-
34 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
Szov jetunió há bo rú utá ni be ren -dez ke dé sé re és kül po
li ti kai irány -vo na lá ra vo nat ko zóan je len legmindössze
egyet len ko he rens
do ku men tum áll ren del ke zé sünk re, IvanMajsz kij külügyi
nép biz tos he lyet tes 1944.ele ji fel jegy zé se „a jö ven dő vi
lág kí vá na -tos alap el vei ről”. Ez a me mo ran dum a há -bo rú
utá ni idő szak ra a Szov jetunió szá -má ra négy prio ri tás sal
szá molt: a Szov -jetunió biz ton sá gá nak meg te rem té se
egy30-50 éves bé ke idő szak ra, az or szág ha -tá rai nak ki ter
jesz té se, az an ti fa sisz ta koa -lí ció fenn tar tá sa, il let
ve a Vö rös Had se regál tal meg szállt or szá gok bel ső be ren
dez -ke dé sé nek „de mok ra ti kus” átala kí tá sa.
Ma gyaror szág a szov jet ve ze tés szá má ranem volt iga zán
fon tos, így nem meg le -pő, hogy Majsz kij me mo ran du ma
mind-össze né hány sort szen tel az or szág há -bo rú utá ni sor sá
nak, hang sú lyoz va, hogy„a Szov jetunió nem ér de kelt erős Ma
-gyaror szág lét re ho zá sá ban”.
A SZOV JET JE LEN LÉTKÖ VET KEZ MÉ NYEI
A szov jet csa pa tok je len lé te a ré gió bannem zet kö zi leg
egyez te tett jo gi ak tusered mé nye volt, és a má so dik vi lág
há bo -rú alatt és után lét re jött nem zet kö zi
megál la po dá sok köz vet len beavat ko zá sile he tő sé get
biz to sí tot tak a Szov jetunió -nak Ma gyaror szág bel po li ti
kai fo lya ma -tai nak be fo lyá so lá sá ra is. Két ség te len vi
-szont, hogy az 1945. feb ruár 20-án alá írtfegy ver szü ne ti
egyez mény alap ján lét re -jött, szov jet do mi nan ciá jú Szö vet
sé gesEllenőr ző Bi zott ság a ha tás kö rét jó val túl -lép ve, a
fegy ver szü ne ti egyez ményt jo g -a la pul hasz nál va a szov
jet kül po li ti kai ér -de kek ér vé nye sí té se ér de ké ben te
vé ke -nyen beavat ko zott a ma gyar bel po li ti kaiküz del mek be
(az Ideig le nes Nem ze ti Kor -mány 1945. jú liu si átala kí tá
sa, az 1945.no vem be ri vá lasz tá so kat kö ve tő kor -mány ala
kí tá si tár gya lá sok, a köz tár sa sá -
BARÁTH MAG DOL NA
Nincs kü lön nem ze ti útMA GYAROR SZÁG BE TA GO LÁ SA A SZOV
JET REND SZER BE
A
-
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 35
gi el nök sze mé lyé nek ki vá lasz tá sa). Mind -azonál tal a
szov jet po li ti kai és gaz da sá girend szer átül te té se Ma
gyaror szá gon csu -pán az 1940-es évek vé gé re, több lép cső -ben
zaj lott le.
A Hor thy-fé le kiug rá si kí sér let ku dar -ca egy faj ta „ta
bu la ra sát” te rem tett, és azúj ma gyar ha tal mi szer vek köz
vet lenszov jet ér dek ér vé nye sí tés és el lenőr zésmel lett jöt
tek lét re és fej tet ték ki te vé -keny sé gü ket. A szov jet kor
mány el sőd le -ges cél ja kez det ben az volt, hogy az or -szá got
le vá lassza Hit ler ol da lá ról, ésszem be for dít sa a ná ci Né
metor szág gal,va la mint hogy szé les nem ze ti össze fo gá -son
ala pu ló, a Szov jetunió szá má ra „ba -
rá ti” kor mány ala kul jon. (Ez utób bi cél ki -tű zés ve zet
te a töb bi ke let- eu ró pai ál lamese té ben is. Eduard Mark sze
rint a Szov -jetunió nak a há bo rú be fe je zé sét kö ve tőenegész
Ke let-Eu ró pá ban az volt a szán dé -ka, hogy szé les kö rű, de
kom mu nis ta do -mi nan ciá jú koa lí ciók lét re ho zá sá val nö
-vel je a kis kom mu nis ta pár tok ha tal mát,mi köz ben fenn tart
ja a „pol gá ri de mok ra -ti kus” be ren dez ke dés lát sza tát.
En nek atak ti ká nak Mark sze rint töb bek kö zöttaz volt a cél
ja, hogy mi ni má lis ra csök -kent se a nyu ga ti szö vet sé ge
sek til ta ko zá -sát a kom mu nis ták ál tal uralt és köz vet -le
nül Moszk vá nak alá ren delt rend sze reklét re ho zá sa miatt,
amely a Szov jetuniótál lan dó konf lik tus ba so dor ná szö vet sé
ge -sei vel, és ezál tal el ve szí te né azo kat a fon -tos elő nyö
ket, ame lye ket a ve lük va ló fo -lya ma tos együtt mű kö dés sel
szer zett.)
Alap ve tően ez a tö rek vés ha tá roz tameg Moszk va és a ma
gyar kom mu nis tákvi szo nyát, ami tük rö ző dött a Ma gyarKom mu
nis ta Párt (MKP) ak ció prog ram já -ban is. 1944 őszén a szov
jetunió be li ma -gyar kom mu nis ta emig rá ció – el ső sor bana
Szov jetunió táv la ti stra té giai cél ki tű zé -sei re te kin tet
tel – hosszan tar tó koa lí ciósegyütt mű kö dés re ké szült a né
met el le nesde mok ra ti kus erők kel, an nak egyide jű ki -nyil
vá ní tá sa mel lett, hogy a szo cia liz musmeg te rem té sé ről
mint vég cél ról nemmond le.
