III. évfolyam 3-4

61953 március - április

AV11ÁGBANSzerkesztőség és kiadó-hivatal: P. O. Box 1005Washington 13., DO.

MAGYAR KULTURÁLIS FIGYELŐHungarian Bimonthly — Kevista Húngara

Revue Bimensuelle Hongroise

Előfiz, öszakamerikában:egész év 4.-$, félév 2.-$;Más ország havi 2 coup.

Bartók Béla világnézeteírta: JUHÁSZ VILMOS*

Bartók Béla születésének 72. évfordu-lója alkalmából közöljük az alábbitanulmányt, melynek külön jelentősé-get ad az la tény, hogy a hazai rezsimBartókot is szeretné kisajátítani, ma-terialistának s ateistának kiáltva ki.

gARTóK BÉLA, a 20. század legnagyobb magyaralkotóművésze azok közé a magányos szellemek

közé ta,rtozott, akik joggal mondhatták el BolyaiJános szavaival életművükről: "A semmiből terem-tettem egy világot." Mlüve teljes és egyszerű s ehhezegyénisége éppenúgy hozzátartozik, mint zenei al-kotásai. Bartók mint ember is önmagában teljeszárt kozmosz volt és a zenei mü melletti személyi-sége is, amely éppenúgy halhatatlan, mint a zeneió'puszok, annál erősebben fogja foglalkoztatni ésizgatni az elvövetkező korok alkotó szellemeit,iminél messzebb kerülünk majd attól a Bartóktól,aki kortársunk volt s itt élt közöttünk. Mint a leg-több ömmagában zárt és teljes szellemnek, köznapiértelemben kevés kapcsolata volt a külső világgal.A legmagányosabb szellemek egyike volt. De ez azegyedüllét, magány és az egocentrizmus is, amely-lyel az ilyen zárt szellemeket vádolni szokták,csak külsőség volt, visszahúzódás attól a világtól,amely felett a matéria törvényei uralkodnak.Szellemi kapcsolata korával, nemzedéke és a meg-előző nemzedék problémáival, rendkívül gazdag éssokirán'yú volt. iBenn élt a( világban «gesz lényével,csakhogy nem abban az értelemben, mint az át-lagemberek.

Ahogy művészetét mindig nagyon nehéz leszkategorizálni, éppen, mert minden külső hatás elle-nére annyira lezárt ez a művészet, úgy világnéze-tét is. Bartók egyik tételes vallásnak sem volt ahíve, sőt lázadóan opponált anna,k a vallásnak atanaival és formáival szemben, amelybe teleszü-tett, de ennek ellenére éppen oly mélyen vallásosszellem volt, mint akár Mozart, akiár Verdi, sőtállíthatjuk, egyéniségének és művének középpontiproblémája a vallás volt.

Bartók katolikusnak született, de családjától,környezetétől, annyira szeretett édesanyjától semkapott mélyebb vallásos élményt. A fiatalkoriélmények a ferencjózsefi kor vidéki középosztályá-nak többnyire felszínes, külsöséges vallási P! étéhezkapcsolódtak, amely általában nem is volt élet,hanem csak szotóás, gyakorlat. A "nagy herézis"kora volt ez, amikor a vallási gyakorlat többnyireaz újtól, a nag>y konvulziőktól való védekezés, a(megszokotthoz, a külsőségekhez való ragaszkodásszerepét töltötte be. így a valóban átélt katolikum-imal alig találkozott. Ennélfogva idegen maradttőle a katolikus tanítás, éppenúgy, mint a katoli-kus liturgia. "Hókusz-tpókusznak" minősítette,mert mindaz visszariasztotta, a,mivel szembengyanúja volt, hogy szakadék van a külsőségek ésaz át nem élt belső tartalom között. Késő férfiko-rában nyiltan is szakított a katolikus egyházzal.Áttért az unitlárius hitre, aïzal a megokolással,hogy ebben "legkevesebb a külsőség".

Bartók a saját bevallása szerint 14 éves koráig,ahogy ő maga, leveleiben kifejezi, "mint tisztelőjea tekintélynek, buzgó katolikus volt", ö magagyermekkora gyakorló katolikus vallásosságát első-sorban édesanyja befolyásának tulajdonította. Ek-kor következett be kezdetben fokozatos, önmagaelőtt sem teljesen tisztázott, majd pedig gyökeres,tudatos és elvszerü elszakadása nemcsak a katoli-kumtól, de az Istenhittől és a lélek valóságát hir-dető spiritualizmustól. Ez a lázadás az utolsó kétszázad legtöbb neigy alkotójának ifjúkori fejlődé-sére jellemző, de szinte szabályszerű volt a század-forduló körüli évtizedekben. Nem véletlen, hogyBartók a tekintélyt említi, mint az általa elutasí-tott katolikus hit és életforma lényegét. Mint azösszefüggésből kiviláglik, a katolikus hitet éppenazért utasította el magiától, mert számlára, a "te-kintélyt", mint külső kényszert jelentette, ö ma-ga abban a levélben, amelyben számot ad élete for-dulatáról, teszi a tekintély szót idézőjelbe. Hogymért jelentett az ifjú Bartók számlára a katolikushit, msjd pedig1 minden Istenhit, sőt minden spiri-

* Copyright 1953 by V. Juhász and Hírünk a Világban

2. Hírünk a világban

tuális szemlélet, külsőleg erőszakolt tekintélyt,annak okait nem nehéz felismerni.

A tekintélyt külső erőszaknak akkor érezzük,ha nem tapasztalunk mögötte, belső és külső okok-ból, valódi élményt. Éppen a nagy alkotó szellemek,akik egy szikrát| őriznek a teremtés müvének ere-deti, lélekkel teljes tisztaságából, rendkívül érzé-kenyek a valódi élmény nélküli tekintéllyel szem-ben. A bennük ]évő teremtő tisztaság, a természet-feletti teremtésnek ez a visszfénye tiltakozik min-den ellen, ami át nem élt, tehát hamis, hazug, tal-mi. Ezért is válnak, többnyire a fiatalkon nagyfordulat idején, a, legtöbb esetben lázadókká. Dosz-tojevszkij "Siheder" c. regénye, amelyet egyébkéntBartók —• Dosztojevszkij és Tolsztoj minden eléjekerült írásával együtt — nagyon szeretett, meg-kapóan tükrözi & tisztaság és igazság utáni sóvár-giásnak ezt az ifjúkori lázadását a "tekintély",tehát a megmerevedés, a lêîektelenség, s ezzelegyütt a hazugság és igazságtalanság ellen. Amia vallásos életet illeti, a liázadás forrásai nyilván-valók: a "teljes" utáni vágy, ami különöse-n ottérzékeny a tökéletlenséggel szemben, ahol ez ateljesség igényével lép fel; gyakorlatilag hivatásuk-hoz nem méltó életet élö egyháziakkal való találko-zás; a liturgikus élmény deklasszálása a szolgálatmindennapi kicsinyességeiben; s, vallás tekintély-motivuniainak az az erős kiemelése, amely éppena századforduló hivatalos vallásosságára jellemző;társadalmi és "hatósági élet" sajátos eigybefonó-dása a va.Hás külső gyakorlatával és jelszavaival,ami különösen a kisvárosi életben érvényesült erő-sen, stb.

A fiatal lázadó Bartók, amikor magában akaregy világot kiformálni, szembetalálta magát egykész világgal, amelyet ellenségesnek, hazugnak ésa teremtőképességet -elnyomónak érzett s amelyheza vallásosságot is hozzászámította, a viliág mér-tékadó embereinek spirituális "előítéleteivel", "ha-zugságaival" együl. Ez a kihívó, lázadó magatartásezzei a "kész" világgal és előítéleteivel szemben,na,iv különcködésekben is megnyilvánult. így pl.Bartók fiatal korában cipő helyett egy groteszkszandált viselt, amiben a lábujj láthatóan különmozgott s amelynek hasonló "provokatív" különc-ségekkei együtt egyedüli célja, az "Épatez le bour-geois" volt. (Ez a szandál viselés furcsa módon ab-ban az időben Btudapesten számos fiatal lázadó kö-zös kihívása volt a világ ellen.

Bartók ''nietzsoheizmusa", materializmusa, lé-lekellenessége, Istentelensége, természetkultusza— csupán ennek a "kész", a "hazug" világ elleniifjúkori lázadásnak ai megnyilvánulásai voltak.Hitetlenségében Istent, materializmusában s szelle-mit -kereste, — de az átélt, a maga igazságában ésteljességében megnyilatkozó Istenit és Szellemit.Ezt a belső harcot azonban elrejtette a külső világelől, és zenéjén kivül, amely mindenkor erről ta-núskodott, nagyon ritkán árulta el, akkor is inkábbelejtett szavakban, mint lerögzített írásban. Ezértlevelei ebből a szempontból és bizonyos fokig min-

den vonatkozásban tökéletlen képet adnak lelkiéletéről. Csak a lázadlás, egy bizonyos pirovokatívkihívás a világgal szembén kap helyet bennük fia-tal koriában, nem pedig a,z a belső vívódás, amelynekmár fiatalkori zeneműveiben örökérvényű hango-kat adott. Amikor pedig később ez a lázadás meg-tisztult, személyes vallásos szemlélete kialakult —^megnyugvásról sztatikus értelemben a legtöbbhozzá hasonló magányos alkotónál nem beszélhe-tünk — akkor óvakodott attól, hogy írásban ki-fejezze a, benne végbemenő lelki történéseket.Ezért teljesen hazug az a kép, amelyet ilyen pro-vokatív, kihívó hangú levéltöredékek alapján abolsevisták rajzolnak meg a "materialista, isten-telen" Bartókról.

Bartók az alapvető, egész mtűvét megtermé-kenyítő nagy vallásos élményt a magyar néppel, aparasztsággal, majd pedig az egyetemes népi lel-kiséggel való szellemi találkozásától kapta. Azoka vallásos élmények, amelyeket ennek a találko-zásnak köszönhet, évezredekre, sőt évtizezredekreyennek vissza, mint az emberiség örök megváltásutáni sővárgáaának megnyilvánulásai. Ez az ősimegváltásvágy a népi vallásosságban harmoniku-san egybefonódott a kereszténységgel.

