H.H Bhaktividya Purna Maharaja 1. lecke2007.08.01. Eger

A szent név éneklése a fő elv. Az, hogy mindig emlékezünk Krisnára, az azt jelenti, hogy mindig elmerülünk Krisnában. Elmerülünk a nevében, formájában, tulajdonságaiban, kedvteléseiben. De a másik oldal az, hogy soha nem feledjük el Krisnát, az azt jelenti, hogy felhagyunk azokkal a tettekkel, amik nem hasznosak a Krisna tudatban, illetve hogyha vannak ragaszkodásaink, akkor azokat lefoglaljuk a Krisna tudatban. És ezek a technikai részletek, ezek meggyőznek arról minket, hogy felhagyjunk azokkal a dolgokkal, amik elfeledtetik velünk Krisnát. Ez érthető? Tehát megértjük, hogy hol jönnek be ezek a dolgok, ezek a más dolgok, csak amiatt, hogy ezek több időt foglalnak el az életünkből, még nem jelenti azt, hogy a minőség az ugyanaz lenne. A minőség az azt jelenti, ami közvetlen szolgálat Krisnának. Ezek a közvetlen szolgálatok a szent név éneklése, a Bhágavatam hallgatása, a bhaktákkal való társulás, a szent dhámában való élés. Ezek a fő dolgok. És minden más, az ezt támogatja. Vagy közvetlenül támogatja, vagy közvetett módon. A Pancsa ráta az közvetlenül támogatja ezt, mert az csak amiatt működik, hogy ezt az öt dolgot csináljuk, még a Múrti imádat tartozik ide. A védikus pedig azt jelenti, hogy azok a dolgok, amik valójában elterelnek Krisnától, azokat megfordítja a védikus rendszer és összekapcsolja Krisnával. Ez érthető? És a hierarchia az ez, hogy legfelsőbb rendű a Bhágavatam, aztán a pánycsarátra, aztán a védikus. És az elv az az, hogy az elme, a tettek és a szavak, az le kell, hogy foglalva legyenek az Úr szolgálatával. És bármilyen helyzet, vagy kombináció szükséges ahhoz, hogy teljesen elmerülj, azt kell követni. Ez így érthető? Tehát nem mondhatjuk, hogy lenne egy konkrét, megfelelő helyzet az egyén számára. A megfelelő az azt jelenti, hogy teljesen le van foglalva, teljesen elmerül. De az, hogy most milyen varnában van, milyen ársramában, vagy hogy a Bhágavata vagy a pánycsarátra folyamatban mennyire van lefoglalva, az ebből a szempontból másodlagos. Tehát azt tudjuk, hogy a Bhágavat folyamat, vagy a Bhágavat az a legjobb, és ezt támogatja a pánycsarátra, és ezt segítheti a védikus, hogyha tudjuk, hogy mit csinálunk. De a lényeg az, hogy bármi ilyen helyzet, ami működik számodra, abba kell, hogy megállapodj. De mivel tudjuk, hogy a Bhágavata helyzet a legfelsőbb rendű, ezért mindig afelé törekszünk. És ebbe az irányba pedig olyan sebességgel törekszünk, ami működik. A fesztiválok azért vannak ott, hogy azok nyomjanak bennünket egy kicsit jobban, mint amihez hozzá vagyunk szokva. De a mindennapi életünknek úgy kell lennie, úgy kell elrendezve lennie, hogy azt fönn tudjuk tartani. Mert a jóság kötőereje az azt jelenti, hogy fönt tudjuk tartani. A szenvedély az a teremtés, a tudatlanság pedig a pusztítás. És az az életstílus, amit fönt tudsz tartani, és amivel fönt tudod tartani a Krisna tudatodat, az a jóság kötőereje. És különleges alkalmakkor, fesztiválokkor ennél jobban nyomjuk magunkat. Tudjuk például, hogy tudunk éjfélig böjtölni víz nélkül, mert tudjuk, hogy másnap majd ehetünk. És akkor megtapasztaljuk, hogy hát egész nap

1

nem ettem, és mégis nem történik semmi baj, életben maradtam, tehát akkor nem kell panaszkodni, hogyha másnap vagy máskor kilencig nem eszek. És akkor lassanként megtanuljuk, hogy ezek az anyagi szükségleteink nem annyira fontosak, mint amennyire mi azt gondoljuk. Ez érthető? De fontos, hogy ezt meg tudjuk csinálni, mert a semleges helyzet azt eredményezi, ha semleges helyzetben maradunk, akkor az történik, hogy hajlamosak leszünk elmozdulni a tudatlanság felé. A semleges helyzet az mindig negatívba fog átfordulni. Ez azt jelenti, hogy dinamikusan kell ott lennünk a jóság kötőerejében. Ez érthető? A statikus helyzet az azt jelenti, hogy nem igazán tudjuk, hogy mit kell tennünk. A statikus az nem azt jelenti, hogy ezt a tudatlanság vagy a szenvedély szennyezné be. A statikus az azt jelenti, hogy az ember pillanatnyilag nem tudja, hogy mit kellene csinálnia, várja, hogy kiderüljön, hogy mit, de amit kiderül, hogy mi az, akkor megteszi a lépést. Ez érthető? Nagyon fontos ez. Mert ebből a helyzetből lehet megérteni, hogy mi a teendő. Mert hogyha beszennyezi a tudatlanság, akkor az olyan, hogy nem tudom, mit kell csinálni, de hát nem is tudnám, meg nem is vagyok képes rá, meg én úgysem tudom ezt csinálni, és akkor ha majd jön az alkalom, hogy csinálhasd, akkor sem fogod megtenni. A szenvedély meg az, hogy ezt is akarom csinálni, ezt is csinálom, azt is csinálom, de nincs ott a tudás, és ezért nem tudod fölismerni, hogy mit kínál föl valójában a pillanat, és akkor ezért ez sem jó. Ez így érthető? A jóság kötőereje az azt jelenti, hogy tudatában vagy a jelennek, hogy mit jelent az, és hajlandó vagy a szerint cselekedni. Mert tetteket nem lehet összpontosítás nélkül végrehajtani. Hogyha nem koncentrálsz arra, hogy mit kell tenned a jelenben, akkor nem fogsz tudni élni az alkalommal, amikor az majd fölbukkan. Ez így érthető? Nagyon fontos, hogy ezt a helyzetet el tudjuk foglalni. Mert akkor mindig tudatosak leszünk. A tett az mindig a jelen pillanatban történik. Ez azt jelenti, hogy a helyet, időt, körülményt azt mindig a jelen pillanatra kell alkalmazni. Tegyük föl, hogy valamit szeretnénk alkalmazni, és ezért annak gyakorlatinak kell lenni. És akkor néha hallunk ilyeneket, hogy hát a védikus az valami régi dolog, elavult, nem praktikus. És a modern az, (ahogy a macska nyávog). A modern az a legutolsó, az a tökély. De úgy mondják, hogy hely, idő, körülmény. De én személyesen meg azt mondom, hogy aki ilyet mond, az csak jártatja a száját. Mert garantálom, hogy bárki, aki ilyet mond, hogy hely, idő, körülmény, az nem tudja, hogy valójában mit jelent az, hogy hely, idő, körülmény. Nagyon jól hangzik, és a modern dolgoknak ez a varázsa, hogy az elmének nagyon vonzónak tűnnek. És ez kiküszöböl mindenféle intellektuális bajlódást, tehát nem kell rajta sokat gondolkozni, nagyon jól hangzik, nagyon vonzón hangzik és egyszerűen. Ami egyébként egy fontos képesség, hogy tudjuk csinálni. De nem jelenti azt, hogy ez helyes is. Ez érthető? Mondjuk, valaki azt mondja, hogy ne aggódj, minden rendben lesz. Hogyha ez egy olyan helyzetben van, amikor garantált, hogy van valami érzelmi viszonzás, akkor jól fog működni. De ha mondjuk ugyanez akkor hangzik el, amikor kint vagyunk az utcán, és

2

valami felkelés van, akkor hogyha valaki azt mondja, hogy ne aggódj, minden rendben lesz, akkor ez nem fog minket megnyugtatni. Tehát ez a leegyszerűsítő érzelmi megközelítés nem feltétlenül mindig a jó szituáció ahhoz, hogy kivigyen minket az anyagi létből. Ez így érthető? A hely, idő, körülményt akkor tudjuk teljesen megérteni, hogyha az elvet megértjük. Az elv az mindig alkalmazható. Ez így érthető? Azt jelenti, hogy ez mindig alkalmazható. De úgy alkalmazható, hogy veszed azt az elvet, és akkor a részleteket a jelen helyzetre alkalmazod. Ez érthető? És itt van a probléma. Mert hogyha valaki azt mondja, hogy a védikus az nem alkalmazható, vagyis nem gyakorlatias, nem praktikus, akkor az azt jelenti, hogy nem érti meg, hogy milyen elvek húzódnak meg a védikus mögött. Vagyis csak a részleteket érti meg. És mivel nem tudta megkülönböztetni egymástól az elvet és a részletet, akkor egyenes következmény lesz, hogy valamilyen helyzetben el fog bukni, kudarcot vall. Hány részletet tud egy ember megjegyezni? Ez érthető? De hogyha tudod, hogy mi az elv, akkor azt az egy elvet tudod alkalmazni bármilyen hely, idő, körülmény között. Az elv az a formula, ami szerint tudod használni a mezőt. És ami intelligenciát igényel, az az, hogy megértsük, hogy hogyan működtessük a mezőt, vagy mi a mező. És milyen formulát kell a mezőre alkalmazni. Ez érthető? A gyakorlat, vagy az alkalmazás terén ez azt jelenti, hogy a tevékenység, vagy a tett, az mindig egy ige. És ahogy említettük ezzel kapcsolatban, az igénél ott van az idő, a mód és az eredmény. És az idő, hely és a körülmény az azt jelenti, hogy az idő az illik az időhöz, a hely az az eredmény, vagy befejezettség, mert a hely az, ahol valamit véghez tudsz vinni. Mert hogyha mondjuk egy autónak a kormánya mögött ülsz, akkor az az a hely, ahol el tudod végezni a vezetést. Lehet persze, hogy csak nyomod a dudát, és csak le-föl nyitod az ablakot, de akkor is az az a hely, ahol lehet azt csinálni. A körülmény az pedig a mód lesz. Mód, vagy hangulat. De hogyha a hangulat rossz, akkor nem tudsz véghez vinni dolgokat. Hogyha a körülmény az nem stimmel, akkor hiába vagy a jó helyen a jó időben, akkor sem tudod megcsinálni a dolgot. Ez érthető? Ezt jelenti, hogy megértjük, hogy mit jelent az, hogy hely, idő, körülmény. Hogyha jó helyen vagy a jó időben, és jó hangulatban, vagy jó attitűddel, akkor véghez tudsz vinni dolgokat. És mért lenne ez a modern gondolkodásmódnak a monopóliuma? Nem, ez védikus gondolkodás. Véda azt jelenti, hogy tudás. A tudás pedig azt jelenti, hogy az, ami működik. És ha bármi működik ebben az anyagi világban, az azért van, mert azokat az elveket követi, amik a védákban le vannak fektetve. Ha pedig nem működik, az azt jelenti, hogy azért, mert nem követi a védikus elveket. Ez érthető? A Manu szerint a modern az egyet jelent azzal, hogy nem védikus. Mert ami nem védikus, az átmeneti. Tehát csak most lehet látni, és egy idő után el fog tűnni. Mert változni fog. Ez érthető? Tehát a védikusban az alkalmazás azt jelenti, hogy a jelen. Vagyis ott kell lenni a koncentrációnak. Hogyha nem koncentrálsz arra, ami a jelenben történik, akkor vagy a múltban vagy, vagy a jövőben. Vagyis vagy a szenvedély kötőerejében vagy, vagy a tudatlanságéban.

3

Vagyis az eredményed nem lesz olyan jó. Mert csak a jóság kötőerejében lehet megfelelő eredményt kapni. És egy másik megközelítése a szambandha, abhidhéja, prajodzsana témájához. Az az, hogy megvizsgálják azokat az energiákat, amikben ezek gyökereznek. Szaccsidánanda. Szat az a létezés, ez a tudás. Szambandha-gjána. De amikor ez az anyagi világon tükröződik, akkor ebből tudatlanság lesz. Az anyagi lét tudatlanságon alapszik. Értjük ezt a kapcsolatot? A csit az pedig a tudás energia, ami tettet jelent. A védikusban nincs olyan, hogy tudás tett nélkül, a tudás az mindig magában foglalj a tettet. A gjánik azok a tudást azt elviszik a tétlenségnek, vagy az inaktivitásnak a mezejére. De ez egy világi elképzelés. A lelki elképzelés az az, hogy a tudás az alkalmazást jelent. A tudást mindig alkalmazzuk. Mert veszünk mondjuk egy kalapácsot, de azért, hogy használjuk. Ez érthető? Minden, amit a házba megveszel, azt azért veszed, hogy utána használd. A tudást azért szerezzük, hogy aztán használjuk. A kettő együtt jár. És aztán ez a tett a természet kötőerei miatt a szenvedély kötőerejében lesz. Mert tettet gyümölcsöző eredményekért végeznek. Ez érthető? Az ánanda az pedig a boldogság. Ez a célunk. Mert minden tett, hogyha ilyen helyzetben végezzük, akkor a célja az, hogy boldogságot hozzon. És az ánanda ebben a világban a jóság kötőerejévé alakul át. Ez érthető? Ez azt jelenti, hogy boldogságot csak a jelen pillanatban tudunk tapasztalni. Jövőben vagy a múltban nem. A jövő a szenvedély, tervezgethetünk, lehetnek vágyaink. A múlttal kapcsolatban pedig elmerengünk a múlton, vagy siránkozunk rajta. Tehát a boldogságot csak a jelen pillanatban lehet megízlelni. Ez érthető? Amikor azt mondják, hogy egy pillanatnyi boldogság, akkor az azért van, mert egy pillanatot tudunk csak érzékelni. Ahogy a zenében is. A fül az maximum egy negyed hangot tud érzékelni. Habár matematikailag egy zenei hangot tovább lehet osztani a negyednek a törtrészéig is, de ezzel nem foglalkozunk, hiszen a fül úgysem tudja befogadni. Ez érthető? Tehát vannak egész hangjaink, félhangok és negyedhangok, de a többivel már nem foglalkozunk, hiszen úgysem tudja a fül meghallani. A tapasztalat szintjén pedig pillanatokra van lebontva. A pillanat az egy másodpercnek az egy tizenegyed része. Az ennél rövidebb időt már nem tudjuk felmérni. Ez érthető? Ezért mondják, hogy egy pillanatnyi boldogság, mert a jelen az egy pillanat. Csak az az ember tud a jelenben élni, aki a nais karmi szintjén van. A gyümölcseiért tevékenykedő, az a jövőben él, hogyha sikeres, és a múltban, hogyha nem sikeres. Ez érthető? Ezért van, hogyha nem helyezkedsz a jelenbe, akkor nem lehetsz boldog. Ez érthető? És ezért van az a halandzsa, hogy csak a modern mai ember tud élvezni, és a védikus társak tagjai azok túlságosan le voltak korlátozva, ezért van, hogy ezért csak egy üres beszéd, halandzsa. Mert a boldogság az a jelenben van. És mikor látjuk, hogy a modern ember a jelenben van? Ez érthető? Mikor élveznek? Kiöltöznek, ez a szenvedély kötőereje. Mindig arra gondolnak, hogy fölöltözök, és megyek, és ezt fogom csinálni, azt fogom csinálni. Elmennek a bárba, de nem a jelenben vannak, mert keresnek valakit. És hogyha meg is találják azt a valakit, akkor is azon

4

gondolkoznak, hogy milyen messzire tudok elmenni ezzel a valakivel. És aztán annyit isznak, hogy másnap reggel arra ébrednek, hogy ott fekszenek egy ágyban egy idegennel, és akkor hol van itt az élvezet? Hol volt a jelen? Hol volt az, hogy arra koncentráltak, hogy mit csináltak éppen akkor, és teljesen elmerültek abban? Alapvetően soha. Értitek? És még ha volt is ilyen, akkor is csak az volt, hogy oh, nézd azt a fiút, nézd, azt a lányt, tehát amikor ott voltak a jelenben. Egy pillanat és tizenkét óra alatt – gondoljatok bele! Vagy mondjuk lehet, hogy volt még egy pillanat, amikor mondjuk mondtátok nekik, hogy jöjjetek el hozzánk, és akkor mondták, hogy jó, vagy fordítva. Két pillanat. Értitek ezt? Ez a valóság. Ez nemcsak üres beszéd. Ez tudomány. A modern az egyáltalán nem tudományos. Van nekik matematikájuk, de egyáltalán nincs tudományuk, amikor kapcsolatokról van szó. Mert akár hogyha felajánlasz nekik egymillió dollárt is, akkor sem fogják tudni elmagyarázni, hogy mit jelent az, hogy kapcsolat. Mert ha nem érted meg, hogy mit jelent az, hogy szambandha, abhidhéja, prajodzsana, akkor nem is tudod megérteni. De lehet, hogy azt tudják, hogy kedvesnek kell lenni, megértőnek, de azt nem tudják, hogy ez honnan jön. Honnan jönnek a jó tulajdonságok? Honnan jön az, hogy legyél kedves, ne bánts másokat, ne lopj másoktól, ne légy irigy másokra? Honnan jönnek mindezek? Legyél becsületes, legyél igazmondó! Honnan jön ez? Modern gondolkodásból? Vagy a vallásból? Honnan jön? Ha jelen van, akkor az csak a maradványa valamilyenfajta vallásnak. A vallás pedig Istentől jön. Ezért amikor Isten a vallásnak a legtökéletesebb, legteljesebb formáját a védikus írások formájában adja, akkor mi a probléma? Mért ne működne? Értitek? Ezért az embernek kell, hogy legyen hite a védikus kultúrában, védikus módszerben. Mert mindenhol működik. Veszel bármilyen kultúrát, az lehet, hogy egy adott helyzetben működik, de hogyha átrakod egy másik helyzetbe, nem fog működni. Ez érthető? Ez folyik a világban. Vegyünk csak egy nagyon gyakori példát, amivel a bhakták nagyon szeretnek így eljátszani. A ruházat, ruházkodás. Azok a bhakta ruhák, amiket most viselünk, azok nem praktikusak? De akkor határozzuk meg, vagy definiáljuk, mit jelent az, hogy praktikus? Az én meghatározásom szerint az, hogy valami nem praktikus, az azt jelenti, hogyha ilyen ruhában vagyunk, akkor a cselekvést nem lehet elvégezni. Tehát az én meghatározásom szerint egy vajkenő kést nem praktikus csavar becsavarására használni, mert arra csavarhúzót használunk. Mert jobb eredményt ad. Vagy pedig mondjuk nincs csavarhúzónk, és akkor azért praktikus, hogy a vajkést használjuk. Ki az, aki teljes bizalommal fel tudja emelni a kezét, hogy nem tud végigmenni az utcán, nem tud kocsit vezetni, nem tud fölszállni a buszra, vagy a villamosra, nem tud bemenni a boltba és venni valamit, mert bhakta ruhát visel, és ez a bhakta ruházat megakadályozza abban, hogy ezeket a cselekvéseket végrehajtsa. Emeljétek fel a kezeteket, hogyha biztosak vagytok abban, hogy ez így van! Legalábbis akkor ebben a gyülekezetben ne használja senki többet azt a kifejezést, hogy nem praktikus bhakti ruhát viselni, praktikusabb karmi ruhát viselni. Ez

5

érthető? Vagy pedig, ha nem emeltétek föl a kezeteket, akkor egyszerűen csak fogadjátok el, hogy szentimentálisak vagytok, ragaszkodtok, nektek így tetszik, így érzitek jól magatokat, és akkor legalább legyetek őszinték. Mert ugye őszintének lenni az modern dolog. A védikus azt jelenti, hogy következetes, a modern azt jelenti, hogy következetlen. Ez érthető? És akkor látni fogjuk, hogy a modern az csak azt jelenti, hogy a ragaszkodásainknak egy ilyen furcsa, alaptalan vegyüléke, konglomerátuma, amihez valami laza érvekkel úgy ragaszkodunk, kapcsolódunk, de egyébként egy pillanat alatt elfújhatja a szél. Ez érthető? De mindez ideig még csak a részletekkel foglalkoztunk. Csak a külsőségekkel, mert alapvetően mindenki csak ilyen mélységig tudja fölfogni ezeket a dolgokat, vagy ilyen mélységben tud vele foglalkozni. Értitek? Tehát még csak egy utolsó dolog ezzel kapcsolatban, mielőtt továbbmegyünk. Még hogyha ennél a példánál maradunk, hogyha valaki azt is mondja, hogy a karmi ruha az praktikusabb, akkor is milyen érdekes, hogyha karmiba öltözik, akkor úgy fog öltözködni, ahogy saját maga öltözködött azelőtt, hogy csatlakozott volna a Krisna tudathoz, és nem pedig úgy karmi ruhákat viselni, ahogy valaki más viselné vagy viselné őket. Ez érthető? Épp ezért ez csak ragaszkodás, nem pedig valóság. De még hogyha vesszük is azt a modernt, akkor is legalább határozzuk meg, hogy mit jelent az, hogy modern. Kimész az utcára, hány különböző öltözködési stílust fogsz ott látni! Vannak emberek három részes öltönyben, vannak, akik csak öltöny-nyakkendő, vannak, akik kényelmes ruhában vannak, csak ilyen lazába öltöznek, vannak, akik egyszerűen csak slamposak, vannak, akik divatosan öltöznek, vannak, akik csak őrülten és fölháborítóan vannak fölöltözve. Akkor ezek közül melyik a modern? És hogyha kimész az utcára, és fölöltesz valami modern dolgot, akkor mért pont azt választottad, hiszen épp most mondtunk hat példát, hogy hogy lehet fölöltözni. Ez érthető? Ezért mondom, hogy ez nonszensz, amikor valaki azt mondja, hogy ez praktikus, dhóti az nem praktikus, a szári nem praktikus. Indiában láttam hölgyeket utat építeni száriba, utat! Fejük be volt fedve végig, és még vitték a gyereküket is. És tizenöt téglát vittek a fejükön. Van itt olyan férfi, aki tud tizenöt téglát vinni a fején? Emelje fel a fejét. Nem viccelek, tizenötöt, de legalább tizenkettőt. És hogyha ilyet csinálnátok, akkor ti fölveszitek a bakancsotokat, ezek a hölgyek mezítláb vitték. Akkor mondhatjuk, hát itt más a helyzet. Itt is negyven fok van, fiam, mi a különbség? És akkor? Ez a lényeg. Hogy a modernben nincsen semmi standard. Ha bármilyen standard is van benne, akkor az valamilyen vallásos hitnek, vagy gyakorlatnak a maradványa. A vallás Istentől jön. És amit Isten ad, az a legpraktikusabb. De ehhez tudnunk kell, hogy Isten miről beszél. Mint például amikor azt mondjuk, hogy a vajkéssel meg a csavarhúzóval is be lehet csavarozni egy csavart a falba. Az egyik hatékonyabban csinálja meg ezt a másik kevésbé. Ez érthető? Azon múlik, hogy mid van, milyen helyzetben vagy. Ez érthető? A hely, idő és a körülmény fogja meghatározni, hogy mit fogsz használni. Hogyha nincs vajkésed, lehet,

6

hogy még az ujjaddal is megpróbálkozol. Lehet, hogy az ujjaddal egyszerűen csak becsavarozod addig, amíg tudod, hogy ideiglenesen tartsa a dolgot, amíg nem kerítesz egy vajkést vagy csavarhúzót. Ez érthető? Az a lényeg, hogy mi az, amivel be lehet csavarozni a csavart. Ami elég vékony, és széles ahhoz, hogy beleilljen a csavarnak abba a résébe, menetébe, és amivel erőt tudsz kifejteni, hogy be tudd csavarozni a csavart. Ez az elv, ami működik. És akkor így például egy kenyérvágó kést is tudok alkalmazni, aminek az élét beleállítom a csavarnak a résébe, és akkor így forgatom az egészet széltében, és akkor úgy becsavarozom a csavart. Ez érthető? Mert ez egy csavarhúzónak az elve. Mert mi egy csavarhúzó valójában? Tehát azt mondjuk, hogy csavarhúzó, az valami hosszú, aminek lapos vége van, és van egy fogója, vagy nyele, de mindez csak azért van, hogy a csavarhúzót be tudd tenni a csavarnak abba a résébe, és azért van neki fogója, hogy elég nyomást tudj kifejteni ahhoz, hogy ezt a csavarozó mozdulatot el tudd végezni. És hogyha tudod, hogy egy csavarhúzó így működik, hogy ez a csavarhúzó elve, akkor ha körülnézel a házban, akkor bármivel be tudod csavarozni ezt a csavart, mert tudod, hogy mi az a két elv, ami alapján a csavarhúzó működik. Ez érthető? Ezért mondjuk valakire, hogy ő egy praktikus ember, mert ő megértette az elveket a mechanika mögött, amit csinál. Ez érthető?

Most mindez még csak bevezetés volt, most akkor alkalmazzuk ezt az öltözködésre. Ahhoz a három másodperces lényeghez, amit most akarok mondani. Mindegy, hogy milyen kultúrában, milyen társadalomban vagy, mindenütt vannak olyan ruhák, van olyan öltözködési mód, amit megfelelőnek, illőnek tekintenek. És az, hogy ez most micsoda konkrétan, tehát mit jelent ez, az a hely, idő, körülménynek, illetve a kötőerőknek a következményeként alakul ki, tehát hogyha elmész az Északi sarkra, ott más lesz az elvárás az illendőség tekintetében, mint hogyha a Bahamákra mész. Északi sarkon hogyha a lányok nagyon merészek, és akarják mutogatni a bőrüket, akkor kidugják az orruk hegyét. Mert dermesztő a hideg. Értitek? Ezért a védák azt mondják, ez, amit mondok, ez Manunak a szabálya. Ezért Manu azt mondja, hogy mindenkinek olyan ruhát kell viselnie, ami illik a korához, és a társadalomban betöltött helyzetéhez. Értitek? Ez érthető? Ez a védikus elv. Nem ezt alkalmazzák mindenütt a világban? Hogyha elmész egy hivatalos programra, akkor ott öltönyben vagy. Hogyha elmész horgászni a barátaiddal, akkor valami szabadidőset veszel föl. Nem ez történik mindenhol a világon, minden kultúrában, a legutolsó emberi? Akkor miért nem gondoljuk, hogy ők is a védikus elvet követik? Maga az az elképzelés, hogy van illendő öltözködés, és nem illendő öltözködés, ez védikus elv, nem modern. A megfelelő öltözködésnek az elve, vagy fogalma, a gazdaságnak a fogalma. Az az elv, hogy a vezetőknek, az

7

ország elnökének hatalommal kell rendelkeznie, ez nem így van minden kultúrában? Honnan jön ez? Hát a ksatrijáknak hatalmuk van. Hogyha üzleti téren dolgozol, akkor a sikeredet azon mérik le, hogy mennyi pénzed van, nem azon, hogy mennyi tudásod, vagy hogy mennyi befolyásod. Ha meg tudós vagy, akkor azon mérik le, hogy mennyi tudásod van. Ha meg művész vagy, akkor meg azon, hogy milyen jól tudod kifejezni a művészetedet. Honnan jönnek ezek? Ezek egyetemes elvek, nem lehet őket megkerülni, mert ezeket Isten állapította meg. Tehát most minden erre vezethető le. Van egy hierarchia. Mindennek van egy hierarchiája. A csavarhúzó jobb, mint a vajkés. Ami valószínűleg jobb, mint egy kenyérvágó kés, ami mindenképp jobb, mint az ujjad, de mindegyik követi az elvet. Ez érthető? És az emberi természet számára az a ruha, amiben a legeslegjobban lehet az emberi tevékenységeket végrehajtani, az a dhóti és a szári. Ez érthető? Tökéletesen megvalósítja az egyénnek a szükségleteit. A férfinak szüksége van arra, hogy szabadon legyenek a lábai. A dhóti az nem teszi ezt meg? Ezért van az, hogy meg van osztva. Tehát azáltal, hogy így meg van osztva, akkor lehet értékelni a lábakat, de nem hozza ki a lábaknak a durvaságát. Ez így érthető? Lehet látni a lábaknak az oldalsó részét, de nem látod ez elejét és nem látod a hátulját. Ez érthető? És ezért tökéletesen működik. Ez érthető? A hölgyek számára meg befedi teljesen, ott nem akarjuk látni külön-külön a lábakat. Befedi a mellet. És mivel a lányok, vagy a hölgyek úgyis mindig a kezükkel babrálnak valamit, akkor nem jobb, hogy nem a hajukat babrálják, hanem a szárijuknak a végét? Modern lány azt mondja, hogy oh, olyan gondot okoz a szárit a fejen tartani. De egy lány, akinek ki van bontva a haja, mit csinál minden három másodpercben? Haját birizgálja. De a modern birizgálás az vonzalmat kelt, de hogyha valaki a száriját birizgálja, akkor az nem. Akkor le van foglalva a nőiesség, de nem az érzékiség. Értitek? Tehát épp ezért ez kifinomultabb. Valamivel játszani kell közben. Tehát azok a lányok, akik leborotválják a hajukat, azoknak meg kis babáik, bábuik vannak, azokkal játszanak. Valaminek mindenképp ott kell lennie, amivel játszani lehet. Azok a lányok meg, akik ilyen szupertapadós, bőrhöz tapadó felsőrészben vannak, és nagyon csípővonalú nadrágban, azok meg mit csinálnak? Állandóan húzogatják lefelé a fölsőjüket, és a nadrágjukat meg, hogy le ne essen. Nem? Akkor meg? Ez érthető? Tehát ez a legkifinomultabb, és teljesen az emberi természetről gondoskodik. És a különböző kultúrákban a hely, idő, és körülménytől függően vannak olyan ruhák, amik inkább hivatalosabbak, előkelőbbek, vannak, amik kötetlenebbek, van, ami csak nagyon átlagos, gyakori, és aztán van olyan, ami egyszerűen illetlen, nem megfelelő. És ezért az elv az az, hogy egyszerűen viseld azt, ami illő, az adott helynek, időnek, körülménynek megfelelően. Ezért hogyha mondjuk nyakkendőben kell menni munkába, akkor nyakkendőbe mész munkába, mert ez a megfelelő. Hogyha olyan emberekkel dolgozol, akik ezt tekintik kifinomultnak, akkor nem azért viselsz nyakkendőt, mert a dhóti az nem praktikus, azért nem praktikus, mert az az ember, akivel társulsz, az

8

nem érti ezt meg, nem értékeli. Ez érthető? Ez egy különböző megközelítés. A másik emberekre hárítja, és nem pedig a bhaktára. Azt mondják, a bhakták fanatikusak. Mért, a karmik nem fanatikusak? Hogyha valaki nem fanatikus, az azt jelenti, hogy nagyon széles látókörű. Hogyha meg nem fanatikusak, akkor mért izgatná őket, hogy te dhótiba mész dolgozni? Azért, mert ők fanatikus karmik. Ezért viseled az öltönyt. Nem azért, mert a bhakták fanatikusak, hanem mert a karmik fanatikusak. Tehát értitek? Meg kell érteni, hogy hol a hiba, hogy ki felelős a hibáért. Mért van az, hogy állandóan csak a bhakták, meg a védikus kultúra hibája. Mért van az, hogyha valamit követni akarsz, akkor azt mondják rád, hogy fanatikus vagy? Például a modern kultúrában megfelelő dolog lopni? Ez egy szabály, de hát mért olyan fanatikusak? Hogyha széles látókörű vagy, akkor mit érdekel téged, hogy ellopják a holmidat? Hogy bejön valaki a házadba, és mindent elvisz, vagy elviszi a feleségedet. Tehát ha széles látókörű vagy, akkor hát csináljátok. A fanatikus szót akkor használjuk, hogyha olyan embert látunk, aki követi a szabályokat, olyan szabályokat követ, amiket mi nem értékelünk, akkor azt az embert fanatikusnak nevezzük. Más szóval én vagyok a tökéletességnek a tökéletes példája, mindenki más pedig fanatikus, vagy pedig kívül esik. Hogyha szabályokat követnek, amiket én nem követnék, akkor fanatikusok. Ha meg nem követik azokat a szabályokat, amiket én követnék, akkor meg nem számítanak. Tehát más szóval minden standard-et ebben a kozmikus megnyilvánulásban saját magunkhoz igazítunk. Ez érthető? De ez sajnos egy probléma. Mert a lelki világban mindennek a középpontja Krisna, minden Krisna körül forog. Ezért van az, hogy ez itt egy eltorzult visszatükröződés. Eltorzult az azt jelenti, hogy a visszatükröződés pont ugyanúgy néz ki, de az eltorzulás az az, hogy minden egyes egyén ebben a visszatükröződésben azt gondolja magáról, hogy ő a mindeneknek a középpontja. De a lelki világban pedig mindenki tudja, hogy Krisna a figyelemnek az egyetlen középpontja. Ez érthető? Az egészben az elv az az, hogyha érted az elvet, akkor nem számít. Prabhupáda azt mondja, mert ő érti az elvet, hogy egy úriember védikus ruhákat visel. Ha pedig nem tudod ezeket viselni, akkor öltözz úgy, mint egy mai teljesen makulátlan úriember. Közületek azok, akik nem hordotok bhakta ruhát, emeljétek fel a kezeteket, akik elmondhatjátok magatokról, hogy amikor karmiba öltöztök, akkor úgy öltöztök, mint egy mai úriember. Akkor ez azt jelenti, hogy nem értitek, hogy mire való a ruha. Ezt értitek? A korszerű, mai, az azt jelenti, hogy az, ami ma megszokott. Az, hogy most két gombos, három gombos, vagy négy gombos, az, hogy kicsit visszafogottabbak a nyakkendők, vagy színesebbek, mindegy, de hogy valamilyen kultúrált. Gondolkozzatok csak el rajta, hogy van-e valaki ebben a játrában, aki hogyha felöltözik nem bhakta ruhába, akkor úgy néz ki, mint egy úriember. Ha meg van, akkor kell-e még egy kéz, hogy meg tudd számolni őket. És hány száz és száz bhakta van itt? Ez a lényeg, hogy a védikus az praktikus, hogyha hajlandóak vagyunk elfogadni. De ha egyszerűen csak azt akarjuk csinálni, amit mi látunk

9

jónak, akkor az teljesen más téma. De hagyjuk ki a védikust a dologból. Ne vádoljuk a védikusat azért, mert mi azt akarjuk tenni, ami nekünk jónak tűnik, vagy amit mi akarunk. Csak egyszerűen mondd azt, hogy én ebben érzem jól magam, most mit tehetek? Szeretek úgy kinézni, mint egy csavargó, szeretek úgy kinézni, mint egy prostituált, megtehetem. Szeretek olcsón, közönségesen kinézni. Otthon érzem magam. Szikla alatt nőttem föl, és hogyha kikúszom a sziklám alól, akkor szeretnék úgy saját magamként kinézni. Ne kenjétek a védikusra! Értitek? Tehát például fölszállunk a buszra itt, ebben a városban, egyesével szálunk föl, sorban állunk, de ha meg az van, hogy tízesével kell fölszállni, tizedmagaddal úgy, hogy közben tizenöten le akarnak szállni, és mindezt két másodperc alatt, de még mindig dhótiban csinálják. Úgy hívják ezt a helyet, hogy Kalkutta. Itt meg elmegyünk egy szép boltba, vagy egy szép bevásárlóközpontba, ott meg a hátsó sikátorokon megyünk a boltba. Igazán ámulatba ejtő, hogy akinek igazán pénzük van, azok karmi ruhában vannak. De azok az emberek meg, akik csinálják tényleg a kemény munkát, és húzzák a kocsikat, meg cipelik a nehéz dolgokat, azok meg indiai ruhában vannak. Kérlek, épp ezért tegyetek egy szívességet! Legalább is ezzel a témával kapcsolatban ejtsétek ezt. Ne vádoljátok a védikus kultúrát! Oh, ez védikus, oh, ez régi, oh, ötezer évvel ezelőtt volt! Nem! Egy ragaszkodó hülye ostoba vagyok, és egyszerűen nem tudom befogni a számat. És túl ostoba vagyok ahhoz, hogy megértsem az öltözködés mögötti elvet, hogy mindig olyan ruhát kell viselni, ami megfelel annak a helyzetnek, amiben vagyok. Ez érthető? És akkor megfelelően fogok öltözni. Az, hogy ez a megfelelő milyen legyen, az már nem érdekes, hanem az, hogy követem a védikus kultúrát abban, hogy ezt hogy csinálom. Ez érthető? Van-e kérdés? Kérdést nem lehet hallani!Ki mondta, hogy Prabhupáda nem engedélyezte ezt a? láttál már Arjunáról képet, amikor ott van a csatamezőn? Ismered Arjunát? Tehát ő ilyen fekete elasztikus vagy lasztexnadrágban van, ami ilyen gumiban végződik bokánál? Igen? Nem, dódiban van. És hogy van rajta a dhóti? És amikor Rámacsandra van ábrázolva a képeken az íjával? Ugyanúgy. Tehát ugyanez, hogy a díszeket félreteszik, szóval szépen fölöltözik, de ki mondta, hogy ez nincsen teljesítve ez a módszer? Annyiféleképpen fel lehet venni a dhótit. … Igen, láttam már Istentestvéreket is így viselni. De csak azért, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, csak a vicc kedvéért, hogy amiben te edzel a dó-dzsóban, te azt viseled mindig, állandóan? Akkor meg mi az értelme a gyakorlásnak? Amikor mész az utcán, és egy fickó megtámad, akkor azt mondod neki, hogy egy pillanat, bemész a telefonfülkébe, átveszed a fekete szoros nadrágodat, és utána kimész, és azt mondod, hogy uh. Nem? Tehát ez azt jelenti, hogy bármit viselsz, képes kell lenned harcolni benne. Indiában sokszor látom, hogy fiúk ilyen kis játékos harci módban egymásnak mentek, de csak így játékból, és mind dhótiban voltak. És láttam, hogy egy pillanat alatt fogják a dhótijukat, és úgy alakítják, úgy tűrik be, hogy az alkalmas legyen a harcra. Egy nap alatt egy szamuráj hányszor vonja ki a kardját,

10

és hányszor teszi vissza? Nem tudom, akik ezzel foglalkoznak, azt mondták, hogy ezerszer. Mármint úgy értem, akik gyakorolnak, szóval gyakorlás közben. Kiveszik-beteszik állandóan. Mert el kell érni, hogy gondolkodás nélkül azonnal ki tudják rántani. Be kell gyakorolni, hogy hogy tudod a dhótidat úgy föltűrni a másodperc törtrésze alatt, hogy az jó legyen, és betűröd-kitűröd, betűröd-kitűröd. Láttam Indiában, az emberek így csinálják. … és már örül, mert fölveheti úgy is, ahogy mondta. Persze hordhatsz magadnál egy 45-ös Magnumot, és akkor nem kell aggódni, hogy dhótiban vagy-e vagy sem. Prabhupáda ezt is említette. … valaki mondta, hogy ő tíz évig gyakorolt harcművészetet, és akkor Prabhupáda mondta, hogy hát igen, de egy pillanat alatt lelőhet valaki, vagy valakinek csak egy perc, és lelő. A ksatriják azok tudják alapból a birkózást. De nem ebből állt az egész repertoárjuk. Láthatjuk, hogy Bhíma és Dzsarászandha nagyon szakértő birkózók voltak. A birkózásban benne van a rúgás és az ökölütés, könyök, minden. birkózás közben Krisna Musztikát és Csánurát is megölte, és az egyiküket úgy ölte meg, hogy a füle mögött rúgta meg. És egyébként meg nem lehet valakit megrúgni, aki nem szemben áll veled. Milyen rúgást kell ahhoz alkalmazni, hogy valakit szemből meg lehessen a füle mögött rúgni? Érted? És amikor Krisna földhöz vágta Kamszát, akkor ököllel megverte. És olyan sokszor látjuk, hogy fölkapják az ellenfelüket, a földhöz vágják. De ez csak egy ilyen általános dolog. Ha nincsen semmilyen más eszközöd, akkor ezt használod. Hogyha valaki ezt tudja, akkor jó benne. De emellett még számos más fegyvernemet is ismer attól függően, hogy a szituációnak mi a legjobb. Ez érthető? És ezért a harcművészeteknek a magasabb szintje az, hogy bármilyen fegyvernemet tudunk használni. Ez érthető? Akkor az ember ismeri az összeset. Valami más?Kérdés nem hallatszik.A hangulat az maga a körülmény. Az idő az pedig a napszak, vagy a nap, vagy az évszak, tehát bármi, ami az idő szempontjából fontos, és hogyha van egy dolog, egy tett, amit végre akarsz hajtani, akkor a megfelelő helyen, helyszínen kell lenned hozzá. Hogyha könyvet akarsz osztani, akkor olyan helyre mész, ahol sok ember van, mert ahhoz az a megfelelő hely. Hogyha abba a szobába mész ott be, akkor ott nem biztos, hogy sok könyvet fogsz osztani. Érted? Nem tudom, hogy a cukros zsákoknak ott mit prédikál, milyen mantrát adnál be, például azt, hogy bárhol kinyitod ezt a könyvet, olyan édes minden szava. És akkor rád néz a cukros zsák, és akkor azt mondja, hogy hát ha belém is ha bárhol belém harapsz, én is édes vagyok mindenhol. Tehát hogyha nem mész a megfelelő helyre, akkor nem tudod elérni a célodat. De a körülmény fogja meghatározni a hangulatodat. Hogyha rossz hangulatban vagy, akkor még hogyha jó helyen, jó időben vagy is, akkor sem fog működni. Tehát a hangulat nem esik kívül az igén, az benne van. Tehát ez része az igének, ahogy arra tekintünk. Ahogy mondtam, hogy a tett azt jelenti, hogy az alany alkalmazza az igét a tárgyra. Az ige azt jelenti, hogy idő, hangulat és eredmény. Azért ilyen sorrendben mondom, mert ilyen sorrendben fog működni. Csak a megfelelő időben és a megfelelő

11

hangulatban tudsz elérni valamit. De hogyha ugyanezt a dolgot berakod megfelelő hely, idő, és körülménybe, akkor hogyha a megfelelő időben a megfelelő helyen és a megfelelő hangulatban csinálod, akkor fogod megkapni az eredményt. Mert például hogyha nem jó az idő, akkor ha még a megfelelő helyen vagy is, akkor sem fog működni. Például kimész a buszpályaudvarra hajnali háromkor, nincs ott senki, hiába vagy a jó helyen és a jó hangulatban, akkor sem fog működni. Ez érthető? A három az együtt jár. Tehát mint a szambandha, abhidhéja, prajodzsana. Kapcsolat, a folyamat, és az eredmény, amit kapsz. Nagyon logikus. De ha meg az elme szempontjából nézzük, akkor meg gondolkodás, érzés, akarat. Csak hogyha elgondolkozom valamin, tehát a szambandha akkor fogom akarni a dolgot, tehát akkor lesz ott az érzés, és akkor fogom az eredményt megkapni, prajodzsana. Tehát csak hogyha mind a három ott van, gondolkodás, érzés, akarat, szambandha, abhidhéja, prajodzsana. Ez érthető? Van egy mező, mozgásba hozod, vagy működésbe hozod azt a mezőt, kapsz egy eredményt. De az egyetlen ok, amiért működésbe hozod a mezőt, az az, hogy eredményt akarsz. Még azelőtt odamész a prajodzsanához, hogy végrehajtanád a tettet, de csak akkor kapod meg a prajodzsanát, hogyha végre is hajtod a tettet. Ez érthető? A szükséglet azért a dologért, az a prajodzsana, az, hogy megszerzem, az prajodzsana. Az, hogy megkapom, az a tevékenységnek az eredménye. De csak azért végzem el ezt a tettet, mert akarom. Ez érthető? Meg kell nézni attól függően, hogy milyen aspektusból vizsgálódunk, olyan szempontból kell vizsgálnod a dolgot. Attól függően, hogy mit akarsz, olyan szempontból kell vizsgálnod. Kérdés nem hallatszik.Étel az nagyon fontos a számodra. Upamanju és Danjua esetében az elv az az volt, hogy nem lehet elfogadni semmit a tanítványnak, amit a guru nem hagy jóvá. Az ételt, azt csak mint egy példát hozták föl itt, tehát bármit lehetett volna fölhozni. Hogyha ásramával van dolgunk, mint a Brahmacsári, akkor ott nem sok mindent más van, mint az étel. Itt nem merül fel, hogy hát megházasodtál, és nem kérdeztél meg, vagy hogy elmentél és vettél magadnak egy bentit anélkül, hogy engedélyt kértél volna tőlem. Ez érthető? Tehát ezért van, hogy ha megnézzük, az összes példa az a munka és az ételnek a területéről származik. Bima ő nem kevésbé volt bhakta, mint a többi pándava. De amikor kimentek koldulni Ékacsakrába, hogyan osztották el egymás között az ételt? Az általatok koldult étel 50%-a Bimához került. És a maradékot pedig hatan ették meg. És még utána is éhes volt. Ezért volt olyan boldog, amikor lehetősége volt megölni Bakát. Mert a testgyakorlás mellett ott volt még egy szekérderéknyi étel is. És megehette az egész szekérnyi ételt is, amikor Baka jött, hogy mi az, hogy te eszed az ételemet, akkor mondta, hogy pillanat, egy kis türelmet, megeszem az ételt, és utána majd elintézzük a dolgot. Az étel az csak egy terület, ahol azt mutatták be példán keresztül, hogy csak azt fogadjuk el, ami engedélyezve van. Ez érthető? Ez a lényeg. Aztán egy másik példa az az, hogy ha többet eszel, mint amire szükséged van, akkor lusta leszel, és ez sem elfogadható. De

12

ha meg kevesebbet eszel, mint amire szükséged van, akkor sem leszel nagyon hatékony a szolgálatodban. Nem arról van szó, hogy most több, vagy kevesebb, hanem hogy a megfelelő mennyiség-e. És a megfelelő mennyiség az a helytől, időtől, körülménytől függ. Láthatjuk, hogy az étel az egy szempont, amikor az embernek a lelki fejlődését nézzük. De nem feltétlenül azt nézzük, hogy kevesebbet kell enni, hanem azt keressük, hogy a megfelelő mennyiségű ételt együk. Ez érthető? Kérdés nem hallatszik.Ahogy korábban említettük, hogy a csit energia, a szamvit energia az azt jelenti, hogy tudás és tevékenység együtt. Ez érthető? Ez azt jelenti, hogy a tettet tudással végezzük. Krisna azt mondja a Gítában Arjunának, hogy tedd a kötelességedet anélkül, hogy vágynál az eredményre, tudással, emlékezve Krisnára és Krisnáért. Ez azt jelenti, hogy végezni a kötelességedet, ez a te vallásod. Anélkül, hogy az eredményre vágynál. Ez a nais karma. Ez a karma jógának a legjobb szintje. Tudással. Ez pedig a ghjána jóga. Krisnára emlékezve, ez pedig a gjána-jóga. Krisnáért, az pedig a bhakti jóga. Érted? Hogyha tetteidet tudással végzed, akkor az biztosítani fogja, hogy működjön. De ez azt jelenti, hogy a jelen pillanatban kell végezned őket. Nem valahol máshol jársz. Érted? Miért szolgálnál föl praszádamot? …Tehát ez a szeretetnek a jele. Most vagy ott valakivel. Hogy fejezed ki felénk a szeretetedet a jövőben, vagy a múltban? Meg tudod ezt tenni? Most kell kifejezned a szeretetedet felé. Hogy fogod kifejezni, hogyha praszádamot szolgáltatsz neki? Agymunka, kis agymunka, csavarok mozognak, vagy fogaskerekek, szikrák pattognak. Ha ott vagy vele, a bhaktával, szolgálsz neki praszádamot, akkor hogy fejezed ki a jelenben a szeretetedet? …Megfelelő hangulat, jó. De mi az a megfelelő hangulat? …És aztán hogy mutatod ki ezt a tiszteletet? (ez volt a kérdés)Fogod a kezedbe a vödröt, és rázod mindenkinek a tálcájára a praszádamot. A disznók biztos értékelnék, ha ezt csinálnád. Ez így érthető? Azért, mert a kérdésed az az egyensúlyra vonatkozott, nem pedig arra, hogy hogyan szolgáljunk megfelelően praszádamot. Ez azt jelenti, hogy azért végzed a kötelességeidet, mert azokat a dolgokat kell végezned. Az érzelem az meg azt jelenti, hogy ha kedvem van, akkor megcsinálom, ha nincs kedvem, akkor nem csinálom meg. Ezért a védikus kultúrában a tudatlanságot, vagy a tevékenységnek a hiányát nem értékelik. Mert a tettek hiánya azt jelenti, hogy kapcsolat hiánya. És a kapcsolat az a védikus kultúrának az alapja. Azt jelenti, hogy kell hogy legyen interakció. Ez azt jelenti, hogy a kötelesség az a közeg, amin keresztül kifejezed a kapcsolatot. Máskülönben csak akkor csinálnál valamit, hogyha úgy jólesik. És akkor a másik ember hogy tudja biztonságban érezni magát a kapcsolatba, hogyha az csak a te szeszélyeden alapszik, érted? De a kötelességet mindenképp végrehajtjuk. Adok egy példát. A feleség mérges a férjre. De hogyha eljön az étkezésnek az ideje, az étel ott lesz az asztalon. Az ételt megfelelően felszolgálja. Lehet, hogy nem lesz köztük beszélgetés,

13

eltekintve attól, hogy ezt kérsz, azt kérsz, és ebből a férj le tudja szűrni, hogy valamit rosszul csinált. De a kötelesség attól még megy. A feleség mérges, de attól még csinálja a kötelességét, akkor mi lesz a férjnek a természetes reakciója? Az, hogy mérges lesz, vagy pedig magába száll, hogy valamit rosszul csinált, és megpróbálja kijavítani? A második. Megpróbálja kijavítani. Vegyük a modern verziót. Isten áldja a modernt. Feleség mérges a férjre, nem főz. A férj hazajön, gondolkodik, tűnődik, hogy van-e valamit enni, feleség mondja, vegyél magadnak. Erre mi lesz a férj természetes reakciója? Az, hogy mérges lesz, vagy pedig az, hogy elgondolkozik, hogy jaj, nem kellett volna valamit csinálnom, rosszul csináltam. Mérges lesz. Akkor ezek alapján a kettő közül melyik a jobb ahhoz, hogy fejlesszünk, ápoljunk, fenntartsunk egy kapcsolatot? Az első. Ezért van az, hogy a védikus kultúrában minden kapcsolat a kötelességen alapszik. Ezért van az, hogyha nem tudod, hogy ki vagy, nem tudod, hogy kik a többiek, akkor honnan fogod tudni, hogy mi a kötelességed? És ha nem követed a kötelességed, akkor hogy fogod kifejezni a kapcsolatod? Attól eltekintve, hogy csak érzelmeket mutatsz. Ezért a védikus az adja meg a tökéletes egyensúlyt a tudás és az érzelmek között. Ezért a modern, ami egyszerűen csak érzelmen alapul, lehet, hogy néha nagyszerű, aztán lehet, hogy nincs is ott semmi. És hogy tudnád magad biztonságban érezni egy olyan kapcsolatban, amiről tudod, hogy csak a másiknak szeszélyén alapszik? Ezért van az, hogy a modern kultúra egyre neurotikusabb. Mert senki nem érzi magát biztonságban. Mert nincsen valódi alapja a kapcsolatoknak, amikre lehetne számítani. A védikusban biztos lehetsz benne, hogy fogsz enni kapni. És mivel mindig megteszik ezt neked, akkor te szintén úgy érzed, hogy neked is mindent meg kell tenned azért, hogy ne mérgesítsd föl őket. Ez érthető? Ez a megfelelő egyensúly. Más szóval hogy mi a kötelességed. Vegyünk egy másik példát. Az étel az nagyon népszerű, ezért az utolsó két kérdésnél az étel jött példának. Csak az övé vonatkozott a természetre. Most vegyük azt, hogy a bhakták közötti szeretetteljes kapcsolat és praszádamot szolgálunk, kifejezünk, és ahogy szolgáljuk a sorban ülőket praszádammal, és a brahmacsárik szolgálják a praszádamot, és a sornak az egyik felén ülnek a férfiak, de a másik felén a nők ülnek. És akkor hogyan fejezik ki a bhakták közötti szeretetteljes viszonzást, hogyha úgy tervezi, hogy fenntartja a brahmacsárí ásramáját? Az ő kötelessége ebben az esetben az, hogy olyan kedvesen, amennyire csak lehetséges, és olyan hatékonyan, és olyan mértékben, ahogy szükséges, mindenkinek a tányérjára ételt rakjon. Függetlenül attól, hogy férfi, nő vagy gyerek. De ettől eltérő interakció korlátozva lesz a hölgyekkel. De azt a kötelességét illetően, hogy praszádamot szolgálni, nem lesz különbség a brahmacsári viselkedésében függetlenül attól, hogy férfiaknak szolgál, vagy nőknek. De a férfiakkal lehet, hogy viccesebb lesz a hangulat, a nőkkel nem. Ez érthető? Csak hogy biztosak legyünk benne, hogy semmi furcsaság nem történik. Tehát más szóval ez kötelesség. És mivel kötelességet végzünk, nem fog az előfordulni, hogy valaki azt gondolja, hogy csak azért, mert

14

ez az illető nem úgy viselkedik velem, mint egy állat, most már biztos, hogy szeret engem, vagy szerelmes belém. Azért, mert sokat hallottam brahmacsáriktól, hogyha egy kicsit is kedvesen viselkednek, normálisan, civilizáltan a hölgyekkel, akkor egy nanoszekundum alatt tíz házassági ajánlatot kapnak. És épp ezért hajlamosabbak inkább egy kicsit keményebben viselkedni. Ezért van az, hogy a védikus kultúra kötelességen alapszik. Tehát hogyha valakinek az a kötelessége, hogy praszádamot oszt, akkor ő követi a szabályokat függetlenül attól, hogy kinek oszt praszádamot. Szubhadrá négy hónapig szolgált praszádamot Arjunának. És megfelelően csinálta attól függetlenül, hogy ő hajadon lány volt, Arjuna pedig szanjászi. És csak amikor Krisna megmondta Szubhadrának, hogy ez itt Arjuna, és ő csak akkor fog téged feleségül kérni, hogyha biztos benne, hogy te is akarod őt férjedül, csak a legvégén és ezután szolgált Szubhadrá úgy, hogy a szolgálat mellett volt egy kis mosoly is, és női finomságok. Érted? Lehetsz kedves, szolgálhatsz praszádamot anélkül, hogy megalapoznál egy olyan kapcsolatot, ami a végén házassággal végződik. Ez érthető? Van még más?Kérdés nem hallatszik.Amit viselsz, ez a zipzáras pamut felső, ez szerinted jól öltözött? Akkor mért használod azt, hogy jólöltözött, vagy szépen fölöltözött? Ez alulöltözött. Az, hogy jólöltözött, az azt jelenti, hogy valami előkelőbb, vagy elegánsabb ruhát viselsz, hivatalosabbat. Egy úriember bárkihez oda tud menni az utcán. A punkoknak viszont korlátozott a hozzáférése a kultúrált társadalomhoz. És hogyha tényleg objektív szemszögből vizsgálod a dolgot, ki fogja bekasziíozni a pénzt? A punkok, vagy a többiek, az úriemberek? Az úriemberek. Hogyha úriemberként fogsz fölöltözni, akkor az emberek úgy fognak viszonyulni hozzád, megnyerő leszel feléjük, nem azt fogják gondolni, hogy hé, hát ez nem úgy öltözött föl, mint egy punk, mi a helyzet akkor? Szóval nem fogják furcsállni, hogyha úriemberként öltözöl, hanem elfogadnak. Láttál már képeket Prabhupáda-ról, amikor Prabhupáda karmi kabátban és kalapban volt? Vannak olyan képek, több olyan fénykép van, vagy Bhaktisziddhánta Szaraszvatí Thákura. Punknak néztek ki, vagy pedig kultúrált embernek? Kultúráltnak. Mondjuk kint vagy az utcán, hogyha belefutsz egy Jehova tanújába az utcán, ők hogy vannak fölöltözve? Mint az úriember? Tudod azt, tisztában vagy azzal, hogy ők a legdinamikusabban fejlődő vallás, vagy szervezet a világon? Tehát ennyit a punk kinézetről. Azt kell viselni, azt kell csinálni, ami működik. Ott vannak például a papok, viselik azt a furcsa bő fekete kabátot, és a punkok mégsem hemperegnek ott a nevetéstől az utcán. Hogyha harinámázunk az utcán, vagy úgy mutatkozunk meg, hogy bhakták vagyunk egyértelműen, vagy ha Pádajátrán vagyunk, akkor úgy öltözünk, bhaktaként, ahogy most is. Ott voltam Londonban a reptéren, és ott volt egy középkorú úriember a családjával, és amikor meglátott engem, akkor így … Ki az, aki így a tiszteletet? Buddhisták. Ez azt jelenti, hogy ha úgy öltözünk, ahogy most föl vagyunk öltözve, akkor

15

legjobb esetben az emberek azt gondolják rólunk, hogy buddhisták vagyunk. Nemzetközileg. Mert többé már senki nem asszociál a ruháinkról, a lepleinkről a Hare Krisnára. A narancssárga ruha, narancssárga leplek, az buddhistát jelent számukra. Ennyit a világdominanciánkról. Ennyit arról, hogy azt tesszük, ami szükséges, amit a körülmények diktálnak, szóval ez süllyesztett minket a feledésbe, a mozgalmunkat, ahol most vagyunk. Korábban mindenki tudta, hogy kik vagyunk. Manapság senki nem tudja. Lehet, hogy itt tudják, de hogyha innen kimegyünk, akkor senki nem tudja ebben az országban. Annyira törekedtek arra, hogy beilleszkedjenek, hogy most már senki észre sem vesz minket. Hogyha a könyvosztás jobban megy úgy, hogyha nem dhótiba öltözöl, akkor is öltözz megfelelő módon. Például mondjuk, vegyél karmi ruhát, menj ki az utcára, és menj le a sarki boltba és ott vegyél valamit. Vagy menjél át a városon meglátogatni egy barátod. Hogyha belegondolsz, hogy ott mit viselnél, akkor szankírtanán is ugyanezeket a ruhákat kéne viselned. De hogyha a mozgalmunkat képviseled, akkor pedig kultúráltabb módon kell fölöltözni. Ez érthető? Tehát ez a lényeg, hogy hely, idő, körülmény, ami működik, azt csináljuk, de annak működnie kell. Ez érthető? Valami más?Kérdést nem hallani.Nem pontosan, mert a hely, idő, körülményben benne van a hangulat. Az magában foglalja. A körülmény az maga a hangulat. Hogyha csinálsz valamit, és visszajössz, és megkérdezik, hogy sikerült? És mondod, hogy hát nem, mert nem megfelelő volt a hangulat, akkor a hangulat az azt jelenti, hogy a körülmény az nem volt megfelelő. Tehát az idő az az idő, a hely az a hely, a körülmény az pedig a hangulat. Érted? És akkor most a kérdésedet azt mindjárt folytatom. … Személyesnek lenni az azt jelenti pontosan, hogy a másik embernek a természetét figyelembe vesszük, és úgy viszonyulunk hozzá. Hogy mi a kapcsolatod a másik emberrel. Mit várnak tőled abban a kapcsolatban. Ez a személyesség. A személyesség az jelentheti azt, hogy egyáltalán nem vagy kedves, és mézes-mázos, hanem lehet, hogy nagyon kemény vagy. érted? Tehát személyesnek lenni azt jelenti, hogy annak megfelelően viszonyulsz a másikhoz, hogy kik ők, és hogy mi a kettőtök közti kapcsolat, és mit kíván meg a helyzet. Például jön ki a lány a boltból. És akkor ott van egy nagy csapat vad punk gyerek. És ezért a lány csak leszegezi a tekintetét a földre, nem teremt szemkontaktust, és csak gyorsan elmegy. Ez azt jelenti, hogy viszonyul azokhoz a személyekhez. Tehát közeli kapcsolata nincs ezekkel, hanem a kapcsolat az távoli. A kapcsolat az az, hogy tartsam magam távol ezektől a fickóktól, és ezért megfelelően viselkedik. De mondjuk kijön a boltból, és ott van egy csapat barátnője, akik pont arra sétálnak. És épp ezért szemkontaktusba lép, mosolyog, meg is öleli őket. Ez érthető? Személyesnek lenni azt jelenti, hogy tudod, hogy te ki vagy, tudod, hogy ki a másik, tudod, hogy mi a kapcsolatotok, és ezt csinálod is. Ez érthető? Kérdés nem hallatszik.

16

Mert Krisna az, aki létrehozza a szabályokat arra vonatkozóan, hogy hogy kell a környezetéhez viszonyulni. Tehát más szóval a szabályokra vonatkozóan ez a lány kijön a boltból, és ott vannak ezek a punkok, és ő úgy viszonyul, hogy nem vesz róluk tudomást. Ez Krisna szabálya. Tehát egy kultúrált lányról van szó. De mondjuk vegyük azt, hogy a lány az egy hivatásos prostituált, és amikor kijön a boltból, vagy az állomásról, akkor amikor meglátja ezeket a punkokat, akkor potenciális klienseket lát bennük. És ezért az ő kapcsolatuk más, ezért ez a hölgy ez ilyen bájokat fog megmutatni. Ezek Isten szabályai. Ez érthető? Hogyha követjük Isten szabályait, a legfontosabb szabály az az, hogy mindig emlékezzünk Krisnára, és sose felejtsük el őt. Ezért mindig próbálunk így viszonyulni Krisnához, Krisna bhaktáihoz, Krisna teremtményeihez. Az elv az ez a személyes kapcsolat. Csak tudni kell, hogy ezt hogy alkalmazzuk. Tehát a probléma nem a kapcsolatokkal van, nem a kapcsolat a probléma. Hanem a probléma az a rosszul alkalmazott kapcsolatok. Érted? Amikor Krisna nem része az egyenletnek. Ez érthető? Tehát nem arról van szó, hogy föl kéne adni a kapcsolatokat, hanem arról, hogy össze kell azokat kapcsolni Krisnával. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk csinálni, lehet, hogy változtatni kell bizonyos kapcsolatokat, tehát meg kell szüntetni olyanokat, amik útjában állnak annak, hogy mindig emlékezni tudjunk Krisnára. Ez érthető? De a lényeg az nem a kapcsolatok megszüntetése, hanem éppen hogy a kapcsolatoknak a létrehozása. Valaki például eszik. Egy másik ételes példa. De nem a megfelelő ételt eszik, és megbetegszenek. Akkor most az evéssel van a baj? Nem, hanem azzal van a baj, hogy rossz ételt esznek, ha jót ennének, akkor egészségesek lennének. Nem a kapcsolatokkal van a probléma. A rossz kapcsolatokkal van a probléma. Mert a jó kapcsolat az azt jelenti, hogy minden kapcsolatban van Krisnával. Kérdést nem hallani.Lehet, hogy számukra könnyebb lesz megérteni az elvet. De mindenki meg tudja érteni ezeket az elveket. Neki csak ott van ez az intelligencia, amivel ez könnyebb. De ők nem feltétlenül tudják az elveket, amik ezek mögött vannak. Lehet, hogy néhány elemét tudják ezeknek. Ők kedvesek az emberekkel, de ki mondta, hogy kedvesnek kell lenni. Érted? Tehát ők maguk döntöttek úgy, hogy kedves akarok lenni az emberekkel, de ki mondta, hogy kedvesnek kell lenni? Érted? Amikor karmi iskolába jártál, milyen órán tanították azt, hogy legyél kedves, legyél béketűrő, adományozz, legyél igazmondó. Tehát milyen órán tanították ezt? Magyarórán, vagy matekórán? Semmilyen órán. Akkor hogy merülhet föl ez a fogalom egyáltalán? Mért kell kedvesnek lennünk? Ki mondta? Ez a saját személyes meggyőződésünk, de mi köze ennek a valósághoz? Érted? A lényeg az, hogy Isten mondja, hogy legyünk kedvesek, ezért vagyunk kedvesek. Máskülönben honnan tudhatnád, hogy mit kell tenned és mit nem? És mi a kedvességnek a meghatározása? Érted, mit mondok? Hogyan határoznád meg, hogy mi az, hogy kedves? Gondoskodunk az érzékekről, vagy pedig vesszük az erkölcsöt és az

17

igazságosságot, vagy pedig a kötelességeket, vagy a lélek természetét, vagy az embernek az Istennel való kapcsolatát. Hogyan határozod meg, hogy mit jelent kedvesnek lenni? Ez így érthető? Például az orvos kedves veled, aztán fog egy kést, és kettévág. Ez mért lenne kedves? … Igen, egy szinten, így van. Tehát a fizikai javunkra próbál tenni. Ez az egyik módja annak, hogy kedvesek legyünk. Vehetjük ezt, de aztán azt is megnézhetjük, hogy vajon jó munkát végez, vagy csak olyan éppen hogy jót. Melyiket kéne, hogy csinálja? Jó munkát. Azért, mert orvosként ez a kötelessége. De akkor mi van a lélekkel? A kedves az, amikor emlékeztetjük az embereket a Krisna tudatra. De vannak, akik nem így gondolják. Érted? A lényeg az, hogy a kedvesnek megvannak a maga meghatározásai. Nem mi találjuk ki őket. Hogyha valaki kedves, de ez csak egy területen mutatkozik meg, akkor az jó, de megtanulhatják azt is, hogy ezt hogyan terjesszék ki ezt más területekre. Hogyha valaki kedves, de csak abban az értelemben, hogy gondoskodik másoknak az érzékeiről, akkor ez jó, mert legalább figyelembe veszik, hogy vannak más emberek is, és nekik is vannak igényeik, vagy szükségleteik, és azt próbálják beteljesíteni. De mi van, hogyha olyan helyzetbe kerülsz, ami túlmutat ezen. Például böjtnap van, gyerek éhes. A gyereknek megvan az a mentalitása, hogy tudna böjtölni, de egy kicsit lusta. És hogyha sikerül találniuk olyan valakit, aki elég szentimentális, akkor attól fognak kapni ételt. Akkor most kedves dolog volt nekik ételt adni, vagy inkább el kellett volna nekik magyarázni, hogy legyenek okosak, és csinálják végig a böjtöt? A második. Következésképp a kedvesnek a meghatározása Istentől származik, különben honnan tudnánk, hogy mi számít kedvesnek? Ez érthető? Az egészben az a lényeg, hogy ez lehet egy előny, hogyha tudsz emiatt fejlődni, vagy a fejlődésben ez lehet egy előny. De mi van akkor például, amikor ugyanez az ember kedves akar lenni, és akkor ez az okos gyerek odamegy hozzá, aki egyébként tudna böjtölni, hogy hát ételt kér, és akkor adnak neki ételt, és akkor jön egy másik valaki, egy kívülálló, és az mondja neki, hogy mért adtál ételt ennek a gyereknek, hiszen tudott volna böjtölni, csak el kellett volna neki magyarázni. És hogyha nekik van ragaszkodásuk a kedvesség iránt, akkor így meg tudják érteni, hogy a kedvességnek van egy magasabb rendű formája, és ez az. Az, hogy elmagyarázzuk a gyereknek. Vagy pedig csak a kedvességnek egy adott formájához van ragaszkodásuk, és akkor azt fogják mondani, hogy jaj, nem, hát ez így nem kedves, ez nem jó dolog, és akkor emiatt elmennek a Krisna tudattól. Ez érthető? Tehát lehet ez egy előny, hogyha megértik az elvet mögötte, és akkor ezt a kedvességet egy eszközként vagy közegként használják arra, hogy fejlődjenek. De hogyha ragaszkodni fognak hozzá, akkor hát az az elején segíteni fog nekik, de a szádhu-szangában jó lesz majd, de a bhadzsana-krijánál nem fog segítségükre lenni. Annak az embernek meg, aki nem olyan túl jó a kapcsolatokban, annak a bhadzsana-krijája jó lesz, de a szádhu-szangája meg nem annyira. Tehát végső soron probléma lesz. Mert a lelki élet az azt jelenti, hogy mindig a bhaktákkal kell társulni. Ez érthető?

18

Kérdést nem hallani.De kire emlékszel? Egy dologra, vagy egy személyre? Krisna ő a személyes kapcsolatok miatt terjesztette ki a teremtést. Tehát a kapcsolat az, ami van, ami folyik. A kapcsolatról szól az egész teremtés. Ez érthető? Kérdést nem hallani.Ők hogy személyek? Tehát milyen módon személyek ők körülöttünk? Az univerzális forma a viráta-rúpában ő lát, és ezért látunk mi. Ő érez, szagol, tapint, és ezért mi is ugyanezt tudjuk. Minden, ami körülöttünk van, az halott anyag. De Krisna felhatalmazza. Tehát ez mind-mind élettelen anyag. Ez a fa ott nem különbözik attól az úttól. De ez a forma fel van hatalmazva azzal, hogy tudjon árnyékot adni, hűst adni, kellemes környezetet. Az út pedig azzal lett felhatalmazva, hogy támaszt adjon. Biztonsággal tudunk rajta járni, vagy kocsit vezetni. Érted, mit mondok? Krisna energiái azok, amit mindent működtetnek. Tehát a Krisnával való kapcsolat az, ami a bhaktákon keresztül megnyilvánul. Krisna korlátlan. Hogyha te akarsz viszonyulni, akkor teneked egy konkrét dologgal kell viszonyulnod. Krisna ő maga a rasza, ez azt jelenti, hogy ő minden. De neked ki kell választanod egyet ezek közül, hogy tudjál viszonyulni. Érted? Tehát Krisna ő minden, ő mindent magába foglal, de te korlátozott vagy, neked ki kell választanod egyet. Beleütközöl egy úriemberbe az úton. Történetesen egy magas beosztású bíróról van szó. És ugyanakkor ő a Mentsük meg a kék bálnákat társaságnak az elnöke is. És ugyanakkor ő benne van olyan tanácsadó testületekben, amik mindenféle kormányoknak adnak tanácsokat. Ugyanakkor családapa is. És csellózik a helyi filharmonikus zenekarban. És nagyon jó repülőhal-horgászatban. És nagyon jó még a régi magyar irodalomban is. És ugyanakkor lejár a helyi mozgássérült gyerekeknek a közösségi házába, és ott olvas föl a gyerekeknek időnként. Akkor hogy viszonyulsz egy ilyen valakihez? Kiválasztasz egyvalamit. Vagy pedig valami összeillő tulajdonság-csoportot, és ahhoz fogsz viszonyulni. Nem tudsz mindegyikhez egyszerre viszonyulni. És vannak ilyen emberek, léteznek. Isten ő ilyen, csak szorozd meg végtelenszer. Tehát az, hogy személyesen viszonyulni, az azt jelenti, hogy hogyan viszonyulsz a teremtéshez, mert a teremtés tőle származik, ő maga. De személyesnek lenni azt jelenti, hogy felismered ezt magadban, és Isten teremtésében. Ez így érthető? Tehát ami van, az mind személyes. Még a személytelenség is egy személyes reakció a rossz személyes kapcsolatokra. Nem működtek a kapcsolatok, ezért egy olyan környezetben akarok működni, ahol nincsenek kapcsolatok, de még mindig ez is kapcsolatokon alapszik. Én személyesen megsérültem, és én személyesen ezért nem akarok belebonyolódni kapcsolatokba. Érthető ez? Technikai értelemben nem létezik olyan dolog, hogy személytelenség. A személytelenség az egyszerűen csak személyesség, ami elromlott. De még akkor is személyekről van szó, csak akkor egyetlenegy személyről. A normális személyesség az meg azt jelenti,

19

hogy felismered, hogy vannak más emberi személyek is, akikkel te kapcsolatban vagy. Ez érthető? Volna szükség pár perc szünetre? Emberek vizet isznak, WC-re mennek. Pár perc szünetet tartunk. És aztán szponzorunkkal váltok egy szót, és utána folytatjuk.

