Balaton Project kézikönyv

INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN

1

A kiadványt készítette: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht.

ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék

Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége

Geonardo Környezetvédelmi, Térinformatikai és Regionális Projektfejlesztő Kft.

A PROJEKTET FINANSZÍROZTA:

A LIFE-III KÖZÖSSÉGI PROGRAM

BALATON PROJEKT

2

Tartalomjegyzék

I. BEVEZETÉS 4

II. VÉGFELHASZNÁLÓI IGÉNYFELMÉRÉS (TASK 2) 7 II.1 Összefoglaló ............................................................................................................. 7

II.2 English Summary: End-Users’ Requements Specification.................................... 11

II.3 Bevezető ................................................................................................................. 14

II.4 A Régió Vázlatos Bemutatása................................................................................ 16 II.4.1 Balaton kialakulása - kutatásának története ................................................... 16 II.4.2 Építészeti, kultúrtörténeti és tájképi értékek .................................................. 17

II.5 Vizsgálati Módszerek............................................................................................. 18

II.6 Végfelhasználók ..................................................................................................... 19 II.6.1 Kül-, és belföldi turisták................................................................................. 19 II.6.2 A régió helyi társadalma ................................................................................ 20

II.7 Az Eredmények Összegzése................................................................................... 27 II.7.1 Természeti-környezeti fenntarthatóság .......................................................... 27 II.7.2 Térséglehatárolási problémák a régióban....................................................... 29 II.7.3 Adatszolgáltatási anomáliák és információhiány........................................... 29 II.7.4 Mélyen és sokrétűen strukturált, multikulturális helyi társadalom és érdekviszonyok ............................................................................................................ 29 II.7.5 Területi identitás, avagy a régió „tartalékai”.................................................. 31 II.7.6 Hogyan tovább? – Intézményfejlesztés szükségessége.................................. 33

III. KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS ÉS TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS (TASK 3) 35

III.1 Összefoglaló ........................................................................................................... 35

III.2 English Summary: Gis Database............................................................................ 36

III.3 Térinformatikai Adatbázis...................................................................................... 40

III.4 A Balaton régió környezet-állapota........................................................................ 46 III.4.1 Bevezetés........................................................................................................ 46 III.4.2 A Balaton Régió természetföldrajzi adottságai .............................................. 47 III.4.3 Környezetterhelés........................................................................................... 51

III.4.3.1 Települések környezetterhelése 51 III.4.3.2 A közlekedés környezetterhelése 55 III.4.3.3 Az idegenforgalom környezetterhelése 59 III.4.3.4 Gazdálkodási tevékenységek környezetterhelése 59

III.4.4 Környezeti elemek állapota............................................................................ 61 III.4.4.1 Vízminőség 61 III.4.4.2 Levegőminőség 69 III.4.4.3 Talaj 70 III.4.4.4 Ökoszisztémák 76

III.4.5 Környezeti hatások......................................................................................... 78

III.5 Felhasznált Irodalom.............................................................................................. 79

IV. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ÁLLAPOTFELMÉRÉS A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETBEN (TASK 4) 81


3

IV.1 Összefoglaló ........................................................................................................... 81

IV.2 English Summery: Social and ecenomic survey in the Balaton Region ................ 83

IV.3 A társadalmi-gazdasági állapotfelméréssel foglalkozó munkarész célja ............... 84

IV.4 A felmérés során alkalmazott módszerek............................................................... 85

IV.5 Eredmények............................................................................................................ 86 IV.5.1 A gazdasági tényezők felmérése .................................................................... 86 IV.5.2 A társadalmi tényezők jellemzése .................................................................. 89 IV.5.3 Elérhetőségi viszonyok .................................................................................. 91 IV.5.4 A településhálózat jellegzetességei ................................................................ 93 IV.5.5 A Balaton, mint turisztikai termék ................................................................. 94 IV.5.6 Területi különbségek ...................................................................................... 96 IV.5.7 A Balaton helyzete és szerepe Magyarországon belül ................................... 99 IV.5.8 Kitekintés az Európai Unióba ...................................................................... 103

IV.6 Felhasznált Irodalom............................................................................................ 105

V. A BALATON RÉGIÓT ÉRINTŐ JELENLEGI ÉS KORÁBBI SZAKPOLITIKÁK, PROGRAMOK ÉS EGYÉB BEAVATKOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE (TASK 5) 106

V.1 Összefoglaló ......................................................................................................... 106

V.2 English Summery: Evaluation of former and current policies, programmes and other interventions concerning Balaton Region ................................................................ 107

V.3 Közösségi fejlesztés-tervezés a Balaton Régióban .............................................. 109 V.3.1 Célok és módszerek...................................................................................... 109 V.3.2 A kutatás eredményei ................................................................................... 110

VI. A DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER KIALAKÍTÁSA (TASK 6) 123 VI.1 Összefoglaló ......................................................................................................... 123

VI.2 English Summary: Implementation of the Decision Support System.................. 125

VI.3 A DSS, mint szakértői rendszer ........................................................................... 130 VI.3.1 Elméleti alapok............................................................................................. 131 VI.3.2 A stratégia kialakulása ................................................................................. 132 VI.3.3 A döntéshozatal folyamata ........................................................................... 135 VI.3.4 A ma elfogadott balatoni jövőkép ................................................................ 139 VI.3.5 Stratégia........................................................................................................ 140 VI.3.6 Területhasználati elvek a fenntarthatóság és esélyegyenlőség érvényesítésére 146

VII. A TESZT CÉLÚ MONITORING RENDSZER – TMR (TASK 7) 150

VII.1 A TMR illeszkedése a LIFE projekthez............................................................... 150

VII.2 English Summary: The prototype of the monitoring system ............................... 152

VII.3 A Teszt célú Monitoring Rendszer felépítése ...................................................... 154 VII.3.1 Kiindulási alapok.......................................................................................... 154 VII.3.2 A TMR felépítése ......................................................................................... 154

ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK ÉS KÉPEK JEGYZÉKE 175

BALATON PROJEKT

4

I. BEVEZETÉS A „BALATON PROJEKT – integrált döntés-előkészítő rendszer megalkotása és bevezetése a fenntartható turizmus elérése érdekében” című LIFE-III ENVIRONMENT pályázatot az Európai Unió Környezeti Főigazgatósága (DG ENVIRONMENT) a 2003. év során kedvezően bírálta el, így a Balatoni régió fejlesztésére először sikerült közvetlen brüsszeli forrásokból támogatást szerezni. A projekt megvalósítására létrejött négytagú konzorcium célja a fenntartható turizmus irányába mutató fejlesztések végrehajtása, illetve ezen keresztül további uniós támogatások megszerzése volt. A LIFE-III KÖZÖSSÉGI PROGRAM A Közösségi Programok az Európai Unió stratégiai politikáit támogató és az európai együttműködést megvalósítani szándékozó támogatási programok. A Közösségi Programok köre nagyon széles skálát ölel fel, kezdve az oktatás-képzéstől a kutatás-fejlesztésen át, egészen a környezetvédelemig. Minden program egy meghatározott időtartamra szól, az adott időszakra meghatározott költségvetéssel, európai szinten. Az egyes programokban elkülönített támogatásokra a kedvezményezettek általában nyílt pályázati felhívások útján pályázhatnak (esetenként közbeszerzés útján) és pályázataikat az adott program célkitűzései alapján objektív szakmai kritériumok szerint bírálják el. A pályázás feltételrendszere jól átlátható és könnyen kezelhető, a formai követelmények majd minden esetben egyszerűbbek, mint a hazai pályázati rendszerben megszokottak. Ami fontos eleme még ezeknek a programoknak, az a nemzetközi együttműködés, amely szinte minden projektnél alapkövetelmény. A Közösségi Programok fokozatosan nyíltak meg a magyar pályázók előtt, míg a csatlakozást követően a Közösségi Programok teljes köre nyitva áll a magyar pályázók előtt.

A LIFE (L’Instruments Financiers pour l’Environnement) elnevezésű közösségi programot az Európai Unió 1992-ben hozta létre azzal a céllal, hogy a tagországokban (illetve a későbbiek során a társult országokban) megvalósuló innovatív, demonstrációs jellegű környezet- és természetvédelmi projektekhez támogatást nyújtson. A Balaton Projectet a 3. szakasz (LIFE-III) finanszírozta, mely 2000-2006. között volt érvényben, 957 millió eurós költségvetéssel. A LIFE három fő tevékenységi területet felölelő horizontális jogi eszközrendszer, amely alapján a környezet és természetvédelem teljes területén igyekszik kifejteni hatását. Prioritásainak meghatározásakor elsősorban az éppen aktuális környezetvédelmi akcióprogramokra támaszkodtak. Magyarország 2001-ben csatlakozott a programhoz. LIFE03ENV/H/000273 A BALATON PROJEKT Integrált Döntés Támogató rendszer megvalósítása a fenntartható turizmus elérése érdekében a Balatoni régióban A projekt célja egy integrált döntés-előkészítő rendszer kiépítése és bevezetése volt, amely hozzásegíti a Balatoni Régió egészét a fenntartható turizmus eléréséhez. A fenntartható turizmus megvalósítása fontos prioritása az Európai Unió Környezetvédelmi Politikájának, így támogatásban részesülhetnek azon projektek, amelyek a turizmushoz kapcsolódó hatások kivédésére törekedve egy fenntartható rendszer kialakítását célozzák.


5

A projekt előkészítését és a pályázat elkészítését a Geonardo Kft. koordinálta, az ELTE Regionális Földrajzi Tanszéke és a Balatoni Fejlesztési Tanácshoz tartozó Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. közreműködésével. A projekt 2002 őszén került benyújtásra közvetlenül Brüsszelbe, és egy közel 9 hónapos bírálati-szerződéskötési folyamat után 2003 őszén kezdődött el. Időtartama 36 hónap volt. A projekt megvalósítására létrejött konzorcium tagjai a következők:

− Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht., mint Koordinátor: a Balatoni Fejlesztési Tanácshoz tartozó kht. – az anyagi részesedést illetően – a legnagyobb résztvevője a projektnek. Tematikus feladatai (végfelhasználói felmérések, vízminőség-monitoring, turista- és forgalomszámláló-rendszer kiépítése) mellé az egész projektet befolyásoló horizontális feladatok is társulnak. Mint a régió egészének fejlesztéséért felelős szervezet része, érdekelt a döntés-támogató rendszer kiépítésében és fenntartásában, illetve a projekt eredményeinek népszerűsítésében is.

− Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége (BCSZSZ), mint partner. A BCSZSZ egy alulról szerveződő nonprofit szervezet, melynek tagjai között több jelentős Balaton környéki civil szervezet képviselteti magát. Feladatai között szerepel a projekt elfogadtatása a Balatoni régióban, illetve a projekt eredményeinek népszerűsítése.

− Geonardo Környezetvédelmi, Térinformatikai és Regionális Projektfejlesztő Kft. (GEONARDO), mint partner vesz részt a projektben. A GEONARDO több mint 40 uniós projektben szerepel partnerként vagy koordinátorként, ezzel a legsikeresebbek közé tartozik az egész Európai Uniót tekintve is. Feladatai a projekt adminisztratív és szakmai koordinálása, illetve a térinformatikai rendszer megvalósítása.

− ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék (ELTE), mint partner a szociális-gazdasági állapotfelmérések, a korábbi politikák és döntések elemzésének és a döntés-támogató rendszer (Decision Support System, DSS) kiépítésének felelőse (http://geogr.elte.hu/).

A projekt elsődleges célja tehát a Balatoni régióban a főként a tömegturizmus által kiváltott környezeti kockázat csökkentése vagy kivédése egy ún. döntés-előkészítő rendszer (DSS: Decision Support System) segítségével. Ennek maximális elérése érdekében a projekt élettartamának 36 hónapja alatt az alábbi 8 munkaszakasz került elvégzésre:

1. Menedzsment: megfelelő koordinációs és menedzsment munka a maximális idő/költség hatékonyság elérése érdekében. Az Unió szigorú elvárásainak megfelelő rendszeres jelentések elkészítése és a partnerek feladatainak összehangolása.

2. Végfelhasználói igényfelmérés: a szükségletek és a követelmények felmérése az összes potenciális felhasználó számára. További cél az összes potenciálisan érintett szervezet/hatóság (helyi lakosok és vállalkozók, a civil szervezetek, és a helyi, valamint országos érdekeltségű környezetvédelmi hatóságok) elérése és bevonása a projekt megvalósításába.

3. Környezeti állapotfelmérés és térinformatikai rendszer (GIS): a térinformatikai adatbázis kifejlesztése, a partnerek és érdeklődők szabad hozzáférésével a következő adatokhoz: ismert és feltételezett potenciális szennyező források, illegális hulladéklerakók, szennyvíz-gazdálkodási adatok, vízminőségi és eutrofizációs mutatók.

BALATON PROJEKT

6

4. Szociális-gazdasági elemzések: A fenntartható fejlesztés megalapozása során meg kell figyelni és elemezni a szociális és gazdasági szféra szereplőit. A kapott adatok és információk elengedhetetlen alapjai a monitoring rendszer fejlesztésének és a stratégiai döntéshozó modellnek (DSS).

5. Korábbi politikák és hatásaik elemzése: a DSS kiépítésekor elemzésre kerültek a korábbi döntések és azok régióbeli hatásai; e történések ismeretében pontosabban lehet majd modellezni a jövőbeni döntések várható következményeit.

6. Döntés-előkészítő rendszer (DSS): Döntés-előkészítő rendszer kidolgozása és bevezetése, melynek alapja a korábban kidolgozott térinformatikai rendszer (GIS), felhasználva a környezeti, gazdasági és társadalmi vizsgálatok, valamint folyamatos visszacsatolással a fizikai állapotokat vizsgáló monitoring rendszerek adatait, eredményeit.

7. Monitoring Rendszer: a projekt egyik leglátványosabb eleme a Balatoni régióból mindezidáig hiányzó on-line vízminőség-, turista- és forgalom-monitoring rendszer telepítése volt. Segítségével pontos információk kaphatók a szezonális turizmus szélsőségeiből adódó környezeti terhelésről. A modell magában foglal egy turistaszámláló és egy forgalomszámláló rendszert, továbbá egy vízminőség monitoring rendszert. A szimulációs program segítségével a kapott adatokból következtetéseket vonhatunk le a Balaton Régió egész területére vonatkozóan a bekövetkező környezeti változásokról, valamint modellezhetjük a különböző szélsőséges eseteket, haváriákat is.

8. Információáramlás – Disszemináció: A projekt fontos eleme a társadalmi tudatosság formálása, illetve a projekthez kapcsolódó információk, eredmények széleskörű közzététele, amely egyébként szigorú elvárás az Unió részéről is. A feladatok közé többek között konferenciák, workshopok szervezése, információs brosúrák rendszeres kiadása, saját weboldal működtetése tartozik.

A projekt végeredményeképpen létrejött egy átfogó környezeti-gazdasági-társadalmi felméréseken és térinformatikai adatbázison alapuló döntés-előkészítő rendszer és a hozzá kapcsolódó online monitoring rendszer. A célok megvalósításával elérhető a Régióban az összeurópai prioritásként számon tartott fenntartható turizmus. Az alábbiakban részletesen összefoglaljuk az egyes munkaszakaszok során elért eredményeket, illetve elemezzük a jelenlegi és a jövőbeni teendőket. Reméljük, hogy az elért eredmények nagyban hozzá fognak járulni ahhoz, hogy egy élhetőbb és hosszú távon fenntartható Balaton régió alakuljon ki.


7

II. VÉGFELHASZNÁLÓI IGÉNYFELMÉRÉS (TASK 2) II.1 ÖSSZEFOGLALÓ A „BALATON PROJEKT – integrált döntéstámogató rendszer megalkotása és bevezetése a fenntartható turizmus elérése érdekében” című LIFE-III ENVIRONMENT pályázatot az Európai Unió Környezeti Főigazgatósága (DG ENVIRONMENT) a 2003. év során kedvezően bírálta el, így a Balatoni Régió fejlesztésére először sikerült közvetlen brüsszeli forrásokból támogatást szerezni. A projekt megvalósítására létrejött négytagú konzorcium célja a fenntartható turizmus irányába mutató fejlesztések végrehajtása, illetve ezen keresztül további uniós támogatások megszerzése. Konszenzusos megítélésű, hogy a jelentős rekreációs térségek sikerességének, innovációjának alapvető feltétele a turisztikai felületen is hasznosuló térség természeti-környezeti, kultúrtörténeti értékeinek megőrzése. Ma már elterjedt az a felfogás és elemzői szemlélet is, amely a társadalom egészének, vagy egy valamilyen módon behatárolt szeletének termelő-fogyasztó tevékenységét a rendelkezésre álló erőforrások újratermelhetőségének figyelembe vételével, a fenntarthatóság kritériumait is szem előtt tartva jár el. A rendelkezésre álló javak szűkösségének felismerése vezetett oda, hogy jobban odafigyelünk az energia és anyagfelhasználás ésszerű mértékére, mint ahogy arra is, hogy tevékenységünk nyomán ne tegyünk helyrehozhatatlan károkat a bennünket körülvevő természeti környezeti értékekben. Ma már tulajdonképpen elfogadott, hogy mindeközben egyebek mellett a turizmus innovációjához (ezen belül a környezet- és természetvédelemhez is, de még az egyéb szükséges tárgyi és szociális infrastrukturális javak működtetéséhez) elengedhetetlenül szükséges emberi közösségek és intézmények szociológiai minőségének (megfelelő korszerkezetének, iskolázottságának, képzettségének) megőrzésére, javítására, fenntarthatóságára is odafigyeljünk. A projekt végeredményeképpen ennek megfelelően létrejött egy átfogó környezeti-gazdasági-társadalmi felméréseken és térinformatikai adatbázison alapuló döntés-előkészítő rendszer és a hozzá kapcsolódó online monitoring rendszer. A célok megvalósításával elérhető a régióban az összeurópai prioritásként számon tartott fenntartható turizmus. A szakirodalom szerint1 a fenntarthatósági elemzésekkor a helyzetértékelésnek 3 fő kérdéskört kellett megcéloznia:

Problémákat, amelyek a helyi, globális ökoszisztémában, a helyi és globális gazdaságban illetve közösségben jelennek meg.

1Bodorkós B.-Pataki Gy.-Vári A.: A társadalmi fenntarthatóság mérése Módszertani tanulmány, kézirat

BALATON PROJEKT

8

Az ökoszisztémában, a gazdaságban, a közösségben bekövetkezett változások nyomonkövetését: pl. rövid-, és hosszútávú hatások, reverzibilis-irreverzibilis folyamatok feltérképezése.

Az egyes intézkedések hatását, mértékét. A LIFE Balaton Projekt későbbi munkafázisainak (Task-3-4-5-6) előkészítésekor ezen szempontokra, kérdéskörökre egyidejű tekintettel szerkesztettük meg a Task-2 (Végfelhasználói igények felmérése) feladatainál a vizsgálat alá vont szereplők körét, s határoztuk meg a kutatási tematikát. A nemzetközi szakirodalomban ötféle, többé-kevésbé elkülöníthető modell jelenik meg a fenntarthatósági helyzetértékelésekre vonatkozóan. Az első kettő rész-rendszerekre vonatkozó modellt jelenít meg, míg az utóbbi három teljes-rendszer modell, a rendszer minden aspektusát igyekszik megragadni.2

1. Közgazdaságtani modellek A közgazdaságtani modellek, melyek alapvetően input-output modellek.

2. A „stress and response” modellek A modell a stressz-generáló emberi tevékenységek és a természeti, illetve társadalmi környezetben bekövetkezett változások között okozati kapcsolatot állít fel. A 4 fő kategóriát tartalmazó modell – stresszt okozó tevékenységek, környezeti stressz, a környezet válasza, a közösségi és egyéni emberi válaszok – azt feltételezi, hogy megfelelő válaszokkal a hatásokat mérsékelni lehet, vagy akár meg is lehet előzni

3. A háromkomponens modellek A fenntartható fejlődés szakirodalmában ezek a leggyakoribb, legközkedveltebb modellek. Nincs egyetértés abban, hogy mi is értendő bele ebbe a három komponensbe, vagyis a társadalmi, gazdasági és környezeti dimenziókba.

4. Multiple capital modellek A multiple capital típusú modellek különválasztják – noha egymással nyilvánvalóan összefüggenek – az életminőség négy dimenzióját, a négyféle tőkét: az emberi (humán) tőkét, a társadalmi tőkét, az ember alkotta tőkét és a természeti tőkét.

5. Az összekapcsolt, emberi jólét/ökoszisztéma jólét modell Ezt a modellt azzal a céllal fejlesztették ki, hogy az emberi jólét és az ökoszisztéma jóléte együttes megőrzésének a céljához járuljon hozzá.

Munkánk során magunk a 3. és a 4. pontban megjelölt modellek keverékét favorizáltuk, ill. ezek vizsgált térségre adaptált változatát tartottuk szem előtt.3

2 Vö.:Bodorkós B.-Pataki Gy.-Vári A.: A társadalmi fenntarthatóság mérése Módszertani tanulmány, kézirat 3 Oláh, M.: „Egy rendhagyó régió rendhagyó társadalmáról.” Comitatus, 2003. július-augusztus, pp. 27-41


9

A balatoni turizmus fenntartásában érdekeltek körét definiálva egy igen összetett, sokrétű, egymással többféle kapcsolatban levő, gyakran egymással ellenérdekelt, többszereplős társadalmi halmazokat találunk. A projekt ezen részfeladatának teljesítésekor a térségbe érkező kül-és belföldi turisták mellet a régió helyi társadalmának (ezen belül az állandó, valamint az ingatlantulajdonnal szintén rendelkező bel-és külföldi állampolgárságú ideiglenes lakosok, a civil szervezetek (NGO-k), a mikro-, kis-, és középvállalkozások, az önkormányzatok, a regionális és a központi kormányzati területpolitikai tényezők érintettségének, érdekeltségeinek, szempontjainak, igényeinek megjelenítésével foglalkozunk. A Task-2-ben megvalósuló feladat az imént leírt térségben megvalósuló balatoni turizmus fenntartható fejlesztésében potenciálisan érdekelt és érintett társadalmi tényezők projekt megvalósításába történő bevonása, valamint szükségleteik és igényeik felmérése, ezek módszeres elemzése. A fenti meggondolásból a projekt vonatkozó munkaszakaszainak elkészítése során a térség fejlesztésének fenntarthatóságát végig ebben a komplex, integrált szemléletben vizsgáltuk, melynek megalapozásához a TASK-2 során készítettünk módszertani megalapozást. A Task-2 elkészítésekor az alábbi tájékozódási, elemzési módszereket vettük igénybe:

− Vezetői interjúk készítése, ezen belül: − igazgatási szakemberek, − turisztikai szakértők, − politikusok − civil szervezetek vezetői

− Meglévő statisztikai adatbázisok másodelemzései, − A térség egészére és frekventált területeire irányuló nagymintájú, reprezentatív

összehasonlító szociológiai vizsgálatok, ill. ezek másodelemzései, − Esettanulmányok, − Terepkutatás, − Konferenciák, work-shopok, ezek résztvevőinek kérdőíves véleményvizsgálata, −− Jogszabályelemzés

A végfelhasználói igényfelmérés eredményei által felvetett közös jellemzők, problémák röviden az alábbiakban összegezhetők:

− mindenek előtt meg kell óvni a régió természeti és épített környezetét, ahol csak lehet, javítani kell a környezet minőségén,

− a fogyó és elöregedő népességből, a csökkenő népességmegtartó erőből adódó problémákat orvosolni kell,

− növelni kell az állandó népesség turizmusban való érdekeltségét, − fokozni kell a régió versenyképességét, − a szükséges fejlesztési forrásokat a régió rendelkezésére kell bocsátani, − a széttagolt intézményrendszert ahol csak lehet, integrálni kell, különösen a

területfejlesztési döntések meghozatalánál, ugyanis csak így biztosítható a közpénzekből megvalósuló fejlesztések hatékonysága,

BALATON PROJEKT

10

− a fejlesztéseken belül prioritást kell élveznie a környezeti értékek ápolásának, és a fejletlen turisztikai infrastruktúra megújításának,

− ápolni kell a jelentős mértékű és pozítív irányú aktivitást kiváltó regionális identitást, − a régió fenntartható fejlesztésében való érdekeltségét tudatosítani kell a döntéshozókban

és a térségben érintett elitcsoportok soraiban, − hosszú távon érvényt kell szerezni annak a viszonylagos konszenzusra épülő ideának,

ami a régió területpolitikai státuszának megváltoztatásával kapcsolatban él a térség helyi társadalmának tudatában,

− a központi hatalommegosztás és a decentralizáció térnyerésével párhuzamosan csökkenteni kell az érintkező statisztikai-fejlesztési régióknál, és a központi kormányban megfigyelhető ellenérdekeltséget a régió helyi társadalmának önállósodási aspirációitól vezérelt aktivitásával kapcsolatban.

A projektindító szerepet is betöltő Task-2 eredményeire alapozva kerültek kidolgozásra a projekt későbbi munkafázisai (Task-3-4-5-6). Ezen a munkák egy része párhuzamosan folyt a hazai, területpolitikát, és a projekt által vizsgált térség fejlesztését meghatározó tervezési dokumentumok készítésével (Case study on place-based policies for rural development Lake Balaton, Hungary, Directorate for Public Governance and Territorial Development OECD, 2005, Nemzeti Fejlesztési Terv I). A munkák más része azonban éppen megelőzték azokat (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció 2005, Országos Területfejlesztési Koncepció 2005, ágazati, és regionális operatív programok 2005-2006, Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájának megújítása 2004-2005, MTA KÉP (Környezetállapot értékelő Projekt 2004-2006), Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója és Programja 2005, Balaton Régió Részletes Fejlesztési terve 2006). Így lehetőség volt arra, hogy az eredményeket a partnerségi együttműködések során beépítsük azokba. A projekt eredményei azonban nem csak a fejlesztéspolitikai dokumentumok szintjén, és a konzorciumi tagok körében hasznosultak, hanem jótékony hatást fejtettek ki a térség önkörmányzatainak, gazdálkodó, és civil szervezeteinek munkájában. Részben a projekt eredményeire alapozottan egyre szaporodnak a térségben a civil szervezetek helyi és kistérségi szintű, fejlesztési-környezetvédelmi aktivitási irányú önszerveződései (Nyugat-Balaton, Marcali kistérség, Balatonfüredi kistérség, Kelet balatoni kistérség). A régió turizmusfejlesztési intézményrendszerében, a közeljövőben alapvető változást eredményezhet a projektünkben is ismertetett, alulról egymásra épülő helyi, kistérségi és regionális turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezet kiépülése. A projekt által elvégzett munka a magyar és a regionális területpolitikára gyakorolt hatás, valamint a Balaton térsége önszerveződésének elősegítése mellett megtermékenyítően hatott az alkalmazott tudományokra is. A Magyar Tudományos Akadémia utóbbi években egyik meghatározó programja, a Környezetállapot Értékelő Projekt (KÉP) a területi tervezésben, programozásban és monitoringban meghatározó szerepet játszó integrált indikátorrendszer kidolgozásának munkálatainál megkülönböztetett figyelmet szentelt a LIFE Balaton Projektnek, ennek hatására is került kiválasztásra a KÉP pilot-célterületévé a Nyugat-Balaton, pontosabban a Balatont tápláló Zala vízgyűjtő területe.


11

II.2 ENGLISH SUMMARY: END-USERS’ REQUEMENTS SPECIFICATION There is consensus on the viewpoint that the precondition to the success and innovation of mainly recreational regions lies in the conservation of the region’s environmental and cultural values, which are also important elements in the region’s tourism. Today, the widespread perception and analytical view takes into account the production-consuming activities of all or some identifiable portion of society in light of the reproducibility of available sources. The recognition of the scarcity of available goods led to us to the point where we pay more attention to the reasonable use of energy and other materials and also to make sure we don’t cause irreparable harm to the surrounding environmental values during our activities. Today it is an accepted fact that in addition to all of this, we must pay attention to the conservation, improvement and sustainability of the sociological quality of human societies and institutions (appropriate age structures, schooling and education) which are indispensable to the innovation of tourism (also to environmental protection, but also to the functioning of the necessary material and social infrastructure goods). A decision support system and a complementary online monitoring system, based on a comprehensive set of environmental, economic and societal studies and a geographic information system database, came about as a result of the project. By attaining our goals, we can bring about sustainable tourism in the region, a Europe-wide priority. According to the literature4, an evaluation must to target 3 main question areas in an analysis of sustainability:

− Problems that arise in local and global ecosystems and economies and/or societies − Tracking changes that arise in the ecosystem, in the economy and in society, e.g.

mapping of short and long term effects, (ir)reversible processes − The effect and rate of individual measures

At the same time as we prepared the later work phases (Task-3-4-5-6) of the LIFE-Balaton project, we arranged the group of participants to be examined under the Task-2 (recognition of end-user needs) duties and we established the research thematic with a view to these considerations and subject areas. The international literature reveals five, more or less separable models with regards to sustainability evaluations. The first 2 present partial-system models, while the last 3 are complete-system models that attempt to seize all aspects of the system.5

1. Economic Models Economic models which are essentially input-output models.

2. “Stress-and-response” Models The model establishes a causal relationship between stress-generating human activity and the changes in natural and/or societal environment. The model containing four main

4 Bodorkós B.-Pataki Gy.-Vári A.: Measuring societal sustainability, a case study, manual 5 Vö.:Bodorkós B.-Pataki Gy.-Vári A.: Measuring societal sustainability, a case study, manual

BALATON PROJEKT

12

categories – stress-causing activities, environment stress, nature’s response, societal and individual human responses – assumes that the effects can be minimized or even prevented with the appropriate responses.

3. Three-component Models These are the most common and most popular models in the literature on sustainable development. There is no agreement on what is included in these three components, i.e. societal, economic and environmental dimensions.

4. Multiple Capital Models Multiple capital models separate – although these are obviously interrelated - the four dimensions of life quality, the four types of capital: human capital, societal capital, manmade capital and natural capital.

5. The Interconnected, Human well-being/Ecosystem well-being Model This model was developed with the aim of contributing to the collective conservation of human well-being and ecosystem well-being.

During our work we favoured a combination of the models described under points 3. and 4. and we focused on versions adapted to suit the areas under investigation.6 While defining the group whose interests are affected by the sustenance of tourism at Balaton, we discovered a complex, multi-layered and multi-actor societal aggregate whose interests often conflict within interconnected relationships. In completing this section of the project in addition to the domestic and foreign tourists arriving in the region, we concerned ourselves with highlighting the affectedness, the interests, viewpoints and needs of the region’s local society (including the permanent and those domestic and foreign temporary inhabitants who own real estate, civil organizations (NGO’s), micro and small and medium enterprises, municipalities, regional and central government regional political factors). The object to be accomplished in Task-2 is the inclusion of potentially interested parties and societal factors affected by the project for the development of sustainable tourism at Balaton. We also aim to identify and methodically analyze their needs and claims. It was based on the foregoing considerations throughout the preparation of the project’s various work phases that we examined the sustainability of the region’s development in this complex and integrated manner, for the foundation of which we prepared a methodological basis during Task-2. During the preparation of Task-2 we used the following orientation and analysis methods:

6 Oláh, M.: "On the anomalous society of an anomalous region”, Comitatus, 2003. July-August, pp. 27-41.


13

− preparation of interviews with executives, more specifically: − administration experts − tourism experts − politicians − executives from civil organizations

− secondary analysis of existing statistical databases − review and secondary analysis of large-scale, representative and comparative

sociological surveys focusing on the region in its entirety and it’s highly frequented areas

− case-studies − area surveys − conferences, workshops and survey of participants therein − statute-analysis

Common elements and problems revealed by surveys of end-users’ needs, briefly:

− above all, the region’s natural and constructed environment must be protected and its quality improved, wherever possible

− problems arising from the decreasing population and decreasing population-preserving source must be addressed,

− must increase the permanent population’s interest in tourism, − must increase the region’s competitive edge, − must make available sources for the necessary development to the region, − the scattered institutional system must be integrated, wherever possible, particularly

when it comes to decision-making in regional development cases because this is the only way to ensure that;

− publicly-funded developments are effective, − within the scope of developments, the maintenance of environmental values and the

renewal of underdeveloped tourism infrastructure must have priority, − must cultivate the considerable and positive activity inducing regional identity, − in the long run, the relatively consensual notion that exists within the consciousness of

the regional population regarding the requisite change in the region’s politics must gain general approval

− the gains to be made by the sharing of central power and decentralization must be paralleled by decreasing the counter-interests perceivable in the statistical-development regions and the central government, concerning the aspirations of the region’s local population’s activities to achieve independence

The results of Task-2, which also kick-start the project, will serve as the foundation of the project’s later work phases (Task-3-4-5-6). These tasks were either performed in tandem with the preparation of key documents addressing domestic and regional policies and the development of areas surveyed for the project (Case study on place-based policies for rural development Lake Balaton, Hungary, Directorate for Public Governance and Territorial Development OECD, 2005, National Development Plan I). Or they directly preceded them (National Development Policy Concept 2005, National Area Development Concept, 2005, divisional and regional operative programs 2005-2006, the renewal of the Balaton Region Development Strategy 2004-2005, MTA PICTURE (Environmental Status Evaluation Project

BALATON PROJEKT

14

2004-2006), the Balaton Tourism Development Concept and Program 2005, the Balaton Region Detailed Development Plan 2006). In this way, there was an opportunity to incorporate the results into them through co-operation with our partners. The results of the project were beneficial not only on the level of development policy documents and within the circles of the consortium members, but they also had a positive effect on the work of the region’s municipalities, economic and civil organizations. Owing partly to the results of the project, the number of local and small regional arrangements targeting development and environmental protection among the civil organizations are increasing (West-Balaton, Marcali microregion, Balatonfüred microregion, East Balaton microregion). The development of a local, micro-regional and regional tourism destination management (TDM) organization, layered upon each other, as outlined in our project organization, might bring about fundamental change within the region’s tourism development institutional system in the near future. The work undertaken as part of the program had positive effects on the applied sciences in addition to the effect it has had on the Hungarian and regional policy and arrangement-inducing function it played in the Balaton region. As one of the Hungarian Scientific Academy’s definitive programmes in the last few years, the Environmental State Evaluation Project (ESEP) paid special attention to the LIFE Balaton project while developing the integrated indicator system that serves a decisive function in regional design, programming and monitoring. The West-Balaton, more specifically the Balaton-feeding Zala water-gathering area was chosen as the pilot testing site for the ESEP project as a result of the LIFE Balaton project. II.3 BEVEZETŐ Míg a Turisztikai Világszervezet (WTO) adatai alapján a Föld turisztikai folyamatai élénkülőben vannak (igaz, ekkor még nem lehetett tudni a 2004. december 26-i, Indonéziát, Thaiföldet, Indiát, Srí Lankát, Malajziát és a Maldív-szigeteket érintő földrengés és szökőár jövőbeli hatásait) addig a magyar turizmus utóbbi évekre érvényes forgalmi és jövedelmezőségi mutatói hanyatló trendről árulkodnak. A statisztikák alapján Európa a világ turizmusának központja. Az évezred első éveiben a nemzetközi turizmus évi kb. 460 milliárd dolláros forgalmának körülbelül a felét Európa bonyolítja. A turistaérkezések számát tekintve évi 58 % körüli részesedésével az európai kontinens abszolút világelső, bár évenként folyamatosan veszít részesedéséből, de az előny még így is meghatározó és tartható lesz a következő évtizedben. Ugyanakkor a koncentráció Európán belül is megfigyelhető: kontinensünk turisztikai forgalmának 85 %-a az EU utolsó bővítés előtti tagállamaiban bonyolódik le, és az Unió bővítésével ez az arány tovább nő. A WTO adatai alapján a világ tíz legnépszerűbb turisztikai fogadóhelyéből hat az Európai Unió


15

tagja: (1) Franciaország, (2) Spanyolország, (4) Olaszország, (6) Egyesült Királyság, (7) Ausztria, (9) Németország.7 Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal Magyarország a világ legnagyobb – bár arányaiban csökkenő jelentőségű – turisztikai piacának vált részévé. Az ezredforduló első éveit jellemző arányok jól szemléltetik, hogy uniós csatlakozásunk mekkora piacbővülést okoz a turizmusban érintett vállalkozók számára is. Az EU-polgárok kétharmada az Unióban tölti el szabadságát, a világturizmusból származó bevételek mintegy 50 %-a az EU piacán képződik, és a magyar turisták fele is a tagországokba utazik leginkább. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák közel 70 %-át ugyancsak az Unióból érkező vendégek teszik ki.8 Magyarországot, mint turisztikai célterületet, az elmúlt évtizedekben a nemzetközi turistaforgalom alapján, a világ 15 legnépszerűbb desztinációja között tartották számon. A WTO adatai alapján Magyarország 2002-ben a nemzetközi turistaérkezéseket tekintve a 12. helyezést érte el világviszonylatban, Európán belül pedig a 8. legnépszerűbb utazási célpont volt. A bevételeket tekintve azonban hazánk már nem szerepel az első tizenöt ország között.9

A magyarországi idegenforgalom mintegy harmadát-negyedét adó balatoni turizmusra ezek a megállapítások az országos átlagmutatókhoz képest még inkább érvényesek, mely körülmények önmagukban is aktuálissá teszik az e problémáról történő módszeres és szakszerű elemzéseket, helyzetértékeléseket és kiútkereséseket.

A balatoni turizmus fenntartásában érdekeltek körét definiálva egy igen összetett, sokrétű, egymással többféle kapcsolatban levő, gyakran egymással ellenérdekelt, többszereplős társadalmi halmazokat találunk. Helyzetünket megkönnyíthetnénk (megnehezíthetnénk?) azzal, hogy szempontokat, valamely rendezőelvet keresünk e halmazok részhalmazainak pl. tulajdonszerkezetben, feladatellátásban betöltött hely, kereslet-kínálati érdekeltség, stb. szerinti csoportosításához. A specialitások okán esetenként azonban szükség van a térség szereplőinek azon szempont szerinti módszeres tesztelésére, hogy csupán potenciális, vagy pedig valós érintettjei, érdekeltjei-e, s ha igen, milyen mértékben a balatoni turizmus fenntartható fejlesztésének. Az alábbiakban a projekt ezen részfeladatának teljesítésekor a térségbe érkező kül-és belföldi turisták mellet a régió helyi társadalmának, valamint a regionális és a központi kormányzati területpolitikai tényezők érintettségének, érdekeltségeinek, szempontjainak, igényeinek megjelenítésével foglalkozunk. Ezt megelőzően azonban tekintsük át röviden a vizsgált régió helytörténetét, természetföldrajzi viszonyait és élővilágát!

7 www.world-tourism.org, magyar adaptációban ld.: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia-tervezet 2004.IX.14-i verziója 8 ld.:uo. 9 ld.:uo.

BALATON PROJEKT

16

II.4 A RÉGIÓ VÁZLATOS BEMUTATÁSA Közismert meghatározás szerint a Balaton: Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava. Már kevéssé ismert az a megállapítás, hogy a tó környékével együtt a legszínesebb és legvonzóbb tája az országnak, és ezáltal a legnagyobb természeti kincse és értéke is.

A Balaton nevét régebben egyesek a tónak római történeti forrásmunkákból ismert Lacus Peiso vagy Pelso (félelmetes mocsár, ingovány a jelentése) nevéből származtatták. A mai, valószínűbb felvetés szerint a IX. században a frankokkal való barátsága miatt Nyitrától elűzött és a Balaton nyugati végén Zalaváron letelepedett Pribina szláv fejedelem népe illette szűkebb lakóhelyének valóban mocsaras környékét a „blatne” (mocsaras, sáros) vagy „blato” (mocsár) szóval. Nyilvánvaló, hogy a honfoglaló magyarok nyelvi félreértések folytán vették át a meghódított Zalavár környékén ezt az elnevezést, amely hamarosan elterjedt, majd a tó egész területére vonatkoztatták. I. László 1082-ben kelt oklevelében fordul elő a tó elnevezése a mai alakjában, míg 1514-ből származó első térképszerű ábrázolása Bakócz Tamás esztergomi érsek titkárának, Lázár deáknak köszönhető. Bármennyire is elsődleges jellege a Balatonnak, hogy tó, mégis a kifejezéshez szorosan hozzátartozik a tó partja és közvetlen környéke is. A tó partjától számított 1-2 km szélességben üdülőterületi sáv alakult ki. Funkció szempontjából azonban még tovább növelik a táj területét a parttól távolabbi kiránduló- és gyógyhelyek, amelyek lakosságának élete, munkája még szorosabban kapcsolódik a tóhoz. Ezenkívül a természeti adottságok, a vízgazdálkodás és a tó biológiai és ökológiai védelme érdekében a tó egész vízgyűjtőterülete kapcsolódik legszorosabban a tóhoz. Látható, hogy a Balaton „érdekeltségi területe”, vagyis a táj, a régió tág határok között állapítható meg a különböző szempontok szerint. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, azaz a Balaton Régió végleges lehatárolása 2000-ben történt meg az úgynevezett Balaton törvénynek (2000. évi CXII. törvény) a hatálybalépésével, amelynek értelmében 164 település tartozik a régióhoz. II.4.1 Balaton kialakulása - kutatásának története A Balaton – kutatás igen hosszú múltra tekinthet vissza és a tó világviszonylatban is a legjobban kikutatott tavak egyike. A kutatástörténet kezdete, főleg a tó kialakulásával kapcsolatosan id. Lóczy Lajos nevéhez fűződik (1891). Ő a Balaton árka képződésének idejét a pliocén végére – pleisztocén elejére tette. Lóczy szerint a Balaton árka négy, egymástól elkülönített – hosszanti és haránttörések mentén besüllyesztett – tektonikus (szerkezeti) medencéből alakult ki. Ezeket alacsony hátak választották el egymástól, majd később ezek „abráziós” úton (a hátak lepusztulása, elmosása, elsodrása útján) egyesültek. Cholnoky J. (1928) a Balaton keletkezését a Zala türjei ópleisztocén kapturájával (lefejezés miatti irányváltozásával) hozta kapcsolatba. Véleménye szerint a tó medre kb. a két hosszú part vonalán (északi, déli), illetve közelében húzódó fiatal törésvonal menti besüllyedés eredménye. Bulla B. (1942) még tovább fiatalítja a Balatont. Ez szerinte csak az utolsó (riss-würmi) interglaciálisban (eljegesedések, jégkorok közti időszakban) alakult ki, ezért van a Balatonba ömlő folyók völgyeinek csak egyetlen pleisztocén terasza. Bulla az Alsóörs melletti, alig 2-3 m-re a tó felett levő vörösbarna vályogszalaggal is tagolt fiatal löszfeltárásból azt


17

következtette, hogy a Balaton 6-8 m-es, a mainál magasabb közepes vízállása nem lehetett utolsó jégkori, hanem utolsó interglaciális kori, majd az utolsó jégkorban a mainál 6 m-rel alacsonyabb volt, mégpedig a tőzegtelepeken lelt Pinus silvestris toboz-maradványokból következtethetően. Zólyomi B. (1952) pollenanalitikai (virágporelemzési) kutatásai alapján a Balaton kialakulását a „würm” jégkor végére helyezte. A tó üledékét vizsgálva megállapította, hogy milyen növények virágpora található a tófenék iszapjában. Sümeghy J. (1953) viszont a szomszédos somogyi dombok löszfalait tagoló dolomitmurvaszintek alapján – amelyek még a Balaton besüllyedése előtt jutottak oda a Bakonyból - a jelenkori tómedence-keletkezés híve. Zákonyi F. (1980) leírása nyomán, de az újabb kutatási eredményeket is figyelembe véve a tó keletkezésének folyamata a következőképpen történt. Magyarország területén az utolsó igazi tenger miocén időszaki volt. Később mintegy 14 millió éve lefűződött róla a Szarmata-beltenger, és ennek üledéke a róla elnevezett mészkő, amely legnagyobb tömegben Tapolca vidékén található (a híres tavas barlangot is a szarmata mészkőbe vájta a feltörő melegvíz). Ezután a pannóniai korszakban a Kárpát-medence területén a miocén időszakban kiemelkedett hegységek egy része lesüllyedt és helyüket egy sekély vizű tenger foglalta el (Pannon-beltenger). A Balaton nem ennek a tengernek a maradványa, ez csak a tófenék mederüledékét adta (agyag, homok). Amikor a Pannon-beltenger eltűnt helyén mocsaras-száraz síkság jött létre. A pannon korszak végi földkéregmozgások eredményeképpen repedések keletkeztek, amelyeken keresztül először törmelék, majd izzó láva tört fel. A vulkáni tevékenység hosszabb időn át jellemezte a Balaton térségét, és a láva megszilárdulásával kerek vagy csúcsos lepények alakjában borította be a kráterek környékét (tanúhegyek kialakulása). A vulkáni működést utóvulkáni tevékenység követte: először forró víz tört fel a repedések mentén és a magával hozott ásványi anyagokat úgynevezett gejziritkúpok formájában rakta le (Tihanyi-félsziget). A mai Balatonhoz sokban hasonlító tóvidék 12-14 ezer éve, a jégkorszak elmúlta után alakult ki. Kisebb tavak képződtek a kiemelkedő hegyvonulat déli oldalán, amelyek később, további süllyedés és a vízválasztó magaslatok lepusztulása következtében egyesültek. A legidősebb tó a Keszthelyi-öböl területén keletkezett, majd kelet, északkelet felé sorra a többi, utoljára a Tihany és Kenese közti medence. A nemzetközi mércével is kiemelkedő helytörténeti és természettudományi kutatások mellett az elmúlt öt évben jelentős, kutatásszervezési munka és a területfejlesztést szolgáló tervszerű gazdaság-, és társadalomtudományi kutatások folynak a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht szervezetén belül több más kutatóhely bevonásával.

II.4.2 Építészeti, kultúrtörténeti és tájképi értékek A Balaton Régió területe páratlan tájképi adottságai, valamint történelmi emlékei révén is az ország kiemelkedő gyöngyszeme, szabadtéri múzeuma. A római időkből fennmaradt építészeti emlékek, a középkori várromok és templomok maradványai, valamint a közelmúlt építészeti emlékei, a részben még megmenthető paraszti gazdaságok, pincék, nemesi kúriák, egyházi épületek és kőkeresztek mind-mind hozzátartoznak az itteni tájhoz és meghatározzák annak hangulatát. A falvak határában meglévő középkori templomok építőanyaga terméskő és igen sok esetben mai templomok alapjaként szolgálnak. A katolikus templomok a késő barokk, a klasszicista vagy az eklektikus irányzat főbb jegyeivel őrződtek meg. A református és evangélikus

BALATON PROJEKT

18

közösségek templomai legnagyobbrészt késő barokk és klasszicista stílusban épültek. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, amelyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A múlt üzenetét őrizték meg számunkra a középkori várak. A szigligeti várfal és torony maradványai, Csobánc kőpillérei, a meredek hegykúpon ülő hegyesdi vár omlatag falai idézik még a régi várak, korok hangulatát. A települések között általánosnak mondhatók a soros utcás falvak, de a változatos domborzat következtében halmozódás is kialakult a belterületen. A régi lakóház az udvarra nyíló helyiségek sorából állt, amelyet idővel tornác kötött össze. Jellegzetes a füstös konyha léte, amelyből a füst nyitott kürtőn áramlott ki. A Balaton-felvidéken sok település még részben őrzi ezeket a régi időket idéző házakat. Az építőanyagok közt legjellemzőbb a terméskő falazat, a nád tetőanyag és a fa nyílászárók használata. A házakat a fehér fal, a barna ablakkeret és az érett nád színei jellemezték. A Kis-Balaton környékén kő hiányában a töméssel készült falazat volt a gyakoribb. A Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrája kiemelkedő nemzeti örökség, a munka által formált hegyvidéki tájat, a tájhoz kötődő népi, nemességi és polgárosodó gazdálkodók építészeti emlékeit mutatja be. A szőlőműveléshez, a termés elhelyezéséhez gazdasági épületeket, pincéket emeltek, amelyek a társadalmi átalakulással polgári borházakká fejlődtek. A gazdaság és az ember szolgálatában épültek a vízimalmok, amelyek a múltban még bővizű patakok mellett igen nagy számban létesültek a Balaton-felvidéken. Kapolcsnál, Monostorapátinál az Eger-patak mentén és Vászoly mellett is szép, felújított malomépületek találhatók. A Balaton-felvidék további jellegzetességei a keresztek. A legváltozatosabb helyeken tűnnek fel, út mentén, szőlőhegyen, a falvak határában a feszületek, keresztek, szobrok a korabeli népi vallásosság kifejezői. Engesztelő-, hála-, emlék-, fogadalmi-, óvó-védő keresztek, melyeket Isten dicsőségére állítottak nagy formagazdagsággal, változatos anyaghasználattal, főleg homokkő alkalmazásával. II.5 VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A Task-2 keretében megvalósuló fő feladat tehát többek között a balatoni turizmus fenntartható fejlesztésében potenciálisan érdekelt és érintett társadalmi tényezők bevonása projekt megvalósításába, A projekt feladata továbbá ezen tényezők szükségleteinek és igényeinek felmérése, és ezek módszeres elemzése. Konszenzusos megítélésű, hogy a jelentős rekreációs térségek sikerességének, innovációjának alapvető feltétele a turisztikai felületen is hasznosuló térség természeti-környezeti, kultúrtörténeti értékeinek megőrzése. Ma már elterjedt az a felfogás és elemzői szemlélet is, amely a társadalom egészének, vagy egy valamilyen módon behatárolt szeletének termelő-fogyasztó tevékenységét a rendelkezésre álló erőforrások újratermelhetőségének figyelembe vételével, a fenntarthatóság kritériumait is szem előtt tartva jár el. A rendelkezésre álló javak szűkösségének felismerése vezetett oda, hogy jobban odafigyelünk az energia és anyagfelhasználás ésszerű mértékére, mint ahogy arra is, hogy tevékenységünk nyomán ne tegyünk helyrehozhatatlan károkat a bennünket körülvevő természeti környezeti értékekben. Ma már tulajdonképpen elfogadott, hogy mindeközben egyebek mellett a turizmus


19

innovációjához (ezen belül a környezet- és természetvédelemhez is, de még az egyéb szükséges tárgyi és szociális infrastrukturális javak működtetéséhez) elengedhetetlenül szükséges emberi közösségek és intézmények szociológiai minőségének (megfelelő korszerkezetének, iskolázottságának, képzettségének) megőrzésére, javítására, fenntarthatóságára is odafigyeljünk. II.6 VÉGFELHASZNÁLÓK A fenti meggondolásból a régió jellemző gazdasági, társadalmi, természeti, környezeti folyamatainak érintettjeit az alábbiak szerint határoztuk meg, és vettük számba: II.6.1 Kül-, és belföldi turisták − A balatoni turizmus keresleti oldala. − Jellemzőik:

− Csupán becsülhető nagyságrend, változó összetétel (az utóbbi években a belföldi forgalom javára)

− Időben csökkenő számú jelenlét és csökkenő volumenű költés − A régió adottságainak elismerése, de… − Kritikai attitűd: a turisztikai infrastruktúra állapotával, a turisztikai kínálattal,

valamint annak megismerhetőségével, a helyi és a helyközi közlekedési lehetőségekkel és a közbiztonsággal kapcsolatban

− Mikroregionálisan differenciált motivációk − Déli part: kisgyermekes családok − Siófok és környéke: ifjúsági − Ny-Balaton: egészségturizmus − Balaton-felvidék: kulturális, gasztronómiai turizmus

1. ábra

Vendégek száma a BKÜ kereskedelmi szálláshelyein

0

200

400

600

800

1000

1200

96 97 98 99 00 01 02 03 04

Vendégek száma a BKÜ kereskedelmi szálláshelyein

vendégszámkereskedelmiszálláshelyeken

ebből belföldi

ebből külföldi

BALATON PROJEKT

20

II.6.2 A régió helyi társadalma Állandó lakosok

− 253 000 lakos, 102 000 ingatlanban − Jellemzőik:

− Relatíve nagyfokú polgárosultság − Öregedő korszerkezet − Csökkenő turisztikai kedvezményezettség − Nagy mértékű balatoni regionális identitás −− Szezonálisan ingadozó foglalkoztatottság

22. ábra

A munkanélküliségi ráta alakulása a BKÜ-ben 2000-2005 között

4,55%

6,67%

4,97%

7,18%

4,41%

6,78%

4,91%

6,96%

5,37%

8,04%

5,23%5,36%

3,27%

4,69% 4,73%

3,13%3,48%

5,50%

3,64%

4,89%

3,77%

4,25%4,47%

3,61%3,81%

5,52%

3,91%

5,86%

4,13%

5,72%

3,62%

5,60%

4,02%

5,93%

4,39%

6,64%

3,40%

2,93%

5,02%

3,36%

4,30%

3,05%

5,20%

4,48%

0,00%

1,00%

2,00%

3,00%

4,00%

5,00%

6,00%

7,00%

8,00%

9,00%

2000 július 2000december





2005 július

Somogy Veszprém Zala BKÜ összesen


21

3. ábra

90

85

80

75

70

65

60

55

50

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0

1900 2001

050010001500200025003000 0 500 1000 1500 2000 2500 3000

Balaton régió lakónépességének korfája (fő)1900, 2001

Férfiak Nők

BALATON PROJEKT

22

Üdülőtulajdonosok

− 72 000 üdülőingatlan, közel 220 000 családtag − Jellemzőik:

− Csökkenő mértékű, de jelentős idegenforgalmi érdekeltség, − Magas átlagéletkor (2003-ban 60 év)Nagy arányú végleges letelepülési szándék − Jelentős balatoni identitás, −− Nonprofit szervezettség

4. ábra

Az üdülési céllal hasznosított ingatlanok aránya az összes lakóingatlan közül a BKÜ településein

68,01 % < (23)48,01 % - 68,00 % (23)25,01 % - 48,00% (23)15,01 % - 25,00 % (23)7,01 % - 15,00 % (24)1,9 % - 7,00 % (24)>1,89 % (24)

Üdülőingatlan aránynincs üdülőnek használt ingatlan


23

Külföldi állampolgárságú ingatlantulajdonosok

− 45 országból (95% EU 15-ökből; 75% német; 15% osztrák) − Mintegy 13-14 ezer ingatlanban − Motiváció:

− Rekreáció − Befektetés − Turisztikai értékesítés

Jellemzőik:

− Értékcsökkenéstől való félelem − Régión belüli fluktuáció − Kitelepülési szándék − Asszimilációs problémák

5. ábra

A külföldi tulajdonba került lakások, házak, nyaralók aránya a BKÜ településein

(1996-2002)

20% to 22,8%17,2% to 19,9%14,3% to 17,1%11,5% to 14,2%8,6% to 11,4%5,8% to 8,5%2,9% to 5,7%0 to 2,8%

külföldi lakás, üdülo és nyaralótulajdonosok

BALATON PROJEKT

24

Civil szervezetek

− Közel 2100 szervezet a régióban, jelentős területi differenciáltsággal − 6 regionálisan szervezett civil szövetség − Balatoni fürdőegyesületek Szövetsége − Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége − Horgászegyesületek Szövetségei (3) − Nők A Balatonért Egyesület − 8,7 szervezet/1000 lakos (országos átlag: 5,3; budapesti átlag: 7,0 − 11 szervezet/ 1000 lakos a parti települése Jellemzőik:

− Szerteágazó tevékenyégországos átlagnál alacsonyabb mértékű eszköz és forrásellátottságjelentős mértékű közhasznú feladatellátás és ilyen irányú szándékbalatoni identitása kettős struktúra ellenére viszonylagos egység

− A lakosság soraiban számon tartott civil vezetők

6. ábra

1000 állandó lakosra jutó non-profit szervezetek aránya a BKÜ településein (2004. január 1.)

29,01<14,47 - 29,010,27 - 14,478,37 - 10,277,07 - 8,375,03 - 7,07> 5,03

nincs civil szervezet


25

A mikro-, kis-, és középvállalkozói szektor A régióban az összes Magyarországon működő vállalkozás 3,7 %-a található. Figyelembe véve, hogy a csak a turizmushoz kötődő vállalkozások egy része a szezonon kívül szünetelteti tevékenységét elmondható, hogy a működő vállalkozások száma a nyári időszakban meghaladja a 28 ezret. 2003. évi vizsgálati eredmények szerint a régió területén szezonális jelleggel, ideiglenes működési- és telephelyengedélyek alapján ugyanis újabb mintegy 2000 olyan mikro-, kis- és középvállalkozás végez szolgáltatást az üdülőkörzet legforgalmasabb pontjain, amelyek székhelye a Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten kívül regisztrált. A lakosságszámhoz viszonyított vállalkozás-sűrűség az említettek következtében a Balaton környékén számottevően magasabb (103/1000 lakos) az országos Budapest nélküli vidéki átlagnál (62). A térségen belül elsősorban a partközeli települések (132 db/1000 fő) vonzzák a vállalkozásokat, a háttértelepülések (74 db/1000 fő) már csupán az országos átlag körüli mértékben.

