Bereczki Gábor - A finnugor nyelv alapjai

8/4/2019 Bereczki Gbor - A finnugor nyelv alapjai

1/52

EOTVbs L


2/52

E16sz6

A magyar nyelv finnugor alapjai c. tantargy nyelveszetl resze tulajdon-keppen magyar szempontu bevezetes a finnugor osszehasonllto nyelveszetbe,Ebb61 a targybol a magyar szakos nappali tagozatos hallgat6k a II. evfolyam I.felevenek vegen kollokvalnak. .

Ez a munka felha sznalja a forgalomban lev6 ket kari jegyzet (Lak6 Gyorgy:A magyar nyelv finnugor alapjai; Bevezetes; Hangtan. Tankonyvkiado, 1964.;Erd6di J6zsef - Sz. Kispal Magdolna: Nyelvunk finnugor (urali ) alak es mondat-tani sajatsagai , Tankonyvkiado, 1973.) eredmenyeit, de f6kent Hajdu Peter or-szagos tankonyvebdl (Bevezetes az urali nyelvtudomanyba, Tankonyvkiado, 1966.)merit sokat, Jegyzettink az emlitett mtiveket kleg esztti azutobbi evtized hazaies ktilfoldi finnugor nyelveszeti kutatasainak eredmenyeivel , ugyanakkor terje-delrneben alehet6 legnagyobb torntlraegre tOrekszik.

A jegyzet bibliografiai utrnutatasa igen szukos, csupan a legfontosabb mun-kak vannak megernlitve , ezek kozott is els6sorban a kozelrnultban megjelentek.A targy Irant erdeklodd hallgat6k b6vebb konyveszeti utalast talalnak HajduPeter fentebb emlitett muveben,


3/52

1. A finnugor (urali) oshaza problernaja,a nyelvcsalad kialakulasa

1.1 Az osszehasonlit6 nyelvtudornany mar egy e.rs~,",;;r.a'1"'"EZletekbe me-noen bebizonyitotta, hogy a magyar nyelv a finn goT i!l\f;eh:sa "iM""" tart oztk.A rokonsag fe.lisme r ese azonban sokkal r egebhi keletT:L _ ; I I , .JidID. ::oz. masodtkIel eben mar igen elterjedt felfogas volt anyugat-es__~jj. -d..515sor lJe.n a nernet -tudornanyos koztudatban.

A magyar nyelv tehat rokonsagban van a vo (~.==-) :E =osztjak (hanti)nyelvvel, melyeket egyutte sen obi -ugor nyelveknek ~e:"j''r(;. _iILzbi -ugor nyel-vek es a magyar alkotjak a finnugor nyelvcsalad "" 1[' ~a: .. _ I S . =i;,8};:a finn -permiago Ebbe tartoznak a permi nyelvek: a zurjen (komi) ffi ,:;: (crlmurt); a vol-gai nyelvek: a cse rernlsz (mar i ) es a mordvin (erza ..o:d!r.sE. T:!!!2-nint a kiha ltmerja es a rnurorna; a lapp (sz ami ); a finns egi ~. fu:;gm''':.- ''' ':" 'CIIT~hek: a finn,a karjalai, a vepsze, az izs6r, az eszt, a v6t esa. ID.

A finnugor nyelvcsalad rokonsagban all a sza .,'" c:webe!121. Ezek eszaktagaba tartozik a nyenyec (jurak -szamojed), az el1fE.5",-=,IDojed), esa nganaszan (tavgi szarnojed ). A d eltag egyetlen';- ..;.~ 1\iagysze l-kup (osztjak-szarnojed ). Az utobbievtizedekben ba !'" 00; j a karna sznyelv.

A finnugor es a szarnojed nyelvek egyutte sen a ~ _2lll .r:::m ~-elvc sala-dot. Tobh ir anyban folyik a kutatas az ur ali nyelvel: IU,.~Q~bi rokonikapcsolatainak Ieltar asara.

1.2. A finnugor terminus a mult szazad hatv.:~i":S,. ~:5 weit61 terjedtel. Mar ennek el6tte eleg altalanos volt a nyelvc~ !3Jj!~ii .J:SCro;:nrtjaravo-natkoz6 finn, s a keletit osszefogla16 ugor elnevezes .. / ! S = : i I f " ' I I i j j ! ] 1 ~'IJC::: magatol ki-nalkozott a finnugor osszetetel ,

Afinnugor-szamojed nyelvrokon sag tisztazfise. ::.!'"aIi terml -nus, amelyet az utobbi idcben gyakran akkor is !Jag~mill;. .~:'!:' csak finn-ugor nyelvekrol esik 8z6.

1. 3. Az urali nyelvek rokonsagabol kovetkez:UL. rn~E 'tenett va-lamikor egy zart Ioldrajzt egysegnek, ahal az a fI~S= ,$ a maifinnugor es szarnojed nyelvek hordozoi ktfejlodtek, M . m : : .~~=vezzUk os-haz anak.

Az uralt oshaza hely et tlletoen szarnos elmel!aS1'l1l~~ 55bbi. masf elevszazad folyarnan. Ezek kozul csak a legjelento~ ~iI;:::::eg.

- 4 -


4/52

1. Az azsiai elmeletEz az eltn elet ket nagy nyelvtudos nevehez fUzodik: az egyik az eszt Wiede-

mann (1805-1887), a masik a finn Castr en (1813-1852). Mindketten a multszazad kozepe tajan szelteben elfogadott ural-a lta ji nye lvr okonsag teteiebol in-dultak ki . Wiedemann Kozep-Azsiaban telteteleet a finnugor oshazat, Ca.str enpedig Be1so-Azsiaban. Mivel a Wroksegnek a Szajan hegy seghez nyugatrol csat-lakozo Altaj hegylancolata volt az 6si lakohe lye , Castr en az uralt oshazat iserre a videkre teszi. Az Alta j-vld eken fi.nnor szriglakka l egybecsengo fold rajztneveket is talal, Ezek az egyeztetesek.az onban kesdbb mind tevesnek, velet-lenen alapulonak bizonyultak.

Az azstai elrrielethez tert vissza az 1950-es evekben Molnar Erik (1894-1967) tort enesz , s bar akadtak hazai tudes hivei, m.egts hamarosan bebizonyoso-dott az elrrielet ta rthatatlans aga , Kidertilt peld aul, hogy az un; afanaszjevoi r e-geszeti kultura, amelyhez Molnar Erik a Iinnugor sagot kapcsolja, soha sern ter-jedt a t az Ural nyugati oldal ara , rnarpedig a finnugor nepek tulnyorno tobbsegeEuropaban 121.

II. A Volga-Kama-videki oshazaelmeletHosszu ldore megnyugtato eredrnenyt hozott az oshaza -kutatasban a nyel-veszeti paleontologia , azaz, a noveny- es allatfold.rajz alkalmazasa, Ennek a mod-szernek az a lenyege , hogy a kutatok megvtz sgaljak a rokon nyelvek kozos fa- esallatnevett, s ezek egyutte s elofordulasa alapjan jelOlik ki a terkepen azt a te rti-'letet, ahol az oshaza lehetett. A finn es a magyar tudosok kutatasai e redm enve>keppen szazadunk else evtizedere kialakul az az elrnelet, amely szerint a finn-ugor oshaza a Volga kozepso folyasa es a Kama videken te rult e1. Nyugat fe l.eegyesek - el sosorban finn kutatok - szerint egeszen az Okaig terjedt.

A m6dszer legnagyobb gyeng eje - aminek alkalmaz6i is joreszt tudatabanvoltak -, hogy a novenyek es allarok jelenlegi vagy kozelmultbelt elte rjed esetvette figyelembe, pedig a novenytakar o es az allatvilag evez.redek sor an jelen-tos valtozason mehetett at. T'amadhato pontjai ellenere ezt az oshazaelmeletetfogadta el hosszu evtizedeken at a kutatok tulny omo tobbsege,

Ill. A nagy oshaza elme1eteEnnek az elm eletnek el sdsorban Ptnnor sz agban vannak hivei a sz azad ele-

je ota , Eszerint az oshaza a Baltikurntol az Uralig terjedt. ]elenleg E. Itkonen(1913 - ) a legnevesebb kepvlseldje ennek az elm eletnek. 6 bizonyos fokigathldalo allaspontot foglal el: az oshaza a Baltikurntol az Uralig terjedt ugyan,de kozpontja a Volga-Kama vid eken volt:

Az eszt r egeszek, antropologusok, nyelveszek stb. evttzedek ota azt atelfogast hirdetik, hogy a ftnnsegi nepek elodet mar az I. e. III. evez red vegena Baltikumbante lsdsorban a mai Esztorszag es Eszak-Lettorszag terulet enjel-tek. A Volga-Karna-videkl oshaza hivei ebben az Idoben meg [oval keletebbreteszik a finnugorokat. Ezt az el lentmondast probaljak tobben - koztuk E. Itkonenis - a nagy oshaza Ieltetelez esevel feloldani.

- 5 -


5/52

Ezzel szemben a szovjet regeszetben mlndinkabb terjed az a feltogas, hogya finnugorok egy nyugati csoportja mar igen koran elerte a Kelet-Baltikumot,s felesleges a nagy oshaza feltetelezese,

IV. A Baltikum -Oka -victeki 6shazaAz 1950-es evek elejen Molnar Erik fentebb emlitett 6shazaelmeletenekkifejtese es a korulotte fe llangolo vita soran eltulozta ugyan a nyelveszetl paleon- ,

telogia eredmenyelnek krttfkajat, de ugyanakkor helyesen mutatott ra a m6dszertobb gyenge pontjara, Ennek hatasara fordult LaszlO Gyula a pollenkutatas fele,A pollenkutatas tulajdonkeppen a fold novenytakarojanak regeszete. A viragporevez redeken at meg6rz6d~k a talajban, s segitseg evel kirnutathato, hogy egyeskorokban milyen novenyek eltek bizonyos terlileteken. Tehat a pollenkutaraseredmenyeinek Ielhasznalasaval kikuszobclhetd az eletfoldrajzi m6dszer leg-sulyosabb fogyatekos saga , a tortenettseg hianya.

Laszlo Gyula abbol a megfigyel esbdl indul ki , bogy a tajga jellegzetes fai-nak neve csak az urali nyelvek keleti tagjainal kozos, a lombos fak nevei ellen-ben a nyugati csoportnal. Azoknak a faneveknek a szama , amelyek az egeszurali nyelvcsaladban kozosek, mindossze harem: Pinus silvestris (erdeifeny6),Betula (nyir) es hizonyara az Alnus (eger ), Az 6shazat tehat ott kell keresni,ahol ez a harorn fa egylittesen el6fordul.

Lasz lo Gyula szerint a Kama -vid ek nem johet szamttasba az 6shazakuta-tas szernpontjabol, mivel ezen a te ruleten a [egkor'szak titan csak az i.e. II. ev-ezredben jelenik meg az erd6takar6. Az elozo korszakokban Lasz16 szerint eza tertilet lakatlan, emberi telepulesre alkalrnatlan volt. Az i,e. II. evezredbenaz urall sot a finnugor egyseg is mar regen felbomlott, tehat ezen a videken nemalakulhatott ki, Laszlo Gyula szerint az 6shaza a Kelet-Balrtknm es az Oka foly6kozotti tertileten lehetett.

Lasalo Gyula elrnelete rendkivul szellemes volta ellenere sem vivott kimaganak szelesebb koru eltsrnerest, mivel kiderlilt, bogy a poltenrerkepek al-kalrnazasakor nem jart el eleg korultekintden. A novE'nytakarO az i,e. II. evez-rednel j6val korabban megjelent a Volga-Kama-vtdeken, s ma r az Le. V. evez-redben is volt emberi telepules ezen a tajon. Tovabba a nyelveszek joggal kifo-gasoltak Laszlo Gyula sz6statisztikai eljarasat, Igaz , hogy pelrlciul az egyik leg-jellegzetesebb tajgai fa. a cirbolyafenyo (Pinus sibirica) neve csak a permi,az obi -ugor es a szarnojed nyelvekben van meg, s nyugatahbra hHnyzik, de haegy szo a finn-permi es az ugor ag barrne ly nyelve kozctt kozos, azt kozf'inn-ugornak kell tar tanunk, tehat mar a finnugor egyurteles Idejen is rnegvolt.

Nem fogadhato el Laszlo Gyula regeszeti feltevese sem. Szerinte az u ra-liak a kozep-Iengyelor szagt, un. szviderl r egeszet! knltura hordozotbol alakul-tak ki. Ezek folytat6iaz un. feslis-godros keramias nepesseg, melyet regebbensz elteben a finnugorokkal azonositottak. Napjainkban egyes szovjet r egeszekmar er6sen modosttottak ezt a felfogast,

- 6 -


6/52

V. Az Ural-videki oshazaHajdu Peter az 1960-as evek elejen ugyancsak a pollenkutatas eredrn enyelt

hasznalja fel uj oshazaelmeletenek megalapozasahoz, (5 - Laszlo Gyulatol elterd-en - abb61 a tenybcl indul ki, hogy az uraliak Isrne rtek a tajga jellernzd fai ne-vet (ctrbolyafenyd, jegenyefenyo, vorosfenyo,lucfenyo), a lombos fak kozul vi-szout csak a szilnek van a finnugor alapnyelvig vtsszavezethetc neve (m. szil,fl. sa lava cser. $01, mord. s~ili). EbbOl Hajdu Peter azt a koverkeztetest vonjale , hogy az urali oshaza a sztbertai tajga videkere helyezhetd. Mivel azonbana finnugor korbel mar adatolhato a jegkorszak utan kelet fele terjedd kozep-eu-r6pai vegyes lombos erdd egyik fajanak, a szilnek (Ulmus) a neve, arra kell gon-dolnunk, hogy elOdeinknek a szetvalds eIQtti lak6helye a sziberiai tajga nyugati(eszaknyugati) es a kozep-europat vegyes lombe rddsegek keleti (eszakkelerl )hatar anak erintkezesi pontjain kere sendd. Melyen azonban nem nyulhatott be alombos erdOk ovezetebe, mert akkor a tolgy (Quercus), a hars (Tilia) es a rno-gyor6 (Corylus avellana) kozos neve feltehetOleg nem hianyoznek a finnugor nyel-vekbOl.

