CSEKE PÉTER

Azzá váltunk-e, akivé akartunk? Egy biológusnemzedék indulásáról

Élet- és jövőképesnek csak az a közösség számít, amelynek művelődésében a tudo-mány a korszellemnek megfelelő rangot vívott ki magának ...

G Á L L E R N Ő

Akikről szólni akarok

Külön-kü lön is jóval nagyobb f igye lmet é rdemelnének , min t a m e n n y i t a vá -lasztott r i p o r t s t r u k t ú r a befogadó te re lehetővé tesz. A kevesebb azonban ebben az ese tben is több lehe t : eszmélte tő fe l i smerések foglala ta , amely az e l térő és a közös jegyek a l a p j á n egyet len gondolat mozgás törvényét p r ó b á l j a megragadn i a lehetséges és a valóság ha t á r t e rü l e t én . Hogy az tán t ágabb akusz t iká jú közegből is e lőhívhassa a választ a belső önvizsgálat során egyre i n k á b b megke rü lhe t e t l en ké rdés re : azzá váltunk-é, akivé akartunk, vagy pedig akivé — az idő k a l o d á j á b a zá r t an — lehettünk? Az ér te lmiségi lét fe l té te le inek megte remtésérő l v a n t ehá t szó; arról , ami m i n d e n k o r b a n az élet minőségének fokmérő je . Ki é rzéke lné ezt jobban , m i n t épp a biológusok?

Hogy f igye lmem r á j u k i rányul t , a n n a k jól megha tá rozha tó a belső mot ivá -ciója. Egyrész t : n e m z e d é k t á r s a i m közül azoknak a sorsa izgat, ak ik az ú t n a k indí tó eszmények és a va lóság szembesí tésének p r ó b á j á t k iá l l ták . Másrészt ped ig épp e vizsgálódás során r á kel le t t d ö b b e n n e m a r r a is, hogy tö r téne lmi fo rdu ló -ponton (1945) születet t nemzedékem eddigi tö r t éne tében n e m a m a g a m indu lása m o n d h a t ó t ip ikusnak , ahogy azt eddig h i t tem, h a n e m pé ldáu l biológus b a r á t a i m pályakezdése. És persze mindazoké , ak ik az egyetemi évek a la t t n e m vo l t ak a b b a n a kivéte les helyzetben, hogy a n y a n y e l v ü n k ö n szerezhet tek vo lna szakismere teket . Elég sok vi ta za j lo t t n á l u n k a másod ik Fo r r á s -nemzedék körül , s az ún . i roda lom-cent ra l izmus-v i ta is sokáig gyűrűzöt t . E n n e k a t anu lsága i t azonban senki sem pró -bá l t a továbbgondoln i a b b a n az összefüggésben, hogy 1968 t á j á n nemcsak egy i ro-dalmi nemzedék i n d u l t . . . I de j e s zembenéznünk azzal a kérdésse l is, hogy azok, ak ik a második Fo r r á s -nemzedék fe l lépésével egyidőben t udományos és műszak i pá lyá ra készü l tek : hová kerü l tek , medd ig j u to t t ak?

A b b a n a szerencsés he lyze tben vagyok, hogy i m m á r jó évt izede közvet len kö-zelről f igye lhe tem korosz tá lyom bio lógusa inak erőfeszítéseit . Mi tö r t én t há t ve lük ez alat t az évtized a la t t? Mikén t ta lá l t u t a t az önmegvalós í tás ra törő szel lem? Le-győzte-e a k ö r ü l m é n y e k közegel lenál lását , vagy pedig e lpor ladt a „há t r ányos he ly-zet" f a l á n a k ü tközve? Ha ezekre a ké rdé sek re e lőkerekedik a válasz, akkor t a l á n nemcsak a p á l y á j u k a t megha tá rozó — t á r sada lmi é r t e l emben : de t e rminá ló — tör -vényszerűségeket l á t h a t j u k t i sz tábban , de köve tkez te tn i t u d u n k k u l t ú r á n k ho lnap i a r cu l a t á r a is.

T ip ikus és r endhagyó vonásoka t eml í t e t t em az előbb. Milyen é r t ék rend erő-rendsze rében vá l t ak szét így az e redendően azonos je l lemzők? Mert tény, hogy a pá lyavá lasz tás és a fe lvéte l i i d ő p o n t j á b a n (1963) sokkal több közünk volt egymáshoz (1945-ben szü le t tünk m i n d a négyen; azonos időben végeztük anyanye lvünkön , b á r különböző helyeken, a középiskolát ; a vakmerőségge l ha t á ros önb iza lommal ké -szül tünk a felvétel ire) , m i n t amikor végez tünk (1968). S bá r az u tóbbi év t izedben kapcso la tunk az együ t tműködés lehetséges sz in t je in á l l andóan erősödött , mégis csak most m o n d h a t j u k el, hogy — h i t ü n k szer int : végérvényesen — egymás ra le l tünk. Törvénysze rűen következet t ez be, vagy pedig a véle t len segítet t hozzá?

Rab Jánossa l egy szobában l a k t a m a fe lvéte l i a lat t . Az utolsó vizsga előtt megérkeze t t Pécskáró l az édesapja , s fe lüzent a szobánkba : v á r j a János t a d iák-o t thon h a l l j á b a n . Ö az üzene t re f e lkap t a ugyan a fe jé t , de t anu l t tovább, m i n t h a semmi sem tö r tén t volna. P á r perc m ú l v a megismét lődöt t a je lenet , ugyanezzel az e redménnye l . Hogy az tán m e g j e l e n j e n az a j t ó b a n az apa : „ Jan i f i am, há t n e m mond ták , hogy keres lek?" Akkor derü l t ki : szoba tá r sunk anny i r a koncen t r á l t t a -

nu lá s közben, hogy b á r többször is ha l lo t ta a nevét , az üzenet n e m ju to t t el t u d a -táig. Csak n é h á n y év m ú l v a t u d t a m meg, hogy kuta tóbiológiá t végez. A Kolozsvár i Rádió Egyetemi élet d i á k m ű s o r á n a k szerkesz tő jeként ugyanis negyedéves k o r o m b a n a kuta tó i pá lyá ra va ló készülődés „műhely t i tka i ró l" f a g g a t t a m — Wilhe lm S á n d o r ko l légá jáva l együtt . N é h á n y n a p p a l a kinevezés előtt ped ig azzal á l l í to t t m e g a Főtér sa rkán , hogy lám, é r t e lme vol t az ötévi küzde lemnek , m e r t az egyetemi t a n á c s j avas l a t á r a I m r e h I s tvánna l és Wi lhe lm S á n d o r r a l együt t h a m a r o s a n ku ta tó i á l lásba kerü l . Egy huszonötös lé t számú csoportból eset t r á j u k — e redménye ik és képességeik a l a p j á n — a választás .

Ősszel az tán C s í k b á n k f a l v á r a szólított Rab J á n o s levele. Széke lyh ídra — a Wi lhe lm Sándoré . És ahogy te l tek az évek (akkor iban gyak ran m e g f o r d u l t a m az Alcs ík i -meden-

cében és az Érmei léken) , egyre több szó esett köz tünk I m r e h Is tvánról , aki nagy lelkesen egy nemlé tező ku ta tó i á l lást vá lasz to t t m a g á n a k a Duna -de l t ában .

