.

Tartós és koncentrált előkészítés és rávezetés a balesetmentes

gyakorlásra.

A gyakorlás során a pontos segítségadás felelősségének megértése,

lazább tanári kontrollal a segítség adása és elfogadása.

Differenciáltan önálló részvétel motiválása a gimnasztika, torna,

esztétikai sportok mozgásrendszerén belül.

Az esztétikus mozgás, a feszes, rendezett testmozgás további javítása. A

test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésében, valamint a koordinált

mozgás és az erőközlés összhangjában a hiányosságok feltérképezése,

törekvés a felszámolásukra.

Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai

élvonaláról.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Gimnasztika

Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok végzése

Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások.

Ellenvonulások járásban és futásban. Ritmus-, tempóváltoztatás,

rendgyakorlatok zene nélkül, ritmuskeltéssel és zenére is.

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok gyakorlása

4–8 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, kiemelten a mély hát- és

hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomzatának optimális és

tudatosan pontos működtetésével.

Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint

(nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész

mozgásaira kiterjedően.

Változatok a mozgásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és

kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad,

medicinlabda – alkalmazásával.

Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlás

Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével.

Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az

egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának

növelése. Mászások, függeszkedések hiánypótlása, a testalkat szerint

differenciált követelmény, az 1–8. osztályban elért egyéni szint

fejlődését követő rendszeres kontrollal.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom:

önismeret, énkép,

énkép–kommunikáció,

én és a csoport,

térközszabályozás,

ritmus.

Természetismeret:

az emberi test;

elsősegély.

Torna – iskolai sporttorna

Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren.

Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó,

mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Az 1–8.

osztályos (általában nagyon egyenetlen) tudás ismeretében, ismétlő

variációkban gazdag mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen

és differenciáltan a mozgásbiztonság fejlesztésére.

Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna

Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, mérlegek

kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak.

Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző

irányokban és variációkban, kézenátfordulás oldalt, vetődések,


építés:

társas viselkedés,


jellem, kooperatív

munka.

átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az

alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és

harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás,

válltartás, spicc kidolgozása). Tarkóbillenés, fejenátfordulás és

kézállás-variációk differenciált tanítása.

Az egyéni optimum differenciált megjelenítése az

elemkapcsolatokban.

Szertorna

A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik:

egységesen az alapformában, differenciáltan a társak és/vagy tanár

közreműködésével, esetenként önálló gyakorlással is. Női szerek

hiányában lányoknál választható a gyűrű is.

Szertorna fiúk számára

Korláton gyakorlás – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz,

hajlított támasz, oldaltámaszok, felkarfüggés, alaplendületek

támaszban és felkarfüggésben, terpeszpedzés, felugrás

beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás.

Nyújtón gyakorlás – kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, lendület

előre 180 fokos fordulattal, ellendülés, alálendülés, térdfellendülés,

támaszból homorított leugrás hátra, alugrás.

Gyűrűn gyakorlás – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések,

mellső függőmérleg, alaplendület, lendületvétel, homorított leugrás.

Szertorna lányok számára

Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések,

térdelőtámaszok, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban

átlendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, fordulatok

állásban. Lábtartás-cserék, felugrás egy láb átlendítéssel, homorított

leugrás.

Felemáskorláton gyakorlás – támaszok, harántülés, térdfüggés,

fekvőfüggés, függésből lendítés, átterpesztés fekvőfüggésbe, lendület

előre-hátra függésben, fordulat fekvőfüggésben, támaszból átfordulás

előre fekvőfüggésbe, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás

támaszból, alugrás.

Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás

Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata

figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése,

az első ív növelése.

Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarulatok,

bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások.

Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy mozgássor megtanulása.

Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése

növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás néhány technikája,

felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi

gyakorlási szokásokba.

Ritmikus gimnasztika lányok számára

Az 5–6. osztályokban megfogalmazott követelmények

mozgásanyagának ismétlése, gyakorlása. Az esztétikus, szép és nőies

mozgások előadásmódját megalapozó kondicionális és koordinációs

képességfejlesztő eljárások.

Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok átállító és

mozgástanuló jelleggel, különös tekintettel a testtartásra. A

ritmusérzék fejlesztése.

Szabadgyakorlatok

Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformáinak ismétlése, és

új, összetett formák gyakorlása:

lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és

kilépő állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások,

nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések,

térdelőmérlegek, fekvések, kéz- és lábtámaszok, ujj- és kartartások.

Fő mozgások alapformáinak ismétlése, és új, összetett formák

gyakorlása: testsúlyáthelyezések, egyensúlyhelyzetek.

Legalább egy kéziszer tanulása-tanítása, helyi tantervben

felcserélhető sorrendben (karikagyakorlatokat lásd 10.,

kötélgyakorlatokat lásd 11. osztály.)

Labdagyakorlatok gyakorlása

Fogások végzése, gurítások talajon, labdavezetések változatos

vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások,

labdatartások (kézzel, lábbal, térddel) egyszerű szabadgyakorlati

formák felhasználásával.

Egyéb torna jellegű mozgásformák (választható)

A torna jellegű kondicionális és koordinációs képességek és

készségek alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi

tantervben rögzítetten – szereken, mozgásrendszerekben.

Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, sporttáncok, eszközös táncok stb.


Alapvető szakkifejezések és vezényszavak ismerete, alkalmazása a

segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében.

A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az

ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk

megfogalmazásának képessége (önreflexió), átélése és tudatos

felvállalása.

A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának

ismerete. A saját és a társ testi épsége iránti felelősségvállalás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szaknyelvi kifejezés, tornaelem, vezényszó, RG-motívum, precizitás,

elemkombináció, balesetmentes gyakorlás, felelősség a segítségadásban,

hibajavítás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Atlétika jellegű feladatok

Órakeret

29óra

Előzetes tudás

A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás kar- és

lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat.

Távolugrás guggoló és magasugrás átlépő technikája. Kislabdahajítás

nekifutással, 3 lépéses technikával.

Lökőmozdulat oldalfelállásból.

A tematikai egység


céljai

Az atlétika versenyszámainak eredményes tanulását és a teljesítmények

javulását megalapozó motoros képességekben mérhető további fejlődés

elérése – a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is.

Jártasság kialakítása a továbbfejlesztett szakági technikákban, az adott

feladat, versenyszám a mozgásmintára emlékeztető bemutatása.

A futás, a kocogás élettani jelentőségének elfogadása, az állandó

gyakorlás szükségességének megértése.

Az érdeklődés cselekvésekben történő kinyilvánítása az atlétikai

mozgások, valamint a sportolás és a rendszeres testedzés iránt.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Futások, rajtok

A képességfejlesztés gyakorlatai

Az 5–8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban,

erősebben, pontosabban. Tartós állóképesség-fejlesztő módszerek

gyakorlása.

A sportági technika gyakorlása

A rövid, közép- és hosszútávok közötti futótechnika

megkülönböztetése. Futások 30–60 méteren. A térdelőrajt szabályos

végrehajtása a rövid sprintszámokban.

A váltófutás alsó botátadási technikájának és az átadás szabályainak

gyakorlása.

A tartós futás technikájának kontrollja, a tartós futás optimális egyéni

sebességéről tapasztalatszerzés, a távnak megfelelő egyéni iram

kialakításának próbái.

Ugrások, szökdelések


Az 5–8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése,

koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel.


Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása.

Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának

összehangolása. A guggoló távolugró technika végrehajtása, aktív

térdlendítéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület

kijelölése mellett.

Magasugrás átlépő technikával, ugrások versenyszerű magasságra

törekvés nélkül. Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses köríven

történő nekifutással, ugráspróbák az egyéni testalkat

figyelembevételével.

Dobások


Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és

két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés

kézisúlyzókkal, súlyzókkal (helyi felszereltség esetén erőgépekkel).


Célba és távolságra dobások hajító, lökőmozdulattal.

Hajítás nekifutással, ötlépéses dobóritmusban. A lekészítés

technikájának és a beszökkenés szerepének ismerete.

Szabályos lökés végrehajtása oldal felállásból súlygolyóval vagy

medicinlabdával.

Játékok és versenyek

Rajtversenyek, sprintversenyek. Egyéb testnevelési játékok

Kommunikáció

magyar nyelv és

irodalom:

ritmus-gyakorlatok.

Természetismeret:

energianyerés,

szénhidrátok;

egészségvédelem,

betegségek.

futófeladatokkal, ugrásokkal és szökdelésekkel.

Célbadobó versenyek. Dobóiskolai versengések.

Atlétikai bemelegítési modellek gyakorlása a futások, ugrások,

dobások végzése előtt.


A futóversenyek, a váltóbotátadás szabályainak ismerete.

Az állóképesség-fejlesztés egészségtani hatásainak ismerete.

A nekifutás és elugrás összekötésének és optimális irányának

ismerete távol- és magasugrásnál.

Az ötlépéses nekifutás és a kidobás optimális összehangolásának

ismerete.

Az ugrások, dobások balesetvédelmi, biztonsági rendjének ismerete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, irambeosztás,

pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális sebesség;

ötlépéses ritmus, kidobási irány, atlétikai bemelegítés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret

27 óra

Előzetes tudás

Vegyes és hiányos mozgástapasztalat szabadidős mozgásrendszerekben.

Néhány, tantervekben ritkán szereplő, szokatlan sportmozgás

felismerése.

A természetben űzhető sportok legfontosabb hatása az egészségre.

Néhány alternatív sport balesetvédelmi és biztonsági szabályáról

ismeret.

A tematikai egység


céljai

A helyi tárgyi feltételek szerint választott sportági mozgással edzéshatás

és élményszerzés elérése.

A szervezet ellenállásának növelése szabadtéren, különböző

évszakokban és időjárási viszonyok közötti gyakorlással, játékkal,

tanári kontroll mellett.

Az élményszerű játékkal és a játéktudás alakításával felkészítés a

későbbi, önszerveződő rekreációs sporttevékenység űzésére.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább egy, az 5–8.

osztályban felsorolt (feladatok és játékok havon és jégen; siklások,

gördülések, gurulások, gurítások különféle eszközökkel; hálót

igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok; labdás játékok

különféle labdákkal; falmászás; íjászat, lovaglás, karate, úszás, egyéb

szabadidős mozgásos, táncos tevékenységek) lehetséges sport,

vagy/és az évszaknak megfelelő és a helyi személyi és tárgyi

körülményekhez, feltételekhez igazodó egyéb alternatív, szabadidős,

táncos mozgásforma. Az egyén által előnyben részesíthető,

élethossziglan űzhető sportok ismereteinek, alternatíváinak bővítése.

Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés (példák)

A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése.

Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása.

Felkészülés és együttműködés a különböző tábori lehetőségek,

Természetismeret:

időjárási ismeretek,

tájékozódás,

térképhasználat.


építés:

rekreáció, szabadidő.

speciális, túra jellegű terhelések előtt és alatt.

Technika és taktika gyakorlása

Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások

megismerése. Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél

sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása.

Lehetséges egyszerű példák a helyi tantervi kidolgozáshoz:

Frízbi:

Dobások párokban, csoportokban (öt-hét fő), állóhelyben, majd

mozgásban és helycserékkel. Folyamatos passzolások. Nyitások

meghatározott távolságra. Célbadobások a koronggal a zónába.

Védekező mozgások, ugrások, elkapások.

Játék csapatokban, néhány lényeges játékszabállyal.

Turul:

Adogatás, adogatás átlósan és egyenesen; a labda megütése alulról és

felülről, falra, háló felett. Ütögetések és nyitások különböző méretű

és felületű célba. Egyéni, páros és vegyes páros játszmák

mérkőzésszerűen.


A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a szem előtt

tartása minden mozgásos tevékenységben. A rekreációs

tevékenységek jelentőségének megértése.

A sportban átélt élmények felhasználhatósága az élet más területén, a

saját és a környezet javára történő fordítása.

Információk átadása, mások tanítása, a megélt élmények, pl. tábori és

játéktapasztalatok átadása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás,

környezettudatosság, edzettség, fittség, bátorság-vakmerőség, közlekedési

szabály.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás

Heterogén tapasztalatok a küzdőjátékokról, test-test elleni

küzdelmekről, az önvédelem néhány elfogadott és kevésbé javasolt

eljárásairól.

A grundbirkózás alapvető szabályai.

A dzsúdóval kapcsolatos technikákról elemi ismeretek.

Ismeretek az agresszióról, néhány tapasztalat fair és sportszerűtlen

küzdelmekről.

A tematikai egység


céljai

Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, fair

megoldásokban jártasság elérése. A nyers erőből, technika mellőzésével

indított agresszív megoldások visszaszorítása, elkerülése, elutasítása.

A grundbirkózás, dzsúdó küzdelmekben aktív részvétel.

A küzdő típusú sportágak, játékok foglalkozásai során az önuralom

erősítésére és a szabályok elfogadására szoktatás nyugodt, segítőkész

tanári irányítás mellett.


MOZGÁSMŰVELTSÉG Természetismeret:

A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel

azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük. Lányok esetében a

tematikai egység várt eredményei minimumát szem előtt tartva, a

grundbirkózás és a dzsúdó tartalom a 10. osztályban csökkenthető.

Az óraszám 30%-a átcsoportosítható torna jellegű, ritmusos és zenés

mozgásokra.

Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez.

Az 5–8. osztályos mozgásfeladatok variációinak ismétlése,

gyakorlása, továbbfejlesztésük, hiánypótlás. Azon testi és pszichés

képességek megerősítése, amik alkalmassá teszik a tanulót a

gyakorlatok pontos, türelmes, átgondolt végrehajtására.

Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő

gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi

és élettani szabályok betartása.

Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül, társakkal vagy önállóan.

Önvédelem

Alapvető önvédelmi technikákat – szabadulások egykezes, kétkezes

lefogásból, mellső, hátsó egykezes és kétkezes átkarolásból,

szabadulások fojtásfogásból – elsajátító gyakorlatok változó

körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek

figyelembevétele mellett történik.

Grundbirkózás

A 7–8. osztályos kerettantervben felsoroltak (emelések és védésük,

mellső, hátsó és oldalemelések különböző fogásokkal, derékfogásból,

hónaljfogásból, karlezárással, karfelütéssel stb.), valamint kitolások,

kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos

végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása.

Az egyensúlyhelyzetek és azok elvesztésének tudatos kihasználása,

mögékerülések. Grundbirkózás szabályai, küzdelmek azonos súlyú

partnerekkel.

Dzsúdó

Ismétlés a 7–8. osztályban felsoroltak szerint, fokozódó erőkifejtéssel

és bővülő szabályismerettel, önfegyelemmel.

Technikák: alapfogás. Egyensúlyvesztés irányai, a dobás részei.

Félvállas gurulás előre és hátra technikájának elsajátítása talaj közeli

helyzetből indulva, állásból történő végrehajtásig.

Átmenet dobástechnikából leszorítás-technikába: nagy külső

horogdobást követően rézsútos leszorítás, nagy csípődobást követően

rézsútos leszorítás.


Erőszak-, agressziómentes küzdelmek jellemzői.

A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése.

A felmerülő vitákban a sportszerű magatartás értékként kezelése.

Néhány tulajdonság felsorolása, amelyek a küzdésben szükségesek.

A sportszerűség megfogalmazásának képessége.

izmok, ízületek, egyéb

anatómiai ismeretek.


építés:

a másik ember

tiszteletben tartása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Páros és csapat küzdőjáték, önvédelmi technika, grundbirkózás-technika,

dzsúdó-technika, önismeret, tisztelet, keleti kultúra, önfegyelem,

agressziómentes küzdelem.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Egészségkultúra és prevenció

Órakeret

14 óra

Előzetes tudás

Légző-, testtartásjavító gyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatokról

néhány ismeret. A prevenció értelmének körvonalazása.

A bemelegítés szerepe és helye a foglalkozásokon.

Baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elkerülése.

A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre.

A fájdalmak tűrésének tapasztalata (oxigénadósság, savasodás).

A tematikai egység


céljai

A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő aktív

egészségtani – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozása.

Az egészséges életvitel egészségmegőrző és fejlesztő

szokásrendszerének egyszerű eljárásairól ismeretátadás.

Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések ismert

vagy vélt tudáskészletének összegzése, ismétlő alapozás.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Bemelegítés

Általános bemelegítő mozgássor (modell) gyakorlása (futás,

hajlítások, nyújtások, lendítések stb.). Fizikai felkészülés a

sérülésmentes sporttevékenységre.

Edzés, terhelés

A labdajátékokban különösen igénybe vett izmok prevenciójának

néhány gyakorlata.

A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzus-érték mellett,

és a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső

érték stb.).

Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség

fejlesztése, megőrzése érdekében – állandó gyakorlási anyag, egyéni

gyakorlatok kijelölése a gyengeségek felszámolására.

Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban.

Köredzés változatos mintákkal, 4–6 feladattal.

Motoros tesztek – központi előírás szerint.

A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése

– összehasonlító idősoros adatrögzítés.

Stressz- és feszültségoldó gyakorlatok.

Az általános iskolai technikák használata, ismétlése, különös

tekintettel az elmélyülésre alkalmas gyakorlási környezet állandó

biztosítására.

A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását

szolgáló gyakorlatanyag – állandó gyakorlás a tanár és a társak

kontrollja, hibajavítása mellett.

Természetismeret:

ismeretek az emberi

test működéséről,

testsúly, megelőzés.


A keringést fokozó természetes és speciális sportági mozgásformák

jelentősége a bemelegítés szempontjából. A prevenció és stressz

értelmezése.

A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló

gyakorlatok felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása.

A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete.

A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése.

A serdülőkor specifikus feszültségeinek és érzelmi hullámzásainak

felismerése, és a sport általi oldás elfogadása.

A saját életmód iránti felelősségvállalás megfogalmazása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Prevenció, nyugalmi pulzus, munkapulzus, keringésfokozás, köredzés,

ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, stressz,

pubertás, megküzdési stratégia, gerincvédelem.

A fejlesztés várt

eredményei az

évfolyam végén

Sportjátékok

Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb

játékfeladatok ismerete és aktív gyakorlása.

A technikák és taktikai megoldások felhasználása a játékban,

szabályszerű, sportszerű játék rugalmasan erősödő-csökkenő tanári

kontroll mellett.

A játékfolyamat, a taktikai megoldások egyszerű szóbeli megjelenítése, a

fair és a csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás.

Játékhelyzetek és játéktapasztalat által a társas kapcsolatok ápolása, a

társakat elfogadó, bevonó, pozitív hozzáállás.

A testi, lelki ápoltság, a személyközi kommunikáció és a tárgyi környezet

igényességére jellemző paraméterek elfogadása.

Torna jellegű feladatok

A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása.

Egyszerű elemkapcsolatok mozgásbiztos előadása, zenére is.

Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, verbális és

nonverbális kommunikációs jelek ismerete.

Fegyelmezett, rendezett, balesetveszélyt tudatosan kerülő gyakorlás.

