Upload
andy-mage
View
119
Download
5
Embed Size (px)
Citation preview
Budapesti Corvinus Egyetem – Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története
Simay Endre István
2008
2
Amikor úgy érzed egy vélt társ a padlóra küldött,
és erőd sincs másra, mint magadban szűkölni.
Hogy talpra állj, kell valaki más,
kiben a világot tudod magadhoz ölelni.
S ha túlélted mindezt, végy erőt magadon,
hogy megtaníts mást is a világot túlélni.
Tartalomjegyzék
A fegyelem, a fegyelmezés, mint jelenség ..................................... 4
Tartalom a fogalom mögött.......................................................... 4
Az ősök fegyelme.......................................................................... 5
Honnan hova .................................................................................. 7
Kiválasztódva .................................................................................. 10
Megteremtve a kiválasztott ........................................................ 10
A társadalom, mint evolúciós előny.......................................... 12
A rétegződő kulturális társadalmak kezdetei ............................... 17
Az első lépések ............................................................................ 17
Gilgames iskolája ........................................................................ 18
Homérosz világa.......................................................................... 21
Athén akadémiai fegyelme......................................................... 25
Az evolúció hagyatéka a későbbiekben és manapság ............. 31
Összefoglalás ................................................................................... 39
Irodalomjegyzék:............................................................................. 40
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
4
A fegyelem, a fegyelmezés, mint jelenség
Tartalom a fogalom mögött
Mielőtt az iskolai fegyelmezés történelmi alakulásáról beszélnénk,
mindenképpen érdemes áttekinteni magát a fogalmat, különös tekintettel
annak iskolai megjelenésére. Ez etimológiai értelemben is érdekes lehet,
hiszen a fegyelmezés angol jelentése, a „discipline”, latin „disciplina” szóból
származva jól mutatja annak kapcsolatát a tanítással, neveléssel (Merriam-
Webster Online, 2005). S felhozhatnánk természetesen a „fegyelem” és
„figyelem” szavunk alaki hasonlóságát is. De nem csak etimológiai, hanem
tartalmi értelemben is érdemes a fogalmi magyarázatot keresnünk. Elsősorban
azért, mert a „fegyelmezés”, mint fogalom mögött nem biztos, hogy ugyanazt
a valós tartalmat értik az emberek.
Annyira, hogy alighanem sokan zavarba jönnének attól, ha egészen pontos
definíciót, tartalmi leírást kérnénk tőlük. S legvalószínűbb egy olyan jellegű
megfogalmazás lenne, amit a Magyar értelmező kéziszótár (1985) is megad,
mely szerint a fegyelmezés alapvetően a fegyelemre kényszerítés, szoktatás.
Ha korábban az angol jelentésre hivatkoztunk, hasonló fogalmat ad meg
Wehrmeier (1993) is, amennyiben az engedelmesség megtanulását és az
ellenőrzöttséget reméli, mint a fegyelmezés eredményét. S kapcsolatot ad a
fenyítéshez is, mely a magyar nyelv szóhasználatában is gyakran kapcsolódik
a fegyelmezéshez.
Ezek alapján érthető, ha Fehér-Wargha Ibolya (2003) nyomán magának a
fegyelemnek a meghatározásához a Pedagógiai Lexikon meghatározását
idézzük, amely szerint a fegyelem „általában, a társadalmi életben a
zavartalan együttéléshez, együttműködéshez szükséges, erkölcsi szokásokból
kialakult vagy előre megállapodott rendszabályokhoz való alkalmazkodás”.
Ha ennek alapján közelítjük meg a fegyelmezést, akkor, nem követve el nagy
hibát, és a köznapi értelmezésekhez is közelítünk azzal, ha a fegyelmezést,
mint egy viselkedési mintához való alkalmazkodási kényszert tekintjük
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
5
(Simay, 2008). Mely kényszer természetesen nem feltétlenül jelenti az inkább
a fenyítés témáját felölelő fizikai kényszert. Akkor sem, ha az iskolák
történetét áttekintve nem egyszer ezt érthettük alatta, és a testi fenyítés ma is
sok vita tárgya, és esetenként az iskolai fegyelmezés meghatározója volt még
az Új Világban is (Hyman és Wise, 1979). Nem véletlenül, ha azt tekintjük,
hogy például Kant is a fizikai nevelés részének tekintette a fegyelmezést
(Pukánszky és Németh. 1996). S annak ellenére, hogy elveti az erőszakos
fenyítést, mégis jelzi, hogy valami ösztönösnek való ellenfeszülést, a gyermek
ösztönös vadságának megfékezését jelentené szerinte a fegyelmezés. Ezzel
önkéntelenül azt sugallva, hogy a fegyelem, a fegyelmezés valami „emberi
jelenség” lenne. Azonban ahogy a nevelést, és a társadalom megannyi más
folyamatát, sokszor a fegyelmezést is nehéz elválasztani az ember
biológikumától.
Az ősök fegyelme
Az ember, mint társadalmi lény sokszor hajlamos önmagát az általános
biológiától függetlenítve tekinteni. Erre megannyi teremtéstörténet,
teremtésmítosz és vallási példa hozható, melyek többségében az éppen
aktuális természetfeletti entitás, mint kiválasztott fajt hozta létre az embert. A
biológia valósága azonban, a jelenleg elfogadott genetikai kutatások fényében
az, hogy az ember, mint biológiai faj valahonnan a hordában élő
ősmajomfélék közül kivált törzsfa-ág jelenik meg a Föld történetében. S ma
sem más, mint a Homo nemzetség Homo sapiens faja. Beleértve számos olyan
tulajdonságát is, melyet bár a köztudat sokszor kifejezetten emberi
jelenségként kezel, valójában az etológia irányából ugyancsak jól
megközelíthető. Így még az olyan látszólag bonyolult fogalmi tartalmak, mint
a szeretet is megközelíthető az evolúció, az etológia, a humánetológia
nézőpontjából (Simay, 2007).
De nincs ez másként akár a tanár szerepével sem. A gyermek nevelését,
tanítását végző pedagógus sok szempontból a társadalom által ráruházott
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
6
alfa-szerepet tölti be az utódok csoportjában. S természetesen a fegyelem azon
megközelítése, hogy a közösségi viselkedésnormákhoz való, akár kényszeres,
alkalmazkodás szintén nem idegen a közösségben élő főemlősöknél
megfigyelhető jelenségektől. Nem véletlenül, mivel a közösségi viselkedés
mindenképpen szükségessé teszi egy közös normarendszer kialakulását.
Legyen annak célja a közös vadászat éppen úgy, mint az utódok egyedi
túlélési esélyének növelése. S éppen ez utóbbi teszi evolúciós előnnyé az
ismeretek továbbadását, az utódok tanítását. Különösen egy változó
környezetben élő populáció esetén (Borenstein és mti., 2008). Beleértve ebbe
természetesen a csoporton belüli túléléshez szükséges ismeretek továbbadását
is. Annak ismeretét, hogy kit miként érdemes megközelíteni, milyen
társadalmi-, illetve hordapozícióhoz, milyen viselkedés társul.
Majomcsapat. Forrás: National Geographic
A természettudományi ismeretterjesztő filmekben is nyomon követhető a
közösségi normák kikényszerülése a fiatal egyedek szocializálása során.
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
7
Abban az esetben ugyanis, ha a kismajom megsérti ezeket a közösségi
normákat, akkor bizony komoly fegyelmezésben részesül. Ennek egyik
módszere kétségtelenül a közvetlen fizikai behatás, a fizikai fegyelmezés.
Azonban kár lenne tagadni, hogy sokszor az ezzel való fenyegetésnek, a
fenyegetettség érzésének is lehet fegyelmező hatása. Legyen az akár egy
fogakkal telerakott száj vicsora, vagy akár csak a felemelt mancs. Így akár azt
is mondhatnánk, hogy a fegyelmezés evolúciósan is egyidős a tanulással, mely
alighanem egyidős a közösségi élettel a főemlősök világában.
Honnan hova
Ha pedig ez így van, s nagy valószínűséggel így van, akkor a fegyelmezés
helyzetének történelmi alakulása nem választható el az iskolák, a nevelés
történelmi alakulásától. Első megjelenési formái valószínűleg sokkal inkább
az etológia, mint tudomány vizsgálati anyagában lelhetőek fel, miközben
érdemes figyelembe venni a korai humán evolúcióban betöltött szerepét is. Így
kiindulási pontként, egyfajta kályhaként, a nevelésnek a főemlősök életében
megnyilvánuló jelenségét tekinthetnénk. Már csak azért is, mivel sok
szempontból az emberi faj egyedeinek közösséggé formálódása,
társadalmasodása is alighanem a hordalét szintjén alakult ki. Ennek a
folyamatnak a során, az emberi társadalmakban intézményesült a nevelés is.
Ennek a társadalomban intézményesült nevelésnek, az iskoláknak a történetén
keresztül mutathatnánk be azt, hogy a fegyelmezés miként van jelen ebben a
folyamatban.
Nem feledkezve természetesen arról sem, hogy az utóbbiak, az iskolák,
mint a nevelés színhelyei, ugyanakkor a társadalmi „megrendelések”
fényében, magának a társadalom alakulásának a fényében tekinthető csak át.