És amikor 1975-ben először adódot t a l k a l m u n k ar ra , hogy a „kéto lda lú" k a p -csolatok u t á n m i n d a négyen összekerü l jünk , az vol t a legfőbb t é m á n k c saknem ha jna l i g t a r tó beszé lge tésünk során : az ú tkeresés korszaka l e j á r t ; a h a r m i n c a d i k év küszöbén az e m b e r n e k m á r végérvényesen t udn i a kell , m i r e teszi fe l az életét . A há t r ányos helyzet , i l le tve az a tény, hogy n e m egy o rgan ikusan f e j l e t t k u l t ú r á -n a k v a g y u n k a m u n k á s a i — ö n m a g á b a n m é g n e m ad fe lmen tés t senk inek az alól, hogy ki-ki a m a g a helyén korszerűen , tehe tségének és h iva tásé rze tének m é r -téke szer in t dolgozzék, még akkor is, h a a vá lasz to t t célért folyó küzde l em n a p o n -kén t t u d t u n k r a a d j a : e lőbb-utóbb el lehet ugyan végezni mindaz t , a m i r e a he ly-zeti adot t ságok t áv l a t a kötelez b e n n ü n k e t , csak éppen i s tente lenül nehéz. Mer t — amin t ez a t ízéves egyetemi ta lá lkozó u t á n leza j lo t t másod ik közös beszé lgetésünk során k ide rü l t — k inek-k inek m á s k é p p e n vol t nehéz az első évtized.

H á r m u n k közül egyedül Wi lhe lm Sándor t u d t a fo ly ta tn i — a t an í t á s mel le t t — az egye temen megkezde t t halbiológiai ku ta tása i t . I m r e h I s tván szakí tot t korábbi , h idrobiológiai je l legű t é m á j á v a l , és 27 éves k o r á b a n sugárgene t ikábó l doktorá l t Lazányi E n d r e professzornál . M a m á r i smer t sugárgenet ikus . Mintegy 30 tudo-mányos köz leménye je lent m e g — jórészt kü l fö ld i szak lapokban . Je len leg az á l t a la lé t rehozot t kolozsvár i Sugárgene t ika i Labo ra tó r i um vezetője, egyben egyet len t u -dományos m u n k a t á r s a . Igaz ugyan, hogy I m r e h — szerencsés vé le t l eneknek is kö -szönhetően (hiszen a nemlé tező ku ta tó in téze tben n e m kezdhe te t t dolgozni, t ehá t kezébe kel le t t v e n n i e sorsa i rányí tásá t ) — Kolozsvár ra k e rü l v e sokkal h a m a r a b b e l é rhe t t e mindezt , m i n t amenny i ide jébe te l le t t pé ldáu l R a b Jánosnak , hogy fe l -fedezze a m a g a s zámára azt a t e rü le te t — az e tnobo tan iká t —, amelyen az ő kö rü l -ményei között ku t a tókén t is ö n m a g á r a lelhet . De ez n e m azt jelenti , hogy I m r é h -nek könnyebb dolga volt. Hiszen neki e l sősorban azokkal a kevesekkel kel l lépést t a r t an i a , ak ik vi lágszer te a sugárgene t ika é lvona lában h a l a d n a k .

Kora i l enne még a r ró l beszélni, hogy eddigi m u n k á l k o d á s u k n a k van-e olyan közös e redménye , ami t m á r i s összegezhetnénk. Hiszen a fázisel tolódások ny i lván -valóak, és h á r m u k közül is csak I m r e h vá l t h iva tásos ku ta tóvá . A „ lépés ta r tás" kényszerében szükségszerűen m á s - m á s je l legű és ha tósuga rú e r e d m é n y e k szület-nek Gyergyószentmiklóson meg Székelyhídon, m i n t pé ldáu l Kolozsváron. De m i n d -h á r m a n olyan t e l j e s í tmények f e l m u t a t á s á r a vá l l a lkoznak a h á t r á n y o s helyzet „megszünte tése" u t á n — és szer in tem ez a lényeg —, ami t ha n e m végeznének, senki sem k é r h e t n e számon tőlük. Elegendő-e azonban egy k u l t ú r a fe j lődése szem-p o n t j á b ó l csupán annyi , h a „másodá l l á sban" végzet t magánvá l l a lkozások e r edmé-nyeiből ép í tkezhe t?

A „szkizofrén" helyzetek megszüntetése

Többszöri nek i fu t á s sa l készül t ez a r ipo r t : amikor m á r - m á r úgy tűn t , hogy célhoz é rünk , a cél mind ig tova lebbent . Rá kel le t t j ö n n ü n k : e redet i ségre csak úgy v a n esélyünk, h a n e m k ívü l keressük, h a n e m bensőnkben t a l á l j u k meg azt a viszonyítási pontot , a h o n n a n a dolgok á t te tszőbbé vá lha tnak . Wi lhe lm S á n d o r okát is ad ta ennek : sokkal nehezebb induláskor i töprengésről számot adni , m i n t ny i lvánva ló e r e d m é n y e k f ényében sütkérezni . Ez az összegezés eleve n e m ígé rhe-te t t ö rvende tes e r edmény t — m o n d t a —, m e r t ebben az évt izedben, ami t m a g u n k mögöt t hagy tunk , tú lságosan sok volt az „el terelő hadműve le t " .

Utólag döbbenek r á : jó l lehet biológus b a r á t a i m az egyetemi évek a la t t k u t a -t ónak készültek, d ip lomáva l a kezükben m á r n e m a k a r t a k mindenáron azzá vá ln i . Ami lyen m é r t é k b e n ez mégis s ikerül t , azér t viszont n e m s a j n á l t a k semmi lyen á ldozatot .

„Elképesztően na ivak vo l t unk va l amenny ien . Azt h i t tük , a fe lvéte l i o lyan u ta t nyit meg e lőt tünk, a m e l y n e k végén ot t a Nobe l -d í j is. Pon tosan emlékszem, hogy még ötödév végén sem volt f o g a l m u n k a reá l is lehetőségekről . A kinevezés-kor derü l t ki : szó sincs arról , hogy a biológiai f o r r a d a l o m küszöbén álló t á r s ada lom t á r t k a r o k k a l vá rna . Ellenkezőleg, épp az a nézet kapo t t l áb ra akkor iban , hogy nincs is szükség kuta tób io lógusokra . . . " ( Imreh)

„Ha nagyon r á h a j t o k , t a l án k a p h a t t a m vo lna icht iológus á l lás t Bra i lán , Ga la -con vagy T u l c e á n . . . Csakhogy semmi erőt n e m érez tem m a g a m b a n ahhoz, hogy k i h a r c o l j a m va lamely ike t is. Volt egy középiskolai t a n á r i hely Székelyhídon — alig 20 k m - r e szülővárosomtól , Margi t tá tó l —; gondol tam, jobb hazamenn i . Hiszen ot t az é rmel lék i mocsárvi lág, aminek m á r a neve is megdobog ta t j a a ha lássz íve-k e t . . . A b b a n bíztam, hogy Székelyhídon is kedvező lehetőségeket ta lá lok az egye temen megkezde t t k u t a t á s a i m f o l y t a t á s á r a . . . " (Wilhelm)

