A baleset

A baleset az az esemény, melynek során egyszeri, külső erőhatás egészségkárosodást okoz a sérült akaratán kívül.

Egyszeri behatás: egy ízben történik, mely időben jól meghatározható (többszöri behatás = foglalkozási ártalom).Hirtelen: a behatás rövid időtartamát jelzi.Akaraton kívüliség: öngyilkosság nem baleset.Egészségkárosodás: mérhető, leírható fizikai elváltozásban kell megnyilvánulnia (hiányában legfeljebb pszichés trauma).

A külső erőbehatás a fizika törvényei szerint bontja meg az érintett testrész molekuláris-anatómiai szerkezetét:1. Összenyomás (compressió): a molekulákat egymáshoz közelíti.2. Széthúzás (tractio): a molekuláris struktúrát lazítja.3. Hajlítás (flexió) alkalmával a hajlításhoz közeli részek összenyomódnak az ellenoldali szövetrészek széthúzódnak.4. Csavarás (torsió) esetén az erőbehatás a hossztengely körül fordul el, az irányába eső részeket összenyomja, az ellenoldaliakat széthúzza.5. Széttolás (pulsió): ékhatásra jön létre. Az ék behatoló része a szövetrészeket összenyomja, az ék fokának megfelelően a szövetek szétválnak.

A sérülések osztályozása

Többféle csoportosítás létezik!

1. Tömeges baleset esetén:  életveszélyes állapot  súlyos állapot  klinikai és imminens (fenyegető) halál állapota  könnyű sérültek  halottak

2. a) csontsérülésb) lágyrész-sérülésc) kombinált sérülés

3. a) zárt, fedett sérülésb) nyílt, nyitott sérülés = sebek

Seb: a bőr, a nyálkahártya, illetve az ezek alatt helyet foglaló szövetek folytonosságának megszakadása. Létrejöttéhez mechanikus, kémiai, termikus, sugárzás okozta, illetve elektrotrauma szükséges.

Mechanikai ártalmak: metszett, vágott, zúzott (horzsolt, roncsolt), szúrt, szakított, harapott, lőtt, stb. seb.Jellemezhetjük őket sebfájdalom, vérzés, sebtátongás sebszélek és sebfertőzés lehetősége alapján.

Kémiai ártalmak: sav, lúg, nehézfémsó bőrre-nyálkahártyára kerülése.

Termikus ártalmak: égés, fagyás.

Sugárzási ártalom: ionizáló sugárforrás vagy radioaktív anyag által létrehozott ártalom.

Elektromos ártalom: elektromos áram vagy villámcsapás által létrejövő ártalom.

A törés

A törés (fractura) a csontszövet folytonosságának megszakadása mechanikus erő hatására.

Tünetei: fájdalom, duzzanat, csontrecsegés (lehetőleg ne provokáljuk), kóros mozgathatóság, deformitás, nyílt esetén seb, törtvég látható.

Felosztása többféleképpen lehetséges:1. a) Direkt törés: az erőbehatás helyén jön létre.b) Indirekt törés: az erőbehatás helyétől távol törik.

2. a) Zárt törés: a lágyrészek folytonossága nem szakad meg a törés alkalmával.b) Nyílt törés: a lágyrészek folytonossága megszakad.

Fokozatai:1. fokozat: a nyílt törések 55-60%-a. A keletkezés típusosan indirekt. A törtvég a lágyrészeket átszúrja. Belülről kifelé válik nyílttá.2. fokozat: a nyílt törések 30-35%-a. A keletkezés típusosan direkt. A sérülés felett válik szét a lágyrész. Kívülről befelé válik nyílttá.3. fokozat: a nyílt törések 10%-a. A 2. fokozattól az különbözteti meg, hogy a lágyrészsérülés az érintett testtáj (végtag) egész körfogatára kiterjed.

3. Elmozdulás alapján:  hosszirányú  oldalirányú  szöglettörés  tengelycsavarodásos

4. Törési sík szerinti osztályozás:  haránt  ferde  spirál  darabos

2

5. a) Részleges törés: a csont nem teljes keresztmetszetében törik (pl.: csontdarab letörik).b) Teljes törés: a csont teljes keresztmetszetében törik.A törések szövődményei

A törések szövődményeit „korai” és „késői” kategóriára bontani nehéz feladat. A sérülést követő időszakban határvonalat nem lehet húzni (pl.: 3 napon túl már késői szövődmény, stb.).

Az alábbi csak egy a számos csoportosítás közül, mely a legfontosabb szövődményeket tartalmazza.

A csontsérülések korai szövődményei között számos tényezőt említhetünk, amelyek nagy része nem is szövődmény, hanem inkább velejárója-e sérülésformának.

Ezek:  Vérzés (szövetek közé, külvilágba), fájdalom, shock veszélye!!!  A sérült régió működésének (pl.: mozgásának) kiesése (functio laesa).  Embolisatio (a sérülés kapcsán idegen anyag kerül az érpályába, majd abba tovasodródva kisebb lumenű érben elzáródást okoz (pl.: tüdő). Ez az idegen anyag csontsérülés kapcsán leggyakrabban csontvelő, azaz ún. zsírembólia fordulhat elő, de természetesen más idegen anyag is okozhat ilyen szövődményt (vérrög, levegő, stb.).