Még akkor is ha a kölcsönhatás az iskola és a társadalom között nem csupán
egyirányú kölcsönhatásrendszerként, és még csak nem is egyetlen konzisztens
modellben írható le (Perjés, 2005). A kapcsolat azonban aligha tagadható,
mivel, ahogy már Platón rámutatott, nevelés a legfőbb államérdek („Az
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
8
Állam” című műve legutóbb 2008-ban jelent meg magyarul). Ezzel azt is
szeretném jelezni, hogy bár a köznyelv sokszor hajlamos a fegyelmezést a
vasszigorral, a fizikai kényszerrel társítani, magam a társadalmi normák
betartására való nevelés eszközének tekintem inkább. S így a későbbiekben
esetleg összemosódni látszik majd a nevelés és fegyelmezés fogalomköre, ami
sok szempontból a valóságban sem választható el élesen.
Ennek részletes, összehasonlító történelmi vizsgálata alighanem
könyvtárakat tölthetne ki, és mindenképpen meghaladná a jelen dolgozat
formai és terjedelmi határait. De mi tagadás szerzőként egyetlen ember
kompetenciáját és áttekintőképességét ugyancsak meghaladó vállalkozás
lenne. Így erre, a ténylegesen megvalósítható áttekintés igénye érdekében nem
is vállalkoztam, nem is vállalkozhattam. Ahogy a teljes történelmi
feldolgozást sem tekinthetem célnak a dolgozatban. Ugyanakkor igyekszem az
ősöktől ismert, máig hatónak tűnő iskolai, illetve nevelési modellt áttekinteni.
Lehetőség szerint érintve azt is, hogy jelenleg hol érhetőek tetten a tanításban,
nevelésben vagy valamely társadalmi folyamatban. Az olvasóban néhány pont
talán a közismereti trivialitások, míg mások pont ellenkezőleg, a puszta
elképzelések képzetét fogja kelteni. Ezt összességében nem is szándékom sem
tagadni, sem cáfolni. Annak ellenére, hogy legalább szemelvényesen
igyekszem adatokkal is alátámasztani mondandómat. Lehetőség szerint
olyanokkal, melyek elektronikus formában is elérhetőek.
Az utóbbi megoldást, az elektronikus elérhetőséget azért emelem ki, mert
kár lenne tagadni annak növekvő jelentőségét, és bevonulását a
legkülönbözőbb tudományterületek szakirodalmába. Az előbbit, az inkább
szélesebb rátekintést, pedig azért választva, mert tanárként sem tartanám
másként helyesnek. Nem szívesen képviselném azt a tanári szemléletet, mely
kizárná, hogy egy tanár olykor a figyelmet a látszólag közönséges ismeretekre
hívja fel. Vagy azt, ha nem vállalkozhatna arra sem, hogy látszólagos fikciók
átgondolását kérje a diákoktól, vagy ilyeneket vitasson meg. Megteremtve a
lehetőségét az újragondolásra, és diákjainak teret hagyva az újra gondolásra.
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
9
Mert nem hiszek abban, hogy a tudományt nem az arisztokratikusan
raccsoló Lord Dorwin módszerével lehet kizárólag művelni. Miszerint a
személyes régészeti feltárást el kell vetni, mert „Hova lehet eljutni ezzel a
szokatlan módszehhel, ezzel a meddő pepecseléssel? Ezzel a kohlátolt
empihizmussal? Nézze, nekem megvannak az összes hégi mesteheknek, a múlt
nagy hégészeinek a munkái. Én aztán méhlegre teszem őket, összevetem az
eltéhő véleményeket, kihámozom az ellentmondó állításokat, kiemelem az
igazat, és eljutok egy következtetésbe. Ez a tudományos módszeh. Legalábbis -
tette hozzá leereszkedőleg - ahogyan én megítélem. Milyen kibívhatatlanul
duhva módszeh lenne az, ha elmennék Ahcturusba vagy a Solva, s magam is
ott téblábolnék, ahol a hégi mestehek máh föltáhták a tehepet, méghozzá
sokkal ehedményesebben, mint amihe mi képesek lehetnénk.” (Asimov, 1972)
Isaac Asimov talán leghíresebb regényének egyik első címlapja
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
10
Kiválasztódva
Megteremtve a kiválasztott
Az emberi jelenségeket tekintve, a történelem során számos magyarázat
született azok eredetére. Természetesen magának az embernek, az
emberiségnek az eredetére is, mely nem egy esetben vallási, mitológiai
köntösbe burkolta azt a kultúra fejlődéstörténete során. Elég ehhez, ha az
ismert mitológiákat, vagy a világvallások teremtéstörténeteit számba vesszük,
melyekből az interneten is találunk ízelítőt (Magyar Elektronikus Könyvtár, 2001). Itt és most nem célom ezek részletes bemutatása és elemzése: Nem a
téma érdektelensége, hanem éppen bőséges irodalma miatt. Miközben a jelen
dolgozat szempontjából egy motívumot mindenképpen megragadnék ezekből.
Azt azért érdemes ugyanis figyelembe venni, hogy szinte mindegyik
teremtéstörténetben megjelenik a tanulás, tanítás és nevelés fogalomköre. Van
amikor a teremtést elvégző közvetlenül tanítja az embert, és van amikor egy
egész panteon kapja feladatául ugyanezt. Kinek ezt, kinek azt kell
megtanítania. Nem egy esetben komoly, a teremtést sokkal követő tanulási
folyamaton, egyfajta mitikus iskolán járatva végig az embert. Ezzel a tanulási
folyamattal együtt, azzal sokszor párhuzamosan megjelenik a fegyelmezés,
valamint a büntetés is. Amolyan „mit kell teljesítened, és mi lesz, ha
megszeged a játékszabályokat” formában. Hiszen mi másnak lehetne tekinteni
akár a Biblia sorait is, melyek részletesen leírják az első ember létrehozását,
majd figyelmeztetését, hogy mit ne tegyen. S persze a büntetés kilátásba
helyezését is, mint a fegyelmezés egy eszközét. Károli Gáspár fordítása
szerint „És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden
fájáról bátran egyél.” (1 Móz 2, 16.) „De a jó és gonosz tudásának fájáról,
arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz.” (1 Móz 2,
17.).
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
11
A Biblia különben egy elnéző, a valós szándékot figyelembe vevő,
tanárképet vetít elénk. Erre számos helyről hozhatnánk példát, de igaz ez az
alma megdézsmálására is. Mert bár a valós retorzió is következik a
paradicsomból való kiűzetéssel, mint az engedetlenség büntetése, ez azért
korántsem az ember halála. Legfeljebb egyfajta átvitt értelemben, amennyiben
feltételezzük, hogy a paradicsomban örök élet, és a tudás fájának
gyümölcsével nem foglalkozó, inkább unalmas élet várt volna az első
emberpárra.
Michelangelo: Éva teremtése. Freskó. Sixtus-kápolna
A vallás azonban, ahogy a történelem, és nem csak az európai keresztény,
hanem a világ számos országának és számos vallásának története mutatja
folyamatosan hatott a társadalmakra. Számos társadalom épült olyan
alapfeltevésekre, hogy vezetőjük valamely istentől eredeztette hatalmát. Nem
egy esetben az egyháznak komoly világi hatalma, közvetlen
társadalomvezetési szerepe volt, és néha van is a mai napig. Akár közvetlenül,
akár közvetve a hívők befolyásolásával. Így, ha tekintetbe vesszük, hogy az
iskolák közvetlen megrendelője mindig a nagyobb közösség, a társadalom,
érthető, hogy a vallásoknak sokszor jutott szerep az iskolákban. Meghatározva
az oktatás és nevelés folyamatát. Benne pedig azokat is, melyek célja a
közösségi szabályokhoz való alkalmazkodóképesség, az iskolai vagy a
közfegyelem megteremtése, elérése, megalapozása.
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
12
A társadalom, mint evolúciós előny
A mitológiai, vallási ihletésű eredettörténetek mellett ma már
rendelkezünk az emberi evolúció leírásával. Ez a régészeti bizonyítékok
nyomán az embert, mint biológiai fajt besorolja a főemlősök közé.
Megmagyarázva egyben számos alaki és szintén számos genetikai
hasonlóságunkat a majmok népes csoportjával. Márpedig a számos főemlősfaj
él csoportokban, hordákban, melyekben nem egy alkalommal meglehetősen
bonyolult belső hierarchia alakul ki.
Ez az a hierarchikus rendszer, mely meghatározza az egyes egyedek
helyét a csoporton belül, és amelyhez, ahogy azt a bevezetőben is említettem,
a csoport új, legtöbbször újszülött, tagjának alkalmazkodni kell. Márpedig egy
hierarchikusan és bonyolult egymásra és egymás mellé utaltságban szerveződő
közösséget akár egyfajta társadalomnak is tekinthetünk. Még akkor is, ha a
társadalmat sokszor szeretjük kifejezetten emberi jelenségként, emberi
találmányként kezelni. Ahogy egyébként Aronson (2001) méltán népszerű
műve is sugallja.
Ahhoz azonban, hogy valaminek a korai evolúcióban szerepet szánjunk,
akkor annak valamilyen evolúciós előnyt is kell tudni tulajdonítanunk. Az
élővilág fejlődéstörténete ugyanis azt mutatja, hogy a spontán, nem irányított
evolúciós utak a célszerűség irányába, és a takarékosság jegyében futnak
végig az évmilliókon. Így tehát valószínű, hogy a társadalmasodásnak, vagy
akár az intelligenciának is evolúciós előnye volt és van jelenleg is. Az
intelligencia evolúciós előnyét más sem mutatja jobban, mint az, hogy az
evolúció könnyen belátható módon több kísérletet is tett annak kialakítására.
