Az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai

Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és

Kollégium Pécs, Építők u. 9.

”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára,

akkor különbözőképpen kell tanítanunk.”

Hansen (1994)

Pedagógiai Programja

TARTALOM

1. Helyzetelemzés

Intézményünk Baranya megye székhelyén működik 1947. óta. Jelentős múlttal, kialakult ha-

gyományokkal rendelkezik. Pécs városában és a megyében központi, szinte bázis szerepet tölt

be szakmai szempontból. Ugyanakkor évtizedeken keresztül hordozta a gyógypedagógiai in-

tézményekre jellemző stigmatizáltságot tanulói mássága miatt.

Az elmúlt évek során jelentős lépéseket tettünk a képességfejlesztő eljárások megismerésére a

fejlesztő pedagógiai munka elterjesztésére terén.

Folyamatosan erősítettük Intézményünk nyitottságát annak érdekében, hogy munkánk és a

nálunk tanuló gyermekek értékei minél szélesebb körben ismertté váljanak.

A gyógypedagógusok szaktudásának kiterjesztése az óvodák és a többségi iskolák irányába a

sajátos nevelési szükségletű gyermekek eredményesebb foglalkoztatását tette lehetővé.

ERŐSSÉGEINK FEJLESZTÉSRE VÁRÓ TERÜLETEK

- A tanulókkal empátiával, szeretettel

foglalkozunk, igényeiket figyelembe

vesszük

- A szakmai tudás magas szintű

- Nyitott vezetés

- Színvonalas szakmai munka.

- A fejlesztő tevékenység sokoldalú és

színvonalas

- A szakmai együttműködés erősítése.

- A tantestület egységességének és men-

tálhigiénés állapotának javítása.

- A személyi feltételekkel való hatéko-

nyabb gazdálkodás.

- A tárgyi feltételek, környezeti lehető-

ségek jobb kihasználása

KÜLSŐ LEHETŐSÉGEK KÜLSŐ VESZÉLYEK

- Szakmai értékeink megismertetése a

környezetünkben.

- Partnerekkel való kapcsolatok bővíté-

se, szülőkkel való együttműködés erő-

sítése.

- Rendezvények, kiállítások, gyerekek

értékeinek megismertetése, támogatók,

szponzorok keresése.

- Továbbképzési, továbbtanulási lehető-

ségek kihasználása.

- Pályázatok szervezett kihasználása.

- Pályaválasztás, elhelyezkedés segítése.

- Társadalmi előítéletek.

- Káros, veszélyeztető hatások (a tanu-

lók felé – drog, alkohol stb.)

- Kilátástalan jövőkép, elhelyezkedési

korlátok.

Funkciók, tevékenységi területek: Iskolánk a Pécsett és vonzáskörzetében élő, sajátos nevelési igényű tanköteles korú gyerme-

kek nevelését, oktatását látja el, valamint szak- és szakmai szolgáltató funkciót tölt be egysé-

ges módszertani intézményként. Tevékenységünk többcélú, ennek megfelelően intézmény-

egységeink a következők:

- Óvodai nevelés

- Tanulásban akadályozott (enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos) tanulók általános

iskolája

- Értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók általános iskolája

- Értelmileg akadályozottak Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája 9-10.,11-12. osz-

tály

- Autizmussal élő tanulók csoportja

- Kollégium

- Utazó gyógypedagógusi ellátás

Az egyenlő oktatás elvéről szóló pedagógiai elképzelés számunkra azt jelenti, hogy minden

gyermek egyenlő eséllyel kapja meg – a nevelési rendszeren belül – a számára szükséges ne-

velést, oktatást.

Hitvallásunk:

Minden gyermeket elfogadunk olyannak, amilyen – azzá neveljük, amivé válni képes –

annak érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeihez képest a legjobbak legyenek.

„Az Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium a sajátos nevelési igényű gyer-

mekek különleges gondozási igényeinek kielégítésével, a fejlődésükhöz szükséges speciális

pedagógiai feltételek megteremtésével járul hozzá a közoktatási szolgáltatás rendszeréhez.

Iskolánk folyamatosan törekszik ennek a szerepnek és az érte vállalt tudatos munkának minél

szélesebb körben való elfogadtatására és társadalmi megbecsülésére.

Intézményünk folyamatos fejlesztésével biztosítjuk jelenlegi és jövőbeli partnereink elégedett-

ségét, a szegregáció oldását, a társadalmi előítéletek csökkenését, s ezáltal a rászoruló gyer-

mekek időben történő megsegítését – az esélyteremtés szolgálatában.

Ezekhez a törekvésekhez az iskola valamennyi dolgozója legjobb tudásával és felelősségével

járul hozzá.”

Nagy szakmai kihívás a gyógypedagógiai intézmények számára a többi tanulóval együtt ne-

velhető, oktatható gyermekekkel foglalkozó intézmények, pedagógusainak szakmai megsegí-

tése.

Célunk: Az átlagtól eltérő fejlődésmenetet mutató gyermekek esélyteremtésének elősegítése.

2. Az óvoda nevelési alapelvei és célkitűzései

2.1. A korai segítségnyújtás, gyógypedagógiai óvodai nevelés indokoltsága

- A köznevelésii törvény biztosítja, hogy minden sérült, akadályozott fejlődésű gyermek

születése pillanatától, illetve a szülők igényeihez alkalmazkodva, támogató segítséget kap-

jon.

- Olyan segítséget, amely hatékonyan mozdítja elő a szervezet érését, integratív funkciói-

nak, belső erőtartalékainak kibontakoztatását.

- Ahhoz, hogy a speciális nevelési szükségletű gyermek eredményesen illeszkedjen be a

többségi közösségbe, hogy saját képességeinek megfelelően fejlődjön, orvosi - gyógype-

dagógiai - pszichológiai segítségre van szüksége.

- Washingtonban, 1996. június 1.-én a Sérült Gyermekek Szolgáltatásairól szóló IV. Nem-

zetközi Konferencián az alábbi határozat és minden országnak szóló ajánlás született:

Minden családnak és értelmi sérüléssel élő gyermeknek

joga és szüksége van arra, hogy

- a társadalom teljes jogú tagja legyen, tudása, képessége szolgálja a közösséget, amelyben él;

- ennek érdekében teljes jogú tagként vegyen részt az

óvodában, iskolában, szociális gondozásban, egészségügyi ellátásban, pihenésben,

szabadidő eltöltésében stb.;

- a gyermek optimális növekedése, fejlődése érdekében a

lehető legkorábban és ettől fogva megelőző, élethosszig tartó támogatást, szolgáltatást kap-

jon;

- olyan szolgáltató rendszert kell kifejleszteni, amely tiszteletben tartja az embert, a családot,

a kulturális különbségeket és megengedi, hogy a család a gyermekének legmegfelelőbb szol-

gáltatást választhassa;

- biztosítja a család - szakember egyenrangú együttműködését a gyermek gondozása szolgál-

tatása tervezésében, döntések megvalósításában, a stratégia, a szabályozás alakításában, a

programok megvalósításában;

- biztosítja a meglévő szolgáltatások rendszerének

összehangolt működését, annak érdekében, hogy a családok

lehetőleg a lakóhelyükön juthassanak hozzá;

- a társadalom ismerje meg, legyen tudatában annak, hogy az eltérő képességű emberek mind-

annyian hozzájárulnak saját közösségük életéhez.

A családközpontú gondoskodásnak a gyermek és a környezet szükségleteit figyelembe véve a

szülőben a kilátástalanság helyett a fejlesztő beállítódást kell kialakítania.

Az együttműködés akkor lehet hatékony:

- ha a segítséget nem erőszakolja rá a családra, de ha kérik, azonnal segít a szakember;

- ha a komplex gyógypedagógiai - pszichológiai - orvosi diagnózis korrekt, de nem csu-

pán deficitleltár, hanem esélydiagnózis;

- ha a szakember ismeri a szülők igényét, a család életkörülményeit, lehetőségeit;

- ha partnerként és nem páciensként kezeli a szülőt;

- ha azt igyekszik segíteni, hogy az anya helyesen és hatékonyan értelmezze gyermeke vi-

selkedését, reálisan ismerje gyermeke állapotát, fejlesztésének lehetőségeit, korlátait;

- ha figyelembe veszi, hogy a gyermek spontán tanulása is sérült, ezért tudatosan törek-

szik a tanulási helyzetek kiépítésére;

- ha olyan fejlesztő programot állít össze, amely nem funkció tréning, hanem szociális ta-

nulás.

Ezért a programnak gyermekre lebontottnak kell lennie a kis lépések elvét, az állandóságot, a

folyamatosságot kell szolgálnia.

"A nevelés nem csupán szocializációs aktus, hanem perszonális és szociális integráci-

ós folyamat, amelyben a személy (az én) alkotó szerepet tölt be, még akkor is, ha fogyatékos-

sága bizonyos fokig gátolja ebben"

(Otto Speek)

A gyógypedagógiai óvoda nevelési koncepciója

Az óvoda célja: egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek vál-

tozatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus

személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális

tanulási zavarok megelőzése, az iskolában történő beválás érdekében.

- A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyúj-

tás, az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszik:

- az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitű-

dök, normák kialakítására;

- speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíti az egyre pontosabb észlelést, fejleszti

a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegíti a verbális és non-

verbális kommunikáció kialakulását;

- a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapoz;

- a program a gyógypedagógiai hagyományokra, a legújabb szakirodalomra a gazdag ta-

pasztalatokra támaszkodik, a sérült gyermek egyéni szükségleteihez, eltérő fejlődési üte-

méhez igazodik;

- differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással szolgálja a képességfejlesztést,

törekszik a hiányosan működő képességek korrekciójára valamennyi területen.

A fejlesztés legfontosabb területei:

a nagymozgások kialakítása, korrigálása;

az egyensúlyérzék fejlesztése;

a manuális készség fejlesztése;

a beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása;

a játéktevékenység fejlesztése

a speciális zenei nevelés alapjainak lerakása.

A percepció fejlesztés, a kognitív funkciók, a mozgás stb. fejlesztésén túl különös hangsúlyt

kap az önkiszolgálás fejlesztése, az iskolai életmódra való felkészítés, egyéni, kiscsoportos,

csoportos formában, játékosan, sok tapasztalatszerzést biztosítva a módszeres, következetes,

apró lépésekben történő fejlesztés, a "gyökerek" kiépítése.

A program foglalkozási körén túl lehetőséget kell teremteni a kiegészítő terápiák igény-

bevételére (pl. speciális úszás, terápiás lovagoltatás, ULWILA zenei módszer stb.).

Törekszik a program a családközpontú gondoskodás megvalósítására, támaszkodik

a korai fejlesztés eredményeire.

Támogatja az integrációs törekvéseket. Felkészítik az arra alkalmas gyermekeket a több-

ségi intézményes nevelésre.

Részt vesz az intézmény a befogadó pedagógusok képzésében.

Módszertani központként hospitálási, konzultációs lehetőséget biztosít.

Az itt folyó munkával kapcsolatban kézikönyvek, mondókagyűjtemény, videofilmek

készültek.

Mindezek a szülőkkel együttműködve valósulnak meg.

Tanácsadással segítik őket.

A meleg családias légkör őszinte, a gyermekek ügyét szolgáló együttműködést

biztosít minden gyermek és felnőtt számára.

2.2. Fejlesztési célok

A középsúlyos fokban értelmi fogyatékos óvodáskorú gyermekek az óvodába lépéskor

igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban, fejlettségi szintben, a fogyaté-

kosság súlyosságában, típusában, a gyermek előzetes életében, családi vagy előző intéz-

ményes nevelésében gyökereznek.

Közös vonásuk azonban, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérésen túl minőségi

eltérés tapasztalható. Az alacsony pszichés aktivációs szint miatt minden területen nehe-

zebben induló, lassabb fejlődést mutatnak. Gyakran motiváció szegények.

Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletes tempóban nagyobb lépcsőfokokon

át jut el a célig, addig az értelmi fogyatékos gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfok

megmászásával, kis lépésekkel, sok-sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehető-

ségeinek csúcsát.

Szorosan együttműködve a családdal célzottan igyekszik a pedagógus kihasználni azo-

kat az időpontokat, amikor bizonyos funkciók érése "szenzibilis fázisban" van.

Az optimális fejlesztés a transzfer hatás következtében az egész személyiségre hat, a

gyermek pszichomotoros fejlesztését szolgálja. Így nem egymástól elkülönült funkció

tréning zajlik, hanem egyidejűleg több funkció fejlődését segíti a komplex környezet.

A szociális tanulás támogatása közben figyelembe veszi a program a különböző funkci-

ók egymásra épülését, hogy sikerélményt biztosítson a gyermekeknek, s hogy a tanítási

technikák könnyen érthetőek, elsajátíthatóak legyenek.

A "tanulás" akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete

őt elfogadja, megérti.

Három "alapelv"-nek kell érvényesülni: "Ölelj át!", "Tegyél le!", "Hagyjál békén!"

Ez jelenti egyrészt az életkor specifikus, illetve fejlettség szerinti önállósulási folyamatok állo-

másait, másrészt azt, hogy a sérült gyermek is elsősorban gyermek, akinek szüksége van a

bizalomteljes szeretetre, elfogadásra, de a túlzott óvó-védő szeretet gátja lehet az önállósulás-

nak.

Így meg kell tanulni elengedni, "letenni" a gyereket, örülni az első önálló kísérleteknek, s

ezt elő kell segíteni, illetve szükségleteit olymódon figyelembe venni, hogy a napirendben

legyenek a pihenést, a nyugalmat biztosító idők, fázisok, ahol azt csinál, amit akar -- ter-

mészetesen a felnőtt felügyelete mellett.

Miután a spontán tanulás is sérült, gyakran hiányzik a természetes kíváncsiság belőlük,

tudatosan kell kiépíteni a tanulási helyzeteket.

Meg kell tanulniuk az összes érzékszerv bevonásával a helyes érzékelést, észlelést, mint a

magasabb mentális folyamatok kialakulásának első lépcsőfokát.

Az észleléssel igen szoros kapcsolatban van a megismerés folyamatában az emlékezet és

figyelem, hisz csak azt tudják felidézni, amire emlékeznek, az emlékezet pedig függ a fi-

gyelemtől.

A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelem vezéreltségére, a viszonylag jó utánozó

készségre, a felnőttközpontúságra támaszkodva lehet eredményt elérni.

A gyermeki személyiség fejlődése szempontjából a legfontosabb tevékenységformára a

játékra épülhet a pedagógiai munka, bármilyen képesség-fejlesztés legyen az mozgás,

pszichomotoros vagy nyelvi-kommunikációs fejlesztés.

A játék nincs ellentétben a tanulással. Játék közben a gyermek tanul: tanul szociális szere-

pet, érzelmeket, motívumokat, beállítódást, tanulja a környezet személyi és tárgyi világá-

nak elsajátítását.

Az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű csoportos és egyéni képes-

ségfejlesztő munkával, az érzelmi biztonság megteremtésével, a gyermekek tevékenység-

szükségletének kielégítésével, a sokoldalú tapasztalat-szerzést, a szociális tanulás feltételeit

biztosítva kell elérni, hogy az óvodások:

- érezzék magukat biztonságban a szeretetteljes légkörű közösségben;

- testi, szociális, értelmi képességeik egyaránt fejlődjenek:

- tudjanak utánozni;

- tudjanak egymás mellett és egymással tevékenykedni, a felnőtt irányítását elfogadni;

- használják adekvátan a játékeszközöket, játékban legyenek kitartóak, vigyázzanak já-

tékukra, ismerjék azok helyét;

értsék az egyszerű -- alkalmanként gesztussal kísért -- verbális utasításokat, azokat hajtsák

végre.

- fejlettségi szintjüknek megfelelően tudjanak kommunikálni;

- kívánságukat, kérésüket, szükségleteiket tudják közölni; használjanak nonverbális jelzé-

seket is.

- sokrétű tapasztalatokat szerezzenek közvetlen környezetükről, tudjanak abban tájékozód-

ni. Ismerjék meg a környezet tárgyait, azok tulajdonságait.

- tudjanak rövid ideig feladathelyzetben maradni, figyelmüket egy adott tevékenységre irá-

nyítani.

- alakuljon ki önállóságuk az elemi tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, WC használat

terén. Ha kell, fogadjanak el és kérjenek segítséget.

- mozgásuk legyen viszonylag összerendezett, harmónikus;

igényeljék a rendszeres mozgást, tevékenyen vegyenek részt mozgásos játékokban.

- tudjanak különböző anyagokkal ügyesen manipulálni, alakuljon ki az

ábrázolás igénye bennük.

- szívesen hallgassanak rövid mesét, verset. Tudjanak életkoruknak,

fejlettségi szintjüknek megfelelő dalokat, verseket, mondókákat,

- ismerjék az alapvető viselkedési szokásokat, tudjanak köszönni, kérni,

kivárni stb. Tudjanak elemi szabályokhoz alkalmazkodni, elemi munkát

végezni.

2.3. Nevelési feladatok és tevékenységek

Foglalkozási formák

A tanulás folyamatában elméleti, gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek elsajátí-

tását, képességek kialakulását, viszonyulások, érzelmi akarati tulajdonságok fejlődését, maga-

tartás tanulást segíti a pedagógus. A verbális, mozgásos és szociális tanulás eredményeként

alakulnak a gyermek érzelmei, a cselekvés módja, a szociális magatartás, különböző tulajdon-

ságok és képességek.

### önkiszolgálásra nevelés: feladatai: a tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, egyszerű

munkavégzés, szobatisztaságra nevelés terén minél nagyobb önállóságra nevelni az óvo-

dás gyermeket.

### mozgásfejlesztés: az alapmozgások kialakítása, korrigálása, a koordinációs zavarok, a

mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot

elősegítése.

### anyanyelvi nevelés: kettős feladata: a beszéd megértés fejlesztése, az aktív beszéd

indítása, fejlesztése, illetve speciális megközelítési móddal, kis lépésekkel, minden ér-

zékszerv egyidejű bevonásával a szűkebb környezet megismertetése. Egyszerű mesék,

versek, mondókák megtanítása.

### a vizuomotoros készség fejlesztése: a vizuális és taktilis észlelés, a testséma fejlesz-

tése a szem-kéz koordináció, alakállandóság, alak-háttér felismerő képesség fejleszté-

se, a téri tájékozódás fejlesztése, a helyes ceruzafogás megtanítása, az ábrázoló kedv

felkeltése, technikák, eszközök megismertetése.

### játékra nevelés: az adekvát játékhasználat elsajátíttatása, a gyakorló, konstruáló és

elemi szerepjátékok megismertetése. Az egymás melletti és együttes játék megvalósí-

tása énekes-verses népi játékok játszása.

### egyéni fejlesztés: az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelelő képességfejlesz-

tés. A lassabban haladó és a csoport átlagánál jobb képességű gyermek egyénre sza-

bott terápiáját is jelenti.

### zenei nevelés alapjai: egyszerű ritmusú versek, mondókák segítségével a ritmus, a

zenei hallás fejlesztése, alapjainak megtanítása.

Kiegészítő terápiák

### logopédiai és komplex kommunikációs fejlesztés

### mozgásfejlesztés

### habilitációs kutyaterápia

### gyógytestnevelés

A foglalkozások heti rendszeressége

a foglalkozás neve heti előfordulás a foglalkozás

formája

anyanyelv 5 csoportos, egyéni

mozgásfejlesztés 5 csoportos

önkiszolgálás 2

egyéni, mikrocsoportos

vizuomotoros fejlesztés 3 mikrocsoportos vagy

egyéni

játékra nevelés 2 - 3 csoportos,

mikrocsoportos vagy

egyéni

egyéni fejlesztés 5 egyéni

zenei nevelés alapjai 2 mikrocsoportos

Szokások kialakítása

Minden ember életében a rítusok, szokások jelen vannak. Lényegesen befolyásolják a

személyiségfejlődést. Gazdaságossá teszik a cselekvést, tudatmentesítő szereppel is bírnak

A szokásos cselekményeknél nincs szükség akarati erőkifejtésre, erős figyelemkon-

centrációra. Jól begyakorolt szetereotípiákat kell kialakítani úgy, hogy a már kialakult jó szo-

kásokat megerősítik - illetve a helyes szokásokat alakítják ki, - egyben kiküszöbölik a rossz

beidegződéseket kioltással.

A szokás valamilyen művelet többszöri ismétlésének eredménye egy adott helyzetben.

Ennek kialakulásához meghatározott számú gyakorlásra, ismétlésre van szükség, hogy a cse-

lekvés vagy viselkedésforma szokássá váljon.

A gyermek sérülésének, életkorának megfelelő élethelyzeteket kell teremteni, a kiala-

kult feltételes reflexeket meg kell erősíteni.

Szükséges, hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között azo-

nos módon várják el a gyermektől. A szokások keletkezésekor a tudatosságnak, a szükséges-

ség belátásának a cselekvés akarásának is lényeges szerepe van, megkönnyíti, meggyorsítja a

szokásfejlődés folyamatát.

Az értelmi fogyatékos óvodás még nem látja be helyes vagy helytelen viselkedésének

következményét, itt az utánzásnak, modellkövetésnek van nagy jelentősége. A cselekvés

hasznosságát kell hangsúlyozni elsősorban. A helyes viselkedést kell megerősíteni. A követ-

kezetes elvárás mellett szükséges az állandó ellenőrzés. Figyelni kell a fokozatosságra, egy-

másutániságra, fontossági sorrendre.

Igyekeznek kiküszöbölni azokat a cselekvési alkalmakat, amelyből a rossz szokások

származhatnak.

A szokások kialakításának alapvető feltétele tehát a pozitív példa.

A preferált személy viselkedése utánzásra készteti a gyermeket. Ezért csak olyan szabályokat

állítson fel a pedagógus - a gyermek számára érthetően, - amely betartása nem jelent túl nagy

feladatot.

A meggyőzés a gyermek szenzoros problémái értelmi állapota miatt csak óvatosan

alkalmazható.

A jól megválasztott napirend, a határozott, de szeretetteljes követelés, az értelmes

rend segíti a szokások kialakítását.

A nevelés során egyre nagyobb szerepet kap az önállóságra nevelés, amely azonban

soha nem nélkülözheti az ellenőrzést, az ehhez kapcsolódó jutalmazást, büntetést.

A gyermekek a pedagógusban, illetve a velük kapcsolatban levő felnőttekben érzelmi

támaszt keresnek. Szavaikat, azok tartalmát, egész magatartásukat, annak minden összetevő-

jét úgy kell szabályozni, hogy érzelmeken alapuló, bensőséges személyes kapcsolat alakul-

hasson ki.

Az óvodások családban élnek. Többségük meleg, szeretetteljes miliőből érkezik, de a

családok nevelés attitűdjét gyakran meghatározza a túlzott féltés.

Többségüket teljesen kiszolgálják, etetik, pelenkázzák, ölben cipelik. Többnyire autón

utaznak -- a nagy távolságok ezt indokolják -- nem ismerik a tömegközlekedési eszközöket,

néhány lépés után elfáradnak, rövid ideig tudnak csak sétálni. Egyedül nem tudják elfoglalni

magukat. Már a 3 - 4-éves értelmi fogyatékos gyermek is képes "manipulálni" környezetét, ha

a család ezt hagyja.

Mindezek figyelembevételével kell a gyermek helyes szokásrendszerét kiépíteni, hatva

a családra, azonos követelményeket állítva.

A szoktatási idő (8 hét) arra szolgál, hogy fokozatos legyen az átmenet, de feltétlenül

örömszerző a gyermek számára. A családban addig csak felnőttek között élő a vele való per-

manens anyai foglalkozást igénylő gyermek fokozatosan szokja meg az új miliőt.

Fontos, hogy ne változtassanak meg radikálisan mindent a gyermek életében. Türel-

mes, de határozott követeléssel, speciális tréningekkel

(pl. játék elrakás, csap kinyitása stb.) érik el, hogy szívesen alkalmazkodjon az elvárásokhoz

minden gyermek.

A szokások kialakításának területei

Az egészséges életmódra nevelés

Az óvodai élet során törekedni kell arra, hogy a gyermekek egészsége, későbbi igényei

megalapozása érdekében kapja meg szükségleteinek megfelelő gondozást, s egyre inkább

legyen számára természetes igény az egészséges életmód.

Ezek megvalósulási területei:

testápolás - célja: a tisztaság igényének felkeltése, a fokozatos önállóság: tudják a csapot ki-

nyitni, elzárni, saját törölközőt felismerni, kis segítséggel kezet törölni.

WC-használat után, étkezés előtt kezet mosni, segítséggel fogat mosni, tűrni a fésülést, kérje-

nek zsebkendőt, tudjanak orrot fújni, üljenek helyes testtartással.

étkezés: esztétikus környezetben fokozatosan alakulnak az étkezési szokások az etetéstől az

önálló kanalazáson át megtanulják a villa használatát, a szalvéta használatát, a pohárból ivást,

a rágást.

Ügyesebb gyermekek segítenek teríteni, az asztalt leszedni, letörölni, szemetet kivinni, kan-

csóból tölteni stb.

Fontos az étkezésnél a helyes mérték, a tempó megtanulása is.

öltözés-vetkőzés: a célszerű, könnyen le-fel-vehető kényelmes ruhadarabok segítik az önálló-

ságra nevelést.

Fontos, hogy igényelje a gyermek a tiszta, ápolt külsőt, a rendet.

A fokozatosság elvét betartva tanulja meg az egyes ruhadarabok levételét, majd kis segítség-

gel az öltözködés fázisait, a saját ruhadarabok felismerését.

WC használat, szobatisztaságra nevelés: a pelenka nélkül rendszeres ültetés mellett nappal

"száraz maradjon" állapottól el kell jutni az utánjelzés, majd szükséglet jelzéséig. A bilitől a

WC használatig, a WC- papír használatban segítséget igényelnek többnyire az óvodások.

testedzés: a teremben vagy szabad levegőn való tornázás, kirándulás, sok-sok mozgás le-

gyen igénye minden gyermeknek.

A közösségi élet szokásainak megalapozása

A bölcsődéből érkező gyermek óvodai beilleszkedése viszonylag könnyebb, mint a

családból érkező gyermekeké. Ők először kerülnek olyan helyzetbe, amikor a vágy a cselek-

vés, szándék és végrehajtás közé akadályok ékelődnek. Nehezíti a helyzetet, hogy a kommu-

nikáció hiányában nem tudják kívánságaikat, szükségleteiket jelezni, kódjai nem egyértelmű-

ek az új környezet számára. A szülő és pedagógus türelmes kivárása, egyszerű gesztussal

megerősített beszéde segíthet az első időben. Ha a gyermek tapasztalja, hogy nem örökre sza-

kították ki a megszokott környezetből, és számára élményhordozó az első óvodai nap, köny-

nyebben beilleszkedik. Megtanul alkalmazkodni, vágyait késleltetni, a szituáció ismétlődésé-

vel lassan tájékozódni az új helyzetben, megtanulja "elviselni" társait, majd fokozatosan köze-

lít a számára szimpatikusabbak felé, mindig érezve, hogy a szeretett, biztonságot adó felnőtt

közelében van.

A napirend, a foglalkozások változatos ismétlődése, a pihenés, szabad játék számtalan

lehetőséget ad az egymásra figyelésre, az együttes örömszerzésre, a másság elfogadásának

segítésére.

Megtanulják az elemi illemszabályokat, pl. köszönés, lábtörlés, kopogás, a csendes- és

hangos helyzetek váltakozását.

Az óvodai élet alkalmat nyújt a közlekedési eszközökön való utazásra, az egyre na-

gyobb séták megtevésére, közös vásárlásra, lépcsőzésre stb. Mindezek számtalan lehetőséget

nyújtanak a szociális tanulásra, a derűs légkör, a jó munkaszervezés, sok-sok együttes élmény

alapján.

Munka jellegű tevékenységek

A középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások szívesen tevékenykednek, "segítenek".

Sajnos a túl féltő környezet gyakran letöri a kezdeti próbálko-

zásokat.

Ha a gyermek érzi munkája fontosságát -- bármilyen kicsi is az -- szívesen hajt végre

egyszerű feladatokat önmaga ellátására, társai javára.

Az egyszerű "add ide!", "hozd ide!" , "rakjuk el!" jellegű feladatoktól fokozatosan

jutnak el a gyermekek az elemi “naposi” feladatokig.

A felnőttet utánozva egymásnak is szívesen segítenek, -- gyakran elvégezve egymás

helyett a feladatot, -- segítenek az eszközök kikészítésében, elrakásában, terem átrendezésben

stb.

Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló élet-

vezetés érdekében bízzák meg őket egyszerű feladatokkal.

Hagyományok kialakítása

A hagyományok minden közösség életében nagy jelentőségűek. A készülődés, az ün-

nepi hangulat, majd a rá való emlékezés, fényképek, filmek nézése sok közös élmény forrása

lehet. Erősíti az összetartozást, segíti az egymás figyelését, az egymásnak segítést. Fokozza

önmaguk megismerését, önbizalmukat.

A hagyományok egy-egy közösség sajátjai, csak rájuk jellemző apró mozzanatokkal,

intimitásokkal bírnak. Hagyomány lehet pl. az alvás előtti rövid mese, a reggeli közös ének-

lés, névsorolvasás, a közösen megünnepelt születésnapok, névnapok, a játékház, táncház,

akadályverseny egy-egy ünnephez kapcsoltan.

Az ünnepek is a hagyományépítést szolgálják. A legjelentősebbek: Mikulás, Kará-

csony, Farsang, Anyák Napja, Gyermeknap, Tanévzáró ballagás.

Ezek egy része csoportban zajlik, más része a szülők számára is nyilvános. Alkalmat

nyújtanak arra, hogy számot adjanak arról, hogy mit tanultak a gyermekek, hogy mennyit

változott figyelmük, emlékezetük, beszédállapotuk, mennyire váltak magabiztossá, mennyit

ügyesedtek. Értik-e, hogy a szülő most néző, s nekik a "színpadon" van a helyük.

Fontos, hogy az ünnepekre való készülődéskor a külsőségek és a tartalom arányban

legyen.

Szervezeti és időkeretek

A pedagógiai program legfőbb jellemzője a rugalmasság. Ez jelenti az év folyamán az

egyes tevékenységek aránybeli eltolódását éppúgy, mint a napirenden belüli rugalmas kerete-

ket.

Mivel az értelmi fogyatékos óvodások spontán tanulása is sérült, indokolt, hogy a

többségi óvodáktól eltérően kötött, tehát az egész csoport számára kötelező foglalkozások,

illetve mikrocsoportos, egyéni fejlesztő foglalkozások váltsák egymást.

Mindezek mellett a játék, az elmélyült játéktevékenység lehetőségeit is biztosítani

kell.

Az egésznapos tevékenység során megteremtik a megfelelő kereteket a mozgásigény

kielégítésére csoportos foglalkozások, szabadban végzett játék, tornázás, kirándulás segítsé-

gével, azzal a céllal, hogy a gyermek természetes igényévé váljon, beépüljön szokásrendsze-

rébe, s mert a "gyökerek" kiépítése a munka alapja.

A mozgásos tanulás a tanulás többi területével is szoros kölcsönhatásban van.

A fejlesztőmunkánkban kiemelt szerepe van az önállóságra nevelésnek.

Az óvodába kerüléskor e terület fejlesztése nagyobb időkeretet kap, mint az értelmi

nevelés, a későbbiekben az arány megfordul. Megfelelő időt, teret, sok-sok próbálkozást kell

biztosítani a fokozatosság elvét szem előtt tartva a gyermekeknél.

A higiénés szokások kialakítása, a helyes táplálkozás, a szabadlevegőn való tartózko-

dás, a helyes öltözködés szolgálja az egészséges életmódra nevelést, azt, hogy az óvodások

teherbíró képessége, edzettsége, a betegségekkel szembeni ellenállása, fizikai erőnléte foko-

zódjon.

A szülőket is próbálják befolyásolni közös programok, kirándulások alkalmával.

A mozgás, a célzott foglalkozások, a környezet kínálta spontán tanulási helyzetek hoz-

zájárulnak az érzelmi neveléshez.

A szokásrend, a mindennapok ritmikus ismétlődései tagolják az óvoda életét. Az óvo-

dáskorú gyermek igényli az ismert és áttekinthető, ismétlésekkel tagolt napirendet, a biztos

támpontokat. Ezekben természetesen lehetnek kivételes alkalmak, mint az ünnepi készülődés

ideje, vagy az ünnepek.

Az értelmi fogyatékos kisgyermek életében a napi ritmuson túl a megszokott keretek-

nek is nagy jelentősége van.

Az óvoda napirendje

06.30. - 08.30. gyülekező, szabad játék

08.30. - 08.40. tisztálkodás

08.04. - 09.00 reggeli

09.00. - 11.00. kötelező foglalkozások (egyéni, mikrocsoportos vagy

csoportos formában), illetve játék

11.00. - 12.00. levegőzés (önkiszolgálás fejlesztése)

12.00. - 12.15. WC, kézmosás

12.15. - 12.45. ebéd

12.45. - 13.00. WC, kézmosás, fogmosás, ágyazás

13.00. - 14.30. mese, alvás, pihenés

14.30. - 15.00. öltözés, WC, teremrendezés

15.00. - 15.15. terítés

15.15. - 15.30. uzsonna

15.30. – 16.30 szabad játék

Rugalmasan változik az adott igényeknek megfelelően.

A gyógypedagógus fejlesztő munkáját segíti a gyógypedagógiai asszisztens (gyermek-

felügyelő) és a dajka.

A kötött foglalkozások, az önkiszolgálásra nevelés célzott foglalkozásai, a levegőzte-

tés délelőtt zajlanak. A délutáni alvás után a gyakorlásra, szabad játékra van lehetőség.

Az egyes foglalkozások időtartama függ az adott gyermekcsoport fejlettségétől, a

témától, illetve az egyes gyermekek aznapi állapotától. S így 5 - 15 - 20 perces foglalkozások

lehetnek.

A foglalkozások azonos rítusok szerint indulnak (teremrendezés, énekes névsorolva-

sás, hiányzók felismerése, időjárás megfigyelése).

A gyógypedagógus törekszik a játékosságra, a gyermek életkori, fejlődésbeli különbségeinek

figyelembevételére már a tervezés idején is.

A fejlesztés során folyamatos ellenőrzéssel győződik meg az eredményességről.

Lehetőséget biztosít az elmélyült tevékenységre, biztosítja az értő figyelmet, differen-

ciált feladat adással, sokoldalú megközelítéssel, sok gyakorlással segíti az ismeret elsajátítást.

Ez cselekedtető tanulásirányítás.

Ellenőrzés, értékelés

A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése

A pedagógus a tanév elején pedagógiai megfigyeléseit írásban rögzíti (fejlődési lap +

pedagógiai jellemzés). Mindezek, és a gyermek gyógypedagógiai - pszichológiai - orvosi

vizsgálati lelete alapján készíti el a gyermek egyéni terápiás tervét, s tervezi a csoport mun-

káját.

Munkájára jellemző a folyamatellenőrzés: a pedagógiai vizsgálatot félévkor, évvégén

megismétli.

A nevelőtestület rendszeres esetbeszélésein team munkában keresik a lehető legjobb

megoldást egy-egy gyermek esetében. Ez a team gyakran kiegészül a gyermeket kezelő szak-

orvossal, pszichológussal.

A tanköteles gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs

Bizottság iskolaérettségi vizsgálatán vesznek részt. A Bizottság véleménye, a gyermekkel

foglalkozó pedagógus és a szülő véleménye alapján kezdi meg a gyermek tanulmányait álta-

lában a középsúlyos értelmi fogyatékosokat nevelő általános iskolában. Néhány jól fejlődő

gyermek az enyhe értelmi fogyatékosokat nevelő általános iskolába kerül, illetve van aki fel-

mentettként további gyógypedagógiai óvodai ellátást kap.

A szülők a napi beszélgetések, a szülői értekezletek, a gyermek kiállított munkái, illet-

ve az évi egy alkalommal megrendezett "nyílt nap" során -- és az azt követő konzultáción

győződhetnek meg gyermekük fejlődéséről.

A programellenőrzés és értékelés rendszere

Az ellenőrzési formák: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése, munkaközös-

ségi megbeszélések, a gyermekek cselekedeteinek, viselkedésének elemzése, fejlődési tesztek

végzése, felmérések, nyomonkövetések. Az iskolai beválás vizsgálata.

Az ellenőrzést végzi: az intézményvezető.

Az ellenőrzés részben folyamatos, részben ciklusonkénti, pl. bizonyos célzott ellenőr-

zés: szokások elsajátítása, erőfeszítés, munkában való részvétel; vagy egyes fejlesztési terület

eredményei.

2.4. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését

segítő tevékenységek

Cél:

A gyermekek szociális és egészségügyi szükségleteinek adekvát kielégítése, a probléma meg-

szűntetése céljából vagy azok súlyosbodását, halmozódását megelőző tevékenység.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:

Segítségnyújtás / a veszélyeztetettség megszüntetésében részvétel

Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel)

Jelzési kötelezettség

A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése

A gyermek veszélyeztetettségének felismerése

Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomonkövetés, visszacsatolása céljából

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvoda pedagógusainak gyermek- és ifjúságvé-

delmi munkáját, azzal hogy:

- A csoportokat felkeresve tájékoztatja a pedagógusokat és a szülőket lehetőségeikről a peda-

gógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján a veszé-

lyeztető okok feltárásában együttműködik

- Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel.

- Gyermekbántalmazás vélelme vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a gyermekjó-

léti szolgálatot értesíti.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve:

A pedagógus, a gyermek, a szülő jelzi a problémát a gyermekvédelmi felelősnek.

A gyermekvédelmi felelős pedagógiai véleményt kér az adott gyermekről.

A gyermekvédelmi felelős dokumentálja a történteket, feljegyzést készít.

Amennyiben a probléma nem oldható meg az iskola keretein belül, a gyermekvédelmi felelős

felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal.

A gyermekvédelmi felelős továbbra is nyomon követi az eseményeket, tartja a kapcsolatot a

gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, folyamatosan tájékoztatja az ügyben érintetteket.

2.5. A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködése

Intézményünkben az alábbi formákban kívánunk segítséget nyújtani a kapcsolattartás-

hoz:

Nyílt napok

- A Szakértői Bizottság által intézményünkbe irányított gyerekek és szüleik ellátogathatnak

óvodánkba, ismerkedhetnek az óvodai élettel – a beiratkozás előtt is.

- Tanévkezdéskor /megláthatják, honnan indul gyermekük/

- Félévkor /betekintést kaphatnak. az eddig végzett munkáról, haladásról/

- Év vége előtt /felmérhetik, meddig jutottak gyermekeik/

Szülői értekezletek

- Az éves munkaterv által meghatározott időpontokban.

Fogadóórák

- Beszoktatási időszakban /szeptember–október hónap – havi rendszerességgel/

- Ezt követően a szülői értekezletek közé eső időszakokban negyedévenként.

- Halasztást nem tűrő probléma esetén azonnal.

Egyéb programok

- Kötetlen beszélgetések szülők számára, tapasztalataik kicseréléséhez való lehetőségnyúj-

tás, amely elősegítheti az egyéni problémák feldolgozását, megkönnyítheti a gondokkal

való szembenézést.

- Közös kirándulások szervezése. /szülő-gyerek-pedagógus részvételével/

- Ünnepek közös megtartása.

A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

- a tanulók reggeli és délutáni ügyeletének ellátása

- mindennapos mozgás a tornateremben vagy a szabadban

- eseti és igény szerinti egészségügyi ellátás házon belül

- szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség

- segélyezési lehetőségek biztosítása

- óvodai rendezvények

2.6. Az óvodai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és

felszerelések

Intézményünk eszközei és felszereltsége megfelelnek a 20/2012(VIII.31) EMMI rendelet,

2.mellékletében leírtaknak. A nevelő, oktató munkát segítő eszközök és a fogyatékos gyerme-

kek nevelésének, oktatásának további eszközei a „Funkcionális taneszköz-jegyzék” alapján

kerültek meghatározásra figyelembe véve a Fogyatékos Tanulók Iskolai, Oktatásának Tanter-

vi Irányelvében leírtakat.

Az országos és megyei szintű pályázatok figyelemmel kísérésével a beszerzéseket folyamato-

san elősegítjük.

3. Készségfejlesztő Szakiskola

Önmeghatározás

Az Éltes EGYMI Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája értelmileg akadályozott fiatalok

nevelését, oktatását és szakképzését látja el.

A készségfejlesztő szakiskolában 9.-10. évfolyamon szakmai alapozó képzés, a 11.-12. évfo-

lyamon szakképzés folyik. Tanítványaink a képzés végén tanúsítványt kapnak.

A feladatellátás személyi feltételei Az érintett szakfeladatokon jelenleg gyógypedagógus tanárok, általános iskolai tanárok dol-

goznak.

A pedagógiai munkát segítők középfokú OKJ szakmai képzésben részesültek.

ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS CÉLOK ÉS FELADATOK

A szakképzés során tanítványaink értelmi, testi és pszichés állapotát tekintjük kiindulási alap-

nak.

Hosszú távú céljaink:

- -A nálunk végzett fiatalok szociális és emocionális fejlettsége tegye lehetővé, hogy ki-

egyensúlyozott, munkára felkészített, önmagukat minél jobban ellátni tudó emberré vál-

janak.

- Legyenek képesek dönteni, bizonyos fokú önállóságra tegyenek szert.

- Egyéni lehetőségeik függvényében integrálódjanak a családba, intézménybe, a munka

világába.

Rövid távú céljaink:

- Szemléletes, közvetlen megtapasztaláson alapuló nevelés-oktatás megvalósulása

- Kommunikáció fejlesztés

- Mozgásfejlesztés

- Tevékenység fejlesztés

- Szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek fejlesztése

Fő fejlesztési feladataink:

- Harmonikus személyiség alakítása

- Egészségügyi-, pedagógiai habilitáció

- Tehetséggondozás (MHGY, művészetek, sport)

- Beilleszkedési. magatartási nehézséggel küzdő tanulók megsegítése

Fejlesztendő kompetencia területek:

- Önismerettel összefüggő kompetenciák

- Önszabályozás

- Társas kompetenciák

- Önérvényesítés

- Problémakezelés

- Döntőképesség

A KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SZAKISKOLA KÉPZÉSI FORMÁJA

A szakiskola készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, értelmileg akadályozott tanu-

lók nevelését, oktatását végzi.

A képzés iskolai rendszerben nappali tagozaton történik.

A szakmai oktatás általános szervezeti keretei

A szakiskola tanulóinak köre

A szakiskolában értelmileg akadályozott tanulók szakmai képzése folyik.

A tanulók a nyolcadik évfolyamon jelentkezhetnek a szakképzésre az általános felvételi eljá-

rás keretében.

A Szakértői Bizottság iskola kijelölő határozata szükséges a tanuló felvételéhez.

A kilencedik, tizedik évfolyamon az értelmileg akadályozott tanulók részére kidolgozott tan-

tárgyi rendszer olyan képességek kialakítását célozzák, amelyek elősegítik, a szakképzés

megalapozását.

Az eredményes képzés zárásaként tanúsítványt adunk tanítványainknak.

PÁLYAORIENTÁCIÓ ÉS A SZAKMAI ALAPOZÁS FELADATA

A tanórai keretben megvalósuló munka célja a sikeres társadalmi beilleszkedéshez való kom-

petenciák fejlesztése.

Társas kompetenciák:

Segítségkérés, együttműködés, konfliktuskezelés, csoporthoz tartozás, szolidaritás,

önkéntesség, feladatvállalás, empátia,

Önszabályozás:

Érzelmek kezelése, felelősségvállalás, nyitottság, bizalom

Énhatékonyság-érzés: pozitív önértékelés, önbizalom, belső kontroll

Kritikai gondolkodás, szabálykövetés

A tudatos pályaválasztás érdekében cél a munkahelyi elvárások, a munkahelyi hierarchia,

munkatársi kapcsolatok megismertetése

HABILITÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA

A habilitációs foglalkozások célja az egyéni diagnosztikára épülő feltárás után a személyre

szabott fejlesztés.

A funkcionális képességfejlesztés az tanuló legoptimálisabb állapotának elérése, amely előfel-

tétele a képzésnek.

A fejlesztő, habilitációs foglalkozások szervezeti formái:

Tanórai keretek között differenciált tanulásszervezéssel

Fejlesztő foglalkozásokon egyéni foglalkozások keretében

Szabadidős tevékenység során

A fejlesztés feladatai és területei a szakiskolai oktatás során

A habilitáció kiemelt területe és feladata a mozgásképesség, kommunikációs képességek

fejlesztése, a szociális beilleszkedéshez szükséges személyiség fejlesztés.

SZAKMAI ELMÉLETI ÉS A GYAKORLATI KÉPZÉS PROGRAMJA

A szakképzés módja

A képzés részletes tematikáját és értékelési rendszerét a helyi tanterv tartalmazza.

A szakképzésben eredményesen résztvevő tanulók a képzés végén tanúsítványt kapnak.

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését

segítő tevékenységek

A szakiskola tanulói közt nagy arányban vannak jelen a hátrányos helyzetű családi háttérből

származó fiatalok, akiknek nevelése-oktatása intézményünkben folyik.

Az általános iskola értelmileg akadályozottak tagozatán megkezdett preventív és problémake-

zelő munka folytatódik, kibővítve az életkori sajátosságokból adódó problémák kezelésével.

Cél:

A gyermekek szociális és egészségügyi szükségleteinek adekvát kielégítése, a probléma meg-

szűntetése céljából vagy azok súlyosbodását, halmozódását megelőző tevékenység.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:

Segítségnyújtás / a veszélyeztetettség megszüntetésében részvétel

Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel)

Jelzési kötelezettség

A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése

A gyermek veszélyeztetettségének felismerése

Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomonkövetés, visszacsatolása céljából

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvoda pedagógusainak gyermek- és ifjúságvé-

delmi munkáját, azzal hogy:

- A csoportokat felkeresve tájékoztatja a pedagógusokat és a szülőket lehetőségeikről a peda-

gógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján a veszé-

lyeztető okok feltárásában együttműködik

- Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel.

- Gyermekbántalmazás vélelme vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a gyermekjó-

léti szolgálatot értesíti.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve:

A pedagógus, a gyermek, a szülő jelzi a problémát a gyermekvédelmi felelősnek.

A gyermekvédelmi felelős pedagógiai véleményt kér az adott gyermekről.

A gyermekvédelmi felelős dokumentálja a történteket, feljegyzést készít.

Amennyiben a probléma nem oldható meg az iskola keretein belül, a gyermekvédelmi felelős

felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal.

