Bevezetés az

alkotmányjogBa

az alaptörvény és magyarország alkotmányos intézményei

szerkesztették: Trócsányi LászLó és schanda BaLázs

csink LóránT közreműködésével

második, átdolgozott kiadás

Bevezetés az

alkotmányjogBaaz alaptörvény

és magyarország alkotmányosintézményei

szerkesztették: Trócsányi LászLó és schanda BaLázs

csink LóránT közreműködésével

második, átdolgozott kiadás

Lap- és Könyvkiadó Kft.

Budapest, 2013A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezető igazgatójaInternet: www.hvgorac.huE-mail: info@hvgorac.hu

ISBN 978 963 258 204 7

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel

– elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

Felelős szerkesztő: dr. Gábor ZsoltTipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai ÉvaSzedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Dr. Balogh Zsolt, 2013© Dr. Csink Lóránt, 2013© Dr. Jakab András, 2013© Dr. Kiss Barnabás, 2013© Dr. Klicsu László, 2013

© Dr. Lichtenstein József, 2013© Dr. Schanda Balázs, 2013

© Dr. Till Szabolcs, 2013© Dr. Tóth Károly, 2013

© Dr. Trócsányi László, 2013© Dr. Varga Zs. András, 2013

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013

Szerkesztés lezárva:2013. augusztus 1.

A HVG-ORAC a LexisNexis csoport partnere

5

tartalom

előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 1. alaptanok (Trócsányi LászLó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

I. A közjog és az alkotmányjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 1. A közjog és az alkotmányjog elhelyezkedése a jogrendszerben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 1.1. A közjog – magánjog elhatárolásának történeti aspektusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 1.2. A közjog – magánjog elhatárolása a magyar alkotmánytörténetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 1.3. A közjog és a magánjog elhatárolásának ismérvei . . . . . 24 1.4. A közjog – magánjog elhatárolásának relatív jellege . . . 25 1.5. A közjog ágazatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 2. Az alkotmányjog helye a jogrendszerben . . . . . . . . . . . . . . . . 26 3. Tiszta és vegyes alkotmányjogi normák . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 4. Az alkotmányjog módszerei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 5. Az alkotmányjog forrásai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 II. Az alkotmány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 1. Az alkotmány fogalma: a politikai, a gazdasági és a szociális alkotmány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 2. Merev és rugalmas alkotmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 3. Az alkotmány elfogadásának lehetséges útjai . . . . . . . . . . . . . 34 III. Alkotmányfejlődési irányok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 1. Az alkotmányfejlődés történeti útja: az angol alkotmányfejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 2. A hatalmi ágak merev szétválasztása: az amerikai alkotmányfejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 3. Az alkotmányfejlődés forradalmi útja: a francia alkotmányfejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 4. Az alkotmányfejlődés kompromisszumos útja: a német alkotmányfejlődés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 5. Alkotmányfejlődés Közép- és Kelet Európában . . . . . . . . . . . 42 5.1. A világháborúkat megelőző alkotmányfejlődés . . . . . . . 42 5.2. A kommunista, szocialista alkotmányok . . . . . . . . . . . . 43 5.3. A rendszerváltozást követő alkotmányok . . . . . . . . . . . . 44

TARTALOM6

IV. A magyar alkotmányfejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 1. Az alkotmányozás történeti háttere Magyarországon, alkotmányfejlődés a XIX. századtól a második világháború végéig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 2. Magyar alkotmányfejlődés a második világháborút követően 1989-ig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 3. Alkotmányozási kísérletek a rendszerváltozáskor és azt követően . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 4. Az új alkotmány szükségessége, az Alaptörvény elfogadása . . . 54 5. Az Alaptörvény módosításai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 6. Az Alaptörvény szerkezete, elnevezése és sajátos rendelkezései 61 6.1. Az Alaptörvény szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 6.2. Az Alaptörvény elnevezés és a történeti alkotmány . . . . 62 6.3. A Nemzeti Hitvallás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 6.4. Kapcsolat a határon túli magyarsággal, a határon kívül élő szavazati joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 6.5. Az alapjogok inspirációs forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 V. Az alkotmányosság elvei, az alkotmányos állam. . . . . . . . . . . . . . 68 1. A demokrácia elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 2. A pluralizmus elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 3. A jogállamiság elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 4. A hatalommegosztás elve. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76

2. államforma, kormányforma, államszerkezet (Trócsányi LászLó–csink LóránT) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

I. Az államforma fogalma és típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 II. Kormányforma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 1. A kormányforma fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 2. Prezidenciális kormányforma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 3. Parlamentáris köztársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 4. Félprezidenciális kormányforma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 5. Egy sajátos kormányforma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 III. Államszerkezet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 1. Az állam egyszerű formája: az unitárius állam . . . . . . . . . . . . 85 2. Föderatív államberendezkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 3. Regionális államberendezkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 4. Korábbi államszerkezeti megoldások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 5. Az európai integráció jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90

TARTALOM 7

3. AZ ÁLLAMALKOTó TÉNyEZőK (schanda BaLázs). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91

I. Szuverenitás egykor és ma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 1. A szuverenitás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 2. A szuverenitás jelképei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 II. Államterület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 1. Az államterület általános jellemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 2. Államhatár és ellenőrzése, Schengen. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 III. A nép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 1. A nép és a nemzet fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 2. Felelősség a határon túl élő magyarságért . . . . . . . . . . . . . . . . 98 3. A nemzetiségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 4. Az állampolgársági jog alapfogalmai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 5. A magyar állampolgárság létrejötte és megszűnése . . . . . . . . 105 6. Európai polgárság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 IV. A házasság és a család – az alkotmányjog alanyai . . . . . . . . . . . . 109 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110

4. A jogforrási rendszer (JakaB andrás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111

I. Jogi aktusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 1. Egyedi aktusok, és normatív aktusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 2. A jogállamiság és a normatív aktusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 II. A normatív aktusok érvényessége, hatálya és alkalmazhatósága . 114 1. Az érvényesség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 2. A hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 3. Az alkalmazhatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 3.1. A hatály és az alkalmazhatóság viszonya . . . . . . . . . . . . 122 3.2. Az érvényesség és az alkalmazhatóság . . . . . . . . . . . . . . 124 3.3. Kitérő: a normatív aktusok kötelező ereje . . . . . . . . . . . . 126 4. Áttekintés az érvényesség, a hatályosság (létezés és tényállási időbeli hatály) és az alkalmazhatóság viszonyáról . . . . . . . . . 128 5. A jogforrási hierarchia és az alkalmazási elsődlegesség közti különbség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 5.1. A derogáció és a jogforrási hierarchia fogalma. . . . . . . . 130 5.2. Az alkalmazási elsődlegesség természetének bemutatása a közösségi jog és a tagállami jog viszonyának példáján 133 III. Magyar jogforrási hierarchia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 1. Extern és intern normatív aktusok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 2. A magyar jogforrási hierarchia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136