Ha Bartók vallásos világképét, úgy amint aznépek zenei alkotásiban kifejeződik, meg akarjukérteni, akkor a pásztornomádok egy csoportjánaka vallásos világképét kell felidéznünk —• annak,amelyhez a honfoglalás előtti magyarság is tarto-zott. Az "állatküzdelmi p'elenetek" világképéregondolunk, amelynek nagyszerű emlékei a szibériaiaranylemezekről a magyarországi szkita emléke-kig, a puszta pásztornomád műveltségeinek alap-vető vallásos élményeiről tanúskodnak. Ezek azállatküzdelmi jelenetek ősrégiek, feltalálhatók alegrégibb mezopotámiai, kisázsiai, szíriai és egyip-tomi emlékanyagban. Az ókori magánkultúrák vi-lágfába a közeplázsai pásztornomád kultúrákbólkerültek, hogy azután visszahassanak a későbbipusztai p'ásztornomfád kultúrák művészeteié. Eze-ken az állatküzdelmi jeleneteken egy ragadozóállat — gyakran nemlétező szörnyeteg, keverék-lény •—• megtámad egy menekülő szelíd állatot,őzet, szarvast, juhot, vadkecskét és halálra sebe-siti áldozatát. Sokszor a halált hozó szörnyetegetnem is látni, csak rémült, menekülő áldozatát, ígya nagyszerű magyarországi szkita aranyleleteken:a zöldhalompusztai és tápiószentmartoni menekülő"csodaszarvast" (ábrázoló aranylemezeken. Ezekaz állatküzdelmi ábrázolások összefüggenek a cso-daszarvas mítoszokkal s ezek mitológiai rokonai-val, amelyekben az üldözött állat egy "új hazába"vezeti üldözőjét. Ide tartoznak ai keleteurópai népiműveltségek körében máig is élő theatrális vallá-sos népi szokások.

Ennek a szimbolikának a jelentése: a Gonosz,a Démon, aki e világnak az ura és aki ott van(mindig bennünk is, ebben a világban mindig el-pusztítja a jót, az igazat, a tisztát. Mégis, a, mene-külő jó és igaz, a sötétségtől üldözött fény gyöze-

Hírünk a világban

delmeskedik ellenállhatatlanul erősebb üldöüoje fe-lett. Ez a győzelem magának a szenvedésnek, meg-adásnak a tényében van elrejtve, mint a kagylóbanaz igazgyöngy. Ez a küzdelem az ellenállhatlanulerösebti démon és az előle menekülő jö és igaz kö-zött szakadatlanul folyik a mindenségben. Volta-képen az egész teremtett világ nem egyéb, mintennek a küzdelemnek a színtere, amelyben a jó ésigaz mindig megsemmisül és mégis végül győzedel-meskedik. Nem véletlen, hogy a perzsa Zoroaszter(Zrratusztra) vallásos világképét, amely szerint azemberi élet és az univerzum élete szakadatlan harca fény és a sötétség között, az ókori hagyományKözép-Ázsiából származtatja. Az is több a véletlen-nél, hogy a manicheizmus, amely a Krisztológiátigyekezett egybeolvasztani az ősi perzsa fény-vallással, annyira elterjedt a középázsiai félnomádkultúrák körében és valószínűleg erősen hatott akésőbbi pásztornomádok sámánizmusára.

Az elnyomott és éppen az elnyomatásban végsőfokon mindig győzedelmeskedő népi paraszti kul-túrák körében elevenen él ez a komor, tragikusés mégis felemelő dualizmus, amely ezen a földönelháríthatatlannak ítéli a Gonosznak, p, Démonnaka győzelmét, de éppen a tűrésben, a szenvedésben,a megadásban ismeri fel a megigazulás forrásait.A paraszti társadalmak története, s köztüt küló-nösképen a magyar parasztságé, valóban a &zenve-dés és megadás örök magatartása az ellemiállhatat-l?„nul erősebb Démonnal szemben.

Bartók Bélát nagyon érdekelték a népvándor-láskori művészeti emlékek, amelyekkel főleg Fet-tich Nlándor, ennek a történelmi kornak egyik szak-értője, aki maga is zenész és Bartók np,gy tiszte-lője volt, ismertette meg. Bartók kitűnően is-merte a magyar népthit egész birodalmát, mintahogy általában a magyar néptudományban, folkló-réban teljesen otthonos volt.

Ez a dualista vallásos alapélmény, amely azéletet a Gonosz és a Jó szakadatlan küzdelméneklátja, még pedig oly módon, hogy a Gonosznak,mint erősebbnek szükségképen győznie kell, de aJó éppen elesettségében, megadásában végülmégis mindig a világot fenntartó, alkotó princí-pium marad, végig kíséri Bartók zenei fejlődését,a népzenéve] való találkozás nagy élményétől fog-va. iMár felismerhető ez a "népi" vallásos dualiz-mus a "Két Zenei Arcképben", de a hitvallás ere-jével a késői szerzeményekben: az utolsó zenekari

szvitekben, a több hangszerre írott "Concerto Ze-nekarra" c. művében, a rapszódiákban, a CantataProfanában, az utolsó két vonósnégyesben és azongoraversenyben nyilatkozott meg. Ismét nemvéletlen, hogy a Cantata Profanában Bartók egycsodaszarvas-mitoszt dolgoz fel. Ennek a páratlanzenekari és kórus műnek a szövegét ő maga írta,egy román thea.trális mítosz alapján. Az utolsó vo-nósnégyesekről azt mondotta valaki, hogy "Dzsin-gisz kán hordái támadnak fel bennük". Ezek ahordák, a gáttalan szenvedélyek elárasztják velük,és mégis a világot fenntartó Igazon nem tudnakerőt venni. Ebből a szemszögből nézve egyáltalá-ban nem "vallásos fordulat" Bartók utolsó nagymüvének, a "con religioso" tétele. Ez a "con re-ligioso" Bartók minden nagy müvében a megti-port, meggyötört, szétmarcangolt, ízekre tépett ésmégis megújuló "végső hamg".

Bartók "ősvallási" világképének ismertetésé-vel a legtávolabbról sem akarjuk azt állítani,hogy holmi turánista és keresztényellenes új po-gányságna.k lett volna híve. Ezt a két világháborúközött a középosztály egy részében elterjedt áram-latot, amely tulajdonképpeni világnézet és belsőmeggyőződés hiányiából fakadt s amely táptalajávávált a nácimusnak, megvetette és elítélte. Bartóktisztában volt azzal, hogy egy ilyen visszapogányo-sodás, amely semmi egyéb egyfajta, durva materia-lizmusnál, a szellemi célok megtagadásánál, a le-hető legtávolabb áll a nép élő vallásos hitétől. Aző személyes vallásos világképe mélyen keresztényivolt az "anima naturaliter Christiana" értelmébenés az emberiség örök megváltás vágyában gyöke-rezett. Bartók azok közé a misztikusok közé tar-tozott, akiket tragikus és sajnálatos külsőségekakadályoztak meg egy erősen hitetlen és képmu-tató korszak és környezet hatása alatt abban, hogyegész lélekkel egy egyházi közösséghez csatlakoz-zanak. Azok közé a misztikusok közé tartozott,

akik valóban csak egész lélekkel tudták átélni azegyházban megnyilatkozó természetfölöttit, s miu-tán ez az út beziárődott előtte, egyéni kereső, azangyallal küzdő Ja,kób módjára örök-Istennelvias-kodó maradt. Nemcsak vallásos szellem volt, ha-nem misztikus Istenhívő — de a természetfölöttivilág olyan misztérium volt a számlára, amelyetelrejtett lelke mélyére és senki előtt sem volt haj-,landó feltárni. (Folytatjuk)

Tankönyv-kutatás„Barankovics István a követke-zők közlését kéri:

A Szabad Európa BizottságKözépeurópai Tanulmányi Köz-pontja meg akarja vásárolni,vagy kölcsönvenni a következőelemi- és középiskolai tanköny-

veket, melyek .Magyarországon1930 és 1948 között jelentekmeg: Magyar Nyelvtan, MagyarIrodalomtörténet, Magyar Olva,-sókönyv, Magyar Földrajz, lla-gyar Történelem. A Központ ké-ri, hogy e könyvek tulajdonosaiszíveskedjenek Dr. I. L. Kandel,Room 308, 4 West 57th Street,

New York 19, N. Y., U. S. A. cí-men tudatni a könyv szerzőjé-nek nevét, a köyv címét, megje-lenési idejét, kiadóját, oldalter-jsdelmét, továbbá azt, hogy akönyvet mennyiért hajlandók aKözpontnak eladni, vagy leféT-képezésre rendelkezésre bocsáj-tani."

4. Hírünk a világban

NAGY IDEGENEK - MGYJAINKRÓLSAINT SIMON RÁKÓCZI FEREJJORÓL

Rákóczi Lipót Ferenc hierceg már sztiletése-kor többet hozott magával, mint amennyi szük-séges volt ahhoz, hogy gyanús legyen a bécsi ud-var előtt. Kapcsolatai és jogai nem tették öt ár-ta.tlanabbá. 1701 láprilisában letartóztatták, Neu-stadtba vitték és azzal vádolt&k, hogy megkísé-relte Magyarország fellazítását. Eladott mindentamije Neustadtban volt és ötszáz arany dukát-tal megnyerte Lehmannt, a Castelli-ezred kapi-tányiát, aki dragonyosi egyenruhát szerzett neki.Azután megbarátkozott őreivel, a tisztekkel éskatonákkal, megvendégelte és leitatta ök3t. 1701november 7-én egy külvárosba menekült, aholmár bárom lovat tartotta,k számára készenlétben,elért Győrbe és onnan Lengyelországba, ahol csat-lakozott Bercsényi grófhoz, a magyarországi elé-gedetlenek egyik vezéréhez. Akit csak lehetett,utánaküldtek, amint észrevették szökését. Bécs-ben körözőleveleket szögeztek ki és díjat tűztekki fejére. Ottartózkodő feleségét egy kolostorbazárták. Kivégezték azt a kapitányt, aki a drago-nyosi egyenruhiát szerezte s mindazokat, akikrőlazt hitték, hogy elősegítették a szökését. 1703 áp-rilisában Bécsben fejvesztésre ítélték. B elesége1'705-ben engedélyt kapptt arra, hogy Csehország-ba vonuljon vissza, ott 1707-ben mogint letar-tóztatták, de nemsokára megint módot talált ar-ra, hogy Szászországba, meneküljön, ahol Dan-zigba vonult. Két fiát a győri püspök udvarmes-terének őrizetére bízták. 1704-ben, majd 1707-ben Rákóczit erdélyi fejedelemnek kiáltották ki.Az olvasó ezen emlékiratok különböző helyeintalálkozhatott haditetteivel és azzal, hogy meg-remegtette a császiárt Bécsben, melynek vidékétnem egyszer pusztították, úgyhogy a faJvak tü-zet a császári palota ablakaiból lehetett látni. Ahochstadti szerencsétlen ütközet megállította ha-ladását: az elégedetlenek szétoszlottak, vezéreiklegnagyobbrészt egymásután megegyeztek a csá-szárral, ő, aki sem becsületet, sem biztonságotnem remélhetett, Lengyelországba vonult vissza,onnan átjött Franciaországija, amely tartásdíjatadott neki és hivatalos jellegű követet tartott mel-lette.