A csontsérülések késői szövődményei napokkal, hetekkel a traumát követően jelenhetnek meg

Ezek:  A környező sérült szövetek gyulladása (rubor, tumor, calor, dolor, functio laesa).  Csontvelőgyulladás (osteomielitis).Leggyakrabban nyílt csonttörés kapcsán fordul elő. Heveny és idült formája ismert. A kórokozó (streptococcus, staphylococcus) a csontvelőbe kerülve velőgennyedést alakít ki. A folyamat 7-10. napján a gyulladt, feszülő, fájdalmas csontvelőből a genny a csont és a csonthártya közé diffundál (tehát belülről kifelé terjed) azaz csonthártya alatti tályog alakul ki. Ha a folyamat tovább halad 2-3 hét múlva a genny a bőrfelszín felé kitör sipoly formájában.Kezdetben hidegrázás, magas láz, nyugtalanság, nagy csontfájdalmak jelzik a betegség heveny megjelenését. Az érintett csont felett a bőr feszes, duzzadt, meleg, fájdalmas. Előrehaladott állapotban, ha a genny a sipolyon keresztül kitör, a beteg jelentősen megkönnyebbül. Ellátásában rögzítés, láz- és fájdalomcsillapítás fontos! Intézetben, nagy dózisban antibiotikum szájon át és egyes esetekben helyileg is (öblítődrain), valamint roboráló diéta. Műtéti beavatkozás is szükségessé válhat.Idült (chronikus) formában részleges csontpusztulás és csontújraképződés uralja a képet a gyulladás helyén. Az elpusztult csontot seqesternek nevezzük. Ez mindenképpen eltávolítandó, mert a gyógyulást akadályozza.Acut forma diagnózisa nem mindig könnyű, míg a chronikus forma röntgenképe egyértelművé teszi a kórkép jelenlétét. Állizület képződés: a törtvégek egymástól függetlenül elkülönülve csontosodnak el.

3

Az izület

Az izület szerkezetének rövid anatómiai-élettani jellemzése.

Az izületi sérülés típusai:Kontusió: az izület körüli szövetek zúzódása. Az izület stabil marad, szerkezete nem bomlik meg.Distorsió: az izület rándulása. Az izületi fej a traumát követően pillanatokra elhagyja az izületi árkot, de ezután a „helyére” kerül.Mindkét sérülésforma esetén a duzzanat és a fájdalom a fő tünet. A sérült az érintett izületet terhelni tudja.Luxatio: az izület ficama. Az izületi fej a trauma hatására az izületi árokból kikerül és abból tartósan kívül marad. Vezető tünetei a fájdalom a rugalmas rögzítettség (a feszülő szalagok-izmok miatt), valamint ha tapintható, akkor üres ízvápa és szabad izületi fej.

Számos típusa csoportosítása ismert:  Kongenitalis (veleszületett) – szerzett (traumás, spontán)  Subluxalt (a fej részlegesen hagyja el az árkot) – luxalt (a fej teljes terjedelmével kilép)  Nyílt ficam: a sérült izület a bőr folytonosságát megszakítja, de csonttörés nincs. Nem nyílt törés!  Inveterált ficam: több napon, sőt héten át fennálló ficam. Leggyakoribb idős magatehetetlen emberen.  Destrukciós ficam: az izületi fej és / vagy árok deformációja, betegsége (pl.: daganat) miatt jön létre.

Izületi sérülések ellátási alapelvei a csonttörésekkel megegyezők.Akut esetben rögzítés, fájdalomcsillapítás …. majd:  Repositió: helyretétel (ha szükséges pl.: ficamnál igen, rándulásnál nem)  Retentio: rögzítés, nyugalomba helyezés (pl.: gipszsín)  Rehabilitatio: a szövődmények, mint kontraktúrák, arthrosisok, instabilitások kivédése. Gyógymasszőrök, gyógymasszőzsök nagy szerepe!

Az izületi sérülések gyakori velejárója a porcsérülés, valamint a szalagok, izületi tok sérülése. Más elbírálás alá esnek (súlyosabbak), mint egyéb lágyrészek sérülései izületi sérülés kapcsán. A vállöv és a szabad felső végtag csontjainak, izületeinek rövid jellemzése a könyökizületig

Lapockatörés: leggyakoribb direct trauma hatására. Jellemző a helyi fájdalom, valamint az, hogy a sérült az érintett végtagját a vízszintes fölé emelni nem tudja. Deformitás tapintása nehéz a nagy izomtömeg miatt.

Kulcscsonttörés: könnyen törik, mert a testfelszínhez közel található. A törés tünetei jól fellelhetők.

A kulcs és a lapockacsont ficama: a csontok egymással érintkező izületi végei eltávolodnak egymástól. A vállcsúcs felé lejtő lépcső látható, tapintható a vállöv tetején. A végtag

4

vízszintes fölé emelése lehetetlen.

Vállficam: a váll lecsapottnak imponál, gyakori a „hőmérőtartás”. A ficam tünetei tapasztalhatók. Az egyik leggyakoribb ficamodási hely a vállizület.

Az eddig felsorolt sérülésformák ellátása: repositió, retentió, rehabilitatió, fájdalomcsillapítás.

A vállöv izületeinek gyulladása: kisebb ismétlődő sérülés (pl.: vibráció) hatására jön létre. Jellemzője, hogy bizonyos mozgások, mint kabátfelvétel, farzsebbe nyúlás jelentősen korlátozott, fájdalmas.Ellátása: fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, fürdő, gyógytorna, massage.

Felkarcsonttörés: törhet a fej, az anatómiai nyak, a sebészi nyak, a test, valamint a csont distalis vége. Ez utóbbi már könyökizület sérülést is jelenthet. A törés tünetei dominálnak. Ha ér sérül a vérvesztés 100-800 ml közötti.

Könyökficam: a felkarcsont kiugrik a singcsont és az orsócsont által alkotott árokból. Gyakran letörik a singcsont vége az olecranon. Ha az izület bevérzik, a fájdalom egyre jobban fokozódik.

Könyöktörés: bármely csont sérülhet a könyökizületet alkotó csontok közül. Speciális a Monteiggia-sérülés, ugyanis ficam és törés egyszerre fordul elő. Az olecranon törik, az orsócsont pedig kificamodik a singcsont árkából.

Az utóbbi 3 sérülésforma ellátása megegyezik az első 4 kórképével. A könyökizülettől distalisan a csontok és izületek rövid anatómiai jellemzése

„Teniszkönyök”: az alkar feszítő izmainak eredésénél jelentkező fájdalom. Hosszas izomtúlterhelés miatt alakul ki. Az alkar ereje folyamatosan csökken.Ellátása: rögzítés, fájdalomcsillapítás. Egyes esetekben műtét.

