Bevezetés Máté evangéliumába

8/3/2019 Bevezetés Máté evangéliumába

http://slidepdf.com/reader/full/bevezetes-mate-evangeliumaba 1/7

Bevezetés Máté evangéliumához

Louis A. Barbieri, Jr.: Máté evangéliuma; A Biblia ismerete VI., KIA, Bp. 1997.

Az első három ev. azonos nézőpontból szemléli a Kr. személyéhez kapcsolódó eseményeket,a 4. ev. viszont egyedülálló beszámolót képez. A J. Kr.-al kapcsolatos közös szemlélet miattaz Úsz. első három könyvét szinoptikus evangéliumoknak nevezzük.

A szinoptikus probléma

1. A probléma lényege

„szinoptikus”: sunoptiko§ összetett szóból. Első tagja a sun, a második pedig az opses-qai származéka. Jelentése: 1. „együtt látni”; 2. „látni valamivel”; … A hasonlóságok és a kü-lönbségek felvetik azt a kérdést, hogy milyen forrásból merítenek az evangéliumok, és eztnevezik „szinoptikus problémának”.

Az ev. írói többféle forrást használtak. Pl. Mk és Lk nemzetségi táblázata templomi feljegyzé-sekből, vagy szájhagyományból eredhet. Lk azt állítja evangéliuma elején 1, hogy sokan leír-ták már az Úr Jézusról szóló eseményeket. Ez arra utal, hogy Lk számos beszámolóból merí-tett. … A legtöbb liberális írásmagyarázó azt tartja a „forrásokról”, hogy ezek összeollózott

írások, melyeket gyakorlott szerkesztők a saját beszámolójuk írására használtak fel.a. Az ősevangélium elmélet

Egyes tudósok úgy vélik, hogy létezett egy eredeti ev. … Ez az írás elveszett, de ez volt abibliai szerzők forrása. … Ellenvélemény: soha nem akadtak még nyomára egy ilyen elve-szett írásnak. … Az elmélet gyengéje, hogy miközben magyarázatot ad a hasonlóságokra,semmilyen megoldással nem szolgál az azonos evangéliumi események különböző módonelőadott elbeszélésére.

b. A. szájhagyomány elmélet

Az evangéliumokat leginkább olyan szájhagyományok alapján írták, melyek Jézus Krisztus-ról szóltak. Egy ilyen szóbeli bizonyságtétel négy állomáson ment keresztül.

1. Megtörtént esemény;2. Elmondták az eseményt, és addig ismételték, míg széles körben ismertté vált;

3. A történet letisztázódott, vagyis mindig pontosan ugyanúgy ismételték el;

4. Írásos beszámolóban rögzítették;

Ez a szemlélet magyarázatot ad a történetekben előforduló hasonlóságokra, de nem számol akülönbségekkel.

c. A dokumentum elmélet

A bibliai szerzők különböző írásokból állították össze beszámolóikat.

Feltételezések:

1. Mk ev. volt az első írásos beszámoló. E feltételezés fő okat, hogy Mk ev.-nak csak7%-a egyedülálló, míg 93%-a megtalálható Mt-nál és Lk-nál.

2. Mk ev-al egy időben létezett egy másik írásos dokumentum, amely főleg beszédek-ből állt. Ezt a dokumentumot nevezik „Q”-nak2. A „Q”-bó kell erednie annak a kb.200 igeversnek, amely közös Mt-nál és Lk-nál, de nem található meg Mk-nál.

3. A szerkesztők legalább még két másik forrást is használtak. Az egyik forrás Mtolyan igeverseit tükrözi, melyek nem találhatók sem Mk-nál, sem Lk-nál. A másikforrás pedig olyan Lk igeversekre utal, melyek nem találhatók sem Mt-nál, sem Mk-nál.

1 Lk 1:1 „Miután sokan vállalkoztak már arra, hogy tudósítsanak bennünket a közöttünk beteljesedett esemé-nyekről úgy,…”

2 A német Quelle (forrás) rövidításe.

2012. január 2. 1/7




Ez az alábbi módon ábrázolható:

Problémák:

1. Ütközik a hagyománnyal. Konzervatív tudósok általában azt tartották, hogy Mtevangéliumát írták meg először.

