Bevezetés a galata levélbe

8/4/2019 Bevezetés a galata levélbe

http://slidepdf.com/reader/full/bevezetes-a-galata-levelbe 1/12

Bevezetés a galata levélhez

Donald K. Campbell: Pál levele a galatákhoz; A Biblia ismerete VII. KIA, Bp.1998.

A levél fontossága

Pál … legnagyszerűbb és leghatásosabb írásai közé tartozik. A Római és a Galata-levél egyaránt a hit általi megigazulást tanítja, ezért egyesek a Római levelet aGalata-levél kibővítésének tartják, a Galatát pedig „rövid Római levélnek”.

A 2. Korinthusi levélhez hasonlóan … megvédi Pál apostoli tekintélyét és összefog-lalja az apostol tanítását. … A hit általi megigazulás világos megfogalmazásáraösszpontosít, és erre az alapra építi a keresztyén szabadság védelmét a törvényes-kedés minden formájával szemben.

Amikor a zsidóság és a keresztyénség szétvált, a Galata-levél az ősegyházban két-ségtelenül segített tisztázni ezt a szakadást. Évszázadokkal később a levél kulcssze-repet játszott a reformációban, és ezért a „protestáns reformáció sarokkövének” ne-vezték. … Luthert különösen megérintette a Galata-levél és úgy utalt rá, mint a fe-leségére. … kommentárt is írt róla, melyet az egyszerű emberek széles köre olva-sott.

Ez a levél a „keresztyén szabadság Magna Chartája”, mely … azt hirdeti, hogy abűn hatalmától és büntetésétől való megváltás nem cselekedetekből, hanem hit ál-tal, kegyelemből van Isten gondviseléséből.

A szerző

Néhány radikális kritikustól eltekintve általánosan elfogadott tény, hogy Pál írta aGalata-levelet. Még a XIX. század liberális német bibliakritikusai is, akik sorra ta-gadták a bibliai könyvek apostoli eredetét, köztük a tübingeni iskola is, Pálnak tu-lajdonították a Galata-levelet. … A belső és külső bizonyítékok egyaránt erről ta-núskodnak. … A levél bevezetésében1 és fő részében is2 Pálnak nevezi magát a le-

vél szerzője. Az első és második rész jórészt önéletrajzi és teljesen összecseng Páléletének az Apostolok Cselekedeteiben leírt eseményeivel. A Galata-levél teológiá- ja Pál teológiája, amit más írásaiban is megtalálunk, pl. a Római levélben.

Külső bizonyíték: A II. és a III. században a Galáciai levelet Pálnak tulajdonították,és Irenaeus, Alexandriai Kelemen valamint Origenész gyakran idézte. Még az ak-kori tévtanítók, beleértve Marciont is, azt tartották, hogy a levelet Pál írta.

Az első gyülekezetek semmilyen kétséget nem támasztottak Pál szerzőségével kap-csolatban.

Az eredeti címzettek

Hol volt „Galácia”, és kik voltak a „galaták”3? … A galácia szónak két jelentése volt

abban az időben …

1 Gal 1:1 „Pál apostol, aki nem emberektől, nem is emberek által kapta elhívását, hanem JézusKrisztus által, és az Atya Isten által, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül”

2 Gal 5:2 „Íme, én, Pál mondom nektek, hogy ha körülmetélkedtek: Krisztus semmit sem használnektek.”

3 Gal 3:1 „Ó, esztelen galaták, ki igézett meg titeket, akiknek szeme előtt úgy írtuk le Jézus Krisz-tust, mintha közöttetek feszítették volna meg!”

Gyál, 2011. október 4. 1/12




Kis-Ázsiának azt a területét jelentette, ahol a gallok letelepedtek, miután kivándo-roltak Nyugat-Európából Itálián és Görögországon keresztül. Ez a terület Kis-Á-zsia középső északi és keleti vidékeire korlátozódott. Jelentősebb városai Ancyra,Pessinus és Tavium voltak. Ám Kr. e. 25-ben ezt az országot a Római Birodalom-

hoz csatolták más déli területekkel együtt, beleértve Antiókhiát, Ikóniumot, Liszt-rát és Derbét. Évszázadok óta tart a vita, hogy Pál vajon az északi vagy a déli terü-leteken élő galatáknak írta-e levelét.

Az észak-galáciai elmélet hívei azt tartják, hogy Pál ellátogatott északra, ahol gyü-lekezeteket alapított … valamikor Pál második missziós útján …, miután elhagytaa déli területet és mielőtt még Tróászba ért volna 4. Valószínű, hogy az északi terü-letek második meglátogatására utal az ApCsel 18:235.

A dél-galáciai elméletet Sir William Ramsay fogalmazta meg először. E szemléletszerint azok a gyülekezetek, melyeknek a levél szól, Derbében, Lisztrában, Ikóni-umban és (a pizídiai) Antiókhiában voltak, azokban a városokban, amelyeket Pálelső missziós útja során látogatott meg6. A Szentírás nem említi, hogy Észak-Galá-

cia területén gyülekezetek alakultak volna a második missziói út során, azt viszonta Cselekedetek könyve világosan leírja, hogy Dél-Galáciában alakultak gyülekeze-tek.

