Bevezets a jogfogalmakbaFelkszlst segt krdsek, ttelsor a szbeli kollokviumhoz,2014-15-s tanve szi szemeszter.1. Tudomny s paradigma (Ea. [Tk. 7-34. olvasmny])2. A jogtudomny mint trsadalomtudomny (E.a.)3. A jogszi hivats s a jogszi ethosz (E.a. Tk. 36-50; 57-62. A jogszi szakmk a modern jogrendszerekben [Tk. II. fejezet tbbi rsze olvasmny])4. A jogtudomnyok osztlyozsa (E.a. [Tk. 29-34. olvasmny])5. Termszetjog s pozitivizmus (E.a.)6. Igazsgossg s jogbiztonsg (E.a.)7. A trsadalmi normk kialakulsa s a jog (E.a.)8. A trsadalmi normk jellemzi s szerepk (Tk. 90-92. E.a.: A trsadalmi normk szerepe)9. Normatv pluralizmus, juridizci, dejuridizci. (E.a.)10. Jog s jogforrs. A jogforrs-fogalmak tipolgija. (Tk. 63-68. E.a.)11. Formlis s nem-formlis jogforrsok (Tk. 69-81.)12. A jogalkots tpusai s folyamata (E.a. Tk. 82-89.)13. Jogi norma jogttel jogszably jogszablyhely (Tk. 93-94.)14. A jogi normk szerkezetei elemei. Hipotzis diszpozci jogkvetkezmny. (E.a. [Tk. 94-98. nem j!])15. A jogszablyok tipolgija (E.a. [Tk. 99-101. nem pontos!])16. A joganyag rendezse (E.a. Tk. 101-103.)17. A jogszablyok rvnyessge s hatlya (E.a. Tk. 104-109.)18. A jogrendszer tagozdsa. Kzjog magnjog. (E.a. 110-117.)19. A jogrendszer horizontlis tagozdsa. A joggak. (E.a. T.k. 117-126.)20. A jog vertiklis tagozdsa (E.a. Tk. 126-131.)21. A jogrendszer egysgessgnek biztostsa. Hatskr, illetkessg. (Tk. 134-136.)22. A joghzag s a jogszablyok rtelmezse. (Tk. 131-134; 182-184.)23. A jogsszehasonlts ltalnos krdsei. A jogrendszerek csoportostsa. (E.a. Tk. 1336-145. [Tk. 145-147. Az iszlm jog, olvasmny])24. A common law jogcsald (E.a. Tk. 157-166.)25. A rmai-germn jogcsald (E.a. Tk. 147-155.)26. Az EU s az eurpai jog (Tk. 166-173.)27. Jogrvnyesls, jogkvets, jogismeret (E.a. Tk. 175-178.)28. A jogalkalmazs mibenlte (E.a. Tk. 184-186; 178-181.)29. A jogalkalmazs szakaszai (Tk. 168-198.)30. A laikus rszvtel a brskodsban (Tk. 198-202.)31. A jogviszony (Tk. 203-207.)32. A jogi tnyek (E.a. Tk. 207-209)33. A jogviszony elemei (Tk. 207-217.)34. Felelssg s felelssgre vons a jogban (Tk. 217-226.)35. A feudlis abszolutizmus llama (Tk. 227-232.)36. A polgri llam (Tk. 232-237. E.a.: Az llamfogalom elemei)37. A polgri llam f formi a XIX-XX. szzadban (Tk. 237-255.)38. A hatalommegoszts tannak lnyege (E.a. Tk. 261-265.)39. A totlis llam (Tk. 255-260.)40. A trvnyhoz hatalom (Tk. 266-269.)41. A vgrehajt hatalom (Tk. 269-273.)42. A brokratikus szervezet (Tk. 279-284.)43. A brskods mint hatalmi g (Tk. 273-279.)44. A szuverenits fogalma (Tk. 285-293.)45. A szuverenits bels oldala (Tk. 293-303.)46. A szuverenits kls oldala (Tk. 303-309.)47. Az llamok osztlyozsnak elmleti krdsei (E.a. Tk. 310-313.)48. Az llamok klasszikus osztlyozsa (Tk. 319-316.)49. Az llamok jogi-szervezeti szempont osztlyozsa (Tk. 311-324.)50. Az llamok politika rendszer szerinti osztlyozsa (Tk. 324-329.)