1694 szeptemberében feleségül vette Sarolta A-máliát, Waníried hesseni hercegnek és Alexand-rina Julia Linange-i grófnőnek a lánylat. Ez a her-ceg öccse volt Vilmos hesseni hercegnek, Mada-me de Da.ngeau egyik testvére férjének. Rákóczitehiát Madame de Dangeau sógorának a veje volt.Madame de Dangeau teljesen német volt és na-gyon ragaszkodott a rokonsághoz. Rákóczival va-ló kapcsolata nagyon közeli volt, bár nem vérro-konság, mégis ugyanazt a hatlást tette rá. Hada-imé de Dangeau Madame de Mainto.no kedvencevolt s nagyon jóban volt a királlyal és kettejükminden ihivével. Dangea.u, aki egész életében a

nagyvilágban és az udvar legjobb társaságábanforgott, ettől megmámorosodott. Állandóan ab-ban gyönyörködött, hová jutott fel. Feleségeközeli rokonságainak nagyíságában lubickolt.Mindketten saját ügyüknek tekintették Rákó-czit, aki itt senkit sem ismert s ezért hozzájukfordult. Nagyon jól irányították. Rákóczi nem-csak nem igényelt, de nem is fitogtatott semmit,s ezzel kiengesztelte a,z egész világot, mert köny-nyen megvoltak vele, ő pedig mindenkivel. Ezérthálásak voltak neki egy olyan országban, melya nagyravágyás martaléka.

Dangeau, akinek asztala igen jó hírben állt ésaki a legelőkelőbben és legválaisztékosabban élt,fokozatosan, de hamar vezette be Rlákőczit a jótársasiágba. Rláköczi csakhamar ott volt az udvarlegjobb és legzlárkózottabb estélyein. Madame deDangeau teljesen megnyerte neki Madame deMaintonot s rajta át Maine herceget. A divatosszórakozás, a vadászat, és némi igyekezet össze-kapcsolta őt Toulouse gróffal és csakhamar kü-lönösen jó barátja, lett. így hát elérte azt, hogye két fivér volt tanácsadója, hogyan viselkedjéka király mellett, és megnyitották neki a csator-nákat mindazon bizalmasságok és megkülönböz-tetések felé, amelyek személyes meghittségbőlerednek és függetlenek a rangtól. E segítséggel,mely nem késlekedett, ott volt minden vadásza-ton, minden estélyen, miden Marly-i uta,záson ésmint a többi udvaronc, majdnem sohasem hagy-ta el az udvart, gyakran és minden korlátozásnélkül láthatta a királyt a nyilvános órákban ésnagyon ritkán a nélkül is, hogy a, kirá.ly akartvolna vele beszélni, egyedül, a király dolgozó-szobájában, amikor kihallgatásra vágyott.

(Rákóczi nagyon magas növésü, a nélkül, hogytúl magas volna, nem soviány és nem kövér, na-gyon arányos és jóalakú, külseje erős, hatalmasés nagyon nemes, tekintélyt parancsoló mindendurvaaág nélkül. Arca elég kellemes ég egész jel-lege tatár. Bölcs, szerény, mértéktartó, és elég-gé szellemes ember. Egészbenvéve jóságos ésértelmes, nagyon udvarias, de eléggé megválogat-ja, kivel áll szemben. Igen könnyed mindenkivelés — a,mi ritkán található együtt — ugyanakkorsok benne a méltóság a nélkül, hogy modorábanbármi is éreztetné a dicsőséget. Nem sokat beszél,de azért részt vesz a társalgásban és nagyon jóladja elő mindazt, amit látott, a nélkül, hogy ma-gáról beszélne. Rendkívül tisztességes, pgyenes,igaz, a végsőkig bátor ember. Mélységesen hiszIstenben és ezt na,gy egyszerűséggel nem mutatja,de nem is1 titkolja. Titokban sokat ad a szegények-nek és sok időt tölt imádkozással. Nagy háztar-tásának erkölcseit, kiadásait 'és tartozásait a leg-pontosabban szabályozza, és mindezt szelíden.Mindennapos érintkezésben nagyon jő, szeretet-reméltó és kéyelmes ember, de ha közelről lát-tuk, csodálkozunk, hogy olyan nagy pártnak volta vezére és oiyan nagy hírt támasztott a világ-ban. (1713) (Saint Simon Emlékirataiból)

Hírünlc a világban 5.

N Y U G A T I F I G A E L OEgyesült Államok •

Bartók Béla ,neve a legtöbbet szereplő magyar 'név ma Amerikában. Nemrégentíiegjelent az első teljes Bartók- ,élet-rajz is Halsoy Stevens tol-lából; Stevens professzor a cali-forniai egyetem zeneszerzési tan-székének a vezetője, egyik kol-légiuma Bartók zenéje. Tanul-mányok] cikkek is gyakran jelen- •nek meg, melyek legalább rész- jben Bartókkal foglalkoznak. ígya NB'W YOIRK TIMES 52. XI.2.-i számiában egy népzene-gyüj-tésrői szóló cikk fejtegeti döntőjelentőségét e téren. Igazi nép- ,szerűségét azonban egyre szapo-rodó lemezein lehet a legjobbanlemérni.

A nemrég megjelent újabb He-gedűverseny-|)emezt méltatva, a"WASHINGTON POST (53. III.1. ) „ jelenkori mestermünek "nevezi a müvet. XT. ez a lap (53.III. 22.) már a cikkében kiemeli,hogy „egyike Bartók legjobb miiveinek" a szonáta két zongoráras ütőhangszerekre. Az angolokBartók tánc-szvitjét hozták kinemrég (a másik oldalon KodályGalántai táncaival). (N\T, 53.IV. 12.) A Divertimentot vonó-sokra (a, Háry Jánossal a másikoldalán) a CHRISTIAN SCIEN-CE MONITOR (53. III. 31.) mi-nősíti mestermünek, kiemelve avolt Kodály-tanítvány, Doráti in-terpretlálás/át. U. ez a lap> Bachszerepével a zongoratanítás te-rén hasonlítja össze Bartók je-lentőségét a most kiadott Gyer-mekeknek c. müvével kapcsolat-ban. „Akárcsak a híresebb 'Mik-rokosmos' korábbi kötetei, ezt a

zenét is tökéletes báj és valódiegyszerűség jellemzi, minden ü-temén meglátszik a mester kéz-inyoma. Semmisincs csak 'leegy-szerűsítve' benne; olyan zongo-ra-zene ez, ely bármely előadó-művész műsorába beleillik s bi-zonyos, hogy a legmegrögzöttebbkonzervatív hallgatót is meg té-ríti pikáns harmóniáival s finomritmusával."

A hangveirsíenyrszínp'adon ta-pasztalható népszerűségére a leg-jobb bizonyíték, 'hogy Nev; York-ban, csak a Carnegie Hallban, 11nap alatt 3 Bartók müvet adtakelő: A Hegedűversenyt, a Kétképet és a Concertot Zenekarra.(CHRISTIAN SCIENCE MONI-TOR, 53. III. 21.)

Kiét szenátor, íves és Humpreyemlékezett meg idén a magyarfüggetlenségi ünnepről a kong-resszusban. Curtis képviselő áp-rilis 1-én Mindszenty hercegprí-más nlácik és kommunisták általtörétnt letartóztatásoról és elítél-tetéséről beszélt. Mrs. Boltonképviselőnő Nyáríády Miklóskönyvének egyik fejezetét olvastafel a képviselőházban "SztMinmenetrendjéről".

GEORGE MAYa TIMES és a REUTER volt tu-dósítójának a, tolnából közöl aNEW YORK TIMES két vasár-napi számlában (5'3. III. 1Ô.-29.)rendkívül érdekes cikkeket a ma-garországi helyzetről. May 4 é-vet töltött Magyarországon ésIi95l2 m'ájusában jött csak el.

Kiss Rezsőmagyarszületésü arcképfestő ha-láláról s temetéséről ad hírt a

„NEW YORK JOURNAL AMERI-; CAN (I&3 . II. 5 . ) . A gyászbeszé-

det Pfeiffer Zoltán mondotta.Kiss Rezső közvetlen halála előttkapott ajánlatot Eisenhower el-nök portréjának megfestésére.

Dohnányi Ernő «*C-dur Szerenádjárol és D-mollkvartettjéről irja a NEW YORKTIMES (&3.IV. 5): "Kellemes,konzervatív darabok, a brahmsikéső - romantika, tradíciójábangyökereznek. A zene egy akadé-mikus elme terméke — de egy«iső osztályú akadémikusé". BárDohnányi magyarsága általáno-san ismert, mégis u. ez a lap53.II.8-i számlában csennek vagylegalábbis a "cseh iskolához"tartozónak tünteti fel; "Szimfo-nikus percek" c. müvéről közben(megjegyzik, hogy a mü "biztos,csiszolt példája, e zeneszerző"mesterségbeli tudásának, de ke-veset mond".

"itettenthetetleiv"cimmel ir a NEW YORK TIMES(5 3. IV. 5.) Tábori Györgyről,akit "az optimizmus niegsze-anélyesitő jenek nevez". Táboriu.i, miután két színdarabját mu-tatták be New Yorkban balsiker-rel, most készíti elő a harmadikbemutatóját. Utolsó darabja, "Acsászár ruhái" az 1930-as Buda-pesten Játszódott, a CHRISTIANSCIENCE MONITOR (53.11.14.)szerint "vegyes fogadtatásra ta-lált"; a lap szerint az iró "min-den megoldiásra talál problémát".

"A 100 legfontosabb ember"c. tömegkiadásű könyvben, melyezev elején jelent meg a CAR-DINAL kiadó kiadásiában, bárom

A magyarság életbiztosító intézménye

AZ AMERIKAI MAGYAB REFORMÁTUS ESYESÜLET1801 "P" Street, N. W. — ííossuth House — Washington 6. D. C, USA.

Díjtartalék töke $ 5,000,000; érvényben lévő biztosítási összeg 27 millió. Otthon azelöregedett tagoknak és árváknak. Tagfelvétel az USA területén.

6. Hírünk a világban

magyar is szerepel: Koestler Ar-tur, Kármlán Tódor (a, repülésegyik forradalmasítója)s "Hans"Selye (a szívbetegségek meglőzö-je), akit azonban — Bécsbenszületvén —• osztráknak könyvel-nek el.

Fred Godsey

tollából, aki 1945-50 közt a bu-dapesti amerikai követség tiszt-viselője, érdekes cikk jelent mega FOREIGN SERVICE JOURNAL53.H.4 számlában. Megemlékeziktöbbek közt az 1945-ös, "a,zegyedüli tiszta és becsületes vá-lasztásokról", az Amerika-baráttüntetésekről, a nyilt kommunis-ta-ellenes ellenállásról, stb.

Kiss Istvánnaknemsokára második, matemati-kai- logikai problémákkal foglal-kozó könyve jelenik meg. "Trans-formations on Lattices and Struc-tures ofi Logic" c. müvének aján-lásaként az "Ember Tragédiája"lUtolsó sorát használta s müvét"Magyarországnak, szülőhaza já-nak" ajánlotta.