Atlétika jellegű feladatok

Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslése,

az egyéni optimum szerint a feladat pontos végrehajtása. Az állóképesség

fejlesztése a kitartó futás által.

Saját magához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény.

Az odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában.

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú

végrehajtása.

Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek

tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról.

Feladatok megoldása alternatív sporteszközökkel.

Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi

alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban.

Önvédelem és küzdősportok

Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok,

biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása.

A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák

feletti uralom. Eredményes és korrekt önvédelem és szabadulás a

fogásból.

Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete.

Egészségkultúra és prevenció

Bemelegítés a sporttevékenységre.

A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek értelmezése.

A gerinc és az ízületek védelme legfontosabb szempontjainak ismerete.

Stressz- és feszültségoldó gyakorlatok gyakorlatok fegyelmezett,

elmélyült, mások gyakorlását nem zavaró végrehajtása.

A felmérési paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel

kapcsolatosan egy önfejlesztő cél megfogalmazása az egészség-edzettség

érdekében.

A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros

szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.

10. évfolyam

Tematikai egység/


Órakeret

27 óra

Előzetes tudás

A differenciált gyakorlási szinteknek megfelelő, egységesedő technikai

és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás.

Igyekvő részvétel az előkészítő játékokban, gyakorlásban,

sportjátékokban.

Csapatjátékos tulajdonságok ismerete, kontrollált kommunikációval

kísért, csapatelkötelezett játék.

Sportszerűség, szabálykövető magatartás a kevésbé szoros tanári

irányítás esetén is.

A tematikai egység


céljai


A technikai, taktikai és szabályismeret alkalmazása, bővítése.

A sportjáték-specifikus képességek megerősítése, növekvő felelősség,

önállóság és tudatosság a gyakorlásban.

A játékszituációk, játékfeladatok koncentráltabb készenléttel, jelenléttel

történő megoldása a tudatos szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az

ellenfél tisztelete szempontjából is.


Legalább két labdajáték választása kötelező.

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és

testnevelési játékok

A labda nélkül végzett mozgások játékban való eredményes

használatának továbbfejlesztése.

Célszerűségre törekvés a társ mozdulatára reagálásban.

A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való

harcban. Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás

ügyességfejlesztés összetettebb játékai.

Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással

A bemelegítési modell tartalmainak megtanulása, ismételt

gyakorlása: labda nélküli és labdás gyakorlatok az izmok, ízületek

Matematika:

logika, térbeli

alakzatok, tájékozódás.

Kommunikáció

magyar nyelv és

irodalom:

szóbeli és nonverbális

kommunikáció,

metakommunikáció,

önérvényesítés, tárgy-

és környezetkultúra,

vizuális

kommunikáció.

átmozgatására, labdahasználat variációi helyben és haladással, páros,

mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok

labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és

taktikai előkészítő gyakorlatai.

Kosárlabdázás

Technikai elemek

Rövid- és hosszúindulás, egy- és kétütemű megállás, megállás kapott

labdával, változatos körülmények között, meghatározott helyen és

időben is, csellel is. Bejátszás befutó társnak. Fektetett dobás

labdavezetésből, illetve kapott labdával, ráfordulással. Közép-távoli

dobás helyből.

Taktikai elemek

Emberfogás. Labdavezető játékos védése. Speciális feladatok

megoldása (alap- és oldalvonal-bedobás, lepattanó labda elfogása).

Létszámfölényes támadás elleni játék. Kisebb csapatrészekben

azonos létszámmal egymás elleni játék félpályás és egészpályás

gyakorlatokkal. Ötletjáték támadásban, játék emberfogással.

Kézilabda

Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel,

magasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal

Gyorsfutások közben a társ futómozgásának követése, pontos

passzolások, az eredményes lerohanás technikai megoldásai. A kapus

mozgástechnikája bővülő mozgásformákkal, szélesebb térbeli

pozíciófoglalással.

Labdakezelési gyakorlatok 3-4-es csoportokban, egy-két kézzel. Test

mögötti átadások. Átadások felugrásból cselezés után. Indulócsel,

átadócsel, lövőcsel. Kapura lövések bevetődéssel.

Taktikai elemek gyakoribb együttműködéssel és eredményességgel

Kitámadás, halászás, szerelés, melléállásos elzárás. Támadás-

befejezések lerohanásból, rendezetlen védelem elleni játékból.

Beállós játék.

1:1 elleni gyakorlatok. 4:2 elleni védekezési rendszer.

A test-test elleni játék a támadásban és a védelemben. Félpályás és

egészpályás játék. Ötletjáték.

Labdarúgás

Technikai elemek gyakorlása a labdás koordináció

továbbfejlesztésével

A labdarúgás technikai készletének variálása, intenzív, nehezített

körülmények közötti, nagyobb ismétlésszámban történő

végrehajtással.

Labdakezelések mozgás közben és irányváltoztatással, átadások

változatos mértani alakzatokban, rövid és hosszú labdaátadások

talajon.

Levegőből érkező labda átvétele belsővel. Labdaátvétel testcsellel.

Dekázás: haladással, irányváltoztatással, párokban, csoportosan.

Cselezés: átadócsel, rúgócsel hátra húzással.

Fejelések technikái levegőből, társnak és kapura.

Taktikai elemek végrehajtása a variációk növelésével és a

Természetismeret:

fáradás, energianyerési

folyamatok, izomzat.

végrehajtási minőség emelésével

Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó.

Rombuszban 4–6 játékos feladatmegoldásai mélységben,

szélességben, folyamatos helycserékkel.

A támadások súlypontjának változtatása rövid és hosszú átadásokkal.

Ötletjáték. Játék 1 kapura 2 labdával.

Röplabda

Technikai elemek végzése optimális erőközléssel, fokozódó

magasságban, pontossággal, folyamatossággal, csökkenő

hibaszázalékkal

Kosárérintés előre-hátra, alacsony és közepesen magasra elpattanó

labdával. Fokozódó sebességgel érkező labdával alkarérintések

váltakozó irányba és magasságra. Felső ütőérintés a 3 m-es vonalról.

A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok.

Esések és tompítások, gurulások, vetődések, a labdás játékos

biztosítása.

Taktikai gyakorlatok

Helyezkedés támadásban.

2:2, 3:3 elleni játék meghatározott érintési módokkal, védelem

nélkül és védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos

támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából).

Minden tanult sportjátékra vonatkoztatva:

A játékszabályok alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal és

önállósággal.

Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítása.

Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt egyszerűsített

játékvezetéssel.


Taktikai, technikai magyarázatok, beszélgetések és játékszervezés

során a szakkifejezések gyakoribb használata.

Agressziómentes játékküzdelem.

Az egyéni és társas hozzászólások, ötletek kulturált megfogalmazása,

megvitatása és megvalósítása.

A specifikus sportjáték-tudás elsajátításához szükséges motoros

képességek és alapvető fejlesztési módszerek ismerete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés,

ráfordulás, befutás, egyenes ütés, érintő játékos fedezése, eséstompítás,

bevetődéses-bedőléses lövés, sportág-specifikus bemelegítés,

problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési

stratégia, megegyezésen alapuló játék.

Tematikai egység/


Órakeret

16 óra

Előzetes tudás

Rendezett, feladatokat megtartó, balesetmentes gyakorlás. Néhány

kijelölt kiegészítő és/vagy rávezető elem önálló ismétlése.

A torna-, RG-mozgáselemek, elemkapcsolatok rendezett bemutatása.

A segítség elfogadása, beépítése az eredményes mozgástanulás

érdekében. Egyes szakkifejezések érthető megfogalmazása a tanulást

kísérő kommunikációban. A szermozgatás, gyakorlási rend formáinak

elfogadása.

A tematikai egység


céljai

Az iskolai torna jellegű feladatok, ritmusos-zenés mozgásformák során

a reális énkép további alakítása.

A gyakorlás során felelős segítségadás és annak elfogadása.

Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az önálló gyakorlás

motiválása a gimnasztika, torna, esztétikai sportok mozgásrendszerén

belül.

Az esztétikus mozgás, a feszes, rendezett testmozgás további javítása. A

test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált

mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése.

Alapvető ismeretek a torna jellegű versenysportágakról, a hazai

élvonalról.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Gimnasztika

Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok végzése

Célszerű használat az óraszervezésben. Variációk a ritmusban, a

tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene nélkül,

ritmuskeltéssel és zenére is.

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok gyakorlása

8–16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal,

tudatosan pontos mozgatással, minden testrész mozgásaira

kiterjedően, növekvő önállósággal.

A gyakorlatok variálása a mozgásütem változtatásával, a kiinduló

helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal,

pad, medicinlabda – alkalmazásával.

Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlás

Erőgyakorlatok, egyensúlygyakorlatok bonyolultságának növelése.

Állandó jellegű erőnléti, felzárkóztató feladatok. Az esztétikus

mozgások előadásmódja segítésére képességfejlesztő eljárások

gyakorlása.

Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8.

osztályban elért egyéni szintű fejlődést követő rendszeres kontrollal.

Természetismeret:

ismeretek az emberi

testről; elsősegély.

Torna – iskolai sporttorna

Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren.

Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó,

mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. A 9. osztályban

megjelölt mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és

differenciáltan.

Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai

(feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása).

Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése

differenciáltan. Az egyéni optimum differenciált megjelenítése az

elemkapcsolatokban, gyakorlatokban.

Szertorna

A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik: a

9. osztályban tanultak szerint, egységesen az alapformában,

differenciáltan a variációkban és az elemek mennyiségében és


építés:

társas viselkedés,


jellem, önreflexió,

kooperatív munka.

nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással társak és/vagy

tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással.

Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás fiúk számára

Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata

figyelembevételével. Az első és második ív növelése.

Vetődések, kanyarlatok, guggoló átugrások, terpeszátugrások,

lebegőtámasz.

Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor

megtanulása.

A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a kulturált,

kétirányú kommunikációra épülő hibajavítás beépítése a mindennapi

gyakorlási szokásokba.

Ritmikus gimnasztika lányok számára

Az esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját segítő

kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások.

A ritmusérzék fejlesztése.

Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák

gyakorlása

Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt

alapforma megkülönböztetése).

Legalább egy kéziszer tanulása-tanítása, helyi tantervben

felcserélhető sorrendben

Karikagyakorlatok gyakorlása

Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, karikaforgatások és

átadások egyik kézből a másikba test körül és köré, karikadobások és

-elkapások, karikaáthajtások, karikapörgetések talajon és levegőben,

karikakörzések függőleges és vízszintes síkban.

Önálló bővítési lehetőség tanári irányítással. Összefüggő

elemkapcsolatok zenére.

Aerobik

(a helyi tantervben szabályozottan és differenciált nehézséggel)

Az 5–8. osztályban tanult alaplépések karmozgásokkal.

2-4 ütemű alaplépések (low-impact): keresztlépés (grapevine),

bokszlépés (boksz step), sarkonfordulás (pivot-turn), oldallendítés

(side kick), lábszárlendítés (flick kikc), láblendítés (leg kick).

Összetett kombinációik 4–8 ütemben, aszimmetrikus

elemkapcsolatok.

Rövid elemkapcsolatok ismétlése. Csoportos koreográfiák

gyakorlása, a választott, minimálisan követelt elemek

felhasználásával, bővítési lehetőséggel. Aerobik-bemutatók az

osztályon belül.

Egyéb torna jellegű mozgásformák (választható)

A torna jellegű kondicionális és koordinációs képességek és

készségek alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi

tantervben rögzített – szereken, mozgásrendszerekben.

Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, sporttáncok, eszközös táncok stb.

Kommunikáció

magyar nyelv és

irodalom:

ritmus.


A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló

használata a segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében.

A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, az ezzel

kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának

képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása.

A nemnek és a feladatnak megfelelő mozgás dinamikájának és

esztétikájának ismerete.

A saját és a társ testi épsége, teljesítménye iránti felelősségvállalás.

A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek

elismerése, támogatása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szaknyelvi kifejezés, izomcsoport, fejlesztő hatás, tornaelem, versenyszer,

csoportok helycseréje, szersorrend, gyakorlási helyszín, vezényszó,

aerobik-elem, aszimmetrikus elemkapcsolat, szinkron, precizitás,

elemkombináció, frusztráció, önreflexió, erősség, gyengeség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Atlétika jellegű feladatok

Órakeret

18 óra

Előzetes tudás

A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt

kar- és lábmunkája. A hosszútávú futásnál kontrollált egyéni

irambeosztás. A kitartó futás és az állóképesség fejlesztése közötti

lényeges összefüggés kifejtése néhány szóval.

Váltás alsó botátadással, váltózónában, közepes sebességgel. Az adott

technika lényeges formai és dinamikai elemeit visszatükröző távolugrás

guggoló és magasugrás átlépő technikával.

Kislabdahajítás nekifutással, 5 lépéses technikával.

Az atlétikai mozgások három fő csoportjának felsorolása.

A tematikai egység


céljai

Az ugrásoknál és a dobásoknál érvényesülő néhány alapvető

összefüggés megértése.

Állandó gyakorlási szokásrend az egyre differenciálódó mennyiségű és

minőségű teljesítmények létrehozásában.

Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját

teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni jellegű

technika lehetőségével az egyéni teljesítmény túlszárnyalására

ösztönzés.

Az állóképesség és az erő fejlesztése élettani jelentőségének elfogadása,

az állandó gyakorlás, a kemény edzésmunka szükségességének

megértése.

A legtipikusabb futó-, ugró- és dobószámok ismerete, néhány

nemzetközileg is jónak mondható eredménnyel együtt.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Futások, rajtok


Futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és tudatosabban. Tartós

és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása.


Futások 50-60 méteren. Térdelőrajt rögzített támasszal, szabályos

végrehajtás. A váltózóna alkalmazása közepes sebességű váltásoknál.

Ugrások, szökdelések


Kommunikáció

magyar nyelv és

irodalom:

ritmusgyakorlatok.

Természetismeret:

energianyerés,

szénhidrátok, zsírok;

állóképesség, erő,

gyorsaság; hatás-

Ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordináltabban, nagyobb

kiterjedéssel, erővel és tudatosabban.


Az ugrás előtti utolsó három lépés optimális ritmusának kialakítása.

A guggoló távolugró technika gyakorlása aktív leérkezéssel. Az

egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület kijelölése mellett.

Az átlépő technika végrehajtása optimális ritmussal, 5-7 lépéses

köríven történő nekifutással, a felugrás és lendítés

összehangolásával.

Választhatóan, a helyi felszereltség függvényében, a flop-technika

előkészítése, gyakorlása rávezető gyakorlatokkal és csökkentett

lépésszámmal.

Dobások


Állandó jellegű speciális erősítő gyakorlatok.


Hajítás nekifutással, az ötlépéses dobóritmus optimalizálása.

Oldalt felállásból történő lökés technikájának ismétlése.

Szabályos lökés végrehajtása oldal felállásból, szökkenéssel,

keresztlépéssel, súlygolyóval vagy medicinlabdával.

Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál.

Játékok és versenyek

Rajtversenyek, sprintversenyek. Távolugróverseny helyből és egyéni

nekifutással. Magasugróverseny egyéni nekifutással. Kislabdahajító

verseny lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek.

Atlétikai bemelegítési modellek gyakorlása a futások, ugrások,

dobások végzése és a versenyek előtt.


Rögzített rajthelyről sprintversenyek. A váltózónával kapcsolatos

szabályok ismerete.

Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete.

A nekifutás és elugrás ritmusa, dinamikája ismerete távol- és

magasugrásnál. Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések

megelőzésének ismerete.

A dobások főbb versenyszabályainak ismerete.

A kitartás megbecsülése. A teljesítményjavulás értékként kezelése.

A legjobb magyar atlétákról néhány információ.

ellenhatás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Maximális sebesség; súlypont, hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus,

kidobási szög, váltózóna, előváltás, utóváltás, egyenletes iram, iramjáték, a

táv növelése, az intenzitás növelése, egyéni tempó, egyéni technika.

Tematikai egység/


Órakeret

21 óra

Előzetes tudás

Mozgástapasztalat a helyben választott szabadidős

mozgásrendszerekben. Néhány, tantervekben ritkán szereplő, szokatlan

sportmozgás felismerése.

Balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismerete.

A természetben való sportolás előnyeinek és problémáinak felsorolása.

A tematikai egység


céljai

További alternatív sportági mozgástapasztalat legalább egy választott

sportágban, a test feletti uralom az új mozgás esetén.

A szervezet edzettségének, fittségének növelése a szabadtéren,

különböző évszakokban és időjárási viszonyok közötti gyakorlással,

mérkőzések játszásával. A rekreáció szükségességének megfogalmazása

egyszerű szavakkal.

A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás,

elköteleződés kialakítása az élményszerű, változatos és kevésbé kötött

foglalkozások által.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább egy, az egyén által

különösebb anyagi ráfordítás nélkül, élethossziglan űzhető sport

ismereteinek, alternatíváinak bővítése.

Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés

Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető

gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet

alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése.

A természetben végzett mozgásokhoz önálló bemelegítés, gyakorlás

– laza tanári irányítással.

A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése.

Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása.

Technika és taktika gyakorlása

Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél sokoldalúbb,

balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása.

Lehetséges példák a helyi tantervhez:

Korcsolyázás – önkéntesség pályakészítésben

Gyakorlatok jégre lépés előtt: állások egy lábon, guggolások,

törzshajlítások; járások, lépések előre, hátra, oldalra.

Jéghez szoktatás: esés-felállás; gimnasztikai gyakorlatok

palánkfogással, a palánk fogása nélkül; harántcsúszások előre, hátra.

Egyenes korcsolyázás: alapállás; két lábon siklás előre, hátra;

halacska két lábon, egy lábon; halacska váltott lábon; lökés egy

lábon.

A személyes biztonság, a baleset-megelőző magatartás, a

segítségadás szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben.


Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős

döntésekhez szükséges mentális képességek fejlesztése.

A sport általi társas együttléthez szükséges képességek

kibontakoztatása közösségi tevékenységek során.

A sportban átélt élmények, tapasztalatok rögzítése beszélgetések

formájában, az értékek meghatározása az egészség megalapozásához.

Mások tanításáról, motiválásáról tapasztalatszerzés.

Természetismeret:

időjárási ismeretek,

természeti erők, külső

és belső hőmérséklet,

fagypont.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Segítségadás, motiválás-buzdítás, környezettudatosság, fittség, bátorság-

vakmerőség, közlekedésbiztonság, kültéri sportöltözet, téli edzés, nyári

edzés.

Tematikai egység/


Órakeret

14 óra

Előzetes tudás

Az indulatok, agresszív magatartásformák feletti uralom.

Eredményes önvédelem, szabadulás a fogásból.

Néhány, a küzdelmekben is alkalmazott grundbirkózó és

dzsúdótechnika.