TARTALOM8

3. Az Alaptörvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 3.1. Formális és materiális értelemben vett alkotmány . . . . . 138 3.2. Alkotmányellenes alkotmány(módosítás) . . . . . . . . . . . . 139 3.3. Az Alaptörvény formai jellegzetességei . . . . . . . . . . . . . 139 3.4. A történeti alkotmány és az Alaptörvény . . . . . . . . . . . . 140 4. Az AB határozatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 5. A törvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 5.1. A törvény materiális fogalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 5.2. A törvényerejű rendeletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 5.3 Törvények és rendeletek viszonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 6. A sarkalatos törvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 7. A nemzetközi szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 7.1. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya általában . . . . 148 7.2. A nemzetközi szerződések helye a magyar jogforrási hierarchiában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 8. A rendeletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 8.1. Autonóm és végrehajtási rendeletek . . . . . . . . . . . . . . . . 151 8.2. A rendeletek egymás közti hierarchiája . . . . . . . . . . . . . 153 8.3. A rendeleti hierarchia „szétágazása” . . . . . . . . . . . . . . . . 154 8.4. Az önkormányzati rendeletpótlás intézménye . . . . . . . . 155 8.5. A különleges állapotok idején kiadott rendeletek . . . . . . 155 9. A közjogi szervezetszabályozó eszközök. . . . . . . . . . . . . . . . . 156 10. A bíróságok normatív aktusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 10.1. A jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 10.2. A kollégiumi vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 10.3. A Kúria önkormányzati rendeleteteket megsemmisítő döntései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 11. Egyéb normatív aktusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 IV. Szokásjog és jogi aktusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 1. A bírói szokásjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 2. Más állami szervek „szokásjoga”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 3. A desuetudo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 V. Többszintű alkotmányosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 1. Van-e az EU-nak alkotmánya jelenleg? . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 2. Az elsődlegesség határai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167

5. közvetlen demokrácia (csink LóránT) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

I. Népszavazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 1. A népszavazás fogalma, kialakulása, jelentősége . . . . . . . . . . 170

TARTALOM 9

2. A népszavazás intézményének kialakulása és fejlődése magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 3. A népszavazás típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 4. A népszavazás tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 5. A népszavazás eredménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 6. Népszavazási eljárás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 6.1. Eljárás a választópolgárok közössége által kezdeményezett népszavazás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . 177 6.2. Eljárás a közhatalmak által kezdeményezett népszavazásokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 6.3. A népszavazási eljárás egyes fázisai . . . . . . . . . . . . . . . . 181 II. Petíció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182

6. választójog (TóTh károLy) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183

I. A választójog fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 II. A választási rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 1. Többségi választási rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 1.1. Abszolút többségi rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 1.2. Relatív többségi rendszer. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 2. Arányos választási rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 III. A választások alapelvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 1. Anyagi jogi elvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 2. Eljárásjogi elvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 IV. Az országgyűlési képviselők választásának fontosabb elemei . . . 197 1. A képviselők száma és az alkalmazott rendszerek . . . . . . . . . 197 2. A választókerületek és szavazókörök kialakítása . . . . . . . . . . 198 2.1. Egyéni választókerületek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 2.2. Szavazókörök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 3. A választás kitűzése, a kampány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 4. Egyéni választókerületi jelölés, országos lista állítása. . . . . . . 201 4.1. Egyéni választókerületi jelölt állítása . . . . . . . . . . . . . . . 201 4.2. Országos lista állítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202 5. Szavazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 5.1. Szavazás szavazóhelyiségben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 5.2. Szavazás mozgóurnával. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 5.3. Szavazás külképviseleten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 5.4. Szavazás levélben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 5.5. Szavazás átjelentkezés alapján. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 6. Az eredmény megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208

TARTALOM10

6.1. Eredmény megállapítása az egyéni választókerületben 208 6.2. Eredmény megállapítása az országos listán. . . . . . . . . . . 209 7. A megüresedett mandátum betöltése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 8. Választási szervek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 9. Jogorvoslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 10. Egyéb, általános megjegyzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 V. Az Európai Parlament (EP) képviselőinek választása . . . . . . . . . . 217 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218

7. AZ ÁLLAMFő (csink LóránT) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221

I. Az államfői hatalom jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 II. Államfői hatalom Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222 III. A köztársasági elnök megbízatásának keletkezése és megszűnése 224 1. A köztársasági elnök választása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224 1.1. A szavazás anyagi jogi szabályai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225 1.2. A szavazás eljárási szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226 1.3. A megválasztott köztársasági elnök . . . . . . . . . . . . . . . . 226 2. Az elnöki megbízatás megszűnése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226 2.1. A megbízatást megszüntető tényhelyzetek . . . . . . . . . . . 227 2.2. A megbízatást megszüntető jognyilatkozatok . . . . . . . . . 227 IV. A köztársasági elnök helyettesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228 V. A köztársasági elnök jogállása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229 VI. A köztársasági elnök hatáskörei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 1. Az ellenjegyzés szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 2. A köztársasági elnök államszervezettel összefüggő hatáskörei 231 2.1. Jogalkotással kapcsolatos hatáskörök . . . . . . . . . . . . . . . 231 2.2. Az Országgyűlés megbízatásával kapcsolatos hatáskörök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 2.3. Személyügyi hatáskörök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 2.4. Választás és népszavazás kitűzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 2.5. Területszervezési hatáskörök. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 3. Klasszikus államfői jogkörök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 3.1. Magyarország képviselete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 3.2. Magyarország képviselete a külkapcsolatokban . . . . . . . 235 3.3. Az állam szimbolikus képviselete . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236

8. ORSZÁGGyűLÉS (Trócsányi LászLó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237

I. A parlamenti jog természete és forrásai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237 1. A parlamenti jog fogalma és tárgykörei . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237

TARTALOM 11

2. A parlamenti jog forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 2.1. A parlamenti jog írott forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 2.2. A parlamenti jog egyéb forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242 II. A parlamentek az államhatalmi ágak rendszerében és a parlamentek feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243 III. Egykamarás és kétkamarás parlamentek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246 1. A második kamarák típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246 2. Egykamarás parlamentek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248 IV. Az Országgyűlés szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249 1. Az Országgyűlés elnöke, alelnökök és jegyzők. . . . . . . . . . . . 249 2. Az Országgyűlés háznagya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250 3. Házbizottság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250 4. Országgyűlési bizottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 5. A politikai pártok képviselőcsoportjai (frakciók) . . . . . . . . . . 252 6. Az Országgyűlés belső szervezete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 V. A parlamenti munka keretei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 1. Az Országgyűlés alakuló ülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 2. Az országgyűlési ciklus időszaka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 3. Az Országgyűlés ülésszakai, ülései és ülésnapjai . . . . . . . . . . 256 VI. Az Országgyűlés törvényhozó funkciója. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 1. A törvényhozó hatalom terjedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 2. A törvénykezdeményezés joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 2.1. A köztársaásgi elnök törvénykezdeményezési joga. . . . . 259 2.2. A kormány törvénykezdeményezési joga . . . . . . . . . . . . 259 2.3. A parlamenti bizottság törvénykezdeményezési joga . . . 260 2.4. Az országgyűlési képviselők törvénykezdeményezési joga 260 3. A törvényhozás menete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 4. A törvényalkotás nyilvánossága. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262 VII. Az Országgyűlés ellenőrző funkciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262 1. A parlamenti ellenőrzés általános eszközei . . . . . . . . . . . . . . . 263 2. A parlamenti ellenőrzés speciális szervei: a parlamenti vizsgálóbizottságok és eseti bizottságok. . . . . . . 265 VIII. Az Országgyűlés más hatáskörei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 1. Az Országgyűlés személyi döntései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 2. Az Országgyűlés esetszerű döntései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 IX. Az országgyűlési képviselők jogállása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 1. A képviselői mandátum eredete és természete . . . . . . . . . . . . 268 2. A képviselői mandátum keletkezése és megszűnése . . . . . . . . 270 3. A képviselői mandátum védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270 4. A képviselők mentelmi joga. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 5. A képviselői összeférhetetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276