A dél-galáciai elméletet támogató másik érv az, hogy a Pál szülővárosából, Tarzus-zból kiinduló utak közvetlenül a dél-galáciai városokat érintették és nem Észak-Galáciát. … A déli városokban nagy zsidó közösség élt, akik bizonyára vonzották a júdaistákat. A dél-galáciai gyülekezetek néhány tagja segített a jeruzsálemi szegé-nyek számára tartott gyűjtés célhoz juttatásában, északon azonban nem7. Barnabástmegemlíti ugyan a levél, de nem tartja szükségesnek bemutatni 8. Az északi váro-sok hívői nem ismerhették Barnabást, hiszen csak az első missziós úton utazottegyütt Pállal. A fenti és még más okokból sok újszövetségi tudós azt a nézetet vall- ja, hogy Pál a dél-galáciai városokban élő hívőknek írta a Galata-levelet.

A megírás helye és ideje

Akik a dél-galáciai városok hívőit tartják a levél címzettjeinek általánosan úgy vé-lik, hogy a levél a szíriai Antiókhiából íródott kb. Kr.u. 48-ban, nem sokkal a jeru-zsálemi apostoli gyűlés előtt9. … Az első missziós út után Pál és Barnabás vissza-tért Antiókhiába. Péter lejött Jeruzsálemből, hogy meglátogassa őket és közösség-ben volt velük … Eközben hamis tanítók árasztották el Galácia gyülekezeteit, akiktagadták Pál apostoli tekintélyét és azt tanították, hogy a körülmetélkedés szüksé-ges az üdvösséghez. Pál gyorsan és határozottan válaszolt Péter képmutatására ésarra a veszélyhelyzetre is, hogy a galaták törvényeskedésbe eshetnek. Ezért írta ezta kemény hangú levelet a jeruzsálemi apostoli gyűlés előtt.

4 ApCsel 16:6-8 „Azután átmentek Frígia és Galácia földjén, mivel a Szentlélek nem engedte ne-kik, hogy hirdessék az igét Ázsiában. Amikor Mízia felé mentek, Bitíniába próbáltak eljutni, de Jé-zus Lelke nem engedte őket. Erre Mízián áthaladva lementek Tróászba.

5 „Ott időzött egy darabig, majd útra kelt, sorra végigjárta Galácia vidékét és Frígiát, erősítve vala-mennyi tanítványt.”

6 ApCsel 13-147 ApCsel 20:4 „Elkísérte őt a béreai Szópatér, Pirrosz fia, a thesszalonikaiak közül pedig Arisztar-

khosz és Szekundusz, a derbéi Gájusz és Timóteus, valamint az ázsiai Tükhikosz és Trofimosz.”8 Gal 2:1.9.13 „Azután tizennégy esztendő múlva ismét felmentem Jeruzsálembe Barnabással, és

magammal vittem Tituszt is. … És amikor Jakab és Kéfás meg János, akiket oszlopoknak tekinte-nek, felismerték a nekem adott kegyelmet, megállapodásul kezet adtak nekem és Barnabásnak,hogy mi a pogányokhoz menjünk, ők pedig a körülmetéltekhez. … Képmutató módon viselkedett

vele együtt a többi zsidó is, úgyhogy képmutatásukba még Barnabás is belesodródott.”9 ApCsel 15





A levél célja

A galáciai júdaisták rossz hírbe keverték Pált és hamis evangéliumot hirdettek.Szükségessé vált, hogy Pál igazolja apostolságát és tanítását. … A harmadik és ne-gyedik részben Pál rátér a kegyelem igaz tanítására, vagyis arra, hogy a megigazu-

lás egyedül hit által történik. Végül rámutat arra, hogy a keresztyén szabadságnem jelent szabadosságot, és az ötödik valamint hatodik részben azt tanítja, hogy akeresztyén embernek a Szentlélek ereje által kell élnie, és ha ezt teszi, akkor életé-ben nem a test cselekedete, hanem a Lélek gyümölcse fog megnyilvánulni.

A Galata-levél egy nagyon nehéz helyzet megmentésére íródott, hogy visszahívjaaz első keresztyéneket a mózesi törvényektől a kegyelemhez, a törvényeskedéstől ahithez. Kiemelten hangsúlyozza a hit általi üdvösséget, ami nem cselekedetekbőlvan.