„Az én he lyze tem jóval bonyolu l tabb . Sehogy sem t u d t a m elképzelni , mihez kezdhe t t em vo lna a m a g a m zoobiológusi d i p l o m á j á v a l a T u r n u Măgure le - i H a l -kombiná tná l . Másrész t : n e k e m nemcsak munkahe lye t , h a n e m otthont is ke l le t t v á -lasz tanom. Igaz ugyan, hogy az első hé t esztendő kapcso la t te remtésse l te l t el — m e g t a n u l t a m ot thon lenni vá lasz to t t v i l ágomban —, á m ez olyan jól s ikerül t , hogy 1971-ben, amikor D. D. Roşca professzor Á r o k a l j á r a hívot t ku ta tónak , m á r n e m k í v á n k o z t a m el a Székelyföldről . Ha 1968-ban ér e megtisztelő a j án l a t , kapva, k a p t a m vo lna r a j t a . De ekkor m á r sem az idő kereké t n e m lehete t t v i sszaforga tn i — közben ugyan i s m e g i s m e r k e d t e m későbbi fe leségemmel —, sem Á r o k a l j á t n e m lehete t t »áthelyezni« Harg i t a megyébe . Egyszer még a min i sz t é r iumba is h ív tak , d e szerencsére a lé t számcsökkentés mentes í t e t t a kínos magyarázkodás tó l . Az eltelt évek a l a t t épp ku t a tókén t t e t t em a legkevesebbet . Ambíc ió im sokáig la tens módon é l tek m á r csak azér t is, m e r t t á rgyvá lasz tásom eset legesnek és ingadozónak bizo-nyul t . Egészen addig, amíg c saknem tízévi ú tkeresés u t á n fe l n e m fedez tem, hogy az e tnobo tan ika olyan p á s z m á t nyi t m e g előt tem, ahol a t á j és nép szerete te egybe-esik a biológusi f e l t á r ó m u n k á v a l . A tuda tos o t thonválasz tás me l l e t t eddigi é le tem-n e k t a l án ez vol t a l egdöntőbb eseménye. Ez a döntés megszün te t t e az addig kí-sér tő »szkizofrén« helyzeteket . E h h e z kétszeres m ű t é t r e volt szükség, de sike-rült ." (Rab)

És h a n e m s ikerü l? „Nemcsak mi vo l t unk na ivak egyetemi éve ink a la t t . O k t a t á s u n k is hason ló

á l l apo tban leledzet t . Öt éven keresz tü l já tszot ták , hogy ku ta tó t neve lnek be lő lünk — anélkül , hogy ezt egészen komolyan ve t t ék volna . Ma m á r persze t u d j u k : h iá -nyoztak az anyagi fe l té te lek, a ku ta tóneve léshez né lkü lözhe te t len szakosítási lehe-t ő s é g e k . . . De bá r a t aná r i pá lyá ra készí te t tek vo lna fe l becsüle tesen! Jóva l keve-sebben ju to t t ak volna zá tonyra közülünk. A t ízéves egyetemi ta lá lkozónk leg-é rdekesebb stat iszt ikai e r e d m é n y e : a 68-as végze t teknek je lenleg több m i n t a fe le k l in ikai biológus." ( Imreh)

„A kel lemes meglepe tések egyike az volt , hogy — aká rc sak R a b J a n i — én is megszere t tem a t aná r i m u n k á t . Kiderü l t , hogy nagyon jól szót é r t ek a gyere-kekkel . De ezt h o n n a n t u d h a t t a m vo lna előre?" (Wilhelm)

„Amikor r á é b r e d t e m hidrobiológusi á l m a i m i r rea l i t ására , m á r n e m volt nehéz f e l i smernem a m o d e r n biológia sok ú jdonságga l kecsegtető ágai t . Az é r d e m nem az e n y é m : a szerencsének is kezébe kel le t t venn ie sorsom i rány í t á sá t ahhoz, hogy e lőbb a sugárbiológia szélesebb, m a j d a sugárgene t ika szűkebb t e rü le tén kössek ki. Az eml í te t t szerencse először Uray Zoltán, később Lazányi E n d r e professzor személyében je lentkezet t , ak ik a sugárbiológia és a sugárgene t ika kérdéseivel v i -lágszínvonalon fogla lkoznak. Mindehhez hozzá j á ru l t az is, hogy a kolozsvári Nuk-leár is L a b o r a t ó r i u m b a n — ahol 1969—1973 között dolgoztam — olyan m u n k a t á r s i légkör ve t t körül , hogy a nap i m u n k á m mel le t t r ekord idő a la t t dok to rá lha t t am növényi sugárgenet ikából . Ezt köve t t ék moleku lá r i s biológiai k ísér le te im a szegedi Biológiai Közpon tban — időközben ugyanis s ikerül t k i v e r e k e d n ü n k egy te l j es évre szóló, továbbképzésemet elősegítő UNESCO-ösztöndí ja t . Szerencsém ú j r a opt imál is m u n k a h a n g u l a t ú közösségbe ju t ta to t t , ahol meg i smerked t em az emlős se j tgene t ika e lmélet i és gyakor la t i kérdéseivel . I t thon ismét m e r e d e k következe t t : egy elveszte-getet t év az á l la torvosi faku l táson . Ekkor viszont D. Rădulescu professzor olyan lehetőséget a j á n l o t t fel, me lynek e r e d m é n y e k é n t hozzá l á tha t t am a Sugárgene t ika i Labo ra tó r i um felszereléséhez és be ind í tásához a Radiológiai Kl in ika ú j o n n a n épí-tett emeletén." ( Imreh)

„ Imreh Pis ta egyre mé lyebb re ássa magá t egy szűkülő a lagú tban . Közü lünk ő az, aki az i smer t és i smere t l en ha t á r t e rü l e t én v í v j a a harcot . I lyesmit csak jól fe lszerel t in téze tben lehet végezni. Én meg éveken á t b ű n t u d a t b a n él tem, hiszen

hiú á b r á n d let t vo lna a r r a vá rn i , hogy a műszak i h a l a d á s engem is u to lér — és

akkor a v i lág l egkorszerűbb l abo ra tó r iumá t r endezem be a Székelyföldön. Ugyan-akkor sokáig f o g a l m a m sem volt arról , hogy k u t a t ó k é n t az én he lyze temben mi-hez kezdhe tnék ." (Rab)

„Ál landó s t resszben él az e m b e r : m i lesz, h a n e m tudok v a l a m i k iugró t f e lmuta tn i? N e m elég csupán célegyenesben lenni — a f in i sben még mind ig m e g -előzhetnek. És n e m fe l t é t l enü l azért , m e r t a vi lág m á s t á j a i n ná lad tehetségesebb, szorga lmasabb k u t a t ó k dolgoznak. De m e r t ők könnyebben h o z z á j u t h a t n a k a szak-irodalomhoz, k ö n n y e b b e n t á j ékozódha tnak , kevesebb vesződséggel j u t n a k a k í sé r -letek tá rgyi fe l té te le inek a b i r tokába . A ké tségek számát ugyancsak szapor í t j a , hogy a m a g a m f a j t a mind ig t u d a t á b a n v a n a n n a k : aki n e m tud lépést t a r t an i a ku ta tás é lvona lában ha ladókka l , sokkal hasznosabb m u n k á t végezne azokhoz csa t -lakozva, ak ik a m a g u n k szak te rü le tének há to r szágában összefoglalnak, szintézist t e remtenek ." ( Imreh)