2. Nem számol azzal a ténnyel, hogy Mk alkalmasint belefűzött olyan megjegyzéseketaz írásába, amiket sem Mt, sem Lk nem írt le. Pl.: a kakas másodszor is megszólalt3.

3. Ha Mk-é az első ev., amit Péter Kr. u. 67-68 körüli halála után írt le, akkor Mt és Lkvsz. később írtak, vagyis Jeruzsálem pusztulása mindenképpen említésre kerül azevangéliumukban, mint az Úr szavainak pontos beteljesülése, melyről a Mt 24-25,vagy a Lk 21:20-24 beszél. Erről nem olvasunk egyik helyen sem.

4. A legnagyobb problémát az egész „Q”-val kapcsolatos spekuláció jelenti,. Ha léte-zett egy ilyen dokumentum, amit Mt és Lk olyan nagyra értékelt, hogy bőven idéz-tek belőle, akkor az egyház miért nem becsülte meg ezt az iratot, és miért nem őrizte

meg?d. A formatörténeti elmélet

Elfogadja a dokumentum elméletet, de egy lépéssel tovább megy. … Amikor az evangéliumibeszámolókat összeállították, nem csupán négy dokumentum létezett4, hanem több más is. Abibliamagyarázók igyekeznek felfedezni és osztályozni ezeket a dokumentumokat vagy másnéven „formákat”. Arra is törekszenek, hogy a formák (műfajok) mögé lássanak, és ponto-san feltárják, hogy az I. sz-i gyülekezet mit akart mondani rajtuk keresztül. … Ez az elmélet atörténetekben szereplő eseményeket „mítoszok”-nak tartja, melyeket a gyülekezet JézusKrisztus személye köré épített fel. Ha lehámozzuk a mítoszokat, akkor felfedezhetjük a JézusKrisztussal kapcsolatos igazság magját.

Problémák:

1. Lehetetlen pontos kategóriákba osztályozni ezeket a „formákat”.

2. Azt állítja, hogy az I. sz-i gyülekezet határozta meg, hogy milyen módon mondják elezeket a történeteket, de azt soha nem magyarázza meg kielégítően, hogy mi vezé-relte a gyülekezetet.

3. Ez a szemlélet tudatosan nem veszi figyelembe Jézus Krisztus élő bizonyságtételét,és azt, hogy élete és halála tényleg hatást gyakorolt az I. sz-i hívőkre.

2. Egy javasolt megoldás

1. Az evangélium szerzői az I. sz-ban kiterjedt ismeretekkel rendelkeztek mindazzalkapcsolatban, amit lejegyeztek. Mt és Jn Jézus Krisztus tanítványai voltak … Mk be-

3 Mk 14:72 „És nyomban megszólalt a kakas másodszor is. Péternek ekkor eszébe jutott, amit Jézus mondottneki: „Mielőtt a kakas kétszer megszólal, háromszor tagadsz meg engem.” És sírásra fakadt.”

4 Mt, Mk, Lk és „Q”

2012. január 2. 2/7

Mk

Mt

„Q”

Lk

M L




számolója Simon Péter szavait tükrözheti … Lk pedig sok esetet ismerhetett megPállal, és másokkal való kapcsolata alapján.

2. A szájhagyománynak is szerepe volt. Az ApCsel 20:355 pl. Krisztusnak egy olyanmondására utal, ami nem szerepel az evangéliumokban. Pál az 1Kor 7:10-ben6 az Úr

szavait idézi.3. Írásos dokumentumok számoltak be Jézus Krisztusról szóló történetekről. Lk is elis-

meri ezt a tényt evangéliuma elején.7

4. A Szentlélek ihletésben játszott szerepét is figyelembe kell venni. … Bármi legyen isa forrás, a Szentlélek irányítása biztosította a pontos szöveget. … A szerzők istenifelügyelet alatt írtak, függetlenül attól, hogy milyen anyagot használtak fel.