A pollenvtz sgalatok azt tanusitjak, hogy a tajga nyugati hatara a koz ep-holo-cen kor elejen, vagyis az I. e. VI. evezred korul talalkozott a nyugat felol te r-jed6 szillegkeletibb savjaval, meg pedig az Ural hegyseg eszaki r esz en, a Pe-csora foxr asvtdeke korul, Az 5shaza tehat Nyugat-Szfbertaban, az Ob also to-Iy asa es az Ural hegyseg kozott lehetett, Az urall egyseg felbornlasakor a la-kossag egy resze blzonyara meg nyugatabbra terjeszkedett, es legkesobb azi.e. Ill. evezredre mar a Pecsora es a Kama foly6 volgy et es az Ur al kozottivideket is betelepitettek,

Igy foglalja ossze Hajdu Peter a maga oshazaelmeletet. Ez az az elrnelet,amelyet az ut6bbi evek, regeszeti kutatasai mindlnkabb igazolnak, s mind tobbkutat6 fogad el.

Nines tehat olyan urali vagy finnugor oshazaelmelet, rn:elyet a ktilonbOzorokontudornanyok mtivel6i egysegesen elfogadnanak (bar Hajdu Peter elrneleteeffel e halad ), a kutatasoknak rnegts van egy vitathatatlan nagy pozitivuma: a je-lentds oshazaelmeletek mind egy foldrajzilag j61 korulhatarolhato tertileten beltilmozognak. Ez a tertilet a Kelet-Baltikurntol az eur6pai Oroszor saag erdds ove-zeten at Nyugat-Sziberfaig nyulik.

1.5. Az oshazaelmeletek attekintese utan arra a kerdes're kell feleletetadnunk, hogy idcben mikorra teheto az a kor , amikor a mai uralt, ill. finnugornepek eH5dei a kozos oshaza teruleren eltek.

_Ennek meghataroaasara esak kozvetett adatok allnak rendelkezesunkre,a) Az alapnyelvben meglevo tajgai fak a szil te rjedesenek keleti hataraval

az I. e. VI. evez red elOtt nem erfntkeztek. Tehat a finnugor kor semmtkeppensem helyezhetd a VI. evezred el e,

b) A tolgy csak az i.e. III-II. evez redben jelenik meg a Peesora videken.A tOlgynek nines kozos neve a finnugor nyelvekben, tehat a fanak a Kama-Pee sorarnenten val6 elte rjedesekor a finnugor-sag mar nem lehetett egyseges.

-7 -


7/52

c) A finnugor alapnyelvbe [oveveny szavak kerultek be a mar felbomlott indo-europa! alapnyelv Irani agabo!. Tehat abban az id6ben, mikor az Indoeuropainyelvcsalad mar tobb agra szakadt, a finnugor egy seg meg nem bomlott fel.Az Indoeuropai nyelvek negy f6csoportja az I. e. VI-IV. evez redtg kialakult,ennek alapjan a finnugor egy segnek ezt kovetoen kellett megszUnnie.d) Addig amig a vad allatok rnegnevezesere igen gazdag kozo s terrninologl-aja van a finnugor nyelveknek, a halakra vonatkozolag ez sokkal sz.egenye sebb,azaz a halnevek nagy r esze csak a finnugor nyelvek egy -egy csoportjaban kozos,vagy csak ott jelOli ugyanazt a halfa jtat, A hala szat a neolitikum (csiszolt k6-korszak) elejen, tehat az i.e. IV. evez redben kezd nagyobb jelento segre emel-kedni.

Ezek alapjan a finnugor egy seg felboml asat az i.e. 3000-3500 tajara tehet-jtik, az uiaIiet pedig term eszete sen meg kor abbr a , kb. az i. e. 4000 tajara,

1.6. A Ilnnugor sag eldszor ket agra szakadt: az ugor es a finn -permi ag-ra.

Az ugor agbol viszonylag koran - bizonyara i.e. 1000 tajan - kivalt az e16-magyar sag ; mig az obiugorok c sak a X. sz azad tajan szakadtak el egyrnastol ,sot tobb vid eken napjainkig egyrn as mellett elnek , s megerrik egyrnas nyelvet,

A finn -pe rrni agbol elcszor a permi csoport valt lei az i.e. II. evez redkozepen, s c sak a VIII-IX. sz.azadban szakadt zurjen es votjak agra.

A permiek kival asa utan tovabbra is egyUtt ela csoportor finn -volgai kozo s-segnek nevezzuk. A hagyornanyos felfogas szerint ebbol az i.e. V. sz azad tajanelkulonultek a mai cseremiszek es mordvinok elode i,akik legkesdbb az i.sz ,VII. szazadra valtak el egyrnastol ,

Az ujabb kutatasok viszant azt bizonytt jak, hogy a cse remiszek igen koran,az i.e. I. evez red elejen mar kivaltak a finn-valgai kOZti5Segbo"1, mig a mardvi- '.nok asei meg huzamosabb id6n at benne maradtak. Innen a Soakkozo s vonas a rnord-yin es a finns egi nyelvek kozott, amelyeknek a cse rerni szben ern ta l aljuk nyomat: >

Az un , kozf'inn alapnyelvbol alakul ki egyr eszt a Ia masr eszt a Iinn-segi nyelvek.

Ez a kep igen Ieegy sze rttsitett, mivel el sdsorban az egye s finnugor nyel-vek kozott rnutatkozo szorosabb vagy laz abb kapcsolat szolgalt meg ra jzol asaalapjaul , Ma mar tudjuk, hogy a finnugor nyelvek sz etagazasa ennel sokkal bo-nyolultabb folyamat volt. A szetkcltozo finnugar nepe sseg DOS"'ZU iddn at egy-mas kozel eben elt az Uraltol a Balti-tengerig nyulo teruleten, s gyakran elo-f'ordult, hogy egyes csoportok tortenelrnuk sor an isma: kapc solatba kerultek egy-ma ssal, Igy peldaul az asmagyarok es a pe rrniek. ErrOl a ma sodlag os errntke-zesral nehany permi joveveny szo tanuskodik a rnagya rban.

Az obi -ugor nyelvek sz6kincse es alaktana be sz edese bizonyitja a vogules az osztjak kozotti bonyolult kolc sonhatast.

A zurjenek hosszu iddn at hatottak a vogulokra , oszrjakokra , s kozben azo nyelvukbe is bekertilt riehany tucat obi -ugor szo.

- 8 -


8/52

A ztirjenek nyugaton sokaig erfntkeztek a vepszekkel , kar jalaiakkal ,A c seremiszre mintegy ket evezreden at hatottak valtozo intenzttassal a

perrni nyelvek, s ennek eredrnenyekeppen masodlagosan sz amos permies vonasalakult ki a cseremiszben.

A tobh mint masf'eleze r eves finn hatas rendkivtil mely nyomokat hagyotta lappban, sa finn-eszt kolcsonhatast sem hagyhatjuk emlites nelkul.BibliogrMia:

Zsirai .Miklos , Finnugor rokonsagunk (Bp., 1937/106-126).Molnar Erik, A magyar nep ostOrtenete (Bp., 1952).Hajdu Peter, A magyarsag kialakulasanak eldzrnenyei: N y E 2 (Sp., 1953).A magyar 6stOrtenet kerdesel (A Magyar Nyelvtudomanyi Tarsasag Vita-

ulese: NyE 5 (Bp. 1955). .Voproszu etnyicseszkoj isztorii esztonszkogo naroda (szerk. H. Moora)

(Tallinn, 1956).Laszlo Gyula, OstOrtenetunk legkorabbi szakaszai (Sp., 1961).Hajdu P., Urrill nepek es nyelvek (Bp; , 1962) 32-44.Hajdu P., HoI volt az u rali 6shaza?: NyE 40 (1964) 128-132 BUNy, 6-14.Fodor L, Verecke hires utjan ... (Bp., 1975).A finnugor regeszet fa kerd esei (Ur al! nepek, szerk. Hajdu P., Bp., 1976)

47-75.

-9 -


9/52

! ';.

- 10 -


10/52

A , finnugor nyelvek kialakulasa


11/52

2. A torteneti osszehasonlito modszer

,!2. 1. A magyar nyelvemlekek segttsegevel - ha a lege Iso szorvanyokat isngyelembe vessztik - legfeljebb a X, szrizadig kovethetjtlk nyomon nyelvunk tOr-tenetet. Az ezt mege16z6 nehany evszazadra nemi fenyt derithettink a torok, ianisrb, jovevenysz ok segitsegevel, az ornagya r kori allapotok vtaszavetttesevel ,de a meg r'egebbi korok nyelvi al.lapotanak megv ilagitas ara a Iegszarnottevdbblehetcseget a torteneti tisszehasonlit6 rnodszer nyujtja. Ennek a m6dszernekvannak kor latai, hlanyossagat, de ugyanakkor tagadhatatlanok azok az ortasteredmenyek, arnelyeket az egyes nyelvek, nyelvcsaladok rokonsaganak, e ro-konsag fokozatai nak felder iteseben, az Irasos ernlekekkel nem rendelkez6 nyel-vek tortenetenek megrajz olasaban az ut6bbi masfel evszazad sor an segttsege-vel alert ek,

Mielott bernutatnank e rnodszernek a finnugor nyelvtudomanyon beltili al-kalrnazasat, vegytik sorra f6bb eljarasalt.

2.2. Az osszeha sonlttott nyelvi elemek egyezesuk eseten nem mind bir-nak azonos bizonyit6 erovel, Egyesek ket segkivttl nyelvrokonsag mellett tanus-kodnak, masok viszont nem. Ez utobbiakat ki kell reke sztenunk viz sgalodasunkkor eb61. Kezdjtik eppen ezeknek az egyez eseknek a felsorolasaval.

2.2.1. A veletlen egyezesek. Az egyes nyelvek hangrendszere igen kor-latozott szarnu (altalaban 30-40) fonemabolall, s ezek kapcsolodasl lehetcsegetugyancsak korlatozottak (vegytik peldaul a finnugor nyelvekben a massalhangzo-torlodasos sz6kezdet keruleset), de a nyelvek meg a lehetseges kombtnaciokatsern hasznaljak ki, Igy aztan e16fordul, hogy egymastol tavol eso nyelvekben ~ugyanaz a hangsor ugyanazzal a jelentessel parosul, Ilyenek peldaul a m. no '"kinai nti; m. ki,...,fr. qui; m. fiu .....roman fiu; m. fogoly (rnadar ) ""nem. Vogel stb.

Az ilyen veletlen egyez esek szarna ket nyelv kOZQt,tnem lehet nehany sza-zal.eknal tobb, s jelentesuk alapjan nem foglalhat6k rendszerbe, rl,)"I'r

2.2.2. A hangutanz6 es hangfesto szavak. A v~!fttlen .~g}f~~J~!< egy cso-portja bizonyos hangok, hangcsoportok kifejezQ1


12/52

A hangutanzo es hangfest6 szavak sok esetben nagyon regiek. A rokon nyel-vek tanusaga szerint jelentcseguk egykor sokkal nagyobb lehetett, mint manap-sag. Mivel azonban [elentesuk Iolytan szorosan kotodnek az utanzott vagy abra-zolt jelenseghez, hangalakjuk rendszerint kikeruli a mas szavakban vegbernendhangtani valtoz asokat.

2.2.3. A gyermeknyelvi szavak. Sok egyez est tal alunk a vilag legktilOn-bozobb nyelvei kozott a papa, mama, baba tipusu, un. gyermeknyelvi szavak-ban. A be sz eldkepe sseg f'ejlodesenek kezdeti szaka sz aban a gyermek csak bi-zonyos, igen korlatolt sz arnu hangz6t tud kiejteni, s ez okozza a nagyfoku egye-zeseket,

2.2.4. A' kolcsonzesek. Nern bizonyitanak nyelv rokousag mellett a kolcson-zesen alapulo egyez esek sem. Ilyenek peldaul a m. szena ~ or. CeRO; rn, forma~lat. forma stb. Ezek nem rokonsagl viszony, hanem gazda sagi , kulturallskapcsolatok eredrrienyekent valtak kozo ss e,

E16fordul a kolcsonz eseknek egy sajatos f'ormaja , mikor tobb r okon nyelv-ben is megvan ugyanaz a kolcsonszo, peldaul: m. alma ~ cse r, olma ~ votj. ulmo.

x(x bolgartorok alma); m. pap-> fi, pappi sz1.1v pops). A magyarok, cserernt-szek, votjakok, finnek egyrnastol fuggetlenul es kulonbozd id6ben kolc sonoztekezeket a szavakat a torok, ill. a szlav nyelvekb61. Ezt a jelenseget parhuzarnoskolcsonz eseknek nevezzuk.

2.3. Ezek utan visz ont azokat az egyez eseket vegytik sor'ra, amelyek ketvagy tobb nyelv rokonsaga mellett bizonyitanak. Lassuk eldszor a szokesz letiegyez eseket. Tudjuk, hogy a szokesz let a nyelv legvaltozobo resze , Iepten -nyo-mon uj szavak szliletnek a nyelvben, masok viszont barterbe szorulnak vagy ki-ve sznek. Ez a gyors valtoz as nem jellemz6 azonban a szokesz let minden rete-gere , Van egy reteg, az un. alapsz6kincs, ebbe tarroznak p


13/52

A te rm eszeti viszonyok (nehezen [arhato oserdOk), a termelesl mod (gyujtogetes,vadaszat, hal aszat) stb. folytan a finnugor nemzetsegek nagy teruleten, egymas-r61 rneglehetosen elzarva eltek, Igy nyelvuk erosen eltit6 nyelvjarasokra oszlott.Ez a nyelv annyira volt csak egysege s, hogya kolcsonos mege rtes lehersegas volt,s az egyes nyelvi folyamatok az egesz tertileten egy segesen mentek vegbe ,

Naiv atom lenne az kepzelnunk, hogy ezt a ta rka kepet mutate nyelvalla-oorot teljessegel rekonstrualni tudjuk, A nyelvjarast kulonbozdsegek nyomairaaz.ert itt-ott rabukkanunk, Nytlvan ezzel magya razhatjuk pl. a m. ravasz (r6-ka' "'" cser. r5w~~ '" mord. rives es az azonos je lentesti, kepzd ne lkuli fie repoalakok kulonbozdseget,

Az alapnyelvre rekonstrualt alakokat nem reali san Ietezett nyelvi t erryek-nek kell felfognunk, hanem olyan rovtd fo rmulaknak, melyek mindekor fuggvenyeia kutatasok pillanatnyi allasanak, es ismereteink modosul asaval egyidejUleg val-toznak. Mind tobb kutato vonja peldaul ketsegbe , hogy a finnugor alapnyelvbenIeteztek hosszu rnaganhangzo fonernak. Ha ez bebizonyosodik, akkor az eddighosszu rnaganhangzoval kikovetkeztetett alakokat rovid maganhangzosak valtjakfe l,

A fennta rtasok mellett azt sem hallgathatjuk el, hogy az idckozben felfe-dezett 6si nyelvernl ekek (els6sorban az indoeur6pai nyelvtudornany te rulet en)tobbszor f'enye sen Igazoltak az osszehasonlito nyelveszet mod sze revel kikovetkez -retett alakok helye sseget.