A gyermekvédelmi felelős továbbra is nyomon követi az eseményeket, tartja a kapcsolatot a

gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, folyamatosan tájékoztatja az ügyben érintetteket.

SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az egyén a közösség egy tagjaként a társadalmi, közösségi normák szerint kell, hogy alakul-

jon egyénisége.

Személyiségét alakító tényező a család, az oktatási intézmények, majd a munkahely.

Elvárások:

Környezete korosztályának megfelelő legyen

A házirend és egyéb szabályok számára értelmezhetők, korosztályi elvárásoknak meg-

felelők legyenek.

A szabadidő, a délutáni tevékenység szakmailag megalapozott, tudatosan szervezett

legyen.

A mozgásba hozható nevelő hatások:

Megbízatások – rendszeres értékeléssel

Kulturális rendezvényeken való részvétel

Ünnepélyeken való részvétel

Versenyeken való részvétel

Üzemlátogatáson, munkahelyi gyakorlaton való részvétel

Kirándulás

TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

A tanórán kívüli foglalkozások rendszere folyamatosan alakult ki és újult meg. A tevékenysé-

gek köre egybeesik a tanulók adottságaival, a nevelők és szülők igényeivel, elvárásaival.

Szakkörök. énekkar

néptánc

atlétika

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS

TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Elsősorban a mentálisan sérült tanulók számára készült tankönyveket és segédeszközöket ren-

deljük meg.

A tankönyvek kiválasztása a következő elvek figyelembe vételével történik:

Az ismeretanyag feldolgozásához kapcsolódva nyújtson lehetőséget képességfejlesz-

tésre.

Alkalmazása adjon segítséget a tanulók közti differenciálásra.

Aktivitásra, tevékenységre buzdítson.

Az ismeretanyag feldolgozását segítsék a tanulók érdeklődését felkeltő,

egyértelmű, áttekinthető, színes, szemléletes ábrák.

Időtálló, tartós, vonzó és figyelemfelhívó legyen.

A taneszközök kiválasztása is igazodik a fogyatékossági területek speciális fejlesztési tartal-

maihoz.

Lényeges szempont, hogy a taneszközök alapanyaga tegye lehetővé a tartós használatot és a

rendszeres tisztítást.

A tankönyvrendeléseket a tagozatvezető a tankönyvfelelőssel együttműködve koordinálják.

A nyomtatott taneszközökön túl szükséges eszközökről, a tantárgy egyéb segédeszközeiről a

szülő köteles gondoskodni.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei Az értelmileg akadályozott tanuló iskolai nevelésében tantárgyi célok és feladatok aprólékos

bontásban, értelmezésben és árnyaltabb szakmai reflexióban nyernek értelmet.

Olyan képességek kialakítását célozzuk meg ami elősegíti, hogy önmagukat minél jobban el

tudják látni. Környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni. Szociális

kommunikációs képességeik fejlődjenek, azokat adekvátan tudják használni. Ismerjék közvet-

len tárgyi és személyi környezetüket, azt alakítani is képesek legyenek. Mindezekben céltu-

datra bizonyos önállóságra tegyenek szert, dönteni tudjanak.

A követelményeket egyszerűsítéssel, a tanuló szomatikus és pszichés állapotát, annak fejlődé-

si lehetőségeit figyelembe véve - egyénre szabottan - határozzuk meg.

Magasabb évfolyamra lépéshez, tanévvégi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályo-

zóvizsgát kell tennie ha:

Magántanuló volt

A nevelőtestület engedélyezi, mert egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztások

együttesen meghaladják a 250 tanítási órát ill. egy adott tárgyból a tanítási órák harminc szá-

zalékát. Emiatt teljesítménye nem volt értékelhető – osztályozó vizsgát tehet.

Az osztályozó vizsga akkor tagadható meg, ha igazolatlan mulasztások száma meghaladja az

igazolt mulasztások számát.

A tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette.

Osztályozó vizsga tantárgyai

9.-10. évfolyamon

Olvasás-írás

Számolás- mérés

Környezet és egészségvédelem

Társadalmi ismeretek és gyakorlatok

11.-12. évfolyamon

Anyanyelv és kommunikáció

Környezetismeret

Társadalom ismeret

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számon kérésének követelményei, formái, a tanu-

lók magatartásának, szorgalmának értékelése és minősítésének követelményei

Szakmai előkészítő évfolyamokon

Félévkor Év végén

9. évfolyam Szöveges értékelés

értékelő lapon

Szöveges értékelés bizonyítványban

10. évfolyamon Szöveges értékelés

értékelő lapon

Szöveges értékelés bizonyítványban

Értékelés módja kiválóan teljesített

jól teljesített

megfelelően teljesített

gyengén teljesített

felzárkóztatásra szorul

Tanév közben folyamatosan szóbeli értékelés történik.

Szakképző évfolyamokon

Félévkor Év végén

11.. évfolyam Szöveges értékelés

értékelő lapon

Szöveges értékelés bizonyítványban

12.. évfolyamon Szöveges értékelés

értékelő lapon

Szöveges értékelés bizonyítványban

Értékelés módja kiválóan teljesített

jól teljesített

megfelelően teljesített

gyengén teljesített

felzárkóztatásra szorul

Tanév közben folyamatosan szóbeli értékelés történik..

A magatartás és szorgalom értékelése

A tanulói magatartás és szorgalom értékelésénél az érintett szakemberek (osztályfőnök, dél-

utános nevelő, pedagógiai munkát segítő, szaktanár, fejlesztő pedagógus) együttes véleményét

figyelembe kell venni.

Magatartás értékelése: példás

jó

változó

rossz

Szorgalom értékelése: példás

jó

változó

hanyag

Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásá-

nak elvei és korlátai

Tanulóink a szakmai előkészítő és szakképző évfolyamokon is jelentős arányban veszik

igénybe a napközis foglalkozást. E tevékenységi forma keretében szervezett tanórákon a ké-

pességek fejlesztése és az ismeretek elmélyítése történik szervezett keretek között.

A délutáni tanórák szervezésének elvei:

A tanórával párhuzamosan ne legyen más szabadidős tevékenység

Tanóra keretében az aktuális ismeretanyag rögzítése gyakorlása történjen.

A fejlesztendő technikák épüljenek be a tanórába.

A tanulók speciális igényeihez igazodva a gyakorlásra szánt anyag legyen arány-

ban a rendelkezésre szánt idővel.

A tanulók fizikai állapotának mérése

Célok:

Az egészséges testi fejlődés elősegítése, a testtartási rendellenességek kialakulásának megelő-

zése.

A mozgástechnika fejlesztése.

A mozgásigény felkeltése, fenntartása.

Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozása.

Megfigyelés, mérés:

A tanulók fizikai állapotának megfigyelése.

Megfigyelés járás,

kúszás,

mászás,

futás közben.

A terhelhetőség megfigyelése testnevelés órán.

A terhelhetőség megfigyelése munkahelyi gyakorlat közben.

4. Kollégiumi Program

A kollégium alapfeladata:

A Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény,

Speciális Szakiskola és Kollégium a Pécs város területén, illetve annak vonzáskörzetében élő

értelmi fogyatékos, sajátos nevelés igényű gyermekek,

tanulók nevelését /oktatását látja el.

A kollégium tárgyi feltételei

A hatvan gyermeket befogadni képes kollégium az északi épületrész felső két emeletén kapott

otthont. Mindkét szinten kilenc-kilenc szoba található. Az utóbbi években részben pályázatok,

részben alapítványi és egyéb támogatásokból megtörtént az emeletes ágyak cseréje, ez sokat

javított a tanulók biztonság- és komfortérzetén egyaránt. A kollégiumi szárnyban vizesblokk-

ok, teakonyhák és nevelői szobák találhatók.

A kollégiumhoz tartozó orvosi-és betegszobák az épület földszintjén helyezkednek el.

A közösségi életre használható helyek az iskola területén találhatók.

Az intézmény földszintjén van a közétkeztetést szolgáló ebédlő.

A kollégium személyi feltételei:

A kollégium jelenleg max.60 tanulónak ad otthont hétfőtől péntekig.

Kizárólag azok a gyermekek nyerhetnek felvételt, akik az intézmény

beírt tanulói. Fontos további szempont a jogviszony létesítésénél a

lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálat elhelyezési javaslata, a földrajzi távolság, illetve a

szociális és egyéb gyermekvédelmi problémák.

A kollégista tanulók több évre visszamenőleg vizsgált adatai:

- fiú-lány aránya 50-50 % ,

- értelmi képesség szerinti megoszlás 60 % F70, 40% F71.

- testvérek 25%

A kollégium nevelőtestülete tagjai és a pedagógiai munkát segítők szinte

mindannyian munkaidejük csak meghatározott részét végzik a kollégiumban.

(A két éjszakai éberügyeletes kolléga és a pedagógiai munkát segítők munkaközösség-

vezetője dolgoznak teljes munkaidőben a kollégiumban.)

Ez a szervezési forma hagyományosan jól működik és tanulóink megfelelő ellátását szolgálja

A gazdasági és a hozzá kapcsolódó ügyviteli, valamint technikai felada-

tokat az intézmény működtetőjének alkalmazásában álló közalkalmazottak látják el.

A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései

Nevelési alapelvek

- alapvető emberi szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok, demokratikus, hu-

manista, nemzeti és európai nevelési elvek

- a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat

- az alapvető, fontos erkölcsi és együttélési normák betartása

- az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele

- a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletbe tartása

- az intellektuális igényesség, kulturált stílus

- építés a tanulók össztevékenységére, önszervező képességére

- a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés

- a tanulók esélyegyenlőségének biztosítása

- az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartá-

sa

A kollégiumban folyó nevelő munka értékei

- Kollégiumba beiratkozott diákok ellátásáról gondoskodik, étkezést, szállást, pedagógi-

ai felügyeletet biztosít.

- A személyiségformálás meghatározó nevelési színtere a kollégium, mely a pedagógiai

célkitűzések megvalósításában az iskola szerves egységet alkot.

- A kollégium saját érték-és normarendszerével önmaga is szocializál, nevel a közva-

gyon megbecsülésére,demokráciára, toleranciára, az egyéni –és közösségi értékek

megbecsülésére.

- A kollégiumi pedagógiai munka során kiemelkedően fontos az egyéni bánásmód, a

személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása.

- A nevelők és a tanulók közötti személyes kapcsolat minőssége, a felkínált tevékeny-

ségrendszerek tartalma és színvonala, a kollégium által kidolgozott értékelési rendszer

és az alkalmazott jutalmazási –büntetési elvek és formák a társadalmi beilleszkedéshez

szükséges képességek fejlesztését szolgálják.

- A kollégium törekszik a tanulók családi –és települési adottságaiból eredő hiányaik

pótlására ,ezzel mérsékelve a diákok közötti esélykülönbségeket.

- A tehetséggondozásban a személyiség teljes fejlesztésére figyelünk

- A pályaorientációs tevékenységek a továbbtanulást, a felnőtté válás folyamatát köny-

nyítik

A kollégium nevelési célkitűzései

A kollégiumi nevelés általános célja

- az otthonteremtés biztosítása

- az esélyegyenlőség megteremtése

- a tanulók felzárkóztatása

- ismereteik kiegészítése, elmélyítése

A kollégiumi nevelés során szükségszerűen speciális eszközök és módszerek alkalmazásával

a tanulók szocializációs képességeinek (együttműködés, alkalmazkodás, önállóság, önellátás,

önkifejezés, pozitív önértékelés ) fejlesztése történik.

A Tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei.

A tanulók életrendjének pedagógiai elvei:

- egészséges életmód, életritmus kialakítása

- az iskolai életrend figyelembe vétele

- a szülői elvárások figyelembe vétele

- egyéni és közösségi érdekek összehangolása

- a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása

- helyes életmódminta nyújtása

A tanulók tanulásának pedagógiai elve:

- a tanulás a tanuló kötelessége

- a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége

- az egyéni adottságok és igények figyelembe vétele

- a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni

- a tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni

- a kötelezőfoglalkozások alól - egyéni elbírálás alapján- felmentés kapható

A tanulók szabadidő szervezésének pedagógiai elvei

- szükséges szabadidőt biztosítani

- minden tanulót érdekel valami, színes programkínálat mellett a neki valót

segíteni kell megtalálni

- a szabadidejével a tanuló – a jogi normák betartása mellett – rendelkezik

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

A 20/2012. EMMI rendelet 128-131§.- a rendelkezései alapján:

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben

minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét,, egészségét, egészségi állapotát haté-

konyan fejlesztő, a nevelési-oktatásiintézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő

egészségfejlesztő tevékenységekben

Az intézmény által működtetett teljes körű egészség fejlesztés olyan folyamat, melynek ered-

ményeképpen a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő.

A gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfej-

lesztéssel összefüggő feladatok különösen az alábbi területekre terjednek ki:

- az egészséges táplálkozás

- a mindennapos testnevelés, testmozgás

- a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez

vezető szerek fogyasztásának megelőzése

- a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése

- a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

- a személyi higiéné

A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi,

életkori sajátosságait

A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló

életkezdést elősegítő tevékenység elvei teljes mértékben megegyeznek az intézményi pe-

dagógiai alapelvekkel

Nem prognosztizálható, hogy az értelmi sérült tanuló az ismeretelsajátítás folyamatában mi-

lyen készség-képességszintre, milyen ismeret birtokába juttatható el.

A nevelést, oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában

az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni az ismeretek tartalmának és mélységének,

a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás/ nevelés szervezeti keretei-

nek (egyéni, csoportos) valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének.

A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyúj-

tást igényel.

A nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi kötödéseik gazdag-

ságára.

A kollégiumi nevelés során alkalmazott változatos módszerbeli megoldások segítségével az

egyes tanulók közötti (műveltségi – képességbeli felkészültségei, neveltségi- stb) különböző-

ségeket kezelni lehet.

A tanulók felzárkóztatása, tehetséggondozása, pályaválasztását elősegítő tevékenységek rend-

szerét oly módon kell szervezni, irányítani, hogy a fejlődés, fejlesztés eredményesen megva-

lósuljon.

A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi

beilleszkedést segítő foglalkozások terve

A foglakozások célja az életminőség javítása.

Lehetőséget kell teremteni az életminőség javítására, hogy tanulóink hasznosnak érezzék ma-

gukat a társadalomban, mely előítéletekkel viseltetik a fogyatékosok iránt.

Tanulóink sérüléseikből és szociokulturális hátrányaikból adódóan fokozott megsegítést igé-

nyelnek.

A megsegítés elvei:

- a szocializációs különbségek enyhítése, magatartási normák közvetítése, ösztönző követel-

mény rendszer kidolgozása

- hatékony kommunikációs formák, technikák kialakulásának segítése- a beilleszkedéshez

szükséges hagyományos nyelvi formák gyakoroltatásának lehetősége

- a közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges hagyományos szerepekre való felkészülés

biztosítása- tudatosan kialakított szituációk, interakciók, drámapedagógiai elemek segítségé-

vel.

A foglalkozások feladata

- szociális beilleszkedésre nevelés

- önellátási funkciók fejlesztése

- érzelmi nevelés

- motorikus funkciók fejlesztése

- kognitív funkciók tréningje (emlékezet, figyelem, gondolkodás fejl.)

- szenzoros funkciók fejlesztése (érzékelés, észlelés fejl.)

- mindennapi élettevékenységek fejlesztése életszituációs helyzetekben

(öltözködés, tisztálkodás, étkezés, takarítás, rendrakás, kommunikációs

eszközök használata stb.)

- aktív életre felkészítés (kézműves gyakorlatok, háztartási teendők)

A foglalkozások szervezése szempontjai:

- tanulás

- türelem

- szeretettel való megközelítés

- ismétlés (a sikertelenség esetén is adott újrakezdés biztosítása)

- rendszeresség

- értelmezni a feladatot

- tevékenység hasznosság élménye

- minden lépést megmutatni, elmagyarázni

- kreativitás fejlesztése

A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási

tevékenység szervezésének elvei.

A kollégium a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív szokások

és minták közvetítésére , az együttélési, szociális készségek fejlesztésére,

fejlődésére.

A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladat:

- a közösségi együttélés szabályainak elsajátítása, különös figyelemmel a

Nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra

- az intézmény falain kívül szervezett szabadidős programok lehetőséget adnak a szegregáció

oldására

- a tanulók a hátrányos helyzetekből következően a kollégium közösség for-

máló, élményt nyújtó tevékenységrendszere, programja kompenzáló és egyben integráló

funkciót is betölt.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek

A kollégiumban az iskolával közös gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el a kollégista

tanulók esetében is a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat a nevelőtanárokkal és a kollégi-

um vezetőjével együttműködően.

A kollégista tanulóink többsége hátrányos helyzetű, többen veszélyeztetettek is, ezért minden

nevelő magáénak kell, hogy érezze a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok folyamatos ellá-

tását.

- jelzik, ha bármilyen jellegű szülő/ gondozó által okozott lelki vagy testi bántalmazást észlel-

nek

- egyéni és csoportos beszélgetéseken, egyéb foglalkozásokon felszínre került miden súlyos

problémát továbbítanak a gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek, az intézmény pszichológusá-

nak.

A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve

Kollégista tanulóink részt vesznek az iskolai rendezvényeken, egemlékezéseken. Ezen kívül

vannak külön kollégiumi rendezvényeinek, amelyek évről évre megtartásra kerülnek, és im-

már részei lettek a kollégiumi hagyományoknak.

- Születés és névnapok megünneplése, egymás felköszöntése

- Mikulás várás

- Húsvétra hangoló

- Tanévvégi „mulatság „

- Családi vacsora, mint új szervezési forma kerül bevezetésre.

Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái

A kollégium dolgozói rendszeres kapcsolatot tartanak az iskolában dolgozó pedagógusokkal,

délutános nevelőkkel, tájékoztatják egymást a gyerekekkel / tanulóval kapcsolatos problémák-

ról illetve pozitív történésekről.

A szülőkkel való kapcsolattartás formái:

- a kollégiumba való be és kiíratkozáskor kötelező a szülő/ gondviselő jelenléte.

- kollégiumi nyíltnapot ,fogadóórát tartunk évente háromszor ( az iskolai szülőértekezletek

időpontjához igazítottan )

- a látogatási idő délután 16-17 ó 30.-ig

- a hazautazási napokon lehetőség nyílik a szülő tájékoztatására (dicséret, elmarasztalás,

egyéb teendők stb. )

Az intézményi (Pécsi Éltes EGYMI) pedagógiai Program

„A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, az együttműkö-

dés továbbfejlesztésének lehetőségei„rész rendelkezései érvényesek.

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

Az egészségnevelés és környezeti nevelés magába foglalja a természet és az emberiség jövő-

jének fenntarthatóságát. A fenntarthatóságra nevelés azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat

hoz létre a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között a célból, hogy megértsük e

kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a „környezeti polgárrá” nevelés,

azaz a természeti, az épített, a társas- társadalmi környezeti fenntartósága ismeretek, magatar-

tásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása.

A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös összefüg-

géseit, egymásra utaltságát.

A program célja:

egészségtudatos magatartás olyan gondolkodás és magatartásmód kialakítása, és megerő-

sítése mely képessé tesz az egészség megőrzésére, a betegség megelőzésére

pozitív viszony megteremtése az interperszonális kapcsolatokban

környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel megerősítése

A program megvalósításában nagy hangsúlyt kap a primer prevenció:

a közösségi magatartás befolyásolása,

az aktív részvételre a testi-lelki egészséghez szükséges készségek kialakításában.

A program fő területei

Személyiségfejlesztés: célja: olyan pszichés kompetenciák kialakítása, melyek védő funkciót

töltenek be a veszélyeztető helyzetekkel szemben:

- reális önismeret, pozitív énkép

- társas kapcsolati készségek

- mérlegelés és döntéshozás képessége

- együttműködési készség

- stressz kezelés

- konstruktív konfliktuskezelés

- hatékony kommunikációs képesség

- kreatív gondolkodás

Közösségfejlesztés: célja: olyan közösségek kialakítása, melyek „mi tudattal” rendelkeznek,

csoportnormává válik az egymásért való felelősségvállalás, egymás segítése, ahol ismerik és

megbecsülik egymás értékeit, a gondolkodás előítélet-mentes, nem működik a mobbing, ahol

a csoport minden tagja biztonságban érzi magát, fontosnak érzi magát és lehetősége van si-

kerélményhez jutni.

Egészséges életmódra nevelés: célja: az egészségtudatos magatartás kialakítása egyrészt a

szükséges ismeretek megszerzése, másrészt a szükséges készségek begyakorlása révén. Nem

elég, hogy tisztában legyenek a kockázati tényezőkkel, még fontosabb, hogy tisztában legye-

nek az egészséget szolgáló hétköznapi tevékenységekkel (mozgás, egészséges táplálkozás,

pihenés stb.) igényeljék és gyakorolják azokat. a tanulás lényege nem a lexikális ismeretek

gyarapítása, hanem a funkcionális tudásszerzés, mely a cselekvési képességekben nyilvánul

meg.

A kollégium nevelőtestülete által szükségesnek tartott kérdések:

A kollégiuma nevelési-oktatási folyamat során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni

foglalkozások keretében szervezi, attól függően, hogy mi az adott foglalkozás célja, jellege.

A tanulók a szabadidejük hasznos eltöltéséhez segítséget igényelhetnek.

A kollégiumi nevelés feladatai:

- Egyéni bánásmód, személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása annak érdekében, hogy

a tanulók között meglevő képességbeli, neveltségi különbözőségeket eredményesen lehessen

kezelni.

- Természetes élethelyzetek megteremtésével hozzájárulni a kedvezőtlen szociokulturális hát-

tér miatt hiányosságokat mutató tanulók felzárkóztatásához --pozitív szokások és minták köz-

vetítésével.

- Megfelelő életritmus, egészsége, kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rend-

szerének kialakítása.

A kollégiumi nevelés eszközei, eljárásai

A kollégium családpótló, gyakran kompenzáló funkciója miatt az egyéni tevékenységi formák

és a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása a jellemző.

A tanulók szabadideje szervezése a következő szempontok figyelembe vételével történik:

- segítik a személyiségfejlődésüket

- biztosítják a pihenést

- lehetőséget adnak a játékra kikapcsolódásra, szórakozásra

A tanulók személyiségének fejlesztése

A kollégiumban a lehetőségekhez mérten inger gazdag, védettséget, biztonságot nyújtó kör-

nyezetet alakítunk ki, mely biztosítja a szociális és lelki komfortot a tanulók számára.

.A tanulási kultúra fejlesztése elsősorban az iskolai, és a napközis csoportokon belül történik.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek feladatai :

- meleg, pozitív légkör kialakítása a kollégiumban

- a tanulókban a „fontos vagyok„ érzésének kialakítása reális elvárásokkal annak érdekében,

hogy minél több sikerélményhez jussanak

- kapaszkodó támasz biztosítása (barát, segítő tanár)

- kedvenc időtöltésére, hobbira megfelelő idő keret, nyugodt körülmények biztosítása

- lehetőség teremtés a konfliktuskezelési technikák elsajátítására

- kreatív, önkifejezést segítők tevékenységek biztosítása

- egyénre szabott motivációs rendszer

Éves tanulói foglalkozási terv

A Kollégium Pedagógiai programja a „Kollégiumi nevelés országos alapprogramja„-nak meg-

felelően meghatározza

­ a Kollégiumi foglalkozások formái, megszervezésükre vonatkozó szabályok

­ a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapelvei

­ a Kollégiumi foglalkozások keretterve

­ a Kollégiumi foglalkozások keret programterve

A tanulók életrendje-, tanulása-, szabadideje szervezése az iskolai kötelező tanórai foglalko-

zások után elkezdődik a délutáni napközis és egyéb foglalkozások keretében, majd folytatódik

a kollégium területén, főként szabadon választható tevékenységekben, a tanulókkal egyéni

törődést biztosító foglalkozásokon, a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását

elősegítő elfoglaltságokkal, a beilleszkedési, magatartási nehézségek csökkentését, célkitű-

zését célzó tevékenységekkel.

A kollégiumba beiratkozott tanulónak minden esetben kötelezően részt kell venni a délutáni

egyéb foglalkozások valamelyikén szükséglete, igénye szerint.

Délutáni foglalkozások melyek az iskola szervezésében történnek

16 óráig:

­ Egészségnevelés

­ Tanóra

­ Differenciált képességfejlesztés, felzárkóztatás

­ ( habilitáció, rehabilitáció )

­ kézműves foglalkozás

­ Kulturális foglalkozás, kulturális és művészeti tevékenység

­ Sport, és testmozgás

- Játék

- Szociális munkatevékenység, szoc. Tréning

- Szakkör

- Klubfoglalkozás

- A tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoport foglalkozás

A kollégista tanulóknak az intézmény területén kialakított kollégiumban folytatódik a napja

16 órától ahol a vacsoraidőig illetve lefekvésig az alábbi foglalkozások, tevékenységek heti

rendszerességgel ismétlődnek.

Felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy cso-

portos foglalkozás

Közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozás

A szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozás

A tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás

A kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás

Az iskolai, kollégiumi foglalkozásokon részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai fel-

ügyeletét gyógypedagógiai asszisztensek látják el.

A kollégiumi foglalkozások heti rendszerességgel megjelenő témakörei:

­ szociális tevékenység (beszélgetések, élménybeszámolók, a házirend megbeszélése/

kialakítása, séta, stb.)

­ manuális foglalkozások (rajzolás, színezés, kézimunkák különbféle témákban stb.)

­ játékfoglalkozás (babázás, legózás, szabadtéri játékok, sportolás, hintázás, kirakójáté-

kok, kártyajátékok, társasjátékok stb.)

­ kulturális foglalkozások (beszélgetések meghatározott témákban, mesehallgatás, zene-

hallgatás, illemkódex, illedelmes viselkedés,öltözködési szokások, hagyományok, el-

várások, mesekönyvek ill. művészeti könyvek nézegetése, filmvetítés stb)

­ informatikai foglalkozás (ismeretszerzés, internethasználat, számítógépes készségfej-

lesztő játékok, szövegszerkesztés, képmanipuláció stb)

­ hittan

Kollégiumi csoportvezetői foglalkozás formái:

- a közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozás

- a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás

Minden tanuló számára heti 1 foglalkozás kötelező

A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja, mely a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesz-

tési feladataihoz illeszkedve, azokat érvényesítve elősegíti a tanulók sokoldalú fejlesztését,

nevelését, oktatását-által meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve témaköreit:

1. A tanulás tanítása

2. Az erkölcsi nevelés

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

6. A családi életre nevelés

7. Testi és lelki életre nevelés

8. Felelősség vállalás másokért, önkéntesség

9. Fenntarthatóság

10. Pályaorientáció

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés

12. Médiatudatosságra nevelés

A tematikus csoportfoglalkozások kerettanterve témakörei egyértelműen jelen vannak a dél-

utáni egyéb foglalkozások és a kollégiumi foglalkozások egyéni és csoportfejlesztési tervek-

ben.

Minden kollégiumi tanuló délután az egyéb foglalkozásokon saját osztályközösségében élet-

kori sajátosságait, készségeit, képességeit figyelembe véve, értelmi és más fogyatékosságát

szem előtt tartva részesül a megfelelő fejlesztésben.

A kollégiumi foglalkozások megszervezésekor alkalmanként akár több témakört is érintve-

azok tartalmát a csoport profiljához igazítva- a tevékenykedtetés sokféle lehetőségét kihasz-

nálva kollégiumi tanulóink komplex fejlesztését célozzuk meg.

A foglalkozások teljesítése, teljesülése

A kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerint a tanuló:

- heti 13 órában köteles részt venni felkészítő-fejlesztő, illetve tematikus foglalkozáson

- heti 1 órában közösségi szintű csoportvezetői foglalkozásosokon

- heti1 órában a kollégium által biztosított és a kínálatból általa választott szabadidős foglal-

kozásokon

5. Utazó gyógypedagógiai hálózat

„A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében

állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban része-

süljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.

A különleges gondozást a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében

foglaltak szerint kell biztosítani.

Az ellátási körzet

Az integrációban részt vevő városi óvodák, általános iskolák, középiskolák a Pécsi

tankerületben

Baranya megye területén tiflopedagógiai és szurdopedagógiai ellátás

Igény szerinti ellátás a Szigetvári és a Sellyei tankerületben

Pécsi Éltes EGYMI

Az ellátás célcsoportja

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodás kortól a tankötelezettség végéig, kiknek ellátási

jogosultságát a szakértői és rehabilitációs bizottságok határozzák meg.

Az ellátottak köre

testi fogyatékos gyermek

beszédfogyatékos gyermek

látássérült gyermek (vak, gyengénlátó, aliglátó))

hallássérült gyermek (siket, nagyothalló)

értelmi fogyatékos gyermek (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott

autizmussal élő gyermek

halmozottan fogyatékos gyermek

a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott tanulók (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás)

diszlexia veszélyeztetett gyermek

mutista gyermek

kórós aktivitás zavaros gyermek

kóros hiperkinetikus gyermek

a befogadó intézménybe visszahelyezett SNI tanuló

Az utazótanári szolgálat személyi feltételei

A fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus

oligofrénpedagógia szakos (tanulásban akadályozottak pedagógiája, értelmileg akadá-

lyozottak pedagógiája)

tiflopedagógia szakos

szurdopedagógia szakos

szomatopedagógia szakos

pszichopedagógia szakos

Tárgyi feltételek

személyautó

fejlesztőszoba, melyet a többségi intézmények biztosítanak

fejlesztő eszközök, „utazó csomagok” melyeket a módszertani központ eszköztárából

állítanak össze

Az ellátás formája

egyéni foglalkozás

csoportos foglalkozás

Az ellátás időkerete

Heti rendszerességgel a sérülés specifikumától és az ellátás komplexitásától függően 2-10 óra.

Az utazó gyógypedagógus órarendjének összeállításánál figyelembe vesszük a gyermekek

életkorát

napirendjét

órarendjét

sérüléséből adódóan a terhelhetőségét

a komplex fejlesztésben résztvevő más szakemberek időbeosztását

a többségi intézmények helyi adottságait.

Minden tanév elején a gyermekkel foglalkozó szakemberek team megbeszélés keretében tájé-

koztatják a többségi intézmény vezetőjét a fejlesztésekről és egyeztetik órarendjüket.

Az ellátás tervezése

Egyéni fejlesztési terv alapján a jogosultságot meghatározó Szakértői és Rehabilitációs Bi-

zottság szakvéleményére és a folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálásra építetten is.

Az utazó gyógypedagógus feladata

A szülőkkel való kapcsolattartás

a gyermek megfigyelése a szülő kérésére

javaslat további vizsgálatokra

tanácsadás

segítségnyújtás a szakvélemény,diagnózis értelmezésében

tájékoztatás a fejlesztés lehetőségeiről

rendszeres konzultáció a gyermek fejlődésével kapcsolatosan

javaslattétel az együttműködési módokra

javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására

megbeszélés az otthon végzendő gyakorlatokkal kapcsolatosan

segítségnyújtás a speciális eszközök kiválasztásában

tájékoztatás a speciális eszközök beszerzési lehetőségeiről

szülői értekezleteken, fogadóórákon való részvétel

a szülők felkészítése a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására

A gyermekkel való foglalkozás

a gyermek megfigyelése

speciális fejlesztő tevékenység a gyermekkel való közvetlen foglalkozásokon

a gyermek képességeinek megfelelő módszerek, terápiák, technikák alkalmazása

a gyermek terhelhetőségének figyelembevétele

a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása

az ép vagy kevésbé sérült funkciók fejlesztése

speciális segédeszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása

az egyéni sikereket elősegítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése

a gyermek/tanuló haladásának figyelemmel kísérése

többségi általános iskolába visszahelyezett, ill. többségi szakképző intézményekben

továbbtanuló gyermekek utógondozása

Többségi intézmények pedagógusaival való kapcsolattartás

a gyermek megfigyelése az intézmény kérésére

javaslat további vizsgálatokra

a pedagógusok felkészítése a sajátos nevelési igényű gyerek fogadására

segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében

javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására

segítségnyújtás a tanuláshoz szükséges speciális eszközök kiválasztásában

tájékoztatás a speciális eszközök beszerzési lehetőségeiről

részvétel vesz a gyermek/tanuló részeredményeinek értékelésében

módszertani segítségnyújtás

sikertelenségek, kudarcok és eredmények okainak feltárása

tanulási nehézségek kialakulását, tanulási zavarokat, magatartászavarokat megelőző

pedagógiai eljárások megismertetése

szakmai előadások megtartása a többségi intézmények által kiválasztott témában

eszközbemutatók, könyvajánlások

Adminisztrációs feladatok

egyéni fejlesztési terv készítése

óvodai fejlesztés esetén munkanapló vezetése

iskolai ellátás esetén munkanapló és a törvény által előírt Egészségügyi és pedagógiai

célú habilitáció, rehabilitáció, egyéni fejlődési lap betétlapjainak vezetése

pedagógiai vélemény készítése a rehabilitációs bizottság vizsgálataihoz

félévi beszámoló és statisztika készítése

év végi beszámoló és statisztika készítése

minden év végén az általa ellátott gyermekek fejlesztéséről, fejlődéséről részletes tájé-

koztatás írása, melyet az integráló intézmények vezetői is megkapnak

Szakmai felkészültség, kapcsolattartás

folyamatos önképzés

városi és kistérségi gyógypedagógusok munkaközösségének összejövetelein való

részvétel

tanfolyamokon való részvétel

szakmai konferenciákon való részvétel

partnerlista összeállítása, ismerete

folyamatos kapcsolattartás, rendszeres team megbeszélések a gyermekkel foglalkozó

más szakemberekkel (logopédus, pszichológus, terapeuta…)

kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgáltatásokkal (nevelési tanácsadó, szakértői bi-

zottságok)

kapcsolattartás egészségügyi intézményekkel

A szolgáltatás feltételei és folyamata:

Az igénylő intézmény biztosítja: Az EGYMI biztosítja:

Hospitálás feltételeinek biztosítása Az érintett gyermek, tanuló megismeré-

se foglalkozásokon és egyéni helyzet-

ben

Osztálytanítók együttműködése Egyéni fejlesztési terv készítése

Rendszeresen, előre egyeztetett idő-

pontban helyiség biztosítása

Közreműködés a habilitációs foglalko-

zások megtartásában

Feladatok beépítése, befogadó, toleráns

szemlélet

Konzultáció pedagógussal, szülővel

Egyéni fejlődési lap beszerzése, vezeté-

se, tanuló személyi anyagának nyilván-

tartása

Értékelés alóli mentesség érvényesítése

Tananyag adaptációja, tanácsadás a tar-

talomra és az értékelésre vonatkozóan

Tanulási Képességet Vizsgáló Szak-

értői és Rehabilitációs Bizottság

szakvéleménye a sajátos nevelési

igény megállapításáról

A gyermeket, tanulót integráló köz-

oktatási intézmény – amennyiben a

szakértői véleményben meghatáro-

zott képzettségű szakemberrel nem

rendelkezik, utazó gyógypedagógiai

ellátást igényelhet

Éltes EGYMI, Pécs,

Építők u. 9. 7633

6.Fejlesztő nevelés oktatás Törvényi háttér

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

97. § (5) A fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása 2014.

szeptember 1-jétől kötelező. Eddig az időpontig az érintett tanulók részére a fejlesztő

iskolai oktatás a Kt. szabályai szerint is megszervezhető „

15. § (2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól

az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, attól az év-

től kezdődően, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt.

(3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjá-

tól, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a

tankötelezettségét.

o A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglal-

tak alkalmazásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság,

fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevé-

telével kell megszervezni.

o A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt

esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé te-

szi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható.

o Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiai munka sza-

kaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év

rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a

gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó

rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

(4) A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig kö-

teles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az

utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő

nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlett-

ségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba.

32/2012. (X.8.) Sajátos nevelési igényű gyermekek irányelve 3 melléklet - A súlyos és

halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelve

Az éves terv a nevelés tartalmait szem előtt tartva készül, a csoport tevékenységeit tar-

talmazza. Egy-egy tartalom megtartása legalább két egymást követő évben indokolt,

az új elemek bevezetésekor a fokozatosság – egy-egy apró mozzanatot cseréje a prog-

ramban – szem előtt tartása szükséges.

Az éves terv tartalmazza az ünnepeket és az iskola által – de lehetőség szerint a szülők

bevonásával – szervezett közös programokat alkalmazásával kell megszervezni, oly

módon, hogy a heti fejlesztő foglalkozások száma elérje a húsz órát

A fejlesztő nevelés-oktatás illeszkedése a Nemzeti Alap Tantervbe

Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában

A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai ok-

tatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sa-

játos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-

oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik:

Cél: a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajá-

tosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél:

a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segít-

se a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beil-

leszkedést,

az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,

a Nemzeti köznevelési Trv, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait,

a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit,

a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programját,

a szülők elvárásait és

az általuk fejlesztett - nevelt tanulók sajátosságait.

ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen

ki,

a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagó-

giai programjainak tartalmi elemeivé,

a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

Ennek érvényesítése érdekében az Irányelvben meghatározottakat alkalmazva:

a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egysze-

rűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,

a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,

a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére

vonatkozó javaslatokat.

Általános célkitűzések:

Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, a fej-

lettség figyelembevételével.

A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a konf-

liktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében.

Az ön- és környezetellátó, valamint védekezési technikák birtoklása a környezettel

való harmonikus együttélés, a komfortérzet megteremtése céljából.

Alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése, a továbbtanulás

érdekében.

Az állóképesség, az erőnlét fokozása, felismerése, törekvés a fejlődésre, a kompenzá-

ló, a karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak

kitartó végzése.

Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettség-

nek megfelelően.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és

technikák kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával.

A testi és lelki egészség megóvása, a maradandó testi és lelki állapotváltozás megis-

mertetése, elfogadtatása - a kompenzáló, korrigáló technikák gyakorlott birtoklása.

Értékeink, kultúránk, a szülőföldünk és népünk, gyökereink megismertetése, kötődé-

sek, azonosulások kiépítése.

Oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem, az érzelem

szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok kiteljesednek.

A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, ön-

becsülésük erősítése.

Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai:

Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten.

Kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a szerepeivel, írott és íratlan sza-

bályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önura-

lom, a konfliktuskezelő technikák birtoklása.

Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített

környezetünk értékeinek felismerése, környezetvédő, óvó cselekedet, viselkedés és

megnyilvánulás különféle helyzetekben.

Önmaga és a társak másságának pontos ismerete, megértése, türelem, a mások hátrá-

nyos helyzetével való visszaélés elkerülése.

A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselke-

dés és megnyilvánulás a társakkal szemben, az önzetlenség, a szeretet, a segítőkész-

ség, a szorgalom és a rend cselekedetekben történő megmutatkozása.

A rongálás megfékezése, elítélése saját helyzettől, képességtől függően.

Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, büszke-

ség az iskolai hovatartozásban, oldott viselkedés az iskolai környezetben.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a súlyosan és

halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során úgy értelmezhető-

ek, hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képes-

ségek és készségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. Ennek során az alábbi-

akat szükséges figyelembe venni.

1. Tanulás

A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatása során a tanu-

lás és tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A tanuló és a gyógypedagógus

közös tanulási folyamaton megy keresztül, amelynek során egymás jelzéseit, kettejük

személyes viszonyát, egymás megértésének lehetőségeit tanulják, és a másikat önmaguk

jelzéseinek megértésére, kifejezéseik helyes értelmezésére tanítják.

Ennek során folyamatosan szem előtt kell tartani:

- a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételeit, és

- a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek tanulási sajátosságait.

2. Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése

A személyiség fejlődésének és kibontakozásának alapfeltétele, hogy a tanulókban kiala-

kulhasson az identitástudat, önmagukat autonóm személyként, az emberi és dologi világ

aktív résztvevőjeként tapasztalják meg. Ennek pszichofizikai feltételei jelentős mérték-

ben korlátozottak lehetnek, ezért a nevelés-oktatás kitüntetett és komplex feladata, hogy

a tanulók pozitív tapasztalatokat szerezzenek saját testükről és legszűkebb környezetük-

ről s e kettő egymáshoz való viszonyáról. Az egyes tartalmakat koncentrikusan, egymás-

ra építve, egymásra vonatkoztatva és egymásból kifejtve kell tanítani úgy, hogy a gyer-

mekek a tágabb környezet megismerése során mindig saját közvetlen tapasztalataikra és

a már korábban megismert szűkebb környezetre támaszkodhassanak.

3. Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a

felnőtt lét szerepeire

A tanulóknak a gyermek- és pubertáskort, az ifjú- és felnőttkort, végül az időskort jel-

lemző tulajdonságok kibontakoztatásához segítségre van szükségük, hiszen számukra

csak igen korlátozottan adottak a változó életszakaszokkal fellépő szükségletek és igé-

nyek kielégítéséhez szükséges képességek. Az önállósodás, az autonóm döntéshozatal, a

szociális kapcsolatok kiszélesedése, a párválasztás és a szexualitás világba való belépés

a tanulók emberi jogai közé tartoznak. Mivel a kiszolgáltatottság mértéke nem értelmez-

hető az önrendelkezésre való képesség mutatójaként, a lehető legszélesebb körben - a

mindennapi élet helyzeteiben is - biztosítani kell a tanulók számára a választás és önálló

döntéshozatal lehetőségét.

4. Testi és lelki egészség

A testi és lelki egészség a személyes életminőség és jóllét egyik meghatározó eleme. A

fejlesztő iskolai oktatás központi feladata az alapszükségletek kielégítése, a jó testi és

lelki közérzet megteremtése, amelynek minden eleme az iskolai nevelés-oktatás alapve-

tő, pedagógiai jelentőséggel bíró feladata is.

5. Információs és kommunikációs kultúra

Az információs és kommunikációs technikák alkalmazásának különösen nagy jelentősé-

gük van az alternatív és augmentatív kommunikáció (a hiányzó kommunikációs készsé-

gek kompenzálása során) terén, a mindennapos helyzetekben való eligazodás, a személyi

függetlenség és az önállóság biztosításában. Ezért különösen indokolt, hogy nevelés, ok-

tatás, fejlesztés során kellő súlyt kapjon - a megfelelőképpen akadálymentesített, azaz

hozzáférhetővé tett - informatikai és számítástechnikai eszközök megismerése, használa-

ta.

6. Hon- és népismeret - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a világot mindenekelőtt testi tapasztalata-

ikon keresztül ismerik meg. A kommunikáció, a szociális interakció, a másik ember

megértésének és önmaguk kifejezésének kölcsönösen egymásra épülő fejlesztése során

számos tanuló számára lehetségessé válhat, hogy a kultúra alapvető fontosságú értékeit,

annak számukra közelségbe hozható részeit megismerjék és megértsék Ennek az isme-

retkörnek az elsajátítása, előkészíti a tanulókat arra, hogy saját jogaikat a lehető legma-

gasabb fokon tudják képviselni és érvényesíteni.

Nevelésének-oktatásának alapelvei

Kommunikáció és interakció elve: a gyógypedagógiai tevékenységet át kell hatnia a

kommunikatív megközelítésnek, a nevelés folyamatot kölcsönös párbeszéden alapuló

interperszonális kapcsolatként kell felépíteni. Testközelbe kell kerülnie egymással a

tanulónak és a nevelőnek, a világ jelenségeit, tárgyait, személyeit, eseményeit intenzív

testi kontaktuson keresztül kell a tanulók felé közvetíteni. A pedagógusnak meg kell

tanulnia a fogyatékos személy legegyszerűbb életműködéseiben, vegetatív megnyilvá-

nulásaiban is felfedezni a kommunikatív szándékot.

Normalizáció és participáció elve: olyan életfeltételek és életmodellek váljanak hozzá-

férhetővé, melyek a lehető legjobban megközelítik az életkoruknak megfelelő, kultúrá-

jukban érvényes mintákat. Nemcsak a fogyatékos tanuló hiányzó képességeit kell pó-

tolni, hanem életkörülményeit szükséges úgy alakítani, hogy abban képességeinek

maximumát nyújtva teljes emberi életet élhessen, illetve részt vehessen a társadalom

életében. A normalizáció csak konkrét szociokulturális összefüggésben értelmezhető.

Olyan szolgáltatásokat kell kialakítani, melyben minden gyermeknek helye van.

Komplexitás, személyiségközpontúság és szükségletorientáltság elve: minden személy

esetében egyénileg kell felmérni a képességeket, szükségleteket, igényeket. A fogya-

tékos tanuló személyisége jelenti a pedagógiai tevékenység kiindulási, vonatkoztatási,

összehasonlítási és ellenőrzési pontját egyaránt. Nem választható szét a hagyományos

értelmű oktatás, fejlesztés, nevelés, terápia, ápolás és gondozás, hanem mindennek

komplex formában kell megvalósulnia.

Kooperáció elve: a gyógypedagógus, nevelő, terapeuta a tanulóval együttműködve,

közösen vesznek részt a tanítási-tanulási folyamat eseményeiben. Olyan tanulási szitu-

ációt kell kialakítani, ahol lehetőség nyílik az élmény- és tapasztalatszerzésre, a vilá-

got tehát közösen kell megélni és alakítani.

Differenciálás és individualizáció elve: a gyermekek rendkívül heterogén csoportot al-

kotnak, emiatt a nevelés-oktatás folyamán megfelelő differenciálás szükséges. A diffe-

renciálás egyik formája az egyéni tanulás, az individualizálás. Az egész folyamatot a

célkitűzésektől az értékelésig mindig egyénre szabott eljárások alkalmazása célszerű.

Csoportos tevékenységekre mégis szükség van a szociális kapcsolatok fejlődéséhez,

erre lehetőséget adnak a kreatív, a zeneterápiás, a játék-foglalkozások, de a közös ét-

kezések, kirándulások, szabadidős és más programok is.

A fejlesztő nevelés - oktatás során a halmozottan sérült tanulókat koruk és állapotuk szerint

három csoportba soroljuk: bevezető, alapozó és fejlesztő szakaszban történik a képzés. A cso-

portban történő differenciált foglalkoztatást, az egyéni fejlesztések egészítik ki, a személyes

szükségletek és igények felmérését követően meghatározott egyéni fejlesztési tervek alapján.