Az első evangélium szerzője

Külső bizonyíték: … sok egyházatya úgy utal Mt-ra, mint e könyv szerzőjére. Pseudo-Barna-bás, Római Kelemen, Polikárposz, Justin Martyr, Alexandriai Kelemem, Tertulliánusz és Ori-genész. … Mt nyilvánvalóan nem tartozott a kiemelkedő apostolok közé.

Belső bizonyíték: … Ebben a könyvben több utalás található a pénzre, mint a másik háromev. bármelyikében. … Három olyan pénznemet is használ, melyek az Úsz.-ben máshol nemlelhetők fel 1. templomadó = didracma; Mt 17:24; 2. státer = stathr; négydrachmás, Mt17:27; 3. tálentum = talanton; Mt 18:24; Máté vámszedő volt. … A vámszedői munkánakelőfeltétele volt, hogy az illető tudjon jegyzetelni, és megőrizze feljegyzéseit. … Hívő alázatais nyomon követhető. … Úgy utal magára az egész evangéliumban, hogy „Máté a vámsze-dő”. … Mk és Lk ellenben nem használja állandóan ezt a sértő kifejezést, ha Mátéra utalnak.… Szerepe van a kihagyott eseményeknek is. … Nem említi meg a farizeus és a vámszedőpéldázatát8, ill. Zákeus történetét9.

Az első evangélium eredeti nyelve

Valamennyi jelenleg ismert kézirat görög nyelvű. Egyesek feltételezik, hogy Mt arámul írta

meg evangéliumát. Öten állították ezt: Papiasz (80-150), Irenaeus (130-202), Origenész (185-254), Euzébiusz (IV. sz.) és Jeromos (VI. sz.). Ők Mt-nak egy másik írására utalhattak, aminem az evangélium volt. Papiasz pl. azt mondta, hogy Mt összegyűjtötte Jézus mondásait, …amelyet elküldtek a zsidók egy csoportjához, akik számára ennek különösen nagy jelentősé-ge volt. … Ma nem létezik ilyen irodalmi mű. Mégis az első evangéliumot Mt vsz. görögülírta, és ez máig is fennmaradt.

Az első evangélium megírásának időpontja

Egy adott évhez kötni lehetetlen. … C. I. Scofield: Kr. u. 37. … Kr. u. 70-nél kevés tudós teszikésőbbre az írás idejét, mert Mt nem utal Jeruzsálem elpusztítására. … Mt úgy beszél Jeru-zsálemről, mint a szent városról10, és ez arra utal, hogy Jeruzsálem még virágzott.

Úgy tűnik, hogy mire ez az ev. megíródott, eltelt bizonyos idő a keresztre feszítés és a feltá-madás eseménye óta. Mt 27:7-811 utal egy bizonyos szokásra, amely a „mai napig” is fennáll.

5 „Minden tekintetben megmutattam nektek, hogy milyen kemény munkával kell az erőtlenekről gondoskodni,megemlékezve az Úr Jézus szavairól. Mert ő mondta: Nagyobb boldogság adni, mint kapni.”

6 „A házasoknak pedig nem én parancsolom, hanem az Úr, hogy az asszony ne váljon el a férjétől.”7 Lk 1:1-4 „Miután sokan vállalkoztak már arra, hogy tudósítsanak bennünket a közöttünk beteljesedett esemé-

nyekről úgy, amint reánk hagyták azok, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az igének: magam is jónak láttam, hogy miután eleitől kezdve mindennek pontosan utánajártam, sorjában megírjam azokat neked,nagyrabecsült Teofilus, hogy azokról a dolgokról, amelyekről tanítást kaptál, megtudd a kétségtelen valósá- got.”

8 Lk 18:9-149 Lk 19:1-1010 Mt 4:5 „Ezután magával vitte őt az ördög a szent városba, a templom párkányára állította,” - Mt 27:53

„Ezek kijöttek a sírokból, és Jézus feltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelentek.”11 „Aztán határozatot hoztak, és megvásárolták belőle a Fazekasmezőt, az idegenek számára temetőnek. Ezért

hívják ezt a mezőt a mai napig is Vérmezőnek.”

2012. január 2. 3/7




A 28:1512 egy szóbeszéd elterjedését jegyzi fel. … Ezek a kifejezések az idő múlására utalnak.… Mivel az egyházi hagyományok erősen támogatják azt a nézetet, hogy Mt ev. volt az elsőleírt ev., talán a Kr. u. 50 körüli időpont kielégítené az összes említett követelményt.