Alkartörés: csak akkor használjuk ezt a kifejezést, ha a két alkarcsont együtt törik. Izoláltan az ulna leggyakrabban a középső harmadban törik (ún. védekező törés). A radius leggyakrabban a csuklóizületnél sérül. Jellemző tünete a bajonettállás. Baleseti mechanizmus alapján kinyújtott felső végtaggal hátrahajtott kézre esésnél alakul ki a Colles-törés. Ennek fordítottja, kézhátra esésnél a Smith-törés. Mindkettő radiustörés.Ellátása: rögzítés, fájdalomcsillapítás. A rögzítés mindig túlérjen a szomszédos izületeken, és az alkar dorsalis felszínére kerüljön.

Kéztőcsontok törése: a törés klasszikus tünetei észlelhetők. Mivel a kéztőcsontok feszes izületben kapcsolódnak egymáshoz, így mozgáskorlátozottság csak a csuklóizületre lokalizálódik. Ellátása az alkartöréssel azonos.

Kézközépcsontok törése: a csontsérülés klasszikus tünetei észlelhetők. Speciális sérülés a Bennet-törés. Ebben az esetben az I. kézközépcsont törik + a kéztőnél ficamodik (boxolók sérülése). Az ellátás a fentiekkel azonos.

Ujjperccsontok törése: a tünetek klasszikusak. Ellátásnál tilos az ujjat nyújtott helyzetben

5

rögzíteni. Az ujjak élettani helyzete a következő: a kisujj behajlítva a legközelebb kerül a tenyérhez, majd a többi ujj szintén behajlítva, de egyre távolodva a tenyértől. A III. ujj 3-4 cm-re a tenyértől, a II. ujj 6-7 cm-re. A hüvelykujj enyhe opositióban.

Volkmann-ischaemia: a felső végtag keringészavara helytelenül, szorosan felhelyezett gipszrögzítés esetén fordulhat elő. A kéz ujjai megduzzadnak, lehűlnek, sápadt, lilás árnyalatúvá válnak. A beteg egyre erősödő fájdalomról panaszkodik. A beteget sürgősen az ellátó gyógyintézetbe kell juttatni. Végsősoron a gipsz eltávolítandó a törtvégek elmozdulása árán is. Rövid idő alatt elhalhat a beteg érintett végtagja!

Panaritiumok: a kéz ujjainak tenyéri oldalán kialakuló gennyes gyulladása. Gyakran kis sérülésen hatol be a kórokozó. A beteg sokszor nem is emlékszik a sérülésre. Láz, egy vagy több ujjperc tenyéri oldalán duzzanat, fájdalom, mozgáskorlátozottság alakul ki. A beteg a lüktető fájdalomtól aludni nem tud. A gennygyülem kialakulásakor fluktuatio észlelhető. 5 fokozata ismert, mely a súlyosságot és a „mélyre terjedést” is jelzi.  Panaritium subcutaneum: a bőr rétegei alatt  Panaritium tendineum: az ínhüvelyben  Panaritium articulare: az ujjpercek közötti izületekben  Panaritium osseale: nem más, mint az ujjperccsont osteomielitise

Ínhüvelygyulladás: tartósan fokozott igénybevétel kapcsán fordul elő. Gyakoribb a hajlító inak hüvelyeiben. Az ín a tokjában nehezebben mozdul el. Jellegzetes az ín lefutása mentén jelentkező fájdalom, mely nyomásra fokozódik.Ellátása: nyugalomba helyezés, kímélet, egyes esetekben az ínhüvely felhasítása műtétileg.

A medence a combcsont és a térdizületrövid anatómiai jellemzése

Medenceöv-törés: a medenceövet alkotó csontok törhetnek izoláltan, illetve együtt. Ha mindhárom csont (os pubis, os ischii, os ilium) egyvonalban, egy síkban törik, akkor gyűrűtörésről beszélünk.

Medencefél-ficam: a medencecsont (os coxae) és a keresztcsont feszes izületében létrejövő ficam. Nagy erőművi behatás (pl.: magasból esés) következményeA medencesérülés ellátásánál a fájdalomcsillapításon és rögzítésen túl gondolni kell folyadékpótlásra is. A vérvesztés akár a 4000-5000 ml-t is elérheti. Gyakori a medencében helyet foglaló szervek sérülése is.

Csípőizületi ficam: a combcsont feje trauma hatására elhagyja a medenceövet alkotó csontok által létrehozott izületi árkot (acetabulum). A ficam bármely irányba történhet. Jellemző az

6

érintett végtag jelentős fájdalma, valamint a csípő- és térdizület közel 90 fokos behajlítottsága. Előfordul veleszületett forma is. Ellátása a fentieken túl a minél előbbi helyretétel (reposítió).

Combnyaktörés: a combcsont feje és a teste között elhelyezkedő vékony combnyak gyakori törési hely combcsontsérülés esetén. Jellemzője a láb hullaállása (a külső lábél a talajon fekszik, hanyatt fekvő beteg esetén), az érintett végtag megrövidülése, valamint medencetáji fájdalom. Ritkán, ha a nyak testhez közelebb eső része törik, akkor a beteg a végtagját használni tudja (ún. beékelődött combnyaktörés). Végleges megoldása gyakran műtéti.

Combcsonttörés: általában durva erőművi behatásra következik be. A törés típusos tünetei tapasztalhatók. A vérvesztésre gondolni kell (akár 2000-2500 ml). Ellátása megegyezik a fentiekkel.

Térdizületi ficam: erőművi behatásra a combcsont a sípcsont elé vagy mögé csúszik. Így az érintett végtag összecsúszik, megrövidül. Ér és / vagy idegsérülés gyakran kíséri. Ezért fontos, hogy a lábháti artéria tapintható-e? A tünetek a ficam tünetei. Ellátásánál a rögzítés, fájdalomcsillapítás és a mielőbbi helyretétel (különösen, ha a lábháti artéria nem pulzál) a feladat.

Térdkalácscsonttörés: direkt trauma kapcsán (pl.: térdre esés) sérül. Gyakran keletkezik vérömleny. Ilyenkor a több darabra tört térdkalács a vérömleny tetején úszik. A sérült bicegni tud. Az izületben maximális feszítés és hajlítás nem váltható ki. Ellátása a fentiekkel megegyező.