Az egyéni fejlesztés területei intézményünkben a következők: gyógypedagógiai fejlesztés,

logopédia, augmentatív kommunikáció, gyógytorna, konduktív pedagógia, zeneterápia,

bazális stimuláció

Az intézményegység tanulói közössége

Lakóhely szerinti megoszlás

Intézményünk megyei ellátottságú. A gyermekek szülői, támogató szolgálati segítséggel, il-

letve tömegközlekedési eszközzel jutnak el intézményünkbe

Szociális háttér

A tanulók jelentős része hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. A családok általában

előnytelen helyzetben vannak, mert megváltozott társadalmi helyzetükben a piacgazdaság

"farkastörvényeihez" nem tudnak alkalmazkodni. Közülük sokan vannak GYES - en, ápolási

díjon. Gyakori az egyszülős család. Nemcsak a gyermekek vágynak stabil közösségi kapcso-

latokra, hanem a munkahelyekről kirekedt, beszűkült környezetben élő szülők is. Az iskola

ebben az állapotban fontos társadalmi kapcsolatot jelentő színtér a szülőknek, szinte naponta

vagy igényük szerint találkozhatnak más szülőtársakkal, a pedagógusokkal, az iskola vezetői-

vel, és megoszthatják velük nyomasztó gondjaikat.

Fontosnak gondoljuk, hogy a gyermekek családban élhessenek. (A családok kb. 70 % az egy

főre eső kereset alapján, a magyarországi létminimum alatt él.)

Munkánk fontos része a családsegítés:

- Ennek egyik formája a Szülői Klub, amelynek keretében tanácsadást, szakmai előadáso-

kat, egyéni segítségadásokat szervezünk, a szülők által ajánlott témában. A „Szülői Klub”

előadásai ingyenesek.

- Tanácsadással, ügyeik konkrét intézésével is segítjük a családokat. Tájékoztatást adunk a

szociális juttatások lehetőségeiről, azokhoz szükséges feltételekről, az ügyintézés lépései-

ről.

- Intézményünkben történik a segédeszközök felíratása (szakorvos által), a mintavételek,

valamint a segédeszközök próbája. Ily módon a szülőknek sok időt, energiát, fáradozást

takaríthatunk meg.

A gyermekvédelmi tevékenység legfontosabb feladatai:

Feladatunkat meghatározza a tanulók életkora, a mozgáskorlátozottsága, valamint egyéb aka-

dályozottsága.

- a tanulók elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés, gyógyszer) figye-

lemmel kísérése a családban;

- folyamatos, őszinte légkör biztosítása a gyermekek és a családok felé, amely alapvető

feltétele az esetleges problémák feltárásának;

- a tanuló egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és a fizikai ál-

lapot romlásának megelőzése a családon belül és a családon kívül;

- kapcsolattartás a családdal, a Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálattal, Nevelési

Tanácsadóval, Területi Szociális Központtal, védőnővel stb.;

- a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások – pénz-

beli és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanács-

adás a fogyatékos gyermeket nevelő családoknak járó szociális juttatásokról;

- segítségnyújtás a kultúrált szabadidőtöltéshez, az életkoruknak, mozgásállapotuknak

megfelelő rendezvényeken történő részvételhez;

- egyéni esetkezelés, életvezetési tanácsok nyújtása, pályaorientáció;

- magatartás vagy pszichés zavar esetén kapcsolatfelvétel gyermekpszichológussal;

- gyors és hatékony megoldási stratégiák kidolgozása a gyermeket veszélyeztető hely-

zetben;

- a tanuló eredményeinek, rendszeres iskolába járásának ellenőrzése – szükség esetén

eljárás kezdeményezése;

- segítségnyújtás az erkölcsi érzék kialakításához /példamutatás, etika, /;

- Személyi és technikai segítségnyújtás az egyre önállóbb életvitel kialakításához

A fejlesztés feladatai

1. Kommunikáció: A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésé-

nek elősegítése

2. Mozgásnevelés: A testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése és az önálló cselek-

vés ösztönzése

3. A dologi, az emberi és a természeti világjelenségeinek megértése. Az érzékelés-észlelés

és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele: Az észlelhető világ megnyitá-

sa, a dologi és emberi világ rendjének felfedeztetése és a valóság-megismerés tágítása a

magasabb rendű kognitív folyamatok bekapcsolásával.

4. A konkrét műveletek és a formális műveletek konstrukciójának elősegítése, a cselekvé-

sek logikai struktúrájának kialakítása, a tér, az idő és a tartam, a sorozatok, halmazok

elemi fogalmainak elsajátítása: Fokozatosan megtapasztalják az anyag és a súly állan-

dóságát, és ismereteket szereznek a tömeg fogalmáról. A gondolkodás fejlődésével mód

nyílik a téri viszonylatok absztrakt megismerésére is. Kialakulnak azok a minőségi mű-

veletek, melyek a teret strukturálják: térbeli, egymást követő sorrend és szakaszok vagy

távolságok elkülönítése; a hosszúság, a felszín stb. megmaradása. Összekapcsolódnak az

időrendi összefüggések (előtt, után) a tartam összefüggéseivel (rövid vagy hosszú ideig).

Egyszerre több tulajdonság alapján osztályozzák a tárgyakat és a fogalmakat, és több

szempontból is képesek csoportosítani azokat.

5. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés. Az emberi lét esztétikai di-

menziójának megtapasztalása és a kreatív tevékenységek ösztönzése: A zenei, mozgásos,

képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása és önálló létrehozása lehetővé te-

szi a tanulók számára a befogadás, a megértés komplex emocionális és kognitív formái-

nak megtapasztalását, valamint a kreatív alkotás, létrehozás lehetőségét nyújtja számuk-

ra. Fontos, hogy a tanulók megtapasztalják, hogy maguk is képesek pozitív módon adni

valamit a világnak.

6. Érzelmi és szociális nevelés, az én pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé,

a kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása: A személyes érzelmek kifejezése és a

másik ember érzelmeinek megértése, a másokkal való együttműködés kialakulásának

segítése az iskolai oktatás alapvető - a kommunikáció fejlesztésével szoros összhangban

álló - feladatai közé tartozik. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára a

szűkebb és tágabb közösségi életben való részvétel az egyik legnehezebben teljesíthető

feladatot jelenti. A tanulóknak kezdetben lehetővé kell tenni, hogy önmagukat egyedi,

autonóm lényként tapasztalják meg, és ilyenként képesek legyenek belépni egy közös-

ségbe, és részt venni annak életében.

7. Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés, az önállóság és önellátás képességének

elsajátítása, az emberi szükségletkielégítés kultúrájának megismerése. A testi szükségle-

teinek kielégítése, valamint az e területeken való önállóság megszerzésének elősegítése

alapvető pedagógiai jelentőséggel bír, és nagymértékben hozzájárul a tanuló kommuni-

kációjának, kognitív képességeinek - különösen az érzékelés és észlelés funkcióinak -

fejlődéséhez. Az önkiszolgálás és az egészséges életmódra nevelés magában foglalja az

alapvető biológiai szükségletek kielégítésének - a kommunikáció fejlődése szempontjá-

ból alapvető jelentőséggel bíró - kezdeti lépéseit, a mindennapos tevékenységek tanítását

és gyakorlását, valamint az emberi szükségletek életkoronként változó jellegének elis-

merését és megélésének segítését, illetve azok kulturális vonatkozásainak elsajátítását.

Rehabilitációs pedagógiai program

Alapja a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének irányelve, amely figyelem-

be veszi a nemzeti köznevelés törvényt, a NAT és a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásá-

nak irányelve vonatkozó részeit is.

Elméleti alapját elsősorban Franziska Schäffer koncepciója képezi, melynek megvalósítható-

ságát hazai gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják. Ez egy egységes fejlesztő program,

amely támpontul szolgál az egyéni képességekhez igazított fejlesztés megtervezéséhez. A

rehabilitációs pedagógiai program tervezésekor tekintettel kell lennünk a törvényi előírásokon

kívül az ellátottak körének adottságaira és szükségleteire.

„ A közoktatási szolgáltatás kialakításakor, a nevelés, oktatás, fejlesztés tartalmi kidolgozása-

kor a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek reális életpályája és lehetőségei fontos sze-

repet játszanak. A nevelés, oktatás, fejlesztés és képzés célkitűzései között a súlyosan-

halmozottan fogyatékos gyermek, fiatal későbbi életére való felkészítése hangsúlyos helyen

szerepel. Ennek érdekében kell lehetőségeiket maximálisan kihasználva, személyiségük ki-

bontakozását a megfelelő módszerekkel és eszközökkel, neveléssel és terápiával segíteni,

hogy a lehetőségekhez mért legnagyobb önállóságot érhessék el a mindennapos tevékenysé-

gekben (önellátásban, önkiszolgálásban), mozgásképességben, kommunikációban. Ennek

értelmében az intézményrendszeren belül olyan célkitűzéseket és követelményeket kell meg-

fogalmazni, hogy azokat reálisan teljesíteni tudják a gyermekek. Mindeközben fel kell adni a

teljesítmény-orientált szemléletet, helyette szükséglet- és kínálat-orientált pedagógiai tevé-

kenység kialakítására kell törekedni. Az iskola legfőbb kritériuma, hogy a tanulás színtere, s

ha valakinek arra van szüksége, hogy megtanuljon egyedül enni, vagy háton-fekvésből felülni

stb., akkor olyan iskolának kell lenni, ahol ezt megtanulhatja.” (Márkus, 2005, 198.)

A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermek

„ A súlyos-halmozott fogyatékosság olyan állapot, melynek hátterében rendszerint a korai

életszakaszban (méhen belüli életben vagy a születés körül), ritkábban a későbbi életkorban

bekövetkező súlyos, átható, komplex sérülés áll, ami rendszerint a központi idegrendszert

(elsősorban a fejlődésben és érésben lévő agyat) is érinti.

A komplex károsodás következményeként rendkívül változatos formában megjelenő, összetett

tünet-együttes alakul ki, ami a személyiség fejlődésében jelentős eltéréseket, a tevékenység-

ben (aktivitásban) súlyos akadályozottságot, és a társadalmi életben való részvételben

(participáció) súlyos hátrányokat okoz.

A fejlődés eltérése és a tevékenység akadályozottsága a motoros, a kommunikációs funkciók

és e kettővel szoros kapcsolatban álló értelmi funkciók területén a legszembetűnőbb.

A motoros (mozgás) funkciók területén a fejkontroll és a tekintés kontrolljának hiánya, a fel-

egyenesedés, állás, helyváltoztatás képességének súlyos nehézségei, vagy hiánya, a végtagok

(kar, kéz, láb) működésének súlyos zavarai, a komplex mozgásminták koordinációjának zava-

rai és a beszédszervek funkciózavarai fordulnak elő. A motoros funkciózavarok következté-

ben minden mozgásaktivitást feltételező tevékenység területén akadályozottság figyelhető

meg.

A kommunikációs funkciók területén a kifejező (hangzó) beszéd hiánya, a nonverbális

és/vagy metakommunikatív jelzések alkalmazásának bizonytalanságai, a beszédértés nehezen

megítélhető szintje a kölcsönös kommunikációs megértés zavarát, akadályozottságát vagy

hiányát okozzák. Ebből következően a környezettel való kapcsolatfelvétel és az együttműkö-

dés nehezített, ami a társadalmi beilleszkedés szempontjából jelent hátrányt.

Mivel a súlyos és halmozódó károsodások miatt a súlyosan-halmozottan fogyatékos szemé-

lyek aktivitásukban a fejlődés kezdeti (gyakran a szenzomotoros vagy pszichomotoros fejlő-

dési szakasznak megfelelő) szintjét mutatják, az értelmi funkciók eltéréseit elsősorban a

szenzoros (érzékelési-észlelési) vagy szenzomotoros, és az emocionális-szociális funkciók

területén észlelhetjük.

A szenzoros funkciók területén az érzékelés-észlelés organikus és pszichés jellegű kiesései,

az ingerek felfogásának és feldolgozásának alacsony szintű képessége, az érzékletek és a

mozgásminták, illetve viselkedésformák összehangolásának hiányos képessége, a túlérzé-

kenység, vagy az alacsony ingerküszöb okozhat nehézséget.

Az emocionális-szociális funkciók területén külön megfogalmazást nyer több feltűnő maga-

tartásforma (agresszív/autoagresszív viselkedés), a túlérzékenység, a személyektől és tárgyak-

tól való elvonatkoztatás képességének hiánya vagy zavara, a hangulati labilitás, és az inadek-

vát érzelmi kitörések (pl. nevetés/sírás).

Mindezekhez az eltérésekhez társulhatnak még különböző krónikus betegségek, fokozott

görcskészség (epilepszia), tartós gyógyszerszedés és egészségügyi terápiás szükséglet, meg-

növekedett balesetveszély és halálozási rizikó. Ezek további súlyosbító, a személyiségfejlő-

dést nehezítő feltételeket teremthetnek.” (Márkus 2005, 140-141.).

A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek akadályozottságuk szerinti besorolása

Fentiek alapján Márkus Eszter doktori értekezésében egy új besorolási rendszert vázol fel,

melynek kialakításánál – részben a hagyományos gyógypedagógiai népességcsoport-felosztást

követve, részben saját felmérésének eredményeit és a gyakorlati tapasztalatokat felhasználva

hat területet (fő-kategóriát) különböztet meg:

Motoros funkciók (mozgás) eltérései;

Értelmi funkciók (adaptív magatartás, gondolkodás, kognitív funkciók) eltérései;

Kommunikációs funkciók eltérései;

Érzékszervi funkciók (látás, hallás) eltérései;

Magatartási, viselkedési funkciók eltérései;

Társuló - a nevelés feltételeit befolyásoló - betegségek. (Márkus 2005, 80.)

A súlyos-halmozott fogyatékosság pedagógiai következményei

Az ismertetett jellemzőkből következően a fejlesztő nevelés-oktatásnak figyelembe kell ven-

nie néhány, pedagógiai, gyógypedagógiai szempontból, vagyis a fejlesztés és terápia szem-

pontjából fontos tényt, következményt.

„ A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek tünet-együttese egyre összetettebb, állapota

egyre súlyosabb, ez tükröződik az érintett funkcióterületek számának növekedésével a fiata-

labb életkori csoportokban. A különböző szolgáltatások kialakításakor ezzel számolni kell,

hogy a tervezett (közoktatási) szolgáltatás hosszú távon képes legyen rugalmasan alkalmaz-

kodni a nevelési feltételek, a sajátos nevelési igények folyamatos változásához.

A magatartási zavarok esetében el kell különíteni a valódi viselkedészavarokat, vagy pszichi-

átriai problémákat a kommunikációs akadályozottság okozta „feltűnő magatartásformáktól”.

A mozgáskorlátozottságnak döntő szerepe van a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek

állapotának súlyosságában, valamint a mindennapos tevékenységekben való segítség-igény

alakulásában, ezért a gyógypedagógiai nevelésben, megsegítésben hangsúlyt kell fektetni a

mozgásnevelésre.

A kommunikációs zavarnak döntő szerepe van a súlyosan-halmozottan fogyatékos személy

megítélésében, különösen az értelmi állapot feltérképezésénél jelent nehezítő tényezőt. A ne-

velési folyamat megvalósítása során is elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs – interak-

ciós kapcsolat kialakítása, ezért a gyógypedagógiai nevelés tartalmi rendszerében kiemelkedő

szerepet kell biztosítani a kommunikációs funkciók fejlesztésének, egyénre szabott kommuni-

kációs csatornák és stratégiák alkalmazásával.

A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek többsége segítséget igényel a mindennapos

tevékenységekben, ezért az önellátásban mutatott kompetencia növelése érdekében a nevelési

tartalmak közé szükséges a fejlesztő gondozás beemelése.” (Márkus 2005, 194-196).

A rehabilitációs pedagógiai program céljai, feladatai, pedagógiai elvei:

A súlyos, halmozott fogyatékosság pedagógiai következményei meghatározzák a fejlesztő

iskolai oktatás célját, feladatait, s az alkalmazott alapelveket is.

Célok

A rehabilitációs pedagógiai program iskolai körülmények között olyan fejlesztést nyújt,

mely törekszik képessé tenni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük egyre bővülő

megismerésére, saját életük mindennapi élményeinek megélésére, és az ezekben való

egyre tevékenyebb részvételre, továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására és

fenntartására, aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek.

tanulók legalapvetőbb szintű megnyilvánulásának értelmes közlésként való felfogása

tanuló és a pedagógus közti partneri kapcsolat kialakulása

cselekvéses tanulás és komplex (totális) kommunikációs beágyazottság

tevékenység tanulás kis lépésekben, segítséggel

megfelelő tanulási motiváció kialakulása

énkép, önismeret kialakulása, fejlődése

autonóm döntéshozatal elősegítése, elismerése

szociális kapcsolatok kiszélesítése

jó testi és lelki közérzet megteremtése

Feladatok

A családban már kialakított szokások, jelzések, megszerzett képességek, készségek, elsa-

játított tudásanyag feltérképezése és az iskolai életbe való lehetőség szerinti beépítése és

fejlesztése.

A súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók a sérült funkciók fejlesztése egyéni lehetősé-

geik szerint a kidolgozott fejlesztési program, egyéni fejlesztési tervek alapján.

Elemi szintű ismeretek elsajátíttatása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről.

A kommunikáció egyénenként változó lehetőségeinek feltérképezése, a tanulók állandó

ösztönzése a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazására, gyakorlásá-

ra.

A tanulók mozgásállapotának lehetőség szerinti javítása, a meglevő funkciók állandó fej-

lesztése, az önállóan kivitelezhető mozgások adta lehetőségek folyamatos kihasználása, il-

letve állapotromlás megakadályozása

A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése.

A szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése.

Szoros kapcsolattartás a szülőkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülő-gyerek kap-

csolat segítése érdekében.

A mindennapi fejlesztés során fontos pedagógiai elvek:

A fejlesztés minden esetben játékosan, konkrét tapasztalatok, valósághű szemléltetés útján

történjen.

Az egyéni adottságok figyelembevétele, ennek megfelelően:

- egyénre szabott fejlesztési terv szerint történő fejlesztés biztosítása

- egyéni foglalkozások keretében és

- csoportban differenciáltan.

Tanulásszervezési alapelv, hogy a csoportban a különböző fejlesztést végző pedagógusuk

száma a lehető legkevesebb legyen, mivel a személyes kötődések és a szoros team-munka

(amely nagyobb létszám esetén nehezített) fokozzák az eredményességet.

Ugyancsak tanulásszervezési alapelv, s egyben az eredményesség feltétele, hogy a csopor-

tos foglalkozások időtartama alatt az optimális fejlesztéshez szükséges számú pedagógus

és asszisztens biztosítása elengedhetetlen (legalább 3 fő). Bizonyos esetekben (mozgásne-

velés órán, étkezéskor, kirándulásokon) ennél több, akár a tanulók létszámával megegyező

felnőtt jelenléte szükséges.

A team-munka rendszeres és hatékony legyen.

A szülőkkel való kapcsolattartás, állandó információcserét jelentsen.

Fejlesztési program

A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók sajátosságai és a nevelési alapelvek

alapján körvonalazhatók a fejlesztés fő területei. Ezek a területek nem választhatók szét,

komplex egységként kezelendők, és természetes módon épülnek be a mindennapi tevékeny-

ségbe is. A rehabilitációs programban meghatározott fejlesztő foglalkozásokon az egyes fej-

lesztési területeknél ismertetett feladatok, tevékenységek több foglalkozáson is megjelennek,

keresztkapcsolatokat képezve. Egy-egy foglalkozás keretén belül általában több terület célzott

fejlesztése is történik, úgy, hogy azok nem választhatók külön, szerves egységbe fonódnak.

A fejlesztés területei:

- beszédfejlesztés

- kommunikáció fejlesztése

- a mozgásnevelés

- a kognitív funkciók fejlesztése

- kreativitás fejlesztése, esztétikai nevelés

- érzelmi és szociális nevelés

Foglalkozások× („tantárgyak”)

- reggeli és búcsú kör

- szűkebb és tágabb környezet

- ábrázolás - alakítás

- mozgásnevelés

- játék és szórakozás

- személyi higiénia

×(A foglalkozások elnevezései F. Schäffer koncepciójából származnak)

Fejlesztési területek

A foglalkozások és a fejlesztési területek keresztkapcsolatai:

Reggeli és

búcsú kör

Szűkebb

és tágabb

környezet

Ábrázo-

lás ala-

kítás

Mozgás-

nevelés

Játék és

szabadidős

tevékenység

Személyi

higiénia

Beszédfejlesztés X X X X X X

Kommunikáció X X X X X X

Mozgásfejlesztés X X X X X X

Kognitívfunkci-

ók fejlesztése

X X X X X X

Kreativitás fej-

lesztése

X X X X X

Érzelmi és szo-

ciális nevelés

X X X X X X

A fejlesztési területek részletes leírása:

Beszédfejlesztés

Célok:

A beszédfejlesztés célja, hogy a gyermekeket eljuttassa az általuk elérhető legmagasabb szint-

re a beszédmegértés és a beszéd területén, és ezzel elősegítse az őket körülvevő szűkebb és

tágabb környezetbe való beilleszkedést.

Az a „Súlyosan-halmozottan fogyatékos személyekkel való foglalkozás során a kommuniká-

ció nem elsősorban cél, hanem az egyénnel közösen végzett valamennyi tevékenység során

eszközként használt interakciós folyamat. Cél lehet azonban a súlyosan-halmozottan fogyaté-

kos emberrel közösen kialakítani a kommunikációnak azt a hatékony módját, mellyel az

együttműködés megalapozható”. (Farkas 2003, Márkus, 2005)).

Az érintett csoportok tagjainak - kommunikációs akadályozottságuk miatt - számtalan helyte-

len feltételezéssel és félreértéssel kell szembesülniük mindennapjaik során, akár a legegysze-

rűbb élethelyzetekben is, amikor nem tudják mások számára érthetővé tenni gondolataikat,

érzéseiket, kívánságaikat; amikor nem tudják hatékonyan befolyásolni az őket körülvevő világ

eseményeit és történéseit.

Feladatok:

Az akkusztikus észlelés fejlesztése:

a tanulók érdeklődésének felkeltése környezetük hangjai és hangforrásai iránt

a hallási figyelem fejlesztése

az akusztikus differenciálási képesség fejlesztése

a hangok irányába való odafordulás kialakítása

a hangforrás, hangok azonosításának kialakítása

a sorrend, ritmus, hangsúly, hanglejtés megfigyeltetése

zenehallgatás, a zene és a mozgás összekapcsolása.

Reflexgátló testhelyzet biztosításával az izomtónus normalizálása a foglalkozások meg-

kezdésekor.

Az arc és a szájtér masszírozása, stimulálása (illatok, ízek, taktilis ingerek)

A mellkas, a vállöv és a szájkörüli izmok lazítása a foglalkozások megkezdésekor.

A beszédhez szükséges motoros képességek tréningje és a nyálzás befolyásolása:

a száj akaratlagos nyitásának és zárásának kialakítása

a szopó, harapó reflexek kialakítása, majd gátlása

a rágás facilitálása

a szívás, fújás, köpés kialakítása és gyakoroltatása.

A hangképzés fejlesztése:

a légzés és a hangadás egyidejű fejlesztése

a hangadás és a mozgás összekapcsolása

egyes hangok, ill. szótagok kialakítása az egészséges fejlődés sorrendjének

megfelelően

a hangok megtartásának kialakítása

majd egyszeri kilégzés során egyik magánhangzóról a másikra való áttérés

kialakítása

hangadás megszakításának kialakítása.

Artikulációs mozgásügyesítés, az ajkak és a nyelv differenciált mozgásának kialakítása és

gyakoroltatása.

Beszédszervek ügyesítése: légző gyakorlatok, fújó-, ajak- és nyelvgyakorlatok

Beszédkedv erősítése, folyamatos lehetőség biztosítása az önálló megnyilatkozásokra a

legkülönbözőbb helyzetekben. A beszédmegértés és a szókincs fejlesztése a fogalmak kö-

rének fokozatos kialakításával és bővítésével az ismerttől a kevésbé ismert felé, a közvet-

len környezettől a tágabb környezet felé haladva.

Folyamatos lehetőség biztosítása az önálló megnyilatkozásokra a legkülönbözőbb helyze-

tekben.

A beszédképtelen gyermekek megnyilvánulásainak értelmezésével a jobb megértés, az

egymásra való odafigyelés elősegítése.

Minden lehetséges helyzetben és módon a gyermekek késztetése az egymással és a felnőt-

tekkel való (kölcsönös) kommunikációra.

A kifejezőkészség fejlesztése:

a meglévő szókincs aktivizálása, a szókészlet bővítése

a nyelvhelyesség fejlesztése

összefüggő beszéd kialakítása

mondókák, versek memorizálása.

beszédritmus javítása mondókákkal

adekvát válaszok kialakítása, echolália visszaszorítása

nyelvtani helyesség kialakítása

Alapelvek:

Rendkívül fontos a beszédre, hangadásra ösztönző légkör és a mesterségesen kialakított

beszédszituáció.

Az augmentatív kommunikációs módszereket használó tanulók hangadásra, ill. beszédre

való ösztönzéséről nem szabad lemondani.

Az ismeretszerzés, a fogalmak bővítése konkrét tapasztaláson, cselekedtetésen alapul.

A bemutatás, szemléltetés során a való világ tárgyait, jelenségeit érzékeltetjük a tanulók-

kal, képekkel, filmekkel csak olyasmit szemléltetünk, amit már a gyermekek jól ismernek.

A szóbeli közlések, intsrukciók mindig rövidek és a tanulók számára érthetőek.

A gyakorlás, ismétlés a már meglevő ismeretek szinten tartását, elmélyítését szolgálja.

Az új ismeretek közlése mindig a már meglevők ismétléséhez kapcsolódva, az ismeretek

körét apró lépésekkel bővítve történik.

A tanulók ellenőrzése, értékelése folyamatosan, minden megnyilvánulásuk azonnali –

lehetőleg pozitív – minősítésével történik.

A beszédmegértés fejlesztésének, a szókincs (passzív, aktív) bővítésének főbb területei:

A saját személlyel kapcsolatos ismeretek: név, testséma.

A szűkebb társadalmi környezet: családtagok, osztálytársak, nevelők.

A közvetlen tárgyi környezet: lakás, tanterem, iskolaudvar.

A tágabb környezet: iskola helyiségei, környező utcák, üzletek, közlekedési eszközök.

A természeti környezet:

évszakok, időjárás

növények (fák, virágok) és azok változásai az egyes évszakokban

zöldségek, gyümölcsök

állatok.

Öltözködés, ruhadarabok.

Ünnepek:

születésnap, névnap, anyák napja

Mikulás, karácsony, húsvét

farsang, gyermeknap

népszokások, néphagyományok :

vásár, Karácsonyi ünnepkör, Pünkösdölés stb) illetve a gyermekek keresik fel az

iskola környékén lakókat pl.: „Háromkirály-járás”. Jól szolgálja mindez a szociali-

zációs törekvéseket is.

A beszédfejlesztés tartalmainak megjelenése a különböző foglalkozásokon B

eszé

dfe

jles

ztés

Reggeli és búcsú kör Szűkebb és tágabb kör-

nyezet

Ábrázolás-

alakítás

Mozgásnevelés Játék és szabadidős

tevékenység

Személyi higiénia

A saját keresztnév, bece-

név ismerete

- reagálás valamilyen

módon a név hallatán

- hangadás a név közlé-

sének szándékával

- a név ritmusának visz-

szaadása hangadással

- a név érthető közlése

A saját teljes név ismerete

A csoporttal dolgozó fel-

nőttek, osztálytársak nevei

- rátekintés az adott sze-

mélyre

- rámutatás az adott sze-

mélyre

- hangadás a megnevezés

szándékával

- az illető neve ritmusá-

nak felismerhető vissza-

adása hangadással

- érthető megnevezés

A köszöntés, a búcsúzás

legegyszerűbb szavai

Közös éneklés során a da-

lok, mondókák ritmusának

visszaadása valamilyen

hangadással

Öltözködés, ruhadarab-

ok nevei

- az öltözködés válto-

zásai az évszaknak

meg-felelően

A növények változásai

az egyes évszakokban

- gyümölcsfák megfi-

gyelése a környező

kertekben

A gyakrabban fogyasz-

tott gyümölcsök, zöld-

ségek nevei, kapcsoló-

dás az évszakokhoz.

A tágabb környezet

- üzletek, utcák az is-

kola környékén

- közlekedési eszkö-

zök megfigyelése

Ünnepek

A színek és formák

megnevezése

Állatok nevei

Állathangok utánzása

Lakás helyiségeinek,

berendezések nevei

Testrészek nevei

Téri irányok megneve-

zése

Színek, formák

megnevezése

Technikák kel-

lékeinek meg-

nevezése

Az alkotás so-

rán felmerülő

vágyaik, érzése-

ik kifejezése

Az elkészült

művel kapcsola-

tos értékelésük,

érzelmeik kife-

jezése

Egyszerű

felszólítások

megértése,

végrehajtása

A tornate-

rem, torna-

szoba gyak-

ran használt

berendezési

tárgyainak,

eszközeinek

nevei

A naponta

végzett cse-

lekvések ne-

vei

A fájdalom,

kényelmet-

lenség, fá-

radtság kife-

jezése vala-

milyen mó-

don

A játéktárgyak

nevei

A játéktevékeny-

ségek nevei

Érzelmek nyilvá-

nítása egy-egy já-

tékkal kapcsolat-

ban

Közös játék során

valamilyen kom-

munikáció a tár-

sakkal, nevelők-

kel

Játék, játéktár-

gyak kiválasztása,

jelentkezés szere-

pekre

Hangutánzó játé-

kok játékállatok-

kal

A saját test része-

inek felismerése,

megnevezése

Testi szükségle-

tek jelzése

Testi állapotok

(fájdalom, hideg,

meleg) kifejezése

Tisztasági szerek

nevei

Személyi higié-

nével kapcsolatos

tevékenységek

nevei

A gyakran fo-

gyasztott ételek

nevei

Evőeszközök,

edények nevei

Az étkezéssel

kapcsolatos ér-

zelmek kinyilvá-

nítása

fogyasztott étel

minősítése egy-

szerű szavakkal

A beszéd (verbális kommunikáció) mozzanatai, fejlesztési feladatok, kimeneti elvárások

Kompetencia terület/készségek, képes-

ségek Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti elvárások

Felfigyelni

Nézés, odanézés

Hangadás

Dialóg - cselekvés

Szimbolikus, szimbólumok

Önmagát érezni

Nyilatkozni a hogylétéről, ezt megkü-

lönböztetni

Pillantással válaszolni

Mások szeme irányát követni

Véletlen hangadás (észrevenni, értel-

mezni, válaszolni rá)

Szándékos hangadás

Váltakozó hangadás partnerrel

Variációk a hangadásnál

Valamit megfogni, elvenni, visszaadni

Valamit megmutatni, beszéddel, hang-

adással kísérni

Tárgyi állandóságot kialakítani

Imitációs képességet kialakítani

Cselekvések tudatosítása

Emlékképek és képzelet kifejlesztése

Önmagát, tárgyat és cselekvést elkülö-

níteni

Alakuljon ki a spontán hangadás.

Lehetőség szerint induljon meg a dif-

ferenciált hangadás.

A gyermekek ismerjék társaik, csa-

ládtagjaik és a velük dolgozó felnőt-

tek nevét.

Egyszerű felszólításokat értsenek

meg, és – képességeik függvényében

– hajtsanak végre.

Szükségleteiket, akaratukat, vélemé-

nyüket valamilyen, a többiek számára

is érthető formában jelezzék.

Legyenek képesek egymás és a peda-

gógusok közléseire rövid ideig fi-

gyelni és adekvátan reagálni.

Legyenek alapvető ismereteik köz-

vetlen környezetük tárgyairól, szemé-

lyeiről, jelenségeiről.

Fogadják örömmel az ünnepeket, le-

gyenek képesek elemi magatartási

szabályok betartására az ünnepélyek

alkalmával

Kompetencia terület/készségek, képes-

ségek

Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti elvárások

Odanézés, mimika, testtartás, moz-

gás

Beszélni (hangokkal), megérteni

Tárgyakat megismerni, követni, keresni

Cselekvéseket pillantással követni

Mozgást, hangadást és odanézést hasz-

nálni (interakció)

Mimika jelentését felfogni

Hangulatokat mimikából megérteni

Saját arcjeleket alkalmazni

Test-jeleket megérteni, saját kommuni-

kációra felhasználni

Önmagát kinyilvánítani

Észrevenni, felfigyelni, odanézni, meg-

különböztetni (egyéb zajtól)

Odafigyelni, reagálni (gyere, nem…)

Hangképet és jelentést összekötni (meg-

értés)

Személy- és állatnevek, tárgyak, cselek-

vések neve, tulajdonságok, tevékenysé-

gek neve stb.

Egy, majd több jelentés-egységet meg-

érteni, és megfelelően reagálni

Érzelmek verbalizációját megtapasztalni

Kompetencia terület/készségek, ké-

pességek

Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti elvárások

Saját verbalizációt a gyermek

megértéséhez alkalmazni

Tudatosan hallani zajokat

Hangok, hangzások (emberi,

hangszer, tárgyak)

Hangzók, szavak, mondatok

Tárgyra és szituációra vonatkozóan:

korlátozni, ami látható és történik

Egyszerű, lassú és érthető beszéd Is-

métlés, utánzás: ezt értettem?

Kérdés-válasz struktúra: bevonni a

kommunikációba

Igen - nem választás

Észrevenni, azonosítani, lokalizálni,

megkülönböztetni, sorrendet megje-

gyezni

Zajokat hangadással utánozni

Magas, mély (mozgással összekötni,

rajzolni, felismerni)

Rövid, hosszú (mozgással összekötni,

rajzolni, felismerni)

Hangos, csendes - utánozni (mozgással

összekötni, rajzolni, felismerni)

Megpróbálni hangokat kicsalni

Azonosítani, megkülönböztetni

Kihallani, utánozni

Eredményt kazettán meghallgatni

Szavakat megérteni, rövid – hosszú szót

mondatból kihallani

Szavak sorrendjét megjegyezni

Mondatok cselekedni

Módszerek:

Bobath-módszer,

evés-ivás terápia

bemutatás

motiválás

gyakoroltatás

cselekedtetés

ellenőrzés, értékelés

valós és valósághű szemléltetés

beszélgetés

tanulmányi kirándulás

egyénre szabott segítségadás

Eszközök:

Bobath-labdák (különböző méretű és formájú)

ékpárnák, matracok

zsámolyok

speciális székek

speciális poharak: kétfülű, átalakítható fülű, puha, összenyomható, orrnál kivágott

speciális evőeszközök: hajlított nyelű (jobbra, balra kanyarodó)

vastagított, formált, cserélhető nyelek az evőeszközökre

rágókák

tapadó alátétek

terápiás fogkefék: puha szőrű, szivacs

jeges tömlők, jég

gumikesztyűk

szívószál

gyertyák

könnyű labdák: szivacs, hungarocell, papír, ping-pong

„pipa”

tollpehely

szappanbuborék, buborékfúvók

sípok, vizisípok

„ördögnyelv”

lufi, stb.

zizi

méz, szörp, csoki, tejföl, stb.

fültisztító

rúzs

tükör

játéktárgyak

tárgyképek, rajzok, fotók

didaktikai játékok (lottó, memória, puzzle, dominó, stb.)

bábok

különböző logopédiai segédkönyvek és segédanyagok (Logopédia Gmk. kiadvá-

nyai, egyéb kiadványok)

a szűkebb-tágabb környezetünk tárgyai, jelenségei

modellek, makettek

mesekönyvek, vers-, mondóka-, énekgyűjtemények

Kommunikáció és interakció (segített kommunikáció) fejlesztése

Előzmények:

A beszédképtelen gyerekek az iskolás kort elérve még alig rendelkeznek valamilyen kom-

munikációs eszközzel, és kommunikációs lehetőségük – jó esetben is – a passzív igen-nem

feleletig terjed. Kiszolgáltatottságuk miatt alig vagy egyáltalán nem kerülnek döntéshely-

zetbe, és így akaratuk, gondolatuk véghezviteléhez sincs lehetőségük. Súlyos mozgáskorlá-

tozottságuk és értelmi problémáik miatt sokszor az adekvát igen - nem jelzés sem alakult

ki. Az információszerzés, a tanulás alapvető feltétele az oda-vissza működő kommunikáci-

ós kapcsolat. A személyiség egészséges fejlődéséhez, gondolkodáshoz, a passzív befogadó

szereptől az aktív részvételig való eljutáshoz az augmentatív és alternatív kommunikáció

adja meg számukra a lehetőséget.

A nem beszélő gyermekek egy részénél augmentatív és alternatív kommunikációs

(AAK) oktatást alkalmazunk. Az augmentatív és alternatív kommunikáció fogalma

olyan kiegészítő és/vagy kisegítő kommunikációs módszereket, eszközöket és techniká-

kat takar, amelyek segítségével, a súlyos beszédzavarral küzdő ember kommunikációs

lehetőségei bővíthetők. Az augmentatív és alternatív kommunikáció célja felébreszteni

a gyermekben a kommunikáció iránti vágyat, meggyőzni, hogy van értelme kommuni-

kálni, eszközöket biztosítani a kommunikációhoz, fejleszteni a használathoz szükséges

készségeket. A kommunikációs eszköz, az eszközhasználat módja, a kommunikációs

módszer és az üzenethordozó fajtája minden gyermekhez egyénileg igazodik. A kom-

munikációs eszközök skálája igen széles, az egyszerű kommunikációs táblától a drága

kommunikátorokig terjed. Az eszközök használata az adott gyermek kézfunkciójától

függ, működtethetőek ujjal, ököllel, könyökkel stb. Üzenethordozó fajtája is igazodik a

gyerekek képességeihez, ezek lehetnek tárgyak, fényképek, képek, Bliss-jelképek, gesz-

tusok. Az üzenethordozó kiválasztása, mutatása mi gyerekeinknél a kéz különböző ré-

szeivel vagy szemmel történik.

A nem beszélő gyermekek másik részénél a Mall-féle bazális kommunikáció a megha-

tározó, amely a korai anya-gyermek közti kommunikációs formákhoz nyúl vissza. Így a

beszédet, gesztusokat, mimikát, hanglejtést, szemkontaktust, hangadást, érintést, moz-

gást és a légzésritmust használjuk kommunikációs csatornaként.

Célok:

A beszédképtelen gyermekek kívánságainak, gondolatainak mások számára is érthető

közlése.

Saját életük cselekvőbb részesévé válás.

Augmentatív kommunikációs eszköz segítségével egyenlő esély elérése

a többi gyerek között, a szűkebb és tágabb környezetükben egyaránt.

Személyiségük minél teljesebb kibontakozása.

A lehető legteljesebb beilleszkedés a társadalomba.

Feladatok:

A kommunikáció iránti igény felkeltése, kommunikációs kedv erősítése

Meglévő kommunikációs csatornák és módok feltérképezése, erősítése, bővítése, újak

kialakítása

Alapkommunikáció kialakítása:

- kapcsolatfelvétel, szemkontaktus kialakítása

- ránézéssel való kiválasztás, döntés

- adekvát igen-nem válaszadás

- köszönés.

Önálló akaratközlés, vélemény, szükséglet, döntés kifejezésének megtanítása.

Tetszés – nem tetszés nyilvánítására, választásra való ösztönzés

Pozicionálás, a kommunikációt leginkább elősegítő testhelyzet megtalálása

Az alternatív és augmentatív kommunikációt fejlesztő tartalmak megjelenése a különböző foglalkozásokon

Alt

ern

atí

v é

s au

gm

enta

tív k

om

mu

nik

áci

ó

Reggeli kör Szűkebb és tágabb kör-

nyezet

Ábrázolás-alakítás Játék és szabad-

idős tevékenység

Mozgásnevelés Személyi higiénia

Szociális kapcsolatok

kialakítása

- kapcsolatfelvétel

és

tartás

- általános szociális

kifejezések és

mondatok

- figyelem-felkeltés,

-felhívás

- kommunikációra

való felkészítés

- egymás megnyil-

vánulásaira való

oda-figyelés, meg-

hallgatás, reagálás

- személyek neve

Jelenlévők és hi-

ányzók kiválasztása

fénykép vagy jel

alapján

Ismeret-közvetítés

tárgyak, élőlények

cselekvések megnevezé-

se

szókincs-, fogalombőví-

tés

kérdezés képessége

kérés, kíváncsiság jelzé-

se

érzelem, vélemény kife-

jezése

ruhadarabok egyeztetése

kommunikációs képpel

évszakok, időjárás jelen-

ségeinek egyeztetése

kommunikációs képpel

zöldségek-gyümölcsök

egyeztetése kommuniká-

ciós képpel

állatok egyeztetése

kommunikációs képpel

lakás és berendezésinek

egyeztetése kommuniká-

ciós képpel

testrészek, téri irányok

egyeztetése kommuniká-

ciós képpel

ünnepek jellemzőinek

egyeztetése kom. képpel

Színek, formák

egyeztetése kom-

munikációs képpel

Technikák kellékei-

nek egyeztetése

kommunikációs

képpel

Az alkotás során

felmerülő vágyaik,

érzéseik kifejezése

Az elkészült művel

kapcsolatos értéke-

lésük, érzelmeik ki-

fejezése

érzelmi-indulati

kifejezések

kérés, kíván-

ság jelzése

kapcsolatfel-

vétel, - tartás

egyéb kom-

munikációs csa-

tornák használa-

ta

Mutatásra al-

kalmas testrész

megtalálása, il-

letve erősítése

Megfelelő, sta-

bil,

biztonságos test-

helyzet kialakí-

tása

Megfelelő szék

használata

Szükségletek

jelzése

Figyelem-

felhívás,

- felkeltés

Kérés

Étkezési

szokások és az

azokkal kapcsolatos

szükségletek kife-

jezése

Követelmények:

A tanulók legyenek képesek a mozgásos és értelmi lehetőségeikhez képest aktívan

kommunikálni.

Tudják adekvátan jelezni szükségleteiket, kéréseiket.

Legyenek képesek érzelmek, élmények, pozitív-negatív tapasztalatokkal kapcsolatos

kifejezések használatára.

Fel tudják hívni magukra a figyelmet.

Értsék az egyszerű megszólításokat, kérdéseket, utasításokat, és egyértelmű választ ad-

janak.

Legyenek képesek a társas együttlétekbe bekapcsolódni és azokban részt venni.

Módszerek:

Egyéni és kiscsoportos foglalkozás.

Egyénre szabott multi - kommunikációs forma alkalmazása. Ez magába foglalja és

kombinálja a gesztust, a jelbeszédet, a maradék beszédet vagy hangokat, a mimikát, a

kommunikációs rendszereket és eszközöket.

Pozitív élmények alapján történő inspiráció. (A beszéd tartalma: itt és most, arról beszé-

lek, amit teszek vagy amit tenni fogok, amit a másik cselekedeteiből, érzéseiből, kíván-

ságaiból, szándékaiból, jelzéseiből érzékelek. Egyszerű mondatok, szavak, fogalmak.)

Élethelyzetek játékos modellálása, reprodukálása.

Eszközök:

elemes játékok

speciális kapcsolók

fejpálca

fejlesztő játékok

jelkép-kommunikációs rendszer

– Bliss

– Gesztusnyelv - Erdélyi Andrea : "Nézd a kezem" gesztusnyelv

magyar adaptálása súlyosan akadályozott emberek számára alapján

számítógép, oktatási programok

Az eszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni a gyermekek mozgásálla-potát, értelmi

szintjét, életkorát, kommunikációs igényét és szintjét, kognitív képességeit, vizuális észle-

lését, a foglalkozások témáját.

Mozgásfejlesztés

Előzmények

Súlyosan – halmozottan sérült gyermek esetében a központi idegrendszer sérülése már

korai életkortól kezdve befolyásolja a mozgásfejlődést. A test automatikus irányítása a

születéstől fogva akadályozott, nem tudnak kifejődni az életkor adekvát mozgásai. A

motorium fejlődése diszharmonikus. A sérülés okozhat különböző fokú mozgáskorláto-

zottságot, melyet nemcsak az ép mozgásformák részleges vagy teljes hiánya jellemez, ha-

nem a mozgásállapotot jelentősen befolyásolják a különböző kóros tartási- és mozgásmin-

ták, valamint az idő folyamán kialakult deformitások, kontraktúrák is. Leggyakrabban

spasztikus tónusfokozódás, hipotónia és/vagy athetótikus jellemzők figyelhetők meg. Álta-

lában a nagymozgások mellett a kézfunkciók, a finommotoros tevékenységek is – külön-

böző mértékben – sérülnek.

Az élet első éveiben a fejlődés egész folyamatát jelentősen meghatározza a mozgás ép,

vagy megváltozott fejlődés, a mozgásos akadályozottság okozta hátrányok következtében

az ép fejlődéstől való egyre nagyobb elmaradás tapasztalható, különösen akkor, ha nem

avatkozunk be kellő időben.

A súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek többsége súlyos mozgászavarral is küzd, és

gyakran az életkortól függetlenül a fejlődés kezdeti (elemi) szintjét mutatják. Ha a fejlődés

elemi szintet mutat, figyelembe kell venni a fejlődés korai szakaszának – pszichomotoros

vagy szenzomotoros szakasz – legfontosabb jellegzetességét, a mozgásba ágyazottságot

(Csiky In Várkonyi 1997). A mozgásnak kiemelt jelentősége van a gyermekek fejlődésé-

ben. A fogyatékos személy funkcióinak és képességeinek harmonikus alakulásához elen-

gedhetetlen a mozgás, hiszen ellenkező esetben a többi funkció sem tud optimálisan fej-

lődni, s ezzel további nehézségek várnak a mozgásfejlődésre is. A funkciók egymástól való

kölcsönös függőségi viszonyaként kell tehát ezt a folyamatot elképzelni, melynek alap-

pontjában a mozgás áll. Ez nagymértékben segíti az észlelést, a tapasztalatszerzést, alapját

képezi a magasabb gondolkodási funkcióknak, a beszéd egyik feltétele.

A károsodás ugyanakkor a szenzoros fejlődésnél is zavart okoz. Befolyásolhatja a tapaszta-

latszerzést, a kommunikáció fejlődését is hátrányosan érintheti. Hátráltatja az érzékelési-

észlelési folyamatok fejlődését, a szociális kapcsolatok megfelelő alakulását. (Benczúr

2000., Benczúr-Bernolák 1991., Bernolák 1996., Hajtó 2000.)