TARTALOM12

9. AZ ORSZÁGGyűLÉS FüGGETLEN SZERVEI (Varga zs. andrás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279 I. A független szervek jogállása és alkotmányjogi jelentősége . . . . . 279 II. Az Állami Számvevőszék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 1. A számvevőszék múltja, és jelenlegi jogállása. . . . . . . . . . . . . 281 2. Az Állami Számvevőszék feladatai és működése . . . . . . . . . . 283 III. Az alapvető jogok országgyűlési biztosa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 284 1. Az intézmény létrejöttének körülményei . . . . . . . . . . . . . . . . . 284 2. Az alapvető jogok biztosának jogállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 3. Az alapjogi biztos eljárásának feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287 4. Az alapvető jogok biztosának eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289 5. Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó különleges szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291 5.1. Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese . . . . . 291 5.2. Az adatvédelmi biztos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291 5.3. Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese . . . . . . . . . . . . . . . 292 5.4. Az alapvető jogok biztosának sajátos feladatai . . . . . . . . 292 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293

10. A KORMÁNy (kiss BarnaBás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295

I. A kormányzás általános kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 1. A kormányzati rendszer, a kormányzás és a kormány fogalmáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 2. A kormányok helyzete a parlamentáris kormányzati rendszerben és a kormányok típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297 II. A kormány feladat- és hatáskörének általános jellemzői . . . . . . . . 300 1. A Kormány összetétele. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 1.1. A miniszterelnök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 1.2. A miniszter és munkaszerve a minisztérium . . . . . . . . . 303 2. A Kormány megbízatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304 III. A Kormány működése, testületi jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305 IV. A Kormány működését segítő szervezeti rendszer . . . . . . . . . . . . 306 1. Az államtitkárok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306 2. A Kormány testületi jellegű segédszervei . . . . . . . . . . . . . . . . 306 3. Személyre szóló kormányzati megbízatások . . . . . . . . . . . . . . 307 4. A Miniszterelnökség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308

TARTALOM 13

11. öNÁLLó SZABÁLyOZó SZERV (csink LóránT) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309

I. Intézményi alapvetés: az önálló szabályozó szerv a végrehajtó hatalomban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309 II. A végrehajtó hatalom tagolódása Magyarországon . . . . . . . . . . . . 311 III. Az önálló szabályozó szerv az Alaptörvényben . . . . . . . . . . . . . . 312 1. Az önálló szabályozó szervek köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312 2. Az önálló szabályozó szervek tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . 313 3. Az önálló szabályozó szerv felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 4. önálló szabályozó szervek függetlensége, kapcsolata a Kormánnyal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315

12. üGyÉSZSÉG (Varga zs. andrás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317

I. Az ügyészség kapcsolata a hatalmi ágakkal . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 1. Az ügyészség történetének vázlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 2. A magyar ügyészség a rendszerváltozást követően . . . . . . . . . 318 3. Az ügyészség az államhatalom rendszerében . . . . . . . . . . . . . 320 II. Az ügyészség alkotmányos feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322 1. Az ügyészség által védeni hivatott alkotmányos értékek . . . . 322 2. Az ügyészség szerepe a büntetőeljárásban. . . . . . . . . . . . . . . . 323 3. Az ügyész korábbi büntetőeljáráson kívül hatáskörei . . . . . . . 325 4. ügyészi közérdekvédelem az Alaptörvény rendszerében . . . . 326 5. Nevesített közérdekvédelmi hatáskörök. . . . . . . . . . . . . . . . . . 328 III. Az ügyészek és az ügyészi szervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 1. A legfőbb ügyész jogállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 2. Az ügyészek jogállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332 3. Az ügyészég szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335

13. A BíRóSÁGOK (LichTensTein József) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337

I. Az igazságszolgáltatás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337 II. Az igazságszolgáltatás alapelvei. A bírói függetlenség . . . . . . . . . 338 1. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma . . . . . . . . . . . . . . . 339 2. Az igazságszolgáltatás egységének elve . . . . . . . . . . . . . . . . . 340 3. A társasbíráskodás elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340 4. A néprészvétel elve. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341 5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve . . . . . . . . . . . . . . 341

TARTALOM14

6. Az anyanyelv használatának joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 342 7. Az ártatlanság vélelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343 8. A védelemhez, a védőválasztáshoz és a képviselethez való jog 343 9. A jogorvoslati jogosultság elve. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343 10. A bírósághoz fordulás joga és a tisztességes eljáráshoz való jog 344 10.1. A bírósághoz fordulás joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344 10.2. A tisztességes eljáráshoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345 11. A bírói függetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346 11.1. A bírói függetlenség garanciái. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 348 11.2. A bírósági szervezet függetlensége . . . . . . . . . . . . . . . . . 350 III. A bírósági szervezetrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352 1. A bíróságok típusai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352 2. A bírósági szervezet Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354 2.1. A járásbíróság és a kerületi bíróság. . . . . . . . . . . . . . . . . 355 2.2. A közigazgatási és munkaügyi bíróság . . . . . . . . . . . . . . 355 2.3. A törvényszék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356 2.4. ítélőtábla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357 2.5. A Kúria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358 IV. A bírák jogállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 1. A bíró szolgálati viszonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 2. A bíró szolgálati jogviszonyának keletkezése . . . . . . . . . . . . . 359 3. Általános kinevezési feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360 4. A kinevezési eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360 5. A bíró szolgálati jogviszonyának megszűnése. . . . . . . . . . . . . 361 6. A bíró fegyelmi felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363 V. Az ülnökök jogállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363 VI. A bíróságok központi igazgatása (OBH elnöke, OBH, OBT) . . . . 364 1. A bírósági igazgatás fogalmának meghatározása . . . . . . . . . . 364 2. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 3. Az Országos Bírósági Hivatal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 4. Az Országos Bírói Tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 VII. A Kúria szerepe a joggyakorlat egységességében (egységesítésében) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369 1. A jogegységi határozat jogi természete . . . . . . . . . . . . . . . . . . 370 2. A jogegységi eljárás, a jogegységi tanács . . . . . . . . . . . . . . . . 370 3. Az elvi bírósági határozat és az elvi bírósági döntés . . . . . . . . 371 4. A jogegységi határozat, az elvi bírósági határoza és az elvi bírósági döntés közzététele. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 5. A joggyakorlat elemző csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372

