Az „ISO 50001:2011 Energiairányítási rendszer bevezetése

ISO 50001:2011 (MSZ EN ISO 50001:2012)

Energiairányítási rendszerek bevezetése

ISO 50001 Követelmények22. változat, 2015. augusztus

• ISO 50001:2011 (MSZ EN ISO 50001:2012)

Energiairányítási rendszerek.

Követelmények és alkalmazási útmutató

• MSZ EN 15900:2010

Energiahatékonysági szolgáltatások. (referencia szabvány az

energiahatékonysági szolgáltatást nyújtók minősítésére,

akkreditálására és/vagy tanúsítására.)

• ISO 19011:2011 (MSZ EN ISO 19011:2012)

Útmutató az irányítási rendszerek auditjához

Vonatkozó szabványok


Bizalom felkeltése az érdekelt felekben, mert:

• a vezetőség elkötelezte magát a politikában kitűzött célok

teljesítésére,

• a hangsúly a megelőzésen és nem az utólagos

beavatkozáson van,

• az ésszerű gondosság és a jogszabályok betartása az

elsődleges,

• állandó fejlesztés folyamata működik,

• előny elérése a piaci versenyben,

• EIR bevezetéséből származó gazdasági haszon kimutatása

( a tulajdonos is az érdekelt felek közé tartozik )

Az EIR rendszer hasznossága


A szervezetnek:

• ki kell alakítania, dokumentálnia, bevezetnie és

fenntartania egy energiairányítási rendszert (EIR) e

nemzetközi szabvány előírásaival összhangban,

• meg kell határoznia és dokumentálnia kell az energiairányítási rendszer működési területét és határait,

• meg kell határoznia, hogyan fog megfelelni e nemzetközi

szabvány követelményeinek annak érdekében, hogy az

energiateljesítményének és az energiairányítási

rendszerének folyamatos fejlesztését elérje.

EIR Működési terület és határok ( 4.1. )


A szabvány felépítése

4.2 A vezetőség felelősségi köre

4.3 Energiapolitika

4.5 Bevezetés és működtetés

4.6 Ellenőrzés

4.7 Vezetőségi átvizsgálás

4.4 Energiatervezés


A vezetőség felelősségi köre ( 4.2. )

4.2.1. Felső vezetőség

A felső vezetőségnek bizonyítania kell elkötelezettségét, az EIR

támogatása és eredményességének fejlesztése iránt azáltal, hogy:

• biztosítja az EIR kialakításához, bevezetéséhez, fenntartásához,

fejlesztéséhez és az ebből származó energiateljesítményhez

szükséges erőforrásokat;

• az erőforrásokba beletartoznak az emberi erőforrás, meghatározott

szakértelem, technológiai és pénzügyi erőforrások;

• jóváhagyja az energiairányítási csoportot

Definíció: energiairányítási csoport: az energiairányítási rendszer

eredményes bevezetéséért felelősek


A vezetőség felelősségi köre ( 4.2. )

4.2.2. A vezetőség képviselője (képviselői)

A felső vezetőségnek ki kell jelölnie a vezetés képviselőjét, aki,

függetlenül más felelősségétől, hatáskörrel és felelősséggel

rendelkezik, hogy:

• biztosítsa a kialakított, bevezetett, fenntartott és folyamatosan

fejlesztett EIR-t e nemzetközi szabványnak megfelelően;

• azonosítsa azon személyt, vagy személyeket, akit, vagy akiket

a vezetőség megfelelő szintjén felhatalmaztak, hogy

támogassák a vezetőség képviselőjének energiairányítási

tevékenységét;

• beszámoljon a felső vezetőség számára az energiateljesítményről;


A felső vezetőségnek meg kell határoznia az

energiapolitikát és biztosítania, hogy az:

• igazodjon a szervezet energiafelhasználásának és

fogyasztásának jellegéhez és mértékéhez;

• tartalmazzon elkötelezettséget az energiateljesítmény

folyamatos javítására;

• tartalmazzon elkötelezettséget az előirányzatok és célok

eléréséhez szükséges minden információ és erőforrás

elérhetőségének biztosítására;

• dokumentált és a szervezet minden szintjén

kommunikált legyen;

• rendszeresen felülvizsgált és szükség szerint

korszerűsített legyen.

