Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Az óvodavezető feladatrendszere a szülői kapcsolatok
vonatkozásában, különös tekintettel a hátrányos helyzetű
családokra
Kenéz Szabolcsné
Konzulens: Dr. Danyi Gyula
egyetemi docens
Miskolci Egyetem (külső munkatárs)
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi
Kar
Miskolc
2017
2
Tartalomjegyzék 1.Bevezetés 5
1.1. A témaválasztás indoklása 5
1.2. Helyzetelemzés 7
2. A roma családokról általánosságban 10
3. Az óvodavezető feladatai a hátrányos helyzetű gyermekek óvodába járásával
kapcsolatosan 14
3.1. A családdal való együttműködés mint kiemelt vezetői feladat 14
3.2. A pedagógiai munka színvonalának megteremtése 15
3.2.1. A nevelés keretei 18
3.2.1.1.Egészséges életmód alakítása 18
3.2.1.2. Érzelmi nevelés, társas kapcsolatok 19
3.2.1.3. Értelmi nevelés 20
3.2.2. Óvodánkban használt szervezeti formák és időkeretek 21
3.2.2.1. Ének-zene, tánc 21
3.2.2.2. Mese, vers, dramatikus játék 22
3.2.2.3. Vizuális tevékenység, manuális tevékenység 23
3.2.2.4. Testi nevelés, mozgás, mozgásos játék 24
3.2.2.5. A külső világ tevékeny megismerése 25
3.3. A nevelőtestülettel való együttműködés 27
3.4. A kialakult értékek, hagyományok megőrzése 28
3.5. A másság elfogadására való nevelés 30
3.6. Gyermekvédelmi munka az óvodában 30
3
4. A szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái 32
4.1. A gyermekek óvodai felvétele 32
4.2. Családlátogatások 32
4.3. Nyílt napok 33
4.4. Szülői értekezletek 33
4.5. Közös kirándulások, rendezvények szervezése 34
5. A szülők elégedettségének mérése 35
6. Az óvodavezető kommunikációja 37
6.1. Az óvodavezető – szülő kommunikációs kapcsolata 40
6.2. Az óvodavezető – óvodapedagógus kommunikációja 42
6.3. Az óvodavezető – gyermekek kommunikációs kapcsolata 42
7. Együttműködés kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel 46
8. Összefoglalás, az óvodavezetői munka hatékonyságának értékelése 48
9. Irodalomjegyzék 50
10. Idegen nyelvi összefoglaló 51
11. Mellékletek 52
4
Köszönettel tartozom dr. Danyi Gyula egyetemi docensnek a szakdolgozat megírásához nyújtott segítségéért.
„Népet csak egészben lehet megismerni. A nép dalát is csak az érti meg igazán, aki ismeri szokásait, ruházatát, életét,
építkezését, egész életét…” Kodály Zoltán
5
1. Bevezetés
1.1.A témaválasztás indoklása
A szakdolgozatom témájának kiválasztásánál fontosnak tartottam azt a tényt, hogy
mennyire változott meg szépen, lassan, szinte észrevétlenül óvodánkban a gyermekek és a
családok összetétele. Az egyre növekvő hátrányos helyzetű családok és ezáltal a
gyermekek száma igényelte a változást a nevelői munkánk során. Kodály Zoltán idézete
pedig arra világít rá, hogy csak akkor tudjuk ezeket a családokat megismerni és a
gyermekeiket megfelelően nevelni, ha ismerjük az eredetüket, a szokásaikat és a
hagyományaikat. Paulo Coelho szerint: „Az igazi Hagyomány ez: a mester sohasem
mondja meg a tanítványának, hogy mit csináljon. Csak útitársak ők, akik együtt
szembesülnek a rácsodálkozás nehéz élményével, amikor ajtók csukódnak be, és
horizontok nyílnak meg előttük, amikor az észlelés állandó változásban van, amikor a
folyók keresztezik az útjukat – amelyeken nem átkelni kell, hanem végigmenni.”1 Saját
tapasztalatom alapján is tudom, hogy a roma családok többsége saját belső ügyének tekinti
a gyermek nevelését, s a pedagógusi beavatkozásokat gyakran ellenségesen fogadják. Ezért
fontos a család megnyerése az együttneveléshez. A gyermekek óvodába lépése előtt,
családlátogatások alkalmával és személyes beszélgetések során el kell nyerni a szülők
bizalmát, hogy elérjük a megfelelő és rendszeres óvodába járást. Ilyen alkalmakkor
vigyázni kell minden egyes szavunkra, mozdulatunkra, gesztusunkra. Óvakodni kell a
lehangoló környezet feletti megdöbbenéstől, tartózkodom mindenféle kioktatástól,
elmarasztalástól. Próbálok tanácsot adni, és igyekszem meggyőzni a szülőket az óvodába
járás előnyeiről, fontosságáról, amely a gyermekeik érdekében és javára történik.
Tapasztalataim és a látottak alapján nagy eltérések mutatkoznak az egyes családok
életkörülményei, életvitele és szokásai között. Minden egyes jelzés meghatározza a
gyermekek gondozásával kapcsolatos feladataimat. Nagyon nagy segítség volt és rengeteg
tapasztalatot gyűjtöttem az Edelényi Kistérség által megrendezett és finanszírozott Baba -
Mama klubnak a beindításával településünkön, amit a falu a hátrányos helyzetű családok
segítésére nyert pályázat révén. Vezetője voltam az egy évig tartó programsorozatunknak,
ahol a roma családokkal foglalkozhattam, közelebb kerülhettem hozzájuk, megismerhettem
az életkörülményeiket, mindez nagyban segíti a pedagógiai munkámat.
1Paulo Coelho: A portobellói boszorkány /Athenaeum Kiadó, Budapest, 2006, 235. o. /
6
Felmerül az a kérdés, hogy mi is a az óvodavezető feladata abban az esetben, ha
folyamatosan változik az óvodás gyermekek és a családok összetétele.
Ebben az állandóan átalakuló kis embercsoportban az óvodavezetőnek és az
óvodapedagógusnak, úgy gondolom, mindig naprakésznek, segítőkésznek, jól
felkészültnek és empatikusnak kell lennie. A feladatok folyamatosan változnak, amihez
alkalmazkodni, igazodni kell. Életüket, szokásaikat tanulmányozva itt térnék ki Perlai
Rezsőné könyvére2, amely jól bemutatja az életvitelüket, és azt is , hogy milyen nehéz
ezekkel a családokkal kapcsolatot kiépíteni, mivel zárkózottak, bizalmatlanok. Az
óvodavezetőnek fontos feladata, hogy megnyerje és megismerje ezeket a családokat,
munkatársait ösztönözze, segítse, hogy ők is minél nyitottabbak és felkészültebbek
legyenek a roma családokat illetően. Számtalan lehetőség és módszer van arra, hogy a
hátrányos helyzetű családokat megnyerjük, megismertessük és elfogadtassuk velük az
óvodai élet szokásait és szabályait. Úgy gondolom, mindehhez a gyermekekkel szükséges
először is a bizalmi légkört kialakítani.
Az óvodavezető legyen tájékozott a cigány kultúra és szokások területén, ezáltal is
erősítse a bizalmi kapcsolatot a gyermekek, a szülők és a család között.
Jövőképem az, hogy szeretném, ha az óvodámba járó hátrányos helyzetű gyermekek
számára az óvodám a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet, biztonságot,
vidámságot adó béke szigete lenne, ahol a gyermekek napjuk nagy részét örömmel,
boldogan, önfeledt játékkal töltenék.
Dolgozatom felépítésekor figyelembe vettem azt, hogy az óvodavezetőnek milyen
sokrétű feladatai vannak a szülőkkel való kapcsolattartás elmélyítésében. Külön kitérek a
gyermekek nevelésére, hiszen akkor tudjuk a hátrányos helyzetű családokat meggyőzni az
óvoda fontosságáról, ha látják és tudják, hogy a gyermekeik megfelelő kezekben és
környezetben nevelkednek.
2 Perlai Rezsőné: A család és az óvoda kapcsolata - Különös tekintettel a hátrányos helyzetű cigány gyermekekre /Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, 2002/
7
1.2. Helyzetelemzés
Szuhogy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az ország egyik
legelmaradottabb vidékén helyezkedik el. A falu környezetét erdővel borított dombos-
völgyes vidék jellemzi. Lakossága a rendszerváltás előtt- a földrajzi adottságoknak
megfelelően-főleg bányászatból és mezőgazdaságból élt. A környék nehéziparhoz tartozó
gyárai, üzemei a rendszerváltást követően bezártak, ennek következményeként a
településen is megnőtt a munkanélküliek száma. Lakosainak száma 1100 fő, lakásainak
száma 449, amelyből sokat ma már nem laknak. A roma lakosok száma 400 fő. A
kisebbség jól érzi magát a településen, létszámuk folyamatosan emelkedik. Sajnos e
népréteg életkörülményeinek javulása, társadalomba való beilleszkedése nagyon lassú
fejlődést mutat. A munkalehetőségek nagyon korlátozottak, nagyobb településeken és
városokban van lehetőség elhelyezkedni. A helyi önkormányzat a munkaképességgel
rendelkezők számára folyamatos cserével közhasznú munkát tud csak biztosítani. A
legjellemzőbb mégis az, hogy alkalmi munkákból, családi pótlékból, segélyekből tartják
fenn magukat. Az óvodáskorú roma gyermekek nem származásuk, roma voltuk miatt
hátrányos helyzetűek, hanem azért, mert a családi körülményeik és az ingerszegény
környezetük miatt annak tekinthetőek. A hátrányos helyzet oka a szülők alacsony
műveltsége - sok olyan szülő van, akinek nincs meg a nyolc osztálya-, a gyermekek
környezetében beszélt nyelv szegénysége, valamint a gyenge szociális helyzet.
Az óvoda épülete a község központjában helyezkedik el. 1975-től 1989-ig
egycsoportos, 25 férőhelyes, 1989-től kétcsoportos, 60 férőhelyes intézmény.
Csoportszobáink több funkciót töltenek be. Színtere a mindennapi játéknak, tornának,
óvodai tevékenységeknek, étkezéseknek és a pihenésnek. Jónak mondható felszereltségét
folyamatosan újítjuk, fejlesztjük a költségvetésből, rendezvényekből, pályázati
lehetőségekből, szponzorok támogatásaiból. Az udvar elrendezése és felszereltsége alapján
a különböző szabadtéri tevékenységeknek biztosít lehetőséget: füves-betonos rész,
levegőző terasz, homokozó, udvari játékok, konyhakert, virágoskert és játszótér, amelyet
2012-ben a „Delikát 8” pályázaton nyertünk.
Az óvodánkban saját Pedagógiai Programmal dolgozunk. A Pedagógiai
Programunk rólunk, nekünk, a környezetünk értékeiről szól. Arról az alkalmazkodásról
kell gondoskodnunk, amelyet az élet változásai, a helyi környezet alakulása, fejlődése
egyértelműen megszab számunkra. Az óvodai nevelés alanya, a gyermek is változik ezen
8
hatások következtében, tehát a nevelésnek is változnia kell, alkalmazkodnia kell a
környező valóság kihívásainak megfelelően.
Szuhogy dombokkal, hegyekkel körülvett völgyben fekszik. Az erdő, rét,
szántóföld, víz – a természeti környezet élővilága gazdag lehetőséget kínál gyermekeink
számára az ismereteik gyarapításában és a tapasztalatszerzésben. A nagyobb településekre,
városokba gyakran szervezett kirándulások alkalmával pedig kitekinthetnek és
ismerkedhetnek tágabb környezetükkel, bővíthetik és mélyíthetik tudásukat.
Óvodámban jelenleg 60%-os a roma származású gyermekek aránya. A családokkal
jó a kapcsolatom, a szülők rendszeresen, szívesen, de sokszor rendezetlenül hozzák
gyermekeiket az óvodába. A felzárkóztatásuk érdekében nagyon fontos, hogy minél
hamarabb bekerüljenek az óvodába, a közösségbe. A roma édesanyák többsége rendszeres
látogatója a nyílt napoknak, a szülői értekezleteknek, és szívesen fogadnak az otthonukba
is a családlátogatások alkalmával. A roma szülők nagy része munkanélküli,
iskolázottságuk elmarad a lakosság többi rétegétől, néhány fiatal végzi el a
szakmunkásképzőt, szakközépiskolát vagy gimnáziumot. Éppen az iskolázatlanság és az
anyagi problémák miatt gyermekeik szociokulturális hátrányokkal érkeznek az óvodába, és
ez okozza az értelmi lemaradásokat is. A roma nyelvet nem beszélik, hagyományaikat nem
ápolják, így ez lassan feledésbe merül.
Hitvallásom és célom, hogy:
„Legyen az óvoda a játéké, legyen az óvoda élményszerű, legyen játékos, hogy a gyermek
felszabadultan tudjon megnyilvánulni, kibontakozni, tanulni, tapasztalatokat gyűjteni.”
/Dr. Kovács György/3
Jelenlegi csoportom neve: Méhecske /kis – középső / csoport. Létszáma 20 fő,
ebből 15 fő kiscsoportos, 5 fő középső csoportos gyermek. Roma származású gyermekeim
száma 13 fő. Nevelési célom elősegíteni a 3-5 éves hátrányos helyzetű, roma gyermekek
életkori sajátosságaiknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően a sokoldalú, harmonikus
személyiségének kibontakoztatását. Feladatom, hogy ápoljuk és fejlesszük a kisebbségi
életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat. Célom a sikeres iskolai
beilleszkedéshez a testi, szociális és értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális
3 Kovács György – Bakosi Éva: Óvodapedagógia I. /Magánkiadás, Debrecen, 2004/
9
tanulási zavarok megelőzése a játékon keresztül. Segíteni szeretnék a kisebbségi, roma
identitástudat kialakításában és fejlesztésében.
Gyermekképem pedig az, hogy az emberi személyiség egyedi, mással nem
helyettesíthető individuum és szociális lény. Nevelő munkám alapja a gyermekek
személyiségéből, egyedi vonásaiból kiinduló pedagógiai tevékenység, gyermekközpontú és
befogadó óvodai nevelés.
Gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben.