í>rópa Taniácshoz, a Tanács magyar » ségek ellen. Nem elég oltás előtt

ArgentinaEgy Argentínában élő magyar

emigráns zeneszerző Kaszner Ká-roly megírta az Európai Egye-sült Álla,mok első himnuszát. Az"Európai Himnusz" váza a Mar-seillaise, de van benne egy-egyakkord a belga, norvég, olasznémet, luxemburgi, az angol ésa magyar himnuszból is. Az űjhimnuszt elküldték francia szö-vegével együtt a strassburgi Eu-

15 magyar újság kizárólagosképviselete és az egyedüli ma-gyar könyvüzlet Venezuelában

Cujtura X/ibreria Internacional

Cipreses a Míracielos No. 8.Caracas, Telefon: 81 - 620.Csomagküldés. Magyar és ide-gennyelvü könyvek, nagy vá-lasztékban. Révai lexikon éstechnikai lexikon, szótárak,szakkönyvek. Magyar hangle-mezek. Iratok intézése és for-dítása. Gyors, olcsó, megbíz-ható! Vétel- eladás külföldre!

képviselőihez s a belga Spaak-hoz, Churchillhez, Robert Schu-manhoz, Raul Reynaudhoz, Ele-venhez és Bidaulthoz.

Dr. Sánta-Pintér Gyula

vezércikkét közli a Jurispruden-cia Argentina "El delito de sub-straccion del cadaver" címen.(1953.III.) Cikkíró tanulmányá-ban a vonatkozó argentin, uru-guayi és perui .büntetőjogi sza-bályzatot hasonlítja össze.

Semmelweis Ignácota pesti egyetem orvosprofesszo-rának nevét száz év előtt ismertemeg a vil'ág. Semmelweiss kor-szakalkotó felfedezést tárt a vi-lág elé. Kimutatta, hogy a gyer-mekágyi láz, amelytől annakide-jén nagy százalékban pusztultakel a fiatal anyák a vilaig mindentáján, — fertőzéstől származik.A magyar tudóst durva támadá-sok érték, de később rádöbben-tek az orvosok Semmelweiss fel-fedezésének jelentőségére. Most(Rómából jelentik, hogy egy e-imigráns magyar orvos, dr. Lé-nárd Sándor olyan felfedezéssellépett a viliág elé, amelynek je-lentősége valószínűleg alig ma-ra,d el Semmelweiss munkája mö-gött — írja a Buenos Airesbenmegjelenő Freie Presse.. Dr. Lé-nárd, aki több szakkönyvvel tet-te ismertté nevét, űj tanulmá-nyában azt mutatja ki, hogy agyermekparalizis járványokat aza körülmény okozza, hogy az or-vosok nem fertőtlenítik kellő-képpen a védőoltásoknál hasz-nlált műszereket. A magyar tu-dós statisztikákkal bizonyítja,hogy gyermekbénul|ási jiárvá-nyleggyakrabban olyan csoportok-nál lép fel, amelyeket előzőlegbeoltottak más járványos beteg-

kicserélni az inijekcióstüt, hanemki kell cserélni az oltófecskendőtis, amelynek utolsó oltóanyag-cseppjei közé beszivároghatott akórokozó."

FranciaországBartók-lemezekről

ír a LE iMOiNlDE ( 5i3 . II. 2 7. )hosszú méltatást. "Amikor azetűdöket — olvashatjuk többekközt —• Bach, Chopin vagy De-bussy jegyzi, nem számithatók az„ujjgyakorlatok" közé. Azoknakis, melyeket Bartók „Microkos-mos cimmel összegyűjtött, máserényei vannak. A huszadik szá-zad uj zenei rectorikájának kis,haladóknak való példái ezek,(nélkülözhetetlen breviárium-féleazoknak, akik kerülőút nélkül beakarnak hatolni a hangok es rit-musok mai világiába. . . A mo-dern ötvösművészet példányai..."A "Zene vonósokra, ütőhangsze-rekre és celestára" c. Bartókjmüről ezt irja: "Hitvallásszerü|mü ez is, a magyar zeneszerzőtermésének választóvonalán áll,egyszerre kisérti meg a, tizenkét-hangű skála, mely a kezdeti fu-gát itatja át és szülőföldjéneknépdalai, melyek a fináléban tük-rüződnek vissza".

A Harmaduk ZongoraversenytBartóktól jászotta Rév Livia

Párizsban. (LE MONDE, 53.III.13.).

Kálmán Imréta híres magyar operettszerzőt afrancia becsületrend lovagke-resztjével tüntették ki 70. szü-letésnapija alkalmával. (53.III).

Az "Académie IternationaleIiibre des Sciences et des Lettres"nevű közép- s keleteurópai tudó-

Szerkesztői üzenetek: M. R., New York: Augusztu-si számunk vezércikkét a magyar közéletegyik száműzetésben élő személyisége írta,aki otthoni hozzátartozóira való tekintet-tel álnevet haszniált, Paál Ferencet. A önáltal említett újaágíró, Paál Ferenc ma isa Magyar Nemzet állandó cikkírója.

Többeknek: A Hírünk a világban-nak szánt csek-keket kérjük a szerkesztő nevére kiállítani.

Hírünlc a, világban T.

sok s művészekből álló párizsiSzabad Akadémia magyar tagjaia következők: Lajti István, azAkadémia főtitkára, Alföldi And-rás, (Ballá Borisz, Bay Zoltán, Bo-ros József, Brandenstlein Béla,Deér József, Eszláry Károly, Fa-binyi Tihamér, Frank Istvián,Gábriel Asztrik, Grosschmid Géza,Honti Ferenc, Horváth Barna,HorVáth János, Iványi-GrünwaldBéla, Kerényi Károly, KertészIstvián, Kovrig Béla, Lajtha Ábel,Lajtha László, Lodz Jlános, Mis-kolczy Gyula, Plálink&s László,Schlwarz Elemér Cs. Szabó Lász-ló, Szalay Jeromos, Teleki Géza,Thienermann Tivadar, T ó t hLászló Ullein-Reviczky Antal, Vá-radi Imre.

Hollandia"A magyar iró, Madách,

költó'-látnok volt"c.cikkêben a NIEUW UfTRECHTSDAGBLAD (53.11.20.) az ut-rechti egyetem újonnan kineve-zett Magyar nyelv- és irodalmimagántamánának, Sivirsky Ala-josnak székfoglaló előadásárólszámol be.

"Madách célja az volt, — idézia, lap Sivirskyt •— hogy Luciferál-győzelmét és Isten végső dia-dalát dramatizálja. Ahogy ő egykritikusnak irt levelében kife-jezi: "Az emberi gyengeséget,amin az ember nem tud úrrálenni, az isteni gondviselés vezér-lő keze győzi le.

Az előadó sok tekintetben ösz-szehasonlitja Bilderdyk-kel, ki-nek körülbelül kortársa volt. Azirodalomtudomány a legkézen-fekvőbb dolgot hagyta figyelmen

J R E C I U S : Bármint alakuljon isa középeurópai álla-mok sorsa, biztos, hogya magyarság mindig je-lentékeny sezrepet fogjátszani a Kárpátokmedencéjében.

VICTOR HUGO: Addig, amíga függetlenségi szellem,erény, a hősiesség s a;szabadságvágy élni fog-]nak, Magyarország isélni fog!

>kivül: Madách nemzeti mivoltát.Virtuóz módon mutattak ki min-denféle hasonlóságot a DivinaComediával, Goethe Faustjával,Az elveszett paradicsommal, By-ron Cainjával. De biztosan csakazt tudjuk, hogy Madách GoetheFaust-ját, Byron Cain-ját és Man-frédjét, valamint Shelleyt ismer-te. El voltak foglalva, a hasonló-ságok keresésével a különbségekkeresése helyett, midőn pfcdig ép-pen ebben található a költő szel-lemének fővonása. A nagy kü-lönbség az, hogy Madách a leg-ímélyebb lényegében magyar voltés nem kozmopolita, mint Goethevagy Byron".

Sivirsky előadásában rámuta-tott a,rra is, hogy ,,Azí ember tra*-gédiája" érdekes rokonságot á-rui el az existencialista filozófiá-val, mivel a madáchi mű az em-ber lét-félelméből indul ki, amelya létezés látszólagos céltalansá-gából ered, s olyan életcélt advégül, amely, csakis hit által fo-gadható el.

„A magyar irodalom 194 5 u-fcán" címmel a NIEUWE -ROT-TBRDAMSE COURANT- ban (52XII. 17.) Sivirsky kiiünö cikketírt az otthoni s kis részben az e-mignációs irodalomról.

A TROUW(Hűség) c. nagy holland lapgyűjtést rendezett a magyar DP-ik számára. Három vagonnyi ru-ha, étel, (játék gyűlt össze, me-lyet Münchenben át is adtak amagyaroknak.

Machula Tibora hágai „Residentie Zenekar"szólistája játszott a zenekar egyhangversenyén. Bloch cselló-rap-iszödiájiát adta, elő, a ,,Schelo-jno"-t. „A szenvedélyes, drámai,néha nagyon érzéki zenét kivá-lóan játszotta, ragyogó a techni-kai tudása, nemes a hangja, nagya muzikalitása." —• írja róla, azALGEMEEIN HANDELSBLAD052.XII.il.)

Fischer Anniehágai zongorahangversenyén •—írja az ALGEMIEEN HANDELS-BLAD (53.1.29.) — „a legmé-lyebb benyomást Liszt É-dur szo-nátájának grandiózus előadásával

keltette." Beethoven- és Schu-í mann-játékából a lap kissé hiá-nyolja a gyöngédséget.

Fricsay Ferenc s Martzy Johanna

amsterdami hangversenyéről szá-mol be az ALGEMEEN HAN-DELSBLAD (52. XII. 12 J : „Amagyar vendégkarmester kétség-telenül rendkívüli formátumúszakember. Technikai tökéletes-ség a hitvallása,, erre törekszikteljes egyéniségével és az ered-ményt valóban bámulatosnak le-het nevezni... De a kifejezésmásodrendű nála. . . Ahogy Fri-csay a' müveket elénk tárja, a ze-ne főleg intellektuális élvezetmarad. . . Martzy Johanna Mo-zart D-moll hegedűversenyét mes-terien játszotta."

A la,p, egy máisodik Fricsay-Martzy-hangversenyről e?,t írja(52. XII. 15.): „A művésznő aterem hallgatóságát fél órán átlélekzetfojtó feszültségben tartot-ta hegedűjének ujjongó kristály-tiszta hangjával, mely a belsőfeszültségeket a legmagasabb ki-finomultsággal énekeltette."

IndiaIJucknow-ban

tartotta december-január folya-mián az - ökumenikusok központibizottsága ezévi konferenciáját,melyen a magyar protestáns 'egy-házak küldöttsége is megjelent.A chicagói CHRISTIAN CENTU-RY, a legelőkelőbb amerikaiprotestáns hetilap, 195S.II.18-iszámlában kiemeli, hogy „egyet-len vitatárgy sem volt gondolat-ébresztőbb, mint az, amelyet amagyar protestáns egyházak teo-

JULES ŒtOOIAINS: A magyar-ságban Európa egyiklegrégibb kultúrálja él.