7. ábra

1000 lakosra jutó vállalkozások száma településenként (2003. december)

161 - 193 (4)130 - 161 (23)99 - 130 (23)67 - 99 (36)36 - 67 (57)5 - 36 (20)

BALATON PROJEKT

26

Települési önkormányzatok

− 164 település (ebből 16 város) − 14 statisztikai kistérség − 3 területi (megyei) önkormányzathoz, − 3 területfejlesztési statisztikai régióhoz tartozás

Jellemzőik:

− Eszköz-, és forráshiányosság (hiányzó fejlesztési forrás) − A helyi és kistérségi együttműködés és a regionális kooperáció esetlegessége,

forráshiány − A helyi és kistérségi tervezés, programozás, monitoring hiánya, − Szétaprózott forrásfelhasználás a fejlesztések során − Perspektívátlanság − Központból anyagilag motivált kistérségi kohéziós kezdeményezések − A Balatoni Szövetséghez tartozó tagönkormányzatok hiányosan fedik le a régió

területét

8. ábra

A Balatoni Szövetség tagtelepülései (2005. szeptember)


27

A regionális és központi területpolitika szereplői

3 megyei Területfejlesztési Tanács, 3 területfejlesztési-statisztikai régió 3 megyei önkormányzat3 megyei kereskedelmi és ipar, ill. agrárkamara Megyékre tagolt köz-, és szakigazgatás (pl. 3 megyei vízügyi igazgatóság)

Problematikus partnerségi viszonyok Érintett tárcák, testületek, országos főhatóságok

− Jelentős állami vagyontárgyak a régióban (a tó állami tulajdonban) − A balatoni turizmusból eredő bevételek maximálásában, kiadások minimalizálásában

való érdekeltség − Kormányzati-ágazati megosztottság − Koordinálatlanság a régió kérdéseiben, és a fejlesztések terén − Lemaradás a régió integrált fejlesztésével kapcsolatos tervezésben − Ellentmondások a decentralizációval kapcsolatos deklarációk és a tényleges magatartás

viszonylatában, a fejlesztési intézményrendszer párhuzamosságai, Határidős elmaradások az 1033/2004-es kormányhatározat feladatainak a megvalósításában

− A régió számára történő rendszeres központi statisztikai adatszolgáltatás megoldatlansága

II.7 AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE

II.7.1 Természeti-környezeti fenntarthatóság A régió fenntartható fejlődési stratégiájának a társadalom jólétét – a jelen és a jövő nemzedékek jólétének elérését, illetve folyamatos biztosítását – kell szolgálnia. Ehhez és ennek érdekében is kell óvni, illetve fenntartható módon használni természeti környezetünket, a természeti erőforrásokat, működtetni a gazdaságot, és részt venni a nemzetközi együttműködésben. A projekt megvalósításának céljából az összes, térségben érintett - fent említett - véleménye alapján a régió erősségei között maga az egyedi természeti környezet és a tó áll az első helyen. Az üdülőkörzet elsődleges vendégvonzó, pozitív hatásait a Balaton környékének természeti szépsége, a tó megfelelő vízminősége jelenti. Mint ismeretes, az elmúlt évek alacsony vízállása és az erre épülő negatív média-kampány elriasztotta a turistákat; ez volt az egyik legfőbb oka a balatoni idegenforgalom folyamatos csökkenésének. Erre azonban a magyar média is rásegített a Balaton vízminőségének, illetve a szolgáltatások színvonalának romlásáról szóló hírek közlésével, valamint a horvát tengerpart túlzott mértékű pozitív minősítésével. A projekt megvalósítása során megkeresett, potenciálisan érintettek véleménye szerint, a természeti környezet szempontjából a legfontosabb végrehajtandó feladatok: „a vízszint problémájának hosszú távú rendezése”, „a tó mederkotrási feladatainak elvégzése”, valamint „a

BALATON PROJEKT

28

partszakaszok tisztítása”. Ezen feladatok és a végrehajtásukhoz szükséges konkrét intézkedések, programok mostanra már kijelölésre kerültek a régió fejlesztési stratégiájában. Figyelemre méltó véleményt mondott a térségben illetékes nemzeti park képviselője. Álláspontja szerint a természeti környezet és a turisztika kapcsolatában a legfontosabb teendők az alábbiak:

− Élőhely rekonstrukció − Kezelési tervek készítése a védett területekre − Biomonitorozás – elsősorban a Natura 2000 területeken − Ökoturisztikai feltételek további javítása − Széleskörű természetismereti oktatás megvalósítása − Őshonos állatfajták állományának bővítése

A fenntartható turizmus érdekében a térségbe érkező, pihenni vágyók és az itt élők nyugalmának fenntartása, megteremtése egyaránt fontos feladat. Éppen ezért az alábbi vizsgálatok elvégzése mindenképpen indokolt:

A közlekedés okozta zajterhelés mérése az üdülőkörzet területén, kijelölt pontokon. A pihenés feltételeinek megteremtése céljából a forgalomból származó zaj elviselhetőségi mértékének, illetve a vendégek és a helyi lakosok ilyen irányú tűrőképességi szintjének meghatározása szükséges, hogy a későbbiekben a forgalomból adódó zajterhelés csökkentését pontosan meg lehessen határozni.

A levegő minőségének folyamatos ellenőrzése, különös tekintettel a főszezonra. Akárcsak a zaj, a levegőminőség is elsősorban a közúti közlekedés hatására változik. Az elviselhető, egészségügyi határértékek szerint is elfogadható légszennyezettségi szint meghatározása itt szintén fontos, hogy a jövőben, a szükséges forgalomkorlátozások kialakításakor figyelembe vehető és meghatározó szempont legyen.

A természeti és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településrendezési tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni, értékelni, és a szükséges intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben - vagy önálló környezetvédelmi programban - kell rögzíteni. Az épített környezet védelme a településekre, egyedi építményekre és műszaki létesítményekre terjed ki. A Balaton térség területének nagy részén történelmi sajátosságokat és értékes hagyományokat őrző épített környezet található. Értékeinek jelentősége önálló turisztikai vonzerőként is számottevő a régióban. A projekt partnereinek, a térség szereplőinek véleménye szerint az épített környezet védelmének szempontjából a legfontosabb végrehajtandó feladatok a régióban: „az úthálózat korszerűsítése”, „a tömegközlekedés és a közlekedésszervezés igényeknek megfelelő átalakítása”, „a szennyvízhálózat bővítése”, „a felszíni vízrendezés”, „a strandok állapotának, felszereltségének általános javítása”. A turisztikai szakemberek, irodák vezetői – a kereslet egyértelmű megmutatkozása miatt - indokoltnak tartanák további négy és öt csillagos szállodák


29

építését. Főként a helyi lakosok említették még a közbiztonság helyzetét, ami véleményük szerint mindenképp javításra szorul. Az önkormányzatok képviselői a településkép javítását, a központok zöld felületeinek bővítését említették. II.7.2 Térséglehatárolási problémák a régióban A 164 településnyi turisztikai régió területén 18 önkormányzati területfejlesztési társulás található. A BKÜ területén különböző területaránnyal 14 KSH kistérség van jelen, teljes területével azonban csupán négy (balatonalmádi, balatonfüredi, balatonföldvári, fonyódi). Ez a négy kistérség a régió népességének elenyésző kisebbségét (34 %-át) képes megjeleníteni a KSH standard adatszolgáltatási outputjánál, mely körülmény jelentős mértékben megnehezíti a központi statisztikai adatszolgáltatás üdülőkörzetbeli tervezési, illetve monitoring célú felhasználását. Dokumentált felmérési eredmények alapján elmondható, hogy azt a rendellenes jelenlegi állapotot, miszerint a BKÜ határai fejlesztési társulások és KSH-kistérségek területét metszik, a regionális tervezéssel foglalkozó szakértők közül senki, a helyi önkormányzatok vezetői csupán 2-5 % -nyian tudják elfogadni. Azzal, hogy a KSH-kistérségek esedékes határmódosításakor vegyék figyelembe a BKÜ határait, több mint 80 %-uk értett egyet és csupán 7 % ellenezte azt. Mindezek felvetik a turisztikai régió külső és belső határainak NUTS-rendszerhez, ezen belül legalábbis a NUTS-IV–hez igazítását. Erre megfelelő alkalmat kínálhat az egyébként is módosítás alatt lévő, egyszerű parlamenti többséget igénylő 2000. évi CXII. törvényben (A BKÜ területrendezési tervének elfogadása és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról) szabályozott településkör KSH- kistérségek határaihoz szabása. II.7.3 Adatszolgáltatási anomáliák és információhiány

Az említett térséglehatárolási problémák technikailag könnyebbé tehetnék a régióbeli tervezéshez, monitoringhoz szükséges központi adatszolgáltatást, melyet a megyéket, fejlesztési statisztikai régiókat megillető adattartalommal és gyakorisággal végzendő adatszolgáltatásnak kellene követnie. Rendhagyó adatszolgáltatás keretében a 164 település egészére ma ugyanis csak a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmi adataira vonatkozóan végez rendszeres adatközléseket a KSH, a BKÜ – nem lévén önálló területfejlesztési-statisztikai régió – egyéb tematikájú központi statisztikai adatokban ma nem részesül rendszeresen. II.7.4 Mélyen és sokrétűen strukturált, multikulturális helyi társadalom és

érdekviszonyok Az iménti címben foglalt felvetés részletes feldolgozására a Task-4-ben, Task-5-ben kerítünk sort. Annyi viszont a Task-2-ben foglalt jelentéshez igénybe vett információkból is kiderül, hogy e bonyolult, sokszereplős helyi társadalom egyúttal jelentős mértékű érdektagoltsággal is jellemezhető. Csupán a turisztikai érintettséget szem előtt tartva a kereskedelmi szállásférőhely értékesítésen és vendéglátáson túl magánszállásokon történő fizetővendég ellátás felületén az ebben

BALATON PROJEKT

30

aktivitást mutató helyi állandó lakosság, a hazai üdülőtulajdonosi és a külföldi állampolgárságú ingatlantulajdonosi kör konkurál egymással ugyanazon a piacon. Ugyanez mondható el az idegenforgalmi szolgáltatást nyújtó (többnyire egyéni) vállalkozások soraiban a helyi regisztrációjú, többnyire az állandó lakosokból álló vállalkozások és a szezonálisan betelepülő, ideiglenes működési és telephely engedéllyel rendelkező (többnyire társas) vállalkozások érdekviszonyairól. Megfelelően hatásos területpolitika híján jelentős konfliktusok forrása lehet még a térségben keletkező turisztikai bevételek közteherviselés alá vonása kapcsán a központi költségvetési és a helyi, ill. regionális szintű szereplők (önkormányzatok) érdekellentéte. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Balaton régió turisztikai vonzereje országos viszonylatban jelentős és számottevő bevételi forrásokat testesít meg, a helyben élő állandó népesség mindebből azonban csupán keveset profitál. A ma még meglehetősen rövid turisztikai szezonra az ország és a világ számos pontjáról pihenni és feltöltődni ide érkező turisták számára többnyire szintén csak az év e szakában ide települő, állandó jelleggel máshol élő és praktizáló ingatlantulajdonosok és vállalkozók nyújtják szolgáltatásaikat, akik az e tevékenységből származó bevételek után nem a régióban, hanem saját állandó lakóhelyükön, ill. elsődleges, meghatározó telephelyükön róják le a közterheket, ha ezt megteszik egyáltalán. A ma még valóban rövid turisztikai szezonban ide látogatók által megtestesített, évről évre azonos nagyságú (az utóbbi években szűkülő) keresletet megtestesítő piacon tehát az utóbbi időben egy változó összetételű, és összességében bővülő kínálat kénytelen osztozkodni, mely önmagában is számos feszültség forrása. A kellő mértékű jövedelmezőség híján a régió vállalkozásainál nem képződik akkora nyereség, amelyből az innovációhoz szükséges fejlesztések finanszírozhatóak lennének, az állami fejlesztési források pedig nagyobbrészt centralizáltak, decentralizált részük nagysága, összegszerűsége pedig jogszabályban rögzített normatíva híján a kormány és a BFT közti éves eseti szerződések tárgya a lényeget tekintve az előbbi dominanciájával. E strukturális viszonyok nyilvánvalóan történetileg alakultak így. A mindig is rövid szezon a helyben élők többsége számára eddig soha nem tette lehetővé azt, hogy erre alapozva egész éves egzisztencia tárgyává válhasson a turizmus, a családi megélhetési, vállalkozási stratégiák pedig elsősorban azt célozzák meg. Valamilyen mértékben persze sokan profitálnak a turizmusban végbemenő folyamatokból a helyi lakosság soraiból is, de eredményeink szerint korrigálni szükséges azt az eddig elterjedt hamis képet, hogy a régió népességének egésze meghatározóan a balatoni turizmusból él. A régióban képződő nemzeti jövedelem döntő részének régóta tartó és folyamatos térségből való kivonása és a máig alapvetően redisztributív filozófiájú és technikájú régiófejlesztés az idők során az ország e szerencsés sorsúnak tartott vidékén negatív előjelű gazdasági és társadalmi folyamatokat generált. Magyarországnak ez a vidéken egyedüli összefüggő rurális innováció hordozó térsége jelentős strukturális problémákkal küzd. A régió belső területi egyenlőtlenségeivel kapcsolatban mindenki tisztában van azzal, hogy a parthoz egyre közelebb eső területek, települések viszonylagosan egyre fejlettebbek és fordítva. Azt már – megfelelő statisztikai adatszolgáltatás híján – saját kutatási eredményeink mutatják, hogy mindez eme előbbi tengelyre merőlegesen


31

is igaz. Az országnak ezen a viszonylagosan kis területén csaknem ugyanazok a mikro-regionális különbségek tapasztalhatók, mint országos viszonylatban a Ny-K tengely mentén. Szintén a közelmúltban végzett tájékozódásaink derítenek fényt arra, hogy jelentős strukturális problémákkal kell szembenézni a régió állandó népessége összetételének alakulásában. Az országos trendnek megfelelő természetes népességfogyást a régióban valamelyest kompenzálta, bár a pozitív vándorlási egyenleg, ez azonban a lakosság egyre jelentősebb mértékű elöregedéséhez vezetett. E folyamatot jó ideje tovább gerjeszti az a körülmény, hogy elérhető árú lakóingatlanok és egész éves egzisztencia híján jelentős mértékű az újonnan végzett, magas szinten képzett fiatal korcsoporthoz tartozók régióból történő elvándorlása. A vizsgálatok eredményei arra is választ adtak, hogy esetükben egyértelműen kimutatható a kényszer. Megfelelő helyi egzisztencia, képesítésük szerinti munkahelyek rendelkezésre állása esetén örömmel maradnának, hiszen olyan több generáció óta itt élők gyermekeiről van szó, akik szeretnek itt élni. Megélhetési okból azonban a fővárosban, a Dunántúl nagyvárosaiban és külföldön próbálnak szerencsét. A következő években a régió állandó népességének 5 %-a tervezi a Balaton környékének elhagyását, soraikban erősen felülreprezentáltak a magasan képzett fiatalok. Demográfiai számítások szerint a közelmúltban és a jelenben megfigyelhető trendek alapján elmondható, hogy a régióban állandóan élők gyermekvállalási hajlandósága (100 nő élete során történő szüléseinek száma) az utóbbi 6-7 évben az országos átlag (1,30) alatti (1,25), mely körülmény ráadásul nem is növeli az állandó lakosság élettartamban mérhető életesélyeit úgy, mint a vidéki Magyarországon általában. A megfigyelhető demográfiai trendek szerint a BKÜ lakónépessége vándorlás nélkül számolva a vidéki átlagot meghaladó mértékben 2041-re csaknem hatodával fog csökkenni (az egyszerű reprodukcióhoz az itt élő nők 80-90 %-ának kellene eggyel több gyermeket vállalnia), a nyugdíjas korúak aránya pedig megduplázódik, ha területpolitikai tényezők nem avatkoznak bele mesterségesen a folyamatokba.

Mindezen folyamatok turisztikai szempontok szerinti szem előtt tartása azért lényeges, mert a régióban jelenlévő népességből ez utóbbiak, az állandó jelleggel aktív korukban is itt élők azok, akik létrehozzák, működtetik és újratermelik azt a legszélesebb értelemben vett tárgyi (közüzemi szolgáltatások, stb.) és intézményi (oktatás, egészségügy, közigazgatás, szolgáltatások) infrastruktúrát, amelyen a szezonálisan megjelenő turizmus is bonyolódik. Annyi máris elmondható, hogy tudatos beavatkozás hiányában ezen infrastruktúra működtetése egy öregedő korszerkezetű, csökkenő társadalmi aktivitású és romló képzettségű, innovációra egyre kevésbé alkalmas helyi társadalom kezében lesz a jövőben. Ezen társadalmi folyamatok következményeivel a térség fejlesztésének tervezésekor a jövőben számolni kell. A részletek vizsgálata a Task-4 részbeni feladata. II.7.5 Területi identitás, avagy a régió „tartalékai”

A területi identitás nem önmagáért való hasznavehetetlen, mellékes, tehát felesleges dolog, olyan, amivel nem kell számolni, hanem a fenntartható térségfejlesztés egyik belső erőforrása, csakúgy, mint a természeti erőforrások, például az energiahordozók, a nyersanyagvagyon, a megfelelő éghajlat, vagy a humán erőforrásokon belül még a képzett munkaerő, illetve más tekintetben a termelő tőke, stb.

BALATON PROJEKT

32

Az imént vázolt tendenciákat a régió jelentős térségi identitással jellemezhető helyi társadalma és területpolitikai tényezői ma már ismerik, számon tartják és többé-kevésbé kidolgozott stratégiák alapján próbálnak tenni a helyzet javítása érdekében. Lakossági téren mindez a hazai vidéki átlagot jóval meghaladó mértékű vállalkozási és non-profit aktivitásban testesül meg, az itt élők egyéni és családi stratégiájában elterjedtebb a „több lábon állás”, mint akár a Dunántúlon másutt. E magatartás szociológiai okai és történelmi gyökerei a régió helyi társadalmának viszonylagosan magas fokú polgárosultságában keresendőek. A Balaton környékén erős, a XIX. századra visszamenő hagyományai vannak és nem pusztán az arisztokrácia, de a polgárság soraiban is a non-profit szervezettségnek, a civil aktivitásnak. E folyamatot jelentős mértékben fékezte az 1948-1989 közti időszak társadalmi struktúrája, a piacgazdasági modell mellőzése, a redisztribúció preferálása, ezen elsődleges gazdaságszervező elv és gyakorlat ellen azonban éppen a Balaton régióban kezdtek el leghamarabb érvényesülni a primer pártállami struktúrák ellehetetlenülésével egyre nagyobb teret nyerő másodlagos struktúra elemei. Az 1980-as évek elején legalizált magánszálláshely-bérbeadás, magántaxizás, stb. a BKÜ-ben, különösen a partközelben élőket egyre nagyobb mértékben volt képes egzisztenciálisan függetleníteni az állami és tanácsi redisztribúciótól. A polgárosodás kulturális dimenziójában pedig a nyugatról ide látogatók által megtestesített fogyasztói és magatartás minta hazai viszonylatban korai megtapasztalásának, a relatíve magas arányú idegennyelv ismeretnek és a rendszeresen ideérkező, illetve visszatérő vendégekkel ápolt kapcsolatok utazási szokásokban is megtestesülő hatásának volt szerepe. A régió kis- és középvállalkozói közül az idegenforgalomban, a kereskedelmi és a pénzügyi-ingatlanforgalmazási szektorban érdekeltek soraiban többen támaszkodnak üzleti tevékenységük során külföldi ismerősökre, rokonokra.

Mindezt tovább erősíti szintén a legutóbbi időszakban végzett vizsgálat eredményei közt kimutatott erős regionális identitás. E kutatások azt bizonyítják, hogy a térség egészében (és nem csak a parton) jelentős mértékű a polgárok Balatonhoz kötődése. A kapott identitás-mutatók szerint az itt élők „balatonisága” a BKÜ területén alig kimutatható szintűre redukálja a máshol általános megyei identitást. (Idegenben történő bemutatkozáskor a településnév említésének értelemszerű primátusa mellett az emberek egyharmada jellemzi magát balatoninak, míg ilyen helyzetben csupán 2 %-uk könnyíti meg a másik fél dolgát megyéje megnevezésével.) Az üdülőkörzet felnőtt korú polgárainak 65 %-a sorolja saját települését a Balaton Régióhoz, 14 % a Dél-Dunántúlhoz, 12 % a Közép-Dunántúlhoz, 9 % pedig Nyugat-Dunántúlhoz. A Balaton-környék önálló területi önkormányzatiságának ötletét 82 % osztja, a Balaton régió önálló közigazgatási kategóriává tételével pedig a BKÜ állandó népességének 81 %-a ért egyet, és csupán 19 % ellenzi azt. Az önállóság mellett szóló értékek a parttól legtávolabb eső településeken is mindenhol többségi véleményt mutatnak. Az önálló területiség mellett kardoskodók soraiban a magasabb iskolai végzettségűek és a fiatalabb korcsoportokhoz tartozók jelentős mértékben felülreprezentáltak. Mindezen körülmények részben arról is tanúskodnak, hogy – szemben az ország mesterségesen, a megyék csoportosításával nyert fejlesztési régióival – a Balaton térsége szerves szociológiai képződményt rejt magában, melynek polgárai tisztában vannak a térség országos viszonylatban is jelentős gazdasági súlyával, de azzal is, hogy a környezetükben, közvetlenül vagy közvetve a közreműködésükkel létrejövő turisztikai produktum előnyeiből alulreprezentáltan veszik ki ők maguk a részüket. A központi fejlesztési forrásokból való


33

szükséges mértékű részesedés hivatkozási alapja lehetne még a közelmúltban a Kht Kutatócsoportja felkérésére végzett kistérségi GDP elemzések eredményei szerint az is, hogy a régióban egy lakosra vetített termelési érték a magyar vidéki átalag 126 %-a. Ugyanezen vizsgálatok eredményei szerint: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó lakosságának 1 főre jutó adóköteles jövedelme az országos átlag csupán 85,6 %-a, mely mutató alapján a BKÜ jövedelmi viszonyokat tekintve az ország megyéinek sorrendjében csupán a 12. helyen áll. E felismerést a régió önkormányzati vezetői és egyéb fontos területpolitikai tényezői is magukénak vallják. A jelentős forráshiánnyal küzdő régióból történő jövedelem-kivonás pontosan azokról a felületekről történik, melyek az önkormányzatok helyi adóbevételeinek tárgyai, egyszersmind a saját fejlesztések, pályázati önrészek alapjai lehetnének.

Regionális szinten a BKÜ-nek országos szinten elismerten jól működő fejlesztési döntéshozó testülete van, saját forrásai viszont nincsenek. Az államtól éves szerződésekbe foglalt módon leosztott javakkal jól sáfárkodik bár, ezen források nagysága azonban eltörpül a régióból kiáramló jövedelmek kontrasztjában, csak minimális, a fenntarthatóság kritériumaitól jóval elmaradó mértékű fejlesztéseket tesz pusztán lehetővé, ezek viszont igen jól hasznosulnak (a Széchenyi terv megvalósulása során az 1,2 milliárdnyi központi kihelyezett forrás eredményeként 12 milliárdnyi fejlesztés valósult meg). II.7.6 Hogyan tovább? – Intézményfejlesztés szükségessége A három megyére, három fejlesztési-statisztikai régióra szabdalt BKÜ önmaga hivatalosan csupán úgynevezett funkcionális turisztikai területi egység, mely körülmény kontrasztjában jól kivehető jelei vannak a spontán régióképződés informális megnyilvánulásainak. A Balaton Fejlesztési Tanács integráló-kohéziós szerepe mellett nyilvánvalóan nem véletlen a települési önkormányzatok Balatoni Szövetségbe rendeződése, mint ahogy a non-profit szektor is hazai viszonylatban korán (2001. március 24.) hozta létre regionális szervezetét, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségét. E folyamat szintén érdekes eleme a BKÜ területén megtalálható öt történelmi borvidék hegyközségeinek 2003. februárjában történt Balatoni Borrégióvá alakulása. A többnyire a statisztikai-területfejlesztési régiók határaihoz idomuló dekoncentrált államigazgatási szervek közül az egyik (FVM –Területi Főépítész) elemének illetékességi területét - helyesen-a BKÜ 164 településéhez igazították. A Magyar Távirati Iroda megyékre szervezett irodái, országos viszonylatban teljes lefedettségű tudósítói hálózata egyetlen ponton mutatott „következetlenséget”: az MTI-nek 2004-ig külön balatoni tudósítója is volt. Ezek a maga nemében precedensértékű döntések egyúttal arra is bizonyítékok, hogy igazgatás-technikailag kivitelezhető a BKÜ teljesebb értékű, valódi regionalizálása. Ma már senki sem csodálkozna azon, ha a hasonló problémák és érdekek hasonlóképpen rendeznék csatasorba a ma még három megye kamaráihoz tartozó vállalkozásokat, mint ahogy azon sem, ha a térség politikai tényezőinek egy része regionális párt először éppen itt történő létrehozásával színezné tovább a magyar pártszerkezetet. Egy közelmúltban lefolytatott médiavizsgálat eredményei szerint a BKÜ felnőtt lakosságának kétharmada tekint várakozással egy regionális szemléletű balatoni heti-, illetve napilap elé, mely potenciális piac idővel nyilván megtalálja majd a maga befektetőjét. A koordinálatlanság jeleit ma a legnagyobb mértékben talán az egymástól többnyire elkülönülten, szétaprózott, ágazati szemlélettel és érdekeltségekkel működtetett állami intézmények és vagyontárgyak viselik magukon. Integrációjukra már csak a tulajdonos állam

BALATON PROJEKT

34

valós érdekei szerint is mielőbb sort szükséges keríteni, mely fejleménysürgető regionális érdek is egyben: A Balaton Fejlesztési Tanács ezen önmaguk sorait megszervezni képes szektorok koordinátoraként tudná a leghatékonyabban ellátni speciális területpolitikai feladatait. A régió területpolitikai tényezői – bár tisztában vannak a realitásokkal – távlati céljaik között azonban feltehetőleg többek között ezért szerepeltetik napirendjükön az önálló, saját jogon történő forrásszerzésre is alkalmas státuszú Balaton régió gondolatát, melyet a BKÜ-ben élő polgárok és az önkormányzatok, továbbá a civil szervezetek vezetőinek döntő többsége (80 %-a) is oszt. A teljes jogú, saját alanyiságával forrásszerzésre is alkalmas régióvá alakulás elképzelhető alternatívája a kiemelt üdülőkörzet területpolitika részéről történő valóban kiemelt kezelése annak érdekében, hogy az egyre romló pozíciójú régió vissza tudja szerezni és meg tudja tartani versenyképességét a nemzetközi idegenforgalmi piacon.

E két intézményfejlesztési stratégia kiegészülhet még egy harmadikkal is, nevezetesen az érintett partnerek (BFT, megyék, fejlesztési statisztikai régiók, és az állam) által az Európai Unió regionális politikájának irányelvei szerint működtetett interregionális kooperációé. Ezek egyike vezető területpolitikai tényezőkkel történő elfogadtatása nem csupán helyi, illetve regionális érdek, szem elől tévesztése súlyos akadálya lehet az ország idegenforgalmi bevételei megőrzésének, Európa egy különleges rekreációs célterülete megőrzésének, a balatoni turizmus fenntartható fejlesztésének. A regionális és a központi területpolitikai tényezők érdemi, fenntartható fejlesztés érdekében történő integrációjának elmaradása esetén megfontolandó a régión (BKÜ) belüli helyi önkormányzati, a vállalkozói és a civil szektor együttműködésén alapuló intézményesülés, vagyis az egymásra épülő helyi, kistérségi és a Balaton vonzáskörzetére méretezett regionális turisztikai desztináció menedzsment (TDM) kiépítése.


35

III. KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS ÉS TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS (TASK 3)

III.1 ÖSSZEFOGLALÓ A task a projekt során összegyűjtött, rendelkezésre álló adatok feldolgozását térinformatikai rendszerbe illesztését foglalja magában. A rendszer hátterében egy relációs adatbázis tartalmazza az adatokat, a partnerek és érdeklődők számára pedig a különböző szintű hozzáférést egy online felület biztosítja.

Távérzékelési módszerek A részfeladat folyamatosan zajlott az adatok beszerzésétől kezdődően, egészen a döntéstámogató rendszer bevezetéséig, valamint annak megfelelő működéséig. Azonban a többi adattak ellentétben, a távérzékelt képek speciálisabb feldolgozást igényeltek: ugyanarról a területről több, különböző felbontású, geokódolt képet kellett elkészíteni, melyek tárolása azonban nagyobb tárhelyet igényelt.

Internet-alapú, integrált, relációs, hibrid adatbázis Minden rendelkezésre álló adatot beillesztettünk az adatbázisba – a feldolgozást, digitalizálást, georeferálást, egységes formátumra alakítást, stb. követően. Az adatbázis szerkezete lehetővé teszi az esetleges későbbi bővítést, aktuális adatok bevitelét. A hibrid adatbázis térbeli (shapefile-ok, vektoros és raszteres) adatokat és a hozzájuk köthető leíró adatokat egyaránt tartalmaz, csak úgy, mint származtatott adatokat – mindet egységes adatformátumban. Az alkalmazott adatbázis-kezelő program a nyílt forráskódú PostreSQL, és annak PostGIS kiterjesztése, mely lehetővé teszi térbeli adatok adatbázisba integrálását, és annak térinformatikai adatbázisként való kezelését.

Internetes felület fejlesztése, a GIS adatbázis online eléréséhez

A különböző elérési szinteknek megfelelően a kétféle online felület 2 különböző térképszerverről működik, 2 eltérő programon fut. Az ingyenes rendszert szolgáltató szerver Budapesten, a Geonardo Kft-nél helyezkedik el, a szolgáltatás UNM Mapserver nevű, nyílt forráskódú szoftveren fut. A professzionális felhasználók részére elérhető rendszert a siófoki BFT térképszervere szolgáltatja, az ESRI cég ArcIMS programján – ez a rendszer több funkció használatát, bonyolultabb struktúra kialakítását teszi lehetővé, de természetesen ezáltal használata bizonyos szakértelmet kíván. Mindkét szoftver szerveroldali alkalmazás, így a felhasználóknak mindössze egy számítógépre és egy működő internet kapcsolatra van szüksége a használathoz. Ez a térbeli adatok megosztásának leggyorsabb, és leginkább költséghatékony módja (nincs szükség speciális GIS szoftverekre a felhasználó részéről).

BALATON PROJEKT

36

Ingyenes rendszer

Nincs jelszó Bárki részére elérhető

Professzionális rendszer Jelszóval védett Minden adat és funkció elérhető

A publikus rendszer része egy speciális lekérdező-felület is, ahol előre meghatározott lekérdezések hajthatóak végre, 4 témakörben. A döntéstámogató eszköz fejlesztői szabadon hozzáférnek a teljes adatbázishoz – a nyers és a feldolgozott adatokat is beleértve.

Online monitoring rendszer Mindkét szintű rendszerből elérhető a Balaton Online Monitoring rendszer, aminek a publikus felülethez hasonló szerkezete van: különböző fedvényekként jelennek meg az adatok, és az elérhető funkciók száma korlátozott. III.2 ENGLISH SUMMARY: GIS DATABASE Parameter derivation by means of remote sensing The remote sensing images required more specific processing. Many georeferenced images had to be created with different resolution showing the same area. Fast and safe Internet access of the GIS tool required improvement of the data format – as usual formats were too huge, making the Internet connection very slow. All the concerned data (mostly aerial photographs) were transformed into the new format, while building pyramids of the images as well (ensuring really fast zooming).

Setup of integrated, Internet based hybrid database The integrated hybrid database contains all the acquired data (after processing, geocoding, digitising, merging, harmonizing the format, uniforming the attributes, etc.). The structure of the database allows further development and enlargement. The hybrid database contains both geographical data (shapefiles, vector and raster maps), and derived data, as well as the related attribute data in a uniform format.

Applied database managing software is PostgreSQL, an open source application for managing relational databases. With PostGIS extension it supports geographic objects, allowing it to be used as a spatial database for geographic information systems.

Development and implementation of interfaces for online access for the database via the Internet, development and enhancement of GIS functionality

The web-based interface for online access for the database runs on 2 map servers with different softwares – according to the 2 access levels. All map servers and web servers were configured and linked to each other. The server providing public access level is located in Budapest, while the service of professional access level operates in Siófok. Public level access is based on the software UNM Mapserver – an open source development environment. Other access level (for

BALATON PROJEKT

40

professionals) is based on ArcIMS – which allows more function, more professional usage. Of course this level requires certain expertise. Both map server softwares are server-side application, so that the user needs only an Internet browser. This is a very quick, easy and cost-efficient (there is no special GIS software required) way of sharing geographical data.

Public access level

no password available for everyone

Professional access level: requires password all data and functions are accessible

A special querying interface is also part of the public level, where saved queries are available for the users, in 4 topics. Developers of the DSS access the whole database, including raw and processed data. For these functions a Java plug-in is required for the client computer.

Online monitoring system Balaton online monitoring system is accessible from both services. It has similar structure than the public access level of the GIS tool – having layers, and limited number of functions III.3 TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS A térinformatikai rendszer hátterében egy relációs adatbázis áll, mely tartalmazza a projekt során összegyűjtött adatokat, melyhez az érdeklődők könnyen hozzáférhetnek az online felületnek köszönhetően. A GIS eszközök alkalmazása a digitális feldolgozásnak és tárolásnak köszönhetően lehetővé teszik az egész rendszer gyors és egyszerű módosítását, bővítését. A rendszer egyes részei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, így minden módosítás azonnal megjelenik a teljes térinformatikai rendszerben. A task megvalósítása a rendelkezésre álló adatok és erőforrások számbavételével kezdődött, ezt a továbbiakban szükséges adatok, szoftver-, és hardverszükségletek felmérése követte, majd hasonló projektek, munkák tanulmányozására került sor a munka egyszerűbbé és hatékonyabbá tétele érdekében.

Távérzékelési módszerek Ez a részfeladat folyamatos volt – az egyre újabb, feldolgozást igénylő adatok beszerzésének megfelelően, egészen a döntéstámogató rendszer elkészültéig, illetve megfelelő működéséig. A távérzékelt képek a többi adatnál sokkal speciálisabb feldolgozást igényeltek: több, különböző felbontású, geokódolt képet kellett elkészíteni, ugyanarról a területről, ami természetesen nagyobb tárhelyet is igényelt.

BALATON PROJEKT

40

A GIS rendszer gyors és biztonságos Interneten történő működéséhez meg kellett találni a megfelelő adatformátumot (mivel a hagyományos adatformátumok túl nagy file-okat eredményeztek, ami túlságosan lelassította a rendszer internetes működését), és minden, rendelkezésre álló adatot ebbe az új, egységes formátumba transzformálni. A gyors nagyítás és kicsinyítés érdekében pedig további, úgynevezett piramis-képek kerültek a szerverre.

Internet-alapú, integrált, relációs, hibrid adatbázis

9. ábra

Az adatbázis létrehozása a rendszer fizikai struktúrájának megtervezésével kezdődött, relációs diagramokon megterveztük az adattáblák közti kapcsolatokat, megvizsgáltuk a térbeli információk adatbázisba illesztésének lehetséges módjait, valamint a szükséges adatszerkezet és a rendszer működéséhez legmegfelelőbb szoftverek is kiválasztásra kerültek. Az adatbázis tartalmazza az összes rendelkezésre álló adatot. Szerkezetének köszönhetően lehetőség nyílik a rendszer későbbi bővítésére, frissítésére. A hibrid adatbázis az alábbiak szerint tartalmazza a térbeli (shapefile-ok, vektoros és raszteres), és a hozzájuk köthető leíró adatokat, valamint származtatott adatokat:

Vektoros adatok − Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet határa − Megyehatárok − Régiók határa − Külterületek határa − Belterületek határa − Városok − Tavak − Természetvédelmi területek − Folyók − Úthálózat


41

Raszteres adatok

− Légfotó (1 méteres felbontású) − Digitális terepmodell − Űrfelvétel (Landsat ETM felvételek, 30 méteres felbontással, valódi- és

hamisszínes képek) − Topográfiai térképek (1:10 000)

+ tematikus térképek a következő 4 témakörben:

− Turizmus − Környezetvédelem − Társadalom − Gazdaság

A térinformatikai adatbázis a nyílt forráskódú PostreSQL adatbázis kezelő programot, valamint annak PostGIS kiterjesztését alkalmazza. Adatbázis-kezelő szoftver alkalmazása, az adatok adatbázisban való kezelése lehetővé teszi azok gyorsabb feldolgozását, valamint a későbbi bővítés, módosítás is egyszerűbbé válik.

Internetes felület fejlesztése, a GIS adatbázis online eléréséhez A különböző elérési szinteknek megfelelően a kétféle online felület 2 különböző térképszerverről működik, 2 eltérő programon fut. Az ingyenes rendszert szolgáltató szerver Budapesten, a Geonardo Kft-nél helyezkedik el, míg a másik hozzáférési szintet a siófoki BFT térképszervere szolgáltatja. A publikus szolgáltatás az UNM Mapserveren fut. Ez a nyílt forráskódú szoftver egyszerű, felhasználóbarát, csupán alapvető GIS funkciókat magában webes térinformatikai alkalmazások létrehozását teszi lehetővé, melyek használata semmiféle különleges szakértelmet nem kíván. Ugyanakkor, nyílt forráskódú lévén, alkalmazása ingyenes. A professzionális felhasználók részére szolgáló rendszer az ESRI cég ArcIMS szoftverén fut – ez a program több funkció használatát, bonyolultabb struktúra kialakítását, magasabb szintű felhasználást teszi lehetővé, de természetesen ezáltal használata bizonyos szakértelmet kíván. Mivel mindkét szoftver szerveroldali alkalmazás, a rendszer használatához nincs szükség speciális GIS szoftverekre: a felhasználóknak mindössze egy számítógépre és egy működő internet kapcsolatra van szüksége a használathoz.

BALATON PROJEKT

42

Ingyenes rendszer

10. ábra

− Nincs jelszó − Bárki részére elérhető − Csak számítógép és internet kapcsolat szükséges hozzá − UNM Mapserver programon fut, a Geonardo Kft webszerverén − A projekt hivatalos oldaláról elérhető − Az oldal és a térképablak felbontása egyaránt állítható a felhasználó által

Néhány korlátozás:

− A nyers adatok nem elérhetőek − Az egyes rétegek nem módosíthatóak − A felhasználó részéről újadat hozzáadására nincs mód − Korlátozott mértékű nagyítás engedélyezett − Csak előre elmentett lekérdezésekre van lehetőség − Csak képként menthető el az eredmény − Az alkalmazható funkciók száma véges

A publikus rendszer tartalmaz egy speciális lekérdező-felület, mely lehetővé teszi az alábbi témakörökben való keresést:

− Turizmus − Környezetvédelem − Társadalom − Gazdaság


43

Professzionális rendszer 11. ábra

− Jelszóval védett − Minden adat elérhető és letölthető (a kívánt formátumban) − Minden funkció elérhető − Újadat hozzáadása lehetséges (shapefile, a felhasználó számítógépéről) − Felhasználó által meghatározott új elemek (szöveg, poligon, pont, vonal) hozzáadásának lehetősége adott − Az ESRI cég ArcIMS szoftverén fut, a BFT webszerverén keresztül − Ez a hozzáférési szint szakértők, önkormányzatok, non-profit szervezetek számára

készült A döntéstámogató eszköz fejlesztői szabadon hozzáférnek mind a nyers, mind a feldolgozott adatokhoz, azonban ezen funkciók működéséhez már Java plug-in telepítése szükséges. Mindkét szintű rendszerből elérhető a Balaton Online Monitoring rendszer, aminek a publikus felülethez hasonló szerkezete van: különböző fedvényekként jelennek meg az adatok, és az elérhető funkciók száma korlátozott.

A rendszerben megjelenő rétegek:

− Vízszint − Vízminőség − Vízhőmérséklet − Léghőmérséklet − A levegő páratartalma − Szélirány − Szélsebesség − „népszámláló” adatai (az adott terület zsúfoltságáról) − Közlekedési adatok: áthaladó gépjárművek száma és átlagsebessége

BALATON PROJEKT

44

Az online GIS tool működése

12. ábra

A felhasználó rengeteg adat és funkció közül válogathat az online GIS tool használata közben. A térinformatikai eszközök használatán kívül lehetősége van az ablak felbontásának megválasztására, valamint a felület nyelvének kiválasztására (angol, magyar, vagy német). A használat során a réteglistából kiválasztott fedvények megjelennek a térképablakban, az azokhoz tartozó jelmagyarázat pedig az ablak jobb oldalán látszik. A réteglistában pipa jelöli a látható rétegeket, míg a réteg nevének piros kiemelése az aktív réteget mutatja – mindig az aktív rétegen lehet végrehajtani az egyes feladatokat, alkalmazni a GIS funkciókat. A használható eszközök sora a térképablak felett található:

− Nagyítás (kattintással vagy gumikerettel) − Kicsinyítés − Mozgatás − Teljes nézet − Info gomb − Nyomtatás (html vagy pdf formátumban)

Az info gombbal az aktív rétegről kérdezhetőek le információk: a kijelölt elem attribútum táblájához juthatunk hozzá, ami a térképablak alatt jelenik meg.

RÉTEGLIS

LEKÉRDEZÉS

TÉRKÉPABLAK

ESZKÖZÖKÁTNÉZETI TÉRKÉP

JEL- MAGYARÁZAT


45

A GIS tool lekérdező felülete

Előre meghatározott lekérdezések hajthatóak végre, 4 témakörben.

13. ábra

Az egyes témakörökön belül egy legördülő menüből választható ki, melyik tematikus térkép jelenjen meg. A lekérdezés esetében ugyanazok az eszközök használhatóak, mint az alaptérképnél, csak ebben az esetben az info gombbal a kiválasztott elemre vonatkozó, a tematikus térképnek megfelelő témájú archív adatai jelennek meg, valamint egy felugró ablakban azok grafikonos ábrázolása.

14. ábra

BALATON PROJEKT

46

III.4 A BALATON RÉGIÓ KÖRNYEZET-ÁLLAPOTA III.4.1 Bevezetés A Balaton, mint Közép-Kelet-Európa legnagyobb édesvizű tava és egyben turisztikai célállomása, igen komoly környezeti hatásoknak van kitéve a szezonális turizmus miatt. Az EU LIFE környezetvédelmi programjának keretében megvalósuló Balaton projekt elsődleges célja a főként a tömegturizmus által kiváltott környezeti kockázat csökkentése. Ezen cél elérését szolgálja egy átfogó környezeti-, gazdasági-, és társadalmi állapotfelmérés, illetve ezeknek a turizmussal való összefüggését elemző jelen tanulmány. A Balaton térségének környezeti állapotát a turizmuson túlmenően sokféle tényező befolyásolja, kezdve a tavi iszapban felhalmozódott tápanyag mennyiségén, a partmenti települések okozta terhelésen és a vízgyűjtő egészén végbemenő gazdasági, társadalmi folyamatokon át a globális környezeti, éghajlati hatásokig. Ha tehát képet akarunk alkotni a turizmus, az idegenforgalom környezeti összefüggéseiről, azt csak ez előtt a szélesebb háttér előtt, a környezet állapotának általános keretei között lehet megtenni. Természetesen a munka céljának megfelelően, a nagyobb hangsúly mindenképpen a turizmussal összefüggő környezeti témakörökön van. A tanulmány elsősorban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) környezeti állapotával foglalkozik, hiszen ez az a terület, amelyet a tömegturizmus leginkább érint. Ez az a térség – a tavat 10-25 km szélességben övező sáv – amelyben a turizmus környezetterhelése elsősorban megjelenik légszennyezés, zaj, szennyvíz- és hulladék-kibocsátás, vízszennyezés, illetve a természeti értékek rongálódása formájában. A Balaton térség környezetállapotának egy igen fontos része a tó vizének állapota, amelyet nagymértékben a tavat tápláló vízfolyások alakítanak. A vízzel kapcsolatos környezeti kérdések ílymódon túllépnek a BKÜ határain, és ezért itt a tanulmánynak is át kell fognia a Balaton teljes vízgyűjtőjét. Ez a környezeti állapotfelmérés az első, amely erről a térségről a teljeskörűség igényével készül. Az igény ugyan teljeskörű, de szembe kellett néznünk azzal, hogy a rendelkezésre álló információk hiányosak, több környezeti elem, illetve környezetterhelés típus monitoringja a térségben nem megoldott. A hozzáférhető statisztikai adatok is általában többféle területi rendszer szerint (megye, Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) vannak aggregálva, azokból a térségre vonatkozó információkat csak kompromisszumok árán lehet leszármaztatni. Jelen tanulmány egyes részei emiatt nem tartalmazzák a témakör minden lényeges jellemzőjét, inkább csak azok kereteit adják – utalva azonban a Balatoni Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Kht. részéről megnyilvánuló azon törekvésére, hogy a régió környezetállapotról a jövőben teljesebb képet adjon. Az állapotfelmérés a projekt több részfeladatához kapcsolódik, így a monitoring rendszer kialakításához, valamint egy, az idegenforgalmi és környezetvédelmi fejlesztések hatásának elemzésére alkalmas döntéstámogatási rendszer megalapozásához is. Mindezek révén előmozdítja azt az általános célkitűzést, hogy a térség turisztikai terhelése összhangba hozható legyen a Balaton Régió környezeti terhelhetőségével.


47

III.4.2 A Balaton Régió természetföldrajzi adottságai

A vizsgált terület lehatárolása A tanulmány elsősorban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) környezeti állapotával foglalkozik, ennek határain túlra csak a vízzel kapcsolatos kérdések esetében lép, amikor is a teljes vízgyűjtő vízállapotát számba kell venni. A BKÜ-t 164 település alkotja, ezek a tavat mintegy 10-25 km széles sávban övezik; a vízgyűjtő területe az üdülőkörzetét jelentősen meghaladja. A következő ábra a Balaton vízgyűjtőjének lehatárolását szemlélteti, a lila vonal pedig a BKÜ határát jelzi.

15. ábra

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Balaton vízgyűjtőjének lehatárolása

A tó és vízgyűjtőjének együttes területe 5,775 km2, ebből a tó 594 km2-t foglal el. A BKÜ területe a vízgyűjtőnek mintegy a fele, 2943 km2.

Domborzati viszonyok A Balaton vízgyűjtőjének természetföldrajzi viszonyait döntően a domborzat alakulása határozza meg, amely nagyon változatos, de két egymástól jól elkülönült, alapvetően eltérő típusa különbözethető meg. Az É-i vízgyűjtőt a hegységi, a D-i vízgyűjtőt a dombsági jellegű vízgyűjtőtípus jellemzi. Az északi vízgyűjtő, más néven a Balaton-felvidék nagy részét 300-400 m magas hegyek alkotják, amelyeket különböző nagyságú és formájú medencék, völgyek tagolnak. A Balaton-

BALATON PROJEKT

48

felvidék a tóval párhuzamosan három sávra osztható, jóllehet az egyes sávok keresztirányban is erősen tagoltak. A Balaton-parti legdélibb sáv – amelyet „Balatoni riviérának” is neveznek – a tengerszint feletti 120-160 m magasságig emelkedik. Ehhez kapcsolódik a középső sáv, amelyet 250-300 m magasan fekvő meredek lejtők alkotnak. Ezt a Balatonba folyó séd típusú vízfolyások sávot szabdalják fel. A Balaton-felvidék harmadik sávjába tartozik az összes további, általában hegyvidék jellegű terület. A Balaton-felvidék vízgyűjtőjének legnagyobb és legmélyebben fekvő medencéje a Tapolcai-medence. Viszonylag nagy kiterjedésű, amelyből az ún. tanuhegyek (Badacsony, Szent György-hegy) szigetként emelkednek ki. A Siófoktól Balatonfűzfőig terjedő vízgyűjtő a Balaton-felvidék legalacsonyabb és legkevésbé tagolt része. A Nagyberek és Siófok között a Balaton déli partja mentén egykor egymás mögött sorakozó, különböző magasságú és kiterjedésű turzások helyét mára jórészt elegyengetett, feltöltött, csaknem teljesen beépített „üdülősáv” foglalja el. Az e mögötti, 2-4 km széles partszegély legmagasabb részei a vulkáni tufa tanúhegyek, amelyeket észak-déli irányú völgyekkel tagolt szelíd hajlású dombok váltanak. A tóhoz kifutó völgyek tölcsérszerű öblözetei, a berkek a feltöltődés színterei, ma is nagyrészt vizenyős területek. A Nagyberek a Balatonnak dél felé mintegy 30 km-re benyúló, hátságokkal körülvett öblözete. A terület 104-110 m tengerszint feletti magasságú, csak a peremeken fordulnak elő magasabb teraszszerű formák. Sík felszínét alacsony turzásgátak tagolják hosszanti és ovális, vizenyős mélyedésekre, lápteknőkre. A déli partot 4-30 km távolságban kísérő domborzati formákat a Belső-somogyi hordalékkúp 140-200 m magas hátsága alkotja.

Geológiai- és talajviszonyok A Balaton-környék talajtakarójának képét a talajképző tényezők változatossága alakította ki. Ennek egyik fontos összetevője a felszínen lévő kőzetek geológiai eredetének és tulajdon-ságainak sokfélesége, másik fontos hatótényező a természetes növénytakaró. A Balaton vízgyűjtő területének talajait nagyrészt a lomberdő különböző növény asszociációi alakították ki. A különböző talajképződmények elterjedése az északi-, déli- ill. a nyugati vízgyűjtőn eltérő arányokat mutat, igazodva a talajképző kőzet, az eredeti növénytakaró és a domborzat változatosságához.


49

1. Táblázat

A vízgyűjtők területén előforduló talajtípusok és kiterjedésük [ha] TALAJTÍPUS É D NY Összesen

1. Váztalajok 2. Homoktalajok 3. Rendzina talajok 4. Barna erdőtalajok 5. Csernozjom talajok 6. Réti talajok 7. Tőzeg- és láptalajok 8. Öntés talajok 9. Lejtőhordalék talajok

4.255 751 7.820 24.980 442 3.508 2.613 114

3.556

- 1.283

- 55.704 3.713 15.410 8.550

- 515

113 2.818 15

99.552 163

24.443 8.836 4.021 928

4.368 4.857 7.835

180.236 4.318 43.361 19.999 4.135 4.999

Összesen: 48.039 85.180 140.889 274.108 Forrás: A Balaton vízgyűjtő területén végzett vízgazdálkodási- és intenzív mezőgazdasági tevékenység összehangolt fejlesztése, 2001

Éghajlat A BKÜ területén a levegő középhőmérséklete 10,7 ºC, a leghidegebb hónap a január, a legmelegebb a július, –1 ºC, illetve 21 ºC havi középhőmérsékletekkel. A hőmérséklet eloszlása magyarországi összehasonlításban itt a legkiegyensúlyozottabb, nagyrészt a Balaton víztömegének köszönhetően.

A napsütéses órák évenkénti száma 2000 és 2100 között változik, a legmagasabb havi összeg májustól augusztusig 800-820 óra közötti.

Az évi átlagos csapadék 750-900 mm, némileg magasabb, mint a magyarországi átlag. Nyáron jelentősek a kisebb kiterjedésű helyi csapadékesemények, különösen a tó közvetlen környezetében.

A leggyakoribb és egyben a legerősebb szelek a Balatont északnyugati irányból érik, az évi átlagos szélsebesség 3,2 m/s; a legszelesebb hónap a július, 5 m/s átlagos sebességgel, a leginkább szélcsendesek az őszi hónapok. A szélviharos napok száma nyáron 15-20 körüli, ilyenkor a szélsebesség meghaladja a 15 m/s-ot, esetenként elérve a 45 m/s-ot is.

Mind a szélerősséget, mind a szélirányt jelentősen befolyásolják az északi parti hegyvonulatok, illetve völgyeik. Emiatt a tó környezetében a szélirány helyenként számottevően eltér a tágabb térségben uralkodótól. Az északi part mentén a szél emiatt erősen turbulens. A tó közepe felé haladva a szél egyenletesebbé, ugyanakkor erősebbé is válik. A tavi áramlási viszonyait ugyancsak a szél határozza meg, nem elhanyagolható azonban a partvonal hatása sem.

Hidrológiai adottságok A Balaton Közép- és Nyugat-Európa legnagyobb sekély tava. Földtörténeti keletkezését tekintve viszonylag fiatal képződménynek számít, kora 5-7 ezer évre becsülhető. A tó medencéje tektonikus mozgások során egy törésvonal mentén bekövetkezett süllyedésekben alakult ki. A térszín süllyedése miatt az eredetileg észak-déli irányban haladó és a Drávába ömlő Zala a jelenlegi Balatont képező mélyedések felé tört utat. Az eredetileg különálló

BALATON PROJEKT

50

mélyedések a víz és a szél okozta erózió révén fokozatosan összekapcsolódtak, kialakítva a jelenlegihez hasonló medencét. Vízgyűjtő területének nagysága 5775 km2. Fő vízfolyása a Zala, amelynek vízgyűjtő területe, a teljes vízgyűjtő terület 45 %-a. Az északi parti vízgyűjtő vízfolyásai általában rövidek, a Balaton-felvidék völgyeiből érkeznek és vízgyűjtőterületük kicsi. A déli vízgyűjtő vízfolyásai ezzel szemben dombvidéki, helyenként síkvidéki jellegűek, vízrendszerük kifejlettebb és vízgyűjtőjük is nagyobb. Az északi part jelentősebb vízfolyásai az Eger-víz, a Tapolca-patak, a Lesence és a Kétöles-patak, a déli parton az Endrédi-patak, a Köröshegyi-séd, a Nagymetszés, a Tetves-patak, a Jamai-patak a Keleti Bozót (Pogányvölgyi-vízfolyás) és a Nyugati-övcsatorna. A hozzáfolyásnak mintegy a fele, 8,48 m3/s érkezik a Zalából, a többit a Balatonba ömlő kisvízfolyások adják. A Balaton vízháztartásában jelentős szerepet játszik a vízfelszínre hulló csapadék és az ezt az évek többségében meghaladó párolgási veszteség. A tó vízfeleslege a Sión keresztül távozik. A víz hőmérséklete a tó sekély mélysége miatt gyorsan követi a levegő hőmérsékletét - érzékenyen reagál a hidrometeorológiai változásokra. A vízhőmérséklet sokévi átlaga 12,4 oC, július hónapban nyaranta nem ritka a 23-25 oC-os vízhőmérséklet, az utóbbi években 30 oC körüli értékek is előfordultak. A Balaton általában minden évben befagy, az állójeges napok számának sokévi átlaga 57 nap, az átlagos jégvastagság 20-25 cm, de előfordult már 70 cm-es jégvastagság is (1928-29 telén).

A Balaton vízháztartása A Balaton sekély, ugyanakkor vízmélységéhez és vízgyűjtőjének nagyságához képest nagy kiterjedésű nagy tó. Ebből következik, hogy vízháztartásában a kis hozzáfolyás mellett meghatározó szerepet játszik a tóra hulló csapadék, illetve a vízfelület párolgása. A következő táblázat a Balaton vízforgalma főbb összetevőinek sokéves átlagos értékeit mutatja be millió m3/év, illetve m3/s mértékegységben. A hozzáfolyás és a kifolyás közötti különbség a vízgyűjtő területére vetített fajlagos értékként (l/s/km2) is összehasonlítható. Az egyes összetevőknek a Balaton felületére vetített, tó mm-ben kifejezett nagysága jól érzékelhetővé teszi azoknak a tó vízháztartásában betöltött szerepét.

2. Táblázat

A Balaton főbb vízháztartási elemei

Mm3/év m3/s l/s/km2 tó mm Hozzáfolyás 530,44 16,81 2,91 893 Tóra hulló csapadék 367,69 11,65 - 619 Tó felszín párolgása 535,19 16,96 - 901 Vízelhasználás a vízgyűjtőn 8,32 0,26 - 14 Kifolyás Siófoknál 354,62 11,24 1,95 597

Az alapadatok forrása: VITUKI Rt. (2003): A Balaton vízháztartási viszonyainak vizsgálata.


51

A Balaton vízmérlegét 1921 óta vizsgálják, azóta a tó vízbevétele, és -kiadása egyensúlyban volt: a hozzáfolyás és a csapadék összege gyakorlatilag minden évben meghaladta a párolgási veszteséget. Ehhez képest rendkívüli körülménynek kell tekintenünk, hogy 2000. és 2003. között – a vízgyűjtőre hulló a csapadék csökkenése miatt – négy egymást követő évben is negatív volt a tó vízmérlege, ami abban mutatkozott meg, hogy a tóból nem volt leeresztés és a tó vízszintje a hidrológiai év végén alacsonyabb volt, mint a megelőző évben. A következő ábra a Balaton hozzáfolyásának alakulását mutatja be.

