Upload
anne-woodward
View
34
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Ázsiai kapcsolat. A magyar őstörténet régészete 2021/2013, 1 . félév. Al-Bakrī : Az országok és utak könyve ( Kmoskó Mihály: Mohamedán írók a steppe népeiről, I/2:252 .) - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Ázsiai kapcsolat
A magyar őstörténet régészete
2021/2013, 1. félév
Al-Bakrī: Az országok és utak könyve(Kmoskó Mihály: Mohamedán írók a steppe népeiről, I/2:252.)
[a besenyőkről] Ők nomádok, akik az esőzést, s a fűnövést követik. Országuk hossza harminc napi járóút; szélessége hasonló kiterjedésű. Tőlük … keletre a ġuzzīya országa … terül el. E nemzetek mind a baǧānākīya-n innen vannak és támadást intéznek ellenük. A bőség náluk nagy; vannak lovaik, nyájaik, arany- és ezüstbútoraik és fegyvereik. Vannak továbbá ékes öveik, hadijelvényeik és dobok helyett kürtjeik. A baǧānākīya országa mind csupa síkság, amelyen nincsen hegy, de erődszerű menhely sincsen, ahol menedéket találhatnának.
Ibn Hordádbeh: Az utak és országok könyve
(Kmoskó Mihály: Mohamedán írók a steppe népeiről, I/1:107 108.)
A törökök országai: a toġuzoġuz, országuk a törökök országainak legkiterjedettebbike, határaik: Kína, Tibet s a harluh; a kīmāk, a ġuzz, a ǧ. f.r, a baǧānāk, a turkaš, adkaš, hifšāh, hirhīz (ezeknél terem a mósusz); a harluh s a halaǧ a folyó innenső oldalán laknak.
♦♦♦
Bíborbanszületett Konstantín: A birodalom kormányzása
(Ford. Moravcsik Gyula, Bp. 1950. [Szeged, 20032.])
37. Tudnivaló, hogy a besenyők szállása eredetileg az Etil [Volga] folyónál, valamint a Jeik [Ural] folyónál volt, s határosak voltak a kazárokkal és az úgynevezett úzokkal.
Mascūdī: Aranymezők és drágakőbányák(Kmoskó Mihály: Mohamedán írók a steppe népeiről, I/2:156.)
…egyesek közülük elszakadtak s a pusztában vettek lakást; ezek nevei: at-turk, al- harluh, at-toġuzoġuz… Ugyancsak a törökök közé tartoznak a kīmākīya, a barshānīya, a badīya s a ǧacrīya; a legvitézebb a ġuzzīya; alakra a legszebb, termetre legderekabb, arcra legbarátságosabb a harluhīya törzse…
Yāqūt: Az országok lexikona(Kmoskó Mihály: Mohamedán írók a steppe népeiről, I/3: 29–30.)
A törökök királyai közé tartozik a Kīmāk, aki(nek a népe) kétezernél kevesebb (emberből áll), nomádok, a fű növését követik. Ha valakinek közülük fia születik, felneveli és táplálja; apja oparancsa alatt áll, amíg fel nem serdül; akkor íjat és nyilakat nyomva kezébe kiteszi a házából, s azt mondja neki: most már magad gondoskodjál magadról; ettől kezdve idegennek és jövevénynek tekinti. Vannak közöttük, akik fiú- és leánygyermekeiket jó áron adják el. Egyik szokásuk az is, hogy a szűz lányok hajadonfővel járnak. Ha valaki házasodni akar, valamelyik lány fejére ruhaanyagot köt (beköti a fejét), ha ezt megtette, ettől kezdve feleségévé lesz, s a nőt senki vissza nem tarthatja tőle.
Az Alsó-Volga melléke, Nyugat-Szibéria és Közép-Ázsia török népei a 89. században
Besenyők
Oguzok
Szrosztki kultúra
Kimekek
Szrosztki (Szrotszkinszkaja)
kultúra/1.
Szrosztki (Szrotszkinszkaja)
kultúra/2.
Kimek régészeti leletek/1.
Kimek régészeti leletek/2.