A rekonstrukcional nagy segitsegere van a kutat6nak, hogy egyes nyelvekbizonyos te ruleten archaikusabb sajatsagokat 6riznek, mint masok. Igy peldaula permi nyelvek nagyon jol megdriztek az alapnyelvi aff'rikatakat es sztbilanso-kat (ugyanakkor rnaganhangao-rendszeruk rendkivtil megvaltozott). A ftnnsegtnyelvek alapjan nagy valosztnuseggel lehet kovetkeztetni az els6 szotagbelt rna-ganhangzok eredeti hangszinere , s kulonosen a finn j61 meg6rizte a tdvegi ma-ganhangzckat (de ugyanakkor a finns egi nyelvek maasalhangzo-xend sze re kataszr-rotalts valtozason ment cit).

Ugyelni kell a kutatas soran, hogy csak valoban kozos eredetre vissza-men6 jelen segeket vetitstink vissza az alapnyelvre. Evtizedeken at sulyos tehe r-retel volt a finnugor hangtani kutatasok szamara , hogy E. N. Setala (1864 -1935)a flnnsegt nyelvekb61 es a lappbol ismert fokvaltakozast, amely - mint kesdbbkidertilt - rnasodlagos jelenseg a finnugor sag nyugati csoportjaban, az alapnyel-vig vezettevis sza. Kutatok sora buzgolkodott, hogy azokbol a nyelvekb61 is ki-muta ssa e jelenseg nyomait, ahol az sohasern Ietezett.

A nyelv allando valrozasban lev6 rendszer. Egy-egy alapnyelv felbornlasautan az egyes rokonnyelvek ktilOnboz6fOldrajzi, tort enelmi korulrnenyek kozott fej-lodnek tovabb, A finnugor nyelvek eseteben, mivel a nyelvcsalad sz elsd tagjaitobbeze r even at eltek egymastol el szakadva , az egyes nyelvekre nem a szern-mel Iathato egyez esek, hanera sokkal inkabb a szabalyos elrer esek a jellemz6k.A finn nyelv sz6belseji Intervokall s t+jenek peldaul a magyarban mindig z felelmeg: fie vete-i--m. viz; fie kate-rvn:1. kez; fie mete-s-m. rnez stb, Ezek a meg-felel esek rendszerbe f'oglalhatok. -

- - 15 -


14/52

Az alapnyelv fonema rendszer enek rekonstrualasakor az egyes rokon nyel- 1vek hangrendszer ebcl indulunk ki., A rekonstrukcional nagy segitsegunkre van- 1nak az ut6bbi egy-ket evtfzedben fellendUlt un. unive rzrile kutatasok. Ezek az- 1zal foglalkoznak, hogy felderttaek, melyek azok a sajatsagok, amelyek minden j(vagy szinte minden) nyelvre jel lemzoek, Felderitik az egyrnast felt etelezd vagyegyrnast kizar6 nyelvi jelensegeket. Ime egy pelda: nincsenek olyan nyelvek,amelyekben vannak zarhangok (t) es aff'rfkatak (c), de nem ismerik a sztbllan-sokat (~). Nincsenek olyan nyelvek, amelyekben ~annak labiali s palatalls magan-hangz6k, de velarts megfelelcik hianyoznak. Ha az alapnyelvre kikovetkeztetetthangrendszer nem all osszhangban az univerzalekutatasok eredm enyeivel , akkorazt felul kell viz sgalni, A fgr. alapnyelvre feltesznek peld aul 8 fonernat, A vizs-galatok azt bizonyitjak, hogy a 8 fonernakent csak zong etlen frparjaval egyuttfordul eld, A _ -t tartalrnazo finnugor etimologtak sz arna olycsekely, hogy eza hang minden btzonnyal nem kulon fonerna volt az alapnyelvben, hanem csaka tvartansa.

Az osszehasonltto m6dszer meg tudja adni a jelensegek kronologiajat is,de ez a kronologia mindig viszonylagos, csak a jelensegek sor rendjet tartalmaz-za. A fgr. E-bOI a magyarban rendszerint f lett, de nehany esetben b, pl. m.bar rJ,osztj. par. Ez ut6bbi esetben a .P >. hangvaltoz asnak meg kellett eldzniea E>f_-et, mert f _ > _ hangfejledes nem leherseges.

Mint mar az eddigiekbdl is kiderul, az osszeba sonlfto m6dszer igen pon-tos es gazdag apparatussal rendelkezik az alapnyelvi bangalak klkovetkeztetesere,Sokkal kevesbe kidolgozott a [elentes rekonstrukci6ja. Az anyagi kulturara vo-natkozo szokeszlettel. kapcsolatosan az eredeti [elentes megtiataroz isaban fon-tos szerepet jatszanak a regeszeti es a neprajzi kutatasok.

Az osszeha sonlttas mellett az un. bel sd rekonstrukci6val is lehet ered-menyt el e rni, Peldaul az ilyen szoparokbol, mint a hala-r """cel-t vagy keze-t

rV gez-!_, kikovetkeztethetd az eredeti szavak tovegi mag;inbangZ6ja, amihez-az osszehasonltto m6dszer segitsegevel is eljutbatunk: fL kala -v m. hal; fi.kate- '" m. kez, " -- --

A hal~s keze-t szernbeallitasa a hal-ban, kez-ben alakokkal viszonta targyrag es a -ban, -ben helyhatarozorag kialakulasanak idObeli sor rendjereszolgal utmutatassal , A targy rag a maganhangzos tOOm jarul , tehat korabbanalakult ki , mig a -ban, -ben mar a rnegrovldult maesalhangzos tohoz kapcsolo-dik, tehat kesdbhi,

2.6. A glottokrono16gia'imMszef. ,'Azut6bbi id6ben probalkozasok torten-tekaz osszeha scnlttc nyelvtudornanyban a maternatikai szamitasok, tehat amennytsegi rnodsze rek bevezetesere ;' Mint fentebb Iartuk, az os szeha sonltto nyelv-tudomany Igyekszik idahbz kctniaz egye s' nyelvi 'f~lya6iatokcit "'de; ez az iddrendcsak viszonylagos. Swadesna?rt'erdkai nyelvesz' e tekintetben akarta tOkeletel- -'siteni az osszehasonllto modsze rt. Ujeljarast dolgozott ki, melyetglottokr'ono-Iogia vagy sz6kincsstatisztika neven szokas ernlegetnt. "

Ennek az eljarasnak az alapelve akovetkezo:1. Minden nyelv szoktncsenek van egy viszonylag allando r etege , melyetalapszoklnc snek szokas nevezni. '

- 16 -


15/52

2. Az alapsz6kincs valtozasa egyenletes. Egy meghatarozott resz et vevealapul, az egy bizonyos id6 (eze r, keteze r,harornezer ev) leforgasa alatt azo-nos sz azal eknyi szot veszit.

3. Ha ismerjiik ket rokon nyelv alapszokincse meghatarozott r esz enek ko-zos, megdrzott elemeit, akkor ki lehet szamitanl a ket nyelvelvalasanak id6-pontjat,

Az alapsz6kincs minden szaz szavabol ezer ev folyaman 86 marad meg.Igy tehat ket rokon nyelv kozottaz egyezes 74%(ket nyelvrol Ieven sz6 a86 -86%-at kell venni ), A kozo s szavak aranya ketezer ev multan 55% es igytovabh.

Az elrneletnek sok vitathat6 pontja van. Kulonosen a nyelv egyenl6 tempo-ju valtoz asarol vallott nezet vonhato er6sen kersegbe, .

A glottokronol6gia egyike az ut6bbi egy-ket evtizedben elszaporodott pro-halkoz asoknak, rnelyeknek az a celja , hogya nyelvtudornanyt az egzakt tudorna-nyok szintjere erneljek. Vannak te ruletek, mint a fonernak, egyes szabad es ko-tott morfamak hasznalati statlsztikajanak megallapitasa stb., ahol a matematikaiszamitasok ha sznosan alkalmazhat6k, de a nyelvi rnegnyilvanulasok csszessegetmatematikai kepletekbe tomortteni ha sztalan probalkozas.

2.7. A nyelveszeti tipol6gia. A torteneti osszehasonltto nyelvtudornanyrokon nyelveket vet egybe, hogy tisztazza a kiilOnboz6 nyelvi szintek anyagi hor-doz6inak kozo s eredetet, Az osszehasonlttasnak mas m6dja is Iehetseges, mikoraz osszehaeonlltas sor an genetikailag kulonbozd nyelveket vetnek egybe, s nerna nyelvi kifejez es anyagi hordoz6ira Iranyul a kutatas, hanem a kifejezes mod-jara, a nyelvi struktura minerntisegere , s ezek alapjan kiserlfk meg csoporto-sitani az egyes nyelveket. A rokon nyelvek tipologlai szernpontbol nem rttkan elut-nek egyrnastol , s igy ezek tipologiai egybevetese is lehetseges, s6t hasznos,

A speciall.s kozos vonasok klrnutatasahoz eldszor el kell kulontteni a min-den nyelvre jellemz6 sajatsagokat, Ezek az un. untverzalek. A nyelvek szazai-nak viz sgalata sok hasznos megtigyeleshez vezeti a nyelveszeket, Felderitik,mi lehet sege s a nyelvben. Ezeket a tapasztalatokat - mint mar Iattuk - ha szno-sithatja a torteneti osszeha sonlito nyelvtudomany is. Az alapnyelvi rekonstrukci6khelye sseget nem lehet ugyan segitsegukkel ellen6rizni,de azt igen, hogy egyal-taIan lehetsegesek.-e.

2.8. Az ~recilis nyelveszet. Ha ket vagy tobh ktilonboz6 eredetii nyelv hu-zamos kapcsolatban all egymassal, az ertntkezes eredmenyekeppen kozo s vona-sok alakulnak ki bennuk, tipologiailag kozelednek egyrnashoz, Ezt a [elenseget 'ayelvi szovet segnek (nem, Sprachbundror .H3HKOEbl:W CaRlS) nevezzlik. Mivela nyelvi szovetseg egy bizonyos fDldrajzi egyseghez van kotve , a kerd eses nyel-vek tipol6giai egyez eseivel foglalkoz6 tudomanyt a realts nyelveszetnek nevezik(vo, lat. area ,iter, sik ").

A nyelvszovetseg tipikus peldajaul szolgalhatnak egyes balkani nyelvek(roman, bolgar , ujgorog, alban), vagy a bennlinket koz elebbrril erint6k kozul aVolga-Karna-vldek egyes finnugor es torok nyelvei (cseremisz, votjak, csuvas,tatar).

- 17 -


16/52

Tobb balkani nyelvre jellemzo peldaul , hogy a fonev hatarozottsagat, amita magyar nyelv hatarozott nevelovel jelol, ezek vegarttkulussal fejezik ki (pl.roman om (ember); omul 'az ember' ).

A cseremisz, a deli votjak, a csuva s, a tatar stb. a cselekves befejezetta spektusat un, pares ig ekkel fejezi ki. Magat a cselekvest jelolo ige all else he-lyen hatarozoi Igenevi alakban, s ezt koveti az aspektust m6dosit6 szernelyra-gos mastk ige, pI.: cser. ~0gesten kaja 'elrepul' (tkp. repulve megy); delivotj. lob3~sa koske 'ua"; csuv. vasse kajat' 'ua'.Btbltogratia:

Barczi G., Bevezetes a nyelvtudornanyba (Bp, 1953).Mefllet, A., La methode comparative en linguistique histoire (Oslo, 1925);

oroszul: Szravnyityelntij metod v isztoricseszkom jazukozna-nyii (Moszkva, 1954).

Obscseje jaztikoznanyije, III. (Moszkva , 1973) 34-167. (A tor'teneti ossze-hasonlit6 m6dszerr61).

Raun, A., Uber die sogenannte lexicostatistische Methode oder Glotto-chronologie und ihre Anwendung auf das Finnisch-Ugrischeund Ttirkische. Ural-altaische [ahrbuche r , Bel . XXVIII.

Uszpenszkij, B.A., Sztrukturnaja tyipologia jaztikov (Moszkva , 1965);Strukturali s nyelveszeti tipologia. A nyelvtudomany rna.(Bp. 1973/ 419-439).

Jakobson, R., Tipological Studies and their Conrtbution to HistoricalComparativ Linguistics. Proceedings of the VIII InternationalCongress of Linguists 1957 (Oslo, 1958); oroszul: Tyipologt-cseszkije isszledovanyija i ih vklad v sz ravrryltye lno-Lsztorb-cse szkoje jaztikoznanyije. Novoje v lingvisztyike, Ill. (Moszkva , .1963) 95-105. .

Skaltc ka, V ./ A finnugor nyelvek tlpologtajarol , A vizimadarak nepe(Bp. 1975) 339-353.

Novoje v lingisztyike, V. (Moszkva, 1970) (Nyelvi unive rz alekkal foglal-kozo cikkek gyujternenye ).

- 18 -

IJ


17/52

3. ~ finnugor alapnyelv jellemzese

3.1. A magyar nyelv finnugor alapjainak viz sgalatakor az lenne az Idealiseljaras, hogy a mai nyelvallapotbol kiindulva jussunk el az;.alapnyelvig. Ez azori-ban gyakran nem Iehet sege s vagy rendkivtil bonyolult, Ezert a masik Iehtoseg-hez folyamodunk: a rekonstrualt alapnyelvbol kfindulva vtzsgaljuk, mit orztittmeg a magyar nyelv finnugor oroksegeb61.

Mielott hozzakezdenenk a feladat megoldasahoz , felvazcljuk az alapnyelvrendszer et.

Eldszor a nyelv legkisebb alkot6elemeivel a massal- es maganhangzo fo-nemakkaI foglalkozunk.3.2. A massalhangz6rendszer. A kutatasok jelenlegi allasa szerint az

alapnyelvre az alabbi maasalhangzok kovetkeztethetdk ki: .

orali s nazalts afrlkatak r eshangokzarhangok lfkvid ak

Bilabialts m w8s l,rv vC SI s' r8'j0.

Dentali.s t nAlveolari sAlveolo -palatall s nPalatalisPalato -velarts k

Ami. ennel a rendszernel elsosorban szernbeotltk az, hogy hian zik a zan-etlen ~~,,~~}'!'[~E h~.!!.B:,


18/52

~p 'if r= -f;-z/d- ~ - hr"r;, s 'b' es az affrikatak sorara jeJlemz6 a.palatalizaci6s korrelaci6o'lI':',~ , s;n, 1 ~ c , s , ri , f. palatizalt hangok velarts maganhangz6k e ott ugyanugy e o-

r / r J I i ' or u , t palatali sok e16tt, tehat nines elofelretelhez kotve , mint pel-daul az oroszban.