Az érzékszervek működése, az érzékelés-észlelés folyamata sok esetben pontatlan. A látás

megfigyelhető zavara az optikus atrófia, amikor a szemtől az agyig vezető összeköttetés

alulfejlett. Ez a jelenség csökkenti a vizuális teljesítményt, de nem jelenti azt, hogy az

egyén nem képes látni. Mozgásállapot miatt azonban a szem-kéz koordináció is tökéletlen,

gyakran figyelhető meg a strabizmus és a fixálás zavara is. Sokszor tapasztalható a hallási

figyelem zavara és a látáshoz hasonlóan a hallóideg működése is elégtelen lehet. Jelentő-

sen akadályozott a taktilis, kinesztetikus érzékelés is (Bernolák 1996, Fröhlich 1996.). Sú-

lyos nehézségeket okozhat a kommunikáció motoros zavara. A beszéd, a mimika, a gesztu-

sok nehezen vagy egyáltalán nem kivitelezhetők.

A központi idegrendszer károsodása miatt a magasabb rendű kognitív funkciók is zavart

szenvednek, valamint magatartási és szociális adaptációs problémák is fennállnak.

A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek mozgásnevelésének előfeltétele a megfele-

lő szenzoros ingerek felvétele, feldolgozása és integrálása (ld. érzékelés-észlelés fejleszté-

se), folyamata passzív, vezetett aktív illetve facilitált mozdulatok, mozgások formájában

megvalósuló közös tevékenység.” (Márkus 2005, 150.) ki

A mozgáskárosodást gyakran egyéb klinikai tünetek is kísérik, pl. epilepszia, légzési és

keringési elváltozások. Az életkor előrehaladtával, a másodlagos következmények hatásai

felerősödhetnek. (pl. kontraktúrák, deformitások, degeneratív elváltozások). A funkcionális

képességek akadályozottak, módosultak vagy hiányoznak (Benczúr 2000.).

Célok

A gyermekek adottságainak függvényében a lehető legmagasabb szintű mozgásos önál-

lóság elérése.

A mozgásszerv-rendszer működőképességének optimális szintre való emelése

Feladatok

A gyermekek pozitív mozgásélményhez juttatása sok játékkal, motiválással.

A mozgásra való képesség felismertetése, tudatosítása, a mozgás iránti igény felkeltése,

erősítése.

Az elmaradt vagy károsodott tartási és mozgási funkciók fejlesztése, javítása.

Az idegrendszer sérülése nyomán kialakuló kóros mozgások, elváltozások megelőzése,

korrekciója és kompenzálása.

A lehető legnagyobb önállóság eléréséhez szükséges mozgásos és önellátási ismeretek

megtanítása.

Gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök viselésének, használatának szoktatása,

tanítása.

Az ép fejlődéshez – a lehetőségekhez képest – leginkább közelítő testi fejlődés elősegí-

tése.

Mozgásos tapasztalatokon keresztül a pszichomotoros és szenzomotoros képességek

fejlesztése.

Speciális feladatok

A mozgásnevelés kiindulása: a pozicionálás (helyes és biztonságos testhelyzetek kialakítá-

sa), mert ennek jelentős szerepe van az általános testi funkciók működésében (pl. légzés,

emésztés, stb.), a következményes tünetek megelőzésében (pl. decubitus, kontraktúrák,

deformitások, stb.), és a mindennapos tevékenységek lehető legönállóbb kivitelezésében.

(Márkus 2005, 151.)

A mozgásnevelő feladata a rehabilitációs és foglalkoztatási terapeutával közösen a gyer-

mekek ültetésének, tanórán és egyéb foglalkozásokon történő pozicionálásának kialakítása.

Annak meghatározása, hogy mennyi időt tölthetnek egy bizonyos helyzetben, segédesz-

közben.

Ha a gyermekek egyik végtagja sem alkalmas célirányos mutatásra, ceruzafogásra, akkor

meg kell találni számukra a megfelelő segítő eszközt.

A mozgásnevelő feladata az ültetés folyamatos felülbírálása, illetve szükség szerinti vál-

toztatása.

A mozgásnevelés megvalósításához feltétlenül szükséges a terapeuta (szomatopedagógus)

kreativitása és spontaneitása a mozgásnevelés optimális kínálatának megválasztásában, a

fejlesztő tevékenység folyamatos értékelésében és korrekciójában.

Alapelvek

A mozgásfejlesztésnek a kiemelt célú mozgásnevelés foglalkozások mellett a gyerekek

egész napi tevékenységébe integráltan kell folynia, tevékenységüket át kell szőnie.

Szükséges, hogy a tanulóknak legalább a hét négy napján legyen mozgásnevelés fog-

lalkozásuk.

Törekedni kell a fiziológiás mozgások lehetőségek szerinti helyes kivitelezésére, de

elsődleges szempont a mozgás – bármilyen, az egészséget nem veszélyeztető módon

történő – végrehajtása.

További alapelv a már megtanult legmagasabb szintű mozgásformák alkalmazása,

megkövetelése – a végrehajtáshoz elegendő időt, illetve segítő eszközt biztosítva.

A különböző foglalkozásokon a gyermekek lehetőleg aktuális egészségi és mozgásál-

lapotuknak megfelelő testhelyzetekben legyenek.

Játékosság elve.

A mozgásanyag összeállításánál, tanításánál figyelembe kell venni a mozgáskorláto-

zottság mellé társuló egyéb fogyatékosságokat, zavarokat, így az értelmi fogyatékossá-

got, az esetleges érzékelési - észlelési zavarokat, stb.

A gyakorlatok tervezésénél szem előtt tartjuk a következő szempontokat:

- lassú tempó

- több ismétlés

- egyszerű feladatok

A mozgásfunkciók gyakoroltatása, kiépítése csak apró lépésenként történhet.

Fejlesztési feladatcsoportok:

Ízületek mobilizálása

Kontraktúrák oldása és kialakulásuk megelőzése.

Reflexgátló testhelyzetek felvétele.

Ízületvédelem.

Ízületek minden irányú passzív kimozgatása.

Ízületi mozgáshatárok növelése és az elért eredmények fenntartása.

Izomlazítás, relaxáció

Passzív átmozgatás

Relaxációs technikák alkalmazása.

Masszázs technikák alkalmazása.

Zsályázás (fürdő, krém, pakolás)

Cryoterápia

Izomérzet kialakítása (feszítés-lazítás)

Izomállapot fejlesztése

Adekvát izomlazítási és –nyújtási technikák alkalmazása

Innervációs, izometriás, passzív, vezetett aktív, aktív (gravitáció irányában, il-

letve ellen) és ellenállással szemben végzett gyakorlatok zárt és nyitott kine-

tikus láncban

Szelektív izomerősítés diagnózisnak megfelelően

Helyes légzéstechnika kialakítása

Pulmonológiai gyógytorna eljárásainak alkalmazása

Légzőizmok, mellizmok lazítása

Mozgással összehangolt harmonikus, gazdaságos légzés kialakítása

Vitálkapacitás növelése

Mozgásos kontroll kialakítása

- Pontos kiinduló helyzetek felvétele

- Fiziológiás mozgássor alaphelyzeteinek és mozgásanyagának elsajátítása,

összekapcsolása mozgássorrá

- A gyakorlatok helyes kivitelezésének elősegítése

- Saját mozgásindításra késztetés

Mozgás-koordináció fejlesztése

Fej- és törzskontroll alakítása

Térbeli orientáció fejlesztése

Célzó gyakorlatok (szem-kéz és szem-láb koordináció)

Harmonikus járásra törekvés

Egyensúly fejlesztése

Egyensúlyi helyzetek megteremtése

Biztonságérzet elősegítése

Támaszkodási reakciók kiépítése

Kóros szinergizmusok megtörése, reflexgátló helyzetek kialakítása

Reflexgátló helyzetekből indított egyszerű gyakorlatok

Helyes testséma, térbeli orientáció, lateralitás, dominancia kialakítása

Helyes testtartás kialakítása (ülésben, állásban)

A helyes tartás megéreztetése, tartás korrigálása

Gerinctorna

Általános izomállapot javítása és szinten tartása

Járásfejlesztés

Járáselőkészítés

Járógyakorlatok

Ritmus fejlesztése

Gyors-lassú és az egyenletes lüktetés megéreztetése

Egyszerű mondókák, énekek összekötése mozgással

Manipuláció fejlesztés

Felső végtag passzív, aktív átmozgatása, masszírozása

Szenzoros ingerek alkalmazása

Taktilis percepció fejlesztése

Kéz izmainak erősítése

Fogás, megtartás, elengedés tanulása

Önellátási feladatok

Praktikus mozgásformák

Műtéti előkészítés, utókezelés

Gyógyászati segédeszközök használatának elfogadtatása, tanítása és szoktatása

A nagymozgás fejlesztés tartalmainak megjelenése a különböző foglalkozásokon

Nagym

ozg

ás

fejl

eszté

s

Reggeli és búcsú

kör

Szűkebb és tágabb

környezet Ábrázolás-alakítás Mozgásnevelés

Játék és szabadidős

tevékenység Személyi higiénia

Kóros sziner-

gizmusok meg-

törése,reflexgátló

helyzetek kialakítá-

sa, pozicionálás

Helyes test-

tartás kialakítása

Ritmusérzék

fejlesztése

– énekek, mondó-

kák ritmusának

mozgással, hang-

szerrel való egy-

szerű követése, kí-

sérése

Kóros

szinergizmusok

megtörése,

reflexgátló hely-

zetek kialakítása,

pozicionálás

Helyes testtartás

kialakítása

A szűkebb és tá-

gabb környezet

felfedezése köz-

ben a nagymozgá-

sok, egyensúly,

térbeli orientáció,

állóképesség

mozgásos önkont-

roll fejlesztése

Kóros

szinergizmusok

megtörése, ref-

lex-gátló helyze-

tek kialakí-tása,

pozicionálás

Helyes testtartás

kialakítása

Lásd: Foglalkozá-

sok: Nagymozgás

fejlesztés,fej-

lesztési feladat-

csoportok

Kóros sziner-

gizmusok meg-

törése,reflexgátló

helyzetek kiala-

kítása, pozici-

onálás

Helyes testtartás

kialakítása

Különböző test-

helyzetekben vég-

zett játék-

tevékenység

Helyzet- és hely-

változtatás fejlesz-

tése

Egyensúlyfejlesz-

tés(pl. billenések,

hintázás)

Mozgásos játékok

elsajátítása

Mozgásos koordi-

náció fejlesztése

- utánzással

- követéssel

Önkiszolgáláshoz

szükséges mozgás-

sor kialakítása,

gyakorlása

l-

adatok (pl. étkezés,

öltözködés, WC

használata, mosa-

kodás) végzése a

tanulók adottsága-

ik szerinti aktív

közreműkö-

désével, önállósá-

gával

Man

ipu

láci

ófe

jles

ztés

Reggeli és búcsú

kör

Szűkebb és tágabb

környezet Ábrázolás-alakítás Mozgásnevelés

Játék és szabadidős

tevékenység Személyi higiénia

fejlesztése

– énekek, mondókák

ritmusának moz-

gással, hangszerrel

való egyszerű kö-

vetése, kísérése

Célzott nyúlás

Tárgyak fogása,

megtartása, el-

engedése

szem-kéz, két-

kéz koordináció

tapintásos fel-

adatok

szűkebb-tágabb

környezet felfe-

dezése tapintás

segítségével

célzott nyúlás

tárgyak megfogá-

sa, megtartása, el-

engedése

szem-kéz, két-kéz

koordináció

Lásd: Foglalkozások

Finommotorika,mani

puláció fejlesztés

feladatok célzott

nyúlás

tárgyak megfogá-

sa, megtartása, el-

engedése

szem-kéz, két-kéz

koordináció

Önkiszolgáláshoz

szükséges moz-

gássor kialakítá-

sa, gyakorlása

l-

adatok (pl. étke-

zés, öltözködés,

WC használata,

mosakodás) vég-

zése a tanulók

adottságaik sze-

rinti aktív közre-

működésé-vel,

önállóságával

Módszerek

Pedagógiai módszerek

differenciálás

motiválás

bemutatás

gyakorlás

korrigálás

A komplex mozgásterápia módszerei

Foglalkoztatási formák:

Egyéni

Csoportos, differenciált foglalkozás

Eszközök:

Párnák, szivacsok, ék, henger

lejtő

fokosszék, priccs, zsámolyok

pad

bordásfal

lépcső, járató lejtő, létra

járókorlát, járókötél

trampolin

egyensúlyozó eszközök (pl. egyensúlyozó deszka, félkör, hordó, egyensúlyozó tek-

nő)

hengerek (különböző méretben)

labdák (különböző méretű, anyagú, fogású, keménységű, súlyú labdák, Bobath-

labdák)

különböző méretű karikák

tornabot

babzsák

léggömb

a manipuláció fejlesztéshez szükséges különböző speciális eszközök és játékok,

használati tárgyak

tükör

gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök, pl.

hidroterápiás kád

kéz- és lábsínek

járókeretek

kerekesszékek, stb.

Kognitív funkciók fejlesztése

A kognitív, vagy más szóval megismerő funkciók gyűjtőfogalom, melyhez a következő

területek tartoznak:

– figyelem, megfigyelőképesség

– érzékelés-észlelés

– emlékezet

– gondolkodási funkciók.

A figyelem, a megfigyelőképesség fejlesztése

Előzmények:

A központi idegrendszer sérülése mind a spontán, mind az akaratlagos figyelem működésé-

re kihat. A környezet ingereire történő spontán odafigyelés csak nagy intenzitású, hosszan-

tartó és a gyermekek számára kifejezetten felszólító jellegű ingerek esetén megfigyelhető.

Ugyanakkor az akaratlagos figyelem még egyéni foglalkozásokon is hamar elterelődik. Az

aktivációs szint ingadozása és a motiváció gyengesége nem teszik lehetővé a koncentrált,

pontos, alapos megfigyelést. A fejkontroll, a fixáció, a célirányos nyúlás és a manipuláció

gyengesége vagy hiánya és a társuló érzékelési és észlelési zavarok jelentősen leszűkítik a

megfigyelhető tárgyak és jelenségek körét.

Célok:

A tanulók környezet iránti érdeklődésének kialakulása.

Új és régi, megszokott ingerek közötti különbségtétel képességének kialakulása.

Új inger jelentkezésekor spontán odafordulás kialakulása.

Egy-egy tevékenységnél való elidőzés.

Lehetőség szerint az összes érzékszerv használata egy-egy dolog alapos megfigyelése-

kor.

Az adott helyzet, tevékenység szempontjából fontos és jelentéktelen ingerek elkülöní-

tése.

Feladatok:

A megismerési kedv felkeltése.

A figyelem tartósságának, elmélyültségének, terjedelmének fejlesztése.

Az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók fejlesztése.

A megosztott figyelem kialakítása (távlati cél).

Alapelvek:

A gyermek figyelme, koncentrálása, együttműködése alapját képezi minden pedagógiai

és terápiás tevékenységnek. Ezért a figyelemfejlesztés minden foglalkozás feladatai

között szerepel.

A napirend kialakításánál és a célok, elvárások megtervezésénél figyelembe kell venni,

hogy a halmozottan sérült gyerekektől komoly figyelmet és erőfeszítést követelnek

azok a tevékenységek is, amelyeket ép társaik már rutinszerűen végeznek (pl.: étkezés,

WC-használat, játék, stb.). Ezért a nagy koncentrációt igénylő feladatok között lazító

gyakorlatokat vagy pihenést kell biztosítani.

A figyelmet, megfigyelőképességet fejlesztő tanulási tartalmak megjelenése a különböző foglalkozásokon

Reggeli és

búcsú kör

Szűkebb és tágabb

környezet

Ábrázolás –

alakítás Mozgás Játék és szórakozás Személyi higiénia

A f

igyel

em

, m

egfi

gyel

ők

épes

ség

f igyel

em é

s

meg

figyel

és

Intenzív egymásra

figyelés:

- kik vannak mel-

lettem

- ki van velem

szemben

- megfigyelni, hogy

hiányzik - e valaki

- szemkontaktus

felvétele, megtar-

tása

Annak felismeré-

se, hogy mikor

szólítanak a ne-

vemen

A hangszerek

hangjainak felis-

merése és megkü-

lönböztetése

Állatok, növények és

tárgyak különböző

érzékszervekkel tör-

ténő alapos meg-

figyelése

A tárgyak funkciói-

nak megfigyelése

Jelenségek különbö-

ző érzékszervekkel

történő megfigyelése

(pl. időjárás, olvadás)

Fixálás tárgyakra,

képekre

(pl.diavetítés)

Szemkontaktus felvé-

tele, megtartása

Szem – kéz koordi-

náció, mutatás és

mindenfajta tevé-

kenység közben (Já-

ték és szórakozás

foglalkozáshoz is)

Szem-kéz, két

kéz koordináció

Alapanyagok

megfigyelése

Eszközök funkci-

ójának megfigye-

lése

A gyermek figyelmének

ráirányítása az adott fel-

adatra, ezáltal a gyermek

aktív részvételének biz-

tosítása, mely a mozgás-

fejlesztés hatékonyságát

növeli

Egyszerű utasítások

megértése, követése (pl.:

emeld fel a karod, lazítsd

el a lábad)

Állandó folyamatos kon-

taktus fenntartása

Saját testhelyzet megfi-

gyelése

A testhelyzet változtatá-

sának megfigyelése

Utánzásos feladatoknál a

mozgások megfigyelése

Motiváltság kialakítása

Két kéz koordinációja

manipuláció során

Közös játéktevékeny-

ség közben a megosz-

tott figyelem fejleszté-

se: figyelni:

- a játéktevékenységre

- a társakra

Fixálás a játéktárgyakra

Szemkontaktus felvéte-

le és megtartása

A megszólítás felisme-

rése

A soron következés

felismerése

Mozgások, mozdulatok

megfigyelése (építőjá-

tékok, szerepjátékok)

Játékszabályok megfi-

gyelése

A gyermekekkel való

kapcsolat fenntartása

szem-kontaktussal,

beszéddel

A gyermekek fi-

gyelmének ráirányí-

tása az adott tevé-

kenységre, illetve

tárgyra a gondozási

folyamat során. Pl.

kézmosáskor: mosdó,

csap, a vízsugár, a

szappan, a törülköző,

és az ezekkel kapcso-

latos cselekvések

Reggeli és

búcsú kör

Szűkebb és tá-

gabb

környezet

Ábrázolás – ala-

kítás Mozgás Játék és szórakozás Testi higiénia

A f

igyel

em,

meg

figyel

ők

épes

ség

f igyel

em é

s

meg

figyel

és

Énekek felisme-

rése (kezdő sor,

csak dallam, stb.)

A csend felisme-

rése

A másik kezét

megfogni, és fi-

gyelni, hogy ne

szakadjunk el

A megszólítás

felismerése hang-

gal (név elhang-

zása, a név ének-

lése, a név ritmu-

sa tapssal vagy

hangszerrel),

érintéssel, szem-

kontaktussal,

labdagurítással

Mozgások pontos

kivitelezése (érin-

tés, labdagurítás,

hangszerhaszná-

lat, kézfogás, sta-

bil testhelyzet

megtartása)

Új, váratlan inge-

rekre is nyitottnak

kell lenni (pl. séta,

kirándulás, spon-

tán helyzetek sor

Testhelyzetek

megtartása, és op-

timális testhelyze-

tek felvétele a te-

vékenykedés során

Ének, zene, mon-

dóka vagy vers

hallgatása közben:

- a darabok kez-

detének és végé-

nek felismerése

- hangulatuk fel-

ismerése

- a zene és a

mozdulat (pl. fes-

tés) összehango-

lása

Zenehallgatás tánc köz-

ben:

- zenedarabok, számok

kezdetének végének fel-

ismerése

- hangulatok felisme-rése

- figyelni a zene lüktetésé-

re

- a zene hangulata és/vagy

lüktetése megváltozásá-

nak felismerése

Zenehallgatás tánccal

Játéktárgyak és a kör-

nyezet tárgyainak, jelen-

ségeinek megfigyelése

játék vagy szemlélődés

közben:

- színe

- formája

- tapintása

- hangja

- funkciója

Reggeli és búcsú

kör

Szűkebb és tá-

gabb környezet

Ábrázolás - alakí-

tás Mozgás Játék és szórakozás Testi higiénia

A

fig

yel

em,

meg

figyel

ők

épes

ség

f igyel

em é

s

meg

figyel

és

Mozdulatok meg-

figyelése (mozdu-

latokkal kísért

énekek, mozgásos

játékok)

Az időjárás meg-

figyelése

Változások megfi-

gyelése:

- jelenségek szem-

lélése

- sütés – főzés

- gyurmázás, for-

mázás

- festés, színezés

közben

Valaki, vagy valami hi-

ányának a megfigyelése

(pl.: bújócska, eldugós já-

ték)

Változás, változtatás

megfigyelése (pl.: építő-

játékok)

A testhelyzet és a test-

helyzet változásának

megfigyelése játéktevé-

kenység közben, hintá-

záskor, mozgásos játé-

kokban

Általános elvárások:

A gyermekek egyéni érzékelési – észlelési, kognitív, mozgásos lehetőségeihez mérten aktív

részvétel, interakció a környezettel.

Módszerek:

Egyéni és csoportos foglalkozások keretében:

szomato –, tiflo –, szurdopedagógiai és logopédiai módszerek

a bazális stimuláció elemei

alternatív kommunikációs technikák

kompenzáló technikák

evésterápia

gondozási feladatok terápiás végzése

tanulmányi séták, kirándulások

bemutatás

valós és valósághű szemléltetés

egyénre szabott segítségnyújtás

játékosság

cselekedtetés

gyakoroltatás

beszélgetés

ellenőrzés, értékelés alkalmazása

Eszközök:

A szűkebb-tágabb környezet tárgyai, személyek, élőlények, a természet jelenségei, erői, képek,

hangfelvételek, festékek, hangszerek, zene, diavetítő, magnó.

Érzékelés - észlelés

Előzmények:

A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekeknél a súlyos agykárosodás miatt az érzéke-

lés, észlelés is nehezített. A biológiai károsodás történhetett az érzékszervben, az érző-

ideg mentén és az ingereket feldolgozó agyi központokban. A szintén az agykárosodás

következtében kialakuló mozgáskorlátozottság tovább nehezíti az érzékelést, a mozgásos

tapasztalatszerzést. Gyakran rontja a teljesítményt a meglassúbbodott pszichés tempó és

az aktivációs szint ingadozása. Gyakori a figyelem és a motiváció gyengesége.

A legsúlyosabban sérült tanulók önállóan végzett tevékenységre csak nagyon korlá-

tozott mértékben képesek, s ezen tevékenységek száma is nagyon kevés. Beszédképte-

lenségük miatt a beszéd kapcsolatteremtő, információkérő, aktivitást adó lehetőségeivel

sem rendelkeznek. Ezért ahhoz, hogy ők is minél gazdagabb életet élhessenek, nagyon

nagy szükségük van az őket körülvevő világ érzékszerveken keresztül megragadható tar-

talmaira.

Célok:

Kinesztikus érzékelés fejlesztése: különböző testhelyzetekben, helyzet- és helyváltoz-

tató mozgások közben a test és testrészek helyzetének érzékeltetése, megélése a cél

eme terület fejlesztése során.

Szomatikus érzékelés fejlesztése: cél a differenciált érzékelés fejlesztése a testfelszí-

nén.

Bár a testfelszíne csak csekély mértékben tesz lehetővé differenciált érzékelést,

ugyanakkor ez az érzékelés nagyon elementáris, vagyis alapvető és érzelmileg telített.

Ebből következik, hogy az ezen a területen szerzett tapasztalatok lesznek az úgyneve-

zett testséma és mozgáskoordináció előfeltételei (Fröhlich, 1982).

Hallási figyelem fejlesztés: cél a hangok felfogásának és arra való reagálásnak eléré-

se, hangforrás lokalizálásának, követésének és differenciálásának kialakítása. Ezen

belül is hangsúlyos szerep jut a vibratorikus ingerlésnek. A fejlődésükben súlyosan

akadályozott gyermekek először a testközeli, vagyis érzékelhető rezgéseket fogják

fel, a további test távoli, vagyis csak hallható rezgéseket csak a fejlődés későbbi sza-

kaszában. A vibratorikus ingerlés segítségével a gyermek megtanulhatja, hogy azok-

nak a jelenségeknek is van jelentésük, melyek bár testileg érzékelhetők, ugyanakkor

nem megfoghatóak (Fröhlich, 1982).

Taktilis-haptikus érzékelés fejlesztése: kéz differenciált érzékelésének fejlesztése a

cél. Különösen hangsúlyos területe a fejlesztésnek látássérült gyermekeink esetében.

Vizuális figyelem fejlesztés: cél a különböző fényingerek felfogásának és azokra való

reagálás elérése, fényforrás lokalizálásának, követésének és differenciálásának kiala-

kítása.

Szaglás és íz érzékelés fejlesztése: fejlesztés fontos területe mivel a szag- és íz-

ingerek igen szorosan összefüggnek az elementáris jó közérzettel.

Vesztibuláris fejlesztés: cél az egyensúly, a térbeli helyzet megélése, egyensúlyi reak-

ciók kiváltása a különböző ringó, billenő eszközökön. Fröhlich szerint a vesztibuláris

stimuláció az egyensúlyi reakciók funkcionális kialakulását, az érzékelés integrációját

és a mozgás illetve mozgatás örömének megélését fejlesztheti.

Feladatok:

A tanulók hozzásegítése ahhoz, hogy önmagukról és a szűkebb értelemben vett szemé-

lyi, tárgyi és természeti környezetükből érzékelési – észlelési tapasztalatokat szerezze-

nek.

Ezek segítségével az önmagukról és a környezetükről való ismereteik bővítése.

Részfeladatok:

A tapasztalt érzékelési – észlelési zavarok mögött rejlő okok (lásd: előzmények) társ-

szakemberekkel (pl.: szemész, audiológus, neurológus) együtt történő feltérképezése

és a velük közösen történő kezelése.

Az aktiváció, a motiváció erősítése.

A mozgásfejlesztés feladataihoz tartozóan az érzékelés, észlelés mozgásos feltételeinek javí-

tása (a fejkontroll javítása a fixálás elősegítésére, kóros reflexek gátlása, leépítése; a mani-

puláció mozgásos feltételeinek javítása.), megfelelő testhelyzet biztosítása.

Az egyes érzékelési – észlelési területek fejlesztése:

látás

hallás

bőrérzékelés (tapintás, hő- és fájdalomérzékelés)

szaglás

ízlelés

egyensúlyérzékelés

kinesztetikus érzékelés

testérzékelés

térérzékelés

az idő érzékelése.

Ezek részeként az észlelési figyelem fejlesztése.

A fejlettségi szintet figyelembe vevő mennyiségű és minőségű inger biztosítása.

A tanulóknak a saját testükből és a külvilágból érkező ingerek iránti érzékenységének felkel-

tése, kialakítása.

Az ingerek felé való odafordulás, az azok megragadására irányuló képesség fejlesztése.

A lényeges ingereknek a lényegtelenektől való elkülönítése képességének kialakítása.

Az érzékletek, észleletek értelmezésének elősegítése az aktuális fejlettségi szintnek megfele-

lően.

A különböző érzékelési területek összekapcsolódásának, együttműködésének elősegítése,

fejlesztése.

Az érzékletek, észleletek integrálódásának elősegítése.

Az érzékelési és mozgási folyamatok összerendeződésének elősegítése.

Alapelvek:

Az érzékelés-észlelés alapját képezi minden tevékenységnek, ezért a fejlesztése valamennyi

foglalkozás feladatai között szerepel.

A mozgás- és cselekvőképesség súlyos korlátozottsága következtében elmaradt tapasztala-

tokat konkrét, közvetlen tapasztalatszerzésen keresztül pótoljuk.

Az érzékelési, észlelési képességek fejlesztése általában nem elszigetelten, öncélúan törté-

nik, hanem a heti témakörbe ágyazva, játékos formában, vagy természetes, valóságos, élet-

szerű helyzetekben.

Az érzékelési, észlelési funkciókat fejlesztő tanulási tartalmak megjelenése a különböző foglalkozások

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb

környezet

Ábrázolás - alakítás Mozgásnevelés Játék és szabadidős

tevékenység Személyi higiénia

Érz

ékel

és, , és

zlel

és

Látá

s

Hangszerek néze-

getése megnevezés,

megszólaltatás mel-

lett

Rátekintés (muta-

tás) egy adott hang-

szerre, hallva annak

hangját

Színek nézegetése

gyakori megneve-

zés mellett

A színek differenci-

álása

Adott szín kiválasz-

tása (rátekintéssel

vagy mutatással) a

többi közül

Az időjárás megfi-

gyelése, amikor va-

lamilyen jelenség

jól látható

(eső, hó, napsütés,

köd )

Testrészek megfi-

gyelése megnevezés

mellett, saját magu-

kon és másokon.

tárgyak (játékok,

képek) jellemző

tulajdonságainak

megnevezése je-

gyeik megfigyelé-

se.

Népünk művészeti

tárgyainak megfi-

gyelése nézegeté-

se

Művészeti alkotá-

sok nézegetése

megnevezése

(szobor, festmény)

Mozgások (nagy-

és finommozgá-

sok) megfigyelése,

utánzása pl. építő,

szerepjátékoknál

Saját test meg-

figyelése, néze-

getése fogmo-

sásnál a tükör-

ben

A WC, fürdő-

szoba berende-

zésének nézege-

tése megneve-

zése

A fogápolás és

testápolás kellé-

keinek nézege-

tése megneve-

zése

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb

környezet

Ábrázolás - alakítás Játék és szabadidős

tevékenység Mozgásnevelés Személyi higiénia

Érz

ékel

és, , és

zlel

és

Hall

ás

A saját név felis-

merése-reagálás a

saját név hallatán

Társak, felnőttek

nevének felismeré-

se

Dalok, versek,

mondókák hallga-

tása

Hangszerek külön-

féle hangjainak

hallgatása és nevé-

nek egyidejű han-

goztatása

A csoportban meg-

jelenő személyek

hangjainak felisme-

rése

A környezet tár-

gyainak megneve-

zése, hangjainak

megfigyelése, fel-

ismerése

Cselekvések meg-

nevezése, hangjaik

felismerése

Az ábrázolás ala-

kítás során hasz-

nált különböző

eszközökkel kel-

tett hangok meg-

ismertetése meg-

nevezése

A játéktárgyak

megnevezése

A játéktárgyak

hangjainak

megfigyelése

Zajkeltés a já-

tékokkal

A játéktárgyak-

kal végezhető

cselekvések fo-

lyamatos meg-

nevezése

Személyek, tár-

gyak, állatok

felismerése

hangjuk alapján

Testhelyzetek

megnevezése

Cselekvések

megnevezése

Eszközök, tor-

naszerek

megnevezése

Testrészek mi-

nél gyakoribb

megnevezése

Testrészek

mozdításának

próbálgatása

szóbeli felszólí-

tás alapján

Mosakodás,

kézmosás, WC-

használat köz-

ben a vízcsobo-

gás megfigyelé-

se

Evés közben az

ételek, edények,

evőeszközök

megnevezése

Öltözködésnél

az egyes ruha-

darabok meg-

nevezése, szí-

nükkel együtt

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb

környezet

Ábrázolás - alakítás Játék és szabadidős

tevékenység Mozgásnevelés Személyi higiénia

Érz

ékel

és, , és

zlel

és

Hall

ás

Adott hangszer

azonosítása a hang-

jával (rátekintéssel

vagy mutatással)

Érzelmek felisme-

rése

Állatok, növények

megnevezése

Állathangok meg-

figyelése, felisme-

rése

Időjárási jelenségek

megnevezése,

hangjaik megfigye-

lése.

Dalok, mondó-

kák, versek

hallgatása

Hangszerek

hangjai

Zenehallgatás

(hangerő meg-

figyelése, érzé-

kelése)

Evés, mosakodás,

öltözködés közben

az éppen végzett

cselekvés megne-

vezése

Evés közben a fo-

gyasztott ételek jel-

lemző ízének meg-

nevezése

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb

környezet

Ábrázolás - alakítás Mozgásnevelés Játék és szabad-

idős tevékenység Személyi higiénia

Érz

ékel

és, , és

zlel

és

Bőré

rzék

elés

Hideg-meleg tár-

gyak érintése

Társak simogatása,

az éppen érzékelt

minőség

megnevezése mel-

lett (az arca sima, a

haja borzas, a pu-

lóvere puha)

Egymás kezének

megfogása, simo-

gatása

Időjárás megta-

pasztalása bőrérzé-

keléssel közvetle-

nül (hőmérséklet,

eső, szél, hó)

Az időjárás megfi-

gyelése hideg és

meleg napokon

Hideg és meleg éte-

lek

Hideg és meleg

tárgyak tapogatása

Különféle textíliák

tapogatása

(vastag,

pulóver, nyári póló,

stb.)

Különféle papírok

tapogatása, gyűrö-

getése

(vastag, kemény

papír, vékony, lap)

Növények, gyü-

mölcsök tapogatá-

sa, tépegetése

Alakítható anyagok

tapintása

Az ábrázolás-

alakítás során

használt külön-

böző anyagok ta-

pintása ( a festék

síkos, a kréta ke-

mény stb.)

Sima, érdes,

rücskös, szúrós

felületek kipróbá-

lása, megnevezés

mellett

Festés kézzel.

Puha és ke-

mény felületek

kipróbálása

megnevezés

mellett

Sima, érdes,

rücskös, szúrós

felületek kipró-

bálása, megne-

vezés mellett

Játéktárgyak

tapogatása,

simogatása (a

maci szőrös

és puha, a

mesekönyv

sima és ke-

mény, a labda

sima és puha,

stb.)

Alakítható

anyagok ta-

pintása

(gyurma,

agyag, só-

liszt gyurma)

A természet

anyagaival

való ismerke-

dés, játék

(víz, hó, ho-

mok)

Hideg és meleg

ételek

Használati tár-

gyak tapogatása

megnevezés mel-

lett ( a szappan

síkos, a kanál hi-

deg és kemény, a

törülköző puha,

stb.)

„Igen-nem” vála-

szok adása „Fá-

zol? Meleged

van?” kérdésekre

Szalvéta, papír-

zsebkendő, pe-

lenka tapogatása,

gyűrögetése

Öltözködés köz-

ben az egyes ru-

hadarabok tapo-

gatása, simogatá-

sa

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb

környezet

Ábrázolás - alakítás Mozgásnevelés Játék és szabadidős

tevékenység Személyi higiénia

Érz

ékel

és, , és

zlel

és

Bőré

rzék

elés

Sütés-főzés egyes

műveletei: tészta-

gyúrás, formázás,

nyomkodás

A természet meg-

ismerése tapintás

útján (föld, fű, fa-

kéreg, állatok sző-

re, stb.)

Séta hóban, esőben,

szélben, tűző na-

pon, az éppen érzé-

kelt hőmérséklet

megnevezése.

Reggeli kör

Szűkebb és tágabb

környezet

Ábrázolás és alakítás Mozgásnevelés Játék és szabad-

idős tevékenység Személyi higiénia

Érz

ékel

és, , és

zlel

és

Sza

glá

s

Egymás hajának,

kezének, ruhájának

megszagoltatása,

amikor erre lehetőség

adódik

Ételek, gyümölcsök

szagolgatása (jó

szagú, rossz szagú)

Növények, virágok

szagolgatása

Séta közben az eset-

leges jellegzetes

szagok megfigyelé-

se, megnevezés

mellett (kukás autó,

pékség, cukrászda,

virágüzlet, hentes,

stb.)

Gyertya, mécses,

füstölő szagolgatása

Szagolgatás sütés-

főzés közben

Illatos alap-

anyagok szaglása

Ünnepére készü-

lés, illatok segít-

ségével

Illatos alap-

anyagokból

(fűszerek, illó-

olajok, virág-

szirmok, stb.)

barkácsolás

Mikulás, kará-

csony ünnepére

készülés, illa-

tok segítségé-

vel az ünnepek

felidézése

Sütés, főzés,

étel, ital készí-

tése közben

szagolgatás

Szagok megne-

vezése, ahol

mód nyílik rá (a

pelenka büdös,

a szappan illa-

tos, stb.)

Tisztálkodó sze-

rek

szagolgatása (a

sampon, a szap-

pan, a mosópor

illata)

Ételek szagol-

gatása

Reggeli kör

Szűkebb és tágabb

környezet

Ábrázolás és alakí-

tás Mozgásnevelés

Játék és szabad-

idős tevékenység Személyi higiénia

Érz

ékel

és, és

zlel

és,

Ízle

lés

Stabil testhelyzet

megtartása, cselek-

vés közben és

mozgásos játékok,

feladatok közben is

A négy alap-íz

megnevezése min-

den olyan helyzet-

ben, amikor erre le-

hetőség van

A különféle ételek

fogyasztása közben

az étel minősítése

egyszerű kifejezé-

sekkel

Gyümölcsök kósto-

lása, megnevezés

mellett

Fűszerek kóstolása,

megnevezés mellett

Az éppen fogyasz-

tott ételek megne-

vezése

Sütés-főzés közben

ízlelgetés

Sütés-főzés köz-

ben ízlelgetés

Élelmiszerek

ízleltetése meg-

nevezése (zöld-

ség, gyümölcs,

konyhai alap-

anyagok pl.

só,cukor,vaj stb.)

Evés közben a

négy alap-íz

megnevezése,

amikor erre le-

hetőség van

Az éppen fo-

gyasztott étel

minősítése egy-

szerű szavakkal

(finom a leves,

kicsit sós a fő-

zelék, kemény a

husi, forró a tea,

stb.)

Az éppen fo-

gyasztott étel

nevének több-

szöri elismétlése

az étkezés során

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb

környezet

Ábrázolás - alakí-

tás Mozgásnevelés

Játék és szabad-

idős tevékenység Személyi higiénia

Érz

ékel

és, , és

zlel

és

Egyen

súly

Stabil testhelyzet

megtartása, cselek-

vés közben és moz-

gásos játékok, fel-

adatok közben is

Stabil testhelyzet

megtartása, cselek-

vés közben és moz-

gásos játékok, fel-

adatok közben is

Az ábrázoló és

alakító tevé-

kenység közben

az adott helyzet

megnevezése,

amikor a gyerek

kibillen az

egyensúlyi

helyzetből

Szándékos kibillen-

tés az egyensúlyi

helyzetből, játék

közben. Az új hely-

zet megnevezése

(pl.:„Most gurulunk.

Most hintázunk.

Most leesel az

ölemből. Most fel-

borulsz.”)

Hintázás

Lovacskázás

Csúszdázás

enyhe lejtőn

Ringatás

Pelenkázás köz-

ben

az adott helyzet

megnevezése,

amikor a gyerek

kibillen az

egyensúlyi

helyzetből

Kin

eszt

iku

s

Szem, száj nyitása,

csukása (utánzással,

illetve felszólításra)

Kéz nyújtása a társak

felé

Ujjak csukása, nyitá-

sa

Igen-nem jelzése a fej

mozdításával

Igen-nem jelzése

szemmozgással

Testrészek megneve-

zése mellett az adott

testrész mozdítása se-

gítséggel vagy önálló-

an

Az éppen végzett cse-

lekvések, az éppen

felvett testhelyzetek

minél gyakoribb

megnevezése („Most

lefekszel. Most fe-

lülsz. Most felemelem

a kezedet. Most sétá-

lunk.” stb.)

Az éppen vég-

zett cselekvések,

az éppen felvett

testhelyzetek

minél gyakoribb

megnevezé-

se(Most felemel-

jük a kezünk,

most gyúrunk

stb.)

A saját test helyzeté-

nek érzékeltetése az

adott helyzet megne-

vezésével

(áll, ül, fekszik, stb. )

Testrészek mozdítása

önállóan vagy segít-

séggel, a mozdulat

megnevezése mellett

Játék közben a

felvett testhely-

zetek, az önál-

lóan vagy segít-

séggel kivitele-

zett mozgások

folyamatos

megnevezése,

tudatosítása

Mozgással kí-

sért versek,

mondókák,

énekek

Minden testápolá-

si tevékenység so-

rán az éppen fel-

vett testhelyzet, az

éppen végzett

mozgás vagy

mozdulat megne-

vezése, ill. meg-

nevezés utáni vég-

rehajtása

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb

környezet

Ábrázolás - alakí-

tás Mozgásnevelés

Játék és szabad-

idős tevékenység Személyi higiénia

Érz

ékel

és, , és

zlel

és

Kin

eszt

iku

s

Mozgással kísért

versek, mondókák,

énekek

Mutatás

Megnevezett moz-

dulatok végrehajtása

Testrészek önálló

mozdításának próbál-

gatása, lehetőség ese-

tén önálló mozdítása,

szóbeli instrukció, il-

letve utánzás alapján

A saját test mozgásá-

nak érzékeltetése,

megnevezése a kü-

lönféle eszközök,

tornaszerek használa-

ta során („Most gu-

rulsz. Most csúszol.

Most hintázol.” stb.)

Sokoldalú mozgásle-

hetőségek megtapasz-

talása vízben, lovon

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb

környezet

Ábrázolás - alakí-

tás Mozgásnevelés

Játék és szabad-

idős tevékenység Személyi higiénia

Érz

ékel

és, , és

zlel

és

Tes

térz

ékel

és, te

stk

ép

Köszönési és kapcso-

latteremtési formák,

módok (pl. szemkon-

taktus felvétele, intege-

tés, simogatás, puszi

adása) kapcsolódása

testrészekhez, közben

ezen testrészek meg-

nevezése

Zenére való mozgás,

tánc közben a mozga-

tott testrész megneve-

zése

Önmegfigyelés tü-

körben, a társak

megfigyelése

Testrészek elhe-

lyezkedésének meg-

figyelése, megneve-

zése

Páros és páratlan

testrészek megkere-

sése, megnevezése

A mimika megfi-

gyelése

Testünk körberajzo-

lása, a test részeinek

berajzolása

Képkiegészítés,

testrészekből a

test összeraká-

sa

Az ábrázolási

és alakítási

feladatok köz-

ben (tépés,

gyúrás stb.)a

testrészek meg-

érintése, meg-

nevezése, se-

gítséggel vagy

önállóan törté-

nő mozgatása,

cselekedtetése

A test masszírozása,

passzív mozgatás,

vezetett aktív/aktív

mozgások közben ér-

zékletek, észleletek

szerzése a testünkből,

testrészeinkből, köz-

ben az érintett, moz-

gó testrészek megne-

vezése

Tükör előtt végzett

gyakorlatok

Izometriás gyakorla-

tok, pl. tolás, húzás,

feszítés

Izomfeszítő, - lazító

gyakorlatok (a gyere-

kek sérüléseinek

függvényben)

A testérzet felerősíté-

se (pl. csengősor, bo-

ka-súlyzó erősítése a

csuklóra, bokára)

Játék babák,álla-

tok testrészeinek

megmutatása,

megnevezése,

mozgatása

Játék baba öltözte-

tése, mosdatása,

gon-dozása közben

testrészeinek meg-

nevezése

„Orvosos” játék –

test megvizs-

gálása(testrészek

megérintése, moz-

gatása),„fájó” vagy

„beteg” testrész,

testtáj megkeresé-

se, „kezelése”

Testről, testré-

szekről mondókák,

versek, énekek.

Testrészek megé-

rintése,megmutatás

a, mozgatása

Minél több test-

rész használata já-

téktevékenység so-

rán

Gondozási és

önkiszolgálási

feladatok köz-

ben a testrészek

megérintése,

megnevezése,

segítséggel

vagy önállóan

történő mozga-

tása

Betegség esetén

a fájó testrész

megkeresése,

megnevezése,

lehetséges ke-

zelése (pl. seb,

fájó torok bekö-

tése, fájó has

megmasszíro-

zása)

Reggeli és búcsú kör Szűkebb és tágabb

környezet

Ábrázolás - alakí-

tás Mozgásnevelés

Játék és szabad-

idős tevékenység Személyi higiénia

Érz

ékel

és, és

zlel

és

Tér

érzé

kel

és,

- és

zlel

és

Térbeli elhelyezkedé-

sünk a foglalkozás so-

rán – téri irányok, vi-

szonyok (Mellettem,

velem szemben ki

ül?)

Téri irányok, helyze-

tek, viszonyok érzé-

keltetése, gyakorlása

a saját testen, a tér-

ben és a síkban.

A tér különböző irá-

nyaiból különféle ér-

zékleti ingerek érke-

zése, ezek lokalizálá-

sa

Az ábrázolás ala-

kítás során hasz-

nált , különböző

eszközök (nyom-

dák, kiszúró játé-

kok, ecsetek stb.)

térbeli helyzete,

térbeli viszonya

elhelyezkedése.

Művészeti alkotá-

sokon szereplő

tárgyak térbeli

helyzetének meg-

nevezése

Mozgáson keresztül a

téri irányok, helyze-

tek és viszonyok

megtapasztalása, ér-

zékeltetése, közben

megnevezése (pl. elő-

re-hátra, föl-le, oldal-

ra; fönt - lent, elől-

hátul, oldalt; mellet-

te)

Kéziszerekkel, kü-

lönböző eszközökkel,

tárgyakkal, azok

mozgatásával a téri

irányok, helyzetek,

viszonyok érzékelte-

tése, közben megne-

vezése (relációs sza-

vak és helyragok: alá-

fölé; -ba, -be, -ra, -re,

-hoz, -hez, -höz)

Játéktárgyak

helyzete, térbeli

viszonya

Játéktárgyak

mozgatása a tér

különböző irá-

nyaiba

Mozgásos játé-

kok során moz-

gás a tér külön-

böző irányaiba,

ezek megneve-

zése (pl. hintá-

zásnál: előre-

hátra, csúszdá-

zásnál: fel-

mászni-

lecsúszni)

A téri irányok-

ról, helyzetek-

ről szóló mon-

dókák, versek,

énekek – moz-

gással kísérve

A saját testtel

kapcsolatos tudás

bővítése (jobb és

bal oldal)

A gondozási és

önkiszolgálási fel-

adatok ellátásához

szükséges mozgá-

sok segítséggel

vagy önállóan a

tér különböző irá-

nyaiba (pl. a láb

előre nyújtása, a

popsi, kar feleme-

lése), ezek meg-

nevezése

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb

környezet

Ábrázolás - alakí-

tás Mozgásnevelés

Játék és szabad-

idős tevékenység Személyi higiénia

Érz

ékel

és, és

zlel

és

Az

idő é

rzék

elés

e, é

szle

lése

Napszak, nap, évszak

A nap eseményeinek (a

napirend) eljátszása,

felidézése a nap elején

és végén tárgyak, ké-

pek segítségével

A nap eseményeinek

időbeli egymáshoz vi-

szonyítása

Múltbeli események-re

(pl. ünnepek, az előző

heti kirándulás, a hét-

vége eseményei) visz-

szaemlékezés, tárgyak,

fényképek, képek se-

gítségével

(előbb,előtt fogalmak)

Eljövendő esemé-

nyekre készülés. Jövő-

ben bekövetkező ese-

ményekre jelzések al-

kalmazása pl. adventi

naptár, koszorú, Miku-

lás –énekek (később,

utána fogalmak)

Rövid-hosszú időtar-

tam megtapasz-talása,

pl. ének, zenehallgatá-

sakor

Napszak, nap, év-

szak

- jellegzetességeik

- sorrendiségük

- ismétlődésük

Napirend

Most, előbb-

később, régen-

sokára fogalmak ér-

zékeltetése

Eseményképek sor-

rendje

Fényképalbum ké-

szítése

Beszélgetés a gyer-

mekek fejlődéséről.