H.H Bhaktividya Purna Maharaja 2. lecke 2007.08.01. EgerKérdés nem hallatszik.Ez azt jelenti, hogy az élőlény természeténél fogva függő. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolatukban a boldogságukhoz ők függnek másoktól. Hogyha ez lelki, akkor a bhakta az teljes mértékben Krisnától függ, hogyha pedig az ember itt van, akkor ezt a boldogságot a bhaktákkal való kapcsolatból kapja, és azoktól függ. De a valódi kérdés az, hogy hogyan működtessük ezeket a kapcsolatokat. Az embernek szüksége van kapcsolatra, de az, hogy ez a kapcsolat hogyan fog működni, a szerepektől függ. Ez így érthető? Hogyha szülő vagy, akkor a kapcsolat az, hogy gondoskodsz a gyerekedről. Barátok közt az, hogy kölcsönösen támogatják egymást. Az, hogy a szolga az szolgálja a mestert, és a mester, vagy az ura pedig gondoskodik a szolgáról. A férj megvédi a feleségét, gondoskodik róla, a feleség pedig válaszol erre a gondoskodásra, védelmezésre. Ez érthető? Úgy kapod meg azt, amire szükséged van, hogyha azt teszed, amit tenned kell másért abban a helyzetben, amiben vagy. Ez érthető? Ez az elképzelés, hogy én csak itt ülök, és majd minden jön hozzám, hogy fog ez működni? Akkor, hogyha nem viszonyulsz másokhoz, akkor mindez hogy fog megnyilvánulni? Mert hogyha az az elképzelésed, hogy jöjjön mindenki hozzám, akkor még ha jön is mindenki hozzád, akkor hogy fogsz majd erre reagálni, tehát hogy fog ez működni? Miért kellene, hogy ők jöjjenek állandóan hozzád? Gondoljatok bele, hogy mit tesztek ti őértük, hogy ők odajöjjenek hozzátok. Mi tesz titeket olyan speciálissá, hogy az egész univerzumnak oda kelljen jönnie hozzátok? Ez érthető? Hogyha ebbe a mentalitásba helyezkedtek, akkor nem fogtok tudni rájönni, hogy mért van az, hogy senki sem jön oda hozzátok. Mert megvan a saját elképzelésetek arról, hogy mit jelent az, hogy odajönni hozzá. És még hogyha oda is jönnek hozzád, de te nem reagálsz erre, akkor mért kelljen, hogy ők folytassák és továbbra is odajöjjenek hozzád? Ez érthető? Mert az elv az az, hogy te úgy reagálsz, ahogy a másik viszonyul hozzád. Ez érthető? Akkor fog működni. Hogyha nincs reakció, akkor hogy fog tudni működni? Megyünk valahová? Ez most annak a tudománya, hogy ez az egész kapcsolat hogyan működik, az egy teljesen külön dolog. Valami más kérdés? Ugyanerre vonatkozó a kérdés, csak egy kicsit továbbvíve. Kérdést nem hallani.Akarsz kapcsolatot, vagy nem akarsz? Csak ott ülsz, és jön hozzád az étel. Megrágja magát, lenyeli magát. Érted? Mondj bármit a világon, amit meg akarsz szeretni, és ahhoz nem kell dolgoznod, meg tudod úgy

20

kapnod. Ha pénzt akarsz, dolgoznod kell. Hogyha van pénzed, és akarsz venni valamit, akkor is kell dolgoznod, ki kell menned, és meg kell venned. És hogyha már megvettél valamit, akkor is utána dolgoznod kell azon, hogy fönntartsd. És hogyha meg is van, akkor is dolgoznod kell azon, hogy működjön az a dolog. Van egy turmixod, de hogyha nem dugod be a konnektorba, nem teszel bele dolgokat, akkor nem fog működni. Bármivel is van kapcsolatod, teneked kell az aktív szerepet vállalni. Akkor emberekkel mért lenne másképp ez, akik sokkal sokkal sokkal összetettebb jelenségek, mint a dolgok, tehát emberekkel mért lenne ez másként? Kell, hogy legyen valamilyen tudásod és ügyességed ahhoz, hogy egy gépet működésbe hozz, kell lennie képességednek ahhoz, hogy el tudjál látni egy munkát. Az emberek ezzel szemben azt gondolják, hogy a kapcsolatokhoz nem kell semmilyen képesség, vagy ügyesség. Csak azért, mert valamit akarsz, akkor már rögtön meg is kapod? Vagy hogyha megkaptál valamit, akkor már rögtön tudod is használni? Ezt érted? Hogyha van egy menő számítógéped, akkor már rögtön tudod használni? Semmit nem tudsz a számítógépekről, de rögtön tudod is használni? Csak mert akarod? Tehát ez azt jelenti, hogy dolgozni kell. Nem tudjuk, hogy kell vezetni, de akarunk egy kocsit, és akkor megtanuljuk, hogy kell vezetni. Kapcsolatoknál viszont elvárjuk, hogy csak úgy megtörténjenek csak azért, mert akarom. Ez érthető? Prabhupáda ezért azt mondja, hogy először érdemeld ki, és azután vágyjál rá. Ez érthető? Kérdést nem hallani.A barátokkal kapcsolatban a probléma az, hogy tudni kell, hogy mit jelent az, hogy barát, és hogy hogy kell egy baráthoz viszonyulni. Merthogy az elképzelésünk az, hogy én majd semmit nem csinálok, és mindenki már majd nagyon széppé teszi a dolgokat nekem. Ott vagyok, ott ülök nyugaton, van egy családom, van munkám, és ott van az összes problémám, ami nyugaton az embereknek van. Gyerekeim a nyugati társadalomban nőnek fel, nem annyira odaadóak, kicsit őrültek, szüleim elvártak, nekem magamnak is problémáim vannak a családi kapcsolatokkal, és egyszerűen csak túl sok lesz egy idő után. Drága az egész, kemény munkát igényel, nem sok mindent kapok vissza belőle. Úgyhogy elköltözöm Májápurba. Ez a szent dháma, minden csodálatos, minden tökéletes, boldog leszek ott. És amikor meg odakerülök, akkor látom, hogy a mások gyerekei bántják az én gyerekemet, ez politizál a másik ellen, és hát mi van? Hát a szent dhámában vagyunk, itt mindennek tökéletesnek kellene lennie. Idejöttem, barátokat akartam szerezni, azt akartam, hogy minden szép legyen, és mégis senki nem működik együtt szépen. Fordítás: társadalmi katasztrófa vagyok, a családom is társadalmilag egy katasztrófa, nem tudunk egymáshoz viszonyulni, és odaköltözöm Májápurba, hogy ott majd minden tökéletes, és majd ez a tökéletes környezet engem arra fog inspirálni, hogy én is majd megemeljem a standardjaimat, kicsit jobb legyek, de mindenki másnak kell megtennie az erőfeszítést ezért, és én csak ülök és várok. Magyarázat: ez azt jelenti, hogy az a meggyőződésem, hogy az egész

21

univerzumban én egyedül lehetek tökéletlen, mert engem a környezetem ilyenné tett, én ilyen vagyok, és mindenki más tegye meg az erőfeszítést, inspiráljon engem arra, hogy én majd fejlődjek, és én majd megtegyem a magamét, ha majd egy kicsit lelkes leszek erre, vagy inspirált, és akkor ha jó napom lesz, és nem bal lábbal kelek föl az ágyból. Ismerősen hangzik? Hogyha ezt megpróbáljuk objektíven vizsgálni, akkor mi az, ami hibát fölfedezhetünk ebben a megközelítési módban? A konklúziót elfelejtettük, hogy amikor észrevettem, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek rossz tulajdonságai vannak, és nem tud együttműködni, akkor úgy döntök, hogy igen, nem ez a megfelelő, ez nem is szent dháma, nem ez a jó hely nekem, és akkor összepakolok, összecsomagolok, visszaköltözök ugyanoda, ahonnan jöttem. És kinek a hibája mindez? Mindenki másé. Természetesen. Nyilvánvaló. Ez alapvető kedves Watsonom! Érthető? A kapcsolat azt jelenti, hogy annak megfelelően kell reagálni, ahogy tehozzád viszonyulnak. És hogyha megköveteli a helyzet, akkor teneked kell megtenni az első lépést. De hogyha te megtetted a lépést, akkor nem állhatsz meg csak azért, mert az emberek nem reagálnak. És hogyha senki más nem teszi meg az első lépést, te ezt még nem hozhatod föl mentségül arra, hogy te nem teszed meg az első lépést. Ez érthető? Autónak magától kell beindulnia. Hogyha nem indul, akkor megtolod. Ez érthető? Kérdést nem hallani. Lehet, hogy rossz irányban tolod. A kocsi mögé kell menned, és előrefelé tolnod. Ha a másik három oldal valamelyikén tolod, akkor lehet, hogy nem kapsz jó eredményt. Vagy fölmászol a tetőre, és le-föl ugrálsz a kocsiról. Vagy pedig srégen tolod, igen, új megközelítés volt. Éppen ezért ellenőrizned kell, hogy a technikád jó volt-e. mindenki meghal azért, hogy legyenek kapcsolatai. Tehát hogyha te megfelelően csinálod a dolgokat, akkor mért ne működne? Szóval mindenki szereti a kapcsolatokat. A diszkóban mindenki, aki ott van, az vagy föl akar szedni valakit, vagy azt akarja, hogy fölszedje valaki, de az este végén hányan vannak azok, akik tényleg fölszednek valakit, vagy akiket fölszednek? Tehát ez azt jelenti, hogy nem tudják, hogy mit csinálnak. Ezért mentek oda. Ha nem akarod, hogy felszedjenek, akkor nem mész diszkóba. Kérdést nem hallani.Egyedül hazamenni az nem fog megoldani semmi problémát hacsak nem egy filmet csinálsz. És ez csak akkor működik, hogyha nyolc éves vagy. Mert különben egyébként itt is ugyanannyi munkát kell végezned, mint amennyit bárhol máshol végeznél. Kapcsolat az mindig kapcsolat. Hogyha templomban főzöl egy sabdzsit, akkor ez semmivel sem kevesebb munka, mint hogyha otthon akarnál sabdzsit csinálni. A törekvés ugyanaz. Kérdést nem hallani. Igen, lehet mondani azt, hogy nem talált valaki mély kapcsolatokat, de tudni kell, hogy mi az, amit keresel. Például van egy férfi, meg akar házasodni. Azt gondolja, hogy az abból fog állni, hogy amikor ő hazaér, akkor a felesége az mindig kedvesen-lelkesen üdvözli, és amikor ő a férfi

22

akar kapcsolatban lenni a feleséggel, akkor ő lelkesen szolgálja őt, de egyébként a férfi meg csak leül, olvas, komputerén játszik. Jól hangzik? Jól hangzik, de fog-e működni? Nem. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolatról alkotott felfogásunk nem realista. Mert az ember egyoldalúan fogja föl. De a kapcsolat az azt jeleni, hogy interakció, az, hogy mit csinálsz. Valami azért történik, mert valami előidézi azt a történést. A feleség szolgálja a férjet, de mit csinál a férj ahhoz, hogy a feleség inspirálva legyen arra, hogy szolgálja őt? De az ő elképzelése az, hogy neki alapvetően nem kell semmit csinálni, csak egyszerűen szolgálva lesz. Hol van itt a kapcsolat? Ha bemegyünk egy boltba, és akkor majd az összes eladó odasereglik hozzánk, és nyomja a kezembe a dolgokat, hogy tessék, itt van, vidd haza, tiéd. Ez egy realista elképzelés lenne a vásárlásról? Nem! Pénzt is kell fizetni. A kapcsolat az azt jelenti, hogy te csinálsz valamit, és erre a másik ember inspirálva lesz arra, hogy reagáljon. Hogyha nem reagálnak, az azt jelenti, hogy valami nem jól sikerült, nem jól csináltuk. Azok, akik elhagyják a mozgalmat, az lehet, hogy azért van, mert ezek az emberek rosszul viselkednek. De ebben az esetben két dolgot tagadhatatlan tényként meg kell állapítanunk: egy, hogy az egész mozgalomban nincsen egyetlen ember se, aki tudja, hogy hogy kell veled interakcióban, vagy kapcsolatban lenni, kettő, hogy te magad tudod, hogy hogy kell az emberekkel kapcsolatban lenni. Mert elég jó esély van arra, hogy mielőtt csatlakoztak volna a mozgalomhoz, akkor sem volt egy barátjuk sem. Állítsd nekem össze a listáját azoknak a bhaktáknak, akik elhagyták a mozgalmat, és mielőtt csatlakoztak volna a Krisna tudathoz, akkor népszerűek voltak, rengeteg barátjuk volt, mindenki az ő kegyüket kereste, és akkor beléptek a mozgalomba kizárólag a filozófia kedvéért, és akkor, amikor beléptek, akkor itt találták ezt a csomó embert, aki kultúrálatlan, nem tud viselkedni, és akkor emiatt elmentek. Lúzerek voltak a kapcsolatok terén korábban is, és lúzerek maradtak a mozgalomban is. Krisna elmondja a Gítában, hogy milyen fajta emberek jönnek Krisnához. Arthárthí, gjání és dzsigjászu. Az artha az az, hogy anyagi problémáik vannak a világban, és megoldásokat keresnek az anyagi problémáikra. És akkor rájönnek, hogyha követik a vallást, jók lesznek, akkor természetszerűleg meg fogják kapni a jó eredményt. De hogyha nem kapják meg azt a jót, vagy azt a dolgot, amire vágynak, akkor egyszerűen el fognak menni, mert ők csak a dologra vágynak, arra a jó dologra. És máshol fogják keresni. De hogyha megérted, hogy a legfőbb jó a Krisna tudat, akkor maradni fogsz. De hogyha a jónak az elérése nem követi a vallásos gyakorlatokat, hiszen nekik dolgokra, körülményekre van szükséges. És hogyha látja, hogy hát én alkalmazom a vallás folyamatát, de nem kapom meg azokat a körülményeket, amikre vágyok, akkor minek maradjak? De hogyha megértem, hogy a legfőbb jó körülmény az, hogy Krisna tudatban vagyok, akkor maradni fogok. Tehát más szóval az ember az arta kedvéért fordul a vallásos elvekhez, másik meg a káma miatt. A dzisgjászuhoz az pedig a tudásért fordul. Hogyha megkapják a tudást, akkor lehet, hogy elmennek. De hogyha megértik, hogy a legfőbb tudás

23

a Krisna tudat, akkor nem fognak elmenni. A dzsigjászuhoz pedig azért jön, hogy megismerje Istent és a vele való kapcsolatát, és kifejlessze ezt a kapcsolatot vele. Ez érthető? Ez azoknak az embereknek a négy kategóriája, akik megközelítik Krisnát a Krisna tudatban. És hogyha ők egy anyagi vágy miatt jöttek a Krisna tudatba, és miután megkapják, megszerzik vagy beteljesül ez az anyagi vágy, vagy nem teljesül be és emiatt otthagyják a mozgalmat, akkor miért az Isten-tudat lenne a hibás? Ez érthető? Másik szemszög. Kórházban vagy mondjuk. Láttál már olyan kórházat, ahol te vagy az egyetlen beteg ember, és mindenki más jelenlévő egészséges, és csacsog, és érdeklődik állandóan a hogyléted felől, és mosolyog rád? Vagy pedig a kórházak általában tele vannak mindenféle más beteg emberekkel, és van néhány ember ott, aki próbálja őket egészségessé tenni. Ez azt jelenti, hogy amikor jössz a mozgalomba, akkor keresel valamit, de ugyanúgy mindenki más is keres valamit. Ugyanúgy, ahogy te azt várod, hogy ők majd tegyenek érted valamit, ők is azt várják, hogy te tegyél értük valamit. S akkor ott a kapcsolat. De hogyha az egész egyoldalú, akkor az azt jelenti, hogy nem tudod, mit jelent az, hogy kapcsolat. Hogyha megnézzük ezt a tanulmányt, vagy kutatást, ki csinálta ezt a kutatást? Olyan, aki ismeri a védikus végkövetkeztetéseket, vagy olyan, aki nem? … Kérdést nem hallani.Akkor mi a konklúzió? … Mert nem volt konklúzió. Mert az az ember, aki a kísérletet végezte, vagy a kutatást, az valószínűleg nem tudta. Tehát jó dolog, hogy erre így rájöttek, de mi a megoldás? Mert tudni kell, hogy mit jelent az, hogy személyesség. Mert ahogyan korábban már elhangzott, a kapcsolatok kötelességen alapszanak. És hallottuk e már, hogy azok, akik a mozgalmunkon belül azzal foglalkoznak, hogy a személyességet fejlesszék, ugyanakkor fejlesztik-e azt is, hogy megértsék, hogy mit jelent az, hogy kötelesség? Mindig csak azt mondjuk, hogy legyetek kedvesek, foglalkozzatok másokkal, de hogy legyünk kedvesek, hogy foglalkozzunk másokkal? Ez egy tudomány. Van egy barátod, két fiú, és foglalkoztat a másik. Odamész hozzá, hátba vered, és te törődsz vele, mondod neki, ne aggódj! Van egy egy éves gyerek, sír, és törődsz vele, hátba vered. És mondod neki, hé! Ne aggódj! Ez mind nagyon szép ezt mondani: legyél kedves, legyél jó! De mi a tudománya annak, hogy kedvesek vagyunk, jók vagyunk? Ezt már nem tudják. Különben gyakorolnák, hogy hogyan kell használni a Dajorvanársamot. Vagy gyakorolnák azt, hogy megvalósítani a sísásnak a harmadik versét. Vagy gyakorolnák a vaisnava etikettet a tradíció szerint. De általában az a helyzet, hogy mind a három ellen vannak, és éppen ezért nincs megoldás. Végkifejlet: nincs megoldás, és revolúció, vagyis forradalom. Vagy lehet, hogy abban az értelemben, hogy döntés, nincs megoldás, és forradalom. Tehát Prabhupáda így értékelte ezt. Mindig az van, hogy összegyűlnek az emberek, tanácskoznak, a végén hoznak valami döntést, de nincs megoldás, és az egész széthullik. Hogyha nem csinálsz valamit, ami tényleg megfelel, összhangban van a kapcsolatok tudományával, akkor hogy fog működni az egész? Ez

24

érthető? Hogyha valaki tudja, ismeri valaminek a természetét, akkor sikeres azzal. Egy lóidomár hogyan lesz sikeres a lovakkal? Csak azért, mert kedves a lóhoz, vagy pedig tudja, hogy mi a ló természete? Hogy kéne kedvesnek lenned egy lóval? A lónak megvan a maga természete, és megvan az, hogy hogyan lehetsz kedves vele, és ez különbözik attól, ahogy kedves vagy egy kutyával vagy egy macskával. Tehát meg kell értened, hogy mit jelent az, hogy gondoskodni egy lóról. A gondoskodás az a közös elve. A részletek azonban változnak. De ha nem ismered ezeket, hogyan fog működni? Valaki ismeri a lovakat, és ezért tudja, hogy hogy kell velük bánni, és ezért lesz is eredménye. De mi azt valljuk, hogy a tudatlanság boldogság. Mert hogyha tudunk valamit a természetről, akkor meg nem akarunk vele foglalkozni. A lóidomár fölszáll a ló hátára, körbelovagol, és akkor soha nem esik le, soha nem rúgja meg a ló, mindig minden úgy történik, ahogy ő akarja? Általában ez nem történik meg, de a lovak azok lovak, tehát a lovak azok ugrálnak és rúgnak. Hogyha megtörténik, akkor megtörténik. Az egyik nagy elődötöknek is ugyanez a problémája volt, hogy ledobta egy ló. Ez a lényeg, hogy tudod, hogy mivel van dolgod, tudod, hogy mit kell vele csinálni, és úgy is bánsz azzal a dologgal. És ez a kapcsolat. Ez érthető? Hogyha tudod, hogy a lovak rúgnak, harapnak, és ledobnak magukról, akkor lehet, hogy azt mondod, hogy nem akarok velük bánni, vagy nem akarok velük foglalkozni, és ez is jó. De az az ember, aki meg foglalkozik velük, szintén tudja mindezeket, de ő akar velük foglalkozni. Ez érthető? De amikor meg az emberekkel való kapcsolatról van szó, akkor nem így működünk. Azok a családi élettel kapcsolatos problémák, amiket a sásztra említ, ez olyan hosszú, mint a karod. Azok, akik értékelik ezt a listát, nem házasodnak meg. Azok pedig általában, akik megházasodnak, nem vesznek tudomást erről a listáról. És amikor a lovas példát említettük, akkor az az illető, aki ismeri a lovakat, és hajlandó is velük foglalkozni, az ilyen ember lesz az a házasságban ismeri ezt a listát, és hajlandó is aszerint foglalkozni, és ő lesz a sikeres a házasságban. Ezért mondják az, hogy az első osztályú brahmacsáriból lesz az első osztályú brihaszta. Tudása ugyanaz. Különbség az, hogy az egyik megérti, hogy miről van szó az egészben, és ő nem akar belebonyolódni ebbe. És az pedig, aki belebonyolódik, az tudja, hogy mibe bonyolódik bele, és épp ezért a megfelelő technikát használ, megfelelő módon viszonyul. Ez érthető? Kérdés: akkor ugyanazok a szabályok érvényesek tulajdonképpen a templomi közösségi életre, mint a családi életre, vagy a gyülekezeti életre, csak sokszor az ember a közösségi életet könnyebben felborítja, mert nincs olyan erős kötelék, mint a családi életben?Az első kérdésre, igen, ugyanazok a szabályok érvényese, és a második kérdésre: de általában azok, akik hátat fordítanak a közösségi életnek, azoknak nincsen erős családi kötelékeik sem. Azok, akik hátat fordítanak, azok nem tudják, hogy hogyan kell viszonyulni. És azok, akiknek sikeres a családi életük, és a közösségben olyanokkal kerülnek kapcsolatba, akik nem tudnak megfelelően viszonyulni, akkor csak

25

passzívak maradnak. De hogyha olyanokkal találkoznak, akik tudják, hogyan kell kapcsolatban viselkedni, akkor azokkal fognak interakcióba lépni. Például valaki bemegy ebbe a házba itt, idejön, attól függően, hogy milyen szemszögből látod a dolgokat, te úgy fogod látni ezt az épületet, hogy mi a nézőpontod, úgy fogod látni. Érted? Hogyha a presztízs vagy a státusz érdekel, akkor azt fogod nézni a házban, hogyha az építészet érdekel, akkor azt fogod látni benne. Ha az esztétika vonz, akkor az esztétikát nézed. Hogyha szereted, hogyha minden jól meg van szervezve, akkor azt fogod keresni. Hogyha a hangulat vonz, akkor azt fogod nézni. Ez érthető? Hogyha azt mondod, hogy a közösségben nincsenek kapcsolatteremtési képességek, akkor azt jelenti, hogy neked ez egy érték, és ez azt jelenti, hogy ezzel vagy rendelkezel, vagy nem rendelkezel. Hogyha valaki azt mondja, hogy ebben a közösségben nincsenek társadalmi kapcsolatok, akkor ez jelentheti azt, hogy ők maguk nem tudják, hogy hogyan kell társadalmi kapcsolatokat építeni, és éppen ezért észre veszik ezt másokban is. Vagy pedig ők sikeresek ebben, tudják, hogy hogy kell csinálni, és csak konstatálják, hogy mások ezt nem csinálják. Hogyan tudod megkülönböztetni a kettőt? Akinek megvan rá a képessége, az csak rámutat, hogy hiányzik ez a közösségből. Nekik vannak kapcsolataik, működik is számukra. Tehát ez nem egy keresztes hadjárat. Akiknek pedig nem működik, de szeretnék, hogy működjön, azok számára az egy ilyen keresztes háború vagy hadjárat. Érted? Az az ember, aki otthon boldog, vannak kapcsolatai, és akkor megkérdezik tőle, hogy hát mért nem jársz gyakrabban a közösségbe, és akkor mondja, hogy hát, itt nem nagyon tudják az emberek, hogy hogy kell viszonyulni. És hogyha meg a másik, akkor de mért nem jössz? Hát mert itt a bhakták nem tudják, hogy kell viselkedni, megbízhatatlanok, ilyenek, olyanok. Érezted a hangsúlykülönbséget a hát között? Azok, akik le-föl ugrálnak, és annyira izgatottak, és a bhakták szörnyűek, tehát ők azok, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy hogyan kell kapcsolatban lenni másokkal. Első pillanatban pedig úgy tűnne, hogy ezek az utóbbiak azok, akik előre akarják mozdítani a dolgot, és tenni akarnak. Igen, ők azok, akik tenni szeretnének valamit, de fogalmuk sincs, hogy hogy kellene tenni a dolgokért, és hogy az utóbbi tizenöt évben, amióta láttál ilyen le-föl ugra-bugráló embereket, akik verik az asztalt, hányat láttál, akit tettek is valamit? Egyet nevezz meg, eggyel is már megelégszem! Bizottságokat hoznak létre, és mennyi ideig csinálják ezt? Egy ideig csinálják, aztán utána feloszlanak. És a vezetők pedig tudják, hogy kell csinálni, és minden esélytelenség ellenére, hogy semmi esély nincs rá, és nem működött, meg minden, csinálják, és egy fél élet alatt, vagy egy élet alatt létrehozzák, ahogy kell. Ez az, aki tudja. Aki pedig föladta, az azt jelenti, hogy nem tudta valójában. Van egy érzésük, egy elképzelésük, van egy eszméjük, egy eszményük, de nem tudják elérni. Más szóval kimész itt az utcára, és hányan vannak, akik arról beszélnek, hogy sok pénzt kellene szerezni, és így fogjuk csinálni, úgy fogjuk megszerezni, de hányan vannak, akik tényleg megszerzik? Mert nem tudják, hogy kell megszerezni. Akik

26

tudják, azoknak van pénzük. Ugyanúgy, ahogy akik tudják, hogy kell főzni, azoknak jó az ételük. Akik ismerik a társadalom működésének a tudományát, azoknak vannak kapcsolataik. Kérdés: Megtanulni, hogy hogy kell csinálni az a kötelességem, mint vezetőnek, és aztán csinálni.Ez az, hogy önmegvalósítás. Tudod, hogy ki vagy, és hogy mit kell tenned. Prabhupáda azt, hogy én, tehát hogy önmagam, azt magyarázta úgy, hogy a test, az elme, az intelligencia, és a lélek. De mi csak a lelket vesszük, az összes többit kidobjuk. Vannak bhakták, akik azt mondják, én nem ez a test vagyok, ezért nem fogom ennek a testnek a kötelességét végezni. Hogy lenne ez önmegvalósítás? Az anyagi energia létezik, és Isten törvényeit követi, nem a mieinket. És ezért a feltételekhez kötött természeted Isten törvényei szerint fog működni, nem pedig a saját szeszélyeid szerint. És hogyha azt mondod, hogy én úgy fogom irányítani ezt az anyagi természetet, ahogy én jónak látom, akkor az nem önmegvalósítás. A lelket vesszük alapul, mert az a legfontosabb, és én, mint lélek, Isten szolgája vagyok. Akkor az az anyagi feltétel, amihez én feltételekhez kötött vagyok, az anyagi helyzet, akkor azt veszem alapul, és azzal fogom szolgálni Istent. És ezt Isten törvényei szerint teszem. És mivel a feltételekhez kötött természetet Krisna törvényei szabályozzák, akkor miért hagynám figyelmen kívül, szóval mért ne használnám föl az ő szolgálatában, hiszen úgyis az ő törvényei szabályozzák. Általában azt látom, hogy a bhakták nem hajlandók elismerni, vagy felismerni a saját feltételekhez kötött természetüket, és ezt fölhasználni Krisna szolgálatában. Ez érthető? Van egy adott fizikai természetem, egy intellektuális természetem, egy érzelmi természetem, akkor mi a megfelelő módja annak, hogy mindezeket fölhasználjam Krisna szolgálatába? Ez nagyon jól hangzik mindaddig, amíg nem vagyok sudra, és jól hangzik mindaddig, amíg társadalmilag nem fognak engem alacsonyabb rendűnek tekinteni, mint bárki mást, az én szekvizícióim szerint, hogy mit jelent az, hogy felsőbbrendű, és ne legyen semmilyen megszorítás arra vonatkozóan, hogy mit csinálok, hogy hogyan csinálok úgy, ahogy akarok dolgokat, mikor csinálok, ahogy akarok dolgokat. Mert én mentes akarok lenni minden megjelöléstől, ami kijelöli számomra a kötelességemet. De ahogy korábban már beszéltünk róla, a kapcsolat az valójában kötelességen alapszik. Ez azt jelenti, hogy valójában én egy kemény vonalas imperszonalista vagyok, és nagyon jól érzem magam a bőrömben így, de kívülről azt mutatom, hogy le-föl ugrálok, és verem a mellemet, hogy valósítsuk meg a személyességet. Ez egy jó álcázás. Hogyha van egy hibám, akkor azt úgy tudom álcázni, hogy mindenki másra mutogatok. Sose találkoztál még ilyennel? Tökéletes példa vagy erre. Úgy érted, hogy kicsit jobb lehetne az álcázás még? A legelső, amivel tökéletesítheted, hogy ne hagyd, hogy bárki is rájöjjön, hogy ezt csinálod. Ez az első. Most már mindenki tudja, hogy hát… (ez a trükk). Azt hiszem, ezért vagy te itt a főnök. Sokat lehet itt tanulni. visszatérve arra, amit a lecke legelején említettünk, hogyha valaki föláll a lecke

27

után, és azt mondja, hűha, na most akkor mit csinálunk? akkor az a válasz, hogy most azonnal kezd el a jelen pillanatban. Ne aggódj a múlt miatt! Ezt tettem a múltban, ilyen rossz voltam, ilyen gusztustalan vagyok, és mindenféle ilyen lekicsinylő borzasztó kifejezés. Hanem azzal dolgozol, ami ma vagy, most, ebben a pillanatban, és azt kapcsolod össze Krisnával. Mindenki személy. És csak egyszerűen tudni kell, hogy mi a természete, és azt össze kell kapcsolni Krisnával. Ez érthető? Nincs soha semmilyen veszteség. És hogyha mi megtesszük ezt az erőfeszítést, Krisna majd megadja a hozzá szükséges dolgot. Kérdés: néha egyenes szituációban hiába nem élünk a múltban, és nem a jövőben, de mégsem működik úgy, hogy hirtelen.Tehát ilyenkor el kell gondolkozni azon, hogy hogyan kellett volna jól csinálni. És hogyha folyamatosan ezt csinálod, akkor egy idő után majd azt fogod csinálni, amin gondolkoztál, tehát amire jutottál. Időre és gyakorlásra van szükség. De a kulcs az egészhez az intelligenciának az őszinte használata. Vannak Krisna által adott standardok, és te ahhoz méred magad, és azzal hasonlítod össze, hogy mit csinálsz, és akkor úgy elemzed, mit csináltál rosszul. És akkor idővel majd működni fog. Senki nem mondta, hogy az egyik pillanatról a másikra menni fog. Az eltökéltséged az megjöhet egyik pillanatról a másikra, de a hozzá szükséges szakértelem, az majd idővel jön. Nem azt jelenti, hogy problémák nem fognak itt felmerülni, csakhogy egyre könnyebb lesz majd velük bánni. És aztán végül egyre kevésbé merülnek föl a problémák, és végül egyáltalán nem lesznek. De az anyagi világ mindig anyagi világ marad. Még ha a legoptimistábban működtetjük, az a lelki életet nem fogja tudni elérni. A tökéletesen működtetett társadalom és gazdasági rendszer az még a közelébe sem fog jutni a közvetlen odaadó szolgálatnak. Az Úr Brahmának vagy Indrának lenni még mindig semmi ahhoz képest, hogy énekelni a Hare Krisnát. De efelől meg kell lenni győződve lennünk. Hogyha te meg vagy győződve róla természetednél fogva, hogy nincs semmi haszon abban, hogy az anyagi energiával foglalkozunk, és ezért távol is maradsz tőle, akkor az jó. De hogyha az anyagi energiával való kapcsolatodban frusztrált vagy, és ezért nem foglalkozol vele, ez nem megoldás. Mert akkor megint majd bele fogsz bonyolódni. Érted? Hogyha azt mondod, hogy rossz a családi élet, nem működnek a kapcsolatok, blabla, akkor ez egy pár évnyi bánaprasztára elég. De hogyha találkozik egy olyan hölggyel, aki szépen viszonyul, vagy lát olyan családot, ahol szépen működnek a dolgok, akkor a nagy eltökéltsége el fog oszlani. De hogyha valaki volt ebben a helyzetben, és jól működött, de rájött, hogy ez a helyzet nem tud számára semmi jót nyújtani, akkor az fog tudni tartósan távol maradni. Egy brahmacsári azért fog tudni brahmacsárinak maradni, mert nincs szüksége nőkre, és nem pedig azért, mert a nők rosszak. Ez érthető? Az, hogy rosszak, az lehet, hogy arra inspirálhat, hogy közelebbről is megvizsgáld, hogy miről is van szó, de ez nem lehet ok arra, hogy te ne bonyolódj ebbe bele. Ez érthető? Érted az elvet? Ezt akarjuk megkapni a társadalmi rendszer révén. Megfelelően működtetjük a társadalmi rendszert azért, hogy az

28

jól működjön, és anyagi szempontból elégedettek legyünk, és akkor megtapasztaljuk azt, hogy ez az anyagi elégedettség még mindig semmi a lelki dolgokhoz képest, tehát a közvetlen odaadó szolgálathoz képest. Jó a családi életem, a feleségemmel nagyon jó a kapcsolat, a gyerekeim kedvesek, aranyosak, de ez még mindig semmi a közvetlen odaadó szolgálathoz képest. Tehát ez az intellektuális szint, vagy intellektuális ember. Vegyük a szentimentálisabb valakit. Az, hogy a családom mind kedves bhakták, szép bhakták és minden ilyesmi. Krisnát látni a családi életben, az még mindig jobb, mint egyszerűen csak egy jámbor családi élet. De Krisnát közvetett módon a családban látni, az még mindig eltörpül amellett, hogy Krisnát közvetlenül látni. Ez érthető? Bármelyik esetről is van szó, ezt kell tenned. Akár az intelligencián keresztül, akár az elmén keresztül be kell látni, hogy a közvetlen, közvetett Krisna tudat és a közvetlen az nem olyan jó, mint a közvetlen Krisna tudat. Érted? Krisnát látni az óceán erejében, az szép. De látni a múrtit, az még szebb. Érted? A bhakták azok látni fogják Krisnát az óceán erejében, és akkor eszükbe fog jutni róla Krisna, és látni fogják a múrtit. És ezért mindegy, hogy milyen helyzetben vannak, mert mindenhol látni tudják Krisnát. De minden helyzet visszaviszi őket a személyhez, Krisna személyéhez. Ez érthető? Tehát ez az elv. A rosszul működtetett anyagi élet, az inspiráció arra, hogy kikerüljünk belőle. De fönntartani ezt a rosszul működtetett anyagi helyzetet, ez nem feltétlenül lesz kedvező valakinek az odaadó törekvéseiben. Mert az embernek az inspirációja arra, hogy nem akar belebonyolódni az anyagi dolgokba, az az, hogy mert az rossz, és nem pedig az az inspirációja, hogy azért, mert Krisnával kapcsolatban lenni az sokkal jobb. A gópik nem azért fordulnak Krisnához, mert azt gondolják, hogy az anyagi világban minden férfi egy bohóc, és Krisna nem az anyagi világból való, tehát őhozzá fordulunk. Ők Krisnát, mint személyt szeretik, őt szeretik. Hogyha őt szereti valaki, akkor mi szükség bármelyik helyi bohócra? Ez érthető? Ez a különbség. Aközött, hogy vonzódunk Krisnához, vagy taszít minket az anyagi energia. Nárada muni mondja, hogy az anyagi energiától való undor az egy jó inspiráció arra, hogy valaki elkezdje a lelki életet, de ez nem egy fenntartható szint. Csak akkor lehet fönntartani, hogyha az ember belekapcsolódik a lelkibe, tehát hogyha megízleli ezt a magasabb rendű ízt, akkor nem lesz kedve megízlelni az alacsonyabb rendűt. Ez érthető? Hogyha az ember nem tudja, hogy hogyan kell viszonyulni, akkor hogyha teljesen elmerül a lelkiben, akkor ez jó. de hogyha ott maradnak ezek a dolgok, amik elvonnak téged a Krisnában való teljes elmerüléstől, és azokkal nem tudsz mit kezdeni, akkor frusztrált leszel. Ezt mind megértettétek? Más szóval mondjuk van egy illető, semmi fogalma nincs arról, hogy kell egy házasságot működtetni. Csatlakozik a Krisna tudathoz, megházasodik, házassága teljes kudarc, és akkor ezért a kudarcért saját magukat fogják okolni, vagy pedig azt fogják mondani, hogy a Krisna tudat az oka, és akkor elhagyják a Krisna tudatot. Annyi a korlátozás, nem lehet belsőséges kapcsolatban lenni a feleséggel. De nevezz meg nekem egy karmit, akinek állandóan ilyen intim kapcsolata

29

van a feleségével. Mindenképp ott lesz a korlátozás. De könnyebb a Krisna tudatra fogni. Nehezebb belátni a saját gyengeségünket. Kérdést nem hallani.Igen. Nyomorult briaszt az azt jelenti, hogy nem tudta, hogy hogy kell csinálni. A nyomorúság nézőpont kérdése. Kérdést nem hallani.Hogyha érted az elveket, amik alapján ez működik, akkor az működni fog. De a rossz kapcsolatok mindenhova követni fognak, akárhova mész. Ez egy olyan dolog, amit nem hagyhatsz magad mögött, hogyha becsomagolod a bőröndödet. Vána praszta otthagyja a házat. Otthagyja a feleségét, gyerekeket, pénzt, az elmét. Nem, az elme az veled megy. Táskára sincs szükség hozzá. Nagyon jól elfér. Te vagy a táska. Az elme saját táskában utazik. Veszel egy szép pénztárcát, és akkor veszel hozzá egy táskát, amibe belerakod. Az elme az magával hozza a saját táskáját. Kérdés: hogy lehet, hogyha valaki nem tud kapcsolatokat működtetni, hogy olyan sokáig házas, működik valahogy, elcsörög a dolog, és aztán bánapraszta lesz és szonjászi:Ez azt jelenti, hogyha valaki harminc évig házas, akkor valamit csak jól csinált. Definiáljuk, hogy mit jelent az, hogy rossz ebben az esetben. A család együttvan, a család egy működő egység. Rossz ebben az esetben azt jelenti, hogy nem vagy boldog. De ki mondta valaha is, hogy boldog leszel, hogyha megházasodsz? Ki? Hogyha számodra rossz azt jelenti, hogy nem vagy boldog, akkor attól még lehet, hogy nagyon jó a családi életed. Család működik, együtt van, ha nem működött volna, a feleség már rég kirúgott volna. Kérdést nem hallani.Anyagi szinten igen. Lelki szinten a siker az azt jeleni, hogy Krisnához van kapcsolva. Hogyha valaki működteti a családi életet, de nem boldog, attól, hogy aztán szanjászi lesz, vagy bánaprszti, attól még nem lesz boldogabb. Az anyagi világ nem tudja garantálni a boldogságot. Dukalája az alaja, az azt jelenti, hogy hely, ahol valamit adnak, tehát a baszanalaja az azt jelenti, hogy olyan hely, ahol edényeket és serpenyőket árulnak. Vasztralaja az azt jelenti, ahol ruhákat, anyagokat. Vitjálaja az pedig ahol tudást. Dukhálaja pedig az, ahol boldogtalanságot ad. Ez itt nem idegsebészet. A sásvatam pedig hogy átmeneti. Ezt kapjuk, ez van benne a dologban. Hogyha elmész egy számítógép boltba, ott számítógépet kapsz. Hogyha bemész az anyagi világba, ott meg nyomorúságot kapsz. Mennyit akarsz? Mennyit kérsz? Nem probléma. Annyit veszel, amennyit akarsz. Csak annyit kell hozzá tenned, hogy egy kicsit tudatlan vagy, és csodálatosan fog működni. Az elégedettség garantált. A tökéletes nyomorúságról. Nem láttad a kiírást, amikor beléptél? Bal oldalon volt, lehet, nem vetted észre. Kérdést nem hallani.Akkor jön be az asásvatam tényező. Jól ki van ez gondolva. Valakinek elismeréssel kell adóznunk. Jól meg van csinálva, és mindenki ugyanazt éli át. Kérdést nem hallani.

30

Arról van szó, hogy az emberi lénynek szüksége van kapcsolatokra. És a kapcsolatokat a vallás határozza meg. Hogyha nem követjük Isten vallását, akkor saját vallást fogunk csinálni. Hogyha elemezzük, a probléma nem ott van, hogy boldogok akarunk lenni. Nem azzal van a probléma, hogy ragaszkodunk. Hanem az a probléma, hogy nem Krisnához ragaszkodunk, és nem Krisnával van kapcsolatunk. Mindegy, hogy az ember a négy kategória közül melyikbe tartozik és hogy miért jön a Krisna tudat hoz, de hogy amibe tartozik, azt fogja, és azt kapcsolja össze Krisnával. Ez azt jelenti, hogy Krisna az egyedüli stabil környezet, vagy az egyetlen stabil kapcsolat. Minden tudás rá vezethető vissza. Miért mennénk bárki máshoz tudásért? És hogyha kifejlesztjük vele a kapcsolatunkat, akkor az gondoskodni fog az összes többi szükségletünkről. Ez érthető? Mert Krisna a fenntartó, ő a védelmező. És mi pedig az ő szolgájaként azonosítjuk magunkat. Ez érthető? Tehát csak az a lényeg, hogy megfogjuk, amink van, és azt elvigyük a következő szintre. Szétszedjük a ragaszkodásainkat, és akkor látjuk, hogy nem a ragaszkodással elvével van a baj, hanem azzal a részlettel, amire én ezt a ragaszkodást alkalmazom. Ez érthető? Például ragaszkodunk a gyerekhez. Azért ragaszkodunk a gyerekhez, mert azok miatt az érzelmek és tapasztalatok miatt, amiket a gyerekkel való kapcsolatból kapunk. Tehát az, hogy ragaszkodunk emberekhez, az nem probléma. Hanem az a probléma, hogy ez átmeneti. És általában önközpontú. Azért foglalkozom vele, mert én kapok belőle valamit, de ha nem kapnék belőle, akkor nem foglalkoznék vele. Sajnos az összes rasza közül a szülőség az, ami törvényileg egy egész életre szól. El tudom ijeszteni azokat az embereket magamtól, akik nem értékelnek, a beosztottaimat ki tudom rúgni, barátaimmal megszakíthatom a kapcsolatot, a társamtól elválhatok, de tetszik, vagy nem tetszik, egy életen keresztül törvényileg hozzá vagy kötve ehhez az élőlényhez, mert te belőled származik. Akkor elemzed, hogy mi az, ami téged ebben érdekel. És akkor ezt kielemzed, szétszeded, és látni fogod, hogy ami téged ebbe érdekel, az öncélú, önközpontú. De miután ezt megetted, a megfelelő végkövetkeztetés az, hogy ezt összekapcsolom Krisnával, nem pedig az, hogy akkor mostantól nem foglalkozom a gyerekemmel. Hogyan kapcsold Krisnához? Hát úgy, hogy Krisna bhaktájává neveljük, mert a lélek úgyis Krisna bhaktája függetlenül attól, hogy… Tehát a természeténél fogva a lélek Krisna szolgája, és természeténél fogva együtt érző, tehát mivel ez a mi feltételhez kötöttségünknek a része, és a lehetőségeink megengedik, ezért mi együtt érzően foglalkozunk vele.Kérdést nem hallani.A legnagyobb titkos fegyver. Úgy hívják, hogy praszádam. Garantált, mindenki akar enni, mindenki szereti a finom ételt. És akár hiszed, akár nem, ezért van az, hogy a lányoknak a képzésében a legfontosabb elem az a főzés. Mert a földgolyón minden élőlény enni akar. És amit enni akar, az finom kell, hogy legyen. Minden férfi valami finomat akar enni. Gyerekek is a jót szeretik, a finomat. A nőknek meg abszolút fontos, hogy finomat egyenek. Ez azt jelenti, hogy ezen az alapon a földgolyó

31

hatmilliárd lakójával már eleve van egy kapcsolatod. Ennél jobb nem lehet. De ha meg nem tudsz főzni, akkor mit tudsz kapni egy nőtől? Egy olyan nőtől, aki nem tud főzni? Itt a választás. Azt hiszem, itt lezárom ezt az ügyet, vagy a beszédemet. Tehát ezért van az, hogy a nőknek az alapvető kötelességük a főzés, és a takarítás, merthogy ha ezek működnek, akkor ott a kapcsolat. És akkor hogyha ez megvan, akkor erre még a saját természetüknek megfelelően tanulhatnak egyéb dolgokat, készségeket kifejleszthetnek. Lehet, hogy a feleség nagyon intellektuális. Lehet, hogy ez egy munkára jó, vagy egy hobbira jó, de az még a kapcsolatot nem ápolja. Mennyi ideig vagy képes ott ülni és kvantumfizikáról beszélgetni egy másik fizikussal? Érted? Olyan jó, olyan csodálatos protonjaid vannak! A mai kísérlet olyan csodálatos volt! Érted? A főzés, a takarítás, ismerni a női természetet, itt van a kapcsolat zöme. A művészetek, és a különböző tudományok hozzáadnak ehhez, de nem tudják helyettesíteni. A védikus korban még a jó prostituáltak is kiváló szakácsok voltak. A közönséges utcai prostituáltaknak ez nem volt fontos. De a legfölső két szinthez tartozók kiváló szakácsok voltak. Purbászik. Hány évig élt a királlyal? Azt hiszed, hogy nem főzött? Ez így rendben van? Kérdés: ha egy emberrel, egy valakivel mindenkinek ugyanaz a problémája, akkor itt ki követte el a hibát? Az egyén, vagy a közösség?Hogyha valakivel mindenkinek ugyanaz a problémája, akkor elmondható, hogy maga az a személy a probléma. Emlékszem, volt az a valaki, mindig mindenkire panaszkodott, mindenkivel problémája volt. És a közösség vezetője meg állandóan törte a fejét, hogy hogyan tudná megoldani ezeket a problémákat. És egy nap ott ült a vezető a székben, és ez a bhakta elment mellette, és akkor a vezető ránézett, és mondta neki, hogy tudod mit? Elgondolkodtam ezen. Valójában neked nincs is problémád. Te magad vagy a probléma. Ez érthető? Tehát hogyha mindenkinek problémája van vele, akkor valószínűsítheted, hogy annak az illetőnek dolgoznia kell magán. De ugyanakkor a közösség azzal a szándékkal, hogy fejlessze, vagy javítson ezen a dolgon, meg kell neki mondani. Hogyha ez egy elenyésző dolog, akkor nem feltétlenül kell megmondani, de hogyha ez egy fontos dolog, ami mindenkit zavar, akkor meg kell neki mondani, hogy dolgozzon rajta. A közösség vezetősége nem engedheti meg azt, hogy valaki mindenkit zavarjon valamivel. Védelem azt jelenti, hogy a legjobb képességeid szerint mindenkit próbálsz megvédeni, aki hozzád tartozik. Megmondani neki, és ezáltal az illető kijavítja, és akkor lehet vele kapcsolatban lenni, vagy pedig távol kell tőle maradni. Mert a Krisna tudat az otthon, egyedül is tökéletesen gyakorolható. Nem az, hogy szolgálatot csinálunk itt, nem, otthon is lehet szolgálatot végezni. Kérdést nem hallani.A közvetlen az, amiről általánosságban beszéltünk, a Hare Krisnának az éneklése, a Shivad Bhagavatam hallgatása, bhaktákkal társulni, imádni a múrtit és a dhámában élni. Ez a közvetlen. Minden más ezt támogatja. Az odaadó szolgálat hatvannégy eleme közül ez az öt a legfontosabb. A

32

maradék ötvenkilenc azok vagy közvetlenül támogatják ezt az ötöt, vagy pedig olyan dolgok, amik megakadályoznak abban, hogy megakadályozzák ezt az ötöt. Ez érthető? Ugyanazok az elvek, amik miatt működik a közvetlen, ugyanazok miatt működik a közvetett is. Más szóval meg kell értened a közvetlen szolgálatnak a helyzetét és a dicsőségét, ez az első vers. És ott kell lenni a megfelelő attitűdnek, nem büszkének lenni. Más szóval megérted, hogy mi a te helyzeted. Az első vers elmagyarázza a missziónak a helyzetét. A második vers elmagyarázza a te helyzetedet. A harmadik vers elmagyarázza azt az etikettet, amit követni kell ebben a misszióban. A negyedik az az, hogy mi az az attitűd a gyümölcsöző vágyak nélkül, hogyan alkalmazzuk ezt megfelelően. Az ötödik az az, hogy ebből a helyzetből hogyan jön létre a vonzalom. A hatodik pedig a ragaszkodás, a hetedik a tökéletesség. A nyolcadik pedig, hogy mi az a hangulat, ami meghúzódik e mögött a tökéletesség mögött. Kérdés: ha valaki felismeri magában a hibákat, de nem tudja orvosolni ezeket a hibákat, akkor mit kell tennie?Gyakorolni kell. Ha már fölismered a problémát, az már a probléma ötven százalékát megoldotta. Mért van az, hogy a gyerekek télen kint a hóban betegek maradnak? Mert nem ismerik föl, hogy az betegíti meg őket, hogyha kimennek a hóba és órákig ott játszanak. Számukra ez csak élvezet. Hogyha rájössz arra, hogy amit te élvezetnek nevezel, az tesz beteggé, akkor juthatsz valamire. Egy bhakta mondta nekem, hogy az apukája mondta neki, még mielőtt csatlakozott volna a mozgalomhoz, hogy ami boldoggá tesz, az őrjít meg. Tehát más szóval maga a felismerés már egy nagy lépés. Ha elemzed azt, hogy ezek a rossz tulajdonságok hogyan zavarnak meg téged és a kapcsolataidat, akkor már az elemzés útján távolságot tudsz tartani ettől, el tudsz távolodni, és akkor utána lehet gyakorolni. Nem szabad engedni, hogy a hamis egó útjába álljon ennek. Ezért olyan fontos az alázat. Mert a büszkeség miatt szeretnénk mindent tökéletesen csinálni. És akkor általában arra vagyunk hajlamosak, hogy nem is akarjuk gyakorolni, hogy jól csináljuk, mert félünk attól, hogy kudarcot vallunk. De ha valaki alázatos, akkor tudja gyakorolni akkor is, hogyha időről időre kudarcot vall, mert akarja, és hát legalább megpróbálja. És akkor továbbra is megpróbálja. Ez érthető? Ne hagyd, hogy az egód a gyakorlás útjába álljon. És mindig gondolkodj el azon, hogy mi lett volna a helyes mód arra, hogy hogyan csinálhattad volna jól, és akkor azt gyakorold, és idővel majd menni fog. Lehet, hogy nem egyik napról a másikra, de hogyha kitartasz a gyakorlásban, akkor meg fog történni. Először hallasz, sahanának hívják ezt, aztán utána elgondolkodsz rajta, és gyakorlod együtt a kettőt. És ebből majd lesz megértésed. Ezt úgy hívják, hogy manana. És akkor ebből a gyakorlásból pedig kapsz didid jászanát, ami azt jelenti, hogy megvalósítás. És itt lesz majd az eredmény. A megvalósítás az a tudás alkalmazásából származik. Hogyha csak alkalmazol valamit, vagy hogyha csak tudásod van, akkor egyikből sem kapsz megvalósítást. Kérdést nem hallani.

33

Az, hogyha valakit cáfolsz, az még csak egy módszer arra, hogy arra késztesd, hogy problémája van. De amint felismerte, hogy problémája van, akkor utána az a kérdés, hogy mit csinálsz annak érdekében, hogy túllépjen a problémáján. Tehát ezen a ponton a probléma nem az, hogy ott a probléma, hanem az, hogy követik-e a folyamatot, amivel meg lehet szabadulni a problémától. Hogyha valaki gyakorol, és közben kudarcot vall, nem az a probléma, hogyha valaki mondjuk biciklizni tanul és leesik a bicikliről, akkor nem azt mondjuk neki, hogy jaj, már megint leestél a bicikliről, szóval ehhez nem kell Einsteinnek lenni, hogy erre rájöjjünk. Ne azt mondjuk, hogy jaj, leestél, hanem mondjuk neki, hogy mit kell csinálni, ahhoz, hogy ne essen le, hogy fogd erősen a kormányt, pedálon tarts a lábad, hogyha valami az úton függőlegesen kimered, akkor az rendszerint akadályt jelent a sima továbbhaladásban. Tehát magyarul a folyamatra kell koncentrálni. Az, hogy rámutatsz a hibára, az a mező. És hogyha foglalkozol ezzel a mezővel, ezáltal fogsz haladni, fejlődni. Ez érthető? Így a haladásra koncentrálsz, arra, hogy mi az, ami akadályozza a haladást, tehát nem a hibákra koncentrálsz, hanem arra, hogy mi az, ami akadályozza a haladást. Érted, mit mondok? Ugyanarról van szó, amit az előbb is mondtunk, hogy a hamis egót ki kell hagyni ebből. Tehát ugyanúgy, hogyha nem ismerik fel a hibákat, akkor nem fognak tudni gyakorolni, és hogyha nem gyakorolnak, akkor nem fognak tudni túllépni ezen a hibán. És akkor sem fognak tudni előre haladni, hogyha az előrehaladásuk közben te állandóan arra figyelmezteted őket, hogy mi volt a hibájuk. És nem pedig a folyamatra koncentrálsz. Tehát miért mutatunk rá a hibára? Valaki éppen leesett a bicikliről, és akkor arra van szükségük, hogy azt hallják, hogy ember, már megint leestél a bicikliről! Milyen hülye vagy, hogy megint leestél! Mert magától nem jött volna rá, hogy leesett. Jaj, ezért fáj a fejem, meg a térdem? Ja tényleg, leestem a bicikliről! Mire is mennék nélküled, ha te nem mondanád meg nekem! Tehát mit is jelent ez, hogyha valakinek a hibájára rámutatunk? Azt jelenti, hogy saját magunkat felsőbbrendű helyzetbe tesszük, tehát hogy én képes vagyok arra, hogy meglássam a te hibádat, és arra rámutassak, és következésképp én vagyok a jobb. Ezért van az, hogy a hibakeresést az anarták közül a legrosszabbnak tekintik, mert ez ápolja, fejleszti a hamis egót. Hamis egó az, hogy én vagyok Isten. És hogyha én vagyok Isten, akkor hogy fogok kapcsolatba kerülni ezzel a kék fickóval, aki ott van a fuvolával, és szintén azt állítja magáról, hogy ő Isten? Hát hiszen én itt vagyok a menő farmerben. És ő még mindig az anyukájának a lepedőjében van. És legalább valami elektromos erősítőt kapcsolhatna a fuvolájára, hát legalább valamit. Nem? Általában mindig a hamis egóval van a baj. Kérdés: az emberek csak a büszkeség miatt félnek a kudarctól?Alapvetően igen. Egyrészt a büszkeség, és másrészt pedig a biztonságérzés. De a kettő összefügg. Biztonságérzés azt jelenti, hogy van identitásod. Hogyha valamit nem tudsz megcsinálni, akkor mi az identitásod? És a kudarcot vallott identitásod az nem ad túl nagy biztonságérzést. Mit fogsz abból nyerni? A hamis egó van ott általában,

34

az, hogy nem akarom, hogy valamit rosszul csináljak, és akkor az emberek kinevessenek. Vagy pedig hogy az emberek látják, hogy kudarcot vallottam, és akkor olyan fényben fognak látni, hogy nem leszek majd kellően támogatva. És akkor csökken a pozícióm, és így a kapcsolataimban is veszteséget szenvedek. Minden kérdésedben a hamis egóról van szó, de a férfiak esetében inkább az van, hogy ha nem tudom tökéletesen csinálni, akkor nem is akarom csinálni. A nők esetében meg inkább a biztonságérzéssel függ össze. Mindkettő hasonlóan fog kinézni, de a mögöttes indok, vagy ok az más lesz. Ez érthető? Kérdést nem hallani.Definiáld, hogy mi az, hogy siker! …Akkor kudarcot vallottál. De hogyha a sikert úgy határozzuk meg, hogy az a Krisna tudatosnak lenni, az a siker, akkor az egészet átdefiniálja. Érted? A modern kultúra annyira férfias abban az értelemben, hogy eredmény, ami a te erőfeszítésedből származik. És ezért ezt a mentalitást foglaljuk le a Krisna tudatban. És ezért Krisnáért kell eredményt elérni. És akkor így az elmét, szavakat, testet lefoglaljuk. Kérdés: A rendszerünk valahogy olyan, hogy azt meg tudjuk ünnepelni, hogyha valaki sok könyvet hoz, sok bhaktája van a templomban, nagy házat épít, és nem tudjuk megünnepelni azt, aki sértés nélkül dzsapázik évek óta, satöbbi satöbbi.Egyszerű, mert abból nem lesz pénz. Az embereket csak amiatt dicsőítik, ami pénzt hoz. Voltak brahmanák. Idővel a ksatriák nem vettek róluk tudomást, elhanyagolták őket. És akkor a ksatriák vették át a hatalmat. Persze a brahmanák nélkül a ksatriák nem viselkednek szépen. Hogyha megnézel bármilyen forradalmat, akkor kik azok, akik félre akarják állítani a ksatriákat? Kereskedők, akiknek pénzük van.Igen. Igen, kereskedőknek, akiknek pénzük van, a burzsoák. Jelen pillanatban burzsoá társadalomban élünk, nem ksatriák vagy bráhmanák társadalmában. Épp ezért ha valami pénzt hoz, akkor az a valóságos, az a praktikus. Hogyha nem hoz pénzt, akkor az nem lényeges. Ez nem számít, Brindávan is egy vais kultúra, ott is van gazdasági gyarapodás. Az, hogy lefoglalni a gazdasági fejlődést, a pénz behozást arra, hogy lefoglalni ezt a Krisna tudatban, ez nem probléma. Nem ez a probléma. Ez is ott van, de az embernek ugyanakkor fel kell ismernie a tiszteletadásnak a többi formáját is. Ott az életkor, akkor a kapcsolatok abban az értelemben, hogy rokonok, a vagyon, befolyás, áldozatok bemutatása, tudás, és bhakták között az odaadás, illetve a megvalósítás. És ezek mindegyikét más-más módon lehet elismerni. És hogyha ezt megértjük, akkor az emberek magukért fogják értékelni a dolgokat. Csak meg kell nézni, hogy mi az, ami lelkesítő. Vannak olyan zónák, ahol amikor az eredményeket fölolvassák, akkor az összeredmányt olvassák föl. Neveket egyáltalán nem is említik. Tehát bármi, ami működik, ami inspiráló. Hogyha olyan közösségről van szó, amelyik nagyon inspirálódik, vagy nagyon összpontosít az eredményre, akkor hogyha az

35

eredményt lebontjuk egyénekre, akkor az működik, akkor azt csináljuk. Tehát csak meg kell nézni, hogy mi működik. Hogyha meg nagyon akarsz szórakozni, akkor mindent számosíts a templomban, szóval mindent alakíts át számokká. Akkor, hogyha ez a mentalitás, akkor számszerűsíts mindent a templomban, és miután elmondtad, hogy ez és ez ennyi és ennyi könyvet osztott, satöbbi, akkor mondod, hogy és bhaktin ez meg ez tizenhét egész három cipó kenyeret sütött ma, és bhakta Joey ötvenöt egész négy kiló árut vitt le a raktárba, és bhakta George huszonkét és fél méter fürdőszobát mosott föl, és hogyha ezt így csinálod, akkor majd az egész rendszert kidobják. De a lényeg az, hogy a bhaktákat inspirálni a szolgálatukban. Hogyha inspiráció származik belőle, akkor használjuk, de ha nem, akkor minek? Ha működik, nagyszerű. És meg kell találni, hogy mi a legjobb módja annak, hogy ezt elismerjük. És lehet, hogy ahelyett, hogy egy nagy dobpergéssel ünnepeljük, hogy valaki ennyi és ennyi cipót sütött, egyszerűen csak odamenjünk hozzá, és mondjuk, hogy nagyon finom volt a kenyér. Ugyanúgy, ahogy a könyvosztást sem vesszük evidensnek, tehát magától értetődőnek, ugyanúgy semmi mást se kellene magának értetődőnek lenni. A hadseregek is a gyomruk miatt működnek. Hogyha nem eteted a hadsereget még a legkeményebb, legkitartóbb könyvosztók sem fognak könyvet osztani. Még a legkeményebb, legnagyobb szhadakka, legpiszkosabb, leg nem tudom, milyenebb könyvosztó, hogyha egy hétig nem adsz neki enni, nézd meg, hány könyvet fog osztani. És persze nincs szükségük hol lakni, meg hol lefeküdni aludni, meg nem kell, hogy tiszta fürdőszobájuk legyen, csak kimennek a mezőre elvégezni. A templomi bhakták úgyis Májában vannak, mi szükség a templomra? Majd alszunk a fa alatt. És akkor ott vannak azok a fickók, akik mind Májában vannak, a bibitibe, ott ülnek a számítógépek mögött. A lényeg az, hogy mindenki értékeljen mindenki mást azért, amit hozzáad a folyamathoz. Ez érthető?De ha véletlenül nem jön kívülről ez az értékelés, akkor is ki kell, hogy fejlesszem azt a fajta értékelést, mert különben meg ugyanúgy rajtam marad ez a nyomás ez az úgynevezett siker elérése. A bhaktákban tudatosítani kell azt, hogy mi az, ami értékelendő. Bhaktákat képezni kell arra, hogy hogyan lehet megfelelően elismerni valamit. A hála az az intelligenciának az egyik aspektusa. A bhaktáknak intelligensnek kell lenni, és ezért tudniuk kell, hogy hogyan legyenek hálásak. Ez érthető? A bhaktákban tudatosítani kell ezeket. Hogyha beszélgettek velük a filozófiáról és a kultúráról, akkor jobban fogják értékelni ezeket. Mert szankirtan az a teljes kirtant jelenti. Ebben benne van az is, hogy törődünk a bhaktákkal. Ez a bhisvanbar jelentése. Csaitanja ő az élet, ő a missziónk élete, ez a prédikálás. A Visvamba pedig az, hogy tápláljuk ezt, hogy törődünk a bhaktákkal. És a Góra pedig az, hogy mi a cél, amit szeretnénk elérni. Ez érthető? Ez a folyamat. Ezt mindennap eléneklik tízszer, vagyis harmincszor. (Hogy állunk idővel? – Azt hiszem, itt az ideje, hogy befejezzük. Holnap folytatjuk.)

36

H.H Bhaktividya Purna Maharaja Egerben tartott előadásai – harmadik lecke

A védikus kultúra a brahmacari asramával kezdődik. A brahmacari azt jelenti, hogy az ember tanulja, hogy mit jelent az, hogy emberi élet. Az ember megérti, hogy mit jelent a transzcendencia, hogy lehet azt elérni. Azért, mert az ember függetlenül attól, hogy milyen helyzetben van, a célja az lesz, hogy elérje az Isten-tudatot. A brahmacarinak az első eleme az a tisztelet. Mert tisztelet nélkül semmilyen más kapcsolatot nem lehet megalapozni. Kapcsolatról csak akkor beszélhetünk, hogyha ott a tisztelet a másik iránt. Különben az egész csak a hét másodlagos raszának a kategóriájába fog esni, és nem kapcsolatról lesz szó. Elsődleges csak akkor lehet, ha ott a tisztelet. A shanta rasza az azt jelenti, hogy van valami, amit értékelsz a másikban. Ez a kapcsolat alapja. Amikor ez az értékelés növekszik, akkor kifejlődik a vágy a szolgálatra. Amikor elmélyül a szolgálat, akkor megkapjuk a barátságot. És amikor a barátság elmélyül, akkor ott lesz a szülői. És amikor elmélyül a szülői, akkor ott lesz a szerető. Hogyha nincs ott a tisztelet, akkor nincs ott a kapcsolat sem. Ez érthető? Ennyire egyszerű. Definiálná Maharaja a tiszteletet. Különbséget tennék aktív és passzív tisztelet megnyilvánulás között, de alapvetően arról van szó, hogy az ember értékel valamit a másikban, valamilyen tulajdonságot, amivel a másik rendelkezik. És aztán ott van a megfelelő kapcsolat a másikkal az ő egyéniségén alapulva. Ez azt jelenti, hogy mivel egy egyént tisztelünk, az ő egyéniségét is figyelembe kell venni. Hogyha nem veszed figyelembe a másiknak a helyzetét, akkor azt nem lehet tiszteletnek nevezni. Ez érthető? És legelőször a tanár, tanító iránti tiszteletet kell megalapozni. Az embernek tiszteletet kell mutatnia az idősebbek iránt, együttműködve kell dolgoznia a vele egyenlőkkel, és kedvesnek kell lennie a nála fiatalabbakkal. Ez érthető? És akkor minden jól meg lesz alapozva, a tisztelet a tanár iránt, a tisztelet a szülő iránt, a tisztelet a közösség többi tagja iránt, az egész rendszer jól fog működni. És akkor végül a tisztelet a tanár iránt, tisztelet a szentírások iránt, tisztelet Isten iránt, tisztelet a bhakták iránt. Látjuk, hogy az egész kultúra a tisztelet alapján tud működni, hogyha nincs ott a tisztelet, akkor nem lesz kapcsolat senkivel. Ez érthető? Csak attól, hogy van valamilyen interakció, még nem jelenti, hogy van kapcsolat is. Mármint abban az értelemben, hogy megfelelő viszonzás. Ez érthető? Mondjuk van egy nagyon híres ember, becsülik őket. Ez shanta rasza. A közönségben ülő emberek értékelik azt az embert, aki ott van a színpadon. Ez shanta rasza. De hogyha a színpadon lévő valaki nem tiszteli a közönség tagjait, akkor ez nem egy dinamikus kapcsolat. Ezért van az, hogy olyan sok ember, aki híres volt a színpadon, amikor onnan lekerül, akkor egyedül találja magát. Mert valójában soha nem volt kapcsolatuk a közönséggel, úgyhogy egyedül maradnak. Nagyon sok kiemelkedő személyiséget megnézhetünk, és látjuk, hogy egyedül halnak meg. Annak ellenére,

37

hogy több százezer, vagy akár több millió ember ült ott előttük, és énekelte a nevüket. De a kapcsolat közöttük sohasem volt dinamikus, mert nem volt ott a kölcsönös tisztelet. Ez érthető? Tehát a tisztelet az alapja az egész rendszernek, és ezután jön a tudás. Hogyha az embernek van tudása, akkor tudja működtetni a rendszert, a kapcsolatokat. Tudás nélkül a tetteknek a mezejét nem lehet megfelelően lefoglalni. Ez érthető? Legyen ez akár lelki tudás, vagy anyagi tudás, bármi, amire szükség van ahhoz, hogy az egyént megfelelően le tudjuk foglalni a szolgálatban. Mert a lényeg az, hogy a test, az elme és a szavak le legyenek foglalva az Úr szolgálatában. Hogyha ez ott van, akkor az ember megfelelő helyzetben van. De hogyha nincs ez ott, akkor mindig lesz hiányérzet. Arról van szó, hogy az a tudás, ami ahhoz szükséges, hogy az egyénnek minden tulajdonságát lefoglaljuk, annak ott kell lennie. És a tudás azt jelenti, hogy szolgálat. Szolgálatot mindenképp végezni kell. Mert a tudás és a szolgálat mindig együtt jár. A védikus elképzelés szerint a kettőt nem lehet elválasztani egymástól. A brahmacari egy tanuló. De a brahmacarinak egy másik meghatározása az, hogy az, aki kétkezi szolgálatot végez. Ez azt jelenti, hogy a tudás és a szolgálat együtt jár. És ez az egyszerű szolgálat alázatot teremt. Mert az alázat a tudásnak a legelső tulajdonsága. Krisna a Gitában megadja a tudásnak a definícióját, azt hiszem, a 13.1-es versben, és az első tulajdonság az az alázat. Ebből a meghatározásból megismerhetjük, hogy milyen az az ember, akinek van tudása, hogy hogyan él, hol lakik, hogyan cselekszik. Maha pharata is mondja, hogy a tudásnak a szimptómája az alázat. Hogyha valaki nem alázatos, azt jelenti, hogy nincs is tudása. Ez egy teljesen más megközelítés, a moderntől teljesen eltérő a védikus. Ez érthető? De ha valakinek van tudása, és ugyanakkor alázatos, akkor azt értékelik. Megközelíthető az illető, és akkor lehet vele kapcsolatot tartani. Ez érthető? Hogyha valaki, akinek van tudása, és van tisztelete, az természettől fogva tiszta is, tehát ott van a tisztaságnak az összes aspektusa is, a test tisztasága, az elme tisztasága, a szavak tisztasága, a környezetnek a tisztasága, ahol élünk. Ez érthető? Alapvetően ez jelenti a brahmacari képzést. De mindezeket a tulajdonságokat át kell vinni a grhastha életbe. Hogyha ez nem történik meg, a grhastha élet nem lesz sikeres. Ez érthető? Mert a grhastha élet az egyszerűen a brahmacaria utáni következő fokozat. Tudunk-e algebrát végezni számtan nélkül. Lehet ilyet? Teljesen lehetetlen. Éppen ezért az ember nem lehet jó grhastha brahmacarik tulajdonságai nélkül. Ez nem egy vélemény, ez nem olyan dolog, amit tetszőlegesen választhatunk, vagy sem, hanem ez egy tény, ez a valóság. Hogyha nincs tiszteleted a társad iránt, hogyha nincsen tudásod, hogyha nincsen alázatod, és hogyha nem vagy tiszta, akkor hangyányi esélye sincsen annak, hogy bármilyen formában sikeres grhastha légy. Ezért volt az, hogy a védikus kultúrában a brahmacari képzés annyira fontos volt. És többnyire az volt, hogy a grhasthák képzeték a brahmacarikat, mert ők jó brahmacarik voltak. Hogyha valaki olyat mond, hogy hát minek foglalkozni a brahmacarikkal, hiszen úgyis mindenki

38

megházasodik, ezt csak egy olyan valaki mondhatja, aki soha nem volt, és soha nem is lesz jó grhastha. Ez érthető? Ez ugyanolyan, mint hogyha valaki azt mondja, hogy hát eszünk, de hát azt úgyis a test kilöki magából, akkor minek enni? Ez az az intellektuális szint, amivel most itt foglalkozunk. Nem túl okos. Még azt sem tudják, hogy mit jelent az, hogy grhastha. A grhastha egy asrama. Amiben a családi életet egy helyzetként használjuk, ami segíti a lelki fejlődést. A grhamedi nem egy asrama. Hanem ott az otthoni életed a fontos, a házaséleted a fontos, és minden akörül forog. A grhamedi az nem azt jelenti, hogy egy nem bhakta, aki minden lehető szabályozó elvet megtör, és gusztustalan, büdös, és visszataszító, és mindenféle színes jelző, amit még ki akartok hozzá találni. Ez érthető? A grhastha és a grhamedi egyszerűen csak egy tudatállapot. Ennyi az egész. A Bhagavatam az leírja, hogy a grhamedi az milyen, és arról van ott szó, ahogy közeledik a fogantatásnak az ideje, a férj számára a feleség egyre szebbnek és szebbnek tűnik. Ebből egyenesen következik, hogy a fogantatás napja ki volt választva. Hogyha a nap ki volt választva, akkor ez azt jelenti, hogy ez garbodham sanskar. Az is ott volt, ami szintén az asztrológiai számítások alapján választották ezt ki. Ez érthető? Tehát itt nem egy durva, visszataszító, büdös emberről van szó. Hanem a védikus kultúrának egy nagyon jámbor követőjéről, aki nem Isten-tudatos. Bocsánat, van még egy nagyon fontos elv a brahmacaryában. Érzék-kontroll. Ezt nem kellett volna kihagyni. Mert szokás azt gondolni, hogy hát nem tudja kontrollálni az érzéseit, akkor inkább házasodjon meg, de nem erről van szó, mert a grhastha asramában ugyanannyira kell kontrollálni az érzékeket, mint a brahmacari asramában. Ez érthető? Mert attól, hogy a családdal élsz, még kontrollálni kell az érzékeket. Sőt, az érzékeket még sokkal inkább, mert kontrollálni kell a dühöt, a frusztrációt, az érzelmeket. Kontrollálni kell a szenvedély kötőerejét, mert a nők a szenvedélyt értékelik, de nem a szenvedély kötőerejét. A jóság kötőerejében alkalmazott szenvedélyt, tudással alkalmazott szenvedélyt. Meg tud ez történni érzék-kontroll nélkül? Gondolkozzatok rajta! Hogyha van hatalma valakinek, és ez kivetül valahova, és az kontrollálva van, akkor lesz eredménye. Mennek a kocsik, a motorok, körbe-körbe járnak. Ez kontrollált, fókuszált, és koncentrált erő. Hogyha robbanás van, akkor azt általában pusztításnak nevezik. Ez érthető? Hogyha egy férfinak van ereje, és az kontrollált, akkor azt értékelik a nők, de hogyha ez nincs kontrollálva, nincs összpontosítva, nincs zabolázva, akkor azt nem értékelik. Kocsmában ott vannak a barátok, és akkor hátba verik egymást, egymás fejére sört öntenek, és nagyon jól érzik magukat. Próbáld ki ezt otthon! Ez megy a fiúk között, azt hiszik ilyenkor magukról, hogy menők, hogy jól érzik magukat, és ez működik, és azt hiszik, hogyha hazamennek, ez akkor is működni fog, de egyáltalán nem. És mondja valaki, hogy nem, nem, én ismeretem egy lányt, és ő is ugyanúgy lejárt a kocsmába, és ő is ugyanúgy hátba tudott verni, mint a legjobb. De nem a férjével csinálta ezt. Férjével ez teljesen más történet. Ez érthető? Hogyha nincsenek ott ezek a tulajdonságok, hogy tisztelet, tudás, érzék-kontroll, alázat,

39

tisztaság, akkor az ember soha nem lesz sikeres grhastha, soha nem lesz sikeres brahmacari, sőt, egyáltalán nem lesz semmiben sikeres. Ez érthető? Ezért van az, hogy a képzés mindkettő számára ugyanaz. Ezért a védikus kultúrában hogyha valaki jó képzésben részesült, mint brahmacari, akkor jó grhastha lesz belőle. Nem különbözik a két képzés egymástól. A védikus képzés azt jelenti, hogy a valósággal foglalkozunk. Ezt jelenti a családi élet. Szükséged van-e rá? Ha szükséged van, megházasodsz. Ha nincs szükséged rá, akkor brahmacari maradsz. Értitek? Tehát a képzés ugyanaz. A szükséges tudás ugyanaz. Brahmacari képzés nem azt jelenti, hogy a brahmacarik összeülnek, és akkor ott becsmérlik a nőket. A nők becsmérlik a nőket. A férfiak nem becsmérlik a nőket. Azok a nagy kemény brahmacarik, akik reggel valami fadarabot rágcsálnak, és ha elmegy egy nő előttük, akkor kiköpnek, ezek most férfiak vajon, vagy nők? Értitek? Az igazi brahmacari az nagyon kedves, alázatos, finom, egyszerűen csak távol marad. Ezek a emény, menő, kérges brahmacarik, ezekből csak harmadosztályú grhastha lesz. Csak adjatok neki egy kis időt. Ez érthető? Tehát a kultúrának az alapja ugyanaz. Látjuk, hogy a brahmacaryának és a grhasthának az alapja ugyanaz. A templomi élet, a közösségi élet ugyanaz. Az egyetlen különbség, hogy számodra mi a jobb? Mondjuk például ebédet szolgálunk fel, van leves, kenyér, saláta. És akkor azt csináljuk, hogy aki több levest eszik, az abba a sarokba ül, aki több kenyeret inkább, az ebbe a sarokba, aki több salátát, az abba, aki meg kenyérből és levesből is eszik, az kimegy az udvarra, aki salátából és kenyérből, az a verandára ül. Ezt csináljuk, amikor praszádámot szolgálunk? Ez érthető? Ezt csinálnánk? Ezt fontosnak tekintjük? Nem. És éppen ezért nem tesszük meg ezt a különbséget a templom és a közösség között sem, hiszen csak arról van szó, hogy miből mennyit kell enned ahhoz, hogy te tudj gondoskodni magadról. Ez érthető? De amikor erről van szó, ne felejtsük el, hogy a tudásnak az első tulajdonsága az alázatosság. Ugyanúgy, ahogy a közösség nem értékeli azt, hogyha a templomi bhakták azt gondolják magukról, hogy ők magasabb rendűek, ugyanúgy a templomi bhakták se értékelik azt, hogyha a közösségi bhakták gondolják azt magukról, hogy ők felsőbbrendűek. Hanem arról van szó, hogy mindenkinek megvan a saját helyzete, és mindenki rendelkezik valami olyan tulajdonsággal, amivel szépen tudja szolgálni Krisnát, és akkor az a tisztelet, amit említettünk, az ott van mind a két oldalon egymás iránt. A templom értékeli a közösségi bhaktákat a szakértelmükért, amivel segíteni tudják a mozgalmat, a közösségi bhakták értékelik a templomi bhaktákat, amiért teljes idejüket tudják adni és nem aggódnak a biztonságukért. És akkor nagyon szépen működik. Ez érthető? A templom azért van ott, hogy inspirálja a közösséget. Az a felfogás, hogy csak a templom, csak az a Krisna tudat, ez nem valóság. A templom azért van ott, hogy inspiráljon. Hogyha ez így lenne, akkor a védikus korban nem létezett volna más, csak templomok, és bhakták, akik templomban élnek, és nem lettek volna egyáltalán grhasthák, nem?