A tematikai egység


céljai

Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban,

küzdelmekben magas fokú jártasság elérése. A grundbirkózás, dzsúdó

küzdelmekben aktív részvétel. A küzdő típusú sportágak, játékok

tudatos alkalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére

és a szabályok elfogadására szoktatás. A fegyelmezett rituálék

begyakorlása.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel

azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük. A gyakorlatok tanulása

saját képességek figyelembevétele mellett történik.

Lányok esetében a grundbirkózás és a dzsúdó tartalom a 9–11.

osztályokban csökkenthető. Az óraszám 30%-a átcsoportosítható

torna jellegű, ritmusos és zenés mozgásokra.

Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez.

Esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani

szabályok betartása.

Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül, társakkal vagy önállóan.

Önvédelem

Szabadulások nagy elemszámmal, jártasság szinten: egykezes,

kétkezes lefogásból, mellső és hátsó egykezes és kétkezes

átkarolásból.

Grundbirkózás

Fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása.

Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása.

A grundbirkózás szabályai szerinti küzdelmek.

Dzsúdó

A technikák differenciált alkalmazása új variációkban, fokozódó

erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel, önfegyelemmel.

Technikák: nagy külső horogdobás (osoto gari), nagy csípődobás

(ogoshi). Félvállas gurulás előre és hátra. Előre futásból történő

végrehajtás társak, akadályok, zsámoly felett, karikán át.

Nagy külső horogdobást követően rézsútos leszorítás, nagy

csípődobást követően rézsútos leszorítás ismétlése.

Állásküzdelem: fogáskeresés és fogásbontás gyakorlása.

Küzdőmozgás elsajátítása és kialakítása.

Az önvédelmi és küzdő jellegű feladatok egyéni képességekhez

Társadalomismeret:

keleti kultúra.

Természetismeret:

izmok, ízületek, egyéb

anatómiai ismeretek,

testi-lelki egészség.


építés:

a másik ember

tiszteletben tartása.

igazított fejlesztő eljárásai – természetes mozgásokkal

küzdőfeladatok, küzdőjátékok.


Az általános és küzdő jellegű sportágak gyakorlását megelőző

specifikus bemelegítő mozgások ismerete.

A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák

konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek

szabálytudatos kezelése. A sportszerű és a másik embert tiszteletben

tartó magatartás mellett állásfoglalás.

Néhány elv és bölcselet a keleti mesterek tanításaiból.

A sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának képessége.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Sikerorientáció, kudarckerülés, konfliktus, kompromisszum, horogdobás,

csípődobás, fogásbontás, keleti filozófia.

Tematikai egység/


Órakeret

12 óra

Előzetes tudás

Bemelegítés és levezetés hatása a sporttevékenységre.

A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek értelmezése.

A fittségi paraméterek ismerete, mérésükben aktív részvétel. Az

önfejlesztő célok megfogalmazása.

A prevenció értelmezése. A fájdalmak tűrése (oxigénadósság,

savasodás).

A tematikai egység


céljai



Az egészséges életvitellel kapcsolatos értékek elismerése. Egy szakma,

munkatevékenység esetleges ártalmait megelőzni képes,

egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése.

Az élethosszig tartó sportolás egyéni döntéseihez elengedhetetlen

információk körének bővítése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Bemelegítés

A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.

A testtudatot alakító, koordináció- és fittségfejlesztő szabályjátékok

és feladatjátékok kreatív, kooperatív, valamint versenyjelleggel.

Játékok testtartásjavító feladatokkal.

Edzés, terhelés

A keringési rendszer terhelése egyre differenciáló terhelés mellett.

Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a

terhelésre. Részben önálló mozgásprogram-tervezés.

Gyakorlás az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű

edzéstervek szerint.

Nemek közötti eltérések elfogadása az edzésaktivitásban.

Erősségek kihasználása sportszerű keretek közt, gyengeségek

fejlesztése. Egyéni fejlesztés – köredzéssel feladatok.

Motoros tesztek – előírás szerint.

Természetismeret:

ismeretek az emberi

test működéséről.

Az egészséges test és lélek megóvása

A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése

– összehasonlító idősoros adatrögzítés.

A stresszoldás gyakorlatai.

A szakmai ártalmak megelőzésére, a számítógépezés

ellensúlyozására mozgásminták gyakorlása.

A helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a

tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett.


Az erősítés és nyújtás ellenjavallt gyakorlatainak ismerete és az

okozati összefüggés egyszerű magyarázata. A testtartásért felelős

izmok erősítését és nyújtását szolgáló több gyakorlat bemutatása.

A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és

sportmozgásokban.

A szenvedélybetegségek, függőségek megelőzésére a feszültségek

sport általi oldásának megtapasztalása, kifejezése.

A stressz- és feszültségoldás értelmezése.

A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, az azzal

kapcsolatos természetes kommunikáció mint a műveltségterületi

kommunikáció része.

Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési stratégia, stresszoldás,

önértékelés, gyenge oldal fejlesztése, testtudat, bemelegítési modell,

ellenjavallt gyakorlat, ismétlésszám, intenzitás, pihenőidő.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

Sportjátékok

Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló

továbbfejlesztése megosztott tanári irányítással. Játék egyre bővülő

versenyszabály-készlettel.

A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek

megfelelő megválasztása.

A játékfolyamat szóbeli elemzése, a fair és a csapatelkötelezett játék

melletti állásfoglalás.

Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű

társ bevonásában, megválasztásában.



Esztétikus és harmonikus előadásmód.

Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, edzésszituációk,

versenyszabályok ismerete.

Elemi tájékozottság a tanult mozgások versenysportja területén a magyar

sportolók sikereiről.


Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslése,

illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása.

A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás

gyakorlásában.

A tanuló saját eredményeihez mérten javuló futó-, ugró-,

dobóteljesítmény.

Egyéni nekifutások kialakítása, kimérése.

A tisztes edzésmunka becsületének megszilárdulása.

A transzferhatás felismerése, más mozgásformák teljesítményének

javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására.


Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú

végrehajtása.



Tapasztalat a sportolás során fellépő hatóerők, pl. időjárás hatásairól és a

baleseti, sérülési, betegségi kockázatokról.

Feladatok kooperatív megoldása alternatív sporteszközökkel,

segítségadás, egymás tanítása.


Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok,

biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása.

A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák

feletti uralom és annak elvárása.

Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete.

Eredményes és magabiztos önvédelem, szabadulás a szorításból,

fogásból.


Bemelegítés a sérülésmentes sporttevékenység érdekében.

A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző

deformitás kockázatának értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának

ismerete és megfelelő alkalmazása.

A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek

védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete.

A megelőzést szolgáló stressz- és feszültségoldó gyakorlatok tudatos

alkalmazása. A fittségi mérésekkel kapcsolatosan önfejlesztő célok

megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében.



11. évfolyam

Tematikai egység/


Órakeret

26 óra

Előzetes tudás

A játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás.

Komplex szabályismeret.

A játékfolyamat szóbeli elemzése.

Fair és csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás.

Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában.

A tematikai egység


céljai


Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és

minőségi növelése.

Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok

eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése.

Megküzdés a feszültségekkel.

Bármilyen képességű társ bevonása, megválasztása.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Általános feladatok

Az önszervezés gyakorlása

Tanári kontroll mellett önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás

és játékszervezés. Megbeszélések a gyakorlásokba építve, a támadás

és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az

értékelésre vonatkozóan. Szituációk, feladatok, konfliktusok

megoldása egyéni és/vagy társas döntéshozatallal, a sportszerűség,

tolerancia és empátia szem előtt tartásával.

A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló

használata, rendben tartása, megóvása.

Lényeges játékszabályok készségszintű alkalmazása – játékvezetési

gyakorlat

A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt

vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését

elősegítő gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések. Az elkövetett

vétség önálló jelzése, annak elvárása. A labdajáték-specifikus

időhatárok betartásának gyakorlatai. Játékfolyamatok „belső”

játékvezetéssel, megegyezéssel.

A játékvezetés gyakorlása laza tanári vezetéssel, önállóan, a lényeges

játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői nonverbális jel

használatával is.

Versenyhelyzetek

A labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása

mérkőzéseken.

Kosárlabdázás

Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása

A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban, a variációk

önálló és kreatív felhasználásával.

Taktikai továbbfejlesztés

Az emberfogásos védekezés gyakorlása és önálló alkalmazása.

Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára,

támadásban és védekezésben. A speciális feladatok megoldása,

büntetődobás utáni támadás és védekezés.

Játék minden emberhátrányos, emberelőnyös és azonos létszámú

taktikai szituációban.

Természetismeret:

érzékszervek

működése;

fenntarthatóság, a

tárgyi és személyi

környezet óvása.

Társadalomismeret:

normák, normaszegés,

következmények,

büntetés.

Kommunikáció

magyar nyelv és

irodalom:

kommunikációs

normák,

metakommunikáció,

önérvényesítés.

Kézilabda


Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal kisebb

taktikai egységekbe ágyazottan.


Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, illetve hátrányból

való támadások. Játékszituációk ismétlése beállóval, lerohanás

rendezetlen védelem ellen. Védekezés irányítása gyorsindítás esetén.

Egy-két védekezési taktikai forma végrehajtása.

Labdarúgás


A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai

csökkenő hibaszázalékkal, labdakezelési cselekvés biztonsággal,

eredményes befejezésekkel.


A szoros és követő emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb

egységekben. Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása.

Csapatrészeken belüli koordinált együttműködés, és csapatrészek

összjátékának megvalósítása a kötött játékfolyamatok és ötletjáték

során.

Röplabda


A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének

gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos

játék elérése érdekében.

A feladás technikájának alkalmazása alkar- és kosárérintéssel

egyaránt.

„Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintésfajtával.


Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy

ejtett labdához való elhelyezkedés. A forgásszabály, az első és

második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a

háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre

vonatkozó területelhagyás értelmezése.

Bonyolultabb – kooperatív, kreatív – testnevelési és sportjátékok. A

sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az

életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok.


A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra

épülésének megértése.

A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete.

A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás.

Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés,

tájékozottság a témában. A sportjátékok kiemelkedő magyar bázisai,

nemzetközi sikerei.

Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az

ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés,

támadási stratégia, védekezési stratégia, megegyezésen alapuló játék,

sportág-specifikus bemelegítés.

Tematikai egység/


Órakeret

10 óra

Előzetes tudás


Általában rendezett előadásmód.

Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, edzésszituációk.

Differenciált gyakorlatok közepes mozgásbiztonsággal.

Részleges önállósággal gyakorlás.

A tematikai egység A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedés


céljai

továbbfejlesztése a torna jellegű sorozatok során, a már ismert és új

elem-és motívumkapcsolatokkal is.

Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer

működtetésének minden területén: bemelegítésben,

képességfejlesztésben, gyakorlásban, versenyzésben,

versenyrendezésben.

Az erősségek és gyengeségek figyelembevétele, egyéni célirányos

fejlesztések.

A gyakorlás során az érthető és célirányos kommunikáció fejlesztése.

A bemutatások jó tartással, biztos kiállással történő esztétikus,

gördülékeny végrehajtásának elérése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Gimnasztika

Rendgyakorlatok gyakorlása

A korábbi évfolyamokon gyakoroltak alkalmazása az óraszervezés

funkcióinak megfelelően.

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése

Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel.

Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése

Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai gyakorlatokkal.

Stretching.

Erőgyakorlatok a gyengeségek leküzdésére.

Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni

fejlődést követő rendszeres kontrollal.

Torna, sporttorna

Talajon és a helyi tanterv szerint választott egy szeren, a korábbi

követelményeken nehézségben túlmutatva, és/vagy egy másik szer

mozgásanyagának tanulása, gyakorlása.

Összefüggő gyakorlatsorok

Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az

elemkapcsolatokban, sorozatokban.

Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás,

válltartás, spicc), mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás,

ismétlések során.

Szertorna-gyakorlatok

A 9–10. osztályban gyakoroltak ismétlése, gyakoroltatás során

egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az

elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése

differenciáltan, egyénre szabottan történik.

Bemelegítés a torna gyakorlásához, együttes bemelegítési modellel,

majd önálló mozgássorral.

Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése

önállóan.

A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos

hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba.

Természetismeret:

az izomműködés.

Ritmikus gimnasztika – RG

Az esztétikus, szép és nőies mozgásokat, alakformálást, minőségi

interpretálást segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő

Kommunikáció

magyar nyelv és

irodalom:

eljárások megismerése, gyakorlása.

Szabadgyakorlatok gyakorlása

A 9–10. osztályban gyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos

elemek és fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák

gyakorlása.

A kéziszerekre vonatkozóan lásd a 9–10. osztály tematikai egységét.

Kötélgyakorlatok gyakorlása

Lengetések: oldalt lengetés; elöl lengetés; fent lengetés; „fűnyíró”; 8-

as figura.

Kötéláthajtások: egy, illetve páros lábon szökdeléssel, előre és hátra

kötélhajtással állóhelyben és haladással; futás mindkét láb alatt

történő áthajtással; helyben futás a dzsoggoláshoz hasonló

lábmunkával.

Nyolc-tíz elemből álló elemkapcsolat begyakorlása zenével – a zene

ritmusának, dinamikájának megfelelve.

Aerobik

Helyi tantervben szabályozottan választható a 11. osztályban.

A gyakorlatanyag az 5–10. osztályban tanultakra épül.

az esztétikum fogalma,

ritmus.

ISMERETEK–SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban.

A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus

esztétikájának átélése és tudatos felvállalása.

A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen

tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés).

A zenei és az esztétikai kivitelezésre vonatkozó ismeretek.

A tornasport sporttörténeti érdekességei („lovas nemzet vagyunk”).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly, társas talajtorna, divatos

mozgásrendszer.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Atlétikai jellegű feladatok

Órakeret

16 óra

Előzetes tudás

Térdelő-, álló- és repülőrajt.

Iramszakasz, egyéni irambeosztás.

Közepes hibaszázalék váltózónában botátadás tekintetében.

Egyéni nekifutások kialakítása, kimérése.

A tanuló saját eredményeihez mérten javuló futó-, ugró-,

dobóteljesítmény.

Több atlétikai versenyszám felsorolása.

A tematikai egység


céljai

Differenciáló feladatok elfogadása, végzése.

Motiváló eljárások az egyéni eredmény, edzésteljesítmény javítására.

A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés előnyeinek

megtapasztalása, megértése.

A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének,

hatásának tudatosítása.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Futások

Rövidtáv

Eredményorientált együttműködés váltófutásban. Váltók alakítása,

versengések.

Középtáv, folyamatos futás

Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás

megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres

alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. A pulzusszám

folyamatos ellenőrzése melletti edzés.

Ugrások

Választás a magasugró technikák közül. 57 lépéses egyénileg

kialakított nekifutással, a testi adottságok alapján differenciált

elvárások szerinti versenyszerű végrehajtás.

Dobások

Az egy- és kétkezes vetések technikái.

Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal.

A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése.

ISMERETEK–SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás

szabályszerűségeinek ismerete.

A savasodás jellegzetes hatásai és annak teljesítőképességre

gyakorolt hatásának ismerete.

Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete.

A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete.

Információk a mozgatórendszer megterhelését, károsodását okozó

edzésekről.

Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete. Egy-egy

magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmény ismerete.

Természetismeret:

az ember mozgása,

izomműködés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Egyéni edzés, objektív mérés, savasodás, fájdalomtűrés, diszkoszvetés,

kalapácsvetés, olimpiai eszme, olimpikon, olimpiász.

Tematikai egység/


Órakeret

18 óra

Előzetes tudás

Az új sportági technikák elfogadható, cselekvésbiztonságú végrehajtása.



A baleseti kockázatok mérlegelése.

A tematikai egység


céljai

A rekreációval gazdagított életvitelhez szükséges sportági, egészségtani

ismeretek megőrzése.

Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos sportolás szervezési

és lebonyolítási ismeretei.

A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb mozgásformák, sportágak

megismerése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz szükséges

mozgásműveltségbeli ismeretek megszerzése.

Sportolás egyszerű eszközökkel, ismert tárgyi környezetben.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább egy választott

sportági mozgásrendszer mozgásainak tanítása-tanulása a helyi

tantervben szabályozottan.

A szabadtéri és élethossziglan űzhető mozgásformák (úszás, túrázás)

hangsúlyának megerősítése. Edzés az adottságok kihasználásával, pl.

tó körüli futás, rönkhordás, favágás stb.

Újszerű mozgásfeladatok egyéb kihívásainak való megfelelés, pl. a

közlekedésbiztonság és a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva.

Sportolás közben a zöldfelület és az épületek megóvása, a

fenntarthatóság szem előtt tartása, az energia, a vízhasználat, a

dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás

területén.

A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra

való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek,

jártasságok megszerzése.

Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű

mozgásformák elsajátítása (ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke,

bocsa, tollaslabda, minitrambulin, falmászás stb.).

Példa a helyi tantervben történő kidolgozáshoz:

Tájfutás

A térkép. A térképi ábrázolás. Útvonaltervezés a várostérképen.

Túra a városban – csoportokban. Túra jelzett turistautakon. A térkép

követése tanári irányítással.

Az iránytű és a tájoló. A tájolás. Távolságmérések a térképen.

Távolságmérési gyakorlatok. Városi túra tervezése és önálló feladat

megoldása. Turista- és tájfutótérképek jelrendszere. Túra tervezése:

menetrend, távolságmérések, menetidő-megállapítás stb.

Tájékozódás a terepen (gyakorlatok az iskola környékén)

Terepgyakorlatok – vezetővonal-követés gyakorlása tájfutó térképpel

közösen, majd kisebb csoportokban, futással.

Asztalitenisz (folyosón és szabadban felállított asztalon is

gyakorolható)

Technikai elemek: alapállás; ütőtartás; lábmunka; tenyeres hosszú

adogatás; tenyeres kontraütés; fonák hosszú adogatás; fonák

kontraütés; fonák droppütés; tenyeres droppütés; fonák nyesett

adogatás; tenyeres nyesett adogatás; alapszervák.

ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben

kidolgozott alternatív sport területén.

A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren és teremben

végzett sportolás során. Védelem a kullancsok ellen.

A környezettudatos magatartás ismérvei, a testmozgások során az

egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus

kapcsolata.

Természetismeret:

szervrendszer, élettan,

fertőzés; térképek,

tájékozódás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, kullancscsípés, fertőzés,

teljesítőképesség, újrahasznosítás, példamutatás; környezettudatos

természet- és építettkörnyezet-használat.

Tematikai egység/


Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

Szabálykövetés az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban.

A biztonsági követelmények betartása.

Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete.

Eredményes és magabiztos önvédelem, szabadulás a szorításból,

fogásból, fojtásból.

Az indulatok, agresszív magatartásformák elutasítása.

A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom, önfegyelem

fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play)

szemléletének kiteljesítése. Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a

személyiségfejlesztésben, különös tekintettel az önuralomra, az

önvédelemre, a társak tiszteletére és a szabályok elfogadására. A

közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok.

Önvédelem – női önvédelem.