Ez a nemzet folytonvédekezni kényszerültKelet ellen, amelynekkebeléből származott.

MONTESQUIEU: A magyarhíres szabadságszere-tetéről, nemes és nagy-lelkű jelleméről.

s. Hírünk a világban

lógiai tanulmányi bizottsága kül-'^J. Földes J., Földi 11., Molnárdött. . . örvendetes, bogy ezek a | F., Vaszary G., Babits M , Kosz-tmagyar egyházak még mindigtalálnak lehetőséget az ilyenfaj-ta ökonomikus vállalkozásban va-ló részvételre."

JugoszláviaMagyar író

színdarabját mutatták be a bel-grádi drámai színházban; Deb-reczeni József „Forgós-zél" c.színmüvét. (7 NAP, 53.II.1.)

KanadaA KADIO-CANABA

Montrealban, február folvamiánPéli Zya, magyar újságírónő többelőadáslát közvetítette.

tolányi D.

Szovjetunió„Georgij Leonidze"

— írja a MAGYAiR NEMIZET(5(3.11.8.) (ittjártakor) ,,Misz-tótfalusi Kis Miklósra emlékez-tett minket, akii elsőnek metszet-te ki a grúz betűket és Zichy Mi-hályra, aki Rusztavelli hóskölte-ményét illusztrálta nekik."

Régebben ugyanez a lap (50.VI.1.) egy magyar színházigaz-gató tapasztalatairól sriâmolt be:„Az irántunk való érdeklődésjellemzéséül többek közt elmon-dotta Székely, hogy nemrég je-lent meg a Szovjetunióban egyPetőfi-dalciklus. Egy grúziai is-kolában Zichy Mihály képeinekreprodukcióit látta a falon. Atifliszi operaház örömmel előad-ná a Bánk Wánt, ha megkapnátőlünk az anyagát."

Svájc„Prokofjev és Kodály Zürichben"

címmel a W'ELTWOCHE (5-3.II.13.) többek közt a ,,pompás"Galántai Tláncokról ír: A mii„bemutatja, Kodályt. Bartók kor-társiát és barát j'at, a népművészetútján s az ő magiával ragadó te-remtő szellemét".

SvédországIrodalmi kézikönyv

LITTERAT'U,R HANDBOKEN né-ven kis, vastag (600 oldalas) ké-zikönyv jelent meg Stockholm-ban (-Forum, 1952). A magyarirodalomra mindössze egyharmadoldal jut. A következő nevekvannak említve : Petőfi, Ady,Vargha G., Szabó D., Móricz Z.,Kodolányi J., Illyés G., Erdélyi

A kolozsvári Szent Mi-hály templomot lő20 körül'kezdték építeni. 134'9-benaz óvári polgárok Avignon-ba küldtek követséget, hogysegélyt szerezzenek a temp-

lomépítéshez. A mai toronyalapkövét 1837-ben helyez-ték el. —• A torony össze-forrott Erdély történetével.Itt ravatalozták fel Bocskaytetemét és itt választottákfejedelemmé Bethlen Gábort.

'w~ í * "".'

Kelet-középeurópai figyelő

1953 legjobb lemezénekminősítették az amerikai sajtóban az új Boris Go-dunov-felviételt Borisz Hrisztov bolgár basszistá-val a, főszerepben. "Nagyszerűen énekel — írta aNEW YORK TIMES (52.XII.21.) — előadásiánakkifejező ereje s intenzitása a halál-jelenetben azidősebbeket Saljapin nagy Boris-alakítására fogjaemlékeztetni."

' Janacek"Szláv misé"-jét "kápráztató, |kitünően előadottműnek" nevezi a, WASHINGTON POST (53.II.22.)A miss most jelent meg lemezen. Janaceket sokanBartók-Kodállyal 'hasonlítják össze, mint a csehnépzenei irány főképviselőjét.

Gheoorghiu Virgilromán emigráns írónak, akinek "Huszonötödikóra" c. könyve világsiker volt, nemrég jelent megegy újabb müve, "La Seconde Chance". A LEMONDE (ô2.XII.4.) hosszú cikkben bírálja.

A litván művészet és zenemásodik 'évi fesztiválját tartották meg ez év ele-jén Melbourne-ben. Sydney, Adelaide, Albany ésMelbourne litván kórusai adtak elő litván zenétzsúfolt nézőtér előtt. (CHRISTIAN SCIENCE MO-NITOR, 513.1.24.)

Török csodagyermekmutatkozott be egy párizsi hangversenyen. A 11éves Biret Mozart kétzongorás versenyét adta. e-lő Wilhelm Kempffel. A LE MONDE zenekriti-kusa felragadtatott hangon számol be e "valóbanrendkívüli gyermek" művészetéről (53.IH.11.).

Hírünk a világban

Magyar festők Bélameri kában'Munkácsy Mihályt nem kell bemutatni Délame-

rikában. Chilében, iBrazililaba,n, de különösen Ar-gentiniában nagyon jol ismerik a legnagyobb ma-gyar festő történetét és müveit. Argentínában je-lenleg hét Munkácsy-kép van. A buenosairesi Szép-imüvészeti Múzeumban van. 'egy Munkiácsy-tájkép:taiagyar gyűjtők birtokában van a híres "Chapinasszony", a "Fiatal nő", egy olaj- és egy ceruza-viázlat az "Ecce ihomo"-hoz. Ezenkívül egy argen-tin gyűjtő megszerezte Munkácsy "Krisztus a ke-resztfán" című kevéssé ismert képét, amiről né-hány hónapipai ezelőtt az argentínai USA-nagykö-ivetség lapja,, az "Informationes de los EstadosUnidos" közölt egész oldalas cikket.

A magyar művészetnek általában jó híre vanaz AiBOállamokban. Ez pedig nemcsak a világhí-rű magyar művészek érdeme, hanem a magyar mű-vészet önkéntes követeié, a Délamerikában dolgo-zó magyar festőművészeké. Munkájukkal és mű-vészetükkel több elismerést szereztek és ma is na-gyobb propagandát csinálnak a magyar népnek,mint a diplomaták.

A második világháború előtt, a harmincas évekelején valóságos kis1 magyar Montparnasse alakultki Chilében. Ekkor érkezett Chilébe Hein József,Cseney Vucsetics László, Vidor Piái és Pintye Ru-

Pintye 'Rezső: „Honvágy"

dolf. Hein József tehetségét László Fülöp fedeztefel. Hein portréíestö lett, bejárta Nyuga.teurópátés a Közel-Keletet s végül Chilében telepedett le.Később néhány évig Argentínában és Északame-rikában is 'élt. Ma is úgy emlegetik, mint a leg-jobb chilei piortréfestót. —• Cseney-Vucsetics Lász-ló 1930-ban érkezett Santiago de Chilébe. Hama-rosan megismerte a csilei közönség és a művész-világ. Kiállításai eseményszámba, mentek többtájképét értékes díjakkal tüntették ki. — VidorPál stílusa Molnár C. Pál képeire emlékeztet;mint festő és mint műtörténész szerzett elisme-rést. Egy.időben a művészettörténet taniára volta santiagói képzőművészeti főiskolán. Az ő ne-véhez fűződik a santiagói múzeum megszervezé-se is. A harmincas években o volt a múzeumigazgatója. — A leghíresebb délamerikai festő-Pintye Rezső. Valparaisoban, Santiagoban majdDél-Chilében élt. Érdekelte a Cordillerak völgyei-ben élő aracuan-indiánok élete és népművészete.Két évig élt köztük, közel szláz nagyméretű képetfestett a Cordillerak e festői völgyeiben, a,z ara-cuan indiánok között. A képeket később Santia-goban állította ki. A kiállításból világszenzáció*lett, a lapok oldalakat írtak Pintye Rezső művé-szetéről és az aracuan indiánokról, akiket tulaj-donképpen a magyar festő fedezett fel. A chileikormány Pintye Rezsőt a legnagyobb érdemrend-del tüntette ki. Ma is öt tartják Chile legtehetsé-gesebb, legnagyobb festőjének. Pintye Rezsőt a si-kerek se tudtak elszakítani a magyarságtól. Nem-régen alakult meg Santiagoban a Szent IstvánOtthon, amelynek elnöke Pintye Rezső lett.

Már a második világháború előtt sok magyarfestő dolgozott Argentiniában is. Ezek közül első-nek kell megemlítenünk Klenk Edét, aki Mün-chenben, Párizsban, Londonban tanult, majd ki-állításokat rendezett Nyugateurópa nagyvárosai-ban. Különös sikere volt Észak-Franciaországbanfestett tájképiéivel és néhány portréjájval ; KlenkEde lefestette Clemeanceaut és Hindenburgot is.Argentínában megfestette Justo tábornok, voltköztársasági elnök portrélját, majd a, latinameri-kai indián-művészetet kezdte tanulmányozni. Nagyfeltűnést keltett mexikói és északargentinai indián-képeivel. — Klenk Ede után két ismert magyar

i portréfestő érkezett Argentínába: Berényi Rudolfés Kiss Rezső. Főként a diplomáciai viliág neveze-tességeinek portréit festették meg.

1933-ban egy érdekes müvészházaspár oikezettBuenos Airesbe. Mund Hugo és Dömötör Gizella.Mund Hugó már Budapesten jónevü festő volt,egyik képét megvette a Szépművészeti Múzeum.Buenos Airesben festőiskolát ajapított. Felesége,Dömötör Gizella az expresszionista iskola követő-je, sok sikert aratott a buenosairesi kiállításokon.•—• Ugyanebben az időben érkezett Buenos Aires-

10. Hírünk a világban

be egy fiatal festőmüvésznő, Radó Magda, akiBrazilia és Argentina színpompás tájait tanulmá-nyozta és örökítette meg. Buenos Airesben, Riode Janeiroban és Sao Pauloban rendezett kiállí-tásokat.

Közvetlenül a második világháború előtt jöttArgentínába Tábor Jenő, akinek nevét a nyugat-európai lapokból jól ismerte az újságolvasó kö-zönség. Tábor Jenő Franciaországban, majd Né-metországban dolgozott, több szerkesztőségben.Specialitása a karikatúra volt; meglátogatta a, leg-ismertebb európai államférfiakat és müvé&zekets megrajzolta karikatúráikat. Később Londonbanangol nyelven kis könyvet is kiadott, karikatúra-portréiról; a szövegben elmondja, hogyan folyt lea beszélgetés a rajzoló és a híres modell között azalatt a negyedóra alatt, amíg elkészült a karika-túra. Tábor Jenő megrajzolta többek közt Chur-chill, Henry Spaak, Paul Reynaud, Van ZeelandBadoglio, Maurice Chevallier, Toscanini és Jose-phine Ba.ker karikatúráit. Délamerikában sokatutazott Chilében és Brazíliában, végül, Buenos Ai-resben telepedett le. A karikatúra-rajzolást itt ab-bahagyta és magyar motivumú képeket festett;Buenos Airesben, Braziliában, Chilében és Argen-tina minden nagyobb városában, köztük Rosario-baji, Mendozában. Cordobában rendezett kiállításo-kat. A régi magyar kolónia örömmel fogadta amagyar motivumú képeket s így ma már igen sokdélamerikai magyar otthonban vannak Tábor-ké-pek.