16. ábra

A Balaton hozzáfolyásának változása (tó mm-ben)

Forrás: VITUKI Rt. (2003): A Balaton vízháztartási viszonyainak vizsgálata.

A tó vízszintje a siófoki leeresztő zsilip révén szabályozott, a vízszintet általában egy 15-20 cm széles sávban tartják. Tekintettel a tó sekély voltára – átlagmélysége mindössze 3,25 m – a tavi vízhasználatokat és ezen belül különösen a rekreációs használatokat az átlagosnál 20-25 cm-rel alacsonyabb vízszint már érzékenyen érinti.

III.4.3 Környezetterhelés

III.4.3.1 Települések környezetterhelése

♦ Vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás

A Balaton-térségi településeken a vízellátásnak és a szennyvízkezelésnek szezonális jelleggel igen jelentős igényt, a magyarországi ivóvízfogyasztás több, mint 11 %-át kell fedeznie. Ez az infrastrukturális szolgáltatás a vízkivételek révén a Balatont és a felszín alatti vízadókat terheli, míg a környezetbe kijutó tisztított vagy tisztítatlan szennyvíz a befogadókat, a talajt és a felszín alatti vizeket.

BALATON PROJEKT

52

Települési vízellátás és a helyzete

A BKÜ településeinek ivóvízellátása megoldott. Az ellátást a regionális – kis- és nagytérségi – rendszerek, valamint helyi, településenkénti ellátási rendszerek biztosítják. A fogyasztásra kerülő vízmennyiség több mint felét felszíni vízből, vagyis a Balatonból nyerik, 13 vízkivételi mű révén. A felszín alatti vízbeszerzés túlnyomórészt a karsztvízre alapozott. Az ezen túlmenően szükséges vízmennyiséget befoglalt forrásokból, illetve rétegvízből nyerik. A lakossági vízfogyasztás 168.902 m3/d volt 2001-ben, ami mintegy 1.110.000 fő vízfogyasztását fedezte. Regionális rendszerek és vízbázisaik:

Délkelet-balatoni Regionális Vízmű Siófok, Balatonvilágos, Balatonkenese vízellátását biztosítja. Vízbázisai: Balatonszéplaki nagyfelszíni vízmű, Siófoki felszíni vízmű (csak nyári üzemű), Balatonkenesei felszíni csúcsvízmű, valamint helyi ivóvíztermelő kutak. A vízműrendszer tartalék vízbázisa a Balatonakarattyai DEVIG felszíni vízmű és 8 darab különböző helyen található fúrt kút. A rendszer parttal párhuzamosan vezetett gerincvezetéke NA 500-200-as méretű.

Északkelet-balatoni Regionális Vízmű által ellátott települések: Balatonfüzfő, Alsóörs, Balatonalmádi, Lovas, Aszófő, Balatonfüred, Paloznak, Tihany, Balatonakali, Balatonudvari, Örvényes, Balatonrendes, Balatonszepezd, Révfülöp, Zánka, Csopak települések. Két fő vízbázisa a Balatonfüredi felszíni vízmű és a Balatonalmádi felszíni vízmű, valamint egyéb helyi víztermelő kutak, források. A Balaton parttal párhuzamosan végig húzódó gerincvezeték NA 200-400-as méretű.

Nyugat-balatoni Regionális vízmű biztosítja Kékkút, Köveskál, Kővágóörs, Salföld, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Gyulakeszi, Káptalantóti, Kisapáti, Nemesgulács, Szigliget, Tapolca, Balatonederics, Lesencefalu, Lesencetomaj, Lesenceistvánd, Nemesvita, Uzsa vízellátását. Vízbázisa a nyírádi karsztvíz kiemelés, a nyírádi bauxitbányáknál kialakított karsztvízkutakra telepített vízmű. Üzemeltetője a Bakonyi Bauxitbánya Kft, míg a vízellátó rendszert a Dunántúli Regionális Vízmű Rt üzemelteti. A regionális vízműrendszer maximális szállító kapacitása 42.500 m3/d. A nyírádi regionális vízelosztó központból az Izamajori medencékbe kerülő ivóvíznek a fogyasztók felé való szállítására kiépült 2 db. NA 600 ac. (régi és új) (2x8 km) gravitációs távvezeték Izamajor-Tapolca között. Tapolca-Balatonederics között pedig a régi NA 600 ac. vezeték működik (14,7 km). A Nyugat-Balatoni RV és az Észak-Kelet Balatoni RV rendszerei Tapolca-Révfülöp között, illetve Révfülöp-Zánka között távvezetékkel vannak összekötve.

Kistérségi rendszerek és vízbázisok

A vízgyűjtő területén több községet ellátó rendszer is található úgymint a Kapolcs-Vigántpetend, Taliándörögd-Öcs, és a Nagyvázsony-Vöröstó-Barnag vízmű. Mindszentkálla és Szentbékkála, valamint Hegymagos és Raposka közös vízművel rendelkezik. Dörgicse, Mencshely, Szentjakabfa, Óbudavár, Balatoncsicsó, Szentantalfa, Tagyon települések vízellátását az ún. Balatoncsicsói Regionális Vízmű biztosítja. A rendszer fő vízbázisa a Balatoncsicsó területén található mélyfúrású kút.


53

Helyi önálló rendszerek

Felsőörs a Malomvölgyi forrásokról, Veszprémfajsz önálló karsztkút bázisú vízműről, Szentkirályszabadja a Veszprém városi hálózatról, Balatonszőlős és Pécsely a pécselyi Zádor forrásból nyeri az ivóvizét. Hidegkút, Vászoly, Monoszló, Balatonhenye, Zalahaláp, Sáska, Hegyesd, Monostorapáti, Pula, Tótvázsony községek önálló vízművel rendelkeznek.

Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás

A térségben a szennyvíztisztítás kezdete az 1960-as évekre tehető, az első telepeket ekkor építették Badacsonyban, illetve Keszthelyen. Az 1983-ban elfogadott program nyomán jelenleg a parti településeken keletkező szennyvizek gyűjtését, tisztítását és elvezetését regionális rendszerek biztosítják. Az akkori fejlesztési program 1985-re a tisztítókapacitást 72 ezer m3/d-ben határozta meg, 1995-re pedig ennek 135 ezer m3/d -ra történő bővítését irányozta elő. A szükséges pénzügyi fedezet hiányában a fejlesztések a tervezettnél szerényebb mértékben valósultak meg. Így 1999-re a BKÜ területén található szennyvíztisztító telepek kapacitása az 1995 évre tervezettnek mindössze 87 %-át, 118.000 m3/d -ot ért el. Jelenleg 12 szennyvíztisztító telep üzemel, névleges kapacitásuk 118.000 m3/d, amely megfelel a nyári csúcsterhelésnek. A szennyvíziszap és a házi emésztőgödrökből szippantott szennyvíz elhelyezése teljeskörűen nem megoldott. A Balaton vízgyűjtőjén található szennyvízelvezető rendszerek két zónába sorolhatóak, a partmenti, illetve a háttér-zónára. A partmenti zóna 7 szennyvíztisztítási régióra tagolódik: az I., II., VI., és VII. régió tisztított szennyvizei a vízgyűjtőn kívüli vízfolyásokba kerülnek bevezetésre, a III. és az V. régió tisztított szennyvizeit a Balatonba torkolló kisvízfolyásokba, míg a IV. régióét a Kis-Balatonba vezetik. Így tehát a Balaton közvetett befogadója a III., IV. és az V. régió tisztított szennyvizeinek.

17. ábra

A BKÜ szennyvízelvezetése és tisztítása szennyvíztisztítási régiók szerint

BALATON PROJEKT

54

3. Táblázat

Ivóvíz ellátás és csatornázottság a BKÜ szennyvíztisztítási régióiban

Alrégió Ivóvízzel ellátott

lakóegységek száma

Szennyvízelvezető hálózathoz

csatlakozott lakóegységek

száma

Szennyvízelvezető hálózathoz

csatlakozás aránya%

Szennyvízcsatornára köthető lakások

száma

I. 22847 13936 61 18907 II. 15519 9128 59 14114 III. 12088 7147 59 11668 IV: 20847 10874 52 12823 V. 10068 1865 19 3226 VI. 22316 10001 45 15452 VII. 8259 4763 58 7191

Összesen: 111944 57714 52 83381

A csatornázottság kismértékben meghaladja az országos átlagot.

Bel-és külterületi csapadékvíz-elvezetés

A tó teljes vízgyűjtője 5170 km2 közigazgatási és domborzati szempontból is eltérő területekre tagolódik. Az északi vízgyűjtő Veszprém megye területe hegyvidéki jelegű, amelyről a befolyó vízfolyások száma 25, ebből 7 egészben vagy részben állami, 10 önkormányzati és 8 társulati kezelésben, illetve tulajdonban van. Az északi vízgyűjtőn az állami vízfolyások hossza 90 km, rendezettségi állapotuk megfelelő. A társulati kezelésű (203 km össz. hosszú) vízfolyások kb. 50-55 %-ban rendezettek, ezért a medrek jókarba-helyezését mielőbb meg kell kezdeni. Az önkormányzati tulajdonú vízelvezető árkok és csatornák (össz. hossz 53 km) cca. 35 %-ban rendezettek, így vízlevezető szerepüket jelentős részben nem tudják ellátni. A torkolati műtárgyak száma az északi oldalon 15 db, melyek közül a 6 db állami tulajdonú ezek fenntartása, üzemeltetése megfelelő. A fedezethiány miatt a 9 db önkormányzati és társulati műtárgy fenntartása és karbantartása jórészt nem megfelelő, így szerepüket kevés kivétellel nem tudják ellátni. A korábbi, felmérés, értékelés óta a belterületi csapadékvíz levezetők állapota, karbantartottsága néhány kivételtől eltekintve nem változott. A Balatonba a nagy csapadékokkal a vízlevezetőn keresztül közvetlenül a víztérbe kerül a lemosódott szennyezés. A Balatonba befolyó csapadékvíz-levezetők kevés kivételtől eltekintve hordalékfogás nélkül kötnek a befogadóba. Az elvezető rendszerek évenkénti rendszeres karbantartását a települések forgalmasabb helyein elvégzik (pl. strandok, település központ), a burkolt árokszakaszok iszaptalanítását és a földmedrek kaszálását évente egy-egy alkalommal. Esetenkénti mederfenntartó munkát a csapadékos időszakban az elöntés veszélyének megszűntetése miatt végeznek. A háttér településekről a csapadékvízzel szállított terhelések közvetlenül a Balatont nem érintik ennek ellenére a közvetlen parti településekkel együtt itt is elengedhetetlenül szükséges a csapadékvíz-elvezetés megoldása. Ezt a munkát hatékonyan csak a teljes vízgyűjtőre kiterjedően lehet megoldani.


55

♦ Hulladékterhelés A Balaton Régióban a keletkező szilárd kommunális hulladék mennyisége a partközeli településeken 146 ezer tonna, a többi településen pedig 49 ezer tonna volt 2002-ben10. A térségben a KSH adatai szerint a szervezett hulladékszállítás többnyire megoldottnak tekinthető, kivételt 10 települést képez, közülük egy partközeli. A Balaton Régió területén 9 hulladéklerakó működik, ezek évente 140.000 tonna hulladékot fogadnak. A hulladéklerakók az európai uniós követelményeknek nem felelnek meg. Az üdülőkörzet területén több illegális hulladéklerakás található a települések határában (2002-2005. között 70 településen került felmérésre illegális lerakás a környezetvédelmi programok készítése során), amelyeknek megszüntetéséről általában az önkormányzatok igyekeznek gondoskodni. A hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtése néhány településen megkezdődött, azonban elhanyagolható a hulladék energetikai vagy komposztáláson keresztüli hasznosítása. Regionális szinten megoldatlan a lakossági veszélyes hulladék (szárazelem, akkumulátor, világító testek, stb.) szervezett gyűjtése és ártalmatlanítása, valamint az építési törmelék újrahasznosítása és elhelyezése.

4. Táblázat

A Balaton Régió területén működő hulladéklerakók Telephely Megjegyzés (zárójelben maradék kapacitás) Balatonfüred* Agyagszigetelésű, (néhány év) Balatonrendes** Agyagszigetelésű Tapolca Agyag/bentonit szigetelés, érzékeny területen (10 év) Balatonszabadi Különösen érzékeny terület, csurgalékvíz kezelés megoldatlan Zamárdi Szigetelés nélküli, a Balaton parttól 3,5 km-re (30 év) Ordacsehi Szigetelés nélküli, talajvíz monitoring van (30 év) Balatonkeresztúr Hamarosan bezárásra kerül Látrány Tömörített agyagszigetelés, csurgalékvíz gyűjtés van (10 év) Marcali Korszerű védelem, kis kapacitás (140.000 m3)

Forrás: Balaton üdülőkörzet települési szilárd hulladékkezelésének kialakítása c. operatív program, 2000. * a környezetvédelmi működési engedély alapján 2004. december 31-ig működhetett ** felülvizsgálata folyamatban van A termelési hulladékok közül elsősorban a termelési veszélyes hulladékokról áll rendelkezésre adat: a Balaton Régióban 16.115 t termelési veszélyes hulladék keletkezik. (Az olajos iszapok és szennyezett talaj ártalmatlanítási lehetősége a térségben biztosított.) A térségben egy veszélyes hulladékégető működik a Fűzfői Hulladékégető Szolgáltató Kft. üzemeltetésében, amely szilárd és folyékony veszélyes hulladék égetésére alkalmas.

III.4.3.2 A közlekedés környezetterhelése A jelentős környezeti terhelést okozó közlekedési útvonalak az M7-es autópálya, a 70-es és 71-es utak. Forgalmi szempontból legterheltebb a 71. számú főút, itt a mért forgalomnagyság a

10 KSH Somogy, Veszprém, Zala Megyei Igazgatóság: Balaton Üdülőkörzet 1996-2002. 2003

BALATON PROJEKT

56

nyári csúcsidőszakban Balatonfüred térségben 27.865 jármű/nap, Gyenesdiás térségében 11.412 jármű/nap. Az út ezt a forgalmat nem tudja folyamatosan elvezetni, ezért az átlagos menetsebesség a forgalmi dugók következtében jelentősen lecsökken és a lakott területeken nem kívánatos környezeti hatások – zaj, levegőszennyezés – jelentkeznek. (Az egyik legnagyobb forgalmú útszakaszt tehermentesítő elkerülő út építése folyamatban van Balatonakarattya és Balatonfűzfő között.) A közlekedés légszennyezése A térség fő közlekedési útvonalai a BKÜ partmenti településein keresztül vagy azok közvetlen közelében húzódnak, egyúttal a légszennyezés elsődleges forrásai. A forgalomból származó légszennyező anyagok a forgalommal arányosan képződnek, ezért a maximális terhelés a nyári idegenforgalmi időszakban (július-augusztus) jelentkezik. Az elmúlt években a gépjárművek légszennyezőanyag kibocsátása a közlekedéssel összefüggő műszaki, környezetvédelmi szabályozás következtében a térségben jelentős mértékben csökkent. A közlekedés levegőszennyezésének csökkenése az üzemanyag minőségének javulása, az ólom tartalmú adalékanyagok megszüntetése, valamint a nehéz tehergépkocsik hétvégi forgalomkorlátozása eredményeként született. A gáznemű komponensek mellett nem lehet elhanyagolni az úttesten lerakódott por hatását. A gépjárművekből származó szilárd szennyezőanyagok és a hozzájuk kötődő policiklikus aromás szénhidrogének az úttest szélétől számított kb. 10 méter széles sávban kiülepednek a talajra, a növényzetre és a tereptárgyakra. Ezek jellemző szemcseátmérője 60 µm-nél kisebb. A gázhalmaz állapotú légszennyező anyagok az úttengelytől számított 100-150 m-re is mérhetők, a meteorológiai és domborzati viszonyoktól függően változó koncentrációban. A részvízgyűjtő területén a közúti közlekedés okozta emissziót a Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú társaság által 1990-1994 és 1995-1999 években mért forgalomszámlálási adatok és az egyes gépjárműtípusok irodalmi emissziós faktorai alapján kerültek kiszámításra, a forgalomszámlálási adatsorokból az adott időszakra vonatkozó átlagok figyelembevételével. A két számlálási időszak között a gépjárműforgalom számottevően nőtt, Siófok térségében például 25 %-al, az északi parton átlagosan 10 %-al. A térségben a közlekedés okozta emissziót a következő táblázat mutatja be útszakaszonként, illetve megkülönböztetve az idegenforgalmi szezon (július-augusztus) és az ezen kívüli időszak terhelését.


57

5. Táblázat

A közúti közlekedés emissziós adatai a Balaton-parti településeken, tonna/év

szén-monoxid

nitrogén-oxidok

szén–hidrogén kén-dioxid korom

Északi part, Balatonakarattya-Szigliget, úthossz: 89,4 km Szezonban 3264 349 17,0 110,3

Szezonon kívül 4145 514 28,8 187,8 Teljes év 7409 863 900 45,7 298,0

Északi part, Balatongyörök-Keszthely, úthossz: 15,0 km Szezonban 1256 146 7 20

Szezonon kívül 1734 238 13 39 Teljes év 2990 384 306 20 59

Déli part, Balatonvilágos-Siófok, úthossz: 42,6 km Szezonban 1908 188 8,2 52,9

Szezonon kívül 2877 330 18,0 117,6 Teljes év 4785 518 500 26,1 170,6

Déli part, Zamárdi-Balatonszentgyörgy, úthossz: 66,9 km Szezonban 1788 342 22 43


Balaton parti települések összesen, úthossz: 213,9 km Szezonban 8216 1025 54 226


6. Táblázat

A közúti közlekedés emissziós adatai a Balaton-parti településeken, tonna/év

szén-monoxid

nitrogén-oxidok

szén–hidrogén kén-dioxid korom

Balaton parti települések összesen Szezonban 42% 38% 34% 35%

Szezonon kívül 58% 62% 66% 65% Teljes év 19441 2665 2270 157 654

A közlekedés zajterhelése

A környezeti zajártalom nagy része a közlekedési (közúti, vasúti, légi) zajból származik, fokozott mértékben az idegenforgalmi jelentőséggel bíró Balaton-parton. Zaj tekintetében a legterheltebb az M7 autópálya és Tihany közötti szakasz, a Balatonederics és Keszthely közötti szakasz, valamint a déli oldalon a Balatonföldvár és Balatonszárszó közötti szakasz. A parti településekre ható zajártalom nagy része az átmenő gépjármű forgalomból ered, csak kisebb és kevésbé jelentős a célforgalom által okozott zaj mértéke. A közutak zsúfoltsága szezonális

BALATON PROJEKT

58

jellegű, a nyári idegenforgalmi idényre jellemző. A közúti zajszinteket jelentős mértékben befolyásolja a nehézgépjárművek aránya. A személygépkocsik zaja 80-82 dB, míg a tehergépkocsiké és autóbuszoké 85-88 dB. A hétvégi teherforgalom szabályozása észlelhető javulást eredményezett. A Balaton Régióban a lakó és üdülőterületeken a fő zaj problémák:

− Közúti közlekedés zaja − Vasúti közlekedés zaja (kürtöléssel együtt) − Az alvás, pihenés csendes környezet-igénye és a zajos szórakozások iránti igény közötti

ellentét megoldatlansága − Az üdülő- és lakóterületen működő, szolgáltató, szórakoztató és üzemi létesítmények,

tevékenységek zaja − A hatósági, adminisztratív eszközök nem hatékonyak, az idény-jellegű létesítmények,

tevékenységek elleni eljárás ideje legtöbbször hosszabb az idénynél.

7. Táblázat

A közúti közlekedés által okozott zajterhelési adatok Megnevezés Zajterhelés LAeq (7,5)

Nappal (dB) Siófok-Balatonvilágos 73* Balatonkenese-Balatonfűzfő 78,2 Balatonalmádi-Paloznak 70** Csopak-Aszófő 73,1 Örvényes-Balatonakali 65** Zánka-Balatonrendes 69,6 Ábrahámhegy-Balatonhenye 60** Badacsonytomaj-Tótvázsony 67,5 Balatonederics-Uzsa 70,8 Zamárdi-Szántód 74,8 Balatonföldvár 74,2 Balatonszárszó-Balatonszemes 72,6 Balatonlelle nyugat 72,7 Balatonboglár 72,7 Fonyód 72,4 Balatonfenyves-Balatonkeresztúr 71,9

Megnevezés Zajterhelés LAeq (7,5) Nappal (dB)

Balatongyörök 70,5 Gyenesdiás 76,2 Keszthely 73,6 Vonyarcvashegy 76,2

Forrás: Nyugat-, Közép-, Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, 2001 *Siófok Települési Környezetvédelmi Program, 2003

**mérésekből számolva


59

III.4.3.3 Az idegenforgalom környezetterhelése Az idegenforgalom által okozott környezetterhelés jellegében nagyrészt megegyezik a települési és közlekedési környezetterheléssel. Ami a különbséget adja az a szezonalitás: e tekintetben azonban elsősorban a közlekedésről rendelkezünk adatokkal.

Légszennyezés Az alábbi táblázat adatai szerint az éves közlekedési légszennyezés mintegy 40%- a az idegenforgalmi szezonban, július és augusztus hónapokban kerül kibocsátásra. Ebben a két hónapban a légszennyező kibocsájtások az év többi hónapjához képest mintegy háromszoros nagyságot mutatnak.

8. Táblázat

A gépjárműközlekedés légszennyező kibocsátásainak megoszlása a BKÜ fő közlekedési útvonalai mentén

Időszak CO NOx SO2 por július-augusztus 42% 38% 34% 35% szeptember-június 58% 62% 66% 65% Év [tonna/év] 19441 2665 157 654

A táblázatban közölt, a közúti közlekedés okozta emisszió a Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú társaság által 1990-1994 és 1995-1999 években mért forgalomszámlálási adatok és az egyes gépjárműtípusok emissziós faktorai alapján került kiszámításra.

III.4.3.4 Gazdálkodási tevékenységek környezetterhelése

♦ Az ipar környezetterhelése

Légszennyező kibocsátások a BKÜ területén és közvetlen környezetében

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a nagyipari tevékenység nem jellemző. A legnagyobb termelő ipari létesítmény Tabon egy elektronikai vállalat, amelynek légszennyező kibocsátása nem számottevő, illetve az uralkodó szélirányok (É, É-Ny, Ny) mellett a szennyezések nem a BKÜ irányába terjednek. Jelentős ipari létesítménynek mondható Balatonfűzfő térségében a Nitrokémia Ipartelep helyén létrejött számos vállalat. A Nitrokémia elsősorban kellemetlen szag kibocsátásáról volt ismert, azonban a termelő tevékenységek döntő részének felszámolása következtében a légszennyezés minimálisra csökkent. Egy további, a BKÜ területén működő vegyipari vállalat a tapolcai Isolith szigetelőanyag gyár, jelentéktelen kibocsátással. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a részvízgyűjtő területén jelentősnek mondható ipari tevékenységet nem végeznek. A következő táblázatokban közölt adatok a bejelentésre kötelezett pontforrásokat üzemeltető iparvállalatoknak a Környezetvédelmi Felügyelőségre

BALATON PROJEKT

60

történő kötelező adatszolgáltatásán alapulnak. A kibocsátások jelentős része a termeléshez, illetve az energiaszolgáltatáshoz kapcsolódó légszennyezőanyag kibocsátásból adódik.

9. Táblázat

Bejelentésköteles légszennyező pontforrások emissziója Siófok térségében, t/év

Év Kén-dioxid

Szén-monoxid

Nitrogén-oxidok Szilárd Egyéb

1995. 0,013 28,576 10,42 0,219 0,052

1996. - 9,143 10,166 1,303 0,043

1997. - 6,732 9,52 0,068 0,34

1998. - 6,391 9,416 0,170 0,531

1999. - 6,529 9,623 0,152 0,430

10. Táblázat

Légszennyező anyag kibocsátás Balatongyörök-Keszthely térségében [t/év ] kén-dioxid éves nyári szezon szezonon kívül Adatszolgáltatók - - - Lakosság 19,39 0,97 18,42 Közlekedés - - - Összesen 19,39 0,97 18,42 szén-monoxid éves nyári szezon szezonon kívül Adatszolgáltatók 11788 2285 9503 Lakosság 17,62 0,88 16,74 Közlekedés 2990,09 1161,23 1828,86 Összesen 3019,50 1164,40 1855,11 nitrogén-oxidok éves nyári szezon szezonon kívül Adatszolgáltatók 35660 7830 27830 Lakosság 27,71 1,39 26,33 Közlekedés 384,09 142,44 241,65 Összesen 447,47 151,66 295,81 részecske (korom) éves nyári szezon szezonon kívül Adatszolgáltatók - - - Lakosság 16,46 0,82 15,63 Közlekedés 58,95 20,63 38,32 Összesen 75,40 21,45 53,95 szilárd (nem toxikus ) por éves nyári szezon szezonon kívül Adatszolgáltatók 615 129 486 Lakosság 12,94 0,65 12,29 Közlekedés - - - Összesen 13,56 0,78 12,78


61

♦ A mezőgazdasági környezetterhelése A vízminőség-védelem szempontjából nagy jelentősége van a mezőgazdasági területekről a talajerózió elleni hatékony védekezésnek a diffúz szennyezés elleni védelem mellett. Sajnálatos módon a 90-es évek elején megkezdett meliorációs beavatkozások kb. 30 %-os készültség után leálltak, így továbbra is kidolgozásra várnak azok az alapelvek, melyek a módosult termelési módszerekhez, birtokviszonyokoz és földhasználathoz igazodnak, továbbá figyelembe veszik a Balaton környezetére előírt szigorúbb környezet és természetvédelmi előírásokat. Mezőgazdasági vízgazdálkodás keretében az öntözővíz ellátás biztosítására 2 vízkivételi mű terheli a Balatont (Balatonfűzfő és Balatonkenese). A mezőgazdaság számára történő öntözővíz célú vízkivétel nagyasága csak 1,5 %-a az ivóvíz célú vízkivételnek. Mennyisége nem jelentős. A tó öntözővíz-készletként történő hasznosítása áprilistól októberig terjed. A legnagyobb igény a nyári hónapokban június-augusztus között jelentkezik. III.4.4 Környezeti elemek állapota

III.4.4.1 Vízminőség A felszíni vizek minőségét hagyományosan biológiai és kémiai jellemzők alapján ítélik meg, Magyarországon ez az MSZ 12749:1993 szabványban rögzített határértékek szerinti történik. A minősítésnek ez a módja voltaképp szennyezés centrikus, amely ugyan alkalmas arra, hogy a kedvezőtlen hatásokat azonosítsa, de a jó állapotot többé-kevésbé önkényesen megállapított kémiai és biológiai határértékek betartásához köti, és ennek során lényegében figyelmen kívül hagyja a vízminőség ökológiai összefüggéseit. Az Európai Unió Víz Keretirányelvében lefektetett követelményrendszer szerint a felszíni vizek és így a természetes állóvizek minősítése nem rögzített határértékekhez, hanem önmagukhoz képest, sajátosságaik figyelembevételével történik. A Balaton vízminősége biológiai és kémiai jellemzők alapján

A Balaton vize jellemzően kalcium-magnézium hidrokarbonátos, pH-ja enyhén lúgos. Hidrokarbonátos jellegéből adódóan, az alga növekedés során elvont széndioxid miatt folyamatos a biogén mészkiválás, miáltal a víz állandóan zavarosnak tűnik, átlátszósága ritkán haladja meg az egy métert. A Balaton természetes sótartalma 450 mg/l körül van, keménysége 15-16 nk° körül ingadozik. Kémiai tulajdonságai teszik kellemes fürdővízzé. A Balaton vízminőségét befolyásoló tényezők közül különös szerepet játszanak a mikro-biológiai jellemzők, a klorofill-a tartalom alakulása és az azt befolyásoló nitrogén és foszfor-háztartás jellemzői. A klorofill-a tartalom jelentősen függ az időjárástól és az annak hatására bekövetkező biológiai, kémiai és egyéb folyamatoktól.

BALATON PROJEKT

62

18. ábra

A Balaton trofitása medencénként

1974 2000

1982 2001

1994 2002

1995 2003

1998 2004

1999 2005. június

Medencék Keszthelyi ↔ Szigligeti ↔Szemesi ↔ Siófoki Keszthelyi ↔ Szigligeti ↔Szemesi ↔ Siófoki

OECD szerinti

minősítés <8 µg/l 8-25 µg/l 25-75 µg/l >75 µg/l

Az ábrasort vizsgálva, amely a klorofill-a éves legmagasabb értékei alapján készült, megálla-pítható, hogy a 70-es évek közepétől a 90-es évek közepéig a Balaton ökológiai szempontból jelentősen veszélyeztetett volt. Ezt követően csak 2002-ben, akkor is igen rövid időszakra (4-5 nap) vált hipertróffá (vagyis a fürdőzés szempontjából erősen szennyezetté) a Szigligeti-medence. Az aszályos időjárás miatt 2001-ben jelentősen csökkent a tó vízszintje, ennek ellenére a tó vízminősége, ökológiai állapota továbbra is kedvezően alakult. Bár a vízszintcsökkenés, illetve a vízkészlethiány egészen 2004. év második feléig kritikusnak volt mondható, azonban a mérési eredmények alapján megállapítható, hogy a tó 1995-től napjainkig biológiailag stabil maradt. A vízminőség javulása a nagyközönség szempontjából elsődlegesen a balatoni strandok fürdőzésre való alkalmassága szempontjából érzékelhető. Összességében megállapítható, hogy a Balatonon az elmúlt négy év során a víz fürdőzésre való alkalmatlansága miatt strand bezárásra nem került sor. 2004-ben 19 strand nyerte el, 2005-ben immár 29 fürdőhely vehette át a környezetvédelmi és vízügyi minisztertől a szezonra vonatkozó kitüntető címet, a Kék Hullám zászlót (egyfajta minősítés, amelynek megszerzéséhez környezetvédelmi, környezet-menedzsment és vízminőség-védelmi feltételeknek kell megfelelni).


63

Tápanyagterhelés

A tó tápanyagterhelése a befolyó vizekből, a közvetlen vízgyűjtőről, a városias területről, a bevezetett szennyvizekből és a levegőből bejutó P és N terhelésből származik. Az algaszaporodás mértékét a tápanyagok és a problémát okozó kék algák tekintetében a foszfor, és ezen belül is az oldott ortofoszfát-foszfor (PO4-P) befolyásolhatja. A tápanyagmérleg mutatói az utóbbi években javultak részben az emberi szabályozási beavatkozások, részben az időjárási körülmények változása miatt. A javulás mellett szóló tény, hogy a tó vízgyűjtőjén már 15 éve drasztikusan lecsökkent a műtrágya használat. A Balatont érő tápanyagterhelés legnagyobb része a kisvízfolyásokon keresztül nagy intenzitású csapadékjelenségek alkalmával, és a közvetlen lefolyásból éri a tavat. A foszfor szennyező hatását mederkotrással igyekeztek csökkenteni. A Balatonba folyó állandó és időszakos vízfolyásokon több helyen szűrő nádastavakat alakítottak ki, amelyek a külső terhelést mérsékelik. Az algásodás első jelei az 1960-as évben kezdődtek, eleinte a Balatonban őshonos fajok (kovamoszatok, zöld algák) egyedszámainak és biomasszájának növekedésével, majd a fonalas kékalgák kerültek túlsúlyba. Az 1980-as és 90-es években a trópusokról behurcolt Cylindrospermopsis raciborskii nevű kékalga okozott tömeges vízvirágzásokat, amelyek közül a legsúlyosabb 1994-ben volt, amikor az egész tavat hipertróf, klorofil-a koncentrációértékek jellemezték. 1994 óta nem mértek hipertróf értékeket (de eutróf értékeket igen) és így a tó vízminősége a trofitás szempontjából bizonyos mértékű javulás jeleit mutatja (a mai napig tömeges kékalga virágzás nem történt a tavon). Mindez azonban nem ad okot különösebb optimizmusra, mert az eutrofizálódás szempontjából legfontosabb tápanyag, a PO4-P koncentrációja a legutóbbi években a környezetvédelmi felügyelőség mérései szerint 2-3-szorosára, emelkedett. A látszólagos javulásban elsősorban a hosszantartó magas nyári vízhőmérsékletek elmaradása játszott szerepet, mert a tó trofitási állapotát jelenleg a fény és a hőmérséklet határozza meg. A a kedvezőbb állapotok kialakulásához továbbá hozzájárult a Kis-Balaton Védőrendszer (korábbi) tápanyag visszatartása is. A tó hidrológiai szempontból négy különböző vízkicserélődési idejű medencére különül el. Az egyes medencék trofitása a külső és belső tápanyagterhelés függvénye.

11. Táblázat

A Balatont érő összes tápanyagterhelés 2004. A Balatont érő összes nitrogén terhelés t/év

Eredet I. II. III. IV. Balaton Vízfolyások 339,0 407,4 247,4 11,5 1032,3 Közvetlen szennyvíz 0,0 3,0 0,7 0,0 3,7 Városias terület bemosódása 26,1 12,5 35,6 51,1 125,4 Egyéb közvetlen vízgyűjtő bemosódása 44,6 19,3 57,8 35,3 157,1 Légköri terhelés 98,7 329,7 451,7 567,6 1447,7 Összesen 508,5 772,0 820,2 665,6 2766,1

A Balatont érő összes foszfor terhelés t/év Vízfolyások 20,9 12,4 2,8 0,4 36,6 Közvetlen szennyvíz 0,0 0,2 0,3 0,0 0,5 Városias terület bemosódása 6,4 4,0 7,7 13,1 31,2 Egyéb közvetlen vízgyűjtő bemosódása 17,2 6,9 21,5 12,7 58,2 Légköri terhelés 0,8 2,8 3,9 4,8 12,4 Összesen 45,3 26,3 36,2 31,0 138,9

BALATON PROJEKT

64

A Balatont érő ortofoszfát foszfor terhelés t/év Eredet I. II. III. IV. Balaton

Vízfolyások 13,6 3,9 0,6 0,2 18,4 Közvetlen szennyvíz 0,0 0,2 0,3 0,0 0,5 Városias terület bemosódása 2,8 0,0 2,0 2,1 7,0 Egyéb közvetlen vízgyűjtő bemosódása 6,7 0,1 1,7 1,3 9,7 Légköri terhelés 0,8 2,8 3,9 4,8 12,4 Összesen 24,0 7,0 8,5 8,4 48,0

A Balatont érő összes biológiailag hozzáférhető foszfor (BAP) terhelés t/év Vízfolyások 15,1 5,6 1,1 0,3 22,0 Közvetlen szennyvíz 0,0 0,2 0,3 0,0 0,5 Városias terület bemosódása 3,5 0,8 3,2 4,3 11,9 Egyéb közvetlen vízgyűjtő bemosódása 8,8 1,4 5,6 3,5 19,4 Légköri terhelés 0,8 2,8 3,9 4,8 12,4 Összesen 28,3 10,9 14,1 12,9 66,1 Forrás: A Balaton teljes vízgyűjtő területének állapot értékelése Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2005 I. Siófoki-medence, II. Szemes-medence, III. Szigligeti-medence, IV. Keszthelyi-medence

12. Táblázat

A Balatont érő összes terhelés 1996-2004. t/év

Év Összes nitrogén Összes foszfor Összes ortofoszfát-P BAP 1996 3794 235 117 140 1997 2769 168 82 99 1998 3186 211 97 119 1999 3518 239 123 146 2000 2485 155 69 86 2001 2086 122 38 54 2002 2020 83 22 35 2003 2028 86 24 36 2004 2766 139 48 66

Forrás: A Balaton teljes vízgyűjtő területének állapot értékelése Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2005 A tó vízminőségében az elmúlt 9 évben bekövetkezett változást lehet nyomon követni a fenti táblázatok segítségével. A Balatont érő összes terhelés, fenti négy paraméter vonatkozásában 1996-tól áll folyamatosan rendelkezésre.11 Az egész Balatonra összesített terhelésekből látható, hogy 1997-ben erős csökkenés, majd ezt követően 1998-ban és 1999-ben ismét határozott növekedés jelentkezett minden paraméter tekintetében. 2000-ben újabb csökkenés kezdődött, mely a száraz évek alatt folytatódott. 2004-ben minden vizsgált tápanyagforma terhelése jelentősen megnövekedett az emelkedő lefolyás értékek eredményeként. A Balaton trofitásának alakulását a klorofill-a maximumok alapján szokták kategorizálni. 1992. és 1994-es, hipertróf tartományban levő csúcsok után a tó 2003-ig

11A Balaton tápanyagterhelésének mérlege, mérése és modellezése, 2004. VITUKI KHT.


65

folyamatosan eutróf, 2004-ben pedig három medence is újra mezotróffá vált, csak a Keszthelyi medencében mért maximum mutatott eutróf értéket. Vízfolyások vízminősége A tó hozzáfolyását biztosító felszíni vízfolyások közül a legjelentősebb a keszthelyi medencébe torkolló Zala folyó, amely az összes hozzáfolyás 50-60 %-át szállítja. A tó északi és déli partján ezen kívül több kisebb-nagyobb hozamú és változó vízminőségű vízfolyás (több mint 60 vízfolyás, azonban az elmúlt aszályos években jelentős hányada időszakosan kiszáradt) található, amelyek egy része a régión kívül ered. A régió vízfolyásainak többsége a Balatonba vezeti vizét. Kivételt ez alól csak a Keszthelyi-hegység Tátika-csoportjának É-felé lefutó vizei jelentenek, amelyek a Marcalba torkollanak, mely maga is a Tátika-csoport É-i oldalában ered. A D-felé futó vizek már a Balatonba kerülnek. A Tapolcai-medence patakjai, a Nemesvitai övárok, a Lesence-patak, a Tapolca-patak, az Eger-víz egymással párhuzamosan futnak a Balatonba. A Káli-medence vizeit a Burnót-patak vízgyűjtője öleli fel, és a Burnót-patak vezeti a Balatonba. A további vízfolyások K-felé haladva a Horogi-séd, Csorsza-patak, Cserkuti-patak, Udvari-séd, Örvényesi-séd, Aszófői-séd, Tavi séd, Szőlősi-séd, Kéki-séd, Baricskadűlői-árok, Arácsi séd, Csopaki-séd, Paloznaki-vízfolyás, Lovasi-séd, Alsóörsi-séd, Remete-árok, Vörösberényi-séd, Fűzfői-séd, Bugyogó patak, Kenesei vízfolyás, Bakóúti árok. A Balaton déli oldalának főbb vízfolyásai: a Cinege patak, az Endrédi-patak, a Kőröshegyi-séd, a Nagymetszés-patak, a Kismetszés patak, a Tetves-patak, a Jamai-patak, az Ordacsehi árok, a Keleti Bozót vagy Pogányvölgyi vízfolyás, a Zichy csatorna, az Imremajori árok és a Nyugati övcsatorna keletről nyugati irányba haladva. Külön kell megemlíteni a Kis-Balatonba torkolló apró vízfolyásokat, mint a Bárándi-patak, a Zalaszabari-patak, a Radai-malomárok, a Garabonci-határárok, a Garabonci-malomárok, a Zala-Somogyi-határárok, a Cölömpös-árok, a Marót-völgyi-csatorna, valamint a Kis-Balaton II-es ütemébe É-ról betorkolló árkok, csatornák, belvíz öblözetek vizét. A régió állóvizei közül a fent megemlítetteken kívül jelentős még a tihanyi Belső- és Külső-tó, a Káli-medence Kornyi-tava, az európai jelentőségű Hévízi-gyógytó, valamint a halastavak és a déli parti berekterületek.

BALATON PROJEKT

66

13. Táblázat

A felszíni vizek minősége Összehasonlító értékelés az MSZ 12749:93 szerinti vízminőségi

osztálybasorolás alapján Oxigén-

háztartásN és P

háztartásMikrobiológia Mikroszeny-

nyezők Egyéb

jellemzők

Törzs-szám

A mintavétel helye

2003 2004 2003 2004 2003 2004 2003 2004 2003 2004Balatonba torkolló vízfolyások – Északi part

04FB24 Fűzfői séd – Balatonfűzfő

III IV IV IV IV III III III IV IV

04FB28 Vörösberényi séd – Balatonalmádi

IV III IV IV IV IV IV IV IV IV

04FB31 Lovasi séd – Alsóörs és Csopak között

IV IV IV III II III III III IV IV

04FB32 Csopaki séd – Csopak III II III III IV IV III III III III 04FB36 Örvényesi séd –

Örvényes II III III III II II II III III III

Összehasonlító értékelés az MSZ 12749:93 szerinti vízminőségi osztálybasorolás alapján

Oxigén-háztartás

N és P háztartás

Mikrobiológia Mikroszeny-nyezők

Egyéb jellemzők

Törzs-szám

A mintavétel helye


04FB39 Burnot patak – Ábrahámhegy

III IV IV IV III III III III IV IV

04FB41 Eger Patak – 71. sz. út V IV V V II III IV IV IV IV 04FB42 Tapolca patak – 71. sz.

út III IV IV IV III III III III III IV

04FB44 Lesence patak – 71. sz. út

IV IV III III II II II III III III

04FF60 Kétöles patak – 71. sz. út

III IV IV IV III II III III IV IV

04FB67 Nemesvitai övárok –71. sz. út

IV V III III II II III III IV IV

04FB90 Tapolca patak –Tapolca

III IV IV IV III III III III III III

04FB91 Horogi séd – 71. sz. út II II III IV III III III III III III 04FB92 Kéki patak – 71. sz. út IV II V IV IV IV V III IV IV 04FB93 Tavi séd – Aszófő - II - III - III - III - III 04FB94 Csorszai patak – 71. sz.

út - - - - - - - - - -

04FB95 Szőlősi séd – Bfüred és Tihany között

III IV IV IV III III III IV III III

04FB96 Tapolca patak –Hegymagas

III IV IV IV III IV III III III III

04FB97 Eger patak – Kapolcs IV IV II III III III II III III III 04FB98 Eger patak – Pula - IV - V - V - III - III 04FB99 Cinege patak – 71. sz.

út V V IV IV III III III III IV V

Balatonba torkolló vízfolyások – Déli part 05FB43 Boronkai vízfolyás, -

Marcali felett V V IV IV - - IV III IV IV

05FF28 Tetves patak – Visz III III IV IV - - III IV III IV 05FF25 Tetves patak –

Balatonszemes V V IV V II II IV IV IV V


67

05FB73 Endrédi patak – Zamárdi

V V V V II II V IV V V

05FF23 Nyugati-övcsatorna – Balatonkeresztúr

V IV IV V III II IV IV III III

05FB40 Imremajori csatorna – Balatonfenyves

V V IV III - - III IV IV IV

05FB72 A-B-C csatorna – Balatonlelle

V V V IV - - IV IV IV IV

05FB70 Jamai patak – Balatonboglár

IV IV IV IV - II IV IV IV V

05FB41 Zichy csatorna – Bélatelep

IV IV II III - - IV III IV IV

05FB64 Nagymetszés patak – Szólád

IV III IV III - - III III IV IV

05FB63 Nagymetszés patak – Balatonszárszó

V V V IV II III IV IV V IV

05FF26 Kőröshegyi séd – Balatonföldvár

IV IV IV IV II III IV IV IV IV

05FF29 Keleti Bozót – Buzsáki tározó felett

IV III IV IV - - III III IV IV

05FF24 Keleti Bozót – Fonyód IV III IV III II III IV IV IV III Összehasonlító értékelés az MSZ 12749:93 szerinti vízminőségi

osztálybasorolás alapján Oxigén-

háztartásN és P

háztartásMikrobiológia Mikroszeny-

nyezők Egyéb

jellemzők

Törzs-szám

A mintavétel helye


05FB71 Kelet-Nyugati főcsatorna – Ordacsehi

V V IV IV - - IV IV V V

05FB42 Forró árok – Balatonboglár

V V V V - - IV V V V

05FB44 Sári vízfolyás – Marcali tározó felett

V V V V - - IV IV IV IV

05FB45 Határkülvíz csatorna – Táskai tározó felett

III III III IV - - III III IV IV

Balatonba torkolló vízfolyások – Nyugati part 06FB60 Zala folyó –

Balatonhídvég* V V V V II IV III II IV IV

06FB71 Büdös-árok – Fenékpuszta híd*

V V V V III IV IV II IV III

06FB72 Szentlászló patak – Keszthely – Gyenesd.*

V IV V V V IV III III III IV

06FF14 Zala folyó – Alibánfa* III III III V IV IV II II III III 06FF15 Zala folyó, Zalaapáti,

közúti híd III IV IV IV III IV II III III III

06FF17 Felső Válicka – Zalaegerszeg*

V IV III III V IV IV III IV III

06FF18 Gyöngyös-Hévíz, Hévízi-tó kifolyás

IV IV II IV IV II IV III II II

06FF20 Gyöngyös-Hévíz 3,00, Keszthely-Fenékpuszta szivt.

V IV II IV II III III IV II III

06FF27 Zala, Fenékpuszta mérőszelvény

V V IV IV III IV III III IV III

06FF34 Zala folyó – Andráshida*

III III V II IV IV III II II II

06FF35 Zala folyó – Zalabér* III III III IV III IV III II III III 06FB95 Nádas patak –

Zalaszentgrót* IV V III III III IV III II III III

BALATON PROJEKT

68

06FB96 Vizslaréti árok – Zalaegerszeg Stadion*

V V V V V V IV V IV IV

06FB97 Avas árok – Zalaeg., Balatoni feljáró*

V IV IV V V IV V V IV IV

06FB98 Sárvíz – Zalaszentiván*

II II II III III IV III III IV IV

06FB62 Fenéki-tó Zalavár* V V IV IV II III III II III III Forrás: Közép-, Dél-, Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2005 Jelmagyarázat: I., II., III., IV., V. vízminőségi osztályok * 2002 és 2003 adat állt rendelkezésre

Felszín alatti vizek mennyiségi állapota A 80-as évekre az intenzív karsztvíz kitermeléssel járó bányászat eredményeként jelentős mértékű karsztvízszint süllyedés következett be a térség észak-nyugati részén, mely már veszélyeztette a Közép-Dunántúli régió karsztvíz-háztartását és ezáltal a Hévízi-tó vízpótlását is. Az 1990. végéig megszűnt a Nyírád-térségben a bányászati célú vízkiemelés. Azóta javul a térség felszín alatti vízháztartásának helyzete, emelkedik a nyugalmi vízszint. A régióban a felszín alatti vizek a vízellátás szempontjából közepes jelentőséggel bírnak. A vízellátás jórészét karsztvízből (nyirádi vízkivétel) és a tisztított Balaton vízből (pl. balatonaligai és balatonszéplaki) biztosítják. Helyi jelentőségű felszín alatti vízbázisok, karsztforrások és kutak elsősorban az É-i területen találhatók. A karsztos területek veszélyeztetettsége különböző. A legérzékenyebb a fedetlen vagy nyílt karszt, amely semmiféle természetes borítással nem rendelkezik. A kibukkanó kopár felszínnek nincs természetes védelme, a kőzetben tárolt karsztvíz közvetlenül is szennyeződhet, hiszen a beszivárgó csapadékvíz szennyezőanyag-tartalma csaknem teljesen szűrődés nélkül juthat bele. A fedett karsztok kevésbé érzékenyek, mint a fedetlenek. A karsztvizek és a talajvizek minőségére jellemző a magas, növekvő nitrát tartalom.

Felszín alatti vizek minősége A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén számos, közüzemi vízellátást biztosító, sérülékeny vízbázis található, azaz olyan, amely a felszíni eredetű szennyeződésekkel szemben nem rendelkezik kellő földtani védelemmel. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén a Balaton felszíni és a nyirádi kasztos vízkivételen kívül a regionális rendszert számos helyi, kisebb volumenű karsztvíz kivétel is táplálja Balatonalmádi-Vörösberény, Felsőörs, Csopak, Balaton-füred, Aszófő, Balatonudvari területén. Ezeken túl a Balaton-felvidéki önálló, vagy kistérségi vízművek vízbázisai szinte kivétel nélkül sérülékeny földtani környezetben vannak (pl. Litér, Hidegkút, Tótvázsony, Szentbékkálla-Mindszentkálla). A vízbázisvédelem fontosságát mutatja az is, hogy több településen fokozatosan romlik a szolgáltatott víz minősége: egyes vízbázisok vize már csak kevert vízként használható. A vízbázisvédelmi tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében a kormány 2249/1995. (VIII.31.) számon határozatot hozott, amelyben célul tűzte ki az üzemelő sérülékeny


69

környezetben levő és távlati vízbázisok biztonságba helyezését. 1996-ban elkezdődött az ivóvízbázis védelmi program a sérülékeny vízbázisok biztonságba-helyezése céljából. Az elmúlt években elkészült számos sérülékeny vízbázis állapotfelmérése a vonatkozó biztonságba helyezési tervvel, azonban ezek végrehajtása a beszűkült állami források következtében teljesen leállt.

III.4.4.2 Levegőminőség A BKÜ átlagos levegőminőségi adatai azt mutatják, hogy minden vizsgált jellemző tekintetében jobb a levegő minősége a megyék hasonló adataihoz képest. Budapest adataival összevetve, a BKÜ levegőjének szennyezettsége mintegy 50-60 %-a a fővárosénak.

19. ábra

A BKÜ levegőminőségének összehasonlítása a megyék és a főváros adataival

Területi és időbeli levegőminőségi átlagértékek

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

BKÜ Budapest Somogy Veszprém Zala

SO2

[ µg/

m3]

, Ü

P [g

/m2/

30na

p]

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

NO

2 [ µ

g/m

3]SO2ÜPNO2

Az ábra feltünteti az egészségügyi és az ökológiai határértéket NO2 esetén (barna vastag, illetve vékonyabb vonal, 40, illetve 30 µg/m3), illetve az egészségügyi határértéket ÜP esetén (120 t/km2/év = 10 g/m2/30nap). SO2 esetén az összes érték jelentősen alatta marad a 20 µg/m3 ökológiai határértéknek. Átlagos levegőminőség tekintetében a vizsgált értékek mindegyike az ökológiai határérték alatt marad. A veszprémi automatikus mérőállomás adatai 2005. Májusában:

BALATON PROJEKT

70

Anyag SO2 NO2 NOx CO Ózon PM10 Konc. 6.8 4.9 5.9 725.3 82.1 13.2 Egység µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3

III.4.4.3 Talaj

Az erózió által érintett és veszélyeztetett területek A Balaton vízgyűjtő területe enyhén tagolt dombvidék, és mint ilyen ki van téve a vízeróziós talajpusztulásnak. Országos felmérések szerint Veszprém megye a második, Zala a harmadik, Somogy pedig a hatodik helyet foglalja el a megyék erodáltságának sorrendjében. Az eróziós veszélyeztetettség nagyságát mutatja az 15. sz. táblázat, amely szerint a mezőgazdasági földek 78 %-a kisebb-nagyobb mértékben ki van téve e károsodásnak. A táblázatból az is kitűnik, hogy a három elkülönített nagy vízgyűjtő, és azokon belül elkülönített rész-vízgyűjtők igen eltérő mértékben szenvednek az eróziós talajpusztulástól. A Balaton vízgyűjtője mezőgazdasági jellegű táj, területének 55 %-a mezőgazdasági használatú. A mezőgazdasági földek 62 %-a szántóföld, mintegy 28 %-a gyepterület, a szőlő- és gyümölcsültetvények 7-4 %-ot borítanak. A mezőgazdasági területeken folytatott tevékenység és a talajpusztulási folyamatok együttesen meghatározó szerepet játszanak a vízrendszerben megvalósuló anyagforgalmi folyamatokra és azok útján a befogadóig eljutó, a Balatont elérő hatásokra. Mint korábban már megemlítésre került, hogy a Balaton környezeti állapotát döntően meghatározó algásodásnak limitáló tényezője a tó vízébe jutó foszfor-tápelem. Helyenként és időszakosan más tényezők is meghatározóvá válhatnak, azonban a foszforterhelés csökkentése az egyetlen elérhető eszköz az eutrofizáció mérséklésére és visszaszorítására. A tápanyagterhelés megállapítását nehezíti, hogy a tóba a vízfolyásokon keresztül érkező terhelés nagyságáról nagyon bizonytalan kép van. A vízminőségi mérőrendszer mérési programja az állandó és időszakos vízfolyás közül mindössze 20-ra terjed ki. Az egyetlen Zala folyó kivételével, - ahol a napi gyakoriságú vizsgálati program működik - a vizsgált többi vízfolyás esetén a mintavétel kis gyakorisága miatt a lehetséges terhelés ismeretlen hányadát, talán felét-harmadát mérik. A tó közvetlen vízgyűjtőjéből lefutó vizeknek a tápanyagterhelésben játszott szerepéről legfeljebb a települési belterületekről van egy-két szórványos mérés, a mezőgazdasági használatú részről semmi. A pontszerű szennyező források kibocsátásáról az évente 2-6 ellenőrző mérés alapján alkotott kép még a vízfolyásokon mért, ill. becsülthöz képest is sokkal megbízhatatlanabb. A vízgyűjtő monitoring adataiból levonható következtetések bizonytalansága miatt, a Balaton mezőgazdasági eredetű, a lejtős területeken a földhasználattal összefüggő terhelésének megállapítására a Wischmaier-Smith modell alkalmazásával került meghatározásra. A számítások jól mutatják a Balaton északi parti szőlőinek hatalmas fajlagos lepusztulását a közel sík kevés ültetvényt tartalmazó részvízgyűjtők csekély eróziójával szemben. A


71

számításokból egyértelműen megállapítható, hogy a vízgyűjtőn belül a művelési ágak aránya befolyásolja leginkább a lepusztulást. Az éven belüli eróziós csúcs a Zala vízgyűjtőjében általában augusztusban jelentkezik, az északi part vízgyűjtőkben júniusban és augusztusban, míg a déli parthoz csatlakozó vízgyűjtőkben május és augusztus a veszélyeztetett hónap. A talajveszteség továbbítása a vízfolyásokon keresztül

A közel 4 millió tonna talaj évenkénti lemosódása (∼80,000 t humusz; 20 t összes P 4 t asszimilálható P; ∼ 20 t N tápelemek) hatalmas veszteség a növényi tápelemekben, a talajok termékenységében. Ennek az elmozduló talajnak a túlnyomó része lerakódik a lejtő alján, a völgyekben, de egy része eljut az elsődleges vízfolyásokig, fokozatosan feltöltve azokat. Egy része a vízrendszeren lebegve továbbhalad, és valamennyi belőle eljut a befogadóig, adott esetben a Balatonig. Ennek a folyamatnak a mennyiségi leírására szolgál a hordalék továbbítási hányados, az az arány, amely megmutatja, hogy egy vízfolyás keresztszelvényén a keresztszelvény fölötti vízgyűjtő területről lepusztuló összes talaj mennyiségének hányad része halad át. Ennek pontos megállapításához arra lenne szükség, hogy részvízgyűjtőnként az azt elhagyó vízfolyáson nagy gyakoriságú vízhozam- és lebegőanyag mérés történjen olyan hosszú időn át, ami kiegyenlíti az időjárási tényezők ingadozásából származó változásokat (napi, heti, évszakos, évjáratos ingadozások). Ilyen adatsorok a Balaton vízrendszerén nem állnak rendelkezésre, kínálkozik azonban lehetőség külföldi mintán alapuló modellszámítások végzésére. Az Egyesült Államokban J. W. Roehl nagyszámú kísérletben vizsgálta a hordalék továbbítás törvényszerűségeit, és megállapította (Horváth - Kamarás, 1980), hogy szoros összefüggés van a hordalék továbbítási hányados, a vízgyűjtő kiterjedése, a vízfolyás fő medrének méretén a fő vízfolyás reliefenergiája és a vízrendszer szerkezetétől függő ún. elágazási arány között. Ezt az összefüggést felhasználva rész-vízgyűjtőnként kiszámították a Balatonig eljutó hordalék mennyiségét, amit a következő táblázat mutat be:

14. Táblázat

A Balatont elérő hordalék számított mennyisége

A vízgyűjtő és területe Hordalék Fajlagos hordalék 1000 t t/ha Zala vízgyűjtő 52,1 0,2 2649 Balaton Északi 174,7 1,3 1143 Balaton Déli 62,7 0,5 1373 Összesen 289,5 0.55 Forrás: Horváth – Kamarás, 1980 A számított értékeket összehasonlítva a Zala folyón sok éven át nyert napi gyakoriságú lebegőanyag-, és vízhozam - mérésekből számítható adatokkal túlságosan magasnak találták. Másrészt azonban az egész vízgyűjtőről számított hordalékterhelés nem áll messze a Balaton feltöltődési sebessége alapján becsülhető értéktől, és némi korrekciók árán elfogadható.

