Az orosz kultúra sajátosságai

Az orosz kultúra

Előzmények: • az államiság kialakulásának sajátosságai (varjag és

tatár-mongol elemek), • az orosz ortodoxia és a hatalmi eszme bizánci

indíttatása és fokozatosan növekvő izolacionizmusa → az egyeduralmi állami forma és a kultúra vallási jellege;

A művelődés központjai: templomok: Thietmar német krónikás szerint 1018-ban már több mint 400 templom volt kolostorok fejedelmek udvara pl. Bölcs Jaroszláv, Szent Bölcsesség (Szofía) temploma

• Bizánci mintára monumentális templomépítészet; • kőtemplomok, mozaik és ikonművészet; • Bölcs Jaroszláv unokája, Vlagyimir Monomah a legműveltebb orosz fejedelmek közé tartozott, elmélkedő, íróember volt; • Két központ kiemelkedése: Kijev és Novgorod; • a 17. sz. második feléig a világi kultúra szűk tere (folklór és a népi kultúra = „nem-kultúra“ • Igricek = énekmondók [szkomorohi, "скоморохи"]), • „aszketizmus” (nem fejlődnek a kultúra esztétikumra orientált ágai: szobrászat, színház, líra) • szó-centrikussága, • kulturális korszakok kihagyása (reneszánsz) és elhúzódó középkor.

Vlagyimir Monomah

Novgorod

A művelődés központjai: templomok középkori orosz művelődés – és vele a nevelés – központját nem a mai értelemben vett iskola, hanem a templom jelentette; a templom: művészet, a prédikáció és a nép részvétele a liturgikus énekben egyetlen nevelő hatalom alatt egyesítette az embereket; a kőből épült nagyobb templomok könyvtáraknak, okleveleknek, hivatalos iratoknak szolgáltak őrzőhelyéül. velük kapcsolatban létesültek a betegek és a szegények házai, a vendégek, zarándokok, idegenek fogadói és a gyermekek oktatására az iskolák.

A művelődés központjai: a kolostorok Nagy Szent Vazul (Basileios, †379) reguláját követik; a 11. sz. városokban keletkeztek, kulturális központokká váltak, a szerzetesek könyveket fordítanak, másolnak, díszítenek, a könyveket bekötik, könyvtárakat létesítenek, életrajzokat írnak, ikonokat festenek, krónikákat szerkesztenek, a mongol korszak kezdetéig kb. két-háromszáz épült, a szerzetesek száma ezekben átlag 30-50 lehetett, A művelődés központjai: a fejedelmek udvara az ország adminisztratív feladataival összefüggő világi műveltség kezdetei jelentkeztek,

Kirillo-Belozerszkij kolostor

Szuzdal

Kijev hanyatlása • Felvirágoztak az orosz vidéki városok, amelyek fejedelmei a főváros utánzására törekedtek; Novgorod, Pszkov, Szmolenszk, Polock, Csernyigov, Szuzdal, Vlagyimir, Rosztov, Rjazany; • Megindult a kultúra szélességben való terjedése: • de minden szerényebb; • a városok kisebbek, a templomok már nem gigantikus görög méretűek, • a mozaikművészet helyett az egyszerűbb falfestészet (freskó), az arany díszítményeket az ezüst váltotta fel. • a keresztény városi művelődés az új központokba is beköltözött, ahol jobban átitatódott népi-nemzeti elemekkel.

Fejedelemségek

Hanyatlás és felemelkedés (13-15. század) Az egyház mint a kultúra hordozója megsínylette a tatárjárást anyagi, szellemi, személyi vonatkozásban; sok kolostor, templom, könyv, pap és írástudó elpusztult, a műveltség szeretete az otthonokba szorult vissza, a nép műveltségének hordozója: az alsópapság otthon tanul; az egyháziak alacsony műveltsége; meddő bizánci hagyomány őrzése; a tanulatlan, babonás muzsik alakját ez a kor szülte; a városok fejletlensége; az oroszok vallásos hite már a kijevi kortól kezdve útjában állt a bizánci és a nyugati tudás- és ismeretanyag elsajátításának; a világi hatalom csak a 18. században vette kezébe a művelődés irányítását,