A második világháború után a sokezer beván-dorló között sok magyar művész jött Délameriká-ba. A legnagyobb művészi sikereket Burján Lász-ló érte el közülök. Burjján Magyarországon is jól-ismert portréfestő volt. A háború után Nemetor-sziágban, majd Párizsban dolgozott. Három éve élBraziliában, s neve gyakran szerepel a brazíliailapokban. Jelenleg ő Brazilia 'elismerten legjobbportretistája.

öt évvel ezelőtt érkezett Argentínába SzalayLajos, a neves magyar grafikus. Kiállítás^ a bue-nosairesi művészi világ eseménye volt. Szalay La-jos alig lépett iDélamerika földjére, máris beérke-zett. A tucumani egyetem meghívta tanárnak, aképzőművészeti tanszékre. — Colombiábaji is élegy magyar grafikus: Áldor Péter. Ál dor elsősor-ban karikatúra rajzoló; a bogotai lapok igen sokkarikatúráját közölték.

Az elmúlt években Kőrössy János, Dobosi Sza-bó László ég Köteles Árpád több kiállításon mu-tatták be müveiket a délamerikai közönségnek.KöröSsy Jánote kitűnt tengerfestményeivel, Do-bosi Szabó hangulatos portréival és Köteles Ár-pád magyar motivumú képeivel. Dobosi-SzabóLászló kitűnő grafikus is, több illusztrációjamegjelent a buenosairesi lapokban.

Daday Ferenc, a Hunnia-filmgyár egykori dísz-letfestöje is rendezett kiállítást. Főként a freskó-

. festészetre specializálta magát, ö festette az Eva

Perón-gyermekvárosok épületeiben a legtöbb fres-kót, elsősorban meseképeket.

Krúdy Ferenc, Krúdy Gyula unokatestvére, anagybányai festői hagyományok folytatója a Ga-léria Müll-erben rendezett nagysikerű kiállítást.Most a buenosairesi Lassale-kollégiumban tanít.Breit Vincze franciás stílusú mag'yar festő, mintrestaurátor és freskófestő működik.

A háború után három magyar festőmüvésznőjött Buenos Airesbe: Varga Lenke, Pongrácz Már-ta és Kokas Klára. Varga Lenke első kiállításánakátütő sikere volt. Hosszú cikkeket írtak róla adélamerikai lapok és több mükritikusnak az avéleménye, hogy Varga, Lenke korunk egyik leg-kiválóbb portréfestönője. A festőmüv észnők ál-talában t(á!jképeket, virágokat "vagy intárieurö-k-et festenek; a tehetséges portréfestőnő ritka,mint a fehér holló. Varga Lenke ezek közé tar-tozik. — Pongrácz Márta a freskőfestészetre ké-pezte magát. Színérzéke, grafikai technikája fetj-lett, freskóival nagy sikere van. Legutóbb egymagyar mulató, a "Casino de Paris" falainakfreskóit festette meg. — Kokas Klára rövid idő-vel ezelőtt jött Argentínába, de már ismertékDélamel*ikában: négy é|vig Aeuncionb&n dolgo-zott. Paraguayi diplomaták portréit festette megés festett néhány szép. tájképet is.

Két magyar szobrászművész is él Délameriká-ban: Gerő Gyula és Szüle Péter. Az utóbbi, SzülePéter Sao Pauloban dolgozik, terracotta szobro-kat készít és ő tervezi egy nagy kerámiai gyárimodelljeit. Gerő Gyula_ viszonl tizenkét éve él Ar-gentiniában s elérkezett a siker csúcspontjára,. Ge-rő Kisfaludy-Strobl Zsigmond tanítványa volt,Pesten, majd Párizsban dolgozott. Gerő formálta-azi óbudai Szent .'Perenc-zárda szorait, s több szob-rát, megvette a főváros. Párizsban mellszobrokatkészített és egy időben ö tervezte a híres sevresiporcellángyár modelljeit. Argentínában megnyertegy állami pályáza.tot, amit az argentin szöllőter-Snelés allegorikus ábrázolásiára írtak ki, — egyikészaki tartományban, piedig indián szoborcsoport-ját állították fel. G'STŐ Gyula D-élamerika legjobbszobrászai között is vezető hel'yet küzdött ki ma-gának. A délamerikai sajtóban gyakran szerepel,két év előtt azonban a nyugateurópai sajtó is meg-emlékezett róla, abból az alkalomból, hogy velekészítette «1 mellszobrát Picasso>; azt mondjáka szobor nemcsak a kritikusoknak, hanem ma-gának Picassonak is tetszett, annak ellenére,hogy Gerő modern formában, de élethűen ábrá-zolta az absztrakt festőt.

így élnek, dolgoznak és küzdenek a, sikerérta Délameriklában élő magyar képzőművészek. So-kat közülök szárnyára kapott a hírnév, sót a -vi-lághír. De ök a siker csúcspontján sem feledkez-nek meg arról, hogy művészetük nem lehet ön-célú, — ezekben a nehéz időkben ők a magyarnép követei, akik távoli világrészekben a művé-szet erejével próbálják a világ figyelmét felhív-ni az elnyomott magyar népre. (-y-s)

Hírünk a világban 1 1 .

Eisenhower márciusi üzenete.A magyar szabadságünnep' alkalmából Eisenho-

wer hosszú levelet intézet Balogh Istvánhoz, az A-merikai-Mlagyar Szövetség főtitkárához, melybentöbbek közt ezt írja:

„...Bármily kegyetlen is a fizikai elszigetelt-ség, amelyet a magyar népre kommunista zsar-nokai erőszakoltak, az a hagyományos kötelék,mely közte s Amerika népe közt van, éppen olyanerős mint valaha volt.

...Bizonyos vagyok benne, hogy a, magyaroknem feledték el azokat az ideálokat és elveket,amelyeket Kossuth hirdetett és oly ihleteüen fe-jezett ki kortársa, Petőfi Sándor, a, nagy költőSőt, kétségtelenül tudatiéban vannak annak azegyedülálló párhuzamnak, mely az 184i8-as Ma-gyar Függetlenségi Nyilatkozat és a mi 1776-iAmerikai Függetlenségi Nyilatkozatunk közöttmind formában, mind szellemben fennáll.

A magyarok nem foszthatok meg örökségüktől,mely —• az amerikai nép s a többi szabad népekmegértése s együttérzése segítségéve] — azt arem'ényt sugalmazza s arra a meggyőződésre jo-gosít, hogy az emberi szabadság napja, újra ra-gyogni fog felettünk." (53.111.13.)

•A washingtoni, magyarság

műsoros ünnepély keretében ülte meg március15-ét; az ünnepi beszédet Borshy Kerekes Györgymondotta, ö olvasta fel Eisenhower üzenetét is;az ünnepség résztvevői az elnökhöz intézett le-vélben fejezték ki köszönetüket.

*

A "CORVINA"a reprezentatív olasznyelvű magyar folyóirat új-ra megjelent Firenzében, Pálinkás László pro-fesszor szerkesztésében. Az első szám (52.V.-VI.)a következők írásait tartalmazza: Fulvio Marói,Márai Sándor, Amadee Giannini, Kossuth Lajos,Wass Albert, Kosztolányi Dezső, Alföldi András,Bárányné Oberschall Magda, Mirella Niccolai,Ternay Halmán, U'mberto Albini, Vito Platania.Különösen értékes része a folyóiratnak az a hosz-szú bibliográfia, mely 11 külföldi magyar tudó-sunk 11945 óta, folytatott idegennyelvü munkás-ságáról ad hatásos képet.

•

Magyar Kollégiumműködik az illinoisi Elmhurs-ben a főiskola mel-lett. Vezetője, egyúttal pedig a főiskola helyet-tes dékánja s magyar előadója Molnár Ágoston.Eddig 50 magyarszármazású diák végzett a Col-legeben. Az elmhursti magyar könyvtár Ameri-ka egyik legnagyobb magyar könyvtára. Leg-

utóbb Jászi Oszkár könyvtárává,! gyarapodott.

Chilébena Szent István Egyesület s a helyi cserkészcsapatrendezésében tartott ünnepségen ünnepelte megSantiago magyarsága március 15-ét. Az ünnepibeszédet dr. Nagy Zoltán, az egyesület titkáramondotta. Előző este díszvacsorán Petőfi-serlegetavattak fel, dr. Ambrus József mondta a serleg-beszédet.

*Az amsterdami Hungária Club

márciusi ünnepségén Gaál Gyula clubelnök, ifj.Kibédi Va,rga Sándor és iMolnár István beszélt.Az'ünnepség során elsőizben került színre hollan-dul Madách "Tragédiájá"-nak falanszter-jelenete,A. S. C. Wallis fordításában (a holland írónőnéhai Antal Géza református püspök felesége).A jelenetet a hollandiai Mikes Kelemen Kör szí-ni-együttese adta elő Boné Gyula, rendezésében,Gyermek István díszleteivel. A sikeres előadás-ról a sajtó is megemlékezett. Szó van .Madáchmüve országos turnén való bemutatásáról.

A Szent István Szabad EgyetemClevelandben március 12-én megkezdte működé-sét. Az egyetemet aSzent István Kör és a DunaiIntézet által kiküldött két-két delegátusból állóközös igazgatóság vezeti.

*"Madách Melbourne-ben' '

íímmel Gallus Sá.ndor az "Ember Tragédiájának"ausztráliai előadásáról számol be a Dél Keresztjehasábjain ('52.II.15.). Deseö Walter Ádám-szere-péről ezt írja: "A szerepet az együttes tökéletestechnikájú, kitűnő hangú tagja, az új stílusnakímegfelelő módon alakította. Egyszerű, nemes, ki-töréseiben is lényegre szorítkozó módon élte átszerepét. . . Az volt az érzésünk, hogy — a ma-gyar Madách magyar módon megrajzolt Ádámját- mostf láttuk először megszületni." Kondor János-né, Radnai László volt Éva és Lucifer, a rendezőpedig Csepelyi Rudolf.

Angol nyelvű, magyar vonatkozású könyveitszerezze be a WESTERN BOOK SEUVICE-nél-új és használt könyvek nagy választékban. Kér-

je ingyen árjegyzékünket.