Kiskori fényképek

nézegetése. A kü-

lönböző életkorok

jellemzőinek megje-

lenítése, utánzása

Cselekvéssorok

által az időrendi-

ség és sorrendi-

ség megtapaszta-

lása

Mozdulatsorok, fel-

adat-sorok által a sor-

rendiség megtapasz-

talása

Egyszerű fogalmak

megismerése (lassan,

gyorsan, folyamato-

san, stb.)

Cselekvéssorok

által a sorrendi-

ség megtapaszta-

lása

Az étkezések és

más gondozási és

önkiszolgálási fel-

adatok kapcsoló-

dása a napszakok-

hoz

Ezt felhasználva

az időben való el-

igazodás segítése

Általános elvárások

A tanulók egyéni érzékelési – észlelési, kognitív, mozgásos lehetőségeihez mérten aktív részvé-

tel, interakció a környezettel.

Módszerek

Egyéni és csoportos foglalkozások keretében:

szomato –, tiflo –, szurdopedagógiai és logopédiai módszerek

bazális stimuláció

alternatív kommunikációs technikák

kompenzáló technikák

evésterápia

gondozási feladatok terápiás végzése

tanulmányi séták, kirándulások

bemutatás

valós és valósághű szemléltetés

egyénre szabott segítségnyújtás

játékosság

cselekedtetés

gyakoroltatás

beszélgetés

ellenőrzés, értékelés alkalmazása

Eszközök

a szűkebb és tágabb környezet élőlényei, tárgyai

a természet erői, jelenségei

modellek

képek (fénykép, diakép, grafika, jelkép…)

könyvek

kommunikációs táblák

játéktárgyak

hangfelvételek (személyek, tárgyak, cselekvések, jelenségek hangjai)

hangszerek, zene

festékek, zsírkréták, színes ceruzák, színes papírok

gyurma, agyag

diavetítő, magnetofon, diktafon

tükör

egyensúlyfejlesztő eszközök (pl.: hinta, billenődeszka)

Előzmények

Az emlékezet sérülése a gyengébb, halványabb, hiányos, nehezen felidézhető és hamar elhalvá-

nyodó emlékképekben nyilvánul meg. Mivel a beszéd hiánya és a manipuláció, valamint a fixá-

lás gyengesége miatt a kommunikáció jelentősen akadályozottá válik, az emlékezet működésé-

nek objektív megítélése nehéz.

Célok

A gyermekek olyan fejlettségi szintre való eljuttatása, hogy emlékezzenek:

– a mindennapos események egymást követő mozzanataira,

– kialakult szokásokra a családban, a csoportban,

– a begyakorolt korrekciós mozgásformákra, a testhelyzetekre,

– korábbi élményekre, tapasztalatokra,

– a napirendre

Emlékezet fejlesztése

– egy adott dolog (szűkebb–tágabb környezetünk tárgya, jelensége, stb.) megismerése so-

rán

szerzett különböző érzékletekre, észleletekre.

Rövid, majd a hosszú távú emlékezet fejlesztése.

Feladatok:

A fejlettségi szintet figyelembe vevő bevésés,

A fejlettségi szintet figyelembe vevő felidézés,

Különböző érzékelési területek érzékletei és észleletei megőrzésének elősegítése:

látás

hallás

bőrérzékelés

szaglás

ízlelés

egyensúly

kinesztézia

térészlelés

az idő észlelése.

A különböző érzékletek és észleletek összekapcsolódásának, integrálódásának elősegítésével

a felidézés megkönnyítése.

Egyszerű összefüggések felismertetése, megtanítása a felidézés elősegítése

céljából.

A kommunikáció fejlesztése, amely lehetővé teszi az emlékképek kifejezését.

A cselekvések mozgásos feltételeinek javítása, amelyek szintén az emlékképek kifejezését

szolgálják.

Jelek, szimbólumok kialakítása, melyekkel bonyolultabb eseményeket, történéseket idézhe-

tünk fel egyszerűbben.

Szoros kapcsolattartás a szülőkkel az üzenő füzeten keresztül az iskolai és a hétvégi esemé-

nyekről, hogy ezek később is felidézhetők legyenek.

Alapelvek

Az adott tartalom, különböző észlelési területek felől, különbözőképpen történő megismerte-

tése.

A kis lépésekben való haladás elve.

Gyakori ismétlés, ellenőrzés.

A tanmenet összeállításánál alapelv, hogy az ismeretek egymásra épüljenek és koncentriku-

san bővüljenek.

Az emlékezetet fejlesztő tanulási tartalmak megjelenése a különböző foglalkozásokon

Reggeli és búcsú kör Szűkebb és tágabb

környezet

Ábrázolás - alakí-

tás Mozgásnevelés

Játék és sza-

bad- idős tevé-

kenység

Személyi higiénia

Em

lék

ezet

Emlékezés

- a hétvégi események-

re

- az évszakokról, az

időjárásról tanultakra

- ki hiányzott tegnap,

ki volt beteg?

Milyen nap van ma? –

vagyis: a napok jellegze-

tességei (pl.: a hét kezdő

napja, vagy mozgásos

nap)

Cselekvések felidézése

(pl.: „ma festeni/főzni fo-

gunk”)

Kit köszöntöttünk már és

kit még nem? Kinek nem

énekeltük még a nevét?

Emlékezés az énekeket

kísérő mozdulatokra és

azok sorrendjére

Emlékezés a korábbi

élményekre, tapasz-

talatokra

Emlékezés:

- alapanyagok

tulajdonságai-

ra

- eszközök

funkciójára

- Munkafolya-

matok sor-

rendjére

Állandó feladatsornál: em-

lékezés a feladatokra és a

sorrendjükre

Az egyes testrészek érzék-

leti képeinek, funkcióinak,

nevének felidézése, testfo-

galom kialakítása

Mozdulatokkal kísért

mondókák, versek, énekek

megtanulása, melyek játé-

kosan segítik a különböző

mozgásformák felfedezé-

sét, gyakorlását

Utánzásos feladatokkal,

rövidtávú emlékezet, fej-

lesztése

Általános, mindig érvényes

szabályok tudatosítása a

hosszú távú emlékezet fej-

lesztése céljából (pl.: a fej-

tartásra, kéztámaszra, kor-

rekciós helyzetekre, hely-

zet- és helyváltoztató moz-

gások kivitelezésére vo-

natkozó szabályok)

Játékszabályok elsajátítása

Emlékezés

- korábbi élmé-

nyekre

- elemi játék-

szabályokra

mesékre, törté-

netekre

Az egyes gondo-

zási feladatok

mozzanataira és

azok sorrendjére

való emlékezés

Az egyes gondo-

zási feladatok

végzése során

használt eszközök

megjegyzése, fel-

ismerése (pl.: ru-

hadarabok, fogke-

fe, szappan, fog-

krém)

A napirend ese-

ményeinek egy-

másutánisága

Általános elvárások:

A gyermekek egyéni érzékelési – észlelési, kognitív, mozgásos lehetőségeihez mérten aktív

részvétel, interakció a környezettel.

Módszerek

A bevésés módszerei:

bemutatás

szemléltetés

cselekedtetés

gyakoroltatás

beszélgetés

és ezek ismétlései, felidézései

A felidézés módszerei:

beszélgetés

szemléltetés (valósághű modell, kép, jelkép)

bemutatás

cselekvés megkezdése

megfelelő testhelyzet és kommunikációs eszközök, módszerek biztosítása

Eszközök:

szűkebb és tágabb környezetünk tárgyai, élőlényei, erői, a természet jelenségei

modellek

képek (fénykép, grafika, jelkép…)

fotóalbum

üzenő füzet

tárgyi emlékek pl.: nyaralásról, sétáról, stb.

A gondolkodás fejlesztése

Előzmények:

A halmozottan fogyatékos gyermekek esetében a gondolkodás kialakulásának elengedhetetlen

feltétele a mozgás, mivel a gondolati síkon való műveletvégzés csak a konkrét tárgyakkal törté-

nő cselekvés és sok-sok gyakorlás talaján alakulhat ki. A tárgyi tevékenykedések közben jelent-

kező problémák megoldása csak fokozatosan függetlenedik a cselekvéstől, és a szavakban törté-

nő kifejeződésen keresztül vezet a képzeletben történő megoldások kereséséhez, a gondolko-

dáshoz. A beszéd, a mozgás és az értelmi képességek sérülésének következtében a gondolkodási

műveletek kialakítására és gyakoroltatására még a cselekvés szintjén van szükség.

Célok:

Önmaguk megismerése, azonosságtudatok és én identitásuk kialakulása.

Szűkebb és egyre bővülő környezetükben való eligazodás.

Tárgyi környezetük birtokba vétele.

Személyi és tárgyi környezetükre való hatás gyakorlása.

A környezet változásaihoz való alkalmazkodás.

Egyszerű probléma-megoldási módozatok megismerése és alkalmazása (kommunikációs

problémáikra, céljaik elérésére, akaratuk keresztülvitelére, stb.).

Feladatok:

A környezet megismertetése, felfedeztetése.

Elemi fogalomrendszer kialakítása, ismereteik rendszerezése, új ismeretek elhelyezése, szí-

nek, formák megismertetése.

Főfogalom alá rendelés.

Különbségek megfigyeltetése.

Változás megfigyeltetése.

(Logikai)- funkcionális összefüggések megfigyeltetése.

Analizáló - szintetizáló képesség fejlesztése.

Hiányok pótlása

- szimmetria

- rész-egész viszony

Általánosítás, konkretizálás.

Analógiás gondolkodás fejlesztése.

Téri, idői tájékozódás fejlesztése.

Testfogalom fejlesztése.

Szám- és mennyiségfogalom fejlesztése.

Társadalmi szokások, elemi szabályok megismertetése, elsajátíttatása.

Hangulatok, érzelmek felismertetése.

Kreatív gondolkodás, képzelet fejlesztése.

Alapelvek:

A gondolkodási műveletek fejlesztése sohasem elszigetelten, öncélúan történik, hanem min-

dig a heti témakörbe ágyazva, játékos formában vagy természetes, valóságos, életszerű hely-

zetekben.

A fejlesztési feladatok kiválasztása és meghatározása egyénre szabottan, tervszerűen, az

egyéni szükségleteknek megfelelően történik.

A gondolkodási funkciókat fejlesztő tanulási tartalmak megjelenése a különböző foglalkozásokon

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb

környezet Ábrázolás - alakítás Mozgásnevelés

Játék és szabad-

idős tevékenység Személyi higiénia

Gon

dolk

od

ási

fu

nk

ciók

Ídőbeli tájékozódás (év-

szak, nap, napszak)

Téri irányok (mellettem,

velem szemben ki van?)

Valaki hiányának felis-

merése

Analógia: egy-egy moz-

dulat, hang, stb. körbe-

adása (pl.: mindenki tap-

sol egyet sorban, min-

denki üt a hangszerére)

Számfogalom (pl.: 1 tap-

solás, 1 névválasztás)

Alapfogalmak: család-

tagok, az időjárás jelen-

ségei, hangszerek nevei,

a gyermekdalok szövege;

ki gyerek, ki felnőtt, fiú-l

Az általános ismere-

tek bővülése, mélyü-

lése

Főfogalom alá rende-

lés

Az egy dologra vo-

natkozó, különböző

érzékleti tapasztala-

tok összegzése, in-

tegrálása

Összehasonlítás:

- az egyforma,

nem egyforma fo-

galmának megis-

merése

- különbségek ész-

revétele

- tárgy – tárgy,

- tárgy – kép,

- kép–kép egyezte-

tés

Általános ismere-

tek bővítése

Összehasonlítás

Változás

Szerialitás fejlesz-

tése

Logikai-

funkcionális össze-

függések felisme-

rése

Alapfogalmak meg-

ismerése

Testrészek nevei,

száma, funkciói, a

testfogalom kialakí-

tása

Mozgást kifejező fo-

galmak bevezetése

(pl.: nyújtás, feszítés,

lazítás, hajlítás, eme-

lés, húzás, tolás)

Felhasznált játékok,

eszközök megismeré-

se, melyek elősegítik

a motivációt, a moz-

gások helyes kivitele-

zését és a mozgásos

feladat megértését.

(pl.: különböző játék-

tárgyak, a tanterem

berendezései: hinták,

matrac,bordásfal,

labdák, bicikli, kari-

kák, tornabotok,

súlyzók, babzsákok,

csörgők)

Általános

ismeretek bőví-

tése

Összeha-

sonlítás

Változás

megfigyelése

Ritmikus

sorok alkotása

(Pl.: építőjáté-

kok)

Téri orien-

táció fejlesztése

Testfoga-

lom fejlesztése

Össze

nem illőség fel-

fedezése

Logikai-

funkcionális ösz-

szefüggések fel-

ismerése

A gondozási

feladatokkal

kapcsolatos

helyzetek, cse-

lekvések, eszkö-

zök megismeré-

se, a passzív (ak-

tív) szókincs bő-

vítése

Egyszerű utasí-

tások megértése

és követése (pl.:

„Add a kezed!”)

A saját testtel

kapcsolatos tu-

dás bővítése,

mélyítése (pl.:

testrészek nevei,

jobb és bal ol-

dal)

A testi szükség-

letek felismerése

(pl.: WC-re kell

mennem, ki kell

fújni az orro-

mat)

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb

környezet Ábrázolás - alakítás Mozgásnevelés

Játék és szabad-

idős tevékenység Személyi higiénia

Gon

dolk

od

ási

fu

nk

ciók

Állatok és hangjai (bábok

személyesítik meg)

Különböző kommuniká-

ciós formák és csatornák

megtapasztalása (beszéd,

ének, dallam, ritmus,

érintés, simogatás, tár-

gyak, képek)

Alapérzelmek, hangula-

tok felismerése (öröm,

bánat, fáradtság, fájda-

lom

Analizáló – szinteti-

záló képesség fej-

lesztése (Dupló, épí-

tőkocka, néhány

elemes puzzle)

Rész – egész viszony

megértése (tárgyak,

növények, állatok,

saját magunk meg-

ismerése során)

Általánosítás – konk-

retizálás, ennek se-

gítségével jelek ki-

dolgozása kommu-

nikációs táblára

Ritmikus sorok alko-

tása

Eseményképek sorba

rakása

Téri tájékozódás

fejlesztése

Időben való tájéko-

zódás fejlődése

(most; előbb–

később; eseményké-

pek sorrendje)

A téri orientáció fej-

lesztése

- téri irányok mozgás-

sal egybekötve (föl,

le, oldalra, mellé,

alá, fölé, stb.)

- relációs szavak és

helyragok (on, -en, -

ön, -hoz, -hez, -höz, -

ba, -be, stb.)

Időbeli tájékozódás

- mozdulatsorok, fel-

adatsorok által a

sorrendiség megta-

pasztalása

- egyszerű fogalmak

megismerése (lassan,

gyorsan, folyamato-

san, stb.)

- relációs szavak

Különbségek megfi-

gyelése és összeha-

sonlítás saját testen,

tükör segítségével és

utánzásos feladatok-

nál

Változás megfigyelé-

se:

testhelyzet, izületek

helyzete,izomfeszes-ség

Időben való tá-

jékozódás

Alapvető szoká-

sok megtanítása

(pl.: evés előtti

kézmosás, evés

utáni kézmosás)

Cselekvés és

annak eredmé-

nye (pl.: meg-

mosom a keze-

met, tiszta és il-

latos lesz; ha

megfésülködöm,

szép lesz a fri-

zurám)

Ellentétpárok

(pl.: piszkos-

tiszta; kócos-

szép; büdös-

illatos)

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb

környezet Ábrázolás - alakítás Mozgásnevelés

Játék és szabad-

idős tevékenység Személyi higiénia

Gon

dolk

od

ási

fu

nk

ciók

Szín- és formaisme-

ret

Szám- és mennyiség-

fogalom kialakítása

(több–kevesebb, sok-

kevés, 1, 2, 3

A különböző érzéke-

lési területek ingerei

minőségének meg-

ismerése, Pl.:

- hallás: halk-hangos

mély- magas

- látás: színek

sötét-világos

kicsi-nagy

- ízlelés:

édes-savanyú

-sós

(keserű, csípős)

- tapintás:

sima-nem sima

(tüskés, rücskös

recés)

hideg – meleg

puha – kemény

- szaglás:

illatos–büdös

Szimmetria felfedezé-

se

Egyszerű játéksza-

bályok megértése

Általános elvárások:

A gyermekek egyéni érzékelési – észlelési, kognitív, mozgásos lehetőségeihez mérten aktív

részvétel, interakció a környezettel.

Módszerek: Egyéni és csoportos foglalkozások keretében történnek

szomato –, tiflo –, szurdopedagógiai és logopédiai módszerek

alternatív kommunikációs technikák

kompenzáló technikák

evésterápia

gondozási feladatok terápiás végzése

tanulmányi séták, kirándulások

bemutatás

valós és valósághű szemléltetés

egyénre szabott segítségnyújtás

játékosság

cselekedtetés

gyakoroltatás

beszélgetés

ellenőrzés, értékelés alkalmazása

Eszközök:

a környezet tárgyai, személyek, állatok, növények, jelenségek (pl.: időjárás)

játéktárgyak

mesekönyvek, fényképek, diaképek, rajzok, jelképek, feladatlapok

kommunikációs táblák

festékek, ceruzák, papírok

magnetofon, diktafon, hangfelvételek a környezetünkről, zene

Az ember életének, személyiségének egyik talán legnehezebben megfogható területe fejlesz-

tését esztétikai nevelésnek neveztük el.

A mozgást, az érzékelés-észlelést, a figyelmet, emlékezetet és gondolkodást, valamint a

kommunikációt magába foglalva az átélt élményekkel és érzelmekkel táplálja a személyisé-

get.

Fő eszköze a művészet – vagyis a zene, a képzőművészet és az irodalom – ami szavakkal ne-

hezen körülírható.

Az esztétikai nevelés mind alkotó, mind pedig befogadó tevékenységeket felölel, melyek sok-

szor szétválaszthatatlanul egymásba fonódnak. Pl.:

zenehallgatás közben ringatózás Bobath - labdákon

spontán, improvizatív mozdulatok zenére

egymás improvizatív táncának (a csoportban dolgozó felnőttek tánca is)

megfigyelése zenehallgatás közben

tánc zenére színes selyemkendőkkel

improvizatív egyéni és közös játék hangszereken

zenére festés.

Célok:

Az önkifejezésre lehetőséget adó technikákkal, mint újabb kommunikációs eszközökkel

való megismerkedés.

Passzív befogadóból aktív résztvevővé válás.

Alapérzelmek megélése, felismerése, kifejezése. Pl.: öröm, szomorúság, félelem.

III/ 2. 5. Kreativitás fejlesztése, esztétikai nevelés:

A tanulókat körülvevő jelenségek élményeinek, hangulatainak felidézése, képzeletben

történő újbóli átélése, elképzelése és kifejezése. Pl. esőben, szélviharban, tavaszi mezőn.

A környezet jelenségeiről szerzett tapasztalatok, és ezek művészi eszközökkel történő

összekapcsolódása, integrálódása.

Egy-egy képzőművészeti alkotás láttán, vagy zenedarab hallatán képzeletük megindulása.

A rendelkezésre álló technikák, alapanyagok, eszközök közüli választás képességének

kialakulása.

Az esztétikai fejlesztésen keresztül a szűkebb és tágabb környezet alaposabb megismeré-

se, elemzése.

Feladatok:

Nyugodt, biztonságos légkör teremtése.

Az alkotáshoz, önkifejezéshez szükséges helyzetek, alapanyagok, eszközök biztosítása.

Az alapvető festészeti, grafikai, vegyes technikák és a mintázás megismertetése, használa-

tuk gyakoroltatása.

A közös alkotó folyamatba való bekapcsolódás lehetőségének biztosítása.

A színek szerepének megfigyeltetése, az alapformák megismertetése, különféle eszközök-

kel történő megjeleníttetése, kapcsolódva a tanmenethez.

A vizuális kifejezési formák és az irodalom, a zene és egyéb művészeti ágak kapcsolatá-

nak megismertetése, az ebből adódó lehetőségek kiaknázása.

Dramatikus technikákban való minél aktívabb részvétel lehetőségének megteremtése

(bábjáték, jelmezes megjelenítés, zenei megjelenítések, egyszerű mondókák eljátszása).

Fényképek, műalkotások, a természet hangjai, zenei darabok megfigyeltetése. A hangula-

ti, érzelmi megjelenítés elősegítése.

Alapelvek:

A foglalkozások során mindig tartsuk tiszteletben az alkotás szabadságát.

A témakezelés legyen rugalmas és interaktív.

Törekedjünk a csönd és elmélyülés, valamint az önkifejezés és beszélgetés megfelelő ará-

nyának megtalálására.

Valósuljon meg a lehetőségekhez mért legaktívabb kommunikáció.

Mindenfajta művészeti megnyilvánulást alkotásként értelmezzünk.

Ne javítsunk bele a művekbe, hanem tartsuk őket tiszteletben.

Fejezzük ki örömünket és bátorítsuk a gyerekeket további önkifejezésre.

Kezdetben értékeljünk pozitívan minden aktivitást, még ha az eszközhasználat, a meg-

nyilvánulás nem is tökéletes.

Ne korrigáljunk kezdetben, később is inkább csak ajánljuk fel az általunk jobbnak vélt

lehetőséget.

A fejlesztés tartalma, területei:

A csoportban a szabad festés technikájának bevezetése. A zenére festés, hangulati ábrázo-

lás gyakorlása. Érzelmek felismerése, megjelenítése a tanult technikákkal.

Az alapszínek elkülönítése, a meleg és hideg színek és tónusok hatásának megfigyelése.

Az alapformák megjelenítésének gyakorlása.

Formázás agyaggal, gyurmával. Egyszerű modellek készítése különféle alapanyagokból.

Szabad hangszerhasználat. Hangutánzás. Egyszerű ritmusképzés. Zenei darabok hatásának

megfigyelése, megbeszélése.

Kötött témák megjelenítése művészeti eszközökkel, kapcsolódva a tanmenethez

Az esztétikai nevelés tartalmainak megjelenése a különböző foglalkozásokon

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb

környezet

Ábrázolás - alakí-

tás Mozgás-nevelés

Játék és szabadidős te-

vékenység

Személyi higi-

énia

Ősz

Szabad hangszer-

használat

Éneklés, illetve

énekekhez hang-

adás próbálgatása

Egyszerű ritmus-

képzés

Állatok és időjá-

rási jelenségek

hangjainak hang-

szerekkel történő

utánzása

Ritmushangszerek

használata

Zenélés az erdő

kincseivel, termé-

sekkel, kavicsok-

kal…

Ősszel kapcsola-

tos mondókák,

versek, énekek

hallgatása átélése

Szí

nek

Őszi színek meg-

figyeltetése és el-

különítése a többi-

től

Meleg színek

megjelenítése: vö-

rös, barna, sárgák

Őszi tájat ábrá-

zoló műalkotás-

ok nézegetése

Őszi színek meg-

figyeltetése, el-

különítése, meg-

jelenítése

A lehetőség szerinti

legharmonikusab-

ban kivitelezett

mozgássorok.

Koordinált, komp-

lex gyakorlatok

végrehajtása

Járás közbeni

synergizmusok

Dinamikus, ritmi-

kus mozgássorok

Igényesen kivitele-

zett, színes, külön-

böző anyagú, fej-

lesztő eszközök

használata

Hangszerkészítés kü-

lönböző anyagokból

Zenehallgatás:

a zene hangulatának,

lüktetésének, tempó-

jának, dinamikájának

megfigyelése

Szabad mozgás, tánc

zenére

Mondókák, versek,

énekek hallgatása át-

élése

Egyszerű őszi körjá-

tékok eljátszása

Az évszak-

nak, időjárás-

nak megfelelő

igényes, esz-

tétikus, öltöz-

ködés

Lev

elek

Lenyomatok

temperával, víz-

festékkel papírra,

filcre vászonra

Montázsok, ra-

gasztások levél-

darabokból, teá-

ból, fűszerekből,

stb.

Közös nagy szabad-

festéses kompozí-

ciók: fák

Lenyomatok

temperával, víz-

festékkel papírra,

filcre vászonra

Ragasztások

levelekből, papí-

rokból, termé-

sekből, termé-

nyekből

Lenyomatok

készítése

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb kör-

nyezet Ábrázolás - alakítás Mozgás-nevelés

Játék és szabadidős

tevékenység

Személyi

higiénia

Ősz

Gyü

mölc

sök

, te

rmés

ek

Őszi gyümölcsök,

termések nézegetése,

esztétikumuknak, szí-

neiknek a megfigyelé-

se

Hangszerkészítés ter-

mésekből, dobozok-

ból, üvegekből

Mintázás színes gyur-

mából

Mintázás agyagból

festékkel kifestve

Formázás gyurmá-

ból, só-liszt gyur-

mából, agyagból

Formák megfestése

sablonnal

Formák és színek

vizes alapon

Ragasztások krepp-

ből, filcből

Lenyomatok cso-

magolópapírra, vá-

szonra

Mozgássorok ze-

nére

Egyszerűbb tánc-

lépések

Énekkel mondóká-

val harmonizáló

gyakorlat –

kivitelezés

Páros és csoportos

gyakorlatoknál

egymásra figyelő,

szép mozdulatok

megtalálása

Énekekhez hang-

adás

Ragasztások leve-

lekből, papírokból,

termésekből, ter-

ményekből

Időjá

rás

Időjárás szélsőségei-

nek ill. jellemzőinek

megtapasztalása (eső,

köd, szél…)

Temperás kompozíci-

ók vastag ecsettel,

hengerrel, kézzel: le-

velek, fák

Lapon, üvegen, cso-

magolópapíron víz-

festékkel, üvegfes-

tékkel: a köd és az

eső megfestése

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb

környezet Ábrázolás - alakítás Mozgás-nevelés

Játék és szabadidős

tevékenység

Személyi hi-

giénia

Tél

Téli mondókák,

énekek, zene egy-

szerű kísérése rit-

mushangszerekkel

Szí

nek

Téli színek megfi-

gyeltetése és elkülö-

nítése a többitől

Hideg színek

A fehér szerepe

a télben

Téli tájat ábrá-

zoló alkotások né-

zegetése

Temperás festés fe-

kete, sötét alapra: hó,

hideg, jég (cukros

festés )

Papírmunkák: tépé-

sek (hópihe, hóem-

ber)

Kompozíciók fenyő-

ből

Mondókák, éne-

kek, zene egysze-

rű kísérése rit-

mushangszerekke

l

Az évszak-

nak, időjá-

rásnak

megfelelő

igényes

esztétikus,

öltözködés

Időjá

rás

Téli táj esztétiku-

mának megfigyelé-

se

Üvegfestés: a jég

hatásának érzékel-

tetése

Ragasztások ( hó ):

kókusszal, grízzel,

vattával stb.

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb kör-

nyezet Ábrázolás - alakítás

Mozgás-

nevelés

Játék és szabadidős tevé-

kenység

Személyi

higiénia

Tél

Gyertya, adven-

ti koszorú, mé-

cses meggyújtá-

sa zenehallgatás,

éneklés közben

Ünnepekre ké-

szülődés ének-

kel, verssel, a te-

rem feldíszítésé-

vel

Ün

nep

ein

k

Mikulás:

- Mikulás-báb

Karácsony:

- csomagolópapír-

festés

- dísz készítése

- kompozíciók fenyő-

ből

- betlehem

- gyertyamártogatás

- mézeskalács-díszítés

- asztali dísz

Farsang:

- arcfestés

Mikulás

- virgácsfestés

- Mikulás zsák

készítése

Karácsony:

- adventi

koszorú

- gyertya dí-

szítése

Farsang:

- díszek

- maszkok

Tánc,

mozgás

ünne-

pekhez

kapcso-

lódó,

zenére

Gyertya, adventi

koszorú, mécses

meggyújtása zene-

hallgatás, éneklés

közben

Ünnepekre készü-

lődés énekkel, vers-

sel, a terem feldí-

szítésével

Karácsony:

- csomagolópapír-

festés

- díszek készítése

- adventi koszorú

- betlehem készítése

- gyertyamártogatás,

- gyertyaöntés

- a gyertya díszítése

mézeskalács-díszítés

Áll

ato

k

Bábok és model-

lek készítése

- fakanál bábok

- barlang papírmasé-

ból, dobozokból

Bábok és

modellek ké-

szítése

- fakanál bábok

- barlang pa-

pírmaséból, do-

bozokból

Reggeli és búcsú kör Szűkebb és tágabb

környezet Ábrázolás - alakítás Mozgás-nevelés

Játék és szabad-

idős tevékenység

Személyi higi-

énia

Tav

asz

Tavaszi

mondókák,

énekek, zene

hallgatása

Szí

nek

A zöld szín fon-

tosságának érzé-

keltetése

A hideg és meleg

színek együttes

jelenléte

Vizes alapon festés kékkel,

zölddel

A víz megfestése

A víz felszínének megfes-

tése és papírra vetítése

Festékfolyatás vizes lapon

Vizes alapon foltok és

egyenesek létrehozása

Temperás festés:

- rétek

- fák

- felhők

Ragasztások szívószálból,

papírból, textilből

Textilfestés

Tavaszköszön-

tő népi játékok

Tavaszköszön-

tő népi játékok

Az időjárásnak

megfelelő igé-

nyes esztétikus

öltözködés

Időjá

rás

A szél megjele-

nítése selyempa-

pírral, sálakkal

Jég olvadásának

megtapasztalása

Az eső megfestése vizes

alapon, festékfolyatás

Reggeli és búcsú kör Szűkebb és tágabb

környezet Ábrázolás - alakítás Mozgás-nevelés

Játék és szabad-

idős tevékenység

Személyi higi-

énia

Tavasz

Húsvéti és

anyáknapi

mondóka,

ének, versek és

zenehallgatás

Ün

nep

ek

Húsvéti szokások

Mézeskalács

díszítése

Húsvét:

Húsvéti kalács készítése,

díszítése só-liszt gyurmá-

ból

Tojásfestés

- nyuszi készítése

Anyák napjára készülődés

Húsvéti játé-

kok

Húsvéti nép-

szokások

Reggeli és búcsú kör Szűkebb és tágabb

környezet Ábrázolás - alakítás Mozgás-nevelés

Játék és sza-

badidős tevé-

kenység

Személyi higié-

nia

Nyár

Nyári mondó-

ka, ének, ver-

sek és zene-

hallgatás

S

zín

ek

Meleg színek

megjelenítése

(sárgák és a vö-

rös)

Zöldek szerepe

Az eső megfestése vizes

alapon, festékfolyatás

Nyarat ábrázoló alkotá-

sok képek nézegetése

Az évszaknak,

időjárásnak

megfelelő igé-

nyes, esztéti-

kus öltözkö-

dés.

Időjá

rás

Temperás festés:

- rétek

- fák

- felhők

Ragasztások

Textilfestés

Napsütés és a hőség meg-

festése temperával

Vizes játékok

Nyári játékok

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb

környezet Ábrázolás - alakítás Mozgás-nevelés

Játék és

szabadidős

tevékeny-

ség

Személyi higiénia

Min

den

évsz

ak

ban

A személyi higi-

énia iránti igény

kialakításakor

felhívni a fi-

gyelmet a rende-

zett haj viselet és

a tiszta szép kéz,

arc esztétikai lát-

ványára, szépsé-

gére

Előzmények

A súlyosan halmozottan sérült gyermekek állapota számos probléma- és konfliktushelyzet

forrása. Ezeknek egy részét tanulóink felismerik, megélik, de mivel e válságok kifejezése,

megosztása és kezelése akadályokba ütközik, súlyos lelki terheket jelentenek számukra. Ilyen

például a beszédképtelenség okozta meg nem értettség, a mozgássérülés következtében a

mindennapokban való aktív részvétel hiánya, az ép testvérek közötti háttérbe szorulás, a ter-

mészeti és tárgyi világgal való kapcsolattartás kudarca. Továbbá a fogyatékosságnak lehet-

nek olyan nem törvényszerű következményei, melyek bár a gyermekek megítélése szerint

nem feltétlenül kellemetlenek, mégis káros hatással vannak a személyiség fejlődésére. Pl.:

túlzott féltés, óvás, kiszolgálás, babázás.

Célok

Pozitív és reális énkép kialakulása a tanulók értelmi szintjének megfelelően.

Érzelmek felismerése, tudatos megélése.

A tanulók nyitottá válása a környezetükben élők felé.

Akarják és tanulják meg érzelmeiket, akaratukat a legdifferenciáltabban, legérthetőbben

kifejezni.

Mások megnyilvánulásainak értelmezése és tolerálása.

Vágyaik késleltetése, a várakozás képességének kialakulása, türelmessé válás.

Ugyanakkor legyenek képesek küzdeni egy-egy cél eléréséért. Ne adják fel hamar, legye-

nek kitartóak.

Feladatok

Kiegyensúlyozott légkör megteremtése mellett, alkalmazkodás elősegítése, fejlesztése

váratlan új helyzetekhez.

Kommunikációs kedv erősítése, ezen belül is, tetszés-nem tetszés nyilvánításra, válasz-

tásra való ösztönzés.

Meg nem értett kommunikációból eredő frusztrációs helyzetek kiküszöbölése a későbbi

agresszív vagy apátiás magatartás megelőzése érdekében.

III/2. 6. Érzelmi és szociális nevelés

Az önkifejezés lehetőségeinek megismertetése.

Az én-tudat fejlődésének segítése (énkép kialakítása).

Lehetőség biztosítása a különféle élmények és érzelmek megélésére, kifejezésére.

Az élmények és a velük kapcsolatos érzelmek értelmezésében, kezelésében való segít-

ségnyújtás.

A gyerekek képessé tétele más emberek hangulatának, érzelmeinek felismerésére, és az

arra való reagálásra (pl. együtt örülés, vigasztalás).

A motiváció erősítése.

Az együttműködési készség fejlesztése.

A közösségi magatartás kialakítása (felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek viszonylatban).

A helyes viselkedési formák megismertetése, elsajátíttatása.

A csoportos és az egyéni tevékenykedések arányának helyes megválasztása az életkor, a

szociális érettség, a fogyatékosságok és a pillanatnyi szükségletek szempontjainak figye-

lembevételével és mérlegelésével.

A közösséghez való tartozás élményeinek közvetítése a csoportos foglalkozásokon ke-

resztül, ezek pl.:

- a közös éneklés, zenélés, játék öröme

- a mások sikerének öröme

- a „mindenki egyformán fontos” élménye

- a „valamit közösen létrehozni” élménye

- a kortársakkal való kapcsolat öröme.

Kétszemélyes helyzetekben

- a „most egyedül én vagyok a fontos”

- a teljes elfogadottság

- az osztatlan figyelem

- élményének közvetítése.

Pozitív, reális énkép kialakítása a tanulók értelmi szintjének megfelelően.

Döntési helyzetek teremtése, melyekben a tanulók szabadon választhatnak tevékenysé-

gek, játékok, ételek, stb. közül, valamint ezek biztosítása.

Reális és egységes, a tanulók állapotához, ugyanakkor életkorához is a lehető legjobban

igazodó elvárások kialakítása, megismertetése.

Kommunikációs eszközök és technikák biztosítása és alkalmazása.

Alapelvek

„A lélek a legfontosabb testrész.” (Ancsel Éva)

Az érzelmi és szociális nevelés az egész napot átszövi. A közösségi szokásokat a nap

folyamán valamennyi élethelyzetben szem előtt kell tartani.

A pedagógusok minden megnyilvánulásukkal önkéntelenül is nevelnek, mintául szolgál-

nak. Erre tudatosan is törekedniük kell.

A gyermekek optimális érzelmi és szociális fejlődéséhez szükségük van mind csoportos,

mind kétszemélyes helyzetekre.

A gyermekek fejlődésében különösen nagy szerepe van a feltétlen szeretet és elfogadás

biztonságot adó érzésének.

Mindenfajta fejlesztésnek és tanulási szituációnak érzelmi bázison kell alapulnia.

Az érzelmek, indulatok megélését, kifejezését, ezeken keresztül pedig értelmezését és

feloldását kell elősegíteni, nem pedig az elfojtását.

A szülőkkel való szoros együttműködés (pl.: üzenő füzeten keresztül, személyes beszél-

getések) elengedhetetlenül szükséges a tanuló teljesebb megismeréséhez, és a fejlesztés

eredményességéhez

Érz

elm

i él

et

és s

zoci

áli

s n

evel

és

Reggeli kör Szűkebb és tá-

gabb környezet

Ábrázolás-

alakítás Mozgásnevelés

Játék és szabad-

idős tevékenység Személyi higiénia

Köszönési

formák, kap-

csolat-felvétel

(ének-lés,

szemkon-

taktus, simo-

gatás, labda-

gurítás)

Kapcsolatok

– felnőtt-

gyerek

– gyermek-

gyermek

Nevek

– saját

– csoporttársak

– felnőttek

– család

Búcsúzás

Érzelmek kife-

jezése

Élmények fel-

idézése, meg-

osztása

A közösséghez

való tartozás

élménye

A család–

családtagok

- felnőtt, gyerek-

név

- foglalkozás

– családi szokások

Az iskola cso-

porttársak– taná-

rok

Ünnepek

– családi ünnep

- születésnap

- névnap

– egyéb ünnep

- Reformáció

- Advent

- Mikulás

- Karácsony

- Farsang

- Március 15

- Húsvét

- Anyák napja

Az alkotás

öröme

Önkifejezés,

kreativitás ki-

bontakozása,

fejlődése

Tapasztalati

élmények

alapján alko-

tásvágyuk fej-

lődése

A pozitív én-

kép kialakulá-

sa, önismeret

fejlődése Ön-

maguk és kör-

nyezetük ápo-

lása, tisztán-

tartása

Együttműkö-

dés

Kitartás, küz-

delem

Fáradtság, fájda-

lom kifejezése és

elviselése

Társasjáték

Szerepjáték

Dramatizálás

Bábozás

Egyszerű já-

tékszabályok

pl.:

– soron követ-

kezés

– valami, pl.

labda körbe-

adása

– kiszámoló-

játék

A (közös)

játék öröme

A (közös)

alkotás öröme

A választás, a

döntés öröme

és következ-

ménye Játék-

szabályok

Napirend és napi

rend-szeresség el-

fogadása

A különböző gon-

dozási folyamatok

elviselése

Együttműködés,

aktív részvétel

A testi szükségle-

teknek a környe-

zet számára érthe-

tő és elfogadható

módon történő

jelzése

A testi szükségle-

tek késleltetése,

várakozás – ha a

helyzet úgy hozza

TANULÓI JOGVISZONY NYOMON KÖVETÉSE

Bekerülés feltételei:

A fejlesztő nevelés-oktatásban azok a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek része-

sülnek, akiket a szakértői bizottságok erre a képzési formára javasolnak. Azok a tanulók, akik

értelmi képességeik súlyos, tartós akadályozottsága miatt a Sajátos nevelési igényű tanulók

iskolai oktatásának irányelvében leírtaknak, illetve a kerettantervben megfogalmazott köve-

telményeknek a különböző egyéni megsegítő stratégiák ellenére sem képesek minden téren

megfelelni, s eredményes fejlesztésük elsősorban különféle egyénre szabott terápiás fejlesztő

eljárások segítségével valósítható meg.

Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bi-

zottság szakvéleményével

Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményé-

vel

A továbbhaladás:

A programban rögzített témakörök szerint történik a tanulók fejlesztése. Az ismeretek évről

évre koncentrikusan vagy spirálisan bővülnek, melyek elsajátításában a tanulók egyéni tem-

pójuk szerint haladnak. Az évfolyamok között a továbbhaladás automatikus.

Csoportlétszám:

A fejlesztő nevelés-oktatás csoport létszáma legfeljebb 6 fő lehet. Háromnál kevesebb gyer-

mek esetében a csoportos foglalkoztatás előnyei már nem valósulnak meg, az ideális csoport-

létszámnak öt fő tekinthető.

A tanulói jogviszony megszűnése:

A fejlesztő nevelés-oktatás csoportból a gyermekek csak szakértői bizottsági javaslatra vagy

szülői kérésre kerülhetnek ki más intézménybe. A tanulói jogviszony egyéb esetekben, a

köznevelési törvényben meghatározott tankötelezettségi korhatár elérésével szűnik meg. Ez

16 éves kor, ami a szülői kérésre meghosszabbítható 23 éves korig.

ÓRASZÁMOK ÉS FOGLALKOZÁSOK

Heti és éves óraszámok:

Foglalko-

zások

Reggeli

és búcsú-

körkör

Szűkebb

és

tágabb

környezet

Ábrázolás

-

alakítás

Mozgás-

nevelés

Egyéni

fejlesztések

Játék

és

szabadidős

tevékenység

Személyi higi-

énia Összesen

Heti óraszám 5 2 2 2 3 1 5 20

Éves óraszám 185 74 74 74 111 37 185 740

Foglalkozások heti száma és időtartama:

Foglalko-

zások

Reggeli

és búcsúkör-

kör

Szűkebb

és

tágabb

környezet

Ábrázolás

-

alakítás

Mozgás-

nevelés

Egyéni

fejlesztések

Játék

és

szabadidős

tevékenység

Személyi higié-

nia

Heti óraszám 5 2 2 2 3 1 5

Foglalkozások

időtartama 35+10 45 30+15 30+15 45 30+15 15+30

FOGLALKOZÁSOK

Foglalkozási terv:

A heti foglalkozási terv a fejlesztő nevelés-oktatás csoport órarendje

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

9. 00 - 9. 35 Reggeli kör Reggeli kör Reggeli kör Reggeli kör Reggeli kör

9. 45 - 10. 00 Személyi higiénia Személyi higiénia Személyi higiénia Személyi higiénia Személyi higiénia

10. 00 -10. 45 Szűkebb és tágabb

környezet Egyéni fejlesztések

Szűkebb és tágabb környe-

zet

Egyéni fejlesztések:

Egyéni fejlesztések

10. 50 -11. 20 Mozgásnevelés Ábrázolás-alakítás, Mozgásnevelés Ábrázolás-alakítás, Játék és szabadidős

tevékenység

11. 30 -12. 00 Személyi higiénia

Személyi higiénia Személyi higiénia Személyi higiénia Személyi higiénia

12. 00 -12. 30 Ábrázolás-alakítás,

búcsúkör Mozgásnevelés, búcsúkör

Játék és szabadidős tevé-

kenység búcsúkör Mozgásnevelés búcsúkör

Ábrázolás-alakítás,

búcsúkör

Foglalkozások:

Reggeli és búcsú kör

Célok

Az iskolában töltött idő keretbe foglalása.

A közösen eltöltendő idő jó hangulatban való elkezdése, majd lezárása, illetve jó hangu-

latban való hazatérés.

Figyelemösszpontosítás egymásra, a tanulási tartalomra, önmaguktól a környezetük felé

fordulás.

Az önkifejezés a különféle kommunikációs csatornák, eszközök, módszerek kipróbálásá-

val.

Közösségi társadalmi szokások, szabályok megismerése és gyakorlása.

Zenei élményszerzés.

A közösség élménye, közösséggé válás.

Hangulatok, érzelmek megismerése.

Személyes kapcsolatok kialakulása, elmélyülése. Önálló vélemény kialakulása.

Feladatok

Nyugodt, kellemes légkör teremtése.

Megfelelő testhelyzet biztosítása, mely lehetővé teszi a figyelmet és a különféle kommu-

nikációs fogások alkalmazását, beleértve a hangadást, a manipulációt és a nagymozgást

is.

A beszédértés fejlesztése.

Kommunikációs eszközök, módszerek megismertetése.

Igen-nem válaszadás kialakítása.

Manipulációfejlesztés.

Hangadásra való bátorítás.

Alapelvek

A tanulók minden megnyilvánulását kommunikációként értelmezzük, azonban törekednünk kell

arra, hogy a tanulók a már elsajátított, legmagasabb szintű kommunikációs jelzéseket alkalmaz-

zák.

A foglalkozás témakörei, fejlesztési feladatai, kimeneti teljesítmény

Témakörök Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Egymás köszöntése- egymástól való el-

búcsúzás

- hangadással

- szemkontaktussal

- hangszerhasználattal

- kommunikációs tábla használatával

- simogatással

- labdagurítással

Ünnepekre való készülődés

- énekekkel, versekkel, mondókákkal

- egyszerű jelképekkel, szokásokkal, te-

remdíszekkel (pl.: adventi koszorú,

gyertyagyújtás, adventi naptár, Miku-

láscsizma, húsvéti kosárka tojásokkal)

beszélgetéssel

- a szituáció felismerése

- a nevek ismerete

- a saját név meghallása

- hallási figyelem fejlesztése

- fejkontroll

- hangadás

- a szemkontaktus felvétele, megtartása

- szem-kéz koordináció

- két kéz koordináció

- manipuláció hangszerekkel

- mutatási módok kialakítása

- célirányos mozgások:

- nyúlás

- gurítás

- fogás-elengedés

- kommunikációs szándék

- egymásra figyelés, a másik meghallga-

tása

- reggeli és búcsú énekek

- az énekek, versek, mondókák szövegé-

nek értelmezése

- a díszekre, dekorációra való felfigyelés

- beszédértés

- igen-nem válaszadás

- választás képessége

- képfelismerés

mutatási képesség

- a szituáció felismerése

- a saját név meghallása,

felismerése

- a csoporttársak nevének

ismerete

- a társak és a csoport-

helyzet elfogadása

- a lehetőségekhez mért

aktív részvétel

- igen-nem válaszadás

- választás, döntés képessége 2-4 dolog

között beszédértés

- igen-nem válaszadás

- választás képessége

- képfelismerés

mutatási képesség

Témakörök Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Az időjárás megfigyelése

- testi tapasztalatokkal

- ablakon való kinézéssel

beszélgetéssel

- bőrérzékelés (napsütés, hideg, eső, szél,

hó, stb.)