A közelharc alapelveinek alkalmazása a gyakorlatban.

A már ismert technikai gyakorlatok gyakorlása nagy elemszámú

ismétléssel, automatizáció.

Lányok esetében a grundbirkózás és a dzsúdó tartalom a 11.

osztályban csökkenthető. Az óraszám 30%-a átcsoportosítható torna

jellegű, ritmusos és zenés mozgásokra, prevencióra, alternatív

mozgásokra.

Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása:

Az eredményes földharc technikájának elsajátítása.

Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos

formában és páros küzdelmek.

Dzsúdó sportági készségfejlesztés:

A 9–10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése.

Az egyensúlyt stabilizáló és azt kibillentő gyakorlatok.

Támadáselhárítási módszerek.

Tanult dobásokkal történő állásküzdelem.


Saját maga megvédésének ismerete, a közelharc alapelveinek

ismerete.

Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió leküzdése a

küzdőjellegű sporttevékenységek révén.

A sportszerű küzdések elismerése.

Társadalomismeret:

történelmi hősök,

távol-keleti kultúrák.


építés:

konfliktuskezelés.

A megegyezésre készenlét, a szabályok időleges, társ által

megerősített felfüggesztésének, módosításának érthető és elfogadható

kommunikációja.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Közelharc, viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés,

sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerű harc.

Tematikai egység/


Órakeret

16 óra

Előzetes tudás

Bemelegítési modell használata.

A helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás

kockázatának megfogalmazása.

Néhány tartásjavító gyakorlat ismerete.

A stressz- és feszültségoldó gyakorlatokban aktív és kulturált részvétel.

A fittségi paraméterek ismerete.

A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni

küzdelemben, az életszerepekre történő felkészülésben.

A tematikai egység


céljai

Az egészséges életvitel megvalósításához tartozó tudás megalapozottá

tétele.

Az életkornak és testalkatnak megfelelő prevenciós és rekreációs

mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez szükséges

kompetenciák továbbfejlesztése. A stressz kezelése. Növekvő jártasság

a mérések és az adatokra épülő önfejlesztés terén.

A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek

védelme legfontosabb szempontjainak ismerete.

Az edzésre, munkára kész fizikai és mentális állapot értékként kezelése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Bemelegítés

Általános és sportág-specifikus bemelegítő mozgásanyag

megvalósítása.

A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez

kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek,

mozgásainak elkülönítése szóban és gyakorlatban egyaránt.

Edzés, terhelés

A megfelelő hatékonyságú edzés ismétlése: jól szervezettség, a

felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem (idő,

ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség,

megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya.

Főbb témák:

A képességfejlesztés tervezése és megvalósítása a gyakorlatban

egyénileg, párban, csoportban, eszközök nélkül és különböző

eszközök segítségével.

Önálló mozgásprogram-tervezés, a tervek bemutatása, próbája.

A képességfejlesztő eljárások bemutatása: intervallumos, ismétléses,

tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok végzése.

Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett

kondicionális és koordinációs képességfejlesztés köredzéssel.

Motoros tesztek lebonyolítása – előírás szerint.

Természetismeret:

Az idegrendszer, a

keringési rendszer,

szív- és érrendszeri

betegségek,

energiatermelés.

Emésztőrendszer,

helyes táplálkozás.

Az egészséges test és lélek megóvása.

A szakmaspecifikus és egyéb ártalmak elleni védekezésre való

felkészítés. A biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges

lábboltozat kialakításának és fenntartásának, a helyes légzésnek a

gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló

tevékenységek, a sportolás kedvező hatása a szenvedélyek

megelőzésében.

A stressz- és feszültségoldás gyakorlatai.

Az élet stresszhelyzeteivel való megküzdésre történő felkészülés.

A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése

(pl. jóga) a helyi lehetőségek és programok szerint, választhatóan.


A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő

eljárások ismerete.

A terhelésfokozás paramétereinek ismerete. A terhelésen, méréseken,

önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés ismérvei.

Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a

pihenőidő jelentősége.

Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges,

nyugodt alvásban. Helyes táplálkozás a sportolás során és általában.

A sérült gerinc esetén az elsősegély ellátása és/vagy a sérülttel való

helyes bánásmód ismerete.

A stresszes állapot elleni tudatos védekezés ismerete.

Öröm a másik ember teljesítménye miatt, pozitív megerősítés.

Felelősségvállalás a társak egészséges életmódja iránt.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Sportágspecifikus bemelegítés, terhelés-pihenés egyensúlya, ingernagyság,

ingergyakoriság, gerinckímélet.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

Sportjátékok

A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan:

Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben

és a játékban.

Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete.

Ötletjáték és két-három tudatosan alkalmazott támadási formáció,

együttműködés a védekezés szervezésében.

A csapat taktikai tervének, teljesítményének érthető és (ön)kritikus

megfogalmazása.

Más személy más szintű játéktudásának elfogadása.

A közösségi egyezségek és szabályok betartása.


Összefüggő gimnasztikai elemkapcsolatok gyakorlása, rendezett

testtartással történő bemutatása.

A tornasporthoz kapcsolódó testi képességek fejlesztése lehetőségeinek

ismerete.

Az adott helyzethez és lehetőségekhez mérten segítségnyújtás, és a társak

bevonásának szándéka.

A társak iránti felelősség megértése és elfogadása, a felelőtlenség súlyos

következményeinek ismerete és a helyes következtetések levonása.

Hibajavítás és annak érthető kommunikációja.

Az izmok és ízületek mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások

ismerete.


A futások, ugrások és dobások mozgástapasztalatainak felhasználása más

mozgásrendszerekben.

Az erő, a gyorsaság és különösen az állóképesség fejlesztésével

kapcsolatos tudás összefoglalása.

Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete.

Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően.

Olimpiatörténeti ismeretek, ismeretek a magyar atléták sikereiről.


A helyi tantervben kiválasztott sportmozgások végzése elfogadható

cselekvésbiztonsággal.

Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás,

gördülés esetén.

Feladatok önálló megoldása alternatív sporteszközökkel.


alapfogalmak ismerete.

Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során.


A szabályok és rituálék betartása.

Önfegyelem, az indulatok, a durvaságok és az agresszivitás kezelése.

Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az

önvédelemben, az álló- és a földharcban.

Szükség esetén tanács, információ, támogatás, segítség kérésére alkalmas,

érthető kommunikáció.


A bemelegítés szükségessége, megvalósítása élettani tényezőinek

ismerete.

Méréseken is alapuló edzésmódszerek ismerete, amelyekkel

megteremthető, fenntartható az egészség, a munkavégzéshez szükséges

fizikai és mentális állapot, a tipikus életszerepek ellátása.

Tudatos védekezés a stresszes állapot ellen.

A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok

ismerete. A gerinckímélet alkalmazása a sportmozgásokban, kerti és

házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

Az önkéntesség értéke, jelentősége, formáinak ismerete.

Sporttörténeti és versenysportbeli elemi tájékozottság a hazai és

nemzetközi élmezőnyről.

OSZTÁLYKÖZÖSSÉG-ÉPÍTÉS (OKÉ)

A hároméves szakiskolai közismereti program számára készített Osztályközösség-építő

(Egyéni és közösségfejlesztési program szakiskolai tanulók számára) címet viselő program

célja az, hogy segítsen az iskoláknak (és a pedagógusoknak) abban, hogy elősegítsék és

felgyorsítsák a kilencedik évfolyamra beiratkozott, számos iskolából érkező, sok esetben

alulszocializált, motiválatlan, ismerethiányokkal küszködő tanulók (osztály)közösségének

kialakulását az iskolai előrehaladás és a tanulás sikeressége érdekében. A tananyag elvégzése

lehetővé teszi, hogy az osztályfőnök a tanulók sokszor csak formális (az adminisztráció

szempontjából ugyan nem nélkülözhető) megismerése helyett magukról a tanulókról és a

tanulóktól kaphassanak komplexebb információkat, amelyek elősegíthetik az idő előtti

iskolaelhagyás, a tanulási kudarcok magas arányának a csökkenését.

A cél alapvetően az, hogy az osztályba járó tanulók idővel valódi közösséget

alkossanak, mert ennek a kialakulása/kialakítása nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a

tanulók iskolával és tanulással kapcsolatos kedvezőtlen attitűdjei megváltozzanak. Az órákon

a legfontosabb cél a tanulók minél nagyobb arányú bevonása az osztály munkájába, és ezen

belül a tanulói aktivitás erősítése, amely az egyik legfontosabb eszköz lehet a tanulási

kudarcok leküzdésében.

A program megtervezését az osztályban tanító pedagógusoknak együtt kell

elvégezniük. Ez nemcsak azért fontos, mert a hagyományos tantárgyak helyett komplex

műveltségterületekben és integrált tantárgyi tartalmakban zajlik a tananyag feldolgozása,

hanem azért is, mert ebben tartalmi és szerkezeti szempontból is meghatározó szerepet kell

kapnia ennek a programelemnek.

A legfontosabb – és minden évfolyamra értendő – a tanulói személyiség komplex

fejlesztése, amelynek középpontjában az iskola, a tanulás, a közösség elfogadása áll. Ezen

belül a kiemelt célok és azok kapcsolódásai a NAT kiemelt fejlesztési területeihez az alábbi

táblázatban olvashatók.

(A táblázat célkitűzései minden évfolyamra egyaránt érvényesek, ezért évfolyamonként

külön–külön már nem ismertetjük őket!)

Az Osztályközösség-építés (OKÉ)

programban fejlesztendő kompetenciák

A NAT fejlesztési területeinek, nevelési

céljainak elemei

A) Kommunikációs kompetenciák

A kommunikációs készség fejlesztése,

amely olyan társadalmi érintkezési forma,

amely nélkülözhetetlen az iskolai és az

osztályközösség életében való aktív

részvételhez. A fejlesztés hátterében az a

törekvés húzódhat meg, hogy a tanuló a

közösség tagjaival pozitív és eredményes

interakciókat folytasson, amely

csökkentheti és tompíthatja az iskolai

konfliktusok számát, az agresszivitás

mértékét.

Médiatudatosságra nevelés.

Nemzeti és európai azonosságtudat –

egyetemes kultúra.

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése,

alkotása

Beszédkészség, szóbeli szövegek

megértése, értelmezése és alkotása.

Ennek a területnek a fejlesztése

kiemelkedően fontos, hiszen közismert,

hogy a tanulók egy része az általános

iskolai tanulmányok befejezését követően

sem rendelkezik az un. kapunyitogató

kompetenciákkal, azaz nem tud írni és

olvasni megfelelő módon, így

gyakorlatilag funkcionális analfabétának

tekinthető. A megfelelő szintű

beszéd(készség) hiánya lehetetlenné teszi

a tanuló részvételét az osztályban történő,

tanórákhoz kötött interakciós

folyamatokban. Ennek a területnek egy

másik komponense az olvasás, az írott

szövegek megértése, és esetenként írott

szövegek létrehozása, a szövegalkotás is.

Az egyéni szintű fejlesztési programok

tervezésének alapját éppen ezen

kompetenciák hiányának regisztrálása

képezi. A szaktárgyi szintű fejlesztési

tervek számára e program

kulcsfontosságú információkat nyújthat.

Médiatudatosságra nevelés.

Nemzeti és európai azonosságtudat –

egyetemes kultúra.

B) Szociális kompetenciák

A szociális kompetenciák fejlesztése

egyrészt a tanuló közösségben elfoglalt

helyéről, az ott betöltött szerepéről szól,

arról, hogy a program mit tehet a tanulói

ön- és énkép pozitív irányú

fejlesztésében. A fejlesztés két irányban

indulhat, egyrészt erősítheti a tanulónak

önmagáról mint tanulóról alkotott

önképét, ezen keresztül befolyásolhatja az

iskolai (és az iskolán kívüli) tanulásról

vallott elképzeléseit; másrészt

módosíthatja a tanuló a közösségi

emberről mint a közösség aktív tagjáról

vallott nézeteit, elképzeléseit is.

Erkölcsi nevelés, szolidaritás.

Testi és lelki egészség.

Aktív állampolgárságra, demokráciára,

honvédelemre nevelés.

Fenntarthatóságra – környezettudatosságra

nevelés.

Önismeret, társas kapcsolati kultúra.

A hátránnyal élők segítése, önkéntesség

elvének elfogadása.

C) Tanulással összefüggő kompetenciák

A tanulással kapcsolatos kompetenciák

részben a konkrét iskolai tanuláshoz

kapcsolható és ott nélkülözhetetlen tényezők

fejlesztésére helyezik a hangsúlyt (pl. a

tanuláshoz szükséges források keresése és

használata /könyvtár, internet), illetve

különféle tanulási módszerek elsajátítására.

A tanulás tanítása.


Ezen a területen a különféle

műveltségterületek szoros együttműködését

kell megvalósítani. Másrészt fontos annak a

felismertetése is, hogy a folyamatos tanulás

a modern világban az egyik legfontosabb és

nem megkerülhető társadalmi integrációs

tényező, amelynek elmaradása

dezintegrálódást, elszegényedést,

kirekesztettséget eredményezhet.

D) Alapvető életpálya- és karrierépítési,

valamint a munkavégzéshez kapcsolható

kompetenciák

Az életpálya- és karrierépítéshez szükséges

kompetenciák fejlesztése elsősorban az

iskolai éveket követő időszak folyamatainak

megértését és azok tervezését segítheti elő

(munka és magánélet, döntéshozatal az

életút meghatározó pontjain stb.). Ennek

első állomását azonban a jelen képezi, azok

az iskolai évek, ahol a tanulók a választott

szakma alapjait elsajátíthatják. Ennél az

elemnél különösen fontos a közismereti és

szakmai tárgyakat tanítók együttműködése,

mert nem kerülhető meg a fejlesztés során

az, hogy a tanulók már az iskolai évek alatt a

munkavégzéshez szükséges

kompetenciákkal is megismerkedjenek.

Ehhez – mint az eltérő területeken zajló

„diákmunkához” – nyújthat jelentős

támogatást a köz- és szakismereti, valamint

a szakmatanuláshoz kapcsolódó gyakorlati

tantárgyak együttese.

Pályaorientáció, munkára nevelés.

Gazdasági nevelés.

Családi életre nevelés.


Fenntarthatóságra – környezettudatosságra

nevelés.

Az egyes kompetenciaterületek fejlesztése a tantárgyak és a tananyag sajátos

elrendezése következtében minden évfolyamon elvégzendő feladat. Ennek indoklásához

bemutatjuk azt, hogy a közismereti program tartalmi elemei hogyan kapcsolódnak össze a

szakiskolai programban:

Természetismeret

Társadalomismeret

Irodalom-nyelv/tan/ kommunikáció – művészetek

(Koma)

Idegen nyelvMatematika

Osztályfőnöki

Program (OKÉ)

6

Az ábra egyrészt az osztályfőnöki programelem integráló szerepét hangsúlyozza,

másrészt pedig a hozzá kapcsolódó komplex tantárgyak rendszerét mutatja be. Ez utóbbiak

esetében a komplexitást a hagyományos tantárgyak tartalmi elemeinek integrációja jelenti,

amely biztosítja, hogy az alacsony óraszám mellett is a legfontosabb, a korszerű általános

műveltség szempontjából nélkülözhetetlen tartalmak megjelenhessenek a programban.

9. évfolyam

A 9. évfolyamon az Osztályközösség-építő (Egyéni és közösségfejlesztési program

szakiskolai tanulók számára) programban a fejlesztés hangsúlyai a tanulással és az iskolával

kapcsolatos motivációs bázis erősítésére, az iskolai és osztályközösségben történő

beilleszkedés segítésére, a tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerősítésére (írás,

olvasás, számolás, szövegértés) irányulnak.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Én és az iskola

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Az általános iskolai tudás felhasználható elemei (írás, olvasás,

számolás, szövegértés).

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Az előzetes tudás (kompetenciák) felmérése.

A tanulás és az iskola fontosságának tisztázása az egyéni életút

szempontjából.

Az iskolának mint a tudás egyik hordozójának elfogadtatása.

Az önismeret fejlesztése.

A tanuló helyének feltérképezése a családban, az iskolában és egyéb

közösségekben.

Az „énismeret” forrásainak és az „énképet” alakító tényezők

szerepének erősítése.

A tanulás tanulása: alapvető tanulási technikák megismertetése,

gyakoroltatása és/vagy fejlesztése.


A felmérő feladatlap szöveges és nem szövegalapú (ábra, grafikon

stb.) feladatainak megoldása.

Eligazodás a különféle típusú szövegekben, törekvés az értő

olvasásra, az olvasottak, látottak értelmezésének kísérlete.

Az iskola társadalmi és kulturális szerepének fontosságának

felismerése.

A tanulással kapcsolatos technikák és módszerek fontosságának

felismerése a tanulás hatékonysága és eredményessége érdekében.

Az önmagáról alkotott kép (tanulói önkép) és az önmagáról

közvetített kép közötti különbség jelentőségének tudatosulása.

Alapvető tanulási technikák megismerése, gyakorlása.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom: szövegértés.

Matematika:

grafikonok

értelmezése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Egyén, közösség, társadalom, iskola, tanulási technika.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Család és iskola – fiúk és lányok/nők és férfiak az

iskolában és a társadalomban

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás Általános iskolai tanulmányok és egyéni (tanulási) tapasztalatok

felhasználható elemei.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A családi hagyományok ereje és szerepének feltárása.

A történelmi/társadalmi és családi példák hatásai egyének és

közösségek életére.

Közösségek kapcsolati háló(zata)inak megismerése.

Egyéni és csoportos konfliktusok okainak feltárása.

Válságkezelő stratégiák megismerése és lehetséges hatásaik felmérése.

Az ünnepek szerepének és jelentőségének bemutatása a család és a

társadalom életében.

Költségvetés-tervezés – családi szinten; a „fontos” és nem „fontos”

dolgok megkülönböztetése.

A tudatos vásárlói attitűd megalapozása.

Reklámkezelési stratégiák megismerése, kritikus gondolkodás

erősítése.

A munka világára vonatkozó alapfogalmak megismertetése.


A családi hagyományok szerepének és fontosságának felismerése, a

család múltjának és az ott keletkezett értékeknek az ismerete.

A fontosabb ünnepek tartalmi elemeinek ismerete a család és a

társadalom szempontjából.

A történelmi példaképek mintaadó szerepének felismerése az egyén

és a társadalom szempontjából konkrét példák alapján.

Az egyéni és közösségi kapcsolatok szintjeinek és típusainak

ismerete.

Az alapvető konfliktuskezelő technikák megismerése.

A családi szintű pénzügyi tervezés alapjainak ismerete és a tudatos

vásárlói szemlélet elsajátítása – mi fontos és mi nem?

Foglalkoztatottak és munkanélküliek; munkajövedelmek és a

segélyek világa – alapvető ismeretek elsajátítása,

információkeresés.