A párt alá ren de lé se a szov jet ál la mi-nagy ha tal mi ér de
kek nek meg mu tat ko -
zott ab ban is, hogy a szov jet párt ve ze tés1945–1947 kö zött
min de nekelőtt a Ma -gyaror szág ról be szer zen dő in for má
ciókegyik csa tor ná ja ként ke zel te, mi köz benegyál ta lán nem
sie tett kö zöl ni a párt ve -ze tés sel vé le mé nyét a ma gyaror
szá gi fo -lya ma tok ról, nem vá la szolt a ta ná csot,út mu ta
tást ké rő le velek re. Az igaz ság hozazon ban hoz zá tar to zik
az is, hogy eb benaz idő szak ban a szov jet po li ti kai
missziónem csu pán a kom mu nis ta párt tal, ha -nem va la mennyi
ma gyaror szá gi de mok -ra ti kus párt tal igye ke zett kap cso la
tottar ta ni (az in for má ció áram lás út vo na laitt a SZEB/Vo ro
si lov–Pus kin kö vet–szov -jet kül ügy mi nisz té rium–Sztá lin-vo
nal le -he tett).
Mi vel a tér ség or szá gait a szov jet had -se reg száll ta
meg, a Vö rös Had se reg je -len lé te meg kér dő je lez he tet len
volt, s ko -ráb bi po li ti kai orien tá ció já tól füg get le
nülva la mennyi párt tisz tá ban volt a Szov -jetunió val va ló
együtt mű kö dés szük sé -ges sé gé vel. A há bo rú utá ni kül po
li ti kaiirány vál tás igé nyét a kom mu nis ták – mármeg lé vő kap
cso la tai kat is fel hasz nál va –igye kez tek ki hasz nál ni, s
kez det től fog vameg volt ben nük a tö rek vés a szov jet kap -cso
la tok mo no po li zá lá sá ra, ám az is tény,hogy a kom mu nis ták
po li ti kai el len fe leiis felis mer ték, ese ten ként jól jön
nek azMKP moszk vai szár nyá nak sze mé lyeskap cso la tai, köz is
mert pél dául Rá ko si Má -tyás sze re pe a kor mány de le gá ció
1946.áp ri li si moszk vai út já nak elő ké szí té sé ben.
„Ez a há bo rú el tér a múlt bé li há bo rúk tól, ha va la ki te
rü le te -ket fog lal el, ezek re a te rü le tek re rá kény sze rí
ti a sa ját tár sa -dal mi rend sze rét. Aho va a had se re ge el
jut, ott sa ját rend -sze ré nek sze rez ér vényt. Más képp nem is
vol na le het sé ges”– je len tet te ki Sztá lin 1944 őszén a Moszk
vá ban tar tóz ko dóju go szláv de le gá ció előtt. Vég ered mé
nyét te kint ve eza sztá li ni „for ga tó könyv” va ló sult meg Ma
gyaror szá gon isa má so dik vi lág há bo rút kö ve tően, ar ról
azon ban mind anyu ga ti krem li no ló gu sok, mind a ha zai tör té
né szek kö ré benvi ta fo lyik, hogy Sztá lin, il let ve a szov jet
ve ze tés ren del ke -zett-e ele ve kész ter ve zet tel Ke let-Eu
ró pa szov je ti zá lá sá ra.
nA nyu ga ti szer zők egy ré sze úgy vé li, hogy a sztá li ni tí
pusúpo li ti kai rend sze rek kiépí té sé re egy ha tal mi és ideo
ló giaiin dít ta tá sú szov jet ter jesz ke dés ke re té ben ke
rült sor, mások– el ső sor ban a cseh szár ma zá sú ame ri kai tör
té nész, VojtechMastny – Sztá lin biz ton sá gi tö rek vé sei ré
szé nek te kin tik azt.Mindazonál tal az is mert, il let ve ed dig
ku tat ha tó vá vált oroszle vél tá ri do ku men tu mok ban a tér
ség szov je ti zá lá sa méguta lás sze rűen sem je le nik meg.
-
DE MOK RA TI KUS PA RA VÁN
Szov jet rész ről még 1945–1946-ban is aHit ler-el le nes de mok
ra ti kus koa lí ció fenn -tar tá sán mun kál kod tak, és bí rál
ták a ma -gyar kom mu nis ták ba los ra di ka liz mu sát.G. M. Pus
kin bu da pes ti szov jet kö vet aSzov jetunió kül ügy mi nisz té
riu má ba kül -dött 1945. őszi je len té sé ben kri ti ká val il
-let te az MKP ve ze té sét, mert nem al ko -tott vá lasz tá si
blok kot a töb bi de mok ra -ti kus párt tal, holott „a kom mu nis
ta pártcsak ab ban az eset ben erő sít het te vol nameg ha tal mi
po zí cióit és a po li ti kai élet regya ko rolt be fo lyá sát, ha
blokk ra lép a de -mok ra ti kus tö meg pár tok kal”.
Ugyanezt a kri ti kát fo gal maz ta meg abu da pes ti szov jet
dip lo má ciai misszió az1945. ok tó be ri hely ha tó sá gi vá lasz
tá so -kat és az 1946-os év ese mé nyeit vé gig kí -sé rő, 1947 áp
ri li sá ban ké szí tett ér té ke lé -sé ben is: „A ma gyar kom mu
nis ta párt eb -ben a kér dés ben nem kö vet te azt a kö zösvo na
lat, amit Ju go szlá viá ban, Bul gá riá -ban, Ro má niá ban és
Finnor szág ban kö -vet tek, és ahol a de mok ra ti kus pár tok vá
-lasz tá si szö vet sé get kö töt tek. Egy ilyen, ami po li ti kánk
kal tel je sen össz hang ban lé -vő szö vet ség a tör vény ha tó sá
gi vá lasz tá -so kig for má li san lé te zett Ma gyaror szá -gon.
De a vá lasz tá si kam pány so rán akom mu nis ták a de mok ra ti
kus pár tokblokk já val szem ben a szo ciál de mok ra ták -kal kö
ten dő szö vet sé get ré sze sí tet ték
előny ben. A ma gyar párt a Szov jetunió ál -ta lá nos po li ti
ká já tól el sza kad va akar tamegol da ni a ma gyar kér dést; né
ha nemér tet te ezt a po li ti kát.”