TARTALOM 15

14. ALKOTMÁNyBíRóSÁG (BaLogh zsoLT). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373

I. Az alkotmánybíráskodás jellemzői (elméleti és összehasonlító jogi megközelítés). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373 1. Az alkotmánybíráskodás kialakulása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373 2. Az alkotmánybíráskodás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 376 3. Az alkotmánybíráskodás modelljei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377 3.1. Az amerikai modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377 3.2. Az európai modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379 4. Alkotmánybírósági funkciók és hatáskörök . . . . . . . . . . . . . . 381 5. Az alkotmánybíráskodás kötöttségei és függetlenségének biztosítékai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383 II. Alkotmánybíróság Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 386 1. Az Alkotmánybíróság létrejötte, változása, a szabályozás alkotmányos alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 386 2. Az Alkotmánybíróság hatáskörei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388 2.1. Előzetes normakontroll . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 2.2. Utólagos absztrakt normakontroll . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390 2.3. Az alkotmányjogi panasz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392 2.4. Bírói kezdeményezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394 2.5. Az utólagos normakontroll, alkotmányjogi panasz és bírói kezdeményezés közös szabályai . . . . . . . . . . . . . 395 2.6. Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397 2.7. Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398 2.8. Az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő véleménynyilvánítás . . . . . . . 399 2.9. Alaptörvény-ellenesen működő egyház elismerésének visszavonásával összefüggő vélemény . . . . . . . . . . . . . . 399 2.10. A köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása . . . . . 399 2.11. Hatásköri összeütközés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 400 2.12. Az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezése . . . . . . . . 400 3. Az Alkotmánybíróság eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 401 4. Az alkotmánybírák jogállása, megválasztása és megbízatásuk megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403 5. Záró megjegyzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 405 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406

TARTALOM16

15. A HELyI öNKORMÁNyZATI RENDSZER (kiss BarnaBás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407

Bevezető megjegyzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407 I. Az önkormányzat általános fogalma és főbb típusai . . . . . . . . . . . 407 II. A helyi – területi irányítással kapcsolatos fontosabb fogalmak és az önkormányzati rendszerek különböző típusai. . . . . . . . . . . . 410 III. A helyi önkormányzás lényege és a helyi önkormányzáshoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412 IV. Állami–területi beosztás, az önkormányzatok típusai. . . . . . . . . . 414 1. Települési önkormányzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415 1.1. Község . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415 1.2. Város . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416 1.3. A főváros . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 417 2. Területi önkormányzatok – a megyei önkormányzat. . . . . . . . 417 V. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei . . . . . . . . . . . . . . . . . . 418 1. Rendeletalkotási jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 418 2. Az önkormányzatok gazdasági alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419 3. Szervezeti autonómia – a szervezetalakítás szabadsága . . . . . 420 4. önkormányzati jelképek, helyi kitüntetések és elismerő címek alapítása [Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pont]. . . . . . . . 420 5. Társulási és együttműködési szabadság. . . . . . . . . . . . . . . . . . 421 VI. Az önkormányzatok feladat- és hatásköreinek csoportosítása és gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421 1. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök . . . . . . . . . . . . . . . . 422 1.1. Kötelező feladat- és hatáskörök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422 1.2. önként vállalt önkormányzati feladatok . . . . . . . . . . . . . 423 1.3. Az államtól történő önkéntes feladatátvállalás . . . . . . . . 423 1.4. A nagyobb teljesítőképességű önkormányzatoktól önként átvállalt (alternatív) feladatok . . . . . . . . . . . . . . . 423 2. Államigazgatási feladat- és hatáskörök . . . . . . . . . . . . . . . . . . 424 3. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlása és átruházása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 424 VII. A helyi önkormányzatok szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425 1. A képviselő-testület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425 2. A helyi önkormányzati képviselő (települési képviselő) . . . . . 425 3. A képviselő-testület bizottságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 426 4. Településrészi önkormányzat (részönkormányzat) . . . . . . . . . 426 5. Polgármester, alpolgármester . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 426 6. A jegyző és az aljegyző . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427 7. A polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427

TARTALOM 17

VIII. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427 IX. A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata 429 1. Országgyűlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 429 2. A köztársasági elnök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 429 3. A Kormány és a törvényességi felügyelet . . . . . . . . . . . . . . . . 430 X. A helyi önkormányzatok és Európa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 XI. A helyi önkormányzati választások rendszere. . . . . . . . . . . . . . . . 431 1. A polgármesterek és a főpolgármester választása . . . . . . . . . . 432 2. Egyéni listás rendszer. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433 3. A vegyes választási rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433 4. A fővárosi közgyűlés és a megyei közgyűlések megválasztása 435 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436

16. KöZPÉNZüGyEK (kLicsu LászLó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 437

I. Közpénzügyek az új Alaptörvényben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 439 1. A közpénzügyek fogalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 439 2. A közpénzügyek alkotmányos alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440 2.1. Költségvetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 441 2.2. Adók. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 443 2.3. Pénzrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446 2.4. Államadósság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 447 3. Az Alaptörvény közpénzügyi rendelkezései érvényesülésének védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 449 3.1. Alkotmánybíráskodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 449 3.2. A Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása . . . . . . . . 450 3.3. Közpénzügyi sarkalatos törvények . . . . . . . . . . . . . . . . . 451 II. Magyar Nemzeti Bank . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452 1. A jegybankok szerepe az államszervezetben. . . . . . . . . . . . . . 452 2. A jegybankok feladatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 453 3. A Magyar Nemzeti Bank . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454 3.1. A Magyar Nemzeti Bank jogállása . . . . . . . . . . . . . . . . . 455 3.2. A Magyar Nemzeti Bank szervezete. . . . . . . . . . . . . . . . 457 3.3. A Magyar Nemzeti Bank szerepe a monetáris politikában 458 3.4. A Magyar Nemzeti Bank szerepe a pénzügyi rendszer stabilitásában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459 4. Az MNB és a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) kapcsolata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462

TARTALOM18

17. A KüLöNLEGES JOGREND (JakaB andrás–TiLL szaBoLcs) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465

I. A különleges jogrend alapvető dilemmája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466 II. A különleges jogrend alkotmányelméleti megközelítései . . . . . . . 469 III. Rendkívüli állapot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 472 IV. Szükségállapot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 478 V. Megelőző védelmi helyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 480 VI. Váratlan (külső) támadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 484 VII. Veszélyhelyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 486 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 489

A kötet szerzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 491

19

ELőSZó

A jelen alkotmányjogi tankönyv a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Ál-lamtudományi Kara, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudo-mányi Karának összefogásából született meg. A két kar Alkotmányjogi Tanszékei azért fogtak össze, hogy alkotmányjogi jegyzetet bocsássanak a joghallgatók, igazgatási szakos hallgatók, valamint az alkotmányjog iránt érdeklődő szélesebb közönség elé.