Társadalomismeret:

egyének és közösségek

szerepe a

történelemben.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom:

konfliktusok

ábrázolása az

irodalmi/művészeti

alkotásokban.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Hagyomány, példakép, konfliktus, nemzeti ünnep, családi

gazdálkodás, foglalkoztatás, foglalkoztathatóság, munkanélküliség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A környezetünk, amelyben élünk és az együttélés

szabályai

Órakeret

8 óra


hasznosítása

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Az életünket szabályozó, mindennapi dokumentumok megismerése,

tájékozódás, eligazodás.

A testmozgás és a táplálkozás szerepének megismerése életünkben, az

egészséges életmód iránti igény felkeltése.

Időtervezés és időfelhasználás: az iskolával kapcsolatos tanulói

munkaterhek figyelembe vétele.

Írott és íratlan szabályok megismerése, igény felkeltése a betartásukra,

hasznuk, értelmük belátása.


Eligazodás a mindennapokban történő tájékozódáshoz

nélkülözhetetlen dokumentumokban – értelmezés, megkeresésük,

használatuk gyakorlása (menetrendek, használati utasítások stb.).

Az egészséges életmód, egészségmegőrzés fontosságának belátása,

lehetséges módszerek, tényezők gyűjtése (környezet, táplálkozás,

mozgás stb. szerepe).

Iskola és szabadidő – időterv készítése.

A társadalmi/közösségi együttélést szabályozó írott (és íratlan)

szabályozók (törvények, normák, erkölcsi alapvetések) ismerete,

törekvés a betartásukra a közös munka során.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom: irodalmi és

hétköznapi szövegek

értelmezése.

Társadalomismeret:

törvény és jog szerepe

a történelemben.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Környezet, életmód, életvitel, szabadidő; munkaidő, törvény, norma,

erkölcs.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Projektek

A tanulók éves teljesítményének a mérése

Órakeret

6 óra


A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Projektek készítése, az ehhez szükséges képességek, kompetenciák.

fejlesztése (pl. kommunikációs, szociális kompetenciák).

A tanulók teljesítményének a mérése.



értékelésében; a projektmódszer megismerése.

Szabad sáv: a választott tartalomnak és formának megfelelően.


Minden



tartalmi elemek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Projekt, tervezés, külső és belső értékelés.

A fejlesztés várt

eredményei az

évfolyam végén

A tanulók harmonikus beilleszkedése az iskola- és az

osztályközösségbe.

Aktív részvétel az osztályközösséget érintő programokban és

feladatokban.

Aktív részvétel a személyes fejlesztésre irányuló köz- és szakismereti

programokban.

Bekapcsolódás és aktív részvétel a tanulói értékelésekben.

10. évfolyam

Az Osztályközösség-építő program célja a 10. évfolyamon az, hogy erősítse a további tanulás

fontosságát, azt a belátást, hogy az eredményes iskolai előrehaladás, a tanulás sikeressége

nélkülözhetetlen a szakmatanulás és a szakképzettség megszerzése szempontjából. Emellett

azok a területek kapnak nagyobb hangsúlyt, amelyek az osztályközösségen túlnyúló szakmai-

emberi és társadalmi-kulturális kapcsolatok kialakítására, ápolására, fenntartására irányulnak.

Ebben a tanévben a fejlesztés hangsúlya(i)

— az iskolai és az iskolán kívüli (folyamatos) tanulás erősítésére,

— az iskolai és osztályközösségben túli szakmai, közösségi és egyéni kapcsolatok

további fejlesztésére, a munkaerő-piaci és társadalmi integrációhoz szükséges

szociális kompetenciák erősítésére tevődnek.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A közösségek belső világa(i)

Órakeret

14 óra

Előzetes tudás A 9. évfolyam tematikai egységeiben tanultak, tapasztaltak.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Az iskola hagyományainak megismertetése.

A tanulás támogatása.

A deviáns magatartások /szokások felismertetése.

A szabadidő-felhasználás fontosságának felismertetése

Bekapcsolódás a „tabutémákról” folyó beszélgetésbe.


Kutakodás az iskola múltjában, múlt és jelen összehasonlítása (pl.

évfordulók, ünnepek, öregdiák-találkozók, jeles rendezvények, a

múlt képe: tablók az iskola folyosóin).

A (kortárs) tanulástámogatás szerepének ismerete és alkalmazása,

tanulás kortárs mentorokkal.

Határon innen és határon túl: mi az elfogadható, és hol kezdődik az

elfogadhatatlan? – a társadalmilag elfogadható /elfogadhatatlan

magatartások /szokások felismerése, megkülönböztetése.

Mitől és miért „szub” egy „kultúra” (a képregényektől a

tetoválásokig) – a (többségi) kultúra és a szubkultúra közötti

összefüggések, különbségek felismerése.

Nemek és terek: a plázáktól a stadionok világáig – a szabadidő

eltöltésének megválasztása, az aktív és a passzív időfelhasználás

különbségeinek ismerete.

„Mutasd a ruhatárad és megmondom, hogy ki vagy!” – a divat

szerepének felismerése a társadalomban.

A felelős gondolkodás – beszélgetés – cselekvés szerepének a

felismerése a szex/szexualitás témakörben.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom:

devianciák a

művészetben.

Társadalomismeret:

a divat története.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Iskolai hagyomány, mentor, mentorálás, deviancia, deviáns

magatartás, szubkultúra, plázakultúra, sport és kultúra, nemek és divat,

szex, szexualitás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél „Itthon otthon vagyok!”

Órakeret

14 óra

Előzetes tudás A 9. évfolyam tematikai egységeiben tanultak, tapasztaltak.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A hazai régiók sajátosságainak megismerése különböző szempontok

alapján.

A régióktól a kistelepülésekig – a kulturális különbségek felismerése

térben és időben konkrét példák alapján.

Népi hagyományok, népi mesterségek – tájak és emberek.

Vendégvárás – vendégjárás (gasztronómiai utazás hazai tájakon).

Alapvető ismeretek szerzése a világvallásokról.

A példakép értékének és értelmének felismerése az önépítés,

önmegvalósítás szempontjából.

Pályaorientáció, pályatervezés segítése.

A hosszabb távú tervezéshez szükséges alapvető ismeretek nyújtása,

az ezekkel kapcsolatos realitásérzék, felelősségtudat alapozása,

erősítése.


A régiók egyes sajátosságainak megismerése adott és saját

szempontok szerint.

A hagyományos (népi) mesterségek ismerete, néhány hungarikum

és a hozzátartozó tájegység összekapcsolása.

A helyi sajátosságokban (vendégvárás – gasztronómia, borászat

stb.) rejlő kulturális és gazdasági értékek fontosságának

felismerése.

Egyház(ak) és társadalom – a vallás szerepe a társadalomban és

(kisebb) közösségekben.

A példaképek szerepe a hétköznapokban és a média világában – a

választás szempontjainak tudatosítása.

Vízióim a jövő(m)ről – az egyéni pályatervezéshez szükséges

alapvető ismeretek, a stratégia-készítés fontosságának a felismerése

az egyéni életút szempontjából, a munkavégzés egyéni és

társadalmi fontosságának felismerése,

A banki műveletekkel kapcsolatos lehetőségek és veszélyek

felismerése (pl. hitel, zálog, kölcsön).

Társadalomismeret:

földrajzi viszonyok és

település kapcsolata.

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom:


dokumentumok

létrehozása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Ország, régió, tájegység, hungarikum, vallás, egyház, szekta,

gasztronómia, példakép, pályatervezés, stratégiai gondolkodás,

munka, munkabér, bank, hitel, kölcsön, zálog, uzsora.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Projektek


Órakeret

4 óra

Előzetes tudás A korábbi tanórákon és projektekben szerzett tudás és tapasztalat.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Projektek tervezéséhez, végrehajtásához szükséges kompetenciák

fejlesztése.




értékelésében, a projektmódszer ismerete

Szabad sáv: a választott formának és tartalomnak megfelelően.


Minden



tartalmi elemek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Projekt, tervezés, kivitelezés, külső és belső értékelés.

A fejlesztés várt

eredményei az

évfolyam végén

A tanuló részvétele a gyengébb eredményeket elérő tanulók

tanulástámogatásában.

A gyengébb eredményt elérő tanulók bekapcsolódása a kortárs tanulók

tanulás-támogató tevékenységébe.

A tanulók aktív részvétele az osztályközösséget érintő programokban és

feladatokban.

A tanulók képesek saját jövőjüket illetően reális karriertervek

végiggondolására.

Tudatosan alakítják és fejlesztik az iskolai és osztályközösségen túli

szakmai/ közösségi és egyéni kapcsolataikat.

Tudatosan építik/fejlesztik azokat a kompetenciáikat, amelyek a

munkaerő-piaci és társadalmi integrációhoz nélkülözhetetlenek.

11. évfolyam

Az Osztályközösség-építő program célja a 11. évfolyamon az, hogy erősítse azokat a

kompetenciákat, amelyek elősegítik az egyén számára a munkaerő-piaci és társadalmi

integrációt, valamint az egyéni pálya- és karrierépítés tervezését.

Ebben a tanévben a fejlesztés hangsúlya(i)

— a társas kapcsolati kultúra,

— a kultúra- és médiafogyasztás,

— valamint a társadalmi-politikai együttélés és szerepvállaláshoz szükséges

kompetenciák erősítésére tevődnek.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Globalizáció – lokalizáció

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás A 9. és 10. évfolyam tematikai egységeiben szerzett tudás és

tapasztalat.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A globalizáció (lokalizáció) fogalmának (és a hozzá kapcsolható

folyamatoknak) az ismerete konkrét példákban.

A nemzetközi térben szerveződő gazdasággal és munkaerő-piaccal

kapcsolatos alapvető jellegzetességek ismerete.

Alapvető politológiai alapfogalmak ismerete.

A szűkebb és tágabb környezetben fellelhető kulturális sokszínűség

felismerése és értékelése.


Globalizáció, többféle nézőpontból – a globális és a lokális:

elszigetelt világok versus hálózati világok.

A globális gazdaságtól a helyi piacig – Mit vihetek a tőzsdére, és

mit a helyi piacra? – összehasonlítás, megkülönböztetés, az

alapfogalmak megismerése, megértése konkrét példák alapján.

Én és a politika – a nagypolitikától a helyi politikáig, az

érdekképviselet eltérő szintjei és színterei; összehasonlítás,

megkülönböztetés, az alapfogalmak megismerése, megértése

konkrét példák, esetek alapján.

A látható és a láthatatlan gazdaság (a fehér, a szürke és a

feketegazdaság); munkaerő-piac nemzetközi térben – alapfogalmak

megismerése, előnyök, hátrányok összevetése.

Népek és kultúrák („Ahány ház, annyi szokás”); a sokszínű Kárpát-

medence – kulturális kaleidoszkóp; távolabbi és közelebbi népek,

nemzetiségek szokásainak megismerése, összehasonlítása,

tapasztalatok megosztása.

Társadalomismeret:

globalizációs

jelenségek,


kötelességek.

Matematika:


hatványozási

ismeretek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Globalizáció, lokalizáció, tőzsde, bux, index, parlament, párt,

ideológia, önkormányzat, választás, kulturális sokszínűség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Kaleidoszkóp

Órakeret

10 óra


tapasztalat.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A családi hagyományok szerepének és megőrzésük fontosságának

felismerése.

A kulturális fogyasztás sokszínű kínálatának és az ezekhez

kapcsolható értékek ismerete.

Az egyén felelősségének belátása mikro- és makroszinten a

családtervezés fontosságát illetően.

A tolerancia fogalmának megértése.

Alapszintű ismeretek szerzése a törvények (jogalkotás) világáról.


Mikrotörténetek a makrotörténelemben – a családi legendáriumok

haszna, kultúra- és tapasztalatátadás rendje a nemzedékek között;

élmények, tárgyi emlékek gyűjtése.

Az operáktól a performanszig – a kulturális fogyasztás

sokszínűségének megismerése, programajánlatok keresése,

programtervezés.

Családtervezés, gyermekvállalás – a döntések következményeinek

felmérése.

A nagy családok és a szinglik.

Ő és én.

Másság és tolerancia: elfogadó és elutasító attitűdök a

Társadalomismeret:


kötelességek

társadalomban.

A törvények világa – a hétköznapok szabályzóinak megismerése

(az alkotmány, a törvények és a rendeletek).

Hol húzódnak a határok: jogszerű és jogszerűtlen, törvényes és

törvénytelen, szankciók – konkrét esetek megvitatása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Családi hagyomány, családtervezés, tolerancia, törvény, rendelet,

alkotmány.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Mit és miért tanultam az iskolában?

Órakeret

6 óra


tapasztalat.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A „jó” iskola ismérveinek felismertetése (hatékonyság,

eredményesség, minőség).

Az „iskolai tudás” szerepének összekapcsolása a szakmatanulás és az

életpálya-építés szempontjaival.

Az LLL (élethosszig tartó tanulás) „filozófiájának” megismerése.


Az ideális iskola képe, ahogy mi (diákok) szeretnénk látni –

tervezés, megvitatás, vélemények ütköztetése.

Az iskolai tudás haszna és szerepe – elképzelések kialakítása,

megvitatása.

Az élethosszig tartó tanulás jelentőségének belátása, összekapcsolás

az életpálya-tervezéssel.

Társadalomismeret:

iskola a történelemben.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Minőség, hatékonyság, eredményesség, iskolai tudás, hétköznapi

tudás, élethosszig tartó tanulás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Projektek


Órakeret

2 óra

Előzetes tudás A korábbi tanórákon és projektekben szerzett tudás és tapasztalat.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Projektek készítéséhez, a közreműködéshez szükséges kompetenciák

továbbfejlesztése.




értékelésében, a projektmódszer ismerete.

Szabad sáv: a választott tartalom és forma alapján.


Minden



tartalmi elemek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Projekt, tervezés, külső és belső értékelés.

A fejlesztés várt

eredményei az

évfolyam végén

A tanuló ismerje fel a tudatos, saját értékeire épülő kultúra és

médiafogyasztás fontosságát.

Rendelkezzen azokkal a kompetenciákkal, illetve tudáselemekkel,

amelyek a társadalmi-politikai együttéléshez és szerepvállaláshoz

nélkülözhetetlenek.

Ismerje fel a családalapítással és gyermekvállalással kapcsolatos egyéni

döntések egyéni és társadalmi szinten megjelenő következményeit.

Legyen elkötelezett a folyamatos tanulás és tudásbővítés mellett.

INFORMATIKA

Szakiskola 11. évfolyam

Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló

az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely

ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében

fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások

megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások

kiválasztása, és célszerű, értő módon történő kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása.

Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a

társadalom működésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban

szereplő fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv

műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Az informatika tantárgy keretében megoldandó

feladatok témájának kiválasztásakor, tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell

fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcskompetenciák és az életszerű, releváns információk

megjelenítésére.

Az informatika tantárgy feladata, hogy korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse

az érdeklődést a tanulás iránt, és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló

informatikai eszközök segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot. Az informatika

tanulása hozzásegíti a tanulót, hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek

érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az

információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási

környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az

információforrások és az online lehetőségek.

Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott

lehetőségek kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok

alakításában, ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető

módon és formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok

megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a

digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása,

az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való

aktív részvétel.

Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik azt, hogy a tanuló a más

tantárgyak tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza.

Az informatika tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és

továbbfejlesztése, a nem formális módon szerzett tudás integrálása, a felmerülő problémák

értelmezése és megoldása. Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos

színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az

informatika tantárgy nyújtja az alapokat.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen

írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a

fejlesztési feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében

megalapozott tudásra és az informatikai eszközök használatára.

Mindennapi életünk során az intelligens informatikai rendszerek sokaságát használjuk.

Az informatikai eszközök használata témakör a számítógép felépítését és a gép alapvető

működését biztosító hardverrészeket mutatja be, a tanulók megismerik az adattárolást, a

digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb hardverelemek működését.

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő

módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a fejlesztési

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel

megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly.

Az alkalmazói ismeretek témakörében a társadalmi életben hasznos informatikai

műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok kezelésére,

különböző alkalmazások használatára, és a programok üzeneteinek értelmezésére kerül sor. A

számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével, megértésével, az

eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával szembeni attitűd,

fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a tanulóknak

magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül kommunikálnak a

számítógéppel.

Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök

kiválasztása, a szövegszerkesztéssel, kép- és videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel,

prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák

megoldása közben az alkalmazott programok értő felhasználása, az alkalmazható eljárások

megismerése, a használat közben felmerülő problémák megoldása. Az alkalmazói ismeretek

fejlesztése többféle program használatát igényli, amelyek együttesen támogatják a kreativitást

és az innovációt.

Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások

mellett központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az

interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök

hatékony felhasználását.

Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek,

hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az

ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak

megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az

önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk

online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok

értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segítséggel. A

túlzott vagy helytelen informatikai eszközhasználat veszélyeket rejthet, melyekre érdemes

felhívni a figyelmet, hasznos lehet megismerni azokat a módszereket, amelyekkel a veszélyek

elkerülhetők.

Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs

formák és rendszerek bemutatására, megismerésére és összekapcsolására. A kommunikációs

folyamat magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását,

rendszerezését, a netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A

csoportokon belül zajló kommunikáció számtalan lehetőséget rejt a tanulási folyamatok

számára, ennek érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a közösségi oldalak

használatáról, azok előnyeiről és veszélyeiről, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó

elvárásokat, szabályokat.

A médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok

elérését, használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában

foglalja az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük,

objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is.

Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és

képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal

kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az

aktív állampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az

egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő

szolgáltatások kiválasztására. A tanulók a szabályok betartásával igénybe veszik a számukra

hasznos elektronikus szolgáltatásokat. Az informatikai rendszerek használata közben

számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat

birtokában megfelelő módon kezelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés

többféle módjára, pl. a médiában szereplő események különböző szempontok szerinti

értelmezésére, a társakkal történt esetek megbeszélésére, a lehetséges megoldási alternatívák

kifejtésére.

Az informatikai eszközök használata a számítógépteremben érvényes szabályok

betartatásával és az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításával építő módon hat

az erkölcsi gondolkodásra, a testi és lelki egészségre.

Az informatikai eszközök használata során, a megismert hardverelemek bővülésével a

digitális és a természettudományos kompetencia is fejlődik. A papír nélküli nyomtatási

lehetőségek megismerése, az analóg információk digitalizálása erősíti a

környezettudatosságot, felkészíti a tanulókat a fenntarthatóság megteremtéséből adódó

feladatokra.

A biztonságos adattárolás megismerésével, az egyéni felelősségvállalás és az

illetéktelen adathozzáférés megismertetésével fejleszthető az erkölcsi gondolkodás. A digitális

eszközök használatával fejlődnek a diákok technikai készségei.