Vázlat

I. Bevezetés 1:1-10

A. Üdvözlet 1:1-5

B. A vád 1:6-10II. Személyes: Pál tekintélyének védelme 1:11-2:21

A. Független volt az apostoloktól 1:11-24

1. Pál evangéliuma isteni kijelentés volt 1:11-12

2. A Pál megtérése előtti események 1:13-14

3. Pál megtérése 1:15-16a

4. A Pál megtérése utáni események 1:16b-24

B. Az apostolok elismerik Pált 2:1-10

C. Pál megfeddte az apostolok köztiszteletben álló vezetőjét 2:11-21III. Tanítás: A hit általi megigazulás védelme 3-4. rész

A. A tanítás igazolása 3. rész

1. A galaták tapasztalata által 3:1-5

2. Ábrahám példája által 3:6-9

3. A törvény hatása által 3:10-12

4. Krisztus munkája által 3:13-14

5. A hit folyamatossága által 3:15-18

6. A törvény célja által 3:19-25

7. A hívő jelenlegi helyzete által 3:26-29

B. A tanítás szemléletetése 4. rész

1. Egy jogi példa 4:1-7

2. Személyes megvilágítás 4:8-20

a. Ne fogadják el a törvényeskedést 4:8-11

b. Emlékezzenek Pállal való kapcsolatukra 4:12-16

c. Gondoljanak arra, hogyan viselkedett velük Pál 4:17-20

3. Egy bibliai példa 4:21-31

a. A történelmi tények 4:21-23

b. Allegorikus értelmezés 4:24-27

c. Személyes alkalmazás 4:28-31

IV.

Gyakorlati: A keresztyén szabadság védelme 5:1-6:10

A. A törvénytől független élet 5:1-12

1. A törvényhez való visszatérés érvényteleníti a kegyelmet 5:1-2

2. A törvényhez való visszatérés adóssá tesz 5:3

3. A törvényhez való visszatérés elfordulás a kegyelemtől 5:4-6





4. A törvényhez való visszatérés akadályozza a hívőfejlődését

5:7-10

5. A törvényhez való visszatérés elveti a kereszt botrányát 5:11-12

B. A szabadosságtól mentes élet 5:13-15C. A Lélek szerinti élet 5:16-26

1. A bűn feletti győzelem ígérete 5:16-18

2. A bűn feletti győzelem felelőssége 5:19-21

3. Erő a bűn legyőzésére 5:22-23

4. A bűn legyőzésének biztosítása 5:24-26

D. A szolgáló élet 6:1-10

1. A bűnbe esett keresztyén felé 6:1

2. A megterhelt keresztyén felé 6:2-5

3. A pásztor-tanító felé 6:6-9

4. Mindenki felé 6:10

V. Összefoglalás 6:11-18

A. Pál saját kezű zárósorai 6:11

B. Pál ellenségei 6:12-13

C. Pál dicsekedése 6:14-16

D. Pál áldása 6:17-18





D. A. Carson és Douglas J. Moo: Bevezetés az Újszövetségbe, KIA, Bp. 2007.

TARTALOM

SZERZŐSÉG

A levél Pált nevezi meg szerzőnek10

, és ez igaznak tűnik. Egy aggódó evangélistaés lelkipásztor gondolatait olvassuk, aki a lelki gyermekei között megjelent tévtaní-tás ellen ír. … Sokkal vitatottabb az a kérdés, hogy Pál mit gondolt magáról a levélmegírása közben, hiszen bár zsidó volt (keresztyén zsidó), de áttért egy új vallásra,ezért igazából már nem számított zsidónak. …

A LEVÉL CÍMZETTJEI

A Kr. e. 3. század során gallok egy csoportja Kisázsia belső felföldjeire vándorolt,ahol létrehoztak egy királyságot. Amüntasz idején (Kr. e. 1. század) a királyság Pi-zidiára, Likaóniára és a mai Törökország déli részén fekvő területekre is kiterjedt.A bevándorlók nagy többsége akkor is ott maradt, amikor Amüntasz halálával (Kr.u. 25) a rómaiak vették át a hatalmat, és létrehozták Galácia tartományát. A kérdés

az, hogy a levél címzésében szereplő „galaták” a tartomány északi részén élő ősla-kosokat vagy a különböző helyekről származó délieket jelölik-e. A 3. század végéna déli részt leválasztották, és ezután csak az északi rész tartozott a tartományhoz. Ahagyomány szerint ezt a területet jelölte a „Galácia” név. De vajon Pál is őket értet-te-e ezen? Az apostol az első missziói útján 11 meglátogatta a déli területeket, vi-szont sehol sem olvassuk, hogy járt volna északon is, bár némelyek szerint az Ap-Csel 16:612 és 18:2313 erről beszél.

Dél-Galácia mellett a következő tíz érv szól:

1. Tudjuk, hogy Pál milyen embereket és helyeket látogatott meg a tartománydéli részén, de északról nem ismerünk senkit Az ApCsel 16:6 és 18:23 a leg- jobb esetben is csupán utal az északi szolgálatra, de egy vers sem állítja,

hogy Pál gyülekezeteket is alapított volna ott. Ez éles ellentétben áll a másterületeken végzett munkájával.14 Ha Pál valóban az északon élő emberek-nek írt, legalább határozott jelét látnánk annak, hogy valamikor ott járt.Meglehetősen furcsa lenne, ha semmiféle információnk nem lenne azokróla gyülekezetekről, ahová egy ilyen fontos levelet küldött.