„Rab J a n i ke rü l t f ö ld ra j z i l ag a leg távolabb tő lünk, s ez megha tá roz t a kapcso-la tunk későbbi sorsát is. Az egyetemi évek a la t t nagy ha tássa l vol t r á m a lapossága , nyugodtsága, következetessége. Azt hiszem, ma i nap ig is ő az közülünk , ak inek a legszélesebb k ö r ű az érdeklődése . Nagyon h iányzik a tá rsasága . Elsősorban azér t , mer t o lyan t e rü l e t eken erős, ame lyeken én gyengébbnek érzem m a g a m . Pis tá t gyakran f e lke re she tem Kolozsváron. Mindig tudom, mi fog la lkoz ta t j a . Az a t ény , hogy nyomon köve the t t em törekvései t , engem is k i t a r t á s r a ösztönzött . Hiszen lá t -tam, m e n n y i t kel l küszködnie a m i é n k n é l jóval kedvezőbb he lyze tben is. S ezzel m á r azt is m e g m o n d t a m : ahhoz, hogy o t thon érezhessem m a g a m a B iha r megyei Székelyhídon — m i k é n t J a n i a Székelyföldön —, ke l lenének, nagyon ke l l enének a tá rsak . M e r t evés- iváshoz mind ig ke rü l p a r t n e r — egy kiadós, in te l lektuál i s é l -mény t n y ú j t ó beszélgetéshez m á r kevésbé. Sokszor m á r - m á r at tól t a r t ok : h a n e m vigyázok, t e l j esen beszűkül a gondola tv i lágom. I lyenkor , h a csak lehet , f e l ug rom Pis táékhoz. Nagyon meglepődtem, amikor k iderü l t , hogy J a n i sosem ütközik közeg-el lenál lásba — sőt igénylik, hogy szel lemileg ak t iv izá l j a a körü lö t te élőket. Igaz, nem is ha l lo t t am tőle a tömeg k i fe jezés t — m i n d i g közösséget emleget . Nos, a székelyhídi tömeg passzív; népi egyetemi t evékenységemmel kapcso la tban is gyak-ran k ísér t a h i ábava lóság érzése." (Wilhelm)

„A vidéki s zak taná r magányosságához képes t ha tványozo t t a ku ta tóé ! W i l -he lm Sanyi t e l j e s í tményé t k o r á n t s e m r o n t j a le pé ldáu l a szellemi e lmagányosodás . Tud ja , hogy v a n egy i lyen veszély, s ez a veszélyérzet je lentős szellemi f e l h a j t ó -erővé vá l ik az ő esetében, amiből e lsősorban a t an í tványa i nye rnek . A m a g á n y o s ku ta tó viszont h ihe te t l enü l sokat kockázta t . M a g a m — m á s kiút n e m lévén — sűrű levelezéssel p r ó b á l o m t a r t an i a kapcsola to t azonos é rdek lődésű ko l l égá immal , még h a a fé l f ize tésem r á is megy. Ez a tíz esz tendő o lyan k ü l ö n n y o m a t - g y ű j t e -mény t e redményeze t t , me ly biztos szakmai t ámasz t je len t m u n k á m b a n . Va lósz ínű-leg ugyancsak a magányosságga l f ü g g össze az a belső kényszer is, ame ly a r r a ösztönöz, hogy a m a g a m szak te rü le tének e redménye i t miné l h a m a r a b b megosszam a genet ika i r á n t é rdek lődő la ikusok növekvő t áboráva l . »Labor-csúcsforga lmi idő-ben« sem u tas í tok vissza egyet len szabadegyetemi meghívás t sem. Dolgozataim szá-ma még csak h a r m i n c kö rü l mozog, t u d o m á n y o s e lőadás t viszont száznál többe t t a r to t t am. H a d d v a l l j a m be : e lőszeretet te l t a r tok e lőadást egyetemi ha l lga tóknak . Orvos tanha l lga tókró l v a n szó te rmészetesen . A radiológiai ku rzus ke re t ében ugyan i s — ez Rădu lescu professzor é rdeme — m i n d e n csopor tnak a l k a l m a v a n sugárgene t i -kai e lőadásokat is ha l lga tn i , l abora tó r iumi gyakor l a tban részt venni ." ( Imreh)

Az erkölcsi kényszer nyomása alatt

„Hogy mié r t v á g y t u n k a ku ta tó i p á l y á r a ? Egész biztos: nemcsak személyi becsvágyból . Azt hiszem, az élővilág olyan összefüggéseit a k a r t u k megér teni , a m e -lyek n e m csupán s z á m u n k r a fontosak, de tö r téne tesen a mi képességeinket igé-nyel ték." (Wilhelm)

„Eszmélésem óta e r r e a p á l y á r a készül tem. A középiskolában olyan impulzusok ér tek, hogy fe l sem m e r ü l t b e n n e m : eset leg m á s is lehetnék, m i n t biológus." (Rab)

„Ná lam is egyenes volt az út. Még e lemis ta vol tam, amikor n a g y b á t y á m — je lenleg Marosvásá rhe lyen b io lógia tanár — egye temis takén t m a g á v a l cipelt nö -vény- és r o v a r g y ű j t ő ú t j a i r a . Egész é le t re szóló »fertőzés« volt ez, ami t k iváló közép-iskolai t aná rom, Sándor Káro ly csak »súlyosbí tani« tudot t ." ( Imreh)

„Az áb rány i e rdőben m i n d e n fészket , m i n d e n odút i smer t em — akárcsak a Bere t tyó összes halászhelyei t . Halász tunk , va r sáz tunk , r ákász tunk . De anny i r a é r -dekel tek pé ldáu l a lepkék is, hogy mi re az első évben r o v a r g y ű j t e m é n y t ké r t ek tő lünk, n e k e m m á r 300 l epkém volt összegyűj tve. Igaz, Buzetzky An ta l személyé-

ben nagyon jó b io lóg ia tanárom volt Marg i t t án , aki ko rán megismer te te t t az a k v a -r iszt ikával és a mikroszkóppal . Az egye temen először a lepkékkel fogla lkoztam, m a j d r á t é r t e m a ha lak ra . Persze, G y u r k ó I s tván t a n á r o m színes egyénisége is köz-re já t szo t t ebben. Vagy t a l án i n k á b b az, hogy fe l fedez te t te ve l em: az ichtiológia t e rü le tén nagyon sok még az i smere t len . G y u r k ó Is tván és Nagy Zol tán hazai v i -szonyla tban is j ó f o r m á n egyedül k u t a t j á k a ha l ak táplá lkozásá t . Ju to t t há t ebből a szempontból i smere t len h a l f a j n e k e m i s . . . A vizek v i lága anny i r a csodálatos, hogy a legnagyobb ö römmel mé lyü l t em bele a m u n k á b a . " (Wilhelm)

„Magam is sokáig azt h i t tem, n e m volt e lvesztegetet t idő az öt egyetemi esz-tendő. Szere t tük a szakmát , igyekez tünk e l sa já t í t an i m i n d e n for té lyát . Az első nagy ké rdés az volt , hogy tökéle tesen m e g t a n u l j u n k románu l . Mind a m a i nap ig széles margóva l í rok — első éven szoktunk r á e r re : akkor kel le t t a hely a szósze-detnek. Amikor m á r elég jó jegyeket k a p t u n k a vizsgákon, akkor j ö t t ü n k rá a r ra , hogy mihe ly t a n y a n y e l v ü n k ö n p r ó b á l j u k végiggondolni a dolgokat , kicsúszik a t a l a j a l á b u n k alól. S m e r t mi h á r m a n akkor is jó b a r á t s á g b a n vo l tunk , össze-d u g t u k a f e j ü n k e t : mi a teendő? Nyi lván, r á kel le t t h a j t a n u n k , hogy a biológia foga lmi r endsze ré t a n y a n y e l v ü n k ö n is haszná ln i t u d j u k . De mi tö r t én ik akkor , ha n e m i s m e r j ü k fe l — a huszonötös lé tszámú csopor tban egyébként k i lencen vo l tunk magya r a j k ú a k —, hogy ez n e m csupán a m i m a g á n ü g y ü n k ? Hiszen a k inevezés u t á n Wi lhe lmnek és R a b n a k m a g y a r t annye lvű osz tá lyokban kel le t t t an í t an i a a b i o l ó g i á t . . . És még egy nyelvi ké rdés : az egyetem elvégzése után d ö b b e n t e m rá, hogy a m o d e r n biológia nyelve n e m a r o m á n és n e m a magyar , h a n e m az angol, Így az tán k a p k o d h a t t a m szótár és Eckers ley u tán . Szerencsére n e m e r edmény te -