Az alkalmazói ismeretek során a tanulók dokumentumokat szerkesztenek, amely

tevékenység fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, a digitális kompetenciát, az esztétikai

érzéket és az önálló tanulást. A személyes dokumentumok készítése fejleszti az önismeretet,

segíti a pályaorientációt. A multimédiás dokumentumok készítése támogatja a

médiatudatosságra nevelést. A táblázatok kezelésére alkalmas programokkal végzett

műveletek során nyert információk támogatják a felhasználót az önálló döntésben, segítik a

matematikai, a digitális, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák fejlesztését és

a hatékony, önálló tanulást.

Az infokommunikáció témakör során szerzett tapasztalatok támogatják a

médiatudatosságra nevelést. A hagyományos média mellett az elektronikus média

mindennapjaink nélkülözhetetlen részévé vált. Az információszerzés, a tanulás, a szórakozás

és a kapcsolattartás sem képzelhető el digitális média nélkül. Az informatika tantárgy kiemelt

célja, hogy a tanuló az információs társadalom aktív és kritikusan gondolkodó résztvevője

legyen. A médiatudatos oktatás célja, hogy a tanuló az elképesztő mennyiségű információból

legyen képes kiválasztani a hiteles információt. Fontos, hogy a diákok meg tudják

különböztetni a valóságot és a virtuális világot. A multimédia jelentős szerepet játszik

társadalmunk megismerésében, ezért a média működésének megismerése nélkülözhetetlen az

információk kritikus értelmezéséhez, ennek érdekében kerül sor a médiatudatos, kritikus

gondolkodás ösztönzésére, az etikus viselkedés betartására. A média egyes elemei a

manipuláció eszközei is lehetnek, a tudatos befolyásolás jelei jól azonosíthatók. A helyes

médiahasználatra való felkészítéssel, a helyes viselkedésminták megfigyelésével megelőzhető

a káros függőség kialakulása. Az eszközhasználat során ügyelni kell az önálló

döntéshozatalon alapuló mértéktartásra. Fontos azoknak a helyzeteknek a felismerése,

melyekben elkerülhetetlen a segítségkérés.

Az informatikai eszközök közül egy operációs rendszer rutinszerű használata fontos a

számítógéppel való kommunikáció során. Ezeken az évfolyamokon a tanulók már önállóan

használják a legfontosabb eszközöket, segítség nélkül kezelik a fájlokat és mappákat.

Napjainkban egyre fontosabbá válik az információk digitális formában való tárolása, az analóg

információk digitalizálása. A digitalizált állományok mérete sokszor rendkívül nagy lehet, ezért

szükséges a tömörítési módok és eljárások ismerete is.

Az alkalmazói ismeretek elsajátításával gyakorlottan használják a tanulók a

szövegszerkesztő programot, tudnak szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó

dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni. A dokumentumok esztétikus

megjelenítése érdekében képek gyűjtésére, feldolgozására kerül sor, képszerkesztő program

segítségével. Ismerik a tanulók a táblázatkezelés alapjait, a diagramok szerkesztésének,

módosításának lépéseit. Tudnak különböző dokumentumokból származó részleteket saját

munkájukban elhelyezni, ismerik a webes publikáció jellemző elemeit.

Az infokommunikációs eszközök használatakor, az információszerzés során az

általános iskola utolsó évfolyamain az internet hatékony használata kerül előtérbe. A tanulók

az egyszerű keresések mellett az összetett keresések végzésében is gyakorlatot szereznek. Az

információszerzés során szerzett tapasztalatok következtében megjelenik a kritikus szemlélet

az információk hitelességével szemben. A szükséges információk megkeresésén, letöltésén túl

a saját anyagaik publikálására is sor kerül.

A korábbi évek során megismert infokommunikációs eszközök bővítése, egyéb

internetes és mobilkommunikációs lehetőségek megismerése következtében a tanulók egyre

tudatosabban választanak a rendelkezésre álló elektronikus médiumok között. Betartják az

adatvédelem alapvető szabályait, felismerik az ártó szándékú támadásokat és megfelelő

eszközökkel képesek védekezni ezek ellen.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás

Adott informatikai környezet tudatos használata.

Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának ismerete.

Az operációs rendszer alapműveleteinek ismerete.

A számítógéppel való interaktív kapcsolattartáshoz legszükségesebb

perifériák használata.

A tematikai egység


céljai

Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben.

Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásáról szerzett

ismeretek bővítése.

Az informatikai eszközök használata és működési elveinek

megismerése.

Az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásainak

használata.

Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas

hardver- és/vagy szoftvereszköz kiválasztása.


Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben

Különböző informatikai környezetek jellemzőinek, elemeinek

megismerése.

Fizika: egyes technikai

eszközök

működésének

megfigyelése, a

működés feltételeinek

értelmezése a

mindennapi

környezetben.

Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásáról szerzett

ismeretek bővítése

Az informatikai eszközfüggőség és a megelőzés lehetőségei.

Az informatikai eszközök használata és működési elveinek

megismerése

Informatikai eszközök fő részegységei.

Perifériák, adathordozó eszközök működési elvei.

Digitalizálás.

Az operációs rendszer és a számítógépes hálózat

alapszolgáltatásainak használata

Az operációs rendszer és/vagy egy segédprogram

alapszolgáltatásainak használata (mappaszerkezet kialakítása

adathordozón, állományműveletek, tömörítés, kibontás).

Egy hálózati operációs rendszer használatának alapszabályai

(például: jogosultságok, adatvédelem, adatbiztonság). Az iskolai

hálózat használata (szabályok, lehetőségek).

Fizika, biológia-

egészségtan, kémia: a

tudomány és a

technika mindennapi

élettel való kapcsolata,

az egyéni felelősség

kérdése.

Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas

hardver- és szoftvereszköz kiválasztása

Iskolai feladatok elkészítésére alkalmas eszközök kiválasztása.

Fizika, kémia,

matematika, biológia-

egészségtan: a tantárgyi

órán felmerülő

feladatok informatikai

eszközzel történő

megoldása. Az adott

helyzethez legjobban

illeszkedő hardver és

szoftver kiválasztása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Monitor, nyomtató, adathordozó, merevlemez, optikai lemez,

lemezmeghajtó, digitalizálás, hálózat, hálózati szolgáltatás, tömörítés,

tömörített állomány.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 2. Alkalmazói ismeretek

Órakeret

10 óra

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus

létrehozása

Előzetes tudás

Egyszerű rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása,

formázása, mentése.

Szövegműveletek végrehajtása.

Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből.

A tematikai egység


céljai

Rajzos–szöveges, táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása,

formázása.

A dokumentumtípusok megismerése.

Multimédiás dokumentumok előállításához szükséges alapelemek

készítése.

Előadások, bemutatók készítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási

pontok

Rajzos, szöveges, táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása,

formázása

Kisebb méretű, de többféle formátumú dokumentum minta vagy leírás

alapján történő elkészítése.

Objektumok (például: táblázat, videó, diagram) beillesztése

dokumentumba.

A dokumentumban elhelyezhető különböző objektumok

tulajdonságainak megismerése, az egyes jellemzők módosítása.

Összetett dokumentumok minta vagy leírás alapján történő elkészítése.

Magyar nyelv és

irodalom:

szövegalkotás a

társadalmi

(közösségi) élet

különböző

területein a

papíralapú és az

elektronikus

műfajokban).

Fizika, kémia,

biológia-

egészségtan:

kísérlet vagy

vizsgálat

jegyzőkönyvének

elkészítése.

Előadások, bemutatók készítése

Valamely tantárgy ismeretanyagát feldolgozó, különböző típusú

prezentációk készítése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szöveg, digitális médiaelem.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás,

információmegjelenítés

Előzetes tudás

Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök

ismerete.

Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése.

Néhány közhasznú információforrás használata.

Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben.

Térképhasználati alapismeretek.

A tematikai egység


céljai

Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök,

illetve módszerek megismerése.

Adatok grafikus ábrázolása, következtetések levonása.

Az adatbázisból való információszerzés módjainak megismerése.

A megtalált információ rögzítése, értelmezése, feldolgozása.

Térképhasználati ismeretek felhasználása, keresése az interneten.


Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök,

illetve módszerek megismerése

Táblázatok használata a hétköznapi és az iskolai életben (például:

cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet).

Adatok formátuma, típusai (például: szöveg, szám, pénznem).

Az adatok szemléltetését segítő eszközök (például: diagram)

megismerése.

Az adatok csoportosítása, értelmezése, grafikus ábrázolása,

következtetések levonása.

Diagramok készítése.

Adatok grafikus ábrázolása, következtetések levonása

Táblázatok használata a mindennapi életben.

Kimutatások, diagramok készítése.

Adatelemzést szolgáló függvények (például: összegzés, szélsőérték,

átlag) megismerése.

Matematika: ismeretek

alkalmazása az újabb

ismeretek

megszerzésében, a

gyakorlati életben és

más tantárgyak

keretében (pl. százalék,

kamatos kamat,

terület-, felszín-,

térfogatszámítás,

relatív gyakoriság,

valószínűség,

logaritmusfüggvény).

Táblázatok készítése.

Fizika, kémia,

biológia-egészségtan,

földrajz: mérési

adatok, ábrák

értelmezése.

Természeti jelenségek,

folyamatok időbeli

lefolyásának leírása

függvényekkel,

diagramok elemzése,

értelmezése.

Adatbázisokból való információszerzés módjainak megismerése

Az adatok gyűjtése, csoportosítása, lekérdezése.

Fizika, kémia, földrajz,

biológia-egészségtan:

a vizsgált természeti és

technikai rendszerek

állapotának leírására

szolgáló szempontok

és módszerek

használata.

A megtalált információ rögzítése, értelmezése, feldolgozása

Állományok, találati listák letöltése, adatok értelmezése,

adatfeldolgozás.

Térképhasználati ismeretek felhasználása, keresése az interneten

Térképhasználati ismeretek alkalmazása.

Térképek keresése, használata.

Keresés a térképeken, a térképek átalakítása.

Földrajz, fizika: a

térbeli tájékozódást

szolgáló eszközök és

módszerek alapjai és

felhasználásuk. A GPS

idő-, távolság- és

sebességadatainak

értelmezése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, cella, oszlop, sor, aktív cella,

tartomány, munkalap, munkafüzet, cellahivatkozás, konstans, relatív és

abszolút hivatkozás, képlet, függvény, diagram.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 3. Infokommunikáció

Órakeret

4 óra

3.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás

Böngészőprogramok, keresők, levelezőrendszerek használata.

Információkeresés az interneten. Megadott művek elektronikus

katalógusban való visszakeresése.

A tematikai egység


céljai

Az információk hatékony keresése, a legfontosabb információk

megtalálása, a hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetése,

információk kritikus kezelése, a tartalmak publikálásra való

előkészítése.


Összetett keresések űrlapok segítségével

Tematikus és kulcsszavas keresőgépek használata az információ

elérésére, több keresési szempont egyidejű érvényesítése, űrlapok

kitöltése.

Földrajz: a Föld

országainak,

fővárosainak

bemutatásához,

prezentációk

készítéséhez anyagok

gyűjtése, kiselőadás

készítése.

Hatékony, céltudatos információszerzés

Releváns információk kiszűrése a kereső által megtalált

adathalmazból.

Információforrások irányított kiválasztása, hitelességének

vizsgálata, szelektálása

Az információk elemzése hitelesség szempontjából.

Több hasonló tartalmú oldal összehasonlítása.

Fizika:

természettudományos

anyagok gyűjtése, a

megbízhatóság

vizsgálata.

Nyomtatásra és webes publikálásra szánt dokumentumok készítése

Nyomtatási beállítások.

Webes publikálásra alkalmas fájlformátumok megismerése.

Internetes oldalak feltöltése egy nyilvános tárhelyre.

Publikus és nem publikus adatok megkülönböztetése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Keresés, letöltés, publikálás, hitelesség, űrlap.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

3.2. Az információs technológián alapuló

kommunikációs formák

Előzetes tudás Elektronikus levél írása, fogadása, új postafiók regisztrálása.

A tematikai egység


céljai

A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata.


A kommunikációs modell megismerése

Infokommunikációs eszközök használata, a mobilkommunikációs

eszközök megismerése.

Az információ küldésének és fogadásának megismerése.

Kapcsolatteremtés infokommunikációs eszközök útján.

Az internet kommunikációs szolgáltatásai.

Kémia, biológia-

egészségtan: feladatok

közös kidolgozása

kommunikációs

csatornákon keresztül.

A kommunikációs célnak megfelelő választás a médiumok között

A különböző médiumokban rejlő lehetőségek.

A fogyatékkal élőkkel való és a fogyatékkal élők közötti

kommunikációt biztosító eszközök megismerése.

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek: közösségi

portálokon megjelenő

személyes adatok

vizsgálata a védelem és

adatbiztonság

szempontjából.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kommunikációs modell, üzenet, internetes kommunikáció,

mobilkommunikáció, adatvédelem.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére

ismerjen meg különböző informatikai környezeteket;

ismerje és tudja használni egy operációs rendszer, valamint a

számítógépes hálózat alapszolgáltatásait;

ismerje az informatikai eszközökkel kapcsolatos függőség néhány

jellemzőjét, legyen képes tenni a függőség kialakulása ellen;

tudja megkülönböztetni a számítógép és egyéb informatikai eszközök

főbb részegységeit;

ismerje a legfontosabb perifériák működési elveit;

önállóan legyen képes a tanult feladattípusok azonosítására, a

megoldáshoz szükséges hardver- és szoftvereszközök kiválasztására és

használatára.

A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére

tudjon különböző típusú dokumentumokba különböző objektumokat

beilleszteni;

tudjon szöveget, képet, rajzot is tartalmazó dokumentumot minta vagy

leírás alapján elkészíteni;

tudjon médiaelemeket minta vagy leírás alapján elkészíteni;

tudjon egyszerű táblázatot létrehozni;

ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit;

tudjon bemutatót készíteni.

A tanuló az infokommunikáció témakör végére

legyen képes megkeresni a kívánt információt;

legyen képes az információ értékelésére;

legyen képes előkészíteni az információt weben történő publikálásra;

tudja megkülönböztetni a publikussá tehető és a védendő adatait;

használja a legújabb infokommunikációs technológiákat,

szolgáltatásokat.

INFORMATIKA

Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló

az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely

ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében

fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások

megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások

kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása.

Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a

társadalom működésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban

szereplő fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv

műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Az informatika tantárgy keretében megoldandó

feladatok témájának kiválasztásakor, tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell

fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcskompetenciák és az életszerű, releváns információk

megjelenítésére.

Az informatika tantárgy feladata, hogy korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse

az érdeklődést a tanulás iránt és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló

informatikai eszközök segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot. Az informatika

tanulása hozzásegíti a tanulót, hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek

érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az

információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási

környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az

információforrások és az online lehetőségek.

Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott

lehetőségek kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok

alakításában, ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető

módon és formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok

megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a

digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása,

az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való

aktív részvétel.

Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik azt, hogy a tanuló a más

tantárgyak tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza.

Az informatika tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és

továbbfejlesztése, a nem formális módon szerzett tudás integrálása, a felmerülő problémák

értelmezése és megoldása. Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos

színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az

informatika tantárgy nyújtja az alapokat.

Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai – a tanulók váljanak a digitális világ

aktív polgárává –, illetve a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljai, valamint az ott leírt digitális

kompetenciák fejlesztése akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak,

műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt

módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek

elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi

műveltségterület feladata. A digitális kompetencia fejlődését segíthetik például a szaktanárok

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és

hálózatokban.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen

írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a

fejlesztési feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében

megalapozott tudásra és az informatikai eszközök használatára.

Mindennapi életünk során az intelligens informatikai rendszerek sokaságát használjuk.

Az informatikai eszközök használata témakörön belül a számítógép felépítése és a gép

alapvető működését biztosító hardverrészek kerülnek bemutatásra, a tanulók megismerik az

adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb

hardverelemek működését.

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő

módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a szakközépiskolai

fejlesztési feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel

megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly.

Az alkalmazói ismeretek témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos

informatikai műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok

kezelésére, különböző alkalmazások használatára, és a programok üzeneteinek értelmezésére

kerül sor. A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével,

megértésével, az eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával

szembeni attitűd, fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a

tanulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül

kommunikálnak a számítógéppel.

Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök

kiválasztása, a szöveg-, kép- és videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel,

prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák

megoldása közben az alkalmazott programok értő felhasználása, az alkalmazható eljárások

megismerése, a használat közben felmerülő problémák megoldása. Az alkalmazói ismeretek

fejlesztése többféle program használatát igényli, amelyek együttesen támogatják a kreativitást

és az innovációt.

A 21. század kihívásai közé tartozik az, hogy az emberek az életük során megvalósított

tevékenységeket tudatosan és körültekintően tervezzék meg. A problémamegoldás életünk

szerves részét alkotja, az életszerű, probléma alapú feladatok sikeres megoldása befolyásolja

az életminőséget. Ennek szükséges előfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek

közötti fejlesztése, amelyre a Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

témakörben kerül sor. Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink

elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. A

problémamegoldás az élet minden területén jelen lévő alaptevékenység, melynek sajátosságait

a tanulókkal egyrészt a problémamegoldás elméletének, lépéseinek, eszközeinek,

módszereinek, általános szempontjainak elsajátításával, másrészt a problémamegoldás

általános elveinek más műveltségi területeken való gyakorlati alkalmazásával érdemes

megismertetni.

A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása,

feldolgozása önálló problémaként jelenhetnek meg. A Problémamegoldás informatikai

eszközökkel és módszerekkel rész elsajátítása során a tanulók megismerkednek az

algoritmizálás elméleti módszereivel, a szekvenciális és vezérléselvű programok alapvető

funkcióival, majd az elméleti megalapozást követően a gyakorlatban készítenek és tesztelnek

számítógépes programokat.

Az elkészített programok segítségével más műveltségi területek problémái

tanulmányozhatók, illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A problémamegoldási

ismeretek tanítása a mások által készített programok algoritmusainak értelmezését, az

alkalmazói képesség kialakítását és a kritikus szemléletet is támogatja.

Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások

mellett központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az

interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök

hatékony felhasználását.

Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek,

hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az

ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak

megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az

önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk

online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok

értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segítséggel. A

túlzott vagy helytelen informatikai eszközhasználat veszélyeket rejthet, melyekre érdemes

felhívni a figyelmet, hasznos lehet megismerni azokat a módszereket, amelyekkel a veszélyek

elkerülhetők.

Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs

formák és rendszerek bemutatására, megismerésére és összekapcsolására. A kommunikációs

folyamat magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását,

rendszerezését, a netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A

csoportokon belül zajló kommunikáció számtalan lehetőséget rejt a tanulási folyamatok

számára, ennek érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a közösségi oldalak

használatáról, azok előnyeiről és veszélyeiről, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó

elvárásokat, szabályokat.

A Médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok

elérését, használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában

foglalja az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük,

objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is.

Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és

képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal

kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az

aktív állampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az

egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő

szolgáltatások kiválasztására. A tanulók a szabályok betartásával igénybe veszik a számukra

hasznos elektronikus szolgáltatásokat. Az informatikai rendszerek használata közben

számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat

birtokában megfelelő módon kezelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés

többféle módjára, pl. a médiában szereplő események különböző szempontok szerinti

értelmezésére, a társakkal történt esetek megbeszélésére, a lehetséges megoldási alternatívák

kifejtésére.

A Könyvtárhasználat oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés

kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk

elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár

forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az

egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A fenti cél az iskolai és

fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint

a velük végzett tevékenységek gyakorlásával, tudatos, magabiztos használói magatartás,

tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával, a tanuló leendő szakmájához

kötődő szakkönyvtárak és a szakmához kapcsolódó könyvtári szolgáltatások használatával

érhető el.

Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló

legyen képes a folyamatok alapos tervezésére. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a

dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értéke

megállapításának szempontjait. Ezen tudásának fokozatos, folyamatos és gyakorlatközpontú

fejlesztése segíti őt a feladatokhoz szükséges kritikus és válogató forráskiválasztáshoz és

információgyűjtéshez. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez,

-feldolgozáshoz és -felhasználáshoz is kapcsolódóan az etikai szabályokat, jogi

vonatkozásokat.

A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári

források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy és szakmai

gyakorlatai keretében megvalósuló, erre a tudására épülő feladatok során szerez

tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken, és rendszerezi, mélyíti tudását. Mindezek

során egyszerre vannak jelen a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások és a

korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló modern technikai lehetőségek.

Az informatikai eszközök használata a számítógépteremben lévő szabályok

betartatásával és az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításával építő módon hat

az erkölcsi gondolkodásra, a testi és lelki egészségre. A biztonságos adattárolás

megismerésével, az egyéni felelősségvállalás és az illetéktelen adathozzáférés

megismertetésével fejleszthető az erkölcsi gondolkodás. A digitális eszközök használatával

fejlődnek a diákok technikai készségei.

Az alkalmazói ismeretek során a tanulók dokumentumokat szerkesztenek, amely

fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, a digitális kompetenciát, az esztétikai érzéket és az

önálló tanulást. A személyes dokumentumok készítése fejleszti az önismeretet, segíti a

pályaorientációt. A multimédiás dokumentumok készítése támogatja a médiatudatosságra

nevelést. A táblázatok kezelésére alkalmas programokkal végzett műveletek során nyert

információk támogatják a felhasználót az önálló döntésben, segítik a matematikai, a digitális,

a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák fejlesztését, és a hatékony, önálló

tanulást.

A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör hozzájárul az

önismereti és a társas kapcsolati kultúra fejlesztéséhez. A problémamegoldás során a tanulók

megtapasztalják, hogy egy nagyobb probléma akkor oldható meg hatékonyan, ha azt kisebb

részekre bontják, és a feladat megoldása közben csoportban dolgoznak együtt. A

csoportmunka szervezése hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez, valamint a társak

megértéséhez, elfogadásához.

Az angol nyelvű utasításkészletet tartalmazó programozási nyelvek használata segíti

az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését. A diák a program használatát bemutató

dokumentumok, illetve hibaüzenetek értelmezése során idegen nyelvű szövegrészeket olvas.

A feladathoz tartozó problémák programozására angol nyelvű minták, megoldási javaslatok,

források találhatók az interneten, emellett angol nyelvű fórumokon is tanácsot lehet kérni. A

programok használatát segítő dokumentumok tanulmányozása, illetve a fórumokon való

levelezés során jelentősen mélyül a tanulók angol nyelvű tudása, fejlődik kommunikációs

képességük.

A Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör támogatja a

matematikai kompetencia fejlesztését, mert a matematikai problémák algoritmizálása és az

algoritmus programmal történő megvalósítása során a tanuló használja a diszkussziót, a

folyamat során hangsúlyossá válik a logikus gondolkodás. Az algoritmizálás során a

matematikaórákon megismert képletek alkalmazására, átalakítására kerül sor. Az alkotás

során igénnyé válik a felhasználóbarát program írása, a szakkifejezések megfelelő használata,

a matematikai készségek rugalmas alkalmazása. A programírás végén a tanulók teszteléssel

ellenőrzik munkájukat, felismerik a programhasználathoz szükséges felhasználói

dokumentumok fontosságát.

A Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör

összekapcsolódhat a természettudományos és technikai kompetenciafejlesztéssel, mert a

természettudományos problémák megoldásának algoritmizálása és programmá történő

kódolása során a tanuló megismeri a tudományos ismeretszerzés módszereit, felismeri az

összefüggések matematikai képletekkel való felírásának jelentőségét. A tantárgyi integráció

során alkalmazott oktatóprogramok, tantárgyi szimulációk tanulmányozása erősíti a tanuló

megfigyelő képességét. A méréseknél és azok kiértékelésénél az eszközök kezelése veszéllyel

járhat, emiatt kötelező jelleggel érvényt kell szerezni a balesetmentes viselkedési formáknak.

Az Infokommunikáció témakör során szerzett tapasztalatok támogatják a

médiatudatosságra nevelést. A hagyományos média mellett az elektronikus média

mindennapjaink nélkülözhetetlen részévé vált. Az információszerzés, a tanulás, a szórakozás

és a kapcsolattartás sem képzelhető el digitális média nélkül. Az informatika tantárgy kiemelt

célja, hogy a tanuló az információs társadalom aktív és kritikusan gondolkodó részvevője

legyen. A médiatudatos oktatás célja, hogy a tanuló az elképesztő mennyiségű információból

legyen képes kiválasztani a hiteles információt. Fontos, hogy a diákok meg tudják

különböztetni a valóságot és a virtuális világot. A multimédia jelentős szerepet játszik

társadalmunk megismerésében, ezért a média működésének megismerése nélkülözhetetlen az

információk kritikus értelmezéséhez, ennek érdekében kerül sor a médiatudatos, kritikus

gondolkodás ösztönzésére, az etikus viselkedés betartására. A média egyes elemei a

manipuláció eszközei is lehetnek, a tudatos befolyásolás jelei jól azonosíthatók. A helyes

médiahasználatra való felkészítéssel, a helyes viselkedésminták megfigyelésével megelőzhető

a káros függőség kialakulása. Az eszközhasználat során ügyelni kell az önálló

döntéshozatalon alapuló mértéktartásra. Fontos azoknak a helyzeteknek a felismerése,

melyekben elkerülhetetlen a segítségkérés.

Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók olyan normákat,

értékeket ismernek meg, melyek hozzájárulnak az erkölcsi neveléshez és ezen keresztül a

családi életre neveléshez. Az elektronikus szolgáltatások igénybevétele egyéni

felelősségvállalással jár, amely támogatja a társadalmi folyamatok megismerését. Az online

tevékenységek végzésekor lehetőség nyílik a társas kapcsolatok ápolására, a szociális

kompetencia fejlesztésére, a folyamatokban való aktív és kritikus részvétellel fejlődik az

önismeret, és a szövegértő, -feldolgozó képesség.

Az informatikai eszközhasználat készségszintű elsajátítása támogatja a tanulás

eredményességét, hozzájárul az élményszerű, korszerű eszközökkel támogatott tanulás

megvalósításához, lehetőséget nyújt a folyamatos és hatékony önképzéshez.

Az informatikai eszközök használata során cél, hogy a felhasználók törődjenek a testi

és lelki egészségükkel, munkájukat egészséges munkakörnyezetben végezzék. A jövőorientált

gondolkodás kialakítása érdekében érdemes megismerni az informatikai eszközök egészségre

gyakorolt hatásait, a környezetet kímélő energiatakarékos üzemmódokat. A társadalmi

tevékenységek hatással vannak a környezetre, a környezet megóvása érdekében a

környezettudatos életmód kialakítására és az ezzel kapcsolatos információk keresésére is

hangsúlyt kell fektetni.

Az online rendszerek megismerésével lehetővé válik a valós és virtuális kapcsolatok

közötti különbségek azonosítása. A világhálóról származó tartalmak különböző hitelességűek,

ezért eleinte csak a biztonságos információforrások használata javasolt, a későbbi

évfolyamokon a tanulók tanulmányi feladataiknak, érdeklődésüknek megfelelően,

körültekintően bővíthetik az alkalmazott források és felhasználások körét.

A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében

elengedhetetlen, mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel.

Ezen belül is kiemelkedik a nemzeti műveltség, értékek és az egyetemes kultúra

megismertetése, hiszen ezek alapvető eszközei az információforrások. A demokráciára

nevelés és az állampolgári kompetencia fejlesztésének fontos része az információhoz való jog

tudatosítása, és a megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom érdekében való aktív

felhasználásához szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok erkölcsi kérdés

megvitatását teszi szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája fejleszthető.

A Könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan

használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és

könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának

megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó

folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a

differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a digitális kulcskompetenciák fejlesztése

területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás folyamatának, valamint

ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a

digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi

és idegen nyelvű információforrásokat.

A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör segíti az

idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését, mert a programozási nyelvek általában angol nyelvű

utasításkészletet használnak. A program saját segítségnyújtó dokumentumai, illetve

hibaüzenetei általában angol nyelvűek, ezért a programozással foglalkozó diák rákényszerül

az angol nyelvű szövegek olvasására és azok megértésére. A feladathoz tartozó problémák

programozására nagy mennyiségű angol nyelvű minta, megoldási javaslat, forrás lelhető fel az

interneten, emellett angol nyelvű fórumokon is tanácsot lehet kérni. A fellelhető tudásanyag

áttanulmányozása, illetve a fórumokon való levelezés során jelentősen mélyül a tanuló idegen

nyelvi tudása, fejlődik kommunikációs képessége.

11. évfolyam

Az informatikai eszközök átszövik világunkat, a számítógép mellett rengeteg intelligens

eszköz jelenik meg. Csak azok tudják jól kihasználni az új információs társadalom

lehetőségeit, akik rendszeresen alkalmazzák ezeket az eszközöket. A szakközépiskolai évek

során a magabiztos készségeken alapuló alkotó felhasználásra és a rendelkezésre álló

informatikai eszközök lehetőségeinek bővítésére kerül a hangsúly.

Napi életünk során sokszor kell döntéseket hoznunk a rendelkezésünkre álló

információk alapján. A tanulók felismerik, hogy az informatikai eszközök segítségével, az

alkalmazói ismeretek birtokában segíthetnek a hétköznapi életük során szükséges döntések

előkészítésében.

A kommunikáció során kiemelt fontosságú a csoportok szervezése és működtetése,

ennek érdekében ismerkednek meg a tanulók a körlevél készítésével, az alkotás során

szükséges fogalmakkal és a számítógéppel végzett műveletekkel. A pénzügyi számítások a

hétköznapi élet során is fontos szerepet látnak el. A táblázatkezelő programmal statisztikai

elemzéseket végezhetünk, az adatokat megfelelő típusú diagramokon jeleníthetjük meg. A

táblázatkezelővel egyéb tantárgyi feladatokat is meg lehet oldani.

Az informatikai eszközökkel és módszerekkel történő problémamegoldás fejlesztési

célja, hogy a tanulókat alkalmassá tegye a szakmájuknak megfelelő programok keresésére,

kiválasztására valamint kezelésére. A tanulóknak alkalmassá kell válnia a szakirányuknak

megfelelő új számítógépes programok fejlesztési céljainak megfogalmazására, a fejlesztői

csapattal való együttműködésre. A tanulók az iskolai élethez köthető matematikai,

természettudományi, nyelvi és egyéb problémákat dolgoznak fel, munkamódszerként

elsősorban csoportos és projekt munkaformákat alkalmaznak.

Az összetettebb problémák algoritmusainak gyakorlati kivitelezéséhez a tanulók az

összetett problémáknak megfelelő összetett adatszerkezetekkel is találkoznak. Ebben a korban

előtérbe kerül az igényes adatbevitel és -kivitel, valamint a felhasználóbarát vezérlőelemek

ismerete.

A tanulók az életkori sajátosságaiknak megfelelően a számítógépet komplex módon

használják tanulmányaik során. A problémamegoldó készségek fejlesztése érdekében

tetszőleges eszközökkel történő mérési értékek begyűjtésére, ezen értékek kiértékelésére,

másrészt az egyszerű, véletlen eseményeket tartalmazó folyamatok modellezésére és

szimulációjára kerül sor.

Szakközépiskolában a diákok az infokommunikáció során a szükséges információkat

már önállóan fogalmazzák meg, önállóan keresik meg és használják. Képesek az információ

hitelességének értékelésére. Az elkészült anyagaikat önállóan publikálják, megosztják az

interneten (szöveges állományokat, képeket, multimédiás anyagokat).

A kommunikáció során a diákok az internetes lehetőségek széles tárházát használják, a

hangsúly a csoportmunkát támogató alkalmazásokra kerül át. Felismerik az

infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásait.

Bármilyen tantárgyi műveltségi terület esetében önállóan használják az elektronikus

média lehetőségeit. Hatékonyan alkalmazzák a média kezeléséhez szükséges eszközöket.

Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók a korosztálynak és a

szakmai tanulmányaiknak megfelelő információkezeléssel kapcsolatos feladatokkal

találkoznak, felkészülnek a veszélyek elhárítására, megismerik a jogi és etikai

vonatkozásokat. Kiemelt szerepet kap az információforrások etikus alkalmazása és azok

hitelességének értékelése. Tapasztalatot szereznek az informatikai eszközök helyes

használatának elsajátításában, bővítik a kulturális együttélésre vonatkozó szabályokkal

kapcsolatos ismereteiket és betartják azokat. Az informatikai eszközök használata jelentősen

hozzájárul a változásokhoz, ezért érdemes megismerni a fejlődés egyes szakaszait, feltárni az

eszközök fejlettségének, elterjedtségének társadalmi, gazdasági, kulturális életre vonatkozó

hatását és ezek összefüggéseit.

A tanulók az életkori sajátosságaiknak és az igényeiknek megfelelő elektronikus

szolgáltatásokat ismernek meg, felismerik a szolgáltatások hétköznapi életben betöltött

szerepét, céljait, és törekednek a biztonságos, kritikus használatra. A fejlesztés során a

szolgáltatások kiválasztása, majd a működés megfigyelése és megértése, az egyes funkciók

kipróbálása, a működési algoritmusok azonosítása, az eljárások értő alkalmazása és a kritikus

szemléletmód kialakítása kap hangsúlyos szerepet.

A könyvtárhasználat önálló tanulásának zárószakaszában cél, hogy a tanuló minél

átfogóbb és modernebb könyvtárképpel rendelkezzen, ismerje saját igényeit, szokásait,

tudását annak érdekében, hogy azt tudatosan és hatékonyan alkalmazhassa, fejleszthesse

tanulmányai és a munka során is. A fejlesztés során az információs problémamegoldás

folyamatának, a probléma megoldásának önálló, személyre, helyzetre szabott alakítása,

irányítása zajlik tanulmányi, szakmai és hétköznapi helyzetekben. Ennek érdekében a

könyvtári rendszer általános internetes, a helyben elérhető könyvtárak és a szakkönyvtárak

teljes körű szolgáltatásai körében való önálló tájékozódás szükséges. A hatékony

könyvtárhasználat érdekében a korábbi évek során megismert forrástípusok és konkrét

források felhasználási célhoz, leendő szakmájához viszonyított információs értékének

megállapítására, újabb könyvtári, szakmai és közhasznú adatbázisok és honlapok

megismerésére, használatára kerül sor.

Az információkereső stratégia kialakításával és az etikai szempontokat is figyelembe

vevő alkotó felhasználásával a tantárgyakhoz vagy a hétköznapi szituációkhoz kötött

információt igénylő feladatokat a tanulók egyre önállóbban oldják meg.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása.

A tematikai egység


céljai

A számítógépes perifériák használatbavétele. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése.


A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük fizikai alapjai

A számítógép fő egységeinek megismerése, az alaplap, a processzor, a memória főbb jellemzői.

Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök használata, működési elve.

Fizika; kémia: elektromágnesesség, optika, félvezetők, folyadékkristályok, színek, festékek, analóg és digitális jelek.

Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása

Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztási szempontjainak megismerése.

Digitalizáló eszközök.

Az operációs rendszer és a számítógépes hálózatok főbb feladatai és szolgáltatásai.

Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása

Az adatok biztonságos tárolásának szoftveres és hardveres biztosítása.

Fájlok illetéktelenek által történő hozzáférésének megakadályozása.

Az egészséges munkakörnyezet megteremtése

Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet kialakítása.

Biológia-egészségtan: az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások; a környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat, igény az egészséges

életkörülményekre.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Digitális kamera, adatvédelem.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 2. Alkalmazói ismeretek

Órakeret

20 óra

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus

létrehozása

Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A digitális képek formáinak ismerete, képszerkesztő program használata. Karakter- és bekezdésformázások végrehajtása szövegszerkesztő programmal.

A tematikai egység


céljai

Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Körlevél

készítése. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő

formátum célszerű kiválasztása. Személyes dokumentumok

létrehozása, átalakítása, formázása. Multimédiás dokumentumok

készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése. A feladat

megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex

használata.


Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása

Nagyobb terjedelmű dokumentum szerkesztése.

Élőfej, élőláb.

Stílusok alkalmazása.

Tartalomjegyzék készítése.

Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.

Fizika; kémia;


projektmunka

elkészítése; kísérlet

vagy vizsgálat

jegyzőkönyvének

elkészítése.

Vizuális kultúra:

gyűjtött információ- és

képanyagból írásos

összefoglaló készítése.

Médiahasználat.

Körlevél

A törzsdokumentum és az adattábla fogalmának megismerése.

Dokumentum készítése körlevél funkció felhasználásával.

Egyéb iskolai dokumentum készítése kiadványszerkesztő

programmal.

Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő

formátum célszerű kiválasztása

Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animáció

stb.) elhelyezése közös multimédiás dokumentumban.

Szöveg, kép elhelyezése a dokumentumban.

Dokumentumok nyomtatási beállításai.

Magyar nyelv és

irodalom:

szövegalkotás.

Fizika; kémia;


vizsgálatok

eredményének

prezentálása;

projektmunka

bemutatása.

Hangszerkesztés

Digitális hangformátumok megismerése.

A formátumok átalakítása.

Hangszerkesztő program használata.

Ének-zene: saját

munkák, gyűjtések

felhasználása az

elektronikus

hangalakítás során.

Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok,

bemutatók készítése

A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök

kiválasztása és komplex használata.

Utómunka egy videoszerkesztő programmal.

A weblapkészítés alapjai.

Vizuális kultúra:

mozgóképi

szövegkörnyezetben

megfigyelt emberi

kommunikáció

értelmezése.

Szövegkörnyezetben

megfigyelt egyszerűbb

(teret és időt formáló)

képkapcsolatok, kép-

és hangkapcsolatok

értelmezése.

