„ Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

A KAVULÁK JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

FEJEZET TARTALOM

I. A KAVULÁK JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA BEMUTATÁSA I. 1. HELYZETELEMZÉS II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA II.1. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI

APELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI II.1.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI II.1.2. A NEVELŐ–OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKEI II.1.3. A NEVELŐ–OKTATÓ MUNKA CÉLJAI II.1.4. A NEVELŐ–OKTATÓ MUNKA FELADATAI II.1.5. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

ESZKÖZÖK II.1.6. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

ELJÁRÁSOK II.2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI FELADATOK II.3. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK II.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK

EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK II.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI,

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

II.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

II.7. A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSI RENDJE AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN

II.8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

II.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI

II.10. A TANULÓI FELVÉTELI, ÁTVÉTELI KÉRELMEK TELJESÍTÉSÉNEK – AZ NKT-BEN FOGLALT ELŐÍRÁSOK KERETEIN TÚLI – SORRENDJÉRE VONATKOZÓ HELYI SZABÁLYAI

II.11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE III.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE III.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT

ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, ILLETVE A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK A KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTTAKON FELÜL

III.3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE LEHETŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT

- 1 -

III. 4. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

III. 5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA, HA AZT NEM A NKT.27. §-SA SZERINT SZERVEZIK

III.6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI

III. 7. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJA ELLENŐRZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDJA, ÚGY MINT ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN, TOVÁBBÁ FORMÁI, ÚGY MINT DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ, A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI, A TANULÓK MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉSÉNEK SZABÁLYAI

III.8. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

III.9 A NEMZETISÉGI TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG

III.10 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

III.11 EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK III.12 A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT

SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK III.13 A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI

ELVEK III.14 AZ ISKOLAVÁLTÁS, A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAINAK

MEGHATÁROZÁSA SZÜKSÉG ESETÉN: KÜLÖNBÖZETI VIZSGÁVAL, EGYÉNI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSSAL, TÜRELMI IDŐ BIZTOSÍTÁSÁVAL VAGY ÉVFOLYAMISMÉTLÉSSEL

III.15 AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK, BELEÉRTVE A PROJEKTOKTATÁST

III.16 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK FORMÁI, RENDJE

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

- 2 -

I. A KAVULÁK JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA BEMUTATÁSA I..1. Az iskola neve: Kavulák János Általános Iskola

1.2. Az iskola fenntartója: Klebersberg Intézményfenntartó Központ

1.3. Az iskola működési területe: Berzence Nagyközség

1.4. Az iskola székhelye, címe: 7516 Berzence, Virág utca 10.

Telefon: 82/546-061 Fax: 82/546-062 e-mail cím: iskolakj@freemail.hu

1.5. Az intézmény jogállása: Részben önálló bérgazdálkodó költségvetési szervezet

1.6. Az iskola igazgatója: Novográdeczné Balogh Anna

1.7. Az iskola alapító okiratának száma, kelte: 69-4/2008. (VIII. 28.) sz. határozat

1.8. OM azonosítója: 034 117

Az iskola alaptevékenysége: biztosítani az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást, ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, a tanulmányok folytatására a középszintű oktatási rendszerben. Az iskola a tanulók részére egész napos nevelést, tanulószobai foglalkozást, valamint logopédiai szakszolgálatot is nyújt.

I. 1 HELYZETELEMZÉS

A pedagógiai program megvalósításának feltételei Az iskola földrajzi, társadalmi környezete Berzence nagyközség a Belső-Somogynak nevezett tájegységében helyezkedik el. Vasúton és közúton egyaránt könnyen megközelíthető. A legközelebbi városok Csurgó és Nagyatád. A határ menti település a két ország közötti átkelőhellyel is büszkélkedhet. A személyforgalom mellett megindult a teherforgalom bonyolítása is, így a település egyre ismertebbé és forgalmasabbá vált. A lakosok száma kb. 2700 fő, az itt élő emberek főként növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Akiknek a foglalkozása az iparhoz kötődik, azoknak más településre kell eljárni, igaz számuk az elmúlt években nagymértékben csökkent. A vállalkozások száma a faluban is megemelkedett, részben a határ menti forgalomra alapozva, de néhány esetben a munkanélküliség előli menekvést jelenti. Ahogyan más kistelepülésen az országban, itt is sok a munkanélküli, helyben az elhelyezkedésre kisebb a lehetőség, mint a városokban.

- 3 -

A munkanélküliség először anyagi gondokat eredményez a családoknál, de más jellegű feszültségek forrásává is válik. A kilátástalanság, a nehéz helyzet, pszichikai, idegállapotbeli kedvezőtlen változásokat eredményez, amely a családi háttér zavarához vezet. Az ilyen zaklatott vagy felbomló családban élő gyermekek tanulmányi munkájára, iskolai szereplésére, magatartására is kedvezőtlen hatással vannak az otthoni problémák. A munkahellyel, vállalkozással rendelkezők esetében a gyermekek számára az anyagi háttér ugyan biztosítva van, de a személyes kapcsolatra itt is kevés idő jut. A településen lakó emberek az elmúlt években, évtizedekben is nagyobb arányban gyakorolták vallásukat (katolikus), mint máshol. Az elsőáldozásnak, bérmálkozásnak, a hitoktatásnak kialakult rendje van. Az intézmény és az egyház együttműködése segíti e területen a feladatok eredményes megvalósítását. Az iskola helyet ad a hitoktatásnak, az egyház biztosítja az oktatókat. Az időpontok kiválasztása pedig közös egyeztetésen történik. A településen átutazó számára feltűnik a tiszta, rendezett környezet, a falun belüli nagy zöldterületek. A falu szinte minden utcája szilárd útburkolattal van ellátva. Berzence nagyságrendjének megfelelő intézményhálózattal rendelkezik; van bölcsőde, óvoda, művelődési ház, könyvtár, gyógyszertár, orvosi rendelők, stb. A határforgalomnak köszönhetően kereskedelmi hálózata fejlett, szinte minden beszerezhető helyben. Infrastrukturális és tárgyi feltételek Az iskola a falu közepén helyezkedik el, minden irányból jól megközelíthető területen. Az épület a 70-es években épült. Az iskola ékessége az épületet körülvevő hatalmas parkterület, ahol udvari játékok, füves és bitumenes pályák találhatók. Ez a környezet jól segíti a tanulók pihenését, szabadidejük eltöltését, valamint sportolási lehetőséget biztosít. A gyermekek igény esetén a napi háromszori étkeztetését az iskola épületében található a Berzencei Önkormányzat által fenntartott főzőkonyha látja el. Az intézményhez tornaterem öltözőkkel és szertárral kapcsolódik. Az iskolai könyvtár kb. 11 ezer kötet könyvvel várja az olvasókat jelent. A jelenleg használt épületek fűtése gázzal történik. Az épület felújításra szoruló. Az iskola festése, mázolása és a nyílászárók cseréje megtörtént. Az udvari létesítmények felújításának ütemezése szintén elengedhetetlen, hisz állapotuk további romlása balesetveszélyes helyzetet teremthet. Az iskolában az alsó tagozatosok saját tanteremben , a felsősök szaktantermi rendszerben tanulnak. A szaktárgyakhoz megfelelő oktatási és szemléltető eszközállománnyal, szakkönyvvel rendelkezett az iskola, melyeket folyamatosan fejleszteni szükséges. Személyi feltételek Az intézmény tevékenységi körébe tartozó feladatok megvalósításához elegendő pedagógus és technikai dolgozói létszámmal rendelkezik.

- 4 -

A nevelők közül mindenki rendelkezik szakirányú főiskolai végzettséggel. A technikai dolgozók pedig munkakörük előírásának megfelelő képesítéssel vannak alkalmazva. A teljes szakos ellátottság további biztosítása érdekében szorgalmazni és támogatni kell a kiegészítő képzésben résztvevőket. Tervszerű továbbképzési program alapján kell biztosítani a nevelők számára, hogy kellőképpen felkészülhessenek a helyi tanterv megvalósítására. Az intézményben 8 tanulócsoport működik, azaz minden évfolyamon egy-egy osztály. Az alsó tagozatosok iskolaotthonos rendszerben tanulnak, a felső tagozatos tanulóknak tanulószobán biztosítjuk a másnapra való felkészülést. A szociális hátteret vizsgálva egyre kedvezőtlenebbé válik a tanulók összetétele. Növekszik azok száma, akikről a család nem gondoskodik kellőképpen. Továbbá azok száma, akiknek tanszereit, egyéb szükséges felszereléseit, iskolai étkeztetését nem tudja a család biztosítani. Növekszik iskolánkban a cigánytanulók aránya, amely sajátos oktató-nevelő tevékenységet kíván. Az iskola képzési rendje Az intézmény 8 évfolyammal működő általános iskola, melynek feladata az alapképzés biztosítása. A képzés szakaszai az oktatási törvény előírásainak megfelelően: - alsó tagozat (1-4. évfolyam) - felső tagozat (5-8. évfolyam) A tanulólétszám alakulása: 2012/2013-as tanév 147 fő 2013/2014-es tanév 157 fő 2014/2015-ös tanév 161 fő 2015/2016-os tanév 167 fő

II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

II.1. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA

PEDAGÓGIAI APELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Minden közösségnek fontos, hogy elveket, célokat fogalmazzanak meg, s munkájuk, tevékenységük során ezeket szem előtt tartva működjenek. Az iskola számára elsősorban az oktatási törvény, a Kjt. az alapító okirat és a belső szabályzatok határozzák meg az alapvető célokat, feladatokat. Ha az iskola szereplői csak szervezetileg számítanak közösségnek, akkor a megvalósítás száraz és sablonos. Az iskola valamennyi érintettjének a szó szoros értelmében kell közösséggé válnia, hogy működése során olyan célkitűzéseket fogalmazzon meg, olyan feladatokat valósítson meg, amely megkülönbözteti a hasonló egységektől, amely sajátos jegyeket tartalmaz, ezzel arculatot ad a szervezetnek. A közös tevékenység, együttműködés

- 5 -

során a résztvevők emberileg és érzelmileg is közelebb kerülnek egymáshoz, egységet alkotnak még akkor is, ha közben a „szereplők” folyton változnak. A 90-es évek elejétől nagyon gyors ütemben változott körülöttünk a társadalmi, gazdasági élet. Ennek hatása jelentkezett az oktatás területén is. Megnőtt a tanulás szerepe, fontossága, mert munkahelyet csak képzett emberek tudtak szerezni vagy megtartani. Elhelyezkedni pedig azoknak volt esélyük, akik könnyen átképezhetők voltak. Az iskolában az alapkészségek fejlesztésére fordítódott egy részt a hangsúly, mellette pedig kiemelt szerepet kapott az idegen nyelv és a számítástechnika. A tanulók száma folyton csökken, így óriási verseny kezdődött az iskolák között a gyermekekért. Aki az előbb felsorolt területeket nem tudta magas szinten garantálni az iskolahasználóknak máris kiesett a versenyből. Mindezek persze csak esélyt adtak, de garanciát nem a győzelemhez. Iskolánk a magas szintű oktató-nevelő munkán túl felkínálja azt a páratlan környezetet, amellyel rendelkezik. Azokat a tanórán kívüli foglalkozásokat, ahol ügyesedhet a gyermek, tanulhat, valamint hasznosan töltheti a szabadidejét. Azokat a rendezvényeket, eseményeket, ünnepségeket, amelyek színesítik a diákéletet, amelyekre, mint berzencei iskolás emlékezhet, amelyek során érezheti nemcsak az intézményhez, hanem a falu életéhez is kötik. Kínáljuk azt a lehetőséget, hogy sokáig élvezhetik tanulóink a gyermeki élet örömeit, s közben folyamatosan tanítjuk meg számunkra az együttélés, a közösségi lét szabályait, buktatóit. Életkori sajátosságuknak megfelelő eseményeken megtanulhatják, mit jelent versenyre kitartóan készülni (az élet is egy folytonos verseny), mit jelent győzni vagy veszíteni s onnan újra és újra felállni. Kínáljuk tanulóink számára, hogy képességeiknek, tanulmányi eredményeiknek megfelelő középiskolát választhatnak 14 évesen, hisz olyan alapot tudunk számukra biztosítani, amellyel ha a tanuláshoz való hozzáállásuk nem változik rossz irányban, további eredményekre, sikerekre számíthatnak. Iskolánk pedagógiai programját csak közösen, fenntartó, pedagógusok, iskolai dolgozók, tanulók és szülők tudjuk megvalósítani. Sorsunk önmagunk kezében is van, ezért nem mindegy a felnövekvő nemzedék, a falu jövője miatt sem, hogyan tudunk élni a lehetőséggel.

II.1.1 A nevelő-oktató munka alapelvei Oktató-nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés és alakítás érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. Az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele.

- 6 -

A világban való eligazodás feltételezi egy idegen nyelv elsajátítását. Az alapok lerakását kell ezen a területen iskolánknak biztosítani. A társadalmi fejlődés, a modernizáció és az életmód alakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. A megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. A másság elfogadására, más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat. Alapvető feladatunknak tekintjük az alapelvek megvalósításában: - A tankötelezettség teljesítését. - A személyiség sokoldalú fejlesztését. - Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztését. - Mentális képességek fejlesztését. - Szocializációs képességek fejlesztését. - A testi egészség megőrzésének, fizikális adottságnak, életkornak megfelelő fejlesztését. - Esélyegyenlőség biztosítását a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek részére. - Az informatikai ismeretek fejlesztését. - A hátrányos helyzetűek felzárkóztatását, a magatartási és beilleszkedési zavarok megszüntetését heterogén osztályok kialakításával. - A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldását, kiemelt figyelmet fordítva a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzésére. - Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat, másság elfogadása. - Alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének. - Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra.. - Az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát. - Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. -A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inkluzív nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést.

- 7 -

-A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való alkalmazkodásra. - A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére. - Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; - A nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk. - Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét. - Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását. - Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét.

II.1.2 A nevelő – oktató munka értékei Intézményünk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az

európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át: - egyrészt értékrendjére építve olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak, - másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakozását. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési-oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítottunk, amelyek az Európához tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállítása során az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: - az egyén és az állam felelősségét, - a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, - a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Nagy jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat.

- 8 -

II.1.3 A nevelő – oktató munka céljai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi, erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. - Célunk, hogy minden tevékenységünket – az oktatás és a nevelés területén egyaránt, a gyerekek okos szeretete hassa át. - Célunk, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit. - Célunk, hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja. - A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényeinek és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet. - Célunk, hogy elsősorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. - Célunk, hogy lehetőleg minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének, illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat. - Célunk, hogy a 8. osztály elvégzése után minden tanuló képességének, érdeklődésének, elképzeléseinek megfelelő középiskolában folytathassa tanulmányait. - Célunk olyan színvonalon és mértékben biztosítani iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze, minden esélye megvan tanulóinknak az értelmi és érzelmi fejlődésre. - Célunk a szülőkkel olyan szemléletben együttműködni, hogy iskola és szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és feladataink. - Célunk a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fogyatékosságból eredő hátrányának megelőzése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a funkciók egyensúlyának kialakítása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása, a meglevő funkciók bevonásával. - Célunk az egyéni sikereket segítő funkciók fejlesztése, a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása.

Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi–erkölcsi értékeknek kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Fontos cél, hogy az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot Az alapozó időszak kezdetén a pedagógus vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt - az iskola adjon teret a gyermek játék és mozgás iránti vágyának; - az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; - az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen;

- 9 -

- társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal; - szeressék és óvják természeti környezetüket; - az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; - mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását; A tanterv alapkövetelményeit szem előtt tartva mindenkor figyelmet kell fordítani a tanulási problémákkal küzdők felzárkóztatására, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az átlagosnál jobb képességű tanulók tehetséggondozását sem. Az önálló ismeretszerzés képességének birtokában nagyobb esélyt adunk tanulóinknak, hogy bármely iskolaszakaszba lépve, vagy másik iskolaszerkezetben is eredményesen haladhassanak tovább. - A nevelés-oktatás második szakaszának fontos célja, hogy a pedagógusok folytassák az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését

- a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; - vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz; - vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás; - a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük; - az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése; - a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra; - a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre; - alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; - magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; - a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésé- nek, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával; - tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; - a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze; - a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; - a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára

- 10 -

elérhetővé váljon, - az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához; - személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív; - alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket. Az eltérő képességeket, érdeklődést is figyelembe véve továbbra is kiemelten kell foglalkozni a középfokú beiskolázással, a pályaorientációval. Egész nevelői munkánk központjában a személyiség komplex, sokoldalú fejlesztésének, az egyéni képességek, és adottságok figyelembevételének kell állnia. Minden egyes gyermeknek éreznie kell, hogy érte vagyunk, az iskolában, érdekükben történik minden. Továbbra is törekednünk kell a nyílt, befogadásra kész, a másságot toleráló, az eltérő véleményekben a kompromisszumot kereső demokratikus személyiség fejlesztésére. A képzési időszak alapozó szakaszát kihasználva el kell érni, hogy a tanulók az alapkészségek tekintetében, az anyanyelvi kommunikációs képesség, a matematika terén szilárd ismereteket szerezzenek, melynek birtokában képesek lesznek az önálló gondolkodásra, az önálló ismeretelsajátításra. El kell érni, hogy az alapozó szakaszból minden tanuló úgy lépjen tovább, hogy tud olvasni, írni, beszélni, készségszinten dolgozni a számtani alapműveletekkel. Az alapképességek fejlesztésében változatos, egyéni adottságokhoz igazodó módszer-kombinációk alkalmazásával biztosítani kell a tényleges átjárhatóságot. Felsőbb évfolyamokon - 7-8. évfolyam - minden szaktárgynak fel kell vállalni a tantárgy keretében megvalósítható képességfejlesztést. A tanterv követelményeihez igazodva, törekedni kell az integrációs lehetőségek minél jobb kihasználására. A személyiség szocializációs képességének fejlesztésében minden tantárgyat tanító

nevelőnek részt kell vennie.

II.1.4 A nevelő–oktató munka feladatai A pedagógiai munka szakaszai Bevezető és kezdő szakasz Az átmenet problémái és annak feloldása:

- Az óvodából az 1. osztályba lépés, az átmenet problémái: az óvodából a tanulók számukra idegen környezetbe kerülnek, másfajta követelményrendszerrel találkoznak, sokszínű, új kapcsolatokat alakítanak ki. Ezt az átmenetet kell számukra megkönnyíteni, zökkenőmentessé tenni.

Feladataink: Kölcsönös kapcsolattartás az óvodával Iskolahívogató projekt működtetése A beszoktatás az egyéni sajátosságok figyelembevételével történjen és a közösség igénye szerinti ideig tartson. A pedagógus a lehető legalaposabban ismerje meg a gyermekeket, tanúsítson fokozott toleranciát velük szemben, ehhez biztosítson játékos, felszabadult légkört. (Iskolahívogató projekt – melléklet)

- 11 -

Az átmenet problémáinak feloldása a negyedik és az ötödik osztály között: A megnövekedett tananyagtartalom, a másfajta tanulási módszerek, az önálló tanulás alkalmazása, a fokozott követelmények, a többféle tanítási stílushoz való alkalmazkodás erőpróba elé állítja a felső tagozatba lépő diákokat. Feladataink: Kapcsolattartás a tanítók és a tanárok között (óralátogatások, visszajelzések a tanítók számára, stb.) Az önálló tanulás, ismeretszerzés képességének minél magasabb szintre emelése.

A tanulási motivációk kialakítása Az iskolai eredményes nevelés és oktatás alapfeltétele, hogy a tanulási motivációt megőrizzük, fejlesszük, illetve új motívumokat alakítsunk ki. Feladataink: A tanulási motivációk megerősítése, fejlesztése. A tanuló minél erősebben kötődjön a pedagógushoz, a pedagógus legyen „példakép”, követendő minta. A társakhoz való viszony (együttműködés, segítőkészség, tisztességes versengés stb.) fejlesztése. A helyes tanulási szokások kialakítása. Az értelmi képességek fejlesztése Az értelmi képességek fejlődése, fejlesztése az eredményes nevelés és oktatás kiinduló feltétele, eszköze és célja. Ennek segítségével sajátítunk el minden ismeretet, fejlesztjük képességeinket, alakítjuk ki készségeinket. Feladataink: A megismerés képességének fejlesztése. A szemléletes megfigyelések és a tevékenykedtetés lehetőségének biztosítása. A kommunikációs képesség fejlesztése. Az olvasási és a beszédkészség folyamatos fejlesztése, a szövegértés és szövegalkotás gyakorlása, a nyelvtani és helyesírási ismeretek alapjainak elsajátítása. A matematikai logikus gondolkodásmód kialakítása szöveges feladatok megoldásával. A gondolkodási képesség fejlesztése. Érzelmi – akarati nevelés Az ingerszegény környezetből iskolába érkező tanulók érzelmileg is „szegényebbek”. Ennek megváltoztatása is alapvető célunk. Feladataink: Nyugodt, derűs légkör teremtése. A figyelemkoncentráció, a pontos munkavégzés biztosítása, a kiegyensúlyozott személyiség kialakításának elősegítése. Az akaraterő, a magabiztosság, a helyes önértékelés alapjainak a lerakása. A magyarságtudat kialakítása és erősítése. A közösségi érzelmek fejlesztése úgy, hogy az egyén egyénisége, színessége megmaradjon, ezzel is gazdagítva a közösséget. A hagyományok tiszteletére nevelés. A kötelességtudat fejlesztése.

- 12 -

Közösségi nevelés, viselkedéskultúra Célunk, hogy tanulóink ismerjék és alkalmazzák az alapvető viselkedési szabályokat, társas kapcsolataik kiegyensúlyozottak legyenek. Találják fel magukat a számukra szokatlan helyzetekben is, tudjanak alkalmazkodni azokhoz. Feladataink: A társas kapcsolatok alapvető normáinak megismertetése és alkalmazása. A szóbeli kommunikáció formáinak és szabályainak bemutatása, gyakoroltatása. Az alapvető erkölcsi normák felismertetése és betartatása. A tulajdon tiszteletére és védelmére nevelés. A Házirend szabályainak ismerete és betartása. Alapozó és fejlesztő szakasz Az általános iskolát befejező diák - Legyen képes testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre, legyen harmonikus a személyisége. Alakuljon ki benne az önértékelés iránti igény. Erősödjön értelmi képessége. Gondolkodása legyen logikus, rugalmas. Legyen akaratereje, fegyelmezettsége és kitartása, legyen képes a kudarcok leküzdésére. Rendelkezzen életkorának megfelelő ítélőképességgel. Sajátítsa el az egészséges életmód alapvető normáit. - Rendelkezzen a társas élethez nélkülözhetetlen magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával. Legyen képes mások megértésére, elfogadására, beszéde legyen kulturált, viselkedése a mindenkori helyzetnek megfelelő, illemtudó. Legyen felkészítve a családi életre, a háztartás bizonyos feladatainak elvégzésére. Rendelkezzen környezettudatos életvitellel. - Legyen képes a társadalmi munkamegosztásba való későbbi bekapcsolódásra (továbbtanulás, munkavállalás). Rendelkezzen megfelelő szövegértéssel, beszédkultúrával, ismerje anyanyelvét minél teljesebb mértékben. Legyen birtokában az alapvető kommunikációs képességeknek. Legyen képes eligazodni és tájékozódni a különféle információs anyagokban (pl. lexikonok és ezek gyűjteményeiben (könyvtár) Ismerjen legalább egy idegen nyelvet olyan fokon, hogy azt a hétköznapi helyzetekben használni tudja. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait.

- 13 -

Feladataink A problémamegoldó gondolkodás kialakításában: Érdeklődést keltő, új tanulási motívumok nyújtása. A helyes tanulási szokások megerősítése. A kommunikációs képesség fejlesztése. A tehetséggondozás. Az érzelmi – akarati nevelésben: Az akaraterő és a kötelességtudat fejlesztése. A helyes önismeret, az önértékelés igényének kialakítása. A toleráns magatartásra nevelés. A hagyományok tiszteletére, megőrzésére való nevelés. Az egészséges életmódra, családi életre nevelésben: A testi és lelki egészség problémáinak kezelése és megoldása. A családi értékek megőrzésének segítése. A szexuális felvilágosítás és a családtervezés alapjainak megismertetése. Az egészségkárosító tényezők (dohányzás, alkohol, drog, AIDS) szervezetre és személyiségre gyakorolt romboló hatásainak ismertetése. A pályaorientáció során: A társadalmi munkamegosztás megismertetése, az abba való bekapcsolódás. A szakmák, pályák bemutatása, a velük kapcsolatos társadalmi elvárások megismertetése. Az egyéni pályaválasztás, iskolaválasztás segítése a tanuló képességeinek figyelembevételével. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladataink: - Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapvető feladata a személyiség fejlesztése. Az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. - A megismerési vágy, az érdeklődés pozitív élményekkel történő felkeltése, fenntartása, a megszerzett tudás hasznosságára, gyakorlati alkalmazására nevelés. - Kiemelt feladatunk a tehetséggondozás, a tehetségek korai felismerése, kibontakoztatását segítő tevékenységek végzése. - A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdők megkeresése, segítése a tanulók szociális motívumainak és képességeinek fejlesztése (szociális kommunikáció, közösségi nevelés, érdekérvényesítés, stb.). Olyan tevékenységek szervezése, amelyek lehetővé és elvárhatóvá teszik a személyes kapcsolatok megteremtését, az együttműködést, a tanulók közötti konfliktusok kezelését. - A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása differenciálással, egyéni foglalkozással. - A tananyag ésszerű megtervezése úgy, hogy az átlagos képességű gyermekek is kellő erőfeszítéssel megérthessék és elsajátíthassák. - A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység (étkezési-, tankönyvtámogatás, alapítvány). - Információs eszközök (könyv- és médiatár) használatára való nevelés. - A biztonságos és egészséges környezet biztosítása. - Pályaválasztás előkészítése, segítése, szülői értekezlet tartása a 8. osztályos tanulók szüleinek.

- 14 -

- Az iskolai munkarendben a tanulási és szabadidős tevékenységek helyes arányának biztosítása. - Biztosítani a szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formáit, a továbbfejlesztés lehetőségeit. - A diákjogok gyakorlásához szükséges információk közvetítése. - Tanulóink vallási és világnézeti meggyőződésének tiszteletben tartása. - Rendszeres mozgás igényének felkeltése, egészséges életmódra nevelés. - Olvasóvá nevelés. - A zenei kultúra megszerettetése. - Feladatunk olyan tanórán kívüli programok szervezése, melyek hozzájárulnak a tanulók személyiségének fejlesztéséhez, és lehetőséget adnak a pedagógusnak és a tanulónak egymás kölcsönös jobb megismerésére. - Személyes példamutatással neveljük tanítványainkat nevelő-oktató munkánk minden fázisában. - Környezeti nevelésünk eredményeképpen tudjon helyes döntéseket hozni a környezet megóvása érdekében. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása területén fekadataink: -Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés, eltérő képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás. -Olyan tanulási környezetet, speciális módszerek, tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, amelyben sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral, speciális eszközök alkalmazásával valósul meg készség- és képességfejlesztés. -A pedagógus a tanórai tevékenységek/foglalkozások tervezésébe építse be a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat. -A pedagógus a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál vegye figyelembe az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a támogatás szükséges mértékét. -Az egyéni haladási ütem biztosítására egyéni fejlesztési és tanulási terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazása. -A pedagógus működjön együtt a gyermek/tanuló fejlesztésében résztvevő szakemberekkel. A kommunikációs kultúra területén feladataink: - Legyen képes megszerzett ismereteiről élőbeszédben és írásban életkori szintjének megfelelően sikeres kommunikációra. - Ismerje a műveltségi területek jelrendszereit (pl.: térképek, képletek), tudja értelmezni és működtetni azokat. - Legyen képes az információk vételére, értékelésére, rendszerezésére és használatára. - Legyen képes véleménynyilvánításra, véleményének megvédésére, érveinek kifejtésére, ellenérvek figyelembevételére. - Legyen képes érzelmeit árnyaltan kifejezni. - Legyen képes helyes testbeszédre (gesztusok, tekintet, testtartás, hanghordozás, mozgástér). - Legyen képes feszültség- és konfliktushelyzetek feloldására. - Legyen képes vizsgahelyzetek szorongásainak leküzdésére. - Legyen igénye a könyv- és médiatár, mint legfontosabb információhordozók használatára, és tanulja is meg azokat használni. - Életkori sajátosságaihoz igazodóan ismerje az új információhordozókat, információközvetítő technikákat. - Ismerje a szellemi tevékenységek etikai szabályait és tudjon azonosulni velük.

- 15 -

Tanulás témakörében feladataink: - Szeressék iskolájukat, és tevékenyen járuljanak hozzá hírnevének növeléséhez tanulásukkal és magatartásukkal. - Törekedjenek elérni a képességeik szerinti legjobb eredményt, legyenek képesek erőfeszítésre, kitartásra, rendszeres munkára. - Legyenek képesek önálló ismeretszerzésre és segédlet felhasználására. - Fokozatosan alakuljon ki az önellenőrzési, önértékelési és önelemzési képességük.. - Sajátítsák el az eredményes tanulás módszereit és technikáit. - Ismerjék meg és használják ki az önművelés különböző lehetőségeit (könyvtár, szakkör, kulturális programok). Pályaorientáció terén feladataink: - Ismerjék meg saját képességeiket és a szakmai lehetőségeket. - Tudják reálisan összehangolni képességeiket a pályaválasztással. - Legyenek képesek a körülmények változtatásának megfelelően pályakorrekcióra.

II.1.5 A nevelő-oktató munka megvalósításához szükséges eszközök A tanórai oktató és nevelőmunkát, a tananyag feldolgozását, a szemléltetést segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök):

- fejlesztő játékok, eszközök - sportszerek - interaktív táblák (lehetőség legyen minden tanórában használni) - interaktív tananyagok - számítógépek - írásvetítők - diavetítők - televíziók - videomagnók - CD-lejátszók - kísérleti eszközök (fizika, kémia) - szemléltető eszközök (matematika, földrajz, biológia) - hangszerek - fali oktatótáblák - hanganyagok, videoanyagok - térképek - szakkönyvek - tanulóknak szóló könyvek - kézműves alapanyagok

- 16 -

II.1.6 A nevelő-oktató munka megvalósításához szükséges eljárások A nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljától, ezért a nevelési módszereket hozzá kell igazítani a leírt célokhoz. A nevelés céljai között szerepelnek általános és konkrét fejlesztési szakaszokra lebontott célok, így közülük azokat kell kiválasztani, amelyek igazodnak - a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, - igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához, - igazodnak a mindenkori szituációhoz - a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott sérülés-specifikus módszerek, eljárások, szemléltetés, amelyek igazodnak a tanuló sajátos nevelési igényéhez, fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, egyéni haladási üteméhez, tanulási stratégiájához, előzetes ismeretéhez és egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbözőségéhez.

Mivel nincs teljesen egyforma két szituáció, két egyforma gyerek, két egyforma pedagógus, ezért csak a teljesség igénye nélküli felsorolás lehet ezen a területen a célunk. A nevelőnek kell közülük kiválasztani, esetleg kiegészíteni úgy, hogy adott esetben a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. Eljárások, módszerek a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítva: - A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás - A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás - A magatartásra ható módszerek: Ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret A dicséret módjai iskolánkban: Egyéni:

szaktanári dicséret szóban és írásban (naplóba, tájékoztató füzetbe) osztályfőnöki dicséret szóban és írásban (naplóba, tájékoztató füzetbe) igazgatói dicséret (szóban, iskolagyűlésen – írásban) tantestületi dicséret írásban (bizonyítvány, törzslap)

Jutalmazás formái:

oklevél tárgyjutalom (könyv) tanulmányi díj (oklevél)

Közösségi formái:

nyilvános dicséret iskolaközösség előtt előnyben részesítés iskolán belüli és kívüli közösségi programokban tanulmányi díj közösségi célra, oklevél

Kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés

- 17 -

A büntetés módjai iskolánkban: - szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, rendreutasítás) - szaktanári figyelmeztetés szóbeli, írásbeli - osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás - igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás - nevelőtestület figyelmeztetés, intés, rovás - szigorú megrovás - tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl) Gátlást kiváltó módszerek: (a negatív viselkedés kialakulásának megakadályozását szolgálják) felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, tilalom, elmarasztalás… Eszközök, módszerek felsorolása szintén csoportosítva történik és a teljesség igénye nélkül. Nyelvi (verbális) eszközök: (közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk)

beszéd beszélgetés – mindkét fél aktívan részt vesz benne, lehet tartalmát tekintve szabad vagy irányított beszélgetés, szervezettsége alapján spontán vagy tervezett, formája alapján egyéni vagy csoportos interjú

Nem nyelvi (non verbális) eszközök: arckifejezés, szemmozgás, tekintet, mozdulatok, jelzések. Szociális technikák: a technikákat a gyerekek a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban majd az iskolai közösségben. Technikák az ön- és emberismeret fejlesztésében: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés. Szociális készségfejlesztő technikák: minta és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység. Iskolánkban alkalmazott kiegészítő tanítási módszerek - Tevékenységközpontú tanulásszervezés A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a pedagógus életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére, problémamegoldásra, összefüggések felfedezésére, következtetések levonására, egyéni vélemények kialakítására és az ismeretek alkalmazására. - Differenciált tanulásszervezés A differenciálás kettős funkciót teljesít: valamennyi tanuló eljuttatását egy egységes alapszintre; valamint az egyén belső feltételeinek megfelelő maximális fejlesztést. A differenciálás előnyei: - biztosítja az oktatás céljainak megvalósulását - lehetővé és szükségessé teszi a tanulók egyéni sajátosságainak alapos megismerését - pozitív beállítódás alakul ki a tanuláshoz való viszonyban, mert minden tanuló számára biztosítja a sikerélmény elérését.