Energiapolitika ( 4.3. )




4.3 Energiapolitika


4.6 Ellenőrzés




• Általános előírás ( 4.4.1. )

• Jogi kötelezettségek és egyéb vállalt követelmények ( 4.4.2. )

• Energiaátvizsgálás ( 4.4.3. )

• Energia-alapállapot ( 4.4.4. )

• Energiateljesítmény-mutató (ETM) ( 4.4.5. )

• Energia-előirányzatok, energiacélok és energiairányításicselekvési tervek ( 4.4.6. )

Energiatervezés ( 4.4. )


A szervezetnek energiatervezési folyamatot kell végeznie és

dokumentálnia. Az energiatervezési folyamatnak összhangban kell

lennie az energiapolitikával, és meg kell határoznia azokat a

tevékenységeket, amelyek az energiateljesítményt folyamatosan

javítják.

Általános előírás ( 4.4.1. )

Gyakorlati megvalósítás:

• Az üzleti tervek összeállításánál külön fejezetet lehet kialakítani az

energiafelhasználás tervezésére.

• Az üzleti tervek készítésénél alapvető követelmény kell legyen az, hogy a

termelési adatok rögzítése után a termeléshez szükséges

energiamennyiségeket is meg kell határozni. Az energiatervek havi,

negyedéves bontásban részei kell legyenek az üzleti tervnek.


Általános előírás ( 4.4.1. )


A szervezetnek:

• be kell vezetnie és hozzáférhetővé kell tennie az energiafelhasználással, kapcsolatos, alkalmazandó jogi követelményeket és más olyan kötelezettségeket, amelyeket a szervezet magára nézve kötelezően elismer,

• meg kell határoznia, hogyan alkalmazza ezeket a követelményeket a saját energiafelhasználásával kapcsolatban, valamint biztosítania a jogi kötelezettségeket alkalmazását,

• a jogi kötelezettségeket és egyéb vállalt követelményeket meghatározott időnként felül kell vizsgálni.

Jogi kötelezettségek és egyéb vállalt

követelmények ( 4.4.2. )


A szervezetnek energiaátvizsgálást kell kialakítania,

rögzítenie és fenntartania. Az energiaátvizsgálás

kialakításának módszerét és kritériumait dokumentálni

kell. Az energiaátvizsgálás kialakításához a szervezetnek:

• elemeznie kell az energiafelhasználást és fogyasztást

mért és más adatok alapján,

• azonosítania kell a jelentős energiafelhasználási

területeket,

• azonosítania, sorrendbe állítania és rögzítenie kell az

energiahatékonyság növelésének lehetőségeit.

Az energiaátvizsgálást meghatározott időközönként, valamint

a létesítményekben, berendezésekben, rendszerekben,

illetve folyamatokban történő jelentős változások esetén

frissítenie kell.

Energiaátvizsgálás ( 4.4.3. )


Definíció: Mennyiségi érték(ek), amely(ek) alapot képez(nek) az

energiateljesítmény összehasonlításához.

A szervezetnek létre kell hoznia egy, vagy több energia-

alapállapotot a kezdeti energia átvizsgálásából származó

információk felhasználásával, figyelembe véve, hogy az időszak,

amelyből az adatok származnak megfeleljen a szervezet

energiafelhasználásának és energia-fogyasztásának. Az

energiateljesítmény változásait az energia-alapállapothoz képest

kell mérni.

Az energia-alapállapot értékeit meg kell őrizni és fel kell

jegyezni.

Energia-alapállapot ( 4.4.4. )


Definíciók

• Energiateljesítmény: Az energiahatékonysággal,

energiafelhasználással, és energiafogyasztással kapcsolatos

mérhető eredmény.

• Energiafelhasználás: Az energia alkalmazásának módja és

fajtája.

• Energiafogyasztás: az alkalmazott energia mennyisége.

• Energiahatékonyság: arány, vagy mennyiségi kapcsolat

teljesítmény, szolgáltatás, termék, vagy energia bemenet és egy

energia kimenet között.

•

Energiateljesítmény-mutató (ETM) ( 4.4.5. )


A szervezetnek:

• meg kell határoznia azokat a megfelelő fajlagos

energiateljesítmény-mutatókat (ETM), amelyek alkalmasak az

energiateljesítmény figyelemmel kísérésére és mérésére,

• A meghatározás módszeréről és a frissítésekről feljegyzést

kell vezetni és azt rendszeres időközönként felül kell vizsgálni,

• a fajlagos energiateljesítmény-mutatókat szükség szerint át kell

vizsgálni, és össze kell hasonlítani az energia-alapállapottal.