Az első evangélium megírásának indítéka

Pontos indíték nem ismert, úgy tűnik Mt-nak legalább két oka volt az írásra.

1. Be akarta mutatni a hitetlen zsidóknak, hogy Jézus a Messiás.

2. A zsidó hívők bátorítása céljából írt. Ha valóban Jézus a Messiás, akkor valami bor-zasztó dolog történt. A zsidók keresztre feszítették Messiásukat és Királyukat! … Mtbátorítja őket. Bár Izrael engedetlensége ítéletet hozhat arra a nemzedékre, de Istennem vetette el örökre népét. A megígért királyság életbe lép majd, de csak egy ké-sőbbi időpontban. A közben eltelt idő alatt a hívőké a felelősség, hogy továbbadjákezt a Messiásba vetett másféle hitet, elmenjenek az egész világra, és tanítvánnyá te-gyenek minden embert.

Az első evangélium néhány kiemelkedő jellemzője

1. Nagy hangsúlyt helyez Jézus Krisztus tanítói szolgálatára. … Mt-nál található a leg-több párbeszéd. Egyetlen ev. sem tartalmazza Jézus olyan sok tanítását, mint Mt13.

2. Az anyagok egy része inkább logikai, mint időrendi sorrendben került leírásra. …Nyilvánvalóan jobban figyelt egy-egy téma végigvezetésére, mint az időbeli sor-rendre.

3. Tele van ósz-i idézetekkel. … Hozzávetőlegesen 50X idéz közvetlenül az Ósz-ből.Ehhez jön még kb. 75 utalás ósz-i eseményekre.

4. Rámutat, hogy Jézus Krisztus Izrael Messiása, és kifejti, Istennek a királyságra vo-natkozó programját. … Mt ev. tartalmaz néhány titkot a királysággal kapcsolatban,amiket az Ósz nem fed fel. Ezek a titkok rámutatnak, hogy a királyság más formá-

ban jelentkezik a jelenlegi világkorszakban, de egy későbbi időpontban meg fog va-lósulni a megígért dávidi királyság, amikor Jézus Krisztus visszatér a földre, hogymegalapítsa uralmát.

5. Azért említi Dávid nevét Ábrahám előtt, mert a Király, aki majd uralkodni fog az or-szág fölött, Dávid leszármazottja lesz14. … Jelentős tény, hogy Mt említést tesz a po-gányokról: a napkeleti bölcsek személyében15, a nagy hittel rendelkező százados le-írásával16 és a kánaáni asszony esetében17. … A könyv a nagy missziós paranccsal fe- jeződik be: Menjetek el és tegyetek tanítvánnyá minden népet.18

Vázlat

I. A király bemutatása (1:1-4:11)A. A Király ősei (1:1-17)

B. A Király érkezése (1:18-2:23)

12 „Azok elfogadták a pénzt, és úgy tettek, ahogyan kioktatták őket. El is terjedt ez a szóbeszéd a zsidók közöttmind a mai napig.”

13 l. Mt 5-7 Hegyi Beszéd; Mt 10 Jézus küldése; Mt 13 Isten Országa példázatai; Mt 23 Jézus a farizeu-sok ellen; Mt 24-25 A végső idők

14 2Sám 7:12-17 „Ha majd letelik az időd, és pihenni térsz őseidhez, fölemelem majd utódodat, aki a te véredbőlszármazik, és szilárddá teszem az ő királyságát. Ő épít házat nevem tiszteletére, én pedig megerősítem királyitrónját örökre. Atyja leszek, és ő a fiam lesz. Ha bűnt követ el, megfenyítem férfihoz illő bottal és embereknekkijáró csapásokkal. De nem vonom meg tőle szeretetemet, ahogyan megvontam Saultól, akit eltávolítottamelőled. Így a te házad és királyságod örökre megmarad, és trónod örökre szilárd lesz. Nátán pontosan e beszédés látomás szerint beszélt Dáviddal.”