lenül ." ( Imreh) Ezek a dolgok é r t e t t ék meg velem, hogy 1968-ban m e n n y i r e m á s he lyze t tu-

da t ta l k e r ü l t ü n k ki az életbe. Egyazon k u l t ú r a m u n k á s a i n a k készü l tünk m i n d a négyen — ugyanazon az egye temen —, de k o r á n t s e m azonos fe l té te lek között . Egé-szen 1968-ig a m a g a m reál is lehetőségeiről éppúgy n e m volt foga lmam, m i n t bio-lógus b a r á t a i m n a k . De az az év a nemzet iségi öneszmélés esz tende je volt , s m á r ötödévesen a r r a éb red tem, hogy egy f r i s sen indu ló nap i l ap és egy m e g ú j u l á s előtt á l ló he t i lap is igényt t a r t m u n k á m r a . Joggal h ihe t t em tehát , hogy a tö r t éne lem a mi szemünkke l p r ó b á l j a nézni önmagá t , s azt is, hogy ez több lehet, m i n t sze-rencsés véle t len.

Ennyiből is kitetszik, hogy az indu lás évében egészen más je l legű a l t e r n a -t í v á k előtt á l l tunk . A he lyze t tuda t in tenz ív működése — a biológusok ese tében — m á r az első perc tő l kezdve elősegítet te a n n a k a belső f e l h a j t ó e r ő n e k a k i fe j lődésé t , ame ly eleve táv la t i cé lk i tűzésekre i rányul t . Rab János a tíz év a la t t h á r o m he lyen tan í to t t Harg i t a megyében (Cs íkbánkfa lván , Gyergyócsomafa lván és a gyergyó-szentmiklósi S a l a m o n Ernő Líceumban) , á m ezek a he lyvál toz ta tások a jelenlegi ku ta tása ihoz szükséges kapcso la t t e remtés lépcsőfokai le t tek. S ha m á r Rab sem tek in t i i dőpaza r l á snak az el tel t évt izedet , az I m r e h I s tváné b izonyosan n e m volt az. N e k e m viszont h a m a r o s a n szembe kel le t t néznem jó néhány kérdésse l : i ndu lá s -kor n e m keze l tem-e t áv l a tkén t fe l - fe l sz ivárvány ló i l lúziókat? És menny i volt b e n -n e m akkor iban az annyiszor á r t a l m a s n a k bizonyul t na iv i tásból? Indu láskor m i n d e n nemzedék szembe ta lá l j a magá t egy adot t helyzet tel . A kérdés az, hogy fel t ud -e nőni a helyzetből adódó vá lasz egyér te lmű megfoga lmazásához ; ki t u d j a - e v ívni , hogy a tö r t éne lem va lóban az ő szemével nézze ö n m a g á t ? J ó időbe telt, amíg v a l a m e n n y i r e is k i i smer t em m a g a m a va lóságnak a b b a n a szövevényében, ame ly re r á l á t á som nyílot t — és ame lyben u g y a n a k k o r cselekvési lehetőségem is adódot t . Hét esztendő kel le t t ahhoz, hogy f e l i s m e r j e m : sa já tos he lyze temet csak a k k o r t u -dom é r t éke szer int becsülni , ha m u n k á m n e m nélkülözi azt az elmélet i r á l á t á s t sem, mely lehe tővé teszi a tények, je lenségek lényegi összefüggéseinek m e g r a g a -dását . Mer t kétségtelen, hogy n e m m i n d e n változás, ami a n n a k tün te t i fe l magá t , mer í t i ki a ha l adás foga lmát , a megszün te tve megőrzés m a r x i folytonosságát . H a d d v a l l j a m be most m á r : biológus b a r á t a i m törekvése i re f igyelve igyekeztem k ia l ak í -tan i a m a g a m „házi haszná la tú" közművelődés i elképzeléseit . Bizonyos mér t ék ig amolyan ka ta l izá tor szerepet j á t szo t tunk egymás szellemi fe j lődésében .

„Az ember mind ig a r r a törekszik, hogy lehetőleg miné l kevesebb l e lk i fu r -da lása legyen. Ha ragaszkodom egy szűkebb terü le thez , és azt lá tom, hogy egyebüt t még ki se mozdu l t ak a ho l tpon t ró l — rosszul é rez tem volna m a g a m . Az egye temen megkezde t t t udományos m u n k á t — rova r t anbó l í r t a m ál lamvizsga-dolgozatot — intézet i fe lszerelés né lkü l n e m t u d t a m folyta tn i . Ahol t an í to t t am, ott viszont a népszolgálat körébe vágó teendőke t n e m végezték azon a szinten, ahogy k ívána tos let t volna. Székelyhídon i n k á b b lehete t t egy szűkebb pászmán ha l adn i t a n á r k é n t is, m e r t ott bőven vo l tak szak tanárok . Sany inak pé ldáu l az igazgatója is biológia szakos v o l t . . . " (Rab)

„Az igazság az, hogy r e m e k osztályt k a p t a m m á r az első t anévben . Az ötödik-től az éret tségiig együt t j á r t a m ve lük k i r ándu ln i , focizni. K e r é k p á r t ú r á k k a l kezd-tük, m a j d r e n d r e f e l v e r t ü k a sá t ra t a Nyuga t i -havasokban , a t engerpa r ton , a Re-tyezátban . . . Órá imon is a r r a tö reked tem, hogy miné l szélesebb l á tóha tá r á t t ek in -tésére legyen lehetőségünk." (Wilhelm)

„Nekem is vol t a l k a l m a m szóba állni, sőt v i t ába bocsátkozni a Sanyi t an í t -ványaival . A székelyhídi népi egye temen ta r to t t e lőadásom u t á n ők vo l tak azok, akik valósággal s a k k b a n t a r to t t ak kérdéseikkel . Nemcsak a DNS-model l fontos-ságával vol tak t i sz tában, h a n e m pé ldáu l Szent-Györgyi A lbe r tnek a r á k k u t a t á s b a n felál l í tot t munkah ipo téz i séve l is. Kiderü l t , hogy s zámu k ra a t u d o m á n y n e m v a -lami zár t szentély, ahová nek ik n e m lehet be j á r á suk . Ez pedig ké t dolgot is t isz-tázott b e n n e m : itt az ideje, hogy fe lvegyük a harcot m inden fé l e a l ac sonyabbrendű-ségi komplexus el len; másrész t , az é r te lem szépségét fe l fedező f ia ta lok között jö t t em r á ar ra , hogy a népi egyetem a ku t a tók erős érzelmi t ámasza lehetne." (Imreh)

„Az első perctől kezdve nagy ambíc ióval f og t am hozzá mindenhez , ami szín-vonalas m u n k á t ígért . Pé ldáu l a biológiai l abo ra tó r ium felszereléséhez, a népi egye-tem igazgatásához. A volt grófi kasté lyt és a h a j d a n i p á l m a h á z a t szemel tem ki tu -dományos tevékenységem színhelyéül . Csakhogy m i r e az á ta lak í táshoz hozzákezd-tünk volna, a l íceumot is á t a l ak í to t t ák mechan ika i p rof i lú iskolává . . . Öt évig vol-tam a népi egyetem rek tora . Je len leg a m o d e m genet ika e redménye i t i smer te tő szakkört vezetem, de még ezen a szűk pászmán sem érzem a sz ínvonalas m u n k a elégtételét . H iába hívok meg kiváló e lőadókat — biológiai a lapképze t t ség né lkü l ma m á r ez a szűk kö rű ha l lga tóság is egyre gát lásosabb." (Wilhelm)