BALATON PROJEKT

72

A Balatont érő, eróziós eredetű foszforterhelés nagysága A mezőgazdasági talajok termékenységének meghatározó tényezője azok növényi tápanyag-, és azon belül is a foszfortartalma. Az erózióval elmozduló és a Balatonig eljutó talajszemcsék hordozzák ezt a foszfortartalmat, ami potenciálisan az eutrofizációs vízromlás forrásául szolgálhat. A hordalék foszfortartalmának túlnyomó része vízben oldhatatlan, vagy gyakorlatilag oldhatatlannak tekinthető, a vízminőség romlás, az eutrofizáció folyamatában nem vehet részt. Nem könnyű feladat a biológiai szempontból aktív, asszimilálható hányad megállapítása és erről a szakemberek körében ma is viták folynak. Tisztázásra vár továbbá a mezőgazdasági használatú földeken a tápanyag gazdálkodás és különösen a műtrágya használat szerepe a Balaton terhelésében, mivel ezen a téren gyakran lehet találkozni téves megállapításokkal. A Balatont elérő a földhasználattal kapcsolatos foszforterhelés tárgyalásánál külön figyelmet szoktak fordítani a műtrágyázás szerepére. Ez tulajdonképpen érthető, hiszen a tó vízminőségének gyors romlása időben egybeesett a vízgyűjtő területen a műtrágya felhasználás megtöbbszöröződésével. A műtrágya eredetű foszforterhelésnek a külön tárgyalása azonban nem indokolt. A talajba juttatott foszforműtrágya nagyon gyorsan megkötődik a talajban, megoszlik a talaj különböző foszforvegyületei között, és a továbbiakban már nem különböztethető meg a talaj eredeti foszforkészletétől. A műtrágya-foszfor, hasonlóan a talaj természetes eredetű foszfortartalmához, a talajban a bevitel helyén marad, és elmozdulni csak a talajrészecskékkel együtt képes. Az eróziós folyamatokkal a Balatonig eljutó foszforterhelést csak olyan arányban növelheti a műtrágya, amilyen arányban magának a talajnak a foszfortartalmát növeli. A nyolcvanas évek közepén, amikor a legintenzívebb volt a vízgyűjtőn a műtrágyahasználat évente hektáronként mintegy 70-80 kg (P2O5-ben kifejezve) foszforhatóanyagot szórtak ki. Ez elemi P-ban kifejezve 30-35 kg P/ha adagot jelent. Ez a mennyiség mintegy 3500 tonna talajban oszlik el, vagyis 10 mg-al növeli a talaj eredeti kb. 500 mg/kg foszforkészletét. A keszthelyi egyetem munkatársai kimutatták, hogy a bőséges, a növények szükségletét meghaladó adagú műtrágyázás nagy területeken mintegy 1000 kg P2O5-al vagyis 440 kg P-al növelte a talaj foszfortartalmát hektáronként, vagyis a talaj eredeti 1540 kg-os készletet 1980 kg-ra növelte. Tehát a legintenzívebb időszakban mintegy húsz év alatt fokozatosan 25-30 %-ra növelhette a Balatont elérő, földhasználati eredetű foszforterhelését a műtrágyázás. Az 17-19. sz. táblázatokból kitűnik, hogy a területegységre vetített terhelés az Északi vízgyűjtőn a legnagyobb (különösen az É-3), ennek mintegy harmada a Ny-i vízgyűjtő megfelelő adata, a D-i vízgyűjtőn pedig az É-ihoz viszonyítva nyolcada-kilencede. Az összes terhelés tekintetében közel egyforma az É-i és a Ny-i vízgyűjtő szerepe, a D-i vízgyűjtőé abszolút értékben is töredéke az egésznek.


73

15. Táblázat

Az erózió által veszélyeztetett területek nagysága a Balaton vízgyűjtőjén /ha/ Vízgyűjtő terület Erózió mértéke

Csekély Közepes Nagy Összesen Északi vízgyűjtő É-1 É-2 É-3 Összesen

11.9321.1872.450

15.569

7.8764.4872.136

14.499

4.975 3.852 3.782

12.609

24.7839.5268.368

42.677Déli vízgyűjtő D-1 D-2 D-3 Összesen

50.0509.8002.244

62.094

4.2007.0501.687

12.937

2.500 1.600

455 4.555

56.75018.4504.386

79.586Nyugati vízgyűjtő Ny-1 Ny-2 Ny-3 Összesen

19.93524.09016.13060.155

8.04013.3004.700

26.040

8.860 6.330 2.415

17.425

36.65543.72023.245

103.620MINDÖSSZESEN 137.818 53.476 34.589 225.883Forrás: A Balaton vízgyűjtő területén végzett vízgazdálkodási- és intenzív mezőgazdasági tevékenység összehangolt fejlesztése, 2001

20. ábra

9. sz. ábraFoszfor hatóanyag kijuttatás a Balaton melletti megyékben

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1980 1985 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997

időszak

fosz

for h

atóa

nyag

a s

zánt

óra

vetít

ve

kgP2

O5/

ha

ZALA MEGYE

SOMOGY MEGYE

VESZPRÉM MEGYE

BALATON PROJEKT

74

16. Táblázat

Talajveszteség a Balaton vízgyűjtőjén művelési áganként és lejtőkategóriánkénti bontásban

Vízgyűjtő Terület

Lejtőkategória (%) Összesen

0-5 5-12 12-17 17-25 25 fölött Fajlagos

t/ha Összes 1000 t

Fajlagos t/ha

Összes1000 t

Fajlagost/ha

Összes 1000 t

Fajlagost/ha

Összes1000 t

Fajlagos t/ha

Összes 1000 t

Fajlagost/ha

Összes 1000 t

Északi vízgyűjtő Szántó Gyep Szőlő+gyümölcs Kert Összesen

5.5 0,7

15,6 8,7 4,2

74,9

7,2 26,3

0,9 109,3

24,5

0,7 49,0 33,3 22,0

183,83,2

136,62,8

326,4

33,81,1

82,575,744,1

36,51,6

153,04,8

195,9

20,88,2

122,877,052,4

5,67,7

82,97,3

103,5

73,0 79,3

510,5 35,0

257,9

2,917,093,9

0,1113,9

13,42,0

68,445,117,7

303,736,7

492,715,9

849,0

Déli vízgyűjtő Szántó Gyep Szőlő+gyümölcs Kert Összesen

7,3 1,1

12,6 9,6 6,0

343,7 20,4 35,9

1,4 401,4

23,6

1,9 29,1 32,0 22,4

230,32,0

31,53,5

267,3

41,59,6

55,148,935,5

94,710,236,5

2,4143,8

41,613,9

126,0198,052,7

15,18,8

39,88,1

71,8

125,0 49,0

237,0 -

75,2

7,523,814,2

-45,6

11,13,1

31,944,210,9

691,365,2

157,915,4

929,9

Nyugati vízgy. Szántó Gyep Szőlő+gyümölcs Kert Összesen

6,9 0,2 7,8 2,1 4,9

408,1

6,2 23,0

0,8 438,1

21,0

1,1 29,2

6,0 19,0

461,24,2

80,11,7

547,2

41,23,0

74,015,940,7

461,25,8

156,82,0

625,8

61,33,8

129,922,762,6

158,15,9

187,81,5

353,3

87,3

8,6 208,3

7,7 99,7

35,64,8

110,80,2

151,4

16,00,8

57,37,0

16,0

1524,226,9

558,56,2

2115,8

Mindösszesen 5,4 948,8 20,5 1140,9 40,4 965,5 58,9 528,6 121,1 310,9 14,2 3894,7Forrás: A Balaton vízgyűjtő területén végzett vízgazdálkodási- és intenzív mezőgazdasági tevékenység összehangolt fejlesztése, 2001

17. Táblázat

A mezőgazdasági területek talajainak az elmozdulásával a Balatont érő foszforterhelés az Északi vízgyűjtőn


75

Részvízgyűjtő, Kisvízgyűjtő

Száma

Talaj- elmozdulás 1000 t/év

Továbbítási tényező

%

Talaj P-tartalma

g/t

Balatonba jutó P-terhelés

Összes t/év

Fajlagos kg/100 ha/év

É-1-1 É-1-2 É-1-3 É-1-4 É-1-5 É-1 összesen

62,9 65,3

156,8 4,6

112,4 402,0

36322

160170134135135

0,30 0,67 0,63 0,01 0,30 1,91

5,4515,9511,250,333,497,09

É-2-1 É-2-2 É-2-3 É-2 összesen

86,7 54,0 54,1

194,8

899

160130130

1,11 0,63 0,63 2,37

24,5023,3313,0419,65

É-3-1 É-3-2 É-3-3 É-3-4 É-3 összesen

61,0 58,4

109,3 25,5

254,2

888

10

122135135170

0,60 0,63 1,18 0,43 2,84

27,5230,5830,5746,2431,44

É-mindössz. 849,0 7,12 14,82Forrás: A Balaton vízgyűjtő területén végzett vízgazdálkodási- és intenzív mezőgazdasági tevékenység összehangolt fejlesztése, 2001

18. Táblázat

A mezőgazdasági területek talajainak az elmozdulásával a Balatont érő foszforterhelés a Déli vízgyűjtőn

Részvízgyűjtő, Kisvízgyűjtő

Száma



%

Talaj P-tartalma

g/t


Összes t/év


D-1-1 D-1-2 D-1-3 D-1-4 D-1-5 D-1-6 D-1-7 D-1 összesen

79,6 22,0

111,6 48,0 98,0

135,4 117,7 612,3

2214542

90888385817586

0,14 0,09 0,10 0,16 0,40 0,41 0,20 1,50

2,21,01,52,63,13,32,82,5

D-2-1 D-2-2 D-2-3 D-2-4 D-2 összesen

74,6 75,8 81,9 15,3

247,6

5101010

86887550

0,32 0,67 0,61 0,07 1,67

5,810,210,1

3,78,3

D-3-1 D-3-2 D-3-3 D-3 összesen

12,6 36,9 20,5 70,0

84

10

758688

0,08 0,13 0,18 0,39

6,69,39,08,5

D-mindössz. 929,9 3,56 4,2Forrás: A Balaton vízgyűjtő területén végzett vízgazdálkodási- és intenzív mezőgazdasági tevékenység összehangolt fejlesztése, 2001

BALATON PROJEKT

76

19. Táblázat

A mezőgazdasági területek talajainak az elmozdulásával a Balatont érő foszforterhelés a Nyugati vízgyűjtőn

Részvízgyűjtő Kisvízgyűjtő

száma



%

Talaj P-tartalma

g/t


Összes t/év


Ny-1-1 Ny-1-2 Ny-1-3 Ny-1-4 Ny-1-5 Ny-1-6 Ny-1 összesen

48,0159,9159,8111,9135,9183,9799,0

555222

1701351359090

135

0,4 1,1 1,1 0,2 0,2 0,5 3,5

9,07,07,02,02,03,05,0

Ny-2-1 Ny-2-2 Ny-2-3 Ny-2-4 Ny-2-5 Ny-2 összesen

289,7132,8253,6314,0217,4

1.207,5

25225

7011511570

115

0,4 0,8 0,6 0,4 1,3 3,5

4,015,0

6,03,0

15,07,0

Ny-3-1 Ny-3-2 Ny-3-3 Ny-3 összesen

25,027,256,7

108,9

111

505050

0,01 0,01 0,03 0,05

0,20,20,30,3

Ny mindösszesen 2.115,8 7,05 5,0Forrás: A Balaton vízgyűjtő területén végzett vízgazdálkodási- és intenzív mezőgazdasági tevékenység összehangolt fejlesztése, 2001

III.4.4.4 Ökoszisztémák A Balaton nádasainak állapota

A Balaton nádasállományának kiemelkedő jelentősége van mind a víz minősége, mind a vízi környezet szempontjából. Nagyon fontos probléma azonban a nádas megfelelő védelmének biztosítása, mert a nádasállomány riasztó leromlása figyelhető meg. A nádasállomány főbb funkciói az alábbiak:

− Ez a tóvíz legproduktívabb övezete, olyan szervezetek élőhelye melyek a különböző halfajok táplálékául szolgálnak;

− A nádas biológiai szűrőként funkcionál, megszűrve a befolyó vizek, erek és patakok diffúz tápanyag terhelését. Bizonyított, hogy mérhető mennyiségű oldott reaktív foszfor nem halad át a nádason;

− A nádasöv különböző makrofitái és egyéb élő szervezetei meghatározzák a víz kémiai összetételét is; itt zajlik le a befolyó vizek "Balaton-vízzé-válásának" folyamata;


77

− Sok védett és veszélyeztetett állatfaj (vízimadarak, kétéltűek) élőhelye; − A nádas védi a partot a hullázás hatásaival szemben; − A nádas sok halfaj ívóhelye és a kishalak menedéke; − A nádas visszatartja és kiküszöböli az emberi egészséget veszélyeztető patogén

baktériumokat (a bakteriostatikus és bakericid hatást számos kísérlet igazolta). Egyszerűen szólva: a káros baktériumok nem hatolnak át a mintegy 20 m széles nádas övezeten.

Az állomány szerkezete, életképessége és területi mérete alapján a nádasok öt minőségi osztálya különböztethető meg: 12

I osztályú: Zárt, homogén, stabil Phragmites communis állomány csak néhány kísérő

fajjal: békatutaj (Hydrocharis morsus ranae), békalencsék (Lemna minor, Spirodella Polyrhyza), melyek felületi kiterjedése 10% alatt van. Az aljzat szilárd és a fenéküledék nem vastagabb, mint 10 cm. A nádast rendszeresen kaszálják. Kereskedelmi, építőanyagkénti használati értéke kitűnő. Élőhelyi adottságai rendkívül jók.

II. osztályú: Kevésbé sűrű állomány, kezdődő "babásodással" a víz felöli oldalon. Növekszik a kísérő fajok száma. Megjelenhet a keskenylevelű gyékény (Typha angustifloia). A víz mélysége 0,5-1,5 m és az üledékmélység 10-30 cm. Még mindig jó az élőhelyi szerepe halak, madarak, kétéltűek számára és az aratott nád kereskedelmi értéke is jó.

III. osztályú: A leromlás első határozott jeleit mutatja, növekszik a "lyukak", nyílt vízfelületek, aránya. Megjelennek a fonalas algák, mint a Cladophora. A kísérőfajok részaránya eléri a 20 %-ot. Gyakori a keskenylevelű gyékény és a sövényszulák (Calystegia speium). A nádas magassága 1,5-2,0 méter, vékony oldalhajtások jelennek meg. A víz mélysége 0,3-1,5 m és az üledék vastagság eléri a 30 cm-t. Kevés a kereskedelmi értéke. A nádas kaszálása rendszertelen. Még mindig megfelel ívóhelyként.

IV. osztályú: A külső littorális zóna vízmélysége kevesebb, mint 0,5 m és kiszáradhat a nyári hónapokban. A kísérőfajok (Lythrum salicaria, Lysimachia vulgaris, Carexes : C. elata, C.gracilis, C. acutiformis) területi aránya nagyobb, mint 20% de kevesebb, mint 40-50%. A nádast nem vagy csak ritkán kaszálják. Már nem tölti be az ívóhely szerepét, de még mindig élőhelye néhány védett kétéltűnek és még mindig megszűri a kívülről érkező szennyezést.

V. osztályú: Már első ránézésre is pusztuló, leromlott nádas. A zsombékok (babák) már néhány méterre állnak egymástól. A hullámok áthaladnak a laza állományon. A szárvastagság igen széles tartományban változik. Sok helyen nem éri el a virágzás fenofázisát. A fonalas alga (Cladophora) tömegesen jelentkezik. Az aljzat laza, gazdag szervesanyagban és vastagsága eléri a 40-50 cm-t. Gyakori a kénhidrogén képződés. Nem kaszálják. Kereskedelmi értéke nincs. Ökológiai, élőhelyi értéke nulla. Ez a nádast már az "alig-nádas" kategóriába sorolják.

A vizsgálatok során a nádas gyors és nagymértékű leromlását figyelték meg. Az 1985-ben és 1993-ban készített felmérések az állomány határozott csökkenését és alacsonyabb osztályba sorolódását tárta fel, amint azt a 20. sz. táblázat is szemlélteti. A táblázat adatai egyértelműen

12 ERDA Bt, 1993

BALATON PROJEKT

78

mutatják, hogy a nádas zóna összterülete 87,4 ha-ra avagy 7%-kal csökkent a vizsgált nyolc éves időszakban. Az is kitűnik, hogy az I. osztályú állomány II. illetve III. osztályúvá vált, míg a korábban V. osztályú állomány egy jelentős része (40%-a) kipusztult.

20. Táblázat

A nádasállomány változása 1984-1993. között

Nádas minőségi osztály 1985 ha

1993 ha

változás ha

I. 252,0 137,1 -114,9

II. 226,9 257,8 +30,9

III. 349,7 436,6 +86,9

IV 195,8 181,3 -14,5

V. 191,7 115,9 -75,8

Összesen 1216,1 1128,7 -87,4 A leromlás okai nem látszanak egyértelműen tisztázottnak. A többé-kevésbé bizonyos okok között az alábbiak említhetők:

Mechanikus hatások megnövekedett száma: Ha a nádba ösvényeket, járatokat vágnak akkor kedvezőtlen vízcsere indul meg a nyíltvíz és a nádas belseje között, és még kedvezőtlenebb a part és a nádas között, szabad utat engedve a szennyezőanyagok és a hordalék behatolásának illetve a hullámoknak.

A tóvíz kémiai változásai: (bár az ok-okozati hatásmechanizmus nincs tisztázva) Tény azonabn, hogy a tóvíz halobitásának megnövekedése kedvez a keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia) elterjedésének, amely azonban elnyomja a nádat. Az egyéb kísérőfajok terjedését a szervesanyagban gazdag üledék felhalmozódása is elősegíti, mert ennek nyomán anaerob viszonyok lépnek fel metán és kénhidrogén kibocsátás mellett, amely a nád számára kedvezőtlen állapotokat okoz.

A tóvíz eutrofizálódása: A fő okok között a fonalas algák (Cladophora) tömeges elszaporodását, illetve az elpusztult alga tömeg szerves üledékkénti felhalmozódását nevezik meg.

Vízszintszabályozás hiányosságai: (a természetes vízháztartási mérleg bevételi oldalának csökkenése) A kisebb víztérfogatok növelik a halobitást, amely kedvez a nádast elnyomó kisérő fajok elterjedésének. A természetes tóvízszint közeli vízszintingadozás elmaradását is okolják a nádas pusztulásáért.

Kártevők: rovarok és gombák

III.4.5 Környezeti hatások


79

A lakosság egészségi állapotát számos kockázati tényező határozza meg. A rizikótényezők túlnyomó többsége elsősorban betegségre hajlamosító, fenntartó ok (ún. másodlagos ok), és nem közvetlenül kiváltó tényező. Halmozódásuk azonban növelheti a betegségek kockázatát, előfordulási gyakoriságát. A régiót érintő megyékben élő lakosság egészségi állapotának értékelése során a halálozási és megbetegedési adatok kerültek figyelembe vételre 1989-1998. közötti időszakra vonatkozóan. Az adatsor tartalmazza a tényleges halálozási számokat Somogy megye vonatkozásában, és a standardizált halálozási hányadosokat Zala és Veszprém megye tekintetében. A várható halálozási számok az országos korspecifikus halandósági szintek levetítését jelentik a vizsgált megye, kor és nem szerinti lélekszámára. A standardizált halálozási hányados (shh) a halálesetek tényleges számát osztja a halálesetek várható számával, vagyis a vizsgált populáció és az ország halálozási adatait hasonlítja össze. Ha az shh=100, a vizsgált lakosság halálozása az ország halálozási adatainak megfelelő, ha a shh nagyobb száznál, akkor a populáció halálozása az országos szintnél magasabb, ha pedig a shh kisebb száznál, a vizsgált lakosság halálozása az országos szintnél alacsonyabb.

21. Táblázat

Zala, Veszprém megye standard halálozási hányadosai és Somogy megye tényleges halálozásai betegségekre vonatkozóan

(országos shh. 100,00) 1989-1998 évek összevont adatai alapján

Betegség Zala megye shh. Veszprém megye shh.

Somogy megye tényleges halálozás

Rosszindulatú daganatok összesen 90 88 7504Orr-gége rosszindulatú daganata 92 n.a. 231KALB* 103 86 1482Ischémiás szívbetegség 122 92 7219Szívinfarktus n.a. 91 2965Hipertónia 81 77 1382Gyomor rosszindulatú daganata 117 96 694Cerebrovascularis betegségek 107 104 6312Végbél rosszindulatú daganata 111 96 527Vastagbél rosszindulatú daganata 87 80 596Prosztata rosszindulatú daganata 111 n.a. 301Méhnyak rosszindulatú daganata 108 82 151Emlő rosszindulatú daganata n.a. 89 451Máj-epe rosszindulatú daganata 86 n.a. 231Leukémia 91 n.a. 176Epehólyag rosszindulatú daganata 94 n.a. 233Tüdő rosszindulatú daganata n.a. 72 1525*krónikus alsóléguti betegségek n.a. nincs adat Forrás: Zala-, Veszprém Megyei ÁNTSZ, Siófoki ÁNTSZ 2002 III.5 FELHASZNÁLT IRODALOM Balatoni Integrációs Kht.: Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programja - átdolgozott változat.

Siófok, 2005. 09.19.

BALATON PROJEKT

80

BMGE Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék: A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni

vagy nem tenni? - Szintézis jelentés, Somlyódy László témavezető, Kézirat, 2003, Budapest.

Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség: A Balaton déli vízgyűjtőjének

környezetállapot felmérés aktualizálása és feladatterv a környezetállapot javítására – Balaton déli vízgyűjtő. Kézirat, 2001, Pécs.

Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség: A Balaton környezetállapotának értékelése.

Kézirat, 1999, Székesfehérvár. Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség: A Balaton Közép-dunántúli

Környezetvédelmi Felügyelőség területére eső vízgyűjtőjének környezetállapot felmérése és feladatterv a környezetállapot javítására, 1996-2001. Kézirat, 2001, Székesfehérvár.

KvVM: Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. „Az európai közösségi intézkedések

kereteinek meghatározásáról a víz politika területén” c. irányelvben 2005. március 22.-ei határidővel előírt Jelentés a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági elemzéséről. 2005. március, Budapest.

Mahunka Sándor, Banczerowski Janusné szerk.: A Balaton kutatásának 2001 évi

eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, 2002, Budapest. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség: A Balaton nyugati vízgyűjtőjére készült

környezetvédelmi állapotfelmérés alapján vízminőségvédelmi akcióprogram aktualizálása – Nyugati vízgyűjtő összesítő. Kézirat, 2001, Szombathely.

Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar: A Balaton vízgyűjtő területén

végzett vízgazdálkodási- és intenzív mezőgazdasági tevékenység összehangolt fejlesztése. Tanulmány, 2001, Keszthely.

A Balaton vízi-környezetvédelmi beavatkozásainak átfogó értékelése, rangsorolása. TAS-

Balaton Projekt Zárójelentés, Phare Framework Contract – Environment OSS Hu 9513/3, 1999.


81

IV. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ÁLLAPOTFELMÉRÉS A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETBEN (TASK 4)

IV.1 ÖSSZEFOGLALÓ

Az „Integrált Döntéstámogató Rendszer bevezetése a fenntartható turizmus érdekében a Balatoni Régióban” céllal indított projekt 4. modulja a Balaton Régió (más néven Balaton Kiemelt Üdülőkörzet) társadalmi-gazdasági állapotának felmérését volt hivatott elvégezni. Ezzel a munkafázissal nagy mennyiségű elemzett információt lehetett nyújtani a projekt többi modulja számára a térség társadalmának helyzetéről, valamint a gazdaság állapotáról egy nagyon erős területi szemléletet alapul véve. Az elkészült anyagok a különböző területfejlesztési szempontú döntések meghozatalához és megvalósításához szükséges társadalmi, gazdasági és területi alaphelyzetet rögzítik. A társadalmi-gazdasági állapotfelmérés modulja rendkívül széles spektrumban foglalkozott a balatoni területi politikákat, és különösen a régió egészét átható fenntartható idegenforgalmi fejlesztést érintő témakörökkel. A modul szűken vett szakmai célja kettős volt: Törekedett egyrészt a projekt számára a működőképesség biztosítása érdekében a lehető legtöbb társadalmi-gazdasági helyzetleíró információt összegyűjteni. Másrészt célja volt az is, hogy a korábbi – a közvélemény által már nagyjából ismert – tapasztalatokon, megállapításokon túl új kutatási eredményekkel is szolgáljon. A modul outputjaként elkészített több száz oldalas jelentés mindkét elvárásnak maradéktalanul eleget tesz. Jelen modul alapvetően a társadalomkutatással mutat rokon vonásokat, ezért a modul kivitelezéséhez kapcsolódó módszerek is nagyjából ebből a tudománykörből kerültek ki. A munka – témáját tekintve – mindazonáltal meglehetősen komplex jellegű: a vizsgálatok során összhangba kellett hozni a különböző szemléletek, diszciplínák, szakterületek eltérő módszereit és a kapcsolódó kívánalmakat. A munka elkészítése során a szerzők számos szakterületek módszereit alkalmazták, melyek közül kiemelendő a szociológia, a geográfia, a közgazdaságtan, a GIS (térinformatika), a statisztika és a tervezéselmélet. Mindezeket figyelembe véve az egyes résztanulmányok a területi tervezés és a területfejlesztés szemléletét egységesen előtérbe helyezték. A Balaton Régió sajátos karakterű, rendkívül komplex térség egy olyan tevékenységgel, jelesül az idegenforgalommal a középpontban, amely ezt az összetettséget közvetve vagy közvetlenül majd minden ízében áthatja. A gazdaságtól a demográfián át a társadalmi feszültségeken keresztül a területi különbségekig mindenütt érződik ennek az ágazatnak a kiemelt szerepe. Ebből adódóan akár a turizmus helyzetének elemzésével, akár a társadalom és a gazdaság más szegmenseinek elemzésével mindig ugyan oda lyukadunk: a turizmus fejlesztésének társadalmi-gazdasági szempontból is fenntartható megoldásának kérdéseihez. Jelentősen változott, átalakult a térség gazdasági szerkezete. Az országos tendenciákhoz hasonlóan a piacvesztés, a kereslet csökkenés, a gazdaságtalan tevékenységek leépítése, a szervezeti átalakulások és a privatizáció együttes hatásaként csökkent az ipari és különösen a mezőgazdasági teljesítmény. Az idegenforgalom vendégfogadási feltételeinek struktúrája is megváltozott, amely különösen a nagyobb kapacitású kiszolgáló egységek részarányának csökkenésében és a vendégforgalom szerkezeti átalakulásában – így a vendégéjszakák, ezen

BALATON PROJEKT

82

belül a külföldiek részarányának, valamint az átlagos tartózkodási idő hosszának mérséklődésében – nyilvánult meg. Mindezek hatással voltak mind a helyi gazdasági tevékenységek (vállalkozások), mind a helyi munkaerő-piac (foglalkoztatottság) alakulására. A Balaton Régió országos szinten is jelentős vállalkozási aktivitással rendelkezik, ezért külön figyelmet érdemel a helyi vállalkozások helyzetének felmérése. A Balaton környék vállalkozásai megalakulásának elsődleges motivációi a rendszerváltás utáni gazdasági helyzetben keresendők. A vállalkozások közel felét valamilyen megélhetéssel kapcsolatos kényszerhelyzet következtében alapították. Nagy csoportot alkotnak azok is, akik a vállalkozás megalapításakor egy meghatározott - legtöbbször idegenforgalommal összefüggésben lévő - lehetőségre vezetik vissza a vállalkozás megalakítását. Mezőgazdasági művelés tekintetében a Balaton Régió kevésbé kedvező adottságokkal rendelkező területnek számít az országban. A növénytermesztés ágazatai közül elsősorban a szőlőtermesztés jelentős. A régió ipara erősen koncentrált, elsősorban Keszthely és Balatonfüzfő környékére. Azonban azt is meg kell jegyezni, hogy a Balaton három eltérő jelleggel bíró partszakaszán eltérő iparszerkezet is alakult ki. A gazdasági élet valamint a helyi lakosság ellátásának háttérfeltételeit biztosító kommunális infrastruktúra megfelelően kiépült. Jelentősebb hiányok elsősorban a csatornázottság tekintetében találhatók. A helyben élő népesség létszámának szezonális ingadozása következtében a közművek terhelése változó: az év legnagyobb részében alulterhelt. A térség egyik legjelentősebb gondja jelenleg a hulladékkezelés. A Balaton térségébe érkező hazai vendégek mind az iskolázottsági szintet, mind a különböző nemzetgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak számarányát tekintve magasabb társadalmi státusszal rendelkeznek, mint a megfelelő korú magyar népesség, illetve a külföldi vendégek. Eredményeink alapján a balatoni vendégforgalom döntő részét kitevő német vendégkör, az összes ideérkező külföldihez képest, iskolázottságukat, jövedelmi viszonyaikat tekintve alacsonyabb státusszal rendelkezik. A régió speciális turisztikai termékei közül kettőt fontos kiemelnünk. A természeti adottságok kitűnő lehetőségeket biztosítanak a borászat, és ezen keresztül a borturizmus számára. Egy másik helyi idegenforgalmi vonzerő és speciális termék a horgászat lehetősége és a balatoni hal. Bár a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben jelentős állami, önkormányzati és magántulajdonú javak koncentrálódnak, s bár a térség átlagon felüli mértékben veszi ki részét a hazai GDP előállításából, saját jogon a jövőben mégsem lesz képes garantálni a fenntartható fejlesztéshez szükséges javak önálló előállítását. A Balaton régió turisztikai vonzereje országos viszonylatban még mindig jelentős és számottevő bevételi forrásokat testesít meg, a helyben élő állandó népesség mindebből azonban csupán keveset profitál.


83

IV.2 ENGLISH SUMMERY: SOCIAL AND ECENOMIC SURVEY IN THE BALATON REGION

This module of the project aiming at “Implementing an Integrated Decision Support System for the sustainable management of tourism in the Lake Balaton Region – An innovative solution for sustainable tourism” was created to describe and survey the state of the society and the economy in the Lake Balaton Region (called also Lake Balaton Seed Tourism Region - BKÜ). With the aid of this session great amount of information could have been provided for other project tasks about the condition of local society as well as about the status of the economy having a very strong spatial (regional) approach as basis. The finished materials fasten the economic, social and spatial positions essential for making and realising regional development decisions. On the one hand this module tried to collect the utmost information about the state of the society and the economy in order to ensure the operability of the project, while on the other hand it had also the aim to provide new research outcomes beyond previous – mostly known – experiences. This session shows similarities primarily with social research tasks, therefore basically methods of this mentioned discipline were applied. The survey – concerning its topic – has still a complex character, hence during the analysis different methods and standards of approaches, disciplines and speciality fields had to be brought in accordance. The multidisciplinary work applied among others the methods of sociology, geography, economy, GIS, statistics and planning theory. The Lake Balaton Region is an exceptionally complex region having a specific character with an activity, namely the tourism in the focus, which pervades this complexity directly or indirectly almost in all elements. The specific role of this sector can be felt everywhere from the economy through demography and social tensions to regional differences. That is why the result is always the same either by analysing the situation of tourism or the different segments of economy and society: it is necessary to find a socially and economically sustainable solution for tourism development. The economic structure of the region had been substantially changed that resulted the alteration of conditions of welcoming guests. As a common impact of market-loss, decreasing demand, cutback of uneconomic activities, organisational restructuring and privatisation the performance of industry and agriculture decreased significantly similar to nation-wide tendencies. The structure of conditions in guest hosting has also changed that was manifested in the fall of the proportion of great capacity service units and in the restructuring of guest circulation – so in the shortening of guest nights, the proportion of foreigners among these, and the average holiday length. All these had an impact both on local economic activity (enterprises) and local labour market (rate of unemployment). The Lake Balaton Region has a significant enterprise activity also on national level, so the assessment of local situation of enterprises is worth for special attention. Concerning the success of the enterprises the analysis of the connection between educational background and success of investments has shown that there is a strong relationship between business success and invested cultural capital even in the Lake Balaton Region with promising business possibilities. The human resources of the economy of the region were assimilating to the national tendencies in the past one and half decade. Employment level of the region decrease and its inner structure

BALATON PROJEKT

84

has changed as well. Temporary (seasonal) employment in the region is affecting more than ten thousand people, which can be detected significantly in most sectors and individual enterprises. The region of the Balaton has less advantageous agricultural production features than other parts of Hungary. From the branches of plant production the intensive wine production is providing a characteristic and tourism-attracting element of the region in the first line. The industrial economy around the Lake Balaton is highly concentrated, while different industrial structures have evolved on the main three shores of the Lake. The communal infrastructure ensuring the supply of the local population and the economy has been built out properly. Most significant drawbacks are to be found in the field of sewerage systems – most of all in less frequented townships. According to public opinion a determining feature of the Balaton tourism has always been and remains further the high price level. The artificial balance between supply and demand at the Lake Balaton has been disturbed. It does not seem to have been regenerated in several aspects until today: the reduction of demand has caused major disturbances on the supply side which have influenced both the quality of supply and the prices in different ways. There are two important items to be highlighted from the special tourist products of the region. The natural facilities are ensuring outstanding possibilities for vine production and so for wine tourism. The other special product can be the fish of the Balaton and among others the gastronomic tourism. Concerning its value production although the region gives over average part of the national GDP, in the future it will not be able to produce all the sources for sustainable development on its own. This fact directs the light on forming a region-specific strategy of sustainable development. It is necessary also in order to reduce intra-regional inequalities in the Lake Balaton Region. Stable regional differences characterise the settlements resulting different strategies to be shaped. Nowadays significant differences can be experienced between coastal and non-coastal settlements, towns and villages or among subregions. Towns on the North-Eastern shore are in the best situation, while the most disadvantageous situation is that of small villages in the Southern periphery of Somogy County. As a comparison with other regions of Europe similar lake regions as potential competitors were also analysed in the project. According to our results of social and economic comparisons the prior establishment was confirmed that the Lake Balaton Region is a specific complex unity. The regional policies of this region can be applied only here on the whole, in other regions only certain different dimensions of local examples can be applied. IV.3 A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ÁLLAPOTFELMÉRÉSSEL FOGLALKOZÓ

MUNKARÉSZ CÉLJA A projekt megfelelő megvalósítása érdekében elengedhetetlen volt a Balaton Régió társadalmi-gazdasági állapotának felmérése, melynek megvalósítására a 4. munkaszakasz során került sor. A kapott adatok segítséget nyújtanak a területfejlesztéssel kapcsolatos döntések, valamint azok megvalósításához kapcsolódó intézkedések meghozatalához. A Balaton társadalmi és gazdasági tényezőinek értékelése, az ezredfordulót követő években tapasztalható főbb jelenségek elemzése, a mai állapot felmérése és az eredmények írásos


85

rögzítése komplex feladat. Az összetettség a felmérés tárgyában és módszereiben is megnyilvánul, ezért a munkarészt célszerű volt különálló szegmensek összességeként felépíteni. A modul kivitelezése során az alábbi lépések megtételére került sor:

− A társadalom és a gazdaság vizsgálandó részelemeinek kijelölése. − A vizsgálatokhoz szükséges információforrások felkutatása. − A gazdasági tényezők jellemzése szakirodalmi vizsgálatokkal, statisztikai adatok

elemzésével és egyéb módszerekkel. − A vállalkozások, a gazdasági szereplők és a munkaerőpiac jellegzetességeinek leíró

értékelése. − A társadalmi összetevők jellemzése szakirodalmi vizsgálatokkal, statisztikai adatok

elemzésével és egyéb módszerekkel. − A helyi lakosság demográfiai, népességstatisztikai és szociológiai jellemzése. − A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet területi jellegzetességeinek vizsgálata. − A területi fejlettségi különbségek vizsgálata statisztikai adatok elemzésével és korszerű

kvantitatív módszerekkel. − A településállomány és a településhálózat értékelése a szakirodalom és a statisztikai

adatok segítségével. − Az elérhetőségi viszonyok jellemzése. − A Balaton Régió Magyarországon belüli szerepének és helyzetének értékelése. − A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet idegenforgalmának értékelése. − Kitekintés az Európai Unió hasonló jellegű megoldásaira. − Összefoglaló a döntéstámogató rendszerekhez szükséges helyzetfeltáró részről.

IV.4 A FELMÉRÉS SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Mivel a társadalmi-gazdasági állapotfelmérés főként a társadalomkutatással mutat rokon vonásokat, a modul megvalósításához kapcsolódó módszerek is ebből a tudománykörből kerültek ki. A munka, témáját tekintve meglehetősen összetett volt: összhangba kellett hozni a különböző szemléletek, diszciplínák, szakterületek eltérő módszereit és a kapcsolódó kívánalmakat az elemzések során.

A munka elkészítése során a szerzők az alábbi szakterületek módszereit alkalmazták:

− Szociológia − Geográfia − Közgazdaságtan − GIS (térinformatika) − Statisztika − Tervezéselmélet

Az összességében nagy terjedelmű anyag elkészítéséhez klasszikus (hagyományos) és új módszereket is felhasználásra kerültek. Legfontosabb módszernek a szakirodalom-elemzést és információ-feldolgozást (másodelemzés) tekinthetjük, amely kihasználva az újkor adta infrastrukturális lehetőségeket (Internet) igen széles körűnek tekinthető. Lényeges társadalom-elemző módszerként került elő továbbá a kérdőív-értékelés, melyeknek egy jelentős része interjúkkal is kiegészült.

BALATON PROJEKT

86

A modern módszerek között az elkészült anyagok igen erős kvantitatív elemzési eszköztárát kell megemlítenünk elsőként. A számítógéppel segített statisztikai kiértékelő eljárások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a bonyolult társadalmi-gazdasági összefüggésekre fény kerüljön. A kvantitatív módszereken belül ki kell emelni a területi statisztikai és a regionális elemzési módszereket, amelyekkel a speciális területi aspektusú kérdésekre kaphatunk választ. Alkalmazott módszer volt például a faktoranalízis, a klaszteranalízis, a trendelemzés vagy a számtalan területi egyenlőtlenségi vizsgálati módszer, stb. Az elemzések nagy része a digitális kartográfia (megjelenítés) és a térinformatika (elemzés) módszereinek alkalmazásával is kiegészült. Ezek az eljárások látványos és egyben újszerű eredményeket is magukkal hoztak. IV.5 EREDMÉNYEK A helyzetleíró rész azt a problémát járja körül, mellyel utóbbi évekbeli sikertelenségével, valamint Magyarország EU-taggá válásával (egyebek mellett) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kénytelen szembesülni. Területén, bár jelentős állami, önkormányzati és magántulajdonú javak koncentrálódnak, és bár átlagon felüli mértékben veszi ki részét a hazai GDP előállításából, a többi statisztikai-fejlesztési régióval szemben saját jogon a jövőben sem lesz képes garantálni a fenntartható fejlesztéshez szükséges javak előállítását. Mindazok ellenére sem, hogy a régió szerves, integrált, intenzív regionális identitással rendelkező helyi társadalommal rendelkezik, valamint területén pontosan olyan intézményesültséggel, legalább olyan kiépített infrastruktúrán és szakszerű módon valósul meg a területfejlesztés, mint a többi régióban. A helyi társadalmi-gazdasági adottságokból és a sajátos balatoni jellegből adódóan a régió fenntartható fejlesztése nem oldható meg szakmai sablonok segítségével. Ahhoz, hogy a területfejlesztés, illetve a régió szempontjából kiemelkedő szerepű fenntartható turizmus-fejlesztés erre a régióra alkalmazható formái összeálljanak, szükségesnek tűnik a régió társadalmának és gazdaságának átfogó szintű megismerése és fontos jellemvonásainak kiszűrése. IV.5.1 A gazdasági tényezők felmérése Különválasztva a gazdaság tényezőit a társadalmi összetevőktől, ennek a fejezetnek a célja, hogy kimondottan a gazdasági szereplők oldaláról vizsgálja meg a Balaton Régió meghatározó sajátosságait. A gazdasági élet helyi viszonyainak, mint a régió jövőjét alapvetően befolyásoló szempontoknak az ismerete különösen nagy jelentőséggel bír a területfejlesztési és területi tervezési döntések meghozatalakor. Természetesen minden gazdasági tényezőnek vannak társadalmi kihatásai is, ám a gazdasági hangsúlyokat, szempontokat kiemelő elemzés önmagában is tanulságos eredményeket hozhat. Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen változott, átalakult a térség gazdasági szerkezete. Az országos tendenciákhoz hasonlóan csökkent az ipari és különösen a mezőgazdasági teljesítmény. Az idegenforgalom vendégfogadási feltételeinek struktúrája megváltozott, melynek következtében a nagyobb kapacitású kiszolgáló egységek részaránya csökkent, és


87

átalakult a vendégforgalom szerkezete. A bekövetkezett változások hatással voltak a helyi vállalkozásokra, valamint a foglalkoztatottság alakulására egyaránt. A balatoni térség jelentős vállalkozási aktivitással rendelkezik, akár országos tekintetben is, ezért a helyi vállalkozások helyzetének felmérése kiemelt fontosságú. A magas vállalkozási aktivitás okai főként a rendszerváltás utáni gazdasági helyzetben keresendők. A vállalkozások közel felét valamilyen megélhetéssel kapcsolatos kényszerhelyzet következtében alapították. A vállalkozásalapítók másik nagy csoportja azok, akik a megalapításakor egy meghatározott, főként idegenforgalommal kapcsolatos, lehetőségre vezetik vissza a cégalapítást. A vállalkozói sikeresség kapcsán az iskolai végzettség és a beruházások összefüggéseinek vizsgálata igazolta, hogy az üzleti siker és a befektetett kulturális tőke között szoros összefüggés van. Ugyanakkor az iskolai végzettség és a többi gazdasági mutató, a forgalom és a nyereség között nem találtunk szignifikáns kapcsolatot. Összességében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településein működő vállalkozók sikeresnek érzik magukat, így mindenképpen erősnek tekintendő a régió vállalkozásának pozitív ön és jövőképe. A vállalkozások valódi kötődése a Balaton Régióhoz több elemben nyilvánul meg. A vállalkozók elsősorban települési szinten kötődnek a Balatonhoz és környékéhez. A regionális kötődés gyengébb, azaz a régió ebben a tekintetben nem lép fel önálló szervező erővel. Nagyon fontos momentum a rendszeres és ismerős kapcsolatok határozott együttmozgása, szignifikáns korrelációja, mely alátámasztja mindazok véleményét, akik a vállalkozók közötti nem üzleti kapcsolatok jelentősségét húzzák alá az üzleti életben.

22. Táblázat

A vállalkozások néhány összehasonlító adata a balatoni üdülőkörzetben (1998)

Megnevezés Partmenti Partközeli Összesen Ország települések összesen

Regisztrált vállalkozás 31827 11664 43491 1026642 Működő jogi személyiségű vállalkozás 2342 967 3309 146297 Működő jogi személyiség nélküli váll. 15229 7191 22420 633191 Ebből: egyéni 12456 6137 18593 458355 MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁS ÖSSZESEN 17571 8158 25729 779488 Ebből: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 520 684 1204 39042 ipar 1104 771 1875 83799 építőipar 1514 1042 2556 6692 kereskedelem, javítás 3886 1898 5784 216292 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5794 1256 7050 44752 szállítás, posta és távközlés 805 510 1315 46239 1000 lakosra jutó működő vállalkozás 141 70 107 77

A vállalkozások több mint háromötöde olyan BKÜ településen működik, amely közvetlen Balaton parti sávval rendelkezik. Ezen felül a működő vállalkozások 63 %-a a régió 16 városában üzemel. Ezek a területi hatások szignifikánsan jelzik a gazdaság regionális koncentrációját.

BALATON PROJEKT

88

A régió gazdaságának humán-erőforrás alapjait az országos tendenciákhoz való alkalmazkodás jellemezte az utóbbi másfél évtizedben. A régióban összességében csökkent a foglalkoztatás szintje, és átalakult annak belső szerkezete is. A térségben az idényfoglalkoztatás több mint tízezer főt érint, ami a legtöbb szektorban és az egyéni vállalkozások között szignifikánsan kimutatható. A Balaton térségében az idegenforgalomhoz kapcsolódó szezonális foglalkoztatással összefüggésben már az idényre való készülődés időszakában megfigyelhető a munkanélküliek számának mérséklődése. A foglalkoztatást tekintve általában lényegesen kedvezőbb a part menti települések helyzete, itt a kedvező közlekedési viszonyok a más településen lévő munkahelyre való eljárást is könnyebbé teszik. A Balaton környéke a mezőgazdasági művelés szempontjából kevésbé kedvező termőhelyi adottságokkal rendelkező térsége hazánknak. A növénytermesztés ágazatai közül elsősorban az intenzív szőlőtermesztés adja a balatoni táj egyik jellegzetes és idegenforgalmi szempontból is értékes vonását. Speciális adottságaiból fakadóan a halgazdálkodás ugyancsak idegenforgalmi vonatkozásokkal bír. A mezőgazdaság átalakulása előtt a térségben a nagyüzemek jelenléte volt a meghatározó, amely szervezetek szétesése mára általánossá vált. A Balaton környéki ipar erősen koncentrált, kiemelkedő Keszthely és Balatonfűzfő szerepe. A Balaton három partszakaszán eltérő iparszerkezet alakult ki. Bár a vízellátás, valamint a villamos-energia és gázellátás ágazatok mindenütt képviseltetik magukat, emellett a somogyi és a zalai oldalon az élelmiszeripari tevékenységeké, a veszprémi területen a vegyiparé a vezető szerep. A környezetvédelmi intézkedések hatására visszafejlesztett ágazatok struktúraformáló hatása egyelőre úgy tűnik erősebb volt, mint az 1990-es évektől kezdődő piacgazdasági váltás. A gazdasági élet, valamint a helyi lakosság ellátásának háttérfeltételeit biztosító kommunális infrastruktúra megfelelően kiépült. Jelentősebb hiányokat a csatornázottságban, főleg a háttértelepüléseken tapasztalhatunk. A közművek terhelése a helyben lévő népesség létszámának szezonális ingadozása miatt ingadozó, az év legnagyobb részében alulterhelt. A térség jelenlegi egyik legjelentősebb gondja a hulladékkezelés. Napjainkban 9 engedéllyel rendelkező hulladéklerakó található a Balaton környékén, amelyek általában nem felelnek meg az Európai Unió által előírt környezetvédelmi követelményeknek. A lerakóhelyek többsége beteléshez közel áll és további sorsuk, utóellenőrzésük, rekultivációjuk bizonytalan, csakúgy, mint a hulladék-elhelyezés további lehetősége.

A térség intézményi infrastruktúrája csak jelentős hiányosságokkal írható le. A térség területén a középfokú szolgáltatások igazgatási, egészségügyi, oktatási, pénzügyi stb. elemei, intézményei (azok a BKÜ-ből kirekesztett megyeszékhelyekre telepítettsége miatt) nincsenek meg, illetve hiányosan vannak jelen. Balatonfüred és Balatonalmádi kistérség kivételével e szolgáltatások megközelíthetősége a a régió területének többi részén, a somogyi és a zalai megyeszékhelytől való távolságból fakadóan problematikus.


89

21. ábra

Engedéllyel rendelkező hulladéklerakók a Balaton Régió területén (2000)

IV.5.2 A társadalmi tényezők jellemzése A komplex társadalmi felmérés célja a helyi lakosság szociológiai és demográfiai sajátosságainak feltárása volt. A társadalomkutatások sokszínűségéből adódóan a Balaton Régió társadalmának felmérése nem lehetett teljes, ezért célszerű volt a legfontosabb témák mentén elvégezni a vizsgálatokat. A Balaton Régió társadalmának jövőjét meghatározó tényezőcsoportok közül kiemelt hangsúllyal foglalkozott a kutatás a helyi lakosság demográfiai sajátosságaival, a külföldi állampolgárok helyi szerepvállalásával és a régió civil szférájának helyzetével. Állandó lakosainak száma az utolsó (2001-es) népszámláláskor 249.000 fő volt. A régió helyi társadalmát az állandó népesség soraiban regisztráltakon túl ingatlanonként 3-4 fővel számolva 210.000 - 280.000 üdülőtulajdonos kerekíti félmilliósra. A régión belüli mobilitás jelentős. A régióban egyre jelentősebb méreteket ölt a nem csak turisztikai részvétellel idelátogató külföldi állampolgárok száma. Jelentős a külföldiek régión belüli ingatlanvásárlása és szignifikáns jelenség a migráció is. A Balaton régió népessége a külföldi állampolgárok jelenlétével közel 30.000 fővel növekedett. Az üdülőkörzetben a nyári csúcsidőszakban az egyszerre jelenlévő népesség alkalmakkor meghaladhatja az egymillió főt is, s ennek csak egyharmadát teszi ki a helyi lakosság. A régió lakosainak társadalmi státuszát tekintve alapvetően azt mondhatjuk, hogy a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező idős állampolgárok helyzete a legkedvezőtlenebb és a legkilátástalanabb. A régión belüli mobilitás jelentős. A BKÜ-ben megfigyelhető jelentős társadalmi szerkezetmozgás azt eredményezte, hogy a régió területének társadalmi struktúrájában a legtöbb személy általánosan egyet előrelépett. A Balaton régióban tapasztalt mobilitási struktúra leginkább felfelé irányuló, de közel sem az egész társadalmon átívelő, inkább a legközelebbi foglalkozási csoport társadalmi elérését veszi célba.

BALATON PROJEKT

90

23. Táblázat

Non-profit szervezetek számának tevékenységtípus szerinti megoszlása 2002 során a Balaton Régióban

Tevékenységtípus Zala megyei alrégió

Somogy megyei alrégió

Veszprém megyei alrégió

Összesen %-ban

Kulturális, oktatással kapcsolatos

83 133 203 419 19,1

Sport 71 198 205 474 21,6 Közbiztonság, polgárvédelem

20 58 36 114 5,2

Érdekvédelem 69 161 134 364 16,6 Szabadidő -hobbi 49 119 132 300 13,7 Egyéb 107 207 208 522 23,8 Összesen 399 876 918 2193 100,0

A helyi, regionális identitást erősítő, illetve a lokális ügyek érdekében tevékenykedő non-profit szervezetek száma jelentős a régióban. A hosszú időkre visszanyúló hagyományokkal rendelkező civil aktivitás a régió egyik erénye. A kis forrásból gazdálkodó szervezetek számos belső lehetőséget rejtenek magukban a térség fenntartható turizmus-fejlesztését illetően. A régióban egyre jelentősebb méreteket ölt a nem csak turisztikai részvétellel idelátogató külföldi állampolgárok száma. Jelentős a külföldiek régión belüli ingatlanvásárlása, és szignifikáns jelenség a migráció is. A Balaton régió népessége a külföldi állampolgárok jelenlétével közel 30.000 fővel növekedett. A külföldi állampolgárok jelenléte az itt élő állandó népességre is hatást gyakorol, amely a különböző típusú együttélési modellekben is megnyilvánul.

24. Táblázat

Külföldi ingatlanszerzések kezdeményezése a BKÜ-ben (1996.I.1.-2001.XII.31.) BKÜ alrégiók

1996 1997 1998 1999 2000 2001 BKÜ összesen

Somogy 259 26,1

881 42,3

761 46,0

732 52,1

491 41,4

459 48,4

3583 43,4

Veszprém 290 29,2

433 20,1

218 13,2

305 21,7

228 19,2

145 15,3

1619 19,6

Zala 444 44,7

763 36,7

674 40,8

367 26,1

467 39,4

344 36,3

3059 37,0

Összesen 993 100,0

2077 100,0

1653 100,0

1404 100,0

1186 100,0

948 100,0

8261 100,0


91

IV.5.3 Elérhetőségi viszonyok

Minden ország és régió által kitűzött gazdasági és társadalmi felzárkózás, felemelkedés és fejlődés alapja a minél magasabb színvonalú elérhetőség. Az elérhetőség komplex fogalma magába foglalja az áru-, és személymozgások (valamint az információáramlás) megfelelő színvonalon történő megvalósulásának lehetőségét. Ugyanakkor az elérhetőség színvonala a szükséges minőségi ismérveken kívül megfelelő mennyiségi, kapacitás lehetőséget is kell, hogy tartalmazzon.

A régió elérhetőségének javítása, a turisztikai infrastruktúra fejlesztése elképzelhetetlen a külső közlekedési kapcsolatok megújítása, a térségnek az európai közlekedési rendszerbe történő erőteljesebb bekapcsolása, a belső kapcsolatokat, a gazdaságot és a turizmust egyaránt szolgáló közlekedési fejlesztések, a közműhálózat teljes kiépítése, a hulladékkezelés és elhelyezés problémáinak teljes körű megoldása nélkül. Az Európai Unióban az összes motorizált közlekedési mód forgalma növekszik, amihez alkalmazkodnia kell a Balaton Régiónak is. A Balaton parti települések utcahálózata kialakult, ugyanakkor a városok többségének súlyos problémát jelent a belső városrészek tehermentesítése, a belső közlekedés megoldása. Néhány település nem kíván semmiféle további, a közúti közlekedést érintő fejlesztést végrehajtani, hiszen szeretné megőrizni a mai település képét, közlekedési sajátosságait, amelyek jelenleg szinte kizárólag célforgalom jellegűek. A tömegközlekedés az átlagos magyar viszonyokat tekintve általában kielégítőnek mondható. A települések mindegyikénél komoly gondot jelent a nagymértékben megnövekedett tehergépjármű forgalom, a települések javaslata az elkerülő utak megépítése lenne. Habár számos település szeretne elkerülő utat a központ tehermentesítése érdekében, abban is egyetértenek, hogy az áthaladó turista forgalom megszűnése visszavetné a település gazdaságát és fejlődését. Tudatában vannak annak is, hogy a nagy forgalom következtében zavaró méreteket öltött a zaj-, és légszennyezés ellen csak a forgalom korlátozásával lehet tenni. A régió elérhetőségének alapja továbbra is (és a turizmus fellendülésével egyre inkább) a közút marad. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással néhány éven belül várhatóan jelentősen nő majd az idegenforgalom, amiben meghatározó szerepe lesz a Balaton térségének. Ekkorra egy olyan Balaton környéki közúthálózatnak kell tehát rendelkezésre állnia, amely (mint az összközlekedési infrastruktúra meghatározó alkotórésze) megfelelő szolgáltatási szintet nyújt a hazánkból és a szomszédos országok felől érkezőknek egyaránt. Kiemelt jelentősséggel bír az M7 autópálya, illetve a majdani M8 gyorsforgalmi út fejlesztése, de az ország egyéb gyorsforgalmi útfejlesztési programjai is közvetett hatással lehetnek a régió közlekedésére. Ezekhez szorosan kapcsolódik a csatlakozó első- és másodrendű főúthálózat fejlesztésének ütemezése is. A régiót érintő vasútvonalak egyes részei országos jelentőségűek, nemzetközi folyosókhoz kapcsolódnak, máshol csupán helyi, illetve üdülőforgalomból adódó funkciókat töltenek be. A MÁV Rt. számára rendelkezésre álló szűkös költségvetési fejlesztési források kiegészítésére különböző Európai Uniós kedvező kamatozású hitelek és támogatások állnak rendelkezésre, amelyek túlnyomó többsége a hazánkon áthaladó páneurópai folyosók fejlesztésére fordítható. A Balaton nagyon jó lehetőségeket teremt a vízi közlekedés, a vízi turizmus számára. Közlekedési szempontból elsősorban a kompközlekedés fontosságát kell megemlíteni, de a személyhajózásnak is nagy szerepe van a balatoni turizmus közlekedési igényeinek

BALATON PROJEKT

92

kielégítésében. A Balatonon a vitorlázás jelentős hagyományokkal rendelkezik, ennek ellenére még napjainkban sincsenek kihasználva a lehetőségek, bár az utóbbi években jelentős a fejlődés. A Balaton Régió légiközlekedésének fejlesztése túl azon, hogy javítja az adott régió távolsági közlekedési infrastruktúráját, kikényszeríti a közlekedés egyéb ágainak fejlődését is, vonzza a befektetésre szánt tőkét, átalakítja és javítja a foglalkoztatási viszonyokat. Jelenleg két, nagygépek fogadására is alkalmas repülőtér üzemel a térségben. A sármelléki repülőtér a legjelentősebb forgalmú Balaton környéki reptér, folyamatosan fejlődő charter-forgalommal, vélhetően a legalkalmasabb a Balaton régiójának kereskedelmi reptéri funkcióit (természetesen a megfelelő fejlesztésekkel) ellátni. Jelentős ezen felül a régió szezonális kisgépes forgalma, elsősorban siófoki úticéllal. A régió komplex vizsgálatában a közlekedési elérhetőségen túlmenően az információs elérhetőséget is figyelembe kell venni. Az informatikai kultúra fejlődésével az információs rendszerekben rejlő új lehetőségeket egyre inkább ki lehet, és ki kell használni. Az e-Balaton kísérleti projekt jó példa az információs rendszerek helyi turizmus-fejlesztési célú alkalmazására. A régió ezen felül előrehaladott stratégiával rendelkezik az intelligens régiófejlesztés terén, valamint halad a regionális információs rendszer kialakítása is. A lakosság, illetve a régió info-kommunikációs technológiai eszközökkel való ellátottságának szintje a hazai és a nemzetközi áramlatokhoz igazodóan változott az utóbbi években. A Balaton Régió a száz lakosra jutó távbeszélő fővonalak számát tekintve hazánk egyik legjobban ellátott térségének számít, az új digitális szolgáltatásokat nyújtó ISDN vonalak tekintetében pedig szinte teljesen egybeesik az országos átlaggal. A modernebb ADSL szolgáltatások tekintetében a Balaton Régiónak még jelentős infrastrukturális fejlesztéseket kell tennie.