Példák:

– Villamos energia felhasználás 1 tonna folyékony

alumíniumra vetítve: kWh/t

– Földgáz felhasználás 1 tonna folyékony alumíniumra vetítve: GJ/t

vagy kWh/t

Energiateljesítmény-mutató (ETM) ( 4.4.5. )


A szervezetnek létre kell hoznia, be kell vezetnie és fenn kell tartania

dokumentált energia-előirányzatokat és energiacélokat a

szervezeten belül a lényeges funkciókhoz, szintekhez, folyamatokhoz,

vagy létesítményekhez. Időkeretet kell megállapítani a célok és

előirányzatok eléréséhez.

• A céloknak és előirányzatoknak összhangban kell lenniük az

energiapolitikával.

• A céloknak összhangban kell lenniük az előirányzatokkal.

Energia-előirányzatok, energiacélok és

energiairányítási cselekvési tervek ( 4.4.6. )




4.3 Energiapolitika


4.6 Ellenőrzés




• A szervezetnek biztosítania kell a megfelelő végzettségeket,

(képzés, képesség, vagy tapasztalat) a megfelelő felkészültség

érdekében.

• A szervezetnek meg kell határoznia a képzési igényeket az

energiairányítási rendszer működtetésével és a jelentős

energiafelhasználás ellenőrzésével kapcsolatosan.

• Képzések a tudatossággal kapcsolatban!

• A szervezetnek képzéseket kell tartania,

vagy más intézkedéseket alkalmaznia,

hogy megfeleljen ezeknek az igényeknek.

• A képzésekről megfelelő nyilvántartást kell vezetni.

Felkészültség, képzés és tudatosság ( 4.5.2. )


A szervezetnek:

• rendelkeznie kell belső kommunikációval az

energiateljesítménnyel és az EIR-el kapcsolatosan,

• létre kell hoznia és be kell vezetnie olyan folyamatot,

amely által bármely személy, aki a szervezetnél, vagy

annak nevében dolgozik, észrevételeket, illetve fejlesztési

javaslatokat tehet az EIR-rel kapcsolatban,

• döntenie kell arról, hogy kívánja-e kommunikálni

kívülállók számára az energiapolitikáját, energiairányítási

rendszerét és az energiateljesítményét, és a döntését

dokumentálnia kell.

Kommunikáció ( 4.5.3. )


4.5.4.1. A dokumentálás követelményei

A szervezetnek létre kell hoznia, be kell vezetnie és fenn kell

tartania papír, elektronikus, vagy bármilyen más adathordozón azokat

az információkat, amelyben leírja az EIR főbb elemeit és azok

kölcsönhatását.

Dokumentálás ( 4.5.4. )

A dokumentáltság mértéke különböző lehet az

egyes szervezeteknél a következők miatt:

• a szervezet mérete és a tevékenység

típusa;

• a folyamatok és a kölcsönhatások

összetettsége;

• a személyzet kompetenciája.


A szervezetnek azonosítania kell és meg kell terveznie azokat a

műveleteket és karbantartási tevékenységeket, amelyek

kapcsolatosak a jelentős energiafelhasználással.

• A jelentős energia felhasználóknál a hatékony működés

érdekében működési kritériumok kialakítása!

• Javasolt kommunikálás: műveleti és/vagy

kezelési és/vagy karbantartási

utasításokban

• (Amikor készenléti állapotra, vészhelyzetre, vagy lehetséges

katasztrófára terveznek, beleértve a felszerelések beszerzését, a szervezet

eldöntheti az energiateljesítmény meghatározásakor, hogyan fog reagálni

ezekre a helyzetekre.)

A működés szabályozása ( 4.5.5. )


Új / projekt / gyártósor / technológia tervezésekor

energiateljesítmény növelésére való törekvés

• Projekttervekben az energiateljesítmény növelés –

kiértékelés szerepeljen.

• Tervezési feljegyzések megőrzendők.

Tervezés ( 4.5.6. )


• A jelentős energiafelhasználású beszerzéseknél, a szervezetnek

tájékoztatnia kell a beszállítókat, hogy a beszerzés során

részben az energiateljesítmény alapján történik az értékelés.

• Energiateljesítményt jelentősen befolyásoló beszerzéseknél

energetikai kritériumokkal kell kiegészíteni a beszerzési

szempontrendszert.