2010 óta a hazai alkotmányjog átalakuláson megy keresztül, e változás fontos állomását jelzik a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény és a hozzá kap-csolódó sarkalatos törvények. A folyamatos változások szükségessé tették a jegy-zet új, harmadik kiadását. Célunk ugyanakkor nem csupán a frissített, hatályos joganyag ismertetése, sokkal inkább, hogy hallgatóink – olvasóink – az alkot-mányjog kultúrájából kapjanak ízelítőt. Az alkotmány nem pusztán az állam szer-vezeti és működési szabályzata, hanem a politikai közösség, a nemzet életének jogi keretet adó alapdokumentum, amely évszázadok során kikristályosodott el-veket, értékeket rögzít. így nem a tételes jogot ismertető jegyzetet kívántunk írni, hanem alkotmányelméleti szempontból megalapozott munkát: hallgatóinkat, ol-vasóinkat arra biztatjuk, hogy tanulás során e jegyzet mellett folyamatosan tanul-mányozzák a jogforrásokat is. Kötetünk az alapjogokkal kapcsolatos kérdések kivételével az alkotmányjog egészét – a hazai jogászképzésben meghonosodott tagolás szerint az alkotmányjog oktatásának alkotmányelméleti és államszerve-zeti anyagát – öleli fel. Az egyes fejezetek elkészítése során a szerzők a 2013. jú-lius 31-jéig megjelent jogszabályokat vették figyelembe.

A kötet rendezéséhez nyújtott segítségéért köszönettel tartozunk Kurunczi Gá-bor és Varga Ádám doktorandusz kollégáknak.

Budapest – Szeged, 2013. augusztus 1.

A Szerkesztők

21

1. ALAPTANOK

Trócsányi LászLó

I.A közjog és az alkotmányjog

1. A közjog és az alkotmányjog elhelyezkedése a jogrendszerben

A modern állam lényegi kérdése, hogy ki gyakorolja a politikai hatalmat, milyen intézmények révén, kinek a nevében, milyen ellenőrzés mellett, ezért az alkot-mányjog szorosan kapcsolódik az államhoz, az állami szervek működéséhez. Az alkotmányjog első pillére tehát az állami hatalomgyakorlásra vonatkozó tanok, szabályok összessége. Az állami hatalomgyakorlás azonban nem öncél, a társada-lom tagjai, az egyének és az általuk létrehozott szervezetek érdekében történik a politikai hatalom gyakorlása. Az alkotmányjog második pillére tehát az egyén, a társadalom tagja, aki jogokkal rendelkezik az államhatalommal szemben. Az ál-lam és az egyén viszonya az alkotmányjog központi kérdése, ez határozza meg a közösség rendjét, az állami intézmények létrejöttének és működésének szabályait, valamint az egyének jogait a politikai közösségen belül. Az alkotmányjog a köz-jogon belül helyezkedik el. A közjog egy olyan átfogó tartalommal bíró kifejezés, amelynek eredete a római jogra vezethető vissza.

1.1. A közjog – magánjog elhatárolásának történeti aspektusai

A politikai hatalom gyakorlását rendező szabályok jellege eltér a magánjogi vi-szonyok szabályaitól, ezért a jogtudósok már az antik korban is különbséget tettek a közjog és a magánjog között. Justinianus az Institutióban (Kr. u. 533) utal Ulpianusra, aki a római jog szabályait két nagy csoportra osztotta: a közjogi sza-bályok azok, amelyek az államot érdeklik, magánjogiak azok, amelyek a magán-személyeket célozzák.1 A középkor nem kedvezett a közjog – magánjog elhatáro-lásának, a teológusok az isteni jog (jus divine) érvényesülésének szükségességét hangsúlyozták, így a római jogi alapok háttérbe szorultak. A középkor közjoga a magánjogra épült, az uralkodást magánjogi tulajdonként tekintették, az egyes hi-

1 Közjog és magánjog elhatárolását lásd részletesen Kovács István: Magyar alkotmányjog. JATE, Szeged, 1990. 1–41. p.

22 TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ

vatalok örökletesek voltak, a földbirtokhoz kötődött a közigazgatás és az igazság-szolgáltatás ellátása is.2 Ez a közjog és a magánjog összeolvadásának időszaka. Csak a XVI. századtól kerülnek ismét előtérbe azok a nézetek, amelyek a közjog – magánjog elválaszthatóságát ismét hangsúlyozzák. A polgári forradalmakat megelőző időszakban mind a reformáció, mind későbbiekben a felvilágosodás gondolkodói számára fontossá vált az állam és az egyén jogainak rögzítése, a jo-gok megkülönböztetése. Althusius (1557–1638) német kálvinista gondolkodó, jo-gász, politikus, államelméleti író, az újkori természetjog jelentős képviselője volt. Althusius Emdem városának jogi ügyeit intézte és a városi polgárság jogait kép-viselte a fejedelmi hatalommal szemben. Nézete szerint minden emberi társulás egyfajta szerződésre, a polgárok és egy város, a városok és egy állam szerződésé-re épül. Az egyes jogintézmények tárgyalásakor megkülönböztette a közügyeket a magánosok, a magánszemélyek ügyeitől. Azt állította, hogy az igazságszolgál-tatásnak két típusa van, az egyik a kormányzók és az alattvalók közötti vitás ügyekben, a másik az alattvalók közötti jogvitákban jár el.3 Althusiushoz hason-lóan Grotius is megkülönböztette a közjogot a magánjogtól, különbséget téve az egymással alá- és fölérendeltségi viszonyban lévők (közjogi viszonyok) és az egy-mással mellérendeltségi viszonyban lévők jogai között. Hugo Grotius (1583–1645) németalföldi államférfi, jogász a De jure belli ac pacis (a Háború és a béke jogáról) című művében a természetjogot nem isteni eredetűnek tartotta, hanem azt a társas együttélésre vágyó emberek természetéből vezette le.

A felvilágosodás gondolkodói a szuverenitás, a hatalommegosztás tanulmányo-zása során szintén hangsúlyozták a közjog és a magánjog elhatárolásának szük-ségességét. Montesquieu (1689–1755) a Törvények szelleméről (L’Esprit des lois) című munkájában – melyet névtelenül publikált és a könyv hamarosan tiltólistára került a kor Franciaországában – többek között összefoglalja a jogrendszerről al-kotott nézeteit. Álláspontja szerint a pozitív jog három nagy részre oszlik: az első csoportba azok a szabályok tartoznak, amelyek a népek közötti viszonyokat sza-bályozzák (nemzetközi jog), a második csoportba tartozó törvények a kormányzók és az alattvalók közötti viszonyokat és a politikai jogokat szabályozzák (közjog), a harmadik csoportba tartozók pedig a polgárok egymás közötti viszonyait sza-bályozzák (magánjog).