22. ábra

A Balaton Régió „információs lábnyoma”, 2000 (országos átlag = 100)


93

23. ábra

Teleházzal rendelkező települések (2005. május)

Általános információs-kommunikációs fejlettségét tekintve a régió több jellemzőt tekintve is kedvezőbb eredményeket tud felmutatni az ország más régióihoz viszonyítva. Összességében a régió többnyire versenyképesnek mondható a hazai térségek között, ám az információs gazdaság még bőven igényel fejlesztéseket. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet települései összességében jó info-kommunikációs infrastrukturális mutatókkal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy az ezen mutatókhoz köthető belső differenciák eleve egy magasabb ellátottsági szinthez kapcsolódnak. Másképpen fogalmazva egyes infrastrukturális mutatók esetében a régióban mért relatíve alacsony ellátottsági érték országos szinten még mindig kedvezőnek mutatkozhat. IV.5.4 A településhálózat jellegzetességei

A Balaton térsége az ország rurális vidékei közé sorolható. Területén összesen 164 település található, amely közül mindössze 16 a város. A parti települések átlagos lakosságszáma közel kétszerese a régiós átlagnak, de ez nem csak a városok miatt alakult így. A part mentén elhelyezkedő községek átlagos lakosságszáma magasabb (1200 fő), mint a háttértelepülésekként funkcionáló falvaké (696 fő). Az üdülőkörzet legkisebb települései általában háttértelepülések.

A Balatoni Régió területétől távol esnek a közigazgatási szempontból magasabb hierarchiaszinten lévő települések. Annak ellenére, hogy a Balaton (és régiója) a Dunántúl közepén található, mind megyei, mind pedig regionális viszonylatban az érintett térség periférikus helyzetű. Nyilvánvalóan egy funkcionális szempontból önálló régiónak saját szervezőközpontra volna szüksége. Az ilyen, a régió egészére kiterjedő befolyással bíró település azonban már csak a tó

BALATON PROJEKT

94

alakja, elérhetőségi adottságai miatt is nehezen alakulhatott volna ki. Így a „Balaton fővárosa” címének megítélése ma is viták tárgyát képezi, valójában egyik Balaton-melléki település sem rendelkezik a térség egészére kiterjedő hatással. Így a Balatoni régió településhálózatának csúcsát jobbára az egykori járási (mai nevükön kistérségi) központok alkotják. A Balatoni Régió északi részén sűrűbb, a déli részén ritkább településhálózattal találkozhatunk. A magas településsűrűség általában kis településméreteket eredményez, apró- és kisfalvas régiókat alakít ki. A Balatoni Régióban hosszú távon egy fokozatos koncentrációs folyamat figyelhető meg a településhálózaton belül. Ez tetten érhető a 10 ezer feletti népességgel rendelkező települések növekvő népességarányában, a „köztes” kategóriák népességsúlyának csökkenésében. A legkisebb kategória népességaránya nem csökkent le, amely nem az ehhez tartozó települések demográfiai helyzetéből következik, hanem épp a kistelepülések elnéptelenedéséből, amelynek hatására egyre több település kerül e kategóriába, amely kompenzálja a kategóriához tartozó népesség fogyását.

IV.5.5 A Balaton, mint turisztikai termék

Az általános megállapításokon túlmenően a vizsgálatok kiterjedtek a Balaton, mint turisztikai termék keresleti és kínálati lehetőségeinek elemzésére. A Balaton piaci termékként való értelmezésével arra törekedtek, hogy a térség idegenforgalmi fejlesztési terveinek gazdasági aspektusait kövessék, más szóval feltárják az idegenforgalom jelenlegi helyzetét befolyásoló tényezők közül azokat, amelyek a fenntartható és versenyképes turizmus elérése érdekében fontos szerepet játszanak. A balatoni idegenforgalomról már sokhelyütt napvilágot látott megállapítások helyett, pontosabban azok integrálása mellett, ez a fejezet új kutatási szintézisre is törekedett. A régió szempontjából kiemelten fontos idegenforgalom vizsgálata igen összetett feladatnak bizonyult. A szakirodalmi tapasztalatok, illetve a projekt kimeneti igényeinek megfelelően a turisztikai kérdéseket tárgyaló fejezet az alábbi témákkal foglalkozott: a belföldi vendégforgalom és a külföldi vendégforgalom vizsgálata, a kereskedelmi szálláshely-ellátottság elemzése, a balatoni árak vizsgálata, a borászat és a borturizmus, mint kiemelt idegenforgalmi szegmensek vizsgálata, a horgászat és a balatoni hal, mint speciális turisztikai termékek elemzése. A balatoni idegenforgalom jelentőségét nem volt szükséges mélységében részletezni, a statisztikai adatok továbbra is igazolják a korábbi tapasztalatokat. Az üdülőkörzetben a nyári csúcsidőszakban az egyszerre jelenlévő népesség alkalmakkor meghaladhatja az egymillió főt is, s ennek csak egyharmadát teszi ki a helyi lakosság. A szezonalitás ezért kiemelkedő szerepű a Balaton Régió életében. A belföldi vendégek tekintélyes része a BKÜ-ben található, a BKÜ területén állandó vagy ideiglenes lakhellyel rendelkező rokoni, vagy ismerősi tulajdonban lévő lakó, vagy nyaraló ingatlanban talál magának szállást.


95

25. Táblázat

Az utazás célja a BKÜ kistérségeibe látogató belföldi vendégek esetében (%)

B. almádi B. füred Fonyód Tapolca Keszthely Siófok Marcali-Zalakaros Kategória

Módszertani kistérség Átl.

Rokonlátogatás 13,4 6,5 11,5 20,5 6,6 12,4 12,4 11,9Nyaralás, pihenés 80,6 72,8 82,8 55,4 61,0 71,3 46,7 67,2

Üzleti cél 0,7 6,5 1,1 3,6 1,7 8,0 5,7 3,9 Gyógyfürdő 0,0 2,8 1,1 0,0 20,5 2,5 21,0 6,9 Kulturális/ sportesemény 5,2 6,1 3,3 20,5 2,9 5,2 5,7 7,0

Eü szakellátás 0,0 5,3 0,0 0,0 7,4 0,5 8,6 3,1 A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetet sok tényező és lehetőség különbözteti meg az ország további idegenforgalmi körzeteitől. Az idelátogató hazai vendégek szemszögéből a vendégforgalom alapvető problémáját nem a vendégszám csökkenése, hanem a tartalmi, minőségi jellemzők egyhangúsága jelenti. A látogatás szinte csak a tóra korlátozódik, így a háttértelepülések, a kirándulóhelyek kevéssé látszanak frekventáltnak. A Balaton Régió idegenforgalma érdekében elengedhetetlen a programkínálat és a választék magasabb minőségi irányú emelése, valamint ezek megvalósítását célzó pályázatok támogatása, hiszen a térségbe érkező hazai vendégek magasabb társadalmi státusszal rendelkeznek az iskolázottsági szintet, valamint a nemzetgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak számarányát tekintve, mint az azonos korú magyar népesség, illetve a külföldi vendégek. A nemzetközi turizmusban az egészségturizmus és a gyógyturizmus lehetőségei a keresleti oldal szempontjából megfelelőek, és a jövőt tekintve bíztatóak. A partvidék tehermentesítése és a célként szintén megfogalmazott aktív üdülés megteremtése, valamint a strandolásra alkalmatlan esős időszakok tartalommal való megtöltése érdekében javasolt a természeti és kulturális értékeket bemutató helyszínek létrehozása. A bor, és gasztronómiai turizmus önálló elemként jelenik meg a régió idegenforgalmi kínálata között, eredményeink szerint ez a tény az idelátogató külföldiek körében is megfelelően tudatosult. A külföldi vendégek szociológiai jellemzői a hazai vendégekétől némileg eltérnek. Eredményeink alapján a balatoni vendégforgalom döntő részét kitevő német vendégkör, az összes ideérkező külföldihez képest, iskolázottságukat, jövedelmi viszonyaikat tekintve alacsonyabb státusszal rendelkezik. Ez a tény a nyaralás tartalmi jellemzőire is befolyással bír, és mivel a vendégkör egy tekintélyes szeletéről van szó, ezért az egész balatoni idegenforgalmat nagymértékben meghatározza. E tényezők kiküszöbölése céljából javasolt a magasabb társadalmi státusszal rendelkező német lakosságot megcélzó intenzívebb reklámkampány lefolytatása, hogy e társadalmi csoportok megismerjék a Balaton Régió számukra is kedvező lehetőségeit. Fontos továbbá a kizárólag a Balatonra jellemző termékkör kialakítása is. A balatoni problémák mielőbbi orvosolása létérdeke a turizmus fenntartásának, s így a tóról és a turisztikai lehetőségekről egy pozitívabb képnek kell kialakulnia a társadalomban. Ennek egyik fontos tényezője az árak szintje, így egy átgondolt árpolitika, melynek véghezvitele erősen hathat a tó idegenforgalmára. A régióba irányuló turizmust erőteljesen befolyásolja a régióban elérhető termékek árszínvonala. A közvélekedés szerint a balatoni turizmus egyik

BALATON PROJEKT

96

meghatározó jellemzője volt, és maradt mind a mai napig magas árszint. E kép a tó vonzerejét erősen rombolja, és hiába kezdtek el itt-ott csökkeni, vagy stagnálni, vagy az infláció mértékét meg nem haladóan nőni az árak, még évekre van szükség, hogy ez a közvélemény számára is ismert legyen. A Balaton-parti, „mesterkélt” egyensúlyi állapot a kereslet és kínálat között felborult, és úgy tűnik számos elemében mind a mai napig nem állt helyre: a kereslet lecsökkenése a kínálati oldalon nagy zavarokat okozott, melyek mind az eladók számára, mind a kínált termékek mennyiségére, mind az árakra különböző hatásokat gyakoroltak.

26. Táblázat

Egyes fogyasztási termékek átlagára a Balatonon 2004 nyarán 1 kg

kenyér 1liter

tej 10 dkg párizsi

0,5 liter kóla

0,5 liter sör

1 db hamburger

1 gombóc fagylalt

ár (HUF) 188 149 70 230 211 306 81ár (EUR) 0,75 0,60 0,28 0,92 0,84 1,22 0,35

A régió speciális turisztikai termékei közül kettőt fontos kiemelnünk. A természeti adottságok kitűnő lehetőségeket biztosítanak a borászat, és ezen keresztül a borturizmus számára. A Balaton Régió 5 borvidéke termékgazdagságával és minőségi szolgáltatásaival alapja lehet az idegenforgalom fenntartható fejlesztésének. Gondokat jelenleg az ideérkező turisták fizetőképességének csökkenése okoz. A jövőt Balaton Régióban a szakértők véleménye szerint a fogyasztó-, és minőségközpontú szolgáltatásokra és termelésre kell alapozni. A borturizmushoz kapcsolódó törvények pontosítása, illetve törvények létrehozása nagymértékben segítené az átlátható, tiszta viszonyok kialakulását. A balatoni turizmus támogatásánál az egyik leghasznosabb eszközt a régió marketingjének javítása jelentené. Egy másik helyi idegenforgalmi vonzerő és speciális termék a horgászat lehetősége és a balatoni hal. A balatoni horgászat mind a belföldi, mind a külföldi turisták körében, igaz csökkenő mértékben, de népszerű. Sok szakértő a horgászturizmusban látja a szezon megnyújtásának egyik lehetőségét. A horgászat, halászat és a hozzájuk kötődő halgazdálkodás szoros kölcsönhatásban állnak a Balaton ökológiai állapotával, környezeti terhelhetőségével, s így a fenntartható turizmus kérdéskörének lényeges elemei.

IV.5.6 Területi különbségek

A területi különbségeket feltáró elemzések célja annak a nyilvánvaló előfeltevésnek a tesztelése volt, mely szerint a Balaton térségében szignifikáns területi társadalmi-gazdasági különbségek látszódnak kirajzolódni, például a fejlettségben, a versenyképességben, az életszínvonalban vagy más mutatókban. A napjainkban a fejlettség vizsgálatára előszeretettel alkalmazott bruttó hazai termék (GDP) értékének balatoni szintje a statisztikai forrásokban alaphelyzetben nem hozzáférhető adat. Mivel a Balaton térsége nem számít önálló statisztikai régiónak, a regionális fejlettséggel kapcsolatos GDP adatokat csak becslések alapján határozhatjuk meg.


97

27. Táblázat

A Balaton vidék gazdasági fejlettsége a becsült GDP alapján 2000-ben Egy lakosra jutó GDP

Térség Becsült GDP (md Ft) (ezer Ft) Országos

átlag=100 Vidéki

átlag= 100

A BR-ben érintett megyék együtt 1032 1039 79 100

Somogy 294 892 68 88

Veszprém 413 1112 85 107

Zala 325 1113 85 107

A BR-ben érintett kistérségek 595-604 1130-1147 86-87 109-110

Somogy 139-145 990-1029 75-785 95-99

Veszprém 290-292 1243-1256 95-96 120-121

Zala 158-175 1032-1144 79-87 99-110

A BR tényleges területe 338 1306100 126

Somogy 139 118490 114

Veszprém 126 1370104 132

Zala 73 1474112 142

Parti sáv 255 1717131 165

Háttértelepülések 83 75658 73

Városok 209 1524116 147

Községek 129 106181 102

A Balaton térségének gazdasági fejlettsége (a három érintett megye jellemzői alapján) az országos átlagtól (Budapest kiugró fejlettsége okán) ugyan jelentősen, mintegy 20 százalékkal elmarad, ellenben az elmúlt negyedszázadban mindvégig a vidéki átlag körül ingadozott. A Balaton régió összességében egy „átlagos” térsége az országnak. A megtermelt GDP egy lakosra jutó értéke épp az országos átlagon áll, míg a vidéki átlagot jóval felülmúlja. Az országos fejlettségi térszerkezetet nézve a Balaton Régió a Dunántúl középső vidékén belül gazdasági, fejlettségi centrumterületnek minősül. Az országos viszonylatban elfogadható értékek azonban jelentős különbségeket fednek el, amit a belső egyenlőtlenségek számításai igazoltak.

BALATON PROJEKT

98

A régión belüli területi különbségeket három szignifikáns dimenzió mentén vizsgáltuk, melyek jelentősége egyértelműen igazolódott. Határozott differenciákat tapasztalhatunk a parti és nem parti települések között, a városok és falvak között, valamint – az előbbiektől elmaradó mértékben – az alrégiók (megyei részterületek) szerint. Aki ismeri a Balaton környékét, tudja jól, hogy a part közeli települések sokkal kedvezőbb helyzetben vannak, amihez hozzáadódhat a városi jogállás előnye vagy a kedvező földrajzi fekvés is.

28. Táblázat

Egy főre jutó jövedelem és munkanélküliségi ráta térségtípusonként (2003) somogyi rész veszprémi rész zalai rész

város község város község város község

háttér part háttér part háttér part háttér part háttér part háttér part jöv. 474.1 482.0 284.7 393.4 511.3 538.1 389.5 488.4 504.4 532.5 340.0 457.0mnr. 6.8 6.2 12.6 6.4 4.2 5.0 6.3 5.0 5.8 4.5 8.3 4.4 db. 3 5 44 13 1 4 45 22 1 2 18 6 (jöv. = jövedelem, mnr. = munkanélküliségi ráta, db. = érintett települések száma) A területi különbségek analízisében ezen felül a térség nyugat-keleti, illetve észak-déli irányú differenciáltsága is kimutatásra került. Legjobb helyzetben a régió északkeleti részének partmenti városai vannak, míg a leghátrányosabb pozíciója a déli periféria somogyi kistelepüléseinek van. A régió fejlettségi differenciáltságának vizsgálatában ezek a szélső elemek nagyjából stabil pozíciójúak voltak az utóbbi évtizedben. A társadalomi-földrajzi felületmodellek segítségével szemléletesen ábrázolható a térség leggazdagabb és legszegényebb településeinek elhelyezkedése. Ez a modell hatásosan és látványosan támasztja alá a fenti megállapításainkat. Szembetűnő az ábrákon az észak-keleti térség relatíve jobb helyzete, valamint a déli területek alacsonyabb fajlagos jövedelemszintje. A Balaton keleti öblének part menti területei „hegyekként” magasodnak ki a felszínből, míg az ábrán bemélyedésekhez hasonló formákkal jelennek meg azok a települések, amelyek a térségi jövedelmi átlagtól leginkább elmaradó értékeket tudtak csak felmutatni.

24. ábra

Az egy lakosra jutó jövedelem felületmodellje a Balaton Régióban, 2003


99

A társadalmi-gazdasági fejlettséget több változó együttes hatásaként kimutató komplex vizsgálat egyrészt megerősítette a korábbi megállapításokból leszűrt tapasztalatokat, másrészt tovább bővítette a területi differenciákról rendelkezésünkre álló ismereteket. A többváltozós statisztikai módszerrel (faktoranalízissel) becsült fejlettségi térképen jól látható, hogy a Balaton Régió jellegzetes fejlettségi térstruktúrával rendelkezik. A térkép jól szemlélteti, hogy a tó környékének legfejlettebb részei a Tihanyi-félszigettől keletre találhatók, továbbá közvetlenül a part mentén haladva nyugati irányban. Jellegzetes fejlettségi gócterületet képez Keszthely és Hévíz városa, valamint a közvetlenül hozzájuk kapcsolódó néhány település (Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök).

25. ábra

A Balaton Régió településeinek becsült fejlettségi szintje (2003)

IV.5.7 A Balaton helyzete és szerepe Magyarországon belül Mint korábban már volt róla szó, a BKÜ területén164 település található, melyek 12 statisztikai kistérséghez tartoznak. Az üdülőkörzet legnagyobb részét, 48 %-át somogyi, 36 %-át a veszprémi települések alkotják, a zalai részarány 16 %. A régió településének gazdasági, társadalmi viszonyait jelentősen befolyásolja földrajzi elhelyezkedésük, a Balatontól mért távolságuk. A régióban 41 közvetlen partközeli és 123 háttértelepülés (közvetlen vízparttal nem rendelkező település) található13. Az üdülőkörzet városainak száma 16, ebből 10 parti (Keszthely, Balatonfüred, Siófok, Balatonalmádi, Fonyód, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonföldvár, Balatonfűzfő, Badacsonytomaj), 6 nem (Hévíz, Tab, Zalakaros, Marcali, Lengyeltóti, Tapolca). A régiót alapvetően a kislélekszámú (500-2000) települések túlsúlya jellemzi. 2002-ben a BKÜ területén kb. 258,5 ezer főt tartottak nyilván állandó lakosként, mely Magyarország népességének mintegy 2,5 %-át jelentette. Az országos trendnek megfelelően a BKÜ területén is folyamatosan csökkent a népesség az elmúlt években. (A BKÜ területének 13 www.balatonregion.hu

BALATON PROJEKT

100

állandó népessége közel két évtizede fogy, annak mértéke nagyobb, mint az országos vidéki átlag. A régió népességére emellett az elöregedés is jellemző). A fogyás alapvetően két részre bontható: egyrészt a természetes fogyás következménye (országos tendencia), másrészt pedig a lakosság elvándorlásából adódik (a tó környéke kevés nem szezonális munkaalkalmat kínál). Az átlagos népsűrűség elmarad az országos értéktől, 68 fő/km2, a tó területét leszámítva is csak mindössze 81 fő/km2. Ez a régió turisztikai jellegéből adódik: magas a máshol élő üdülő és lakástulajdonosok aránya. A 164 település aktív lakossága (18-59 éves korúak) a teljes népesség 60 %-át tette ki 2002-ben. (2001-ben kb. 107 ezer fős gazdaságilag aktív lakos mellett 48 ezer a nem foglalkoztatottak száma.) Az aktív lakosokon belül a munkanélküliek aránya 2002-ben átlagosan 6,5 % volt, ami kismértékben meghaladja az országos átlagot. Ennek oka, hogy a BKÜ-hez tartozó Külső-Somogy települései rossz helyzetűek, magas a munkanélküliségi ráta. A Balaton Régió lakosságának iskolai végzettsége magasabb az országosnál, mely főként a középfokú végzettségűek magasabb arányában mutatkozik meg. A felsőfokú iskolai végzettségűek aránya az országos átlag körüli. Az általános iskolák és a középfokú oktatási intézmények terén a régió lakosságszámához viszonyítva az országos átlag feletti ellátottságról van szó. 2002 végén a magyarországi lakásállomány 2,6 %-a a BKÜ területén helyezkedett el. Az üdülőkörzet lakásállomány-változását az elmúlt években az országos átlagnál több, mint kétszer magasabb növekedési ütem jellemezte, ezt a partközeli települések generálták. A KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 164 településén az üdülésre használt ingatlanok száma 72 ezer, ami 27 %-a az egész ország területén lévő összes üdülőingatlannak. 1997-2002. között 1356 üdülőingatlanra adtak ki használatbavételi engedélyt a BKÜ területén, ami a vizsgált időszak alatt országosan kiadott összes engedély 21,4 %-át jelentette. A vizsgált időszakban a BKÜ területén használatba vett üdülőegységek 96 %-a a partközeli településeken található, ahol évente átlagosan 3 %-kal nőtt a használatba vett üdülőingatlanok száma.14 A vonalas infrastruktúra kiépítettségét nézve a vezetékes energiahordozók esetében a gázvezetékkel ellátott települések aránya a part mentiek esetében 100 %, de a távolabbi települések esetében is magas arányú (90,2 %). Az országos átlag 88 %. A vízvezeték-hálózat és az áramellátás az üdülőkörzet minden településén kiépített, és biztosított, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége azonban még hiányos. 2002-ben a partközeli települések 79 %-a, a távolabbi települések 20 %-a rendelkezett közcsatornával. A Balatoni szennyvízrégiókban 2002-ben a közműolló összesen 57 %-os volt.15 Az egészségügyi ellátás területén egyik legfontosabb intézmény a kórház, amely a partmentén Balatonfüreden, Keszthelyen és Siófokon összesen 1385 működő ággyal, a háttértelepülések közül pedig Hévízen és Marcaliban 1103 működő ággyal biztosítja a fekvőbeteg-ellátást. Szakorvosi ellátás csak a városokban vehető igénybe. A lakosság egészség ügyi ellátásának bázisát jelentő háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálat 30 partközeli és 44 háttértelepülésen funkcionál, sorrendben 75, illetve 40 %-os ellátottságot biztosítva. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma - a felnőtt és a gyermekorvosok együttes számára vetítve - a partközeli

14,15,16 Molnár L., 2004.


101

településeken 1332, míg a háttértelepüléseken 1631 fő, ez utóbbi kedvezőtlenebb az országos 1536 fős átlagnál. Magyarországon 2002-ben több, mint 1,1 millió regisztrált vállalkozás létezett, amelyből 47 816 a BKÜ településein volt bejegyezve, ez az összes vállalat 4 %-a. A vállalkozások mérete (gazdálkodási forma és foglalkoztatott létszám alapján) kisebb az országos átlagnál. A lakosságszámhoz viszonyított vállalkozás-sűrűség a Balaton környékén számottevően magasabb az országos átlagnál. A működő vállalkozások 3 %-a (25 120) tartozott a BKÜ térségébe (ezen belül a szálláshely szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó vállalkozások 7,0 %-a működik), így az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma a vizsgált térség esetében 99 volt, ami meghaladja az országos átlagot (85). A működő vállalkozások eloszlása a különböző ágazatok között jelentős eltérést mutat a BKÜ esetében. Míg országos szinten a vállalkozások 30 %-a az ingatlanügyek ágazatban tevékenykedett, addig a BKÜ térségben ez az arány csak 21 % volt. Ugyanakkor a szálláshely-szolgáltatás ágazatba tartozó vállalkozások súlya a Balaton környékén 15 % volt, míg országosan csupán 5 %. A kereskedelem részaránya ezzel szemben mind országos szinten, mind pedig a BKÜ esetében 23 %-os részt képviselt a vállalkozások számát tekintve. A településszintű KSH vállalati adatok alapján a BKÜ térségben összesen 4613 kettős könyvvitelt vezető vállalkozás működött 2002-ben. Az ezer lakosra jutó cégek száma a BKÜ térségében országos átlagon felüli: 18 cég/ezer lakos, csupán a központi régió fajlagos mutatói magasabbak.16 A térséget több mezőgazdasági tájkörzet érinti, ahol a földterületek átlagos aranykorona értéke nagy sávban ingadozik (8,27 – 30,70 AK). Az egyéni gazdaságokra az alacsony birtokméret a jellemző, magas a bérlemények aránya. Meghatározó termelési ág a szőlő-, és bortermelés: a térségben több országosan minősített borvidék található (Badacsonyi, Balatonfüred-Csopaki, Balaton-melléki, Balaton-felvidéki, Balatonboglári), ahol 70 hegyközségben 20 ezer hektár termő szőlőterület található. 2000-ben becslés alapján 338 milliárd Ft volt a megtermelt GDP a BKÜ-ben, az országos összvolumen 2,57 %-a. Egy lakosra vetítve az országos átlagon állt, a vidéki átlag 126 %-a volt.17 2002-ben, becslés alapján a térségben összesen közel 299 milliárd Ft GDP keletkezett, mely az országos érték 1,79 %-át tette ki. A BKÜ-n belül 1,175 millió Ft volt az egy főre eső bruttó hazai termék, mely a hazai, egy főre jutó Budapest nélkül megtermelt GDP (1272 ezer Ft/fő) közel 92 %-a volt.18 A BKÜ egy főre eső adóköteles jövedelmének alakulása sajátos pályát írt le a rendszerváltozás után: az ország többi térségéhez képest a válságidőszak rövidebb ideig tartott és a visszaesés kisebb mértékű volt, a nehézipari ágazatok szerényebb jelenléte és a magasabb vállalkozási aránynak köszönhetően. Az elmúlt években a térség pályája az ország lemaradó régióinak pályájával rokonítható inkább, bár ezek között a legjobb pozícióban van. A megyei rangsort nézve az időszak folyamán a középmezőnyben szerepelt.19 Az életszínvonal mutatók alapján az országos átlagnál jobb helyzetű a BKÜ, azonban a turizmusnak tulajdonítható, hogy ebben a régióban jelentős mennyiségű a „szürke” gazdaságban megtermelt jövedelem. Ezekre következtetni lehet például az 1000 lakosra jutó 17,19 Lőcsei H. – Nemes Nagy J., 2003 18 Molnár L. 2004

BALATON PROJEKT

102

személygépkocsikból: 2002-ben ezer lakosra 292 személygépkocsi jutott, míg országosan e mutató értéke 258 db volt (csak a Közép-Magyarországi régióban volt magasabb az érték). A régió idegenforgalmi jelentősége az országon belül majdhogynem közismert. A Balaton régió turisztikai vonzereje országos viszonylatban még mindig jelentős és számottevő bevételi forrásokat testesít meg, a helyben élő állandó népesség mindebből azonban csupán keveset profitál. A meglehetősen rövid turisztikai szezonra az ország és a világ számos pontjáról pihenni és feltöltődni ide érkező turisták számára többnyire szintén csak az év e szakában ide települő, állandó jelleggel máshol élő és praktizáló ingatlantulajdonosok és a mintegy kétezer főnyi vállalkozó nyújt szolgáltatásokat, akik az e tevékenységből származó bevételek után nem a régióban, hanem saját állandó lakóhelyükön, ill. elsődleges, meghatározó telephelyükön róják le a közterheket. A Balaton elsősorban vizével vonzza a pihenni vágyókat, a fürdőzés, a vízi sportok és a horgászat szerelmeseit, de a térség sokféle idegenforgalmi adottsággal rendelkezik, lehetőséget teremtve így a több lábon álló turizmusnak. Azonban néha úgy tűnik, mégsem olyan komplex ez a kínálat, és fő probléma, hogy a tó igazából csak nyáron jelent vonzerőt a turisták számára, mivel olyan adottságai vannak, melyeket ekkor tud igazából kamatoztatni. A tavi fürdőturizmus területén Magyarországon, sőt Közép-Európában nincs párja. A tó felszínét évi 2000 órában süti a nap, a sekély víz könnyen felmelegszik: a meleg nyarakon akár 25-27 Cº-ra. A hazai más nagyobb tavak, mint a Velencei-tó, a Fertő-tó, a Tisza-tó jóval szerényebbek adottságaikat és turistavolumenüket nézve. Nincs igazi helye és szerepe a bakancsos turizmusnak a Balaton körül. Ennek oka a nagy beépítettség, a kevés természetes tér, mindössze a Balaton-felvidék nyújt némi lehetőséget erre (az országos kék-túra útvonala itt halad át). Magyarország nemzeti parkjai közül a BKÜ területén található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (al. 1997), melynek földtani, botanikai, faunisztikai és kultúrtörténeti értékei egyedülállók, ugyanakkor e kincseket az emberi tevékenység évtizedeken keresztül fokozottan igénybe vette (bányászat, karsztvíz-kiemelés, intenzív mezőgazdaság, idegenforgalmi fejlesztések, beépítés stb.). A nemzeti parkok közül a balatoni van leginkább kitéve különböző „társadalmi” veszélyeknek az idegenforgalom miatt. Egyedülálló, de nem látványos adottságú a Káli-medence. Az ökoturizmusnak optimális teret jelent a Kis-Balaton. Az ágazat lassú fejlődése ellenére a jövőben még sok újat adhat a balatoni turizmusnak. A Balaton-part történelmi emlékhelyekben, patinás városokban szegényes, így a városnéző turizmus területén nem áll jól. Számos értékes, érdekes (középkori templomok, emlékházak, múzeumok stb.), de kevés látványos hely van a tó körül. Egyedülálló értéket képvisel a Balatonba benyúló Tihanyi-félsziget a rajta fekvő apátsággal, mellette a tó partján Keszthely (kastély), Szigliget (vár), a közelben Tapolca (tavas-barlang), Veszprém, Nagyvázsony (vár) rendelkezik jelentősebb látnivalókkal. A BKÜ területén jelenleg nincs olyan „objektum”, mely a világörökség része lenne (a Tihanyi félsziget a Tapolcai medencével és a Hévízi tóval együtt a várólistán van). Ezek gondot jelentenek abból a szempontból, hogy rosszidő esetén kevés lehetőség van a szabadidő ilyen célú eltöltésére. A tó méretéből eredően kiváló terepe a különböző vízisportoknak. Magyarországon egyedülálló adottságai vannak a vitorlázásnak (számos vitorlásverseny), számos településen létesült vitorláskikötő. A tó körüli kerékpárút kiépülése révén előrébblépett a kerékpáros turizmus, egyre több „kerekes” van. Azonban a tó körüli beépítettség nem sok látnivalót nyújt a


103

tóból és a vidékből. Ugyanez a problémája a lovasturizmusnak is, melynek a Balaton-felvidék az igazi terepe. Télen hosszú időre befagyhat a víz, ilyenkor a korcsolyázás, jégvitorlázás ad lehetőséget a tó. A kínálatban fontos szerepet kaphat a horgászat, a Balaton potenciálisan rendelkezik azokkal az adottságokkal, hogy nemzetközileg ismert horgászhellyé váljon. Ez a szezon megnyújtásának egyik lehetőségét is jelentené. A hajózás is fontos eleme a Balaton turisztikai kínálatának (21 hajóállomás, Tihany és Szántód között kompátkelő). Néprajzi szempontból nem emelkedik ki a vidék az országon belül. Szegényes a jellegzetes termények, termékek területén a térség, egyedül borai emelhetők ki. A Balaton partja szinte mindenütt szőlőtermő vidék, jelenleg az ország egyik jelentős borvidéke (Balaton-felvidéki, Balatonfüred-csopaki, Badacsonyi, Balatonboglári, Balaton melléki borvidékek). Mind fehér, mind vörös borai vannak a vidéknek, de a fehérek a sokkal jellegzetesebbek. Igazi, ún. balatoni fajta egyedül a Kéknyelű, mellette még a badacsonyi szürkebarát egyedi karakterű, és kuriózumként tartják számon a badacsonyi ürmöst. Gasztronómiai szempontból hátrányos, hogy nincs igazi balatoni étel, egyedül a fogas (süllő) híres. Szerény a vásárturizmus, de fellendülőben van a konferenciaturizmus: a 2002-es adatok szerint a balatoni szállodák (szállás- és egyéb szolgáltatás) értékesítésének 77 %-a „szabadidős motivációkhoz” kapcsolható. A konferenciákhoz köthető értékesítés megfelel az országos átlagnak (16 %), míg az egyéb üzleti célú értékesítés (7 %) messze az országos átlag alatt van. Programok tekintetében nem szűkölködik a Balaton, de elég rövid időszakra, a nyár hónapjaira zsúfolódnak be ezen események: bornapok, búcsúk, komoly- és könnyűzenei hangversenyek, szabadtéri színházi előadások, találkozók, folklórbemutatók. Ősszel a szürethez, borhoz kötődő programok jelentenek üde színfoltot a térség életében. Férőhely kapacitását nézve kiemelkedik a zánkai ifjúsági centrum, egykori úttörőváros, mint nagyobb szabású rendezvények potenciális helyszíne. IV.5.8 Kitekintés az Európai Unióba A projekt és a társadalmi-gazdasági állapotfelmérő munkafázis számára alapvető fontosságú volt a hasonló szakterületekre irányuló európai kitekintés, a hasonló sajátosságú európai térségek példáinak tanulmányozása. Eredményeink szerint az Európai Unióban a Balaton Régióhoz hasonló földrajzi (természeti) adottságú területek is kereshetők, melyek egyben idegenforgalmi konkurensekként is szerepelhetnek. A Balaton hasonló tavakkal való összehasonlítása rávilágított arra, hogy mely dimenziók mentén lehet versenyképes ez a terület. A hasonló adottságú térségek keresése közben elsőként a földrajzi jelleg alapján érdemes összehasonlító megállapításokat tenni. A Balaton a legnagyobb édesvízi tó Közép-, Dél- és Nyugat-Európában. A Balaton több szempontból unikum az európai tavak között, egyedi adottságai miatt nem igazán található hozzá hasonló természeti objektum a kontinensen. Vannak ekkora vagy nagyobb kiterjedésű tavak, de Észak-Európában és Oroszországban, a magasabb szélességi körökön, így nyaralás szempontjából nem éppen kedvelt célpontok. A kellemesebb klímájú övezetben akadnak a Balatonnál kisebb (de még hasonló nagyságrendű) tavak, ám inkább magashegységek ölelésében, nagyobb átlagmélységgel és kevésbé meleg vízhőmérséklettel. Versenytársa lehet a Balatonnak például az olaszországi Lago Maggiore, a Comoi-tó vagy a Garda-tó, továbbá például az osztrák Wörthi-tó, vagy a Bódeni-tó, illetve az osztrák-magyar

BALATON PROJEKT

104

határon fekvő Fertő-tó is. Némely hasonlóságuk ellenére ezek a tóvidékek mégsem tekinthetők a Balaton valódi versenytársainak. A Balaton Régiónak a köztudatban is egyértelműnek tartott legfontosabb összetartó erejét maga a tó jelképezi. A tóra épített egységesség a hazai mozgalmakban és a nemzetközi kapcsolatokban is tetten érhető. A Balaton Régió nem csak versenytársakat, de együttműködő partnereket is lát az európai idegenforgalomban érintett külföldi tavakban. A hasonló ökológiai, valamint fenntartható fejlődési és fejlesztési témák közös megoldási variációinak megvitatása, és a tapasztalatok kicserélése érdekében a Balaton Régió az európai és a nemzetközi térben (is) keresett partnereket magának. Erre kiválóan alkalmasnak tűnt a világméretű szinten működő Living Lakes (nyersfordításban: élhető tavak) mozgalom. Az európai kitekintés az idegenforgalmi szakpolitikát is érintette. A turizmusnak az Európai Unión belül nincs külön közösségi programja. Egységes európai szintű turizmuspolitika hiányában az idegenforgalmi ágazat szabályozása tagországonként eltérő. Az Európai Unión belül az egyébként elsősorban a fejlettségi szintek kiegyenlítését célzó Strukturális Alapok jelentős részben hozzájárulnak a turizmus fejlesztésének finanszírozásához is. A Strukturális Alapok különböző célokat finanszíroznak, amelyek közül három cél közvetlen összefüggésben van a turizmussal: a fejletlen régiók-, a hanyatló ipari tevékenységű területek-, valamint a vidék támogatása. Fontos, hogy a legfőbb kedvezményezettek azok az országok, illetve régiók, amelyekben a turizmus jelentősége a gazdaság számára is általában kiemelkedő. Számos, a turisták kedvelt célpontjaként számon tartott terület található az unió országainak kevésbé fejlett régióiban, amelyek számára az idegenforgalom sok esetben az egyetlen felzárkózási lehetőséget jelenti. Az európai kitekintés a Balaton Régió és az EU térségeinek többszempontú összehasonlításával zárult. A térinformatikai módszerek segítségével elvégzett vizsgálatban azon európai régiók keresésére került sor, amelyek statisztikai jellemzőiket tekintve hasonlítanak a Balaton Régióra.

26. ábra

A Balaton Régióhoz hasonló gazdasági fejlettséggel rendelkező régiók az EU-ban


105

(sötét színnel jelölve, GDP/fő=45-65%, EU átlag=100%)

Az EU régiói közül a vizsgálatba bevont 7 szempont alapján egyetlen térség sem mutatkozott minden tekintetben a Balaton Régióhoz hasonlónak, a „hasonló” térségek többsége 2 vagy 3 tényezőben volt objektíven is hasonlónak nevezhető. Mindez tovább erősíti azt a megállapításunkat, hogy a Balaton térsége a társadalom, a gazdaság és a természeti adottságok és jellemzők alapján egy sajátos komplex egység. A Balatont érintő fejlesztéspolitikák alapvetően csak ebben a régióban alkalmazhatók teljes egészében, más régiókban csak egyes külön dimenziói hasznosíthatók az itteni példáknak. IV.6 FELHASZNÁLT IRODALOM Lőcsei H. – Nemes Nagy J. (2003): A Balatoni Régió gazdasági súlya és belső térszerkezete.

Regionális Tudományi Tanulmányok, 8., ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, pp. 129-144.

Molnár L. (szerk.) (2004): A Balaton-térség nemzetgazdasági-szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata. GKI Gazdaságkutató Rt., 218 p.

BALATON PROJEKT

106

V. A BALATON RÉGIÓT ÉRINTŐ JELENLEGI ÉS KORÁBBI SZAKPOLITIKÁK, PROGRAMOK ÉS EGYÉB BEAVATKOZÁSOK

ÉRTÉKELÉSE (TASK 5) V.1 ÖSSZEFOGLALÓ A Balaton, mint egyedi táji-környezeti érték és kelet-közép Európa egyik kiemelkedő jelentőségű turisztikai célpontja, és mint ilyen kiemelt nemzeti kérdés hosszú idő óta áll a különböző kormányzati beavatkozások, közösségi tevékenységek fókuszában. A piaci folyamatok mellett az államnak (központi és helyi-területi szereplőinek egyaránt) hosszú ideje fontos szerepe van nem csak a Balaton kínálta, főként természeti-táji erőforrások kiaknázásában (a régió fejlődésében), de a tapasztalatok szerint gyakran ugyanezen erőforrások felélésében, az értékek-erőforrások erodálásában is. Az 5. munkaszakaszban megvalósult vizsgálat keretében egy mindezidáig egyedülálló kísérletre került sor: a résztvevők megkísérelték a különböző tudatos közösségi beavatkozásokat a Balaton térség, mint szervesen összetartozó rendszer fenntarthatósága és szempontjából értékelni. A kutatás keretében a Balaton Régiót (Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet területét) érintő korábbi és jelenlegi szakpolitikák, közösségi fejlesztési tevékenységek, vagyis a tudatos közösségi beavatkozások átfogó értékelése került elvégzésre annak érdekében, hogy a jövőre vonatkozóan hathatós támpontokat adjon egy hatékonyabb és a fenntarthatóságot, a térség speciális funkcióit eredményesen ösztönző fejlesztéspolitika kialakításához. Az értékelés fókuszában a közösségi tevékenységek hatékonyságának, összehangoltságának fenntarthatóságra gyakorolt hatásainak megítélése állt, valamint az, hogy e tevékenységek összességében miként hatottak ill. hatnak a Balaton régió, mint területi rendszer fejlődésére. A kutatás szerencsés időpontban, az Európai Unió által támogatott 2007-2013 közötti programciklusra való tervezési felkészülés előestéjén valósult meg. A kutatás számos eredménye így különböző tervezői javaslatokba, döntés-előkészítő anyagokba épülhetett, be illetve háttérinformációkat szolgáltathatott azokhoz. A Balaton térség a nem területi szemléletű szakpolitikák - környezetvédelem, vízgazdálkodás, turizmusfejlesztés, infrastruktúrafejlesztési, stb. – számára is sok évtizedre visszanyúlóan fontos és speciálisan figyelembe vett beavatkozási terület. Bár az ország fejlesztésének a Balaton mindig is központi kérdése volt, koordinált a térséget egységes területi rendszernek tekintő fejlesztése és menedzselése nem valósult meg. Bizonyos ágazatok - leginkább a turizmus, vagy akár a közlekedésfejlesztés terén - mentén időnként jelentős fejlődést lehetett a Balaton környezetében felmutatni, sőt a környezeti állapot (mindenek előtt a vízminőség) javításában is több alkalommal lehetett komoly eredményeket elkönyvelni. A különböző programok minisztériumi tevékenységek régión belüli csekély összehangolását jelző vizsgálatok eredményei alapján azonban megállapítható, hogy a különböző alrendszerek elkülönült kezelése, a Balaton térség gondjainak ágazatonkénti kezelése a rendszer instabilitását eredményezi.


107

A modul szakértőinek együttes véleménye az, hogy a Balaton térség fenntarthatósága csakis területi elvű megközelítés, a régió a Balaton által összekapcsolt egységes integrált területi rendszerként való kezelése révén biztosítható. Ennek egyik bizonyítéka az, hogy a térség problémáinak kezelésében a legeredményesebb, és egyben a térség igényeihez leginkább igazodó közösségi eszköz a területi elven létrejött térségfejlesztési intézmény, valamint az általa létrehozott, illetve működtetett Balatoni regionális program volt. Mindez azt jelzi, hogy hatékonyabb és egyszersmind a fenntarthatóságot jobban szolgáló megoldást csakis a szubszidiaritás elvét érvényesítő decentralizált fejlesztéspolitikai modell biztosíthatja. A felhasznált források a tervezés és a turizmusösztönzés alkalmazott eszközeinek értékelése alapján megfogalmazható, hogy a fenntartható Balaton térség megteremtésének kulcsát összességében a kooperációban és a felelős, távolabbi jövőbe is tekintő stratégiai gondolkodás, a menedzsmentbe is beépülő, a fenntarthatóság gondolatkörére épülő, valamennyi ágazatot - így a turizmust is – magába integráló térségtervezés jelenti. Kooperáció szükséges a régión belüli aktorok között és kooperáció szükséges a Balaton térség fejlesztésében érintett szaktárcák és legfőképp az érintett régiók között, a közös környezeti felelősség és a térségi rendszerbe szerveződő turisztikai kínálat megteremtése érdekében egyaránt. A kooperációnak stabil, lehetőleg intézményi keretekkel rögzített módon kell megvalósulnia, mind a tervezés és a folyamatok monitorozása mind a döntések összehangolása terén. Ugyanakkor – az együttműködéssel szoros összefüggésben – kulcskérdés a Balaton régió intézményeinek kompetenciájába utalt, ill. delegált fejlesztési eszközök volumene, csakúgy, mint az önszervezéshez, önrendelkezéshez kapott valamennyi egyéb eszköz jelenléte. A régióba e pályázati rendszereken keresztül ténylegesen befektetett fejlesztési források alapján a Belügyminisztérium a legfontosabb forrásgazda, amely a szennyvízberuházások támogatásának köszönhetően közel 13 Mrd Ft forrást juttatott a régiónak, de jelentős a GKM, többnyire idegenforgalmi fejlesztésre juttatott 4,5 Mrd Ft-ja, valamint az FVM agrár jellegű fejlesztésekre kiutalt 4 Mrd Ft-ja is. Ezt az értéket közelítik meg a megyei szintről érkező támogatások, azonban a régióktól „mindössze” 770 M Ft érkezett. A Balaton Fejlesztési Tanács 2,2 Mrd Ft értékben vett részt a BKÜ szakszerű fejlesztésében. A fenntarthatóság biztosítása érdekében minden fejlesztésnek a régió egészét egységes rendszernek tekintő stratégiára kell épülnie. Ehhez mindenek előtt egy új, ezen kritériumoknak megfelelő területi elvű, a fenntarthatóságot kulcs dimenzióként magába integráló, a régió belső szereplői és az érintett külső szereplők által elfogadott és támogatott stratégia elkészítése szükséges, melynek formálását, felülvizsgálatát a folyamatok széles körére kiterjedő térségi monitoring tevékenységnek kell támogatnia. V.2 ENGLISH SUMMERY: EVALUATION OF FORMER AND CURRENT POLICIES,

PROGRAMMES AND OTHER INTERVENTIONS CONCERNING BALATON REGION

The Lake Balaton – as a unique landscape-environmental value and an outstanding tourist destination in Central and Eastern Europe – has been standing in the centre of public activities for a long time. Besides the market conditions the state has also been playing a considerable role in the exploration and utilisation of the landscape-environmental resources of the Lake

BALATON PROJEKT

108

Balaton (in the evolution of the region), but also in the erosion and consumption of these resources and values for a long time. The Task-5 subproject was aiming at asses and evaluates the governmental, local and regional public activities in the region and their relations. Former and current policies, programmes concerning the Lake Balaton Region, public development activities, namely the conscious community actions have been evaluated in the framework of the module in a comprehensive way in order to give effective knowledge and guidelines for a future development policy, which is more effective and which fosters sustainability successfully. The evaluation focused on the judgement of the effectiveness, co-ordination and sustainability of public actions. Important aspect was how these activities have influenced and are influencing the development and sustainability of the Lake Balaton Region as a geographical system. The Lake Balaton Region has been an important and particularly handled intervention area also for national sector policies (environmental protection, water management, tourism development, infrastructure building, etc) for a lot of decades. Although Lake Balaton has always been a central question of Hungarian development policy, the co-ordinated management of the region as a coherent geographical system hasn’t been achieved. Sometimes significant improvement could be worked out in certain sectors – mostly tourism, or even transportation – in the Lake Balaton Region, and success could be reached even in the improvement of the environmental estate (most of all that of water quality) several times. However it became apparent after a while that the separate treatment of subsystems and the problems of the Lake Balaton Region by sectors results in the instability of the system. Most important signs of instability: The built-in-area of the settlements has reached a level, which is already eroding the landscape value (so the fascination itself). This activity was realised in spite of the active physical planning policy of Hungary. The supply of the tourist industry in the region corresponds less and less to the needs of the market, but its prices have reached the level of close beach destinations. This happened even so that the region has always been standing in the centre of the county’s tourism policy. The values of the environment are decreasing despite the prominent environmental attention. Instability of the society is deepening the problem: the employment market is only efficient temporarily in the summer, the permanent and temporary population is not integrated, and the owners of the enterprises are not attached to the region. Because of the extreme seasonality the physical capital of the area in a wider sense (infrastructure, flats and services) is not exploited properly, so these resources are trifled away. The hypothesis of the experts of the module is – which is maximally verified by the end of the enquiry – that results for securing the sustainability of the Lake Balaton Region can only be reached by a spatial-regional approach, by treating the region of the lake as a unique, integrated geographical unit. The hypothesis is justified by the regional development institution built up on a spatial principle. The Balaton Regional Program operated by this institution could become the most successful community instrument for the improvement of the region, which suites best to the needs of the region and revives the synergies between the different types of interventions effectively – despite its poor resources. All this shows that a more effective and sustainable solution can only be provided by a decentralised development policy model in line with the principle of subsidiarity. The new but


109

very progressive Hungarian regional policy have introduced the opportunity of geographical approach, it have decentralised development policy and have given particular spatial priority to the Lake Balaton Region. At the same time in case of the functional Lake Balaton Region cross-cutting the borders of the official development regions, ensuring decentralisation means a serious challenge. It is a question how the special single unit of the Lake Balaton region can be adapted into the policies of the official regions. This study provides a solution by formulating the notion of ‘interregion model’, which essentially means that the institutional future of the Lake Balaton Region can lie in the cooperation of the regions involved (and secondly in the national policies), by recognising their own interests in such a cooperation. Key to the establishment of a sustainable Lake Balaton Region is represented by cooperation, and by a regional planning based on the idea of sustainability, integrated also into management, based on a strategic thinking considering also the further future, and integrating every sector – also tourism. Cooperation is necessary among actors in the region, among ministries concerned, and most of all among the related regions in order to establish a common environmental responsibility and tourism supply organised into a geographical system. Cooperation should be established in a stable way (possibly fixed by an institutional framework) both in the field of planning, process monitoring and synchronising of decisions. In close connection with cooperation, key questions are the volume of development instruments delegated into the competence of the regional institutions, and the presence of other resources for self-organisation and autonomy building. Each development has to be built on the strategy of single Lake Balaton Region as a complex system in order to achieve sustainability. For this goal a new strategy is necessary above all, which corresponds to these criteria, which has a spatial aspect and integrates sustainability as a key dimension, which is approved and supported by both the internal actors of the region and the external actors concerned. The formulation and supervision of this strategy has to be supported by a regional monitoring activity covering a wide range of processes. V.3 KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉS-TERVEZÉS A BALATON RÉGIÓBAN

V.3.1 Célok és módszerek Az 5. munkaszakaszban megvalósult intézkedések fő jellegzetessége, hogy a különböző közösségi beavatkozásokat a Balaton Régió, mint szervesen összetartozó rendszer fenntarthatósága szempontjából értékelte. A vizsgálatok kiterjedtek a korábbi és jelenlegi szakpolitikák, közösségi fejlesztési tevékenységek, összességében a tudatos közösségi beavatkozások átfogó értékelésére. A kapott eredmények a jövőben hozzájárulnak majd egy hatékonyabb, a fenntarthatóságot elősegítő fejlesztéspolitika kialakításához. A felmérések középpontjában a közösségi tevékenységek hatékonyságának a fenntarthatóságra gyakorolt hatásainak vizsgálata állt, valamint, hogy ezen tevékenységek miként hatnak a Balaton Régió fejlődésére.

BALATON PROJEKT

110

A munka, céljából adódóan a vizsgálat elsődlegesen nem tudományos célokat követett, hanem sokkal inkább alkalmazott, döntéshozatalt és tervezést támogató motivációval valósult meg. A kutatás keretében természetesen nem volt lehetőség minden közösségi beavatkozási terület és szempont részletes kiértékelésére, a munka sokkal inkább egy-egy elem mélyebb elemzésére koncentrált. Ennek eredményeként a részvizsgálatok egymástól részben független, de összességében egységes logikai rendbe illeszkedő fejezeteket alkotnak. A vizsgálat kulcstémaköreit a fejlesztések, állami beruházások értékelése, ezek tudatos alakítása a tervezés, az ágazatok közül pedig a régiót érintő két legfontosabb, a turizmus és a környezetpolitika érvényesülése és megjelenése jelentik. Az elvégzésre került fontosabb elemzések, illetve egyéb alkalmazott módszerek az alábbiak voltak:

− A közpolitikák és programok értékelése terén felhalmozódott európai és hazai tapasztalatok, a vonatkozó jogi szabályozás és a gyakorlat érvényesülésének feltárása és kiértékelése

− Átfogó szakirodalmi feltárás a fenntarthatóság tervezésben, fejlesztésben való megjelenítésének elméleti és módszertani kérdéseiről, ehhez kapcsolódva britt esettanulmány vizsgálata és értékelése

− Korábbi és aktuális országos szakágazati tervdokumentumok elemzése a fenntartható Balaton térség szempontjából

− A Régióba az elmúlt öt évben érkezett valamennyi állami támogatással megvalósult fejlesztés egységes adatbázisának létrehozása, és ennek kiértékelése

− Az ország területfejlesztési vonatkozású fejlesztéseinek és nagyprojektjeinek értékelése a Balaton térség vonatkozásában az ország többi térségével összevetésben

− A Balaton, mint régió, és mint intézményesült területi fejlesztési egység kialakulásának vizsgálata

− Elemzés a környezetpolitika eszközeinek a Balaton térségben való érvényesüléséről (jogszabályok, programok, intézményrendszeri elemek elemzése)

− A régiót érintő területi és környezeti tervek és a tervezési folyamatok átfogó értékelése az országos folyamatokkal való összevetésben, kapcsolódó interjúk a kulcsszereplőkkel

− A vonatkozó turisztikai tervdokumentumok kiértékelése − A térség egésze és valamennyi települése interneten való megjelenésének − A térség egésze és valamennyi települése promóciójának értékelése az „Utazás 2005”

turisztikai vásáron való jelenlét elemzése alapján. − Mindezt műhelytalálkozók egészítették ki a különböző partnerekkel, tervezői szintekkel

V.3.2 A kutatás eredményei Az alábbiakban a kutatássorozat legfontosabb eredményeinek összegzésére teszünk kísérletet. Természetesen a szerteágazó munkák főbb elemeinek kiválasztása nem lehet mentes a szerkesztői szubjektivitástól. Ágazati (országos) politikák és a fenntarthatósági kudarcok

A Balaton Régió fontos szerepet tölt be a szakpolitikák tekintetében: a térség fontos és speciálisan figyelembe vett beavatkozási terület. A régió fontosságát jelzi többek között, hogy


111

az országban elsőként megépült autópálya például a Balatont kötötte össze a fővárossal; a térségére vonatkozóan készült el az első törvénnyel elfogadott területrendezési terv, a régió megjelenik a legtöbb ágazati politikai stratégában és tervdokumentumban; valamint a turisztikai fejlesztések forrásának döntő többsége is hosszú ideig a térségben koncentrálódott, de az elmúlt évek számai alapján is az átlagnál nagyobb arányban érkeztek e térségbe a nemzeti fejlesztési források. Éppen ezért a Balaton térségét bizonyos értelemben az ország legelső fejlesztési régiójának is tekinthetjük. A jelenlegi magyar területfejlesztési politika csak a kilencvenes évek második felében született meg, és a területfejlesztési régiók is ekkor kerültek kijelölésre. E kijelölés során azonban a Balaton környezete nem lett önálló egység, hanem három nagyobb hivatalos területfejlesztési régió területéhez került, mely megnehezíti a térség egységes területi rendszernek megfelelő fejlesztését és menedzselését. Az instabilitás legfontosabb jegyei többek között a települések beépített területének a táji értékeket erodáló növekedése, a térség turisztikai kínálatának a turisztikai piac igényeinek egyre kevésbé való megfelelése, valamint a környezeti értékek határozott fogyatkozása a kiemelt környezetvédelmi figyelem ellenére. Mindehhez egy súlyos társadalmi instabilitás (pl. szezonális munkaerőpiac, az állandó és az ideiglenes lakosság dezintegráltsága, a térségtől független tulajdonosi kör a vállalkozások többségében), és a szélsőséges szezonalitásból adódóan a térségben megtalálható széles értelembe vett fizikai tőke (infrastruktúra, lakásállomány, szolgáltatások, stb.) éves átlagban rendkívül alacsony kihasználtsága is kapcsolódik. Természetesen a Balaton Régió korántsem tekinthető az ország válságtérségének, de a kedvezőtlen jelenségek előrevetítik az ország korábban még egyik legjobban prosperáló térségének hanyatlását és a lehetőségek elszalasztását. Területpolitika és regionális fejlesztés: lehetőség a fenntartható térségfejlődésre A modul szakértőinek kezdeti – és a vizsgálat során maximálisan beigazolódó - hipotézise az, hogy a Balaton térség fenntarthatóságának biztosítására csakis területi elvű megközelítés, a Balaton térségének a tó jelenléte által összekapcsolt egységes integrált területi rendszerként való kezelése kínál megoldást. Ezt igazolja, hogy a Balaton térség problémáinak kezelésében, illetve fejlődésének előmozdításában a területi elven létrejött térségfejlesztési intézmény és az általa létrehozott, illetve működtetett Balatoni regionális program tudott – szűkös erőforrásai ellenére is - a térség igényeihez leginkább igazodó, a különböző típusú beavatkozások közötti szinergiákat leginkább életre keltő, vagyis leginkább eredményes közösségi eszköz lenni a térség előmozdításában. Mindez azt jelzi, hogy hatékonyabb és egyszersmind a fenntarthatóságot jobban szolgáló megoldást csakis a szubszidiaritás elvét érvényesítő decentralizált fejlesztéspolitikai modell biztosíthatja. A fiatal, azonban meglehetősen progresszív hazai területpolitika vezette be a területi megközelítés és a decentralizált fejlesztéspolitika lehetőségét, valamint különleges területi prioritást adott a Balaton térségének is. Ugyanakkor a hivatalos fejlesztési régiók határait átmetsző funkcionális Balaton Régió esetében a decentralizáció biztosítása komoly kihívást jelent. Arra vonatkozóan, hogy a Balaton - annak jelenlétéből adódó speciális feltételei és adottságai, valamint problémái - által összefogott térség miképpen illeszkedhet a hivatalos régiók politikájába a tanulmány

BALATON PROJEKT

112

megfogalmazza javaslatát az „interrégió modellt”, melynek lényege, hogy a Balaton régió jövője intézményileg az érintett régiók (és másodlagosan országos szakpolitikák) közös részét meghatározó, saját érdekeik felismerésén alapuló kooperáció megteremtése lehet. Állami fejlesztések, támogatások értékelése A térségben állami fejlesztések értékelésére két párhuzamos vizsgálat készült el a modul keretében. Az egyik (1) nem teljes adatkörrel (10 célelőirányzat) az ország többi térségével összevetve értékelte a térségbe irányuló állami fejlesztéseket, kitérve az éves kötségvetésekben külön sorban rögzített nagyobb állami projektekre, beruházásokra is, míg a másik elemzés (2) csak a régióba érkezett támogatásokat, azoknak viszont közel teljes körét vizsgálta a kutatás szempontjai szerint. (1) 1999-2002 között az ország egészére kitekintően vizsgált támogatások tekintetében megállapíthatjuk, hogy a népesség arányához képest a balatoni üdülőkörzet településeinek támogatottsága - bár az zömében nem tartozik az elmaradott térségek közé – az átlagosnál nagyobbnak tekinthető, hiszen míg a népesség 4%-a, addig az összes támogatás 5%-a koncentrálódott a térségbe. A támogatások megoszlása az egyes beavatkozási területek között is az országos átlagnak megfelelően alakult. Az alapinfrastruktúra területe kapta a legtöbb állami forrást, azon belül is a szennyvízgazdálkodás; érdemes megjegyezni, hogy a turizmus sem kapott említésre méltóan több forrást az országos átlagnál. A Balaton Régió középtávú stratégiai programját 2001-ben fogadta el a BFT. A megítélt támogatások beavatkozási területek közötti megoszlása a Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programjának 2002-2006-ra vonatkozó stratégiai célkitűzéseivel összevetve nem mutat kielégítő eredményt:

Kedvező környezeti állapot kialakítása: A vizsgálatok alapján elmondható, hogy az első számú stratégiai célkitűzés ellenére a környezet-, és természetvédelem területére fordítják az egyik legkevesebb forrást a térségben. Az összes támogatásnak csak a 2,2 %-ából eszközöltek környezetvédelmi célú beruházásokat. (Bár ezt kiegészíti az infrastrukturális fejlesztésként kategorizált csatornázás, amely szintén környezetvédelmi jelentőségű.)