• Dokumentált energia beszerzési

előírásokat kell meghatározni.

Energiaszolgáltatások, termékek, berendezések és

az energia beszerzése ( 4.5.7. )


4.6.1. Figyelemmel kísérés, mérés és elemzés

A szervezetnek biztosítania kell, hogy tervezett időközönként

figyelemmel kísérje, mérje és elemezze a működésének azon

főbb jellemzőit, amelyek meghatározzák az energiateljesítményét.

A főbb jellemzőknek legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk:

• a jelentős energiafelhasználásokat és más energiaátvizsgálások

kimeneteit;

• a jelentős energiafelhasználással kapcsolatos változókat;

• az ETM-eket;

• a cselekvési tervek hatékonyságát az előirányzatok és célok

elérésében;

• a becsült és a tényleges energiafogyasztás összehasonlításának

értékelését.

A főbb jellemzők figyelemmel kísérésének és mérésének

eredményeit rögzíteni kell.

Ellenőrzés ( 4.6. )


4.6.1. Figyelemmel kísérés, mérés és elemzés

Mérések szabályozása: Energiamérési tervben ( autóipar: Control Plan –hez

hasonló)

Mérőeszközök szabályozása: javasolt, hogy hitelesített és/vagy kalibrált

mérőeszközökkel (pontosság, ismételhetőség)

Jelentős mért eltérések esetén: kivizsgálás és reagálás

Mérési feljegyzések: megőrzendő

Ellenőrzés ( 4.6. )


A szervezetnek tervezett időközönként ki kell értékelnie hogyan felel

meg azon jogi és egyéb követelményeknek, amelyet magára nézve

kötelezőnek ismer el és amelyek az energiafelhasználással és

fogyasztással kapcsolatosak.

A megfelelőségértékelés eredményeiről készült feljegyzéseket meg

kell őrizni.

A jogi és egyéb követelményeknek való megfelelés

értékelése ( 4.6.2. )


A szervezetnek tervezett időszakonként belső auditot kell végeznie

annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy az energiairányítási

rendszer (EIR):

• megfelel az energiairányítási rendszer tervezett intézkedéseinek,

beleértve az ISO 50001:2011 szabvány követelményeit, valamint;

• megfelel a létrehozott energia-előirányzatoknak és energia-

céloknak;

• hatékony bevezetettségét és fenntartását, valamint az

energiateljesítmény növelését.

Az EIR belső auditja ( 4.6.3. )


A szervezetnek azonosítani kell az aktuális és lehetséges

nemmegfelelőségeket azáltal, hogy helyesbítést, helyesbítő

tevékenységeket és megelőző tevékenységeket végez, melyek

tartalmazzák az alábbiakat:

• a nemmegfelelőség, vagy a lehetséges

nemmegfelelőség átvizsgálását;

• a nemmegfelelőség, vagy a

lehetséges nemmegfelelőség okainak meghatározását;

• a tevékenység szükségességének értékelését, amely biztosítja,

hogy a nemmegfelelőség többé ne forduljon elő, vagy újból ne

ismétlődjön meg;

Nemmegfelelőségek, helyesbítés, helyesbítő

tevékenység és megelőző tevékenység ( 4.6.4. )


• A szervezetnek feljegyzéseket kell létrehoznia és fenntartania,

amelyek szükségesek ahhoz, hogy bizonyítsa a saját EIR-jének és

e nemzetközi szabvány követelményeinek való megfelelést és az

elért energiateljesítmény eredményeket.

• A szervezetnek szabályozásokat meg kell határoznia és

bevezetnie a feljegyzések azonosítására, visszakereshetőségére

és megőrzésére.

• A feljegyzéseknek olvashatóknak, azonosíthatónak és az adott

tevékenységre visszakereshetőnek kell lenniük.

A feljegyzések kezelése ( 4.6.5. )


4.7.1. Általános előírás

A felső vezetőségnek tervezett időszakonként át kell vizsgálnia a

szervezet energiairányítási rendszerét, hogy biztosítsa annak

folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét és hatékonyságát.

Bemenő adatok: szabványban részletezve

Kimenő adatok: szabványban részletezve

A vezetőségi átvizsgálás feljegyzéseit vezetni kell.