WESTERN BOOK SERVICEP. 0 . BOX 969

Monterey California

12. a világban

OUR REPUTATION IN THE WORLDENGLISH SUMMARY

By GEZA B. GROSSCHMID, Duquesne UniversityOn the occasion of the 7 2nd «with the universal folk spirit.

anniversary of the birth of thegreat Hungarian composer, BelaBartok, who died in exile in theUnited States, Professor VilmosJuhasz gives an extensive ana-lysis of Bartok's philosophy. Thepresent regime in Hungary, af-ter having claimed Bartok foritself, tries to show him as a ma- 'terialist and an atheist. This isnot true. Juhasz writes: „Altho- ,ugh Bartok was not an adherentof any religion based on dogmas,he was just as deeply religiousa soul as Mozart or Verdi. As amatter of fact, the central moti- 'vation of his life and works Iwasreligion. . . Bartok's great fun-damental religious experience —one that permeated his wholeactivity — C8,me from his spiri-tual meeting with the Hungari-an people, with peasantry, and

ANY BOOKFjpom any

PUBLISHERyours at

discount(Textbooks 10%)

Only To Our MembersSelect only what you wantWhen you want it—As few or many as you wishBulletins listing all our ser-vices sent free upon request.

WRITE TODAY!CULTURAL SERVICES CLUB545 Fifth Ave., New York

City 17( Magyar levelezés ! )

These religious feelings go backtens of centuries, and are themanifestation of the human lon-ging for salvation. This ancientlonging for salvation blendedharmoniously with Christianityin the piety of the people.

The WESTERN OBSERVERwrites about new Bartok recordsand the first complete Bartok-biography just published. TheChristian Science Monitor hasthe following to say about theBartok record, "For Children":"Like the early volumes of thetaore famous 'Mikrokosmos', thisis music of utter sharm and ge-nuine simplicity, marked in eve-ry bar with the hand of a mas-ter. Nothing is merely 'simpli-fied' or condescending here; itis pi?,no music good enough tobe programed by any reoualistsure to convert the stanches!conservative with its piquantharmonies and subtle rhythms."

Senators Ives and Humpreyremembered Hungary's Indepen-dence Day (March 15) in Cong-ress; President Eisenhower sentthe following letter to István E.Ba,logh, executive secretary ofthe American-Hungarian Fede-ration:

"I am very glad to have anopportunity of addressing on thisoccasion a few words of greetingto those of our citizens who areof Hungarian origin, because ofimy conviction that however harshmay be the physical isolât'on im-posed upon the Hungarian peop-le by their Communist rulers,the traditional ties between themand the people ot the United Sta-tes remain a,s strong as ever. . •

I am confident that Hungari-ans have not forgotten the ideals,principles poclaimed by Kossuthand inspiringly expressed by his

contemporary, the great poet A-lexander Petőfi. Too, they areundoubtedly afcvare of the uni-que parallel in both form andspirit between the Hun'garianProclamation o f Independenceissued in 1848 and our AmericanDeclaration of Independence in1776.

The Magyars cannot be dispos-sessed of their heritage which,fcupported by the understandingand sympathy of the Americanpeople and other free peoples, in-spires the hope and justifies theconviction that the sun of humanliberty will once again shineupon them."

The column, CENTRAL EAS-TERN EUROPEAN OBSERVER,devotes space to the "best re-cord" of the year of1 1952. BorisGodunov with the Bulgarian bas-s Christoff; the new book ofthe Rumanian writer, VirgilGheorghiu; the piano concert ofa Turkish prodigy in Paris; Li-thuanian art festival in Melbour-ne, Australia; Janacek's Slavo-nic Mass.

The column, HUNGARIANSIN THE WORLD, writes aboutthe commemoration of the Inde-pendence Day in Washington;the ne»v Hungarian periodical,"Corvina", printed in Italian;the Hungarian Free Universityin Cleveland; and the Madáchplay staged by the HungarianClub in Amsterdam and by theHungaripns of Melbourne, Aust-ralia.

HÍRÜNK A VILÁGBANHungarian Monthly

Megjelenik kéthavonta

Szerkeszti:Csicsery-Rőnay István

SZÁMÜZÖTTEK NAPTÁRAA "HíriSnk a világban" melléklete Copyright 1953 by Csicsery-Rőnay István

Májuus 1. (1576)

Május 1. (1862)

Május 3. (1857)

Május 4. (1853)

Május 5. (1859)

Május 5. (1859)

Báthory István erdélyi fejedelmet lengyel királlyá koronázzák. Báthory egye-síti ai lengyel erőket s legyőzi Rettenetes Ivánt. U'tiána békét köt, hogy a törö-köket kiszoríthassa Európából s 'biztosíthassa Magyarország függetlenségét aHabsburgokkal szemben. Terve volt egy erős lengyel-erdélyi-magyar állam-szövetség létrehozása. Terveinek végrehajtásiát korai halála akadályozta meg.Varsóban, a Lazienki-palotában a négy legnagyobb lengyel király szobrátállították fel. Az egyik Bláthoryé. A legnagyobb lengyel őcelánjárót is rólanevezték el Matejko által megfestett képe (Báthory Pszkov előtt) olajnyo-Imatban igen sok lengyel lakásban megtalálható.

Kossuth Lajos a Dunai Konfederaciô Tervet tárgyallási alapnak nyilvánítja.A terv Kossuth elképzelései alapján, de Klaipka szövegezésében készült s azakkori olasz kormány hozziáj&rulását is elnyerte. Ez volt az első konkrét ésrészletesen kidolgozott közép-keleteurőpai konfe&erációs terv. A „Dunai Szö-vetség" tagjai Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia s •— ha különakart volna tőlünk válni — Erdély lettek volna. (Részben, mivel a, tervezetindiszkréció folytán nyilvánosságra került, részben az érintett országok ak-koriközhangulata miatt a tervezet sohasem jutott a megvalósulás stádiumába.

Széchenyi István belekezd legnagyobb müvének, a Ba,ch-abszolutizmus elleniNagy Magyar Szatírának írásiába. Ugyanebben a hónapban a bécsi kormánynémetesítö törekvésével szemben kiadatja a magya,r nyelv védelmére még1835-ben írt Hunniá-ját, Albrecht főherceg főkormányzó azonban lefoglaltat-ja az összes példányokat. Később osztrákellenes cikket ír a Piesti Naplóba;elkobozzák. Majd az Akadémia, nemzeti jellegének védelmére levelei ír az'Akadémia közgyűléséhez. Egy közzétett levelében évi 1000 forintot igér aNemzeti Színháznak, ha az magyar marad s nem ölt magára idegen színt.

Karacsay Pedor, a, későbbi perzsa vezérkari főnök, Deákhoz írt levelében be-jelenti, hogy "a király jóváhagyásával, mint a perzsa birodalmi várak, a, ve-zérkari tisztek képzésének és a tartományi térképészet főigazgatója" Keletreindul. Karacsay Bakut, Kabult, Bokhaxát, Szamarkandot is bejárja, aholmellékesen az őshaza után is kutatott.

Kossuth és Napoleon Jeromos herceg találkozása. A} herceg közli, hogy a csá-saár szándéka, hogy Magyarország független állammá' legyen. Belügyeibe nemaka,r avatkozni, csak azt kívánja kikötni, hogy alkotmányos monarchia ma-radjon. Kossuth azt feleli, ö republikánus ug'yan, de mindenekfelett hazafi.A kormányforma másodrendű tekintet. A maga részéről a kikötést elfogad-ja. Meggyőződése, hogy nemzete Szent István koronáját a hercegnek fogjafelajánlani. Napoleon herceg azonban elhárítja. Kossuth tudatja vele két fel-tételét: seregküldés francia zászló alatt és proklamáció a magyar nemzethez,egyenesen a francia császár nevében.

Kossuth és III. Napoleon tárgyalása. A cslás^ár —• Kossuth június 22-én ha,za-küldöt^ levele szerinti — a (feltételeit elfogadja s Ígéretet tesz, hogy "a hábo-rút a Pó partjáról a Duna és Tisza partjára fogja kiterjeszteni" és seregeinekImagyar földön való megjelenése után, Magyarország 1849-es határozatárahivatkozva proklamációt bocsát ki, melyben a magyar nemzetet, mint bará-tot és szövetségest szólítja fel a közös ellenség legyőzésére. Az angol inter-venciótól tartó császárnak Kossuth felveti s egyben megigéri az osztrákbarátangol kormány megbuktatását.

10. Hírünk a világban

Május 6. (1338)

Május 6. (1859)

Május 6. (1860)

Magyarországi Boldog ÍErzs(ébet, III. András lelányának napja. Utolsó tagjavolt az Árpádháznak, 13138-ban halt meg.

Kossuth, Teleki László és Klaipka megalakítják a Magyar Nemzeti Igazgató-ságot (Comité National Hongrois) Párizsban. Tagjai még tanácskozási jog-gal: Irányi Dániel, Szabó Imre, Puky Miklós.

Quartoban hajóraszáll a, "marsalai ezer" Garibaldi vezetésével, köztük TUrrIstván, Garibaldi első hadsegéde. Az expedíciónak Türr szerez másnap lőportés lágyukat. Szicíliában Garibaldi Türrt bízza meg nemzeti hadsereg szervezé-sére vonatkozó tervek készítésével. Ekkor sok újabb magyar csatlakozik avállalkozáshoz. A döntő győzelmet Palermo bevétele jelenti, melyet Türr ter-vei szerint ro-hsnnak meg. Türr szerepét az expedícióban részletesen megírja"Les Garibaldiens" c. müvében id. Dumas, Garibaldi és Türr benső barátja,aki maga is csatlakozott a hadjárathoz.

Május 7. (1800)

Május 11. (1779)

Május 13. (1697)

Május 19. (19Í1)

Május 2J. (1471)

Május 22. (1850)

Május 22. (1867)

Beethoven Budán! hangversenyez. Mint a bécsi Magyar Kurir írja (május 13)"Május 7-én újobban Garussel volt, mellynek végződése után a' Budai Theat-rumban Concert tartatott, a'mellyben egy Beethoven nevű híres muzsikus a'Forte-Pianon való mesterséges jádzása, által mindeneknek mágiára vonta a' fi-gyelmetességét."

Kováts Mihály ezredes, a Pulaski-légió lovasságiának parancsnoka, elesikCharleston, S. C. előtt.

Pastorius lelkészkedő német telepes Pennsylvaniából írja németországi barát-ijának: "Az a Scharosy Nándor Izsák nevű magyar. . . a magyarok módjáracsak alamizsnát és adományokat gyűjtött, de megállapított ellenszolgáltatásés fizetés nélkül nem akar apostoli prédikátor lenni, ami az isteni gondvise-lésben való bizalom hiányára, vall." Ezen a Sárosyn lritvul két magyarról tu-dunk, akik a XVII. században jártak Ameriklában: Sövényfalvi Dániel, azerdélyi fejedelmek étekfogója, aki 1627-ben halt meg Konstantinápolyban ésKelp János Szász-Dályún született lelkész, aki 1694-ben indult Amerikábas ott prófétáskodott; Philadelphiában azt az utcát, ahol házacskája állt,„The Hermits Lane"-nek nevezik.

Meghal Kolozsvárt Bőlim Hároly a nagy európai filozófusok egyike. Bőhmaz értékelmélet tudomiányos megalapítója és a szubjektív idealizmus egyikjelentős képviselője.