Gazdasági erőforrások aktivizálása: A célkitűzést elsősorban a termelő beruházások közé sorolt fejlesztések szolgálják. E kategórián belül a turizmus kapta a legtöbb állami forrást, mögötte kis mértékben lemaradva a beruházások ösztönzését szolgáló projektek támogatottsága áll.

Infrastruktúra-fejlesztése: E területen vannak leginkább összhangban a tényleges állami beavatkozások a fejlesztési célkitűzésekkel, hiszen erre a területre fordították a térségben a legtöbb állami forrást.

Humán erőforrás fejlesztése és régiók közötti együttműködés: A két utolsó célkitűzés igencsak háttérbe szorult a támogatások eloszlása során. Humán erőforrás fejlesztést célzó projektek ugyanis alig találhatók a kedvezményezett projektek között, a régiók közötti együttműködések kialakítása pedig szinte még nyomokban sem fedezhető fel a ténylegesen támogatott projektek sorában.


113

(2) A munkaszakasz vizsgálatai a központi és regionális forráskihelyező által rendelkezésre bocsátott adatok alapján a Balaton Régió pályázati gyakorlatának fél évtizedére terjedt ki. Az átfogó vizsgálatok tárgyát az időszak 7000 a régióhoz kötődő pályázati projekt képezte. A vizsgált időintervallum alatt a benyújtott pályázatok több mint felét, 52,4 %-át 1999-2001. közé datálhatjuk. A benyújtásra került pályázatok gyakoriság eloszlásszerkezetét vizsgálva azonnal látható, hogy azok száma 1999-2001. között lineárisan növekedett. Ez a lineáris növekedési trend 2002-ben azonban megtört. A vizsgált öt évben összesen valamivel több, mint 34 Mrd Ft állami fejlesztési támogatás érkezett pályázati rendszereken keresztül.

Területi megoszlás, hatás a térszerkezetre

A Balaton régió területén megvalósítani szándékozott benyújtott pályázatok közel fele, 46 %-a az üdülőkörzet somogyi, kevéssel több, mint harmada, 37 %-a a veszprémi, hatoda pedig az üdülőkörzet zalai alrégiójához kapcsolható. A vizsgált időszak alatt KSH kistérségek szerint az összes benyújtott pályázat hetede a Tapolca kistérségből, 13-13 %-a Keszthely-Hévíz, valamint Fonyód kistérségből érkezett, 11 %-a pedig Balatonfüred kistérségéhez köthető. A pályázatok gyakoriság koncentrációi a régió tóparti városaira, illetve az üdülőkörzet parttól távoli háttértelepüléseire súlyozódnak. Egy városra átlagosan 193, egy községre 27 pályázat jut. Ez egyben azt is jelenti, hogy összességében a parttól távoli városokból, illetve a közvetlen tóparttal rendelkező községekből szignifikánsan kevesebb pályázat érkezett a kiírókhoz. A régióba érkező fejlesztési források elsődleges célterülete a Balaton-felvidék volt, amely elsősorban arra vezethető vissza, hogy itt kellett pótolni az infrastruktúra hálózatban megmutatkozó hiányosságokat (különösképpen a szennyvízhálózat kiépítettség terén), valamint ez az a területe a régiónak, ahol több, nagy volumenű idegenforgalmi fejlesztés is megvalósult. Az abszolút számokat tekintve a BKÜ 164 települése közül Siófokra került a vizsgált öt évben a legtöbb támogatás, összesen ≈2,8 Mrd Ft, őt követi Cserszegtomaj (2,3 Mrd Ft), majd 1 Mrd-os határig Fonyód, Balatonakali, Balatonfüred, Balatonalmádi Zalakaros és Marcali a további sorrend. A községek közül pedig Balatonakali, Aszófő, Nagyvázsony, Tótvázsony és Balatonudvari az első 6 sorrendje. Az egy lakosra jutó számított értékek tekintetében a balatonfüredi kistérségben található kis lélekszámú falvak vannak az élen: Örvényes, Paloznak, Tagyon, illetve Zala megyéből Zalamerenye. Mindez azt jelenti, hogy az állami támogatással megvalósult beruházások bizonyos mértékben hozzájárultak a háttérterületek dinamizálásához, a turizmus területi szétterítéséhez, ami a fenntarthatóság szempontjából a turizmus kínálatbővítése szempontjából egyaránt fontos, és a Balaton Régió stratégiájában is kiemelten szerepel. Ez a térség kedvezőtlen térszerkezetét némiképp oldotta. Pályáztatók

− A vizsgálat tárgyát képező időszak alatt szám szerint a legtöbb pályázat, ami ebben az esetben az összes benyújtott pályázat hetedét jelenti, a Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács forráslehetőségeinek megszerzésére irányult. (Erre csak a Balaton Régió Somogy megyéhez tartozó települései pályázhattak)

− Fél évtized alatt a pályázatok több mint tizedét nyújtották be a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) által meghirdetett források megszerzése érdekében. A BFT-hez benyújtott pályázatok között 2000-2001-ben az üdülőkörzet Veszprém megyéhez, 2002-2003-ban a Somogy megyéhez tartozó pályázatok voltak nagyobb számban, míg Zala megyéből főként 2003-ban érkezett átlag feletti mennyiségű pályázat.

BALATON PROJEKT

114

− A gyakoriságsorrend harmadik helyét a BKÜ déli területei számára elérhető források elosztását végző szervezet, a Somogy Megyei Önkormányzat Közalapítványa foglalja el.

− A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz a vizsgálat időszaka alatt a pályázatok közel 8-8 %-a.

− A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által meghirdetett pályázati lehetőségek adataink alapján szintén igen népszerűnek bizonyultak, az összes pályázat pontosan 7 %-a érkezett.

− A pályázatok közel 6-6 %-át a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz nyújtották be.

− Ezt követte a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács (melyhez az összes pályázat 5,6 %-a érkezett), majd a Zala Megyei Önkormányzat Közalapítványa és Veszprém Megyei Önkormányzat Közalapítványa.

− A Balaton Fejlesztési Tanáccsal közösen kiírt (jellemzően a Széchenyi-terv keretében megvalósult) pályázati lehetőségekre a pályázatok 4 %-át nyújtották be.

− A Belügyminisztérium által kiírt források megszerzésével a BKÜ pályázóinak közel 3 %-a próbálkozott. A benyújtott pályázatok két és fél százalékával a pályázatkiírók tizennegyedik rangsorhelyén a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács, a tizenötödiken a benyújtott pályázatok közel 1 %-a mellett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma helyezkedik el. Kevesebb, mint 1 % pályázatbenyújtási gyakorisággal adatbázisunkban a Nyugat-, a Közép- és a Dél-Dunántúli Régió áll, amely egyrészt jelzi a hazai decentralizált forráselosztás csekély részarányát, valamint azt is, hogy az érintett hivatalos NUTS2 fejlesztési régiók számára a balatoni fejlesztések nem élveztek prioritást.

− Meglepő módon ugyancsak 1% alatti a Környezetvédelmi Minisztérium részesedése a beadott pályázatok száma alapján.

Pályázók

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az üdülőkörzetből pályázatot benyújtók többsége önkormányzat volt. Az üdülőkörzet önkormányzatai a vizsgálat időszaka alatt majd 3000 pályázatot juttattak el a lehetséges forráskihelyezőkhöz, vagyis az összes pályázat közel 44 %-át. A non-profit szervezetektől, valamint a térség vállalkozói, gazdasági társaságai által benyújtott pályázatok együttes aránya az összes pályázat háromtizede. A non-profit szervezetek és a vállalkozások pályázatainak száma egyaránt 15-15 %-kal részesedik az összes pályázóból. Egyéb, költségvetési szervezetek és intézmények összes pályázat 13 %-át, közel 900 pályázatot nyújtottak be. Az elemzett pályázatok közel 75 %-a volt nyertes, amely szoros összefüggésben áll a projektet kezdeményező szervezet formájával. Legkevésbé az önkormányzatok és a civil szervezetek voltak sikeresek a pályázatírás során. Az elnyert összegeknél a legnagyobb súlyt az 500 ezer Ft alatti támogatások jelentik. A két szélső érték 5 ezer, illetve 875 M Ft. Az egy pályázóra jutó elnyert összeg átlagosan 6,5 M Ft (24.000 €) volt, mely érték 1999-2002. között nagymértékben emelkedett, majd 2003-ban drasztikusan lecsökkent, csakúgy, mint a pályázott összegek értéke.

27. ábra


115

1000 lakosra jutó pályázatok száma a BKÜ településein (1999-2003)

22,0<6,33 - 21,744,64 - 6,333,51 - 4,643,03 - 3,512,45 - 3,031,83 - 2,45> 1,83

egy lakosra jutó pályázatok száma

Fejlesztési célok megvalósítására pályázati rendszerben megítélt támogatások a BKÜ-ben

28. ábra

Az 1999-2003 között beadott pályázatokon elnyert összes forrás egy lakosra vetített értéke, településenként (e Ft)

1,16

6,067,58

12,87

6,48

0

2

4

6

8

10

12

14

Mrd Ft

1999 2000 2001 2002 2003

ÉV

BALATON PROJEKT

116

29. ábra

Egy lakosra jutó fejlesztési forrás összege (BKÜ átlag: 134 e Ft)

A környezetpolitika érvényesülése A szocialista rendszer a turizmus, a mezőgazdaság és a növekvő beépítés káros hatásainak következtében már az 1960-as évek közepétől (1965-ös nagy halpusztulás) kénytelen volt erőforrásokat összpontosítani a térség környezetvédelmi kutatásfejlesztésére, a tó vízminőségének javítására, a csatornázás, vízellátás problémáinak kiemelt kezelésére. Ennek keretében már 1971-ben elfogadták, az azóta többször aktualizált Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programot, döntöttek a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer Kiépítéséről, védett természeti területeket jelöltek ki, 1979-től a Kis-Balaton ramsari területként is számontartják. 1976-ban megindították a Balaton Komplex Kutatási Programját. Születtek javaslatok a Balaton térségében Tájpark és Nemzeti Park létrehozására is, valamint szorgalmazták az erdőtelepítést is. Ebben az időszakban alakulnak ki a környezetvédelem, természetvédelem és a vízügy területi szakigazgatási szervei is, amelyek nagy szerepet kapnak az állapotfelmérésben és értékelésben, a tervezésben, a kutatásban, a hatósági szankciók eredményes alkalmazásában környezet, vagy természetkárosítás esetén. A rendszerváltozás után a környezetpolitika eszköztára bővült. Értelemszerűen a környezeti jogszabályalkotás terén történt a legnagyobb előrelépés: azonban nemcsak az országos kerettörvények születhettek meg, hanem a Balatont közvetlenül érintő kormányhatározatok, kormányrendeletek, vagy az 1994-ben elfogadott, és azóta többször módosított Balatoni Intézkedési Terv is. Ennek köszönhetően majd egy évtizedig külön költségvetési fejezet biztosította a Balatonnal kapcsolatos intézkedési terv és nagytavaink védelme program végrehajtásának pénzügyi hátterét, vagy épp a balatoni kutatásfejlesztést. A jogszabályi megalapozást követően a környezetstratégiai tervezés is látványos fejlődésnek indult, és az első Nemzeti Környezetvédelmi Program Intézkedési Tervei már tartalmazták a Balatonnak, mint egységes ökológiai rendszernek a védelmére irányuló feladatokat, amelyek közül nem egyet más szakpolitikát irányító tárcák is támogattak. Megnövekedett a Balatonnal kapcsolatos környezetvédelmi tevékenység értékelésének szerepe is, melyben mind a környezetvédelmi szaktárca, mind a Miniszterelnöki Hivatal felelős államtitkársága nagy

1001,0 <

370,6 - 1000 0

198,9 - 370 6

123,4 - 198 9

88 - 123 4

52,6 - 88

27,5 - 52 6

> 27 5

egy lakosra jutó fejlesztési forrás


117

szerepet vállalt. A környezetvédelmi eredmények megismertetését a nyilvánosság mind szélesebb bevonása és a szabadon hozzáférhető elemzések, jelentések is elősegítették. Ebben, és a környezetvédelmi érdekek helyi érvényesítésében, figyelemfelkeltésben, tudatformálásban, és egyéb környezetvédelmi szakmai tevékenységekben nagy szerepe van a környezet és természetvédelmi civil szervezeteknek, az 1991-ben újjáalakult, önkormányzati szövetségként működő Balaton Szövetségnek. Ennél is fontosabb szerepkörrel bír az 1999-ben létrejött legfontosabb regionális szereplő a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács, amely koordinálja a Balaton térségében a tervezési, fejlesztési tevékenységek szélesedő tárházát. Nagy előrelépés volt a Balaton térség esetében az 1997-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létrehozása, amely kezdetben csak a tó északi és nyugati övezeteit integrálta, majd 2004-től már a déli területek közül is sok védett területet foglal magába. Ezzel beteljesítve a természet és tájvédők régi álmát, akik a déli területeken valamiféle natúrparkot, tájparkot szerettek volna létrehozni már az 1970-es évektől. A regionális szinten készülő fejlesztési dokumentumok hangsúlyosan tartalmazzák a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szempontokat, és ezek megvalósításához (összhangban az országos koncepciókkal, tervekkel, vagy programokkal) megfelelő célokat, programokat és intézkedéseket. Örvendetes, hogy a területpolitikai célokba is hangsúlyosan beépülnek a Balatonnal kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzések (pl. új Országos Területfejlesztési Koncepció). Az utóbbi évek környezeti állapotát elemezve megállapítható, hogy a tó vízminősége javuló, az utóbbi évek alacsony vízszintjei és kevés vízmennyisége is már a múlté – velük együtt szerencsére eltűnnek a grandiózus és nem természetbarát vízpótlási tervek is. Ugyanakkor nem foglalkoznak még kellő súllyal a robbanóanyagok és lőszerek eltűntetésével a tóból, a parti sétányok kialakítása sem a megadott ütemben halad, nem, sikerült még felszámolni az illegális partfeltöltéseket, és nem sikerült pótolni, megújítani a vízszintcsökkenést megsínylő a szűrőszerepű nádasokat. Szakemberek szerint kevés pénz jut a balatoni kutatásokra. A legfontosabb ágazat, a turizmus nem épít kellő mértékben a táji kulturális és természeti örökségben rejlő értékekre. Nagy problémát okoz a gyapjaslepke pusztítása az erdőkben és a belterületeken egyaránt, ugyanakkor a természetbarát szúnyogirtás megoldott. A Kis-Balaton II. üteme még mindig nem készült el, bár történtek előrelépések (Ingói-berek), viszont még sok lebegőanyag és humin jut onnan a Balatonba. A Nemzeti Park része lett 2004-től sok dél-balatoni értékes természeti terület, és a székhely Csopakra, a Balaton partjára költözött Veszprémből. Kihirdették a balatoni Natura 2000 területeket. Jelentősen nőtt a csatornázottság, bár a rákötései arány még nem megfelelő. Aláírták a támogatási szerződéseket a Nyugat-Balaton és Zala-völgye, valamint a Dél-Balaton és Sió-völgye regionális szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer kialakításáról, melyek ISPA támogatással valósulhatnak meg. A kormányzati politika kudarcaként értékelhető a balatoni kormánybiztosok ténykedése, hisz nekik soha sem volt elég legitimációjuk és eszközük a Balaton komplex problematikájának kezelésére, de még ennek hatékony koordinációjára sem. Annál inkább üdvözlendő, hogy 2003-tól már a Balatoni Tárcaközi Bizottság látja el a Balaton esetében is a koordinációs feladatokat, amely a helyi és regionális szereplőket bevonva a szakpolitikák érdekeit összehangolja a regionális és környezeti érdekekkel egyaránt. Nem helyes ugyanakkor, hogy az utóbbi években évente születnek kormányhatározatok a Balatonnal kapcsolatos Intézkedési Terv kapcsán, hiszen létező és elfogadott programok futnak a térség környezeti problémáinak megoldására a Nemzeti Környezetvédelmi Programon belül, vagy a BFT Stratégiai Programján

BALATON PROJEKT

118

belül is. Ezeket felülbírálni semmiképp nem célszerű, azonban, ha egy kormányhatározat ezeket csak megerősíti az elfogadható. A következő tervezési időszakban akkor valósítható meg teljes mértékben a Balaton Régió egységes területi szempontú, a környezetvédelmi érdekeket kellően figyelembe vevő fejlesztése, ha a Balaton Régiónak lesz esélye önálló Regionális Operatív Programra, és nem a három érintett dunántúli régió operatív programjaiból részesülhet csupán. Ez a tervezési, programozási kérdés és a hozzá kapcsolódó intézményrendszeri kérdések jelenleg azonban még egyeztetések tárgyát képezik, csakúgy, mint az a kérdés, hogy szükség lenne-e önálló Balaton Régióra. A környezeti, természetvédelmi problémákat áttekintve, a környezetvédelmi infrastruktúrák szerkezetét ismerve, az ezek kezelését végző intézményrendszert értékelve, valamint a feladatok végrehajtásának hatékonyságát firtatva, azt kell mondani, hogy környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból a Balaton térség jobban járna egy egységes regionális önkormányzattal, egy önálló Balatoni Régióval. Politikaformálás, tervezés és fenntarthatóság Összességében elmondható, hogy a Balaton régióban zajló területi tervezések nem voltak képesek széles, nem csak a Balaton térség szereplőin alapuló, de tekintettel a térség jellegére, országosan is támogatott konszenzust kialakítani a Balaton térségének jövőjét illetően. A fejlesztések nem tudnak kiszállni a több évtizede gerjesztett turisztikai fejlesztésekből, melyek szerint még mindig egy országos jelentőségű és fenntarthatóbb eszközökkel továbbra is határtalanul fejleszthető gazdasági erőforrás a Balaton térsége. Nem veszik észre, hogy jelen állapotában a térség végletesen sérült, a nyitott Európában nem képviselhet igazi vonzerőt, maradék értékei legalább hazai lakosság számára megőrzendők. Fenntarthatóság érvényesülése a tervekben

A vizsgált tervek mind hordozzák a fenntarthatóság elvét, de nem minden esetben fenntartható fejlesztési összefüggésben értelmezve. Mivel azonban a Balaton térségét szinte egyikük sem kezeli egészként, ezért kifejezetten a tóra és térségre vonatkozó fenntarthatóságról nem lehet beszélni. A Balaton vonzerejét és turisztikai gazdasági erejét erősségként értékelik a tervek, és általánosságban a további fejlesztése mellett foglalnak állást. E gondolat fenntarthatósága érvényesül amennyiben főként a minőségi, kisebb környezeti terhelést jelentő turisztikai formákat preferálja mindegyik vonatkozó program. A kistérségi szintű tervdokumentumok esetében a fenntarthatóság erősebb, de ez a vidék- és mezőgazdaság-orientált fejlesztéseiknek köszönhető. A kifejezetten a Balaton térségéről szóló területfejlesztési és rendezési tervek szintén a fenntartható fejlődés gondolatára épülnek. A fenntarthatóság gazdasági dimenziói erősek, céljaik, jövőképeik elsősorban gazdaságfejlesztési, ezen belül is turisztikai jellegűek, de célok teljesítéséhez szigorúnak tekinthető környezeti feltételeket támasztanak. A turizmusfejlesztési elképzelések általában összhangban állnak a fenntarthatósági elvekkel. Nem tisztázottak azonban azok a határok, melyek a meglévő kapacitások jobb kihasználását, üdülői infrastruktúra funkcióváltását, a szezon kitolását, és új területek, tájak turisztikai tevékenységbe való bevonását még a gazdasági és környezeti fenntarthatóság keretében tartják. Szintén aggasztóak a vízi turizmusra irányuló tömegturisztikai jellegű, új üdülőfalvak építésével járó és a közlekedésfejlesztési elképzelések.


119

A környezeti megfontolások

A kifejezett környezeti megfontolások integrációja szintén megjelenik a tervekben. Problémát jelent, hogy a sokszor szigorú szabályozásokban, illetve a nagy forrásigényű fejlesztésekben a környezet szinte csak elemeiben jelenik meg, különösen a tó vízszintjére és vízminőségére vonatkoztatottan. A környezet és tervezésének térbeli dimenziói gyengék, a tájak, azok szomszédsági viszonyai, az ökológiai hálózati elemek rendszere, az összefüggő erdőségek jelentősége nem eléggé kihangsúlyozott a tervekben. Egyes fejlesztési elképzelések pedig kifejezetten környezetrombolóak lehetnek, és nem is számolnak környezetbarát alternatívákkal, prioritásokkal (főleg közlekedésfejlesztés esetében). A Balaton területi tervezésnek környezeti szempontból jellemezve röviden a „szennyvíz-orientált” jelző adható. Az ember tartós jelenlétéből fakadó egyéb környezeti veszélyek táji komplexitása alárendelt, e kategóriákban a szabályozások meglehetősen megengedők. Területi szemlélet

A Balaton problematikájának és térségének sajátosságát leginkább a vízminőség, szennyvízkezelés és az idegenforgalom kapcsán ragadják meg a tervek: ezt következetesen végigvezetik, és más ágazati fejlesztéseket is próbálnak ehhez igazítani. A területi jellegű célok nagyon alárendelten vannak jelen az erősen ágazati jellegű tervekben. Ezzel összefügg, hogy elsősorban gazdaság és közlekedésfejlesztés terén kevés a fejlesztendő terület egyedi, vagy sajátos adottságaira építkező elképzelés, és általában hiányoznak az újszerű, eredeti fejlesztési tervek. Horizontális kapcsolatok

Az egyes tervek nem terveznek teljesen más célokkal a régió egyes területein, de az egyes tervek mozaikjaiból egységes balatoni terv sem állhat elő. A három régióban, megyében eltérő hangsúlyok jelennek meg (alternatív energiák, üzleti szolgáltatások, ipari jellegű halászat, közlekedésfejlesztés, más-más környezeti elemek fejlesztése). Ez abból következik, hogy a területet saját területi rendszerük részeként ragadják meg, bizonyos részeiben periférikusan kezelve, ugyanakkor jelentős fejlesztési erőforrásokat feltételezve. A Balaton térség és part ugyanakkor sokkal több közös vonást, problémát és jellegzetességet mutat önmagán belül, mint az őt csak érintő területi rendszerekkel. Az egyes területegységek határai közé szorított tervezés erősen dominálja a tervezést. Csak néhol jelenik meg az együttműködés szükségessége a kistérségeknek a szomszédos megyékkel, a regionális tervezésnek a Balaton térség saját tervezéseivel (azon túl, hogy az összhang mindenhol deklarált, de ez látható, hogy nem elég). A mesterséges kistérségi, megye és régióhatárok nem kellene, hogy arra késztessék az adott terület szereplőit, hogy mindenképen a területen belül fogják elképzelni az összes fejlesztésüket. Például egy kikötővel nem rendelkező kistérség nem feltétlen kell, hogy építsen egyet, csak azért, mert egy balatoni partszakasz véletlenül hozzátartozik. A horizontális összhanggal kapcsolatos problémák a területi szemlélet hiányával és az ún. „határtalan tervezés” elvének hiányával magyarázhatók, azaz, hogy a tervek csak nagyon alárendelten kezelik a szomszédos térségeket, a tervezés és megvalósítás során a velük való együttműködéseket. Vertikális kapcsolatok, programozás

A Balaton saját tervei, valamint a régiók, megyék tervei között ritkák az ellentmondások: a tervek összhangban vannak, de ugyanakkor prioritásaik nem egyeznek meg. Ez sajnos

BALATON PROJEKT

120

tükröződik a megvalósult fejlesztésekben is, a kimutatások szerint legnagyobb arányban az utóbbi években nem a régió saját prioritásaival összhangban lévő fejlesztések találtak állami támogatásra a térségben. Az egymásra következő időbeli sorrend nem szerencsés. Szerencsésebb lett volna, ha a konszenzusos, partnerségen alapuló így legitim magasabb szintű tervezési elemek megelőzik az alacsonyabb szintek tervezését, valamint ha a Balaton térség nem lett volna tárgya más területi terveknek, hanem a regionális szintű tervekkel összhangban, azokkal nagyjából egy időben formálódott volna. A területrendezési és tervezési tevékenység sorrendisége szintén nem megfelelő. A két tervezéstípus a Balaton tekintetében egy időben formálódott, és sajnos a rendezés nagyobb hatással bírt a fejlesztésre, mint fordítva. A párhuzamos tervezés ellenére továbbra is hiányoznak egyes terület felhasználási elvek, valamint a térbeli tevékenységek szervezéséhez, fejlesztéséhez kötődő prioritások. Azaz hiányzik egy fenntarthatósági térszervezési keretdokumentum, amely mind a tervezést, mind a megvalósítást meghatározná, fenntarthatósági szempontból kontrollálhatná. A turizmus tervezése és ösztönzése Örvendetes tény, hogy az elmúlt években az egész ország területén, így a Balaton térségben is, elkezdődött egy összehangolt területi (régiónkénti) turisztikai tervezés. E tervek azonban nem váltak igazán területi jellegűvé, hiszen kevéssé alkalmazták a regionalitás szemléletet; kevéssé sikerült jól „eltalálniuk” az adott térség valódi egyediségét, amellyel a többitől különbözik; lényegében nem foglalkoztak az adott régió belső területi mintázatával; és legfőképp azért, mert nem tudták hatékonyan kezelni azt a tényt, hogy a turizmus az adott térség lényegében majd minden szférájába beintegráltan működő gazdasági szegmens és társadalmi cselekvés. Ezt a problémát csak egy, a komplex területi tervezés integráns részeként megjelenő turizmustervezés biztosíthatja, amely egy turisztikai, táji és környezeti funkcióra szerveződő tematikus régió esetében különösen fontos. A turizmus fejlesztésének legfontosabb problémája, a turisztikai tervek elkészülte ellenére, a stratégiaválasztáson alapuló tudatos kínálat alakítás hiánya. Ez tükröződik az egyes települések turisztikai promóciós és „értékesítési” tevékenységében. Hatékony turisztikai fejlődést csak a turizmus területi dimenzióit messzemenőkig figyelembe vevő térségi kooperációban és térségi termékrendszerben gondolkodó fejlesztés eredményezhet, mint ahogyan a turizmus fenntarthatósággal való összhangba hozatalát is csak e komplex területrendszerben gondolkodó szemlélet eredményezheti. Bár a Balaton térség a leginkább tudatosult egységes desztináció az országban, a lokális turisztikai kínálatokat valóban térségi rendszerré szervezni képes stratégiai együttműködés csak minimális mértékben jelenik meg az egyes települések között a turisztikai arculatformálás és fejlesztés során. Ezzel szemben a térség településeinek marketingkommunikációjában (web jelenlét, brosúrák alkalmazása) jelen lévő technikai fejletlenség egy könnyen megoldható, vélhetően a technikák terjedésével igen hamar magától is oldódó problémát jelent. Jövő lehetőségei Magyarországon megkezdődött a 2007-2013. közötti programidőszakra való tervezési felkészülés, eddig a koncepcionális alapdokumentumok (Országos Fejlesztési Koncepció /OFK/, és az új Országos Területfejlesztési Koncepció /OTK/) készültek el egyeztetési


121

változatban. E dokumentumok tartalmi elemzései alapján megállapítható, hogy a Balaton térség elsősorban a területpolitika irányait kijelölő OTK-ban jelenik meg, amely a fenntarthatóságot szem előtt tartó, decentralizáción alapuló alapfilozófiájával a Balaton régiófejlesztésnek kedvező külső kereteket teremthet. A dokumentumban a fenntartható térségfejlődés és a decentralizáció, valamint a térségi versenyképesség ösztönzése egyaránt átfogó célkitűzésként jelenik meg, amely érvényesülése esetén szintén egy harmonikus területi elven megvalósuló Balaton térségfejlődés elvi lehetőségét termeti meg. Ugyanakkor az OTK kijelöli a Balaton Régió egységes kezelésének feladatát, és külön területi célkitűzést fogalmaz meg rá, melyben a versenyképesség és fenntarthatóság együttese jelenik meg. Sajnos az átfogó országos (ágazati) fejlesztési dokumentumban, az OFK-ban a turizmus, csakúgy, mint a vidékfejlesztés és a fenntarthatóság érvényesítése nem kap kellő prioritást, ami a Balaton térség szempontjából kedvezőtlen. Ugyanakkor a 2007-2013. közötti programidőszak konkrét fejlesztéseit megfogalmazó középtávú stratégia (NSRK), és annak operatív programjainak és tartalma jelenleg még teljesen ismeretlen. A Balaton térség elméletileg az alábbi programstruktúrákban jelenhet meg: (1) önálló operatív programmal rendelkezhet; (2) fejlesztése összehangoltan, egy egységes balatoni stratégia alapján, de az érintett hivatalos régiók programjaiba beépítve valósul meg; (3) központi ágazati programok keretében érvényesülnek a Balaton térség fejlesztésének szempontjai. Ez utóbbi változat jelenti a legkedvezőtlenebb feltételeket egy területileg integrált, a térséget a fenntarthatóság felé elmozdító fejlesztéspolitika megvalósításához. A fenntartható Balaton térség megteremtésének kulcsát összességében a kooperációban és a felelős, távolabbi jövőbe is tekintő stratégiai gondolkodás, a menedzsmentbe is beépülő, a fenntarthatóság gondolatkörére épülő, valamennyi ágazatot (így a turizmust is) magába integráló térségtervezés jelenti. Kooperáció szükséges a régión belüli aktorok között és kooperáció szükséges a Balaton térség fejlesztésében érintett szaktárcák és legfőképp az érintett régiók között, a közös környezeti felelősség és a térségi rendszerbe szerveződő turisztikai kínálat megteremtése érdekében egyaránt. A kooperációnak stabil, lehetőleg intézményi keretekkel rögzített módon kell megvalósulnia, mind a tervezés és a folyamatok monitorozása mind a döntések összehangolása terén. Ugyanakkor az együttműködéssel szoros összefüggésben, kulcskérdés a Balaton Régió intézményeinek kompetenciájába utalt, ill. delegált fejlesztési eszközök volumene, csakúgy, mint az önszervezéshez, önrendelkezéshez kapott valamennyi egyéb eszköz jelenléte. A jövőbeli közösségi szerepvállalás, szabályozás és fejlesztések meghatározása során, a tervezésben az alábbi kritériumok érvényesítése szükséges:

− A tervezésben és a regionális politikákban új, területi szemléletre van szükség. Az ágazati tervezések mellett az egyes területegységekre vonatkozó komplex tervezéseket kell szorgalmazni, így lehetne elkerülni, olyan különleges területi rendszerek egységes tervezésének hiányát, mint a Balaton térsége.

− A tervezéseknek erőteljesebb tájszemléletben kellene megvalósulni. A táj, mint egyedi karakterrel rendelkező területi egység ötvözi a kulturális és természeti értékeket, sok esetben meghatározza a helyi gazdasági rendszereket. A Balaton esetében ez azt jelenti, hogy egyszerűen csak a szennyvízkezelés feltételeinek megteremtése még nem biztosít teljes alapot a fenntarthatóság érvényesítéséhez, és nem nyit újabb távlatokat a fejlődésre.

− A jövőben egységes értékrend szerint kell tervezni, amelyet terület-specifikusan, a Balaton esetében környezetintegráltságot fókuszba helyezve, kell kialakítani.

BALATON PROJEKT

122

− Fel kell ismerni, hogy a tájak terhelhetőségének határa nem végtelen, a Balaton térségben pedig ezt a határt a legtöbb esetben már elérték, a fejlesztés sok esetben nem lehet cél, csak a fenntarthatóság, a jelenlegi rendszerek összeomlásának elkerülése.

− Nemzeti szinten és az egyes területi szinteknek különösen a régióknak is szüksége lenne olyan fenntarthatósági keretdokumentumokra, melyek kiemelten a környezet, de a társadalom és a gazdaság szempontjából is megadják az összes területet érintő fejlesztés fenntarthatósági kereteit és határait.

− A fenntarthatóság érvényesítésének igazi biztosítékát a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) adhatná meg, amelyet a lehető legintegráltabb belső megközelítésben érdemes lefolytatni. A Balaton területfejlesztési programjában jelenleg szereplő környezeti célok egy jó része hatékonyabb lenne, ha horizontális értelmezést is nyerne, a területfejlesztési dokumentumon belül.

− A Balaton térség esetében még határozottan kiemelendő orvoslásra váró probléma a térség lehatárolása. A jelenlegi helyzethez képest szerencsésebb lenne, a környezeti szempontú vízgyűjtő és vízrendszeri lehatárolás teljes körűen érvényesíthető lenne, a Kis-Balatonra és az alsó Zala-völgyre kiterjedően is. Ezen túlmenően viszont a térséghez kellene rendelni a gazdasági-társadalmi szempontból összetartozó területeket (Veszprém és környékén, Keleti partok mentén) és leválasztani az oda nem illőket (egyes somogyi területek), szem előtt tartva a kistérségi határokat.

− A Balaton tervezésért felelős szervezet illetékességi területébe tervezési céllal nem szabadna a megyei és regionális szint más egységeinek behatolni.

− Kiemelten fontos lenne, hogy az egységes Balaton térség egységes területi rendszerként való kezelésének megfelelően nem különböző szakági tervek és programok születnének, (területfejlesztési, turisztikai, gazdaságfejlesztési, regionális ágazati programok), hanem mindezeket egy egységes területi stratégiára építő regionális program integrálná.


123

VI. A DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER KIALAKÍTÁSA (TASK 6) VI.1 ÖSSZEFOGLALÓ A LIFE Balaton Projekt keretében kifejlesztésre kerülő Integrált Döntéstámogató Rendszert (Decision Support System) olyan eszközként képzelhető el, ami a jövőben megkönnyíti, és hatékonyabbá teszi a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet területén folyó átfogó környezetvédelmi és területfejlesztő munkát. A tervek szerint hasznosítani tudja mind a Balaton Fejlesztési Tanács, mint a teljes régióért felelős intézmény, mind az egyéb, csak szűkebb területek, esetleg mindössze egy-egy település vagy társadalmi csoport érdekeit képviselő szervezetek mindegyike. Az alapelgondolás szerint a döntéstámogató rendszer magába gyűjti a régió teljes területéről a tó és annak emberi környezete állapotát leíró adatokat, majd térinformatikai módszerek segítségével rendszerezi, feldolgozza, megjeleníti azokat. A DSS megjeleníti, és elemezhetővé teszi a térségben zajló folyamatokat a statikus állapot-adatok összekapcsolásával. Magába gyűjti a térségről elérhető kutatási adatokat, fejlesztési elképzeléseket. A korábbi tapasztalatok, és az adott pillanatban ismert folyamatok összehangolása révén döntési alternatívákat kínál fel a rendszert igénybevevő döntéshozók számára. A projekt célja a döntéstámogató rendszer segítségével egy stratégiai program létrehozása. Azonban a régiónak már van elfogadott Stratégiai Programja, melynek kialakításában a LIFE Projekt keretében végzett felmérések eredményeit is figyelembe vettek. A DSS kialakítása döntéselméleti szempontból normatív jellegű: a fő kérdés az, hogy miképpen lehet a döntéseket „jobbá tenni”, amikor is minden szituáció esetén a „hogyan kell dönteni?” kérdésen van a hangsúly. Továbbá azt is meg kell jegyezni, hogy a rendszer nem lesz teljesen normatív: az értékrend és célrendszer ugyanis előre meghatározott. Problémát okoz azonban, hogy egy-egy terület fejlesztésére irányuló tevékenység alapvetően csoportos döntések sorozata, melyben eltérő érdekeltségű, eltérő cél- és értékrendszerrel bíró szereplők vesznek részt. Ebből adódóan a legtöbb probléma megoldása során sok tényezőt, szempontot, feltételt, érdeket kell egyidejűleg figyelembe venni. A másik problémát a racionalitás értelmezése jelenti, mivel társadalmi kérdésekben lehetetlen csupán racionalis elven döntéseket hozni, e kérdésekben a racionalitás elveszíti jelentésének határozottságát, determinisztikus mivoltát. Gondot okoz továbbá a rosszul strukturált problémák, mely három sajátossággal rendelkezik: a komplexitással, a bizonytalansággal és az információhiánnyal. Az elérendő célt illetően a BKÜ Stratégiai Fejlesztési Programja így fogalmaz: „A lakosság életminőségének javítása érdekében a Balaton térség versenyképességének javítása a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésével.” Milyen legyen a régió a jövőben? „A régió a Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira épít, európai szinten igényes, exkluzív vonzó lakó-, üdülő-, és munkakörnyezetet kínál.” „A Balaton Régió a természetesség és a magas életminőség közép-európai mintarégiója.”

BALATON PROJEKT

124

A balatoni területfejlesztés fő célkitűzése, hogy a régió Közép-Európa egyik legvonzóbb, magas szintű igényeket kielégítő turisztikai célterületté válljon, mindamelett, hogy társadalmi rendszere hosszú távon is fenntartható módon veszi igénybe a környezeti erőforrásokat. A DSS hatékony működése érdekében elengedhetetlen az intenzív kutatási háttér. A térségben már hosszú ideje zajlanak speciálisan a Balatonhoz fűződő kutatások, melyek hasznos adatokat biztosítanak mind a tó ökológiai állapotáról, mind a régió alapvető társadalmi-gazdasági helyzetéről. A Balaton Projekt egyes munkaszakaszai során ezen adatok részletes elemzésére, és összegzésére került sor. Annak érdekében, hogy átfogó információval rendelkezzünk a régióról, az alábbi öt területen kell tisztán látnunk:

− Környezetvédelem, természeti folyamatok − Turizmus − A gazdaság egyéb területei, ágazatai − Humánerőforrás − Közlekedés, térkapcsolatok

A kitűzött cél megvalósítása érdekében egy széleskörű és nagymélységű információs bázist kell megteremteni, melynek alapját az a tudás, kutatási tapasztalat jelenti, amit a kutatócsoportok ez idáig megszereztek. Erre épül a további két szegmens: egyrészt a naturális adatok, melyek közvetlenül jellemeznek egy-egy problémát, területegységet, települést; másrészt pedig az alapkutatások és egyéb felmérések elvégzése azokban a témákban, melyekre eddig egyáltalán nem, vagy csak érintőlegesen került sor. A területfejlesztés döntéshozatali folyamatának sémája a következő:

− Környezeti és társadalmi összefüggések elemzése − A probléma felismerése és megfogalmazása − A célok meghatározása és hierarchiájuk megállapítása − A megvalósítható cselekvési változatok meghatározása − A változatok megvalósulásának elemzése − A változatok átfogó, összehasonlító értékelése és a döntés − Megvalósítás, módosítások, nyomon követés.

E hétlépcsős folyamat teljes spektrumán adódnak kifejezetten a DSS-re háruló feladatok, melyek közül azonban a legfontosabb az első pont, a különböző kutatási területek eredményeinek összekapcsolása, a szintézis megteremtése. Ez két lépésben lehetséges:

− Elemzések készítése a beáramló adattömegből, a régióban zajló folyamatok nyomon követése.

− A környezeti – társadalmi – gazdasági rendszeren belüli kapcsolódási pontok feltárása.

A DSS alapvető és egyik legfontosabb tulajdonsága tehát a térségre vonatkozó információk gyűjtése. A beérkező adatoknak alapvetően két csoportja van:

− Olyan adatok, amelyeket egy szervezet, egy intézmény (hivatalból) gyűjt, így nekünk tőlük kell átvenni (megvenni) azt;

− Olyan adatok, melyeket nekünk kell összegyűjteni primer forrásokból.


125

Az adatszolgáltatás szempontjából ma háromféle beáramlási ütem létezik:

1. On-line információk: szinte a történés pillanatában már meg is jelenik az adat egy központi számítógépen. Ilyenek a meteorológiai adatok, de ilyenek azok az adatok is, melyeket a kitelepítendő mérőműszerek szolgáltatnak a rendszer számára: vízminőségi adatok, forgalmi adatok, a strandok telítettségére vonatkozó információk.

2. Olyan információk, melyek néhány hetes, vagy néhány hónapos csúszással érhetők el és integrálhatók a rendszerbe. Ma ilyenek pl. a regisztrált munkanélkülieket nyilvántartó statisztikák, vagy a turizmus néhány jellemzőjét leíró adatsorok. Ez utóbbiak DSS-be való integrálása nagyon fontos.

3. És végül olyan információk is léteznek, melyeket már adatbázisba rendezve tudunk megvásárolni. A legtipikusabban ilyenek a KSH különféle adatbázisai, de ebben van a legnagyobb hasznos adattömeg is. Ezek fő jellemzője – és egyben legnagyobb hátránya is – a jelentős időbeli késés (egy-két év).

VI.2 ENGLISH SUMMARY: IMPLEMENTATION OF THE DECISION SUPPORT

SYSTEM We imagine the Decision Support System (hereafter abbreviated as DSS), which is going to be developed within LIFE Balaton Project, to be an implement making overall environment protection and regional development easier and more efficient in the Lake Balaton Resort District (hereafter abbreviated as LBRD). In our plans it can be used by not only the Lake Balaton Development Council, which is responsible for the whole region, but also by other smaller areas, settlements, particular organisations representing the interests of any small social groups. In our basic concept, DSS can be described by the following features:

− Contains all the data describing the conditions of the lake and its human environment collected from the whole LBRD

− Systematizes the collected information with GIS methods, works them up and displays them

− Displays and makes analysable the present processes in the region by connecting static condition data

− Contains all the available research data , consequences, development ideas and policies related to the region

− Offers decision alternatives in a particular situation through the harmonization of previous experience and actually known processes

BALATON PROJEKT

126

Our original model is the following:

30. ábra

According to the figure, the aim of the project is to establish a strategic program based on the DSS. As institutionalized environment protection and regional development already exists in the LBDR, the region has its own accepted strategic program. Studies completed within LIFE Project also played a role in establishing the program. Therefore at present the establishment of our DSS will mainly follow the idea of normative trend from a theoretical decision-making point of view. In this theoretical frame the primary question is, how to improve the decisions, while in all cases the emphasis is on the question ’How should the decision be made?’. This idea becomes successful if the decision-makers have their determined opinion about the future of the region and the aims to achieve, so that in the course of their decisions they consistently have to adjust to their previously stated requirements and rules. In this model we suppose, that our questions and problems are well structured and the decision-makers can end up to a rational decision, possessing the whole range of information. DSS fits into this process with its decision-making alternatives set up by its own implements. DSS will not be completely normative. The previously determined standards and aims are given: there is an accepted development concept and a strategy program, therefore all decision-making situations can be subjected to the contents of these documents. The purpose, that all our questions should be well-structured in all cases, and our decision-makers should make rational decisions in all cases, will certainly not come true. That is why some elements of the descriptive decision-making theory will also be present in the operation of DSS. The fundamental problem is hidden in the inner qualities of regional development. Activities aiming the development of a particular region are sequences of collective decisions, in which


127

the participants have different interests, aims and values. For this reason, during the solution of most problems many factors, points, conditions and interests should be taken into consideration at the same time, weighted on their values and importance. The outcome conflicts and uncertainty is mainly caused by the difference of values. Our idea sets out from the fact, that the accepted development documents transmit accepted purposes and values towards DSS, keeping the decision-makers within relatively narrow bounds. The strategy-forming process starts from advance principles on the participants’ side, and the harmonization of these principles becomes the strategy itself. Because of the compromises the standards of the final document will not be totally clear either on the whole or concerning only some important elementary questions, but they will express an intermediate opinion. This means that the DSS will not be able to formulate alternatives along the same values in all decision-making procedures. The outline of relatively far-off decision-making options is more likely and the decision should be made at further discussions by involving the concerned participants. The other important problem is the interpretation and reality of rationality. In a particular case, among particular conditions the normative trend deduces through clearly formulated arguments, which bounds should limit the decision-making procedure in case of consistent behaviour of the decision-makers. But axioms are extreme rare in social matters – if they exist at all. Rationality loses its deterministic quality on this field. Questions connected specially to environmental or rather natural processes are much easier to answer from the point of rationality, because nature is in excess of axioms. DSS – being primarily an implement for nature protection – will encounter plenty of such questions. The third principal problem can be found in the structure of the questions. The badly structured problems can be described by three basic characteristics: complexity, uncertainty and lack of information. We have already referred to the dangers of complexity in paragraphs above: in case of many questions the multitude of aims, their connections, limits, conditions and expected consequences must simultaneously be taken into consideration, which is harmful to the efficiency of the decision. Uncertainty derives from this complexity and is included in our preferences, in all the expected environmental, social and economic effects. Regarding all these, serious problems may occur if we are not even aware of what exactly we do not know about something. If we are able to specify the elements we do not know, that is called lack of information. This factor makes our work difficult in all decision-making procedures. Concerning the purpose, the Strategic Development Program says: In order to improve the quality of life in the LBDR the competitiveness should be improved by enforcing the principles of sustainable development. What should the region look like in the future? ’The region depends on the unique natural and cultural conditions of the Lake Balaton and the surrounding landscape. It offers a fastidious, exclusive and attractive living, working, and leisure environment on a European level.’ ’The Balaton Region is the Central-European sample region of naturalness and high quality of life.’ The Balaton region intends to be (one of) the most attractive living area and touristic destination in Central-Europe, a competitive region with a social system that makes use of the resources of it’s environment in a long-term sustainable way. To the efficient function of the DSS in the entire period of planning, an intensive research background is needed, which leans on appropriate timing and relevant information, analyses and predicts the environmental, social and economic processes of the region, using the consequences and methods of the related field of research.

BALATON PROJEKT

128

The research results are needed to planning, to the specification of the interference points and to the monitoring of arrangements and investments. In LBDR there have been researches in progress with specific themes for a long time. As a result of these research programs, we possess the essential information about the ecology and hydrology of the lake, and in addition we know the features of the local society and economy. We know the demographic processes and the identity of the population, the state and tendencies of the labour market, the state of the civil sphere, and the basic characteristics of the largest and most important social groups. All these results have been collected within the present LIFE Project attached to its appropriate chapters. This is a wide range of information, which assists the cognition of the region and explores the basic problems. The coherent research reports have been prepared under three different topics:

− Environmental conditions, natural processes and landscape features of the LBDR − Description of the most significant social groups, social processes, structure of

economy, features of private businesses − Evaluation of previous and present policies, development programs and

interventions

Most of the research consequences about the LBDR have already been systemized. To make up functioning development strategies this work has to be continued. The aim, which is indicated in the Strategic Program and is also quoted above, is a broad frame: it contains everything that refers to the state of development and regional success. Furthermore it fits into the way of 21st century European thinking: we require financial welfare, public security in an individualist society under the control of living an functioning common norms, living together with nature at least on a high minimum level without exploiting it. The fact, that it is pleasant to live here, means an aesthetic environment, clean settlements, normalized transport system and available high standard services all together. Competitiveness means functioning and attractive labour market, flexibility, and a stable economy with strong inner qualities. And this way we touched all the interference areas of regional development policy. There is no topic to be omitted starting from the state of nature, through social processes to functioning of economy. First of all we have to find out how far we are, how much information we have about each region. Basically we have to be aware of five topics and their borderlands:

− Environment protection, natural processes − Tourism − Other fields of economy − Human resources − Transport and its connections

According to our plans the survey should continue as a discourse among the study venues under the supervision the Lake Balaton Integration and Development Agency’s research group of social sciences. Our main partners could be the Balaton Limnological Research Institute, the University of Veszprém and the University of Keszthely. To achieve the purpose given in the title, as a next step we have to establish a very extensive and detailed information base. The background of this would be the knowledge, research


129

experience and consequences obtained by research groups around the Lake Balaton so far, and systematized according to the above mentioned points. Two more segments should be added:

− Natural data, which directly describe a problem, a region or a settlement − Doing basic research and surveys in topics omitted or superficially touched so far

according to the suggestions of the above introduced scientific discourse This information base has been established, a wide range of scientific results have been collected and put into thematic order. The channelling of the information has been completed too based on the experience. The third step on the way to the strategic aim is the development of the efficient usage of the collected information and experience. The scheme of the decision-making procedure is the following:

− Analysis of environmental and social relations − Recognition and description of the problem − Specification of purposes and establishment of their hierarchy − Specification of the realisable variations of activities − Analysis of the realisation of variations − Complete, comparative evaluation of variations and the decision − Modifications of realisation and follow-up

On the entire spectrum of this seven-step procedure there are tasks falling especially to DSS. The most important of these tasks is the first point, the synthesis of the results of different research areas. This is possible in two steps:

− Analysis of the incoming data and follow-up processes in the region − Exploration of related points inside the social-environmental-economic system

The basic and essential feature of DSS is collecting information about the region. The incoming information can be classified in two groups:

− Data collected by an organisation or institution which we only have to take over or purchase

− Data collected by ourselves from primary resource

From the point of dataservice there are three ways of information income:

1. On-line information: almost at the moment of action the data appears in a central computer. Meteorological data and data provided by measuring instruments (such as water quality, traffic, capacity of beaches) belong to this type.

2. Information available after some weeks’ or months’ delay, such as number of the registered unemployed (provided by the National Employment Office), or data describing some features of tourism (the latter is essential to be integrated in the DSS).

3. Finally, there is information already ordered in database, that we can purchase. Typical examples are the databases of the Central Statistical Office, which provide the largest amount of useful data. The main characteristic –and also the main disadvantage – of these are the significant delay (one or two years).

BALATON PROJEKT

130

VI.3 A DSS, MINT SZAKÉRTŐI RENDSZER Mint már korábban volt róla szó, a projekt keretében bevezetésre kerülő Integrált Döntéstámogató Rendszer lényegében egy olyan eszköz, mely a jövőben megkönnyítheti, és hatékonyabbá teheti a Balaton Régió területén folyó átfogó környezetvédelmi és területfejlesztő munkát. Terveink szerint a rendszer megkönnyíti majd a regionális fejlesztésben érdekelt szervezetek, intézmények, többek között a Balaton Fejlesztési Tanács munkáját. A projekt alapelgondolása szerint a DSS az alábbi főbb jellemzőkkel írható le:

− Magába gyűjti a BKÜ teljes területéről a tó és annak emberi környezetének állapotát leíró adatokat.

− E begyűjtött információkat térinformatikai módszerek segítségével rendszerezi, feldolgozza, megjeleníti (egy részüket online).

− A statikus állapot-adatok összekapcsolásával megjeleníti, és elemezhetővé teszi a térségben zajló folyamatokat.

− Magába gyűjti a térségről elérhető kutatási adatokat, eredményeket, fejlesztési elképzeléseket, irányvonalakat.

− A korábbi tapasztalatok, és az adott pillanatban ismert folyamatok összehangolása révén döntési alternatívákat kínál fel adott szituációban a rendszert igénybevevő döntéshozók számára.