A társadalmasodásnak ezzel párhuzamosan szintén több példáját látjuk az
élővilágban, melyek egyfajta társadalmasodási primitívként fel – fel
bukkannak az élővilágban.
Az ember törzsfejlődése szempontjából az említettek közül a
főemlősöknél ma is megfigyelhető közösségi stratégiák lehetnek azok, melyek
támpontot jelenthetnek. Ezek közül is azok, melyek jól modellezik az alfa-
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
13
szerepű vezető köré szerveződő horda társadalmi képét. Ha ugyanis az alfa-
szerep és az emberi közösségekben nem egy esetben spontán is kialakuló
vezető-szerepet, valamint a köré szerveződő hierarchiamintázatokat vetjük
össze, akkor nem lehet nem észrevenni a hasonlóságokat. Legyen az akár a
vezetőt közvetlenül kiszolgálók rétege, vagy a látszólag kívülről támogató
már kiöregedett vagy még túl fiatal, de feltörekvő, egyedekből álló holdudvar.
A kurkászás a csapaton belüli játékszabály-gyűjtemény egy pontja is lehet.
Forrás: National Geographic
Ha a főemlősök közösségeit tekintjük, akkor egy ilyen szerveződésben
minden egyednek meg van, de meg is kell lennie a meghatározott pillanatnyi
feladatának. Kurkássza a főnököt, figyeli a ragadozókat, segít szemmel tartani
az ifjakat, stb. Természetesen azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy
egy csapat, ha viselkedését sikerül összhangba hozni, és szabályok közé
terelni, több más tekintetben is sikeresebb lehet a magányosan, vagy
szervezetlen közösségekben élő állatoknál. Így lényegesen védettebb egy
külső támadás esetén is, mellyel önmagában is rámutattunk az egyik olyan
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
14
jelentős tényezőre, mely evolúciós előnyt biztosíthat az ilyen
állatközösségeknek.
De nem csak a védekezés, hanem a támadás is hatékonyabb, azaz az
élelemszerzés is kisebb befektetést jelent az egyes egyedek számára egy
feladatmegosztó közösségben. Így az utódok nevelésére több idő, és energia
szabadítható fel. Eközben a közösség által felügyelt területen az utódok
számára nagyobb fizikai mozgástér biztosítható. Ezzel a fiatalabb generáció
lényegesen nagyobb ismeretanyagot tud összegyűjteni, mivel még az
utánzásos tanulás esetén sem kizárólag az anyja ismeretanyagára kell, hogy
utalva legyen. Ha például a csoportban valaki más az élelemhez jutásnak jobb,
hatékonyabb módját ismeri, nyugodtan ellesheti attól. Nem kell mindent
magának, és nem kell mindent elölről kezdve felfedezni. Így egy már meglevő
ismeretanyag öröklődhet a közösségen belül, miközben az egymást követő
generációk folyamatosan csiszolhatják a csak tanulás által megszerezhető
technikai tudást. Ezzel párhuzamosan az ismeretátadáshoz, vagy akár az
ismeretek alkalmazásához szükséges kísérőjelenségek is csiszolódhatnak.
Beleértve a különböző, információt hordozó, hangokat, mozdulatokat is,
melyekből a közösséget belülről összetartó jelrendszer fejlődhet ki a
generációk során át.
Így az is értelmezhetővé válik evolúciósan, hogy a tanulási képesség,
illetve maga a tanulás miért jelent evolúciós előnyt. De az is, hogy a
közösségi lét miként segíti ezt, és a sokrétű közösségek miért képesek akár
ugrásszerű ismeretrobbanásokra. Megteremtve ezzel a saját szaporodási
lehetőségeik, és végső soron a biológiai elterjedésük szélesebb alapjait. Ha
egy ilyen közösségben az utódok tanításának hatékonysága is megnő, akkor ez
a kettős evolúciós hatás különösen gyors fejlődésnek lehet az alapja. Nem is
annyira genetikailag, mint társadalmilag.
Beleértve ebbe azt is, hogy ez természetesen csak abban az esetben képes
érvényre jutni, ha korábban már emlegetett játékszabályok betartásra
kerülnek. Mert aligha fog sokat tanulni az az ifjú majom, akit mindenki csak
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
15
elzavar. Ebben az esetben az ő személyes túlélőképessége könnyedén csorbát
szenvedhet. Ez pedig azt jelenti, hogy a fegyelem, a közösségi normák
betartása szintén evolúciós előnyt jelent, és már az őseinknél sem volt
valószínűleg elválasztható a közösségi tanulástól, a közösségben tanulástól.
Ha a főemlősök közösségeit ma megnézzük, ez a fegyelmezés nem egy
esetben olyan fizikai behatásokra alapul, melyek nyugodtan sorolhatóak a testi
fenyítés fogalomkörébe. Így ezt a fajta nevelést, fegyelmezést sokkal inkább
tekinthetjük a büntetésalapú fegyelmezésnek. Olyannak, amiben a fegyelem, a
közösségi normák betartásának legfőbb nyeresége az egyén számára a
büntetés elmaradása. Így ezt a fegyelmezési metodikát az emberi közösségben
is legalább olyan ősinek tekinthetjük, mint magát az emberi fajt (Crittenden,
2004). Ugyanakkor, és nem egy esetben sajnálatosan, szinte a legmélyebben
beívódott fegyelmezési technikánk is ez.
Az erőszakkal való fenyegetés sem emberi találmány.
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
16
Ennek manapság is bárki tanúja lehet, aki legalább már látott fizikai
erővel való fegyelmezést a társadalom legkisebb hordáiban, a családokban,
melyekben például Straus és Donnelly (1993) is vizsgálta a testi fenyítés
jelenségét. A máig meg - megjelenő testi fenyítés azonban szerencsére nem az
egyetlen fegyelmezési lehetőség. Különösen, mivel a történelem során számos
iskolamodell jött létre, és ezek számos más, a társadalmi szabályokhoz való
alkalmazkodást segítő, módszert is hoztak magukkal.
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
17
A rétegződő kulturális társadalmak kezdetei
Az első lépések
Ahogy az emberi civilizációk egyre eltávolodtak a pusztán hordaként
jellemezhető primitív társadalmi rendszerektől, annál több kulturális hatás
rakódott rá a pusztán evolúciósnak tekinthető folyamatokra. Ez azonban nem
jelenti feltétlen azt, hogy az iskolainak tekinthető fegyelmezés módszertana
azonnal, és jelentősen szakított volna a korábbi, és évezredekig jól beváltnak
tekinthető gyakorlattal. A társadalmasodás folyamata során közösségek egyre
nagyobbakká váltak, és így a belső hierarchiák is egyre jobban rétegződtek,
egyre bonyolultabbak lettek. Amikorra pedig kialakultak az első államok, már
aligha mondaná bárki, hogy például egy görög városállam, vagy az egyiptomi
birodalom hordaként működött volna. Az azonban az említett társadalmakban
éppen úgy igaz volt, mint a maiakban, vagy akár a főemlősök hordáiban, hogy
a játékszabályok megtanulása, és természetesen azok megtanítása, létkérdés
lehet az egyén, illetve a társadalom, a közösség számára. De a már
megszerzett tudás továbbadása ugyancsak szükséges a közösségi tudásbázis
folyamatos fejlesztése érdekében.
Érthető tehát, hogy a kezdetben spontán oktatást felváltotta már az ókorra
az utódgenerációk intézményesített tanítása. Még akkor is, ha ez, mint látni
fogjuk nem jelentette egyben az állam által finanszírozott, és kötelező,
mindenki számára előírt közoktatás megjelenését. Kialakultak az iskolák,
melyek kialakulása és annak a letisztult oktatási rendszernek a megjelenése,
mely az athéni demokrácia fénykorát jellemezte szintén egy szerves fejlődés
eredménye. S nem is minden előzmény nélkül való, mivel az államalkotásban
régebb óta versenyben levő civilizációk hagyatékaira is építkezhetett. Az
egyes ókori birodalmak képzési rendszeréből néhány modellértékű
megoldásként hathat, vagy hathatna máig, melyre példaként hozható lehet a
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
18
görög városállamok közül az említett athéni demokrácia iskolamodelljei közül
Platón Akadémiája is.
A jelen dolgozat tárgya szempontjából pedig az, amit ezen oktatás során a
fegyelemről, fegyelmezésről vallottak. Különösen, mivel a hellenisztikus
kultúra, az akkori Görögországban élt tudósok számos olyan tudományterület
magvát is elvetették, mint a filozófia, a politika, a biológia, az orvoslás,
melyek máig nagy hatást gyakorolnak az iskolákra. S bár alapvetően
városállamok sora alkotta magát a görög világot, abból kevés emelkedett ki és
az egyik vezető, a kultúrát jelentősen befolyásoló állam kétségtelenül Athén
volt. Az út azonban addig is elég göröngyös volt. Mielőtt áttekintenénk
milyen út vezetett el Platón iskolamodelljéhez, érdemes néhány más területen
is körülnézni az oktatás és nevelés folyamatai után kutatva.