A közjog és magánjog elhatárolása tehát a XVIII. századtól a kontinentális jog-rendszerek alapvető vonásává vált. Az egyes szerzők hangsúlyozták, hogy a köz-jog és a magánjog elválasztásával a közjog erélyesebb lett azzal, hogy az egyéni és családi önzés nem rontja el, és a magánjog is megszabadult az állami érdekek által megkötött helyzetétől. A közjog és a magánjog elhatárolása különösen hang-súlyos lett a latin és a germán jogrendszerben. Franciaországban pl. az igazság-

2 Lásd Nagy Ernő: Magyarország közjoga (államjog). Eggenberger-féle Könyvkereskedés, Buda-pest, 1905. 5. p.

3 Althusius, Johannes: Politica methodice digesta ex exemplis sacris et profonis illustra. Herborn, 1603. 325. p.

1. ALAPTANOK 23

szolgáltatás dualizmusának rendszere alakult ki, elválasztván a rendes bíróságokat – amelyek a magánjogi és büntetőügyekben illetékesek – az államtanácsi rend-szerben megvalósuló közigazgatási bíráskodástól, amely a közigazgatás cselekvé-sének törvényességét ellenőrzi. Németországban szintén elkülönült e kettő egy-mástól, de a francia rendszertől eltérő önálló közigazgatási bíráskodási modell felállítására került sor.

A kontinentális jogfejlődéstől alapvetően eltért a common law jogrendszere, amelyben – a kontinentális országoktól eltérően – a közjog–magánjog elhatárolás nem vált jelentőssé.4 A korai angolszász jogrendszerben a jogot a bíróságok ala-kították ki, a bíróságok eseti döntései (case law), a precedensek lettek a jogfejlődés legfontosabb eszközeivé, a common law magában foglalta az eljárási és anyagi jogi szabályokat is. A common law-t pedig kiegészítette az equity. Ha egy adott ügy a common law alapján nem volt eldönthető, a felek a királyi kancellárhoz for-dulhattak, hogy a kancellár a király nevében az equity alapján találjon megoldást a common law által nem rendezhető ügyben.

1.2. A közjog – magánjog elhatárolása a magyar alkotmánytörténetben

A magyar alkotmánytörténetben, Werbőczy Hármaskönyvében a római jog alap-ján különböztet közjog és magánjog között, de ennek hatása csak a későbbiekben jelentkezett. A Szentkorona az, amelyben az államiság és az alkotmány közjogi természete elismerést nyert.

A XIX. századra Magyarországon is teret nyert a közjog–magánjog elhatárolás, a megjelenő közjogi tankönyvek tartalmazzák a megkülönböztetés szempontjait.5 Az első magyar nyelvű közjogi tankönyv Miskolczy Károly egri jogtanártól szár-mazik, aki 1846-ban jelentette meg „Magyarország közjoga kérdésekre és felele-tekre kivonatban” című művét. Beöthy Zsigmond – aki ügyvéd, később bíró, majd a Főrendiház tagja volt – „Elemi magyar közjog” című könyve Pesten jelent meg 1846-ban. A közjogi provizórium időszakában – király nélküli királyság az első világháborút követően – Molnár Kálmán a Pécsi Tudományegyetem, Nagy Ernő és Tomcsányi Móric professzorok Budapesten a közjog professzorai voltak, és tankönyveikben a közjog–magánjog elhatárolása fontos szerepet kapott. A máso-dik világháború lezárásáig ez az elmélet határozta meg a magyar jogrendszer fel-osztását. A közjog és a magánjog egymástól való elhatárolása fontosabb megítélést kapott, mint a közjogon és a magánjogon belüli jogágak elkülönítése.

A szocializmus időszakában eltűnt a közjog–magánjog elhatárolás. A hivatalos ideológia tagadta a közjog–magánjog dichotómiájának létjogosultságát, nincsenek

4 A common law-ról lásd részletesen Zweigert, Konrad – Kötz, Hein: A common law elterjedése a világon. in: Badó Attila – Loss Sándor (szerk.): Betekintés a jogrendszerek világába, Szeged, 2004. 42–74. p., valamint Badó Attila – Bencze Mátyás – Bóka János – Mezei Péter (szerk.): A jogrendszerek világa, Szeged, Pro. Talentis Universitatis Alapítvány, 2012. különösen 19–71. p.

5 Lásd Nagy Ernő: i. m. 3–8. p., Tomcsányi Móric: Magyarország közjoga. Királyi Magyar Egye-temi Nyomda, Budapest, 1932. 23. p., Molnár Kálmán: Magyar közjog. Danubius, Pécs, 1929. 9–16. p.

24 TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ

elkülöníthető magánérdekek, a magánérdek csak a közérdekbe beolvadva létezhet. A közjog és magánjog elhatárolása helyett a jog egységének elvét hirdették, amely-ben az össztársadalmi érdek kiemelkedő fontossággal bír. Új jogági felosztásra került sor, megjelent a szocialista államjog és szocialista polgári jog kifejezések, ezek új tartalommal felváltották a hagyományos közjog és magánjog kifejezéseket.

A rendszerváltozást követően a jogrendszer visszatért a közjog–magánjog meg-különböztetéshez, a közjogi és a magánjogi viszonyok elhatárolásához. A jogiro-dalom, a bíróságok joggyakorlata is különbséget tesz a közjogi és a magánjogi szabályok között, utalva arra, hogy egy adott jogviszony szabályozása történhet a közjog vagy a magánjog eszköztárával. Adott esetben a közjog és a magánjog el-határolása nehézségekbe ütközik. Ez akkor okoz gondot, amikor a jogalkalmazás során különböző bírói fórumok egy adott jogviszonyt eltérően közjoginak vagy magánjoginak minősítenek. Alkotmánybírósági határozatok is jelentőséget tulaj-donítanak annak, hogy egy adott kérdéskörre a közjog vagy a magánjog szabályai-e az irányadók.6

1.3. A közjog és a magánjog elhatárolásának ismérvei

A közjog a közhatalom kiépítésére, az államszervezet felépítésére és működteté-sére vonatkozó szabályokat, valamint az állam és az egyén kapcsolatrendszerét meghatározó előírásokat tartalmazza. Ezzel szemben a magánjog a személyek „jogilag elismert érdekeinek előmozdítását” szolgálja (funkcionális elhatárolás).

A közjogi viszonyokban az alá- és fölérendeltség (vertikális pozíció) a megha-tározó, amelyben fölérendeltségi helyzetben a közhatalom gyakorlója áll, ezzel szemben a magánjogi viszonyokra a felek egyenjogúsága, a horizontális viszony a jellemző (hierarchikus elhatárolás). A közjogban az adóhatóság és az adózó alá- és fölérendeltségi helyzetben állnak, ezzel szemben a magánjogban a szerződő felek egyenjogúak. Az alá- és fölérendeltség azonban nem jelenti azt, hogy a köz-hatalom döntéseinek törvényességét a bíróság ne ellenőrizhetné. Ebben az esetben az eljáró közhatalom és a közigazgatási határozat címzettje a bírósági eljárásban egyenjogú pozícióban áll.