40

A kérdés az alázatra vonatkozik, mert ugye mondtuk, hogy mennyire fontos az alázat. És egy brahmana megvalósítja azt, hogy mindenki egyenlő látásmóddal lát, megvalósítja, hogy mindenki Krisnának a szerves része, mindenki ugyanaz az egyéni lélek, és mindenkit egyformán tisztel. De ugyanez a brahmana, vagy Brahman megvalósított személy, hogyha valaki jön a templomba, egy úriember, akkor azt szépen, udvariasan bekíséri, de hogyha jön egy kutya, hiába hogy ugyanaz az egyéni lélek van benne, azt elijeszti. Akkor ez azt jelenti, hogy ő nem volt alázatos ezzel a kutyával? Tehát hogy lehetne definiálni az alázatot mondjuk egy kutyával szemben,vagy bármilyen értelemben?Ahogy említettük, az alázat a tudásnak az alapja. A tudás azt jelenti, hogy tudod, hogy te milyen helyzetben vagy és hogy a másik milyen helyzetben van. Következésképp az ember tudja azt is, hogy a kutya milyen helyzetben van. A kutya nem tiszta. És általában nem arról ismertek, hogy nagyon jó a társadalmi érintkezésük. Amiben a kutya jó, a tekintetben, hogy szép szolgálatot tud végezni Krisnának, az az őrzés, és az, hogy praszádamot tud enni. És ebben a helyzetben tartjuk őket. Például hogyha valaki vécére megy, nem jön ki úgy onnan, hogy ne tisztálkodott volna, és nem megy piszkosan a murtik elé imádni őket. Mivel mi a feltételekhez kötött természetünket foglaljuk le Krisna szolgálatában, ezt a feltételekhez kötött természetet figyelembe kell venni. Következésképp a kutyának a feltételekhez kötött természete kedvezőtlen a templomi tevékenységek szempontjából. Ezért nem jönnek be a templomba. Hogyha odafordulsz hozzájuk, és mondod nekik, hogy kedves kutyám, te ma nem mostál fogat és nem fürödtél meg, nem jöhetsz be a templomba, nem fogják megérteni, mert nem az ő nyelvüket beszéled. De hogyha azt mondod nekik, hogy kifelé, akkor azt megértik, és kimennek. Mindenkivel a saját nyelvén kell beszélni. Ez érthető?Az alázatosság azt jelenti, hogy mindenféle helyzetet elfogadunk? Az alázatosság azt jelenti, hogy elfogadjuk a saját helyzetünket, és elfogadjuk mások helyzetét is, és aztán ennek megfelelően cselekszünk.Igen, de például a tisztelet: hogy a sudra tiszteli a főnökét, a vaisya tiszteli a pénzt, a ksatria tiszteli a hatalmat, a brahmana tiszteli a tudást, tehát hogy különböző fajta tiszteletek vannak a közösségen belül. Hogy van ez a különböző fajta tisztelet felfogás?Nem, mindezek a tisztelet felfogások közösek. Ahol ez ott van, azt tiszteljük. Tehát ha valahol ott van a szakértelem, az életkor, a tudás, a bemutatott áldozatok, a hírnév, a gazdagság, ezeket mindenhol tisztelik. Ha bárki rendelkezik ezekkel, azt tiszteljük. Ezeknek van egy hierarchiájuk, és ha valakinek magasabb rendű képessége van a hierarchiában, vagy többfajta képessége is van kombinálva, vagy nagyobb mennyiségben rendelkezik ezekkel a jó tulajdonságokkal, akkor azt megfelelően ítéljük meg, és megfelelően tiszteljük. A védikus kultúrában mindenkit tisztelnek. Csak az a kérdés, hogy miért tiszteljük az embereket. Ennyi az egész. Például mondjuk van egy üzletemben, és a sudrák, akik nekik dolgoznak, a vaisyát tisztelik benne. De a vaisya, amikor velük viszonyul, akkor tiszteli a sudrákat. Attól még, hogy te

41

tisztelsz valakit, nem jelenti automatikusan, hogy az a másik feljebbvalóddá válik. A tisztelet azt jelenti, hogy te elismered az ő egyéni helyzetüket, és annak a helyzetnek az értékét elismered. És ezt az értékét Isten határozza meg, nem pedig mi. Más szóval ahhoz viszonyulsz, amilyen az helyzetben az az élőlény jelen pillanatban van. Ahhoz viszonyulsz, amilyen tetteket végrehajtott az az egyén, hogy olyan helyzetbe kerüljön, amiben ma van. Minden léleknek ugyanaz a természete. De a természet kötőereivel való kapcsolatuk miatt kifejlesztettek egy adott feltételekhez kötött természetet. És akkor egyensúlyt tartasz fönt, vagy különbséget teszel a lélek természete miatt, és a léleknek a feltételekhez kötött természete között, amivel ez a lélek azonosítja magát. Például mondjuk, hogy egy idősebb ksatria találkozik egy fiatalabb brahmanával. A brahmana tisztelni fogja a ksatriát az ereje és a hatalma, befolyása miatt, attól függően, hogy milyen mértékben rendelkezik ezekkel. Hogyha egy helyi királyról van szó, akkor adott tiszteletet fog kapni, hogyha egy nagyobb királyról van szó, aki több király felett uralkodik, akkor még nagyobb tiszteletet kap, és a legnagyobb tiszteletet akkor kapja, hogyha ő a császár, az uralkodó. És a korát is tisztelni fogja, mert idősebb nála. De a király is tisztelni fogja a brahmanát, mert a brahmana természeténél fogva magasabb rendű a ksatriánál. És a brahmanákban a tudás a fontos. És a tudásának és a megvalósításának a szintjeinek megfelelően fogják tisztelni. Kölcsönös lesz a tisztelet. És így fog működni a kapcsolat. A király találkozik egy alattvalójával. Az alattvalónak a képesítése szerint az alattvalót tisztelni fogják azért. Ugyanakkor az alattvaló is tisztelni fogja a királyt, hiszen a király az ő feljebbvalója. Minden tulajdonság, ami tiszteletreméltó, azt tiszteljük. Ugyanakkor ott van a hierarchia is. Például vegyük azt, hogy van két király, ha az egyik befolyásosabb a másiknál, akkor a befolyásosabbat jobban fogják tisztelni, mint a másikat. És ha van mondjuk egy kisebb király, akinek viszont nagyon nagy a befolyása, meg van egy másik, aki viszont nagyon gazdag, akkor az egyiket a gazdagságáért, a másikat a befolyásáért fogják tisztelni. Vagy van két ksatria. Az egyik fiatalabb, a másik idősebb, de történetesen a fiatalabb ksatria a másiknak a nagybátyja. Akkor az idősebbet a koráért fogják tisztelni, a másikat pedig a családban betöltött helyzetéért. Vagy van két ksatira, az egyik hatalmasabb, de a másik meg több áldozatot mutatott be. Akkor az, aki több áldozatot mutatott be, azt felsőbbrendűnek tekintik annál, akinek hatalma van. De ha valakinek sok hatalma van, ugyanakkor több áldozatot mutatott be, akkor ő lesz a legmagasabb rendű. Ez érthető? Mindenkit tisztelünk azért a jó tulajdonságáért, amivel rendelkezik, hiszen minden fenséges tulajdonság Krisnától származik. A hat fenséges tulajdonság Krisna tulajdona, és bárhol ezt megfigyelhetjük, ezt tisztelni fogjuk. A férfi potencia, energia az Krisna, és a női energia sem különbözik Krisnától, tehát mindkettőt tiszteljük. Krisna a rasza, és ezért minden raszát tisztelünk. Ez érthető? Ezért van az, hogy tisztelet nélkül hogyan tudnánk bármivel is interakcióban lenni? Mert minden Krisnától

42

származik. Mindenki rendelkezik Krisnának valamilyen tulajdonságával. Ezért enélkül az alázat és tisztelet nélkül nincs ott a kapcsolat se. Probléma akkor merül fel, ha valaki nem ismeri fel a másikban a jó tulajdonságokat. Akkor képezni kell őket arra, hogy felismerjék ezeket a tulajdonságokat a másikban.Erre való a brahmacari képzés. Mert a tisztelet megtanítása azt jelenti, hogy föl tudják ismerni a tiszteletnek a különböző szintjeit, ez meg van nekik tanítva, és ugyanúgy, ahogy most elmagyaráztuk, meg tudják ítélni másokban, hogy milyen szintű tiszteletet érdemelnek. Tehát meg tudod ítélni, hogy milyen tulajdonságaik tiszteletreméltóak, és ha ezeket mind összeadod, akkor föl tudod állítani, hogy ki miért és milyen mértékben kell tisztelni. Ez érthető?Mi van akkor, amikor van egy illető,aki nagyon tiszteletreméltó tulajdonságokkal rendelkezik, amiket tisztelünk is, de ugyanakkor rendelkezik olyan tulajdonságokkal is, amik megakadályozzák, hogy vele egy közeli, harmonikus kapcsolatban legyünk, tehát olyankor mi a teendő? Távolságot tartunk, vagy mit csinálunk?Te tiszteled azokat a tulajdonságokat, amik tiszteletreméltóak, a többit pedig elkerülöd. Ha azok a tulajdonságok, amik téged zavarnak, hogyha azoknak nincsen köze a ti személyes kapcsolatotokhoz, akkor azokat másokra hagyod, hogy foglalkozzanak vele. Hogyha ezek a más tulajdonságok zavarják a közeli kapcsolatot, akkor ha te abba a helyzetbe vagy, hogy ki tudod javítani, akkor szóvá teszed, de ha nem, akkor egyszerűen csak eltűröd. De hogyha ezek túlságosan zavaró tulajdonságok, akkor a kapcsolat nem lesz annyira közeli, hanem inkább hivatalosak. De a gyakorlati életben nincs olyan, hogy valaki százszázalékosan nem méltó a tiszteletre. Mondjuk csak egyszerűen levetted a fazekat a tűzről. Nagyon forró. És tiszteled ezt a forróságot. De mondjuk a fazék két perce már lent van a tűzről, már nem annyira forró, de még mindig elég forró ahhoz, hogy megégessen. Ezt a forróságot tiszteljük-e a fazékban? Igen. Minden tulajdonságot tisztelni kell függetlenül attól, hogy milyen más tulajdonságok vannak még ott mellette. Pralád maharaja tisztelte az apját a kora miatt, és a kapcsolatuk miatt. Nem mondta neki, hogy micsoda nagy démon vagy, illetve mondta neki, hogy te a démonok közt a legjobb vagy, de azt tiszteletből mondta. Mert őket egyébként is démonokként ismerik. Mint azok az ijesztő, fekete bőrökbe öltözött, mindenféle kellékekkel ellátott alakok, akik ott vannak az utcán, hogy annyiféle vaslánc, meg minden van rajtuk, hogyha híd lennének, akkor értenénk, hogy mért van az rajtuk, de így nem nagyon, hogy minek annyi vaskellék. Csúnyák, és rosszindulatúak, de tisztelnünk kell a befolyásukat. Azáltal tiszteljük ezt, hogy átmegyünk az utca másik oldalára. Vagy még ennél is jobb, hogyha egészen megkerüljük a háztömböt, mert az ilyen ember a feltételekhez kötött természete miatt úgy fogja érezni, hogy az utca hozzá tartozik. Tehát ezt tiszteletben tartjuk, és ezért körbemegyünk. Ez az intelligencia. Ez az, amikor először fel kell mérni a másik tulajdonságait, mielőtt megtámadjuk, gondolom a ksatriáknál.

43

Kérdést nem hallani.Közelnek lenni azt jelenti, hogy látod, mivel van dolgod. Mi az, amit te intelligensnek tekintenél? Azt, aki gyakorolja a lelki életet, vagy pedig azt, aki nem gyakorolja? Azt, aki gyakorolja. És azok közül, akik gyakorolják a lelki életet, melyiket tekintenéd felsőbb rendűnek? Azt, aki csak azt érti meg, hogy mi a brahman, vagy azt, aki megérti, kicsoda Bhagavan? Aki megérti, ki az a Bhagavan. És azok közül, akik megértik, hogy kicsoda Bhagavan, melyiket tiszteled jobban, azt, aki csak megérti, vagy azt, aki aszerint is cselekszik? A másodikat. Hány ilyen ember van a Földön? Hatmilliárd ember él a Földön, ezek közül hány van, aki így cselekszik, hogy megérti, és úgy is cselekszik, hogy Bhagavan? Nem túl sok. Akkor mi van nem tiszteletreméltó ezekben az emberekben? Kérdés nem hallatszik.És miért nem tudod mutatni a kellő tiszteletet? Mi az, amit nem tartasz tiszteletreméltónak ezekben a bhaktákban? Nem hallani a magyar változatot.Bingó. Más szóval te magad rendelkezel olyan tulajdonságokkal, amiket te magad nem tudsz tisztelni, és ezért másokban sem tudod tisztelni azokat. Ha nem tiszteled saját magadat, hogy tudsz tisztelni másokat? Ha csak nem szeretsz nagyon egyedül lenni, akkor ezen dolgozni kell. Ez érthető? Milyen tulajdonságokkal rendelkezel? Mit tudsz csinálni, vagyis milyen a természeted, milyen szolgálatot tudsz végezni? Ezt valaha is már elemezted? Megpróbáltam. Akkor mért nem tudod ezt megcsinálni mások esetében is? Ezek most a rossz tulajdonságaid. De én a jó tulajdonságaidról beszélek. Próbáltad már megnézni, hogy te magad milyen jó tulajdonságokkal rendelkezel, és mit tudsz ezekkel kezdeni? Tehát magadat pozitív fényben. A rosszat könnyű látni. Csak menj ki a kapun, állíts meg valakit, aki épp arra jár, és kérdezd meg, hogy mi a baja a Krisnásokkal. Könnyű. De jó tulajdonságokat találni sokkal nehezebb. Most nézd meg ezt. Te képes vagy magadban észrevenni a rossz tulajdonságokat. Ez azt jelenti, hogy van rá képességed, hogy meglásd a rossz tulajdonságokat. És épp ezért tudod látni másokban is őket. De hogyha saját magadban meg fogod tudni látni azt is, hogy milyen jó tulajdonságokkal rendelkezel, és azokat hogy tudod lefoglalni Krisna szolgálatában, akkor ugyanezt mások esetében is látni fogod. Ez érthető? Nem hallani.Igen. Hogyha te boldog vagy, akkor hogy viszonyulsz másokhoz? Pozitívan. És hogyha nagyon rossz napod volt, akkor hogyan viszonyulsz másokhoz? Nem túl pozitívan. Érted? Ez nagyon közvetlen dolog, ez egy tudomány. Ez nem egy megismerhetetlen, ezoterikus dolog, ez egy nagyon közvetlen dolog. Az odaadás nektárjának az a címe, hogy az odaadó szolgálat tudománya. Ez egy közvetlen tudomány. Szóval ugyanúgy, hogy saját magad mindig ostorozod magad miatt, másokat is ostorozni fogsz, mert ezt tudod csak csinálni. De az a lényeg, hogy ezek a tulajdonságok Krisna tulajdonságai, nem a tieid. És épp ezért nem tarthatsz rájuk igényt sem pozitív, sem negatív értelemben. Tehát nem mondhatod azt, hogy jaj de nagyszerű vagyok, de azt sem mondhatod,

44

hogy jaj de szörnyű vagyok. Ez érthető? Egyszerűen csak egy kicsit pozitívabb szemléletmódra kell szert tenni. Ez nem azt jelenti, hogy valaki nem elég intelligens, és nem elemez megfelelőképpen, és nem látja a hibákat, de a hibákat úgy szemléljük, abból a szempontból, hogy hogyan tudnánk megfelelően fejlődni. Például beleestél egy sáros pocsolyába, és kimászol ebből, s akkor végignézel magadon. Megállapítod, hogy tetőtől talpig saras lettél. Mi lesz majd a megfelelő alkalmazása ennek a konstatálásnak, hogy tetőtől talpig saras vagyok? Az a megfelelő hozzáállás, hogy jaj, tetőtől talpig saras vagyok, és elkezdek siránkozni, és ott sajnálom magam, vagy pedig az, hogy tetőtől talpig saras vagyok, akkor bemegyek, és megfürdök? A második. Tehát akkor így. Vagy pedig az, hogy jaj, saras vagyok, és akkor földre dobod magad, és akkor ott henteregsz a siránkozástól. Meglátod, hogy jön valaki, jaj, annak is saras a cipője. Jaj, az egész világ saras, de borzasztó! A sarasnak az ellentéte a tiszta. A tiszta ember tudja értékelni a többieket, akik szintén tiszták. De ugyanakkor, ha látnak sarat, tudják azt is, hogy kell attól megszabadulni. Ha valaki piszkos, és amiatt siránkozik, hogy piszkos, meg amiatt panaszkodik, hogy másik is piszkosak, akkor mi haszna van ennek bárki számára is? De az, aki piszkos volt, és most már tiszta, az egyrészt tudja, hogy hogyan kell megszabadulni a piszoktól, másrészt másokban is tudja a piszkot, és tudja, hogyan kell megszabadulni tőle. Ez hasznos. Ez így érthető?Kérdést nem hallani.Alacsonyan értékelés. Mit jelent ez? Rosszul értékeljük magunkat. De mihez viszonyítod azt, hogy rossz? Ahhoz, amilyen szeretnék lenni. Ez a különbség. Az alázat az, hogy én elesett vagyok, és ez a helyzetem. Az alacsony önértékelés meg az, hogy nekem nagyszerűnek kellene lennem, akit mindenki imád, de sajnos nem vagyok az. Az alacsony önértékelés az csak az ellentéte a hatalmas önértékelésnek. Az alázat pedig tudás. Tudom, hogy ki vagyok. De a másik az, hogy nem tudod, ki vagy, csak azt, hogy mi szeretnél lenni. De nem abban az értelemben szeretnél az lenni, hogy az a standard, vagy az az eredeti helyzeted, vagy az a kötelességed, hanem egyszerűen csak az elméd miatt, ez egy érzelem. Az alázat az intelligencián alapszik, de az alacsony önértékelés az csak az elmének egy tapasztalata, egy érzelme. Érted a különbséget? Az alázatot megvalósítjuk, megértjük, az alacsony önértékelést meg érezzük. Ez érthető? Egy brahmacarinak tanulnia kell. Mennyire kell, hogy belebonyolódjon a vezetésbe?A brahmacari azt jelenti, hogy alkalmazza, amit megtanult. És ha a vezetés, az adminisztráció egy gyakorlati alkalmazása annak, amit megtanult, akkor azt lehet használni. Ez érthető? De csak egy olyan környezetben teheti ezt, ami jó a brahmacarinak. Mert szolgálatot végezni kell, különben hogyan valósíthatod meg a tudást? De ugyanakkor az ember hajlandó alacsony rendű szolgálatot is végezni.

45

Attól, hogy az ember a vezetésben részt vett, még hajlandó kell legyen kétkezi szolgálatot is végezni, és lehet, hogy ezt az ideje nem engedi meg, de nem azért nem csinálja, mert nem akarja, és nem hajlandó, hanem azért, mert más csinálja, mert praktikusabb, hogy ő mással foglalkozik. Ez érthető? Hogyha nem vagy hajlandó ezeket csinálni, akkor nem vagy többé brahmacari. Nem vagy grhastha attól, de brahmacari sem. Mert a grhasthának kötelező dolgozni. A lusta grhasthák nem tartanak sokáig. Hogyha a ragaszkodás miatt nem tudsz majd Krisnának kétkezi szolgálatot végezni, akkor majd a feleséged fog megtanítani arra, hogy alázatos légy, és csináld ezeket a szolgálatokat. Megvannak a módszereik. Nem is tudja elképzelni, hogy milyenek lehetnek ezek a módszerek. Mert a nők sokkal jobban értenek ehhez. Finom módszereket alkalmaznak. Igen, veszik az érzelmeidet, nagy csomót kötnek belőle, miszlikbe vágják, és ha még ez sem elég, ezt nyársakra tűzik és tűzben melegítik. Amikor már szépen megkeményedtek, porrá zúzzák őket. Így. Korlátlanok a módszereik. Meg fogsz tanulni alázatosnak lenni, meg fogsz tanulni szolgálni. Ha már brahmacariként megtanultad, akkor annyival könnyebb lesz a grhastha életed. Ha megtanultad brahmacariként, és akarod ezt, akkor fönt is tarthatod a brahmacari előtt. Mindazok a tulajdonságok, amikre szükség van ahhoz, hogy grhastha lehess, szükséged van arra is, hogyha brahmacari akarsz maradni. A varnásrama egyszerűen csak nyolc különböző alkalmazási módja ugyanannak a dolognak. Az emberi lény megpróbál visszamenni Istenhez. Nyolc különböző helyzet van, amiben megteheted ezt a törekvést. Attól függően, hogy a feltételekhez kötöttséged milyen állapotban van, és hogy te hogyan azonosítod magad ezzel. Nem arról van szó, hogy vannak brahmacarik meg vannak grhasthák, hanem arról, hogy vannak bhakták, és az egyik grhasthaként próbálja tökéletesíteni magát, és visszamenni Istenhez, a másik pedig brahmacariként próbálja ugyanezt. De a brahmacari az mind a négy asramnak az alapja. Ez azt jelenti, hogy jó brahmacarinak kell lenni ahhoz, hogy jó grhastha lehess. És jó brahmacarinak kell lenni ahhoz, hogy jó vanaprastha vagy sannyasi lehess. Ezért ez az alap. Hogyha ezt nem tudod megtenni, akkor a többi hármat sem tudod igazából. Ez érthető? Egy pragmatikus kérdés következik. Vegyünk egy elméleti szituációt, hogy az az ideális, hogy képzik a brahmacarikat, úgy válnak grhasthává, de vegyük elméletileg, hogy van egy olyan közösség, hogy a bhakták csak úgy megházasodnak, nem kapnak előtte brahmacari képzést, csak azért, mert valahogy így történik. Volt arról szó, hogy kölcsönös tisztelet templomi, közösségi bhakták között, ugye ahhoz az kell, hogy tudjuk, kik vagyunk, kik a többiek, de mindez a tudás nincs meg, nem kaptunk képzést. Akkor ott van a varna sankara kérdése is, tehát hogyha egy ilyen helyzettel állunk szemben, de csak elméletileg, akkor Maharajanak mi lenne a gyakorlati tanácsa egy ilyen helyzetre?Az egész dolog azzal kezdődik, amit már az előbb is említettünk, hogy alázat és tudás. A buddhi-jóga azt jelenti, hogy használod az

46

intelligenciádat. Tehát hogy annak megfelelően hogyan tudod elhelyezni magad, ami a legjobb ahhoz, hogy a jelen pillanatban tudjál fejlődni. Mivel a varnásramában minden egyes helyzet ugyanannak a dolognak a különböző íze, bármit kell megtanulni, azt bármelyikben meg lehet tanulni. csak egyszerűen brahmacariként ezt könnyebb megtanulni, mert nincsenek felelősségek, nincsenek olyan dolgok, amik elvonják a figyelmet. Akkor tudsz koncentrálni erre a tudásra, és az egyszerű alkalmazására. De még ha az ember egy ennél bonyolultabb szituációban van, az sem számít. Attól az ember még alkalmazhatja ezt. Lehet, hogy időbe telik, de megteheti. Ez érthető? Ezért hangsúlyozzuk mindig, hogy ahol jelen pillanatban tartasz. Tehát vedd azt a helyzetet, amiben jelen pillanatban vagy, amivel jelen pillanatban azonosítod magad, és azt foglald le Krisna szolgálatában. De ez egy személyes erőfeszítés, ez nem csoportos együttműködés. A csoport az egyéneknek az együttese. Hogyha az egyén nem tudja magáról, hogy ő kicsoda, akkor hogy beszélhetünk csoportról? A lényeg az, hogy az ember megértse, hogy ő kicsoda. És akkor így tudod elkezdeni a tudást. Azzal dolgozol, ami éppen jelen pillanatban történik. Ez érthető?Csináljunk ilyen varna pszichológia szemináriumokat a bhaktáknak?Most akkor elmondom, hogy mi az a varna megértés. Egy harminc másodperces szemináriumot tartok. Vigyázz! Kész! Rajt! Első kérdés: Gazdasági gyarapodás által vezeted a közösséget, amit te magad generálsz? Ez a helyzet? Nem. Adminisztratív vezetői munkát végzel-e olyan módon, hogy te egy biztonságos környezetet teremtesz a többieknek ahhoz, hogy ők tudjanak létezni ebben a környezetben? Nem a családod számára teremted ezt meg, hanem az egész közösség számára. Személyes volt a kérdés, tehát bennem van ez a lehetőség, de jelen pillanatban nem csinálom ezt. Vagy úgy vezeted a közösséget, hogy tanulás és oktatás révén, tehát te tanítasz és oktatsz? Ez a harmadik. Hogyha nem ezt a hármat csinálod, akkor olyan helyzetben vagy, amivel támogatod ezt a maradék hármat, amit említettem. Vége a szemináriumnak. Érted? Ilyen egyszerű az egész. Ez a négy lehetőség van: vagy pénzt, gazdasági gyarapodást generálsz, vagy a második, hogy megteremted azt a gazdasági környezetet, amiben ez a gazdasági fejlődés működhet, vagy harmadik, hogy tanítod a közösséget, hogy ott tudjanak működni. És a negyedik pedig, hogyha egyikben sem vagy, akkor ezt a három tevékenységet segíted. De ötödik lehetőség nincs. Megérteni azt, hogy te hova illesz bele a varanasramába, az nagyon könnyű. De elfogadni ezt már nem olyan könnyű. Alázat kell hozzá. Igen, mert az alázat tudás. Ez így van. Hogyha mondjuk a jelen helyzetben te valakinek dolgozol, akkor ebben a munkában te egy sudrának a kötelezettségeit végzed. Mondjuk, hogy van egy főnököd, aki fölvett valakit. Ha valaki követi azt a négy tulajdonságot, amit majd mindjárt elmondok, akkor melyik főnök ne lenne vele elégedett? Jóakarója vagy annak, aki vezeti a céget, akárki legyen az, és a cégnek is jóakarója vagy. törekszel arra, hogy elvégzed a kötelességeidet, amik javára

47

válnak ennek a cégnek. Tisztelettudóan viselkedsz mindenkivel, és együttműködően mindazzal, aki ebben a cégben dolgozik, a főnökkel szemben is, és mindenkivel szemben, aki a céggel kapcsolatban áll. Bármilyen hangulatot is áraszt ez a cég, te ezt a hangulatot a magadévá teszed, és miközben végzed a kötelességed, ebben a hangulatban dolgozol. Sikeres leszel-e, mint sudra, vagy nem? Van-e olyan főnök, aki ne ilyen sudrát keresne? Ez a négy tulajdonság, amit említettem, ez a sudráknak a tulajdonsága, a brahmacariknak, a bhaktának, és a nőknek. Hogyha bárki, aki ezeket követi, mindig sikeres lesz. Hogyha valaki valakinek a beosztottjaként dolgozik egy cégnél, akkor ezeket a tulajdonságokat kell követni, és akkor sikeres lesz. Sokszor felmerül, hogy én „kí”? dolgozó vagyok, hogy lehet ezt összekapcsolni Krisnával? Hát így lehet összekapcsolni Krisnával. Akkor ki az, akinek dolgozol? Istennek dolgozol. Mert Isten azt mondja, hogy egy sudrának így kell végeznie a munkáját. Tehát lelki szempontból nem kötöttél kompromisszumot. Társadalmilag lehet, hogy kompromisszumot kötöttél, mert lehet, hogy a főnököd nem egy bhakta, de ez akkor is az anyagi szint, és az anyagi meg illuzórikus. Lehet, hogy zavaró, de akkor is illuzórikus. De az odaadás szempontjából nem alkudtál meg. Úgyis ugyanezekre a tulajdonságokra van szükség ahhoz, hogy jó bhakta legyél. Mert ugyanezekre a tulajdonságokra van szükség ahhoz, hogy viszonyulni tudjál a guruhoz, a vasinavákhoz, Istenhez, tehát nem probléma, hogy gazdasági szempontból egy sudrának a helyzetében vagyunk. De az, hogy az ember sudra-e, vagy sem, az nem alkalmazódik az asramjára. Mert az asram egy lelki szempont, a varna pedig társadalmi. Asramban az nem számít, hogy valaki sudra-e, vagy brahman. Egyszerűen csak lefoglalod magad azokban az odaadó szolgálatokban, amikben a legjobban érzed magad, és azoknak az eredményét odaadod. Lehet, hogy van egy brahmana bhaktád, és ő jól érzi magát úgy, hogy egész nap pudzsázik. De aki meg természeténél fogva sudra, és nem pedig a körülmények kényszerítették rá, akkor ő lehet, hogy naponta egyszer-kétszer szívesen végez áratit, de nem egész nap csinálná ezt. De nincsen ok arra, hogy aki sudra, az ne tehetné meg ezt. Mivel a sudrának, a bhaktának, satöbbi ugyanazokra a tulajdonságokra van szüksége, tehát lehet, hogy az elején ez még a sudra hátteréből adódtak ezek a tulajdonságok, de idővel simán végezheti egy brahmanának a kötelességeit is, mert ugyanazok a tulajdonságok alkalmazódnak, mert ez az odaadás. Lehet, hogy sohasem lesz belőlük szanszkrit tudós, de el tudják végezni az összes brahminikus kötelességet, ami az odaadáshoz kapcsolódik. Lehet, hogy nem tudományos területen dolgoznak majd. Ez érthető? Más szóval ők a sudrából rögtön a vaisnavára ugranak. A Bhagavatam is említi ezt, azt hiszem, Pritu Maharaja történeténél, hogy aki elolvassa ezt a történetet, az sudrából nagy bhaktává válik. Hogyha az ember azokkal az elvekkel dolgozik, ami a dolgok mögött van, akkor mindig tudja alkalmazni a varnásramát. A részletek másodlagosak. Judistürü mindig király függetlenül attól, hogy koronát visel-e, vagy tölgyfakérget. Nem attól

48

vagy ksatria, hogy koronát viselsz és kardot. A ksatria egy attitűd. Az az attitűd, amivel megvédesz, és létrehozol egy olyan környezetet, amiben az összes többi három varna tudja végezni békésen a kötelességét. Az az alapvető tulajdonság, ami ksatriává tesz valakit, az a védelem, védelmezés. A brahmanánál ez a tudás és a tanítás. A vaisjánál pedig gazdasági gyarapodást elérni és adományozni. A sudra pedig az, hogy segíti a másik hármat rossz érzések nélkül. Ez érthető?Egy bráhmana tud-e vezető posztot betölteni?Bráhmana az vezető. A brahmana, ksatria, vaisja, ők vezetők.A menedzsmentben?Ha akarnak. A brahmanák is betöltenek posztokat a vezetésben, úgy, mint miniszterek. Tanácsot adnak.Tanácsot is adnak, de minisztériumokat is elvállalhatnak. De nem ők hozzák a döntéseket. A döntést a király hozza. Technikai szempontból miniszter bárki lehet. Más szóval ki az a kilenc ember, aki a legalkalmasabb azokra a területekre a királyságodból, és akkor őbelőlük lesznek a miniszterek. És bármilyen varnából jöhetnek. Tehát leggyakrabban ezek brahmanák, ritkán ksatriák, és nagyon ritkán sudrák, például mint Vidura. Az a fontos, hogy jó háttérből jöjjenek, jó tulajdonságokkal, megbízhatók legyenek. A szabályok adottak, általában nemes családokból származnak. Vidura nemesi családból származott, csak éppen e nemesi családon belül ő éppen egy sudra volt. Ez érthető? Kérdést nem hallani.Hibák problémát okoznak. Ez azt jelenti, hogy valami ott történik. Ez azt jelenti, hogy gyakorlat az már folyik. A probléma nem a gyakorlással van, hanem a probléma a tudással van, amit gyakorolni kellene. Most is gyakorolsz valamit, néha működik, néha nem. De ott kell lenni a tudásodnak, hogy mit gyakorolj. Ha ebbe akarsz mélyebben elmerülni, akkor konkrétabb kérdést kell föltenni. Mert ha itt elmerülök a filozófia oldalában, akkor lehet, hogy túl sokat mondok, és akkor több kérdés már nem lesz. Kérdés nem hallatszik.Meg kell szerezned a tudást. A lényeg, hogy valamit gyakorolsz, azok közül a dolgok közül, amiket gyakorolsz, ragadj ki egyet, és arról kérdezz valamit konkrétan, amit tudni akarsz, és kérdezd meg konkrétan! Hallottuk, hogy az alázat, a tisztelet, ezek közvetlen tudományok. Ez nem valami érzelmi dolog, hanem ez egy tudományos. De amikor kapcsolatokban vagyunk, akkor általában ösztönösen reagálunk, érzelmileg reagálunk. Hogy lehet ezt intelligensebben, tudományosabban csinálni?Azzal, hogy elgondolkozunk mindig azon, hogy mi történt. Tehát volt valami szituáció, ahol úgy éreztük, hogy ezek a tulajdonságok hiányoznak, akkor elgondolkozunk rajta, hogy hogyan kellett volna jobban alkalmazni, hogy az ott legyen. Ez érthető? És akkor legközelebb megint megpróbálod. Időbe fog telni, amíg ez az elmélkedés és

49

elgondolkozás majd gyümölcsöt hoz, de hogyha gyakorlod, akkor idővel ez menni fog. Nem arra kell gondolni, hogy jaj, elrontottam, hanem arra, hogy elrontottam, de hogyan kellene jól csinálnom. Ez így működik? Visszatérnék a kapcsolatokra. De hogy az anyagi világban ez nem nyilvánul meg, mert barátokból nem lesznek szülők, és normális esetben szülőkből nem lesznek szeretők. Ahogy mélyül a kapcsolat, mi történik?Ez a példa a kapcsolatokkal, ez arra van adva, hogy a lélek vonzalma Krisna iránt hogyan mélyül el. Amit ez jelent, az az, hogy minden egyes magasabb rendű raszában ott van jelen van az alacsonyabb rendű is. A szeretői belsőségesség az ott van, és ezt megértjük. De a szeretői kapcsolatban ez a szülői rasza azt jelenti, hogy gondoskodunk a másikról minden olyan esetben, amikor a másiknak fizikailag, vagy érzelmileg segítségre van szüksége, problémája van. A férj és a feleség barátokként csinálnak terveket. Segítik és szolgálják egymást. De mindez azon alapszik, hogy egymást értékelik. Ha nem becsülik egymást, akkor a másik nem fog megtörténni. Ha azt látod, hogy nem működnek a kapcsolatok, akkor le kell ellenőrizni, hogy egyáltalán becsüljük-e a másikat. Hogyha igen, akkor fog működni, ha nem, akkor nem tud működni. Tehát ez volt ennek az alkalmazása. Látjuk azt sokszor, hogy fiú-meg lány szomszédok, egymás mellett nőnek föl, egy iskolába járnak, és végül összeházasodnak. Ismerek egy olyan párt, akik öt, illetve hat éves koruk óta ismerik egymást. És most már ötvenes éveikben járnak, úgyhogy már egy ideje együtt vannak. De azt hiszem, egyetemig nem házasodtak össze. Így is lehet ezt nézni. De nem erre vonatkozott a megállapítás, hanem arra, hogy mindegyik magasabb rendű rasza tartalmazza az alacsonyabb rendű raszát. Épp ezért hogyha olyan szeretői kapcsolat van, ahol nincs az, hogy te jóban vagy a másikkal, hogy támogatod a másikat, hogy segíted a másikat, hogy becsülöd a másikat, szóval az ilyen kapcsolat, az ilyen házastársi kapcsolat nem tart sokáig. … Valami más?Most a brahmacari asramról volt szó, ez nagyon egyenes, egyértelmű dolog, de ha a grhastha asramról is akarunk beszélni, akkor ahhoz kérdésekre van szükségem. Mert a kis dolgok azok, amik megőrjítenek benneteket, azokat a kérdéseket tegyétek fel. Mert hogyha azokkal a filozófiai kérdésekkel kezdem, amiken a grhastha asram alapul, akkor azok annyira lenyűgözők, annyira betöltik az elmét, hogy nem lesz kérdés. Egyszer kipróbáltam, és csúfosan kudarcot vallottam. Bármilyen kérdést tegyetek föl. Annyi alapelv van, hogy az az egy kérdés úgyis el fog vezetni a többihez, mert az egész összefügg. Bedobok néhányat, csak hogy értsétek, hogy miről beszélek, de nektek kell föltenni a kérdéseket! Miért kell a nőknek mindig vitát kezdeményezni? Mért van az, hogy nem elégedettek valamilyen dolognak az eredményeivel? Mért van az, hogy annyit tettem értük, és úgy tűnik, hogy nem viszonozzák? Vagy ha reagálnak rá, akkor az nincs arányban azzal az erőfeszítéssel, amit én beletettem. Mért mérgesednek fel olyan könnyen egy rossz hangsúlyon, egy rossz szón? Mért van az, hogy abban a pillanatban kezdenek el

50

veszekedni, amikor minden a legjobban megy? Mért van az, hogy függetlenül attól, hogy mit mondok, vagy mit csinálok, hogyha elkezdődik egy veszekedés, akkor egyre egyre rosszabb lesz?Ilyen kérdéseket kell föltenni. Erről beszélünk. Most néhány percre megállunk.

H.H Bhaktividya Purna Maharaja Egerben tartott előadásai – negyedik leckeKérdés: valaki, nem én…Valaki a hatmilliárd földlakó közül lehet bármilyen kultúrából, bármilyen korból…Úgy néz ki, hogy úgy elműködik az emberek között, érti néha, hogy kivel mit kéne vagy kell csinálni, hogy a kapcsolat működjön, csak a feleségével nem, vagy csak nagyon nehéz. Mindig konfliktusokba torkollik.Alkalmanként, néha. Nem többször, mint naponta háromszor. De még nem definiáltad, hogy mi az a probléma.Miért kezeli másképp az ember a hozzátartozóját, mint az összes többi embert? És amíg nem volt hozzátartozó, tudta kezelni, és amikor hozzátartozó lett, valami elromlott?Igen, ezt úgy hívják, hogy tulajdon. … Hogyha valami a tulajdonod, akkor úgy azonosulsz vele, hogy azt gondolod, hogy úgy fog működni, ahogy azt te akarod. Ez érthető? És akkor nem fogod megnézni, hogy hogy is viszonyuljak hozzá, amikor másokról van szó – mivel azok nem a tieid – akkor mindig megnézed, hogy na, milyen is ez, hogy kell ehhez viszonyulnom ahhoz, hogy működjön. De mivel a tied, nem nézed, hogy hogyan kell a tulajdonodhoz viszonyulni. De a férj és a feleség azt gondolják, hogy egymás tulajdonai. Akkor azt hiszik, hogy ettől automatikusan megértik, hogy te ki vagy, hogy megértenek téged automatikusan, azt, hogy hogy működsz, satöbbi. De ő még mindig egy egyén, akivel szemben ugyanazokat az elveket kell alkalmazni, mint mindenki mással szemben. A házasság arra való, hogy bizalmat építsen. A házasság nem azt jelenti, hogy mostantól nem kell erőfeszítést tenni. Ez érthető? Hanem ellenkezőleg, az erőfeszítés több, mert most már mélyebbre lehet menni. Csak abba vagy hajlandó ennyi energiát belefektetni, ami a tiéd. Érted? Arról van szó, hogy mindaz az elv, amit te alkalmazol az összes többi kapcsolatodban, azokat az elveket nem alkalmazod a házasságodban, mert azt hiszed, hogy ott nem kell. Például van egy barátod, és van egy kocsija. Ha legalábbis kultúrált vagy, ha az ő kocsijukat vezeted, akkor nagyon óvatosan vezetsz. De a saját kocsiddal szemben nem biztos, hogy ott van ugyanez az óvatosság. Érted? Az, aki a saját kocsiját is jól vezeti, úgy hívják, hogy jó vezető. Az automatikus azt jelenti, hogy amit akarok, a kocsi azt majd megcsinálja. De a barátod kocsijában nagyon fogsz ügyelni arra, hogy ne csinálj olyat, ami zavart kelt a kocsiban, és ezért a barátodban is majd. Kérdés: Jobban ismered a saját kocsidat, és ezért a barátod kocsijával, amit nem ismersz annyira, óvatosabb vagy.

51

De mondjuk, hogy ugyanarról a típusról van szó. Tudod, hogy működnek a sebességek, a kuplung, satöbbi. Amit mondani akartunk, az az, hogy a tulajdon néha útjában áll a dolgoknak, mert az ember óvatlanabb velük. Kevésbé érzékeny rájuk. De a lényeg, hogy az érzékenység működteti a dolgokat. Miért van az, hogy hat hónapos, illetve három éves idézőjelben társulási időszakok vannak? És az szépen működik. És aztán amikor meg ott a házasság, valahogy nem ugyanaz. Mi az, ami megváltozott? A tulajdonérzés. Nem a tiéd, és ezért nagyon óvatos vagy, hogy meg tudd szerezni magadnak. De amikor már a tiéd, akkor, amikor van kedved, ahogy szeretnéd, úgy viszonyulsz hozzá: amikor jól esik. Például: bemész egy boltba. Kiválasztasz egy nagyon drága parfümöt és megnézed, nagyon óvatosan bánsz vele. Értékeled. Nem tekinted magától értetődőnek. Még ha a barátod fölmérgesít, akkor is óvatosan teszed a helyére, mert nem akarod összetörni, nem akarsz fizetni érte. De amint megvetted, kit érdekel már az üveg? Rárakod a polcra, amikor kedved van, akkor használod, amikor nem, akkor nem. Ha mérges vagy, akkor a tied a parfüm, és mérgedbe a földhöz is vághatod. Ezzel a tiszteletnek az elvével ugyanolyan érzékenyen kell bánni a házasság után is, mint ahogy a házasság előtt. A különbség abban a bizalomérzésben, biztonságérzésben van, hogy most már ez a tiéd. Arról is szó lehet, hogy amikor két ember együtt él, akkor sokkal jobban ismerjük azt, akivel együtt élünk, és jobban ismerjük a jó tulajdonságait, de a rosszakat is, és sokkal könnyebb a rossz tulajdonságokat meglátni abban, akivel mindig együtt élünk, mint abban, akivel nem. Könnyebb jól kinézni mások előtt, akik nincsenek annyit velünk, mint az, aki együtt él velünk.De a kapcsolatnak és a tiszteletnek az elvei azok mindig ugyanazok függetlenül attól, hogy valakivel együtt élünk, vagy meddig vagyunk együtt. Hogy hat hónapja ismerjük, vagy három hónapja, vagy már harminc éve együtt élünk, az elvek ugyanazok maradnak. Minél jobban ismered, annál jobban kellene, hogy működjön. A mezőből meg tudod mondani, hogy hogy működik. Mondjuk, hogy valaki megvádol minket azzal, hogy valamit rosszul csináltunk. És ez nagy benyomást tesz rájuk. És akkor ez az illető megházasodik valakivel. Mondjuk, hogy valamit rosszul csináltak. És a társuk rámutat arra, hogy valamit rosszul csináltak. És akkor mérgesek lesznek, mert megmondták nekik, hogy rosszul csináltak valamit. Tehát rosszul csináltak valamit. De az, hogy megszidják őket azért, hogy valamit rosszul csináltak, az a probléma. Tíz évvel ezelőtt valaki rámutatott, hogy rosszul csináltál valamit, most tíz év eltelt, most valaki más rámutat, hogy rosszul csinálsz valamit, akkor most mi ez a nagy fölhajtás? De arról van szó, hogy tudsz róluk valamit, de rosszul alkalmazod ezt a tudást. Az, amikor mondod, hogy jobban ismersz valakit, és emiatt jobban látod azt is, hogy mit csinálnak rosszul, akkor ahelyett, hogy rámutatsz arra, hogy mit csináltak rosszul, inkább megmutathatod nekik, hogy hogy kellene jobban csinálniuk. Hogyha ezt a te közvetett magyarázatodat, hogy próbálod nekik megmutatni, hogy kell jobban csinálni, addig csinálod, amíg nem interpretálják úgy, hogy

52

rá akarsz mutatni a hibáikra, de még ha nem is jutnak el eddig, akkor is csak hagyod. A tudás attól még nem lesz kapcsolat, az nem csinál kapcsolatot. A kapcsolat attól fog működni, hogy hogyan alkalmazod a tudást. Más szóval azt akarod, hogy a kapcsolat működjön, vagy azt akarod, hogy igazad legyen? Ha az igazságot akarod, akkor menj el ügyvédnek, és gyakorolj ott, nyiss praxist. Csatlakozz az Amnesty International-hez. De ha kapcsolatról van szó, akkor mivel olyan jól ismered őket, akkor azt is tudod, mi az, ami arra készteti őket, hogy helyesen cselekedjenek, és akkor úgy viselkedsz. És ami meg nem működik, azokat elkerülöd. Ez érthető? Akkor fönt lehet tartani a biztonságot. Ez jelenti, hogy jobban ismerni valakit: ismered, hogy hogy működnek, nem pedig az, hogy tudsz hibát találni bennük. Hogyha hibát akarsz találni, akkor beszélj az anyukájukkal, ő tudja nagyon jól. De az anya mindezt félretette. Van egy élőlényünk, teljesen önközpontú, nem létezik semmi saját magukon kívül a világon, aki ha enni akar: sír, ha fáradt: sír, mindent WC-nek használ, mindenre rámászik, tehát ennél rosszabb nem lehet. Az anyja mindezt félreteszi. Ő azt nézi, hogy ők ilyenek, és akkor így viszonyulunk hozzájuk, hogyan kell viszonyulni hozzájuk? Tehát ők önközpontúak: ha szükségük van valamire, akkor egy másodperc töredéke alatt rá kell jönnöd, hogy mire van szükségük: ha éhesek, megeteted; ha fáradtak, megeteted őket. Azért működik ez a kapcsolat, mert mindazok a tények, amiket ismersz, nem arra használod, hogy hibát keress, vagy találj, hanem arra, hogy hogyan működtesd a kapcsolatot. Párhuzamosan a másik oldalt is lássuk, hogy ugyanezt csinálják az idős bhakták a fiatal bhaktákkal. Azt hiszik, hogy nekik az a dolguk, hogy megmondják, hogy mit csinálsz rosszul.Az, hogy rámutatni a hibára, azt lehet, de a megfelelő hangulatban, ami azt jelenti, hogy megmondod nekik, hogy mi a hiba, és azt is megmondod, megmutatod nekik, hogy hogyan lehet kijavítani, és hajlandó vagy végigvezetni őket ezen a folyamaton, hogy hogy javítsák ki a hibát. Az, hogy rámutatsz a hibára, azt jelenti, hogy neked ott kell, hogy legyen a megoldás, és hajlandó legyél végigvezetni őket a megoldásig. Ez a vezetés. Ez érthető?De a nők rámutatnak a hibára, és nem vezetik végig a férfit, hogy hogy oldja meg, és akkor a férfi meg fölháborodik. Igen, de ki a vezető? Ez a lényeg. A férfi vezet, mindenben ő vezet. Shászra azt mondja, hogy a férj vezet, a feleség követi. De általában az a baj, hogy a férfiak ezt úgy interpretálják, hogy a vezetés azt jelenti, hogy minden, amit mondok, a feleség azt megcsinálja. Én megmondom, ők meg megcsinálják. Mondom, hogy ugorj, ők megkérdezik: milyen magasra? Nagyszerű házasság. De a valóságban az, hogy a feleség követ, ezt jelenti: bármi, amit szeretnék, hogy a feleség megcsináljon, azt én csinálom meg először. Vitatkozunk, szeretném, ha belátná a hibáját, akkor ez azt jelenti, hogy először én látom be, hogy én hol hibáztam. Ha szeretném, hogy alázatos lenne, akkor nekem kell először alázatosnak lennem. Szeretném, hogyha szolgálna engem, akkor nekem

53

kell őt szolgálnom először. Ez a vezetésnek egy kicsit más felfogása, de ezt jelenti a vezetés. Te vezetsz, vagyis te csinálod először. A király vezeti a csapatokat, hol áll ő? Az első sorban. A főszakács mit csinál? Ő csinálja először, ő állította össze a menüt, mindent ő szervez meg, tehát ő a vezető. A király ott ül a palotájában, és akkor mondja, hogy menjetek ki, és harcoljatok azokkal. Akkora a csapatok hogy fogják érezni magukat? Lehet, hogy kötelességből megteszik, de nem lesz ott az érzés. De ha ott vagy az első sorban, akkor nem is kell szóba hozni a kötelességet, egyszerűen ott lesz az érzés, és készek lesznek meghalni érted. De ez azt jelenti, hogy a király is hajlandó meghalni értük. Ez a vezetés. Hol rontotta akkor el az a férj, aki megmutatta, hogyan kell vasalni, és azóta rajta ragadt? Hogyan kell főzni, és azóta ő főz, és megmutatta, hogyan kell hallgatni szépen alázatosan, és azóta csak hallgat. Hol követte el a hibát?Az utolsóra nem tudok mit szólni, mert az egy standard dolog. Próbáljuk meg ezzel: te jobb vagy vasalásban és főzésben, mint ő, és ezért ő nem akar kudarcot vallani, tehát nem akarja a biztonságérzését elveszíteni azáltal, hogy ő majd vasal és főz, de rosszabbul fogja megcsinálni, mint ahogy a színvonalat te fölállítottad. Ez lehet az egyik megoldás. Aztán lehet, hogy arról van szó, hogy annyira szépen csinálod, hogy ő azt nagyon becsüli, értékeli, és ez a kapcsolatnak egy nagyon szép közege. És annyira elégedett azzal, ahogy te csinálod, hogy ez egy alap lesz. És ő meg annyi minden mást csinál. Azt nem mondtad, hogy kitakarítja a WC-t, kitakarítja a házat, ki ágyaz be, ki takarítja a konyhát, ki rakja helyre az összes dolgot a házban, és ki az, aki elpakolja a dolgokat, amikkel főzöl, vagy kimossa a ruhákat, vagy a szennyesbe rakja azokat a dolgokat, amiket ki kell mosni, például itt egy zoknit, ott egy zoknit, egy inget ott. Érted? Ez két magyarázat volt a többi ötmillióból, amit adhattunk volna. És három: mondtad neki valaha is, hogy te azt gondoltad, hogy majd ő fog főzni? Mert ha nem mondtad, akkor lehet, hogy ő azt gondolja: szeretsz főzni, jól főzöl, és ez egy szép módja annak, hogy azért csinálod, mert szereted, és így szépen lehet kapcsolatban lenni. Te főzöl, ő meg megterít, eltakarít utána. tehát ha csak nem mondtad ezt kifejezetten, akkor honnan tudhatná? Ezek különböző megközelítésmódok. Lehet, hogy mind a háromról szó van egyszerre, lehet, hogy csak az egyikről. Lehet másról is szó. Lehet, hogy egyszer megjegyezted, hogy hát ez nem volt túl jól megfőzve. És ha nagyon baloldaliak, akkor ez volt az utolsó nap, amikor főztek neked. Főzzél magadnak! Mi van mögötte: annyira sok részlet, hogy bármi lehet mögötte. A baloldali azonnal rád támad, a jobboldali az később fog rád támadni. De mindenképpen elkapnak. Szóval elkap most, vagy később, de mindenképpen. Maharaja mondta, hogy még akkor is, hogyha példát mutatunk, a másik fél nem biztos, hogy követ minket ebben.Más dolog az, hogy egy konkrét tevékenységet illetően példát mutatni, és példát mutatni a kapcsolatban. Én most a kapcsolatról beszéltem.

54

Hogyha azt akarod, hogy a másik abbahagyja a vitatkozást, akkor először neked kell abbahagyni. A hozzáértés egy másik dolog. De egy másik dolog, hogy a nő nem nagyon jól viseli el, hogyha megmondják neki, hogy nincs igaza. Akkor kockáztatod, hogy lehet, hogy azzal végződik, hogy ezt kell csinálnod. Legalább is egy bizonyos ideig, amíg megfelelő fegyelemre tettél szert. Választ adtam a kérdésedre, mielőtt mindenfélét elkezdtem beszélni?Csak az ő példáját vettem: hogyha olyan tevékenységről van szó, amit a feleség elhanyagol.Általában az ételt és a ruhákat nem fogják elhanyagolni a nők. Szeretnek finomat főzni, szépen öltözködni, tehát valami másnak kell mögötte lennie. Amikor azt hoztuk föl, hogy vajon a hibára rámutattál-e, vagy megmondtad-e valaha is, hogy mit akarsz, akkor nem válaszoltál, tehát csönd volt. Más szóval az, hogy milyen kötelességek vannak a háztartáson belül, az nyilvánvaló kell, hogy legyen. És akkor világos lesz. Mivel együtt élsz valakivel, akkor képesnek kell lenned bármit megbeszélni vele. Ez a kommunikáció, ez az együttműködő társi érzés az alapja a kapcsolatnak. Hogyha nem tudsz kommunikálni, akkor hogy tud működni a dolog? Végül úgyis csak ez az összetartozási, bajtársi érzés marad. Egyszer találkoztam egy párral, nyolcvan évesek voltak körülbelül, és megkérdeztem tőlük, hogy mi tartja össze a kapcsolatukat? Mondták, hogy ez a bajtársi érzés. A szerelem, ez már ötven éve elmúlt. Társának lenni a másiknak: ez az, ami összetartja. Más szóval egy párnak legjobb barátoknak kell lenniük. Mindegyik raszának ott kell lennie, tehát ennek is. Már a kommunikációnál elakad a dolog, mert akkor a nő mond valamit, akkor a férfi megemeli a hangját, akkor a nő sírva fakad, aztán a férfi még jobban felemeli a hangját, a végét nem mutatom meg.Mert a technika rossz. Shakun rámutat a Maha-párathában. Dusmanta Maharaja-hoz beszél, aki a férje, és azt mondja Shakuntará neki, hogy még a mérges férj sem csinál semmi olyat, amivel elégedetlenné teszi a feleségeit. Ezért van az, hogyha a grhastha nem kontrollálja az érzéseit, akkor nem lesz sikeres grhastha. Az Upad is említi, a haraggal kezdődik az egyik dolog, amit kontrollálni kell. És ez a szavakból jön. Hogyha nem kontrollálod azt, amit mondasz, akkor nem kontrollálod az elmédet és a haragodat sem. Azért, mert valamit rosszul csináltak a mechanikai hozzáértés terén. Valamilyen fizikai dolgot, fizikai tevékenységet, vagy társadalmi érintkezés terén. De a férfi számára az a tevékenység fontos, ami kézzelfogható eredményt produkál. De rámutatunk, hogy a nőnek meg a tevékenységből, vagy az eredményből származó élmény fontos. Még akkor is, ha valamit elrontotok, azt úgy kell mondani, hogy az abból nyert élmény kellemes legyen. A kedves nem azt jeleni, hogy csacsogni kell, hanem azt, hogy azt lehessen értékelni. Ők a tevékenységet tekintve tévedtek, a férj viszont az érzelmi kapcsolatban tévedett. A haragjában rosszul viszonyult. Lehet, hogy jog szerint igaza volt, de érzelmileg hibázott, és ezért következésképp a nő ideges lesz, mert a férfinak nem volt igaza. És ha a férfi azt akarja, hogy a nő megértse,

55

hogy először ő hibázott, akkor legelőször neki kell belátnia a hibáját. És csak egy módja van ennek: alázat. Semmi ha, de, és akkor. A férfi alázatos, és az őszinteségét beismeri azzal, hogy hibázott, és akkor az egész hangulat megváltozik. Ha valami hibát követek el, és erre te erőteljesebben, durvábban reagáltál, és erre ők elkezdtek sírni, akkor ezek után hallgass el egy kicsit, és utána szépen kérj bocsánatot, és bizonyítsd a megbánásodat! Brahmacarik mindezt hallván mosolyognak, hogy én ebből kimaradok. Grhastha férfiak meg igen: ja, akkor ez volt a baj! Megbeszéltük, hogy aki jó brahmacari, abból lesz a jó grhastha, most meg a jó grhasthának a részleteiről beszélünk, és ha erről beszélünk, az meg jó brahmacarikat csinál. Nem tudsz kimaradni, mert hogyha egy mataji összezúzza sankirtan a buszt, akkor arra valahogy neki reagálni kell, mint férfi, mint vezető, mint idős bhakta, hogy ne buktassa ki csontra a matajit. Természetesen. Vagy pedig lehet, hogy egy másik brahmacari vezesse inkább a buszt. És leparkolja az utcán. Igen, tetszik az ötlet. Ne várd el, hogy olyasmit csináljanak, amit te magad nem csinálsz. Ha te nem tudod nekik elmagyarázni, hogy így kell viszonyulni, és meg is véded őket, hogyha megcsinálják, amit mondasz nekik, ha a mataji összetöri a sankirtanos buszt, akkor azzal neked kell foglalkoznod, nem neki. Mert ha ő mondja neki, hogy ne foglalkozz vele, ilyen dolgok történnek, majd lesz valami, akkor a mataji azt fogja gondolni: milyen kedves, tökéletes férj lenne belőle. Mert meg kell védened a brahmacarikat. A brahmacarik fiatalabbak, és ezért meg kell őket védeni. A védikus társadalom azt jelenti, hogy a brahmacarikat, a hölgyeket, a teheneket és az időseket meg kell védeni. Attól, hogy ő még nem egy csavargó gyerek, attól őt még meg kell védeniük a grhastháknak. Ezeket a viszonzásokat, viszonyulásokat meg lehet tanulni Rádhá és Krisna kedvteléseiből is? Mert ők tökéletes példát mutatnak.Igen, onnan jönnek ezek. Hallottad-e valaha is, hogy bármelyik kedvtelésben Krisna rákiabál Rádháránira? Hány olyan kedvtelést hallottál, ahol Rádhá ráni mérges Krisnára, és rákiabál, hogy tűnjön el onnan? És hogyan reagál Krisna, amikor Rádháráni mérges? Csak azt mondja neki, hogy csinálj egy hidat, és menj át rajta? Nem, hanem négykézlábra mászik. És ő Isten. Szerinted mért van tizenhatezer-száznyolc felesége? Mert tudja, hogy mit csinál. Innen jönnek a kapcsolatok.Én nem akarok házasodni, csak szerettem volna hallani Rádhárániról.Valaki egyszer ott volt a murtiszobában, és egy csokor banánt ajánlottak föl. És ették a banánt a murtiszobában. És valaki bejött a murtiszobába. És a murtiszobából hallottak egy hangot, hogy „nem eszek banánt”! Következő kérdés…Hallottuk, hogyha a mataji, a feleség nem elégedett, nem boldog, akkor az a férfiban a vezetésnek a hiánya miatt van.Ez azt jelenti, hogyha a nő meg van védve, akkor mindig boldog lesz. De tudni kell, hogy mit jelent a védelem. A megvédeni azt jelenti, hogy tudod, hogy milyen a jellemük, mik a szükségleteik, és akkor erről

56

gondoskodsz, így véded meg őket. Mit jelent: az érzelmeik, az intellektusuk, az érzékeik számára. Az elvek ugyanazok, csak a kifinomultság mértéke változik. Látjuk, hogy például Észak-Indiában a hölgyek vagy északon a hölgyek színes ruhákat viselnek, délen pedig inkább visszafogottabb, halványabb színeket. (kazetta fordítás) a kettő keverékét. De az elv az, hogy a hölgyek szeretik a színeket, szeretik az esztétikus dolgokat, és minden nő ilyen, tehát a férjnek csak arra kell rájönnie, hogy ez mit is jelent konkrétan a felesége esetében. Milyen színeket, milyen ízeket, milyen helyzeteket, milyen hangnemet szeret a felesége? Más szóval miért akarsz intelligensebb lenni, ha nem használod az intelligenciádat? Érted? És ha valaki nem okos, a nők ezt nem értékelik. A nők kétszer többet esznek, négyszer agyafúrtabbak, hatszor irigyebbek, kilencszer kéjesebbek. Ezt már hallottad. Rossz hír. Belerakod a dobozba, és tedd be valahova a sarokba. De most alkalmazzuk ezt a dolgot. Az, hogy kétszer annyit esznek, ez azt jelenti, hogy kétszer jobban értékelik az evést, mint a férfiak. A férfi leül egy finom ételhez, és akkor így eszik: hm. És a nő finomat eszik, akkor meg ilyen: wowow. Ha nem így csinálnak, akkor az nem jó. négyszer okosabbak azt jelenti: négyszer annyira értékelik az okosságot, mint a férfiak. Szerinted mért szeretik a lányok Krisnát? Mert annyira okos. A tompaságot a nők soha nem értékelik. Ezért ezek az otthonülő, karosszék-krumplikat nem értékelik a nők. Az okosság a gyakorlati intelligenciát jelenti, nem feltétlenül tudományos intelligenciát. A kérdéses nőnek nem biztos, hogy van akadémiai tudása, de mindannyian okosak. Ami fontos számukra, azt elérik. Hatszor annyira irigyebbek azt jelenti, hogy hatszor annyira fáj nekik ez, mint a férfiaknak. Ha egy mataji irigy egy másikra, akkor neki hatszor annyira fáj, mint egy férfinak, és a férfi lehet, hogy azt mondja, hogy hát ez nem nagy dolog, de amikor ezt mondja, akkor ezt a dolgot szorozza be hattal, és akkor megértheti, hogy a nőnek mit jelent ez. És amikor a nő sírva fakad, és ott motyog, és problémázik és sír, akkor nem azt mondod neki, hogy minek ez a felhajtás, hanem végigszenveded vele, és ott vagy vele, és támogatod. Kilencszer olyan kéjesek. A kéjvágy az valójában a vágyat jelenti. Azt jelenti, hogy kilencszer annyira vágynak arra, hogy megérintsenek, megízleljenek dolgokat. Ezért van sokkal több holmijuk. Ez az agglegénynek a rossz megértése. Illetve ilyen a brahmacari gondolkodásnak a tévedése, hogy azt gondolja, hogy nekem ennyi holmim van, ennyire van szükségem, ennyi a tulajdonom, és ha megházasodom, akkor ezt kétszer meg kell szoroznom. De nem, a szorzószám az kilenc! Ami szükséges a te fenntartásodhoz, azt tízzel szorozd meg, és akkor megkapod, hogy neked és a feleségednek mennyire lesz szüksége. És hogyha lányod is van, akkor mennyit adjál hozzá?Akkor tizenkilenccel szorozd be! Amikor kisebbek, akkor az anyjuk választja ki, dönti el számukra, amikor nagyobbak lesznek, akkor már saját maguk döntenek. Szerencsére a pelenkába és a cumiba még a nagy divatdiktátorok nem csinálnak márkákat. Pierre Cardin még nem

57

csinál pelenkát. De mindenesetre ha igen, a feleségednek ne mondd meg! A férfi azt érzi, hogy én annyi szolgálatot belefektetek ebbe, és olyan kevés szolgálatot kapok vissza. Meg kell értenünk, hogy ami egy egység a férfinak, az a saját szemléletmódja szerinte egy egység. Amikor azt mondjuk, hogy kilenc egység a nőnek, akkor az a férfihoz képest kilenc egység, de a nő számára az a kilenc egység valójában egy egység az ő számítása szerint. Amikor a nő megkapja azt a kilenc egységet, az számára egy egység, és akkor te visszakapod azt az egy egységet, ami neked egy egység. A kettőt nem lehet összehasonlítani. Ez olyan, hogy én öt csapátit eszek, az elefánt száz csapátit eszik. De számára ez csak egy normális étkezés. Ez érthető? Jól vagy? Ezt le lehet redukálni valahogy a gyakorlatban?Az elefántok kevesebbet esznek? Miért akarnád lecsökkenteni a szorzót? Akkor mi lesz a szolgálatodnak a közege, hogyha nem teremted meg azt a környezetet, ahol ő boldog? Ha lecsökkented, azzal valójában mit érsz el? Ha csökkenteni akarod, akkor töltsd az éjszakát a fiúkkal. Akkor egy az egyhez lesz. De hogyha hazamész, akkor kilenc az egyhez. Ezért van az, hogy a házastársi vagy szeretői kapcsolat az kilencszer mélyebb, mint a baráti kapcsolat. Vagy a szülői rasza. Mindenki úgy gondolja, hogy ez mennyire jó. mennyi szolgálatot ad vissza a gyerek a szülőnek ahhoz képest, hogy a szülő mennyi szolgálatot fektetett a gyerekbe? Csináltak egyszer egy számítást Amerikában, hogy attól a perctől kezdve, hogy a gyerek megfogan, addig, hogy elvégzi az egyetemet, a szülők valami egy egész három millió dollárt költenek rá. Ez egy teljesen átlagos család, ez csak a szokásos, átlagos összeg, amit költünk a gyerekre. Láttatok már olyan gyereket, aki ennyi pénzt valaha is visszaadott a szüleinek? Vagy nem aludt két évig, amikor megszületett? Vagy annyi rengeteged aggódott azért, hogy bármikor leeshet valahonnan, vagy elütheti kint egy autó, vagy megharaphatja a kutya, vagy satöbbi. Tehát annyira sokkal intenzívebb ez. Most egy olyan valakiről volt szó, aki annyi mindent ad, és nagyon keveset ad vissza. És akkor most a te sorod következik.Kérdést nem hallani.Nem. Nem, az egyenlő. Az odaadás szempontjából egyenlő. Most csak a társadalmi kapcsolatokról volt szó. Akkor mért kevésbé intelligensek? Az első osztályú intelligencia azt jelenti, hogy hallás után tud tanulni. Másodosztályú azáltal, hogy látja. A harmadosztályú pedig úgy, hogy meg kell tapasztalnia, át kell mennie rajta. Egy férfi meg tudja úgy tanulni, hogy csak hall róla, vagy látja. A nők csak úgy tudják megtanulni, hogyha csinálják. Hogyha mondod nekik, hogy ez fog történni, vagy az fog történni, ha ezt csinálják, akkor lehet, hogy a kapcsolat miatt megteszik, hogy nem csinálják, de nem tanulják meg igazából. Inkább az van, hogy megpróbálják, és nem sikerül, ezáltal megtanulják, ez a különbség. Ezt érted? Ezért a kapcsolatban ha elmagyarázod, hogy ezt nem kéne, így kéne, úgy kéne, és nem csinálják, akkor csak hagyod, hogy csinálják, kivéve akkor, hogyha az nagyon

58

romboló hatású, vagy nagyon káros lenne. Hacsak nem tudod olyan meggyőzően elmagyarázni, hogy meggyőződésükké váljon, akkor hagyni kell, hogy kifussa a dolog magát. Miért van, hogy sok férfi-bűnöző, és sokkal több visszaeső férfi-bűnöző, mint nő?Mert vannak nők, akik számára meg kell szerezniük a pénzt. A nők általában azért kerülnek börtönbe, mert lelőtték a férjüket, aki nem gondoskodott róluk. Van az a probléma, hogy ha egy férfi szépen prédikál egy nőnek, akkor az nagyon könnyen azt gondolja, hogy ez jó férj lehet! Ezt meg lehet bárhogy máshogy oldani, tehát hogy akkor ne prédikáljon a férfi a nőnek, vagy ha igen, van-e valamilyen módszer, amivel el lehet kerülni? Ha nem lehet, akkor meg nincs semmi?Vagy úgy, hogy nem prédikálunk, vagy úgy, hogy intellektuális szinten tartjuk a prédikálást. Intellektuálisan kell, mert azt értékelni fogják, és ez azt jelenti, hogy érzelmileg ez odaillő, de mégsem érzelmi prédikálás. Ez így érthető? Ez azt jelenti, hogy mindent logikusan mutass be! Csak ragaszkodja a logikához! Most már így érthetőbb? A hangulatra vigyázz, hogy az olyan hivatalosabb, vagy távolságtartó legyen, mert a nők nagyon érzékenyek a hangulatra, azonnal veszik a hangulatot. Mert ők csak arra reagálnak, ami ott van. Érted? Azt hiszem, hogy az én hibám az lehet, hogy idősebb ember lévén lányomnak látom azt, akinek prédikálok, és így nem működik.Igen, ha a feleségeddé vált volna, akkor igen, nem működött volna. Hogyha meg a lányod lett ebből a matajiból, akkor működött, csak akkor hozzáadtál a családodhoz egy új rokont. Nekem ezzel a problémám csak teoretikusan, amikor egy férfi prédikál egy nőnek, akkor van, amikor ő találja ki, hogy jó lesz nekem ez barátnőnek, vagy jó lesz nekem ez feleségnek. Van, hogy ő találja ki, hogy jó lesz nekem ő férjnek, ezt már csak azután találta ki, miután a férfi úgy viszonyult hozzá, mint egy barátnőhöz.Nem feltétlenül ezt gondolja, csak elérhetővé teszi magát, kitárulkozik. Ez egy konkrét, speciális energia, mert a nők nagyon könnyen viszonyulnak az energiához, nagyon könnyen ráéreznek az energiára. Az első énekben le van írva, hogy a nőknek hatodik érzékük van arra, hogy az energiákat érzékeljék. Hogyha meg akarod tudni, hogy kik a jó brahmacarik, akkor írd le a brahmacarijaidnak a nevét egy papírra, és aztán a listát add oda a hölgyeknek, és kérd meg őket, hogy pipálják ki, hogy ők kit gondolnak igazán brahmacarinak. És az a lista, amit majd vissza fogsz kapni, az lesz a valódi lista. Ők tudják, kik a brahmacarik és kik az agglegények, de befogják a szájukat. Hacsak nem akarják azt az agglegényt. Még visszatérnék: itt volt szó a szorzószámok csökkentéséről, hogy a hiba az lehet, hogy a férfiak meg akarják javítani a nőket, idézőjelbe megszerelni, hogy legyenek belőlük férfiak.Akkor mért nem veszel feleségül egy férfit? Át kell ugrani Dániába, és Haribol! Arról van szó, hogy azért vesz a férfi feleségül egy nőt, mert ott

59

vannak azok a női tulajdonságok és a női interakció. Azért veszel egy lovat, mert lovat akarsz, és nem azért, mert macskává akarod változtatni. Igazából el lehet érni, hogy olyanokká váljanak, mint a férfiak, mert az élőlény azért van ebben az anyagi világban, mert férfi módjára viselkedik, azt hiszi magáról, hogy ő Isten. De az a kérdés, hogy akarsz-e együtt élni egy olyan nővel, aki úgy viselkedik, mint egy férfi? Nem, azt akarod, hogy teljesen nőiesek legyenek, de minden férfi követelménynek megfeleljenek. Ez érthető? Minél jobban megközelíti egymást, annál elégedetlenebb leszel. Azért működik, mert Krisna 100%-ig férfi, Rádháráni pedig 100 %-ig nő. Az anyagi világban a problémák abból származnak, hogy a férfiak a képzés hiánya miatt úgy viselkednek, mint a nők, és a nők pedig szintén a képzés hiánya miatt úgy viselkednek, mint a férfiak, úgy viselkednek, mint Krisna. Egy ló a saját kénye-kedve szerint cselekszik, ha nincs megfelelő idomárja. Hogy viselkedik, hogy csinál? Kisétál szépen a karámból, és rákiabál, hogy jól van hölgyek, most száz fekvőtámasz, rajta; ez az, ami a lovat betöri. Ez a hadseregben a fiúkkal működik, de a lovakkal nem. Mert van egy módja, ahogyan a lovakat kiképezzük. Hogyha a nőkkel nem mint nőkkel bánunk, akkor nem fogják megnyilvánítani a női tulajdonságokat. Ez érthető? A férfiak teszik nőkké a nőket. Hogyha a férfi megfelelően viselkedik, akkor a nő tud nő lenni. Hogyha a férfiak nem viselkednek férfiként, akkor a nők nem tudnak nőként cselekedni. És az előny a különbözőségből, a különbségből származik. Veszek valamit egy forintért, egy forintért adom el, akkor mi ebből a haszon? Nem túl sok. Férfi vagyok, a nőmből csinálok egy férfit, akkor ebből mi a haszon? Nulla. Veszek egy árukészletet, és eladom tízért. Több a haszon. Eladom száz forintért, vagy ezerért, vagy egymillióért. Minél nagyobb a különbség, annál nagyobb a haszon. A férfi minél inkább férfi, és a nő minél inkább nő, tehát minél nagyobb a különbség, ez a köztük való érintkezés annál inkább kielégíti az igényeiket. A védikus felfogás szerint a nőiesség egy attitűd, a férfiasság is egy attitűd. Ezért ez az attitűd a kapcsolat alapja. De a modern kultúrában az egyetlen, ahogy meg tudod állapítani a különbséget egy férfi és egy nő között, az csak bizonyos anatómiai járulékok. Ezért az a haszon, amit a különbözőségből meríteni tudnak a kapcsolatban, az csak a fizikai szinten tud, mert a mentalitásban nincs különbség. De a védikusban azért, mert a nők és a férfiak úgy működnek, mint nők és férfiak, ezért a viszonzás mentális szinten, érzelmi szinten történik. Ez a középpont, innen terjed ki az intellektuális és az érzéki. De az érzelmi az alap. A modernben a szexualitás az alap, még csak nem is az érzékiség. A modern férfinek sosem szabad abban az álomban ringatnia magát, hogy ő valaha is kielégített egy nőt. Még akkor is, hogyha úgy gondolják, hogy ez a legfőbb törekvésük, akkor sem kapnak meg semmit, amit keresnek, nem kapják meg, amit keresnek. Ha a férfi nem viselkedik férfiként, akkor a nő nem tud nőként viselkedni, és akkor nem lehet megízlelni a szeretői kapcsolatot, ezért van az, hogy négyszer házasodnak. Népszerű. Csak amiatt nem több a házasság, mert túl öreg és fáradt vagy ahhoz, hogy

60

megint újrakezd, és akkor inkább együtt élsz azzal, akivel. És akkor alázatos leszel, és béketűrő, mert együtt kell éljél azzal, és így tud működni. De ha ezt már az első házasságukban megvalósították volna, akkor nem kellett volna bajlódni a másik két-három házassággal. Ha a férfi igazából férfi, akkor feleségül vehet akárkit, mert tudja majd irányítani, vagy pedig még mindig van szerepe annak, hogy ez a férfi akármennyire férfi, és az a nő akármennyire nő, nem illenek össze, és nem tudnak működni?Együtt tudnak működni, csak sokkal nagyobb munkába kerül. A férfi, mint princípium, és a női princípium, azok tudnak együttműködni. De minél közelebb van egymáshoz a természetük, minél jobban összeillenek egymáshoz, annál könnyebben lehet ezt a kettőt együtt működtetni. Előfordul, hogy magas a kompatibilitás, és a házasság mégsem működik, vannak meg, akiknek meg alacsonyabb a kompatibilitásuk, és mégis működik. Mert azon múlik, hogy mennyi erőfeszítést teszel bele. De hogyha magas a kompatibilitás és sok energiát teszel bele, akkor nagyon szép a házasság. A horoszkóp csak a kompatibilitást mutatja meg, azt nem tudja megmondani, hogy te mennyi energiát fogsz belefektetni. Elmegyek a piacra, és megveszem a legjobb minőségű zöldségeket, a legjobb minőségű fűszereket, gabonaféléket, és aztán berakom a konyhába. Akkor ott van a lehetőség, hogy valami nagyon finomat lehet abból főzni, de még mindig az egyénen múlik, hogy ezt meg is csinálja. Attól még, hogy megvan neked az, még nem jelenti azt, hogy meg is csináltad, ez a hiba. Ha csodálatos a kompatibilitásunk, akkor nem kell erőfeszítést tennem. Nem! Ugyanannyi erőfeszítést kell tenned, mint bárki másnak. Ez a lényeg. Hogyha törekszel, akkor jobb eredményt fogsz elérni, de az a javaslat, hogy ötven százalékos kompatibilitás alá ne menjünk. Érted? Nem szabad azt mondani, hogy oh, csak kicsit többet kell dolgozni rajta. Akinek tökéletes a házassága, az mondhat ilyet, rajtuk kívül senki másnak nem szabad engedélyezni ötven százalék alatti kompatibilitást. És hogyha a házasság kudarcba fullad, az a vezető hibája lesz. Amikor ott van a nyomás, hogy van valaki, egy hölgy, aki évek óta nem talált vőlegényt, és van egy csodálatos vőlegény húsz százalékos kompatibilitással, és közel-távol nincs kilátás egy másik vőlegényre, akkor mit csináljon?Nézzetek körül más templomba! Nézzétek meg más sjatrába!Nekem nincsen semmi ragaszkodásom, hogy egri nők csak egri bhaktákhoz mennek feleségül, és minden egri nőt itt kell tartani Egerben, de sok olyan helyzetben vagyok, vagy néhányban, amikor a kompatibilitás csak húsz százalék. Egyet tudok ígérni, hogy én nem fogom őket keresztezni… (nem hallani) Ugyanúgy a barátaim lesznek.Igen, de ha ők elválnak, akkor nem lesz státuszuk a társadalomban, nem tudnak brahminikus szolgálatot végezni, nem tudják csinálni a szolgálatukat, és ezt mind azért, mert te elrontottad.És hogyha nem engedem, hogy megházasodjanak?