Először a Tigris és az Eufrátesz közt. Már csak azért is, mert néhány,
eredetileg Mezopotámia területén feltűnt tudományos eredmény görög
kulturális közvetítéssel került át a nyugati kultúrkörbe. Például olyan módon,
hogy görögül jegyezték le azokat az akkád nyelv helyett, de mivel
Mezopotámia politikai önnállósága nagyjából egy időben történt a hellén világ
felívelésével az i.e. 1. évezredben, több mezopotámiai tudós, ahogy Beroszusz
is, a hellén területeken folytatta munkásságát (Pecz, 1902-1904).
Gilgames iskolája
Az említett hellenisztikus fordulat előtt azonban már jelentős történelmet
tudhatott a terület maga mögött. Mivel innen kerültek elő az emberiség
valószínűleg legrégibb írott emlékei, a kultúra bölcsőjének is tekinthető. De
tárgyi, és szellemi emlékei is arra utalnak, hogy több olyan eredménnyel bírt
az e területen élő civilizáció mely később más kultúrkörökben jelent meg
ismét. Említhetnénk a Bábel tornyának történetéhez modellt álló zikkuratokat
éppen úgy, mint az írás, valamint az árukönyvelés megjelenését, és itt tudunk
először városállamok létrejöttéről is.
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
19
Mezopotámia a birodalmak korában. Forrás: http://history-
world.org/mesopotamiamap.gif
Így az államiságnak is egyfajta bölcsőjeként tekinthetünk a sumér
birodalomra, mely tulajdonképpen talán nem is tekinthető birodalomnak.
Sokkal inkább megerősödött városállamok alkotta kereskedelmi rendszernek,
mely városállamok közül Uruk-ot tekinthetjük Gilgames szülőföldjének. A
mezopotámiai sumér városállamokat végül Sarrukín egyesítette egységes
birodalommá az i. e. XXIV., mely egyben az első akkád dinasztiát is jelentette
Mezopotámiában. S bár birodalma nem maradt fenn stabil egységként, mégis
előfutára lett annak birodalomnak, melynek az i.e. 1700 körül Hammurapi az
uralkodója, akit híres törvénygyűjteményéről ismerhetünk. Ez a Babilóniai
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
20
központtal, tulajdonképpen szintén városállami hagyományokkal bíró
birodalom volt valószínűleg a legnagyobb hatású, de ma már ezt is sokkal
inkább csak a régészeti eredményekből ismerjük.
A birodalmi lét azonban azt is jelentette, hogy az igen nagy területen
elterülő országban meg kellett szervezni a közigazgatást. Ami érthetővé teszi,
hogy biztos kereslete volt azoknak, akik tisztában voltak a számolás és írás
művészetével. Ez egyben azt is jelentette, hogy ahogy a kortárs Egyiptomban,
Mezopotámiában is az írásbeliség adta a képzés egyik sarokkövét. S szintén
Egyiptomhoz hasonlóan, a tudományt, azaz az iskolai képzést a papság uralta.
A szervezett, formális oktatást mindenképpen. Ebben az alapképzést az
említett írástudás és vele az olvasás uralta a kötelező vallásos képzés mellett.
Azt ezt követő években, egyfajta felsőoktatásban képezték azokat, akik
elmélyedhettek más tudományágakban, mint a jogban, orvoslásban vagy a
csillagászatban. A tanulási módszertan, amennyire ismerjük, a másoláson,
magoláson, végeláthatatlan ismétléseken alapult. (Guisepi, 2008)
Mivel ezek kevés változatosságot és egyéni önmegvalósulást engedő
módszerek, aligha meglepő, hogy meglehetősen kemény fegyelmet tartottak a
mezopotámiai iskolákban. Ráadásul, a hatékonytalan tanulás miatt, a bevett
gyakorlat hosszú tanulmányi időt is jelentett. Így miközben, akár más
közvetítőkön keresztül, esetleg számos tudományos eredményük máig él, a
mezopotámiai értelmiséget szabad voltuk ellenére sokkal inkább az állam
rabszolgájává képezték, mint igazi tudósokká. Talán ez is, és nem csak az
agyagtáblák sérülékenysége az oka annak, hogy viszonylag kevés sumér vagy
akkád tudóst ismerünk név szerint, és kulturális hagyatékukat is inkább az
ország nevével jelzik. Ellentétben azzal a hellenisztikus kultúrával melyet
említettünk már, és a jelen dolgozat tárgya szempontjából is valószínűleg
érdemesebb alaposabban szemügyre vennünk.
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
21
Homérosz világa
A görög nevelési rendszer, az állami társadalmi fejlődéssel, és
tulajdonképpen magának az államosodásnak a kialakulásával párhuzamosan
fejlődve jól példázza az előzőekben érintett folyamatot is. Ha ugyanis
Homérosz műveiből próbálnánk képet alkotni a Görög valóságról, akkor
tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy ahány ház, annyi királyság
jellemezte az akkori világot. Miközben ezek a királyságok, és kapcsolataik
nem egy esetben egyfajta törzsszövetséget takarnak inkább, mint valós
hatalmi centrumokat. Központi, nagyobb területen irányítani képes
államalakulatokat pedig aligha.
Szosziász: Akhilleusz és Patroklosz (vázafestmény) Forrás: Wikimedia
Commons (http://commons.wikimedia.org/)
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
22
Tekintettel arra, hogy Homérosz a Kr. e. 8. század második felében
alkotott, ez igencsak a kezdetek világa. Az ember államalkotó civilizációjának
hajnala Európában. Két jelentős, szinte az egész korszakot és annak
mentalitását bemutató nagy műve, az Iliász, illetve az Odüsszeia
fordításokban az egész világot bejárták megszületésük óta, és Devecseri
Gábor fordításában a legmodernebb kultúraközvetítő csatornán,
elektronikusan is elérhető magyarul is. Az akkori emberek mentalitását sok
szempontból bemutatják Homérosz műveinek fantasztikus, mitologikus
elemei.
Azonban a kor bemutatásán keresztül óhatatlanul képet alkothatunk a
korai görög civilizáció nevelési rendszeréről is. Ennek alapja, nem lévén
jelentős központi irányítás, a családi nevelés. Akkor is, ha ennek
ellenkezőjére ugyancsak találunk példát az említett művekben, különösen az
Iliász-ban, de erre még visszatérnék.
Amire különösen érdemes odafigyelni az az, hogy miközben Homérosz
művei korántsem tekinthetőek lágyaknak, minden erőszaktól mentesnek, az
erőszak láthatóan nem költözik be erőszakosan a nevelésbe. Bár olykor véres
események kapcsán találhatunk a neveléssel, példákkal kapcsolatos
momentumokat, a hangsúly nem az erőszakon magán van ezekben az
esetekben sem. Sokkal inkább, mint szükséges rosszat kezeli. Ez azért fontos,
kiemelendő momentum az említett hőskölteményekben, mert bár szinte
biztosak lehetünk benne, ott is elcsattantak pofonok, Homérosz műveiben
megjelenik egy ettől eltérő és igen jelentős vonulat.
A példa erejével való nevelés, és az Odüsszeia záróénekében a büntetés
kilátásba helyezése is, mint motívum. Még akkor is, ha itt, mint a kérők
kivégzésének indokát olvashatjuk:
>>
S köztük ilyen szóval szólalt meg az agg Halitherszész
Masztoridész: egyedül látott ez a múltba, jövőbe;
jóakarón fordult hozzájuk, ilyen szavakat szólt:
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
23
"Hallgass rám, Ithaké-beli nép, hallgass a szavamra.
Rosszak voltatok, édeseim, mindez csak azért lett:
nem tévén, amit én meg a népek pásztora Mentór
mondtunk, hogy tiltsátok meg fiusarjaitoknak
sok nagy rossztettét és szűntelen ostoba vétkét,
kik vagyonát nyírták, feleségét is megalázták
annak a legjobb hősnek; s hitték, hogy haza nem tér.
S most legyen így, hallgassatok arra, amit kijelentek:
senkise induljon, ki se vonja a bajt a fejére."
<<
Ugyanekkor, a korai görög korszakban megjelenik egy másik komoly,
részben már intézményi keretek között zajló nevelési forma, és vele együtt a
fegyelmezésnek is egy sajátos formája. Ez nem más, mint a harcos
közösségekben való nevelkedés, és egyfajta katonás fegyelem, mely jól
szolgálhatja később a nagyobb államok céljait is. Homérosz műveiben ennek
előfutáraként a Trója ellen vonulók közt találhatunk példát, de még jelentős
mértékben a példamutatást állítva a középpontba. Akhilleusznak, a
mürmidónok hősének képében.
Ha manapság fellapozzuk akár az internetes forrásokat is, kevés
meggyőző tárgyi bizonyítékkal találkozunk a mürmidónok valós létezésével és
életmódjukkal kapcsolatban. Ennek egyik, legkézenfekvőbb oka bizonyára az,
hogy mitikus eredetű törzsként, közösségként ismert (Boyle, 2006).
Hangyákból lett embereket hiába is keresnénk a történelemben, ahogy maga
Akhilleusz is nagy valószínűséggel a képzelet szülötte. Ugyanakkor a valós
alapokat kár lenne teljes mértékben elvetni, hiszen Tróját is megtalálták, és
szó szerint kiásták a mítoszok világából.