A közjogi viszonyban a közhatalom gyakorlója többletjogokkal rendelkezik az alárendeltségi pozícióban lévő személlyel szemben, parancsolhat, előírások betar-tását igényelheti, annak be nem tartása esetén szankciókat helyezhet kilátásba. így pl. a közigazgatás alkalmazhatja a közigazgatási bírság intézményt, a büntetőjog-ban pedig a bíróság ítélete akár a személyi szabadságától is megfoszthatja a bűn-cselekmény elkövetőjét. A magánjogi viszonyokban viszont a felek egyenlőségének elve érvényesül (egyenlőségi elhatárolás).

6 Lásd: 109/2009. (XI. 18). AB határozat esetében az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kel-lett állást foglalnia, hogy a parkolás és a közutak közlekedési használatával kapcsolatos jogviszonyok a magánjog vagy a közjog területére esnek.

1. ALAPTANOK 25

A közjogi jogviszonyok létrejöttére általában a kötelezettek akaratától függet-lenül kerül sor (pl. adófizetési kötelezettség), ezzel szemben a magánjogi jogvi-szonyok fő szabály szerint a felek akaratától függően jönnek létre. A szerződés létrejötte a felek szabad döntésén alapszik, bár jogszabály esetenként szerződés-kötési kötelezettséget is előírhat, illetve a bíróság is megállapíthatja vagy módo-síthatja a szerződés tartalmát (autonómiai elhatárolás). Noha a polgári jog alapel-ve, hogy a felek szabadon határozhatják meg a szerződés tartalmát, de ez nem jelenti azt, hogy a szerződésnek nem lehetnek kötelező közjogi elemei (pl. ható-sági ár a közszolgáltatási szerződések esetében). A versenyjog, a fogyasztóvédelem is olyan jogterületek, amelyek korlátozzák a szerződési szabadságot, a szerződő feleknek tiszteletben kell tartaniuk a közrendi jellegű szabályokat (pl. a tisztessé-ges piaci verseny szabályait).

A közjogban a közérdek kerül előtérbe, tehát érdekazonosságról van szó, ezzel szemben a magánjogban az eltérő magánérdekek érdekellentétben állhatnak egy-mással (érdek alapú elhatárolás).

A közjogi viszonyokban a közvetlen kényszer alkalmazhatóságára is lehetőség nyílik, a szankció jellege a bírság, vagy a büntetés (pl. börtön), ezzel szemben a magánjogi viszonyoknál a szankció általában a kártérítés. A kárfelelősség megál-lapítása végső soron a bíróság hatáskörébe tartozik, a megítélt kártérítés – közjo-gi közrehatás révén – a bírói úton át a végrehajtásban érvényesül (kényszer szem-pontú elhatárolás).

A közjogi szabályok általában kógens, azaz kötelező jellegűek, alkalmazásuktól nem lehet eltekinteni. A közjogi szabályokat általában közvetlenül csak az érintett teljesítheti, helyettesítésre nincs mód (pl. választásokon való részvétel személyes kötelezettség, a választójogi szabályok kógens jellegűek).7 A magánjogra a diszpozitivitás a jellemző, azaz a felek közös akarattal eltérhetnek a jogi szabá-lyozásban foglaltaktól. A diszpozitivitás azonban nem az egész magánjogra érvé-nyes, hanem leginkább a szerződések jogára, ahol a szabályok döntő többsége diszpozitív jellegű (formai elhatárolás).

1.4. A közjog–magánjog elhatárolásának relatív jellege

Annak ellenére, hogy a közjog–magánjog elhatárolás ma is a jogrendszer egyik meghatározó sajátossága, mégsem mondhatjuk, hogy minden jogviszony egyér-telműen beazonosítható lenne az egyik vagy másik ágazatba. Vannak olyan komp-lex jellegű jogviszonyok, amelyekben a közjogi és a magánjogi elemek egyaránt jelen vannak, így a jogviszony vegyes jellege mutatható ki. Ilyen területek példá-ul a közszolgáltatások (szemétszállítás, víz- és csatornaszolgáltatás, energiaszol-gáltatás, temetkezés stb.), amelyeknél a közjogi szabályok a dominánsak (ellátási

7 Nem vitatható, hogy egyes országokban van lehetőség a meghatalmazás (procuration) útján törté-nő szavazásra (pl. Franciaországban), de a fő szabály a választásokon való személyes megjelenés kö-telezettsége.

26 TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ

felelősség, szigorú ágazati szabályozás), mindazonáltal a magánszektor szereplői szerződés révén (magánjogi elem) közreműködnek a közfeladat ellátásában. Nap-jainkban a privatizáció és az outsourcing (kiszervezés), a PPP (public-private partnership) elérte a közszektort is, közfeladatokat szerződés révén magánjogi alanyok látnak el (biztonsági- és portaszolgálat közintézményeknél, magánbörtö-nök, magántőke megjelenése az egészségügyi ellátásban, az oktatásban stb.). Az ilyen jellegű jogviszonyok inkább tekinthetők komplex jellegűeknek, ezért ezek-nél a hagyományos közjog–magánjog elhatárolás nehezen alkalmazható.

1.5. A közjog ágazatai

Meg lehet különböztetni egymástól a külső közjogot és a belső közjogot. A külső közjogba tartozik a nemzetközi jog és az európai közjog. Ez utóbbi felöleli az eu-rópai integráció szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb közjogi jel-legű szabályokat. A belső közjogba tartozik az alkotmányjog, a közigazgatási jog, a pénzügyi jog, a büntetőjog, a büntető eljárási jog, a polgári eljárási jog, valamint ide sorolható a társadalombiztosítási és szociális jog is. A korábbiakban az egy-házjogot is a közjog ágazatai közé sorolták.

2. Az alkotmányjog helye a jogrendszerben

Az alkotmányjog viszonylag új keletű tudományág, hiszen önállósodása a közjo-gon belül csak a polgári forradalmak időszakára, elsősorban a francia forradalom korára vezethető vissza. Ebben az időszakban fogadják el az első kartális alkot-mányokat alkotmány, charta, vagy nyilatkozat formájában. Az alkotmányok elfo-gadása mindenkor aktuális politikai eseményekhez volt kötve, így az alkotmányo-kat mind politikai, mind jogi dokumentumnak tekintették. Erre tekintettel az al-kotmányjogot politikai befolyásoltságú jogágnak tekintették, mivel a politikai erők nehezen zárkóznak be a jogszabályok keretei közé. Az olyan politikai tartalmú tárgykörök rögzítésére, mint az állam legfontosabb szerveinek szervezeti felépítése és hatáskörei meghatározása, az államhatalmi ágak egymáshoz való viszonyának rendezése, az alapjogok katalógusának deklarálása az alkotmányokban került sor. A közjog kifejezés alkalmazása az alkotmány által szabályozott viszonyok elemzésére már túlzottan tág lett, ezért alakulhatott ki az alkotmányjog mint önálló tudományág. A közjog tárgya szerteágazóbb és részletesebb. Az alkotmányjog fogalma tehát szűkebb, mint a közjog, ugyanakkor az alkotmányjog a közjog ve-zető ágazata, meghatározó helyet foglal el az egész jogrendszerben. A kormány létrejöttének szabályai az alkotmányjog tárgyát képezik, a kormány irányítási jo-gosítványai a közjog és azon belül is a közigazgatás területére esnek.