A z~rkorrelaci6 is jellemz6 volt az alapnyelv mas sa lhangzofra , pl. I t , . . _ , !, j-p-".,-w-Alr-to-vabba rezonancia kor e a '6 (oralis es nazalis hangok ellentete), pl ,J _ rv m !._'" n; k rV . 2 : .,_ 'A zonge en' rhangok zong es spir ans megfelel6i kOZ~'"l inde~etsegetktzaroan megvolt a w. Az etimol6giai megf'elelesek alapjan s a~ e16for-dult, bar igen csekely azon szavaknak a szarna , amelyekbe ~ - va~ lehetfeltenni. Mint fentebb mar emlitetttik fonernakent val6 megl et et a finrlt!gor alap-nyelvben nem tarnogatjak az unive rzal e-kutatasok sem.

-, AY megl ete sztnten csak nehany sz6ban tete lezheto tel. Val6szinti, hogy6.~ hangok nem teljes ertekti fonemakent fordultak el6 az alapn~txJ;?~n ..,.~!._ es a ~ fonerna allofonjaiIs:ent#~E.-l1ek megvolt a megfelel6 zonges_~spirans par'a, a w, sa rendszer kitelje sulesere ianyulo tendenci at Iathatunka _' (_') es r sporadikus elofordulasaban. A~, ~. esl-t csak sz6belseji helyzet-ben tetelezik fel (a 8'eseteben nehany szoban sz6kezd6 el6fordulast is fel kelltenni) s csaknern ktzarolag intervokali s helyzetben, ami kedvez6 Ielretel a zon-gestileshez es a spi rantiz.alodashoz ,

E harem hangon kivtil a ? szinten nem fordult ela sz6kezd6 helyzetben.Tobb finnugor nyelv, elsosorban a magyar es a finnsegt nyelvek, ismeri

a rnassalhangzok kvantitas szerinti korrelaciojat. A legtobb esetben konnyen hi-zonyithat6, hogy viszonylag ujkeletu jelense el van dolgunk. A hagyomanyosfelfogas szerint az ala nyelvi ,t k mellet ,tt, kkal is szamolnunk kell,A rokon nyelvi megfelelesek alapjan a szavak egy kis esoportjciban va16ban felkell teteleznunk aJsz6beiseji pp, tt, kk ' e g : : y i C o i j megletei j Az idetartoz6 szavakjelert 0 resze azonban gyanithat6an hangfest6 eredetti (pl. fi. lykkaa - rv m.Tok),A kvantitasi kor relaclo valamelyes megl etet tehat fel kell tenntink az alapnyelv-re, de sernmikeppen sem volt a massalhangzo-rendszer jellemz6 vonasa .

3.3. A maganhangz6-rendszer. Addig, amig a finnugor massalhangzo-rneg-felelesek lenyegeben mar Budenz J6zsef 1(1836-1892) Magyar-ugor szotar anakmegjelenesekor (1872-1881) ttsztazodtak, a maganhangzok problernaja feherfolt volt tudomanyunk terkepen. Budenz 1881-ben ezt Irja: miudossze annyit tudunkmegallapitani , hogy valamely maganhangzo velarts vagy palatall s hangszinti volt-e.Ezek osszefoglalo je lcle sere alkalrnazza a~, j{ jelet, melyek mind a mai napighasznalatosak.Munkacsi Bernat (1860-1937) A magyar maganhangzok tort enete c. 1895-benmegjelent cikkeben (NyK. XXV.) az obi -ugcr nyelvek segttsegevel igyekszik tisz-tazni a magyar vokalizmus tort enet et, de a rendelkez esre a116anyag szukos voltaes feldcgozatlansaga miatt keves id6t allo e redmerry re jut.

- 20 -


19/52

Egy evvel kesobb jelent meg a finn A. Genetz anulrnanya, amely a ftnnse-'D. a J.aPAl~s ~tI).9rAviAmaganhangz6-ren szer egybevetese alapjan kovetkeztet; ::i.nnuorarapnyet'vihangallapotra. 6maganhangz ot tesz fel (a; 0, u rv ii, e, i,) ,==!yeknek inegvolt a hosszu parjuk is. .. " '

A kovetkezo felevszazad sor an nem egy munka foglalkozott a finnugor ma-r angz6-rendszer Ielde rtt esevel , de ezek mind a Setala-f'ele teve s fokvalto-=28 elrnelet alapjan ,Hltak, s inkabb gatoltak, mint segltettek a megoldast, ---,

1944 -ben a stockholrni Magyar Intezet tamogatasaval jelent meg WJSteinitz:=schiehte des finniseh-ugrisehen Voka li srnu s e. muve ,

Az csztjak es a vogul nyelv vokalizmusat tanulrnanyozva Steinitz fokozato-32D kis~. Megallapttotta, hogy az obi-ugor nyelveken beluli-~onasen a keleti osztjak vahi es vaszjugani nyelvja ras vokalizmusa mutat e ro-sen archaikus vonasokat, E nyelvja rasok rnaganhangzo-xendszere teljes es re-~dlt maganha ngzokra oszlik. .

Mikor Steinitz kez ebe vette G. Ramstedt: Bergtseheremissische Spraehs-,nrlien (Hegyi c se remi sz nyelvtanulrnanyok) c. , konyvet, meglepetesse l olva sta_ Ubevezeteseben, hogy a hegyi eseremiszben ugyanesak telje s es redukalt;:::::.aganhangz6kvannak.

Ezek alapjan Steinitz arra a meggyoz cdesre jutott, hogy megta lalta a finn-':!gor rnaganhangzo-xendszer megfejtes enek kulcsat, Szerinte ket egyrnastol ilyen:avol eso rokon nyelv kozott az egyez es nem lehet veletlen muve, Raadasulzeinitznek sikerUlt j6 nehany olyan finnugor etirnologlaju sz6t tal alnia , amely-ben mind a keleti osztjak, mind a hegyi eseremisz sz6 el sd szotagjaban redu-talt hang van:

osztj. V. t o o a t 'Veser. H. t5kta 'tat'osztj, V. nala -veser. H. nl' n e g y 'oszt], V. k51!c rveser. H. kac 'kororn' (a cser. 2J korabbi

xU-bol)v ~ XvTehat az osztjak 6, 0, el hangnak a hegyi cseremiszben C J , U, < > felel meg.

Steinitz szerint a keletebbt e;eremisz nyelvjarasokban, ahol a hegyi-elso szo-tagi redukalt rnaganhangzok hely en teljes (~, ~, !.) hangokat talalunk, ezek re-dukaltakbol fejlodtek.

A nyelvi teriyek nem tamogatjak Steinitz utobbi allitasa~, mivel a hegyieseremiszbe 'kerult regi orosz jovevenyszavak egy reszebc:;n'\s'redukal6dott azu es az i (U nines az oroszban), pl. or. nyj. y H Y K 'unoka". mezei cser , unaka;begyi i> n~ka. --, '.' ---

Steinitz utal arra, hogy a kerd ese s redukalt hangok megvannak a csuva s-ban es a tatarban is, de szerinte ez annak a hatasnak tulajdonithat6, amelyetaz oslakos finnugorok az egyrnast koveto kelet-europat nepvandor lasok soranidevandorolt torok nepekre gyakoroltak.

- 21 -


20/52

Steinitznek ez a velemenye nem all osszhangban a turkol6giai kutatasokeredrnenyelvel . A kerdese s redukalt.hangok kulon fon emakent megvannak a csu-vasban, tatarban baskirban, kazahban es a nogajban. Nines semmi alapunk arra,hogy ekkora te rtlleten es ennyi nyelvben finnugor hatast tete lezzunk fel. Ktilon-ben a to rok nyel'yekben is kor abbi ~, ~, .!._-remennek vissza a kerd eses redukalthangok.

A cseremisz nyelvjar a sok kozul a hegyivolt es van kit eve Ieginkabb a csu-vas hatasnak, s nem lehet kets ege s , hogy a vokalizmusban mutatkoz6 parhuzarnennek az e redm enye , sa keletebbi, a csuvas hatasnak kevesbe kitett cseremisznyelvjar asok teljes hangjai 6nik az eredetibh allapotor.

Steinitz a keleti osztjak es a he i cseremisz vokalizmusb61 indul u anki, s eze a lapjan kovetkeztet ki te jes redu a angokat az alapnyelvre, dea hangszin meghatarozasanal figye ernbe veszi minden mai finnugor nyelv rna-ganhangzo-allomanyar. Feltetlenul helyes az a megrigye lese , hogy az alapnyelvmaganhangz oi harem nyilasfokon fordultak e16.

Steinitz alapnyelvre kikovetkeztett maganhangz o+rendsze re a kovetkezo:

J o a a)ou

e

i u ti ITehat Steinitz 8 teljes es 3 redukalt maganhangzot tetelezett fel az ala!?,:.

nyelvre.A finnugor rna anhangzo-rendszer magya razatara ir anyulo rna sik jelent6s

elrnelet a finn E. jItkonen evehez ftizodik, aki a Finnisch-Ugrische Forschungenc. foly6irat ha sa [ain 946-ban, majd 1954-ben ejti ki nezetet. Itkonen esSteinitz m6dszereben kozos vonas, hogy ltkonen is kules elvbol va eseh-en u csnye ve bel, a finns egi nyelvek rnaganhangzo-viszo aibol indul ki.enne. alapjan az elso szotagban nem redukalt es telies, hanem rovid es hosszu

~ag:anhangz6kat tesz tel. Velern enye szertnt azok a finnugor nyelvek, amelyek::< ben jelenleg lsmeretien a rovid es hosszu rnaganhangzok kor'rel acto]a, kesobbifejldd estink sor an ve sztettek el ezt a sajat sagukat , A rovid es hcsszu maganhangzokegykori megl ete azonban ezekb61 a nyelvekb61 is kimutathat6, mert mas a foly-tatasuk, mint a rovideknek.

Itkonen kutatasait a finn-permi nyelvek anyagan vegezre , de eredrnenyeitervenyesnek tartja a finnugor alapnyelvre is.

A finnsegi eredetileg rovid es hosszu maganhangz cknak val ohan mas foly-tatasat ta laljuk a Iappban es a mordvinban, a cseremiszben es a permi nyelvek-ben azonban nem. ltkonen ez utobbi nyelvekb61 csak az elm elerenek megtelelopeldakat vette figyelembe.

Az ugor nyelvek anyagan vegzett kutatasok is azt blzony ltottak, hogy enyelvek hosszu maganhangzol masodlagosak.Ami az egyes maganhangzok hangsztnet illeti ket segte len, hogy a finnaeginyelvekre nagy mert ekben lehet tama szkodni ,

Itkonen az alapnyelvre az al abbi maganhangzokat teszi fel:- 22 -


21/52

lehetett.zek kozul Itkonen szerint aTehatltkonen 7 maganhangz~~~~~~~~~~~~~~h.K1IA~~alakban is elofordulhatott.

Steinitz es Itkonen rend sze ret osszehasonlttva a kikovetkeztetett rnagan-hangz6k han szineben figyelemre melto egyez eseket fedezhettink fel.

A sve 'Collinder rnegprobalkozott a ket elmelet bizonyos foku kozelttes e-vel. Itkonen rendszeret megtoldja aziiJesiDhanggal. Hosszusagot csak a koz ep-56 nyelvall.asu maganhangzoknal tesz fel, sot azt is lehet sege snek tartja, hogyegyalta lan nem voltak hosszu rnaganhangz ok.~_Sokkal egysegesebb a kutatok velemenye a masodik szotag rnag anhangzoi-Oak tekinteteben, A rnasodik szotag maganhangzoit a maganhangzo-illeszkedestcrvenye folytan nagy mert ekben meghatarozta az el so szotagi rnaganhangzohangszine.Jmasos!_!k szotagban Itkonen veIemenye szerint 3 maganhangzo fordulha-tott elo, E~1L es;;_. A tdvegl maganhangzokat eIsosorban a flnns egt , ezeken-b1ul is kUlbnbserl a finn alapjan viz sgalhatjuk (vo , pl , fi. kala 'hal' ; e la- 'eI';kiite- 'kez'). Az etimologial kutatasok szerint a szavak fele -~ tovu, Ennek azaz oka, hogy amig az ~ csak vel.ar is , az ~ pedig csak palatali s else szotagi ma-ganhangz o utan fordulhatott eld, az;;_ ilyen szernpontbol semleges volt.

Annak ellenere , hogy mind Steinltz , mind Itkonen kutata si modsze.revelszemben tamaszthatunk kifogasokat, peld aul a ku1csnyelvekkel valo operala st,ket segte len, hogy a finnugor nyelvek m.aganhangz o-irend sze r enek sz arnos r esz>letkerd eset sikerUlt tl sztazntuk.

Vegtil az utobbi evek kutatasi eredmenyei kozul megemlitjUk a hamburgiDec sy Gyula elrneletet. Decsy uj l ranybol kozelttette meg a kerdest. E'lotte akutat ok mind az etimo16giailag osszetartozo szavak segitsegevel jutottak ilyenvagy olyan eredm enyre . Decsy a kulonbozd finnugor nyelvek rnaganbaugz o-atruk-tur ajat veti egybe. Ezt a m6dszert nem az erimologtat rnegfe Iel esek a lapjan foly6kutata sok elleneben, hanem azok kteg eszttes ere ajanl]a, A m6dszer lenyege akovetkezo:

Minden finnugor nyelvben elofo rdul pl. az 1;: ~ stb. mas sa lhangzo.Feltehet6 tehat - mint ahogy a kutat6k fel is teszik -, hogy ezek a hangok meg-voltak aza lapnyelvben is. Nernc sak a hangok megl etet kell azonban figyelembevenni, .hanem azt is, milyen mert ekben hasznalja fel oket a nyelvrendszer, masszoval azt , hogy mekkora az Illetd fonernak terhe lts ege ,

Ha egy mag anhangz 0 minden finnugor nyelvben nagy te rhelrsegu f'onerna>kent el, akkor minden bizonnyal meg kellett lennie az alapnyelvben is. Ilyenmaganhangzo mindo ssze hat akad a finnugor nyelvekben az ~, , !:: ~ ~, ;;_ , !:

Egyes nyelvekben elofordul meg az ~, 1, 0, ti hang. Ezek azonban - Decsyszerint - vagy elofordulasuk ritka volta, vagy a nyelvemlekek es a nyelvjaraskoztrnegfe le Iesek a Iapjan ujabb fejlernenyeknek Iatszanak.

