Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek

Kaposi József

Budapest 2012. október 29.

A Nat, mint jogszabály

AlapelvekAz oktatás közfeladat:

a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges.

A NAT szimbolikus dokumentum: üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat

szempontjából, a laikusokhoz is szól, alapjai az egységességnek és differenciálásnak,

tehetséggondozásnak.

A NAT törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot , meghatározza az elsajátítandó

műveltségtartalmat, kötelező rendelkezéseket állapít meg az

oktatásszervezés körében, különösen a tanulók heti és napi terhelésének

korlátozására.

A tantervi szabályozás szintjei

Tantestület

Miniszteri rendelet

KormányrendeletNAT

Kerettanterv

Helyi tanterv

Helyi tanterv

Kerettanterv

Helyi tanterv

A NAT helye a tantervi szabályozásban

Helyi tantervek:a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv

Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv

NATa minimális tartalmi követelmények is meghatározó központi alaptanterv

Erre épülnek aTANKÖNYVEK

A NAT és a tartalom kiterjedtsége

Tankönyvek szintje

Kerettanterv:

NAT:

• Részletezettebb témák

• Pl.: fogalmak, nevek, időpontok

• Követelmények magas elvonatkoztatási szinten („kapuk”)

Tartalomra és terjedelemre tekintettel egyaránt

Példák az eltérő szintekreTörténelem 1.Az ókori Kelet témáján belül (5-8. évfolyamon)NAT szint Az ókori Egyiptom anyagi és szellemi kultúrája.Kerettantervi szint Öntözéses földművelés a Nílus mentén.

A piramisok.Tudomány és művészet

Kiegészülve a szükséges fogalmakkal, nevekkel és helyekkel.

Tankönyvek szintje Egyiptom, a Nílus ajándéka A piramisok isteneiA piramisok népe Mumifikálás, csillagászát, orvoslás. Az egyiptomi képek

A Nat szerkezete, alapelvei

A NAT struktúrájaI. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei

A köznevelés feladata és értékei Fejlesztési területek – nevelési célok Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek 

A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó

szabályok

II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés A kulcskompetenciák Műveltségi területek

A Nat műveltségi területeinek felépítése

III. A műveltségi területek anyagai 1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon

A köznevelés feladata és értékeiAlapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése.

Feladata továbbá: a tanuláshoz és a munkához szükséges

készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése,

a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás

megerősítése.

Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek

Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság

A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok

Az erkölcstan oktatása A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Egész napos iskola A mindennapos testnevelés A mindennapos művészeti nevelés Az idegennyelv-oktatás Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás

kapcsolata A szakiskolai nevelés A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás

kapcsolata Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János

Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei

A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

Műveltségi területek a Nat-ban

Példák

A műveltségi területek

1. Magyar nyelv és irodalom

2. Idegen nyelvek3. Matematika4. Ember és társadalom5. Ember és természet

6. Földünk – környezetünk

7. Művészetek8. Informatika9. Életvitel és gyakorlat10. Testnevelés és sport

Műveltségi területek közös kiemelt céljai a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel)

(kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú

fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való

belépéshez szükséges képességek és ismeretek;

az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a

kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata;

Műveltségi területek általános jellemzői kiemelten foglalkoznak az információk

gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő

szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;

nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és

szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a

beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

Magyar nyelv és irodalomKözműveltségi tartalom 5-8. évf.

Epika: magyar népmesék, népballadák, műmesék, hazai

nemzetiségek és más népek meséi; mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső egy novellája; Mikszáth Kálmán egy novellája; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond egy műve, Petőfi Sándor: János vitéz;

továbbá egy-két XX. századi ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (pl.: Fekete István, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből);

kortárs szépprózai alkotások és részletek a magyar és a világirodalomból.

Magyar nyelv és irodalomKözműveltségi tartalom 5-8. évf.

Líra: Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály,

Janus Pannonius, József Attila, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből;

kortárs magyar lírai alkotások.

A dráma és a színház világa: egy dráma.  