2. A ritka kifejezés, „Frígia és Galácia földje”, melyen Pál átutazott (ApCsel16:6) minden bizonnyal azt a vidéket jelöli, amelyen az apostol keresztül-utazott, miután elhagyta Lisztrát és Ikóniumot15: ez volt a „fríg-galata terü-let”. Akik az észak-galáciai elméletet fogadják el, azok szerint ez „Frígiát ésGalácia vidékét” jelöli. …

10 1:1 „Pál apostol, aki nem emberektől, nem is emberek által kapta elhívását, hanem Jézus Krisztusáltal, és az Atya Isten által, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül -”

11 ApCsel 13-1412 „Azután átmentek Frígia és Galácia földjén, mivel a Szentlélek nem engedte nekik, hogy hirdessék

az igét Ázsiában.”13 „Ott időzött egy darabig, majd útra kelt, sorra végigjárta Galácia vidékét és Frígiát, erősítve vala-

mennyi tanítványt.”14 J. B. Lightfoot, aki a többi régebbi szövegmagyarázóhoz hasonlóan az észak-galáciai el-

méletet támogatta, a következőt mondja: „Furcsa, hogy bár a Szent Pál általalapított többi fontos gyülekezetet többé-kevésbé ismerjük (pl.

Korinthust, Efezust, Filippit és Thesszalonikát), az apostol ga-

láciai szolgálatával kapcsolatban sem a történelemben, sem pedig

a levélben egyetlen személy- vagy földrajzi név sem maradt fenn” ;

Saint Paul's Epistle to the Galatians (London: Macmillan, 1902), 21. o.15 ApCsel 16:2 „akiről dicsérőleg szóltak a lisztrai és ikóniumi testvérek.”





3. Pál általában … a Római Birodalom tartományainak neveit használja, így„galaták”-on a Likaóniában és máshol élőket értette. Ez ellen szól, hogy Pálszóhasználata nem következetes, ráadásul a „galaták” az északi etnikaigall csoportot is magában foglalná.

4. A „galaták” volt az egyetlen szó, amellyel az első missziói út összes váro-sába tartozó embereket meg lehetett jelölni: az antiókhiaiakat, lisztraiakat,ikóniumiakat és derbéieket. Ez persze nem zárja ki, hogy a kifejezés azészakiakra is vonatkozott.

5. Pál „Galácia gyülekezeteit” a jeruzsálemi hívők számára szervezett gyűjté-sében is megemlíti16, és az ApCsel 20:417-ben Lukács ír egy béreairól, kétthesszalonikairól, két dél-galáciairól és két ázsiairól, akik, úgy tűnik, azadományt viszik. De Lukács ezt sehol sem állítja, ráadásul korinthusiaknincsenek köztük, így a felsorolás talán hiányos.

6. A vidék északi része nem volt annyira nyitott, mint a déli, ahol állandó ke-reskedelem folyt. Betegsége miatt18 nem valószínű, hogy Pál ezen a nehe-

zen megközelíthető hegyes vidéken hirdette volna az evangéliumot. Egylábadozó beteg sokkal inkább a könnyebben elérhető területet választottavolna.

7. Azt is mondják, hogy Pál zsidó ellenfelei valószínűleg nem követték volnaőt ebbe a nehezen elérhető északi országrészbe, viszont a déli városokbaigen. Kérdés, mennyire voltak fanatikusak.

8. Az „úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust”19 kifejezés uta-lás arra, hogy Lisztrában Hermészként fogadták20. Ezt azonban valószínűt-lenné teszi, hogy később a lisztraiak megkövezték őt … Hogy angyalkéntfogadták, néha ezzel ellentétesen értelmezik: Pál nem hasonlíthatott an-gyalra, hiszen amikor Galáciába érkezett, beteg volt!

9. Ramsay szerint, aki mindenkinél többet fáradozott a dél-galáciai elméletiga-zolásán, a gyülekezetek a kommunikációs útvonalak mentén alakultakki, és ezek az utak Galácia déli részén voltak, nem pedig északon.21

16 „Ami a szentek javára folyó gyűjtést illeti, ti is úgy cselekedjetek, ahogyan azt Galácia gyülekeze-teinek rendeltem.”

17 „Elkísérte őt a béreai Szópatér, Pirrosz fia, a thesszalonikaiak közül pedig Arisztarkhosz és Sze-kundusz, a derbéi Gájusz és Timóteus, valamint az ázsiai Tükhikosz és Trofimosz.”