Vezetőségi átvizsgálás ( 4.7. )


Az ISO 50001 úgy készült, hogy összhangban legyen az:

• ISO 9001 minőségirányítási,

• ISO 14001 környezetirányítási

• OHSAS 18001 MEBIR

• ISO 22000

rendszerek szabványaival, hogy a

szervezet könnyen integrálhassa.

Kapcsolat más irányítási rendszerekkel

MIR-KIR-MEBIR-EIR integrálása342015. augusztus

Integrált irányítási rendszer dokumentációja

politikák, kézikönyvek, célok

Folyamattérkép

eljárások, jogszabályok

utasítások, vészhelyzeti tervek

feljegyzések, bizonylatok



Politika

integrált politika

• Előnye: egyetlen dokumentum

• Veszélye: túl tömör megfogalmazás miatt tartalom vesztés,

vagy értelmezési problémák

önálló politikák

• Előnye: részletes, kifejező, minden megszólított fél számára

közérthető tartalom

• Veszélye: összhang hiánya a politikák között, több

dokumentumot kell kezelni, oktatni, kifüggeszteni



Kézikönyv

integrált kézikönyv

• Előnye: egyetlen dokumentum

• Veszélye: felépítésében, szerkezetében nagy gondosságot

igényel a különböző rendszerek követelményeinek

összehangolása

önálló kézikönyvek

• Előnye: az adott követelményrendszer logikailag teljesen

követhető felépítése

• Veszélye: egymásnak ellentmondó szabályzás, a közös

követelményeket célszerű hivatkozni



Célok és programok

Az irányítási rendszerekben egyaránt követelmény

Célszerű „Társasági célokat” meghatározni, amelyek

tartalmazzák az üzleti kiválóság, a környezetirányítás

és munkabiztonság területére vonatkozó

elképzeléseket.

A célok eléréséhez vezető cselekvéssort leíró

programokat szintén kezelhetjük egyetlen

dokumentumként.



Folyamatok azonosítása, Folyamattérkép

Egyetlen irányítási rendszert működtetünk és egyazon rendszer felel

meg különböző követelményeknek egyidőben (vevői igények,

érdeket felek elvárásai - környezeti, MEB, EIR, IBIR)

Praktikus a folyamattérképen valamennyi azonosított folyamatot

szemléltetni, és számításba venni.

Első körben a tanúsított rendszerek folyamatai jutnak eszünkbe, de

lehetőség van bármely számunkra lényeges folyamatot

feltérképezni, pl. marketing, értékesítés, számviteli folyamatok,

stb.


Dokumentumok és feljegyzések kezelése

• Azonos követelmények, célszerű egyetlen eljárás alkalmazása.

• Fontos, hogy az eljárás érvényességi területe legyen kiterjesztve

valamennyi rendszerre.

• A dokumentumok nyilvántartásánál minden érvényben lévő

előírást számba kell venni, pl. ellenőrzési utasítás, veszélyes

anyag kezelési szabályzat, egyéni védőeszközök juttatásának

rendje, stb.

• Célszerű egységesen érvényesíteni a kiadás kontrollját és a

változatkövetést.

• A feljegyzések nyilvántartásakor minden alkalmazott feljegyzés

megőrzési idejét meg kell határozni, pl. kalibrálási jkv., SZ-jegy,

orvosi alkalmassági vélemény.



Vezetőségi átvizsgálás




• A bemeneti információk meghatározásánál valamennyi

rendszerre figyelemmel kell lenni.

• Praktikus egyetlen időpontban lebonyolítani a vezetőségi

átvizsgálást, hiszen többségben vannak az átfedésben lévő

bemeneti információk.

• Érdemes arra figyelni, hogy az átfedésben lévő bemeneti

információknál valamennyi vonatkozásban legyen tartalom.




Képzés


• Fontos, hogy az eljárás érvényességi területe legyen kiterjesztve valamennyi rendszerre.

• Egyetlen éves képzési tervben célszerű megjeleníteni a tervezett képzéseket (MIR, KIR, MEBIR, EIR, IBIR) a könnyű áttekinthetőség érdekében.

• Az új belépők képzési programjában valamennyi szempontrendszernek megfelelő oktatási tematikát célszerű használni.

• Rendszeres képzéseknél a KIR-t, EIR-t, MEBIR-t szinte mindig érdemes összevonni.



Beszerzés

• Különböző követelmények, de célszerű egy beszerzési eljárásban

szabályozni a tevékenységet.