A legtöbb gyermek tiszteli szüleit, az óvónőket, a dajkákat, bizalommal fordulnak
hozzájuk. Bátran, egészséges önbizalommal jól kommunikálnak, érzelmeiket képesek
verbális és nonverbális módon is kifejezni. Nagyon érdeklődőek, sok-sok tapasztalattal
rendelkeznek. Nagyon nagy a mozgásigényük, ezért is van az, hogy ügyesen mozognak,
szeretik a sportot, a természetet, a különböző művészeti tevékenységeket. Magatartás - és
viselkedéskultúrájuk korukhoz képest alacsonyabb szintű, szeretik és megfelelő
példamutatással, ösztönzéssel, tanítgatással óvják és védik a természetet. A
különbözőségekkel természetes módon együtt élnek, a koruknak megfelelő mértékben
empatikusak, befogadóak, szolidárisak játszótársaikkal, csoporttársaikkal. Nagy hangsúlyt
fektetek az esélyegyenlőség megvalósítására, a hátrányt csökkentő pedagógiai támogatást
segítő elveket érvényesítem. Végezetül Varga Domokos szavait idézve szeretném kifejezni
az óvodapedagógusi hivatás lényegét, amely áthatja az óvodánkban folyó nevelőmunkát:
„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét
És eszét, szaporítja tapasztalatait.
Ő azt hiszi: csak játszik.
De mi már tudjuk, mire megy a játék.
Arra, hogy e világban, otthonosan mozgó,
Eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle!”
(Varga Domokos)4
4 Internetes forrás: http://ovisvilagkarasztelek.blogspot.hu/2012/08/idezetek.html
10
2. A cigány családokról általában
A cigányok /romák/ hazánkban, településünkön, óvodánkban
Több mint kilenc évszázad telt el azóta, hogy a cigányok megjelentek Európában.
Magyarországon csak a XV. század óta élnek. Beilleszkedésüket leginkább az
befolyásolta, hogy mikor és honnan érkeztek hazánkba, találtak-e munkát vagy további
vándorlásra voltak ítélve határainkon belül. Legkorábban a Kárpát-medence felé vándorló
és onnan hozzánk érkező cigányok telepedtek le hazánkban. Jobbára kézművességből
éltek, sokan muzsikáltak.5
Hazánkban tizenhárom - a törvényben elismert - kisebbség él. A cigányok (más néven
romák) alkotják a legnagyobb csoportot. Az ország teljes területén élnek diaszpórában,
Észak- és Kelet-Magyarországon (Borsod, Nyírség), valamint Baranya egyes vidékein
tömbben.
A szuhogyi Nyitnikék óvodába járó gyermekek 60 %-a roma, ilyen értelemben a
szülőkkel való kapcsolattartás szempontjából nem tekinthetünk el attól a kérdéstől, hogyan
alakítsuk ki kommunikációs stratégiánkat azokkal kapcsolatban –legyen az gyermek vagy
szülő - akik részben vagy jórészt más kulturális normarendszerben nevelődtek. Óvodánk
növendékeinek valószínűleg még nagyobb százalékát érinti a kisebbségi szocializációval
kapcsolatos háttér, hiszen roma és nem roma szülők gyermekei is jórészt ugyanazon
földrajzi és szociológiai háttérrel rendelkeznek.
A gyermekek nevelése elsősorban a családok joga és kötelessége, és ebben az
óvoda csak kiegészítő szerepet játszik. Hogy a jog, a kötelesség, a kiegészítő funkciók
békésen megférjenek egymással, gyermekeink érdekében szükséges, hogy a család és az
óvoda megértő együttműködésre találjon.
A cigány családok tagjai között rendkívül erős az érzelmi kötődés, inkább érzelmi
mint tudati síkon nevelik gyermekeiket, más normatívák alapján. Szeretik a gyermekeiket,
de ez nem zárja ki a testi fenyítést és a gorombaságot, elhanyagoltságot.
Szükségrendszerük nem eléggé differenciált, nem kapcsolódik a gyermek normális életkori
sajátosságainak megfelelő szükségrendszeréhez. Gyakori a következetlenség, a
5 Perlai Rezsőné: A család és az óvoda kapcsolata - Különös tekintettel a hátrányos helyzetű cigány gyermekekre / Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, 2002 /
11
gyermekeknek, így nincs lehetőségük arra, hogy az igényeiket célzó helyes
magatartásformákat, szokásokat kialakítsák magukban. Szüleik azonban szinte semmiben
sem korlátozzák gyermekeiket, nem gátolják meg bennük a helytelen magatartási szokások
kialakulását, rögződését. A roma szülők gyakran azért sem közvetíthetik a társadalmi
normákat, mert ezek nagy részét maguk sem tanulták meg, ezért nem is alkalmazzák. A
cigányok érzelmei hevesek és rövid ideig tartanak. Képesek rövid időn belül
hangulatváltásra, például sírásból másodpercek alatt kacagásra fakadnak, vagyis egyik
érzelem átcsap a másikba. A gyűlölet és a harag is egy pillanat alatt elillan belőlük.
Nagyon jó vendéglátók. Napjában egyszer – általában késő délután – van főtt étel, és ekkor
van a fő étkezés is, ilyenkor egy nagy fazékkal készítenek, többnyire húsos ételt. Nemcsak
azért, mert nagy a család, hanem azért is, hogy ha bárki érkezne, vendég, meg tudják
kínálni. Nagy sértés a család számára, ha nem fogadják el azt, amivel a vendéget vagy a
hozzájuk betérőt megkínálják. A cigány családok nagyon babonásak, félnek a régi
szokásokat megszegni vagy megsérteni, ünnepkedvelők. Kis közösségükbe, családjukba
sok olyan alkalmat találnak, amikor összejönnek, mulatoznak, zenélnek, táncolnak.
Ünneplési kedvük személyiségükből, vérmérsékletükből adódik. Nagyobb ünnepeik:
keresztelő, lakodalom, búcsú, halottak napja, karácsony, újév, s ma már a név- és
születésnap is. E napokon a rokonság összejön, és több napig együtt vigadnak. Ezen jeles
alkalmakkor – és persze máskor is – elkerülhetetlen kellék a tűz, a zene és a tánc. A tűz az
összetartozás, az emberi melegség szimbóluma, mely az évszázadok hosszú vándorlása
során alakult jelképpé. 6
Három fő etnikai csoportjukat különböztetjük meg: a romák jó része magyar
cigánynak definiálja magát, kisebb részük az oláh cigányok, illetve a beások. Nagyon
kevesen beszélik ősi nyelvüket, a roma nyelv jelenléte igazi kuriózum, inkább csak egy-
egy szó használatában jelenik meg. Életmódjuk, kultúrájuk egyre erőteljesebben beolvad a
többségi társadaloméba, mégis jelentősen eltér attól. (Megfigyeltem, ha egy gyermek leejt
valamit, teljesen természetes, hogy az elvihetőnek tekintendő. Nem lopás, kulturális
norma.) Szuhogyon, a falunkban a romák is megkülönböztetik magukat aszerint, hogy
„tősgyökeres” romák, vagy „betelepült romák”. Anélkül, hogy bármely csoportot
kategorizálnék, mégis megfigyelhető a tendencia: az előbbi csoportba tartozók jórészt
településünk tevékeny, integrált tagjaiként szocializálódtak, az elmúlt egy-két évtizedben
6 Bencsik Gábor: Cigányokról / Magyar Mercurius, Budapest, 2008 /
12
Szuhogyon lakcímet szerzett polgárok jórészt a szociális ellátások elérésében találják meg
a „boldogulást”.
A modernkori magyar kormányok folyamatosan programokat indítottak a roma
kultúrának a többségi társadalom normáiba való asszimilálási céljával, valamint azzal a
törekvéssel, hogy nemzetiségi öntudatuk, értékeik fennmaradhassanak. Integrálásukkal
kapcsolatban azonban mindig felmerülnek sémaszerű fogalmak:
- mélyszegénység: a cigányok általában nagycsaládosok, akik –jórészt
iskolázatlanságuk okán is- kicsiny hozzáadott értékű fizikai munkából
szerzik jövedelmüket, vagy – mint településünkön – jórészt szociális
ellátásokból élnek.
- diszkrimináció: a többségi társadalom jelentős része még mindig
ellenérzéssel tekint a más normák szerint élő kisebbség magatartására.
- szegregáció: a nem romák egy része ki szeretné rekeszteni a más
kultúrával és magatartási formákkal élő romákat a tevékeny élet fő
színtereiről, így a munkahelyekről, iskolákból, stb.
Magyarország alkotmánya az első pontokban fogalmazza meg, hogy minden
állampolgára – származásától, nemzetiségétől, vallásától függetlenül – egyenlő. A
gyakorlatban azonban az alapelv nem mindig érvényesül: a gyermekek számon tartják, ki a
cigány, ki a „paraszt”. Nevelőmunkám jelentős részét áldozom arra, hogy közvetítsem azt
az attitűdöt, hogy nem a bőr színe szerint értékelik az embert, hanem tevékenysége,
empatikus készsége és magatartása szerint.
A hazai cigányok többsége vallásos, jórészt katolikusnak tudja magát. Óvodás
csoportom gyermekeinek többségei is – hetente egyszer – játékos (a katolikus egyház által
szervezett) hitoktatást választja. A roma családok körében elterjedt a búcsújáróhelyeken
való megjelenés, földrajzi közelsége nyomán Mátraverebély-Szentkút vidékünkön a
leginkább preferált hely. (A cigányok hitéletével gyakran társulnak babonák, hiedelmek,
ezért bizonyos helyeket, időpontokat külön becsben tartanak.) A Magyar Püspöki
Konferencia Cigánymissziós Bizottságot nevezett ki, hogy a romák hitüket saját kulturális
közegükben gyakorolhassák.
Hogyan állunk jelenleg a (részemről így nevezett) pozitív integráció terén?
Országosan és helyben, óvodánkat külön is értelmezve:
13
A 2014. évi választások során először lett a nemzetiségek –így a romák- parlamenti
delegátusának megválasztására a lehetőség. Bár a névjegyzékben regisztrált romák
létszámához képest kevés volt a szavazat, a törvényhozásban szószólóként az Országos
Roma Önkormányzat nevében Farkas Félix képviseli a cigányok érdekképviseletét a
Parlamentben. A kisebbségi névjegyzékbe ekkor feliratkozott állampolgárok száma 13%-
kal haladta meg a 2010. évi népszámláláson magukat cigányoknak valló emberek számát.
Helyben – az általam gondolt – pozitív integrációt a mikrotársadalomban való
jelenlétemmel és tevékenységemmel valósítom meg, valósítottam meg, s e szerint kívánok
tevékenykedni a jövőben is: a közelmúltban a település alpolgármestereként szerveztem
közösségünk életét. A héttagú képviselőtestületből három fő képviselte a helyi romák
érdekeit. Úgy gondolom, mi, nem-romák is erőnkön felül teljesítettünk, amikor a cigányok
kulturális értékeinek megőrzésén fáradoztunk. Szuhogyon évente 2-3 alkalommal azóta is
hagyományőrző alkalmak vannak (legutóbb vallási tematika szerint zajlott le). Községünk
roma tagjainak nemcsak közös együttlét és találkozó ez, hanem tényleges ünnep: a babról
tészta, a vakaró, a cigány lecsó elkészítése és elfogyasztása (zene, tánc és éneklés
keretében) tényleges hagyományőrző ünnep. A háttérben közben minden érdeklődő a
kosárfonás és a seprűkészítés fortélyaival ismerkedhet meg, roma és nem roma ember.
Alpolgármesterként nem, de az óvoda pedagógusaként ugyanazt teszem:
családlátogatásokon ismerem meg rendszeresen gyermekeim kulturális, szociális hátterét,
az óvodai együttlétben pedig differenciált bánásmóddal igyekszem a roma gyermekek
értelmi és érzelmi fejlődését pozitívan befolyásolni, támogatni. Az óvodai nyílt napok,
közös rendezvények és kirándulások szintén ezzel a célzattal érvényesülnek, érik el a
céljukat. A romapedagógiai kurzusra is ezért jelentkeztem, ezért végeztem el, hogy a
gyakorlatban ezt használhassam.
14
3. Az óvodaveztő feladatai a hátrányos helyzetű gyermekek óvodába járásával
kapcsolatosan
3.1. A családdal való együttműködés mint kiemelt vezetői feladat
Az óvodai nevelés a családi neveléssel kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését.
Gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesztjük őket. Keressük a további
lehetőségeket a kapcsolat mélyítése céljából. Ennek alapvető feltétele a családdal való
együttműködés. A cigánygyermekeket nevelő óvodapedagógus nem nélkülözheti a nevelés
folyamatában a gyermek családjával való kapcsolatot, együttműködést. A kezdeményező
szerepet az óvodának kell felvállalnia, ez az együttműködési szándék elsődlegesen az
óvodavetőnek és óvodapedagógusoknak a hivatással járó felelősségérzetére, a gyermekek
iránti szeretetére építhető. Az együttnevelésnek a kisebbség esetében még nagyobb
hangsúlyt kell kapnia, hiszen az óvoda eltérő szokás- és szabályrendszerét, elvárásait a
szülők kötelességeit ismerniük kell ahhoz, hogy munkánk eredményesebb lehessen. Az
óvodapedagógusok még óvodakezdés előtt megismerkednek a gyerekekkel, általuk a
szülőkkel, családlátogatás alkalmával. A mi óvodánkban az augusztus végén tartott
tájékoztató szülői értekezleten folytatódik az ismerkedés, de mivel kis faluban élünk, ahol
mindenki ismeri egymást, ezért sok családdal így is nagyon jó a kapcsolat. A roma
gyermekekre nagyon jellemző a szeretethiány, a magatartászavar, a beilleszkedési zavar. A
szülőket nyár elején behívjuk az óvodába, és közvetlen beszélgetés formájában tanácsokkal
látjuk el, hogyan készítsék fel gyermeküket az óvodai életre, mellyel beilleszkedésüket
könnyítik meg. Fontosnak tartjuk, hogy már az első családdal való találkozásunk során jó
benyomást keltsünk a szülőkben.7
Az együttműködés formái változatosak. A személyes kapcsolattól a különböző
rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a
család teremt meg. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, és az
együttműködés során érvényesítjük azokat. Óvodánk nyitott, így a szülők
megtapasztalhatják szakmai felkészültségünket, emberi magatartásunkat és azt, hogy
szeretjük, óvjuk gyermekeiket. Ügyelünk arra, hogy minden óvodánkba lépő leendő vagy
potenciális szülő udvarias eligazításban, fogadtatásban részesüljön, válaszolva aktuális
kérdéseikre. Ugyanakkor mi is elmondjuk, mit nyújt óvodánk, mik az elvárásaink a
7 Deliné Fráter Katalin: Lépésről lépésre óvodafejlesztő program / DE Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar, Hajdúböszörmény, 1997/
15
hatékony együttműködés érdekében. Már az első közös szülői értekezlet alkalmával
felvilágosítást kapnak az óvoda – család kapcsolattartási módjáról, lehetőségeiről, az
információáramlás rendjéről, a házirendről. A kapcsolattartás elveit figyelembe véve
elfogadjuk a cigánycsaládok eltérő szokás- és szabályrendszerét, tapintatosan befolyásoljuk
őket az életmód jó szokásainak alakításában. Elfogadjuk a szülőt akkor is, ha a nevelésben
súlyos hiányosságokat mutat. Empátiával, segítő szándékkal fordulunk a szülők felé. Sajátos
helyzetükből adódóan igen kevés szülő nyerhető meg, hogy részese legyen óvodai
munkánknak (alacsony iskolázottság, ingerszegény környezet, felfogásbeli különbségek,
illetve kettős nevelés).