Meniscus sérülés: megtámasztott alsó végtag túlrotálása (a térdizület „kicsavarása”) okozza. Maximálisan hajlítani és feszíteni az érintett térdizületet nem tudja. A sérült biceg, a sípcsont közvetlenül a térdizület alatt a meniscusok magasságában nyomásérzékeny. Vívók és labdarúgók gyakori sérülése. Ellátása a fentiekkel megegyező.

Térdizületi szalagsérülések: sérülhetnek az izület külső és / vagy belső szalagjai. A két külső oldalszalag bármelyikének sérülése lábra állási képtelenséget okoz. 90 fokban behajlítva a kóros oldalmozgás (fióktünet) diagnosztikus értékű röntgen nélkül is. A belső szalagok sérüléseinél a tünetek hasonlóak, de fióktünet nincs.Ellátás: rögzítés, fájdalomcsillapítás, valamint műtét.

A lábszár és a láb csontjainak, izületeinekrövid anatómiai jellemzése

7

Szárkapocscsonttörés: az érintett régióban enyhe fájdalom, nyomásérzékenység jelentkezik. A beteg lábra tud állni. Előfordulhat a szárkapocsi ideg sérülése is. A beteg oldal pronatioja (a talp kifelé tekint) elmarad az egészségestől.Ellátása: rögzítés, fájdalomcsillapítás, ritkán műtét.

Sípcsonttörés: a proximalis epiphisisének sérülésekor a térdizület bevérezhet, mely fájdalmat, mozgáskorlátozottságot okoz. A diaphisis törése a gyógyulás szempontjából kedvezőtlen. Hosszú idő alatt gyógyul, és eközben számos szövődmény felléphet.

Bokaizületi rándulás: gyakori sérülésforma. A bokaizület valamely szalaga megnyúlik, átszakad, az izület bevérzik, de a csontok épen maradnak. A beteg a sérült végtagját többnyire terhelni tudja. A sürgősségi ellátásban bokatörésnek megfelelően kell ellátni.

Bokaizületi ficam: durva erőművi behatás következménye. A talus elhagyja a lábszárcsontok által létrehozott fordított „U” alakú bokavillát. A fájdalom jelentős, de emellett a ficam tünetei az esetek nagy részében egyértelműek. Fontos a mielőbbi repozíció (3 órán belül).

Bokatörés: törhet a belboka, melyet a tibia, illetve a külboka, melyet a fibula alkot. Az érintett régióban a törés tünetei felismerhetők. Az érintett végtagját a beteg nem, vagy csak nehezen tudja terhelni. A végleges diagnózis sokszor csak röntgen után mondható ki. A Volkmann-törés kombinált felső ugróizületi törés. A kül- és a belboka is törik, valamint a tibia hátsó felszínéről egy nagyjából háromszög alakú darab kitörik. A bokatörés ellátása a fentiekkel azonos.

Lábtőcsonttörés: a 7 csont közül bármelyik törhet. A sarokcsont inkább direkt trauma kapcán sérül, míg a többi indirekt trauma következtében. A sarokcsont vérellátása rossz, ezért nehezen gyógyul.

Lábközépcsont-törés: az 5 csont közül bármelyik törhet. Fájdalom, lábháti duzzanat és nyomásérzékenység jelentkezik. A rögzítését bagatellizálni nem szabad! A két végpont a lábujjak vonala és a térdizület. Törése esetén a tört végek elmozdulása nem gyakori.

Lábujjperccsont-törés: a 14 csont közül bármelyik törhet. Általában direkt trauma kapcsán sérülnek. Az érintett ujj duzzadt, fáj, de a sérült bicegni tud. Azon ritka csontsérülések közé sorolhatjuk, melyeknél a rögzítés nem abszolút szükséges. A fájdalomcsillapítás, felpolcolás azonban célszerű.

A koponyacsontokrövid anatómiai jellemzése

A koponyán sérülhet a lágyrész és / vagy a csont. A legfontosabb eldönteni azt, hogy az agyállomány sérült-e vagy nem.

A koponyán a lágyrészek sérülései és ellátásuk lényegében nem különbözik más testtáj

8

lágyrészsérüléseitől. Gyakran előfordul nagyfokú vérzés a bő erezettség miatt. Emiatt a sérülés súlyosabbnak látszik, mint amilyen valójában.

A koponyaboltozat törései: előfordulhat hosszanti törés, impressió „behorpadás”, depressió „benyomódás”, valamint lyuktörés.Ellátása: steril fedőkötés, fektetés 15-30 fokban megemelt felsőtesttel (ha eszméletlen, stabil oldalfektetés). Intézetben megfigyelés, valamint ha szükséges, műtét.

A koponyaalap törései: sérülhet az elülső, középső és a hátsó koponyaárok.  Elülső árok sérülésénél az orrjáratokból liquorral kevert vér ürül. A környező lágyrészekbe vérömleny keletkezik („pápaszem”-haematóma).  Középső árok sérülésénél az agyvízzel keveredett vér a hallójárat(ok)ból ered, haematóma a hallójárat mögött látható.  Hátsó árok sérülésénél a liquorral kevert vér a hátsó garatfalon csorog. Haematóma előfordulhat a tarkón.

A három régió sérülése kombinálódhat. Az eszmélet megtartott lehet. Ellátása a fentiekkel megegyező. Fontos, hogy a fedőkötés (pl.: orron) váladékpangást ne okozzon, ne legyen szoros. Eszméletlenség esetén a sérült oldalra fektetünk!

Az arckoponya sérülései: bármelyik csont törése előfordulhat, melyek esetén a törés tünetei jól felismerhetők. Orrcsont sérülésénél a törés tünetei mellett orrvérzés is tapasztalható, míg az alsó és felső állcsont törésénél az érintett fogsorban lépcsőzetes eltolódás látható. Direkt alsó állcsontot ért trauma hatására a halántékcsont által képzett izületi árokból a mandibula feje kiugrik, luxalódik. Tünetei: fájdalom, nyitott száj, nyálcsorgás, üres ízvápa, különálló izületi fej, rugalmas rögzítettség.Ellátása: pozicionálás, rögzítés (pl.: parittyakötés) intézetben műtét. A ficam repozíciója intézetben!

