Az új Ptk.a kereskedők és a beszállítók kapcsolatát érintő változásai

Dr.Dósa Marianna ügyvédOKSZ Jogi Munkabizottságának elnökedrdosaugyvediiroda@t-online.huwww.drdosa.hu

Mit kell tudni az új Ptk.ról?

•A 2013.évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2014.március 15.napján lépett hatályba!

•Hatályon kívül helyezte többek között :•Az 1959.évi IV.tv-t-Ptk.•A 2006.évi IV tv.-t –Gt.•Az 1952.IV tv.-t-Csjt.•Termékfelelősség•Módosítások:a 2013.évi CCLII.tv.-ben•Több jogszabály módosítás várható!

Mit kell tudni az új Ptk.-ról?

•Szerkezete: Könyvek(8) - részek- címek-

paragrafuscímek•Hatodik könyv:Kötelmi jog-592§•Hatodik könyv szerkezete:•A kötelmek közös szabályai•A szerződés általános szabályai•Felelősség szerződésen kívül okozott kárért•Az értékpapír•Egyéb kötelemkeletkeztető tények

Kötelem és szerződés elhatárolása

•Ellentétben a régi Ptk .- val az új Ptk . egyértelműen elhatárolja

•Kötelem:kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének a követelésére

•Szerződéses kötelem:a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével létrejövő kötelem

•„nem minden kötelem szerződés,de minden szerződés kötelem”

Kötelem

•Létrejöhet:•Szerződésből•Károkozásból•Egyoldalú jognyilatkozatból•Utaló magatartásból•Személyiségi,dologi vagy más jog

megsértéséből•Jogalap nélküli gazdagodásból•Megbízás nélküli ügyvitelből

Beszállítói törvény mit szabályoz?

•A kereskedők és a beszállítók közötti tisztességes üzleti magatartás érvényesülésének a biztosítását,ennek érdekében tilalmakat fogalmaz meg a forgalmazó magatartással kapcsolatban.

•Figyelem:az üzleti –forgalmazói magatartás több,mint a kötelem!A Beszállítói törvény tilalmaira akkor is figyelemmel kell lenni,ha nem jött létre kötelem!

Új Ptk. és a Beszállítói tv.•Elsődleges jogszabály a Beszállítói tv.-

KOGENS•A Beszállítói tv. a tilalmakkal meghatározza

a felek mozgásterét - Játéktér!•A Ptk. –DISZPOZITÍV:a kötelmeknek a felek

jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól,egyező akarattal eltérhetnek.

•Kivéve,ha kifejezetten tiltja az eltérést.•A Ptk. háttér-,ill. másodlagos

jogszabályként működik.

Új Ptk. hatályba lépése előtt megkötött szerződések

•2013.évi CLXXVII.tv.-átmeneti rendelkezések KOGENS•A Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel

kapcsolatos,a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre,megtett jognyilatkozatokra-ideértve az e tények,illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is-a Ptk.hatályba lépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Felek döntése•Átmeneti rendelkezések:•A felek megállapodhatnak abban,hogy a

Ptk.hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk.hatálya alá helyezik.

•Pl. egy esetleges szerződés módosításban egyértelműen rendelkezni kell arról,hogy melyik Ptk.-t kívánják a felek alkalmazni.

•Nincs arra lehetőség,hogy az alapszerződésre a régi Ptk.-a módosításra az új Ptk.

Szerződési szabadság elve•A felek szabadon köthetnek szerződést, és

szabadon választhatják meg a másik szerződő felet.

•Tehát a felek szabadon döntenek arról,hogy kötnek-e szerződést és kivel!

•A szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli.

•Kivéve,ha a tárgyalások során az együttműködési,tájékoztatási kötelezettségét megszegte.

Elzárkózás szerződéskötéstől gazdasági erőfölénnyel visszaélve•Új rendelkezés:•Azzal a féllel szemben, aki gazdasági

erőfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik szerződés létrehozásától vagy fenntartásától, a másik fél követelheti, hogy a szerződést közöttük a bíróság a törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazásával hozza létre.

•Beszállító is lehet erőfölényben!

Szerződés tartalma•A szerződés tartalmává válik minden szokás,

amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. A szerződés tartalmává válik továbbá minden, az adott üzletágban, széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, kivéve, ha annak alkalmazása a felek között - korábbi kapcsolatukra is figyelemmel - indokolatlan volna.

Jelenlévők között tett jognyilatkozat

•Új rendelkezés:az minősül jelenlévők között tett jognyilatkozatnak,amelynek tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg szerez tudomást-nem a földrajzi ill. a helyi együttlétet jelenti

•Telefon,csetelés,skype

Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során-árversenyeztetés•Új rendelkezés:•Ha a versenyeztetési eljárás kizárólag az

ellenszolgáltatás mértékére vonatkozik és az ajánlattevők egymás ajánlatát ismerve tesznek ajánlatot, a szerződés a nyertes kihirdetésével az elért áron létrejön.