Az 1945. no vem ber 4-i vá lasz tá so katkö ve tően a szov jet
ve ze tés re to ri ká já banugyan – fő ként a nyu ga ti szö vet sé
ge sei velva ló konf ron tá ció el ke rü lé se ér de ké ben –még
min dig a koa lí ció fenn tar tá sa mel lettér velt, va ló já ban
azon ban nem hogyvissza tar tot ta vol na az MKP-t a ba los túl -zá
sok tól, ha nem po li ti kai (és ka to nai) je -len lé té vel elő
se gí tet te a de mok ra ti kus vá -lasz tá sok kö vet kez té ben a
kom mu nis tákszá má ra – ép pen ba los túl zá saik (kö zöslis ta
eluta sí tá sa stb.) miatt – ked ve zőt le -nül ala kult erő vi szo
nyok „kor rek ció ját”.Moszk va nem csu pán a ma gyar kor mányössze
té te lé nek sa ját ér de kei sze rin ti kiala -kí tá sá val, ha
nem egy gaz da sá gi csúcs -szerv lét re ho zá sá val is ki seb bí
te ni igye -ke zett a kis gaz da párt vá lasz tá si si ke rétés erő
sí te ni a kom mu nis ta párt és raj take resz tül sa ját be fo lyá
sát.
A szov jet párt ve ze tők va lós cél jai rólárul ko dik a Til
dy- kor mány megala kí tá sá -val kap cso lat ban 1945. no vem ber
10-énVo ro si lov nak kül dött uta sí tás csakúgy,mint egy 1947-es
dip lo má ciai össze fog la -ló nak a Gaz da sá gi Fő ta nács lét
re ho zá sá -nak szük sé ges sé gét in dok ló mon da tai:„Miu tán a
Füg get len Kis gaz da párt a nem -zet gyű lé si vá lasz tá so kon
meg kap ta a sza -vaz atok ab szo lút több sé gét, a par la men
-
ti kép vi se lői he lyek 60%-át[va ló já ban 57%-át] és akor
mány ban a tár cák50%-át, nem vol tunk biz -to sak ab ban, hogy az
ilyenössze té te lű ma gyar par la -ment és ma gyar kor mány a mi
ér de keink -kel össz hang ban fog ja-e megol da ni az or -szág
előtt ál ló alap ve tő kér dé se ket. […]Ilyen kö rül mé nyek kö
zött szük sé ges sé váltegy olyan ál la mi szerv lét re ho zá sa,
amelykü lön le ges jo gok kal len ne fel ru ház va,össze té te lét
te kint ve de mok ra ti ku sabb len -ne a kor mány nál, és ope ra
tív mó don ol -da ná meg az or szág előtt ál ló összes prob -lé
mát.” A Gaz da sá gi Fő ta nács jog kö re ki -ter jedt a gaz da sá
gi élet tel össze füg gőkor mány za ti mun ka egé szé re, a mi nisz
-ter ta ná csi és GF-ren de le tek elő ké szí té sé -től kezd ve a
vég re haj tás el lenőr zé séig, smiu tán meg kap ta a ren de let
ki bo csá tásjo gát is, a gaz da sá gi élet el ső szá mú irá -nyí
tó ja lett.
A szov je tek nem vol tak tel je sen elé ge -det tek a ma gyar
kom mu nis ták te vé keny -sé gé vel, ami ab ból is jól lát szik,
hogy 1946már ciu sá ban Bo risz Po no mar jov a ke let-és dél ke
let- eu ró pai or szá gok ban le zaj lottde mok ra ti kus átala ku
lás ról ír va a Bol se -vik cí mű fo lyó irat ban meg je lent cik
ké benMa gyaror szá got még említésre sem mél -tat ta. Ha a „né pi
de mok ra ti kus fej lő dést”csu pán a gaz da ság szer ke ze té ben
vég be -ment vál to zá sok szem pont já ból vizs gál -
36 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
Német katonáka Halászbástyán,1944. március
74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
-
juk, ak kor va ló ban helyt -ál ló volt Mi ha il Szusz lov1946.
szep tem be ri meg -ál la pí tá sa is, mely sze -rint „a de mok ra
ti kusépí tés si ke rei Ma gyaror -
szá gon ke vés bé je len tő sek, mint a szláv ál -la mok
ban”.
A kom mu nis ta párt stra té giá ját jóideig az 1944 őszén Moszk
vá ban ki dol go -zott és a szov jet ve ze tők kel tör téntegyez te
tés után, 1944. no vem ber 30-ánMa gyaror szág de mok ra ti kus új
jáépí té sé -nek és felemel ke dé sé nek prog ram ja cím -
mel köz readott ak ció prog ram ha tá roz tameg – legalábbis elv
ben, hi szen a gya kor -lat ban szin te az el ső perc től kezd ve
eprog ram „túl tel je sí té sé re” tö re ked tek. AzMKP-nak ki sebb
mó do sí tá sok kal a Füg -get len sé gi Front és az Ideig le nes
Nem ze -ti Kor mány prog ram já vá vá ló ja vas la taimár fel ve
tet ték a föld re form szük sé ges -sé gét, va la mint az ás vá nyi
kin csek és vil -lany te le pek ál la mo sí tá sát, a nagy ban
kokés kar tel lek ál la mi el lenőr zé sét, de a me -ző gaz da sá
gi ter mé kek sza badpia ci for gal -ma mel lett fog lal tak ál
lást, és hang sú lyoz -ták a ma gán kez de mé nye zés fon tos sá
gát.
Ez zel szem ben na gyon ha mar nyil ván va -ló vá vált, hogy a
rend kí vü li gaz da sá gi ne -héz sé ge ken csak úgy tud nak úr rá
len ni,ha bi zo nyos kény szer in téz ke dé sek be ve -ze té sét is
vál lal ják.
A kö tött gaz dál ko dás gon do la ta nemvolt ide gen az
MKP-tól, hi szen egy beesetttáv la ti stra té giai cél jai val, de
koa lí cióspart ne rei is be lát ták en nek szük sé ges sé -gét,
sőt el fo gad ták egy koor di ná ciót el lá -tó ál la mi szerv
felál lí tá sá nak szük sé ges -sé gét is. E cél ból hoz ta lét re
az Ideig le nesNem zet gyű lés 1945 már ciu sá ban az Or -szá gos
Gaz da sá gi Ta ná csot, amely azon -ban csak vé le mé nye ző és ja
vas lat te vőszerv volt, nem ren del ke zett ope ra tív in -téz ke
dé si jog kör rel, s össze té te le sem tet -te le he tő vé az ér
de mi koor di ná ciót. Ezt acélt szol gál ta vol na a 2660/1945.