Az agyállomány sérüléseit 3 nagy csoportba sorolhatjuk:1. agyrázkódás2. agyzúzódás3. fokozott agynyomás

Agyrázkódás esetén az agyállomány összerázódik, de sem látható, sem mikroszkópos elváltozás nincs az agyban. Tünetei közül a rövid tartamú eszméletvesztés és az amnézia fontos, de számos járulékos tünet is kísérheti (fejfájás, hányinger, szédülés, látászavar). Intézeti megfigyelés szükséges.

Agyzúzódás esetén az eszméletlenség hosszabb (lehet, hogy magához sem tér), valamint idegrendszeri ún. góctünetek jelentkeznek az érintett agyterületnek megfelelően. Ellátásánál gyakran szükséges műtét.

9

Fokozott agynyomás: számos – nem csak traumatológiai – ok miatt alakulhat ki. A koponyaűrben – mint „csontos dobozban” – fokozódhat a nyomás valamilyen térfoglaló folyamat miatt. Fejsérülést követően ez leggyakrabban vérömleny (subduralis, epiduralis), csontállomány, vizenyő.

Koponyaűri-nyomásfokozódást okozhat még pl.: agydaganat, agyi oxigénhiány miatt kialakuló vizenyő, stb. is. Tünetei a folyamat előrehaladottságától függenek. Súlyos esetben a nyúltvelő beékelődik az öreglyukba légzés és keringésmegállást okozva.

A gerinc rövid anatómiai jellemzése

A gerincet alkotó csigolyák mindegyike sérülhet, törés és ficam egyaránt előfordul. Fontos kérdés, hogy a gerincvelő sérült-e a csigolyaoszlopot ért trauma hatására.

A gerincvelő sérülései:  gerincvelő-rázkódás  a gerincvelő nyomása  a gerincvelő átszakadása (haránt laesio)

A gerincvelő-rázkódás esetén makroszkóposan elváltozás nem észlelhető a gerincvelőben. A rázkódás miatt kialakuló vizenyő és pontszerű microvérzések okozzák a múló (36-48 órán belül) neurológiai tüneteket. Ellátása rögzítés, intézeti megfigyelés.

A gerincvelő nyomása akkor fordul elő, ha a szűk gerinccsatornában vérömleny, csontdarab, csigolyaficam miatt a gerincvelő nyomás alá kerül. Ha rövid ideig tart, műtéttel rendezhető. Hosszas fennállás esetén a nyomás alatt lévő idegsejtek elhalnak és végleges károsodások (érzés-mozgászavar, stb.) alakulnak ki, a behatástól distalisan. Ellátásában kiemelt a sürgős műtét!

A gerincvelő átszakadásakor a sérült végleges, visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást szenved a haránt-laesiótól distalisan. Ellátása elsősorban ápolásban merül ki.

Gerinctörés: törhet a csigolyatest a csigolyaívek, valamint a csigolyanyúlványok. A csigolyatest tipikus sérülése az összeroppanás. Ha több csigolya egymás alatt, illetve felett törik, akkor romtörésről beszélünk. A test törése miatt a fiziológiás görbület megváltozik, szöglettörés alakul ki, mely jól tapintható. Leggyakoribb az alsó cervicalis C5-C7, valamint a lumbalis L1-L5 csigolyák törése. Az ív, valamint a nyúlványok törése jelentős statikai változást nem okoz.

Gerincsérülés gyanújakor a sérültet óvatosan szinte mozgás nélkül kell vizsgálni! A talált helyzetben végigtapogatjuk a gerinc vetületét a háton. Fájdalmat, nyomásérzékenységet, a sérüléstől distalisan mozgásérzés-zavarokat vizsgálunk, keresünk. Amennyiben a sérült eszméletlen, fontos a sérülés kialakulása, azaz az ún. baleseti mechanizmus (pl.: 3 méternél magasabbról leesett, 35 km/h-nál nagyobb sebességgel haladó jármű elgázolta, stb.). Gerincsérülés gyanúja esetén is gerincsérültnek kell tekinteni a balesetest!

Ellátása: rögzítés vacuum matracban. Mobilizáció eszköz híján tálcafogással (legalább 3 ember). Intézetben konzervatív, vagy műtéti repozíció, ha lehetséges a neurológiai tünetek

10

rendezése, pl.: vizenyőcsökkentés nagydózisú mellékvesekéreg hormonkészítményekkel (steroid).

Csigolyaficam esetén a csigolya „kiugrik” a gerinc vonalából. A tünetek hasonlóak a töréshez, azonban a neurológiai tünetek – ha vannak – általában súlyosabbak. Ellátása a töréssel megegyező, de itt a repozició elsődleges feladat.A mellkas

Mellkasfalzúzódás esetén a trauma hatására csontsérülés nem, csak lágyrész-sérülés következik be. Nyomásérzékenység, és kismértékű légzési nehezítettség jellemzi.

Mellkascompressió esetén (pl.: teherautó falhoz szorítja a sérültet) az összenyomás felett a mellkas, nyak, illetve a fej bőre szederjessé, vizenyőssé válik, pontszerű bőralatti vérzések jelennek meg. A beteg hamar shock állapotába kerül, emellett akut légzési elégtelenség alakul ki (a mellkas-mozgás akadályozott). Pillanatos mellkas-összenyomás (pl.: élőn végzett mellkascompressió) esetén a fenti tünetek nem alakulnak ki, inkább a mellkas-zúzódás tüneteit észlelhetjük, valamint a szívműködés szenvedhet zavart.

Ellátásuk: a sérültet szükség esetén lélegeztetni kell. Ha a légzési elégtelenség tüneteit nem észleljük, elegendő a féligülő helyzet biztosítása, illetve intézetben megfigyelés, járulékos sérülések (pl.: tüdő) kizárása eszközös vizsgálattal.