Ami az említett katonás nevelést, a közösségi fegyelem elveit illeti, a
görög történelemben korántsem csak a mítoszokban jelenik meg. Később, a
teljes egyéni életet a közösségnek alárendelő elvek, az egész államot katonás
rendbe foglaló, és a nevelést magát is ennek alárendelő, társadalmi
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
24
berendezkedés a valóságban is megjelent. A hellén ókorban Spárta esetében
találkozhatunk ilyennel, amikor is az említetteket, a katonai szempontokat
előtérbe helyező nevelést, kodifikáltan, az állam törvényei által is koordinált
nevelési elvekként ismerhetjük meg. Annyira, hogy a fegyelmezés sok
szempontból kiterjedt a felnőttekre is, mivel Spártában mindenkinek az állam
érdekeit kellett szolgálni (Horváth és Pornói, 2002).
Sajátos módon, mivel ez a hagyaték valószínűleg közel áll a korábban
említett, evolúciósan „bedrótozott” megoldásokhoz, a történelemben nyíltan,
vagy esetleg csak burkoltan többször is felbukkan. Nyíltan, ha egész
államokat és iskolarendszereket szőnek át a katonás neveltetési elvek.
Burkoltabban akkor, ha csak az oktatásban találkozunk az iskolához való vak
szolidaritásra, vakfegyelemre való neveléssel. Természetesen az ilyen
berendezkedéssel bíró iskolákból kikerülő diák könnyebben válik engedelmes
polgárrá, ami sokszor vonzóvá is teheti ezt a fajta iskolaszervezést. Talán nem
is annyira véletlen, ha ma sem a liberális demokráciák tipikus
iskolamodelljének tekinthetőek a szinte félkatonai kiképzőtáborra emlékeztető
iskolák. Ez azt is jelzi, hogy az ilyen iskolák ma sem teljesen ismeretlenek, és
kár is lenne magunkat áltatni azzal, hogy gyorsan kikopnak majd a
történelemből.
Ugyanakkor a görög nevelési hagyatékból mégsem csak ez maradt fenn
szerencsére. Ennek oka az, hogy a görög világ aranykora inkább Athénnel, az
athéni demokráciával fonódik össze. Ebben a demokráciában komoly
kettősség volt tapasztalható, mivel az, ha a nép teljességét nézzük, mégsem
volt a nép uralma. Így az iskolaszerűen szervezett képzés is elsősorban a
szabad férfilakosság taníttatását jelentette. Ahogy a demokrácia is elsősorban
az említetteknek volt adott. A maga korában azonban mégis felér egyfajta
társadalmi forradalommal a földbirtokos réteg kiváltságainak megnyirbálása.
és a hatalom, az iskola kiszélesítése. Érthető tehát, ha az athéni demokrácia
összefonódik az athéni iskolával is.
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
25
Raffaello: Az athéni iskola. Freskó. Stanza della Segnatura
Athén akadémiai fegyelme
Az említett athéni demokrácia, ahogy említettük már, nem egyik napról a
másikra vált olyanná, amilyennek ma a köztudatban él. Már csak azért sem,
mert egyáltalán nem tekinthető Athén történelme mentesnek a háborúktól, és a
birodalmasodás néhány jellemzőjétől. Ez a folyamat nagyjából a homéroszi
időkre tehető fellendüléssel indult az i. e. 8. században. A spontán kialakult,
és az arisztokrácia uralmára, illetve a szokásjogokra támaszkodó állami
berendezkedés azonban tarthatatlanná vált a városállam növekedésével. Ez
megteremtette az alapokat arra, hogy olyan vezetőt nevezzenek ki, aki képes
szakítani ezekkel az irányítási módszerekkel. Így került hatalomra, a mára
inkább törvényei szigorúságáról ismert, Drakón. Történelmi hatása éppen ez.
A szokásjoggal való szakítás elindítása, és a kodifikált jogon alapuló
törvénykezés bevezetése. Az i. e. 621-ben született törvénykönyv egyben az
első lépés az írott alkotmány felé vezető úton is. Ezen az úton a következő
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
26
lépést az i. e. 594-ben arkhónná választott Szolón tette, miközben egyre több
„kedvezményt”, ma úgy mondanánk önrendelkezési lehetőséget adott a
népnek.
Ez azonban mit sem ért a külpolitikai viszonyok rendezése nélkül, és a
valós, demokratikus fellendülés tulajdonképpen a déloszi szövetség
kialakulásával és a perzsák elleni sikeres harcokkal indulhatott meg. Már csak
azért is, mivel a déloszi szövetség tagjai által fizetett adók nem kis részben
képezték az athéni gazdaság és gazdagság financiális hátterét. Mert már akkor
is igaz volt, hogy az állam fenntartása pénzbe kerül. A Periklész
meghonosította gyakorlat, a politikában részt vevőknek fizetett díjazás
azonban valós demokratikus alapokat tett le. A legszegényebbek is részt
vehettek ezen túl a politikában, ami egyben azt is jelentette, hogy az oktatás
kiszélesítésére is megteremtette az igényt. Mert ahogy Pseudo-Xenophón
(1954), noha munkája sok szempontból a demokrácia kritikája, rámutat: „A
legjobb elem minden országban szemben áll a demokráciával. A legjobbakban
ugyanis a legkevesebb a zabolátlanság és az igazságtalanság és a legtöbb az
éleslátás a nemeset illetőleg; a népben viszont a legtöbb a tanulatlanság, a
fegyelmezetlenség és a hitványság; mert részint a szegénység viszi őket inkább
a rút dolgokba, részint a műveletlenség és a tudatlanság, ami egyes
embereknél megint az anyagi eszközök hiányának a következménye.”.
Így azt is mondhatnánk, hogy Platón, aki i. e. 427-ben született Athénban
és 80 évesen, i. e. 347-ben halt meg, jókor született jó helyen. S persze jó
családban is, mivel rokonsága befolyásos emberek sorától volt gazdag. Így
minden adott volt, hogy máig ható filozófussá váljon, miközben oktatási,
oktatásszervezési tevékenysége is jelentős volt. Ehhez elég, ha az általa
szervezett Akadémiára gondolunk, mely közel egy évezredig ált fenn az i. e.
385 körüli megalapítását követően. Ha el is tekintünk attól, hogy ebben, mint
oktatási intézményben, nem csak gyermekek tanultak, a híres vitatkozva
tanulás, mint módszertan maga után vont számos más jellemzőt is.
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
27
Jól mutatja ezt Platón írása is, mely ugyan nem utasítja el a gyermek
megverését, de azt sokkal inkább egyfajta korrekciós tényezőként kezeli, és
nem a fegyelmezés eszközeként. Ez utóbbi esetében „minden tetténél és
szavánál figyelmeztetik és rámutatnak: íme, ez helyes cselekedet volt, az
helytelen; az szép; az rút; ez istennek tetsző, az bűnös; ezt tedd, azt kerüld.
Azt szeretnék elérni, hogy önként engedelmeskedjék” (Platón, 1983). Erre
rímelő célokat, az alapvetően belső indíttatású fegyelemre, a befolyásolásra
való törekvést manapság is célul érdemes lehet kitűzni, mint azt a Budapesti
Piarista Gimnázium pedagógiai programjában is olvashatjuk (2004).
Az Akadémia fő oktatási módszere, a beszélgetés, és érvelve vitatkozás
eleve feltételezi, hogy az alá-, és fölérendeltségi viszonyok nem alapulhatnak
a puszta hatalmi státuszon. Így a tanulás és viselkedés fegyelme, a közös
viselkedési szabályok tiszteletben tartása nem jelentkezhet teljes mértékben
kívülről jövő kényszerként. Sokkal inkább a másik tudása, személyisége iránti
tisztelet, az emberi mivoltának tiszteletben tartása kell, hogy az alap legyen.
Így a fegyelmezés direkt formái valószínűleg alárendelt szerepet kapnak.
Sokkal hangsúlyozottabbá válik az, hogy a példakövetés, a másik iránti
tisztelet talaján a belső motiváltság válik a fegyelem alapjává. Ez Platón és
követői részéről mindenképpen egy forradalmi változtatást jelenthetett a
korábbi iskolarendszeren. Egyfajta humanista reformként hatva a saját
korában.
Ha figyelembe vesszük, hogy az ókori kultúrák többségében, majd azt
követően évszázadokig, mennyire a hierarchikus oktatási és iskolai modellek
váltak uralkodókká, Platón kezdeményezéseit olyannak is tekinthetjük, mely
megelőzte a korát. Úgy pár ezer évvel. Ha pedig azt tekintjük, hogy a
„beosztásában” és vitáiban egyenrangú felek viszonyai között, belső
meggyőződésből alakuljon ki a fegyelem, akkor sok szempontból ez ma is
csak vágyálom. Ahogy az Akadémia falain kívül alighanem akkortájt is az
volt.
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
28
Ha mindezek után azt is figyelembe vesszük, hogy az Akadémia
megalapításakor az oktatás céljaként olyanokat tűzött ki, hogy megalapozza,
helyreállítsa a tisztességes, a teoretikus tudás teljes megalapozottságával bíró
kormányzatot a görög városállamokban, Platón még ma is idealistának és
utópistának számíthat. Már csak azért is, mivel iskolarendszerét olyan
körülmények közt képzelte el, és Akadémiáját olyan körülmények között
indította, amikor az oktatás egyfajta társadalmi önszerveződésként valósult
meg. Azt ugyanis Arisztotelésztől tudjuk, hogy az athéni nevelés nem volt
törvényileg szabályozott és nem is állt a polisz irányítása alatt. (Arisztotelész,
1969).