„ G y e r m e k k o r b a n kel l l eküzdeni a k i sebbrendűség i érzéseket , hogy fe lnő t t -ként ne t eng j en - l eng j en az ember a v i lágban. Hogy ne legyen véle t len számára , hol és miként él. Ahhoz például , hogy va lak i o t thon érezze magá t a szülőföld jén , nem elég az érze lmi kötődés. Korszerű ér tékszemléle t te l kel l tuda tossá t e n n ü n k ezt a viszonyulást ." (Rab)

„ K o m p l e x u m o k még senki t sem v i t t ek előre — ezt ke l lene végre tudatos í -tanunk. Cambr idge -ben r á h a j t a n i egy Nobe l -d í jas t émára , vagy egy fe j lődő ország-ban addig n e m létező t u d o m á n y á g a t műve ln i — ez e g y f o r m á n te l jes é r t ékű ember t kíván. Hiszen senki sem biztosí that e lőre a s ikerről — sem ott, sem itt. Ezért é rzem rendk ívü l fon tosnak , ami t J a n i pedagógusként , népneve lőkén t végzett Alcs íkban és Gyergyóban; a m i k é p p e n azt is, hogy Sanyi a ny i lvánva ló kuda rcok e l lenére sem mondot t le a minőség igényéről az Érmei léken ." ( Imreh)

„Olyan gyermekközösségeket ke l lene k i a l ak í t anunk , ame lyek fe lnőt t k o r u k b a n is mode l lkén t szolgálhatnak. Ahol egyszer m á r t a l á l t ak va lami lyen u ta t -módot az aka ra tbén í tó görcsök fe lo ldására , ott a fe l szabadí to t t erők a szellemi korszerű-södés csa to rná in is fe l sz ínre tö rnek . Nagy é lményem, hogy ezt a »gátszakadás t« mind B á n k f a l v á n , m i n d Csomafa lván á té l tem. C s í k b á n k f a l v á n burgonya te rmesz tő kistéeszt hoz tunk létre . A gye rmekek m a g u k szervezték meg a m u n k á t , neves ag rá r szakembereke t l á t t ak vendégül , a jövede lemből ország já ró k i r á n d u l á s r a in-dul tak . Nagyváros i l íceumok spor t te lepei t l á tva f e l éb red t b e n n ü k a vágy: menny ive l többet t u d n á n a k m a g u k is f e lmu ta tn i , ha o t thon is hasonló k ö r ü l m é n y e k közt dol-gozha tnának . Ma m á r a b á n k f a l v i gyerekek módfe le t t büszkék a r ra , mi t műve l t ek az iskola udva ráva l . De ezzel az iskolai spor t te leppel együt t még fe lépül t va lami . Benn a g y e r e k e k b e n . . . A csomafa lv iak öne re jükbő l olyan jégkorongpá lyá t épí te t -tek, amelyen rangos fővárosi c sapa toka t is fogad tak , 1978 te lén pedig kü l fö ld i ve r -senyre indul tak . Az ef fé le s ike ré lmény a a leg jobb el lenszere lehet m i n d e n f a j t a a l acsonyabbrendűség i érzésnek.

De mindez csak a dolgok egyik vetüle te . A »két ku l tú ra« között i á tmene t ú tvesztőiben él a fa lus i ember , és az is tény, hogy a f ö l d m ű v e s és az ingázó m u n -kás agyában n e m rendeződnek el maguk tó l a vi lág impulzusai . N e k ü n k tehá t n e m -csak a m a g u n k számára kell b i r t okba v e n n ü n k a világot. Azér t v a n a román ia i m a g y a r s á g n a k tudományos -műszak i és h u m á n ér telmisége, hogy ezt a helyzete t v i lá-gosan lássa — és a lépés ta r tás t az egész nemzet iség s zámára megkönnyí tse . Va la -hogy úgy, hogy a régi parasz t i művel t ség ér téke i t megőr izve egy ú j a b b kapcso la t -gazdag k u l t ú r a b i r t okába ju t t a s suk az embereke t . H a d d tegyem hozzá: egy meg-gondolkozta tó Kányád i -ve r s készte te t t a r ra , hogy a m a g a m teendői t egyér te lműen megfoga lmazzam" (Rab):

Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. A szavakat is. Egyetlen szó, egy tájszó se maradjon kint. Semmi fölösleges sem.

Zuhoghat akár negyvenezer nap és negyvenezer éjjel, ha egy buboréknyi lelkiismeret-furdalás sem követi a bárkát.

(Noé b á r k á j a felé)

A fe l i smer t t enn iva lók sokasága szé t forgácso lha t ja az e m b e r t — a Rab J á -nos a lka tú egyéniség azonban épp ebben a kényszerhe lyze tben i smer i fel a sz in té-z is teremtés lehetőségét. Eddigi kapcso la tunk legemlékezetesebb p i l l ana ta i azok vo l -tak, amikor gondola ta inak rendszerezése közben időről időre e l ju to t t ahhoz a t u -datá l lapothoz , ame ly fe lcs i l lantot ta előt te a része lemek helyét és szerepét a r e n d -szer egészében. Egyik i lyen „ál lomás" az volt , amikor közművelődés i mode l lnek is bei l lő fe j tegetése i t h a l l g a t t a m ; a más ik az, amikor pedagógiai e lveinek — u g y a n -csak model l szerű — fogla la tá t t u d t a összefüggő képben megragadn i . Attól kezdve m á r n e m volt nehéz meg ta l á ln ia azt az önb iza lma t n y ú j t ó egyensúlyhelyze te t , ame lyben fe l i smer te , hogy in terdiszc ip l inár is szemléletét az e tnobo tan ika m ű v e l é -sében t u d n á a l eg inkább kamatoz ta tn i . „Nem á l lha tok egyszerre ké t he lyen" — mind ig ezzel a m o n d a t t a l há r í to t t a el a tíz év a la t t ké rdé seme t : hova let t Rab J á n o s ku ta tószenvedé lye? Olyan szakterü le te t kereset t , amelyen a t aná r i és a k u t a t ó -m u n k a köve te lményei t m a g a s szinten t u d n á egyeztetni ; s a m i k o r megta lá l ta , t í z -évi pepecselés u t á n á m u l a t b a e j tő sebességre vál to t t át .

„Ha v a n eddigi tíz é v e m n e k ö n m a g á n t ú l m u t a t ó jelentősége, a k k o r az t e z e k -n e k az összegezéseknek köszönhetem. A b á n k f a l v i h a t év a la t t a f e lnő t tneve lés hagy ta a l egmélyebb nyomoka t b e n n e m . S ikeré lményt is ez je lente t t , h iszen egy t ízezres o lvasótáborhoz szóló lap készte te t t a dolgok vég igondolásá ra : 1970—1974 között közel száz c ikkem je len t meg a Falvak Népében. Gyergyócsomafa lván viszont — min thogy al igazgató és p ion í r -ok ta tóparancsnok vo l t am — a gye rmekneve lés kérdése i kö tö t ték le f igye lmemet . A m i k o r az tán versenyvizsgáva l b e k e r ü l t e m Gyer -gyószentmiklósra , a Sa l amon Ernő nevé t viselő l íceumba, e lodázha t a t l anná vá l t a kérdés , hogy ku ta tó i amb íc ió imnak is é l jek . Biztos vagyok abban , hogy sosem fogom elvesztegetet t időnek érezni a B á n k f a l v á n meg Csomafa lván töl töt t éveket . Hiszen az élet te l jességének az átélését j e len te t t ék s z á m o m r a ; fon tos összefüggések: meglá tásá t , a m i r e később t a l án sohasem lesz a l k a l m a m . Ha a régi f a lu még k ö z ö s -ségnek számíthato t t , a m a i m á r bizonyosan n e m az. L e g f e n n e b b ku l tu rá l i s kiskö-zösségek ér lel ik a jövő lehetőségét — aká rcsak városon. Holot t l é t é rdekünk , hogy jól működő, az e m b e r külső és belső vi lága között összhangot t e r e m t ő közössége-ke t ép í t sünk ki m a g u n k n a k . Ehhez azonban te l j esen á t kel l é r t é k e l n ü n k és ú j r a kel l f o g a l m a z n u n k gye rmek- és fe lnőt tnevelés i módszere inket . " (Rab)