Az óvoda – család kapcsolatot a tapintatra, a toleranciára építjük, melyet közös
programok, ünneplések és más találkozások alkalmával mélyítünk el. A roma gyermekek
óvodába kerülésekor nagyon fontos, hogy a már óvodás gyermekekkel elfogadtassuk azt a
tényt, hogy a társa cigány; megértessük vele, hogy ugyanolyan, mint ő. Az
óvodapedagógusnak a magatartása modell lehet ilyen esetben pl: elsőnek fogom meg a
kezét, leülök mellé a padra, én öltöztetem, stb. Ezeknél a gyermekeknél biztonságos,
szeretetteljes hátteret kell kialakítani, ami otthon hiányzik az életükből. Ugyanakkor figyelni
kell arra, hogy ne mondjunk negatív véleményt a szülők otthoni életéről.
3.2. A pedagógiai munka kiemelt területei
A gyermekek óvodai felvételétől, óvodai életének kezdetétől folyamatosan a
következő pedagógiai eljárásokat alkalmazzuk, a nyomonkövetés és fejlődés érdekében.
Anamnézis felvétele az óvodába lépéskor, lehetőleg a családlátogatások alkalmával, ott a
helyszínen töltjük ki a szülőkkel, kötetlen, nyugodt, bizalmi légkörben. Tudatosan tervezett,
folyamatos és rendszeres tervező és megvalósító pedagógiai munkát folytatunk. Fokozott
figyelmet fordítunk az egészséges életmód, egészségtudat és az egészséges táplálkozási
szokások kialakítására. Szeretetteljes légkörben segítjük az intézményes nevelésbe való
beilleszkedést, az érzelmi nevelést és a szocializációt. Különös gondot fordítunk az
anyanyelvi nevelésre, szókincsük bővítésére, a beszédértésre, a nyelvi kifejezőképességük
fejlesztésére és a beszédészlelés fejlődésére. A hátrányos helyzetű gyermekek differenciált
fejlesztését egyéni bánásmóddal, az esélyegyenlőség megteremtésével oldjuk meg.
A gyermek életkorától, állapotától függően biztosítani kell a fejlesztő gondozást. Ez
nagyfokú együttműködést igényel a szülő, a logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő
16
és az óvodapedagógus részéről. A minél korábbi diagnózist követő fejlesztés megelőzheti a
káros viselkedés kialakulását. Ennek eredményeként óvodába lépéskor már rendelkezhet
korlátozott mennyiségű kommunikációs eszköztárral. Ezek a gyerekek speciális nevelést
igényelnek, de fontos, hogy normál közösségben is részt vegyenek. Az óvoda a családi
nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Funkciói: óvó-védő,
szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciók.8
Célom, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek találják meg a helyüket a
környezetükben és az őket körülvevő világban. Falusi, roma gyermekeket nevelek, akiknek
a valósággal való kapcsolatunk tág lehetőséget biztosít a fejlesztésükre. Szeretetteljes,
biztonságos, kedvező együttlétre, megfelelő testi és mentális gondozásra, nevelésre
törekszem. A roma óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség
kibontakoztatásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.
Biztosítom az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen
alapuló integráció lehetőségét. Az óvodánkban dolgozók lehetőséget biztosítanak arra,
hogy az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek az óvodai nevelés során is lehetőséget
kapjanak a kisebbségi önazonosság megőrzésére, ápolására, erősítésére, valamint az
átörökítésre. Fő hangsúlyt kap a környezet megismerése mint élettér, amelyben tájékozódni
és eligazodni képes a gyermek. A megszerzett tapasztalatok, élmények, ismeretek
megjelennek a mindennapi tevékenységében. Tapasztalása és tevékenysége során egyre
több ismeretet szerezve biztonságosabban és jobban eligazodik az őt körülvevő világban,
beletanul a világba. A természeti környezetet figyelve, közvetlen tapasztalatszerzés útján, a
jeles napok számbavételével tervezem mindennapjaikat. Ezáltal sikeresen tevékenykedhet,
alkothat a hátrányos helyzetű és a tehetséges gyermek is egyaránt. Folyamatosan
tiszteletben tartom a gyermekek egyéniségét, érdeklődését, adottságaikat, önállóságukat és
mindemellett tudatos fejlesztéssel készítem fel őket az iskolai életmódra. A tudatos
fejlesztést korántsem oktatással és tanítással képzelem el, hanem elsősorban neveléssel. Én
az óvoda funkciói közül most és hosszú távon is a nevelési funkció elsődlegességét
hangsúlyozom.
A mi feladatunk legalább naponta biztosítani, hogy jól érezzék magukat a normál
óvodai csoportban. A csoport tagjai fogadják el az ilyen gyermekek másságát. Bátran
üljenek le melléjük rajzolni, próbáljanak meg játszani, beszélgetni velük. Próbáljanak meg
segíteni nekik.
8 Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015 /
17
A programunk a cigány etnikai kisebbséghez tartozó óvodás gyermekeink életkori
sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség kultúrájának
megismerését, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. Nem
ismeretek közléséről van szó, hanem a cigány hagyományok és kultúra átadása elsősorban
cselekedtetésen keresztül történik. A témához tartozó tartalmak integrálhatók az óvoda
mindennapi életébe, különös tekintettel az anyanyelvi nevelés, vizuális nevelés, irodalmi
nevelés, zenei nevelés, környezeti nevelés tevékenységeire. Így, minden óvodás
ismerkedik más kultúrák verseivel, meséivel, dalaival és esetleg képzőművészeti
alkotásaival. Óvodásaink kölcsönösen megismerik egymás kultúráját. Célom a kisebbségi
identitástudat kialakítása. A roma, etnikai kisebbséghez tartozó óvodás gyermekek
differenciált fejlesztésére, felzárkóztatására törekszem a kisebbségi életmódhoz, kultúrához
kötődő hagyományok és szokások ápolásával. Fontosnak tartom a kisebbségi roma
gyermekek sikeres, zökkenőmentes iskolai beilleszkedését. A másik fontos cél a szülők
szemléletének, értékrendjének folyamatos fejlesztése, alakítása.
Az óvodavezető feladata a gyermekek érzelmi biztonságának a megteremtése, az
óvodai beilleszkedésük zökkenőmentes elősegítése. A megfelelő gondozottság biztosítása,
a gondozási teendők fokozott figyelemmel történő ellátásával. A teljes gyermeki
személyiség fejlesztése speciális tevékenységeken keresztül, a testi, a szociális és az
értelmi fejlődésük érdekében. A kisebbség kultúrájából a helyi környezetnek megfelelően
tudatosan felépített, tömbösített ütemterv segítségével a helyi igényeknek megfelelő
kisebbségi kultúra és hagyomány ápolása. Fontos feladat még a szülőkkel való pozitív,
harmonikus együttműködés, feltétel nélküli elfogadás és segítségnyújtás gyermekeik
hatékonyabb nevelése érdekében. Ennek tudatában és ehhez kapcsolódóan a következő
fejezetekben részletezem a gyermekek optimális fejlődéséhez szükséges nevelési kereteket,
lehetőségeket. Ahhoz, hogy a szülőkkel is jó kapcsolatot alakítsunk ki, látniuk kell, hogy
gyermekeik jó helyen vannak, megfelelő nevelésben részesülnek. Évente kétszer felmérjük
a szülők igényeit, elégedettségét, amihez folyamatosan alkalmazkodunk és alakítjuk az
óvodai életet. Mindezt az Intézményi Önértékelésen belül végezzük el a szülői
elégedettségmérő lapok segítségével.
18
3.2.1.A nevelés keretei
3.2.1.1.Egészséges életmód alakítása
Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek testi szükségleteinek civilizált
kielégítése, az egészséges életvitel igényének kialakítása az egészséges testi fejlődés
érdekében.
Feladataink a gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése.
A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A gyermekek fejlődéséhez
szükséges egészséges környezet kialakítása és biztosítása.
A beszoktatás alatt megismertetjük a gyermekekkel a mosdó használatát, a
testápolási szokások sorrendjét, fontosságát. Úgy alakulnak ki az egészségügyi szokások,
ha ezt minden felnőtt azonos módon, következetesen gyakoroltatja a gyermekekkel. Az
otthoni rendszertelen, egyoldalú szegényes táplálkozást az óvodai étkezésen túl úgy
próbáljuk javítani, hogy a havonta egy alkalommal rendezett vitaminnapokon új ízekkel
ismertetjük meg őket. A csoportszobában kialakított élősarokba folyamatosan
gyűjtögetünk zöldséget, gyümölcsöt, amelyekből kóstolókat rendezünk. Az étkezési
szokásokban tapasztalható egyéni különbségeket, lemaradást a kulturált körülmények
biztosításával, személyes példaadással próbáljuk koruknak megfelelő szintre hozni.
Fokozatosan alakítjuk ki az öltözködési szokásokat a szülők bevonásával. A réteges
öltözködés előnyeit hangsúlyozom, sokszor tapasztalom, hogy gyermekeiket túlöltöztetik
vagy az ellenkezője is igaz, hogy nem az időjárásnak megfelelően vannak öltöztetve. A
gyermek tisztasága, ápoltsága érdekében összefogva a lakhely egészségügyi
szakembereivel a szülők körében felvilágosító, ismeretterjesztő egészségnevelő munkát
végzünk. Naponta szervezek néhány percig tartó mozgásos tevékenységet, sétákat, melyek
hozzájárulnak a gyerekek mozgásigényének kielégítéséhez, mozgáskoordinációjának
fejlődéséhez. Megfelelő időjárás esetén a testnevelést is az udvaron tartjuk.9
A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása érdekében
mindennap lehetőséget adunk és megfelelő időt nyújtunk a gyermekek számára naponta
kétszer a szabad levegőn való tartózkodásra. Adjunk lehetőséget rossz időjárás esetén is a
szabadtéri játékra -teraszon, betonozott részen. Télen is kihasználjuk az évszak adta
9 Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015 /
19
lehetőségeket. Melegben lehetőséget adunk a pancsolásra, vízfürdőzésre. Igyekszünk a
gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezetet biztosítani.
Udvarunkon van füves terület, homokos és szilárd burkolatú rész is. Van napos és
árnyékos terület, virágos és veteményeskert. A csoportszobák megfelelő méretűek, tágasak
és világosak. Hideg időben az egész napos játék színterei, egyúttal az étkezés és alvás
helye is.
Az óvodáskor végére el kell érnünk, hogy a testápolás körében kialakított
egészségügyi szokásokat önállóan, felszólítás nélkül végezzék. A tisztálkodási eszközöket
megfelelően, rendeltetésszerűen tudják használni. Az evőeszközök használata ne okozzon
gondot nekik, sajátítsák el a kulturált étkezési szokásokat. Önállóan öltözködjenek,
ruhaneműjüket az öltözőszekrénybe, saját jellel ellátott szekrényükbe, mindig rendben
tartsák. Ügyeljenek környezetük rendjére, tisztaságára. Nemcsak saját dolgaikra, hanem a
csoportszoba, öltöző, mosdó rendjére és épségére is figyeljenek.
3.2.1.2.Az érzelmi nevelés, társas kapcsolatok
Az óvodavezető célja mindig az legyen, hogy a gyermekek egyéni érdekeinek,
tulajdonságainak, képességeiknek kibontakoztatása a közösségen belül megvalósuljon. A
szegényes tárgyi, fizikai, érzelmi sivár környezetből bekerülő hátrányos helyzetű
gyermekeknél a tartós, stabil szeretetteljes kapcsolat kiépítése és folyamatos fenntartása
nélkülözhetetlen a fejlődésük érdekében.
Feladat a beszoktatás pillanatától kezdve a biztonságos, családias légkör
megteremtése az óvodás évek alatt. Családlátogatás alkalmával folytatott beszélgetésekből
igyekszem képet kapni a család érzelmi viszonyairól, a családtagok egymáshoz való
kötődéseiről. Ezen tapasztalatok alapján készülök fel a gyermekek fogadására. A
beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekekben kialakuló érzelmi kötődést az
óvodához. A csoportszobák kedves, derűs, nyugalmat árasztó berendezése hozzájárul
ahhoz, hogy a nap folyamán megfelelő helyet találjanak a játékra, és jól érezzék magukat.
Próbálok különös szeretettel, odafigyeléssel, megértéssel és türelemmel fordulni a
gyermekek felé a nap minden egyes pillanatában. A sivár, elhanyagolt környezetből
érkező gyermekeknek az óvodapedagógus az anyapótló. Fontos a felnőtt viselkedésének
mintaértéke, mert megfigyelve, utánzás útján tanul a gyermek. A társaknak az óvodában
20
kialakuló kis játszócsoportoknak, az egyénre gyakorolt fejlesztő hatása igen nagy.10
Fontosnak tartom a csoportszervezési formánál, hogy a testvérek, ismerősök egy csoportba
kerüljenek, mert így a szociális tanulási formákra gazdagabb lehetőség nyílik.
3.2.1.3.Értelmi nevelés
Lassan, tapintatosan kell törekedni arra, hogy a gyermekek az élményszegény
hátrányokból fakadó értelmi lemaradásaikból felzárkózzanak. Speciális módszerekkel
segítjük őket az eligazodásban, nagyon sokat gyakorolunk, és nagyon sokat biztatjuk a
gyermekeket, hogy felismerjék saját maguk képességeit. Fokozott figyelemmel törekszünk
arra, hogy sikerélményhez jussanak. Folyamatos elismerés, dicséret szükséges ahhoz, hogy
kialakuljon bennük a megfelelő, egészséges önbizalom.