18 „Hiszen tudjátok, hogy az első alkalommal testi erőtlenségemben hirdettem nektek az evangéliu-mot,”

19 Gal 4:1420 Apcsel 14:12 „Barnabást Zeusznak mondták, Pált pedig Hermésznek, mivel ő volt a szóvivő.”21 W. M. Ramsay: The Church in the Roman Empire (London: Hodder & Stoughton, 1893),

10–11. o. Moffatt azonban idézi Ramsay Lisztrával kapcsolatos kérdését: „A világpolgárPál hogyan sodródhatott egy ilyen állóvízbe, mint egy folyami szálfa?” (99. o.).





10. Barnabást a levél háromszor is említi22 ami azt jelenti, hogy az olvasók is-merték őt. Ő azonban csak azon az útján kísérte el Pált, amelyen az apostola dél-galáciai gyülekezeteket alapította meg. Erre az szokott elhangzani,hogy Barnabás szerepel az 1Kor 9:623-ban is, bár nincsen bizonyság arra

sem, hogy valaha is járt volna Korinthusban. Azt sem szabad elfelejtenünk,hogy a levél Pétert is említi24, pedig a bizonyságok alapján Péter sohasem járt északon. Az érv nem meggyőző.

Akik az észak-galáciai elméletet követik, legalább nyolc érvet sorakoztatnak fel ál-láspontjuk mellett.

1. Az akkori szóhasználatban a „Galácia” kifejezés a gallok által lakott északividéket jelölte. Ez ellen szól, hogy – ahogyan már láttuk – a kifejezést hasz-nálták az egész tartomány megjelölésére is.

2. Az Apostolok cselekedetei Antiókhiát „pizidiainak” nevezi25, viszont Liszt-ra és Derbé likaóniai városok26. Lukács, mondják, a kifejezésekkel földrajziterületeket azonosít, tehát amikor „Frígia és Galácia földjéről” beszél27, ak-

kor a földrajzi Frígiát és a földrajzi Galáciát érti: Észak-Galáciát.3. A „Galácia” kifejezés nem vonatkozhatott a frígiaiakra és a többiekre, mi-

vel római fennhatóságukra emlékeztette volna őket. Ez az érv azonbannem áll meg, hiszen Pál önmagát is római polgárnak tartotta. Mindeneset-re „Galácia” volt az egyetlen kifejezés, amely az összes említett várost ma-gában foglalta volna. Egyesek szerint manapság a walesieket, skótokat ésangolokat szokták „briteknek” is hívni, és ezt egyikük sem kifogásolja, hi-szen ez az egyetlen kifejezés, amely mindannyiukat magában foglalja. Ígyvolt ez az ókori Galácia esetében is.

4. Hasonló ellenvetés, hogy „Pál nem szólíthatta volna meg a likaóniaiakatvagy a pizidiaiakat így: »Ó esztelen galaták«28; ez a szóhasználat ui. nyel-

vészetileg nem igazolt.”29 De melyik szóhasználat igazolt? Ahogyan az elő-ző szakaszban már láttuk, a „galaták” volt az egyetlen kifejezés, amely aGalácia tartományban élő összes lakost magában foglalta.

5. A galaták állhatatlan és babonás természete megfelel a gall eredetnek. Ezazonban nem csupán a galatákra illett, gondoljunk például a korinthusiak-ra.30

22 2:1.9.13 „Azután tizennégy esztendő múlva ismét felmentem Jeruzsálembe Barnabással, és magammal vittem Tituszt is. … És amikor Jakab és Kéfás meg János, akiket oszlopoknak tekintenek, felismerték a nekem adott kegyelmet, megállapodásul kezet adtak nekem és Barnabásnak, hogy mia pogányokhoz menjünk, ők pedig a körülmetéltekhez. … Képmutató módon viselkedett veleegyütt a többi zsidó is, úgyhogy képmutatásukba még Barnabás is belesodródott.”

23 „Vagy csak nekem és Barnabásnak nincs szabadságunk arra, hogy ne dolgozzunk?”24 Gal 2:7-8 „Ellenkezőleg: elismerték, hogy rám van bízva a körülmetéletlenség evangéliuma, mint

ahogyan Péterre a körülmetélésé. Mert aki munkálkodott Péter által a körülmetéltek közötti apos-tolságban, az munkálkodott énáltalam is a pogányok között.”

25 ApCsel 13:14 „Ők pedig továbbmentek Pergéből, és megérkeztek a pizidiai Antiókhiába. Ittszombaton elmentek a zsinagógába és leültek.”

26 ApCsel 14:6 „Ők azonban ezt megtudva elmenekültek Likaónia városaiba, Lisztrába, Derbébe ésa környékre,”

27 ApCsel 16:6 „Azután átmentek Frígia és Galácia földjén, mivel a Szentlélek nem engedte nekik,hogy hirdessék az igét Ázsiában.”

28 3:1 „Ó, esztelen galaták, ki igézett meg titeket, akiknek szeme előtt úgy írtuk le Jézus Krisztust,

mintha közöttetek feszítették volna meg!”29 Kümmel, 298. o.