M.E. sz.ren de let tel lét re ho zott Új jáépí té si Mi nisz -té
rium is, mely nek a ren de let a kö vet ke -ző ket tet te felada tá
vá: „az ál ta lá nos gaz -da sá gi és pén zügy-po li ti kai terv
sze rű ségbiz to sí tá sa, az egyes gaz da sá gi tár cák kö -zöt ti
össz hang biz to sí tá sa és gaz da sá gos -ság kö ve tel mé nyé
nek ér vé nye sí té se, az or -szá gos új jáépí té si terv el ké
szí té se”. Az Új -jáépí té si Mi nisz té rium gaz da sá gi csúcs
-mi nisz té rium má ala kí tá sa azon ban nemsi ke rült, s az 1945
au gusz tu sá tól rend sze -res sé vá ló gaz da sá gi mi nisz te ri
ér te kez -let sem vál tot ta be a hoz zá fű zött re mé -nye ket,
mert azt a felada tot, amelyet Rá -ko si ék ne ki szán tak – a gaz
da ság irá nyí -
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 37
nek és felemel ke dé sé nek prog ram ja ták a ma gán kez de mé
nye zés fon tos sá gát.nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel
ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé
nek nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és
felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke
dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek
nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és
felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke
dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek
nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és
felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke
dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek
nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és
felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke
dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek
nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és
felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke
dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek
nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és
felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke
dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek
nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és
felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke
dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek
nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és
felemel ke dé sé nek nek és felemel ke dé sé nek nek és felemel ke
dé sé nek prog ram japrog ram japrog ram japrog ram japrog ram ja
ták a ma gán kez de mé nye zés fon tos sá gát.
Szovjet katonáka Halászbástyán,1945. március
74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
-
tás egy sé ges ope ra tív, in téz -ke dé si jog kör rel fel ru
há zottszer vé vé vá lá sa –, nem voltké pes be töl te ni. Sze re
pemind össze a gaz da sá gi tár -
cák kö zöt ti elő ze tes vé le mény cse ré re és aMi nisz ter ta
nács rész le ges te her men te sí -té sé re kor lá to zó dott.
A kom mu nis ták a kis gaz da párt átütősi ke rét ered mé nye ző
1945. no vem ber 4-inem zet gyű lé si vá lasz tá sok után is sze
ret -ték vol na meg tar ta ni ko ráb bi po zí ciói kat.Szov jet
beavat ko zás sal nem csak ez si ke -rült, ha nem a belügyi tár ca
meg szer zé sé -vel és a Gaz da sá gi Fő ta nács lét re jöt té
velto váb bi je len tős híd fő ál lá so kat is sze rez -tek. A gaz
da sá gi fő ha ta lom bir to ká ban ké -szít het te elő az MKP a
gaz da sá gi ha ta lom -át vé tel kö vet ke ző lé pé seit. Ezek so
rá banaz el ső a kö tött gaz dál ko dás be ve ze té sé -nek, va la
mint a bá nyák ál la mo sí tá sá nakés az öt leg fon to sabb ne héz
ipa ri üzem ál -
la mi ke ze lés be vé te lé nek kö ve te lé se volt.A kom mu nis
ta párt nak a gaz da sá gi életto váb bi ál la mi el lenőr zé sé re
vo nat ko zó ja -vas la tai per ma nens koa lí ciós vál sá gotidéz
tek elő, a kis gaz da párt azon ban vé gül– ab ból kiin dul va,
hogy a kom mu nis ták -kal va ló konf ron tá ció Moszk va sze mé
bena kü szö bön ál ló bé ke tár gya lá so kon ked ve -zőt le nül be
fo lyá sol ja az or szág po zí ció ját– el fo gad ta a leg több kö
ve te lést.
A KIS GAZ DA PÁRT „FEL SZA LÁ MI ZÁ SA”
Fel té te lez he tően a szov jet ve ze tés bi zal -mat lan sá ga
és elé ge det len sé ge ösz tö nöz -te ar ra a kom mu nis tá kat,
hogy 1946őszén en nek el le né re újabb of fen zí vát in -dít sa
nak a kis gaz da párt el len, ha bár ezeset ben nincs tu do má sunk
köz vet lenszov jet kez de mé nye zés ről. A Ma gyarKom mu nis ta
Párt 1946. szep tem ber 29.
és ok tó ber 1. kö zött ülé se ző II I. kong -resszu sa a „Nem a
tő ké sek nek – a nép neképít jük az or szá got!” jel szó ban jut
tat taki fe je zés re az új stra té giát, ame lyet Rá -ko si Má
tyás előadói be szé dé ben az zal in -do kolt, hogy „a né pi de mok
rá ciá nak ater me lés be is be kell vo nul nia”. En nek ér -de ké
ben kö ve tel te a ter me lés és a hi telál la mi irá nyí tá sát, a
ban kok és a kül ke -res ke de lem ál la mi el lenőr zé sét, a de
mok -ra ti kus pár tok ál la mo sí tá si prog ram já -nak vég re
haj tá sát, egyes nagy tő ké seküze mei nek ál la mi igény be vé te
lét. Ez aprog ram lé nye gé ben azon ban még min -dig nem lép te
túl a Füg get len sé gi Frontprog ram já ban meg ha tá ro zott gaz
da ság -po li ti kai in téz ke dé sek ke re teit. E ke re tekkö
zött ma radt az MKP há rom éves terv -ja vas la ta is, ha bár an
nak egyes ele mei –pél dául a terv gaz da ság meg szer ve zé sé
-nek fel ve té se – már a gaz da sá gi struk tú -ra átala kí tá sá
nak irá nyá ba ha tot tak.