- hallás (a szél, az eső hangja)

- az érzékletek értelmezése, összegzése

- irányított figyelem („nézd meg a fákat”

„nézd meg a háztetőt!” „látod a na-

pot?”)

- látásfejlesztés

- a látottak értelmezése

- a látottak összehasonlítása természeti

felvétellel, vagy az időjárást, évszakot

ábrázoló képekkel

- igen-nem válaszadás

Témakörök Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Közös éneklés, zenélés

- kézfogással

- tapsolással, kopogással,

dobogással

- hangszerekkel

- énekléssel

- célirányos nyúlás, fogás

- a másik kezének megtartása

- a kezek himbálása az ének ritmusára

- egyéni testhelyzetek és egyéni megol-

dások megtalálása és alkalmazása (pl.:

egy vagy két kézzel, tenyérrel, ököllel)

- alkalmazkodás az ének ritmusához, lük-

tetéséhez

- nyúlás, fogás, megtartás

- célirányos mozgás

(pl.: dob ütése)

- szem-kéz, illetve két kéz koordináció

- az ének kezdetének és végének felisme-

rése

- az ének lüktetésének átvétele

- hangadás, vokalizáció

egyszerű mozdulatok utánzása

- a másik kezének megtalálása

- az ének kezdetének és végének felisme-

rése

- aktív részvétel kézzel vagy lábbal

- az ének kezdetének és végének felisme-

rése

- a hangszer megfogása és mozgásba ho-

zása, hangkeltés

- hangszerválasztás

- aktív részvétel, próbálkozás

aktív részvétel, együttműködési szándék

megjelenése, próbálkozások

Módszerek

Csoportos foglalkozás

Beszélgetés

Gyakorlás

Eszközök:

fényképek, jelek

időjárás képek

hangszerek

- csörgő, csuklócsörgő

- csengő

- csörgődob

- csengő

- száncsengő

- cintányér

- xilofon, metalofon

- triangulum

- kasztanyetta

- maracas

- stb.

évszakok képei

ünnepek képei, kellékei

mondókák, versek, énekek

Speciális eszközök:

A megfelelő testhelyzetet biztosító eszközök:

- párna

- ékpárna

- karfás szék

- kerekesszék

- csúszásgátló

- egyéb gyógyászati segédeszközök

Kommunikációs eszközök:

- kommunikációs tábla

- jelképek

A manipulációt segítő eszközök:

– csúszásgátló

– vastagított nyelű eszközök (pl.: hangszer-ütők)

Szűkebb és tágabb környezet

Célok:

A tanulók érdeklődésének kialakulása szűkebb és tágabb környezetük szereplői, tárgyai,

jelenségei iránt.

Egyénileg eltérő képességeik függvényében a természeti, tárgyi és személyi környezetükről

szerzett élményeik megélése, értelmezése, elraktározása.

A tanulók saját életükben történő minél aktívabb részvételének kialakulása.

A természeti környezet szépségeinek felismerése.

Feladatok:

A gyermekek szűkebb és tágabb környezetének, résztvevőinek és jelenségeinek megismerteté-

se, megtapasztaltatása.

Fejlesztési feladatok:

koncentráló képesség fejlesztése, akaratlagos figyelmi funkciók kialakítása és fejlesztése.

figyelem tartósságának, terjedelmének, mélységének növelése (egyszerű és összetett illetve

feltételes utasítások adása)

látási, hallási memória és ezek kombinációjának fejlesztése, rövid és hosszú távon.

tanulás tartósságának biztosítása, bevésés, megőrzés, felidézés.

elemi fogalomrendszer kialakítása (a gyermek szűkebb világának tárgyai, családtagok)

tágabb környezet megismerése (távolabbi tárgyak, formák, színek felismerése, egyeztetése,

megnevezése)

a mozgásos, érzékszervi úton szerzett ismeretek mozgósítása a problémamegoldásra.

figyelmi és emlékezeti funkciók erősítése.

tájékozódó-képesség fejlesztése térben-síkban-időben.

azonosságtudat, én-identitás kialakulásának segítése

általános ismeretek gyarapítása

összehasonlítás (azonosság, hasonlóság)

különbségek megfigyelése.

változás felfedeztetése.

hibakeresés - össze nem illőség.

logikai-funkcionális összefüggések felismerése.

hallási és látási analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése (hiánypótlás, szimmetria, részek-

re bontás, részekből egész összeállítása).

főfogalom alá rendelés, gyűjtőfogalmak.

analógiás gondolkodás, ritmikus sorok kirakása, eseményképek értelmezése

Alapelvek

A természeti, társadalmi és tárgyi környezet jelenségei, tárgyai, szereplői minden gyer-

mek számára megismerhetők

. A mozgás- és cselekvőképesség súlyos korlátozottsága következtében elmaradt tapasz-

talatokat elsősorban konkrét, valódi élményeken keresztül pótoljuk. Ezekre főleg a ha-

vonta sorra kerülő „Szűkebb és tágabb környezet” foglalkozást magukban foglaló séták

nyújtanak valamilyen szinten alkalmat.

A „Szűkebb és tágabb környezet” és a „Játék és szórakozás” foglalkozások anyaga sok-

szor jól kapcsolható egymáshoz, kölcsönösen épülhetnek egymásra, ezért szükséges, az

ezen foglalkozásokat tartó tanárok, közös részvétele a tervezésben, valamint a folyamatos

konzultáció.

Sok játék a havonta lévő sétánkon közösen szerzett élményekből, tapasztalatokból táplál-

kozik, azok újraéléséhez, feldolgozásához, elmélyítéséhez segít hozzá.

A sétákon a gyermekek helyváltoztatásának, figyelmének, aktív részvételének és egyéni

tapasztalatszerzésének szükséges segítése miatt a gyermekek számával megegyező felnőtt

jelenléte az optimális.

A foglalkozás témakörei, fejlesztési feladatai, kimeneti teljesítmény

Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

A család

– családtagok és neveik

– családi szerepek és szokások

– a lakás helyiségei és berendezési tárgyai

(szoba, konyha, fürdő)

Az iskola

– az iskola helyiségei és berendezési tár-

gyai (csoportszoba, étkező szoba, mosdó,

folyosó, mozgássérült lift stb..)

– csoporttársak és neveik

– tanárok és neveik

Zugok, individuális szükségletek

A családtagok és neveik megismertetése

A lakás helyiségeinek és bútorainak meg-

ismertetése

Család, fogadott család

Az iskola helyiségeinek bemutatása, be-

rendezési tárgyainak megismertetése

Csoporttársak és tanárok nevének megis-

mertetése

Osztály

Saját szükséglet felismerése

Ahová visszavonulhatok

Térmegosztás

Barlang, láda, nyugvósarok sátorral vagy

terápiás szekrénnyel, fénnyel, rezgő asztal

Tudják a saját és családtagjaik nevét

Értsék, hogy ki tartozik a családba

Ismerjék fel a lakás helyiségeit és bútorda-

rabjait

Ismerjék fel a csoport-terem berendezési

tárgyait

Vegyenek részt csoportosítási feladatok-

ban

Tudják a csoporttársaik és tanáraik nevét

Tudják jelezni életterük megváltoztatásá-

nak igényét

Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Évszakok

Az ősz, tél, tavasz, nyár legjellemzőbb je-

gyei:

- időjárás

- öltözködés

- növények

- állatok

Az iskola környéke

– utcák, üzletek az iskola környékén

Közlekedési eszközök

– legismertebb közlekedési eszközök

(autó, autóbusz, vonat, HÉV, hajó)

– a közlekedés zajai

Testünk

- a főbb testrészek nevei

Az évszakok

legjellemzőbb jegyeinek bemutatása

Az időjárás megragadható jelenségeinek

megismertetése

Ruhadarabok és neveinek megismertetése

Gyakran fogyasztott gyümölcsök és zöld-

ségek bemutatása, neveik megismertetése

Hideg-meleg bemutatása és megismerteté-

se

Édes-keserű, savanyú-sós megismertetése

Az utca, az üzletek bemutatása

A közlekedés és közlekedési eszközök

bemutatása

A közlekedés zajainak megfigyeltetése

Ismerjék fel az esőt, napsütést, és havat

Ismerjék fel és tudják a ruhadarabok nevét

Ismerjék fel és tudják a gyakran fogyasz-

tott zöldségek és gyümölcsök nevét

Tudjanak különbséget tenni hideg és me-

leg között

Tudjanak különbséget tenni édes, keserű,

savanyú és sós között

Vegyenek részt a látottak megbeszélésé-

ben

Ismerjék fel a legismertebb közlekedési

eszközöket

Ismerjék fel az utca zajait

Ismerjék a fej, has, hát, láb, kéz fogalmát

Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Állatok

– a háziállatok legjellemzőbb jegyei ( cica,

kutya)

– vadon élő állatok legjellemzőbb jegyei

(medve, madár)

– állatok hangjai

Színek

– piros, kék, zöld, sárga, barna, fehér

Időbeli tájékozódás

– napirend

– napszakok (reggel, dél, este, délelőtt, dél-

után)

Térbeli tájékozódás

– le-fel

– fölé- alá –mellé

Ismerkedés az élelmiszerekkel

– szag íz, kinézés, ehető – nem ehető

Kézzel – eszközzel feldolgozni

Változások megismerése

A négy alapszín megismertetése

A napirenden keresztül a napszakok meg-

ismertetése

A fel-le, fölé-alá-mellé fogalmak

Megkülönböztetni

Kipróbálni

Puha, kemény

Édes, savanyú, sós, keserű

Héj, mag, hús

Érett, éretlen

Nyers, főtt

Dagad, apad, levet ereszt

Reszelés, vagdalás

Szag

Gyúrás, nyújtás

Formálás

Hámozás, kimagozás, keverés stb.

Ismerjék fel a tanult állatokat

Tudják egyeztetni a tanult színeket, meg-

nevezésre ismerjék fel a négy alapszínt

Ismerjék fel a nappalt és estét

„Tedd a …!” felszólítással tudják a leg-

egyszerűbb téri viszonyokat létrehozni

Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Ünnepek

– születésnap

– névnap

– Mikulás

– karácsony

– farsang

– húsvét

– anyák napja

– gyermeknap

– tanévnyitó –záró

Az ünnepek hangulatának érzékeltetése

„Mit ünneplünk?”

Az ünnepek kellékei

Vegyenek részt az ünnepi készülődésben

és az ünnepen

Értsék, hogy különleges nap az ünnep

Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

A világ megismerése

3 dimenziós tér

Fogalmak tevékenységek

Mennyiség elemei

Forma, mint tulajdonság

Nagyság, vastagság, szín, szag, íz, felü-

let, hő, hangzás, több tulajdonság, gyűj-

tőfogalmak, mennyiséggel dolgozni

Különböző nagyságot megismerni

Mászás, bebújás, bedugás stb.

Tele, üres

Tölteni, telerakni, fele

Kiüríteni

Kicsi nagy, túl

Sok-kevés hely

Összerakni, elvenni

Tárgyak közös tulajdonságai

Rendezés

Kerek-szögletes

Azonosítás, megkülönböztetés, rendezés

Mindenhez fogalom, jel, szimbólum

Ugyanannyi, több, kevesebb

Növelni, csökkenteni

Legtöbb, legkevesebb

Egy az egyhez rendezni stb.

Ismerjék a mennyiség- tér és formaismereti

alapfogalmakat, és tudjanak abban értelem-

szerűen tevékenykedni

Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Hosszúsággal dolgozni

Felületekkel dolgozni

Súllyal dolgozni

Időt megismerni

A természet megismerése

Fölfigyelni

Természetes anyagok

Növények és állatok

Életjelek, élőlények

Állatok és növények haszna

Összehasonlítani, rövid – hosszú

Négyzet, háromszög

Keskeny-széles

Megélni, könnyű-nehéz

Kezdet-vég, tartalom, jelek (csengő)

Most, mindjárt, később

Először, azután végén,

Pontosan ma-tegnap

Évszakok, napok, napszakok stb.

Rendszeresen visszatérőek, óra

Események lefolyása, időbeli

Minden érzékkel

Játék szabadban

Növekedés, virágzás, hervadás megfigye-

lés

Állatok megfigyelés

Éhség, szomorúság, vidámság, fájdalom

Érzelmeket tudatosítani

Állatok, növények

Étkezés, ruházkodás stb.

A környezetünkben élő élőlények megis-

merése

Életfolyamatok, szükségletek megismeré-

se

Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Élet – évszak - ciklus

Víz tulajdonságai

Tűz és hő

A technika megismerése

- Technikai szerkezeteket megismerése

Elmúlás

Erdő élettér, gazdaság, folyó

Időjárást évszakok szerint megélni

Főzni

Elpárolgás

Fagy, olvadás, öntözés

Veszélyek

Kapcsoló

WC

Zár, kilincs

Csengő

Mágnes, távirányító, kávéfőző

Az élőlények életciklusai, változások

A természeti környezet elemeinek, tu-

lajdonságainak, változásainak megis-

merése, felfigyelés a veszélyekre

A közvetlen környezet technikai esz-

közeinek ismerete, egyszerűbbek

használata

Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Nyilvánosság

Megélni, hogy része a társadalmi környe-

zetnek (iskola, otthon)

A társasági életformákat ismerni (hivata-

lok, sport, egyházközség, stb.)

Együttlakás

Az együttélés különféle formáit ismerni

Partner-viszony

Személyes viszonyok, odafordulás, érezni,

hogy megszólítják és bevonják, barátságot

pozitívan megélni

Megkülönböztetni

Megszólítani

Gesztusokkal meghívni

üdvözölni

Szünetet tudatosítani

Megkülönböztetni embereket: embere-

ket, intézményeket, részt venni külön-

féle lehetőségeken/ rendezvényeken

Szülő – gyermek

Ház, lakóközösség

Együtt élő párok

Mall: bazális kommunikáció

Ének

Ujj-játékok

Segíteni és erősíteni egymást

A többi emberhez való adekvát viszonyu-

lás

Különféle helyszínek és a hozzájuk tartozó

tevékenységek összekapcsolása

A társas együttélés formái, megfelelő vi-

szonyulás

A bazális kommunikáció megélése, aktív

részvétel abban

Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

„Én”

Én vagyok én: élni az érzékszervekkel,

velük tanulni

Testsémát kialakítani, testi funkciókat

észrevenni és tudatosítani

Saját érzéseket észlelni, megkülönböz-

tetni, adekvát magatartást tanulni

Önmagát és másokat értékelni, tisztelni

Minden érzékszervvel érzékelni, hő- és

mozgástapasztalatok is

Testrészeket ismerni, funkcióval ösz-

szekötni

Nyújtani, húzni, nyomni

Kopogtató masszázs

Hintáztatni, lengeni

Billegni, forgatni

Támasztani, felegyenesíteni, felhúzni

Csúszni-mászni

Saját magát megtapogatni

Dörzsölni, vakarni

Tükörképet felismerni

Undor, izgalom, bosszúság, félelem,

öröm, meglepetés, harag, düh, élvezet

Nem megbántani, fájdalmat okozni

Emberekkel, állatokkal, növényekkel

óvatosan bánni

Saját test, testrészek, érzékszervek isme-

rete, érzetek megélése

Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Időt megélni, fogalmakat megismerni

„Az öregedés folyamata

Én és mások

Egyedül lenni másokkal

Együttélés szabályai

Légzés

Időszakok

Most – később – mindjárt

Azonnal, mindig

Tegnap – ma – holnap

Óra, terminusok

Változásokat észrevenni

Születésnap

Csecsemő – gyermek – felnőtt – idős

Halál

A személyiség egyedi-egyszerisége

Önmagát másokkal szemben képvisel-

ni

Feladatok, rituálék, szabályok

Jogok és kötelességek

Udvariassági formák

Bocsánatot kérni

Más véleményt elfogadni

Partner-légzés: hát – háttal, hát - hassal

Az én és az idő összekapcsolása

Az én és a többi ember viszonyának meg-

élése

Szabályok megismerése, alkalmazkodás

azokhoz

Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Bizalom, védettség

Énkép

Saját korlátokat ismerni

Emberi kapcsolatokat megélni

Megérteni, hogy mindenki halandó

Megélni, megnyugodni, jó légzésrit-

musba kerülni

Rábízni magát valakire

Testi kontaktust megélni

Zavarmentes sarok, kunyhó, sötét, víz-

ágy, szívritmus-zene

Tudatosítani, milyen vagyok én

Szükségletet és kívánságot felismerni

és közölni

Mások állapotát felismerni

Tudni róla, mik a korlátaim

Megoldást keresni

Frusztrációt feldolgozni

Kontaktust felvenni

Kívánságot, hogylétet, hangulatot kö-

zölni (verbális, nonverbális kommuni-

kációval)

Ember és természet életfolyamatain

keresztül megtanulni

Veszteséget és gyászt megélni

Mások támogatását kérni, elfogadni, pozi-

tívan értékelni

Saját életfolyamatokat megélni, kezelni

A kiszolgáltatottságot megélni, helyesen

kezelni

Mások támogatását kérni, elfogadni, pozi-

tívan értékelni

Az élet mulandóságának megértése, elfogadá-

sa, megélése

Módszerek, tevékenységi és foglalkoztatási formák

bazális stimuláció elemei

kompenzáló technikák alkalmazása

valós és élethű szemléltetés

bemutatás

cselekedtetés

gyakoroltatás

játék

beszélgetés

séta

kirándulás

zenei foglalkozás

barkácsolás

festés

egyéni és differenciált,

csoportos foglalkozások

Eszközök

szűkebb és tágabb környezetünk tárgyai

a természet jelenségei

a természet kincsei (ágak, levelek, termések, kövek, stb.)

növény- és állatvilág

modellek, makettek

játéktárgyak, bábok, jelmezek

zene, hangfelvételek (gyermek- és népdalok, versek megzenésített változatai, a zeneiro-

dalom témához illő darabjai a hangulati aláfestés érdekében, saját készítésű hangfelvéte-

lek a környezetünk hangjairól)

gyermekirodalom (mesék, versek, mondókák)

hangszerek

könyvek

képek

fényképek

dia- és videofilmek

ecset, festék, tempera, színes ceruza, zsírkréta, papírok

gyurma, agyag

Speciális eszközök:

A megfelelő testhelyzetet biztosító eszközök:

- párna

- ékpárna

- karfás szék

- kerekesszék

- csúszásgátló

- egyéb gyógyászati segédeszközök

Komunikációs eszközök:

- kommunikációs tábla

- jelképek

A manipulációt segítő eszközök:

– csúszásgátló

– vastagított nyelű eszközök (pl.: hangszer-ütők)

– ceruzafogó

– speciális olló

A helyváltoztatást segítő eszközök:

– gurulózsámoly

– gurulókeret

– kerekesszék

Ábrázolás - alakítás, esztétikai nevelés

Célok:

Önkifejezés, kreativitás kibontakozása, fejlődése

Tapasztalati élmények alapján alkotásvágyuk fejlődése

A pozitív énkép kialakulása, önismeret fejlődése

Az önkifejezésre lehetőséget adó technikákkal, mint újabb kommunikációs eszközökkel

való megismerkedés.

Passzív befogadóból aktív résztvevővé válás.

Alapérzelmek megélése, felismerése, kifejezése. Pl.: öröm, szomorúság, félelem.

A tanulókat körülvevő jelenségek élményeinek, hangulatainak felidézése, képzeletben

történő újbóli átélése, elképzelése és kifejezése. Pl. esőben, szélviharban, tavaszi mezőn.

A környezet jelenségeiről szerzett tapasztalatok, és ezek művészi eszközökkel történő

összekapcsolódása, integrálódása.

Egy-egy képzőművészeti alkotás láttán, vagy zenedarab hallatán képzeletük megindulása.

A rendelkezésre álló technikák, alapanyagok, eszközök közüli választás képességének

kialakulása.

Az esztétikai fejlesztésen keresztül a szűkebb és tágabb környezet alaposabb megismeré-

se, elemzése.

Feladatok:

Nyugodt, biztonságos légkör teremtése.

Az alkotáshoz, önkifejezéshez szükséges helyzetek, alapanyagok, eszközök biztosítása.

Különböző technikák megismertetése, használatuk gyakoroltatása.

A közös alkotó folyamatba való bekapcsolódás lehetőségének biztosítása.

A színek szerepének megfigyeltetése, az alapformák megismertetése, különféle eszközök-

kel történő megjeleníttetése

A vizuális kifejezési formák és az irodalom, a zene és egyéb művészeti ágak kapcsolatá-

nak megismertetése, az ebből adódó lehetőségek kiaknázása.

Fényképek, műalkotások, a természet hangjai, zenei darabok megfigyeltetése. A hangula-

ti, érzelmi megjelenítés elősegítése

Tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Festés ujjal, ecsettel, szivaccsal

Nyomdázás

Rajzolás, színezés

Ragasztás

Szórás

Gyurmázás, só-liszt gyurmázás

Textilfestés

Decoupage-technika

Gyertyaöntés

Papírmerítés

Agyagozás

Különböző technikák megismertetése,

gyakorlása

Különböző technikákhoz szükséges ma-

nipuláció kialakítása, fejlesztése:

Tépés, gyűrés

Ollóval vágás

Sodrás, gömbölyítés, lapítás

Marok-, két- és három ujjas fogás

Ceruzafogás

Szem-kéz, két kéz koordináció

Önkifejezés és kreativitás fejlesztése

Módszerek:

tanulmányi séták, kirándulások

bemutatás

valós és valósághű szemléltetés

egyénre szabott segítségnyújtás

játékos feladatvégzés

cselekedtetés

gyakoroltatás

beszélgetés

alternatív kommunikációs módszerek

ellenőrzés, értékelés alkalmazása

Eszközök

A természet kincsei:

- ágak

- levelek

- termések

- fűszerek

- kövek, stb.

Festékek:

- tempera

- ujjfesték

- vízfesték

- üvegfesték

- textilfesték

- matrica festék

Papírok:

- karton

- hullámkarton

- rajzlap

- selyempapír

- újságpapír

- színes papír

- márványpapír

- krepp papír

Érdekes formájú üvegek, síküveg

Textildarabok különféle színekben, minőségben, filc

Matrica fólia

Ecsetek:

- változó méretű és jellegű ecsetek

- szivacsok

- hengerek.

Só-liszt gyurma.

Dobozok, hurkapálca, különféle ragasztók

Cserép, fakanál

Papírmerítő háló

Viasz, kanóc

Mozgásnevelés

A mozgásnevelés elsődleges feladata: a motoros aktivitás csökkenése miatt kialakult

szenzomotoros depriváció csökkentése, a szenzomotoros területen kialakult fejlődési el-

maradások pótlása célzott ingerléssel, passzív mozgatással (mozgásérzékelés) és facilitált

mozgások kiváltásával. Optimális feltételek megteremtése a saját test megéléséhez (test-

kép, testséma, mozgáskoordináció). A spontán fejlődés feltételeinek megteremtése a fizi-

ológiás mozgássornak megfelelően (kóros mozgásmintákat gátló kiinduló helyzetek meg-

találása, megfelelő tér és idő biztosítása az aktív mozgások gyakorlásához a fejkontrolltól

a felállásig). A mozgásnevelés összekapcsolása az érzékelés-észleléssel, a mindennapos

tevékenységekhez szükséges mozgásokkal, a fejlesztő gondozással. (Márkus 2005, 151.)

Foglalkoztatási formák:

Egyéni

Csoportos, differenciált foglalkozás

Céljai és szempontrendszere:

Általános izomállapot szinten tartása, javítása és az elért eredmények továbbvitele.

Mozgáskészség kialakítása.

Veszélyérzet kialakítása és kezelésének tanítása.

Biztonságérzet növelése.

Mozgástervezés, mozgásirányítás pontosítása.

Testséma, testkép és térérzékelés fejlesztése.

Térbeli orientáció.

Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése.

Ritmusérzék fejlesztése.

A már kialakított helyes testtartás szinten tartása.

Egyensúlyérzék fejlesztése.

A figyelem, koncentráció felkeltése, minél hosszabb ideig való fenntartása.

A feladattudat alakítása különböző feladathelyzetekben.

Alapvető instrukciók megértetésének kialakítása.

Mozgással összekötött kommunikáció megélése utánzásos mondókákkal, énekekkel,

játékokkal.

Kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása, meglévő mozgások szinten tartá-

sa, fejlesztése

Hüvelykujj és a többi ujj közti oppozíció kialakítása

Látás, tapintás, mozgásérzet együttes szabályozása

Kéz dominancia kialakításának segítése

A mozgásélmény minél pozitívabb megélésének elérése.

Csoportos mozgásélmény hatásainak kihasználása.

Nagymozgás fejlesztése

Célok:

A gyermekek adottságainak függvényében a lehető legmagasabb szintű mozgásos önállóság

elérése.

Fejlesztési feladatcsoportok:

A fej szabadon történő mozgatását és mozgását akadályozó kontraktúrák manuális oldása.

Fejkontroll kialakítása különböző testhelyzetekben:

– A fej középhelyzetbe hozása és ebben a pozícióban való megtartásának elősegítése.

– Szemkontaktus felvételének tanítása, fixálás kialakítása.

– Fejfordítás elősegítése, elérése mindkét irányba.

– Különböző tárgyak követése utánfordulással fejjel és az egész testtel.

– Fejemelés kivitelezéséhez szükséges feltételek megteremtése.

– Fejemelés alakítása, gyakorlása.

Támaszkodás kialakítása:

– Tenyér nyitásának és zárásának lehetővé tétele, gyakorlása.

– Súlyáthelyezéses gyakorlatokkal rávezetés a támaszkodás kialakítására.

– Támaszkodás gyakorlása.

– A támaszkodási reakciók beépítése a mindennapi mozgásba.

Fordulás (rotációs-derotációs mozgás) kialakítása:

– Fordulás elemi mozgásminták kivitelezésével, játékokkal, manuálisan.

– A fordulás továbbvitele gurulássá, a helyzetváltoztatás megéreztetése.

– Aktív, önálló forgás gyakorlása különböző ingerek alkalmazásával.

Kúszás kialakítása:

– Kúszatás az elemi mozgásminták kiváltásával.

– Az önálló kúszás kiépítése különféle motivációk segítségével.

Mászás kialakítása:

– Mászatás az elemi mozgásminták kiváltásával.

– Térd-kéz-láb helyzet alakítása.

– Testsúlyáthelyezések gyakorlása, a helyzetváltoztatás elindítása.

– Az önálló mászás facilitálása különböző motivációk alkalmazásával.

– Önálló mászási gyakorlatok

– Nehezített akadálypályákon, mászás gyakorlása

Felülés kialakítása:

– Fekvésből felülés tanulása hasonfekvő helyzetből illetve oldalra kitámasztással

hátonfekvő helyzetből kiindulva

– Négykézláb helyzetből csípő kifordítással felülés tanulása

Ülés kialakítása:

– Ülés egyensúly megéreztetése

– Ülési egyensúly begyakorlása különböző facilitációs és kilendítési technikák segítsé-

gével.

– Különböző ülésformák gyakorlása, a legmegfelelőbb üléshelyzetben passzív megtá-

masztással.

– Önálló ülésmód kialakítása.

– Stabil ülésből különböző irányú elmozdulások gyakorlása (ülésből hátra, hasra, négy-

kézláb tartásba).

Térden állás, guggolás kialakítása:

– Térden állás kialakítása különböző helyzetekből kiindulva (fekvésből, ülésből)

– Térden állás stabilizálása különböző egyensúlyvesztéses feladatok gyakorlásával.

– Térden járás gyakorlása kezdetben segítséggel majd önállóan, karok együttmozgásá-

nak megéreztetése, járás-előkészítés.

– Térdelésből felkapaszkodás különböző segédeszközök igénybevételével állásig.

– Guggolás kialakítása (zárt, terpesz) egyensúly feladatokkal.

Felállás, állás kialakítása:

– Felállás tanulása különböző helyzetekből kiindulva

– Állás tanulása manuális facilitációval

– Állás stabilizálása manuális facilitációval, segédeszközzel

– Állás egyensúly megéreztetése különböző nehezedési feladatokkal

– Önálló stabil állás kialakítása

Járás előkészítése:

– Nehezedési feladatok pontosítása álló helyzetben

– Egyensúly helyzetek megtapasztaltatása, biztonságos „esés”alakítása

Járás kialakítása:

Járás alakítása manuális facilitációval

Járás stabilizálásának kialakítása, különböző segédeszközökkel

Kapaszkodással, segédeszközzel a folyamatos járás kialakítása

Különböző támaszkodási lehetőségekkel járás önállóságának kiépítése, az önálló

járás előkészítése

Önálló járás segédeszközökkel ( járógéppel, járókerettel, bottal ), illetve anélkül

Nehezített járásfeladatokkal, akadálypályán a járás pontosítása, stabil önálló járás alakí-

tása.

Járásegyensúly kialakítása különböző gyors helyváltoztatások közbeiktatásával.

Finommotorika, manipulációfejlesztés

Célok:

A gyermekek adottságainak függvényében a lehető legmagasabb szintű manipuláció elérése.

Fejlesztési feladatcsoportok:

Érdeklődés felkeltése:

Egyszerre több érzékszervre ható játék eszközökkel. (hallási, látási, tapintási inge-

rek), amelyet beszéddel, énekkel, zenével kísérünk

Kar-, kéz-, ujjgyakorlatok mozgásutánzó mondókákkal összekötve

Taktilis hárítás leépítésére, taktilis tapasztalatszerzés ( különböző anyagokkal ismerkedés)

Célirányos mozgások, tárgyak fixálása, utánnyúlás (pl. háton fekvő helyzetben a száraz-

zuhany szalagjait, illetve csörgőt, más tárgyakat megpróbáljon megérinteni)

Izomerő, fogáserősség növelése

Fogás - megtartás- elengedés tanulása hangot adó ill. színes játékokkal

Kezébe adott különböző anyagú, formájú, nehézségű, tapintású használati tárgyak és

játékok fogása, megtartása, elengedése

Ki-, bepakolás egyszerű utasítással kísérve:

Először jól fogható, puha, majd keményebb;

Különböző formájú és súlyú tárgyak

Nagyobb, később egyre kisebb dobozokból, egyre szűkülő nyílású dobozokba

Fogásmódok gyakorlása:

Marokfogás: a gyermek kezének megfelelő nagyságú tárgyak, játékok megfogása

Háromujjas fogás egyre kisebb méretű tárgyakkal

Kétujjas /csipesz/ fogás kialakítása, ügyesítése (pl. Montessori tornyok le- és felfűzé-

se, csipeszek leszedése, felrakása, különböző méretű és anyagú gyöngyök fűzése, ap-

ró tárgyak válogatása)

Kétujjas fogás változatainak (hüvelyk és a többi ujjal való fogás) gyakorlása

Differenciált ujjmozgások gyakorlása

Funkciójátékkal, tárgyak egymásba illesztése, építés: utánzáson alapuló építéstől a

kreatív konstruáló játékig

Ritmusfejlesztés hangszerekkel, felelgetős játékokkal az ujjak nyújtásának segítségé-

vel pl. dobon, nagy labdán

Egy ujjal történő nyomkodás,

Helyes ceruza fogás kialakítása

Célzó mozgások pontos kivitelezése összetett mozgásokban:

Formatáblák elemeinek megfelelő helyre történő berakása:a forma, és a fogó nagysá-

gának fokozatos csökkentésével bonyolultabb formák kiszedése majd berakása

Kulcsot zárból ki- és betegyen

Ajtót és csapot nyisson és zárjon

Húzás- tolás gyakorlása

Csavarás - tekerés megtanítása

Ki-, be-, le-, felkapcsolás

Két kéz együttes tevékenységének kialakítása, kétkezes mozgások tanulása

(pl. labdagurítás, elkapás, kulcsolás)

Ábrázoló tevékenység kialakítása, különböző technikákkal az előzőkben ismertetett fel-

adatcsoportok segítségével

Módszerek

Pedagógiai módszerek

differenciálás

motiválás

bemutatás

gyakorlás

korrigálás

A komplex mozgásterápia módszerei

Eszközök

Nagymozgás:

Párnák, szivacsok, ék, henger

lejtő

fokosszék, priccs, zsámolyok

pad

bordásfal

lépcső, járató lejtő, létra

járókorlát, járókötél

trampolin

egyensúlyozó eszközök (pl. egyensúlyozó deszka, félkör, hordó, egyensúlyozó teknő)

hengerek (különböző méretben)

labdák (különböző méretű, anyagú, fogású, keménységű, súlyú labdák, Bobath-labdák)

különböző méretű karikák

tornabot

babzsák

léggömb

a manipuláció fejlesztéshez szükséges különböző speciális eszközök és játékok, használa-

ti tárgyak

tükör

gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök, pl.

hidroterápiás kád

kéz- és lábsínek

járókeretek

kerekesszékek, stb.

Finommozgás:

különböző méretű, anyagú labdák

különböző méretű dobozok, üvegek

különböző méretű, anyagú játékok, tárgyak

termések

óriásgyöngyök

Montessori-torony

fűzőcske

öltöztető kocka

formatáblák

formabehelyezők

gyurma, só liszt gyurma

vastag ceruza, zsírkréta

szivacs, ecset

olló, stb.

Játék és szórakozás

Előzmények

Súlyosan halmozott fogyatékosság esetén a gyermekek játéktevékenységének – és ezáltal az

összes területnek – fejlődése is, nagy mértékben nehezített. Ebben szerepe van a kézfunkci-

ók, a nagymozgások különböző fokú, esetenként nagy mértékű korlátozottságának, az értelmi

képességek akadályozottságának, egyes gyermekeknél a társuló érzékelési, észlelési zava-

roknak, az indíték-szegénységnek.

Mivel az egészséges gyermek – legfőbb tevékenységformájaként – fejlődésének egyik alap-

pillére a játék, nagy részben ezen keresztül ismeri meg környezetét és gyűjt részletes tapasz-

talatokat az őt körülvevő világról. Így alakítja ki társas kapcsolatait, sajátítja el a közösségi

viselkedés alapjait, fejlődik figyelme, gondolkodása, képzelete, gazdagodik érzelmi élete.

Ezért a fent leírt nehézségek miatt indokoltnak látjuk (legalább az első iskolai években) a

játéktevékenység külön óratervi órában is megjelenő fejlesztését.

Célok

A játék örömének megismerése, a játéktevékenység iránti igény kialakulása.

Egyéni és közösségi játékok, szórakozási lehetőségek megismerése.

Ezekben a gyermekek egyéni lehetőségeihez mérten minél aktívabb részvétele.

Képessé válás önállóan végzett játéktevékenységre is.

A gyermekek szocializációs képességének fejlődése. Ennek részeként a közös játékban

való részvétel, a játszótársakhoz való alkalmazkodás fokozatos elsajátítása.

A játék során, által a gyerekek sokféle képességének és készségének fejlődése: a nagy- és

finommozgások, érzékelés-észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, gondol-

kodás, képzelet, fantázia, utánzás, kreativitás, kommunikáció és beszéd, szociabilitás fej-

lődése.

Feladatok

A gyerekek megismertetése különböző játékeszközökkel és azok használatával, egyéni és

csoportos játéktevékenységek és szórakozási lehetőségek megismertetése és megszerette-

tése.

Az ezekben való minél aktívabb részvétel elősegítése, kialakítása.

Az egyéni adottságokhoz igazodóan, a szükséges feltételeket megteremtve a játszás és

szórakozás képességének kialakítása.

Részfeladatok

Vidám, felszabadult légkör teremtése.

A játékra való motiváltság kialakítása és fenntartása.

A játék örömszerző jellegének biztosítása.

A gyermekek játékszintjének megfigyelése, megismerése.

Az érdeklődési körnek, nemnek, életkornak, értelmi, mozgásos, érzékelési-észlelési,

kommunikációs képességeknek megfelelő, játékeszközök és –tevékenységek, idő, hely

biztosítása.

A gyerekek játéktevékenységének, játékszintjének továbbfejlődéséhez szükséges segítség

megadása (pl.: a tevékenységhez megfelelő testhelyzetek megtalálása, biztosítása, moz-

dulatok vezetése, segítése, együttjátszás, - cselekvés, a figyelem irányítása, minta, játék-

ötlet adása, élmények nyújtása, melyekből játéktevékenység fakadhat).

Meg kell találni azokat a játékeszközöket is, amelyeket a gyerekek önállóan tudnak hasz-

nálni, azokat a játéktevékenységeket is, amelyeket önállóan tudnak végezni.

A segítéssel történő és az önállóan végzett tevékenykedés közötti helyes arány megtalálá-

sa (A segítéssel, irányítással soha ne vegyük el a játék örömét, lényegét.).

A lehetőségek szerinti legnagyobb szabadság és önállóság biztosítása.

A tervezett, szervezett, irányított mellett a spontán, szabadon választott játéktevékenysé-

gek lehetőségének biztosítása.

A játékban való szabad kommunikáció (pl.: a játék iránti igény kifejezése, játéktárgy,

játéktevékenység, játszótárs választása) elősegítése, ehhez szükség esetén augmentatív

kommunikációs eljárásokat, módszereket, eszközöket alkalmazva.

A társas, közösségi kapcsolatok, a közösségi érzés kialakulásának, erősödésének elősegí-

tése.

A játék során élményeik, tapasztalataik feldolgozása, ismereteik mélyítése, gyarapítása,

rendszerezése; képességeik, készségeik fejlesztése.

A játéktevékenység tudatos fejlesztésével az egész személyiség fejlődésének, életük te-

vékenyebb részesévé válásának elősegítése.

Alapelvek

A „Játék és szórakozás” és a „Szűkebb és tágabb környezet” foglalkozások anyaga

sokszor jól kapcsolható egymáshoz, kölcsönösen épülhetnek egymásra, ezért szüksé-

ges az ezen foglalkozásokat tartó tanárok közös részvétele a tervezésben, valamint a

folyamatos konzultáció.

Mivel a gyerekek számára a játék az ismeretszerzés egyik leglényegesebb formája,

nagyon fontos az egyéb foglalkozásokon való gyakori megjelenése is.

A játékosság elve

A foglalkozás témakörei, fejlesztési feladatai, kimeneti teljesítmény

Témakörök, tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Funkció- vagy gyakorlójáték

Elemi konstruálás, építés

Barkácsolás

A környezetben található alapvető anya-

gok, tárgyak tulajdonságainak, rendeltetés-

szerű használatának, a velük végezhető cse-

lekvéseknek, műveleteknek megismerése.

Fajtái:

– mozgásos gyakorlójátékok

– manipulációs, explorációs játékok

– érzékszervi gyakorló játékok

– a hang és a beszéd játékos gyakorlása,

utánzása

Az építés, anyagok formázása alapjainak

megismerése.

A természeti és társadalmi környezet egy-

szerű modellálásának megismerése, építé-

se, anyagok formázásával, alakításával.

Különböző anyagokból egyszerű techni-

kákkal egyszerű tárgyak készítése (pl.: já-

ték-, használati, dekorációs, ajándéktár-

gyak).

A tanulók értelmi, érzékelési és mozgásbe-

li akadályozottságukhoz mérten legyenek

képesek spontán, illetve irányított, egyéni

és közösségi játék- és szórakozási tevé-

kenységekben részt venni.

Témakörök, tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Utánzásos és szerepjátékok

Egyszerű mozdulatok, mozgások, tevé-

kenységek megfigyelése és utánzása.

Mindennapi helyzetek, egyszerű szerepek,

tevékenységek, viszonyok megismerése, el-

játszása.

Elemei:

- utánzásos játékok

- baba gondozása (etetés, fürdetés, rin-

gatás, altatás, öltöztetés, stb.)

- papás-mamás

- autózás, közlekedés, utazás eljátszása

(utas, vezető, jegyeladó, kalauz, rend-

őr)

- „orvosos” játék

- főzőcskézés

- „boltos” játék

- „postás” játék

- vendégség eljátszása

- állatok gondozása, etetése

egyéb saját és közösen szerzett élmények el-

játszása

Témakörök, tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Szabályjátékok

Mozgásos játékok

Szabadtéri játékok

Egyszerű szabályjátékok megismerése

Fajtái:

- didaktikus játékok (a megismerő képes-

séget, tevékenységet fejlesztő játékok)

pl.:

- képes lottó

- egyszerű puzzle

- memória játék

- hallási differenciálást segítő játékok

- személyek, tárgyak felismerése tapintás-

sal

- mozgásos szabályjátékok

- ügyességi és versenyjátékok

- népi eredetű körjátékok

- dalos játékok

- társasjátékok

A mozgás élményének megtapasztalása,

mozgásos funkciók gyakorlása

Homokozás

Pancsolás

Játékok a hóval, szánkózás

Hintázás

Csúszdázás

Kerékpározás

Témakörök, tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Mondókák, versek, énekek hallgatása,

mozgással való kísérése

Zenehallgatás, tánc

Képeskönyvek nézegetése

Bábozás, versek, mesék hallgatása és

dramatizálása

Rajzolás, festés

A ritmus, lüktetés érzékelése

Kísérő mozdulatok megfigyelése, utánzása

Hangadás, beszélő gyermekeknél a szöveg

reprodukálásának próbálgatása

Az esztétikai érzék, fogékonyság fejlődése

A zene hangulatának, lüktetésének, tempó-

jának, dinamikájának, az ezekhez való al-

kalmazkodás lehetőségeinek megismerése

Szabad mozgás, tánc a zenére

A képekre való fixálás, figyelés

Ismerős tárgyak, élőlények felismerése,

megmutatása

Kevésbé sérült manipuláció esetén a ké-

peskönyv lapozása

Bábok és alapvető használatuk megisme-

rése

Egyszerű, rövid történet figyelemmel kísérése,

átélése, megjelenítése és eljátszása tárgyakkal,

képekkel, saját mozdulatainkkal, bábozással

Témakörök, tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Munka és szórakozás

Alapvető tapasztalatok fával

(ég, úszik)

Textíliákkal foglalkozni

Bőrt ismerni

Papírt ismerni

Műanyagot ismerni

– Építőkocka használata

– Kirakás

– Ragasztás

– Nyomtatás

– Összehasonlítás más anyagokkal

– Ismeretek: mindennapi használat: ruha:

szoros-tág, rövid-hosszú, melegít, szá-

rít.

– Különbségek: ruha, háztartási, lakástex-

til, kötél

– Használat szerint rendezni

– Megtapasztalni, különbségek: bőrök,

szőrök, természetes és műbőr

– Bőrápolás, cipőtisztítás

– Különféle papírok

– Kísérletezni: szakítani, gyűrni, lapozni,

vágni, hajlítani, hatogatni, göngyölíteni,

nedvesíteni, formálni, gyúrni

– Felismerni háztartásban

– Csomagolás

– Használati tárgyak

– Összehasonlítani

– A tanulók értelmi, érzékelési és moz-

gásbeli akadályozottságukhoz mérten

legyenek képesek irányított, egyéni és

közösségi munkatevékenységekben ak-

tívan részt venni

Témakörök, tananyag Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti teljesítmény

Lakásfelújítás, építés, házmesteri fel-

adatok

Agyaggal dolgozni

– Ragasztók, festékek, utcai kréta, tapéta,

lakk ecsetek

– Padlók és falburkolatok

– oldószerek

– ismeretek

– tapintani, gyúrni, formálni, önteni/ ter-

mészetes anyag

– só-liszt gyurma, gipsz, gyurma

– simítani, nyújtani, szúrni, hasítani

– formát/ mintát belevágni

nyomtatni

Módszerek

motiválás

bemutatás, mintaadás

együtt játszás, együtt cselekvés

cselekedtetés

ismétlés

gyakoroltatás

egyénre szabott segítségadás

irányítás

Tevékenységi és foglalkoztatási formák

játék

megerősítés

bábozás

mese dramatizálása

énekes, zenés foglalkozás

barkácsolás

beszélgetés, szükség esetén augmentatív kommunikációs módszerek, eszközök alkalma-

zása

bazális stimuláció elemei

kompenzáló technikák alkalmazása

egyéni (és differenciált) foglalkozás csoporton belül

csoportos foglalkozás

Eszközök

A környezetünkben található valamennyi tárgy lehet a játék, a foglalkozások eszköze:

játéktárgyak

használati tárgyak, pl. ruhadarabok, bútorok

mozgásfejlesztő eszközök, sporteszközök

bábok

textíliák

könyvek

diafilmek

társasjátékok, stb.

Speciális eszközök

A finommozgásokat igénylő tevékenységekhez nagyméretű baba.

Különböző méretű és fogású fejlesztő játékok

Kellékek: pl. fésű, babaruhák, ágy ,kád, tányér, bögre, stb.

A kishajó úsztatásához lavórban, babakádban víz.

Esetleg székek (ülésnek), kör alakú tárgy a kormány imitálásához.

Különböző méretű, keménységű és felületű labdák.

Ugyanazok, mint a „Szűkebb és tágabb környezet” foglalkozásokon.

Az eszközök kiválasztásának szempontjai:

Figyelembe vesszük a gyermek

mozgásállapotát, és hogy milyen testhelyzetben játszik,

manipulációs képességeit,

érzékelési-észlelési, megismerő funkcióit, kommunikációs képességeit,

szem-kéz koordinációjának szintjét,

életkorát, nemét,

aktuális érdeklődési körét.

Személyi higiénia

A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek akadályozottsága miatt az önálló életvitel

korlátozott, egész életükön át külső személyek segítségét igénylik. A gyógypedagógiai meg-

segítésnek ki kell terjednie az alapvető biológiai, létfenntartó szükségletek kielégítésére, a

nevelés, oktatás fejlesztés céljai, feladatai és tartalmai közé, fel kell venni, a mindennapos

tevékenységek részterületeit.

A megfelelően és személyre szabottan szervezett mindennapos tevékenységek mindamellett,

hogy biztonságérzetet adnak, sok tanulási lehetőséget biztosítanak a súlyosan-halmozottan

fogyatékos emberek számára. Az ápolás-gondozás tevékenységeit naponta többször el kell

végezni, és sok időt vesznek igénybe. Ilyenkor közvetlen testi kontaktusba kerülünk a súlyo-

san-halmozottan fogyatékos személlyel, kommunikálunk egymással, szenzoros ingereket

közvetítünk számukra.

A mindennapos tevékenységekben az önellátás szintjének emelése a cél, ennek megvalósítá-

sában a fejlesztő gondozás hatásai játszanak jelentős szerepet. Ilyenkor ugyanis a fogyatékos

személy élményhorizontját fokozatosan tágítjuk, stabilizáljuk szociális kapcsolatait, a min-

dennapos események megfelelő kis lépésekre bontásával és strukturálásával lehetővé tesszük

számára a szituációhoz kapcsolt tevékenységtanulást és gyakorlást.