Plátón és Arisztotelész. Részlet Raffaelo freskójából
Eszméi ugyanakkor számos követőt vonzottak, és tanítványai között
olyanokat találunk, mint Arisztotelész, Axiotea, Erasztosz, Hérakleidész,
Kalliposz, Laszténia, Pontikosz, Szpeuszipposz, Timolaosz és Xenokratész.
Ez azt is jelenti, hogy, szintén a korszellemmel szakítva, nőket is befogadott
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
29
tanítványai közé. De azt is, hogy mind a saját, mind tanítványai művein
keresztül folyamatosan hatott későbbi kultúrákra, a későbbi tudósokra. Így
Platón hatása ma is él, és nem egy, ma reformernek tekintet iskolairányzatban
fellelni vélhetjük az ókori görög tanmesterek hagyatékát. Ahogy a liberális
gondolkodás, és fegyelemteremtés magvát is elvetették a történelemben.
Amiért ennyit időztünk ennél az egyébként felsőfokú tanintézetnek
számító iskolánál, annak egyik oka éppen ez. Az évezredeken átívelő hatás. A
másik az, hogy a tanintézet felsőfokúsága csak az akkori viszonyok közt igaz.
Mind Platón Akadémiája, mind később Arisztotelész, Iszokratész, és mások
iskolái már 14 éves kortól fogadták a tanulni vágyókat (Minos és Karayannis,
1997). Így az itt képzésre jelentkezők sok szempontból sokkal inkább a mai
középiskolásokkal, vagy, ha a biológiai akcelerációt is figyelembe vesszük,
inkább a felső tagozatos általános iskolások utolsó éveiben járókkal hozhatók
átfedésbe. Ugyanakkor a gyermekévek korábbi szakaszában is figyelmet
fordítottak a képzésre. A gyermekek nagyjából 7 éves korában induló képzés
során figyelmet fordítottak a testi és szellemi, művészeti képzésükre egyaránt.
Ez azonban nem jelentett általános oktatási kötelezettséget, és korántsem
tükrözte azt a liberális oktatáspolitikát, melyet Platón iskolája. S ezekben a
tanintézetekben gyakran a pálca volt a fegyelmezés eszköze (Laurie, 1894).
Ami aztán évszázadokig ezt követően sem került ki a pedagógusok kezéből és
a pedagógia eszköztárából.
Ezzel akár be is fejezhetnénk a korai kultúrák tárgyalását az iskolai
fegyelmezés témakörét érintve. Nem azért, mintha más nép nem élt volna
Európában az ókorban, vagy más nép nem tanította volna gyermekeit. Sokkal
inkább azért, mert bár a tényleges tanulnivalók erősen különböztek, a később
sok évszázadon keresztül ható nevelési módszerek magvait elvetették, az
iskolai rendszerek alapjait ekkorra már lerakták. Azt is megállapíthattuk már
ebből az inkább ízelítőnyi összeállításból, hogy az iskola belső világa tükrözi
a környező társadalmat. Az uralkodót körülvevő személytelen bürokraták
birodalma Mezopotámiában személytelen, a diákot tanrabszolgává degradáló
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
30
iskolát, a katonás fegyelem Spártában a katona fegyelmét megtanító iskolát
eredményezett. Éppen úgy, ahogy a demokratikus Athén megannyi társadalmi
korlátja dacára megtermette a demokratikus iskola prototípusát is. A
fegyelmezési módszerek tekintetében pedig az iskola szintén az életre nevelt
már akkor is. A fizikai erőszakot szabadon alkalmazó társadalomban az
iskolai nevelés során ugyancsak könnyen került elő a pálca, vagy a testi
fenyítés más eszköze.
Mielőtt azonban az európai kultúrkör ókora lezárult volna, még feltűnt
egy, az egész későbbi történelmet meghatározó birodalom. Szinte mindent,
például a panteont is átvéve az Égei-tenger mellékének hellenisztikus
világából, és sokat magába építve a többi leigázott nép hagyományaiból is. Ez
a birodalom a Római birodalom. Természetesen nem feledkeztem meg Nagy
Sándor birodalmáról sem, de az elsősorban hódításairól, és kulturális téren a
leégett alexandriai könyvtárról legismertebb birodalom hagyatéka szintén
római közvetítéssel került át a későbbi Európába. Azonban, mint erre számos
forrás utal, a testi fenyítés, mint elfogadott módszer tovább élt a Római
birodalomban, majd a középkor Európájában. Annyira, hogy a Szent István
törvényeiben is előírt papképzés megvalósította iskolarendszer Európában
ugyancsak a Római Birodalom iskoláin alapult. Azon, mely alapvetően a hét
szabad művészet gyakorlását tette a képzés középpontjába, melyek
grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia és zene
voltak.
Ha figyelembe vesszük az a korábban említett jelenséget, hogy az iskola
megrendelője a társadalom, és belső rendszere egyfajta tükre is a
társadalomnak, ez nem is annyira meglepő. Azokban a társadalmakban, ahol a
megvesszőzéstől a máglyahalálig, vagy korábban a keresztre feszítésig az
erőszak széles skálája volt legálisan alkalmazható büntetés, fegyelmezés a
felnőtt lakósság körében, az erőszakos, nem egyszer személytelen iskola is
csak a való világra ténylegesen felkészítő intézmény volt. Ezt érvényesnek
tekintjük akkor is, és abban az értelemben is, hogy az említett, és a többi,
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
31
történelemből ismert felnőttfegyelmezési módszerek jelzik, hogy az idő, a
történelem, előrehaladtával sokkal inkább a fenyegetésre került a hangsúly. A
tényleges erőszaknál jelentősebbé vált a hatalom szimbolikus demonstrációja
egy-egy nyilvános kivégzéssel, botozással. S természetesen azzal a
gondolattal is eljátszhatunk, hogy ez visszafele mennyire igaz. Az iskola
túlzott fegyelme, vagy akár túlzott, gyakorlatilag szintén személytelen,
ráhagyó lazítottsága mennyire hat vissza a felnövekvő generáción keresztül
magára a társadalomra.
Az evolúció hagyatéka a későbbiekben és manapság
De az említett gondolatsort nem is teljesen végigkövetve ragadjunk meg a
testi fenyítésnél. Ahogy a bevezetőben ígértem, igyekszem röviden bemutatni
ennek a történelmileg kialakult fegyelmezési módszernek, eljárásnak az
utóéletét is. Teljes feldolgozást adni a testi fenyítés irodalmából reménytelen
lenne, mivel évezredes történetének hála, évezredeket átfogó irodalma is van.
Egész a középkortól kezdve, amikor is a fegyelmezés legfőbb eszközének
tartották a testi fenyítést. Kulcsár (1964) a középkor irodalmából gyűjtve idézi
a kolostori nevelés alapját: „Mikor eljön a nocturnák, s általában a horák
ideje, ha a gyermekek valami hibát tesznek a zsoltármondásban vagy az
énekben, akár azzal, hogy elalszanak, vagy ehhez hasonló kihágásokat
követnek el, ne legyen helye semmiféle késedelemnek, hanem azonnal
vetessétek le a csuhájukat és kámzsájukat, és ingre vetkőzötten verjétek meg
őket hajlékony és sima fűzfavesszőkkel, amelyekről erre a különleges célra
már eleve gondoskodtatok.”. Sajátos módon ugyanitt egyfajta korlátozás is
megjelenik: „És tudjátok meg, hogy abból áll az egész fegyelmezés, hogy
vesszővel megverjük őket, vagy erősen meghúzzuk a hajukat, de sohasem
szabad őket rúgással vagy ököllel fegyelmezni, vagy nyitott tenyérrel, vagy
valami hasonló módon.”.
Mielőtt pedig bárki azt hihetné, hogy ez csak valami világtól
elrugaszkodott kolostor szabályrendszere lett volna, idézhetjük Szent Benedek
reguláját is. Ez ugyan, noha Mihály (2005) neki tulajdonítja, nem tartalmazza
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
32
a korábbiakat nem sokban szelídebb a fegyelmezés terén: „Minden életkornak
és értelmi fejlettségnek legyen meg a maga mértéke. Ezért valahányszor a
gyermekek és a serdülők vétkeznek, vagy akik kevésbé tudják megérteni, hogy
milyen büntetést jelent a kiközösítés, az ilyeneket szigorú böjttel sújtsák, vagy
pedig kemény veréssel büntessék meg, hogy kigyógyuljanak.” (Benedek,
1993).
A testi fenyítéssel, az egyházi neveléssel foglalkozókon kívül is
különböző tudományterületek művelői foglalkoztak Filozófusok, jogászok,
pszichológusok, tanárok, politológusok és politikusok. Gyakorlatilag
mindenki, akinek munkája kapcsolódott valamelyest az iskolához, a
gyermekek neveléséhez. Beleértve azokat is, akik a családokkal foglalkoznak.
Miközben akár nap, mint nap találkozhatunk erre, a testi fenyítésre utaló
jelekkel, hírekkel. Ahogy egy-egy odébb taszigálás bizony szinte minden
családban előfordul, és nem lenne szegény az sem, aki azok után a családok
után kapna akár csak filléreket is, ahol egy-egy pofon elcsattan. Még akkor is,
ha ezek szerepéről és hatásáról megoszlanak a vélemények.