Füg get le nül at tól, hogy a Szov jetunió -nak a kom mu nis ta
és de mok ra ti kus pár -tok koa lí ció ját tá mo ga tó po li ti ká
ja tak ti -kai lé pés volt-e vagy stra té giai, 1947-igen nek kel
lett meg ha tá roz nia a ke let- euró -pai kom mu nis ta pár tok
szö vet sé gi po li -ti ká ját is. Mindez óva tos ság ra in tet te
ama gyar kom mu nis tá kat. Rá ko si Má tyásaz MKP nem zet gyű lé
si kép vi se lői nek1946. no vem ber vé gi frak ció ülé sén – ahola
tö me gek moz gó sí tá sá ról be szélt – nemvé let le nül hang sú
lyoz ta, hogy „nem mind -járt a kor mány vál to zás ki har co lá sá
ra hív -juk a tö me ge ket, ha nem ak ció ba hív jukőket ma a fe ke
té zők el len, a bí rói íté le tekki har co lá sá ra”.
Há rom hét tel ké sőbb ugyanezen hall -ga tó ság előtt Hor váth
Már ton rész le te -sen is kifej tet te, miért van szük ség a fo
-ko za tos elő re lé pés re: „Ne héz, szí vós éshossza dal mas mun
ká val tud juk majd azerő vi szo nyo kat úgy meg vál toz tat ni,
hogya koa lí ció nak et től a for má já tól meg tud -junk sza ba
dul ni, hogy a ma gyar koa lí cióskor mány zás is ha son lít son a
dél ke let- euró -pai koa lí ciós kor mány zá sok hoz. Egyik ol -da
lon a jobb ol dal tö meg be fo lyá sa, má sikol da lon a kül po li
ti kai hely zet is aka dá lyoz -za, hogy egy csa pás ra vál toz tas
sunk ahely ze ten. A Szov jetunió nak az a po li ti ká -ja, hogy bé
két és ren det akar az ál ta lameg szállt or szá gok ban. Ezen a po
li ti kánsem a mi szem pon tunk ból, sem a vi lág de -mok rá cia,
sem a nem zet kö zi mun kás moz -ga lom szem pont já ból nem ér de
künk vál -toz tat ni. Az eu ró pai vá lasz tá sok a kom -mu nis ta
pár tot el ső párt tá tet ték. Nem ér -de ke a Szov jetunió nak,
hogy azért, mertmi itt el ma rad tunk, vál toz tas son a po li ti
-ká ján, és ütő kár tyát ad jon ez zel a Nyu gatke zé be. Ne künk
sa ját erőnk ből kell be hoz -ni el ma ra dott sá gun kat, és ép
pen ezérthosszabb táv ra, szí vós és las sú elő re ha la -dás ra
kell be ren dez ked nünk.”
A Hon vé del mi Mi nisz té rium Ka to na -po li ti kai Osz tá
lya ál tal 1946 vé gén „fel -tárt”, úgy ne ve zett köz tár sa
ság-el le nes
38 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
Kisgazda választásiplakát, 1945
74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
-
összees kü vés nem is jö he tett vol na jobb -kor az MKP szá má
ra cél jai meg va ló sí tá -sá hoz. A kis gaz da párt „fel sza lá
mi zá sa”már ko ráb ban meg kez dő dött, és eb ben aszov jet ve ze
tés is part ner volt. A szov jetkül ügy mi nisz té rium egyik dip
lo ma tá ja1946. jú nius 19-i fel jegy zé sé ben tá mo gat -ta a
SZEB el nök he lyet te sé nek, Szvi ri dov -nak és Pus kin kö vet
nek azt a – Rá ko siékál tal su gal ma zott – ja vas la tát, hogy
azFKGP-ből ki zárt kép vi se lők ál tal ala pí tottSza bad ság párt
mi ha ma rabb kap ja mega mű kö dé si en ge délyt, mert eb ben
azeset ben „az FKGP jobb szár nyá nak leg re -ak ció sabb ele mei
át lép het né nek” eb be apárt ba. Egy má sik, 1947. áp ri lis ele
jén azSZK(b)P KB külügyi osz tá lya szá má ra ké -szí tett fel jegy
zés szin tén a kom mu nis tákés a ma gyaror szá gi Szö vet sé ges
El lenőr -ző Bi zott ság „össze ját szá sá ról” ta nús ko -dik a
kis gaz da párt fel da ra bo lá sát il le tően.
SZOV JET ERŐ PO LI TI KA
1947-től a ke let–nyu ga ti kap cso la tok rom -lá sá val pár hu
za mo san meg vál to zott aSzov jetunió ad di gi, a pol gá ri pár
tok kal va -ló koa lí ciós együtt mű kö dést tá mo ga tó po -
li ti ká ja, és is mét az erő po li ti ka ka pott na -gyobb sze
re pet a bel po li ti kai küz del mek -ben. A ké sőb bi szov jet
blokk or szá gai banek kor kez dő dött „köz tár sa ság-el le nes”
és„de mok rá cia el le nes összees kü vé sek” fel -tű nő ha son ló
sá got mu tat nak, ami az öt letazo nos for rá sá ra ve zet he tő
vissza. A je len -leg ren del ke zés re ál ló for rá sok még
nemelég sé ge sek ah hoz, hogy megál la pít has -suk, me lyik fél
volt a kez de mé nye ző az„összees kü vé sek” teó riá já nak ki dol
go zá -sá ban, az azon ban bi zo nyos, hogy a Szov -jetunió ka to
nai je len lé tét ki hasz nál va tá -mo gat ta eze ket az ak ció
kat – a leg szem -lé le te sebb pél da er re Ko vács Bé la szov je
-tek ál tal tör tént el hur co lá sa.
Az érin tett or szá gok kom mu nis tapárt jai nagy va ló szí nű
ség gel még a bé ke -szer ző dé sek élet be lé pé se előtt sze ret
tékvol na dű lő re vin ni a ha ta lom kér dé sét,vagy legalábbis
stra té ga i lag ked ve ző hely -zet be ke rül ni. Ma gyaror szá
gon a „köz tár -sa ság-el le nes összees kü vés” le lep le zé se
ésez zel össze füg gés ben a kis gaz da párt szét -ve ré se, az új
vá lasz tá sok kiírá sa a bel po -li ti kai erő vi szo nyok ban
olyan el to ló dástered mé nye zett a balol dal ja vá ra, amelyle
he tő vé tet te a kom mu nis ták szá má ra anagy ban kok ál la mi
tu laj don ba vé te lét, s
ez zel már for má li san is túl lép tek a Füg -get len sé gi
Front prog ram já ban meg hir -de tett cél ki tű zé se ken, alig né
hány hó napmúl va pe dig az MKP már a „né pi de mok -rá cia” to
vább fej lesz té sé nek jel sza vá valújabb for du la tot haj tott
vég re.