Régóta t u d j u k , hogy a fa lus i ember m e g a k a r szabadu ln i minda t tó l , ami p a -raszt i m ú l t j á r a emlékeztet i . Régi ügy ez: Kele t -Európa , hosszú feuda l i zmus , fe le -m á s és rövid kapi ta l izmus , gyors és sokszor eről te te t t f e j lődés az u tóbbi évtize-dekben , „ fe j lődő ország" vonások. Az e m b e r e k i n k á b b ahhoz ragaszkodnak , ami t kézze l fogha tónak t a r t a n a k . Ez azonban csak külsőségeket , anyagi gyarapodás t e red -ményezhet . E legendő lenne mindezzel szembeál l í tan i azt, ami t a R a b Jánosok érték-nek d e k l a r á l n a k ? Al igha. Meg lehet viszont nyern i a gyerekeket , és r a j t u k keresz-tü l a fe lnőt teke t . R ab J á n o s eddigi tíz évének ö n m a g á n t ú l m u t a t ó je lentőségét én a b b a n lá tom, hogy m i n d e n eszközt k ipróbál t , amive l korszerű é r t ék t u d a t b i r to -k á b a j u t t a t h a t j a az embereke t .

I smer t és i smere t len h a t á r á n

„Amikor m u n k á h o z l á t h a t t a m volna , épp utolsó szakaszába ju to t t az Ér mo-csá rv i l ágának lecsapolása. Radiká l i s m u n k á t végeztek. H í r m o n d ó j a sem m a r a d t a csodála tos madá rv i l ágnak . Ped ig ugyancsak k e m é n y harco t v í v t u n k a v á r a d i mú-zeum munkaközösségével az é len: bá r egy r e z e r v á t u m őrizné meg a h a j d a n i vízi v i lág jellegzetességeit! Ha va lak i be lá t j a , én az tán igen, hogy a szántó te rü le t nö-velése népgazdasági é rdek . De sajnos, azt is lá tom, hogy csak s i lány b i rka lege lő let t a H a r t y á s helyén, ahol a lecsapolás előtt még d a r u k ö l t ö t t . . . Személy szer int a ha l á l lomány károsodása é r in te t t a l e g f á j d a l m a s a b b a n . E l tűn t a lápi póchal , ez a m a m á r Európa-szer te r i t kaságszámba menő mocsár i h a l f a j ; odale t t a lesőharcsa ; alig a k a d n a k csíkok. Abból a szempontból szerencsés vagyok, hogy jelenlegi k u t a -t ása im alanya, a t ö rpeha rc sa — b á r a lecsapolás u t á n évekre e l tűn t — ú j r a meg-je len t az Érben." (Wilhelm)

„Hargi ta megye á l la t tenyész tésre p redesz t iná l t terüle t , ahol viszont a növény -t a k a r ó valóságos hozama jóval a l a t t a m a r a d a lehetségesnek. Először a r r a gon—

•doltam, fe l ke l lene t á rnom, hogy a növényevő rova rok mi lyen m é r t é k b e n csök-kent ik a zöld t e rü le t ek hozamát . Jó ideig reggel ha t tó l délelőtt t ízig k in t vo l t am a h a t á r b a n , f ű h á l ó v a l a kezemben . Az tán be lá t t am, hogy egyedül »be lefu l ladok« a t é m á b a : n y u g d í j a s koromig cs iná lha tom érdemleges e r e d m é n y nélkül . N e k e m olyan ku ta t á s i t e rü l e t kell , amely ik n e m eszközigényes, és ame ly iken d i á k j a i m a t is fogla lkozta tni tudom. Még p o n t o s a b b a n : amely ik a nemze t i s ég tudomány és a biológia ér in tkezés i t e rü le té t v izsgál ja . Ahol b iológusként épp népműve lő i és pe -dagógusi t apasz t a l a t a im k a m a t o z t a t á s á v a l l éphe tek tovább." (Rab)

„Az e le jén m i n d e n jól men t . Megszerez tem az anyaggyű j t é shez szükséges en -gedélyt, é rdeklődő d i á k j a i m — amíg a középiskola m e g n e m szűnt — segédkeztek a g y ű j t ő m u n k á b a n . De m á r a fe ldolgozás során előre n e m se j te t t a k a d á l y o k b a ü tköz-tem. Szükségem lenne egy p r e p a r á l ó mikroszkópra és egy t i zedmi l l i g ramm pon-tosságú torziós mér legre . M o n d a n o m sem kell, egyikkel sem rende lkezem. A mik -roszkópot t r ichonoszkóppal póto lom; a p a t i k a m é r l e g viszont távolról sem közelít i meg a torziós mér l eg pontosságát . A szak i roda lom nyomon követése és beszerzése is — gyakori kolozsvár i és buka re s t i ú t j a i m e l lenére — m i n d nagyobb nehézségbe ütközik. Szerencsére a Körösvidéki M ú z e u m évkönyve, a Nymphaea közli a dolgo-zataimat , hiszen t evékenységem elmélet i és gyakor la t i je lentősége nyi lvánvaló .

A m i jövendő t e rve imet i l let i : sze re tném fe l t é rképezn i az Ér ha lv i lágát , a populációk d i n a m i k á j á t , m a j d összehasonl í tani az e r e d m é n y t a lecsapolás előtt i adatokkal . Táv la t i cé lki tűzéseim közé ta r toz ik t ovábbá az É rme i l ék régi ha lásza t i szerszámainak, eszközeinek, ha lásza t i m ó d j a i n a k és h a g y o m á n y a i n a k számbavé -tele." (Wilhelm)

„P ion í r -ok ta tópa rancsnok k o r o m b a n egyszer ú tba igaz í tás t a d t a m n é h á n y gyer-meknek , hogy benevezhessenek az Eze r jó fű -ve r senybe . Akkor m á r r á l á t t a m a p a -raszti k u l t ú r a egész rendszerére , és f e l i smer tem, hogy az e tnobo tan ika mi lyen t áv -la tokat nyi t m e g előt tem. Ez éppen az a te rü le t , ame lynek műve léséve l külső és belső igényt e légí thetek ki egyszerre. Nemzet iségi é r t é k m e n t é s ez is, és sürgősnek is a lehető legsürgősebb, m e r t az ada tköz lők sorra e lha lnak . Másrész t a növény-f a j o k azonosítása, a g y ű j t e m é n y kezelése fe l t é t l enü l biológust igényel. De j á r t a s n a k kell l e n n e m a n é p r a j z b a n is, hogy fe l t é rképezhessem a népi növénynevek v i lágát a szóban forgó közösség t u d a t á b a n — és nemcsak a nevüke t , h a n e m a növények fe lhasználás i m ó d j á t gyógyításra , fes tésre , va rázs l á s ra és m é g ki t u d j a mi re !