De a fizikai fegyelmezés, a testi fenyítés nem csak a családokon belül
jelenik meg manapság sem. Azért manapság sem, mert, ahogy erre korábban
már ókori példákat is hoztam, hosszú évszázadokig az iskolai fegyelmezés
elfogadott eszköze volt a testi fenyítés. Hol drasztikusabb, hol enyhébb
formában, a komoly fizikai tortúráktól, a megvesszőzésen keresztül a
körmösig, az olykor elcsattanó pofonokig. A történelem során, az évszázadok
múltával azt mondhatjuk, hogy a hivatalos, a fegyelem, a fegyelmezés
érdekében elfogadott testi fenyítés mértéke és elterjedtsége sokat változott. A
koraókorban gyakori, és tényleges fizikai erőszakot takaró verésektől a
hangsúly folyamatosan a felnőtt társadalomban is egyre gyakoribbá váló,
inkább csak fenyegetést jelentő szimbolikus megoldások felé tolódott el.
Azonban a nyilvános megszégyenítések, vagy vesszőzések alkalmából is
volt alanya a tortúráknak. Már a nagyobb büntetések esetén, mert a pálca ott
maradt a tanár kezében a kisebb „vétkek”, kilengések azonnali megtorlására.
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
33
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy például a Kant-ot is hallgató
Herbart (1776-1841)) pedagógiájának egyik sarokköve volt a gyermek
megtörése, melyben helyet kapott a testi fenyítés is. Így, bár Hertbartnak
jelentős szerepet tulajdoníthatunk abban, hogy a pedagógiát valódi
tudományterületté fejlesztette, az általa képviselt fegyelmezési elveket nem
igazán tekinthetjük liberálisnak. Sok szempontból még gyermekbarátnak és
felvilágosultnak és ellentmondásoktól mentesnek sem. Avagy, James (1952)
megállapítását kölcsönvéve, egy lélek nélküli pszichológiát valósított meg.
Johann Friedrich Herbart, a modern pedagógiatudomány ellentmondásos
megteremtője. Forrás: en.wikipedia.org
A testi fenyítés napjainkban az iskolai erőszak kapcsán, vagy a családon
belüli erőszak kapcsán szokott mindez szóba kerülni. Annak ellenére, hogy a
legtöbb ország a kodifikált joga tiltja az iskolában, és nem ritkán a családon
belül is a gyermek fizikai erőszakkal való nevelésének, irányításának az
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
34
alkalmazását1. Mely tiltás, akár különböző filozófiai megközelítésekből
kiindulva, különben nem kis viták gerjesztője a politika, és a
neveléspszichológia térfelein egyaránt. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az
esetenként, vagy többször emlegetett filozófusok kapcsán is sokszor
árnyaltabb a kép, mint elsőre gondolnánk.
Ahogy igazságtalanok lennénk akkor is, ha Herbart-ot a minden
körülmények közti testi fenyítés támogatójának tüntetnénk fel. Nevelési
módszereiben a közvetlen fizikai fenyítés mellett szerepet kaptak a tisztán
pszichológiai módszerek is, melyek közé fegyelmező eszközként az iskolai
zárka (karcer) éppen úgy beletartozott, mint a rideg, a diákot alávetettként
kezelő abszolút módon tekintélyelvű környezet (Pukánszky és Németh, 1996).
S itt és most eltekintenék attól a vitától, hogy vajon a tartósan elnyomotti
státusz, a személytelen, a pszichikumra rátelepedő fegyelmezés mennyivel
rombolóbb lehet, mint egy, a diák által is ismert okból, és nem a személyiség
megalázásán keresztül hatva elcsattanó pofon.
Tekintettel arra, hogy felnőttként kevesen kedvelik magukat egy
megalázó, alávetett, és fizikailag kiszolgáltatott helyzetben találni, az is
érthető, hogy sokan szeretnék úgy elképzelni napjaink iskoláit hazánkban és
külföldön egyaránt, hogy a testi fenyítés, vagy akár a pszichikai megtörés,
mint a fegyelmezés eszköze idejétmúlt, csúnya, és nincs is. Nem egy
alkalommal azonban sokkal inkább azt érik el, hogy hittel állíthatják, „amiről
nem beszélünk, az nincs”. De azt, hogy a kérdés mennyire élő, mi sem
bizonyítja jobban, hogy már mintegy húsz éve könyvet szenteltek a testi
fenyítés történelmének, gyakorlatának és alternatíváinak az amerikai
iskolarendszer keretei között (Hyman és Wise, 1979).
A testi fenyítés, mint az evolúciósan talán legrégebben ható fegyelmezési
módszer azonban nem csak a fejlettebb régiókban, hanem másutt is bőven ad
okot az elgondolkozásra. Ott is, ahol máig élő, mondhatni történelmi
1 http://www.endcorporalpunishment.org/pages/progress/global.html
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
35
hagyományai vannak, ahogy azt a punjabi egyetem professzorának tanulmánya
is mutatja (Akhtar, 2000). Azt is megemlítve, hogy az iskolákban alkalmazott
testi fenyítésnek jelentős vallási, és politikai alapja is volt, amikor
meghonosodott. Ez azonban, visszatekintve a korábban írtakra, miszerint a
csapatképzésnek, a csapaton belüli fegyelemnek, valamint a tanításnak, a
tanulásnak evolúciós előnye van, és ismét megemlítve, hogy a főemlősök
tanulmányozása alapján a testi fenyítés, valamint az ezzel való fenyegetés
lehet az egyik legősibb fegyelmezési módszer, nem fedi le a teljes halmazt.
Azt a halmazt, melybe a testi fenyítés bevonulási okait kereshetjük az
iskolákba. Ahogy teljes eltűnésének hiányát valószínűleg szintén nem csak ez
magyarázza. Valószínűbb, hogy a vallási és politikai okok is egyfajta
viselkedésevolúciós gyökérből származtathatóak.
Ugyanakkor a társadalmi fejlődés, nem utolsó sorban az emberi jogok
fokozottabb figyelembe vétele erős nyomást gyakorol abba az irányba, hogy a
testi fenyítés háttérbe szorulása ne csak a jogszabályokban valósuljon meg.
Annak ellenére, hogy azok a liberális értékek, melyek ebbe az irányba hatnak,
a már említett vallási elveken kívül nem egyszer a társadalmi, szociális
osztályviszonyokkal is ütköznek (Raichle, 1977). A másik konfliktustényező
maga a társadalom lehet, amikor az iskolai erőszak diákok képviselte ága
elleni hatásos fellépést éppen a keményebb büntetések törvényesítésében, az
akár testi fenyítésig eljutó retorziókban látják. Ezt mutatják a Net Industries
által gondozott, az interneten elérhető törvényi jelentések is (Net Industries,
2008).
Eszerint Amerikában az iskolai fegyelmezés nagy kihívásai a
következőkben foglalhatóak össze: A 1970-es években még az öltözködés
jelezte csoportképzés volt a jellemző, mely alig tíz éven beül iskolai
harcokhoz vezetett az egyes csoportok között, és részben ez eredményezte az
1990-es évek banadháborúit az iskolákban. Jószerivel mindenki ellen, aki nem
az adott banda tagja. Nem egy esetben rasszista alapon a kisebbségek ellen, és
a tanárok mintegy három százalékát szintén az áldozatok közt találjuk.
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
36
Mostanra jól ismertek a kábítószeres, prostitúciós és fegyveres atrocitások a
hírekből is.
Ha az említett kihívásokra, adatokra tekintünk, érthető, ha nem egy
esetben a közvélemény is a drasztikusabb eszközök használatát támogatja. S
akkor, amikor valaki a saját gyermekét látja, közvetlenül vagy közvetve,
veszélyeztetve, a személyes érzelmeket nem lehet nem megérteni. Sajátos
módon a közvéleményben nem csak a diákokat, hanem a tanárokat ért
támadások nyomán is hasonló reakciók mérhetőek le. Erre a tanárokat ért
atrocitások nyomán végzett közvélemény-kutatások is példát szolgáltatnak.
Akár az interneten is.
Ha nem is tekinthető minden tekintetben reprezentatívnak, az internetes
szavazás is mutatja, hogy milyen könnyen hajlanánk az agresszív megoldásokhoz bizonyos esetekben.
Vagy akár a teljesítményhiány, a magatartászavar helyi korrekciójának
eszközét látják benne. Ez utóbbi nem is oly rég hazánkban választási kérdéssé
is előlépett a napi politikában (Tiefenthaler, 2006). De a politikai retorikában
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
37
nem csak hazánkban kap szerepet az iskolai fegyelmezés mikéntje és
kapcsolata a társadalommal, vagy akár magának az iskolának a biztonságával,
biztonságosságával (Clinton, 1998). Azt azonban ismét hangsúlyozni
szeretném, hogy bármilyen nagy a csábítás a visszatérésre a testi fenyítés
gyakorlatához, nem feltétlenül ez a kivezető út az, ami egyedül járható.
Részben a már említett okból, miszerint a jövő társadalmi polgára a ma
ifjúsága. Másrészt azért, mert a társadalom folyamatosan elszakítja a
szocializált embert a biológiai gyökerektől. Ezen azt értem, hogy miközben az
egyszerűbb társadalmi berendezkedések korában még megvoltak a régi
játékszabályok, a mindennapos fizikai erőszak, és az annak alkalmazásához
társuló játékszabályok, mára ez egyre halványuló társadalmi emlék csupán. Az
alkalmazás játékszabályainak ismerete pedig könnyen vezet az önmagáért
való, vagy rosszabb esetben az alkalmazó személyes feszültségét levezető
erőszakhoz. Kicsit hasonlóan ahhoz, amit a köznyelvben „vörös köd
szindrómának” neveznek.