• A beszállítói és alvállalkozói listán fel kell tűntetni a KIR, MEBIR,

EIR rendszerben érintett szállítókat.

• A KIR, MEBIR, EIR rendszerben érintett szállítókat és szolgáltatókat

is értékelni kell.

• Alvállalkozói szerződésben KIR, EIR követelményeket kell

meghatározni, ha a végzett munka jellege ezt szükségessé teszi, pl.

hőkezelés, bérfestés.



Mérőeszközök kezelése

• Különböző követelmények, de célszerű egy mérőeszközök

kezelési eljárásban szabályozni a tevékenységet.

• A mérőeszköz nyilvántartáson fel kell tűntetni a KIR, MEBIR,

EIR rendszerben alkalmazott mérő-eszközöket, pl.

alkoholszonda, doziméter, pH-mérő berendezések, mérlegek

hulladékmérés esetén, villamos és gáz mérőórák, stb.

• A KIR, MEBIR, EIR rendszerben alkalmazott mérőeszközöket

hitelesíteni / kalibrálni kell, ha joghatással járó mérést végzünk,

pl. alkoholszonda - fegyelmi, mérleg - fémhulladék

értékesítésnél, ha ez a számlázás alapja, villamos és gáz

mérőórák



Belső audit


• Egyetlen éves audit tervben célszerű megjeleníteni a tervezett

auditokat (MIR, KIR, MEBIR, EIR) a könnyű áttekinthetőség

érdekében.

• Fontos, hogy a belső auditorok rendelkezzenek az adott

szabvány szerinti auditori végzettséggel.

• Lehetőség van átfogó folyamat auditokra beleértve a MIR-t,

KIR-t, MEBIR-t, EIR-t de ügyelni kell a teljesség igényére, és

az auditor megfelelő végzettségére



Helyesbítő és megelőző tevékenység


• Fontos, hogy az eljárás érvényességi területe legyen

kiterjesztve valamennyi rendszerre.

• Célszerű az intézkedéseket egyetlen adatbázisban összefogni

(excel fájl, célszoftver) hogy valamennyi rendszer

képviseltesse magát (MIR, KIR, MEBIR, EIR) mert

előfordulhatnak átfedések az intézkedéseknél.

• Fontos, hogy valamennyi vonatkozásban (MIR, KIR, MEBIR,

EIR) szülessenek intézkedések, mert egyik terület nem

helyettesíti a másikat.



Nemmegfelelőségek

• Részben azonos követelmények, lehetséges egyetlen eljárás

alkalmazása, a logika mindenhol hasonló.



• Célszerű a nemmegfellőségeket egyetlen adatbázisban

összefogni (excel fájl, célszoftver) hogy valamennyi rendszer

képviseltesse magát (MIR, KIR, MEBIR, EIR) mert előfordulhatnak

átfedések az intézkedéseknél.



Jogszabályi követelmények érvényesítése

• Részben azonos követelmények, lehetséges egyetlen eljárás alkalmazása, a logika mindenhol hasonló.

• MIR-ben: általános követelményként jelentkezik a jogszabályok betartása, de tételes nyilvántartás és jogszabályi megfelelőség kiértékelés nem követelmény.

• KIR-MEBIR-EIR: részletes követelményként jelentkezik a jogszabályok betartása, tételes nyilvántartás és jogszabályi megfelelőség kiértékelés alapkövetelmény, célszerű átfogó adatbázisban kezelni az átláthatóság érdekében.

• Érdemes a kulcsfontosságú jogszabályi követelményeket a MIR-ben is tételesen kiértékelni, pl. fogyasztóvédelmi törvény, termékfelelősség, adatvédelmi törvény, stb.



Utasítások, vészhelyzeti tervek

• A vezérelv, hogy amennyiben lehetséges csak egyetlen dokumentum szabályozzon egy műveletet, és ebben célszerű meghatározni MIR, KIR, MEBIR, EIR követelményeket, pl. veszélyes anyag kezelési utasítás előírja a kiadható napi mennyiséget, a környezetszennyezés megakadályozását és az egészségkárosodás megakadályozását, illetve a lefejtéshez használt berendezés áramtalanítását.

• Az utasítások, vészhelyzeti tervek üzemi területen is elérhetőnek kell lenniük, fontos a gyors, egyszerű elérhetőség; rövid, tömör terjedelem; közérthető megfogalmazás.


Documents

Az „ISO 50001:2011 Energiairányítási rendszer bevezetése