- 23 -


22/52

Ami az 0 es az ] hangot illeti, a kutatok tulnyorno tobbsege egyetert Decsyvel.Az ~-t es az ~-tj.lletoen vita folyik. Egyesek szerint az ~ fonemava rlanskenfmegvolt az alapnyelvben is. Egyes vogul nyelvjar asok ~-janak viszont azonosmegfelel ese van a permi nyelvekben es a mordvinban is mas rnaganhangzo felelmeg neki ,A magyarban, egyes vogul es osztjak nye lvj ar as okban , az e rz a mordvinban,a finnben, a karjalaiban, a votban es a del+esztben megvan a pa lato-velarl smaganhangao-Hle szked es (egyes cseremisz nyelvjar asokban sztnten elofurdul,de itt masodlagos c suvas es tatar hatasra alakult ki ). Ezt a jelenseget a kuta-tok mar az alapnyelvre is felteszik, bar a maganhangzo-Illeszkedes itt sem le-hetett telje s, hiszen a masodik szotag harorn mag anhangzoja kozul az ~ allhatottmind palatalts, mind pedig velarts maganhangz ok utan,

A magyarban es egyes cse rerntsznyelvjar asokban van labial itas szerintiharmonia is (vo , m. hazhoz , kezhez, tuzhoz ), de ez egyrnastolfuggetlentil kiala-kult jelens eg , a cseremiszben ujabb kori tatar hat as eredm enye.

A finnugor alapnyelv maganhangzri+rend sze r erdl nagy va16szinlieggeI el-mondhitjul( tehat:. . ---- -- -- .~-- Nern ismertesem -a-telj~~-~;~;edukalt, sern a rovid es h~sszu ~;g-~n-han~ 6k korrelativ ellentetet, .. ' 1 ( 1 ) i ) A velari s es palatalts maganhangzok harem nytlastokon fordultak elo,,@ Bizonyossaggal feltehetd az a, 0, U"-"a , e, i meglete es val6szinli megaz g es az li elofordulasa is. - - - - - -{l~) A masodik szotagban harem maganhangzo allhatort, az~, ~,~.

~ ;;;;-"=IIL . a:.~ _.-._" - __ _ _,~ -

3.4. A hangsuly. J . . finnugor nyelvekben a dinamikus hangsulyozasi l P _ o oaz uralkodo. A dinamikus hangsulyt a nagyobb es kisebb hangerovel kiejtett szo-tagok valtakozasa jeHemzi, ellentetfieii a zenei hangsullyal - ilyen van ptHdaula kinaiban, vietnamiban -, amelyben a magasabb es melyebb t6nusnak van sze-repe.

A dinamikus hangsuly helvet Illetoen a finnugor nyelvek nem egy sege sek.Tekintslik at rovtden, mi a helyzet a nyelvcsalad egyes nyelveiben.

A finnsegl nyelvekben es a lappban kovetkezete s elsO sz6tagi hangsulyozasrtalalunk. A ket mordvin nyelvjaras kozul a moksaban a hangsuly rendszerintaz elsa sz6tagra esik (az!_- es az ~- tovu szavaknal vannak kivetelek), az e rz a-ban viszont tetsz6legesen barrnely szotag lehet hangsulyos, de a hangtortenetivizsgalarok azt bizonyitjak, hogy r egebben az erz aban ugyanolyan hangsulyvi-szonyok voltak, mint a moksaban. A csererntsz irodalmi nyelvben az utols6 tel-jes hangra esik a hangsuly, vagy ha minden hang redukalr, akkor az elsa szo-tagra . Ugyanezt a hangsulyozast szabalyt talaljuk a csuvas irodalmi nyelvben is.A cseremiszben ny ilvan a sok evszazados, rendkivtil intenziv csuvas hatas ered-rnenyekeppen fejlcdott ki ez a hangsulyoz as , A votj akban az utols6 sz6tag hangsu-1yos, ugy mint a szomszectos tatarban. A ztirjen nyelvte rulet nagy r esz en azerza -mordvinhoz hasonlo kotetlen hangsuly van, de leggyakoribb az elsa szo-tagra es6 nyomatek .

- 24 -


23/52

Az ugor nyelvek kozul az osztjakban az esetek tobbsegeben az el so sz6tagbangsulyos (kivetelek a harem es az ennel tobh sz6tagu szavakban vannak, ha amasodik sz6tagban hosszu~, ~ hang all). A vogulban a nyelvjar asok tulnyom6tobhsegeben az el so sz6tagra esik a hangsuly. A magyarban csak else szotagi~ngsulyozas van.

Az igy el enk tarulo kep meglehetdsen tarka ugyan, de mar a szamszertntimegosalast tekintve is az el sc sz6tagi hangsuly van elso helyen. Azokban a nyel-vekben is, amelyekben rnanapsag nem uralkod6 az else sz6tagi hangsuly (csere-mi sz , votjak), vagy a hangsuly helye fakultativ, rnegfigyelhetd a toveg! mag an-bangz6k lekopasa , Ez a folyamat a szavak tobhsegeben a volgai nyelvekben is Ivegbement, a permi nyelvekben viszont olyan eros a Iekopas, hogy nemcsak at6vegi maganhangzo, de gyakran meg az elotte a1l6 massalhangz o is elveszett(vo. fi. kate-; ziirj., votj. ki; m. kez ), ez pedig csak hangsulytalan helyzetbenmehetett vegbe, Igaz, a Iekopasl folyamat nem az alapnyelvi egytttt eles idejenjat sz odott le , hanem [oval kesobb, az egyes nyelvek vagy nyelvcsoportok onalloeleteben, de alapfeltetele volt az oroklott, osi, el sd sz6tagi hangsuly. Ennekalapjan az alapnyelvre is elsc sz6tagi hangsulyozast teteleziink fel. A magyarel so szotagi hangsuly tehrit sok ezer even at megorzott sajato ssag ,

Az el so sz6tagi hangsuly nem jelenti sem a magyarban, sem mas - azonoshangsulyoz asu - rokon nyelvben, hogy a mondaton beltil minden sz6 else szotag-ja hang sulyos. A mondatban lehet nek hangsulytalan tagok, de a hangsulyos r eszmindig valamely sz6 el so sz6tagja. (Vegyunk peld aul ezt a magyar mondatot:Egyszer volt, hoI nem volt, volt egyszer egy szegenyember. Ez a mondat a ko-vetkezd hangsuly-egy aegekre oszllk: Egyszervolt / holnemvolt / voltegyszeregy /szegenyember. )

3.5. Morfonol6gia. A finnugor alapnyelv massal- es maganhangzd-rend-szer et mar felvazoltuk, Az a kerd es, hogy milyen torvenyszerusegeket tudunkkimutatni e ket rendszer kapc solodasi lehetdsegeit Illetoen.

A kutatasok azt bizonyitjak, hogy az .e1~~eIY tO~Qrferr~f Jenyegeben ketnagy csoporrra oszlottak:lketsz6tagosokr~fsj Bz6ta b s o k r a Ha a mas salhang-zokat C-vel (consonans), a maganhangz6kat V-vel (vocalis) jeloljuk, akkor kep-letszertien igy abrazolh~tj~k az ot jellegzetes alaPt~) tsl'H'jiAlu"/ n 41 I - t; 1 :U4Yn I . ~ ; i / '1 ( I V ;" f ' .A J ,/ :w ' 1 j , 1. C V C V fi. kala Ihal' --, l a h t f ! / f f . g iliif!UZ, &'Jz - o f - 1 > f f J 1 J ) f J 1 f - : r f t -/2. C V C C V fi , kolme 'harorn' ) / i t l 1 r ; d ! C / 7 ? 1 . > / Ltr'f..1tk '~~i 3. V C V fi. ela-


24/52

A nevrnasok es indulatsz6k kategor lajaban ritkan V tipusu szo is e16fordult,pl, a m . ! : kerdoszocska es mutatonevmas. Az alapnyelvi rag- es kepzornorfe-rnak keplete: C V, C, r itkan V lehetett ,

Az alaprtyelvi szavakra a inassalha~6s sz6kezdet volt jellemz6. A massa l-hangz6val kezd6d6 szavak_i!f!ly_g_az alapnyelvre kikovetkezretett ettrnologtaktanusaga szerint kb . . 10: 1-hez.

Az aLapnye 1v ked velte a nytltszotagusagot. A tcmorfemak harornnegyedebennytltszotagusag uralkodott.

A sz6belsejimassalhangz6-kapcsolatok kozulu:o- k a naz ali s+affrfkata--='b=:il:";a:"'n.l..s..::;r_~kdst-._,'-~k:=;s~,-F.k=;s~,-"ii'_~'- ' 7 " . ) stb. -

-~ -1IDissalhangz6k koztil csak a sz6 belsejeben fordult elo a ~, ~!~~-9:-Mint a kepletek is rnutatjak, a szo mindig csak egy rnas salhangzoval kezdcdv.,

hetett. Ennek a torverrysze rusegnek a kovetkezrnenye , hogy a magyar nyelv olyhosszu id6n at a joveveny szavakban is .kikuszobolte a massalbangzo-rortodasossz6kezdetet, s6t nyelvjarasi szinten meg napjainkban sem szunt meg teljesenhatni ez a torvenysze ruseg. Ahol rnanapsag a finnugor nyelvekben eredeti sza>vakban massalhangzo-torlodasos szokezdetet talalunk, az kirnutathatoan ujabbfejlerneny,

3.6. Sandhi. A szorag -, rnorferna- es szohararon ta lalkozo hangok egyrnas-ra hatasa tipikus jeleriseg a finnugor nyelvekben (bel so es ktilso sandhi jelense-gek),

A sandhi egyik tipikus megnytlvanul asi forrnaja az un, liaison. A be sz ed-tevekeny seg so ran sajato san alakul a finnugor nyelvek szotag struktur aja, Egybesz edszegrnenturnot veve alapul megfigyelhetjtik, hogy a kiejtesbeu, ha errelehetdseg nyilik, a szotag mindig rnas salhangzoval kezdodik; peldaul:

rn, Ez az ember itt 6Lilkodi~. Kiejtve: E-za-zem-iJe-rit-to-lal-ko-dik.fi. Minun isani hampaat ovat ehjiit. (Aparn fogai epek), Kiejtve: Mi-nu-ni-

-sa-ni ham-paa-to-va-teh-jat.eszt, Mul on uus auto. (Uj aut6m van.) Kiejtve: Mu-Ion-nau-aauro.

Bibliogrcifia: _Steinitz, W., Gesch ichte de s finnisch -ugrischen Vokalismus (Stockholm,

1944; Berlin, 1964).Itkonen, E., Zur Frage nach der Entwicklung des Vokalismus der ersten

Silbe in den finnisch -ugrischen Sprachen, insbesondere IrnMordwinischen (F{lF XXIX, 222-337). I

Itkonen, E., Zur Geschichte des Vokalismus der ersten SilbeIrn Tsche re-missischen und in den perrnlschen Sprachen (FUF XXXI, .-149-345).

ltkonen, E., A finnugor nyelvek hangsulyvtszorryai rol (NyK 56: 1-10).Moor E., Die Ausbildung des ungarischen Konsonantizmus (ALH 2: 10-23).Decsy Gy., Finnougrische Lautforschung (UAJb 41: 33-75).

- 26 -


25/52

3 . 7 JT A ;~ i ~ ~ ; c l ~ f u T o k . l A nyelvnek n e r n c s a k hangrendszere van si-hOOo valtozasban, hanem nyelv egesz te ruleten folytonos fejlcdest tapasztalunk.Lgy a szorajkategortak sem orokt61 fogva valok, hanem hosszu, bonyo1ult fej16-: : e s eredmenyei. E fejldd es korai stadiurnainak rekonstrualasaval a pa1eoling-viszttka fogla1kozik.A . A z el6urali korban a szavak (vagy helyesebben a mondatsz6k) hangszerke- / . IrettI!


26/52

ben az igei, masikban a nevszoi kategortahoz tartoznak anelkul , hogy nevszc-vagy igekepzot tartalrnaznanak, pl, m. fal (ige)"'fi. pala 'falat"; m. fur+- fi ,pura 'furo"; m. zaj -> vog. soj rvfi. sot- hangzik stb.-- --- Az igei es nevszoi kategorta eredeti egybee sesenek hizonyirekaul szokasfelhozni az allttrnanyul a116nevszo igei ragozasat. Ez a jeleriseg megvan a mord-vinban s tavolabbrol a szarriojed nyelvekben. A mordvinban c saknern minden fo-nev vagy akar mel leknev is felveheti az igei szerrielyragokat, peldaul loman'ember' ; lomanan


27/52

Arra, hogy hogyan.fejlodhet szamn ev egy kozszobol j6 pelda a m. husz;.. kus, Xos; oszt], kos , Xus; zurj, , votj. kiz. Ezeknek a szavaknak a toveb;csolatba hozhat6 a vog. UOj. ~uj 'him'; osztj. DN. Xoj (ferfi, ferr sza-.~kkal, amelyekhez egy X - c kepz6 [arult, --

Az etimo16gia helye sseget igazolja, hogy a mord. E. koms. M. kom8s'-husz+sz arnnev ugyancsak az emlitett ferti jelentesu szo m kepzds alakjabol (vo,

::1. him; vog. tum stb. ) sza rmaztk, s a szovegen ugyanaz a kepz6 van, mint a:2agy.ar hiisz-ban es megfele16iben.

A finnugor nyelvcsaladon belul az els6 hat szamnev kozos , a husz csak azagor es a permi nyelvekben, a m, szaz es finnugor megfele16i pedig az egyutt-~h~s idejebOl szarrnazo Ir ani kdlcsonz es. / I

3.7. 4 . r ; r n e vm r - s y a t e i f u i a J learegibb sz6fajok koze tartozik. Az alap- n e r n n a s':Y_e~~~:~~::~~a_g ~_~_lk~~~lilS~_Y: a foga!om~z6k kar_eg6riaja:61. A:- al~pn~elv- ./.,.,'r;/./re, a KeraO-, 1 1 ff:[utat6-o;es a szemelyes nevrnas meglete teheto fel. A nevma - 1~f/'1-aV:-5okri~ka-szefnelyragoK ese-set1:'a-goKKlaIaKulasaoon jatszotfszerepe SZlnten. 6si !f;1,4t!.::t;/),-, .. ' 1'''-- I- l;tf _megletukre utal.,?:p-?'A1fi ;~?.;

" , " , , .I" v t t.//pIJ l/ :. JA nevmasok ragozasuk soran gyakran elterest mutatnak az altalanos nyel- ~, ,vi norrnatol (vo, fi. tama 'ez' N nama 'ezek' stb.), ami bizonyara egy 6sibb Vallapot meg6rzes~k ts;kinthet6. ...