6. A „Frígia és Galácia földje”31 „Frígiát és Galácia földjét” jelöli.32 Ezek sze-rint Galácia és Frígia két külön vidék volt, ahogyan feltehetőleg Likaóniais. Azonban már láttuk, a kifejezés valószínűleg egy „fríg-galata területet” jelöl, és a megkülönböztetést nem igazolja.

7. Pál azt írja, hogy „Azután elmentem Szíria és Cilicia vidékére”33. Ezzel kapcso-latban Marxsen megjegyzi: „A dél-galáciai elmélet szerint azapostol ekkor alapította meg a galáciai gyülekezeteket,

viszont erről nem olvasunk.”34 De mivel Szíria és Cilicia nem Ga-lácia tartományában volt, ennek nincs jelentősége. Úgy tűnik, Hogy itt egymásik, valószínűleg az ApCsel 9:3035 eseményei után tett36 útról van szó,nem pedig arról, amelyen Pál a dél-galáciai gyülekezeteket alapította.

8. A Galata levélben nem találunk utalásokat arra, hogy Pál erős ellenállásbaütközött, amikor a galáciai városokban hirdette az evangéliumot. Az Apos-tolok cselekedeteiből viszont kiderül, hogy az apostol által meglátogatottvárosokban üldözték őt.

A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy sem az észak-, sem pedig a dél-galáciai el-mélet mellett nincsen perdöntő bizonyíték. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy bár a dél-galáciai elmélet nem ad választ minden kérdésre, a mellette szóló érvek meggyő-zőbbek, mint az észak-galáciai elmélet esetében.37

A LEVÉL KELETKEZÉSI IDEJE

… A dél-galáciai elméletet követve viszont egy … korábbi időpont is lehetséges.Ezt támogatják a következő érvek.

30 F. F. Bruce szerint az érv puszta szillogizmus: „A gallok állhatatlanok és babonások vol-tak. Pál galatái állhatatlanok és babonások voltak. Tehát Pál galatái gallok voltak.” Brucehozzáteszi, hogy „az érvelés abban az esetben lenne igaz, ha az állhatatlanság és babo-násság a gallokon (és galatákon) kívül más nemzetre nem lett volna jellemző”; TheEpistle to the Galatians (Exeter: Paternoster; Grand Rapids: Eerdmans, 1982), 8. o.

31 ApCsel 16:6 „Azután átmentek Frígia és Galácia földjén, mivel a Szentlélek nem engedte nekik,hogy hirdessék az igét Ázsiában.” ld. még 18:23 „Ott időzött egy darabig, majd útra kelt, sorravégigjárta Galácia vidékét és Frígiát, erősítve valamennyi tanítványt.”

32 Moffatt szerint a 16,6-ban és a 18,23-ban szereplő dievrcesqai (dierkheszthai) kifejezés ige-hirdetés-tevékenységet jelöl, nem csupán utazást (95. o.). Ez azt jelenti, hogy Pál Eszak-Galáciában is hirdette az evangéliumot.

33 Gal 1:2134 Marxsen, 46. o.35 „Amikor azonban megtudták ezt az atyafiak, levitték őt Cézáreába, és elküldték Tarzuszba.”36 Az utat F. F. Bruce erre a korra teszi („Galatian Problems. 1. Autobiographical Data,”

BJRL 51 [1969]:301-2. o.).37 Vö. F. F. Bruce következtetésével, hogy „a bizonyítékok... a dél-galáciai elméletet igazol-

ják” („Galatian Problems. 2. North or South Galatians?” 266. o.). így vélekedik J. A. T.

Robinson is: Redating the New Testament (Philadelphia: Westminster, 1976), 55. o.; illetveRiesner: Paul’s Early Period, 281–91. o.





1. Amikor Pál azt állítja, hogy megbízását Istentől kapta38 …, felsorolja, hány-szor találkozott a jeruzsálemi apostolokkal39. … Ezek megfelelnek az Ap-Csel 9:2640 és a 11:28-3041 találkozásainak. …

2. Pál nem említi a jeruzsálemi gyűlés határozatát42, pedig ezzel alátámaszt-

hatta volna érveit. Ez azt jelenti, hogy még a gyűlés előtt járt náluk, bár ezminden kétséget kizáróan nem igazolható, mivel az apostol az egyértelmű-en későbbi leveleiben sem említi a gyűlést.

3. Hogy Péter nem vállalt asztalközösséget a pogányokkal43, inkább a gyűléselőtt történhetett, mintsem utána. …

Sokan … Pálnak a harmadik missziói útján (kb. 52-57) levő időpontot tartják való-színűnek.44 A korai időpontot az észak-galáciai elméletet követők kizárják, mivelszerintük Pál eddig még nem járt (kétszer!) Galáciában.45 A későbbi időpont melletta következő érvek sorakoznak:

1. A levél stílusa és a benne látható gondolatok a Korinthusi és a Római leve-

lekre hasonlítanak, tehát a Galata levélnek valamikor velük egy időbenkellett keletkeznie, pl. Pál harmadik missziói útján Efezusban 46, vagy akáraz ezt követő görög úton.47

38 1:12 „mert én nem embertől vettem, nem is tanítottak rá, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatá-sából kaptam.”