Az óvodai élet megszervezése különösen fontos feladat. A gyermekek egészséges
fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket. A rendszeresen visszatérő
ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekekben. A napirend igazodik a
különböző programokban megfogalmazott feladatokhoz. Figyelembe veszi a helyi
szokásokat, igényeket. Napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi, a
tevékenységek közötti belső arányok kialakítására törekszem. A napi – és heti rendet a
gyermekek egyéni szükségleteihez mérten alakítom ki. Az óvodai tevékenységeket úgy
szervezem, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjak tenni az óvodai neveléssel a
gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladataimnak. A napirend a rugalmas
változtatásaival lehetőséget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre,
elegendő időt biztosítva arra, hogy a gyermekek minden tevékenységüket befejezhessék,
pontosan elvégezhessék. Az elmélyült érdeklődéssel, belső motivációval folytatott
tevékenységhez, valódi aktivitáshoz nyugalom, kiegyensúlyozott légkör, értelmes figyelem
szükséges. Társas és közösségi tevékenységekben biztosítjuk számukra az esélyeket, a
közösségi élményeket hagyományaikhoz kapcsolódó tevékenységekkel tesszük még
változatosabbá.
A kisebbség kultúrájának és hagyományainak ápolása során koncentrálunk a
prevenciós program fejlesztő tevékenységére. Különös figyelmet fordítunk a fő feladat
meghatározásakor a komplexitásra a mozgás, a testséma, a percepció és az anyanyelv
fejlesztése területén.
10 Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015 /
21
3.2.2.Az óvodánkban használt szervezeti formák és időkeretek
3.2.2.1.Ének - zene, tánc
Az óvodai zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok,
mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható. Szinte valamennyi
ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, amelyet megismertethetünk a gyermekekkel.
Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része,
mint a napi mesélés. Az éves anyag összeállításánál figyelembe vesszük, hogy csoportjaink
gyermekei vegyes életkorúak. A roma származású gyermekeknél különösen fontos a zene
szeretete, hagyományaik, kultúrájuk van ezen a területen.
Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok
játszására. Az élményt nyújtó közös éneklés a művészeti és esztétikai nevelés
szempontjából is fontos. A roma származásúak zenei világára jellemző a spontaneitás,
rögtönzés mellett a hagyományos zenei fordulatok megjelenítése. A cigányoktól gyűjtött
dalanyagban kevés a gyermekdal, így zenehallgatás alkalmával értékesebb darabokat is
meghallgatunk.
Zenei területen folyamatosan lehetővé kell tenni a roma gyermekeknek az
improvizált, halandzsaénekelgetést, a zenei kultúrájuk megalapozását. Segítséget kérve
helyi, még ezt a tevékenységet nem elfelejtő roma emberektől, meg kell velük ismertetni a
ritmushangszereiket, mint pl. kanna, kanál. Segítjük a népi játékok, hagyományok és a
roma tánckultúra megismerését. Engedjük a gyermekeknek a spontán kialakuló tánc, ének
és mozgásjátékokat kibontakozni.
Fontosnak tartjuk, hogy a roma gyermekek hagyományaikat megismerjék,
átörökítsék, ápolják pl. az ének – zene - tánc segítségével, eredeti autentikus cigányzenével
is. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a cigánykultúra jellemző zenei és mozgásanyagát a
cigány gyermekek gyakorolhassák, társaikkal megismertessék (cigány tánc, eredeti lépések
és formációk felhasználásával). A falunkban működik Roma Nemzetiségi Önkormányzat,
amely évente több alkalommal rendez roma napot. Itt a gyermekek találkozhatnak a romák
által őrzött hagyományokkal. Megismerhetik a kosárfonás, seprűkötés mesterségét.
Megkóstolhatják a roma ételeket, a babról tésztát és a cigányvakarót. A képkiállításon
betekintést láthatnak a szuhogyi romák életéről. Zenehallgatáshoz értékes műveket
választunk, cigány, magyar népdalainkból, rokon és más népek dalaiból, valamint
22
hallgathatnak magyar komponált műzenét, altatókat és klasszikus zenét
is.
3.2.2.2.Mese, vers, dramatikus játék
A szülők és a nagyszülők már maguk sem beszélik a cigány nyelvet a faluban, a
magyar nyelvet használják, de szóhasználatuk, mondatszerkesztésük sokszor helytelen és a
szókincsük is szegényes. Nem csoda tehát, ha óvodába lépéskor sok gyermek nyelvi
nehézséggel küzd. Egyre gyakoribb a megkésett beszédfejlődés, a hangképzési problémák
és a hangképző szervek fejletlensége.
Az óvodavezetőnek és az óvodapedagógusoknak a feladata a gyermekek nyelvi
fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése. Szükség esetén szakember bevonása a
fejlesztő munkába. A helyes kommunikáció fejlődése érdekében követésre méltó példa-
mutatása az egész óvodai nap folyamán.
Szükségesnek tartjuk, hogy a gyermekek kezükbe vegyék, nézegessék a
könyveket, amelyekben kedves meséik, mondókáik vannak. A cigány mesék, versek világa
legfontosabb eszköze nyelvüknek, megszerettetése közös üggyé kell, hogy váljon.
Mindenképpen tartsuk szem előtt: a cigányság mese - és mondavilága a legendássá vált
anya – és gyermek szeretetéből fakad.
Fontos, hogy óvodai életük során értékes irodalmi alkotásokkal ismertessük meg a
gyermekeket. A meséskönyvek között roma meséskönyveket helyezünk el, amelyeket a
nap bármely szakaszában nézegethetnek a gyermekek, ha kérik, az óvodapedagógussal
együtt. Mindig válaszoljunk a mesékkel, versekkel kapcsolatos kérdéseikre, ha nem tudjuk
a választ, azt is ismerjük be, és ígérjük meg, hogy utánanézünk. Hangozzék el is, és
ismerjék meg a roma költők, írók verseit / Bari Károly, Lakatos Menyhért, stb. /.
Az óvodában a versek, mesék kiválasztásánál elsődleges forrásunk a magyar
népmesék és gyermekmondóka gyűjtemények. Fontos, hogy a cigány gyermekek az
óvodában megismerjék saját mese -, vers - és mondavilágukat. Mivel kevés anyag áll
rendelkezésünkre, a nagyszülők segítségével próbáljuk hagyományaikat (főleg ünnepekhez
kapcsolódókat) felkutatni, mondókákat, verseket, meséket gyűjteni. Az óvodai irodalmi
nevelés a roma gyermekek identitástudatának kiaknázatlan lehetőségeit rejti magában.
Óvodai egységünk óvodapedagógusai ismert cigány költők és írók munkáiból válogatást
készítettek. A mese szórakoztat, mozgásba hozza a képzeletet, az érzelmekben eligazít,
értelmesebbé tesz. A magunk kitalálta „kicsi mesétől” az állatmeséken át, sokféle
23
szerkezetű és formájú (lánc, halmozó, verses) mesét mondunk. A cigány mese, vers
válogatásánál mindig figyelembe kell venni a mese mondanivalóját.
A mesének, versnek naponta helye van az életünkben, amikor a gyermekeknek
igényük és kedvük van hozzá. A ráhangolódás az állandó megszokott, meghitt hely
segítségével, tudatos meseválasztással fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeket a
figyelmes, csendes, közös mesehallgatásra (valamilyen jelzéssel pl.: csengőhang,
furulyaszó). Altatás előtt minden nap mesélünk, ilyenkor van alkalom a hosszabb,
bonyolultabb mesék elmondására, a kicsik terhelése nélkül. A játszóverseket kinn és benn
is mondjuk, amíg a játék lendülete tart, színesebbé, gazdagabbá lesz általa. Nem kell
tanítani, mert a gyermekek úgyis ráhangolódnak, ha kellő időben hallják, és ha befogadó
állapotban vannak. A bábozás, a dramatizálás, a bábszínház, közös élmény a
gyermekeknek. Az óvodapedagógusok bábozása mély hatást gyakorol rájuk. Így
motiváljuk a gyermeki bábozás alakulását, amelyhez minden segítséget megadunk.
Dramatizálni a sokszor hallott, kedves meséket szoktuk, amikor arra megfelelő
alkalom adódik. Mesehősöknek öltözve, a gyermekek fejlettségéhez választott szerepekben
igazi jó játékok alakulhatnak ki. Ehhez a kellékeket, díszletet a gyermekekkel közösen
tervezzük és készítjük el. 11
3.2.2.3.Vizuális nevelés – manuális tevékenység
A cigány gyermek otthoni környezetéből hiányoznak azok a tárgyi feltételek,
amelyek az ábrázoló tevékenységhez szükségesek, ezért az óvodában egész nap folyamán
biztosítani kell az ez irányú tevékenységükhöz az eszközöket és a teret. Törekedni kell a
minél változatosabb technikák alkalmazására, a gyermekek kézügyességének,
finommotorikájának fejlesztése érdekében. Ismerkedjenek meg a romaság saját szín- és
formavilágával, szimbólumrendszerével (erőteljes rikító színek, rózsavirág motívumok),
valamint a roma hagyományos mesterségekkel, népművészeti, képzőművészeti
alkotásokkal. A gyermekek munkáinak kiállítása egyben tükrözi az aznapi munkát,
másrészt ösztönzőleg hat a szülőkre (az otthoni ábrázoló tevékenységre).
Az alkotó-alakító tevékenységhez célszerű egy jól elkülönülő helyet kialakítani a
csoportszobában, hogy a szükséges eszközök elérhető magasságban legyenek.
A rajzolás, festés, mintázás, képalakítás, a kézimunka az ábrázolás különböző fajtái, a
műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel az esztétikus tárgyi környezettel való
11 Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015 /
24
ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A művészeti
tevékenységek, így az ábrázolás, a kézművesség, az anyag, az eszközök és a technikák
megismerésén túl, a cigány hagyományok ápolását és a teljes szabadság élményét nyújtja a
gyermeknek. Az óvodavezető és az óvodapedagógus feladata, hogy lehetőséget
teremtsenek az önmegvalósításra, az önállóságra, az utánzásra. Megismertetjük a
tevékenységek során használható eszközöket, anyagokat és azok használatát. Lehetőséget
teremtünk, hogy a gyermekek kultúrájához tartozó saját szín-és formavilágot meg tudják
eleveníteni.
3.2.2.4. Testi nevelés –mozgás - mozgásos játék
A testnevelési anyag összeállításakor meghatározó óvodánk felszereltsége, a
gyermekek életkora fejlettségi szintje, a csoport összetétele. Egész nap biztosítjuk
számukra a megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekhez a
csoportszobában, a fedett teraszon és az udvaron egyaránt. A gyermek mozgásigénye
különböző, nagyon fontos, hogy a vegyes csoportokban a nagyobb, aktívabb mozgást és a
nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni,
tartsák tiszteletben egymást. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok
megtanítása, betartása. A rendszeres mozgás során fejlődnek a pszichikai, testi, értelmi és
szociális képességei, ennek eredményeként egészségesebb lesz a gyermek . A testnevelési
foglalkozások során alkalmat teremtünk speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati
deformitások megelőzésére is (gerinctorna, lábboltozat erősítése). Heti egy alkalommal
gyógytestnevelő foglalkozik a gyermekekkel.
Lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat
gyakorolhassák a különböző mozgásokat. A verbális fejlesztés során a testrészek,
helyzetek, mozgások, téri irányok pontos és gyakori megnevezésére van mód, a roma
gyerekek nem ismerik testüket, testrészeiket, nagyon hiányosak az ez irányú ismereteik.
Az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek
számára lehetőséget biztosítunk a komplex mozgásra. A roma származású gyermekek
alkati tényezői különbözőek a csoporttársaikétól. Előfordul az alultápláltság, és emiatt a
fizikai teljesítőképesség is gyenge. Fellelhető a túlmozgékonyság, az összerendezetlen
mozgás, a finommotorika hiánya. A cigány gyermek többségénél a nagymozgás-
koordináció megfelelően fejlett. Fáradékonyabbak a gyermekek, mert a rendszeres
25
testedzésnek nincs hagyománya az esztétikailag sivár, rendezetlen, funkció nélküli
környezetben (zsúfoltak a lakáskörülmények, udvar), ahol élnek.12
3.2.2.5.A külső világ tevékeny megismerése
A külső világ tevékeny megismerésének tervezésekor figyelembe vesszük óvodánk
és környezetének területi elhelyezkedését. Környezetünk megismerése lehetővé teszi a
csoporthoz való érzelmi kötődést, kapcsolatépítést, a lakóhely és a szülőföld szeretetének
megalapozását. A tömbösített tematikus ütemtervünkbe beépítjük a cigány etnikai
kisebbség fejlesztéséhez, neveléséhez kapcsolódó témaköröket. Megismertetjük a
gyermekeket azzal a természeti környezettel, amelyben élnek. Felhívjuk figyelmüket annak
szépségére, tisztaságára és a környezetvédelem fontosságára. Megismertetjük a cigány
tárgyi kultúra értékeit, tiszteletét, védelmét. Megismertetjük a helyi hagyományokat, amit
ma már nem nagyon ápolnak, de az idősebb generáció még emlékszik rá.
Nagyon fontos a cigánygyermekek környezeti, esztétikai nevelése azért, mert
otthon pozitív példát alig látnak, ezáltal nincs minta, nem tudnak megfelelő ismereteket
elsajátítani. A lakásviszonyok elhanyagoltak, a házkörnyék rendezetlen, sivár, szemetes,
alig van fa, virág, stb. A vonzó szép óvodai környezetben nap mint nap arra neveljük őket,
hogy ne szemeteljenek, ne rongálják a környezetük tárgyait, a növényeket óvják,
gondozzák. A gyermek által a szülők szemléletét is formáljuk, hogyan óvják, védjék,
szépítsék környezetüket. Ilyen alkalom és lehetőség például a szemétszüret: az idén
második alkalommal kapcsolódtunk be az önkéntes, országosan megrendezett Te Szedd!
Mozgalomba, ahová a roma kisebbséget is bevontuk közös nagytakarítás, virágültetés,
fásítás, levélseprés céljából. A kisebb gyermekek szeressék meg óvodájukat, majd az
óvoda közvetlen környezetével ismerkedjenek meg. Figyeljék meg az évszakok szépségét,
színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat,
tollakat, évszakra jellemző képeket. Folyamatosan bővítjük a csoportszobánkban található
élősarkunkat. A nagyobbaknál törekszünk a gyűjtőmunkák gazdagítására, készítsenek
évszakalbumot, nézegessenek családi albumokat, együtt közösen is készítünk egy bizonyos
témakörön belül albumokat. A séták során gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait,
ismerkedjenek a közlekedési eszközökkel. Természetes környezetükben figyeljék meg a
háziállatokat, madarakat, bogarakat. Minden lehetőséget kihasználva ellátogatunk a
falunkban található házigazdákhoz, hogy közvetlen környezetben is megfigyelhessék az
12 Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015 /
26
állatokat. A legnagyobbak tájékozódjanak az óvoda környékén. Figyeljék meg a növények
fejlődési feltételeit, a környezet szennyeződéseit. Csíráztassanak, ültessenek növényeket.