61

Akkor hogyha ők saját döntés alapján mégis megcsinálják, akkor az az ő problémájuk lesz. Amit az emberek saját belátásuk alapján tesznek, abba te nem vagy. ha te engedélyezed, az a te felelősséged, ha nem engedélyezed, akkor az ő bajuk. A következmények rájuk szállnak, ha te azt engedélyezed, akkor terád fog szállni. Hogyha minden jó, minden jól megy és szépen képezték őket, akkor te szabad vagy, mert te megtettél mindent, amit neked kellett, tehát szépen kiképezted őket, most már az ő felelősségük, hogy ők ezt csinálják. Hogyha ott van egy jó repülőgép egy jó pilótával, és te megtanítottad neki, hogy kell repülni, akkor már az ő dolga, hogy szépen repüljön. De ha nem képezed őket, és hagyod, hogy repüljenek, akkor az a te felelősséged. És ha rossz az összeillőség és nemet mondasz, akkor nem a te felelősséged. És hogyha rossz az összeillőség, és azt mondod, hogy nem, és ők mégis csinálják, akkor sincs felelősséged. De ha rossz az összeillőség és azt mondod, hogy rendben van, akkor az a te felelősséged. Új életet kell kezdenem.Mint a főnixmadár. A lényeg az, hogy a társadalmi struktúra az egy nagy felelősség. És minden egyénnek komolyan kell azt venni. Akik ezt komolyan veszik, azokból áll a közösséged. És azok pedig, akik kevésbé veszik ezt komolyan, azok úgy vesznek részt a közösség életében, ahogy tudnak, mert bármikor bárki komolyra fordíthatja a dolgot. De nem arról van szó, hogy csak egy embernek kell komolyan venni: mindenkinek komolyan kell venni ezt a kultúrát, és mindenkinek felelősséget kell vállalni. Az egyéneknek is megvan a felelősségük, és a vezetőnek is. Nehéz úgy vezetőnek lenni, hogy senki sem követ. És hogyha ott van sok követő, akkor nagyon nehéz bárhova is eljutni, hogyha nincsen vezető. És ezért együtt dolgoznak. Ez teszi dinamikussá. Azokkal kezded el, akik hajlandóak dolgozni, és onnan kezded felépíteni. Csak azért, mert valakinek van gazdasági érdeke, ez még nem elég indok arra, hogy társadalmilag be legyen vonva. Hanem kell, hogy illeszkedjenek a megfelelő hangulatba. Csak azért, mert valaki olyan pozícióban van, és pénze van, ez még nem teszi alkalmassá arra, hogy vezessen egy közösséget. Tudniuk kell, hogy hogyan kell csinálni ezt, és erőfeszítést kell tenniük arra, hogy vezessék a közösséget. Ez érthető? Hogyha valaki jó vezető, azt automatikusan észreveszik és értékelik, legalábbis a többi vezető, illetve azok, akik akarnak követni. Az úgynevezett vezetők és az úgynevezett követők számára nehéz megérteni, hogy mit jelent az, hogy vezetés. Elméletileg, teoretikusan: volt szó arról, hogy ha a feleség nem követ, akkor az a férj hibája. A férjnek kell jól csinálni, ezt lehet kivetítetni a vezetők-követők helyzetére is, hogyha a követők elégedetlenek, akkor az a vezetés hibája?Elméletileg lehet mondani, hogy igen. Akkor, hogyha a vezető tényleg vezető és a követők tényleg követők, akkor lehet mondani, hogy igen, itt valami baj van. Vagy lehet azt mondani, hogy ők jó követők, ő pedig jó vezető, de nem illenek össze. Ugyanúgy, ahogy a férj is lehet jó férj, a feleség is jó feleség, de össze is kell, hogy illjenek, mert minél jobban

62

összeillenek, annál jobban át lehet hidalni a különbséget. Meg kell vizsgálni, de ha a követők nem követők, a vezető nem vezető, akkor más kérdés. Mindenféle kapcsolatban: férj-feleség, vezetők-követők kapcsolatban, idősebb bhakták –fiatalabb bhakták között látjuk néha, hogy a kapcsolat inkább diplomatikus és nem őszinte, és ilyenkor a biztonságérzés sérül. Hogy viszonyuljunk ehhez, hogy kezeljük ezt?Ami itt kimaradt, mert szó volt arról, hogy őszinteség és diplomácia, de mi van azzal, hogy őszinte diplomácia? A diplomáciának a hiánya tud bizonytalanságérzetet teremteni. Az őszinteség nélküli diplomácia fog bizonytalanságérzetet kelteni. Az igazi oka a bizonytalanságérzésnek nem a diplomácia, hanem az őszinteség hiánya. A diplomácia az élet normális velejárója, azt valójában az életünk minden pillanatában alkalmazzuk. Hogyha látsz valamit, ami szép, akkor azt értékeled. Lehet, hogy te magad nem csinálod, de akkor is értékeled. Ez érthető? A diplomácia egyszerűen azt jelenti, hogy amit mondani akarsz, azt olyan módon fogod mondani, hogy azt a másik értékelni tudja, mert a kapcsolat az az igazság. Hogyha kimondom azt, ami ott van a fejemben, és amit csak úgy elsőre kijön a számon, akkor azt nem igazságnak hívják, hanem kultúrálatlanságnak. Modern ember előjött ezzel az elképzeléssel, hogy számára mit jelent az igazság, és minél jobban használja ezt az igazságelvet, annál jobban rombolódik a társadalom. Hogyha ez tönkrezúzza a kapcsolatokat, akkor az hamis, sőt, démonikus. Lehet, hogy tényről van szó, de tényszerűen ez egy démoni dolog. Az igazságot Isten határozza meg. Ami kapcsolatban van Istennel, az mind igaz, és bármi más hamis. A legjámborabb, legudvariasabb, legkedvesebb megközelítésmód, hogyha nincs összekapcsolva Krisnával, akkor hazugság. És minden, ami össze van kapcsolva Krisnával, akkor az igazság. És ezt az igazságot aztán meg kell próbálni a legszebben becsomagolni: ezt nevezzük kultúráltságnak, kifinomultságnak. Ha ki tudod mondani azt, amit akarsz, az még csak egyszerűen primitív, törzsi. A kifinomulatlanság hiánya azt jelenti, hogy nem tudod kimondani azt, amit akarsz megfelelő, szép módon. A barbár germán törzsekről, akik Közép-Ázsiából megszállták, elfoglalták Európát, azokról soha senki nem állította, hogy civilizáltak voltak, ezzel a hibával soha senki nem vádolta meg őket. Amit ezek a civilizálatlan germán törzsi emberek az igazságról állítanak, azt a Krisna tudat egyetlen komoly gyakorlója sem veheti komolyan. Az igazságot Isten határozza meg, nem pedig az, hogy politikailag mi a korrekt. De a politikai korrektséget, amit Isten szolgálatában lefoglalunk, az kultúrált. Ha pedig nem használjuk, nem foglaljuk le, az kultúrálatlan. Lehet, hogy Krisna tudatos, de egy kicsit durvább. Vrindávanban vannak törzsi emberek, Govardan túloldalán laknak, és meztelen mellel járkálnak, de ők törzsiek. Govardan innenső oldalán pedig laknak a gópik, akik szépen beszélnek, szépen viselkednek. Ők is Krisna tudatosak ott Govardan túloldalán, de ők törzsiek, erdőben laknak. A lényeg az, hogy minden szó, amit kimondasz, az diplomatikus. Még ha kiabálsz, és ordítasz, akkor is egy

63

bizonyos hatást akarsz elérni ezzel. De hogyha nem ismered a diplomácia tudományát, akkor nem biztos, hogy működik. Amikor mérges vagy a férjedre, és azt mondod, hogy takarodj ki a házból, és ő tényleg kimegy, akkor nem feltétlenül ezt akartad elérni. Hanem azt akartad neki ezzel megmondani, hogy az a viselkedés, az az attitűd, amit ő most kimutatsz, azzal te nem tudsz együtt élni. És te diplomatikus voltál valójában, amikor azt mondtad, hogy takarodjál innen, nem akarok veled élni, utállak. De ha a férfi nem tudja lefordítani a te diplomáciádat a saját nyelvére, akkor a diplomáciád kudarcot fog vallani. Ez a lényeg, hogy a diplomaták tudják, hogy milyen nyelvet beszél a másik. Amikor azt mondják, hogy nem teljesen vagyok elégedett a szerződés feltételeivel, akkor ez valójában azt jelenti, hogy az egész egy fabatkát sem ér. Tehát ilyenek. A diplomáciát lépten-nyomon alkalmazzuk. A lényeg az az őszinteség. Gyerek elsőosztályos korában rajzolt egy rajzot, és az anyja mondja, hogy mennyire csodálatos. Az a lelkesedés, az a törekvés, amit a gyerek beletett, az első-osztályú volt. Az eredmény azonban még mindig csak általános iskola első osztályos művészet. A Sixtusi-kápolnában nem ilyeneket látunk. Michelangelo nem színes ceruzákkal csinálta a freskókat. De ha az anya azt mondaná, hogy ez egy darab szemét, akkor ő jó anya? Pedig az igazságot mondja. Ki kellett mondani, ami a szívemen volt. De hogyha a szíved megvetendő tulajdonságok fekete lyuka, akkor ki akar erről hallani, ezt meglátni? Miért kellene, hogy mások meglássák a te megvetendő piszkos szívedet? Mért kéne az, hogy gyertek át, nézzétek meg a szemetesvödrömet, annyira gusztustalan, annyira borzasztó! Gyertek át, látnotok kell! Ki mondta, hogy az igazság kimondása a te jogod? Ha ki akarod mondani az igazságot, akkor menj ki az erdőbe, és kiabáld olyan hangosan, ahogy akarod. De hol van az leírva, hogy neked jogod van kimondani bármit, amit gondolsz, és a többieknek azt meg kell hallgatni? Ezért van az, hogy az igazság ott ketyeg a fejedben, de a diplomácia jön ki a szádon. Amit keresünk, az az őszinteség. Ezzel kapcsolatban, hogy igazság és őszinteség: valaki kérdezi tőled, hogy tetszik a szárim? Igen, nagyszerű, menjünk! Szóval ezt akartad hallani? Elégedett vagy vele? Nem! Megfelelő szavakat használtak. Nem, hanem hogy tetszik a szárim? Oh, milyen szép, csodálatos! És akkor a feleség fogja mondani, hogy jó, rendben, akkor menjünk, induljunk! Érted? Az igazságot nagyjából ki tudjuk találni az kontextusból, de nem az igazságot keressük, hanem az őszinteséget, hogy valaki úgy őszintén megmondja nekünk, függetlenül attól, hogy hogy van becsomagolva, mert az igazságot érezzük, de ha valaki őszintén megmondja, akkor az jó. Tudunk-e őszintébbek lenni annál, mint amik vagyunk?Férfiakhoz igen, lehetünk őszintébbek, nőkhöz nem. Mert a férfiak azok nem kérdeznek, a nők kérdeznek. Ezért van az, hogy a nők újra kérdeznek. Igen, ez volt az őszinteség, különben a biztonságérzés elmegy. Mert az őszinteség létrehozza a bizalmat. Ezért az őszinteségnek megvannak a megfelelő szavai, megvan a megfelelő hangsúlya, hangneme. De ezt el lehet sajátítani. És ezért van az, hogy

64

vannak ezek a sima modorú férfiak: nagyon udvariasak, finomak, és ők meg tudják szerezni a nőket, de nem tudják megtartani. Mert ők nem igazán őszinték. Megtanulták az őszinteségnek a művészetét, de valójában nem őszinték. Ez így érthető? Ott is érthető? A feleség elvárja, hogy a férj azt mondja, hogy igen, ez egy szép szári! De hogyha nem mondja, és a hangulat megfelelő, akkor meg fogja kérdezni a feleség, hogy hogy tetszik a szárim? És amíg a férj jó választ ad, a feleség elégedett. És most ezzel eljutottunk a mostani pillanatig: de hogyha mindig ugyanaz a mondat hangzik el, amit értékelünk persze, de le akarják ellenőrizni. Hogy tetszik a szárim? Mondják, nagyszerű! És akkor a fickó azt gondolja: na, ezzel végeztünk, megcsináltuk. És akkor kérdezi: és mi tetszik benne? És akkor jön: jaj, Istenem! Tetszik a színe, vagy a mintája. És akkor a nő visszakérdez, hogy de mit szeretsz a mintájában, hogyha észlelt valami olyat a férfi mondatába, hogy csak úgy mondta. Ezeket az amőbákat szereti rajta. Ezek mangókat szimbolizálnak. Ez azt jelenti, hogy a kis virágok nem tetszenek? Nem, nem, nem, a kis virágokat is szeretem! Nem, a virágokat nem szereted, csak a mangókat! Nem! A virágokat is, meg a mangókat is.És amikor a fickó teljesen összeomlott, akkor a nő azt mondja, hogy: igen, tényleg?Jaj, de jó! És akkor a pasi meg: jaj, mi volt?Tehát ez az, amikor le akarjuk ellenőrizni az őszinteséget. Az őszinteséget keressük. Mi van, amikor a férfit őszintén nem érdekli a szári?Akkor ő őszintén komoly gondban van. Akkor a feleség őszintén nem fog addig beszélni vele, amíg el nem kezd érdeklődni. Akkor a feleség letépi majd magáról a szárit, és az életben nem fogja majd többet fölvenni, és ott fogja hagyni a padlón, és akár komposztálódhat is tőle, mert ő viszont nem fogja fölvenni a földről. Ha nem tetszik, majd te fölveszed! A lényeg az, hogy mért vett fel olyan szárit, ami a férjének nem tetszik?Nem arról van szó, hogy nem tetszik, csak nem érdekli.Akkor jobb, hogyha elkezdi érdekelni! Ami jó a libának, az jó a gúnárnak is! A férj szeretni fogja az öltözködésedet, szeretni fogja, amit főzöl, ahogy kifested magad, mindent szeretni fog. Például Sila Prabhupáda is így élt a házaséletében, vagy így vezeti a házaséletét, vagy vezette? Mert ugye mi úgy képzeljük, hogy akkor a Vácsári, aki hazament, és a felesége lent ázott, és ő fönt az emeleten prédikálta a Srimad Bhágavatamot, és csak olvasott, és csak Krisnán meditált, és akkor ő csak járta az útját, bár a felesége és a család nem segített ebben.Ezt brahmacari órán hallottad? Ismerek olyat, aki amikor társultak, akkor így társultak. Hallgattak egy Bhágavatam leckét, és utána a vőlegény magyarázta a menyasszonynak.

65

A minta az, hogy Prabhupáda ezt csinálta. Lehet, hogy a férj nagyon Krisna tudatú, lehet, hogy a feleség teázik, de a feleséget vagy visszatereljük, vagy nem, de mi járjunk az utunkat. Lehet, hogy a Bhágavatamot rányomta a feleségére, de lehet, hogy a feleség száriról beszélgetett volna szívesebben.Igen, ez rendben van. De amint összeházasodnak… Az a lényeg, hogy ha te csak prédikálni akarod a Bhágavatamot, és arról beszélni valakinek, akkor minek ahhoz megházasodni? És hogyha egy nő meg csak a Bhágavatamot akarná hallgatni, akkor meg ő is minek akarna megházasodni? Neki se kéne piszkos zokninak fölvennie a padlóról, vagy letakarítani a WC-ülőkét, mielőtt ő is használni tudná. Az élet sokkal könnyebb lenne. Érted, mire gondolok? Az ember éppen ezért házasodik, mert szüksége van erre a férfi-női támogatásra. Ez érthető? Tehát az a lényeg, hogy mivel ők így viszonyulnak, te is szépen viszonyulsz. Kardomon muni. Paka brahmacari volt. Az ő brahmacariájában, lemondásában semmi hibát nem tudunk találni. De még mindig úgy látta a szívében, hogy ott van ez a vágy a női társaságra, és odament az Úrhoz. És megtörténtek az elrendezések, hogy megházasodjon. De a cél az volt, hogy ezt a vágyat megélni azért, hogy meg tudjon szabadulni ettől a vágytól, és vissza tudjon menni Krisnához. Megházasodott. Ez most egy mellékesebb pont, de nézzük meg, hogy Swajembuma Manu hogyan rendezte el a házasságot. Kiválasztotta a fiút, és hogy én vagyok a családfő, és akkor minden úgy történik, ahogy én akarom, és úgy fúj a passzátszél. Nem, hanem megkérdezte a fiút, és a lányát is, hogy ami az ő döntése volt, azzal ők is elégedettek-e. és akkor összeházasodtak. A lány egy hercegnő. Az Úr Brahmának az unokája. Ő pedig a Brahmá fia persze. De a lány hercegnő. Képzeljük egy egy ksatriát, aki Brahmának az unokája, hogy milyen körülmények között él. Mert amikor később látjuk, hogy elrendezték, hogy ott legyen kétezer szolgálólány, akik őt földíszítik, és kifestik, akkor nem mondta, hogy „jaj de sok ember, nem bírom”, hanem természetes volt számára. Ugyanez a lány megy, és asramában lakik, remete lesz, egy szalmakunyhóban él. A férje pedig jagjákat végez. És a felesége pedig mindebben egyszerűen csak segít neki. A hajápolás, hogy finom haja legyen, finom bőre, satöbbi, ezekről mind lemondott. A haja csomókban állt, a bőre piszkos volt. Mindezt csinálta jó ideig, és Kardamon Muni elégedett volt, hogy igen, ez egy megfelelő lány. Aki jó anya, annak jó fia lesz. És igen, Kapila Muni született meg tőle. Isten. Ennél jobb nem lehet. És miután látta, akkor gondoskodott mindezekről a szolgálólányokról is, egyebekről. Ő pedig egy jógi, és ennél jobbat egy olyan valakitől, aki egy szalmakunyhóban lakik, nem lehet kapni. De ő misztikus. És mivel ő jógi, és szalmakunyhóban lakik, ennél nem tud többet, viszont ő egy misztikus, és a feleségének teremtett egy repülő palotát, ami fel volt szerelve mindennel, ami az univerzumban csak elérhető volt. Elrendezi, hogy legyen ott kétezer szolgálólány, aki földíszíti, megszépíti a feleségét. Pedig őt csak az érdekli, hogy visszamenjen Istenhez. De ő nő. És hogyha a férjnek (neki) szüksége van

66

a feleségre, akkor gondoskodnia kell a feleség igényeiről. Ezért van az, hogy a lányok mindig szeretnék megtudni, hogy tényleg szükséged van-e rájuk. Mert hogyha szükséged van rájuk, akkor gondoskodni fogsz a szükségleteikről. Még akkor is, hogyha Prabhupáda felesége ott ült lent, és teázott, és teasüteményt evett hozzá, ki gondoskodott a teáról és a teasüteményről? Honnan jött a teáscsésze, az asztal, a teáskanna? Abba is biztos vagyok, hogy jó minőségű volt a tea. És hogy lehet az, hogy Prabhupáda felesége annyira biztonságban érezte magát a kapcsolatban, hogy amikor Prabhupáda azt mondta neki, hogy a tea vagy én, akkor ő viccesen azt válaszolta, hogy a tea, mert annyira bízott, hogy Prabhupáda őt választja, de Prabhupáda szó szerint választotta és kisétált. Ez a válasz azt jelenti, hogy itt egy olyan nővel van dolgunk, aki nagyon bízik, teljes bizalomérzete van. Vagyis komolyan meg van védve. Mindez folyt lent a földszinten, miközben Prabhupáda fönt a Bhágavatamot olvasta. Tehát mondjuk, hogy van egy jó ebéd, egy jó étkezés. Nagyon finom fogások, jól van fölszolgálva, jó a hangulat, ezt látjuk. De ahhoz, hogy ez ott lehessen, mi van mögötte? Mennyi tervezés, bevásárlás, előkészítés, szervezés kellett ahhoz, hogy az a tíz preparáció ott legyen az asztalon? Azok, akik nem tudnak főzni, ezt jól jegyezd meg, azok azt hiszik, hogy az étel varázslat útján kerül az asztalra. És ők értékelik, hogy mi van az asztalon, de azok, akik szakértők a főzésben, azok tisztában vannak azzal, hogy mibe került megfőzni azt a sok mindent, és ők még inkább értékelik, ami az asztalon van. Magyarul olyan valaki mesélte neked a történetet, aki nem tudja, hogy mit jelent a grhastha élet. Mert máskülönben hogy lehet, hogy öt gyerek volt? Nem lehetnek gyerekeid, hogyha a feleséged nem szeret. És a feleség akkor nem szeret téged, hogyha nem gondoskodsz róla. Ez érthető? De a lényeg az, hogy ez másodlagos. Az elsődleges az, hogy hova összpontosul a figyelem. Érted? Amiről beszélünk, mindig az az elsődleges, hacsak nem megyünk bele egy másodlagos témába. Épp ezért ez a lényeg. Szóval kicsit tegyük rendbe a dolgokat, mert különben az lesz a kép, hogy Prabhupáda csak ott tanulmányozza a Bhágavatamot, tanítja a Bhágavatamot a feleségének, és a gyerekeinek, és minden tökéletes. Akkor tudod értékelni ennek a nagyszerűségét? Vagy ez csak egy ürügy, egy kibúvó lesz arra, hogy ne tegyünk semmilyen erőfeszítést? Ami ott van a mögött, az érzés mögött, amit ez kelt. Igen, Prabhupádát nem érdekelték a nők, nem érdekelte semmi, csak egy ilyenfajta grhastha volt, akit nem érdekel más. Ennek mi az eredménye, hogy valaki nagy lelkes brahmacari lesz, lelkesített arra, hogy tanuld a Bhágavatamot. Csak azt kelti benned, hogy persze, a nők csak zavart keltenek, milyen szolgálatot eredményezett? Milyen szolgáló hangulatot váltott ki? Milyen kapcsolatot eredményezett? Érted, amit mondok? Csak a sankarsan férfiasságot alapozta meg. Érted? De a sankarsanban nincs kapcsolat. Nincs aktív kapcsolat. Ez érthető? Nézzük a másik oldalról. Itt van egy férfi, aki tökéletesen vezeti az otthonát. A felesége elégedett, minden rendelkezésére áll, viszi az

67

üzletét, pénzt csinál, öt gyereke van, nem hallasz semmi problémáról a háztartó életében. És ennek a tetején könyveket ír és ad ki, prédikál. Meghív idősebb vaisnavákat a Gaudia közösségbe, megbeszéli velük a filozófiát, nevezd meg azt a grhasthát, aki ezt csinálja! Így kell venni ezt a példát. Ez nem arra példa, hogy hogyan legyél egy felfuvalkodott büszke brahmacari. Hanem hogy hogyan legyél első osztályú grhastha. Ha csak az lett volna, hogy ő és a felesége, és nincsenek gyerekek, de öt gyereke volt. És emellett magazint írt, könyveket írt, leckéket tartott, társulást vezetett, támogatta a templomot, vezette az üzletét, ez egy grhastha. Ez inspiriálja a szolgáló hangulatot? Azt, hogy mi a megfelelő perspektíva? Más szóval az első példa helyezi a háztartó életet megfelelő perspektívába, vagy a második?A második.Így kell használni. Ez a lényeg. Ahhoz, hogy azt az üzenetet vidd át, amit ők akartak, ahhoz használd Visvanát, vagy Ragunát példáját. Mert ott az volt, hogy minden a lelkek rendelkezésére állt, és ők kisétáltak. Ragunát, Bászkuszrámi, két nagybátyja volt. Két férfi. Kétmillió aranyérmét tettek zsebre évente. Ilyen nagy aranyérméket. Ennek mennyi itt az értéke? Nem rossz. Ekkora aranyérme, körülbelül tizenkét gramm. Sok pénzt ér. Körülbelül ezer dollárt. Kétmillió ezer dolláros érmét tettek zsebre évente. Az biztos, hogy belekerülnének az újságba. Ez aranyból volt nekik, mindenki másnak papíron van. Valaki tüsszent egyet, és a tőzsdén a kötvények eltűnnek. Ezek aranyérmék, valóságosak, ott vannak. Az ő felesége olyan gyönyörű, mint Indra felesége. És ezt nemcsak mondom, vagy nemcsak mondják, tényleg így értik. Ezt hagyta ott. Itt használd a példát. Vagy Visvanát fiatalon megházasították, nem törődik a feleségével, mert csak a Hare Krisnát éltette, jönnek az idősebb rokonok, és mondják neki, hogy hát be kéne teljesítened az ő nőiességét. És akkor beleegyezik. Szépen felöltözik, ágyba megy vele, és akkor Visvana elkezdett a Bhágavatamról beszélni. Mert a tökéletesség az, hogy valaki istentudatossá válik. És egész éjszaka a Bhágavatamról beszélt. Ott van az ágyban egy másik ugyanolyan gyönyörű lánnyal, mint Indra felesége, aki kész van arra, hogy ott legyen vele az ágyban, és úgy van hozzá öltözve, és ő a Bhágavatamról beszél. Hány grha van, tegye fel a kezét, aki hogyha ott van a felesége meztelenül, hogy ágyba menjen vele, akkor azt mondja, hogy én most a Bhágavatamról akarok beszélni? Nincsenek kezek? Így használjuk ezeket. Otthagyták a grhastha asramát, nem volt gyerekük. Ez egy másik dolog. Egyáltalán nem is akartak házasodni, csak családi hagyomány volt, ezért házasodtak meg. De nem használja ezt a példát egy olyan brahmacari, aki igazából meg akarna házasodni, de kemény brahmacarinak akar kinézni a haverjai előtt. Ez a papdalt ez azt jelenti, hogy olyan kéjes, hogy nem bírja egybetartani magát. Hogyha ezt használja, hogy papdal brahmacari, akkor ez azt jelenti, aki már így teljesen elvesztette a kontrollt. Ez így érthető? Így lehet használni ezeket a példákat a sásztrából. Ebben a három példában látjuk, hogy bármilyen gyönyörű is a lány, ott tudták

68

hagyni, és sose fordultak vissza. Ezt mondja ez a példa. Prabhupáda példája pedig azt mutatja meg, hogy hogyan volt tökéletes grhastha és végezte minden kötelességét, de mellette még mindig talált időt arra, hogy cikkeket írjon, csinálja a magazinját, fordítson, gyakorolja a Krisna tudatát, prédikáljon. Többféle javaslatot kaptam a grhastha asramára vonatkozóan, az egyik az, hogy a feleség érzelmi szintjéről gondoskodni kell, és viszonyulni kell hozzá, és persze nemhogy állandóan, és hogy máyába kell lenni, de hogy ez egy kötelessége a férjnek, de van, aki meg azt mondja, hogy az egész grhastha asrama csak máyá, és hogy ha a feleség elmeszinten van, csak le kell lőni, és az egész csak olyan, mint egy katonai tábor, és hogy ezt nem is fiatal bhakták mondták, hanem idősebb bhakták, vagy akár vezetők.Egy nőt vettél el, persze a lélek is vele jön, mint a csomag része, de nem a lelket vetted feleségül. Egy durva, és egy fizikai testhez házasodtál. Tehát mint férj, az a kötelességed, hogy ez a durva és finom test istentudatossá váljon. A nőknek vannak érzelmeik, a szükségleteik része. Az érzéki-érzelmi és intellektuális szükségleteikről gondoskodni kell, máskülönben minek házasodnál? Tudod, hogy a sannyási is illuzórikus? Sannyási azt jelenti, hogy egy olyan személy, aki a lemondáshoz ragaszkodik. A lemondás még mindig nem Krisna. Krisnához kell ragaszkodni. Más szóval lefoglalod a ragaszkodásaidat az Úr szolgálatában. Ezért a sannyási is máyá, és a brahmacari is máyá, a lélek mióta sannyási vagy grhastha vagy brahmacari? Miből áll az anyagi test? Lelki energiából? Máyá. Szóval minden, amit látsz, szagolsz, érintesz, megértesz, máyá. Az az épület máyából van. De mi teszi ezt az épületet valami mássá, hogy nem máyának hívjuk annak ellenére, hogy anyagi energiából áll? Mert kapcsolatban áll Krisnával. Máyá és a Krisna tudat között az a különbség, hogy kapcsolatban áll-e Krisnával, vagy sem. Ezért elmegyünk a piacra, és azt mondjuk, hogy mindez a krumpli ez mind máyá, ez a káposzta, ez is mind máyá, mindenki árulja őket, ez is máyá, az egész piac máyá, a város máyá, minden máyá. Igaz? És akkor ilyen nagyon kemény vagy. Vagy azt mondanád, hogy őrült vagy. mit csinál a Krisna tudatos piacra járó? Itt van egy szép krumpli, amit lefoglalhatok Krisna szolgálatába. Itt van egy szép káposzta, és persze a csúcson a pirospaprika. Tehát valami csak akkor lesz nem-máyá, ha kapcsolatban áll Krisnával. Hogyha valaki figyelmen kívül hagyja a feleség érzelmi szükségleteit, akkor ott milyen Krisna tudatot gyakorol? Milyet? Semmilyet. Ha nem tudod összekapcsolni ezeket az érzelmeket Krisnával. Érted? Egy autó természetesen oda megy, ahova akarod, vagy oda kell vezetned. Az autó nekimehetne az épületnek, lefordulhatna az útról, de az úton kell tartani. És amikor befordulsz a sarkon, ez egy erőfeszítés, vezetned kell. És akkor? Ezt jelenti az, hogy valaki grhastha. Hogyha annyira máyá lenne, Isten mért teremtette volna a grhastha ásrámot? Bhakti Vinotákur és Prabhupáda mért lettek volna grhasthák, vagy a pándavák, és a prajápatik? És Brahmá? Mért lennének grhasthák? Ez így érthető?

69

A mi vonalunkban árad a Muni, aki határozottan brahmacari. Bhakti Sidanda Sarasati Takur. Mások vagy azok voltak, vagy nem. Azt hiszem, Madra is, ő sem házasodott. Bhágavatam teli van történetekkel, minden egyes szereplője brahmacari vagy sannyasi, minden történt, ugye? És a Bhagavad Gíta csak a brahmacarikról szól. Krisna brahmacari volt, Arjuna brahmacari volt. A csatatéren mindenki brahmacari volt. Érted, amit mondok?Az a nehézség most, hogy idősebb bhakták adták ezt a tanácsot, és nem egy etikus dolog kétségbe vonni őket, hogy akkor hogyan kell gondolkodni?Most vagy abbahagyjuk ezt a beszélgetést, vagy átlépünk egy másik témára. Mert nem fogom hagyni, hogy azzal hibáztassanak, hogy a helyi autoritásoknak ellent mondok. Következő kérdés.Azt hallotta, hogy ha nincsen egy grhasthának gyereke, akkor tiltott nemi életet él.Az a lényeg, hogy általában valaki azért házasodik meg, azért házasodik egy grhastha, hogy gyerekei legyenek. A tiltott nemi élet általános meghatározása az, hogy valaki nemi életet él valaki, ami nem követi a vallásos elveket. Ez a tiltott nemi élet. Meg kell érteni, hogy mi az üzenet. Az üzenet az, hogy a hagyomány szerint a grhastháknak gyereke van, és a szabályok szerint. Általában az írások így írják le. Lehet, hogy még egy olyat lehetne mondani, hogy olyan bűnös, mint a tiltott nemi élet, esetleg. Itt meg kell érteni, hogy mit próbáltak mondani. A grhastha asrama arra van, hogy legyenek gyerekek?A grhastha asrama arra van. De ezen belül mindenki maradjon a saját szükségleteinél. Ez nem egy keresztes hadjárat. Hogyha egy fiú egy egészséges, érzelmileg kiegyensúlyozott családi környezetben nőtt fel, és a lány is így nőtt fel, akkor lehet azt mondani, hogy mindig van gyerek. De van, amikor nagyon furcsán nőnek fel, mint ahogy manapság, és akkor olyan szükségleteik vannak, hogy meg kell házasodniuk, de ezen túl már nem terjed a képességük. Nem ideális. De ha erre van szükség, akkor használjuk, de nem ezt valljuk, nem ez a standard. De ugyanakkor nem probléma. Nem mondjuk azt, hogy mindenkinek kell, hogy legyen gyereke, és azt sem mondjuk, hogy akinek van gyereke, az máyá. A természetes dolog az, hogy van gyerek. De vannak, akik már annyira szétestek, mielőtt a Krisna tudatba jöttek, vagy a házasságról való tapasztalatuk, hogy nem tudják ezt. De mert grhastha környezetben nőttek fel, ezért grhastha környezetben érzik a legkényelmesebben magukat. Tehát olyanok, mint hogyha vánaprasthák lennének, valamennyire olyanok. Ez így érthető? Kérdést nem hallani, talán: Mi történik a kapcsolatainkkal, a barátainkkal, a házastársunkkal, miután elhagyjuk a testünket?Visszamegy az univerzális formába. Onnan jön. Ezt akartad hallani? Azt akarod tudni, hogy veled tartanak-e? A feleséged fut utánad, ez van az univerzumban? Visszamész Istenhez. Mikor visszamész Istenhez, szeretnéd, hogyha ugyanaz a családod lenne ott ugyanúgy, mint egy család? Hanem akkor mit érdekel, hogy mi lesz velük? Érted? Ezek az

70

ebben az életedben lévő feltételekhez kötöttségedhez kapcsolódó helyzetek. És ez a feltételekhez kötött állapot ilyen konkrét szükségleteket ébreszt benned. Ezért ezek az egyének együttműködnek, hogy lefoglalják a feltételekhez kötött természetüket az Úr szolgálatában. A cél az, hogy Krisna tudatossá válj, és ha ezt elérted, akkor mért lenne rá szükséged tovább? Érted, amit mondok? Van egy tüskéd. Fogsz egy másik tüskét, hogy kivedd azzal az első tüskét. És aztán mit csinálsz a két tüskével? Eldobod. Ez így érthető? Ebben az életben van értelme, hogy ott vannak veled, de abban az életben nincs az az értelme. Ha mindannyian Krisna tudatosak, akkor ők is ott lesznek, szolgálatot végeznek Krisnának, de hogy pont kinek mi lesz a szerepe, az egy másik kérdés. Barátok lesztek, de nem lesznek ezek a családi kapcsolatok. Utolsó kérdés, aztán megállunk.Szó volt róla, hogy a férfiak legyenek férfiak, és akkor a nők is nők tudnak lenni. Olvasta a Bhágavatamban az egyik versben, hogy egy nő még arra is képes, hogy a saját gyerekét megölje, hogy a célját elérje. Ez lenne a grhastha asrama célja, hogy egy brahmacari amikor ezt hallja, akkor ezt megérti, hogy ettől távol akar maradni. De egy grhastha ezt megvalósítja, és azért tud hátat fordítani a grhastha asramának, és tud vánaprasztha és sannyási lenni? Ez az egyik mód, ahogy szemlélhetjük. De úgy reménykedhetünk abban, hogy úgy tudjuk vezetni az asramánkat, hogy nem fogja a feleség megölni a gyerekét és téged is, és elmenni valaki mással. A lényeg az, hogy így van ez. Tegyük föl, hogy van egy férfi, aki ilyen felhőkarcolók építésén dolgozik, kell-e, hogy tudják, hogy milyen veszélye van, hogyha leesnek? Kell-e egy sorőrnek tudnia, hogy milyen következményei vannak annak, hogyha helytelenül vezeti az autóját, és összetöri? Kell-e egy vegyésznek tudnia, hogy milyen romboló hatásuk van bizonyos vegyszereknek, hogyha azok megérintik a bőrét? Ez érthető? Ezért tudod ezt a tényt. Hogy tudd, hogyha nem megfelelően működteted, akkor milyen eredményt hozhat. De ha megfelelően működteted, akkor szerencsés lehetsz. Ezt érted? Csak hogyha megfelelően működteted, akkor fogod ezt igazán látni. Akik nem működtetik megfelelően, azok úgysem látják, hanem azt látják, hogy ez a nő mérges, de egy másik nő másmilyen lesz. A várnaprasztha és a sannyási azt jelenti, hogy én értem a nők természetét, nem hogy ezt a nőt értem. Ezen a nőn keresztül tanultam meg, és ezért nagyon hálás vagyok neki, nagyon sokkal tartozom neki. De nincs szükségem nőkre, nem hogy erre a nőre nincs szükségem. Ezt érted? Egy naiscsika brahmacari azt jelenti, hogy nincs szüksége nőkre, nem hogy egy bizonyos nőre nincs szüksége. Ez a lényeg, tehát hogyha nem viszonyulsz a nők természetéhez, akkor honnan tudod, hogy mi az? Ha halláson keresztül megvalósítod, akkor minek házasodnál? De ha megházasodsz, akkor csak abból fogod megérteni, hogy dolgozol vele. Ezért mondják azt is, hogy első osztályú ember brahmacari marad, és a másodosztályú az, aki megházasodik. Az első osztályú az, hogy valaki hall, a másodosztályú az, akinek látnia kell.

71

Ez így érthető? De mindketten első osztályú brahmacarik. De tudni kell, hogy mivel van dolgod. Más szóval hogyha nincsenek védelmezve, és nem boldogok, nem akarod tudni, hogy milyen messzire mennek el. Ez az egyik magyarázata annak, hogy mi lehet a vége. Nézd meg, hogy mi történt Sívával és Parvatival. El akarta menni a Jagjára. Síva mondta, hogy nem. És akkor mindenféle formát felöltött. Amikor teljesen meztelen volt, és levágta a saját fejét, és a kezében fogta a fejét, és a nyakából kilövellő vért issza a fejével, akkor Síva mondta, hogy jó, menjél. A lényeg az, hogy ha dolgozni akarsz vele, akkor tudnod kell, hogy mivel dolgozol. Ezért mondtam, hogy aki sikeres a lovakkal, az tudja, hogy megrúghat egy ló, ledobhat a hátáról egy ló. Ezért általában nem történik meg velük, mert tudják, hogy mit csinálnak. És ha megtörténik, akkor tudják, hogy mihez kezdjenek, vagy nem zavarja őket, mert tudják, hogy a lovak ilyenek. Hogyha a feleséged megöli a gyerekeidet, és elmegy egy másik fickóval, akkor azt gondolod, hogy igen, ez megtörténik, ilyen ez. És akkor gondold át, hogy házasodjak meg újra, vagy akkor legyek várnapraszttá? Nem, hogy oh, ezt csinálta, ez milyen őrület, ez hogyan lehetséges? Hogy érted, hogy hogyan lehetséges? Ezt már megmondtuk, mielőtt hozzáfogtál volna. Tehát ha megtörténik, akkor mondhatod, hogy hát lehet, hogy itt az ideje a várnapraszthának. És hálásak vagyunk, mert az ő segítségével kaptuk meg a megvalósításunkat. Lehet, hogy nem egy kellemes módon, de ő végezte a kötelességét. Most neked is kell a tiédet. Ez így érthető? Ezen a kellemes hangvételen ez így jó? vagy szeretne valaki mondani valamit, hogy kiegyensúlyozódjon a dolog? Csak hogy ő is szerencsés, hogy nem lett megmérgezve. Akkor most itt megállunk, minden a megfelelő perspektívába került.

H.H Bhaktividya Purna Maharaja Egerben tartott előadásai – ötödik lecke

A varnásramára vonatkozó kérdésekkel fogjuk kezdeni. Azzal kezdődik a kérdéskör, hogy a probléma az, hogy manapság hogyan valósítsuk meg a dajva varnásramát. Ez megértés kérdése. Csak akkor tudod alkalmazni, hogyha megértetted. Először hallod, aztán elgondolkozol azon, amit hallottál, és aztán alkalmazod. Hogyha valamit alkalmazol, akkor természetes, hogy fölmerülnek kérdések, és akkor fog fejlődni az alkalmazás. És az alkalmazásnak és a gondolkodásnak a kombinációja fogja megadni a megvalósítást. Azáltal, hogy az ember alkalmaz valamit, felmerül benne a vágy, hogy megvalósítja, hogy ismerje. A megismerési vágyból születnek a kérdések. Aztán a kérdésekre amikor választ kapunk, akkor alkalmazzuk őket. Ez érthető? Mert Krisna azt mondja a Gítában, hogy így működik az oktatás. Más szóval a sravan azért működik, mert az ember tudni akar. A manana azért működik, mert az ember kérdez, és aztán azt alkalmazza a szolgálatában. És ebből megvalósítja. Így működik az oktatás. Az első kérdés az, hogy kik tekinthetők ma vaisnavának? Mi a közös hit, vallásgyakorlat, életmód,

72

mik azok a közös erkölcsi elvek, amelyeket minden vasinavának követnie kell? A vaisnava azt jelenti, aki Visnut imádja. Aki elfogadja, hogy Visnu a legfelsőbb rendű, az teszi őt vaisnavává. És a vaisnavák alapvetően két kategóriába esnek: általános és sanpradaya vaisnavák. Az általános vaisnavák azok, akik hisznek Visnu felsőbbrendűségében, de ők nem feltétlenül követik a különböző vallásos elveket, szabályokat. Azt a példát lehet mondani, hogy valaki bhakták családjába születik meg, tehát vaisnavának tekinthető, de nem feltétlenül követi komolyan az elveket a gyakorlatban. Ők bhakták, boldogan részt vesznek azokban a dolgokban, amik történnek, de nem feltétlenül van bennük az a nagy törekvés, vagy eltökéltség arra, hogy gyakoroljanak más dolgokat azon kívül, ami egyébként is történik, tehát programok, fesztiválok. Ez érthető? A második kérdés, hogy a daiva varnásramában mindenki a brahminikus kultúrát követi. Ez milyen szokásokat és életmódot jelent pontosan, amit mindenki betart? A brahmanikus kultúra, az a varnásramának a kultúrája. Nincs olyan, hogy brahminikus kultúra, ksatria kultúra, vaisya kultúra, csak brahminikus kultúra van. Mert a bráhmana azt jelenti, aki megérti a Brahmant. És a varnásram a rendszerben mindenki próbálja megérteni a Brahmant. Csak az a kérdés, hogy mennyire közvetlenül. Ez érthető? Más szóval a tisztelet, a tudás, az adományozás, a szolgálat, az áldozatok bemutatása, ezek mind közösek. Meg az érzékkontroll is. És az az eltökéltség, amellyel te hajlandó vagy követni ezeket, az határozza meg a varnádat. Ez ugyanúgy van, mint az oktatási rendszerben. A nyelv, a matematika, az általános ismeretek: ezek részei az oktatásnak egészen az általános iskola első osztályától a PhD-ig. csak az a kérdés, hogy mennyit tanulnak ezekből, illetve milyen komolyan veszik ezeket. Akár jó tanulók, akár rossz tanulók, de mindkét esetben tanulók. Mindenki a brahminikus kultúrát követi. Ezért van az, hogy Prabhupáda használhatja azokat a kifejezéseket, hogy varnásrama, brahminikus kultúra, védikus kultúra, és ezek mind ugyanazt jelentik. Ez érthető? Azért beszélünk brahminikus kultúráról, mert a Brahmanra összpontosít. Azért hívjuk brahminikus kultúrának, mert a bráhmanák követik ezt a kultúrát hivatásszerűen. Mások a kultúrájukként követik ezt, nem pedig a hivatásukként. A bráhmanák amikor követik azt, hogy tanulmányozzák a szentírásokat, hogy tanítják a szentírásokat, hogy áldozatokat mutatnak be, ezt ők úgy követik, hogy ez az ő hivatásuk, ez a foglalkozásuk. A ksatriák, vaisyát számára ez az ő életstílusuk, de nem a foglalkozásuk. A shudrák esetében pedig amennyit tudnak, csinálna, és amit nem tudnak csinálni, amiatt senki nem aggódik. Kezd veszélyessé válni. Másokkal mi a helyzet, azt nem tudom, én védve vagyok. Legyen óvatos a közönség. Meg van erősítve. Ez így érthető? Más szóval az áldozat, az adományozás és a lemondás az egész dolognak az alapja. Az áldozat azt jelenti, hogy az ember önként feladja a saját elégedettségét egy másvalakinek az elégedettsége kedvéért. A lemondás azt jelenti, hogy követni, és végezni az előírt kötelességeinket. Az adományozás pedig azt jelenti, hogy valami értékeset adunk valaki másnak anélkül, hogy

73

cserébe bármit is elvárnánk. És így a legmagasabb rendű áldozat az, hogyha le vagyunk foglalva az odaadó szolgálatban, a legmagasabb rendű lemondás az, hogyha követjük az odaadó szolgálatnak a szabályait, és a legmagasabb rendű adományozás az, hogyha az odaadó szolgálat tudományát átadjuk másoknak. A spektrumnak a másik végén pedig az van, hogy adunk egy garast a koldusnak. És hogyha ezt Egerben tesszük, akkor abból még több haszon származik. Mert a koldus szó angolul az „beggar”, és Eger, meg beggar – ez egy szójáték. Hogyha bárki adományozni akar az egri templomnak, akkor azt nagyra fogjuk értékelni. Amikor meg arról van szó, hogy a varnásrama rendszer követőinek a tulajdonságai, azt a Manu határozza meg: a hatodik fejezet végén van egy rész, ami fölsorolja a tízféle törvényt, és ez a tízféle törvény megadja tulajdonképpen a tulajdonságokat. Ha jól emlékszem, akkor a tizedik fejezet végén összefoglalja és megadja azt az öt tulajdonságot, ami ennek a tíznek a lényege, és ami ezt a tizet működteti. Ez az általános varnásramára vonatkozik, a dayva varnásramára vonatkozóan perdig Nárada Muni harminc tulajdonságot ad, amik így működnek a hetedik énekben. A dayva varnásrama csak a teljes-idős bhakták közösségét jelenti, ahol minden tevékenység a murti imádat köré csoportosul, vagy magában foglalja a kongregációt is. Ha igen, akkor mik a közös intézmények és közösségszervező tevékenységek? A dayva varnásrama azt jelenti, hogy olyan varnásrama, aminek Krisna a központja. Amikor mi azt mondjuk, hogy varnásrama, akkor valójában dayva varnásramát akarunk mondani. Mert egyébként hogyha ilyen technikai módon akarjuk a kettőt elválasztani egymástól, akkor úgy kellene mondanunk, hgoy van a dayva varnásrama, meg az aszurik varnásrama. A dayva azt jelenti, hogy Krisna van a központban, az aszura varnásramában pedig nem Krisna van a központban. Az aszura varnásrama azt jelenti, hogy csak azért működteted a varnásrama rendszert, hogy elérd vele a dharma arta és káma és a moksát. A dayva varnásrama pedig azt jelenti, hogy a dharma arta káma és moksa le van foglalva Krisna szolgálatában. Ebből következik, hogy nem a teljes idősség miatt lesz valami dayva varnásrama, és az, hogy mit jelent teljes idősnek lenni, ezt is meg kell határozni. Teljes idősnek lenni azt jelenti, hogy mindent, amit csinálsz, összekapcsolod Krisnával. Amvaris Maharaját ismerjük arról, hogy ő mindent lefoglalt. De vajon a templomba lakott? Vajon őt a mai meghatározás szerint teljes idős bhaktának neveznénk? Ez érthető? Teljes idősség azt jelenti, hogy bármit csinálsz, azt összekapcsolod Krisnával. A brahminikus életmód pedig azt jelenti, hogy amit csinálsz, az mind templomi tevékenység. Ezeket végezheted otthon, a házadban, vagy pedig a templomban. Más szóval a tanulás és a tanítás a foglalkozásod. Aki a ksatria, vaisya, shudra tevékenységeket végzi, az végezheti azt a templomban is, és végezheti a templomon kívül is. Csak a templomban könnyebb megvalósítani azt, hogy közvetlenül kapcsoljuk össze ezeket Krisnával, a templomon kívül pedig inkább a közvetett kapcsolattal van dolgunk. Mert hogyha te egy közösség tagja vagy, akkor az azt jelenti, hogy a

74

templomi murti a közösségnek a murtija. Ez így érthető? Ez azt jelenti, hogy az embereknek nem is feltétlenül van szüksége otthoni murtira, hogyha elég közel vannak a templomhoz ahhoz, hogy ott részt tudjanak venni programon. Ha viszont nagyon messze laksz, akkor lehet otthon murtid, és akkor ez az egyetlen mód arra, hogy lefoglalva légy a murti imádatban. Ha mondjuk Nádvarban laksz, akkor ott mindenki Sri Nadjit imádja. Lehet, hogy vannak otthon murtijaik, de azok mind az eredeti Sri Nadjinak a kiterjedései. A bhakták otthoni murtijai egy olyan helyen, ahol van templom is, és templomi murti, az otthoni murtikat mind a templomi murti kiterjedéseinek tekintik. Udupiban mindenki az ottani murtit imádja. Ott a déli fölajánlás után elsütnek egy ágyút, ami elég hangos zajt csinál ahhoz, hogy az egész városban lehessen hallani. Ez azt jelenti, hogy a murti evett, tehát mindenki más is a városban most már ehet, hogyha eldördült az ágyú. Mindenkinek van salagramja, vagy murtija, de mindegyikre úgy tekintenek, hogy ez a fő murtinak a kiterjedése. Ez azt jelenti, hogy a közös elem az az odaadó szolgálat. És a bhakták közötti társulás az, ami megteremti a közösségépítést. Az a felfogás, hogy mi és ők, az nem igazán működik, mint építkezési elem. Hacsak nem arra akarod használni ezt az építőelemet, hogy fölkapod, és a mi és ők közötti szakadékon áthajítod, hogy valamelyik őket szétlapítsd vele. Lehet, hogy ezt is lehet építőelemnek nevezni, hiszen ez egy elem. De hogyha az odaadó szentírásaid a megfelelő helyről származnak, akkor lehet, hogy az odaadó szolgálatot akarod inkább építőelemként használni. Hivatkozást nem értetted, de valami politikai tartalmú rajzfilmre vonatkozott, hogyha a megfelelő helyről származnak a szentírásaid, akkor az odaadó szolgálatot fogod használni építőelemként. Hogyha rajzfilmből meríted a szentírásaid, akkor ilyen téglákat fogsz a másikhoz vágni közösségépítés címen, hogyha nem, akkor az odaadó szolgálat lesz a közösségépítésnek az eleme. Ez a veszélye annak, hogyha az ember olyan vicceket süt el, amiknek angolul van értelme. A következő kérdéscsoport: a dayva varnásramában, ahol vaisnavaként mindenki egy önmegvalósított bráhmana tudatszintjén van, és a brahminikus kultúrát követi, mi a jelentősége annak, ha valaki a varnája szerint is bráhmana? Ez jelent-e többlet kötelességeket, vagy olyan feladatokat, amelyeket csak ők végezhetnek? Mi az összefüggés ma a bráhmana varna és a bráhmana avatás között? Nem feltétlenül sok az összefüggés. Mivel a ma alá volt húzva, ezért sorolja fel a következőket, tehát hogy igen, minden templomnak szüksége van puyárikra, meg kell jutalmazni azokat a bhaktákat, akik jól teljesítettek a szankirtan marathonon, föl kell mutatni minél több idős bhaktát a többi templomhoz képest. A kérdésből az derül ki, minthogyha a dayva varnásrama más lenne, mint a varnásrama. De meg lehetne úgy is fogalmazni, hogy azt odaadó varnásrama és a nem odaadó varnásrama. Ez azt jelenti, hogy a bhaktát érdekli a Brahman. Ezért a tudat alapján, a tudat miatt brahminikus. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy önmegvalósítottak. Önmegvalósítottak abban az értelemben, hogy

75

megértik, hogy ők nem a test, de ez még nem Vigyana. Ez már elég önmegvalósítás ahhoz, hogy ott tartsa őket az odaadó folyamatban, de nem arra vonatkozik, hogy feltétlenül felszabadult szinten vannak. Ez érthető? Magyarul a dayva varnásrama egy olyan valami, amit ma mindenki tud követni. Egyszerűen azt jelenti, hogy követed azt a kultúrát, ami a rendszerben meg van határozva arra, hogy Krisnát elégedetté tegyük. Ez nem valami nehéz dolog, hogy elérjük, hanem egy nagyon egyszerű. Egyszerűen csak meg kell érteni, és gyakorolni. Ahogy elmagyaráztuk: valaki amiatt bráhmana a varnája alapján, mert a bráhmana tevékenységeket hivatásosan űzi. Tehát mindenki végez áldozatokat, mindenki imádja a murtit, mindenki tanul. De vannak, aki jagyát végeznek másoknak, murtit imádnak másoknak, és tanulmányozzák a szentírásokat másoknak. És fent tudják magukat tartani adományozásból. Ez azt jelenti, hogy az életmódjuk a foglalkozásuk, míg a többi varna esetében ők a pénzüket más tevékenységekkel keresik meg. Egy másik pont, hogy a bráhmanák, ksatriák, vaisyák ugyanabban a brahminikus avatásban részesülnek. Ez azt jelenti, hogy a ksatriák és vaisyák saját maguk számára gyakorolják ezt a brahminikus kultúrát. A bráhmanák pedig mások számára gyakorolják ezt. Ez érthető? Mert a bráhmana avatás azt jelenti, hogy megpróbálod elérni a Brahmant. Egy bhakta számára bráhmanának lenni az csak az alapszint, ahonnan elindul. Mert a bhakta fölötte áll a bráhmanának. De mint társadalmi státusz, ez a minimum, ahogy a bhakták egymást elfogadják. Ezért van az, hogy általában mi az ásram szemszögéből szoktuk vizsgálni a dolgokat, nem a varna szemszögéből. A bráhmana avatás az az ásramnak az eleme, nem a varnának az eleme. Az életmódodban jutsz el egy olyan fokra, amikor megkaphatod az avatást. A varna azt jelenti, hogy hogyan keresed pénzt, hogyan tartod fenn magad, hogyan tartanak fenn. Az ásramban is van olyan elem, hogy hogyan vagy fönntartva, de a bráhmanák esetében a kettő nem változik, ugyanaz. Brahmacari koldul, a grhastha is koldul, a vánaprastha is koldul, szannyási is koldul. De hogyha nem bráhmanák, akkor brahmacariként koldulnak, de grhasthaként már pénzt keresnek. De hogyha belépnek a vánaprastha vagy a sannyása rendbe, akkor ismét koldulnak. Gyakorlatban az van, hogy a ksatria, vaisya, shudra kérdésekre akkor kell csak kitérni, hogyha a grhastha asramáról van szó. De a brahmacarik, brahmanák, vanaprashták és sannyásik között alapvetően nincs különbség az életmódban, mert a gazdasági alapjuk ugyanaz. De a grhastháknál, mivel ők ksatriák, vaisyák, shudrák is lehetnek, ott mások a gazdasági alapok, de az életmódjuk ugyanaz. Más szóval a ksatriák, vaisyák, shudrák esetében a gazdasági alap más lesz, mint az életstílus. A brahmanák esetében nincs különbség a kettő között. Ez érthető? A brahmacari ásramban a brahmanák, ksatriák, vaisyák mindannyian a Brahmanra összpontosítanak, tehát ugyanúgy mindenki a bráhmanikus életmódot követi. Ebben az életszakaszban mindenki számára a foglalkozás és az életmód ugyanaz lesz. De amikor végeznek ott, és grhasthákká válnak, akkor válik szét a kettő. De a

76

brahmana számára ugyanaz marad. De még a brahmacari időszak alatt is a mentalitások között lehet különbség. Ezért van ott a különbség a koldulási stílus között. Bávati biksam déhi – hacsak az ember nem avatásért kopogtat be az ajtón: adjál avatást! Próbáld a másik ajtót, ott nagyvonalúbbak. Bávati: vagyis megtiszteli azt az embert, akihez odafordul, biksam: az a cselekvés, amit éppen végez, és déhi: amin a hangsúly van, tehát adjál, kéri, hogy adjon. Ez volt a brahmanáké, a ksatriáknál ez megváltozik: ez biksam déhi bávati. Mert a ksatriák számára a munka az elsődleges, tehát hogy koldulás, vagy adomány. Vaisyák számára meg az eredmény a fontos. És ők ezért azt mondják, hogy déhi biksam bávati: adjál adományt tiszteletreméltó úr! Tehát abból, ahogyan koldulnak, rögtön tudod, hogy kivel van dolgod. Ötös kérdés: a dayva varnásrama vezetői ksatriák bráhmana életmóddal, vagy bráhmanák, akik ksatria kötelességeket végeznek? Ha ksatriák, akkor miben és hogyan korlátozza őket a brahminikus kultúra? A dayva varnásramában a vezetők azok lehetnek bráhmanák, ksatriák, vaisyák. A varnásrama rendszer azt jelenti, hogy ott vannak az emberek, ez az alapszint. Ezek között az emberek között vannak vezetők. A vezetőknek három típusa van: vezetők a gazdaságban, vezetők az adminisztrációban, és vezetők az oktatásban. Mindenki vezet, csak másképpen. A három közül a legfontosabb az oktatás, a tanulás, a második az, hogy az ehhez szükséges vallásos elveknek a védelme, a harmadik pedig a gazdaság. Tehát ez a fontossági sorrend. Ez érthető? Ez azt jelenti, hogy a gazdaság akkor nyer jelentőséget, amikor valami nagyszabású dolgot csinálunk. Hogyha az erdőben él valaki, akkor a gazdaság nem annyira nagyon meghatározó. Ezért van az, hogy a bráhmanák és a ksatriák számára nem jelent problémát az erdőben élni. Mert az ő foglalkozásuknak az alapja nem a gazdaság, hanem az oktatás és a védelem. Hatodik: egy teljes idős, a brahminikus kultúrát szigorúan követő bhakta tekinthető-e vaisyavának vagy shudrának? Milyen tevékenységet végeznek a teljes idős vaisyák és shudrák, ha vannak, és mi az, amit nem végezhetnek? Most itt arról van szó, amit már említettünk, hogy teljes idős bhaktának lenni azt jelenti, hogy az idődnek minden pillanatát összekapcsolod Krisnával. Ezt jelenti a brahminikus kultúra. Az pedig, hogy hogyan keresik a pénzüket, azt megtehetik bráhmanaként, ksatriaként, vaisyaként, shudraként. Általában a vaisya és shudra megmarad ennél a területnél, de hogyha bhaktaként ott van a szükséglet, vagy az igény, akkor végezhetnek brahminikus vagy ksatria tevékenységeket, de általában időszakos, vagy átmeneti dologként csinálják ezt. Mert egy vaisya akkor érzi a legjobban magát, hogyha vaisya tevékenységet végez, és egy shudra is akkor, hogyha shudra tevékenységet. Átmenetileg végezhetnek valami másfajta tevékenységet. Ez a dayva varnásramára érvényes, amit elmondtam. Az asura varnásramában a vaisyák végezhetnek shudra tevékenységeket, és a shudrák is kereskedhetnek adott esetben. De a shudráknak olyan

77

kereskedelmet kell folytatniuk, amire a bráhmanáknak, ksatriáknak, vaisyáknak szüksége van. Ez érthető? A hetedik: a kongregációban milyen világi foglalkozású bhakták tekinthetők bráhmanának, ksatriának, vaisyának és shudrának, illetve kötelességeik és életmódjuk mennyiben különbözhet a teljes idős bhaktákétól? Most a világi foglalkozás tekintetében általában aki tanít, azt tekinthetjük bráhmanának, de inkább arról van szó, hogy hagyományosan mi az, amivel foglalkoznánk, és nem pedig, hogy mivé tették őket ma. Mert az van, hogy ha eltávolítod a védikus tudást, a védikus rendszert, akkor a dharma helyett minden artha alapon működik. Mert a varnásrama az a dharma. És az artha azért lesz meghatározó jelentőségű, mert teljesen nyilvánvaló, hogy a kámához arthára van szükség. Ez hajlamosítja arra a társadalmat, hogy a vaisnavákat tegye a kupac tetejére, mert ők szeretnek ezzel foglalkozni. Nem azért következett be a francia forradalom, mert a vaisyák jól érezték magukat, hogy a ksatriák ott állnak fölöttük, nem, hanem ők akartak a kupac tetejére kerülni. És nagyon okosan úgy intézték, hogy a forradalom által mindenki más az ő shudrájuk lehet. És ezért van olyan nagy zűrzavar a társadalomban, mert ez vaisya mindent megtesz, hogyha valami pénzt hoz. Míg egy ksatria vagy egy bráhmana csak olyan dolgokat csinál, amiket a szentírások jóváhagynak. De egy vaisya számára a pénz az Isten, tehát hogyha valami pénzt hoz, akkor az jó neki, és kit érdekel, hogy mi történik a társadalom maradékával? Hogyha húsz-harminc év múlva az egész Földön nem marad semmi, hát kit érdekel, addigra én már úgyis elmegyek, és majd a következő generáció foglalkozik a problémával. Más szóval az összes zöld mozgalom nem vaisyákból áll. Hogyha nem így lenne, akkor nem lennének ott kint a tengeren kis csónakokban a zöldek, amiket nagy tankhajók letarolnak. Ebből nem származik semmi profit. A bráhmana kategóriában nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy nagyjából megfeleltethető ez a világi foglalkozások szempontjából a tanároknak, az orvosoknak, aztán kicsit habozva mondom ki, de az ügyvédeknek, aztán a papoknak, tudósoknak, filozófusoknak – kivéve Salvadore Dalít. Karmestereknek, színházi rendezőknek – ennyi jut most eszembe. Ksatriák azok államfők lehetnek, a hadseregen belül a tábornokok, vagy tisztek, van, amikor őrmesteri fokozat fölött vannak. A tiszteken belül is van egy hierarchia – alhadnagy. Mert ők azok, akik ténylegesen stratégiát állítanak össze, terveket készítenek. Néha miniszterek. Tehát nem biztos, nem feltétlenül, de ez is egy olyan pozíció, amit esetleg betölthetnek. Valószínűleg a rendőrség parancsnokai is. Nagyjából ezek tartoznak ide, de sok más területre is beszűrődhetnek, mert a modern az szét van szóródva, nem olyan szisztematikus. Vaisyák: ez elég nyilvánvaló, azok az emberek, akik felelősek a pénzcsinálásért. Más szóval valaki, akinek saját üzlete van, általában azok, akik az igazgatótanácsban ülnek, valószínűleg ők is minden esetben vaisyák. Ők maguk annyira okosak, hogy saját maguktól shudra helyzetbe helyezték magukat. Ők valamilyen illuzórikus módon eladták a cégüket valakiknek,

78

és akkor az a valaki fog a kezében egy papírt, és azt mondja, hogy enyém az IBM – úgy emlékszem, hogy a kínaiak vették meg az IBM-et. Ez függetlenül attól, hogy a cég kicsi vagy nagy, hogyha valaki a pénzcsinálásért felel, akkor ő vaisya. De hogyha valamilyen kézműves munkával összefüggő kereskedésről van szó, tehát valaki csinál valamit, és azt eladja, az nem feltétlenül vaisya. A kereskedést magát nem feltétlenül vaisyavák csinálják, mert a vaisya azt jelenti, hogy olyan valaki, akinek sok beosztottja van, tehát sok ember dolgozik neki. Míg a shudra az általában maga kereskedik, tehát lehet, hogy egyedül csinálja, vagy lehet, hogy van egy-két segédje. Például mondjuk hangszereket készítenek. Ha vaisyáról van szó, akkor ő tudja, hogy hogyan kell hangszert készíteni, és ő fogja megcsinálni az első hangszert, és miután eladta az első pár hangszert, amit csinált, utána a pénzből fölbérel embereket, hogy segítsenek neki hangszert készíteni. És akkor idővel lesz neki egy multinacionális nagy hangszerkészítő cége. De hogyha egy kézművesről van szó, az meg elkezdi csinálni a hangszereket, és aztán fölvesz egy-két segédet, de még mindig egész végig ő fogja csinálni a hangszereket. Ez így érthető? A shudra pedig azt jelenti, aki az összes többit segíti. Titkárok, titkárnők, irodisták, rendőrök, katonák, az egészségügy területén mindenki, aki segíti az orvosi munkát, tehát az altatóorvosok, az ápolónők, technikusok, takarítók, azok, akik masszíroznak az orvos irányítása alatt. Azok, akik kikevernek szereket, készítenek dolgokat valaki más irányítása alatt. És bocsánat, a vaisyáknál nem mondtam, hogy oda tartoznak a gazdálkodók, a bankárok és az ilyesmik is. Még esetleg az adószedők, ők is egy olyan csoport, amit nem szívesen említünk. Eladók, ellenőrök, aztán a képzőművészetekben dolgozók, a kereskedők és a szakképzetlen munkaerő. Bármivel is foglalkozzanak, bhaktákként a bhakták az életstílusukat minél közelebb hozzák ahhoz, hogy tudják az odaadás tetteit végezni. Gyakorlatilag a brahminikus kultúra az közös mindenkinek, aki a rendszer része. Csak attól függ, hogy az egyén milyen mértékben tudja ezt követni, attól fog különbözni, vagy attól, hogy melyik aspektusát követi. Valaki jobban csinálja a lemondást, valaki jobban az áldozatokat, valaki jobban az adományozást, valaki a tanulást szereti jobban, valaki abban jobb, hogy a jellemét fejlessze, valaki a szabályokhoz ért jobban. Valakinek a gazdasági rendszere egyszerűbb, másoké bonyolultabb. Ez érthető? Van más kérdés? Nincs. Most az élőlényeknek a beosztása és hierarchiája: itt egy idézet következik. Kilencszázezer faj él a vízben. „Van kétmillió mozdulatlan élőlény is, például fák, növények. Aztán van még egymillióféle rovar és hüllő, van egymillió fajta madár, ami a négylábúakat illeti, abból hárommillió fajta van, és van négyszázezerféle emberi faj.” Vége az idézetnek. Honnan jön, azt nem tudom pontosan, de idézték. Ez a vers vajon a lélek reinkarnációjának a hierarchiáját mutatja, tehát hogy milyen sorrendben ölt testet az élőlény? Ez a tudatnak a hierarchiáját mutatja. Az aljától a tetejéig. A reinkarnáció azoktól a tettektől függ, amiket végzett az élőlény. Kinek a kérdései ezek? Attól függően, hogy

79

valaki milyen tetteket végez, van egy adott listája az állatoknak, amin át lehet menni. És ahova beleillesz ezek alapján a tettek alapján, oda fogsz bekerülni, és utána onnan mozogsz fölfelé. Ez a tudatoknak a hierarchiája. Mert a kérdés itt az, hogy a növények akkor magasabb rendűek a halaknál? Igen. Azért, mert ez a növények mind az öt elemmel kapcsolatban vannak, míg a halak csak eggyel. Nézzük meg ezt közelebbről! Például Vrindávanban ott egy erdő, Krisna ott járkál az erdőben, akkor ő interakcióban van a fákkal. A halakkal vajon érintkezik? Értékeli a halakat, de nem sok mindent lehet velük kezdeni. Ezért a vízi élőlények alacsonyabb rendűek a növényeknél. Ez érthető? Hova illenek be a vízi növények ebbe az osztályozásba? Amik kiállnak a vízből… Tehát mindig lesznek átfedések. Hogyha van éjszaka és van nappal, akkor kell, hogy legyen pirkadat is. A kettő között mindig lesznek dolgok, amik ebbe az alkonyati szférába tartoznak. Például nem vagyok biztos benne, hogy a planktonok ilyen parányi halak, vagy pedig a növényi életformához tartoznak. Tudja valaki? Mindkettőhöz tartoznak. Salamoni döntés. De mivel ezek víz alatti élőlények, ezért inkább a vízi életmód érvényes rájuk, a vízi lét, amiben van egy kis növényi beütés. Ugyanúgy, ahogy a sandyában is van egy rész, ami közelebb van az éjszakához, és egy másik rész, ami a nappalhoz van közelebb. És azok a vízi növények, amik kiállnak a vízből, vagy a víz felszínén úsznak, azok inkább a növényi életmódhoz vannak közel, de van egy kis vízi élőlény beütésük is. A probléma a modern tudományossággal az a bedobozolás, mindent dobozba rak. Beskatulyáznak. Van egy skatulya, abba beleraknak valamit, és annak semmi köze a mellette lévő skatulyához. De az élet nem így működik. Ugyanúgy, ahogy ott a fa, a teteje a levegőben van, de az alja a földben, és mind a kettő ugyanúgy néz ki. Ez így érthető? Ez a probléma a modern tudományossággal, hogy mindent kategóriákba rak, és berakja az egyiket az egyikbe, a másikat a másikba, de aztán vannak olyan dolgok, amik egyikbe se illenek bele, vagy mind a kettőbe beleillenek valamennyire, illetve kapcsolódik a két kategória egymáshoz, és ilyen esetben csinálnak egy harmadik kategóriát, de aztán az sem működik, és éppen ezért nagyon sokféleképpen lehet kategorizálni a dolgokat. Míg a védikus tudományosságban az észlelés alapján, tehát a látásmód alapján kategorizálják. Hogy mire akarod fektetni a hangsúlyt, mit akarsz mondani, és akkor mi lesz az a megközelítés, ami ezt segíti, és azt a megközelítési módot alkalmazod. Érdekes, ahogyan pici apró darabok egyik nyelvből a másikhoz kapcsolódnak. Itt ez a felsorolás a tudatszintre helyezte a hangsúlyt, és azért így épül föl ez a lista. Mondjuk hogyha egy vízi növényről beszélünk, akkor az a felsorolásban alacsonyabb helyen lenne, mivel a vízben él, mint a növények. De például a delfinek és a bálnák még mindig vízi állatok, tehát a tudatuk alacsony szintű, viszont a vízi állatok közül ők a legmagasabb szintűek. Ugyanúgy, ahogy a patkánynak is négy lába van, meg a tehénnek is, de a tehén az magasabb tudatszinten van, mint a

80

patkány. Ez a felfogás, vagy látásmód azt vizsgálja, hogy a tudat alapján hogy osztályozod őket. Ez érthető? Ez az elv. Mi az összefüggés a védikus megnevezések és a modern, tudományos megnevezések között? Valószínűleg le lehetne bontani mind a kettőt. Hogyha valaki értene hozzá, és lenne listája, a modern tudományosnak is vannak nagyobb kategóriái, de ez egy nagyon bonyolult rendszer, nem emlékszem pontosan a kifejezésekre. Nekik például ott van, hogy húsevők, növényevők, ragadozók: ezek mind a négylábú állatok kategóriájába tartoznak. Aztán ott van nekik mondjuk a rovarok kategóriájában, vagy ők az ízeltlábúakról beszélnek: vannak a hatlábúak: a rovarok, akkor a nyolclábúak: a pókok, satöbbi, tehát nekik is megvannak ezek a kategóriák, de ezt be lehet illeszteni a másikba. Csak azt kell tudni, hogy azok, amelyek átfedik egymást, azok melyikbe fognak beletartozni. Ez így érthető? Mi a definíciója a mi fajainknak, vagy életformáinknak? Elfogadjuk-e a következő meghatározást, hogy élőlény azt jelenti, hogy önreprodukáló szervezetek, vagy élőlények? Ilyen módon is meg lehet határozni, de ez egy másik nézőpont. Mert ebben az esetben vannak, akik anyaméhből születnek, azok, akik tojásból, aztán azok, akik hajtásokból, és aztán azok, akik magokból születnek. És akik izzadtságból. Az izzadtság ezt a hőt, ezt a nedvességet jelenti. Vannak olyan élőlények, amelyek nem jönnek létre akkor, hogyha nincs ott valamilyen nedvesség. A magok a hajtások, rügyekbe tartoznak. Vannak ilyen átfedések, például a földigiliszták, amiket hogyha kettévágunk, akkor kettő lesz belőle. Tehát így is lehet őket szaporítani. Hogyha az alapján akarod beosztani őket, hogy hogyan jönnek létre, akkor ez a négy kategória van. Hogyha meg a tudat érdekel, akkor ezt a másik listát használod. Látjuk, hogy a Bhágavatam hatodik énekében a lábuk és a fogaik alapján kategorizálja őket. A lábujjuk alapján veszi azt, hogy öt lábujjuk van, az elefántnak is öt lábujja van, és akkor őket ugyanabba a kategóriába teszik olyan állatokkal együtt, amiknek szintén öt lábujjuk van, mint például a majmoknak. Aztán van például olyan beosztás is, hogy olyan állatok, amelyeken keresztül ómeneket lehet észlelni – ómenek hordozói. Például a varjak, különböző kis gyíkok, békák. Ezeknek az állatoknak a megölése más elbírálás alá esik, mint az olyan állatok megölése, amik szintén az ő kategóriájukba tartoznak. Ezért van, hogy a mátyásmadárnak, vagy a harkálynak a megölése nem annyira komoly, azzal senki nem foglalkozik, de egy varjat megölni, az komolyabb. Ezzel kapcsolatban van kérdés? Ezek szerint a vízben élő halak alacsonyabb tudattal rendelkeznek, mint a növények, és mi a táplálkozásunkban azt az elvet követjük, hogy a lehető legkevesebb erőszakkal élni, és ezért nem eszünk állatokat. De az erőszak nélkülit a tudat határozza meg, és hogy miért mégis a halfogyasztás tiltott? Nem akarok halat enni, nem ezért kérdezem.A halak mindent megesznek. Manu azt mondja, hogy ha valaki olyan húst eszik, ami más húsokat megeszik, akkor aki megeszi ezt, az megeszi az összes többit is. De hogyha valaki halat eszik, azt úgy ismerik, hogy az mindent eszik. Hogyha a vízben úszik valami szerves

81

dolog, és az kisebb, mint ő, akkor a hal meg fogja enni. Ez az egyik dolog, ami miatt ők itt vannak. Még abban sem vagyok biztos, hogy a halakat bármilyen áldozatban fel lehet-e ajánlani. Mindig állatokat lehet csak. A srada szertartásoknál a manu fölsorolja az összes föláldozható állatot. Nem hiszem, hogy a halak ott lennének. Hallottam azt is, hogy ez a tudat alapján van beosztva, de van az a beosztás is, hogy mozdulatlan és mozgó élőlények, és a mozgó élőlényeknek a legalján van a hal. De hogyha ez lett volna a helyzet, akkor sokkal könnyebb lett volna a növényeket elsőként fölsorolni, és aztán a vízi lényeket. De nem így épül föl ez a lista, ami idéztem, hanem a tudatszint alapján. Vagy például vegyünk egy olyan esetet, hogy aranyhal: belerakhatod egy átlátszó üveggömbbe, amiben nincs egyáltalán semmi, csak víz, semmi kis kastély, vízi növény, vagy semmi dolog, csak pusztán víz, és akkor az üveggömbnek az egyik végétől a másikig úszkálnak. És amíg átérnek az üveggömb egyik végéből a másikba, addig elfelejtik, hogy honnan jöttek, és megfordulnak, és akkor mennek, és nézd már, megint új helyen járok! És akkor visszafordulnak, és akkor: jaj, nézzük csak meg, ott mi van! Nem gondolom, hogy minden hal ilyen, de az aranyhal ilyen. Senkit nem akarok felidegesíteni, Némó természetesen más kategóriába esik. Azt halljuk, hogy nyolcmillió-négyszázezer létforma van, és azt jelenti, hogy nyolcmillió-négyszázezer faj van? Tehát ez a nyolcmillió-négyszázezer ez kimeríti a mi faj fogalmunkat?Igen. Ez az egész univerzumra vonatkozik. Általában itt a környéken nem látunk yaksákat, ráksaszákat, gandarvákat. Ezek olyan fajok, amiket fölsoroltam, amik csak az első három yugában vannak. A yalik: ezek olyan oroszlánok, amiknek elefántormányuk van. És elefántokat esznek ebédre. Valószínűleg reggelire is. Csak ezt eszik, semmi mást nem esznek. Templomokban látni ilyen szobrokat, amik úgy néznek ki, mint az oroszlánok, de elefántormányuk van. És akkor ott van egy pici apró elefánt, amit elkaptak. Hogyha ilyenek szaladgálnának a környéken, akkor gond lenne. Nagyon sokfajta faj van. A modern osztályozás szerint hogyha két rovar csak abban különbözik, hogy az egyiknek van egy pötty a szárnyán, a másiknak nincs, akkor már külön fajként tartják számon. Ez külön létformának számít védikusan is, vagy lehet, hogy ebben a kategóriában még egyek?Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Tehát hogyha mindig ugyanazok a pöttyök vannak a szárnyán, akkor lehet, de hogyha mondjuk ezek ilyen vándorló pöttyök, akkor lehet, hogy más fajról van szó. Például a tigriseknek csíkjaik vannak, de ezek a csíkok nem mindig ugyanolyanok. Hogyha van egy olyan faj, ahol a pöttyök vagy csíkok különböző helyeken vannak, akkor ez külön faj lesz, és hogyha egy másik fajnál a pöttyök mindig ugyanazon a helyen vannak, akkor az egy külön faj lesz szintén. Hogyha hozzáadunk a kötőerőkből valamit, akkor az változni fog egy picit a szín, a hosszúság, vagy a minta. Ez érthető? Ebbe a nyolcmillió-négyszázezer életformába mondjuk a Nap bolygón élő lények is beletartoznak? Tehát az egész univerzumra vonatkozik ez a nyolcmillió-négyszázezer?