Bordatörés: inkább indirekt traumára törik a borda, rugalmassága miatt. Tehát nem mindig az erőbehatás helyén törik. Törhet egy borda egy helyen, ez az egyszerű bordatörés. Több borda azonos magasságban törik, akkor sorozat bordatörés a sérülés neve. Ha egy borda több helyen törik – egyszerre több borda is érintett lehet – akkor ablakos bordatörésről van szó. Jellemzője a légzést megakasztó szúró fájdalom a sérülés helyén.

Szegycsonttörés: direkt trauma kapcsán sérül. Tünetei a bordaütéshez hasonlóak, de a szegycsont fölé lokalizálódnak.

Ellátásuk: féligülő helyzet, intézeti megfigyelés, köhögés, illetve fájdalomcsillapítás. Rögzítésre az állandó mellkaskitérések miatt nincs lehetőség.

Légmell, pneumothorax (PTX): akkor keletkezik, ha a mellhártya két lemeze közé levegő jut. Beszélhetünk zárt, nyílt és szelepes légmellről. A zárt belgyógyászati eredetű. Nyílt esetén a sérült mellkasfalon át a külvilágból levegő áramlik a pleura lemezei közé, ugyanis ott negatív nyomás uralkodik, mely feszesen tartja a tüdőket. Ennek eredményeként az érintett oldali tüdő összeesik akut légzési elégtelenséget okozva.

Vezető tünetei: hirtelen kialakuló erős mellkasi fájdalom, szederjesség, nehézlégzés, nyugtalanság. A szelepes légmell a legsúlyosabb forma. Belégzéskor levegő áramlik a tüdőn kívül a sérülésen át a pleura lemezei közé, kilégzéskor viszont nem tud a levegő távozni, mert pl.: egy odacsapódó izomdarab szelepként elzárja a kiutat. Így minden légvétel súlyosbítja a beteg állapotát. Végül a szív oldalra tolásával a légzési elégtelenség mellé keringési

11

elégtelenség is társul, és a beteg meghal.

Ellátása: a sérülés „nyitottságát” biztosítani kell (a szelepest nyílttá kell tenni). Szükség esetén lélegeztetés. Intézetben folyamatos szívás mellett napok alatt „kitapad” a mellhártya.

Vérmell, haemothorax (HTX): a pleura lemezei közé vér kerül. A légzőfelület csökkenésén túl a vérvesztésre is gondolni kell. Tünetei az egyre kifejezettebb légzési elégtelenség, valamint gyakran a shock tünetei.

Ellátása: intézetben véreltávolítás, folyadékpótlás, transfúzió.

A mellűri szervek elsősorban a szív és a két tüdő sérülése mindig súlyos sérülésforma. A szív zúzódása ritmuszavart okozhat, míg a szívfal átszakadása élettel gyakran összeegyezhetetlen. Mellkasi fájdalom és keringési elégtelenség tünetei észlelhetők. A tüdők sérülései légzési elégtelenséget produkálnak. Ha a sérülés a hörgőkbe tör a beteg habos, véres köpetet ürít. Több az esélye a gyógyulásra, mint a szívsérültnek.

Mindkettőnél féligülő helyzet, nyilvánvaló shock esetén lapos fektetés, valamint gyors intézetbe juttatás, műtét a feladat.

A has

Beszélhetünk zárt, a hashártyát nem megnyitó, illetve nyílt, a hashártyát megnyitó sérülésről.  Nyílt sérülés esetén, előesett hasűri tartalmat visszahelyezni szigorúan tilos! A sérült alsó végtagját csípő- és térdizületben behajlítja, így a hasfal feszülése csökken.  A zárt sérülés súlyosabb lehet, hiszen gyakran ártalmatlannak gondolja a sérült, és ezért későn fordul orvoshoz. Fontos, hogy minden hasi traumát szenvedett sérültet intézetbe kell juttatni további vizsgálat céljából!

Májrepedés: jobb bordaív alatt létrejövő tompa erőművi behatásra sérül leggyakrabban a máj. Az érintett terület felett nyomásérzékeny és emellett a shock tünetei dominálnak. A hashártyára kiömlő epe a szívfrekvenciát lassíthatja, így a shock ellenére nem biztos a 100/perc feletti szívműködés. Ellátása shocktalanítás, intézetben műtét.

Léprepedés: annyiban különbözik a májrepedéstől, hogy a fájdalom bal bordaív alatti, valamint nincs epe, ami a szívfrekvenciát lassítaná. Fontos tudni, hogy a lépnek az erős kötőszövetes tokja sokáig – akár napokig – bírja a feszülést, amit a lép belső állományának vérzése okoz. Így létrejöhet ún. kétszakaszos lépszakadás. A sérülés után napokkal, hirtelen jelennek meg a shock tünetei, a beteg hamar elvérzik a szabad hasürege felé. Megoldása, lépeltávolítás. Jó példa ez arra, hogy miért kell a zárt hasi sérültet is intézetbe juttatni.

Gyomorrepedés: az erőművi behatás után hirtelen késszúrásszerű erős fájdalom jelenik meg a gyomor vetületében. A sérült „összegörnyed”. Hamarosan deszkakemény has alakul ki, mely a hashártya fali lemezének közvetlen izgalma miatt jön létre (így minden sérülésnél kialakul, amikor érintett a fali peritoneum, ha befolyásoló tényező – pl.: gyógyszerhatás – nem áll fent). A nervus vagus (X. agyideg) izgalma miatt lassú szívműködés (60/perc alatt) alakulhat ki. Megoldása műtét.

12

Bélrepedés: a traumát követően a sérült gyakran bizonytalan köldök körüli fájdalmat panaszol. Később a has puffadttá válik, a szelek, a széklet leáll, a nyelv bevonttá válik, és a shock tünetei jelentkeznek. Az előbbiekben leírtak más hasi folyamatokban is (pl.: gyulladások) kialakulnak, ha erre időben lehetőség van. A bélszakadás helyén a hashártya fertőződik. A vastagbél jobban fertőz. Fontos a mielőbbi műtét, és a hashártyagyulladás megakadályozása.