Megszületik Dürer Abert, a legnagyobb német festő. Apja,, Ajtósi AjtóssyAlbrecht, ezüstmüves volti Ajtóson (Gyula mellett) Dürer mindig büszke voltmagyar nemesi eredetére. Amikor 1928-ban Dűrer-|jubileumot rendezett Nürn-berg, annakî a hálának a jeléül1, hogy a magyar géniusz a.dta Dürert a németkultúrlának, magyar hetet tartottak.

Klapka levélben közli Kossuth-tal, ihogy egyezményt kötött Cuza román feje-delemmel, mely —• Napoleon hivatalos ajánlatainak hála — szélekörü együtt-működést látszott biztosítani Magyarország felszabadításának előkészítésére.Az egyezményben Erdély ügyét nyilt kérdésnek hagyták. Cuza a 30 ezerfrancia fegyvert, melyet az egyezmény biztosított, meg is kapta. Ebből 20 ezerlett volna a magyaroké, közben azonban bevégződött a francia-osztrák háború.

Kossuth Plárizsból megírja híres Cassandra-levelét Deák Ferenchez, miután ér-tesül, hogy a kiegyezést elfogadja a képviselőház. Párizsba az európai háborúshírek hatására utazott, hogy személyes befolyiásláva.l a "magyar ügyet az eu-rópai conjuncturákba valamiképpen beleillessze". A kiegyezéssel a magyarkérdés megszűnt létezni Európa számára, valójában azonban az európai ha-talmaknak nem is volt szándékában Ausztrilát felbomlasztani s mind III. Na-póleonnak, mind Cavournak, mind Bismarcknak a magyar emigrációs moz-galmak támogatásával főleg az volt a célja, hogy nyonrtást gyakoroljon Bécsre.

Hírünk a világban 1 1 .

Május 23. (181»)

Május 27. (1304)

Május 29. (1800)

Május 30. (1711)

Május 30.

Május 31- (1947)

Június 1. (1485)

Június 2. (1846)

Június ;3. (1790)

Június 4. (1920)

Június 5. (1473)

Ezt maga Kossuth is gyakran felismerte. Ugyanakkor az alkotmányosság hely-reállításlára irányuló magyarországi törekvéseket Nyugaton is nyiltan helye-selték.

Magyar László feleségül veszi a bihéi néger fejedelem, Kajája Kajángula, lá-nyát, Ozoro-t. T. k. ez tette lehetővé felfedezéseinek megvalósítását. Belső-Afrika nagy részét első ízben ö tárfja fel, az európai tudományos közvéleményazonban hamar elfeledkezett Magyarról. Három kötetre tervezett müvébőlcsak az első jelent meg, a másik kettő anyaga elpusztult 1864-ben bekövetke-zett halála után.

Mleghal Boldog Temesvári Pelbárt, Európa egyik leghíresebb hitszónoka.Krakóban tanult, 1483-ban Budán tanít teológiát. Nemcsak latinul, hanemmagyarul is -prédikált.

Garibaldi kinevezi Türrt a nemzeti haderők főfelügyelőjévé s tábornokba.

Rákóczi Ferenc Nagy Péter cárral díszebéden vesz részt. Ezekben a napokbangyakr?,n találkozott a cárral, akinek segítségétől az ország felszabadításátremélte, s aki nagy tisztelettel s szívélyességgel bánt vele. A cár most mársajnálta, hogy nem előzte meg a szatmlári békét, de miután a franciák cser-ben hagyták Rákóczit, már nem sokat tehetett.

Andersen hajón Pestre érkezik. Útközben meneküléshez segített egy jurátust,Kossuth hívét; leitatta u. i. a nyomában lévő titkos rendőrt. Ezután mondtael először a "Csúnya, kis kacsa" c. meséjét a fiú menyasszonyának, melyetOrsovián költött, a 10 napos karantén alatt.

A kommunisták — a szovjet hadseregre támaszkodva —• erőszakkal maguk-hoz ragadják a hatalmat, Nagy Ferenc miniszterelnököt száműzetésbe kény-szerítve. Ezzel elbukott Középkeleteurópa utolsó polgári kormányzata. Mintaz USA elnöke a puccs ötéves évfordulóján megállapította: "E szoivjet-kom-,muunista puccs eredményeként a magyar népiét teljesen megfosztották füg-getlenségétől, a saját maga, által választott kormánytól."

Mátyás király elfoglalja Bécset. Mlátyás nagy győzelmét Frigyes császár felettfőleg egész Európára kiterjedő tüneményes diplomáciai előkészítésének tö-szönhette.

Magyar László Uruguayból a Tudományos Akadémiához levelet ír, melybenfelajánlja, hogy felkutatja Brazília, belsejét s egyéb délamerikai területet;•ehhez azonban az Akadémia támogatását kéri. Az Akadémia az ismeretlen,magyar kérését azonban elutasította. így került Magyar később Afrikába,ahol eleinte Calabar szultánja "hajóhadának" parancsnoka volt.

Hell Miksa, a nagy magyar csillagász, a dán kinály megbízásából ezen a na-pon számítja ki Norvégiában a Vénusz 'átvonulásának megfigyelése alapj'án& Solaris parallaxis legpontosabb értékét. Utazása során ö fedezi fel előszöra la,pp és a magyar nyelv hasonlóságiát.

A trianoni szerződés aláírásának napja. Magyarország elveszti azelőtti terü-tének 34 részét s a magyar népnek majdnem egyharmada idegen fennható-ság alá kerül. Erről a, szerződésről mondta később Lloyd George: "A triano-ni szerződés elfogadásiánál megtévesztések áldozata lettem". Részben Trianonkergette a magyar politikát a m&sodik világháborúban is a németek karjaiba.

A Budai Krónika nyomása befejeződik Hess András budai nyomdájában. Anyomdát Karai JLfezlú alkancellár alapította Mlátyás kinály kívánságára,1471-ben. Az első nyomtatott könyv, a, Gutenberg-biblia 1450 körül készültNémetországban, azután következett Olaszország (1465), majd Franciaor-szág (1470 s utána Magyarország, mely megelőzte Spanyolországot (1*75)s Angliát (14>7'6). Még később következett Lengyelország, Hollandia, Belgi-

12. Hírünlt a világban

Június 5. (1864)

Június 6. (1711)

Június 10. (1093)

um, Svédország, Csehország, Morvaország, Dánia, Ausztria stb.A Budai Krónikán kivül csak egy XV. sz.-beli kia,dványt ismerünk. A többivalószínűleg elpusztult a törökidők alatt. Ugyanakkor nagyon sok külföldönélő nyomdászról tudunk. Szetoeni Tamás 1472/1481 közt Mantuában és Mo-denában, 'Feketehalmi Holló Andris 14(76-148-6 közt Velencében, ErdélyiBernát. 1478-ba,n Páduában, 'Feketehalmi M|á,rton 14181-ben, Garai Simon1491-ben Velencében, Magyar Péter 1481-ben Lyonban, Masay 1494-ben Cre-monában nyomtatott könyvet. Legtöbbjük a maga mühelyében dolgozott.Buróipa ma is "élő" legöregebb nyomdiái közül a második a? (Kirlályi) Magyar-Egyetemi Nyomda, melyet 1577-ben Telegdi Miklós pécsi püspök ala,pított.

Stahel-Számvald Gyula, az északiak magyar altábornagya, legnagyobb hadi-tettét hajtíja végre a piedmonti, Va,, csatában. lEbben a csatiában tanúsítotthősiességért kapta i29 évvel később — az egyetlen magyar •—• a legnagyobbkitüntetést, a "Congressional Medal of Honors"-t. A piolgárháború után kon-zullá, majd főkonzullá nevezik ki. Több japlán viárosban, végül Shanghai-bajiszolgál. Sírja az arlingtoni nemzeti temetőben van, síremléke a temető egyiklegnevezetesebb helye, a Lee Mansion közvetlen közelében van.

Jaraszlóban Sieniawski nagyhetmapnál tallálkozik Riákóczi a cár és a tíárnés Ágost lengyel király. Mlegjállapodnak a császár elleni közös fegyveres fellé-pésben. A cár veresége azonban a törökökkel szemben végetvetett a tervnek.Nagy Péter ülkrajniában (Kievtői délre) ajánl fel területet a fejedelemnek skíséretének, Rákóczi azonba.n közelebb akar lenni a francia-német csatatér-hez, ahol még nem dőlt el a küzdelem, ezért Párizsiba készül.

(Skóciai Szent Margi't napja.) Szent Margit, a skótok nagy királynéja s nemzetivédszentje, a Plantagenet-dinasztia egyik őse —• Szent István unokája volt.Amikor Nagy Kanut Vasbord&jú Edmund csalládját szlámüzi, ennek két fiaISzent István udvarába kerül. A ipécsviáradi apátság mellett kapnak birtokot.Egyik Magyarországon hal meg, a mlásik, Edward, a kinály lányát, Agathátveszi feleségül. Edward s családja 10i57-ben kerülnek vissza Angliába.

Június 10. (1948) Megalakul a Magyar Nemzeti Bizottmány, a magyar emigráció legfőbb szer-vezete. Varga Béla, mint a nemzetgyűlés le nem mondott elnöke, az 1946:1.te. alapdán, mely a köztársasági elnök akadályoztatása esetére annak jogaitla házelnökre ruházza, 'körlevélben hívja, meg az új szervbe "a szabad válasz-tások alapján összeült parlamentek szabad földön élő) azon tagjait, akik semnácik, sem a kommunisták eszközei nem rvoltak."

Június

Június

Június

15.

17.

18.

(1850)

(1309?)

(19126)

Kossuth levélben közli Teleki Lászlóval nagyszabású államkoncepcióját. Adunai nép.ek magyar központú egységbe fogását sürgeti, a Dunakonfóderácioállamszervezti formlájának pedig az Amerikai Egyesült Államokat javasolja

Boldog Eskandélyi Máté napja. Budán született s mint az első keresztény vér-tanú Kinába,n halt meg 1309 táján.

Bemutatják Zürichben Kodiály Zoltán "Psalmus Hungaricus" c. művét.

Június 21. (1230) Juliánus barlát visszaindul a Volga-menti Nagy-Magyarországból. Az ottanimagyarok — amint Richard atya írta, a Szentszékhez •—• "őt látván s hogy•magyar, megértve, érkeztén nem kissé örvendenek, körülhordozván őt házan-ként és falunként s keresztény véreik királyjáról és országáról híven tudako-zódván. És Wármit akar vala nekik akár hitről, akiár egyébről előadni, a leg-szorgalmatosabban hallgatják vala, mivel nyelvök teljességgel mgayar valaés megértik őt s ő azokat." "Tudfiák a régiek hagyományaiból, hogy azon ma,-

gyarok (Juliánus népe) tőlük származnak, de hogy hol vannak nem tudjákvala."

Június 37. i(1192) Szent Iiászló ünnepe. A nagy király (1077-1095) szülei menekültként hagy-ták el őseik földjét. A legenda szerint a pia,cenzai, zsinaton őt jelölték ki a ké-szülő általános kereszteshadjárat fővezéréül. 1192-ben avatták szentté.