Átélt, elképzelt vagy

hallott egyszerűbb

események mozgóképi

megjelenítésének

megtervezése, esetleg

kivitelezése az

életkornak megfelelő

szinten (például story-

board, animáció,

interjú).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Élőfej, élőláb, oldalszám, stílus, tartalomjegyzék, körlevél,

törzsdokumentum, multimédia, videó.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás,

információmegjelenítés

Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása.

Egyszerű táblázatkezelési műveletek végrehajtása. Táblázatba foglalt

adatokból célszerű diagramok készítése.

A tematikai egység


céljai

Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel.

Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása.


Problémamegoldás táblázatkezelővel

A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása.

Tantárgyi feladatok megoldása.

Függvények használata.

Matematika: kamatos

kamat számítása,

befektetésekkel,

hitelekkel kapcsolatos

számítások.

Statisztikai számítások

Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben.

Az adatok grafikus szemléltetése.

Matematika: számok,

műveletek, egyéb

matematikai

szimbólumok (pl.

képek, szakaszos ábrák,

diagramok, táblázatok,

műveletek, nyitott

mondatok) alapján az

általuk leírt valóságos

helyzetek, történések,

összefüggések

elképzelése.

Biológia-egészségtan;

kémia; fizika: a

természeti és technikai

rendszerek állapotának

leírására szolgáló

szempontok és

módszerek használata.

Adatkezelés táblázatkezelővel

Adatok rendezése, szűrés.

Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő adatokra.

Matematika; földrajz;

fizika; kémia:

táblázatok adatainak

rendezése.

Térinformatikai alapismeretek

Térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei.

Útvonalkeresők, térképes keresők használata.

Fizika; földrajz;

matematika: a térbeli

tájékozódást szolgáló

eszközök és módszerek

alapjai és

felhasználásuk. A GPS

idő-, távolság- és

sebességadatainak

értelmezése.

Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása

Adatbázis létrehozása.

Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs.

Adatbázis feltöltése.

Algoritmusok alkalmazása a feladatmegoldásokban.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Adatbázis, relációs adatbázis, adat, adattábla, rekord, mező, kapcsolat,

kulcs.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és

módszerekkel

Órakeret

9 óra

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és

eszközök kiválasztása

Előzetes tudás Algoritmusleíró eszközök ismerete és használata, egyszerűbb

algoritmusok megírása. Fejlesztői környezet használata.

A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével

történő megoldása csoportmunkában, a megoldáshoz szükséges

algoritmusok készítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási

pontok

A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek komplex

alkalmazása

A problémamegoldáshoz szükséges informatikai eszközök kiválasztása.

Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével

történő megoldása, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készítése.

Matematika:

ismerethordozók

használata.

Számítógépek

használata.

Algoritmus

követése,

értelmezése,

készítése.

Matematikai

modellek,

alkalmazásuk

módja.

Magyar nyelv és

irodalom; idegen

nyelvek;

matematika;

földrajz:

szövegfeldolgozás.

Problémák megoldása munkacsoportban. A problémamegoldó Matematika:

ismerethordozók

tevékenység tervezése

Az iskolához és a köznapi élethez kapcsolódó problémák megoldásának

tervezése és megvalósítása csoportmunkában.

Projektmunkák informatikai eszközökkel történő kivitelezése.

használata.

Számítógépek

használata.

Algoritmus

követése,

értelmezése,

készítése.

Matematikai

modellek (pl.

számítógépes

programok),

alkalmazásuk

módja.

Modell (ábra,

diagram) alkotása,

értelmezése

fogalmakhoz.

Közelítő értékek

meghatározása,

egyenletek,

egyenletrendszerek

megoldása,

diagramok

készítése.

Magyar nyelv és

irodalom; idegen

nyelv; földrajz:


Kulcsfogalmak/fogalmak Probléma, tervezés, megvalósítás, projektmunka.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés

Előzetes tudás Algoritmus kódolása valamely fejlesztői környezetben.

A tematikai egység


céljai

Tantárgyi problémák algoritmizálása. Tervezési eljárások, az alulról

felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elveinek használata.


Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása,

megvalósítása számítógépen, a feladat megoldásához algoritmusok

tervezése, végrehajtása, elemzése

Tantárgyi problémák megoldási algoritmusainak tanulmányozása.

Algoritmusok alkotása különböző tervezési eljárások segítségével, az

alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elvei.

Algoritmusok megvalósítása.

Néhány típusalgoritmus vizsgálata.

Magyar nyelv és

irodalom; idegen

nyelv; matematika;

földrajz:


Fizika; kémia:

összefüggések,

folyamatok

programozása.

A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény

kapcsolata, megtervezése, értelmezése

A beállítások értelmezése.

Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése, használata.

Adatmodellezés, egyszerű modellek megismerése

Különböző adattípusok használata a modellalkotás során.

Magyar nyelv és

irodalom; idegen

nyelv; matematika;

földrajz:


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tantárgyi probléma, alulról felfelé építkezés elve, lépésenkénti finomítás

elve, elemi adat, összetett adat, bemenő adat, eredmény.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése

Előzetes tudás Fejlesztői környezet ismerete.

A tematikai egység


céljai

Tantárgyi szimulációs programok használata. Tantárgyi mérések

eredményeinek kiértékelése informatikai eszközökkel.


Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai,

törvényszerűségek megfogalmazása, modellalkotás egyszerű

tevékenységekre

Tantárgyi szimulációs programok használata.

A beállítások hatásainak megfigyelése, a tapasztalatok

megfogalmazása.

Tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelése informatikai

eszközökkel.

Modellalkotás egyszerű tevékenységekre.

Fizika; kémia:


folyamatokkal

foglalkozó programok.

Matematika: véletlen

esemény, valószínűség.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Mérés, értékelés, eredmény, szimuláció, beállítás, modell.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 4. Infokommunikáció

Órakeret

6 óra

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás Információ keresése, a hiteles és nem hiteles információ

megkülönböztetése, az információ kritikus értékelése.

A tematikai egység


céljai

A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítása,

meghatározása, megkeresése, felhasználása. A dokumentumok önálló

publikálása.


Önálló információszerzés

Információkeresési stratégia.

Tartalomalapú keresés.

Logikai kapcsolatok.

A szükséges információ önálló meghatározása, a találatok szűkítése,

kigyűjtése, felhasználása.

Kémia; biológia; fizika:


projektek kidolgozása,

pályázati anyagok

készítése.

A számítógéppel

segített tanulás

módszereinek

alkalmazása a mérés,

információkeresés,

bemutatók és a

kommunikáció

segítésére.

A problémamegoldásra

irányuló, hatékony


Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció

megismerése

A találatok elemzése, értékelése hitelesség szempontjából.

A közlés céljának felismerése.

A reklámok manipulatív tevékenységének felfedése.


és állampolgári

ismeretek: egy esemény

információinak

begyűjtése több

párhuzamos forrásból,

ezek összehasonlítása,

elemzése, az

igazságtartalom

keresése, a manipulált

információ felfedése.

A publikálás módszereinek megismerése, szabályai

Az elkészült dokumentumok publikálása hagyományos és

elektronikus, internetes eszközökkel.

Szövegek, képek, fotóalbumok, hang- és videoanyagok, weblapok

publikálása az interneten.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Manipulálás, kétirányú információáramlás, adatfeltöltés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

4.2. Az információs technológián alapuló

kommunikációs formák

Előzetes tudás Az infokommunikációs eszközök ismerete. A modern

infokommunikációs eszközök hatékony használata. A kommunikáció

elméletének ismerete.

A tematikai egység


céljai

Online kommunikáció folytatása, csoportmunka végzése egy vagy több

résztvevővel. A legújabb két- vagy többrésztvevős kommunikációs

lehetőségek, valamint az elektronikus médiumok megfelelő kezelése.


Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek

megismerése

Többrésztvevős beszélgetős, kommunikációs program használata.

Csoportmunka az interneten.

Idegen nyelvek:

kommunikáció külföldi

partnerekkel.

Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt

hatásának vizsgálata

A hagyományos infokommunikációs technológiák összehasonlítása

az elektronikus és internetes lehetőségekkel.

A túlzott internethasználatból kialakuló káros életformák

azonosítása, a függőség elhárítása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Kommunikációs program.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 4.3. Médiainformatika

Előzetes tudás A legújabb infokommunikációs technológiák használata, alkalmazása.

A tematikai egység


céljai

Az új elektronikus és internetes médiumok készségszintű használata.


A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket

alkalmazó lehetőségek, azok felhasználása a megismerési

folyamatban

Információszerzés internetes portálokról, médiatárakból,

elektronikus könyvtárakból.

Földrajz: tájékozódás

GPS segítségével.

Helymeghatározás,

ideális útvonalválasztás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Hírportál, médiatár, e-book, hangoskönyv.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 5. Az információs társadalom

Órakeret

6 óra

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

Előzetes tudás

Informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok.

A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges

meghibásodások. A problémák megoldása érdekében alkalmazott

eljárások.

Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési

módok megfigyelése, véleményezése.

A tematikai egység


céljai

Adatvédelmi fogalmak ismerete.

Az információforrások hitelességének értékelése.

Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése.

Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.

Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális

hatásainak felismerése.


Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség

megőrzési technikáival való megismerkedés

Adatvédelmi fogalmak ismerete.

Az információforrások hitelességének értékelése.

Informatikai eszközök etikus használata.

Technika, életvitel és

gyakorlat: részvétel a

társadalmi

felelősségvállalásban.

Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási

szabályok megismerése

Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése.

Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.


gyakorlat: a célnak

megfelelő

információforrások,

eszközök, módszerek

kiválasztása.

Magyar nyelv és

irodalom: a források

megjelölése, az idézés

formai és etikai

szabályai, jegyzetek

készítése, netikett. A

forráskritika technikái.

Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára,

személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése

A globális információs társadalom jellemzői.

Az informatikai kultúra jellemzői.

Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális

hatásainak felismerése.

Az informatikai eszközök használatának következményei a

személyiségre és az egészségre vonatkozóan.


gyakorlat: a

fenntarthatóság

értékének és érdekének

elfogadása, tudatos és

cselekvő részvétel az

emberi környezet

állapotának

megőrzésében,

javításában.

Fizika; biológia-

egészségtan; kémia: a

számítógéppel segített

tanulás módszereinek

alkalmazása a mérés,

információkeresés,

bemutatók és a

kommunikáció

segítésére.

Információs- és

kommunikációs

rendszerek felépítése,

jelentőségük.

Magyar nyelv és

irodalom: az

információs-

kommunikációs

társadalom műfajainak

megfelelő olvasási

szokások gyakorlása,

az ezekhez kapcsolódó

tipikus hibák és

veszélyek felismerése,

kiküszöbölése.

Matematika:

matematikai modellek

(pl. nyitott mondatok,

gráfok, sorozatok,

függvények,

függvényábrázolás,

számítógépes

programok, statisztikai

elemzések),

alkalmazásuk módja,

korlátai (pontosság,

értelmezhetőség).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Információs társadalom, informatikai biztonság, informatikai kultúra,

információkezelés, adatvédelem, netikett, szerzői jog, szerzői alkotás,

plágium, közkincs, szabad felhasználás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

Előzetes tudás Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos személyes tapasztalatok,

vélemények gyűjtése, tapasztalatok cseréje.

A tematikai egység


céljai

Az elektronikus szolgáltatások szerepének felismerése, a szolgáltatások

kritikus használata.

A fogyasztói viselkedést meghatározó módszerek felismerése a

médiában.


Az e-szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek, biztonsági

vonatkozásainak feltérképezése

Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött

szerepének felismerése.


gyakorlat: a

mindennapi

tevékenységekben és a

fogyasztói

Elektronikus szolgáltatások megismerése, kritikus használata,

értékelése.

Az elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek

felismerése.

szokásokban

megnyilvánuló

egészség- és

környezettudatosság.

Összetett technológiai,

társadalmi és ökológiai

rendszerek elemzése.

A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a

médiában

Fogyasztói szükségletek azonosítása.

A fogyasztói viselkedést befolyásoló módszerek megfigyelése és

azonosítása. Tudatos vásárlókép kialakítása.


gyakorlat: a

környezetre és az

emberi egészségre

gyakorolt hatások.

Tudatos vásárlás,

fogyasztói szokások.

Magyar nyelv és

irodalom: a

manipulációs szándék,

a hibás következtetések

és a megalapozatlan

ítéletek felismerése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Információs társadalom, média, elektronikus szolgáltatás, regisztráció,

leiratkozás, azonosító, jelszó, kritikus használat.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 6. Könyvtári informatika

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás

Katalógus önálló használata. A települési könyvtár önálló

használata. Önálló kézikönyvhasználat. A felhasznált

irodalomjegyzék összeállítása segítséggel.

A tematikai egység


céljai

A könyvtári rendszer szolgáltatásai és a különböző

információforrások önálló felhasználása tanulmányi és egyéb

feladatokhoz.


Könyvtártípusok, információs intézmények

A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése.

A települési közkönyvtár önálló használata.

Könyvtárlátogatás.

Magyar nyelv és

irodalom: a tanulási

képesség fejlesztése,

kulturált

könyvtárhasználat.

Könyvtári szolgáltatások

A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak

rendszerezése, felhasználása a tanulásban.

A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése.

Könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmutató

segítségével való önálló használata.

Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és

internethasználat.

Magyar nyelv és

irodalom:

könyvtárhasználat.

Ének-zene: a könyvtár

és az internet

felhasználása.

Információkeresés

A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága.

Információkeresési stratégiák ismerete.

Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból,

általános és ismeretterjesztő művekből.

Releváns információk kiválasztása hagyományos és

elektronikus információhordozókból.

Magyar nyelv és

irodalom: a könyvtári


Az internetes

adatgyűjtés technikái,

linkek használata.

Adatkeresés,

anyaggyűjtés

nyomtatott és

Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári

kutatómunkával.

elektronikus források

segítségével;

egynyelvű szótárak,

értelmező szótárak;

szelekció, értékelés,

elrendezés.


és állampolgári

ismeretek:

ismeretszerzés

szaktudományi

munkákból.

Fizika; kémia;


az ismeretszerzés

folyamatának és

eredményének kritikus

értékelése.

A problémamegoldásra

irányuló, hatékony


Vizuális kultúra:

tájékozódás valamely

Európán kívüli kultúra

művészetéről a

történelmi,

kultúrtörténeti

összefüggések

figyelembevételével.

Ének-zene: zenei

dokumentumok

gyűjtése.


gyakorlat: a személyes

pályatervnek,

elképzeléseknek,

szükségleteknek

megfelelő

információszerzés.

Dokumentumtípusok, kézikönyvek

A hiteles forrás jellemzőinek ismerete.

Forrástípusok rendszerezése információs értékük szerint.

A talált információk kritikus értékelése.

Időszaki kiadványok önálló használata.

Elektronikus könyvek, digitalizált dokumentumok.

Az egyes tudományterületek alapvető segédkönyvtípusainak

ismerete, önálló használata.

Matematika:

ismerethordozók

használata. Könyvek

(pl. matematikai

zsebkönyvek,

szakkönyvek,

ismeretterjesztő

könyvek, lexikonok,

feladatgyűjtemények,

táblázatok,

képletgyűjtemények).

Magyar nyelv és

irodalom:

segédkönyvek,

kézikönyvek, szótárak,

lexikonok használata,

ismeretlen kifejezések

jelentésének önálló

megkeresése

egynyelvű szótárakban.

Az elektronikus

tömegkommunikáció

és az irodalom

kölcsönhatásának új

jelenségei.

Földrajz: tájékozódás a

hazai földrajzi,

környezeti

folyamatokról.

Információgyűjtés

internetalapú

szolgáltatásokkal:

időjárási helyzetkép,

útvonaltervező,

valutaváltó.


és állampolgári

ismeretek: történelmi,

társadalomtudományi,

filozófiai és etikai

kézikönyvek, atlaszok,

lexikonok.

Vizuális kultúra: a

tömegkommunikáció

formái, a

tömegkommunikációt és

a mediatizált

nyilvánosságot jellemző

tények, modellek.

Az audiovizuális

szövegek, műsorok

előállítását, nyelvi

jellemzőit, közvetítését

és értelmezését leíró

fontosabb fogalmak és

alapvető

összefüggések.

Forráskiválasztás

Komplex feladathoz való önálló forráskiválasztás a feladat

céljának és a forrás információs értékének figyelembevételével.


és állampolgári

ismeretek: kérdések

megfogalmazása a

szerző esetleges

elfogultságaira,

tájékozottságára, rejtett

szándékaira stb.

vonatkozóan.

Az adott téma

tanulmányozásához

leginkább megfelelő

térkép kiválasztása.

Különböző szövegek,

hanganyagok, filmek

stb. vizsgálata a

történelmi hitelesség

szempontjából.

Magyar nyelv és

irodalom: verbális és

nem verbális (hangzó,

képi és digitális)

információk gyűjtése,

szelekciója,

rendszerezése, kritikája

és felhasználása.

Vizuális kultúra:

információforrások

szűrésének

szempontjai.

Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás

Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése folyóiratcikkekről.

Az interneten megjelent források hivatkozási technikájának

megismerése, segítséggel való alkalmazása.

Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése.

Magyar nyelv és

irodalom: a források

megjelölése, az idézés

formai és etikai

szabályai, jegyzetek

készítése, netikett.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Könyvtári rendszer, múzeum, levéltár, információkeresési stratégia,

rejtett bibliográfia, relevancia, kritikus forráshasználat, hivatkozás,

plágium, hitelesség, önművelés, egész életen át tartó tanulás.

A fejlesztés

várt

eredményei a

két évfolyamos

ciklus végén

A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére

tudjon digitális kamerával felvételt készíteni, legyen képes adatokat

áttölteni kameráról a számítógép adathordozójára;

ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait;

ismerje az ergonómia alapjait.

A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére

legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű

számításokat elvégezni;

tudjon körlevelet készíteni;

tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;

tudjon adattáblák között kapcsolatokat felépíteni, adatbázisokból

lekérdezéssel információt nyerni. A nyert adatokat tudja esztétikus,

használható formába rendezni.

A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

témakör végére

tudjon algoritmusokat készíteni,

legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket

kiválasztani;

legyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és

megvalósítására;

ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat;

legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére;

legyen képes egy csoportban tevékenykedni.

A tanuló az infokommunikáció témakör végére

legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus

vagy internetes eszközökkel publikálni;

legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon

dolgozni;

tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési

technológiákat.

A tanuló az információs társadalom témakör végére

ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;

legyen képes értékelni az információforrásokat;

ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó

szabályokat;

ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat;

ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat;

ismerje fel az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális

hatásait;

ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az

egészséget befolyásoló hatásait;

ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét,

legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára;

ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait;

ismerje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában;

ismerje fel a tudatos vásárló jellemzőit.

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére

legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az

információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan

végrehajtani;

legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat

tudatosan alkalmazni, legyen képes azokat értékelni, tudatosan

fejleszteni.

Documents

Az Inczédy György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumserdult/iskola/docs/HPP-inczedy... · fogalmak Vizualitás, képi nyelv, filmnyelv, nemzeti kultúra, szubkultúra,