Vese sérülése: a vérzés nagyfokú lehet, shock kialakulhat. A fájdalom a vese vetületében kifejezett. A környező szövetekbe vizelet kerülhet, amely súlyos szövetközi gennyedést ún. urin phlegmonét okoz. Megoldása urológiai műtét.

A húgyhólyag sérülése hasonló, de a vérzés és shock veszélye nem jelentős. Természetesen a hólyag vetülete fáj. Megoldása urológiai műtét.

A vérzés

Vérzés akkor keletkezik, ha a keringő vér az érpályát elhagyja. Oka az érfal be- vagy átszakadása. Az ér felépítésétől és funkciójától függően a vérzés lehet artériás, vénás és capillaris jellegű.

Capilláris vagy hajszálér sérülésekor vérzés alig van, a vér élénkpiros, gyöngyöző.Ellátása: sebellátás, steril fedőkötés. Gondot csak véralvadási zavarban szenvedő sérült okozhat (pl.: haemophilia).

Véna vagy visszér sérülésekor a véna nagyságától függően többé-kevésbé bőséges sötétvörös a vérzés (pl.: vena femoralis sérülése rövid idő alatt shockot, halált okozhat a nagyfokú vérvesztés miatt).Ellátása: a sérült leültetése vagy lefektetése. A vérző testrész a szívtől magasabbra emeljük. Ezek után vénás nyomókötést helyezünk fel.Sorrend:1. steril lap,2. „buci”,3. pólyamenetekkel rögzítés.Szorító körülkötést ne alkalmazzunk, mert a vénás vérzést fokozza. Ha a vérzés nagyfokú a folyadékpótlásra is gondolni kell. Nagyobb véna sérülésekor érsebészeti beavatkozás is szükségessé válhat.

Artéria vagy verőér sérülésekor a szívműködéssel egyidejű lüktető, élénkpiros vérzés tapasztalható. Az ér lumenétől függően akár életveszélyes sérülés is lehet (az arteria carotis communisból 3-4 perc alatt teljesen ki lehet vérezni!).Ellátása: a sérült lefektetése, a vérző testrész szívtől magasabbra emelése, artériás nyomáspont elnyomása, majd artériás nyomókötés felhelyezése.

Menete:1. „buci” a seb kitamponálásra,

13

2. steril lap,3. megfelelően szoros pólyamenetekkel rögzítés.Ha a kötés átvérzik, akkor a kötés levétele nélkül újabb pólyamenetek! Szorító körülkötés ne, mert a testrész elhalhat!

Artériás nyomáspont jellemzői:  artéria,  csontos alapon fut,  a testfelszínhez közel fut, jól tapintható.Mindig a sérülés és a szív között, a sérüléshez legközelebb eső nyomáspont keresendő. A beavatkozás akkor jó hatásfokú, ha a vérzés jelentősen csillapodik. Elsődleges sebellátás esetén csak ujjnyomással csillapítható az arteria carotis, az arteria subclavia vérzése. Ezekre nyomókötést nem tudunk felhelyezni.Az artériás vérzésnél a sterilitás háttérbe szorítható, szükség esetén a sebbe nyúlhatunk vérzéscsillapítás céljából (Fertőzésveszély az ellátóra nézve!).Fontos, ha eszközzel nyúlunk a sebbe, azzal az érfalat lehetőleg ne roncsoljuk, mert az a későbbi érvarratokat nehezíti. Ha más megoldás nincs, akkor roncsoljunk, mintsem a sérült elvérezzen.

A nagyerek sérülései, mint aorta, vena cava superior et inferior, stb. általában olyan nagyfokú vérzést okoznak, valamint olyan nehezen hozzáférhetők, hogy élettel összeegyeztethetetlen sérülésformának minősíthetők. Ha azonban csak kis sérülésről van szó egy nagy lumenű érben – főleg artériában – akkor előfordulhat, hogy az érfal rugalmasságánál fogva összezárul, és a vérzés csillapodik. Mindez csak alacsony – 100 Hgmm körüli – vérnyomásértéknél lehetséges.

Az égés

Égés extrém magas hőhatásra következik be. Három típusát különböztetjük meg (I., II., III. fokú égés).

I. foknál a bőr legfelső rétege károsodik, kissé duzzadt, vörös, olyan mintha kivasalták volna. A bőrredők elsimulnak, a beteg fájdalomról panaszkodik. Pár nap alatt spontán gyógyul.

II. foknál az égés a bőr összes rétegére kiterjed. Két típusát – „A” és „B” – különböztetjük meg. II. A esetén a bőr kipirult és a bőr rétegei kötött szabálytalan hólyagok jelennek meg. Bennük víztiszta, később szalmasárga, majd zavaros folyadék jelenik meg (vérplasma). A hólyagok spontán megrepedhetnek, a fertőződés szinte törvényszerű. A fájdalom kifejezett.II. B annyiban különbözik az előzőtől, hogy a sebalap nem kipirult, hanem piszkosszürke.

III. foknál a bőr alatti szövetek is károsodnak. Külső megjelenési formája a II. B fokhoz hasonló + vérzéses bőrbeívódások, hámfoszlányok láthatók. Mindig fertőződik.

Az égés nem helyi ártalom, hanem a szervezet egészének megbetegedése. Ezért

14

égésbetegségről is beszélhetünk. Súlyosságát meghatározza az  életkor,  az égés foka,  a kiterjedés.

A folyadékháztartás labilitása miatt veszélyeztetett életkorúak az újszülöttek, csecsemők, gyerekek, valamint az öregek.A II-III. fokú égés analóg, míg az I. fok fele olyan súlyos (pl.: 20% I. fok = 10% II. fok). A testfelületet érintettségének számolásánál használhatjuk a „9-es” szabályt, vagy azt az anatómiai tényt, hogy az ember tenyere ujjak nélkül a testfelület 1%-a. Mindig a sérült és ne a saját tenyerünket vegyük alapul!