3.7. 5 . l f hataroz6sz6k es a nevut6k~6bb alakultak ki,. mint az eddigtar~t sz6faj_o_k. ! /--- A hataroz6sz6k leg6sibb r~l;S!ge_minden finnugor nyelvben mutat6 nevmasi~,ldIt11)tO--tOvekb61 alakult ktilOnboz6 helyjelO16 esetragok felhasznalasaval (pI. m. tova, . s 1 J J ktul; cser. tusto 'ott'; mord.E. to so 'ua'. ; fi. tuossa 'ua' . . < : : f~r. Xto 'az"; _ Lilyenek meg: itt, ott, amott stb. } A felhasznalt nevmasi tOvek an_gyi egyez est mu - ~ /tatnak, hogy kozos kezdetre visszamen6 fejlOdesre kell gondolnunk. Nehany nem f/JitltJi1J,~ma s l eredetti hatarozcszo etimologiaja is kozos a finnugor nyelvekben (1. m. t 1 e { r m t : t S lal-; osztj. It: zurj, -votj. ul>; cse r, til-; fi. al-). Tehat a hataroZ6sz6-kateg6riafrj-l-"kialakulasa feltehet6en mar az alapnyelv koraban megindult. / 1 1 1 1 / 1 . - . t i c Ii

A mai finnugor nyelvekre gazdag nevuto-rendszer jellemz6, de mindo ssze ""7r/ ,2(1)nehany olyan kozos tovet talalunk, amely szelteben megvan a rokon nyelvekben, { / ( } C , f 7 ' i - ( t 1 0 ts ekkor se mindig nevutoi funkci6ban. A nevutok ktalakulasa megindulhatott U .mar az alapnyelvben, de a kateg6ria kitelje sedese kesobbi fejlodes kovetekez -menye, Az ugQL lvre peldaul mar tObb kozCis nevutot vezethetunk vis sza,

3. 7.6.!A kot6sz6 a hatar ozcszoknal es a nevutoknal is kes6~ben jelentekmeg. A finnugor nyelveknek nincsenek k.ozos kotdszavat.: Az esetlegeldtordul-hat, ilogy egymast61 fuggetlenul azonos t6b61;fejl6dtek ki , Igy peldaul a fgr.x .-_. - -- ....~~- nevmasi t6re megy vi ssza a m. ~.~ a .fi , kuin 'rnikor .", de mindketesetben a hatarozoszoi jelentes az elsOdleges, hiszen a rri,' ~ nemcsak koto-szo, 'de nevmasi hatarozo is. Nem rttkaa kolcsonzes sem. A finnsegi nyelvekja (es) kotdszava pl , german eredetu.

~ 'A 5Z vjetuni6ban 1216kisebb finnugor nepek nyelveben nagy sz arnrnal van-nak orosz kotdszok,

Mindez egyreszt arra vezethet6 vissza, l:!.~ az alapnyelvben altalanos"olt a mell erendelc mondatok kot6sz6 nelkuli osszekapcsorasa;m-asreszr-pedtg--------~- .._----------------_

- 29 -


28/52

arra, hogy az alarendelt mondatok a legtobb finnugor nyelvben keson jelentekmeg. A rokon nyelvekben ma is gyakran igeneves szerkezeteket talalunk a mlalarendelt mondataink megfeledikent. Ilyen szerkezetek a regi magyar nyelv-ben is gyakoriak voltak es korlatozott mertekben a mai nyeIvben is elcfordul-nak. Ilyenek pI.: HE. Hadlaua choltat ... {Hallotta, hogy meg fog halni ". HoI-tomiglan nem felejtem el Mig meg nern halok, nem felejtem el.' - JottOm"l:;llhallottam. Mikozben jottern , hallottam. (Vo, fi. Sen kuulin tullessani. lEztjottornben hallottarn,'Bibliografia:

Beke 0., Nevszo es ige (NyIOK IS: 59-72).Ravila, P., Die Wortklas sen, mit besonderer Berticksichtigung der ura li-

schen Sprachen (SUSA 59/3).Papp 1., A finn szof'aji kutatas f6 irinya! (Nyelvtani tanulmanyok. Bp,

1961. 49-67).Hajdu P. A nyenyec "nomen verbumok"-r61 (NepNytud 14: 5-9)

Nevszok predikativ ragoz asa a sza rnojed nyelvekben (NyIOK27: 373-398).

Benko, L., Zur Frage der uralisch~n Nomenverba im Lichte der unga rt-schen Sprachgeschichte. (Symposion liber Syntax der uralischenSprachen. Gott ingen, 1970).

'1 i 3.8.1. Szoragozas es sz6kepzes az alapnyelvben. lvek k020S- Cq, szem elyes esetragjai valarnintkepzoi aIapjan itelv azaIapny-et ismerte az()Zt/fn t t 1 11 - igei sze~!YI_gg9kat, < : birtokos szemelyjeleket, s. ga - ag ke~r ndszere volt.11/{ ~ [ J f : l j t{fAz igei szem elyragok (nehany kiveteltol eltekintve) es a bi.rtokos sze melyjelekJ .~ szem elye s nevrnasi eredetet mar hosszu evtiz edekkel eze ldrt ttsztazta a kutatas.- , / fYrbdzlh A finnugor alapnyelvben a nev szok mondatbeli vi szorry itasara minden l e-~f:(YnU~- nyeges rag megvolt. Van ug-jan nyoma a rag nelkUli, szintaktikai e szkozokkel'.~~')l,_vegzett viszonvitasnak, de a jeloletlensegnek rendszerint rnegvolt a rnaga mon-,1 dkJ&t.x : dattani szerepe a jeloltseggel szemben.1. A' r> Napjainkban is jellemz6 a finnugor nyelvek tobbsegere, hogy a jelz6t (meg-- - l f f l ! / b t { p t : 1 . j } e d i g a mell eknevi , szamnevi , nevma si es a rnell eknevileg ha sznalt rnindsitd

;ktJrrJl:rfrt1r;f6neVi jelzot) valtozatlan alakjaban hasznaljak a rnondarban, es csupan a szo-., '1!J ," rend es a szolarntagolas mutatja mondatbeli sze repet ,, - : J t f : / S ; A f6ne.v ..ragtalan. .alakja nemcsak alany, hanem targy, birtokos jelz6,. s6t4 ) r u e : : : ' hata rozo is lehet.

A ragostargy afinnugor nyelvekben a hatarozort targyat jeloli , rniga rag-talan alapalak a hatarozatlant.

Az alapnyelvben a ragos bl rtokvi szony mellett meg kellett lennie a jelolet-lennek is, mert ennek a nyomatrninden finnugor nyelvben rnegta laljuk (vo, m.Szent Mihaly nap utan). Ujabban felreteleztk, hogy a hatarozott es hatarozatlantargyhoz ha sonloan kulonbseg volt az alapnyelvben a hatar ozott es a hatarozat-Ian birtok jelol esehen. A hatarozottat jelolrek, a hatarozatlant nem. A kesobblfejlod es soran egye s nyelvekben eltolod.as kovetkezert be (aka rc sak a targy je-101~seben) a [elolrseg vagy a jelbletlenseg Iranyaban.

- 30 -


29/52

A finnugor nyelvekben hatarozok is eldfordulnak ragtalan forrnaban. Re-gcbben egyes magyar nyelveszek (Simonyi, Balassa) ezeket ragvesztett hataro-zoknak neveztek, de Klemm Antal mar a ragtalan alakot tartotta eredetinek.

A ragtalan hatarozok eseteben figyelembe kell venni, hogy ezeknek mar2 puszta jelentese is hozz ajarul ahhoz , hogy ragtalanul kifejezzenek id6-, hely-s m6dviszonyt. LegtObbnyire idQ-:_e.s!l16dhataroz6k fordulnak e16 ragtalanul,

3. 8. 2.tAn~vsz6ragok keletkezese-:)Nehany evttzeddel eze16tt felmertiltaonak a gondolata, hogy a finnugor nyelvek egyszerti esetragjait nevmasi tovek-kel hozzak kapesolatba. Az elsa kiserletek a finn P. Ravila (1902 - 1974) neve-aez ftiz6dnek. Szerinte el sdsorban a nevrnasok lehettek az osi szokesz letnekazok az elemei, amelyek mondatbeli kapcsolatokban esetragok funkciojat vettekfel. Utal ar ra , hogy a szernely ragokban ketsegbevonhatatlan peld ait Iatjuk aaevma sok ragga valasanak.

Ravila szerint az alapnyelv ketszotagosfogalom szavai alakjuknal fogvanem voltak alkalmasak, hogy rag valjek beldluk,

A ragok keletkez esenek lehetds ege it vizsgrilva klzarja a szov egek morfo-logizalodasanak lehetoseget, mivel a finnugor alapnyelvi szavak maganhangzo-ra vegzcdtek, a ragok viszont massalhangzoval kezd6dnek. Alaki sZ~QntbQl~at a CV kegle~g !J._vIIuiskategqriCl,mint amely l~gaik~lmasabb arra,hog y rag vjlj~k be161~..... . . 'h

Ravila Saussure (I857 - 1913) kivalo tanitvanyanak, Ballynak (1865 - 1947)elrneleti fejtegeresen indul e1. Bally tovabb fejleszti mestere langue es parole(nyelv es besz ed ) elrneletet. 6 virtualfs (lehetdsegt) es aktualtzalt nyelvi jele-ket alltt szernbe egyrnassal. Vi.rtuali snak mondja azt a nyelvi jelet, amely rna-gat a fogalmat fejezi ki, de teljesen kozornbos a valosaghoz viszonyitva. A vir-tuali s nyelvi jelnei


30/52

A sz6ban forg6 esetek az alabbiak:1. Nominativusz ~2. Akkuzativusz -rn3. Genitivusz -n4. Lokativusz 1. -na , -na5. Lokativusz II. -tA magyar nyelv szernpontjabol meg kell meg emliteniink az ugor korra

vi sszamend ablativuszi ::!_ragot.A tablazatbol is kitunlk, bogy a finnugor alapnyelv kulonosen a terben valo

tajekozoda st illet6en rendelkezett fejlett ragrendszerrel, s ez j6 alapul szolgaltahhoz , hogy a kes6bbi fejl6des sor an kia laku ljon a finnugor nyelvek tobbsegerejellernzc, a terbeli harornl rarryusagot arnyaltan kifejez d hatarozorag+rendsze r(vo. m. -on, -env-on; -rol, -rcl; -ra, -re; -ban , -ben; -bol, -bol; -bav-be;-nat, -nei;-toC--t6l; -i1OZ,"-hez, -hoz ), - -- -- -- -- ---- 3. 9.1.t]JzamjeloleS) Afinm'igOr alapnyelvre.,.e-eg y ttibbes jelet kovetkez>

1 . . 0 tetnek ki:. L&gelterjedtebb lehetett es ma is az a :s ameryn-&-a-magy-ar-ny-elvf - I j i J ~ t . l semmi n~omat sem orzt. Korlatozottabb hasznalatu aXl (X A ) , x~, X~, amelyekL koztl a magyarban a xk es a Xj (0maradt meg .. 1 : 1 f ' L r Az obi -ugor , a lapp es tavolabbrol a szarnojed nyelvek az egyes es tobbe s.' ~ szarn mellett kettes sz arnot , dualist is megkulonboztetnek, A duali s alapnyelvre~ kikovetkeztethetd jele a xka, xka (a Xkakte 'kettd' sz.amnevbol ).

A magyarban egyetlen felt etelezheto rnaradvanya a duall snak a 'ketto 'szarrr-nev (vc. vog. kit 'kettc", dual. kiti~, amely szabalyosan megfeJel a m. kett6-nek).

6. Ablativusz -ta, -ta7. Lativusz-Prolativusz I. -k8. Lativusz-Prolativusz II. -j9. Lativusz (Dativusz ) III. - 0 :

Bibllografia:Fokos D., A jelolet len se-r mint az ural-altajt nyelvek egyik jellemz6 szm- ".

taktikai sa jatos saga (NyK 65: 3-48).Itkonen, E., Die Laut- und Formenstruktur der finnisch -ugrtschenGrundsprache (UAJb 34: 201-207).

Reder, K., Der Akkusativ in den uralischen Sprachen (Zum Kasussystemder ura lischen Grundsprache) (CTIF 1. 133-138).

Ravila, P., Uber die Verwendung der Nurneruszetchen in den uraUschenSprachen (FUF 27: 1-136)

3.10.l.TAbirtClkjelOljJ,. Az .indcieur6pai nyelvek a blrtoklast rendszerint! J u , r l , . . / f { t l . ' birtokos sze rnelye s nevm~~y~.! fe$E.k.!


31/52

A nevmasi tovek blrtokosazernelyjelkent valo felhasznalasaban a finnugor::yelvek lenyegehen azonos medon jarnak el (kivetelt. csak az obi-ugor nyelvekSg. es PI. 2. sz. -ii alakjaiban talalunk), ami a je lens eg alapnyelvi voltara utal.'gyanakkor a birtokos szemelyjelek e s az eset ragok, tObbesjelek sorrendje olyanrarkasagot mutat az egyes finnugor nyelvekben vagy ezek egy-egy csoportjaban ,hogy ennek alapjan egyes kutatok - els dsorban magyarok - ketsegbe vonjak a bir-rokos sz ernelyje lek ktalakulasanak alapnyelvi voltar , csupan a fejlddes megin-julasat tetelez ik fel erre a korra. A fejlOdes befejezodese az egyes nyelvek esrryelvcsoportok kulon eleteben ment volna vegbe.

Mindket felfogas mellett szarnos ervet lehet fehozni. Ha azonban az utobbismertetett felfogast kovetkezetesen alkalmazzuk, akkor az deriil ki, hogy a kb.aX. szazadban elkulonult zurjen es votjakban a kulonbcz Ssegek alapjan e nyel-vek kulon eletere tehetnenk a birtokos szernelyragoz as kta lakulasat , sot a csaknyelvjarast szinten elter d erza es moksa mordvinban is. Marpedig elkepz el+hetetlen, hogy ilyen kesdn , a finnugor nyelvek sze tagaz asa utdn tobb ezer ev-vel egymasto l fUggetlenlil az elteresek mellett annyi rokon nyelvben, annyi azo-nos vonas fej lddott volna ki.