Johan Amos Comenius, akinek tanévszervezési elvei máig sokban élnek, és
igazi oktatási reformere volt korának. Forrás: en.wikipedia.org
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
38
Márpedig a jog utólag hiába nyúl bele a rendszerbe, a valós vagy
pszichikai sérülések ellen aligha tehet ekkor már bármit is. Így a kisebbik
rossz a jelenben, és a nagyobb társadalmi haszon a jövőben valószínűleg az,
ha a fegyelmezésnek nem a sok évezredes fizikai módszereit poroljuk le.
Bármilyen nehéz is lehet szakítani akár ezzel, akár a fogat-fogért szemlélettel.
Amiért ebben optimisták lehetünk azok éppen a történelmi példák. Olyanok,
mint Platóné, melyről szó esett korábban, vagy például a nem említett, de
vervefegyelmezés korszakában gyermekbarát oktatási reformerként feltűnő
Comeniusé. S persze mindazon másoké, akik folyamatosan igyekeztek az
iskolákat emberként egyenrangú partnerek közösségévé formálni.
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
39
Összefoglalás
Az iskolai fegyelmezés témája kimeríthetetlen témának bizonyult a
pedagógia illetve az iskola történelmében. Ugyanakkor a jelen dolgozat első
részében igyekeztem rávilágítani, hogy bármennyire is szeretnénk emberi
jelenségként kisajátítani a pedagógiát, gyökerei a tisztán biológiai evolúció
mélyébe nyúlnak. Abba az időbe, amikor az ember ősei, a jelen főemlőseihez
hasonlóan, hordákba verődve próbálták megteremteni a napi túlélés
lehetőségét. Maguknak, és utódaiknak egyaránt.
Ezen evolúciós múlt fényében könnyen értelmezhető az is, hogy a
fegyelmezés, akár a családon, akár az iskolán belül miért alapult sok
évezreden át a fizikai bántalmazással határos, vagy annak határát is átlépő
módszereken. Legyen szó akár a társadalmasodás hajnaláról, vagy az ókori
városállamokról, birodalmakról. Annak ellenére, hogy a gyermek emberi
mivoltát tiszteletben tartó nevelési elveknek is megtalálhatjuk az előfutárait
már az ókorban is. Ahogy ezt az athéni iskola, illetve Platón Akadémiája
kapcsán igyekeztem bemutatni.
A későbbi korok, azonban központi nevelési módszerként ugyancsak a
testi fenyítést preferálták. Beleértve a különben a szeretet hatalmát hirdető
keresztény iskolákat is, de a középkornál lényegesen felvilágosultabb
iskolákat is. Ahogy erre a pedagógiatudomány megalapítójának Herbartnak a
munkássága is példa.
Néhány példán keresztül azonban az is bemutatható volt, hogy ma sem
tekinthetünk az iskolákra úgy, mint olyan intézményekre, ahol a fizikai
erőszak ne bukkanna fel. Nem egy esetben a diákság részéről, mely újabb és
újabb vitákat eredményez a jelenleg törvényileg tiltott testi fenyítés politikai,
társadalmi elfogadottságát, elvártságát illetően is.
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
40
Irodalomjegyzék:
Akhtar Mahr Muhammad Saeed, 2000: Dilemma of Corporal Punishment and
21 st Century. Journal of Research (Humanities), University of the Punjab
. Vol. XXXIV.
(www.pu.edu.pk/faculty/lectures/ier/articles/CORPORAL%20PUNISHME
NT.doc)
Arisztotelész, 1969: Politika. Gondolat, Budapest
Aronson, E. 2001: A társas lény. Akadémiai Kiadó, Budapest
Asimov, I., 1972: Alapítvány. Kozmosz Könyvek, Budapest.
Benedek, 1993: Szent Benedek Regulája Bencés Kiadó, Pannonhalma.
Elektronikusan Söveges Dávid fordításában:
http://www.bences.hu/lelki/regula/h_regula/h_regula.html, Pannonhalmi
Főapátság.
Boyle, J.C., 2008: Myrmidons. Encyclopedia Mythica. (Encyclopedia Mythica
Online http://www.pantheon.org/articles/m/myrmidons.html 2008.09.28.)
Borenstein, E., Feldman, M. W. and Aoki, K., 2008: Evolution of learning in
fluctuating environments: when selection favors both social and
exploratory individual learning. Evolution, 62/3: pp. 586–602.
Budapesti Piarista Gimnázium, 2004: A Budapesti Piarista Gimnázium
pedagógiai programja.
(http://www.gimn.piar.hu/hivatalos/2004_06_30_jovahagyott_pedagogiai
_program.pdf)
Clinton, W.J., 1998: President Speaks about Promoting Discipline and Safety
in Schools. Remarks by the president to the 75th annual convention of the
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
41
American Federation of Teachers. Ernest N. Morial Convention Center
New Orleans, Louisiana.
http://clinton4.nara.gov/WH/New/html/19980720-6704.html
Crittenden, P.M., 2004: The origins of physical punishment: An
ethological/attachment perspective on the use of punishment by human
parents. In M. Donnelly & M. A. Strauss (Eds.) Corporal Punishment of
Children in Theoretical Perspective. Yale University Press, New Haven.
pp. 73-90.
Fehér-Wargha Ibolya, 2003: Fegyelem, fegyelmezetlenség, fegyelmezés. Új
Pedagógiai Szemle, 2003.09. pp. 107–112.
Guisepi, R. 2008: Mesopotamia.
http://history-world.org/mesopotamia_a_place_to_start.htm
Homérosz: Iliász. http://mek.oszk.hu/00400/00406/html/
Homérosz: Odüsszeia. http://mek.oszk.hu/00400/00408/html/
Horváth L. és Pornói I., 2002: Neveléstörténet. Bessenyei György Könyvkiadó,
Nyíregyháza.
Hyman, I. A. és Wise, J. H.,1979: Corporal punishment in American
education: readings in history, practice, and alternatives. Temple
University Press, Philadelphia.
James, W., 1952: The principles of psychology. In: Robert Maynard Hutchins
(ed.), Great Books of the Western World Vol. 53. Chicago. Encyclopedia
Britannica, Inc. William Benton,.
Laurie, S. S., 1894: The History of Early Education. Hellenic Education.
Chapter IV. Athenian and Ionic-Attic Education. The School Review, Vol.
2, No. 8., pp. 487-505. The University of Chicago Press.
(http://www.jstor.org/pss/1074410)
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
42
Magyar Elektronikus Könyvtár, 2001: Teremtéstörténetek, Populart füzetek
Nr. 001., Interpopulart Könyvkiadó, Szentendre
(http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/vallas/teremtes/html/index.htm)
Magyar értelmező kéziszótár, 2003: Akadémiai Kiadó, Budapest.
Merriam-Webster Online, 2005: http://www.merriam-webster.com/
dictionary/discipline; Merriam-Webster Inc., Springfield.
Mihály I., 2005: Fegyelem és fegyelmezetlenség az iskolákban régen és ma.
Új Pedagógiai Szemle 2005. 10., pp. 103–109.
Minos, C. és Karayannis, T. 1997: Education in Greece. Eurotechniki K.E.K.,
Volos. (http://www.eduvinet.de/eduvinet/gr001.htm)
Net Industries, 2008: School Violence - The History Of School Discipline.
http://law.jrank.org/pages/12094/School-Violence-history-school-
discipline.html
Pecz, V., 1902-1904: Ókori Lexikon. Franklin Társulat, Budapest.
(reprintként megjelent: 1984-1985: Könyvért. Budapest)
Perjés I., 2005: Társadalompedagógia. Aula Kiadó, Budapest.
Platón, 1983: Válogatott művei. Európa Könyvkiadó, Budapest.
Platón, 2008: Az állam. (Jánosy István fordításában) Cartaphilus Kiadó,
Kistarcsa.
Pseupo – Xenophón, 1954: Az athéni állam. Akadémiai Kiadó, Budapest
Pukánszky, B. és Németh, A., 1996: Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó
Rt., Budapest.
Raichle, D.R., 1977: School discipline and corporal punishment: An american
retrospect. Interchange, Vol. 8, No. 1-2. pp. 71-83.
Az iskolai fegyelmezés evolúciós gyökerei és korai története - Simay Endre István 2009.07.
43
Simay, E.I., 2007: Szeretetszerepek http://www.euroastra.hu/node/1326.
Simay, E.I., 2008: Fegyelemkenyéren http://www.euroastra.hu/node/16877.
Straus, M. A. és Donnelly, D.A., 1993: Corporal Punishment of Adolescents
by American Parents. Youth & Society, Vol. 24, No. 4. pp. 419-442.
Szent Biblia Azaz Istennek Ó És Új Testamentomában Foglaltatott Egész
Szent Írás (Fordította: Károli Gáspár 1590-ben)
Tiefenthaler E., 2006: A pszichológus nem érti Mikola körmösét.
http://valasztas2006.origo.hu/20060327kormossel.html
Wehrmeier, S. ed., 1993: Oxford Wordpower dictionary. Oxford University
Press, Oxford.