- 18 -

- Kooperatív tanulásszervezés A kooperatív tanulás széles körű tapasztalatszerzést tesz lehetővé a diákok számára és sokféle módját biztosítja a kommunikációnak. A kooperatív tanulás során a gyerekek csoportban dolgoznak, tanítják egymást, így mindenki fejlődik. Kooperatív feladatot a diák egyénileg nem tud megoldani, minden csoporttag munkájára szükség van. A feladat szerkezeti felépítése és a csoporttagok szerepe pontosan meghatározott. A kooperatív tanulás négy alapelve: 1. Építő egymásrautaltság 2. Egyéni felelősség 3. Egyenlő részvétel 4. Párhuzamos interakciók. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az intézmény pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a gyermekre. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását

célzó, beidegző módszerek.

- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás.

- Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.

- A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

- Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha: az óvodás korúak az ● Az iskolai tanulmányok megkezdéséhez megfelelő alapismeretekkel rendelkeznek, így jó eséllyel kapcsolódhatnak be az iskolai tanulás folyamatába. ● Birtokában vannak saját ellátásuk képességének. Az iskolánk végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén:

- 19 -

● minden tantárgyból feleljenek meg az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. ● rendelkezzenek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek, ● ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bírjanak saját közelebbi és távolabbi jövőjüket és sorsukat illetően. Környezettudatosságra nevelés – fenntartható fejlődés, állampolgári kötelesség, személyes felelősség, fogyasztás és erőforrások A tanulás tanítása – érdeklődés, önállóság, könyvtári és más információforrások, az előzetes tudás mozgósítása, csoportos tanulási módszerek, az emlékezet erősítése, jegyzetelési technikák, forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás Az iskola rendezvényei, hagyományai • Tanévnyitó ünnepély formája, tartalma, helyszíne (leendő elsősök fogadása) • Egészségdélután • Megemlékezés a Zenei Világnapról • Megemlékezés az Aradi vértanúkról • Megemlékezés az október 23-ról • Adventi gyertyagyújtás • Télapó ünnepély • Adventi kézműves foglalkozás szülőknek • Részvétel a Mindenki Karácsonya községi rendezvényen • Családi sportdélelőtt • Gyermekfarsang • Megemlékezés a névadóról • Nyílt tanítási napok elosztása a tanév során • Március 15-ei ünnepség • Húsvéti vásár • Anyák napja • Tanulmányi kirándulások • Diákhét: benne májusfa kitáncolása, sportnap • Egy óra az iskoláért (felajánlott munka az iskola tisztaságának megóvásáért,

környezetének rendbetételéért) • Tantárgyi vizsgák • Ballagás (szerenád) • Tanévzáró ünnepély – Tanulmányi díjak átadása • Nyári tábor, nyári napközi és úszásoktatás szervezése (1-8. o.), lebonyolítása

- 20 -

II.2 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Ezen a területen feladatunk a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. Feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink:

• a különböző szintű adottságaikkal • az eltérő mértékű fejlődésükkel • iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal • egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel • szervezett ismeretközvetítéssel • spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben

bontakoztathassák ki személyiségüket • a sajátos nevelési igényű gyermek/tanulók fejlesztése szakmai és

szakmaközi együttműködéssel valósul meg, a személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése.

A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolatát, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Pedagógiai programunk nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, Fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat. Hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Mindehhez figyelembe kell venni, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egy fóruma is. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőink: A tanulói önmegvalósítás segítése. A tanulói önképzés igényének kialakítása. Az általános emberi értékek továbbadása. Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok:

• a megismerési vágy fejlesztése • tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása

- 21 -

• felfedezési vágy fejlesztése • játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése • tanulási kötelességtudat kialakítása • a tanulási sikervágy kialakítása • a tanulási kudarc feldolgozása, továbblépés segítése • a tanulás gyakorlati értékének tudatosítása • a továbbtanulási szándék, mint tanulási motívum kialakítása.

A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok:

• megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések elsajátításának elősegítése

• olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit

• élményszerű, pozitív minták felkínálása történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel

• pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben a pedagógusok és a tanulók is biztonságban, jól érzik magukat

• a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés formáival (együtt cselekvés, közös feladatmegoldás, közös kirándulás).

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: • a testi képességek folyamatos fejlesztése és karbantartása • a kézügyesség fejlesztése különféle tevékenységek során a tanórákon és a tanórán kívül

(gyurmázás, rajzolás, hímzés, batikolás…) • a viselkedés tevékenységformáinak megismertetése, gyakoroltatása, tudatosítása

változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, háztartási és házkörüli munkák, közlekedés és a vásárlás szokásai)

• zenei és vizuális befogadó-készség folyamatos fejlesztése • az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, gyakorlása, tudatosítása • az egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal • a tanulói önértékelés rendszeressé válásának kialakítása • a tehetség kibontakoztatásának segítése a személyiség fejlesztése érdekében

A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok:

• olyan tanórán kívüli szakkörök fenntartása, amelyek alkalmasak az alkotó tevékenység működtetésére

• az iskolán kívüli fórumok kihasználásának segítése, komplex feladatok megtervezése az alkotóképesség fejlesztése érdekében

• a szabályhasználat képességének fejlesztése • a leírt szabályok szerinti önálló feladatmegoldások rendszeressé tétele

- 22 -

II.3 A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

Célunk, hogy testileg és lelkileg egészséges, a környezetére igényes, a természetet szerető, óvó diákokat neveljünk.

• Alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt. • Tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat. • Ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket és azok veszélyeit. • Legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket. • Alakítsunk ki igényt az egészséges és tiszta környezet iránt. • Egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. • Testmozgás fontosságának tudatosítása.

Az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körű: • ha nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, • ha nem szűkül le egy-egy akció időtartamára, hanem az iskola mindennapi életében

folyamatosan és rendszeresen jelen van, • ha nem szűkül le egy iskolai közösség valamelyik részére, hanem az iskola minden

tanulója részt vesz benne, • ha nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, • ha nem szűkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülőket és az iskola

közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét.

A megvalósítás alapvető irányai:

1. Mindennapi testnevelés megvalósítása 2. Egészségfejlesztő – szemléletformáló – iskolai programok megvalósítása a tanulók

egészségének védelme, valamint az egészséges életmód és a testmozgás iránti igény viselkedésbe épülése érdekében.

3. Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok kimunkálása

4. Szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő partnerek ésszerű bevonásával: 1. Egészséges táplálkozás megvalósítása, 2. Mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek, 3. A gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); 4. Környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési ismeretek oktatása. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei: • Az egészség fogalma. • A krónikus beteg egészsége. • Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.

- 23 -

• A környezet egészsége. • Az egészséget befolyásoló tényezők. • Szájhigiénia. • A jó egészségi állapot megőrzése. • A betegség fogalma. • Megelőzhető betegségek. • A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata. • Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása. • Lelki eredetű táplálkozási zavarok. • A beteg ember táplálásának sajátosságai. • A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata. • Az egészséghez szükséges testmozgás. • A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában. • A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában. • Gerincvédelem, gerinckímélet. • Balesetek, baleset-megelőzés. • A lelki egészség. • Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe

a másik önértékelésének segítésében. • A két agyfélteke harmonikus fejlődése. • Az érett, autonóm személyiség jellemzői. • A társas kapcsolatok. • A nő szerepei. • A férfi szerepei. • A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs. • A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek. • A gyermekáldás. • A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére. • A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában. • A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-

szenvedély, internet- és tv-függés). • Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és

tanulási eredményességet elősegítő hatásai. • A média egészséget meghatározó szerepe. • Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja. • Fogyasztóvédelem. • Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. • Tartós egészség-károsodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése. • Iskola-egészségügy igénybevétele. • Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. • Otthoni betegápolás. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés várható eredményei: • a tanulási eredményesség javítása; • az iskolai lemorzsolódás csökkenése, • befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; • a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; • az önismeret és önbizalom javulása; • az alkalmazkodó-készség, a stressz-kezelés, a problémamegoldás javulása; • érett, autonóm személyiség kialakulása;

- 24 -

• a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi betegségek) megelőzése.

Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: • Természettudományos kompetencia Az ember és a rajta kívüli természet között lejátszódó kapcsolatok megértése, előrejelzése. • Szociális kompetencia: A saját egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése. Testi, lelki egészség egészségünk védelme, ennek szerepe a társadalomban.

Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: A tanulók megismertetése saját testük felépítésével, működésével. Az egészséges táplálkozás szerepének felismertetése. A sport, a mozgás, a kirándulás fontosságának bemutatása. A káros szokások kialakulásának megakadályozása, az ellenük való védekezési módok megismertetése. Az igényes külsőre, megjelenésre, a tisztaságra való törekvés. Rendezett, tiszta, esztétikus környezet kialakítása. Pontos, külalakjában is megfelelő munkára szoktatás.

Az iskolaotthon keretében biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a napirendbe beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztő mozgással és játékkal levegőn tölthessék szabadidejük nagy részét. (Legalább napi két óra.) Mindezek figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi és heti rendet.

Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai:

• Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. • A kulturált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása, és az ízléses terítés

iránti igény felkeltése. • El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék

előtérbe az egészséges élelmiszereket.

Személyi higiéné kialakításának feladatai: • Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása. • Az időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítása. Váltócipő

használata. • Gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak

tanulása, ismerete, betartása. • Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése. • Rendszeres fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele. • Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele.

(Iskolaorvos, védőnő, fogorvos) Mentálhigiéné feladatai:

• Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink, dolgozóink számára.

• Ésszerűen tervezett oktató és nevelőmunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes terhelést.

- 25 -

• A veszélyeztetett és halmozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése és folyamatos segítése. Megfelelő segítségnyújtás a lelkileg sérült tanulóknak az iskolapszichológusokkal együttműködve. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése.

• Személyre szabott beavatkozási lehetőségek alkalmazása, kiegészítése különböző terápiák javaslatával.

• Lehetőségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére.

A családi életre nevelés feladatai:

• Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvető, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására.

• A családi életre nevelés fontos területe a szexuális nevelés. Feladatunk, hogy megismerjék és megérthessék testük működését, a nemiségnek az

emberi életben betöltött szerepét. Tájékoztatnunk kell a gyerekeket a nemi úton terjedő betegségekről, ezek következményeiről, és megelőzési lehetőségeiről. Ismereteket kell nyújtanunk a fogamzásgátló módszerekről, a tudatos családtervezésről.

Az egészségnevelési program segítői:

• Iskolaorvos Évi rendszerességgel végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi az egészségügyi problémákat. • Védőnő Segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít. Előadásokat tart az iskola vezetőségével egyeztetett témákban (Egészségügyi felvilágosítások, sebellátás stb.) • Fogorvos Évente egy alkalommal végez szűrést osztályonként, előre egyeztetett időpontban. • Családi háttér

Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, hiszen munkánk nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. Iskolánk nevelői nyitottak a szülők érdeklődésére. Az együttműködés eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével.

Tevékenységi területek: Tanórákon:

• Az életjelenségek megismerése • Az emberi test részei (testrészek, csontváz, izomzat, mérhető tulajdonságai, változásai,

testünk működésének megfigyelése.) • Érzékszerveink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk)

- 26 -

• Egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás, fogápolás)

• Táplálkozás, fejlődés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési kultúra, a táplálék útja, a táplálkozás hatása fejlődésünkre, életjelenségeinkre)

• Az egészség megóvása (a betegségek megelőzése, a betegségek és leggyakoribb tüneteik, leggyakoribb fertőző betegségek).

• A légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata) Szabadidőben a mozgás és levegőzés biztosítása:

• Tanulóink napjuk nagy részét az iskolában töltik, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, játékra, kikapcsolódásra. Arra törekszünk, hogy a szabadidős foglalkozások lehetőséget adjanak arra, hogy a gyerekek minél több fajta foglalatosságot próbáljanak ki, melyek fejlesztik képességeiket, kreativitásukat, mozgáskultúrájukat.

Legalább napi két órát töltsenek a gyerekek a szabad levegőn való mozgással, játékkal.

Iskolánk szabadidős tevékenységei, amelyek az egészségnevelést szolgálják: • Szervezett játékos sportfoglalkozások • Játékos foglalkozások naponta az udvaron szünetekben • Többnapos osztálykirándulások • Természetismereti vetélkedők • Témanapok – természeti ünnepekről való megemlékezés • Folyamatos papírgyűjtés • Sportversenyek • Az iskola udvarának takarítása, tisztán tartása • Az iskola folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele • Túrák szervezése • Téli gondoskodás énekesmadarainkról

Kapcsolat a szülőkkel

Törekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék egészségnevelési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra.

- szülői értekezletek - fogadóórák - személyes beszélgetések - szülők bevonása programjainkba

Az egészségnevelés prevenciós programjai:

• A felső tagozatos osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök folyamatosan foglalkoznak az egészséges életmód kérdéseivel

• Előadókat hívunk a következő témakörökben: Káros szenvedélyek, drogok Tűzvédelem Közlekedésbiztonság.

- 27 -

II.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

„A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze.” (Hankiss Elemér) Nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. A közösség egyénekből áll és az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. A közösségfejlesztés fő területei intézményünkben: - tanórák – szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák - tanórán kívüli foglalkozások – napközi (tanulószoba), séta, kirándulás, szakkörök - diákönkormányzati munka - szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások a feladatok és a célok, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: • az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához • véleményalkotó, vélemény-nyilvánító képességének fejlődéséhez • a közösségi szokások, normák elfogadásához • a másság elfogadásához • az együttérző magatartás kialakulásához • a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, mert megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával társas kapcsolatával valamennyi felsorolt érintett példaként áll a diákok előtt. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló • ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való

harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, • ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk

nagy múltú értékeit, • legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság

iránt, • váljon érzékennyé környezete állapota iránt, • a sajátos nevelési igényű tanulókat fogadja el a közösségben, segítse a közösségbe való

beilleszkedésüket • kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, • legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni, • tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel szabatosan kommunikálni, • ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és

ezek elkerülésének módjait, • tanuljon meg tanulni, • tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, • legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére.

- 28 -

A közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák: A tananyag elsajátítása során: - segítse a tanulók kezdeményezéseit, - járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, - irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, - alakítsa ki a gyermekekben az önértékelés képességét, - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, - fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítő magatartást, - irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, - az alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.

A tanítási órán kívüli tevékenységekkel: - szakkörök - sportfoglalkozások - versenyek - ünnepélyek, rendezvények - kézműves tevékenységek

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői támogatással tudjanak célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A közösségi munkában aktívan vegyenek részt a tanulók, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési normákat sajátítsák el. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák kialakítása, ápolása. Az együttműködések formái Szülő és pedagógus Célunk a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése, amely a nevelés két alapvető közösségének a család, szülők és az iskola, pedagógusok aktív együttműködésének a feltétele. Az intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység.

- 29 -

Feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Eredménye a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata:

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, az iskolában a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, illetve – az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az igazgatóság felé.

Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Rendszeressége: a szülői értekezletek hónapja kivételével havonta Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: • aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, • őszinte véleménynyilvánítást, • együttműködő magatartást, • nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, • a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, • érdeklődő-, segítő hozzáállást,

- 30 -

• szponzori segítségnyújtást. A pedagógusok közötti együttműködés formái: Az intézményben minden pedagógus legalább tanévenként 2 tanórát hospitál kollégájánál. A hospitálás elősegíti a szaktanárok és az osztályfőnökök, az egy osztályban tanítók illetve a tanulószobás nevelők közötti kooperatív együttműködést, egymás módszereinek, tanítási kultúrájának megismerését, a bevált módszerek egymástól való átvételét, ami hatékony eszköz az integrált oktatás megvalósításában. A szaktanárok együttműködése a házi feladatok megfelelő minősége, mennyisége szempontjából is együttműködést igényel. Az együttműködés kiterjed a tanulók magatartásának, szorgalmának elemzésére, fejlesztésére, értékelésére. Az iskolán belüli információáramlás az intézmény zavartalan és folyamatos működését biztosító rendszeres és pontos tájékoztatás, illetve visszajelzés rendszere. Legfontosabb formái és rendszeressége. Folyamatos szóbeli információáramlás formái és azok tartalma. Tantestületi értekezletek iskolaévenként a kiemelt alkalmakkor (vezetői értekezlet, alakuló, tanévnyitó, félévi és tanévzáró értekezlet). 1.Tantárgyfelosztás ismertetése, osztályok, osztályfőnökök, osztálytermek elosztásának pontosítása, aktuális események időpontjainak ismertetése. A következő tanévi elképzelésekről a vélemények kikérése (vezetői értekezlet). A munkaterv céljainak, feladatainak, a tanévi elképzelések előterjesztése, elfogadása. Félévi, év végi értekezleten az elmúlt időszak értékelése, további feladatok meghatározása (félévkor) a tanév zárásának teendői. Tantestületi értekezletek az iskola oktató munkájával és pedagógiai tevékenységével kapcsolatosan (osztályozó és nevelési értekezlet). 2.A tanulóközösségek féléves tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése. Aktuális pedagógiai kérdések megvitatása. Iskolavezetői (igazgató, igazgatóhelyettes) és kibővített iskolavezetőségi megbeszélések, értekezletek. 3.Aktualitások, határidős feladatok, rendkívüli események. Ideje: alkalmanként (aktualitásának megfelelően). Munkaközösségi foglalkozások. 4.A tanév feladataihoz, valamint a munkaközösségek éves tervében meghatározott elképzelések megvalósítása. Ideje: évente 3-4 alkalommal.

- 31 -

Folyamatos írásbeli információáramlás formái, azok tartalma. 1.Éves munkaterv, amely minden nevelő számára elérhető. 2.Havi programnaptár minden nevelő számára. Programnaptárban nem tervezett program kiírása a táblára, füzetbe vagy személyre szóló levélben. Aktuális szóbeli információáramlás formája és tartalma. Munkaértekezletek (rendkívüli értekezletek, megbeszélések). Aktuális a munkatervi célkitűzésekhez kapcsolódó teendők megbeszélése. Feladatok, időpontok, felelősök meghatározása. Egy-egy időszak eseményeinek koordinálása, idő- és eseménynaptár ismertetésével. Mindenkit érintő aktualitások közlése, tájékoztató jelleggel. Gyors döntést, véleményezést igénylő kérdések megbeszélése. Ideje: a feladatok fontosságának megfelelően. A tanulók és pedagógusok együttműködésének formái: A tanulókat az iskola életéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

• az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

• a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

• az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót illetve szüleit a gyermek fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

II.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI,

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott munkarend alapján. A pedagógus kötelessége A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelésű igényű

- 32 -

tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen:

• napi rendszerességgel megbeszélje és kialakítsa a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztessen velük;

• tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészüljön, nagy gondot fordítson a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;

• tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezze;

• a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezzen, egyéni segítségnyújtással biztosítsa továbbhaladásukat;

• gondot fordítson a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet;

• a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodjon az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;

• rendszeresen ellenőrizze és értékelje a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;

• az értékelésben törekedjen az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordítva arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;

• a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrizze, javítsa vagy a tanulókkal együtt értékelje; • az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb a megírást

követő 2. tanórára kijavítsa; • a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végezze,

s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el;

• fokozatosan szoktassa tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismertesse és betartassa velük az iskola házirendjét;

• biztosítsa tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek;

• feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése;

• tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervezzen a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően;

• különös figyelmet fordítson a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során;

• a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordítson a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására;

• a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltassa a kulturált emberi viselkedés szabályait;

• a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megírassa;

• a kötelező házi feladatokat ellenőrizze, javítsa, vagy a tanulókkal javíttassa, és velük együtt értékelje;

- 33 -

• megismerje az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe vegye és mérlegelje az érintett gyermekek tanításakor és osztályozásakor;

• az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra;

• foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket; • állandó jelleggel gyarapítsa szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó

új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik

• részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken • valamennyi adminisztratív feladatát határidőre és maradéktalanul teljesítse • határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket • heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az intézményvezető által meghatározott

feladatok ellátásával köteles tölteni

A pedagógusok feladatai a NAT fejlesztési területeinek és nevelési céljainak megvalósításában: Fejlesztési területek: A testi és lelki egészségre nevelés Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Kulcskompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás.

A pedagógusok feladatainak részletezését személyre szóló munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. • a tanítási órákra való felkészülés, • a tanulók dolgozatainak javítása, • a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

- 34 -

• a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, • osztályozó és javítóvizsgák lebonyolítása, • kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, • a tanulmányi versenyek lebonyolítása, • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, • felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, • iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, • osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, • az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, • tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, • részvétel a munkaközösségi értekezleteken, • tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, • szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnöki munka

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka.

Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe.

- 35 -

Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak. Nem szükséges minden órát a megszokott környezetben tartani, lehet színhely: könyvtár, múzeum, közösségi ház, vagy éppen a természet. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői • Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek,

szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak. • Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a

világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.

• A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal.

• Javasolt, hogy az osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret).

• Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését.

• Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására.

• Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre • Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során

maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. • Segíti a tanulóközösség kialakulását. • Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az

osztály szülői munkaközösségével. • Rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel. • Rendszeresen tájékoztatja a szülőket az aktuális iskolai ügyekről. • Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. • Kialakítja a tanulók ülésrendjét. • Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti. • Szülői értekezletet tart. • Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és

év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

• Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. • Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot

tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. • Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

- 36 -

• Az osztálya érdekeit képviseli az iskola előtt. • Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok

megoldását. • Órát látogat az osztályában. • Koordinálja az SNI tanulók ellátásában érintett szakemberek munkáját, segíti a szülőkkel

való kapcsolattartást. • Koordinálja az SNI tanulók esetén az egyéni fejlesztés tervezésének folyamatát (egyéni

fejlesztési terv készítésének koordinációja). • Nyomon követi, figyeli az SNI tanulók szakértői véleményének érvényességét. • Figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés

alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát. • Az osztály és szülőközösségben előkészíti az SNI tanulók fogadását.

II.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Iskolás gyerekeink jelentős százaléka küzd valamilyen tanulási problémával, teljesítmény- és magatartási zavarral annak ellenére, hogy nem fogyatékos, ép érzékszervekkel rendelkezik és intelligenciája normál zónába esik. Kb. az iskoláskorúak 10-15 %-a mutat valamilyen tanulási nehézséget. Az előidéző okok és megnyilvánulási formák igen különbözőek és összetettek. Ezt jelzi már a megnevezések sokfélesége is. • MCD (minimális cerebrális diszfunkció) • MBD (minimális brain diszfunkció) • ADD (Attention Deficit Disorder = DSM-IV) • ADHD (Attention Deficit – Hiperaktivity Disorder = angol) • POS (Pszicho-Organikus Síndroma = német) • TMN (Tanulási-Magatartási Nehézség) • FIMOTA (figyelem, mozgás és tanulási zavar) • Hiperkinetikus • Nehezen kezelhető • Más fogyatékos Egyetlen közös jellemzője ezeknek a gyerekeknek, hogy normál osztálytermi körülmények között az általános iskolában alkalmazott módszerekkel nem képesek tanulni, lemaradnak az elsajátításban. Mivel a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek nem tudnak eleget tenni az átlagos iskolai követelményeknek, az eredetileg „csak” teljesítmény-problémáikhoz rendszerint viselkedési zavarok is kapcsolódnak.

- 37 -

Iskolánk feladata: Időben ismerjük fel a tanulási nehézséget: beilleszkedési zavart, magatartási rendellenességet (másság, de nem fogyatékosság – megállapításra kijelölt szakemberek, illetve intézmény) Nevelési Tanácsadó – időben irányítsa ide a gyermeket. Más fogyatékos: autizmus, diszlexia, diszgrafia, diszkalkulia, figyelemzavar, hiperaktivitás, mutizmus – tanulási zavar, melynek biológiai organikus oka van – megállapítására kijelölt szakemberek, illetve intézmény T.K.V.Sz.R.B. A diagnózist kiscsoportos egyéni fejlesztés kövesse. A fejlesztő programban meghatározott tevékenységi formákat építse be az osztálytanító, a szaktanár és a napközis nevelő. Fő témakörök • Mozgásfejlesztés • Testséma fejlesztés –téri tájékozódás • Percepció fejlesztés – vizuális-, auditív-, taktilis-, verbális fejlesztés • Játék: figyelem-, emlékezet-, memóriajátékok A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Ezen a területen végzett tevékenységünk szervezeti keretei lehetnek a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások. Bár a tanulói létszámok alakulása tőlünk többségében független, alapvetően a születések határozzák meg a lehetséges maximumot. Az iskola programja, munkája kínálata azt tudja befolyásolni, hogy minden berzencei tanköteles gyermek a helyi intézményt válassza. A jelenlegi létszámok lehetővé teszik a közel 20 fős osztályok működtetését, ez önmagában i biztosítja bizonyos mértékig a tehetségek felfedezését és a velük történő foglalkozást. Az egyéni képességek jobb megismerését is lehetővé teszi, sőt fejlesztésüknek is teret ad. Iskolánkban harmadik osztálytól választható az idegen nyelv (angol vagy német) tanulása szakköri keretekben. Választható az informatika (számítástechnika) szakkörként szintén korai időpontban 4. osztálytól, azt követően heti 2 illetve 1 órában tantárgyként egészen a nyolcadik osztályig. Felső tagozaton lehetőség szerint csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet. A tanórán kívül az énekkar, irodalmi, angol, rajz, gitár, fürge ujjak, nyelvvizsgára előkészítő, tantárgyi felvételi előkészítő és német szakkörök a szinterei fejlesztéseinknek, tehetséggondozó tevékenységünknek. Ezen felül a sportfoglalkozások adnak még teret munkánkhoz, elsősorban a szivacskézilabda, labdarúgás, kézilabda sportágakban. A tehetségek felfedezését segítik a tantárgyi háziversenyek szervezése olyan esetekben is, ahol van, illetve ahol nincs felmenő rendszerű forduló. A felkészítés és versenyeztetés szintén a tehetséggondozás egy lehetséges formája, amellyel rendszeresen élünk. Legnagyobb tömeget mozgató rendezvényünk az iskolai vers-, a mesemondó, népdaléneklési és rajzverseny.

- 38 -

Tanórán kívüli foglalkozások Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások, amelyek a törvény értelmében lehetnek kötött és szabadon választhatóak. Iskolánk az alábbi kötetlen tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: Szakkörök: • fürge ujjak • irodalom • énekkar • számítástechnika • német • angol • rajz • gitár • furulya Korrepetálás vagy fejlesztő foglalkozás – alsó tagozaton évfolyamonként Sportfoglalkozások: • kézilabda (fiú-leány) • labdarúgás (fiú) • szivacskézilabda(fiú-leány)

Versenyek:

• tanulmányi: helyi (háziverseny), ezen felül a hivatalosan meghirdetett felmenő • rendszerű versenyeken történő szereplések • versmondó verseny (iskolai) • mesemondó verseny (iskolai) • népdaléneklő verseny • rajzverseny (iskolai)

Előkészítő:

• nyelvvizsgára előkészítő • tantárgyi előkészítő középiskolai tanulmányokra (igény és lehetőség szerint)

Házibajnokságok:

• labdarúgás • kézilabda • Diákhét: - benne műsoros est • sportnap • „gyermeknap”

Erdei iskola Tanulmányi kirándulások Színházlátogatások: - helyi előadásokra - Kaposvárra a bérletes előadásokra Mozi látogatás Filharmónia hangverseny látogatása

- 39 -

Helyi időszakos kiállítások látogatása Nyári tábor szervezése (iskolai) A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Most, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyermekek száma, akiket eddig nem így tartottunk nyilván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká válnak. Ezek a problémák az iskolánkban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a tanulók eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. A gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen az intézményvezetőnek, az osztályfőnököknek feladata. Konkrét teendők: • A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, HHH tanulók felmérése, nyilvántartása. • A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és HHH tanulók figyelemmel kisérése az

osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés. • Segélyezések kezdeményezése indokolt esetben. • Kapcsolattartás az intézményvezető közreműködésével a Gyermekjóléti Szolgálattal és a

gyámügyi hatóságokkal. • A veszélyeztető tényezők feltárása. • A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása,

osztályfőnök-tanár-szülő együttműködésével. • Családlátogatások alkalmával a szülők meggyőzése, a problémák megbeszélése, lehetőség

szerint közös orvoslása. A nehezedő anyagi körülmények miatt megnőtt a szociális támogatások iránti igény. A támogatások jelenlegi (helyi) formái: - Gyermeknevelési támogatás (önkormányzat adja), az iskola feladata, jelezze, ha ez a segítő forma nem céljának megfelelő módon kerül felhasználásra. - Tankönyvvásárlás támogatása – a központi normatíva felhasználása. - Étkezési hozzájárulás gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, tartósan beteg gyermeket nevelő, három, illetve többgyermekes családok számára (jogszabály alapján). Gyermek- és ifjúságvédelem területén legfontosabb feladatunk a prevenció. Célunk pedig a tanulók személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, amely képessé teszi őket az ítéletalkotásra és a negatív jelenségek elutasítására. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program (tevékenység) Színterei: • Tanórák – kis létszámú osztályok, képesség szerinti csoportbontások • Integrált nevelési módszerek, eljárások alkalmazása • Korrepetálások • Logopédiai ellátás

- 40 -

Vizsgálataival már az óvodáskorúak esetében szűrje ki a beszédhibával, észlelési gondokkal, tanulási nehézségekre utaló jelekkel bíró gyermekeket. Tegye lehetővé a beszédhibás gyermek optimális fejlődését elősegítve az általános iskolai tanulmányok zavartalan kezdését és folytatását. Oldja a beszédfélelmet, előzze meg a következményes olvasás-írás és személyiségzavarok kialakulását, illetve kompenzálja a már meglévőket. Szakterületén képzésével segítse a gyermek felzárkóztatását. Működjön közre az egyéb esetek szakemberhez történő eljuttatásához. Ápolja a kapcsolatot az óvoda, alsó tagozat, napközi nevelőivel.

Egész napos nevelés az 1-4. évfolyamokon Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az iskola, ha – szükség esetén – másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak azoknak a tanulóknak az ellátásáról, akiknek a szülei nem kívánják ezt az ellátást igénybe venni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani:

- a házi feladatok elkészítéséhez adott segítséget - azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a

tananyag értelmezési problémájával küzdenek, a tananyag megértéséhez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást

- a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat. Az egész napos iskolai nevelés és oktatás megszervezése esetén is biztosítani kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést azoknak a tanulóknak, akiknek azt a törvény előírja. Meg kell teremteni továbbá a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához. Az egész napos iskola rendelkezéseit az iskolaotthonos nevelés-oktatásra kifutó rendszerben kell alkalmazni. A tanulószoba társadalmi és szociális igényeket elégít ki, az igénylésről a szülőnek írásban kell nyilatkoznia. Tagjai addig lehetnek a tanulók, amíg a vonatkozó szabályokat betartják. A tanulószoba feladata, hogy neveljen a munkarend kialakításra, betartásra, az időrend megtervezésére. Adjon érzelmi többletet, tudatosítsa a résztvevőkkel, hogy az iskolán belül egy újabb közösségnek is tagjai. Éreztesse az összetartozást, az egymás iránti felelősséget, kötelezettséget. Tartsanak szoros kapcsolatot a tanulószobás nevelők az osztálytanítókkal, szaktanárokkal. A tárgyi környezet biztosítsa a gyerekek egészséges életmódjához szükséges feltételeket, tanulásra és szabadidős tevékenységre egyaránt alkalmas, esztétikus legyen. Segítse a tevékenységek zavartalan lebonyolítását, az otthonos légkör kialakulását. Járuljon hozzá az étkezés, a testápoláshelyes szokásainak kialakításához, a napi és heti időbeosztás biztosítsa az egyes korosztályok szükségleteinek megfelelően a tevékenységek helyes időarányát. Zárja ki a tétlenséget, legyen rugalmas. Járuljon hozzá az egészséges életmódra neveléshez. Biztosítsa, hogy a tanulók képességeiknek megfelelően készüljenek fel a tanítási órákra, segítse elő, hogy a gyerekek mindinkább képesek legyenek önálló tanulásra, a hatékony tanulási technikák elsajátítására, az önművelési igényük felkeltésére.