Legyen ismeretük a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről. Fontos a gyermekek
kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során. A
hosszabb rövidebb séták, kirándulások lehetővé teszik a sokrétű tapasztalatszerzést, hogy a
gyermekek valós élethelyzetekben alkalmazzák a helyes köszönést, megszólítást,
véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését. A séták utáni megbeszélések segítik a
gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. Törekszünk a bennünket
körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetésére,
megtapasztalására játékos formában, melyeket a gyermek tevékenységeiben alkalmaz.
A roma családokból érkező gyermekek matematikával összefüggő tapasztalatai
nagyon hiányosak. Az óvodapedagógus feladata, hogy elegendő alkalmat, időt, helyet,
eszközt biztosítson a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre. Folyamatosan
igyekezünk a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltésére, az elemi ok –okozati
összefüggések felismertetésére, megtapasztalására a tevékenységek által. Továbbá pozitív
viszony kialakítására a problémahelyzetek megoldásához, törekszünk a logikus
gondolkodás megalapozására. Olyan lehetőségeket, cselekedtetéseket biztosítunk, mely
során fejlődnek a gyermekek értelmi képességei.
A program megvalósulásának formája:
- A gyermekek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart, vegyes életkorú
csoportban, minden óvodás gyermek számára.
- A cigány kisebbségi nevelés cigány kulturális nevelés keretében folyik, magyar
nyelven, hiszen ők maguk sem használják a cigány nyelvet.
- A program tartalmazza a cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékeit. A
tevékenységi formákban hangsúlyozottan szerepelnek a cigány játékok, versek,
mesék és dalok. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilág kap helyet.
- A program elősegíti a felzárkóztatást, a tanulási képességek fejlesztését, valamint
életvitel és életmódváltozást elősegítő tevékenységeket tartalmaz.
- Oly módon készíti fel a gyermekeket a sikeres iskolai előmenetelre, hogy tudatosan
épít a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbségekre és hasonlóságokra.
27
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
- A gyermekekben kialakul a pozitív érzelmi viszony a kisebbségi kultúra iránt.
- Ismernek a kisebbségi kultúrából meséket, verseket, dalokat és játékokat.
- Megismerkednek a helyi kisebbségi szokásokkal, hagyományokkal és kulturális
értékekkel, tisztelik és megbecsülik azokat.
- Megfelelően tájékozódnak a kommunikációs helyzetekben, összefüggően,
érthetően tudnak megnyilvánulni.
- Életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek,
önmagukra és környezetükre vonatkozóan is.
- Az egészséges életmód a gyermekek szokásává, igényévé válik.
- Elmélyülten tevékenykednek, figyelmük leköthető.
- Iskolaéretten kerülnek az első osztályba, megfelelő ismeretekkel és magatartásbeli,
közösségi normákkal, szokásokkal.13
3.3. A nevelőtestülettel való együttműködés
Az óvodavezetőnek nagy szerepe van abban, hogy a nevelőtestületben egyetértés,
jó munkaköri légkör alakuljon ki. A hatékony vezetés lényege, hogy a közös tevékenység
ösztönzésével, strukturálásával megkönnyítse a kitűzött célok megvalósítását. Napjainkban
tehát az óvodavezető értékeit nem abban kell mérni, hogy személyesen mivel járul hozzá a
feladat megoldásához, hanem abban, hogy képes-e megfelelő motivációval elősegíteni a
közös munkát. Az állandó kapcsolattartáson kívül folyamatos kommunikáció és egymás
tájékoztatása szükséges ahhoz, hogy zökkenőmentesen és egymást segítve tudjon egy
kollektíva dolgozni. Az óvodavezetőnek ösztönöznie, segítenie kell a kollégáit a tudásuk
gyarapításában, ismereteik bővítésében. Akkor működik jól egy nevelőtestület, ha egy a
céljuk, folyamatosan segítik és ösztönzik egymást.
13 Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015 /
28
3.4. A kialakult értékek és hagyományok megőrzése
A cigány családok általában ünnepkedvelők. A kis közösségükben sok olyan
alkalmat találnak, amikor összejöhetnek, zenélhetnek, táncolhatnak, mulathatnak. Ilyen
fontosak számukra a keresztény ünnepek – húsvét, pünkösd és a karácsony, de nagy
ünnepléssel fogadják az újesztendőt is. A hátrányos helyzetű óvodásgyermekek a családból
egy intézménybe kerülnek, ami nagy változás a számukra, hiszen itt csak kortársak veszik
körül őket, amíg a családban már egész kis koruk óta felnőttként kezelik őket. Ez a
kortárscsoport nem ugyanaz, mint a családot alkotó személyek összessége. Óvodánkban
próbáltuk úgy kialakítani az értékeket és hagyományokat, hogy igazodtunk a folyamatosan
változó, alakuló családok összetételéhez. A Pedagógiai Programunk rólunk szól, nekünk
szól, a környezet értékeiről szól. Folyamatosan arról az alkalmazkodásról kell
gondoskodnunk, amit az élet változásai, a helyi környezet alakulása, fejlődése,
egyértelműen megszab számunkra. Az óvodai nevelés alanya, a gyermek is változik ezen
hatások következtében, tehát a nevelésnek is változnia kell, alkalmazkodnia kell a
környező valóság kihívásainak megfelelően. Nevelőmunkánk során kezdettől fogva
hangsúlyt kapott a helyi hagyományokra való támaszkodás. Ez főleg a jeles napokhoz,
ünnepekhez kapcsolódik. Az óvodánk a nagy közösség kis részeként ápolja a falu
hagyományait, folyamatosan bekapcsolódunk a faluszintű rendezvényekbe. Másik fontos
része a munkánknak a környezeti nevelés, mely jórészt a környezet adta lehetőségekből
fakad, másrészt a környezet miatti hiányosságok kompenzálására hivatott, mint például
kitekintés a falu határain túl a városba.
Óvodánk hagyományai, értékei, melyben a szülők is aktívan részt vesznek.
- Bekapcsolódás a faluszintű szüreti felvonulásba, óvodás gyermekek és szüleik
részvételével.
- Őszelő, kirándulások, séták, amikor őszi kincseket gyűjtögetünk a szülőkkel együtt.
- Az állatok világnapja alkalmából látogatás egy helyi gazdához.
- Sportnap szervezése, egésznapos program szülők részvételével.
- „Egy napot az óvodás gyermekekért”, építő, szépítő, javító, önkéntes munka
szervezése, az óvoda takarítása, felkészítése a gyermekek fogadására.
- Vitaminnap szervezése, játékos délelőtt a szülők részvételével.
29
- Bekapcsolódás a faluszintű adventi gyertyagyújtásba, óvodások szereplése.
- Mikulás-ünnepség a „Csiribiri” együttessel.
- „Mesetár”, bábos, mesés, verses délelőtt, szülők részvételével a költészet napja
alkalmából.
- Kirándulás a téli erdőbe. Játék a hóban, szánkózás, hógolyózás közösen a
szülőkkel.
- Farsangi mulatság szervezése, télűzés, kiszebáb égetése.
- Téli kiállítás szervezése a gyermekek és felnőttek munkáiból.
- Március 15., bekapcsolódás a faluszintű ünnepségbe, séta a Hősi emlékműhöz.
- Kirándulás a kora tavaszi erdőbe, virágültetés az óvoda udvarán szülők
részvételével.
- A víz világnapja alkalmából utazás a Rakaca-tóhoz autóbusszal, szülők
részvételével.
- Látogatás a Csodamalom bábszínházba Miskolcra, szülők részvételével.
- A Föld napja alkalmából takarítás az óvoda udvarán, közös délelőtt a szülőkkel.
- Húsvéti játszóház szervezése, családi nap.
- Anyák napi ünnepség szervezése.
- Látogatás szervezése az általános iskola első osztályába.
- Gyermeknapi kirándulás szervezése szülők részvételével.
- Májusfa díszítése az óvoda udvarán.
- Évzáró, ballagó ünnepség megszervezése.14
14 Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015 /
30
3.5. A másság elfogadására nevelés
Óvodánkban a roma gyermekek aránya 60%-os. A nevelésüket integrált csoportban
oldjuk meg, figyelembe véve a gyermekek érdekeit. Ez azért fontos, mert körükben nincs
elegendő olyan modell, amely számottevő pozitív értéket képviselne vagy esetleg
közvetítene. A legtöbbet egymástól tanulnak a gyermekek, és ebben a közegben lehetőség
van arra, hogy megfelelő identitásuk, empátiás készségük fejlődjön. Így lehet őket a
másság elfogadására nevelni. Túlnyomó többségben a hátrányos helyzet adja a másság
alapját, a szegényesebb, gondozatlanabb külső, alacsony értelmi színvonal, nehezen
szocializálhatóság. Általában ezekre a gyermekekre jellemző a szélsőséges magatartás,
mely abban nyilvánul meg, hogy néha túlságosan bizalmasak, máskor pedig hirtelen
indulatossá válnak, a kudarc agressziót vált ki belőlük. Célom, hogy a szélsőséges
magatartás közelítsen egy optimális felé. Itt kell megemlítenem, hogy nemcsak a hátrányos
helyzetű gyermekek szüleit kell meggyőzni az óvodába járás fontosságáról, hanem a nem
roma szülőket is arról, hogy tolerálják a másságot és fogadják el a cigány gyermekek és
családjaik jelenlétét az óvodában.
3.6. Gyermekvédelmi munka az óvodában
Óvodánkba a gyermekvédelmi munka minden óvodapedagógus feladata.
Nevelőtestületünk célja, hogy a különböző okok miatt hátránnyal induló gyermekek
sokoldalúan, harmonikusan fejlődjenek. Biztosítjuk számukra az érzelmi biztonságot, az
értelmi képességek egyéni és életkornak megfelelő alakítását. A hátrányos és halmozottan
hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó intézmények óvodapedagógusai nem
felejthetik el mindennapi munkájuk során, hogy az ebbe a körbe tartozó családok az
átlagosnál rosszabb vagyoni, jövedelmi viszonyok között élnek. A szülők iskolai
végzettsége alacsony, lakáskörülményeik sokszor nem megfelelőek. Fontos a családi
szokások és hagyományok feltérképezése, hiszen ők teljesen más kultúra és szokásrend
szerint élnek. A nevelési év elején mindig felmérjük a gyermekek létszámát. A hátrányos
helyzetű gyermekek esetén az óvodai befogadás idején sajátos teendőink vannak. A
családok meglátogatása és a velük való együttműködésen van a hangsúly. Az óvodába
érkezéstől kezdve a csoportban dolgozó óvodapedagógusok folyamatosan meglátogatják
otthonukba a gyermekeket, ha arra szükség van. A látogatások alkalmával lehetőség nyílik
a közvetlenebb kapcsolat kialakítására a szülőkkel és a gyermekekkel egyaránt. Nagy
31
hangsúlyt fektetünk a napi kommunikációra a szülő számára, kérésére információt adunk
gyermekével kapcsolatosan. Erősítjük bennük, hogy probléma estén bátran és bizalommal
fordulhatnak hozzánk. Szívesen adunk tanácsot a gyermekneveléssel kapcsolatos
problémák megoldásával kapcsolatosan. A gyermekek a mindennapok során egyéni
fejlesztések alkalmával szerezhetnek új információkat, mely elősegíti a csoporttársaikhoz
történő felzárkózásukat. Kiemelt feladatunknak tartjuk a nyelvi kifejezőképességeik
fejlesztését, a szókincsük bővítését és a helyes viselkedési szokások, szabályok betartását.
32
4.A szülőkkel való együttműködés legfontosabb formái
4.1. A gyermek óvodai felvétele, befogadás
A gyermekek óvodába való beíratásától veszi kezdetét az együttműködés a
családokkal. Az óvodába bekerülést megelőzi egy tájékoztató szülői értekezlet az új
gyermekek szüleinek, amelyen kis létszámban, nyugodt környezetben tudunk beszélgetni
az óvodai életről és elvárásokról. Ez alkalommal lehetőség nyílik arra is, hogy jobban
megismerjük egymást, bátran feltehetik a kérdéseiket, elmondhatják a problémáikat.
Az anyukás beszoktatás alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvodánk életét,
szokásait, ezáltal mintát kapjon a gyermeke neveléséhez. A beszoktató szülőket
felkészítjük arra, hogy hogyan viselkedjenek a fokozatos beszoktatás idején. Mit mondjon
a gyermeknek, hogyan foglalkozzon vele az óvodai csoportszobában, hogyan számoljon be
a szülő a családban a napi történésekről. Ennek folytatása a napi kapcsolattartás, hiszen két
alkalommal is van lehetőség találkozni a szülőkkel, a reggeli érkezéskor és a délutáni
hazamenetelkor is. A családoknak igen változó a szabadidejük. A munkanélküli szülők
több, míg a dolgozó szülők kevesebb szabadidővel rendelkeznek. Természetes
információcsere-alkalmak a napi találkozások. Ezáltal a szülő teljes mértékben
tájékozódhat a gyermekével történt aznapi eseményekről, rövid beszélgetésre is sor
kerülhet.
4.2. Családlátogatás
A családlátogatás a gyermek és a vele egy háztartásban élő felnőttek és gyermekek
családi környezetben való felkeresését jelenti. Fontosnak tartjuk, hogy már óvodába lépés
előtt vegyük fel a szülővel és a gyermekkel a kapcsolatot. Jó lehetőség erre az óvoda
megkezdése előtti családlátogatás, amit soha nem szabad erőltetni, mindig az adott család
dönti el, hogy szeretné-e a látogatást. A családlátogatás beütemezésénél vegyük
figyelembe az udvariasság alapvető szabályait. A látogatás mindig a családnak megfelelő
időpontban történjen. Amennyiben lehetséges, olyankor látogassuk meg a családot, amikor
mindenki, az apa is otthon van. Jó, ha az anyától tapintatosan érdeklődünk arról, hogy az
apa hogyan viszonyulna az ilyen látogatáshoz, hiszen ő irányítja a családot, az ő szava
döntő. Ebből következtetni tudunk a családi élet légkörére, a szülők kapcsolatának
minőségére. Ha a szülő nem zárkózik el előle, minél több időt szánjunk rá egy-egy
családra, hogy minél jobban megismerhessük egymást. Mindig legyen időnk
végighallgatni a szülőt, érezze, hogy van időnk rá és odafigyelünk arra, amit mond. A
33
látogatás céljai különbözőek lehetnek, de az alapvető cél a gyermekek és hozzátartozóik és
a környezet megismerése, ahol a gyermek nevelkedik.