Kezdetben az alkotmányjog elnevezés csak a latin jogrendszerben volt haszná-latos (Franciaországban: droit constitutionnel, Olaszországban: diritto costit u-

1. ALAPTANOK 27

zionale), Spanyoloroszágban derecho constitucional). Franciaországban az alkot-mányjog, mint egyetemi oktatás tárgya 1834-ben jelenik meg, ahol is az olasz Pellegrino Rossi vezeti a párizsi egyetemi jogi fakultásán felállított alkotmányjo-gi tanszéket. A kontinens másik részén az államjog kifejezést használták az alkot-mányjog helyett (Németországban: Staatsrecht, később a Szovjetunióban: goszudarsztvennoje pravo). Az államjog elnevezés szűkebb tartalmú, mint az al-kotmányjog, elsősorban jogpozitivista módon az államhatalmi szervezetrendszer bemutatására helyezte a hangsúlyt. Napjainkban az államjog kifejezés kiszorult a használatból, és a rendszerváltozást követően Magyarországon is az alkotmányjog elnevezés a használatos.

Az alkotmányjog egyrészről – elsősorban az alkotmányra támaszkodva – arra kíván választ adni, hogy az állam alkotóelemeire, a népre, a területre és a főha-talomra milyen alkotmányjogi elméletek, elvek és szabályok vonatkoznak. Az alkotmányjog azonban nem csak azzal foglalkozik, ami az alkotmányban van, hanem ennél tágabb a hatótere, olyan intézmények is az alkotmányjog tárgyköré-be tartoznak, mint pl. a politikai pártok, a médiát felügyelő hatóságok, lobbisták, amelyekről nem, vagy alig történik említés az alkotmányban. Az alkotmányjog választ ad arra is, hogy melyek a hatalomgyakorlás elvei, miként szerveződik a hatalom és melyek a működés keretei. Másrészről az alkotmányjog meghatározó módon befolyásolja az összes többi jogágazat szabályainak tartalmát, formáját és rendszerét. Az alkotmányjog szinte valamennyi jogág alapját képezi, mivel az al-kotmányok a társadalmi, gazdasági viszonyok alapjait is rögzítik. Az alkotmány-ban meghatározott értékek keretet adnak az egyes jogágaknak, amely kihatással van az egyes jogintézmények részletszabályainak meghatározására. így pl. a család, a házasság védelme, az öröklés, a tulajdoni formák egyenjogúsága, a piacgazdaság kihatással van a magánjogi viszonyokra, ugyanakkor az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog alkotmányos szintű megjelenítése a büntetőjog számára közvetít fontos értékszempontú elvárásokat.

3. Tiszta és vegyes alkotmányjogi normák

Figyelemmel az alkotmányjogi szabályok sajátos jellegére, különbséget teszünk tiszta és ún. vegyes alkotmányjogi normák között. Tiszta alkotmányjogi sza-bályként tartjuk számon azokat a normákat, amelyeknek kizárólag alkotmány-jogi relevanciájuk van, az alkotmányjogon kívül más norma nem tartalmaz az intézményről szabályt. Ilyen intézménynek tekinthetjük pl. az Országgyűlést, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot. Az ezen intézményekre vonatko-zó szabályokat tiszta alkotmányjogi normáknak tekinthetjük, a szabályozás más jogágakat nem érint. Ezzel szemben az ártatlanság vélelme az alkotmányjogon kívül érinti a büntető eljárásjogot, ezért az ártatlanság vélelmére vonatkozó al-kotmányi szabály vegyes jellegű alkotmányjogi normának tekinthető. A tulaj-

28 TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ

donhoz való jogra vonatkozó alkotmányi rendelkezések közvetlenül érintik a polgári jogot, ezért ezen normák körét is vegyes alkotmányjogi normáknak te-kinthetjük.

4. Az alkotmányjog módszerei

Az alkotmányjog-tudomány módszerei között megkülönböztethető a pozitivista és a normativista módszer. A pozitivista módszert követők az alkotmányjogi nor-ma tanulmányozása során, a norma nyelvtani értelmezése alapján a normát érték-tartalom nélkül vizsgálják. Ezzel szemben a normativista módszert alkalmazók a norma értéktartalmát is segítségül hívva kritikai vizsgálat alá vetik az alkotmány-jogi szabályt, hogy az megfelel-e az alkotmányos alapelveknek, értékeknek. E két módszer együttélése nem új keletű. Már az elmúlt századokban is ismeretes volt a természetjogi megközelítésű értelmezés és a pozitivista értelmezés közötti kü-lönbségtétel. Köztudott, hogy Montesquieu maga is, miként vizsgálat tárgyává tett egy politikai jelenséget, követelményként fogalmazta meg, hogy az alkotmányjo-gi szabályok feleljenek meg a természetjog elveinek. A későbbiekben Kelsen, Carré de Malberg arra helyezték a hangsúlyt, hogy a „jó szabály” az, amely összhangban áll a felsőbb normával, végső soron az alkotmánnyal. A pozitivista módszernek azonban vannak határai. A XX. században bekövetkezett diktatúrák is arra ser-kentik az alkotmányjogot, hogy annak módszerében a kritikai, értékkereső szem-pontok ne kerüljenek háttérbe. Európában az alkotmánybíróságok azok a szervek, amelyek az alkotmány erga omnes hatályú értelmezése során magának az alkot-mánynak a rendelkezéseit is, annak értéktartalmával együtt vizsgálják. Magyar-országon Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökeként párhuzamos vélemé-nyében megfogalmazta a „láthatatlan alkotmány” elnevezést, utalván arra, hogy az Alkotmánybíróság az Alkotmány rendelkezéseit nem csak nyelvtanilag, annak a norma értéktartalmával értelmezi.8 Sólyom László szerint „létezik az Alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjainak egy olyan koherens rendszere, amely a napi érdekű módosítások fölött is az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál. Ez – az első Országgyűlés idején még láthatatlan alkotmány – azóta az Alkotmány-bíróság húszéves működésében látható és kiszámítható kifejezést nyert”.9 a lát-hatatlan alkotmány koncepciót éles kritika fogadta, mindazonáltal az értéktartal-mat előtérbe helyező alkotmányjogi módszer jelentősége nem vitatható.

8 Lásd Sólyom Lászlónak a halálbüntetés eltörléséről szóló 23/1990. (X. 31.) AB határozathoz fűzött párhuzamos véleményét.

9 Lásd Sólyom László köztársasági elnöknek az Országgyűlés 2010. május 14-i alakuló ülésén elmondott beszédét.