A bel po li ti kai erő vi szo nyok nak a kom -mu nis ták ja vá
ra tör té nő mó do su lá sá banés a „for du lat” meg hir de té sé
ben két ség -kí vül sze re pet ját szot tak a nem zet kö zihely zet
ben be kö vet ke zett vál to zá sok is.1947-re nyil ván va ló vá
vált, hogy a nagy -ha tal mak há bo rú utá ni együtt mű kö dé seto
vább már nem tart ha tó fenn, sőt el ke -rül he tet len a vi lág
két tá bor ra sza ka dá sa– ez utób bi té telt Zsda nov mond ta
ki1947 szep tem be ré ben, a Kom mu nis ta ésMun kás pár tok Tá jé
koz ta tó Iro dá já nak(Ko min form) megala kí tá sa kor. A Mar
-shall-terv meg hir de té séig Sztá lin igye ke -zett el ke rül ni
az Egye sült Ál -la mok kal va ló szem be ke rü -lést, ezért vi
szony lag mér sé -kelt po li ti kát va ló sí tott megné hány ke
let- eu ró pai or szág -ban. A Mar shall-ter vet vi -szont úgy ér
té kel te, hogy an -nak cél ja nem csu pán a nyu -gat- eu ró pai
blokk gaz da sá gi
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 39
A baloldali pártoktüntetése a kis-gazdapárt ellen.Budapest,
1946. március 7.
74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
-
kon szo li dá ció ja, ha nem a ke let- eu ró paiszov jet „nye re
sé gek” aláásá sa. Hiá ba te kin -tet ték az ame ri kai dön tés ho
zók a Mar sall-ter vet de fen zív in téz ke dés nek, amely nekcél
ja Nyu gat- Eu ró pa gaz da sá gi szétesésé-nek meg aka dá lyo zá
sa, az a szov jet ve ze -tés szá má ra biz ton sá gi ér de kei el
len irá -nyu ló, of fen zív kí sér let nek tűnt.
A szov jet be fo lyá si öve zet be tar to zóke let- eu ró pai
kom mu nis ta pár tok rea gá -lá sa a Mar shall-terv re és az e pár
tok ál talel kö ve tett „hi bák” meg győz ték a szov jetve ze tést
egy koor di ná ciós köz pont lét re -ho zá sá nak szük sé ges sé gé
ről. A Ko min -form megalakítása egyik rész ele me voltan nak a
szov jet kon cep ció nak, amely a hi -deg há bo rús vi szo nyok kö
zött a Nyu gatfe nye ge té sei vel szem ben egy jól irá nyít -ha
tó, ho mo gén (mind gaz da sá gi, mindpo li ti kai, mind ideo ló
giai té ren egy sé ges)cso por to su lás kiala kí tá sá ra tö re ke
dett. Azál lam kö zi kap cso la tok ban en nek je gyé -ben ke rült
sor a két ol da lú ba rát sá giegyez mé nyek meg kö té sé re. Az
SZK(b)PKB ál tal 1947 ok tó be ré ben a kül ügy mi -nisz té rium
nak adott uta sí tás nak meg fe le -lően 1947–1948-ban azo nos tí
pu sú ba rát -sá gi, együtt mű kö dé si és köl csö nös se gít -ség
nyúj tá si szer ző dé sek meg kö té sé re ke -rült sor a ke let- eu
ró pai or szá gok kal,Ma gyaror szág gal 1948. feb ruár 18-án.
Aszer ző dé sek bár mely or szág ré szé ről – deel ső sor ban Né
metor szág és szö vet sé ge -sei ré szé ről – fe nye ge tő ag
resszió el lenirá nyul tak, s az ezen uta sí tás alap ján lét -re
jö vő szer ző dés rend szer vált a ké sőb -biek ben a Szov jetunió
ál tal ve ze tett ke -let- eu ró pai blokk alap já vá.
A „NÉ PI DE MOK RA TI KUS FEJ LŐ DÉS”
A ki lenc eu ró pai kom mu nis ta párt len -gyelor szá gi ta
nács ko zá sát megelő zően azSZK(b)P KB külügyi osz tá lya va la
mennyikom mu nis ta párt ról tá jé koz ta tó je len téstké szí
tett, me lyek ben gór cső alá vet ték azegyes kom mu nis ta pár tok
ál tal el kö ve tettbel po li ti kai hi bá kat, s azt vizs gál ták,
hogyaz adott or szág a „né pi de mok ra ti kus fej -lő dés” mi lyen
szint jén áll. Az MKP po li ti -ká já ról és a ma gyar bel po li ti
kai hely zet rőla külügyi osz tály ma gyar re fe ren se, Ko -rot ke
vics ál tal ké szí tett és a ta nács ko zá -son részt ve vő ma gyar
de le gá ció nakátadott ún. „szpráv ka” a töb bi párt ról írtér té
ke lés hez ké pest fel tű nően szűk sza vú -ra si ke re dett.
A je len tés ké szí tő je elis mer te, hogy Ma -gyaror szá gon a
há bo rú be fe je zé se óta el -telt két és fél év ben je len tős
de mok ra ti kusvál to zá sok tör tén tek (föld re form, a bá
nyákés erő mű vek ál la mo sí tá sa, a gaz da sá gi ter -ve zés re
tör té nő át té rés), de úgy vél te, a„reak ciós erők” még je len
tős po zí ciók kalren del kez nek a gaz da ság ban: a leg na -gyobb
ban kok ugyan ál la mi el lenőr zésalatt áll nak, de nin cse nek ál
la mo sít va, azipar je len tős ré szé ben a nagytőke do mi -
nál, a bel ke res ke de lem to vább ra is ma gán -kéz ben van.
Mindeb ből Ko rot ke vics ar ra akö vet kez te tés re ju tott, hogy
„a de mok ra -ti zá lás fo lya ma ta Ma gyaror szá gon je len tő
-sen el ma rad más or szá gok tól” – Cseh szlo -vá kiá tól, Bul gá
riá tól stb. A szov jet ve ze téskép ze let be li rang lis tá ján e
kri té riu moksze rint az el ső he lyet Ju go szlá via fog lal
tael, míg Ma gyaror szág az utol só he lyen állt,mert itt – a töb
bi or szág tól el té rően – azál la mo sí tá sok te rén még csak na
gyon kez -de ti lé pé sek tör tén tek. Az MKP meg hí vá -sa a ta
nács ko zás ra a fen tebb em lí tett ér -té ke lés el le né re min
den kép pen azt je lez -te, hogy most már Ma gyaror szá got is
az„új de mok rá ciák” kö zé szá mí tják.