Képesnek kell lennünk az érzelmekkel átitatott szülői közlést minél pontosabban
felfogni, nemcsak azok tartalmi, hanem érzelmi oldalát is. Fontos az elfogadó, segítő és
együttérző magatartás. Fontosnak tartjuk, hogy már az első családdal való találkozásunk
során jó benyomást keltsünk a szülőkben, el kell nyernünk a bizalmukat.
Ezért az óvodai nevelésünk gyakorlatában az új gyermekek családjait az óvodába érkezés
előtt meglátogatjuk. Ez a kezdete a személyes kapcsolatnak. Ezáltal lehetőségünk van arra
is, hogy a családok életkörülményeit, gondjait megértsük, tájékozódjunk a szülők nevelési
elvéről, kommunikációs, szociális szokásairól. Ezt a formát a későbbiek során is
alkalmazzuk, ha személyesen és bizalmasan szeretnénk beszélgetni a szülőkkel.
4.3. Nyílt nap
A szülőknek a nevelési év során több alkalommal is lehetőséget biztosítunk a napi
életbe való betekintésre, nyílt nap formájában. A szülők személyes élményeik alapján
gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel az óvodában eltöltött idő alatt.
Vannak olyan gyermekek, akik teljesen másképp viselkednek az óvodában, mint otthon.
Nyílt napok alkalmával képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről,
viselkedéséről, módjuk van a társakkal való összehasonlításra. A szülőknek ezeken a
napokon lehetőségük nyílik arra, hogy teljes képet kapjanak az óvodában folyó nevelési
munkáról, szokásokról. A nyílt napok szervezésénél mindig kerítsünk sort a közös
tevékenységekre is, vonjuk be a szülőket, aktívan vegyenek részt az egész nap folyamán.
Egy mozgásos játék vagy egy közös barkácsolás során minden szülő szívesen
tevékenykedik együtt a gyermekével. A szüleikkel együttjátszó gyermekek óvodai
élményei még pozitívabbak lesznek. A szülő megtanulja, hogyan játszhat együtt
gyermekével, a gyermekek pedig átélhetik az együttjátszás örömét.
4.4. Szülői értekezlet
A szülői értekezleteket rendszerint az óvodában, minden korcsoport a saját
csoportszobájában tartja. A gyermekét elhelyezni nem tudó szülőnek is lehetőséget adunk a
részvételre. Megszervezzük a gyermekek foglalkoztatását, felügyeletét egy óvodai
csoportszobában. Mindig időben küldjünk értesítést, jelezzük az értekezlet témáját,
időtartamát. Barátságos, nyugodt környezetet alakítsunk ki, kényelmes ülőhelyek,
34
félkörben elhelyezve, ha valaki nem ismeri egymást, mutatkozzanak be egymásnak, a
gyermekek munkáit készítsük elő.
A szülői értekezleten az óvodát, a csoportokat, a gyermekeket, a szülőket érintő témákat,
feladatokat, programokat, esetleges problémákat beszéljük meg. Itt meghallgatjuk
véleményeiket, javaslataikat, közösen alakítjuk ki az aktuális nevelési év eseményeit. Ezzel
is erősítjük a szülőkben azt, hogy fontos a véleményük és az is, hogy mit szeretnének.
A kapcsolattartás formái, és módszerei nagyon sokrétűek és változatosak, de mindig
alkalmazkodnak a kitűzött feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok
kialakításában és fenntartásában mindig nyitottnak és kezdeményezőknek kell lennünk. A
szülői értekezletek végén mindig hagyni kell időt a kötetlen beszélgetésekre, hogy legyen
lehetősége a szülőnek elmondani azt, amit csak az érintett óvodapedagógussal szeretne
megbeszélni.
4.5. Közös kirándulások, rendezvények szervezése
Az óvoda és a család kapcsolatának erősítéséhez a kötetlenebb óvodai
eseményeket, programokat is jó lehetőségnek tartom. Az óvoda környezetétől is függ, hogy
milyen mértékben tudunk szabadidős tevékenységet szervezni a családokkal együtt. Ezek a
programok a közösen átélt élményekkel erősítik az összetartozást, a bensőséges légkör
kialakulását, a személyességet. A szűkebb és tágabb környezetbe szervezett
kirándulásokra, programokra szívesen hívjuk és várjuk a szülőket. A karácsonyi – és
húsvétváró játszóház a szülők részvételével a bensőségesebb készülődést segíti elő az
ünnepekre. A nevelési év elején tájékoztatást adunk, majd közösen megbeszéljük az óvodai
közös programokat, eseményeket. Próbálunk minél változatosabb és színesebb
lehetőségeket biztosítani a számukra, hiszen a roma családok többsége ritkán vagy
egyáltalán nem hagyja el a falu határát. Ezen alkalmakkor kitekinthetnek a számukra
megszokott környezetből, új ismeretekhez, élményekhez juthatnak. Az aktuális nevelési év
folyamán legalább két alkalommal rendezünk sport- és egészségnapot. Erre az alkalomra
mindig hívunk külön vendéget vagy előadót, és egy gondosan megtervezett témakör köré
építjük fel a napot.
35
5. A szülők elégedettségének mérése
Dolgozatom elkészítése során fontosnak tartottam, hogy a szülők nyilatkozatára
építve és számba véve az ő véleményüket, milyen irányba építsem fel a dolgozatomat, mire
fordítsak több figyelmet. Ezért alkalmaztam az Intézményi Önértékelésen belül használt
szülői elégedettségmérő kérdőíveket. A mérés célja az volt, hogy a szülők véleményét
megismerve még pontosabban tudjam a munkámat végezni, hiszen a velük való
kapcsolattartás alapvető tényező az óvoda életében.
A mérés az intézmény működésének különböző területeivel való elégedettség vagy
elégedetlenség mértékének és az igényeknek a feltérképezése.
Az eredmények kapcsán a további cél a pozitív megerősítés, a hiányosságok, igények
feltárásával pedig a változások irányának, területeinek meghatározása.
Mind a két csoportba öt - öt kérdőív került kiadásra a szülőknek, amelyből mind a tíz
vissza is érkezett hozzám.
Eredmények: adható 1-5 pont
A kérdésekre adott válaszok közül a 12, 15-re adott pontok átlaga 98%-os. A legkevesebb
pontszámot a 16-os kérdés kapta, az 84%-os lett.
Kérdőívek értékelése:
Összesen elérhető pontszám: 900
Elért pontszám: 794
Elért eredmény: 88%
Kiemelkedő területek:
- Az óvodával való kapcsolattartás formái megfelelőek, hatékonyan biztosítják a
szülők számára, hogy hozzájussanak az óvodával és a gyermekükkel kapcsolatos
információkhoz.
- Az intézményvezető jelenléte meghatározó az óvodában
- Az óvoda hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre, lehetőséget teremt a
rendszeres mozgásra, friss levegőn való tartózkodásra, délutáni pihenésre.
- Az óvodában a nevelés – oktatás személyre szabott, az óvodapedagógusok ismerik
a gyermekek testi és szellemi képességeit, törődnek értelmi és érzelmi
fejlődésükkel.
- Az óvoda elvárásai magatartási, erkölcsi téren reálisak, a gyermekek életkorának,
fejlettségének megfelelőek.
36
Fejleszthető területek:
- Nemzeti hagyományok, magyarságtudat, hazaszeretetre nevelés
- Képességek fejlesztése
- Előítélet-mentesség
- Kulturált viselkedés
A fejleszthető területekre intézkedési terv kidolgozása nem szükséges, mivel ezek a
területek ugyan nem maximális, de magas pontszámokat mutattak az értékelés során.
37
6. Az óvodavezető kommunikációja
“Ha szót akarok érteni valakivel, az előzőleg rendelkezésemre álló idő egyharmadában
önmagammal foglalkozom, s azzal, hogy mit fogok mondani neki – kétharmadában
pedig róla gondolkozom, s arról, hogy mit mond majd ő.” 15
(Abraham Lincoln)
Az ember egész élete során egy időben többféle szerepet is betölthet, ezáltal a
kommunikációja is folyamatosan változik. Abraham Lincoln idézete is arra világít rá, hogy
egy-egy személyes beszélgetés alkalmával, amit előre tervezz meg az ember, nemcsak arra
kell felkészülni, hogy én mit mondok, hanem arra is, hogy a beszélgetőpartnerünk mit
mond egy probléma vagy konfliktus kapcsán. Minden helyzetben, szerepben
másféleképpen nyilvánulunk meg, másképpen kommunikálunk. Egyszerre lehetünk anyák,
közben gyermekei maradunk édesanyáinknak, és ezzel egy időben vezetői is lehetünk egy
cégnek, talán egy óvodának, és tölthetünk be társadalmi funkciót is. Ilyenkor előfordulhat,
hogy a különböző szerepeinkből adódó elvárások, megnyilvánulások teljesen
ellentmondanak egymásnak. Az ember azonban kompetens lény, a kompetencia velünk
született tulajdonság. Az emberi kompetencia egyik legfőbb megnyilvánulása a beszéd,
vagyis a kommunikáció. Legnagyobb kincsünk a kommunikációban a hangunk.
Ahhoz, hogy helyesen tudjuk alkalmazni és minden helyzetben a megfelelő módon
használjuk a szerepeinket és a kommunikációt, tisztában kell lennünk a jelentésével. A
szerep és a kommunikáció fogalma nagyon széleskörű meghatározást ölel fel.
Mi a kommunikáció?
A kommunikáció az emberi társadalom egyik legfontosabb jelensége. Sokak szerint
a nyelv volt az, aminek segítségével az ember kiemelkedett az állatvilágból, képessé vált
az együttműködésre, a külvilág legyőzésére. A kommunikáció módját a korábbi
nemzedékektől tanuljuk. Azt, hogy ki és hogyan, milyen szinten képes kommunikálni, azt
az egyén korábbi tapasztalatai határozzák meg. Buda Béla idézi Wiemant és Gilest, akik
egyenesen kommunikációs kompetenciáról beszélnek, ezen a társas kapcsolatok
zökkenőmentes lebonyolításához szükséges tudások és készségek készletét értik.
15 Dassi Máté: Az Élet, 61.o; https://www.citatum.hu/idezet/26849
38
Mi a szerep?
A szerep konvencionális viselkedésmód, amelyet a társadalom egy bizonyos státusú
személytől elvár (pl. paptól, polgármestertől). A közéleti szerepekhez néha formális jelölők
kapcsolódnak (pl. egyenruha), de a társadalmi pozíció legfontosabb jelzője a nyelv. Hány
szerepünk van? Egyszerre több is lehet. Lehet egyfajta státus a családban (pl. családfő),
egy másik a munkahelyen, egy harmadik a lakóközösségben, egy negyedik az egyházban,
stb. Minden pozícióhoz más nyelvi konvenciók társulnak (pl. megszólítás, beszédmód,
speciális szókincs). A nyelv által játszott szerep a kommunikációban (pl. gondolatok,
érzések kifejezése) vagy egy meghatározott (jogi, vallási, stb.) szituációban a nyelv
funkciója.
Az óvodapedagógusnak, az intézményvezetőnek fel kell mérnie szakmai
kompetenciáját, annak határait, és annak alapján kell eldöntenie, hogy egyes esetekben
milyen szakismeretre, kommunikációra, szerepre, beleérző képességre van szüksége,
rendelkezik-e ő maga ezekkel az ismeretekkel vagy sem. Érdekes és egyben izgalmas
kérdés számomra, hogy saját szerepeimben hogyan tudok mindig másképp kommunikálni.
Képes vagyok-e a kommunikációra, a különböző helyzetek által produkált szerepeim
megvalósítására? Mennyire vagyok képes eltérni a szerepeimtől, illetve jellemző-e rám a
szerepbe való belemerevedés?
A szerep fogalmának meghatározásánál kiindulhatunk abból a hétköznapi
megfigyelésből is, hogy az emberi viselkedésnek vannak szabályszerűségei, amelyek
bizonyos szituációkban kiszámíthatóvá teszik az emberek cselekedeteit. A hétköznapi élet
is szüntelenül szereptanulásra kényszerít bennünket. Változnak a pozícióink, múlik
felettünk az idő, foglalkozásunkhoz megújult tudás szükséges, életkori szerepeink
elavulnak. A szerephelyzetek változatossága alakítja, formálja a személyiséget.
„ A szerep az a közvetítő kapocs, amely az egyén személyes környezetét a személytelen
társadalmi környezettel összeköti.”16
Vannak olyan szerepek, melyek minden kultúrában megtalálhatók, és csak a nekik
megfelelő szerepviselkedésekben különböznek egymástól. Így minden kultúrában van
anyaszerep. A családban betöltött pozícióm – az anyaszerep – személyiségem alapvető
jellemzője, talán meghatározója. Életemben, gyermekem születése óta, központi helyet
16 Jávorszky Edit: A kommunikáció elmélete és gyakorlata /KÖVI, Szeged, 2001/
39
foglal el a gyermekem, és óvodapedagógusi hivatásomból fakadóan az óvodás gyermek is.
A velük való foglalkozási helyzetekben, a napi érintkezésekben a kommunikációs
csatornák mindegyike jelen van és működik.
Kétféle megközelítés is lehetséges, amelyből az egyik csoportosítás három részre
osztja a kommunikációs csatornákat.
A három csoport:
- a verbális
- a nem verbális
- és a metakommunikációs csatornák
A másik csoportosítás négy részre osztja a csatornákat, ezek a következők:
- A verbális kommunikáció, amely magába foglalja a nyelvet, az írást és a beszédet.
- A nem verbális kommunikáció, amely a gesztust, a mimikát és mindent, ami nem
beszéd, azt tartalmazza.
- A formális kommunikáció, amely teljesen igazodik a csoport összetételéhez.
- Végül az informális kommunikáció, amely segítségével megerősíthetőek és
pontosíthatóak a formálisan közölt tartalmak.