•Az ajánlat hatálya megszűnik, ha más ajánlattevő kedvezőbb árat ajánl, vagy ha a versenyeztetési eljárás nyertes kihirdetése nélkül fejeződik be.

Megszűnik a szállítási szerződés•A régi Ptk.-ban nevesített szerződés•Új Ptk.-ban-adás-vétel általános

szabályai,az adás-vétel altípusai:•Fajta és mennyiség szerint meghatározott

dolog határidős adás-vétele•Saját termelésű mzg.-i áru szolgáltatására

kötött adás-vétel-jogosult 10%-al kevesebbet teljesíteni

•Új nevesített szerződés:forgalmazási szerződés

Forgalmazási szerződés 6:372§•Új szerződéstípus•Forgalmazási szerződés alapján a szállító

meghatározott terméknek a forgalmazó részére történő eladására, a forgalmazó a terméknek a szállítótól történő megvételére és annak saját nevében és saját javára történő eladására köteles.

•E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell szolgáltatások nyújtása esetén

Forgalmazási szerződés

•A felek kötelesek a termék jó hírnevét megóvni.

•A szállító köteles tájékoztatni a forgalmazót a termékre vonatkozó reklámokról, és köteles díj ellenében a dolog forgalmazásához szükséges reklámokat a forgalmazónak átadni.

•A szállítót a termék megfelelő forgalmazásával kapcsolatban utasítási és ellenőrzési jog illeti meg.

késedelmi kamat,kötbér kizárása•Beszállítói tv.: tilos a késedelmi kamat,kötbér

vagy más szerződésbiztosító mellékkötelezettség kereskedővel szembeni kizárása!

•Új Ptk.:Vállalkozások közötti szerződés esetén a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltétel semmis!A késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis,kivéve ha a kötelezett kötbért fizet.

Késedelmi kamat mértéke

•Beszállítói tv.:a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese!(2,70%x2=6,40%)

•Új Ptk.:késedelmi kamat mértéke jegybanki alapkamat+8%=10,70%

•Rendezi az idegen pénznemben meghatározott pénztartozás kamatát-kibocsátó jegybank alapkamata+8%(régi Ptk. csak Ft pénztartozás)

Behajtási költségátalány (2013.07.01.-től hatályban van!)• Új Ptk.: Ha vállalkozások közötti szerződés

esetén a kötelezett késedelembe esik,köteles a kereskedelmi ügyeletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelvet átültető jogszabályban meghatározott összeget megfizetni.

• Kizárás: semmis- kogens rendelkezés• Mérték:40 EUR-nak megfelelő Ft(MNB

középárfolyamon)- régi Ptk. az átültető jogszabály

Behajtási költségátalány•Régi Ptk. hatályon kívül helyezésre került-

nincs mérték!•Ahány szolgáltatás-annyiszor 40 EUR-nak

megfelelő Ft(EUR-ban nem lehet!),késedelmi kamaton felül kell fizetni,nem függ az ellenérték nagyságától,alacsony összegű számlák esetében akár meg is haladhatja a tartozás összegét;akkor is jár ha a késedelem pár nap;

• Irányelv:a hitelező jogosult!nem köteles!

Behajtási költségátalány

•Kizárni nem lehet,de a jogosult eltekinthet-e az érvényesítéstől?(aránytalanul nagy terhet jelent!)

•Jogi válasz:igen•Adózás szempontjából:nem;ajándéknak

minősül? NAV hiányzó bevételnek tekintheti,amelyre adóhiányt állapíthat meg!

Elévülés-fizetési felszólítás•Régi Ptk.: a fizetési felszólítás az elévülést

megszakítja,újból kezdődik•Új Ptk.:kimarad a fizetési felszólítás ;oka:a

követelést kell érvényesíteni!•Diszpozitivitás : ki lehet kötni a

szerződésben,hogy megszakítja az elévülést;az elévülési idő hosszabbítható és rövidíthető;de kizárni nem lehet,v.pl.120 év semmis!

•Beszállítói tv.:egyoldalú nem lehet,tehát mindkét fél részére biztosítani kell

Feltűnő értékaránytalanság

•Beszállítói tv.:Tisztességtelen a beszállító által igényelt és a kereskedő által ténylegesen nyújtott,a termék forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatásért azzal nem arányos díj felszámítása a beszállító felé. - szigorúbb,mint a Ptk.