En nek el le né re a ta nács ko zá son a ma -gyar pár tot kép vi
se lő Ré vai Jó zsef meg -le he tő sen vissza fo gott elem zést
adott ama gyar bel po li ti kai hely zet ről: „Még nemel dön tött
kér dés, hogy Ma gyaror szá gonné pi vagy pol gá ri de mok rá cia
lesz, csat la -ko zik-e az új de mok rá ciák hoz, vagy az an
-gol–ame ri kai im pe ria liz mus tá ma sza lesz.Ma gyaror szág
most e két de mok rá cia ele-gye, a kom mu nis ta párt tak ti ká já
tól, ener -giá já tól, hoz záér té sé től függ, me lyik gyö -ke re
zik meg.”
A Szklars ka Po re ba -i ta nács ko zá sonugyan a fran cia és az
olasz kom mu nis tákré sze sül tek meg sem mi sí tő bí rá lat ban,
ámeb ből szem mel lát ha tóan va la mennyirészt ve vő le von ta a
szük sé ges ta nul sá go -kat. A szov jet ve ze tők re fe rá tu mai
ból ésaz el hang zott bí rá la tok ból a ma gyar de -le gá ció tag
jai ar ra a kö vet kez te tés re ju -tot tak, hogy „a de mok ra ti
kus erők fe lül -ről tör té nő össze fo gá sa to vább ra is szük
-sé ges ugyan, de ezek a fel ső kom bi ná cióksem mi kép pen sem he
lyet te sít he tik a kom -mu nis ta pár tok ön ál ló tö meg moz gó
sí tá -sát”. Úgy vél ték, az MKP po li ti ká ja „nagy -ban és egész
ben” he lyes volt, és nincsszük ség for du lat ra, a feladat az,
hogy „po -li ti kai vo na lun kat, im már a kon fe ren ciaplat form
ja alap ján, kö vet ke ze te sen vé gig -gon dol juk és ki dol goz
zuk, kü lön fé le ele -meit egy sé ges, min den rész le té ben át
gon -dolt po li ti kai vo nal lá egye sít sük, ala po sanki dol goz
zuk a leg kö ze leb bi tak ti kai lé pé -se ket és ez zel együtt a
ma gyar de mok rá -cia fej lő dé sé nek pers pek tí váit is”.
Nem sok kal a Ko min form ala ku ló ülé -sét kö ve tően az MKP
va ló ban a „né pi de -mok rá cia” to vább fej lesz té sé nek út já
ra lé -pett, ami min de nekelőtt az új gaz da ság -po li ti ka
irány el vei nek ki dol go zá sá ban öl -tött for mát. Az Irány el
vek volt hi va tottki kü szö böl ni a po li ti kai és gaz da sá gi
ha -ta lom bir tok lá sa kö zött fennál ló „el lent -mon dást”, így
már alap ve tő feladat kéntha tá roz ta meg az összes dön tő gaz da
sá -gi po zí ció bir tok ba vé te lét és a nagytőketel jes ki szo
rí tá sát, de en nek vég re haj tá -sát még úgy kép zel te el, hogy
„le he tő legne idéz ze nek elő éles összeüt kö zé se ket akor mány
koa lí ció ban és na gyobb zök ke nő -ket a gaz da sá gi élet ben.
Kö vet ke zés kép -pen nem annyi ra egy sé ges és át fo gó jog
-
sza bá lyok ra, mint in kább egyes te rü le te -ket érin tő rész
letrend sza bá lyok ra vanszük ség, ame lyek azon ban együt te
senmély re ha tó vál to zást hoz za nak gaz da sá -gi rend sze rünk
ben”.
A SZOV JET MIN TA KÖ VE TÉ SE
Az 1947-es vá lasz tá so kat kö ve tően a Ma -gyar Füg get len
sé gi Párt kép vi se lői man -dá tu mai nak meg sem mi sí té se, a
pol gá ripár tok szét ve ré se, a po li ti kai rend őr ségkom mu
nis ta irá nyí tá sa je lez te, hogy po -li ti kai egyed ural ma
meg te rem té se ér de -ké ben az MKP egy re erő sza ko sabb mód
-sze re ket al kal maz. 1947–1948 for du ló já -ra a koa lí ció már
gya kor la ti lag csak lát -szat volt, s a szo ciál de mok ra ta
párt ban abalol dal tér nye ré se kö vet kez té ben már1948 ele jén
na pi rend re ke rült a két pártegye sü lé se. A bu da pes ti fran
cia kö vet efo lya ma tot ér zé kel ve már 1947. ok tó -ber–no vem
ber fo lya mán azt je len tet teha za, hogy a kom mu nis ták egy re
ag -resszí vabb ma ga tar tást ta nú sí ta nak, s na -pi ren den
van az or szág „bul ga ri zá lá sa”.
A po li ti kai ha ta lom mo no po li zá lá sá valpár hu za mo
san a „szo cia lis ta ter me lő vi -szo nyok” meg te rem té se irá
nyá ba ha tó in -téz ke dé sek meg té te le sem vá ra tott so -káig
ma gá ra. 1948 feb ruár já ban a szom -szé dos Cseh szlo vá kiá ban
le zaj lott kom -mu nis ta ha ta lom át vé tel és a Nyu gaterőt len
til ta ko zá sa ar ra ösz tö nöz te akom mu nis tá kat, hogy erő
tel je sebb lé pé -se ket te gye nek. Ge rő Er nő 1948. már
cius3-án az MKP Ál lam po li ti kai Bi zott ság ne -vé ben a Po li
ti kai Bi zott ság nak be nyúj tottelő ter jesz tés ben úgy fo gal
ma zott: „A bel -po li ti kai és nem zet kö zi hely zet le he tő vé
te -szi, hogy az ál la mo sí tás te rén az ipar banés rész ben a ke
res ke de lem ben, ere de ti el -gon do lá sok tól el té rően,
újabb ko moly lé -pést te gyünk elő re. Mint is me re tes, az ere
-de ti el gon do lás az volt, hogy az ál la mo sí -tá so kat ál ta
lá ban »szá raz úton« fog jukvég re haj ta ni. Ak kor azon ban nem
szá mol -tunk a bel po li ti kai hely zet ilyen gyors fej -lő dé sé
vel és a cseh szlo vák stb. ese mé nye -ket sem kal ku lál tuk be
ter veink be. Sze rin -tem hi ba len ne ra gasz kod ni az ere de
tielgon do lás hoz és nem ki hasz nál ni a kí nál -ko zó ked ve ző
hely ze tet.”