15 Mt 2:1-12

16 Mt 8:5-1617 Mt 15:22-2818 Mt 28:19

2012. január 2. 4/7




C. A Király követe (3:1-12)D. A Király hitelesítése (3:13-4:11)

II. A Király beszédei (4:12-7:29)A. Első kijelentései (4:12-25)

B. További kijelentések (5-7. r.)III. A Király bizonyítékai (8:1-11:1)

A. A betegség feletti hatalma (8:1-15)B. A démoni erők feletti hatalma (8:16-17; 28-34)C. Az emberek feletti hatalma (8:18-22; 9:9)D. A természet feletti hatalma (8:23-27)E. Bűnbocsátó hatalma (9:1-8)F. A hagyományok feletti hatalma (9:10-17)G. A halál feletti hatalma (9:18-26)H. A sötétség feletti hatalma (9:27-31)I. A némaság feletti hatalma (9:32-34)J. Hatalma arra, hogy erejét átruházza (9:35-11:1)

IV. Királyi tekintélyének megkérőjelezése (11:2-16:12)A. Látható Keresztelő Jánossal kapcsolatban (11:2-19)B. Látható a városok megátkozásában (11:20-30)C. Megnyilvánul a hatalma fölötti vitában (12. r.)D. Felismerhető királyi programjának megváltoztatásában (13:1-52)E. Látható a különböző elutasításokban (13:53-16:12)

V. A Király tanítványainak nevelése (16:13-20:34)A. Kinyilatkoztatás az elutasítás fényében (16:13-17:13)B. Tanítás az elutasítás légkörében (17:14-20:34)

VI. A Király ajánlatának csúcspontja (21-27. r.)

A. A Király hivatalos bemutatkozása (21:1-22)B. Vallási összeütközés a Királlyal (21:23-22:46)C. A Király elutasítása népe részéről (23. r.)D. A Király prófétai előrelátása (24-25. r.)E. A Király elutasítása népe részéről (26-27. r.)

VII.A Király életének igazolása (28. r.)A. Az üres sír (28:1-8)B. A személyes megjelenés (28:9-10)C. A „hivatalos” magyarázat (28:11-15)D. A hivatalos megbízatás (28:16-20)

2012. január 2. 5/7




William MacDonald: Újszövetségi kommentár I. Evangéliumi Kiadó, Bp. 1999.

I. Egyedülálló hely a kánonban

Máté evangéliuma … híd az Ószövetség és az Újszövetség között. A legelső szavak visszave-zetnek bennünket Isten ószövetségi népének ősatyjához Ábrahámhoz, és Izráel első nagy ki-rályához, Dávidhoz. A maga határozottságával, erőteljes zsidó légkörével, a héber Szentírás-ból vett sok idézetével … az Újszövetség könyveinek elején … alkalmas arra, hogy megkezd- je a világnak szóló keresztyén üzenetet. … Sokáig úgy hitték, hogy ez az első írott evangéli-um. … Azért, hogy valaki hagyományos felfogású legyen, nem szükséges azt gondolnia,hogy Máté szerint volt az első írott evangélium. Ugyanakkor a korai keresztyének majdnemmind zsidók voltak. Az első keresztyének igényeinek elsőkénti kielégítése teljesen logikus-nak látszik.

II. Szerzőség

Külső bizonyíték

Máté a vámszedő: Minthogy nem volt kiemelkedő tagja az apostoli társaságnak, furcsa lenne

neki tulajdonítani az első evangéliumot, ha valójában semmi köze sem lenne hozzá.Papias: „Máté a Logiát héber nyelven állította össze, és mindenki úgyértelmezte, ahogy tudta.”19 Mit jelent a Logia? Ez a görög szó rendszerint „jövendö-léseket” jelent, ahogyan az Ószövetség tartalmazza Isten jövendöléseit. Papias megállapítá-sában viszont nem az. Három fő elképzelés van ezzel kapcsolatban.

(1) Máté evangéliumára vonatkozik. … Máté arámul20 írta meg evangéliumát, főképpenazért, hogy megnyerje a zsidókat Krisztusnak és tanítsa a zsidó keresztyéneket. Agörög kiadás csak később jelent meg.