Közműveltségi tartalmak (történelem) 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-

történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén);

az 5-8. évfolyamon a történelmi személyiségeket és történeteket állítja középpontba;

a 9-12. évfolyamon a forrásfeldolgozás, a tevékenykedtetés és az elemzőkészség fejlesztése áll a fókuszban;

Ember és társadalom

Ismétlődő/visszatérő hosszmetszeti témák Történelem

5–8. évfolyam 9–12. évfolyamTársadalmi helyzet, életmód, életviszonyok— Gyermekek nevelése, oktatása— Család, lakóhely— Falvak és városok, urbanizáció— Hétköznapok és ünnepek— Öltözködés, divat— Betegségek, járványok►►

— Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák— Szegények és gazdagok világa— Egyenlőség, emancipáció— Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda— Népesség, demográfia (vándorlás, migráció)

Társadalom és állam— Uralkodók és államférfiak— Birodalmak— Kisebbség, többség, nemzetiségek►►

— Államformák, államszervezet— A hatalommegosztás formái, szintjei— Forradalom, reform és kompromisszum

Helyi és nemzetközi együttműködések, konfliktusok— Békék, háborúk, hadviselés— Egyezmények, szövetségek►►

— Függetlenség és alávetettség— Kisállamok, nagyhatalmak

Természet és technika kölcsönhatása— A földrajzi környezet— A természetformálás és -átalakítás hatásai— Közlekedés, úthálózat, hírközlés— Felfedezők, feltalálók ►►

— Erőforrások és termelési kultúrák— A technikai fejlődés feltételei és következményei— Fölzárkózás, lemaradás

Kultúrák, vallások és eszmék— Hasonlóságok és különbségek— Népek és vallások egymásra hatása, együttélése — A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók— Történelemformáló eszmék►►

— Korok, korstílusok — Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai — Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika— A fanatizmus jellemzői és formái

1. Az őskor és az ókori Kelet2. Az antikvitás3. A középkori Európa4. A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése

Európába5. A világ és Európa a kora újkorban6. Magyarország a XVI-XVIII. században7. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és

Magyarországon8. A nemzetállamok kora9. Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében10. Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében11. A globalizálódó világ és Magyarország

Témakörök - Történelem

5-8. évfolyam 9-12. évfolyam6. Magyarország a XVI-XVIII. században1. A három részre szakadt

ország, végvári küzdelmek.2. Vallási megosztottság és

függetlenségi törekvések.3. Az Erdélyi Fejedelemség

virágkora Bethlen Gábor idején.

4. Zrínyi Miklós, a hadvezér.5. A Rákóczi-szabadságharc

hősei.6. Magyarország újjáépítése a

Habsburg Biro dalomban. Az ország új etnikai térképe, nemzetiségi viszonyok

1. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon.

2. Az Erdélyi Fejedelemség.3. A török kiűzése és a Rákóczi-

szabad ságharc.4. Népesedési, társadalmi és

gazdasági változások. Nemzetiségek az újjászerveződő államban.

5. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban.

6. téma felosztása - Történelem

Nemzetközi kitekintés - tendenciák Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban

(pl. a tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban)

A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések)

Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap

Összegzés A kompetenciafejlesztési elvárások összhangba

kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal. A fejlesztés és az ismeretátadás komplex és

kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg.

Hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek).

A bevezetés tervezett időpontja: 2013. szeptember - 1., 5. és 9. évfolyamon.

A kerettantervek törvényi háttere

A kerettantervek törvényi háttere(NKT, NAT)„A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák:

a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének

feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre

álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

Forrás: Nemzeti alaptanterv

Az egyes kerettantervi mappák felépítése

Célok, feladatok Fejlesztési területek – nevelési célok Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Egységesség és differenciálás Műveltségterületek és óraszámok A tantárgyi kerettantervek értelmezése

A kerettantervek szerkezete

A tantárgyi kerettantervek felépítése

A TANTÁRGY NEVE Tantárgyi célok, feladatok A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben és a

kulcskompetenciákban A tantárgy sajátos fejlesztési céljai

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően – lehet konkrét téma: pl. Relációk, függvények, sorozatok, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg.

ÓrakeretA javasolt óraszám

Előzetes tudásA témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján.

Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják).

Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.

Kerettantervi szerkezet

Tantárgyi kerettantervek

Példák

Magyar nyelv és irodalom 1-4.Bevezető

Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben.(…)

Magyar nyelv és irodalom 1-4.Tematikai egységek 1-2. évfolyamon: Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése Olvasás, az írott szöveg megértése 2. ‑ az olvasás jelrendszerének

elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Olvasás, az írott szöveg megértése 3. ‑ a szövegértő olvasás előkészítése Irodalmi k Az írástanítás előkészítése ‑ az írás megtanulásának technikai

alapozása kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az írott betűalakok tanítása ‑ írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Az írástechnika fejlesztése ‑ az eszközszintű írás előkészítése Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása:

mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

3-4. évfolyamon: Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Olvasás, az írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az íráshasználat fejlesztése Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása:

mondatfajták, szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

Magyar nyelv és irodalom 1-4.Tematikai egységek

Magyar nyelv és irodalom 1-4.Táblázatrészlet

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése

Órakeret 25 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.A témakör nevelési-

fejlesztési céljaiAz olvasástanulás előkészítése.

Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok

Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése.Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság).

A tanuló- nyitott, motivált, érdeklődő az

olvasás tanulásában;- rendelkezik a megfelelő

ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően;

- részképességei elérték a szükséges szintet.

Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció.Ének-zene: ritmus, tempó, dallam.Matematika: irányok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.

Erkölcstan 1-4.Bevezető

Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók belső szabályozó erőivé váljanak.

3-4. évfolyamon: Milyen vagyok, és

milyennek látnak mások? Közösségben és egyedül ̶

a társaim és én Az osztály és az iskola Kulturális-nemzeti

közösség A környezetem és én – Az

épített és a tárgyi világ A mindenség és én –

Születés és elmúlás

Erkölcstan 1-4.Tematikai egységek 1-2. évfolyamon: Az én világom Társaim – Ők és én Közvetlen közösségeim – A

család és a gyerekek Tágabb közösségeim – A

lakóhelyi közösség A környező világ

Erkölcstan 1-4.Táblázatrészlet

Tematikai egység Az én világom Órakeret 11 óraElőzetes tudás,

tapasztalatA tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai:

Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése. A saját környezet elemeihez való viszonyulás tudatosságának fejlesztése. A nehéz helyzetekkel való megbirkózás képességének megalapozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Ki vagyok én?Hogyan és hányféle módon szólítanak engem mások? Mit jelent a nevem? Hol születtem és mikor? Hány éves vagyok? Kik a szüleim? Mit tudok magamról? Milyen voltam kisebb koromban? Miben változtam? Milyen jelek tartoznak hozzám, amelyek az én helyemet, az én dolgaimat jelölik és megkülönböztetik őket a másokéitól?Ilyen vagyok Milyennek látom magam, ha tükörbe nézek? Hasonlítok-e valakire a családban? Mit szeretek magamon? Van-e olyan, amit nem szeretek, és ha igen, miért? Minek szoktam örülni, mitől leszek szomorú, és mitől félek? Ha szomorú vagyok vagy félek, mitől múlnak el ezek a rossz érzések?Hogyan tudok vigyázni magamra és az egészségemre? Miben kell erősödnöm?Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeimHol szeretek lenni, és hol nem, miért? Hová szeretnék eljutni? Melyek a legkedvesebb játékaim és tárgyaim? Miért szeretem őket? (…)

Vizuális kultúra:személyes élmények megjelentetése sík vagy plasztikus alkotásokban.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Lány, fiú, születésnap, változás, öröm, szomorúság.

A kerettantervi csomagok és az iskolák

Kerettantervi mappákEgységes struktúrájú kerettantervi mappakialakítása történt meg:

Alsó tagozatFelső tagozatNégy évfolyamos gimnáziumHat évfolyamos gimnáziumNyolc évfolyamos gimnáziumSzakközépiskolaSzakiskola (külön projektben)

Speciális területek: Nyelvi előkészítő Arany János Programok (Kollégiumi

és Tehetséggondozó Programok) Sportiskolák

További fejlesztések, készülő tantervek:

Nemzetiségi iskolák Nemzetiségi nyelv és irodalom Nemzetiségi népismeret

SNI kerettantervek Enyhén és középsúlyosan

értelmi fogyatékos tanulók számára 1-8. évfolyamon

Enyhén értelmi fogyatékosoknak speciális sakiskolára

Máshol megjelenő kerettantervek:

Két tanítási nyelvű oktatás Célnyelv Célnyelvi civilizáció

A kerettanterv adaptációja 2012. szeptember –december között a helyi tanterv átalakításával:Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő

- a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása;- döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján felkínált

új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése;

- az értékelési rendszer kialakítása;- a Pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele

2013. szeptemberétől felmenő rendszerben 1., 5., 9. osztályban az új tartalmi szabályozásnak megfelelően az átdolgozott helyi tantervek érvényesítése

Az iskolák körvonalazódó feladatai (2012/13-as tanév)

A tantervkészítés egyensúlykeresés: a szaktudományok és az iskolai

tanítás a pedagógia elmélete és az

iskolák gyakorlata a modern tantárgy-pedagógia

lehetőségei és az elérhető feltételek

a tudomány és technika modern eredményei, vívmányai és a hagyományosan elfogadott tartalmak

az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok

a szülői-társadalmi elvárások és a pedagógusok tanítási törekvései, igényei

…és még számos más tényező

között.