Az MKP ve ze té se nem is kés le ke dett. Aleg na gyobb ti tok
tar tás kö ze pet te kez dőd -tek meg az elő ké szü le tek, el ső
sor ban aszó ba jö he tő vál la la tok jegy zék be vé te leés az ál
la mo sí tott vál la la tok hoz ki ren del -he tő, ve ze tés re al
kal mas és po li ti kai szem -pont ból meg bíz ha tó sze mé lyek ki
vá lo ga -tá sa. 1948. már cius 25-én ál la mi ke ze lés -be ke
rült va la mennyi üzem, amely nekmun kás lét szá ma 1946. már cius
1. óta bár -mi kor elér te a 100 főt. Ek kor 594 vál la lat,1948.
no vem ber vé géig 780 üzem ke rültál la mi ke ze lés be. Az in téz
ke dés kö vet kez -té ben a fog lal koz ta tot tak há rom ne gyedré
sze már az ál la mi szek tor ban dol go zott.
40 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
-
Az 1948. már ciu si ál la mo sí tá sok kal a bá -nyá szat, a ne
héz ipar, a bank- és hi tel életál la mo sí tá sa után most már a
könnyű iparje len tős ré sze is ál la mi ke ze lés be ke rült, sle
he tő vé vált a ke res ke de lem te rén is ama gán kez de mé nye
zés vissza szo rí tá sa. Az1948-as év vé géig a me ző gaz da ság ki
vé -te lé vel a „szo cia lis ta szek tor” a gaz da sá giélet va la
mennyi te rü le tén túl súly ra ju tott.A me ző gaz da ság ban
egyelő re az MKP PBál tal 1948. feb ruár 12-én el fo ga dott gaz
-da ság po li ti kai irány el vekben sem szere-pelt a föld tu laj
don lás for má ját érin tő ra -di ká lis in téz ke dé sek be ve ze
té se, de aztmár je lez te, hogy a párt po li ti ká já ban aszö vet
ke ze ti kér dés is mét elő tér be ke rült.
Már a Ma gyar Dol go zók Párt ja prog -ram nyi lat ko za tá hoz
fű zött szov jet meg -jegy zé sek sej te ni en ged ték, hogy a szö
-vet ke ze tek fej lesz té sé ben a „tech ni kaijelle gű in téz ke
dé sek” he lyett Moszk vanagyobb sze re pet szán a „tár sa dal mi
jel -le gűek nek” (a szö vet ke zés min den for má -já nak fej lesz
té se, hi te lek nyúj tá sa), a Ju -go szláv Kom mu nis ta Párt
hely ze té ről1948 nya rán meg je lent Ko min form-ha tá -ro zat vi
szont – meg fe le lő elő ké szí tés után– egye ne sen a kol lek ti
vi zá lás meg kez dé -sé re szó lí tott fel. Ha hi he tünk Rá ko
sivisszaem lé ke zé sé nek, a szö vet ke ze te sí tésmeg kez dé sét
még ő ma ga is ko rai nak tar -tot ta, s ha már a szov jet ve ze
tés ra gasz -ko dott a ter me lő szö vet ke ze ti kér dés fel -ve
té sé hez, eny hí tés ként sze ret te vol naelér ni az ön kén tes
ség el vé nek ki mon dá -sát. Az MDP ve ze té se szá má ra, ha a
vég re -haj tás ne héz sé gei vel tisz tá ban is vol t, nemlehetett
két sé ges, hogy e ha tá ro zat nyo -mán újabb for du lat ra van
szük ség – na pi -rend re ke rült a fa lu szo cia lis ta átala kí
tá -sa is. Rá ko si Má tyás 1948. au gusz tus 20-iün ne pi be szé
dé ben Kecs ke mé ten máregyér tel műen és ha tá ro zot tan a szö
vet ke -ze te sí tés mel lett fog lalt ál lást: „Két út álla ma
gyar dol go zó pa raszt ság előtt. Azegyik út a ré gi, a meg szo
kott, a túl zás bavitt egyé ni gaz dál ko dás […] Ezen az útona né
pi de mok rá cia nem me het to vább.”
A kom mu nis ta párt ál tal bir to kolt ha tal -mi funk ciók, a
ma gyar bel po li ti ká nak az1949-es vá lasz tá sok után for má li
san is egy -pár ti mo no pó lium má tör té nő átala kí tá sale he
tő vé tet te az 1947 őszén még hosszabbidő táv ban el kép zelt gaz
da ság- és tár sa da -lomátala kí tá si fo lya mat fel gyor sí tá
sát. Leg-később a Ko min form 1948. jú niu si, a Ju go -szláv Kom
mu nis ta Pár tot elíté lő ha tá ro za -tá ból a kom mu nis ta párt
ma gá ra és Ma -gyaror szág ra vo nat ko zóan is le von hat taazt a
kö vet kez te tést, hogy a szo cia liz musmeg va ló sí tá sá ban
nincs kü lön „nem ze tiút”, a szov jet gya kor lat az élet min den
te -rü le tén kö ve ten dő pél da. En nek je gyé benke rült sor
1948–1949 fo lya mán a ha ta lomkom mu nis ták ál ta li tel jes kö
rű meg ra ga -dá sá ra és en nek kö vet kez mé nye ként az or -szág
po li ti kai éle té nek, gaz da sá gá nak éstár sa dal má nak szov
jet min tá ra tör té nő ra -di ká lis átala kí tá sá ra.
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 41
Szviridov altábornagy, a Szövetséges Ellenôrzô Bizottság szovjet
elnök-
helyettese beszél Budapest felszabadulásának
elsŒ évfordulóján. A háttérben Rajk László és Varga Béla
74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