(2) Csak Jézus mondásaira vonatkozik, amelyeket később belefoglalt evangéliumába.

(3) A testimoniára vonatkozik, az ószövetségi írások idézeteire, hogy bebizonyítsa, Jé-

zus a Messiás.A görög nyelvű Máté evangéliuma nem tűnik csupán fordításnak, de az ilyen széles körbenelterjedt hagyománynak21 kell lennie valamilyen valós alapjának. A hagyomány azt mondja,hogy Máté tizenöt éven át prédikált Palesztinában, azután pedig elhagyta azt, hogy idegenterületeken evangélizáljon. Lehetséges, hogy kb. Kr. u. 45-ben evangéliumának arámul írt el -ső vázlatát22 otthagyta azoknak a zsidóknak, akik elfogadták Jézust Messiásoknak, és későbbkészített egy görög kiadást általános használatra. Hasonló dolgot vitt végbe Máté kortársa, Josephus Flavius. … Elkészítette a Zsidó háború c. művének első arám vázlatát, és utána akönyvet végső formájában görögül írta meg.

Belső bizonyíték

Jól illik egy istenfélő zsidóhoz, aki szerette az Ószövetséget, és tehetséges volt, mint gondos

író és szerkesztő. Máté, Róma polgári hivatalnoka, jól tudta népe nyelvét és az uralkodó ha-talom nyelvét.23 A számszerű részletezések, pénzzel kapcsolatos kifejezések mind jól illenekegy vámszedőhöz.

III. Dátum

Ha … Máté evangéliumának … első kiadását arámul írta, akkor a Kr. u. 45-ös dátum, amely15 évvel van a mennybemenetel után, összhangban van a régi hagyománnyal. A teljesebb,kanonikus evangéliumot görögül 50-ben vagy 55-ben, esetleg még később hozhatta ki.

19 Idézi Eusebius – egyetért: Irenaeus, Pantaenus, Origenes20 A „héber” a zsidók által beszélt arám nyelvjárásra utal.

21 Nincs korai véleményeltérés22 Vagy csak Krisztus beszédeit23 A rómaiak keleten nem a latint, hanem a görögöt használták.

2012. január 2. 6/7




Az a nézet, hogy az evangéliumot Jeruzsálem pusztulása után 24 írhatták, nagyrészt hitetlen-ségen alapul; vagyis azon, hogy Krisztus nem volt képes előre megmondani azt az eseménytilyen részletesen, továbbá más racionalista teóriákon, amelyek semmibe veszik vagy tagad- ják az isteni ihletettséget.

IV. Háttér és témaEvangéliumában azt igyekszik bizonyítani, hogy Jézus Izráel régóta várt Messiása, Dávidtrónjának egyetlen törvényes örököse. A könyv nem állítja, hogy Jézus Krisztus életének teljes elbeszélését nyújtja. … A Szent Szellemtől vezettetve Máté a Megáltó életének és szolgá-latának azokat a szempontjait választja ki, amelyek azt bizonyítják, hogy Isten Felkentje.

VÁZLAT

I. A Messiás Király nemzetségtáblázata és születése (1)

II. A Messiás Király korai évei (2)

III. Előkészületek a Messiás szolgálatára és felavatására (3-4)

IV. A Királyság alkotmánya (5-7)V. A Messiás hatalmas és lenyűgöző csodái és ezeknek hatásai (8:1-9:34)

VI. A Messiás Király elküldi apostolait Izráelhez (9:35-10:42)

VII.Növekvő ellenállás és elutasítás (11-12)

VIII.A Király a királyság új, ideiglenes formáját hirdeti Izráel elutasítása miatt (13)

IX. A Messiás fáradhatatlan kegyelme növekvő ellenségeskedéssel találkozik (14:1-16:12)

X. A Király felkészíti tanítványait (16:13-17:27)

XI. A Király tanítja tanítványait (18-20)

XII. A Király bemutatása és elutasítása (21-23)

XIII.A Király beszéde az Olajfák hegyén (24-25)

XIV.A Király szenvedése és halála (26-27)

XV. A Király diadala (28)

24 Kr. u. 70.

2012. január 2. 7/7

Documents

Bevezetés Máté evangéliumába