Felemelkedés: 15. század a politikai egység létrejöttének hajtóereje a nemzeti egyház; a moszkvai nagyfejedelemség megerősödése, az orosz metropolita Moszkvába való átköltözése, Moszkva: az egyház fejének székhelye, mint a pravoszlávia (=„orthodoxia”, igazhitűség) központja, a műveltség központja is; 1380: kulikovói győzelem = az orosz öntudat ébredése a népköltészetben, irodalomban, évkönyvekben a kolostorok szerepének megnövekedése;

16. század A kultúra alapvetései: Az uralkodó jogait nem a Kelet-Római Birodalom „örökségére” alapozza – hanem Oo. ősi függetlensége Bizánctól ; a moszkvai nagyfejedelmeknek egyenest Augustus császártól való leszármazására, IV. Iván a cári címhivatalos felvétele, III Iván: a nemzet szellemi újjászületése, Nyugati hatások: felesége Zoí bizánci származású (nem kedvelt a görög kultúra miatt), Élénkülő nyugati kapcsolatok: de megmarad az orosz nemzeti büszkeség és az orosz föld szeretete, Egységes orosz építészeti stílus: Uszpenszkij katedrális

IV. Iván „Sztoglav” zsinat (1551) nem az eredeti bizánci szokásokra építve egységesít, sok sajátosan orosz fejleményt törvényesítenek a vallásos és világi élet területén, megszüntetik az egyházi szertartásokban mutatkozó helyi különbségeket, egységesen igyekeznek mindent szabályozni, egységes szabályokat állít fel a templomi festészetben, a korábbi sátortetős, sisakkupolás templomépítési stílus helyébe ekkor lép az aprólékosan előírt hagymakupolás építészet pl. Vaszilij Blazsennij székesegyház (1556-60).

Vaszilij Blazsennij székesegyház

Uszpenszkij katedrális

Az átmeneti korszak – 17. század

A 17. század közepe – az orosz állam és kultúra fejlődésének válsága. Okai:

• a 17. sz. eleji „zavargások kora“ (Смута = "szmuta")

• A válság = isteni büntetés vallási újjászületésre van szükség,

• Ennek központja a cári udvar lesz,

• 1653-58 Nikon pátriárka Moszkva és egész Oo. pátriárkája,

• Egyházi könyveket és szertartásokat érintő reformok a görög és régi egyházi szláv mintára,

• vissza-görögösítési tevékenység, pl. kereszt

3 ujjal ( a 2 helyett,)

Régi szertartások híveinek ellenállása, Megtorlás, A pátriárka a cár felettinek tekintette magát, Nikon bukása, de a reformok folytatódnak, Elősegítik Oo. európaizálását, orosz középkor vége 1654 az egyházszakadás (раскол = raszkol), az óhitűek

külön egyházat alapítanak 1666-67. évi zsinat kiközösíti őket,

Alekszej cár és Nyikon pátriárka tanácskozás közben (Alekszej Kivsenko)

17. század 2. fele A kulturális izolacionizmus fokozatos megszűnése, A cári udvar a kultúra fő pártfogója, A lengyel kultúra hatása (ukrán és fehérorosz

közvetítéssel), Lengyel barokk elterjedése, Az „alacsony“ kultúra aktivizálódása Nagy Péter reformjai (adminisztratív, társadalmi,

gazdasági, kulturális) → a kultúra robbanásszerű átalakulása.

Cári udvarban az első egyházi cenzúrától független nyomda, Nyomtatás fellendülése: 16. sz. a könyvnyomtatás bevezetése óta (1564) csak 18, a 17. sz. már összesen 483 kiadvány látott napvilágot, Főként egyházi könyvek és tankönyvek, Megmarad a kézírás is,

A 18. század

A felvilágosodás-kori eszmék elterjedése és gyakorlatias felfogása (felülről kezdődő reform).

A felvilágosult uralkodó eszményképe és realizálódása Nagy Péter személyiségében

A kultúra intézmény-rendszerének tudatos felépítése (oktatás, életforma, társadalmi érintkezés, nyelv, és ezek intézményei)

A kultúra szemiotizációja (ruha, küllem, viselkedés)

Az antinómiák: saját / idegen, régi / új ↔ európai / orosz, magas /alacsony, vallási / világi kultúra, a kultúra központja / perifériája

• Az orosz klasszicizmus barokkos és reneszánsz vonásai (felgyorsult fejlődés)

• A kultúra többnyelvűsége.

• A 18. sz. végére beéri az európai kultúra fejlődési szintjét.