Azug9r.nyelvekben, ha a szoh.Q~irtokosszemelyjel es esetrag is jarul ,Eset1:ag~b1LWos szemelyjel utan ktiv~~zH


32/52

3.11.1. A m6djeltiles. Az egyes finnugor nyelvekben hasznalatos igemo-dok szarna kulonboz d, de kett6 koztiltik szeltehen megvan a rokon nyelvekben,s ezeket az alapnyelvre is feltessziik. _

3.11. 2r.~ felteteie~~X-~~;:~~jelenek folytatasat ta laljukaz obi-ugor nyelvekben (bar az osztja s a megf'ele les ), a cseremiszben,a finnben es a la ~3.11. 3. A felsz6lit6 m6d kozos eredetU iele a finnu or n elvekben xk(m. j), amely a magyaronkivlil haszmilatos a mordvinban, a finnsegi nyel -ben-;- a lappban , va larn int a szarnojed nyelvekben.

Az obi -ugor , a perm i nyelvekben es a eserem iszben nines kulon je le afelsz6lit6 modnak; itt felsz6lit6 a lakkent a puszta iget6 szerepel. Ezek a lapjan

. fe ltetel ezhetd, hogy az alapnyelvben a m6djeles a lak me !lett a nagyobb nyorna-tekkal ejtett puszta iget6 is kife.jezhette a fel sz dlitast ,Bib liogr afia:

Barcz iG., A felsz6lit6 m6d je lenek ker des ehez (tvINy46: 359-361).Papp 1. , Prob leme des Imperativ-Zeichens irn Ungarisehen (FUF 32: 282-

301).Seta la , E.N., Zur Geschiehte der Tempus und Moduss tamrnbtldung inden finn isch -ugrisehen Spraehen (SUSA 2: 110-165).

3.12.1. Az igeid6. A finnugor nyelvekben harem id6jel ta la lhato , amelyelter jedtsege a lapjan az alapnyelvig vezethet6 vissza.

A magyar az osztjak es a lapp kiv ete leval minden finnugor nyelvb61 k i>mutathatok e x~ elenid6 'el nyomai. Ez etimol6giailag azonos a x~ felsz6-lit6 m6djellel, elynek mar az alapnyelv kor aoan meg kellett, hogy legyenrnindket funkei6ja.

Az obi-ugor nyelveken kivlil minden finnugor nyelvben megta laljuk a fgr,. Xj ult id6jel fol ta a at (m. -a, -e; lata, neze),

A magyarb61 hianyz.tk ugyan a fg~lt iddjel , de az obi-ugor nyelvek-ben alta lanos. Megvan tovabha a esere~'~~, a mordvinb;n, nvornokban adelesztben,~ livben, a sved lappban, es a sza mojed nyelvek is sz e lteben is-merik.Bibltogr afia:

Ravila, P. I Ober die Tempusstammbildung der finniseh -ugr ischen Sprachen(SUSA 59/4: 1-10).

Seta la , E. N. , Zur Geschichte der Tempus- und Modussta rnmbtldung inden finniseh-ugrisehen Spraehen (SUSA 2: 4-109; 166-174).

Laztcztus Gy. , A finnugor igeid6k kia Iakulasanak kerdes ehez (MNy29: 18-25).

- 34 -


33/52

3.13.1. z i era ozas A finnugor nyelvekben - keyes kiveteltol eltekintve -a Sg. es Pl. 1. es 2. sz. -' Jgei szemelyragok 8zemelyes nevmasi eredetliek._Ezek agglutinaci6ja mar .az alapnyelv koraban megtortent.

A Sg. PI. 3. sz. -t - lega labbts.az indeterrninalt igeragozasban - vagy apuszta Igetd fejezi ki, vagy pedig egy igenevkepzds alak. Arra is talalunk pel-dat, hogy ugyanazon a nyelven bellil, rnindk et eljar as eldforrlul.

A magyarbanaz indeterminalt igeragozas Sg. 3. sz. -eben leggyakoribba puszt~ igetohaszn;nata:~, tesz, lesz, de ugyanakkor - kulonosen a regt-segben es nyelvjarast szinten gyakoriak a megyen, teszen, leszen alakok.Az -E _ szemelyragot deverbal is fo~.ne epz onek tartjak, Finnugor parhuzarnat alap-jan azonban val6szinlibb, hogyaUl magyarban igenevkepz d volt (vo, cser.tolen 'jove' , ilen 'elve'_; kor abban javo, eto).

A m. PI. 3. sz. -nak , -nek ragjaban is ez az E _ van meg es ehhez jarul aa tobbesje l, Annak e ll ener e , hogy az -n sz ernelyrag a r egis egben gyakoribbvolt, egyalta lan nerri'valosztnu, hogy a~ osmagyar korban altalanos lett volna.

A vog. Sg. 3. sz. - 1 . szern elyragja eredetileg igenevkepzd kellett, hogylegyen, mert a koltdi nyelvben gyakori a participumi hasznalata: kate peri,laole peri jomas jon!o 'keze forg6, laba forg6 j6 jatek ' .

Az oszt:]ilkban a puszta igetd+ jelenid6 jel hasznalatos Sg. 3. szv-ben.A permi nyelvekben (pl. zUrj. mune 'megy: ~votj. mene 'ua'.)vfe l tetelezik , hogy egy szovegi -~ igenevkepz d kopott le. --A ketfajta cseremisz Iger agozas kozul az egyikben (pl. manes 'mond)

az iszemely rag a befejezetlen me lleknevi igenev kepz djevel hozhato kapcso lat-ba. A mastk konjugacioban eredetileg a puszta iget6 fejezte ki a Sg. 3. sz. -t ,de a toveghangz6 kes6bb mcrfologizalcdort , rnagara vette a szerrielyrag tunkcto-jato

A mord. Sg. 3. sz. -li alak (pl. kundi 'fog') azonos a folyamatos mellek-. - : : .nevi igenevvel,A flnnsegi nyelvekben a Sg. 3. sz. a x__E!, x_E!_igenevkepzdvel kapcsola-

tos, pl. fi. nyj. viepi 'visz' , saapi 'kap",A mult id6ben a magyarhoz hasonl6an altalanos , hogy a mult id6jel egy-

nttal a szernelyrag funkciojat is betoltl,Az ur ali nyelvek koztll ai ugor nyelvek, a mordvin es a szamojed nyelvek

rnegkulonboztetnek indeterrntnalt es deterrninalt (hagyornanyosan alanyi es tar"':gyas) Igeragoz ast,

- 35 -


34/52

Az ur alt nyelvek Indeterrninalt es deterrninalt tgeragozasaban sok elter dvonast talalunk , s ezeknek a ragozasoknaka kiteljes edeset az egyes nyelvek ku-Ion eletere kelt tennlink, de a Sg. 3. sz. kettossege mar b lzonyara.az uraltalapnyelvben is megvolt. Az a labbi alakparokbol , arnelyekben a targyra mutate

xalak minden esetben ugyanazzal a fgr. se-re, vagyis a Sg. 3. sz. szemelyesnevrnasra visszamen6 szernelyraggal van ellatva , bizvast erre kovetkeztethe -tunk.Szem elyrag nelkuli alak Szernelyragos alakm. nezvog. tort 'hoz'osztj. tet 'esz ik'mord. kundj f'og

nezttotite 'hozza'tette -eszl 'kundas] 'fogja> sth.

Ezenkiviil pl. a permi nyeIvekben is hasonlo kett dsseg van a Sg. 3. sz , -ben(vo. ztirj. mune rvmunas 'megy; votj, mine Nminoz 'ua', ), de ez nem jart av v __~ _fontiekhez hasonlo funkctornegoszlass al , csak kesObb kezdtek a hosszabb alakotjov6 idokent hasznalnl, Ilyen kettdsaeg nyornat meg mas nyelvekben is megta-l8.ljuk.

Ebb6l azt a kovetkeztetest vonhatjuk le , hogy az indeter minalt es a deter-minalt a lak a Sg. 3. sz. -ben mar az alapnyelvben kifejlodott , s egyes nyelvekerr6l az alaprol kifejlesztettek az ind ete'rrn ina lt es deterrrunalt parok egeszrendszer et, Masutt viszont, ahol ez nem torrent meg, meg a 3. sz. -ben is vtsz -szafej lcdott a ket alak szernbenallasa.Bibltogr afta:

Osznovu finno-ugorszkogo jazlikoznanyija 1. (Moszkva, 1974) 316-322.Itkonen, E. , Die Laut- und Formenstruktur der finnisch-ugrischen

Grundsprache (UAJb 34: 209).Raun, A., Zum Verhaltnls der Derivation und Flexion in Finnisch-ugri-

schen (CSIFU 428-430).A. Kovesi , M. , Zu den "umstrittenen" Fragen der objektiven Konjugationin den ugrischen Sprachen (FUF 40: 96-106).

3.14.1:7A taga"'CJO'1jZer;g?~jJ.,.1_\~ urali nyeIvek jellemz6 sajatossaga , I : ~ Z Ya tagadast es a ttltast k:li:.:lb~n:...:;ig::..:e:..:v..:e~l7f~e~erZ:.:i:::k:_:k:::.:i~'o;;A;.;...;f~inn=u=::..::r~a""ra:.=n~e;..:lv.:.;r:...::.eJagad6-igetOvet lehet kikavetkeztetni, az ~- es az ~-t

A magyar az egyetlen finnu nyelv, a yben semmi nyoma a tagad6igeragozasnak , de nem ketelkedhetunk benne, hogy valamikor itt is meg kellettlennie.Btbltogr afia:

OsznovU finno-ugorszkogo jazlikoznanyija 1. (Moszkva, 1974) 326-329.Fokos D., Ur a li es altaji osszehasonltto szintaktikai tanulmanyok (NyK63: 74-75).K. Sal E ., Tagadas az obt-ugor nyelvekben (NyK 56: 57-69).

- 36 -


35/52

3.15.l.TA SZ6k{~pZeJ A finnugor alapnyelvben nem volt ismeretes a szo-kepzes prefixumos es infixumos mod]a , annal gazdagabb volt viszont a suffixa-ctos eljaras. A kepz dk a sz6fajokat il.letden neutr ali sak voltak, ugyanaz a kep-z6 jarulhatott nevszohoz es igehez egyar ant (pl. m. vadon-> vad~ csokken-vcsokfk),Bthltogr atta:

Gyorke , J., Die Wortbildungslehre des Uralischen (Tartu, 1935).Lehtisalo, T. , Ober die primaren ururalischen Ableitungssufixe (SUST 67).3.16.l.fAz alapnyelv mondattani saiatossag~i.l A finnugor alapnyelvben,

mint Iatt uk , a nevszoi es az igei kateg6ria elkulonulf egymastol , tehat ebben akorban mar kozonsegesnek kellett lennie a kertagu, alanyb61 es all.itmanybolal lo , sot az esetragok alapjan Itelve , az egyeb mondatr eszeket tartalrnazo bo-vitett mondatoknak is.

A 1110ndatelso feleben fogialt helyet az alany, a v egen Eedig az alli~.many.Kotoszavas osszetett mondatOiCnemvoltafiZ'aTapnyelvbenz de kotosz6~'nelklili mellere~.mondatok mar mindWblZonnyaJ. Mint fentebb emlitettUk, a finnugor alapnyelvben nem voitak alarendeltmondatok, helyettlik .ezekkel azonos erreku igeneves szerkezetekben bovelkedett.

Ilyenek a mai magyar nyelvben mar kevesb e ha sznalatosak , de a r egis egbenaltalanosak voltak, s egyes finnugor nyelvek manapsag is els osorban ezekkelelnek.

A mondaton bellil fontos sZ6rendiszabaly volt, hogy a meghatarozo9= sz6 _ mind1g kOvette a meghataroz6t. ~ peldaul a jelzett sz6 a jelzot, az allitmanya targy utan al lt, .

A jeLz5 a nigozas soran valtozatlan maradt. A legtobb finnugor nyelvbenez jelenleg is igy van. A finnben viszont, s kisebb mertekben az esztben, lapp-ban, r itkan a mordvinban egyeztetest talalunk , de ez masodlagos fej16des ered-menye, Mindenlitt rnegtalaljuk az eredeti je loletl ens eg nyomait, kulonosen a,rnordvinban, ahol a nepnyelvi gyujtesekben alig fordul elo egyeztetes,

A szamnev utan az egyes szam hasznalata altalanos a finnugor nyelvek-:. .._yen, s nem lehet ketseges , hogy az alapny'elvberi sem Iehetett maskent,}~alap~~v is_merte a sz60sszetetel tobb m6djat. Az osszetetelekhea-

,,,._~~~gyes komQQ!1ense~.Is_~.!!~ lehetett mellf.1'.J!!!_~~lt,gyakoribb volt azonb!!,J;laz alar.endeld tipus .. . . . , ._, ,_._ .Btbltogr afta:

Beke O . , A finnugor szortss zetetelekhez (NyK42: 345-346).Ravila, P. , Uber die Verwendung derNcmeruszetchen in den uralischen

Sprachen (FUF 27: 1-136).Papp I. , Az allitmanyi szerkezet ostOrtenete (MNyj 3: 3-38).N. Sebesty en I.,A finnugor alarendeles kerdesehez (MNy 23: 348-353).Fokos D. .Ur ali es altaji osszehasonltto szintaktikai tanulmanyok (NyK

62: 213-241:, 63: 63-81:, 263-291:, 64: 13-55).

- 37 -


36/52

3.17.1.' A sz6keszlel Az alapnyelvi szokesztet nagysagara csak hozz a- -; ) 0 - 2)avvetolegesen tudunk kovetkeztetni, 1;} etimol6giai kutatasok mintegy 1200 sz6_E0. p ' " finnugor eredetet mutattak ki. Ha feltetelezzuk , hogy evez redek soran me.g ko-~ ' ! t I J . rulbelul ennyi sz6 klveszetr. akkor minte .1iQO-ra tehet'Uk az ala n elvi to-0- L . ~ szavak szarnat, s az a~apny~lv kepz6cillo-manyat figyelembe veve , kb, 20~:.~,...(/:f1J sz6t lehetett J5e16lUkkepezm. .' - ,_,

Az alapnyelvre hkovetkeztetett gazdag kepzdr-endsz.er ellener e elenyeszdencsekely , mlnddssze 3%azokhak az alapnyelvre vtsszamend szavaknak a szarna ,amelyekben ugyanazt a kepzot talaljuk,

A magyar nyelvben a tinnugor es ugor eredetti szavak szarna megkozeltti 'az ezret. Ha a szavak szotart megosztasst vesszUk alapul, akkor a magyar szo-kesz letnek kb. 6Q%-a bizonyul osi oroksegnek,

Ha viszont a szavak eldfor oulast ar anyat viz sgaljuk , akkor szovegtfil fug-goen a finnugor szavak ar anya elerhetl , sot meg is haladhatja a 8Q%-ot.

Tehat a magyar nyelv szokesz letet tekintve vitathatatlanul megdr izte finn-ugor jeIleget.