- 41 -

A szabadidő járuljon hozzá a gyerekek pihenéséhez, mozgásigényük kielégítéséhez, egyéni érdeklődésük kibontakoztatásához. A szabadidő tevékenységek vezetésében a tervszerű nevelői kezdeményezés párosuljon a gyerekek választásával. A szabadidős programok vezetésének módszerei segítsék elő, hogy a gyerekek képessé váljanak szabad idejük kedvező, önálló felhasználására. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű, de különösen a szociális hátrányban lévő tanulót képességeinek kibontakoztatásában. Célunk segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek. Akik családi mikrokörnyezetéből adódóan, családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek. A csonka családban felnövő gyermekeket, a munkanélküli szülők gyermekeit. Segítenünk kell azokat a tanulókat is, akik átmenetileg hátrányos helyzetűek, mert áttelepültek, beköltözött új diákok vagy tartós betegség miatt kerültek átmenetileg nehéz helyzetbe. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák: - Felzárkóztató (korrepetálás, logopédiai foglalkozás, iskolaotthonos és tanulószobai segítő tevékenység) programok szervezése. - Tehetséggondozó programok szervezése. - Drog- és bűnmegelőzési programok. - Mentálhigiénés programok. - Pályaorientációs tevékenység. - Táborozások, kirándulások szervezése. - Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, családlátogatásokon. - Egész napos nevelés-oktatás az alsó tagozaton. - Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai ellátásban részesüljön. - Rendszeres kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal. - Táborozási, kirándulási hozzájárulások. - Pályázatok figyelése, részvétel a céljellegű pályázatokon. Útravaló program Az Útravaló Ösztöndíjprogram – Út a középiskolába alprogramba azon hetedik és nyolcadik osztályosok pályázhatnak, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. A program alkalmas arra, hogy a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szociális hátrányát enyhítse. Segíti a tanulók egyéni fejlődését, ismeretelsajátítását, az iskolai környezetbe való beillesztését. Illeszkedik az iskola továbbtanulást ösztönző tevékenységéhez, hiszen az ösztöndíj folytatható az általános iskolát befejező és sikeresen továbbtanuló gyerekek számára. A támogatás célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetben lévő tanulók esélyegyenlőségét, az Oktatási Minisztérium a sikeresen pályázó ösztöndíjas részére ösztöndíjat biztosít. Az ösztöndíjas tanulókat mentortanár segíti.

- 42 -

II.7 A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSI RENDJE AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN A tanulók, a tanulóközösségek érdekeik képviseletére, szabadidejük hasznos programokkal történő kitöltésére diákönkormányzatot működtetnek. Az osztályközösségek a tanév első napjaiban megválasztják (újraválasztják) az osztálytitkárt és a felelősöket, a diákönkormányzatba delegáltakat. A diákönkormányzatba delegáltak vezetőséget választanak. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A nevelőtestületi értekezleten és az iskolavezetés értekezletein a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a diákok érdekeit. A diákönkormányzat, a tanulóifjúság és a nevelőtestület közös feladata az iskola hagyományainak ápolása, újak teremtése. Diákönkormányzat és a munkájában való részvétel Iskolánkban egyenrangú félként kezeljük a nevelés-oktatás folyamatában szereplőket, és demokratikus működési formát működtetünk. Az iskola egyes alapdokumentumai a Diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg. A házirend elkészítésében és minden, a diákokat érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A felvállalt feladatok elvégzéséért felelősséggel tartoznak. A Diákönkormányzat aktívan részt vesz az egész iskolát érintő közös programok szervezésében. A diákközgyűléseken feltett kérdéseivel, előforduló problémák felvetésével és a diákok kéréseinek továbbításával segíti az iskola vezetésének munkáját. A diákönkormányzat működése gyakorlóterepe a közügyekben való hatékony együttműködésnek, így az állampolgári kompetenciák fejlesztésének. Iskolai diákönkormányzatunk dönt:

• saját működéséről; • a működéséhez biztosított pénzeszközök felhasználásáról; • hatáskörei gyakorlásáról; • egy tanítás nélküli munkanap programjáról; • tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről; • a tájékoztatási rendszer tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról.

Véleményt nyilvánít: A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol: - a tanulókat érintő tanítás alatti és tanítás nélküli munkanapok programjának

megállapításában, - a házirend kialakításában, - a működési szabályzat tanulókat közvetlenül érintő rendelkezéseinek megállapításában, - a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, fegyelmi ügyeiben, - az iskola által a tanulók részére biztosított sport, kulturális-, szabadidős programok

szervezésében, - a tanulókat érintő pénzeszközök felhasználásában.

- 43 -

II.8 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

- A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák: - a tanulókkal való kapcsolattartás rendjét az intézményvezető irányítása alapján közvetlenül az osztályfőnökök, pedagógusok biztosítják,

- az intézményvezető rendelheti el az iskola tanulóira, egyes tanulóközösségeire kiterjedő szóbeli felméréseket, írásbeli kérdőív kitöltéseket, - az osztályfőnökök, tanárok saját szakmai, pedagógiai tevékenységük lemérésére, támogatására önállóan is kezdeményezhetnek kommunikációt, - a diákönkormányzattal kapcsolatos kommunikáció keretében a diákönkormányzatot segítő pedagógus támogatja a diákokat a jogaik érvényesítésében, - a diákönkormányzat döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe veszi

AZ ISKOLA KAPCSOLATAI

Az iskolában folyó oktató-nevelő munkát azonban nemcsak az előzőekben említettek segítik, hanem mindazok a szervek, csoportok, egyének, akikkel sikerült az intézménynek jó munkakapcsolatot kialakítania. A jó kapcsolat kialakításának alapja, feltétele, mindkét részről a segítőkészség és nyitottság. Hosszú évek során iskolánknak az alábbi kapcsolatrendszere alakult ki, amelyet a jövőben is fenn akarunk tartani és a lehetőségekhez mérten még jobban elmélyíteni. l./ Kapcsolat a fenntartóval: A fenntartói irányítás az állam kezében van, melyet a tankerületen keresztül lát el. A kapcsolattartás formái: - az intézmény finanszírozásánál pénzügyi lehetőségeikhez mérten figyelembe veszik

kéréseinket, javaslatainkat - részt vesznek intézményünk értekezletein, rendezvényein - közösen pályázatokat adunk be - az iskola igazgatója a tankerületi igazgatótól vagy munkatársaitól kapott információkról,

utasításokról tájékoztatja a tantestület tagjait. 2./ Kapcsolat a csak iskolai dolgozókból álló közösségekkel: Pedagógusok Szakszervezete - munkájával segíti az iskolai oktató-nevelő munka színvonalának emelését. - A kiegyensúlyozott munkahelyi légkör biztosítása érdekében a jogok és kötelességek

összhangjának megteremtése. A kapcsolattartás formái: - kölcsönös információcsere - együttműködés a dolgozók munkakörülményeinek, munkafeltételeinek javításában - egyeztetés a dolgozók nagyobb csoportját érintő kérdésekben Az iskola életében fontos tényező a szakmai fejlődés, felkészültség, a pedagógia tudományának fejlődés- és eredményismerete. Ezen tényezőket a Kaposvári Egyetem Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézete tudja biztosítani. Eddig is szoros kapcsolatban voltunk az intézettel – amit továbbra is fenn kívánunk tartani.

- 44 -

A kapcsolattartás formái: - tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvétel - nevelési értekezletekhez segítségnyújtás - eredményvizsgálatok stb. 3./ Kapcsolattartás a szülőkkel Miután a szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programját, házirendjét, gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, ennek érdekében szülői értekezleteket, nyílt tanítási napokat, családlátogatásokat tartunk. Nyílt tanítási napokon a szülők jobban megismerhetik az iskolában, a tanórán folyó munkát, közvetlenül tapasztalja gyermeke munkáját. A szülők többsége azt igényli, hogy gyermeke magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről érdeklődhessen, ezért szívesen fogadjuk a szülőket, tájékoztatjuk gyermekükről fogadóórán is. Az iskola rendezvényein is lehetőség van a további kapcsolatteremtésre, kommunikációra, A családlátogatások rendszere a pedagógusok számára ad lehetőséget arra, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek a szülőkkel, megismerjék a gyermek életkörülményeit, s ezzel a szakmai pedagógiai feladatukat adott gyermek vonatkozásában jobb minőségben tudják ellátni A szülőknek és gyermekeknek szervezett programjaink (családi sportdélelőtt, adventi kézműves foglalkozás, diáknap, osztálykirándulások, anyák napi ünnepség stb,) újabb lehetőséget teremtenek a szülőkkel való kapcsolatteremtésre Iskolánkban Szülői Munkaközösség működik. Az iskola közösségének szerves részeként az iskola helyzetét és feladatait figyelembe véve segíti az iskolai és családi nevelés összehangolását. A szülőkkel való kapcsolattartás fontos eszközei iskolánk rendezvényei, amelyeknek lebonyolításában mindig számíthatunk a Szülői Munkaközösség és a szülők segítségére. Természetesen az egyes rendezvényeken mindig azoknak az osztályoknak a szülői vesznek részt zömmel, akiket az adott esemény a legjobban érint. Így a tanévnyitó ünnepélyen az elsősök és ötödikesek szülei szinte hiánytalanul ott vannak, hisz ezek az osztályok élik át a legnagyobb változást. 4./ Kapcsolattartás közoktatási intézményekkel Iskolánk kapcsolatot tart fenn a helyi óvodával. Az iskolahívogató projekttel célunk az óvada-iskola átmenet megkönnyítése. Az iskolába lépést megelőző évben a nagycsoportosok és szüleik szinte havonta ellátogatnak az iskolába és találkoznak a leendő tanító nénivel. Tanulóink továbbtanulásának elősegítése érdekében kapcsolatot tartunk fenn a környék középiskoláival. Az iskolák tanárai felkeresik a nyolcadik osztályos tanulókat, ahol egy osztályfőnöki óra keretében megismertetik intézményüket a végzősökkel, szüleikkel és válaszolnak kérdéseikre. A szülők találkozhatnak ezen alkalmakkor a középiskolák képviselőivel. Nagyon népszerűek a nyolcadikosok körében a középiskolában tartott nyílt napok, ahol lehetőségük nyílik megismerni az iskolák elvárásait, szervezeti felépítését, követelményrendszerüket.

- 45 -

5./ Kapcsolattartás más intézményekkel, szervezetekkel A faluban működő kisebbségi, civil szervezetekkel, művelődési házzal tartunk kapcsolatot. Kapcsolattartás formái: - kölcsönösen helyt adunk egymás rendezvényeinek s részt veszünk azokon, - közös rendezvényeket, kiállításokat tartunk /karácsony, idősek napja, különböző témájú

előadások tartása stb./ 6./ Kapcsolattartás az egészségügyi hálózattal Iskolánkban kiemelt nevelési terület az egészséges életmódra nevelés. Ezt is segíti munkájával az iskolaorvos és védőnő. Az iskolaorvos feladata a gyermekek egészséges fejlődésének elősegítése, egészségvédelme. Az iskolai osztályvizsgálatokat, a szűrővizsgálatokat az Egészségügyi Minisztérium rendelete szabályozza. Az intézményt ellátó orvos hatáskörébe tartozik az iskolaérettségi vizsgálat. Feladata még a testnevelési csoport besorolása, gyógytestnevelésre utalás. A védőnő és orvos segíti a tanulók felvilágosítását, szexuális életre nevelését, védekezést a fertőző betegségek ellen. Ezekre – a tanárok felkérésére – osztályfőnöki órákon kerül sor. A testi egészség mellett nagyon fontos a lelki egészségvédelem is. A vallási felekezetek képviselőivel /hitoktatók/ ugyancsak sikerült jó munkakapcsolatot kialakítanunk. A falu lakosságának sportéletét, szórakozását biztosítja a helyi sportkör. „Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsájtanak.”

II.9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI

A vizsgaszabályzat hatálya, célja Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

• osztályozó vizsgákra, • különbözeti vizsgákra, • javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

• aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira • akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója

különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

- 46 -

Az értékelés rendje ● Az adott évfolyamra, az adott tantárgyból előírt tantervi követelmény. ● Írásbeli és szóbeli vizsga esetén a két vizsgarész eredményét együtt kell figyelembe venni. A vizsgatárgyak részei: 1. Magyar nyelv és irodalom – írásbeli és szóbeli 2. Történelem – írásbeli és szóbeli 3. Idegen nyelv – írásbeli és szóbeli 4. Matematika – írásbeli és szóbeli 5. Fizika – írásbeli és szóbeli 6. Biológia – írásbeli és szóbeli 7. Kémia – írásbeli és szóbeli 8. Földrajz – írásbeli és szóbeli 9. Testnevelés - gyakorlati 10. Ének–zene - írásbeli és szóbeli 11. Informatika – írásbeli és gyakorlati 12. Rajz és műalkotások elemzése – írásbeli és gyakorlati 13. Természetismeret – írásbeli és szóbeli 14. Technika – Írásbeli és gyakorlati

II.10 A TANULÓI FELVÉTELI, ÁTVÉTELI KÉRELMEK TELJESÍTÉSÉNEK – AZ NKT-BEN FOGLALT ELŐÍRÁSOK KERETEIN TÚLI – SORRENDJÉRE VONATKOZÓ HELYI

SZABÁLYAI Osztálybasorolás A leendő első osztályosok szülei, amennyiben két osztály indítását teszi lehetővé a létszámunk, választhatnak az egész napos és a hagyományosan (délelőtt tanítás, délután napközi) szervezett oktatás, nevelés közül. Egy osztály indítása esetén egész napos osztályt indítunk a 2013/2014-es tanévtől kezdődően. Az egész napos nevelés és oktatás az alsó tagozatban felmenő rendszerben kerül bevezetésre az iskolaotthonos nevelés-oktatás folytatásaként.

- 47 -

Az iskolába más intézményből érkező tanulót, ha két osztály van az évfolyamon, akkor az alacsonyabb létszámúba kell besorolni. Egyenlő létszám esetén az „a” osztályba. Évfolyamot ismétlő tanulókat arányosan kell elosztani. A csoportbontás elvei: - képesség szerinti csoportok kialakítása a cél, így a „jó” tanulók alkotják az első csoportot, a „gyengébbek” a másodikat. - a határeseten lévőknél elsődlegesen a gyermek érdekeit kell figyelembe venni, problémás esetben a szülő dönt a nevelők javaslata alapján. - a csoportbontások összetételének csak kivételes technikai okok miatt kell több tantárgy esetében megegyeznie. - működő csoportból átirányítás félévkor, illetve évvégén lehet, ami a szaktanár kizárólagos joga. Csoportbontást kell végrehajtani párhuzamos osztály esetén magyar nyelv és irodalomból, idegen nyelvből, matematikából. Magas létszámú egy évfolyamon egy működő osztály esetén akkor, ha a feltételek biztosítottak és nem áll fenn annak veszélye, hogy nagyarányú létszámcsökkenés (pl. bukás) miatt, újból össze kell vonni a csoportokat. Tanulói jogviszony keletkezése Belépés az iskola induló évfolyamába. Az iskolai beiratkozás idejéről a Kormányhivatal közleményt ad ki, melyet az iskola a helyben szokásos módon közzéteszi. Az első osztályba való beiratkozásnál a törvényi előírásokat vesszük figyelembe iskolánkban. Speciális követelményeket, feltételeket a leendő első osztályosokkal szemben az intézmény nem támaszt. A tanköteles korba lépett gyermeket a szülő köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Intézményünk az előbbi választást szorgalmazza. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok: - a gyermek születési anyakönyvi kivonata - a szülő személyi igazolványa - óvodai szakvélemény - nevelési tanácsadó szakvéleménye indokolt esetben Más intézményből érkező tanuló felvételéhez szükséges a nevére kiállított bizonyítvány, valamint a küldő iskola hivatalos nyomtatványon adott információi a gyermek mulasztásairól és tanulmányi előmeneteléről. Ha olyan tanuló iratkozik az iskolába, aki más tanterv szerint haladt, akkor is automatikusan korosztályának megfelelő évfolyamra iratkozhat be. A felzárkóztatás módjáról az intézményvezető dönt a szaktanárok javaslata alapján. Az a tanuló, aki más intézményből érkezik és ott nem a besorolt osztálya szerinti idegen nyelvet tanulta, köteles különbözeti vizsgát tenni, ez a továbbhaladás feltétele. Az iskola vezetője és az érintett gyermek gondviselője írásban rögzítik a különbözeti vizsga időpontját. Az iskola szaktanára írásban adja át a követelményeket az érintett félnek. A gondviselő köteles gondoskodni a felkészítésről (terhei rá hárulnak).