39 1:18 „Majd három esztendő múlva felmentem Jeruzsálembe, hogy meglátogassam Kéfást, és nálamaradtam tizenöt napig.”2:1-2 „Azután tizennégy esztendő múlva ismét felmentem Jeruzsálembe Barnabással, és magam-mal vittem Tituszt is. Kinyilatkoztatástól indíttatva mentem fel, és eléjük tártam az evangéliu-mot, amelyet a pogányok között hirdetek, mégpedig külön a tekintélyesek elé, nehogy hiába fárad- jak, és hogy eddigi fáradozásom se legyen hiábavaló.”

40 „Amikor Saul megérkezett Jeruzsálembe, csatlakozni próbált a tanítványokhoz, de mindenki félttőle, mert nem hitték, hogy tanítvány.”

41 „Előállt egyikük, név szerint Agabosz, és a Lélek által megjövendölte, hogy nagy éhínség lesz azegész földön. Ez be is következett Klaudiusz idejében. A tanítványok pedig valamennyien elhatá-rozták, hogy aszerint, amint kinek-kinek módjában áll, valami segítséget küldenek a Júdeában lakótestvéreknek. Ezt meg is tették, és elküldték Barnabással és Saullal a gyülekezet elöljáróihoz.”

42 ApCsel 1543 2:12 „Mielőtt ugyanis odajöttek néhányan Jakabtól, együtt evett a pogányokkal. Amikor pedig

azok megérkeztek, visszahúzódott és elkülönült, mert félt a zsidó származású testvérektől.”44 Pl. Dieter Lührmann: Galatians, ld. fent; Brown, 474-77. o.; Ehrman, 331-33. o. Achtemei-

er/ Green / Thompson, 372-75. o. nem foglal állást a kérdésben.45 Másrészről viszont a dél-galáciai elmélet nem zárja ki a késői időpontot sem; vö. Moisés

Silva: Interpreting Galatians: Explorations in Exegetical Method, 2. kiadás (Grand Ra-pids: Baker, 2001), 129-39. o.

46 ApCsel 1947 Dieter Lührmann a Galatians: A Continental Commentary (Minneapolis: Fortress, 1992) 3. olda-

lán kifejti, hogy a Galata levél az 1 Korinthus megírása után keletkezett. Ezzel szemben J.

Louis Martyn a Galatians, AB 33A (New York: Doubleday, 1997) 20. oldalán arról beszél,hogy a levél az 1 Thesszalonika után, de még a két korinthusi levél előtt íródott.

Gyál, 2011. október 4. 10/12




2. A Gal 2-ben szereplő jeruzsálemi út leírása annyira összefügg az ApCsel15-ben olvasható jeruzsálemi gyűléssel, hogy a kettő valószínűleg egymás-tól függetlenül ugyanarról az eseményről beszél … Akik egy későbbi idő-pontot fogadnak el, azt állítják, hogy Pál a Gal 1:18-2:2 leírásában nem is

említi az ApCsel 11:3048

éhínségének enyhítését célzó utazását, mivel akkora presbiterekkel beszélt, nem pedig az apostolokkal. Ez az olvasat is elkép-zelhető, de nem bizonyos. Ügy tűnik, hogy a Gal 1-2-ben Pál összes jeru-zsálemi útját felsorolja, tehát ha kihagyná az ApCsel 11:30-ban szereplőt,akkor azzal a megtévesztés vádja érhetné. Ráadásul egyetlen rövid vers, azApCsel 11:30 aligha mondhatná el mindazt, amit Pál Jeruzsálemben tettazon az úton. Még ha elsősorban az éhínség enyhítése miatt utazott is oda,nem valószínű, hogy Pál elkerülte volna a többi apostolt. 49 Összességébentehát helyesebbnek látszik, ha a Gal 2:1-l0-ben olvasható utat az ApCsel11:25-3050-ban elmondottakkal azonosnak tekintjük, mint az ApCsel 15-tel.Ez természetesen azt jelenti, hogy a Galata levél minden bizonnyal a jeru-zsálemi gyűlés előtt keletkezett.