A pályázatunkban eredetileg elképzelt modell így néz ki:

31. ábra


131

VI.3.1 Elméleti alapok Az ábra szerint a projekt célja létrehozni egy stratégiai programot a DSS alapján. Mivel azonban a BKÜ területén folyik intézményesített környezetvédelmi és területfejlesztési tevékenység, a Balaton térségének már van elfogadott Stratégiai Programja, aminek kialakításában a LIFE Projekt keretében elkészült felméréseknek volt is szerepük. A döntéstámogató rendszer kialakítása döntéselméleti szempontból leginkább a normatív irányzat felfogását követi. Ebben az elméleti keretben a fő kérdés az, hogy miképpen lehet a döntéseket „jobbá tenni”, amikor is minden szituáció esetén a „hogyan kell dönteni?” kérdésen van a hangsúly. Ez a felfogás olyan környezetben érvényesül, amikor a döntéshozóknak határozott elképzelésük van a térség jövőjéről, az elérendő célokról, így döntéseik során következetesen igazodniuk kell előzetesen felállított követelményekhez és szabályokhoz. E modellben feltételezzük, hogy kérdéseink, problémáink jól strukturáltak és a döntéshozók az információk teljes körének birtokában racionálisan döntenek. A DSS a maga eszközeivel kialakított döntési alternatíváival ebbe a folyamatba illeszkedik bele. A DSS azonban nem lesz teljesen normatív. Az előzetesen meghatározott értékrend és célrendszer megvan, illetve meg lesz: van elfogadott fejlesztési koncepció és stratégiai program, így minden döntési szituációt alá lehet vetni e dokumentumok tartalmának. Az viszont, hogy kérdéseink minden esetben jól strukturáltak legyenek, illetve döntéshozóink minden esetben racionálisan döntsenek, szinte biztosan nem fog megvalósulni. Éppen ezért a leíró döntéselmélet egyes elemei is szerepelni fognak a DSS működésében. Az alapprobléma a területfejlesztés belső tulajdonságaiban rejlik. Az egy-egy terület fejlesztésére irányuló tevékenység alapvetően csoportos döntések sorozata, melyben eltérő érdekeltségű, eltérő cél- és értékrendszerrel bíró szereplők vesznek részt. Ebből adódóan a legtöbb probléma megoldása során sok tényezőt, szempontot, feltételt, érdeket kell egyidejűleg és – értékrendszerünknek megfelelően – a maga súlyán figyelembe venni. Ez először is az értékrend miatt rejt magában konfliktusokat, így döntési bizonytalanságot. E gondolatmenet elején abból indultunk ki, hogy az elfogadott fejlesztési dokumentumok egyben elfogadott cél-, és értékrendszert is közvetítenek a DSS felé, viszonylag szűk határok közé szorítva a döntéshozók mozgásterét. Maga a stratégiaalkotási folyamat annak szereplői részéről azonban már eleve valamiféle előzetes alapelvek szerint indul, mely kiinduló felfogások közös nevezőre hozása lesz maga a stratégia. A megkötött kompromisszumok miatt azonban a végső dokumentum értékrendje vagy egészében, vagy legalább néhány fontos részkérdést illetően szinte biztosan nem lesz teljesen világos, hanem valamiféle köztes álláspontot fog megfogalmazni. Ez azt jelenti, hogy nem minden döntési szituációban tud majd a DSS azonos értékek mentén alternatívákat megfogalmazni. Valószínűbb egymástól viszonylag távol álló döntési lehetőségek felvázolása, melyek között az érintett szereplők bevonásával, további egyeztetések során kell dönteni. A másik fontos probléma a racionalitás értelmezése és realitása. Adott esetben a normatív irányzat adott feltételek mellett, világosan megfogalmazott érvekkel vezeti le, hogy következetes döntéshozói viselkedés esetén milyen határok között kell megszületni a döntésnek. Társadalmi kérdésekben azonban igen ritkák az axiómák, ha léteznek egyáltalán. A racionalitás ezen a terepen már elveszíti jelentésének határozottságát, determinisztikus mivoltát. A kifejezetten környezeti, vagy inkább természeti folyamatokkal kapcsolatos kérdések ilyen szempontból sokkal tisztábban és a racionalitás szempontjának megfelelően

BALATON PROJEKT

132

dönthetők el. A DSS működése során sok ilyen kérdéssel is találkozik, ami alkalmat adhat arra, hogy a rendszer jól követhető logikus lépések sorozatán keresztül bizonyítsa hatékonyságát. A harmadik elvi probléma a kérdések strukturáltságában rejlik. A rosszul strukturált problémák három alapvető sajátossággal írhatók le: a komplexitással, a bizonytalansággal és az információhiánnyal. A komplexitás főveszélye többek között, hogy sok kérdés esetén célok sokaságát és kapcsolataikat, korlátokat, feltételeket és várható következményeket kell egyidejűleg figyelembe venni, ami rontja a döntés hatékonyságát. A bizonytalanság éppen ebből az összetettségből adódik, és benne van preferenciáinkban, valamint a várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatások mindegyikében. E tekintetben súlyos problémák állhatnak elő, ha valamiről még azt sem tudjuk, hogy mit nem tudunk róla. Ha tudjuk, hogy mit nem tudunk, akkor beszélünk információhiányról. E tényező mindenen túl minden döntési szituációban tovább nehezíti helyzetünket. Nilsson – Dalkmann (2001) szerint így foglalhatjuk össze a döntési helyzetek négy lehetséges kombinációját:

29. Táblázat

Döntési helyzetek lehetséges kombinációi Társadalmi konszenzus

- az érdekek konfliktusának alacsony kockázata, erős konszenzus

Társadalmi konfliktus - az érdekek konfliktusának magas kockázata, gyenge konszenzus

Erős tudásalap - alacsony bizonytalansági fok a döntéshozatal során

racionális problémamegoldás – mérnöki megoldás, szakértői tanácskozás

mediáció (közvetítés) és tárgyalástámogatás, integrált tanácskozás

Hiányos tudás - magas bizonytalansági fok a döntéshozatal során

hozzáadott kutatások, kockázatvizsgálatok, felügyeleti tanácskozás

facilitálás, érdekeltek, érintettek tanácskozása

Forrás: Szilvácsku Zs. (2003), p. 17. VI.3.2 A stratégia kialakulása A Balaton környéke Közép-Európa egyik legvonzóbb, magas szintű igényeket kielégítő élőhelye és exkluzív turisztikai desztinációja kíván lenni; olyan versenyképes régió, melynek társadalmi rendszere hosszú távon is fenntartható módon veszi igénybe környezete erőforrásait. Ahhoz, hogy a DSS az adott tervezési időszak teljes időtartama alatt hatékonyan működjön, intenzív kutatási háttérre van szükség, ami valós idejű és releváns információkra támaszkodva, az adott szakterület eredményeit és módszertanát felhasználva elemzi és prognosztizálja a régióban zajló környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatokat. A kutatási eredményekre szükség van a tervezéshez, a beavatkozási pontok meghatározásához, valamint a megtett intézkedések, beruházások monitorozásához is. A Balaton Régióban hosszú ideje zajlanak speciálisan balatoni tematikájú kutatások. Ezek eredményeként birtokában vagyunk a tó életére (ökológiájára, hidrológiájára) vonatkozó alapinformációknak, de ismerjük a helyi társadalom és gazdaság alapvető jellemzőit is. Tudjuk, kik élnek itt, milyen demográfiai folyamatok jellemzik őket, milyen a munkaerőpiac állapota,


133

milyen tendenciák, jellegzetességek fedezhetők fel e téren, ismerjük a civil szféra állapotát, a legnagyobb és legfontosabb társadalmi csoportok alapvető vonásait, és bizonyítottnak tekintjük az itt élők erős regionális identitását. Ezek a kutatási eredmények szinte teljes körűen összegyűjtésre kerültek e LIFE-projekt keretein belül, annak különböző részfejezeteihez kapcsolódva. Ez egy nagyon bő ismeretanyag, mely tartalmilag elsősorban a régió megismerését szolgálja, az alapvető problémákat tárja fel. A tematikailag összefüggő rendszerbe foglalt kutatási jelentések három nagy témakörben készültek el:

− A Balaton és környéke környezeti állapota, természeti folyamatok, táj-jellemzők; − A Balaton Régió jelentősebb társadalmi csoportjainak jellemzői, társadalmi

folyamatok, a gazdaság szerkezete, a vállalkozások jellemzői; − A Balaton térségét érintő korábbi és jelenlegi szakpolitikák, fejlesztési programok

és egyéb közösségi beavatkozások értékelése. A Balaton Régiót érintő eddigi kutatási eredmények tehát már nagyrészt rendszerezésre kerültek; az operatív fejlesztési tervek kidolgozásához ezt a munkát kell folytatni. A Stratégiai Programban megjelölt, fent idézett cél egy nagyon széles keret; tulajdonképpen benne foglaltatik minden, ami a fejlettséget, a regionális sikert jelenti a XXI. sz. európai gondolkodásmódjának megfelelően: anyagi jólétet, lét- és közbiztonságot akarunk egy alapvetően individualista társadalomban, élő és működő közösségi normák és kontroll mellett, egy viszonylag magasra helyezett minimum szinten együtt élve a természettel, nem kizsarolva azt. Az, hogy jó itt élni, egyszerre jelent esztétikus környezetet, rendbe rakott, tiszta településeket, normalizált közlekedési rendszert, elérhető, magas színvonalú szolgáltatásokat. A versenyképesség pedig működő és vonzó munkaerőpiacot, rugalmasságot, ezer szálon összefonódó, szerkezetileg stabil, belső struktúrájában egymásra épülő gazdaságot jelent. Ezzel érintettük is a területfejlesztési politika beavatkozási területeinek összességét. Nincs tehát kihagyható téma a természet állapotától a társadalmi folyamatokon át a gazdaság működéséig. Legelőször számba kell vennünk, hol is tartunk, mennyi információnk van az egyes területekről. Alapvetően öt nagy témakörben és azok határterületein kell tisztán látnunk:

− Környezetvédelem, természeti folyamatok − Turizmus − A gazdaság egyéb területei, ágazatai − Humánerőforrás − Közlekedés, térkapcsolatok

BALATON PROJEKT

134

Életminőség javítása Balaton-térség versenyképességének

javítása a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésével

Vállalkozások versenyképességének javítása Egész éves foglalkoztatás bővítése és

a vállalkozások jövedelem termelőképességének javítása

Területi kohézió A parttól távolabbi településeken a foglalkoztatás bővítése, gazdaság

fejlesztése Térségi szereplők együttműködése

Környezet minőségének javítása

A táji értékek helyreállítása, valamint ezen értékekre építő

gazdaság fejlesztés és a települési környezet

minőségének javítása

Turizmus fejlesztése

Közlekedés fejlesztése

Táji és települési környezet megújítása

Szervezetfejlesztés Intézményi együttműködés, projekt és program menedzsment, egységes monitoring

Humán erőforrás fejlesztése

Gazdaság diverzifikálása

Ez az öt terület az alábbi ábra szerint segíti a fent nevezett stratégiai célok elérését: 32. ábra

Terveink szerint az e területekhez kapcsolódó áttekintés egy (alapvetően Balaton környéki) kutatóhelyek közötti diskurzus formájában bonyolódhatna le a továbbiakban a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának irányításával. Fő partnerek a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Veszprémi Egyetem, valamit a Keszthelyi Egyetem lehetnek, mint legfontosabb helyi szellemi műhelyek. Ahhoz, hogy a címben megnevezett célt elérjük (azaz a DSS valóban szakértői rendszerré váljon), következő lépésként egy igen széleskörű és nagymélységű információs bázist teremtettünk meg. Ennek alapját az a tudás, kutatási tapasztalat, eredménysor képezi, amit a Balaton körüli kutatócsoportok ez idáig megszereztek és az előzőek szerint rendszereztek. Erre épül további két szegmens:

− Naturális adatok, melyek közvetlenül jellemeznek egy-egy problémát, területegységet, települést;

− Alapkutatások, felmérések elvégzése azokban a témákban, melyekre eddig egyáltalán nem, vagy csak érintőlegesen került sor, a fentiekben leírt tudományos diskurzus megállapításai, ajánlásai szerint.


135

Ennek az információs bázisnak a kiépítése megtörtént, tematikailag elég széles spektrumban összegyűjtésre kerültek az eddigi tudományos eredmények, mely tapasztalatok alapján megtörtént a nyers alapinformációk becsatornázása is. A kialakított Döntéstámogató Rendszer mögött álló térinformatikai modul (www.balatonline.net) a térségre vonatkozó információs bázis tartalmilag leglényegesebb szegmensét négy témakörben, név szerint a turizmus, környezetvédelem, társadalom, és gazdaság terén jeleníti meg. A turizmus témakörén belül alapvetően a forgalmi adatokon van a hangsúly: több oldalról közelítve is számszerűsítve tartalmazza, hány vendég keresi fel az adott települést. Ezek a forgalmi adatok már jelentős differenciákat jeleznek a régión belül, melyek megértését szolgálják a témakör további indikátorai: szolgáltatások elérhetősége, a közösségi infrastruktúra kiépítettsége, közlekedés-földrajzi viszonyok. A környezetvédelem blokk elsősorban a szennyezés, a veszély mértékére utaló indikátorokat tartalmazza: a lakásokat miként fűtik, mennyi szennyvíz keletkezik, milyen mértékben csatornázott a település, mennyire megoldott a szemétszállítás. A társadalom témakörében alapvetően a helyi lakosság demográfiai arculatát jeleníti meg, amin belül a népmozgalmi adatok jelentősége a legnagyobb. Itt már több olyan indikátor is szerepel, amelyek alapvetően a helyi munkaerőpiac vizsgálatakor juthatnak fontos szerephez. A gazdasági blokk a kibocsátási volumenekre épül: mennyi jövedelem keletkezik az adott településen, és az milyen gazdasági környezetben, milyen vállalkozási aktivitás milyen munkanélküliség mellett termelődik meg. VI.3.3 A döntéshozatal folyamata Környezeti és társadalmi összefüggések elemzése

Ez egy tág keret, ahol figyelembe kell vennünk az összes fontos tényezőt, amire döntésünk hatással lehet. Behatóan kell ismernünk a korábbi problémák megoldásait és azok eredményeit (korábbi politikák elemzése→Task 5), a szabályozási kereteket, a politikai környezetet, valamint az aktuális fejlődési irányokat.

Meglátásunk szerint ez a pont túlmutat azon a kompetencián, amit a DSS-nek most adunk. Ehhez a ponthoz lényegében egy kutatócsoport léte szükséges, akik egyrészről szakemberei a természeti-környezeti problémáknak (speciálisan: értenek a Balaton ökológiájához, vízrajzához), másrészt alaposan ismerik a helyi társadalomban zajló folyamatokat, tisztában vannak annak állapotával, strukturális jellemzőivel, problémáival minden lényeges felületen. A Balaton esetében szerencsés helyzetben vagyunk, hisz mindkét szakembergárda adott és dolgozik: a környezeti ismereteket elsősorban talán a Limnológiai Kutatóintézethez köthetjük, míg a társadalmi oldalt a Kht Kutatócsoportjához.

A probléma felismerése és megfogalmazása

A probléma felismerése és megfogalmazása az egyik legnehezebb kérdés. A problémák először mindig határozatlanul, csak körvonalakban jelennek meg. Már időben történő felismerésük sem magától értetődő, megfogalmazásuk pedig egyenesen a döntési folyamat legkritikusabb része. Ebben a fázisban kell tisztáznunk a kiinduló helyzet és a

BALATON PROJEKT

136

stratégiánkban már megfogalmazott, elképzelt célállapot közötti különbségeket. Ha felismertük a problémát, határozottan artikulálnunk kell az elérendő célokat, végig kell vennünk a beavatkozási lehetőségeket, azok várható következményeit, a meglévő feltételeket. Ügyelnünk kell arra, hogy az okokat és következményeket különítsük el egymástól.

Ez az a munkafázis, melyben alapvetően fontos a minél szélesebb körű társadalmi részvétel a probléma és a cselekvési lehetőségek sokoldalú meghatározásához. Be kell vonni a folyamatba a politikusokat, a civil szférát, azokat az érdekcsoportokat, akiket közvetlenül érint a probléma. Ez egy igen-igen fontos fázis és a mai magyar körülmények között ezt lesz a legnehezebb érdemi módon és hatékonyan megszervezni a Balatonon (is). Van az EU-nak egy alapelve, amit partnerségnek szoktunk hívni; itt ezt kell komolyan venni. A DSS meglátásunk szerint ehhez a ponthoz alapvetően, mint szervezőerő kapcsolódhatna elsősorban a maga online rendszerén keresztül, de komoly szakmai kompetenciák is megjelennek itt.

A célok meghatározása

A célok meghatározása az egyik leginkább leegyszerűsíthető, szakmailag kontrollálható pontnak tűnik, pedig adottságként ez soha nem jelentkezik, hanem hosszú munka eredményeként áll elő. Egy-egy terület fejlesztése, problémáinak megoldása során nemcsak egy, hanem igen sok cél lebeg szemünk előtt. Arra kell törekedni, hogy egyértelmű hierarchiát állítsunk fel a célok között, melyen belül az alacsonyabb rendűek, kisebbek összhangban legyenek a magasabb rendűekkel (→Task 5). Ez nem mindig könnyű feladat, hiszen a célok igen sokfélék lehetnek: nyitottak (teljesülésük egyértelműen nem mérhető) vagy zártak (mérhetők), tudatosak (hivatalosak, fejlesztési dokumentumban megfogalmazottak) vagy épp rejtettek. Egy teljesen racionális döntési folyamatban a célt mindig pontosan meg lehet határozni, feltételezve, hogy a döntéshozók hozzá kapcsolódó preferenciái állandóak. A valóságban ez utóbbi csak ritkán igaz: a preferenciák következetlenek és időben változnak. (Gondoljunk csak egy országgyűlési választás következményeire.) A döntéshozók általában arra törekszenek, hogy a meglévő információk alapján gyorsan és gazdaságosan döntsenek.

Éppen ez utóbbiból adódóan a DSS szakembereire itt nagyon fontos szerep hárul: ellenőrizniük kell a célok tartalmát, megfelelőségét, következetességét. Ez részben tervezői feladat, de komoly szakértői, kutatói bázis kell hozzá.

A megvalósítható cselekvési változatok meghatározása

A megvalósítható cselekvési változatok meghatározása elvileg az előző pontokból már adódik, amennyiben a döntéshozóknak határozott elképzelésük van a célállapotról. Így csak azokat a lehetőségeket kell feltárni, melyek a kiinduló állapotot feltehetően a kívánatos irányba mozdítják el.

A valóságban legtöbbször szinte biztosan elmarad ez a pont, mivel a folyamatban résztvevők egyszerűen megspórolják maguknak a lehetséges utak kidolgozását és a „megérzéseik” alapján, vagy épp külső nyomásnak, elvárásnak engedelmeskedve csak egy vagy maximum két alternatívát kínálnak fel, látatlanban is eldöntve a kérdést. Ennek később lehetnek hátulütői, mikor kiderül, hogy az elfogadott cselekvési terv egy-egy részlete nem működik, és hirtelen nem adódik semmiféle más válasz a problémára. A DSS körül szerveződő csapatnak álláspontunk szerint folyamatosan meg kell adni a lehetőséget a jövőben, hogy a rendelkezésükre álló információtömeg és tapasztalatok alapján igenis dolgozzák ki az egyes problémák megoldásának többféle változatát.


137

A változatok megvalósulásának elemzése

A lehetséges változatok megvalósulásának elemzése igen szorosan kötődik az előző ponthoz. Ott feltártuk a reálisnak minősített cselekvési változatokat, itt pedig mélységében elemezzük azok megvalósítási lehetőségeit, körülményeit, a várható eredményeket, illetve azok tovagyűrűző hatásait. Ez elvileg egyidejű elemzői munka, a gyakorlatban azonban legtöbbször egymás után kerülnek napirendre: kiemelnek egy változatot, és ha azt elvetik, csak utána fognak bele egy másik elemzésébe. Ez leginkább azért következik be, mert általában már a korábbi lépések során igen leszűkül a lehetséges változatok köre és el is dől, hogy melyiket akarják megvalósítani.

Széles körű társadalmi részvétel esetén ez a helyzet csak ritkán állhat elő. Itt még nincs döntés, nincs végleges kompromisszum, az eddigi folyamatban elvileg benntartottuk az összes olyan alternatívát, melynek van valamekkora társadalmi támogatottsága – még ha az kicsi is. A lehetséges utakat csak az elérendő célállapot szerint szabad szelektálni még az előző pontban, egyéb módon nem. Ha komolyan vesszük ezt az egész folyamatot, akkor el tudjuk kerülni, hogy egy hangos csoport a maga érdekeit általános érvényűnek tüntesse fel, és mint egyetlen lehetőséget megtartva, kiszorítsa a döntéshozatal folyamatából a többit.

A változatok átfogó, összehasonlító értékelése és a döntés

Hogy ez a pont működjön, egyértelműen meg kell határozni az értékelés és szintetizálás szabályait. Ha ez elmarad, az értékelés során zavarok léphetnek fel, pl. nem összevethető értékeket, tulajdonságokat mérnek össze. Olyan, átlátható értékelési struktúrára van szükség, amely az egyes lehetőségek előnyeit és hátrányait világosan kiemeli, és összevethetővé teszi. Ezután következik a döntés.

A döntéssel szemben a gyakorlatban nem lehetnek túlzott elvárásaink. A racionalitás csak részben érvényesül, melynek okai elsősorban a politikai szempontok, az előítéletek (előre kialakított szempontok), a szakértői vélemények semmibevétele, a döntéshozatali folyamat hibás (sokszor felelőtlen) leegyszerűsítése.

Megvalósítás, módosítások, nyomon követés

A meghozott döntés egyben kötelezettség és felelősség is annak megvalósítására. Hogy eredményesen végre is tudjuk hajtani, a széles körű társadalmi kontrollra, az érdekeltek és érintettek részvételére is mindenképpen szükség van. Előfordulhat, hogy a megvalósítás közben megváltozik a helyzet, és a meghozott döntés már nem bizonyul a legjobb megoldásnak. Ezért folyamatos monitoringra van szükség, és a megoldási folyamatot viszonylag rugalmasra kell tervezni.

A Balaton Régióban zajló fejlesztési tevékenység az alábbi ábra szerint kapcsolódik össze a döntéstámogató rendszerrel, illetve használja a benne rejlő lehetőségeket. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség fennállása óta gyűjti a térségről a fejlesztési döntésekhez szükséges információkat és végez kutatási tevékenységet. A LIFE-projekt szakmai értelemben ehhez a munkához csatlakozott, tematikailag és volumenében részben kiterjesztve, részben elmélyítve a már meglévő kutatási irányokat és megszerzett ismereteket. A DSS fenntartásához és további működtetéséhez ezt a kutatási tevékenységet a jövőben is folyamatossá kell tenni. Az ábra is jelzi a fent már elmondottakat: a régióban szerencsés módon helyben van az a szellemi tőke, kutatási infrastruktúra és tapasztalat, ami e munka folytatását humán és intézményi oldalról (potenciálisan) lehetővé teszi.

BALATON PROJEKT

138

A döntéstámogatás (a bemutatott elvi séma szerint) csak konszenzusos környezetben működhet hatékonyan, ezért szükség volt a helyi igények és elvárások felmérésére, összefoglalására. A különböző témákhoz, szakterületekhez, problémahalmazokhoz kötődő helyi társadalmi elképzelések nyomon követésére a jövőben is folyamatosan szükség lesz. Természetesen nem lehet egyesével megkérdezni az embereket, hogy mit és hogyan szeretnének, így a markáns véleményeket összefogó és rendszerezetten megjelenítő érdekcsoportok, érdekképviseletek, civil szervezetek a DSS egyik alapvető fontosságú inputját jelentik. A LIFE-projekt egyik legnagyobb erénye, hogy a munkába mindvégig bevonta a legnagyobb balatoni civil tömörülést, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségét. A területfejlesztés intézményi oldaláról komoly külső hatások is érik a Balaton Régiót. A Balaton Fejlesztési Tanács, mint a régióért leginkább felelős szervezet korlátozott döntési kompetenciákkal rendelkezik, mivel a Balaton térsége önálló egészként nem tagozódik be a NUTS-rendszerbe. Ily módon a területen osztozó három megye, illetve három régió a maga redisztributív fejlesztéspolitikáján keresztül alapvetően képes befolyásolni a térségben zajló folyamatokat anélkül, hogy a Balaton Fejlesztési Tanáccsal érdemben egyeztetni kellene. Ez a különböző központi fejlesztési akciókon keresztül a mindenkori Kormányra ugyanúgy igaz.

33. ábra

A döntéshozatal és a megvalósulás folyamata

helyi igények, elvárások hosszú távú, tartós folyamatok felmérése, értékelése: környezeti állapotfelmérések; a helyi társadalom és gazdaság megismerése

térinformatikai rendszer

célok, prioritások, stratégia a Balaton jövőképe

megvalósuló fejlesztések

hatásvizsgálat, monitoring a prototípus működtetése

adatbázisok; kutatási jelentések


139

VI.3.4 A ma elfogadott balatoni jövőkép A Balaton Régió a természetesség és a magas életminőség közép-európai mintarégiója. A régió, a Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira épít, európai szinten igényes, exkluzív vonzó lakó-, üdülő-, és munkakörnyezetet kínál.

A Balaton Régió

− Magyarország és Közép-Európa viszonylatában a legtermészetesebb régió, állandó és ideiglenes lakói számára a legvonzóbb életminőséget nyújtja

− Magas minőségű természeti értékekkel és épített környezettel rendelkezik, környezeti állapota stabilizálódik, Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságai, mint nemzeti közkincs megőrzése felett hűen őrködik

− Európai szinten modellértékű, egységes fenntartható területi rendszert alkot, önálló fejlesztési egységként kezelt és önálló területi irányítással rendelkezik

− Környezeti és táji értékek fenntarthatósága mellett jelentős hazai és külföldi idegenforgalommal rendelkezik, a szabadidő eltöltésnek, az élménykeresésnek és az egészséges életvitelnek a legvonzóbb magyarországi térsége, miközben különböző térségeit izgalmas sokféleség jellemzi

− Gyógyító térség, kialakul a gyógyító Balaton képe, ahol a tó és a gyógy-, termálvizek, a mikroklíma, a helyben megtermelt gyógyító és éltető termékek, valamint a szabadidő aktív eltöltését segítő szolgáltatások egész évben várják a látogatókat és gyógyítják, frissítik a régióban élőket

− Táji, természeti adottságokra és hagyományokra épülő („Balaton márka”), a helyi környezeti feltételekhez igazodó versenyképes gazdasággal rendelkezik

− A helyi szereplők együttműködése révén a régióban megtermelt jövedelmek lehető legnagyobb része a térségen belül marad, a térség szereplőit gazdagítja

− A modern XXI. századi innovatív, tudás alapú gazdasági ágak, szolgáltatások és intézmények térségi jelenléte megerősödik

− Az információs társadalom legújabb vívmányai a régióban kiemelkedően elterjedtek, és alkalmazásuk megjelent a gazdasági és társadalmi életben, a környezeti alrendszer irányításában

− A lakosság minden rétege számára megteremeti az esélyt a munkavállalásra, a régióban az állandó lakosság egyre nagyobb részének biztosított az egész éves munkavállalása

− Nincsenek a régión belül jelentős területi társadalmi-gazdasági különbségek, a multikulturális és erősen érdektagolt helyi társadalom konfliktusos helyzetek jól kezeltek

− Regionális és térségi szinten együttműködő földrajzi, társadalmi és kulturális egység mely határozott és tényleges térségszervezési erőt felmutatni képes balatoni azonosságtudattal bír

BALATON PROJEKT

140

VI.3.5 Stratégia A stratégia alapelvei: A fejlesztések legfontosabb alapelvei

Fenntarthatóság és örökségvédelem: A Balaton térséget egységes területi rendszerként kell kezelni, melynek társadalmi-gazdasági alrendszerei különlegesen erősen függnek a környezeti alrendszerének állapotától, amit jól illusztrál, hogy maga a térség egyetlen vízgyűjtőnek a része. A környezet, a táj (turisztikai kínálat minőségi és mennyiségi bővítését is szolgáló) értékmegőrzésével és fejlesztésével, valamint az érintett intézmények, szereplők együttműködésével fenntartható módon kell fejleszteni a régiót.

A közösségi érdekeket szolgáló és hosszú távon fenntartható fejlesztéseket kell támogatni, szemben a rövidtávon, kimagasló egyéni hasznot hozó fejlesztésekkel.

Összehangolt fejlesztések: egy térség fejlesztése érdekében az adott célt szolgáló összes tevékenységek összehangolt fejlesztése szükséges. Pl. a turisztikai termékek fejlesztése a turisztikai vonzerő fejlesztésén túl, igényli a településkép megújítását, a képzett munkaerőt, az elérhetőséget, a táji értékek megóvását. A fejlesztések összehangolása regionális szinten is jelentkezik, ami a régió bevonását jelenti a stratégia megvalósításával összefüggő támogatási döntésekbe.

Partnerség, együttműködés: az adott cél eléréséhez szükséges fejlesztések megvalósításában érintett összes szereplő hatékony együttműködésének biztosítása, a vállalkozóktól, civil szervezetektől kezdve egészen az önkormányzati és kormányzati intézményekig bezárólag.

Valós térszerveződések követése, tájszemlélet: a fejlesztési célokat és a kapcsolódó tevékenységeket nem feltétlenül a területi közigazgatási egységek határain belül kell korlátozni. Ilyen térségek lehetnek a helyi gazdaság szervezésénél a tradicionális tájegységek, a városok vonzáskörzetei, és a régió érdekében, de a határain túl megvalósuló közlekedési, pl. lovasturisztikai fejlesztések.

Területileg differenciált fejlesztés elve: a Balaton térségi rendszerének területi különbségeire messzemenően figyelemmel kell lenni a fejlesztések során. A térséget éles választóvonalak szelik át, például part menti és parttól távolabbi települések, tájegységek, városok vonzáskörzeteinek határai. A határvonalakon belül a térségek eltérő problémákkal adottságokkal rendelkeznek, ezért a fejlesztéseket is eltérőek lehetnek a különböző térségekben.

Tudatos térhasználat: a környezetileg különlegesen érzékeny, ugyanakkor az emberi tevékenység eredményeitől túlzsúfolt régióban a fejlesztések térbeli elhelyezésére speciális térhasználati elveket kell megfogalmazni. Az elveknek szolgálnia kell a közkincsek védelmét és hozzáférhetőségét, a térbeli személy-, anyag-, energia- és tudásforgalom fenntartható, biztonságos és hatékony szervezését. Mindez azt is jelenti, hogy a Balaton régióban a területrendezési és fejlesztési tevékenységeket nagyon szorosan össze kell hangolni.

Szubszidiaritás: a fejlesztésekről szóló döntéseket azon a területi szinten kell meghozni, ahol a döntésekhez a legtöbb információ áll rendelkezésre. Ez a gyakorlatban a fejlesztési támogatások megítélésébe a régió bevonását, illetve önálló döntési jogosítványainak megadását jelenti. A regionális szintű döntések meghozatalába alapvetően a régió kistérségeit, illetve a régióra vonatkozó hatáskörrel rendelkező szervezeteket kell bevonni.


141

Esélyegyenlőség: a megvalósult fejlesztéseknek biztosítani kell a férfiak és nők egyenlő hozzáférési esélyeit. A megvalósuló új fejlesztéseknek biztosítani kell a fogyatékosok hozzáférését.

Átfogó cél: A lakosság életminőségének javítása érdekében a Balaton-térség versenyképességének javítása a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésével. A Balaton térsége természeti, táji értékekben, kulturális örökségben gazdag terület, gazdaságában jelentős súlya van a turizmusnak. Ugyanakkor a turizmus versenyképessége romlott az elmúlt időszakban, miközben az éves átlagot tekintve elsősorban a parttól távolabbi településeken magas a munkanélküliség, az inaktívak aránya. A foglalkoztatottság erősen szezonális, mely részben köszönhető a nyári szezonokban az állandó lakosságot szinte megduplázó üdülőtulajdonosok által, elsősorban a szolgáltatások iránt támasztott keresletnek. A régió lakosságát jellemzi az elöregedés, a magasan képzett fiatalok elvándorlása. A jövőképhez igazodva a régió fejlesztési céljait úgy kell megfogalmazni, hogy az javítsa a lakosság életminőségét, vonzó, élhetőbb környezetet teremtsen, miközben a gazdaság fejlesztése nyomán növekedjen a lakosság jövedelme. A jövedelem növelése érdekében a régióban olyan termékek előállítását és olyan szolgáltatások nyújtását kell ösztönözni, melyek nemzetközi viszonylatban is versenyképesek. Ezért törekedni kell a régióban működő vállalkozások megújuló-képességének javítására, a termelési folyamatok, termékek innovációjára, valamint a turisztikai szolgáltatásoknak a célcsoport igényekhez igazított minőségi javítására. A gazdaság fejlesztésekor az innováció-orientált termék-, és technológiafejlesztés ösztönzése, valamint a szolgáltatások folyamatos megújításán keresztül törekedni kell az egész éves állandó foglalkoztatás bővítésére, új vállalkozások letelepítésére. A gazdaság fejlesztésekor építeni kell a térség természeti, táji értékeire és kulturális örökségeire, a balatoni, táji hagyományokra, ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy a régió környezeti egyensúlyát ne borítsák fel az emberi beavatkozások. A mezőgazdasági tevékenységek kapcsán ösztönözni kell a környezetkímélő, a táji adottságokat figyelembe vevő gazdálkodási tevékenységek folytatását, a turizmus keresleti igényeinek kiszolgálását. A természeti értékekben bővelkedő régióban különösen fontos a környezeti szempontok figyelembevétele és a környezetterhelés csökkentése. Az életminőség javítása szempontjából meghatározó a települési környezet fejlesztése és a helyi közösségek, a térségi szereplők együttműködése. Mindezen fejlesztések során törekedni kell a térségben a területileg kiegyenlített fejlődésre, így, az egyik legfontosabb célt említve, a parttól távolabbi településeken a part menti településekhez képest másfélszeres munkanélküliség csökkentésére. Az életminőség javítása során a helyi lakosság mellett figyelembe kell venni az üdülőtulajdonos, a turisták és a térségbe befektetni kívánó vállalkozók elvárásit is. A fenntartható fejlődés elveivel összhangban a társadalmi haladás érdekében a térség gazdasági fejlődésének biztosítása mellett a környezeti feltételeket is meg kell őrizni. A fejlesztési célok megvalósítása során tekintettel kell lenni a környezet eltartó-képességére, mint az igények kielégítésének korlátjára is.

BALATON PROJEKT

142

Specifikus célok röviden:

A specifikus célok az átfogó cél eléréséhez járulnak hozzá, és fejlesztési irányokon keresztül valósulnak meg. A fejlesztési stratégia specifikus céljai az alábbiak:

1. A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében A foglalkoztatás bővítése és a vállalkozások jövedelem termelőképességének javítása, ezen belül is:

− Állandó lakosok egész éves foglalkoztatásának bővítése, a turizmus megújítása mellett a vállalkozások modernizációjának ösztönzése

− Építve a régió természetföldrajzi, táji adottságokra, hagyományos gazdasági ágazatokra (pl. mezőgazdaság, turizmust kiszolgáló szolgáltatások)

− Új, magas hozzáadott értéket előállító gazdasági tevékenységek megtelepítésére

− Turizmusból származó jövedelmek növelése és a régión belül a turizmus tér- és időbeli szétterítése

− A régió közlekedési elérhetőségének javítása

− A munkaerő kínálatának a foglalkoztatási igényekhez való igazítása

− A modern info-kommunikációs eszközöknek lakosság és a vállalkozások minél szélesebb körben való elterjesztése

− A közügyekkel, közszolgáltatásokkal, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó intézmények szervezeti megújulása

2. Környezet minőségének javítása érdekében A táji értékek helyreállítása, valamint ezen értékekre építő gazdaság fejlesztés és a települési környezet minőségének javítása:

− A stabil környezeti állapot elérése és balatoni tájak értékeinek védelme és erőforrásaik fenntartható hasznosítása, kockázat-megelőzés

− Az életminőség javítása szempontjából meghatározó a települési környezet fejlesztése, zsúfolt területhasználat oldása

− A táji értékek és a kulturális örökség fenntartható hasznosítására építő gazdasági tevékenységek és szolgáltatások fejlesztése

3. Területi és társadalmi kohézió érdekében − A parttól távolabbi településeken a foglalkoztatás bővítése és a gazdaság, ezen belül

a turizmus fejlesztése

− A térségi szereplők (önkormányzatok, intézmények, vállalkozások, civilek) közti együttműködések ösztönzése és a regionális identitás erősítése


143

34. ábra

A specifikus célok kapcsolata

A célok elérésének módja, fejlesztési irányok (prioritások):

A régió gazdasági-társadalmi fejlődésének alapja a jó minőségű természeti és épített környezet. Miközben az elmúlt időszakban a nagy mértékű környezet-, és természetvédelmi célú beruházások révén sokat javult a tó ökológiai állapota, a térségben további, az ökológiai egyensúly fenntartást biztosító beruházások szükségesek. Ugyanakkor a korábbi fejlesztéseivel összehasonlítva a jövőben a környezet-, és természetvédelmi célú beruházásoknak az összes fejlesztés viszonylatában alacsonyabb pénzügyi súlyúnak kell lenni a gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés ösztönzésével összehasonlítva. A régió gazdaságfejlesztésében elsőszámú prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztések, melyek a gazdaság turizmustól való oldását, és egész évben foglalkoztatást nyújtó munkahelyek teremtését segítik elő. Ezzel párhuzamosan törekedni kell a turizmus megújítására, és ösztönözni kell azoknak a vonzerőknek a fejlesztését, melyek egész évben kínálnak szolgáltatást a látogatóknak. Ugyanakkor a gazdasági célú fejlesztéseknél figyelemmel kell lenni a régión belüli területi gazdasági-társadalmi különbségek mérséklésére. A parttól távolabbi települések felzárkóztatása vélhetően lassabban fog bekövetkezni, hisz egyik napról a másikra nem várható változás a minőségi munkaerő-kínálat jelentős növekedésében, konkrétan az inaktívak, tartós munkanélküliek foglalkoztathatóságában. A stratégia megvalósítását úgy kell kialakítani, hogy az a leghatékonyabban szolgálja az állami támogatások felhasználását. 2007-2013. között az állami támogatások meghatározó hányada az EU kohéziós célú támogatásai által finanszírozott programok részeként kerül felhasználásra. A program struktúra úgy került megfogalmazásra, hogy az könnyen illeszthető legyen a jövőbeni EU támogatású programok szerkezetéhez. A programstruktúra kialakításakor figyelembe vételre kerültek a Balaton régió sajátossága céljai: az életminőség javítása, illetve a munkahelyteremtés ösztönzése, a gazdasági szerkezet modernizációja.

Életminőség javítása

Környezet minőségének javítása

Területi és társadalmi

Vállalkozások versenyképességének

BALATON PROJEKT

144

A program céljainak elérése érdekében szükséges megfogalmazni azokat a fejlesztési irányokat (prioritásokat), melynek keretében megvalósításra kerülnek az intézkedések, mint a fejlesztéspolitika eszközei. A fejlesztési irányok illeszkednek a specifikus célokhoz, ami által a célok és a fejlesztési irányok közvetlenül megfeleltethetők egymásnak. A specifikus célok elérése érdekében a Balaton Régió fejlesztési stratégiájának a 2007-2013. közötti időszakra megfogalmazott fejlesztési irányai a következők:

♦ Gazdaság Egész éves munkahelyteremtés érdekében a gazdasági szerkezet diverzifikálása, hagyományos gazdasági ágazatok modernizálása és új kitörési pontok fejlesztése

A gazdasági szerkezet diverzifikálása, hogy a turizmus mellett innováció-orientált fejlesztéssel megerősödjenek, illetve induljanak olyan vállalkozások, amelyek új munkahelyek teremtésével képesek növelni az állandó foglalkoztatottak számát. Ennek érdekében szükséges a speciális helyi adottságokra építő, illetve a természeti értékeket megőrző, ezen belül kiemelten a mezőgazdasági, élelmiszeripari vállalkozások versenyképességének javítása, a vállalkozói környezet fejlesztése. A felsőfokú végzettségű lakosság megtartása érdekében, valamint a régió versenyképességének javítása érdekében fontos a magas tudás tartalmú tevékenységeket végző vállalkozások fejlesztése, a térséghez tartozó felsőfokú oktatási, illetve kutatás-fejlesztési intézetekkel való együttműködésük ösztönzése.

♦ Turizmus A balatoni turizmus XXI. századi versenyképességének megalapozása, a megváltozott igényekhez igazodó termékek fejlesztése, szervezeti modernizálása

A turizmus megújítása, hogy a turisztikai termékek, ezen belül a vonzerők megújítása és újak fejlesztése, valamint a kapcsolódó szolgáltatások színvonalának javítása a régióban hozzájáruljon a turisztikai szezon tér-, és időbeli kiterjesztéséhez, valamint az egész éves foglalkoztatás bővítéséhez, a vállalkozások versenyképességének javításához, és nem utolsósorban a természeti, kulturális erőforrások fenntartható hasznosításához.

♦ Emberi erőforrás Képzett, versenyképes munkaerő biztosítása, foglalkoztatásba bevontak bővítése és erős társadalmi kohézió megteremtése

Az emberi erőforrás megújítása, hogy a régió kulcságazataiban, így a turizmusban is a piaci igényekhez igazodó magasabb színvonalú ismeretek megszerzésével javuljon a vállalkozások versenyképessége, valamint a tartós munkanélküliek, inaktívak foglalkoztatási programjai révén bővüljön a potenciális munkavállalók köre, a civil kezdeményezések, térségi együttműködések ösztönzésével javuljon a helyi szereplők alkalmazkodóképessége.

♦ Közlekedés Célirányos és összehangolt fejlesztésekkel a Balaton Régió gyors, kényelmes nemzetközi és hazai elérhetőségének javítása és a régió egységes, fenntartható közlekedési rendszerének kialakítása


145

Közlekedés fejlesztése, hogy a régió az északi part közúti, vasúti elérhetőségének javításával, valamint a légi elérhetőség minőségi fejlesztésével vonzóbb legyen a vállalkozások, turisták számára, továbbá a közúti közlekedés zsúfoltságának oldásával, illetve a tömegközlekedés minőségi fejlesztésével, összehangolásával csökkenjen a környezet közlekedési eredetű terhelése.

♦ Táji és települési környezet A környezeti állapot stabilizálása és fókuszált, összehangolt minőségi fejlesztése, valamint a vonzó életminőség biztosítása érdekében a települések fejlesztése, a táji és kulturális értékek védelme, fenntartható hasznosítása

Természeti, táji értékek, kulturális örökség megóvása, hogy a tó ökológiai állapotának javításával, a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésével, a természeti és a települési, épített értékek megóvásával és rehabilitációjával, továbbá a szellemi örökség ápolásával valamint a megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzése révén a régió környezeti minősége és a lakosság életminőségének javításán túl a gazdasági szereplők számára is vonzó gazdasági környezetet jelentsen. Szervezetfejlesztés és a térségi együttműködések ösztönzése különösen fontos a program végrehajtásának támogatására, illetve a program céljainak teljesítése, valamint a fejlesztési irányokban megjelölt célokhoz kapcsolódó tevékenységek költségtakarékos és sikeres elérése érdekében. A Balaton Régió fejlesztése kapcsán készített legtöbb tanulmány felhívja a figyelmet a Balaton térség fejlesztését szolgáló intézményrendszer működési problémáira. Ugyanakkor a fejlesztési célok megvalósításának feltétele a projektek megvalósítását szolgáló, a fejlesztéseket koordinálni képes regionális ügynökség és térségi menedzsment szervezetek megerősítése és hatékony működtetése. A szervezet fejlesztése nemcsak a program megvalósítása miatt fontos, hanem a térségi elkötelezettséggel rendelkező projektek fejlesztése, majd sikeres működtetése, illetve a térségi gazdasági, civil, állami szereplők együttműködésének ösztönzése érdekében is. A környezettel harmonizált, a gazdaság és a társdalom szervezésének színterei lehetnek a kistájak, ahol a régióban, különösen a parttól távolabbi, természeti értékekben különösen gazdag, erős helyi identitással rendelkező területeken minta jelleggel a fenntartható fejlődés elvei mentén tájmenedzsment programok valósíthatók meg. A szervezettség nem csak általánosságban a fejlesztéspolitikában, hanem egy-egy ágazati területén is különösen fontos. Így nélkülözhetetlen a jól szervezettség, a koordináció:

− Új befektetések és a vállalkozások együttműködésnek ösztönzésében − Turisztikai fejlesztésekben − A képzések, oktatási, kulturális kínálat összehangolásában − A munkaerő-piaci kereslet és kínálat közelítésében − A közlekedés és különösen a tömegközlekedés szervezésében − Mintajelleggel a régió és tájainak fenntartható rendszereinek menedzselésben

A stratégia végrehajtása a régióban sokszereplős feladat, a nagy projektek megvalósítását egyeztetni kell az ágazatokkal és az érintett régiókkal, míg a program részletes kialakítást meg kell vitatni a helyi szereplőkkel. A program megvalósításban a partnerség elvén túl a szubszidiaritásnak is érvényesülnie kell.

BALATON PROJEKT

146

A programot a Balaton területrendezési törvénnyel összhangban kell megvalósítani, ami igényelheti bizonyos esetekben a rendezési terv módosítását. A Balaton törvény felülvizsgálatakor javasolt érvényesíteni azt az elvet, hogy a Balaton térség határait essenek egybe a régiót alkotó statisztikai kistérségek határaival.

A fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítése a tervezés során is fontos szempont, azonban még lényegesebb a szempontok alkalmazása a stratégia megvalósítása során. Ennek érdekében az alábbiakat szükséges hangsúlyozni:

Bármely pályázati rendszernél már a támogathatósági kritériumok szintjén szerepeltetni kell, hogy csak olyan fejlesztések támogathatóak, amelyek nem járnak negatív környezeti hatással, illetve melyek megfelelő intézkedéseket tesznek a negatív környezeti hatások csökkentésére.

Bizonyos nagyságrendet meghaladó fejlesztések esetén (a környezeti hatásvizsgálatokról szóló 20/2001. (II.14.) kormányrendelet alapján) ezt alá kell támasztani környezeti hatástanulmánnyal is, amely a közvetlen környezeti hatásokon túlmenően az indirekt hatásokat is vizsgálja.

VI.3.6 Területhasználati elvek a fenntarthatóság és esélyegyenlőség érvényesítésére Miután a Balaton térsége környezeti szempontból különösen érzékeny térség és egyedülálló turisztikai értékét a tó és a táj jelenti, ezért a fejlesztések térben való elhelyezésekor ezen értékekre kiemelt figyelemmel kell lenni.

Térhasználat szempontjából az alábbiak jellemzik a térséget:

− A stratégia által érintett térség viszonylag kis kiterjedésű (tervezési-statisztikai régiók területével összehasonlítva), így a fejlesztések helyszínei pontosabban behatárolhatók.

− A parti területeinek egésze sűrű és alacsony településképi értékű beépítettséggel terhelt, mely a térség jövedelemtermelésében jelentős szerepet játszó turizmus számára vonzerőt képviselő természeti adottságokat, tájakat károsítja, mely károkozást folytatni nem szabad.

− A régió a táji értékektől függetlenül is különlegesen érzékeny környezeti rendszerrel rendelkezik, mely szintén a fejlesztési beavatkozások pontos lokalizációját igényli.

− E megyehatárokat átszelő térség, az országban egyedülálló módon rendelkezik érvényes és egységes területrendezési tervvel.

− A térség nem egységes, gazdasági, társadalmi, környezeti szempontból többféleképpen felosztható sajátos beavatkozásokat igénylő kisebb térségekre.

A térhasználati szempontok céljai: A stratégia megvalósítása érdekében végrehajtott fejlesztések a Balaton sérült fenntartható térségi rendszerének helyreállítását tekintik célállapotnak, nem irányulhatnak további


147

károsítására. Így cél a barnamezős, mindenekelőtt az emberi tevékenység során már kiépített területek, elemek új szempontok szerinti kihasználása, és nem mennyiségi növelése.

A Balaton térségi fejlesztések általános térhasználati elvei és kapcsolódó ajánlások:

1. Területhasználat

− Területrendezés: Minden fejlesztésnek összhangban kell állnia a Balaton törvénnyel. Amennyiben szükséges, a fejlesztések körültekintő módosító javaslatokat szolgáltathatnak a Balaton törvény felülvizsgálatához.

− Beruházások helykiválasztása: A fejlesztéseket barnamezős területeken kell megvalósítani, azaz a fejlesztések nem eredményezhetik a beépítettség növelését. A barnamezős területek tágan értelmezettek, nem csak az egykori ipari területeket jelentik, hanem általában a fejlesztések új funkciókat egy adott területre nem vezethetnek be, hanem az ott már meglévő funkciók hatékonyságát növelhetik, modernizálhatják. Amennyiben új funkciók jelennek meg, azok a korábbinál alacsonyabb környezetterhelést és a közösségi hozzáférés növelését kell, hogy eredményezzék.

2. Térhasználat-szervezés

− Környezet-terhelés, eltartó-képesség: A fejlesztések nem irányulnak az állandó lakónépesség nagyságrendi emelkedésére, miközben az üdülőnépességnek a térségben eltöltött idejének meghosszabbítását ösztönzi a kiépített infrastruktúrák és szolgáltatások egyenletesebb igénybevételének biztosítása érdekében.

− Háttérterületek terhelése: A parti területek terhelésének csökkentését célzó fejlesztések nem növelhetik a háttérterületek terhelésének növelését (a térségen belül nem lehetséges probléma-export, pl. forgalomterelésben). A háttérterületek üdülőnépesség eltartó képességét a parti területekénél alacsonyabb, a fejlesztésük során a parti területekhez hasonló túlfejlesztést el kell kerülni, megőrizve jelenlegi vonzerejűket képező adottságaikat.

− Hozzáférés: A fejlesztések nem korlátozhatják közkincset képező területekhez való hozzáférést, nem növelhetik az elérésükhöz szükséges utazási időt (gyalogos, kerékpáros formában sem), nem korlátozhatják használatukat. Közkincset képező területek pl. (nyílt lista): erdők, hegycsúcsok, turistautak, vízpartok, vízfelületek, fényszennyezés-mentes éjszakai égbolt, kilátás és kilátópontok, szigetek, védett természeti és kulturális értékek.

− Akadálymentesítés: Nem támogatandó olyan fejlesztés, mely a fogyatékossággal élők számára az igénybevétel lehetőségeit nem javítja, mind a meglévő mind az új létesítményekben, és a közigazgatás, a közszolgáltatások, a kulturális és turisztikai célú beruházások terén egyaránt.

− Fenntartható közlekedés, közlekedés-szervezés: A fejlesztések során a közlekedés-fejlesztésben a tömegközlekedés-fejlesztése. A szükséges rendszeres motorizált utazás elsősorban tömegközlekedéssel legyen kivitelezhető. Mind a lakossági igényeket kielégítő, mind az üdülőnépességi és egyéb turisztikai célú tömegközlekedés-fejlesztés esetén előnyt élvez: a vasút (kisvasút is), ill. a vízi

BALATON PROJEKT

148

közlekedés, valamint ezek kerékpáros és gyalogos közlekedéssel való kombinációja, valamint vízi és vasúti közlekedés autóbusz közlekedéssel való kombinált fejlesztése.

− Fenntartható közlekedés, egyéni közlekedési formák: A fejlesztések eredményeképpen a turisztikai vonzerők gyalogos, ill. kerékpáros elérhetősége biztosított legyen, a rendszeres utazási idők ne növekedjenek. Az üdülő és lakónépesség a lehető legtöbb szolgáltatást tudja igénybe venni gyalogos vagy kerékpáros közlekedéssel.

− Fenntartható közlekedés, forgalomcsökkentés: Az egyéni motorizált közlekedési forgalom csökkentését szolgáló fejlesztések előnyt élveznek. Így azok a beruházások is, melyek a fejlesztések kapcsán a közterületeken (vagy település- és tájrészleteken), a gépjárműhasználat teljes tilalmát vagy erőteljes korlátozását valósítják meg. A fejlesztések lehetőleg ne ösztönözzék a térségen áthaladó tranzit gépjármű forgalom bővülését és a fejlesztések ne eredményezzék a térségbe irányuló áruszállítás és energiafelhasználás nagyságrendi növekedését se.

− Fenntartható közlekedés, parkolási igények: A rendezvények, látványosságok, szolgáltatások fejlesztése lehetőleg ne járjon az elérhetőségükhöz szükséges parkolási igény növekedésével, így részesüljön előnyben az a tevékenység, mely ezt a tömegközlekedéssel, gyalogos, kerékpáros megközelíthetőséggel kezelni tudja. Nem támogatható olyan állandó tevékenység, mely ki nem elégíthető parkolási igények növekedésével jár (a zöldterületen és termőföldön való ideiglenes parkolás nem elfogadható módja a parkolási igények kielégítésének).

− Helyi lakosság közlekedési igényei: A tömegközlekedési, kerékpáros és vízi közlekedést érintő fejlesztések igazodjanak azt az év nagyobb részében használó helyi állandó népesség igényeihez is, a turisztikai célok mellett.

− Rekreációs célú egyéni motorizált közlekedés: A fejlesztések nem bátoríthatják a közutakon kívüli gépjármű használatot, továbbra is tiltják a Balatonban az egyéni motoros vizijármű használatot.

3. Speciális balatoni fejlesztési ütemezési irányelv

− Az üdülőnépességet, a pihenést zavaró jelentős zajjal, forgalommal járó beruházok megvalósítását lehetőleg a fő nyári turisztikai szezonon, ill. a regionális jelentőségű rendezvények idején kívül javasolt végezni.

A térhasználati elveket, ajánlásokat figyelembe kell venni:

− A részletes fejlesztési terv kidolgozásakor, ezen belül az intézkedések, projekt kiválasztási szempontok meghatározásában, orientálásában,

− A végrehajtás során a projektkiválasztásban, a jogosultságok, vagy előnyben részesítő szempontok elbírálásakor;

− Az elvek érvényesítésének legfontosabb színtere a projektfejlesztés, ahol időben lehet a szempontokat alkalmazni, és hatékony módon érvényesíteni.


149

− A támogatott, környezeti hatásvizsgálati kötelezettséggel járó projektek környezeti hatásvizsgálatának részévé kell tenni a releváns térhasználati elvek érvényesítésének vizsgálatát is.

− A Balaton Régió területén megvalósuló operatív programok (ágazati és regionális) stratégiai környezeti vizsgálata során értékelni kell a fejlesztési célok, eszközök, projekt-kiválasztási szempontok térhasználati elvekkel való összhangját.

BALATON PROJEKT

150

VII. A TESZT CÉLÚ MONITORING RENDSZER – TMR (TASK 7)

VII.1 A TMR ILLESZKEDÉSE A LIFE PROJEKTHEZ

VII.1.1 A TMR alapjai A LIFE projekt célja egy integrált döntéstámogató rendszer megvalósítása mellett egy új, online monitoring modell telepítése, és működtetése. A rendszer által megvalósított forgalom, vízminőség és turisztikai látogatottság méréseknek köszönhetően pontos információ kapható a szezonális turizmus szélsőségeiből adódó környezeti terhelésről Magyarország leglátogatottabb turisztikai régiójában, a Balatonnál.

A modell (munkaközi nevén: Teszt-célú Monitoring Rendszer – TMR) adataiból következtetéseket vonhatunk le a Balaton Régió egész területére vonatkozóan, valamint modellezhetjük a különböző szélsőséges eseteket, haváriákat is.

A monitoring rendszer által szolgáltatott adatok információkkal látják el a döntéshozók mellett a régiót megcélzó turistákat, valamint a helyi lakosokat is.

VII.1.2 A TMR célja és funkciója A pályázat technikai megvalósítását a TMR adja. A teszt-célú monitoring rendszernek alkalmazkodnia kell mindazokhoz az igényekhez, amelyeket a tudományos megalapozottságú szakterületi relevanciák határolnak. Így a TMR gerincének meghatározásánál a rendelkezésre álló források, időkorlátok és technikai megoldások szabta kereteken belül a következő általános célok érvényesülésének lehetőségének megteremtése volt a cél:

− A szociális és gazdasági hatások visszacsatolásához szükséges informatikai háttér kialakítása

− A GIS állította mintákhoz való illeszkedés − A környezetvédelmi célkitűzések prioritív alkalmazása − A nyilvánosság, valamint az irányított hozzáférhetőség kritériumának érvényre

juttatása − A területi és regionális turisztikai marketing célok számára való felhasználhatóság

biztosítása − A szezonalitásból és a hektikus időjárási viszonyokból fakadó látogatói reakciók

megítélhetőségének biztosítása − A regionális tervezési elképzelések, stratégiák illetve a reálfolyamatok közötti

harmónia vagy disszonancia megítélhetőségének támogatása − A közbiztonsági, vízbiztonsági és közlekedésbiztonsági problémák mérséklésének

segítése a rendelkezésre álló telemechanikai rendszer-elemek segítségével


151

A pályázat benyújtásának időpontjában még nem volt érzékelhető, hogy a társadalmi-, és gazdasági folyamatok illetve az ezeket befolyásoló régió-környezeti szegmensek viszonyában mely elemek jelennek meg kiemelkedő relevanciával. Ezért egy általános modell felépítésével szerepeltették a TMR megvalósítási elképzeléseit. Ez a következő modulokból áll:

− Látogató-számlálóérzékelők − Közúti járműveket számláló, osztályozó rendszer − Vízminőségi paraméterek ellenőrzése − Telemechanikai, adatátviteli egységek − Információs megjelenítő egységek − Tápellátó és napkollektoros segéd-tápellátó egységek − Szerelési tevékenység − Adatközpont, szerver berendezések − Operációs rendszer, eljárás-kezelő és szimulációs szoftverek − Rendszer üzembe helyezés és kalibrálás

A feladatanalízis során a korábbi szakaszokban együttműködő partnerek által szolgáltatott információk, valamint a hasonló jellegű projekteknél szerzett tapasztalatok felhasználásával a fenti modulok számos meglévő, vagy költséghatékonyan beintegrálható, illetve a működtetés szempontjából nélkülözhetetlen elemmel lettek kiegészítve. Így a pályázatban Task-7 névvel szereplő, de a TMR-t jelentő projekt szakasz a következő modulokban került megvalósításra:

− Látogató-számláló, valamint közterületi telítettséget modellező érzékelők − Közúti járműveket számláló, osztályozó, valamint közúti sebességviszonyokat mérő

és feldolgozó rendszer, illetve a veszélyes vasúti átjárókra és közúti kereszteződésekre figyelmeztető autonóm telepített megoldások

− Vízminőségi paraméterek mérése, valamint egyedi paraméterek célzott ellenőrzése, meteorológiai értékek (szélirány, szélsebesség, víz hőmérséklet, levegő hőmérséklet stb.) megjelenítése, a szélsőséges időjárási helyzetre figyelmeztető műszaki megoldások

− Telemechanikai, adatátviteli egységek telepítése, továbbá a meglévő infrastruktúrák távközlési szegmenseinek integrálása a rendszerbe

− Információs megjelenítő egységek, továbbá speciális érték- és állapot kijelzők, valamint interaktív munkaállomások, továbbá veszélyre figyelmeztető megoldások fejlesztése, integrálása

− Tápellátó és napkollektoros segéd-tápellátó egységek − Szerelési tevékenység − Adatközpont, szerver berendezések, valamint kliens állomási integrációt lehetővé

tevő perifériák − Operációs rendszer, eljárás-kezelő és szimulációs szoftverek − Rendszer üzembe helyezés és kalibrálás

A TMR a fenti módon olyan innovatív megoldásokkal rendelkezik, amely biztosítja nemcsak a műszaki részelemek új-, vagy újszerű alkalmazásának lehetőségét, hanem az integrált rendszer egészében eltér a jelenleg ismert térinformatikai megoldásoktól. Magán hordozza a Balaton Régió specialitásait, de mintául szolgálhat más európai tavak hasonló jellegű műszaki-társadalmi-gazdasági célközösségei számára is.