- 48 -

Egy évfolyamon belül intézményváltás nélkül nem lehet a másik osztályba gyermeket áthelyezni, csak fegyelmi vétségért kiszabott büntetésként. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A magasabb évfolyamokra való lépés elbírálása szempontjából az iskolában a hagyományos tanév a mérvadó. A döntést a nevelőtestület osztályozó értekezleten hozza meg. A tanuló akkor léphet magasabb évfolyamba, ha tanulmányi kötelezettségének eleget tett, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette (kivétel az 1. osztályosok). Az 1. évfolyamon a tanulókat szövegesen értékeljük. Ezen az évfolyamokon a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tantárgyi követelményeket az iskolából való igazolt vagy igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni illetve amennyiben az évfolyam megismétlését a szülő kéri. Ha a tanuló 2-8. évfolyamon a tanév végén valamely tantárgyból elégtelen minősítést kapott, lehetősége van javítóvizsga letételére. 2012. szeptember 1-jétől a tanuló akkor tehet javítóvizsgát, ha maximum 2 tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot. A szülő és a tanuló jogosult eldönteni, hogy a tanuló megkísérli-e a javítóvizsgára történő felkészülést. Amennyiben a tanuló eredményes javítóvizsgát tesz, magasabb évfolyamba léphet. Ha a tanuló három vagy ennél több tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, az évfolyamot meg kell ismételnie. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony az alábbi módon szűnik meg: - középfokú beiskolázással - más intézménybe való beiratkozással - a tankötelezettség megszűnésével.

II.11 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni.

- 49 -

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

– a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot épít ki a helyi védőnővel, az Országos Mentőszolgálattal, a

Magyar Vöröskereszttel; – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli

vetélkedőkbe; – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó

továbbképzésekre való jelentkezését. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő

tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések

- légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés

Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés

Fizika - égési sérülések - forrázás

testnevelés - magasból esés

– Az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás

- 50 -

baleseteknél; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

– szakkörök (elsősegély-nyújtó, csecsemőgondozó); – évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással

foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

III. Az iskola helyi tanterve

III.1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE A tantervválasztás szempontjai: A helyi tanterv összeállítását elsősorban meghatározza a nyolcosztályos képzési rendszerünk. Az egyes évfolyamokon figyelembe vettük a hatályban maradt NAT követelményeken, valamint a kerettanterv előírásait. Hetes óratervünket a kerettantervben meghatározott tantárgyak és óraszámok keretére alapozzuk, kiegészítve a szabadon felhasználható és kötelezően tervezhető keret adta sajátos helyi elképzeléseket megtestesítő foglalkozásokkal. Kész tanterveket adaptálunk a helyi program és a NAT-ra épülő kerettantervi követelmények teljesítéséhez. Az adaptálás szempontjai: • feleljen meg a kerettantervi követelményeknek, előírásoknak • feleljen meg tantárgyi kereteinknek, óraszámainknak • feleljen meg a helyi oktatási koncepció, szülői elvárások, valamint a nevelői elképzelések • tartalmazza a követelményeket, az évfolyamonkénti továbblépés feltételeit, valamint az

eszközszükségletet.

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák:

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 Idegen nyelvek 2 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1

- 51 -

Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Erkölcstan 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 2 2

Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 1 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra 1 1 1 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat Magyar nyelv és irodalom A változat

- 52 -

Matematika A változat Fizika A változat Kémia A változat Biológia-egészségtan A változat Ének-zene felső tagozat A változat Ének-zene alsó tagozat A változat

A választott kerettanterv feletti óraszám

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő

évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 6+1 Idegen nyelvek 2+1 Matematika 4+1 4+1 4+1 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1+1 1+1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Informatika 0 0 0 0 Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3+1 4 Idegen nyelvek 3 3+1 3 3 Matematika 4 3 +1 3 3+1 Erkölcstan 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 2 2

Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 1+1 Földrajz 1+1 2 Ének-zene 1 1 1 1

- 53 -

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra 1 1 1 1 Informatika 0+2 1+1 1+1 1+1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezett órakeret 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

Nem kötelező (választható) órakeret felhasználása:

1. osztály 2,3 óra 3 óra fejlesztő foglalkozás 2. osztály 2,3 óra 2 óra fejlesztő foglalkozás 3. osztály 2,2 óra 2 óra fejlesztő foglalkozás 4. osztály 6 óra 2 óra fejlesztő foglalkozás

1 óra informatika szakkör 1 óra rajz szakkör 2 óra sportfoglalkozás

5.osztály 6,5-7 óra 1 óra nyelvi szakkör 2 óra sportfoglalkozás 3 óra csoportbontás 1 óra irodalom szakkör 6.osztály 6 óra 1 óra nyelvi szakkör 4 óra csoportbontás 1 óra sportfoglalkozás 7.osztály 8 óra 1 óra nyelvi szakkör 3 óra csoportbontás 3 óra sportfoglalkozás 1 óra fürge ujjak szakkör 8.osztály 9 óra 1 óra nyelvi szakkör 3 óra csoportbontás 3 óra sportfoglalkozás 1 óra énekkar 1 óra korrepetálás

A kerettanterv 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben az 1. és 5. évfolyamon kerül bevezetésre az alábbi ütemterv szerint:

2013/2014. tanév 1., 5. osztály

2014/2015. tanév 1. 2. 5. 6. osztály

2015/2016. tanév 1., 2., 3., 5., 6., 7. osztály

2016/2017. tanév 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8. osztály

- 54 -

A kerettanterv egyes évfolyamokon felmenő rendszerben történő bevezetéséig a következő tanterv és tantárgyi struktúra érvényes:

2013/2014-es tanévben a 2., 3., 4., 6., 7.,8. osztályokban

2014/2015-ös tanévben a 3., 4., 7., 8. osztályokban

2015/2016-os tanévben a 4., 8. osztályokban

Tantárgyi struktúra 1. osztály Tantárgy Kötelező Tervezhető Nem tv alapján kötelező Magyar nyelv és irodalom 8 - - Német - - - Matematika 4 - - Informatika - - - Környezet 1 - - Ének-zene 1 - - Rajz 1 - - Technika és életvitel 1 - - Testnevelés 2,5 - 0,5 Osztályfőnöki - - - Fejlesztő 1,5 1 1,5 2. osztály Magyar nyelv és irodalom 8 - - Német - - - Matematika 4 - - Informatika - - - Környezet 1 - - Ének-zene 1 - - Rajz 1,5 - - Technika és életvitel 1 - - Testnevelés 2,5 - 0,5 Osztályfőnöki - - - Fejlesztő 1 1,5 1,5 3. osztály Tantárgy Kötelező Tervezhető Nem tv alapján kötelező

- 55 -

Magyar nyelv és irodalom 8 - - Német vagy angol - 2 - szakkör Matematika 4 - - Informatika - - - Környezet 2 - - Ének-zene 1 - - Rajz 1,5 - 0,5 Technika és életvitel 1 - - Testnevelés 2,5 - 0,5 Osztályfőnöki - - - Fejlesztő - 1 1 4. osztály Magyar nyelv és irodalom 7 - - Német vagy angol 3 - - Matematika 3 - - Informatika - - 1 szakkör Környezet 2 - - Ének-zene 2 - - Rajz 1,5 - - Technika és életvitel 1 - - Testnevelés 2,5 - 0,5 Fejlesztő 0,5 2 0,5 5. osztály Tantárgy Kötelező Tervezhető Nem tv alapján kötelező . Magyar nyelv és irodalom 4 - - Történelem és állampolg. ism. 2 - - Angol 3 - - Matematika 4 - - Informatika - - 1 Természetismeret 2 - - Fizika - - - Biológia - - - Kémia - - - Földrajz - - - Ének-zene 1 - - Rajz 1 - - Technika és életvitel 1 - - Testnevelés 3 - - Osztályfőnöki 1 - - Tánc és dráma - - -

- 56 -

Hon- és népismeret 0,5 - - Ember és társ.ism. etika - - - Mozgókép- és médiaismeret - - - Egészségtan - - - 6. osztály Magyar nyelv és irodalom 4 - - Történelem és állampolg.ism. 2 - - Német 3 - - Matematika 3 - 1 Informatika 1 1 - Természetismeret 2 - - Fizika - - - Biológia - - - Kémia - - - Földrajz - - - Ének-zene 1 - - Rajz 1 - - Technika és életvitel 1 - - Testnevelés 2,5 - 0,5 Osztályfőnöki 1 - - Hon- és népismeret 0,5 - - Ember és társ.ism. etika - - - Mozgókép és médiaismeret - - - Egészségtan 0,5 - - 7. osztály Tantárgy Kötelező Tervezhető Nem tv alapján kötelező Magyar nyelv és irodalom 3,5 - 0,5 Történelem és állampolg.ism. 2 - - Német 3 - 1 Matematika 3 - - Informatika 1 - 1 Természetismeret - - - Fizika 1,5 0,5 - Biológia 1,5 - - Kémia 1,5 - - Földrajz 1,5 - 0,5 Ének-zene 1 - - Rajz 1 - - Technika és életvitel 1 - - Testnevelés 2 - 1

- 57 -

Osztályfőnöki 1 - - Tánc és dráma - - - Hon- és népismeret - - - Informatika - - - Ember és társ.ism. etika 0,5 - 0,5 Mozgókép és médiaismeret - - - Egészségtan - - - 8. osztály Magyar nyelv és irodalom 3,5 - 0,5 Történelem és állampolg.ism. 2 - - Német 3 - 1 Matematika 3 - 1 Informatika 1 - 1 Természetismeret - - - Fizika 1,5 - - Biológia 1,5 - - Kémia 1,5 - - Földrajz 1,5 0,5 - Ének-zene 1 - - Rajz 1 - - Technika és életvitel 1 - - Testnevelés 2 - 1 Osztályfőnöki 1 - - Tánc és dráma - - - Hon- és népismeret - - - Informatika - - - Ember és társ.ism. etika - - - Mozgókép és médiaismeret 0.5 - 0,5 Egészségtan - - 0,5 A tantervi modulok:

- A tánc és dráma modult 5. és 6. évfolyamon az ének-zene tantárgyhoz. - A hon- és népismeret modul 5. és 6. évfolyamon önálló tantárgy, értékelése nem történik az osztályozással. - Az egészségtan modul 6. évfolyamon önálló tantárgy, értékelése nem történik osztályozással. - Az etika modul a 7. évfolyamon önálló tantárgy, értékelése nem történik osztá- lyozással. A tantárgyat minden évben a 7. osztály osztályfőnöke tartja. - A mozgókép és médiaismeret 8. évfolyamon önálló tantárgy, értékelése nem történik osztályozással.

- 58 -

III.2 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK,

ILLETVE A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTTAKON FELÜL

A kerettanterven felüli kötelező tanórai foglalkozások és a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező (választható) foglalkozások megnevezése, óraszáma:

1. osztály 2,3 óra 3 óra fejlesztő foglalkozás 2. osztály 2,3 óra 2 óra fejlesztő foglalkozás 3. osztály 2,2 óra 2 óra fejlesztő foglalkozás 4. osztály 6 óra 2 óra fejlesztő foglalkozás

1 óra informatika szakkör 2 óra rajz szakkör 2 óra sportfoglalkozás

5. osztály 6,5 óra 1 óra idegen nyelvi szakkör 1 óra irodalom szakkör 3 óra sportfoglalkozás 1 óra énekkar 1 óra korrepetálás

6.osztály 6,25 óra 1 óra idegen nyelvi szakkör 1 óra fürge ujjak szakkör 2 óra sportfoglalkozás 1 óra korrepetálás

7.osztály 8,4 óra 1 óra idegen nyelvi szakkör 1 óra nyelvi előkészítő 3 óra sportfoglalkozás 2 óra korrepetálás 1 óra tehetséggondozás

8.osztály 8,4 óra 1 óra idegen nyelvi szakkör 1 óra nyelvi előkészítő 2 óra sportfoglalkozás 2 óra korrepetálás 2 óra tehetséggondozás

- 59 -

III.3 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK

KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE LEHETŐSÉGÉNEK

BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT A tankönyv

o szerepeljen a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben; o tartalma illeszkedjen az adott tantárgy tantervéhez; o tananyagának elrendezése logikus, szemléletes legyen; o adjon lehetőséget a tehetséggondozásra, illetve segítse a felzárkóztatást; o alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy-egy

szakaszában; o gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon; o a különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási

technikák elsajátítását; o adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre; o adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatása; o alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására; o segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését; o jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen; o tetszetős, tartós kivitelű legyen; o ára legyen mérsékelt.

III. 4. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása. A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

- 60 -

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a motiváció, tanulásszervezés, teljesítmények növekedése. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával. Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Feladat a kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a

változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.

III. 5 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA

- 61 -

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: A 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben az 1. és 5. évfolyamon bevezetjük a mindennapos testnevelés heti öt testnevelési óra keretében. Az alsó tagozaton az öt órából három órát a délelőtti, kettő órát a délutáni időszakba kell tervezni. A felső tagozaton a heti öt tanórát az tanulók órarendjében kell tervezni. A heti öt tanórából heti két óra teljesíthető iskolai sportkörben való sportolással. A többi évfolyamon az alsó tagozaton a mindennapos testnevelés bevezetéséig biztosítjuk a mindennapos testmozgást.(2013/2014-es tanévben: 3. és 4. osztály, 2014/2015-ös tanévben 4. osztály) A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott heti három kötelező testnevelési óra, a szabadon felhasználható órakeret, valamint a játékos testmozgás keretében valósul meg. Az általános iskola első-negyedik évfolyamain minden olyan tanítási napon, amikor nincs testnevelési óra meg kell szervezni a játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább 30 perc, melyet két 15 perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. Az iskolaotthonos oktatásban résztvevő osztályokban a 2. tanítási óra után és ebéd után, a többi évfolyamon a napközis szabadidős foglalkozások időtartama alatt kell megszervezni a játékos egészségfejlesztő testmozgást.

III.6 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS

SZABÁLYAI Választható foglalkozások:

- fürge ujjak szakkör - irodalmi szakkör - énekkar - számítástechnika szakkör - német szakkör - angol szakkör - rajz szakkör - gitár szakkör - furulya szakkör - korrepetálás - fejlesztő foglalkozás Sportfoglalkozások:

- kézilabda (fiú-leány) - szivacskézilabda(fiú-leány) - labdarúgás (fiú)

A választható tantárgyak esetében foglalkozásra való jelentkezés előtt megnevezzük a foglalkozást tartó nevelőt. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a foglalkozás vezetésére.