Kommunikációs szerepeim az intézményen belül
Közvetlen partnerek:
- óvodapedagógus – intézményvezető
- óvodapedagógus – óvodapedagógus
- óvodapedagógus – dajka
- óvodapedagógus – az intézmény adminisztratív és technikai dolgozói
- óvodapedagógus – gyermek
- óvodapedagógus – szülő
- óvodapedagógus – fenntartó
- Martinkó András Általános Iskola Szuhogy
Közvetett partnerek:
- óvodapedagógus – családsegítő – és gyermekjóléti szolgálat
- óvodapedagógus – védőnő, háziorvos
- Emberi Erőforrások Minisztériuma
- Pedagógiai Szakszolgálat, Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás
- Civil szervezetek
40
Ebből a felsorolásból is látszik, hogy az egy intézményen belüli kommunikációnak
nagyon sokféle formája van, sokféle szerepet kell betöltenünk, sokféleképpen kell
kommunikálnunk egyszerre. Az óvodavezetőnek és az óvodapedagógusnak minden
helyzetben tudnia kell, hogy hogyan közvetíti a szerepein belül a mondanivalóját. Minden
egyes szituációban példamutató, empatikus és határozott fellépést várnak el tőle. Az imént
felsorolt területekből most csak pár óvodapedagógus kapcsolatot emelnék ki.
Egy óvodapedagógus szemszögéből talán a legfontosabb kommunikációs kapcsolat az
óvodapedagógus és a gyermekek közötti kommunikáció.
6.1. Az óvodavezető - szülő kommunikációs kapcsolata
“A kedves szavak nem kerülnek sokba… Mégis sokat érnek.” (Blaise Pascal)17
Az óvodapedagógus legfontosabb eszköze a kommunikációs, kontaktusteremtő,
beleélő képessége. Ettől a kapcsolatteremtő képességtől függ, hogy milyen gyorsan,
alaposan tudja megismerni a családokat, hogy el tudja-e úgy fogadtatni magát, hogy
őszinték lesznek hozzá a szülők. Ehhez sok időre és türelemre van szükség mind a két fél
részéről.
Az óvodai nevelés a szülői neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek
kommunikációjának fejlődését. Ennek alapfeltétele a szülőkkel, családdal való
együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a
különböző rendezvényekig magukban foglalják a lehetőségeket, amelyeket az óvoda illetve
a család teremt meg. Az óvodapedagógusnak figyelembe kell vennie a családok
sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíteni kell az intervenciós
gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
Folyamatosan tanulni és fejleszteni lehet a beszélgetés módszerét: a verbális
kommunikációs csatornák egyikét, - azért, hogy az alig kimondott szavakból, a
félmondatokból is megérthessük a mélyebb okokat, indítékokat: pl. amikor egy
problematikus gyermek esetében megbeszélést folytatunk a szülővel, nagyon fontos
szerepe van az empátiának.18
17 Blaise Plascal: Gondolatok / Lazi Könyvkiadó Kft., Szeged, 2015/ 18 Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015 /
41
Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző
rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda illetve a
család teremt meg. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, és az
együttműködés során érvényesítjük azokat. Óvodánk nyitott, így a szülők
megtapasztalhatják szakmai felkészültségünket, emberi magatartásunkat és azt, hogy
szeretjük, óvjuk gyermekeiket.
A probléma igazán mélyrehatóan csak akkor rendezhető, ha magunk mellé tudjuk
állítani, partnerré tudjuk tenni azt a bizonyos ’’ kompetens felnőttet ’’ is. E nélkül ugyanis
egy idő után azt fogjuk látni, hogy míg a gyermek a csoportban már rutinosan oldja meg a
konfliktusait, alig panaszkodik, addig délután meglátva az érte jövő családtagot, a régi
módon sorolja sérelmeit. Nagyon ritkán, de találkozunk olyan felnőttekkel, akik alapvetően
ellenségesek, de legtöbbször az ilyen aggódást a felemás élethelyzet szülte lelkiismeret
furdalás hozza létre a szülőben. Szívből szereti gyermekét, több időt és figyelmet szeretne
rá fordítani, ugyanakkor az élet arra kényszeríti, hogy nap mint nap órákra elszakadjon
tőle. Ebben az esetben engednünk kell, hogy minél inkább belelásson óvodai életünkbe,
nyílt napok, nyílt rendezvények alkalmával. Számtalan lehetőség van arra, hogy a szülőket
bevonjuk az óvoda mindennapi életébe, sőt be is kell vonni őket. Nagyszerű alkalmat és
lehetőséget nyújtanak ezekre a közös kirándulások, sportnapok, egészséges életmóddal
kapcsolatos rendezvények. Itt helyet kapnak a kötetlen beszélgetések, sokkal
felszabadultabb és nyitottabb a szülő, a gyermek és az óvodapedagógus is.
A szülők megnyerésére irányuló kísérletezésről akkor sem szabad lemondani, ha
pillanatnyilag az együttműködés ellen ható ellenállást, elzárkózást tapasztalunk. A nyílt és
bizalomra épülő kommunikáció megalapozása időt vesz igénybe. A párbeszédet a gyermek
óvodába kerülésétől kezdve kell alkalmaznunk, és a nyitott kommunikációban elsősorban a
szülőknek adjunk lehetőséget arra, hogy a gyermekéről sokat kérdezhessen, beszélhessen.
6.2. Az óvodavezető – óvodapedagógus kommunikációja
A szociális szerepek legnehezebb és talán legtöbb konfliktust hordozó változata a
vezető szerep, valamint a kommunikáció.
A vezető, vezetés meghatározása nem egységes a tudományban. Egyes nézetek
szerint a vezetés a csoport egyik tulajdonsága, míg mások szerint inkább az egyénre
jellemző vonás. A vezetőnek az intézményen belül folyamatos kapcsolatban kell állnia az
42
óvodapedagógusokkal, adminisztratív és technikai dolgozókkal. Ezek a szerepek
meghatározó keretet adnak a kommunikációnak. Az intézményen belül minden egyes
kommunikációs csoport alkalmazására szükség van. A vezetőnek pontosan tudnia kell,
hogy egyes helyzetekben milyen közlésmódokat, kommunikációs csatornákat használ. A jó
kommunikációs képesség elengedhetetlen feltétele a jó vezetésnek. A beszélgetések által
és az információközléseken túl megjelenik a partner befolyásolásának a célja.
Fontos a beszélgetések alkalmával a jó benyomáskeltés, a határozottság, a szakértelem és a
jó megjelenés.
6.3. Az óvodavezető-gyermekek kommunikációs kapcsolata
Az óvodai csoport közössége az évek során állandóan változó képet mutat. Ebben
az állandóan átalakuló kis embercsoportban az óvodapedagógusnak, úgy gondolom,
mindig vezető szerepben kell maradnia. A vezető szerepen belül azonban az
óvodapedagógus és az óvodavezető feladatai is folyamatosan változnak. Mi,
óvodapedagógusok gyakran azt érezzük, a zsigereinkbe ivódott, hogy akkor dolgozunk
igazán, amikor jövünk-megyünk, intézkedünk, csoportunkban mindig mindenhol ott
vagyunk, mindenre reagálunk – lehetőleg szóban és tettekkel, – ha állandóan nevelünk,
fejlesztünk.
Balázsné Szűcs Judit Miből lesz a cserebogár? című könyvét elolvasva egészen más
szemszögből látom a gyermekek életét. Ma már hittel és meggyőződéssel vallom, hogy
üljünk le minél többször a gyermekek mellé, mint mikor Szabó Lőrinc leguggolt Lóci
mellé a vers szerint. Le kell ülni a gyermekek közé, testközelben, az ő magasságukhoz
igazodva, kisszékre, kisasztal mellé, mintha több időnk lenne, mintha mindenre jobban és
tartósabban oda tudnánk figyelni, és ráérnénk beszélgetni. Hogyan tudjuk ezt megoldani?
Túl azon, hogy végre egyszer szusszanásnyi időhöz, lélegzethez jutunk, kicsit
nyugodtabbak s ettől nyitottabbak leszünk, és a gyermekeink is megnyugszanak.
Napjainkban az óvodapedagógusnak egyre nagyobb a felelőssége az óvodában.
Manapság a hároméves gyermekek többsége úgy kerül be az óvodába, hogy anyanyelvi
tudása és ismeretei elmaradnak az életkorának megfelelő szinttől. A kommunikáció,
beszéd tekintetében ingerszegény környezetből érkező gyermekeket a rendelkezésünkre
álló három vagy négy év alatt az iskolakezdésre alkalmassá kellene fejleszteni. Sok esetben
a közvetlen szülői mintát kell behelyettesítenünk, máskor pedig példát kell mutatnunk.
43
Az óvodapedagógusnak sokszor pótolnia kell a nagymamát – kommunikációs
értelemben – azt a személyt, aki beszélgetőtársa volt a kisgyermekeknek emberöltőkön
keresztül. Fontos kiemelni, hogy a nagymamát érdekelte a gyermekekkel folytatott
társalgás, egyenértékű partnerként vettek részt a beszélgetésben. Ezért nekünk,
óvodapedagógusoknak nagyon fontos feladatunk, hogy meghallgassuk a gyermekeket,
válaszoljunk minden egyes kérdésükre, sőt időnként teljes jogú partnerként vitatkozzunk
velük. Azt tapasztalhatjuk, hogy a mai gyermekek kommunikációhiányban szenvednek. A
családok nagy részében alig van alkalom a hét napján arra, hogy a felnőttek a
gyermekekkel beszélgessenek. A beszélgetések alkalmával gyakran csak
háttérbeszélgetéseket folytatnak, vagyis a beszélgetések mindig valamilyen fő cselekvés,
pl. mosogatás, főzés, kísérő jelenségei. A gyermekek ezekben a beszélgetésekben rövidebb
– hosszabb ideig aktívan vesznek részt, később egyre passzívabbá válnak, végül megszűnik
az igényük a beszélgetésre, a verbális kommunikációra. Nekünk, óvodapedagógusoknak a
példaadáson túl az igényt is fel kell keltenünk a gyermekekben a beszélgetésre, ami
rendszerint a már átélt kudarcélmények után bizony egyre nehezebb feladat. Nagyon fontos
a bizalom és a nyugodt légkör megteremtése a beszélgetések alkalmával.
A másik fontos tényező a tekintet hatalma, amely nem verbális csatorna. A
tekintetnek provokatív ereje, hatalma van. Ha hanghordozásunkkal százféle érzelmet
tudunk közvetíteni, tekintetünkkel ezerfélét, méghozzá a gyermek által jobban érthetőeket,
mint bármely más verbális közléssel. Vajon fog-e valami renitens dolgot elkövetni az a
gyermek, akit készülődését észrevéve, néma csendben, megszólalás nélkül egy – két percig
folyamatosan követünk a szemünkkel? Nincs is szükség haragvó tekintetre, elég ha
csendben, de kitartó csodálkozással tesszük, máris zavarba jön, s letesz minden sanda
szándékáról. A végén elég fejbólintással nyugtázni azt a tényt, hogy felhagyott a
próbálkozással. Sokáig nem lesz kedve semmi huncutságot elkövetni, pedig még
megrovást sem kapott. Tudunk a szemünkkel is melengetni. Minden dicsérő szónál többet
ér az, ha boldog büszkeséggel tekintünk neveltünkre, tevékenységébe nem szólunk bele,
csak szemünkkel jelezzük, hogy látjuk, helyeselünk, egyetértünk.
A másik kommunikációs eszköz az érintés. A ránk bízott gyermekekkel meghitt,
bensőséges kapcsolatban kell lennünk. Ha őszinte az érzés, igenis simogassuk meg a kis
buksikat, boldog örömmel kapjuk fel és öleljük át a felénk rohanó gyermeket.
Aki távolságtartóbb, ne erőltesse mindezt magára, mert ezek a dolgok nem tűrik a
legkisebb álságosságot sem. Egy kézsimogatás, egy beszélgetés közben a gyerek hátára,
vállára tett kéz is csodákat tud művelni. Megnyugtat, kapcsolatot teremt önmagában is.
44
Meggyőződésem szerint a gyermekeknek és felnőtteknek is egyaránt szüksége van ezekre
a bensőséges megnyilvánulásokra. Biológusok, agykutatók ma már tudományos
eredményeket közölnek arról, milyen pozitív energiákat képes felszabadítani a gyermekben
a testi érintés. Az előzőekben felsorolt nem verbális csatornák - a tekintet, az érintés, a
testközelség - az anyaszerep kommunikációjában is dominánsak.
“Titkos írás az arc, de annak, aki a kulcsát bírja, nyitott könyv.” (Jókai Mór)19
A szó hatalma: „Ahhoz, hogy a gyermeket szinte megtanítsuk sikeresen részt venni
a verbális kommunikációban, beszélgetésre; mégpedig két - résztvevős beszédhelyzetre van
szükség”- írta Gósy Mária. 20
Az óvodában egyre nehezebb ilyen helyzeteket teremteni, mégis alapvető
fontosságú, hogy ezek létrejöjjenek. Az egyik lehetőség, hogy az óvodapedagógus arra
törekedve, hogy minden gyerekre sor kerüljön, mindennap a délelőtt folyamán próbál
beszélgetést kialakítani, egyszerre mindig egy gyermekkel. Ez nem jelenti azt, hogy
elküldöm a körülöttem lévőket, csupán azt, hogy közülük egyet tüntetek ki figyelmemmel,
egynek leszek a valódi beszélgető partnere. Ezeket a két résztvevős beszélgetéseket soha
nem szabad erőltetni. A kisgyermeknek éreznie kell, hogy az óvodapedagógus reá szánt
ideje mindenképpen és csakis az övé, nemcsak akkor, ha közöl is valamit. Így előbb-utóbb
elérjük a megszólalást, sőt azt is, hogy a gyermek maga kezdeményezze a beszélgetést.
Tudatosan kell figyelnünk a beszélgetésre akkor is, ha azok úgynevezett
háttérbeszélgetéseknek indulnak, éreznünk kell, ha valamiért fontos a gyermek számára.
„A kontaktusteremtés és tartás legfontosabb eszköze a nyelv, amely az óvodáskorban
összefonódik a tevékenységgel”- írta Delyné Fráter Katalin, (Hajdúböszörmény).21
A fent leírtak alapján következtetésképpen leírhatjuk azt, hogy a gyermek azokban
a helyzetekben tud görcsök nélkül kommunikálni, ahol közvetlen személyes kapcsolat jön
létre, ahol módja van az élmények, cselekvések nyelvi kifejezésére. A beszédkapcsolatban
az egyediség, az egyénre irányuló érdeklődés alapvető feltétel, ellenkező esetben nem jön
létre mélyebb kontaktus.