A fejlesztő gondozás megvalósítása során érdemes szem előtt tartani a strukturált foglalkoz-

tató terápia elméleti és gyakorlati ismereteit.” (Márkus 2005, 147.)

Az ide tartozó tevékenységek elsősorban a „Testi higiénia”, „Ebéd” és „Tízórai” foglalkozá-

sok részei, de valójában átszövik a teljes iskolai tevékenységet. Miután intézményünkben a

gyermekek délelőtti foglalkozásokon vesznek részt, így a „Testi higiénia” foglalkozás az,

ami megvalósítható a fentiek közül.

A súlyosan és halmozottan sérült emberek is átélik kiszolgáltatottságukat létük legalapvetőbb

történéseivel és a mások által végzett gondozással szemben. Programunkban ezért a gondo-

zási feladatok nem csupán mellékesen elvégzendő tevékenységek, hanem külön foglalkozás-

ként is megjelennek, még akkor is, ha a mozgás olyan súlyosan sérült, hogy az önkiszolgálás

még távoli célként sem tűzhető ki.

Cél

A tanulók lehessenek aktív részesei saját életük legalapvetőbb történéseinek, testi szükségle-

teik kielégítésében is.

Feladatok

Az érzékelés-észlelés fejlesztése: a saját testtel kapcsolatos ingerek felismerésének és

értelmezésének elősegítése (pl.: éhség, szomjúság, jóllakottság, széklet-, vizeletürítés,

hőmérséklet).

A kommunikáció fejlesztése: a tanulók képessé tétele arra, hogy ha felismerik testi szük-

ségleteiket, azokat a környezetük számára a legérthetőbben és a legdifferenciáltabban tud-

ják kifejezni.

A mozgás fejlesztése: a lehető legnagyobb mértékű mozgási képesség kialakításával a

lehető legnagyobb önállóság, illetve részvétel biztosítása.

Ezek tanulóink esetében többnyire részmozzanatok, pl. öltöztetés közben a kar nyújtása –

hajlítása.

A kognitív funkciók fejlesztése:

A figyelem fejlesztésével a gondozási feladatok figyelemmel kísérésének, az aktív rész-

vétel alapjainak megteremtése.

Az emlékezet fejlesztésével a gondozási feladatok mozzanatai sorrendjének, az azokhoz

kapcsolódó eszközöknek, a napirendhez való kapcsolásuknak rögzítése, mindezeken ke-

resztül az aktív részvétel elősegítése.

Az ok-okozati összefüggések megismertetésével a testi szükségletek és azokat kielégítő

tevékenységek, illetve ezek összetevői jobb megértésének segítése.

A tanulók és a személyzet mindennapjait egyaránt megkönnyítő eszközök biztosítása.

Speciális feladatok

A mozgásnevelő és az osztályban dolgozó pedagógus feladata, a gyermekek lehetséges önki-

szolgálási tevékenységekhez kapcsolódó eszközigény felmérése.

A kommunikációs szakember az osztályban dolgozó pedagógussal közösen méri fel és fej-

leszti azt a kifejezés-repertoárt, amellyel a gyermekek – adottságaik függvényében – képesek

jelezni igényeiket, szükségleteiket.

Alapelvek

A gondozási feladatok elvégzésének idejét és módját befolyásolják a családban már ki-

alakult szokások, a tanulók értelmi és mozgásos lehetőségei.

A napirend kialakításánál figyelembe kell venni a gondozási és önkiszolgálási feladatok

optimális idejét és időtartamát.

A gondozási és önkiszolgálási feladatok – terápiás – végzése fontos, ám időigényessége

miatt óvakodni kell attól, hogy a tanulók életének egyedüli központi kérdésévé váljon. A

súlyosan-halmozottan sérült tanulóknak sem csak testi szükségleteik vannak, ők is igény-

lik a kommunikációt, a személyes kapcsolatokat, a játékot, a tapasztalatok és ismeretek

szerzését, mint ép társaik (illetve amennyiben nem, úgy ezen igények kialakításán fára-

dozni kell).

Témakörök Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti telje-

sítmény (Speciális) eszközök

Bazális ápolás, higiénia

Dialógus, egzisztenciális

alapgondozás

Előjelzés

Emocionalitás és szenzibilitás

a gondozásban

Gondozás kommunikációs

szituáció, szóval kísért cselek-

vés

Megélni, reagálni

Testi érintést elfogadni

Ápoló kezet eszköztől megkü-

lönböztetni

Biztonságot, jó érzést közvetí-

teni, melegíteni

Szükséges forgatásokat, eme-

léseket félelemmentesen vé-

gezni

Szenzibilitás elfogadása a

genitáliáknál

Tükröt használni

Közelség és distancia

Testrészeket, gondozást tuda-

tosítani: nyomás, fájdalom,

hőérzést közölni

Minden megnyilvánulást visz-

szajelezni

Észrevenni, ha valami meg-

változik, és

Tudatosan változtatni: be-

szédhang, testhelyzet, fény?

gondozásban való aktív rész-

vétel

Gondozás tudatos megélése

Változások megélése és visz-

szajelzése

tisztálkodási eszközök

rögzített és speciálisan kiala-

kított tisztálkodási eszközök

Témakörök Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti telje-

sítmény (Speciális) eszközök

Öltözködés

- Öltözködés-vetkőzés

- Öltöztetni – vetkőztetni, meg-

ismerni, elfogadni

- Helyes öltözködés (időjárás

szerint)

Ruhadarabok felismerése, mit

hova veszünk fel

Saját ruhadarabok felismerése

Évszaknak megfelelő ruházat

kiválasztása

Testtudat alakítása

A „fázom”, a „melegem van”

szükségletek felismerése

Aktív részvétel a vetkőzésben,

öltözésben:

felszólításra vagy anélkül vég-

tagok, testrészek emelése,

nyújtása, hajlítása, ellazítása –

az öltözés-vetkőzés megköny-

nyítésére

Kiszolgáltatottság és egyéni

kívánságok: tudatosítani, jelez-

ni

Védettséget és biztonságot

nyújtani, hogy együttműködjön

Fordulás, fejtartás reflexek

ellen

Öltözés: önkifejezés, fejlesz-

teni

Felismerni hideg-meleg időt

Napszemüveg, esővédők

Különböző eseményekre öl-

tözni

Öltözetet felismerni, keresni

Vásárolni segítséggel

Saját ruhadarabok felismerése

Aktív részvétel a lehetőségek-

hez mérten

Saját ruházat

Témakörök Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti telje-

sítmény (Speciális) eszközök

- Cipő le- és felvétele

- Szobatisztaságra nevelés

Kifűzött, meglazított cipő le-

vétele

Cipő kifűzése, meglazítása

Cipő felvételénél aktív részvé-

tel, a cipő megfogása

Kifűzött, meglazított cipő le-

vételének más módjai pl.: lerú-

gása a másik lábbal

Cipő felhúzását segítő lábtar-

tás

felvétele

Saját cipő felismerése

Évszakhoz tartozó lábbelik

felismerése

Együttműködés pelenkázás

közben

Szükségletek jelzése

Megfelelő testhelyzet felvétele

és megtartása bilin vagy WC-n

WC papír használata

WC lehúzók, nyomógombok

ismerete, használata

Kézmosás szükségességének

felismerése

Szükségletek időben történő

vagy utólagos jelzése

Szükségletek kúltúrált elvég-

zése vagy abban való együtt-

működés a segítségével

Pelenka

Bili

WC

gyerekülőke

Lábtartó

Kapaszkodó

Témakörök Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti telje-

sítmény (Speciális) eszközök

Testápolás

- kézmosás

- mosakodás

- fürdés

- zuhanyozás

- hajmosás

- - törülközés

- fésülködés

- körömvágás

- testápoló krémek használata

- menstruáció

a testápolás szükségességének

és céljának megértése

a testápolás módjainak és

mozzanatainak ismerete és to-

lerálása

a szükséges eszközök és hasz-

nálatuk ismerete

testtudat

az egyes testápolási módok

mozzanatainak sorrendjére va-

ló emlékezés

a lehetőségekhez mért aktív

közreműködés pl.: felszólításra

testrészek mozgatása, eszközök

megfogása, használata

Érzéki benyomásokat gyűjteni

Berendezést ismerni

Passzívan megélni, félelem

nélkül

Víz, szappan, , kendők

Sorrend, rituálé

Különböző ápolószerek

Nyugalom, ellazulás, hő

Menstruációt megélni, tudato-

sítani, gondozás

testápolásban való aktív rész-

vétel

a testápolás eszközeinek és

azok rendeltetésének ismerete

(speciális) mosdó, kád, zu-

hanyfülke, csaptelepek

tisztálkodási eszközök

rögzített és speciálisan kiala-

kított tisztálkodási eszközök

Témakörök Fejlesztési feladatok Tervezhető kimeneti telje-

sítmény (Speciális) eszközök

Egészségügyi szokások

- orrfúvás, orrtörlés

- tüsszentésnél, köhögésnél

- lábtörlés

Egészségügyi és terápiás

ellátás

Szükségletek felismerése és

jelzése

Orr kifújása

Zsebkendő használata

Száj eltakarása a lehetőség

szerinti módokon ( kézzel, kar-

ral, stb.)

Fej elfordítása, lehajtása

Szükségességének megértése

Használata (járóképesség ese-

tén)

Orvosságok és segédeszközök

haszna, elfogadása, jó segítség

Orvosi vizsgálatoktól nem

félni, együttműködni

Emelőket elfogadni

Tisztasági rendszabályok isme-

rete és betartása a lehetőségek-

hez mérten

Egészségügyi ellátás elfoga-

dása

Szükségességének megértése

Együttműködés

Zsebkendő

lábtörlő

Módszerek:

Bemutatás

Terápia

Gyakoroltatás

Cselekedtetés

EGYÉNI FEJLESZTÉSEK

Segített kommunikáció, beszédterápia

Célok:

A beszédképtelen gyermekek kívánságainak, gondolatainak mások számára is érthető köz-

lése.

Saját életük cselekvőbb részesévé válás.

Augmentatív kommunikációs eszköz segítségével egyenlő esély elérése

a többi gyerek között, a szűkebb és tágabb környezetükben egyaránt.

Személyiségük minél teljesebb kibontakozása.

A lehető legteljesebb beilleszkedés a társadalomba.

Feladatok:

A kommunikáció iránti igény felkeltése, kommunikációs kedv erősítése

Meglévő kommunikációs csatornák és módok feltérképezése, erősítése, bővítése, újak

kialakítása

Alapkommunikáció kialakítása:

- kapcsolatfelvétel, szemkontaktus kialakítása

- ránézéssel való kiválasztás, döntés

- adekvát igen-nem válaszadás

- köszönés.

Önálló akaratközlés, vélemény, szükséglet, döntés kifejezésének megtanítása.

Tetszés – nem tetszés nyilvánítására, választásra való ösztönzés

Pozicionálás, a kommunikációt leginkább elősegítő testhelyzetek megtalálása

Képességekhez igazodó kommunikátorok megtalálása, használatának kialakítása

Kezdeti számítógép használat kialakítása

Módszerek:

Egyénre szabott multikommunikációs forma alkalmazása. Ez magába foglalja és kombi-

nálja a gesztust, a jelbeszédet, a maradék beszédet vagy hangokat, a mimikát, az alternatív

és augmentatív kommunikációs rendszereket és eszközöket.

184

Pozitív élmények alapján történő inspiráció. (A beszéd tartalma: itt és most, arról beszé-

lek, amit teszek, vagy amit tenni fogok, amit a másik cselekedeteiből, érzéseiből, kívánsá-

gaiból, szándékaiból, jelzéseiből érzékelek. Egyszerű mondatok, szavak, fogalmak.)

Élethelyzetek játékos modellálása, reprodukálása.

Valós élethelyzetekben alkalmazása a megtanultaknak, intézményen belül és kívül

Gyakorlás

Beszélgetés

Eszközök:

Kapcsolóval működő játékok

Kapcsolók

Tárgyak, fotók, képek

kép-kommunikációs rendszerek

jelkép-kommunikációs rendszer

- Bliss-jelképek

Érzékelés – észlelés fejlesztése

Vesztibuláris fejlesztés

Célok:

a mozgás gravitáció érzékelése (egyensúly, térbeli helyzet és gyorsulási erő)

Feladatok:

Bobath-labdán különböző testhelyzetek megélése

hintázás:

- hason, háton, ülésben

- előre-hátra, oldalra, körbe

rugózás

hintáztatás plédben, speciális eszközökben

- előre-hátra, oldalra, körbe

billenő deszkán egyensúly gyakorlatok végzése

Módszerek:

185

szomatopedagógiai módszerek, bazális stimuláció

kompenzáló technikák

egyénre szabott segítségnyújtás

játékosság

cselekedtetés

gyakoroltatás

beszélgetés

ellenőrzés, értékelés alkalmazása

Eszközök:

Bobath-labda

Egyensúlyozó teknő

Félkör

Hordó

Pléd

Billenő deszka

Szomatikus érzékelés fejlesztése

Célok:

a saját testtel kapcsolatban tapasztalatok nyújtása

a test felület érzékelése, a test határok megélése

elemi testséma fejlesztés

Feladatok:

Szomatikus stimuláció különböző anyagokkal, termésekkel, töltött zsákokkal

Masszírozás krémmel, különböző masszírozó hengerek, géppek

Hideg – meleg érzékeltetése, megkülönböztetése

Módszerek:

szomatopedagógiai módszerek, bazális stimuláció

kompenzáló technikák

egyénre szabott segítségnyújtás

játékos feladatvégzés

beszélgetés

186

Eszközök:

különböző anyagok

termések

különböző anyagokkal töltött zsákok

masszírozó hengerek, gépek

Taktilis – haptikus érzékelés fejlesztése

Célok:

Elemi taktilis-haptikus tapasztalatok szerzése.

Feladatok:

elemi tapintási tapasztalatok nyújtása

tárgyak tulajdonságainak megismerése

elemi kézhasználatra késztetés

tapintásfejlesztés különböző anyagokkal, termésekkel, töltött zsákokkal

különböző tulajdonságú tárgyak tenyérbe fektetése, érzékeltetése

tapintótáblák használata

különböző fogásmódok kialakításának segítése

Módszerek:

szomatopedagógiai módszerek, bazális stimuláció

kompenzáló technikák

egyénre szabott segítségnyújtás

játékosság

beszélgetés

Eszközök:

különböző anyagok

termések

különböző anyagokkal töltött zsákok

különböző felületű tárgyak

tapintókorong készlet

187

Szaglás és íz érzékelés fejlesztése

Szaglásfejlesztés

Célok:

ivás, evés feltételeinek javulása

szagok differenciálása

Feladatok:

fűszerek, illóolajok szagoltatása, felismerése, egyeztetése illat alapján

Módszerek:

bazális stimuláció

játékos tevékenykedés

gyakorlás

beszélgetés

Eszközök:

illóolajok

fűszerek

Smellor

Íz érzékelés fejlesztése:

Célok:

ivás, evés feltételeinek javulása

ízek differenciálása

Feladatok:

sós, édes, savanyú, keserű érzékelése és differenciálása

Módszerek:

bazális stimuláció

evésterápia

játékos cselekedtetés

gyakorlás

beszélgetés

Eszközök:

különböző ízű ételek, fűszerek

188

Akusztikus figyelem fejlesztése

Célok:

Akusztikus érzékleti – észleleti tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a szűkebb

környezetükről való ismereteik bővülése.

A világ, halláson keresztül megragadható tartalmainak segítségével a tanulók gazdagabb,

intenzívebb, a környezettel interaktívabb, ahhoz jobban alkalmazkodóbb, minőségibb éle-

tet élhessenek.

Feladatok:

lehetőség biztosítása a zörejek, zajok, hangok információ tartalmának megtapasztalásához

akusztikus téri orientáció

biztatás saját hangadásra

késztetés a különböző irányokból érkező hangok megkeresésére, fejfordítással

Hangforrás lokalizációja, követése

Hangok differenciálása

csörgők,- és zajkeltőjátékok, hangszerek megszólaltatása

ritmizálás hangszerek felhasználásával

emberi hangok érzékelése (éneklés, beszéd)

Módszerek:

bazális stimuláció

egyénre szabott segítségnyújtás

játékosság

cselekedtetés

gyakorolás

ellenőrzés, értékelés alkalmazása

Eszközök:

szélharangok, csőharangok

csörgők

hangszerek

zenélő játékok

189

Vizuális figyelem fejlesztése

Célok:

Vizuális érzékleti – észleleti tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a szűkebb kör-

nyezetükről való ismereteik bővülése.

A világ, látáson keresztül megragadható tartalmainak segítségével a tanulók gazdagabb,

intenzívebb, a környezettel interaktívabb, ahhoz jobban alkalmazkodó, minőségibb életet

élhessenek.

Feladatok:

vizuális ingerek iránti érdeklődés felkeltése

meglévő látásmaradvány hasznosítása, fejlesztése

szemmozgások koordinálása

vizuális követés

fényjátékok, váltakozó intenzitású fényforrások adása

(színes fény, csillogó-, visszaverődő fény)

különböző színű fényekkel stimulálás

sötét-világos elkülönítése elsötétített helyiségben

fényforrás fixálás, követés különböző irányokban

sötétben megvilágított tárgyak megfigyelése

Módszerek:

bazális stimuláció

egyénre szabott segítségnyújtás

játékosság

cselekedtetés

gyakorolás

ellenőrzés, értékelés alkalmazása

Eszközök:

gyertya

zseblámpa

különböző csillogó tárgyak

plazma lámpa

diavetítő, látásfejlesztő diák

fényszálak

190

Megismerő tevékenység fejlesztése

Célok:

Önmaguk megismerése, azonosságtudatok és én identitásuk kialakulása.

Szűkebb és egyre bővülő környezetükben való eligazodás.

Tárgyi környezetük birtokba vétele.

Személyi és tárgyi környezetükre való hatás gyakorlása.

A környezet változásaihoz való alkalmazkodás.

Egyszerű probléma-megoldási módozatok megismerése és alkalmazása (kommunikációs

problémáikra, céljaik elérésére, akaratuk keresztülvitelére, stb.).

Feladatok:

Figyelem:

kontaktus kialakítása.

koncentráló képesség fejlesztése, akaratlagos figyelmi funkciók kialakítása és fejlesztése.

figyelem tartósságának, terjedelmének, mélységének növelése (egyszerű és összetett illet-

ve feltételes utasítások adása)

Emlékezet:

látási, hallási memória és ezek kombinációjának fejlesztése, rövid és hosszú távon.

tanulás tartósságának biztosítása, bevésés, megőrzés, felidézés.

Gondolkodás:

elemi fogalomrendszer kialakítása (a gyermek szűkebb környezetének résztvevői és tár-

gyai)

tágabb környezet megismerése

a gyermek értelmi, nyelvi képességeinek fejlesztése

a mozgásos, érzékszervi úton szerzett ismeretek mozgósítása a problémamegoldásra

figyelmi és emlékezeti funkciók erősítése

a kreativitás, képzelet, probléma-látás fejlesztése

tájékozódó-képesség fejlesztése térben – síkban - időben

azonosságtudat, én-identitás kialakulásának segítése

általános ismeretek gyarapítása

összehasonlítás (azonosság – hasonlóság – különbségek - megfigyelése)

változás felfedeztetése

hibakeresés - össze nem illőség

logikai-funkcionális összefüggések felismerése

191

hallási és látási analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése (hiánypótlás, szimmetria, ré-

szekre bontás, részekből egész összeállítása)

főfogalom alá rendelés, gyűjtőfogalmak

színek, formák, mennyiségi fogalmak érzékeltetése, differenciálása, egyeztetése

Meglévő ismeretek szinten tartása, folyamatos ismétlése, bővítése

Mennyiségegyeztetés

Számfogalom kialakítása

Mennyiség fogalmak érzékeltetése, kialakítása:

- Sok – kevés

- Kicsi – nagy

- Hosszú – rövid

Testséma fejlesztés, testrészek, megnevezése, megmutatása magán, babán, képen

Téri irányok megmutatása, téri tájékozódás fejlesztése

Módszerek

alternatív kommunikációs technikák

kompenzáló technikák

tanulmányi séták, kirándulások

bemutatás

valós és valósághű szemléltetés

egyénre szabott segítségnyújtás

játékosság

cselekedtetés

gyakoroltatás

beszélgetés

ellenőrzés, értékelés alkalmazása

Eszközök

a környezet tárgyai, személyek, állatok, növények, jelenségek (pl.: időjárás)

játéktárgyak

didaktikus játékok

192

Hidroterápia

A foglalkozások célja:

A víz jótékony hatásának felhasználása a halmozottan sérült gyermekek komplex fejlesztésé-

ben. Szárazföldön nehezen mozgó, illetve nehezen járó gyermekek vízben történő mozgatása,

tornáztatása különféle eszközök segítségével. A melegebb vízhőfok segít a spasztikus izomzat

ellazításában, illetve

A gyermekek a vízben aktívabban, szabadabban mozoghatnak, megtapasztalhatják a szabad

mozgás élményét. A vízben való mozgás öröme növeli aktivitásukat, önbizalmukat, pozitívan

hat értelmi fejlődésükre.

A hidroterápia terápiás céllal használja fel a víz fizikai tulajdonságait:

hőhatást

hidrosztatikai nyomást

a felhajtó erőt

A hidroterápia összekapcsolódik:

a termoterápiával, mert a hőhatást vízzel közvetíthetjük (melegvíz, hideg: kiroterápia)

mechanoterápiával, mert jól kombinálható mozgásterápiás és masszázskezelésekkel

Intézményünkben alkalmazott hidroterápiás eljárások:

zsályafürdő: melegvizű, teljes kádfürdő, zsályaadalékkal kiegészítve. Hatása az izom-

tónus normalizálása, a fokozott izomtónus csökkentése. Célja a lágyrészek előkészítése az

aktív mozgásterápiára.

pezsgőfürdő (légbuborék): a zsályafürdővel kombinálva alkalmazzuk, így hatásuk ösz-

szeadódik, illetve csak magában. Hatása szintén az izomtónus normalizálása, a spasztikus

izomzat lazítása illetve a hypoton izomtónusú gyermekeknél tonizálás. Célja a lágyrészek

előkészítése az aktív mozgásterápiára

A hidroterápiás foglalkozások fejlesztési feladatai:

Látásfejlesztés:

szemkontaktus felvétele

környezet, használati eszközök megfigyelése (folyamatos megneveztetéssel )

testrészek megfigyelése, megnevezése

193

különböző anyagú tárgyak (pl. golyók, labdák, stb.) megfigyelése

Hallásfejlesztés:

a terápiát végzők hangjának kiválasztása, felismerése

a használt eszközök hangjának felismerése(vízcsobogás, hajszárító, énekek stb.)

Bőrérzékelés fejlesztése:

a foglalkozás alatt használt különböző típusú anyagok észlelése különbségek megélé-

se a bőrön (puha- kemény, érdes- selymes stb.)

víz hőfokának érzékelése, a víz masszírozása (légbuborékos víz)

fürdetés után a törölköző dörzsölésének- simításának, hajszárítónak érzékelése

illatok, szagok megtapasztalása, megkülönböztetése, megnevezése (zsálya, fürdőhab

stb.)

o testrészek megnevezése átmozgatás közben, ennek megtapasztalása

o az adott cselekvés nevesítése, tudatosítása

Egyensúlyfejlesztés:

Különböző egyensúlyi helyzetek megtapasztaltatása vízben

Testséma fejlesztése:

Testrészek megfigyelése különböző helyzetekben

Masszírozással, passzív, vezetett aktív, aktív mozgások közben saját test megtapasz-

taltatása benyomások, érzékletek segítségével

Térérzékelés-észlelés fejlesztése:

Téri irányok, helyzetek megtapasztaltatása vízben történő mozgássorokon, mozgáso-

kon keresztül

Saját testmegélése a térben

Megismerő tevékenységek fejlesztése:

Figyelem: A figyelmi idő növelése tevékenységek, tárgyak használatának megfigyel-

tetésével.(pl. testhelyzetek, változások megfigyelése). Egyszerűbb, alapvető kérések

utasítások megértetése,

Emlékezet: Korábban szerzett tapasztalatok felidézése (jó élmények, gondozással

összefüggő tevékenységek stb.).

Gondolkodás: Általános ismeretek bővítése (pl. mozgást kifejező fogalmak, használa-

ti eszközök, játékok ismerete stb)

194

Zeneterápia:

A zene az esztétikai élményen túl, művészi kifejezésmódjával hat az érzelemvilágra is. Hoz-

zásegít az önkifejezés eszközeinek gazdagításához, a közösségi összetartozás megéléséhez.

Mindemellett a ritmusérzék, a finommozgások javításával az érzékelés új formáival hozzájá-

rulhat a habilitációs, rehabilitációs folyamatok teljességéhez.

Hatásmechanizmusa a következőkből áll: A zeneterápia során a képzett zeneterapeuta, egy

szervezett folyamatban használja a zenét vagy zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmó-

nia) annak érdekében, hogy elősegítse a kommunikációt, kapcsolatokat, tanulást, kifejezést,

mobilizációt, gesztust, mimikát. Ezek mellet, terápiás hatást gyakoroljon fizikai, emocionális,

mentális, szociális és kognitív területeken. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene

hatol be, van az emberi érzés és gondolatvilágnak egy rétege, amit csak a zene tud kifejezni és

semmi más.

A zeneterápia célja:

Az egyén lehetőségeit feltérképezze és/vagy, sérült funkcióit helyre állítsa, így jobb

intrapszichés, vagy interperszonális integrációt tegyen lehetővé, s a prevenció, rehabilitáció

vagy a kezelés következtében a személy minőségileg jobb életet élhessen.

Felhasználása:

Primer prevenció: kreativitásfejlesztés, konfliktuskezelés, mentálhigiéne, személyiségfejlesz-

tés, egészségnevelés, pedagógiai stb. keretében a testi, lelki, szociális betegség megelőzésében

a zeneterápia eszközeivel vesz részt azáltal, hogy önismeret és személyiségfejlesztést nyújt.

Szekunder prevenció: gyógyítás, pszichoterápia, reedukáció keretében testi, lelki, szociális

zavarok és rendellenességek kezelésében veszi segítségül a zenét.

Tercier prevenció: rehabilitáció, korrekció, utókezelés a betegség következtében létrejött álla-

pot visszaállításában, a gyógypedagógia keretében a sérült funkciók korrekciójában, valamint

a kompenzatorikus átszerveződés folyamatában (pl. látásvesztés esetén hang tulajdonságainak

kommunikációt segítő voltának megtanítása vagy mozgássérülés esetén, mozgások, mozgás-

sor folyamatosságának zenével, ritmussal való segítése.)

A zeneterápia hatása a súlyosan halmozottan sérült gyerekre:

A zeneterápia a dallam, az éneklés, a kellemes hangingerek ismétlésével, sokféleségével a

beszédfejlesztés, a kommunikáció, a figyelemfejlesztés és a megnyugtatás eszköze a sérült

gyermekek személyiségformálásában.

A zene, serkentő, aktivizáló, lazító, légzésszabályzó

Fejleszti a koncentrációt, figyelmet és a reakciókészséget.

A zene emóciókat mobilizál

195

A zenének erős befolyása van a gyerek hangulatára, érzelmi életére. Erősíti az én-élményt,

az identitás újraszerveződését

Élménykonstrukciós folyamatokat indukál. Így a közösen megélt öröm fejleszti és erősíti

a kollektívát.

Regresszív hatású

Növeli a percepciós érzékenységet

Segíti az interperszonális kommunikációt

Fejleszti a súlyosan és halmozottan sérült gyermek mozgásigényét, valamint készteti arra,

hogy mozgása célirányosabbá alakuljon át.

A zeneterápiás foglalkozások:

A mindennapi gyakorlatban, a zenét, eszközként használva, csoportos vagy egyéni formában

történnek

A foglalkozások egymásra épülnek, meghatározott u.n. „lépcsőfokokat” járnak végig a gyer-

mekek.

A zene lélektani, személyiség-alakító, korrekciós munka nem szóbeli önkifejezés,

kommunikáció útján történik.

Bizonyos mozgások – egy-egy énekre való elsajátítása, a gyermek tanítása mondóká-

kon, éneken keresztül a figyelem, az érdeklődés felkeltésével látási, hallási és tapintá-

sos ingerek tudatos megválasztásával kezdhető el. Pozitív emocionális hatásokkal kész-

tetjük a tárgy követésére, fejemelésre, fordításra, szem-kéz koordináció kialakítására. A

tevékenységek iránti kedvet, ritmus feladatokkal, eszközökkel (dob, csörgő, csengő)

aktív-passzív rávezetéssel segítjük.

Az éneklés, az "élő" énekhang, a hangokkal történő megnyilatkozás változatos lehető-

sége, természetes, önfeledt, önmagáért való dalolás, melyben az éneklő azonos önma-

gával, önnön személyiségével. A tanulók hanggal irányítva sok mindent megértenek, s

ha nem is beszélnek, ily módon a beszédkedv felkelthető, és a gyermekek kommuniká-

cióra késztethetők, ami természetesen nem igazi párbeszéd, de jelzés értékű. A tanulók

ezt a szituációt természetes közegként kezelik.

Az éneklés párkeresés, játékkínálás, kapcsolatkezdeményezés. A játék szituációit,

kezdeményeit a tanulók hangulata irányítja. A terápiából adódóan a legfontosabb a ta-

nulók megnyugtatása, a rossz emlék feledtetése, új, maradandó élmény nyújtása.

196

A zene hallgatása és annak érzelmi befogadása igen fontos, mert a hallgatás és befo-

gadás közben pozitív emberi érzelmek kerülnek előtérbe. A zenének nagy szerepe van

a közösségi magatartás kialakításában.

A zene és a mozgás együtt adják a fejlesztés lehetőségét. Összekapcsoljuk a zenét a

mozgással, lazítja az izomtónust, csökkenti a túlmozgást, szabályozza a tevékenység

ritmusát, és a légzéskoordinációt.

Összetett feladatokat végeznek pl.

gyakorlatok ütős hangszerrel, csengővel: ritmust, ütemet dobolni tenyérrel, ököllel, uj-

jakkal, különféle mozgásállapotban (fekve, ülve, állva, haladással, járással)

hangadási kísérletek, megnyilvánulások felé fordulás (nyávogás, csirkecsivitelés stb.)

zenehallgatással összekötött-mozgás ének utánzás;

ujj-játékok, fúvós hangszerrel, pl. állatok utánzása, madárrepülés, macska, szamár után-

zás.

Foglalkozások menete:

kapcsolatteremtés egymással és a zenével

saját test, megélése, mozgatása zenére

zenére, mozgás különféle tárgyakkal, eszközökkel

saját zene, kiválasztása, felismerése, hallgatása

hangszerekkel, zenélés egyénileg illetve csoportosan.

EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEK

Az egyéni fejlesztési tervek alkalmazásának szükségessége

A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nem képeznek egységes csoportot. Sérüléseik

és tüneteik, s azok pedagógiai következményei és akadályozottságuk is rendkívül változatosak

és összetettek. A fent felvázolt javaslat alapján elkészíthető egy csoportra, tagozatra, részlegre

egy egységes rehabilitációs pedagógiai program, ez azonban teljes mértékben nem valósítható

meg minden tanulónál.

197

A már elkészült rehabilitációs pedagógiai program alapján és az egyéni adottságok és akadá-

lyozottság figyelembe vételével minden tanuló eredményesebb fejlesztéséhez egyéni fejlesz-

tési programok készítésére van szükség.

Az egyéni fejlesztési tervek teszik lehetővé, hogy minden súlyosan-halmozottan fogyaté-

kos gyermek a képességeinek megfelelő mennyiségű és összetételű anyagot a neki megfe-

lelő ütemben, személyre szabott eszközök, módszerek és megsegítő stratégiák alkalma-

zásával sajátítson el.

Cél:

Az egyéni tervek készítésének célja, hogy azokat a tanulókat, akik csoportban nem fejleszthe-

tők kellő eredményességgel, eljuttassa az egyénileg elérhető legteljesebb intellektuális, kom-

munikációs és szocializációs szintre. Ez lehet a csoport számára tervezett teljesítményénél

alacsonyabb, de bizonyos területeken akár jóval magasabb szint is.

Feladat:

Legfontosabb feladat, hogy a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeknek egyénre sza-

bott:

- eszközök,

- módszerek,

- eljárások és fejlesztési ütem alkalmazásával olyan, egyéni korrekciót is biztosító progra-

mot nyújtson, amelynek segítségével adottságaikhoz, képességeikhez és korlátaikhoz mért

legeredményesebb fejlesztésük megvalósítható.

Az egyéni programok tartalmi vonatkozásai

Sérüléstől függően egyénenként változhat az elsajátítandó tananyag, a módszerek és a kom-

penzáló technikák kiválasztása, alkalmazása, ezért az egyéni fejlesztési tervekhez egységes

tartalmi útmutatót nem lehet adni. Alapját minden esetben a gyermek képességei és az intéz-

mény rehabilitációs pedagógiai programja képezi.

Az egyéni fejlesztési programok csak akkor lehetnek hatékonyak, ha elkészítésüket megelőzi

egy részletes, az észlelés területére is kiterjedő felmérés. Ezt a rögtön bekerüléskor kell elvé-

gezni, de lehetőség szerint évente meg kell ismételni, illetve kiegészíteni az év eleji felmérési

időszakban. Kiegészítő vizsgálatokra, megfigyelésekre tanév közben is sor kerülhet.

A tervnek tartalmaznia kell:

Bevezető részt, amelyben ismertetni kell:

198

- a diagnózist,

- a magatartás, viselkedés jellemzőit

- a beszéd, a kommunikáció, a mozgás és az egyes észlelési részterületek felmérési

eredményeit

Az éves tervet, amely tartalmazza:

- az egész évre szóló fő feladatokat

- a megvalósítás módját, idejét, eszközeit, tanári és tanulói segédleteket.

- TARC és egyéb diagnosztikus eljárás felmérési eredményeit

A részletes tervet, mely az éves anyag egy-egy hónapra történő lebontását tartalmazza. Ezt

szükség szerint lehet hosszabb, de rövidebb időre is tervezni.

Szervezési vonatkozások

Az egyéni tervek fejlesztési irányvonalát és annak megvalósulását team-munka követi nyo-

mon.

A team munkakapcsolata:

A bekerülést, illetve a tanév eleji felméréseket követően az adott gyermekkel foglalko-

zó pedagógusok team-megbeszélést tartanak a felmérések eredményeiről.

A felmérések értékelése után megbeszélik és összehangolják a fejlesztés irányát.

A mozgásnevelő segítséget és útmutatást ad a speciális testhelyzetek, önkiszolgálás

kialakítására, speciális asztal, szék használatára, illetve a kompenzáló technikák, eszközök

alkalmazására.

Meghatározzák az óratervi, a szabadidős otthoni foglalkoztatás feladatait, és összehan-

golják

A team havonta tart megbeszélést. Az egyénre tervezett fejlesztési stratégiák és az

ehhez szükséges egyedi eszközök megválasztása, tervezése, tanításának sikere minden eset-

ben team munkát igényel, mely a fejlesztést végző pedagógus, mozgásnevelő, kommunikációt

oktató, zeneterápiás foglalkozást vezető pedagógus, gyógypedagógiai asszisztensek és a szü-

lők összehangolt, egymást segítő munkáját feltételezi.

Kiugró negatív tapasztalatok, eredmények mutatkozásánál rendkívüli team megbeszé-

lést kell tartani, szükség esetén a fejlesztési tervet korrigálni.

Az egyéni fejlesztés mindig a kommunikációs, logopédiai és mozgásfejlesztő órák tá-

mogatásával, tanórai differenciált foglalkoztatással történik.

199

ÉRTÉKELÉS RENDSZERE A FEJLESZTŐ NEVELÉS-OKTATÁSBAN

Az intézménybe lépéstől az intézmény elhagyásáig célunk elérése érdekében szükséges a fej-

lesztő folyamat ellenőrzése, értékelése, elemzése.

Értékelni kell:

a tanulók tudásának mennyiségi gyarapodását

tudásuk minőségbeli jellemzőinek változását

önmagukhoz mért fejlődésüket

a tanulók attitűdjét az ismeretszerzés területén.

Folyamatosan értékelni kell a tanulók munkáját szóban és szimbólumokkal. A szöveges érté-

kelés, félévkor és a tanév végén írásban történik. Félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén

az „Iskolalátogatási bizonyítvány” nyomtatványon.

A szöveges értékelés kiterjed a magatartásra, a szorgalomra és az értékelendő időszakban

nyújtott általános teljesítményre.

Félévkor és tanév végén is teljes körű szöveges értékelés a tanuló teljesítményéről, ezen belül

a magatartásáról (tekintettel kell lenni a sérülésből adódó viselkedési, magatartási zavarokra)

és szorgalmáról (itt elsősorban az attitűd értékelésére gondoljunk) is.

Az ellenőrzés-értékelés főbb fázisai

Főbb fázisai

Első fázis: Ebben a fázisban a szakmai team tagjainak véleménye a mérvadó

- a gyermekek megismerése (intézménybe lépés)

- a szülői igények, elvárások regisztrálása,

- az intézményt a tárgyi feltételei alkalmassá teszik-e a program működtetését.

Második fázis: Ennek eszközei: kérdőívek.

- a program bevezetése milyen változásokat hozott az Otthon életében,

- dokumentumelemzés, feljegyzés, mérések elemzése,

- közvetlen megfigyelés,

- a gyógypedagógusok és a gyermekkel foglalkozó más szakemberek véleménye a megvalósí-

tásról (előnyök, nehézségek).

Harmadik fázis:

200

A bevezetést követő harmadik év végén. Az ellenőrzés, értékelés, elemzés kiterjed azoknak a

tényeknek a feltárására melyek akadályai, vagy segítői voltak a várható szint elérésének. Az

értékelés szabja meg a program folyamatos alkalmazását, vagy módosítását.

Külső segítség az ellenőrző, értékelő, elemző munkában:

- A pedagógiai munka színvonalasabb végzése érdekében félévente, csoportonként egy szülő-

csoportot illetve team megbeszélést tartunk (szükség szerint akár többször) amelyre segítségül

hívunk egy szupervízort.

- kikérjük véleményét, javaslatait azokban az esetekben, amikor a szakemberek között, a

szakember(ek) és szülő(k) nézetkülönbség alakul ki,

DOKUMENTÁCIÓ, ADMINISZTRÁCIÓ

A napi munka rögzítésére fejlesztő iskolai csoport naplót használjuk.

Az 1-4. évfolyamok számára készült Tájékoztató füzet alkalmazzuk a tanulók fejlesztő iskolai

munkájának folyamatos értékelésére. Félévkor ebbe kerül a rövid szöveges értékelés.

Általános iskolai bizonyítványt a tanulók nem kapnak, A gyermekeknek tanév végén Iskolalá-

togatási bizonyítvány adunk. Ez teljes körű szöveges értékelést tartalmaz. (magatartás, szorga-

lom, foglalkozások). Ez jelenleg még egyszerű házi nyomtatvány. (Lásd 1. számú melléklet.)

A hátoldalára a Törzslappal és az Csoport cnaplóval megegyező részletes szöveges értékelés

kerül. A törzslapok megegyeznek az általános iskolaival.

Az éves terv a nevelés tartalmait szem előtt tartva készül, a csoport tevékenységeit tartalmaz-

za. Az éves terv tartalmazza az ünnepeket és az iskola által – de lehetőség szerint a szülők

bevonásával – szervezett közös programokat (kirándulás, farsang, nyaralás, múzeum látogatá-

sa stb.). Külön nyomtatvány nem készült, ezért bármely tanmenet nyomtatvány vagy hivatalos

bélyegzővel és aláírással ellátott kis füzet használható erre a célra.

Az egyéni (individuális) nevelési – oktatási – fejlesztési terv a gyermek pedagógiai diagnózi-

sának eredményeiből, az individuális célkitűzésekből, valamint az egyes tartalmi egységek

megvalósítása során alkalmazandó speciális didaktikai-metodikai lépések konkrét megfogal-

mazásából áll. Az egyéni fejlesztési terv szoros összhangban áll a csoport számára kidolgozott

éves tervvel és az adott tanévre készített heti ütemtervvel, csupán a módszerek, eszközök te-

kintetében jelennek meg az eltérések. Az egyéni fejlesztési tervek számára sem készült

nyomtatvány.

A heti terveket havonta a csoportba járó gyermekekkel foglalkozó pedagógusok közös meg-

beszélés alapján egy hónapra előre készítik el az általuk meghatározott formában.

201

A felméréseket a gyermekek egyéni dossziéjában kell összegyűjteni. Ide kerül a mozgásvizs-

gálati, a beszédvizsgálati, a kommunikációs felmérő lapja.

202

7. Az általános iskolában folyó nevelő, oktató munka pedagógiai

alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Pedagógiai alapelvek

Enyhe értelmi fogyatékos tanulók

A fogyatékosságból eredően az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál jellegzetes különbségek

alakulnak ki, amelyek megmutatkoznak:

- a sérült vagy fejletlen pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képze-

let, gondolkodás, érzelmi-akarati élet, stb.) jellegzetes különbségét létrehozó okok sok-

színűségében,

- abban, hogy az eltérés ugyan minden pszichés funkciót érinthet, azonban ennek változa-

tossága tanulónként és funkciónként vizsgálva igen eltérő,

- a fejlődés ütemében és dinamikájában,

- a fejlesztés várható eredményében.

Nem prognosztizálható biztonsággal, hogy az enyhe értelmi fogyatékos tanuló a tanulás, az

ismeretelsajátítás folyamatában milyen készség-, képességszintre, milyen ismeret birtokába

juttatható el.

A nevelést és oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatá-

ban az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni az ismeretek tartalmának és mélysé-

gének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek

(egyéni, csoport, osztály), valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének.

Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók

A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyúj-

tást igényel. A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, va-

lamint a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. Mind-

ezeket a gyógypedagógia eszközrendszerével lehet csak elérni. A nevelésnek támaszkodnia

kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi kötődéseik gazdagságára. A nagymértékű

egyéni különbségek miatt a csoportok összetétele rendkívül heterogén. Ez a pedagógiai hely-

zet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal pedagógiai többlet-

szolgáltatásokkal (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytestnevelés, különféle terá-

piák) oldhatók meg optimálisan.

Autizmussal élő tanulók

Az autizmussal élő gyermekek fejlesztéséhez, neveléséhez tanításához intenzíven, strukturál-

tan, célzottan alkalmazott, specifikus pedagógiai módszerekre van szükség. A választott mód-

szereknek alkalmazkodni kell a jellegzetes autisztikus, kognitív nehézségekhez, az egyénileg

változó készségstruktúrához, az általános értelmi szinthez, illetve a mentális korhoz.

203

A nevelő-oktató munka céljai

Az oktatási-nevelési tevékenységét a kompetenciafejlesztés alapján végezzük a jövőben is.

Feladatok:

A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítá-

sa

A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása

A kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe

Általános célunk a fogyatékosságtól függetlenül, hogy a nálunk végzett fiatalok:

szociális és emocionális fejlettsége tegye lehetővé, hogy lelkiekben kiegyensúlyozott,

munkát szerető, reális jövőképpel rendelkező, tartalmas és becsületes életre készülő em-

berekké váljanak

egyéni lehetőségeik függvényében integrálódjanak az épek társadalmába: családba, in-

tézménybe, munkahelyre, közösségbe.

felkészítsük tanulóinkat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére mely lehetőséget

ad fejlettségüktől függően a továbbtanulásra, illetve értékteremtő munka végzésére

A nevelő-oktató munka feladatai

Alapvető feladatunk tanulóink szocializációs képességeinek, készségeinek kialakítása és

olyan szintre emelése, hogy adottságaiknak megfelelően önálló életvezetésre legyenek képe-

sek.

Ennek érdekében kiemelt szerepet kap:

az együttélésre, együttműködésre való képesség fejlesztése – ezen belül – a konfliktus-

helyzetek kezelése, a közösségi magatartás, az alkalmazkodóképesség kialakítása, az er-

kölcsi normák megismertetése, betartása és a megfelelő kommunikációs formák alkalma-

zása.

az önálló életvezetést segítő készségek kialakítása –ezen belül – a munkavégző-képesség

megalapozása, tájékozódás a szűkebb-tágabb környezetben és a társadalmilag elfogadott

szokásrendszerek elsajátítása.

Enyhe értelmi fogyatékos tanulók

Alsó tagozaton nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés

funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldá-

sokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A

képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a

tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenység formáknak.

A felső tagozat az 5-8. évfolyamot foglalja magába. A tanulók fejlesztése az előző pedagógiai

szakaszok eredményeire – elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a

szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanu-

lási szokásokra – épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-

tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően,

differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

204

Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók

A pszichés funkciók fejlesztése, képesség és szokásrendszerek kialakítása játékos fejlesztési

formák dominanciájával történik.

Alapvető a valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása, kiemelve a

napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítést, készségfejlesztést. A fejlesztő munkának

ki kell térnie a jel- és szimbólumértés képességének kialakítására.

Előtérbe kerül a konkrétumokhoz kötődő ismeretek bővítése, alapvető kultúrtechnikai eljárá-

sok differenciált alkalmazása, a munkaképesség kialakítása és a normakövetés gyakoroltatása

egyszerű szociális kapcsolatokban. A fejlesztés központi feladatát a gyakorlati jellegű tevé-

kenységek, az életvezetést segítő technikák alkalmazása és megerősítése képezi.

Autizmussal élő tanulók

Fő feladataink a következők:

- A szociális, a kommunikációs és a kognitív készségek hiányának specifikus módszerek-

kel való kompenzálása, fejlesztése

- A fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés) problémák kezelése, a mindennapi

gyakorlati készségek és a tananyag speciális módszerekkel való tanítása,

- A különböző tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés el-

sajátítása.

A tanuló fejlesztésénél szem előtt kell tartani, hogy a tanítás lehetséges módszertanát illetően

az autizmus limitáló tényező. Általában a szükségletek egyéni kombinációjával kell a járulé-

kos zavar speciális szempontjait és az autizmus-specifikus pedagógiai módszereket összehan-

golni.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

Fontosnak tartjuk kiemelni az alábbiakat.

A köznevelési törvény alapján a gyermek, a pedagógus és a szülő kötelességei és jogai egysé-

get alkotnak. A nevelés és oktatás feladata megosztott a szülők és a pedagógusok között,

amelynek alapja a bizalom és a pedagógusok szakmai hitele.

A tanulásban akadályozott tanulók iskolai oktatásának , nevelésének célja, hogy segítse a mi-

nél teljesebb önállóság elérését és a társadalmi integráció kívánalmainak való megfelelést.