82

Igen. És ebbe beletartozik minden olyasmi is, ami valaminek a kombinációja. Például az, hogy egy lónak meg egy szamárnak a keveréke egy öszvér lesz. És ezek is külön fajt alkotnak. És bármi, amit létre lehet hozni, az is ezekbe tartozik. De ezeket általában mesterséges módon lehet előállítani. De már maga az, hogy létre lehet ezeket hozni, azt jelenti, hogy ők a fajok egyike. Mert még mindig nem tudnak a természet törvényein kívül működni. Például egy tigrist és egy oroszlánt összekombinálunk, akkor ortigot kapunk, vagy valami keveréklényt. De ezek sokkal nagyobbak lesznek, mint akár a tigrisek, vagy az oroszlánok. De sokkal szelídebbek. Ezzel kapcsolatban valami más?

H.H Bhaktividya Purna Maharaja Egerben tartott előadásai – hatodik leckeA teremtésrőlHogyha minden faj egyszerre jelent meg a Földön, akkor az ökoszisztéma hogyan épült föl? Hát Krisna hozta létre. Az elsődleges teremtés azt jelenti, hogy minden eleve a helyén van, csak egyszerűen Brahmán a meditációján keresztül megnyilvánítja ezeket. A teremtés különbözik-e Brahma egy napjának az elején, a Mammantarák elején, illetve a Szatya-yuga elején? Arról van szó, hogy csak azt kell megteremteni újra, ami hiányzik. A Kali-yugában a fajok száma egyre csökken. Hogyan teremtődnek újra ezek a következő Szatya-yuga elején? Alapvetően Manu felel mindezekért a dolgokért. Megvannak a módszereik. Magyarul a magasabb autoritások gondoskodnak arról, hogy minden működjön. Ez így érthető? Kérdés az, hogy Daksa lányai szülik meg a Föld fajait, hogyan hozzák őket világra? Egy: különböző fajoknak adnak életet? Kettő: saját magukat különböző fajok képviselőjévé alakítják át, és úgy hoznak létre utódokat, vagy három: mentális erejük segítségével nyilvánítják meg az élőlényeket a szokásos születési mechanizmus nélkül? Egyszerűen csak különböző fajoknak adnak életet, tehát az első. Ott volt a két nővér, az egyik neve Kadru, a másik neve nem jut eszembe: ők tojásoknak adtak életet, és az egyikből kígyók keltek ki, a másikból pedig Garuda és Aruna. Normális folyamat révén különböző fajoknak adnak életet. Most a prajapatik szintjéről kérdezed azt, hogy hány egyéni élőlény teremtődött meg a különböző fajokban? A Földön, amikor a teremtés lemegy, adott fajból mekkora populáció jön létre?Például a kígyók esetében ezer. Aztán az ő leszármazottai terjednek el az egész Földön. Időbe telik. Amikor a generációk egyre lejjebb mennek, akkor egyre kevesebb lesz, egyre kevésbé lesznek jelentősek. Az első generáció az Ananta Vásuki, Taksaki, Tritarástra. Ők még fontosak, de manapság már csak közönséges kígyók vannak. Ott kezdődik el, és aztán elterjed az egész univerzumban. Például van egy embercsoport, és ott ülnek egy dimbes-dombos, füves-mocsaras helyen, és fellelkesednek, inspirációt merítenek, és ide költöznek. Itt volt ez a hely, úgyhogy ide

83

jöttek. Az élőlények ahogy terjednek, szaporodnak, mindig találnak egy helyet, ahova tudnak menni. A különböző kontinenseken párhuzamosan történik a teremtés. A teremtés a legtetejéről történik, és lefelé halad. Bárhova is tartozzanak a fajok, oda kerülnek aztán. Azt a helyet, ami az Indiai-óceán és a Bengáli-öböl, illetve a Himalája és a Vindja-hegység között helyezkedik el, azt hívják Árja-vartának. Itt nyilvánulnak meg a civilizált emberi lények. Mindenhol máshol bennszülöttek, törzsi emberek jelennek meg. Persze kivétel ez alól Eger. Ez érthető? A folyamat során civilizálatlan élőlények is megjelennek, és akkor ez az a hely, ahol szeretnek élni. Például van egy nép, ami nem szeret fürödni, akkor inkább egy nedves, meleg éghajlaton szeretnél élni, vagy hideg éghajlaton? Hidegben, mert akkor nem is veszed észre, ha nem fürdik: a szag megfagy. És túl hideg van ahhoz, hogy mindenféle élősködők tenyésszenek a hajadban. Hogy jelennek meg a növények? Egyszerűen ők is része a teremtésnek, tehát valaki nekik is életet ad. Ki neveli föl az első teremtett lényeket? Fiatalként, vagy felnőttként teremtődnek meg? A válasz: a prajápatik nevelik föl őket. Fiatalként teremtődnek meg, de általában a mennyei bolygókon egy nap alatt felnőtté válnak. A félistenek nem annyira menők, hogy tizenhat évbe teljen nekik felnőni, nekik fontosabb dolguk is van annál, mint bulizni. A prajápatik teremtik meg a manukat, és a manuk teremtik meg az embereket. Ez érthető? És aztán innen terjed ki. Körülbelül a nyolcmillió-négyszázezer életforma közül most ma a Földön mennyi él, ezt nem tudom megmondani. Azt tudjuk, hogy melyek azok a formák, amelyek nem itt élnek, de alkalmanként ide látogathatnak, például a nágák, yaksák, raksaszák, félistenek, kimnarák, kimpuisák, ők mind valahol máshol élnek. És a Földön a négyszázezer emberi létforma közül hányan élnek a Földön? Ez egy nagyon komolyan politikailag inkorrekt kérdés lenne. Most arra vagy kíváncsi, hogy a magyar egy emberi faj-e? jó esély van rá. Más kérdés, hogy voltak-e valóban jégkorszakok? Az, hogy most több-e a jég, vagy kevesebb, annak csak itt van hatása. India az mindig India, nem változik ezekkel a dolgokkal. A mélység-magasság sem változik. A miatt sose kell aggódni, hogy Svédország majd az Egyenlítőhöz kerül. Nem kell ott banánfákat venni ahhoz, hogy felkészüljünk erre a változásra. Manapság most a jégmennyiség csökken, de máskor meg növekszik, tehát ez normális, hogy ide-oda ingadozik a jégmennyiség. Nem nagyon számít ez. Amire ennek hatása van, az csak az Indián kívül eső törzsi területek. Jó lesz a jegesmedvéknek, nem annyira jó az északi embereknek. Dinoszauruszok: A modern tudósok szerint a kontinensek is mozognak, és szerintük India nem is pontosan ott volt, ahol ma van. Akkor ezzel mi a helyzet?De ők az alapján végzik a számításaikat, hogy hogyan mozog ma. De honnan tudják, hogy mielőtt elkezdték mérni, nem ellenkező irányban mozgott? Tehát most számítgatják, hogy amikor elkezdték számítani, hogy hogy mozog el, akkor azóta ennyit mozdult el ebbe az irányba. De honnan tudják, hogy mielőtt elkezdték mérni a mozgást, akkor nem pont az ellenkező irányba mozdult? Lehet, hogy a modern tudósok nehezen

84

veszik be ezt a szempontot, de hát te is amikor ülsz egy székben, és elfáradsz, akkor erre az oldalra dőlsz, és ha elfáradsz, akkor a másik oldalra dőlsz. Bumi egy személy. Ő is mozog ide-oda. Lehet, hogy ez nem nagyon népszerű a modern tudósok körében, de hogyha objektívek akarunk lenni, akkor ez is egy lehetőség. Hogyha tudsz egy irányba mozogni, akkor tudsz mozogni a másik irányba is. Ezek a szélességi, hosszúsági körök az asztrológiában is fontosak. Már Rámacandra idejében is ezzel számoltak, és Rámacandra több millió évvel ezelőtt élt. Meg tudják pontosan mondani, hogy a hét melyik napján kezdődött el a Kali-yuga. Tudom például, hogy a Kali-yuga szerdai napon kezdődött el. Ez azt jelenti, hogy India mindig is ott volt, ahol ma is. Mondják, hogy mozgott, de mért ne lehetne az, hogy India mindig ugyanazon a helyen volt, és a többi rész mozgott? Hogyha van a Napod, és körülötte mozognak a bolygók, a Nap viszont mozdulatlan, és ha egy tűt beleszúrsz a Napba, akkor az egy helyben van. De hogyha kiveszed a tűdet és rátűzöd az egyik bolygóra, ami mozog, akkor a mozgás még mindig ugyanaz marad, csak a tűvel mért nézőpondod változik, az mutat mást. Érted? Valami mozog, de azt, hogy az hogyan mozog, nagyon sokféle szemszögből lehet vizsgálni. A kontinensek mozgását ha vesszük, és megnézzük, hogy a Föld lakói közül hány ember volt az, aki valóban megfigyelte ezt a Föld-mozgást, és megmérte, és ezen elgondolkozott, és megalkotta az elméletét, hány ilyen ember van a Földön? Nem túl sok. Ez azt jelenti, hogy az a sok millió ember, aki a Földön él, ennek a néhány tudósnak a szavában hisz csak. De lehet, hogy ők tévedtek. A paleocén/pildon ember húsz évig benne volt a tankönyvekben. Hogyha Amerikát és Afrikát megpróbáljuk összerakni, az még úgy tűnik, mintha egymásba illeszkednének. Ugyanúgy a kisujjad és az orrlyukad is. Lehet, hogy nem a legjobb példát hoztam, mondok egy másikat. Menjünk a folyóhoz, ha megnézed, a két ellenkező folyópart egymásba illik. Ez azt jelenti, hogy volt egy olyan idő, amikor nem volt ott folyó, és a két part egybetartozott? A földrajztudósok szerint igen. Látom, értem. De mért kellett, hogy létezzen egy olyan idő, amikor nem volt folyó? Mondjuk: van itt egy hegy, meg ott egy hegy, a kettő között van egy rés, a víz meg mozog köztük. A folyó mozgása miatt a két hegy nagyjából hasonló alakot vesz föl. Mért kellett, hogy a földrajz szerint a két hegy közvetlenül egymás mellett volt? És mért nem lehet az, hogy ez mindig is két külön hegy volt, ami között történetesen ott kanyargott egy folyó?Azért, mert a folyó lefelé haladt.Igen, de ez még nem jelenti azt, hogy a két folyópart valaha is egymáshoz ért. Ez egyszerűen csak két külön folyópart, amik között a folyó mozog. A folyó egy bizonyos módon mozog, és ezért egy bizonyos módon fogja alakítani a partját. A víz a Hold hatására mozog. Akkor nem hasonló formákat fog létrehozni? A szél fúj, és bizonyos módon alakítja a felszíneket, bizonyos fajta bemélyedéseket hoz létre, és ez mindig ugyanolyan bemélyedéseket hoz létre. Ott fúj a szél a szakadékban, és

85

akkor ilyen kanyarokat hoz létre itt-ott, és ugyanolyan kanyarokat hoz létre, hiszen fúj, beleütközik valamibe, és akkor alakítja a felszínt. Mivel ezek ugyanolyan kanyarok, ezért ez azt jelenti, hogy ez valaha össze volt nőve? Ez a kettő is egyforma. Ez azt jelenti, hogy ezek középen voltak? És hogyha egymillió év múlva visszajövök, akkor a szék két karfája majd két méterrel odébb lesz egymástól? Az történt csak, hogy egy ember egyszer megfigyelt valami jelenséget, és ebből levont valami általános következtetést, szeretném azt a szót használni, hogy a szubjektív, de inkább azt mondom, hogy korlátozott felfogása miatt azt gondolta, hogy majd ettől az általános következtetéstől jobban fog aludni éjszaka. Akkor ez elindít egy olyan gondolkodásmódot, hogy azok az emberek, akiknek ez nem a szakterületük, el fogják fogadni ezt az elképzelést. Ez azt jelenti, hogy tiszteled valaki másnak az intellektuális erőfeszítését. De ettől még az nem lesz helyes. Te tiszteled azt az intellektuális erőfeszítést, ami belement ebbe a teóriának a létrehozásába, de ez még nem jelenti azt, hogy ettől a végkövetkeztetések akár részben, akár teljes egészében igazak lennének. Ez a modern tudományos világ csak az utóbbi időben gyökerezik az ateizmusban. Egy pár száz évvel ezelőtt az összes keményvonalas tudós teista volt, és a teizmusból indult ki az összes tudomány. Teológusok voltak. Csak amiatt, mert a szentírásaik nem adtak kellő információt, fordult elő, hogy a leírás a szentírásban, illetve a megfigyelésük nem illett össze. Ez valójában egy keresztény dilemma. Mert az egész régi tudományos korpus-t ,tudományos irodalmat, ami választ adott minden kérdésre, azt kidobták mondván, hogy az boszorkányság, meg babonaság. Emiatt az asztrológiát, az asztronómiát, alkímiát mind eretnekségnek tekintették. Ezek olyan dolgok, amiket a Földön minden egyes vallási rendszer elfogad, kivéve a kereszténység. Attól, hogyha valaki okos volt, még nem akart elégni máglyán, ezért az egész tudományos nézőpontot világi szempontból kellett újraalkotni. De mielőtt ezeket a terülteket, amiket említettem, eltávolították volna a vallás folyamatából, ezek mind szerves részei voltak a vallásos folyamatnak. Mert korábban az, hogy Isten, és a teremtés, benne volt a csomagban. Azért, mert jött Jézus, és várták, hogy visszajön, és az egész dolog majd véget ér egyszer s mindenkorra, akkor az egész teremtést kidobták, mint maya. És csupán az Istenben való hitet és egy pár rítust tartottak meg, az összes többit kidobták, hogy azok ostobaságok. Amikor vissza akarod hozni a tudományba azokat a dolgokat, amiket kidobtak olyan címen, hogy eretnekség, meg babonaság, akkor most már a világi nézőpontból kell őket visszahoznod. Ez érthető? Érzed, látod a párhuzamot velünk? Mi is kidobjuk a védikus kultúrát, és ezért minden teremtésre vonatkozó elméletet a karmiktól kell átvennünk. Alapvetően arról van szó, hogy vaisnavák vagyunk a filozófiánk szerint, és keresztények a vallásunk szerint. Ezért van az, hogy minden tudás, ami a filozófiától különbözik, azt a világiaktól kell megszereznünk. Mert kidobtuk azt a kultúrát, aminek megvoltak a válaszai mindenre, amit keresünk. Mivel a világi felvállalja azt, hogy ő nem kapcsolódik Istenhez, azok a válaszok, amikkel előállnak, nem

86

lehetnek teljesek. De most ez már nagyon érdekes lesz, biztos értékelni fogod. Az acinta béba béda tatva. Mit jelent ez? Ez a kvantumfizika. Két látszólag ellentmondásos dolog ugyanabban a pillanatban megtörténik. A probléma a kvantumfizikával az, hogy az ateista. A teista formáját úgy hívják, hogy védikus kultúra. Mert mindig is ellentmondásokkal van dolgunk, és az a lényeg, hogy összehozzuk őket. Mert a fő dolog nem a fizikai aspektus, hanem a látásmód. A védikus megadja az összes nézőpontot attól függően, hogy mit vizsgálsz. Más szóval az acinta béda béda tatva a következő lépés a kvantumfizikában. És hogyha megszabadulunk a fickótól a tolószékben, akkor lehet, hogy lesz esélyünk. Ez egy annyira kemény vonalas ateista. Ez a probléma, amikor a bhakták nem látják a filozófiának az alkalmazását. Azért, mert két ellentétes dolgot kell ugyanakkor végeznünk. Karma azt jelenti, hogy azért végzek egy tettet, mert akarom az eredményt. Gjána: nem végzem a tettet, mert nem akarok eredményt. Mind a kettő nagyon egyenes, egyértelmű. Buddhi-yoga: végzem a tettet, nem ararom az eredményt. Ez a kvantumfizika. Két teljesen ellentétes dolog. Ami teljesen egymásba tud olvadni, mert Isten van a középpontjában. A modern tudományban hogyha egyszerűen csak hozzáadnák Istent a képhez: minden helyre kerülne. Valójában a védikus tudományosság és a modern tudományosság között ez az egy pont a különbség. A tudás mindig tudás. Csak arról van szó, hogy a védikus bizonyos tudásokat nem olyan fontosnak tekint, mert az nem segít téged abban, hogy visszamenj Istenhez. A modern tudomány meg arra akar rájönni, hogy honnan jöttünk. De a probléma az, hogy nem fogadják el a választ. Ezért van az, hogy olyan sokfajta tudományág születik, ami lehet, hogy önmagában érdekes, de semmi jelentősége az emberi élet fejlődése szempontjából. Néha az is előfordul, hogy semmi hasznuk se a gazdasági gyarapodás, se az érzék kielégítés szempontjából. Csak egyszerűen ez valami jó szórakozás, vagy érdekes téma néhány intellektuális ember számára, akik leülnek egy sör mellé a kocsmában, és erről beszélgetnek. Nem? Nézzük meg így, ebből a szempontból: Isten objektív. Mert Isten minden, és ezért minden szempontból mindig mindent meg tud nézni, mert minden Ő. És miden a teremtésben ennek az abszolút egésznek vagy a kiterjedése, vagy a része. Ezek csak a saját szempontjukból tudják nézni a dolgokat. Ebből az következik, hogy egyedül Isten lehet objektív, és az összes többi létező lény csak a saját szubjektív nézőpontjából tudja látni a dolgokat. Ezért Isten véleménye mindig a legobjektívebb vélemény lesz. Mert az még azokat az élőlényeket is figyelembe veszi, amik lehet, hogy a mi látókörünkön kívül esnek. Ez egy nagy hiányosság, nagy gyengeség a modern tudományban. Mert az objektivitást úgy határozza meg, hogy aki ül a tanszékvezetői székben, annak a véleménye az objektivitás. De a védikus rendszerben ezt szubjektívként határoznák meg. És ezért van az, hogy a védikus tudomány azt mondja, hogy a modern tudomány szubjektív, a modern tudomány pedig azt mondja, hogy a védikus tudomány a szubjektív. De aztán ott van Isten véleménye, aki definíció szerint objektív kell, hogy

87

legyen. Ezért ez a mérleg nyelvét a védikus tudományosság irányába mozdítja el. Ez így érthető? Azt a példát szokták hozni, hogy veszel egy faágat, kicsit megfaragod, kifinomítod, aztán az lesz a baltának a nyele, amivel kivágod a fát. Akkor az a módszer, hogy vesszük a modern tudománynak bizonyos elemeit, azokat finomítjuk, és baltanyélnek használjuk ahhoz, hogy kivágjuk a modern tudomány fáját, hogy utat engedjen a védikusnak. Ja igen, itt a dinoszauruszokról volt szó. Csak hát azon gondolkoztam az utóbbi napokban, amit most mondtam, úgyhogy ki kellett mondanom.A méretekkel kapcsolatban általában azt mondják, hogy minden előző korszakban kétszer nagyobbak a méretek, mint a rákövetkezőben. Tehát válparában négyszer annyi, mint most, és a szatyában akkor nyolcszor annyi, mint most, de néhányszor meg úgy mondják, hogy tízszer akkora volt minden. Azok a nagy gyíkok, olyanok, mint a sárkányok: iguánák, varánusz gyíkok nyolc láb hosszúak, négy méteresek. Szatya-yugában mekkora lehetett egy ilyen? Legalább nyolcszor olyan nagy, mondjuk hatvannégy láb hosszú, és akkor hogyha Leakey professzor és a fiai kiásnak egy ilyet, akkor az milyen lenne? Iguánusz nagyon nagyusz. Ha ezeket az információkat szépen összeillesztjük, akkor jól szórakozhatunk. Érted, mit mondok? És honnan lehetünk biztosak abban, hogy ezek a dolgok, amiket leírnak, tényleg olyanok voltak, amilyenek? Tehát például a trintoszaurusznak hatalmas lába volt, és kicsi csőre. A kenguruk ilyenek. Honnan tudhatjuk, hogy az, amit találtak, az nem egy hatalmas-hatalmas kenguru volt? Lent nagy láb, fönt kicsi láb? Azért, mert a dolgokat úgy rakjuk össze, ahogy mi elképzeljük. Ezek mindig változnak. Emlékszem, még gyerekkoromban az volt a tankönyvekben, hogy van a majomember, a neandervölgyi ember, a homo erectus, vagy lehet, hogy az se volt, és a modern ember. De ma már a mai lista legalább tizenöttel több. Egyszer humoros kedvű kutatók megcsinálták azt, hogy az úgynevezett ősember leleteknek a különböző arcjellegzetességeit számítógéppel összerakták, tehát a kiugró pofacsontot, lapos orrot, ezt számítógéppel addig változtatták, amíg eljutottak a modern emberig. De aztán csak a humor kedvéért folytatták a folyamatot, hogy mi lesz majd ezután a modern emberből? És megkapták a Simpson családra jellemző magas homlokot, nagy hosszú orrot, mindez eltűnik, tehát egy kicsit abszurd az egész. Attól függ, hogy hogyan rakják össze. Találnak egy pici arccsontot, és akkor összerakják belőle az egész embert. Láttatok-e már elefánt csontvázat? A többieknek általában viszonylag szabályos a fejük, de az elefántkoponya valami teljesen egyéni dolog. A koponyából hogy fogod kikövetkeztetni, hogy annak volt egy hatalmas nagy ormánya is ötvenezer izommal. Hogy tudják ezt összerakni? Okosak, intelligens találgatásokat csinálnak. Lehet, hogy igazuk van, lehet, hogy tévednek. Lehet, hogy találgatnak ezt-azt, de a tény az, hogy az úr Ramacandra ott volt több millió évvel ezelőtt, és más normális emberi lények Indiában, és csinálták a normális emberi dolgaikat ugyanúgy. És ha ugyanezek a dolgok a világ más részein is folyta, hát rendben van, ez egy jó törzsi

88

móka. Ez érthető? Más szóval hogyha a modern tudósok vennék a védikus verziót, és azt próbálnák bebizonyítani, akkor meglepődnének. De soha nem fogják ezt csinálni, mert a modern tudomány ateista, a védikus pedig teista. A dinoszauruszok egyszerűen csak nagy gyíkok, és a többiek is ilyesmik. Láttatok már Lego kockákat? Hányféleképpen lehet azokat összerakni? Megszámlálhatatlan. Igen. Jó példa, amin bemutathatjuk: valahányszor mutatnak valami földön-kívülit egy filmben, akkor hogy néznek ki? Mindig úgy kell bemutatni őket, hogy nagyon különböznek tőlünk: hatalmas szemek, mókás homlok, furcsa orr, fluoreszkáló, zöld vér. Mi viszont tudjuk, hogy a többi bolygón yaksák, jáksaszák, gandarvák, nágák élnek, és egyáltalán nem úgy néznek ki, ahogy bemutatják ezeket a földön-kívülieket. Ha a földön-kívüli, akkor annak feltétlenül teljesen másnak kell kinéznie. De mi van, hogyha nem? Mi van, hogyha pont ugyanúgy néznek ki? Ez is egy lehetőség, de ez senkit nem nyűgözne le. Star Track-et nem lehetett volna olyan sok éven át bemutatni, hogyha minden bolygón ugyanolyanok lettek volna a lakók. Ez érthető? Arról van szó, hogy ahogy ők próbálják összerakni az őstörténetet, az is annyiféleképpen lehet, és azt is egyféleképpen csinálják. Abból indulnak ki például, hogy a mai embernek feltétlenül fejlettebbnek kell lenni, mint a korábbi embereknek. A helyiek tocsognak a sárban, valaki épít egy kastélyt, ami abból áll, hogy kivágtak néhány fát, és azt nagyjából egyenesen fölállították, és raktak a tetejére egy tetőt. Aztán fokozatosan eljutunk oda, hogy mindenkinek külön-külön van háza, aztán több lakásból álló házak, aztán felhőkarcolók. Mindez az elmúlt párszáz év alatt. Ahogy a modern ember a tökéletesség felé emelkedik. Kétezer évvel ezelőtt Julius cézár egy hétemeletes lakóházban élt több lakással, amelynek az anyja volt a tulajdonosa. Az anyja volt a főbérlő, aki kiadta ezeket a lakásokat, és annyira tele volt az a ház is mindenféle földrészről és országból érkezettekkel, hogy Julius cézár csak látogatta a lakásokat és nagyon sok mindent megtanult. Nagyon sokszor, amikor elment meghódítani egy területet, úgy volt öltözve, mint a helyiek, akik ott laktak, és folyékonyan beszélte a nyelvet, és így meghódította őket, átvette az uralmat. Mi az új ebben? Ők is szívtak marihuánát. Azt hisszük, hogy minden annyira új, de nekik is megvolt az ügyvédeik, nekik is megvolt a parlamentjük, mindenük megvolt. Ma hol látunk olyan épületeket, amik foghatóak lennének azokhoz, amiket ők építettek? Ez a ház biztos, hogy az emberi építészetnek a csúcspontja. Csak szeretném fölhívni a figyelmeteket az egyes esztétikai elemekre. Szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy a tetőcserepek nem a szokásos egyenes módon vannak fölrakva, hanem nagyon szép esztétikus módon: aszimmetrikusan. És ugyanúgy, mint egy modern versben, ami szintén nem rímel, itt a tetőn is az utolsó cserép majd beledől az ereszcsatornába. Igen. Ez a csúcspontja, gyakorlatilag ez a csúcspontja, mert templomnak használjuk. Ez a legjobb épület a városban. Van a tudósoknak ez az elképzelésük, de mi tudjuk, hogy pont az ellenkezője az igaz, mert ők fejlettebbek voltak nálunk, és ahogy haladunk előre,

89

egyre kevésbé leszünk fejlettek. De semmi nem egyenes vonal mentél halad, tehát itt energiával van dolgunk. Fölmegy, aztán egy kicsit lemegy, aztán megint fölmegy, megint lemegy. Van a védikusod, akkor az lemegy az egyiptomiak, görögök szintjére, aztán egy kicsit fölmegy, megint lemegy. Ez rendben van? Az, hogy voltak-e dinoszauruszok, vagy sem, az nem annyira fontos. Azért, mert olyan sokféleképpen lehet a dolgokat összerakni, és ha nem fogadják el azt, hogy régen jobb volt, és ma rosszabb, és hogy régen nagyobbak voltak a dolgok, ma pedig kisebbek, akkor akármit is találnak ki, az nem lesz jó. mi történik, és mi nem történik meg, azt nem lehet megmondani. A fajokat genetikai mutációval lehet változtatni. Mik a korlátai ezeknek a változtatásoknak, és mi okozza ezeket a korlátokat? Igen, de ezek mind körbe forognak. Egy szigeten van egy madárfaj, és mondjuk alapvetően kisebb fajta csőrük van. És valahogy a természet kötőerői miatt a fiúmadarak mindig a kiscsőrű lánymadarakat csípik föl. Akkor jön egy másik generáció, és van egy madár, amelyiknek nagyobb a csőre. A lányok azt akarják, ami mindenki másnak is van? Ezért most a divat a kis csőr. Pár generáció után megint kis csőre van mindenkinek. Tehát körkörösen halad a dolog: nem jutnak sehová sem, mert hiába figyelik meg a dolgokat egyik generációról a másikra, nem jutnak el sehová. Ezek a kismadarak nem alakultak át semmivé. Tudom, hogy persze a bálnáknak jegesmedvévé kellene alakulniuk. Ha már a plankton is elég volt neked, akkor a természetes kiválasztódás útján miért kell elmenned az Északi-sarkra, hogy ott a jégen keresztül horgássz magadnak halat? Alkalmazkodás: ez ugyanaz, mint ami itt is van. Különböző emberek egymással összeházasodnak, és akkor a vonások megváltoznak, mindenféle eredményeket kapunk, de még mindig az adott alapmintákon belül maradunk. De hogyha két fajt keresztezünk egymással, akkor vagy az egyik fajt kapjuk, vagy a másikat, de előfordul az is, hogy egy harmadik faj az eredmény. Ezért van az, hogy a védikus kultúrában az a legfontosabb, hogy hasonló gondolkodású, hasonló természetű párt találni. Ez így érthető? Mert szereted, hogyha a gyerekeid inkább rád hasonlítanak, és nem valami másra. Ez megválaszolja a korábbi kérdésedet. Milyen sásztrából ismerhetjük meg jobban az élő világot? Attól függ, hogy mit akarsz megérteni. Attól függ, hogy azt akarod-e megérteni, hogy hogyan kerülj ki belőle, vagy hogy hogyan kerülj bele? Vagy mivel már benne vagy, azt akarod megérteni, hogy hogyan tájékozódj körbe? A sásztra amikor leírja a fajokat, akkor az a lényeg, hogy hogyan kerüljünk ki belőle azért, mert az a dolgod, hogy amit csinálsz, azt kapcsold össze Istennel. És akkor láthatod, hogy ahol te vagy, azt hogy tudod visszakapcsolni Istennel? Mi az emlősök fajához tartozunk. És ezek közvetlen vonalban kapcsolódnak a prajápatikhoz. Mi Brahmától származunk, ő Krisnától. És akkor miért vagyunk itt? Ez így kapcsolódik vissza. Vagy hogy te hoztad létre a fajokat. A fajoknak valahol élniük kell. Akkor létrehozod a hegyeket, a völgyeket, a sík területeket, az erdőket, óceánokat, folyókat, mindennek működnie kell, és akkor létrehozod a felhőket, az erdőt, villámcsapást.

90

És az emberek célja az, hogy fejlődjenek, és ezért meg kell, hogy értsék a dolgokat, és ezért létrehozod az ómeneket, az asztrológiai jegyeket, a naksatrákat. És mindennek működnie kell, tehát ott kell legyen az idő, és ott kell legyenek az irányok. És hogyha mindez a helyén van, az azt jelenti, hogy a tevékenységet el lehet végezni, mert csak akkor lehet kikerülni innen. És akkor a tetteket fel kell osztani helyes tettekre és nem megfelelő tettekre. Ez pedig a dharma-sasztra. Magyarul mindent megállapítasz, mindent leírsz, hogy mi van ott, és aztán azt is leírod, hogy minden hogy kapcsolódik össze Istenhez. Ezek nem interpolációk, nem beszúrt szövegrészek, hanem azt mondja meg, hogy ennek a szentírásnak mi volt az eredeti Isten teremtésében. Az egész lényege az, hogy hogyan jussunk ki innen. Például a Bhágavatamnak a leírása az Univerzum teremtéséről. A buddhistáknak is ugyanez a leírásuk van. De nekünk ott van az asztrológia, az asztronómia definíciója, és mindezek, a buddhistáknak nem. Mert nekik az egyetlen céljuk az, hogy kijussanak. És nem pedig az, hogy tudjanak bánni a világgal. A védikus elv az, hogy mivel te ragaszkodsz ahhoz, ami itt belül van, ezért kapcsold össze azt Istennel, és akkor így ki tudsz kerülni. Az pedig, hogy megvizsgálod, de nem látod benne Istent, és nem kapcsolod össze Istennel, és nem akarsz kijutni innen, akkor megkapod a modern tudományt. És mivel semmi nincs, amiben eredeztetni tudod ezt a dolgot, ezért szétterjed az összes nyolcmillió-négyszázezer fajjá. És ezért van annyi tudományág, amiknek semmi közük egymáshoz. De a védikusban az van, hogy veheted az ájurvédának egy versét, és abból a versből megmagyarázhatod az asztrológiát vagy a filozófiát is. Vagy a nyelvtant is. Minden egyéb tudományág bármelyik szentírásnak bármely verséből levezethető. Azért, mert az egész összefügg, hiszen Isten a központja. A modernben meg az van, hogy amit ma kidob a kémia, azt a biológia elfogadja, mint a legújabb fölfedezést. Ez egy teljesen különálló, egymással össze nem függő tudományágak, amiknek semmi közük egymáshoz. Ez olyan, mint hogyha az építészetre akarnánk rájönni, és akkor odamegyünk ehhez a házhoz, és lekaparunk egy kis sárga vakolatot, és azt egy ionmikroszkóp lencséjére helyezzük, és vizsgálgatjuk, és abból majd megállapítjuk, hogy az egész hogy jött létre és hogyan épült fel, tehát így működik. Ez így működhet? Hát nem. De hogyha ezt elmondod egy modern tudósnak, akkor ő is azt fogja mondani erre, hogy ez abszurdum. De pontosan ezt csinálják. Ez vicces. Szomorúan vicces. Néha bosszantóan vicces, néha pedig egyszerűen csak bosszantó. Más szóval minden szentírás meg fogja határozni a teremtést. És attól függően, hogy az a szentírás hogyan funkcionál a védikus rendszerben, attól függően helyeződik különböző hangsúly a teremtésre. Például a Manuban van egy második leírása a teremtésnek, ahol az elmén van a hangsúly, mert azt fogod csinálni, amit gondolsz. Vagy mondjuk, hogy mi az, amit érzel? Bármit gondolhatsz, de amit érzel, azt fogod csinálni. Ezért az elme nagyon fontos, amikor a dharma sásztrával foglalkozunk. Mert hogyha a megfelelő dolgot akarod csinálni, akkor a megfelelő dolgot kell érezned, és arra kell gondolnod. És ezért ebben a szentírásban az elme

91

megteremtését jobban hangsúlyozzák, jobban elmagyarázzák, mint más helyeken. Attól függően, hogy mit akarsz, azt fogod megnézni. De alapvetően minden szentírásnak az első fejezete a teremtéssel fog foglalkozni. Látjuk, hogy a Bhágavatamban az első ének, a harmadik ének, az ötödik is ezzel foglalkozik, de különböző szempontokból vizsgálják meg, és aztán az egész összeáll. És hogyha megnézzük a puránákat, akkor mindegyiknek része kell hogy legyen az elsődleges és a másodlagos teremtés, mint a témák része. De a védikus irodalom minden más darabjában is benne lesznek ezek. Prabhubpáda említi, hogy a Padma purána többet beszél egy kicsit a fajokról, de ahhoz, hogy meg tudd érteni a fajokat, meg kell érteni a kötőerőket. Mert a kötőerők hozzák létre a fajokat. Ezért a Manu tizenkettedik fejezete elmagyarázza, hogy milyen fajok milyen kötőerőkből származnak. Ez így rendben van? Akkor most itt tarthatunk egy kis szünetet, és aztán folytatjuk a további kérdésekkel az: asztrológiára és történelemre vonatkozóakkal.

H.H Bhaktividya Purna Maharaja Egerben tartott előadásai – hetedik lecke

Itt egy korábbi beszélgetésre hivatkozik Socisutí Prabhu, és sásztrikus hivatkozást szeretne kapni hozzá, ami azt mondja, hogy huszonnégyezer évente a Méru hegy körbefordul, de úgy, hogy négy fokkal eltér, amikor visszatér az eredeti helyzetébe. És azt gondolja, hogy én azt mondtam, hogy négy fokkal. Parásarának a grihatvara sásztrája magyaráz el annyi mindent. Azt mondtam, hogy a Méru hegy így mozdul, és amikor a Föld forog, akkor így mozdul, minthogyha fogsz egy tányért, és raksz rá egy jelet, és azt egy kicsit az élére állítod, de még így fekszik, és akkor megbillented, akkor úgy mozdul az asztalon körbe-körbe. Amikor mozdul körbe, akkor az a kis jel, amit raktál rá, minden alkalommal, amikor le-föl megy, amikor följön, akkor egy kicsit mindig hátrébb kerül. És ennek az a hatása, hogy minden alkalommal a Bumandala négy fokot elmozdul, azt hiszem, hogy évente. Tehát a Föld így mozog, és emiatt évente négy fokkal más helyre kerül. És a Mérunak ez a mozgása pedig huszonnégyezer évente hozza ezt az eredményt. Nem emlékszem, hogy ezt hogy nevezik. Nyugaton ezt precessziónak hívják, a védikusban valami más neve van. Azt hiszem, hogy többféle van, van ez a lahiri, de bhaktiszin…??? Így hívják:??? Ez van legközelebb a megfigyeléshez. Ennek az ilyenfajta mozgásnak van-e valami kapcsolata azzal, hogy az egész bolygórendszer huszonnégy óránként körbefordulna, hogy a Shiva Prabhupáda említi egy leckében Majapurban március huszonharmadikán, vagy másodikán-harmadikán ezerkilencszázhetvenhétben, valamint említi a Shrimad Bhágavatamban, amikor a Nap mozgásáról beszél, 5-21-10, és 5-22-1,2, és a Sisumára bolygórendszerről beszél: 5-23-2,3, és aztán van itt egy Prabhupáda idézet: hogy ez a bolygórendszer keletről nyugatra forog, és úgy lóg, mint egy ilyen csillár, és meredéket vesz a sarkcsillagnál, ezt láthatjuk

92

minden éjszaka. Amit én mondtam, az nem állt kapcsolatban ezzel. Mert a Mérunak ez a mozgása, és az, hogy a bolygók körbemennek, ez két külön dolog. Minden mozdul, ezért megtévesztő. Ott van a sarkcsillag, és akkor minden vonalban van vele, és ahogy fordul, akkor olyan, minthogyha egy spirál lenne. Hogyha van egy pont, amiről lelógatsz két dolgot, ha megpördíted, akkor ahogy a kötél megy körbe, a többi része követi. Matja purana említi, hogy a szél asztrakötelei vannak odakötve a sarkcsillaghoz, amiket úgy hívnak, hogy praváha. A sarkcsillag körmozgása és más bolygók és csillagok keringő mozgása az asztrokötelek által okozott ilyen mozgás … tehát ezek az asztrokötelek össze vannak kötve a Méru heggyel, és ezek okozzák ezt a nem tudom, milyen (remegő, billegő, imbolygó) mozgást. Mondtam, hogy négy fokkal máshová kerül vissza a Méru hegy, hogy nem a Méru hegy, hanem a Bumandala. A Mérunak ez a körbeforgása azt jelenti-e, hogy az egész Bumandala körbefordul minden huszonnégyezer évben? Ez a billegés nem jelenti azt, hogy fordulás. Azt jelenti, hogy egy helyben van, csak így mozdul. És aztán van a fordulás. Van fordulás is, és remegés is. A Bumandala fordulása egy másik dolog. De ezt tudom, hogy huszonnégy óra alatt fordul. És van-e kapcsolata a Holddal, nem tudok róla. Mármint hogy a Méru hegynek ez a remegése nem tudok róla, hogy kapcsolatba állna a Holddal. Mindennek megvan a saját remegése. És mivel nincs itt a kérdező, ezért nem lesz több kérdés erről. Megyünk tovább, hacsak nincsenek itt más asztrológusok, akik akarnak valamit mondani. Veszélyes úgy kérdezni, amikor nem vagy jelen. Itt a különböző dinasztiákról van szó, a Brihadrat, a Pridjot, a Sisunág, a Nanda és Moria dinasztiákról. Itt dátumproblémái vannak, és azt mondja, hogy Vikráma ditját nem említi a Bhágavatam, de azért, mert nem a Nap-dinasztiában van, a Hold-dinasztiában van. A Nap és a Hold-dinasztiáról van leírás, de a fókusz a Nap-dinasztián van, az van jobban hangsúlyozva. Vikráma ditja kétezer évig élt, mert félistenekért harcolt, és azt az áldást kapta, hogy ezer évig fog élni, ezer évig fog uralkodni. Akkor azt mondta, hogy mi haszna az uralkodásnak, ha nincsen egy főminisztered? És akkor azt az áldást kapta, hogy a főminisztere is ezer évig fog élni. És mivel úgy volt, hogy ezer évig uralkodik, akkor azt csinálta, hogy hat hónapig ült a trónon, és aztán a főminisztere ült hat hónapig. És utána elment, hogy hat hónapig tanuljon, és megtanuljon különböző dolgokat. És akkor így ő és a főminisztere kétezer évig éltek. Modern tudósokat bosszantani. Nem kellene ilyet csinálni! Vannak, akik azt mondják, hogy a Bhágavatamban lévő királyok nem sorrendben vannak felsorolva. Sorrendben vannak. De a sorrend lehet kronológiai, tehát időrend szerint, vagy általában ezt a cselekvésben lévő kronológiát használják. Vagyis ahhoz, hogy a tűz elemet vissza vidd, ahhoz először a föld elemet kell visszavonni. A föld megy a vízbe, a víz a tűzbe, a tűz a levegőbe. A lényeg az alkalmazás, és hogy hogyan fog sikerülni ez az anyagi világban. Ez a legfontosabb kronológia. Mint ahogyan a sanbanda abidéa és prajurjana az, ahogy logikusan elmagyarázza. De hogy alkalmazod, az sanbanda prajurjana abidéa. Csak amikor akarsz

93

csinálni valamit, akkor csinálod. És akkor a csinálásból megkapod a prajurjanát. Gondolkodásból mész a szükséglethez. A szükséglet hozza létre a cselekvést. A cselekvés az eredményt. Ez így érthető? Van a sanbanda, aztán a szükséglet, amit a prajurjana hoz létre, aztán van a abidéa, és akkor annak a prajurjanája. Ez így érthető? De a megértéshez úgy mondjuk, hogy sanbanda abidéa prajurjana. A modern tudomány amikor meg akarja érteni, akkor általában kronológiai sorrendbe teszi. Ebből mindig probléma van, mert a védikus alkalmazás szerint rakja sorrendbe, s akkor néha úgy tűnik, mintha keveredne, de még mindig logikusan működik. Tudni akarja, hogy kik az abirrák, gardabik, kankák és mások. Nem emlékszem a könyv nevére, de az egyetlen, amire gondolni tudok… Vágisa jön? Van egy ilyen pletyka, de sajnos kapcsolatban áll valaki mással, akiről van egy pletyka, hogy szintén jön. Hogyha Vagisa felbukkan, akkor tőle meg lehet kérdezni: van egy indiai tudós, aki írt egy könyvet, amiben a Bhágavatam alapján összekapcsolja a modern tudósok által megállapított ki kicsodát, és az időket, amik a fejükön kijön, meg a köldökükön kigőzölnek. Megkérdezhetitek tőle, ő tudni fogja, hogy mi a könyv címe. Mivel „néma moly” nincs itt, véget ér ennek a kérdésnek a válasza. Amikor a bhaktin tartott egy szemináriumot Maharaja, akkor beszélt a négy védáról, és annak a tizennégy felosztását elmondta. Ezt milyen forrás alapján tette?Prabhupáda ezt említi a Gítában, onnan vettük. Ezt is meg lehetne kérdezni Vágisától. Ez egy standard, elfogadott koncepció. Sankará sáre…-ban is van, azt hiszem, a dharmáról szóló könyvben. Valamelyik nagy, vastag könyv. A madvák is használják, de ők azt mondják, hogy tizennyolc felosztás van, mert az upapuránákat külön csoportosítják, külön még négyet hozzátesznek. Úgy hívják őket, hogy upavéda, és külön csoportosítják őket. Nekünk az, hogy upavéda, vagy upapurána, ez nem fontos. De a puránákhoz soroljuk őket. Upavédának akkor nevezzük, amikor kapcsolatban áll magával a védával. De így minden írás kapcsolatban áll a védával. Mert vannak, akik nem fogadják el a smrtit. És minden sástrát közvetlenül kapcsolni kell a védához. Így a rigulásztánkoná-véda, a yajur az ajurvéda, a sáma a gandarvavéda, az atarva pedig a ganurvéda. Ők különválasztják, és Madva tizennyolc könyvről beszél. De a standard a tizennégy. Van, amikor azt halljuk, hogy az atharva-véda volt először, és abból jött létre a többi véda, de a Bhágavatam azt mondja, hogy az ajurvéda volt először. Atharva azt jelenti, hogy az összes tudás. Yajur pedig azt jelenti, hogy az alkalmazás. Tehát bármelyiknek lehet nevezni. Mert az atharva az egyéb, ami kimaradt. Hogyha az összes tudást egybeveszed, azt úgy vesszük, hogy az atharva véda az eredeti könyv. Ha pedig úgy veszed, hogy az alkalmazás, akkor yajurnak hívod, mert a yajur mondja meg, hogy hogyan készíts elő mindent az áldozathoz. Az egyik a mező, a másik pedig a mező előkészítése. Rig véda pedig, hogy a kapcsolatokat megalkossuk a mezőben, a sáma az imák felajánlása a murtinak, az istenségnek. Ha már megvan a mező, akkor hívhatod az istenséget,

94

imádhatod az istenséget. Bármelyiket tekinthetjük a teljes képnek. Az a lényeg, hogy nincsenek ellentmondások a védikus irodalomban. Csak az alkalmazás az, amit használunk, és ezért így használjuk. Mint ahogy van jóság, szenvedély, tudatlanság. Ezt használjuk a filozófiában, vagy az anyagi világ metafizikájában, de ez nem különbözik a sanbanda abidéa prajurjanától, ami a filozófia, amin a metafizika alapszik. És a nyálka-epe-levegő az ajurvédában ugyanez. Az csak amikor ugyanez a koncepció van alkalmazva a fizikai testre. Tehát nem ellentmondásosak. Ugyanazt a tudást szemléled más perspektívából. Maga a tudás az Krisna. Garbhodakisáyi Visnu és Navirátrupa. A véda ezt írja le. A véda fő verse a Purusa shukta. Ez az elsődleges teremtés. Ez Garbhodakisáyi Visna, aki kiterjed, mint a Virát-rupa. Aztán az egész véda a Purusa shuktából terjed ki. A védikus tudás igazából csak Garbhodakisáyi Visnunak a különböző aspektusait határozza meg. Ez így érhető? Aztán Garbhodakisáyi Visnu lesz skirodakasán, ő jön így. Azt kell megnézni, hogy mi a közös pont köztük, mert akkor meglátszik, hogy milyen elvből jön. A nappal és éjszaka ellentétek, de mind a kettőnek a fénnyel van dolga. A fény és a fény hiánya, és akkor nincs ellentmondás. Ha belefutsz egy problémába, akkor mindig próbálj mögé menni. S hogyha megoldódik valami, lesz egy újabb probléma, de akkor a mögé is lehet menni. Mert eredetileg Krisna van, és minden onnan terjed ki. Lehet, hogy más irányokba terjednek ki, de még mindig közös a forrás. Nem lehet mondani, hogy a védikus irodalom ellentmondásos, nincs értelme, mert mindig következetes, mindig van értelme. Minden erre megy vissza, hogy sanbanda abidéa prajurjana. Mert a sanbanda abidéa prajurjana az a sac-cid-ánandából jön. És ez az, ami Krisna. Ez azt jelenti, hogy minden teremtett dolognak kell, hogy legyen ez a sac-cid-ánanda tulajdonsága. De attól függően, hogy milyen megnyilvánulás, vagy így hívjuk, vagy úgy hívjuk. Van a sac-cid-ánanda, és akkor van ez a három energia. Hogyha ezek tükröződnek az anyagi világban, akkor megkapod a három kötőerőt. És ebből lesz a föld, víz, tűz, levegő, éter. Minden következetes. A Bhágavatamban olvashatjuk, hogy Krisna minden létformában megjelenik, hogy hazavigye az élőlényeket. Hogyan lehet ezt megérteni?Láttuk, hogy jött mint hal, teknős, vadkan. Minden fajnak ő az eredete. Ami azt jelenti, hogy van egy forma. A nisima puránában van egy leírás, amikor Krisna szúnyogként inkarnálódik. Egy pár percig tart. Megnyilvánul, mint egy szúnyog, a félistenek mind méhek formáját öltik magukra, körbezümmögik, és aztán vége a kedvtelésnek. Minden fajban történik valami. Úgy hallottam, hogy Yamarájának megvan a leírása mind a nyolcmillió-négyszázezerféle inkarnációra. Mert egész nap csak ezekbe a formákba küldi az élőlényeket, úgyhogy azért olvassa ezt, hogy így Krisna tudatban tartsa magát. Számunkra nehéz még néhányra emlékezni is, nem is beszélve, hogyha olyan sokra akarnánk. Sacisuda prabhu tanulmányozza ezt az asztrológiai témát, és úgy találja, hogy amíg nincsen hite valakinek a Bhágavatamban, addig nehéz elfogadni bizonyos dolgokat, amiket leír a Méri heggyel kapcsolatban, és

95

más dolgokról, amikről kérdezett. Főleg olyan személyeknek, akik a modern tudomány megfigyeléseit tanulták, és az arra alapozott tudományos következtetéseket. Tudunk-e segíteni nekik abban, hogy hitük legyen a Bhágavatamban azáltal, hogy bemutatunk a Bhágavatamból bizonyos dolgokat, amik összhangban vannak az ő megfigyeléseikkel?A kérdés az, hogy miért kellene ezen a területen keresztül elérni ezt, hogy nőjön a hitük? Lehet. A probléma az, hogy a tudomány úgysem tudja elfogadni, mert ez egy vallás. Ezért az ő meghatározásuk alapján szubjektív, ami azt jelenti, hogy különbözik annak a hetven éves öregembernek a véleményétől, aki a tanszékvezető székben ül. Tehát a lényeg az, hogy személyesen hassunk rájuk. Más szóval elfogadhatják a folyamatot, és bhaktává válhatnak a gyakorlat által. És lehetnek tudósok a foglalkozásuknál fogva. Tehát nem változtathatják meg azt, hogy hogyan látják a dolgokat nyilvánosan, vagy lehet, hogy ők is elvesztik az ő pozíciójukat. Azt kell mondani, amit mondanak a vezetők. Vagy bajban vagy. Mint ahogy néhány fiúnk is Amerikában. Azt mondanak, amit akarnak, a tudósok nem szeretik őket, de az értelmiségiek mind szeretik őket. S akkor így jutnak be. A lényeg az, hogy megpróbálod rávenni őket, hogy fogadjanak el egy magasabb rendű hatalmat, egy magasabb autoritást. Hogyha ezt akadályozná az, hogy te hogyan képzeled el, hogy hogy épül fel az Univerzum, akkor mit foglalkoznál vele? Hogyha nem lehetne visszamenni Istenhez, hogy megértenéd, hogy pontosan hogyan épül fel az Univerzum, akkor igen, határozottan azonnal ezt meg kellene érteni. De nekünk az a lényeg, hogy egy magasabb rendű autoritást elfogadjanak. És ha elfogadod, hogy van egy magasabb rendű autoritás, az megnyitja a hit kapuját. És ahogy növekszik a hit, akkor lehet többet beszélni a részletekről. Mert így megy ez. Ha valaki vizsgálta az anyagi energiát, és rossz következtetésre jutott, hogyan fogod meggyőzni a jóról? Nem úgy van, hogy van a mi elképzelésünk, és van övéké. Csak a védikus elképzelés van, ennyi! Isten teremtette a világot, megírta a Sászát, ami elmagyarázza, hogy hogy néz ki, hogyan működik, tehát hol jön be itt egy második vélemény? Egy tudós besétál a templomunkba – tegyük fel – beszél néhány emberrel, akit úgy érez, hogy meg tud szégyeníteni, visszamegy, és ír egy irományt arról, hogy milyen agymosottak vagyunk. Ez a tudomány. Amikor elkezdtem indiai klasszikus zenével foglalkozni, mert nem akarsz hülyének kinézni, akkor elmentem, és vettem könyveket az indiai klasszikus zenéről, amit tudósok írtak. Megtanulsz dolgokat, összeraksz belőle dolgokat, és aztán elmész egy tanárhoz, ahhoz, aki aztán tényleg játszik, akinek fizetnek nem tudom, hány forintot, hogy fellépjen. És amikor beszéltem velük, bármi, amit említettem, amit a tudósok mondtak, csak nevettek rajta. Mert ők nem zenészek. Nem tudnak játszani, és ezért csak van valami koncepciójuk arról, hogy mi is az. Amikor közben teljesen más. Itt van egy jó példa: aztán van a Ritvéda kor, s aztán van az Ajurvéda kor, és aztán van a Szudra kor, és aztán ez a kor, és az a kor, aztán az öregkor, és aztán a halál. Olyan őrültség. Ezek a szentírások mind egy időben

96

léteznek. Mint ahogy azt mondják, hogy először volt a védikus szanszkrit, és aztán a klasszikus szanszkrit, nem, mindig létezett a védikus szanszkrit is és a klasszikus szanszkrit is. A védákat védikus szanszkrittal írták, de klasszikus szanszkritül beszélnek. Mint ahogy például van a magyar nyelvnek olyan formája, amit az ügyvédek használnak, vagy a magyar nyelvnek olyan formája, amit az orvosok használnak. Akkor lehetne mondani, hogy van az ügyvédi magyar korszak, és aztán volt a doktori magyar korszak. Nem! Az orvosok és az ügyvédek és a közönséges nyelv, ez egyszerre van. És lehet, hogy van a magyarnak egy olyan formája is, ami csak irodalmi, csak az irodalomban használják: irodalmi magyar. Az is egy időben van. Lehetne intelligenciának nevezni, hogy kitalálnak ilyen koncepciókat. De ugyanakkor nincsenek elég jól átgondolva. Amikor a tizennyolcadik század elején először megismerték a szanszkrit???, minden tudós azt mondta, hogy ez a nyelvek eredete. És amíg ez a tudósok között ment, addig rendben is volt. De amint ez elérte a politikusokat, és a vallási vezetőket, rögtön azt mondták: várjunk csak egy pillanatra! Ezek a barbárak nálunk magasabb rendűek?! És akkor kellett??? zárja be a vándorlás elméletet, és hogy az európaiaknak volt valami kapcsolata ezzel. Kifejlesztették ezt az indoeurópai fogalmat. Ennek a nyelvnek, ennek a kultúrának semmilyen nyoma nincsen, mégis bent van a könyvekben. Ami minden szabályunknak ellentmond. Hogyha nincs írva, akkor nem létezett. Egy angol író, hogyha ő nem írta volna le, hogy ezer évvel ezelőtt volt egy boltos, akihez jött egy vásárló, akit kibuktatott, és erre szellentett rá egyet, akkor nem tudtuk volna, hogy ezer éve is szellentettek, és ha valami nincs leírva, akkor az nem létezett. Hallanak valamit, amire nincs semmi bizonyítékuk, de ezt vallják. Ezt úgy nevezik, hogy hit. Az a hit, hogy a fehér európaiaknak kell lenni a magasabb rendű fajnak. Csak hallják meg ezt, hogy amikor Parashurám jött, és akkor az európaiak azok, akik elmenekültek ebbe az irányba. Máskülönben így jönnek ki Közép-Ázsiából Európába. Nekünk van rá magyarázatunk, nekik nincs. Ez így jó? Kérdés angolul hangzik el.Akkor azt csinálod, amit a tudományos közösségben csinálnak. Azt mondod, hogy ez a Simad Bhágavatamnak a véleménye. És most mi úgy tanuljuk ezt, ahogy a Simad Bhágavatam bemutatja. Írhatsz egy egész szakdolgozatot arról, hogy az egyiptomiak hogy látják a világot. És mindenki azt gondolja, hogy egy nagyon jó tudós vagy. de azon a napon, amikor azt mondod, hogy ez mind igaz, akkor kidobnak. Lényeg az, hogy manapság a tudomány megengedi, hogy azt mondd, hogy ez egy bizonyos szemlélet. Tehát azt mondhatod, hogy a Bhágavatam így mutatja be, mert ez az a tudás, amit ha megértesz, segít, hogy vissza legyen vonva ez az anyagi teremtés, és hogy kikerüljél innen. És hogyha akarsz párhuzamot vonni, akkor mondhatod, hogy a buddhisták ugyanezt csinálják. Azok a kultúrák és filozófiák, amik arra használják ezt az anyagi világról szóló tudást, hogy kivigyenek az anyagi világból és túljussál rajta, ők ugyanezt a módszert használják. És hogyha ezt

97

mondod, akkor ez kit fog zavarni? Ugyanakkor mondhatunk dátumokat, de akkor meg fogják kérdezni, hogy honnan szedted őket, és hogyha nem egy másik tudósnak a könyvéből szedted, akkor nem fogják elfogadni, még akkor sem, ha úgy van. És hogyha egy másik PhD esetleg azt mondja, hogy igazunk van, akkor ha nem ő ül a tanszékvezető székében, akkor sem fogadják el. Amíg Viki él, addig a mi fiúinknak problémáik vannak. Ő csak így mondhat bármit, mert már nem tudom, mennyi ideje ott van, és nem fog megváltozni, mert egy régi, egy öreg tudósnak nem lehet új dolgokat tanítani. Nem ez a régi mondás? Lehet, hogy nem fogják értékelni, hogyha úgy mondod, hogy öreg kutyának nem lehet új trükköket tanítani. Ezért úgy mondjuk, hogy öreg tudósnak új elméleteket tanítani. A tudomány a meghatározásánál fogva csak a tudományon belüli dolgokat fogadja el, ami elméletileg nem probléma, mert mi is azt mondjuk, hogy ami nincs a védában, az nem tudás. A probléma az, hogy Isten írta a védákat, és mások írták a modern tudomány könyveit. Tehát problémát okoz. Ezért ha igazán bele akarsz menni a részletekbe, akkor azt kell mondanod, hogy ez ennek a bizonyos embercsoportnak a véleménye. És azért ezt tanuljuk, mert ez a perspektíva segít abban, hogy az ember megszabaduljon az anyagi tudattól. És akkor senki nem mondhat semmit. Mert konkrétan meghatározzuk, hogy mit jelent. De ha azt akarjuk mondani, hogy történelmileg ezek fontos dátumok, akkor zavart kelt. És nekünk az a lényeg, hogy visszamenjenek Istenhez, nem az, hogy elfogadják a dátumokat. Ezért … mint ahogy említettem, ezt az indiai tudóst, aki megadta az összes indiai dátumot, és hogy ki kicsoda, végigment az egészen, de hogy mások ezt elfogadnák-e, vagy sem, azt nem tudom megmondani. Ezért csak azt mondjuk, hogy ez a perspektíva ehhez a célhoz, és akkor ez mindenkinek megfelel. Hogyha az egyiptomi miszticizmusról tartasz órát, és azt mondod, hogy ezeket a mantrákat énekelték, így öltöztek, vagy lehet még egy nap is, amikor beöltözhetnek egyiptomi misztikusnak, és mondhatják a mantrákat, akkor örülnek. De ha azt mondod, hogy ez az egyetlen mód tökéletesíteni az életed, akkor lehet, hogy problémába futsz. A lényeg az, hogy az odaadó szolgálat olyan, hogy ha valaki megismerkedik vele, akkor nem múlik el. A maximális mennyisége annak, amit el tudnak fogadni a hittel, és a gyakorlattal, az megalapozza az agját, a szukritijüket. És a bhakták társaságában ez az agjáta szukriti hitté válhat. És ha már van hitük, akkor vége van a problémának. De hogyha ennek a hitnek a fejlődésétől eltéríti őket ez a kronológia, akkor mi a célja? És akkor azokat a dolgokat, amik technikailag kronológiával foglalkoznak, lehet később venni. Miután már az embereknek van hite benne, akkor tanulják. Először tanuljuk a Hare Krisnát, ez a legmagasabb rendű. De mivel feltételekhez vagyunk kötve, az anyagi energia még mindig eltereli a figyelmünket. Igazából arra is képesítetlenek vagyunk, hogy az anyagi energiának egy magasabb szintű formájához viszonyuljunk. De hogyha énekeljük a Hare Krisna mantrát, akkor az meg fog bennünket tisztítani annyira, hogy alkalmasak legyünk, hogy a védikus és a pancsarátrika

98

rendszert használjuk. a Bhagavat magasabb rendű, mint a Pancsarátra. A Bhagavaton keresztül gyakorolhatjuk a Pancsarátrát. És éppen ezért a teremtés koncepciójával, a filozófiával, az elveivel foglalkozol, amit mindenki meg tud érteni, akinek van valami agya. És hogyha ez a hit megszilárdul, akkor lehet foglalkozni ezekkel a világibb dolgokkal. Ez a különbség a védikus és a modern tudomány között. A védikus belülről megy kifelé, azzal kezded, ami a magja a tudásnak, az elveknek a magja. Ezt meg tudod tanítani egy hároméves gyereknek is. Aztán a képességeivel arányosan kezded magyarázni tovább a részleteket. A technikai tudás és a technikai képességek az után jönnek, hogy az alapvető tudást elsajátították. Alapvetően nem azt jelenti, hogy egy-kettő-három, hanem hogy miért úgy működik, hogy egy-kettő-három. Ez jó így? Kérdés angolul hangzik el.Ez ott van, de mondtam, hogy a lényeg az, hogy mi az a kulcs, hogy hogyan kezeled ezt a tudást. Hogyha azt mondod, hogy a teremtésből látjuk, hogy hogyan került a tudat ebbe az állapotba, akkor hogyha ezt megfordítod, akkor meglátod, hogy hogyan tud a tudat visszakerülni az eredeti állapotába, vagyis hogy hogyan tudsz innen kimenni? És akkor így nem probléma. Alajaban nem az ötödik ének foglalkozik leginkább a teremtéssel. A második és harmadik ének technikai szempontból többet ír erről. A második ének az végig a Virát rúpáról szól. Ez aztán igazán technikai. Annyira az emberek feje felett van, hogy nem értik. Ez a metafizika, tehát ez itt egy fa, honnan jön a faságnak a potenciája? Minket csak az érdekel, hogy honnan jön a fa, nem az, hogy honnan ered ez a faság. Ez a második ének. Ami igazából sokkal kibuktatóbb, mint az ötödik ének. Az anyád azért nyilvánul úgy meg, mint az anyád, mert Krisna belerakta az anyaság potenciáját. Érted, mit mondok? Ezért ezen keresztül meg tudod érteni, hogy ez egy potencia, nem a test. És aztán van egy lélek, ami azonosul vele. Ezért viszonyulunk a lélekhez ezen a kapcsolaton belül. De valójában semmi köze nincs se a lélekhez, se a testhez. A valódi anya Krisna. Mert az anyaság potencia tőle származik. Ez a teremtés. Érted, amit mondok? Az ötödik ének az inkább történetek. Csak azért, mert így durván definiálja az Univerzumot, ezért ezt vesszük szembetűnőnek. De ez a teremtés korábbi leírásain alapszik, amit a második-harmadik énekben találunk. Van-e valami könyv a Danur-védáról, vagy ami a Shimad Bhágavatamban van, azzal kell megelégednünk?Vannak könyvek. Amikor azt mondjuk, hogy a védikus tudás tizennégy könyve, az azt jelenti, hogy a tizennégy téma. A Mahavádata leír olyan dolgokat, amik danur-védák. Bhágavatamban is vannak dolgok, más puránákban is vannak. Azt hiszem, hogy Vaszista is írt egy könyvet, a Vaszista Danurvédát. Parta sásztrában is van annyi minden, ami a Danur-védához kapcsolódik. Manu is beszél a Danur-védáról. Minden, ami a tudománnyal foglalkozik, az Danur-véda. Ez a tudás-gyűjtemény, ez a Danur-véda. Ez így érhető? Vannak róla könyvek. Hogyha tudod, hogy mi a Danur-véda, akkor tudod keresni. Ez a kérdés. A kérdés az,

99

hogy miért van az, hogy a védikus kultúrában ugyanaz a kultúra van, de más filozófiák vannak ugyanarra a szentírásra alapazva, miért? Pancsanga nyája azt jelenti, hogy elkezded ezt az elmélettel, vagy a tézissel, amit egy mondattal el lehet mondani. Aztán elmondod annak a kibővítését, ami természetszerűleg kétséget ébreszt. Aztán mondod a példáidat, amik megmondják, hogy miről akarsz beszélni, és eltűntetik a kétséget. S aztán megmutatod, hogy igazából a két vélemény között nincs különbség, csak a perspektíva, amiből szemléled, annak volt a következménye, hogy nem találtad meg, hogy mi volt bennük a közös. Tehát akkor megmutatod a közös elemet. Aztán megmondod a végkövetkeztetést, ami igazából a tézised egy alkalmazott formában. Így adod elő a filozófiát, amit úgy hívunk, hogy Dzsajmini elmélete, az egy módja annak, hogy hogyan nézed valakinek a munkáját, és érted meg azt, amiről beszéltem most. Ez így érthető? A kultúra egy, mert a Darma-sásztra egy. A Darma-sásztra a kultúra és az életstílus. Ez határozza meg a szadanának a különböző elemeit és az életstílust. Ezért alapvetően minden ugyanaz azoknak, akik a védikus szentírást követik. Amit figyelmen kívül hagytunk, az, hogy a tizennégy könyvben a legfontosabb a mimámsza. Ami az, hogy te hogyan interpretálod a védák verseit. Ezt technikailag úgy nevezik, hogy szentírás-magyarázat. Tehát hat iskola van, amelyek a védák minden egyes verseit magyarázhatják, és a hermeneutika miatt így hat filozófiát kapsz. A hermeneutikának van hat iskolája, a hat közül a védanta a legfontosabb. Krisna mondja, hogy én vagyok a védanta. És a védantában az acsinta béda bédatatva. Ezért van különbség, mert más mimamszát követnek, a hermeneutika más iskoláját követik. A zavaró, amikor a védanta iskolán belül vannak különbségek. Hat védanta iskola van, miért lenne az zavar? Van bhagaván, paramát-má. Shankara ő Brahman. A többiek mind bhagavánok. Mimánszában csak Dzsajmini paramát má. Ha innen nézed, akkor a hat iskolából öt az anyagi energiával foglalkozik, nem transzcendentális magyarázatok. Painini paramával foglalkozik. A Védanta pedig vagy Brahmannal, vagy Bhagavánnal. A Védantában Shankara Brahmannal foglalkozik, a másik öt pedig Bhagavánnal. Az öt, aki Bhagavánnal foglalkozik, közülük négy Bhagavánnak eltérő aspektusaival foglalkozik. A különbség az Úr és a teremtése között, vagy hogy mi közös az Úrban és a teremtésében? Vagy hogy hogy van közös bennük, és hogy van különbség közöttük? Az ötödik az Acsinta Bédabéda tattva pedig mindennek a kombinációja. Ezért mi beszélhetünk mind az öt másik iskoláról, mert mind az öt el van merülve az Acsinta Bédabéda tattvával. Ezért mi idézhetjük Shankarát olyan dolgokban, amikben ő ugyanazt mondja, amit mi. Madva ezt sose tette volna, még akkor sem, hogyha közös. Sőt, ő még Rámanuját sem idézte volna. Mert ők csak egy bizonyos nézőpontot vesznek. De az acsinta bédabéda tattva a teljes nézőpontot veszi, de nehezebb megérteni, mert ez igazából a filozófiának a kvantumfizikája. Két ellentmondásos helyzet harmonikusan együtt van Krisna imádatában. Ez jó így? Ezért a különböző filozófiák azért vannak ott, mert az anyagi világba jövő

100

élőlényeknek nem mindegyike érdeklődik az iránt, hogy visszamenjen Istenhez. Ezért kell, hogy legyen olyan opció, hogy az élőlény követi Krisna útmutatásait közvetetten, és olyan kultúrát, és életstílust követ, ami lehetővé teszi, hogy a megfelelő megértés legyen gyakorolva. Tehát ha az országban mindenki vegetáriánus, az általuk követett életstílust követi mindenki, tehát a boltokban mindenhol szárított és dultikat árulnak, még a karmik is, sokkal könnyebb lenne nekünk gyakorolni a Krisna tudatot. Tehát ezt teszi a védikus kultúra. Tehát így az abhakták is az életstílusnak ugyanazt a koncepcióját követik, mint a bhakták. Ezért nagyon kényelmesen lehetett működni a társadalomban. Így szervezi Isten az anyagi életet, hogy nem mond ellent az odaadó életnek. Ezért van több iskola, kell, hogy legyen. Nagyon kevés személyt érdekel az Isten-tudat. Nem mindenki akar visszamenni Istenhez, és ezért van, hogy Indiában is, és a nyugati világban is annyira népszerű a Majavan. Tehát hogyha valaki érzékelni akarja a transzcendenst, azt egy kicsit nehezebb. Kell hozzá hit, ez ki van nyilvánítva. Az élőlények azért jönnek az anyagi világba, mert azt gondolják, hogy ők Isten. Követheted a védikus kultúrát, és Isten törvényeit, és még mindig Isten maradhatsz, tehát ez természetesen népszerű lesz. Hogyha követed Isten törvényeit, és nem vagy Isten, az már kevésbé népszerű. És habár nyugaton nem mondják ki így konkrétan, hogy az élőlény maga Isten, de mégis minden nyugati vallás személytelen. Nyugat azt jelenti, hogy Indiától nyugatra. Mert az iszlám, a zsidóság és a kereszténység is, hogyha megkérdezzük, hogy Isten hogy néz ki, akkor azt mondják, hogy nincs formája, nincs alakja, tehát imperszonális. Az értelmiségiek ezért kényelmesebben érzik magukat Shankarában, mert az intellektuális szinten a nyugati vallások követői úgyis imperszonalisták. Mert ha belemész a személytelenbe, akkor a védikusba olyan sok részlet van, hogy azt nem bírnák el. A buddhizmus és a mayavad elég hasonló.Igen, elég hasonló. Természetesen népszerűbb lesz. Mert Isten egy személy, és ezt hogyan különíted el az anyagitól? Hogyha az anyagi fekete, akkor a lelki az fehér, könnyű. De hogyha azt mondod, hogy a lelki az fehér, de igazából a fekete is lelki, de mert te rosszul érzékeled, ezért neked úgy tűnik, mint hogyha anyagi lenne. Isten egy kedves fickó, de mivel te azt gondolod, hogy ő egy kemény fickó, aki azonnal agyonlapít, amint nem követed a szabályait, akkor hogy fog neked természetesen megjelenni? Voltak olyan katolikusok, akik azt gondolták, hogy Isten egy személy, akivel lehet valamilyen raszát tapasztalni, de őket máglyán elégették. Ezért Shankara népszerű a nyugati világban. Ezért a kereszténység biztosította, hogy az Istennel való személyes kapcsolatot eretneknek tekintsék. Lehet beszélni róla érzelmileg, kifejleszteni az Isten iránti szeretetet, szolgálni Istent, ezzel mindenki egyetért. De amint a részletekről van szó, akkor rögtön jönnek a farönkök, a kötelek, a benzin. Tudod, mennyi fát spórolhattak volna meg, ha lett volna benzin abban az időben? Nem tudom, hogy a környezet szempontjából ez előny lett volna-e, vagy hátrány?