- 62 -

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy a mulasztást úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. III. 7 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJA ELLENŐRZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDJA, ÚGY MINT ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY

GYAKORLATBAN, TOVÁBBÁ FORMÁI, ÚGY MINT DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ, A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI, A TANULÓK MAGASABB

ÉVFOLYAMBA LÉPÉSÉNEK SZABÁLYAI A pedagógus folyamatosan végezzen személyre irányuló értékelést, illetve az osztályra irányuló teljes körű értékelést is. Az értékelés kritériumait ismerjék a tanulók, ennek megfelelően végezzenek ők maguk is önértékelést, illetve sajátítsák el társaik értékelésének formáit. Az értékelés személyre szóló, fejlesztő legyen, vagyis a tanuló aktuális teljesítményének saját korábbi teljesítményéhez is viszonyítsa. A reális és ösztönző értékelés alapja a tanulók tudásának, teljesítményének alapos ismerete. A tanár figyelme terjedjen ki a tanulók írásbeli munkáinak folyamatos javítására is. Az ellenőrzés különféle formái harmonikusan jelenjenek meg a nevelési folyamatban: szóbeli feladatmegoldás, írásbeli feladatmegoldás, cselekvés, vizuális megjelenítés, szóbeli felelet, írásbeli felelet, szóbeli beszámoló, szóbeli házi feladat, írásbeli házi feladat, memoriter mondása. A tanulók ellenőrzése: - Szóbeli feleltetéssel legalább félévente ellenőrizzünk, heti 3 órás tantárgyaknál kéthavonta! - Nagydolgozatot témakörök végén íratunk, 4-5 alkalommal évente. - A házi feladatokat a visszacsatolás jelentősége miatt a következő órán ellenőrizzük. - A gyermekek füzeteit legalább félévente egyszer láttamozzuk. A tanszerek meglétét óránként ellenőrizzük. - A nagydolgozat írását legalább egy héttel korábban bejelentjük. A tanulók teljesítményének értékelése - fogalmak, szabályok, összefüggések, törvények szóbeli és írásbeli számonkérése - manuális tevékenységek megítélése - kiselőadások tartalmi minősítése - szorgalmi feladatok, feladatmegoldások minősítése. A tanulók értékelése 1. osztályban és 2. osztályban félévkor szöveges értékeléssel, 2. osztály év végétől 8. osztály végéig érdemjeggyel történik. A szöveges értékelés átváltása numerikus értékeléssé: Átváltási százalék osztályzat 90-100 % 5 (jeles)

- 63 -

75-89 % 4 (jó) 60-74 % 3 (közepes) 40-59 % 2 (elégséges) 0-39 % 1 (elégtelen) Iskolánk a 8. osztályos tanulóknak tantárgyi vizsgát szervez. Célunk a felvételihez rutint adni, a tananyagot rendszerezni, motiváló hatással növelni a teljesítményt. Minden tanévben állandó vizsga a magyar irodalom (szóbeli), a magyar nyelv (írásbeli) és a matematika (írásbeli) vizsga. A tanévenként változó szóbeli vizsgát minden tanévben a munkatervben kell meghatározni olyan módon, hogy a 7. osztályos tanulók tudomására hozzuk, hogy miből fognak a következő tanév végén vizsgát tenni. A tanévenként változó vizsgatárgyak az alábbiak lehetnek: történelem, földrajz, biológia, fizika és kémia. A 8. osztályosok első szülői értekezletén a szülőket tájékoztatni kell a vizsgák feladattípusairól, szóbeli vizsga esetén a tételekről, az értékelés szempontjairól. A vizsgákra való felkészülés a tanórákon történik, a felkészítésért a szaktanárok a felelősek. A vizsga érdemjegye egyharmad súllyal számít bele az év végi értékelésbe: az év végi érdemjegy az első félévi, a második félévi és a vizsgajegy átlaga. A tanulók értékelésének dokumentálása: Az írásbeli feleletek osztályzatai kék színnel kerülnek az értékelő naplóba és az elektronikus naplóba a nagydolgozatoké pirossal, a szóbeli feleleteké zölddel. A szülői ház felé a jelzés feltétele minden jegy esetében az ellenőrzőbe történő beírás. Az év végi osztályzatok a naplóban az elektronikus naplóban, a bizonyítványban és a törzslapon kerülnek dokumentálásra. Az írásbeli feleleteket, a nagydolgozatokat a megírást követő második tanórán a tanulóknak kijavítva vissza kell kapniuk. A nagydolgozatokat egy évig őrizzük meg. A dolgozat értékeléséről a tanuló úgy értesülhet, hogy a kijavított dolgozatát megnézi, ha nem ért valamit, kérdezhet.

ÉRTÉKELÉS

KINEK MIKOR MIT?

a nevelőtestület számára tanév végén az iskolai munka egész folyamatát

tanulóifjúságnak félévben, év végén elemző értékelés, a további feladatok ismertetése

szülői szervezetnek év elején, félévben az iskolában folyó munkát, tárgyi, személyi, szervezeti feltételek alakulását

- 64 -

A tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének módja, a diagnosztikus visszajelzés. Feladatai:

• a tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása általános (standard) értékekhez, illetve országos eredményekhez,

• a következtetés, a tanítás-tanulás hatékonyságára, • a követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás

témáinak kijelölése, • a tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez, • a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének

minősítése érdemjeggyel. Elvei:

• Az értékelés, minősítés mindig előremutató legyen, soha ne megbélyegző. • Lényeges feladatnak kell tekinteni a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását. • A tantárgyi tudás értékelésébe a viselkedési problémák nem számíthatók be.

Módjai: • Szóbeli felelet:

Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján.

• Írásbeli beszámoltatás: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül.

• Gyakorlati számonkérés: A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra

• .Önálló kiselőadás Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása • Óraközi munka:

Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége.

• Versenyeken való eredményes részvétel A tanuló munkájának értékelése és minősítése Jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen A tanulók osztályzattal történő értékelése félévkor és év végén legalább négy érdemjegy alapján történjen. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület tájékoztatást kér az érdekelt pedagógustól, ennek okáról. Osztályzatok a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmény alapján: Jeles: Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti a tananyagot és alkalmazni is képes a tudását. Szabatosan, pontosan fogalmaz, saját gondolatait önállóan el tudja mondani. Jó:

- 65 -

Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói esetenként bemagoltak. Közepes: Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítő kérdéseket feltenni. Elégséges: Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de továbbtanuláshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen: Ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A tantárgyi minimumot sem tudja. A szakértői bizottság szakértői véleményében és a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak szerint az igazgató a minősítés és értékelés alól mentesíti a tanulót, abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el A magatartás és szorgalom minősítésének elvei Célja:

• Segítse az iskola nevelés-oktatás folyamatát • Segítse a tanulók önértékelésének fejlődését • Személyre szabott legyen • Vegye figyelembe a gyermek fejlődését

Az értékelés folyamata:

• Az osztályfőnökök havonta értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát, kikérve a szaktanárok véleményét. Az osztályzatokat beíratja a tájékoztató füzetbe.

• Félévkor és év végén – a havi jegyek és a szaktanárok véleményének figyelembevételével – az osztályfőnök érdemjegyet javasol

• A magatartás és szorgalom jegyekről a félévi és év végi osztályozó konferencia dönt. Vitás esetekben az osztályfőnök véleményének nagyobb súlya van.

Magatartáson értjük a tanuló:

• iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát, • önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát, • hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban, • házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását, • a közösség érdekében végzett tevékenységét, • viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét.

Szorgalmon értjük a tanuló: • tanulmányi munkához való viszonyát, • munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát, • önálló feladatai elvégzésének minőségét, • rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendben tartását, • aktivitását.

- 66 -

A magatartás értékelése: Magatartás Példás Jó Változó Rossz

1. Fegyelmezettsége Nagyfokú állandó

Megfelelő még nem teljesen a sajátja

Másokat zavaró, változó, de igyekszik

Erősen kifogásolható, negatív

2. Viselkedés kultúrája

Tisztelettudó, udvarias

Kivetni valót hagy maga után

Udvariatlan, nyegle

Durva, romboló, durván közönséges

3. Hatása a közösségre

Pozitív, aktív, jóindulatú

Közömbös, nem árt

Vonakodó, ingadozó

Negatív ártó, megfélemlítő

4. Házirend betartása Betartja, arra ösztönöz

Néha hibázik Részben tartja be Sokat vét ellene

5. Felelősségérzete Nagyfokú Időnként felelőtlen

Ingadozó Megbízhatatlan

Magatartásra adható dicséretek és elmarasztalások: Szóbeli:

• Egyéni, személyes • Osztályközösség előtt • Szülők jelenlétében • Iskola közössége előtt • Súlyos vétség, a házirend sorozatos megszegése, társak bántalmazása esetén fegyelmi

tárgyalás hívható össze, amelyen a DÖK képviselői is jelen vannak. Írásbeli:

• Szaktanári dicséret illetve figyelmeztető, intő, rovó • Osztályfőnöki dicséret illetve figyelmeztető, intő, rovó • Igazgatói dicséret illetve figyelmeztető, intő, rovó • Nevelőtestületi dicséret illetve figyelmeztető

A szorgalom értékelése:

Szorgalom Példás Jó Változó Hanyag 1. Tanulmányi munkája

céltudatos, törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésében

figyelmes, törekszik a jó tanulásra, néha buzdítani kell

munkája ingadozó, gyakran kell figyelmeztetni

munkája hanyag, akadályozó, ellenálló

2. Munkavégzése

kitartó, pontos, megbízható, önálló

rendszeres, többnyire önálló

rendszertelen, hullámzó, önállótlan

megbízhatatlan, önállótlan

3. Kötelességtudata

Kifogásolhatatlan, precíz

néha ösztökélni kell

csak folyamatos figyelmeztetésre dolgozik

sok az el nem végzett feladata, nem érdeklik a feladatai

4. Tanórákon kívüli aktivitása

érdeklődő, rendszeres, aktív

ösztönzésre dolgozik

ritkán dolgozik egyáltalán nem dolgozik

5. Felszerelése felszerelését rendben felszerelése felszerelése felszerelése

- 67 -

tartja néha hiányos gyakran hiányos mindig hiányos Szorgalomra adható dicséretek és elmarasztalások: Szóbeli:

• Egyéni, személyes • Osztályközösség, iskolaközösség előtti • Szülők jelenlétében történő

Írásbeli: • Szaktárgyi dicséret illetve figyelmeztető • Osztályfőnöki dicséret illetve figyelmeztető • Igazgatói dicséret illetve figyelmeztető • Nevelőtestületi dicséret illetve figyelmeztető • Szaktárgyi dicséret végén (A tantárgy minősítésénél „Kitűnő” minősítés) • Szaktárgyi versenyeken elért eredmények esetén szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói

dicséret III.8 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK

SZERVEZÉSÉNEK ELVEI Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon az óvodások, tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez az iskolában az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Iskolánkban a lehetőségekhez mérten csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, tervezzük magasabb osztálylétszám esetén a matematika és a magyar nyelv és irodalom tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

III. 10 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

Iskolánkban évente két alkalommal, ősszel (szeptemberben) és tavasszal (májusban) mérjük fel tanulóink fizikai állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során leképezhetők az egyes képességeknél felmerülő hiányosságok. Az így feltárt problémás területek a gyerekek életmódjának ismeretével kiegészítve megfelelő kiindulási alapot biztosítanak az egyén, illetve a közösség felzárkóztató, fejlesztő tervének elkészítéséhez. A méréshez a „Mini Hungarofit” felmérést alkalmazzuk, mely a következő feladatokból áll: - 1. felmérés: 2000 méter lefutása időre. - 2. felmérés: helyből távolugrás (három kísérletből a legjobbat vesszük számításba). - 3. felmérés: felülés (nem időre megy, hanem arra, hogy folyamatosan, megállás nélkül

mennyit tud megcsinálni a felmérendő személy). - 4. felmérés: hátizom gyakorlat (itt sem az idő, hanem a folyamatosság a lényeg)

- 68 -

- 5. felmérés: fekvőtámasz vagy fekvenyomás (lényege,hogy hány szabályos, férfi fekvőtámaszt tud megcsinálni a tanuló)

A tanulók eredményeit egy táblázat alapján lehet értékelni. A mérések eredményeit pontokká alakítva különböző 7 csoportba sorolja fizikai állapotukat, melyek a következők: „igen gyenge – gyenge – kifogásolható – közepes – jó – kiváló - extra”. A teszteredményekből a diákok felvilágosítást kapnak, mely alapján nyomon követhetik saját fittségi állapotuk alakulását, fejlődését.

III.11 EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK Az iskolai egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

• az iskolai tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

• tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

• a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – iskolában a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében, óvodában a csoportfoglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén.

1. Az egészségnevelés az intézmény minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás és csoportfoglalkozás feladata.

2. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: • A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos,

egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás; sportfoglalkozások;

• A kapcsolódó tantárgyak, csoportfoglalkozások valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

• Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök; minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;

• Az iskolai egészségügyi szolgálat (védőnő) segítségének igénybe vétele: évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki

óra megtartásában; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. évente fogászati szűrővizsgálat az iskoláskorú gyermekek részére.

- 69 -

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel

elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszerének megalapozása;

• tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

• a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – iskolában a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: • A kapcsolódó tantárgyak az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák

tanóráin feldolgozott ismeretek; • a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden évben a „Föld

napja” alkalmából történő megemlékezés, rendszeres „környezetvédelmi őrjárat” szervezése az iskola közvetlen környezetében.

III.12 A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT

SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedéseket, irányelveket az intézmény esélyegyenlőségi intézkedési terve tartalmazza. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: - Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-8. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain; - A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelésoktatás egész folyamatában és valamennyi területén; - A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; - A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; - Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; - Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

- 70 -

Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszert alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék (földrajzi-környezeti) ismereteiket. Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. Számolnak a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával. Csoportmunka és kooperatív tanulás Az egyéni munka mellett a gyerekek párban végezhető feladatokat kaphatnak és csoportokban is dolgozhatnak. Ez nem azt jelenti, hogy csoportba ültetjük a jobb és gyengébb képességűnek tartott gyerekeket. Közös felelősségre és munkamegosztásra építve igazi együttműködésre, azaz kooperativitásra sarkaljuk tanítványainkat. A kooperatív tanulás során a gyermekek nem csak az együttműködési képességüket fejlesztik, hanem egymástól is tudnak tanulni, nem a tanár az ismeretek egyedüli birtokosa. A pedagógus segítőként, támogatóként, mint a tanulókkal együtt dolgozó „munkatárs” vehet részt a csoportok munkájában, s koordinátorként irányítja.

III.13 A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK

AZ OTTHONI, AZ ISKOLAOTTHONOS ÉS A TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A szóbeli és írásbeli házi feladatok, gyűjtőmunkák mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a következőket:

• a feladatok mennyisége olyan legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul nagy terhet,

• vegyük figyelembe, hogy a tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot, • a feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek, • kerüljük a nagy mennyiségű, mechanikus munkavégzést igénylő házi feladatokat. Az írásbeli házi feladatokat a következő órán közösen, vagy egyénileg mindig ellenőrizzük, a hibákat javíttatjuk.

Az alsós osztályokban „az önálló munka” veszi át a házi feladat szerepét, amelyet a tanítók felügyeletével és segítségével az iskolában oldanak meg a tanulók. Differenciált formában, szükség esetén otthoni gyakorlásra feladatokat biztosítunk.

A felsős tanulószobai foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és foglalkozás-vezetéssel biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek.