Az osi szokesz let r ovid attekintesekor olykeppen igyeksztink csoporrostta-ni a szavakat, hogy abb6l az osi finnugor, sot r eszben az ugor tarsadalom es ci>vl lizacio korvona la i is kirajzo lodjanak,1A finnugor tarsadalom nemzetsegi szervezetben elt. erre utal a had (fi .. . : . - - - - . - _ _ - ~ . . " ' "-kunta; vog. , oszt. Xont) es talan a szer (vog. , osztj. sir:, zur], ser ) szavunk.A torz st szervez etrevonatkozo sza~z egyes finnug;;;:-nyelvcsoportokban ke >sObbi eredetliek. . . F . '1 " " A rokonsagi termino16gia a minden finnugor nyelvben apajogu tarsadal_rniviszonyokra utal: m.cs (fi. isa; cser. iza 'baty , nagybatya' ):, m. ~ 'anya'IfO~-I,~I~U-'.,

~' J ~ - ~ ' ;w-~.

, (fi. ema); m. ipa(fi. appi; vog; , osztj. _w ; m. vo (fi. vl1vy; cser. wegge); m. meny'(ft. minia; osztj. men; vog. miii); rn, fiu (fi. poika; zur j., VOtj. pi; vog. P!~);m, ~(fi. orpo).

rHitele~~. lelek (fi:~ 'g6z' ; osztj. lil 'Ielek' ; vog. lele); ?~--rossz szelleml (ft. kolja '6rias1; zUrj. kul"),

I-Testreszneveij rn, f6, ~ej (fi. pali; vog. P?9k); m. ~ (fi . silma; oszt].sem; vog.sam); m. szaj,sza- (fi. s~u; vog. ~(-nt kepz6j 'nyllas"); m. kez(fi. ~ osztj. ket; vog. k1it); m. ~ ~fi. sydl1me-; osztj. semi vog, sim).f A halaszat es a vizi eletl m. hal (fi. kala; vog., oszt]. kul, ~ul); m. ~[fi. siiynava; zUrj. sin); m. tat (cser. toto: vog. ta_'X.,t);m. fal (fn) (f1. ~

-"-

- 38 -


37/52

"duzzasztogat"; osztj. pal); m.haI6(fi. kaHn; vog. kutp; osztj, kalew); rn,halad (eredetilegvizen)(fi. kulke -: zur], kila l-); m. ir(viz)(vog. tiir ; osztj. tor);_- -- _"_ - -- --m. ij_Sa-j6) (fi. joki; zurj, E l; rn. t6 (vog. to; osztj. t o o ' ; zUrj votj. tp; m.usz ik (fi...!:!!::.; vog. ~-). ~._ ~

[Vadaszatl m. ideg 'ijhur) (fi. ~-;vog. janten); m. ! . i (fi. jousi ; vog.jewt,l; m. .EY!.!_(fi. nuoH; osztj, nal; vog. riiil); m. In (fi , suoni; osztj. ton; vog.tan); m. 10 (fi. lyo-, vog . . ! ! . i _ - ) ; rn, 0 1 (vog. lll-; osztj. wel-; zur]. vi-);

m. Iud (fi. lintu ; osztj. lont ; vog. liint): m. faid (vog. porta; zurj, baj-d~g);

m. nyul (zurj, nimal; mord, E. numolo); m. ravasz -r oka' (fi, repo; mord.rives; cser. r~wclzlt m. nyuszt (e. nugis; vog. ricks); m. holgy (rneny et) (vog.khal: osztj. kOjeH}).

@yUjtogete~. m. mony (fi. muna; oszt]. mon; vog. man); m. mez (fi ,imete-; zUrj. ma); m. meh (fi. mehWHnen; cser. muks ); m. bogy6 (fi.puola:vog.~; m. meggy (oszt]. -rna-' ; zlirj. mol' ):,m. eper (vog. apra).

JTermeszeti ~gek,'"Tgit~~r-;k7 m, h6 'Iiolrf'(ft. kuu; osztj :taw' honap" ) ;hugy 'csillag' (vog. koii~); zUrj. k03UI); m. menny (mord. E. mener); m. ~(fi. saa 'idojaras' ; zur]. slnd 'Levegd); m. felha (fi. pilvi ; osztj. Pdl~1); m.h6 (votj. kim 'der: ).

rKor;'zet; novenyVil-;;{ m. orom (fi , vuori "hegy ' ; vog. war 'fenyderdc "):m. vad 'erda)(lp. vuowde ; osztj. wont); m. domb (vog. tump (sziget'); m.~(fi. ~vog. -pa);, m. fenya (cser. pem); m. szil (fi , salava; cser. so1); m.kereg (fi. ~ vog. k~r); m. fu(vog. ,osztj. pom,pul!D.

~TaPlalkozas'r-' fa, faz (vog, pTt-; mord. pi- ); m. fazek (Ii, pata ; vog .. E ! ! . 0 ; rr-. Ie (fi. liemi; vog. l~m); m. vaj (fi , voi; vog. wop; rnv ha] (fi. kuu;votj. kej ); m. koles (vog. E . kwolas "liszt ").

- 39 -


38/52

Lakas, ruhazkodas. m. haz (fi, kota ; osztj, kat); m. ~fi. vuode; vog.al)at); m. ajt6 (fi, ~ 'nyitni' ; osztj. ~l}kta 'old"); m. O V (fLYY:i..zUrj.v~n); m. ujj (ruhae) (vog. tajt; cser. soks);m. mos ( e . mfisk-'; zur], misk!-);m. fon(fi. puno-; vog, pun-); m. kot Ifi , ~-; vog. kor-); m. varr(zlirj.,votj, vur-; cser. uIQ'e-).

Hazieszkozok, munka,. anyagnevek, m. kes (vag. kast: cser. kuzo); m. ar(fi. ora; mard. E. ura); m. fur6 (fi, pura; vag. pore- 'furni "); m. nyel (fi ,nyte-; vog. nel); m. ko (fi. kivi; vag. kii): m. bor (asztj. per); m , vas (fi.vasktvrez- ; vog. -w61s: atwas 'olorrr ); m. arany(vog. tareri 'rez; m. 6n(vog. alen 'ezust"; cser. wulno).

Szamlalas. m. alvas (..lova-) (fi. luke-; vag. low 'tiz' ); rn, ket, ketto(fi. kahte+; vag. kit, kit~); m. haram (fi. kalme; vog. kur8m, Xuram); m.negy (fi. nelja; vog. riil'[}; m. ot (fi, viite~; vag. ]it); m. hat (fi. kuute+ ; vog.khat,xot); m. husz (vog. khus , xos); m. szaz (f'i, sata;vag. sat).

Tajekaz6das az idOben. m. tel (fi. talvi; vog. tiil); m. tavasz (fi, tauko;asztj. to;yi); m. osz (fi. ~; vog. 'tuks); m. ej (fi._y_; vog. il);' m. hol-(reggeP (vog. .x 01).

Haztallatok. rn , eb(vog.,osztj. amp, amp,); m. 16 (vog. luw ; asztj.law).Elemi eletjelensegek, cselekvesek es erzeke les ek. m. val-,val- (ft. ole-;vog, 2!_-); m. lesz, lev- (fi. lie-; zlirj. 10-); m, nez (fi. nake-'; vog. ne'J'-);m. ad (fi. anta-; zUrj. ud-); m. tesz, gy_- (fi. teke-; mord. teje-); m. eszik,~ (fi. syo-; vog. te-); rn, iszik, iv- (fi. juo-; vog. eisC)m ,'iszom; m. all(votj. sil-;, cser. sol~e-);m. ~:men- (fi. ~; vog. min-);m. el (fi.ela-; zur]. 01-); m. fel (ige) (fi. pelkaa-; vog. pH-).Bibliogr1lfia:

Barcz iG., A magyar sz6kincs eredete (Bp. 1958) 6-38.Zsirai M. Finnugor r okons agunk (Bp. 1937) 126-131.- 40 -


39/52

Finnugor nepek es nyelvek (Bp; 19'62) 60-7S~-Uber den Umfangdes uralischen Wortsehatzes (CSIFU 150-160).OsznovU finno;ugorszkogo jazUkoznanyija 1. (Moszkva,1974) 397-438.

c I. _- ! _ : '

- -'

\

- '41 - -,


40/52

4.. Az urali nyelvcsalad esetleges tavolabbi rokoni kapcsolatai "

4.1. Az urali nyelvek tavolabbi rokonai kapcsolatait f6kent ket iranybankerestek. Az egyik lehetdseget az indoeur6pai nyelvekben lattak. A 60-as evekkozeper e mintegy 50 olyan kozos sz6t mutattak ki a ket nyelvcsa lad kozott ,amelyeket nehez lenne vel.etlen egyez eseknek tekinteni. Viszonylag barrntlyencs ekely is ez a szam, eppens eggel elegendd lehetne a r okonsag btzonyttasara ,hiszen az indoeur6pai rryelvcsa ladon be lul is ket olyan tavoli rokoni kapcsolat-ban leva nyelvbdl , mint a sv ed es az ujgorog, mtndossze.jn) kozos osi szo mu-tathato ki. Meglepden nagy az egyez esek szarna aket nyeivcsat:1d nevmasrend-szere kozott (vd, fie tuo 'az+; mord. tona ; cser. tu; votj, tu; zur], t!; osztj.

() (1) lk x.. I J"to-'; vog. ton, to-; m. . . ! 2 . . . . ! ' 2 _ , J : ! :: ! . _ ; SZD .lQ_- ur. to; gor, ~ ez,az ;orm.da ; lit. tas; 6bolg. tu - ie. \0).

A szokeszletl egyez eseken tul kozos alaktani e1emeket is talalunk , pl, ur.bl x x... x d . x obb . I x I It Iddi 1 (e 1a . -ta, -ta vie. :.._;_ur. ,Ie. - .E to esjei ; ur. ~ mu t I 0Je eszt, app,x 'mord, cser., vog., osztj., szam.) ie. _ (indoir., gor , , lat., alb., ir.. balti,, ) . x . . x . S 2 x tbszlav; ur. Sg. 1. sz. r agja -.!!!!~ re. -rne ; ur.'" te. g.. sz. -~s ..Az ur ali es az indoeuropat 6srokonsag kerdese rna sem tekinthet6 lezart.-

nak, de tobb sulyos erv hozhat6 fel ellene.Az ie, alapnyelvre kikovetkeztethetd hangrendszer, els6sorban a mas sal+

hangzok es a rnaganhangz ok kapcsolodasi lehetds egei olyan gyoker esen elter+nek az urali a lapnyelvre r ekonsrrualhatc allapottol , hogy ez mar onrnagaban iskerdeaes se teszi a feltet.elez ett r okonsagot,

,Mivel magyarazhat6k akkor e ket nyelvcsa lad kozotti egyezesek? Minden.bizonnyal hpsszan tart6 szoros egyUttelessel. mas sz6val un. ar'eali kapcs:o:tt-tokkal. Ezek - Hajdu Peter kifejez esevel elve - r-okonsrigszer u je lensegeket ered-menyezrletnek. A finn Aulis [oki az adsztrriturn terrntnust haszn alja , ami sz in-ten a szoros egyuttelesre ural.

4.2. A mastk irany, amerre az urali nyelvtudornany a rokoni kapcsolatokatkereste, az altaji nyelvek. Az ura l-a ltajt nyelvrokonsag a rnult szazad elsa fele-ben mar sz elreben elfogadott tetel , s olyan tektnt elyes hirdet6i voltak, mint azeszt F.J. Wiedemann es a finn M. Castr en.

- 42 -


41/52

Az urali es altaji nyelvek kozott felallitott sz6egyeztetese.!:_ szama tbbb ...;?int 70 (y'o~ fi. ala; m. 2l.'" otor', al 'oldal , also fele vrninek' ; ujg. aldin 'a latt ' ;fi , ken, ke-'; m. ki ""'tOr. kim Lke ).---- -- -- xAz alaktani egyez esek kozul is megemlithetiink nehanyat; ur. 10k. -na,-naNmong. -na; ur. abl. x-ta, X-ta""'Ujg. +da , -d1:l; -ta, -tiL

Az anyagi egyez esek mellett nagyfoku ttpologta iegyez eseket is talalunk azura li es az a ltaji nyelvek kozott. A magyar Fokos David egesz konyvet szentelte kerdes viz sgalatanak es hatalmas peldaanyag a lapjan arra a meggydz Sdes rejutott , hogy az urali es az altaji nyelveknek szinte minden sajatos nyelvi vonasakozos , Ez a rendkiviil nagy foku tipol6giai egyezes mar onrnagaban is valoszinu-ve teszi a ket ny elvc sa lad rokonsagat, Ezekhez meg hozz.atehetjuk, hogy a torokalapnyelvre ktkovetkezretett hangrendszer igen kozel all az uralihoz, sa kozet-seget csak fokozza asz6kezd6 massa lhangz o-tor lodas kerulese , sa mindketcsoportban nagy szer epet jatszo rnaganhangzo-f lleszkedes ,

Az ura l-altaji rokonsagot azonban a felsorolt ervek e llenere sem tarthat-juk bebizonyitottnak. Meg az altaji nyelvcsa ladba sorolt egyes nyelvcsoportokegyrnas kozti rokonsaga is ketes , E ket nyelvc sa lad kozotti egyezeseket is egye-l6re az 6si, kolc sonos kapcsolatok er edm enyekent magyar azhatjuk a legmeg-gy6z6bben.

4.3. Az utobb i. evt izedekhen az indoeur opai es az altaji nyelvek mellettaznurali-jukagiLnyelvrokonsag lehetosege is fe lmerttlt, A jukagirok Kelet-Szi-her iabari a R01fn1a also folyasa rnenten es az Alazeja foly6 kornyeken 'el6 450 f6s(1959) n epcsopor t. A ]ukagir sz okesz letet igen hezagosan ismerjiik, ennek el le-ner e a nevma si egy eze seken tulmen6en mintegy 70 sZ6egyezest allttottak fel ajukagir es az ura li nyelvek koz ott, Emellett igelT1'iagy a hasonl6sag a jukagires a szarnojed esetrendszer kozott, Mivel a jukagir-urali egyez esek kozott nin-csenek olyanok, amelyek hianyozn anak a sz arnojed nyelvekb61, feltehet6, hogya jukagirban igen r egt , er6s szarnojed hata ssa 1kell szarnolnunk .

.A tavolabbi rokoni kapcsolatok ker es ese abban a szernleletben gyoker ezik,hogy az ura li , az indoeur opai,az altaji stb, alapnyelvet e16z6 alapnyelv, s6talapnyelvek sora e16zte meg. Ezt a felfcg ast jelenlegi ismereteink nem tamog

Documents

Bereczki Gábor - A finnugor nyelv alapjai