BALATON PROJEKT

152

VII.2 ENGLISH SUMMARY: THE PROTOTYPE OF THE MONITORING SYSTEM The key features of the prototype follow the outline from the project proposal where it feeds accurate and up-to-date data to the DSS. Long-term simulations can be derived to work out strategies, scenarios and management options. In addition, key information can be viewed on traffic, visitor rates and water quality. The system can be used for everyday management and to avoid unnecessary loads on environment. The prototype can easily gauge the state of the environment with real-time data and later with historical data. With this information, future forecasting can be carried out to understand what will occur in the area and to plan ahead for the future. The system also contributes to ameliorating the environmental condition of the region in that it gives stakeholders a good understanding of the situation at hand. The system is fully upgradeable for the addition of monitoring equipment and newer technology. The goals of this system are to collect and manage automatically information on environmental factors for regional decision making and tourism industry. One of the most important functions is to garner quantitative data useful for not only academics and professionals but also for the general public and tourists. The measured data by variety of sensors connected to a central database by wireless GPRS, for storage and processing. The central database is hosted on an “always-on”serevr. The server runs data collection, data structure management subsystem, data processing, data serving and controller applications. It also distributes data to other sources and organisations. SYSTEM COMPONENTS:

♦ TOURIST COUNTING UNITS Rotating gates and ticket booking system: These methods are placed at beaches. The number of people who go through the rotating-gate can be accurately estimated by the number of gate rotations. The gate is equipped with solar-powered counting system for statistical processing and sending to the central database. Locations: Hévíz, Balatongyörök, Keszthely, Balatonfüred, Gyenesdiás, Balatonszemes, Vonyarcvashegy Infrared gates: There are three high-traffic area equipped with infrared gates to estimating cycle path use The gates are powered by solar panels and count each time a cyclist passes through it. Locations: Keszthely, Siófok, Balatonfüred Ferryboat: The ferryboat running between the northern and southern shores of Lake Balaton enhances significantly the circulation of passenger and motor-vehicle traffic in the region, being the only ferry that transports motor-vehicles. Each station sends data directly to the central database. Locations: Tihany ferry terminal, Szántód ferry terminal Video estimating system: The image-making instrument is a high resolution CCD camera. Which assures sufficient images at night (with ordinary town lights) and in the morning. The cameras are attached to a computer that detects silhouettes of passengers-by and then creates statistical data. Locations: Siófok: Petőfi sétány, Tihany: András square next to Tihany Abbey


153

♦ VEHICULAR TRAFFIC MEASURING UNITS In-road traffic detection units: There are four instruments placed in the road pavement to measure road use. These locations were determined with input from county road works experts. GPRS modems were added to stations at the following locations: Balatonfüzfő 71/28, Siófok 7/110, Öskü 8/35, Keszthely 71/101 Speed monitoring units: These units are small size equipped with solar cells. They monitor vehicle speed. Vehicles are notified of their speed and when they exceed the speed limit. Locations: 3 places in Siófok, 2 places in Keszthely, Csopak Traffic hazard signals: The Comguard-system is implemented at hazardous spots along the road. With road signs these give a audible signal and display images on screens. They are put in place at roundabouts and railway crossings.

♦ WATER QUALITY AND ENVIRONMENT MONITORING EQUIPMENTS Stations in the Lake Balaton: The most advanced monitoring station is in Keszthely Basin on stilts monitored by the Lake Balaton Water Management Directorate. Two other measuring stations are in Szigliget and Siófok Basins. These stations are powered by solar energy and transfer data via GPRS units. Water-level and inlet monitoring stations: Ongoing water-level monitoring is very important due to the significance of Lake Balaton to the area. The Lake Balaton Water Management Directorate had offline monitoring stations, which got equipped with online data-collection units through this project. Hydro-meteorological stations: The Lake Balaton Water Management Directorate has developed a special monitoring area in Balatonszemes to monitor hydro-meteorological parameters. Meteorological stations: Weather can change drastically at Lake Balaton, giving need for ongoing monitoring. These stations monitor air-temperature, water-temperature and relative humidity. Locations: Balatonaliga, Balatonalmádi, Balatonfüred, Zánka, Szigliget, Balatonmáriafürdő, Balatonöszöd Information stations at beaches: The goal is to place storm signals in areas out of sight from existing warning systems. These stations give storm-signals with flashing lights showing the warning levels. Manual storm-signal units: Manual, portable tools were developed as part of this project, which use radio-communication to inform tourists and residents. These units are small and responsive.

♦ ORIENTATION AND INFORMATION MODULE Data display options:

Web (WAP, optimised for web) Interactive Web-terminals (Siófok, Keszthely, Balatonfüred) Road-side screens (LED signs that can display different messages)

BALATON PROJEKT

154

VII.3 A TESZT CÉLÚ MONITORING RENDSZER FELÉPÍTÉSE VII.3.1 Kiindulási alapok A TMR rendszer tervezése során számos (korábban született) feltételnek megfelelő, működőképes modellből kellett kiindulni. E kiindulási tényezők a következők voltak:

A LIFE projekt során a TMR mint a program egyik szegmense szerepel, amely a korábbi munkafázisokban kialakított információszerzési és információfeldolgozási igényeknek megfelelő működőképes hálózatként működik.

A Task-7 forrása úgy mértékét illetően, mint a felhasználás előírásait illetően kötött és formalizált.

Az egyes gazdasági-társadalmi vizsgálati modulok nem produkáltak olyan jellegű input-output igénylistát, amelynek segítségével a TMR megvalósulása során konkrét analitikai eredményt lehetne vállalni.

A műszaki megvalósítás és az input-output igények összhangját számos technológiával és módszerrel el lehet érni, így a TMR tervezése során végig fontos szerepet töltött be az a „filozófia”, hogy egy-egy modulon belül többféle megoldás kerüljön beépítésre. Ennek megfelelően számos megoldás merült fel. A cél az volt, hogy a megvalósításban is többféle megoldás szerepeljen. A TMR jelzett felépítése során nyitott bármely szenzor és bármely jellemző befogadására, illetve a kimeneti oldalon is nyitott architektúrával igyekszik a ma még meg sem fogalmazott igények későbbi kielégítéséhez szükséges felületet biztosítani. Természetesen a TMR fejlesztésnek nem része azon elemző-feldolgozó és analizáló programoknak a kialakítása, amelyek révén az input adatok alapján automatikus megjelenítések, riasztások aktivizálhatóak.

VII.3.2 A TMR felépítése A TMR jellegéből és céljából fakadóan moduláris felépítésű. Az alábbi ábra vázlatszinten tartalmazza a modulok egymáshoz viszonyított helyzetét és kapcsolatát. A bevezetőből ismert módon látható, hogy a rendszer bemeneti adatait szolgáltató modulok (jelen kiépítési szakaszban a TUL, KÖF, VEB, MET, KIN modulok) egymáshoz viszonyítva független egységeket alkotnak. Közös adatátviteli csatornát (DAT) használva juttatják el a mérési adataikat a központba (CPC), ahol az adatbázis kezelő program (DBM) segítségével megtörténik az adatok feldolgozása, raktározása és kezelése. A mérési adatokat is tartalmazó adatbázishoz az adatok elemzésével, kezelésével megbízott szervezetek és személyek, illetve a rendszer üzemeltetésével és karbantartásával megbízott egységek a SAR modulon keresztül férhetnek hozzá. A rendszer nyilvános kimenetét alkotó egységek (TIM) – hasonlóan a bemeneti adatokat szolgáltató modulokhoz – a közös adatátviteli csatornákon keresztül kapják meg a megjelenítendő adatokat. Az ábrán egy tipikus terepi szenzor egység betervezett és megvalósítható funkcionális elemei láthatóak. A szenzor helyén behelyettesíthető bármely érzékelő, vagy autonóm input egység. Ugyanezen funkcionalitás mellett építhetőek ki a kijelző és információs modulok is.


155

35. ábra

A rendszer teszt-célú kiépítése okán fontos szempont volt, hogy a valódi körülményekhez hasonlóan minél változatosabb, eltérő technikai adottságú eszközpark kerüljön telepítésre. Ezek egy rendszerré történő integrálása bizonyítja a teljesen heterogén elemekből felépíthető monitoring rendszer létjogosultságát, és megalapozhatóvá válnak azok az összehasonlító vizsgálatok, amelynek révén a később bővítésre kerülő rendszerben már jelentős mennyiségben szereplő elemeket harmonizálni lehet.

A rendszer az alábbi modulokból épül fel: TUL: Turisztikai látogató számláló egységek KÖF: Közúti forgalomszámláló modul VEB: Vízminőség ellenőrző berendezések MET: Meteorológiai mérő és viharjelző rendszer SAR: Szervezési, automatizálási és rendszergazdai egység KIN: Külső információs egység CPC: Központi feldolgozó és adattároló szerver DBM: Adatbázis kezelő modul TIM: Tájékoztatási és információs modul

Turisztikai látogató számláló egységek

A TUL egységeinek alapfeladata, hogy a tanulmányokban meghatározott helyeken a turisták és látogatók számosságára becsléseket adjon. A Balaton vonzáskörzetében elhelyezkedő, turisztikai célból jelentős, ezért a vizsgálatba bevonásra alkalmas helyek száma hatalmas, így a tesztrendszerben kiépítendő tízes nagyságrendű helyszínek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a műszakilag megvalósítható megoldások mindegyikére legyen példa, és lehetőleg változatos telepítési feltételek adódjanak. Az egységek elhelyezési lehetőségei nagyban meghatározzák a felhasználható technika milyenségét, így az alábbi helyszíntípusok és megoldások adódtak:

BALATON PROJEKT

156

36. ábra

Turisztikai látogató számláló egységek

♦ Forgókapu és meglévő jegyeladási rendszer integrálása A jellemzően önkormányzati vagy vállalkozó által üzemeltetett fizető strandok többsége alkalmaz valamilyen, tipikusan forgókapus be-, vagy kiléptetési módszert, amivel az ütemezett, így ellenőrizhető személyforgalmat meg lehet valósítani. A forgókapun áthaladó személyek száma jó közelítéssel arányos a forgatás mértékével, figyelembe véve a helyszínre jellemző szögelfordulásokat és fizikai kialakításokat. A méréshez a forgókapun kisméretű állandó mágnest kell elhelyezni, míg az álló szerkezetrészeken az elhaladó mágnes detektálására alkalmas induktív vagy a mágneses tér változásaira mechanikailag reagáló ú.n. REED-jelfogót kell felszerelni. A jelfogadó egység a keletkező impulzusokat időszakos statisztikai feldolgozás után az általánosan használt napelemes táplálású adatátviteli egységen keresztül juttatja el a központba.

Az állomások másodlagosan alkalmasak olyan helyszínek adatainak feldolgozására is, ahol a meglévő forgókapus rendszerhez nem a forgókapu mechanizmusán keresztül, hanem egy jegyeladó rendszernél lehet csatlakozni. Ezen esetekben kisebb szoftverfejlesztési feladatot is meg kell oldani.

Kiépítése:

- 1 db 15-20 mm közötti érzékelő távolsággal bíró Reed-jelfogó és ellendarab felszerelve a forgókapura, bekábelezve a DAT egységig.

- 1 db DAT egység, mely jelfogadó egységből és GPRS-alapú adatátviteli egységből áll, 230 VAC tápegységgel és akkumulátoros szünetmentesítéssel rendelkezik. Jellemző mérete: 200x300x450 mm, kültéri műanyag tokozat (IP67).

- 1 db GPRS antenna, bekábelezve a DAT egységig.


157

Telepítési helyszínek: Hévíz, Balatongyörök, Keszthely, Balatonfüred, Gyenesdiás, Balatonszemes, Vonyarcvashegy

♦ Infrakapu A fizető turisztikai helyek, strandok és kiemelten a kerékpárutak egy része nem alkalmas a személyforgalom korlátozásával járó forgókapu vagy hasonló mechanikai szerkezet elhelyezésére. Az ilyen, félig zárt, folyosó jellegű helyekben a tárgyak, látogatók, személyek számosságára jó becslés adható egy infrakapu alkalmazásával, mely az út vagy folyosó egyik oldalán elhelyezett aktív, fénykibocsátó és vevő egységből áll, ami az előző részben említett adatátviteli egységhez csatlakozik. Az aktív egységgel szembe egy passzív, visszatükröző prizma felszerelése lehet szükséges, mely önálló, kábelezést vagy tápellátást nem igénylő, karbantartásmentes egység. Önálló fejlesztést nem igénylő megoldás. Az infrakapuból származó impulzusok alapján a rendszerbe időegységenként belépő tárgyak és személyek számosságára szolgáltat adatokat, hely- és időbélyeg megjelöléssel, egyszerű szöveges adatmezőként.

Kiépítése:

- 1 db 1-5 m közötti érzékelő távolsággal bíró IR-jeladó/jelfogó és ellendarab felszerelve a „folyosóra”, bekábelezve a DAT egységig.

- 1 db DAT egység, mely jelfogadó egységből és GPRS-alapú adatátviteli egységből áll. Jellemző mérete: 200x300x450 mm, kültéri műanyag tokozat (IP67).

- 1 db Napelem, kültéri, bekábelezve a DAT egységig. - 1 db GPRS kültéri antenna, bekábelezve a DAT egységig. - 1 db kültérre szánt oszlop, felkészítve az eszközök fogadására (opció).

Telepítési helyszínek: Keszthely, Siófok, Balatonfüred

1. kép

Kerékpáros forgalomszámláló Keszthelyen

BALATON PROJEKT

158

♦ Kompszállítási és jegyeladási adatok A Balaton környéki személy és gépjármű forgalom metszeteként kell figyelembe venni a két part közötti kapcsolatot nagymértékben felvállaló kompok járatait. A Balatoni Hajózási Zrt. vezetésével és szakembereivel folytatott előrehaladott tárgyalások alapján lehetőség nyílt arra, a két fogadó oldalon felszerelt és működtetett zárt, pénzügyi célú számlázási rendszerben elvégzett önálló fejlesztés eredményként megvalósítandó egyirányú, kizárólag statisztikai adatokat szolgáltató adatkimenet létrehozására. Az adatkimenet a korábbiakban említett adatátviteli egységhez kapcsolódva juttatja el az információkat a központba.

Kiépítése:

- 1 db egyedi szoftverfejlesztés a gazdasági elszámoló oldalon - 2 db DAT egység, mely jelfogadó egységből és GPRS-alapú adatátviteli egységből

áll, 230 VAC tápegységgel és akkumulátoros szünetmentesítéssel rendelkezik. Jellemző mérete: 200x300x450 mm, kültéri műanyag tokozat (IP67).

- 2 db GPRS kültéri antenna, bekábelezve a DAT egységig.

♦ Videójel feldolgozáson alapuló tömegbecslés A Balaton környékén számtalan olyan kiemelt turisztikai látványosság van, mely látogatottságának mérésére a korábbiakban említett eljárások nem alkalmazhatók, így ezek vizsgálatára CCTV rendszerre épülő, önálló fejlesztést igénylő megoldás a legmegfelelőbb. Ilyen helyszínek a Tihanyi Apátság és Siófok Belváros egyes részei. A megoldás legfontosabb előnyei:

− Nagyfokú mobilitás, szinte bárhova, rövid idő alatt felszerelhető. Az egyes eszközök külső kialakításuknak köszönhetően gyorsan, speciális szerszámok nélkül fel- és leszerelhetők akár oszlopra, akár falra vagy mobil állványra.

− A kamera beszabályozásával széles határok között állítható a mért terület geometriája, mérete.

− Napszak- és időjárás független mérés − Széles határok között állítható mérési intervallumok és egyéb paraméterek − Távolról kezdeményezett mérés lehetősége − Nem tárol adatokat, vagy képeket, és nem küld képeket, így nincsenek személyiségi

jogi problémák − Külső adatgyűjtő berendezés (csatlakozás más rendszerekhez) nem szükséges − Alternatív energiaforrások felhasználhatók (elsősorban napenergia)

A rendszer képalkotó eszköze egy nagyfelbontású CCD kamera, mely megfelelő minőségű képet biztosít éjjel (átlagos városi megvilágítás mellett) és nappal. A kamera időjárásálló, fűthető házban kerül felszerelésre. A kamera képe a digitális képfeldolgozó és kiértékelő egységbe kerül, mely egy kisméretű, egykártyás ipari PC. Az egység legfontosabb feladata, hogy a kameráról érkező képeken a felismerő algoritmus segítségével az emberi körvonalakat felismerje és azokat hibajavító eljárások alkalmazásával, pontosan összeszámolja. Az egyes kiértékelések eredményéből statisztikai adatokat számol. A mérések eredményét a berendezés – illeszkedve jelen projekt átviteli csatornájához – GSM hálózaton GPRS modem segítségével továbbítja a központi szerver felé. A berendezés 230V-os táplálással rendelkezik. Saját tápegysége lehető teszi akkumulátoros szünetmentesítését is, valamint szabadtéri telepítések


159

esetén napelemek használatát is. A berendezés két egységből áll: a kameraegység és a feldolgozó, kommunikációs elektronika.

Kiépítése:

- 1-2 db Kültéri kamera, bekábelezve a jelfeldolgozó egységig. - 1 db jelfeldolgozó egység, beltérbe telepítve, melyhez előzetes megállapodás

szükséges, jelenleg mérete ismeretlen. - 1 db DAT egység, mely jelfogadó egységből és GPRS-alapú adatátviteli egységből

áll, 230 VAC tápegységgel és akkumulátoros szünetmentesítéssel rendelkezik. Jellemző mérete: 200x300x450 mm, kültéri műanyag tokozat (IP67). A berendezések integrálhatók a jelfeldolgozó egységbe.

- 1 db GPRS kültéri antenna, bekábelezve a DAT egységig.

Telepítési helyszínek: Tihanyi Apátság, Siófok, Petőfi sétány

2 - 3. kép

Videojel feldolgozáson alapuló tömegbecslő rendszer kamerái Siófokon

KÖZÚTI FORGALOMSZÁMLÁLÓ EGYSÉGEK A projekt egyik legjelentősebb része a közúti forgalom megfigyelésével kapcsolatos modul. Az előkészítő tanulmányok jelentős része foglalkozik annak a kérdésével, hogy a Balaton környékén milyen utak és csomópontok alkalmasak a megfigyelés megvalósítására. Alapfeltétel volt, hogy az együttműködő szervezetek között legyenek az illetékes három megye közútkezelő cégei, és az eszközök elhelyezésére és használatára az engedélyeket és lehetőségeket megadják. Az egyes helyszínek tulajdonságai és kialakításai nagymértékben meghatározták az adott helyszínen felhasználható érzékelési formát, így a kialakított rendszer heterogén, az adottságokhoz teljes mértékben alkalmazkodó lett.

BALATON PROJEKT

158

37. ábra

Közúti forgalom számláló egységek

Telepítési helyszínek A nevezett helyszínek szándékosan úgy kerültek kiválasztása, hogy azok lakott terület közelében legyenek a kedvező közműellátás okán. A megyei közútkezelő cégek szakembereivel folytatott megbeszélések és tárgyalások, illetve az elkészült szakértői anyagokat elemezve az alábbiakban határoztuk meg a forgalom számláló berendezések telepítési helyszíneit, megyénként és fontossági sorrendbe sorolva: Balatonfűzfő (71/28), Siófok (7/110), Öskü (8/35), Keszthely (71/101)

4. kép

Hurokdetektoros forgalomszámláló berendezés és a hozzá tartozó napelem Gyenesdiáson


159

Az újonnan telepítendő forgalomszámláló berendezésekkel szembeni követelmények A berendezéseknek a speciális körülmények miatt alkalmazkodni kell a jelenlegi hivatalos mérési eljárásokhoz, így ezeket a részeket a Mérföldkő Kft, mint a hazai forgalomszámlálás meghatározó szereplője szállította. A letelepített eszközök az adatokat közvetlenül eljuttatják az országos rendszerbe és a LIFE rendszer központjába is párhuzamosan. Az eszköznek, függetlenül a vizsgálati módszertől (hurok, radar, kamera, stb.) az alábbi paramétereket kell vizsgálnia:

− 4-14 járműosztály feldolgozása − Járműdarabszám − Egyedi sebesség − Egyedi követési időköz − Idő

Az eszközök későbbi bővítéssel, ráfejlesztéssel az alábbi, kiegészítő jellegű információkat is szolgáltathatják:

− Nemzetiség becslés rendszámtábla jelleg vagy egyéb adatok alapján − Járművenkénti tengelyszám − Időjárási adatok − Hőmérséklet − Szélsebesség − Napsugárzás − Csapadékintenzitás és –forma − Zajmérési adatok − Légszennyezési adatok (CO, CH, NOX )

A berendezések által szolgáltatott statisztikai adatok mennyisége és gyakorisága miatt azok meghatározása nem cél, az egyes konkrét termékek által biztosított adatok teljes körűen bekerülhetnek az adatbázisba, és távoli feldolgozáson vehetnek részt.

Kiépítése:

- 1 db DAT egység, mely jelfogadó, adatgyűjtő- és feldolgozó egységből továbbá GPRS-alapú adatátviteli egységből áll, 230 VAC tápegységgel és akkumulátoros szünetmentesítéssel rendelkezik. Jellemző mérete: 200x300x450 mm, kültéri műanyag tokozat (IP67).

- 1 db Napelem, kültéri, bekábelezve a DAT egységig. - 1 db GPRS kültéri antenna, bekábelezve a DAT egységig. - 1 db hurokdetektor jelfeldolgozó egység.

Radar-elven működő forgalom számláló berendezések jellemzői

A jelenlegi berendezés kínálatban megtalálható eszközök egy része az út megbontását nem feltételező megoldásokat vonultat fel. Ezek egyik lehetséges megoldása a mikrohullámú sugárzás visszaverődésén alapuló ú.n. Radar-elven működő eszköz. Ezek a berendezések kisméretűek, könnyen elhelyezhetők a közúti űrszelvények közelében, csekély energiát igényelnek, de kevésbé pontos információkat tudnak csak szolgáltatni a gépjármű forgalomról. Felhasználásuk olyan helyeken javasolt, ahol nem áll rendelkezésre vezetékes közmű

BALATON PROJEKT

160

(elektromos áram, telefon, stb.) és a berendezés jeladójának elhelyezésére az út megbontását nem engedélyezik. Kiegészítő funkcióként az egységek jelzik a közlekedésben résztvevők számára az esetleges sebességtúllépést is nagyméretű kijelzőjükön.

Kiépítése:

- 1 db kültéri, oszlopra telepített radaregység, bekábelezve a DAT egységig. Jellemző méretei 200x300x400 mm, kültéri tokozat, esetenként kijelzővel.

- 1 db DAT egység, mely jelfogadó egységből és GPRS-alapú adatátviteli egységből áll, 230 VAC tápegységgel és akkumulátoros szünetmentesítéssel rendelkezik. Jellemző mérete: 200x300x450 mm, kültéri műanyag tokozat (IP67)

- 1 db Napelem, kültéri, bekábelezve a DAT egységig - 1 db GPRS kültéri antenna, bekábelezve a DAT egységig

Telepítési helyszínek: Siófok 3 helyszín, Keszthely 2 helyszín, Csopak

5. kép

Radaros forgalomszámláló és sebességkijelző Keszthelyen

Közúti veszélyt előrejelző megoldás Hazánkban a közúti-vasúti szintbeli kereszteződések hosszú évek óta a legbalesetveszélyesebb helyszínek egyike. Hasonló veszélyt jelentenek a nagy forgalmú-, illetve rosszul belátható útkereszteződések is. A TMR önerőt képviselő – de autonóm – megoldásaként jelenik meg a COMGUARD fantázianévre hallgató veszély előrejelző megoldás. Ennek oka, hogy alapvetően ugyanazt a közlekedésbiztonsági célt szolgálja, mint a sebességmérő illetve kijelző megoldások. A COMGUARD magnetikus adó-vevő jelzőrendszer alkalmas arra, hogy a fix helyre telepített mágneses jeladó közvetlen közelében elhaladó vevőkészülékre jelet továbbítson, ezt a jelet gépkocsikba szerelt vevő-jelzőkészülék a vezető számára figyelemfelhívó jelzésként jeleníti


161

meg. A rendszert elsősorban az útpályán lévő veszélyes helyek fokozott jelzésére célszerű alkalmazni. A COMGUARD kijelzőjén megjelenő figyelmeztető jelzés megerősíti az út mentén elhelyezett jelzőtáblák tartalmát, mivel a COMGUARD rendszer által adott redundáns információ figyelemfelkeltő hatásával fokozva a jelzőtáblák észlelhetőségét, növelve a közúti biztonságot. A VÍZMINŐSÉG ÉS KÖRNYEZET ELLENŐRZŐ BERENDEZÉSEK A projekt központi elemének szánt vízminőség vizsgálati rész a megvalósítás során számos, kapcsolódó paraméter mérésével bővült, így jelenleg környezet monitoring rendszerként tekinthetjük, mely az alábbi elemekből áll:

− 1 db sokparaméteres vízközépi állomás − 2 db egyszerűsített vízközépi állomás − 4 db vízszintmérő állomás − 2 db befolyó vízmennyiséget mérő állomás − 1 db hidrometeorológiai állomás − 7 db egyszerűsített meteorológiai állomás

38. ábra

Vízminőség ellenőrző berendezések

BALATON PROJEKT

162

♦ Komplex vízközépi állomás Az állomás a legjobban felszerelt állomásként a vízügyi igazgatóság javaslatára a Keszthelyi öbölben kapott elhelyezést egy cölöpön. Az állomás az alábbi paramétereket méri:

− Hőmérséklet − Elektromos vezetőképesség − Oldott oxigén, − Zavarosság − pH − Klorofil-A − Albedo

Kiépítése:

- 1 db UIT MSM 6.1 komplex szonda, bekábelezve a jelfeldolgozó egységig. - 1 db Trios Klorofil-A szonda, bekábelezve a jelfeldolgozó egységig. - 2 db Kipp und Zohne CMP3 pyrannométerből kialakított albedométer, bekábelezve - 1 db jelfeldolgozó egység, - 1 db DAT egység, mely jelfogadó egységből és GPRS-alapú adatátviteli egységből


- 1 db Napelem, kültéri, bekábelezve a DAT egységig. - 1 db GPRS kültéri antenna, bekábelezve a DAT egységig.

6. kép

Komplex vízközépi állomás, Keszthely


163

♦ Egyszerű vízközépi állomás, Szigligeti öböl Az állomás a második legjobban felszerelt állomásként a vízügyi igazgatóság javaslatára a Szigligeti öbölben kapott elhelyezést egy cölöpön. Az állomás a hőmérséklet, oldott oxigént, és a Klorofil-A paramétereket méri.

Kiépítése:

- 1 db Consort R305 komplex szonda, bekábelezve a jelfeldolgozó egységig. - 1 db Trios Klorofil-A szonda, bekábelezve a jelfeldolgozó egységig. - 1 db jelfeldolgozó egység, - 1 db DAT egység, mely jelfogadó egységből és GPRS-alapú adatátviteli egységből



7. kép

Egyszerűsített vízközépi állomás, Szigliget

♦ Egyszerű vízközépi állomás, Fűzfői öböl Az állomás a harmadik legjobban felszerelt állomásként a vízügyi igazgatóság javaslatára a Fűzfői öbölben kapott elhelyezést egy cölöpön. Az állomás a hőmérsékletet, oldott oxigént, Klorofil-A-t, valamint az albedo paramétert méri.

Kiépítése:

- 1 db Consort R305 komplex szonda, bekábelezve a jelfeldolgozó egységig.

BALATON PROJEKT

164

- 1 db Trios Klorofil-A szonda, bekábelezve a jelfeldolgozó egységig. - 2 db Kipp und Zohne CMP3 pyrannométerből kialakított albedométer, bekábelezve - 1 db jelfeldolgozó egység, - 1 db DAT egység, mely jelfogadó egységből és GPRS-alapú adatátviteli egységből

áll, 230 VAC tápegységgel és akkumulátoros szünetmentesítéssel rendelkezik. Jellemző mérete: mm, kültéri műanyag tokozat (IP67). A berendezések integrálhatók a jelfeldolgozó egységbe.


♦ Vízszintmérő állomás A balatoni vízszint meghatározó jelentőségű, így folyamatos monitorozása fontos. A vízügyi igazgatóság rendelkezik több, offline állomással, amiket a projekt keretén belül online adatátvitellel egészítettünk ki.

Kiépítése:

- 1 db nyomásérzékelő, bekábelezve a jelfeldolgozó egységig. - 1 db jelfeldolgozó egység, a vízügyi igazgatóság szekrénybe telepítve - 1 db DAT egység, mely jelfogadó egységből és GPRS-alapú adatátviteli egységből

áll, tápegységgel és akkumulátoros szünetmentesítéssel rendelkezik. Jellemző mérete: 200x300x450 mm, kültéri műanyag tokozat (IP67). A berendezések integrálhatók a jelfeldolgozó egységbe.


Telepítési helyszínek: Siófok, Balatonszemes, Keszthely, Balatonfűzfő

8. kép

Vízszintmérő, Balatonszemes


165

♦ Befolyó vízmennyiséget mérő állomás A balatoni vízszint meghatározó jelentőségű, így a befolyó mennyiségek folyamatos monitorozása fontos. A vízügyi igazgatóság rendelkezik több, offline állomással, amiket a projekt keretén belül online adatátvitellel egészítettünk ki.

Kiépítése:

- 1 db nyomásérzékelő, bekábelezve a jelfeldolgozó egységig. - 1 db jelfeldolgozó egység, a vízügyi igazgatóság szekrénybe telepítve - 1 db DAT egység, mely jelfogadó egységből és GPRS-alapú adatátviteli egységből



Telepítési helyszínek: Lesence 1 és Lesence 2

♦ Hidrometeorológiai állomás

A balatoni időjárás meghatározó jelentőségű, így folyamatos monitorozása fontos. A vízügyi igazgatóság kérésére a balatonszemesi mérőkertet az alábbiak szerint fejlesztettük fel:

Kiépítése:

- 1 db hidrometeorológiai érzékelő készlet, bekábelezve a jelfeldolgozó egységig. - 1 db jelfeldolgozó egység, a vízügyi igazgatóság szekrénybe telepítve - 1 db DAT egység, mely jelfogadó egységből és GPRS-alapú adatátviteli egységből

áll, tápegységgel és akkumulátoros szünetmentesítéssel rendelkezik. Jellemző mérete: 200x300x450 mm, kültéri műanyag tokozat (IP67).


Telepítési helyszínek: Balatonszemes, kikötő

9. kép

Hidrometeorológiai állomás, Balatonszemes

BALATON PROJEKT

166

♦ Egyszerűsített meteorológiai állomás A balatoni időjárás meghatározó jelentőségű, így folyamatos monitorozása fontos. A meglévő egyszerű állomások léghőmérővel, vízhőmérővel és relatív páratartalom mérővel kerültek kiegészítésre.

Kiépítése:

1 db hidrometeorológiai érzékelő készlet, bekábelezve a jelfeldolgozó egységig. 1 db jelfeldolgozó egység, a BVR szekrénybe telepítve 1 db DAT egység, mely jelfogadó egységből és GPRS-alapú adatátviteli egységből


1 db Napelem, kültéri, bekábelezve a DAT egységig. 1 db GPRS kültéri antenna, bekábelezve a DAT egységig.

Telepítési helyszínek: Balatonaliga, Balatonalmádi, Balatonfüred, Zánka, Szigliget, Balatonmáriafürdő, Balatonöszöd

10. kép

Egyszerűsített meteorológiai állomás, Balatonalmádi

♦ A meteorológiai mérő és viharjelző rendszer

A Balatoni Viharjelző Rendszer 2001-ben történt felújítása óta megbízható és korszerű módon látja el feladatát. A rendszer a Balaton körül 25 helyen telepített viharjelző állomásból, a Siófokon telepített vezérlő központból és a budapesti BM OKF ügyeleten telepített szerviz célú központból áll. A rendszer alállomásai és a Siófoki központ közötti kommunikációt UHF sávú adatátviteli rádió berendezésekkel oldja meg, míg a központok között bérelt vonali adatátviteli csatorna áll rendelkezésre.

Az egyes alállomásokon a fényjelző egységek elhelyezésére önálló tartószerkezetek kerültek telepítésre, míg a berendezések egységesen nagyméretű, időjárásálló műszerszekrénybe


167

kerültek. Az elektromos betáplálási rendszer minden helyen alkalmas a nagy terhelés (25A) kiszolgálására. A rendszer az általa szolgáltatott információkat a siófoki obszervatóriumban elhelyezett vezérlő központba továbbítja, ahol az ügyeletes meteorológusok az országos rendszer adatait is figyelembe véve rendelik el az aktuális viharjelzés állapotát. A rendszer a vezérlő csatornán keresztül juttatja el a feladatot az állomásokig, akik a parancs vételét és végrehajtását visszaigazolják.

39. ábra

Meteorológiai mérő és viharjelző rendszer

♦ Strandi tájékoztató állomások

A rendszer a belső információáramláson túl két olyan külső perifériával került bővítésre, mely egységek kapcsolódnak a jelen projekthez. A két fajta megjelenítő állomás feladata olyan helyekre eljuttatni az aktuális viharjelzés állapotát, ahonnan a telepített villogókat nem, vagy nem kielégítően lehet látni. Ezen állomások egyik része a strandok bejárata közelében elhelyezett kisteljesítményű, ezért tájékoztató és nem figyelem felhívó célú állomás, aminek a látványképe (villogásszám, ütem) megegyezik az aktuális állapot jelzésképével. Ezen állomások a helyi, illetve környéki állomásnak szóló parancs alapján jelzik a viharjelzés állapotát.

Kiépítése:

- 1 db UHF antenna, bekábelezve a vezérlőig. - 1 db villogó, bekábelezve a vezérlőig. - 1 db vezérlő, mely tápegységből, akkumulátorból, vezérlőből és rádióból áll, kültéri

tokozatban.

Telepítési helyszínek: balatonszárszói, balatonberény, gyenesdiási strandok

BALATON PROJEKT

168

♦ Kézi viharjelző eszköz A projekt egyik innovatív elemeként lett kifejlesztve egy kézi eszköz, mely a rádiókommunikációt felhasználva közvetlen információval látja el az érdeklődőket, kis méretben és nagy megbízhatósággal.

TÁJÉKOZTATÁSI ÉS INFORMÁCIÓS MODUL

A rendszer egyik legfontosabb funkciója, hogy a mért és számított információk alapján a tudományos és szakmai szervezetek képviselői mellett hasznos és közérthető módon is adjanak információkat a laikusoknak és turistáknak. A rendszer adatbázisában megtalálható régebbi és aktuális információk a szakemberek számára elérhető terminálokon keresztül – jogosultság alapján – korlátozás nélkül elérhetők, ugyanakkor rendkívül fontos a szűrt és egyszerűsített információk validáció utáni koncentrált megjelenítés is. Erre a megjelenítésre felhasználási kategóriák alapján több megoldást került kidolgozásra, amely lehetőségek a következők.

♦ WEB-es megjelenés

Az internetes technológiák mai szintjén, kézenfekvő, hogy az információk WAP-ra és WEB-re optimalizált formában elérhetők legyenek. A megoldás csak jogosultság szintjén tér el a szakmai kompetenciákkal felruházott szervezetek által használt elérési módszertől, így a megoldás leírása a következő fejezetben részletesen kifejtésre kerül. Ugyanakkor a megjelenítés formája okán a virtuális megjelenés mellett két fizikai elérési formát is javasolt kiépíteni, erre alkalmas helyeken.

♦ Interaktív WEB-terminál

Az interaktív WEB-terminál megjelenési formája a már terjedőben lévő ú.n. Internet kioszk, mely a telepítési helyhez teljes mértékben alkalmazkodó fizikai védettségű számítógépből és kiegészítőiből áll. Az állomás általában fix telepítésű, érintőképernyős vagy vandálbiztos billentyűzettel és egérrel felszerelt darab, vezetékes vagy vezeték nélküli Internet eléréssel. Az állomásokat elsősorban forgalmas, nyilvános helyeken célszerű elhelyezni, mint kikötők, strandok, turisztikai központok, stb.

Telepítési helyszínek: Siófok, Keszthely, Balatonfüred

♦ GK-tábla A közúti jelenlétből fakadóan a projekt fontos feladatának tekinti a közúti gépjármű közlekedésben résztvevők számár adott tájékoztatást, ami példaszerűen torlódásra, terhelésre és rendezvényekre is vonatkozhat, mint a 71-e és a 8-as út közötti választás lehetősége Balatonfűzfő esetén. A megfelelő helyekre elhelyezett kijelzők pontos információikkal segítik a közlekedés hatékony önszerveződését. A lakott területen kívül, főútvonalon haladó autósoknak az információk olvasására korlátozott idő áll rendelkezésre. Ezért lényeges, hogy megfelelő távolságból (60-80 méter) már észrevehető, és látható felület szolgáljon az adatok megjelenítésére. A környezeti hatásoknak ellenálló kivitel, a megbízható adatátvitel mind fontos elemei kijelzőinknek.


169

A PRODIS MM típusú kijelző család, mely tipikus példa a rendelkezésre álló termékek között, alumínium tokozatba szerelt LED-technológiás kijelző. Az elektronikát teljesen magába foglaló ház kültéri kivitelű IP-68 védettséggel, külső oldalai tetszőleges színre színterezhetőek. A felhasznált ledek fényerő/látószög aránya optimalizált, ezért napsütéses időben is jól olvasható, fényereje elektronikusan változtatható. Homlokzati síkját matt, UV-védő plexiborítás védi a mechanikai sérülésektől. Igény esetén biztonsági fólia alkalmazásával tovább növelhető a védelem. A kommunikáció soros porton történik, az oldalak frissítési sebessége 20/s.

Az átlagos 90 km/h sebességhez kalkulált kijelző kétsoros, soronként 14 karakter megjelenítésére alkalmas. Ez az információ mennyiség még átlátható, értelmezhető a vezető számára, 60 méter távolságból két oldal olvasására elegendő ideje marad. A kijelző meghatározott szabályok szerint működik, amelyeknek 4 fajtája van. Ha van érvényes riasztási szabály, akkor az jelenik meg a kijelző felületén. Ha nincs riasztási szabály, viszont van kiértékelhető forgalmi szabály, akkor az jelenik meg. Az önkormányzati és a szenzor szabály csak akkor jelenik meg, ha az előző kettő közül egyik sem érvényes.

Telepítési helyszínek: Gyenesdiás, Balatonfűzfő

11 - 12. kép

Forgalmi kijelzők Gyenesdiáson és Balatonfűzfőn

A SZERVER, FELÜGYELETI ÉS ADATBÁZIS-KEZELŐ (CPC+DBM+SAR+KIN=TMR) MODUL

A rendszer összefogó eleme és katalizátora a központi adatbázis szerver és az adatátviteli eszközök között megbújó szoftvercsomag, mely ellátja az adatok beérkeztetésével, feldolgozásával és kiosztásával kapcsolatos feladatokat.

BALATON PROJEKT

170

♦ A rendszer felépítése A TMR felépítése távfelügyeleti alapokra épül. Feladata olyan információk automatikus összegyűjtése és az adatok központosított kezelése, amely hatékony támogatást nyújt a turisztikai információs szektorban. Értékesnek tartott adatokat (vízminőség, vízmélység, meteorológiai adatok, stb.) vezeték nélküli kapcsolaton keresztül juttatja el a TMR központi adatbázisba, ahol az adatok tárolása és feldolgozása történik. A központi szerver adatait lehet valós időben felügyelni, illetve az archivált adatokat megtekinteni a kliensalkalmazások segítségével. A TMR információs felületekre, perifériákra vezérlő információkat is képes elküldeni.

♦ A CPC-DBM alrendszer elemei Szenzorok: A terepi információk gyűjtése érzékelők segítségével történik. A mai szenzortechnológia lehetővé teszi többféle érzékelő, szenzor használatát is. Törekedni kell az érzékelők kommunikációs homogenitására, elsősorban az RS-232 interfész javasolt, amennyiben erre van mód. Kivitelezési költség szempontból legkevésbé az analóg bemeneti jelek (feszültségérték, áramerősség-érték, stb.) javasolt. Bináris jellegű (1 vagy 0 érték) típusú jeladó szintén megoldott. GPRS modulok, kommunikátorok: Feladata a szenzorok jeleinek fogadása és továbbítása a központ felé, illetve kommunikációs problémák esetében az adatok tárolása. Jeladótól függően három különböző kommunikátor áll jelenleg rendelkezésre:

RS-232 kapcsolattal rendelkező RS-232 és 1 db digitális bemenettel rendelkező RS-232, 6 db digitális, 4 db analóg, CAN bemenettel rendelkező

Bekerülési költségük eltérő, ezért célszerű az RS-232 kommunikációra törekedni a szenzorok és a kommunikátor között. Fizikailag egymáshoz képest közel elhelyezkedő szenzorok egy kommunikátorra való kötése is megoldható, ezt a szenzorok típusától függően tervezni kell. A kommunikáció GSM/GPRS alapokon valósul meg a központtal.

♦ Központi rendszer (CPC) A központi rendszer egy folyamatos, 24 órás működésű szerver számítógépre épül. A szerveren futnak az adatfogadó, adatbázis-kezelő, adatfeldolgozó és adatkiszolgáló alkalmazások, valamint a vezérlő alkalmazások is. Fogadó alkalmazás A fogadó alkalmazás feladata a terepi kommunikátorok adatinak fogadása és továbbítása az adatfeldolgozó modul felé. A kommunikáció a GPRS miatt TCP/IP alapú, tehát a központi szervernek rendelkeznie kell egy fix publikus IP számmal. A GPRS forgalom és kommunikáció naplózott. Adatfeldolgozó alkalmazás A fogadó modul továbbítja az adatokat az adatfeldolgozó felé. Az adatfeldolgozó szétválasztja, kiértékeli, szűri a fogadott információkat, majd a strukturált adatbázisba illeszti őket.


171

Adatbázis-kezelő (DBM) Az adatbázis-kezelő egy szabványos SQL alapú adatbázis. Így lehetőség van a nyers adatok más adatbázisba való importálására is. Az adatbázis alapvetően tartalmazza a terepi berendezések szükséges alapadatait, valamint azok kommunikációval eljuttatott mérési értékeit, hibajelzéseit, stb. Költségkímélő módon célszerű olcsóbb SQL alapú adatbázis-kezelővel dolgozni, ami a későbbiekben kiváltható drágább, de nagyobb teljesítményű programmal. Adatkiszolgáló alkalmazás Feladata a fogadott adatok megjelenítését szolgáló kliens-alkalmazások kiszolgálása. A kliensek részéről történő lekérdezések alapján az adatbázisban lévő adatokat kiválogatja, szűri, a lekérdezésnek megfelelő struktúrában továbbítja a kliensalkalmazások felé. Önállóan http alapon böngésző segítségével is képes megjelenítésre, illetve TCP/IP alapon egyedi megjelenítésű segédprogramokat is kiszolgál.

Vezérlő alkalmazás A felhasználó által definiált vagy automatizmus révén létrejött vezérlési információt továbbítja a terepi perifériák felé, pontos működése a részletes rendszerterv és a vezérelni kívánt perifériák ismeretében alakítható ki. A kommunikációs homogenitás miatt a vezérlés is TCP/IP alapú kommunikációval történik GPRS modulokon keresztül, esetleg tartalék csatornaként használható SMS is.

♦ Kliensalkalmazások

A kliensalkalmazások kialakítása és szerepe az alábbi ábrán látható.

40. ábra

A TMR kliensalkalmazásai

Valós idejümonitoring

TCP portArchiv

HTTP port

Egyéb külsõkliensalkalmazás

HTTP vagy TCP port

Internet vagy LAN

BMR szerver

BALATON PROJEKT

172

Valós idejű monitoring A valós idejű monitoring biztosítja, hogy a beérkező információk azonnal eljussanak az intézkedésre vagy publikálásra alkalmas illetékesek felé. Tekintettel arra, hogy minden adat megjelenítésre kerül, ezért ez célszerűen egy segédprogram, amely beágyazott módon tartalmazza a szükséges grafikus elemeket. A klienshasználattal az alkalmazás munkaállomásonként testre szabható. Archív adatok megjelenítése A modul adatsorok utólagos kielemzésére, statisztikák készítésére szolgál. Elsősorban böngésző (Internet Explorer) programmal érhetők el az adatok, de lehetőség van egyéb jellegű speciális alkalmazásba való adatimportálásra is.

Egyéb külső kliensalkalmazás Fentieknek megfelelően a rendszer biztosít egy nyitott hozzáférést, amely lehetővé teszi, hogy más alkalmazások, meglévő rendszerek is hozzáférjenek a TMR adataihoz. Ez esetben a felhasználási módot az alkalmazás kezelője saját hatáskörben döntheti el, a TMR szerver valós idejű és utólagos adattovábbítást is lehetővé tesz.

41. ábra

Információk WEB-es megjelenítése: monitoring helyek a Balaton körül


173

42. ábra

Információk WEB-es megjelenítése: az aktuális vízállás megjelenítése grafikonon

Perifériavezérlés A TMR adatok alapján keletkezett manuálisan létrehozott vagy automatikusan generált intézkedések továbbítása a célperiféria felé. Ez lehet egy kijelző, egy távoli számítógép, stb. A kommunikáció itt is TCP/IP alapú vagy SMS (ha szükség van tartalék csatornára is). Terepi perifériák célszerűen a szenzoroknál is alkalmazott GPRS kommunikátorokkal vannak összeköttetésben a TMR szerverrel, a már Internethez kapcsolt alkalmazások esetében a kapcsolat közvetlenül is megteremthető. Terepi periféria esetében itt is célszerű a GPRS kommunikátor és periféria interfészeként az RS-232 használata.

30. Táblázat

A TMR kiépítéséhez szükséges anyagjellegű erőforrások Rendszerelem Anyagszükséglet Megjegyzés, szempontok

Szenzorok Mechanikai védelem és

rögzítés Időjárás és környezetállóság

Tápellátás Gyártó specifikálja Kommunikációs interfész Gyártó specifikálja

GSM kommunikátor

Mechanikai védelem és rögzítés

Időjárás és környezetállóság

Tápellátás 9-32 V, min. 1 A GSM antenna elhelyezés Térerő, időjárás és környezetállóság

BALATON PROJEKT

174

TMR szerver Számítógép konfiguráció

(javasolt) Pentium processzor, szerveralaplap, 1024 MB Kingston ECC DDR RAM, 2 x 80 GB S-ATA HDD, Cd-Rom, FDD, 2 x Soros port kártya, Rackmount vagy asztali ház, 2 X 100 kbps Ethernet, RAID vezérlő,

GSM modul 1 vagy 2 Wavecom Fastrack vagy Maestro 20 modem, tápellátás (9-32 V, min 2 A), adatkábel, GSM antenna,

Operációs rendszer Windows 2000, 2003 vagy XP Adatbázis-kezelő MySQL (ingyenes) Távadminisztrációs alkalmazás PC Anywhere Elhelyezés (javasolt) 24 órás működésre biztosított szerver helyiség vagy

szerver hosting szolgáltatás Fix IP szám Hosting esetében megoldott egyéb helyen DSL vagy

bérelt vonal fix IP számmal Kliensállomások

Konfiguráció Általános felhasználó szintű PC Internet kapcsolat Minimum 128 kbps

Perifériák Mechanikai védelem és

rögzítés Időjárás és környezetállóság IP67

Tápellátás Gyártó specifikálja Kommunikációs interfész Gyártó specifikálja


175

ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK ÉS KÉPEK JEGYZÉKE ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra: Vendégek száma a BKÜ kereskedelmi szálláshelyein.................................................. 19

22. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása a BKÜ-ben 2000-2005. között .............................. 20

3. ábra: A Balaton Régió lakónépességének korfája (fő)........................................................... 21

4. ábra: Az üdülési céllal hasznosított ingatlanok aránya az összes lakóingatlan közül a BKÜ

településein................................................................................................................................. 22

5. ábra: A külföldi tulajdonba került lakások,házak, nyaralók aránya a BKÜ településein....... 23

6. ábra: 1000 állandó lakosra jutó non-profit szervezetek aránya a BKÜ településein ............. 24

7. ábra: 1000 lakosra jutó vállalkozások száma településenként ............................................... 25

8. ábra: A Balatoni Szövetség tagtelepülései ............................................................................. 26

9. ábra: Internet-alapú, integrált, relációs, hibrid adatbázis ....................................................... 40

10. ábra: Ingyenes rendszer........................................................................................................ 42

11. ábra: Professzionális rendszer .............................................................................................. 43

12. ábra: Az online GIS tool működése ..................................................................................... 44

13. ábra: A GIS tool lekérdező felülete...................................................................................... 45

14. ábra: Grafikonos lekérdezés ................................................................................................. 45

15. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Balaton vízgyűjtőjének lehatárolása ................ 47

16. ábra: A Balaton hozzáfolyásának változása ......................................................................... 51

17. ábra: A BKÜ szennyvízelvezetése és tisztítása szennyvíztisztítási régiók szerint............... 53

18. ábra: A Balaton trofitása medencénként .............................................................................. 62

19. ábra: A BKÜ levegőminőségének összehasonlítása a megyék és a főváros adataival ........ 69

20. ábra: Foszfor hatóanyag kijuttatás a Balaton melletti megyékben....................................... 73

21. ábra: Engedéllyel rendelkező hulladéklerakók a Balaton Régió területén........................... 89

22. ábra: A Balaton Régió „információs lábnyoma”.................................................................. 92

23. ábra: Teleházzal rendelkező települések .............................................................................. 93

24. ábra: Az egy lakosra jutó jövedelem felületmodellje a Balaton Régióban .......................... 98

25. ábra: A Balaton Régió településeinek becsült fejlettségi szintje.......................................... 99

26. ábra: A Balaton Régióhoz hasonló gazdasági fejlettséggel rendelkező régiók az EU-ban 104

27. ábra: 1000 lakosra jutó pályázatok száma a BKÜ településein ......................................... 114

28. ábra: Az 1999-2003 között beadott pályázatokon elnyert összes forrás egylakosra vetített

értéke, településenként ............................................................................................................. 115

BALATON PROJEKT

176

29. ábra: Egy lakosra jutó fejlesztési forrás összege................................................................ 116

30. ábra: Original model of the Decision Support System....................................................... 126

31. ábra: A Döntéstámogató Rendszer eredetileg elképzelt modellje...................................... 130

32. ábra: A stratégiai célok megvalósításának modellje .......................................................... 134

33. ábra: A döntéshozás és a megvalósulás folyamata............................................................. 138

34. ábra: A specifikus célok kapcsolata ................................................................................... 143

35. ábra: A TMR modulljai ...................................................................................................... 155

36. ábra: Turisztikai látogató számláló egységek..................................................................... 156

37. ábra: Közúti forgalom számláló egységek ......................................................................... 158

38. ábra: Vízminőség ellenőrző berendezések ......................................................................... 161

39. ábra: Meteorológiai mérő és viharjelző rendszer ............................................................... 167

40. ábra: A TMR kliensalkalmazásai ....................................................................................... 171

41. ábra: Információk WEB-es megjelenítése: monitoring helyek a Balaton körül ................ 172

42. ábra: Információk WEB-es megjelenítése: az aktuális vízállás megjelenítése grafikonon 173

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. Táblázat: A vízgyűjtők területén előforuló talajtípusok és kiterjedésük................................ 49

2. Táblázat: A Balaton főbb vízháztartási elemei ...................................................................... 50

3. Táblázat: Ivóvízellátás és csatornázottság a BKÜ szennyvíztisztítási régióiban................... 54

4. Táblázat: A Balaton Régió területén működő hulladéklerakók ............................................. 55

5. Táblázat: A közúti közlekedés emissziós adatai a Balaton-parti településeken..................... 57

6. Táblázat: A közúti közlekedés emissziós adatai a Balaton-parti településeken..................... 57

7. Táblázat: A közúti közlekedés által okozott zajterhelési adatok........................................... 58

8. Táblázat: A gépjárműközlekedés légszennyező kibocsátásainak megoszlása a BKÜ fő

közlekedési útvonalai mentén .................................................................................................... 59

9. Táblázat: Bejelentésköteles légszennyező pontforrások emissziója Siófok térségében ........ 60

10. Táblázat: Légszennyező anyag kibocsátás Balatongyörök – Keszthely térségében ............ 60

11. Táblázat: A Balatont érő összes tápanyagterhelés 2004 ...................................................... 63

12. Táblázat: A Balatont érő összes terhelés 1996-2004 ........................................................... 64

13. Táblázat: A felszíni vizek minősége .................................................................................... 66

14. Táblázat: A Balatont elérő hordalék számított mennyisége................................................. 71

15. Táblázat: Az erózió által veszélyeztetett területek nagysága a Balaton vízgyyűjtőjén........ 73

16. Táblázat: Talajveszteség a Balaton vízgyűjtőjén művelési áganként és lejtőkategóriánkénti

bontásban.................................................................................................................................... 74


177

17. Táblázat: A mezőgazdasági területek talajainak az elmozdulásával a Balatont érő

foszforterhelés az Északi vízgyűjtőn.......................................................................................... 74


foszforterhelés a Déli vízgyűjtőn ............................................................................................... 75


foszforterhelés a Nyugati vízgyűjtőn ....................................................................................... 76

20. Táblázat: A nádasállomány változása 1984-1993. között .................................................... 78

21. Táblázat: Zala, Veszprém megye standard halálozásihányadosai és Somogy megye

tényleges halálozásaibetegségekre vonatkozóan........................................................................ 79

22. Táblázat: Levegőminőségi mérőállomások a BKÜ-ben és közvetlen környezetében ......... 87

23. Táblázat: Non-profit szervezetek számának tevékenységtípus szerinti megoszlása2002

során a Balaton Régióban........................................................................................................... 90

24. Táblázat: Külföldi ingatlanszerzések kezdeményezése a BKÜ-ben .................................... 90

25. Táblázat: Az utazás célja a BKÜ kistérségeibe látogató belföldi vendégek esetében ......... 95

26. Táblázat: Egyes fogyasztási termékek átlagára a Balatonon 2004. nyarán.......................... 96

27. Táblázat: A balaton vidék gazdasági fejlettsége a becsült GDP alapján 2000-ben ............. 97

28. Táblázat: Egy főre jutó jövedelem és munkanélküliségi ráta térségtípusonként ................. 98

29. Táblázat: Döntési helyzetek lehetséges kombinációi......................................................... 132

30. Táblázat: A TMR kiépítéséhez szükséges anyagjellegű erőforrások................................. 173

KÉPEK JEGYZÉKE 1. kép: Kerékpáros forgalomszámláló Keszthelyen ................................................................ 157

2 - 3. kép: Videojel feldolgozáson alapuló tömegbecslő rendszer kamerái Siófokon ............. 159

4. kép: Hurokdetektoros forgalomszámláló berendezés és a hozzá tartozó napelem

Gyenesdiáson ........................................................................................................................... 158

5. kép: Radaros forgalomszámláló és sebességkijelző Keszthelyen ....................................... 160

6. kép: Komplex vízközépi állomás, Keszthely ....................................................................... 162

7. kép: Egyszerűsített vízközépi állomás, Szigliget ................................................................ 163

8. kép: Vízszintmérő, Balatonszemes ...................................................................................... 164

9. kép: Hidrometeorológiai állomás, Balatonszemes ............................................................... 165

10. kép: Egyszerűsített meteorológiai állomás, Balatonalmádi ............................................... 166

11 - 12. kép: Forgalmi kijelzők Gyenesdiáson és Balatonfüzfőn ........................................... 169

BALATON PROJEKT

178


179

Documents

Balaton Project kézikönyv