- 71 -

A foglalkozásokat vezető pedagógus ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítését és ellenőrzi, segíti a szóbeli tanulást. Törekszünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul elvégezzék. Ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata. Hétvége előtt, péntekről hétfőre, kevesebb házi feladatot adunk, hogy legyen idő a pihenésre és kikapcsolódásra. Az őszi, téli, tavaszi szünet a kikapcsolódást szolgálja, erre az időszakra csak szorgalmi feladat adható. Minden nevelő feladata, hogy a rá bízott gyerekek mindegyikével egyformán törődjön, mintegy második otthont adva nekik. Úgy kell gyerekeinket ellenőrizni és segíteni a tanulásban, hogy magukból a lehető legjobb eredményeket hozzák ki. Egyre nagyobb önállóságra kell a csoportoknak szert tenniük a tanulás minden területén. Nagyon fontos a jó irányítás, a jó szervezés az egyre több munka elvégzése miatt, s ezért nagyon oda kell figyelni a jó időbeosztásra is. Mivel tanulóink jelentős része az „iskolaotthonból”, tanulószobáról megy el szakkörökre, sportra vagy hittanra, így a nevelőnek kell gondoskodnia ezeknek a gyerekeknek a segítéséről, ellenőrzéséről. Nekik ugyanis kevesebb idejük marad mind a tanulásra, mind a játékra. A nevelőnek kell odafigyelnie arra, hogy időben ott legyenek a foglalkozásokon, s hogy időben legyenek kész a leckéikkel. Ezek a szakkörök, a benne elért sikerek újabb eredményekre sarkallják tanulóinkat. Tanulószoba: (szervezése vegyes): A tanulás szervezése differenciált, a gyerekek főleg tanulópáros rendszerben dolgoznak: - önállóan tanulóknál: azonos képességek függetlenül, melyik osztályba jár, - irányításra, segítségre szorulóknál: gyenge és kevésbé gyenge tanuló, de azonos osztály, - állandó segítségre szorulóknál: azonos képesség, azonos osztály, állandó tanári segítség. A tanulás hatékonyságának növelésében jelentős szerepet kap a tanulók közötti különbségek (életkor, szociális helyzet, motiváltság, akarat, egyéni képességek) ismerete alapján az „egyénre szabott” segítségnyújtás, a szülőkkel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal való állandó kapcsolattartása. A differenciálás feladata, hogy a csoporton belül lévő, de különböző fejlettségi szintű tanulókat a tanulás ideje alatt a képességüknek megfelelő feladattal lássuk el. Ezért az „üzenő” mellett elengedhetetlenül szükséges a gyakorló füzet. Jól bevált benne az írás, matematika, idegen szavak gyakorlása mellett, a tartalom leírása, rajzzal való ábrázolása, a történelem és környezet kérdéseinek megválaszolása, valamint egyéb gyakorlások, pl.: szabályok leírása. Az önállóan tanulók (Azok a tanulók, akik szinte segítség nélkül, önállóan tanulnak) egymás mellett ülnek, vagy éppen a gyengébbeket segítik (tanulópár). Az iskolai feladaton kívül valami plusz feladatot is kapnak, ami lehet egyénre szabott, esetleg közös feladat, a tanuló által kért, stb. A kevésbé önállóan tanuló gyerekek már rendszeresen kérik a segítséget a leckéik elkészítése közben, ha egy-egy feladatnál megakadnak. Az állandó segítségre szorulókkal kell a tanulószobás nevelőnek a legszorosabb kontaktust tartania. Jó, ha egy asztalnál/padnál foglalnak helyet, vagy közvetlen a tanári asztal közelében, esetleg egyedül ülnek. Csak így lehet folyamatosan figyelemmel követni őket, a többiek zavarása nélkül segíteni a munkájukban. Tevékenység Feladat Módszer

Bevezetés a tanulmányi munkába

Tájékozódni - a délelőtti órák eseményeiről - a házi feladatok tantárgyak szerinti

Beszélgetés Napló, ellenőrző, leckefüzet megnézése

- 72 -

mennyiségéről, jellegéről (írásbeli, szóbeli)

Tanulás előkészítése

Objektív feltételek megteremtése - kellemes tanulóhely kialakítása - A tanuláshoz szükséges eszközök biztosítása aznapra és másnapra, megfelelő külalakkal (áttekinthetőség, esztétika) Szubjektív feltételek megerősítése - A figyelem koncentrálásának növelése, a munka hatékonyságának elérése - Érdeklődés felkeltése, ébrentartása Tudatos tervezésre, szervezésre szoktatás: - Egyéni sorrend kialakítása 1. Könnyű-nehéz 2. Szóbeli-írásbeli 3. Tárgyak nehézségi foka szerint - Időtervezés maximális időkihasználással, saját tempó figyelembevételével Minden napi hangos olvasás gyakorlása

Füzetek, tankönyvek órarend szerinti előkészítése. - Ellenőrzése - Megbeszélés - Helyes testtartást és légzést segítő gyakorlatok - Relaxációs gyakorlatok - Koncentrációs gyakorlatok - Írást előkészítő gyakorlatok - Megbeszélés - Értékelés - Tapasztalatszerzés - Óra használata

Tanulás I., „csendes” (Tanulás és írásbeli feladatok elkészítése)

1.Írásbeli feladat elkészítéséhez - Ismétléssel feleleveníteni a továbblépéshez nélkülözhetetlen ismereteket - Igényszint növelése, helyességre, esztétikus munkára törekvés 2. Szóbeli tanuláshoz - a tanulás technikájának elsajátíttatása - gondolkodva tanulás, összefüggések keresése - szótár, lexikon helyes használatának megtanítása - szókincs, kifejezőkészség javítása - választékos beszédre való törekvés, érthető fogalmazás 3.Az önművelési igény felkeltése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés 4. Megfelelő munkatempó kialakítása, fokozása

Tankönyv, órán írt vázlat, kézikönyv, szótár használata - Tollbamondás, másolás - Folyamatos megfigyeléssel kiválasztani és fejleszteni - Felidézés - Lényegkiemelés - Vázlatpontok írása - Új szavak, kifejezések kikeresése szótárból, lexikonból - Csendes és hangos olvasás - Differenciált foglalkoztatás - Iskolai és városi könyvtár látogatása

Tanulás II. (Ellenőrzés, értékelés)

Ellenőrzés - Az önellenőrzés lehetőségeinek és fontosságának megismertetése - Logikus, tömör tartalom felmondásra törekvés Értékelés - A teljesítményre való pozitív reagálás alkalmazása, fontossága

Ismétlés - Tartalomírás - Felmondás próbák - A megtanultak kikérdezése - Gyakorlás - Mosoly, dicséret, apró gesztus - Egyéb jutalmazás

- 73 -

A cél elérése érdekében folyamatos kapcsolattartás a szaktanárokkal és a szülőkkel.

III.14 AZ ISKOLAVÁLTÁS, A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK

SZABÁLYAINAK MEGHATÁROZÁSA SZÜKSÉG ESETÉN: KÜLÖNBÖZETI VIZSGÁVAL, EGYÉNI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSSAL,

TÜRELMI IDŐ BIZTOSÍTÁSÁVAL VAGY ÉVFOLYAMISMÉTLÉSSEL

Az iskolába való belépés feltételei - Beiskolázásra a törvényi előírások alapján kerül sor az 1. évfolyamon. - A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével iskolánk más településről érkező tanulókat is fogad minden évfolyamon. A belépés feltételei: – érvényes iskolai bizonyítvány (különbözeti vizsgát nem kell tenni) – az évfolyamnak megfelelő életkorú – nem fegyelmi eljárás (kizárás) következtében hagyta el előző iskoláját. A tanulói jogviszony létesítésének folyamata Az iskola osztályaiba szelekció nélkül kerülhetnek gyermekek a beiratkozás sorrendjében. A tanulók továbbhaladása A belépést követően a felzárkózáshoz, az esetleges hiányok pótlására a tanuló haladékot kap. A felzárkóztatás a tanítók, szaktanárok, tanulószobás nevelők segítségével, irányításával történik. A tanuló köteles részt venni a felzárkóztató foglalkozásokon, melynek eredményeiről, a fejlődés üteméről illetve a felmerülő problémákról a szülőt rendszeresen értesíti az osztálytanító vagy osztályfőnök. A türelmi időszakban a teljesítményt csak szövegesen értékeljük, de félévkor, ill. év végén már érdemjeggyel (kivéve az első évfolyamon és második évfolyamon félévkor). A magasabb évfolyamba lépés feltétele a tantervi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A követelményeket a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve szöveges

- 74 -

értékelés alapján bírálják el. Az 1. évfolyamon automatikus a továbbhaladás, a 2-8. évfolyamon elégséges év végi osztályzatot kell megszerezni a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tantervi követelményeket a tanév végére nem teljesítette, első évfolyamra felvett tanulót a megfelelő törvényi előírásoknak figyelembevételével az igazgató mentesítheti az értékelés és minősítés alól és ekkor a többi tanulóval azonos osztályban, de előkészítő évfolyamként fejezi be az évet. A felsőbb évfolyamon tanuló javítóvizsgát köteles tenni. Ha a tanuló kettőnél több tárgyból nem teljesítette a tantervi követelményeket, akkor évet kell ismételnie. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól. A magántanulók az oktatási törvény alapján osztályozóvizsgát tesznek. A nevelőtestületnek joga ezt a vizsgát más esetekben is előírni (pl.: hosszan tartó hiányzás). Tanulmányi követelmények nem teljesítése Ha a tanuló a tanév végén egy vagy kettő tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a közoktatási feladat körében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), szakmai-elméleti és szakmai-gyakorlati vizsgatantárgyak esetén pedig a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban a kormányhivatal és a miniszter által kijelölt intézmény együtt: vizsgáztatásra kijelölt intézmény) szervezi. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, a 20. § (6) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az első félév, illetve a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. Továbbá, ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét, illetőleg az előírt gyakorlati követelmények teljesítését az igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a vizsga folytatásától eltiltották, ill. a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt – minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. A tanulói jogviszony megszűnése

- 75 -

A tanulók nevelését, oktatását – nyolcosztályos rendszerben – az iskola a tankötelezettségi kor határáig vállalja. Ez annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a tizenhatodik életévét. Ettől különösen indokolt esetben az osztályfőnök javaslata alapján, a szülő kérésére az igazgató eltérhet. A döntést a szülővel egyeztetni, és írásban közölni kell. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat. Iskolán belüli átjárhatóság Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés –oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a NAT biztosítja, engedélyezéséről az igazgató döntA tanulónak fél év türelmi idő áll rendelkezésére, hogy a tantárgyi követelményekben meglévő különbségeket kompenzálja. A türelmi idő alatt a tanuló a követelmények különbözőségéből eredő alacsony szintű teljesítményéért elégtelen osztályzatot nem kaphat. A türelmi idő alatt a tanuló előmenetelének osztályzattal történő értékelésétől átmenetileg a szaktanár eltekinthet, de a félévi értesítőben, ill. az év végi bizonyítványban a teljesítményt érdemjeggyel kell értékelni. Osztályozó vizsgát kell tenni, ha: Az igazgató felmenti a tanulót a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (magántanuló). Az igazgató engedélyezte, hogy a tanuló egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott a tanuló. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába.

III.15 AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK, BELEÉRTVE A PROJEKTOKTATÁST

Tanórai munkaformák A tanórai tartalom a kötelezően elsajátítandó ismeretszerzést jelenti. Szervezési formája lehet:

• Hagyományos tanóra – 45 perces tantermi óra • Nem hagyományos – mely a nem tanteremben töltött órákat, illetve a komplex

foglalkozásokat öleli fel.(projektek, erdei iskola, témanap, témahét, interaktív foglalkozások, tanulmányi kirándulások.)

Hagyományos tanórai foglalkozások A NAT és a kerettanterv alapján meghatároztuk a környezeti nevelés tananyagát. Arra törekedtünk, hogy a helyi tantervben az egyes tantárgyak célkitűzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelés céljai is. A tanórán, a tananyagon kívül még sok egyéb tevékenység is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra.

- 76 -

• energiatakarékosság • szelektív hulladékgyűjtés (több aknás szemetes edény) • papírtakarékosság • anyagok újrahasznosítása pl. technika órán • figyelemfelkeltő és természetfilmek megtekintése • a környezet folyamatos tisztántartása • esztétikus, környezetbarát dekoráció tervezése, készítése

Nem hagyományos foglalkozások: • Témanapok: A környezetvédelem jeles napjait ünnepeljük változatos tevékenységi

formákban az éves munkaterv szerint.(Jeles napok a program mellékletében találhatók.) • Terepgyakorlatok: az iskolai kirándulások alkalmával nemzeti parkjaink tanösvényein

növény-, állat-, valamint vízvizsgálatokat végzünk tanulóinkkal. Tanórán kívüli egyéb lehetőségek

- szakkörök - gyűjtőmunkák - vetélkedők - nyári táborok - kézműves foglalkozások - kirándulások, túrák - színház és mozi látogatás - papírhulladék-gyűjtés - pályázatokon való részvétel

Módszerek Arra törekszünk, hogy a hagyományos módszerek háttérbe szorításával sokkal hatékonyabb élményalapú, tevékenykedtető, interaktív módszereket alkalmazzuk. Tanulóinkat igyekszünk pozitív tevékenységekre késztetni, gyengítve a negatív hatásokat. Nevelési módszereinket alkalmazzuk céljaink elérése érdekében. Ezek a következők: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink:

o az oktatásban alkalmazott módszerek; o minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép; o bírálat, önbírálat; o beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás; o előadás, vita, beszámoló.

Ösztönző módszerek: o helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséret; o gyakorlás, követelés; o ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás; o játékos módszerek;

A pozitív magatartásra ható módszereink: o helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás; o osztályozás; o felszólítás; kényszerítés o követelés.

A negatív viselkedés kialakulása elleni módszerek: o felügyelet;

- 77 -

o ellenőrzés; o figyelmeztetés; o intés, elmarasztalás, tiltás; o büntetés.

Projektek A projekt-módszer lényege, hogy elméleti ismeretek meghallgatása és megtanulása helyett a tanulók valami konkrét, kézzelfogható „terméket” készítenek el. Egy adott téma iránt érdeklődő tanulók az osztály- és évfolyamkereteken átívelő csoportba szerveződve mélyülnek el a feladat megoldásában. Ennek során jórészt önálló munkával, szükség szerint a projektcsoporton belüli belső munkamegosztással (kiscsoportok szervezésével), a tanórai és a tantárgyi keretektől függetlenül tevékenykednek. A munka során szükséges elméleti tudnivalókat maguk kutatják fel, meglévő és frissen szerzett tudásukat megosztják egymással. - Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. Bár a tanóra leggyakrabban a tanteremben zajlik, törekszünk arra, hogy kivigyük szemléltetésre, gyakoroltatásra alkalmas helyszínekre. A könyvtár, a mozi, a múzeum, a színház megannyi kitűnő alkalom az élményszerű ismeretátadásra.

III.16 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI

BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK FORMÁI, RENDJE

A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülők számára, hogy

• figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni előrehaladását, • a felmerülő problémákat időben észrevegyék, • a jól teljesítők megerősítést nyerjenek, • a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak.

A beszámoltatás lehet szóbeli, vagy írásbeli. A szóbeli felelés függ: beszédkészségtől, fellépéstől. Megnyilvánulnak mindazok a metakommunikációs mozzanatok, amelyek elárulják az anyag megértését, vagy hiányosságait. A szóbeli feleltetés a felelő számára rendkívül fejlesztő hatású, de időigényes, kevéssé teszi lehetővé az egész osztály aktivitását. Az írásbeli feleltetésnél a tanulóknak önállóan kell gondolkodni, a hibára nem figyelmeztet azonnal a tanár. Fontos, hogy a tanulóknak szóban és írásban is legyen lehetőségük a beszámolásra. A témazáró dolgozatra való felkészülés komoly erőfeszítést jelent, akkor is, ha a tanár összefoglaló órán súlypontoz, és eligazítást ad, ezért lehetőleg egy nap legfeljebb két témazáróra kerüljön sor. A hátrányos helyzetű tanulókat elsősorban a felkészülésben és az elmaradás okainak megszüntetésében, vagy csökkentésében kell segíteni. Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és ne a jegyek középarányosaként jelentkezzen.

- 78 -

Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert teljesíti. A kiegészítő anyag elsajátítását másképpen kell honorálni, pl. tantárgyi dicséret formájában. Ebben az esetben a tanuló bizonyítványába: kitűnő minősítés szerepelhet. Az iskolai írásbeli beszámoltatás rendje

Formái: Tartalma: Megíratás módja, rendje, korlátai, súlya:

Év eleji felmérés Aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése

Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk.

Rövid írásbeli számonkérés

Egy adott témában való tájékozottságot, az órára való felkészülést ellenőrzi

15-25 perces, bármikor megíratható, súlya a szóbeli felelettel egyenértékű.

Témazáró dolgozat A tananyag egy nagyobb témakörének alkalmazás képes tudását méri

Terjedelme 45 perc, esetenként 2*45 perc. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható és összefoglalásnak kell megelőznie. A megíratás időpontját, témaköreit a diákokkal előre tudatni kell. A félévi és év végi osztályzatoknál meghatározó súllyal szerepel, de szóbeli feleletekkel ki kell egészíteni.

Év végi felmérés A tanév tananyagának alapkövetelményeit méri

Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Súly a témazáró dolgozattal egyenértékű.

Az írásbeli dolgozatokat a pedagógusnak a megírást követő második tanórára ki kell javítania, és az eredményeket a diákokkal ismertetnie kell. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2015. augusztus 31-ei ülésén elfogadta. Berzence, 2015. augusztus 31. Novográdeczné Balogh Anna

igazgató

- 79 -