101

Megmentjük a fákat, de használhattak volna nyersolajat, akkor az olajfinomítókat ki lehetett volna küszöbölni. Előnyök-hátrányok, kell mérlegelni. Korábban szó volt róla, hogy a jéghegyek nem olyan fontosak. Mondhatjuk ugyanezt a globális felmelegedésre is, hogy nem túl fontos? Azt szeretnéd tudni, hogy befektess-e egy légkondiba, vagy se? Lényeg az, hogyha ellene mész Isten törvényeinek, vagy a természet törvényeinek, akkor arra kapsz visszahatást. Minden cselekedetnek a következményei visszahatnak. Csak mivel ezt a kibocsátást lecsökkentik, ez nem jelenti azt, hogy eltűnik a probléma. De az igazi probléma az az, hogy nem fogadják el Isten törvényeit. Csökkentik a kibocsátást, de valahol máshol kijön. Hogyha van egy pattanásod, rákensz valamit, hogy elmúljon, akkor valahol máshol kijön. Hogyha sok vizet iszol és vértisztítót, akkor megszabadulsz a pattanásoktól. Ezért számunkra még a vegetarianizmus sem olyan fontos. Praszádam a fontos. Prédikálunk, valakiből vegetáriánust csinálunk, na és? Annyi madár van, ami vegetáriánus. Lényeg az, hogy mi azt esszük, amit fel lehet ajánlani Istennek, Isten vegetáriánus, ezért mi vegetáriánusan étkezünk. Ez érthető? Tehát nem arról van szó, hogy nem foglalkozunk vele, de az anyagi problémákra az egyetlen megoldás a lelki. Vannak ilyen beszélgetések Prabhupádával, hogy amikor ment valahova beszélni, akkor leírt egy papírra egy listát, rengeteg ilyen megoldást adni a modern problémákra. Azt hiszem, hogy láttam egyet, ahol harminc dolognak a listája volt. De mindegyik megoldás lelki. Mi azt gondoljuk, hogy ezek valahogy majd úgy elmennek. Mikor már számokról van szó, akkor kezdünk felébredni. Maharaja sokat hangsúlyozta, hogy milyen fontos a tudás és a tanulás, de van, amikor a mindennapi életünkben nem ez tükröződik, hanem az, hogy cselekednünk kell, és annyi mindent meg kell csinálnunk. El tudod mondani egy mondatban? Felejts el a történetet, a hátteret, a hangulatot, a tapasztalatot. Egy mondatban! Akkor tudod, hogy feltetted a kérdést, amire tudok válaszolni. Ez azt jelenti, hogy nem tudod, hogy mit akarsz kérdezni. Ha egy mondatban el tudod mondani, akkor tudod, hogy mit akarsz kérdezni. Mi a kérdés?Hogyha fontos a tudás és a tanulás, akkor hogyan kapcsolódnak azok a dolgok, amikről ma beszéltünk, mint például a Méru-hegy, a mi mindennapi életünkhöz?Minden egyénnek másfajta mindennapi élete van. Ez így érthető? Hogy milyen tudás fog segíteni abban, hogy valaki elmerüljön Krisna szolgálatában a hét mindennapján huszonnégy órában, azt az aspektust kell tanulnia. A matematikusok képesek egész nap ilyen dolgokon gondolkodni. Még nem is tudnak rendesen felöltözni, mert ezen gondolkodnak. Láttál már egy matematikust rendesen felöltözni? Nem, nem tudnak. Ha egész nap számokat rágcsálsz, akkor nézd meg, hogy mi történik a ruháddal! Ezek a dolgok azért vannak ott, hogy lefoglalják a különböző feltételekhez kötött természetű egyéneket. Tehát valaki számára fontos. A Méru így mozdul, ez így befolyásolja a bolygókat, mert a bolygók akkor így mozdulnak, ezért ez az időpont a megfelelő

102

ahhoz, hogy ezt a tevékenységet végezd. Valaki meg akar házasodni. Úgy, hogy csak egyszer csinálja az életében. Ez egy vicc volt. Tehát csak egyszer gondolkozol azon, hogy mi a megfelelő dátum ehhez, időpont. Ez is ugyanaz a vicc. Az idő többi részében a lányon gondolkozol, a haján, hogy hogy néz ki, nem megyek a részletekbe. De ahhoz, hogy megkapd a választ arra, hogy mi a megfelelő időpont, akkor el kell menned egy asztrológushoz, aki csak ezen gondolkodik, a bolygókon, és azok állásán, és nem a lányokon. Egész időben ezt csinálja: megnézi, hogy mi valakinek a születési horoszkópja, vagy mi egy megfelelő idő egy házassághoz, vagy egy fesztivál pont mikor van, csak ezt csinálja. Ez így érthető? Ezért ők így vannak elmerülve. És ez így alkalmazható az életedben. Ez így érthető?Amikor ezzel a kérdéssel foglalkoztam, akkor kaptam olyan válaszokat, hogy hát ott vannak ezek a dolgok a Bhágavatamban, de voltak olyan paramahamszák, akik nem tudtak mindezekről, még olvasni sem tudtak.Igen, mert ahogy mondtam, ők teljesen elmerültek valamiben, ami Krisnával kapcsolatos. Csak énekelték a szent nevet, vagy a gópik elmerülnek Krisna szépségében és tulajdonságaiban. Tehát ezt próbáljuk elérni. Hogyha az agyad abban leli örömét, hogy számokat rágcsál, akkor Isten megteremtette a csillagászatot. Igen, de te egy ilyen paramahamsza vagy? És az a személy, aki ezt mondta neked, az paramahamsza volt? És a barátai annak a személynek, aki mondta ezt neked, azok paramahamszák?Talán, de azt hiszem, nem.Csak hogy politikailag igaz legyen. Így a mindennapos közvetlen társadalmi kapcsolataidban paramahamszák vannak?Nem hiszi.Akkor hol lenne érvényes az a pont, amit a barátod mondott neked?Jól értem, hogy amiatt, hogy mi nem vagyunk paramahamszák, és nem tudjuk állandóan énekelni a szent nevet, akkor nekünk szükségünk van arra, hogy ezekkel a dolgokkal is lefoglaljuk magunkat?Igen. Ez a lényeg. Paramahamszának kellene lenned, ez a standard. De ha nem vagy képes erre, akkor tartsd fenn a paramahamsza standardet amennyire csak lehet, és a többi időben pedig foglald le magad ezekkel a védikus tevékenységekkel.Amikor szó volt Prémamuj prabhu kérdéséről, akkor elhangzott, hogy mi a különbség, hogy a nyugati szemlélet azt mondja, hogy szanbanda abidéa prajurjn, a védikus pedig azt mondja, hogy szanbanda prajurjana abidéa prajurjan. És hogy a dinasztiák sorrendjében ez hogy van?Nem az volt, hogy ezzel a nyugati, vagy a védikus, mind a kettő védikus. Amiről itt szó van, hogy kétféle perspektíva van. Az egyik az intelligenciája, a másik az elméé. Az intelligencia úgy szemlél, hogy szanbanda abidéa prajurjan, mert ez a logikus sorrend. De az elmének megvan a saját logikája. Az elme a vonzódás és az irtózás. És csak amikor vonzódik, akkor van tevékenység. Ezért az elmének el kell jutni onnan, hogy gondol valamire, odáig, hogy ragaszkodik hozzá. Ekkor fog cselekedni. Ezért van az, hogy szanbanda prajurjana, és utána van az

103

abidéa. Ez a gondolkodás, érzés, akarat. Ez így érthető? Gondolkozol valamin, az a szanbanda, tehát gondolkozol azzal a dologgal való kapcsolaton. Az érzés az, hogy ragaszkodom hozzá, meg kell szerezzem, ez a prajurjana. És akkor lesz abidéa, vagyis a cselekvés. És ez a cselekvés adja az eredményt, tehát visszakerülsz a prajurjanhoz. Mert az abidéj mindig prajurjant ad. Ez így érthető? Azt akartam mondani, hogy a modern tudományban az intelligencia szintjén néznek, nem az alkalmazás szintjén. Ezért egy kronológiai logikus sorrend nekik többet jelent, azt gondolják, hogy értelmesebb, míg a gyakorlati alkalmazás megváltoztathatja a dolgok sorrendjét. Ezért van az, hogy ahogy a védikus írások vannak, ez értelmetlennek tűnik a nyugatiak számára, mert kronológiailag nem passzol nekik. De itt az alkalmazás kronológiájáról van szó. Nem pedig a teória kronológiájáról. Ez így jó? Vagy látnak egy leírást a teória kronológiájáról, és az alkalmazás kronológiájáról, és azt mondják, hogy a kettő ellentmond egymásnak, és akkor melyik az igaz? Látják, hogy itt van a szanbanda abidéa parjurjana, ez logikusnak tűnik, de aztán meg itt van, hogy szanbanda prajurjana abidéa, és ez ellentmond. Az egyiknek mindenképp rossznak kell lenni, a másiknak jónak. De mind a kettő jó. Az egyik a megértésért, a másik az alkalmazásért. Ezért mondtam, hogy nincsen semmilyen ellentmondás semelyik védikus írásban. Alapvetően attól függ, hogy hogyan alkalmazom. Manu mondja ezt a pontot: vannak olyan szentírások, amik azt mondják, hogy a Yagját napkelte előtt kell bemutatni, vannak azok, amik azt mondják, hogy napkeltekor kell bemutatni, és vannak azok, amik azt mondják, hogy napkelte után kell bemutatni. De mindegyiknek igaza van. Hogyha a Yagja a fő szadanád, akkor napkelte előtt csinálod, mert a fő szadanát az ember mindig napkelte előtt végzi. De ha nem a fő szadanád, akkor csinálhatod napkeltekor, vagy napkelte után. Mi imádjuk a murtit. A Pancsarátra számunkra fontosabb, mint a védikus. Ezért először csináljuk a murti-imádatot, és a murti-imádat végén csinálhatsz egy yagját. Tehát ott lesz a mangala árati, mert nekünk ez a fontos szádanánk. Hogyha te magad nem imádod a murtit, valaki más imádja, akkor napkeltekor te csinálhatsz yagját. De hogyha te imádod a murtit, akkor te elmész mangaláratira napkelte előtt, napkeltekor csinálod a murti-imádatot, és napkelte után csinálod a yagját. De akiknek az a szádanája, hogy yagját csinálnak, azok napkelte előtt csinálják. Tehát mindegyik helyes. Csak az alkalmazás kérdése. Az elmélet az, hogy olyan szádanád legyen, ami elvisz afelé a cél felé, amit el akarsz érni. Ezért attól függően, hogy mi a célod, úgy fogod beállítani a szádanádat, hogy a te vonaladban lévő ácsárják mit mondanak, hogy a leghatékonyabban tudd általa elérni a célod. Egy másik pont a te kérdésedre, amit ez juttatott eszembe: a Krisnáról szóló tudás korlátlan. Ez azt jelenti, hogy az anyagi teremtés legalacsonyabb pontjáról a lelki teremtés legmagasabb pontjáig érvényesül. Attól függően, hogy te hol akarsz lenni ebben a teremtésben, a védikus tudást úgy kell interpretálnod, hogy el tudj jutni oda. És ezt az interpretációt az ácsári adja meg. Ezért akik a vajkuntára

104

akarnak menni, attól függően, hogy milyen szitit akarnak elérni vajkuntán, ehhez igazodik, hogy milyen iskolájuk van. A cél van először, azt mondtam, hogy én Isten szolgája vagyok, ez a sanbanda. Ilyen kapacitásban akarom szolgálni Istent, ezért van ez a szádánám. Tehát így van a szanbanda prajurjana abidéa. Ezért vannak ezek a modern segíts magadon technikák, hogy találd ki, hogy mi a célod, és onnan dolgozz visszafelé. Ami majdnem jó ötlet. De ha nem tudod, hogy mi a szanbanda, akkor honnan tudod, hogy hogyan tudod elérni a célt? Ki vagyok, és mim van? Mit tudok ezzel elérni? És azok közül, amit el tudok ezzel érni, mit akarok? Honnan jövök visszafelé? Hol vagyok most, és mi az a folyamat, ami által eljutok oda? Ez egy ilyen teljesebb segíts magadon megközelítés lenne. Nem ismerik a védikus filozófiát, így megfigyeléseket tesznek, és nagyon okosak, és látnak mintákat, hogy hogyan kapcsolódnak dolgok, de amit meg tudnak ragadni ebből, azok a védikus tudásnak bizonyos aspektusai. De mivel a pratjasva, vagy az érzékelés oldaláról közelítették, nem a sabda, vagy a hallás oldaláról, akkor így nem teljes a tapasztalatuk, és emiatt hiányos. Lehet, hogy bizonyos helyzetekben működik, de tágabb értelemben szétesik. És aztán más meg látja, hogy ebben mi a hiba, megint valamilyen megfigyeléseket tesz, és akkor megtalálja a megoldást arra a hibára, de aztán elveti az előtte való megfigyelést. Ezért van az örök nyugati tudományos dilemma, hogy azt csinálod-e, hogy fogod a tudást, és belevered a gyerek fejébe, vagy mindenféle kedvességekkel kihozod a gyerekből azt a csodálatos tudást, ami benne rejlik a gyerekben? Ezek az iskolák időtlen idők óta vitatkoznak egymással, és ez a mai napig is így van, most kaptam egy ilyet, itt van. Oktatás és demagógia ellentéte. Mert nem látják, hogy mind a kettőre szükség van. Az elv az, hogy ha nem teszel be valamit, akkor hogy tudsz kivenni valamit? Itt van a két iskola egy másik perspektívából. Van egy poharam, az egyik iskola azt mondja, hogy én a vizet bele fogom tenni ebbe a pohárba. De ha beletettem, sose fogom kivenni. Haszontalan. A másik azt mondja, hogy ebből az üres pohárból korlátlan mennyiségű vizet fogok nyerni, az inspirációm és a kedves beszédem által. Ez sincs túl jól átgondolva. A védikus koncepció az, hogy beleöntök vizet a pohárba, és ezért tudok vizet kiönteni a pohárból. Hogyha nem teszünk be valamit, akkor nincs mivel dolgozni, amit az elgondolkozáson keresztül sokszorosítani lehet. Nem tudom, hogy itt hogy van, de Amerikában a hetedik osztályban kezdenek bombázni ezekkel a dolgokkal, leültetik a gyerekeket körbe, és ilyen intellektuális gondolatmintákat próbálnak generálni. Mondjuk van egy óvóhegy, az óvóhelyen heten férnek el, de tizenöten vannak, akik be akarnak menni. Kit fogsz kiválasztani? Van egy orvos, egy ügyvéd, egy playboy nyuszi, egy ötcsillagos szakács, van a legjobb barátod, van az anyósod, ez nyilvánvaló. Kit fogsz kiválasztani? És akkor azt gondolják, hogy ezzel valami intellektuális tevékenységet váltanak ki a gyerekekből. Jó elképzelés, de megtanították nekik előtte, hogy milyen alapon kéne döntést hozni? Hogyan kell gondolkodni, hogyan kell analizálni? Soha. Azt gondolják, hogy csak azzal, hogy kedves vagy,

105

majd abból megnyilvánul. Tudás ott van, de kell egy közvetítő közeg, amin keresztül ezt megmutatod. A fiú és a lány természetszerűleg vonzódik egymáshoz. De amikor ezt kihozod, akkor mi használsz? Valamit kell használnod! Virágokat, vagy egy séta a parkban, vagy egy ajándék. Kell, hogy legyen valami, ami ezt generálja. Ezért valamilyen tudásanyag nélkül hogyan generálsz valamit, és sokszorosítod azt? Más szóval az egyik azt mondta, hogy veszem a pénzt, és befektetem, de nem törődöm a haszonnal, és mert befektettem, minden tökéletes. A másik azt mondja, hogy tőke nélkül lesz pénzem. Az intelligens ember pedig veszi a tőkét, befekteti, és avval létrehoz több pénzt. Van aranyam, és abból készítek arany ékszereket. Vannak zöldségeim, tudok belőle ételeket készíteni. Abidéa mindig azt jelenti, hogy kell, hogy legyen valamilyen médium, amin keresztül kifejezik, hogy ez a szanbanda, és valamilyen cél, amit el akarsz érni. Tehát a gyereknek mondod, hogy gondolkodjon, de nem adod meg neki a mezőt, a szanbandát, és nincsen prajurjana. Hogyan kellene, hogy gondolkodjon? Ez a probléma azokkal a közelítésekkel, amik nem teljesek. Tehát valaki azt mondja, hogy nem tudok semmit se csinálni, mert nincs szanbanda. S akkor filozófiát csinál a szanbandából. Aztán valaki más azt mondja, hogy ha nincsen cél, akkor honnan kellene tudni, hogy mit kell csinálni, és akkor egy egyész filozófiát csinál a prajurjanából. És az egész koncepcióban ott kell lennie a szanbandának, az abidéának, a prajurjanának, tudni kell, hogy hogyan állnak ezek kapcsolatban, akkor működik. Tehát azt mondjuk, hogy a nyugati interpretációk szubjektívak, és a védikusak pedig passzolnak az egyén szükségletéhez. A modernnek szubjektívnak kell lennie, mert nem Istentől jön, aki objektív. A védikusnak az alapja objektív, az egyénre kell alkalmazni, ezért kell, hogy benne legyen a szubjektív elem, máskülönben nem praktikus. Vegyük a tudományos közelítést: mondjuk ezzel kapcsolatban, hogy valaki kapcsolódik egy lányhoz. Hogyha szubjektívek vagyunk, akkor ez a lány az igazi. De ha tényleg objektívek vagyunk, akkor lehetne ez a lány, és lehetne másik. Úgyhogy hagyjuk nyitva a választást. Az a kapcsolat fog valahova menni? Soha. Mivel a modern tudomány nem összpontosít arra, hogy kézzel fogható eredményt hozzon létre azon túl, hogy fizetést kapjál, ezért az objektív szintjüknek nincs semmi értelme. Mert ha tényleg objektívak lennénk, akkor teljesen tévednek. Liki teljesen tévedhet. Igaz, lehet, hogy volt modern ember negyvenmillió évvel ezelőtt. Én láttam ma olyanokat, akik úgy néztek ki, mint a Neandervölgyi emberek, láttam ilyeneket, élve, élve mászkálaki. Közöttünk vannak. Idegenek korábbi korszakokból. Ez mindig ott volt. Mi a vajda és a szadana bhakti között az azonosság és a különbség, és mi a szadanájuk között az azonosság?Mi a különbség a szadanában? Semmi. Vajdi azt jelenti, hogy azért követed, mert követni kell a szabályokat. Vajganuga azt jelenti, hogy azért követed, mert akarod követni. Vajni az, hogy most van itt az ideje, hogy főzzünk Krisnának, vajganuga pedig az, hogy szeretek főzni Krisnának. Prabhupádra visszatérve, hogy megy egy mangalára, mert

106

most van itt az ideje lelki tevékenységet kell végezni, Vajganuga pedig az, hogy én szeretek mangaláratira menni, akarom látni a murtikat, akarok énekelni. Ez a példa. Amikor a tevékenységeidnek a nagyrészet ez a rág vezérli, akkor ezt úgy nevezik, hogy rágamák. Ez az általános definíció. Most megállunk.

H.H Bhaktividya Purna Maharaja Egerben tartott előadásai – nyolcadik leckeAz egyik fő probléma a családokban, amikor veszekedéssé fajul a nézeteltérés. Ez egy természetesen velejáró, vagy lehet ezt valahogy irányítani, és ha igen, akkor az kinek a felelőssége? Veszekedés most nem a vitára utal, hanem amikor ordítás van és sírás, és ilyen jellegű dolgok.Tányérok repülnek, magnók. Ha van itt olyan férfi, aki nagyon magabiztos azzal kapcsolatban, hogy tudja, hogy hogyan kell bánni a nőkkel, és nem akar ezen változtatni, légy szíves, álljatok fel, és menjetek ki most. Mert mostantól minden beszélgetés kockáztatja a férfias hamis egótokat. Nem megy senki? Amikor veszekedés van, a férjnek a felelőssége, hogy alázatossá váljon, és abbahagyja a veszekedést. Van esetleg most valaki, aki szeretne felállni és kimenni? Ez sásztra. Ez nem vélemény. Ezt sok szempontból lehet szemlélni. Sakuntara azt mondja, hogy egy férfi, még hogyha dühös, akkor sem szabad, hogy elégedetlenné tegye a feleségét, vagy a nőket. Ez nem jelenti azt, hogy nem mondhatja meg, hogy mit gondol, mit akar, mit szeretne. De ezt egy olyan módon kell tennie, hogy ezt a nő tudja értékelni. Ez érthető? Ez azt jelenti, hogyha állítólag a férfi intelligensebb, itt lehet bizonyítani. Úgy fogod mondani azt, amit mondani akarsz, vagy mondanod kell, hogy a megfelelő szavakkal, a megfelelő hangulatban beszélsz. Hogyha valamilyen környezetben valamilyen zavar ébred, akkor a férfinak meg kell válogatnia minden szavát, hogy mit mond. És figyelnie kell, hogy milyen hangsúllyal és hogyan reagál a nő. Ez azt jelenti, hogy alázatosnak kell lennie. Ez érthető? Alázatos azt jelenti, hogy amennyire csak szükséges, alázatosnak kell lennie. Minden veszekedés megszűnik. Ha valaki őszintén alázatos, akkor egy nő nem tud dühös maradni. És ha megbékél, ne legyen az, hogy csak otthagyjátok a vitát! Ne próbáljátok újra hangsúlyozni a nézeteteket! Mert hogyha ezt teszitek, a második kör még nehezebben lesz megoldható. Ez a technika. Ezért semminek sem szabadna kiabálássá, ordítozássá fajulnia. Ez a folyamat. Miért jönne fel egy vita? Egy nő akkor érez zavart, vagy dühöt, hogyha olyan körülmény adódik, ami valamilyen módon őt bizonytalanságba teszi. Egy férfinek az, hogy valami igaz, vagy nem igaz, az azon mérendő, hogy a technikával és az erőfeszítéssel elér-e valamilyen kézzelfogható eredményt. És akkor ők lesznek frusztráltak és dühösek. Ez érthető? A nők akkor lesznek dühösek, ha valami megzavarja a hangulatot vagy a körülményt, ami bizonytalanságot kelt bennük. Ez különbség. Ezért amit mondtál, az lehet, hogy helyénvaló, de az általad használt szavak, és a

107

hangulat, amiben beszél, az nem felel meg a kapcsolatnak. Ez így érthető? Ez az elképzelés, hogy de igazam volt, ennek nincs semmi értéke, vagy jelentése. Hogy igaz, az jelenti, hogy mi a kapcsolat. Ha azt akarod, hogy igazad legyen, menjél a bíróságra. Vagy menj le az üzletbe, és az autószerelővel kezdjél el vitázni a különböző autószerelvényekről. Hogyha azon akarsz vitatkozni, hogy mi igaz, és mi nem, akkor a fiúkkal vitatkozz. Ők értékelik azt, a nők nem. Ezért amikor mondasz valamit, akkor annak passzolnia kell a kapcsolathoz. Ez így érthető? Most vegyünk egy másik pontot. Felmerülhet, hogy amikor azt mondjuk, hogy a férfinek előbb kell alázatosnak lennie, mint a nőnek, akkor ez miért férfias? Mert ha ezt elmondanád a barátaidnak, akkor azt mondanák, hogy hé, hát te feladtad, figyelj, férfiasnak kell lenni! Bizonyítanod kell a tesztoszteronondat. De akkor meg kell nézni, hogy mi az, ami igazából férfias. Krisna úgy reagál a bhaktáira, ahogy ők megközelítik őt. Ez férfias. Ezért hogyha egy nő mérges, akkor úgy reagál erre a haragosságra, ami működtetni fogja a kapcsolatot. Ez férfias. Hogyha a nő mérges, és erre te mérges leszel, akkor két nő veszekszik. Ezért van a nőknek problémájuk, amikor két nő megharagszik egymásra. Mert ők nem lesznek alázatosak. Férfias azt jelenti, hogy független, nőies azt jelenti, függő. A független férfi egy független döntést hoz, hogy együttműködik egy nővel. Ez a férfiasság. Mivel a nő függő, neki muszáj a férfival dolgozni. Függ a férfin. Ezért mivel függőek, és alacsonyabbak a kapcsolatban, ezért nekik muszáj együttműködni a magasabbal. Vezető azt jelenti, hogy vezet, ő csinálja először. Ettől lesz valaki vezető. Hogyha alkalmazzuk ezt az elvet, és egy férfi és egy nő veszekszik, akkor ennek az elvnek az alapján hogyha egy férfi a magasabb rendű, akkor kinek kellene először alázatosnak lennie? Ez érthető? Így működik. Értitek az elvet? Ez a tudománya. Gondolhattok, amit akartok, így működik. Hogyha alkalmazzátok, akkor megkapjátok az eredményt garantáltan. Hogyha nem alkalmazzátok, akkor garantált, hogy nem kaptok eredményt. Ez nem egy vélemény, ez a sásztra. Miért annyira nehéz alkalmazni ezt? Mert a lélek női, és férfi próbál lenni. És a természetes reakcióid mindig nőiesek lesznek. De csak ilyen kemény nőé. Legalább az angoloknál ezt a kemény nőiességet egy nőstény kutyához hasonlítják. Biztos minden nyelvben van valami színes szó, amivel ezt a helyzetet illetik. Az, hogy a férfiak nagyon kemények, ez nagyon jól hangzik, de csak akkor, amikor egyedül vannak, a feleségük nélkül. De nem volt a történelemben soha semelyik bolygón, semelyik kontinensen, semelyik kultúrában egy olyan nő, aki ezt értékelte volna. Az a lényeg, hogyha férfi akarsz lenni, akkor meg kell tanulnod, hogy mi a szerep. A női szerepet nagyon jól játsszuk, mert az a lélek. De a férfi szerephez meg kell tanulni a szerepet. Mert Krisna férfi. Az élőlények sosem férfiak, de megtanulhatják játszani ezt a szerepet, mert a kedvtelésekben vannak férfiak. Ez érthető? Hogyha a nő képzett, akkor az jobb. De hogyha nem, akkor a férfi tudja, hogy mit csinál. Ezért nehéz, mert mi szeretünk úgy viselkedni, ahogy spontán jön. De a férfiasságot tanulni kell. A fiú lányokkal nő fel. És akkor hogyan tanulja

108

meg, hogy mi egy férfi? Hogyha nem megy Gurukulába, ahol férfiak képzik, vagy kempingezni megy, vadászni megy, pecázni megy a férfiakkal, akkor mitől lesz férfi? Ez a férfi úgy nő fel idézőjelben, mint férfi. És csak a megfelelő hormonok hatásából lehet beazonosítani, de máskülönben lehet, hogy nem gondolkodik úgy, mint egy férfi. Ezért nehéz. Úgyhogy az embernek egyszerűen csak meg kell tanulni a szerepet. A nők ezt várják. Amikor ezt mondom, akkor ez lehet, hogy újdonságként, vagy sokkolónak hangzik a férfiak számára, de a nők azt mondják, hogy végre valaki kimondja. Számukra ez se nem újdonság, se nem sokkoló. Ez lehet, hogy sokkoló, hogy valaki kimondja. Amíg tanuljuk ezt a folyamatot a férjünkkel, társulásunkkal, addig nem mindig fog működni valószínűleg. Hogyan tudnak a nők segíteni a férfiaknak, hogy ezt megtanulják?Elégedettség. A férfi az érzék-szabályozással és az érzékenységgel tud működtetni egy kapcsolatot. És ez a nőből kiváltja az erélyességet és az elégedettséget. Az elégedettség sokat segít. S a nő is mondhat bármit, amit csak akar, csak próbálja szépen mondani. Más szóval minek provokálni a férfi egót? Egy nő bármit megmondhat, bármilyen kemény dolgot, hogyha azt kellemesen mondja. Más szóval egy nő hogyha egy másik nővel beszél őszintén, akkor csak egy egyenes dolog. Nem kemény. Használd ugyanezt a technikát! Mert hogyha túl élesen szólsz, akkor az automatikusan megzavarja a férfi egót. És annak ellenére, hogy neki kellene tudnia kezelni ezt, még mindig függsz az ő egyéni fejlettségükön. Vagyis hogyha van egy szörnyű kutyád, és alszik, minek ébresztenéd fel? Hogyha piszkálod a férfi egót, akkor ronda lesz. Nem kellene, hogy az legyen, de tudva ezt, minek piszkáld? Ezért a szabály az, hogy egy nő mindig beszéljen kellemesen. Az, hogy kellemesen beszélsz, nem azt jelenti, hogy amit mondasz az kellemes, hanem hogy a hangod tónusa és a szavaid kellemesek. S akkor könnyebb lesz a férfinek kezelnie a helyzetet, az intelligenciáját használva. Hogyha az egóját piszkálod, az egy kicsit megszínezi az intelligenciát. És akkor egy olyan dolgot eredményez, hogy üvöltés, ordibálás van, és olyan szavak, amiket a nők nem szeretnek hallani. Ajtócsapkodás, kivonulás a házból, és még egy jó napról beszélünk. Ezért ne piszkáld! S akkor könnyebben tudnak dolgozni azzal, amit mondtál. Most békések, elgondolkodnak, és még mindig gondolkodnak rajta, hogy ez hogy lehetséges. Hogy lehet, hogy ez így van? És akkor képzeld el, hogy milyen, hogyha még erre rájön az, hogy a hamis egót megpiszkálod, és megsértődik. Más szóval a tiéd. Ezért a birtoklásérzet miatt úgy gondoljuk, hogy úgy kellene működjön, ahogy mi akarjuk. De ez a birtoklás önkéntes. Ez érthető? Ezért habár a tendencia az, hogy úgy gondolod, hogy a tiéd, és ezért úgy kellene reagálnia, ahogy te azt elvárod, még mindig egy független élőlényről van szó. Persze ott van az abból származó elégedettség is, hogy bánhatsz vele durván, és piszkálhatod úgy, ahogy akarod, és még mindig megfelelően reagál. És ez nagyon is bizonyítja, hogy te jogos tulajdonos vagy. ezért nagyon erősen megalapozza a biztonságérzeted. Nem? Ez válaszol arra a kérdésre, hogy miért vannak viták? Hogyha

109

figyeltél volna, akkor rájöttél volna. A veszekedés csak azért van, mert biztonságot akarnak tapasztalni. Ott lesz. Nincsolyan, hogy nincs veszekedés. Ráde Krisna, Szita rám veszekszik. Yidistiris, Drapubán veszekszik. Veszekedés lesz. Tegyük fel, hogy olyan a helyzet, hogy minden nagyon szépen megy, de aztán jön egy veszekedés. De akkor éppen minden tökéletesen megy, minden nagyon jó, sosem volt jobb. Ez a pillanat, amikor jön a veszekedés. Így van? S akkor nem érted, hogy miért? Így megy. A biztonságérzet természete miatt a boldogság pillanata annyira jó, hogy a férfi természetesen azt szeretné, hogy ez folytatódjon. És a nő is. De a férfi független. Ezért az ő léte nincs megkérdőjelezve. A férfi létezik, ebben sosem kételkedik. De a nő igen, mert az ő létük tőled függ. S akkor ez a helyzet annyira jó, és akkor ők tudni akarják, hogy ez folytatódni fog-e? És akkor tesztelik. És hogyha az első szóra alázattal reagálsz, akkor folytatódik. De ha dühös leszel, akkor eltarthat három napig is, mire minden megint normális lesz. Tehát egy pillanat alatt elmúlhat, és egy pillanat alatt visszahozhatod. De tudnod kell a tudományát. Egy másik elem erről: mindannyian jártunk iskolába, és fizikaórán láttunk olyan gépet, ami megmutatja, hogy hogyan áramlik az energia, hogy néz ki az energia, ha megnézed egy monitoron, hogy néz ki. Egyenesen megy? Nem, így megy. Amennyit erre megy, annyit megy arra. Értitek? Boldogság, boldogtalanság, boldogság, boldogtalanság. Így működik az energia. Ha azt gondoltad, hogy valami ilyet fogsz kapni, ezt úgy nevezik, hogy férfi. És hogyha így megy a képernyő, akkor nincs energia. Általában azt jelenti, hogy halott. Szóval így megy. Ez érthető? Amennyit így megy, hogy boldogság, annyit megy lefelé, mint boldogtalanság. Ez a csomag. Hogyha megfelelően tudod kezelni, akkor úgy fog működni, hogy tapasztalod a boldogságot, és aztán a közepéig megy, megint tapasztalod a boldogságot, és a közepéig, mert nem fogod megkapni a másik oldalt. A nő fogja tapasztalni a boldogtalanságot, neki ugyanaz az intenzitás lesz a boldogságnak, meg a boldogtalanságnak, tehát egy teljes tapasztalat. Számukra nem tesz nagy különbséget. Ugyanannak az intenzitású kapcsoltnak lesznek különböző ízei. Ez így érthető? Egy másik elem, hogy amikor felmegy, hogyha még feljebb akarod nyomni, akkor vissza kell, hogy jöjjön. Hogyha valaki valamikor foglalkozott tőzsdével, akkor megérti ezt. A térfogat idézi ezt elő, hogy mennyi kereskedés folyik. Hogyha én valamit nagyon messzire el akarok dobni, és így tartom a kezem, ahogy most van, akkor milyen messzi tudom eldobni? Tehát ha azt akarom, hogy messze repüljön, akkor hátra kell vinnem a kezemet. Amennyire hátraviszem, annyira fogom tudni előredobni. Tehát amennyire le tudsz menni, annyira tudsz felmenni. Hogyha nem szereted a lentet, akkor ne akard a fentet! Ez érthető? Ezért amikor eléri a csúcsot, akkor a nő próbálni fogja nyomni, hogy még feljebb menjen. A férfi számítása szerint egyenes vonalban kellene, hogy haladjon, de a nő számítása szerint így fel és lemegy. Ők energia, úgy működnek. Ne tedd fel azt a kérdést, hogy hogy lehetne, hogy ne csinálják ezt? Ez olyan, minthogyha azt mondanád, hogy hogy lehetne

110

elérni, hogy a madarak ne repüljenek, a kutyák ne ugassanak, a szél ne fújjon, a cukor ne legyen édes? Ne kérdezzetek ilyen kérdést! Értsétek meg, hogy a férfi férfi, a nő nő, tanuljátok meg, és éljetek együtt vele! Hagyjátok abba, hogy a nőből férfit akartok csinálni, és úgy akartok bánni velük, mint férfiakkal. Hogyha férfiakkal akartok bánni, akkor a férfiakhoz kapcsolódjatok! Ezért van a védikus kultúrában, hogy a férfiak annyi mindent csinálnak együtt, és nem csinálnak annyi mindent a nőkkel. És akkor meg tudod kapni ezt a tapasztalatot. De amikor nőkkel van dolgod, akkor a nők nők, és ezért úgy kell bánnod velük, mint a nőkkel. Ez érthető? Egy másik dolog azzal kapcsolatban, hogy bizonytalanságérzetet keltesz: ez most Rupa Goszvámi. Amikor a vonzódás elmélyül, ragaszkodássá válik. Ahhoz, hogy a vonzódás ragaszkodássá váljon, át kell lépni a józan észen. Miért van szó arról, hogy átlépünk a józan észen? A vonzódás a szanbandában van, ez azt jelenti, hogy használod az intelligenciát. A szükséglet, vagy a ragaszkodás a prajurjanában van. Ez azt jelenti, hogy átlépte az abidéát. Az abidéa a csippotencia, ami azt jelenti, hogy tudás. Ragaszkodás azt jelenti, hogy vonzódás, amikor nem működik az intelligencia. Ragaszkodás az szükségletet is jelzi. Ha van szükséglet, akkor történik a cselekvés. Mondtuk az elmét, és ha van érzés, akkor van szükséglet, és akkor van abidéa. Ez érthető? Ez azt jelenti, hogy a nő elméjében, de bárkinek az elméjében, hogyha ragaszkodsz, akkor fogsz cselekedni, mert szükséged van rájuk. Ezért egy nő mindig azt akarja megtudni, hogy szükséged van-e rá. Mert függő. A kapcsolat akkor fog fennmaradni, hogyha szükséged van rá. Ha nincs rájuk szükséged, akkor hol van a kapcsolat? Ezért állandóan meg akarják tudni, hogy szükséged van-e rájuk, és értékeled-e őket. Szereted-e, amit csinálnak? Ezért ha megkérdezik ezt, akkor mindig reagálj, ne mondd azt, hogy már mondtad. Nem úgy van, hogy házasságkor azt mondod, hogy mostantól addig, amíg meg nem halunk, nagyon csodálatosan főzöl, szépen öltözöl, minden nagyon klassz, szeretlek, és többször nem fogod mondani. Ezek a kérdések állandóan fel lesznek téve, és jó, hogyha jó válaszokat adsz. És jó, hogyha őszintén teszed. Amikor a ragaszkodás elmélyül, akkor azzá válik, hogy figyelembe veszel valakit. Ezt mondjuk még egyszer! Amikor a ragaszkodás elmélyül, akkor figyelembe veszel valakit. Ez azt jelenti, hogy figyelmes vagy a másik személlyel szemben. Mondjam ezt újra? Amikor a ragaszkodás elmélyül, akkor figyelembe veszed a másikat. Ha nem veszed figyelembe, ha figyelmetlen vagy vele szemben, a nő azt gondolja, hogy nincs ragaszkodás, tehát nincs szükséglet, tehát nincs kapcsolat, ezért dühös lesz, és elmeszintre kerül. Tehát amint mondasz egy szót, kifejezel egy hangulatot, vagy valahogy cselekszel, ami azt fejezi ki, hogy nem vagy figyelmes, beindítod ezt a láncreakciót. Ez az, amiben száz százalékig tévedtek minden egyes vitában. Lehet, hogy technikailag igazatok van a fizikai helyzet szerint, de a nők nem ezen az alapon ítélik meg, hogy mi igaz, és mi nem, vagy hogy mi helyes és mi nem. Ők azt, hogy helyes, vagy helytelen, vagy igaz, vagy nem igaz, a kapcsolat alapján határozzák meg, mert ők csak a kapcsolat

111

miatt léteznek. Ez az alapja annak, hogy hogyan működnek az energiák. Krisna létezik függetlenül attól, hogy megnyilvánítja a kozmikus teremtést, vagy sem. De az energia csak akkor létezik, hogyha megnyilvánult. És csak akkor nyilvánul meg, hogyha kapcsolódik. A vezeték teli van elektromossággal. De ha csak egy kicsit leválasztom a forrásáról, akkor az egész vonalban nincs elektromosság. Ez a kapcsolat mindent jelent az energia számára, a nő számára. Ha nem érzik magukat kapcsolva, akkor nincs kapcsolatod. És ha úgy érzik, hogy nincs ott a kapcsolatuk, akkor megvadulnak. Ezért neked kell alázatosnak lenned, és olyan szavakat használnod, és olyan hangvételt, amiből érzik, hogy ez a kapcsolat ott van, szilárd, dinamikus és egyáltalán nem múlik el. Mert a bizonytalanságérzetet te kelted bennük akár közvetlenül, akár közvetlenül. Lehet közvetett. Lehet, hogy két lány beszélget, és az egyik lány azt mondja a másiknak, hogy neki milyen problémája volt, és miért érzi ő magát bizonytalanságban. Amitől lehet, hogy a te feleséged is bizonytalanságba kerül. S akkor neked bizonyítanod kell, hogy minden rendben van. Nem mondhatod, hogy hát nem én kezdtem, minek beszéltél vele? Hanem neked kell helyreraknod. Az, hogy igaz, vagy nem igaz, az nem tény. Az, hogy igaz, vagy nem igaz, az a kapcsolat. Értitek, hogy mivel dolgoztok? És aztán az, hogy figyelmes vagy, ez magabiztossággá válik. Csak a magabiztosságnak lesz az az eredménye, hogy valaki ilyen rajongássá válik. Hogyha férfiak szeretitek ezt a rajongást, akkor magabiztosságot kell eredményezzetek. S a magabiztosság azt jelenti, hogy mindig érzékeny vagy, és figyelmes. Későn érsz haza, akkor felhívod. Hogyha készítenek neked valamit, akkor megmondod, hogy milyen jó. Ha szépen felöltöznek, akkor mondd meg, hogy szépen néznek ki, jó az illatuk, gyönyörűek. Azt mondhatod, hogy ez Maya. Te Mayát vetted el feleségül, te idióta! Ha azt mondod, hogy Máyában vannak, te vagy az az idióta. Ha nem akarsz dolgozni Mayával, akkor ne házasodj meg, ne foglalkozz nőkkel! Eszembe jutott egy másik pont. De azt mondja az ember, hogy de minek ez a nagydolog? Mielőtt megházasodtunk volna, nem így ment. És bármilyen más nővel van dolgom, működik. Mosolygok, ők is, minden rendben van. Az én feleségem az miért ilyen nagy ügy? A birtoklásérzet miatt. Más nők nem gondolják, hogy birtokolnak téged. Ezért nagyon óvatosak, hogy hogy ragadjanak meg. De ha megragadtak, akkor már a tiéd. Ez érthető? Soha ne gondold azt, hogy a feleséged, vagy a nő, akivel házasodtál, az ugyanolyan lesz veled, mint akivel nem vagy házas. Vagy ahogy viszonyult hozzád házasság előtt. De ugyanakkor, még hogyha ezt a jelentet is akarjuk venni, olyan jó volt házasság előtt. Mi volt a hangulat házasság előtt? Abszolút teljes érzékenység és figyelmesség. A férfi nem csinált volna semmi olyat, ami elégedetlenné teszi a nőt, és minden pillanatban átgondolta, hogy mit csinál, és mit mond. Ezrét működött. Ha azt mondod, hogy de hát ő megváltozott házasság után, de te is megváltoztál! Azt mondod, hogy hát ő nem érzékeny, de ez azért van, mert te nem vagy érzékeny. És hogyha a férfi vezet, hogyha ő fenntartja az érzékenységét, akkor a nő is fenn fogja tartani. A férfinek

112

kell először csinálnia. Ez a vezetés. A vezetés nem azt jelenti, hogy én csak ülök a díványon, és minden megtörténik körülöttem. Elmentem a munkába, keményen dolgoztam, nehéz nap volt, igen, de ez te és a munkád vagy. Mi köze van ennek hozzá és hozzád? Érted, amit mondok? Mert létrehoztad azt a mezőt, amiben lehet cselekedni, még nincs vége a munkának. Működtetni kell ezt a mezőt. Ha nem működteted, akkor hol a kapcsolat. Ez érthető? Hogyha kimentél, megkerested a pénzt, megvetted a lakást, megcsináltál mindent, a csatornázást, az elektromosságot, az ablakot, az ajtót, de még nincs vége a munkádnak. Ez csak egy megfelelő mezőt hoz létre, amiben viszonozhatsz a nővel. Ez még nem a viszonzás. Ez a viszonzás közted és a mező más elemei között volt, aki megcsinálta az elektromosságot, vagy akinek kifizetted a számlát. Ez a mező. Ez a férfi elem. Ettől vagy férfi. Most ezt a mezőt működtetni kell. Hogyha ott vannak a mező elemei, akkor lesz viszonzás. Az a tapasztalatom, hogy ha Krisnát rakjuk a középpontba, akkor minden jobban működik, hogyha otthon vagyunk, együtt olvassuk a Gítát, vagy a Bhágavatamot, olyan békés. Igen, megteremtetted a mezőt, megvetted a Bhágavatamot, ez a mező. De mi történik, amikor nem a Bhágavatamról beszéltek? Fürdőszobában vagy reggel, de nem értékeli, hogy nem céloztál elég jól a WC-be, vagy elhasználtad a WC-papírt, és nem tetted vissza, vagy összepiszkoltad a fürdőszobában a padlót. A Krisna tudat megfelelő gyakorlásával az embernek kifejlődik a jó tulajdonsága. Jó, most ezen a ponton felállok, és nem kell többet mondanom semmit. Azt mondod, hogy a Krisna tudat megfelelő gyakorlásával minden működni fog. Igen, lehet, hogy neked működik. De mindenki más egyetért a szobában azzal, hogy neked ez jól működik? Akkor most mindenki másnak beszélek, nem vagyok olyan fejlett, mint te. Így tarthatod, hogy mi az, ami működik? Amit nem értesz meg, az az a tudomány, amiről beszélek, az a Krisna tudat miatt működik. Ez a lényeg. Ha Krisna tudatos vagy, alázatos vagy, türelmes vagy, tisztelsz másokat, és nem vársz semmit cserébe. Hogyha ezt követed a Krisna tudatban, akkor úgyis mindent megfelelően fogsz csinálni, de hogyha valaki nem teszi ezt, akkor ismernie kell azt a tudományt, ami szerint működik. Ugyanez a tudomány történik, ez Isten tudománya. Én Sásztráról beszélek itt, úgyhogy légy szíves ne gyere a tiszta bhakta üggyel, és az arcomba vágod. Ezzel kezdtem négy napja, hogy én a Krisna tudatról beszélek, és a mögötte rejlő metafizikát magyarázom el. Érted? Máskülönben az, amit te mondtál, az az, amiről beszélek, az szükségtelen, és igazából csak Krisna tudatosnak kell lennünk. Ami igaz, de a probléma az, hogy nem vagyunk azok. Ezért elmagyarázzuk azt az istenadta tudományt, ami a mögött van, hogy mi történik, amikor Krisna tudatos vagy, és ezért minden megfelelően működik. És tényleg nem szeretnélek megzavarni, de azt kell mondjam, hogy ez az, amit te mondasz, és hogyha megkérdeznék a feleségedet, lehet, ő is ugyanezt mondaná, de van rá esély, hogy nem ezt mondaná, akkor mi a pontod? Ha követed a sásztrában lévő szabályokat, azt úgy hívják, hogy áldozat. Ez azt jelenti, hogy a jóság minőségét fejleszted ki. Ahogy beszélsz, amit

113

mondasz, az azt fejezi ki, hogy amit én mondok, az nem érvényes. Néhány nappal ezelőtt azzal kezdtem, hogy amiről most beszélni fogok, az a metafizikája a technikának. Annak a technikának, ami összeköti a gyakorlatot a filozófiával. Ha mondok példát arról, hogy Isten hogy csinálja, ez nem Krisna tudat? Ezért legyél óvatos! Mert most ahhoz lenne kedvem, hogy felálljak és kimenjek. Miért pazaroljam az időmet, hogy beszéljek ilyen világi dolgokról a bhaktáknak, akik azt gondolják, hogy a szavandám. Ha a Krisna tudatod gyakorlásával természetesen csinálod ezeket a dolgokat, az nagyon jó, ha arról, amit beszélek, azt te tényleg csinálod, mert akkor működik. Isten azt mondja, hogy így működik. Engem bosszant, ha azt gondolod, hogy Krisna tudatos vagyok, amikor főzök. Ezért ez jó lesz. Ez nem jelenti azt, hogy nem követhetek egy receptet, és az, hogy van egy jó receptem, és Krisna tudatos vagyok, ez garantálja, hogy finom lesz, amit főzök. A probléma az, hogyha egy metafizikai pontról beszélünk, néha olyan sok a technikai részlet, hogy lehet, hogy eltelik harminc perc, negyvenöt perc, vagy egy óra, mire feljön a konkrét Krisna tudatos példa. És én még nem jöttem rá, hogy hogy tudnám ezt behozni minden öt percben, hogy az emberek értsék, hogy Krisna tudatról beszélek. De ugyane szerint az ászári szerint amit mondok, mindenkinek csak énekelnie kell a Hare Krisnát, és boldognak lenni. Akkor nincs szükség varnásramára, farmra, semmilyenre. Mert ha csak Krisna tudatos vagy, minden automatikusan megtörténik. Úgyhogy mától majd figyeljük, hogy te sose fogod felhozni többet a vallásodat, és nem fogsz farmokról beszélni. Különben nem vagy következetes. Érted? Nem beszélhetsz varnásramáról és farmokról. Én meg technikákról beszélek a házasságban. És az én technikán nem Krisna tudatos, de a tiéd igen. Ezt jelenti, hogy érzékeny vagy. nem gondoltad át, hogy milyen következménye lesz annak, amit mondtál. Ez azt jelenti, hogy hiányos a Krisna tudatod, mert nem követed az etikettet. Nagyon sajnálom!Azt mondod, hogy olvasod a Bhágavatamot, de nem olvasod a Bhágavatamot egész nap. Mindig van kapcsolat, amikor esztek, amikor a fürdőszobában vagy, amikor alszol, vagy amikor csak üldögélsz a feleségeddel, hogyha nincs ott ugyanez az érzékenységed ezekben a helyzetekben, mint amikor a Bhágavatamot olvasod, akkor kudarcot fogsz vallani. És ha meg ott van, akkor nagyon jó, akkor amit mi mondunk, azt már csinálod, és a lehető legjobb módon. De mi azokhoz beszélünk, akiknek nem működik. Azért beszélek erről, mert egy társadalmi rendszer így teljesen szétzuhan, szétesik. Sokszor látunk olyat, hogy egy templomban száz bhakta van, és aztán eltűnnek a templomi bhakták, és kint vannak a közösségbe. És aztán a gyülekezetből meg elmennek, mert nem kapnak választ arra a kérdésre, hogy hogyan működtessék az életüket Krisnával kapcsolatban. Én meg tudom mutatni, hogy hogyan kell egy veszekedést összekapcsolni Krisnával. Ez Bhágavatam, ez sásztra. Ezen belül össze lehet ezt kapcsolni Ráda Krisna kedvtelésével, a sásztrával, Krisna energiáival, az univerzális formával. Amiről beszélek, az egyenes filozófia. Energia és

114

energia-forrás. Mikor beszélünk róla, hogy energiaforrás és energia, akkor arról beszélünk, hogy Isten, és az ő kiterjedései, de ha összerakjuk, hogy ugyanerről van szó, amikor férjről és feleségről beszélünk. Amikor a bhakták olvassák a Bhágavatamot, akkor megértik a filozófiát, de nem a kultúrát. Kasiapa beszél Dítivel, Kasiapa beszél Aditivel. Mind a ketten egy olyan dologért fordulnak hozzá, ami nem helyénvaló. De ha elolvasod azokat a verseket, hogy hogyan beszél hozzájuk annak ellenére, hogy igazából tanítja őket. Annyira szelíd és figyelmes és édes! Melyik férj vette ezt eddig észre? Melyik férj mondta azt, hogy oh, akkor így kell beszélni a feleségemmel, amikor kezd megőrülni és felmászni a falra!? Hol van az a férfi? Dropodi ott ül a Mahabáratába, és mondja Judistinek, hogy ő csak egy ilyen – elszúrta. Elment csak erre a szerencsejátékra, és elvesztette az egész birodalmat. Ő volt az egész birodalom uralkodónője. S ebből a helyzetből minden király előtt megsértették, és most fakéregben lakik az erdőben. És ő megmondja neki, de nézd meg, hogy hogy reagál rá Judisti! A példa, amit a sásztrából hoz azt ateista módon interpretálja. Judisti megmondja neki, hogy atiesta. De egy olyan édes és kedves módot teszi ezt Judisti. Észrevettétek már ezt? Erről beszélünk, tehát mi csak rá akarunk mutatni, hogy mi van ott. Teljesen egyetértek vele. Nagyon hosszú ideig tart, amíg ezeket a metafizikai dolgokat elmagyarázzuk, de ezzel kezdtem az elején, hogy elmondtam. De tegyük fel, hogy mirangát akarok játszani Krisnának, de téli képet fogok játszani hat hónapig, aminek semmi kapcsolata nincs a mirangázáshoz, tehát úgy néz ki, hogy rengeteg időt befektetek abba, hogy valami olyat csináljak, ami nem kapcsolódik. De ennek a gyakorlásnak az volt a célja, hogy most tudok dobolni Krisnának. Hogyha három hónap múlva bemegyek, és azt mondom, hogy jól van már, mi ez, most mit csináltok, ez most nem mirangázás Krisnának, mi ez a egész gyakorlás, hol van a kirtan, hol van a táncolás? Ez érthető? Ezért mondom ezeket, tehát nincsen de! nem tudom, mit mondtál elsőre, amikor megjöttem, kint ültünk este, ezt mind elmagyaráztam. Ezért válaszoltam csak, mert azt gondoltam, hogy egy pont egy elvnek a felhozása egymillió kérdésre is válaszolhat a legtöbb férfinak az elméjében, de nekem kellett volna – amikor fölmerült ezt a kérdés – azt mondani, hogy jó, mi a következő kérdés? Az én hibám volt, az én túlzott lelkesedésem. Már három napja beszélünk, amikor nem jött föl ilyenfajta kérdés. Személyesen beszélgetek bhaktákkal erről, de nem leckén, úgyhogy csak túl belelkesedtem. Bocsánat Maharaja, nem akartam sértést elkövetni!Ez érthető? Van még valami kétség ezzel kapcsolatban? Hogy amit mondunk, az igazából nem érvényes? Csináljunk egy általános dolgot! Nem konkrét. A hölgyek közül hányan gondolják azt, hogy ha a férfiak gyakorolnák azt, amiről beszélünk, akkor az élet sokkal könnyebb lenen? Hányan gondolják, hogy ez így nem érvényes, nem kell erről beszélni? Ez így jó? Nagyon kevesen beszélnek a metafizikáról. Mert a legtöbben nem értik, hogy a metafizika a filozófia része. A metafizika a híd a filozófia és a tényleges alkalmazás között. Ebből lehet oda-vissza menni

115

a kettő között, és megalkotni a kapcsolatot, de ez egy olyan szféra, amiben nem szoktunk dolgozni. Ezért úgy eltérőnek tűnik a Krisna tudattól, de ez a filozófia. Ez olyan, hogy van az árati felajánlásának egy hagyományos módja, ami az, hogy bemész egy helyiségbe a murtiszoba mellett, leülsz, acsmant veszel, imákat ajánlasz a lelki tanítómesternek, megcsinálod a tisztító folyamatokat, a meditációt, mánaszapurját, mindent, aztán bemész a murtiszobába, megfogod a lámpát, végigcsinálod az áratit, és nem jön be még egyszer a guru. Mert az árati a guruval kezdődött, és aztán végzed az egész áratit. Prabhupáda ugyanezt az elvet adta nekünk. Csak ő úgy rakta össze az egészet, hogy minden egyes kellék között megközelíted a gurut. Máskülönben hajlamosak vagyunk arra, hogy elfelejtsük, hogy hogyan működik a rendszer. Úgyhogy néha nem használjuk ezt a módszert. Próbálkozunk. Hogyha túl sokat kapcsolom össze Ráda Krisnával, akkor azt gondolják az emberek, hogy ők Ráda Krisna. Hogyha nem hozom be őket, azt gondolják, hogy nincs filozófia. Hogyha a fickóknak nem zúzod szét a fejüket, akkor úgy folytatják, hogy hát, velem minden rendben. Hogyha nem szépen adod elő, akkor a nők buknak ki. mondhatnánk sokkal nyersebb példákat, ami a férfiak szívét miszlikbe vágná, de nagyon kibuknának ezen. Tehát mindent egyensúlyban kell tartani. Néha működik, néha nem. Két év után most éreztem először ebben az elmúlt másfél órában, hogy nem vagyok egy Krisna tudaton kívüli zombi, hogy nekem is vannak problémáim, vagy ezek is történnek velem. Én azt szeretném mondani, hogy én harminckét év házasságban megtapasztaltam, hogy ezek a dolgok mind így működnek. Ezt nem lehet máshogy csinálni, csak ahogy te mondod, és ahogy Krisna mondja, mert különben tényleg nem működik.Mi történik? Van Krisna, Krisnának vannak a bhaktái, van az az általános elv, hogy Krisna és a bhakták, a férfi és a női elv. Krisna a férfi, és rajta kívül minden más nő. Ugyanakkor ez a filozófia válasza a technikai részletekben, amiről beszélünk. Ezek általánosok és mindenre érvényesek. Aztán megvan a kultúra, hogy ő hogyan viszonyul a nőkhöz a kedvteléseiben. Aztán ez tükröződik az anyagi világban. Ebből a tükröződésből az élőlény azt gondolja, hogy ő Isten ahelyett, hogy azt gondolná, hogy Isten Isten. De a kultúra nem változik. A tudomány nem változik. Mert így kapcsolódik Krisna másokhoz. Hogyan bánik Krisna a barátnőihez szerelmes kapcsolatban, hogyan bánik a szülői kapcsolatban a nőkkel? Hogyan bánik lányokkal, akik barátok? Hogyan bánik barátokkal, akik szolgák, vagy barátokkal, akik értékelik? Mind az öt ott van Vrindávanban. Bringi értékeli Krisnát. Ő egy bennszülött. Ő Govarda másik oldalán lakik. A gópik sokszor őt hozzák el Rádakundhoz, amikor a kedvtelések vannak. Amikor szerencsejátékot játszanak, és a tét egy csók, és akkor Ráderági azt mondja, hogy majd Bringi fog csókot adni neked az én nevemben. Egy vad bennszülött lány. Benne van a Krisna könyvben, csak nincs ott a név. Hogyan bánik mindenkivel Krisna? Ez a tudomány, amit próbálok elmagyarázni. Ez érthető? Nem

116

kételkedhetsz benne, mert ha Isten használja, és neki működik, akkor működik. Nem mondhatod azt, hogy az én helyzetem más, mint Istené. Isten teremtette a nőket. Hogyan mondhatod azt, hogy más lesz? A nők mind szeretik Krisnát mindezek miatt a jó tulajdonságok miatt. Valamikor azt mondjuk, hogy Krisna nem néz ki úgy, mint egy férfi? Nem. Ha megnézed, nagyon kifinomult, fel van díszítve, szelíd úriember, kifinomult. Kicsit más, mint a könyékig zsíros, büdös koszos farmerben lévő kisördög, tetoválásokat viselő, rá van írva, hogy anyu egy szívbe, és át van szúrva egy nyíllal. Régebben direktebbül fejeztem ki magam, vagy nyersebben, de azt mondták, hogy inkább ne! Azt mondom, hogy valaki szelíd és kifinomult, nem jelenti azt, hogy nem férfias. Ez a lényeg. Ezért hogyha a Krisna által adott törvényeket követjük mindennel kapcsolatban, s látjuk a varnásrama rendszerben, hogy vannak mindegyik asramra vonatkozó törvények, hogyha elmagyarázzuk a grihaszta asramot, akkor az elmagyarázza, hogy mit csinálnak a nők. Ugyanez van a Bhágavatamban. Elmagyarázza a férfiak összes kötelességét, és aztán beszél a nőkről. Van nyolc varna, nyolc asram, és aztán a nők kötelessége. Mert a nők kötelességei majdnem ugyanazok, mint a férfiaké, de vannak egyedülálló részeik. Ezért az egyedülállóság miatt megfelelően kell bánni velük. A darma sásztra megadja a gyökerét. A kedvtelések, a mahamárata, a puránák megmutatják az alkalmazást. De még mindig keresnünk kell, és rá kell jönnünk. Ez így jó? Ha valaki az élet nehézsége miatt ösztönösen megtanulja alkalmazni ezeket az elveket, és az eredménye az elégedettség, akkor ő már tud független is maradni egy ideig, meg együttműködni egy hölggyel?Igen. Ez egy kevéssé ismert pont. Igazából csak néhány asztrológus ismeri. Technikai szempontból csak azok tudnak tényleg távol maradni a nőktől, akik tudnak velük együtt dolgozni is. Mert az asztrológiában ez ugyanaz a jóga. Mint Siva, ő a legelkülönültebb és lemondottabb, de ő tud a legjobban bánni. Náradamuni, az örök brahmacsári, de amikor Brahmán úgy szervezte a büszkesége miatt, mármint hogy Náradamuninak, hogy végül nőkkel kellett lennie, akkor folyamatosan tudott szórakoztatni ötven abszarát, ami azt jelenti, hogy ügyes volt. De nem arról van szó, hogy valaha meg fogod érteni. Phrabupáda azt mondja, hogy a férfiak nem tudják megérteni a nőket, és a nők nem tudják megérteni a férfiakat. Hogyha a férfiak meg tudnák érteni a nőket, akkor miért kellett volna Krisnának úgy jönnie, mint az úr Chétanja? Mert nem lehet megérteni. Értheted a tudományt, de hogy mi fog történni, azt nem tudod. Nem tudjuk megjósolni sosem. Csak tudjuk, hogy amikor vannak a különböző helyzetek, akkor mi történik, és melyik módszert kell használni, ami működni fog. De hogy mi fog előjönni milyen intenzitással, milyen módon, azt sosem lehet megjósolni. Ehhez nincs tudomány. Mert erre lettek teremtve. Arra lettek teremtve, hogy korlátlan változatosságot hozzanak létre. Tehát ilyenek. A működtetés alapelve a birtoklásvágy, vagy hogy azt gondolom, hogy nem birtoklom a másik személyt?

117

Az egy másik recept. A férfiasság elvének két aspektusa van. Mondjuk inkább, hogy négy aspektusa van a férfiasságnak. Az egyik, ami tud nőktől függetlenül működni, és három, ami a nőkkel kapcsolatban működik. És egy férfinak különbséget kell tudni tenni a két kategória között. Ha erre nem képes, akkor problémái lesznek. Ezért az érzékenység mindig abba a régióba fogja tartani, amikor nőkkel dolgozik. Nemhogy az a rész, ami függetlenül dolgozik, nem kapcsolható össze; összekapcsolható, de a kapcsolat közvetett. Ez érthető? Ezért az elvet szokassan, vagyis a mező, a cselekvés mezejének a létrehozása, tehát hogy mi az a körülmény, vagy környezet, amit a grihaszta életednek nevezel? Ez a házad, a bútorod, az autód, a földed, más kellékeid, a ruháid, ide tartozik a tekintélyed, a vagyonod, a befolyásod, mindezek a dolgok, az a mező, amire férfi-női kapcsolat alapszik. De azok a dolgok, amiken alapszik a kapcsolat, az nem maga a kapcsolat. Az, hogy gazdag vagy, az nem egy kapcsolat közted és a feleséged között. Az egy környezet, amiben a férj és a feleség kapcsolatban áll egymással. A ház nem a kapcsolat, de egy alap, amin kifejeződhet. Hogyha a férfi egy befolyásos személy, de az nem áll kapcsolatban a nővel. Az egy dolog, amit figyelembe veszünk a kapcsolatban. Ez érthető? Vagy a szépség, a férfi szép, a nő szép, de ez nem a kapcsolat, ez az alapja, hogy mindketten értelmiségiek, vagy mindketten lemondottak, de ez a környezet, amiben a kapcsolat zajlik. Tehát ez szankarsan. Sok férfi azt a hibát követi el, hogy azt gondolja, hogy én mindezeket biztosítom, és akkor a feleség legyen boldog! Megteremtetted mindezt, de nem történik semmi benne. Ott van a ház, de nincs benne a viszonzás egymás között. Hazajön a munkából, akarja, hogy csak legyen magában, elvárja, hogy a feleség csak a konyhában lesz és felszolgálja neki az ételt, ő meg nézheti a tévét, és aztán mindez után a csodálatos viszonzás után azt gondolja, hogy amikor ágyba mennek, akkor valami történni fog. Ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem érti a nőket. Mert csak annyit működött, hogy megteremtette a környezetet, de sosem viszonzott. Ez érthető? Ezért van, hogy van a prajuna nilutha vászvudév, hogy amikor dinamikus a kapcsolat, akkor valamelyik hangulatba kell lenni ezek közül. De konkrétan a vászudében, ami azt jelenti, hogy cselekvés. Vagy ha ott van a megfelelő hangulat, vagy a vágy arra, hogy viszonozzál, de nincs rá lehetőség, a szükséglet, hogy viszonozzál, habár lehet, hogy éppen nem történik, hogyha ez a kettő ott van, akkor a cselekvés maga működni fog. Ez egy nagy probléma. Ugyanakkor hogyha senkinek nincs ellenére – visszatérve a veszekedéshez – ez az elv nagyon fontos egy veszekedésben. Amikor elkezdődik a vita, egyáltalán nincs arról szó, hogy a nő tudatában áll annak, hogy miért mérges. Néha tudja, de sokszor fogalma sincs. Ez nem az ő hibájuk. Ezek a tesztoszteronnak a barátai, akik ezt a dolgot előidézik. Megvannak a saját problémái. Ez így érthető? Hadd fejezzem be! Hogyha mondom, hogy mondd a kérdést, akkor elvesztem a gondolatmenetet. Tehát hogyha te nem tudod, ő nem tudja, és nem beszél, akkor a pradjuna állapotba kell lépned, vagy vissza

118

a szankarsanhoz, ami azt jelenti, hogy csak létezel, semmi sem történik. De ez egy olyan létezés, amikor ott van a vágy, hogy történjen valami. Tehát pradjuna. Tehát az ember nem mond semmit, csak várja, hogy merre fog menni, mert a nő sem tudja, hogy merre fog menni. És amikor nyilvánvaló, akkor rögtön ott van a mozdulat. Mozdulat azt jelenti, hogy a kapcsolatnak valamilyen dinamikus eleme. Általában az történik, hogy a férfiak visszamennek szankarsanhoz, s akkor csak ők vannak és a dolgaik. De nincs kapcsolat a női energia és szankarsan között, és akkor bizonytalanságérzés van, és ezért csak fokozódik a veszekedés. Mert eleve a bizonytalanság miatt van a veszekedés. És akkor a férfi egy olyan helyzetet idéz elő, ami a nőt még bizonytalanabbá teszi, mert nem viszonoz, de nincs nyitva a viszonzás ajtaja sem. Ezért amikor egy vita van, akkor nincs szükség arra, hogy elhagyjuk a szobát, még ha azt is mondják, hogy tűnj innen, utállak, látni sem akarlak: egyszerűen csak ne menj ki a szobából. Mert ez csak egy módszer arra, hogy kifejezze, hogy az attitűdödet nem érdeklik. Itt nem a személyt akarják, hogy eltűnjön, hanem az attitűdét. Más szóval amilyen helyzetben vagy amikor ez elkezdődik, azzal, hogy ez elhangzik, akkor menj vissza abba a helyzetbe, ami közvetlenül megelőzte ezt. Tehát hogyha a dívány egyik végén ültét te, a másik végén ő, és aztán odamentél és mellé ültél, és azt mondja, hogy takarodj innen, akkor csak ülj vissza a dívány másik végére. Ha te a díványon ültél, ő meg a széken, és aztán odaültél, és azt mondja, hogy tűnj innen, akkor csak ülj vissza a székre. Tehát hogy mi volt az utolsó helyzeted. Hogyha mondja tovább, hogy takarodj innen, akkor még egyet lépjél az előzőbe! Hogyha ennek a hatására ki kell menned az ajtón, akkor hát jó. Ez jó így? Hogyha van ez a veszekedés, de a férfi önkontrollt gyakorol, és közben várja, hogy mi történik, akkor az megfelelő megoldás?Ez az egyetlen megoldás. De az önkontrollnál dinamikusan kifelé kell menni, nem befelé. A férfi azt mondja, kontrollálom magam, ez a nő őrült, jól van, nem leszek dühös, nem baj, egybetartom magam! Ez szankarsan. Vagy csak ilyen befelé fordított pradjuna. A nő kemény, jó, akkor most felrobbant, most csak vársz addig, amíg nem tudod, hogy mi van igazából. Az érzék kontrollal dinamikusnak kell lennie a kapcsolatnak, különben csak visszatartod magad, de ő nem vesz részt benne, s akkor még dühösebb lesz. Akkor az a megfelelő attitűd, hogy önkontroll és békesség, kiegyensúlyozottság, de aktívnak lenni.Nem feltétlen az, hogy aktív vagy, de hajlandó vagy viszonyulni, vagy kapcsolódni. Nem jelenti azt, hogy van cselekvés, ez egy érzés. Prajuna azt jelenti: hm, ez egy elég jó kocsi, mindenre alkalmas, amire szükségem lenne, ez jó lenne. Anirutha az, hogy nekem kell ez a kocsi. Ez a különbség. Rászvudé azt jelenti, hogy megveszem a kocsit. Hogyha elkezdődött egy veszekedés, hogyha azonnal elmúlik, jó, de hogyha nem, akkor kell visszahúzódni és figyelni, hogy merre mennek a dolgok.Egy barátom mondta, hogy amikor veszekednek, soha nem szabad csúnya dolgokat egymásnak szemtől szembe mondani, vagy hogy soha

119

nem fekszenek le úgy, hogy ha még össze is vesztek, hogy ne béküljenek ki, vagy haraggal a szívükben. Ilyen technikai dolgokról beszélne-e még, hogy ha már kirobbant a veszekedés, akkor mit lehet csinálni?Lényeg az, hogyha van veszekedés, és használod azokat, amiket mondtam, akkor ez el fog múlni. Hogyha azt mondod, hogy ne feküdj le rossz hangulatban, az jó, de a lényeg az, hogy amikor azt mondod, hogy ne hagyd, hogy lemenjen a nap úgy, hogy még fennáll a vita, tehát hogy ne úgy feküdjetek le, hogy még vitában vagytok, akkor az a lényeg, hogy ez egy dinamikus dolog. Tehát te érzékeny vagy, hajlandó vagy viszonozni, alázatos vagy, és ettől fog elmúlni. Amikor azt mondjuk, hogy ne érjen úgy véget a nap, hogy még fennáll a vita, ez csak egy inspiráció arra, hogy csináld azokat a dolgokat, amiket mondtam. Azt mondani, hogy ne engedd, hogy úgy legyen vége a napnak, hogy nem oldódik meg a vita, az csak azt mondja, hogy ne legyen fenn a vita, de nem mondja meg, hogy hogy oldd meg. Ez azt eredményezi, hogy felébreszt benned egy vágyat, hogy megold. De hogyha nem tudod, hogy hogy lehet megoldani, akkor nem fog segíteni. A lényeg az, hogy akard megoldani. Ezért mondtuk, hogy prajurna.Vagy szükséged van arra, hogy megoldd, és ez az anilutha és akkor meg fogod oldani. Ez a megoldásnak a technikája. És vannak más dolgok, amik inspirálhatnak arra, hogy megtedd az erőfeszítést. Ez így érthető? Így végül melyik férfi akarná azt, hogy akár csak három nanomásodpercnél tovább tartson egy veszekedés? A védikus koncepció az, hogy minek várj nap végéig, most csináld meg. Ez a lényeg. Ezek a dolgok azért vannak, hogy inspiráljanak, de nem mondják meg a technikát. Menjünk vissza az időben oda, ahonnan származna ez az állítás. Ez egy korábbi generációtól származik. De abban az időben tudták, hogy a feleséggel alázatosnak és figyelmesnek kell lenni. Ott volt a kultúra, hogy ha egy férfi és egy nő egyszerre érnek egy ajtóhoz, a férfi előre engedi a nőt. Egy asztalánál ülnek körben, hogyha egy nő feláll, az összes férfi is feláll. Az egész kultúra érzékeny volt a nők szükségleteire. Ebben a környezetben, hogyha azt mondanád, hogy ne érjen úgy véget a nap, hogy nem oldódik meg a vita, ez csak azt jelenti, hogy legyél alázatos, és viselkedj úgy, hogy megoldódjon a vita. De a technika, hogy megoldd, az ugyanaz. Régen is az volt, hogy ne engedd, hogy a hamis egód az útjában álljon annak, hogy, tehát régen csak az volt, hogy elengedték a hamis egójukat. És akkor, amikor az idősebbek mondták, hogy ne hagyd, hogy úgy érjen véget a nap, hogy még vitáztok, akkor hát jó, akkor engednem kell. De itt a technikáról beszélek, arról, hogy abban a másodperc töredékében, amikor elkezdődik, el kell kezdened dolgozni, hogy kijavítsd. Beszéltünk a pillanat elvéről. A pillanat a másodperc egy tizenegyed része. A tapasztalat ilyen részletekben jön. Amelyik pillanatban elkezdődik, a következő pillanatban már dolgozol rajta, hogy kijavítsd. Hogyha a hamis egód útjában áll, és nem, én nem fogok engedni, és így lesz, ahogy én mondom, akkor ezzel csak telnek el a pillanatok, hogy elkezdd megállítani, és ahogy telnek a pillanatok, annál jobban fokozódik a feszültség. Ezért ez a technika meg fogja szűntetni,

120

mert az ember érzékeny, és kontrollálja az érzéseit. Prabhupáda azt mondja, hogy ez a két dolog van az, ami sikeressé, vagy működőképessé teszi egy férfi kapcsolatát egy nővel, hogy érzékkontrollált és érzékeny. És akkor ez így jön létre. Ha a nők között van veszekedés, akkor van, hogy tudjuk, hogy abba szeretnénk hagyni, és ismerjük magunkat. Ugyanezeket a dolgokat lehet alkalmazni, vagy annyira mások, hogy más módszereket kell alkalmazni?Ugyanez érvényes. És aki az idősebb, annak kell az első lépést megtennie. Mert ha az idősebb megteszi ezt a lépést, akkor a fiatalabb úgy fogja érezni magát, mint egy szemét. Ha egyenlőek, akkor annak kell megtennie a lépést, aki hibázott. De ha el akarod kapni a másikat, akkor akinek igaza van, azt egye meg a lépést. Mert akkor az, aki hibázott, és tudja, hogy hibázott, akkor még rosszabbul fogja érezni magát. Ha egy kicsit akarod rosszul érezni magad, akkor te kezdd el. Hogyha rosszabbul akarod érezni magad, akkor hagyd, hogy a másik kezdje el. A választás a tiéd.A férfiak biztonságérzete miben áll?Hogy férfiak. Szóval legyél magabiztos, hogy ez az, amit a feleséged akar tőled. Azt akarja, hogy te legyél a férfi, azt akarja, hogy te vezess. Ezt akarja, de neked csinálnod kell. És állandóan tesztelni fogja, mert látni akarja, hogy valóságos. Mert a biztonságérzeted az, hogy tudod, hogy ő ezt akarja. Minden nő akarja. Frusztráltak a nők, amikor nem találkoztak még olyan férfival, aki ezt meg tudja adni, és akkor beszélnek függetlenségről, hogy nincs szükségük férfiakra, és ilyenek. De nincs így valójában. Egyszer láttam egy cikket, két nőről szólt, akik elkezdték a női függetlenségi mozgalmat Amerikában a hatvanas években. Ha ismeritek a történelmet, ismeritek a nevüket. A legnagyszájúbb, legszörnyűségesebb, mindent kimondó, „égesd el a melltartódat” nők voltak. Ez akkor volt, amikor tinédzserek voltak a húszas éveikben, és teljes gőzzel belementek így a negyvenes éveikbe, és a legfőbbet közülük elvette egy mágnás, nagy gazdag, büdös… nagy limuzinja van, kastélya van, magánuszodája van: egy mágnás. Az volt az életstílusa, hogy megvolt neki a saját helye, a fickó küldött egy limuzint a lányért, és miután a limuzinba beszállt a nő, elmentek a fickó házához, és ő is beszállt. Így nem kellett várni arra, hogy a nő elkészüljön. És annyi időt fordított arra, hogy elkészüljön, amennyit akart. Elmentek az étterembe, ami már le volt foglalva, és már megtették az ételrendelésüket, mielőtt odaértek. Csak annyit kellett tennie, hogy gyönyörű legyen és nőies. És boldog volt. Ez volt az első számú női egyenjogúságért küzdő nő. A második számú egy dokkmunkás emberhez ment feleségül. Tudjátok, azok a kemény fickók, akik ott dolgoznak a kikötőben, és tetováltak. Kemény, nyers, férfi-férfi, ha olyan is a szaga. Tehát ez a női természet. Ha egy nő nem így cselekszik, az azért van, mert nincs egy férfi, aki így fordulna felé. Egy nő nem tud nő lenni, hogyha a férfi nem férfi. A magabiztosság az, hogy ők azt akarják, hogy férfi legyél, és ha te játszod ezt a szerepet, akkor ez a biztonságérzet. El fog menni az elektromosság a generátortól? Ha nincs bekapcsolva,

121

akkor nincs áram, lehet, hogy ez a probléma. Be kellene kapcsolni. Kapcsold be! Hogyha működik az elektromosság, akkor maga az elektromosság meg fogja valaha szakítani a kapcsolatot a generátorral? Ha be vagy kapcsolva, egy nő sosem fog elmenni, de ha ki vagy kapcsolva, akkor nincs nő. Egy férfi-férfi kapcsolatra próbálom átültetni azokat a dolgokat, amiről beszél Maharaja. Van, hogy két barát között is, ha az egyik felemeli a hangját, ettől megrendül a kapcsolat. Az, hogy megrendül a kapcsolat, az látszólag egy női tulajdonság.Minden működő dolog a férfi-női princípiumon alapszik. Itt van a harcművészünk. Vannak a kezeid, ha erre megy, ekkor ez a férfias, ez a nőies kéz. De van egy korlát, és aztán jön a másik irányba. Aztán erre megy, ez férfias. Hogyha a jobb kezet szemléljük, akkor amikor erre megy férfias, ha erre megy, nőies. A teremtésben minden működés a férfiasságnak és a nőiességnek az interakciója. Hogyha ez férfi-férfi között van, vagy nő-nő között van, ugyanez az elv működik. De férfi-férfi között egyszerűbb, és nő-nő között egyszerűbb, és amikor ez férfi-nő között van, akkor kezd bonyolultabbá válni. Ezért tanítják az elveket a férfi-női kapcsolatokon keresztül. A férfi és a nő, a férj és a feleség, mert ez a legintenzívebb alkalmazása a férfi-női elvnek. De ez után mindenben alkalmazható. Van egy falad, van egy csavarod, és van egy fúród és egy csavarhúzód. Be akarod tenni ezt a csavart a falba. Van egy elektromos fúród. Bármilyen méretű csavarfejet használhatsz, hogy lukat fúrj a falba? Bármit? Ennek arányosnak kell lennie a csavar méretével. Tehát ott ez a férfi-női elv figyelembevétele. Teheted azt, hogy csak fogod a fúrót, és amilyen erősen és amilyen gyorsan akarod, csak befúrod a falba? Nem, csak olyan sebességgel tudsz menni, amivel a fúró tud pörögni, hogy a fal még elfogadja. És akkor a falat veheted a női elvnek, és a fúrót a férfi elvnek. Azt akarod, hogy luk legyen a falba. De a falban a luk csak egy olyan sebesség mellett tud megtörténni, amit a fal megenged. Más szóval, hogyha egy férfi akar valamit kezdeni egy nővel, sakkor az csak olyan sebességgel tud megtörténni, ahogy ezt a nő engedi. Vagy veheted a kezedet a férfi elvnek, és a fúrót a női elvnek. Csak annyira nyomhatod, vagy nem nyomhatod, amennyire a fúró engedi. Ha túl erősen nyomod, a fúró megáll. Ha nem nyomod elég erősen, akkor nem lesz lyuk a falon. Ezt érted? Ezért kell a férfinak dinamikusnak lennie. A nők azt akarják, hogy a férfiak legyenek dinamikusak. Hogyha a nők veszik a dinamikus szerepet a kapcsolatban, az mesterséges. Csak azért teszik, azzal a reménnyel, hogy előidézzék, hogy a férfi elkezdje ezt tenni értük, vagy feléjük. Ha egy nő saját magától elkezd egy viszonzást, azt jelenti, hogy akar valamit. Van valami, amit vár tőled, hogy csinálj. Vagy hogy kezdj el egy érzelmi viszonzást, vagy hogy tegyél erőfeszítést, hogy kibővítsd a környezetet. Vagy akar valamit, vagy akar valami új dolgot, vagy azt akarja, hogy viszonozd vele. Az asztalra teszi az ételt. Nem kérdezi meg tőled, hogy hogy ízlik, mielőtt megkóstoltad volna. De ha már megkóstoltad, és nem mondod, hogy ez finom, akkor lehet, hogy azt mondja, hogy hogy ízlik?