Ennek jegyében az egyéni fejlesztések és az általunk alkalmazott korszerű tanulás-

módszertani eljárások lehetőséget teremtenek tanulóink számára, hogy saját képességeiknek

megfelelő ütemben sajátítsák el a tananyagot,alakuljanak ki kompetenciáik és bontakozzon ki

tehetségük.

A fentiek alapján a pedagógusok helyi intézményi feladatai:

Minden pedagógus feladata, hogy a tanításra való felkészülés során a NAT fő fejlesztési

feladatainak figyelembe vételével tervezze meg saját munkáját.

Legyen tekintettel arra, hogy e területek fejlesztése a tanulásban akadályozott tanulók

esetében egyéni sajátosságaikhoz igazodik.

A tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása. A pedagógus korszerű tanulásszerve-

zési eljárások alkalmazásával motiválja a tanulókat, teremtsen lehetőséget a hatékony,

önálló ismeretszerzésre, így készítve fel őket a felnőtt-lét szerepeire.

A tanítási órán törekedjék a pozitív osztálytermi légkör megteremtésére, tartson fegyel-

met és kezelje a felmerülő konfliktusokat. (Helyi program az agresszió kezelésére,

resztoratív technikák?)

205

A tanulók munkájának felmérése, ellenőrzése, értékelése alkalmával tervezetten használja

a mérés-értékelés különböző-diagnosztikus, formatív, szummatív – fajtáit.

Ezen értékelési formák szolgálják a tanulók további fejlődését, motiválását, legyenek al-

kalmasak arra, hogy a tanulók önmagukhoz való fejlődését mérjék.(Nem csak kritérium

és nem csak normaorientált szempontok érvényesítésével.)

A pedagógus vegyen részt szakmai munkaközössége munkájában.

Vegye ki részét a tagozatszintű és az iskolai ünnepélyek, megemlékezések szervezéséből

és lebonyolításából.

Szakkörök szervezésével, tanulmányi, sport és művészeti versenyekre való felkészítéssel

segítse a tehetségdiagnosztikát és a tehetséggondozást.

Órai segédanyagok, taneszközök, multimédiás és interaktív anyagok alkalmazásával, ké-

szítésével segítse a tananyag elmélyültebb, több csatornán megerősített megismerését.

Kísérje figyelemmel a tanügyi dokumentumok változásait.

Legyen képes saját munkájának reális értékelésére, önreflexióra.

Segítse a diákokat egyéni problémáik kezelésében, szükség esetén irányítsa őket a megfe-

lelő szakemberhez.

Segítse a tanulók erkölcsi-állampolgári nevelését és személyiségfejlődését.

Az iskola minden pedagógusa vegye ki részét pályaorientációs programunk megvalósítá-

sából.

Pécs város környezeti nevelési koncepciója alapján járuljanak hozzá a tanulók környezeti

neveléséhez.

A pedagógusok vegyék ki részüket az iskolai kirándulások, nyári táboroztatások szerve-

zéséből, lebonyolításából.

Felkérés esetén lásson el osztályfőnöki feladatokat.

Külön beosztás alapján vegyen részt a tanulók óraközti szünetekben történő felügyeleté-

ben.

Maradéktalanul lássa el iskolai adminisztratív feladatait.

Tartson kapcsolatot az osztályfőnökökkel, gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a

szülőkkel és más szakemberekkel.

Az osztályfőnöki munka tartalma

Az osztályfőnöki munka komplex tevékenység, amely egyrészt az osztály tanulóinak diffe-

renciált személyiségfejlesztését, másrészt az osztály közösségének kialakítását, illetve annak

fejlesztését is magába foglalja.

E munka jellemzően nagyfokú rugalmasságot, reflektivitást, kreativitást igényel, hiszen nincs

–az osztályfőnöki tanmeneten kívül- olyan előirt tananyag, amely e tevékenység részleteit

meghatározná.

Az osztályfőnöki munka tartalma a mindennapok közvetlen nevelőmunkája több terület szin-

tézise nyomán alakul ki. Részét alkotja a különböző értékrendek megismertetése, a kultúra-

használat megtanítása, a konfliktuskezelés módjainak megismertetése, mentálhigiénés szemlé-

letmód alkalmazása, aktuális problémák kezelése és a gyermekvédelmi tevékenység is.

Az osztályfőnöki munka elengedhetetlen részét alkotják az úgynevezett koordinációs felada-

tok, mint a kapcsolattartás az osztályt tanító kollégákkal, a szülőkkel, olyan más szakembe-

rekkel és szervezetekkel, amelyek a tanulók, vagy az osztályközösség fejlesztésében valami-

lyen módon részt vesznek. (egészségvédelem, gyermekvédelem, terápiás tevékenység)

Az osztályfőnök feladatkörébe tartoznak még olyan szervezési feladatok is, mint a tanulmányi

és osztálykirándulások szervezése, szabadidős tevékenységek tervezése és lebonyolítása.

206

Az osztályfőnöki munka velejárója a jelentős ügyviteli, adminisztratív munka is, amely a do-

kumentumok naprakész vezetését, a tanulói hiányzások regisztrálását, az osztályozó értekezle-

tekre való felkészülést, a félévi-évvégi értesítő, anyakönyv és bizonyítvány, valamint az

egyéni fejlesztési tervek elkészítését jelenti.

Az osztályfőnöki munkában intézményünkben, illetve a tanulásban akadályozottak iskolájá-

nak felső tagozatán fontos feladat az egyéni és csoportos pályaorientációs tevékenység.

Iskolánk saját pályaorientációs programja alapján az osztályfőnökök jelentős részt vállalnak

az életpálya-kompetenciák fejlesztésében. A pályaválasztási döntés megfelelő előkészítése

érdekében az 5-8 évfolyam tanulóinak önismereti, szakmaismereti és stratégiaalkotáshoz

szükséges kompetenciáit fejlesztjük. A tanulók kommunikációs tréningen vesznek részt, illet-

ve munkaerő-piaci ismeretekhez is jutnak a program keretében.

Minden 8. évfolyamos tanulónk egyéni pályaválasztási tanácsadásban részesül.

A fentiek jegyében az osztályfőnökök feladatai a következőkben foglalhatóak össze:

Az osztályfőnök feladata a felkészülés az osztályfőnöki munkára, hospitálás a 4. évfo-

lyam osztályaiban.

Az osztályba kerülő tanulók dokumentumainak áttanulmányozása (szakértői biz. határo-

zata, korábbi fejlesztési tervek, stb.)

Az egyéni fejlesztési tervek elkészítése.

Az osztályközösség megismerése több, egymást kiegészítő módszer alkalmazásával (szo-

ciometria, megfigyelés, interjú).

Az osztályközösség további alakítása, együttműködés, szabályrendszer kialakítása.

Az osztályközösség, valamint a közös szabályok kialakítása során az osztályfőnök te-

remtsen lehetőséget arra, hogy a tanulók megélhessék az egyéni és a csoportos koheren-

cia élményét, kapjanak lehetőséget a demokratikus jogok gyakorlására.

Az osztályfőnök segítse az osztályhagyományok kialakítását és ápolását.

Az osztályfőnök tartson kapcsolatot a szülőkkel, szülői szervezetekkel.

Tartson kapcsolatot más, a tanulók érdekében működő szervezetekkel, intézmények-

kel.(alapítványok, sportkörök, kulturális létesítmények)

Az osztályfőnök képviselje a tanulók érdekeit és tartson kapcsolatot az osztályban tanító

kollégákkal és más, az intézményben dolgozó szakemberekkel (gyermekvédelem, pszi-

chológus, védőnő. Stb.)

Hatékonyan vegyen részt a tanulók pályaorientációjában

Szervezzen tanulmányi, illetve osztálykirándulást, abban az esetben, ha ennek anyagi fel-

tételei megoldhatóak.

Rendszeresen értékelje a tanulók és az osztály magatartását és szorgalmát, adjon lehető-

séget az önreflexióra.

A nevelő- oktató munka eszközei, eljárásai

Munkánk hatékonysága érdekében a következő szempontokat kell figyelembe venni:

Az osztályba sorolás elvei:

- A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvélemény-

ében javaslatot tesz arra, hogy a tanuló melyik évfolyamon kezdje meg tanulmányait.

- Túlkoros tanuló, amennyiben a fejlődés üteme lehetővé teszi, évnyerő vizsgára bo-

csátható.

207

Tanulóink között a beiskolázáskor jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók. Az eltéré-

sek elsősorban a tanulási képességek minőségében mutatkoznak meg. A környezetből ér-

kező információk felfogása, feldolgozása és eközben végbemenő önreflexiós folyamat,

különböző mértékben gátolt. A képességfejlődést mindezen túl erősen meghatározza a

környezet, amelyből a tanuló érkezik.

A nevelhetőség érdekében a tanulásszervezés, a nevelési feltételek alakítása csak diffe-

renciált formában történhet.

A társuló részképesség-zavarok esetén kiscsoportok szervezése szükséges korrekciós

céllal a súlyos tanulási zavar kezelésére.

A felsőbb évfolyamok tanulóinak kiegészítő foglalkozásai: kiscsoportos felzárkóztató,

tehetséggondozó, továbbtanulásra kiegészítő ismeretet nyújtó, a lemaradók számára be-

gyakorlást, megerősítést nyújtó foglalkozási formák. A tevékenység a személyiségkor-

rekciós feladatokra is kiterjed. A tervező munkát a szülőkkel történő konzultáció, az igé-

nyek felmérése, a lehetőségek pontosítása előzi meg.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolánkban folyó munka az általános pedagógiai tevékenységhez viszonyítva speciális

gyógypedagógiai tevékenység.

Ez a tevékenységforma a speciális nevelést-oktatást igénylők személyiségfejlesztésére irá-

nyul. E folyamatban az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok

és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, azokkal együtt történik

a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése,

az elvesztettek pótlása, újra kialakítása,

a ki nem alakultak szisztematikus kiépítése,

a további (következményes, másodlagos) sérülések megelőzése

az egész személyiség egyensúlyba hozása.

Mindezekhez olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a gyermek, felnőtt jól érzi magát,

ahol az emberi társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes

értékű emberként élheti meg önmagát, különösségét, másságát is elfogadva.

Személyiségfejlesztő munkánk hatékonysága érdekében:

differenciált gyógypedagógiai eszközrendszerrel dolgozunk.

a tanulók egyéni megsegítését nevelési szükségleteikhez igazítjuk

a hátrányok kompenzálása a tanuló fejlettségéhez illeszkedő tartalmak és módszerek kivá-

lasztásával történik.

Feladataink:

A tanulók anamnézisének alapos megismerése

Környezettanulmány – kritikus esetekben

Pedagógiai diagnosztikai eljárások

- megfigyelés megadott szempontsor alapján vagy vizsgálóeljárás alkalmazása

- dokumentációk készítése (egyéni fejlesztési tervek)

- a fejlődés mértékének nyomon követése fejlesztési ciklusonként

A feladatokat az osztályfőnökök és a napközis nevelők a szaktanárokkal, a gyógypedagógiai

asszisztensekkel és a gyermekfelügyelőkkel együttműködve végzik.

208

A kollégiumban a lehetőségeinkhez mérten ingergazdag, védettséget, biztonságot nyújtó kör-

nyezetet alakítunk ki, mely biztosítja a szociális és lelki komfortot a tanulók számára.

Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpálya-éptési és a

szociális és életviteli kompetenciáit.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Céljaink:

- A magatartásnormák, minták, szabályok megismertetése, gyakoroltatása

- Szabálytudat kialakítása, elfogadása, azonosulás a pozitív magatartásformákkal

- A megismert minták, normák belsővé válásának elősegítése

Ezek megvalósítása megfelelő pedagógiai helyzetteremtéssel, a közösségi nevelés különböző

színtereinek felhasználásával történik.

Feladataink:

- Az életkorhoz igazított tevékenységek szervezése

- Határozott, teljesíthető követelmények állítása

- Az erkölcsi szabályok konkrét eseményekhez, helyzetekhez kötése

Tevékenységformák:

- Közös programok szervezése, hagyományteremtés

- Szabadon választott munkatevékenységek – osztályszinten, iskolai szinten

- Tanórai keretek között történő közösségfejlesztés

- Nem kötelező tanórai foglalkozások

- Iskolán kívüli programok –

A tevékenységformákat a helyi tanterv, valamint az egészségnevelési és környezeti neve-

lési program tartalmazza, amelyben kiemelt szerepet kap a társas kapcsolatokban erősödő

lelki egészség megteremtése és védelme.

A kollégium közösségfejlesztő tevékenysége:

Kollégiumunk – mint szociális közeg – a nevelési folyamatban hangsúlyt helyez a pozitív

szokások és minták közvetítésére.

Az intézmény falain kívül szervezett szabadidős programok lehetőséget adnak a szegregáció

oldására.

A tanulók hátrányos helyzetéből következően a kollégium közösségformáló, élményt nyújtó

tevékenységrendszere, programja jelentős kompenzáló és egyben integráló funkciót is betölt.

209

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység

Tanulóink adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Az iskolai fej-

lesztésénél figyelembe vesszük tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket.

Az egyéni fejlesztés differenciált tartalmakban, módszerekkel –a nem kötelező tanórai foglal-

kozásokon, a napközis és a diákotthoni foglalkozásokon, a tanórákon, - a habilitációs órákon

valósul meg. Az egyéni bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal a tanulók

fejlesztése eredményhez vezet.

Feladataink:

- meleg, pozitív légkör kialakítása az osztályközösségekben és a diákotthonban

- a pszichológus aktív együttműködése a tanulókkal és a velük közvetlenül kapcsolatban

lévő felnőttekkel

- a tanulókban „a fontos vagyok” érzésének kialakítása reális elvárásokkal annak érdekében,

hogy minél több sikerélményhez jussanak

- kapaszkodó, támasz biztosítása: barát, segítő tanár, Gyermekvédelmi Tanács segítségével

- pedagógusváltások előkészítése, a frusztrációt kiváltó helyzetek megelőzése a csoportok

szervezésekor

- a kedvenc időtöltésre, hobbira megfelelő időkeret, nyugodt körülmények biztosítása, túl-

terhelés elkerülése;

- egyénre szabott motivációs rendszer kidolgozása

- lehetőségteremtés a konfliktuskezelési technikák elsajátítására

- komplex, teljes személyiségre ható fejlesztő munka

- kreatív, önkifejezést segítő tevékenységek biztosítása

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Célunk, hogy a nálunk végző tanulók a sikeres társadalmi integráció érdekében:

rendelkezzenek olyan személyiségjegyekkel,

legyenek olyan tudás birtokában,

szerezzenek olyan gyakorlati ismereteket,

sajátítsanak el olyan munkafolyamatokat, amelyek segítségével folytatni tudják tanulmá-

nyaikat, értékteremtő munkát tudnak végezni.

A tevékenységek szervezésének fő elve a kollégiumban:

- olyan foglalkozások szervezése, amelyek lehetőséget adnak a sérültséget kompenzáló krea-

tív képességek fejlesztésére, biztosítva ezzel:

az önértékelés, az énkép pozitív elmozdulását

önmagunk és társai elfogadását, elismerését

a személyiség egészének egyensúlyba hozását, amelynek segítségével kiegyensúlyo-

zottabb életvezetésre, eredményesebb alkalmazkodásra és sikeresebb beilleszkedésre

lesznek képesek.

210

Feladataink:

szakszerű diagnózisra épülő egyéni terápiák, fejlesztő foglalkozások szervezése

a fejlesztő munka egymásra épülésének, folyamatosságának biztosítása

az egyéni fejlesztések koordinálása időben, tartalomban az osztályban tanítók és a fejlesztő

pedagógusok együttműködésének segítségével

a differenciált foglalkozások dominanciája a frontális osztálymunkával szemben

a fejlesztő technikák tudatos beépítése a tanórai, tantárgyi tevékenységekbe

a szabadidős tevékenységek ráépítése a fejlesztendő területekre (fejlesztő játékok tudatos

alkalmazása)

művészeti terápiák alkalmazása

külső helyszínek, lehetőségek felhasználása a fejlesztés egy-egy részterülete esetében

a sport, a zene és a kézműves tevékenységek terén szakkörök, versenyek, kiállítások, pá-

lyázatok szervezése a tehetséges tanulók kreatív képességeinek továbbfejlesztése érdeké-

ben – kompenzációs célzattal, a sikerhez, önbizalomhoz juttatás érdekében.

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

A 20/2012. EMMI rendelet 128-131§.- a rendelkezései alapján:

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött

időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét,, egészségét, egészségi

állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatásiintézmény mindennapjaiban rend-

szerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben

Az intézmény által működtetett teljes körű egészség fejlesztés olyan folyamat, mely-

nek eredményeképpen a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú vál-

tozását idézi elő.

A gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egész-

ségfejlesztéssel összefüggő feladatok különösen az alábbi területekre terjednek ki:

- az egészséges táplálkozás

- a mindennapos testnevelés, testmozgás

- a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegsé-

gekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése

- a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése

- a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

- a személyi higiéné

A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, tár-

sadalmi, életkori sajátosságait

211

A kötelező tanórai és a nem kötelező tanórán kívüli tevékenységek

Az iskolai tevékenységek rendszerét meghatározza:

a kötelező és szabadon választható tevékenységek egysége

a fizikai, szellemi, pszichés és erkölcsi fejlesztés egysége és egyenértékűsége

Kötelező tanórai tevékenységek:

A Fogyatékos Tanulók Iskolai Oktatásának Tantervei Irányelvei határozzák meg és a helyi

tantervünk tartalmazza.

Speciális differenciált fejlesztések, terápiák – habilitációs foglalkozások: Kognitív képességek fejlesztése

Zeneterápia,

Dyslexia prevenció

Művészetterápia

Kommunikációs képességek fejlesztése

Drámapedagógia

Beszéddiagnosztika – beszédhiba javítás

Részképesség-zavar diagnosztizálása, terápiája,

Gyógytestnevelés

Mozgáskoordináció fejlesztés.

Komplex prevenciós fejlesztés.

A tanórán kívüli tevékenységek feladatai

nyújtson segítséget a lassabban haladó tanulók számára

fejlessze a testi lelki egészséget, akaratot, jellemet, cselekvési képességeket, az erkölcsi

arculatot

alakítson ki művelt magatartást, kultúrált viselkedést, valamint közösségi tudatot

Szervezeti formák

Napközis csoportok.

Napközis ellátásban részesülhet az iskola valamennyi tanulója igény és rászorultság alapján.

A kollégista tanulók is naponta 16 óráig a napközis foglalkozásokon vesznek részt. Ennek

keretében történnek a tanórákra való felkészülés, az egyéni képességfejlesztés, a közösség-

formáló játékok, séták, valamint a szervezett szabadon választható tevékenységek.

A tanulók napi felkészülése közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben, nyugodt

felkészülést biztosító tárgyi környezetben, csoportos illetve egyéni foglalkozás keretében tör-

ténik.

Szakkörök, klubok, speciális életvezetési program (ÉKP):

Igény szerint tanévenként szerveződő különböző korosztályú tanulókat magában foglaló kö-

zösségek csoportja. Óraterv a helyi tantervben és az egészségnevelési és környezeti nevelési

programban. A foglalkozási kínálat a szakaszok (életkori jellemzők, érdeklődési kör), illetve

az egyes fogyatékossági kategóriák (sérülésspecifikus módszerek) alapján differenciálódik.

212

Sportkör:

Az iskolai sportélet az ISK keretén belül működik. Részletes terv az intézmény egészségneve-

lési és környezeti nevelési programjában.

A tervezés alapelvei:

igények alapján szervezett csoportok, mozgásformák

mozgásélményhez juttatás minden életkorban, differenciált nehézségi fokkal

a mozgás hatására létrejövő idegrendszeri fejlődés elősegítése

A kollégiumi tanulók életrendje, tanulása és a szabadideje szervezésének elvei:

A kollégium a nevelési-oktatási folyamat során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni

foglalkozások keretében szervezi, attól függően, hogy mi az adott foglalkozás célja, jellege.

A tanulók a szabadidejük hasznos eltöltéséhez segítséget igényelhetnek.

Szabadon választható tevékenységek a kollégiumban:

- Mese, rajz, diavetítés

- Kézimunka

- Kondicionáló torna

- Aerobic

- Képzőművészet

- Sport

- Ismerkedés a számítógéppel

Hagyományaink

A hagyományok rendszere erősíti az intézményhez tartozás érzését.

Rendezvényeink:

- hagyományos és nemzeti ünnepek köré szervezett rendezvények

- versmondó, daléneklő verseny

- mesemondó, meseolvasó verseny

- csoportok bemutatkozó műsora

- kézműves délutánok

- elsősök napja

- nyolcadikosok napja

- farsang

- gyermeknap

- testvérosztály kapcsolatok kiépítése, közös programok a testvérosztályok között

- Éltes Napok rendezvénysorozata

- gyermekfesztiválokon való részvétel

- vásárok, kiállítások és rajzpályázatok a tanulók munkáiból

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Célja:

A tanulók szociális és egészségügyi szükségleteinek adekvát kielégítése, a probléma meg-

szűntetése céljából vagy azok súlyosbodását, halmozódását megelőző tevékenység.

213

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai

- Segítségnyújtás / a veszélyeztetettség megszüntetésében részvétel

- Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel)

- Jelzési kötelezettség

- A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése

- A gyermek veszélyeztetettségének felismerése

- Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomonkövetés, visszacsatolása céljá-

ból

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvé-

delmi munkáját, azzal hogy:

- az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat, pedagógusokat és a szülőket lehetősé-

geikről

- a pedagógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján

megismeri a veszélyeztetett tanulókat, a veszélyeztető okok feltárásában együttműködik

- a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi

támogatás megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel

- gyermekbántalmazás vélelme esetén, vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a

gyermekjóléti szolgálatot értesíti.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve:

- A pedagógus, a gyermek, a szülő jelzi a problémát a gyermekvédelmi felelősnek

- A gyermekvédelmi felelős pedagógiai véleményt kér az osztályfőnöktől, napközis nevelő-

től a problémás gyermekről

- A gyermekvédelmi felelős dokumentálja a történteket, feljegyzést készít

- Amennyiben a probléma nem oldható meg az iskola keretein belül, a gyermekvédelmi fele-

lős felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal

- A gyermekvédelmi felelős továbbra is nyomon követi az eseményeket, tartja a kapcsolatot

a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, folyamatosan tájékoztatja az ügyben érintetteket

214

Kapcsolatrendszer

Iskolán belül Iskolán kívül

pedagógusok Családsegítő és Gyer-

mekjóléti

Szolgálat

gyerekek Gyermek-és

ifjúságvédelmi

felelős

szülők

Hatóság jegyző,

gyámhivatal, rendőrség

215

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Tanulóink mentálisan akadályozott gyermekek. Fejlődésmenetük, személyiségszerkezetük

eltér az átlagosan fejlődőkétől, így fejlesztésük is sérülésspecifikus feltételeket igényel.

Helyi tantervünk és tanórán kívüli tevékenységeink teljes programja a tanulási kudarcok meg-

előzését segíti elő.

Céljuk a fogyatékosságból származó hátrányok csökkenése, mely lehet pedagógiai, egészség-

ügyi, illetve szociális irányú.

A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások tartalma:

Hiányzó funkció megindítását célzó programok.

Sérült funkció korrigálása, illetve kompenzálása.

A jól működő funkciók szinten tartását elősegítő programok.

A társuló fogyatékosságokhoz kapcsolódó kompenzáló programok.

Tanulási képességeket fejlesztő eljárások.

Egy-egy tantárgyhoz vagy témakörhöz kapcsolódó fejlesztő programok.

Kritikus tanulási pontok, tematikus részprogramok.

Tanulási technikák elsajátítására irányuló fejlesztés.

A sérüléshez kapcsolódó segédeszközök használatának elsajátítása

Komplex, szocializációs célú, beilleszkedést segítő program

Magatartáskorrekció, személyiségfejlesztés

A képességfejlesztő tevékenység fő irányai, területei:

« A kognitív képességek, a figyelem, az észlelés és az emlékezet fejlesztése (Sindelar te-

rápia)

« Dyslexia prevenció.

« A grafomotoros készség és a mozgás fejlesztése.

« A kommunikációs és a szociális képességek fejlesztése.

« A számolási készség fejlesztése.

« Zeneterápia

« Ayres terápia

« A beszéd és beszédészlelés fejlesztése

A foglalkozások megtervezése, és a megvalósítás lépései

A habilitációs foglalkozások megtervezését az osztálycsoportba érkező gyermekek diagnosz-

tizálásával kezdjük.

A diagnosztizálás során megismerkedünk a gyermek személyi anyagával, a szakértői bizott-

ságtól érkező vizsgálati eredményekkel és a fejlesztési javaslatokkal.

A felmérés és az arra épülő fejlesztési folyamat szempontjai:

magatartásbeli jellemzők

mozgáskoordináció fejlettsége

általános tájékozottság

216

beszédállapot

figyelem

észlelés

emlékezet

mennyiségfogalom

speciális jellemzők

szociális érettség

A felmérés és a fejlesztési folyamat az egész személyiségre irányul, mely a következő terüle-

teket foglalja magában:

- fiziológiai jellemzők

- szociokulturális háttér

- pszichés állapot

- képességstruktúra

- ismeretek szintje

Egyéni fejlesztési terv

A felmérés eredményeinek összegzése a fejlesztési terv kiindulópontja. A mindenkori jelen

állapot rögzítése után tervezhető meg az adott fejlesztési ciklus feladatsora. Ez a terv határoz-

za meg a habilitációs foglalkozások tartalmát.

A fejlesztési feladatok – a tanuló egyéni sajátosságaitól függően – rövidebb, illetve hosszabb

időtartamra is tervezhetők, a fejlődés nyomon követése során folyamatos visszacsatolást igé-

nyelnek és ha szükséges, módosíthatók.

A felmérés összegzését és a rá épülő egyéni fejlesztési tervet külön füzetben jegyezzük le és a

gyermek személyi anyagához csatoljuk. A tanév elején az osztályfőnök tájékozódik a tanuló

addigi fejlődéséről és a speciális szükségleteiről (különös tekintettel a gyermek egészségét

befolyásoló teendőkre: pl. gyógyszerszedés, fogyatékosságot korrigáló segédeszközök, orvosi

ellenőrzések, stb).

Az osztályfőnök felelős az osztályba tartozó tanulók optimális fejlesztésének koordinálásáért:

- A gyermeket érő pedagógiai hatások egységességének megteremtésével (szaktanárok,

napközis nevelők, asszisztensek, helyettesítő kollégák tájékoztatása a speciális szükség-

letekről).

- A fejlesztési terv lehető legeredményesebb megvalósításával (tanítási órák, habilitációs

foglalkozások, tanórán kívüli tevékenységek tartalmának célirányos tervezése a kiemelt

fejlesztési területek szem előtt tartásával).

- A fejlesztéshez nélkülözhetetlen szakemberek felkérésével (gyermekpszichiáter,

gyermekneurológus, szakorvosok, pszichológus, kineziológus, fejlesztő pedagógusok,

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős)

217

A céltudatosan kiválasztott tevékenységi formák, módszerek és a szükséges eszközök kijelö-

lése után veheti kezdetét a fejlesztő munka, melynek során a folyamatos értékelés, szintfelmé-

rés visszacsatolást jelent az eredeti célokhoz. Ennek eredményeként valósulhat meg a fejlesz-

tési terv módosítása, amelyet mindig a gyermek aktuális állapota, fejlődési üteme és várható

prognózisa határoz meg.

Csak ilyen módon tehetünk eleget a különleges gondozás követelményének, amely nélkül

elképzelhetetlen a fogyatékos ember társadalomba történő beilleszkedése, a valódi habilitáció.

A hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beil-

leszkedést segítő foglalkozásai a kollégiumban.

Tanulóink sérüléseikből és szociokulturális hátrányaikból adódóan fokozott megsegítést igé-

nyelnek.

A megsegítés elvei:

- a szocializációs különbségek enyhítése, magatartási normák közvetítése, ösztönző köve-

telményrendszer kidolgozása.

- hatékony kommunikációs formák, technikák kialakulásának segítése – a beilleszkedéshez

szükséges hagyományos nyelvi formák gyakoroltatásának lehetősége

- a közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges hagyományos szerepekre való felkészü-

lés biztosítása – tudatosan kialakított szituációk, interakciók drámapedagógiai elemek se-

gítségével.

218

6.11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Intézményünkben a szociális, pszichés és mentálhigiénés megsegítés célja:

Komplex segítségnyújtás a nehezen kezelhető élethelyzetekben.

Feladat – Konzultáció, felvilágosítás tartása a gyermekvédelmi felelős, családterapeuta, pszicho-

lógus részvételével a tanulók, szülők, tanárok részére

– Szociális, pszichológiai és mentálhigiénés segítségnyújtás a teljeskörű okfeltárás és

gyermekismeret érdekében.

– A gyermek teljes személyiségének megismerésére irányuló pozitív attitűd és szemlélet

elterjedésének elősegítése az intézményben.

Tevékenységi formák:

- konzultáció

- esetmegbeszélés, esetelemzés, esetkövetés

- belső képzés

- tanácsadás

- tájékoztatás

Szociális munkaterület

Célja:

A gyermeki szükségletek és jogok intézményen belüli minél maradéktalanabb érvényesítése

Feladata:

- Felvilágosító munka végzése a szülők, pedagógusok körében

- Rendszeres konzultációk

- Tájékoztatás faliújságon, körözvényen keresztül

- Támogatások megszerzése: a szociális hátrányok leküzdésére, kirándulások, táborozá-

sok szervezéséhez

- Az intézménybe érkező gyermekvédelmi támogatások szétosztása

- A szociális juttatások elosztásának koordinálása

- Pályázatok írása

Gyógypedagógiai – pszichológiai munkaterület

Célja:

Az intézményben folyó pedagógiai munka hatékonyságának elősegítése.

A nevelési helyzet pszichológiai elemzésével hozzájárulni a szocializációs rendszerek sikere-

sebb működtetéséhez a gyermekek iskolai, társadalmi, beilleszkedésének elősegítése.

Tevékenységi kör:

- Elsődleges prevenció (mentálhigiénés szakember bevonásával)

Az iskolai légkör, a nevelés eredményességének javításával elősegíti a gyerekek egészsé-

ges fejlődését, csökkenti a személyiségzavarok kialakulásának valószínűségét.

- Pszichológiai támogatás gyermekeknek, szülőknek, pedagógusoknak.

- Preventív szűrőmunka (személyiség- és teljesítményzavarok korai jelzéseinek felismerése,

beavatkozás)

219

- Másodlagos prevenció körébe tartozó tevékenységek. (A fejlődési problémát mutató gye-

rekekkel való foglalkozás).

Tevékenységi formái.

- Exploráció

- Esetmegbeszélés

- Esetkövetés

- Konzultáció szülők, pedagógusok és gyermekek részére

- Ismeretterjesztés, képzés

- Pályaválasztási tanácsadás

- Kapcsolattartás az érintett intézményekkel (Nevelési Tanácsadó,

Gyermekideggondozó) és szakemberekkel (pedagógus, pszichológus, orvos).

Mentálhigiénés munkaterület

Célja:

A tanulók és dolgozók lelki egészségének gondozása.

Feladata

A mentálhigiénés szemlélet közvetítése gyermekeknek, tanároknak, szülőknek

Tevékenységi formái:

- belső képzések (konfliktuskezelés, önismeret, családterápia, személyiségfejlesztés)

- egészségnevelés (egészségnevelési napok, vetélkedők)

- kríziskezelés

Kríziskezelés:

Tanulóink az életszakasz váltás kríziseit is nehezen élik meg, több odafigyelést, törődést igé-

nyelnek ilyenkor. Az ehhez társuló életesemények krízisei tovább nehezítik helyzetüket.

A krízisben lévő személy azonnali megsegítést igényel.

A krízis: fordulópont az egyén életében.

Akkor következik be, ha a személy saját helyzetmegoldó képességével nem volt képes megol-

dani aktuális problémáit.

Válsághelyzetben viselkedésreakciók, egyensúlyvesztés alakulhat ki és eljuthat a teljes össze-

omlásig, illetve destruktív viselkedésig. (Tanulóinknál különösen sok a hajlamosító tényező.

Megoldási stratégiáik gyengék.)

Amit a segítő tehet:

- A személyiség elfogadásának üzenete (ha ez nem teljes, ne vállalja)

- A beszűkülés oldása – bűntudatkezelés nélkül.

- A direkt tanácsadás kerülése.

Ha erősen veszélyeztetett helyzetben látjuk a személyt – mindenki lehet segítő a fentiek fi-

gyelembevételével.

Lényeges a teljes személyiség elfogadása és a megnyugvásig tartó interakció.

A családtagokkal való kapcsolatfelvéte, esetleg a teljes család gondozása de mindig az ak-

tuálisan bajbajutott emberre való fókuszálás a legfontosabb.

220

Az intézmény Házirendje, Tanulói rendje és a Gyemekvédelmi Intézkedési Terv szabályozza

az egyes tanulói cselekedetek során alkalmazható intézkedéseket – elismerés és elmarasztalás

esetén egyaránt.

A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái az

együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei

Intézményünkben, az alábbi formákban kívánunk segítséget nyújtani a kapcsolattartás-

hoz:

Nyílt napok

- A Szakértői Bizottság által intézményünkbe irányított gyerekek és szüleik ellátogathatnak

iskolánkba, ismerkedhetnek az iskolai és kollégiumi élettel – a beiratkozás előtt is.

- Tanévkezdéskor /megláthatják, honnan indul gyermekük/

- Félévkor /betekintést kaphatnak. az eddig végzett munkáról, haladásról/

- Év vége előtt /felmérhetik, meddig jutottak gyermekeik/

Szülői értekezletek

- Az éves iskolai munkaterv által meghatározott időpontokban.

Fogadóórák

- Beszoktatási időszakban /szeptember–október hónap – havi rendszerességgel/ előkészítő,

első o./

- Ezt követően a szülői értekezletek közé eső időszakokban negyedévenként.

- Halasztást nem tűrő probléma esetén azonnal.

Szülők klubja

- Tematikus programok – a szülői igények szerint.

- Szemléletformáló együttműködés az oktató-nevelő munka rangjának elismertetésére. Az

együttműködési képesség fejlesztése.

- Problémamegoldáshoz segítség – gyermek és szülő esetében egyaránt.

- Igények – lehetőségek összhangba hozása.

- A gyermek érdekében történő egységes követelményrendszer kialakítása, ezek egyezteté-

se.

- Tájékoztatás az iskolából való kilépés utáni reális lehetőségekről, jövőképről.

A fentiekhez belső szakemberek biztosítása, igény esetén külső szakember meghívása.

/Kötetlen, irányított beszélgetések formájában./

(Nevelési területenként, aktuális problémák felmerülésekor, illetve a problémák megelőzésére

a szülők és pedagógusok által javasolt időpontban.)

- Kötetlen beszélgetések szülők számára, tapasztalataik kicseréléséhez való lehetőségnyúj-

tás, amely elősegítheti az egyéni problémák feldolgozását, megkönnyítheti a gondokkal

való szembenézést.

- Közös kirándulások szervezése. /szülő-gyerek-pedagógus részvételével/

- Ünnepek közös megtartása.

221

Szülői munkaközösség

A szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban. Évente választja tisztségvi-

selőit. Véleményezik az iskola programját, házirendjét, részt vállalnak az iskola egész életét

érintő események szervezésében, lebonyolításában. Feladatuk a munkaközösségi ülésen el-

hangzottakról tájékoztatni szülőtársaikat, információt adni a különböző programokon való

részvételi lehetőségekről.

A Szülői Munkaközösség tagjai igény szerint, fogadóórai megkötések nélkül találkozhat-

nak a pedagógusokkal. Osztályonként 1-1 szülőből áll, 4-6 hetenként tartanak összejövetelt.

Feladataikat munkaterv alapján szervezik.

A fent leírt együttműködési formák az iskolában folyó valamennyi nevelési-oktatási terü-

letre érvényesek.

A szülők tájékoztatása az iskolai tankönyvekről, segédletekről, segítségnyújtás a tan-

könyvek kiválasztásában

A választható tankönyvekről a szülők az iskola könyvtárában tájékozódhatnak.

Intézménytípusunkban valamennyi tanuló ingyenesen jut a tankönyvekhez.

Az iskolai tankönyvrendelés összeállítása előtt a szülők véleményének kikérése osz-

tályszinten történik.

A különböző oktatási létesítmények közös pályázati tevékenysége eredményeként létrejött in-

tézményi hálózatban a pedagógusok új típusú együttműködését alakítjuk ki: megismerjük és

megvitatjuk egymás jó kompetenciafejlesztő gyakorlatát, szakmai tapasztalatainkat folyama-

tosan megosztjuk egymással.

A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

A tanulók számára a kötelező foglalkozásokat az iskola ingyenesen szervezi meg. A kötelező

és a választható tanórai foglalkozások óratervei a helyi tantervben találhatók.

A szabadidős tevékenységek keretén belül szervezett iskolán kívüli foglalkozások választha-

tók. Azoknak a tanulóknak, akik ezt nem tudják igénybe venni, az iskolában szervezett fog-

lalkozást biztosítunk.

További szolgáltatások:

- a tanulók reggeli és délutáni ügyeletének ellátása

- mindennapos testedzés a tornateremben, vagy az uszodában, vagy a szabadban

- klubok, szakkörök a tehetséggondozásra, a képesség-fejlesztésre

- iskolai könyvtár használata, könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások igénybevé-

tele

- felkészítés kulturális és sportversenyekre, vetélkedőkre

- eseti és igény szerinti egészségügyi ellátás házon belül

- szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség

- segélyezési lehetőségek biztosítása

- informatikai terem használata, internet hozzáférés

Az iskola és a kollégium által szervezett rendezvények a tanulók számára ingyenesek.

222

Állatasszisztált (terápiás kutyás) foglalkozások

Célja: Adott célcsoport életminősége és hangulatjavítása Terápiás jelleggel meghatározott képességek fejlesztése Oktatási szempontból: tanórai keretek között zajló, tanulást segítő motiváló

foglalkozások Kiemelt fejlesztési területei:

Mozgásfejlesztés (beleértve nagy- ill. finommozgások fejlesztése) Téri tájékozódás, testtudat, térérzékelés fejlesztése Beszéd - kommunikáció fejlesztése Figyelem, koncentráció fejlesztése Emlékezet, memória fejlesztése

Szociális képességek fejlesztése:

Magatartás és viselkedésproblémák (beilleszkedés, szorongás, hiperaktivitás stb.)

enyhítése. A foglalkozások feltételei

Az állatasszisztált foglalkozások szigorúan a Magyar Terápiás Segítőkutya Szövetsége

(MATESZE) szabályainak megfelelően vizsgáztatott kutya bevonásával történnek. Az állatasszisztált foglalkozásokon résztvevő gyermekek oktatófilm ill. segéd

anyagok kiegészítésével felkészülésben részesülnek, ami a megfelelő viselkedést

mutatja be idegen kutya közeledésekor továbbá ismerteti a felelős állattartási

ismereteket.

A kutyaterápia felmerülő költségeit az iskola alapítványa biztosítja.

Az intézmény egészségnevelési és környezeti nevelési programja

Feladatok

Alapelvei és célok

Az egészségnevelés és környezeti nevelés magába foglalja a természet és az emberiség jövő-

jének fenntarthatóságát. A fenntarthatóságra nevelés azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat

hoz létre a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között a célból, hogy megértsük e

kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a „környezeti polgárrá” nevelés,

azaz a természeti, az épített, a társas- társadalmi környezeti fenntartósága ismeretek, magatar-

tásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása.

A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös összefüg-

géseit, egymásra utaltságát.

A program célja:

egészségtudatos magatartás olyan gondolkodás és magatartásmód kialakítása, és megerő-

sítése mely képessé tesz az egészség megőrzésére, a betegség megelőzésére

pozitív viszony megteremtése az interperszonális kapcsolatokban

környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel megerősítése

223

A program megvalósításában nagy hangsúlyt kap a primer prevenció:

a közösségi magatartás befolyásolása,

az aktív részvételre a testi-lelki egészséghez szükséges készségek kialakításában.

A program fő területei

Személyiségfejlesztés: célja: olyan pszichés kompetenciák kialakítása, melyek védő funkciót

töltenek be a veszélyeztető helyzetekkel szemben:

- reális önismeret, pozitív énkép

- társas kapcsolati készségek

- mérlegelés és döntéshozás képessége

- együttműködési készség

- stressz kezelés

- konstruktív konfliktuskezelés

- hatékony kommunikációs képesség

- kreatív gondolkodás

Közösségfejlesztés: célja: olyan közösségek kialakítása, melyek „mi tudattal” rendelkeznek,

csoportnormává válik az egymásért való felelősségvállalás, egymás segítése, ahol ismerik és

megbecsülik egymás értékeit, a gondolkodás előítélet-mentes, nem működik a mobbing, ahol

a csoport minden tagja biztonságban érzi magát, fontosnak érzi magát és lehetősége van si-

kerélményhez jutni.

Egészséges életmódra nevelés: célja: az egészségtudatos magatartás kialakítása egyrészt a

szükséges ismeretek megszerzése, másrészt a szükséges készségek begyakorlása révén. Nem

elég, hogy tisztában legyenek a kockázati tényezőkkel, még fontosabb, hogy tisztában legye-

nek az egészséget szolgáló hétköznapi tevékenységekkel (mozgás, egészséges táplálkozás,

pihenés stb.) igényeljék és gyakorolják azokat. a tanulás lényege nem a lexikális ismeretek

gyarapítása, hanem a funkcionális tudásszerzés, mely a cselekvési képességekben nyilvánul

meg.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

- Két hetente a felső tagozatos diákok részére, délutáni foglalkozás keretein belül Elsőse-

gély-nyújtási alapismeretek – 4-5 fő csoport.

- Egészségnap/projektnap állomás feladatai között szerepel.

- Osztályfőnökökkel egyeztetve, délelőtti órákban elsősegély-nyújtás.

- A foglalkozások elméleti és gyakorlati elemeket is tartalmaznak. Lehetőség szerint men-

tőállomás látogatással kiegészítve.

- Munkaközösségek részére alkalmanként előadás-gyakorlat.

- 26/1997. (IX.3) NM rendelet.

224

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök

és felszerelések jegyzéke.

Intézményünk eszköz és felszerelés jegyzéke a 20/2012, (VIII.31.) EMMI rendelet és a

32/2012. (X.8.) EMMI rendelet alapján biztosított.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Tanulmányok alatti vizsgák szabályai

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján

A tanulók érdemjegyeiről a szülőt tájékoztatni kell.

Tanulmányok alatti vizsgák:

→ fajtái:

osztályozó,

különbözeti,

pótló,

javító vizsga.

→ követelményei, részei (írásbeli-szóbeli-gyakorlati) értékelés szabályai a pedagógiai prog-

ramban kerülnek meghatározásra

→ lehetőleg legalább 3 tagú vizsgabizottság előtt, ami szerveződhet:

független vizsgabizottságból, vagy

abban a nevelési-oktatási intézményben, amellyel a tanuló jogviszonyban áll.

→ a vizsgáról jegyzőkönyv készül

tanulónként, vizsgánként.

→ időpontról a vizsgázót írásban kell tájékoztatni.

Osztályozó vizsgát kell tenni a félévi-évvégi osztályzatok megállapításához, ha:

a tanulót felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeit egy tanévben vagy az előírtnál rövi-

debb idő alatt végzi a tanuló,

magántanulói státuszban van a tanuló,

a tanuló mulasztása a 250 tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át

meghaladja (nevelő testület engedélyével) (megtagadható, ah a 20 igazolatlan tanórai mu-

lasztása van).

(ha félévkor már meghaladja a meghatározott mértéket a mulasztás)

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha neki fel nem róható okok miatt a vizsgáról:

elkésik,

távol marad,

engedéllyel eltávozik, mielőtt válaszadását befejezné

Javítóvizsgát tehet a tanuló augusztus 15.-31-ig terjedő időszakban, ha:

225

a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott,

az osztályozó vizsgáról számára felróható okok miatt elkésik, távol marad vagy a vizsgá-

ról engedély nélkül eltávozik.

A felvétel és átvétel – Nemzeti Köznevelési Törvény keretei között

Helyi szabályok

1. Más oktatási intézményből és óvodai ellátásból érkező tanulóm felvétele-átvétele: A Ba-

ranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitá-

ciós Bizottság Javaslata iskolaváltoztatásra vagy, a Baranya Megyei Tanulási Képessé-

get Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Javaslata vizsgála-

ti eredmények alapján című, a szülő által aláírt nyomtatvány beadásával történik a be-

iratkozás.

2. A személyi adatok felvétele hivatalos iratok alapján történik (születési anyakönyvi kivo-

nat, lakcím kártya, TAJ kátya).

3. Az átadó és az átvevő intézmény között a hivatalos értesítés és a bizonyítvány megkérése

a A.T.ü. 7.r.sz. számú nyomtatványon történik.

4. A Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabi-

litációs Bizottság által kiállított részletes szakértői véleményt a későbbiek folyamán kül-

dik meg részünkre.

226

8. A pedagógiai program nyilvánossága

Tájékoztatás, megismertetés formája és rendje:

- új dolgozóval a pedagógiai program megismerése és elfogadása után lehet munkavi-

szonyt létesíteni

- az új tanulók szülei tanév elején tájékoztatást kapnak a programról

Hozzáférhető elhelyezés:

- Építők úti főépület könyvtára

- Hajnóczy úti telephely tanári

- Türr István utcai telephely tanári

A tájékoztatás kérés és adás rendje:

- Tájékoztatást írásban kell kérni, a válaszadás 15 napos határidővel írásban történik.

Záró rendelkezések

Érvényesség:

- Hatálybalépés: 2013szeptember 1.

A felülvizsgálat rendje:

- Munkaközösségekben a 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet alapján

- A felülvizsgálat irányítója az igazgató

Módosítás:

A hatályosságon belül módosítást kezdeményezhet:

- Fenntartó

- Igazgató

- Tantestület

227

8. Jóváhagyás dokumentumai

A Szülői Szervezet a Pedagógiai Programot megismerte, véleményezési jogot gyakorolt,

melynek tényét képviselője tanúsítja:

Pécs,2013. március 25.

___________________________

SZM elnök

Az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és

Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény nevelőtestülete elfogadta.

Pécs,2013. március 27.

_________________________

a nevelőtestület képviseletében

Az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és

Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény igazgatója jóváhagyta.

______________________________

Pécs,2013. március 27.

Igazgató