3. 1. Néhány teológus szerint Pál kétszer járt Galáciában51, ezért az a legvaló-színűbb, hogy az ApCsel 16:652 és 18:2353 ezekről beszél. De már láttuk,hogy a megfogalmazás módjából nem feltétlenül következik, hogy két kü-lön útról van szó. Ám ha mégis, a látogatások vonatkozhatnak az elsőmissziói út oda- és visszaútjára. …

4. Az 1Korinthusban nem esik sok szó az üldözésről, viszont a 2Korinthus-ban igen. A Római levél háttere nyugodt – úgy tűnik, már elmúlt a baj. AGalata levél a 2Korinthus és a Római levél közé illik.54

A fő kérdés az, hogy Pál a jeruzsálemi gyűlés 55 előtt vagy után írta-e a levelet. …Ha a gyűlés Kr. u. 48-ban volt, ez egyben a Galata levél keletkezési ideje is. A levélazért keletkezett feltehetőleg a jeruzsálemi gyűlés előtt, mert Pál nem említi az ott

született döntést. Még ha nem is ez lett volna fő mondanivalója, nem valószínű,hogy ne említette volna ezt a határozatot, amely annyira támogatta álláspontját,hogy a pogánykeresztyéneknek nem kell magukat alávetniük az egész zsidó Tórá-nak.

48 „Ezt meg is tették, és elküldték Barnabással és Saullal a gyülekezet elöljáróihoz.”49 Klijn „feltűnő hasonlóságot” lát a Gal 2,1-10 és az ApCsel 11,25-30 között (94. o.).50 „Barnabás azután elment Tarzuszba, hogy felkeresse Sault. Amikor megtalálta, magával vitte

Antiókhiába. Így történt, hogy egy teljes esztendeig dolgoztak együtt a gyülekezetben, és igennagy sokaságot tanítottak. A tanítványokat pedig Antiókhiában nevezték először keresztyéneknek.Ezekben a napokban próféták jöttek le Jeruzsálemből Antiókhiába. Előállt egyikük, név szerint Agabosz, és a Lélek által megjövendölte, hogy nagy éhínség lesz az egész földön. Ez be is követke-zett Klaudiusz idejében. A tanítványok pedig valamennyien elhatározták, hogy aszerint, amint ki -nek-kinek módjában áll, valami segítséget küldenek a Júdeában lakó testvéreknek. Ezt meg is tet-ték, és elküldték Barnabással és Saullal a gyülekezet elöljáróihoz.”

51 4:13 „Hiszen tudjátok, hogy az első alkalommal testi erőtlenségemben hirdettem nektek az evan- géliumot,”

52 „Azután átmentek Frígia és Galácia földjén, mivel a Szentlélek nem engedte nekik, hogy hirdessékaz igét Ázsiában.”

53 „Ott időzött egy darabig, majd útra kelt, sorra végigjárta Galácia vidékét és Frígiát, erősítve vala-mennyi tanítványt.”

54 Lightfoot szerint, melyet a következő szavakkal igazol: „Ezentúl senki se okozzon ne-kem fájdalmat, mert én a Jézus bélyegeit hordozom a testemen!” (6,17). Ez „olyasvalaki-re utal, aki nemrég hatalmas próbákon ment át… vajon nem a 2. Korinthusi levél nyo-morúságai utáni időről van-e szó?" (Galatians, 51. o.). Bruce gondosan megvizsgálja aGalata levél kapcsolatát a többi páli levéllel, és szerinte semmi sem mond annak ellent,

hogy ez Pál legelső levele (Galatians, 45-55- o.).55 ApCsel 15

Gyál, 2011. október 4. 11/12




A LEVÉL MEGÍRÁSÁNAK OKA

Az ApCsel 13-14-ből megtudjuk, hogy amikor Pál és Barnabás Galácia tartományá-nak déli részén hirdette az evangéliumot, először a zsinagógákba mentek, ahol azsidókhoz és az istenfélő nem zsidókhoz egyaránt szóltak. Azonban a zsidók min-

den városban lázadást szítottak ellenük, amire ők megkeresték a pogányokat, ésnekik hirdették az evangéliumot. …

Azonban Pál és Barnabás távozása után néhány zsidókeresztyén érkezett oda, ésazt tanították, hogy akik elfogadják a keresztyén üdvösséget, azoknak egyben azsidó törvényt, a Tórát is el kell fogadniuk. Ha ismereteink helyesek, az ott élő zsi-dók nem tanították ezt, ők egyszerűen keresztyénellenesek voltak. … Pál különb-séget tesz a tévtanítók és a gyülekezet között56 … Mivel annyira fontosnak tartották amózesi törvény betartását, szinte teljesen bizonyos, hogy zsidók voltak. Magukat két-ségtelenül zsidókeresztyéneknek tartották. Pál megkérdőjelezi a „keresztyén” utótagot,ha az üdvösségre Krisztuson kívül más feltételt is támasztottak.

A SZÖVEG

A GALATA LEVÉL ÉS A KÁNON

A GALATA LEVÉL ÉS A LEGÚJABB KUTATÁSOK

A GALATA LEVÉL JELENTŐSÉGE

56 1:7 „pedig nincsen más. De egyesek megzavartak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangé-liumát.”

4:17 „Nem jó szándékkal buzgólkodnak értetek, hanem el akarnak titeket tőlem szakítani, hogy az -tán értük buzgólkodjatok.”

Gyál, 2011. október 4. 12/12

Documents

Bevezetés a galata levélbe