19 Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig I. / Kossuth Kiadó Zrt., Budapest, 2007, II. kötet IV. fejezet/ 20 Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése /Nikol KKT., Budapest, 2005/ 21 Delyné Fráter Katalin: A differenciáló pedagógia alapjai, sajátosságai az óvodai nevelésben /DE Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar, Debrecen, 2010./
45
A „beszélő magatartás” az óvodavezető, az óvodapedagógus és a gyermekek
magatartása, amely a kommunikációs helyzetekben a társalgást jelenti és melynek feltétele
a nevelő oldaláról: a jó kapcsolat, gyermekismeret, az empatikus magatartás, a másikra
való odafigyelés. Ezt a magatartást a gyermek akkor sajátítja el, ha érzelmi biztonságban
van, ha derűs a légkör, ha a személye iránti érdeklődést tapasztalja, és hagyjuk, türelmesen
kivárjuk gondolatainak, érzelmeinek kifejezését. Az óvodapedagógusnak azt is mindig el
kell terveznie, hogy egyes helyzetekben milyen kommunikációs módszert alkalmaz majd.
A legjobb kommunikációs módszer minden helyzetben, főleg a gyermekeknél, ha
egyszerre látja, hallja és érzi a mondanivalójának a tartalmát.
46
7. Együttműködés kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel
Az óvodavezetőnek mindig törekednie kell az intézményen kívüli civil és más
szervezetekkel való jó együttműködésre. Az óvodában folyó nevelőmunka nem lehet
eredményes a külső, óvodán kívüli intézményekkel, szervezetekkel való jó együttműködés
nélkül. A különböző szervezetek, intézmények segítséget nyújtanak a gyermekek nevelési,
fejlesztési gondjainak feltárásához, megoldásához, az óvodában nem korrigálható
hátrányok kiegyenlítéséhez. Három részre lehet osztani az együttműködés formáit.
Az elsőbe az óvoda egyéb kapcsolatait sorolnám:
- Fenntartó Önkormányzat, az óvodavezető feladata a jó munkakapcsolat kialakítása,
működéssel, gazdálkodással kapcsolatos megbeszélések, adatszolgáltatás,
megfelelő információáramlás biztosítása.
- Általános Iskola, jó szakmai munkakapcsolat kialakítása, közös rendezvények
szervezése, látogatások. Az iskola vezetésével, a nevelőközösséggel konstruktív,
szakmai kapcsolat fenntartása. Az óvoda – iskola átmenet zökkenőmentes
biztosítása.
- Háziorvos, Védőnő, Fogorvos, folyamatos kapcsolattartás elérése, a gyermekek
fizikai és egészségi állapotának felmérése.
A második csoportba az óvodai munkát segítő egyéb kapcsolatokat sorolnám:
- Egyházközösségek, református és katolikus hitoktatás hetente egy alkalommal.
Kölcsönös tisztelet fenntartása, egymás értékeinek elismerése.
- Családsegítő intézet, gyermekjóléti szolgálat, az óvodai gyermekvédelmi munka
segítése, törvényi kötelezettségekből adódó feladatok teljesítése, rászoruló óvodás
gyermekek, családok segítése. Megfelelő információáramlás, határidők pontos
betartása, jó munkakapcsolat ápolása.
- Pedagógiai szakszolgálat, gyógytestnevelő, logopédus, fejlesztő pedagógus
biztosítása a speciális fejlesztést igénylő gyermekeknek, szűrések, vizsgálatok
lebonyolítása. A törvényi szabályozásnak megfelelő együttműködés.
- Pedagógiai szakmai szolgáltatás, szakértői vélemények elkészítése szükség szerint
a szakértői bizottság által, iskolaérettségi vizsgálatok szükség szerint. A törvényi
szabályozásnak megfelelő együttműködés.
47
A harmadik csoportot a településen működő civil szervezetekben látom:
- Gyermekek képességfejlesztéséért alapítvány, amely az óvodánkat rendszeres
támogatja, a rendezvényeken való közös részvétel. Hatékony együttműködés a
gyermekek érdekében.
- Együtt Szuhogyért Alapítvány, melynek rendezvényein az óvodapedagógusok
játszóházat vezetnek. Hatékony együttműködésre törekvés.22
22 A szuhogyi Nyitnikék Óvoda Munkaterve, 2016/2017
48
8. Összefoglalás, az óvodavezetői munka hatékonyságának értékelése
„Nem tudtam, hogyan férkőzzem hozzá,
hogyan találjak közösséget vele…”
/A. de Saint-Exupéry: A kis herceg/23
Az Exupéry-idézet mondanivalója is jól jellemzi a dolgozatom felépítését, hiszen
azt vallom, hogy a szülőkkel való jó kapcsolat kialakításában nagyon fontos szerepe van az
óvodapedagógusoknak és az óvodavezetőnek. A szülők, családok akkor nyílnak meg és
engednek közel magukhoz, hogyha biztosak abban, hogy gyermekeik jó kezekben,
megfelelő helyen és ideális környezetben nevelkednek.
Dolgozatom készítésekor arra törekedtem, hogy minél részletesebben rávilágítsak a
hátrányos helyzetű családokkal való kapcsolattartás fontosságára és lehetőségeire, valamint
a gyermekek nevelését is ugyanolyan fontosnak tartottam, mint a szülőkkel való
együttműködés kidolgozását. A szülőkhöz vezető út pedig mindig a gyermekeken keresztül
vezet, s ez folyamatosan kihívásokat és nehézségeket rejt magában.
Az óvoda zavartalan működése érdekében folyamatosan fejlődni, alkalmazkodni
kell a megváltozott körülményekhez. A nevelőtestület tagjait fel kell készíteni az egyre
nehezedő feladatokra, körülményekre és azok elfogadására. Ösztönözni, segíteni kell őket
abban, hogy minél felkészültebbek, segítőkészebbek és nyitottabbak legyenek a hátrányos
helyzetű családokkal szemben, tudják őket elfogadni, tudjanak együttműködni velük.
A nem cigány és nem hátrányos helyzetből érkező gyermekek családjait, szüleit is
biztosítani kell a megfelelő óvodai környezetről, arról, hogy fogadják el a cigány
gyermekek és szüleik jelenlétét az óvodában. A szülők megnyerésére és az együttműködés
létrehozására megfelelő alkalmak a közös rendezvényeken való részvétel, amit mindig
nagyon átgondolva és tartalmasan kell megtervezni.
Folyamatosan kell biztosítanunk közös rendezvényeket, közös kirándulásokat, nyílt
napokat, hogy a szülők minél aktívabban tudjanak bekapcsolódni az óvoda életébe.
23 A. de Saint-Exupéry A kis herceg Hetedik fejezet /Móra Könyvkiadó, Budapest, 2017/
49
Ismerjék meg az óvodában dolgozókat, legyenek tisztában az óvodában folyó
nevelőmunkával, az óvoda hagyományaival, értékeivel.
Huszonhat éve dolgozom óvodapedagógusként az ország egyik legelmaradottabb
vidékén. Saját tapasztalataim alapján is tudom, hogy a folyamatosan változó és egyre
növekvő hátrányos helyzetű családok megjelenése a nevelőmunkánk során is változásra,
változtatásra szólítja fel az óvodapedagógusokat. Az óvodai élet során egyre inkább a
nevelőmunkára tevődik a hangsúly, hiszen ezek a gyermekek sokszor ingerszegény, nehéz
anyagi háttérrel rendelkező környezetből érkeznek az óvodába, értelmi, érzelmi és szociális
lemaradásokkal. Az óvodavezetőket pedig még nagyobb kihívás elé állítják ezek a
helyzetek, változások, hiszen a hátrányos helyzetű családok sajátos értékrenddel
rendelkeznek, más életstílusban élnek, másak a gyermekeikkel szembeni elvárások.
Ezekhez a kihívásokhoz kell folyamatosan alkalmazkodnom nekem is az
elkövetkezendő évek nevelőmunkája során.
50
10. Felhasznált irodalom
- Az óvodai nevelés programja / Országos Pedagógiai Intézet, 1989/
- A Szuhogyi Nyitnikék Óvoda Munkaterve, 2016/2017
- Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár?/
- Balogh Zsuzsanna – Becsel Józsefné: Nyelvi, kommunikációs nevelés az óvodában
/ Békéscsabai Kiadó, 1994/
- Bencsik Gábor: Cigányokról / Magyar Mercurius , 2008/
- Chris Roebuck: Hatékony Kommunikáció / Scolar Kft., 2011/
- Deliné Fráter Katalin: Lépésről lépésre Óvodafejlesztő program
/Hajdúböszörmény 1997/
- Dr. Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában / Tanszer – Tár Bt.,
1993/
- Kövér Sándorné: Óvodavezetés nem csak óvodavezetőknek / Hajdúböszörmény,
1993/
- Kövér Sándorné: Vezetési és szervezetfejlesztési ismeretek / Hajdúböszörmény,
2005/
- Lakatos Mihály: Cigány gyermekek nevelése és a napközi otthon pedagógiája –
egy cigány pedagógus gyakorlatában /Okker Kiadó 1999/
- Leskó Ferenc: A magyarországi cigányok viszonyai / Kairosz Kiadó, 2015/
- Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015/
- Perlai Rezsőné: Gyermekeink óvodai élete a XXI. században / Fabula Bt. 2008/
- Perlai Rezsőné: Az óvodáskor viselkedéskultúrája /Okker Kiadó, 1998/
- Perlai Rezsőné: A család és az óvoda kapcsolata - Különös tekintettel a hátrányos
helyzetű cigány gyermekekre
- Óvodavezetők kézikönyve VII. kötet / Okker Kiadó 1998/
- Óvodavezetők kézikönyve V. kötet / Okker Kiadó 1997/
- Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon / Kossuth Kiadó Zrt., 1993/
- Idézetek – internetes forrás
51
11. Idegen nyelvű összefoglaló
The Exupéry say is characterized by my test structure, since I believe that the
developement of good relations with parents is very important role of the children.
Parents, families just can open and close to allow, if they sure that their children are in
good hands at the appropiate space and they are growing up in a good enviroment. I sought
to prepare my test to get more detail to show the importance of communication for
disantvantages families and opportunity, as well as, the treatment with the children as, the
threatment with the children as important as the ensure with parents.
The road to the parents are always determined to children, wich continously include
challenge and difficulties. I work as nursery teacher since 26 years at one of the
communication for disadventages families and opportunity, as well as, the treatment with
the children as important as the ensure with parents.
52
11. Mellékletek
1. számú melléklet:
A szülők elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései!
Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire
igaz.
5 = teljesen egyetért
4 = többségében így van
3 = általában igaz
2 = többnyire nincs így
1 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele!
1. Az óvodára a gyermekek kulturált viselkedése jellemző: ezt tükrözi beszédük,
viselkedésük óvóikkal, más felnőttekkel és az óvodai társaikkal.
2. Gyermekem fejlesztése, a fejlődés ütemének ellenőrzése rendszeres, tervezett és
összehangolt.
3. Gyermekemet az óvodában objektíven és reálisan értékelik.
4. Gyermekem tisztában van a szokás-/szabályrendszer követelményekkel.
5. Szülőként megfelelő visszajelzést kapok gyermekem fejlődési eredményeiről.
6. Az óvoda segíti gyermekemet, hogy fejlessze képességeit.
7. Az óvoda eredményesen segíti a lemaradó gyermekeket, kezeli a felzárkóztatás
feladatát.
8. Az intézmény lehetőséget teremt a tehetség kibontakoztatására.
53
9. Az óvodába járó gyermekekre jellemző az életkoruk és fejlettségük szerinti
együttműködés.
10. Az óvodába járó gyermekekre jellemző az előítélet – mentesség.
11. Az óvodában a nevelés – oktatás személyre szabott: a pedagógusok ismerik a
gyermekek testi és szellemi képességeit, törődnek értelmi, érzelmi fejlődésükkel.
12. Az óvoda elvárásai magatartási, erkölcsi téren reálisak, a gyermekek életkorának,
fejlettségének megfelelőek.
13. Az óvoda hangsúlyt fektet az óvodai időn kívüli tevékenységek / programok stb. /
szervezésére.
14. Az óvoda hangsúlyt fektet a gyermekek környezettudatos nevelésére.
15. Az óvoda hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre, lehetőséget teremt a
rendszeres mozgásra, friss levegőn való tartózkodásra, délutáni pihenésre.
16. Az óvoda fontosnak tartja a nemzeti hagyományok megismertetését, a
magyarságtudat, hazaszeretet kialakítását.
17. Az intézményben a gyermekek megismerik az erkölcsi normákat.
18. Az intézményvezető jelenléte meghatározó az óvodában.
19. Az intézménynek jó a hírneve, jól képzett pedagógusok magas szakmai
színvonalon végzik a munkájukat.
20. Az óvodával való kapcsolattartás formái megfelelőek, hatékonyan biztosítják a
szülők számára, hogy hozzájussanak az óvodával és a gyermekükkel kapcsolatos
információkhoz.
54
2.számú melléklet
A szülők elégedettségét mérő kérdőív értékelése Kérdések A kérdésekre adott pontok Össz.p. %
1. 4 4 4 5 5 5 3 4 4 5 43 86% 2. 5 4 5 4 5 4 4 3 5 5 44 88% 3. 5 4 5 4 5 5 4 3 5 4 44 88% 4. 5 5 4 5 4 5 4 5 4 4 45 90% 5. 5 5 5 5 5 5 3 4 5 5 47 94% 6. 5 4 4 4 4 4 4 3 5 5 42 84% 7. 4 4 5 5 5 4 3 3 5 5 43 86% 8. 4 5 5 4 5 5 4 4 4 5 45 90% 9. 4 5 5 5 4 5 5 3 5 5 46 92%
10. 4 4 5 5 4 5 5 4 3 4 43 86% 11. 5 5 4 5 5 5 4 4 5 5 47 94% 12. 5 5 5 5 5 4 5 5 5 5 49 98% 13. 5 5 4 5 5 4 3 3 5 5 44 88% 14. 5 5 5 5 5 5 3 4 5 5 47 94% 15. 5 5 5 5 5 5 4 5 5 5 49 98% 16. 5 4 4 5 5 4 4 3 3 5 42 84% 17. 5 4 4 5 5 5 4 4 4 5 45 90% 18. 5 4 4 5 5 5 5 5 5 4 47 94% 19. 5 5 5 5 5 4 4 3 5 5 20. 5 5 5 5 5 3 5 4 5 5