A bullákba kikerülő vérplasma csökkenti a keringő vérmennyiséget, valamint a fájdalom is jelentős, tehát gyakran alakul ki shock. Az égésbetegség első pár napja után szövődmény léphet fel, ún. autointoxicatio alakulhat ki. Az égett testfelület káros és kóros anyagcsere termékei bekerülnek a keringésbe, magas lázat (hyperpirexia), tudatzavart okozva, illetve a tartós szöveti hypoxia miatt a gyomor-béltraktus fekélyei vérzései alakulnak ki. A kórokozók elterjedése esetén a kezdeti infectio sepsisbe megy át, illetve septico-toxikus állapot alakul ki.

Ellátása: első lépésként, folyó hideg vízzel való hűtés legalább 15-20 percig! Így a forró szövetek lehűlnek, és további károsodást nem okoznak. A sebbe semmi ne kerüljön, legfeljebb 15%-os betadine-ringer lactat oldat. Második lépésként sebfedés következik kiterjedéstől függően, steril kötszerrel, illetve steril lepedővel. Fontos a fájdalomcsillapítás – gyakran kábító fájdalomcsillapító – és a masszív folyadékpótlás is. Nagy kiterjedés esetén a sérült testtáj rögzítése elengedhetetlen. Intézetben a folyadék- és ionháztartást rendezik, biztosítják a fájdalmatlanságot folyamatos gyógyszereléssel. Ha kialakul a septico-toxikus állapot, akkor lázcsillapítás, antibiotikumok. A sebfelületet folyamatosan kezelik, az elhalt szöveteket eltávolítják, és egyre gyakrabban kerül sor bőrátültetésre is. A fő cél az, hogy a sebfelületet minél hamarabb csökkentsék, megszüntessék.

Keringési elégtelenség

A keringési elégtelenségnek két nagy csoportját különítjük el: centrális és perifériás keringési elégtelenséget.

A perifériás keringési elégtelenségnek két nagy csoportja:1. Jóindulatú perifériás keringési elégtelenség az ájulás (collapsus)2. Rosszindulatú perifériás keringési elégtelenség a shock

Ájulás: az agyműködés rövid ideig tartó zavarából létrejövő eszméletvesztés, mely több etiológiára vezethető vissza.

Tünetei:  Objektív: sápadtság, verítékezés

15

  Szubjektív: szédülés, gyengeségérzés, látótér elsötétedése

Ha a beteg lefekszik, a tünetei enyhülnek, de ha erre nincs mód, az izomtónus csökken a beteg összeesik. Kivételesen izomgörcs bevizelés előfordulhat. Fekve az állapot pár perc alatt rendeződik. Megjelenési formája többnyire vagotóniás. Bármilyen okból csökken a nyúltvelőben a nervus vagus (X. agyideg) magjának vérellátása vagotónia alakul ki. Ez hasi értágulatot, valamint lassú szívműködést produkál, mely által a verőtérfogat csökken.

Tünetei feltűnőek: gyér pulzus, émelygés, hányás, verítékes, sápadt, hűvös bőr. Legtöbbször ilyen képet nyújt a collapsus.

Okai: undor, pszichés megrázkódtatás, ijedtség, tartós egyhelyben állás. Ezen esetekben nincs szó betegségről, csupán környezeti behatás az ok. Azonban számos egyéb esetben is létrejöhet collapsus.

Visszavezethető:  cardialis eredetre,  vascularis eredetre,  hystériára,  csökkent vércukorszintre,  kombinált etiológiára, stb.

Ellátása: légútbiztosítás (az elején nem tudni mi lesz belőle), pozícionálás (lapos, hanyatt fekvés, megemelt, csípőben behajlított alsó végtaggal), sérülések keresése, intézeti megfigyelés (ok kiderítése, főleg ismétlődéskor).

Shock: progresszív, rosszindulatú perifériás keringési elégtelenség.

Okai: nagyfokú vérvesztés, égés, makacs hányás, hasmenés, stb. A keringő vér mennyisége és az érpálya befogadóképessége között aránytalanság lép fel. A nagyfokú fájdalom segíti a kóros mechanizmus kialakulását.

Két típusa ismert:1. vasoconstrictiós (klasszikus),2. vasodilatatiós forma.

Vasoconstrictiós forma:1. A keringő vérmennyiség csökken.2. A vérnyomás csökken, de adrenalin kerül a mellékvese velőből a vérbe, amely kompenzációt eredményez. Adrenalin hatására a pulzus gyorsul, a vérnyomás emelkedik, az erek nagyobb része szűkül (innen az elnevezés).3. A kompenzáció kimerülése után a vérnyomás csökkenni kezd, míg a pulzus tovább gyorsul.4. Kialakul a shock klinikai képe a 90 Hgmm alatti sistolés vérnyomás, a 100/perc feletti pulzus, sápadtság, verítékezés.5. Az anyagcsere is zavart szenved, a hypovolaemia, illetve a hypotónia miatt a szövetekbe oxigénhiány, hypoxia keletkezik.6. Ez kóros anyagcseretermékek felszabadulásához vezet, a vér Ph-ja savi irányba tolódik, acidosis keletkezik, mely tovább rontja a sejtek működési lehetőségét.7. A hajszálerek területén pangás, „vérbesűrűsödés” jön létre, ún. microcirculatiós zavar

16

alakul ki. 8. Károsodik az életfontos szervek közül a vese, a tüdő, a szív.9. A folyamat önmagát a kiváltó októl függetleníti, beavatkozás nélkül keringés-összeomláshoz vezet.

Vasodilatatiós forma:Az aránytalanság úgy lép fel, hogy a keringő vérmennyiség ugyan megvan, de az érrendszer nagymértékben kitágul, és így jön létre a kóros folyamat, mechanizmus.

Okai:  allergia,  sepsis,  kihűlés,  gerincvelő harántlaesiója.

A shock terápiája: pozícionálás (lásd ájulás), ha lehetséges, akkor a kiváltó ok megszüntetése (pl.: artériás vérzés csillapítása), folyadékpótlás a paraméterek függvényében, fájdalomcsillapítás (ha szükséges), oxigenisatió.

A shockos beteg nem mindig eszméletlen! Előfordul, hogy a therápia későn kezdődik, és a folyamat a beavatkozás ellenére halállal végződik.

17