E r e d m é n y r e t ehá t i t t csak úgy v a n ki látás , h a a gondolkodás á t tör i az addigi kor lá toka t — és összekapcsol ja a távol i (vagy csak a n n a k tűnő!) t e rü le t ek egymást fel tételező szegmentumai t , vonatkozása i t . T e r v e m az, hogy d i á k j a i m bevonásáva l — hogy miközben t á r s ada lmi l ag hasznos m u n k á t végeznek, in te rd iszc ip l inár i s szem-léletet n y e r j e n e k — elkészí tsem a Gyergyói -medence e tnobotan ika i m o n o g r á f i á j á t . Nagy m u n k a ugyan, de r é sz fe l ada tokra bon tva elvégezhető. Szárhegyről , A l f a l u -ból, Oro tváró l és Vas lábró l m á r v a n anyagom. K ü l ö n érdekessége a f e l t á r a n d ó -anyagnak, hogy a vas láb i g y ű j t é s r évén r o m á n — m a g y a r összehasonlí tó v izsgá la t ra is a l k a l m a t n y ú j t . Az e r e d m é n y e k p u b l i k á l á s á n a k most megnyí l t lehetőségei — Népismereti dolgozatok, a Harg i t a megyei m ú z e u m o k évkönyvei — b izonyára ser -kentőleg h a t n a k m a j d a m u n k á l a t o k befe jezésére ." (Rab)

Tudományszervezés i ké rdésnek t ű n i k — de több anná l —, hogy v a n n a k k u t a -tási ágak, a m e l y e k n e k a fontossága csak a k k o r derü l ki, m i u t á n a t á r s a d a l o m m á r haszná t l á t t a a k u t a t ó k f á r adozásának . A tudományos -műszak i f o r r a d a l o m azonban — különösen a f e j lődő országokban — m i n d e n eddiginél gyorsabb ü t e m e t diktál , sokkal nagyobb t á v l a t ú e lőre lá tás t követe l meg. A m i k o r még csak I m r e h I s tván vágyá lma i közt szerepel t a Sugárgene t ika i L a b o r a t ó r i u m lé t rehozása , akkor r a -gadt meg b e n n e m a következő gondola t : meglehet , csak évek m ú l v a lesz szükség n á l u n k sugárgene t ikusokra ; de mi tör ténik , ha addig n e m a laku l ki az i lyen k u t a -t á sokban j á r t a s s zakembergá rda , ha n e m t e r e m t j ü k meg a ku t a t á sok előfel té te lé t?

„Az igaz, hogy a szerencse végig kezem alá dolgozott ez a la t t a tíz esz tendő a la t t : Kolozsváron élek, UNESCO-ösz tönd í jban részesül tem, v a n »sa já t« l aborom stb. Ha viszont azt nézem, hogy a kedvező lehetőségeket k ihaszná lva menny i t h a j s z o l t a m m a g a m , a t e r m é s h ihe te t l enü l kevés. Doktori dolgozatom 400 oldalas m u n k a , t íz t e l j e s k ísér le tsorozatot foglal m a g á b a n . Mindedd ig al ig lá tot t n y o m d a -fes téke t v a l a m i belőle. Ta l án ebben az évben meg je len ik Cra iován a Radiobiologie vegetală c ímű köte t ; ahhoz k é r t e k vol t a dolgozatomból könyvfe jeze tny i anyagot . De há t 1973-ban dok to rá l t am!

A Radiológiai In téze tben lé t rehozot t Sugárgene t ika i L a b o r a t ó r i u m b a n az örök-lési anyag sugá rha t á s r a tö r t énő e lvál tozásai t v izsgá l juk . A növényi és az egér- meg p a t k á n y k r o m o s z ó m á k p r e p a r á l á s á b a n m á r vol t n é m i gyakor la tom, de emlősse j -t eke t tenyészteni , be lő lük k romoszómáka t p r e p a r á l n i — kezde tben erőnfe le t t i vá l -l a lkozásnak tűn t . Különösen , hogy m i n d e n t egyedül kel le t t cs iná lnom — ide é r tve

a fotózást , a mikroszkópjav í tás t , a mosogatás t is. Je len leg va l amive l k ö n n y e b b a helyzetem, m e r t a m ú l t év elejétől m á r egy asszisztensnő is dolgozik a l abora tó -r i u m b a n . Hiva ta losan hozzánk ta r toz ik m i n d e n sugárba lese te t szenvedet t egyén el -lenőrzése. A gyors ember i k romoszómaprepa rá l á s módszeré t a lka lmazva , 48 ó ra e l te l tével m á r meg t u d j u k á l l ap í tan i a besugárzás i szintet .

Az e lvégzendő f e l ada tok sokasága a r r a késztet , hogy m a g a m körü l mie lőbb — a reál is szükségle teknek megfe le lő — munkacsopor to t a l ak í t sak ki. Ez pe r sze m a még szinte álom. De há t n e m az vol t -e még n é h á n y évvel ezelőtt a labor is? Miér t ha rco l jon az ember , h a n e m az á lma ié r t ? " (Imreh)

Mint a m i k o r f enns ík r a é rkezünk

Al igha készül tem vo lna el ezzel az írással , ha c supán s zámomra le t t vo lna fontos biológus b a r á t a i m he lyze t t uda t ának érzékel tetése. Azt hiszem, Rab J á n o s n a k s ikerül t ezt a l eg ta lá lóbban megfoga lmazn ia :

— Az ember időnkén t a r r a kényszerül , hogy rendszerezze tapasz ta la ta i t , f e l -ismerései t pedig az á l ta lános í tás m a g a s a b b fokán ju t tassa k i fe jezésre . Olyan ez, m i n t amikor a hegyekben j á r v a — jelzett ösvényeken és i smere t len csapásokon kapaszkodva — hi r te len f e n n s í k r a é rkezünk , ahol megvi lágosodik e lő t tünk a meg-te t t ú t é r te lme, és k i lá tás nyí l ik a soron következő magas l a t : a t ávo labbi cél felé . Emlékezetes m a r a d s zámomra e n n e k a mi közös vá l l a lkozásunknak a tör téne te , m e r t v a l a m i o lyasmit hozott fe l sz ínre be lő lünk, o lyan gondola tokat ob jek t ivá l t , ame lyek ezentúl nemcsak m i n k e t köteleznek, de v a l a m i k é p p e n a t á r s ada lmi e lvá-rá soka t é rvényes í tő külv i lágot is, hogy másképp lássa a v e l ü n k és a kö rü lö t t ünk tö r t én t dolgokat .

— Csak el ne f e l e j t sük — te t te hozzá I m r e h I s tván —, a tetszetős f e n n s í k -hasonla t e l lenére n e m biztos, hogy a va lóságban is annyi t „ eme lked tünk" volna, m i n t a m e n n y i r e a gondo lkodásunkban le já tszódot t fo lyamatokbó l következ te tn i l e -het . K o r á n t s e m t e k i n t h e t j ü k m a g u n k a t „be fu to t t aknak" . Ami t viszont á l ta lános í -t an i l ehe tne és kel lene, az n e m más, m i n t a n n a k az életmodellnek. a f e lmu ta t á sa , amelye t részben ösztönösen, részben tuda tosan — á m m i n d e n k é p p e n a kö rü lmé-nyek kényszer í tő ha tá sa a la t t — a lka lmaz tunk . Az u t á n u n k következő nemzedék ta lán ennek v e n n é a legnagyobb haszná t .

Imreh István, Rab János és Wilhelm Sándor egy-egy tanulmányát e számunk Tudományos Műhely rovatában közöljük.

Bakó-Hete i Rozál ia : B ikák