122

Mert itt ő vette magára a férfi szerepet és próbál belőled előhívni valamit. S akkor egy kicsit többet kellene tenned annál, minthogy így csinálsz: Hm. Más szóval ő beszélgetni akar. És akkor lehet, hogy egy hm, nagyon finom, és akkor ameddig csak el kell mennie. Ne gondold azt, hogy fogd már be a szádat, enni akarok! Ha beszélgetni akar, akkor beszélgess! Azért vettél feleségül egy nőt, hogy viszonozd vele, és azt akarod ,hogy ez a viszonzás kellemes legyen, mert ha most kellemes, akkor élj vele. Ne mondd azt, hogy majd ha ettem, utána jó lesz. Most jó. Vagy nem lesz. És ha azt mondod, hogy majd utána beszélgessünk, akkor utána veszekedés lesz. Igazából ettől a pillanattól lesz a veszekedés. Érted, amit mondok? Ő azért kezdeményez, mert neked kellene valamit csinálnod. Vagy azt mondod, hogy sosem mond semmit, vagy lehet, hogy amikor lerajka, akkor azt mondja, hogy ezt nagyon fogod szeretni. Ez utal arra, hogy azt kellene mondjad, hogy hm, ez ízlik! Amikor egy nő ily módon aktív, akkor az mindig mesterséges. Mesterséges az nem azt jelenti, hogy hamis, azt jelenti, hogy nem a természetes helyzet. Mindig a férfi az alany és a nő a tárgy. Ha tettél valamit, és ez így meghatja őt, nagy hatással van rá, akkor cselekvéssel fog reagálni. De ez már egy reakció arra, amit te megcsináltál. Ez természetesen nőies. Hogyha egy nő nem reagál, nem csinál semmit, akkor az azt jelenti, hogy az ő elméjében te nem csinálsz semmit. A nők mindig nagyon igazságosak az érzelmi területen. Amennyit befektetsz, annyit vissza fogsz kapni. Nemhogy amennyit gondolsz, hogy kapnod kellene, hanem amennyit érdemelsz. Hogyha a megfelelő mennyiségű pozitív cselekvést befektetted, akkor a megfelelő mennyiségű pozitív reakciót fogod kapni. És hogyha megfelelő mértékben kibuktatod őket, akkor meg fogod kapni az annak megfelelő mértékű fegyelmezést, amire szükséged van. A megosztás egy nagyon fontos elv a nők számára. Mindent megosztanak. Ha boldogok, azt is megosztják, ha nem boldogok, azt is megosztják. Ahogy korábban mondom, számukra a boldogság és a boldogtalanság csak ugyanannak a tapasztalatnak egy másik oldala. Más szóval, hogyha egy nő érzelmileg reagál a tetteidre, akkor egy férfi magabiztosan érzi magát. Mert a férfi érzelmi reakciót keres, a nő pedig biztonságérzetet. Mint ahogy mondtam az irányítás és élvezés filozófiai elvét, vagy a félelem és ragaszkodásét. Az irányítás a férfi elv, és az élvezés a női. Hogyha a férfi irányít, akkor a nő élvez. A nő a férfihez fordul az irányításért, a férfi a nőhöz fordul az élvezetért. Az irányításnak és a félelemnek ugyanaz a helyzete. Hogyha a nő nem érzi, hogy irányítja a férfit, akkor félelme van, bizonytalanságban érzi magát. Ezért a birtoklásérzet biztonságérzetet ébreszt, mert a tiéd, az irányításod alatt áll. De ha nem viselkedsz megfelelően, akkor nem biztos benne, hogy akarja ezt a tulajdont. Egy férfi szeret valamit vagy nem szereti, hogyha hasznos, akkor megtartja. Egy nő úgy van vele, hogyha szereti, megtartja, ha nem szereti, nem tartja meg, függetlenül attól, hogy hasznos vagy sem. Lehet valami nagyon hasznos, de hogyha nem szereti, nem tartja meg. Lehet valami haszontalan, de szereti, akkor megtartja. Ezért a férfi türelmes, hogyha a felesége őrült, mert

123

tudja, hogy ilyen. Nagyon toleráns. De amikor a férfi őrült, az a nőt bizonytalanságba tartja. Vagy azt vonja kétségbe, hogy te vele akarsz lenni, vagy azt, hogy ő veled akar lenni. Tartsunk egy kis szünetet.

H.H Bhaktividya Purna Maharaja Egerben tartott előadásai – kilencedik lecke

Maharaja említette, hogy biztosítsuk azt, hogy a nők tudják, hogy ragaszkodunk hozzájuk, ugyanakkor arról is szoktunk beszélni, hogy jobb, ha a nők ragaszkodnak a férfiakhoz. Ezt hogy lehet összeegyeztetni?A nő ragaszkodik a férfihoz, de ez nem azt jelenti, hogy ő nem érezheti azt, hogy ő ragaszkodik hozzájuk. A lényeg az, hogy a kötelesség el lesz végezve. Az, hogy anyagilag ragaszkodsz-e, vagy sem, az nem számít. A kötelesség el lesz végezve, és a kötelességnek része az, hogy úgy csinálsz, hogy a nő kényelmesen érezze magát. Az őszinteség abban van, hogy te végzed a kötelességed, nem pedig abban, hogy neked tényleg ott van ez az anyagi szükségleted, hogy vele legyél. De általában ez a létállapot később következik be a grhaszta asramában. Más szóval hogyha a grhaszta asramát a szentírások előírásai szerint egy elkülönült módon gyakorlod azzal a céllal, hogy elégedetté tedd Krisnát, ez megszabadít az anyagi ragaszkodástól. De az, hogy megszabadultál az anyagi ragaszkodásodtól, ez nem jelenti azt, hogy nem végzed a kötelességed. Vudistir ragaszkodott ahhoz, hogy ő legyen a világ uralkodója, és azért lett az? Vagy ez a kötelessége volt? És tökéletesen végezte. Mindenki szereti olvasni róla a Mahat Pháratában. Ő őszintén törekedett a kötelességei végrehajtására, amibe beletartozott az is, hogy uralkodó lesz. Ezért az, hogy a feleségnek biztosítjuk a biztonságérzetét, ezt meg kell tennünk. A grhaszta élet közepén a férj tényleg ragaszkodik. Az élet végén pedig nem azért érezteted vele, hogy ragaszkodsz, mert ragaszkodsz, hanem mert az a kötelességed. De a kötelesség az állandó tényező. Ha nem végzed a kötelességed, akkor csak akkor hajtod végre a tevékenységeket, amikor kedved van hozzá. A férfinak is lenne kötelessége, és a nőnek is vannak kötelességei, ezért házasodik meg valaki. Akár van valakinek kedve, akár nincs, a kötelességét mindig el kell végeznie. Ez biztosítja az állandó kapcsolatot. Később pedig a bajtársiasság az, ami inkább egybetartja inkább, mint a szükséglet, hogy férfi és nő legyen valaki. Később pedig két legjobb barátról lesz szó, akik nagyon jól ismerik egymást, és egyszerűen csak jól tudnak együttműködni, jó csapatot alkotnak. Nem arról van szó, hogy egy férfi és egy nő; barátok. Ez a várna prasztha. A kérdés az, hogy mi egy megfelelő hangulat egy nőnek más férfi felé, aki nem a férje, s hogyan áll egy nő a férje védelme alatt, amikor a férje nincs jelen?A viszonzás mindig kellemes, a kérdés az, hogy ez formálisabb, vagy kevésbé formális. Ismerős-barátokkal kevésbé formális, akik nem állnak olyan közel hozzánk, azokkal formálisabb. És akikkel meg nem kellene,

124

hogy viszonozzunk, azokkat meg csak így ignoráljuk, figyelmen kívül hagyjuk. Figyelmen kívül hagyni jobb, mint azt mondani valakinek, hogy tűnjél el! Ha férje van, akkor a férfi mindig szépen néz ki, szépen öltözik. De amikor nincs jelen a férj, akkor nagyon egyszerűen öltözik. Egy nő tudja, hogy mi az, ami vonzó a férfiak számára. Szóval, hogyha a férj jelen van, akkor úgy öltözik, de ha a férj nincs jelen, akkor nem úgy öltözik. Nem fog túllépni az alapokon. Viseli a karkötőjét, a fülbevalót, és ami nem lóg???. Nagyon egyszerű ruhát. S amikor a férj először hazamegy, akkor így marad, ez a hagyomány. S akkor a férj látja, hogy hogyan öltözik a nő, amikor nincs ott a férj. S aztán, amikor ott van, akkor felöltözik szépen. Ez nem azt jelenti, hogy reggel, amikor munkába megy és onnan jön vissza, hanem hogyha elutazik valahova. Amikor végezzük a szolgálatunkat, akkor kapcsolatban állunk más férfiakkal is, és mi a megfelelő hangulat, amiben ezt a kapcsolatot gyakorolhatjuk?Alapvetően csak az, hogy formálisan tartod, ne hagyjál nyitva ajtókat! A nyugati fölfogás az, hogy lehet flörtölni, de ezen a ponton nem megy túl. De nem túl sokan tudják működtetni ezt a rendszert. Mindig ott van a formalitás. Más szóval, tudod, hogy hol van a határ, nem lépsz túl rajta, és nem engeded azt sem, hogy ők túllépjenek. És ha túllépték, akkor ezt tudatod velük. Ezt hogyan kell tenni? Csak megmondod, hogy a viselkedésed nem megfelelő. Vagy szólsz valaki másnak, hogy mondja meg neki. Ez egy határozott dolog, nem egy érzelmi dolog. Hogyha… akkor csak hallgatsz, ott ülsz, hogy na, és akkor ezzel mi van? És akkor csak hallgatsz. Csak nem válaszolsz, akkor tudják, hogy rossz kérdést tettek fel. A nem viszonzás nemet jelent. A nem azt jelenti, hogy talán. A saját módszereidet kell követni. Valaki felhív a telefonodon, és nem veszed fel. Küld egy sms-t, nem válaszolsz. Beszél hozzád, nem válaszolsz, másról beszélsz. Na, jól van, akkor hogy vagy, minden rendben megy? Akkor kész vagy a munkáddal? És akkor tudják, hogy … jó. A nőknek leállítani egy kapcsolatot a férfiakkal a könnyebb dolog. Mert természetesen egy férfi annyira tud belépni a kapcsolatba, amennyire egy nő engedi. Hogyha a nő nem mozdul, akkor nem történik. Ugyanakkor a nőket meg kell védeni, mert szilárd kapcsolatokra vágynak, és veszélybe kerülhetnek. A férfi teremti meg azt a környezetet, amiben a nő meg lesz védve. De ha a nő nem akarja, hogy meg legyen védve, akkor senki sem tudja megvédeni. A legfontosabb dolog a nők védelmezésénél, hogy a nő akarja, hogy meg legyen védve. Hogyha van egy nő, aki akarja, hogy meg legyen védve, és a férfi védelmet biztosít, akkor működik. Beszélt arról Maharaja, hogy a nők szeretnek megosztani dolgokat, szeretik megosztani a boldogságukat, és a boldogtalanságukat. Hogyha egy nő bizonytalanságban van, ez azt jelenti, hogy nem akarja ezeket sem megosztani?Hogyha bizonytalanságban van, akkor nem akarja megosztani a boldogságát, boldogtalanságát? Nem, akkor a bizonytalanságát fogja megosztani. Ne aggódj, nem lesz olyan, hogy kihagy valamiből. Ha jó

125

napja van, hallani fogsz róla, ha rossz napja van, hallani fogsz róla. Sose fogsz kimaradni semmiből. Úgyhogy ne aggódj, ha bizonytalanságban érzi magát, akkor ne hallanál róla. Ha egy nő nem osztja meg a dolgait, akkor a férjnek mit kell tennie?Vagy a férj sem osztja meg az ő dolgait, vagy nem engedi, hogy a nő irányítsa a férfi dolgait. Vagy nem érzi magát kényelmesen a környezetben, ezért ami az övé, azt visszatartja, hogy megkapja azt a biztonságérzetet, vagy a férj tett valami megjegyzést, hogy minden, ami a nőé, az a férfié is. És akkor a nő bizonyítani akarja, hogy nem, az az övé. Vagy a férj nem viszonoz megfelelő módon a feleséggel, és ezért a feleség nem akar viszonozni a férjjel. És akkor ez bekapcsolja a hamis egóját. A férj csinált valamit, ami megsérti a feleséget, és akkor a féltékeny düh hangulatába kerül a feleség. Akkor a hatalmát a dolgain keresztül nyilvánítja ki. Eddig érthető? Léteznek-e olyan körülmények, amik gátolják azt, hogy a férfiakban ez a valódi férfiasság megnyilvánuljon?Igen, hogyha olyan barátoktól fogadsz el tanácsot, akik nem tudják, hogy miről beszélnek. Hogyha nem veszed komolyan, hogy a nők egyenesen mondanak valamit. A női természet közvetett, ezért nem gyakori, hogy megmondják, hogy ez így van. Ha valamikor ezt kimondják, akkor ezt úgy kell venned, hogy ez mindig érvényes, nem csak erre a beszélgetésre. Tehát hogyha egy nő azt mondja, hogy nem szeretem, hogyha ezt csinálod, vagy akarom, hogy ezt csináld, vagy hogy olyan jó, hogyha ezt csinálod, vagy nem szeretek ilyen helyzetbe kerülni, ez azt jelenti, hogy ez egy állandó dolog, nem csak arra a beszélgetésre vonatkozik, hanem ezen keresztül tudatják veled, hogy hogyan működnek. Ezt nem feltétlenül teszik gyakran, de amikor teszik, akkor nagyon komolyan kell venni. Ezért figyelni kell arra, hogy semmilyen körülmények között ne bánjunk velük úgy, vagy ne csináljunk úgy, ahogy mondták, hogy ne csináljunk. Ezt ne úgy vedd, hogy ez egy másik beszélgetés, vagy egy a sok közül. Ez volt „A” beszélgetés, és nem lesz hosszú. És ha elvicceled, vagy azt mondod, hogy na jó, de akkor ezzel mi van? Akkor bezárul az ajtó. És ki tudja, hogy mikor hagyja egyáltalán kinyílni. Egy nő egója egyáltalán nem tudja elviselni azt, hogyha ő őszintén mond valamit, akkor megsértsék. Ez érthető? Nagyon óvatosnak kell lenni, és ezt alkalmazni kell, és akkor kell nézni, hogy minden olyan dolog, ami előtte volt, mi volt. Mi volt, ami ezt okozta. És akkor tudni fogod, hogy a jövőben minden ugyanígy lesz érvényes. Hacsak nem megváltozik. És akkor ezt meg fogja mondani. Meg akarják mondani, de nem tudnák tolerálni azt, hogy megmondják, és te nem csinálod azt minden akadály nélkül. Akkor nem fogják mondani. Ha tudják azt, hogy megmondják, és te el fogod fogadni, akkor megmondják. De ha megmondják, és te játszol vele, vagy az arcukba visszadobod, akkor nagy problémád lesz. Mert ez azt is jelenti, hogy ahhoz sem fognak viszonyulni, amikor te mondod, hogy neked mi fontos.Van ez a mentori rendszer a házaspároknál. Lehetne-e hallani arról, hogy igazából ennek mi a szerepe?

126

Hogy tudjál valakihez fordulni, aki segít megfelelő perspektívával szemlélni a dolgokat, másban is segítséget tud adni. Nekünk hogyan érdemes viszonyulnunk a mentori rendszerhez? Mert hozzászoktunk, hogy egy nő-férfi kapcsolatban nem volt senki, aki tanácsot adott volna, vagy azt mondta volna, hogy hülyeséget csinálunk. Hogyha az, amit mondanak, az működik neked, akkor nem bánod, hogy ők is belefolynak a kapcsolatba. Ha meg nem működik, akkor mért akarnád, hogy belefolyjanak? Akkor csak maradjon a filozófia és a szádana. Ahhoz a nyereséghez jussak a mentoromon keresztül, amit képes adni a kapcsolatunkhoz. Tehát valaki tegyük fel, egy tanár, ez azt jelenti, hogy tud tanítani azon a területen, ami az ő szakterülete. Egy nyelvtanár nyelvet tud tanítani. Egy matematikatanár matematikát tud tanítani. Egy történelemtanár történelmet. Egy nyelvtanárhoz azért mész, hogy nyelvet tanulj, nem azért, hogy matematikát. Hogyha tudják, hogy miről beszélnek a házassággal kapcsolatban, akkor van miről beszélni. Hogyha nincs, akkor ne beszélj velük! Mindenkinek megvan a maga természete, és a természete szerint kell cselekednie. A hamis egó nem fér bele az egyenletbe. Valaki azért van menedzseriális helyzetben, mert ő egy menedzser. Nem azért, mert idősebb, vagy nagyobb, vagy kövérebb, mint valaki más, vagy hosszabb ideje van a játrában. Sokszor van, hogy gondolkodnak bhakták, hogy én régebben itt vagyok, mint ő. Miért nem én vagyok a president? Vagy én Prabhupáda tanítvány vagyok. Ez vagyok, vagy ez vagyok. Nem! Ki az, aki tud vezetni? Akkor ő csinálja! Bisma idősebb volt Judistürnél. Pitarástránál is, és Durjadanánál is, de azt mondta, hogy nem fogok megházasodni. Ezért ő nem lehet király. Érted? Ő minden szempontból mindenkinél idősebb. Egy mahat Bhágavata, ez azt jelenti, hogy a Krisna-tudat és a filozófia szempontjából mindenkinél többet tud, neki a sásztrát és a hadtudományokat Brigu tanította Brihászpatin, Sukrátcsárián, és Parasurán. Tehát ki lesz jobb? Brigu, aki az Úr Brahman fia. Brihászpati, aki a félistenek guruja. Sukrátcsári, aki a démonok guruja. Az egész univerzum. És Parasurám, aki az Úr inkarnációja hadtudományra, vagy harcművésztre. Bima olyan erős, mint tízezer elefánt. Ez nem egy hasonlat, vagy allegória. Ez szó szerint így van, hogy fölemelte a hegyet, megpörgette a hegyet, és ide-oda dobálta az elefántokat. Vitarásra olyan erős volt, mint tízezer elefánt. Bimának a tömör vas murtiját Durjadan, aki a legjobb volta buzogányharcban és ők olyan buzogányt használtak, ami százezer más buzogánnyal felelt meg, és amikor ő olyan erővel megütötte ezt a szobrot, amilyen erővel csak tudta, egyik, hogy nem borult fel, amikor megütötte, kettő, hogy nem tört össze, amikor megütötte. Amikor Vitarástra megölelte, akkor porrá zúzta. Erős volt. Bima nagyon ki van bukva Rájaszurára, Sisuka nem túl lelkes attól, hogy Krisnát választották ki, hogy ő lesz, akit imádni fog az univerzum összes személyisége közül, és úgy döntött, hogy ezt az elégedetlenségét kifejezi a megjegyzésein keresztül. Bima annyira dühös volt, hogy fel akart kelni a székéből. Dismadép csak így keresztülnyúlt a széken, és megfogta, és a helyén tartotta egy karral. Nem az egész karjával, csak az alkarjával.

127

Arról nem is beszélünk, hogy milyen erős volt Bisma. Legyőzte Parasurámot a csatában. De aztán kiszállt, hogy ne nézzen ki Parasurám rosszul a félistenek kérésére. Mondhatta volna, hogy figyeljetek, én vagyok az ember, félre punkok. De nem ezt tette. Aki képesített, az legyen a helyzetben, azt töltse be a pozíciót. Nincs ennek köze a tekintélyhez, semmi máshoz. Az a lényeg, hogy ha egy mentor ért a grhaszta asramához, és te kényelmesen érzed magad, akkor tegyél fel neki kérdéseket. Hogyha nem, akkor ne kérdezz! De ha értik a filozófiát, a szolgálatot, a szankirtant, amihez értenek, akkor annak az előnyével éljen. Mentorok vannak a tudományos területeken is. Bizonyos rendszerekben vannak ezek a tutorok az egyetemben kezdve. Hogy az idősebb diákok tanítják a fiatalabb diákokat, amikor végzel, akkor van egy másik mentorod, aki tanít arra, hogy hogyan gondolkozzál, hogyan legyél tudós. Ez már létezik nyugaton. A katonaságban is van. Igazából mindenhol van, hogyha megnézed: a kereskedőknél, csak a kérdés, hogy észrevesszük-e őket. Korábban úgy volt, hogy a rokonok mondták meg, mit kell csinálni. A család idősebb férfitagjai félrevonták a fiatalabbakat, és mondták, így csináld, így csináld! És a nők megcsinálták ezt a lányokkal. Tehát ez ott volt régebben is. A probléma az, hogy most köztes állapotban vagyunk, ahol anyagilag nem működik már, és amíg lelkileg nem szilárdulunk meg, nem szoktunk hozzá ezekhez a dolgokhoz. A lelkiben ott van, és a tradicionális anyagiban is ott volt, de mi még valahogy a kettő között vagyunk.Ha valaki mentort választ, akkor figyelembe kell-e vennie azt, hogy a mentornak a természete passzoljon a házaspárnak a természetével?Nem akarom, hogy túl angolos legyen a válaszom, de abszolút figyelembe kell venni. Ez az, amit??? mond, hogy a társulásnál arra törekszel, hogy hozzád hasonló beállítottságú emberekkel társulj. Svajati. Ugyanaz a csoport. Máskülönben hogy fog tanácsot adni? Lehet, hogy jó az a tanács, amit adnak, de nem biztos, hogy tudják úgy adni, hogy az neked megfeleljen. Mint amikor egy gurut választasz. Minden guru ugyanazt a dolgot mondja, de lehet, hogy más közönséghez szólnak. Te egy olyan gurut választasz, aki számára te vagy a közönség. Vagyis hogyha beszélnek, akkor te azt megérted, és tudod alkalmazni. Ez érthető? Ugyanígy van ez a mentorral.A hagyományos családokban voltak természetes kapcsolatok, amik működtek, ugyanezek a viselkedési szabályok érvényesek lennének a modern családi környezetben. Például az, hogy a nővérével úgy bánik az ember, mint az anyjával, a húgával pedig úgy, mint a lányával. Igen, ez mindig működik. Hogyha a védikus közelítést használod. Hogyha a nyugatit használod, akkor nem működik most, nem fog működni, hogyha te csinálod. A nővért úgy tisztelni, mint az anyát, ez azt jelenti, hogy tiszteled az anyát. Ha gyűlölöd az anyád, gyűlölni fogod a nővéredet is a modern alapján. Az, hogy a húgod olyan, mint a lányod, azt jelenti, hogy védelmezed és gondoskodsz róla, hogy odaadod neki azt, amire szüksége van, kedves vagy vele, sosincs olyan, hogy nem vagy kedves. Azt mondják, egy apának a lányával való kapcsolata a kedvesség

128

csúcspontja. Ez a védikus. Ha ezt követed, akkor követni fogják… Mindenki szereti, hogyha kedvesen bánnak vele. Azt mondjuk, hogy egy mataji kövesse a férjét a testével, a szavaival és az elméjével. Mit jelent az, hogy az elmével követni a férjet? Ha van valami, amiben nem értünk egyet, akkor lehet, hogy a szavainkkal egyetértünk, és meg is csináljuk, de az elménkben nem értünk egyet.Mit jelent az, hogy követni a férjet tettel, szavakkal és elmével? Fizikailag az ember olyan tevékenységeket végez, amik kedvezőek, mentálisan a viszonzás a kedvező, a szavak azok kedvezőek, de ez nem azt jelenti, hogy ha valamiben nem értünk egyet, akkor annak nem adunk hangot. Követés azt jelenti, hogy valamit próbáltok együtt csinálni. S hogyha valami nem úgy megy, ahogy gondolod, hogy mennie kellene, akkor ennek hangot kell adni. Ha azt akarod, hogy a férjnek is jól menjenek a dolgok, akkor azt akarod, hogy megfelelően menjenek. És ha valami olyat csinál, ami nem fog jó eredményt hozni, akkor ezt mondd meg. Mert ez azt jeleni, hogy olyan eredményt fog kapni, ami nem jó számára. De ezt kedvesen kell, kellemes módon kell megmondani. Meg kell várni hozzá a megfelelő pillanatot. És ha felhoztad, és még mindig nem megy át, akkor hagyd. Várj egy másik pillanatra! Hogyha megpróbáltad, és szánalmas kudarcot vallott, akkor próbálj felhozni egy másik alternatívát, vagy várd meg, amíg ő megkérdez téged. De sose mondd azt, hogy én megmondtam! Mert ezzel csak ébresztgeted a kutyát. Lehet így működtetni annak ellenére, hogy ha van valamilyen nézeteltérés, ami folyamatosan jelen van, és nem oldódik meg?Tegyük fel, hogy van valami, amit meg akarsz szerezni. Most nincs meg neked. Hogyan fogod megszerezni? A technika mindig működik. A zavarodottság abból jön, hogy ott van az az érzet, hogy nekem már megvan. És minden, ami már a tiéd, az a te szabályaid szerint működik. És valami, ami nem a tiéd, az a saját szabályai szerint működik. Itt jön be a zavarodottság. Úgy akarsz vele bánni, mintha a tiéd lenne, és ez így is van. Hogyha ez simán működik, akkor rendben, de ha nem, akkor úgy kell vele bánnod, mintha nem lenne a tiéd, annak ellenére, hogy a tiéd. Érthető? A nők négyszer okosabbak, mint a férfiak. Biztos, hogy meg tudja csinálni. És elég okosak ahhoz, hogy meg tudják. Kérdést nem hallaniVan valaki, aki elöl ül zöld száriban, közvetlenül a templom president mellett. Van egy másik hölgy is, aki zöld száriban van. Csak egészen hipotetikusan igen.Van egy hölgy, akit elhagyott a férje.Hol hagyta, a buszmegállóban? Örökre. Örökre? Honnan tudod, hogy a ragaszkodás nem fogja visszaadni? Tudod a karmát, én megöllek téged, te megölsz engem, én elhagytalak téged, te majd elhagysz engem. El lett hagyva. Mit kell csinálnia a hölgynek, van-e erre valami technika?

129

Elhagyta őt, de ez nem jelenti azt, hogy elváltak. És akkor még hord bindit, ami azt jelenti, hogy külön élnek. Lehet, hogy örökre külön. Ha egy nő elhagy egy férfit, hogyha nincs válás, akkor a férje még mindig a férje, és ő még mindig úgy viszonyul annak ellenére, hogy nincs kapcsolat. Ez érthető? Még mindig úgy működne, mint egy házas asszony. Mert akkor más férfiak sem fogják piszkálni őt. Mert hogyha visszalép oda, mint ha nem lenne házas, akkor ott van egy halom férfi a nyakán. A Sásztra azt mondja, hogy a mi kultúránkban úgy bánunk a nőkkel, mint az anyánkkal. Hogyan lehet ezt megvalósítani a templomi életben vagy a prédikálásban?Ez azt jelenti, hogy tiszteletteliek vagyunk. Tiszteletteli vagy és figyelmes, de csak azokon a területeken, amire kiterjed a kapcsolatod. Amikor ott kell, hogy legyen a kapcsolat, akkor a megfelelő módon viszonyulsz. Ha nem kell, hogy ott legyen a kapcsolat, akkor nincs ott. Ha te a templomban vagy, a feleséged pedig otthon, akkor mindig fel kell őt hívnod. Vagy te vagy otthon, és ő a templomban van, és neki dolga van, és mindig, ha fölhívod, azt mondja, hú, most dolgom van, majd beszéljünk később. Akkor is föl kell hívnod, máskülönben azt fogja mondani, hogy sosem hívsz fel. Annak az opciónak, hogy beszélhessen, mindig ott kell lennie. Az, hogy élni akar-e vele, vagy nem, az tőle függ. De amikor más nőkkel van dolgod, akkor ezt nem kell tenned, sőt, nem teszed! Amikor beszélned kell velük, akkor beszélsz velük, de azon túl nincs kapcsolatod velük. De amikor beszélsz velük, akkor tisztelettudó vagy, és a megfelelő hangnemet, hangtónust használod, és elegendően figyelmes vagy. Ez érthető?Hogyan kell viszonyulni egymáshoz egy olyan esetben, mi például egy kis templomban vagyunk, és ezért természetesen több kapcsolat van férfiak, nők között, például egy irodában, vagy csak kicsi a hely, ahogy elmennek egymás mellett. Lehet, hogy ha egy férfi csak elmenne egy nő mellett, az természetes lenne neki, de a nő megsértődik. Ezzel kell foglalkozni, vagy nem, vagy hogyan kell ezekhez viszonyulni?Az, hogy elmész mellettük, az azt jelenti, hogy kapcsolatba kerültél velük, akkor már volt egy kapcsolat, hogy elmentél mellette. De én azt mondom, hogy amikor nem vagy kapcsolatban, akkor ne tegyél erőfeszítést, hogy kapcsolatba lépj. De ha ott van a kapcsolat, akkor ami megfelelő abban a helyzetben, olyan módon kell viszonyulni. Hogyha mondjuk te bent vagy a templomszobában, és itt végzed a szolgálatodat, és egy mataji a konyhában van, és ott végzi a szolgálatot, akkor nem mész be a konyhába, és mondod, hogy szia. De ha a folyosón mész el, és találkoztok egymással, és ismeritek egymást, akkor mondod, hogy szia, de továbbmész. Más szóval tegyük ezt így. Nevetgélj és viccelődj velük! Ha viszonzol velük, akkor ne nevetgélj, ne viccelődj, ne csinálj olyan dolgokat, amiket közelebbinek tekintünk. Csak maradjon a szolgálat, és ennyi.Ha egy férfi megházasodik, az azt jelenti, hogy szüksége van egy nőre. Akkor hogyan tudja fenntartani a független mentalitását?

130

Függetlenségében választotta azt, hogy ebbe a helyzetbe kerüljön. De mikor ezt a helyzetet választotta, akkor ezzel kell dolgozni. Egy repülőn vagy, úgy döntesz, hogy kiugrasz. És a függetlenséged az volt, hogy döntöttél, hogy kiugrasz. De ha már kiugrottál, akkor meg kell húznod azt a kis madzagot, ami kinyitja az ejtőernyőt. Ha valóban ott van a függetlenség, akkor miért ugrik ki az ember a repülőgépből?A móka kedvéért. Mert veszélyes. Lehet, hogy nem nyílik ki az ejtőernyő. Ez jobb móka, mint csak a kocsmában ülni a srácokkal.Tegyük fel, hogy mégis azért házasodik meg valaki, mert valóban szüksége van, valóban van ez a ragaszkodás, akkor hogy tudja megteremteni ezt a független mentalitást a valódi férfinek?Ahogy mondtam, hogy kiugrasz a repülőn, még mindig ott van a függetlenséged, hogy meghúzod-e a madzagot, vagy nem. És így a kezedet is mozdíthatod, hogy irányítsd magad, hogy az épületnek akarsz nekimenni, vagy a betonpadlóra akarsz zuhanni. Vagy azt akarod, hogy először a lábad zúzódjon szét, vagy a fejed. Mindig megvan a függetlenséged. Ezért függetlenül úgy döntesz, hogy belépsz ebbe a helyzetbe, és a helyzeten belül mindig ott van a függetlenséged, amivel eldöntheted azt, hogy megfelelően akarsz benne viselkedni, vagy nem. Amikor elkezdődik egy vita, akkor nem kell alázatosnak lenni. Ha élvezed a három napos veszekedéseket, vagy a válást, akkor csak gyerünk! Tehát ez a te függetlenséged. Minden pillanatban ott van a függetlenséged.Ez azt jelenti, hogy azzal a függetlenséggel kell dolgoznunk, amennyi van?Okos vagy. amikor elmész a piacra, akkor mivel dolgozol? Annyi pénzzel, amennyi van.A feleség megkérdezi, hogy milyen a praszádam. Megvan a függetlenséged, hogy nem mondasz semmit, és elkezdesz egy veszekedést, vagy azt mondod, hogy szörnyű, és elkezdesz egy veszekedést, és utána az életed további részében főzhetsz magadnak, s aztán ott van a függetlenséged, hogy mondhatod, hogy nagyon jó, vagy mondhatod, hogy ez fantasztikus, vagy mondhatod, hogy ez a legjobb étel, amit valaha ettem, tehát nagyon sok választásod van, független lehetőség. De minden független választásnak van eredménye. Csak elég férfinak kell lenned, hogy együtt tudjál élni az eredménnyel. Férfiak szeretnek kimenni, és férfias dolgokat csinálni. Kimenni, és vakarózni, és nem fürdeni, és nem törődni semmivel. Vagyis hogy nem fürdeni, nem borotválkozni, és vakarózni. Amikor elmész, mit csinálsz? Mész mindenfelé a motoroddal, vagy hegyet mászol. S akkor a férfi függetlennek érzi magát. De amikor ülsz a motorodon, és az úton valami az utadat állja, akkor azt mondod, hogy minek kerüljem ki, hát független vagyok! Nem. Megkerülöd a fát. És akkor azt mondod, hú de jó volt! Miért nem lehet ugyanez az elv érvényes a családi életben? Mert azt akarod, hogy minden erőfeszítés nélkül minden úgy legyen, ahogy te akarod. Ez hogy lehetséges? Nincs semmi más az életben, ami így

131

működhet. Abszolút semmi más. Minden másért meg kell dolgozni attól függően, hogy mi a pillanat. Nincs semmi, ami azért történik, mert azt akarod, hogy történjen. Mért lenne más a házaséletben? Ezért nevezik Májának. Mert az emberek azt gondolják, hogy csak amiatt, hogy én ragaszkodom, minden tökéletesen fog működni. Mert ragaszkodom, ezért minden tökéletes lesz. Minden, amit csinálok, tökéletes lesz. És mert ragaszkodom, ezért én vagyok a világ autoritása a családos élettel kapcsolatban. És most nem túlzok. Minden nap belefutok ebbe. Nem rád értettem.Megfeledkeztem magamról.Ezért van az, hogy a kötelességet végezni kell. Mert a ragaszkodással úgy gondoljuk, hogy kapcsolatban állunk, és mindennek úgy kell működnie, ahogyan azt én akarom. Mint itt. Van ez az elvünk, hogy három évig kell társulni, ez azt kellene, hogy jelentse, hogy egyáltalán nincs semmi olyan dolog, ami ne hangzott volna el, hogy mit vársz el te a házasságtól, és mit vár el a másik személy. Minden elhangzott, amire hajlandó vagy, és amit elvársz a másik személytől. Sőt! Hogyha okos lennél, ez lett volna az első beszélgetés. S akkor, hogyha megházasodsz, és nézed, hogy ki ez, akivel megházasodtam, akkor ez kinek a hibája? Oh, olyan kedves, és olyan jól érzem magam a társaságában. Jó, kellemes. Na jó, de milyen házban fogtok élni? Mennyi pénzetek lesz? Mennyit fogtok templomba járni? Mennyit vesztek részt a templomban? Mennyire kontrollálja a templomi autoritás az életed? Mennyi dolgot használsz, milyen körülmények között éltek? Milyen beszédet értékel, és mit nem? Tehát hogy szólhatsz hozzá, hogy mondhatsz meg neki dolgokat? Milyen cselekedeteket fogtok végezni? Mi az, ami miatt te annyival különlegesebb vagy, mint az összes többi fiú, ami miatt téged választott, amit jó, hogyha fenntartasz? Ezek azok a dolgok, amik nehézséget teremtenek. Kedvező körülményben egy fiú és egy lány együtt üldögél, ez kellemes. De hogyan fogod fenntartani ezt a kellemes tapasztalatot? Ez egy nagy tudomány. Csak még egy pont. Az anyák szeretik azt, amikor a fiuk teljesen függ rajtuk, és nem tud megcsinálni dolgokat, és ők csinálnak meg mindent a gyereküknek. De a feleségek azt várják el, hogy te fogsz megcsinálni nekik dolgokat. Ezt csak még az előzőre válaszolva, arra, hogy valaki férfi, avval kapcsolatban. Más szóval az anya olyanná tesz, hogy te függjél rajta, hogy ő képes legyen mindent megtenni neked. a feleség is olyanná tesz, hogy függjél rajta, de úgy, hogy te csinálsz meg mindent érte. Más szóval senki más nem csinál neked semmit, csak az anyád. És a feleséged, hogy senki másért nem csinál semmit, csak értük. Ugyanannak az elvnek egy másfajta alkalmazása. Ha ezt a hangulatot, hogy én az anyukám kisfia vagyok, a feleségeddel szemben használod, akkor nagyon kibuktatod őt, nagyon bosszantja őt, mert az anyád aktívan akar gondoskodni rólad. De mivel annyi évig ez megtörtént, ezt kell tenned, és meg kell fordítanod, amit kaptál, és azt kell visszaadnod. Van egy elemed, beteszed a töltőbe. A töltő beletölti az energiát az elembe. Utána kiveszem az elemet a töltőből, beleteszem a magnómba. S akkor az elem energiát kap a

132

magnóból, ugye? Nem, mikor belerakod a magnóba, akkor ad áramot. Így működik. Még egy dolog. Egy tegnapi vagy azelőtti kérdésre válaszolva. Hogy mikor fognak a nők úgy viselkedni, mint a férfiak? Hogy nem kell nekik annyi dolog, és ilyenek. Most beugrott a válasz. Miután már elérték azt a kort, hogy szülni tudjanak. Egész életükben energiát vesznek el a férjüktől, az apjuktól, és amikor már idősebbek, akkor csak adnak. Most jöhet a kérdésed.Amikor egy nő el akar hagyni bennünket, a helyett, hogy arra törekednénk, hogy az ne érintsen meg bennünket, inkább arra törekedjünk, hogy működtessük a kapcsolatot?Igen. Hogyha megfelelően működtetjük, mért mennének bárhová, úgyis ezt keresik. A nő akarja, hogy működjön. Neked csak működtetned kell. A nő akarja, hogy működjön, de azt akarja, hogy te működtesd. Máskülönben mért te vagy a férfi? A férfi a cselekvő, a férfi a vezető, a férfi a főnök. Azt jelenti, hogy ő csinálja. De ha azt gondolod, hogy én vagyok a főnök, én vagyok a vezető, és csak itt fogok ülni, és elvárom, hogy a nő csináljon meg mindent, ez logikus? A vezető csak ül az irodájában, és mindenki megcsinál mindent, meg kell csinálni, mert ő a templom president. Nem. Ők azért csinálnak meg mindent, mert őa templom president, és megcsinálja mindazokat a dolgokat, amik szükségesek ahhoz, hogy ők megcsinálják a dolgukat. Tehát az a lényeg, hogy ha a férfi a férj, a nő a feleség, vagy van a főnök és a beosztott, akkor is az a lényeg, hogy csinálja. Megmondja, hogy minek kell csinálni, de az, hogy megmondja, hogy mit kell csinálni, vagy döntéseket hoz, az azt jelenti, hogy úgy, ahogy az működik a nőnek. Ezért mondtuk ezt a példát a fúróval, hogy csak annyira tudod nyomni befelé a fúrót, amennyire a fal engedi. Végső soron hogyha nem próbálunk megszabadulni attól a fájdalomtól, amit érzünk amiatt, hogy elhagy egy nő, az egy hiányosság?Ez azt jelenti, hogy a múltban élünk. A múlt a tudatlanság kötőereje. A múlt azt jelenti, hogy a szankarsan eleme, csak a mező van ott, és nincs interakció. Hogyan tudsz működtetni egy kapcsolatot egy nővel, hogyha a múltra gondolsz? Hogyha a nőkkel akarsz kapcsolatban állni, akkor a jelenben kell lenned. A prajurjana az a jóság kötőereje. Visszatükröződése a jóság kötőereje. Ezért ha a nőkkel van dolgod, akkor a jelenben kell cselekedned, ami a jóság kötőerejében van. Az, hogy a jóságban vagy, azt jelenti, hogy úgy viszonyulsz valamihez, hogy a jelenben viszonyulsz hozzá anélkül, hogy arra gondolnál, hogy mit fogok nyerni ebből a jövőben, vagy hogy mit veszthetek, ami a múlt. Hogyha a múltban, vagy a jövőben vagy, akkor több a férfias elem. Hogyha csak a múlt, akkor csak férfi elem van, és akkor nincs kapcsolat a nővel. Hogyha a jövőről van szó, akkor abban van női elem, de csak akkor, hogyha figyelembe veszed, hogy mit lehet nyerni a jövőben a nővel kapcsolatban is. A lényeg, hogy figyelembe veszed az ő érzelmeit is, de hogyha nem veszed figyelembe a jövővel kapcsolatban az ő érzelmeit… Ahhoz, hogy sikeresen tudjál bánni egy nővel, ahhoz a jelenben kell lenned, vagyis a jóság minőségében. Ez érthető? A nők

133

nem szeretik a tudatlanság kötőerejét. Mert még amikor keseregnek, azt is a jelenben teszik. Amikor a férfiak keseregnek, azt a múltban teszik. Lehet, hogy a jelenben vagyok, de a múltba vetítem magam. A nők keseregnek, de ők a jelen kesergést tapasztalják. Ezért annak ellenére, hogy látszólag a tudatlanság kötőerejében vannak, a jelenben kell viszonyulnod hozzájuk. Vagy akarnak valamit, ami a jövő. De azért akarják, mert a jelenben tapasztalják. A férfi azt gondolja, hogy én meg fogom azt szerezni, és saját magát a jövőbe repíti. A nő nem vetíti magát a jövőbe, vagy a múltba, a jelenben van. Ez nem azt jelenti, hogy a lélek van a jóság kötőerejében, azt jelenti, hogy a női természet a jóság kötőerejében működik. Mint egy tehén. A tehén a jóság kötőerejében működik. A lélek az nem feltétlen ott van. Ha egy ember van, akkor vagy abban van, vagy nem abban, de abban működik. S akkor csak a jóságon keresztül lehet bármi???. Jóság azt jelenti, hogy tudás, érzékszabályozás, a kötelesség megfelelő végzése, a beszéd lemondása, a test, az elme lemondása. Ha mindezeket csinálod, akkor tudsz kapcsolódni egy nőhöz, tudsz bánni egy nővel. Felmerülhet a kérdés, hogy azt mondod, hogy csak akkor tud a nőkkel bánni, hogyha tiszta bhakták vagyunk? Most már kezded érteni, hogy miről van szó. Mért van ott a grhastha asrama? Hogy élvezd magad, vagy hogy visszamenj Istenhez? Hogyha nem lettél tiszta bhakta, mint brahmacari, akkor ott van a grhastha asrama, hogy tiszta bhaktát csináljon belőled. Ez a varnásrama. A varnásrama azért van ott, hogy megfelelő tulajdonságok nyilvánuljanak meg az élőlényekben, amik abban segítik, hogy visszamenjenek Istenhez. Ha nem tanultad meg mind brahmacarit, akkor most lehetőséged van megtanulni, mint grhastha. Ugyanazok a leckék, csak a kés egy kicsit élesebb. Sokkal finomabbra szeletel.

A 10. lecke című kazettán csak a következő (pár perces) szöveg volt:Tanácsot is adnak, de minisztériumokat is elvállalhatnak. De nem ők hozzák a döntéseket, hanem a király. Technikai szempontból miniszter bárki lehet. Más szóval ki az a kilenc ember, aki a legalkalmasabb azokra a területekre a királyságodból, és akkor belőlük lesznek a miniszterek, és bármilyen varnából jöhetnek. Tehát leggyakrabban ezek bráhmanák, ritkán ksatriák, és nagyon ritkán sudrák, például mint Vidura. Az a fontos, hogy jó háttérből jöjjenek, jó tulajdonságokkal, megbízhatóak legyenek. A szabályok adottak. Általában nemes családokból származnak. Vidura nemesi családból származott, csak éppen ezen a nemesi családon belül ő épp egy sudra volt. Ez érthető? Kérdést nem hallani.Hibák problémát okoznak. Ez azt jelenti, hogy valami ott történik, hogy a gyakorlás már folyik. A probléma nem a gyakorlással van, hanem a tudással van, amit gyakorolni kellene. Most is gyakorolsz valamit, néha működik, néha nem. De ott kell lennie a tudásodnak, hogy mit gyakorolj. Ez érthető? Ha ebbe akarsz mélyebben elmerülni, akkor konkrétabb kérdést kell feltenned. Mert ha itt elmerülök a filozófiai oldalában, akkor lehet, hogy túl sokat mondok, és több kérdés már nem lesz.

134

Kérdést nem hallani.Meg kell szerezned a tudást. A lényeg, hogy valamit gyakorolsz. Vegyél azok közül a dolgok közül, amiket most gyakorolsz, ragadj ki egyet, és arról kérdezz valami konkrétat (amiről tudni akarsz), és kérdezd meg konkrétan!Hallottuk, hogy az alázat, a tisztelet – ezek közvetlen tudományok, tehát nem érzelmi dolgok, hanem tudományos. De mikor kapcsolatban vagyunk, általában ösztönösen, érzelmileg reagálunk. Hogy lehet ezt intelligensebben, tudományosabban csinálni?Azzal, hogy elgondolkozunk mindig azon, hogy mi történt. Volt valami szituáció, ahol azt éreztük, hogy ezek a tulajdonságok hiányoztak, akkor elgondolkozunk rajta, hogy hogyan kellett volna jobban alkalmazni, hogy az ott legyen. Ez érthető? És akkor legközelebb megint megpróbálod. Időbe fog telni, amíg ez az elmélkedés és elgondolkodás majd gyümölcsöt hoz, de ha gyakorlod, akkor idővel ez menni fog. Nem arra kell gondolni, hogy jaj, elrontottam, hanem arra, hogy elrontottam, de hogyan kellene jól csinálnom. Ez így működik? Minél mélyebb a kapcsolat, akkor fejlődik, ha baráti, szülői szeretés, de az anyagi világban ez nem nyilvánul meg, mert barátokból nem lesznek szülők, és normális esetben is szülőkből nem lesznek szeretők. Ahogy mélyül a kapcsolat, mi történik az anyagi kapcsolatban?Ez a példa a kapcsolatokkal, ez arra van adva, hogy a léleknek a vonzalma Krisna iránt hogyan mélyül el. De amit ez jelent, az az, hogy minden egyes magasabb rendű raszában ott van jelen az alacsonyabb rendű is. A szeretői belsőségesség ott van, azt megértjük. A szeretői kapcsolatban a szülői rasza azt jelenti, hogy gondoskodunk a másikról minden olyan esetben, amikor a másiknak fizikailag vagy érzelmileg segítségre van szüksége. A férj és feleség barátokként csinálnak terveket. Segítik és szolgálják egymást. De mindez azon alapszik, hogy egymást értékelik. Ha nem becsülik egymást, a másiknál nem fog megtörténni. Hogyha azt látod, hogy nem működnek a kapcsolatok, akkor le kell ellenőrizni, hogy egyáltalán becsüljük-e a másikat. Ha igen, akkor fog működni, ha nem, akkor nem tud működni. Ez volt ennek az alkalmazása. Látjuk azt sokszor, hogy fiú meg lány szomszédok, egymás mellett nőnek fel, egy iskolába járnak, és végül összeházasodnak. Ismerek egy olyan párt, akik öt, illetve hat éves koruk óta ismerik egymást. S most már ötvenes éveikben járnak, úgyhogy már egy ideje együtt vannak. De azt hiszem, hogy egyetemig nem házasodtak össze. Tehát így is lehet ezt nézni. De nem erre vonatkozott a megállapítás. Hanem arra, hogy mindegyik magasabb rendű rasza tartalmazza az alacsonyabb rendű raszákat. És épp ezért, ha olyan szeretői kapcsolat van, ahol nincs az, hogy te jóban vagy a másikkal, hogy támogatod, segíted a másikat, hogy becsülöd a másikat, az ilyen házastársi kapcsolat nem tart sokáig. … Valami más? …Most a brahmacari asramáról volt szó, ez nagyon egyenes, egyértelmű dolog. De hogyha grhastha asramáról is akarunk beszélni, akkor ahhoz

135

kérdésekre van szükségem. Mert a kis pontok, dolgok azok, amik megőrjítenek benneteket, azokat a kérdéseket tegyétek fel!Mert hogyha azokkal a filozófiai kérdésekkel kezdem, amiken a grihaszta asrama alapul, akkor azok annyira lenyűgözők, annyira betöltik az elmét, hogy nem lesz kérdés. Egyszer kipróbáltam, és csúfosan kudarcot vallottam. Tehát bármilyen kérdést tegyetek föl, annyi alapelv van, hogy az az egy kérdés úgyis el fog vezetni a többihez, mert az egész összefügg. Bedobok néhányat csak azért, hogy értsétek, miről beszélek, de nektek kell föltenni a kérdést:Miért kell a nőknek mindig vitát kezdeményezni?Miért van az, hogy nem elégedettek valamilyen dolognak az eredményével?Miért van az, hogy annyit tettem értük, és úgy tűnik, hogy nem viszonozzák? Vagy ha reagálnak rá, akkor az nincs arányban azzal az erőfeszítéssel, amit én beletettem.Miért mérgesednek fel olyan könnyen egy rossz hangsúlyon, egy rossz szón?Miért van az, hogy abban a pillanatban kezdenek el veszekedni, amikor minden a legjobban megy?Miért van az, hogy függetlenül attól, hogy mit mondok, vagy mit csinálok, ha elkezdődik egy veszekedés, akkor egyre-egyre rosszabb lesz?Ilyen kérdéseket kell föltenni. Erről beszélünk. Most néhány percre leállunk.

136

11. leckeTegnap hallottunk róla, hogy hogy lehet egy kapcsolatot javítani, és az lenne a kérdés, hogy honnan lehet tudni, hogy mikor van vége a kapcsolatnak?Véget ért? Az mit jelent?Nincs szükség a kapcsolatra…. Mi különbség van aközött, hogy visszavonulsz, vagy véget vetsz egy kapcsolatnak? Tedd fel így a kérdést, hogy honnan tudjuk, hogy mikor ér véget a grihaszta asrama, és mikor kezdődik el a várnapraszta asrama? Manu azt mondja, hogy amikor ráncokat látsz, ősz haj, és a fiadnak a fiát, akkor ideje várnaprazztának lenni. A várnaprasztát lehet gyakorolni a feleséggel együtt, és a feleség nélkül is. Ami a legjobban működik, hogy ha a nőnek szüksége van arra, hogy a családdal legyen, akkor ott van, hogyha nincs, akkor mehet a férjjel. Ez azt jelenti, hogy a leckéket, amiket meg kell tanulni a grihazsta asramában, azokat megtanulták, ez azt jelenti, hogy megértették, hogy nincs semmi, amit az anyagi világ fel tud ajánlani, és akkor csak gyakorolják az alapvető szádanát, és a többi olyan dolgot, ami segíti a jellemfejlődést. Így a férj és a feleség nagyon jó társak, jól működnek együtt a mindennapi kötelességük és a szádanáik végzésében. S akkor ez egy természetes helyzet a számukra, mert kényelmes a lelki élet gyakorlásához. Ez így érthető? Előfordulhat, hogy egy rossz házasságot a férfi úgy akar lezárni, hogy azt hiszi, hogy eljött a várnaprasztaság ideje, de valójában csak arról van szó, hogy ki akarja pattintani a feleségét?Várnapraszta nem azt jelenti, hogy megszabadulok ettől a feleségemtől, és egy pár év múlva elveszek egy másikat. A nővel való együttélés tapasztalata független attól, hogy melyik nőről van szó, ez ugyanaz. Van egy kosár almád, mindegyik alma. Egyik kicsit pirosabb, egyiknek ilyen a formája, másiknak olyan, de mindegyik alma. Várnapraszta nem azt jelenti, hogy nem akarok többet ezzel a nővel élni. Várnapraszta azt jelenti, hogy nem akarok többet nőkkel élni. Hogyha eleged van egy nőből, és nem akarsz többet vele élni, akkor ne mondd azt, hogy én most várnaprasztát veszek, és akkor úgy válsz meg tőle, hogyha még nem értetted meg, hogy nem akarsz nőkkel társulni, csak mondd azt, hogy különélek a feleségemtől. Várnapraszta azt jelenti, hogy megtanultam a nők elvét, nem pedig ezt a nőt értettem meg. Ezen a nőn keresztül tanultam meg, de ez a nőkre általában érvényes. És mert nem kell nőkkel élnem, ezért nem probléma, hogyha velük élek. És hogyha ez érthető, akkor vehetsz várnaprasztát. Hogyha ez nem érthető, akkor maradj grihaszta. Más szóval a pandávák felszabadult lelkek, nekik nem kell családban élniük. De mivel felszabadultak, mindegy, hogy családi életben élnek, vagy sem. Tehát hogyha a helyzet kedvezőbb, akkor családi életet élnek. A férj és a feleség jól működik együtt, mind a ketten elkötelezettek a szádana iránt, akkor mi baj van abban, hogyha segítik egymást az odaadó gyakorlataikban? Ők már nem azért vannak együtt, mert az egyik férfi, a másik nő, hanem mert legjobb barátok. Persze ezt mindig figyelembe fogják venni, hogy melyikük a férfi, és melyikük a nő,

137

ez örökké érvényes, mert ezek Krisna energiái. A grihaszta asrama elhagyása azonban azt jelenti, hogy nincs rá szükséged, és nem azt, hogy irtózol tőle. Annyi nehézséggel jár, és nem kapok belőle semmi hasznot. Nem erről van szó. Ez jó, de hogyha lefordítjuk ezt a kijelentést, akkor ez azt jelenti, hogy én azt gondoltam, hogy a grihaszta asrama nagyon jó, aztán lesznek problémák, minden rendben lesz. És akkor azt gondolod, hogy e miatt a nő miatt nem olyan jó, de egy másik nővel jobb lenne. De persze fejlettnek tekintem magam, és azt akarom, hogy mások is annak lássanak, és ezért ezt nem mondom ki hangosan. Inkább azt mondom a barátaimnak, hogy persze, ez az anyagi élet semmire se jó, és csak komolyabb akarok lenni, elmerülni a szolgálatokban, a lelki életben. És a többi ostoba műveletlen férfi azt fogja mondani, hogy igen, igen, ez mind Máya. És két-három évvel később, amikor meglátsz egy nőt, akivel azt gondolod, hogy hm, vele biztos működne, akkor valami új módszert kell kitalálnod, hogy hogyan tudod racionalizálni az új helyzetedet. Az odaadó szolgálatból a szolgálat a fontosabb, és hogy milyen helyzetben van, az igazából nem számít. A grihaszta asrama lényege az, hogy megérted, hogy nincs már mit tanulni a grihaszta életből. Tehát közvetlenül megfigyeled a jelenséget. De ha nem gyakorlod megfelelően a családi életet, akkor nem fogod megtudni, hogy mi az, amit igazából nyerhetsz belőle. Más szóval, hogyha valaki nem viselkedik benne megfelelően, akkor mindig azt gondolhatja, hogy ha ezt csináltam volna, vagy azt csináltam volna, akkor jobb lett volna. De ha sásztra útmutatásait követed, akkor ennél jobb nem lehet. És akkor azt gondolod, hogy csak ennyi van benne. Nem számít, hogy ez a nő, vagy az a nő: ez a korlátja. Amit látsz az anyagi szinten, de nem olyan klassz a lelki tevékenységekben, akkor össze lehet hasonlítani. Most nehéz összehasonlítani, mert van egy ilyen alapelképzelésünk arról, hogy milyen a családi élet. Ha ezt megpróbáljuk megkapni, és nem kapjuk, akkor frusztráltak leszünk. De ettől nem váltunk meg attól, amit gondolunk, hogy milyen lehet. Az a cél, hogy megszabaduljunk attól az elképzeléstől, hogy milyen lehetne, és elfogadjuk azt az elképzelést, hogy milyen. Ez a családos élet. Ezért tudjuk, hogy Maya, de meg kell tudnunk szabadulnunk ettől az elképzeléstől a szívben. Maya azt jelenti, hogy az, ami nem, azt jelenti, hogy nem állunk kapcsolatban Krisnával. Hogyha össze van kapcsolva Krisnával, akkor technikai szempontból ez nem Maya. Más szóval nekünk megvan az elképzelésünk arról, hogy mi a családos élet, ami illuzórikus, és aztán ha összekapcsoljuk Krisnával, akkor már nem illuzórikus. Úgy látjuk, ahogy van. És amikor úgy látjuk, ahogy van, Krisnával kapcsoltban, akkor összekapcsolhatjuk a közvetlen Krisnával kapcsolatban álló tevékenységekkel. És akkor láthatjuk, hogy a Krisnával való közvetlen kapcsolat sokkal teljesebb, intenzívebb, és sokkal nagyobb elégedettséget nyújt, mint amikor közvetetten állunk kapcsolatban Krisnával. Családos élet lehet jó, de még mindig ott van az a probléma, hogy ideiglenes, tehát csak bizonyos időtartamig élünk. Ez azt jelenti, hogy a kellemessége, vagy a biztonságérzet, amit tapasztalunk belőle,

138

még mindig ideiglenes, még akkor is, ha addig megkapjuk. De végső soron ideiglenes. Húsz, harminc, ötven év, hatvan év. És akkor ezt hasonlítsd össze Krisnával, ami örök, és midig egyre jobb. Nincs vége. Teljesen biztonságos. Ez érthető? Így lehet összehasonlítást csinálni. Csak akkor tudod ezt az összehasonlítást megfelelően megtenni, ha már nincs ott a rajongásod a folyamat iránt. A rajongás mindig beárnyékolja az intelligenciát. Amikor világosan tudunk látni dolgokat, akkor tudunk ilyen összehasonlítást tenni. Ezért megérthetjük, hogy kényelmes helyzet, amiben lehetünk, de semmilyen szempontból nem lehet összehasonlítani a Krisna-tudattal. Értitek? Lehetsz egy szobában, ahol két, agy négy brahmacsári van, és van elég hely, vagy lehetsz ugyanabban a szobában tizenöt brahmacsárival, de még mindig végezheted a szolgálatodat. Csak az egyik körülmény kényelmesebb a szolgálat végzésére. De nehogy csak akkor tudom végezni a szolgálatom, hogyha négy másik emberrel lakok egy szobában. De nem arról van szó, hogy ahhoz, hogy kényelmesen gyakorlom a Krisna-tudatot, az Maya. Hogyha ott van rá a lehetőség, és kedvező, akkor mi vele a probléma? De mi nem követeljük azt, nincs szükségünk rá. Ugyanígy, hogyha már együtt éltél valakivel harminc évet, akkor kidolgoztátok, hogy úgy működik a kapcsolat, hogy kényelmes, és praktikus az odaadó szolgálathoz, nem hogy benne kell lenned abban a kapcsolatban, de kényelmes, kedvező. Ez a várna praszta. Ez érthető? Ez az egész elképzelés, hogy amikor a házasságra gondolsz, akkor beteg leszel tőle, ez nem egészen a várna praszta. Lehet, hogy jól néz ki a Rolling Stone magazinnak a borítóján. Hogy jut el ugyanebbe a tudatállapotba az úgynevezett agglegény? Tehát akinek az utóbbi tíz-húsz évben, vagy egyáltalán nem volt ilyen házas tapasztalata, de még nem jutott el a várna praszta tudatig, pedig ott van, hogy hátha, talán, csak nem talált megfelelő partnert?A látás és hallás által. Hacsak nem meg akar még házasodni. A látás és hallás által. A lényeg az, hogy az elv ugyanaz, hogyha benne voltál a házassági életben, vagy nem. Nem fog változni. Amit az emberek ezer éve tapasztaltak, pont ugyanezt tapasztalják ma is. Nem változik. Tegnap említette Maharaja, hogy Síva prabhupáda azt mondta, hogy a férfiak nem tudják megérteni a nőket, és aztán hozzátette, hogy az Úr Csátanja nem jelent volna meg. Lehetne-e erről bővebben hallani?Nárada muni odament a testvéréhez, az Úr Sívához, és azt mondta neki, hogy megkérhetlek rá, hogy magyarázd el a nők természetét? Úr Síva sokáig némán hallgatott, és hosszú hallgatás után nagyon józanul így szólt: évmilliók óta gondolkozom ezen a kérdésen, és még mindig nincs rá válaszom. Ez válaszol az egyik részére? Síva porusa, ő nem prakliti. És Parvati az ő kiterjedése, az ő hitvese. Ezt a történetet vehetitek úgy, hogy ő a tekintély ebben. Hogyha ő nem tudja, akkor senki más sem fogja tudni. Másik oldal: raszában: van a Visaja és az Ásraja. Visaja az élvező, az Ásraja az élvezet. Mi az az aspektus Visaja természetében, amit értékel az Ásraja? És a kapcsolat az Ásraja és a Visaja között ezen alapszik. Ez így érthető? Az Ásraja természetesen vonzódik valami

139

olyanhoz, ami a saját természete szerinti, ami a Visajában van. Ez lesz a kapcsolat alapja. Ez azt jelenti, hogy az Ásraja tudja, hogy mit jelent szolgálni a Visaját. De a Visaja nem tudja, hogy mit tapasztal az Ásraja, amikor szolgálja őt. Krisna kiterjed, mint Balarám, Balarám maga az istenség legfelsőbb személyisége. Ő a Visaja az egész kozmikus megnyilvánulásban, de Ásrája Krisnának. Ezt érted? Ezért van, amikor úgy utalunk Balarámra, hogy az istenség legfelsőbb szolgáló személyisége. Ő tudja, hogy mit jelent Visajának lenni, és mit jelent Ásrajának lenni. Balarámnak mindezek a kiterjedései, Prábada, Krisáj, Visnu, és a többiek. Ők mind tudják, hogy mit jelent Ásrajának lenni, mert ők mind Krina ásrajái. Ez azt jelenti, hogy a bradjában lévő Krisna az egyetlen, aki csak azt tudja, hogy mit jelent Visajának lenni, és nem tudja, mit jelent ásajának lenni. Ezért eljön, mint a saját bhaktája, hogy megízlelje ezt. De Balarám csak úgy jön, mint Nitjána, tehát mint saját maga. Advéta ácsári saját maga. Mert ők már tudják, milyen. Az Úr Csétanja elfogadja ezt a helyzetet, hogy imádja Krisnát, de Balarám és Szankarsan már eleve imádják Krisnát. Vajkunda templomában abban a szobában, helységben, ahol a murti alszik, Ráda Krisna kedvtelések vannak a falakon. Tehát Krisna minden kiterjedése Krisna bhaktája. Ahogy minden energiának a kiterjedése Ráda Ráni bhaktája. Bocsánat, csak most érkeztem, és nem tudom, hogy mit jelent az ásaja és a visaja.Visaja az élvező, az ásaja pedig az élvezet. Említettük, hogy az ásaja értékeli a visaja valamilyen tulajdonságát, és a kapcsolat ezen alapszik. Jasuda anya ásraja. Úgy látja Krisnát, mint a fiát. Krisna a rasza. Őhozzá bármilyen raszával lehet viszonyulni. Helyesebben mondva úgy viszonyul hozzá, mint egy szülő. Ezért mondjuk, hogy Jasuda anya szülői razsában van. Azt nem mondjuk, hogy Krisna valamilyen raszában van. Krisna maga a rasza. Ez érthető? Tehát ő a visaja. És az ásraja kivonja azt a bizonyos raszát Krisnából. Van egy kosarad, ami tele van különböző zöldségekkel. De te sült krumplit akarsz készíteni. Ezért a krumplikat veszed ki a kosárból. A kosárban annyi minden van, de mert te így akarsz viszonyulni a kosárhoz, ezt veszed ki a kosárból. Ez így érthető?(nem nagyon hallom) Tegnap volt szó arról, hogy a férfinak négy aspektusa va:, sankarsan, ??? pradjuna és az, hogy ő szinten? Én csak az elsőt értettem, tehát amikor megteremti a kapcsolatban a mezőt. A másik háromban mi az, ami férfias tulajdonság jellemző, illetve ugyanez a nőre jellemzőek ezen a négy szinten, akkor ott mi a nőies tulajdonság?Pradjuna azt jelenti, hogy vonzódás a mezőhöz,vanirutha azt jelenti, hogy van egy vágy arra, hogy nyerjünk valamit a mezőből. Vászudi pedig azt jelenti, hogy működteted a meződet. Ezért látjuk, hogy Vászvudév, Szankarsan, Pradjuna és Amirutha tulajdonságai mind jelen vannak. És mind a négyhez kapcsolódnak tulajdonságok. Ezeket úgy hívják, hogy a karjána gunák. Ezeket most nem tudom elmagyarázni, nem emlékszem. Szankarsannak van kettő, Pradjunának kettő, Amiruthának kettő, és mindegyiknek ez a két-két tulajdonsága jelen van Vászudévben, tehát

140

benne hat van. Ahhoz, hogy tudd működtetni a mezőt, ahhoz kell tudni, hogy mi a mező, be kell tudnod azonosítani a mező különböző elemeit. Hajlani kell arra, hogy együtt dolgozz a mezővel annak érdekében, hogy elérj egy bizonyos eredményt, ami nyerhető abból a mezőből.Szétválasztható a nő és a férfi szempontjából, hogy másképp viselkednek ezeken a szinteken?Ha meg akarod fordítani a látásukat, és hátulról akarod nézni, akkor igen. Mert a férfi a szankarsanból nézi, vagyis a mezőből néz az eredmény felé. De a nő maga az eredmény, és ő a mezőt nézi, hogy biztonságban érezze magát. Az érzelmi, vagy az érzéki tapasztalat során a nők még mindig használják az intelligenciájukat. Ha a férfi nem használja az övét, akkor nem tud viszonyulni hozzá. Ezért a macsó férfi igazából az ostobaság fénypontja. Kemény, vagány, le akarja foglalni az érzékeidet, de ez azt jelenti, hogy nulla intelligenciát használ. Ezért találják a nők őket nagyon taszítónak. De a férfiak annyira ostobák, hogy nem számít, hogy hányszor megmondták ezt nekik, úgy tűnik, hogy sosem értik meg. Ez a közönség itt ül, és még midig úgy gondolják, hogy hm, elég jól bánunk a nőkkel. Ezért nem kérdeznek többet. Amikor ezt alkalmazod, azt jelenti, hogy amikor a férj valamire lelki szempontból néz, az szintén teljesen külön áll az érzelmektől és az érzékektől. Ez azt jelenti, hogy a lelki látását nem fedik be az érzelmek vagy az érzékek felhői. Emiatt lelki szempontból erősebb helyzetben vannak, mint a nők. Ezért van az, hogy lelki szempontból a férfiaknak kell vezetni a nőket. Míg amikor a nők foglalkoznak lelki dolgokkal, azt mindig színesítik az érzelmi, vagy érzéki dolgok. Egy férfi képes arra,hogy úgy lássa a családos életét, hogy nincs semmi benne, amit kapni lehet belőle, teljesen anyagi dolog, és ki is tud sétálni, amikor tényleg ott van ez a megértés. Egy nagyon világos határvonallal. Mert amikor valaki tisztán, intellektuálisan gondolkozik, akkor nincs érzelem. Ezért ők el tudnak sétálni. Míg egy nő meg tudja érteni, hogy az anyagi élet egy nagy probléma, és nem érdemes erőfeszítést tenni rá, de aztán azt mondja, hogy de jó, mi lesz ezzel, és azzal, és ezt nem akarom megbántani, ez a különbség. Mivel az anyagi világból való kimenetel a védák legmagasabb szintű intellektuális megértése, ezért a férfiak intelligensebbek, mint a nők. Ez az egyik módszer, amivel szemlélhetjük. Amikor lelki dolgokról van szó, akkor a férfiak segítik a nőket, de amikor anyagi dolgokról van szó, akkor a nők segítik a férfiakat. Férfi azt gondolja, milyen jó volt ez az élet, csak adjunk el mindent, csak menjünk el Majapurba, és csak éljünk lelki életet. Feleség az ilyen: hát igen, ez egy jó ötlet, de! és akkor hogy akarod fenntartani magunkat, hol fogunk lakni, mi lesz a szolgálatunk? Tehát hogy meglesz-e a mező? És ha a férj meg tudja győzni a feleséget arról, hogy a mező létezik, akkor nagyon jó. Mert a férfi a mező. Ő sosem gondolkodik el azon, hogy itt vagyok, akkor itt vagyok a mezőn, ha oda megyek, akkor ott vagyok a mezőn. De a nő szeretné látni a közvetlen logikus lépéseket e között a mező között és a között a mező között. Mint az a hernyó: amikor az első végét lerakta, akkor emeli fel a hátsó végét. A férfi az érzék-kielégítésből be

141

tud lépni a lemondásba egy egész három tized nanomásodperc alatt. De a nők nem így működnek. Ha egy nő úgy dönt, hogy lemondott akar lenni, ez azt jelenti, hogy ugyanabban a kényelmes környezetben, amit megszokott, kezd el lemondást gyakorolni. Tehát mindene megvan a konyhában, de most már mondjuk bizonyos dolgokat nem eszik, de ha akarná, ehetné, de nem eszi. Férfi azt csinálja, hogy ha én többet ezeket a dolgokat nem eszem, akkor kidobja a konyhából, többet már nincsenek a konyhában. Látod a különbséget? Ezért a férfi terjeszti ki a nő attitűdjét lelkileg. Mert egy tendencia, ahogy a lelki dolgokat szemléli, be lesz árnyékolva az érzelmi és érzéki dolgokkal. Minél inkább értelmiségi egy nő, annál kevésbé árnyékolja be, de mindig beárnyékolja. És a férfinak az anyagi energiával való bánásmódjának kifinomultnak kell lenni. Mi az első dolog, amit észre fog venni egy nő egy másik nő férjében, miután már házas? Hogy mennyivel jobban, vagy mennyivel kevésbé tudta háziasítani. Amikor az egyik feleség látja, hogy a másik feleségnek a férje szépen öltözik fel, tiszta, nem rendetlen, nem olyan büdös, mint az istálló, nincsenek fekete dolgok a fogán, szépen beszél, figyelmes a feleségével szemben, akkor a másik hölgy azt mondja: hm, szép férjed van, jól csinálod! Ezt ne mondjátok el a férfiaknak! Mert azt gondolják, hogy a tesztoszteronnak ők a legteljesebb megnyilvánulásai. Ezért annak ellenére, hogy a nők teljesen uralják az anyagi világot, sosem hagyják, hogy a férfiak ezt tudják. Hogyha tényleg akarod tudni, hogy mi az igazi összeesküvés-elmélet, ez az. Van egy harmadik is: az utolsó az intelligenciának a fajtája. Ahogy mondtam, a nők okosak, ami gyakorlati alkalmazást jelent. Míg a férfiak hajlamosak arra, hogy kicsit elméletiek legyenek. Mind a kettőnek van előnye. Anyagi szempontból az, hogy valaminek a gyakorlati alkalmazása, és tanulsz belőle, mint a pratjarságból, ami a legmagasabb. De lelki szempontból a hallás a legmagasabb. Ez az első osztályú intelligenciád. Amikor abból tanulsz valamit, hogy látsz valamit, az másodosztályú intelligencia. Hogyha tapasztalatból tanulsz, az harmadosztályú intelligencia. A férfiak tudnak tanulni első- és másodosztályú intelligenciával, bár legtöbbször nem teszik. A nők kizárólag harmadosztályú intelligenciával tanulnak, amit csinálniuk kell. Nekik fel kell próbálni a próbafülkében azt a gusztustalan, szörnyű ruhát ahhoz, hogy meg legyenek győzve arról, hogy ez nem kell nekik. Meg vannak győzve róla, hogy olyan gyönyörű vagyok benne, mindenkit elvarázsolnék az utcán, de nem fogom felvenni. A férfi azt gondolja, hogy megmondtam a feleségemnek, hogy ne öltözzön így, és megértette. De nem, igazából ki kellett próbálnia. És mivel a tanulás legjobb módszere a hallás, ezért is mondják, hogy a nők kevésbé intelligensek. Sosem jelenti azt, hogy nem lesz egy nagyobb tudásuk, jobb memóriájuk, vagy jobb praktikus képességeik, mint a férfiaknak. Vagy akár lelki erőfeszítés szempontjából – most megvalósításról beszélünk. Lehet, hogy jobb a murti-imádat, vagy a főzésben, de nem ezt jelenti. Ez érthető?