•Új Ptk.: a szerződéskötés időpontjában fennálló feltűnő értékaránytalanság;kizárható a megtámadási jog- nem alkalmazható

Akadályközlési kötelezettség•Új Ptk:új rendelkezése-általános szerződési

szabály•A felek kötelesek egymást értesíteni, ha a

szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett.Az akadályközlési kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a mulasztó fél a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felelős

Többletszolgáltatás- 6:125. §•Új szabály:•Ha a kötelezett a szerződésben előírtnál

nagyobb mennyiség szolgáltatását ajánlja fel, a többletszolgáltatást a jogosult visszautasíthatja. Ha a jogosult a többletszolgáltatást elfogadja, a többletteljesítéssel arányosan növelt ellenszolgáltatást köteles teljesíteni a szerződésben kikötött ellenérték teljesítésére vonatkozó szabályoknak megfelelő időben és módon.

Visszatartási jog- 6:139. §•Beszállítói tv.:hibás teljesítés-termék

ellenértékének a kifizetése•Új Ptk.:Szerződésszegés esetén a jogosult a

saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja. A teljesítés visszatartására jogosult fél elállhat a szerződéstől, vagy ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, jogosult azt felmondani.

Előzetes szerződésszegés 6:151. §

• Új Ptk.: új rendelkezése•Két esetkör:•1.Ha a teljesítési határidő lejárta előtt

nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat.

Előzetes szerződésszegés 6:151. §•2. Ha a teljesítési határidő lejárta előtt

nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kijavítására vagy kicserélésre tűzött határidő eredménytelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.

Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért•Aki a szerződés megszegésével a másik félnek

kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

•Nincs felróhatóság,megszigorítja a kimentést!•Viszont az előrelátható károkra korlátozza a

kártérítést.

Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért•Előreláthatósági klauzula: A szerződésszegés

következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.

•Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.

Károkozás kizárása

•Beszállítói tv.:•A sérelmet szenvedett beszállító a

forgalmazói magatartás tisztességtelenségére alapított polgári jogi igényét közvetlenül a bíróság előtt is érvényesítheti.

•A beszállító érvényesen nem járulhat hozzá vele szemben történő tisztességtelen forgalmazói magatartás tanúsításához.

Károkozás kizárása 6:152. §• A szándékosan okozott, továbbá emberi

életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

• A diszpozitivitás miatt a szerződésszegésért való felelősség egyéb kizárása,korlátozása lehetséges a szállítási jogviszonyt érintően,de a Beszállítói tv.körébe nem eső magatartások vonatkozásában

Egyoldalú szerződésmódosítás•Beszállítói tv.:tisztességtelen a kereskedő

általi,objektíven nem igazolható és a kereskedő működése szempontjából külső eseményre nem visszavezethető okból történő egyoldalú szerződésmódosítás.

•Új Ptk.: A szerződés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a szerződésben kikötötték, vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja.

Teljességi záradék 6:87. §

•Új rendelkezés:•Ha az írásbeli szerződés olyan kikötést

tartalmaz, amely szerint az a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.

•A felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetők.

Szerződés átruházása

•A szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról.

•A szerződésátruházással a szerződés biztosítékai megszűnnek.

Termékfelelősség

•Új fejezet a Ptk.-ban•A termékkárért a hibás termék gyártója

felelősséggel tartozik.•Termék minden ingó dolog, akkor is, ha

utóbb más dolog alkotórészévé vált.

Termékfelelősség•Termékkár •a) a hibás termék által okozott halál, testi

sérülés vagy egészségkárosodás miatt bekövetkezett kár;

•b) a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya.

Termékfelelősség

•Ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak meg nem nevezi. Ezt a szabályt importtermék esetén akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de az importálója nem állapítható meg.

Vezető tisztségviselő felelőssége

•Új rendelkezés:•Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e

jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

•Egyetemlegesség:a társasággal együtt perelhető,magánvagyonával is felel.

Vezető tisztségviselő felelőssége•A vezető tisztségviselő önálló felelősségét

teremti meg: ha a károkozó nem az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsította.

•Bizonyítani kell,hogy a vezető tisztségviselő előre látta vagy előre kellett volna látnia magatartása következményeit,ez „menekülési” lehetőséget nyújthat a vezető tisztségviselő számára.

Vezető tisztségviselő felelőssége•Ki kell dolgozni a cégeknek a megfelelő

védelmet: vezetői felelősségbiztosítás,a feladatkör pontos meghatározása stb.

•Kommentár:bírói gyakorlat kidolgozza azt a károkozó magatartást,amely a felelősséget megalapozza.

Köszönöm figyelmüket!

Dr.Dósa Mariannaügyvéd

drdosaugyvediiroda@t-online.hu

www.drdosa.hu