142

Meg tud-e győzni egy nő egy másik nőt, aki feminista, hogy ez nem helyes?Csak rá kell mutatni, hogy mit jelent. A férfiak a férfi szempontból magyarázzák. Úgyhogy a nőknek nincs belépésük. Nincs kapcsolat. Azonnal el lesz utasítva. Ez egy reakció arra, hogy a férfiak mezőjébe nem tudnak belépni a nők. Ez egy exkluzív klub. Ezért a nők megalkotják a saját exkluzív klubjukat. De hogyha a szükségleteket és a pszichológiát vesszük figyelembe, akkor tökéletesen értelmes. Minden intelligens nő megérti, mert a nők tudják, hogy kicsodák. Férfiak vagy tudják, vagy nem. A nők tudják, a kérdés csak az, hogy hagyják-e, hogy mások is tudják, hogy ők tudják. Egy nő nem bánja feltárni a jellemének a természetét. Olyan személyeknek, akikben megbízik, ha nem lesz rossz visszahatása. De ha valamilyen módon zavart kelt az egó, vagy a biztonságérzet tekintetében, s az egó és a biztonságérzet igazából ugyanaz a dolog, mind a kettő a szanbandában van, vagyis hogy ki vagyok én, és hogy biztonságban van-e ez az azonosság. Az egyik úgy jön ki, hogy előre lépek, a másik úgy, hogy rosszul érzem magam, és nincs szó arról, hogy ez nem történhet egyidejűleg. Ez érthető?Mi történik akkor, ha elvész ez a bizalom, hogy lehet ezt újra visszanyerni?Ez egy probléma. Mindennek az alapja a bizalom. Ez egy teljes új területet nyit meg. Bizalom. Amikor valakire hatással akarsz lenni, vagy azt akarod, hogy megnyerő legyél a számukra, akkor mindent megmutatsz, vagy azt mutatod meg, amiről azt gondolod, hogy értékelni fog? Csak azt, amiről azt gondolod, hogy értékelni fogja. Ez azt jelenti, hogy minél jobban bízol bennük, annál többet mutatsz meg magadból. A házasság általában azt jelenti, hogy bizalom. Ezért tűnik úgy, hogy a személy másképp néz ki házasság előtt, és után. Mert megmutatta neked, hogy igazából kicsoda. Ezért – ez most a férfiaknak – minél vadabbá válik, annál magabiztosabbak, és annál jobban bíznak bennetek. Ezért minél őrültebbek, annál jobban ragaszkodnak hozzátok. Nem fordítva! Minél vadabb, igazából azt jelenti, hogy annál jobban megy. Persze ez nem az az attitűd, amikor hat éves vagy, és anyukád mindenedről gondoskodik. Tehát amikor ebben az attitűdben vagy, hogy hatéves vagy, és az anyukád mindenről gondoskodik, akkor nem tudsz viszonyulni ehhez. De ez a valóság. Ha egy nő nem bízik benned, akkor nem látod, hogy kicsoda. Ha látod, hogy kicsoda, azt jelenti, hogy bízik benned. És elvárja, hogy anélkül viszonozd, hogy furcsállnád őt. Ezért ha segíted, és támogatod, és elfogadod, hogy ez már csak így van, akkor ők jobban örülnek. És akkor a vadság átkerül a másik oldalra, ahol a kedvesség van. Minél vadabb, annál kellemesebb lesz. Minél kellemesebb, annál vadabb lesz. Együtt van. Ezért beszélnek a védák az artakukutanyájáról, ami a fél csirke medika. Állítólag a nők vannak Mayában, de a férfiaknak van az a nagy illúziója, hogy minden tökéletes lesz. A probléma az, hogy a csirke eszik is, és aranytojást is tojik. A nők is esznek. Ezért minél többet eszik egy csirke, annál több az aranytojás. Gondold át! Az életben minden mást így szemlélünk. Minél többet

143

fektetsz be, annál többet nyersz. Mindennel ezt csinálják a férfiak az életben, kivéve a nőket. Amikor nőkről van szó, a férfiak a legostobább teremtményekké válnak a világon. Ha a férfiak egyszerűen csak ugyanazokat a folyamatokat használnák a nőkkel kapcsolatban, amit az életben mindenre alkalmaznak, akkor jó házasságuk lenne. Miért néz ki jól egy autó? Elviszed fényezni, rendszeresen fenntartod, nagyon óvatos vagy vele, hogy ne nyomd be, nem? De a nőkkel bármit csinálsz, az tökéletes. Mert neked tesztoszteronod van.Akármilyen szépen bánunk az autóval, azt tapasztaljuk, hogy néha akkor is lerobban. Igen. És akkor, ha lerobban, akkor mit csinálsz? Azt mondod, hogy uh, a kocsiknak nem szabad lerobbannia, mért úgy van, de lehet, hogy nem kéne, hogy legyen autóm. Igen? Vagy azt mondod, hogy jó, akkor most meg kell szerelni. És mit szerelsz meg? Bármit? Vagy azt, amit meg kell szerelni? Ha csak azt a logikát használnád, amit az autódra használsz, akkor a házasságod megfelelően menne. A nők nem várnak több figyelemre vételt, mint amennyit a kocsidra fordítasz. Vagy bármi, a golfütőid, a késeid, és a többi kis bigyód, amit előveszel, szépen kifényezel, szépen elrakod. Bármilyen elektromos ketyere, vagy bármi, ami fontos számodra, hogy arra figyelsz, úgy figyelj rá is. Ha csak ennyit rájuk fordítanál, akkor elég boldogok lennének. És még jobb a ketyeréknél az, hogy ők reagálnak rá. Plusz. Amihez ragaszkodsz, arról gondoskodsz, és még reagálnak is. Tehát most a bizalomról beszélünk. Arról beszélünk, hogy ha ott van a bizalom, akkor így van. Ha egy nő mindig csendes, nem csinál sokat, nem kelt semmi nagydolgot, akkor ez azt jelenti, hogy kevesebb a bizalom. Ezért mondtuk tegnap ezt, hogy meg kell kérdezni a nőket, hogy most rendben van-e minden. De néha a férfi azt gondolja, hogy most minden rendben megy, mert úgy tűnik, hogy minimális probléma van. De a minimális probléma azt is jelenti, hogy minimális az intelligencia, és minimális az, ami történik. Mert nem vad az egész, a férfi azt gondolja, hogy de jól csinálom most. De igazából, ha megnézed, akkor lehet, hogy éppen nem jól megy. Bizalom, bizalom azt jelenti, hogy nem vagy magabiztos. Ha van bizalmad, az azt jelenti, hogy magabiztos vagy a mezővel kapcsolatban. Ha bizalmat vesztesz, az azt jelenti, hogy elveszted a mezővel való kapcsolatot, vagy kétségbe vonod azt. A bizalmat úgy lehet visszanyerni, hogyha van egy nagyon nyílt és megfelelő beszélgetés, ami meggyőz arról, hogy a mező létezik. Más szóval az emberek követnek el hibákat. Azzal kell foglalkozni, ami most van, és előrefelé kell menni. Ha valaki azt mondja: hibát követtem el, bocsánatot kérek, szeretnék előre menni, ezt fogadd el! Mit nyernél azzal, hogy mondogatod, hogy ez történt, és az történt, és amaz történt Brahmán számtalan életében? Bármiről is legyen szó, ha meg akarod változtatni, akkor menj előre! Hogyha úgy találod, hogy ha ezt csinálod, de óvatosan csinálod, használd az intelligenciád, menj előre, kerüld el azt, hogy megsérülj, de ne csináld azt, hogy nem vállalsz kockázatot! Hogyha bármit is meg akarsz nyerni, hajlandónak kell lenni kockázatot vállalni! Erről beszéltünk, hogy ez a különbség a didzsák és a

144

sudrák között. Egy vaisja kockázatot vállal a pénzzel kapcsolatban. Vagyis azt mondják, hogy ha a tőzsdén akarsz dolgozni, ez olyan, mintha odamennél a szobád erkélyéhez, és százdollárosokat dobálnál le az erkélyről, és néznéd, ahogy elrepülnek. Hogyha ezt meg tudod tenni, akkor tudsz tőzsdén dolgozni. Mert tudod, hogy az egyik ilyen százdolláros millió dollárt fog neked hozni. És hajlandó vagy addig próbálkozni, amíg ezt el nem éred. A királynak hajlandónak kell lennie kockáztatni azt, hogy lehet, hogy elveszíti az egész királyságot. Judistür azt gondolta, hogy én nem akarok uralkodó lenni, mert lehet, hogy el fogom veszteni. Ksartirák hajlandók kockázatot hozni a politika terén. Lehet, hogy mindenük megvan. Lehet, hogy mindent elvesztenek. Bráhmana azt lejenti, hogy hajlandó kockázatot vállalni a tudás terén. Átadja a tudást, de azt vagy értékelik, vagy nem. Tehát használják az intelligenciájukat, hogy mi a legjobb gazdasági befektetés, mi a legjobb politikai döntés, vagy mi a legjobb oktatási körülmény, de a kockázat ott van. Bármikor is akarsz nyerni valamit, hajlandónak kell lenned kockáztatni. Ha nem vagy hajlandó kockáztatni azt, hogy lehet, hogy meg fogsz sérülni, akkor nem lesznek kapcsolataid. Mert a kapcsolat egy örök elv, ami működik. A kérdés csak az, hogy mikor sikerül megfelelően csinálni? Tehát ezt a lépést meg kell tenned. Persze, senki nem mondta, hogy könnyű. A lényeg az, hogy minden, amit érdemes elérni, az kemény munka. A mandulát, makadémiát (diót) nagyon sok idő termeszteni, azt mondja Prabhupáda, hogy minden, ami jó dolog, az időbe telik. Vagy azt is szokták mondani, hogy Rómát nem egy nap alatt építették.Az intelligenciával kapcsolatban szeretnék kérdezni: Maharaja nagyon szépen elmagyarázta a különbséget, hogy hogyan működik a férfiak és a nők intelligenciája, és tudjuk, hogy a nőknek az egyik nagyon fontos szerepe a gyereknevelés, főleg hatéves korig az ő felelősségük. Milyen különbségek vannak ezzel kapcsolatban, és ilyen dolgokból, hogy a nők átadják a nyelvet, és ez az az időszak, amikor valaki megtanul beszélni valamilyen nyelvet, és hogy például nem a dévanágari a mi nyelvünk.Dévanágarit szeretnél beszélni? Igazából a kérdés arra vonatkozott, hogy mi a különbség a védikus és a modern gyereknevelés között?Ez, amit Bágisa prabhu mondott, ez is része, de igazából az lenne a lényege, hogy a nyelv hordozz a kultúrát, és mivel mi nem szanszkrit nyelven sajátítjuk el ezeket a dolgokat, akkor ennek milyen következményei vannak, és milyen korán kellene elkezdeni a gyerekeknek a védikus szövegekkel foglalkozni?Általában a védák különbséget tesznek a bevezető tanulmányok és a komoly tanulmányok között. Bevezető azt jelenti, hogy valaki megtanulja az ábécét, megtanul számolni, megtanulja ezeket a kezdetleges dolgokat, megtanul olvasni. Általában ezt a védikus kultúrában a fogantatástól számított ötödik évben kezdik el, vagyis amikor négy éves vagy. Nem úgy csinálják, mint a japánok, akik kitaláltak rendszereket, hogy már hat hónapos korban nyelveket tanítanak a gyerekeknek. Tehát

145

a születéstől számított ötéves korig így magukba szívják az alapját a kultúrának és az életstílusnak: mi az attitűd, mi a hangulat, mi a vallásos, és lelki eltökéltség, mi az interakció, a kapcsolatok megfelelő alakja, mindezek a személyes dolgok. Minél több megfelelő energiát fektetünk beléjük ez idő alatt, annál többet lehet majd kihozni belőlük később. Hogyha egy gyereket tizenkét éves koráig nagyon szépen felkészítenek, memorizálja azokat a dolgokat, amiket kell, megvannak neki a különböző elemek, ott van az alapvető tudás, akkor tizenhárom éves koruktól el lehet kezdeni kihozni belőlük dolgokat, és hogy hogyan kell ezeken elgondolkozni, és ezeket a különböző vonatkozásokat. Hogyha ötéves korukig nagyon kellemes, pozitív energiát kaptak, akkor ezután el lehet kezdeni magyarázni nekik mindazt, amit eddig magukba szívtak. És akkor el tudják kezdeni használni az intelligenciájukat, és a kapcsolataikban alkalmazni ezt. Azt mondhatnánk, hogy meg kell alapozni a lelki dolgokat. De a vallásos aspektusok a legfontosabbak. Vallásos alatt azt értjük, hogy mi a benne rejlő természet: gyerekség, anyaság, apaság, családság, kapcsolat, mi a helyes és nem helyes koncepciója? Prabhupáda azt mondja: a gyerekek bármit megtehetnek, amíg nem lesznek ötévesek. Ez nem azt jelenti, hogy rosszul viselkedhetnek. Ez azt jelenti, hogy nem kell szabályoznod az evésüket, alvásukat, és a kikapcsolódásukat. Ötéves korukig a gyerek, ha éjfélkor akar enni, akkor egyen éjfélkor. Ha fel akar kelni éjfélkor játszani, akkor játsszál vele éjfélkor! Ez a lényeg, hogy természetesen főjön bennük, hogy egyenek, aludjanak, WC-re menjenek, játszanak, interakcióba kerüljenek valakivel. Akkor tehetik, amikor akarják. Ötéves kortól pedig meg kell neki mondani, hogy ekkor lehet enni, és ekkor van az alvás, ekkor van a játék. Ezt jelenti, hogy bármit csinálhatnak. Modern koncepció az, hogy üvölthetnek, sikoltozhatnak, megsérthetnek minden embert, szörnyűségesen viselkedhetnek. De ez nem ezt jelenti. Mert a vallás végsősorban azt jelenti, hogy mi helyénvaló és mi nem. Ha nem tudják, hogy mi helyénvaló, és mi nem, akkor… Láttam bráhmana családokban Indiában, hogy az erélyesség már kétéves korban elkezdődik. Az erényesség csak azt jelenti, hogy jó, és az, hogy nem erényes, azt jelenti, hogy rossz. Hogyha bármikor csinálnak valamit, ami technikailag nem rossz, de kulturális szempontból nem helyénvaló, akkor azt mondják, hogy egy erényes kislány nem csinál ilyet. S akkor kétéves kortól tizenkét éves korig az, hogy erényes, azt jelenti, hogy megfelelően viselkedik. És amikor elérik a pubertás kort, akkor ehhez hozzáadódik a helyénvalónak és a nem helyénvalónak a koncepciója. Okos dolog, nem? Különben, ha csak tizenkét éves korukban kezdesz el beszélni nekik arról, hogy legyenek erényesek, akkor sose leszel sikeres. Nem lehet. Nem része annak, hogy valami helyes, vagy helytelen. Mert egy lánynak az, hogy jó a tapasztalata, vagy rossz a tapasztalata, ez határozza meg, hogy milyen asramban lesz. S egy tinédzsernek az, hogy fiúkkal lehet, akkor az jó, és hogyha nem lehet, akkor az rossz. Be kell vetned ezt a koncepciót mielőtt eljutnak ide. Az a példa, hogy ha egy folyó kiárad, és megpróbálsz lerakni homokzsákokat, akkor a

146

homokzsákokat is, és az embereket is, akik próbálják lerakni azokat, el fogja mosni a víz. De hogyha tudod, hogy az évnek ebben az időszakában a folyó kiárad, és előre lerakod a homokzsákokat, akkor működik. Ez a különbség a védikus és a modern között. Tudod, hogy mi a természet, és megpróbálkozol vele, nem vársz a jövőre. Oh, az én kislányom olyan jó, nem kell nekem aggódnom miatta, majd később megoldom. Mikor van a később? Amikor te hatvan éves vagy, és ő harminc? Ami lehet, de tizenkettőtől harmincig van az, amikor vaddá válik. Másik dolog, hogy azért végzed a szádanádat, és más odaadó dolgokat, mert szereted csinálni ezt. Ne azért csináld azokat, hogy példát mutass a gyereknek! A gyerekek olyanok, mint az állatok. A mögötted lévő szándékot, vagy hangulatot érzik. Odamész egy kutyához, és így csinálsz, akkor tudják, hogy jó leszel hozzájuk, és akkor így morognak. Az állat megérzi, hogy mi a hangulat mögötte. A gyerekek azt érzékelik, hogy te mit értesz valami dolog alatt, nem azt, hogy mit mondasz. Tehát ha azt csinálod, és azt mondod, amit értesz, annak lesz a legnagyobb hatása a gyerekre. Ezért olyan nyelven beszélj velük, amit megértenek, de mindennapi beszédet használj. Nem kell úgy beszélni velük, mintha gyerekekkel beszélnél. Gyerekekként bánj velük, de nem kell hülyének lenned! De szépen mondd! Ha azt akarod, hogy mikor felnőnek, akkor másokkal szépen tudjanak bánni, vagy viszonyulni velük, akkor te is bánjál velük szépen, vagy viszonyuljál hozzájuk szépen! Hogyha azt akarod, hogy mikor felnőnek, és nekik is gyerekeik vannak, akkor a saját gyerekeiket azáltal tanítsák, hogy elmagyarázzák a dolgokat, és példát mutatnak, akkor te is csináld ezt! Te úgy neveld a te gyereked, ahogy szeretnéd, hogy a gyereked nevelje majd az ő gyerekét! Úgy neveled a saját gyereked, ahogy az unokádat szeretnéd, hogy nevelve legyen. Az intelligencia legyen az alkalmazás része! És az intelligencia használata semmilyen szempontból sem fogja csökkenteni az érzelmi tapasztalatot. Sőt, idővel növelni fogja. Tehát minél többet fektetsz bele, annál jobb eredményt fogsz kapni. Amivel a nyelvet említetted, hogyha tud szanszkritül, az nagyon jó. Láttam olyan családokat, ahol a szülőknek más nyelve volt, és mind a kettő nyelven beszéltek a gyerekhez. A nő mindig egy nyelven beszél hozzá, az apa mindig a másik nyelven. S úgy nőtt fel, hogy két nyelvet beszél. Valamikor három és ötéves kor között összekeverik a nyelveket, és mind a kettőt használják ugyanabban a mondatban, de ötéves korukban ez megérthető. Megértik, és tudják, hogy hogy használják. Ez is egy lehetőség, ha meg akarsz tanulni szanszkritül. Különben a legfontosabb dolog a nyelv. A legtöbb ember, mondjuk ebben az országban a magyart tanulja, de nem tudja azt, hogy mi az a nyelv. A szanszkrit azért fontos, mert a szanszkrit egy nyelv. Minden szó ténylegesen azt jelenti, amit kifejez. A főnevek visszavezethetők gyökökre, és ezek a gyökök pontosan kifejezik azt, hogy mit jelent ez a főnév. Ezért ez a legjobb és a legtudományosabb. De ennek a megértése fontosabb. Szóval, hogyha beszélsz hozzájuk, és elmagyarázod nekik, hogy hogyan működik a nyelv, ezt most nem technikai szempontból mondom, hanem hogy mi

147

történik. Van egy ige. Az ige azt jelenti, hogy csinálj valamit. Ki csinálja? Ez az alany. És ha valami cselekvés van, akkor valakinek el kell fogadnia azt a cselekvést. Az a tárgy. Minden cselekvés elvégzésének van eredménye, ez a részes. És a cselekvésnek valahol, egy helyen kell történnie, ez a helyhatározó. És van oka annak, amiért végzed a cselekedetet, vagy amiért akarod azt az eredményt, ez az okhatározó. És amikor van a cselekvés, akkor lehet, hogy vannak dolgok, amik segítik azt, hogy az ige megfelelően működjön. Az az eszközhatározó. Ezért attól függően, hogy mit akarsz mondani, rámutatsz arra, hogy mi a lényeg. Nyelv tehát azt jelenti, hogy kifejezed ezt a hat főnevet az igével kapcsolatban. Ez a nyelv. És nagy valószínűség szerint erről még nem hallottatok. Még a legjobb magyartanár sem magyarázza ezt el. Tehát a magyarról beszélek, nem a nyelvről. A nyelv az két élőlény között a raszának a kifejeződése. A rasza cselekvésen alapszik, ezért az ige áll a középpontban, és a főnevek ahhoz kapcsolódnak. Ez azt jelenti, hogy az ige a női princípium, és a főnevek a férfiak. Ezért az igéhez kapcsolódnak. E szerint ragozzuk. Vehetjük a nyelvet, és azon keresztül leírhatjuk az egész filozófiát, a struktúrát, mert ez a nyelv. Ezt megérthetik a magyaron keresztül, mint egy közvetítőközeg, amin át megértik, de ha ezt megértik, és utána kapcsolatba kerülnek a szanszkrittal, akkor világos a számukra, hogy ez innen származik. Ez így érthető? Kultúra azt jelenti, hogy kapcsolaton alapszik, úgy, ahogy azt isten meghatározta. A nyelv ennek a kifejeződése. Kultúrának, és a raszának, amit isten határozott meg. Így lesz minden összekapcsolva. Akkor a vallástól jutsz el a transzcendensig, és onnan az odaadó??? Ez azt jelenti, hogy az élet elején a vallásról van szó. Prabhupáda azt mondja, hogy a vallásos feleség és a lelki férj. Ezért van az, hogy a gyerekek az anyával kezdenek. Ő alapozza meg a vallást, ami után a tanárok, akik a férfi-elvet képviselik, ki tudják hozni. És ők megalapozzák a lelkit. Ez így érthető? De az anya vallásossága kapcsolatban áll a lelki világgal. Valamivel foglalkozol, az inkább vallásos, mint lelki. Nem hogy ott ülsz és djapázol hatvannégy kört, ha igen, akkor tudjak róla! Mert szeretném tudni! De akinek egy hároméves gyereke van is hatvannégy kört djapázik? Négyévessel? Ötévessel? Baktiszidanda Szaraszatidákur négyéves korában djapázott hatvannégy kört. Tehát lehetséges. Nemcsak a szülő hatvannégy kört djapázik, hanem leülsz, és a gyerekeddel együtt hatvannégy kört djapázol. Hogyha van valaki, aki ezt csinálja, akkor szeretnék tudni róla! A lényeg az, hogy ez a vallásos aspektus az, amit a gyerek elsajátít ebben az időben. A transzcendentális és az odaadó az ezen a vallásosságon alapszik. Sokkal finomabb az átmenet, és sokkal következetesebben tud valaki olyan transzcendetálissá és odaadóvá válni, akinek ott van ez a vallásos alap. Mert kevesebb dolog téríti el a figyelmét. Ezért fontos az anyának a megfelelő befektetése. Ez nem jelenti azt, hogy az anya alapvető lelki kötelessége, vagy tevékenysége az szünetel, vagy megáll. Nem arról van szó, hogy a gyerek nevelése az én odaadó szolgálatom. Ez egy nagy része, de nem helyettesíti a

148

djapázást. De lehet, hogy nem ??? a djapázás, a praszádam, tisztelés, ezek a dolgok mennek. A lelki mindig a legfontosabb, de lehet, hogy ez a legfontosabb anyagi cselekedet, amit csinálsz. A férj ragaszkodása a feleséghez a legfontosabb anyagi kapcsolata, de a férjnek Krisnához való ragaszkodása ennél többnek kell lennie. A feleséget sosem zavarja meg, hogy a férj jobban szereti Rádát és Krisnát nála. De a transzcendentális személyiségek után az anyagi szférában őneki (a nőnek) kell első helyen lennie, különben baj van. Valamit még hiányolsz?A kérdés magyarul nem hangzik el…Nem igazán. A lányoknál, hogyha kulturálisan valamit helyénvalónak tekintünk, azt úgy nevezzük, hogy erényesség. Hogyha rossz viselkedés van, akkor azt mondjuk, hogy ez a dzsomba veszélyes. Igazából nem azt mondjuk, hogy ez nem volt erényes, mert nem akarjuk, hogy úgy azonosítsák magukat, hogy nem vagyok erényes, hanem azt mondjuk, hogy egy erényes lány nem csinálna ilyet. Ez egy rossz viselkedés, és egy erényes lány nem csinál ilyet. Csak ennyit lehetne mondani, s akkor az te vagy. Amikor idősebbek, akkor a hagyományosabb megértés azzal kapcsolatban, hogy mit jelent erényesnek lenni, az hozzáadódik ehhez. Az erényes azért fontos, mert az a helyénvaló. Ez így érthető? Ezért fontos. Ezen a területen, amikor helyénvalóan cselekszel, azt úgy nevezik, hogy erényes. A megfelelő viselkedésnek és az erényességnek úgy kell a fejünkben megjelenni, hogy azok szinonimák. Mert az, hogy erényes, az nemcsak azt jelenti, hogy nem megy el egy másik fickóval. Azt is jelenti, hogy hogyan beszél, hogyan viselkedik, hogyan tartja magát, mindezek a dolgok. Valaki elkötelezett a kapcsolat iránt, és nagyon sok praktikus szakértelme van: tud főzni, tisztítani, tehát ez egy csomag. Időnként ez így be van dobva, általában akkor, amikor nagyon rosszul viselkednek, amikor én-központú, és nagyon nem megfelelő a viselkedés – akkor lehet ezt felhozni. A fiúknál csak az van, hogy rosszul viselkedik. Máskülönben nincsen különbség. Mert nem viselkednek, vagy gondolkodnak nagyon másképp. De még mindig a fiúk az eredményt keresik, a lányok a tapasztalatot. Ez a különbség egész kiskoruktól ott van. Ezért a fiúk mindig kint vannak, hogy csináljanak dolgokat, a lányok meg mindig tapasztalnak dolgokat. A fiúk kimennek, és meg akarják hódítani a világot, a lányok pedig babákkal játszanak a kisházban. Egész kicsi korban mi a fontosabb? A Mangalárati, vagy a Gurupudja?Mielőtt lett volna egy gyerek, ki ment Mangaláratira, vagy Gurupudjára? Ezért nem tudod, hogy mi a válasz. Ki megy Mangaláratira? A gyerek, vagy a szülő? A szülők mennek Mangarláratira, ha a szülők mennek, akkor magukkal viszik a gyereket. Más szóval ami fontos a szülőknek, abban vesz részt a gyerek. Tehát a te értékeidet fogod átültetni a gyerekedbe. Amilyen értéket akarsz, hogy a gyereked birtokoljon, azt neked is birtokolnod kell. Ne azért menj el, ez egy jó példa, azért menj, mert akarsz menni, máskülönben a tudatalattidban tudni fogják, hogy csak azért mész, hogy ők menjenek. Az nyugati dolog, hogy azt csináld, amit mondok, ne azt, amit csinálnak, ez nem működik.

149

Nekünk mások a kulturális értékeink, ezért nem annyira adjuk oda a gyerekeinket a nagyszülőknek. Nehezebb-e a gyerekeknek felnőniük egy olyan környezetben, amikor csak a papa, mama van, meg a gyerek, mint egy ilyen tágabb családi környezetben?Az örökség témájával kapcsolatban Manu azt mondja, hogy lehet az, hogy a fiútestvérek mind együtt élnek egy házban, és akkor a családi kötelék és a családi egység nagyon erős, vagy ha több lelki hasznot akarnak kapni, mert a lelki tevékenységet maguknak kell gyakorolniuk, a testvérek lakhatnak külön. Ha a koncepció lelki, akkor az a nukleáris család nem egy rossz dolog. De ez nem lenne elfogadható anyagi opció. Ha az anyagi opciót vesszük alapul, akkor együtt kellene, hogy maradjanak. De ha lelkit, akkor együtt is maradhatnak, és külön is élhetnek. Mindig jó, hogyha többen tudnak adni a gyereknek, de ha igazából nem adnának jó dolgot neki, akkor minek? A lényeg a gyereknél a szamszkár, jó benyomásokat akarsz rá tenni. S akkor az egész életüket ezek a jó benyomások alakítják. Mondok egy példát: férj és feleség sosem veszekszenek, legalábbis úgy, hogy a gyerek tudna róla, és az, hogy a gyerek nem tud róla, azt jelenti, hogy akkor sem veszekszenek, amikor még a méhben van a gyerek, tehát hét hónapos koruktól a gyerekek tudatosak, és hogyha még a méhben vannak, de az apa és az anya veszekszenek, azt ők hallják. Hogyha a gyerek sosem hallotta, hogy a férj és feleség, vagy az apja és anyja veszekszenek, akkor az autoritásba vetett hitük nagyon stabil lesz, nem lesz hullámzó. Az anya az első autoritás, az apa a második autoritás. Ha az első autoritás vitatkozik a második autoritással, akkor ez a koncepció tönkremegy. Vagy ha a szülők más autoritásokkal vitatkoznak, akkor ezt a hitet összetöröd. Ezt a példát azért mondtam, mert egy jó szamszkár egy egész életre hatással van. Főleg öt-hat éves korig. Vagy legkésőbb nyolcéves korig egy vaisjának. A bráhmanák ötéves korban, a ksatriák hatéves korban, a vaisják nyolcéves korban kezdenek el tanulni, ha érdekli őket a lelki élet. Ez jó így? De láttam egy érdekes dolgot a nagymamákkal kapcsolatban: egy szülő mesélte, hogy meglátogatták a nagymamát, s tudjuk, hogy a nők mindig a konyhában lógnak, a kisgyerek odament a frizsiderhez és kinyitotta az ajtót, és elkezdett üvölteni, mint hogyha haldokolna. S a nagymama meg a mama természetszerűleg nézték, hogy most mi a probléma? És a kisgyerek azt kiabálta, hogy a nagymamának hullák vannak a hűtőjében! Ettől a naptól nagymama vegetáriánus lett. Azt hiszem, két ilyen történetet hallottam. Az anyja elmehet az ő anyjához, de mikor a gyerek kibukik, akkor vegetáriánus lesz a nagymama. Tehát ha a gyerek magyarázza el nekik, akkor nem történik semmi. Néha működhet. Tartsunk szünetet…

12. leckeKérdés: Szó volt a bizalomról, és Maharaja említette, hogy az embernek kockázatot kell vállalnia. Mit jelent pontosan ez, hogy kockázatot kell vállalnia a bizalomépítésben?

150

A kockázat azt jelenti, hogy te megpróbálsz működni a bizalomnak ebben a birodalmában, de lehet, hogy a kapcsolat nem fog működni. Más szóval, te meghozod az erőfeszítést, hogy működésbe hozd ezt a kapcsolatot, de a kockázat benne az, hogy nem biztos, hogy működni fog. Prabhupáda egyszer mondta, hogy a mikrofon egy nagyon lenyűgöző találmány, be kell dugni a szádba ahhoz, hogy működjön. Az embernek meg kell próbálnia. De általában az a tendencia, hogy amikor a kapcsolatok nem működnek, akkor hajlamosak vagyunk meg sem próbálni. Nem akarunk közel kerülni, mert félünk, hogy megsérülünk. Azt hiszem, van egy ilyen mondás, hogy próba-szerencse. Tehát ha az ember nem próbálkozik, akkor nem nyer semmit. Tehát mint a főzésnél is: ha az ember főz, akkor lehet, hogy finom lesz, lehet, hogy nem sikerül, de ha meg sem próbál főzni, akkor nem lesz semmi. Ugyanakkor nem arról van szó, hogy az ember nem fejezheti ki a félelmeit, az aggodalmait, ezekről lehet beszélni. De ezt úgy kell megtenni, hogy a másik ember ne érezze magát bizonytalanságban. Arra gondoltam, hogy nem is csak az, amikor én megbízok a másikban, hanem inkább az, amikor a másik ember nem bízik meg bennem. Akkor rá kell jönni, ki kell találni, hogy mi a bizalmatlanság oka. Mert a viselkedés mindig csak egy szimptóma, nem a valódi lényeg. Hanem ami a tett mögött van, az az, ami zavaró. Akár jó dologról, akár nem jó dologról van szó, az valaminek a közegén keresztül nyilvánul meg, de nem maga a közeg a lényeg. Hogyha azt hisszük, hogy az a lényeg, akkor sohasem fogunk tudni túllépni rajta. Amit ez a közeg kifejez, az a lényeges, az a fontos. Például a férj mond a feleségének valamilyen bizalmas dolgot. És eléggé kényes téma. Akkor azért, hogy benyomást tegyen a barátnőire, a feleség elmeséli a barátnőinek. Arra a napra ez a feleség lett a nagy valaki, mert neki van a legszaftosabb pletykája. Amilyen módon a természet kötőerői működnek, visszakerül az egész a férjhez. Akkor ettől fogva a férj nem bízik a feleségében, hogy bármit is elmondhat neki. Ez az egyik szabály, hogy amit a férj bizalmasan elmond a feleségnek, azt nem szabad továbbadni. Ez az egyik legfontosabb szabály. Ez az egyik kötelessége. A probléma nem az, hogy valakinek ezt elmondjuk, és ez kiderült, ez is egy probléma persze, de az anyagi világ tele van problémákkal. Ha valaki, aki ennyire közel áll hozzád, mint a férfi számára, nem tudsz titkot tartani, akkor kinek fogsz tudni titkot tartani? A közeg a pletyka. De nem ez a lényeg. Ők megbíztak benned, hogy elmondhatják neked bizalmasan a dolgot, és ugyanúgy, ahogy ők nem akarták, hogy ez mások számára kiderüljön, neked sem szabad akarnod, hogy ez kiderüljön mások számára. A kétely a belsőségességgel kapcsolatban merül fel. Lehet, hogy ez beszéd formájában fog megnyilvánulni. Bármilyen tett is hozta létre a bizalomvesztést, de mit jelent az a tett a másik fél számára, más szóval miért probléma az a tett? A tett az tett, és a nézőpontoktól függ, hogy az jó-e, vagy rossz. Ezért meg kell nézni, hogy mi a nézőpont. És akkor meg fogod tudni állapítani, hogy valójában mi az, amivel dolgod van, és mire van szükség ahhoz, hogy visszaállítsd a bizalmat. Nem az a probléma,

151

hogy jaj, bocsánat, elmondtam valakinek. Hanem az, hogy bocsánat, hogy ezt a dolgot, ami számodra olyan fontos volt, ezt én elmondtam valakinek, mert nem értékeltem, hogy számodra ez milyen fontos, és ezt én könnyebben kezeltem. Ez a lényeg. Máskülönben az idők végezetéig lehet vitatkozni. (Addig lehet vitázni, amíg a tehenek haza nem jönnek.) Ez egy érdekes elképzelés egyébként, mert a tehenek minden este hazajönnek. Ez azt jelenti, hogy a korábbi időben ha egy vita egész nap folytatódott, akkor azt már katasztrófának tekintették. De hogyha a tehenek hazajöttek, akkor abbahagyták a vitát.Mi történik akkor, ha ugyanez barátok között történik meg, tehát ha az ember a barátjának egy bizalmas titkát elmondja egy másik személynek, aki történetesen egy autoritás?Kivel van a probléma? Az autoritással, vagy a baráttal? Az autoritásnak csak annyit mondasz, hogy a másik személy hazudik. Igen, eddig tartott a barátság. Itt egyenlőség alapon van a viszony a barátságban, nincsenek azok a finomságok, mint a férfi-nő kapcsolatban. Egyszerűen csak tudomásukra kell hozni, hogy a viselkedésük nagyon lesújtó, és oda kell figyelni arra, hogy mit mondasz. Egy idő után megpróbálsz velük ugyanúgy normálisan viselkedni, de hogyha látod, hogy nem működik, tehát a másik képtelen titkot tartani, akkor leszűröd belőle, hogy ez az ember képtelen megfelelő mélységben átélni kapcsolatokat. Mert a barátságok közül négyfajta van: azok, akik nálunk idősebbek, akik nálunk fiatalabbak, akik velünk egy szinten vannak, és a bizalmas barátok. A bensőséges barát az lehet nálunk idősebb, fiatalabb, és velünk egyenlő helyzetű. Ha a barátság nem képes a bizalmasság szintjén működni, akkor visszatérünk a másik háromfajta szintre, hogy idősebb, fiatalabb, vagy egyenlő. Van-e olyan dolog, ami azt jelenti, hogy a kapcsolat már nem működhet tovább, akár női-férfi kapcsolatban, akár barátság esetén?Ez egyénfüggő. Egyébként bárki bármit tud működtetni. Csak azon múlik, hogy az egyének hajlandók-e működtetni. Rá kell jönni, hogy mi az, ami megakadályozza, hogy működjön, és azon a részen kell dolgozni. Nem a tevékenységről van szó, hanem az a fontos, hogy a tevékenység mit képvisel. Erre kell rájönni. Valahogy azt tapasztalom, hogy mindig az történik, hogy megbízom valakiben, de kis idő után rájövök, hogy kár volt, mert mindig visszaélnek a bizalmammal. Ez egyfelől jó is, mert a társas kapcsolatokhoz nem lesz akkora ragaszkodásom. De ez törvényszerű, ez az én rossz karmám, hogy velem mindig ezt történik?Az anyagi világban azt látjuk általában, hogy minden, ami rossz volt, az jóra fordul, és minden, ami jó volt, az rosszra fordul egy idő után. De ha sose bíztál, akkor hogy mondhatod, hogy éltél egyáltalán? Csak akkor mondhatod, hogy az anyagi világ nem működik, hogyha éltél. És akkor tudsz továbblépni erről. Ha sose bíztál, az azt jelenti, hogy sose éltél, tehát akkor sose tudod ezt a kijelentést tenni. Nem jelenti azt, hogy ez kevésbé fáj, hanem csak egyszerűen csak leszűröd abból, hogy milyen pontig bízhatsz meg. Mert alapvetően a teljes abszolút bizalom csak

152

Krisnával, és a társaival szemben lehetséges. Mert mindenki más megterhel bizonyos mértékig a saját feltételekhez kötöttsége. Mert a trükk a dologban az, hogy megtanuljuk, hogy kiben és milyen területen bízhatunk meg. Nem arról van szó, hogy egyvalakiben minden területen megbízunk, hanem lehet, hogy sok ember van, akikben a bizalmadnak egy-egy területét gyakorlod. Csak azt kell megtanulni, hogy kiben milyen területen lehet megbízni. Sokkal könnyebb lesz. De ha nem bízol az emberekben, akkor nem lehetnek kapcsolataid. Csak azért tudsz a földön ülni, mert bízol abban, hogy nem fog szétesni. Ez így érthető?Egy széteső kapcsolatban a férj megpróbál lépéseket tenni, és rájönni, hogy mi lehet a hiba, de a feleségnek mindezek mellett tovább csökken a bizalma. Mi lehet a hiba? A férfi teszi a lépést, megy a feleség felé, aki hátrál.Ez azt jelenti, hogy a férj tett még valami más dolgot is,és amíg az nincs megoldva, nem tud előre lépni a kapcsolat. Őszintén meg kell győzni őt arról, hogy te hajlandó vagy kijavítani azt, amiben tévedtél. És hajlandónak kell lenned befektetni az energiát abba, hogy ezt kijavítsd, akármennyi időbe is telik. De ha visszahúzódás van, az azt jelenti, hogy valami elromlott. Rá kell jönni, hogy mi volt az. Akkor a férj nem mondhatja, hogy próbáltam egyszer, kétszer, ötször, nem működik, akkor én most már feladom?Nem igazán, mert vannak olyan dolgok, amiknek a kijavításához évek ellenek. Attól függ, hogy hány évnyi nem megfelelő viselkedés hozta létre ezt a visszahúzódást. Lehet, hogy a férj három évig viselkedett nem megfelelően, és a feleség most bosszankodott föl ezen, és lehet, hogy három évbe fog telni, hogy kijavítsa. Newton harmadik törvénye.Ez azt jelenti, hogy ha valaki a grihaszta asramába lépett, akkor ez maga a feladat? Tehát nem az, hogy most elsőszámú könyvosztó legyek, vagy elsőszámú ez legyek, hanem hogy működtessem ezt a kapcsolatot?Ez azt jelenti, hogy a lelki szolgálatnak ott kell maradnia. Az interakciónak a minősége más, nem a mennyisége. A nőket a minőség foglalkoztatja, nem a mennyiség. Persze a legjobb az, ha a minőség és a mennyiség is nagy, de ha csak mennyiség van, nincs minőség, akkor inkább jobb, ha nincs is interakció. Mondjuk, hogy az illető jó könyvosztó, feleség azért megy hozzá, mert ő jó könyvosztó. Minden nő úgy érzi, hogy az ő férje valamilyen tekintetben különleges. Láttál már két nőt, aki teljesen ugyanolyan szárit viselt? Nem. És hogyha ez valaha is megtörténik, akkor azt fogod látni, hogy vagy az egyik, vagy a másik, de lehet, hogy mindkettő kimegy a teremből, és úgy jön vissza, hogy már másban van. Te meg bemész a terembe fehér kurtába, fehér dótiba, és ott van valaki más szintén ugyanebben. Működik. Persze neked ott vannak a bebújtatós gombok, tiszti gombok. S ha valamelyik tróger brahmacsári besétál ugyanebben az öltözetben, mi lesz a reakció? Lehet, hogy gond lesz belőle. Minden nőnek szüksége van arra, hogy úgy érezze, hogy a férje egyedülálló. És ha a férfi egy könyvosztó, akkor a feleség természetesen szeretné, hogyha az is maradna. A férj intelligenciáján múlik, hogy rájöjjön arra, hogy hogy tud ugyanolyan jó

153

könyvosztó lenni, és ugyanakkor megteremteni mindent, amit a feleség akar, és ugyanakkor napi 24 órába, heti 7 napba vele lenni. Tehát használnia kell az agyát. Különben meg az van, hogy hány férj hallotta már a feleségétől, hogy jaj, te sose csinálsz semmit. Van már, aki hallott ilyet? Vagy van olyan, akit zavarba hoz, és nem mer nyilatkozni? Tehát arról van szó, hogy mi az, amit szoktál csinálni, de már nem csinálod. Ez az egyik lehetőség. Vagy a másik az lehet, hogy nem vállalod ezt a vezető, kezdeményező szerepet a feleségeddel való érintkezésben. Mindig neki kell megkérdeznie, hogy tetszik-e a szári, milyen volt a vacsora, hogy nézek ki, satöbbi. Mindig neki kell föltenni a kérdést először. A férfiak azzal büszkélkednek, hogy agresszívek. Ezért a nők elvárják tőlük, hogy egy kellemes módon agresszívek legyenek. És ha nem vagy az, akkor semmit nem csinálsz. Ez így érthető?Ha hallasz valaki harmadik személytől egy olyan dolgot, amit a férjed nem mondott el neked, utána – kérdés magyarul nem hangzik el.Arról van szó, hogy ha csak arról van szó, hogy most a nevelőanyja, vagy sem, akkor ez nem lényeges, hogy melyikről van szó. De ha arról van szó, hogy nevelőanya, vagy szerető, akkor a kérdés már lényeges. Ha nem arról van szó, hogy a szeretője volt-e, hanem arról, hogy a férjed őt a nevelőanyjának tekinti, vagy az illető hölgy az apjának a szeretője, tehát ő nevelőanyának tekinti, de túl zavarban van ahhoz, hogy ezt bevallja neked, az egy más kérdés. Ha nem szeretőről van szó, akkor nem aggódnék a kérdés miatt. Akkor csak egyszerűen megkérdezhetnéd tőle, hogy miért van az, hogy mások azt állítják, hogy ő nem a nevelőanyád. Ha nem szerető az illető, akkor mit érdekel, hogy az anyósod-e, vagy sem? Kérdést nem hallani.Akkor talán megpróbálhatod leellenőrizni, vagy egyszerűen csak megkérdezed tőle. Fontos, hogy azon légy, hogy bármi is a helyzet, ő hajlandó legyen ezt veled megbeszélni, kidolgozni. Vagy pedig annyira tüzes természetű és pozesszív, hogy sosem működhet a dolog, hogyha rájössz. És akkor te elgondolkodhatsz azon, hogy akarod-e folytatni a kapcsolatot, vagy sem. Ha azt akarod, hogy folytatódjon a kapcsolat, akkor ne jöjj rá. Ha viszont nem bánod, hogy vége lesz a kapcsolatnak, akkor nyomozz, és jöjj rá. Érted? Kérdést nem hallani. Hol van a limit…Ha nem úgy nyomozunk ez után, hogy ez egy egyszerű dolog, tehát nincs olyan nagy jelentősége, akkor lehet, hogy ő el fogja veszíteni a bizalomérzetét. És ha nincs bizalom, akkor hogy tudod megalapozni a kapcsolatot? Ahelyett, hogy két ember van, aki nem bízik, még mindig könnyebb úgy kezelni egy kapcsolatot, hogy csak egy ember nem bízik. Ha van valami, amiről azt szeretnéd, hogy bárcsak ne az legyen, akkor általában csak valami hülyeségről van szó. És akkor ki lehet dolgozni, meg lehet oldani a dolgot. De ha ez már túlmegy a hülyeségen, ott már probléma van. Ha ott van ez a vágy, hogy rájöjjünk, de a kapcsolat nagyon jól működik a férjeddel, akkor nagy esély van rá, hogy pusztán hülyeségről van szó. De ha a kapcsolat nem működik a másik emberrel,

154

akkor nagy valószínűséggel van valami mögötte. Az első esetben az van, hogy ők szeretnék, ha ott lenne ez a kapcsolat, de valami eltéríti a figyelmüket. Másodikban pedig arról van szó, hogy nem nagyon érdekli őket, hogy a kapcsolat működhet-e, vagy sem. Vagy pedig csak egyszerűen természetnél fogva annyira szétszórtak. És akkor ebben az esetben a másik nő hibája ez. Annyira erősek voltak, annyira jelen voltak a kapcsolatban, hogy a férfi nem tudta a megfelelő időt belefektetni a ti kapcsolatotokba. Ez így érthető? Úgy kell akkor ezt a tudakozódást véghez vinni, hogy a másik ember érezze, hogy te szeretnéd, hogy működjön a kapcsolat, és úgy megfogalmazni mindent, hogy érezze belőle, hogy te szeretnéd, hogy tovább lépjetek. Ez érthető? Fog működni? Valami volt még?Kérdést nem hallani.Hogyha azt akarod, hogy a kapcsolat folytatódjon, akkor meg kell találni, hogy hol. Lehet, hogy azért mentek bele a kapcsolatba, mert azt gondolták, hogy valami majd történni fog. És ha az ő elképzelésük szerint nem történnek meg a dolgok, akkor meg kell nézni, hogy mi volt ez. Ha meg nem akarod, hogy folytatódjon a kapcsolat, akkor csak annyiban hagyod. Mert a másik ember már megtette a lépést. Úgyhogy ez téged megmentett a gondoktól, attól, hogy neked kelljen megtenned a lépést. De ha meg akarod folytatni a kapcsolatot, akkor meg kell találnod, hogy mi nem működött. Ha meg arról van szó, hogy a másik ember kilépett a kapcsolatból, és te tulajdonképpen örülsz neki, hogy vége a kapcsolatnak, még akkor is érdemes elgondolkozni azon, hogy miért nem működött, hogy ez ne történjen meg még egyszer valaki mással. A feleségnek követnie kell a férjét. De mi van akkor, ha a férj nem jól csinálja a dolgokat, és arra hivatkozik, hogy mindezt a családfenntartás érdekében teszi?Mi köze van ennek ahhoz, hogy a feleség követi? Ha lehetséges, akkor megpróbálja terelni őt a helyes irányba. Követés nem azt jelenti, hogy vakon követi. Itt két gondolkodó, intelligens, érző lényről van szó, akik megállapodást kötnek, hogy együttműködnek egymással. Követés azt jelenti, hogy a férj teszi meg az első lépést, és a feleség erre reagál. És ha a férj első lépésére a reakció nem jó, akkor a férjnek ezt a szituációt kell megvizsgálnia, és erről kell neki mozdulnia, megnézni, hogy mi nem működött. A mezőtől függően a férj elkötelezi magát a tettre. És ha a mező kedvezőtlen, akkor a férfinak alkalmazkodnia kell ehhez, tehát a tettet úgy kell végrehajtania, hogy alkalmazkodik ehhez a kedvezőtlen mezőhöz. Más szóval arról van szó, hogy a feleség reagál a férj tetteire. Különben hogyan határozhatnánk meg azt, hogy mit jelent követni? Kérdést nem hallani.A reagál azt jelenti, hogy követni. Más különben mit jelent az, hogy követni? Megy, és kirabol egy bankot, a felesége meg megy utána géppuskával? Az, hogy a férj fúrja a kasszát, a feleség meg ott áll a géppuskával, és mondja, hogy jó, akkor most mindenki vesse magát a földre, és maradjon nyugodtan. Ez a követés? Mit értesz azon, hogy

155

követni? A követés azt jelenti, hogy ami a férfinek a szeszélye, amit a férfi éppen kitalál, azt a nőnek követnie kell? Ezt jelenti? Én úgy gondolom, hogy a lovamnak repülnie kell. De a vágyaimnak egybe kell esnie a ló természetével, hogy mire képes az a ló. Az, aki azt akarja, hogy kövesse a felesége, csak úgy tudja megtenni, ha ismeri a felesége természetét, és csak olyat vár el tőle, ami a feleség természetével egybeesik. Ezért például egy olyan feleség, akinek nagyon erős az igazságérzete, az nem fogja nagyon értékelni, ha a férje törvénytelen úton keresi a pénzét. Akkor a férj nem mondhatja azt, hogy neked követned kell engem, hanem a férjnek nem szabadott volna olyasvalakit feleségül venni, aki nem értékeli azt, amit csinál, tehát aki nem tudja követni. Aki a tolvajok közösségébe tartozik, az egy olyan lányt vesz el, aki szintén a tolvajok közösségébe tartozik. És akkor a feleség inspirált lesz. Mondja neki, hogy mit üldögélsz itt a kanapén, elmehetnél bankot rabolni! Ma este bulit tartunk, úgyhogy ma két bankot akarok! – mondja a feleség. Az a lényeg, hogy amit akarsz csinálni, olyan valakit vegyél feleségül, aki értékeli ezt. És ha ő nem értékel valamit, és te nem akarod megoldani ezt a dolgot, akkor hol a kapcsolat? S ha csak arról van szó, hogy a férfi megmondja, a nő meg megteszi, akkor inkább vegyél magadnak egy robotot. Japánoknak nagyon jó robotjaik vannak manapság. A nők sokat panaszkodnak arról, hogy nem töltünk velük elég időt. Mindig kevés az az idő, amit velük töltünk. Ha egy órát, akkor két órát akarnak, ha egy egész napot velük töltünk, akkor miért csak az aznapot töltjük velük? Ez így természetes, ők így működnek, vagy mit csinálunk rosszul?Van harmadik lehetőség? Mérges lennél, ha egy harmadik lehetőséget javasolnál? Eddig azt a lehetőséget adtad, hogy vagy te tévedsz, vagy ők tévednek. Az a lehetőség érdekel, amivel mindkét fél elégedett.De nem arról van szó, hogy mindketten tévednek, vagy hogy a kettő közül az egyik téved. Most azt mondom, hogy mérges lennél-e, ha kiderülne, hogy egyikről sincs szó? Ha arról van szó, hogy bármennyi időt töltesz velük, az nem elég, ez azt jelenti, hogy az az idő, amit eltöltesz, azt a nő értékelte. Akkor ki téved itt? Senki. Ez a harmadik lehetőség. Elégedj meg ezzel. Mert ha azt fogják mondani, hogy minek vagy itthon ennyit, akkor az tényleg probléma lesz. Érted? Egyszerűen csak arról van szó, hogy ha valami jól megy, szép, kellemes, akkor az ember szereti, ha ez mindig ott van. A között kell egyensúlyt tartani, hogy hatékonyan elvégzed az összes kötelességedet, de mindezt úgy teszed, hogy fenntartod azt a helyzetedet, ami téged egyedülállóvá tesz, és amiért ő eredetileg is hozzád ment feleségül, és közben időt töltesz vele, és haszontalanná válsz. Ez azt jelenti, hogy ha túl sok időt töltesz a feleségeddel, akkor nem fogod tudni azt a dolgot csinálni, ami miatt te olyan különleges vagy a számára. Egyensúlyt kell találni. Szorgalmasan kell ügyködni a hivatásunkban, de ugyanakkor időt kell találni arra, amikor a feleségnek szüksége van ránk. Van olyan, hogy egész napra

156

szüksége van ránk. De ha ezt hajlandó vagy megtenni, akkor másnap már nem fog igényt tartani az egész napodra. Soha ne kövesd el azt a hibát, hogy azt gondolod, hogy ahogy most reagál, úgy fog örökre reagálni. Maximum, amíg egy adott nő ugyanazt a dolgot képes csinálni, az öt nap, és csak akkor, ha extázis van. Ha csak szereti, akkor három napig képes csinálni. Ha ok a dolog, akkor egy napig. Ha ma ötvenszer hívott telefonon, ez nem azt jelenti, hogy örökké ötvenszer fog hívni naponta telefonon. De ha ötvenszer beszéltél vele telefonon, akkor egy idő után ő is le lesz foglalva valamivel, és nem fog ötvenszer felhívni telefonon. Éppen ezért azzal kell foglalkozni mindig, ami éppen akkor történik. A nők is szeretik a saját idejüket, vannak olyan időszakok, amikor szeretnék, hogy te is legyél lefoglalva, valami mással foglalkozz. De vannak olyan időszakok, amikor azt szeretnék, hogyha ott lennél a közelükben. Nem arról van szó, hogy minden nap csak 5 perc 37 másodpercet töltesz velük. Vannak napok, amikor 5 órát, és más napokon félórát. És hogy melyik napon mire van szükség? Hát ahogy az úr Síva is mondja, őneki még nem sikerült rájönnie. Csak egyszerűen tudja, hogy a dolgok így vannak. És amikor olyan nap van, amikor csak fél órára van szükség, akkor megint mérges amiatt, hogy most mért nem öt óra kell? S amikor meg öt órát igényel, akkor ne idegesíts magad azon, hogy mért nem félóra? Legyél tudatában annak, hogy amikor te valami mást akarsz csinálni, akkor van az ötórás nap. És amikor meg semmi dolgod, csak félórát kell vele töltened. Éppen ezért elfoglalod magad, és amikor meg neki szüksége van rád, akkor vele vagy. Ez így érthető?Kérdést nem hallaniIgen, de ezeket a napokat, amikor csak egyedül akarsz időt tölteni, azokon a napokon szervezd meg, amikor neki csak félórára van szüksége rád. Más szóval neked csak akkor van szabad időd, ha a te szabadidődet ő tölti ki. Próbáljuk meg így, hogy szeretsz együtt lenni a lánnyal? Igen. S amikor van időd magadra, akkor az neked jó, jól érzed magad akkor? Igen. Akkor ez azt jelenti, hogy mindkét szituáció kellemes számodra. Éppen ezért ne tervezd el, hogy mikor melyik fog történni, és milyen mértékben. Amikor ő szeretne veled lenni, akkor te szeretsz vele lenni, és akkor az történik. S amikor ő a saját dolgaival akar foglalkozni, akkor jön el az ideje, hogy te is a saját dolgaiddal foglalkozzál. Más szóval nem te kontrollálod a saját idődet. Az idő ige, s az ige az egy női természetű dolog, ehhez szokjál hozzá! Akkor így boldog leszel. Csak akkor leszel frusztrált, ha eleve úgy döntesz, hogy ma ezt akarom csinálni. Feltétlenül ma van szükségem időre saját magamra, vagy most feltétlenül vele akarok időt tölteni, akkor ha így viszonyulsz, frusztrált leszel. Lehet csinálni ilyenfajta terveket. Olyan terveket készíts, hogy akarom énekelni a Hare Krisnát, vissza akarok menni Istenhez, Krisna-tudatos akarok lenni, meg akarok hódolni Krisnának. Ilyenfajta dolgokon dolgozz! Ezt egész nap lehet csinálni, mindig emlékezz Krisnára, soha nem elfelejteni. De abban a kérdésben, hogy a nő akar-e veled lenni, vagy sem, ezzel ne tervezz, ezzel ne foglalkozz, hacsak nem szeretsz

157

frusztrált lenni. Ha élvezed, hogy frusztrált vagy, akkor mindennap csinálj tervet. Ezért mondják, hogy első osztályú brahmacariból lesz első osztályú grihaszta. Akkor nem lehet jó grihaszta, ha ragaszkodó vagy, csak akkor lehetsz jó grihaszta, ha ragaszkodás nélküli vagy. Ez így érthető? Ugye arról volt szó, hogy egyensúlyt teremteni, lelki élet, családi élet és a munka között. És az jelenti ezt, hogy ezt az egyensúlyt soha nem fogjuk megteremteni, mert nem mi uraljuk az időt, nem mi kontrolláljuk az időt?Mit jelent az egyensúly? Tegyük fel, hogy egyenesen állsz. Ahhoz, hogy fenntartsd az egyensúlyt, hol vannak a karjaid? Az oldaladnál. De ha egyik oldalra dőlsz, akkor hol lesz a karod? A másik oldalon. Az egyensúly azt jelenti, hogy egyensúlyozni az egyik és a másik oldal között. Nincs itt a harcművészünk? Láttad, hogy hogyan gyakorolnak a harcművészek? Valamit csinálnak az egyik oldalon, akkor a karjuk ott van. Mert az az elképzelésed, hogy az egyensúly azt jelenti, hogy 6 óra 03 perctől ezt csinálom 7 óra 09-ig, és 7. 09-től pedig majd ezt fogom csinálni. De ez nem egyensúly, ez az, hogy szilárdan kitűzöl dolgokat. Az egyensúly azt jelenti, hogy ha egy irányba eltoljuk, akkor utána a másik irányba kell. Te az egyensúlyt egy napon belül képzeled el. Miért nem egy hétre vetíted ki, vagy egy hónapra? Mert lehet, hogy azt tapasztalod, hogy két-három napig inkább a feleségeddel vagy. De ugyanakkor lesznek olyan idők is, amikor kevesebb időt töltesz a feleségeddel. Az egyensúlyozó képesség azt jelenti, hogy amikor a feleséged kevesebb időt igényel, akkor képes vagy megtölteni a felszabaduló időt valamivel, és amikor meg több időt igényel, akkor tudsz rá időt szakítani. Ez így érthető? Igen, de az a tapasztalatom, hogy akármelyikről is van szó, tehát akárhogy dolgozom, akár a családi élet, mindig az, amit csinálok, hajlamos kitölteni az egész időt, tehát bármelyikről is legyen szó, az egész időt kitölti. Isten hozott a grihaszta asramában, grihaszta életben! Arról van szó, hogy a transzcinentális tetteken kívül mindenben a nőnek azt kell éreznie, hogy ő a legfontosabb számodra, és nem az, amit csinálsz. Mondjuk állandóan elfoglalt vagy a hivatásoddal, és azzal a hivatásoddal vagy elfoglalva, amivel pénzt keresel. Ez a pénz arra lesz költve, hogy gondoskodj a feleségedről, ezért töltesz olyan sok időt a pénzkereséssel. De neki éreznie kell azt, hogy ő maga fontosabb annál, mint a te igényed arra, hogy te pénz keress azért, hogy őt eltartsd. Még akkor is, ha a munka és a pénz is az ő érdekében van. Azért, mert a munka és a pénz a tevékenységnek a mezeje, és nem pedig maga a kapcsolat. Épp ezért van, hogy néha ésszerűtlen megjegyzéseket tesznek, ami miatt meg kell alkudnod abban a tevékenységben, ami valójában az ő érdekében történik. Azért, mert ők azt akarják tudni, hogy a mezőn belül ők a legfontosabbak. Mindig érezniük, tudniuk kell, hogy ők fontosabbak számodra, mint a házad, az autód, a pozíciód. Ezért van az, hogy amikor leginkább koncentrálsz a területek valamelyikére, akkor húzzák elő ezt a

158

jokert. Ezért történik ez. Ismered a tudományt, és logikusan alkalmazod ezt a tudományt. De a tudomány az az, hogy hogyan viszonyuljunk az érzelmekhez, nem pedig az, hogy hogyan funkcionáljunk logikusan, hanem hogy hogyan funkcionáljunk az igények szerint, ami a biztonságérzet. Ez a logikája a dolognak. Amikor csak szakértelemről van szó, annak nem lehet ugyanez a logikája. Még akkor is, ha annyira jól ismered a nők természetének tudományát, még akkor is állandóan próbára tesznek majd és vizsgálnak. Casanovának is nagyon keményen meg kellett dolgoznia. Mert ha nem dolgozol keményen, a nőket nem tudod lenyűgözni. Meg ha elkötelezett vagy és keményen dolgozol, és megteszed lehetetlent is, akkor fogják úgy érezni, hogy fontos számodra a kapcsolat. Csak miután Brabupadi kifejezésre juttatta, hogy ő Asratáma fejét akarja, és a haját addig nem köti föl, amíg meg nem moshatja a haját Asratáma vérében, és úgy akar fürdőt venni, hogy Asratáma fején áll, de úgy, hogy a fej nem csatlakozik a testhez, mert ugye az nem lehet, hogy miközben ő fürdik, Asratáma nézi. Akkor miután odahozták neki a megfelelő testet, amin ott volt a megfelelő fej, csak akkor mondta, hogy ne öljétek meg! Akkor Bima azt mondja, hogy nem, meg kell ölni! Ezt Bimának kell kidolgoznia. Mivel sikerült megoldani a helyzetet, azért van az, hogy az emberek ötezer év óta is beszélnek erről. És ha valahogy sikerül megoldanod ezeket a látható, vagy látszólag megoldhatatlan helyzeteket, akkor a hölgyek boldogok lesznek, és beszélni fognak rólad – pozitív értelemben. Ha ezek között a dolgok között mind sikerül egyensúlyt tartanod, és mindet sikerül összekapcsolnod Krisnával, akkor ezek a területek mind ugyanolyan fontosak? Igen és nem. Az igen azt jelenti, hogy ezek a tettek, ezek a tevékenységek vagy közvetlenül odaadó tevékenységek, vagy pedig kedvezőek az odaadó szolgálathoz. Ez azt jelenti, hogy az anyagi életed most össze van kapcsolva Krisnával. De ez még mindig egy állati élet, ami össze van kapcsolva Krisnával. Míg a többi tett – lelki tettek, ami össze vannak kapcsolva Krisnával. De a Krisnával összekapcsolt anyagi tettek kedvezőek, az odaadó szolgálat mindig a Krisnával össze nem kapcsolt anyagi tettek nem kedvezőek. Tehát akkor az ember a kedvező tetteket végzi. Ez azt jelenti, hogy az odaadó szolgálat közvetlen tettei fognak elvezetni téged az istenszeretethez. A közvetett tettek pedig a felszabaduláshoz visznek el. És mivel ki kell kerülnöd az anyagi világból ahhoz, hogy vissza tudj menni Istenhez, akkor emiatt ezek kedvezőek lesznek. Ez így érthető? Ezek segítik a folyamatot, de nem ugyanolyan szinten vannak. Például fürdőt veszel, mielőtt murti-imádatba fognál. És akkor az árati felajánlás és a fürdés ugyanolyan szinten van? Nem, hanem a fürdés kedvező az áratihoz. Tehát így működik. Kérdést nem hallaniIgen, ami kedvező, az felszabadulást ad, de nem odaadó szolgálatú tett. Nem, a nais karmi az nem ad odaadó szolgálatot, az felszabadulást ad, de az, hogy hajlandóak vagyunk ezeket csinálni azért, hogy Krisnát elégedetté tegyük, az fogja megadni az odaadó szolgálatot. Az, hogy te le akarod foglalni a családi életedet Krisna szolgálatában, ezért az az

159

érzelem, hogy te le akarod foglalni, az odaadó szolgálat. Tehát ez a lényege. Ezért mondja Krisna, hogy végezd a kötelességedet, és hogy végzed a kötelességed, ez a varnásrama tudással, tehát nemcsak hogy megtörténik, hanem tudod, hogy miről van szó, az eredmény iránti vágy nélkül, ettől lesz nais karmi a dolog, ahogy ez az úr rámutatott. Akkor megvan a nais karmiád, végezni a kötelességeket tudással, és ragaszkodás nélkül, ahogy azt az ötödik fejezetben elmagyarázza, ez tett a Krisna tudatban, és ez kivezet az anyagi világból. De mivel ezt Krisnáért végezzük, emlékezünk Krisnára, és akkor ez bevezeti az odaadás elemét. Minden benne van ebben a kijelentésben: végezd a kötelességed, karma, tudással, ezdiána, ragaszkodás nélkül, ezdiá, emlékezve rám, ezdiána értem, ez bhakti. És így az egész dolog bhaktinak fog számítani, ez a buddhi jóga. Tehát a karma Bjána és Gjána keveréke, összekapcsolva Krisnával, az buddhi jóga. Az elején a karma a fontosabb, vagy a kiemelkedőbb, aztán a Bjána lesz a kiemelkedőbb, s aztán a Gjána. Mindhárom elem ott van jelen, csak azon múlik, hogy melyik éppen a legfontosabb, legkiemelkedőbb. És ezt Krisnáért végezzük, és épp ezért ez az egész odaadó szolgálatnak fog számítani. Nem emlékszem, hogy melyik vers ez. Abban a versben mondja ezt, ami Vitivel kezdődik, vagy amiben szerepel az, hogy ??? Ez az iti szó arra vonatkozik, ami össze van kapcsolva az odaadó szolgálattal, vagy kedvező az odaadó szolgálathoz, és éppen ezért odaadó szolgálatnak számít. Ez olyan, mint amikor a vas tűzként viselkedik, amikor a tűzbe van tartva. A vas nem tűz, de a tűzben úgy viselkedik, mintha az lenne. Ezért a karma, bjána, gjána és djána az odaadó szolgálatban úgy viselkedik, mint az odaadó szolgálat. De ezek között éppen ezért a Hare Krisna éneklése, Bhágavatam tanulmányozása, a bhaktákkal való társulás, a murti-imádat és a szent dámban való élés különleges.Amikor azt mondjuk, hogy érzelmek, akkor általában az ember elméjében felmerül az, hogy sponteneitás, hogy ezek spontán módon jönnek be. Inkább az a benyomásunk, hogy minél többet dolgozunk valamin, annál mélyebb érzelmi tapasztalatot, élményt tudunk ebből meríteni. A sponteneitásnak van helye valahol?Ezt próbáltuk elmagyarázni ennek a két úrnak. Csak a tetteken keresztül lehet valamilyen élményt megtapasztalni. Az izgalom, vagy felvillanyozottság az élmény megtapasztalásának a lehetőségéből jön. Más szóval egy férfi például létrehozott valamilyen környezetet, ott a mezőnek bizonyos elemei, ami valamilyen izgalmat tud kelteni a lányban, de nem boldogságot. És csak valamilyen tevékenységen, tetten keresztül tud ez a boldogság megvalósulni. Természetes módon, ami téged érdekel, oda fogsz koncentrálni, és ez a koncentráció fogja neked megadni a jó eredményeket. Amire az összpontosításod természetes módon irányul, az tudja neked megadni a legjobb eredményeket, épp ezért a legjobb élményt is. És a nők képtelenek arra, hogy ne csináljanak valamit, képtelenek tétlenek maradni, mert ha tétlenek, megállnak a tettekkel, akkor nem fognak tapasztalni. S ha nincs tapasztalatélmény, akkor nincs lét. Olyan, mint a cápa: az sem bírja

160

abbahagyni az úszást. Ha abbahagyja az úszást, nem tud lélegezni. A hölgyeket néha cápákhoz hasonlítják. Ami a pillanat hatása alatt fölmerül bennünk, annak mindig nagyobb hatása lesz, mint annak, amit elterveztünk. Éppen ezért, amikor reggel a feleség azt mondja, hogy este csináljuk majd ezt, mert éppen akkor úgy véli, hogy ezt szeretné majd csinálni este. Ez nem azt jelenti, hogy este is ugyanezt szeretné majd csinálni. Ezért a férfi azzal a gondolattal a fejében megy ki az ajtón, s este, mikor hazajön, akkor azt képzeli, hogy az is fog történni, és ezért, mikor este hazamész és belépsz az ajtón, akkor egy ilyen tabula rasa-val a fejedben kell belépni, hogy bármi megtörténhet. Akkor nem lesz meglepetés. Akkor tud majd működni a dolog a pillanatnak a sponteneitásával. Aminek nagyobb lesz az összpontosítása, és ezért több lesz az eredmény, ezért jobb lesz az élmény is. A férfiaknak nagyon rugalmasnak kell lenniük?A lónak a szája beszélt most. Autoritást már hallottátok. Az, ami rugalmas, az nem tud eltörni. Általában nem az történik meg, amit elterveztünk egyébként.Nem. Inkább mondjuk azt, hogy biztos nem az fog történni. De ha mégis megtörténik, annál jobb. Ne mondjuk azt, hogy sose fog megtörténni. De ha előkészületeket igényel, akkor készülj fel erre. Mert még hogyha fel is készültél valamire, azt értékelni fogják, még akkor is, ha valami mást csináltok majd helyette. Azért, mert az ő vágyuk miatt tetted meg az adott előkészületeket, és most az ő vágyából fogtok valami mást csinálni. Mert ha azt mondod, hogy erre készültünk fel, akkor csináljuk is ezt, akkor a feleség számára ez azt fogja jelenteni, hogy a dolog véghezvitele fontosabb, mint az ő vágya. És ha te rugalmas vagy, és nem mérgesedsz föl ezen, akkor a nő meg fogja érteni ebből, hogy az ő vágya a fontosabb, és nem maga a cselekvés. A cselekvés pusztán csak egy közeg. Ez így érthető? Mikor van az, hogy a férfi ne tegyen a nő kedvére, ne az ő vágyát kövesse?Ha rá tudsz jönni arra, hogy hogyan mozdulj az ő vágyukkal, akkor ez könnyű lesz. Ami ebben nehéz, az az, hogy együtt mozdulj az ő vágyukkal, nem pedig az, hogy ne mozdulj a vágyukkal. Alapvetően a férfiak nagyon jól értenek ahhoz, hogy betegyék a lábukat a nő bármilyen vágyának az ajtajába. Nem ezen a területen fontos a gyakorlás. Fontos a gyakorlás, de nincs szükség rá. Más szóval olyan dolgoknál merül ez fel, amik nem az ő érdeküket szolgálják. De ilyen esetekben szépen kell elmagyarázni, más szóval a kellemes beszédet kell ilyenkor használni, nem a lábadat. És ha megértik, nagyszerű! Ha pedig nem értik meg, próbálj olyan szituációt találni, ahol valóra válthatják ezt a szükségletüket azzal, hogy minél kevesebb zavart okoznak ezzel. Mert a nők a tapasztalatból tanulnak. Ha azt akarod, hogy tanuljanak, akkor meg kell teremtened hozzá az élményt. Ha el akarod nekik magyarázni, hogy valami nem jó, akkor azt úgy kell tenned, hogy azzal létrehozz egy olyan érzelmi élményt, amiből megértik, hogy az nem jó nekik. Például mondd azt, hogy ne viseld utcán

161

ezt a ruhát, mert az túlságosan kitárulkozó, túl sokat mutat. Ez még csak intellektuális. Ha azt mondod neki, hogy ha ezt fogod viselni az utcán, akkor bárki, aki rád néz, meg tudja majd állapítani, hogy milyenek a melleid. Azt, hogy milyen a formája, a kettő között milyen a bemélyedés, hogy milyen a bőröd állaga. Tényleg azt akarod, hogy minden közönséges ember azonnal lássa, hogy hogy nézel ki? Sőt, nemcsak a fickók, hanem a nők is látni fogják, hogyan nézel ki. S azonnal meg tudják ítélni, hogy jobbak-e nálad, vagy sem. Nemcsak hogy közönségessé teszed magad, de még a presztizsedet is kockára teszed! Ez másfajta magyarázás. Érted? Ha kimész, és valami ki van téve az ablakba, akkor mindenki láthatja. De elmész egy boltba, és a bolt kirakatában az üveg mögött nagyon szépen el van rendezve az ékszer. Vagy elmész a boltba, és az üveg fekete, csak a bolt neve van kiírva rá, és ott van egy fickó az ajtóban pisztollyal, és ahhoz, hogy megnézhesd, milyen ékszereket árulnak, megfelelően kell, hogy felöltözve légy, és csak úgy léphetsz be a boltba, és mikor odamész a pulthoz, egy konkrét dolgot fogsz kérni, csak akkor fogják elővenni a dobozt, amiben az a bizonyos dolog van, és akkor tudod megnézni. Akkor a két ékszerbolt közül melyikben vannak az értékesebb ékszerek? Az elsőben, vagy a másodikban? A másodikban. Ezért ha egy lány értékesnek tekinti a testét, akkor miért tekint mindenkit alkalmasnak arra, hogy meglássa a testének a vonásait függetlenül attól, hogy az illetők semmit nem tesznek érte. Ha nem így tekint a saját testére, akkor miért mutatná meg? Mennyibe kerül itt egy női magazin? 2 Euró. Ez azt jelenti, hogy egy fickónak mindössze 2 Eurót kell fizetnie azért, hogy láthasson egy női mellet. És ezt olcsónak tekintjük. Akkor milyen olcsó az, ha mindezt ingyen megteheti?! Fiúk egyáltalán nem várják ezt, nagyon szeretik, ha a nők félig felöltözötten mennek ki az utcára, extázisban vannak tőle. Próbáld így elmagyarázni ezt a nőknek, és akkor majd látod, hogy talán sikerül eredményre jutni. Mert itt tapasztalatot generálsz. De ha csak annyit mondasz, hogy ne csináld, akkor azt mondja, hát miért ne, hát szeretek így. Azért, mert a tény az az, hogy a nők azért öltözködnek, hogy más nőkre benyomást tegyenek. A nők viselhetnének krumpliszsákot, a férfiaknak akkor is tetszenének. Különben mért kéne mindig megkérdezniük a férjüket, hogy hogy tetszik az új szárim, mert hát az van, hogy a férfi észre sem vette volna, hogy száriban van. Tehát éppen ezért ők azért öltözködnek, hogy benyomást tegyenek a többi nőre. Az, hogy benyomást tesznek más nőkre, azt jelenti, hogy ők rendelkeznek azzal, ami szükséges ahhoz, hogy benyomást tegyenek a férfiakra. Egy nő kint van az utcán, és hiányosan van fölöltözve: akkor ne gondold, hogy rád akar benyomást gyakorolni, hanem a többi nőre. De ha tudatában lesznek annak, hogy ezzel azt érik el, hogy a férfiak csak egy darab húsként tekintenek rájuk emiatt, akkor lehet, hogy hajlandóak lesznek felülvizsgálni ezt a kérdést. Csak a jobb megítélés miatt öltözködnek úgy a nők, ahogy öltözködnek. Egy férfi egy darab húst lehet, hogy elvisz egy szállodába, de nem fog feleségül venni, nem

162

fog felelősséget vállalni érte. Hanem csak szereti kihasználni ezt a zsákmányt. És ha ezt a nők megértik, óvatosak lesznek.

163